1Ideológiák és politikai törekvések

Keresztényszocializmus

- A XIX. század második felétől a kiépülő polgári államtól jelentős veszteségeket szenvedett el az egyház.

- 1870-ben a pápaság elvesztette az egyházi államot.- A terjedő baloldali eszmék sem kedveztek az egyháznak.- A tudományos élet, az új filozófiák sem segítették az egyház helyzetét.- Az egyház kezdetben mereven elutasított minden változást.- XIII. Leó pápa (1878–1903) változtatott a kialakuló helyzeten:

támogatta az új tudományos eredmények és a hitbéli kérdések összehangolását „Rerum novarum” kezdetű enciklikája (1891), ebben kifejtette a katolicizmus

szociális tanításait (társ-i rétegek) keresztény szakszervezetek létrehozása ( ~ politikai szerep)

- Franciaország és Ausztriában keresztényszocialista pártok szerveződtek. (Karl Lueger – bécsi polgármester (Adolf Hitler példaképe)

Liberalizmus és konzervativizmus ♥ =)

A) liberalizmus

- nem számított forradalmi eszmének- polgári állam kiépülése komoly gondot okozott: szabadverseny, egyén szabadságának

korlátozása- új célkitűzés – jóléti állam (ahol a gazdaság jól működött, ott a liberalizmus erős maradt

pl. Svájc, Amerika)gazdasági irány

B) konzervativizmus

- megerősödött- célul tűzte ki a társadalmi feszültségek enyhítését – a kisemberek érdekeit védő állami szociálpolitika (Magyarországon konzervatív párt van)politikai irányNacionalizmus

- nemzetállamok kialakulása (előzmény)- erőszakosabbá vált- nemzetiségek ↔ soknemzetiségű államok → jogok korlátozása- irredenta mozgalmak – idegen uralom alatt élő nemzetiségek küzdelme (dél Tirol területe)- pánszlávizmus- | ellentét- pángermanizmus- francia revansizmus → sovinizmus- angolok: világ feletti irányítás

II. Internacionálé

2- munkásmozgalom megerősödött a XIX. század második felére → nagyüzemek – ezres munkástömegek – szakszervezetek és munkáspártok- Munkásmozgalmon belüli viták:

1. mérsékeltek2. marxista irányzatok

∟ Engels javaslatára Párizsban a forradalmi elveket valló pártok létrehozták nemzetközi szervezetüket a II. Internacionálét (1889)

∟Céljai: hatalmi megszerzésének gondolata általános és titkos szavazati jog megszerzése nyolc órás munkaidő fizetett ünnepnapok (május 1-je)

Revizionizmus

- Nyugat – Európában a munkások helyzete javult- a munkásmozgalmon belül megerősödött az az irányzat, amely a változó világhoz

akarta igazítani a marxizmust – vagyis revízió alá akarta venni- képviselője: Eduard Bernstein volt

∟Proletárdiktatúra helyett demokratikus szocializmust, a társadalmi tulajdon helyett vegyes tulajdont, erőszakos forradalom helyett békés átmenetet képzelt el.

- Általános Német Munkásegylet Vezetője: Ferdinand Lassalle a szakszervezetek bérharcát értelmetlennek találta – „vasbértörvény”

elmélet – a munkások bére nem emelkedhet a létminimum fölé Bismarck megadta az általános választójogot német szociáldemokrácia jelentős politikai erővé vált (megerősödött a

revizionizmus irányzata) a pártban a forradalmi marxisták is helyett kaptak: Rosa Luxemburg, Karl

Liebknecht- Ausztriában a szociáldemokrácia centrista irányzata bontakozott ki – vezetőjük:

Viktor Adler

Anarchizmus- Ismertebb képviselők: Bakunyin, Kropotkin- a legfőbb bajt a szabadságjogokat korlátozó államban látták- önmagukat irányító közösségek- sokáig a szocialista (ez a baloldal) mozgalmakkal együtt haladtak, DE elítélték a

proletárdiktatúrát, ezért az Internacionálé kizárta soraiból- a terrorizmustól sem riadtak vissza pl. Erzsébet királyné meggyilkolása

Bolsevizmus- torlódó társadalom → Oroszország- munkásság nyomorúságos helyzete- Vlagyimir Iljics Uljanov (1870–1924) (Lenin)

Szimbirszk – tanítói család valamennyi testvére forradalmár lett – egyik bátyját kivégezték egyetemet végzett 1895-ben letartóztatták – Szibériába száműzték Svájcba emigrált

3 OSZDMP egyik vezetője lett ádáz küzdelmet folytatott a mensevikekkel

- 1898-ban jött létre az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt vezetése a centrista irányt követette de jelentős erőt képviseltek a forradalmi marxisták Londonban 1903-ban Leninnek sikerült átmenetileg megszereznie a

többséget – innen ered a bolsevik elnevezése (proletár felkelés)

1905-ös orosz forradalom

- a belső feszültségek megoldását a cári rendszer egy győztes, Japán felett avatott győzelemtől várta- japánoktól elszenvedett vereség azonban politikai robbanáshoz vezetett- sztrájkok az ipari központokban- Gabon pópa (ortodox egyházi vezető) vezetésével a tömeg Pétervárott a Téli Palota elé vonult – a hatalom a tömegbe lövetett (130-an haltak meg)- Az orosz flotta Odesszában el akarta süllyeszteni a Patyomkint (a matrózok lázadása miatt) → a matrózok megakadályozták, Romániába menekültek- Raszputyin halála- II. Miklós (1894–1917) meghátrált

reformokat helyezett kilátásba az állami dumát törvényhozó testületté nyilvánította a liberálisok és mensevikek elégedettek voltak DE Lenin és csoportja nem

- Lenin – permanens forradalom elmélete 1905-ben a polgári forradalom adta lehetőségeket kihasználva

proletárforradalmat kell kirobbantani az orosz politikai élet nem demokratizálódott 1907-től visszatértek a régi rendszerhez

A boldog békeidők mindenapjai és szellemi pezsgése

Boldog békeidők- az első világháborút megelőző évtizedek- európai béke – 1870 után- II. ipari forradalom kiteljesedése- életszínvonal növekedése

Lakás – ruházkodás – élelmezés- új lakástípus: bérház (5 – 6 emeletes, komfortfokozatok megjelenése) – különböző társadalmi rétegek éltek benne- komfort – vezetékes ivóvíz, fürdőszoba, vízöblítéses WC, központi fűtés (nagy- és középpolgárság)- kispolgárság és munkásság – komfort nélküli bérházak, kiadó szobák- táplálkozás átalakulása

magasabb szénhidráttartalmú ételek konzerválás új lehetőségeket rejtett – nagyobb élelmiszerbiztonság

- ruházkodás tömegtermelés konfekciós darabok

4 a legszegényebbek is változatosabban öltözködhettek DE a divat csak a

középosztálytól terjedt el hagyományos helyi viseletek visszaszorultak

Sport- erősödő középosztály – követni akarta az arisztokrácia kedvteléseit, időt tudtak

szakítani a testmozgásra- Anglia élen járt- számos sport szabályai iskolai közötti versengések során születtek- a sport iránti igény növelte a sportágak számát is

újkori tenisz (1874) Walter Wingfield őrnagy szabadalmazta a szabályait ökölvívás – briteknél bontakozott ki, a cél a szórakoztatás volt torna – skandináv hagyományokra épülve jelent meg

- Sportági szövetségek jelentek meg: helyi, nemzeti, nemzetközi szinten pl. FIFA 1904- Olimpia

Pierre Coubertin báró az antik görög és hellenisztikus világ eszményeit kívánta átültetni „Ép testben ép lélek” a fizikai játékok mellett szorgalmazta a szellemi játékok megrendezését is az amatőrizmus mellett foglaltak állást, bár ez nem teljesen tudták már akkor

sem kizárni 1896 Athén – első újkori olimpia 1900 Párizs 1904 St. Louis 1908 London 1912 Stockholm 1916-ban Budapesten lett volna, a háború miatt nem került rá sor 1920 Antwerpen

Harc a női egyenjogúságért- a XIX. századig a nők alárendeltsége volt tapasztalható- a „modern idők” jelentős változásokat hoztak- életmód átalakulása: – szabadidő megjelenése, gyereklétszám csökkenése

(születésszabályozás), női munkaerő megjelenése- a XIX. század végére tiltották a nők foglalkoztatását a bányákban DE a textiliparban

pl. főleg nőkkel találkozhattunk- új munkakörök megjelenése pl. telefonközpontos, gépírónő, titkárnő- az oktatás tömegessé válása – műveltségi szint növekedése a nők körében is- nők iskolázottsága saját szerepüket is átértelmezte- a XIX. században Angliában indult el a női egyenjogúságért folytatott harc

követeléseik:a) nők családon belüli jogi alárendeltségének megszüntetéseb) nőkre kiterjedő szavazati jogc) suffrage – mozgalom elnevezésed) egyenjogúság a munkában – szüfrazsett mozgalom – fanatikus nőkpl. Mrs Pankhurst és lányai (börtönbüntetést is kaptak) :D Emily Dawison – az 1913-as epsoni derbin a lovak közé vetette magát a nők politikai jogaiért

5