Hulladékok csoportosítása, hulladékgazdálkodás

Dr. Dióssy László

c. egyetemi docens

Hulladék fogalma

Általános értelemben hulladéknak tekintendő az ember:• mindennapi élete,• munkája,• gazdasági tevékenysége során keletkező,• a keletkezés helyén feleslegessé vált,• ott közvetlen fel nem használható,• különböző minőségű és halmazállapotú anyag,

anyagegyüttes, termék, maradvány, tárgy, leválasztott szennyező anyag, szennyezett kitermelt föld, amelyet a tulajdonosuk sem közvetlenül felhasználni, sem értékesíteni nem tud és amelynek kezeléséről külön kell gondoskodni.

Hulladék fogalma

hulladék: bármely, az 1. számú melléklet szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik,

vagy megválni köteles;

1. SZÁMÚ MELLÉKLET A 2000. ÉVI XLIII. TÖRVÉNYHEZHulladékkategóriák (Q1 – Q16)Q1 A továbbiakban másként meg nem határozott termelési, szolgáltatási vagy fogyasztási maradékokQ2 Előírásoknak meg nem felelő, selejt termékekQ3 Lejárt felhasználhatóságú, szavatosságú termékekQ4 Kiömlött, veszendőbe ment, vagy egyéb kárt szenvedett anyagok, beleértve a baleset következtében szennyeződött anyagokat, eszközöket stb. isQ5 Tervezett tevékenység következtében szennyeződött anyagok (tisztítási műveletek maradékai, csomagolóanyagok, tartályok stb.)Q6 Használhatatlanná vált alkatrészek, tartozékok (elhasznált szárazelemek, kimerült katalizátorok stb.)Q7 A további használatra alkalmatlanná vált anyagok (szennyeződött savak, oldószerek, kimerült edzősók stb.)

• Q8 Ipari folyamatok maradék anyagai (salakok, üstmaradékok stb.)

• Q9 Szennyezéscsökkentő eljárások maradékai (gázmosók iszapja, porleválasztók pora, elhasznált szűrők, szennyvíziszapok stb.)

• Q10 Gépi megmunkálás, felületkezelés maradék anyagai (esztergaforgács, festék maradék stb.)

• Q11 Ásványi nyersanyagok kitermelésének és feldolgozásának maradékai (pl. ércbányászati meddő, olajkitermelés hulladékai stb.)

• Q12 Tiltott anyagokat tartalmazó termékek (PCB-tartalmú olajok stb.)

• Q13 Bármely anyag vagy termék, amelynek használatát jogszabály tiltja

• Q14 A birtokosa számára tovább nem használható anyagok (mezőgazdasági, háztartási, irodai, kereskedelmi és bolti hulladékok stb.)

• Q15 Talajtisztításból származó szennyezett anyagok• Q16 Bármely más hulladékká vált anyag vagy termék, amely

nem tartozik a fenti kategóriákba

Veszélyesség szerint

inert

nem

veszélyes

veszélyes

Inert hulladékA 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet definiálta:

• nem megy át jelentős fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson• vízben nem oldódik,• nem ég• más fizikai vagy kémiai módon nem reagál• nem bomlik le biológiai úton• nincs kedvezőtlen hatással a vele kapcsolatba kerülő más anyagra

oly módon, hogy abból környezetszennyezés vagy emberi egészség károsodása következne be

• további csurgaléka és szennyezőanyag-tartalma, illetve a csurgalék ökotoxikus hatása jelentéktelen

• nem veszélyeztetheti a felszíni vagy felszín alatti vizeket

Példák: kitermelt föld, útbontási hulladék…

Veszélyes hulladék

A 2000. évi XLIII. törvény definiálta:

veszélyes hulladék: a 2. számú mellékletben felsorolt tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkező, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az

egészségre, a környezetre kockázatot jelentő hulladék;

• A veszélyességi jellemzőket a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény H betűvel és egy sorszámmal jelöli:

• H1 - robbanóH2 - oxidálóH3-A - tűzveszélyesH3-B - kevésbé tűzveszélyesH4 - irritáló vagy izgatóH5 - ártalmasH6 - mérgezőH7 - rákkeltő (karcinogén)H8 - maró (korrozív)H9 - fertőzőH10 - reprodukciót és az utódok fejlődését károsító (teratogén)H11 - genetikai károsodást okozó (mutagén)H12 - anyagok és készítmények, amelyek vízzel, levegővel vagy savval érintkezve mérgező vagy nagyon mérgező gázokat fejlesztenek H13 - anyagok és készítmények, amelyek hajlamosak arra, hogy belőlük a lerakást követően valamely formában - pl. kimosódás - a felsorolt tulajdonságok bármelyikével rendelkező anyag keletkezzékH14 - környezetre veszélyes (anyagok és készítmények, amelyek a környezetbe jutva a környezet egy vagy több elemét azonnal vagy meghatározott idő elteltével károsítják, illetve a környezet állapotát, természetes ökológiai egyensúlyát, biológiai sokféleségét megváltoztatják)

Magyarországon nagy mennyiségben keletkezik a II. veszélyességi osztályba tartozó vörösiszap. Az aluminiumgyártás során a bauxit szennyező anyagai - különféle nátrium-alumínium-szilikátok, vas-oxid, vas-hidroxid, kis mennyiségben tallium, vanádium, gallium, réz, és egyéb fém oxidok ill. hidroxidok - erősen lúgos kémhatású iszap formájában kerülnek ki az ülepítő berendezésekből. A vörösiszapban található fém komponensek kinyerése ma még nem gazdaságos.

A 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet alapján megszűnt kategóriák:

1. különösen veszélyes (I.), 2. fokozottan veszélyes (II.) 3. mérsékelten veszélyes (III.) osztály

Hulladékok csoportosítása (Árvai,1991.)

Hulladéktípus Eredet Jellemző

Termelési hulladék

Kitermelő, feldolgozó és szolgáltató tevékenység

Fizikai és kémiai tulajdonsága igen változó

Települési szilárd és folyékony hulladék

Elosztási, szolgáltató és fogyasztási tevékenység

Fizikai és kémiai tulajdonsága változó. Összetétele és mennyisége az életszínvonaltól és a fogyasztási szokásoktól függ

Különleges kezelést igénylő hulladék

Kitermelő, feldolgozó, szolgáltató, elosztási és fogyasztási tevékenység

Mérgező, fertőző, korrozív, radioaktív, tűz-és robbanás-veszélyes. A hulladék vagy bármely bomlásterméke az emberre, az élővilágra és az épített környezetre káros hatást fejt ki

Magyarországon évente 75 millió tonna hulladék képződik (2005)

• 5 % veszélyes 10 % inert5 % veszélyes

85 % nem veszélyes10 % inert

90 % erőművi salak

10 % kereskedelemben és szolgáltatásokban

5 % veszélyes hulladék

évi 3,5 – 4 millió tonna

~ 25 % vörösiszap

~ 30 % fémkohászat, ásványolaj- termék feldolgozása

~ 35%

erőmű, hulladékégető

~ 10 %

növényi

és állati

~ 1%

települési szilárd hulladék

• Halmazállapot szerint- szilárd (darabos, szemcsés)- folyékony (szennyvíz, szerves oldószerek)- gáz (légszennyező, szennyező gázok)

• Anyagi sajátosság alapján

- homogén (pl. egy komponensű oldószerelegy)- heterogén ( pl. szilárd hulladék keverék)- diszperz (pl. iszap)

Települési folyékony hulladék

Települési folyékony hulladék: a szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvíz, amely

• emberi tartózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közműpótló berendezéseinek ürítéséből,

• a nem közüzemi csatorna- és árokrendszerekből, valamint

• a gazdasági de nem termelési, technológiai eredetű tevékenységből

származik.Folyékony hulladék ártalmatlanítása: a folyékony hulladék

környezetveszélyeztetést és környezetszennyezést megakadályozó kezelése fiziko-kémiai vagy biológiai módszerrel.

TÁRSADALMI EREDET SZERINT:

Szolgáltatások során keletkező hulladékok

A gyártási és szolgáltatási folyamatban elkerülhetetlenül keletkező maradékanyagok

Ipari hulladékok Mezőgazdasági hulladékok

Termelési hulladékok

Vegyi anyagok

Energia Víz

Levegőemisszió

SzennyvízHulladék

Termék

Egyéb alapanyag

INPUT

Ipari üzem

Az ipari termelés mérlege

Termelési hulladékok

A termelési hulladékoknak eredet szerint a következő fő csoportjaikülönböztethetők meg:

a gyártási tevékenység során az anyag-átalakítási műveleteknél természetszerűen képződő hulladékok, mint a tevékenység szükségszerű velejárói;

a karbantartás, időszakos üzemleállás, termékváltás során szükségszerűen képződő hulladékok;

a technológiai fegyelem be nem tartása és a berendezések hiányosságai miatt keletkező hulladékok;

az adminisztratív és szociális létesítményekből valamint azüzemépületek takarításából származó hulladékok;

a termelő létesítmények üzemi közterületeiről származó hulladékok.

A települési hulladékok

Összetétele és mennyisége jelentős mértékben függ:

az életszínvonaltól

az életmódtól (fogyasztási szokásoktól)

A települési hulladékok csoportosítása:

            - települési szilárd hulladékok,

           - települési folyékony hulladékok,        

    - inert hulladékok,

            - biohulladékok

213/2001. (XI. 14.) korm. rendeletA települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek

végzésének feltételeiről

Települési szilárd hulladék: • háztartási hulladék: az emberek mindennapi élete során a

lakásokban, valamint a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint az intézményekben keletkező,

• közterületi hulladék: közforgalmú és zöldterületen keletkező, • háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű

hulladék: gazdasági vállalkozásoknál keletkező - külön jogszabályban meghatározott -

veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék.

A települési szilárd hulladékok jellemzői

1.

2.

3.

mennyiség

sűrűség

Összetétel, minőség

Hulladékanalízis alapján:

• nedvességtartalom,• éghető anyag (szerves anyag-) tartalom,• hamutartalom,• fűtőérték,• méret (frakció) szerinti osztályozás,• mechanikai összetétel.

Települési hulladékok országos jellemző, száraz hulladék összetétel

Az országos száraz hulladék összetétel

13%

7%2%1%3%

4%

13%3%5%3%5%1%

40%

Bio Papír Karton Kompoz. Textíl Higién. Műany.

Éghető Üveg Fém Éghetetl. Veszélyes < 50 mm

Biológiailag bontható hulladékok

Papír, karton konyhai hulladék textíl

Fahulladék Kerti hulladék Piaci hulladék

Biológiailag lebontható hulladék (biohulladék): minden szervesanyag-tartalmú hulladék, ami anaerob vagy aerob módon (mikroorganizmusok, talajélőlények vagy enzimek segítségével) lebontható.

Hulladékok jellemzése

Fizikai jellemzők

• Méreteloszlás: eloszlásgörbével jellemezhető. Megmutatja, hogy a

teljes hulladékmennyiség hány %-a esik az adott mérettartományba,

pl. 0-50mm közé. Mérése történhet válogatással, vagy

hulladékosztályozó dobbal.

• Víztartalom: termikus kezelésnél különösen fontos. Megmutatja, hogy

a teljes hulladékmennyiség hány tömeg %-a víz. Mérése

tömegméréssel történik, 105 fokon tömegállandóságig történő

szárítás előtt és után. A mért mennyiségek különbsége a hulladékból

eltávozott víz tömege.

• Szag: befolyásolja a szervesanyag-tartalom és a levegőtől való

elzártság.

Hulladékok jellemzése

Kémiai jellemzők

A hulladék ártalmatlanítása és hasznosítása szempontjából szükséges a hulladékok kémiai jellemzőinek ismerete is.

• pH: adott hulladékmennyiség vizes „oldatában” mérve – éves átlagban közel semleges

– nyáron enyhén savanyú

– téli időszakban enyhén lúgos kémhatású.

• Tápanyagtartalom: a bio- és zöldhulladékok mezőgazdasági hasznosítása szempontjából a trágyaérték megítéléséhez szükséges a C:N:P:K arányának ismerete.

• Izzítási veszteség és maradék: a hulladék izzítása után visszamaradó mennyiség / az eredeti mennyiség az izzítási maradék.

Hulladékok jellemzése

Minél nagyobb a hulladék izzítási vesztesége, annál jobban égethető.

Éghető Nem éghető

Papír

Műanyag

Bőr

Fa

Gumi

Élelmiszer

Kerti hulladék

Vas, acél,

Egyéb fém

Üveg

Cserép, kerámia

Építési, bontási törmelék

egyéb

Hulladékok jellemzése

Biológiai jellemzők

A mikroorganizmusok jelenléte, köztük a fertőző betegségeket terjesztő kórokozók jelenléte a hulladékban.

• tífusz

• kolera

• dizentéria

• férgesség

Települési szilárd hulladék fellazulásának folyamata (Budapest) ( mennyiség, sűrűség)

Település hulladékokkal kapcsolatos jogi szabályozás

213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet a települési hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről.

Hatálya alá tartoznak a települési szilárd és települési folyékony hulladékok egyaránt, valamint azon tevékenységek, melyek a települési szilárd vagy a települési folyékony hulladékokkal összefüggenek.

Hulladékkal kapcsolatos tevékenységnek minősíti a települési hulladékokkal kapcsolatos tevékenységeket:

Gyűjtés – Szállítás – Előkezelés – Tárolás – Hasznosítás – Ártalmatlanítás,

valamint a települési hulladékkezelő telep üzemeltetését.

Hulladékgazdálkodás

hulladékgazdálkodás: a hulladékkal összefüggő tevékenységek rendszere, beleértve a hulladék keletkezésének megelőzését, mennyiségének és veszélyességének csökkentését, kezelését, ezek tervezését és ellenőrzését, a kezelő berendezések és létesítmények üzemeltetését, bezárását, utógondozását, a működés felhagyását követő vizsgálatokat, valamint az

ezekhez kapcsolódó szaktanácsadást és oktatást;

A hulladékkezelés szintjei

Megelőzés

Csökkentés

Újrahasználat

Újrahasznosítás

Energiatartalom kinyerése

Lerakás

Lehetőség szerint

elérendő állapot

Lehetőség szerint

kerülendő állapot

újrahasználat: a terméknek az eredeti célra történő ismételt felhasználása; a többször felhasználható, újra tölthető termék a forgási ciklusból történő kilépésekor válik hulladékká;

hasznosítás: a hulladéknak vagy valamely összetevőjének a termelésben vagy a szolgáltatásban - a 4. számú mellékletben felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával - történő felhasználása;

ártalmatlanítás: a hulladék okozta környezetterhelés csökkentése, környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatásának megszüntetése, kizárása - a környezet elemeitől történő elszigeteléssel vagy anyagi minőségének megváltoztatásával -, a 3. számú mellékletben felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával;

• Hulladékártalmatlanítást szolgáló műveletek• D1Lerakás a talaj felszínére vagy a talajba• D2Talajban történő kezelés (folyadékok, iszapok talajban történő biológiai lebontása

stb.)• D3Mély-injektálás (szivattyúzható anyagok kutakba, sódómokba vagy természetes

üregekbe juttatása stb.)• D4Felszíni feltöltés (folyadékok, iszapok elhelyezése árkokban, mélyedésekben,

tározó vagy ülepítő tavakban stb.)• D5Lerakás műszaki védelemmel (elhelyezés fedett, szigetelt, a környezettől és

egymástól is elkülönített cellákban stb.)• D6Bevezetés víztestbe, kivéve a tengereket és óceánokat• D7Bevezetés tengerbe vagy óceánba, beleértve a tengerfenéken történő elhelyezést

is• D8E mellékletben máshol nem meghatározott biológiai kezelés, amelynek

eredményeként létrejövő vegyületeket, keverékeket a D1-D12 műveletek valamelyikével kezelnek

• D9E mellékletben máshol nem meghatározott fiziko-kémiai kezelés, amelynek eredményeként létrejövő vegyületeket, keverékeket a D1-D12 műveletek valamelyikével kezelnek (elpárologtatás, szárítás, kiégetés stb.)

• D10Hulladékégetés szárazföldön• D11Hulladékégetés tengeren• D12Tartós tárolás (tartályokban történő elhelyezés mélyművelésű bányában stb.)• D13Keverés vagy elegyítés a D1-D12 műveletek valamelyikének elvégzése

érdekében• D14Átcsomagolás a D1-D12 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében• D15Tárolás a D1-D14 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében (a képződés

helyén történő átmeneti tárolás és gyűjtés kivételével)

• Hulladékhasznosítást szolgáló műveletek• R1Fűtőanyagként történő felhasználás vagy más módon energia

előállítása• R2Oldószerek visszanyerése, regenerálása• R3Oldószerként nem használatos szerves anyagok visszanyerése,

regenerálása (beleértve a komposztálást és más biológiai átalakítási műveleteket is)

• R4Fémek és fémvegyületek visszanyerése, újrafeldolgozása• R5Egyéb szervetlen anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása• R6Savak vagy lúgok regenerálása• R7Szennyezéscsökkentésre használt anyagok összetevőinek

visszanyerése• R8Katalizátorok összetevőinek visszanyerése• R9Olajok újrafinomítása vagy más célra történő újrahasználata• R10Talajban történő hasznosítás, amely mezőgazdasági vagy

ökológiai szempontból előnyös• R11Az R1-R10 műveletek valamelyikéből származó hulladék

hasznosítása• R12Átalakítás az R1-R11 műveletek valamelyikének elvégzése

érdekében• R13Tárolás az R1-R12 műveletek valamelyikének elvégzése

érdekében (a képződés helyén történő átmeneti tárolás és gyűjtés kivételével)

A hulladékkezelési technológiai rendszer

gyűjtés: a hulladék rendezett összeszedése, válogatása a további kezelésre történő elszállítás érdekében;

begyűjtés: a hulladéknak a hulladék birtokosaitól történő átvétele a hulladék birtokosa vagy a begyűjtő telephelyén, továbbá a begyűjtőhelyen (gyűjtőpontokon, hulladékgyűjtő udvaron, tároló-, kezelőtelepen) és a további kezelés érdekében történő összegyűjtés, válogatás a begyűjtő telephelyén;

szállítás: a hulladék telephelyen kívüli mozgatása, beleértve a szállítmányozást és a fuvarozást is;

előkezelés: a hulladék begyűjtését, tárolását, hasznosítását, illetőleg ártalmatlanítását elősegítő, azok biztonságát növelő, a környezetterhelést csökkentő tevékenység, amely a hulladék fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságainak megváltoztatásával jár;

tárolás: a hulladéknak termelője által a környezet veszélyeztetését kizáró módon végzett, három évnél rövidebb ideig tartó elhelyezése;