Horváth István: Az erdélyi magyarok Magyarország irányú migrációja

ERDÉLY ÉS MAGYARORSZÁGKÖZÖTTI MIGRÁCIÓSFOLYAMATOK

elsok.qxp 2006. 02. 06. 10:35 Page 1

SAPIENTIAERDÉLYI MAGYAR

TUDOMÁNYEGYETEM

SAPIENTIA ALAPÍTVÁNY

PARTIUMIKERESZTÉNY

EGYETEM

S A P I E N T I A K Ö N Y V E Ks

elsok.qxp 2006. 02. 06. 10:35 Page 2

Scientia KiadóKolozsvár·2005

ERDÉLY ÉS MAGYARORSZÁGKÖZÖTTI MIGRÁCIÓSFOLYAMATOK

SzerkesztetteHORVÁTH ISTVÁN

elsok.qxp 2006. 02. 06. 10:35 Page 3

SAPIENTIA KÖNYVEK 34.Társadalomtudomány

A kiadvány megjelenését támogatták:

Kiadja a Sapientia Alapítvány – Kutatási Programok Intézete400112 Kolozsvár (Cluj-Napoca), Mátyás király (Matei Corvin) u. 4.Tel./fax: +40-264-593694, e-mail: [email protected]

Felelõs kiadó: Brassai Zoltán

A kötetet lektorálta: Roth Endre (Kolozsvár)

A társadalomtudományi sorozat szerkesztõbizottsága:Fóris Ferenczi RitaSzilágyi Györgyi

Szerkesztõségi titkár: Tõkés Gyöngyvér

Elsõ magyar nyelvû kiadás: 2005© Scientia, 2005Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános elõadás, a rádió-és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetõen is.

Descrierea CIP a Bibliotecii Naþionale a RomânieiErdély és Magyarország közötti migrációs folyamatok / ed.: Horváth István. –

Cluj-Napoca: Scientia, 2005.Bibliogr.ISBN 973-7953-40-1

I. Horváth István (ed.)

323.1(498)

SAPIENTIA ALAPÍTVÁNY

NEMZETI KKULTURÁLISÖRÖKSÉG MMINISZTÉRIUMA

elsok.qxp 2006. 02. 06. 10:36 Page 4

TARTALOM

ELÕSZÓ 7

HORVÁTH ISTVÁN

Változó környezet: állandosuló trendek? 9

MOHÁCSEK MAGDOLNA

A magasan képzett erdélyi fiatalok magyarországimunkavállalása 133

VITOS KATALIN

A körösfõiek gazdasági migrációja 173

ABSTRACTS 199

REZUMATE 201

A KÖTET SZERZÕI 203

elsok.qxp 2006. 02. 06. 10:36 Page 5

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 7 � #1 ii

ii

ii

EL�SZÓ

Akötetben szerepl® három írás különböz®módon és különböz®meg-közelítésben az erdélyi magyarok Magyarország irányú (és nem csak)migrációjának id®ben és szervez®désében jelent®sen eltér®, változó ésváltakozó vonzataira irányítja az olvasó �gyelmét.

A tanulmányok eltér®, de id®ben konvergens folyamatok eredmé-nyeiként születtek. Alulírott huzamos ideje tartó, több (tematikailag vi-szonylag szerteágazó) kutatási projekt nyomán felhalmozott eredményekköztes szintézisét nyújtja, Mohácsek Magdolna és Vitos Katalin diákku-tatásként elkezdett és azóta változó min®ségben (magiszteri vagy PhD-hallgató, kutató stb.), de laza keretek között folyamatosan m¶köd® mig-rációkutató munkacsoport keretében folytatott, témára koncentráló ku-tatási eredményeit fogalmazza tanulmánnyá. Ezzel magyarázható a kötettávolról sem szimmetrikus összeállása, hisz a kötet kétharmadát a szin-tetikus igény¶ törzsszöveg teszi ki és a két, a munkacsoporton belülikutatás eredményeként született, jóval behatároltabb esetekre, helyze-tekre fókuszáló tanulmány az egyharmadát.

Az írások és a kötet egységét mindenekel®tt a tárgy egysége adja:az erdélyi magyar népesség Magyarország irányú migrációjának az elem-zése. A szintézis a migrációs folyamatok tágabb id®horizontját (a tizen-kilencedik század végét®l az ezredfordulóig) tekinti át, egyértelm¶enaz utóbbi másfél-két évtized folyamatait vázolva és hangsúlyozva, a kéttanulmány egy-egy partikuláris témakört, illetve esetet bont ki. VitosKatalin a körösf®iek sajátos tartalmú és dinamikájú migrációját elem-zi, azt a folyamatot vázolja, amely során a kilencvenes évek elejénekinkább a csencseléshez hasonlítható b®röndkereskedelemb®l transzna-cionális vállalkozói/keresked®i közösség alakult ki. MohácsekMagdolnaa magyarországi munkaer®piacra betagolódó ún. karriermigránsok ese-tét elemzi, a migrációnak azt a formáját, amely � habár a globalizációjegyében zajlik (a szaktudás egyetemessége és a magasan képzettek egy-ségesül® munkaer®piaca) �, partikuláris etnikai vonzatai is fellelhet®ek.

Ugyanakkor implicit módon mindhárom írás rávezet a migrációsfolyamatok öngerjeszt® mechanizmusainak néhány sajátosságára, arra,hogy miként válik a migráció önmagának az okává, miért marad fenna vándormozgalom akkor is, ha a kiváltó kedvez®tlen jelenség elt¶nik

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 8 � #2 ii

ii

ii

8 EL�SZÓ

vagy, legalábbis számos vonzatában, számottev®en javul. Végs® sorona kötet összességében leírása annak, hogy az utóbbi lassan két évtizedperspektívájában miként (milyen gyakorlatok és logikák mentén) állan-dósult az erdélyi magyarok Magyarország irányú migrációja, illetve vá-laszokat körvonalaz arra, hogy miért történt így.

Az írások más szempontból is kiérdemlik az olvasó �gyelmét. Egy-részt számos, viszonylag szétszórtan fellelhet® adatokat foglal össze,másrészt a téma romániai, magyarországi és általában nemzetközi iro-dalmában jól beágyazva számos szakmai kiindulási pontot tesz lehet®vé.Remélhet®leg a könyv ebben az adat- és információforrás min®ségébenújabb re�exiók kiindulási pontjaként jelenik meg.

Eltér® mértékben és formában (anyagi, szakmai vagy más jelleg¶intézményes asszisztálás), a kötetben szerepl® írások el®készítésében,megírásában és megjelenésében több intézményes szerepl® is közreját-szott : a Kutatási Programok Intézetén kívül a Határon Túli MagyarokHivatala, a Teleki László Intézet, a berlini Humboldt Egyetem Demográ-�a Tanszékének munkatársai és a kolozsvári Babe³�Bolyai Egyetem Szo-ciológia Tanszékének magyar tagozata, a kolozsvári Max Weber Társa-dalomkutató M¶hely és (semmiképpen sem utolsósorban) a kolozsváriEtnikumközi Viszonyok Kutatóközpontja (CCRIT).

Dr. Horváth István

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 9 � #3 ii

ii

ii

HORVÁTH ISTVÁN

VÁLTOZÓ KÖRNYEZET:ÁLLANDÓSULÓ TRENDEK?A romániai magyarság

nemzetközi migrációja 1987�2002

A negyedik hullám? Vándormozgalmi el®történet

Az erdélyi magyarság legújabb kori (1987-ben elkezd®dött és azóta istartó)Magyarország irányúmigrációja nemprecedens nélküli. Az utóbbi,valamivel több mint száz év folyamán több, id®ben viszonylag egyértel-m¶en elkülöníthet® vándormozgalmi folyamat zajlott le, amely soránaz erdélyi térségb®l eltávozott magyar etnikumúak száma százezer körülvolt. Ezek a hullámok, habár a nyolcvanas évek második felében beindu-ló migrációs folyamatok viszonylatában id®ben viszonylag távoliak, ámolyan el®történetekként konstituálódtak, melyek számos vonzata össze-függésbe hozható a legutóbbi évtizedek vándormozgalmi folyamataival.

A demográ�ai átmenet és az els® hullám

A jelenkori erdélyi migrációtörténet els® kiemelked® hulláma a XIX.század végi, XX. század eleji, a korszakra jellemz® demográ�ai átmenet(vö. Varga 1998. 133�136.) és gazdasági szerkezetváltás (általánosabbana modernizációs nekilendülés) átfogóbb európai kontextusában alakultki és zajlott le.1 Ennek a folyamatnak a magyarázatában a meghatározóelem kétségtelenül demográ�ai, ugyanis alig valamivel többmint egy év-század alatt (1800�1913 között) Európa népessége 240%-kal növekedett(Bacci 2003. 156.), így ezt a migrációs folyamatot kétségtelenül a gyorsdemográ�ai növekedés kontextusában körvonalazódó társadalmi, gaz-dasági nyomás generálta. Habár (Kelet-Európa más régióihoz hasonlóan)

1 Az ebben a kontextusban bekövetkezett európai kivándorlás rövid összefoglalásátmagyarul lásd Livi�Bacci 1999. 156�161., 2003; Massey 1988.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 10 � #4 ii

ii

ii

10 HORVÁTH ISTVÁN

id®ben kés®bb indult be, és az európai csúcsértékekhez viszonyítva va-lamivel kisebb méret¶ volt, de az erdélyi társadalmak demográ�ai ésimplicite vándormozgalmi alakulásában is az európaihoz hasonló tren-dek mutatkoztak. Például az 1869�1920 közötti periódusra számítottnépességnövekedés (amely a tényleges népességnövekedésnél nagyobb,hisz hozzáadódik a tényleges természetes szaporulatból �elfolyt� hoz-závet®leg 22�23%-os vándorlási veszteség) meghaladta az egy milliót(Erdély népessége 1900-ban 4,8 millió körül volt).2

A születések számának lendületes növekedésével párhuzamosanlezajló ipari forradalom a termelés rendszerét fokozatosan átalakítot-ta, de a népességnövekedés üteme messze meghaladta a munkaer®pi-acok, illetve a helyi gazdaságok felszívóképességét, amely egy relatívnépességtöbbletet eredményezett. Ez meghatározó problémaként jelenikmeg a tradicionális agrárgazdálkodásra berendezkedett falusi közösségekszintjén, amelyek, a kialakult �népfelesleggel� járó gazdasági és társadal-mi gondokra leginkább az elvándorlással reagálnak, mert kivételszámbamennek a gazdasági innovációra vagy születésszabályozásra alapozó kö-zösségi alkalmazkodó viselkedések.

Ebben a kontextusban a XIX. század második felét®l a XX. századels® negyedéig Európa 1900-ban regisztrált népességének hozzávet®leg12%-a (48 millió személy) hagyta el a kontinenst, az Osztrák�MagyarMonarchiából a kivándorlás valamivel az európai átlag alattinak tekint-het®, 1846�1924 között (ugyancsak az 1900-as népességet véve �gye-lembe) a lakosság hozzávet®leg 10%-a távozott a tengerentúlra (Massey1988. 386.). Ezen belül is az erdélyi térségb®l kiinduló migráció a duálisállamtérség átlagánál valamivel kisebb volt, és az irányában is regionálissajátosságok tapasztalhatóak. Varga Árpád elemzései szerint 1869�1919között Erdélyb®l hozzávet®leg 520 ezer személy távozott el, ezekb®l aligegyharmadot (hozzávet®leg kétszázezer személyt) regisztráltak visszaté-r®ként, így a negatív migrációs szaldónak betudható népességveszteségvolumenje 310�320 ezer személyre becsülhet® (Varga 1998. 131.), amiErdély 1900-as népességét �gyelembe véve (4,9 millió) 6�7%-os elván-dorlási arányt jelentett. Erdélyben a különböz® etnikumok kivándorlási

2 Számított érték, a számítások alapját a Varga E. Árpád (1998. 120�166.) általközölt adatok képezik.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 11 � #5 ii

ii

ii

VÁLTOZÓ KÖRNYEZET: ÁLLANDÓSULÓ TRENDEK? 11

arányszáma, ha nem is számottev® mértékben, de differenciált : a magya-roknál (legalábbis az els® világháború végéig) az össznépességen belü-li arányukhoz viszonyítottan valamivel kisebb, a németeknél nagyobb,a románoknál az össznépességen belüli arányuknakmegfelel® (uo. 154.).

A �népfelesleg� kontextusában létrejöv® európai vándormozgalmifolyamatok végét (összekapcsolva azt az els® világháború kirobbanásá-val, illetve ennek befejez®dését követ® amerikai bevándorlás-politikairestrikciókkal) az elemz®k az 1914�1924 közötti periódusra helyezik(Livi�Bacci 1999, 2003; Massey 1988). Ennek kapcsán is megemlítend®egy erdélyi, sz¶kebben székelyföldi sajátosság: a relatív népességtöbblet-nek betudható migráció id®ben elhúzódó jellege és az elmozdulások sa-játos, az akkori európai migrációs logika viszonylatában mondhatni ati-pikus iránya. A népfeleslegnek betudható migráció székelyföldi vonat-kozásait tanulmányozó Venczel József több mint hatvanéves (1880�1942közötti) id®intervallumot átfogó elemzései szerint (1988a, 1988b, 1993)a migráció, illetve az azt kiváltó relatív népességtöbblet még a XX. szá-zad negyvenes éveinek az elején is jellemz® volt erre a régióra. Venczel,a székelyföldi demográ�ai növekedés, illetve a népesség nagyságához ésa gazdálkodási rendszer sajátosságaihoz mért, minimális jólétet biztosítóföldtulajdon sz¶kössége okán keletkezett népfelesleget (folyamatos, félévszázada tartó elvándorlás mellett is3) 1942-ben legalább százezerre be-csülte, elkerülhetetlennek tartva az elvándorlás tovább folytatását (1993.96.). Vagyis, a kés®bb beindult demográ�ai növekedés, illetve a vonta-tott iparosítás okán, legalábbis a székelyföldi régióban, a demográ�ainyomásnak betudható migráció id®ben tovább tartott a hasonló kontex-tusban, de id®ben korábban körvonalazódott európai folyamatoknál.

A kivándorlás másik sajátossága a migrációs folyamatok irányultsá-ga kapcsán emelend® ki, ugyanis az óceánon túlra irányuló kivándorlásmellett f®leg a székelységb®l jelent®s mérték¶ volt az Órománia irányábatörtén® elmozdulás is,4 ami mindenképpen az európai migrációs folya-matok logikájától eltér® jelenség, hisz a relatív népfelesleg nem a fejl®d®iparosodó városok vagy a kontinensen kívüli térségek irányába, hanem

3 AVenczel által elemzett 1880�1942 közötti periódusban Székelyföldr®l többmint140 ezer személy (vagyis a régió népességének több mint negyede) vándorolt eltöbbnyire a Kárpátokon túli Románia területére, illetve az Egyesült Államokba(1988a. 117., 1993. 92.).

4 Csak 1880�1890 között hozzávet®leg 50 000 személy telepedett át Erdélyb®laz Ókirályságba (Varga 1998. 125.).

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 12 � #6 ii

ii

ii

12 HORVÁTH ISTVÁN

a szomszédos, túlnyomórészt agrárgazdálkodásra berendezkedett és a ki-bocsátó régiónál kevésbé iparosodott régiók felé mozdult el.

A tizenkilencedik század második felében beinduló nagymérté-k¶ európai migrációs folyamatok társadalomtörténeti következményeitDouglas Massey abban látja, hogy az agrárgazdálkodásra berendezkedetttársadalmakon belül a migráció az egyéni gazdasági aspirációk által mo-tivált cselekvés és gazdasági individualizációs stratégia legitimitásra tettszert, vagyis a kilépés kulturálisan elfogadott, legitim gyakorlattá vált(Massey 1988. 390�392.) � ugyanis a migrációs gyakorlatok jelent®s sze-repet játszottak a premodern rurális közösségekre jellemz®, a közösségiellen®rzésnek jelent®s mértékben alárendelt, a stabilitás fenntartásárairányuló gazdasági logika alternatívájának a kialakulásában, mert az eb-ben a periódusban körvonalazódó migrációs gyakorlatok mindenekel®ttazt feltételezték, hogy az elmozduló (és a közösségi ellen®rzés hatásaalól óhatatlanul kilép®) egyének piacokra kapcsolódnak be, és ott piacilogika szerint m¶köd® individuális aktorként próbálnak érvényesülni.Az, hogy ez változó és váltakozó sikerrel történt, másodlagos, ugyanisa piaci szereplés során körvonalazódó individualista orientáció, vala-mint a teljesítmény- és nyereségmaximizáló irányultság olyan sajátosgazdasági racionalitást tett legitimmé, amelynek központjában a növe-kedés és a verseny áll, és mint ilyen a stabilitás és a közösségi ellen®rzésalternatívájaként jelenik meg (Kandel�Massey 2002). Vagyis a migrációmár nem egyszer¶en a közösségeknek a katasztrofális, extrém helyzetek-re adott kényszer¶ jelleg¶ válaszreakciója, ugyanis az egyéni aspirációkmegvalósításának közösségileg értelmezhet® és elfogadott gyakorlatávávált (vö. Petersen 1958), és mint ilyen nem hagyható �gyelmen kívüla kilencvenes évek migrációs folyamatainak az értelmezésében.5

5 A migrációs el®történetek székelyföldi vonatkozásairól re�ektáló különböz®KAM-tanulmányok szerz®i szerint is a kilencvenes évek során megnyilvánulóáramlási folyamatok az évtizedek óta folytatódó (változatos id®horizontú, illetvekülönböz® céltérségek felé irányuló) vándorlástörténetek sajátos epizódjaikéntértelmezhet®ek. Röviden összefoglalva, az általuk elemzett kilépési gyakorlatokfüggetlenül attól, hogy határátlépéssel, jogi �fenségváltással� járnak vagy sem,a háztartások gazdasági szinten tartásának (a gazdasági �lemaradás-kezelésnek�)közösségileg legitimnek elfogadott alkalmazkodó stratégiáiként jelennek meg (Bí-ró 1994; Oláh 1994; Bíró et alii 1996).

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 13 � #7 ii

ii

ii


Világháborúk, határmódosítások:a második és harmadik hullám

A demográ�ai nyomás okán bekövetkezett migrációs folyamatokrarátev®dött a második jelent®s, az els® világháború és az impériumváltáskontextusában (az 1918�1922 közötti periódusban) bekövetkezett me-nekülési és kényszervándorlási hullám. Ennek során az eltávozást a kü-lönböz® társadalmi kategóriákat differenciáltan érint® létbizonytalanság,illetve a fennhatóságát Erdélyre kiterjeszt® román állam nemegyszer et-nikai megalapozottságú nyomása motiválta.6 1918�1922 között az utód-államok területér®l a trianoniMagyarország területéremindösszesen 350ezer személy települt át, nagy részük, hozzávet®leg 200 ezer személy Er-délyb®l (Ronnås 1984. 104.; Kocsis�Kocsisné Hodos 1991. 11.; Münz2003. 39.). A trianoni határokon kívül maradt magyarság helyzete nemvolt egyedülálló. A Közép- és Délkelet-Európát ellen®rz® impériumokszéthullását követ®en számos államhatár rendez®dött át, aminek követ-keztében számos menekülthullám indult be. Az els® világháborút köve-t®en Oroszországból 2�3 millió személy menekült el csak Lengyelországterületére, ebb®l 1,2 millió többnyire lengyel. Viszont Lengyelország te-rületér®l Németországba 500�700 ezer német érkezett. A Törökország,Bulgária és Görögország között lezajlott, ez államok által jelent®s mér-tékben késztetett önkéntes lakosságcserék következtében is több százezerszemély mozdult el (Stola 1992; Münz 2003).

Rogers Brubaker szerint ezeket a mozgásokat nem lehet egyszer¶enaz államhatárok elmozdulásával magyarázni, hanem sokkal átfogóbbana térség nemzeti alapokon történ® átszervez®désének, ún. etnikai kiválá-si folyamatoknak (movement of ethnic unmixing) tekinthet®k (Brubaker1995, 1998), vagyis olyan elmozdulásoknak, amelyek a tituláris etnikaialapon meghatározott nemzet és az állam közötti teljes kongruenciát ésértelemszer¶en a homogenitást követ® nemzetállamok között zajlanakle, amelyben egyszerre, de id®ben váltakozó intenzitással játszik sze-repet a kibocsátó társadalomban érzékelt kilépésre kényszerít® etnikainyomás, illetve a bevándorlási céltérség kapcsán érzett (szimbolikus éskulturális) vonzódás.

6 Ilyen volt például a román hatóságoknak az Erdély területén hivatalban lev®magyar közigazgatási és más állami alkalmazottakra gyakorolt nyomása, amelyszerint hivatalban maradásuk el®feltételeként a román államnak/királynak letetth¶ségesküt szabták meg. Mindez olyan feltételek közepette, amikor még Erdélyközjogi státusa nem volt rögzített.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 14 � #8 ii

ii

ii

14 HORVÁTH ISTVÁN

A taszító és szívó hatások (illetve az állami nyomás) ered®jekéntértelmezhet®ek azok az elmozdulások is, amelyet a második világhá-borút megel®z® és az azt követ® határmódosítások idéztek el®, és ezaz Erdélyb®l kiinduló magyar migráció harmadik epizódját jelentette.Észak-Erdély 1940 augusztusában történ® visszacsatolását követ®en kétjelent®s áramlási útvonal körvonalazódott: az egyik a visszacsatolt terü-letekre (családtagostól számítva) ötvenezer közalkalmazott áttelepüléseMagyarországról (Stark 2001. 34.), a másik áramlási útvonal többnyireaz államigazgatásilag két részre szakadt erdélyi térségek között zajlottle és kétirányú volt. A Románia és Magyarország között érvényben le-v® önkéntes lakosságcsere-egyezmény szerint több mint 400 ezer sze-mély mozdult el, az Észak-Erdélyb®l kitelepül® mintegy 220 ezer románnemzetiség¶t �felváltotta� 160 ezer, többnyire Dél-Erdélyb®l és Bánság-ból betelepül® magyar (Stola 1992. 332.; Stark 2001. 34.; Balogh 1999.250�251.). 1944-t®l kezd®d®en a front közeledése, illetve a magyar köz-igazgatás kivonulása Erdélyb®l újabb, ezúttal az anyaország felé tartómenekülthullámot idézett el®. Tekintettel arra, hogy az akkor mene-kül®k között az 1940 el®tti lakhely országát illet®en több kategória ismegkülönböztethet® (az 1940 után észak-erdélyi területekre visszatele-pül®k, a magyar közigazgatással érkez® anyaországi közalkalmazottakés családtagjaik, valamint a stabil észak-erdélyi illet®ség¶ magyar nem-zetiség¶ek), nehéz pontos képet alkotni az ekkor elmozdulók számáról.A régió stabilizálódása után, az 1949-ben végzett magyar népszámlálásadatai szerint a cenzus id®pontjábanMagyarországon 102 721 olyan sze-mély tartózkodott, aki 1938 márciusa el®tt Románia területén élt (Stark2001).

A világháborúk következtében lezajlott migrációs folyamatoknaklegalább két � a nyolcvanas évek második felében beindult vándorlásihullám kialakulásában is szerepet játszó � következménye körvonalaz-ható. Az egyik a magyar állam menedéket nyújtó anyaországi szerep-vállalására, a másik a menekülések nyomán kialakult, erdélyi magyartársadalmat amagyarországival összekapcsoló rokonsági hálózatokra vo-natkozik.

Az anyaországi szerepvállalás azon tényleges erkölcsi, politikai, jogivagy konkrét materiális jelleg¶ viszonyok összességeként értelmezend®,amely az állam és azon egyének/közösségek között áll fenn, akik Ma-gyarország határain kívül élnek, nem magyar állampolgárok, de törté-nelmi és ideológiai szempontból a nemzeti közösség részének min®sül-nek. Az anyaországi szerepvállalások tartalma id®ben nagyon változó,

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 15 � #9 ii

ii

ii


ideológiai er®vonalak, érdekek és kényszerít® helyzetek által befolyásoltvezet® rétegek döntéseinek a következményeként dinamikusan alakul ésalakult az utóbbi kilencven év során.7

A két világháborút követ® menekülthullám befogadása, ezen sze-mélyek jogi, közigazgatási és nem utolsósorban egzisztenciális helyze-tének a kezelése volt az anyaországi szerepvállalás id®ben els® és ta-lán legkomplexebb és leglátványosabb mozzanata. Igaz, a nyolcvanasévek végén érkez®kéhez viszonyítva a két világháborút követ® menekül-tek helyzete sajátos volt, hisz számos jogilag is pontosan meghatározottkényszerít® elem meghatározóan közrejátszott abban, hogy a magyar ál-lam anyaországi szerepvállalása menedéknyújtásban konkretizálódjék.Ugyanis abból a tényb®l, hogy Magyarország elvesztette (el®ször kato-nai, utána nemzetközi jogi értelemben) az ellen®rzést bizonyos területekfölött, nem következett azonnal és egyértelm¶en az ott lakó népességés a magyar állam között fennálló állampolgársági jogviszony automa-tikus megsz¶nése. Ebben a kontextusban a menekültkérdés (legalábbisid®ben) els®sorban a saját állampolgárok (sok esetben állami alkalma-zottak) iránti felel®sségvállalásként merült fel, aminek jegyében minda békeszerz®dések, mind a magyar jogrend meghatározott id®intervallu-mon belül biztosította az optálás lehet®ségét8 (Parragi 2000. 103�107.).

Függetlenül ezekt®l a vonzatoktól, a két világháború után bekövet-kezett menekülthullám történelmi jelentéstartalmában túlmutat az ál-lam és polgára között fennálló védelemnyújtás állami kötelezettségén,és jogon túli, a jóval elvontabb és a kevésbé egyértelm¶ nemzetpolitikaifelel®sségvállalás formájában értelmezhet®: Magyarország nem egysze-r¶en állampolgárai, hanem nemzettársai számára nyújtott menedéket.Mindenképpen tény, hogy a két világháborút követ® menekülthullámkapcsánmegnyilvánuló anyaországi szerepvállalás mindenekel®tt olyantörténelmi precedensként jelent meg, amely kés®bb egyfajta (akár pusz-ta erkölcsi) hivatkozási alapként is szolgált, szolgálhatott. Ugyanakkora magyar határokon kívül él® magyar kisebbségek számára a befogadásvalamilyen elvárási horizontként körvonalazódhatott, körvonalazódott.

7 Az anyaországi szerepvállalások történetileg változó ideológiai megalapozottsá-gát illet®en lásd Bárdi Nándornak (1999. 42�44.) a gondolatait az 1918-at köve-t®en hatalmat gyakorló magyar kormányzatok határon túli magyarsággal kapcso-latos politikai törekvéseir®l, azok váltakozó tartalmáról és ideológiai megalapo-zottságáról.

8 Dönteni a magyar vagy az utódállamok állampolgársága között.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 16 � #10 ii

ii

ii

16 HORVÁTH ISTVÁN

A két világháborút követ® menekülthullámok eredményeképpena háromszázezret meghaladó, eredetileg erdélyi illet®ség¶ személy Ma-gyarországra történ® átköltözése a határon átnyúló rokoni hálózatokjelent®s mérték¶ kiterjedését eredményezte, amelyeknek megvolt az a�képességük is, hogy mindaddig szunnyadjanak, amíg a megváltozottkörülmények életre nem keltik ®ket� (Salt 2001. 64.). Amint az meg istörtént a nyolcvanas évek második felében, amikor az erdélyi magya-rok migrációja beindult, ugyanis az akkor kilép®k jelent®s része a márlétez® kapcsolathálózatának valamelyes szint¶ támogatására alapozott.Az 1988 során érkezett erdélyi magyarok több mint háromnegyede nyi-latkozta, hogy érkezése el®tt már élt Magyarországon egy rokona vagyszemélyes ismer®se, és ezek a kapcsolatok nagy része aktív volt, hisza menekültek 68%-a kijelentette, hogy Magyarországra érkezését meg-el®z® két évben vendégül látott egy vagy több magyarországi ismer®stvagy rokont (Sik 1990. 524.).

Az 1987-t®l körvonalazódó és hozzávet®leg 1991-ig tartó Erdélyb®lkiinduló Magyarország irányú, sorrendben a negyedik migrációs hul-lámot három, jelent®s tömegeket megmozgató migrációs folyamat el®z-te meg. A precedensek mindenképpen sajátos módon kapcsolódnak éskapcsolhatóak össze a negyedik hullámmal, mindenekel®tt a migrációkapcsán kialakuló közösségi viszonyulás, a kilép®knek a befogadó kö-zeg (állam és társadalom) irányában kialakuló elvárásai, illetve a kétvilágháborút követ®en a határ túloldalára áthelyezett rokonsági hálózatnegyedik hullámban játszott szerepének a szempontjából.

Migrációs folyamatok a kommunizmus alatt,a nyolcvanas évek közepéig

Amásodik világháborút, pontosabban a kommunizmus hatalmi kon-szolidációját követ®en Románia kivándorlási politikáját egy látszólagellentmondó kett®sség jellemezte: egyrészt az állam a kivándorlást kri-minalizálta, legalábbis politikai b¶ntényként kezelte, viszont ezzel pár-huzamosan jelent®s számú állampolgár távozását engedélyezte.

A migráció politikai megbélyegzése és drasztikus korlátozása nemromán, hanem a kommunista és általában a totalitárius rendszerek sa-játossága, hiszen az alattvalói lojalitást kiemelten hatalmi eszközökkelfenntartó rendszerek, a migrációt olyan tiltakozó gesztusként (tüntet®kivonulásként) értelmezik, amely a rendszer legitimitását (bel- és kül-földön egyaránt) megkérd®jelezi (Hirschman 1995. 104�105.; Mueller

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 17 � #11 ii

ii

ii


1999. 702.)9. Ezen logika mentén a ténylegesen létez® szocializmus id®-szakában a román állampolgárok bármilyen célú és végkimenetel¶ kül-földre távozását a rendszer nem egyszer¶en hatósági szabályozásként,hanem politikai jelentéstöltet¶ helyzetként kezelte. Így még az egyszer¶turisztikai célú külföldi utazások is a rendszer által biztosított alkalmikegyként jelentek meg, az útlevél kiadása jelent®s mértékben függött at-tól, hogy a kérelmez®t milyen mértékben tartotta a rendszer politikailagmegbízható személynek. Következésképpen a kitelepedni szándékozó-kat illojális személyként kezelték, és ha eltávozási kérelmét pozitívanis bírálták el, a végleges eltávozás el®tt számos megalázó eljárásnak ve-tették alá. A legálisan kitelepedettek vagy Nyugaton menekült státusértfolyamodók esetében az itthon maradt családtagokon is bosszút álltak,®ket is nemegyszer a hátrányosan kiható gyanú árnyéka lengte be.

A hangoztatott és számos kategória esetében effektíven is érvényesí-tett migrációellenes viszonyulás dacára a kommunizmus alatt a románi-ai kivándorlás volumenje jelent®snek mondható, csak 1957�1989 közötta hivatalosan regisztrált migrációs adatok alapján kiszámított migrációsszaldó, pontosabban veszteség10 olyan feltételek közepette, hogy a be-vándorlás éves szintje nem haladta meg a 100�200-at, hozzávet®leg 685ezer volt (SOPEMI 1993. 145�146.), vagyis évi átlagban meghaladta a 20ezer személyt. Összehasonlításképpen, az 1953�1989 között Magyaror-szágról legálisan és illegálisan kiteleped®k száma hozzávet®leg 340 ezervolt (Tóth 1997. 65.), és ebb®l mintegy 200 ezer személy 1956�57-benhagyta el az országot. Vagyis, a kommunizmus id®szaka alatt, a két népes-ség nagyságához viszonyítottan, Romániában hozzávet®leg ugyanolyanarányú a kivándorlók száma, mint Magyarországon, azzal a nagy kü-lönbséggel, hogy a vonatkoztatási periódusban Romániában nem történta magyarországihoz hasonló forradalmi események kapcsán kialakultmenekülési hullám.

A kommunista Románia migrációs politikáinak a kett®ssége: a ki-vándorlás korlátozása, illetve a nagyszámú kivándoroló nem föltétle-nül a migrációs folyamatok ellen®rzésének az alacsony hatékonyságátjelentette, a látszólagos ellentmondásosság magyarázatát másban kellkeresnünk. Mindenekel®tt a kivándorláshoz való restriktív viszonyulás

9 Ezt az értelmezést tükrözte az erdélyi magyar köznyelv is, amely a kitelepedést(függetlenül annak módozatától: törvényes kivándorlás vagy politikai menedék-jog kérése Nyugaton) disszidálásnak nevezte.

10 Erre az átfogó id®szakra vonatkozóan csak a migrációs szaldó adataihoz jutottunkhozzá.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 18 � #12 ii

ii

ii

18 HORVÁTH ISTVÁN

1. ábra. Románia nemzetközi migrációs mérlegének éves alakulása 1957�1985 között. A szerz® szerkesztése. Forrás: SOPEMI 1993. 146.

célját kell átértelmeznünk, ugyanis az nem egyszer¶en a kivándorlásmegszüntetése, illetve a lehet® legalacsonyabb szinten történ® tartása,hanem a kiadott kitelepedési engedélyek volumenén és a részesül® cél-kategóriák szelektív kiválasztásán keresztül, a kifelé irányuló migrációsfolyamatok közvetett állami irányítása lehetett. A kitelepülésre engedé-lyezett célkategóriák meghatározását illet®en mindenekel®tt azok etni-kai hovatartozása játszott kiemelend® szerepet, hisz a kommunizmusid®szaka alatt Romániából mindenekel®tt a zsidók, illetve a németek tá-voztak. A zsidók kivándorlása közvetlenül a második világháború utánkezd®dött. 1946�1951 között 134 ezer (Proudfoot 1956) személy hagy-ta el Romániát, ehhez 1965-ig hozzáadódott még hozzávet®leg 95 ezer(Ronnås 1984. 104.), majd a második világháború végét®l az ezredfordu-lóig, zömében a kommunizmus ideje alatt Romániából eltávozott zsidókszáma meghaladta a 300 ezret (Turliuc 2001), s®t egyes források sze-rint elérte a 350 ezret is (Münz 2003). A németek kivándorlása is többhullámban zajlott le: a második világháború alatt, illetve ezt követ®en1950-ig hozzávet®leg 200�250 ezer személy távozott többnyire Német-országba, illetve (mintegy negyedük) Ausztriába. 1968-ig, három-négy

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 19 � #13 ii

ii

ii


kiemelked® évt®l eltekintve, a német kivándorlás alacsony volt, éven-te kevesebb mint ezer hagyta el Romániát, majd ezt követ®en 1977-igjelent®sen megn®, évi 2 500 és 8 500 között hullámzik. 1978-ban meg-haladja a 10 ezret, és folyamatosan 1988-ig, viszonylag konstans módonévi 12�13 ezer körül mozog (Poledna 2001. 126., 226.). Nem véletlen az,hogy ebben a periódusban a német kivándorlás kvótái nemcsak magasvolumen¶ek, hanem stabilak is, ugyanis a Romániából kiinduló migrá-ció 1978-tól kezd®d®en az NSZK és a román állam között aláírt egyez-mény keretében történik. Az egyezmény szerint a román állam pénzügyisegély fejében lehet®vé teszi, hogy évi 10�15 ezer német hagyja el Ro-mániát (Münz�Ohliger 2001. 70.), a háború végét®l az ezredfordulóig(és ebben az esetben is zömében a kommunizmus alatt) 650�680 ezerszemély távozott Romániából Németországba (Münz 2003).

Tehát a kommunizmus ideje alatt a Romániából kiinduló migrációviszonylag jelent®snek mondható volumene részben a román állam általellen®rzött és koordinált etnicizálódásnak tudható be (ennek a mennyi-ségi vonzatait lásd az 1975 utáni periódusra vonatkozóan az 1-es táb-lázatban!). A román kommunista államnak a távozó kisebbségek iránttanúsított �engedékenysége� periódusonként váltakozó mértékben tud-ható be külpolitikai, nemzetpolitikai, illetve egyszer¶en anyagi megfon-tolásoknak (Münz 2003;Ohliger 2003), és túlegyszer¶sítés volna az egészfolyamatot valamiféle el®re eltervelt és célracionálisan követett etnikaihomogenitást megcélzó demográ�ai machinációként értelmezni. Hisznem kell elfelednünk, hogy az üldöztetés vagy a román állam által gya-korolt más közvetett vagy közvetlen nyomáson túl a zsidó, illetve a né-met migrációs csatornák kialakításában és fenntartásában a befogadóállamoknak is volt alkalmanként akár proaktívnak is min®síthet® szere-pe. Vagyis a Romániából kiinduló zsidó és német etnikai migrációbanaz állami szerepvállalást mindenképpen többszerepl®s modellben kellelgondolni.

A kommunizmus utolsó éveit leszámítva nincsen arra vonatkozó in-formációnk, hogy a magyarok törvényes vagy irreguláris kivándorlásakiemelked® arányú vagy volumen¶ lett volna. Így például Magyaror-szágon 1958�1987 között mindösszesen 7 520 (túlnyomórészt magyarnemzetiség¶) román állampolgárt honosítottak (Tóth P. P. 1997. 115.).Igaz, az erdélyi magyarok számára a kommunista Magyarország nemvolt kiemelked®en vonzó mint célország, például a nyolcvanas évek ele-jén a Romániából kiteleped® magyar nemzetiség¶eknek valamivel keve-sebb mint egyharmada választotta Magyarországot (Roth 1999). Érthet®

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 20 � #14 ii

ii

ii

20 HORVÁTH ISTVÁN

1.1. táblázat. Kivándorlás Romániából f®bb nemzetiségek szerint 1975�2000között. Forrás: CNS 1993. 143.; CNS 1994a. 150�151.; INSE 2001.

Év Összesen Román Német Magyar Zsidó Más

1975 10 701 3 274 4 292 701 2 176 2581976 9 336 3 201 3 200 759 1 999 1771977 17 810 4 778 9 809 1 417 1 404 4021978 19 780 5 856 10 993 1 361 1 201 3691979 17 084 6 134 8 617 1 058 978 2971980 24 712 8 276 13 608 1 388 1 087 3531981 20 966 8 260 9 948 1 329 1 088 3411982 24 374 9 750 10 954 1 855 1 401 4141983 26 300 9 592 13 441 1 697 1 187 3831984 29 894 10 667 14 425 2 540 1 729 5331985 27 249 10 274 12 809 2 432 1 159 5751986 26 509 9 412 11 034 4 144 1 086 8331987 29 168 11 477 11 639 3 845 1 274 9331988 37 298 12 879 10 738 11 728 1 048 9051989 41 363 14 745 14 598 10 099 1 008 9131990 96 929 23 888 60 072 11 040 745 1 1841991 44 160 19 307 15 567 7 494 516 1 2761992 31 152 18 104 8 852 3 523 224 4491993 18 446 8 814 5 945 3 206 221 2601994 17 146 10 146 4 065 2 509 177 2491995 25 675 18 706 2 906 3 608 131 3241996 21 526 16 767 2 315 2 105 191 1481997 19 945 16 883 1 273 1 459 136 1941998 17 536 15 202 775 1 217 198 1441999 12 594 11 283 390 696 111 1142000 14 753 13 438 374 788 66 87

módon a magyar nemzetiség¶ek inkább a kommunista tömbön kívülieurópai államokba távoztak (Ausztriába és Svédországba, a vegyes há-zasságban él®k vagy német felmen®kkel is rendelkez®k az NSZK-ba), deezen célországok esetében sincs arra utaló információ, hogy számuk ki-emelked®en magas lett volna. Így feltételezhet®, hogy 1947�1987 közötta Romániából külföldre távozott magyar nemzetiség¶ek száma aMagyar-országra áttelepülteknek maximum öt-hatszorosa lehetett, legkevesebb

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 21 � #15 ii

ii

ii


35 ezer, és több mint valószín¶, hogy nem érte el az 50 ezret. Igaz, hogyha a magyar anyanyelv¶ekmigrációjáról beszélünk, a kiteleped®k számaett®l nagyobbra becsülhet®, ugyanis mindenekel®tt a kiteleped® zsidók,de az eltávozó németek között is jelent®s számban akadhattak ilyenek. Sha már a németek és a zsidók kivándorlásáról került szó, kik a magyarok-nál nagyobb eséllyel távoztak Romániából, nem kizárható az sem, hogy� a kitelepedés esélyeit megnövelend® � a magukat népszámláláskormagyarnak vallók egy része, német vagy zsidó felmen®kre hivatkozva,ekként jelenik meg a különböz® statisztikákban.

Mindennek ellenére a kommunizmus alatt egészen 1986�87-ig az er-délyi magyarok kivándorlása a két világháborút követ® menekülthullá-mokhoz viszonyítva, illetve a Romániából kivándorlókon belüli részará-nyukat tekintve, nem mondható jelent®s mérték¶nek.

A negyedik menekült- és kivándorlási hullám: 1987�1991

A romániai magyarság jelenkori, nagyrészt Magyarország irányúmigrációja a nyolcvanas évek második felében kezd®dött el, és 1991-benzárult le. Természetesen a lezárulás nem az erdélyi magyarok Magyar-ország irányú migrációjának a lezárulását, hanem mindenekel®tt ezekátalakulását jelenti, azt, hogy az áramlások keretfeltételei és ebb®l adó-dóan a jellegük jelent®s mértékben megváltozott, hisz a Magyarországirányú áramlások jelenleg is folytatódnak.

A nyolcvanas évek romániai migrációja sajátosan alakult, hisza Ceau³escu rendszer elzárkózottsága fokozódott, ami nemcsak a kül-politikai kapcsolatok terén volt értelmezhet®, hanem konkrétan a bár-miféle külföldi kapcsolódás és kapcsolattartás terén is. Egyrészt a ro-mán állampolgároknak megnehezítették, hogy külföldi állampolgárokatlássanak vendégül, másrészt ellehetetlenítették a külföldre történ® távo-zást,11 illetve az abszurdumig fokozták a kiteleped®k meghurcoltatásait.Mindamellett, hogy drasztikusan korlátozták a kiteleped®k által kivihet®személyes jelleg¶ ingóságok mennyiségét és értékét, az általuk birtokoltingatlanokat egyszer¶en elkobozták. Továbbá a kitelepedni szándéko-zóknakmeg kellett téríteniük a beiskoláztatási költségeiket, és mindezenfelül tucatnyi más, abszurd feladat teljesítésére kötelezték ®ket, mint

11 Az útlevél a belügyi szervek által visszatartott okmány volt, amelyet turisztikaicélokra elvben kétévenként, csak az utazás id®tartamára, el®zetes kérvényezés éshatósági jóváhagyás alapján bocsátottak ki.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 22 � #16 ii

ii

ii

22 HORVÁTH ISTVÁN

például meghatározott mennyiség¶ újrahasznosítható hulladék (üveg,papír, ócskavas és színesfémek) leadása. A retorzióknak nemcsak anyagivonzatai voltak, hisz a kitelepedés id®pontjáig a hatóságok folyamato-san zaklatták ®ket, teljes közéleti elszigetelésre és morális ellehetetle-nítésre törekedtek, például a vezet® beosztásban dolgozókat lefokozták,rituálészámba men® gy¶lések, nyilvános megbélyegzések keretében ki-záratták minden szervezetb®l (nemcsak a Kommunista Pártból, hanema szakszervezetb®l is, ha annak tagja volt), nemegyszer, a bizonytalanid®pontú kitelepedés id®pontjáig (ami akár az egy évet is meghaladhat-ta) megfosztották ®ket állásuktól (Gabanyi 2000. 417�421.).

Az irreguláris migrációt egyre hangsúlyosabban kriminalizálták: fo-kozott (és a nyolcvanas évek végére egyre fokozódó) hatósági er®szakkaltorolták meg az illegális határátlépéseket, és ha egy tisztségvisel® vagyismertebb közéleti személyiség disszidált (nyugaton politikai menedék-jogot kért), azt heves politikai hisztéria kísérte, b¶nbakok kerestettek, éslegalább egy-két személy feje hullott.

Ám annak ellenére, hogy a politikailag nem kívánatosnak min®sí-tett migrációs folyamatokat jogi korlátozásokkal, hatósági megtorlással,gazdasági ellehetetlenítéssel, a fenyegetettség fenntartásával próbáltákkordába tartani, a nyolcvanas évek során a Romániából kiinduló migrá-ció folyamatosan egyre fokozottabb mértékben növekedett, mind a tör-vényes úton, mind az irregulárisan távozók esetében.

A hivatalosan, a román hatóságok által megkövetelt procedúrákatbetartó kiteleped®k aránya az 1980-ban regisztrált 24,6 ezerr®l 1989-ben41,4 ezerre emelkedett. (A távozók számát illet®en lásd az 1.1. táblázatot,illetve a növekedési arányszámokat illet®en lásd a 2. ábrát!)

Az irregulárisan távozók száma viszont sokkal nagyobb mértékbennövekedett : 1980-ban valamivel kevesebb mint 3 ezer román állampol-gár próbálta a nyugati irányú migrációját menedékjogkérés formájábanlegalizálni, 1989-re a számukmegötszöröz®dött, megközelítve a 15 ezret.

Nézzük meg, milyen tényez®k generálták a Romániából kiindulómigráció ilyen mérték¶ növekedését, illetve ezen az általános kontextu-son belül vizsgáljuk meg, miként alakult ki egy partikuláris migrációshullám: a romániai magyarok Magyarország irányú jelent®s volumen¶áramlása.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 23 � #17 ii

ii

ii


aaa

aaa

aaa

aaa

aaa

aaa

aaa

aaa

aaaa

aaaaa

a

2. ábra. A Romániából legálisan kiteleped®k és a Nyugaton menedékjogotkér® román állampolgárságú személyek volumenének az 1980-as szinthezviszonyított (1980 � 100%) éves arányszámai 1980�1989 között. Forrás: CNS1993. 143.; CNS 1994a. 150�151.; INSE 2001. (A szerz® szerkesztése, az ada-tok forrását lásd az 1.1. és 1.2. táblázatban.)

1.2. táblázat.A nyugati európai államokba, illetve Ausztráliába, Kanadába ésaz USA-ba menedékjogot kér® román állampolgárok számának az alakulása1980�1991 között. Forrás: UNCHR 2001 (Magyarország nélkül).

1980 2 864 1986 5 5701981 4 327 1987 5 3601982 4 643 1988 8 2841983 2 479 1989 14 8641984 2 445 1990 64 3251985 3 303 1991 65 496

A nyolcvanas évek Romániája: elmélyül® krízishangulat

A nyolcvanas évek végére állandósuló kelet-európai krízishangulatRomániában az ott él® magyarok számára sajátos módon, fokozottabbanjelent meg. Minden etnikai meghatározottság nélkül a román társada-lom zömére egy összetett, gazdasági, politikai és demográ�ai tényez®kkumulált és kombinált hatásának betudható nyomás nehezült, amely,legalábbis azok számára, akiknek minimális lehet®ségük volt a kilépés-re, migrációra, eltávozásra késztetésként fogalmazódott meg.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 24 � #18 ii

ii

ii

24 HORVÁTH ISTVÁN

A nyolcvanas évek végén kialakult és egyre halmozódó társadalmiproblémák megértésében a demográ�ai jelleg¶ tényez®kb®l kell kiin-dulnunk, hisz az 1966-ban foganatosított drasztikus abortuszkorlátozáskövetkeztében beállt demográ�ai helyzet önmagában is társadalmi fe-szültségeket idézett el®, de a gazdasági és más jelleg¶ problémák sajátoskihatásait is feler®sítette mindenekel®tt az 1967�68-ban született kohor-szok és közvetlen társadalmi környezetük számára, de túlzás nélkül állít-ható, hogy az egész társadalom számára is. Az abortusztilalom következ-tében beállt népességnövekedés arányát a nemzetközi demográ�ai szak-irodalom precedens nélkülinek tartja, hisz az 1966-os 273 678-as szint-r®l 1967-re 527 764-re emelkedett az élve születések száma, és hasonlószinten maradt 1968-ban is, csak 1969-t®l kezdett valamelyest csökken-ni, és nem túlzás azt állítani, hogy a hatvanas évek második felébenszületett kohorszok hozzávet®leg 50�60%-kal nagyobbak voltak az évti-zed els® felében született kohorszok viszonylatában (Rotariu 2003). Ezekaz évjáratok a kilencvenes évek második felében lépték át a tizennyolcévet és váltak feln®tté, ám az e életszakaszhoz kapcsolódó szerepkörökbetöltése, illetve az ezen szerepkörökb®l ered® elvárások rendszerénekvaló megfelelés, a különböz® dimenziókban lezajló feln®tté válás: gaz-dasági és életviteli autonómia, a párkapcsolatok tartalmának b®vítésea családalapítási felel®sségvállalás irányában (Hogan�Astone 1986) egy-re problematikusabbá vált. Mi több, számos vonzatában maga a hatalomjelent meg a problémák legf®bb okozója forrásaként, olyan mértékben,hogy egyes (köz)politikai jelleg¶ döntések a szó legszorosabb értelmébencsökkentették ezen évjáratok esélyeit arra nézve, hogy gazdasági aktivitá-sukkal önálló életvitelt alapozzanak meg, illetve felel®s módon vállaljáka családalapítást, a szül®i szerepet. Egyszóval a nyolcvanas évek máso-dik felében a sajátos demográ�ai helyzetben lev® évjáratok számára, a so-kaság óhatatlan problematikus vonzatain túl, a politikai vezetés kreáltolyan sajátos helyzeteket, amelyek növelték a �atalok rendszerintegráci-ós problémáit, nehezítve ezen kohorszok (a szó szociológiai értelmébenvett) feln®tté válását.

Ez a sajátos demográ�ai helyzet csak fokozta a romló gazdaságiés szociális állapotok elviselésének terhét. A nyolcvanas évek elejét®lmegnyilvánuló, az évtized második felére súlyosbodó gazdasági krízisszociális hatásait jelent®s mértékben súlyosbította az, hogy a gazdaság-irányítást már a hetvenes évek második felét®l egyre nagyobb mértékbenRománia teljes gazdasági függetlenedése megvalósításának rendelték alá(Hunya et alii 1990). A gazdasági nehézségekre adott válasz a népesség

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 25 � #19 ii

ii

ii


fogyasztásának perverz racionalitással megtervezett visszafogása volt.Az 1982�85-ös periódusra egy lakosra évi 60�70 kiló hús, 210�230 kilótej és tejtermék fogyasztását irányozták el®. Ezt a mennyiséget a gazda-ság kedvez®tlen alakulásának a következtében felülvizsgálták és 1983végén módosították, így 1984-re az egy lakosra el®irányzott húst szemé-lyenként 39,12 kilóra, a tej és tejtermékeket 78,73 kilóra csökkentették(Georgescu 1995. 294�295.).

Ugyanakkor a csökken® fogyasztással párhuzamosan az elosztás,a beszerzés rendszere is jelent®s mértékben átalakult, drasztikusan mó-dosítva az ehhez kapcsolódó társadalmi viszonyok rendszerét is. A ter-mel®i és elosztói hálózatot államilag túlszabályozták és kíméletlenül el-len®rizték, büntet®jogi szankcióknak vetették alá az államilag ellen®rzötthálózaton kívüli áruforgalmat, illetve az élelmiszerek nagyobb mennyi-ség¶, felhalmozásnak tartott egyéni tárolását. Az alapvet® élelmiszereketcsak korlátozott mértékben lakossági nyilvántartás alapján vagy jegyrelehetett kiváltani. De a jegyrendszer csak a jogosultság el®feltétele és nema hozzáférés biztosítéka volt, ami egyre nehezebbé vált, így az állampol-gárok kénytelenek voltak egyre több id®t fordítani az egyre bizonyta-lanabb kimenetel¶ sorbaállásokra. Ugyanakkor a rendszeresített áram-szünetek és a nagyon rövid ideig tartó hideg- és melegvíz-szolgáltatásiprogramok radikálisan beleszóltak a mindennapi élet megszervezésébe.Az alapvet® szükségletek kielégítése, a háztartások alapszinten történ®m¶ködtetése, a nélkülözhetetlen élelmiszerekért kiállt sorok, a progra-mozott vízszolgáltatás, a beütemezett áramszünetek okozta munkakiesé-sek az egyének mindennapi életszervezését centrális tevékenységkénturalta, és a munkaid®n kívüli órákat teljes mértékben igénybe vette.12

Vagyis a gazdasági krízis nem egyszer¶en sz¶kösségként, a fogyasz-tás korlátozásaként nyilvánult meg, hanem azáltal is, hogy az állam-polgárok idejét egyre növekv® mértékben foglalta le a háztartás admi-nisztrálása, egyre több id®t, energiát kellett befektetniük a rohamosancsökken® és silányuló élelmiszerek beszerzésére. A mindennapi élet-vitel átalakulásával párhuzamosan a beszerzés és a fogyasztás kapcsánkialakuló társadalmi viszonyok is átalakultak, hisz a fogyasztás egyre in-kább olyan versenyhelyzet, ahol a tét már nem adott javakra korlátozott,hanem annak az el®nynek a megszerzése, hogy az egyének bizonyos

12 Katherine Verdery ebben a hatalmi ellen®rzésnek spontánul kialakult formájátlátja, és az állampolgárok idejének az állam általi kisajátításáról beszél (1996).

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 26 � #20 ii

ii

ii

26 HORVÁTH ISTVÁN

termékekhez hozzáférhessenek (Sampson 1986. 57.). Ennek következ-ménye egyrészt a rokonsági, ismeretségi kapcsolathálók felértékel®dése,ám ezzel párhuzamosan növekedett a függ®ség, kiszolgáltatottság a sz¶-kösséget elvonással kiváltó, de a hozzáférés jogát továbbá is meghatározópolitikai, hatalmi autoritástól, pártállami apparátustól (Balla 2001. 146�147.).

Visszatérve a sajátos demográ�ai helyzetben lev® évjáratok problé-máira és az elvonás generálta sz¶kösség sajátos vonzataira nem érdekte-len megvizsgálni a lakáshelyzetet. A szocializmus id®szakában a románlakáspolitika majdnem kizárólag az állami újraelosztó folyamatok függ-vényévé vált. Az ötvenes évekt®l kezd®d®en a lakások többségét államivagy szövetkezeti alapokból építették, a magán lakossági építkezéseka nyolcvanas évek során az összes épül® lakás 7�8 százalékát tették ki,így f®leg a városi lakosság zöme kiutalással, állami bérl®i min®ségbenjutott lakáshoz. Az ötvenes évek végét®l egészen a hetvenes évek végéignemcsak az épül® lakások száma, hanem a lakófelület is fokozatosan nö-vekedett (Chirot 1978), és ez a trend a nyolcvanas évek els® feléig tartott.Tehát a lakáskiutalási rendszer viszonylag kiszámítható ritmusban, átlát-ható módon m¶ködött, és ha nem is föltétlenül a �atalok önállósodását,de a családalapítást mindenképpenmegkönnyítette. 1985-t®l kezd®d®enez a trend megtört. 1980-hoz viszonyítva, a lakásépítésekre szánt államialapok abszolút értéke 37%-kal csökkent13, következésképpen az épü-l® lakások száma is (Georgescu 1995. 315.), és további csökkenés voltjellemz® az évtized második felében úgyszintén, amikor átlagban vévehozzávet®leg 40�45%-kal kevesebb lakás épült, mint a nyolcvanas évekels® felében (lásd az 1.3. táblázatot!).

1.3. táblázat. Az évente épül® lakások száma Romániában (1971�1993). For-rás: CNS 1994a.

Éves átlag 1971�80 159 254 1989 60 400Éves átlag 1981�85 159 346 1990 48 5991986 108 137 1991 27 9581987 110 389 1992 27 5381988 103 267 1993 30 071

13 A tényleges csökkenés ett®l jóval nagyobb volt, ugyanis a nyolcvanas évek inf-lációs kontextusában kiemelked® évnek számító 1982-ben, 1981-hez viszonyítvaaz in�ációs ráta 17,8%-os volt. Lásd http://www.insse.ro (21. 10. 2004).

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 27 � #21 ii

ii

ii


Márpedig a 1967�68-ban született, volumenben jelent®sen megnö-vekedett évjáratokhoz tartozók számára pontosan a nyolcvanas évek má-sodik felében vált aktuálissá az önállósulás, a családalapítás. Vagyis az-által, hogy egyre problematikusabbá vált szociológiailag feln®tté válni,ezen évjáratok jelent®s hányada esetében a sz¶kösség a társadalmi el-fogadottságnak egyfajta törését eredményezte: a nyolcvanas évek végénegyre inkább növekedett azoknak a száma, akik nem álltak a koruknakmegfelel® társadalmi elvárások szintjén.

A gazdasági krízis másik vonzata a munkaer®piacon jelentkezett,ahol fokozódó mértékben volt jelen a munkaer® kényszerít® jelleg¶, ál-talában nem gazdasági racionalitásra alapozott áramoltatása, a polgá-rok munkaerejének állam általi kisajátítása. Ez, kissé paradoxálisan, deugyanolyan mértékben célozta meg a munkanélküliség elrejtését, minta bizonyos szektorokban (f®leg a nagyonmunkaer®-intenzív mez®gazda-ságban) jelentkez® munkaer®hiány pótlását. Ez utóbbit illet®en az egyrekisebb hatékonysággal és leromló technológiai színvonallal m¶köd®me-z®gazdaság munkaer®igénye f®leg betakarítási csúcsidényben jelent®senmegn®tt. Ezt fedezend®, katonákat, tanulókat, egyetemi hallgatókat, denemegyszer ipari munkásokat és a vállalatok adminisztratív személyze-tét is mozgósították, például 1982-ben mindösszesen 2 millió tanulót ésegyetemistát vezéreltek ki az ®szi mez®gazdasági munkálatokra (George-scu 1995. 295.).

Ugyanakkor a gazdasági hanyatlás következtében a gazdaság tény-leges foglalkoztatóképessége visszaesett, de mivel a munkanélküliséghiánya a tervgazdaságnak a piacgazdasággal szembeni ideológiailag téte-lezett fels®bbrend¶ségének a sarokköve volt, a teljes foglalkoztatottságotmindenáron fent kellett tartani. Ebben a kontextusban értelmezend®ka nyolcvanas évek során beindult különböz® gigantikus méret¶, munka-er®-intenzív beruházások14 (gazdaság)politikai funkciója. Ezeknél a be-ruházásoknál többnyire az állandómunkahelyükr®l (sokszor fél évre) ki-helyezett munkaer®t, katonákat, illetve a kötelez® katonai szolgálatukat

14 Ilyenek voltak a Duna�Fekete-tenger csatorna, a Nép Háza (Casa Poporului) né-ven elhíresült közigazgatási épületmonstrum (amelynél hasonló m¶fajban a vi-lágon csak a Pentagon nagyobb) vagy a csak tervezet fázisban maradt Bukaresteta Dunával összeköt® hajózható csatorna.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 28 � #22 ii

ii

ii

28 HORVÁTH ISTVÁN

már letöltött, de katonai kötelékek közé (tulajdonképpen munkaszolgá-latra) visszarendelt15, jogilag teljes mértékben kiszolgáltatott és alul�ze-tett munkaer®t használtak. Vagyis a hatalmi adminisztratív eszközökkelgeneráltmunkaer®-áramlási folyamatok amunkanélküliség elrejtésekéntés a hatalom fenntartásának lépéseként értelmezhet®ek.

A munkaer® állami (adminisztratív) kényszeren alapuló áramoltatá-sa, a polgárokmunkaerejének állam általi kisajátítása a szellemi foglalko-zásúak, a diplomások esetében is m¶ködött: mégpedig az egyetem utánikötelez® kihelyezések formájában. Az egyetemi diplomát szerzettek kö-telez® módon (ellenkez® esetben a diplomának megfelel® foglalkozásgyakorlásától való eltiltást magukra vonva) három évet kellett eltöltse-nek olyan munkahelyen, amelyet az állam jelölt ki számukra.16

Az egyre romló gazdasági feltételekkel járó életszínvonal-esés mega munkavállalók meghatározott kényszerpályákra való állítása nemcsaka földrajzi mobilitás korlátozásában és irányítottságában, hanem az egy-re inkább besz¶kül® társadalmi mobilitási lehet®ségek szintjén is meg-nyilvánult (Bárdi 1992; Roth 1999). Ennek talán a legközvetlenebb ésleglátványosabb formája az egyetemi felvételi vizsgákon volt tapasztal-ható, ahol a felvételiz®k száma évr®l évre növekedett, a nyolcvanas évekmásodik felére a nyolc-tízszeres túljelentkezés egyáltalán nem ment ki-vételszámba. Ennek az alakulásnak a hátterében egyrészt a román okta-táspolitika sajátos irányultsága, illetve a már említett demográ�ai kon-junktúra állt. 1985-ben, ha eltekintünk az olyan sajátos nagyságú or-szágoktól, mint Luxemburg vagy Málta, Románia Európában az utolsóhelyen volt a 100 ezer lakosra jutó 694 egyetemi hallgatójával, Albá-niában 721 egyetemi hallgató, Magyarországon 929, Bulgáriában 1255,Lengyelországban 1221, Szovjetunióban 1847, a kommunista NDK-ban2581, az NSZK-ban 2546 és a legjobb f®iskolai beiskolázási mutatókkalrendelkez® Finnországban 2616, Svédországban 2650 egyetemi hallgatójutott 100 ezer lakosra (Baló�Lipovecz 1988. 621.).

A nyolcvanas évek második felére, amikor a megnövekedett létszá-mú kohorszok elérték a tizennyolc évet, a helyzet csak rosszabbodott(lásd a 3. ábrát), 1989-re a 19�24 éves korosztályon belül az egyetemre

15 Ezeket a munkaszolgálati ciklusokat a magyar népnyelv román kölcsönszóvalkoncsentrának (concentrare) nevezte.

16 Pontosabban, a választás illúzióját meg®rizték, hisz ha a leglehetetlenebb hely-színek között is, de a végz®sök mégis latolgathatták, hogy melyik a legkevésbérossz választás.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 29 � #23 ii

ii

ii


3. ábra. Egyetemi hallgatók 10 ezer lakosra Romániában. Tanévenkénti ala-kulás (1970/71�2002/03). Felhasznált források: CNS 1993, 1994a, 1996; INS2001, 2004. (A szerz® szerkesztése.)

beiskolázott hallgatók aránya 7,2% volt, ami messze a régió többi orszá-ga mögött maradt, mivel Bulgáriában 22%-os, Lengyelországban 16%-os, Horvátországban (mint volt jugoszláv tagköztársaságban) 17,4%-os,Magyarországon 12,2%-os volt17 (TransMONEE 2004).

Az egyetemi beiskolázási lehet®ségek besz¶külése nemcsak a to-vábbtanulási szándékaik meghiúsulása okán frusztrált kategóriák volu-menének a növekedését, hanem ennél jóval többet jelentett : bizonyosrétegek társadalmi reprodukciós mozgástere folyamatosan besz¶kült.Vagyis a frusztrációk nemcsak az egyetemi felvételik sikertelenségér®lszóltak, hanem (legalábbis a diplomás szül®k leszármazottai vagy mástársadalmi meghatározottságok okán egyetemi diplomával megszerez-het® státusra aspirálók számára) a társadalmi mobilitás egyre nagyobbvalószín¶séggel bekövetkez® lefelé mutató horizontját, a deklasszálódásrémképét vetítette el®.Mobilitási gondok nemcsak ezen sajátos demográ-�ai helyzetben lev® kohorszok és hozzátartozóik esetében nyilvánultakmeg, hanem jóval általánosabb és komplexebb társadalmi problémakéntjelentkeztek. Például különböz® kulturális intézményeket megszüntet-tek (így a területi/vidéki rádió- és tévéstúdiókat), az egyetemi szférábankivétel számba mentek az alkalmazások, több nagyvárost zárt település-nek nyilvánítottak, el®zetes, nehezen megszerezhet® hatósági engedé-lyezéshez kötve az azokba történ® letelepedést stb.

17 Magyarországon a 18�23 évesekre számítva.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 30 � #24 ii

ii

ii

30 HORVÁTH ISTVÁN

Ám a gazdaság és f®leg a társadalom felett gyakorolt állami és po-litikai kényszerít® jelleg¶ ellen®rzés talán a legextrémebb formáibana településrendezés, illetve a népesedéspolitika terén nyilvánult meg.A településrendezési (ún. szisztematizációs) politika a falvak térszerke-zetét és az ebben kifejez®d® gazdasági és társadalmi viszonyrendszertpróbálta radikálisan átalakítani. Egyrészt 7�8 ezer kistelepülés lerombo-lását és a fennmaradó falvak esetében a beépített felületek csökkentését,a háztartások összezsúfolását tervezték, ami a családi házak körül kiala-kult gazdaságok java részének a felszámolásával, és a falu lakosai egyrészének tömbháznegyedekbe való átköltöztetésével járt volna. Egyér-telm¶ volt a szándék, hogy a mez®gazdaság szocialista átszervezését,a kollektivizálást is túlél® falusi gazdálkodás és az erre épül® társadalmiviszonyok fennmaradó kis szigeteit próbálták leépíteni.

Ami a népesedéspolitikát illeti, az már az 1966-ban kezdeményezett,hatalmi ellen®rzéssel és nyomással kikényszerített, változó intenzitású,de a konstans extenzív növekedést szorgalmazó, a nyers élveszületésiarányszámokminélmagasabb szinten tartásátmegcélzó, egyszóval a pro-natalitási irányultság volt a jellemz®. Igaz, 1966-tól 1989-ig váltakozóigyekezettel és változó eszköztárral próbálták a minél magasabb szüle-tésszámot elérni, így a nyolcvanas években a születések számának szin-ten tartása, növelése mindent uraló népesedéspolitikai prioritássá vált.Ezt megvalósítandó, a felhasznált eszközöket illet®en a politikum nemismert elvi korlátokat, az abortusztilalom csak az egyik (fenntartások nél-kül mondhatni: puhább) bevetett eszközként jelent meg, ugyanis ezzelpárhuzamosan, a sz¶k törvényes kereteken kívül nagy titokban végrehaj-tott m¶vi vetélés bármely formáját fokozott mértékben kriminalizálták.Ugyanakkor a n®i test orvosok által eszközölt folyamatos hatósági ellen-®rzése (a rutinjelleg¶ fogorvosi ellen®rzés el®tt is n®gyógyászati vizs-gálatra kötelezték a n®ket az id®ben beazonosítandó és regisztrálandóesetleges terhesség miatt) a nyolcvanas évek második felében általáno-san elterjedt gyakorlattá vált. Ilyen feltételek közepette ez a demográ�aipolitika a n®i test egyfajta reproduktív szervként történ® államosítását je-lentette (Kligman 1998. 113.), és ez egyáltalán nem az antropológus túlzómegfogalmazása. Érzékeltetésképpen csak egy példa: a n®gyógyászokatszületési tervszámok formájában meghatározott munkahelyi kötelezett-ségként tették felel®ssé, így alakítva ki a szakma képvisel®i számáraa biológiai reprodukciós folyamatok hatósági ellen®ri szerepkörét (Klig-man 1998. 101.).

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 31 � #25 ii

ii

ii


A hatalomnak a gazdasági és implicite társadalmi krízishelyzetreadott politikai válasza a társadalom fölötti ellen®rzés kiterjesztése ésmegszilárdítása, a különböz® (potenciálisan ellenzéki) rétegek mozgás-terének a besz¶kítése, azok elnémítása, az egyre sz¶klátókör¶bben, át-fogóbban és agresszívebben megnyilvánuló ideológiai hegemónia volt.Az egyéni szabadságjogok besz¶kítésével párhuzamosan a hatalmi dön-téseket egyre önkényesebben és diktatórikusabban hozták meg az egyresz¶kül® hatalmi körök.

Tehát a nyolcvanas évek második felére a rendszer gazdasági cs®d-jével párhuzamosan (és részben ezáltal generáltan) az egyéni szabadság-jogok és a társadalom önálló m¶ködésének, mozgásterének korlátozásaitléptette érvénybe, s így bizonyos vonzatokban a pár évtizede már letu-dott sztálinista módszerek rémképét idézte fel. A folyamat még a gazda-sági problémákat megel®z®en, a hetvenes évek elején kezd®dött, amikora Ceau³escu-féle rendszer egy rövid liberális el®játékot követ®en, ke-vesellve a társadalom forradalmi lendületét, radikálisan meger®sítettea kommunista párt és az általa terjesztett ideológia beszédmódját a nyil-vánosságban. Tekintettel arra, hogy ez a folyamat a pártvezet® kínai láto-gatása után kezd®dött el, és eszköztárában hasonlított a kínai kulturálisforradalomhoz, a fordulatot �kis kulturális forradalomként� regisztrál-ta az elemz® irodalom (Georgescu 1995; Durandin 1998; Vincze 1999;Gabanyi 2000). A nyolcvanas években a kommunista párt ideológiai he-gemóniája már teljes mértékben kórossá n®tte ki magát, ugyanis enneka beszédmódnak (habár már semmi egybecsengése nem volt a népességvalós tapasztalataival, s®t teljesen ellentmondott azoknak) a korlátozottszó-, kép- és jelentéskészlete vált a nyilvános beszéd egyetlen legitimkódjává (Kligman 1998). Ebben a kontextusban nemhogy alternatív gon-dolkodásmódok nyilvános kifejezése, de még a köznép morgáshoz valójoga sem adatott meg. Alkalmanként az órákig tartó sorállások közbenelejtett elégedetlenked® vagy csak méltatlankodó kijelentéseket is retor-ziók követhették, így tartva fenn a mindent átfogó, a privát szférába ismélyen behatoló ellen®rzés pszichózisát.

Az elégedetlenség más, tömeges és nyilvános formáit, mint példá-ul a Zsil-völgyi bányászok (1977-es) vagy a brassói munkások (1987-es)tiltakozó megmozdulását, er®szakkal elfojtották. A különböz®, pártonbelüli, potenciálisan ellenzéki vagy reformer irányultságú értelmiségiegyéneket és csoportosulásokat fokozatosan marginalizálták, vagy a re-torziók széles skáláját alkalmazva elhallgattatták. Mindenképpen hatá-sosnak bizonyultak ezek az eszközök, hisz amint azt Linz és Stepan

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 32 � #26 ii

ii

ii

32 HORVÁTH ISTVÁN

Délkelet-Európa kommunista államai átmeneti folyamatainak összeha-sonlító elemzése során kiemelte: Románia volt az egyetlen állam a régió-ban, ahol a kommunista párton belül nem létezett reformszárny, és a civiltársadalom szintjén sem lehet ellenzékimozgalmakról vagy csoportokrólbeszélni. Az ellenállás néhány szétszórt, pár emberre korlátozott, alkal-mi jelleg¶, inkább szimbolikus tartalmú tiltakozásokban nyilvánult meg(Linz�Stepan 1996. 356.). Ugyanakkor a nyolcvanas években fokozódotta hatalom koncentrációja és kisajátítása: a Ceau³escu-család dinaszti-kus hatalomgyakorlása és kötelez® kultuszának a formájában (Gabanyi2000).

Dalin és Breslauer a különböz® országokban m¶köd® kommunistarendszereket a vezet® elitek stratégiai prioritásai jegyében öt szempont-ból hasonlítja össze: (1) milyen mértékben rendel®dik alá a hatékonyságmás politikai ideológiai ismérveknek; (2) milyen mértékben mozdult elaz ipari fejlesztés a nagyipar domináns fejlesztésér®l a közvetlen né-pességi fogyasztás kielégítésének az irányába; (3) a gazdaság központiirányításának a mértéke; (4) nyitottság a külvilág iránt (a bejöv® eszmékiránti cenzúra, nyugati látogatók iránti nyitottság stb.) ; illetve (5) az el-nyomás mértéke és formái (Dalin�Breslauer 1970. 96.). A nyolcvanasévek elején az európai kommunista rendszerek Románia és Albánia ki-vételével mindegyik kategóriában közepesre teljesítettek (Chirot 1986.266�270.; Mueller 1999. 709.).

Minderre még rájön, hogy a sajátos román különutas politika a gor-bacsovi Szovjetunióban, illetve a kommunista tömb számos más orszá-gában beindult lazulási folyamatok tüntet® ellentéteként tételez®dött,így a mindennapi élet nehézségeit, a hatalom zsarnoki betolakodásáta társadalmi folyamatokba és az egyéni életekbe, a politikától való tel-jes elidegenedés okozta frusztrációkat csak fokozta, ezért a keményed®romániai zsarnokság és lazuló szocialista keretek kontextusában az ál-lampolgárok számára még kilátástalanabbnak t¶nt az akkori romániaihelyzet.

A sajátos kisebbségi sérelmek

Mindezen gazdasági, társadalmi alakulások és a politikai helyzet fo-kozódó romlása a román társadalom rétegeire nemzetiségt®l függetlenülegyforma nyomásként nehezedett. Ám a nemzeti kisebbségek, kiemel-ten a magyarok esetében bizonyos trendek sajátos módon feler®sítvenyilvánultak meg, mert � bár a romániai kommunizmus utolsó másfél

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 33 � #27 ii

ii

ii


évtizedében általánosan jellemz® volt a mobilitási lehet®ségek besz¶kü-lése, illetve a mobilitási csatornák fokozott ideológiai ellen®rzése �, en-nek az etnokratikus komponense sajátos módon hatott ki a magyarokra.A kommunista párt struktúráin belül a hetvenes évekt®l kezd®d®en be-indult a nemzetiségekhez tartozó aktivisták fokozatos marginalizációja,ami els®sorban a magyarok fokozatos pozícióvesztésével járt. A folyamatfokozatosan kiterjedt a gazdasági életre és a központi közigazgatásra is(Gilberg 1980. 203�235.; Gallagher 1999a. 232.), majd valamivel kés®bba helyi közigazgatás szintjén is feler®södött a magyarok leváltása és be-helyettesítése �lojális román nemzetiség¶ káderekkel� (Bugajszki 1995.200.).

Habár a magyar nyelv¶ oktatás zsugorítása már az ötvenes évekbenelkezd®dött, sajátos problémacsomagként jelent meg az anyanyelv¶ ok-tatási rendszer egyre súlyosabb besz¶külése, amely a nyolcvanas évekmásodik felében jelent®smértékben felgyorsult (Vincze 1999). Ez a folya-mat mindenekel®tt a magyar nyelv¶ középiskolai oktatás térvesztésébenmutatkozott meg a leglátványosabban, ugyanis a nyolcvanas évek máso-dik felében, 1985 és 1989 között több mint 30%-kal csökkent a magyarnyelven beiskolázott diákok száma (lásd a 4. ábrát!).

4. ábra. A középiskolai oktatásban magyar nyelven beiskolázott diákokszámának alakulása 1985�1989 között. 1985-höz viszonyított arányszámok(1985 = 100%, N = 48 872). A szerz® szerkesztése, kiinduló adatok: CNS1993, 1994b.

A magyar nyelv¶ egyetemi szféra leépülése már régebben elkezd®-dött, és a nyolcvanas évek második felében már igencsak el®rehaladottállapotban volt. Ebben a periódusban majdnem teljességgel megsz¶ntek

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 34 � #28 ii

ii

ii

34 HORVÁTH ISTVÁN

a még m¶köd®, részben vagy teljesen magyar nyelven oktató szakok.Ugyancsak ebben a periódusban szüntették be azt a gyakorlatot, amelylehet®vé tette a középiskolában magyarul tanulók számára, hogy (méga román tannyelv¶ szakokra és szakosításokra is) anyanyelven felvéte-lizzenek, ami tovább csökkentette a magyarok bejutási esélyeit az amúgyis egyre nehezebb próbatételt jelent® egyetemi felvételiken.

Bizton állítható, hogy ezek az intézkedések nem egyszer¶en a fels®-oktatás elrománosítását célozták meg, hanem a (román) nacionalizmusés kommunista rendszer m¶ködésének egy sajátosságával magyarázha-tóak: az államilag ellen®rzött és ideológiailag szabályozott, etnikailagdifferenciált esélyeket biztosító egyetemi státusallokációs politika logi-kájával függött össze. Már a két világháború közötti periódusban Ro-mániában az egyetem egyértelm¶en (az Erdélyben fennálló) etnikai hie-rarchiamódosításnak az eszközeként, az etnikailag szelektív (mobilitási)státusallokációs politika egyik fontos intézményeként m¶ködött (Barkey2000; Livezeanu 1998; Pálfy 2001, 2003).

A második világháborút követ®en a magyar nyelv¶ egyetemi kép-zés, általában a magyar nyelv¶ oktatási rendszer a politikai kiegyezésalárendelt eszközévé vált. A Bolyai Egyetem és a magyar nyelv¶ iskola-rendszer a kommunista román hatalomátvétel és hatalmi konszolidációmagyar baloldali értelmiség részér®l érkez® támogatásának (vagy leg-alábbis csendes asszisztálásának) az egyfajta ára volt. Így a negyvenesévek végére létrejött egy átfogó és önálló intézményi keretekben m¶-köd® magyar nyelv¶ oktatási rendszer.18 Az egész rendszer, legalábbisabban a formában, ahogyan a negyvenes évek végére körvonalazódott,alig pár évet m¶ködött, mert az ötvenes évek els® felét®l kezd®d®enváltakozó er®sség¶ folyamatos eróziónak volt kitéve. Ezért a kommuniz-mus ideje alatt nem igazán lehet olyan önálló magyar nyelv¶ oktatásimez®r®l beszélni, amely valaha is valamelyes önálló oktatáspolitikaicélkit¶zések jegyében tudott volna m¶ködni. A magyar tannyelv¶ egye-tem, mint a kommunista rendszer által ellen®rzött egyetemek bármelyi-ke, kiemelten az osztályharc intézményeként m¶ködött. Vagyis jelent®s

18 Ezalatt az értend®, hogy minden szinten, beleértve a fels®oktatást is, és ezen belülminden f®bb szakosításon (beleértve az egyetemi szint¶ orvosi, m¶szaki, mez®-gazdasági és m¶vészeti oktatást) magyarul lehetett tanulni, többnyire a tanításinyelv alapján elkülönül®, tehát tanítási nyelv szempontjából magyar intézmé-nyekben (az akkori rendszer leírását lásd Vincze 1999. 188�201.).

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 35 � #29 ii

ii

ii


szerepet vállalt az új politikai társadalmi rend eszmerendszeréhez illesz-ked® társadalomszerkezet kialakításában és (úgy, hogy az egyetemi státu-sallokáció folyamatában a teljesítmény alárendel®dött a származásnak)a domináns ideológiához alkalmazkodó, esetleg azt aktívan felvállalóértelmiségi típus kitermelésében.

Természetesen ez nem volt valami magyar speci�kum, hisz a kom-munista Romániában az egyetem a politikum által meghatározott szem-pontoknak megfelel®en differenciáltan támogatta különböz® társadalmikategóriák mobilitási, státusszerzési esélyeit. Ennek a logikának meg-felel®en, annak mértékében, ahogyan a román kommunista rendszerátértékelte a magyarsággal megkötött paktumot, általában a magyarságiránti viszonyulását, az etnikai hovatartozás is egyre inkább az egyetemidiplomaszerzést meghatározó tényez®vé vált, és egyre inkább differen-ciálódtak a magyar, illetve a román nemzetiség¶ek között a diploma-szerzés esélyei. Természetesen ennek a folyamatnak nem voltak olyannyilvánvaló, egyértelm¶en látványos elemei, mint a két világháború kö-zötti numerus valachicus politikájának (Pálfy 2001, 2003), ám ha enneka politikának a következményeit (a diplomás népességen belüli etnikaiaszimmetriákat, illetve ezek id®beli alakulását) tekintjük, akkor minden-képpen fenntartható az etnikailag differenciált diplomaszerzés tézise.Mitöbb, a tézis er®sebben fogalmazható meg: a differenciálódásnak az okakiemelten az egyetemi diplomaszerzés etnikumonkénti eltér® esélyeibenkeresend®19, és nem az egyetemi oktatás el®tti szinteken m¶köd® etni-kai szelekciós mechanizmusok kumulált hatásának (annak, hogy egyesetnikumok, pontosabban a romániai magyarok valamilyen oknál fog-va az átlagnépességnél kisebb mértékben értékelik a formális oktatásirendszert) tudható be. Vagyis, amint azt több, a romániai nemzetiségekiskolázottságát elemz® szerz® is kiemeli (Gilberg 1974; Horváth 1995;Varga 1998; Antal 1993), az ötvenes évekt®l errefelé a romániai magyarés román népesség iskolázottsági szerkezete között habár léteznek aszim-metriák, ezeket sajátos kett®sség jellemzi: az alacsonyabb iskolázottságiszinteken a román népesség enyhén túlreprezentált, a szakiskolai vég-zettséggel rendelkez®kön belül a magyarok enyhén túlreprezentáltak.Az érettségizettek populációjában nincs, illetve (esetenként) a magyar

19 Habár nem rendelkezünk korspeci�kus mutatókkal, a magyar etnikumú egyeteminépesség hetvenes évekre vonatkozó aránya szemléletes példája az alulreprezen-tációnak: az 1970�71-es tanévben amagyar nemzetiség¶ hallgatók az egyetemistanépesség 5,4%-át, 1977�78-ban az 5,8%-át és 1980�81-ben az 5,6%-át tették ki(Antal 1993. 18.), a magyarok aránya 1977-ben 7,95%.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 36 � #30 ii

ii

ii

36 HORVÁTH ISTVÁN

érettségizettek aránya kissé nagyobb, viszont az egyetemi diplomávalrendelkez® populáción belül már az ötvenes évekt®l kezd®d®en enyhén,kés®bb egyre határozottabban megnyilvánult az aszimmetria, ugyanishabár mindkét népesség diplomásainak száma és aránya az utóbbi fél év-század során jelent®sen növekedett, a román népességen belül valamivelnagyobb mértékben, ami az évek során jelent®s eltéréssé kumulálódott(lásd az 5. ábrát!).

aaaaaaaaa

aaaaaaaaaaaa

aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa

aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa

a

5. ábra. A fels®oktatási diplomával rendelkez®k aránya adott korú (1956-ban a 8 éves és annál id®sebb, 1966-ban és 1992-ben a 12 éves és an-nál id®sebb, 2002-ben a 10 éves és annál id®sebb) népességen belül, a ro-mán és magyar népességre. A szerz® szerkesztése. Felhasznált források: Gil-berg 1974. 141.; Varga 1998. 279.; CNS 1995b. 425., illetve INS honlap.A népszámlálás végleges eredményeit, beleértve a népesség iskolázottságiszintjét nemzetiségi bontásban, lásd a Román Statisztikai Hivatal honlapjánhttp://www.recensamant.ro/% (2004. november 15.).

A diplomához való jutás etnikai alapon történ® differenciálódásáttükrözi a diplomás népesség növekedésének etnikumonként eltér® mér-téke: 1966�2002 között a román nemzetiség¶ diplomás népesség növe-kedése 439%-os, míg a magyar diplomás népesség növekedése 317%-osvolt.

A diplomások állami kihelyezésének a rendszere is sajátosan érin-tette a magyar nemzetiség¶eket, hisz ezen gyakorlat során a nyolcvanasévek folyamán általában a magyar nemzetiség¶eket, de a magyar nyel-ven egyetemet végzett diplomások zömét is nagy többségben Erdélyenkívüli régiókba helyezték, amíg a magyarlakta vidékekre masszívan ro-mán nemzetiség¶ tanárokat, szakembereket irányítottak (R. Süle 1990.256.; Roth 1999. 326�327.).

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 37 � #31 ii

ii

ii


Mindezen kisebbségellenes politika megnyilvánulásai, illetve ideo-lógiai háttere arra enged következtetni, hogy a Ceau³escu-rendszer nem-zetpolitikája államilag támogatott etnikai hierarchia kialakítását és meg-er®sítését, illetve távlatilag az etnikailag homogén román nemzetállammegvalósítását t¶zte ki célul. Ez az irányultság már a rezsim hatvanaséveinek második felében, a liberálisabb periódusa során is tetten ér-het® volt, ugyanis Ceau³escu már a fellépése kezdetén a modernizációés a nacionalizmus sajátos ideológiai keverékével próbálta (kezdetbennagyrészt sikeresen) megalapozni a legitimitását (Verdery 1991, 1993;Durandin 1998). Ezt követ®en az ún. �kis kulturális forradalom� sorána nacionalista komponens csak meger®södött, és kisebbségellenes von-zatai egyre nyíltabbá váltak. Ez a hivatalos ideológia szintjén a homo-gén szocialista nemzet felfogásában fogalmazódott meg, amely egy új,történelmileg kialakult partikuláris etnikai és történeti nemzettudatotmeghaladó, azokat összeolvasztó politikai közösségkoncepció formájá-ban jelentkezett (Süle 1988a. 144., 1990; Vincze 1999. 90.), helyettesítveaz eladdig m¶köd®, a nemzettudat történelmileg kialakult pluralizmu-sának valamiféle explicit vagy implicit politikai elismertségére alapozóideológiát.20

Ám a szocialista ideológia felvállalására alapozó és az etnikai par-tikularizmusok meghaladását megcélzó nemzetkoncepció a Ceau³escu-rendszer ideológiai hegemóniája egy eszközének, a nemzeti kisebbsé-gekkel kialakított viszonyban alkalmazott retorika taktikának bizonyult.A hivatalostól eltér®en, a domináns nemzeti diskurzuson belül a ro-mánok történelmének a dics®ítése központi helyen szerepelt, mindeztolyan kontrasztív történelemszemléletre alapozva, amelyben a magya-roknak kiemelten és nyilvános rituálék során ismételten kihangsúlyozottmódon az ®sellenség szerepe jutott ki (Vincze 1999. 94�95.). A kett®sbeszéd taktikája egyszer¶ volt, a magyarok identitásmeg®rz® politikaitörekvéseit a homogén, transzetnikusnak feltüntetett nemzetkoncepciójegyében nacionalistának, esetleg irredentának min®sítette, a románságfelé pedig a román nemzet dics®séges védelmez®jeként lépett fel.

20 Az együtt él® nemzetiségek, nemzeti kisebbségek stb. politikai retorikában hasz-nált szintagmái erre engednek következtetni (vö. R. Süle 1988a).

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 38 � #32 ii

ii

ii

38 HORVÁTH ISTVÁN

A létez® szocializmus kontextusában is bizonyos formákban ki- ésújratermelt romániai magyar nemzetiségtudat és a Ceau³escu-féle nacio-nalista politika közötti feszültségek paradoxális és ellentmondó helyze-tet eredményeztek. A tiltakozás, tekintettel a repressziónak a hatalom-gyakorlásban játszott szerepére, illetve a nemzeti kérdésben felhasználtkett®s beszéden alapuló ideológiai hegemóniára, nem igazán volt lehet-séges. A h¶ség mint valamiféle tudati alkalmazkodás, mint tudatosanfelvállalt alkalmazkodási asszimilációs folyamat, nem volt pszichológi-ailag problémamentesen felvállalható opció, egyrészt mivel attól a poli-tikai rendszert®l, amely ezt ki akarta kényszeríteni magának, a románságzöme el volt idegenedve, másrészt a domináns román nemzeti diskur-zus etnikai esszencializmusa eleve elszigetel® és kizáró volt a magyarságszámára.

Summa summarum, a magyarságtudat létez® formáit illegitimnek ésnemkívánatosnak nyilvánították, de valami másféle politikai öntudatos-sággal való azonosulás reális alternatívája nem létezett. Ebben a helyzet-ben a magyar nemzetiség¶ek marginalizációja, a magyar intézményekszétzilálása, a magyar nyelv¶ oktatás elrománosítása a két világháborúközötti román nacionalizmus logikájának megfelel®en történt, amelyetBarkey úgy értékelt, hogy a XIX. század végi realitástól eltér®en, nemels®sorban az asszimilációt, hanem a kizárást, a román etnikai elemeffektív dominanciáját célozta meg (2000. 516.). Vagyis a Ceau³escu-fé-le nemzetpolitika logikája a kisebbségek számára nem az asszimilációtszánta, hanem a kivonulást, a migrációt hagyta meg az egyetlen reálisalternatívának. Ez a stratégiai orientáció a németek és zsidók esetébenNyugat-Németország és Izrael által adminisztrált kitelepedési politiká-ban valósult meg, és a nyolcvanas évek második felében már a nemkí-vánatosnak tartott magyar nemzetiség¶ értelmiségiek számára is biztosí-tották az útlevelet, direkt vagy indirekt módon szorgalmazva a kitelepe-désüket (Ara et alii 1988; R. Süle 1990).

A nyolcvanas évek Romániájában kialakult helyzet sajátos taszító,migrációra ösztönz® környezetként konstituálódott általában az állam-polgárok számos kategóriája és kiemelten a magyar nemzetiség¶ek szá-mára. Az államilag tervezett sz¶kösség nemcsak a fogyasztás csökkené-sét jelentette, hanem a beszerzés, az alapvet® szükségletek kielégítésea munkaid®n kívüli id®t minden nap teljes mértékben lekötötte. A rend-szer a magánélet megszervezését is jelent®s mértékben ellehetetlenítet-te, hisz az egyének munkaereje lekötésének és kisajátításának államigyakorlata jelent®s bizonytalansági tényez®ként jelent meg. Mindehhez

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 39 � #33 ii

ii

ii


hozzáadódott a mobilitási csatornák példa nélküli besz¶kítése, amely ki-emelten az ifjúságot érintette. Ráadásul az egzisztenciateremtés el®tt álló�atal feln®ttek korosztálya olyan sajátos demográ�ai nyomással szembe-sült, amely okán beláthatatlan ideig kitolódott az önállósulás lehet®sé-ge. Mindezt csak súlyosbította a politikai hatalom növekv®en elnyomó,a környez® kommunista országok többségében megnyilvánuló reformfo-lyamatokkal teljesen ellentétes jelleg¶ irányultság.

Az állam és a politikai rendszer iránti elidegenedés fokozottabban je-lentkezett a magyar nemzetiség¶ek esetében, egyrészt mivel a mobilitásilehet®ségek besz¶külésének egyértelm¶en érzékelhet® volt az etnokra-tikus komponense, amely egyre markánsabban nyilvánult meg az ok-tatás és kultúrpolitika terén is a palástolatlan asszimilációs irányultságkövetkeztében. Másrészt a megszorító, kisebbségellenes politikai intéz-kedésekkel párhuzamosan az egyre nagyobb mértékben elhatalmasodó,etnikai esszencializmusra alapozó román nemzeti diskurzus egyértel-m¶en és nyíltan ellenségként bélyegezte a magyarokat.

Magyarország átalakulása befogadó országgá

A migrációs hullámok keletkezésének magyarázata mindenképpenszükséges, de nem elégséges a taszító, a kilépésre ösztönz® tényez®kfelleltározása, ugyanis, amint azt Zolberg frappánsan megfogalmazza,függetlenül a kibocsátó régióban elszenvedett er®szak mértékét®l, me-nekülthullám csak akkor alakul ki, ha valamelyik állam hajlandó töme-gesen befogadni az eltávozni szándékozókat21 (Zolberg 1989. 406.). Az,hogy Magyarország a Romániából távozni szándékozók, és ezen belül iskiemelten az emigrálni szándékozó magyarok befogadó országává vált,nem volt automatikus, valamilyen ideológia (például a nemzeti ideoló-gia) jegyében magától értet®d® átlényegülés. Annál is inkább magyará-zatra szorul, mivel Magyarország, legalábbis a nyolcvanas évek máso-dik feléig, a szocialista internacionalizmus és szolidaritás elveib®l le-vezethet® migrációs politikai irányvonalat követett, amelynek a lényegeaz volt, hogy a politikum tartózkodott minden olyan döntés meghozata-lától, amely nagyobb volumen¶, és így több szempontból is értelmezhet®migrációs folyamatot eredményezett volna (Tóth 1997. 38.).

21 �Regardless of what violence people may be subjected to in the country of origin,this produces a �ow of refugees only if people have a place to go.�

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 40 � #34 ii

ii

ii

40 HORVÁTH ISTVÁN

Magyarország befogadó országgá történ® átváltozásának a magya-rázatánál két lényeges folyamatot kell áttekintenünk: a nyugat-európaiállamok menekültekkel szembeni viszonyulásának a nyolcvanas évekmásodik felére jellemz® sajátosságait, illetve a magyarországi politikairendszerváltás partikularitásait.

Nyugat-Európa az ötvenes évek gazdasági konszolidációjának kö-vetkeztében egészen a hetvenes évek elejéig (1973�74-ig) általában nyi-tottnak bizonyult a bevándorlókkal szemben, majd ezt követ®en nagy-részt lezárultak a kapuk a gazdasági migránsok el®tt, ám azokkal szem-ben, akik elmozdulásában szerepet játszott valamilyen politikai jelle-g¶ nyomás (például a kommunista tömb valamely országából jöttek)vagy politikai köt®dés22 megmaradt a nagyfokú nyitottság (Rystad 1992).Így a nyolcvanas években is a kommunista tömbb®l érkez®, politikaimenedékjogért folyamodó személyek viszonylatában az általános sza-bály a befogadás volt, Appelyard szerint alapvet®en két migrációpoliti-kai megfontolásból: egyrészt a kommunista tömbb®l érkez®k esetébena menedékjogért való folyamodás oka, hogy elhagyott országukban kü-lönböz® retorziókkal szembesültek, tehát a menedékjogért folyamodókatnem lehet visszaküldeni, másrészt arra is számítottak, hogy a kommu-nista államok jelent®sen korlátozzák a kilépést, tehát a menekül®k irántinyitottság nem jár a menekültek eltömegesedésével, így a kelet-európaimigráció volumene nem lesz számottev® (Appelyard 2001. 11.). Az afeltevés, hogy a politikai menedékjogért folyamodók száma viszonylagalacsony lesz, valós volt egészen a nyolcvanas évek közepéig, amikoris a Kelet-Európából érkez® ún. ideológiai migránsok száma jelent®sen,szinte hullámszer¶en növekedett (lásd a 6. ábrát!).

Tehát a Romániából nyugatra disszidálók számának a nyolcvanasévek közepén beinduló növekedése (lásd az 1.2. táblázatot, illetve a 2.ábrát!) nem számított rendhagyó vagy kivételszámba men® jelenségnek,hanem sokkal inkább egy európai regionális, illetve átfogóbb globálistrend részének, hisz a nyolcvanas évek második felében a kommunistatömb országaiból (f®leg Lengyelországból) Nyugat-Európába érkez®k szá-ma, de az Európán kívüli országokból érkez® menedékjogért folyamodó

22 A volt gyarmatbirodalmakról származó bevándorlók sajátos, kivételesnek mond-ható státusnak örvendtek számos nyugat-európai (Nagy-Britannia, Hollandia,Belgium, Franciaország) állam bevándorlási politikájában.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 41 � #35 ii

ii

ii


6. ábra. A Nyugat-Európa államaiban politikai menedékjogért folyamodókszámának alakulása 1980�1989 között. A szerz® szerkesztése, az adatok for-rása: UNCHR 2001.

személyek száma is jelent®s mértékben növekedett. Mindennek követ-kezményeként a politikai menekültek irányába tanúsított nyugati befo-gadókészség meginogott, és bizonytalansággal ötvöz®d® visszafogottságkezdett körvonalazódni.

Mindezzel párhuzamosan és mindennek betudhatón jelent®s regio-nális átalakulási folyamat játszódott le, amely ugyancsak meghatározóvolt a Romániából kiinduló migrációs folyamatokat illet®en. Az átalaku-lás Magyarország helyzetének megváltozását eredményezte a nemzetkö-zi migrációs renden belül: el®szörmigrációs tranzitország, majdmigráci-ót befogadó ország lett. Magyarország hozzávet®leg 1985-t®l kezd®d®enszámítható migrációs tranzitországának, amikortól a magyar határ®rségaz addigi gyakorlattól eltér®en már nem tartóztatta fel azokat a románállampolgárokat, akik Ausztriába vagy más nyugati országba igyekeztek.Az így keletkezett résen egyre nagyobb számban szivárogtak ki a románállampolgárok, aminek következményeként 1987-re érzékelhet®en meg-változik a Romániából érkez® menekültekkel szembeni nyugati maga-tartás. Formálisan nem adják fel a menekültekkel szembeni befogadásraorientált politikát, hanem a potenciális menedékjogért folyamodók beju-tását próbáljákmegakadályozni, korlátozni. Például az osztrák hatóságokarra kérik a magyar hatóságokat, hogy ne engedjék kilépni Magyarországterületér®l a román állampolgárokat, a svéd hatóságok már Budapes-ten sz¶rték a Budapest�Stockholm repül®járatra beszállni szándékozóromán állampolgárságú utasokat, nem mindig megalapozottan térítve

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 42 � #36 ii

ii

ii

42 HORVÁTH ISTVÁN

vissza az oda utazni szándékozókat (Joó 1988; Regényi�Törzsök 1988).Ebben a kontextusban alakult át Magyarország el®ször egyfajta migrációsütköz®zónává, majd a Romániából kiinduló menekülthullám befogadóországává.

Magyarország migrációs tamponzónává történ® átalakulása egyér-telm¶en Nyugat-vacilláló magatartásnak tudható be. Annak, hogy a nö-vekv® migrációra adott válasza amolyan �húzd meg, ereszd meg� mód-szerrel történ® korlátozási próbálkozás volt. Tény, hogy a határátlépésbizonytalanná, átláthatatlanná válása nem hatott egyértelm¶en elretten-tésként. A magyar�osztrák határt sikertelenül átlépni próbálkozó románállampolgárok jelent®s (és id®ben növekv®) része újra próbálkozott.23

A többszöri próbálkozók közül kerültek ki azok, akik (a magyar ható-ságok viszonylag toleráns viselkedését®l bátorítva) kockáztatták, hogya törvényes tartózkodási id®n túl, idegenrendészeti szempontból illegá-lisan tartózkodjanakMagyarországon. Az a tény, hogy ezen személyek el-len nem foganatosítottak hatósági intézkedéseket, nem toloncolták ®ketvissza Romániába, bátorítóan hatott, ami az érkez®k számának továbbinövekedését eredményezte. Így 1987 végére a törvényes jogcím nélkülMagyarországon tartózkodó román állampolgárok számát már 5�6 ezerrebecsülték (Regényi�Törzsök 1988. 176.). Természetesen az ütköz®zóná-ban maradó román állampolgárok között a magyar nemzetiség¶ek szá-ma jóval nagyobb volt a román nemzetiség¶ekénél, ®k ugyanis ismertéka nyelvet, az alternatív (és egyre inkább a nyilvánosságmegt¶rt részekéntelfogadott) közvélemény pártfogolta ®ket, illetve elég sokan számíthattaka rokonok, a barátok támogatására is (Joó 1988; Regényi�Törzsök 1988;Kende 1988).

A hatóságok várakozó álláspontra helyezkedtek, és a megfelel®, me-nekült státust elismer® törvénykezés hiányában hosszú távú tartózkodásiengedélyek kibocsátásával próbálták ideiglenesen legalizálni a tampon-zónában maradók helyzetét: 1985-ben 1709 román állampolgár kapottilyen engedélyt, 1986-ban 3284-en, 1987-ben majdnem a duplája, 6499ilyen engedélyt bocsátottak ki román állampolgárok számára (Kende1988. 9.), 1988-ban már mindösszesen 18 465-at, elsöpr® többségben ro-mán állampolgárok számára (Rédei 1992. 76.). Mindezzel párhuzamosannövekedett a magyar állampolgárságért folyamodó román állampolgá-rok száma is: 1980-ban 866 ilyen folyamodványt regisztráltak, 1985-ben

23 Nemcsak a román állampolgárok, hozzávet®leg 1985-t®l növekedni kezdett a ma-gyar�osztrák határon elfogott NDK-s határsért®k száma is (Szabó 2003).

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 43 � #37 ii

ii

ii


már 1709-et, 1986-ban 3284 román állampolgár folyamodott állampol-gárságért, míg 1987-re a számuk 6499-re növekedett (Sz®ke 1992. 307.).Mindenképpen jogi és közigazgatási szempontból egyértelm¶ volt va-lamelyes nyitás a sajátos és a nagyon is kusza helyzetben lev®, nagytöbbségben magyar nemzetiség¶ román állampolgárok iránt, és ebb®la szempontból 1988 a radikális fordulat évének bizonyult. Egyrészt a ro-mán állampolgárok Magyarországról való továbbutazásának a lehet®sé-gei radikálisan csökkentek (Regényi�Törzsök 1988. 178.), de a Magyar-országra érkez® és ott maradó román állampolgárok száma folyamatosannövekedett. Ezért 1988 elején amagyar hatóságok a probléma nyílt és po-litikailag explicit, jogilag egyértelm¶ kezelésér®l döntöttek. Politikailaghivatalos nyilatkozat született arról, hogy sajátosmigrációs és idegenren-dészeti problémával szembesülnek, amelyet többé-kevésbé explicit mó-don kényszermigrációként (humanitárius, politikai és etnikai szempont-ból motivált), menekültkérdésként határoztak meg. Aláírták és a bels®törvénykezés részeként iktatták mindazon nemzetközi egyezményeket,amelyek a nemzetközi jog el®írásainak megfelel®en lehet®vé tették Ma-gyarország számára a menekültstátus elismerését és biztosítását (Sz®ke1992). Ez lehet®vé tette, hogy az 1988�89-ben érkez®k menedékjogértfolyamodhassanak a magyar hatóságokhoz. Ebben a periódusban ezzela lehet®séggel több mint 30 ezer, többnyire, de nem kizárólag magyarnemzetiség¶ román állampolgár élt (lásd az 1.4. táblázatot!).

A magyarországi tartózkodás és a kezdeti betagolódás relatív jog-biztonsága id®vel a legálisan és az illegálisan (a zöld határon, útlevélnélkül átlép®) érkez®k számának jelent®s növekedéséhez vezetett. Ha1988-ban az összes menedékjogot kér®k 47,7%-a lépte át illegálisana román�magyar határt, a következ® évben ezek aránya 79,4%-ra n®tt(Tóth 1997. 49.). Történt mindez annak ellenére, hogy az illegális határ-átlépés a korabeli dokumentumokban (Kende 1988; Forró�Havas 1988),illetve a migránsok utólagos narratíváiban (Kovács�Melegh 2000) magasés extrém kockázatot feltételez® vállakozásként jelenik meg.

Az újonnan érkez®k migrációs tervei is jelent®sen módosultak, egy-re kevesebben tekintették átmenetinek a magyarországi tartózkodásu-kat, a növekv® számban érkez® (zömében magyar nemzetiség¶) románállampolgárok nagy többségének végcélja már a magyarországi áttele-pedés volt. Egy 1989-ben a menekültek között végzett felmérés szerinta megel®z® év során Magyarországra érkezett erdélyi menekültek 87%-avéglegesen le akart telepedni Magyarországon, 3%-uk visszatért volna

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 44 � #38 ii

ii

ii

44 HORVÁTH ISTVÁN

1.4.táblázat.A

Magyarországonmenedékjogotkér®kszám

ának

éves

alakulása

f®bb

állampolgárságicsop

or-

tokszerint(1988�2002).

Forrás:

BM

Beván

dorlási

ésÁllam

polgárságiHivatal,lásd

http://w

ww.bmbah.hu/

¬statisztikak.php(2003.június21.).

Év

Kérések

szám

a

Állam

polgárság

Rom

ánVoltszovjet

Voltjugoszláv

Európán

kívü

liMás

N%

N%

N%

N%

N%

1988

13173

13173

100

��

��

��

��

1989

17448

17365

99,5

500,3

��

��

330,2

1990

18283

17416

95,3

488

2,7

��

��

379

21991

53359

3728

7738

1,4

48485

909

��

408

0,8

1992

16204

844

5,2

241

1,5

15021

92,7

��

980,6

1993

5366

548

10,2

168

3,1

4593

85,6

��

571

1994

3375

661

19,6

304

92386

70,7

��

240,7

1995

5912

523

8,8

315

5,3

5046

85,3

��

280,5

1996

1259

350

27,8

268

21,2

559

44,4

��

826,5

1997

2109

131

6,2

904,3

329

15,6

1411

66,9

148

71998

7118

124

1,7

991,4

3333

46,8

3351

47,1

211

31999

11499

160,1

264

2,3

5111

44,4

6008

52,2

100

0,9

2000

7801

3605

304

3,9

692

8,9

6592

84,5

177

2,3

2001

9554

760,8

171

1,8

214

2,2

8974

93,9

119

1,2

2002

6412

150,2

197

3,1

971,5

5971

93,1

132

2

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 45 � #39 ii

ii

ii


Romániába, valamint 7%-uk távolabbi ország irányába ment volna to-vább (Csepeli�Závecz 1991. 91.).

A magyar hatóságok és általában a magyar társadalom a gyorsanfelfutó menekülthullámnak nemcsak jogi, hanem közigazgatási és szo-ciális vonzatait, általában az érkez®k beilleszkedési gondjait is próbáltarendezni. A központi közigazgatás szintjén 1988 folyamán speciális költ-ségvetési alapot különítettek el a menekültek segélyezésére (Tóth P. P.1997. 41.), a helyi közigazgatás intézményei aktívan vettek részt példá-ul az érkez®k lakásgondjainak a megoldásában.24 A központi és helyiautoritások olyannyira napirendre tértek az erdélyi menekültkérdés fö-lött, hogy a menekültek elhelyezésének perspektivikus racionalizálásátmegalapozó el®tanulmányt készítettek (Dövényi 1992).

Amagyar munkaer®piaconmár a hetvenes évekt®l érzékelhet®mun-kaer®hiány miatt (Kertesi�Sziráczki 1989) az újonnan érkezettek mun-kaer®piaci integrációját is viszonylag problémamentesen kezelték az il-letékes hatóságok.25 Ennek eredményeként 1989-ben � egy, az 1988-banMagyarországra menekült feln®tt erdélyi magyarok között végzett felmé-rés eredményei szerint � a menekültek 95%-a nyilatkozta, hogy állandómunkahellyel rendelkezik (Sik 1990. 520.). Mi több, a munkaer®piacibeilleszkedés a menekült populáció jelent®s hányadában sikeresnek ér-tékelhet®, hisz a menekülést követ®en nagy többségük a romániai mun-kaer®piaci pozíciójával egyenérték¶ vagy annál jobbnak értékelhet® be-osztásba került (Tóth 1992a. 68�69.).

De nemcsak az állami, hatósági rendelkezések és kezdeményezé-sek, hanem a civil társadalom viszonyulása is el®segítette a befogadástés a mihamarabbi integrációt. A fentebb említett felmérés alanyainak81%-a kapott segítséget a Vöröskeresztt®l, 63%-a az önkormányzatok-tól, 53%-a az egyházaktól, 15%-a a különböz® szakszervezetekt®l (Sik1990. 528.). Nemcsak a szervezett civil szféra, hanem általában a ma-gyar társadalom befogadókészsége mindenképpen kiemelten pozitívnakmin®síthet®, a társadalmi fogadtatás kiemelked®en az empátia, a szoli-daritás és a segít®készség jegyében zajlott, 1989-ben a népesség 85%-a

24 1980-as évek elején Magyarországon mintegy 100 ezer lakás állt üresen, amelyekegy része hasznosítható volt, megoldandó a menekültek lakásgondjait (Dövényi1992. 86.).

25 1988 áprilisában azÁllami Bér- ésMunkaügyi Hivatal egyik jelentése szerint 9950munkahelyet ajánlottak fel a Magyarországon tartózkodó román állampolgárokszámára (Rózsa 1988. 199.). Csak 1988 májusáig 4242 munkavállalási engedélytbocsátottak ki a román állapolgárok számára (Regényi�Törzsök 1988. 177.).

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 46 � #40 ii

ii

ii

46 HORVÁTH ISTVÁN

értett egyet azzal, hogy az Erdélyb®l érkez®k szerencsétlen sorsúak, tehátsegíteni kell rajtuk (Sik 1990), és a menekültekben politikai és f®leg et-nikai alapon széls®ségekig vitt romániai diszkrimináció áldozatait látták(Závecz 1992. 57.).

1.5. táblázat. Az erdélyi menekültek/bevándorlók kapcsán megfogalmazó-dott magyarországi vélemények id®beni alakulása (az egyetért®k százalékosaránya). Forrás: Fábián�Sik�Tóth 2001. 411.; Hárs 1995. 94.

1989 1990 1992 1993 1999

Cserbenhagyják az ottanimagyarságot.

31 47 41 43 43

Elveszik az itt él® magyaroktóla munkahelyet.

26 38 41 51 41

Nem is igazán magyarok. 11 24 23 25 21

Szerencsétlenek, ezért segítenikell rajtuk.

85 68 70 67 38

Az itt él® magyarokban er®sítika nemzeti érzést.

68 42 37 31 23

Nekik köszönhet®en nem fogyMagyarország lakossága.

38 24 22 25 21

Az érkez®k aktív jogi és anyagi segítséget kaptak a kormánytól, il-letve más társadalmi szervezetekt®l, általában kedvez® fogadtatásban ré-szesültek a társadalom részér®l. Olyannyira, hogy a Portes�Böröcz szer-z®páros a romániai magyar menekültek magyarországi fogadtatását mintaz állami és a társadalmi segít®készség, illetve az el®nyös beilleszkedésegyik messzemen®en pozitív példájaként idézi (1989. 619.).

A létez® szocializmus végjátékára általában jellemz® az európai,kelet�nyugat irányú migráció rendjének a felbomlása, ennek Romániavonatkozásában a nyolcvanas évek második felében látványos jelei vol-tak. Az átalakulás meghatározó mozzanata a nyugati befogadókészségvisszafogása, illetve Magyarországnak a nemzetközi migrációs rendszer-ben betöltött szerepváltása volt. Ennek betudhatóan a 89-es változástközvetlenül megel®z® id®szakban feler®söd® romániai kivándorlási fo-lyamat számára Magyarország új befogadó országként konstituálódott,amely egyrészt az ide irányuló migráció jelent®s mérték¶ etnicizálódá-sával, másrészt feler®södésével járt.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 47 � #41 ii

ii

ii


A nyugati befogadókészség bizonytalankodása abba a helyzetbe hoz-ta a magyar hatóságokat, hogy a migrációs politikát illet®en döntést hoz-zanak. Bár Magyarország szembesült azzal a ténnyel, hogy az európaikelet�nyugat irányú migráció számára tranzit-, illetve kés®bb egyfajtaütköz®zónává vált, ebb®l csak a döntés kényszere következik, és nemaz 1988 során meghozott döntés tartalma: az, hogy a hatalmi elit po-litikailag, jogilag és gazdaságilag felvállalja, hogy a kialakult migrációshelyzetet politikai és humanitárius krízishelyzet generálta menekült-kérdésként de�niálja és kezeli. Az, hogy ez így alakulhatott, az min-denekel®tt a nemzetnek és a nemzettudatnak a magyarországi politikairendszerváltás során bekövetkez® meger®södésével magyarázható.

A második világháborút követ® pax sovieticának egyik következ-ménye a nemzeti retorikák politikai használatának a befagyasztása volt,ami természetesen csak ideiglenesen m¶ködött, hisz, amint azt Romániapéldáján is láthattuk, a nemzeti sajátosságok hangsúlyozása, a nemzetiretorika fokozatosan visszatér a politikába. A magyar eset sajátosságatalán abban áll, hogy a kommunista rendszer majdnem mindvégig elzár-kózik a nemzeti retorika használatától, és viszonylag óvatos, sok eset-ben inkább visszakozó, mint támogató álláspontot képvisel a határontúli magyarok kérdésében is (Bárdi 1999). A hetvenes évek els® felé-ben az irodalmi, kulturális elit fedezi fel újra a problémát, és ez a fo-kozatos értelmiségi szemlélet és diskurzus váltásával jár, amely sorána történelmileg kialakult magyar nemzetfogalom és a járulékos retorikaegyre gyakrabban jelenik meg az értelmiségi beszédmód szintjén (Bár-di 1999; Csepeli 1992; Lázár 1996; Csepeli�Örkény 1996). A nemze-ti kérdés felvállalása a határon túli (kiemelten az erdélyi) magyarságiránti érdekl®désben is megnyilvánult, mi több, különböz® csatornákonkeresztül (például táncházmozgalom), ez az érdekl®dés számos ifjúsá-gi szubkultúra szintjére közvetít®dött, és a román hatóságok növekv®és egyre leplezetlenebb ellenszenvével szembesült, de ennek ellenéreegyre divatosabbá váltak a �atalok között a misszió jelleg¶ (legalábbisennek beállított) Erdély-látogatások (Bárdi 1992). Például 1970-ben 110ezer Romániába kiutazó magyar állampolgárt regisztráltak, a nyolcvanasévekben (és az útlevélrendszer liberalizálását követ®en) ez jelent®s mér-tékben növekedett : 1980-ban már 435 ezret, 1987-re már majdnem há-romszorosát, 1,3 millió kiutazót regisztráltak, és nemcsak a Romániábalátogatók száma, hanemRománia látogatottsága (a Romániába utazóknakmás országokba utazó magyar állampolgárokhoz viszonyított aránya) isnövekedett (Baló�Lipovecz 1988. 707�708.).

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 48 � #42 ii

ii

ii

48 HORVÁTH ISTVÁN

Mindezeknek a jelenségeknek és folyamatoknak jelent®s kihatásavolt a köztudatra, hisz amíg 1973-ban a magyar népesség 45%-a tekin-tette a határon túl él® magyarokat a nemzet részének, 1985-re ez az arány50%-ra, 1987-re már 63%-ra emelkedik (Lázár 1996. 54.).

A nyolcvanas évek második felében, 1987�88-ban, egyrészt a szó-lásszabadságát egyre er®teljesebben érvényesít® sajtó, másrészt a szám-belileg is látványosan növekv® romániai magyar menekültek jelenlété-nek hatására az erdélyi magyarok iránti szolidaritás egyre inkább olyanközügyként de�niálódott, amelyben kikerülhetetlenné vált a politikumállásfoglalása. A kommunista párt reformistái is felismerték az áttörés le-het®ségét,meghirdetve a nemzetpolitika új irányvonalát (Szokai�Tabajdi1988), ennek egyik centrális tézise a határon túli magyarok iránti ak-tív politikai felel®sségvállalás és támogatás, amely új ideológiai keretetadott a kormány migrációpolitikájának. Az 1988�89-ben körvonalazó-dott új migrációs politikai gyakorlat a határon túli magyarok iránti aktívpolitikai szolidaritás els® látványos intézkedéssorozataként nyilvánultmeg (azóta szinte szétválaszthatatlanul), összekapcsolva a határon túlimagyar kérdést a migrációval.

Fontos megemlíteni, hogy noha a nyolcvanas évek végén bekövetke-zett magyarországi (adminisztratív) migrációs rendszerváltásban26 sze-repet játszott az a tény, hogy az érkez®k többségét a nyilvánosságban ésa politikában egyre nagyobb teret nyer® nemzeti öntudatosulási folyama-tok megnyilvánulásaként mint nemzettársat szemlélték, Magyarországnemcsak a magyar nemzetiség¶ek, hanem általában a román állampolgá-rok számára egyre fokozottabban úgy jelent megmint amigráció egyetlenlehetséges célországa. 1988-ban a menedékjogot kér® román állampol-gárok 89,2%-a volt magyar nemzetiség¶ és 8,3% román, 1989 során márjelent®sen (31,8%-ra) növekedett ez utóbbiak aránya. Tehát �gyelembevéve a menekültek számát, illetve ezen belül a nemzetiségi arányokat,1988�89-ben legalább 6 ezer román nemzetiség¶ román állampolgár fo-lyamodott a magyar hatóságokhoz a menekültstátus elismeréséért. A ro-mán menekültek sorsának (valószín¶) továbbalakulása is tükrözi, hogy

26 Magyarország átalakulása tranzitországból befogadó országgá, a menekültek stá-tusát szabályozó nemzetközi dokumentumoknak a bels® törvénykezésbe történ®beemelése, a menekültek fogadásának és integrációjának intézményesítése.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 49 � #43 ii

ii

ii


a romániai magyarok migrációjában az etnicitás (kiemelten a befogadó-térség ez irányú vonzereje) kiemelt szerepet játszott. Ugyanis az 1988�1994 között magyar állampolgárságot kérelmez® 45 021 román állampol-gárnak csak 1,3%-a (tehát kevesebbmint ezer személy) nyilatkozta, hogyromán nemzetiség¶ (Tóth 1997. 113., 115.). Valószín¶síthet® tehát, hogyamíg a magyar nemzetiség¶ menekültek esetében nem a kivárás, hanema letelepedés stratégiája volt a jellemz®, a jogilag hasonló helyzetbenlev® román nemzetiség¶ek inkább kivárták, hogy a helyzet a tovább-lépésnek, esetleg a hazatérésnek kedvezzen. Mindenképpen tény, hogya román nemzetiség¶ek Magyarország irányú migrációjában az 1989-esév kimagasló aránya kivételes, az ezt követ® id®szakban (a kilencvenesévek folyamán végig) a különböz® források egyértelm¶en állítják, hogya Romániából bevándorló népesség 90�95%-a magyar nemzetiség¶ volt(SOPEMI 1998. 118.).27

A román politikai rendszerváltás: a menekülthullám lecsengése

Közvetlenül az 1989 decemberi hatalomátvétellel hatalomra kerültideiglenes romániai államigazgatás és törvényhozás els® rendelkezéseiközött volt a román útlevélrendszer és a külföldi kiutazások rendszeré-nek a liberalizálása. Majdnem ugyanilyen hamar körvonalazódott a ro-mániai politikai átmenet z¶rzavaros és ellentmondó jellege, a régi kom-munista elit egy részének sikerült átmenteni a hatalmát az új rendszerbeis, és ezt fenntartandó nem riadtak vissza semmilyen eszközt®l, beleért-ve a politikai er®szak alkalmazását is. Szimbólumérték¶, hogy a legels®emberáldozatokkal járó, hatalmi támogatottságtól nem idegen összet¶-zés etnikai jelleg¶ volt : az 1990 márciusi marosvásárhelyi események.Ám pár hónap múlva egyértelm¶vé vált, hogy az új rendszer nemcsakaz etnikai problémákat, hanem a politikai különvéleményeket sem tudjademokratikus módon kezelni, a kommunista restauráció ellen Bukarest-ben tiltakozó ellenzékieket a f®városban hatalmi támogatással felhozottbányászok verték szét. A politikai instabilitás és az egyre inkább körvo-nalazódó nehézkes gazdasági átmenet kilátástalanságának hatására újrabeindult, mi több, a kilépés liberalizációjának következtében jelent®smértékben fellendül a romániai kivándorlás.

27 Mindezek ellenére a tanulmányban többnyire bevándorló román állampolgárok-ról beszélünk, ugyanis a különböz® statisztikai források így tüntetik fel, de tekin-tettel arra, hogy ezek jelent®s többsége magyar nemzetiség¶, jogos az elmozduláshatásait a romániai/erdélyi magyar népességre vonatkozóan vizsgálni.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 50 � #44 ii

ii

ii

50 HORVÁTH ISTVÁN

Hivatalosan, a román statisztikai kimutatások által is regisztráltan,két év alatt, 1990�91-ben több mint 141 ezer személy emigrált, amelymajdnem duplája a megel®z® két évben regisztrált regulárisan kitelepe-d®k számának. És mindenképpenmegemlítend®, hogy a kitelepedés vál-tozó legális lehet®ségeinek betudhatóan a román hatóságok már messzenem ellen®rizték a kivándorlási folyamatokat, értelemszer¶en az összestávozónak csak egy részét tudták regisztrálni. Például a Németországirányú kivándorlók java része kicsúszott a román hatósági ellen®rzésalól, mert 1990�91-ben a román hatóságok által regisztrált NSZK irányúkivándorlás dupláját regisztrálták hazateleped® német bevándorlóként(Aussiedler) a német hatóságok (Poledna 2001. 226.).

A kilépés liberalizálása jelent®sen megnövelte a Nyugat-Európá-ban menedékjogért folyamodó román állampolgárok számát, 1990-benaz 1989-es szint ötszörösére (lásd az 1.2. táblázatot!), csak Németország-ban 1990�1993 között 240 ezer menedékjogot kér® román állampolgártregisztráltak (Fassman�Münz 1995. 473.). Ennek következtében a nyuga-ti államok kétségbeesetten próbálták korlátozni a román állampolgárokbelépését, ami ismét el®térbe hozta Magyarország tranzitország szere-pét, csak 1990-ben több mint 9 ezer illegális határátlépéssel próbálkozóromán állampolgárt tartóztattak fel a magyar�osztrák határon (SOPEMI1992. 102.).

Az 1990-es kilépési liberalizáció következtében feler®söd® kiván-dorlási hullám határátlépés-lehet®ségeit illet®en a németek és a magya-rok sokkal kedvez®bb helyzetben voltak, mint általában a román nem-zetiség¶ek. Németország már több évtizede, Magyarország egypár éveolyan migrációs, bevándorlási politikát támogatott, amely során explicit(jogilag statuált) vagy implicit módon az etnicitást a migráció kedvez®el®nyeivé lehetett konvertálni (Brubaker 1998). Ennek következtébenfolytatódott a németek Németország irányú migrációja, amely 1990�1993 között csúcsértékeket ért el28 (és gyakorlatilag a romániai németekmajdnem teljes elt¶néséhez vezetett). Ugyanígy 1990�1991-ben folyta-tódott a magyar nemzetiség¶ek Magyarország irányú migrációja. 1990�1991-ben a kiteleped®k száma jelent®s mértékben növekedett,29 illetvea Magyarországon menekültstátusért folyamodó román állampolgárokszáma 1990-ben, 1989-hez viszonyítva, alig változott, abban az évbenis mintegy 17 ezer román állampolgárságú menekültet regisztráltak, és

28 Csak 1990-ben a román statisztikai adatok szerint 60 072, a németek szerint111 180 német nemzetiség¶ hagyta el Romániát (Poledna 2001. 226.).

29 Lásd az 1-es táblamellékletet!

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 51 � #45 ii

ii

ii


csak 1991-re csökkent számottev®en. A kirobbanó, zabolátlanul meg-nyilvánuló, mi több, nyílt és violens etnikai kon�iktusokat eredménye-z® román nacionalizmus okán az érkez®ket a magyarországi politikumés a közvélemény (legalábbis annak jelent®s része30) még 1990-ben ispolitikai és etnikai okok miatt migrációra kényszerül® nemzettársakkéntfogadta, és folytatódott az el®z® évek támogató jelleg¶, befogadó po-litikája, biztosítva mindazon megkapaszkodást, betagolódást el®segít®támogatásokat, amelyeket a nyolcvanas évtized utolsó éveiben intézmé-nyesítettek (Nagy 1994; Tóth 1994. 94., 1995, 1996, 1997).

Az erdélyi magyar kivándorlók és menekül®k száma az 1991-es évfolyamán kezdett radikálisan csökkenni, és ennek az oka alapvet®enabban keresend®, hogy ismét megváltozott Magyarország helyzete az eu-rópai migrációs rendszeren belül, ami a migrációs politika változásáteredményezte.

Az 1988-tól kezd®d® és a bekövetkezett politikai változások ellené-re 1990-ben sem csökken® menekülthullám komoly kihívásként jelentmeg Magyarország eltartóképessége szempontjából. A 10 ezer lakosra ju-tó menekültek számát illet®en Magyarország 1990-ben az ötödik helyenállt Európában, az egy milliárd dollár megtermelt GDP-re jutó mene-kültszámot illet®en az els® helyen (kb. 700 menekült/1 milliárd USD),messze megel®zte Svédországot és Svájcot, ahol hozzávet®leg 200 me-nekült/1 milliárd USD volt a mutató értéke (Dövényi 1992. 83�84.), ésaz 1991-es év folyamán a menekültkérdésben bekövetkezett radikálisváltozások, a délszláv szukcessziós kon�iktusok okán beindult mene-külthullám még inkább tetézte ezeket a nehézségeket. Így egy év alatt,csak 1991-ben, majdnem ugyanannyi exjugoszláv állampolgár folyamo-dott a magyar hatóságokhoz menekültként, mint amennyi a megel®z®három év alatt a román állampolgárságúmenedékjogot kér®k száma volt.

De Magyarország helyzete az európai migrációs rendszeren belülmás szempontokból is jelent®s mértékben változott, ugyanis 1990�91folyamán egyre nagyobb számban érkeztek ukrán, orosz és f®leg kínaimigránsok. Csak ez utóbbiakat tekintve, a becslések szerint 1991 folya-mán, 1992 márciusával bezárólag, hozzávet®leg 45 ezer személy érkezettMagyarországra (Nyíri 1994. 53., 1995). Ugyanakkor Románia irányából

30 Habár a 1988�89-es viszonyulásokhoz képest csökken®, de a kilencvenes évekelején megjelen® más migránsokhoz viszonyítva még mindig szimpátiával ésrokonszenvvel szemlélte ®ket a közvélemény is (Závecz 1992).

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 52 � #46 ii

ii

ii

52 HORVÁTH ISTVÁN

is, mintegy rátev®dve a menekülési és kivándorlási áramlásokra, bein-dult a Magyarországtól nyugatabbra igyekv® spekulatív migránsok, il-letve alapvet®en gazdasági okokból Magyarország irányába elmozdulóidénymunkások, üzletel®k áradata. Ezek az ún. megélhetési migránsok(Tóth 2000a. 154.) már teljesen más jelleg¶ nyomással és problémák-kal szembesítették a magyar hatóságokat és társadalmat, ugyanis nagyrészüknek nem volt célja legalizálni a hosszabb-rövidebb ideig tartó tar-tózkodását, és többnyire a fekete munkaer®piacon próbált munkát sze-rezni, vagy a legalitás szürke zónájában m¶köd® szabadtéri piacokonpróbálta értékesíteni a magával hozott árut (Dövényi 1997; Sik 1997a,1997b, 1999a, 2000).

A növekv® romániai bevándorló, és általában a növekv® migránsnépesség mellett bels®, nem migrációval összefügg® okok is közreját-szottak abban, hogy a magyar állam és társadalom viszonyulása a beván-dorlókhoz jelent®sen megváltozott. A beinduló gazdasági reform negatívkihatásai legel®ször a magyar munkaer®piacon csapódtak le: a munka-nélküliségi ráta az 1990-es 0,9%-es szintr®l 1992-re 10,1%-ra emelke-dett. Ebben a helyzetben a legálisan érkez®k munkaer®piaci elhelye-zése, illetve a fekete munkaer®piacra egyre nagyobb számban érkez®vendégmunkások jelenléte mindinkább sajátos belpolitikai feszültség-forrásként körvonalazódott. 1991 elején a 300 ezer nyilvántartott mun-kanélküli magyar állampolgár mellett az év elején regisztrált külföldimunkavállalói állomány meghaladta a 30 ezret, és az év során hozzáve-t®leg 50 ezer külföldi (többnyire román állampolgár) számára bocsátot-tak ki hosszabb-rövidebb távra munkavállalási engedélyt, és minderremég rájöttek az illegálisan dolgozó külföldiek, amelyek számát legalább50 ezerre becsülték (SOPEMI 1992. 103.). Vagyis majdnem minden ne-gyedik munkanélküli magyar állampolgárra jutott egy hivatalosan vagyillegálisan dolgozó külföldi, ami nemcsak statisztikaként, hanem reálisnyomásként és a külföldiek kapcsán kialakult közvélekedés számottev®negatív alakulásában jelent meg, a társadalom szimpátiája érezhet®encsökkent, és inkább az elutasító, elzárkózó magatartás vált dominánssá(lásd az 1.5. táblázatot!)

A növekv® és egyre összetettebbé váló migrációs nyomás, a mig-ránsok kapcsán megfogalmazott társadalmi fenntartás és elutasító vi-szonyulás következtében a magyar hatóságok, fékezend® az áramlásifolyamatokat, különböz® korlátozó jelleg¶ intézkedéseket foganatosítot-tak. Els®sorban befagyasztották azon támogatások nagy részét, amelyek

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 53 � #47 ii

ii

ii


a bevándorló és letelepedni szándékozó erdélyi magyarok számára meg-könnyítették a magyar társadalomba történ® betagolódást (Nagy 1994.123.). Feltehet®, hogy a menekült státus kérvényezésének a feltételrend-szere vagy annak az elbírálási ismérvei is változtak, hisz az 1990-es 17,4ezerr®l 1991-re 3,7 ezerre csökkent a kérvényez®k száma, a következ®évben pedig csak 844 román állampolgár folyamodott menekültstátusérta megfelel® magyar hatóságokhoz.

Az 1990-ben hirtelen beindult és jelent®s volumen¶ populációtmeg-mozgató áramlási folyamatokat megszigorító jelleg¶ idegenrendészeti éshatárellen®rzési eljárásokkal is fékezték. 1991 októberét®l a megszigo-rított belépési feltételek életbe lépését követ® három napon több mint46 ezer Magyarországra belépni szándékozó személyt utasítottak vissza,nagy részüket a román�magyar határról (Sz®ke 1992. 317.). Ugyanakkora megszigorított idegenrendészeti eljárások következtében 1991 októbe-rét®l az év végéig fél millió Magyarország területén illegálisan tartózko-dó idegen állampolgárt toloncoltak ki, ezen belül a román állampolgárokaránya meghaladta a 80%-ot (SOPEMI 1993. 130.).

Az 1991-es év a betagolódást el®segít® támogatások befagyasztását,a más országból származó menekültek és migránsok masszív megjele-nését, a munkaer®piacra való belépési lehet®ségek jelent®s sz¶külését,a magyar társadalomnak a migránsokkal szemben tanúsított viszonyu-lásának látványos megromlását, illetve a belépés és a tartózkodás meg-szigorított feltételrendszerét hozta. Mindezek az 1987�88-tól kezd®d®erdélyi magyar kivándorlási/menekülési hullám jelent®s visszafogásáteredményezték, bizonyos értelemben annak a végét jelentették.

Tehát a migrációs és menekülthullám lecsengése sokkal inkább a be-fogadó térség megváltozott gazdasági, társadalmi feltételeinek, illetvea megváltozott migrációs politikának, mint a kibocsátó társadalombanbekövetkezett politikai és gazdasági kedvez® változásoknak tudhatóakbe. 1991 folyamán a magyar hatóságok egyértelm¶en áttértek az aktív,a letelepedést, hosszú távú tartózkodást el®segít®, támogató viszonyu-lásról a viszonylag passzív, a különböz® jelleg¶ áramlási folyamatokattoleráló, számos esetben azok kétes legalitása fölött szemet hunyó (az aztmegel®z® periódus viszonylatában egyértelm¶en) semlegesebb, inkábbvédekez® viszonyulásra.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 54 � #48 ii

ii

ii

54 HORVÁTH ISTVÁN

A migrációnak tulajdoníthatónépességveszteség volumene. 1987�1991

Mindamellett, hogy a románmigrációs statisztikai adatok a kitelepe-d®, emigráló népesség összetételét nemzetiségi felbontásban is közlik, er-re a periódusra vonatkozóan már nem igazán használhatóak ezek az ada-tok. Egyrészt a migrációs stratégiák jelent®s mértékben pluralizálódtak,és, amint láttuk, egyre nagyobb számban jelentek meg az irreguláris stra-tégiák, vagyis valaki turistaként hagyta el Romániát, és Nyugaton vagyMagyarországon menedékjogért folyamodott, vagy amint az 1988-ban ésf®leg 1989 során történt, illegálisan lépte át a román�magyar határt, ésezután folyamodott menedékjogért. Ezek az irreguláris stratégiák egyér-telm¶en a román hatóságoknak amigrációs folyamatok feletti ellen®rzésiés implicite regisztrációs lehet®ségeinek jelent®s csökkenését jelentet-ték. Mindehhez hozzájárul ugyanakkor az is, hogy ebben a periódusbanMagyarország megváltoztatta azt az idegenrendészeti gyakorlatot, misze-rint a bevándorlási kérelmet csak a külföldi állampolgárok állandó kül-földi tartózkodási helye szerint illetékes magyar külképviseleti szervnéllehetett benyújtani, az új határozat értelmében a bevándorlást Magyar-ország területén is lehetett kérelmezni (Tóth 1997. 68.). Ez a Románia�Magyarország közötti migrációs folyamatok romániai regisztrációjánakaz esélyeit tovább csökkentette. Így 1985�1991 között a román statisz-tikai adatok szerint mindösszesen 39 963 Romániából Magyarországrakitelepedett román állampolgárt, illetve 50 782 Romániából kiteleped®magyar nemzetiség¶ román állampolgárt regisztráltak.

Ugyanakkor az e periódusban lezajlott vándormozgalmi folyamatok-ról a magyar statisztikai források sem adnak egyértelm¶en pontos képet,hisz a KSH különböz® években kiadott évkönyveiben is (amint az azalábbi táblázatban is látható) eltér®ek az egy adott évre közölt bevándor-lókra vonatkozó adatok.

Amint az a hivatalos magyar statisztikai adatok alapján látható,1985�1991 között Magyarországon statisztikailag bevándorlóként re-gisztrált román állampolgárok száma 88 512�92 784 között mozog. Fon-tos hangsúlyozni, hogy a KSH meghatározása a Magyarországra belép®,illetve bevándorló külföldi állampolgárokról olyan statisztikai besoro-lás, amely egyszerre tekinti mérvadónak a tartózkodás legális alapját(bevándorlási engedélyben, illetve huzamos tartózkodási engedélybenrészesül®k) és annak id®tartamát (az egyéves, illetve azt meghaladótartózkodási engedélyben részesül®k számát veszi �gyelembe). Vagyis

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 55 � #49 ii

ii

ii


1.6. táblázat. A Magyarországra bevándorlók és a román állampolgárok szá-mának alakulása 1985�2001 között. Forrás: KSH 1998, KSH 1999, KSH 2000,KSH 2001, KSH 2003.

A közöltlegalacsonyabb érték

A közöltlegmagasabb érték

összesen Romániából összesen Romániából

1985�1989 86 284 52 227 86 284 52 2271990 32 679 25 267 37 242 29 6171991 22 194 11 018 22 974 10 9401992 15 032 6 587 15 032 6 5871993 15 901 5 991 15 901 5 9911994 15 254 5 483 15 254 5 4831995 14 008 5 101 15 010 5 6851996 13 734 4 161 14 503 4 8881997 9 397 3 285 14 311 4 6291998 16 052 5 504 16 649 6 0761999 18 456 7 412 20 151 7 8452000 20 184 8 894 20 184 8 8942001 19 462 10 091 19 462 10 091

összesen1985�2000

279 175 140 930 293 495 148 862

mind a bevándorlási engedélyben, mind az egy évet meghaladó tartóz-kodási jogosítvánnyal részesül®ket regisztrálja. Ugyanakkor fontos meg-jegyezni, hogy a regisztráció nem személykövet®, hanem idegenrendé-szeti eseményeket regisztrál, ami azt jelenti, hogy egy személy, ha id®bentöbbször változik az idegenrendészeti státusa (például kétszer huzamostartózkodási engedélyben és végül letelepedési engedélyben részesül),akkor többször bekerül a statisztikai értelemben regisztrált bevándorlókközé.

Ezt elkerülend®, nem a statisztikailag regisztrált bevándorlás évesadatait, hanem az ebben a periódusban (pontosabban 1988�1991között31) román állampolgárok számára kibocsátott letelepedési engedé-lyek számát vesszük �gyelembe (ebben az esetben elkerülhet® a kett®s

31 Az 1988-at megel®z® periódusban viszonylag alacsony volt, évi pár ezres szin-tet nem haladott meg a magyar hatóságok kibocsátotta bevándorlási engedélyekszáma (Tóth 1997. 69.).

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 56 � #50 ii

ii

ii

56 HORVÁTH ISTVÁN

regisztráció), ami összesen 59 364 volt (Tóth 1997. 82.). Ha feltételez-zük, hogy ennek a népességnek 95%-a magyar nemzetiség¶ volt,32 ak-kor 1987�1991 között RomániábólMagyarországra letelepedési engedélyalapján átteleped® magyarok száma 56 ezer körülire tehet®. Természete-sen ez csak a minimális szám, azok száma, akik valamilyen jogi és köz-igazgatási szempontból átfogóbb jogosítvánnyal rendezték magyarorszá-gi tartózkodásukat. Ez nem jelenti azt, hogy a kevesebb jogosultságokkalfelruházó, huzamos tartózkodást lehet®vé tev® idegenrendészeti jogo-sítvánnyal rendelkez®k egy részét nem tekinthetjük Romániából emig-ráltnak, vagy más szóhasználattal élve latens, rejtett migránsnak. Hiszebben a periódusban jogosan feltételezhet®, hogy a hosszú távú tartóz-kodó, illetve a bevándorló kategóriába besoroltak között nem föltétlenüla kitelepedési szándékokat illet®en volt különbség, sokkal inkább arrólvolt szó, hogy egyes kivándorlók számára valamilyen okból könnyebbvolt megfelelni a hosszú távú tartózkodás jogi és közigazgatásilag el®írtfeltételrendszerének, és ezért választották a tartózkodás legalizációjánakezt a formáját.

Ennek a kategóriának a számát illet®en azt tudjuk, hogy 1991 vé-gén 50 ezer olyan külföldi élt Magyarországon, aki egy évnél hosszabbid®szakra kibocsátott érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezett(SOPEMI 1993. 128., 130.). Ezeknek legalább 60%-a lehetett román ál-lampolgár, hisz 1991 végén csak munkavállalói engedéllyel 22 944 ro-mán állampolgárságú személy rendelkezett (SOPEMI 1995. 144.),33 ésa más célból (például továbbtanulás) tartózkodók száma sem volt elha-nyagolható. Vagyis az állományi adatokból kiindulva 1991 végén a ro-mán állampolgárságú, huzamos tartózkodási engedéllyel Magyarorszá-gon tartózkodók száma megközelíthette a 30 ezret. Ha ennek 90%-a voltmagyar, akkor a magyarok száma mintegy 27 ezer körüli lehetett. Fel-tételezve, hogy ezen személyeknek csak egy része szándékozott véglegMagyarországon élni, legalább 19�20 ezerre becsüljük azok számát, akik,habár 1991 végén csak huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkeztek,a latens, rejtett migráns kategóriájába sorolhatók.

32 Amint azt különböz® SOPEMI-jelentések állítják (SOPEMI 1992, 1993).33 Kihangsúlyozandó, hogy a letelepedési engedély egyben a munkavállalás továb-

bi engedélyezéséhez nem kötött jogát is jelentette, tehát a munkavállalási enge-déllyel rendelkez®k valamilyen, rövid távú vagy huzamos tartózkodási engedélytis ki kellett váltsanak.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 57 � #51 ii

ii

ii


Ez azt jelenti, hogy 1988�1991 között Magyarországon leteleped®-ként, illetve latens elvándorló kategóriába sorolt migránsként (vagy márstabil áttelepültként) hozzávet®leg 75 ezer romániai magyar élt.

Jelent®s problémával szembesülünk, amennyiben az 1988�1991 kö-zött más országokba emigráló romániai magyarok számát szeretnénk kör-vonalazni. Egyrészt a román statisztikai hivatal adataiból kikövetkeztet-het®, hogy ebben a periódusban legalább 3,5 ezerre tehet® azon magyarnemzetiség¶ román állampolgárok száma, akik hivatalosan kitelepedtek,és az általuk választott ország nem Magyarország volt.

Ugyanakkor, f®leg 1990-t®l kezd®d®en, jelent®sen felpörgött az ir-regulárisan Nyugatra távozó román állampolgárok száma is, például1988�1991 között Nyugaton hozzávet®leg 152 ezer román állampolgáráltal benyújtott politikai menedékjogi kérelmet regisztráltak,34 1991 vé-gén csak Németországban 92,1 ezres volt a román állampolgárságú (nemnémet származású) rezidens állomány (SOPEMI 1993. 108.). Tekintet-tel arra, hogy a menedékjogkérés esetében is csak a kérelmek regiszt-rált számával, és nem a menedékjogot kér® népesség számával rendel-kezünk, a 152 ezer kérvény feltehet®leg valamivel kevesebb személytjelentett. Mindenképpen jogosan feltételezhet®, hogy ebben a periódus-ban legalább 120 ezres Nyugaton él® román állampolgárságú rezidensállománnyal kell számolnunk, olyannal, amely amúgy nem került bea hivatalos román kivándorlási statisztikába, tehát a rejtett, latens ki-vándoroló kategóriába sorolható. Kérdés: mekkora lehetett ezen belüla magyarok aránya?

Egy lehetséges forgatókönyv szerint a nyolcvanas évek végén a Ma-gyarország irányába megnyílt migrációs csatorna mind �elszippantotta�az emigrálni szándékozómagyar nemzetiség¶ román állampolgárokat, ésazok csak elhanyagolható számban vettek részt a Romániából kiinduló,Magyarország határain túlra irányuló irreguláris áramlásban. Azonban,noha nem áll rendelkezésünkre ezt a forgatókönyvet cáfoló közvetlenempirikus adat, ésszer¶ségi érvekre támaszkodva jogosan kételkedhe-tünk a fenntarthatóságában. Egyrészt igaz, hogy az el®nyös betagolódásilehet®ségek okán, a nemzeti köt®dések által feler®sítve, Magyarországvonzereje jelent®sen megn®tt. Ám a migrációt kiváltó szempont össze-tett (politikai, gazdasági és etnikai) oksága az egyéni elmozdulók össze-tett és komplex motivációját eredményezte, amely esetében ha nem is

34 Lásd 1.2. táblázat!

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 58 � #52 ii

ii

ii

58 HORVÁTH ISTVÁN

domináns, de egyik centrális elemként jelentek meg a jobb életszínvo-nalra, gazdasági önmegvalósításra stb. célzó vonzatok (Csepeli�Závecz1991; Tóth 1997. 1565.). Márpedig számos más nyugat-európai vagyaz óceánon túli célpontra jellemz® életvitel és gazdasági sikerlehet®sé-gek viszonylatában aMagyarország által nyújtott lehet®ségek és kilátásokviszonylag haloványnak számítottak. Tehát megalapozottan feltételezhe-t®, hogy a gazdasági racionalitások szerint dönt®k számára a nemzeti létproblémamentesként feltételezett megélésének a kilátása, amelyre Ma-gyarországon volt esély, jóval kevesebbet nyomott a latba, mint a maga-sabb életszínvonal perspektívája. Vagyis a többi román állampolgárhozhasonlóan a magyar nemzetiség¶ek is motiváltak voltak arra, hogy Nyu-gaton próbálkozzanak.

Másrészt a nyolcvanas évek végére, kilencvenes évek legelejére jel-lemz® jelent®s volumen¶ irreguláris román migrációs hullám nem va-lami el®zetesen létez® (román) etnikai hálózat mentén zajlott le, hanemnagyrészt spekulatív volt. Sok esetben az egyének a szó szoros értelmé-ben szerencsét próbáltak, tehát ennek az áramlásnak nem volt semmiolyan szervez®- vagy rendez®elve, amely szerint a magyarok szisztema-tikusan kimaradtak, vagy a román nemzetiség¶ekhez viszonyítva kisebbarányban vehettek volna részt. Mi több, ha már az etnikai hálózatokszerepér®l van szó, az erdélyi német emigráció regionális jellege okánaz erdélyi magyaroknak a román nemzetiség¶eknél valamivel nagyobbarányban lehetett ismer®si kapcsolódásuk Nyugat-Európával. Ugyanisaz Erdélyb®l kiteleped® szászok nagyrészt olyan régiókból távoztak, aholjelent®s volt a magyarok száma, aránya is.

Ezek alapján jogosan feltételezhet®, hogy a Nyugatra irregulárisanemigráló román állampolgárságú állományon belül a magyarok az össz-népesség szerinti arányukhoz közeli mértékben lehettek képviselve, éslegalább 5�6%-ot tettek ki, tehát az ebben a periódusban irregulárisanNyugatra vándorolt romániai magyarok számát legalább 6�7 ezerre te-hetjük, és mindehhezmég hozzá kell adnunk a román statisztikai hivataláltal regisztrált nemMagyarországra kiteleped®mintegy 3,5 ezer románi-ai magyart. Így az 1988�1991 között Magyarországról nyugatabbra emig-ráló magyar népesség száma minden bizonnyal meghaladta a 10 ezret.Tekintettel arra, hogy a Magyarországról nyugatabbra távozók egy részeátmenetileg Magyarországon is tartózkodhatott, valamennyit le kell von-nunk az 1988�1991 között Magyarországra leteleped®, illetve az ottanilatens bevándorló népesség számából, így a becsült 75 ezer helyett 73

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 59 � #53 ii

ii

ii


ezerrel számolunk, és ehhez adjuk hozzá a legalább 10 ezer Magyaror-szágról nyugatabbra távozott romániai magyart.

Így 1988�1991 között a reguláris leteleped®k, illet®leg latens be-vándorlók és Magyarországról nyugatabbra vándorló romániai magya-rok száma 83 ezer körülire tehet®. Ehhez még hozzájön az a legkevesebb23 ezer magyar nemzetiség¶ személy, aki 1977�1988 között hagyta elRomániát (lásd az 1.1. táblázat adatait!). Ez azt jelenti, hogy a két nép-számlálás (1977�1991) között elvándorló magyarok száma legkevesebb105 ezerre tehet®.

Ez a népességveszteség a romániai magyarság 1992-es népszámlá-lásakor regisztrált volumenéhez viszonyítva hozzávet®leg 7%-ot jelent.De tekintettel arra, hogy az össznépesség 1992-ben regisztrált volumenétmaguk a migrációs folyamatok is alakították, valamivel árnyaltabb képetkapunk, ha a nemzetközi migrációnak tulajdonítható népességveszteségarányait a romániai magyarságnak az 1977-es számához viszonyított ésaz 1992-es népszámlálásig eltelt id®szak természetes népmozgalmi fo-lyamatok alapján hipotetikusan el®reszámítható népesség volumenéhezviszonyítva adjuk meg.

A romániai magyarságnak az 1977�1992-es népszámlálás közöttiid®szakban bekövetkezett természetes népmozgalmi folyamatait csakközvetve tudjuk rekonstruálni, hisz nem állnak rendelkezésünkre nem-zetiségi bontásban a megfelel® mutatók, így csak az marad hátra, hogyvisszakövetkeztessünk a nyers népességnövekedés alakulásából. Az eb-ben a periódusban bekövetkezett romániai népességnövekedés 5,8%-osvolt (évi átlag 0,38%-os növekedéssel számolva). Az erdélyi megyékreösszesített éves átlagnövekedés 0,20%-os volt (Mure³an 1999. 89.), amiaz 1977�1992-es periódusra mintegy 3%-os növekedést jelent.

Ezek a népességmozgalmi adatok mind a természetes, mind a mig-rációs népmozgások következtében beállt változásokat összesítik, tükrö-zik, tehát ahhoz, hogy hozzávet®leg rekonstruáljuk a természetes nép-mozgalmi folyamatoknak betudható népességnövekedést, �gyelembekell vennünk az erdélyi régióban bekövetkezett vándormozgalmi folya-matoknak tulajdonítható népességváltozásokat is. A bels® migrációt ille-t®en Erdély esetében amérleg pozitív volt : mindösszesen 307 332 népes-ségtöbbletet eredményezett (Mure³an 1999. 91.). Viszont ha együttesenszámolunk a küls® és bels® vándormozgalmi folyamatokkal, akkor az er-délyi mérleg népességveszteséget mutat. Ha csak az 1977�1991 közötthivatalosan kivándorolt és a román statisztikai hivatal által regisztráltnémet és magyar nemzetiség¶ek számát tekintjük (akik elsöpr® többsége

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 60 � #54 ii

ii

ii

60 HORVÁTH ISTVÁN

Erdélyb®l ment el), a nemzetközi vándormozgalom erdélyi szaldója mármegközelíti a 300 ezres (291 679) veszteséget.35 Ha az ebben a perió-dusban kivándorolt 165 ezer román nemzetiség¶nek csak egyharmadáttekintjük Erdélyb®l távozottnak,36 akkor a 300 ezerhez még hozzáadódiklegalább 50 ezer román nemzetiség¶. Tehát a bels® és a küls® migrá-ció együttes szaldóját tekintve az erdélyi mérleg mindenképpen negatívvolt, vagyis feltehet®, hogy jóval többen vándoroltak el vagy Romániamás régióiba, vagy külföldre, mint amennyien Erdélybe telepedtek. Ezazt jelenti, hogy jogos azt feltételezni, hogy 1977�1992 között Erdélybena tényleges természetes szaporulat legalább 0,5%-kal nagyobb volt, minta regisztrált népességnövekedés 3%-os aránya. Így, ha az erdélyi magyarnépesség természetes növekedését próbáljuk felbecsülni, akkor feltehe-t®, hogy valamivel, de nemnagyságrendekkel volt kisebb,mint az erdélyiátlagos (ugyancsak becsült) 3,5%, tehát nem túlzás 2,5�3%-ra becsülni(a továbbiakban 2,7%-kal számolunk). Ez azt jelenti, hogy kivándorlásés asszimiláció hiányában hozzávet®leg 1,76 millió (1 759 100) magyarnemzetiség¶ személyt kellett volna az 1992-es népszámlálásnak regiszt-rálni,37 és nem 1,624 milliót. Vagyis az 1977�1992 közötti periódusbanbekövetkezett népességveszteség 135 ezer körül volt, amelyb®l legalább115 ezer tulajdonítható a kivándorlásnak, azaz az 1992-re hipotetikusanel®reszámítható népesség hozzávet®leg 6,5%-a.

Mindenképpen megemlítend® egy alapvet® aggály, mégpedig az,hogy feltételezhet®: az elvándorolt tömeg csak részben jelent megaz 1992-es népszámlálás során mint statisztikai népességveszteség. Eza feltevés statisztikailag nem igazolható, mivel nincsenek nagyon pon-tos és egyértelm¶ adataink egyrészt amagyarországi bevándorlásról (több

35 Ismételten megemlítjük, a bevándorlások éves szintje nem érte el a százas nagy-ságrendet (SOPEMI 1993).

36 Márpedig jogosan feltételezhet®, hogy az arányuk nagyobb volt, elég, ha a magyarés a német vegyes házasságban él® románokra, illetve azok rokoni hálózatáragondolunk, amelynek alapján valószín¶síthet®, hogy az erdélyi románságnaknagyobb esélye volt az eltávozásra.

37 Nem kívánunk kitérni arra a kérdésre, hogy torzítottak-e a népszámlálások, hogyaz 1977-es cenzus során alábecsülték vagy sem általában a nemzetiségek, ki-emelten a magyar nemzetiség¶ek számát (lásd err®l R. Süle 1988b. 130�141.,1990. 257.). Természetesen ezt a vitát nem tekintjük lezártnak, és az, hogy nembecslésekre, hanem a hivatalos adatokra alapozzuk a gondolatmenetünket, nemállásfoglalás ebben a vitában, csak egyszer¶en olyan statisztikai adatokról vanszó, amelyeket jobb híján, és elkerülend® a spekulatív eszmefuttatásokat, hasz-nálnunk kell.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 61 � #55 ii

ii

ii


jogi és közigazgatási kategóriába regisztrálták az elmozdult népességet,és az ezek közötti személyes átfedések semmentek kivételszámba), más-részt a magyar nemzetiség¶ek más országokba történ® kivándorlásáról.Ugyanígy az 1977�1992-es, két népszámlálás közötti periódusra vonat-kozóan Romániában még nem publikáltak nemzetiségi bontásban termé-szetes népmozgalmi adatokat, tehát a magyar népesség lélekszámánakaz alakulására vonatkozó számításokat is jelent®s mérték¶ fenntartások-kal lehet kezelni.

Két tényez® alapján � a migránsok egy részének az akkori bizonyta-lan jogi státusa és a népességregisztráció sajátos lélektani környezete �mégis valószín¶síthet®, hogy az 1992-es regisztráció során az elmozdu-lóban lév®k egy részét mint jelenlev® népességet regisztrálták.

Az 1987/88�1991/92 között elmozdulók egy jelent®snek mondha-tó része esetében a kilépés, az elmozdulás jelent®s mértékben speku-latívnak értékelhet®, hisz a felkínálkozó alkalmat használták ki, ígynem valószín¶, hogy megfelel®képpen el®készítették az áttelepedést.Így sem jogilag, sem az egzisztenciális biztonság szempontjából nemvoltak abban a helyzetben, hogy egyértelm¶en áttelepedettnek számít-sanak. Mivel a visszatérés valamelyes mértékben valószín¶síthet® voltsok esetben, ezen ténylegesen és huzamosabb ideje kint él® személyek-nek a népszámlálás során történ® regisztrációja értelemszer¶ volt. Enneka valószín¶ségét növelte az a tény, hogy az 1992-es cenzus során a tör-vényesen bejelentett lakhely szerinti népességet regisztrálták, anélkül,hogy a tartózkodás tényét �rtatták volna.38 Ugyanakkor sok Magyaror-szágon él® erdélyi magyar számára továbbra is fontos volt, hogy románi-ai (közigazgatási értelemben vett) állandó lakhellyel rendelkezzék, hiszMagyarországon román útlevéllel tartózkodott, márpedig ezt az okmányttöbbnyire az állandó lakhelynek megfelel® területileg illetékes szervekújíthatták meg. Igaz, hogy a népességregisztrációnak nem voltak az útle-velekre vagy más személyes okiratok kibocsátására kiható következmé-nyei, de ez nem zárja ki annak a lehet®ségét, hogy sok ténylegesen másországban él® magyar vagy azok Romániában él® hozzátartozói fontos-nak tartsák és ilyen jelleg¶ kihatásokkal társítsák a népszámlálás sorántörtén® bejelentést.

38 A jelen sorok írója 1992-ben Kolozsváron albérl®i min®ségében regisztráltattanemcsak a lakásmás lakhelyen él® tulajdonosát, hanem annak két �át, egymenyétés egy unokáját, akik már több mint két éve Magyarországon éltek.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 62 � #56 ii

ii

ii

62 HORVÁTH ISTVÁN

Másrészt az 1992-es népszámlálás sajátosan felfokozott, szinte hisz-térikusnak min®síthet® közhangulatban zajlott le, a magyar nyelv¶ sajtóés más közszerepl®k a kollektív nemzetiségi megjelenítés létfontosságúaktusaként sulykolták a köztudatba a minden magyar magyarként törté-n® regisztrációjának a fontosságát (Varga 1998). Ebben a kontextusbanazoknak a regisztrációja, akik ide tartoznak, de távol vannak, egyfajtanemzet iránti kötelesség gyakorlásaként tudatosulhatott.

Tehát az egyéni stratégiák szempontjából fontos adminisztratív ér-dekként reprezentált, és a domináns diskurzus által a magyar kisebbségszámára alapvet® fontosságú szimbolikus megmérettetésként tételezettnépszámlálás azt eredményezhette, hogy a ténylegesen más országbanél®ket is regisztrálták a népszámlálás során, ami a tényleges és a statisz-tikailag rögzített népesség közötti valamelyes mérték¶ eltérést eredmé-nyezett.

Összegezve: az 1988-ban felélénkült, többnyire Magyarország irá-nyú exodus során egészen 1991-ig Magyarországon bevándorlói státustnyert legalább 56 ezer magyar nemzetiség¶ román állampolgár, alappalfeltételezhet®, hogy még legalább 15, de inkább 20 ezer magyar nemzeti-ség¶ latens migráns élt Magyarországon. És ugyancsak megalapozott aztfeltételezni, hogy legalább 10 ezer romániai magyar (részben Magyaror-szágról kiindulva, részben Romániából) távozott ebben a periódusbanMagyarországról nyugatabbra. Vagyis az erdélyi magyarok demográ�aialakulását meghatározó sorrendben a negyedik migrációs hullám leg-alább 80-85 ezres népességveszteséggel járt.

1990-t®l: pluralizálódás és rendszerré szervez®döttáramlási folyamatok

1990-et követ®en a Romániából kiinduló migráció rendje dinamiku-san átalakul, ám legalább két, sajátos logika szerint szervezett migrációsrendet különíthetünk el. Az els® migrációs rend hozzávet®leg 1990�2002/03 közötti periódusban m¶ködött, és mintegy 1,5�1,7 milliós kint-lév®séget eredményezett (L z roiu 2003. 13.).

A politikai rendszerváltást követ® második, ma is érvényesül® mig-rációs rend kezdetének konvencionálisan 2003 január elsejét, a románállampolgárok schengeni vízumkötelezettsége eltörlésének az id®pontját

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 63 � #57 ii

ii

ii


tekinthetjük, ám az ide elvezet® el®készületek már korábban, az ezred-fordulón elkezd®dtek.

Amint már említettük, habár 1990 sok szempontból jelentett for-dulópontot Románia számára, mégis sem a politikai, sem a gazdaságiátmenet kezdete nem igazán csökkentette a migrációra serkent® motivá-ciókat, és a kiutazások liberalizációja is számottev®en hozzájárult ahhoz,hogy a kilencvenes évek elején a román állampolgárok az európai kelet�nyugat irányú migrációs folyamat kiemelked® résztvev®iként jelenjenekmeg (Diminescu 1996; Potot 2000; Sandu 2000a, 2000b; Ohliger 2003).Mi több, hálózatok, kapcsolódások hiányában jelent®s mértékben speku-latív volt ez az áramlás, például Dana Diminescumutat rá, hogy a kilenc-venes évek elején a román állampolgárok miként használták ki az euró-pai menekültrendszer hiányosságait, és a különböz® munkaer®piacok-hoz kapcsolódó hálózatok kialakulásáig miként jelentek meg különbö-z® országokban az európai menekülttámogatás összehangolatlanságábólered® hiányosságok szakképzett kiaknázóiként (1996). Mindennek a kö-vetkezménye a nyugat-európai államoknak általában a délkelet-európai,kiemelten a Romániából kiinduló migrációval szembeni elutasító reak-ciója volt. A nyugati államok hatóságai (és a közvélemény is) a románállampolgárságú migránsokat fokozatosan �átmin®sítik� politikai kény-szermigránsból gazdasági motivációjú migránssá, az államok többségevízumkötelezettséget vezetett be a román állampolgárokkal szemben, il-letve más restriktív intézkedésekkel próbálta megfékezni, kordába tarta-ni a Délkelet-Európából kiinduló Nyugat-Európa irányú migrációt. A be-léptetési rendszerek (a vízumszerzéshez és más belépéshez kapcsolódóel®feltételek és sz¶rések) egyre merevebbek és elbátortalanítóbbak vol-tak, a migránsok legális betagolódásának a lehet®ségei jelent®sen sz¶kül-tek, olyan mértékben, hogy számos kelet-európai számára valós és ke-serves élettapasztalat töltötte meg tartalommal a bezárkózó er®dítményEurópa (�fortress Europe�) metaforáját.

A nyugati fogadókészség jelent®s csökkenése csak a migrációval járókockázatokat és költségeket növelte, ám a migrációs szándékokat meg-valósítani szándékozó nagy többség számára nem hatott elrettent®en.A kilencvenes évek során végig folytatódott a Romániából kiinduló mig-ráció, a kirajzó román állampolgárok egyfajta �hídf®� szerepét töltöttékbe,megalapozva különböz®migrációs hálózatok kialakulását és folyama-tosan fenntartva a Romániából kiinduló vándormozgalmi áramlásokat.Ez a migrációs rend, amelyet a kibocsátó oldalon általában a gazda-sági átmenet elhúzódása, partikulárisan a deindusztrializáció generálta

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 64 � #58 ii

ii

ii

64 HORVÁTH ISTVÁN

strukturális nyomás, a befogadó oldalon az elzárkózás, a legális belépésés betagolódás nehézségei jellemezték, hozzávet®leg az ezredfordulóigtartott.

Az ezredforduló környékén újabb migrációs rend körvonalazódott,amelyet alapvet®en az áramlási folyamatok valamelyes rendszerré szer-vezett m¶ködése jellemez (hálózatok, munkaer®-toborzó rendszerek ál-tal irányított áramlások stb.), amelyet mindenekel®tt (ám nem kizárólag)az érintett állami szerepl®k migrációhoz való megváltozott viszonyulásajellemez. Az államok viszonyulása a Romániából kiinduló migrációvalszemben megváltozott, a cél többé nem annak visszaszorítása, hanema Romániából kiinduló migrációs folyamatok jellegének a megváltoz-tatása: a jogilag b¶nténynek min®sül® migrációs formák (embercsem-pészet, emberkereskedelem) megfékezése, a befogadó államok területénvaló tartózkodás, illetve munkaer®piaci részvétel legalizálása, a mig-ránsok különböz® szociális és egészségügyi biztosító rendszerekbe valóbekapcsolása. A vízumkényszer megsz¶nését követ®en a beléptetés je-lent®s mértékben felenged, és a befogadó államok munkaer®piacára éstársadalmi rendszerébe való betagolódás is bejáratottá válik.

Erre a periódusra alapvet®en a migrációs folyamatok pluralizáló-dása a jellemz®. A kommunizmus idejében a turizmus, az állam általszervezett és szigorúan ellen®rzött munkamigráció és a végleges kitele-pedés volt a három lehetséges elmozdulási lehet®ség. Ehhez viszonyítvaa múlt évezred utolsó évtizede során a Romániából kiinduló nemzetkö-zi vándormozgalom pluralizálódott, vagyis számos eltér® elmozdulásilehet®ségnek, célkit¶zésnek megfelel®en szervez®dik, az elmozdulásokid®horizontja és id®tartama változó, sokszor el®re nem meghatározott.

A kilencvenes évek: a migráció mint strukturális kényszer

Migrációelméleti közhelyszámbamegy az amegállapítás, hogy a gaz-dasági krízishelyzet és a különböz® térségek közötti jövedelmi eltérésekmigrációra ösztönz® környezetként hatnak, ám a kilencvenes évek Ro-mániájából kiinduló migráció esetében megkerülhetetlen a gazdasági át-alakulás okozta krízis elemzése. Egyrészt azért, mert a román gazdaságiátmenet lassú volt és bizonytalan, így az ezzel járó problémák jelent®smértékben elhúzódtak. Ha a GDP alakulását tekintjük, egyrészt látható,hogy a legtöbb kelet-európai gazdaság 1993�94-re áthidalta a gazdasá-gi szerkezetváltás okozta nehézségeket, majd különböz® ritmusokbannövekedésnek indult, és nagy többségük az ezredfordulóra eléri vagy

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 65 � #59 ii

ii

ii


meghaladja az 1989-es szintet, kivétel Bulgária és Románia, ahol még2003-ra sem sikerül ezt megvalósítani (lásd az 1.7. táblázatot!).

1.7. táblázat. Néhány volt kommunista állam GDP-jének az 1989-es szinthezviszonyított arányszámai (1989 � 100%). Forrás: TransMONEE 2004.

Év Cseh-ország

Magyar-ország

Lengyel-ország

Szlová-kia

Szlové-nia

Bulgá-ria

Romá-nia

1990 98,8 96,5 88,4 97,5 95,3 90,9 94,41991 87,3 85,0 82,2 82,0 86,8 80,3 82,21992 86,9 82,4 84,3 76,5 82,0 74,4 75,01993 87,0 81,9 87,6 73,7 83,4 73,3 76,11994 88,9 84,3 92,1 77,5 88,3 74,6 79,11995 94,1 85,5 98,6 82,5 92,6 76,8 84,71996 98,2 86,6 104,5 87,3 95,8 69,6 88,11997 97,4 90,6 111,6 92,2 100,3 65,7 82,71998 96,4 95,1 116,9 95,9 104,1 68,3 78,71999 96,9 99,1 121,7 97,2 109,5 69,9 77,82000 100,1 104,2 126,6 99,3 114,5 73,6 79,22001 103,2 108,1 127,9 102,6 117,9 76,6 83,42002 105,3 111,6 129,6 109,0 118,0 80,3 87,52003 108,4 115,0 133,5 111,2 124,5 83,9 91,2

Vagy ha az in�ációt mint a gazdasági stabilitás egy mutatóját tekint-jük, akkor ismét Bulgária és Románia az a két ország, amelyben az el®z®évhez viszonyított in�áció mértéke nemegyszer meghaladja a 100%-ot,ugyanakkor az éves szinteket illet®en jelent®s mérték¶ �uktuáció is mu-tatkozik: viszonylag alacsony in�ációt követ egy nagyobb mérték¶ pénz-romlás.

A másik, a gazdasági átmenethez kapcsolódó probléma az volt,hogy a román gazdasági átmenet nem egyszer¶en szerkezetváltással járt,amely során a piacképesebb ágazatok felé csoportosul át a munkaer®,hanem a szó legszorosabb értelmében deindusztrializációt, a román iparjelent®s leépülését jelentette (Earle 1997; D ianu 2001). 1989�1999 kö-zött az ipari munkahelyek száma 2,9 millióval csökkent (Berevoescu�St nculescu 2003. 305.), az iparban foglalkoztatott népesség megfelez®-dését eredményezve.

Az utóbbi másfél évtizedben Romániában bekövetkezett társadalom-szerkezeti átalakulások nem érthet®ek meg anélkül, hogy a szocializmus

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 66 � #60 ii

ii

ii

66 HORVÁTH ISTVÁN

1.8. táblázat. Az el®z® évhez viszonyított in�áció mértéke néhány volt kom-munista államban. Forrás: TransMONEE 2004.

Év Cseh-ország

Magyar-ország

Lengyel-ország

Szlová-kia

Szlové-nia

Bulgá-ria

Romá-nia

1990 9,7 28,9 585,8 10,8 549,7 26,3 5,11991 52,0 35,0 70,3 61,2 117,7 333,5 170,21992 11,1 23,0 43,0 10,0 207,3 82,0 210,41993 20,8 22,5 35,3 23,2 32,9 73,0 256,11994 9,9 18,8 32,2 13,4 21,0 96,3 136,71995 9,1 28,2 27,8 9,9 13,5 62,0 32,31996 8,8 23,6 19,9 5,8 9,9 123,0 38,81997 8,5 18,3 14,9 6,1 8,4 1082,0 154,81998 10,7 14,3 11,8 6,7 7,9 22,2 59,11999 2,1 10,0 7,3 10,6 6,1 0,7 45,82000 3,9 9,8 10,1 12,0 8,9 9,9 45,72001 4,7 9,2 5,5 7,1 8,4 7,4 34,52002 1,8 4,8 1,7 3,3 7,5 5,9 22,52003 0,2 4,7 0,5 8,5 6,1 2,0 14,5

során kialakult társadalomszerkezet alapvet® sajátosságát, az ideológiaiés hatalmi meggondolásból felduzzasztott ipari proletariátus jelenségétne vizsgálnánk meg.

A román kommunista rendszer egyik alapvet® célkit¶zése és priori-tása az iparosítás volt. Kétségtelen, hogy ha pusztán a gazdasági muta-tókat tekintjük, legalábbis a hetvenes évek második feléig eredményes-nek értékelhet® ez a politika. Habár az ötvenes évek elején az ipari ter-melésmutatókat illet®en Romániát (a más európai kommunista államokviszonylatában) a sereghajtók közé sorolták, az ötvenes évek második fe-lében, a hatvanas évek folyamán Romániában volt a legnagyobb az iparitermelés növekedésének a dinamikája.39

Megkockáztatható az a kijelentés, miszerint az iparosítás funkci-ói nem kizárólagosan gazdasági, hanem jelent®s mértékben hatalmi ésideológiai jelleg¶ek voltak. A román kommunista iparosítás ideológiai

39 Az 1953-as 100%-os referenciaszintr®l 1968-ra 545%-ra növekedett az ipari ter-melés. Összehasonlításképpen, hasonló intervallumban, a magyarországi iparitermelés arányszáma 279%-os, a bolgár 458%-os, a lengyel 375%-os, a jugoszláv446%-os volt (Mitchel 1976. 358.).

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 67 � #61 ii

ii

ii


vonzata túlmutatott a kommunista�kapitalista ellentéten, a racionálistervgazdálkodás fels®bbrend¶ségének bizonyítási kényszerén, és egyfaj-ta �bels® osztályharc� keretén belüli hatalmi-ideológiai stratégiaként isértelmezhet®, és leginkább a Román Kommunista Pártnak a parasztságés munkásosztály kapcsán kialakult differenciált viszonyulása kapcsánragadhatómeg. A román kommunista vezet®k a parasztságotmint réteget(legalábbis abban a formájában, ahogyan az a falusi magángazdálkodásfolyamatában kialakult és a kollektivizálás ellenére nagyrészt fennma-radt) atavisztikus jelenségnek tartották (Chirot 1978. 476.). A viszonyulásérthet®, ugyanis ezen réteg számára a földbirtoklás az egyéni/családi ön-meghatározás szempontjából konstitutív jelleggel bírt, így a magántulaj-donra alapozó gazdaság a parasztság érdek- és értékrendjének megfelel®berendezkedésnek számított. Habár ezt a szemléletmódot a kollektivi-zálás jelent®sen felbolygatta, de alapjaiban érintetlenül hagyta (Verdery1994), így a tradicionális paraszti társadalmak érdekalapú integrációjaa létez® szocializmus érdek- és értékrendjéhez viszonyítva egyszer¶enelképzelhetetlen volt. Ez az összeférhetetlenség táplálta az ellenségeske-désbe átmen® fenntartást, amellyel a kommunista vezet®k ehhez a réteg-hez viszonyultak.

Más volt a helyzet az iparosítás következtében jelent®s mértékbenfelduzzadt és folyamatosan növeked® munkásrétegekkel. Annak ellené-re, hogy a vezet®k számára ezek lojalitása sem volt magától ért®d®, alap-vet®en a parasztságnál megbízhatóbbnak min®sültek, ugyanis réteg- ésélethelyzetük majdnem kizárólagosan a kommunista rendszerhez kap-csolódott, és els®sorban ennek a berendezkedésnek a logikáján és m¶-ködésén belül vált lehetségessé és értelmezhet®vé. A második világhá-ború el®tti Románia egyértelm¶en agrárország és agrártársadalom volt,a harmincas években az iparban foglalkoztatottak részaránya az alkalma-zottaknak hozzávet®leg egytizedét tette ki, ami alig változik az ötvenesévek els® feléig (1950-ben az iparban dolgozók részaránya alig halad-ta meg a 12%-ot). Az ötvenes évek második felében er®teljesen bein-duló iparosítási folyamat következtében jelent®s ritmusban gyarapodikaz iparban alkalmazottak abszolút és relatív volumene, így b® két évti-zed alatt, 1977-re, az iparban foglalkoztatottak aránya már meghaladtaa 30%-ot, és hozzávet®leg megegyezett a primer szektorban alkalma-zottak részarányával. Ezen gyors növekedés gyakorlatilag egy új réteg:a kommunista proletariátus kialakulását eredményezte, amelynek nemsok köze volt a két világháború között létez® ipari alkalmazottréteghez,mi több, a társadalomszerkezetben elfoglalt helyüket majdnem minden

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 68 � #62 ii

ii

ii

68 HORVÁTH ISTVÁN

alternatíva nélkül, kizárólag a létez® szocializmus kontextusában értel-mezhették. �k azért lettek, lehettek munkások, mert a párt iparosításipolitikát folytatott, gyárakat épített és munkahelyeket teremtett, ®k azértlehettek városlakók, mert a kommunizmusban felépült lakónegyedek-ben40 a párt lakást biztosított számukra.

Tehát számottev® populáció számára a kiválás a falusi társadalom-ból, a szubjektíve felfelé haladásként megélt társadalmi pozícióváltásés urbánus létük megalapozása kizárólag a létez® szocializmussal voltösszekapcsolható. Még összehasonlítási alapjuk is alig létezett, hiszösszehasonlíthatatlanul sz¶kebb rétegek tapasztalták meg az iparosodáspolgári alternatíváját, mivel a két világháború közötti Románia területénkivételesnek számítottak a jól artikulált munkásöntudatot, esetleg sajátosproletárkultúrát megjelenít® ipari központok (Turnock 1970). A meglé-v® néhány központ esetében is a régi (�polgári�) és az új (�szocialista�)proletárok közötti etnikai vagy más jelleg¶ szociokulturális eltérésekalapvet® cezúraként hatottak41, így nem igazán alakulhatott ki a szo-cializmustól függetlenül elgondolt munkás vagy proletár ethosz. TehátRomániában a masszív iparosítás, az ezzel járó társadalmi folyamatok ésjelenségek (urbanizáció, mobilitás) mint átfogó kollektív tapasztalat42 ki-zárólag a kommunisták hatalomra jutásával kapcsolódott össze, és az ál-taluk szlogenszer¶en hadart hegemón, modernizációs retorika szerintértelmez®dött. Vagyis a romániai munkásosztály nem a marxi értelem-ben vett �objektív osztályérdek� alapján kapcsolódott a szocializmushozmint társadalmi, politikai rendszerhez, hanem kiemelten társadalomtör-téneti okokból: ennek a rendszernek a terméke volt, és kizárólag ekként

40 1951�1955 között évi átlagban 14 ezer lakás épült, 1956�1960 között az évi átlag26 ezerre emelkedett, a hatvanas évek végén eléri az évi 80 ezret, majd 1970-reaz éves lakásépítési ütem eléri a 100 ezres küszöböt (Chirot 1978. 474.).

41 Az etnikai eltéréseket illet®en relevánsnak t¶nik néhány erdélyi iparosodottabbközpont példája, Brassó a szász�román vagy Kolozsvár a magyar�román cezú-ra. A nem etnikai jelleg¶ szociokulturális eltéréseket illet®en a bánsági modellszigni�káns jellegére gondolunk, ahol a regionális bevándorló moldvai�®shonosbánáti ellentétek kvázietnikus terminusokban írhatók le. Vagy a Zsil-völgyére,ahol az ®shonos bányászok, a mormolányok, társadalmi és a gazdasági helyze-tükre alapozva (számukra a bányászat a hegyvidéki mez®gazdálkodást kiegészít®tevékenységként jelent meg) elkülönültek a Románia más részeib®l érkez® bányá-szoktól (Cr ciun�Grecu�Stan 2002).

42 Egy 1968-as vizsgálat szerint az akkor 19�25 éves falusi származású �atalok34%-a költözött városra, és többnyire az iparban helyezkedett el (Chirot 1978.476.).

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 69 � #63 ii

ii

ii


tudatosította magát. Ennek tulajdoníthatóan a hatalomgyakorlásban ki-emelten lehetett támaszkodni az új proletariátusra, hisz azonosságukmajdnem elválaszthatatlanul fonódott össze a rendszerrel, és mint ilyena rendszer számára rokonszenves réteggé váltak.43 Vagyis Romániábana társadalomszerkezet proletarizálása nem egyszer¶ ideológiai, hanemmindenekel®tt a hatalmat bebiztosító funkciójának jegyében értelmez®-dött.

A társadalomszerkezet proletarizálódása gyakorlatba ültetésének ta-lán a legextrémebb formája a Ceau³escu-féle területrendezési vagy falu-rombolási terv néven közismertté vált projektum volt. Ez lényegében egyadott térszerkezet �zikai átalakításával az ebbe a térszerkezetbe beágya-zott társadalmi-gazdasági viszonyokat próbálta megsemmisíteni (Häkli1994). Vagyis a területrendezés nem volt más, mint az imént vázolt bels®osztályharcra elképzelt végs® megoldás: a párt által ellen®rzött államielosztóhálózatokkal szemben a relatív autonómiával m¶köd® falusi gaz-daságok hálózatának a megszüntetése és a tradicionális értelemben vettparasztság helyettesítése valamiféle agrárproletariátussal.

Tehát az ipari alkalmazottak rétege nem pusztán az iparosítás ve-lejárójaként gyarapodott és vált a létez® szocializmus társadalomszer-kezetének meghatározó összetev®jévé, hanem azért is, mert a kommu-nista hatalom a proletarizálódási folyamatban látta társadalmi és hatal-mi bázisának meger®sítési lehet®ségét. Ennek következtében ezen rétegszám- és aránybeli növekedése nem kötelez®en kapcsolódik össze a re-ális gazdasági folyamatokkal, igényekkel, mi több, a gazdaságtervezés,-szervezés a �proletarizálódási mutatók� teljesítésének rendel®dik alá.Habár a nyolcvanas évek folyamán a rendszer gazdasági és foglalkozta-tási gondokkal szembesül, a hatalmi kényszerpályák által fenntartottana kommunizmus bukásáig folytatódnak a szocializmusra jellemz® folya-matok (az ipari alkalmazottak részarányának növekedése és az ezzel járóurbanizáció), majd 1992-t®l kezd®d®en gyors és látványos hanyatlásnakindul.

Az ipar radikális leépülésével járó gazdasági szerkezetváltásnak kö-vetkezményei mindenekel®tt a munkaer® egy részének fölöslegessé vá-lását eredményezte, amely az agrárosodáshoz és a ruralizációhoz, illetve

43 Lásd a nyolcvanas évek Romániájának egyik centrális, �az új ember� és az új(homogén) szocialista nemzet tézisét, amely pontosan ezt a fajta � a rendszert®lvaló totális függ®ség és a rendszer szemléletében lezajlott totális szocializációjegyében kialakult � társadalmi típust élteti (Boia 1999).

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 70 � #64 ii

ii

ii

70 HORVÁTH ISTVÁN

7. ábra. Az iparban és a mez®gazdaságban foglalkoztatottak részarányánakid®ben alakulása 1950�1999 között, kiemelt évekre. A szerz® szerkesztése.Forrása:Wallace 2003; Zam�r�St nculescu 2001. Az ipar kategóriában benn-foglaltatik mind a feldolgozó, mind a kitermel® ágazat, a mez®gazdaság ma-gában foglalja az erd®gazdálkodást is.

a munkaer® externalizációjához, jelent®s volumen¶ migrációhoz veze-tett.

Az agrárosodás egy számottev® réteg számára önfoglalkoztatásikényszerpályaként jelent meg. Ha 1992-ben a foglalkoztatottak 22,3%-a,2000-re már a foglalkoztatottak 41,3%-a talált munkát a mez®gazdaság-ban, olyan feltételek közepette, hogy 2000-ben a mez®gazdaság hozzájá-rulása a GDP-hez 14,6% volt (Berevoescu�St nculescu 2003. 305.). Eza jelenség kivételszámba megy a piaci átmeneti folyamatokba bekap-csolódott exkommunista államok viszonylatában, ahol az utóbbi évtize-dekre általánosan jellemz® a mez®gazdaságban foglalkoztatott népességcsökkenése volt. Románián kívül egyedül csak Litvániában következettilyen jelleg¶ fordulat, de itt is a foglalkoztatási szerkezet elagrárosodásanagyságrendjét tekintve messze elmaradt a romániai szerkezeti átalaku-lásoktól: hisz Litvániában 1991-ben az alkalmazottak 18%-a dolgozott

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 71 � #65 ii

ii

ii


a mez®gazdaságban, ez 1996-ra elérte a 24%-ot, majd csökkenésnek in-dult, 2000-re a foglalkoztatottak 20%-át kötötték le ebben az ágazatban(Pass et alii 2002. 9.). Nyilvánvaló, hogy a foglalkoztatás-szerkezetneka kilencvenes években bekövetkez® elagrárosodása a falusi népesség nö-vekedésével is járt, teljes mértékben megfordultak a bels® migrációsfolyamatok. 1990-ben a legritkább elmozdulás a városról falura törté-n® költözés volt (a regisztrált bels® migráció 3,5%-a), 1997-t®l már eza legjellemz®bb irányú bels® földrajzi mobilitási folyamat, 2000-re mára regisztrált bels® migráció 33,8%-át teszi ki. A kilencvenes évek köze-pét®l folyamatosan zajló mez®gazdasági-tulajdonosi szerkezetváltásrólfeltehet®, hogy a termelés rendjén is számottev®en változtatott, de telje-sen valószín¶tlen, hogy a mez®gazdasági munkaer®igény akkora növe-kedését eredményezte volna, amely magyarázná a bels® mobilitás ezenirányváltását.

Az ipar leépülését, a foglalkozásszerkezet elagrárosodását és a rurali-záció problematikus vonzatait kihangsúlyozottabbá teszi az a tény, hogya létez® szocializmus periódusában a falusi háztartások számottev® részekét szektorban történ® gazdálkodásra rendezkedett be: egyrészt legalábbaz önfenntartáshoz elegend®t termel® háztáji gazdaságot m¶ködtettek,másrészt, többnyire a közeli városokba ingázva bekapcsolódtak az ipariszektorba is (vö. Bíró 1994; Oláh 1994). Tehát az ipar leépülése nem kizá-rólag a városi, hanem a falusi rétegek gazdasági stratégiái szempontjábólis jelent®s strukturális kényszert eredményezett, a városi ipari szektor-ban, illetve a két pillérre támaszkodó falusi gazdaságokban dolgozókkénytelenek voltak más er®források irányába orientálódni, amelyek vég-képp nem az országban voltak fellelhet®ek. Így a kilencvenes évekbena romániai társadalom számos kategóriája számára a nemzetközi migrá-ció vált az egyik legkézenfekv®bb gazdasági stratégiává.

Nem érdektelen megemlíteni azt, hogy ez a strukturális kényszeretnikailag differenciáltan érvényesült. Az erdélyi magyarok a fentebbvázolt társadalomszerkezeti okok folytán az átlagnál nagyobb valószí-n¶séggel szembesültek az ipari leépülés negatív gazdasági következmé-nyeivel. A társadalomszerkezeti aszimmetriák a magyaroknak az ipariszektorban elfoglalt helyére vonatkoznak, pontosan arra, hogy bizonyostársadalomtörténeti okok folytán a magyarok nagyobb valószín¶séggelhelyezkedtek el a szekunder, az iparhoz kapcsolódó gazdasági szférában.Országos szinten az iparhoz kapcsolódó tevékenységi körökben foglal-koztatottak részaránya 44,7% volt, ám a szekunder szektorban foglalkoz-tatott magyarok aránya az aktív magyar népesség 52,7%-át tette ki (lásd

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 72 � #66 ii

ii

ii

72 HORVÁTH ISTVÁN

az 1.9. táblázatot!). Például 1992-ben országos szinten az aktív népes-ség 27,11%-a volt iparban dolgozó szakmunkás vagy betanított munkás,az aktív magyar népesség esetében ez az arány 35,42%-os volt (Varga1998. 274.).

1.9. táblázat. Románia aktív népességének megoszlása a nemzetgazdaság f®ágazatai szerint az 1966-os, 1977-os és 1992-es népszámlálásokon, összné-pességre, illetve a román és magyar nemzetiség¶ekre. A szerz® szerkesztése.Forrás: Varga 1998.

Ágazat Év Összesen Román Magyar

Primer1966 58,6 59,8 50,-1977 38,5 38,8 30,51992 23,1 23,5 16,2

Szekunder1966 23,3 22,3 31,11977 38,- 37,7 46,51992 44,7 44,3 52,7

Tercier1966 18,1 17,9 18,91977 23,5 23,5 23,-1992 27,8 28,- 26,3

Els® munkahelyet keres®k 1992 4,4 4,2 4,8

Tehát a foglalkoztatási struktúrán belüli etnikai aszimmetriák követ-keztében a kilencvenes évek els® felében bekövetkez® jelent®s volumen¶romániai ipari leépülés következtében kialakuló strukturális kényszeretnikailag differenciáltan hatott, nagyobb valószín¶séggel volt negatívkihatása a magyarokra, mint a románokra. És ez csak a társadalomszer-kezetben elfoglalt pozíciókból valószín¶ségi alapon kikövetkeztethet®negatív kihatás, minderre még rájöttek a nehezen bizonyítható, de nemkizárható etnikai preferencialitások, amelyek a létszámcsökkentés vagyaz alkalmazások során megnyilvánulhattak.

Vagyis a kilencvenes évek folyamánmindenekel®tt az ipar leépüléseés az elhúzódó gazdasági átmenet tartott fenn olyan helyzetet, amely egy-fajta szerkezeti kényszerként hatott, és számos kategória esetében növeltea migrációs hajlandóságot. Társadalomtörténeti okok folytán az erdélyimagyarok nagyobb valószín¶séggel tartoztak olyan társadalomszerkezetikategóriákhoz, amelyek egzisztenciájárameghatározóan hatott ki a romá-niai deindusztrializáció.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 73 � #67 ii

ii

ii


Magyarország irányú munkavállalói migráció

Precedens nélkülinek mondható az 1990-t®l kezd®d®en Romániábólkiinduló munkavállalói migráció. Természetesen a kommunista Romá-niából is indult ki munkaer®-áramlás, ám az államilag szervezett volt,céltérsége zömében az Arab-félsziget országai voltak. Vagyis többnyi-re olyan államok, amelyek a maguk során szigorú (liberálisnak semmiesetre sem mondható) módszerekkel tartották ellen®rzésük alatt az ottdolgozó idegen állampolgárokat, sikeresen elejét véve annak, hogy amig-ránsok hálózatot építsenek ki, vagy hosszú távon valamiféle stabil eg-zisztencia (letelepedés, családalapítás, családegyesítés stb.) kialakításátkíséreljékmeg (Salt 2001). 1990 után nem volt jellemz® ezeknek az áram-lásoknak a folytatása, és új, nyugat irányú munkaer®-áramlási folyama-tok indultak be, olyanok, amelyek el®zetes tapasztalatok és hálózatokhiányában (legalábbis a kezdetekben) jelent®s mértékben kaotikusnakt¶ntek, és kiemelten spekulatív jelleget öltöttek. Így például a kilenc-venes évek eleji Romániából kiinduló, és domináns mértékben gazda-ságilag, valamint szociálisan motivált menekültáradat44 más törvényesmigrációs lehet®ségek hiányában a különböz® humanitárius jogosultsá-gokat, politikai-emberjogi menedéket biztosító intézményeket használtaki, vagy vállalta az illegális tartózkodást a különböz® befogadó államokterületén (Diminescu 1996; Sandu 2000a; Ohliger 2003).

A munkaer®-áramlási folyamatnak ebben az általánosabb kontextu-sában értelmezend® a román állampolgárok Magyarország irányú, mun-kavállalás célból történ® elmozdulása is. Magyarország mint céltérségtöbb szempontból is vonzer®vel bírt. Els®sorban a migrációs stratégi-ák kialakításában célracionálisan számba vehet® tényez®k említhet®ek,amelyek etnikai hovatartozástól függetlenül vonzási tényez®ként kons-tituálódtak a román társadalom különböz® rétegei számára.

Magyarország volt az egyetlen olyan Romániával közvetlenül szom-szédos ország, amelynek egyértelm¶en jobbak voltak a különböz® gaz-dasági mutatói. Illetve a gazdaságilag fejlettebbnek min®sül® európai or-szágok közül ez volt a legközelebb, és vízum nélkül lehetett odautazni.Mi több, a magyar szocialista gazdaságszervezés is jelent®sen eltért a ro-mántól, hiszen ottmár évtizedek óta kett®s jelleg¶ (redisztributív és piaci

44 1990�1995 között Nyugat-Európában, Kanadában és az USA-ban 376 852 románállampolgár kért menedékjogot. 1996�2001 között csak 57 863 (UNCHR 2001,2002).

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 74 � #68 ii

ii

ii

74 HORVÁTH ISTVÁN

logika szerint m¶köd®) rendszer m¶ködött (Kornai 1980), és a kilencve-nes évek folyamán beinduló piaci átmeneti folyamatok viszonylag hama-rabb és egyértelm¶bben érvényesültek Magyarországon. Amíg Románi-át az ipar folyamatos leépülése, addig Magyarországot olyan gazdaságiszerkezetváltozás jellemezte, amely során a nagyipar leépülése okoztamunkanélküliséget viszonylag hamar felszívhatta a megváltozott gazda-sági racionalitás mentén megszervez®dött termel®, szolgáltatói ágazat(SOPEMI 1993. 107.). Tehát a kiinduló aszimmetrikus gazdasági fejlett-ségi szint mellett a két ország között aszimmetrikus piaci átmeneti fej-l®dési folyamatok is érvényesültek, vagyis a kilencvenes évek folyamána gazdasági egyenl®tlenségek fokozottan és b®vítetten újratermel®dtek.Így amíg a magyarországi gazdasági átmenetet a kilencvenes évek ele-jén érvényesül® hullámvölgy után változó ütem¶, de konstans növeke-dés jellemezte, addig Románia gazdasági dinamikájára, kisebb-nagyobb�uktuációkkal, de konstans leépülés (lásd az 1.7. és 1.8. táblázatot) voltjellemz®.

Ám ezekkel szorosan összefonódva olyan tényez®k is érvényesültek,amelyek kiemelten a magyar nemzetiség¶ek esetében gyakoroltak von-zást, el®segítve a munkaer®-migrációs folyamatok egyfajta etnicizálódá-sát, vagyis azt, hogy a kilép®k etnikai hovatartozása, és ennek kapcsána befogadó társadalomban megfogalmazódó af�nitások sajátos vonzer®tgyakoroltak a migrációs folyamatok alakulásában.

Más vonzatok is hozzájárultak ahhoz, hogy a munkaer®-áramlásifolyamatokba kiemelten (ám nem kizárólag) magyar nemzetiség¶ ro-mán állampolgárok kapcsolódjanak be. Egyrészt a már említett rokoniés ismer®si kapcsolathálózat, amelyet az el®zetesen vagy id®közben ki-telepedett erdélyi magyarok jelentettek, és amelyek esetenként, f®lega kilencvenes évek elején, több funkciót is teljesíthettek: információköz-vetítés, kapcsolatteremtés munkaadókkal, szállás stb. (Oláh 1994; Hárs1995; Bíró 1996; Gagyi 2003; Brubaker 1998). Fokozatosan a folyama-tos vendégmunka során maguk az áramlási folyamatokban résztvev®k iskialakítottak olyan magyarországi ismeretségekre épül® kapcsolatháló-zatokat, amelyek a vendégmunka és a tartózkodás szempontjából nézvejóval célirányosabbnak, hatékonyabbnak t¶ntek, mint a rokoni segít®-készségre alapozó viszonyrendszer (Oláh 2003).

A vendégmunka alakulásában az etnikai, kulturális vonzatokat ille-t®en megemlítend®, hogy az erdélyi vendégmunkások vagy más Magyar-ország irányába elmozduló migráns kategóriák nem mindig érzékeltékproblémamentesnek azt amódot, ahogyan amagyar társadalom egy része

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 75 � #69 ii

ii

ii


viszonyult hozzájuk. A többször felemlegetett és sérelmezett lerománo-zás mögött45 egyrészt általában a bevándorlók növekv® visszautasításaés az erdélyi migránsok iránti eredetileg nagy, kés®bb jelent®sen csök-ken® rokonszenv húzódott meg (Závecz 1992; Sik 1992; Fábián�Sik�Tóth 2001). Másrészt az eltér® (erdélyi magyar�magyarországi magyar)klasszi�kációs logikák is okozhatják a sérelmesnek tartott román címkehasználatát, hisz a munkaadók egy része számára feltehet®leg kevesebbjelent®séggel bír az az érzelmi töltet, amellyel az erdélyi magyarok az et-nikai identitáshoz viszonyulnak. Ugyanakkor ezeknek az egyénekneka román állampolgársága, mint munkavállalóknak sajátos jogi és általá-nos munkaer®piaci státusát meghatározó tényállás, fontossággal bírhat.Ám függetlenül ezekt®l a sokszor �kvázietnikus terminusokban is értel-mezhet®� elhatárolódásoktól (Brubaker 1998), számos esetben m¶ködikaz egyfajta etnikai alapú preferencialitás is, illetve a magyar nyelv isme-rete mindenképpen a vendégmunkások munkaer®piaci elhelyezkedésé-nek megkönnyít® tényez®jeként jelenik meg (Hárs 1995. 99.; Vári 2002.221�222.).

Ugyanakkor, ha a társadalom szintjén vegyesnek, sokszor ellentmon-dásosnak is min®síthet® a határon túli magyar vendégmunkások fogad-tatása, az explicit vagy implicit politikai és hatósági viszonyulás hosszútávon inkább támogatónak bizonyult. Ugyanis a magyar hatóságok, f®legnemzetpolitikai megfontolásokból, sohasem hoztak olyan döntéseket,amelyek jelent®s mértékben megfékezték vagy gátolták volna a határ-átlépést. A kilencvenes évek során a Magyarország szomszédságából vi-szonylag gátlásmentesen beáramló (többnyire feketén alkalmazott) mun-kaer® jelenléte miatt kialakult problémákat a politikum magyar�magyartársadalmi szint¶ integrációs folyamatok fenntartásának a jegyében ol-dotta fel. Vagyis fenntartotta a vízummentes belépés lehet®ségeit, mi-vel a különböz® áramlási folyamatokba nagyrészt magyar nemzetiség¶ekvoltak bekapcsolódva (Tóth 2000a; Fahidi 2000). Mi több, egyfajta szo-ciális érzékenységb®l (megélhetési migránsoknak könyvelték el ezeket)a kilencvenes évek során a magyar határellen®rz® és idegenrendészetihatóságok szemet hunytak a feketemunkások gyakori határátlépései fe-lett, �azt színlelve, hogy a beutazók konszolidált, megfelel® anyaorszá-gi fedezettel és lakhatással rendelkez®, jogtisztel® turisták� (Tóth 2000.

45 A Magyarországon kialakult különböz® interakciós helyzetekben magyarul be-szél®, a magyar hovatartozásukat, illetve annak elismerését fontosnak tartó erdé-lyiek sérelmezik, hogy különböz® szituációkban románnak címkézik ®ket (lásdpl. Kántor 1996).

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 76 � #70 ii

ii

ii

76 HORVÁTH ISTVÁN

154.). Ez jelzésérték¶, mert a kilencvenes évek alatt sohasem volt eltökél-ten megfogalmazott politikai szándék a nem magyar állampolgároknaka magyar informális munkaer®piacra történ® belépésének számottev®ellehetetlenítése (Tóth 2000).

Ez a viszonyulás mindenképpen er®sítette a két térség közötti et-nikai alapon megfogalmazódó ideológiai köt®dések rendszerét, amelya munkaer® áramlását segítette közvetlenül el®, és annak egy sajátosjelentést, értelmezést és legitimációt kölcsönzött. Ennek kontextusábanértelmezhet®, hogy a kilencvenes évek második felét®l kezd®d®en, ami-kor reális kilátásként körvonalazódott Magyarország EU-s integrációja,s ezzel egyidej¶leg a schengeni egyezmény paragrafusainak az alkalma-zása, amely a határátlépések jelent®s, drasztikus megszigorítását jelen-tette volna, a Magyarország határán túli magyar politikai szervezetekképvisel®i átfogó nemzeti érdekként fogalmazták meg annak az igényét,�hogy a határon túli magyarok a határátkelés és a Magyarországon va-ló tartózkodás mindenkori legkedvezményesebb módját élvezhessék�.46

Ennek érdekében hozták létre a Határon Túli Magyarok Hivatala kereténbelül 1997-ben megalakult munkacsoportot, amelyet �preferáltan a ma-gyar kisebbség magyarországi munkavállalásának megkönnyebbítésérevonatkozó elképzelések� kidolgozásával bíztak meg (Borók 2001. 372.).Nem részletezzük a folytatást (a Kedvezménytörvénynek a munkavál-lalásra vonatkozó paragrafusait és azok utólagos sorsát), a lényeg az,hogy a magyar politikum az integrációs folyamat hozadékaként kötele-z®vé váló fokozott határátlépési szigorítások perspektívája jegyében ismegoldásokat próbált keresni arra, hogy a kialakult áramlási folyamato-kat (beleértve a munkaer® migrációját) valamilyen formában fenntartsa.Vagyis akár a magyar nemzetpolitika, akár a magyarországi munkaer®pi-aci szükségletek által vezérelten, de a szomszédos országokból történ®munkaer®-áramlás fenntartása az új évezred elején is a magyar migrációspolitika egyik célkit¶zéseként jelenik meg (Borók 2001; Illés 2001).

Értelemszer¶, hogy a munkaer®-áramlások fenntartásának a politi-kum által érvényesített érdeke nemvonatkozik föltétlenül amunkaer®pi-aci betagolódás módozatainak a fenntartására is, pontosabban a vendég-munkások illegális, irreguláris foglalkoztatására. Ugyanis a kilencvenes

46 A Magyar Állandó Értekezlet harmadik ülésének Zárónyilatkozata (in Kántor2002. 172.).

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 77 � #71 ii

ii

ii


évek folyamán a román állampolgárok Magyarország irányú munkaer®-áramlásának a két, formális és informális (irreguláris) csatornája mind-végig párhuzamosan m¶ködött.

A feketén dolgozó külföldiek vagy �álturistaként�,47 vagy a mun-kavállalásra nem jogosító tartózkodást kihasználva, tehát a külföldiekalkalmazására vonatkozó legális el®írásokat kikerülve vállaltak munkát(Hárs 1995).

A szürke vagy fekete zónában (illegálisan vagy féllegálisan) végzettgazdasági tevékenységek volumene a magyar gazdasági átmenet idejénnövekedett meg. És, habár a piaci átmenet kezdetekor a külföldi állam-polgárok esélye, hogy a magyar, legálisan szabályozott, primer mun-kaer®piacra belépjenek, jelent®sen csökkent, szigni�kánsan növekedteka vendégmunka elhelyezkedési lehet®ségei a fekete (szekunder) munka-er®piacon.48

A kilencvenes évek folyamán az informális szektor, ezen belül a tör-vényes formák nélkül alkalmazott munkások száma folyamatosan nö-vekszik. 1985-ben az informális szektoron belül alkalmazottak számát25-30 ezerre becsülték, 1991�92-re elérte, s®t meghaladhatta a 200 ez-ret (Dövényi 1997. 72., 83.). A kilencvenes évek második felében vég-zett kutatások is a törvényes elvárások mell®zésével történ® alkalmazástovábbi növekedésr®l számolnak be49 (Sik 1997a; Sik�Tóth 1999; Sik

47 A román állampolgárok turisztikai célból Magyarország területén egy hónapottartózkodhatnak vízum nélkül. Így az illegális munkavállalók, elkerülend®, hogyillegális tartózkodónak min®süljenek, havonta egyszer, esetleg csak egy pár óráraátlépték a határt, majd ismét visszatértek Magyarországra, formálisan biztosítvaa tartózkodás legalitását. Természetesen ez nem jelentette azt, hogy a formálisanlegális tartózkodásuk a munkavállalás jogát is biztosította volna.

48 A szegmentált vagy duális munkaer®piaci modellnek megfelel®en a primer mun-kaer®piaci szektor a magasabb keresetek, a foglalkoztatást és a karrier alakulásátnagyobb valószín¶séggel biztosító állásokat tömöríti. A másodlagos munkaer®-piacot a munker®intenzív foglalkoztatottság, az alacsony bérek, az állások bi-zonytalansága és a méltányos el®rejutási körülmények hiánya jellemzi (Masseyet alii 1993; Piore 1979). A vendégmunkások, bevándorlók nagyobb valószín¶-séggel tudnak betagolódni a másodlagos munkaer®piacra, egyrészt mivel a be-fogadó társadalom tagjai számára az itt található állások sem gazdaságilag, sempresztízs szempontjából nem vonzóak, tehát kisebb a kompetíció, másrészt mivela szekunder munkaer®piacon nagyobb a valószín¶sége, a lehet®sége az illegálismunkavállalásnak.

49 Azon települések aránya, ahol a feketemunka létével számolnak, az 1997-es 37%-ról 1999-re 62%-ra n® (Sik 2000. 12.).

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 78 � #72 ii

ii

ii

78 HORVÁTH ISTVÁN

2000). A törvényes formák nélküli alkalmazás elterjedtségének ilyen jel-leg¶ alakulását követve hihet®nek t¶nik az a becslés, miszerint 1998�99-ben Magyarországon a GDP 30%-át az informális szektorban termelték(SOPEMI 1999. 154.).

A fekete munkaer®piacra belép®k jelent®s része természetesen ma-gyar állampolgár, de különböz® becslések jelent®s számú külföldir®lis említést tesznek. A kilencvenes évek legelején a külföldi informá-lisan dolgozó vendégmunkások számát hozzávet®leg 50�60 ezerre be-csülték (SOPEMI 1992; Tóth 1991. 112.), amely az évtized során egy-re inkább növekv® tendenciát mutatott. Egy 1992-re vonatkozó becslésszerint 70 ezerre (SOPEMI 1993), 1997-ben külföldi források 70�100ezerre (SOPEMI 1998. 118.), magyarországiak 130�140 ezerre becsültékaz informálisan alkalmazott külföldi vendégmunkások számát (Dövényi1997. 84.). Mi több, a kilencvenes évek legvégére, illetve a 2000-re vonat-kozó becslések az illegálisan alkalmazott külföldiek számát az összes fog-lalkoztatott 5�10%-át kitev® nagyságúra saccolják (SOPEMI 2000. 200.).Hitelt adva ennek a becslésnek, és �gyelembe véve, hogy a Magyarorszá-gon foglalkoztatottak száma megközelíti a 4 millió személyt, az ezredfor-dulón 200�400 ezer körülire tehet® az informális szektorban alkalmazot-tak száma. Majdnem minden fentebb idézett forrásban megjegyzik, hogyaz informális munkaer®piacon részt vev® külföldiek között a többnyiremagyar nemzetiség¶ román állampolgárok vannak többségben.

Hozzávet®leges képet kaphatunk a külföldi feketén dolgozó ven-dégmunkásokon belül a román állampolgárságúak hozzávet®leges ará-nyáról, ha a Magyarországról kitoloncoltakon és kiutasított jogsért®könbelüli arányukat nézzük.50

Amint az 1.10. táblázat adataiból is kit¶nik, a román állampolgárokaránya általábanmeghaladja az 50%-ot, de vannak id®szakok, amikor el-éri a 70%-ot is, tehát nem túlzás az, ha a kilencvenes években a magyarinformális munkaer®piacra belép®knek legalább 60%-át román állam-polgárnak tekintjük, ismét hangsúlyozva, hogy � habár román nemzeti-ség¶ek is bekapcsolódtak az ilyen jelleg¶ munkaer®-áramlásba �, nagytöbbségük magyarnak tekinthet®.

Noha jelent®s volumen¶ az informális munkaer®piacra belép® ro-mán állampolgárok, erdélyi magyarok száma, ugyancsak jelent®snek

50 Természetesen a kitoloncolásnak más okai is lehetnek, mint az illegális munka-vállalás, de feltehet®, hogy a kitoloncoltak nagy többsége a munkaer®piacon isaktivált.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 79 � #73 ii

ii

ii


1.10. táblázat. A Magyarországról kitoloncolt és kiutasított jogsért®k száma,azon belül a román állampolgárok száma és aránya 1995�2001.

ÉvÖsszesenkitolon-colt

román állampolgárÖsszesenkiutasí-tott

román állampolgár

N kito-loncolt

% kito-loncolt

N kiuta-sított

% kiuta-sított

1994 � � � 15 596 10 928 70,11995 11 220 5 911 52,7 17 568 10 019 57,01996 9 783 5 346 54,6 14 004 7 858 56,11997 11 924 7 307 61,3 15 636 9 786 62,61998 16 640 6 895 41,4 22 553 10 152 45,01999 12 863 7 429 57,8 18 898 11 269 59,62000 12 945 8 312 64,2 18 898 13 034 69,02001 8 991 5 396 59,71 13 987 8 829 63,12002 1 759 754 42,9 3 301 6 095 54,2

A kitoloncolás f®bb adatai és a Magyarországról kiutasított jogsért® külföldiek szá-mát lásd http://www.b-m.hu/ (2002. augusztus 5.), és http://www.bmbah.hu/ (2003.november 25.).

mondható a magyarországi hivatalos munkaer®piacon résztvev®k szá-ma is.

A kilencvenes évek alatt a külföldiek számára több lehet®ség nyílttörvényesen betagolódni a magyar munkaer®piacra: (1) a bevándorlói,letelepedési engedéllyel rendelkez®ket a magyar állampolgárokkal azo-nos munkavállalási jogok illetik meg; (2) törvényesen kibocsátott mun-kavállalási engedéllyel; (3) cégvezet®k (igazgatótanácsi tagok) és -tulaj-donosok (még akkor is, ha olyan kisvállalkozásról van szó, amelynekegyetlen alkalmazottja a tulajdonos); (4) azon menekültek, amelyekneka menekültstátusa hivatalosan elismert (Hárs 1995; Borók 2001).

Tehát a bevándorlói státussal rendelkez® román állampolgárok au-tomatikusan beléphetnek a magyar munkaer®piacra, ami azt jelenti,hogy a mindenkori bevándorlói állomány gazdaságilag aktív korosztá-lyai olyan vendégmunkásnak tekinthet®k, akik valószín¶en részei a ma-gyar munkaer®piacnak. Ugyanakkor a bevándorlói státushoz kapcsolódóilyen jelleg¶ jogosítvány kapcsán felvet®dik a kérdés a bevándorlói stá-tus jellegér®l, vagyis arról, hogy egyes kategóriák számára a letelepedésiengedély ritkábban jelenikmeg a végleges kitelepedés egyik stációjaként,

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 80 � #74 ii

ii

ii

80 HORVÁTH ISTVÁN

hanem sokkal inkább úgy hasznosulhat, mint a munkaer®piacra törté-n® belépés legalkalmasabb eszköze. A külföldiek által bejegyzett vállal-kozások számára biztosított munkavállalási kedvezmények kapcsán isfelvet®dött a kérdés, hogy ezen vállalkozások egy része nem m¶ködik-ea külföldiek munkavállalását, esetleg munkaer®-áramlását megkönnyít®intézményes keretként, akár biztosítva a cégtulajdonosok vagy a formálisvezet®ség számára a munkavégzés legális lehet®ségét, akár egy olyan kö-zegként, amely a külföldi vendégmunkások legális munkaer®piaci integ-rációját segíti el® (Hárs 1999. 72.)51. A könyvünkben szerepl® körösf®iekpéldája ezt er®síti meg.

Az mindenképpen elgondolkodtató, hogy a Magyarországon bejegy-zett román tulajdonú vállalkozások számának 2000-t®l bekövetkezetthirtelen növekedése (legalábbis ennek a növekedésnek egy része) nemértelmezhet®-e úgy, mint a munkavállalásnak egyik, a román állampol-gárok által nemrég felfedezett legalizációs stratégiája.

1.11. táblázat. Magyarországon bejegyzett román tulajdonú vállalkozásokszámának alakulása 1993�2002 között. Forrás: http://www.htmh.hu/jelen-tesek2003/romania2003.htm

1993 34 1998 �1994 103 1999 10541995 169 2000 13801996 263 2001 19521997 � 2002 6102

Tehát a legális munkavállalás volumenének id®beni alakulását il-let®en csak részleges adatok állnak a rendelkezésünkre, hiszen, amintarra fentebb rámutattunk, olyan legálisan munkát vállaló kategóriák islétezhetnek, amelyek nem jelennekmeg amunkavállalási engedély alap-ján Magyarországon dolgozó külföldiek kategóriájában. Mindenképpenaz ezekre vonatkozó adatok, ha nem is a Magyarországon legálisan mun-kát vállalók teljes volumenét, de feltehet®, hogy a magyarországi legálismunkavállalás id®ben megnyilvánuló trendjeit megfelel®képpen tükrö-zik.

51 A Hárs Ágnes által az idézett cikkben felhozott példa romániai magyar tulaj-donban lev® Magyarországon bejegyzett cégr®l szól, de hasonló példát találunka kínaiak magyarországi migrációs stratégiái esetében is (Nyíri 1994).

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 81 � #75 ii

ii

ii


1.12. táblázat. Érvényes munkavállalási engedéllyel rendelkez®k az év vé-gén (1989�2001). Források: SOPEMI 1993, 1995, 1999, 2003; Fazekas�Koltay2002. 339.; Illés 2002. 73.; http://www.oecd.org.

Év Érvényes munkavállalásiengedéllyel rendelkez®k

az illet® év végén

Ebb®l románállampolgár

1989 30 894 16 4561990 28 898 21 5831991 31 212 22 9441992 15 470 8 3031993 20 098 7 5601994 18 607 7 9701995 21 009 9 8081996 18 763 8 5261997 20 382 9 4781998 22 466 10 6101999 28 469 14 1322000 35 000 17 2002001 38 600 22 000

Amennyiben a különböz® források által közölt adatok eltértek, a SOPEMI által feltün-tetett adatokat vettük �gyelembe. 2000-re és 2001-re kerekített adatok.

A fenti adatok nem az adott évben munkavállalási engedéllyel Ma-gyarországon dolgozók számát, nem is az adott évben érvényes munka-vállalási engedélyt szerz®k számát, hanem az év végén érvényes mun-kavállalói engedéllyel rendelkez® állomány nagyságát tükrözik. Vagyisún. stock (állomány) adatok, és azt mutatják, hogy egy adott periódusbanhány érvényes munkavállalási engedéllyel rendelkez® személy tartózko-dik Magyarországon. Egy adott év folyamán kiadott munkavállalói enge-délyek számát (az ún. �ow, áramlási adatokat) nem tudtuk nagyobb peri-ódusra rekonstruálni. Példaként azért egy adatotmegemlítünk: 1991-benhozzávet®leg 50 ezer munkavállalási engedélyt bocsátottak ki, ebb®l 26ezret román állampolgároknak (SOPEMI 1992. 103.).

A legális munkavállalás id®beni alakulását tekintve látható, hogyamint 1991-t®l kezd®d®en Magyarország áttért a nyolcvanas évek vé-gén kialakított betagolódást támogató politikájáról a passzív, a migrációt

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 82 � #76 ii

ii

ii

82 HORVÁTH ISTVÁN

(beleértve a munkaer®-áramlásokat is) toleráló, de nem támogató poli-tikára, az érvényes engedéllyel dolgozó román állampolgárok száma iscsökkent.

Ez a csökken® trend egészen 1998-ig tartott, amikor is a legálisanmunkát vállalók száma fokozatosan növekedni kezdett. Ez a növekedésa megváltozott magyar munkaer®piaci helyzetnek tudható be, éspedigannak, hogy a kilencvenes évek végén bizonyos régiókban és ágazatok-ban egyértelm¶en munkaer®hiány volt tapasztalható (Illés 2002). Ezzelpárhuzamosan megváltozott a külföldiek foglalkoztatásáról szóló törvé-nyes keret,52 és jóval nagyobb volumen¶ külföldi munkaer® legális alkal-mazását tette lehet®vé. Az egy évben maximálisan kiadható munkavál-lalási engedélyek számát az el®z® év egy átlagos hónapjában bejelentettmunkaer®igények volumenével azonos szinten állapította meg, amelytekintettel az új évezred magyarországi munkaer®-keresletére, a legáli-san alkalmazott külföldiek jelent®s mérték¶ növekedését tette lehet®vé,2002-ben például 81 ezer f®ben állapították meg ezt a fels® határt.53

A 2002-es évben a külföldiek számára kiadott munkavállalási engedé-lyek száma messze lemaradt a törvényesen kiadható engedélyek számamögött. Ez annyit jelent, hogy a legálisan alkalmazott külföldi munka-er® iránti munkaadói kereslet még messze áll attól, hogy meghaladjaa politikum által megszabott kereteket.

Mindenképpen Magyarországnak a munkaer®-áramlások kapcsánkörvonalazódott új irányzata valamelyes szakítást jelent a kilencvenesévek során dominánsnak mondható passzív, és a különböz® áramlásokattoleráló migrációs politikájával, hiszen a kilencvenes évek végén be-vezetett új rendelkezések tág teret biztosítanak a munkaer®-áramlásábanérdekelt gazdasági aktoroknak abban, hogy (els®sorban) a Magyarország-gal szomszédosmagyar népesség keretén belül megnyilvánulómigrációshajlandóságokra alapozva áramlási folyamatokat tartsanak fenn, illetvemár beindult migrációs folyamatokat csatornázzanak a magyar munka-er®piac irányába. Vagyis a kilencvenes évek végét®l olyan új migrációspolitika körvonalazódik, amelyben a magyar állam els®sorban az ún. ka-pu®rz® szerepét (Holli�eld 2001, 2003; Zolberg�Suhrke�Aguayo 1986;

52 Lásd a 8/1999. (XI. 10.) SzCsM rendelet a külföldiek magyarországi foglalkozta-tásának engedélyezésér®l.

53 Lásd Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium: Külföldiek magyaror-szági munkavállalása 2002. 09. 13. Megtalálható www.fmm.gov.hu (2003. de-cember 3.).

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 83 � #77 ii

ii

ii


Zolberg 1989) újította fel. A kilencvenes évek folyamán ez a szerepvál-lalás els®sorban mint az áramlási folyamatoknak a társadalmi t¶r®ké-pességen belüli szinten tartási, a migrációval járó kedvez®tlen gazdaságiés társadalmi következmények visszaszorítási próbálkozásaira szorítko-zott, és a magyar kormányzatot inkább a védekez® jelleg¶ magatartásjellemezte.54 1999/2000-t®l kezd®d®en egyre inkább a migrációnak, f®-leg a munkaer®-áramlásoknak a regularizációját (els®sorban a legális for-mákba történ® betagolását) és a munkaer®piaci igényekhez való egyér-telm¶bb kapcsolását lehet prioritásként megjelölni.

Ennek a migrációs politikában bekövetkezett váltásnak a hatásaaz Erdélyb®l kiinduló áramlásokra (legalábbis rövid távon) els®sorbannem a migrációs folyamatok feler®södésében jelentkezhet, hanem in-kább a már elmozdulóban lev® népesség migrációs stratégiáinak a meg-változását eredményezte. Vagyis a hosszú távú migránsok, akik több-nyire az informális munkaer®piacra kapcsolódtak be, nagyobb valószí-n¶séggel törvényesíthetik a tartózkodásukat, ami egyrészt a rövid távonlegálisan Magyarországon tartózkodó, középtávon a bevándorló és pers-pektivikusan honosított román állampolgárok számának a növekedéséteredményezheti.55 Vagyis az újonnan körvonalazott migrációs politiká-nak els®sorban a migráns karrierek alakulására van kihatása, de az sincskizárva, hogy az áramlásokba bekapcsolódók számának a növekedését ismaga után vonja.

Ebb®l a feltételezésb®l kiindulva a Magyarországon érvényes mun-kavállalási engedéllyel rendelkez® román állampolgárok számának1999-t®l kezd®d® növekedése nem annyira az áramlásokba bekapcsoló-dók számának a növekedéseként, mint inkább a migrációs folyamatokbamár bekapcsolódott személyek migránskarrierje legalizációs stratégiáibabeállt változások tükrözéseként fogható fel (Illés 2002. 75.).

A Romániából kiinduló munkamigráció változásaiaz ezredfordulón

A kilencvenes évek folyamán a Romániából kiinduló migrációs fo-lyamatok jelent®s változásokon mentek át. A kilencvenes évek második

54 Lásd egy szakért®i munkacsoport által kidolgozott anyag: Javaslat Magyarországmigrációs politikájának kialakításához (in Sik�Tóth 1999. 10.).

55 Az utóbbi évek során bekövetkezett áttelepülésr®l és a Magyarországra áttelepül®erdélyi magyarokról lásd Gödri 2004a, 2004b.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 84 � #78 ii

ii

ii

84 HORVÁTH ISTVÁN

felében végzett kutatások a román migránsoknak a különböz® befoga-dó társadalmakba történ® el®rehaladt betagolódásáról, az áramlásokatmegkönnyít® regionális kapcsolódási hálózatokról (Potot 2000; Sandu2000a, 2000b) és a munkamigrációs gyakorlatok gazdaságilag látványosjövedelmez®ségér®l számolnak be.56

Ugyanakkor az ezredforduló a romániai munkaer®-áramlás politikaifogadtatásának és törvényes kezelésének számottev® változását hozta.Például Olaszországban, amely a kilencvenes évek során a román mun-kaer®migrációjának egyik jelent®s célországaként körvonalazódik, 1998-ban olyan bevándorlási törvényt fogadnak el, amely perspektivikusana munkaer®-bevándorlásnak a növekedését hivatott el®segíteni (Ambro-sini 2001). Franciaország, amelynek (legalábbis Olaszország viszonylatá-ban) már jelent®s a bevándorlás kapcsán kialakult tapasztalata, a nyolc-vanas évek folyamán jelent®s fenntartásokkal kezeli a kelet-európai, deezen belül is a Romániából érkez® migrációt. Ugyancsak 1998 az az év,amely egyfajta vízválasztóként, fordulópontként jelenik meg: ekkor fo-gadják el az id®szakos munkavállalásra vonatkozó (ún. Chevènement)törvényt, amely a Kelet-Európából érkez®, f®leg az átlagosnál magasabbszakképzettséggel rendelkez® polgárok huzamos legális tartózkodásánakés munkavégzésének biztosít megfelel® jogi hátteret (Michalon 2003).

Olyan országok, mint Spanyolország vagy Portugália, amelyeka nyolcvanas évek folyamán (s®t Portugália jelenleg is) az Európán belülimigráció kibocsátó országainak számítottak, érdekeltekké váltak a mun-kaer® bevándorlásának a támogatásában, és mindkét ország az ezred-fordulóra megváltoztatja bevándorlási törvényeit, amelyek egy tervezett,ellen®rzött és valamelyes mértékben támogató politikai irányvonalat je-lentettek.57 Ebben a két országban is nagyon hamar kialakul egy jelent®svolumen¶ román állampolgárságú vendégmunkás-állomány. Tehát az újévezred elejére egyértelm¶vé vált, hogy a kilencvenes évek során in-kább védekez®en fellép® európai országok számottev® része (els®sorbana rövid távúmunkaer®piaci és a távlatibb demográ�ai problémák kezelé-se érdekében) átváltott egy nyitottabb, befogadóbb migrációs politikára(Iglicka 2002).

56 Sebastian L z roiu 2001 és 2002-es mérései szerint (2003) azon háztartások át-lagjövedelme, ahol legalább egy családtag külföldön dolgozik, duplája a romániaiátlagnak.

57 Portugália 1998-ban (módosítva 2001 elején), Spanyolország 2000 legelején foga-dott el új bevándorlási törvényt (Peixoto 2002; Corkill 2001).

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 85 � #79 ii

ii

ii


A román hatóságok viszonyulása a migrációhoz és az áramlások kü-lönböz® vonzatainak a kezeléséhez szintén jelent®s átalakulásonment át.A kilencvenes évek legelején sajátos kett®s nyomás volt jelen: egyrészta migráció szociális biztonsági szelepként m¶ködött, másrészt a külön-böz® célországok nyomást gyakoroltak a román államra, hogy járuljonhozzá az emigráció korlátozásához, valamelyes kordában tartásához. Pe-dig amigráció jótékony hatású volt (vö. Castels 2004), hisz a gazdasági át-menet, a deindusztrializáció következményeként keletkezett munkaer®-felesleget levezette, elkerülhet®vé vált a szociális problémák halmozása,amely könnyen átalakulhatott volna jelent®s társadalmi feszültségekké,mi több (amint azt a Zsil-völgyi bányászok példája illusztrálta), komolyés beláthatatlan politikai következményekkel járó kon�iktusokká.

Másrészt a román hatóságokra jelent®s nemzetközi nyomás nehe-zedett : a Romániából kiinduló migráció célországai nem szándékoztakátváltani befogadóbb politikára, viszont nem igazán tudtak napirendretérni a növekv® volumen¶ irregulárisan tartózkodó román állampolgá-rok jelenléte fölött. A migrációt megakadályozni, teljes mértékben el-len®rizni és szelektálni a belépni szándékozó kategóriákat a liberálisdemokratikus elveken m¶köd® államok számára megoldhatatlan prob-léma (Bauböck 2001. 36.), ezért a kibocsátó térség szintjén is kerestéka megoldásokat, többek között politikai nyomást gyakoroltak a románhatóságokra, hogy szigorítsák a kiléptetést, sz¶rjék meg a kifelé tartóáramlást. A román hatóságok úgy próbáltak reagálni, hogy id®nként hoz-tak néhány megszorító jelleg¶ (f®leg gazdasági jelleg¶)58 intézkedést, deaz anyagi vagy adminisztratív megszorítások legfeljebb növelték a kilé-pés költségeit vagy kockázatát, ám sohasem voltak annyira drasztikusak,hogy jelent®s mértékben a kilép®k számának huzamos ideig tartó jelen-t®s csökkenését eredményezték volna.

Amint a nyugati államok migrációs politikája átalakult, hajlandósá-got mutattak arra, hogy felszabadítsák a román állampolgárok belépéséta schengeni térségbe (regularizálják a területükön tartózkodó román ál-lampolgárok egy részének a helyzetét), a román államnak a vándormoz-galmi folyamatokban játszott szerepe és viszonyulása is megváltozott.A legátfogóbb szerepvállalás a munkaer®-áramlások legalizálása irányá-ban történt. Egyrészt 2000-t®l kezd®d®en életbe léptette azt a törvényes

58 Pénzösszeg felmutatása a határon, igazolandó, hogy a kilép® rendelkezik elegen-d® er®forrással, hogy az utazás során eltarthassa magát.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 86 � #80 ii

ii

ii

86 HORVÁTH ISTVÁN

keretet, amely lehet®vé teszi a Románia területén m¶köd® intézmények-nek, hogy külföldi munkaajánlatokat közvetítsenek a román munkaer®irányába,59 másrészt a román állam és más államok között aláírt ke-retszerz®désekre alapozva próbálnak legális teret biztosítani a románmunkaer® mozgásának. Ilyen egyezmény például a 2000-ben elfogadott,Magyarország és Románia között érvényben lev® kétoldalú foglalkozta-tási megállapodás, mely alapján évi 8 ezer f® alkalmazható maximumhat hónapi idényjelleg¶ munkára (Ónodi 2001. 345.). Másrészt a románmunkaügyi hatóságok aktívan felvállalták a munkaer® közvetítését, és2001-ben megalapították a munkaer® migrációjáért felel®s kormányhi-vatalt (O�ciul pentru Migraµia Forµei de Munc ),60 amelynek 2002-es évizárójelentése szerint több mint 20 ezer személynek tette lehet®vé a kül-földi munkavállalást. Tehát az ezredfordulót követ®en a román hatósá-gok egyértelm¶en támogatóan, mi több, bizonyos mértékig proaktívanviszonyultak a Romániából kiinduló migrációhoz.

A nyugat irányú románmigráció hálózatokká történ® intézményesü-lésének, illetve a toborzáson és az ellen®rzött áramláson alapuló munka-migráció térhódításának egyértelm¶en van kihatása az erdélyi magyarokmigrációs gyakorlataira és irányultságaira is. A kilencvenes évek folya-mán amagyar nemzetiség vagy a különböz® erdélyimagyar hálózatokhozvaló tartozás valamelyes el®nyt jelentett a magyar munkaer®piacra (be-leértve a feketemunkát is) történ® betagolódást illet®en. Tehát az átlagosromán állampolgárhoz képest a magyar nemzetiség¶ személy külföldimunkavállalása kisebb költségekkel és kockázatokkal valamint nagyobbvalószín¶séggel volt megvalósítható Magyarországon.

Amint kialakultak a különböz® európai államokban a román mig-rációs hálózatok, majd a vendégmunkások toborzására szakosodott ügy-nökségek (beleértve a román államot), a külföldön dolgozás már többénem kockázatos vállalkozás vagy egyfajta (etnikai) privilégium: a külföl-di vendégmunka is (bizonyos mértékig) átalakult egy viszonylag átlátha-tó, racionalitás alapján m¶köd® piaccá. Az erdélyi magyarok esetében ismeg�gyelhet® az eltolódás amunkavégzési célból preferált, vagy egyálta-lán szóba jöv® migrációs célországokat illet®en. A migrációs szándékok-ra vonatkozó különböz® adatfelvételek elemzése alapján elmondható,hogy, habár a többség számára még mindig Magyarország a leginkábbszóba jöv® célország, a megel®z® periódusok viszonylatában az alanyok

59 Lásd a 156/2000-es törvényt!60 A tevékenységét illet®en lásd a hivatal honlapját http://www.omfm.ro/

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 87 � #81 ii

ii

ii


messzemen®en sokkal több célországot említenek, illetve Magyarországviszonylatában ezek egyre inkább preferált alternatívaként jelennek meg(Simonovits 2003; Kiss�Csata 2004). Ez mindenekel®tt annyit jelent,hogy az ezredfordulót követ®en a rövid, huzamos, vagy akár a behatá-rolatlan ideig tartó vendégmunkát illet®en Magyarországnak mint célor-szágának reális alternatívái körvonalazódtak. És ez a folyamat az EU-sintegrációval együtt csak elmélyül, egyre komplexebb összképét ered-ményezve az erdélyi magyarok vándormozgalmi folyamatainak.

Tanulmányi migráció61

A magyarországi rendszerváltás egyik sajátosan elkülönül® mozza-nata a nemzet- és kisebbségpolitikai szemlélet- és rendszerváltás volt,melynek során a magyar állam anyaországi szerepde�níciói jelent®senátalakultak (Gy®ri Szabó 1997; Bárdi 1999). Az anyaországi feladatválla-lások egyik kiemelt célkit¶zése a határon túli (mindenekel®tt az erdélyi)magyar értelmiségi réteg (számbeli) meger®sítése volt, melyet minde-nekel®tt a határon túli magyar �atalok magyarországi beiskolázása révénpróbáltak megvalósítani.62

Az eredeti tervek szerint az erdélyi magyar �atalok magyarországiegyetemeken történ® képzésének egyfajta kiegészít® funkciót (a hiány-szaknak min®sül® szakosításokra koncentrálva), és nem tömeges értel-miségpótló szerepet szántak, így 1990-ben 200 erdélyi magyar hallgatóbeiskolázásának a támogatását tervezték (Tóth 2000. 157.). Ennek elle-nére már 1990 ®szén, a képzési támogatási program beindításának els®évében a tervezettnél nagyságrendekkel több (az ezret is meghaladó)erdélyi magyar nemzetiség¶ egyetemista kezdte a tanévet magyar egye-temeken. A következ® egy-két év folyamán több, a tanulási migrációtel®segít® (vagy a már Magyarországon tanuló diákokat segít®) program,kezdeményezés alakult ki (beleértve erdélyi magyaroknak kialakított lá-togatás nélküli és távoktatási csomagokat) és m¶ködött. A számos, depontosan át nem látható kedvezmény, az ezekhez való hozzájutás lehe-t®sége, pontosabban ennek reménye jelent®s vonzer®vel bírt, amelynek

61 Ez a fejezet az Erdélyi Társadalomban megjelent tanulmány átszerkesztett ésaktualizált változata (lásd Horváth 2004).

62 Természetesen id®ben több más közvetett és közvetlen támogatási gyakorlat iskialakult. Pl. Erdélybe kihelyezett magyarországi fels®oktatás, a romániai magyarnyelv¶ fels®fokú oktatási intézmények támogatása.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 88 � #82 ii

ii

ii

88 HORVÁTH ISTVÁN

a következménye egyszerre a tanulási migrációba belekapcsolódók szá-mának, de az elmozdulás spekulatív jellegének meger®södését is magaután vonta. A spekulatív jelleg azt jelentette, hogy a tanulási migráci-óba belekapcsolódók megélhetése, migráns életútja minimális vonatko-zásokban volt megtervezve, bebiztosítva, így az egzisztenciájuk, vagyakár az idegenrendészeti státusuk jöv®beni zavarai egyáltalán nem vol-tak kizárhatóak. Bármikor megjelenhettek, és tény, hogy id®vel meg isjelentek a munkaer®piacon, ugyanakkor a magyar állampolgárok számá-ra fenntartott er®források hozzáférhet®sége céljából sokukban latolgatástárgyává vált a letelepedés, illetve honosítás kérelmezése is (Tóth 2000).

Tehát annak ellenére, hogy a kilencvenes évek elején Erdélyb®l be-induló tanulási migráció mögött viszonylag jól körvonalazott (magyar)kormányzati szándék húzódott (kevés személy, a folyamat állami el-len®rzése és irányítottsága), az erdélyi magyarok Magyarország irányútanulási migrációja átalakult egy félig-meddig öntörvény¶, az eredeticélkit¶zésekre mindenképpen rácáfoló folyamattá:

� a tervezettnél jóval nagyobb számban kapcsolódtak be a �atalok,olyannyira, hogy 1993-ban a határon túli magyar, f®leg az erdélyi kultu-rális szervezetek a magyar állam korlátozó közbelépését kérték (Szent-annai 2001. 116.) ;

� a szakválasztás javarészt a hallgatók preferenciáin vagy a megfe-lel® programokat m¶ködtet® intézmények ajánlatain múlott, és ez nemminden esetben igazodott valamilyen értelmiségi utánpótlás közösségirációjához, tehát nem föltétlenül az ún. hiányszakmákat fedte le;

� egyre határozottabban megmutatkozott a tanulási migrációba be-lekapcsolódott személyek zömének Magyarországon történ® letelepedé-se is. Tehát a tanulási migrációba kapcsolódók fokozatosan, de egyrenagyobb valószín¶séggel min®sültek át id®szakos tanulási migránsbólhosszú távú bevándorlóvá.63

Habár számos vonzatában megváltozott, a tanulási migráció az utób-bi majdnem másfél évtized során tovább folytatódott, és egyel®re kevésjel mutat arra, hogy jelent®s módon átalakulna. A jelenségr®l írt tanul-mányok alapján a folyamat következ® sajátosságai emelend®ek ki:

� a változó gazdasági-politikai helyzet ellenére a növekv® magyar-országi hallgatói állományon belül a határon túli magyar egyetemi és

63 A diploma honosítására vonatkozó adatokat véve alapul, a kilencvenes évek utol-só harmadában 10 romániai magyarból hozzávet®leg 1�2 tért vissza Magyaror-szágról (Sorbán�Nagy 2001. 60.).

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 89 � #83 ii

ii

ii


f®iskolás hallgatók aránya viszonylag konstans maradt, illetve az évez-red végére valamelyest növekedett (Szentannai 2001. 116.) ;

� az állami ösztöndíjban részesül®k száma, de ezen belül f®leg az er-délyi magyar kedvezményezettek részaránya jelent®sen csökkent (Szent-annai 2001. 118.). Tehát a kint tanulás mint stratégia csak részben kap-csolható össze az államilag biztosított ösztöndíjrendszerrel, az alternatívforrások folyamatos m¶ködése vagy az ön�nanszírozó rétegek megjele-nése és felfutása mindenképpen jelzésérték¶ arra vonatkozóan, hogylegalábbis az erdélyi magyarok esetében nem feltétlenül az állam általgerjesztett, és f®leg nem az állam (értsd központi kormányzati intéz-mények által hozott döntések és irányított er®források) által fenntartottjelenséggel állunk szemben;

� aMagyarországon tanulók szakválasztása is id®ben jelent®senmó-dosult (Szentannai 2001. 116�117.), és minden kétséget kizáróan kije-lenthet®, hogy az alakulásnak semmi köze nincs valamilyen közösségiérdekként megfogalmazott értelmiségi hiánypótláshoz, ugyanis a Ma-gyarországon tanulók szakválasztását egyre inkább a divatos trendek ésa diploma értékesítésének piaci esélyei motiválják;

� a Magyarország irányú tanulási migráció már nemcsak az egyete-mi, illetve az egyetemi alapképzés szintjére irányul, hanem id®vel másszintekre is kiterjedt: egyre több erdélyi magyar diák iratkozik be a kü-lönböz® posztgraduális képzésekre, illetve a szekunder oktatásba. Ezutóbbi esetben jelent®s nagyságú populációról van szó, a 2002/2003-astanévben például hozzávet®leg 6 ezer magyarországi képzésre újonnanbeiratkozó romániai magyar középiskolás diákról szóltak a sajtóhírek.64

Más jelleg¶ beszámolók is kiemelik, hogy a magyar�román határ mentitelepüléseken egyre gyakoribb és egyre inkább dominánsként megjele-n® modell a magyarországi közép- vagy szakiskolákba történ® áttanulás(Sorbán�Nagy 2003).

A tanulási migrációba belekapcsolódó erdélyi magyar népesség pon-tos számát, illetve ennek az id®beni alakulását rekonstruálni eléggé re-ménytelen vállalkozásnak t¶nik, egyrészt a jelenség összetettsége miatt,másrészt pedig azért, mert a vonatkozó (és hozzáférhet®) hivatalos sta-tisztikai adatok nem minden esetben közölnek olyan adatokat, amelyek-re alapozva az egzakt vagy ezt megközelít® képet körvonalazhatnánk.

64 A Magyar Központi Oktatási Hatóság egy államtitkárának a nyilatkozata szerint(lásd MTI 2002. október 5.).

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 90 � #84 ii

ii

ii

90 HORVÁTH ISTVÁN

A határon túli magyarok tanulási migrációjáról nem áll rendelkezé-sünkre egységes ismérvek alapján kialakított statisztikai nyilvántartás,azonban a különböz® hozzáférhet® statisztikai adatok és más jelleg¶adatközlések biztosítanak egy közvetett rálátást, és ezek alapján meg-kockáztatható az óvatos, de mindenképpen megalapozott becslés.

A legfontosabb statisztikai források: az idegenrendészeti eseménye-ket regisztráló és feldolgozó, illetve az oktatási intézményrendszer ré-szér®l (a hallgatói diákállomány állampolgárság szerinti összetételérevonatkozó) nyilvánosságra hozott kimutatások.

Az idegenrendészeti statisztikát illet®en a Magyar Központi Statisz-tikai Hivatal évsoros bontásban közölt bevándorlási adataira alapozha-tunk, amelyek a bevándorló, leteleped®, és az egy évet meghaladó tartóz-kodásban részesül® (KSH 2003. 29.) népesség foglalkozási f®csoportokszerinti összetételét tartlmazza. Ezen belül az egyetemi hallgató, a f®is-kolai hallgató, illetve egyéb tanuló külön kategóriaként jelenik meg (lásdaz 1.13. táblázatot!).

1.13. táblázat. AMagyarországra bevándorlók (leteleped® és egy évet megha-ladó huzamos tartózkodásban részesül®) éves, illetve ezen belül a román ál-lampolgárok száma és aránya, illetve az egyetemi hallgatók és diákok számaés aránya az összes bevándorlón belül (1990�2000). A szerz® összeállítása,forrás: KSH 2003.

Összesbeván-dorló

Bevándorlóromán

állampolgár

Összes egyetemihallgató

Összes egyébtanuló

N % N % N %

1990 37 242 29 617 79,5 1 189 3,2 9 077 24,41991 22 974 10 940 47,6 578 2,5 5 305 23,11992 15 113 6 489 42,9 419 2,8 3 724 24,61993 16 397 6 068 37,0 566 3,5 3 791 23,11994 12 752 4 272 33,5 400 3,1 2 870 22,51995 14 008 5 101 36,4 585 4,2 1 764 12,61996 13 734 4 161 30,3 753 5,5 1 732 12,61997 13 283 3 979 30,0 529 4,0 2 023 15,21998 16 052 5 504 34,3 537 3,3 2 576 16,01999 20 151 7 845 38,9 647 3,2 3 204 15,92000 20 184 8 894 44,1 615 3,0 3 344 16,6

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 91 � #85 ii

ii

ii


Ennek az adatsornak a kapcsán az els® jelent®s probléma, hogy a fog-lalkozáscsoport szerinti felbontást nem közlik a bevándorlók nemzetisé-ge/állampolgársága szerinti felbontásban, így nincs külön adatunk a ro-mán állampolgárokról. Ám amennyiben azt feltételezzük, hogy az egye-temi hallgatói népességen belül a román állampolgárságúak aránya hoz-závet®leg megfelel a romániai bevándorlók összes bevándorló népessé-gen belüli arányának, ez a probléma, legalábbis részben, áthidalható.

A másik (és talán a szövevényesebb) probléma abból ered, hogya statisztikai regisztráció szerinti bevándorló kategória két helyzetet re-gisztrál. Azokat a nem magyar állampolgárságú egyetemi hallgatókat,akik abban az évben kezdik egyetemi pályafutásukat, és huzamos tartóz-kodási engedélyt váltanak ki, de azokat is, akik az illet® évben letele-pedési engedélyt kaptak, és a foglalkozási rubrikába diákként jegyeztekbe. Tehát, mivel az idegenrendészeti statisztika nem személykövet®, ha-nem az idegenrendészeti eseteket regisztrálják, a bevándorlási statiszti-kai adatok nem föltétlenül arról szólnak, hány nem magyar állampolgárlépett be az illet® évben a magyar fels®oktatásba, hanem inkább azt tük-rözik, hogy hány olyan idegenrendészeti esetet (huzamos tartózkodási,illetve bevándorlási engedély kibocsátását) regisztráltak, amely alapjána személyek f®foglalkozásaként egyetemi hallgatót jegyeztek be.

Ehhez kapcsolódik a másik, ezúttal a jelenség összetettsége kapcsánfelmerül® problémacsomag. Az Erdély�Magyarország tanulási migrációesetében nem föltétlenül regisztráltak, regisztrálnak minden tanulmá-nyait Magyarországon végz® egyetemi hallgatót (de még középiskolásdiákot sem) mint idegenrendészeti esetet. Egyrészt a látogatás nélkülitávoktatásos képzések, illetve különböz® posztgraduális programok szer-vezése olyan jelleg¶, hogy eleve a hallgatók id®szakos jelenlétét feltétele-zi. Másrészt nem egyedi vagy elszigetelt jelenség (legalábbis az elemzettperiódusban nem volt az) a heti vagy havi ingázás, amely egyúttal a tar-tózkodásnak az id®szakos határátlépéssel történ® legalizálását is jelenti(Rédei 2002. 124.).65 Másrészt (és itt els®sorban az egyetem el®tti képzésszintjér®l van szó) a hozzáférhet® statisztikai adatok alapján nemmindig

65 2002-ig a turisztikai célú, tehát az egy hónapot meg nem haladó tartózkodás-hoz nem kellett vízum, viszont nem volt törvényesen korlátozva az, hogy valakihányszor léphet be Magyarországra mint turista. Tehát elvben és gyakorlatbansem volt kizárva, hogy valaki egész évben Magyarországon tartózkodott anélkül,hogy valamilyen vízumot váltott volna ki, hanem harminc napon belül tizenkétalkalommal átlépte valamilyen irányban a magyar határt, majd ismét visszatértturistaként Magyarországra.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 92 � #86 ii

ii

ii

92 HORVÁTH ISTVÁN

lehet különbséget tenni két kategória között : a leteleped®i státust szer-z® személy, akinek a f®foglalkozása egyetemi hallgató, illetve a tanulásicélból érkez® személy, aki huzamos tartózkodási engedélyben részesül.

Az oktatási folyamatban intézményesen elkészített és nyilvánosság-ra került statisztikai adatok esetében nincs rálátásunk az összeállításlogikájára, ám az tény, hogy a különböz® források által közölt adatokközött az eltérések jelent®sek, pontosító információk hiányában inkábbfenntartásokkal, folyamatos szkepticizmussal viszonyulunk ezekhez is,hisz nem igazán van fogódzónk, ami alapján kritikai véleményeket fo-galmazhatnánk meg.

Az oktatásban intézményesen elkészített statisztikai nyilvántartástillet®en inkább a Rédei (2002) és Szentannai (2001) által közölt, több-nyire (de nem kizárólag) az Oktatási Minisztériumtól származó adatokratámaszkodhattunk, de sajnos ezek alapján sem láthatjuk igazán tisztáb-ban a jelenséget. Egyrészt nem állnak a rendelkezésünkre az egész évti-zedre vonatkozó, azonos logika szerint felépül® évsoros adatok. A nemmagyar állampolgárságú hallgatói állományra vonatkozóan is közöltekadatokat (Rédei 2002), de ezek nincsenek meg állampolgárság szerintibontásban,66 és nem lehet tudni, milyen típusú intézményekben tanulódiákokról van szó. Például nem történik említés arra vonatkozóan, hogya külföldi hallgatókat jelent®s számban vonzó, de nem a magyar oktatá-si rendszer részeként m¶köd® budapesti Közép-Európai Egyetem (CEU)diákjait regisztrálja-e vagy sem az Oktatási Minisztérium statisztikája.

Más esetben az ugyanazon tanulmányban közölt adatok jelent®senés ellentmondóan eltérnek egymástól. Például a Szentannai által közölt(a Márton Áron Szakkollégium és az Országos Felvételi Iroda által szol-gáltatott) adatok ellentmondanak egymásnak, legalábbis ami az 1997�1999-es periódusban állami ösztöndíjban részesül® magyarok számátilleti.

Amint az 1.14. táblázatban látható, az 1997�1999 között négy, Ma-gyarországgal szomszédos államból érkez® határon túli magyar államiösztöndíjasok száma 1 414 volt. Ugyancsak ebben a tanulmányban kö-zölt más adatsor szerint (lásd 1. ábra) az 1997�1999-es periódusbana fels®oktatásba állami ösztöndíjjal belép® határon túli magyarok száma1 154 volt, tehát 240-nel kevesebb, mint az el®bbi adat szerint. Márpedig

66 Rédei Mária említi, hogy �az 1999/2000. évben 1852 határon túli magyar ösz-töndíjas hallgató tanult,� több mint 1600 alapképzésben. A szerz® egy táblázatrautal, ám abban a táblázatban az összes Magyarországon tanuló külföldi hallgatóintézménytípusonkénti megoszlása található (Rédei 2002. 127.).

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 93 � #87 ii

ii

ii


1.14. táblázat. Állami ösztöndíjban részül® határon túli magyar hallgatókszáma (országonként és összesített periódusokra). Forrás: Szentannai 2001.118. (Az adatokat úgy tüntettük fel, ahogyan az eredeti forrásban szerepeltek.)

1990�1992 1993�1996 1997�1999

Románia 1 234 569 307Ukrajna 181 297 184Szlovákia 119 342 362Szerbia 397 540 561Összesen 1 931 1 748 1 414

az el®z® kimutatás négy országból származó magyar nemzetiség¶ ked-vezményezett hallgató adatait regisztrálja, ez utóbbi (legalábbis elvben)a bárhonnan (a fentebb említett négy országon kívül még Szlovéniából,illetve Horvátországból is) érkez® magyar nemzetiség¶, állami ösztön-díjban részesül® hallgatók számát, tehát a második érték nagyobb lehet,de kisebb semmiképp nem.

aaaaaaaaaaaaaaaa

aaaaaaaaaaaaaaaaaaaa aaaa

aaaaaaaaaaaa

aaaaaaaaaaaaaaaa

aaaa

8. ábra. Az évente felvételt nyert, állami ösztöndíjban nem részesül® és az ál-lami ösztöndíjban részesül® határon túli magyar hallgatók számának az ala-kulása 1996�1999 között. Forrás: Szentannai 2001. 117.

Nem véletlen, hogy az adatok pontatlansága, z¶rzavara és átlátha-tatlansága kapcsán Hania Zlotnik vélekedése nyer meger®sítést, melyszerint végs® soron hatalmi, pontosabban államhatalmi érdekl®dés függ-vénye, hogy kit és milyen ismérvek szerint regisztrálnak migránsnak, il-letve milyen jellemz®it tartják nyilvántartásra érdemesnek és fontosnak

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 94 � #88 ii

ii

ii

94 HORVÁTH ISTVÁN

(1987). Csak remélhet®, hogy az oktatás fokozódó nemzetközivé válásá-nak, illetveMagyarország integrációs folyamatának a kontextusában kör-vonalazódik a hatalmi érdek, illetve hat a felzárkózási kényszer abbanis, hogy pontosabb és részletesebb adatregisztráció történjen, és hozzá-férhet®bb kimutatások legyenek a tanulási migráció jelenségér®l is. Ezirányba mutató jel az OECD adatbázis az oktatási rendszerr®l, amelybenváltozatos ismérvek szerint (beleértve a diákok állampolgárságát is) lehetadatokat keresni.67 Így viszonylag pontos képet nyerhetünk az utóbbi ötév Romániából kiinduló tanulási migrációjáról (lásd az 1.15. és az 1.16.táblázatot!).

1.15. táblázat. Román állampolgárságú hallgatók száma néhány, a Románi-ából kiinduló tanulási migrációt vonzó országban. Az illet® évben, az illet®országban tanuló, román állampolgárságú egyetemi (alap- és posztgraduá-lis képzésben részt vev®) hallgatói állomány. (Az abban az évben az illet®országban tanulók száma.) A szerz® szerkesztése, kiinduló adatok forrásaOECD adatbázis (2004. 11. 25.).

1998 1999 2000 2001 2002 Növekedésiráta 2002-re∗

Ausztria 318 356 392 414 375 118%Magyarország 1 008 940 n. a. 2 737 3 090 307%Franciaország 1 837 1 971 2 271 2 825 3 220 175%Németország 1 407 1 646 2 004 2 454 3 082 219%Egyesült Államok 1 746 2 056 2 507 2 581 3 325 190%Olaszország n. a. 323 347 634 590 183%Anglia 320 374 407 457 420 131%

∗ 1998 � 100%

Mindenképpen tény, hogy az utóbbi másfél évtized vonatkozásábannincs lehet®ségünk precizitással rekonstruálni a Magyarország irányútanulási migrációban részt vev® román állampolgárok (erdélyi magya-rok) számának az alakulását. Ebben a helyzetben egyfajta kontextuálisbecslésre kell hagyatkoznunk, vagyis a létez® mindenfajta információkombinálásával felbecsüljük a Magyarország irányú tanulási migrációba

67 Organisation for Economic Co-operation andDevelopment, Statistics Portal. Lásdhttp://www.oecd.org/statsportal/0,2639,en_2825_293564_1_1_1_1_1,00.html(2004. 11. 25.).

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 95 � #89 ii

ii

ii


1.16. táblázat. A 2002-ben külföldön tanuló román állampolgárságú diákságszáma és aránya az illet® országban tanuló külföldi népességben, a Romá-niából kiinduló tanulási migráció fontosabb célországai szerint. A szerz®számításai. Kiinduló adatok forrása: OECD 2004.

Összesenkülföldi diák

Ebb®l románállampolgársá-

gú

A román ál-lampolgárságúdiákok aránya

Egyesült Államok 582 992 3 325 0,57%Franciaország 165 437 3 220 1,95%Magyarország 11 783 3 090 26,22%Németország 219 039 3 082 1,41%Olaszország 28 447 590 2,07%Más országok 3 025Összesen 1 898 250 16 332 0,86%

bekapcsolódók számát. Ezen amegalapozott, demódszeresnek nemmin-den vonzatában min®síthet® becslés során az eddig felsorolt forrásokraés más, nem szaktanulmány igény¶ dokumentumokra (pl. sajtóelemzé-sek, hírügynökségi adatok stb.) hagyatkozunk.

Induljunk ki a bevándorló népességen belül egyetemi hallgatókéntregisztráltak számából (lásd az 1.13. táblázatot), azt feltételezve, hogyaz egyetemi hallgatókon belül a román állampolgárok aránya megegye-zik a román állampolgároknak a bevándorló népességen belüli arányá-val, így hozzávet®legesen felbecsülhetjük az éves újonnan belép® diák-számot. Ezen adatsor alapján és ebb®l az el®feltevésb®l kiindulva (va-lamint eltekintve az 1990-es atipikus évt®l) az eltelt évtized folyamánéves átlagban hozzávet®leg 190�200 román állampolgárságú (zömébenmagyar nemzetiség¶) egyetemi hallgatót regisztráltak Magyarországon.Tehát a kilencvenes évek els® felében, az 1990 során tapasztalt nagyvolumen¶ hallgatói migrációnak betudhatóan a Magyarországon tanulóerdélyi magyar hallgatói állomány elérhette a 2 500-as szintet, és ez-után fokozatosan csökkent, a kilencvenes évek végére az 1 000�1 200-asszintre.

A kilencvenes évek végét®l az OECD statisztikáira támaszkodunk,és amint az 1.4. táblázatban látható, a Magyarországon tanuló románállampolgárságú hallgatói állomány ismét növekedni kezdett, az OECD-adatok szerint a Romániából kiinduló, Magyarország irányú (és zömében

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 96 � #90 ii

ii

ii

96 HORVÁTH ISTVÁN

magyar nemzetiség¶, de, tekintettel a CEU m¶ködésére és rekrutációspolitikájára, a román nemzetiség¶ek száma sem elhanyagolható), fels®-oktatási tanulási migrációban részt vev® személyek száma 1998�2002között jelent®sen növekedett (lásd a 8. ábrát és az 1.15. táblázatot!).

Megemlítend®, hogy ez a növekedés általában a romániai tanulásimigrációs kedv fellendülésének a kontextusában történt, ugyanis a ki-lencvenes évek végét®l kezd®d®en és folytatólagosan az új évezred els®éveiben a Romániából kiinduló tanulási migráció volumene folyamato-san növekedett (lásd 1.15. táblázat!), 1998�2002 között majdnem meg-duplázódott. Így a 2002-es évben már több mint 16 ezer román állam-polgárságú diák tanult külföldön, ennek megközelít®leg 19%-a Magyar-országon, ahol az összes külföldi diák több mint negyedét teszik ki.

Az utóbbi, több mint egy évtizedet meghaladó periódusban a romá-niai magyar �atalok Magyarország irányú tanulási migrációjának nyitá-nyát a kilencvenes évek eleji gyors felfutás jellemzi. Ezt egy viszonylagalacsony (pár százas) évi tanulási célú kilépés követte, majd az ezredfor-dulóra újból jelent®sen megnövekedett azok száma, akik diplomaszer-zési célból vagy posztgraduális képzésekre magyarországi egyetemekreiratkoznak be. Vizsgáljuk meg a két tanulási migrációs hullám kialaku-lásának a feltételeit!

A kilencvenes évek eleji tanulási migrációnak a gyökerei vissza-nyúlnak az általános romániai migrációgerjeszt® körülményekhez, me-lyet feler®sített a rendszer sajátos generáció-, illetve etnopolitikai viszo-nyulása. Amint azt már elemeztük, a nyolcvanas évek végének Romá-niájában radikálisan (és egyértelm¶en negatívan) megváltoztak a �ata-lok életesélyei. Egyrészt a generációs, demográ�ai jelleg¶ problémákkalszembesültek, másrészt a politikum nemhogy segít®en viszonyult volnaa volumenében jelent®sen megn®tt kohorszok rendszerintegrációjához,hanem sokkal inkább nehezítette ezt. Ennek a generációs esélycsökkent®politikának a vonzatai megnyilvánultak a fels®oktatás terén, ahol a be-fogadás (a kommunizmus id®szakában példátlanul) jelent®s mértébencsökkent, olyannyira, hogy a létez® differenciált társadalmi szerkezet(az egyéni társadalmi pozíciók intergenerációs) újratermelése roppantküzdelmessé és egyre kilátástalanabbá vált. Ezen belül is a romániai ma-gyar �atalok mobilitási (sajátosan az egyetemi diplomaszerzéshez kap-csolódó) esélyeiket tekintve többszörösen marginális helyzetben voltak.Egyrészt mint sajátos demográ�ai konstellációban született és felnöveke-d® egyedek, másrészt mint olyan �atal generációk, amelyek rendszerin-tegrációját (feln®tté válását) a politikum (nem föltétlenül céltudatos, de

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 97 � #91 ii

ii

ii


attól még nagyon hatékony) viszonyulása inkább akadályozta, mint se-gítette, harmadrészt mint etnikai kategória messzemen®en nem tartozotta rendszer kedveltjei közé.

Ebben a történelmi helyzetben körvonalazódott 1990-ben Magyaror-szágnak mint alternatív oktatási mez®nek a lehet®sége, megtoldva az ál-lam és a különböz® egyetemi intézmények nyitottságával, fogadókészsé-gével; ezért szinte törvényszer¶ a kilencvenes évek eleji tanulási migrá-ciós hullámhegy kialakulása, amely viszonylag egyszer¶ modellben ma-gyarázható: bizonyos oktatási javak (pontosabban az egyetemi diplomamint lényeges mobilitási kellék) sz¶kössége és a hozzáférés diszkrimina-tív jellege okán bizonyos célkategóriák számára a migráció mint alterna-tíva jelent meg, amelyet az érintettek hátrányos helyzetének az orvoslásaérdekében a nemzeti szolidaritásra hivatkozva a magyar állam támoga-tott, így a kilencvenes évek elején a tanulási migráció nem egyszer¶enegyéni érvényesülési alternatívaként, hanem közösségi szempontokbóllegitim elmozdulásként, küldetésként körvonalazódott.

Az ezredfordulóra ez a tanulási migrációs hullámhegy jelent®s mér-tékben átalakult, ami egyrészt az egyetemi beiskolázási kapacitások pél-da nélküli növekedését, másrészt az egyetemi szféra piaci orientációjúm¶ködtetését jelentette. Mindez az egyetem politikai funkcióinak, deaz egyetemi diploma munkaer®piaci értékének is a radikális átértékelé-sét vonta maga után.

Az egyetemi beiskolázási kapacitások növekedését illet®en két peri-ódust különíthetünk el: az 1990�1995/96 közötti és az 1995/96-tól kez-d®d® periódust, amely (talán) most van lezárulóban. Az els® periódus-ban az egyetemi vagy az f®iskolai képzést nyújtó intézmények száma ésa beiskolázási számok is konstans módon, de nem föltétlenül látványosmértékben növekedtek (lásd a 3. és a 9. ábrát!). A második periódus-ban, 1996 ®szét®l (f®leg a magánegyetemek számának jelent®s mérték¶növekedésének betudhatóan) az egyetemek, f®iskolák száma és a beisko-lázási arányszámok szédületes növekedésnek indultak. Valamivel többmint tíz év alatt a tanintézmények száma majdnem megháromszorozó-dott, a beiskolázási arányszámok majdnem négyszeresére növekedtek.

A beiskolázási arányszámok növekedése már csak azért is �gyelem-reméltó, mivel 1992�2002 között Románia lakossága legalább 5%-kalcsökkent, és ez a csökkenés a �atalabb korú (az egyetemi tanulmányaitlegnagyobb valószín¶séggel elkezd®) generációk jelent®s aránycsökke-nésével járt. Ha a 18�25 éves korosztályok egyetemi diplomaszerzésiesélyeit vizsgáljuk, a növekedés még látványosabb. 1988-ban egy 18�25

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 98 � #92 ii

ii

ii

98 HORVÁTH ISTVÁN

9. ábra. Fels®oktatási tanintézmények számának alakulása Romániában1989�2003 között. Forrás: CNS 1996; INS 2001, 2004.

éves �atalnak hozzávet®leg 0,8 a 10-hez esélye volt, hogy egyetemet vé-gezzen, ez jelent®sen javult 1995/96-ra, amikor már 10 személyb®l 2,3iratkozhatott be egyetemre, és 2002-re 10 �atalból 4 valamilyen fels®fokúképzési formába integrálódott (lásd a 10. ábrát!).

Vagyis az ezredfordulón a romániai egyetemi szint¶ oktatás átala-kult kínálati, mi több, bizonyosmértékbenmár túlkínálati piaccá, hiszena meghirdetett beiskolázási helyeknek egy bizonyos része nem telt be.Románia jelenleg akkora egyetemi beiskolázási kapacitással rendelke-zik, hogy a 18�25 éves korosztályok majdnem felét és majdnem mindenigényl®t be lehetne iskolázni, legalábbis elvben.

A fels®oktatási rendszerváltás másik vonzata a romániai egyetemioktatási intézmények piaci orientációjú átrendez®dése. Ez azt jelentette,hogy az egyetemek központilag (bürokratikusan) koordinált, közszolgá-lati jelleg¶ intézményb®l pro�torientált, és a konkurencia logikája sze-rint m¶köd® intézményekké szervez®dtek.

A jelent®s probléma abban nyilvánult meg, hogy habár az intéz-mények egyre inkább a konkurencia és a pro�tszerzés logikája sze-rint m¶ködnek (vagyis az intézményszervezés piacilag orientálódott),

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 99 � #93 ii

ii

ii


10. ábra. Az egyetemi szint¶ oktatásban résztvev®k aránya a 18�25 éves kor-csoporton belül (beleértve a f®iskolai jelleg¶ és a posztgraduális képzéseketis). A szerz® szerkesztése. Felhasznált források: CNS 1994a; INS 2001; UNDP2002, 2004.

a romániai egyetemi mez®ny piaci koordinációja68 még nem jutott meg-felel® érvényre.

Másképpen fogalmazva, a román rendszer anomáliája éppen abbannyilvánul meg, hogy a piacosodás csak az egyetemek (mint egyes intéz-mények) piaci orientációját, a pro�tszerzés logikája szerinti átalakulásáteredményezte, de nem (mindenképpen nagyon kismértékben) vontama-ga után a piaci koordinációt, azaz a egyetemi diplomáknak (pontosabbana kibocsátó intézményeknek és a szakoknak) a munkaer®piacon érvé-nyesül® lehet®ségek szerinti rangsorolását. Ugyanis az egyetemi képzéspiacosodásamindenekel®tt azt jelenti, hogy az egyetemi diploma validá-ciójában csökken® szerepet játszik az akadémiai mez®ny által érvénye-sített (a gyakorlati megfontolásoktól mentes tudományosság ismérveirealapozó) értékrend,69 és egyre inkább el®térbe kerül a diplomáknak a kon-kurens munkaer®piacon történ® értékesíthet®sége. Vagyis a piaci logikaszerinti átszervez®dés az egyetemi mez®ny, az egyetemi tudásipar je-lent®s mérték¶ (természetesen közvetett) munkaer®piaci koordinációjáteredményezi.

68 A Bruszt és Stark (1996, 1991, idézve in Kolosi�Róna-Tas 1992) bevezette piacikoordináció és a piaci orientáció közötti megkülönböztetés analógiájára értjük ésinnen kölcsönöztük.

69 Lásd a klasszikus akadémiai mez® m¶ködési logikájának a leírását, Bourdieu(1978).

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 100 � #94 ii

ii

ii

100 HORVÁTH ISTVÁN

Ennek egyik következményeként az egyetemi beiskolázási számoknövekedése az egyetemi mez®ny valamilyen bels® differenciálódásával(a piacon jobban értékesíthet®, illetve a kevésbé keresett diplomát ki-bocsátó intézmények közötti elkülönüléssel) kellett volna hogy járjon.Ennek ellenére a romániai tanintézmények piaci orientációjának egyikkövetkezménye, hogy az oktatás min®ségére nagy általánosságban nega-tívan hatott ki, mi több, a diplomás munkanélküliek számának jelent®smérték¶ növekedésével járt.

A min®ségi alakulásokat illet®en ne hagyatkozzunk a bels® szemlé-l® (óhatatlanul szubjektív) vélekedésére, hanem tekintsünk egy egyszer¶mutatót: az egy oktatóra es® hallgatók számának alakulását. Egyértelm¶,hogy a kilencvenes évek els® felében a fels®oktatás felvev®képességéneka növekedésével párhuzamosan növekedett az oktatói állomány, mégisaz évtized második felében bekövetkez® nagylépték¶ hallgatói létszám-növelés az egyetemi oktatók terheltségének jelent®s növekedésével járt(lásd az 1.17. táblázatot!). Az oktatói leterheltség mutatói mögött jó-val összetettebb folyamatok is állnak, mint például a (f®leg a magasabbtanári fokozattal rendelkez®) oktatók többszörös intézményes elkötele-zettsége, az egyetemi titulatúrák és pozíciók szakmai értéktartalmánakaz elhalványulása, és ezek alárendelése politikai, hatalmi rációknak.

A romániai egyetemi oktatás növekedését mindenekel®tt a diplomákiránti lakossági, és nem a diplomások iránti gazdasági kereslet motivál-ta. A kilencvenes évek második felét®l az egyetemi szféra egyértelm¶enpiaciorientált lett : a legf®bb termék az egyetemi diploma, és a szolgál-tatók legf®bb célja a potenciális hallgatók becserkészése, így kiemeltena magánegyetemeken, de még az állami egyetemeken is a különböz®szakosításokon meghirdetett beiskolázási számokat majdnem kizárólaga hallgatói kereslet motiválja, elvben bármilyen más egyetemi szerve-zési logika ennek rendeltetik alá.70 Csak éppenséggel a diplomák irántikereslet nem teljes mértékben piackoordinált, a különböz® szakirányokiránti keresletet nem föltétlenül amunkaer®piaci helyezkedések logikájahatározza meg, hanem más racionalitások: divat, személyes érdekl®dés

70 E logika dominanciájának egyik érdekes példáját 2004 nyarán a csíkszeredai Sapi-entia Tudományegyetem felvételi vizsgája szolgáltatta. A társadalomtudományiszakok költségvetésileg támogatott helyeire sikertelenül felvételiz® diákok egyküldöttsége � feltehet®leg a keresletet tartva a legf®bb egyetemszervezési ismérv-nek � arra kérte a dékánt, hogy a gazdaságtudományi szakosításoknak azokataz (alapítványi) költségvetésb®l támogatott helyeit, amelyek a versenyvizsga so-rán nem teltek be, csoportosítsák át társadalomtudományi szakokra.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 101 � #95 ii

ii

ii


1.17. táblázat. Az egyetemi oktatók (a.), az egy oktatóra jutó hallgatók szá-mának (b.), illetve az egy oktatóra es® egyetemi hallgatók arányszámának1989-hez (1989 � 100%) viszonyított (c.) alakulása 1989�2002 között. A szer-z® szerkesztése és számításai. Adatok forrása: CNS 1994a; INS 2001, 2004.

Év a. b. c.

1989 11 696 14,1 100,01990 13 927 13,8 102,21991 17 315 12,4 113,71992 18 123 13,0 108,51993 19 130 13,1 107,61994 20 452 12,5 112,81995 22 611 14,9 94,61996 23 477 15,1 93,41997 24 427 14,8 95,31998 26 013 15,7 89,81999 26 977 16,8 83,92000 27 959 19,1 73,82001 28 674 20,3 69,42002 29 619 20,1 70,0

vagy egyszer¶en az egyetemi diploma (valamilyen konkrét szakmáhoznem föltétlenül kapcsolódó) presztízstartalma.

Ennek következtében a kilencvenes évek második felét®l érzékelhe-t®en növekedni kezdett a diplomásmunkanélküli népesség (lásd az 1.18.táblázatot!), így az egyetemre befogadás növekedése a diplomák egyfajtarelatív elértéktelenedését, in�ációját eredményezte. Az egyetemi diplo-ma fokozatosan átértékel®dik olyan jogosítvánnyá, amely (elengedhetet-lenül szükséges, de messzemen®en nem elégséges) el®feltétele a maga-sabb státussal járó középosztálybéli társadalmi pozíciók megszerzésé-nek. Ugyanakkor az egyetemi diploma egyáltalán nem biztosítéka a stá-tusszerzésnek. Ez lényeges változás, hisz a korlátozott bejutás esetébenaz egyetemi diploma önmagában is státust jelentett, automatikusan elis-mertséget vont maga után, ám azáltal, hogy az egyetem átalakult tudás-iparrá, pusztán a képzés befejezését igazoló dokumentummá, az egyetemstátusallokációs funkciója jelent®s mértékben csökkent.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 102 � #96 ii

ii

ii


1.18. táblázat. Diplomások 1000 munkanélkülire (1992�2000). A szerz® szá-mításai. Adatok forrása: INS 2001; UNDP 2002.

1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000

19 16 16 15 16 24 25 34 34

Ami a magyar nyelv¶ fels®oktatás helyzetét illeti, ez is az el®bbbemutatott trenddel összefügg® és részben ezáltal meghatározott alaku-lásokon ment keresztül. Egyrészt a román tannyelv¶ egyetemi szféranövekedésével a magyar nemzetiség¶ek által képviselt hallgatói poten-ciál is felértékel®dött, és a különböz® egyetemek, ha nem is kiemelt, desemmiképpen el nem hanyagolt célcsoportként kezelték (például Szé-kelyföld irányába számos egyetem terjeszkedett, akár kihelyezett képzésvagy csak toborzás formájában). Mindemellett, id®ben valamelyest lema-radva, de az egyetemi szint¶ magyar tannyelv¶ egyetemi oktatás szak-kínálata és beiskolázási kapacitása is fokozatosan növekedett. A �kri-tikus határt� hozzávet®leg 2001/2002-ben lépte át, amikortól a magyartannyelv¶ egyetemi oktatás is a románhoz hasonlóan túlkínálati piaccáváltozott, tehát a létez® beiskolázási kapacitások és ajánlatok meghalad-ták a jelentkez®k számát.71 Ezen alakulások jegyében kijelenthet®, hogyaz egyetemi oktatási szolgáltatások hozzáférhet®sége etnikai ismérvekalapján nem differenciált.

Ugyanakkor a romániai magyarok, akik akár a román tannyelv¶, akára magyar tannyelv¶ képzést követ®en jutnak diplomához, ugyanabbanvagy még rosszabb helyzetben vannak, mint általában a romániai �ataldiplomások: egyre kisebb eséllyel tudnak olyan munkaer®piaci pozíci-ókba elhelyezkedni, amelyekb®l nyugati karriermintákra vagy legalábbközéposztálybeli életmódra nyílik kilátás. Márpedig az erre az elvárá-si horizontra szocializálódó diplomások konfrontálódása a nem éppen

71 A jelen gondolatmenet szempontjából irreleváns az a tény, hogy a magyar tan-nyelv¶ szakkínálat �rendkívül sz¶k és torz egyoldalú� (Péntek 2004. 66.), ugyanisezt a helyzetet lehet a román állam múltbeli etnopolitikai viszonyulásainak a fel-halmozott eredményeként is értelmezni, de ett®l függetlenül a jelenlegi kontex-tusban nincsenek a román állam különböz® szerepl®i által hatalmilag támogatott,ideológiailag megalapozott strukturális kényszerek. Másrészt a Sapientia Tudo-mányegyetem adminisztrátorai számára bármilyen szakirány fejlesztésébe törté-n® beruházás lehetséges volt. A vezet®knek az a döntése, hogy magyarul márm¶köd® képzéseket dupláznak, semmiképpen nem a román törvényes keretekvagy oktatáspolitikai döntések kényszerít® hatásának tulajdonítható.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 103 � #97 ii

ii

ii


kedvez®munkaer®piaci realitásokkal mindenképpenmigrációra ösztön-z® feszültségforrásként jelent meg (Portes�Böröcz 1989).

A romániai fels®oktatásban részt vev® intézményes szerepl®k piaciorientálódásával párhuzamosan fokozatosan érvényesült a román okta-tási rendszernek az oktatási globalizációhoz való felzárkózása, amelya leglátványosabban az oktatásnak a nemzetközi vérkeringésbe történ®fokozódó bekapcsolása révén nyilvánul meg (CERI 2004; SOPEMI 2001).

Az internalizáció els®sorban (de nem kizárólagosan) az oktatás tar-talmi vonzataira vonatkozik, és azt a tényt rögzíti, hogy a formális ok-tatásban átadott tartalmak vonatkozásában egyre kevésbé jellemz® vala-milyen nemzeti (kulturális vagy gazdasági) tradícióra épül® partikula-rizmus, egyre látványosabban érvényesül az oktatás tartalmi konvergen-ciája. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a világ majdnem minden egyetemén,beleértve Romániát is, a nyugati tudományos gondolkodás és az ennekjegyében születetett termékek válnak a mérvadó ismeretek forrásává,másrészt azt is, hogy az oktatási folyamatba bekapcsolódó szerepl®kreferencia- (értékek) rendszere is egyre közelebb kerül egymáshoz.

Az oktatási piac nemcsak a tartalom és a meghatározó normák men-tén integrálódik, hanem az oktatási rendszer is egyre inkább globali-zálódik, egyre integráltabb struktúrává terebélyesedik. Mivel (az árukés szolgáltatások piacához hasonlóan) ez a piac is történelmileg hal-mozódott strukturális egyenl®tlenségek kontextusában alakult ki, nema homogenitás, hanem látványos aszimmetriák, a kiemelt szolgáltatók,a magas piaci értéknek örvend® diploma-kibocsátó intézmények területikoncentrációja jellemz® rá. Mindezen aszimmetriák kontextusában ésezeknek betudhatóan sajátos mobilitási, áramlási folyamatok körvonala-zódnak, amelyeknek f®bb típusai Knight (2003) szerint:

� a személyek mobilitása (oktatóknak és diákoknak az oktatássalösszekapcsolódó migrációja) ;

� a programok mobilitása (oktatási programok közös szervezésevagy egyoldalú koncessziója) ;

� az intézmények, az oktatási szolgáltatókmobilitása (�kihelyezett�intézmények, tagozatok m¶ködése).

Az oktatási mobilitás ezen három típusa 1998-ban 30 milliárd USDforgalmat jelentett (Larsen�Martin�Moris 2002), ezen belül leglátványo-sabban a személyek mobilitása alakult, az eltelt tíz évben a tanulási mig-rációba bekapcsolódó személyek számamegkétszerez®dött, 2002-ben el-érte az 1,9 millió elmozduló diákot.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 104 � #98 ii

ii

ii


Az el®bbiekben említett aszimmetriákra vonatkozóan megemlíten-d®, hogy a tanulási migráció több mint 80%-a pusztán öt országbairányult,72 és a tanulási célú elmozdulások 1990�2000 között regiszt-rált növekedése is inkább ezekre az országokra volt jellemz®. Példáula tanulási célból Angliába érkez® migránsok száma megháromszorozó-dott, az Ausztráliába tanulási célból érkez® idegen állampolgárok száma1980�2000 között tizenháromszorosára növekedett (CERI 2004. 20�21.).

A tanulási migráció globális rendszere (amelyre a nagy szolgáltatók-nak dominánsan a piaci terminusokban lezajló versenye a jellemz®) nemzárja ki a szekunder, regionális rendszerek kialakulását (ilyen példáulMagyarország), amelyek a globális tanulási migrációhoz hasonló logiká-ban, de regionális, nyelvi, kulturális partikularitásra épülnek (SOPEMI2001), az áramlások kialakulásában és fennmaradásában a puszta piaciszervez®elvek mellett ún. ideológiai jelleg¶ kapcsolódások is szerepetjátszanak.73

Az erdélyi magyarok Magyarország irányú tanulási migrációja isezen köt®dések mentén értelmezend®, annál is inkább, mivel a kilencve-nes évek elején a nemzeti szolidaritás jegyében szervez®dött és alakulta tanulási migráció, tehát mint modell és mint hagyomány eleve jelen-t®s ideológiai tartalommal bír, ám tény az is, hogy a modell az eredetijelentéstöltetét (közösségi szempontokból legitim elmozdulás, küldetés)elvesztette. Az ezredforduló körüli periódustól kezd®d®en az erdélyimagyar �atalok tanulási migrációját a nemzeti vonzatoknál sokkal átfo-góbb, ezeken messze túlmutató kontextusban kell elemezni.

A romániai fels®oktatás szintjén bekövetkezett rendszerváltás, illet-ve ennek sajátos visszásságaival párhuzamosan a romániai egyetemi kép-zés fokozatosan internacionalizálódott, ami egyszerre volt belpolitikaitudatos és vállalt célkit¶zés74 és a küls®, intézményes teljesít®képességjavítására, fejlesztésére irányuló céltámogatás. Ám hatásai messze túl-mutattak a kit¶zött célokon, a taner®k, illetve a posztgraduális képzésbebekapcsolódók áramlása egyszerre jelent meg mint a romániai fels®ok-tatás tartalmi internalizációjának a kiemelten támogatott alkotórésze, de

72 1998-ban az Egyesült Államokba irányult a tanulási migráció 34%-a, Angliá-ba 16%-a, Németországba 13%-a, Franciaországba 11%-a és Ausztráliába 8%-a(SOPEMI 2001. 104.).

73 A kulturális, ideológiai köt®déseknek a migrációs áramlásokban játszott szabá-lyozó-irányító szerepér®l lásd Fawcett (1989).

74 A mobilitási programok állami támogatása, a diplomahonosítási rendszerek tá-mogatása stb.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 105 � #99 ii

ii

ii


úgy is mint az egyetemi diplomásoknak a nemzetközi munkaer®piacontörtén® egyéni helyezkedési stratégiája, az egyetemi diploma értékesíté-sének a hatékonyságát növel® formája (Reisz 2001).

Ebben a kontextusban az egyetemi tanulmányok folytatásához, a kül-földi rész-, illetve továbbképzéshez, az egyetem utáni képzések rendsze-réhez kapcsolódó nemzetközi migráció az ezredfordulóra mint általá-nos romániai jelenség körvonalazódott, a tanulmányokhoz kapcsolódónemzetközi elmozdulás általában a mobilitási stratégiák egyik kiemeltcsatornájává alakult. Tehát a Magyarország irányú (vagy bármily másország irányába történ®) tanulmányi migráció már sokkal inkább úgy je-lenik meg, mint olyan stratégiai orientáció, amely a megszerzend® (vagya már megszerzett) diplomáknak minél el®nyösebb munkaer®piaci kap-csolódását, elhelyezését célozza meg (értékes diplomát szerezni minélfunkcionálisabb helyen). Tehát a tanulmányi migráció úgy jelenik meg,mint a majdani jobb munkaer®piaci helyezkedés érdekében történ® stra-tégiai elmozdulás (lásd e tekintetben Mohácsek Magdolnának az ebbena könyvben szerepl® tanulmányát!).

A magyarországi oktatási mez® is, amelynek a nyitottsága és a von-zása már nem vezethet® vissza kizárólag a nemzeti szolidaritás jegyébenfoganatosított támogatások rendszerére, hanem része a globális piaci tör-vények fokozatos érvényesülésének, amelynek a lényege: minél nagyobb�zet®képes kereslet vonzása. Ebben a helyzetben a romániai magyarokegyszerre a nemzeti szolidaritás és a magyar nyelv¶ oktatási szolgál-tatások célcsoportjaként jelennek meg és kapcsolódnak be a magyaror-szági fels®- (és nemcsak fels®) oktatásba. Amint Szentannai is rámutat,a kilencvenes évek végére jelent®s mértékben növekszik azon Magyaror-szágon tanuló határon túli magyarok száma, akik képzésüket nagyrésztmagánforrásokból fedezik, illetve a motivációjuk egyértelm¶en pragma-tikus és karrierorientált (2001).

A román fels®oktatás a kilencvenes évek legelején jelent®s mér-tékben korlátozott, bürokratikusan koordinált mez®nyként m¶ködött,amely mindamellett, hogy nem tudott eleget tenni a volumenében je-lent®sen megnövekedett generáció státusszerzési igényeinek, a státusal-lokációs folyamat során etnikai preferencialitások érvényesítését semzárta ki.

A román fels®oktatás kilencvenes évek folyamán lezajlott reformjá-nak talán leglényegesebb mozzanata a fels®oktatás intézményes szerep-l®inek a piacorientáltsága, amelynek következményeként röpke évtized

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 106 � #100 ii

ii

ii


alatt az egyetemimez®ny robbanásszer¶ növekedésenment keresztül, át-alakult túlkínálati, konkurens és pro�torientált mez®nnyé. A túlkínálatikrízis, a diplomák elértéktelenedése, a diplomás státussal kapcsolatoselvárások tömeges frusztrációja annak az eredménye, hogy a piacorien-táltsággal párhuzamosan nem érvényesült a munkaer®piaci koordináció.Az intézményes szerepl®k legf®bb célja a piacon lev® minden igény mi-nél gyorsabb kielégítése volt, eltekintve ennek a munkaer®piaci, illetveátfogóbb társadalmi következményeit®l. Lévén, hogy mindezzel párhu-zamosan a román oktatási mez®ny egyre inkább részese lett a nemzetközirendszernek, a diploma iránti kereslet horizontja egyre inkább a globá-lis oktatásszolgáltatások piaca, és nem a romániai kínálati mez®ny lett.A Romániából kiinduló, volumenében növeked® tanulási migráció e ket-t®s tényez® együttes hatásának az eredménye. Bels®leg alig differenciált,a munkaer®piacon egyre problematikusabban értékesíthet® diplomákattermel® túlkínálati oktatási piac részese lett egy globális piacnak, ame-lyen belül a differenciált kínálatnak jelent®s munkaer®piaci vonzataivannak. Vagyis paradox módon a romániai oktatás interancionalizálódá-sának a kontextusában bekövetkez® túlkínálat és inadekvát piaci köt®dés(és koordináció) az, ami az oktatási migrációt eredményezi és beláthatóideig fenntartja.

Változások a migráció rendjében és az elmozdulási logikákban

Anemzetközi vándormozgalmak változó gazdasági és politikai felté-telrendszerek közepette szervez®dnek sajátosanm¶köd®migrációs rend-dé, amely alapvet®en két jellemvonással írható le: (1) a kilépés és a kü-lönböz® migrációs pályákra való ráállás lehet®sége és az áramlásokbavaló bekapcsolódás meghatározó oksága; (2) a munkaer®piaci és a jogibetagolódás lehet®sége a befogadó társadalomba. A két tényez® együttesdinamikája adott migráns életpályák valószín¶ségi alakulását eredmé-nyezi.

A nyolcvanas évek végén a határátlépés kivételes és ritka esemény-nek számított, az átlagos állampolgár kétévente egyszer utazhatott kül-földre, az útlevelét csak kiutazás el®tt pár nappal vehette kézhez, ésa hazautazást követ®en rögtön vissza kellett azt szolgáltatnia a belügyiszerveknek. Megemlítend®, hogy a kétévenkénti kiutazási lehet®ség nemegyszer¶ adminisztratíve meghatározott periódus volt, az útlevelet ke-zel® belügyi szervek politikai jelleg¶ megfontolások tárgyává tehették és

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 107 � #101 ii

ii

ii


tették, hogy ki élhet és ki nem a kétévenkénti kiutazás jogával. A kitelepe-dési kérvényt vagy a ritka kilépések alkalmával más állam hatóságaihozletett politikai menedékjog-folyamodványt barátságtalan, politikailag el-lenséges gesztusként kezelték. Ebben a kontextusban a sikeresen kilép®kszámára a visszatérés csak nagyon távlati lehet®ségként és majdnem ki-zárólag csak egy más állam védelmét élvez® polgárként volt valószín¶.

Ennek következtében a nyolcvanas évek során Romániából sikere-sen kilép®k migráns életútja az integráció és a honosítás mihamarabbimegvalósításának a jegyében zajlik. Az akkor eltávozó menekültek éskivándorlók elmozdulásának a logikája egy többnyire lineárisan alakulódöntés és cselekvés láncolatának a modelljében írható le: az áttelepe-désre vonatkozó döntés meghozatala, a kilépés el®készítése (gyakorla-ti vonzatait tekintve elhanyagolható a menekültek esetében), a kilépés(mint egy napra, esetleg órára pontosan behatárolható mozzanat), az in-tegráció folyamata a befogadó társadalomban és a migráns karrier jogivéglegesítése (ami többnyire az állampolgárság megszerzését jelentet-te). Ebben a kontextusban a román állampolgárok számára kibocsátottbevándorlási vagy a huzamos tartózkodásra jogosító engedélyek nagyvalószín¶séggel az integráció jogi vonzatainak és a migráns karrier vég-legesítésének, az állampolgárság megszerzésének a lényeges stációikéntjelennek meg. Tekintettel arra, hogy az állampolgárság (de a huzamosvagy a korlátlan idej¶ tartózkodást biztosító engedély) megszerzésévelpárhuzamosan kialakult egy bizonyos szint¶ gazdasági és társadalmi in-tegráció is, a migráció nemcsak a jogi fennhatóság, hanem a társadalmitagság teljes megváltozását is feltételezte. Tehát a migráns nemcsak jogi,hanem társadalmi értelemben is idegen polgárrá vált, valamikori haza-térése csak máshová tartozóként, elszármazottként, látogatóként történ-hetett meg. És ami még fontosabb: a végleges elszakadás és a máshovátartozás kialakítása nem egyszer¶en következménye, hanem célja voltbármely migrációs gyakorlatnak (és ezt fokozottan támogatták különbö-z® befogadó államok, beleértve a nyolcvanas évek végi Magyarországotis). Így a bevándorlási folyamatok különböz® vonzatainak a rögzítésé-re használt (idegenrendészeti és statisztikai) kategóriarendszer valami-képp adekvátan tükrözi a migrációnak a több (munkaer®piaci, átfogóbbtársadalmi, jogi/idegenrendészeti, de akár még tudati) dimenzióban, dekonvergens módon lineárisan lezajló jellegét.

A kilencvenes évek elejét®l kezd®d®en radikálisan átalakult, meg-változott a határ természete, és értelemszer¶en a kilépési lehet®ségek is.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 108 � #102 ii

ii

ii


A román politikai rendszerváltást követ®en a hatalom ideológiamente-sen viszonyul a migrációhoz, és a hatalomátvételt követ® els® változásokegyike az útlevélrendszer radikális átalakítása volt : az útlevelet szemé-lyes utazási okmányként (néhány kategória kivételével) minden állam-polgár birtokolhatta. A kiutazásnak, illetve a migrációnak az akadályátcsak a különböz® célországok által fenntartott vagy a kilencvenes évekelején bevezetett belépési vízumkötelezettségek és más idegenrendésze-ti szabályozások jelentették. A kilencvenes évek során a román�magyarhatár ha nem is teljes mértékben nyitottnak, de jelent®s mértékben lé-giesültnek min®síthet®, az átjárás hatósági ellen®rzést igen, de el®zetesjóváhagyást, vízumkötelezettséget egyáltalán nem feltételezett. Más álla-mokba a bejutás nehéz volt, de a vízumszerzés számos kategória számáranem volt lehetetlen feladat.

Nemcsak a határ átjárhatósága, hanem a különböz® célországok be-járhatósága is jelent®s mértékben megváltozott. A kilencvenes évek fo-lyamán a román állampolgárok huzamosabb ideig (akár évekig) tartó ma-gyarországi (és nemcsak) tartózkodásai életformává alakulnak, és így a lá-togatások és a végleges kitelepedés közötti számos, a tartózkodás id®ho-rizontja szempontjából nem egyértelm¶en behatárolt tényleges életmódkörvonalazódott. Igaz, ez nem feltétlenül jelenti ennek az életvitelnekidegenrendészeti kategória formájában történ® jogi rögzítését (huzamostartózkodás, letelepedési engedély stb.). Vagyis a migráció különböz®vonzatai, mint az idegenrendészeti besorolás és az egyén betagolódásá-nak a mértéke és formái a befogadó társadalomban már nem föltétlenüljelennekmeg konvergensmozzanatokként. A kilencvenes évek folyamánkialakuló migrációs gyakorlatok során az egyének nem kötelez®en rög-zítik a jelenlétüket valamilyen, a tényleges állapotuknak megfelel® jogikategóriába. Például a Magyarországon (feketén) dolgozó erdélyiek ha-vonta akár pár órára átlépték a határt, így formálisan belefértek az akkorérvényes idegenrendészeti szabályozás azon el®írásaiba, amelyek lehet®-vé tették a román állampolgárok számára az egy hónapot meg nem hala-dó, turisztikai célú vízummentes magyarországi tartózkodást. Mindenkitudta róluk, hogy a pár órás megszakítástól eltekintve nem egy, hanemtöbb hónapot (akár éveket is) tartózkodnak Magyarországon, és azt is,hogy a tartózkodásuk alatt csak akkor jutnak el valamilyen, a ténylegesturisták által látogatott célponthoz, ha a környéken vállalnak munkát.És nemcsak Magyarország, hanem más európai ország viszonylatában isszámos olyan intézményesült gyakorlat körvonalazódott, amelynek be-tudhatóan a jogi/idegenrendészeti státus egyáltalán nem vagy inadekvát

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 109 � #103 ii

ii

ii


módon tükrözi a tényleges migrációs állapotot.75 Igaz, ennek a fordított-ja is megtörténhet. Vagyis az az eset, amikor egy adott személy jogi ésstatisztikai szempontból formálisan Romániából eltávozottnak min®sít-het® (pl. magyar bevándorlási engedéllyel, esetleg magyar állampolgár-sággal rendelkezik), de a tényleges és végleges lakhelyváltoztatása nemkövetkezett be, legalábbis nem a klasszikus modell szerint telepedett át,hanem mondjuk kétlaki életmódot él (lásd Vitos Katalinnak az ebbena könyvben szerepl® tanulmányát!).

A tipikus eset az volt, amikor az elmozdulás, a migráció ténye nincsidegenrendészetileg rögzítve, és ez összefüggésben áll a kilencvenes éveksorán a befogadó államok részér®l a román migránsok irányába megnyil-vánuló fenntartásokkal. A vasfüggöny leomlásának nem kívánatos kö-vetkezményeként számon tartott folyamatot a lehet® legkisebb szintenszándékoztak tartani, így számos, a migránsok jogi betagolódását nehe-zít®, a huzamos tartózkodástól elrettenteni hivatott korlátozást léptettekéletbe. Ezek a korlátozások 1991-t®l megnyilvánultak magyar részr®l is,igaz, itt mindenekel®tt az ország eltartóképességével kapcsolatos meg-fontolások késztették a hatóságokat ilyen intézkedések meghozatalára.

A huzamos és elhúzódó, jogi és idegenrendészeti szempontból �le-beg®� állapotban az elmozdulók a migrációhoz mint rövid távú folya-mathoz viszonyultak, vagyis bármilyen tervezés rövid távú volt, hogya változó feltételekhez és kockázatokhoz könnyen lehessen alkalmaz-kodni. A kilencvenes évek folyamán, az ezredfordulón olyan migránstömegekr®l beszélünk, amelyek esetében pusztán az elmozdulás tény,annak végcélja, valószín¶ kimenete bizonytalan. Olyannal, amelynekhelyzete nemhogy az idegenerdészeti vagy a rendelkezésre álló statiszti-kai kategóriákkal nem írható le, hanem még a migrációt leíró fogalomtárelemi (id®szakos � permanens migráció) dichotómiájában is nehezenértelmezhet®, olyan migrációs állapot, amelyet Massey és Taylor bevég-zetlen migrációnak (�incomplete migration�) nevez (2004).

A bevégzetlen állapot számos esetben és sok szempontból lehetfelvállalt és az egyén által fenntartott (a körösf®iek számára a kétlaki-ság egyértelm¶ gazdasági el®nyökkel jár), de számos kategória számára

75 Például egy Olaszországban több évig illegálisan él® és feketén dolgozó román ál-lampolgár elbeszélése szerint a munkahelyén megkereste ®t a helyi rend®r és egyvalamilyen hivatali alkalmazott, akik kertelés nélkül elmondták, hogymindaddigmaradhat a településen, amíg valamilyen botrányba nem keveredik. Ha ez meg-történik, ®t és még két más személyt (ugyancsak román állampolgárt) el®állítanakés hazatoloncolnak.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 110 � #104 ii

ii

ii


kényszer¶ helyzet is lehet. A kényszer egyik vonzatát Massey és Tay-lor a migránsok jogi helyzetének tisztázatlanságában, pontosan azokbana nehézségekben látja, amelyeket a hatóságok gördítenek a jogi helyzetrendezésének, a teljes állampolgárság megszerzésének az útjába. Vagyisa bevégzetlenség befejez®dése a bevándorlói/leteleped®i vagy a perma-nens tartózkodásra jogosító státus, esetleg az állampolgárság megszerzé-sében bekövetkezett változások függvénye lehet.

Az ezredforduló tájékán az Európában beinduló, a fentiekben márbemutatott folyamatok arra engednek következtetni, hogy a Romániá-ból kiinduló Nyugat irányú migrációnak újabb rendje van kialakulóban.Egy olyan rend, amely mindenekel®tt abban más, hogy lehet®vé tesziaz eddiginél nagyobb mérték¶ betagolódást, számos kategória számáracsökkenti a jogi státusbizonytalanság idegenrendészeti lebeg® állapotát.

1.19. táblázat. A Magyarországon bevándorlói státus/letelepedési engedélymegszerzésére benyújtott kérelmek száma, ezen belül a román állampol-gárok száma. A szerz® összeállítása, felhasznált források: Tóth 1997. 76.,82., illetve a Magyar Belügyminisztérium honlapján különböz® id®pontok-ban közzétett, bevándorlási engedélyekre vonatkozó id®soros statisztikák(http://www.bmbah.hu/statisztikak.php).

Állampolgárságszerint

Összesen Román % Románállampolgár

1992 10 556 4 619 43,81993 9 505 3 856 40,61994 10 556 4 619 43,81995 5 708 3 126 54,81996 6 217 3 271 52,61997 6 683 3 224 48,21998 10 458 3 271 31,31999 12 592 5 266 41,82000 11 700 5 397 46,12001 10 855 6 093 56,12002 4 653 3 020 64,92003 7 878 5 233 66,42004 9 360 6 344 67,8

A 2001-ben elfogadott és 2002 január elsejével életbe lépett magyaridegenrendészeti törvény változásai is bizonyos mértékben megkönnyí-tik a betagolódást és az idegenrendészeti jogi státus rendezését. Ezt

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 111 � #105 ii

ii

ii


összekapcsolva amunkavállalási engedélyekmegszerzését megkönnyít®(el®bb bemutatott) törvényes és közigazgatási rendelkezésekkel, Magyar-országon az utóbbi években kedvez® feltételek nyíltak a munkaer®piacipozíciók rögzítésére és a kétes idegenrendészeti státusok egyértelm¶vétételére. Ezt a folyamatot nagymértékben tükrözi a bevándorlási enge-délyben részesül®k számának az alakulása is, amint az 1.19. táblázatbanlátható, 1999-t®l (a 2002-es új törvény alkalmazásának az els® évét kivé-ve) kezdve a letelepedési engedélyben részesül® román állampolgárokszáma és aránya az összes hasonló jogosítványban részesült idegen ál-lampolgár viszonylatában növekedik.

Kérdés, hogy Magyarország (de más államok is) megváltozott viszo-nyulása a román állampolgárok migrációjához milyen mértékben fogjaa jelenleg már elmozdulásban lev®k migrációs karrierjét befolyásolni, il-letve milyen mértékben jelenik meg mint olyan szívóhatás, amely újabbkategóriáknak és generációknak az áramlási folyamatokban történ® be-kapcsolódását eredményezi.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 112 � #106 ii

ii

ii


SZAKIRODALOM

AMBROSINI, Murizio2001 The Role of Immigrants in the Italian Labour Market.International Migration 3. 61�83.

ANTAL G. László1993 Situaµia minorit µii etnice maghiare în România. OdorheiuSecuiesc, A. C. H. R.

APPELYARD, Reginald2001 International Migration Policies 1950�2000. InternationalMigration 2. 7�20.

ARA KOVÁCS Attila et alii1988 Jelentés a romániai magyar kisebbség helyzetér®l. In: MiklósTamás (szerk.) : Jelentések a határon túli magyar kisebbségekhelyzetér®l. Budapest, Medvetánc Füzetek, 57�138.

BALLA Bálint2001 Sz¶kösség. Budapest, Osiris

BALÓ György�LIPOVECZ Iván (szerk.)1988 Tények könyve '89. Budapest, Computerworld InformatikaKft.

BALOGH L. Béni1999 Erdélyi magyar menekültkérdés 1939 és 1944 között. Régió3�4. 234�265.

BÁRDI Nándor1992 Mi van az erdélyi hátizsákban? Valóság 12. 81�98.1999 Törésvonalak keresése és összehasonlítása a határon túlimagyar politikában. Bakk Miklós�Székely István�Toró T. Tibor(szerk.) : Útközben. Pillanatképek az erdélyi magyar politikareformjáról. Csíkszereda, Pro-Print, 19�44.

BARKEY, Karen2000 Negotiated Paths to Nationhood: A Comparison of Hungaryand Romania in the Early Twentieth Century. East EuropeanPolitics and Societies 3. 497�531.

BAUBÖCK, Rainer2001 International migration and liberal democracies: thechallenge of integration. Patterns of Prejudice 5. 33�49.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 113 � #107 ii

ii

ii


BEREVOESCU, Ionic �ST�NCULESCU, Manuela2003 'Households, Work and Flexibility. Country ContextualReports. Romania' in Wallace, Claire. 295�349.

BÍRÓ A. Zoltán1994 Adalékok a vándorló ember ikonográ�ájához. (Migrációsfolyamatok a Székelyföldön, 1985�1989) Sik Endre�Tóth Judit(szerk.) : Jönnek? Mennek? Maradnak? Budapest, MTA PolitikaiTudományok Intézete. Nemzetközi Migráció KutatócsoportÉvkönyve 1993. 19�39.

BÍRÓ A. Zoltán et alii1996 Elvándorlók? Vendégmunka és életforma a Székelyföldön.Csíkszereda, KAM � Regionális és Antropológiai KutatásokKözpontja

BOIA, Lucian1999 Explorations into the imaginary: The new man. Plural 1.116�140.

BORÓK György2001 A határon túli magyarok munkavállalása Magyarországonaz uniós csatlakozás el®tt és után. Lukács Éva�Király Miklós(szerk.) : Migráció és Európai Unió. Budapest, Szociális ésCsaládügyi Minisztérium, 363�380.

BOURDIEU, Pierre1978 A társadalmi egyenl®tlenségek újratermelése. Budapest,Gondolat

BOUTANG, Y. M.�PAPADEMETRIOU D.1994 Typology, Evolution and Performance of Main MigrationSystems. Migration and Development, New Partnership forCoopreation. Paris, OECD, 19�35.

BOYLE, Paul�HALFACREE, Keith�ROBINSON, Vaughan1998 Exploring Contemporary Migration. New York, Longman

BRETTEL, Caroline B.�HOLLIFIELD, James (eds.)2000 Migration Theory. Talking across Disciplines. New York andLondon, Routledge

BRUBAKER, Rogers1995 Aftermaths of Empire and the Unmixing of Peoples. Ethnicand Racial Studies 2.1998 Migrations of Ethnic Unmixing in the New Europe.International Migration Review 32. 1047�1065.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 114 � #108 ii

ii

ii


BRUSZT László�STARK, David1991 Remaking the Political Field in Hungary: From the Politicsof Confrontation to the Politics of Competition. Ithaca, CornellWorking Papers on Transitions from State Socialism1996 Vállalatközi tulajdonosi hálózatok a kelet-európaikapitalizmusban. Közgazdasági Szemle 3. 183�203.

BUGAJSKI, Janusz1995 Ethnic Politics in Eastern Europe. A Guide to NationalityPolicies, Organizations, and Parties. New York, Armonk

CASTELS, Stephen2004 Why migration policies fail. Ethnic and Racial Studies 2.205�227.

CERI2004 Internationalisation and Trade in Higher Education.Opportunities and Challenges. Paris, Centre for EducationalResearch and Innovation, OECD

CHIROT, Daniel1978 Social Change in Communist Romania. Social Forces 2.457�499.1986 Social Change in the Modern Era. New York, Harcourt,Brace Jovanovich

CNS1993 Anuarul statistic al României 1993. Bucure³ti, ComisiaNaµional pentru Statistic 1994a Anuarul statistic al României 1994. Bucure³ti, ComisiaNaµional pentru Statistic 1994b Înv µ mântul în România. Date statistice. Bucure³ti,Comisia Naµional pentru Statistic 1995a Anuarul statistic al României 1995. Bucure³ti, ComisiaNaµional pentru Statistic 1995b Recens mântul populaµiei ³i locuinµelor din 7 ianuarie1992. Structura etnic ³i confesional a populaµiei. Bucure³ti,Comisia Naµional pentru Statistic 1996 Anuarul statistic al României 1996. Bucure³ti, ComisiaNaµional pentru Statistic

CORKILL, David2001 Economic migrants and the labour market in Spain andPortugal. Ethnic and Racial Studies 24. September 828�844.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 115 � #109 ii

ii

ii


CR�CIUN, Magdalena�GRECU, Maria�STAN, R zvan2002 Lumea V ii. Unitatea minei, diversitatea minerilor. Bucure³ti,Paiedeia

CSEPELI György�ÖRKÉNY Antal1996 The Changing Facets of Hungarian Nationalism. SocialResearch 63. 247�286.

CSEPELI György�ZÁVECZ Tibor1991 Az erdélyi menekültek személyisége. Regio 4. 91�103.

CSEPELI György1992 Nemzet által homályosan. Budapest, Századvég

D�IANU, Daniel (ed.)2001Winners and Losers in the Process of European Integration.A look at Romania. Bucharest, Romanian Center for EconomicPolicies

DALIN, Alexander�BRESLAUER, George W.1970 Political Terror in Communist Systems. Stanford, StanfordUniversity Press

DIMINESCU, Dana1996 Deplas rile o³enilor în str in tate, un nou model de migraµie.Revista de cercet ri sociale 2. 16�32.

DÖVÉNYI Zoltán1992 A menekültkérdés néhány területi aspektusa Magyarországon.Sik Endre (szerk.) : Menekül®k, vándorlók, szerencsét próbálók.Budapest, MTA Politikai Tudományok Intézete NemzetköziMigrációs és Kutatócsoport 83�90.1997 A feketekereskedelem és a feketemunka néhány aspektusaMagyarországon. Proceedings of the conference Informálisgazdaság, biztonság és politika. Budapest 28�29. March, 71�96.

DURANDIN, Catherine1998 A román nép története. Budapest, Mecénás

EARLE, John S.1997 Industrial Decline and Labor Reallocation in Romania. TheWilliam Davidson Institute, Working Paper 118.

FÁBIÁN Zoltán�SIK Endre�TÓTH Judit2001 Unióra várva: el®ítélet, xenofóbia és európai integráció.Lukács Éva�Király Miklós (szerk.) : Migráció és Európai Unió.Budapest, Szociális és Családügyi Minisztérium, 395�442.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 116 � #110 ii

ii

ii


FAHIDI Gergely2000 Megújuló beutazási szabályok. Elutasító invitálás. HVG 48.123�125.

FASSMAN, Heinz�MÜNZ, Rainer1995 European East�West Migration, 1945�1992. Cohen, Robin(ed.) : The Cambridge Survey of World Migration. Cambridge,Cambridge University Press, 470�480.

FAWCET, James T.1989 Networks, Linkages, and Migration Systems. InternationalMigration Review 23. (3) 671�680.

FAZEKAS Károly�KOLTAY Jen®2002 The Hungarian Labour Market. Review and analysis 2002.Budapest, Institute of Economics, Hungarian EmploymentFoundation

FORRÓ Tamás�HAVAS Henrik1988 Arad után. . . Ki tudja merre? Budapest, Háttér Könyvkiadó ésKulturális Szolgáltató KFT.

GABANYI, Anneli Ute2000 The Ceau³escu Cult. Propaganda and Power Policy inCommunist Romania. Bucharest, The Romanian CulturalFoundation Publishing House

GAGYI József2003 Székelyföld � Csíkpálfalva. A község migrációs potenciálja.Örkény Antal (szerk.) : Menni vagy maradni? Budapest, MTAKisebbségkutató Intézet. Nemzetközi Migrációs és MenekültügyiKutatóközpont, 203�214.

GAGYI József�OLÁH Sándor1998 Vendégmunkások utazási formái Maros megyéb®lMagyarországra. Sik Endre�Tóth Judit (szerk.) : IdegenekMagyarországon. Budapest, MTA Politikai Tudományok Intézete.Nemzetközi Migráció Kutatócsoport Évkönyve 1997. 49�56.

GALLAGHER, Tom1999a Democraµie ³i naµionalism în România 1989�1998.Bucure³ti, Globall

GEORGESCU, Vlad1995 [1989] Istoria românilor. De la origini pân la zilele noastre.Bucure³ti, Humanitas

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 117 � #111 ii

ii

ii


GILBERG, Trond1974 Romania: Problems of the Multilaterally Developed Society.Gati, Charles (ed.) : The Politics of Modernization in EasternEurope. Testing the Soviet Model. New York/Washington/London,Praeger Publisher, 117�159.1980 State Policy, Ethnic Persistence and Nationality Formation inEastern Europe. Sugar, P. F. (ed.) : Ethnic Diversity and Con�ict inEastern Europe. Santa Barbara, Oxford, ABC-Clio, 183�235.

GORAN, Rystad1992 Immigration History and the Future of InternationalMigration. International Migration Review 4. 1168�1199.

GÖDRI Irén2004a Etnikai vagy gazdasági migráció? Az erdélyi magyarokkivándorlását meghatározó tényez®k az ezredfordulón. ErdélyiTársadalom 1. 37�54.2004b. A Magyarországra bevándorló népesség jellemz®i, különöstekintettel a Romániából bevándorlókra. Kiss Tamás (szerk.) :Népesedési folyamatok az ezredfordulón Erdélyben. Kolozsvár,Kriterion, 126�146.

HABLICSEK László�TÓTH Pál Péter1996 A nemzetközi vándorlás hatása a magyarországi népességszámának alakulására 1994�2010 között. Sik Endre�Tóth Judit(szerk.) : Táborlakók, diaszporák, politikák. Budapest, MTAPolitikai Tudományok Intézete Nemzetközi MigrációsKutatócsoport Évkönyve, 161�179.2001 A nemzetközi vándorlás hatása a magyarországi népességszámának meg®rzésében 1999�2050 között. Cseh-SzombathyLászló�Tóth Pál Péter (szerk.) : Népesedés és népességpolitika.Budapest, Századvég, 395�428.

HÄKLI, Juoni1994 Teritotiality and the rise of modern state FENNA 172. 1.Helsinki, Geographical Society

HÁRS Ágnes1995 Migration and the Labour Market (Evidence,Misinterpretations, Lessons.) Fullerton, Maryellen�Sik Endre�TóthJudit (eds.) : Refugees and Migrants. Hungary at a Crossroad.Budapest, Yearbook of the Research Group on InternationalMigration, the Institute for Political Science of the HungarianAcademy of Science, 1994. 85�104.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 118 � #112 ii

ii

ii


1992 Vendégmunkások Magyarországon (Két esettanulmány). SikEndre (szerk.) : Menekül®k, vándorlók, szerencsét próbálók.Budapest, MTA Politikai Tudományok Intézete NemzetköziMigrációs és Kutatócsoport, 33�48.1999 A munkaer®piac védelme és a migráció. Sik Endre�Tóth Judit(szerk.) : Átmenetek. Budapest, MTA Politikai TudományokIntézete, 67�74.

HIRSCHMAN, Albert O.1995 Kivonulás, tiltakozás, h¶ség. Budapest, Osiris Könyvtár

HOGAN, Dennis P.�ASTONE, Nan Marie1986 The Transition to Adulthood. Annual Review of Sociology 12.109�130.

HOLLIFIELD, James2001 The Politics of International Migration. How Can We �Bringthe State Back In?� Brettel, Caroline B.�Holli�eld, James (eds.) :Migration Theory. Talking across Discipline. New York, London,Routledge, 137�186.2003 The Emerging Migration State. Bemutatva a Past, Present andFuture of European East-West Migrations. Old Predicaments andNew Challenges konferencián. (Varsó, 2003. április 10�12.)

HORVÁTH István1995 Az 1992-es népszámlálás kisebbségi adatai. Korunk 7. 98�103.2002 A migráció hatása a népesség el®számítására. MagyarKisebbség 4. 24�35.2003a A vendégmunka. Korunk 6. 3�11.2003b A 2002-es népszámlálás el®zetes eredményeinek ismertetéseés elemzése. Gyurgyík László�Seb®k László (szerk.) :Népszámlálási körkép Közép-Európából. 1989�2002. Budapest,Teleki László Alapítvány, 80�96.2004 Az erdélyi magyar �atalok Magyarország irányú tanulásimigrációja 1990�2000. Erdélyi Társadalom 2. 59�84.

HUNYA Gábor et alii1990 Románia 1944�1990. Budapest, Atlantisz

HUNYADI Zsuzsa1992 Vendégmunkások Erdélyb®l. Sik Endre (szerk.) : Menekülök,vándorlók, szerencsét próbálók. Budapest, MTA PolitikaiTudományok Intézete Nemzetközi Migrációs és Kutatócsoport,23�32.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 119 � #113 ii

ii

ii


IGLICKA, Krystyna2002 Shaping a Harmonised Migration Policy for an EnlargedEurope. Perspectives on European Politics and Society 2. 325�334.

ILLÉS Sándor2001 A belföldi vándormozgalom alakulása és népesedésiösszefüggései. Cseh Szombathy László�Tóth Pál Péter (szerk.) :Népesedés és népességpolitika. Budapest, Századvég, 363�394.2002 Külföldiek Magyarországon az Európai Unióból. IllésSándor�Lukács Éva (szerk.) :Migráció és statisztika. Budapest, KSHNépességtudományi Kutató Intézet, 69�96.

INS2001 Anuarul statistic al României 2001. Bucure³ti, InstitutulNaµional de Statistic 2004 Anuarul statistic al României 2003. Serii de timp 1990�2002.Bucure³ti, Institutul Naµional de Statistic

JACOBSEN, Hans-D. (ed.)2002 The Eastward Enlargement of the Eurozone. A State of ArtReport. Berlin, Ezoneplus

JOÓ Rudolf1988 Jelentés a romániai magyar kisebbség helyzetér®l. In: MiklósTamás (szerk.) : Jelentések a határon túli magyar kisebbségekhelyzetér®l. Budapest, Medvetánc Füzetek, 57�138.

KANDEL, William�MASSEY, Douglas S.2002 The Culture of Mexican Migration: A Theorethical andEmpirical Analysis. Social Forces 3. 981�1004.

KÁNTOR Zoltán1996 Jöv®elképzelés és kivándorlás. Kézirat. Teleki LászlóAlapítvány Könyvtára, 4-1558.

KÁNTOR Zoltán (szerk.)2002 A Státustörvény. Dokummentumok, tanulmányok,publicisztika. Budapest, Teleki László Alapítvány

KAPITÁNY Ágnes�KAPITÁNY Gábor1996 Kultúrák találkozása � kultúraváltás. Sik Endre�Tóth Judit(szerk.) : Táborlakók, diaszpórák, politikák. Budapest, MTAPolitikai Tudományok Intézete. Nemzetközi MigrációKutatócsoport Évkönyve 1995. 67�90.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 120 � #114 ii

ii

ii


KEELY, Charles B.2000 Demography and International Migration. Brettel, CarolineB.�Holli�eld, James (eds.) : Migration Theory. Talking acrossDisciplines. New York, London, Routledge, 43�60.

KENDE Péter1988 Erdélyb®l jöttek. Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó

KERTESI Gábor�SZIRÁCZKI György1989 Munkásmagatartások a munkaer®piacon. CzakóÁgnes�Gyenei Mária�Lengyel György (szerk.) :Gazdaságszociológiai tanulmányok. Budapest, Aula, 79�111.

KISS Tamás�CSATA Zsombor2004 Migrációspotenciál-vizsgálatok Erdélyben. Kiss Tamás(szerk.) : Népesedési folyamatok az ezredfordulón Erdélyben.Kolozsvár, Kriterion, 91�125.

KISS Tamás (szerk.)2004 Népesedési folyamatok az ezredfordulón Erdélyben.Kolozsvár, Kriterion

KLIGMAN, Gail1998 The Politics of Duplicity. Controlling reproduction inCeau³escu's Romania. Berkeley/Los Angeles/London, University ofCalifornia Press

KNIGHT, John2003 Trade and Higher Education. Perspective 2003. Where areWe? GATS Observatory Report, May, www.obhe.ac.uk/products/(10/12/2004)

KOCSIS Károly�KOCSISNÉ HODOS Eszter1991 Magyarok a határainkon túl, a Kárpát-medencében.Budapest, Tankönyvkiadó

KOLOSI Tamás�RÓNA-TAS Ákos1992 Az utolsókból lesznek az els®k? A rendszerváltás társadalmihatásai Magyarországon. Szociológiai Szemle 2. 3�26.

KORNAI János1980 A hiány. Budapest, Közgazdasági és Jogi

KOVÁCS Éva�MELEGH Attila2000 �Lehetett volna rosszabb is, mehettünk volna Amerikába is.�Vándorlástörténetek Erdély, Magyarország és Ausztriaháromszögében. Sik Endre�Tót Judit (szerk.) : Diskurzusoka vándorlásról. Budapest, MTA Politikai Tudományok IntézeteNemzetközi Migrációs és Menekültügyi Kutatóközpont, 93�154.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 121 � #115 ii

ii

ii


KSH1997 Demográ�ai Évkönyv 1997. Magyarország (Hungary)Budapest, KSH1998 Demográ�ai Évkönyv 1998. Magyarország (Hungary)Budapest, KSH1999 Demográ�ai Évkönyv 1999. Magyarország (Hungary)Budapest, KSH2000 Demográ�ai Évkönyv 2000. Magyarország (Hungary)Budapest, KSH2001 Demográ�ai Évkönyv 2001. Magyarország (Hungary)Budapest, KSH2002 Demográ�ai Évkönyv 2002. Budapest, KSH2003 A nemzetközi vándorlás id®sorai 1990�2000. Budapest,Központi Statisztikai Hivatal

LARSEN, Kurt, J.�Martin and R. MORRIS2002 Trade in Educational Services. Trends and Issues. The WorldEconomy 6. 849�868.

LÁZÁR Guy1996 A feln®tt lakosság nemzeti identitása a kisebbségekhez valóviszony tükrében. Lázár Guy et alii : Többség � kisebbség.Tanulmányok a nemzeti tudat témaköréb®l. Budapest, Osiris,9�116.

L�Z�ROIU, Sebastian2003 The Risks of Irregular Migration to the European Union.Perceptions and Trends. (Kutatási jelentés) InternationalOrganization for Migration, Mission in Romania

LINZ, Juan J.�STEPAN, Alfred1996 Problems of Democratic Transition and Consolidation.Southern Europe, South America and Post-Communist Europe.Baltimore, The John Hopkins University Press

LIVEZEANU, Irina1998 [1995] Cultur ³i naµionalism în România Mare 1918�1930.Bucure³ti, Humanitas

LIVI-BACCI, Massimo1999 A világ népességének rövid története. Budapest, Osiris2003 [1998] Populaµia în istoria Europei. Ia³i, Polirom

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 122 � #116 ii

ii

ii


MASSEY, Douglas1988 Economic Development and International Migration.Comparative Perspective. Population and Development Review 3.383�413.

MASSEY, Douglas S.�TAYLOR, J. Edward2004 International Migration. Oxford, Oxford University Press

MASSEY, Douglas S. et alii1993 Theories of International Migration. A Review and Appraisal.Population and Development Review 3. 431�466.

MEYER, Jean Baptiste�BROWN, Mercy1999 Scienti�c Diasporas. A New Approach to the Brain Drain.BemutatvaWorld Conférence on Science UNESCO-ICSU,Budapest. Lásd online-változatot a Management of SocialTransformations � MOST Discussion Paper No. 41,http://www.unesco.org/most/meyer.htm (2003. augusztus 18.).

MICHALON, Bénédicte2003 Eastern European Migrants in France. Between invisibilityand visibility: a limited but varying phenomenon (1990�2002).Elhangzott a Past, Present and Future of European East-WestMigrations: Old Predicaments and New Challenges konferencián.Varsó, 2003. április 10�12.

MITCHEL, B. R.1976 European Historical Statistics 1750�1970. New York,Columbia University Press

MUELLER, Carol1999 Escape from the GDR, 1961�1989. Hybrid Exit Repertoires ina Disintegrating Leninist Regime. The American Journal ofSociology 3. 697�735.

MUNGIU, Alina�IONI��, Sorin�MÂNDRU��, Denisa2000 In the shadows. Informal economy and the survival strategiesof the unemployed in the Romanian transition. SOCO ProjectPaper 80. Vienna, Institut für die Wissenschaften vom Menschen

MÜNZ, Rainer�OHLIGER, Rainer2001 Migrations of German people to Germany: a light on theGerman concept of identity. The International SCOPE Review 6.60�74.

MÜNZ, Rainer2003 Az üldözések évszázada. Regio 1. 36�56.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 123 � #117 ii

ii

ii


NAGY Boldizsár1994 Menedék és remény � Magyarország helye a nemzetközivándorlásban. Sik Endre�Tóth Judit (szerk.) : Jönnek? Mennek?Maradnak? Budapest, MTA Politikai Tudományok IntézeteNemzetközi Migrációs és Menekültügyi Kutatóközpont, 119�129.

NYÍRI Pál1994 Kínai élet és társadalom Magyarországon. (Vázlat egyszociopolitikai kulturális elemzéshez) Sik Endre�Tóth Judit(szerk.) : Jönnek? Mennek? Maradnak? Budapest, MTA PolitikaiTudományok Intézete Nemzetközi Migrációs és MenekültügyiKutatóközpont, 50�84.1995 From Settlement to Community. (Five Years of Chinese inHungary) Fullerton, Maryellen�Sik Endre�Tóth Judit (eds.) :Refugees and Migrants. Hungary at a Crossroads. Budapest,Yearbook of the Research Group on International Migration, theInstitute for Political Science of the Hungarian Academy ofScience, 191�236.

OHLIGER, Rainer2003 From Ethnic to Undocummented Migration. The Transition ofthe Romanian Migration Regime. Bemutatva a Past, Present andFuture of European East-West Migrations: Old Predicaments andNew Challenges konferenicán. Varsó, 2003. április 10�12.

OLÁH Sándor1994 Egy székely falu vendégmunkás-potenciálja (1990�1993). SikEndre�Tóth Judit (szerk.) : Jönnek? Mennek? Maradnak? Budapest,MTA Politikai Tudományok Intézete Nemzetközi Migrációs ésMenekültügyi Kutatóközpont, 9�18.2003 Székelyföld � Homoródalmás és Lövéte. A két faluvendégmunkás-potenciálja. Örkény Antal (szerk.) : Menni vagymaradni? Budapest: MTA Kisebbségkutató Intézet. NemzetköziMigrációs és Menekültügyi Kutatóközpont, 27�42.

ÓNODI Irén2001 Magyarok munkavállalása az Európai Unióban nemzetközimegállapodások alapján. Lukács Éva�Király Miklós (szerk.) :Migráció és Európai Unió. Budapest, Szociális és CsaládügyiMinisztérium, 335�350.

ÖRKÉNY Antal2003 A migrációs potenciál szociodemográ�ai okaia Kárpát-medencei magyarok körében. U®. (szerk.) : Menni vagy

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 124 � #118 ii

ii

ii


maradni? Budapest, MTA Kisebbségkutató Intézet. NemzetköziMigrációs és Menekültügyi Kutatóközpont, 150�187.

PÁLFY Zoltán2001 The Dislocated Transylvanian Hungarian Student Body andthe Process of Hungarian Nation-Building after 1918. TrencsényiBalázs et alii (eds.) : Nation-Building and Contested Identities.Romanian and Hungarian Case Studies. Budapest, Régio Boks/Ia³i,Polirom, 179�196.2003 National Controversy in the Transylvanian Academe. TheCluj/Kolozsvár University, 1900�1950. Budapest, Central EuropeanUniversity. PhD tézis.

PARAGI Mária2000 A magyar állampolgársági jog és az ország határain kívül él®magyarság. Tóth Judit (szerk.) : Schengen, magyar�magyarkapcsolatok az Uniós vízumrendszer árnyékában. Budapest,Lucidus, 93�122.

PASS, Tiiu2002 Labor Flexibility and Migrtaion in he EU EastwardEnlargement Context. The Case of the Baltic States. EzoneplusWorking Paper 11.

PEIXOTO, Joao2002 Strong market, weak state: the case of recent foreignimmigration in Portugal. Journal of Ethnic and Migration Studies28. July 483�498.

PÉNTEK János2004 A romániai magyar fels®oktatás helyzete és kilátásai. Korunk11. 63�73.

PETERSEN, Wiliam1958 A General Typology of Migration. American SociologicalReview 256�266.

PIORE, Michael J.1979 Birds of Passage. Cambridge, Cambridge University Press

POLEDNA, Rudolf2001 Sunt ut sunt. Aut non sunt? Transform ri sociale la sa³iiardeleni dup 1945. Cluj, Presa Universitar Clujean

PORTES, Alejandro�BÖRÖCZ József1989 Contemporary Immigration. Theoretical Perspectives on itsDeterminants and Modes of Incorporation. International MigrationReview 3. 606�630.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 125 � #119 ii

ii

ii


POTOT, Swante2000 �Mobilités en Europe. Étude de deux réseaux migratoiresRoumains.� Sociologie Româneasc 2. 97�115.

PROUDFOOT, Malcolm J.1956 European Refugees 1939�1952: A Study in Forced PopulationMovement. Northwestern University Press.

RÉDEI Mária, L.1992 Magyarországon tartózkodási engedélyt kér®k összetételénekalakulása az elmúlt évtizedekben és a folyamat demográ�aikövetkezményei. Sik Endre (szerk.) : Menekülök, vándorlók,szerencsét próbálók. Budapest, MTA Politikai TudományokIntézete Nemzetközi Migrációs és Kutatócsoport, 73�82.2002 A külföldön tanuló magyar diákok � a Magyarországon tanulókülföldi diákok. Illés Sándor�Lukács Éva (szerk.) : Migráció ésstatisztika. Budapest, KSH Népességtudományi Kutató Intézet,113�134.

REGÉNYI Emil�TÖRZSÖK Erika1988 Romániai menekültek Magyarországon. In: Tamás Miklós(szerk.) : Jelentések a határon túli magyar kisebbségek helyzetér®l.Budapest, Medvetánc Füzetek, 175�186.

REISZ D. Robert2001 Emigration and Mobility in the Romanian Higher EducationSector. Romanian Journal of Society and Politics I. 1. [Május]95�122.

RIBA István2000 Határon túli magyarok ösztöndíja. HVG 35. 97�99.

RONNÅS, Per1984 Urbanization in Romania. Stockholm, Stockholm School ofEconomics

ROTARIU, Traian2003 Demogra�a ³i sociologia populaµiei. Fenomene demogra�ce.Ia³i, Polirom

ROTH, Andrei1999 Naµionalism sau democratism. Pro Europa

RÓZSA József1988 Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal els® jelentésea Magyarországra települ® külföldi állampolgárok munkába állásátsegít® tanácsi tevékenységr®l és további munkalehet®ségeir®l. In

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 126 � #120 ii

ii

ii


Tamás Miklós (szerk.) : Jelentések a határon túli magyarkisebbségek helyzetér®l. Budapest, Medvetánc Füzetek, 155�169.

SALT, John2001 A nemzetközi tendenciák és típusok összehasonlítóáttekintése, 1950�1980. Sik Endre (szerk.) : A migrációszociológiája. Budapest, Szociális és Családügyi Minisztérium,59�67.

SAMPSON, Steven1986 The Informal Sector in Eastern Europe. Telos 44. 44�66.

SANDU, Dumitru2000a Migraµia circulatorie ca strategie de viaµ . SociologieRomâneasc 2. 5�29.2000b Migraµia transnaµional a românilor din perspectiva unuirecens mânt comunitar. Sociologie Româneasc 3�4. 5�50.

SIK Endre1990 Erdélyi menekültek Magyarországon. Andorka Rudolf�KolosiTamás�Vukovich György (szerk.) : Társadalmi riport 1990.Budapest, TÁRKI, 516�533.1992 A menekültekkel kapcsolatos el®ítéletesség növekedésénekelkerülhetetlensége a mai Magyarországon. Sik Endre (szerk.) :Menekül®k, vándorlók, szerencsét próbálók. Budapest, MTAPolitikai Tudományok Intézete Nemzetközi Migrációs ésKutatócsoport, 59�64.1997a Ellen®rök a KGST- és az emberpiacokról. Informálisgazdaság, biztonság és politika. Konferencián bemutatotttanulmányok, Budapest 1997. március 28�29. 135�147.1997b A KGST-piachely a mai Magyarországon. KözgazdaságiSzemle április 322�338.1999 Emberpiac a Moszkva téren. Sik Endre�Tóth Judit (szerk.) :Átmenetek. Budapest, MTA Politikai Tudományok Intézete,81�107.2000 KGST-piacok és feketemunka.Magyarország 1999. Budapest,MTA KTK/TÁRKI

SIK Endre�TÓTH István János1999 Some Elements of the Hidden Economy in Hungary Today.Kolosi Tamás�Tóth István György�Vukovich György (szerk.) :Social Report 1998. Budapest, TÁRKI, 100�122.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 127 � #121 ii

ii

ii


SIK Endre (szerk.)1992 Menekül®k, vándorlók, szerencsét próbálók. Budapest, MTAPolitikai Tudományok Intézete. Nemzetközi Migációs ésKutatócsoport2001 A migráció szociológiája. Budapest, Szociális és CsaládügyiMinisztérium

SIK Endre�TÓTH Judit (szerk.)1999 Átmenetek. Budapest, MTA Politikai Tudományok Intézete

SIMONOVITS Bori2003 A Kárpát-medencei magyarok munkaer®-migrációjánaktervezett irányai. Örkény Antal (szerk.) : Menni vagy maradni?Budapest, MTA Kisebbségkutató Intézet. Nemzetközi Migrációs ésMenekültügyi Kutatóközpont, 134�142.

SOPEMI1992 Trends in International Migration. Continous ReportingSystem on Migration Annual Report 1991. Paris, Organization forEconomic Co-operation and Development1993 Trends in International Migration. Continous ReportingSystem on Migration Annual Report 1992. Paris, Organization forEconomic Co-operation and Development1995 Trends in International Migration. Continous ReportingSystem on Migration Annual Report 1994. Paris, Organization forEconomic Co-operation and Development1997 Trends in International Migration. Continous ReportingSystem on Migration Annual Report 1996. Paris, Organization forEconomic Co-operation and Development1998 Trends in International Migration. Continous ReportingSystem on Migration 1997. Paris, Annual Report, Organization forEconomic Co-operation and Development1999 Trends in International Migration. Continous ReportingSystem on Migration 1998. Paris, Annual Report, Organization forEconomic Co-operation and Development2000 Trends in International Migration. Continous ReportingSystem on Migration Annual Report 1999. Paris, Organization forEconomic Co-operation and Development2003 Trends in International Migration. Continous ReportingSystem on Migration Annual Report 2002. Paris, Organization forEconomic Co-operation and Development

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 128 � #122 ii

ii

ii


SORBÁN Angéla�NAGY Kata2001 Hazajöttem Magyarországról. Bodó Barna (szerk.) : RomániaiMagyar Évkönyv. Temesvár�Kolozsvár, 56�75.2003 Elvándorlás és vendégmunka a határ menti településeken.Örkény Antal (szerk.) : Menni vagy maradni? Kedvezménytörvényés migrációs várakozások. Budapest, MTA Nemzetközi Migrációsés Menekültügyi Kutatóközpont, 111�120.

STARK Tamás2001 Migrációs folyamatok a második világháború alatt.Kisebbségkutatás 4. 29�39.

STOLA, Dariusz1992 Forced Migration in Central European History. InternationalMigration Review 2. 324�341.

SÜLE Andrea, R.1988a A Román Kommunista Párt nemzetiségi politikájaa pártdokumentumok tükrében. In: Tamás Miklós (szerk.) :Jelentések a határon túli magyar kisebbségek helyzetér®l.Budapest, Medvetánc Füzetek, 139�153.1988b Tények és következtetések a második világháború utániromán népszámlálások adatai alapján. Magyarságkutatás.Budapest, 123�144.1990 Románia politikatörténete 1944�1990. Hunya Gábor et alii :Románia 1944�1990. Gazdaság és politikatörténet. Budapest,Atlantisz (Medvetánc), 199�274.

SZABÓ A. Ferenc2003 A rendszerváltó exodus. Valóság. 11. 47�53.

SZABÓ Pál2002 A gyermekek vándorlása � családegyesítés. IllésSándor�Lukács Éva (szerk.) :Migráció és statisztika. Budapest, KSHNépességtudományi Kutató Intézet, 97�111.

SZENTANNAI Ágota2001 A Magyarországon tanult �atalok karrierkövetése. Regio 4.113�131.

SZOKAI Imre�TABAJDI Csaba1988 Mai politikánk és a nemzetiségi kérdés. Magyar Nemzetfebruár 13. 10�11.

SZ�KE László1992 Hungarian Perspectives on Emigration and Immigration inthe New European Architecture. International Migration Review 2.305�323.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 129 � #123 ii

ii

ii


TÓTH Judit1991 A politikai migrációtól a migrációs politikáig. Mozgó Világ11. 111�115.1994 Kívánatos immigránsok? Az állampolgársági ésaz idegenrendészeti törvényr®l. Sik Endre�Tóth Judit (szerk.) :Jönnek? Mennek? Maradnak? Budapest, MTA PolitikaiTudományok Intézete Nemzetközi Migrációs és MenekültügyiKutatóközpont, 98�110.2000 A határon kívül él® magyarokért való felel®sség egyesalkotmányjogi összefüggéseir®l. U®. (szerk.) : Schengen.A magyar�magyar kapcsolatok az uniós vízumrendszerárnyékában. Budapest, Lucidus, 123�174.

TÓTH Olga1992 Erdélyi menekült n®k Magyarországon 1989-ben. Sik Endre(szerk.) : Menekül®k, vándorlók, szerencsét próbálók. Budapest,MTA Politikai Tudományok Intézete Nemzetközi Migrációs ésKutatócsoport, 63�74.

TÓTH Pál Péter1994 Magyarország új állampolgárai (1988�1992). Sik Endre�TóthJudit (szerk.) : Jönnek? Mennek? Maradnak? Budapest, MTAPolitikai Tudományok Intézete Nemzetközi Migrációs ésMenekültügyi Kutatóközpont, 85�97.1995 Refugees, immigrants and New Citizens in Hungary1988�1992. Fullerton, M.�Sik E.�Tóth J. (eds.) : Refugees andMigrants. Hungary at Crossroads. Budapest, Yearbook of theResearch Group on International Migration Institute for PoliticalScience, 69�82.1996 A jövend® állampolgárok. Andorka Rudolf�KolosiTamás�Vukovich György (szerk.) : Társadalmi riport. Budapest,TÁRKI, 296�331.1997 Haza csak egy van? Menekül®k, bevándorlók, újállampolgárok Magyarországon (1988�1994). Budapest, Püski

TransMONEE2004 Monitoring Public Policy and Social Conditions in Centraland Eastern Europe. Online adatbázis megtalálható:www.unicef.org/irc (2004. december 12.)

TURLIUC, C t lin2001 Jewish Emigration from Romania 1945�1965. Studia et ActaHistoriae Iudeorum Romaniae VI. Bucharest 142�150.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 130 � #124 ii

ii

ii


TURNOCK, David1970 The Pattern of Industrialization in Romania. Annals of theAssociation of American Geographers. 3. 540�559.

UNCHR2000 Asylum Trends in Europe, 2000. Trends in Asylum in 24European Countries by Country of Asylum, Origin, Month and Year� Part II. Geneva, United Nations High Commisioner for Refugees �Population Data Unit. Population and Geographical Data Section.Lásd http://www.unhcr.ch/statist/main.htm (2002. március 23.)2001 Asylum Applications in Industrialized Countries 1980�1999.Geneva, United Nations High Commisioner for Refugees �Population Data Unit. Population and Geographical Data Section.2002 UNCHR Statistical Yearbook 2001. Geneva, United NationsHigh Commisioner for Refugees

UNDP2002 A Deacade Later: Understanding the Transition Process inRomania. United Nations Development Programe, Romania.2004 2003�2004 National Human Development Report forRomania Local Sustainable Development. United NationsDevelopment Programme Romania

VARGA E. Árpád1998 Fejezetek a jelenkori Erdély népesedéstörténetéb®l. Budapest,Püski

VÁRI András2002 A határon átnyúló munkavállalás jelent®sége és problémáiaz Esztergom�Párkány régió példáján. Kovács Nóra�Szarka László(szerk.) : Tér és terep. Tanulmányok az etnicitás és az identitáskérdésköréb®l. Budapest, Akadémiai, 219�240.

VENCZEL József1988a [1942] A székely népfelesleg. U®. Erdélyi föld � Erdélyitársadalom. Budapest, Közgazdasági és Jogi, 108�122.1988b [1936]. Néhány adat a székely kivándorlás hátterér®l. U®.Erdélyi föld � Erdélyi társadalom. Budapest, Közgazdasági és Jogi,101�107.1993 [1942] A székely kérdés lényege. U®. A falumunka útján.Székelyudvarhely/Budapest, Az Orbán Balázs Közm¶vel®désiEgyesület Kiskönyvtára, 89�97.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 131 � #125 ii

ii

ii


VERDERY, Katherine1991 National Ideology under Socialism. Identity and Culturalpolitics in Ceau³escu's Romania. Berkeley, University of CaliforniaPress1994 The Elasticity of Land. Problems of Property Restitution inTransylvania. Slavic Review 33. 1071�1109.1996What was Socialism, and what comes next? Princeton/NewJersey

VINCZE Gábor1999 Illúziók és csalódások. Fejezetek a romániai magyarságmásodik világháború utáni történetéb®l. Csíkszereda, Státus

WALLACE, Claire (szerk.)2003 Research Report #2. Country Contextual Reports:Demographic trends, labour market and social policies. HWFResearch Consortium

ZAMFIR, C t lin�ST�NCULESCU, Manuela2001 Country Report � ROMANIA 1998. Szelényi Iván�Emigh,Rebeca (eds.) : Poverty, Ethnicity and Gender in Central andSouthern Europe during Transition.Westport, GreenwoodPublishing Group INC

ZÁVECZ Tibor1992 Csökken® rokonszenv. (A magyar társadalom ítéletei,vélekedései a menekültekkel kapcsolatban) Sik Endre (szerk.) :Menekülök, vándorlók, szerencsét próbálók. Budapest, MTAPolitikai Tudományok Intézete Nemzetközi Migrációs ésKutatócsoport, 49�58.

ZLOTNIK, Hania1987 The Concept of International Migration as Re�ected. In: DataCollection Sytems. International Migration Review 4. 925�946.

ZOLBERG, Aristide R.�SUHRKE, Astri�AGUAYO, Sergio1986 International Factors in the Formation of RefugeeMovements. International Migration Review 20. 151�169.

ZOLBERG, Aristide R.1989 The Next Waves. Migration Theory for a Changing World.International Migration Review 23. 403�430.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 132 � #126 ii

ii

ii

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 133 � #127 ii

ii

ii

MOHÁCSEK MAGDOLNA

A MAGASAN KÉPZETT ERDÉLYI FIATALOKMAGYARORSZÁGI MUNKAVÁLLALÁSA

A magasan képzettek globális migrációja jelent®s mértékben meg-növekedett az utóbbi években, els®sorban a tudás gazdaságának, a pia-cok globalizálódásának, a ritka és értékes képzettségek növekv® keresle-tének, valamint a szélesebb hatáskör¶ politikai és gazdasági kérdésekelterjedésének köszönhet®en (Iredale 1999. 90.; Knowledge migrants2002. 7.).

A magasan képzettek migrációs gyakorlata speci�kus jegyeket mu-tat az alacsony státusú munkamigrációhoz képest a periodicitása, a moz-gásban résztvev®k száma, valamint a mozgás társadalmi feltételei (Gould1988. 383.), illetve az aránytalanul nagy gazdasági jelent®ség és potenciá-lis politikai következmények által (Salt�Findlay 1988. 161.; Yeoh�Khoo1998. 160.).

A migrációs áramlatok számszer¶ behatárolása, valamint a mozgás-ban szerepl®k iskolázottsági fokának meghatározása nehézségekbe ütkö-zik,mivel nem léteznek egységes statisztikai rendszerek amigránsok szá-mára és jellemz®ire vonatkozóan. A kibocsátó országok többnyire nemregisztrálják a kilép®k szociológiai jellemz®it, mint amilyen az iskolá-zottság is, és bár egyes fogadó országok regisztrálnak hasonló adatokat,de a bevándorlásra vonatkozó de�nícióik sok esetben igen különböz®-ek. Salt (1995) szerint a hivatalos statisztikai adatok hiánya nem annaktudható be, hogy ebben a mozgásban kevesen vesznek részt, tehát sta-tisztikailag láthatatlan csoportról lenne szó, hanem annak, hogy a moz-gásban részt vev®k � középosztálybeli és kulturális hátterük miatt � tár-sadalmilag láthatatlan réteget képeznek. Azonban a hiányos statisztikaiadatok ellenére � mind országos, mind regionális vagy globális szinte-ken � a nemzetközi migráció és ezen belül a magasan képzettek kilépésigyakorlata egyértelm¶en növekv® tendenciát mutat (Meyer 2003. 2.).

A magasan képzett réteg mozgása több szinten elemezhet®: egyéniszinten, amennyiben karrier- és önmegvalósítás terminusaiban gondol-kodunk, regionális szinten � a migrációs hálózatok és transznacionális

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 134 � #128 ii

ii

ii

134 MOHÁCSEK MAGDOLNA

rendszerek kapcsán �, országos szinten � amennyiben a migrációnaka küld® és fogadó országokra kifejtett hatásait vizsgájuk �, és globálisszinten, ha �gyelembe vesszük a piacok nemzetköziesedését és azoknaka kompetenciáknak a körforgását, amelyeket ez megmozgat (Nedelcu2000. 82.).

Jelen tanulmány az erdélyi magyar fels®fokú végzettség¶ek Magyar-országra irányuló migrációs gyakorlatát vizsgálja, mozgás, mely a benneszerepl® országokat összeköt® nyelvi, kulturális, történelmi szálak révénújabb speci�kus jegyekkel írható körül.

Magyarország mint fogadó ország számára ez a migrációs folyamataz aktív lakosság számarányának növekedését, a humán t®ke meger®sö-dését, a kulturális sokszín¶ség és kreativitás növekedését jelenti, ugyan-akkor olyan félelmekkel való szembenézést is, mint amilyenek a munka-er®piacon való megnövekedett versengés, a munkanélküliség növekedé-se, tanügyi, egészségügyi és társadalombiztosítási költségek növekedésestb.1

Románia mint küld® ország számára er®teljes félelemként fogalma-zódik meg a �atal értelmiségiek kivándorlása, az agyelszívás jelensége,2

ugyanakkor nyereséget jelenthetnek a továbbtanulásra ösztönz® er®k,valamint a visszatér® migránsok által hozott nyereség, az üzleti kapcso-latok meger®södése stb.3

1 A bevándorlók összetételének leírására lásd Tóth Pál Péter (1997), Gödri Irén(2004).

2 Az agyelszívásnak a romániai magyar sajtóban és a közéletben való megjelenésé-r®l lásd Kántor (1995).

3 A nemzetközi migráció, a magasan képzettek migrációja és a gazdasági fejl®désviszonyára vonatkozóan több elméleti irányvonal alakult ki, melyeket nagyonröviden összefoglalunk.A neoklasszikus vonal értelmében a nemzetközi migráció fellendíti a fogadó

ország és lassítja a küld® ország gazdasági fejl®dését, valamint hozzájárul a fejlettés a fejl®désben lev® országok közötti egyenl®tlenség növekedéséhez az agyelszí-vás jelensége által (Docquier�Rapoport 2004. 4. ; Lowell 2001. 14., 18.; Lowell�Findlay 2001. 2. ; Massey és társai 2001/1993. 29.).A nyolcvanas évek közepét®l elterjed® új fejl®déselméletek (new growth theori-

es) a magasan képzettek kilépésének a korábbiaknál negatívabb következménye-ket tulajdonítanak a küld® ország számára, a szegénység és az egyenl®tlenségekújratermel®dése ördögi körének tekintve a nemzetközi áramlatokat (Lowell 2001.13., 20.; Lowell�Findlay 2001. 1.).Egy újabb elméleti hullám szerint (Mountford 1997; Stark és társai 1998; Vidal

1998; Beine és társai 2001) létezik egy optimális � nem túl magas, de nem túlalacsony � kivándorlási szint, amely gazdasági el®nyöket hordoz a kibocsátó or-szág számára azáltal, hogy a magasabb életszínvonalat biztosító országokba való

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 135 � #129 ii

ii

ii

MAGASAN KÉPZETT ERDÉLYI FIATALOK MAGYARORSZÁGON 135

Amagasan képzett réteg elszívásának gyakran el®zménye, úgymondel®szobája a diákok Magyarországon való tanulása (középiskolai és/vagyegyetemi szinten), a tanulmányi migráció.

A forradalom után a magyar kormány kezdeményezésére megnyílta Magyarországon való tanulás lehet®sége a romániai magyar �atalokviszonylag széles rétege számára. Ezt a kilencvenes évek eleji gyors fel-futást egy alacsonyabb szint¶ tanulási célú kilépés követte, majd az ez-redfordulóra újból jelent®sen megn®tt azok száma, akik diplomaszerzésicélból vagy posztgraduális képzésekre magyarországi egyetemekre irat-koztak be (Horváth 2004a. 66.).4

A kilencvenes évek elején kialakult tanulmányi migrációs kilépésekközösségi szempontokból legitim elmozdulásként, küldetésként körvo-nalazódtak, ugyanis ezeket a nemzeti szolidaritásra hivatkozva a magyarállam támogatta (Horváth 2004a. 73.).5 Id®vel a tanulási migráció elvesz-tette eredeti jelentéstöltetét, közösségi szempontokból a legitim elmoz-dulás, a küldetés jellegét; az ezredforduló körüli periódustól kezd®d®-en az erdélyi magyar �atalok tanulási migrációja már a nemzeti von-zatoknál túlmutató kontextusban értelmezhet®. Ekkorra a tanulmányimigráció és a diplomások migrációja mint általános romániai jelenség

kivándorlás lehet®sége, és egyúttal a magasabb kereset lehet®sége ösztönözhe-ti az egyéneket a továbbképzésre. Így az emigrálás növeli a kibocsátó közegekhumán t®kéjének értékét.További elméletek a magasan képzettek migrációjának új pozitív következmé-

nyeit vélték felfedezni, olyan visszacsatolási (�feedback�) hatásokon keresztül,mint a kilép®k által eljuttatott hazautalások (�remittances�), a migránsok véglegeshazajövetele, valamint a transznacionális hálózatok kiépítése (Docquier�Marfouk2004. 4.). Ezekben az elméletekben a kezdeti agyelszívás (�brain drain�) körécsoportosított fogalmak helyét átvették a �brain gain�, �brain over�ow�, �brainmobility�, �brain exchange� fogalmak. A magasan képzettek kilépése már nemvégleges veszteségként értelmezend®, hanem potenciális befektetésként, nyere-ségként a küld® ország társadalmi-gazdasági fejl®désére nézve (Meyer�Brown1999; Hunger 2002. 1.).

4 Jelen tanulmánynak nem célja az elmúlt másfél évtized oktatási migrációjánakszámszer¶ adatokkal való leírása. A tanulmányi migrációra vonatkozó statisztikaiadatok részletes elemzését lásd Horváth 2004a.

5 Az már más kérdés azonban, hogy az erdélyi magyarok tanulási migrációja a ter-vezett®l (korlátozott számú résztvev®, hiánypótló szakok támogatása) teljeseneltér®en alakult, egy félig-meddig öntörvény¶, az eredeti célkit¶zésekre minden-képpen rácáfoló folyamattá. Ugyanis egyrészt a tervezettnél sokkal több erdélyidiák élt ezzel a lehet®séggel, másrészt egyre határozottabban körvonalazódottaz id®szakosnak induló tanulási migrációba belekapcsolódott személyek zömé-nek Magyarországon történ® letelepedése (Horváth 2004a. 60.).

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 136 � #130 ii

ii

ii


körvonalazódik, a tanulmányokhoz kapcsolódó nemzetközi elmozdu-lás általában a mobilitási stratégiák egyik kiemelt csatornájává alakult.Már sokkal inkább úgy jelenik meg, mint egy olyan stratégiai orientáció,amely a megszerzend® (vagy a már megszerzett) diplomáknak minél el®-nyösebb munkaer®piaci kapcsolódását, elhelyezését célozza meg. Teháta tanulmányi migráció úgy jelenik meg, mint a majdani jobb munka-er®piaci helyezkedés érdekében történ® stratégiai elmozdulás (Horváth2004a. 80.).

A tanulmányi célú kilépésekkel párhuzamosan és ezekkel összefüg-gésben alakultak és fejl®dtek a diplomás értelmiségiek migrációs áram-latai, szintén a munkaer®piaci kihívásokra alkotott stratégiaként.

A jelen tanulmány alapját képez® kutatás kizárólag a sikerorientáltszakokat � közgazdaságtan, informatika és m¶szaki tudományok � vég-zett értelmiségiekre összpontosít, és próbálkozást tesz az említett speci-�kus csoport migrációs döntésének meghozatalában meghatározó fakto-rok kérdésének leírására; a magyarországi életmódhoz való integrálódásmértékének felismerésére mind a munkaer®piac, mind a mindennapiélet, a személyes kapcsolatok terén; valamint a kilép®k jöv®beli tervei-nek feltárására.

A kutatás alappopulációját olyan erdélyi magyar értelmiségiek képe-zik, akik Romániában szereztek közgazdász, informatikus vagy mérnökidiplomát, és jelenleg Budapesten dolgoznak szakterületükön. A megkér-dezettek állami fels®oktatásban részesültek, a kolozsvári Babe³�BolyaiTudományegyetem, a Kolozsvári M¶szaki Egyetem, valamint a Temes-vári M¶szaki Egyetem végzettjei. A tanulmány 14 félstrukturált interjúelemzésén alapszik, melyek elkészítésére 2003 tavaszán került sor Bu-dapesten.

A kutatás tárgyának e kisebb, sajátos kategóriára való lesz¶kítéséta csoport speci�kus jegyei teszik indokolttá, az a tény, hogy ezek a szakoka munkaer®piacon kiemelked®en magas anyagi körülményeket biztosítószakmáknak számítanak, ami miatt feltételezhet®, hogy végzettjeik máskonstrukciókban gondolkoznak, mint a többi pro�lokon végz®k.

Az alaphipotézis értelmében ezek a sikerszakmájú egyének racioná-lisan felépített életúttal rendelkeznek, cselekedeteiket konkrét, rövid éshosszú távú célok, tervek irányítják, és ezért esetükben ez a kilépési gya-korlat tudatos karrierfejlesztési stratégiának min®sül. Ezek az értelmi-ségiek hajlamosak algoritmikus konstrukciókon keresztül gondolkozni,amelyek egy bizonyos cél, egy terv megvalósítása felé irányulnak (Reisz2001. 98.).

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 137 � #131 ii

ii

ii


AMagyarországon tanuló �atalokra vonatkozó kutatásában Szentan-nai azt állítja, hogy a társadalmilag sikerszakmáknak elkönyvelt közgaz-dasági, informatikai és m¶szaki pályák rendelkeznek a legkönnyebbenkonvertálható tudással (Szentannai 2001. 126.).6

Hasonló kontextusban ugyanezeket a szakokat jelölték meg egy ko-lozsvári kutatás eredményei is,7 melyek szerint szintén a m¶szaki, az in-formatikus és a közgazdász szakma bizonyul a legsikeresebbnek, ezekkela végzettségekkel lehet a legkönnyebben, a legrövidebb id® alatt el®nyösálláshoz jutni. Ezek az értelmiségiek magas kulturális t®kével rendel-keznek, egyrészt inkorporált t®kével � az elsajátított ismeretekkel, visel-kedésekkel, cselekvési mintákkal �, másrészt intézményesült kulturálist®kével, vagyis fels®fokú diplomával is. Ehhez társul a társadalmi t®ke,az egyetemi évek által személyesen kialakított kapcsolathálók, ismeret-ségi körök, valamint a család ismeretségi köre. E t®kék könnyen konver-tálhatók gazdaságivá, az egyének amunkaer®piacon viszonylag könnyentudnak integrálódni, lehet®ségük nyílik magas jövedelmet és presztízstbiztosító munkahelyi pozíció betöltésére.

A kilépési döntésekben jelentkez® motivációstényez®k

A kilép®k motivációinak vizsgálatakor két, egymással összekapcso-lódó kérdés fogalmazódik meg: egyrészt az, hogy a migránsok miért dön-tenek úgy, hogy elhagyják országukat,másrészt az, hogymiként dönteneka célország kiválasztásának tekintetében.

A romániai magyar értelmiségiek Magyarországra való kivándorlásaegy sajátos értelmezési keretben interpretálható. Ez a kilépés karrier-,gazdasági és etnikai migrációnak min®sül, ugyanakkor ennek elemzé-sekor nem elhanyagolhatóak azok a társadalmi, történelmi és kulturáliskörülmények, amelyek hatást gyakorolnak erre a mozgásra. Az erdélyi

6 Ugyanakkor a kint tanulók szakválasztását is egyre inkább a diploma értékesí-tésének piaci esélyei, valamint a divatos trendek motiválják (Szentannai 2001.116�117.).

7 A kutatásjelentést Miklós István írta, több forrásra, a Kolozsvári Magyar Diákszö-vetség keretein belül m¶köd® Karrier Iroda adatbázisára, szintén a KMDSZ általszervezett Kolozsvári Magyar Állásbörze adataira, a BEST (Board of EuropeanStudents of Technology) által szervezett Jobshop adataira, valamint a Krónikanapilap álláshirdetéseire támaszkodva.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 138 � #132 ii

ii

ii


értelmiségiek számára Magyarország olyan célterület, ahol a gazdasá-gi és munkakörülmények kedvez®ek, a jogszabályok engedékenyek, ésezekhez társul a hagyományos etnikai alapú migrációs gyakorlat is.8

A romániai magyar kisebbség Magyarországra irányuló migrációsgyakorlatát többnyire etnikai migrációként tartja/tartotta számon a szak-irodalom, a közös anyanyelvre és nemzetiségre vonatkozó indoklásthasználva.

Az etnicitás sajátos szervez®, irányító és motivációs szerepet ját-szik a célország kiválasztásában (Horváth 2002. 35.), hiszen az etnikaicsoportokat gyökereik azokhoz a közösségekhez f¶zik, amelyekkel kul-turális vagy történelmi rokonságban vannak. Így a romániai magyar nem-zetiség¶ek legnagyobb valószín¶séggel Magyarországra vándorolnak be,ami etnikai migrációnak min®síti ezt a mozgást (Granovetter 1995, idéziWallace és társai 2001. 187.).

Brubaker olyan mozgásként de�niálja az etnikai migrációt, mintamelyben az etnicitásnak mint kulturális és szimbolikus t®kének sza-bályozó szerepe van, és amelyben az etnikai hovatartozás kapcsán fel-merül® kényszerít® elemek a meghatározóak a kibocsátó térség taszítótényez®i, a politikai és gazdasági tényez®k közül (Brubaker 1998, idé-zi Horváth 2002. 32.). Az etnicitás mint kulturális és szimbolikus t®kehatással lehet a migráció intenzitására, a célország kiválasztására, a be-fogadás körülményeire és ezen keresztül a migráció társadalmi összeté-telére. Az etnicitás a gazdasági értékek, javak egyikeként is felfogható,ugyanakkor növelheti a hálózatok emigráláshoz való hozzáférhet®ségét.9

Az elmúltmásfél évtizedben az etnicitásnak különböz® vonzataimu-tatkoztak, ez különböz® formákban jelentett motivációs tényez®t az er-délyi magyar migránsok számára. Míg a forradalom el®tti Romániábannagy mértékben a magyarellenes hazai politika megnyilvánulásai voltakokolhatók a magyar etnikumúak emigrálása miatt, a határok átjárhatósá-gával új migrációs modellek alakultak ki, a jelenlegi kilépési gyakorlatokesetében az etnicitásnak teljesen eltér® dimenziója mutatkozik meg.10

8 Az alapmotivációk mellett a célország kiválasztásában esetenként szerepet játsz-hatnak olyan tényez®k is, mint a földrajzi közelség, a kulturális élet sokszín¶sége,személyes okok, Magyarország EU-s csatlakozása, valamint �úk esetében a kato-naság elkerülése is.

9 B®vebben lásdBrubaker (1998, http://migration.ucdavis.edu/mm21/mm21.html).10 Ezzel az átalakulással párhuzamosan változott a fogadó közösség magatartása

is a bevándorlókkal szemben, a kezdeti (a forradalmat követ®) segít®, bátorítómagatartás irányából a semlegesebb és esetenként a negatív hangulatú attit¶dök,

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 139 � #133 ii

ii

ii


Ahogy az interjúkból is kiderül, a Magyarországra való kivándorlásésszer¶ megoldásnak t¶nik a bizonytalan román nyelvtudású magyarvégz®sök számára. Ebben az értelemben az etnikai szelekció nemcsaka taszító (push), hanem a húzó (pull) faktorok révén is érvényesül.

�Hát nekem van egy olyan, hogy nagyon sokat számít a vá-ros, ahol vagyok. Azok a városok, ahol én el tudnám képzelni,hogy hosszú távon keresztül éljek, az Csíkszereda volt, Kolozs-vár és Budapest� (�ú, 24 év, m¶szaki).

Sokan emlegetik az otthoni elhelyezkedési nehézségek között anyelvtudásbeli hiányosságokat, a kisebbségi identitásból fakadó integ-rálódási nehézségeket. A kilép®k nem látják különösképpen kon�iktu-sosnak a kisebbség-többség együttélését, nincs szó etnikai diszkriminá-cióról. Ellenkez®leg, a nemzetiségi faktor inkább elismert hátránykéntjelenik meg a román munkaer®piacon, és els®sorban abban mutatkozikmeg, hogy a magyar anyanyelv¶ végz®sök � természetesen � nem isme-rik/ismerhetik anyanyelvi szinten a román nyelvet, és emiatt nehezenmenne az üzletfelekkel való tárgyalás, kommunikáció.

�Próbálkoztam, de mindig az volt, hogy a román nyelvetolyan szinten kellett tudni legalább, mint az anyanyelvit, tehátaki román anyanyelv¶nek született. Én mindenképpen szeret-tem volna a kereskedelemben vagymarketingben elhelyezkedni,ezért hátrány volt, tehát. . . Egy tárgyalást lefolytatni pont olyanszinten. . . mondjuk interjúkra elmentem különböz® álláslehe-t®ségekre, de tudtam, hogy rájöttek az akcentusból stb., és végülis azért nem kaptam meg azokat az állásokat. Ett®l arrafelé egy-értelm¶, hogy Magyarország az a hely, ahol megtalálhatom aztaz állást, amit keresek� (�ú, 26 év, közgazdaságtan).

Hasonlóképpen, a szóban forgó végzettség¶ �atalok számára legel®-nyösebbnek valamely nagyvárosi elhelyezkedés t¶nik, de ezen belül csakolyanok jönnek számításba, ahol számottev® magyar közösség él. Az in-terjúalanyok számára például Bukarest � a nyelvi korlát miatt � fel semmerül mint alternatíva, bár kedvez® álláslehet®ségek, munkafeltételekvannak, melyekr®l többen beszámolnak.11

ellenérzetek kialakulásának irányába. Ez a bánásmód valószín¶leg inkább, denem kizárólag a kevésbé képzettek felé irányul (Kántor 1995. 26�27.).

11 Hasonló meg�gyelésekért lásd Kántor (1995. 11.)

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 140 � #134 ii

ii

ii


�Mindenképp egy nagyobb városban szerettünk volna dol-gozni, tehát így a szakmai fejl®dés szempontjából nekünk az jóvolt. És fontos volt azért az is, hogy ne román környezetbe. Tehátnem gondoltunk arra, hogy Bukarestbe menjünk vagy ilyesmi�(lány, 25 év, informatika).

�Még Bukarestben lett volna lehet®ség, de oda nem húzotta szívem, úgyhogy akkor Budapest mellett döntöttem� (lány, 25év, közgazdaságtan).

A kilencvenes évek közepét®l az etnikai indíttatású migráció vissza-szorult, és egyre inkább átadta helyét a gazdasági munkamigráció szá-mára. Nyilván az etnicitástól továbbra sem lehet eltekinteni, ez továbbrais érvényesül, és els®sorban abban mutatkozik meg, hogy a magyar nyel-v¶ség és a magyar identitás igen jól konvertálható kulturális t®kénekszámít a munkavállalás folyamatában.

Az erdélyi magyarok magyarországi munkavállalása gazdasági mig-rációnak is min®sül, ugyanis a két ország között meglév® nyilvánva-ló gazdasági és életszínvonalbeli különbségekb®l adódik. A jövedelem-szerzési lehet®ségek nagyon alacsonyak a román munkapiacon � mindaz értelmiségiek, mind a kétkezi munkások esetében �, és az elmozdulókaz anyagi helyzetük javulását vélik elérni a magyarországi munkaválla-lás által.12 Ebben az értelemben a fogadó ország munkaer®piaci kilátásaier®teljes húzóer®ként érvényesülnek, a kilépés a munkaer®piaci kihívá-sokra született válaszként jelenik meg.

Gazdasági szempontból a kivándorlás ésszer¶ döntésnek min®sül,ha valaki költség-haszon számítások alapján úgy véli, hogy a mozgásszámára nettó hasznot hoz. A neoklasszikus közgazdaságtan elméletepéldául a bérek és a foglalkoztató országok közötti különbségre összpon-tosít, a mozgást a jövedelem maximalizálására vonatkozó egyéni dönté-sekre vezeti vissza (Massey és társai 2001/1993. 10.). Az emberek annakmegfelel®en választják meg a mozgásuk irányát, hogy adott képzettségmellett hol tudják a legnagyobb hasznot, jövedelmez®séget elérni a leg-kisebb kockázat mellett (Massey és társai 2001/1993. 11�12.).

12 Lásd err®l b®vebben Simina (2002, http://www.wider.unu.edu/conference/con-ference-2002-3/conference%20papers/ simina.pdf.).

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 141 � #135 ii

ii

ii


Elméletileg a nemzetközi migráció a munkaer®-kereslet és -kínálatterületi különbségeire vezethet® vissza. Ennek értelmében a munkaer®-piaci egyensúly hiánya, a kereseti aránytalanságok, a szül®földi gazda-sági kilátástalanság és ezzel kapcsolatban a térségek közötti gazdaságilemaradás szintje er®s motivációs er®t képez az emigrálást fontolgatókszámára (lásdmég Sorbán�Nagy 2003. 116.; Sík�Simonovits 2003. 124.).

Az interjúk arra engednek következtetni, hogy a �atal értelmiségiekfelmérik a gazdasági realitás által nyújtott lehet®ségeket, és ezt össze-hasonlítják a külföldi, els®sorban magyarországi helyzettel. Számításbaveszik azt a tényt, hogy Romániában az egyetemet végzetteket nagyongyengén �zetik a nyugati bérrendszerhez viszonyítva, egyrészt sokkalkisebb a �zetések reálértéke, másrészt a diplomás bér aránya a más kép-zettséggel rendelkez®munkásokéhoz képest nagyon eltér a magyarorszá-gi arányoktól. E mérlegelési folyamat után születik meg a kivándorlásidöntés.

�Szerintem abszolút össze se lehet hasonlítani a kett®t.Az kizsákmányolás, ami ott folyik a �atal végz®sökkel. Énamennyit itt keresek, azt otthon soha nem tudnám. Szóval azértössze sem lehet hasonlítani� (lány, 23 év, közgazdaságtan).

�Anyagi helyzet, anyagilag jobb volt a kínálat. Kolozsváronnem tudtam volna olyan anyagi körülmények között élni, tehátakkora �zetéssel. Ott anyagilag nem lehetne egyr®l kett®re jutni�(�ú, 28 év, informatika).

Az anyagi lehet®ségekkel kapcsolatban az a helyzet körvonalazódika munkakeres®k számára, hogy az otthoni �zetésb®l is meg lehet élni,de az nem nyújt lehet®séget arra, hogy tervezni, haladni lehessen. Ezzelszemben a magyarországi piac lehet®vé teszi, hogy a �atalok több pénztfélretegyenek, gy¶jtsenek, és ezáltal hosszú távú terveket fogalmazzanakmeg.

�Anyagilag pedig meg lehet élni simán abból, amit otthonkeresel, de nem igazán látok lehet®séget, hogy gy¶jtsekmeg hogytervezzek meg hogy család meg lakás meg stb., tehát szül®i se-gítség nélkül, otthon, szerintem nem lenne semmi. Itt van, ittlátok potenciált, lehet®séget, hogy tudok gy¶jtögetni. Tudom,hogy öt éven belül lesz egy lakásom, hat éven belül egy au-tóm, s jöhet a család. De otthon ezt így nem tudtam, ez annyira

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 142 � #136 ii

ii

ii


kiszámíthatatlan volt. Nem csak az anyagiak fontosak, de. . . pá-lyakezd®ként meg egyáltalán �atalként, szerintem igen� (lány,25 év, közgazdaságtan).

Míg a nem képzett munkaer® áramlása ma már (majdnem) kizárólaggazdasági indíttatású, a jobb kereseti lehet®ségek vonzásának tudhatóbe, a magasan képzettek kilépése ennél komplexebb folyamat.

Az erdélyi diplomások kilépési gyakorlata karriermigrációnak mi-n®sül, olyan mozgás, amely során az otthoni szakmai lehet®ségek hiá-nyában azok az értelmiségiek vándorolnak ki, akik szakmailag jól felké-szültek, de otthoni közegben képtelenek tudásukat alkalmazni (Portes�Böröcz 2001/1989. 77.). Azért változtatják helyüket, hogy megragadjáka nagy struktúrákon � nagyvállalatokon, államokon és szakmai mun-kaer®piacokon � belül, illetve az azok között kínálkozó lehet®ségekethelyzetük megváltoztatása érdekében (Tilly 2001. 97.).

Az interjúalanyok számottev® része a romániai lehet®ségek hiányá-val, a minimális szakmai elhelyezkedési kilátásokkal, a perspektíva hi-ányával indokolja kivándorlását, azzal a ténnyel, hogy diplomájuk nemkonvertálható el®nyös, képesítésüknek megfelel® munkahellyé, mivelnem megfelel® a frissen végzettek fogadtatása a munkaer®piacon.

Valóban, az ezredforduló körül bekövetkezett romániai fels®oktatásradikális átalakulása az egyetemi beiskolázási kapacitások növekedé-sét, valamint az egyetemi szféra piaci orientációjú logikájának megfelel®m¶ködtetését célozta, az egyetemi diploma munkaer®piaci értékéneknövelése érdekében. A romániai egyetemi szint¶ oktatás átalakult ugyankínálati, mi több, bizonyos mértékben már túlkínálati piaccá, azonbana piacosodás csak az egyetemek piaci orientációját, a pro�tszerzés lo-gikája szerinti átalakulását eredményezte, de nem, vagy csak kis mér-tékben vonta maga után a piaci koordinációt, azaz az egyetemi diplomamunkaer®piaci érvényesülési lehet®ségeinek rangsorolását. Ilyen körül-mények között az egyetemi diploma fokozatosan átértékel®dik olyanjogosítvánnyá, amely elengedhetetlenül szükséges, de messzemen®ennem elégséges el®feltétele a magasabb státussal járó, középosztálybelitársadalmi pozíciók megszerzésének (lásd Horváth 2004a. 73�78.).

A romániai �atal diplomások � és talán még inkább a romániai ma-gyar diplomások � egyre kisebb eséllyel tudnak olyan munkaer®piacipozíciókban elhelyezkedni, amelyekb®l nyugati karriermintákra vagylegalább középosztálybeli életmódra nyílik kilátás. Márpedig az erreaz elvárási horizontra szocializálódó diplomások konfrontálódása a nem

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 143 � #137 ii

ii

ii


éppen kedvez® munkaer®piaci realitásokkal mindenképpen migrációraösztönz® feszültségforrásként jelent meg (Horváth 2004a. 78�79.).

A kilép®k számára tehát ésszer¶ megoldásként jelenik meg a kiván-dorlás abban a reményben, hogy tudásuk, végzettségük jobban kama-tozik Magyarországon, ahol a gazdasági helyzetb®l és a munkaer®piacmásságából fakadóan több lehet®ség van a szakmai el®menetelre, karri-erépítésre, magas presztízst biztosító pozíció betöltésére.

Kilépési döntésüket els®sorban nem azzal motiválják, hogy otthonnem tudnának elhelyezkedni, nem a munkahelyek hiányáról van szó,hanem a fejl®dés szempontjából kilátástalannak t¶n® helyzetr®l, az el®-rehaladási lehet®ségek, az önfejlesztési esélyeik hiányáról. Ezek a célokazonban elérhet®nek t¶nnek a magyarországi munkaer®piaci viszonyokközött. A magyarországi munkavállalás több és jobb lehet®séget hor-doz magában, egyrészt újabb ismeretek halmozását, tudásuk fejlesztésétjelenti, másrészt � ami sokkal meghatározóbb � az el®rehaladási lehet®-ségek meglétét, a gyorsabb el®relépések lehet®ségét.

�Szakmailag nagyon-nagyon jó, az biztos, hogy Kolozsváronolyan céget nem találtam volna, amelyik szakmailag ugyanilyenjó lett volna. Eddig azt tudom mondani, hogy tanultam és fej-l®dtem szakmailag� (�ú, 24 év, m¶szaki).

�Az a cég [otthoni munkahely] hosszú távon nem biztosí-tott volna karrier szempontjából majdnem semmit. Jó, végül ispangani lehet, de annyi� (�ú, 26 év, közgazdaságtan).

Ezekben az esetekben a kivándorlás a tudatos karrierépítés eszköze,céltudatos, szervezett tevékenység, amely a szakmai el®menetel, az ön-megvalósítás felé irányul.

A tervszer¶ség, tudatos fejlesztésmár a pályaválasztásban ismegmu-tatkozik, az interjúalanyok nagy része számáramár a szakmaválasztásbanfontos szerepet játszott az illet® szakma munkaer®piachoz való kapcso-lódása, a kés®bbi munkaer®piaci érvényesülés, a karrierlehet®ségek. Eztulajdonképpen egy alkalmazkodó folyamat a munkapiac feltételeihez,a körvonalozódó valós lehet®ségekhez.13

13 Ez a jelenség olyan interjúalanyoknál a legszembet¶n®bb, akik két egyetemet �közgazdaságtant és újságíróit, illetve közgazdaságtant és �lológiát � végeztek pár-huzamosan, vagy legalábbis kezdetben mindkett®n tanultak. �k a fenti logikaalapján választották ki, hogy a két végzett egyetem közül melyikre koncentrálja-nak, melyiknek a keretein belül próbáljanak elhelyezkedni. (�És rájöttem, hogy

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 144 � #138 ii

ii

ii


A kilép®k annakmegfelel®en választjákmegmozgásuk irányát, hogy� képzettségük függvényében � hol tudják a legnagyobb jövedelmez®sé-get elérni. Massey és társai (2001/1993. 12.) szerint azon nemzetközikilépések esetében, amelyek ötvözik a gazdasági, illetve az etnikai indít-tatású elvándorlást, a migránsok legnagyobb része az anyaországot vá-lasztja, még akkor is, ha kizárólag gazdasági szempontból számára nemez a legmegfelel®bb választás, de kulturális és nyelvi t®kéjét kamatoztat-hatja. Hiszen a migráns nem csak azáltal húz hasznot a kivándorlásból,hogy ismeri a befogadó ország nyelvét, hanem azáltal is, hogy kikerülegy olyan környezetb®l, ahol ismerte ugyan a nyelvet, de nem beszélteanyanyelvi szinten.

A döntéshozásban szerepet játszik a jobb anyagi és karrierlehet®ségmellett a kisebbségi státus is, ugyanis racionális számítások alapján semaz anyagi el®nyök, sem a karrierfejlesztés szempontjából nem Magyar-ország kínál a legel®nyösebb piaci feltételeket, a nyugati nagyvárosokjobb anyagi lehet®ségeket ígérnének � és a román f®város is a magyar-országihoz hasonlókat �, de a kilép®k mégis Magyarországot választjákcélpontként.

Magyarország mint célország kiválasztásában tehát az etnikai kö-t®désnek kiemelked® szerepe van. Itt már nem a kilencvenes évek elejipolitikai motivációk, etnikai diszkrimináció késztette kilépésr®l van szó,az etnikai dimenzió teljesen más szinten érvényesül.

Ez els®sorban a nyelvismeret szintjén mutatkozik meg, nem a szim-bolikus nemzeti egység retorikája a befolyásoló tényez®, nem Budapest-nek a nemzeti központ mivolta vonzza az erdélyi értelmiségieket, ha-nem inkább a térséget szimbolikusan uraló nagyváros vonzerejér®l vanszó. A magyar f®város nem annyira politikai vagy nemzeti szimbólum-ként jelenik meg számukra, hanem mint �a modell érték¶ nagyváros,�az a �Centrum�, amely a karrierépítés szempontjából referenciális, ésamelynek nincs is tulajdonképpeni (reális) alternatívája.

A migráció látszólag nem más, mint egyének gazdaságilag racioná-lis, a szegénység el®li menekülésként meghatározható döntéssorozatá-nak megvalósítása. A kilép®k racionális érvekkel támasztják alá migrá-ciós döntésüket, a kedvez®bb karrierfejl®dési lehet®ségekkel, valamintaz el®nyösebb anyagi juttatásokkal indokolva azt. Ez képezi a diszkurzívtudatosság szintjét.

az ember lehet bölcsész hobbiból is, de abból nem lehet megélni� � lány, 24 év,közgazdaságtan.)

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 145 � #139 ii

ii

ii


Saját motivációik felvázolásakor az etnicitás nem kap kiemelked®szerepet, a nemzetiségi faktor motiváló ereje nem teljesen tudatos, devalójában a mozgás a társadalmi és kulturális kötelékek keretében értel-mezend® (Portes�Böröcz 2001/1989. 72.).

Amagasan képzett erdélyiekmunkavállalása tehát nem vagy nem ki-zárólag gazdasági logika által vezérelt, határokon átnyúlómozgás, ugyan-is nem hagyható �gyelmen kívül az a társadalmi, kulturális és történelmikontextus, amelyben a szerepl®k élnek.

Portes és Böröcz (1989) szerint csak ezek a tényez®k magyarázhat-ják meg, hogy a kibocsátó népesség különböz® csoportjaira a gazdasá-gi vonzó-taszító er®k miért hatnak különböz® mértékben, illetve hogya migráció miért egy adott célországra irányul.

Az erdélyi magyarok migrációs gyakorlata ebben a vonatkozásbannem értelmezhet® a romániai gazdasági kontextuson kívül, azonbananélkül sem, hogy az etnicitással összefügg® társadalmi-kulturális sa-játosságait �gyelembe vennénk.

Kétségtelen, hogy a nemzetközi migráció egy történetileg kiala-kult, átfogó világrendszer keretein belül játszódik le (Portes�Böröcz,2001/1989. 84.), az egyének jövedelem maximalizálási törekvésére befo-lyást gyakorolnak az országos és nemzetközi szintenm¶köd® strukturáliser®k. Több elméleti megközelítés (világrendszer-elmélet, hálózatelmélet,kumulált okság elmélete) értelmében is a migrációs áramlások meghatá-rozott helyen és id®ben bizonyos mérték¶ stabilitásra, struktúrára tesz-nek szert, úgynevezett migrációs rendszert alakítanak ki, amelyek egyközponti fogadó régióból, valamint speciális küld® országokból állnak.Az ezeket összeköt® áramlások kevésbé földrajzi, sokkal inkább poli-tikai és gazdasági kapcsolatokra épülnek (Massey és társai 2001/1993.30�31.).

A világrendszer-elmélet (Wallerstein 1983) a világgazdaság egészé-hez kapcsolja a nemzetközi migrációt, és a bevándorlást a gazdaságiglobalizáció és a nemzetközi határokon átlép® piac természetes követ-kezményének tartja (Massey és társai 2001/1993. 10.). Az elmélet szerinta központi és periférikus térségek közötti elmozdulást a globalizáció ál-tal teremtett anyagi és ideológiai kapcsolatok magyarázzák. A központ�periféria viszonyban mindig jelen van a �hatalom�alattvaló� kapcso-lat, a �kozmopolita idegen�saját nemzeti� viszonylat és a �korszer¶ jólinformált�elmaradott, követ®� szembeállítás lehet®sége (Kapitány Á.�Kapitány G. 1995. 597.).

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 146 � #140 ii

ii

ii


Ebben a megközelítésben a nemzetközi mozgás modellje a korábbitörténelmi kapcsolatok, az esetleges közös nyelv, a kereskedelmi, közle-kedési és távközlési kapcsolatok, valamint az országok közötti utazásokés kommunikáció függvénye (Massey 2001/1993. 36.). Ezek a történel-mi és kulturális kapcsolatok mentén privilegizált migrációs kapcsolatok(Münz 1998) kialakulását vonják maguk után bizonyos származási éscélországok között (Gödri 2004. 40.).

Hazai viszonylatban az id®k során kialakult ideológiai, kulturáliskapcsolatok, valamint a kiépített közlekedési és kommunikációs kap-csolatok megkönnyítik a Magyarország felé irányuló mozgást. Ugyanak-kor a másfél évtizedes (legalizált és nem legalizált) migrációs gyakorlatsorán kialakuló tapasztalatok megkönnyítik a munkaer®-áramlási háló-zatok kialakulását és konszolidációját (Horváth 2004b. 76�77.). Az er-délyi és a magyarországi munkaer®piacok szervesen összekapcsolódnaka nyelvtudás és a korábbi (fekete)munkaer®piaci kapcsolatok révén (Sik�Simonovits 2003. 49.).

A migránshálózati kapcsolatok (a migránsok, korábbi migránsok ésa nem migránsok között szöv®d® interperszonális kapcsolatok) a tár-sadalmi t®ke egyik formájává váltak, amelyre támaszkodhatnak azokaz emberek, akik külföldön szándékoznak munkát vállalni, és amelyekönmagukban fokozzák a nemzetközi mozgás valószín¶ségét. E dinami-kus elmélet szerint a migrációs m¶veletek egy id® után szisztematikusanmegváltoztatják azt a környezetet, amelyben a jöv®re vonatkozó migrá-ciós döntések születnek, jelent®sen megnövelve annak a valószín¶ségét,hogy a kés®bbi döntéshozók a migrációt választják (Massey és társai2001/1993. 25�26.). Így tehát nagyobb valószín¶séggel vállalják a migrá-ciót azok az emberek, akiknek a közösségéb®l sokanmentek külföldre, éstöbb erre vonatkozó tapasztalatot gy¶jtöttek össze, mint azok, akikneka környezetében viszonylag kevéssé szokásos a nemzetközi vándorlás(Massey 2001/1993. 37.).

A kétkezi munkások esetében a migránshálózatoknak nagy szere-pük van mind a kilépés irányának eldöntésében, mind pedig a munka-hely találásában. A szakirodalom szerint a �zikai munkások nagy részeismer®sök, rokonok, barátok útján kerül kapcsolatba a magyarországimunkalehet®ségekkel, a többségnek biztos állása, állásajánlata van Ma-gyarországra való érkezésekor. A kétkezi munkásokkal ellentétben, akikszámára a munkakeresés/vállalás folyamatai többnyire csoportosan zaj-lanak, a magasan képzettek kilépése inkább egyéni akcióként írható le,

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 147 � #141 ii

ii

ii


®k többnyire egyéni elképzelések, stratégiák alapján cselekednek, ter-veznek.

A diplomások számára nem annyira a hálózatok, mint inkább az el-fogadott, s®t esetenként támogatott migrációs minták, a vendégmunkahelyi társadalmi jóváhagyása, és a jóváhagyással folytatott jövedelem-szerzési stratégiák játszanak fontos szerepet, vagyis a migráció kultú-rája.14

Amigrációs tapasztalatok, a kivándorlás különböz® módozataira vo-natkozó, generációról generációra átadott tudás a munkaer®-áramlás ön-fenntartó jellegét eredményezik. A kumulált okság elméletének értelmé-ben a migráció önmagát tartja fenn azáltal, hogy hajlamos újabb mig-rációt gerjeszteni. Ez arra vezethet® vissza, hogy a migrációs döntésekazon társadalmi-gazdasági környezet által meghatározottak, amelybenmeghozták ®ket, és hogy a migrációs m¶veletek bizonyos id®n túl befo-lyást gyakorolnak arra a feltételrendszerre, amelynek keretében a követ-kez® döntést hozzák. A nemzetközi mozgás megindulásának okai nemirányadóak a mozgás id®beni és térbeni fennmaradásának körülménye-ire nézve. A kilépési okok ugyan továbbra is fennmaradnak, de az új,a migráció során kialakuló feltételek maguk is önállóan ható tényez®kkéválnak, amelyek hatására n® a migráció fennmaradásának valószín¶sé-ge. A migráció így egyre inkább függetlenedik azoktól a tényez®kt®l,amelyek eredetileg elindították, legyenek azok strukturálisak vagy indi-viduálisak (Massey és társai 2001/1993. 25�26.).

Az elemzett kontextusban az évekre visszanyúló Magyarország (ésezen belül Budapest) irányú migrációs gyakorlat hagyományos, modell-érték¶ mozgássá min®sül, az otthoni körülményekkel elégedetlen értel-miségiek számára els®ként felmerül®, természetesnek t¶n® alternatíva.

Ehhez hozzátartozik az a tény is, hogy aMagyarországra való kilépésdöntésénekmeghozatala nem számít olyan radikális, sorsfordulót jelent®döntésnek, mint amilyennek egy esetleges Egyesült Államokban vagynyugati államokban történ® munkavállalás jelentene.

Az erdélyi magasan képzett �atalok Magyarországra irányuló mig-rációs gyakorlata a fenti modellekbe beágyazódva értelmezhet®, és nempusztán egyéni döntések, motivációk feltárásaként.

14 A fogalom azt a folyamatot takarja, miszerint a migráció gyakoriságának növe-kedésével változik ennek értékrendje és kulturális felfogása, társadalmilag egyreinkább elfogadottabbá válik, növelve ezáltal is a jöv®beli migráció valószín¶ségét(Massey és társai 2001. 29.).

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 148 � #142 ii

ii

ii


A magyar társadalomba való integrálódás sikeressége

Az integrálódás mértékének leírásakor külön tárgyaljuk amunkaer®-piacon való érvényesülést, a szakmai feltételeket, el®rehaladási lehet®-ségeket, valamint a magyarországi életmódhoz való alkalmazkodásnak,a belföldiekkel való személyes kapcsolatok kialakításának sikerességét.

A munkaer®piacon való érvényesülés

Portes és Böröcz (2001/1989. 75.) bírálják az asszimiláció fogalomkö-rében tárgyalt elméletek mechanizmusait, melyek szerint a bevándorlókbeilleszkedése egyenes vonalú folyamat eredménye. E nézetrendszer-ben a bevándorlók érkezése kulturális és társadalmi érték- és norma-ütközéshez vezet, és ennek a feszültségnek enyhítéseként jelentkezikaz újonnan érkez®k kulturális és társadalmi abszorpciója. Az abszorp-ció sebessége a bevándorlók nyelvi, vallási és rasszjellegzetességeinekfüggvényében változik, de a megteend® lépcs®fokok sorrendje lényegé-ben konstans, a megindult folyamat pedig visszafordíthatatlan (Portes�Böröcz 2001/1989. 75.; Portes�Bach 1985).

Meglátásukban az adaptációs minták az asszimilációelmélet általhipotetizált fokozatos kihalástól nagymértékben eltérhetnek (Portes�Böröcz 2001/1989. 76.; Greeley 1971), és különböz® körülményekt®l �a kilépés körülményei, osztályhelyzet, a befogadás társadalmi kontextu-sa � függ®en alakulhatnak. A különböz® befogadási helyzetekbe érkez®ka letelepedési minták széles skáláját hozzák létre, melynek három ideál-típusát különböztetik meg az idézett szerz®k.

Az említett skálán a negatív pólust a célország társadalmi befogadó-készségének hiánya jelenti, az a szituáció, amelyben az államapparátuspróbálja csökkenteni vagy leállítani a bevándorlást; a középs®, semle-ges helyzetben az államapparátus t¶ri, de nem bátorítja a bevándorlást;a skála pozitív pólusát pedig a bevándorlók számára kedvez® helyzetképviseli, amelyben aktív jogi és anyagi segítséget nyújtanak számukra(Portes�Böröcz 2001/1989. 78.).

Az erdélyi értelmiségiek számára a magyarországi munkaer®piacolyan semleges helyzetet biztosít, amelyben kizárólag iskolai végzett-ségük és szaktudásuk alapján versenyezhetnek a helyi lakossággal.

A beszámolókból az derül ki, hogy amunkaer®piac viszonylagos nyi-tottsága lehet®vé teszi, hogy az erdélyi szakemberek szakmai színvonal

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 149 � #143 ii

ii

ii


szempontjából versenyre kelhessenek a magyarországiakkal, képesíté-süknek megfelel® szinten léphessenek be a munkaer®piacra, és sikerespályát fussanak be.

Tehát a kétkezi munkásokkal ellentétben, akik a másodlagos munka-er®piacon tudnak elhelyezkedni, és csak nagyon ritkán van el®rehaladásilehet®ségük, a semleges helyzetbeli erdélyi értelmiségiek már kezdetbenaz els®dleges munkaer®piacra lépnek be, és képesek az els®dleges szek-tor legjobban �zetett pozícióit is elérni (Portes�Böröcz 2001/1989. 80.).

Erre ugyan otthon is van lehet®ségük, de míg otthon a karrierpá-lyának nincs el®relátható, járható útja (és ezzel együttesen a �dead-endjobs� félelme), addig Magyarországon el®relátható, kiszámítható, hogya karrierlétra következ® lépcs®fokáramikor, milyen körülmények között,milyen módszerekkel lehet felemelkedni.

A �atalok el®rehaladási lehet®ségeiket tekintve bizakodóak, úgy t¶-nik, hogy felfelé irányuló mobilitásukat szinte semmi sem korlátozza.

�Végül is megéri dolgozni, mert hogyha bizonyítasz, akkormeglátszanak az eredmények. Hosszú távon mindenképp� (�ú,26 év, közgazdaságtan).

�Nekem vannak el®rehaladási lehet®ségeim. Hogyha 2 évigott ülnék, akkor biztos, hogy már megbízható és értékes emberlennék nekik, s lenne el®rehaladási lehet®ségem. S azt látom,meg is mondják, hogy milyen nagy szerepeket szántak nekem�(lány, 24 év, közgazdaságtan).

A kilép®k nagyon rugalmasak a munkahely-változtatás szempont-jából is. Többségük úgy véli, hogy képzettségével és eddigi szakmai ta-pasztalatával könnyen találna új munkahelyet, elterjedt a munkahelymegváltoztatásának szándéka abban az esetben, ha egy-két év munkata-pasztalat után nem részesülnek el®reléptetésben.

�Ha egy év, másfél éven belül nem jön össze valami el®re-léptetés, akkor váltok. Akkor már nem éri meg. Akkor az, amitén elképzeltem, amiért bementem, az, hogy tapasztalatot gy¶j-teni meg tanulni, az most már lassan vége felé kezd járni, s hanem kezd bejönni valami új, akkor elmegyek� (�ú, 26 év, köz-gazdaságtan).

A gyakori el®reléptetések azt igazolják, hogy a bevándorlóknakvan tényleges mobilitási esélyük, és ebben a kérdésben a származás

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 150 � #144 ii

ii

ii


önmagában nem jelenthet hátrányt, bár az az elkülönül® vélemény ismegfogalmazódott, hogy az erdélyieknek a belföldi munkavállalókhozképest többet kell bizonyítaniuk.

A munkaer®piaci hátrányos megkülönböztetések érzete többnyireaz alkalmazási procedúra, az állásinterjúk, nem pedig a kés®bbi munka-tevékenység számlájára írhatók, és els®sorban a kisebb méret¶ vállala-tokra jellemz®k.

Olyan megkérdezett is van, aki az erdélyiek vélt munkaer®piaci hát-rányos helyzetét, beleértve a �zetésbeli különbséget, jogos különbség-nek tartja, amelyekért nem a fennálló rendszer okolható, hanem ma-guk a munkakeres®k, amiatt, hogy kevésbé ismerik a piaci viszonyokat.Ugyanakkor itt is megjelenik � tehát nemcsak a befogadó társadalom ré-szér®l � az igénytelen vendégmunkás sztereotípiája is, miszerint az erdé-lyi munkavállalók igénytelenebbek a magyarországi munkavállalókhozképest.

A mindennapi életbe való beilleszkedés

A személyes kapcsolatok terén történ® beilleszkedés a munkaer®pi-aci beilleszkedést®l teljesen eltér® képet mutat, a kilép®k nem integrá-lódnak be a �fogadó� társadalomba.

A legjellemz®bbmagatartásmód az, amikor a kivándorló csak a többierdélyivel tartja a kapcsolatot, meg�gyelhet® a kulturális elkülönülésrevaló hajlam, amit �az erdélyi szigetek� jeleznek (Sorbán�Nagy 2001.66.). Egyrészt ez t¶nik a legkézenfekv®bb megoldásnak, hiszen már is-merik egymást, másrészt a közös származás, hasonló problémák, alkal-mazkodási nehézségek miatt könnyebben össze tudnak barátkozni máserdélyiekkel, mint a belföldiekkel.

�Mindannyian benne vagyunk abba a csapdába, hogy jófor-mán csak erdélyiekkel járunk bárhova is� (�ú, 24 év, m¶szaki).

�Nem tudsz barátságot kötni, azt nekem ne mondja senki.Azt, hogy leállsz valakivel beszélgetni, azt igen. Barátkozni eset-leg egy erdélyivel. Itt is találkozol erdélyivel, öt perc múlva ha-verok vagytok. Ha ittenivel találkozol, az csak annyi� (�ú, 26 év,m¶szaki).

A migránsok kívülállóknak érzik magukat a magyarországiakhozképest, és a szembet¶n® különbségek miatt keresik egymás társaságát,

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 151 � #145 ii

ii

ii


�olyan hazájuk �ait, akik ugyanazokkal a fogyatékosságokkal rendelkez-nek� (Shils 1974. 202.).

Portes és Bach értelmezésében az azonos származású embereket kü-lönleges kötelék f¶zi össze egymással, és fordítva, elkülönülnek azoktól,akik mások, mint ®k (Portes�Bach 1985, idézi Wiegand 2001. 143.).

A bevándorlók nem tudnak megfelel®en beilleszkedni a befogadóközösségbe, nem alakítanak ki baráti kapcsolatokat a belföldiekkel, denem is törekednek erre, gyakran teljesen elutasító magatartást tanúsíta-nak a magyarországiak irányában. Mindennek eredményeként sajátosanhatáron túli mikroközösségek alakulnak ki. Ez a klikkesedés véd® hatás-sal bír, ugyanakkor növelheti az idegen, a kívülálló érzetet is.15

A különbség f®leg a társadalmi viszonyok másságában, az emberikapcsolatok terén észlelhet®. Ezeket a kapcsolatokat a migránsok hi-degnek, személytelennek tartják, szerintük a magyarországiak többnyi-re távolságtartóak, a személyes kapcsolatok köre sz¶kebb, jelent®ségüksokkal kisebb.

�Biztos láttátok a Big Brothert. Na, ilyenek a magyarok. Eznagyon tükrözi, ilyenek az emberek� (�ú, 26 év, m¶szaki).

�De az embereket én legalábbis soha nem fogommegszokni.Annyira másak az emberek, hogy az hihetetlen, nem lehet meg-szokni. Ha tíz évig laksz itt vagy húsz évig, mindegy, vagy egyetvagy kett®t, ugyanaz, úgysem ismered meg ®ket, mert annyiramásak. Nem igazán lehet elmondani, hogy miben másak, ilyen�nom dolgokban. Akkor tudod meg igazán, ha sokáig vagy itt,sokáig vagy köztük. Nagyon rendesek meg minden. Engem azidegesít, hogy kedvesek. Annyira kedvesek, hogy nem igaz [. . . ]És valójában nem fed semmit, ha azt mondja �köszönöm�, nemjelent neki semmit. Nem az, amikor te megköszönsz valamit, éstényleg, ®szintén érzed azt, hogy megköszönted, tehát van ben-ne valami. Itt az egész, nem is tudom, olyan. . . És ez hiányzik azemberi kapcsolatokból. Inkább felhívja telefonon, vagy elmegymoziba vagy színházba vagy koncertre vagy bárhova mint hogyleüljön a barátjával és elbeszélgessen� (�ú, 26 év, m¶szaki).

15 Ugyanez a viselkedésforma meg�gyelhet® a román egyetemeken a magyar diá-kok körében, ahol a magyar �atalok etnikai-kulturális-helyi alapon elkülönülneka tágabb, román diákkörnyezett®l (Sorbán�Nagy 2001).

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 152 � #146 ii

ii

ii


Az interjúkból az is kiderül, hogy bár a társadalmi viszonyok mástermészet¶ek, de egyrészt ezek nem radikálisanmások,másrészt ezekneka megélése nem meglepetésszer¶ (létezik el®zetes tudásuk is err®l), ígyamennyiben akarnak, van lehet®ség ehhez a mássághoz viszonyulni.Könnyen lehet tehát �pestinek lenni�, a kulturális szokásokat, életmódotkövetni, mindenkivel kedves, de távolságtartó viszonyt fenntartani, ésesetenként akár a Big Brotherr®l felszínesen beszélni.

A bevándorlók egyrészt úgy érzik, hogy a pestiek elutasító, lenéz®magatartást tanúsítanak irántuk, és fels®bbrend¶ségüket próbálják ér-zékeltetni, másrészt a bevándorlók is hasonló fels®bbrend¶ségi érzésttanúsítanak, amikor az erdélyi életstílust pozitívan, a magyarországitpedig negatívan ítélik meg.

A személyes kapcsolatok terén való elszigeteltség tehát nem (csak)annak a jele, hogy az erdélyi munkavállalók alkalmazkodási nehézsé-gekbe ütköznének, és nem sikerül beilleszkedniük az új környezetbe,hanem annak is, hogy tulajdonképpen nem is törekednek erre, nem cél-juk a beilleszkedés.

Kis túlzással állítható, hogy a munkavállalók szinte tiltakoznaka számukra idegennek és ellenszenvesnek t¶n® életformák, viselkedés-formák ellen, és egyre inkább ragaszkodnak az otthoniakhoz. Teljesenelképzelhetetlennek t¶nik az az alternatíva, miszerint az új társadalmikörnyezetben való élés kapcsán az otthoni kapcsolatok veszítenének je-lent®ségükb®l az újonnan kialakított személyközi kapcsolatok javára.

Ellenkez®leg, a magyarországi tapasztalatok hatására fokozatosanfelértékel®dnek az otthoni/otthonról hozott baráti kapcsolatok, amelye-ket összehasonlíthatatlanul fontosabbnak tartanak a belföldiek közötti,illetve a belföldiekkel kialakult kapcsolatoknál.

Valójában barátságnak csak az erdélyiekkel kialakított viszonyt te-kintik, a pestiekkel többnyire csak munkakapcsolat alakul ki, a velük va-ló érintkezések inkább szakmai, munkahelyi témákra és találkozásokrakorlátozódnak. El®fordul ugyan, hogy szabadidejükben is találkoznak,de ezek kevésbé spontán, inkább formálisabb találkozások, amelyeketlegtöbb esetben el®re meg kell szervezni. Tehát a belföldiek � a munka-kapcsolatokon kívül � legfeljebb jó ismer®sök, haverok szintjére jutnak.

�Végül így nincs gond, munkahelyen belül nagyon jól kijö-vünk, meg vannak ilyen céges bulik is. Most legutóbb is voltunkbowlingozni, és nagyon jó volt, de úgy igazából, amikor arróllenne szó, hogy felhívjál valakit telefonon, mert �most láttam

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 153 � #147 ii

ii

ii


a Pesti Estben, hogy fél óra múlva kezd®dik egy jó koncert�,ilyenkor nem igazán hívhatod fel a magyarországi kollégát. Te-hát nem azt mondom, hogy nem lehet velük is bánni, csak akkoraz tényleg meg kell legyen tervezve, s meg kell legyen szervezve,olyan. . . kicsit olyan más a stílus. De amúgy semmi probléma�(�ú, 24 év, m¶szaki).

�Hát barátságnak nem nevezném, inkább jó kapcsolatok.Ennyi, végül is. Jól megvagyunk, eljárunk bulizgatni néha-néha,de ennyi. Tehát nincs az a baráti kapcsolat, ami otthon volt. Úgyjó, unatkozni nem unatkozok, de ennyi� (�ú, 26 év, közgazda-ságtan).

Azok a kivándorlók, akiknek esetében valószín¶bb a végleges letele-pedés, inkább számolnak be pestiekkel kialakult baráti kapcsolatokról,de ezek is inkább egy-egy személyre vonatkoznak, nem terjednek ki na-gyobb baráti társaságokra. Természetesen e személyek nagyobb beillesz-kedési törekvésekkel is rendelkeznek, mint azok a társaik, akik esetébenvalószín¶síthet®, hogy csak ideiglenesen fognak Budapesten dolgozni.

A belföldiekkel szemben tanúsított negatív magatartásmód nemasszociálható a munkahelyi sikertelenséggel � amint az esetleg várha-tó lenne �, a jobban érvényesül®k körében is ugyanúgy fellelhet®.

A kapcsolatkialakítás sokkal zökken®mentesebb a vidékiekkel, va-lamint azokkal a szomszédos országokból származó, els®sorban magyarnemzetiség¶ekkel, akik hasonló módon Budapesten próbálnak érvénye-sülni.

�Azért hatalmasan nagy a kontraszt a budapestiek és a nembudapestiek között Magyarországon. Úgy igazából én azt látom,hogy egy debreceni gyerek, az még annyira se tudja Budapestenitthon érezni magát, mint amennyire én� (�ú, 24 év, m¶szaki).

�Van egy-két vajdasági, szlovákiai. Velük, érdekes mód, jólki lehet jönni, nem tudom miért, ezt még nem sikerült meg-fejteni, hogy miért van az, hogy a külföldi magyarokkal rögtönmegtalálom a szót, ez egy érdekes dolog, velük jól ki lehet jönni.De valószín¶leg azért, mert ®k sincsenek otthon teljesen Ma-gyarországon� (lány, 25 év közgazdaságtan).

Mindkét csoport viselkedési mintája jelent®sen eltér a budapesti-t®l, esetükben összetartó er®nek bizonyulnak a sikertelen beilleszkedés

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 154 � #148 ii

ii

ii


közösen megtapasztalt élményei, a többségi társadalom által alkalmazottkizárási mechanizmusok, valamint a fentiekben már említett fels®bbren-d¶ségi érzet.

A kölcsönös el®ítéletek forrásait képez® bevándorló�bennszülött el-lentét hasonló mechanizmusok alapján m¶ködik, mint a vidék�f®városvagy a falu�város ellentét (Kapitány Á.�Kapitány G. 1995. 592.).

A társadalmi integráció sikeressége azáltal is valószín¶tlenebbé vá-lik, hogy az értelmiségi bevándorló is bizonyosmértékben a �klasszikus�vendégmunkáshoz hasonlóan viselkedik abban az értelemben, hogy sze-mélyes kapcsolatainak száma azon törekvése miatt is csökken, hogy mi-nél nagyobb nettó hasznot érjen el, ami csak a fogyasztás korlátozásávalvalósulhat meg.

Ennek következtében egyeseknél kialakul az otthon ül® életmód,ritkán � majdnem kizárólag csak hétvégeken � járnak ki, és nemcsaka belföldiekkel, hanem az erdélyiekkel is minimális kapcsolattartást gya-korolnak.

�Az erdélyieknél tapasztalok ilyen befelé fordulást, nem tu-dom, minek tulajdonítható, valószín¶leg abból indul az egész,hogy rengeteget dolgoznak, mindenki a hét végére már hullafá-radt, és örül, hogy él. Tehát nem jellemz® az a kifejezett óhaj,hogy most feltétlenül összejárjunk s találkozzunk� (�ú, 26 év,közgazdaságtan).

Természetesen ez az elszigetel®dés összefüggésbe hozható a karrier-építéssel és az anyagi helyzet megalapozásával, melyek megfelel® id®-és energia-befektetést igényelnek. Ez a gondolkodásmód kapcsolódhataz er®s bizonyítási és feltörekvési vággyal.

A migránsok maguk is megfogalmazzák, hogy a karrierépítés a ma-gánélet rovására megy, mert ez olyan célkit¶zés, amelynek eléréséértáldozatot kell hozni, le kell mondani valamir®l, de ez a lemondás a ké-s®bbiekben megtérül. A magyarországi munkavállalás anyagi és szak-mai el®nyeivel, karrierlehet®ségeivel szembeállítva a �hideg nagyváro-si� élet, valamint ennek kapcsán a romániai közvetlenebb személyeskapcsolatok, a pozitívabb töltet¶ társasági élet jelenik meg.

�Többet keresel, de akkor mi van? Már mikor ezt a másik ol-dalát ismered, akkor odateszed a kérd®jelt, hogy megéri-e. Tehátmindig valamit valamiért. Ez mindig benne van. Ha az embernem is látja, de akkor is ott van� (�ú, 26 év, m¶szaki).

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 155 � #149 ii

ii

ii


Az interjúalanyok meglátásában a magyar társadalomba való beil-leszkedés útjába állnak a belföldiek elutasítómagatartásmódjai is, az el®-ítéletes megnyilvánulások, valamint az id®nként el®forduló �lerománo-zási� esetek, amelyeket a bevándorlók többnyire a tudatlanság, a butaságrovására írnak.

Ezekre a helyzetekre kialakult az olyan válasz � kon�iktuselkerülé-si mechanizmusként �, miszerint el®nyösebb eltitkolni vagy legalábbisnem hangoztatni az erdélyi származást.

�Rájöttünk egy id® után, hogy megpróbáljuk egyáltalán nemmondani senkinek, meg éreztetni senkivel, hogy erdélyiek va-gyunk. Így egyszer¶bb� (lány, 25 év, informatika).

A nemzetközi migrációban részt vev® magasanképzett kilép®k jöv®beli tervei

A külföldön munkát vállaló �atal értelmiségiek jöv®beli terveinekismerete kiemelked® jelent®séggel bír Románia mint küld® ország szá-mára. A kilép®k �zikai visszatérése (�return option�), valamint a kilép®kitthonról történ® mozgósítása és az ország fejl®déséhez való csatolásaáltal (�diaspora option�) valósul meg az �agynyereség� (�brain gain�)(Meyer�Brown 1999). Ezekkel szoros összefüggésben van a kilép®k általküldött pénzbeli hazautalások, valamit azon ismeretek és technológiákátadása, melyek növelhetik a gazdasági fejl®dést (Lowell�Findlay 2001.2.).

A magasan képzett migránsok visszatérésének kedvez® hatása vana gazdasági fejleményekre: a kibocsátó országban újra megnövekszika magasan képzettek aránya, a visszatér®k hatékonyabban dolgoznak,befektetik külföldi keresetüket, felhalmozott tudás- és tapasztalatkész-letükkel növelik az ország átlagos termelékenységét (Mountford 1997,idézi Lowell 2001. 21.). Egyes szerz®k nemcsak a humán t®ke kezde-ti veszteséggel megegyez® mérték¶ növekedését feltételezik (kvantitatívérv), hanem a többleti min®ségi nyereséget is a fogadó országban fel-gy¶lt ismeretek és tapasztalatok által (kvalitatív érv) (Hunger 2002. 3. ;

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 156 � #150 ii

ii

ii


Faini 2003. 9.). Az újonnan szerzett t®kék hatékonyan hozzájárulhatnaka nemzeti jóléthez és a gazdaság fejl®déséhez (Glass�Choy 2001. 11.).16

Papademetriou meglátásában két feltétel teljesítése szükséges ah-hoz, hogy a szakemberek hazatérése pozitív hatással legyen a fejl®désre:sikeres kilép®k viszonylag tömeges visszajövetele, valamint a küld® or-szág határozott lépése a fejl®déshez szükséges társadalmi és gazdaságiszabályozások irányába (Papademetriou 1998).

Az újabb kelet¶ diaszpóra-elmélet a fentit®l eltér® stratégia alapjánm¶ködik. Ez az alternatíva nem célozza az emigránsok �zikai visszaté-rését, ellenkez®leg, a külföldön való végleges letelepedést valószín¶síti.Az elmélet értelmében a mozgásban lev® személyeknek a származásiországuk fejl®dési folyamata iránti érdekl®dése olyan kapcsolatokat ala-kít ki, amelyeken keresztül a külföldön munkát vállalók ténylegesen éshatékonyan hozzájárulhatnak az ország fejl®déséhez, végleges vagy akárideiglenes hazatérésük nélkül (Meyer és társai 1997. 3. ; Meyer�Brown1999).

Az �agyak� �zikai visszatérése tehát nem szükségszer¶ ezek értéke-sítése érdekében, elegend® a hálózatban történ® kollektív munkafolya-matban való részvétel, a hálózatokhoz való köt®dés, amelyeken keresztülmegvalósulnak a migráció pólusai közötti anyagi, szimbolikus, gazdasá-gi, politikai és kulturális körforgások (Nedelcu 2000. 83.). Az említettkörforgásokon keresztül a küld® ország nemcsak a kivándorlók által fel-halmozott ismeretekhez és tapasztalatokhoz jut hozzá, hanem azoknaka szakmai hálózatokéhoz is, amelyekben a kilép®k részt vesznek a fogadóországban (Brown 2000. 3. ; Meyer�Brown 1999).

A pénzösszegek hazautalása a harmadik közvetett pozitív hatásaa magasan képzettek kilépésének. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy

16 Az elméletek megoszlanak a hazatér®k milyenségének kérdése szempontjából.Egyes irányzatok szerint a visszatér®k a legjobb képességekkel rendelkez® emig-ránsokból kerülnek ki, akik már itthon is olyan pozícióban vannak, hogy a külföl-dihez hasonló �zetéseket igényelhetnek. E pozitív szelekciós irányvonalak sze-rint a kezdeti agyelszívás okozta veszteség megtérül a legjobban képzett kilép®khazatérése alkalmával.Egy másik, a negatív szelektivitásra épül® gazdasági modell szerint a sikere-

sebbek nem térnek vissza, mert tudják, hogy otthon nincs olyan jó esélyük semanyagi, sempedig szakmai el®menetelre (Lowell 2001. 23.). HasonlóképpenDule-ep (1994) is azt feltételezi, hogy a gyengébb képesség¶ek nagyobb valószín¶séggeltérnek vissza, mivel kezdeti � �zetésekre és munkakörülményekre vonatkozó �elvárásaik nem teljesülnek (Faini 2003. 10.).

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 157 � #151 ii

ii

ii


a hazautalások jelent®s mértékben hozzájárulnak a bruttó nemzeti ter-mék értékéhez, a hazautalások értéke gyakran magasabb a közvetlen be-fektetések és a nemzetközi segélyek értékénél.

Számos elmélet kiindulópontja az, hogy a nemzetközi migráció ab-ban az esetben fejt ki pozitív hatást a küld® ország gazdasági fejl®désére,ha a hazautalások számottev® értékét produktív befektetésekre költik el.A legtöbb kutatás azonban arra a következtetésre jutott, hogy ezek a ha-zautalt pénzösszegek többnyire fogyasztásra irányulnak (javak beszerzé-se/felhalmozása, család- és lakásfenntartás), nem pedig termel® befekte-tésekre, s így nem szorgalmazzák a gazdasági fejl®dést (Papademetriou�Martin 1991; Durand�Massey 1992; Taylor 1999. 72.). Továbbá többkutató úgy véli, hogy a fejlett országokba irányuló migrációs gyakorlatgazdasági függ®séget okoz, �egy szindróma� (Reichert 1981), �a fogyasz-tói javak iránti függ®ség megtestesít®je� (Wiest 1979), �veszélyes függ®-ség� (Stuart�Kearney 1981), amely gátolja az önálló fejl®dés lehet®ségét(Durand�Parrado�Massey 1996).

A fenti következményeknek ellentmondó kutatók (Massey és társai1987; Escobar�Martinez 1990; Goldring 1990; Cornelius 1990; Durand�Massey 1992) eredményei szerint bizonyos közösségekben a hazauta-lások jelent®s mértéke vagy legalábbis egy része a termel® fogyasztástszolgálja (Taylor 1999. 73.).

Sajnos a kutatások nem térnek ki a különböz® sajátos migráns cso-portok hazautalási szokásaira, így nincsenek adataink a magasan képzet-tek, valamint a kevésbé képzett rétegek hazautalásainak leírására. Ismertazonban az a tény, hogy a hazautalások mértéke magasabb a rurális kö-zegekben, a magasan képzettek kevéssé valószín¶ származási helyében,amib®l a nem képzett migránsok nagyobbmérték¶ hazautalására lehetnekövetkeztetni (Lowell�Findlay 2001. 9.).

Ugyanakkor a magasan képzett kilép®k jobban keresnek, mint ke-vésbé képzett társaik, és empirikus adatok szerint a pénzösszegek haza-utalásának valószín¶sége, valamint a pénzösszegek nagysága egyenesenarányos a dolgozó keresetével, és a magasabban képzett rétegek nagyobbhajlandóságot is mutatnak a származási országba való befektetések iránt.

Következésképpen nagyon valószín¶ az olyan szcenárió, miszerintviszonylag kevés magasan képzett migráns utal haza pénzösszegeket,azonban ezek értéke nagyobb (Lowell�Findlay 2001. 9.).

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 158 � #152 ii

ii

ii


Az erdélyi magasan képzett kivándorlók jöv®beli tervei

Az interjúk alapján a kivándorlók különböz® kategóriákba sorolha-tók aszerint, hogy milyen jöv®beli terveik, elképzeléseik vannak, olyantényez®k függvényeként, mint amilyenek az induláskori elképzelések,a magyarországi beilleszkedés mértéke, a kialakult kapcsolatok milyen-sége, a munkahelyi sikeresség, a román és a magyar munkaer®piac kü-lönbségeinek vélt mértéke, valamint a magyar állampolgársági státusmegítélése.

1. A megkérdezettek egy része tudatosan tervezi a Magyarországonvaló letelepedést, számukra Magyarország �végállomásnak� ígérkezik,és ezt els®sorban a szakmai és karrierlehet®ségekkel, valamint a jobbanyagi körülményekkel indokolják.

�Több mint valószín¶, hogy itt szeretnék. Én egy telket isvásároltam, ugyancsak befektetési célnak� (�ú, 28 év, informati-ka).

�Többnyire itt szeretnék. Az úgy nem fordult meg a fejem-ben, hogy ok, itt egy ideig gürizek, dolgozok, smajd hazamegyek.Ebben a konstrukcióban gondolkoztam� (�ú, 26 év, közgazdaság-tan).

Ezek a kivándorlók nagyon nagy különbséget vélnek felfedezni a kétország között, kilátástalannak látják a romániai helyzetet mind a keresetilehet®ségek, mind a szakmai lehet®ségek szempontjából. Számukra Ma-gyarország is Nyugatnak számít, f®leg az Európai Unióba való felvételemiatt,17 ugyanakkor olyan mentalitásbeli különbségeket vélnek felfedez-ni a két országban, melyek nem fognak változni a közeljöv®ben.

Amint az várható volt, az ebbe a típusba tartozók a legsikeresebbekaz integrálódás szempontjából, vannak magyarországi barátaik is, vagylegalább nem zárkóznak el teljesen ezekt®l a kapcsolatoktól.

2. A kint maradni szándékozókon kívül a többi interjúalany határo-zatlannak tekinthet®, még nem hoztak végleges döntést a letelepedésselkapcsolatban. Esetükben a letelepedési döntés meghozása nem lineáris,hanemdinamikus döntéshozási folyamatként, a hosszabb ideig tartó kül-földi tartózkodás során meghozott kisebb döntések sorozataként vázol-ható. Tehát nem el®zetesen megfogalmazott, következetesen véghezvitt

17 A kutatás Magyarország Európai Unióba való csatlakozása el®tt zajlott le.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 159 � #153 ii

ii

ii


tervr®l van szó, hanem olyan döntési folyamatról, amelyet nagymérték-ben befolyásolnak a munkaer®piaci fejlemények.

Az e csoporton belülieket a határozottság, a konkrét tervekkel valórendelkezés mértéke különbözteti meg egymástól.

a) Számos interjúalany esetében felmerül a hazajövetel alternatívája,komolyan fontolgatják, gondolkoznak ezen a lehet®ségen, és több elin-dított száluk vagy legalábbis konkrét tervük van ezzel kapcsolatban.

Ezek a migránsok nagyon valószín¶nek tartják azt, hogy maximumöt éven belül hazajöjjenek, ugyanakkor ha szakmailag és/vagy anyagi-lag nagyon el®nyös munkalehet®ség adódna, akkor elképzelhet®, hogyMagyarországon maradnának.

�Nem tudom, ®szintén, nem tudom. Én több vonalon in-dultam el. Itt is elképzelhet®, meg otthon is elképzelhet®. Attólfügg, hogy a munkahelyi dolgok hogyan jönnek össze. Ha ottjön össze, akkor ott, ha pedig itt, akkor itt. Tehát nem köt®dökahhoz, hogy itt maradjak semmiképp. Ahol összejön. De min-denképp valamilyen összeköt® fonalat azért szeretnék kiépíteni.[. . . ] Vagy cég, vagy egyszer¶en valami. Tehát az is elképzelhet®,hogy egy év múlva otthon vagyok és céget csinálok, de mindenattól függ, hogy miképp jönnek össze a dolgok. Én azt mondom,hogy több fonalon kell elindulni és valamelyik összejön� (�ú,26 év, közgazdaságtan).

A Magyarországon maradás azonban személyes okokból, példáulcsaládalapítás és gyereknevelés szempontjából nem túl vonzó számuk-ra, ezekre a célokra teljesen el®nytelennek tartják a pesti életmódot.Ilyen meggondolásból Magyarország területén inkább vidéki településtválasztanának.

A visszatérést a kilép®k az otthoni gazdasági-politikai helyzet javu-lásától teszik függ®vé. Ezt kizárólag szakmai kereteken belül képzelik el,vagy vállalkozás indításával, vagy pedig nagyobb multinacionális cégekRomániába való betörése alkalmával. Vállalkozó szellem¶ egyének azzalaz elképzeléssel térnének vissza, hogy kihasználják a gazdasági változá-sok által nyújtott el®nyöket, hogy bizonyos piaci lékeket célozzanakmegvállalkozásukkal.

A magyarországi életbe való integrálódási nehézségek is ösztönöz-hetik a migránsokat a hazajövetelre, inkább azok a migránsok tartoznakebbe a csoportba, akik kevésbé sikeresen alkalmazkodtak az idegen élet-feltételekhez, és baráti társaságukat továbbra is majdnem kizárólag csak

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 160 � #154 ii

ii

ii


a többi erdélyi képezi. De ez a motiváció csak akkor érvényesül, ha társulhozzá valamilyen konkrét munkalehet®ség, tehát olyan eset nincs, hogyvalaki amiatt tervezné a visszatérést, mert nem sikerült alkalmazkodniaaz új környezethez, és itthon kezdene keresni állást.

A család is lehetne motiváló tényez® a visszatérésre, a kivándoroltaktöbbször említik a család, valamint az otthoni barátok hiányát � ezt els®-sorban a személytelen magyarországi viszonyokkal állítják párhuzamba�, de ez a tényez® sem meghatározó önmagában a hazajövési döntésmeghozásában.

E csoport tagjai a két ország közötti különbséget nem tartják olyannagynak, mint az el®z® típushoz tartozók, úgy vélik, hogy pár éven belülRománia is Magyarországhoz hasonló helyzetbe kerül, tehát optimis-tábbak az otthoni gazdasági helyzet tekintetében, ami a munkaer®piacihelyzet javulásának reményével társul.

b) Olyan munkavállalók is vannak, akiknek nincs konkrét tervük,stratégiájuk, nem tudják megítélni, hogy munkavállalásuk mennyire rö-vid vagy hosszú távú, esetükben több alternatíva is elképzelhet®.

Az el®z® csoporthoz képest az a különbség, hogy ezekben az ese-tekben harmadik alternatívaként felmerül a Nyugatra való kivándorláslehet®sége is. Tehát ezek a migránsok nem zárják ki sem a hazatérés,sem a Budapesten maradás, sem pedig a Nyugatra vándorlás lehet®sé-gét. Mindezt a jöv®ben felmerül® lehet®ségekt®l teszik függ®vé.

A hazatérés ennél a csoportnál is els®sorban vállalkozás kapcsánképzelhet® el, azzal a különbséggel, hogy bizonytalanabbak, számukramég nem konkretizálódott a vállalkozás milyensége, jellege.

�Talán itt. Bár az is elképzelhet®, hogy ha tényleg lesz egyérdekesebb út vagy ajánlat valahova Nyugatra vagy akár haza,akkor belemegyünk� (lány, 25 év, informatika).

Ugyanakkor egy nagyon el®nyösmunkalehet®ség felmerülése eseténis elképzelhet® a hazatérés, de valójában nem érdekl®dnek az itthonimunkapiacon, úgyhogy a két lehet®ség egyikében sem következne be eza váltás a közeljöv®ben.

Az ® esetükben a konkrét tervek, elképzelések hiánya miatt a legke-vésbé valószín¶ a hazatérés. Ennél könnyebben elképzelhet® egy nyu-gati országban való munkahelyvállalás/keresés alternatívája, és még va-lószín¶bb a Magyarországon való maradás, végleges letelepedés, legyenaz Budapesten vagy vidéken.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 161 � #155 ii

ii

ii


A megkérdezettek között nincs olyan, aki meg lenne gy®z®dve arról,hogy mindenképpen haza fog jönni, tehát a hazatérés18 gondolata csaka határozatlanok esetében fogalmazódik meg.

A hazajövetel, a Magyarországon való letelepedés, illetve az esetle-ges nyugati kivándorlás dilemmája nem kapcsolódik a munkahelyi si-kerességhez abban az értelemben, hogy mindegyik csoportba tartoznaksikeresebbek és kevésbé sikeresek egyaránt.

Bármelyik típusba is tartoznak a megkérdezettek, mindannyian fon-tos lépésnek tartják a letelepedési engedély és az állampolgárság meg-szerzését, ezeknek a papíroknak az elintézése vagy folyamatban van,vagy pedig már meg is szerezték ezeket.

A különböz® iratok és jogi státusok (munkavállalási iratok, mun-kavállalói vízum, ideiglenes tartózkodási, letelepedési engedély, állam-polgárság) megszerzése hosszadalmas folyamat, amely utánajárással ésanyagi megterheléssel jár. De mivel általában mindenki elindítja, úgyt¶nik, hogy a kivándorlók szerint megtérül ez a befektetés.

A papírok elintézése, az állampolgárság megszerzése gyakorlati el®-nyökkel jár, különböz® hivatali eljárások megkönnyítését jelenti, tehátracionális elgondolásokból intézik, nem jelentkezik semmilyen érzelmimotiváció ezzel kapcsolatban.

�Kizárólag azért, mert kényelmesebb. Megmondom ®szin-tén, unom azt, hogy minden évben hosszabbítani kell mindenpapírt. Munkavállalásit egy évre szoktak adni, ebb®l kifolyólaga tartózkodásit is egy évre adják. S ilyen szempontból mondom.Tehát nekemkonkrét terveim, például az, hogymost állampolgárleszek, nincsenek. Praktikus célok miatt érdemes megcsinálni.Nyugodtabb vagy, mások a jogosultságaid. Nagy vágyakat megálmokat nem f¶zök hozzá� (�ú, 27 év, m¶szaki).

18 Statisztikai adatok (Zaman�Vasile 2000) alapján a romániai származásúak kö-zött nagy számban vannak, akik egy bizonyos külföldön eltöltött id®szak utánvisszatérnek az országba, megtartva mindkét állampolgárságukat. A magyar nem-zetiség¶ek körében alacsony a visszatértek aránya a kivándorlók arányához ké-pest, az 1993�1998 közötti periódusban összes visszatért csupán 4�5%-a magyar,ugyancsak 4%-a német nemzetiség¶, és megközelít®leg 90%-a román nemzetisé-g¶. A forrás szerint legtöbben Németországból, Franciaországból, Magyarország-ról és az Egyesült Államokból térnek vissza.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 162 � #156 ii

ii

ii


�A letelepedésim folyamatban van. Nem egyszer¶ folyamat,de bele kell kezdeni, mert akkor lejár hamar. Az, hogy lesz ma-gyar állampolgárságom, nem akadályoz meg semmiben, tehátabban, hogy én akár Nyugatra, akár Keletre menjek vagy más-hova. De ez nem azt jelenti, hogy akkor magyar állampolgárvagyok, s akkor itt fogok élni, és hogy soha többet nem akarokhazamenni vagy valahova. Ez egy szükséges jó. Meg kell csináljaaz ember� (lány, 25 év, közgazdaságtan).

A leggyakrabban említett el®nyök közé tartozik Magyarország EU-scsatlakozása, ami magasabb bérezési rendszert eredményezne, a magyarútlevéllel járó könnyebb utazási lehet®ségek, valamint a nyugati orszá-gokban való munkavállalás körülményeinek megkönnyítése. E módona magyarországi munkavállalás megteremti a tranzitmigráció feltételeit,el®fordulhat, hogy egyes romániai migránsok � Magyarországot ugró-deszkának használva � a magyar állampolgárság megszerzése után Nyu-gaton próbálnának munkát vállalni.

Összegzés

Az erdélyi értelmiségiek Magyarországra irányuló kilépési döntésé-nek meghozásában a jobb érvényesülési és anyagi lehet®ségek, valaminta nyelvi azonosság ösztönzése egyaránt szerepet játszik.

A romániai kisebbségi lét önmagában nem vezet kivándorláshoz, ezcsak kiegészít® az ösztönz®, a kedvez®bb anyagi és szakmai feltételekmellett, abban az értelemben befolyásoló tényez®, hogy a kilép®k Buda-pestet választják célpontként, még akkor is, ha szakmailag és els®sorbananyagilag a nyugati országok el®nyösebb feltételeket kínálnak.

Az etnicitás tulajdonképpen a hatékonyabbmunkaer®piaci érvénye-sülésben meghatározó, a magyar anyanyelv¶ munkavállalók azon gya-korlati el®nyét hordozza magában, hogy szakmai és nyelvi tudásukatebben a közegben tudják a legel®nyösebben értékesíteni.

A migrációs döntés meghozásában a nemzetiségi faktor szerepenem abban mutatkozik meg, hogy a kilép®ket intenzív nemzeti érzések,aNagy-Magyarország eszméje vezetné, hanemabban, hogy az ebben a tér-ségben lakók számára Budapest úgy jelenik meg, mint �a� viszonyításialap, az a nagyváros, amely el®nyös érvényesülési lehet®ségeket biztosít.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 163 � #157 ii

ii

ii


A kilép®k motivációinak megértése csak az etnicitással összefügg®társadalmi-kulturális sajátosságok �gyelembevételével, az id®k során ki-alakult ideológiai, kulturális és hálózati kapcsolatok feltérképezésével,valamint a társadalmilag jóváhagyott, legitim mozgás jelenségének meg-értésével lehetséges.

A Magyarországon munkát vállaló erdélyi értelmiségiek nem integ-rálódnak be a magyarországi életmódba, nem sikerül beilleszkedniük, éstulajdonképpen nem is törekednek erre. Baráti körüket többnyire a többierdélyi által alkotott mikroközösségek képezik.

Ugyanakkor meg�gyelhet® a vidékiekkel, valamint a szomszédosországok állampolgáraival való barátkozás tendenciája. Mindannyiukesetében úgy t¶nik, hogy a személyes kapcsolatokra, barátságokra nagyhangsúlyt fektet® életvilágukat nehezen lehet, és nem is akarják feladnia személytelennek t¶n®, a piac és a fogyasztás által integrált nagytársa-dalmi viszonyrendszerért.

Az emberi viszonyok kultúrájára vonatkozó különbségeknek e ne-gatív megélése a XX. század eleji bels® mobilitási folyamatok során ki-alakult helyzetekhez hasonló. A provinciából nagyvárosba való mozgásez, a felszínes nagyvárosi lét és a kibocsátó közeg autentikusnak tar-tott emberi viszonyrendszere közötti feszültségeknek a más történelmi-gazdasági kontextusban való megélése.

Míg a mindennapok szintjén nem sikerül integrálódniuk, az erdé-lyi értelmiségieknek sikerül a munkaer®piacon megfelel®en konvertálnitudásukat, jól �zet® és magas presztízs¶, gyakran vezet®i pozíciókba ke-rülniük. A munkaer®piacon való sikeres adaptációjuk kulcsát az egyéniképességeik és a szaktudásuk adja.

Ez a sikeres integrálódási folyamat arra mutat rá, hogy � a minden-napi életbe való beilleszkedés nehézségeinek ellenére � bizonyos típu-sú kommunikáció kulturális alapjai adottak, így a migránsoknak sikerülkulturális t®kéjüket el®nyösen érvényesíteni. Egyrészt tehát sikeresen betudnak lépni az els®dleges munkaer®piacra � amire otthon is többnyirevan lehet®ség �, másrészt, ezen túlmen®en, belátható id®n belül el®re-haladási esélyeik is vannak, s amennyiben ezek nem következnének be,váltani szándékoznak. Gondolkodásmódjukban tehát a szakmai el®me-netelre való törekvés, a karrierfejleszt® céltudatos tervezés mutatkozikmeg, amely többnyire már az egyetemi pályamegkezdésekor elkezd®dik.

A jöv®beli terveket illet®en nem rajzolódik ki egyértelm¶ kép. Több-nyire a Magyarországon való végleges letelepedés a valószín¶síthet®,azonban ett®l eltér® alternatívák is elképzelhet®ek. Ezek az alternatívák

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 164 � #158 ii

ii

ii


a Romániába való hazatérésre, illetve valamely nyugati országban valómunkavállalásra vonatkoznak, a kilép®kmindkét lehet®séget els®sorbana jöv®beni munkalehet®ségekt®l teszik függ®vé.

A racionális tervezés abban is megmutatkozik, hogy az értelmiségieka visszatérést kizárólag szakmai kereteken belül képzelik el, vagy vállal-kozás indításával, vagy pedig nagyobbmultinacionális cégek Romániábavaló betörése alkalmával.

A különböz® sikerszakmájú egyének tehát jól átgondolt stratégiávalrendelkeznek a szakmai el®menetelt, a karrierépítést illet®en, és a tár-gyalt migrációs gyakorlat ennek a céltudatosságnak, a szakmai el®me-netelre való törekvésnek egyik eszköze, így a kivándorlás karrierépít®stratégiaként értelmezhet®.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 165 � #159 ii

ii

ii


SZAKIRODALOM

BEINE, Michel�DOCQUIER, Frederic�RAPAPORT, Hillel2001 Brain drain and economic growth: theory and evidence.Journal of Development Economics 1. 275�289.

BROWN, Mercy2000 Using the Intellectual Diaspora to Reverse the Brain Drain:Some Useful Examples, conference. Conference Report. TheRegional Conference on Brain Drain an Capacity Building inAfrica, 22�23 February 2000

BRUBAKER, Roger1998 Ethnic Unmixing in Eastern Europe and the ex-USSR. TheComparative Immigration and Integration Program SpringWorkshop, http://migration.ucdavis.edu/cmpr/ciip_apr1995.html

CORNELIUS, Wayne A.1990 Labor Migration to the United States: Development,Outcomes and Alternatives in Mexican Sending Communities.Washington, D. C., Comission for the Study of InternationalMigraton and Cooperative Economic Development

DOCQUIER, Frédéric�MARFOUK, Abdeslam2004 Measuring the international mobility of skilled workers(1990�2000) http://econ.worldbank.org/�les/38017_wps3381.pdf

DOCQUIER, Frédéric�RAPOPORT, Hillel2004 Skilled migration: the perspective of developing countries.http://www.soton.ac.uk/~fxmp/hillel.pdf

DULEEP, Harriet Orcutt1994 Social Security and the Emigration of Immigrants. SocialSecurity Bulletin 57. 37�52.

DURAND, Jorge�MASSEY, Douglas S.1992 Mexican Migration to the United States: A Critical Review.Latin American Research Review 27. 3�42.

DURAND, Jorge�PARRADO, Emilio A.�MASSEY, Douglas S.1996 Migradollars and development. A reconsideration of theMexican case. International Migration Review 2. 423�444.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 166 � #160 ii

ii

ii


ESCOBAR, Augustin�MARTINEZ, Maria de la1990 Small-scale industry and international migration inGuadalajara, Mexico.Working Paper No. 53. Washington, D. C.,Commision for the Study of International Migration andCooperative Economic Development

FAINI, Ricardo2003 The brain drain: an unmitigated blessing? World Institute forDevelopment Economic Research, Discussion Paper 64.http://www.wider.unu.edu/publications/dps/dps2003/dp2003-064.pdf

GLASS, Hayden�CHOY, Wai Kin2001 Brain Drain or Brain Exchange? Treasury Working Paper 22.

GOLDRING, Luin1990 Development and migration: a comperative analysis of twoMexican migrant circuits.Washington, D. C., Commision for theStudy of International Migration and Cooperative EconomicDevelopment

GOULD, W. T. S.1988 Skilled international Labour Migration: an introduction.Geoforum 19. 4.

GÖDRI Irén2004 Etnikai vagy gazdasági migráció? Az erdélyi magyarokkivándorlását meghatározó tényez®k az ezredfordulón. ErdélyiTársadalom II. 1. Kolozsvár, Presa Universitar Clujean

GREELEY, A.1971Why Can't They Be Like Us? American's White EthnicGroups. New York, Dutton

HORVÁTH István2002 A romániai magyar kisebbség Magyarországra irányulómozgása. Korunk 2. 31�47.2004a Az erdélyi magyar �atalok Magyarország irányú tanulásimigrációja, 1990�2000. Erdélyi Társadalom II. 2. Kolozsvár, PresaUniversitar Clujean 2004b Az erdélyi magyarság vándormozgalmi vesztesége1987�2001 között. Népesedési folyamatok az ezredfordulónErdélyben. Kolozsvár, Kriterion

HUNGER, Uwe2002 The �Brain Gain� Hypothesis: Third World Elites inIndustrialized Countries and Socioeconomic Development in their

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 167 � #161 ii

ii

ii


Home Country, The Center for Comparative Immigration Studies?Working Paper 47. Januaryhttp://www.ccis-ucsd.org/PUBLICATIONS/wrkg47.PDF

IREDALE, Robin1999 The Need to Import Skilled Personnel. Factors Favouring andHindering its International Mobility. International Migration 37. 1.IOM

KÁNTOR Zoltán1995 Jöv®elképzelés és kivándorlás. Budapest, Teleki LászlóAlapítvány és Oktatáskutató Intézet

KAPITÁNY Ágnes�KAPITÁNY Gábor1995 Mennyire beszél más nyelven falu és város. . . ?Falu�város-különbségek a viselkedésben, a szemléletben ésa nyelvhasználatban. Kapitány Ágnes�Kapitány Gábor (szerk.) :Jelbeszéd az életünk. A szimbolizáció története és kutatásánakmódszerei. Budapest, Osiris�Századvég, 592�602.

LOWELL, B. Lindsay2001 Some developmental effects of the international migration ofhighly skilled persons. Geneva, International Labour Of�ce,www.ilo.org/public/english/protection/migrant/download/skmig-sr.pdf

LOWELL, B. Lindsay�FINDLAY, Allan2001 Migration of highly skilled persons from developingcountries: impact and policy responses. Geneva, InternationalLabour Of�ce, www.ilo.ru/news/200304/list.pdf

MASSEY, Douglas S. et alii1987 Return to Aztlan: The Social Process of InternationalMigration from Western Mexico. Brekley and Los Angeles,University of California Press

MASSEY, Douglas S. és munkatársai2001 (eredeti 1993) A nemzetközi migráció elméletei. Áttekintés ésértékelés (részletek). Sik Endre (szerk.) : A migráció szociológiája.Budapest, Szociális és Családügyi Minisztérium

MEYER, Jean Baptiste2001 Network Approach Versus Brain Drain. Lessons from theDiaspora. International Migration 5. 91�110.2003 Policy implications of the brain drain's changing face. Scienceand Development Network,May, http://www.scidev.net/braindrain

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 168 � #162 ii

ii

ii


MEYER, Jean-Baptiste�BROWN, Mercy1999 Scienti�c Diasporas. A New Approach to the Brain Drain,paper Prepared for the World Conference on Science, UNESCO �ICSU, Budapest, 26 June�1 July 1999,http://www.unesco.org/most/meyer.htm

MEYER, Jean Baptiste et alii1997 Turning Brain Drain into Brain Gain. The ColombianExperience of the Diaspora Option. Science, Technology andSociety II. 2. 285�315.,http://sansa.nrf.ac.za/documents/stsjbm.pdf

MOUNTFORD, Andrew1997 Can a brain drain be good for growth in the source economy?Journal of Development Economics 2. 287�303.

NEDELCU, Mihaela Florina2000 Instrumentalizarea spaµiilor virtuale. Noi strategii dereproducere ³i conversie a capitalurilor în situaµie migratorie.Sociologie Româneasc 2. 80�96.

PAPADEMETRIOU, Demetrios G.1998 Re�ections on the relationship between migration anddevelopment, paper prepared the seminar on InternationalMigration and Development in North and Central America, MexicoCity, May 21�29. 1998.

PAPADEMETRIOU, Demetrios C.�MARTIN, Philip L. (eds.)1991 The Unsettled Relationship: Labor Migration and EconomicDevelopment.Westport, Connecticut, Greenwood Press

PORTES, Alejandro�BACH, Robert L.1985 Latin Journey, Cuban and Mexican Immigrants in the UnitedStates. Berkley, CA, University of California Press, Chapter One

PORTES, Alejandro�BÖRÖCZ József2001/1989 Keser¶ kenyér: a munkaer® nemzetközi migrációjánakszociológiai problémái (részletek). Sik Endre (szerk.) : A migrációszociológiája. Budapest, Szociális és Családügyi Minisztérium

REICHERT, Joshua S.1981 The Migrant Syndrome: Seasonal U. S. Wage Labor and RuralDevelopment in Central Mexico. Human Organization 40. 56�66.

REISZ, Robert D.2001 Emigration and Mobility in the Romanian Higher EducationSector. Romanian Journal of Society and Politics, RomanianSociety at the Beginning of the New Millennium 1. 95�123.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 169 � #163 ii

ii

ii


SALT, J.1995 Foreword in Skilled Migrations. Studi Emigrazione 32. 117.

SALT. J.�FINDLAY, A. M.1988 International Migration of Highly Skilled Manpower:theoretical and development issues. Appleyard, R. (ed.) : TheInpact of Migration in Developing Countries. Paris, Organisationfor Economic Co-operation and Development (OECD)

SHILS, Edward1974 The Immigrant Intellectual. Bhikhu Parekh (ed.) : Colour,Culture and Consciousness. Immigrant Intellectuals in Britain.London, George Allen &Unwin

SIK Endre�SIMONOVITS Bori2003 A migrációs potenciál mértéke és társadalmi bázisaa Kárpát-medencei magyarok körében. Örkény Antal (szerk.) :Menni vagy maradni? Kedvezménytörvény és migrációsvárakozások. Budapest, MTA Kisebbségkutató Intézet

SIMINA, Ovidiu Laurian2002 Romania Source Country and Transit Country forInternational Migrationhttp://www.wider.unu.edu/conference/conference-2002-3/conference%20papers/simina.pdf

SORBÁN Angela�NAGY Kata2001 Hazajöttem Magyarországról. . . Romániai Magyar Évkönyv2001. Temesvár, Szórvány Alapítvány2003 Partium � Nagyszalonta. Elvándorlás és vendégmunka a határmenti településeken. Örkény Antal (szerk.) : Menni vagy maradni?Kedvezménytörvény és migrációs várakozások. Budapest, MTAKisebbségkutató Intézet

STARK, Oded�HELMENSTEIN, Christian�PRSKAWETZ, Alexia1998 Human capital depletion, human capital formation, andmigration: a blessing or a 'curse'? Economic Letters 3. 363�7.

STUART, James�KEARNEY, Michael1981 Causes and Effects of Agricultural Labor Migration from theMixteca of Oaxaca to California. Working Paper in U. S.�MexicanStudies, 28. La Jolla: Program in United States Mexican Studies,University of California at San Diego.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 170 � #164 ii

ii

ii


SZENTANNAI Ágota2001 A Magyarországon tanult �atalok karrierkövetése. Regio 4.113�131.

TAYLOR, Edward J.1999 The New Economics of Labour Migration and the Role ofRemittances on the Migration Process, IOM. InternationalMigration 37. 1.

TILLY, Charles2001 Áthelyezett hálózatok (részletek). Sik Endre (szerk.) : Amigráció szociológiája. Budapest, Szociális és CsaládügyiMinisztérium

TÓTH Pál Péter1997 Haza csak egy van? Menekül®k, bevándorlók, újállampolgárok Magyarországon (1988�1994). Budapest, Püski

VIDAL, Jean-Pierre1998 The effect of emigration on human capital formation. Journalof Population Economics 4. 589�600.

WALLACE, Clair�CHMOULIAR, Oxana�SIDORENKA, Elena2001 Nyugat-Európa keleti határa. Mobilitás az ütköz®zónában(részletek). Sik Endre (szerk.) : A migráció szociológiája. Budapest,Szociális és Családügyi Minisztérium

WALLERSTEIN, Immanuel1981 A modern világgazdasági rendszer kialakulása. Budapest,Gondolat

WIEGAND, Bruce2001 A feketepiaci b¶nözés etnikai és társadalmi struktúrája(részletek). Sik Endre (szerk.) : A migráció szociológiája. Budapest,Szociális és Családügyi Minisztérium

WIEST, Raymond E.1979 Implications of International Labor Migration for MexicanRural Development. In: E. Camara�R. Van Kemper (eds.) :Migrationacross Frontiers: Mexico and the United States. Albany, Institutefor Mesoamerican Studies, State University of New York, 85�97.

YEOH, Brenda S. A.�KHOO, Luisa-May1998 Home, Work and Community. Skilled International Migrationand Expariate Women in Singapore. International Migration 36. 2.IOM

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 171 � #165 ii

ii

ii


ZAMAN, Gheorghe�VASILE, Valentina2000 Intergenerational problems in Romania with a Special Viewon Pension System Reformhttp://www.ier.hit-u.ac.jp/pie/Japanese/discussionpaper/dp2000/dp20/text.pdf.

***2002 Knowledge Migrants � The Motivations ans Experiences ofProfessionals in the UK on Work Permits. Prepared for Departmentof Trade and Industry (DTI) and the Home Of�ce By: NOPBusiness/Institute for Employment Studies (IES). November 2002,http://www.dti.gov.uk/migrantworkers/km1.pdf?pubpd�oad=02%2F1291

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 172 � #166 ii

ii

ii

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 173 � #167 ii

ii

ii

VITOS KATALIN

A KÖRÖSF�IEK GAZDASÁGI MIGRÁCIÓJA1

Bevezet®

A közép- és kelet-európai migrációs rendszer átalakulása kiváló-an szemlélteti, hogy egy régió lakossága a változó politikai és gazda-sági helyzethez milyen gyorsan és mily mértékben képes adaptálódni(Massey�Taylor 2004. 35.). A keleti kommunista tömb felbomlása utána kelet-közép-európai térség sajátos migrációs rendszerré alakult, mely-nek számos országára � ami a nemzetközi és hosszú távú migrációt illeti� a nettó kivándorlás jellemz®. Ebben az újonnan kialakuló migrációsregionális térben Románia a nemzetközi migráció szempontjából jelen-t®snek mondható kibocsátó ország.

�Negyed évszázad alatt � csak a hivatalos kitelepedési adatokat �-gyelembe véve � a kivándoroltak arányát az 1992-es népszámláláskorregisztrált lakosság számához viszonyítva, a népesség 2,87%-a hagyta elvégleg az országot. A kivándorlás jelent®s mértékben és több ciklusban(a hetvenes és a nyolcvanas évek vége) növekedett a kommunizmus bu-kását megel®z® id®szakban, majd az 1990�92-es hullámhegyet követ®ena hivatalos kitelepedési statisztikák viszonylag konstansnak mondhatóértékeket mutatnak� (Horváth 2002. 33.).

A kommunista rendszer bukása után a román állam alkotmánya ga-rantálta a határokon kívüli szabad mozgást. Minden román állampolgárjogosulttá vált a határátlépéshez és az útlevél kiváltásához. A kelet- ésközép-európai politikai és társadalmi változások a migrációs folyamatokés rendszer megváltozásához vezettek, új migrációs minták alakultak ki.

1 A tanulmány a Sapientia Alapítvány � Kutatasi Programok Intézete által szerve-zett program keretében készült. 2003 és 2004 tavaszán több héten keresztül kijár-tam a körösf®iek budapesti piachelyére, és a körösf®i keresked®/vállalkozókkal,majd ezek alkalmazottaival félstrukturált interjúkat készítettem. Ezenkívül ál-lításaim két évnyi, nem feltétlenül kutatási tapasztalat, mint inkább az ebbena közegben való gyakori megfordulás során szerzett tapasztalatok, ismeretek át-rendez®désére, átfogalmazódására is támaszkodnak.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 174 � #168 ii

ii

ii

174 VITOS KATALIN

Az 1990-es évek elején a romániai migráció átalakul a visszafordít-hatatlan és végleges aktusból egy id®szakos, cirkuláris, megjósolhatat-lan kimenetel¶ folyamattá (Ohliger 2003; Sandu 2000a, 2000b; Horváth2004).

Ennek a romániai (általában kelet-európai) migrációs rendszernekegyik sajátossága, hogy a migráció létez® meghatározásai, tipológiái ésfogalmai segítségével nem írható le kielégít® módon, így az ezekre ala-pozó statisztikai regisztrációs rendszer sem felel meg az új kihívásoknak(Massey és társai 1993; Massey�Taylor 2004; Horváth 2004). Ennek többoka van. Általában a migrációs jelenség nagyságának és dinamikájánakmérésére ma használt fogalmak (és ebb®l következ®en a meghatározásokés az adatok) az 1990 el®tti szakirodalmat tükrözik. Ezek a kontrollált éskevésbé differenciált migrációs áramlatok mérésére voltak alkalmasak,de a tranzíció utáni, a piacgazdaság változásai által pluralizálódó moz-gások kontextusában nem hasznavehet®ek. A migrációt regisztráló ka-tegóriák képtelenek visszaadni az életmódok azon sokféleségét, amelyeta jelenbeli dinamikus gazdasági és politikai helyzet el®idéz Romániában.

Tanulmányomban egy olyan migrációs típus leírására vállalkozom,amelyet egyszer¶bb kifejezéssel kétlakiságnak, szociológiai terminus-sal transznacionális migrációnak nevez a szakirodalom. Érdekl®désemközéppontjában a kalotaszegi régió központjának számító Körösf® lakó-inak Magyarországra irányuló migrációs gyakorlata áll. Akár a románi-aiak migrációs gyakorlatáról van szó, akár az erdélyiek Magyarországrairányuló mozgásáról, a kutatások, beszámolók, tanulmányok leginkábba gazdasági migráció olyan formáival foglalkoznak, mint a � pendu-láris vagy állandó � vendég/feketemunka2 és karriermigráció (Sorbán�Nagy 2001. 59�78.). Az általam vizsgált vállalkozók migrációja viszonta transznacionális migráció modelljében, a kétlakiság fogalmával írha-tó le.

2 Hasonló romániai migrációs modelleket írtak le különböz® célországokra vonat-kozóan, mint Németország, Franciaország, Izrael, Olaszország (Diminescu 1996;Sandu 2000; Ohliger 2001).

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 175 � #169 ii

ii

ii

A KÖRÖSF�IEK GAZDASÁGI MIGRÁCIÓJA 175

A körösf®i keresked®k/vállalkozók3 az 1980-as évekt®l járnak rend-szeresen tavasztól kés® ®szig Budapestre, és ott értékesítik az otthoniközegben el®állított/beszerzett termékeiket. Magyarországi helyzetük sa-játosságát az adja, hogy legtöbbjük magyar állampolgársággal és magyar-országi lakhellyel rendelkezik, de a többinek is van tartózkodási vagyletelepedési engedélye. A keresked®/vállalkozók a befogadó országbancégeket alapítanak, és ezen keresztül is legalizálják ottani kereskedelmi,gazdasági tevékenységüket. A körösf®i polgármester 40 ilyen, körösf®iekáltal Magyarországon bejegyzett, jelenleg is m¶köd® cégr®l számolt be.A vállalkozások m¶ködtet®i adminisztratív és statisztikai szempontbólformálisan Romániából eltávozottnakmin®síthet®k, de végleges lakhely-változtatásuk nem következett be. Ezek a személyek életvitelük sajátos-ságaiból kifolyólag nem min®síthet®k kivándorlóknak, annak ellenéresem, hogy idegenrendészetileg azok.

A körösf®i migráns vállalkozók gazdaságilag a kibocsátó társadalom-ba mélyen beágyazva m¶ködnek, és ez a közeg olyan gazdasági szerve-zetet hozott létre az id®k folyamán, mely eleve megköveteli a migrációsfolyamatot. AMagyarországra irányuló gazdasági migráció csak egy, a je-lenben a leggyakrabban el®forduló típusa és csatornája ezen gazdaságiszervezet megnyilvánulási formáinak.

A körösf®i keresked®/vállalkozók migrációsstratégiája

A körösf®i migráns vállalkozók legtöbbje már megszerezte az utóbbiöt évben az állampolgárságot, de ennek a látszatra letelepedésre irá-nyuló stratégiának az ellenére sem nevezhet®k emigránsoknak, mivelmigrációs gyakorlatuknak nem a befogadó társadalomba való integráló-dás a f® célja. A körösf®iek megélhetését nem a külföldi munkavállalásbiztosítja, hanem a kereskedelmi tevékenység, kereskedelmi jelleg¶ vál-lalkozások létrehozása a befogadó közegben.4 A keresked®/vállalkozók

3 A továbbiakban úgy nevezem a körösf®iek kereskelemi területen m¶köd® gaz-dasági gyakorlatát mint kereskedelmi/vállalkozóit, mivel szerintem ez a típusa középkori árus keresked® és a modern vállalkozó jellemz®it ötvözi, és e közötta két típus között helyezkedik el.

4 Ilyen migrációs stratégiával rendelkez® közösség szociológiai leírását adja Ale-jandro Portes: �Az equadori otavalan közösség Amerikai Egyesült Államokbamigráló tagjai felfedezték az otavalan népm¶vészet értékét, és ezt a befogadó

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 176 � #170 ii

ii

ii

176 VITOS KATALIN

állandó mozgásban vannak a két ország, a kibocsátó és a befogadó közegközött. Mára már kétlakiakká váltak, a szezonban, azaz tavasztól télig,a vásárok idején Budapesten laknak és dolgoznak, míg télen majdnemmindenki Körösf®n tartózkodik közülük. Migrációs gyakorlatuk leírásá-ban problémaként tev®dik fel a kibocsátó és befogadó ország klasszikusfogalmainak használata, hiszen a két közeg közötti mozgásuk állandó,és nem az egyik elhagyásával és a másikba való inkorporálódással5 jelle-mezhet®.

Ez az az elmozdulástípus, melybenHorváth (2004. 76.) szerint amig-ráció már nem az életút fordulópontjaként, új társadalmi kapcsolatokkiépítéseként, a régiek leépüléseként jelenik meg, hanem sok esetbenpusztán olyan gazdasági stratégiaként, amely nem feltétlenül (legalábbisnem el®re megfontoltan) jár a származási közösségb®l való kiszakadás-sal, de a befogadó közösségbe való átfogó integrációval sem.

Budapest és tágabb értelemben Magyarország ezen vállalkozóknaknem célállomás, a cél nem a végleges letelepedés. A körösf®i vállalkozókegységesként értékelik/kezelik a két különböz® ország tereit. A körösf®itér lakhelynek, a családi élet, az intim szféra részénekmin®sül, míg a bu-dapesti élettér a munkahely, a munka világa, de mindkett® az egységeséletvilág része.

�Ez olyan, mint a navétázás,6 csak egy kicsit messzebre me-gyünk� (V.).

A migrációelméletek két típusát különböztethetjük meg aszerint,hogy miként kezelik a társadalmi és földrajzi terek problémáját. Azokat

közegben értékesítették, állandó kapcsolatot tartottak fenn az otthon maradottak-kal a kereskedelmi tevékenységükhöz szükséges készletek biztosítására� (Portes1996. 74�77.).

5 A transzmigránsok különböz® kultúrákban való mozgásának és ezek kiaknázásigyakorlatainak vizsgálatában Pries (2003) nem beszél integrációról, adaptációról,asszimilációról, mert ezek a kifejezések szerinte normatívak. Semlegesebbnektartja az inkorporáció kifejezést, ami három problémakört vet fel, a társadalmi�etnikai befogadás vagy kizárás problémáját, az önidenti�káció és heteroidenti�ká-ciónak a kérdéskörét és legvégül az inkorporáció dimenzióinak a beazonosítását.Az inkorporációnak gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális dimenziói

vannak. Tehát az inkorporáció különböz® térbeli skálák mentén megy végbe,nemcsak egy rendszerhez kapcsolódik (nemcsak a kibocsátó vagy befogadó tár-sadalom rendszeréhez), hanem plurilokális és transznacionális.

6 Ingázás.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 177 � #171 ii

ii

ii


a elméleteket, melyeket tradicionálisnak titulálnak, az a felfogás jellem-zi, hogy az embereknek relatíve letelepedett életmódja, életvitele van,és egy stabil határokkal rendelkez® nemzeti társadalomban, �konténernemzeti társadalomban� élnek. A migrációs folyamatokat másként értel-mez®k, a relativista perspektíva képvisel®i szerint a társadalmi kapcso-latok, viszonyok nincsenek bekeretezve egy adott �konténer térbe�, egyegybeolvadt �zikai-társadalmi térbe, hanem létrehoznak, berendeznektereket.

Az utóbbi száz évben a szociológusok és a különböz® társadalom-tudósok a társadalmi térre úgy tekintettek, mint amely meghatározzaa mindennapi élet gyakorlatát, a szimbolikus rendszereket, az embe-ri életet strukturáló társadalmi intézményeket, és behatárolt koherensföldrajzi teret, meghatározott �zikai felületet jelent (Pries 2003).

Ezzel szemben a transznacionális tér nem más, mint �a különböz®társadalmi tereket ötvöz®, a határokat gyakran átlép®, gazdasági indít-tatású modellbe beilleszked® migráns stratégia következtében kialakulótársadalmi konstrukció� (Portes�Guarnizo�Haller 2001).

A transznacionalizmus kutatóimin®ségileg ésmennyiségileg ismeg-növekedett fontosságot tulajdonítanak a plurilokális és transznacionálistársadalmi kapcsolatoknak, hálózatoknak, interakcióknak. Ezen kapcso-latok következtében ugyanis új transznacionális alakzatok jönnek lét-re, átalakulnak a tradicionális, behatárolt és egymásba olvadó földrajzi-�zikai és társadalmi terek. Transznacionális felfogásban a társadalmi térplurilokális keret és referenciapont, amely strukturálja az egyének min-dennapi világát, cselekvéseit, társadalmi pozícióit, identitását.

A körösf®iek gazdasági szervezkedése7 az id®k folyamán eleve ma-gába foglalta, szükségszer¶vé tette kereskedelmi jellegénél fogva a mig-rációt, és egy sajátos migrációs típust képezett. Ennek a típusnak a vizs-gálatában a f® kérdésfelvetés nem az, hogy miért migrálnak a társadalmiaktorok, hanem hogy miként mozognak a különböz® gazdasági csopor-tok, hálózatok között, a különböz® kultúrákban, különböz® közegekben,hogyan használják fel otthoni társadalmi, kulturális (ismeretek, tudás),anyagi t®kéjüket, és ezt hogyan értékesítik a befogadó társadalomban.

Vállalkozásaik kiterjedt, határokat átlép® intenzív gazdasági kapcso-latok összességei. Emiatt er®teljes a befogadó ország gazdasági életébe

7 A körösf®i keresked®i transznacionális migráció kulturálisan kódolt, elismertéletstratégia. Ezt egy kés®bbi fejezetben b®vebben tárgyalom.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 178 � #172 ii

ii

ii

178 VITOS KATALIN

való inkorporáció, hiszen gyakorlatilag err®l, a magyarországi piacgaz-dasági lehet®ségek kiaknázásáról szól amigrációs stratégiájuk. Amagyar-országi politikai és kulturális-társadalmi életbe azonban nem próbálnakbeilleszkedni. Egy kialakult multiplex, több intézményes szférában (csa-lád és vállalkozás, azaz munkahely) is összekapcsolódó, a körösf®ieketösszeköt® viszonyrendszer-hálózat8 biztosítja az egyének cselekvéseinekazokat a társadalmi kereteit, melyek kielégítik a csoporthoz való tartozásigényét a befogadó országban is.

A keresked®/vállalkozók és családjuk társadalmi és kulturális té-ren is a kibocsátó közegben inkorporáltak, általános jelenség példáulaz otthoni ünnepségeken való résztvétel az esküv®k, vallási ünnepekalkalmával.

�Télen, október végén, november 10-ig mindenki hazake-rül, és egészen húsvétig itthon van a falu. Hát most még éppennincsen kiürülve, mert pünkösd, s akkor 10-e, 20-a körül 70%-aitthon van a lakosoknak� (A. J.).

Emellett jellemz® az otthoni közegben való politikai résztvétel, párt-tagság, a politikai preferenciák szavazás általi kifejezése stb. A kereske-d®/vállalkozók csoportjába tartozik maga a település polgármestere is.

A kibocsátó és befogadó közeg közötti állandó �zikai és mentálismozgást, amigrációs folyamat állandósulását neveziMassey (2004. 50.) �a folyamat nem látható befejezésére utalva � �befejezetlen migrációnak�(incomplete migration). Értelmezésében ezt a típust a migrációjukat benem fejezett migránsok vagy a hosszú távú bevándorlók képezik. Szinténa befejezetlen migráció egyik formájaként tárgyalja az egyes szezonmun-kák, gazdasági nichék, alpiacok elfoglalását egy migráns közösség által.9

Fontos azonban megjegyezni, hogy a körösf®iek migráns életformájatransznacionális és befejezetlen jellegénél fogva teljesen elkülöníthet®a jóval gyakrabban el®forduló és alaposan tanulmányozott immigráns

8 A kés®bbiekben b®vebben tárgyalom.9 Massey ezt egy lengyel migránsközösség esetében vizsgálta. Az általa bemutatottmigránsok az 1980-as évek pionír migránsainak tapasztalatait, el®zetes ismereteithasználják fel a befogadó közegben való alkalmazkodáshoz (Massey 2004. 50.).

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 179 � #173 ii

ii

ii


bevándorló vállalkozásoktól, az etnikai enklávéktól10 és a közvetít® ki-sebbségekt®l is.11

Ez a migrációs gyakorlat egyben mobilitást is jelent, alkalmazko-dóképességet. A körösf®iek kereskedelmi gyakorlatának lényege a sajátvállalkozás kiterjesztése, a kereskedelmi lehet®ségek kiaknázása, a cél-ország megválasztása pedig ennek a megvalósítását el®segít® lehet®sé-gek függvényében változik és alakul ki. Ha meg�gyeljük a körösf®iekmigrációs stratégiáját, rájövünk, hogy az életvezetésük szekvenciális ésa lehet®ségek kiaknázására orientált, a gazdasági lehet®ségekhez valóracionális és gyors alkalmazkodás, a pro�tszerz® keresked®/vállalkozó

10 A Portes (1995. 27.) által megkülönböztetett etnikai vállalkozások egyik típusaaz enklávé. Az enklávék térben csoportosuló és elkülönül® azonos kisebbség-hez tartozó migránsok vállalkozásainak hálózatát jelentik. Ezek nem élnek szét-szóródva más közösségekben, nem keverednek különböz® etnikumúakkal, minta közvetít® kisebbségek. A vállalkozások azért jönnek létre, hogy az azonos etni-kumhoz tartozóak kulturálisan meghatározott szükségleteit kielégítsék, és egyikjellemz®jük az, hogy csak fokozatosan törnek be szélesebb piacokra. A migránsenklávék szervezeti teljessége rövid élet¶, ritkán tart tovább, mint egy-két gene-ráció, ilyenek voltak pl. a zsidó Lower East Side Manhattanben a XX. század els®két évtizedében vagy a kis japán cégek Los Angelesben, amelyek szintén ugyan-abban az id®ben léteztek. Ma már egyik enklávé sem létezik. Jelenlegi példáka miami kubai vállalatkoncentrátumok, a San Franciscó-i és New York-i kínainegyedek, a dominikaiak New York-i vállalkozásai stb. (Portes 1995. 28.).

11 Az Edna Bonacich�H. Jonathan (2001. 127�141.) által használt közvetít® kisebb-ségek fogalma az immigráns vállalkozások másik típusa. A közvetít® kisebbségekkülönböznek nemzetiségben, kultúrában és néha rasszban is a domináns kultú-rától, a befogadó társadalomtól. Az etnikai kisebbségek általában a társadalomalsóbb rétegeiben helyezkednek el. A közvetít® kisebbségek, a �középosztálybe-li etnikai csoportok� létezése viszont eltér ett®l a szabályszer¶ségt®l. Az ilyenközösség a rétegz®dési rendszer közepén helyezkedik el, és általában gazdaságiközvetít® is, amennyiben az áruk és szolgáltatások áramoltatásábanm¶ködik köz-re. Ilyen típusú kisebbségek pl. a zsidók Európában, a kínaiak Délkelet-Ázsiában,az indiaiak Kelet-Afrikában stb.A közvetít® kisebbségek legf®bb társadalmi jellegzetességei közé tartoznak a kö-

vetkez®k: hajlandóság a bevándorlásra, hajlandóság arra, hogy a befogadó társa-dalomban elkülönült közösséget alkossanak, saját lakókörzetet alakítsanak ki éstartsanak fenn, törekvés az eltér® kulturális vonások � nyelv, értékek, vallási hi-edelmek � meg®rzésére, és hajlam arra, hogy er®s bels® szolidaritást alakítsanakki a kiterjedt rokoni kapcsolatok kötelékein, az iskolákon, vallási szervezetekenés az endogámia el®nyben részesítésén keresztül. A közvetít® kisebbségek to-vábbá hajlamosak feszült és ellenséges viszonyban élni a többségi populációval,gyakran célpontjai er®szakos támadásoknak.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 180 � #174 ii

ii

ii

180 VITOS KATALIN

magatartásának terjeszked®, gazdasági el®nyt felismer® és kiaknázó pi-acb®vít® tevékenysége jellemzi.

A körösf®i vállalkozások az imigránsok gazdasági alkalmazkodásá-nak egy elkülönült sajátos útját járják. Ezt támasztja alá akár az 1980-asévek után kialakult piacgazdasági helyzet lehet®ségeinek felismerése éskihasználása, valamint a Magyarországon 1992 után átalakuló jogi kör-nyezethez való gyors alkalmazkodás.

A körösf®i keresked®/vállalkozások formáia kommunizmus id®szakában, a keresked®turizmusés a formális piachelyek kialakulásaa rendszerváltás után

A kommunizmus és az azt követ® átmeneti majd stabilizálódó id®-szakban fennálló és átalakuló körösf®i gazdasági gyakorlatok, a változógazdasági és jogi körülményekhez való sikeres alkalmazkodás jól szem-lélteti a keresked®i életmód fenntartására, a túlélésre beállított körösf®igazdasági stratégiákat.

A kommunizmusban az 1980-as évekt®l egészen az 1990-es évekelejéig a körösf®iek gazdasági tevéknysége a keresked®turizmus formájátöltötte. Ez a volt kommunista tömb országaira (Magyarország, Lengyelor-szág, Románia, Jugoszlávia, Bulgária stb.) jellemz®, domináns migrációsáramlat volt, mely kapcsán különböz® társadalmi kategóriájú emberek,turista mivoltukat kihasználva, kis tételekben kereskedelmi tevékenysé-get folytattak, el®nyt kovácsolván ez országokban létez® jogviszonyok-ból és az informális gazdaság létezéséb®l (Wallace 1993; L zaroiu 2003;Konsztantinov 2001). Valamennyi posztkommunista országban meg�-gyelhet® volt ez a fajta illegális utcai kereskedelem. A keresked®turistáktávolsági buszjáratok segítségét igénybe véve és idegenvezet®ket alkal-mazva áruikat rendszerint az alkalmi szabadtéri piacokon adták-vették,és úgy vitték át a határon mint személyi dolgokat.

Ezt a tipikus kelet-európai feketekereskedelmi12migrációs jelenségetkutatta Konsztantinov Bulgária esetében (Konsztantinov 2001. 31�47.).

12 Feketekereskedelem alatt minden olyan tevékenységet értek, amely magába fog-lalja a kereskedelmi tevékenységnek azt a szféráját, amelyet a hivatalos statisztikanem mér. A feketekereskedelem a feketegazdaság egyik jelent®s területe, melyetszámtalan névvel illet a szakirodalom: nevezik többek között még árnyékgazda-ságnak, informális, földalatti, láthatatlan, nem regisztrált gazdaságnak. A sokféle

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 181 � #175 ii

ii

ii


Az 1989-es eseményeket követ®en a volt szovjet tömb országaihoz hason-lóan Bulgária is egy csapásra a gazdasági válság közepén találta magát.A keresked®turizmus Bulgáriában 1992/1993-ban élte fénykorát, habára Nyugat- és Kelet-Európa határait átlép® kereskedelem már az 1980-as években is jól bevált gyakorlatnak számított. A rendszerváltás azon-ban tömeges kivándorlásokat eredményezett. Létrejött egy olyan csoport,amely turistaként utazgatni kezdett Bulgária és a regionális kereskedel-mi központok között, voltaképpen illegális kereskedelmi tevékenységetfolytatva.

A körösf®i keresked®turizmus helyszínei a román tengerpart, a Ki-rályhágó, Körösf® és a Kolozsvárt Nagyváraddal és Budapesttel összekö-t® f®útvonal mentén kiépített turistafogadók, vendégl®k, autóparkolókvoltak. Ezeken a területeken, az akkori törvényeknek megfelel®en, csaksaját maguk el®állította termékekkel kereskedhettek a körösf®iek. A piaciértékesítés lehet®ségei a 80-as évekt®l kezdve Romániában nem voltaka legmegfelel®bbek, és lehet®ség nyílt a volt szocialista tömb országaiközötti folyékonyabb határok következtében a kereskedelmi tevékeny-ség kiterjesztésére nyugatabbra, Magyarországra, ahol a turizmus jóvalfejlettebb, ennélfogva a piaci lehet®ségek jóval kedvez®bbek voltak. Eza keresked®turizmus, a Magyarországra való viszonylag könny¶ ki- ésbeutazás jelent®s mennyiség¶ áru illegális vagy félig legális beviteléneklehet®ségét jelentette. A csoportos turistautazások engedélyezése és a ki-utazási korlátozások csökkenése következtében egyre többen keltek útra.Ebben az id®szakban nem csak a körösf®iek, hanem a kalotaszegi és me-z®ségi régió más falvaiban is igen elterjedt volt ez a szezonális migrációs

elnevezés jelzi azt is, hogy a jelenségnek nincs egyértelm¶ de�níciója, s a ha-tárai sokféleképpen húzhatók meg. Az elméleti bizonytalanság ellenére is hatá-rozottan állítható azonban, hogy a feketegazdaság ma egyike a volt szocialistaországok legsúlyosabb gazdasági-társadalmi problémáinak. Sik Endre (1995. 3.)az informális gazdaság kérdésében Portes és Böröcz meghatározását használjafel. Az informális szektort úgy tekinti, mint minden termel® és elosztó jövedel-mez® tevékenységet, amely makrogazdasági szinten megy végbe és megkerülia közigazgatást. Sik (1995. 9.) megkülönbözteti a különböz® gazdasági rendsze-rek feketegazdaságát. A szocialista rendszer feketegazdasága a �másodgazdaság�,a jelenlegi piacgazdaság rejtett gazdasága az �informális gazdaság�. A szocialistaracionális és újraelosztó gazdaságnak két f® szegmense van: az els® és a máso-dik gazdaság, míg a modern piacgazdaságban ez a két szegmens a formális ésinformális gazdaság.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 182 � #176 ii

ii

ii

182 VITOS KATALIN

gyakorlat mint életstratégia. A körösf®iek a saját kez¶leg el®állított nép-m¶vészeti termékeket (f®leg varrottasokat), ritkább esetben másoktól fel-vásárolt terméket a határon �ajándékként�, �személyes tárgyként� vittékát, és a különböz® piachelyeken illegálisan árulták, leginkább Budapestközponti területein (olyan helyek, ahol �lehet� árusítani: utak mentén,aluljárókban, busz- és vonatpályaudvarokon, lakótelepek környékén) ésa turista attrakciók közelében, f®tereken. Ilyenek voltak: a budai vár,a Citadella, a belvárosban a Váci utca és környéke (Kristóf tér, Vigadó,Deák Ferenc utca, a Korzó, Tür István utca, Duna utca stb.).

�Legel®ször elkezd®dött a belvárosban. Utána már a Cita-dellán, a Várban, a Duna utcában, a Kristóf téren, a Tür Istvánutcában, a Deák Ferenc utcában, a Vigadóban, a Vörösmartyn isszokott lenni vásár�(T.).

A népm¶vészeti termékekkel való körösf®i kereskedelem az 1980-as évek elején nagyrészt átirányult Magyarországra, ahol kialakultaka fentebb bemutatott illegális piachelyek, az úgynevezett KGST-piacok.13

Sik Endre (1997. 328�333.) szerint a szocialista gazdaság és ezen belüla KGST máig ható örökségének egyik legnagyobb hatású maradványai

13 Sik (1997. 328�333.) megpróbálja a KGST-piac sokféle, ma létez® formáját a gaz-daságantropológia és a szociológia piachely és informális piachely fogalmaivalleírni. Amellett érvel, hogy a lehetséges fogalmak közül a már nem létez® KGSTintézményre utaló elnevezést tartja a rendszerváltás utáni már sokadik évbenmégmindig a legalkalmasabbnak a fent de�niált jelenség megnevezésére. A KGST el-nevezés az oroszok, románok, lengyelek nagyszámú résztvétele miatt ironikusanörökítette meg a hajdani szocialista államok által a gazdaságok szocialista együtt-m¶ködéséért létrehozott Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát.A TÁRKI önkormányzati kutatása 1995, 1997 és 1998, 1999-ben megvizsgálta

a KGST-piacok elterjedtségét a mai Magyarországon. Önkitölt®s kérd®íveket jut-tattak el az ország több mint háromezer polgármesteri hivatalához. A válaszadásiarány 33%-os volt, ezeken belül azonban magas a fontosabb városok és nagyobbközségek visszaküldési aránya. A vizsgálat során feltérképezték a piacok elterjedt-ségét, méretét és m¶ködési idejét, a nyitvatartási rendeket. Arra a megállapításrajutottak, hogy a KGST-piacok elterjedtsége nem változik, de mérete és üzemidejecsökken.Hasonló kutatásról számol be Czakó Ágnes (1997) Négy város négy piaca c.

tanulmánya. A tanulmány része egy a feketekereskedelemr®l szóló nagyobb vizs-gálatnak, és Magyarország négy nagy KGST-piacán (Kecskemét, Szeged, Pécs,Budapest-Józsefváros) végzett, egy évig tartó meg�gyeléseken alapul. A helyipiacok szerkezetét, infrastruktúráját, az elárusítás körülményeit, a vásárlók éskeresked®k társadalmi jellemz®it elemzi.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 183 � #177 ii

ii

ii


ezek a piacok, és jelenlétük jellemz® a legtöbb volt szocialista tömbhöztartozó országra.

A körösf®iek piachelyei illegálisak voltak, mert nem bérelték az áru-sítás helyének felületét, a kereskedelmi, eladási haszonból nem adóz-tak a magyar államnak. Mégis piachelynek nevezhet®k, mert olyan vá-sárhelyet jelentenek, amelyen az árukat kínáló vev®k és eladók több-kevesebb rendszerességgel találkoznak. A piachely kialakulásában SikEndre (1997. 322.) értelmezésében lényeges elem a terület adott voltaés a találkozások rendszeressége. Ezek azok a lényeges elemek, amelyekaz intézményesítés azon minimumát jelentik, amely feltételek mellettegy piachely létezhet, mivel ahhoz, hogy az árusok és a vev®k gazda-sági stratégiájukat megszervezzék, a piachely ismert kell legyen mindaz árusok, mind a vev®k számára.

Az 1992-ig tartó, inkább keresked®turizmus formáját ölt® körösf®imigrációs gyakorlat átbeszélésében számtalanszor el®fordulnak a rend-®rök, a hatóságok el®li menekülések történései, a vámosokkal való össze-t¶zések, kon�iktusok bemutatása, a bizonytalanság, a félelemérzet hang-súlyozása.

�. . . ott lássál futást, egymásra estünk az unokatestvérem-mel, be a bokorba, így menekültünk meg. Saját magam el®tt isszégyelltem magam, s a rend®r is szégyellt utánunk futni, mertmindenki nézte�(B. I.).

Ezekben az években a kialakult piachelyeken a keresked®k engedélynélkül árulták a népm¶vészeti termékeket és emellett a sokkal nagyobbpro�tot biztosító cigarettát is. Értelemszer¶en ezek a piachelyek maguk-ra vonták a hatóságok �gyelmét, ezért sokáig nem maradhattak fenn,feltéve, hogy a résztvev®k nem voltak hajlandók legalizálni tevékenysé-güket.

A magyar hatóságok az 1990-es évek elejét®l megszorításokat alkal-maztak. Ez részben a romániai migrációs rendszer változásának tudhatóbe,melynek következtében a román állampolgárságúmigránsok politikaikényszermigránsból gazdasági motivációjú migránsokká válnak. Másfe-l®l, a magyarországi gazdasági reformok következtében számottev®ennövekedett a munkanélküliség, s ez negatívan hatott az újonnan érke-z®k munkaer®piaci integrációs lehet®ségeire. Ezen okok mellett Horváth

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 184 � #178 ii

ii

ii

184 VITOS KATALIN

(2004. 72.) megemlíti a Jugoszláviából Magyarországra érkez® menekült-hullámok volumenét és a heterogén, nem magyar anyanyelv¶, kultúrá-jukban is jelent®sen eltér® menekül®k nehezen kezelhet®, összetettebbproblémáját, amelyekkel a magyar hatóságok szembesültek.

Összességében ez vezetett a magyar hatóságok részér®l azon idegen-rendészeti intézkedésekmeghozatalához, amelyek korlátozták a belépésilehet®ségeket Magyarország területére.

Ebben a helyzetben ez a fajta kereskedési mód elvesztette spontánjellegét, mivel a piaci vásárhelyekre beterelt eladók többségének csakakkor engedélyezték az árusítást, ha keresked®i igazolványt váltott ki,az árusítóhelyért pedig bérleti díjat �zetett. Ez az id®szak a kereske-d®turizmus végét jelentette. Fontos még megjegyezni err®l a típusú el-mozdulásról és kereskedelemr®l, hogy a körösf®i �keresked®turizmus�különbözik a szakirodalomban (Konszantinov 1993; Wallace 1993; Sik1997; Lazaroiu 2003) tárgyalt KGST-piacok hiánygazdaságra épül®, f®lega lakosságot fogyasztási cikkekkel ellátó, luxus hiánycikkek árusításá-val foglalkozó formájától. Sajátosságát a népm¶vészeti termékekkel valókereskedés, a már eleve a turizmus kiaknázására szakosodott el®zetesmigrációs tapasztalatok, a körösf®i vállalkozói kultúra és az ebbe valóbeágyazottság adja.

Körösf®n az 1990-es évek elején a népm¶vészeti termékekkel valókereskedelem különösen kivirágzott, az 1989-es politikai fordulat ótaa határok könnyebb átjárhatósága miatt a piacra termel® népm¶vészetitevékenység nagyipari méreteket öltött.

�Például itten is van en grosos üzlet, és jön innen a falubeli,azt mondja, né, kell ez meg ez, jó, itt van, gyere be az üzletbes válassz. Vagy elmész Korondra. Korondon a tavaszon voltam,hát ott van négy-öt ilyen en grosos üzlet. Bármit megkapsz Á-tól Z-ig, ami a népm¶vészeti cikkeket érinti. Úgy kalotaszegit,mint korondit, a máramarosit, amit óhajtasz, azt tudsz megven-ni�(A. J.).

A határok fellazulása új értékesítési csatornákat nyitott meg a keres-ked®k számára, és a lehet®ségek megsokszorozódása lehet®vé tette, hogymind több és több körösf®i bekapcsolódjon ebbe a láncolatba. Átalakulta falun és a régión belüli munkamegosztás is. Míg a rendszerváltás el®tta legtöbb népm¶vészeti terméket leginkább a körösf®iek készítették, mamár sokkal jellemz®bb más népm¶vészeti termékeket el®állító közpon-tokból a felvásárlás, és hangsúlyosabbá válik az ezen termékekkel való

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 185 � #179 ii

ii

ii


kereskedelem. A környékbeli kalotaszegi falvak bizonyos szinten be van-nak vonva ebbe a kereskedelmi tevékenységbe. Ezek jelent®s részébenkészítik a különböz® fatermékeket és terít®ket, varrottasokat, amelyeketa körösf®i keresked®k vásárolnak fel.

�Ezeken a magyar településeken, hát azt lehet mondani,hogy ®k megcsinálják, mi meg értékesítjük. Hát persze, hogybevonjuk a környez® településeket, például a kézimunkát, a var-rottasokat, mint már mondtam az elébb is, és nagy örömmel ké-szítik, mert nekik is ez egy megélhetést biztosít. Mert a 300 ezervagy 400 ezer lejes nyugdíjból nem tudnak meglenni. És télenmit csináljanak?� (A. J. polgármester 2003-ban.)

Körösf® kereskedelmi központi helyzetét a régión belül egy átlagoscsaládi vállalkozás árubeszerzési csatornái, piaci kapcsolatai mutatjáka legszemléletesebben. Ezek a kapcsolatok, mint ahogy azt látni fogjuk,nemcsak a környez® falvakra koncentrálódnak, hanem egyre kiterjed-tebbek. Egy átlagos körösf®i családi vállalkozás az áruit a bedecsi, nagy-kapusi, kiskapusi, magyarvistai, inaktelki, kalotaszentkirályi környez®falvakból, és természetesen a körösf®i termel®kt®l szerzi be. Szélesebbkeresked®i kapcsolatai kiterjednek Korondra (ezzel a községgel a legin-tenzívebbek a kereskedelmi kapcsolatok), Marosvásárhelyre, Csíkszere-dára, Gyulakutára, Szovátára, Bukarestre, emellett kapcsolatot tartanakfent moldvai keresked®kkel Piatra Neamµról.

Azok a körösf®i keresked®k, akik már rendelkeztek bizonyos keres-ked®i/vállalkozói kultúrával, tapasztalattal, a haszon és a kereseti le-het®ségnek fenntartása érdekében hajlandóak voltak magyarországi ke-reskedelmi tevékenységük nagyobb fokú legalizálására a 90-es évek ele-jén. A több évig folytatott feketekereskedelemb®l származó adózatlanjövedelem során jelent®s anyagi haszonra tettek szert. Hajlandóak vol-tak befektetni a legalizálási folyamatba. Betéti társaságokat hoztak lét-re, Magyarországon bejegyeztetett vállalkozásokat, amelyek után adóznikellett, kibérelték azokat helyeket az önkormányzattól, ahol eddig ille-gálisan árusítottak. Ez az a pont, ahol elkezd®dött a korábban majdemaz egész kalotaszegi régió falvainak lakosai által végzett kereskedelmitevékenységnek a körösf®iek kezében való koncentrálása. Úgy t¶nik,hogy az új gazdasági helyzethez ezek a vállalkozó/keresked®k tudtaka legjobban alkalmazkodni, a változásokkal együtt járó lehet®ségeket ®ktudták a legjobban kihasználni. Ekkor változik meg a befogadó közeg-ben a státusuk, illegális kereskedelmet folytató álturisták helyett már

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 186 � #180 ii

ii

ii

186 VITOS KATALIN

keresked®/vállalkozóként jellemezhetjük ®ket. A jelenleg fennálló, márlegális piachelyeken a kalotaszegi régió termékeit ®k képviselik.14

A vállalkozások bejegyzése, a piachelyek bérlése, az adó�zetés mel-lett az állampolgárság megszerzése is olyan alkalmazkodási stratégiarészeként jelenik meg, amely szintén a gazdasági tevékenységek lega-lizálására és megkönnyítésére szolgál. Az állampolgárságot cégalapítás,gazdasági ügyeik rendezése, legalizálása érdekében igényelik a körösf®i-ek, ezzel id®t is takarítván meg. Emellett megkímélik magukat bonyolultadminisztratív és havonta ismétl®d® procedúráktól.

�S hát ezek itthon vannak, ezek a kett®s állampolgárok nyá-ron ott vannak, télen itthon. Ez, szóval ®k nem azért kérték a ket-t®s állampolgárságot, hogy most már azzal a szándékkal, hogy®k Magyarországon belül letelepednek, nem, hanem ezért, hogyne kelljen havonta hazajöjjenek, vagy három hónap után mára magyar igazolvány szerint, hogy három hónapot dolgozhatszkint, szóval, hogy ezeket a problémákat elkerüljék� (T.).

Ezeknek a lépcs®fokoknak a kijárása elengedhetetlen feltétele a vál-lalkozások sikeresm¶ködésének. Ez az aminimális legalizálási folyamat,melyet végig kell járni és amelybe bele kell fektetni.

Jelenleg a magyarországi lehet®ségek besz¶kültek, és a vásárok eset-leges beszüntetése is felmerült már budapesti önkormányzati körökben,számos körösf®i vállalkozó nyugati befektetésekben, nyugati terjeszke-désben gondolkodik, és kezdi kiépíteni kapcsolatait ottani lehetségespartnerekkel. A migráns vállalkozók tehát hajlandóak továbblépni, fel-adni az itteni státusukat, vagy ezt kihasználva egyengetni a továbblépésútját (a magyar állampolgárság nagyobb lehet®séget biztosít az EU-s ál-lamokon belüli vállalkozói tevékenység folytatására).

�. . . szóval nekem valamelyik nap az egyik vállalkozóval,nem innen, egy másik vállalkozóval, így elbeszélgettünk, s jöttegy ötlet, hogy még nyugatabbra kiszélesíteni ezt a kereskedel-met, már ottan az uniós országokban, az ottani településeken,az adott helyeken lev® s ott értékesíteni. S meglátjuk még. Hogylesz-e bel®le valami� (V.).

14 A piachelyeken sok magyarországi és más erdélyi jellegzetes népm¶vészet képvi-sel®i is jelen vannak, közöttük a székiek is. Jelenlegi érdekl®désem azonban nemezen csoportok megismerésére és bemutatására irányul.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 187 � #181 ii

ii

ii


Ezek az emberek keresked®k/vállalkozók, és ha a helyzet, a körülmé-nyek változnak, könnyen alkalmazkodnak, és hajlandóak továbblépni.

A körösf®iek alkalmazkodási stratégiáinak lényegi er®forrása az ott-honi és a többi körösf®i keresked®b®l kialakultmultiplex hálózat. Amig-ráns vállalkozások kutatói szerint (Bonacich 2001. 127�141.; Portes1995. 1�41.;Wiegand 2001. 141�155.; Portes�Sensenbrenner 2001. 105�127.; Portes�Guarnizo�Haller 2001.) a különböz® szolidaritásformák fel-használása és kiaknázása, a csoportszolidaritás megléte, az ebb®l faka-dó er®források teszik lehet®vé a bevándorló közösségek vállalkozásánaka befogadó országban való m¶ködését, piacképességét.

A körösf®i keresked®k a célországban egy közös piachelységen tö-mörülnek. Ez a térbeli közelség, a közös munka, a közös származásnagyszámú egyének közötti interakciót, intenzív kapcsolattartást ered-ményez, több egymást átfed® intézményen, élethelyzeten keresztül iskapcsolatba kerülnek egymással. Létezik egy hierarchikus piaci köt®dé-sekkel jellemezhet® hálózat, amely magába foglalja az azonos régióbólszármazó szállítókat, termel®ket, eladókat, vállalkozókat, akik nemcsakhivatalos és piaci, hanem informális viszonyban is vannak egymássalmint barátok, rokonok, ismer®sök.

Az állandó mozgás a két ország között és a legalizációs-adaptációsfolyamat elég nagy tranzakciós költségeket15 igényel. Ezeknek a tranzak-ciós költségeknek a csökkentésére a kibocsátó társadalomból származófelhalmozott társadalmi t®kéjüket használják a keresked®k. A Magyaror-szágra irányuló keresked®turizmus beindulásakor a körösf®iek többségemár el®zetes keresked®i tapasztalattal rendelkezett, és 89 után hamar ki-alakították beszerzési csatornáikat, kapcsolataikat a termékkészít®kkel,szállítókkal és a helyi hatósági szervek embereivel. Ezeket a kapcsolato-kat hajlandóak voltak szükség esetén �egymás rendelkezésére bocsáta-ni�. A jelenlegi vállalkozások felhasználják a teljes családi munkaer®t.Az �önkizsákmányolás�16 s a közösségre korlátozódó gazdasági szerveze-tek, a takarékosság, a tágabb rokonság munkaerejének hálózati formábantörtén® felhasználása jellemz® rájuk, vagyis nem egyéni, elkülönült, koc-kázatvállaló migránsok gazdasági cselekvéseir®l, hanem a szolidaritásra,reciprocitásra és kötelezettségek normáira épül® hálózatokról van szó.

15 A fogalmat Espinosa�Massey (1997) használja, idézi Pries (2003).16 A fogalomról b®vebben lásd Kuczi 1998. 157�170.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 188 � #182 ii

ii

ii

188 VITOS KATALIN

Az otthoni kapcsolatháló vállalkozói célú felhasználása azért célsze-r¶ döntés eredménye, mert er®forrásokat, els®sorban pénzt®két takaríta-nak ezáltal meg a migráns vállalkozók. A körösf®i vállalkozások m¶kö-désében � a cégek megalakítása, árubeszerzési és áruszállítási kapcsola-taik kialakítása, a piachelyek megszerzése/bérlése mellett � a kapcsolat-hálóból származó társadalmi t®ke felhasználása számos egyéb költség-megtakarítási és gazdasági-alkalmazkodási stratégiában is tükröz®dik.A vállakozók a magyarországi piaci gazdasági helyzet követelményeihezalkalmazkodva és nagyobb pro�tszerzési lehet®ségekre törekedve folya-matosan változtatják helyzetüket a gazdasági informalitás és formalitástengelyén. Az ily módon m¶ködtetett vállalkozások fennmaradásánakfeltétele a fentebb bemutatott kereskedelmi hálózat kiaknázása; csakerre támaszkodva tudják elkerülni a magyarországi hatóságokkal valóösszeütközéseket.

A legtöbb körösf®i vállalkozó árujának Magyarországra szállításakorszállítócéggel dolgoztat, ezek megvámoltatják az árut vagy Kolozsváron,vagy a célországban. De emellett sokszor fordulnak el® olyan esetek,melyekben a vállalkozók olyan emberekhez fordulnak segítségért, akik�csak áthozzák az árut�, illegálisan, vám nélkül. Ennek a tevékenységneka bizalmi alapja a közösségi normák betartásának kikényszeríthet®sége.

Emellett a piachelyeken gyakran vannak hatósági ellen®rzések.Az APEH-esek, a fogyasztóvédelmi ellen®rök havonta többször tartanakellen®rzéseket (az áru eredetét, helyhasználatot, a cég papírjait, a vám�zetését, a számlázásokat is ellen®rzik). Ennek ellenére a hamisított,rossz min®ség¶, jelenleg a kínai piacról is beszerzett áruk forgalmazá-sával gyakran élnek a keresked®k, mivel ez jelent®s pro�tszerzési le-het®séget jelent. A piachelyen lev® informalitás ezen a szinten, vagyisaz áruk beszerzésében és forgalomba hozatalában a legnagyobb. Az ese-tek többségében az eladó termékekre nincsen felírva az ár, gyakori a ha-mis márkajelzéssel ellátott és a rossz min®ség¶ áruk forgalmazása (amitaz árusok gúnyosan úgy emlegetnek, hogy �original Hungarian from Iz-vorul Cri³ului� vagy �original Hungarian made in China�).

Vállalkozó: �nem tudok számlát adni mindenkinek, mertakkor az adóköteles, tehát itt mittudomén a bevételemnek a ne-gyedér®l tudokmaximum számlát adni, ami pedig úgym¶ködik,hogy nem tudom mennyi . . . a vállalkozásokhoz, hogy akkormástól kell számlát venni, én kell adjak esetleg számlát, ha többjön, ezt már a könyvel® dönti el� (T.).

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 189 � #183 ii

ii

ii


Ahhoz, hogy a büntetéseket elkerüljék, szintén információs hálóza-tukra támaszkodnak. Pillanatok alatt terjed el a híre az ellen®rzéseknek,a jobban informáltak már napokkal el®re tudják, hogy mikor kerül erresor, ®k értesítik a többieket.

A hatóságokkal való találkozás és kon�iktus másik lehet®ségét,az árusok/keresked®k rend®rök általi igazoltatását hasonló módon kerü-lik el. A fekete munkaer®, a feketemunkások alkalmazása is jelent®s voltMagyarország uniós csatlakozásáig. A piacon dolgozó árusok többségenem volt jogi értelemben alkalmazott, nem voltak bejelentve a megfelel®hatósági szerveknél, nem adóztak a magyar államnak és a vállalkozó,a biztosítási társaság tulajdonosa sem adózott utánuk. Ez szintén olyanköltségmegtakarítási stratégia volt, ami megfelelt mind a munkásoknak,mind a munkáltatónak. Az árusok nagy része a kalotaszegi környez®falvakból kerül ki, ismeretségi, rokonsági szálakon, kapcsolatokon ke-resztül kerülnek be ebbe a hálózatba. Többségük már 5�6 éve dolgozika vállalkozónak, a �f®nökének�, és kialakult egyfajta paternalista viszonyaz árus�f®nök között. Ennek hálával tartoznak a kereseti lehet®ségért,a �jobb �zetésért�, a �biztos és hosszú távú� munkahelyért. Erre a bizal-mi alapra, ismeretségre szükség is van, hiszen ezeknél a munkásoknáljelent®s pénzösszegek találhatók, melyek a vállalkozók tulajdonát képe-zik. Az árusok között és sok környékbeli vendégmunkás körében az árusnagy presztízzsel bír a különböz® vendégmunkatípusok hierarchiájában,emellett a javadalmazás is jelent®sen el®nyösebb, hiszen van olyan nap,mikor egy árus megkeres 30 000, 40 000 forintot is. Jelenleg az árusokalkalmazása is �legalizálódott�. Sokukat munkakönyvvel alkalmaznak,kiváltva a nevükre szólómunkavállalási engedélyt. Azonbanmégmindigel®fordulnak olyan esetek, mikor ez nem valósul meg, és a feketemun-kások háromhavonta váltják egymást a piachelyen.

A körösf®iek keresked®i hálózatán belül körvonalazódnak nagyobbhatalmi koncentrációk. Ezek a már régebben kereskedelemmel foglal-kozó és nagyon meggazdagodott vállalkozók, a leaderek, kiterjedt roko-ni és üzleti kapcsolatokkal rendelkeznek. Könnyen jutnak és jutottakkészpénzforrásokhoz, információtöbblethez, és ezáltal el®nyösebb piacipozíciót szereztek maguknak.

Ennek a hatalomkoncentrációs, pozíciószerzési folyamatnak egyikszemléltet®je a piachelyek tulajdonlása, bérlése. Az utcáknak és az ut-cákon belüli standoknak, árusbódéknak mára kialakult a közösen elfo-gadott hierarchiája. Ez függ többek között az itt megnyilvánuló turizmusintenzitásától, az éves nyitvatartási id®t®l, ami nem egyforma az összes

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 190 � #184 ii

ii

ii

190 VITOS KATALIN

utca esetében, az elterjedt sztorik, átbeszélések alapján hírnevet szerzettutcáktól. A helyeket kiadó cégek nincsenek a körösf®iek kezében, deezek képvisel®ivel való kiépített kapcsolatok határozzák meg azt, hogyki tud helyet bérelni az illet® piacon, és ezeken a piacokon milyen pozí-ciót tölt be. Azoknak a körösf®i keresked®knek, akik 1989 után az els®kközött alkalmazkodtak a változó jogi körülményekhez, megvan az �em-berük�, a megfelel® kapcsolataik a különböz® hivatalos szerveknél, ésmegszerezték már a �legjobbnak felcímkézett piachelyeket�. Ezek azoka keresked®k, körösf®iek, akik �számítanak�, akiknek számos jól kiépí-tett kapcsolatuk van ezekkel a cégekkel, és befolyásolják más kereske-d®k helybérlési esélyeit. A leaderek hatalmi pozíciójának és a másoksegítése általi felhalmozott �váltók�-nak köszönhet®en kialakult egyfaj-ta patrónus�kliens viszony, ami a közösségi szabályokat befolyásolható,másokat irányítható tevékenységben jut kifejezésre. A kisvállalkozóknaksok a �tartozásuk� a nagyobbakkal szemben, mivel ezek számos váltóthalmoztak fel, ezzel is biztosítván a lojalitást, a kés®bbi támogatást, se-gítséget.

Az anyagi er®források mellett a gazdasági szervezkedés, a migránshálózathoz való tartozás következménye és egyben el®nye az imitáció.A kialakult keresked®i modell az újonnan bekapcsolódóknak csökken-ti az információgy¶jtés idejét, költségeit, egyszer¶síti a kalkulációt, éseleve meghatározza azt, hogy milyen tevékenységet végezzen az illet®.A vállalkozásokba való befektetési döntések különböz® társadalmi elvá-rások és kötelezettségek hálózataiba beágyazottak.

Összefoglalva, a körösf®i keresked®/vállalkozók magyarországi gaz-dasági adaptációs stratégiájukban, és a tulajdonképpeni pro�tszerzésre,költségcsökkentésre beállított informális gazdasági tevékenységeikben(a fogadó ország hivatalos szerveivel szemben a részleges felszíni legali-tás megszerzése, a vállalatok, biztosítási társaságok létrehozása, a külön-böz® iratok, letelepedési engedélyek, magyar állampolgárság megszerzé-se, az illegális árukereskedelem, illegális alkalmazottak foglalkoztatása)a közösségi szolidaritásra és a kikényszeríthet® bizalomra támaszkod-nak.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 191 � #185 ii

ii

ii


A körösf®i vállalkozói kultúra

Körösf® esetében a migráció kulturálisan kódolt17, évszázados és el-ismert társadami gyakorlat, életstratégia.

A körösf®i gazdasági migrációs rendszer a paraszti típusú meggaz-dagodási mentalitás és a munkához való viszony kifejez®dése, inkábba tradicionális keresked®i életmódhoz köt®dik. A transznacionalizmustradicionális formája, mely életmód a munka és a magánszféra teljesösszeolvadásával jár. Ez a gazdasági rendszer arról szól, hogy a munka,a vállalkozás ezen emberek számára életmód.

�. . . és a körösf®i nép olyan, hogy addig szaglászik, hogymígnyomot kap. És akkor, ha nem lehet itt Romániában, hát advavolt a lehet®ség, átalmentünk, el®ször úgy-ahogy, utána, mikorrájöttünk arra, hogy lehet vállalkozást nyitni, akkor hát 30, 40vállalkozó van Magyarországon. [. . . ] A környéken, ahol csakvalamilyen turista megfordul, a körösf®i ott van. Most is, nemcsak Magyarországra, sokan járnak a tengerre is meg Tusnádfür-d®, Borszék, mondom, ahol egyszer turista megfordul, ott, ahola külföldi turisták megfordulnak, ott a körösf®i is biztosan jelenkell legyen� (A. J.).

Széles közegben elterjedt követend® érték a községben az élelmes-ség, ügyeskedés. Körösf®n általában a kereskedni jól tudó magatartásúember a pozitív, követend® minta. A �atalok ebbe a vállalkozói mintá-ba, mentalitásba szocializálódnak, és nagy többségük szintén vállalkozólesz, hiszen kora gyerekkorától beintegrálódik ebbe a rendszerbe.

�Szóval ez hobbi a megélhetésért. Ez egy olyan dolog, hogymondtam, a kislány hároméves korában szurkálja az ujját, és

17 Hasonló � bár nem keresked®i vállalkozói jelleg¶ �, a migráláshoz kapcsolódóattit¶döket azonosít be Oláh Sándor Székelyföld két rurális települése, Homoród-almás és Lövéte kapcsán. Habár az általa tárgyalt települések esetében a szinténmásfél évszázada elterjedt migrációs gyakorlatot a székelyföldi munkaer®feleslegindította el, és ez a migrációs gyakorlat jelenleg a szezonális, cirkuláris ven-dégmunka formáját ölti, meg�gyelhet® egy közös vonás. A migrációs gyakorlatkulturálisan kódolt jellegét hangsúlyoznám itt ki. �A két falu lakossága nem ide-genkedik a vendégmunka gondolatától. A családtól való huzamosabb távollétnemzedékek leülepedett tapasztalata, a vendégmunka helyi társadalmi jóváha-gyással folytatott jövedelemszerzési stratégia. [. . . ] A magyarországi vendégmun-kát ma általános konszenzus övezi� (Oláh 2003).

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 192 � #186 ii

ii

ii

192 VITOS KATALIN

a �ú pedig hároméves korában szegeli az ujját. Mert ez így isvan, meg lehet nézni a faluban, ha széjjelnéz a településen, márlátszik, a gyerek ott ül és érdekli ez a dolog. Nálunk is egyéveskora óta, mikor azt bétöltötte, már vittük magunkkal, mert nemvolt, aki vigyázzon rá. És ott n®ttek fel a tengeren� (A. J.).

Ett®l az életmódtól, tevékenységt®l nem válik meg a keresked®/vál-lalkozó, míg m¶köd®képesnek értékeli.

Az 1651 lakosú18, Kolozsvárt és Bánffyhunyadot összeköt® f®útonelhelyezked® település jelenleg a környék népm¶vészeti-kereskedelmiközpontját képezi, jelent®s gazdasági szerepet tölt be a régión belül.A népm¶vészeti árukkal való kereskedést els®sorban Körösf® irányítja,és számos más környékbeli települést is bevon az árutermelésbe.

Körösf®ben egy már több évtizede kialakult, kereskedelmi/vállalko-zói kultúrával rendelkez® települést ismerhetünk meg, ahol az embe-rek, a vállalkozók gazdasági viselkedése a piaci versenyhelyzet �gye-lembevételével alakul, az üzleti lehet®ségek szabályrendszeréhez igazo-dik. A település fejlett vállalkozói kultúrával és széles vállalkozói réteg-gel rendelkezik. A polgármesteri hivatal Körösf® községben 200 családivállalkozást tart nyilván. Emellett két nagyobb vállalkozás is m¶ködik,az egyik 40, a másik 30 alkalmazottal.

Kalotaszeg évszázados turisztikai látványosság. Népm¶vészeténekországhatárokon túlnöv® hírnevét és az 1990-es években újra er®söd®romániai turizmust � sok más, szintén a nemzetközi f®útvonal menténfekv® település mellett � Körösf® tudja gazdasági szempontból a legin-kább kihasználni (Balogh�Fülemüle 1998. 207.).

Egy ilyen sajátos gazdasági rendszer létrejöttének magyarázata nagyvalószín¶séggel a település és a tágabb régió, Kalotaszeg természet-földrajzi lehet®ségeiben és gazdasági-társadalmi fejl®désében kereshe-t®. A kalotaszegi falvak vállalkozáshoz való viszonyának, a mobilitássaljáró tevékenységek gyakorlásának és piacorientáltságának gyökerei mára múlt század végén kialakultak. Ezt a gondolatot fogalmazta meg JankóJános az 1892-ben megírt Kalotaszeg-monográ�ájában. Balogh és Füle-mile (1998. 157.) szintén a XIX. századi iparosodással és polgárosodásifolyamattal és az ezekhez vezet® gazdasági, infrastrukturális adottságok-kal magyarázzák Körösf® gazdasági élénkségét.

18 Az adatok a 2002-es romániai népszámlálás eredményein alapulnak.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 193 � #187 ii

ii

ii


Érdemes tehát említést tenni a település földrajzi elhelyezkedéséb®lszármazó komparatív el®nyökr®l és hátrányokról, a település infrastruk-turális helyzetér®l. Körösf® kereskedelmi központtá válásában szerepetjátszhattak olyan racionálisan kalkulálható el®nyök, mint a településneka bánffyhunyadi vásárhoz való közelsége és a Budapestet Kolozsvárralösszeköt® f®út melletti fekvése, ami már a XIX. században lehet®ségetteremtett a kereskedelemre, és fellendít® hatással volt a településre.

Agrárgazdasági szempontból � a vidék kedvez®tlen adottságai,a domboldalas, er®sen erodált, gyenge min®ség¶ talaj következtében �a termelés nagy munkabefektetéssel alig elegend® a családok önellátásá-ra. Ezek a körülmények már a XIX. században elindítottak egy migrációsfolyamatot, amely megteremtette a kés®bbiekben a népm¶vészeti tár-gyak el®állítását és a velük való kereskedelem lehet®ségét. A XIX. századvégét®l számos körösf®i vándorolt Ausztriába (f®leg Tirol környékére),ahol napszámosként dolgozva elsajátították a szobrászathoz, fafeldolgo-záshoz és népm¶vészeti tárgyak elkészítéséhez szükséges szaktudást, ésezt hazatérve kamatoztatták. A XX. század elején Körösf®n már elter-jedt a népm¶vészeti termékekkel való kereskedelem, a nyáron készítetttermékeket télen adták el különböz® vásárhelyeken.

A hagyomány®rzés, a folklorizmus szintén kiemelked® szerepet ját-szott Körösf®nek és a kalotaszegi régió gazdasági arculatának kialakí-tásában, magyarázatot nyújt a régió, és sz¶kebben a település sajátosgazdasági szakosodására, és gazdasági meger®södést, fellendülést ered-ményezett. Kalotaszeg a XIX. században kialakuló néprajzi érdekl®désdivatos kultúrzarándokhelyévé vált, a magyar paraszti kultúra leghíre-sebb néprajzi tájának tartották, és ennek az érdekl®désnek is köszönhet®részben a tárgyi népm¶vészet felvirágzása. A kalotaszegi népm¶vészetmegismertetése a polgári kultúrával Gyarmathy Zsigánénak tulajdonít-ható. A kalotaszegi népm¶vészet felfedezésével kezd®dött a magyar nép-m¶vészet felfeledzése az 1880-as években. Gyarmathy Zsigáné �fél év-századon át Kalotaszeg m¶vel®dési és szellemi életének irányítója, a vi-dék patrónusa, nagyasszonya volt� (Jankó, idézi Faragó�Nagy�Vámszer1977. 16.). Az általa berendezett kalotaszegi szoba képviselte Kalotaszegháziiparát az 1885-ös országos kiállításon.19 Gyarmathy Zsigáné a mármajdnem feledésbe merült varrottas kézimunka készítését elevenítettefel, és nagyban hozzájárult ennek háziipari elterjesztéséhez. Kezdemé-nyezéseinek következtében varró- és faragóm¶helyek jöttek létre, és már

19 Jankó 1993. 101�102., Gyarmathyné feljegyzései alapján.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 194 � #188 ii

ii

ii

194 VITOS KATALIN

ekkor megkezd®dik a népm¶vészeti ipari hálózatok kialakulása, a piac-ra termel® háziipari tevékenység. Ez az a tevékenység, amely Körösf®község megélhetésének egyik jelenleg is fennálló, és igencsak elterjedtmegélhetési alapját képezi.

A XIX. században a folklorizmus hatására kialakult kereskedelmiinnovációs gyakorlat diffúziója20, vagyis a házm¶ipari tevékenység elter-jedése hozzájárult a térség gazdasági meger®södéséhez, az életszínvonalemelkedéséhez. A gazdasági újítások elterjedése a falusi társadalmon be-lül pedig együtt jár bizonyos fokú gazdagodással, a paraszti életformábóla vállalkozói létbe való áttéréssel, a piacgazdaság elemeinek el®retörésé-vel. Az innovációk �hagyományként� való elterjedése egy közösségben(Ulin 1998. 217�234.) természetesként jelenít®dik meg. A hagyománykialakulásához olyan társadalmi és gazdasági okok vezetnek, amelyeknem kapnak hangsúlyt az illet® jelenségr®l szóló nyilvános diskurzus-ban. A hagyományosság evidenciaként beépül a mindennapi tudatba,és ahhoz a tendenciához illeszkedik, amely a hagyományalkotásra ésaz áruvá tételre egyaránt jellemz®, vagyis természetivé válik, naturali-zálódik mindaz, ami valójában társadalmi, kulturális és történeti. Eza hagyományalkotási folyamat a körösf®i termékeknek különleges ke-reskedelmi és szimbolikus státust biztosított akkor, és biztosít most is.

A népm¶vészeti termel®k között is kialakult a hierarchikus rendaz id®k folyamán, és ez komoly szimbolikus t®kével ruházza fel a körös-f®i népm¶vészeti termékek tulajdonosát, árusát. A hagyományalkotásifolyamatnak az eredménye során Körösf®t a népm¶vészet autentikus-ságával és min®ségével hozzák összefüggésbe, a szimbolikus mez®bena körösf®i népm¶vészeti termék és az autentikusság elválaszthatatlanulösszefonódik egymással a vásárló, a szélesebb közönség számára.

Röviden összefoglalva, Körösf®n és környékén, a tágabb régiót nézveKalotaszegen kialakult egy bizonyos fajta vállalkozói kultúra, gazdasá-gi szervezkedés. Ennek a régiónak mára Körösf® lett a központja bizo-nyos kereskedelmi tevékenységek koncentrálásának következtében, ésjelenleg sajátos keresked®i/vállalkozói modellt nyújt a környez® falvakszámára. A földrajzi munkamegosztás ilyenfajta kialakulása olyan gaz-dasági er®t jelentett a körösf®ieknek, amely a rendszerváltás után hely-zeti el®nyt biztosított számukra a környez® falvakkal szemben. Ez nem

20 A létez® minták átvétele, az innováció elterjedése a szakirodalomban diffúziósfolyamatként szerepel, olyan folyamatként, amelynek révén egy innováció az id®-tényez®t®l függetlenül ismert lesz a társadalmi csoport tagjai körében (Letenyei2000. 42.).

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 195 � #189 ii

ii

ii


más, mint a létez® és szocializáció útján elsajátított, interiorizált keres-ked®i/vállalkozói mentalitás, el®zetes tudás, ismeret, anyagbeszerzésilehet®ségek, kiépült gazdasági kapcsolatok. Mindezek mellett a körös-f®i áru az id®k folyamán a hagyományalkotás mechanizmusain keresz-tül szimbolikus értéket nyert, amely autentikus, népi jelleget kölcsönözszámára a vásárlóközönség szemében. Mára már számtalan olyan kister-mel® van, aki ebb®l az autentikusságból, a népiségb®l származó t®kéb®lhasznot tud húzni. A tömeges reprodukció jóvoltából majdnem min-den körösf®i számára hozzáférhet®vé vált a �népi termék� és a �körösf®itermék� nevével fémjelezett szimbolikus t®ke.

Összefoglaló

A körösf®i keresked®/vállalkozók migrációs gyakorlata sajátos gaz-dasági szervezkedésbe beágyazott, és a nagyfokú, a migrációt látszólagvéglegesít®-legalizáló stratégiák alkalmazásának ellenére sem kitelepe-désre irányuló gyakorlat, migrációs típus. A keresked®/vállalkozócso-port migrációs stratégiája a különböz® kultúrák közötti mozgás, és e kul-túrák er®forrásainak, lehet®ségeinek kiaknázására van beállítódva. A kö-rösf®i vállalkozók fejlett keresked®i kultúrával és pénzgazdálkodássalrendelkez® társadalomból származnak, és mindezek mellett a kibocsátóországban kialakított tradíció, a hagyomány marketingesítése, gazdaságiértékesítése, racionális vállalkozói magatartás jellemzi ®ket. Ez a szer-vezett gazdasági gyakorlat olyan beszerzési és vállalkozói hálózatra tá-maszkodik, mely a bizalom, a szolidaritás és a rokonság, a barátság in-tézményén alapul, fennmaradása a hálózatkénti m¶ködésnek és az ebb®lszármazó er®forrásoknak köszönhet®.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 196 � #190 ii

ii

ii

196 VITOS KATALIN

SZAKIRODALOM

BALOGH Balázs1998 Egy körösf®i árus kereskedelmi kapcsolatrendszere. NéprajzÉrtesít® 80. 207�215.

BALOGH Balázs�FÜLEMILE Ágnes1998 Vázlat Kalotaszeg jelenkori társadalmáról. Néprajz Értesít®80. 151�171.

BIRÓ A. Zoltán�BODÓ Julianna�GAGYI József et alii1996 Vendégmunka � otthonról nézve. A Székelyföldr®lMagyarországra irányuló vendégmunka hatásai a kibocsátóközegre. Összefoglaló tanulmány. Elvándorlók. Vendégmunka éséletforma a Székelyföldön. Csíkszereda, Pro-Print, 143�183.

BONACICH, Edna Turner�JONATHAN H.2001 A közvetít® kisebbségek összefoglaló elmélete felé. Sik Endre(szerk.) : A migráció szociológiája. Budapest, Szociális ésCsaládügyi Minisztérium

CZAKÓ Ágnes1997 Négy város négy piaca. Közgazdasági Szemle 44. 339�354.

DIMINESCU, Dana1996 Deplas rile o³enilor în str in tate, un nou model de migraµie.Revista de cercet ri sociale 16�32.

FARAGÓ József�NAGY Jen®�VÁMSZER Géza1977 Kalotaszegi magyar népviselet. Bukarest, Kriterion

GUARNIZO, Louis E.2003 The Economics of Transnational Living. The InternationalMigration Review 37., 3. Internet: http://gateway.proguest.com

HORVÁTH István2002 A romániai magyar kisebbség Magyarországra irányulómozgása. Korunk 2. 31�47.2004 Az erdélyi magyarság vándorlási vesztesége 1987�2001között. Kiss Tamás (szerk.) : Népesedési folyamatokaz ezredfordulón Erdélyben. Kolozsvár, Kriterion, 61�91.

JANKÓ János1993 Kalotaszeg magyar népe. Néprajzi Múzeum. Budapest

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 197 � #191 ii

ii

ii


KONSZTANTINOV Julian2001 A múlt újraértelmezése: keresked®turizmus a Balkánon. SikEndre (szerk.) : A migráció szociológiája. Budapest, Szociális ésCsaládügyi Minisztérium

KUCZI Tibor1998 Vállalkozói kultúra, az életutak �nalitása. Replika 29.157�170.

LETENYEI László2000 Innovációs láncok falun. Szociológiai Szemle 4. 40�57.

L�Z�ROIU, Sebastian2003 Romania � More �Out� than �In� at the Crossroads betweenEurope and the Balkans. IOM

MASSEY, Douglas S. és munkatársai1993 A nemzetközi migráció elméletei. Áttekintés és értékelés. SikEndre (szerk.) : A migráció szociológiája. Budapest, Szociális ésCsaládügyi Minisztérium, 9�41.

MASSEY, Douglas S.�TAYLOR, J. Edward2004 International Migration. Oxford, Oxford University Press,35�58.

OLÁH Sándor2003 Székelyföld � Homoródalmás és Lövéte. A két faluvendégmunkás-potenciálja. Sik Endre (szerk.) : Menni vagymaradni? Kedvezménytörvény és migrációs várakozások.Budapest, Sík

OHLIGER, Rainer2003 From Ethnic to Undocumented Migration. The Transition ofthe Romanian Migration Regime. Bemutatva a Past, Present andFuture of European-West Migrations: Old Predictments and NewChallenges konferencián (Varsó 2003. április 10�12.).

PORTES, Alejandro1995 Economic Sociology and the Sociology of Immigration.A Conceptual Overview. Portes, Alejandro (ed.) : The EconomicSociology of Immigration. Essays on Networks, Ethnicity andEntrepreneurship. New York, Russel Sage Foundation1996 Global villagers. The rise of transnational communities. TheAmerican Prospect 25. 74�77.

PORTES, Alejandro�HALLER, William�GUARNIZO, Louis E.2001 Transnational Entrepreneurs. The Emergence andDeterminants of an Alternative Form of Immigrant EconomicAdaptation.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 198 � #192 ii

ii

ii

198 VITOS KATALIN

http://www.transcomm.ox.ac.uk/working%20papers/WPTC-01-05%20Portes.pdf

PORTES, Alejandro�SENSENBRENNER, Julia2001 Beágyazottság és bevándorlás. Megjegyzések a gazdaságicselekvés társadalmi meghatározóiról. Sik Endre (szerk.) : Amigráció szociológiája. Budapest, Szociális és CsaládügyiMinisztérium

PRIES, Ludger2003 The Challenge and Chance of Transnational Migration in theNew Europe. Past, Present and Future of European East-WestMigrations. Old Predicaments and New Challenges Conference,Varsó, 2003. április 10�12.

SANDU, Dumitru2000a Migraµia circulatorie ca strategie de viaµ . SociologieRomâneasc 2. 5�29.2000b Migraµia transnaµional a românilor din perspectiva unuirecens mânt comunitar. Sociologie Româneasc 3�4. 5�52.

SORBÁN Angela�NAGY Kata2001 Hazajöttem Magyarországról. Romániai Magyar Évkönyv2001. Temesvár, Szórvány Alapítvány

SIK Endre1995 Measuring the Unregsitered Economy in Post CommunistTransformation. Bécs, Eurosocial Report 52. European Centre1997 A KGST � piachely a mai Magyarországon. KözgazdaságiSzemle 44. 322�338.

ULIN, Robert C.1998 Hagyományalkotás és reprezentáció mint kulturális t®ke.A délnyugat-francia borászat története. Lengyel�Szántó (szerk.) :T®kefajták: A társadalmi és kulturális er®források szociológiája.Budapest, Aula

WALLACE, Clair�CHMOULIAR, Oxana�SIDORENKO, Elena1993 Nyugat-Európa keleti határa. Mobilitás az ütköz®zónában. SikEndre (szerk.) : A migráció szociológiája. Budapest, Szociális ésCsaládügyi Minisztérium, 171�193.

WIEGAND, Bruce2001 A feketepiaci b¶nözés etnikai és társadalmi struktúrája. SikEndre (szerk.) : A migráció szociológiája. Budapest, Szociális ésCsaládügyi Minisztérium, 141�155.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 199 � #193 ii

ii

ii

ABSTRACTS

István HORVÁTHCHANGING CONTEXT: STABLE TRENDS?The international migration of the Hungarians ofRomania between 1987�2002

The paper represents on one hand a synthesis of the major informa-tion, on the other hand an analysis of the major causes and dynamicsof the migration of the ethnic Hungarians of Romania in the period be-tween 1987�2002. A short subchapter is dedicated to the migratoryprocesses of the period between the end of the 19th century and the be-ginning of the 20th century and to the two refugee waves emerged underthe circumstances of the two world wars. A more comprehensive partof the paper deals with the circumstances of the refugee movement toHungary of the ethnic Hungarians living in Romania, emerged previ-ous to the breakdown of the Romanian communist regime. Then, inthe period between 1988�1991, at least 85 thousand ethnic Hungariansleft Romania heading to Hungary. However, as this stream of migrationwas rather persistent during the nineties and it lasted even until thebeginning of the new millennium, the paper insists on the description,analysis and interpretation of this dynamics. Within this part, separatesubchapters are dedicated to the analysis of the particular dynamics ofthe labour migration, where the last decade involved a gradual transi-tion from irregular to regularized and legalized migration of work force.Another subchapter deals with the studymigration of the ethnic Hungar-ians of Romania to Hungary, that � in spite of the large-scale expansionof higher education (including the one in Hungarian language) � has reg-istered also an increase in time. Both processes resulted in an increaseof the relocation to Hungary of the Hungarians living in Romania.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 200 � #194 ii

ii

ii

200 ABSTRACTS

Magdolna MOHÁCSEKTHE EMPLOYMENT IN HUNGARY OF THE HIGHLYEDUCATED TRANSYLVANIAN YOUTH

The study is an analysis of the migration practices of the highlyeducated ethnic Hungarians from Transylvania to Hungary, a movementthat can be described with speci�c characteristics due to the particularlinguistic/cultural/historical connections between these two countries.

Three main questions are explored: the main motivational factorsin the migrants' decisions, the success of the integration in the newconditions of life (both in the labour market and in the everyday life)and the future plans of the migrant elites.

The study concentrates exclusively on the graduates of the so-called�success-oriented professions� (economics, informatics and technologi-cal studies) who are presumed to think in speci�c logical constructionsthat make their international movement to be considered a consciouscareer development strategy.

Katalin VITOSTHE ECONOMIC MIGRATION OF THE PEOPLEFROM IZVORUL CRI�ULUI

In my article I describe a certain type of migration that in a moresimple term is known as bilocablility, and in the literature of special-ization is de�ned as transnational migration. I focus on the sociologicaldescription of a Romanian community, namely on the description ofmigration strategies and economic adaptation forms of the transnationalentrepreneurs from Izvorul Cri³ului.

My main concerns are not the push factors of the migration; I am notinterested in the question: �why do social actors go abroad?� Instead,I am interested mostly in migrational strategies, how migrants moveacross different countries, between different social, cultural and eco-nomical spaces, and how they make use in the receiving environmentof their social, cultural and economic capital gained at home. This kindof migration forms are not unique and irreversible acts. Migration hasbecome for these people a way of life; not a single act, but a long-termprocess with unpredictable ending, depending on a network of acquisi-tion and entrepreneurs based on trust, friendship, kinship, solidarity.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 201 � #195 ii

ii

ii

REZUMATE

István HORVÁTHCONTEXT SCHIMB�TOR: TENDIN�E STABILE?Migraµia internaµional a maghiarilor din Româniaîntre 1987�2002

Studiul reprezint pe de o parte o sintez a principalelor resursereferitoare la migraµia internaµional a maghiarilor din România, pe dealt parte o analiz a principalelor cauze ³i a dinamicii acestor cauze înperioada 1987�2002. Astfel sunt trecute în revist (mai sumar) valurilemigratorii de la sfâr³itul secolului al XIX-lea pân începutul secolului alXX-lea, cele dou valuri migratori conturate în contextul celor dou r z-boaie mondiale. O analiz mai cuprinz toare ³i detaliat este consacrat valului de migraµie etnic (de refugiaµi acceptaµi pe baza persecut riietnice) conturat în ulimii ani ai regimului comunist din România, cândîntre 1988�1991 au plecat cel puµin 85 de mii de maghiari, marea lormajoritate emigrând în Ungaria. Cum aceast migraµie a continuat în de-ceniul nou, ³i continu ³i în noul mileniu, continu ³i sinteza analitic cu descrierea ³i interpretarea dinamicii migratorii, accentuând schim-b rile care se contureaz pregnant la începutul noului mileniu. Astfelse analizeaz trecerea de la o migraµie ilegal a forµei muncii la dinamicaregulariz rii ³i legaliz rii acestei migraµii c tre Ungaria. Deasemenea, seanalizeaz contextul, �uctuaµiile ³i cre³terea (în pro�da cre³terii f r pre-cedent a sectorului înv µ mântului terµiar în România, inclusiv a celuiîn limba maghiar ) la începutul noului mileniu a num rului cet µeni-lor români de etnie maghiar care studieaz în Ungaria. Toate acestearezult o cre³tere în timp a emigraµiei de�nitive, a reloc rii maghiarilordin România c tre Ungaria.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 202 � #196 ii

ii

ii

202 REZUMATE

Magdolna MOHÁCSEKANGAJAREA ÎN UNGARIA A TINERILOR CUÎNALT� CALIFICARE DIN TRANSILVANIA

Prezentul studiu este o analiz a exerciµiului migrator al tinerilorabsolvenµi maghiari din Transilvania c tre Ungaria, o mi³care care �datorit leg turilor lingvistice/culturale/istorice dintre aceste dou µ ri� poate � descris cu caracteristici speci�ce.

Studiul se concentreaz numai asupra absolvenµilor a³a numitelor�specializ ri de succes� � studii economice, informatice ³i tehnice �,³i încearc s exploreze factorii motivaµionali care iau parte în deciziaemigratoare (1), m sura integr rii emigranµilor în noile condiµii de viaµ (atât cât prive³te piaµa forµei demunc , cât ³i viaµa de zi cu zi) (2), precum³i planurile de viitor ale intelectualilor emigraµi (3).

Potrivit ipotezei principale, calea vieµii a acestor persoane este cons-truit raµional, �ind orientat de planuri concrete de scurt sau de lung durat , ceea ce face ca mi³carea lor emigratoare s �e considerat ostrategie con³tient de dezvoltare a carierei.

Katalin VITOSMIGRA�IA ECONOMIC� A OAMENILORDIN IZVORUL CRI�ULUI

Articolul prezent descrie un tip anume de migraµie, care în termenimai simpli se nume³te bilocabilitate, iar în literatura de specialitate estede�nit ca migraµie transnaµional . Descrierea sociologic se concen-treaz asupra prezent rii strategiilor de migraµie ³i a formelor de adap-tare economice a întreprinz torilor transnaµionali din Izvorul Cri³ului.

Articolul nu pune accentul pe motivaµiile actorilor sociali, pe facto-rii de împingere al actului de migraµie, ci trateaz mai degrab strategiilede adaptare a întreprinz torilor, modul în care acestea circul printre di-ferite µ ri, printre diferite spaµii culturale ³i economice, folosind în acestproces capitalul economic ³i social �asigurat� de comunitatea de origine.

Acest tip de migraµie nu este un act unic ³i ireversibil. Migraµiaa devenit pentru ace³ti oameni un mod de viaµ , un proces de lung durat , cu un sfâr³it nepredictibil, ³i depinde de o reµea comunitar ac rei baz o constituie solidaritatea, încrederea, rudenia ³i prietenia.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 203 � #197 ii

ii

ii

A KÖTET SZERZ�I

Horváth István szociológus, a Babe³�Bolyai TudományegyetemSzo-ciológia Tanszékének docense, az Etnikumközi Viszonyok Kutatóköz-pontjának (CCRIT) igazgatója. F® kutatási területe a kisebbségszocioló-gia. Jelenleg az etnikai migráció, a kétnyelv¶ség, illetve a vegyes há-zasság témakörben folytat kutatásokat. Fontosabb kötetei: Minorit µiledin România. Aspecte politice, 1999, Cluj, Limes; Facilitating Con�ictTransformation: Implementation of the Recommendations of the OS-CE High Commissioner on National Minorities to Romania. 1993�2001.2002, Hamburg, CORE.

MohácsekMagdolna a Babe³�Bolyai Tudományegyetem szociológiaszakán végezte egyetemi tanulmányait, ezt követ®en ugyanott mesteriképzésen vett részt. Ezzel párhuzamosan jogi tanulmányokat is folytatotta Babe³�Bolyai Tudományegyetemen. Érdekl®dési területét els®sorbanaz erdélyi magyarok migrációs gyakorlata képezi, különös tekintettela magasan képzett réteg kilépésére. Ugyanakkor a külföldön munkátvállalók pénzkezelési módja, a megtakarítások és befektetések rendje,a vendégmunkások fogyasztói szokásai, mintái is foglalkoztatják.

Vitos Katalin a Babe³�Bolyai Tudományegyetem szociológia szakánvégezte egyetemi tanulmányait. Ugyanott mesteri diplomát szerzett, je-lenleg doktori hallgató. Kutatási területe a transznacionális migráció,a migrációs stratégiák és a migráns gazdasági alkalmazkodási formák,a migráció és településfejl®dés.

ii

�migracio� � 2006/2/6 � 10:32 � page 204 � #198 ii

ii

ii

A SAPIENTIA KÖNYVEK SOROZAT KÖTETEI

Megjelent:

1. TONK MÁRTON–VERESS KÁROLY (SZERK.)Értelmezés és alkalmazás. Hermeneutikai és alkalmazottfilozófiai vizsgálódások. 2002.

2. PETHÕ ÁGNES (SZERK.)Képátvitelek. Tanulmányok az intermedialitás tárgykörébõl.2002.

3. NAGY LÁSZLÓ

Numerikus és közelítõ módszerek az atomfizikában. 2002.

4. EGYED EMESE (SZERK.)Theátrumi Könyvecske. Színházi zsebkönyvek és szerepük a régió színházi kultúrájában. 2002.

5. VORZSÁK MAGDOLNA–KOVÁCS LICINIU ALEXANDRU

Mikroökonómiai kislexikon. 2002.

6. KÖLLÕ GÁBOR (SZERK.)Mûszaki szaktanulmányok. 2002.

7. SZENKOVITS FERENC–MAKÓ ZOLTÁN–CSILLIK IHARKA–BÁLINT ATTILA

Mechanikai rendszerek számítógépes modellezése. 2002.

8–10. TÁNCZOS VILMOS–TÕKÉS GYÖNGYVÉR (SZERK.)Tizenkét év. Összefoglaló tanulmányok az erdélyimagyar tudományos kutatások 1990–2001 közöttieredményeirõl. I–III. 2002.

11. SORBÁN ANGELLA (SZERK.)Szociológiai tanulmányok erdélyi fiatalokról. 2002.

12. GÁBOR CSILLA–SELYEM ZSUZSA (SZERK.)Kegyesség, kultusz, távolítás. Irodalomtudományi tanulmányok. 2002.

13. SALAT LEVENTE (SZERK.)Kínlódni ebben az országban…? Ankét a romániai magyarságmegmaradásának szellemi feltételeirõl. 2002.

utolsok.qxp 2006. 02. 06. 10:37 Page 205

14. NÉMETI JÁNOS–MOLNÁR ZSOLT

A tell telepek elterjedése a Nagykárolyi-síkságon és az Érvölgyében. 2002.

15. NAGY LÁSZLÓ (SZERK.)Tanulmányok a természettudományok tárgykörébõl. 2002.

16. BOCSKAY ISTVÁN–MATEKOVITS GYÖRGY–SZÉKELY MELINDA–KOVÁCS-KURUC J. SZABOLCS

Magyar–román–angol fogorvosi szakszótár. 2003.

17. BRASSAI ATTILA (SZERK.)Orvostudományi tanulmányok. 2003.

18. PETHÕ ÁGNES (SZERK.)Köztes képek. A filmelbeszélés színterei. 2003.

19. KISS ISTVÁN

Erodált talajok enzimológiája. 2003.

20. NAGY LÁSZLÓ (SZERK.)Korszerû kísérleti és elméleti fizikatanulmányok. 2003.

21. UJVÁROSI LUJZA (SZERK.)Erdély folyóinak természeti állapota. Kémiai és ökológiaivízminõsítés a rekonstrukció megalapozására. 2003.

22. KOLUMBÁN JÓZSEF ET ALII

Lectures on nonlinear analysis and its applications. 2003.

23. EGYED EMESE (SZERK.)„Szabadon fordította…” Fordítások a magyar színjátszáscéljaira a XVIII–XIX. században. 2003.

24. BAJUSZ ISTVÁN (SZERK.)Mindennapi élet a római Dáciában. 2003.

25. SELYEM ZSUZSA–BALÁZS IMRE JÓZSEF (SZERK.)Humor az avantgárdban és a posztmodernben. 2004.

26. GÁBOR CSILLA (SZERK.)Devóciók, történelmek, identitások. 2004.

utolsok.qxp 2006. 02. 06. 10:37 Page 206

27. ROTH-SZAMOSKÖZI MÁRIA (SZERK.)Válassz okosan… Készségfejlesztõ program az agresszivitáscsökkentésére. 2004.

28. SIPOS GÁBOR (SZERK.)A kolozsvári Akadémiai Könyvtár Régi Magyar Könyvtár-gyûjteményeinek katalógusa. 2004.

29. NEMÉNYI ÁGNES (SZERK.)A rurális bevándorlók. Az elsõgenerációs kolozsvárivároslakók társadalma. 2004.

30. BAJUSZ ISTVÁN (SZERK.)A Csíki-medence településtörténete a neolitikumtól a XVII.század végéig a régészeti adatok tükrében. 2004.

31. KOVÁCS ZSOLT (SZERK.)Erdély XVII–XVIII. századi építészetének forrásaiból. 2004.

32. KISS ISTVÁN

A mikroorganizmusokkal beoltott talajok enzimológiája. 2004.

33. BRASSAI ZOLTÁN ET ALII

A kovásznai szénsavas fürdõk és mofetták a végtagiverõérszûkületek kezelésében. 2004.

Elõkészületben:

GÁBOR CSILLA (SZERK.)A történetmondás rétegei a kora újkorban. 2005.

EGYED EMESE (SZERK.)Ismeretség. Interkulturális kapcsolatok a színház révén:XVII–XIX. század. 2005.

BERSZÁN ISTVÁN (SZERK.)Alternatív mozgásterek: Mûködés és/vagy gyakorlás a kognitívfolyamatokban. 2005.

EGYED PÉTER (SZERK.)A közösségrõl – a hagyományos, valamint a kommunitaristafelfogásokban. 2005.

JANCSÓ MIKLÓS

Csiky Gergely dramaturgiája és a XIX. század végi magyardrámaírás

utolsok.qxp 2006. 02. 06. 10:37 Page 207

Scientia Kiadó400112 Kolozsvár (Cluj-Napoca)Mátyás király (Matei Corvin) u. 4. sz. Tel./fax: +40-264-593694E-mail: [email protected]

Korrektúra:M. Kovács Emma

Mûszaki szerkesztés:Lineart Kft.

Tipográfia:Könczey Elemér

Borítóterv: Miklósi Dénes és Koros-Fekete Sándor Imre

Készült a T3 Kiadó nyomdájában300 példányban 13 nyomdai ív terjedelemben520085 Sepsiszentgyörgy (Sf. Gheorghe)Sport u. 8/A, tel.: +40-267-351684Felelõs vezetõ: Bács Attila

utolsok.qxp 2006. 02. 06. 10:37 Page 208

Documents

Horváth István: Az erdélyi magyarok Magyarország irányú migrációja