1

HÁZIREND

SZOMÓDI ÍRISZKERT ÁLTALÁNOS ISKOLA

HÁZIRENDJE

KÉSZÜLT 2014-BEN

Módosítva : 2018.08.22-én

2

1.Bevezető

Ez a dokumentum a tanulókra, a pedagógusokra,az intézmény más alkalmazottjaira és a szü-

lőkre terjed ki.

A házirend a tanulók iskolai magatartását szabályozza, a törvény által meghatározott jogi,

pedagógiai célú erkölcsi normákat tartalmazza. Egyik alapja a közösségi élet kialakulásának,

ezért megtartása mindenki számára kötelező.

2. Az intézmény neve és székhelye:

Szomódi Íriszkert Általános Iskola , 2896.Szomód Temető u.16/a

3. Az intézmény OM azonosítója: 031909

4. A munkarenddel kapcsolatos szabályok

4.1.Az iskola munkanapokon 6 órától 17 óráig tart nyitva.

Az esti és rendkívüli hétvégi foglalkozások csak intézményvezetői engedéllyel szervezhetők,

melyre a tervezett időpont előtt legalább 5 nappal engedélyt kell kérni.

4.2.Csengetési rend:

1.óra 8-8:45

2.óra 8:55-9:40

3.óra 9:55-10:40

4.óra 10:50-11:35

5.óra 11:45-12:30

6.óra 12:40-13:25

7. óra 13:35-14:20

8. óra 14:30-15:15

4.3.Az iskolában a tanítás reggel 8,00 órakor kezdődik. A tanulóknak 7,50-re kell érkezniük.

Becsengetéskor a tanuló tanárát a helyén ülve, felszerelését előkészítve várja. A belépő tanárt

és a hetesi jelentést állva fogadja. A szünetek a csengetési rendnek megfelelően alakulnak.

A tanulók tízóraijukat az óraközi szünetekben fogyasztják el.

Fűtési szezonban, illetve az ügyeletes nevelő utasításainak megfelelően váltócipőben kell az

osztálytermekben tartózkodni!

A foglalkozások délután 16 óráig tartanak. Az alsó tagozatban délután napközis foglalkozás

keretében, a felső tagozatban tanulószobai foglalkozás keretében biztosítjuk a gyerekek felké-

szülését, a házi feladatok elkészítését.

Szakkörök, korrepetálások, projektek, sportolási lehetőségek biztosítása, művészeti nevelés

lehetőségeinek megteremtésével biztosítjuk a gyerekek sokoldalú fejlődését. A délutáni órák-

ról a távolmaradás kizárólag a szülő által az intézményvezetőnek címzett kérelem által, meg-

felelő indokok alapján lehetséges.

3

4.4. A tanórán kívüli foglalkozások formája, rendje:

A tanórán kívüli szervezett foglalkozások segítik az iskola célkitűzéseinek megvalósítását.

Az iskolában az alábbi tanórán kívüli foglalkozások vannak:

- napközis foglalkozások

- szakkörök

- korrepetálások, fejlesztő foglalkozások,felzárkóztató foglalkozások

- sportkör

- tanulószoba

- könyvtári foglalkozások

- egyéb iskolai foglalkozások

- kulturális rendezvények

- vetélkedők, tanulmányi versenyek

-DÖK rendezvények

- igény szerinti klubfoglalkozás

A fenti foglalkozások helyét és időpontját az intézményvezető helyettes rögzíti a tanórán kí-

vüli órarendben.

4.5.A tanítás eredményessége érdekében a tanulók az órára felkészülten, a szükséges eszkö-

zökkel érkezzenek. A hetes kötelessége a hiányzó tanulók jelentése, óra végén a tábla letörlé-

se.

Ha a tanár nem érkezik meg 5 perccel a becsengetés után a tanterembe, a hetesnek jelentenie

kell az intézményvezetőnek vagy a helyettesnek.

4.6. Naponta a tanulók legfeljebb csak két témazáró dolgozatot írhatnak, melyet a nevelő 3

nappal a megírás előtt jelez a tanulóknak.

4.7.Az utolsó óra után a tanulók kötelesek a székeket a padokra feltenni, a szemetet a padból

kivenni.

4.8.Az óraközi szünetet biztosítani kell a tanulóknak, melyet Ők az udvaron, rossz idő esetén

a tanteremben töltik az ügyeletes tanár felügyeletével.

4.9.Az iskolában ügyeleti rendszer működik, mely biztosítja a tanulók órák előtti és utáni fe-

lügyeletét. Az iskola épületében és a hozzátartozó területeken felügyelet nélkül tanuló nem

tartózkodhat. Szünetekben és tanórák előtt a pedagógus ügyeletes munkáját diák ügyeletesek

segítik. A két fő diákügyeletes kiválasztása a hetedik és nyolcadik évfolyamból történik és ez

az adott osztály osztályfőnökének a feladata. A megbízás egy hétre szól.

4.10.Tanítási idő alatt a tanulók engedély nélkül nem hagyhatják el az iskola épületét.

4.11.Az iskolai ünnepélyeken fehér ingben, blúzban,sötét nadrágban,szoknyában jelenjenek

meg a tanulók!

4.12.Tilos szeszes ital és egyéb ártalmas szer behozatala és fogyasztása!

4.13.AZ ISKOLA EGÉSZ RERÜLETÉN TILOS A DOHÁNYZÁS!!!

4

4.14.Az iskola kulturális és ünnepi rendezvényei:

- Tanévnyitó ünnepély

- Megemlékezés az Aradi Vértanukról, Nemzeti ünnepeinkről ( az 1956-os Forradalomról és

az 1848-as forradalom és szabadságharcról)

- Mikulás

- Karácsony

- Farsang

- Magyar Kultúra Napja

- Költészet napja

-A természet ünnepei

- Hősök Napja

- Nemzeti Összetartozás Napja,-- Trianoni megemlékezés

-A 8. osztályosok búcsúztatása

- Tanévzáró ünnepély

5 Az intézmény létesítményeinek használata

A Diákönkormányzat , Intézményi Tanács és a Szülői Munkaközösség díjmentesen használ-

hatja az iskola helyiségeit.

Az iskola könyvtárát minden tanuló látogathatja a meghatározott nyitvatartási időben és a

könyvtári házirendben leírtak szerint.

Az ebédlőben csak az ebédet igényelt tanulók tartózkodhatnak.

Mindenki köteles betartani a kulturált étkezés szabályait!

Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet

intézők tartózkodhatnak. Az iskola területén történő tartózkodás csak az ügy elintézéséig

tarthat! Nem az iskola létszámába tartozó, idegen” személy a hivatalos ügyintézésen túl

csak előre megbeszélt, egyeztetett időben tartózkodhat az iskola épületében. Ilyenkor a

takarító személyzet kíséretében keresheti fel az intézmény intézményvezetőjét vagy he-

lyettesét, aki engedélyezheti az épületben tartózkodást

6. Beiratkozás, felvétel, átvétel az iskolába:

Az iskola első osztályába való beiratkozásnál a törvényi előírásokat vesszük figyelembe,

speciális feltételek nincsenek.

A beíratáskor az alábbi dokumentumok szükségesek:

a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azo-

nosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány (lakcímkártya),

születési anyakönyvi kivonat

az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolás.

Az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolás lehet:

óvodai szakvélemény,

5

nevelési tanácsadás keretében végzett iskolaérettségi szakértői vélemény,

sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a Szakértői Bizottság szakértői vélemé-

nye.

Állandó bejelentett lakcím hiányában:

- szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező nem magyar állampolgár esetén:

- regisztrációs igazolás (határozatlan időre), vagy

- tartózkodási kártya (max. 5 éves érvényességi idővel), vagy

- állandó tartózkodási kártya.

Az iskolai beíratás alkalmával be kell mutatni a gyermek TAJ-kártyáját.

Az okmányiroda által kiállított, a diákigazolvány igényléséhez szükséges ún. NEK-adatlapot

is magukkal kell hozniuk.

A beíratáskor a szülőknek nyilatkozni kell a közös szülői felügyeleti jog gyakorlásáról.

Ahol csak az egyik szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogot a következő dokumentumok

valamelyike is szükséges:

szülők gyámhivatalban felvett nyilatkozata a szülői felügyeleti jog gyakorlásáról;

másik szülő halotti anyakönyvi kivonata;

gyámhivatal határozata;

bíróság ítélete.

A beíratás során kell arról is nyilatkozni, hogy a gyermek erkölcstant vagy hit- és erkölcstan

tantárgyat választ-e a tanévben.

- Hasonló az elbírálás rendje a felsőbb évfolyamokra - akár tanév közben - beiratkozó tanulók

esetén. Ebben az esetben a pedagógus megállapítja a tanuló tudásszintjét, meghatározzuk

az esetleges felzárkóztatás módját.

-A beiratkozást követően a felzárkózásra, az esetleges hiányok pótlására a tanuló haladékot

kap.

-A felzárkóztatás a tanítók, szaktanárok, a napközis, tanulószobás nevelő segítségével, irányí-

tásával történik. A tanuló köteles részt venni a felzárkóztató foglalkozásokon, melynek

eredményeiről, a fejlődés üteméről, illetve a felmerülő problémákról rendszeresen értesíti

az osztályfőnök. A türelmi időszakban a teljesítményt eltérő ütemben, egyéni elbírálásalap-

ján, esetenként szövegesen értékeljük. Ezt követően félévkor, ill. év végén már érdemjegy-

gyel értékelünk. (kivéve az első évfolyamon és második évfolyamon félévkor).

A felvételi eljárás különleges szabályai

Iskolánkba felvesszük azt a tanköteles gyermeket, aki az iskola beiskolázási körzetébe (Szo-

mód, Dunaszentmiklós) tartozik és az óvodai szakvélemény alapján felvehető. Felveszünk

6

körzeten kívüli gyermekeket is, ha az osztálylétszám lehetővé teszi. A körzeten kívüli tanulók

felvételénél elsőbbséget élvez:

- a gyermek HHH-s, HH-s , vagy SNI-s

- ha szülője intézményünkben dolgozik

- akinek régebb óta ide jár a testvére

- rendelkezik ideiglenes szomódi vagy dunaszentmiklósi lakcímmel

- szülei Szomódon vagy Dunaszentmiklóson dolgoznak

Általános iskolában felvételi vizsga nem szervezhető, de sorsolás igen.

Körzeti iskola

Az általános iskola köteles felvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányá-

ban tartózkodási helye a körzetében található .

Körzeten kívüliek felvétele

A további felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót a helyben szokásos módon - legalább tize-

nöt nappal a felvételi, átvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja

előtt - nyilvánosságra kell hozni.

Sorsolás

A különleges helyzetű gyermekek felvételének teljesítése után a szabad férőhelyekre további

felvételi kérelmeket is teljesíthetünk. Ha több a jelentkezési kérelem, mint a szabad férőhe-

lyek száma, akkor a felvételről sorsolással döntünk.

A sorsolás időpontja: A beiratkozást követő első munkanap

A sorsolás helyszíne: Szomódi Íriszkert Általános Iskola intézményvezetői iroda

A sorsolásban közreműködők:

A sorsolás az érintett szülők számára nyilvános.

A Sorsolási Bizottság tagjai:

- az alsós munkaközösség vezetője,

- a leendő elsős tanító,

- az intézmény vezetője, vagy helyettese,

- jegyzőkönyvvezető

A sorsolás menete:

A sorsolás lebonyolításának menetéről, a megtörtént cselekményekről jegyzőkönyv készül,

amit a Sorsolási Bizottság tagjai aláírnak.

7

A sorsolás megkezdése előtt kötelező a szülők tájékoztatása a sorsolás menetéről , valamint

arról, hogy kik közül kell sorsolni, mennyi a jelentkező és mennyi férőhelyre. A jegyző-

könyvben rögzíteni kell, hogy kik vannak jelen és kik maradtak távol.

Az intézmény igazgatójához érkezett kérelmek külön-külön jelölés nélküli, zárt borítékban- a

jelenlevők előtt -behelyezésre kerülnek a sorsolási urnába. Az urnából a jelenlévő szülők kö-

zül önként vállalkozók, ennek hiányában a sorsolási bizottság 1 tagja 1-1 borítékot kiemel,

majd jól hallhatóan felolvassa a kérelmező szülő gyermekének nevét, mely azonnal jegyző-

könyvezésre kerül.

Mindez addig folytatódik, amíg a rendelkezésre álló férőhelyek be nem töltődnek.

A megfelelő számú kihúzott név után ismertetni kell azoknak a nevét, akiket kihúztak, ill.

azoknak a nevét, akiket nem húztak ki ( fel kell olvasni a névsorokat ), majd ezeket is rögzíte-

ni kell a jegyzőkönyvben.

Meg kell kérdezni a jelenlevőket, hogy észleltek-e szabálytalanságot. A jegyzőkönyvben rög-

zíteni kell, hogy volt-e bármilyen zavaró esemény, észrevétel, hozzászólás, felvetés a sorsolás

lebonyolítása során.

Értesítési kötelezettség:

A kérelmező szülőket az iskola bejáratánál elhelyezett hirdető táblán, az iskola honlapján,

ill. a beiratkozáskor értesítjük a sorsolás időpontjáról, helyszínéről.

A szülőket írásban (tértivevényes levélben ) értesítjük a sorsolás eredményéről.

Az elutasítással kapcsolatos döntést HATÁROZAT-ba kell foglalni. Abban fel kell tüntetni a

sorsolás eredményét és a köznevelési törvény megfelelő hivatkozását. (Lásd: A jogorvoslat

rendje pontot ).

A jogorvoslat rendje:

A felvételi ügyekben másodfokon a fenntartó képviselője hoz döntést.

( Köznevelési tv. 37.§ 38.§ és 40.§ )

A szabályzat közzététele:

A szabályzatot az érintettekkel a következő módon ismertetjük:

Hirdető táblán való közzététel

Beiratkozáskor, a kérvény beadásakor való figyelemfelhívás, bemutatás

A honlapon való közzététel

7. A tanulók jogai:

-A tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll, amely jogviszony az iskolába való beíratás

napján jön létre.

-A tanulónak joga, hogy az intézményben biztonságban, egészséges környezetben neveljék,

oktassák.

8

- Képességeinek, adottságainak, érdeklődésének megfelelő tanórán kívüli szervezett foglalko-

záson vehet részt. A jelentkezés önkéntes, de ha jelentkezett, a tanév végéig járnia kell a fog-

lalkozásokra.

- Joga, hogy tanulmányi versenyeken, szükség esetén korrepetálásokon vegyen részt.

- Testi és szellemi fejlődése érdekében állapotának megfelelő fejlesztésben vesz részt.

- Választó és választható a diákképviseletbe. A jogai gyakorlásához szükséges információk-

hoz hozzájuthat.

- Jogában áll az iskolai rendezvényeken részt venni, kirándulásokra, táborokra jelentkezni.

- Joga a témazáró dolgozatok írása előtt egy héttel annak témájáról és időpontjáról tájékozta-

tást kapni. Egy nap kettőnél több témazáró dolgozat nem íratható.

- Osztályfőnökétől és szaktanáraitól, valamint az iskola vezetésétől tanulmányi, pályaválasz-

tási és személyes kérdésekben segítséget kérhet.

- Joga véleményt nyilvánítani az emberi méltóság tiszteletben tartása mellett.

-Emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, védelmet kell számára biztosítani a lelki

és fizikai erőszakkal szemben.

- A tanulónak joga és egyben kötelessége is, hogy az életkorának megfelelő, törvényileg előírt

kötelező védőoltásokat megkapja.

-A tanuló joga,hogy használja az iskola könyvtárát.

8.A tanulók kötelességei:

- Vegyen részt a kötelező és szabadon választott foglalkozásokon. Tegyen eleget rendszeres

munkával és fegyelmezett magatartással tanulmányi kötelezettségének.

- Tartsa meg a tanórai és a tanórán kívüli iskolai foglalkozások rendjét!

- Óvja saját és társai testi épségét! Haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak

vagy más alkalmazottnak, ha balesetet illetve veszélyes állapotot észlel!

- Az iskola vezetői, tanárai, alkalmazottai, valamint diáktársai emberi jogait és testi épségét

tartsa tiszteletbe!

- Testi sértés alkalmazása fegyelmi szankciókat von maga után!

- A tanuló köteles a rábízott taneszközöket, felszereléseket, valamint az iskola helyiségeit és a

hozzá tartozó területeket rendeltetésszerűen használni, állagukat megóvni.

- A tanuló az okozott kárt köteles megtéríteni, amely szándékos károkozás esetén a javítás,

helyreállítás, pótlás teljes összegét jelenti.

- A tanulók által az iskola területére engedély nélkül behozott tárgyakért felelősséget az iskola

semmilyen körülmények között nem vállal. Engedély nélkül behozott tárgynak minősül min-

den olyan tárgy, eszköz, ami nem szükséges része a tanuló tanfelszerelésének.

9

- A tanuló kötelessége, hogy a tanórákon pontosan és hiánytalan felszereléssel jelenjen meg!

- Az ellenőrző hivatalos okmány, melyet a tanuló köteles minden nap magával hozni, ennek

elmulasztása büntetést von maga után.

- A tanuló az iskolába magával hozott mobiltelefont, egyéb kép és hangrögzítésre alkalmas

eszközt köteles az iskolába érkezve kikapcsolni, és azt a tanítási idő befejezéséig kikapcsolt

állapotban tartani!

- A napközi-otthonos, tanulószobai és egyéb foglalkozások szabályait be kell tartani, annak

súlyos megszegése esetén a tanuló felelősségre vonásra számíthat.

- Tanulókra alkalmazandó szankciók házi feladat illetve eszköz és felszerelés hiány

esetén:

- Amennyiben a tanuló nem készíti el a házi feladatát vagy felszerelés nélkül jön iskolába,

úgy fekete pontot kap figyelmeztetésül. Ha öt ilyen fekete pontot szerzett, úgy „kis” egyest

írunk a naplóba fekete színnel, mely egy felelet jeggyel egyenrangú értékkel bír.

9.A házirend megsértésének következményei:

A Házirendben foglalt általános szabályok és viselkedési normák megsértéséért

- szóbeli figyelmeztetés jár, ha 1-2 alkalommal történik meg a vétség

- írásbeli figyelmeztetés jár, ha ennél többször, vagy a vétség súlya azt megkívánja

- további fokozott fegyelmezetlenségért osztályfőnöki figyelmeztető, intő, rovó, in-

tézményvezetői figyelmeztető, intő és rovó adható

- ezen túlmenően, ha a tanuló kötelességeit súlyosan, illetve kiemelkedő gyakorisággal

megszegi, fegyelmi büntetésbe részesíthető. A fegyelmi büntetés lehet:

- szigorú megrovás

- tantestületi intés

- tantestületi megrovás

10. A fegyelmi eljárás megkezdése előtt az iskola kezdeményezi a fegyelmi eljárás lefoly-

tatását megelőző egyeztető eljárást, melynek célja a kötelességszegéshez elvezető esemé-

nyek feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapo-

dás létrehozása a sérelem orvoslására. A megelőző eljárást a kötelességszegés tényének feltá-

rása, az előzetes meghallgatás után az iskolaminden lehetséges esetben kezdeményezi. Az

előzetes eljárás lehetőségéről és céljáról a fegyelmi eljárást lefolytató vezető szóban tájékoz-

tatja az érintett tanulókat, kiskorú tanuló esetén írásban azok szüleit. A szóbeli tájékoztatásról

10

jegyzőkönyvet kell felvenni és azt a fegyelmi eljárás irataihoz kell csatolni. A kötelességszegő

a tájékoztatástól, szülők írásos tájékoztatása esetén a levél kézhezvételétől számított 5 napon

belül kérheti az előzetes eljárás lefolytatását. Amennyiben 5 napon belül nem érkezik kérelem

az eljárásra, vagy azzal az egyik fél nem kíván élni, a fegyelmi tárgyalást folytatni kell.

- A fegyelmi eljárás megindításáról a kiskorú tanuló szüleit értesíteni kell.

- A büntetés fokáról az iskolavezetés dönt a tantestület, a diákönkormányzat, a szülő és a

tanuló jelenlétében.

- Az iskola tanulóinak fegyelmi eljárása előtti kötelező az egyeztetés!

- 32.§ (1) …biztosítani kell, hogy az iskolában szülői szervezet (közösség) és az iskolai,

diákönkormányzat közösen működtesse a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyez-

tető eljárást (a továbbiakban: egyeztető eljárás).

- Egyeztető eljárás

- Biztosítani kell, hogy a szülői szervezet és a diákönkormányzat közösen működtesse a

fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást.

- Egyeztető eljárás

- Az egyeztető eljárás célja:

- a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, az értékelés alapján a

kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdeké-

ben.

- Egyeztető eljárás

- Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal:

- - a sértett, (kiskorú sértett esetén a szülő,) és

- - a kötelességszegő, (kiskorú kötelességszegő esetén a szülő) egyetért.

- Szükséges feltétel: a két fél egyetértése.

- Egyeztető eljárás MENETE

- 1. A sértett hozzájárulásával a kötelességszegő tájékoztatása a fegyelmi eljárás megindí-

tásáról szóló levél útján.

- 2. Öt tanítási napon belül kérheti a kötelezettségszegő.

- 3. Legfeljebb 15 napon belül egyezség vagy fegyelmi indul.

-

- Mediátor is bevonható.

-

- Ki lehet a sértett:

- - Tanuló (verekedés, lopás, megalázás…)

- - Tanár (személyiségi jogai sérülnek)

- - Más személy (házirend alapján sértetté vált).

- Egyeztető eljárás eredménye

- MEGÁLLAPODÁS

- - Ha megállapodás született, a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni.

- - Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett nem kéri az eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást

meg kell szüntetni.

11

- - Ha a felek a megállapodásban kikötik, a megállapodást az osztályközösségben, illetve a

nagyobb közösségben meg lehet vitatni.

-

- A fegyelmi tárgyalás menete

- - A tanuló figyelmeztetése a jogaira.

- - A diák terhére rótt kötelességszegés ismertetése.

- - Bizonyítékok bemutatása (bizonyítási eljárás).

- - Iratbetekintés, nyilatkozati, indítványozási jog.

- - Diákönkormányzat véleményezési joga.

- - Fegyelmi határozat hozatal.

- - A fegyelmi határozat szóbeli kihirdetése.

- A fegyelmi határozat meghozatalakor követendő elvek

- - Jogszerűség elve

- - Személyes felelősség elve

- - Ártatlanság vélelme

- - Bizonyítottság követelménye

- - Személyre szabott büntetés elve

- - Egy vétség egy büntetés elve

- - Fokozatosság elve

A mulasztás igazolására vonatkozó helyi rendelkezések

Ha a tanuló az iskolai kötelező foglalkozásokról távol marad, mulasztását igazolnia kell.

Mulasztását igazoltnak kell tekinteni

- Ha a tanuló előzetes engedélyt kapott távolmaradásra;

- 1-1 tanítási órától szaktanár engedte el;

- 1-3 tanítási napról az osztályfőnök engedte el.; (évi 1 alkalommal)

- Ennél több napról (üdülés esetén) az intézményvezető adhat engedélyt.

. A távolmaradásról az előzetes engedélyt a szülőnek kell kérni levélben vagy a tájékozta-

tó füzeten keresztül. Távolmaradás igazolása más formában nem fogadható el.

A tanuló előzetes engedély kérés nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolai

foglalkozásokról (betegség, hivatalos idézés, közlekedési nehézségek, élősdivel való fe r-

tőzöttség, stb.) A tanuló szülője ilyen esetben is köteles bejelenteni a mulasztás okát az

osztályfőnöknek, a napközi otthon vezetőjének lehetőleg még a hiányzás első napján.

A bejelentés elmaradása esetén az osztályfőnöknek intézkednie kell a mulasztás okának

felderítésérre. Élősdivel való fertőzöttség megszüntetése után csak védőnői igazolás fe l-

mutatása esetén jöhet a tanuló iskolába. Ha a tanuló betegség miatt hiányzik, orvosi bizo-

nyítvánnyal igazolja mulasztását. Betegség után a tanuló csak orvosi engedéllyel já rhat

újra iskolába. Az igazolást köteles a tanuló iskolába jövetelének első napján bemutatni,

12

melyet a tájékoztató füzetbe is be kell jegyezni. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek,

ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását.

Eljárások az igazolatlan mulasztás esetén:

Ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan .Az iskola köteles a szülőt érte-

síteni a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásánál. A második igazolatlan nap után a

jegyzőt kell értesíteni. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mu-

lasztás következményeire. A szülő 3 napot igazolhat.

- Súlyos jogellenességnek minősül, ha a tanuló igazolatlanul hiányzik, engedély nélkül el-

hagyja az iskolát, saját és mások testi épségét veszélyezteti, társait fizikai vagy lelki erő-

szaknak teszi ki, társain nyerészkedik, vagy üzletel, öltözködése megbotránkoztató, visel-

kedése a közerkölcsöt és a jó ízlést sérti, egészségre ártalmas szert,/ dohányáru, alkohol,

drog stb./ tart magánál, szándékosan rongál, a felnőttekkel tiszteletlenül beszél, velük

szembeni magatartása durva, sértő.

11.A tanulók jutalmazásának formái:

Dicséretek:

Tanulmányi munkáért

- iskolagyűlés előtti szóbeli dicséret

- tanulmányi munkáért szaktanári dicséret,

- közösségi munkáért osztályfőnöki dicséret, intézményvezetői és nevelőtestületi dicséret

adható.

Tanulmányi és sportversenyekért:

- iskolai 1-3. helyezés: 5-ös érdemjegy

- területi 1-3. helyezés: szaktanári dicséret

- megyei 1-3. helyezés: intézményvezetői dicséret

- országos 1-10. helyezés: nevelőtestületi dicséret

12.A tanításhoz kapcsolódó szabályok:

- A tanulók tanítási napokon az iskola udvarán gyülekeznek 745

-kor.

- Az osztályba érkező nevelőt, látogatót felállva köszöntik.

- Tízóraijukat az óraközi szünetekben fogyasztják el.

- Fűtési szezonban mindig váltócipőben tartózkodnak a tantermekben, egyébként az ügyele-

tes nevelő utasítása a meghatározó.

- Óraközi szünetekben jó idő esetén az udvaron, rossz idő esetén az épületben tartózkodnak.

- Az iskola épületét tanítási időben csak engedéllyel hagyhatják el a tanulók.

- Távolmaradást igazolni az orvos, illetve évente három nap terjedelemben a szülő jogosult.

13

- Távolmaradásra engedélyt 3 napig az osztályfőnök, ezen túlmenően az intézményvezető

adhat.

- Ha a tanuló betegség vagy egyéb nyomós ok miatt nem készült, azt jelentse az óra elején a

szaktanárnak!

13.Az iskolai magatartás szabályai:

- Az iskolába ápoltan, tisztán, életkorának megfelelő ízléses ruházatban és hajviselettel je-

lenjen meg!

- Tilos a haj-, köröm-és arcfestés, valamint testékszerek viselete!

- A tanítási nap végén a termeket rendezetten hagyják el, a padokból a szemetet szedjék

össze!

- A hetesek ügyeljenek az osztály rendjére, felszerelésére, szellőztessenek, jelentsék a hi-

ányzó tanulókat, tartsák tisztán a táblát!

- Használják rendeltetésszerűen az iskola berendezéseit!

- Mobiltelefont az iskola területén a diákoknak használni nem szabad.

Az iskolán kívüli rendezvényeken intézményünk tanulóinak ugyanazon elvárt

magatartást kell tanúsítani,mint az iskola falain belül.

A TANULÓK- MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK MINŐSÍTÉSE:

A magatartás, szorgalom minősítése része a tanulók értékelésének.

A tanulók magatartásának, szorgalmának értékelése az alábbiak szerint történik

A MAGATARTÁSBÓL ADOTT ÉRDEMJEGYEK FELTÉTELEI:

PÉLDÁS:

- elfogadja az intézménynek, mint közösségnek a deklarált és valóságos értékvilágát,

- példás viselkedésével elősegíti az új mikroközösségek alakítását önmegvalósításhoz, az

értékminőségek vállalásához,

- a Házirendet megtartja, társait is erre ösztönzi,

- nevelőivel, társaival, felnőttekkel szemben tisztelettudó udvarias,

- fegyelmezettsége nagyfokú, megbízható, pontos, segítőkész,

-

JÓ

- részt vesz az osztályközösség életében a rábízott feladatokat elvégzi, viselkedése ellen álta-

lában nincs kifogás,

- új mikroközösségek alakítására általában nincs hatással,

- a Házirendet megtartja,

- nevelőivel, társaival, felnőttekkel szemben tisztelettudó,

- fegyelmezettsége megfelelő, általában megbízható, pontos, segítőkész.

14

VÁLTOZÓ:

- közösségben csak vonakodva tevékenykedik, alakítására. nincs befolyással, viselkedésé-

vel szemben kifogás merül fel,

- a Házirendet csak részben, figyelmeztetéssel tartja be,

- nevelőivel, társaival, felnőttekkel szemben viselkedése kifogásolható,

- fegyelme ingadozó, munkája pontatlan

ROSSZ:

- Az intézmény értékrendszerét nem fogadja el, közösségek fejlődését hátráltatja, viselkedé-

sével rossz példát mutat társainak,

- a Házirendet a figyelmeztetések ellenére sem tartja be,

- nevelőivel, társaival, felnőttekkel szemben tiszteletlen, udvariatlan

- Durván beszél, verekszik.

- fegyelmezetlen, megbízhatatlan, viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, okta-

tást akadályozza; több alkalommal igazolatlanul mulaszt.

SZORGALOMBÓL ADOTT ÉRDEMJEGYEK FELTÉTELEI

A, tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a

példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használ-

juk.

A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök

osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyí tványba bejegyzi.

A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és

a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító ne-

velők többségi véleménye dönt az osztályzatról.

A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell

jegyezni.

AZ iskolában szorgalom értékeléséneknek és minősítésének követelményei a

következők:

Példás (5) az a tanuló, aki:

- képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;

- tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi;

- a tanórákon aktív, szívesen vá11a1 többlet feladatokat is, és azokat elvégzi;

- munkavégzése pontos, megbízható;

- a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz;

- taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

Jó (4) az a tanuló, aki:

- képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmWy7 teljesítményt nyújt;

- rendszeresen, megbízhatóan dolgozik;

- a tanórákon többnyire aktív;

- többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken valórészvételt önként nem

vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti;

- taneszközei tiszták, rendezettek.

Változó (3) az a tanuló, akinek:

15

- tanulmányi eredménye elmarad képességeitől;

- tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait ne; mindig teljesíti;

- felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik;

- érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja;

- önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre

- felügyelettel dolgozik.

Hanyag (2) az a tanuló, aki:

- képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében;

- az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg;

- tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen;

- feladatait többnyire nem végzi el;

- felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek;

- a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül;

- félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen

-

14.A tanulókra vonatkozó anyagi kártérítési szabályok

- Gondatlan károkozás esetén a tanuló gondviselőjét anyagi felelősség terheli,melynek

mértéke nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér 50%-át.

- Ha a tanuló szándékosan kárt okoz, azt meg kell téríteni! Ennek maximális összege a

mindenkori minimálbér ötszöröse lehet.

15.A javító és osztályozó vizsgák szabályai

Osztályozóvizsga szabályzata

A felsőbb évfolyamba lépéshez szükséges osztályzatai megállapításához vagy adott tantárgy-

ból az osztályzat megszerzéséhez a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie, ha

- a jogszabályban megengedett időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján

osztályozóvizsgát tehet;

- külföldi tartózkodás, magántanulói státusz illetve egyéb ok miatt az intézményvezető

engedélyezte számára az osztályozóvizsga letételét;

-felmentették a kötelező foglalkozásokon való részvétel alól, de osztályozóvizsga

letételére kötelezték;

- tanulmányi idejének megrövidítését engedélyezték (egy vagy több tantárgyból, illet-

ve,valamennyi tantárgyból);

- más iskolából lépett át, és az előzőkben nem tanult tantárgyakból (pl. idegen nyelv) vizsga

letételére kötelezték;

- a tanórákon nem tanult tantárgyból osztályozóvizsga letételére engedélyt kapott.

Osztályozóvizsgával kapcsolatban a következők szerint kell eljárni:

- Várható időpontjait az intézményvezető jelöli ki. A vizsga pontos napjáról a vizsgázó,

illetőleg a szülő minimum a vizsga előtt két héttel értesítést kap.

16

- Egy vizsgaidőszakban legfeljebb 2 évfolyam tananyagából tehető osztályozóvizsga.

- Az osztályozóvizsga követelményeiről a tanuló minimum a vizsga előtt 6 héttel

írásbeli tájékoztatást kap.

- Az osztályozóvizsga helye az iskola, amellyel a tanulónak tanulói jogviszonya van.

- Az osztályozóvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A vizsga eredményét a

törzslapba is a bizonyítványba a megfelelő záradékkal be kell vezetni. Az összevont osztá-

lyozóvizsga eredményeit évfolyamonként külön kell jegyzőkönyvbe foglalni, illetőleg a törzs-

lapba és a bizonyítványba külön-külön kell minden évfolyam osztályzatát bevezetni.

- Az eredményhirdetés az osztályozóvizsga jegyzőkönyvének átadásával történik.

Az osztályozó vizsga tantárgyai a következők:

1-4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret.

5-6. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, idegen nyelv,természet

ismeret,

idegnnny

enyelv

nnnnnnnn

nnnnnnnn

nnnnnnnn

nnnnnnn,

német

nyelvv

- 7-8.- évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, fizika, bio-

lógia, kémia, földrajz, idegen nyelv

Javítóvizsga szabályzata

Javítóvizsgán kell részt vennie annak a tanulónak, akinek valamelyik tantárgyból az év végén

megállapított osztályzata elégtelen volt, vagy az osztályozóvizsgán elégtelenre teljesített.

A javítóvizsgával kapcsolatosan az alábbiak szerint kell eljárni:

- A javítóvizsga helye az az iskola, amellyel a tanulónak tanulói jogviszonya van.

- A javítóvizsgára utasított tanuló az intézményvezető által megállapított napon javítóvizs-

gát tehet.

- A vizsga idejéről az intézményvezető a tanulót és annak szüleit írásban (pl. az iskola fali-

újságán, értesíti.

- A javítóvizsga követelményeiről a tanuló a vizsgára utalást követő egy héten belül írás-

beli tájékoztatást kap.

- A javítóvizsga indokolatlan elmulasztása osztályismétlést jelent.

- A rendkívüli okból, intézményvezetői engedéllyel elhalasztott javítóvizsgára készülő tanu-

lónak részt kell vennie a következő felsőbb osztály tanulmányi munkájában, mulasztásait sza-

bályosan igazolnia kell, munkáját a többi tanulóhoz hasonlóan kell elbírálni. A javítóvizsga

sikeres letétele után a tanuló az osztálynak végleges tagja lesz, sikertelen vizsga esetén az

előző osztályt kell megismételnie.

-Igazolatlan meg nem jelenés a vizsgán, vagy szabálytalanság miatti eltiltás

osztályismétlést von maga után.

- A javítóvizsgát az osztályozó vizsgára előírt módon kell lebonyolítani.

- Az írásbeli vizsga időtartama tantárgyanként az 5-6. évfolyamon legfeljebb 60 perc lehet,

17

7-8. évfolyamon 60-90 percig, 4. évfolyamon 40-60 percig terjedhet. Egy napon legfeljebb

két írásbeli vizsgát lehet tenni.

- A szóbeli az iskola tanáraiból alakított vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabi-

zottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót előzőleg tanította.

Az elnöki teendőket az intézményvezető vagy megbízottja látja el. A vizsgán az elnökön és a

kérdező tanáron kívül még legalább egy vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie.

A tanulónak az általa kihúzott tétel kidolgozására min. 20 percet kell biztosítani (kivéve az

idegen nyelv, ahol nincs felkészülési idő). A feleletek maximális időtartama 15 perc.

Az a tanuló, aki feladatát nem tudja megoldani, még egy feladatot kap (húz), további felké-

szülési idővel. Végső osztályzata a két felelet százalékos átlaga lesz.

- Ha a tanuló csak szóbeli vizsgát tesz, teljesítményéről a kérdező tanár rövid írásos értéke-

lést ad (ezt a jegyzőkönyvhöz mellékeli).

- Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére meg nem

engedett eszközt használ, az intézményvezető a vizsga folytatásától eltilthatja. A vizsgája si-

kertelen és csak az osztály megismétlésével folytathatja tanulmányait. Az indokolatlanul fél-

behagyott vizsgát úgy kell tekinteni, mint ami nem sikerült. Az önhibán kívüli; indokolt vizs-

gamegszakítás esetén módot kell adni annak megismétlésére.

- A javítóvizsgán nyújtott tanulói teljesítmény értékelése az adott tantárgy munkaközösség

által elfogadott értékelési rendszere szerint történik.

- A javítóvizsga díjtalan a vizsgázó számára.

- A javítóvizsga nem ismételhető meg.

- A javítóvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A javítóvizsga eredményét az

osztályfőnök írja be a törzskönyvbe és a bizonyítványba, és ezt az intézményvezető írja

alá.

Az eredményhirdetés a bizonyítvány kiosztásával történik, legkésőbb az utolsó vizsgát köve-

tő napon.

16.Tanulókra, dolgozókra vonatkozó óvó-védő szabályok

- A nevelők az első tanítási napon a két osztályfőnöki óra keretében munka-és balesetvédel-

mi ,tűzvédelmi oktatásban részesíti a tanulókat,melynek rögzítése a naplóban történik.

- A Munkavédelmi és Tűzvédelmi szabályzat betartása minden dolgozónak és tanulónak

kötelező! E dokumentum tartalmának megismertetése a tanulók esetében az osztályfőnök

,míg a dolgozók esetében a munkavédelmi és tűzvédelmi megbízott feladata.

Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók ré-

szére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, vala-

mint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a

szükséges intézkedéseket megtegye.

18

Az iskola dolgozóinak, feladatai a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolato-

san:

a.) Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania a munkabiztonsági szabályzat,

valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit.

b.) Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biz-

tonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat

és viselkedési formákat.

c.) A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beoszt á-

sukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyama-

tosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabá-

lyokat a tanulókkal betartatni.

d.) Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük

és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó

veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek fe l-

tétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő

esetekben:

• A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell:

= az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat,

= a házirend balesetvédelmi előírásait,

= a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekö-

vetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét,

= a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban.

• 'Tanulmányi kirándulások, túrák előtt,

• Közhasznú munkavégzés megkezdése előtt,

• Rendkívüli események után,

• A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívnia a tanulók figye lmét.

e.) A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű fela-

dat, illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kö-

telező viselkedésszabályaira,

f.) A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpon t-

ját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződ-

nie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket.

h.) Az iskola intézményvezetője az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi

feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A

19

munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe

bevont dolgozókat a munkabiztonsági szabályzat tartalmazza

i.) Rendkívüli esemény (tűz, természeti katasztrófa; bombariadó, stb.) esetén az épület

kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét a tűzvédelmi szabályzat mellékleté-

ben található tűzriadó terv előírásai szerint kell elvégezni.

A tűzriadó tervben meg kell határozni:

• a rendkívüli esemény jelzésének módjait,

• a dolgozók, tanulók riasztásának rendjét,

• a dolgozóknak a rendkívüli esemény esetén szükséges tennivalói t (kiürítés, mentés,

rendfenntartás, biztonsági szervek - rendőrség, tűzoltóság - értesítése, fogadásuk

előkészítése, biztonsági berendezések kezelése),

• az iskola helyszínrajzát,

• az építmények szintenkénti alaprajzát (a menekülési útvonalakkal, a vízszerzési he-

lyekkel, a helyiségeket és a veszélyességi övezeteket a tűzveszélyességi osztály

feltüntetésével, közművezetékek központi elzáróival.)

Gyermekbalesetek megelőzése

Cél: tanulóink testi épségének megóvása az iskolában, otthon, üdülés, táborozás idején

és a közlekedésben.

Fő feladatnak tekintjük a megelőzést!

17.A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás formái,rendje

- A rendszeres egészségügyi ellátást és felügyeletet az iskolaorvos és iskola védőnő bizto-

sítja.

Ezek a következők:

- -szűrővizsgálatok

- -közegészségügyi ellátás

- -gyógytestnevelésre utaltak kiszűrése

- -preventív ellátás

- -higiéniai állapot szűrése

- -kötelező oltások

18.Szociális és normatív kedvezmények

Étkezési támogatás

(A kedvezmények igénybevételére a hatályos törvények az irányadók.)

20

19. A tanulók véleménynyilvánítása, tájékoztatása.

AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTEL RENDJE

A tanulók véleménynyilvánítási joga a Diákönkormányzaton (DÖK) keresztül érvényesül.

Feladatok:

- Szeptemberben:

- DÖK tagok választása

-DÖK segítő pedagógus megbízásának felülvizsgálata

Javaslattételi jog:

- tanórán kívüli foglalkozások szervezése

- egy tanítás nélküli munkanap programja

Véleménynyilvánítási jog:

A tanulók az őket érintő kérdésekben a törvényi előírásoknak megfelelően a diákönkormány-

zaton keresztül élhetnek véleménynyilvánítási jogukkal. A DÖK vezetősége évfolyamonként

2-2 megválasztott osztály képviselőből és 2 fő segítő pedagógusból áll. A DÖK havonta ülé-

sezik, ahol a képviselők megfelelő tájékoztatást kapnak az iskolai programokról, az iskolai

életről, eseményekről, versenyekről, pályázatokról,stb. és ahol elmondhatják kívánságaikat.

Az éves munkaterv elfogadása előtt ki kell kérni a DÖK véleményét! Havonta iskolagyűlésen

átfogó értékelést kapnak tanulóink az elmúlt egy hónap eseményeiről, valamint az elkövetke-

ző hónap terveiről. Az iskolagyűlést az intézményvezető tartja.

20.A tankönyvrendelés, ellátás és támogatás rendje

Vonatkozó jogszabályok:

- a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.)

- a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény (a továbbiakban: Ntt.)

- a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek

végrehajtásáról, valamint a tankönyvellátásban közreműködők kijelöléséről szóló 501/2013. (XII.29.)

Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet)

- a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tan-

könyvellátás rendjéről szóló 17/2014. (III.12.) EMMI rendelet (a továbbiakban: EMMI rendelet)

A köznevelési törvény rendelkezik arról, hogy 2013. szeptember 1-jétől az elsőtől a nyolcadik

évfolyamig az állam biztosítja, hogy a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen álljanak

rendelkezésre azzal, hogy a térítésmentes tankönyvellátást első alkalommal a 2013/2014. tan-

évben az első évfolyamra beiratkozott minden tanuló számára, ezt követően felmenő rend-

szerben kell biztosítani.

E mellett az állam a tankönyvtörvény alapján továbbra is biztosítja rászorultsági alapon az

ingyenes tankönyvellátást a köznevelési törvény ezen rendelkezése által még nem érintett

21

évfolyamokon, tehát az általános iskolák kifutó évfolyamain (2013. szeptember 1-jétől a 2-8.

évfolyamokon, ezt követően minden évben eggyel csökkenő évfolyamon).

Igények felmérése

Az iskola minden évben január 10-ig köteles tájékoztatni a szülőket és felmérni, hogy hány

tanuló esetében kell biztosítani a köznevelési törvény szerinti térítésmentes tankönyveket,

illetve a tankönyvtörvény szerinti normatív kedvezményt. A szülők az ingyenes tankönyvre

vonatkozó igényüket a tankönyvrendelet 5.sz. mellékletében szereplő meghatározott igénylő-

lapon nyújthatják be az iskolának. A belépő évfolyamok és tanulók esetén az igénylési lehető-

séget a beiratkozás alkalmával kell biztosítani a szülők számára.

A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához továbbra is szükséges a megfelelő

okiratok bemutatása (családi pótlék folyósításáról szóló igazolás, szakorvosi igazolás, önkor-

mányzati határozat, stb.).

Az ingyenesség biztosítása

Az ingyenes tankönyvellátás biztosítására az iskolának kötelezettsége az 1- 8. évfolyamon. Az

iskolától történő tankönyvkölcsönzéssel, használt tankönyvek biztosításával, valamint tan-

könyvek megvásárlásával, illetve e három módszer együttes alkalmazásával is rendelkezésre

bocsáthatja a tankönyveket az intézmény a tanulói számára. A támogatás hatékony haszno-

sítása érdekében a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény első helyen említi az ingyenes

tankönyvellátásnak a könyvtári állományból kölcsönzés útján történő biztosítását.

Az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak esetében a szülőktől semmilyen pénzbeli – kiegé-

szítő - hozzájárulás nem követelhető. Az iskolavezetők felelőssége, hogy a munkaközösségek

ellenőrzésén keresztül a tankönyvcsomagok ára összhangban legyen az egy főre jutó normatív

tankönyvtámogatás összegével. Térítésmentesen kell biztosítani minden fajta kiadványt (tan-

könyveket, munkafüzeteket, gyakorló lapokat, atlaszokat, feladatgyűjteményeket, stb.) az

iskolába járó, illetve újonnan beiratkozó minden arra jogosult tanulónak.

Tartós tankönyvek rendelése

Az ingyenes tankönyv felmenő rendszerű biztosításával párhuzamosan, az iskola köteles tar-

tós tankönyvet rendelni adott tantárgyból (a matematika műveltségterület kivételével), ha

ilyen előfordul a tankönyvjegyzéken.

Az állam által biztosított ingyenes tartós tankönyveket az igazgatónak az iskola könyvtári

állományába kell venni, és a tanuló részére a tanév feladataihoz rendelkezésre kell bocsátani

az iskola házirendjében meghatározottak szerint. A tartósként nem használható munkafüze-

tekre, feladatlapokra nem vonatkozik ez a rendelkezés.

Iskolán belüli tankönyvellátási feladatok

Az iskolán belüli tankönyvellátás megszervezése és lebonyolítása az iskola feladata és fele-

lőssége.

22

A tankönyvrendelet szerint a tankönyvrendelés elkészítésével egyidejűleg az iskolai tan-

könyvellátás helyi rendjében az iskola igazgatójának meg kell nevezni a tankönyvfele-

lőst, annak feladatait, az iskolai tankönyvellátás során elvégzésre kerülő munka ellenér-

téke elismerésének elveit.

Az iskola a tankönyveket a Könyvtárellátótól a tanulók részére megbízásból értékesítésre át-

veszi, majd a tankönyvfelelős részt vesz a tankönyvellátással kapcsolatos iskolai helyi felada-

tok ellátásában: többek között a Könyvtárellátó által beszerzett tankönyveknek a tanulók és az

iskolai könyvtár részére történő átadásában; a sérült, elveszett, hibás tankönyvek pótlásában

és a visszáru kezelés iskolán belüli feladatainak lebonyolításában; valamint az ehhez kapcso-

lódó adminisztratív és elszámolási feladatok elvégzésében. Az iskola számára a Könyvtárellá-

tó az iskolai helyi feladatok ellátásának elősegítése érdekében díjazást fizet, a díjazás felhasz-

nálásának szabályairól az iskolai tankönyvellátás helyi rendjében kell rendelkezni.

• A kölcsönzés egy tanévre szól, amelyet évente meg kell újítani addig az időpontig,

amíg az adott tantárgyból az iskolában a felkészítés folyik.

• A tankönyv elvesztéséből, megrongálódásából, nem rendeltetésszerű használatából

adódó kárt (esztétikai és tartalmi kár miatt tovább nem használható) köteles a tanuló

szülője megtéríteni a tankönyv megvásárlásával.

• A kölcsönzött könyvben a kölcsönző tanuló nevét minden évben fel kell tüntetni.

A tankönyvek kölcsönzése az iskolai könyvtáros tanár vezetésével, nyilvántartásával történik,

amelyhez segítséget ad az iskolai tankönyvfelelős és a szaktanárok.

Ingyen tankönyv, térítésmentes tankönyv

Az ingyenes tankönyvellátásra jogosult diákok számára a tankönyveket a vásárolt illetve az

iskolai könyvtár állományból biztosítjuk. A tanulók és a pedagógusok a tanév során szükséges

köteteket, a szükséges pedagógus kézikönyveket a könyvtáros által meghatározott időpontban

kölcsönözhetik ki a könyvtárból.

A tankönyvrendelést – a munkaközösségek véleményének kikérésével – az intézményvezető

által megbízott tankönyvfelelős készíti el. Az intézményvezető tájékoztatja a szülőket a meg-

rendelt tankönyvek köréről, lehetővé teszi, hogy a tankönyvrendelést a szülői munkaközösség

véleményezze. Az intézményvezető elektronikus formában megküldi a tankönyvrendelési

adatokat a fenntartónak, és beszerzi a fenntartó jóváhagyását.

A tanuló anyagi felelősséggel tartozik az „ingyenesen” ,térítésmentesen biztosított tanköny-

vekért. Amennyiben szándékosan megrongálja,vagy esztétikailag nem megfelelő állapotban

adja vissza(firkálás, koszolódás,gyűrődés,stb.) meg kell térítenie az okozott kárt. A kár értéke:

1. év után a bekerülési költség 75%-a, második év után a bekerülési költség 50%-a, harmadik

év után a bekerülési költség 25%-a. Negyedik év után selejtezhető.

A tartós„ingyenesen”, térítésmentesen kapható tankönyvek nyilvántartása az iskolai könyvtá-

ros feladata. Az iskolai könyvtáros bevételezi a tartós tankönyveket, pecséttel látja el és nyil-

vántartásba veszi. Tanév elején a tanulóknak azokat átadja, majd tanév végén visszavételezi.

23

21.A házirend nyilvánossága

A házirend hozzáférhető:

- Intézményvezetői irodában

- Osztálytermekben

- Iskolakönyvtár

Szomód, 2014. augusztus 25.

Beck Ottóné

intézményvezető

24

A házirend tartalma

1.Bevezető 2

2. Az intézmény neve és székhelye 2

3. Az intézmény OM azonosítója 2

4. A munkarenddel kapcsolatos szabályok 2

5 Az intézmény létesítményeinek használata 4

6. Beiratkozás, felvétel,átvétel az iskolába 4

7. A tanulók jogai 7

8.A tanulók kötelességei 8

9.A házirend megsértésének következményei 9

10. A fegyelmi eljárás 9

11.A tanulók jutalmazásának formái 12

12.A tanításhoz kapcsolódó szabályok 12

13.Az iskolai magatartás szabályai 13

14.A tanulókra vonatkozó anyagi kártérítési szabályok 15

15.A javító és osztályozó vizsgák szabályai 15

16.Tanulókra,dolgozókra vonatkozó óvó-védő szabályok 17

17.A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás formái,rendje 19

18.Szociális és normatív kedvezmények. 20

19. A tanulók véleménynyilvánítása,tájékoztatása 20

20.Tankönyvrendelés,-ellátás és támogatás 20

21.A házirend nyilvánossága 23

25