I. Országos Üzemtörténeti Konferencia1

Böőr László felszólalása

1967 óta a H N F Pest megyei Bizottsága, a Pes t megyei Tanács V. B. Művelődésügyi Osztálya és a Pest megyei Levé l t á r évenként meghi rde t i a hely tör ténet í rói -krónika írói pályázatot , a m e l y r e évente 60—80 pá lyamű érkez ik . Bár a pályázat i fe lh ívásban k i -eme l t en h í v j u k fe l a f igyelmet az ipar i és mezőgazdasági üzemek, a vál lalatok, szöve t -kezetek tö r téne tének , k r ó n i k á j á n a k elkészítésére, mégis meg kell á l lapí tani , hogy ebbő l a t émakörbő l megyénkben n a g y o n kevés p á l y a m ű készül. T isz tában vagyunk azzal, hogy éppen a vá l la la tok és szövetkezetek t a l á l n a k leginkább módot ar ra , hogy k r ó -nikaírói , tö r téne t í ró i é rdeklődésű és ha j l andóságú dolgozóikat s a j á t maguk részére min tegy meg ta r t sák , sa já t m a g u k foglalkoztassák. Gondolok itt o lyanokra , hogy az e l -múl t években megyénkben is igen szép és díszes kiál l í tású üzemtör téne tek , jub i l eumi k iadványok l á t t ak napvilágot, o lyanok, ame lyeke t n e m avato t t t ö r t éne tku ta tók kész í -te t tek. szerkesz te t tek . Megjegyzem, hogy ezek n a g y része eléri a k í v á n t szakmai szín-vonalat , pl. a Százha lombat ta i Kőola j ipa r i Vá l la la t a Dunakeszi J á r m ű j a v í t ó vagy a Csepel Autó jub i leumi k iadványa i . Szerzőik, az üzemek dolgozói, az üzem vázla tos tö r t éne tének b e m u t a t á s a mel le t t — igaz kisebb, de egyre növekvőbb mennyiségben — módot t a lá lnak az üzem h é t k ö z n a p j a i n a k a b e m u t a t á s á r a is. Hasonló örömmel ü d v ö -zöl jük, hogy a rendszeresen m e g j e l e n ő üzemi l ap o k b an egyre többször t a l á lunk tö r t é -net i jel legű í rásokat , egyes e seményeke t pedig k i fe jeze t ten k rón ikasze rűen í rnak le. Csak s a j n á l h a t j u k , hogy ezek a k i adványok n e m m i n d e n esetben j u t n a k rendel te tés -szerűen közgyűj teményekbe .

A Pes t megye i Levél tárhoz beküldöt t helytör ténet i , üzemtör téne t i pá lyaművek legnagyobb része esetenként i üzemfeldolgozás, amelyek az üzem valamilyen év fo r -du ló jához kö tődnek . Ennek köve tkez tében a p á l y a m ű elnagyolt és önmagában , elszige-te l ten vizsgált üzemtör ténet , m e l y n e k egyetlen cé l ja va lami lyen fe j lődés bemuta tása . For rásu l l eggyakrabban az éves mér legbeszámolóka t használ ják , jegyzőkönyveket csak r i tkán, egyéb forrásokihoz meg sz in te egyá l ta lán n e m nyúlnak, a legtöbb esetben az elemziést és a következtetések levonásá t sem végzik el. Pedig mi ezektől a pá lyamű-vektől e lsősorban azt vár juk , hogy ne az egyéb forrásokból , az üzem egyéb irataiból is rendelkezésre álló tényezőket és ada toka t közöl jék, és azt t öbb-kevesebb sikerrel do l -gozzák fel .

A Pest megye i helytör ténet í rói , krónikaí ró i pá lyaművek a l a p j á n az az á l l áspon-t u n k a laku l t ki, hogy elsősorban az üzemi k r ó n i k á k készítését kel l szorga lmaznunk . A községi faluikrónikákhoz hason lóan ez a m ű f a j az, ahol az üzem dolgozói a leg töb-bet a d h a t n a k az üzemtör t éne t - í r á s számára . Az egyik legfontosabb, hogy a k rón ikák rendszeresen és hosszabb t ávon készül jenek , egy üzemi kollektíva közös a lko tásakén t j ö j j enek létre. Haszná l j ák ki az t a lehetőséget, hogy az események a szerzők je len lé-tében tör ténnek, m a g u k a t a szerzőket közvet lenül is érint ik.

Az üzemi krónika í ró i mozga lom k ibontakoz ta tása olyan fe ladat , m e l y r e nagyobb f igyelmet k í v á n u n k Pest m e g y é b e n fordí tani . Megyénkben a H a z a f i a s Népf ron t Pes t megyei Bizot tsága tervezi, hogy a pályázatot k i í ró szervek közé a Szakszervezetek Pes t megyei Tanácsá t és szakbizot tságai t is bevon ja . A népf ron t - szerveze tek a községi k rón ika í r á s t e rén szerzett bőséges t apasz ta la ta ikka l segítenek az üzemi k rón ikák készí -tésében. Ebben a m u n k á b a n a k rón ikák készítői továbbra is s z á m í t h a t n a k a szak -emberek és a közgyű j t emények t udományos besorolású dolgozóinak támogatásá ra . Fel k í v á n j u k használn i a b r igádnap lók készítése s o r á n szerzett t apasz ta l a toka t is, m i n -

1 Veszprém, 1978. márc ius 4. A konfe renc i án e lhangzot t előadások az előbbi számban ta lá lha tók , itt pedig a fe lszólalások rövidített szövegét közöl jük . (Szerk)

8

denekelő t t vá l toza tosabbá és hi telesebbé k í v á n j u k tenni azoka t . Szere tnénk, h a ezek a b r igádnap lók az üzemi k r ó n i k á k a l ap j a ivá vá lnának . N e m szabad mege l égednünk az e resen e i tero színvonalú és v i ta tha tó lo r rá sé r t ékke l r ende lkező br igáanaplokkal , ha-n e m évről év r e rendszeresen elkészített , k rón ikaszerűen feldolgozott , az üzem és az üzemi kol lekt íva kapcsola tá t őszintén b e m u t a t ó üzemtör t éne tek és k rón ikák készítését szorgalmazzuk. A je lenleginél ha t ékonyabb tá r sada lmi és anyag i támogatás t ke l l adni , fokozni kell az üzemi k rón ika í rók szakmai i rányí tását . E célból szorosabb e g y ü t t m ű -ködést a l a k í t u n k ki a Szakszervezetek Pes t megyei Tanácsával .

Végül egy n e m kevésbé lényeges k é r d é s : gondoskodni kell arról, hogy ezek a fel-dolgozások, k rón ikák mé l tó helyükre, közgyű j t eményekbe kerü l jenek . Ezek megőrzé-sére a l egh iva to t tabb in t ézmények a levé l tá rak , amelyek amúgyis őrzik az üzemek, szövetkezetek tö r téne tének megírásához szükséges né lkülözhe te t len fo r rásoka t . Pest megyében a Pes t megyei Levé l t á r a lakí tot t ki ún. közművelődési gyű j teményt , ame ly -ben többek között az évek óta rendszeresen gyarapodó k rón ikáka t , he ly tör ténet i pá lya-műveke t őrizzük. I t t n y e r n e k elhelyezést az üzemi k r ó n i k á k és p á l y a m ű v e k mind-addig, míg az üzem egyéb, tö réne lmi fo r r á s sa l bíró i ra ta i is l evé l t á rba ke rü lnek . Ezek u tán a k r ó n i k á k a t egyes í t jük az üzem f o n d j á v a l , így téve t e l j e sebbé azt.

Márton István felszólalása

A Pap í r ipa r i Vállalat szolnoki pap í rgyá ra Damjan ics J á n o s szocialista b r i g á d j á -nak a vezető je vagyok. Az 1963-ban a laku l t 12 tagú szocial ista brigád az e r ő m ű b e n dolgozik, va lamennyien f iz ikai munká t végzünk. A sa já t és a gyári szocialista br igá-dok életét i smerve úgy érezzük, hogy a soko lda lú üzemtör téne t - í rás egyik igen je lentős te rü le te lehe tne a szocial ista br igádok tö r téne tének megí rása . Az olyan mozga lmak , min t pl . : az ,,Ott segíts, ahol tudsz", vagy a „Munkavéde lmi őrmozgalom", — hogy csak ket tő t emlí tsek a te rmelés t közvetve segítő mozga lmak közül — megörökí tés t é rdemelnek .

A szocialista br igádok kezdeményezése, pé ldamuta t á sa az egész gyári közösségre kihat . Mindehhez szükség v a n a br igádtagok elkötelezett jószándékán túl az üzemrész és a gyárveze tő segítségére, más in tézményekkel , szocialista br igádokkal való jó kap -csolatokra. Ese tünkben ezt a szolnoki D a m j a n i c s Múzeummal tör ténő együ t tműködés jól példázza. A m ú z e u m m a l együ t tműködve elkészí tet tük szocialista b r igádunk tör té-netét . Könyv a l akban való megje len te tésé t gyárunk nyomdász dolgozói végezték tá r -sada lmi m u n k á b a n . 1

G y á r u n k b a n a METESZ keretein belül működő pap í r ipa r i szakosztály p é l d a m u t a -tóan ápol ja a gyári tö r téne t i hagyományoka t , amit az a lábbi — gyárunk sokszoros í tá-sában meg je len t — k i a d v á n y o k is szemlé l t e tnek : 40 éves a szolnoki Papírgyár (közel 300 oldalas gyár tör ténet i munka) , Jubiláló város — jubiláló gyár (városunk 900 éves é v f o r d u l ó j á r a készült t anu lmány) , 40 év humora (vidám tö r téne tek a szolnoki P a p í r -gyár múl t jábó l ) , A Szolnoki Papírgyár szabadtéri gyártörténeti gépkiállításának ismer-tetője.

Mint ez az utóbbi n y o m t a t v á n y is m u t a t j a , gyárunk — i p a r á g u n k b a n e lsőnek — a régi gépek megőrzésére szabadté r i m ú z e u m o t alakított ki. Ezt a szocialista br igádok az i f jú ság i szervezettel közösen gondozzák. Jelenleg van k ia lak í t ás a la t t g y á r u n k m ú -zeumi részlege, ahol az ipar tö r téne t te l és gyárunkka l kapcsola tos emlékeket á l l í t juk ki g y á r u n k dolgozói és az érdeklődők részére. Ezeken tú lmenően több mint száz tabló-val r ende lkezünk , ahol g y á r u n k fontosabb eseményeit ö rök í t e t tük meg, nagyrészt fény-képek segítségével.

Dr. Szecskó Károly felszólalása

A Heves megyében folyó szövetkezeti tö r téne tku ta tás az 1960-as évek közepén indul t meg. Korábban n á l u n k ilyen je l legű tevékenység még nem folyt. Igaz, egyes mezőgazdasági termelőszövetkezetekről , fö ldművesszövetkezetekről addig is je lentek meg k iadványok . Ezek azonban nem tör téne t i jellegűek voltak, mivel kizárólag egy-

1 A szolnoki Damjan ich J á n o s Múzeum és a Damjan ich Szocialista Brigád együ t tműködésé rő l ld. Zádor Béla í rását a Honismere t i n a . 2. s zámában . (Szerk)

9

egy termelőszövetkezet , földművesszövekezet , m a j d később ÁFÉSZ akkor i helyzetének le í rásával fogla lkoztak. Főként agitációs és p r o p a g a n d a célokkal készül tek. Pé ldáu l 1959—1961 között a megyei pár tb izo t t ság több pé ldamuta tó termelőszövetkezetről ado t t ki ilyen füze te t .

Az 1960-as évek közepén meg indu ló megyei szövetkeze t tör téne t - í rás a fo r rások begyűj tésével kezdődött . Ennek ke re t ében a MÉSZÖV Varga László i rányí tásával l é t -rehozta a szövetkezet i a rch ívumot , amelybe azóta is fo lyamatosan g y ű j t j ü k a megyei fogyasztási és egyéb szövetkezetek í rot t forrásai t és egyéb dokumen tuma i t . Pl. v a n az a r ch ívum a n y a g á b a n olyan fontos for rás , mint az első FMSZ-ek a lakulás i jegyzőköny-vei, vagy mér legek az 1945—1948 közötti időszakból. Ugyanakkor gyű j t enek tárgyi d o k u m e n t u m o k a t is (vándorzászlók, különböző je lvények stb.). A Heves megyei Levél -t á r pedig a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, szakcsopor tok i r a t anyagá t gyűj tö t te össze 1948—1949-től, az indulástól 1959—19ö0-ig, a mezőgazdaság t e l j e s kol lekt ivizálá-s á n a k befejezéséig. Ez a m u n k a sz in te a 24. ó rában tör tén t meg. Ugyanis akkor ra m á r a termelőszövetkezetekben kint levő i ra t tár i anyagok jelentős része a gondat lan keze-lés és egyéb okok következtében megsemmisül t , i l le tve megrongálódot t .

A források begyűj+ése u tán e l indu l t a feldolgozó munka , amely eddig 11 publ iká-ciót e redményezet t . Ezek a Heves megyei Levél tá r és a MÉSZÖV szakma i t ámoga tá -sával és a téeszek, va lamin t az ÁFESZ-ek anyagi segítségével l á t t ak napvi lágot . Közü-lük azonban csak n é h á n y munka , így az a tkár i Pe tőf i , a gyöngyösi Mát rak incse és fő -képpen a t i szanánai Petőfi Termelőszövetkezet t ö r t éne t e készült t udományos igény-nyel . A többi m u n k a inkább zsurnal isz t ikái jellegű, r iportszerű. A m i a m ű f a j t illeti, é n a tör ténelmi t a n u m á n y , a m o n o g r á f i a p á r t j á n ál lok, ennek fo r rásé r t éke , időállósá-ga — azt hiszem — vitán felüli . Nem vonom kétségbe a zsurnal isz t ikái jel legű r ipor t -könyvek fo r rásé r téké t sem, de az előbbi m ű f a j b a n időtál lóbb a lko tásoka t lehet t e r e m -teni.

Ami a fogyasztási szövetkezetek történeti fe ldolgozásai t illeti, az utóbbi években elkészült az egri, a gyöngyösi, a verpe lé t i ÁFÉSZ tör ténete . Ezek közül azonban csak az utóbbi készült tudományos igénnyel . A másik ke t tő nagy hiányossága, hogy a levél-tá r i forrásokat , amelyek jórészt rendelkezésre á l lo t tak , összeállítói igen- igen felszíne-sen, vagy egyál ta lán nem hasznosí to t ták . Ezenkívül meg kell eml í t enem egy publ iká l t

10

m u n k á t , Varga László művét , ame lynek címe: Szövetkezet i mozgalom Heves megyé-ben az 1918—19-es f o r r a d a l m a k időszakában.

Az eddig publ iká l t és a kézira tos m u n k á k egyéni vállalkozások, vagy legiföljebb szerzőpárosok munká i . A g y ű j t ő m u n k á b a n egyre több lelkes, szakmai ismeretekkel rende lkező ak t ívá t indokol t bevonni , így tör téne lemszakos t aná roka t , ag rá r és közgazdász szakembereke t , érdeklődő termelőszövetkezet i tagokat , ÁFÉSZ-dolgozókat s tb . A m u n k a kiszélesítését segítheti az is, hogy a Haza f i a s Népf ron t Heves megyei Honismere t i Bizot tsága t ava ly e l fogadot t egy á l láspontot a tá rsada lmi bázis kiszélesí-tésével kapcsola tban. Ugyanakkor megeml í t em még, hogy az MSZMP Heves megyei Bizottsága P r o p a g a n d a és Művelődésügyi Osztálya me l l e t t létrehozott Visszaemlékezés-g y ű j t ő Bizottság is t e rvbe vette, hogy nemcsak a munkásmozga lom ve te rán ja i tó l gyűjt , h a n e m felkeresi a te rmelőszövetkezetek a lapí tó tagja i t , vezetőit, és ezál ta l még gazda-g a b b á teszi a m u n k á t .

Gecse Albert felszólalása

A múlt évben lé t rehoz tuk Budapes ten a Kőbánya i Szocialista Br igádok p a r k j á b a n az ál landó, szabadtér i tégla ipar i k iá l l í tás t . 1 Négy h a t a m a s tabló Kőbánya , Pest, Buda, Ó b u d a téglavetésének é s - g y á r t á s á n a k fej lődését m u t a t j a be tör téne lmi sor rendben . További célunk az volna, ha m á r megép í t e t tük a budapes t i á l landó szabadté r i tégla-ipar i kiáll í tást , ennek f a l á b a folyta tólag az országos tég lavetés és t ég lagyár tás t e rmé-kei t is beépí t jük . K é r é s ü n k : vidéken is gyűj tsék be a téglavetés és a t ég lagyárak ter -méke i t és bocsássák rendelkezésünkre , hogy ezt a k iá l l í tás t országos je l legűvé tehes-sük . Megérdemli ezt a téglaipar , m e r t ez az iparág volt Magyarországon, melynek dol-gozói nagyrészt a legnehezebb sorsban élő emberek vol tak .

Verő Mária felszólalása

A Soproni Széchenyi G imnáz ium tanu ló ja vagyok, itt kezdtem el foglalkozni üzemtör ténet te l . Az első segítséget a győri honismere t i t áborban kap tam, ot t i smer-k e d t e m meg az üzemtör téne t i ku ta tássa l , és a ku t a t á s lehetőségeivel, a levélári , könyv-tá r i ku ta tás i módszerekkel . A végső indí tás t az országos t anu lmány i verseny üzemtör-ténet i t é m á j a adta.

A levél tár igazga tó jának a j avas l a t á ra kezdtem el foglalkozni a Soproni FésűsEonó G y á r történetével . A város üzemeinek jelentős részét m á r feldolgozták, ez ú j területet je lente t t , és a város l evé l t á r ának is szüksége volt rá. Az anyaggyű j t é sben nagy segít-s égemre vol tak a l evé l tá r dolgozói. M u n k á m nagy részét ott végeztem, ezenkívül sokat beszélget tem a gyár dolgozóival. A régi dolgozók e léggé b iza lmat lanul szemlélték m u n k á m a t , de később s ikerü l t ezt a b iza lmat lanságot leküzdeni , és nagyon ér tékes se-gítséget nyúj to t tak . A más ik fontos támogatás t a KISZ-bizot tságtól kap tam, amikor a r ró l volt szó, hogy a dolgozathoz f é n y k é p é k r e lenne szükségem.

Az üzemtör téne t te l próbálkozom a továbbiakban is foglalkozni, és remélem, ha a g imnáz iumot befe jezem, és az egye temre tö r téne lem szakra felvesznek, akkor ott fo ly t a tha tom a ku ta t á soka t . Egyben sze re tném megköszönni azt is, hogy f ia ta l l é temre részt vehetek ezen a konferenciáin, és az előadásokat vég igha l lga tha t tam.

Gölcz Pál felszólalása

A Tolna megyei Nagymányok községből é rkeztem, bányász vagyok. Községünk bányászközség volt, a te rmelés t azonban — alacsony á t l aga miat t — 1965-ben beszün-te t ték. A h á t r a m a r a d t és feleslegessé vál t tárgyi e m l é k e k gazdát lanul hever tek sor-s u k r a hagyva, m e n t é s r e várva . A bánya i ra t tár i a n y a g á t is elvitték. I lyen körü lmények

1 Bővebben ld. Karacs Zs igmond cikkét a Honismeret 19T8. 2. számában . (Szerk)

11

között fog tam hozzá a helytör ténet i és bányatör téne t i e m l é k e k fe lkuta tásához , melyben igen nagy segítséget n y ú j t o t t a k az idős bányászok. Meg kel l találni a hozzá juk vezető utat, ugyanis l evé l t á ra ink közel sem rende lkeznek o lyan gazdag üzemtör téne t i arcnív anyaggal , hogy mel lőzhessék azokat az ér tékes és semmive l sem pó to lha tó szellemi kincseket , amelyeket az idős emebe rek magúikkal v innének a s írba. A tör ténészek m u n k á j á b a n nagy segí tséget je len tene a hangrögzí tés a lka lmazása , de e n n e k haszná-lata sok ama tő r anyagi lehetőségeit m e g h a l a d j a . Hadd emlí tsek e r r e egy szomorú pél-dát. Községünkben r á v e t t e m egy idős bányászt ar ra , hogy hangszalagra m o n d j a , mi-lyen szerepük volt helyi bányászoknak a Tanácsköztársaság ideje alat t , s m i r e felké-szülve e l indul tam beszélgető partneremihez, megszólalt fö lö t te a l é lekharang . Monda-n iva ló ja örök titok m a r a d .

Sze re tnék r á t é rn i egy ún. kényes t émára . Nevezetesen az egyházi és a s üzemi é rdek fe l szabadulás előtt i összefonódására . Ennek mel lőzése — s t í l sze rű szóval é lve — üzemtör téne t i bűn. Íme egy p é l d a : A nagymányoki széntelepek egyházi birtok a la t t húzódtak . Az akkor i jogszabályok szer in t a bányaműve lés t csak a fö ld tu la jdono-s á n a k jóváhagyó bér le t i szerződése u t á n lehetet t megkezdeni , amely a gyakor l a tban annyi t jelentet t , hogy a bányászat n á l u n k már a megindu lás kezdetén összekapcsoló-dott az egyház anyag i érdekeivel . Ebben a kérdésben megnyugta tó vá lasz t kap tam dr. Molnár Béla e lőadásában .

Kü lön f igyelmet kel l még fo rd í tan i a r r a is, hogy az üzemkrón ikák í rása során ne fe ledkezzünk meg az emberről , min t az ipar tör ténet a lkotójáról , aki végig kell hogy k í sé r j e m u n k á n k a t a mécsestől az erőműig. Meg kell keresn i a mécsest , m e r t csak a n n a k a b i r tokában lehet érzékel tetni azt a küzdelmes és hosszú utat, ame ly a Novem-ber 7 erőműig vezet. A múl tba t ek in tés ugyanis nem azonos a mú l tba fordulással . A múl t megismerése né lkü l nem lehet megta lá ln i a jövőbe vezető helyes u ta t . Talán ez l ehe tne a mot tó ja e n n e k a konfe renc iának , mely e lő reha ladásunka t szolgál ja , és re-mélhetőleg kedvező fordu la to t jelent az eddig sok gondda l küszködő le lkes üzemtör té -net - í rók számára .

Vass Tibor felszólalása

A honismeret i mozga lom felkarol ta h a z á n k b a n az üzemtör téne t műve lésének a lap-vető formái t , a k rón ika í rás t és az üzemi évkönyv készí tését . A k rón ika í rá s százados hagyományokka l rendelkez ik . (Nem vonatkozik ez az üzemi évkönyvekre. ) Nagy elő-nye, hogy olyan üzemi szakemberek is művelhet ik , akik a valóságot k i f e j ezve ábrázol-ni t u d j á k a gyár fe j lődésé t meghatá rozó gazdasági, műszak i és t á r s ada lmi tényezők a lakulásá t , s rögzíteni képesek a legjel legzetesebb mozzanatoka t . Éppen ezé r t együtte-sen kell vizsgálni egy-egy gyáron belül a termelő, gazdálkodó egységeket és az emberi kol lekt ívát . Ezeknek a f igyelembevéte lével fogla lkozunk Ózdon 1971-től — kísérleti jelleggel — évkönyv összeáll í tásával. Az üzemi évkönyv számot ad először műszaki -gazdasági téren, másodszor po l i t ika i - tá rsada lmi vonatkozásban , h a r m a d s z o r pedig a dolgozók é l e tmód jában , művelődési sz ínvona lában bekövetkezet t vál tozásokról , fe l -t ü n t e t v e azok fo r rásanyagá t . Ezek l e h e t n e k : üzemi i ra t tá r , pá r t - és tömegszervezetek i ra tanyagai , üzemi ú j ság , gyári belső rendelkezések, szocial is tabrigád nap lók , röpla-pok, meghívók, p laká tok , kul turá l i s h í r a d ó k stb.

Az üzemi évkönyv összeáll í tására célszerű munkacsopor to t lé trehozni . Az eddigi próbálkozások során a következő csoportosí tásokat a l k a l m a z t u k : gyárfe j lesztés , mű-szaki fejlesztés, piaci helyzet, t á r sada lmi élet, szociális terüle t , művelődéspol i t ika . Az üzemi évkönyv a k k o r ér i el célját, h a n e m drága k i adványkén t a d j á k közre, s a gyári dolgozók megismerik az egész kol lekt íva eredményei t . Ezzel erősí teni t u d j u k bennük a szocialista t á r sada lmi tudatot , a gyárhoz való kötődést , a vezetők és a vezetet tek közötti ember i kapcsolatokat . így ny i lván t á j ékozo t t abban vesznek rész t a termelés-ben, a szakszervezeti és a p á r t m u n k á b a n , a termelési tanácskozásokon.

12

Ságvári Agnes felszólalása

A n n a k ide jén azt m o n d t á k : a közhelyekben az a jelentős, hogy va laha e rede t i igazságokat t a r t a lmaz tak . El kell i sméte l jem ké t hozzászólásom lényegét, ami t az I. és a II. Honismere t i Konfe r enc i án mondo t t am és — sajnos — egyál ta lán n e m let t közhely. Az első gondolat a következő: ny i lvánva ló — s ezt a budapes t i t apasz ta la t megerősí t i —, hogy üzemtör téne t te l , munkásosz tá ly - tö r téne t te l hangsúlyozot tan, k i -emel ten kel l fogla lkoznunk, mer t kevesebb a tapasz ta la tunk , hosszú időn keresz tü l lényegesen kevesebb volt az érdeklődés i rán ta , m i n t a fa lu tör téne t , a mezőgazdaság-tör ténet i rán t .

Nekem foga lmi p rob l émá im is vannak. Néz t em a fel í rást , gondolkodtam r a j t a , hogy miér t üzemtör téne t i konfe renc iá t t a r tunk , m ié r t nem munkásosz tá ly - tö r t éne t i t ? A m u n k á s s á g n a k a tör ténete , a létezése, a f e j l ődése nemcsak az üzemben, h a n e m az üzemhez kapcso lódva a t e rü le t en bontakozik ki, t ehá t lényeges az üzemtör téne t és a he ly tör ténet szerves összekapcsolása. Az egész te rü le t fe j lődés je lentősen összefügg az üzemek ha tásáva l , követelményeivel , a m u n k á s s á g fej lődésével, t ehá t a regionális tör -ténetet , város tör téne te t , és a hagyományoka t együ t t kell szemlé lnünk.

A m u n k á s é l e t m ó d - k u t a t á s n e m elég népszerű , úgy hiszem elsősorban azér t — ha a magunk felelősségét nézem —, mer t kevés segítséget ad tunk hozzá. De ezt n e m c s a k közgyűj teményi in tézményeknek kel lene t ámoga tn i , hanem azoknak a tapaszta l t üze-mi dolgozóknak is, akiknek a részvételére s zámí tunk . Régi bána tom, hogy az ü z e m t ö r -ténet gyakran leegyszerűsödik a mér legbeszámoló kiszínezésére. Természetesen az üzemtör t éne tek nagy része n e m ilyen. Az üzemtör téne t n emcs ak szervezéstörténet , nemcsak technika tör téne t , h a n e m az üzem é le tének , a magyar tö r téne lem és a m a g y a r gazdaságtör téne t sors forduló inak tör ténete is. E sors fordu lóknak az üzem életére , konkré tan a megrendelésekre , a bérviszonyokra, a nagyüzemek külkapcsola ta i ra , a n -nak egész r endsze ré re gyakorol t ha tásával széles í tendő a ku ta tás i terület .

Fel s z e r e t n é m hívni a f igye lmet a csa ládkuta tás ra . Vé leményem szerint ez k i ak -náza t lan te rü le t . Itt az ide je annak , hogy sorozatosan je len tkezzenek az e m b e r e k m u n k á s t ö r z s g á r d á k és munkásgenerác iók k u t a t á s á v a l is. Ezt t á m o g a t n u n k kel l . Egy munkásnegyed életéről nehezebb írni, de há t f o g j o n össze h á r o m üzem és h á r o m he ly-történeti b izot tság! I smernünk kel lene az ü z e m e k átszervezését és ennek hatása i t , s ezt egy e m b e r nem t u d j a á t tek in ten i . Hol van meg bennünk a felelősség, a m i k o r a legkülönbözőbb iparágak tör téne té t nem í r tuk m e g ? És sokkal nehezebb k ö r ü l m é n y e k között dolgozó kol légá inknak kell részekből fe lépí ten i ezt, ho lo t t lehetne egy olyan kapaszkodó, ame ly az egész munkásá t ré t egződés kérdését megvi lágí taná .

Szere tnék befe jezésül szólni az üzemtö r t éne t — a m a g a m fe l fogásában m u n -kásosztály-, munkásgenerác ió - tö r t éne t — propagandá já ró l . A munkásosz tá ly -ku ta tás , az üzemtör t éne t gondolatát n e szűkítsük csak az írásra, évkönyvekre , g y ű j t e m é n y e k -re. Ehelyet t beszélgessünk róla . Közvéleményt kell teremteni , pontosan azoknak a h a g y o m á n y o k n a k és hagyományok igenlésének a jegyében, melyekrő l mi itt beszél-tünk. En va lami lyen módon a pályázat i fe lh íváshoz is kapcsolnám. Az á l lamosí tások tör téne tének részletes i smer te tése üzemi k lubban , üzemtör téne t i szakkörben lega lább olyan pá lyáza t i cél. min t egy-egy b rossúrának vagy aká r nagyobb m ű n e k a megí rása . Ahhoz, hogy a munkásosztá ly , az egyes munkás ré tegek , üzemek, lakónegyedek tö r -ténetének, generációk tö r t éne tének az igénye megje len jék , a lapos i smere t te r jesz tés t kell fo ly ta tnunk , és ebben a l evé l t á raknak ké t vonalon kel lene segítséget n y ú j t a n i u k . Egyik, hogy ki kel lene va l ami szerény p r o g r a m o t dolgozni a kol légákkal 6—10 fős csopor tokban való tá rgya lás ra , a más ik pedig, hogy a rende lkezés re álló k i t űnő folyóira tokat — mint a Hon i smere t — kel lene e r r e felhasználni .

Veszprémi György felszólalása

Az üzem m u n k á j a sokszínű, gondokkal , örömökkel te l í te t t jelenség. Pol i t ikai kiállás, ideológiai harc, gazdasági erőfeszítés, szociális és ku l tu rá l i s törekvések egy-másra ha tása . Éppen ezért, az üzemtör ténet n e m szépirodalmi olvasmány, h a n e m egy szocialista közösség t u d a t á n a k erősítése, a dolgozó ember ás a gyár kapcso la t á -nak megismerése . Ez a fe l i smerés vezetet t a r r a , hogy a győri Kisalföldi Gépgyár dolgozójaként vál la lkozzam az üzemünkben kisele j tezésre í tél t i ra tha lmazból a gyár

13

életére, működésé re vonatkozó legjel lemzőbb ada tok összegyűjtésére, és e n n e k bi r -tokában m e g í r j a m Győr város legrégebben a lap í to t t gyá rának tör téne té t .

A gyár n e m m ú z e u m és n e m levéltár. Csak a je lennek él, a múl ta t — s z a k a -dat lan műszaki fejlesztéssel — megsemmisí t i . É r t ékes műszaki dokumentác iók , t e r -vek, k imuta tások , a gyár é le té re jel lemző e m l é k e k mennek zúzdába , mer t ha m e g is a k a r n á őrizni a gyár ezeket, n a g y tömegük m i a t t akkor sem tudná . Itt kezdődik az üzemtör ténet i gyű j t őmunka . A gyár á l lamosí tás i jegyzőkönyvét pé ldául a szél f ú j t a elém.

Az üzemtör téne t i g y ű j t ő m u n k á b a n nagy segítséget kapok a Stádel Károly szo-cialista br igádtó l és ami a legfontosabb, a gyár vezetőitől. Ele in te sökszor m o n d t á k , hogy fölösleges i lyennel foglalkozni , ebből n e m lesz több kenyér . Ma már a f iz ika i dolgozók is boldogan tesznek le asz ta lomra egy-egy régi o k m á n y t vagy g é p a l k a t -részt. Megér te t ték , hogy a régi okmány n e m pap í rhu l ladék , s egy 50 éves s z e r s z á m többet jelent, m i n t két kiló vas á rá t .

Az üzemtör t éne t í ró j ának fel kell ismernie , hogy a napok k i s tör téne lme a d j a az üzem tör téneté t . Telhát m i n d e n eseményt vizsgálni, rögzíteni kell , ha azt a k a r j u k , hogy igazán jó üzemtör téne t í ródjék . Jó üzemtör téne te t az ír, ak i bizalmas kapcso -latot tud k iépí teni munkássa l , vezetővel egyarán t . A Kisalföldi Gépgyár t á r sgyá ra inak tör téneté t is megí r ták , s ha n e m tudok elaludni , olvasgatom. Jó tol lú szerzők, e l i smer t szaktekinté lyek í r ták, szabatos monda tokka l . Észre lehet azonban venni , hogy szerzőik keveset forgolódtak a gyárban . Mindent meg lehet tudni a könyvből : hol, mikor , h á n y -szor épült föl az üzem, kié volt a gyár, m i t és m e n n y i t termel tek, csak azt nem, hogy ezek az e redmények hogyan szüle t tek meg.

Az üzemtör téne t i gyű j t őmunka , az üzemtör téne t - í r á s n emcs ak lelkesedés és n e m is csak pénz kérdése , h a n e m módszer tani ké rdéseke t is felvet . Helyesen tesz ik a gyűjtők, k u t a t ó k és írók, ha konzul tá lnak ezen m ű f a j hivatásos művelőivel, a l evé l -tárak, k ö n y v t á r a k vezetőivel, munka tá r sa iva l . Az üzemtör t éne t - í r á snak ha ladn ia ke l l az idővel, korsze rűnek kell lennie. Szer teágazó f igyelmet követel , mer t hiszen egy vállalat a környeze tére is é rez te t i hatását .

A gyárnak mind ig volt és ma is van munkásmozga lma . A kapi ta l is ta ko r szakban a s z t r á j k és a bé rharcok fegyveréve l küzdöt t a dolgozók helyzetének a megjav í t ásáé r t , egy igazságosabb tá rsada lmi r end megteremtéséér t . Most a szakszervezetek t e v é k e n y -sége jelent i a m u n k á s m o z g a l m a t egy gyáron belül . Az üzemtör téne t - í r á s ezér t csak a szakszervezetek m u n k á j á n a k megismerte tésével vál ik teljessé.

14

Oros Károly felszólalása

A termelőszövetkeze t - tör téne t írás az üzemtör téne t te l rokon terület . Az á l t a lános elvek mellett azonban hangsúlyozni kell a termelés , a település és az életmód e l t é rő voltából következő egyedi vonásoka t is. A szövetkezet i eszme Földesen nem volt te l-jesen ú j dolog. 1938-ban Jámbor István vezetésével m á r lé t rehoz tak egy mezőgazda-sági szövetkezetet , 130 taggal. P é l d a k é p ü k a dán ia i szövetkezetek vol tak. Meg a k a r t á k re formáln i a parasz t i é l e t fo rmát . A marx is ta - len in i s ta fe l fogás szer int azonban a paraszt i é l e t f o r m á t n e m megre fo rmá ln i , h a n e m megszünte tn i kel l a szocial izmusban. Ezt az á l lásponto t az élet m á r te l jesen igazolta. A szocialista t á r sada lom ép í tésének a legbonyolu l tabb terüle te a fa lu . A paraszt i gazdálkodás eszközeit modern gépek vál to t ták fel, és így az e m b e r e k is á ta lakul tak . A f ia talok a te rmelőszövetkeze tben n e m ú j t ípusú parasz tok a k a r n a k lenni, h a n e m műszakiak , m u n k á s o k és ér te lmiségiek. A régi, parasz t i világ m a m á r végérvényesen a múl té . Az évek m ú l á s a a vá l tozásoknak tör ténelmi jel leget adott . Az évszázadokon át k i a l aku l t paraszt i é le t ; munka , család, ku l tú ra , m a g a t a r t á s — szocial is tává formálódik .

A t sz - tör téne t í rás felelőssége azért nagy, m e r t a gazdasági, t á r sada lmi és tuda t i viszonyok á t a l aku lá sa a te rmelőszövetkezeteken belül bontakozot t ki a leghatározot -tabban. Ez a fe l ismerés és a termelőszövetkezetek jubi leumai e redményez ték a tsz-tö r téne tek meg í rásá t . H a j d ú - B i h a r megyében 25—30 tsz t ö r t éne t e je lent meg eddig. A t sz - tö r téne t í rás a l apve tő f e l a d a t á n a k t ek in t jük , hogy megmutassa , hogyan a laku l t ak a te rmelőszövetkezetek nagyüzemekké. Er re a ké rdés r e az üzemtör téne t egyedül n e m ad választ . B e m u t a t j u k a tagság, a vezetés maga ta r t á sának , é l e tmód jának változását . A szociális, ku l tu rá l i s ellátottságot, a közélet, a pol i t ika i ránt i é rdek lődés fej lődését , az életmódot . A te lepü lés életében tö r ténő döntő vál tozásokat , és azt, hogy mi lyen módon közeledik a parasz tság élet- és m u n k a k ö r ü l m é n y e i b e n a munkásosz -tályhoz.

Czeglédi Imre felszólalása

Amikor üzemtör téne te t í runk , t u l a jdonképpen há rom fo r r á s r a t á m a s z k o d u n k : a levél tárra , a k ö n y v t á r r a és a m ú z e u m r a . A levé l tá ra t nagyon ir igylem, mer t van egy levél tár i tö rvény. A könyv tá rná l évek vagy évt izedek óta p rob léma , hogy csak azok a k iadványok k e r ü l n e k a könyv tá rba , amelyek a megyei n y o m d á k o n fu tnak keresztül . De hogy mit küszködnek a megyei könyv tá rak azért , hogy egy-egy kiadványt , ame ly más megyében készült , megszerezzenek, az szinte hihetet len és igyekezetük e r ed -ménye sohasem teljes. A legnehezebb he lyze tben a múzeumok vannak . A m ú z e u m i törvény nem teszi lehetővé — kivétel a régészet —, hogy be je len t senek aká rmi lyen változást egy üzemben. Mi megpróbá l t unk ilyet csinálni. Igyekszünk a vál tozás előtt k imenni és megnézni , hogy mi t l ehe t megmenteni . 1

V a n n a k 80 éves üzemeink. A szombathelyi pé ldá ra fo rdu l t unk a szocialista b r i -gádokhoz segítségért . Csodálatos dolgokat művel tek , olyan anyag gyűlt össze, a m e l y r e n e m is számí to t tunk . Hogy mi t je lent az Alföldön 200 éves muzeá l i s anyagot t a lá ln i !? — akik a l földiek, azok tud j ák , hogy menny i re szegény ez a vidék.

Tárgyi g y ű j t é s ü n k nagyon jó volt. Több száz fo tó gyűlt össze az 1945—1950-es évek első termelőszövetkezete inek kol lekt ív m u n k á j á r ó l , 14 ezer d a r a b o s fo tó le l t á runkban 5 da rab mezőgazdasági kép volt . Most m á r sok lesz. Az 1890-es évek cukorgyárá ró l is s ikerül t képeke t szerezni. T e h á t ennyi re é r t ékes egy ilyen gyűj tés .

Másik cé lunk az volt, hogy a szocialista b r igádok m u n k á j á b a , tar ta lmi , k u l t u -rális vá l la lása ikba ú j színt p r ó b á l j u n k hozni. S ikerül t őket tör ténész szenvedéllyel is megfer tőzni . A br igádok fe le azt mondja , hogy most m á r n e m hagyják a b b a a gyűjtést , s az anyag többségét visszavit ték tőlünk. Nekik több h e l y ü k van, le l tá rba ve-szik, és így b á r m i k o r haszná lha tó történeti a n y a g u n k k é n t m a r a d meg.

A következő a t uda t fo rmá lá s . Ha egy b r igád vagy egy m u n k á s fö l t á r j a a sa já t , vagy az üzeme tör téneté t , j o b b a n megismeri és jobban is becsüli . Amikor e l m e n t e k a kiá l l í tásra és meglá t ta a br igád , hogy 20 év előt t hol kezdték ők a mezőgazdaságot, csak csodálkoztak. Tehát nagyon is hatásos — még 20 éves t á v l a t b a n is — a tör téne t i

1 Ld. még Dr. Czeglédi I m r e : A i üzemtör téne t i gyű j t é s tapaszta la ta i Békés megyében. Honismere t 1177. 6. sz. 33—35. old.

15

anyag, a fo tóanyag gyűjtése. A munkaihely, a lakóhely szere te te végeredményben h a -zaszeretet .

Ugyancsak s ikerül t e lérni , hogy a m ú z e u m b a r á t o k körét bőví te t tük . Nagyon szép emléklapot a d t u n k ki. Az ü z e m e k b e n 12 br igád rendezet t k iá l l í tás t , amelyet t öbb he -lyen meg is ke l le t t hosszabbítani , hogy a községbeliek is megnézhessék. A központi , megyei kiál l í tás t úgy á l l í t o t tuk össze, hogy mindegyikből a d t u n k va lami t ; a ktsz- től kezdve az á l l ami gazdaság fotójáig , a h a t a l m a s íúj tatóig, a gyógyszertár ap ró kis eszközeiig kel le t t létrehozni egy egységes kiál l í tást . Ügy érezzük, hogy s ikerül t . Meg-próbá l tuk a br igád- , a generációs visszaemlékezéseket gyűj ten i , de nincs megfe le lő módszer tan . A népra jz i k u t a t ó k n a k kidolgozott kérdőíveik v a n n a k . Nagyon k é r e m a központi m ú z e u m i szerveinket , p róbá l j anak összeáll í tani a munkásé le tmódda l és ha-sonló tör ténet i anyaggal kapcsola tos kérdőíveket , mer t mi ezt n e m tud juk megcs iná l -ni .

Budai Dániel felszólalása

Nagy és fe ledhete t len m a r a d ez a nap számomra , anná l is inkább, mivel az üzemtör téne t - í rás t éppen egy évtizede kezd tem el. 1968 f e b r u á r j á b a n választot t el-nökéü l a pákozdi 1848-as Szabadságharcos Termelőszövetkezet . Mélyen e lgondolkod-t a m azon, hogy milyen n a g y á ta laku lás megy végbe szövetkezeti pa rasz t ságunk é le-tében, és te rmészetesen h a z á n k egész szocialista nagyüzemi mezőgazdaságában . E b b e n közvet lenül b e n n e élve, az a gondolat ér le lődöt t meg bennem, hogy a községi k r ó n i k a számára m e g í r o m életem ötödik évtized fe lé h a j l ó idejét, de természetesen l egna -gyobb tere t a termelőszövetkezet i időszaknak szentel tem. Az olvasás szerete te is késztetet t az í rásra , mer t a jó, több évtizedes avagy évszázados könyvek olvasása közben ér le lődtek gondolata im, miszerint ha ezt a nagy á ta laku lás t , kü lönösképpen a szövetkezeti élet első éve inek sok-sok ba já t , g o n d j á t írásos emlékképpen meg nem örökí t jük, nagy-nagy mulasz tás t köve tünk el. így tdhát 1974 t avaszá ra m á r jó 120 oldalas kéz i ra t f o r m á j á b a n e l é r t e m az akkor i jelent . Éppen a gépírásra t é r t e m át, amikor meg je l en t a Szabad Föld Éle tünk — tö r téne lem című pályáza t i fe lhívása. Be-küldöt t pá lyaműveme t a b í rá ló bizottság jónak ta lá l ta , és é r tes í tés t is kaptam, hogv a Gondolat K i a d ó n á l ez é v b e n mintegy 10 ezres pé ldányszámban , könyv a l a k b a n is meg fog jelenni . Ahogy m o n d a n i szoktuk: evés közben jön meg az étvágy. Az e l m ú l t év tavaszán a MÉM és a M a g y a r í rók Szövetsége á l ta l meghi rde te t t Emlékező f a lu című p á l y á z a t r a két, 3—3 oldal t e r j ede lmű anekdo táva l pá lyáz tam. Országos negye -dik d í j lett a j u t a lmam, és a jövő évi Mezőgazdasági K ö n y v h ó n a p r a meg fog je lenni .

Tóth Imre felszólalása

Többen v a g y u n k itt az üzemtör téne t - í r á s ak t í v művelői közül, ezért sze re tnék fe lvetni néhány olyan kérdés t , melye t ta lán v i t ának is szánnék.

A Budapes t i Történet i Múzeumhoz éppen mos t fu to t t be n é h á n y üzemtör téne t i munka . Á l t a l á b a n az volt r á j u k jellemző, hogy az üzemi technológia elég gyengén foglal helyet a megí r t m u n k á k b a n : mikor vásáro l tak , mikor ku t a t t ak , hogyan t e r e m -te t tek s a j á t erőből technológiát . Uzemtö r t éne t í r á sunknak n a g y o b b f igyelmet ke l l szentelnie a ku ta tó in téze tekke l való kapcsola t ra is.

Az épí tészet te l kapcsolatos előadás is megjegyezte , hogy elég gyengén á l lunk az ipari o b j e k t u m o k védelmével, hiszen m i n d e n ü z e m ter jeszkedni a k a r és igyekszik le -bontan i a régit, hogy ú j a t ép í thessen a helyére. Ennek el lenére néhány gyá runk fe l -ismerte, hogy mi lyen je lentős ipar i épület te l rendelkezik. A L á n g Gépgyárnak a Váci ú t r a néző egyik nagy épü le tcsa rnoká t országosan neves épí tészünk, Alpár Ignác épí-tette. Ezt a részt a Láng gyá r meg a k a r j a őrizni az utókor s z á m á r a . Tagja vagyok egy munkaközösségnek a Tudományos A k a d é m i á n a k a Műszaki Egyetemre k ihe lye-zett egyik részlegénél, amely ik a mezőgazdasági és ipari épü le tek megmentésével , dokumen tá l á sáva l foglalkozik, és ezt a tevékenységet össze l ehe tne kapcsolni az üzemtör ténet i munkáva l .

16

A következő kérdés, melyet röviden szeretnék ér in teni , az a múzeum, min t for rás-lelőhely. Gyakor ló muzeológusként az t tapasz ta l tam, hogy az üzemtör téne t i ku ta tók n e m veszik eiegge igényoe a m ú z e u m i iorrasokat , t ehá t m a g a t a tá rgyi anyagot, peciig a Műszaki Múzeumnak , a Budapes t i Történet i Múzeumnak , a s zakmúzeumok-nak , a Közlekedési Múzeumnak , de ugyanígy a vidéki m ú z e u m o k n a k is óriási anyag ál l rendeikezesükre . Most a szüne tben boldogan é r t e sü l t em roia, nogy a Vegyipari Múzeum m á r be is gyű j tö t t e az egykori Smollpaszta Gyar gépeit, hiszen Budapesten megszűnik a c ipőpasztagyár tás .

Kanyar József javasol ta , hogy i r a t anyagfondo t ke l lene létrehozni az üzemanyag ku ta tásához . Helyesnek t a r t anám, h a a m ú z e u m o k b a n levő tárgyi a n y a g fondjegyzé-k e is elkészülne, ez több erő bevonásáva l viszonylag k ö n n y e n megoldható lenne. Példa lehe t e r re a céh tör téne t i kataszter . Incze Miklós beszédéhez annyi t sze re tnék hozzá-fűzni , hogy jogi ké rdésekbe jelenleg is á l l andóan beleütközik, az ember , úgy hogy kell is bizonyos tokú feikeszüitse^gel r ende lkezn ie annak, aki üzemtör t éneue l rogiaikozik.

I smerem a X. kerü le t t ág lagyű j teményé t . Szere tném megkérdezn i : h a m á r egy-szer gyű j t enek téglát — n e k ü n k is van egy óriási téglagyűj teményünlk —, miér t nem g y ű j t e n e k ta tőcserepeket is? Rokon szakma, összetartozik, az i roda lom mindenüt t együt t kezeli. A mi g y ű j t e m é n y ü n k b e n olyan tetocserepek is vannak, a m e l y e k e n tech-nológiai u tas í tás szerepel az ács r é szé re : hogyan helyezze el a te töcserepet a léce-zete:i.

Egy dologban sze re tnék vi tába szá l ln i Ságvári Ágnessel. A m a g a m részéről nagyon helyeslem, hogy a munkásosztá ly helyzetéről akár külön konfe renc iá t is hozzunk létre, a kérdés h ihe te t l enü l fontos. De n e m lehet egye té r ten i azzal, hogy az üzemtör-téne t o lvadjon bele a munkásosz tá ly tör téne tének a ku ta tásába . Az üzemtör t éne t egy adot t helynek, egy üzemnek a tör ténete , a munkásosz tá ly pedig v ívha t j a a maga har -cát több üzemmel összefüggően is. Az a munkásmozga lmi dal, amitől visszhangzott a Váci ú t a két v i l ágháború között — Vörös Csepel vezesd a harcot , Váci út felel j neki —, a munkásosz tá lynak volt impozáns megnyi lvánulása . Nem rögződöt t a Láng Gépgyárhoz, nem kötődöt t a ha jógyárhoz , hanem m i n d e n üzemhez. Ezek dolgozói együt t a lko t ták az angyalföldi munkásosz tá ly t . Ha csak a munkásosz tá ly oldaláról kö-ze l í tenénk meg az üzemtör téne t í rás t , a k k o r hova t e n n é n k Bródy Imrét vagy Ganz Ábrahámot? De so ro lha tnám tovább a neveket . Ez a kérdés igen fontos , megérde-mel kü lön konfe renc iá t , de n e m lehet az üzemtör téne t - í rássa l te l jesen azonos szinten kezelni . Az üzemtör t éne t - í r á s más t é m á t jelent, a m i b e beletar tozik a technológia, a szabada lmak , a véd j egype rek és sok m i n d e n egyéb.

Dr. Beszteri Béla felszólalása

Enged jék meg, hogy kife jezzem abbé l i örömünket , hogy in tézményünk , a Veszp-r ém megyei Pár tb izo t t ság Oktatási Igazgatósága a d h a t o t t helyet ennek a rangos ta-nácskozásnak. Bízom benne, hogy a kon fe renc i a résztvevői jól érzik n á l u n k maguka t .

Czeglédi I m r e Békés megyéből eml í te t te , hogy sok szépet és jót ha l lo t t az üzem-történetírás Veszprém megyei eredményeiről, de kifogásol ta , hogy n e m kapo t t ele-gendő tá jékoz ta tás t — ta lán ez nemcsak az ő egyéni vé leménye — arról , hogy ezeket hogyan sikerült elérnünk. Ehhez a gondolathoz k ívánok kapcsolódni azzal, hogy egyá l ta lán nem t a r t j u k tökéletesnek a n á l u n k folyó m u n k á t , nem túlozzuk el annak eredményei t , hiszen sok gonddal, p rob lémáva l , szemlélet i felfogással is meg kell küz-denünk . Az üzemtörténeti tevékenységgel való foglalkozás komplex rendszerét sze-retném röviden összegezni, bár ez több vonatkozásban érzékelhető volt Rostási Jó-zsef üdvözlő beszédéből. Fodor Zsuzsa felszólalásából és az í rásban k iadot t Veszprém megyei anyagokból .

Az üzemtör téne t i m u n k a e redménye iben első helyen játszik szerepet az, hngy politikai ügyet csináltak ebből mindazok, akik felelősek a tevékenység irányításáért. Meghatá rozó je lentőségű ebben az, hogy a megyei pár tb izot tság Agitációs és Propa-g a n d a Bizottsága a mozgalom kezdeti tapasz ta la ta i b i r tokában állást fogla l t a moz-galom eddigi ú t já ró l , s vé leményt m o n d o t t a továbbfe j lesz tés i rányára . Az SZMT. a Hazaf ias Népf ron t megyei Bizottsága, a Veszprém megyei Múzeumok Igazgatósága összehangolt tevékenységet fo ly ta t tak a z i rányí tásban. Több üzem pártszervezete , szakszervezeti bizottsága, gazdasági vezetése felismerte az üzemtörténeti tevékeny-ségben rejlő lehetőségeket, s az utóbbi időben a MÉSZÖV, a KISZÖV és m á s szervek

17

is bekapcsolódtak a m o z g a l o m t ámoga tá sába . Az üzemtör téne t te l való fogla lkozás más ik eleme, hogy s ikerül t k ia lak í t an i az

ebbe bekapcsolódni k í v á n ó e m b e r e k n e k az ügy i r án t i érdekel tségét . E b b e n kiemel-kedő szerepe van a pályázati rendszernek, valamint a n n a k , hogy publikációs fórumot kaptak a z üzemtör téne t í rók .

A h a r m a d i k tényező a segítés rendszerének a kialakítása: egyrészt az üzemtör-téneti klub keretében, másrész t úgy, hogy megnye r tük a z ügynek a szakembereket.

Következő l áncszem ebben a r endsze rben az üzemtörténeti konferenciák kétéven-kénti megtartása. E f ó r u m n a k az a szerepe, hogy á t t e k i n t v e a megtet t u ta t , e l i smer je a végzet t m u n k á t és buzdí tson a jövőre.

Az üzemtör ténet i mozgalom jelentőségének megfelelő propagandát, nyilvánossá-got kap. Aki egy kicsi t is f igyelemmel k ísér i a megyei és az üzemi lapokat , meggyő-ződhet erről.

A Veszprém megyei Pártbizottság Oktatási Igazgatósága is felismerte, hogy a mozgalom a szocialista tudat formálásának fontos eszköze. Ezért i n t ézményünk hazánk fe l szabadu lásának 30. é v f o r d u l ó j a t i sz te le tére pá lyázato t h i rde te t t a marx i s ta - l en in i s -ta esti egyetemen, i l l e tve az 1 éves pá r t i sko lán t a n u l ó hal lga tók körében . Ezzel az volt a célunk, hogy a rész tvevők m u n k a k ö r ü k n e k és é rdek lődésüknek l eg inkább meg-felelő terüle ten g y ű j t s é k össze és rendszerezzék 30 éves f e j lődésünk e redményei t , m u -tassák be fe lszabadulás óta végzett é p í t ő m u n k á n k m u n k a h e l y i vagy lakóhelyi vív-mánya i t , ál l í tsák e l ő t é r b e a szocial izmus épí tésének időszerű fe ladata i t .

60 pá lyamű készül t el, s ezek többsége üzemtör téne t i t é m á j ú . A meghirdetett pá-lyázatot az Oktatási Igazgatóság nevelési céljai szolgálatába állítottuk. Az adatok, t ények összegezése, f e l t á r á sa segítet t abban , hogy m e g i s m e r j é k : milyen poli t ikai , gaz-dasági és ideologiai örökséggel kellet t megküzdeni a fe lszabadulás t köve tő években; a s a j á t kuta tások a l a p j á n szerzet t t ö r t éne lmi t apasz ta la tok segí tet tek abban , hogy ha l lga tó ink a m a g u k va lóságában é r t é k e l j é k m u n k a h e l y ü k , lakóhelyük és ennek ré-vén a megye és az ország gazdasági, t á rsada lmi , pol i t ika i eredményei t . A szerzők a marx i s ta - l en in i s t a est i egye tem és a pár t i skola hal lgatói voltak, de n a g y o n jellemző és örvendetes a foglalkozás szerinti megoszlásuk. Volt közöt tük munkás , kazánházi művezető , adminisz t rá tor , f őmérnök és vál la la t i igazgató is.

A témaválasztás is sokrétű és figyelemre méltó. Feldolgozták a vá rpa lo ta i bányá-szat 100 éves fe j lődését . Megír ták a Veszprém megyei Ál la t forga lmi és Hús ipa r i Vál-la lat k ia lakulásá t és fe j lődését nap j a ink ig . Egy dolgozat a Fűzfői Ni t rokémia i Ipar te -lepek 1945 és 1975 közöt t i szociálpoli t ikai tevékenységét és e redménye i t vizsgálta. Feldolgozták a KDT Tég la - és Cserép ipar i Vállalat tö r téne té t , i l letve az észak-ba la -toni vízszolgál tatás és szennyvízt isz t í tás 30 évét. Egy pá lyaműbő l m e g i s m e r h e t j ü k a d u d a r b á n y a i m u n k a - és é l e tkö rü lmények a lakulását . Egyik legjobb dolgozat a Kö-zép-dunán tú l i S z é n b á n y á k a jka i központ i osztályozója női szocialista b r igád j ának életéről szólt. A szerző a br igád é le tének bemuta tásá t a br igád nap ló já ra építet te.

A r r a tö rekedtünk , hogy munkánk során szorosan együtt dolgozzunk az üzemtör-téneti mozgalomban érdekelt szervekkel és szakemberekkel. Pé ldául a dolgozatok e lb í r á l á sában részt v e t t e k a megyei tanács, a Szakszervezetek megyei Tanácsa és a Veszprém megyei Múzeumi Igazgatóság m u n k a t á r s a i is. Veszprém megye Tanácsa és a Szakszervezetek megyei Tanácsa a p á l y a m u n k á k d í j azásá t anyagilag is támogat -ta. A pá lyaművek közül a l eg jobbaka t — átdolgozás u t á n — a honismere t i mozgalom megye i fó rumában , a Veszprém megyei Honismeret i Tanu lmányok egyik kötetében j e l en te t tük meg a Nagy Októberi Szocialista F o r r a d a l o m 60. évfordu ló ja tiszteletére. A kiadói munká t a Tudományos I smere t t e r j esz tő T á r s u l a t megyei Szervezete és a Haza f i a s Népfront megye i Bizottsága l á t t a el.

Szili Ferenc felszólalása

A Somogy megyében — 1975-ben — meghi rde te t t szocia l i s tabr igád- tör ténet i pá lyá-zat egy ik l ek to rakén t a t apasz ta la tokró l kívánok beszámolni . A pá lyáza to t hazánk fe l szabadu lásának 30. év fo rdu ló j a a lka lmábó l a Szakszervezetek Somogy megyei Ta-nácsa, a Latinca S á n d o r Művelődési Központ ta l és a Somogy megyei Levél tá r ra l együ t tműködve h i r d e t t e meg. A pá lyáza t k ihi rdetése és a p á l y a m u n k á k benyúj tása közöt mintegy fél esz tendő áll a b r igád tör téne t - í rók rendelkezlésére. Az üzemi szak-

18

szervezet i bizot tságok közreműködésével több m i n t 90 szocialista b r igád jelezte r é sz -vételét , végül min tegy 50 p á l y a m u n k a érkezet t a b í r á ló bizottsághoz.

A p á l y a m u n k á k sz ínvona lasabbá tétele é rdekében a je len tkezőknek módszertani útmutatót készí te tünk, m a j d a t é m á t ér in tő országos é s helytör ténet i i roda lmat is e l -j u t t a t t u k a br igádokhoz . A já rás i székhelyeken szóbeli konzultációkat is t a r to t tunk a n n a k érdekében, hogy őszine vé l eményny i lván í t á s ra és az objekt ív valóság bemuta -t á sá ra buzdí tsuk a résztvevőket . A pályázókkal mindeneke lő t t azt a k a r t u k megértetni , hogy komoly szándékka l k í v á n j u k megismerni a munkásosz tá ly mikroközösségeinek erkölcsi , érzelmi és é r te lmi a rcu la tá t .

A konzul tác iókon m á r n é h á n y a n aggoda lmukat fe jez ték ki a tek in te tben , hogy a bíráló, de jószándékú észrevé te leke t a vezetés részéről nem köve t i - e va lamifé le megtor lás . Végülis abból az elvből i ndu l tunk ki, hogy az igazság k imondása nemcsak joga az egyénnek és a közösségnek, h a n e m erkölcsi kötelessége is. Ál ta lánosságban e lmondha t juk , hogy az üzemek gazdasági és poli t ikai vezetői, a szocia l i s tabr igádtör té-ne t - í r á s jelentőségét megér te t ték és támogat ták , fe l i smer ték , hogy ezen keresztül a m u n k á s o k észrevételeikkel , j avas l a t a ikka l alkotó m ó d o n h o z z á j á r u l h a t n a k az üzemi demokrác ia kiszélesedéséhez és o lyan információs csa torna jöhet létre , amelyen ke -resztül va lósághű jelzések, észrevéte lek , bí rá la tok és javasla tok j u t h a t n a k el a ve-zetőkhöz.

Ezek u tán joggal t ehe t jük fe l a kérdést, hogy a szocia l i s tabr igád- tör ténet írói m e n n y i b e n é l tek a lehetőségekkel és mi lyen konk ré t segítséget t u d t a k adn i az üzemek gazdasági és pol i t ikai vezetőinek? Ebből a szempontból a p á l y a m u n k á k a t ké t csoport-r a osz tha t juk . A gondos és f igye lmes előkészítés e l l enére a p á l y a m u n k á k szerzőinek többsége a fent i f e l ada toka t nem t u d t a megoldani . Ezekben a dolgozatokban éppen a lényeg veszett e l : a m i k r o - és makroközösségek belső törvényszerűségeinek a vizsgá-la ta , a je lenségek e lemző ér tékelése. M i n d n y á j u n k s z á m á r a f igyelmeztető, hogy a me-gye különböző je l legű üzemeiben í ródot t b r igád tör téne tek jelentős része azonos szel-l e m b e n készült . A b r igád tö r t éne t - í rók által e lkövete t t h ibák az „e redménycen t r ikus" szemléletből adód tak , sokan abból az elvből i ndu l t ak ki, hogy csak az e redményeke t lehet és szabad megírni . E m a g a t a r t á s tá rsada lmi lag veszélyes, a m a r x i z m u s szelle-métől pedig idegen. Ugyancsak elgondolkodtató, hogy a gyakran haszná l t és elkopta-to t t sz tereot ip sablonok, az é r t e lme t l en és m a g y a r t a l a n k i fe jezések, a szóinfláció m e n n y i r e e lbu r j ánzo t t a munkások körében .

A kor igényével sz inkronban levő br igád tör téne teke t — jóllehet az e ka tegór iába ta r tozó p á l y a m u n k á k számszerűen kisebbségben vo l t ak — t e k i n t j ü k a je lentősebbek-nek, nemcsak azért , m e r t e lő remuta tóak , hanem a z é r t is, mer t példát , model l t je len-tenek . A jobbí tó szándék, a felelősség érzése min tegy közös nevezője vol t az e ka te -gór iába tar tozó m u n k á k n a k . Ezek írói önmagukka l szemben igényesek, a vezetőkkel szemben k r i t i kusak voltak. Érvel tek , vi tatkoztak, j avas la toka t te t tek, a kérdés azon-b a n az, hogy mindez e l ju to t t - e azokhoz, ak ik ezt hasznos í tha t j ák . Ha az előt tünk k i -ra jzo lódot t kép t a l án n e m olyan szép, min t a m i l y e n n e k szeretnénk, a k k o r okul junk , vezetők és a vezet tek is t a n u l j a n a k belőle.

Szekeres József felszólalása

Az üzemtör t éne tek olyan művek , amelyeket azok az olvasók is kézbevesznek, a k i k egyébként n e m szoktak t u d o m á n y o s tö r téne t i m u n k á k a t olvasni . Ez óriási lehetőség az ország előtt álló közművelődés i f e l ada tok megvalósí tása szempont jából . U g y a n a k k o r nagyon sok üzemtör téne t i m ű nem felel meg ennek a célki tűzésnek. Sok he lyen „ to lva j -nye lven" íródik a szöveg, olyan foga lmakka l , tö r t éne lmi események-kel , amelyekkel a szerzők szabadon bánnak . Üzemtör téne te t úgy ke l l í rnunk , min t -ha egy kül fö ld inek í rnánk , aki a m a g y a r tö r téne lemben kevésbé já ra tos , vagy azok-n a k az idősebb olvasóknak, üzemi dolgozóknak, ak ik ezeket a könyveke t olvasni fog-ják. Meg kell gondolni , hogy ami n e k ü n k m i n d e n n a p i n a k tűnik, az üzemtör t éne tben n e m k í v á n n a - e részletesebb megvi lágí tás t .

Az üzemtör téne t i m u n k á k k a l kapcso la tban fölvetődik a szerző felelőssége. Éppen azér t , m e r t olyan e m b e r is kézbeveszi , akinek ez az első ta lá lkozása a tör ténet -írással , ennek a m u n k á n a k a t ü k r é b e n fogja az ér tékí té le té t mega lko tn i . Az 50-es években igen sok tör ténelmi m u n k á t csalódottan te t t fé l re az olvasó, s hosszú időbe telt, amíg a tö r t éne t tudomány v i sszanyer te a hitelét.

19

Szólni kell az üzemtör téne t i m ű v e k megfe le lő kiá l l í tásáról is. A Népi Ellenőrzési Bizottság nemrégen vizsgál ta a könyvk iadókon kívüli könyvk iadásnak a t é m á j á t . A je len tés a vál la la t - és tsz-történeti művekke l kapcsola tban megemlítet te , hogy azok túl d r á g a papíron, fölös i l lusztrációkkal , papírpocsékolással , magas t i sz te le td í j u ta l -ványozásáva l készülnek. A más ik véglet, a m i k o r nem a d j u k meg az üzemtör t éne tnek fo rma i l ag és nyomdai előál l í tás s z e m p o n t j á b ó l a megfele lő színvonalat . Az üzemtör -teneti m u n k á k o a n r enge t eg sa j tóh iba van. Ezt fokozo t tabban ellenőrizni kell , ki le-het küszöbölni . Legyünk igenyesek a s a j á t m u n k á n k iránt .

E n g e d j e meg a Tisztel t Konferenc ia , hogy szónoki ké rdés t vessek fel. Ki a gaz-d á j a Magyarországon m a az üzem tö r t éne tnek? Ha elővesszük a meghívót, s megnéz-zük, hogy hány bába v a n itt a mi országos tanácskozásunkná l , akkor nyolc szervet l á tunk . Ha megnézzük az 1972. évi Nemzetközi Üzemtör téne t i Konferenc iá t , ott is volt vagy nyolc bába. Czeglédi b a r á t u n k mondot ta , hogy az 1972-es konfe renc i á t kö-vetően m á s te rü le ten dolgozott, n e m t u d j a volt-e u t á n a valami , vagy nem. Az az igazság, hogy nem volt, é s ez a konfe renc ia itt Veszprémben is azért van, mer t a veszprémi üzemtör ténészek kiváló m u n k á t végeztek, t o v á b b lendí te t ték az üzemtör -téne t í rás szekerét, s m e r t Töltési Imre f á radságo t nem k ímé lve azon volt, hogy ez az országos tanácskozás lé t re jö j jön . De h a megkérdeznénk őt, hogy Hazaf ias Népf ron t a m a g y a r üzemtör téne t í rás gazdá j ának é rz i -e magát, a k k o r biztos azt mondaná , hogy nem. Meg kellene o ldanunk , hogy az üzemtör téne t í rás i mozga lom e lőre lépjen és be-töltse fe ladatá t . Ki fog ja össze a helyi kezdeményezéseket , ki t u d j a megmondan i , hogy Magyarországon ma hány üzemtör ténet i szakkör, k lub vagy csoport m ű k ö d i k ? Ki lát-ja el ezeket módszer tani anyagokka l? Melyik szerv segíti az elkészült üzemtör téne t i m u n k á k megfelelő ny i lvánosságá t? A Magyar Tör téne lmi Társula t Üzemtör téne t i Szekciója célul tűz te ki ezeket a fe lada toka t , de l á t n u n k kel l , hogy 11 éves működés során a z üzemtör téne t i rás o lyannyira kiszélesedett , hogy a szakosztály h á r o m t a g ú ve-zetősége tá rsada lmi m u n k á b a n nem k é p e s a növekvő igényeknek megfelelni . Adja-nak egy gazdát ennek a terüle tnek, me ly gondoskodik arról , hogy az egész moz-galom szervezett ke re te t nyer jen . A Szovje tun ióban a Tör t éne t tudomány i Intézet szervezetében külön osztályok működnek , amelyek gondozzák az üzemtör téne t í rás t . Ezek mel le t t persze s z á m t a l a n mozgalmi és tá rsada lmi sze rv is van, és a szakszer-vezetek is tevékeny részt vesznek, de a felelősség a Tör t éne t tudomány i Intézeté . A N é m e t Demokra t ikus Köz tá r saságban az Akadémia Gazdaságtör téne t i In téze tének van Üzemtör téne t i Osztálya. A Csehszlovák Köztá rsaságban és Lengyelországban a szakszervezetek a gazdái az üzemtör téne t í rásnak . Megí té lésünk szerint Magyarorszá-gon is a szakszervezetek vo lnának i l le tékesebbek, hogy ezt a terüle te t gondozzák. Ké-rem, hogy ha e r r e lehetőség van, akkor az elnökség vigye ezt a témát a SZOT elé.

Végezetül néhány kezdeményezésről szólok. Megkezdtük az országos üzemtörténeti látkép-kataszter fe lá l l í tásá t . Ez úgy tör ténik , hogy a közgyű j t eményekben fellelhető levelezőlapokat és m á s egyéb képanyagoka t ka ta logizá l juk . A levelezőlapgyűjtőktől o lyan csodálatos anyagoka t kap tunk , ame lyek bizonyos i pa r ágak tör téneté t egészen a kezdetekig , az 1850—60-as évekig vet í t ik vissza. A más ik kezdeményezés az országos üzemtörténeti bibliográfiának az összeáll í tása.

E b b e n az indítást , a lökést, az i t teni helytör ténet i k l u b n a k a m u n k á j á t ó l kap tuk . Elkészül t a Veszprém megyei üzemtör téne t i művek b ib l iográ f iá ja , és ezt a jó kezde-ményezés t az egész ország t e rü le t é re k i t e r j e sz t jük .

Dr. Gyarmathy Zsigmond felszólalása

A honismeret i mozga lom egyik nagy sikere, hogy a hivatásos tör ténészéket , a t udományos in tézményi dolgozókat egy asztal mellé ü l te t te , a pó to lha ta t lan kincset m e n t ő ama tő r mozgalmi ak t iv i s tákka l . Most ez tö r t én t az üzemtö r t éne tku t a t á s és - í r á s te rü le tén is.

Az üzemtör téne t í rás a t ö r t éne l emtudománynak o lyan területe , a m e l y n e k tudo-m á n y o s fel ismerései a konkré t gazdasági , t á r sada lmi p rob l émák megoldásához is közve t len segítséget a d h a t n a k . I t t a konfe renc ián c saknem va lamennyi hozzászóló a mozga lom oldaláról közel í te t te meg a témát . Már eddig is egyér te lműen tisztázódott, hogy az üzemtör téne t mozgalom és s z a k m a is, de ma a mozgalmi oldalat kell erő-sí teni . Következik ez abból , hogy az üzemtör téne t a k o n k r é t tör ténelmi megismerés lehetőségein túl a szocial ista hazaf iság elmélyí tésében is nagyon fontos szerepet lölt-

20

het be. Ezér t örömmel f o g a d t a m a veszprémi oktatási igazgatóság igazgatóhelyet te-séneK hozzászólását, melyből egyér te lműen t isztázódott : a veszprémi s ike rek t i tka aboan van, hogy itt.az üzemtörténti mozgalom széles körű politikai támogatást élvez.

Az s e m jelent s zámomra gondot, hogy a konferencia egynapos , mert biztos vagyok abban, hogy a rendezők is úgy gondolták, hogy a második n a p r a m a j d o t thon ke rü l sor, azt n e k ü n k kell fo ly ta tn i a m u n k á b a n . Ha haza megyek, első dolgom lesz, hogy a pár tb izot t ságnak, a Haza f i a s Népf ron t megyei bizottságánaiK, az Oktatási Igazgató-ságon pedig t a n á r t á r s a i m n a k e lmondom az i t t hal lot takat , a hasznos módszereket .

H a z á n k sa já tos tö r t éne lmi fej lődése országrészek között i el téréseket is lé t reho-zott. Tanu lmányozva Az I. Országos Üzemtörténeti Konferencia anyagá t , azt t apasz ta l t am, hogy az ipar i tör ténet í rás ebben a megyében gazdag anyagot szolgáltat a he ly tör téne t í rás számára , míg a mezőgazdasági üzemtör téne t i ránt kisebb az é r -deklődés. Ez a mi megyénkben , Szabolcs -Sza tmárban fordí to t t . A megyei levél tár rö-videsen meg je l enő k i a d v á n y á b a n közzétesszük a téma megye i i rodalmát is, és több száz feldolgozással számolunk . Ennek az a r á n y n a k megvan a maga természetes és s a j á to s fe j lődésbel i magyaráza ta . Nem nyugszunk bele e b b e a helyzetbe. V a l a m e n y -nyi megyei f ó r u m m á r az 1978. évi m u n k a t e r v é b e n szerepel te t i az ipari üzemtör t éne t -írást , a szoc ia l i s tabr igád-naplók vezetése sz ínvona lának a megfele lővé tételét . G o n d -ja ink egyfelől tehá t szervezési oldalon je len tkeznek .

Másik gondunk az, hogy ipari üzemeink d o k u m e n t u m a i n a k őriztetése, m e n t é s e m a n a p s á g nehéz feladat . Üzemeink és gyá ra ink legtöbbször csak a kerek év fo rdu lók-kor szoktak visszapi l lantani az eltelt időszakra , és o lyankor döbbennek rá, hogy mit mulasz to t tak , amikor az üzem tör téne téhez szükséges tényeket , d o k u m e n t u m o k a t szinte m á r lehete t len összekaparni .

Szabolcs-Szatmár megyében ugrásszerűen fokozódik az iparosítás, és éppen en-nek a f o l y a m a t n a k a d o k u m e n t u m a i t űn t ek el a szakszerűt lenül kezelt i ra t tömegben . A tör ténet i i ra tok i ra t tár i véde lmének nincs meg a kellő súlya , már most h iányoznak a 10—20 évvel ezelőtti, pó to lha ta t l an for rások . De nemcsak a régmúlt í rot t vagy tárgyi emléke inek a megőrzése ha lasz tha ta t l anu l időszerű, h a n e m meg kell m e n t e n i a szocialista kor legér tékesebb d o k u m e n t u m a i t is. Mindenekelő t t a közgyűlési, az igazgatósági jegyzőkönyveket , az osztályok i ra tai t , főként jelentései t , a gyár tás i és az üzleti fo rga lmi k imu ta t á soka t ; de igen fon tosak a felügyelő bizottságok jegyzőköny-vei, je lentései és a termelési levelezések is.

Az üzemtör téne t i mozgalom nemcsak k a p a levél táraktól és más közművelődés i in tézményektől , hanem ad is. Ha a mozgalom jól dolgozik, ha igényt támaszt , a k k o r időben fe lébreszt i a felelősséget a d o k u m e n t u m o k megőrzése i rán t .

Jelenics József felszólalása

Angyalföld Budapest i p a r á n a k jelentős részét foglalta magában , a je lenben is ide összpontosul a főváros i p a r á n a k tekintélyes százaléka. A fe lada t több összefüggésben je lentkezik. Az ipar decentra l izá lásával , egyes üzemek ki telepí tésével az e lmúl t év-t izedben t ö b b mint félszáz üzem — ez 6500 dolgozót é r in te t t — a XIII . ke rü le tbő l v idékre kerü l t . Olyan régi, pa t inás üzemek, amelyek évt izedeken, sőt évszázadokon á t megvol tak, e l tűntek. I lyen volt a Pa rke t t agyá r , a Rézhengergyár — amelyik a „f i l -l é rgyár" nevet is viselte —, a Kozmetikai és Ház ta r tásvegy ipar i Gyárnak a cipő- és pa rke t t apasz tagyára , amelye t egykor Smoll és Kallós néven az egész országban ismer-het tek stb. A másik téma a szerkezetvál tás az üzemeken belül. Például a Kender - és J u t a G y á r b a n sem kender , sem juta nincsen, az üzemi rekons t rukc ió t követően a m ű -szálas — polipropilén — a l apanyag gyár tásá ra tér tek át . Azu t án megváltozott a te r -mékszerkeze t a Magyar Ha jó - és Darugyá rban is, amelynek angyalföldi gyáregységében m á r csak d a r u k készülnek. A Medicor — az ENSZ s ta t i sz t iká ja szerint — egy évt ized a la t t a vi lág első 10 legnagyobb orvosi műsze rgyá ra közé ve reked te fel magát . Fe l ada -ta ink az e lmondot takból következnek. A ki te lepí te t t , lebontásra ítélt üzemeknek a do-kumentá lása , megörökítése hosszú idő óta és elég tekintélyes fo tóanyagunk van. Helyi f e l a d a t n a k t a r to t tuk az üzemi h í radók és l apok összegyűjtését . Viszonylag te l jes anyag -gal r ende lkezünk 1971-től kezdve, továbbá 35 különböző üzemtör téne t i k i advány t g y ű j -tö t tünk össze. Sa já tos t e rü l e t a kollekt ív szerződéseknek az összegyűjtése, ame ly az üzemtör téne thez igen é rdekes adalékokkal szolgál. Csaknem 100 kollektív szerződé-sünk van m á r . Külön f e l ada t az üzemi je lvények, plakettek, emlék táb lák és tö rzsgárda-je lvények összegyűjtése. Min tegy 300 angyal fö ld i tö rzsgárda je lvényünk van.

21

Az Ismered-e Angyal fö lde t? c ímű vetélkedő kere tében h a v o n t a adunk egy-egy fe ladatot , amelyben szerepel v a l a m i üzemmel kapcsolatos kérdés is. A gyerekeknek u t á n a kell nézn iük például a n n a k , hogy a pa t roná ló üzemekben mi t gyár tanak , m e -lyik országba j u t n a k el a kész í tményei? Ezekben a nagyon hasznos j á t ékokban éven t e 700—800 gyerek vesz részt. A m i k o r az illegális K M P angyalföldi sa j tó te r jesz tő ihez el szoktam látogatni , Ambrus Józsefnek mindig ez vol t a búcsúszava : „Üdvözlöm az a n -gyalföldieket!" Most pedig m e g h a t a l m a z á s a l a p j á n enged j ék meg, hogy az Angyalföldi Helytörténet i , Honismere t i K l u b nevében üdvözöl jem az I. Országos Üzemtör téne t i T a -nácskozást .

Pál István felszólalása

Hét MÁV j á r m ű j a v í t ó j e l en te t t e meg eddig az országban a tö r téne té t , egy h i á n y -zik m á r csak, a budapest i . A b r igádnap lókró l sok szó esett , de n e m t u d o m pontosan, hogy megőrzése, k i n e k a fe lada ta . A ve té lkedőknek az anyaga is k ivá ló f o r r á s m u n k á t szolgál tathat , hiszen például 1969-foen volt a Tanácsköztársaság 50. é v f o r d u l ó j á n a k ünnepe, s ebből az a lkalomból 80 szocialista br igád ve te rán nyugd í j a soka t kereset t fel . Ezek szolgál ta t tak anyagot a k k o r az 1919-es ha rcok felderí téséhez, az 1919-es páncé l -vonathoz. Ennek az 1919-es v isszaemlékezésnek o lyan nagy v i s szhang ja volt, hogy a Magyar—Szovje t Ba rá t i Társaságon keresz tü l e lkerü l t Moszkvába is.

Az ipari műemlékekrő l e lhangzot t a beszámolóiban egy 1912-es m u n k á s k o l ó n i á n a k a védettsége. Miskolcon 1875-ben, az akkor i Tiszavidéki Vasúti Tá r saság épí t te te t t egy ké temele tes épüle te t a tisztviselőiknek és 11 m u n k á s h á z a t 44 lakással . Több min t 100 éve, hogy fennál l , de most a városrendezés ú t j á b a kerü l t . A j á r m ű j a v í t ó üzeme 1859-től működik . O lyan ipari m ű e m l é k e k ezek, ame lyek védet tségét n e m hiszem, hogy meg t u d j á k oldani. Vagy pé ldáu l egy 1858-ban f ú r t eredet i kút, a m e l y n e k a fa la i m o s t is megvannak , és sz iva t tyúháza m a is a d j a az ipar i vizet a v íz toronynak . Az épü le t 120 éves, a p incézete és a l ábaza ta boltozatos. Egy épí tésnél k ibonto t ták , l e fényképez-tem, m a j d visszatemet ték. A város műemlék- jegyzőkönyvében n e m szerepelnek ezek az épületek, és így é n hiába í r o m bele a könyvbe, hogy ipar i műemlék , az a gyanúm, hogy ezt a védet tséget így n e m lehe t megoldani .

Zsikó János felszólalása

Délelőtt egyér te lműen t isztázódot t az a fogalom, hogy üzemtör téne t . Dé lu tán ra pedig sa já tos m ó d o n t uda tha sadás jel lemezte tanácskozásunkat . Délelőtt i e lőadóink — tör ténészek — megér te t ték a z üzemtör téne t i mozgalom jellegét, é s eszerint h a n g -zot tak el az e lőadások. A dé lu tán i hozzászólásók közben sokat ha l lo t t unk arról, hogy nyersanyag, technológia, gépek. Csak éppen a f o l y a m a t lényeges , ,kellékéről", a m u n -kásró l eset t kevés szó.

Mi Pécsett 1976-iban Munka és Művelődés e lnevezéssel művelődés i akciót h i r d e t -t ü n k szocialista br igáddk részére. Ez először szabad idős p rogram volt, hasonló m ó d o n a debreceni K o r u n k valósága c ímű akcióihoz. Egy év a la t t szabad idős p r o g r a m a j á n l a -tot ad tunk szocialista b r igádoknak . 1976-tól a br igádok kérésére a szabad idős p r o g -r a m fe lada tsor ra l is bővült. Választiható lehetőséget t a r t a lmazo t t : í r j a n a k a b r igádok visszatekintést ü z e m ü k múl t j á ró l , a brigád é l e t ének eseményeiről . 1977-ben 44 ü z e m -tör téne t és 129 b r igádkrón ika érkezet t . Ez az összesen 1800 oldalas anyag , a Dunán tú l i Tudományos In téze t b i r tokában van, s a pécsi munkásé le tmód k u t a t á s á h o z haszná lnak fel belőle ér tékes ismereteket . Azzal a fel té tel le l a d t u k oda, hogy amenny iben pub l i -k á l h a t u n k belőle v isszakér jük az anyagot . Nagy öröm volt végighal lgatni néhány e lv -t á r sa t aki m u n k á s e m b e r k é n t , vagy az üzemtör téne t í rás , az üzemtör téne t i mozgalom művelő jeként hozzászólt és azt h iszem a mai konfe renc ia ér te lmét , lényegét és cé l já t ezekben lehet megta lá ln i . Meggyőződésem: Magyarországon a t ö r t éne t t udomány p r o -duká l j a azt, a m i t a tá rsada lom tőle elvárt . N e m hiszem, hogy a t ö r t é n e l e m t u d o m á n y ügyeiről szólna a ma i konferenc iánk .

22

Sárközi Zoltán felszólalása

Az üzem és környezete , az üzemtör téne t és a he ly tö r téne t kapcso la tához anny i t t űznék hozzá, hogy he ly tör téne te t üzemtör téne t né lkü l , üzemtör téne te t pedig helytör-t éne t nélkül n e m lehet műveln i . Ózdot a vasgyár és a bányavidék emel te járási szék-hellyé, és a fe l szabadulás után a Szénibányászati Vá l l a l a t megyeszékhel lyé te t te Salgó-t a r j á n t és T a t a b á n y á t .

A második p r o b l é m a : a levél tár i fondok jegyzékének a kiadása. Sokan keresték, k u t a t t á k itt a Veszprémi Üzemtör téne t i Klub t i tká t . A ti tok többek között az, hogy elég korán fe l i smer ték a központ i l evé l t á rakban őrzöt t üzemtör ténet i anyagok fontos-ságát , s már vagy k é t - h á r o m a lka lommal fe lkeres tek bennünket , m i pedig k i í r tuk nek ik az összes fondoka t . Rövid időn belül ők lesznek az elsők, ak ik ki fog ják adn i a Veszprém megyére vonatkozó helyi és az Országos Levé l t á rban meg ta l á lha tó fondok jegyzékét. Kanyar József levél tár igazgató javas la tá t melegen üdvözlöm. Az az é rzé-sem, hogy az üzemtör téne t i , he ly tör téne t i m u n k á k fo r rása i t ot t szok ták felhasználni , ahol a vál lalat van vagy az üzemtör téne t írója lakik . T e h á t egy megyeszékhelyen lakó üzemtör téne t - í ró vagy he ly tör téne t - í ró fö lhaszná l ja a megyei fo r rásanyagot , a B u d a -pesten élő oedig e lsősorban a budapes t i t . Valami lyen f o r m á b a n in tézményesen kel le-n e biztosítani a k u t a t ó k számára azt, hogy t a n u l m á n y i szabadságot k a p j a n a k az ilyen célú ku ta t á sa ik s z á m á r a .

Ha rmadszo r : lényeges dolog a n n a k f igyelembe vétele, hogy a kap i ta l i zmus k i -a laku lásá t h a z á n k b a n sokfé le feudá l i s m a r a d v á n y akadályozta . Szóba ke rü l t itt egy megelőző fe lszóla lásban a b á n y a b é r ( terrágium). Ezt az 1854. évi á l ta lános oszt rák bánya tö rvény megszünte t te , az 1861. évi országbírói é r tekezle t a zonban visszaáll í tot-ta. Így — e vona tkozásban — az osz t rák abszolut izmus polgár ibb je l legűnek bizonyult , m i n t a magya r a l k o t m á n y he lyreá l l í t ásá t sürgető n e m e s i polit ikai erők. A bányabé r e l tör lésére csak a fe l szabadulás u t á n ke rü l t sor.

Negyedszer : az üzemtör t éne t í r á s foglalkozzék a kapi ta l i s ta vál la lkozó a l a k j á v a l is. I lyenről eddig kizárólag Szekeres József tett eml í t és t Ganz Ábrahámmal kapcso-l a tban . Mivel m a m ű k ö d ő vá l l a la ta ink zöme kap i t a l i zmuskor i e lődökkel is rende l -kezik, n e m k e r ü l h e t j ü k meg ezt a problémát . A tőkés vál lalkozók tevékenységének ér tékelésével összefüggésben hangsú lyoznám a l e g t ö b b j ü k r e je l lemző üzleti real iz-mus t . Amikor pl. 1920 u t á n magas r a csaptak Magyarországon az i r r enden t i zmus láng-jai , a tőkés vál la lkozók voltak az elsők, ak ik megpróbá lkoz tak a szomszéd á l l amok-ka l gazdasági kapcso la toka t t e remten i . így pl. Bíró Pál, a R imamurány—Sa lgó t a r j án i V a s m ű Rt. egyik vezére, aki csak így tud ta be ind í t an i az Özdon m ű k ö d ő vaskohókat . Ezzel haszná l tak a z országnak is, hiszen védeni igyekeztek a h a t á r a i n k o n túl levő m a g y a r vagyont, a s a j á t vagyonuka t . Kapi ta l is ta vállalkozó, név szer in t Kornfeld Móric volt az első v i l ágháború t megelőző időkben a minke t közelebbről érdeklő vá l -l a la t tö r téne t - í rás egyik legelső haza i mecénása is. Az ő segítségével je lent meg pl. a Magyar Ipa r tö r t éne t c. évkönyv öt kötete. Ezek egy ikében ta lá lha tó meg Sztudinka Ferenc: A gácsi posztógyár tö r t éne te c. üzemtör téne t i monográ f i á j a , mely a korabel i hazai a lkotások közt egyike a l eg jobbaknak . Az 1911-ben mega laku l t „ Ipar tör téne t i Szakosztály" pedig valóságos ószövetségi előképe a M a g y a r Tör téne t i Társu la t k e r e -tében működő Üzemtör téne t i Szakosz tá lyunknak. Je l l emző azonban, hogy e kezde-ményezések az első v i l ágháború u t á n n e m foly ta tódtak .

Végül egy a p r ó megjegyzés : Szikossy e lvtárs emlí te t te , hogy 1974-ben a Kisal -földi Gépgyárban , Győrö t t r endez ték meg az első vá l la la tör téne t i kiál l í tás t . Én tudok egy korábbi ró l is. 1965 n y a r á n Mosonmagyaróváron , a Hansági M ú z e u m b a n volt a százesztendős K ü h n e - g y á r üzemtör téne t i kiáll í tása.

Nagy István felszólalása

Veszprém megyében — üzemtör téne t i vona tkozásban — elsősorban eseménytör té-nete t í r tunk és n e m ér téke lő tör téne te t . Ez az utóbbi a hivatásos tör ténészek fe ladata , így is készí te t tük üzemtör téne te inke t . 33 üzemi l a p u n k sorozatban hozta pályázati fe l -h ívása inkat , s így cs inál tak p ropagandá t . A megyében elkészült min tegy 350 üzem-tör ténet i dolgozat. V a n megyei üzemi ada t tá runk , d i a t á r u n k és most kész í t jük a me -gyei üzemtör ténet i évfordulós táb lá t . Ezzel a k a r j u k elérni , hogy a különböző jub i -l eumokra kellő időben fel t u d j u n k készülni .

23

Nagy m u n k á b a s z e r e t n é n k kezdeni, s ehhez k é r e m az Üzemtör téne t i Szakosztá ly erkölcsi és esetleg anyag i segítségét is. Min tegy 100 évre visszamenőleg a komposzokból ki sze re tnénk gyűj ten i a veszprémi ü z e m e k r e vonatkozó ada t t á ra t . T u d j u k , hogy ez 5 éves m u n k a , ilyen kö rü lmények között, m u n k a i d ő után. Ehhez vagy t á r s a d a l m i ösz-töndí ja t , vagy olyan anyag i támogatás t sze re tnénk kérni , amellyel l e röv id í the tnénk a m u n k á t . Fe lve tem a n n a k a gondolatát , hogy az á l ta lunk kezdeményezet t Üzemtör té -neti H í r a d ó nyár i számai t , esetleg á l landó jelleggel, a szekció segítségével és i r ány í tá -sával cs iná l juk . Még egy kezdeményezésrő l c supán : az egye temmel fö lve t tük a kap-csolatot, hogy a szakmai gyakor la t ra m e n ő vegyészmérnökök p róbá l j ák a n n a k az üzemnek a tör téneté t összegyűjteni , ahol nyá r i szabadságukat , i l letve szakmai gyakor-l a tuka t tölt ik.

Molnár Imre felszólalása

Az üzemtör téne t i szakkörök létesítése, működte tése azé r t is időszerű, m e r t ipar-tör ténet i szempontból je lentős évfordu lók időszakában v a g y u n k : az 1867-es kiegyezés u táni évek gyors ü t e m ű tőkés fe j lődésének következtében egyre több üzem érkezik el a l ap í t á sának cen tenár iumához , vagy lé tes í tésének 75. évéhez. Az Auszt r iá tó l elsza-kad t első v i lágháború u t á n i Magyarország szükségletének, a teohnikai fe j lődésnek megfele lően ú j a b b ipa rágaka t létesített, ezek mos tanában ünnepelhe t ik f enná l l á suk 50. év fo rdu ló já t . Végül a f e l szabadu lásunk u t á n eltelt h á r o m évtized is a l k a l m a t nyú j t visszatekintésre, összegezésre.

A M a g y a r Opt ikai Művekben a szakkör vezetője az „Egy üzem — egy iskola" mozgalom kere tében pa t roná l t iskola egyik t ö r t éne l emtaná ra lett. A művelődés i ház vezetőjével , az üzemi pár tbizot tsággal , a KISZ-bizot tsággal , szakszervezet i bizot tság-gal, és az üzemi lap (Fókusz) szerkesztőségével való megbeszélés, egye té r tés u tán fe lh ívás t te t tek közzé az üzemi lapban.

A M a g y a r Opt ikai M ű v e k üzemtör téne t i szakköre szakcsoportok k e r e t é n belül va lós í t ja meg a p r o g r a m j á t . A jubi leumi m u n k á k k a l , va l amin t a MOM mi k ro k ö rn y e -zetével foglalkozó szakcsoport a MOM cen tená r iumáva l és hazánk fe l szabadu lásának 30. év fordu ló jáva l kapcsola tos r endezvények szervezését vál la l ta . Az üzemtör téne t i gyű j t emény t összeállító szakcsoport f e l k u t a t j a a régi i ra tokat , használa ton k ívü l i szer-számokat , fényképeke t és egyéb d o k u m e n t u m o k a t . A publ ikációs szakcsopor t bib-l iográf iát ál l í t össze a MOM-ról szóló k iadványokról , rendszeresen c ikkeket ad az üzemi l a p n a k és figyeli a saj tót . Egy más ik szakcsoport a MOM szocial is tabr igád-mozga lma tö r téne tének a feldolgozását vá l la l ta . Az üzemtör téne t i szakkör ezen kívül részt vesz a cél ja ival kapcsola tos kiál l í tások előkészítésében is.

A munkásmozga lmi , szocia l is tabr igád-mozgalmi szakcsoport a visszaemlékezések, fényképek , h a n g d o k u m e n t u m o k gyűj tésé t kezd te meg. Mindezek igen népszerűek vol-tak az üzemtör téne t i szakkör m u n k á j á n belül, de mégis t a l án legkedvel tebb terület a tárgyi gyűjtőmunka lett . És ez nem volt öncélú. Egy pé lda :

Az üzemtör téne t i szakkör fényképet te t t közzé az üzemi lapban, Történeti emlék-kép c ímmel . „Érdekes fényképeke t m u t a t o t t az üzemtör téne t i szakkör t a g j a i n a k Hor-vá th János , a kísérlet i osztály dolgozója. A felvételen a csepeli spor t c sa rnokban meg-rendeze t t t e remkéz i l abda-ba jnokságon részt vevő női c s a p a t u n k já tékosai lá thatók. A fe lvéte l 1943-ban, vagy 1944-ben készült . Sajnos, a h a t j á tékos közül a m a i napig eggyel s em sikerül t meg i smerkednünk . Remél jük , a k é p megje lenése u t á n lesz, aki m a g á r a ismer, esetleg egykori ko l légá já t véli va lakiben f e l i s m e r n i . . . " A fe lh ívásra meg is é rkezet t a válasz.

Összegezve: A MOM üzemtör téne t i tevékenységén lemérhető, hogy r endk ívü l lé-nyeges a szakkör i m u n k a széles körű népszerűsí tése, m e r t az üzemtör téne t i szakkör csak az üzemi dolgozók segítségével é r h e t el e redményeke t . A nagyobb vál la lkozáso-kat fe l t é t l enü l a szocial ista br igádokra kel l alapozni, az egészséges üzemi ön tuda t már meglevő bázisai t kel l fe lhaszná ln i a közös cél érdekében. Nagymér t ékben lelhet t á -maszkodni a br igádok tevékenységét t a r t a l m a z ó brigádnaplókra.

24

Kiss Ilona felszólalása

Három évvel ezelőtt Kaposvá ron az SZMT és a Lat inca Sándor Művelődési Köz-pont fe lh ívássa l fordul t a megye szocialista b r igád ja ihoz , hogy í r j á k meg tö r t éne tüke t . Megva l l juk őszintén, csak a k k o r kezd tünk m é l y e b b e n foglalkozni a témával , a m i k o r a z il letékes szervek felkerestek bennünke t , bár még ezek u tán s em t u d t u n k ha tá rozo t t választ adni, hisz fizikai dolgozók vagyunk, n e m rende lkezünk írói tehetséggel. Szb -t i tká runk b íz ta tásá ra kezd tünk hozzá a nagy munkához . Az első teendőnk az volt , hogy a b r igád tagokka l megbeszél tük a fe ladat fontosságát , a m u n k a tervszerű ü t emé t . Pontos a d a t o k r a volt szükségünk, ezért először az anyagok begyűj tésével fogla lkoz-tunk. Kü lönösebb gondot ez n e m jelentett , m e r t a brigád sora iban vannak olya lok. ak ik a vá l la la t a lapí tásá tó l kezdve a mai nap ig vá l l a l a tunk dolgozói: a M á j u s 1. b r igád kissé fá rad t , de n e m megtört tag ja i .

A megalapozot t anyaggyű j t é s biztosította azt a lehetőséget, hogy a valóságos tö r t é -netet í rásba fogla l juk . Szándékunk csak az volt , hogy a br igádtör téne t m e g m a r a d j o n a br igádnak, m i n t a lap í tó hagyomány, m u n k á k fo lyamatos rögzítése, pé lda tá r azoknak , ak ik a m u n k a e re jé t , boldogságát még nem ismer ik .

Vá l l a l a tunk szocialista b r i g á d j a i n a k ér tékelő bizottsága is el ismeréssel ny i l a tko -zott a b r igád tör téne t meg í r á sának munká j á ró l . Nekünk , a M á j u s 1. szocialista b r igád -nak az l enne a legnagyobb közös öröm, ha tö r t éne t í r á sunkon keresztül t a l á lkoznánk a ma emberéve l , az ú j kor t evékeny lé t rehozó jáva l : a múltból a jövőbe haladó, nehéz -ségekkel küzdő, azokon győzedelmeskedő ember re l .

Székely György zárszava

Az előadók nézetei nagyjából megegyeztek, egymást kiegészítet ték. Viszont, ami a vita jellegét illeti, itt különböző nézetek, kü lönböző megközelí tések fo rdu l t ak elő. Mindezeket va lóban egyeztetni kell. Lehet, hogy ez most isikerül, lehet, hogy tovább i tapaszta la tcserék, egy későbbi, második konfe renc ia fogja ezeket tisztázni. Az első ilyen kérdés, ami Molnár Béla é s Incze Miklós e lőadásaiban fö lmerül t , az üzem és az üzemtörténet fogalmának, kiterjedésének a kérdése . Ezt a v i t ában felszólalók — Ság-vári Agnes, Tóth Imre, Zsikó János, Sárközi Zoltán — további szempontokkal egészí-te t ték ki, részben árnyal ták , résziben pedig v i tássá tették. Én azt gondolom, hogy az üzemtör ténet n e m te l jesen lezár t fogalom. Így m u t a t t á k be a h iva to t t előadók, m a g a Incze Miklós is, hogy egyrészt menny i tör ténet i diszcipl ínával ha t á ros vagy éppen ösz-szeolvad és alig különí the tő el, másrészt hogy m i minden t kel l tudn i egy ü z e m t ö r -ténésznek, menny i ágazatá t kel l fe lhasználnia a tö r téne lemnek ahhoz, hogy ü z e m t ö r -ténetet í rhasson. A konfe renc iának éppen az vol t az egyik e rénye , (hogy a lehetősé-gekre, seg í t ségnyúj tásokra r ámuta to t t , felhívta a f igyelmet, hogyan kell együ t tműködn i az üzemen be lü l i eknek az ü z e m e n kívüli szakkuta tókka l . A felszólalók még tovább i összefüggésekre h ív ták fel a f igyelmet . Ilyen szempontok voltak az üzemtör ténet , a helytörténet , az urbanizáció, a modern gazdasági á t a l aku lás számos összefüggése. Mindezek a szempontok jogosul tak voltak, u g y a n a k k o r világos hogy nem szabad ösz-szekeverni, összeolvasztani ezeket a foga lmakat . Az üzemtör téne tnek , mint önálló t e -vékenységnek a jogosultsága megmarad . És n e m szabad egyet len üzemtör ténet i m u n -kától sem elvárni , hogy — bizonyos összefüggésen tú l — érzékel tessék az egész he ly-nek, t e lepülésnek a gazdasági vagy a te lepülés tör téne t i fo lyamata i t . Azt sem szabad megkívánná , hogy technikatör ténet i , műszaki ké rdések is egy bizonyos összefüggésen túl megvi lágí tásra kerü l jenek .

Azzal egyet lehet érteni , hogy az üzemtör t éne tnek a mi szemlé le tünkben a m u n -kás marad m i n d e n k é p p e n a központ i a lakja . A m u n k á s n a k a c e n t r u m b a n való sze re -peltetését azonban nem a f e l ada t könnyí téseként foga lmazha t juk meg. A típust , az üzemben való szerepét is mozgásban, korszakvál tozások szer int kell az igényeknek megfelelően fe lku ta tn i és ábrázolni . Abban helyes volt Sárközi Zoltán m e g f o g a l m a -zása, hogy az_üzemtör téne t és helytör ténet egymás rau t a l s ágának az igényét k i fe jez te , hogy meg kel l m u t a t n i : az üzem mennyi re t ényező a te lepülés tör ténetben, a t e lepülé -sek r angra emelkedésében, sze repének növekedésében vagy csökkenésében.

Egy más ik ilyen kérdés, aminek a jó és rossz oldalát az e lőadók és a hozzászólók egya rán t k i m u t a t t á k azt, hogy mennyi re kapcsolódik az üzemtör téne t az ü z e m e k

25

jub i leumához . Ez a kérdés a mecénások p r o b l é m á j á t is fölveti . Az előadók és a hoz-zászólók u t a l t ak a megszűnt vagy á ta laku l t üzemeikre, ahol t ehá t a m a i vál la la tvezetés fe l té t lenül kel l — bár nem eleve természetes —, hogy mecénása legyen olyan k u t a t á -soknak, gyűj téseknek , melyek korább i prof i lú , korább i szervezetű üzemekre vona tkoz -nak. Azt kell mondan i , hogy ezek tá r sada lmi je l legű nagy prob lémák, dönteni a b b a n a tekinte tben, hogy megőrizni épületeket , megőr izni m á r k inaszná lha ta t l an g é p p a r k o -kat, vagy pedig ezeket le lehet bontani, m á s h o v á kell áthelyezni , múzeumba kell szál -lítani. Ez bizonyos mér tékig a gazda keresésének a p rob l ema t iká j ához is tar tozik n e m -csak egy-egy üzemen belül, h a n e m szélesebb t á r sada lmi és mozgalmi é r t e l emben is. Ezek az ipar te lepí tések, decentral izációk, épí tkezési p roblémák, a városfe j lődés azt is fölveti, a m i r e u ta l t Barcsa Géza, hogy n e m m i n d e n t lehet megőrizni , nem m i n d e n t lehet vá l toza t lanul fönn ta r t an i . Tehát i t t is, m i n t a műemlékvéde lemben á l t a l ában , nagyon meg kell fontolni, m e l y e k a legjel legzetesebb üzemek, melyek azok az egyes üzemi t ípusok vagy épüle t t ípusok, amelyekből egy vagy több mindenképpen m e g ő r -zendő.

Az évfordu lók m i n d e n k é p p e n f igyelemfelhívók, de nem szabad e r r e szorí tkozni, hanem rendszeres m u n k á r a v a n szükség az üzemtör téne t t ek in te tében is. Az ü z e m t ö r -ténet i mozga lom éppen ezt a rendszeres s z a k k u t a t á s t t ámoga t ja , serkent i azáltal , hogy milyen írott és tárgyi fo r r á soka t őriz meg.

Az e lőadásoknak és a hozzászólásoknak is jó része a t udományos intézetek, t á r s u -latok, h iva ta los tör ténészek közreműködéséve l foglalkozott . Az m u t a t j a s z á m o m r a az üzemtör téne t igen jelentős gyarapodásá t , hogy a szakku ta tás oldaláról a d i le t t an t iz -mus e lkerü lésére n e m kel le t t fe lhívni a f igye lmet és pozitív é r t e l emben lehete t t be-szélni részben az e redményekrő l , részben pedig a segí tségnyúj tásról , a segítség igény-bevételéről, a m i tehá t jelzi, hogy a l ap jában egészséges az üzemtör téne t i mozgalom és a t ámogató szak in tézmények viszonya. U g y a n a k k o r ezek az e lőadások r á m u t a t t a k a r ra , hogy hiányok, e lmaradások , pót lásra vá ró f e l ada tok is vannak , ami abból adódik , hogy t u l a j d o n k é p p e n más fé l -ké t évtizedes e n n e k a fe l lendülésnek az időszaka. N a g y o n kell v igyáznunk, hogy mozgósí tó legyen az a sok segítség, a m i t levéltár, m ú z e u m , könyv tá r n y ú j t , és ne e l tán tor í tó . Könnyen lehessen eligazodni ezekben a g y ű j t e m é -nyekben, és azé r t is fontosak ezek a levéltári és könyvtá r i fond jegyzékek meg bibl iog-ráf iák, hogy n e csak a helyi, n e csak az i l lető üzemi kuta tás , h a n e m az országos k u t a -tás is viszonylag könnyen i smerhesse meg ezeket .

Nagyon örvende tes volt, hogy itt a k o n f e r e n c i á n a f i a ta lok megje lentek , fe lszó-laltak, hogy a m ú z e u m o k b a n is van m á r egy ú j t ípusú ku ta tógá rda , amely é rdek lő -dését és é l e tpá lyá já t az üzemtör téne t i k u t a t á s o k k a l köti össze, és e r r e megfe le lő fe l -készítést kapot t . Ez is m u t a t j a , hogy t e r v s z e r ű b b e n kel lene a fe lsőokta tásban is ezekhez az igényekhez közeledni . Nagy je len tősége van a helyi, a t á j i kon fe renc iák -nak, a diákok, á l t a l ában az i f j ú s á g speciális honismere t i t á b o r a i n a k és az egyes m e -gyék — mint i t t a vendéglá tó megye — rendszeresen megrendeze t t üzemtör téne t i k o n -ferenciá inak. Ezek lennének azok az összekapcsoló és egyút ta l a tapasz ta la tcserére a l -ka lma t adó összejövetelek, a m e l y e k a kérdések további t isz tázását elősegíthetik. He -lyesen j á r t a k el mindazok a fölszólalók, a k i k tapasz ta la ta ika t e lőadták, a p á l y á z a -tok körül i e r e d m é n y e s m u n k á r ó l , lektori közreműködésről , p á l y a m ű v e k t apasz ta la ta i -ról, k iadási kérdéseiről és a kéziratos m ű v e k t apasz t a l a t a inak a cseréjéről. E n n e k egyik legfontosabb fel té tele az, ami Szikossy Ferenc e lőadásában szerepelt, hogy a kéziratos pá lyáza t i anyagok b ib l iográf iá já t l ega lább közzétegyék és ez az é r d e k e l t e k kezén foroghasson.

Incze Miklós előadása megvi l lan to t ta azt a sok lehetőséget , ami egy-egy ü z e m konkré t életéből adódik, és a m i magába fogla l ta az üzem gazdasági életét, t e chn ika i fej lődését , a munkásosz tá ly é le tmódjá t , fo lk ló r j á t , szociológiai helyzetét .

Számos hozzászólás a technika , a technológia, a te rmelés oldaláról f e j ez t e ki hiányérzetét , az egymásrau ta l t ságo t a s zakku t a t á s és az üzemtör téne t i mozgalom kö-zött, a tör ténészek, s azok között , akik a termeléshez , a technológiához szakszerűen ér tenek. Nemcsak a szaktör ténészek lehetnek lek tora i üzemi e m b e r e k á l ta l í r t részek-nek, h a n e m ford í tva is nagyon üdvös ez. Ehhez a témához tar tozik az a k ibon tako -zott vita is, ami a munkásé l e tmód ku ta t á sáva l és az üzemtör t éne tben játszott sze re -pével kapcso la tban fö lmerül t . Az üzemtör téne t i ku ta tás t va lóban elmélyíti , soko lda-lúbbá teszi, h a itt a munkásé l e tmód ku ta t á sá t még a csa ládkuta tás ra , az é l e tmódvá l -tásra, a munkásgenerác iók tö r téne tének a f e l ku t a t á sá r a is k i t e r j e sz t jük . Mindez a lá -húzza azt a megfogalmazás t , a m i t Ságvári Ágnes tő l hal lo t tunk, hogy legyen az üzem-történeti munka kiemelt terület. Ehhez kapcsolódik, ami t Szekeres József ado t t elő,

26

a m i k o r a szélesebb olvasóközönségre hívta fel a f igye lmet . A he ly tör téne tné l az ol-vasóközönség elsősorban a helyi lakosság, ezért á l d o z n a k a tanácsok. Ugyanúgy ter -mésze tesnek kell v e n n ü n k , hogy e l sősorban az üzemi munkássághoz, a vál lalat dol-gozóihoz kell hogy szól jon az üzemtör téne t , nemcsak a szakemberek szűk köré.iez. Ez elégítené ki azt az igényt, ami t Molná r Béla e lőadása hangsúlyozot t , hogy az üzemtörténeti munka, az üzemtörténeti mozgalom közösségformáló, nevelő hatású le-gyen. ö rvende te s , hogy számos t e rü le t rő l az üzemi é s tsz-dolgozók m a g u k is r á m u -tathattak azokra a konkrét e r edményekre , amelyeke t az ő é le tükben és környeze tük-ben az üzemtör téne t i tevékenység, a z üzemtör ténet i mozgalom kivá l to t t . Ez igazolja, hogy üzemtör téne t i m u n k á r a va lóban szükség van, ez n e m öncélú szakkuta tás , ha -n e m nagyon jelentős, a szocialista tudato t , a hazához, a szűkebb lakóterüle thez , a m u n k a h e l y h e z való kötődést e lmélyí tő tevékenység. És azért t a r t j u k nagyon helyes-nek, hogy ennyi rendező szerv vett részt ennek a k o n f e r e n c i á n a k az előkészítésében, m e r t ez azt m u t a t j a , hogy ki-ki a m a g a területén, a maga ha t á skórében er re a kö-zösségformáló ha t á s r a súlyt fektet , e n n e k a megva lósu lásá ra az üzemtör téne t i t evé-kenység á l ta l is számít .

Legyen szabad ebben a sze l lemben utalni a j avas la tokra . Egy konfe renc ia n e m v i n d i k á l h a t j a m a g á n a k azt a jogot, hogy maga hozzon ha tároza tokat , m é g azt sem, hogy á l lás t fog la l jon bizonyos kérdésekben , amelyek egyébként is v i t a to t t ak m a r a d -t a k számos esetben. Azonban köte lességünk az, hogy összegyűj tsük az i t t e lhangzot t j avas la toka t , és hogy il letékes f ó r u m o k elé vigyük. Részben a jegyzőkönyv, ami az egész konferenc ia m i n d e n fe lszóla lásáról is hű képe t ad, részben a z e lőadások szö-vege, amelyek m á r m a g u k is j avas l a toka t t a r t a lmaznak , ad a lapot a r ra , hogy ezeket a j avas la toka t gondosabban megszerkesszük, és a f ő rendező szerv, a legátfogóbb tö-megmozgalom, a Haza f i a s Népf ron t Országos T i tká r sága elé te r jesszük , amelynek egyrészt van egy i lyen kérdéseikkel foglalkozó albizot tsága, másrész t pedig megvan a lehetősége, hogy e n n e k a közös r endezvénynek a sze l lemében a többi rendező szerv-hez kérést , j avas la to t vigyen. Ami a s a j á t t e rü le tünke t — a honismere t i albizottságot — illeti, Gyarmathy Zsigmond hozzászóló emelte ki , hogy a konfe renc ia egyik fő ér-vényesülés i lehetősége az, ha az i t t e lhangzot tak t o v á b b sugároznak. Ennek részben a Honismere t fo lyó i ra tban tör ténő publ ikálásával , r észben a pályázat i fe lh ívás széles kö rökhöz való e l j u t t a t á sáva l k í v á n u n k eleget tenni . Ugyancsak fog la lkoznunk kell Karsai Eleknek azzal a javasla tával , hogy a Hon i smere t c. folyóirat mel lékleteként , pó t füze tkén t vagy valamilyen f o r m á b a n legyen k ü l ö n üzemtör ténet i szempontú ki-adványa . Ezt meg f o g j u k vizsgálni, és az Országos Ti tkárság ebben a kérdésben is dönt .

Többen ve te t t ék fel, hogy az i p a r r a is ki ke l l ene ter jeszteni azt az é r t ékmentő tá rcaközi akciót, ami a régi üzemi épüle tek tek in te tében , az é l e tmódku ta t á s szem-p o n t j á b ó l mezőgazdasági vonalon m á r megvalósult , vagy legalábbis a jogszabályi r endezése megtör tén t . Ezt az i l le tékes t á r cák elé f o g j u k vinni .

Ugyancsak az i l letékesek elé k ívánkoz ik — s e r r e az egyes fe lsőoktatás i in tézmé-n y e k adot t ke re te iben amúgy is" lehetőség van —, hogy faku l ta t ív jelleggel, a tör té-nészképzés'ben az üzemtör téne t o k t a t á s á r a lehetőség nyíl jék, t ek in te t te l a r ra , hogy a műszak i ér telmiségtől is v á r j u k az üzemtör ténet i munká lkodás t .

Javas la t hangzot t el segédeszközök, for rás jegyzékek k iadásá ra egyrész t levéltári , másrész t múzeumi vonalon. Ezeknek a tüzetesebb kidolgozását k é r j ü k a javas la t te -vőktől , Kanyar Józseftől, Tóth Imrétől, és azu tán a megfe le lő in tézmények elé fog juk vinni . A javas la tok között fog juk szerepel tetni Ka r sa i Eleknek azt a fölvetését , ami a Szakszervezetek Országos Tanácsa Levé l t á rának a fe l tárása , i l letőleg ku ta tha tóvá té te le szempont jábó l hangzot t el. Ugyancsak m ó d u n k van e lőmozdí tani Berza Lász-ló j avas l a t ának a megvalósulásá t az üzemtör ténet i munkák , kézira tok, képek, köz-g y ű j t e m é n y e k b e való e l ju tásáról .

Ezzel e lé rkez tem az utolsó, de n e m a legkönnyebb témához, hogy k i ennek a moz-g a l o m n a k a gazdá ja , illetőleg, hogy l ehe t - e egy ilyen rendkívü l terebélyes, egyre gaz-dagodó mozga lomnak egyet len gazdá ja , jó volna-e ez az üzemtör ténet i mozgalomnak, vagy inkább á r t a n a ?

A nemzetközi pé ldák azt m u t a t j á k , hogy er re va lami lyen egységes sablont ta lá l -ni , kidolgozni n e m lehet . A mi tö r ténész és minden k u t a t ó m u n k á l k o d á s u n k r a á l ta lá-b a n a több gazda jel lemző. Több gazdához is hangzo t tak el itt fe lh ívások, és a mi f e l a d a t u n k az, hogy a javas la tok kö rében a Haza f i a s Népf ron t Országos Ti tkársága elé vigyük olyan prob lémáinka t , ame lyeknek a felelős gazdáit a Haza f i a s Népf ron t Országos T i tká rsága keresn i fogja, i l letőleg megta lá l j a azokat a f ó r u m o k a t , ahol ezek-re a javas la tokra , igényekre pozitív választ kapha tunk .

27

Hogy a gazdát ke reső tör ténelmi t á r su la t üzemtör téne t i szakosztálya se m a r a d j o n azért fe lada t né lkül : a módszer tani f üze t ek gondozásában ú j r a elő ke l lene venni sa-j á t szerepét . A Szakszervezetek Országos Tanácsához még abban a t e k i n t e t b e n is f o rdu lha tnánk , hogy a m a g a sa j tóo rgánumaiban , a szakszervezetek ágazata in és üzemi bizot tságain keresztül az üzemtör ténet i m u n k á n a k az á l ta lánossá tétele, az üzemtör -ténet i mozgalom kiszélesedése é rdekében tegyen lépéseket.

Végül a Minisz te r tanács Tanácsi Hiva ta lához is f o r d u l h a t u n k : a megyei és vá-rosi t anácsoknál v izsgá lód janak abban a tekinte tben, hogyan lehetne ezt a rendkí -vül sokoldalú ' üzemtör téne t i mozgalmat támogatni , ezt a támogatás t megélénkí teni . A t anácsoknak nagy sze repük van a közgyűj temények megfe le lő e l igazí tásában, de ugyan 'gy a pedagógusok m u n k á j á n a k szabaddá tételében, vagy kuta tó lehetőségeik segí tésében, és itt o lyan összefüggések vannak , amelyek kétségkívül k ide rü l t ek a felszólalásokból.

Befejezésül még egyszer megköszönöm vendéglátónk, Veszprém megye rendkívül kedvező körü lményeke t biztosító segítségét. Megköszönöm valamennyi e lőadónknak a jó és á ldozatos m u n k á t , a hozzászólóknak a rendkívül i akt ivi tás t . A konfe renc ia egy napos jel lege e l lenére jól betöltöt te f e lada tá t . Azokat a kérdéseket összegezte, ame-lyek az eddigi m u n k á b ó l adódtak, egyút ta l megjelöl te azokat a fe lada tokat , amelyek a tapasztalatcsere , i l letőleg a további t 'Sztázottabb tevékenység révén az üzemtör té -net i mozgalmat nagyobb e redményhez j u t t a t j á k .

Köszöntjük

a 75 éves

Szervátiusz Jenőt

(Tamási Áron síremléke)

28