Upload
others
View
4
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
1
SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA
TANREND
2008–2009. TANÉV
II. FÉLÉV
Esti tagozat
1052 BUDAPEST, PIARISTA KÖZ 1.
2
A római Szent Anzelm pápai egyetemhez
affiliált teológiai főiskola
A katekéta - lelkipásztori munkatárs alapképzés
kidolgozása és bevezetése Főiskolánkon
a HEFOP-3.3.1-P.-2004-06-0019/1.0
„A katekéta – lelkipásztori munkatárs képzés alapképzési rendszerének
kidolgozása és bevezetése három főiskolán”
projekt keretén belül
az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa Terv keretében
valósul meg.
3
TARTALOMJEGYZÉK
Információk .................................................... 4 Tanszékek és intézetek ................................... 7 Díjszabás ......................................................... 9
A félév időbeosztása ..................................... 10 Tanrend ......................................................... 11 Tanegységtematika ....................................... 16 Órarend ......................................................... 76 Szenátusi határozat a plágiumról .................. 82
A szombati tanítási napok órarendje
1. óra: 8.45–10.00
2. óra:10.15–11.30
3. óra:11.45–13.00
szentmise, utána ebédszünet
4. óra:14.15–15.30
5. óra:15.45–17.00
4
SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA
1052 Budapest, Piarista köz 1.
Központi telefonszám: (+36–1) 486–4400
Levélcím: 1364 Budapest, Pf. 235.
E–mail: [email protected]
Honlap: www.sapientia.hu OM azonosító: FI 47939
Rektor: Dr. Orosz András Lóránt OFM E–mail: [email protected]
Tel.: (+36–1) 486–4411, fax: (+36–1) 486–4412
Iroda: II. emelet 203.
Fogadóóra: péntek 1000
–1200
Rektori titkárnő: József Margit E–mail: [email protected]
Tel.: (+36–1) 486–4411, fax: (+36–1) 486–4412
Iroda: II. emelet 204.
Rektorhelyettes: Dr. Deák Hedvig OP E-mail: [email protected] Tel.: (+36–1) 486–4415, fax: (+36–1) 486–4409
Iroda: II. emelet 206.
Fogadóóra: kedd 1000
–1200
Főtitkár: Izsák Margit E–mail: [email protected]
Tel.: (+36–1) 486–4414, fax: (+36–1) 486–4416
Iroda: II. emelet 205.
Fogadóóra: kedd 1000
–1200
Gazdasági igazgató: Bóta László E–mail: [email protected]
Tel: (+36–1) 486–4420, fax: (+36–1) 486–4483
Iroda: II. emelet 208.
Fogadóóra: kedd 1000
–1200
Tanulmányi Osztály Hartung Györgyné Tel.: (+36–1) 486–4418
Kovács Kata Tel.: (+36–1) 486–4482
Kozma Melinda Tel.: (+36–1) 486–4484
Somfai Boglárka Tel.: (+36–1) 486–4413
Iroda: II. emelet 205. Fax: (+36–1) 486–4416
E–mail: [email protected], [email protected]
Fogadóidő:
Nappali tagozat: hétfő, kedd: 900
–1200
, csütörtök: 1300
–1500
Esti tagozat: kedd: 1400
–1700
, csütörtök: 1400
–1900
, tanítási szombat: 800
–1800
5
Gazdasági Osztály: Nagy Antónia, Hermányi Mária
Tel: (+36–1) 486–4417, fax: (+36–1) 486–4483
E-mail: [email protected]
Iroda: II. emelet 207.
Fogadóidő: hétfő, kedd: 900
–1200
, csütörtök: 1300
–1500
Könyvtár Mb. vezető: Zsohovszky Márta
Tel.: (+36–1) 486–4421 E–mail: [email protected]
Keresés a könyvtár katalógusában: http://www.sapientia.hu
A könyvtár nyitva tartása: hétfő: 9
00–19
00 szorgalmi időszakban; 10
00–17
00 vizsgaidőszakban
kedd 1000
–1700
szerda 1000
–1700
csütörtök 1000
–1700
péntek 1000
–1400
szombat 1000
–1500
kéthetente, az alábbi napokon:
febr. 7., febr. 14., febr. 21., márc. 7., márc. 21., ápr. 4., ápr. 18. máj. 9., máj. 16.
Számítógépterem
Informatikus: Kiss Benedek, Kovács Mihály
Tel.: (+36–1) 486–4438 E–mail: [email protected] A gépterem nyitva tartása: hétfő – péntek: 9
00–16
00
tanítási szombat: 900
–1700
Külföldi hallgatókkal és fogyatékossággal élő hallgatókkal foglalkozó
koordinátor:
Hartung Györgyné E-mail: [email protected]
Tel.: (+36–1) 486–4418, fax: (+36–1) 486–4484
Iroda: II. emelet 207.
Erasmus koordinátor: Dr. Tóth Beáta
ügyintéző: Kovács Kata Tel.: (+36–1) 486–4482,
E–mail: [email protected]
Pedagógiai, kateketikai és pasztorális gyakorlatok szervezésével
foglalkozó koordinátor: Ködmön Ágota, E–mail: [email protected]
Iroda: Pedagógia tanszék, III. emelet 311. Tel.: (+36–1) 486–4429
6
Öregdiák-kapcsolatokkal foglalkozó koordinátor: Dr. Révay Edit
ügyintéző: Ködmön Ágota E–mail: [email protected]
Életvezetési tanácsadás (diáktanácsadó)
Időpont-egyeztetés:
Somogyiné dr. Petik Krisztina [email protected]
Robu Magda [email protected]
Kézdy Anikó [email protected]
Gyermekvédelmi jogi és életvezetési tanácsadás
Időpont-egyeztetés:
Fehérné dr. Mészáros Ágnes [email protected];
Jelinekné dr. Vári Zsuzsanna [email protected]
Lelkivezetés
Az oktatókkal megbeszélés alapján.
„Iránytű” hivatástisztázó kurzus
Koordinátor: Versegi Beáta-Mária nővér
Hallgatói Önkormányzat
Elnök: Sárkány Klára
Tel.: (+36–1) 486–4439, fogadóóra: mindennap 1230
–1330
a HÖK irodában
E–mail: [email protected]
Iroda: IV. emelet 417.
Hallgatói levelezőlista
Halászháló (esti tagozat): [email protected]
A főiskola épületében tilos a dohányzás.
Dohányzásra kijelölt hely: kint, a főbejárat mellett.
7
TANSZÉKEK
DOGMATIKA TANSZÉK
Tanszékvezető: Lukács László
Nemeshegyi Péter, Tóth Beáta
III. emelet 301/B. : 486-4424
V. emelet 526C. :486-4441
––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––
PSZICHOLÓGIA TANSZÉK
III. emelet 308.
: 486-4426
Tanszékvezető: Horváth-Szabó Katalin
Büki Péter
Csókay László
Egri László
Fehérné Mészáros Ágnes
Gulyás József
Kály-Kullay Károly
Kézdy Anikó
Riez Andrea
Robu Magda
Semsey András
Somogyiné Petik Krisztina
Tringer László
––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––
EGYHÁZJOG TANSZÉK
III. emelet 309.
: 486-4427
Tanszékvezető: Orosz Lóránt
Gerencsér Balázs
Gulyásné Kovács Erzsébet
Ujházi Lóránd
––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––
FUNDAMENTÁLIS TEO. TANSZÉK
III. emelet 309. : 486-4427
Bagyinszki Ágoston
Tőzsér Endre
––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––
SZOCIOLÓGIA TANSZÉK
III. emelet 309. : 486-4427
Jelinekné Vári Zsuzsanna
Révay Edit
––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––
PEDAGÓGIA TANSZÉK
III. emelet 311.; : 486-4429
Tanszékvezető: Kotschy Andrásné
Fekete László András
Fogassy Judit
Kató Csaba
Pálvölgyi Ferenc
Semsey Gábor
Svajcsikné Pál Bernadette
Szentváry-Lukács Erika
Szlanka Erzsébet
––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––
EGYHÁZTÖRTÉNELEM TANSZÉK
III. emelet 312. : 486-4430
Tanszékvezető: Perendy László
Baán István
Deák Hedvig
Szabó Csaba
Varga Kapisztrán
––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––
FILOZÓFIA TANSZÉK
IV. emelet 418. : 486-4440
Tanszékvezető: Bakos Gergely
Beran Ferenc
Patsch Ferenc
Whitehouse Domonkos
8
GYAKORLATI TEOLÓGIA TANSZÉK
V. emelet 525B. : 486-4460
Tanszékvezető: Pákozdi István
Áment Lukács
Bartók Tibor
Czap Zsolt
Csáki Tibor
Kecskésné Papp Ágnes
Nobilis Márió
Tomka Ferenc
Versegi Beáta-Mária
MORÁLTEOLÓGIA TANSZÉK
V. emelet 526A. : 486-4461
III. emelet 311. : 486-4429
Tanszékvezető:
Somfai Béla
BIBLIATUDOMÁNY TANSZÉK
V. emelet 526B. :486-4464
Tanszékvezető: Xeravits Géza
Balogh Katalin
Csernai Balázs
Jelenits István
Thorday Attila
Vörös Károly
––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––
NYELVI LEKTORÁTUS
IV. emelet 414.
Tobisch Ferencné
Lukács Gillike
INTÉZETEK
CSALÁDPEDAGÓGIAI INTÉZET
IV. emelet 419.; : 486-4442
www.sapientia.hu/csalad
Mb. intézetvezető: Hortobágyiné Nagy Ágnes
Szervező titkár: Déri Éva
NEVELÉSTUDOMÁNYI INTÉZET
III. emelet 311.; : 486-4429
Intézetvezető: Kotschy Andrásné
SZERZETESTEOLÓGIAI INTÉZET
III. emelet 309. : 486-4427
Intézetvezető: Deák Hedvig
9
Díjszabás
a 2008/2009-es tanévre
Díjak beiratkozáskor (csak az I. évfolyamon)
nappali és esti tagozaton, valamint posztgraduális képzésben
A beléptető kártya használatának díja 1 000 Ft
Beiratkozási díj (a beléptetőkártya díjával együtt)* 10 000 Ft*
Költségtérítés* nappali és esti tagozaton, valamint posztgraduális képzésben
I. évfolyam BA képzés, MA képzés, teológia szak, GYIT 80 000 Ft/félév
II. évfolyam BA képzés, MA képzés, teológia szak, GYIT 75 000 Ft/félév
III. évfolyam BA képzés, MA képzés, teológia szak 67 000 Ft/félév
IV. évfolyam teológia szak 57 000 Ft/félév
V. évfolyam teológia szak 49 000 Ft/félév
Késedelmi és mulasztási díjak
Különeljárási díj: minden olyan költség, amely a hallgató kötelezett-
ségeinek késedelmes teljesítéséből vagy mulasztásából keletkezik,
például: Beiratkozás határidőn túl
Leckekönyv leadása határidőn túl
A szakdolgozat beadása határidőn túl
Tanegység-újrafelvétel tanegységenként
Beléptetőkártya pótlása elvesztés esetén
3 000 Ft
Diploma másodlat kiadása 5 000 Ft
Leckekönyv másodlat kiadása 7 000 Ft
Neptun-kód/jelszó vagy géptermi kód/jelszó megkérdezése
(elfelejtése esetén)
1 000 Ft
Vizsgadíjak, vizsgahalasztási díjak
Vizsgaszervezési díj** 3 000 Ft
Sikeres vizsga ismétlése 2 000 Ft
Sikertelen vizsga ismétlése második alkalommal 2 000 Ft
további alkalommal 3 000 Ft
Záróvizsga* 6 000 Ft*
Záróvizsga ismétlése 6 000 Ft
* Csak a költségtérítéses hallgatókra vonatkozik.
** Annak kell fizetnie, aki a vizsgára bejelentkezett, de nem jelent meg.
10
TANULMÁNYI OSZTÁLY
Tanulmányi ügyek intézése: Kovács Kata, Somfai Boglárka
Tel.: (+36-1) 486-4482, 486-4413; Fax: (+36-1) 486-4416; E-mail: [email protected]
Fogadóidő:
kedd: 1400
–1700
csütörtök: 1400
–1900
tanítási szombat: 800
–1800
A 2008–2009. tanév II. félévének időbeosztása
Szorgalmi időszak: február 7. (szombat) – május 16. (szombat)
Sapientia nap: 2009. április 25. (szombat)
Témája: Megszenteltség az egyházi mozgalmakban és a megszentelt élet új formáiban
Vizsgaidőszak: 2009. május 18. (hétfő) – június 27. (szombat)
Javítóvizsga-időszak: 2009. június 29 – július 3.
Záróvizsgák: 2009. június 29-én kezdődő héten
Te Deum: 2009. július 4. szombat 10 óra
Határidők a 2008–2009. tanév II. félévében
Regisztráció a Tanulmányi Osztályon (fogadóidőben),
kurzusfelvétel a NEPTUN-ban és a leckekönyvben
2009. február 7–28.
2009. február 2. 1300
-tól
2009. február 28. 1800
-ig
Leckekönyv és regisztrációs lap,
tanegység-elismertetési kérelem
kedvezményes tanulmányi rend kérelem,
szemeszterdolgozat bejelentő lap**
szakdolgozati címbejelentő lap***
leadása a
TO-n
2009. február 28-ig
Költségtérítés befizetése* vagy
költségtérítés mérséklésére kérelem leadása
Szakdolgozat és szakdolgozati konzultációs lap
leadása, záróvizsgára jelentkezés**** 2009. április 21-ig
Szemeszterdolgozat leadása a szaktanárnak 2009. április 30-ig
Leckekönyv felvétele a TO-n a vizsgaidőszakra 2009. május 9-től
Leckekönyv leadása a TO-n a vizsgaidőszak végén 2009. június 29-ig
* Kérjük, hogy a befizetéseket lehetőleg banki átutalással végezzék.
Akinek ez gondot okoz, a gazdasági osztályon fizethet, fogadóidőben.
** A szaktanár elfogadó aláírásával.
*** 2009 decemberében záróvizsgázókra vonatkozik
**** Beadandó: kettő bekötött példány és egy CD.
11
TANREND
ALAPKÉPZÉS (BA)
I. évfolyam Katekéta – lelkipásztori munkatárs szak
KÓD TÁRGY OKTATÓ
KR
ED
IT
KÖ
VE
TE
L-
MÉ
NY
F
ÉL
ÉV
ES
ÓR
AS
ZÁ
M
BABE2/E Bev. az egyház életébe II.:
Szerzetek, lelkiségi mozgalmak Révay Edit 2 gy 6
BACS/E Család és fejlődés Horváth-Szabó Katalin 1 k 8
BAET2/E Egyháztörténelem II. Deák Hedvig 3 k 10
BAFI2/E Filozófiai etika Beran Ferenc 3 k 8
BAFT2/E Filozófiatörténet II. Patsch Ferenc 3 k 8
BAFU4/E Fundamentális teológia: Az egyház Bagyinszki Ágoston 3 k 8
BALT2/E Lelkiségtörténet II. Versegi Beáta-Mária 3 k 8
BALE2/E Liturgikus ének II. Kecskésné Papp Ágnes 0 a 8
BAOI2/E Ókeresztény irodalomtörténet II. Baán István 3 k 8
BAOB2/E Ószövetségi bevezetés II. Xeravits Géza 6 k 12
BAPR2/E Propedeutika II. Tőzsér Endre 2 k 6
Összesen 29 90
A 2009 nyarán elvégzendő nyári gyakorlat részleteiről a Bevezetés az egyház életébe
II. tárgy keretében Révay Edit tanárnő tájékoztatja a hallgatókat, a követelményeket a
gyakorlati munkafüzet is tartalmazza. Az elvégzett nyári gyakorlat tanegységét 2009
szeptemberében kell felvenni.
II. évfolyam Katekéta – lelkipásztori munkatárs szak
KÓD TÁRGY OKTATÓ
KR
ED
IT
KÖ
VE
TE
L-
MÉ
NY
ÓR
A-
SZ
ÁM
BABE4/E Bev. az egyház életébe IV.:
Ifjúsági pasztoráció Czap Zsolt 1 gy 8
BABHGY2/E Bev. a kateketikai gyakorlatba II. Svajcsikné Pál Bernadette 0 a 2
BABISZ/E Bibliaismeret szigorlat Xeravits Géza 4 k
BADO2/E Dogmatika II.:
A kezdetektől a beteljesülésig Tóth Beáta 4 k 10
BAET2/E Egyháztörténelem II. Deák Hedvig 3 k 10
BAFU4/E Fundamentális teológia: Az egyház Bagyinszki Ágoston 3 k 8
BAKA2/E Kateketika II. Fogassy Judit 2 k 8
BAHGY2/E Kateketikai gyakorlat II. Svajcsikné Pál Bernadette 1 gy 4alk
BALG/E Kórházi lelkigondozás Egri László 2 gy 8
BALPT2/E Lelkipásztori teológia II.:
Szentségi pasztorális Tomka Ferenc 2 k 8
12
BALT2/E Lelkiségtörténet II. Versegi Beáta-Mária 3 k 8
BAOB2/E Ószövetségi bevezetés II. Xeravits Géza 6 k 12
SZD…/E Szabadon választható: Szemeszterdolgozat II. 2 gy
Összesen 33 82
VKASZ2/E Kateketika szeminárium* Fogassy Judit 1 gy 4
* szabadon választható, a kötelező mintatantervnek nem része.
A 2009 nyarán elvégzendő nyári pasztorális / kateketikai / lelkigondozás gyakorlat
részleteiről a Bevezetés az egyház életébe IV. tárgy keretében Czap Zsolt atya, illetve
a Kórházi lelkigondozás tárgy keretében Egri László tanár úr tájékoztatja a
hallgatókat; a követelményeket a gyakorlati munkafüzet tartalmazza. Az elvégzett
nyári gyakorlat tanegységét 2009 szeptemberében kell felvenni.
III. évfolyam Katekéta – lelkipásztori munkatárs szak
KÓD TÁRGY OKTATÓ
SZ
AK
- IR
ÁN
Y
KR
ED
IT
KÖ
VE
TE
L-
MÉ
NY
FÉ
LÉ
VE
S
ÓR
AS
ZÁ
M
BANH/E A nevelői hivatás természete Pálvölgyi Ferenc K 1 gy 6
BADO2/E Dogmatika II.:
A kezdetektől a beteljesülésig Tóth Beáta 4 k 10
BAEJ2/E Egyházjog: Házasságjog Ujházi Lóránd 3 k 8
BAET4/E Egyháztörténelem IV. Deák Hedvig 3 k 10
BAGYB/E Gyógyító beszélgetés Tringer László L 2 k 8
BAHESZ/E Hit- és erkölcstan szigorlat Tóth Beáta, Beran Ferenc 4 k
BABKGY2/E Kateketika gyakorlat bevezetése II. Svajcsikné Pál Bernadette K 2 gy 8
BAKGYP/E Kateketikai gyakorlat (plébánián) Svajcsikné Pál Bernadette K 1 gy 2 hét
BAKAD2/E Kateketikai szakmódszertan II. Fogassy Judit K 2 k 8
BAKADSZ2/E Kateketikai szakmódszertan szem. II. Fogassy Judit K 1 gy 8
BALPT4/E Lelkipásztori teológia IV.:
Kategoriális pasztoráció Tomka Ferenc L 2 k 8
BAMO2/E Morális II. Beran Ferenc 4 k 8
BANT/E Nevelés és társadalom Kotschy Andrásné K 1 k 6
BAPLGY/E Plébániai gyakorlat Pákozdi István L 0 a 2 hét
BAPLGYB2/E Plébániai gyakorlat bevezetése II. Pákozdi István L 3 gy 8
SZBA/E Szakdolgozat 5
BAKSZ2/E Szakdolgozatra felkészítő szem. II.* 0 a 6
BASO2/E Szociológia II. Révay Edit 3 k 8
Összesen (katekéta szakirány) K 34 86
Összesen (lelkipásztori munkatárs szakirány) L 33 74
Összesen (mindkét szakirány) K+L 41 110
* Konzultáció a szakdolgozat témavezetőjével. A tárgy elvégzését a témavezető igazolja a
leckekönyvben.
13
IDEGEN NYELV
Az esti tagozatos hallgatóknak lehetőségük van bejárni a nappali tagozaton
meghirdetett angol és német nyelvórákra. Az órák tematikája a nappali tagozat
tanrendi füzetében található. A nyelvórát a Neptun rendszerben és a leckekönyvben
fel kell venni az alábbiak szerint:
BAAN2A2N Angol nyelv A2 szint Tobisch Ferencné 1 gy 4
BAAN2B1N Angol nyelv B1 szint Tobisch Ferencné 1 gy 4
BANYV1N Angol nyelvvizsga előkészítő Tobisch Ferencné 1 gy 4
BANH2N Német nyelv (haladó) Lukács Gilllike 1 gy 4
BANKH2N Német nyelv (középhaladó) Lukács Gilllike 1 gy 4
MESTERKÉPZÉS (MA)
Hittanár-nevelő tanár szak (H)
Család- és gyermekvédő tanár szak (CS)
I. évfolyam H+CS 4+1 és 3+1 féléves képzés
KÓD TÁRGY OKTATÓ
KR
ED
IT
KÖ
VE
TE
L-
MÉ
NY
FÉ
LÉ
VE
S
ÓR
AS
ZÁ
M
MASZMSZ1/E A hitoktatás szakmódszertana I. Szlanka Erzsébet 2 gy 8
MASZMSZ2/E A hitoktatás szakmódszertana II. Kató Csaba 2 gy 8
MAPDNGY/E A nevelés gyakorlati feladatai szem. Fekete András 2 gy 4
MAPSSP/E A szociálpszichológia elmélete és
alkalmazása Somogyiné Petik Krisztina 2 gy 8
MAPDTI/E A tanulási folyamat irányítása szem. Kotschy Andrásné 1 gy 4
MADO6/E Dogmatika VI.
Ekkléziológia, mariológia Deák Hedvig 4 k 7
MADOT/E Dogmatörténet Deák Hedvig 2 gy 7
MAHR2/E Hermeneutika II. Patsch Ferevc 3 gy 8
MAOE2/E Ószövetségi egzegézis II. Xeravits Géza 2 k 8
MAPDPR/E Pedagógiai problématörténet szem. Pálvölgyi Ferenc 1 gy 4
MAPSPP/E Pedagógiai pszichológia szem. Somogyiné Petik Krisztina 2 gy 8
MAPSZIG/E Pedagógia-pszichológia
komplex szigorlat Somogyiné Petik Krisztina 2 sz
MASZE1/E Szociáletika I. Beran Ferenc 1 k 6
MASZE2/E Szociáletika II. Beran Ferenc 1 k 6
MAUT/E Újszövetség teológiája Csernai Balázs 3 gy 8
SZD…/E Szemeszterdolgozat 2 gy
Összesen 32 94
14
I. évfolyam H+CS 2+1 féléves képzés és II. évfolyam MA 4 féléves képzés:
Család- és gyermekvédő szak féléve
KÓD TÁRGY OKTATÓ
KR
ED
IT
KÖ
VE
TE
L-
MÉ
NY
F
ÉL
ÉV
ES
ÓR
AS
ZÁ
M
CSCSÉN/E A családi életre nevelés elmélete és
gyakorlata
Hortobágyiné Nagy
Ágnes 2 gy 8
CSVGY/E A védelemre szoruló gyermek
sajátosságai Büki Péter 2 k 4
CSCSGY/E Család- és gyermekvédelem csoportos
szakmai gyakorlat Fehérné Mészáros Ágnes 3 gy
CSSZO/E Család- és gyermekvédelem szociológiája Révay Edit 2 k 4
CSCSJ/E Család- és gyermekvédelmi jog Gerencsér Balázs 2 k 8
CSCSPS/E Családpszichológia Somogyiné Petik Krisztina 2 k 4
CSDRF/E Drogok és drogfüggőség Kály-Kullai Károly 2 gy 8
CSGYVI/E Gyermekvédelem az iskolában Csókay László 3 k 12
CSGYV/E Gyermekvédelem az otthont adó
intézményekben Büki Péter 2 gy 8
CSHSZ/E Hivatásszemélyiségfejlesztés Kézdy Anikó, Robu Magda 1 gy 8
CSSKT/E Segítő kapcsolat és tanácsadás Kézdy Anikó, Robu Magda 1 gy 4
CSSCS/E Segítségre szoruló családok Somogyiné Petik Krisztina 2 gy 4
CSSGYV/E Speciális gyermekvédelmi módszerek Büki Péter 2 gy 4
CSSZK/E Szociális képességfejlesztés Kézdy Anikó, Robu Magda 1 gy 8
CSSZP/E Szociálpolitika Jelinekné Vári Zsuzsanna 1 k 4
Összesen 30 88
Tanári mesterképzések (MA) tanítási gyakorlat féléve
Hittanár-nevelő tanár szak (egyszakos)
KÓD TÁRGY OKTATÓ
KR
ED
IT
KÖ
VE
TE
L-
MÉ
NY
FÉ
LÉ
VE
S
ÓR
AS
ZÁ
M
MAHHTGY/E Hittanár-nevelő tanári tanítási gyakorlat Kotschy Andrásné 20 m.a.
MAP/E Portfolió Kotschy Andrásné 5 m.a.
MARPH/E Reflektív pedagógia (hittanár) Fekete András 2 m.a. 14
MAPSSZI/E Szakmai identitás tréning Kézdy Anikó 1 m.a. 6
MATSZ/E Teológiai szupervízió Lukács László 2 m.a. 8
Összesen 30
m.a.: minősített aláírás
A gyakorlatok részleteiről és a portfolióról részletes tájékoztatás található a
tanegység-tematikák között.
15
Hittanár-nevelő tanár – család- és gyermekvédő tanár szak (kétszakos)
KÓD TÁRGY OKTATÓ
KR
ED
IT
KÖ
VE
TE
L-
MÉ
NY
FÉ
LÉ
VE
S
ÓR
AS
ZÁ
M
MACSTGY/E Család- és gyermekvédő tanári gyakorlat Riez Andrea 9 m.a.
MAHTGY/E Hittanár-nevelő tanári tanítási gyakorlat Kotschy Andrásné 10 m.a.
MAP/E Portfolió Kotschy Andrásné 5 m.a.
MARPCS/E Reflektív pedagógia (családvédő tanár) Riez Andrea 1 m.a. 6
MARPH/E Reflektív pedagógia (hittanár) Kézdy Anikó 2 m.a. 14
MAPSSZI/E Szakmai identitás tréning
Somogyiné Petik
Krisztina 1 m.a. 6
MATSZ/E Teológiai szupervízió Lukács László 2 m.a. 8
Szakdolgozat* 5
Összesen 30
m.a.: minősített aláírás
* Csak az MA(4) képzésen résztvevőknek
Család- és gyermekvédő tanár szak (egyszakos)
KÓD TÁRGY OKTATÓ
KR
ED
IT
KÖ
VE
TE
L-
MÉ
NY
FÉ
LÉ
VE
S
ÓR
AS
ZÁ
M
MACSCSTGY/E Család- és gyermekvédő tanári gyakorlat Riez Andrea 23 m.a.
MAP/E Portfolió Kotschy Andrásné 5 m.a.
MARPCS/E Reflektív pedagógia (családvédő tanár) Riez Andrea 1 m.a. 6
MAPSSZI/E Szakmai identitás tréning Kézdy Anikó 1 m.a. 6
Összesen 30
m.a.: minősített aláírás
A gyakorlatok szervezésével Ködmön Ágota foglalkozik.
Elérhető a Pedagógia tanszéken, III. emelet 311., tel.: (+36–1) 486–4429,
E–mail: [email protected].
A gyakorlatok részleteiről és a portfolióról részletes tájékoztatás található a
tanegység-tematikák között.
16
TANEGYSÉGTEMATIKA (a tanegységek neve szerint ABC rendben felsorolva)
A családi életre nevelés elmélete és gyakorlata
Előadó: Hortobágyiné dr. Nagy Ágnes
A tanegység célja:
A tárgy célja, hogy a hallgatók elsajátítsák a kiegyensúlyozott, harmonikus, boldog
házasságra és a családi hivatásra való felkészítés családpedagógiai módszereit.
Képesek legyenek az egészséges életvitelt segítő értékrend és család-barát
szemléletmód hiteles átadására.
Fejlesztendő kompetenciák
Ismeri a családi életre nevelés elméleti és gyakorlati kérdéseit
Képes a családi életre nevelés iskolai és a speciális foglalkozás keretében való
megvalósítására
Elkötelezett abban, hogy a gyermekek és a fiatalok minél jobban
felkészüljenek a kiegyensúlyozott, harmonikus és boldog családi életre.
Tematika:
Az egészséges életmódra és családi életre nevelés (CSÉN) szükségessége, lehetőségei
és feltételei az iskolában.
A helyes önismeret és önértékelés, személyiségtípusok. Kommunikáció és
konfliktuskezelés.
A szeretettípusok, az igazi, elfogadó szeretet, a szeretet-nyelvek.
Az ember kétneműsége – különbségek férfi és nő között. A nemi identitás. A
serdülőkor szépségei és gondjai. „Felvilágosítás – kicsit másként”. Barátság,
szerelem, együttjárás. Felelős szexualitás; AIDS-megelőzés.
A termékenység-tudat és az egészség-tudat kialakítása. A megtermékenyítés
biológiájával való ismerkedés, a fogamzás - mint csoda. Életadó szerelem – felelős
szülőség; Teljes körű tájékoztatás a családtervezési módszerekről, a természetes
családtervezés;
Életvédelem, magzatvédelem – abortusz-megelőzés;
Tanmenetek és óravázlatok bemutatása (3-12. osztály); Módszertani ötletbörze;
Ajánlott irodalom
Családi életre nevelés az oktatásban. Család-órákat segítő kézikönyv, Sapientia
Szerzetesi Hittudományi Főiskola Családpedagógiai Intézete, Budapest, 2005.
Horváth-Szabó Katalin: A házasság és a család belső világa. Semmelweis és
Dialógus Kiadó 2007. (válogatott fejezetei)
Campbell, Ross: Nehéz évek. Harmat, Budapest, 1992, 2001.
Chapman, Gary: Egymásra hangolva. Az öt szeretet-nyelv a házasságban. Harmat,
Bp., 2002.
17
Bovet, Theodor dr.: Felette nagy titok. Könyv a házasságról. Bécs, 1983.; Sapientia
Családpedagógiai Füzetek 2., Vigilia Kiadó, Budapest, 2002.
Calvo, Gabriel: Kéz a kézben. Kérdések és válaszok boldog házasságra készülő
fiataloknak. MÉCS Családközösségek, Budapest, 2002.
Fiore, Carlo: A fiatalok etikája. Don Bosco Kiadó, Budapest, 2002.
Timóteus Társaság: FÉK tanári kézikönyv. Timóteus Társaság Alapítvány Fiatalok az
Élet Küszöbén (FÉK) szolgálata, Budapest, 2000., 2004.
McDowell J. és Day D.: Miért várj? Timóteus Társaság Alapítvány, Fiatalok az Élet
Küszöbén (FÉK) szolgálata, 1995.
Rötzer, J: Természetes fogamzásszabályozás. Herder, Budapest, 1992.
A hitoktatás szakmódszertana I.
Felső tagozat
Előadó: Szlanka Erzsébet
Tanegység előfeltételek: BA, alapfokú kateketika, szakmódszertan és pedagógia
A tanegység célja: Hogy megismerje a felső tagozatos diák szellemi és lelki
fejlődésének fokait, lehetőségeit, illetve nehézségeit.
A fejlesztendő kompetenciák:
Megismeri a különböző iskola típusait, alternatív iskolák nevelési céljait és
módszereit, és a hittankönyveket, amelyek forgalomban vannak.
Képes lesz a hallgató a növendék fejlődését tovább alátámasztani abban a
rendszerben, amelyben a diák jár.
Miközben az iskola típus sajátosságát közelebbről ismeri, elkötelezett a
katekézis sajátos feladataihoz.
Tematika:
1. A felső tagozatos diák szellemi, lelki képességei és adottságai
2. Az iskolák típusai és azok nevelési elvei
3. A serdülők katekézise
4. A felső tagozatos diák viszonyulása a tekintélyekhez (szülő, igazgató, plébános…)
5. A diák és az erkölcsös döntések (korunk kihívásai, és az erkölcsi érvelés
lépései),
6. A diák és a plébánia közösség – előnyei, hátrányai
7. A diák és a hit két aspektusa
8. A diák és a szentségek
9. A diák és a szolgálat
10. A diák és a szentírás
11. A diák és a történelem
12. A diák és a nehéz helyzetek (az elválás, a halál, a munkanélküli, a drog-
alkoholfüggő családtagok…)
13. A diák személyiség formálása
18
Követelmény:
Két dolgozat, amely terep- és eszköz ismeretet igényel. (Szakdolgozati formátum, 3-4
oldal)
A hallgató minden iskola típus nevelési elveiről és módszereiről ír egy rövid
összefoglalót, különös figyelemmel a katekézis feladatára.
A felsorolt elmélet tematikának egyes témáját (3-4) megvizsgálja a hallgató a hittan-
könyvekben (3-4), és javaslatot tesz, hogy melyik hittankönyv kerülhet alkalmazásra
a különböző iskola típusokban.
Kötelező irodalom:
Magyar kateketikai direktórium (MKD), (összeáll., szerk. az Országos Hitoktatási
Bizottság Munkacsoportja), Szent István Társ., Bp. 2005.
Klérus Kongregációja: A katekézis általános direktóriuma (KÁD), Szent István Társ.,
Bp. 1998.
Fogassy Judit: Katekéták kézikönyve, Családi katekézis
Ajánlott irodalom:
Gary Chapmann: Kamaszokra hangolva
Ross Champbell: Dühöngő ifjak
Thorday Attila: A serdülők és fiatalkorúak katekézise, módszertani alapvetések
Keszeli Sándor: Alapvető kateketika
A hitoktatás szakmódszertana II.
Ifjúsági katekézis
Előadó: Kató Csaba
Tanegységi előfeltételek: BA, alap kateketika, alap szakmódszertan
A tanegység célja: Bevezetést ad az ifjúsági katekézis elméletébe és gyakorlatába.
Segít kialakítani az ifjúsághoz való helyes hozzáállást.
A fejlesztendő kompetenciák
Megismeri az ifjúsági katekézis különböző formáit és helyszíneit.
Képes lesz megválasztani és alkalmazni a fenti formákhoz illő kateketikai
módszereket.
Elkötelezett az ifjúság keresztény identitásának formálására.
Tematika:
1. Az ifjúság és az ifjúsági katekézis jellemzői
2. Az élet értelmének felismertetése
3. Az értékrend kialakításának segítése
4. Út a szabad döntésig
5. Elköteleződés és felelősség
6. Szolgálatra nevelés
7. Közösség és plébánia közösség
19
8. Az emberi alapok megerősítésének eszközei
9. Fiatalok a fiatalokért
10. Az ifjú és a Szentírás
11. Az ifjú ima- és liturgikusélete
12. Az ifjú szentségi élete
13. Tanúvá lenni
14. Fórum
Követelmény
Félévközi ellenőrzés: zárthelyi dolgozat
Félév végi ellenőrzés: írásbeli vizsga
Kötelező és ajánlott irodalom:
Keszeli Sándor: Serdülők és fiatalok katekézise, Szegedi Hittudományi Főiskola,
Szeged, 2007. - Keszeli Sándor: Technikák, tevékenységek, eszközök a katekézis-
foglalkozásokon, Szegedi Hittudományi Főiskola, Szeged, 2007. - Magyar
Kateketikai Direktórium (ifjúságra vonatkozó pontjai), SZIT, Budapest 2000.
Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz
1. A szabad döntés kialakításának szükséges lépései és nehézségei
2. Felelősségre nevelés a kamaszkorban
3. A szolgálatra nevelés modelljei
4. A közösség szerepe az ifjú életében
5. Test, lélek, szellem egysége a nevelésben
6. Imaélet kialakításának segítése az ifjúkorban
A nevelés gyakorlati feladatai szeminárium
Előadó: Fekete László András OFM
A tárgy célja a nevelés feladatainak, területeinek, problémáinak, szituációinak gyakorlat-
központú megközelítése annak érdekében, hogy a tanár szakos hallgatók a nevelés
valóságáról minél differenciáltabb képet kapjanak, és minél gazdagabb tapasztala-
tokat szerezzenek az iskolai nevelés gyakorlatában.
Fejlesztendő kompetenciák:
A tanulói személyiség fejlesztéséhez, a tanulócsoportok, közösségek kialakításához,
az egyház hívő-istentiszteleti-karitatív közösségében való aktív részvételhez szük-
séges kompetenciák ismereti és attitüdbeli megalapozása
A tárgy tematikája
A tanegység a hallgatók aktív és kooperatív munkájára épül. Központi metodikai
elemek a pedagógiai szakirodalom tanulmányozása, valós pedagógiai problémák és
konfliktushelyzetek elemzése, esettanulmányok megbeszélése, iskolalátogatás,
gyakorló pedagógusokkal történő beszélgetés. Az alábbi tevékenységeken keresztül
20
fejlesztjük a legfontosabb pedagógiai kompetenciákat: a tanulók személyiségének
megismerése, az interperszonális kapcsolatok fejlesztése, a támogató partnerszerep
gyakorlása, a növendékek tevékenységének adekvát irányítása, interaktív közösségi
foglalkozások vezetése, a pszichológiai és a szociológiai törvényszerűségek tudatos
alkalmazása, a nevelői magatartás és a nevelői stílusok tanulmányozása, a támogató-
útmutató nevelési módszerek alkalmazása, az ellenkező hatást kiváltó nevelési
módszerek alkalmazása, az alternatív nevelési eljárások tanulmányozása.
Követelmény
Évközi ellenőrzés: az önállóan végzett megfigyelések dokumentálása, kiselőadások
tartása és szemináriumi dolgozat írása.
Félév végén: gyakorlati jegy.
Ajánlott irodalom
Németh András: Nevelés, gyermek, iskola. Eötvös Kiadó, Budapest, 1997.
Boreczky Ágnes: A gyermekkor változó színterei. Eötvös Kiadó, Bp., 1997.
Bíró Endre: Jog a pedagógiában. Jogismeret Alapítvány, Budapest, 1998.
Bábosik István: Alkalmazott neveléselmélet. OKKER, Budapest, 2003.
Dombi – Oláh – Varga: A neveléselmélet alapkérdései. APC-Stúdió, Gyula, 2004.
Lappints Árpád: Érték és nevelés. Comenius Bt., Pécs, 2002.
Falus Iván (szerk.): A pedagógusok pedagógiája. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2001.
Csapó Benő (szerk.): Neveléselmélet szöveggyűjtemény. JATE, Szeged, 1994.
A nevelői hivatás természete
Előadó: Pálvölgyi Ferenc
A tanegység célja, hogy a hallgatók korábbi iskolai tapasztalataira támaszkodva és
irodalmi források feldolgozása útján segítséget kapjanak saját pedagógus-szakmai
szocializációjukhoz. További cél, hogy a hallgatók differenciált képet alkothassanak a
pedagógiai hivatás összetettségéről, változásairól, valamint a változásokat
befolyásoló történelmi, társadalmi és pedagógiai hatásokról.
A fejlesztendő kompetenciák:
Ismeri a pedagógus-hivatás sajátos szerepkörét, feladatait és a pedagógussal
szemben támasztott kötelességeket és elvárásokat.
Képes a pedagógusi hivatás és szerepkör történelmi/társadalmi változásait
nyomon követve a mai kor elvárásait értelmezni és értékelni.
Elkötelezett a hittanár hivatásának gyakorlására és ezen keresztül Krisztus
Egyházának szolgálatára.
Tematika: A szeminárium munkája a hallgatók egyéni kíváncsiságának,
érdeklődésének és problémaérzékenységének megfelelően alakul. Főbb tematikus
területek: Mit kaptam tanáraimtól? (Élmények, történetek iskolai tapasztalatok
21
pedagógusokról.) Tanárok a szépirodalomban és a filmvásznon. Tanári szerepek
változásai a pedagógiai szakirodalom alapján. Mit várnak a különböző életkorú
gyermekek és szüleik a pedagógustól. A pedagógusra vonatkozó állami törvények és
jogszabályok. Pedagógusetika. Mit vár el a hittanártól az Egyház? (Egyházi
dokumentumok elemzése.) A hitoktatás szerepe és feladatai napjainkban. A hittanár
és a pedagógus társadalom.
Követelmény: Rendszeres és aktív részvétel a foglalkozásokon. Választható
feladatok: 1. Egy pedagógusi szerepkört bemutató szépirodalmi mű vagy filmalkotás
elemzése. 2. Empirikus kutatás iskolai környezetben a tanári szerepekkel és a
pedagógiai munkával kapcsolatosan. 3. Empirikus kutatás különböző életkorú
hittanos gyerekek, szüleik és hitoktatóik körében a hitoktatás mai helyzetéről,
feladatairól. A hallgató saját munkáját írásos beszámoló és kiselőadás formájában
publikálja, ennek alapján a félév végén kap gyakorlati jegyet.
Kötelező irodalom:
Hoffmann Rózsa: Szakmai etikai kódex pedagógusoknak. Tankönyvkiadó, Budapest,
2003.
Bíró Endre: Jog a pedagógiában. Jogismeret Alapítvány, Budapest, 1998.
Ajánlott irodalom:
Mészáros István: Oskolák és iskolák. Epizódok tizenhat régi iskolánk történetéből.
Tankönyvkiadó, Budapest, 1988.
Zrinszky László: Pedagógusszerepek és változásaik. ELTE, Budapest, 1994.
Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz:
1. Egy szépirodalmi műben bemutatott pedagógusszerep elemzése
2. Egy filmalkotásban szereplő pedagógiai szituáció feldolgozása
3. Egy iskolában folyó nevelői tevékenység bemutatása
4. Egy tanáregyéniség pedagógiai életművének értékelése
A szociálpszichológia elmélete és alkalmazása
Előadó: Somogyiné dr. Petik Krisztina
A tanegység célja:
A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókat a szociálpszichológia tudománya
által feltárt legfontosabb törvényszerűségekkel, és felhívja a figyelmet e
törvényszerűségek tanítási-nevelési helyzetekben való megnyilvánulásaira és
pedagógiai alkalmazásukra.
A fejlesztendő kompetenciák:
A hallgató megismeri az emberek társas helyzetekben való viselkedésének
törvényszerűségeit.
22
Képes e törvényszerűségek azonosítására a saját életében és a pedagógiai
helyzetekben.
Törekszik arra, hogy ismereteinek birtokában egyre jobban megértse a társas
környezetében zajló folyamatokat, és tudását felhasználja a pedagógiai munkájában.
Tematika: A személyészlelés legfontosabb törvényszerűségei; ezek megjelenése a
pedagógus munkájában. Az attribúció. Az attitűdök. A társadalmi szerepek
sajátosságai, a tanári szerep. A csoportok működése. A csoportvezető stílusának
hatása a csoport működésére. Csoportközi viszonyok. Az emberi kapcsolatok. A
kommunikáció. Konfliktusok és kezelésük.
Követelmény: félév végi kollokvium.
Kötelező irodalom:
Somogyiné Petik Krisztina: Szociálpszichológia jegyzet, 2009. (Sapientia könyvtár)
Ajánlott irodalom:
Hewstone: Szociálpszichológia, KJK-Kerszöv, Budapest, 2003.
Smith, E.R. – Mackie, D.M.: Szociálpszichológia, Osiris, Budapest, 2004.
Forgács J.: A társas érintkezés pszichológiája, Kairosz, Budapest.
A tanulási folyamat irányítása szem.
Előadó: Dr. Kotschy Andrásné
A tárgy célja
A Tanulási folyamat irányítása című gyakorlati szeminárium a tanulásra és tanításra
vonatkozó elméleti ismeretek mélyebb elsajátítását és gyakorlati alkalmazását segíti.
A feladatok választhatóságának és a folyamatos önértékelésnek biztosításával a tanári
kompetenciák differenciált fejlesztése válik lehetővé. A stúdium fontos eleme az
elméleti ismeretek és a valós iskolai gyakorlat során tapasztaltak közti eltérések
tudatosítása, okainak feltárása, a két nézőpont ellentéteinek feloldása.
Fejlesztendő kompetenciák:
A tanulók hatékony tanulási folyamatát és önálló tanulási képességeinek
kialakítását biztosító tervező, szervező, irányító és értékelő tanári tevékenységhez
szükséges képességek fejlesztése.
A katekézis tervezésénél és megvalósításánál a helyi körülmények figyelembe
vétele, a plébánia lelkipásztori tevékenységéhez való igazodás és együttműködés
képessége.
A teológiai ismeretek feldolgozásában rejlő személyiségfejlesztési lehetőségek
feltárásának és felhasználásának képessége.
A tárgy tematikája
A pedagógiai folyamat tervezése, szervezése és irányítása, elemzése és értékelése.
23
Követelmény
A félév során 2-3 csoportos és egyéni gyakorlati feladat megoldása, választott
oktatási téma feldolgozásának megtervezése és bemutatása.
Félév végén: gyakorlati jegy
Ajánlott irodalom
Falus Iván szerk. (2003): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti
Tankönyvkiadó, Budapest
Bárdossy Ildikó és mtsai (2002): A kritikai gondolkodás fejlesztése. PTE, Pécs-
Budapest
Golnhofer Erzsébet - Nahalka István szerk. (2001): A pedagógusok pedagógiája.
Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
Hegedűs Gábor és mtsai (2002): Projektpedagógia. KFTFK, Kecskemét
Hunyady Györgyné – M. Nádasi Mária (2004): Pedagógiai tervezés. Comenius Bt.,
Pécs
A védelemre szoruló gyermek sajátosságai
Előadó: Büki Péter
A tanegység célja:
A védelemre szoruló gyermek szükségleteinek felismerése. A lehetséges, a
gyermeket érő – elsősorban szociális jellegű – problémák kezelése.
A fejlesztendő kompetenciák
Ismeri az alapozó tárgyak alapfogalmait, valamint a speciális szükségletű, továbbá
a kórosan működő és zavart életvitelű családok, illetve az itt felnövő gyermekek
problémáit, a segítés pszichológiai, szociális és pedagógiai aspektusait.
Képes a különböző problémák felismerésére és kezelésére, megelőzésére.
Elkötelezett a védelemre szoruló gyermekek problémáinak megoldásában.
Tematika:
1. A társadalmi ártalmaktól védendő gyermek (fizikai környezet, közintézmények) 2.
A társadalmi ártalmaktól védendő gyermek (média) 3. A szociokulturális hatások 4.
A gyermek családjának helyzete 5. Családi problémák (erőszak, függőség, válás) 6.
Családi problémák (haláleset, fogyatékos/beteg testvér, családi tabuk) 7. A rosszul
kommunikáló család 8. A fogyatékos gyermek 9. A beteg gyermek 10. Halálosan
beteg gyermek 11. A „neveletlen” gyermek 12. Társak nélküli gyermek 13.
Kommunikációjában akadályozott gyermek 14. Nem a családjában élő gyermek, nem
a saját otthonában élő család gyermeke
Követelmény
Félév végi ellenőrzés: kollokvium
24
Kötelező és ajánlott irodalom:
Vogrinc, Joze A tévénéző. PONT Kiadó, 2001.
Dolto, Francoise A gyermek és a város. PONT Kiadó, 2002.
Newman, Fran Gyermekek krízishelyzetben. PONT Kiadó, 2002.
Albert Fruzsina – Dávid Beáta Embert barátjáról. A barátság szociológiája.
Századvég, Budapest, 2007.
Messing Vera – Molnár Emília „… több odafigyelés kellett volna”. A roma gyerekek
iskolai sikerességének korlátairól. Esély 2008/4.
FORDULÓPONT periodika
Bevezetés az egyház életébe II.: Szerzetek, lelkiségi mozgalmak
Előadó: Dr. Révay Edit
A tanegység célja: A félév során rövid elméleti bevezetést kapnak a hallgatók az
egyház belső megújulásának intézményi formáiról, mint a lelkiségi mozgalmak és
szerzetesség típusairól, jellemzőiről, fejlődéstörténetükről, és magyarországi
(újra)indulásuk sajátosságairól. A félév során a hallgatók találkoznak egy általuk
választott lelkiségi mozgalom tagjaival, lelkiségüket, életmódjukat, egyházba és
társadalomba ágyazottságukat – megadott szempontok szerint – megvizsgálják, és ott
szerzett tapasztalataikat dolgozatban elemzik.
A fejlesztendő kompetenciák
Ismeri a lelkiségi mozgalmak és szerzetesrendek kialakulásának történeti,
társadalmi hátterét
Képes eligazodni a lelkiségi mozgalmak és szerzetesrendek sokféleségében és
főbb sajátosságaiban
Elkötelezett abban, hogy minél inkább elmélyedjen a különböző lelkiségek
célkitűzéseiben és megfelelő és korszerű tudást szerezzen és azt gyarapítsa.
Tematika:
A szerzetesrendek mint vallási alapon létrejövő társadalmi szerveződési formák
A szerzetesség mint magatartás és életpálya
A szerzetesség társadalmi funkciói, ellentársadalom-ellenegyház
A szerzetesség története, életciklusok, társadalmi változások
A szerzetesség társadalmi szerepe, feladatvállalás
A szerzetesrendek feloszlatása I.
A szerzetesrendek feloszlatása II.
Az újraindulás és a jövő kérdései
Kötelező és ajánlott irodalom:
Perfectae Caritatis zsinati dokumentum In: Cserháti, József-Fábián, Árpád (szerk): A
II. Vatikáni Zsinat tanítása, Szent István Társulat, Budapest 1992.
25
Mónika naplója. Egy szerzetesközösség élete az üldöztetés éveiben, Vigilia,
Budapest, 1990, p. 20.
Révay Edit: Újrainduló szerzetesrendek egy megújuló társadalomban, Status Kiadó,
2003.
Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz
1. Egy szerzetesrendek újraindulásának története
2. A II. Vatikánum hatása a rendi élet megújulására
3. Egy szerzetesrend történeti fejlődése
4. Van-e értelme ma a szerzetességnek?
Bevezetés az egyház életébe IV.: Ifjúsági pasztoráció
Előadó: Czap Zsolt
A tematikát, a követelményeket, a kötelező és ajánlott irodalmat az előadó a félév elején
ismerteti.
Család és fejlődés
Előadó: Dr. Horváth-Szabó Katalin
A tárgy célja:
A tantárgy célja a család szerepének, hatásainak megismertetése a család keretében
történő élethossziglan tartó egyedi fejlődésben.
A fejlesztendő kompetenciák
A hallgató megismeri a családi szocializáció mechanizmusait, ezek
működésének fejlődést segítő és gátló aspektusait és az egyes életkorok fejlődési
feladatait.
Képes arra, hogy saját életében felismerje és korrigálja a családi hatások
esetleges káros következményeit. Érzékennyé válik leendő neveltjei családi
problémáinak felismerésére, szüleik partnerként való elfogadására, és képes arra,
hogy szükség esetén a megfelelő szaksegítséghez juttassa őket.
Elkötelezett abban, hogy minden segítséget megadjon a családok harmonikus
működésének előmozdításához.
A tárgy tematikája:
1. A fejlődés általános kérdései.
2. Az élethossziglani fejlődés menete.
3. A család fogalma, funkciói.
4. A család rendszer-jellege.
5. A család működésének jellegét meghatározó tényezők Olson modellje alapján.
6. A családi szerepek.
26
7. A családi szocializáció működése.
8. Egyedi fejlődés a család életciklusaiban.
9. Fejlődés gyermekkorban.
10. A mese és a játék szerepe a fejlődésben.
11. Fejlődés serdülőkorban.
12. A felnőttkori fejlődés.
13. Az időskor jellemzői.
14. Erkölcsi és vallási szocializáció.
Követelmény
Esetleírás elkészítése: interjú egy középkorú vagy idős emberrel.
A félév végén kollokvium.
Kötelező irodalom:
Horváth-Szabó – Kézdy – S. Petik: Család és fejlődés. Jegyzet. Sapientia honlapról
letölthető vagy Sapientia Könyvtár
Ajánlott irodalom
Család és fejlődés szöveggyűjtemény (szerk. Somogyiné P.K.) Sapientia Könyvtár –
Bíró S., Komlósi P. (szerk.): Családterápiás olvasókönyv. Mérei F. Mentalh. Egy. Bp.
– Bánlaky É. (szerk.): A családról. Faludi Akadémia, Bp.2001. – Horváth-Szabó K.
(szerk.): Családpszichológia I. PPKE BTK. Piliscsaba, 2001. – Fincham, F.,
Bradbury, T. (eds.) The psychology of marriage. The Guilford Press, London, 1990. –
Horváth-Szabó K (2003): Korunk dilemmája: szerződésre vagy szövetségre épülő
házasság. Embertárs, 1, 4. sz. 39-46. – Székely I.: Én-Te-Mi. A házasság erőforrásai
és buktatói. Korda K. Kecskemét. 1995. – Gyökössy E.: Nem jó az embernek
egyedül. Kálvin K. Bp. 2002. – Kopp M., Skrabski Á.: Magatartás és család. Magyar
Bioetikai Szemle, 2001/4. – Horváth Szabó Katalin: Intimitás és elköteleződés. In:
Bánlaky, Karczub (szerk.): A családról. KPBK, Faludi Akadémia, Bp. 2001. –
Hendrix, H.: Pár-bajok. Park Kiadó, Bp. 2004. – Napier, A.Y.: A törékeny kapcsolat.
Animula, Bp. – Berne, E.: Sorskönyv. Háttér. Bp. – Satir, V.: A család
együttélésének művészete. – Bettelheim, B.: Az elég jó szülő. Gondolat, Bp. 1994. –
Campbell, R.: Dühöngő ifjak. Harmat, Bp. 2000. – Goleman, D.: Érzelmi
intelligencia. Háttér, Bp. 1997. – Pálhegyi F.: Keresztyén házasság. Kálvin K. Bp.
1995. – Grün, A.: Az emberélet útjának felén. Bencés K., Pannonhalma, 1995. –
Bagdy E.: Családi szocializáció és személyiségzavarok. NTK, Bp. – Winnicott, D.
W.: Az egyén fejlődése és a család. Animula, Bp.
Család- és gyermekvédelem csoportos szakmai gyakorlat
Előadó: Fehérné dr. Mészáros Ágnes
Családi életre nevelés tanórákon hospitálás és min. 15 óra tanítás.
Gyermekvédelmi foglalkozásokon hospitálás, dokumentációkészítés, családlátogatás,
egyéni esetkezelés.
27
Család- és gyermekvédelem szociológiája
Előadó: Dr. Révay Edit
A tárgy célja
A BA képzésben „Általános szociológia” tárgy keretében tanultakra alapozva, korunk
társadalmában a családokat közelről érintő kérdéseket vizsgálunk empirikus adatokra
támaszkodva, ugyanakkor társadalomelméleti keretek közé helyezzük, hogy a
törvényszerűségeket és sajátosságokat is felfedezni és értelmezni tudják a hallgatók.
Fejlesztendő kompetenciák
Ismereteket szerez az (életvezetésük, fejlődésük szempontjából) veszélyeztetett
csoportokból, családokból származó gyerekek társadalmi hátteréről
Képes lesz értelmezni a szakirodalomban megjelenő statisztikai és empirikus
kutatási adatokat
Elkötelezetté válik a rábízott gyerekek helyzetének társadalmi össszefüggésben
való szemléletére.
Tematika:
— A családszociológia tárgya, célja, módszerei. A család meghatározása, a gyermek-
kori szocializáció jelentősége a házastársi és szülői szerepekre való felkészítésben
— A család belső működése: családfunkciók, családon belüli kapcsolatok
dinamikája, családi életciklusok, konfliktusok a családban
(Én)történet és identitás család – és csoportszociológiai nézőpontból. Válságban van-
e a jelenlegi családmodell?
— Felkészülés a családi életre a házasság előtti párkapcsolat során, párválasztás -
házasságkötés
Nagyszülő a családban. Egyetértés a nevelésben. Mire nevelünk? Sérült gyermek
elfogadása és nevelése.
— Családi gazdálkodás, családi döntések. Családerősítő és gyengítő folyamatok a
mai társadalomban.
Családi életmegoldások nehéz társadalmi helyzetben. A sokszorosan bajbajutott
családok kezelése.
— Szülők és gyermekeik, a család mint intim közösség.
Változások a szülők gyerekfelfogásában, a gyerekek életkörülményeiben és
szocializációjában. A telekommunikációs manipuláció hatása a gyermekek
személyiségére
— A házasságok jelentősége és szerepe a házastársak életében. A házasságok
stabilitása - instabilitása. A válás.
Családpályák és életutak.
— A gyermekvédelem fogalmi meghatározása, eurokultúra és gyermekvédelem. A
gyermekvédelem alapfogalmai és intézményei.
Szemléleti és szakmai ellentmondások napjaink magyar gyakorlatában.
— A reszocializációs gondozást igénylő népesség, az egyéniesített reszocializáció
metodikája, az intenzív reszocializációs gondozás intézményei
28
A gyermekek védelme, gyermeki jogok a nevelőotthonokban? Család – erőszak -
iskola a fiatalkorú bűnelkövetők életében
— Gyakrabban előforduló veszélyformák, a szegénység hatása a gyermekekre, a
bűnözés hatása a gyermekekre
A gyermekek elleni erőszak. A nem véletlen sérülések.
— Gyermekvédelem és nevelés
A javítóintézeti nevelés, mint támogató intézmény dezintegrációs hatásai.
Követelmény
Évközi ellenőrzés: zárthelyi és referátum. Félév végén: kollokvium
Kötelező és ajánlott irodalom
- Cseh-Szombathy, László: Családszociológiai problémák és módszerek Gondolat
Kiadó Budapest, 1979.
- Boreczky, Ágnes: A szimbólikus család Gondolat Kiadó, Budapest 2004.
- Globalizáció és család, Comenius BT, Pécs, 2002.
- Szilvágyi Léna: Gyermek-család-társadalom. Szociális munka gyermekes
családokkal. Bp. 1996.
- Herczog, Mária: A gyermekvédelem dilemmái Pont Kiadó, Bp. 1997.
- szerk: Papházi Tibor: Javítóintézet, család, gyermekvédelem. Nemzeti Család- és
Szociálpolitikai Intézet, Bp. 2004.
- Veczkó József: Gyermek- és ifjúságvédelem. APC Stúdió, Gyula, 2002.
- Volentics Anna: Gyermekvédelem és reszocializáció Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.
1996.
Család- és gyermekvédelmi jog
Előadó: Dr. Gerencsér Balázs
A tárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a család- és gyermekvédelem
állami intézményeit, tisztázza az alapvető fogalmakat, eligazodást nyújtson különféle
jogi szabályozásokban.
A fejlesztendő kompetenciák
• Ismeri az állami család és gyermekvédelem intézményrendszerét.
• Képes magabiztosan eligazodni az intézmények és fogalmak között.
• Elkötelezett abban, hogy munkája során az itt megszerzett ismereteivel készen
álljon segíteni a gyermekeken és családokon.
Tematika:
1. alkotmányjogi, közigazgatási alapok a szociális és gyámügyi igazgatáshoz
2. gazdasági és szociális alapjogok alkotmányos fejlődése
3. gazdasági és szociális emberi jogok nemzetközi fejlődése
4. a szociális igazgatás állami szervezetrendszere
5. a szociális igazgatási jog intézményrendszere (ellátások, szolgáltatások)
6. Család és jog kapcsolódási pontjai
29
7. a polgári jogi és családjogi szabályozás
8. a családok támogatásának rendszere
9. nevelési ellátás, gyermekgondozási támogatások, anyasági támogatás
10. az örökbefogadás
11. gyermekvédelem és jog kapcsolódási pontjai, a gyermek jogai
12. ellátások a gyámügyi igazgatásban
13. gyermekvédelmi gondoskodás intézményei
14. gyámügyi intézmények és feladataik
Követelmény
Félévközi ellenőrzés: zárthelyi dolgozat
Félév végi ellenőrzés: írásbeli vizsga
Kötelező irodalom és jogszabályok:
A családjog kézikönyve. Szerk. Kőrös András. Bp. HvgOrac. 2007.
Lantai Csilla: Gyermek- és ifjúságvédelem, gyámügyi igazgatás Bp., 2000. Magyar
Közigazgatási Intézet
KATONÁNÉ PEHR Erika: Az örökbefogadás és az örökbefogadási eljárás. Bp.
HvgOrac 1999.
1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság alkotmányáról
1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról
1993. évi III. tv. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról
1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
149/1997.(IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi
és gyámügyi eljárásról
(A fenti jogszabályokból csak az előadásokon megadott fejezetek részei a
tananyagnak.)
Ajánlott irodalom
CSIKY Ottó: Magyar családjog. 2., átdolg. kiad. Bp. HvgOrac 2003.
Pécsváradi János: Gyámügyi igazgatás (Szerk.: Lőrincz Lajos) Bp. 2002.,
Államigazgatási Főiskola
A gyámügyi igazgatás (Szerk.: Császár László) Bp. 2003. Pénzügyi Tájékoztató Iroda
Kft.
SOMFAI Balázs: Családjog. Bp. - Pécs, Dialóg Campus K. 2003. /Dialóg Campus
szakkönyvek.//Jogi szakvizsga segédkönyvek./
Dr. Csepeli Ágota - Benkő Zsuzsanna: Mit kell tudni az örökbefogadásról? (Fővárosi
KözigazgatásiFüzetek) http://www.bfkh.hu/doku/ket/ket-5.pdf
Dr. Csepeli Ágota – Nédasiné Nemes Erzsébet: Gyermekvédelmi kalauz a rendőrség
munkatársai számára (Fővárosi Közigazgatási Füzetek)
http://www.bfkh.hu/doku/ket/ket-2.pdf
30
Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz
1. A gazdasági és szociális jogok aktuális kérdései
2. A családok támogatásának a rendszere és aktuális kérdései
3. A gyermekvédelemnek a rendszere és aktuális kérdései
4. A szociális igazgatás állami szervezetrendszere / intézményrendszere
Család- és gyermekvédő tanári gyakorlat
Előadó: Riez Andrea
A terepgyakorlat célja:
Az elméleti ismeretek gyakorlatban való alkalmazásának megfigyelése, önálló
alkalmazása és értékelése.
A család- és gyermekvédő tanár szakmai tevékenységéhez szükséges
képességek fejlesztése.
Felkészítés a gyakorlati tevékenység tapasztalatainak feldolgozására,
értelmezésére és a problémák tudatosítására.
A hallgató feladatai:
A mentortanárral egyeztetett időterv szerint látogatja az intézményt.
A mentortanár irányításával részt vesz az iskolában folyó család- és gyermekvédő
tevékenységekben.
A mentor tanár felügyelete mellett önállóan foglalkozik a mentor tanár által
kiválasztott gyermekkel és vagy /családja tagjaival. Kapcsolatot kezdeményez,
problémafeltáró interjút készít velük. Ez utóbbi értékelése és a gyermek
viselkedésének megfigyelése alapján lehetőségeihez képest azonosítja a kliensek
problémáit és beavatkozási tervet készít.
Megfigyeléseiről és tapasztalatairól, a gyakorlat során végzett tevékenységéről, a
felmerülő nehézségeiről részletes naplót készít, amelyet a gyakorlat végén a mentor
tanár aláírásával hitelesít.
A hallgató kötelezettségei:
Alkalmazkodik a gyakorló intézmény munkarendjéhez és előírásaihoz.
A mentortanárral egyeztetett időben és helyen megjelenik, akadályoztatását előre
jelzi és a hiányzásokat a mentortanárral való megállapodás szerint pótolja.
Betartja a szakmai etikai szabályokat, a kliensekről tudomására jutott információkat
titkosan kezeli, a kliensekkel előítélet-mentesen, elfogadó és segítő attitűddel foglalkozik.
A gyakorlat befejezése után megfigyeléseire, tapasztalataira, önálló tevékenységére
építve, elméleti ismereteit felhasználva 8-10 oldalas dolgozatot készít, amelyben
számot ad az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazásában való jártasságáról és a
saját munkára való reflektálás készségéről. A dolgozatot a Reflektív pedagógia
(család) oktatójának értékelésre átadja.
31
Családpszichológia
Előadó: Somogyiné dr. Petik Krisztina
Tanegységi előfeltételek: Személyiség és személyiségfejlődés
A tantárgy célja, hogy a család rendszer-jellegének és működési törvény-
szerűségeinek megismertetésén keresztül nyitottá tegye a hallgatókat a mélyebb
önismeretre, és képessé tegye őket leendő diákjaik problémáinak jobb megértésére.
A fejlesztendő kompetenciák:
A hallgató megismeri a család egészséges és kóros működésének hátterét,
okait, egyéni és társadalmi következményeit, és a korrekció lehetőségeit.
Képes arra, hogy saját életében felismerje és korrigálja a családi hatások
esetleges káros következményeit. Érzékennyé válik leendő neveltjei családi
problémáinak felismerésére, szüleik partnerként való elfogadására, és képes arra,
hogy szükség esetén a megfelelő szaksegítséghez juttassa őket.
Elkötelezett abban, hogy minden segítséget megadjon a családok harmonikus
működésének előmozdításához.
Tematika: A család funkciói és rendszer-jellege. Szerepek a családban. A
párkapcsolat fejlődési szakaszai, a házastársi elköteleződés pszichológiai funkciója.
A családi életciklusok. Az elég jó anya jellemzői, a korai anya-gyermek kapcsolat
jelentősége. A kóros családdinamikai tényezők hatása a fejlődésre. A családi
kommunikáció nehézségeinek okai, a hatékony kommunikáció. A családi
konfliktusok okai, a hatékony konfliktuskezelés. Az indulatkezelés módszerei,
érzelmi nevelés. A helytelen nevelési stílus és bántalmazás következményei a
gyermek fejlődésében.
Követelmény: félév végi kollokvium.
Kötelező irodalom:
Somogyiné P. Krisztina: Családpszichológia jegyzet, 2008 (Sapientia könyvtár)
Ajánlott irodalom:
Horváth-Szabó K.: A házasság és a család belső világa, Semmelweis Egyetem,
Mentálhigiéné Intézet, Budapest, 2007.
Horváth-Szabó Katalin, Kézdy Anikó, S. Petik Krisztina: Család és fejlődés, Jegyzet,
Sapientia, 2007. - Hendrix, H.: Pár-bajok. Park Kiadó, Bp. 2004. - Napier, A.Y.: A
törékeny kapcsolat. Animula, Bp. - Berne, E.: Sorskönyv. Háttér. Bp. - Satir, V.: A
család együttélésének művészete. - Bettelheim, B.: Az elég jó szülő. Gondolat, Bp.
1994. -
Campbell, R.: Dühöngő ifjak. Harmat, Bp. 2000. - Hegyiné: Családpszichológia.
Corvinus, 2003. - Goleman, D.: Érzelmi intelligencia. Háttér, Bp. 1997. - Pálhegyi F.:
Keresztyén házasság. Kálvin K. Bp. 1995. - Horváth Szabó K. (szerk.): Család-
32
pszichológia. PPKE, Piliscsaba, 2001. - Grün, A.: Az emberélet útjának felén. Bencés
K., Pannonhalma, 1995. - Bagdy E.: Családi szocializáció és személyiségzavarok.
NTK, Bp. - Winnicott, D. W.: Az egyén fejlődése és a család. Animula, Bp. - Bíró S.,
Komlósi P.(szerk.): Családterápiás olvasókönyv. Animula, Bp.
Dogmatika II.: A kezdetektől a beteljesülésig
Előadó: Dr. Tóth Beáta
A tárgy célja:
A teremtéstan és az eszkatológia főbb kérdéseinek történeti és kortárs teológiai
áttekintése, a hallgató felkészítése az ebben a témakörben való önálló tájékozódásra,
kutatásra.
A fejlesztendő kompetenciák:
Betekintést nyer a dogmatika e területeinek alapkérdéseibe
Önálló tájékozódásra és ítéletalkotásra képes
Elkötelezett abban, hogy a megismert hagyományt kreatívan közvetítse
Tematika:
A teremtéstan és a mai tudományos világkép – A bibliai teremtéstan jellemzői – A
teremtéstan a teológiatörténetben - Az ember teremtése, természete, méltósága –
Angyalok és démonok – Apokaliptika és parúzia-várás a Bibliában – Az eszkatológia
a teológiatörténetben – A végső idők és az evolutív világkép – Az egyén beteljese-
dése – A feltámadáshit a kezdetektől napjainkig – Pokol, purgatorium, mennyország
Követelmény:
Félév végi zárthelyi vizsga
Kötelező irodalom:
Lukács László: Dogmatika II. A kezdetektől a beteljesülésig. (jegyzet)
Puskás Attila: A teremtés teológiája, SZIT, 2006.
Eszkatológia in Theodor Schneider: A dogmatika kézikönyve II. Vigilia, 2002, 397-494.
Wolfgang Beinert: A dogmatika lexikona A megfelelő szócikkek.
Karl Rahner, Herbert Vorgrimler: Teológiai kisszótár, Budapest, 1980. (szócikkek:
apokaliptika, apokatasztaszisz, eszkatológia, feltámadás, halál, halhatatlanság, Isten
színelátása, ítélet, jövő, közbülső állapot, menny, örökkévalóság, pokol, remény,
tisztítótűz, üdvösség, vég, végső dolgok)
Ajánlott irodalom:
Alszeghy Zoltán: A kezdetek teológiája, SZIT, 1984; Alszeghy Zoltán: Az ember
jövője, SZIT, 1981; Az ember és az örök élet. Communio 1993/1.; Karl Barth: Ember
és embertárs, Európa, 1990; Bolyki János, Teremtésvédelem. Ökológiai krízisünk
teológiai megközelítése, Budapest, 1999; Boros László, Megváltott lét, Vigilia, 1993;
33
Boros László: A halál misztériuma, Vigilia, 1998; Rudolf Bultmann: Történelem és
eszkatológia, Atlantisz, 1994; Maurizio Flick: Az eredeti bűn és a fejlődéselmélet, in:
Vigilia 1967. 217.; Gál Ferenc, Az örök élet reménye, SZIT, 1975; Gál Ferenc, A
teremtett és megváltott ember; Hit a teremtésben. Communio 1994/1. szám.; Gisbert
Greshake: Az élet vége?, Új Ember, 2001; Jacob Kremer: A halottak jövője, SZIT,
1991; Hans Küng: Van örök élet?, Európa, 2001; Jürgen Moltmann: Minden végben
kezdet rejtezik, Kis reménytan, Bencés k., Pannonhalma, 2005; Nemesszeghy Ervin,
Az anyagi világ, SZIT, 1983; Wolfhart Pannenberg: Mi az ember,? Egyházfórum,
1991; Teilhard de Chardin, Út az Ómega fel,é SZIT, 1980.
Dogmatika VI. Ekkléziológia, mariológia
Dogmatörténet
Előadó: Dr. Deák Hedvig
A tanegység célja: megismertetni a hallgatókkal az Egyház misztériumát mint Isten
jelenlétének jelét a történelemben és mint az üdvösség egyetemes szentségét;
bevezetést adni a dogmafejlődés kérdésébe.
Fejlesztendő kompetenciák:
Az Egyház misztériumának tükrében szintézist alkot a szisztematikus teológia
főbb traktátusairól és legfontosabb tételeiről.
Képes felismerni a különböző hitigazságok összefüggését és azok életre váltását
az Egyház tanításában, istentiszteletében és szolgálatában.
A Krisztus Egyháza iránt elkötelezetten vállal részt az Egyház életében és
küldetésében.
Tematika:
A II. Vatikáni Zsinat egyháztana és a korábbi ekkléziológiai modellek. Az Egyház az
Újszövetségben. Az Egyház alaptulajdonságai (egy, szent, katolikus, apostoli), és az
ezzel kapcsolatos aktuális kérdések. Az Egyház alapformái. Isten népének
tévedhetetlensége. A sensus fidei és a tanfejlődés.
Követelmény a félév végén: szóbeli vizsga.
Kötelező irodalom: a kötelező irodalom jegyzékét az első órán kapják kézhez a
hallgatók.
Dogmatörténet
Előadó: Dr. Deák Hedvig
Lásd: Dogmatika VI. Ekkléziológia, mariológia
34
Drogok és drogfüggőség
Előadó: Kály-Kullai Károly
A tanegység célja: A tárgy célja, hogy a drogproblémák terén az alapfogalmakkal, a
drogpolitika elemeivel a függőségekre adott intézményi-segítői válaszokkal
megismerkedjenek a hallgatók. További cél, hogy a drogproblémák pasztorális
megközelítését elméleti és gyakorlati szinten egyaránt elsajátítsák.
A fejlesztendő kompetenciák
Ismeri az addiktológia és a drogpolitika alapfogalmait, a drogprobléma
pasztorális megközelítésének lényegi elemeit.
Képes a drogproblémák terén a tájékozódásra, szükség esetén a tájékoztatásra.
Elkötelezett abban, hogy mindezeket beépítse gyakorlati, egyházi szolgálatába,
tevékenységébe.
Tematika: ld. a tárgy célját.
Kötelező és ajánlott irodalom:
Bayer István: Drogok és emberek: Múlt, jelen, jövő. – Bp.: Sprinter Kiadói Csoport,
2005. - 512 p. – ISBN 963 9468 41 x kötött: 6999,-Ft
Demetrovics Zsolt (szerk.): Az addiktológia alapjai I. – Bp.: Eötvös Kiadó, 2007. –
447 p. – ISBN 978 963 463 911 4 kötött
Gerald G. May: Függőség és kegyelem. – Bp.: Harmat Kiadó, 2006. – 238. p. – ISBN
963 9564 36 2 fűzött: 2200,-Ft
Kály-Kullai Károly: Utak - útkeresők - szenvedély - betegség. – Bp.: Új Ember
Kiadó, 2007. - 353 p. – ISBN 978-963-9674-51-6 fűzött
Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítására (www.szmm.gov.hu)
Egyházjog: Házasságjog
De Matrimonio
Előadó: Dr. Ujházi Lóránd
A tanegység célja: A házasság bemutatása az Egyház gondolkodásában és jogrend-
jében. Bemutatni azokat a körülményeket, személyi tulajdonságokat, amik
szükségesek az érvényes házasság megkötéséhez. Felvázolni a házasság semmissé
nyilvánításáért folyó perek eljárásjogi normáit. Olyan jogintézmények felsorakoz-
tatása, mint a házasság érvényesítése, a privilegium paulinum vagy a kötelék adott körül-
mények esetén való felbontása. Az Egyház családról alkotott felfogásának vázolása.
Tematika: A házasság intézménye a Katolikus Egyház jogrendjében; Lelkipásztori
gondoskodás és a házasság megkötését megelőző teendők; Az érvénytelenítő
akadályok általában; Az egyes érvénytelenítő akadályok; A házassági beleegyezés; A
házasság megkötésének formája; Házasság megkötésének helye és ideje, anya-
35
könyvezése; Vegyes házasságok; Titkos házasságkötés; A házasság jogkövetkez-
ményei; A házastársak különválása; A házasság érvényesítése; A házasság semmiségének
kimondása; A család helye és szerepe a Katolikus Egyház jogrendjében.
Követelmény: félév végi szóbeli vizsga
Ajánlott irodalom:
ERDŐ, P., Egyházjog, Budapest, 2005.
KUMINETZ, G., Katolikus Házasságjog, Budapest, 2002.
FRANCESCHI, H., LLOBELL, J., ORTIZ, M., (a cura di) La nullità del matrimonio: temi
processuali e sostantivi in occasione della –Dignitas Connubi -, Roma 2005.
EBOTT, R., Das neue kirchliche Eherecht, Frankfurt M., 1983.
CARRERAS, J., (a cura di) La giurisdizione della Chiesa sul matrimonio e sulla
famiglia, Milano, 1998.
MARZOA, Á., MIRAS, J., RODRÍGUEZ-OCAÑA, R., (ed.) Exegetical Commentary on the
Code of Canon Law, Vol. III/2, Montreal, 2004.
Longhitano, A., Matrimonio, canonico fra tradizione e rinnovamento, Bologna, 1991.
KNECHT, A., Handbuch des Katholischen Eherecht, Freiburg, 1928.
Pontificio Consiglio per la Famiglia, (a cura di) Famiglia e procreazione umana,
Roma, 2007.
Egyháztörténelem II.
Előadó: Dr. Deák Hedvig
Tanegységi előfeltétel: Egyháztörténelem I.
A tárgy célja:
Átfogó képet nyújt a koraközépkori egyház történetének alapvonásairól, és
megismertet a fontosabb forrásokkal
A fejlesztendő kompetenciák
Átfogó képet az egyház 5-12. századi történetéről
Történeti látásmódra képes
Elkötelezetten törekszik bekapcsolódni az egyház küldetésébe saját
élethelyzetében
A tárgy tematikája:
1. Szent Benedek és a Regula 2. A khalkédóni zsinat recepciója (451-553) 3. A
monotheléta vita és a III. Konstantinápolyi Zsinat 4. Az egyház élete az ókor végén
(4-7. század) 5. A középkori nyugati kereszténység kezdetei 6. A középkor
tulajdonságai 7. A középkori egyház 700-900. A karoling egyház 8. A pápaság a 9-
10. században 9. A középkori társadalom 10. A szláv népek megtérése 11. Az egyház
Bizáncban; Konstantinápoly és Róma viszonya 12. A cluny reform 13. A gregoriánus
reform és az invesztitúraharc 14. A szerzetesség a virágzó középkorban 15. A magyar
egyház megalapítása és élete a 11. században
36
Követelmény
Félév közbeni ellenőrzés: zárthelyi dolgozat SOUTHERN, RICHARD.W., A nyugati
társadalom és egyház a középkorban, (Gondolat, Budapest 1987) c. művéből.
Félév végi ellenőrzés: vizsga
Kötelező irodalom: Középkor I. jegyzet; SOUTHERN, RICHARD.W., A nyugati
társadalom és egyház a középkorban, Gondolat, Budapest 1987.
Ajánlott irodalom: CANNING, JOSEPH, A középkori politikai gondolkodás története,
Bp., 2002; DUBY, GEORGES, A katedrálisok kora. Művészet és társadalom 980-1420,
Bp. 1984. (11-260.o.) Az első és második keresztes háború korának forrásai, Ford.
VESZPRÉMY LÁSZLÓ, Bp. 1999; GUREVICS, ARON J., A középkori népi kultúra, Bp.
1987. (17-295); LE GOFF, JACQUES, Az értelmiség a középkorban, Gondolat, Budapest
1980. ill. Osiris, 2000; MADAS EDIT-MONOK ISTVÁN, A könyvkultúra
Magyarországon a kezdetektől 1730-ig, Bp. é.n. 7-83. MARKUS, ROBERT A., Nagy
Szent Gergely és kora, Bp. 2004; RICHÉ, PIERRE, II. Szilveszter, az ezredik év pápája,
Bp. 2000; SZÉKELY GYÖRGY, VII. Gergely, Bp. 1984;
Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz
1. A középkori szerzetesrendek Magyarországon
2. Eucharisztikus viták a középkorban
3. Árpád-házi szentek tisztelete Magyarországon és Európában
4. Liturgikus élet, vallásosság a középkori Magyarországon
5. VII. Gergely pápa és reformja
6. Politikai eszmék a korai középkorban
Egyháztörténelem IV.
Előadó: Dr. Deák Hedvig
Tanegységi előfeltételek: Egyháztörténelem I–III.
A tárgy célja: átfogó képet ad az egyetemes és a magyar egyház történetéről a trentói
zsinattól napjainkig
A fejlesztendő kompetenciák
Átfogó képet kap a katolikus egyház 16-20. századi történetéről
Történeti látásmódra képes
Elkötelezetten törekszik bekapcsolódni az egyház küldetésébe saját
élethelyzetében
A tárgy tematikája:
Az egyház világmissziós tevékenysége. A hivatalosan keresztény társadalom. A
francia forradalom és következményei A hivatalosan nem keresztény társadalom. Az
I. Vatikáni Zsinat. Az egyház a 20. században. A II. Vatikáni Zsinat 14. Az egyház a
zsinat után. A magyar egyház története a katolikus reformtól napjainkig.
37
Követelmény
Félév végi ellenőrzés: írásbeli vizsga a jegyzet, illetve
SZILAS LÁSZLÓ, Kis magyar egyháztörténet, Róma 1982. 60-130 című mű anyagából.
Ajánlott irodalom:
BLET, PIERRE, XII. Piusz és a második világháború : a Vatikán archívumai alapján,
Bp., 2002; KOŁAKOWSKI, LESZEK, Isten nem adósunk semmivel. Néhány megjegyzés
Pascal hitéről és a janzenizmusról, Bp. 2000; LAFONT, GHISLAIN, A katolikus egyház
teológiatörténete, Bp. 1998 (313-435.o.) TUSOR PÉTER, A barokk pápaság, Bp. 2004;
RICCARDI, ANDREA, Keresztények a vértanúság századában, Bp. 2002; VÁMOS
PÉTER, Magyar jezsuita misszió Kínában, Bp. 2003; WILTGEN, RALPH M., A Rajna a
Tiberisbe ömlött. A II. Vatikáni Zsinat története, Bp. é.n.
Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz
Pázmány Péter teológiai és reform-munkássága
20. századi magyar egyházi személyiségek élete, tevékenysége
Az I. Vatikáni Zsinat recepciója Magyarországon
A II. Vatikáni Zsinat recepciója Magyarországon
A katolikus reform szerzetesrendjeinek működése Magyarországon
A jozefinista egyházpolitika Magyarországon
Viták XII. Piusz pápa szerepéről a II. világháborúban
Filozófiai etika
Előadó: Dr. Beran Ferenc
A tantárgy célja: a perszonalista értéketika szemléletmódjának elsajátítása és ennek
ismeretében erkölcsi problémák elemzése és megoldása. A perszonális értéketika
érvelésmód összehasonlítása más etikai szemléletmódokkal.
A fejlesztendő kompetenciák:
Etikai rendszerek ismerete
Az értékszemlélet kialakítása az etika különböző területein
Az értékek, alapvető emberi jogok és a törvények kapcsolatának
Tematika:
1. Az etika fogalma. Fontosabb etikai irányzatok.
2. A személy mint az általunk elfogadott perszonalista etika vonatkoztatási pontja.
3. A személy fogalma, értéke, és értékekre irányultságának transzcendentális
feltétele.
4. Az értékekre irányuló személy: értelem, akarat, ösztön, érzelem
5. Az értékek fajtái: az élet értéke
6. Szellemi-lelki értékek
7. Közösségi értékek
8. Az anyagi világ értéke
38
9. A törvény jelentősége
10. Értékek, törvények és alapvető emberi jogok kapcsolata
11. A lelkiismeret: benső értékrend.
12. A cselekedetek értékelése: a jó cselekedet fogalma
13. A rossz cselekedet fogalma. A kazuisztika értékelése
14. Erények: értékes tulajdonságok.
Kötelező irodalom
Beran Ferenc: Etika, Az értékek tisztelete, 2007.
Kecskés Pál: Az erkölcsi élet alapjai, 2003.
Nyíri Tamás: Alapvető etika, 1988.
Ajánlott irodalom
Brandenstein Béla: Etika, 1938. – Turay Alfréd: Az ember és az erkölcs, Alapvető
etika Aquinói Szent Tamás nyomán, 2000. – Varga Andor: Az erkölcsi élet alapjai,
1978. – Bolberitz Pál: A keresztény bölcselet alapjai, 2002. 398-432. – Tarjányi
Zoltán: Az erkölcsi erények, 2004. – Beran Ferenc: a keresztény erkölcs alapjai,
1999. – Turgonyi Zoltán: Etika, 2003. – Emberismeret és etika, 2002. – Hársing
László: Irányzatok az etika történetében, 2001. – Pieper, Josef: A négy sarkalatos
erény, 1996. – Anzenbacher, Arno: Keresztény társadalometika, 2001. –
Anzenbacher, Arno: Bevezetés a filozófiába, 1993. 296-357 – Pannenberg, Wolfhart:
Mi az ember? 1991.
Ajánlott témák a szemeszterdolgozathoz
A megtérés folyamatának elemzése egy szent életében
Az alapvető emberi jogok jelentősége az etikában
A lelkiismeret nevelésének fontossága
A szolidaritás fogalmának értelmezése Émile Durkheim tanításában
Az esélyegyenlőség keresztény értelmezése
A világ ökológiai helyzete és etikai értékelése
Filozófiatörténet II.
Előadó: Dr. Patsch Ferenc
A tanegység célja:
A tárgy célja, hogy a hallgatók az újkori és a legújabb kori bölcseleti hagyomány
nagy vonalakban történő áttekintésén keresztül bevezetést kapjanak a jelenkori
teológiai gondolkodás alapfogalmaiba. Vázlatos formában megismerkedünk a kortárs
gondolkodás közvetlen történelmi előzményeivel, lehetséges mai szövetségeseivel és
vitapartnereivel.
39
A fejlesztendő kompetenciák
Ismeri az újkori és a jelenkori gondolkodás fontosabb képviselőit és iskoláit.
Képes kritikus megkülönböztető-képességgel eltájékozódni a főbb gondolati
rendszerek között.
Elkötelezett abban, hogy párbeszédkész nyitottsággal viszonyul a kortárs
elméletekhez és képviselőikhez.
Tematika:
Az előadások vezérfonala az újkori racionalizmus és az empírizmus vitájától indul, a
felvilágosodás, a német idealizmus és a marxizmus eszméinek áttekintésén át halad,
végül eljut a jelenkori irányzatokig, ismertetve és kritikailag értékelve elsősorban az
egzisztencialista, a nyelvanalitikus és a hermeneutikai-fenomenológiai beállítódott-
ságú gondolkodókat.
Követelmény
Félévközi ellenőrzés: zárthelyi dolgozat.
Félév végi ellenőrzés: írásbeli vagy szóbeli vizsga.
Kötelező irodalom: Turay Alfréd: Filozófiatörténeti vázlatok, JatePress, Szeged,
1994. – Turay Alfréd – Nyíri Tamás – Bolberitz Pál: A filozófia, Budapest, Szent
István Társulat, 1992.
Ajánlott irodalom:
Kecskés Pál: A bölcselet története, Szent István Társulat, Budapest, 1981. – Nyíri
Tamás: A filozófiai gondolkodás fejlődése, Szent István Társulat, Budapest, 1991. –
Arno Anzenbacher: Bevezetés a filozófiába, Herder, Budapest, 1993. – Lendvai L.
Ferenc – Nyíri Kristóf: A filozófia rövid története: a Védáktól Wittgensteinig,
Kossuth, Budapest, 19954.
Fundamentális teológia: Az egyház
Előadó: Bagyinszki Ágoston
A tanegység célja:
A tárgy célja bevezetni a hallgatót az egyháztani gondolkodás teológiai
alapszerkezetébe, interdiszciplináris összefüggéseibe (pl. történelemtudomány,
szociológia), és a keresztény felekezeti pluralitás által felvetett legfontosabb témákba.
A fundamentális teológia szemléletmódjának megfelelően, cél az egyház
misztériumával, és az arról folyó teológiai diskurzus kortárs kulcskérdéseivel
kapcsolatos ismeretek – dogmatikai tárgyalás felé továbbvezető – megalapozása.
A hallgató fejlesztendő kompetenciái:
Ismeri az egyház misztériumának, megújult önfelfogásának hitélményét.
Képes az egyházra vonatkozó tanítás árnyalt és korszerű bemutatására.
Elkötelezett abban, hogy az egyházat belülről képviselve lépjen dialógusra.
40
Tematika:
1. Az egyház alapítása és természete több összefüggésben: a kortárs bibliakutatás
fényében, teológiatörténeti kérdések hermeneutikájában. 2. Az egyház misztériuma
több összefüggésben: egyháztani modellek a teológiatörténetben, a II. vatikáni zsinat
szerepe, az ökumenizmus kihívásai. Az egy, szent, katolikus és apostoli, mint az igaz
egyház ismertetőjegyei. 3. Az egyház életének néhány kérdése: intézmény és karizma
termékeny feszültsége, az egyházi életállapotok teológiája, az egyháztan paradoxonai.
Követelmény:
Félévközi feladat: Quaestio disputata: Egy zsinat utáni kontroverz egyháztani téma
megragadása a középkori artikulus műfajának modellezésével. A fundamentális
egyháztan magyar nyelvű válogatott bibliográfiája elérhető.
Félév végi ellenőrzés: írásbeli vizsga.
Kötelező irodalom:
Várnai Jakab – Bagyinszki Ágoston: Alapvető egyháztan (Sapientia jegyzet, 2008). A
II. vatikáni zsinat Lumen gentium kezdetű dogmatikai konstitúciója az egyházról,
valamint az ökumenizmusról és a keleti egyházakkal való kapcsolatról szóló két
dokumentum (in A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai, Szent István Társulat,
Budapest, 2000). Továbbá feldolgozandó II. János Pál pápa Ut Unum Sint
enciklikája az ökumenikus törekvésről, valamint Tomka Ferenc: Intézmény és
karizma az egyházban c. műve (OLI, 1991).
Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz:
1. Két világvallás közösség-szerkezetének összehasonlítása: Az egyház és az ummah
2. Az egyház fogalma a katolikus-ortodox párbeszéd fényében
3. Az egyház fogalma a katolikus-protestáns párbeszéd fényében
4. Az Egyházak Ökumenikus Tanácsa és a Katolikus Egyház
5. A II. vatikáni zsinat és az egyház megújult önfelfogása
Gyermekvédelem az iskolában
Előadó: Csókay László
A tanegység célja: A tanegység célja, hogy megismertesse a hallgatókat az iskolai
szituációban felmerülő gyermekvédelmi problémákkal és ezek lehetséges kezelési
módjaival, az iskolai gyermekvédelmi felelős feladataival és esettanulmányokon
keresztül a gyermekvédelmi jelzőrendszer működésével.
A fejlesztendő kompetenciák
Ismeri a gyermekvédelem és az iskolai gyermekvédelem alapelveit, alapfogalmait,
a gyermekvédelmi jelzőrendszer működését, partnerintézményeit, az iskola sajátos
gyermekvédelmi feladatait.
41
Képes a problémákkal küzdő gyerekek és családtagjaik meghallgatására és
megértésére, szükség szerint érdekeik képviseletére, akár a tantestületen belül is.
Képes a partnerintézményekkel való konstruktív együttműködésre.
Elkötelezett a nehéz helyzetben levő, problémákkal küzdő gyerekek és családok
megsegítése iránt.
Tematika:
A hallgatók a félév során megismerkednek az iskolai gyermekvédelemhez
kapcsolódó alapfogalmakkal, az iskolai gyermekvédelmi felelős feladataival,
tevékenységével, különös tekintettel a gyermekvédelmi jelzőrendszer működésére, a
partnerszervezetekkel való kapcsolattartásra. Esettanulmányok elemzésével
vizsgáljuk a pedagógusok és a gyermekvédelmi felelős cselekvési lehetőségeit
gyermekbántalmazási esetekben és más kritikus iskolai szituációkban.
Követelmény
Félévközi ellenőrzés: esettanulmány készítése
Félév végi ellenőrzés: kollokvium
Kötelező és ajánlott irodalom:
Csilléry E. és mtsai. (2008): Gyermekek egymás elleni agressziója az iskolában
Család, Gyermek, Ifjúság XVII. évf. 3. 19-34.
Dakóné Maros K.-Simonyi I. (Szerk.) (2007.): Gyermek- és ifjúságvédelem a
nevelési-oktatási intézményekben Módszertani segédlet Szociálpolitikai és
Munkaügyi Intézet Budapest
Darvas Á.-Tausz K. (2004.): Gyermekszegénység és társadalmi kirekesztődés.
Kapocs III. évf. 1. 2-10.
Dr. Dán Gellértné és mtsai.(2006.): A gyermekjóléti szolgálatok prevenciós
tevékenysége egy intézmény gyakorlatának tükrében Kapocs V. évf. 6. 54-60.
Herpainé Márkus Á.-Szikra D. (2003.): Gyerekekre és családokra irányuló segítő
munka Kapocs II. évf. 5. 10-15.
Ligeti Gy.-Fellegi B. (2004.): Amikor a gyermek „problémás”. Kapocs III. évf. 3. 28-34.
Maros K.-Tóth O. (2002): Az iskolai gyermekvédelem helyzete. Kapocs I. évf. 3. 4-13.
Makai É.(2000.): Szétszakadt és meg nem font hálók. OKKER, Budapest
Dr. Patkó K. és mtsai. (2005): Cél: a bűnmegelőzés, eszköz : a konfliktuskezelés
Bűnmegelőzés az iskolás korosztályban önismereti, konfliktuskezelés tréningekkel.
Család, Gyermek, Ifjúság XIV. évf. 5. 40-51.
Dr.Rácz J. (2005.): Iskolai drogprevenciós programok eredményessége. Kapocs, IV.
évf. 3. 54-61.
Szöllősi G.(2003.): A családon belüli bántalmazás és a szociális szakma viszonyáról
Család, Gyermek, Ifjúság XII. évf. 1. 5-24.
42
Gyermekvédelem az otthont adó intézményekben
Előadó: Büki Péter
A tanegység célja:
A tanegység célja a gyermekvédelem rendszerében azoknak a gyermekek és fiatal
felnőttek helyzetének megismerése, akik nem a saját családjukban élnek; a
rendszerszemlélet megerősítése.
A fejlesztendő kompetenciák
Ismeri gyermekvédelmi szakellátás szervezeti felépítését és
intézményrendszerét, az egyes intézményekben folyó munkát
Képes az elméleti ismereteket az intézménylátogatások során szerzett
gyakorlati tapasztalatok elemzésével kiegészíteni
Elkötelezett abban, hogy képessé válik a gyermekvédelmi intézményekkel való
együttműködésre
Tematika:
1. Az otthont adó gyermekvédelmi ellátás kialakulása, főbb szerepe az egyes
korokban 2. az otthon fogalma, elvárások az otthonnal kapcsolatban 3. Az otthont adó
ellátás formái, típusai – helyük és szerepük a jóléti rendszeren belül 4. Helyettes
szülői gondozásban a segítő tevékenység lehetőségei és dilemmái 5. A gyermekek
átmeneti otthonában a segítő tevékenység lehetőségei és dilemmái 6. A családok
átmeneti otthonában a segítő tevékenység lehetőségei és dilemmái 7. A gyámhatóság
szerepe az „otthonadásban” 8. Otthont adunk, vagy az otthont vesszük el? –
gyermekvédelmi szakellátás lehetőségei 9. Gyermekvédelmi tevékenység a befogadó
otthonban 10. A „végleges” gondozási helyen történő gyermekvédelmi tevékenység
11. A speciális szükségletű gyermekek az otthont adó intézményekben 12.
Különleges gondozás igénylő gyermekek az otthont adó intézményekben 13.
Felnőttek az otthont adó intézményekben, és a kikerülők – az utógondozói ellátás és
az utógondozás lehetősége 14. Az otthont adó intézmények alternatívái
Félév végi ellenőrzés: gyakorlati jegy
Kötelező irodalom:
Papp Krisztina – Tüski Anna (szerk.): Átmeneti gondozás – célszerű vagy ideális
elképzelés?! Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Budapest, 2005.
Domszky András: Gyermekvédelmi szakellátás. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai
Intézet, Budapest, 2004.
Fejlesztő Pedagógia 17. évfolyam, 2006/1. száma
Ajánlott irodalom:
A Kapocs, az Esély, a Fordulópont és a Család, Gyermek, Ifjúság periodikák
vonatkozó tanulmányai
Böszörményi Zsuzsa Mélyen őrzött titkok (film)
Jónás Tamás Cigányidők (regény)
43
Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz
1. Az otthont adó gyermekvédelmi intézmény hatása Jónás Tamás írói munkásságára
2. Az otthont adó gyermekvédelmi intézmény hatása Bódis Kriszta Artista című
regénye alapján
3. Janusz Korczak munkássága
4. Sztehlo Gábor munkássága
Gyógyító beszélgetés
Előadó: Dr. Tringer László
A tanegység célja:
A humán foglalkozások különböző területein tevékenykedő szakemberek képesek
legyenek segítő kapcsolatot létesíteni, és annak keretében hatékony támogatást
nyújtani a rászorulóknak. A környezetükben lévő, veszélyeztetett személyeknek
segítséget tudjanak adni mentális egészségük megőrzése érdekében.
A fejlesztendő kompetenciák
Képes legyen magas szintű empátiás jellegű kommunikációra.
Ismerje fel a segítség-kérés rejtett jelzéseit és legyen képes azokra támogatóan
reagálni
Rendelkezzék kellő önismerettel annak érdekében, hogy objektíven tudjon
mérlegelni.
Elkötelezett legyen a szenvedő, problémákkal küszködő egyének megsegítése
iránt.
A tárgy tematikája
1) A segítő kapcsolat és a személyközpontú kommunikáció. 2) A gyógyító
beszélgetés elméleti megalapozása. 3) Az empátia. 4) A visszatükrözés
(verbalizáció). 5) A feltétel nélküli elfogadás. 6) A segítő személy magatartásának
egyéb jellemzői. 7) A támogatásra szoruló személy (kliens) kommunikációja. Az
önfeltárás. 8) Az „én” struktúrája. Az önkép. 9) Az önazonosság (identitás) és
gyakoribb zavarai. 10) A segítő kapcsolat mint folyamat. 11) A segítő kapcsolat
antropológiai megalapozása. Az emberkép. 12) A segítő kapcsolat a gyakorlatban, az
egyes humán foglalkozások szemszögéből. 13) A vallásos meggyőződés és a segítő
kapcsolat. 14) Összefoglalás. Konzultáció.
Követelmény: félév végi kollokvium
Kötelező irodalom
Tringer L: A gyógyító beszélgetés. Budapest, Medicina, 2005.
Tringer L. Rogers és a modern lélekgyógyászat. Vigilia, 50, 461-467. (1985).
44
Ajánlott irodalom
Buda, B. Az empátia - a beleélés lélektana. Budapest, Gondolat (1978).
Rogers, Carl R. Valakivé válni. A személyiség születése. (Ford: Simonfalvy László).
Edge 2000 Kft. Budapest, 2003.
Ajánlott szemeszterdolgozati téma:
Az empátiás beszélgetés alkalmazása humán szakterületeken.
Hermeneutika II.
Előadó: Dr. Patsch Ferenc SJ
A tanegység célja:
A tárgy célja, hogy a hallgatók szeme rányíljon, milyen sokféle előfeltevés
befolyásolja a Szentírásról alkotott elképzeléseinket. Ha ezeket tudatosítjuk,
elveszítik ugyan a magátólértetődőség naiv látszatát, ezen keresztül azonban egyúttal
a szent szövegek megértésének újabb távlatai nyílnak meg.
A fejlesztendő kompetenciák:
Ismeri a bibliai hermeneutika kulcskifejezéseit.
Képes kritikusan értékelni a szentírásértelmezés újszerű modelljeit.
Elkötelezett abban, hogy olvassa és az Egyház szíve szerint értelmezi a Bibliát.
Tematika: A „bibliai hermeneutika” fogalmának tisztázása után áttekintjük azt a
széles palettát, amelyet a jelenkori (irodalmi és egzegetikai) értelmezés-elméletek
nyújtanak segédeszközül a Szentírás helyes magyarázatához. Egyebek között
kitérünk a Biblia retorikai, evanglikál, kánonkritikai, dekonstrukciós, felszabadítás
teológiai, mélylélektani és vallásközi olvasatára, valamint – alkalmanként – azok
kritikájára is.
Követelmény
Félévközi ellenőrzés: zárthelyi dolgozat
Félév végi ellenőrzés: írásbeli vagy szóbeli vizsga
Kötelező irodalom:
Fabiny Tibor: Szóra bírni az Írást. Irodalomkritikai irányok lehetőségei a Biblia
értelmezésében, Hermeneutikai Kutatóközpont, Budapest, 1994. – Ulrich Luz
(szerk.): A viszály könyve? Egy Biblia – sokféle értelmezés, Hermeneutikai
Kutatóközpont, Budapest, 1996. – Az órákon kiosztott szövegek.
Ajánlott irodalom:
Bacsó Béla (szerk.): Szöveg és interpretáció, Cserépfalvi, Budapest, 1998. – Fabiny
Tibor – Lukács Tamás (szerk.): Irodalomelmélet és bibliai hermeneutika,
Hermeneutikai Kutatóközpont, Budapest, 1998. – Athenaeum, Olasz filozófiai
hermeneutika, I. kötet 1992. 2. füzet. – Fehér M. István: József Attila esztétikai írásai
és Gadamer Hermeneutikája, Kalligram, Budapest 2004.
45
Hittanár-nevelő tanári tanítási gyakorlat
Előadó: Dr. Kotschy Andrásné
A gyakorlat ideje:időtartama: 2009. február 2-től május 15-ig.
A tanegység előfeltétele: Az elméleti tanulmányok sikeres lezárása.
A tanegység célja: A hallgató legyen képes a folyamatos, önálló tanítás feladatainak
elvégzésére közvetett szakmai segítséggel (mentori támogatás, teológiai szupervízió,
reflektív pedagógiai-pszichológiai szeminárium)
Fejlesztendő kompetenciák
A gyakorlati munka segíti a hittanári kompetenciák teljeskörű fejlődését, különösen a
tanulási folyamat tervezésére, szervezésére, irányítására és értékelésére vonatkozó
ismeretek, képességek és attitűdök gazdagítását és megszilárdítását.
A hallgató tapasztalatokat szerez a szakmai együttműködés és kommunikáció terén.
A gyakorlat tartalma:
A gyakorlat első 1-2 hete a tanulócsoport megismerésével, a félévi munka közös
megbeszélésével és megtervezésével, illetve 1-2 óra hospitálással kezdődik.
Ezután következik a tanítás, heti 2-4 órában egy vagy két osztályban vagy hittanos
csoportban. Egyszakosság esetén a 4 óra kötelező, ettől egyéni elbírálás alapján lehet
eltérni.
Fontos követelmény, hogy a gyakorlat lehetőleg teljes időtartamában, de legalább
felében 5-12. évfolyamokon történjék. Azok végezhetik alacsonyabb osztály(ok)ban
a gyakorlat maximum felét, akik hitoktatói állásban dolgoznak óvodás vagy
kisiskolás gyermekekkel.
A tanításon túli teendőket a mentor tanárral közösen, a kompetencia-fejlesztés egyéni
igényeinek megfelelően kell kialakítani. A tevékenységeknek, feladatoknak a
hittanári munka/hivatás teljességét kell felölelniük, s lehetőleg a hallgató minél
alaposabb aktív bekapcsolódását biztosítani az intézmény életébe, munkájába.
Követelmény:
Az egyéni gyakorlat során a tanulás legfőbb módja az önelemző, önértékelő munka,
melyet a hallgató a portfólióban (munkanaplóban) rögzít és tesz mások számára is
nyomon követhetővé. A tanításra vonatkozó tapasztalatok a tervezés, megvalósítás és
utólagos elemzés-értékelés folyamatára egyaránt kiterjednek. A portfólióban a
terveket és a foglalkozások utáni elemző-értékelő gondolatokat kell összegyűjteni,
hogy a gyakorlat végén a hallgató (a mentor és az oktató) végig tudja követni
fejlődési folyamatát, meg tudja állapítani a különböző követelmények/kompetenciák
terén elért eredményeket vagy hiányosságokat. A portfóliót a gyakorlat végén a
Tanulmányi Osztályon kell leadni, mivel a záróvizsga fontos dokumentuma.
A gyakorlat értékelése a mentori vélemények és az egyéni fejlődés bemutatásának
szakmai színvonala alapján történik.
46
Az önelemzést segítő segédanyagok:
Minden hallgató rendelkezik a részletesen kidolgozott képesítési követelmény-
rendszerrel.
Közös munkában készül a tervezés, tanítási/tanulási folyamat, ellenőrzés / értékelés,
tanórai interakciók és kommunkáció elemzési szempontjainak összegyűjtése.
Ajánlott szakirodalom:
Falus Iván-Kimmel Magdolna (2003): A portfólió. Gondolat Kiadói Kör, Bp.
Falus Iván (2006): A tanár tevékenysége és a pedagógusképzés új útjai. Gondolat,
Budapest
Kimmel Magdolna (2006): A tanári reflexió korlátai. Pedagógusképzés, 3-4. sz. 35-
50.l.
Hivatásszemélyiségfejlesztés
Előadó: Kézdy Anikó, Robu Magda
A tanegység célja a hallgatók felkészítése a gyermekvédelem elméleti ismereteinek
és gyakorlati módszereinek integrálására, a szakmai etikai szabályok szerinti
tevékenységre, valamint a hallgatók elfogadó, megítélésmentes attitüdjének
formálása a segítségre szoruló gyermekek és családjaik irányában.
A fejlesztendő kompetenciák:
Képessé tesz az elméleti és gyakorlati ismeretek integrálására, egyéni és
kooperációban történő gyakorlására.
Képessé válik a kompetencia határainak felismerésére, a tanári és a
gyermekvédő szerephez tartozó attitüdök és viselkedésmódok tudatosítására, a
gyermekvédelem etikai normáinak reflektált alkalmazására.
Elkötelezettéválik abban, hogy a védelemre szoruló gyerekekt empátiával,
előítéletmentesen, azok problémáira érzékenyen segítse.
Tematika:
A személyes viszonyulások feltárása, az önismeret fejlesztése, az önreflexió
erősítése. Valós esetekre épülő szerepjátékokban, csoportos esetmegbeszélés
keretében az etikai normák szerinti viselkedés gyakorlása, a gyerekek problémái
iránti érzékernység fokozása.
Követelmény: félév végén csoportos vizsga esetkezelő szerepjáték keretében.
Irodalom:
Winn, M. (1990)Gyermekek gyermekkor nélkül. Gondolat, Bp.
FICE Kiadványok: Gyermekvédelem-nevelőközösségek és a Mi.
47
Kateketika gyakorlat bevezetése II.
Előadó: Svajcsikné Pál Bernadette
Tanegységi előfeltételek: Kateketika gyakorlat I-II.
A tanegység célja: a gyakorlat előkészítése, és kísérése, a gyakorló tanítás során
felmerülő problémák megbeszélése.
A fejlesztendő kompetenciák
A gyakorlattal összhangban – ami ehetővé teszi a plébániai katekézis
különböző területeinek és sajátosságainak megismerését – tanmenet és óravázlat
elkészítése az adott évfolyamnak, a kerettantervnek megfelelően.
Több foglalkozás önálló vezetése révén tervezési és irányítási kompetenciái
fejlődnek, míg a foglalkozások elemző-értékelő megbeszélései a reflektív
gondolkodás kialakulására adnak lehetőséget.
Tudatosíthatja és korrigálhatja a hallgató nevelői szemléletét és nézeteit a hit
továbbadásáról és a hittanári hivatásról.
Tematika:
1. Felkészülés:
Megfigyelési szempontok az óralátogatásokhoz.
Tanmenet és óravázlat készítés. Felkészülési szempontok a hittanórák megtartásához.
2. Tanítási gyakorlat kísérése:
Az óralátogatásokkal párhuzamosan a különböző óratípusok felépítése.
A tanítással kapcsolatos kérdések és az esetlegesen felmerülő problémák
megbeszélése.
3. A foglalkozások elemző-értékelő megbeszélései.
Követelmény
Félévközi ellenőrzés: zárthelyi dolgozat.
Félév végi ellenőrzés: a gyakorlat jegyzőkönyveinek és óravázlatainak beadása.
Kötelező és ajánlott irodalom:
A Katekézis Általános Direktóruma (KÁD) SZIT, Bp., 1997.
Magyar Kateketikai Direktórium (MKD) SZIT, Bp., 2000.
A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma (Komp.) SZIT, Bp., 2006.
A Magyar Katolikus Hitoktatás Tantervei (Kerettanterv) Vác 1996.
Kateketika II.
Előadó: Fogassy Judit SDSH
Tanegységi előfeltételek: Kateketika I.
A tanegység célja: Alapozást adni a katekézis sajátos feladatainak sajátságairól, azok
szükséges kateketikai tartalmáról, és hogyan lehet azokat adaptálni különböző
korcsoportokhoz, illetve a kateketikai szolgálat különböző helyszínek sajátosságára.
48
A fejlesztendő kompetenciák:
Ismeri a katekézis feladatainak szükséges tartalmát, és hogy hogyan kell a
katekézis végső célja alá rendelni a különböző tényezőket.
Képes integrálni a katekézis sajátos elveit a keresztény életre nevelés során.
Elkötelezett az Egyház küldetésének szolgálatában.
Tematika: 1. Az Ószövetség tanítása a katekézisben 2. Az egyház történelmének
katekézise / a szentek bemutatásának alapszempontjai a katekézisben 3. Az
imádságra nevelés / a kegyelem katekézise 4. A liturgikus életre nevelés / szentségi
életre nevelés / a megbocsátás és a kiengesztelődés katekézise 5. Az erkölcsi nevelés
katekézise I. – a lelkiismeret formálása 6. Az erkölcsi nevelés katekézise II. –
értékek, erények 7. A közösségi életre nevelés 8. A misszióra nevelés 9. A katekéta
személye /a katekéták, felkészülés a kateketikai szolgálatra 10. A kateketikai tervezés
11. Lelkinapok tervezése / a táborvezetés 12. Együttműködés a szülőkkel / szülők
találkozója
Követelmény: egy 4-6 oldal terjedelmű házi feladat. Záró vizsga: szóbeli.
Kötelező irodalom:
A klérus Kongregációja: A katekézis általános direktóriuma, Szent István Társulat,
Budapest, 1998.
A Magyar katolikus püspöki kar országos hitoktatási bizottsága: A Magyar
kateketikai direktórium, Szent István Társulat, Budapest, 2000.
Fogassy Judit SDSH: A katekumenátus kézikönyve, Szent István Társulat, Budapest, 2005.
OICA – Felnőttek beavatása a keresztény életbe, Sapientia Főiskola, Budapest, 2007.
Ajánlott irodalom:
A Katolikus Egyház Katekizmusa, Szent István Társulat, Budapest, 2002.
Fogassy Judit SDSH: Családi katekézis, Szent István Társulat, Budapest, 2001
Kateketika II. szeminárium
(szabadon választható tanegység)
a Kateketika nevelési feladatai elméletének gyakorlatra fordítása
Előadó: Fogassy Judit SDSH
A fejlesztendő kompetenciák:
Ismeri a katekézis aktuális szituációját, kihívásait és annak korszerű megoldásait.
Képes a kateketika keresztény életre nevelésének elveit gyakorlatba vezetni.
Elkötelezett az elvszerű gondolkodásra, amely a hitélet teljesebb megélésébe vezet.
Tematika: Az óra elején az elméleti órák gyakorlati kérdésekeit tisztázzuk. A
tematika követi az elméleti órák tematikáját. Majd egyéni munkákat mutatok be.
49
Követelmény: Tervezési munka. Egy kiválasztott témát kell feldolgozni (felmérés,
kiértékelés, lehetőségek kikutatása, javaslatok, indoklás…) és bemutatni kis előadás
formában. A téma vázlatát az előadás előtt be kell adni. A vázlat részletesen érintse
az előadás lényeges pontjait. Ezt a feladatot „teamben” kell feldolgozni, és bemutatni.
Két ember alkot egy „team-et”.
Választható témák:
1. A városmisszió nevelési hatása és elmélyítésének lehetőségei.
2. Az ifjúság nevelése a keresztény erkölcsös életre („Pure of Heart”, „Pure Fashion”
mozgalmak alapján is lehet…) Más szóval, hogyan lehetne nevelni az elkötelezett tiszta
életre?
3. A Szentírás évével kapcsolatban milyen kateketikai feladatok vannak, illetve
lehetőségek, és hogyan lehetne azokat megvalósítani?
4. Milyen jellegű „hittankönyvre” van szükség? Mutass be egy tervezett leckének
megjelenését, tartalmát és feldolgozási lehetőségeit.
5. Tervezz egy hetes tábori programot „családi katekézis” címen.
6. Hogyan alakítanál ki egy plébániai katekézist? Hol kezdenél, milyen
korosztállyal?
7. Dolgozz ki négy ima alkalmat, amelyek nem órához kötődnek. Első kettő legyen
ifjúságnak, akik már a beavatás szentségeiben részesültek. A másik kettő 5-6
osztályosoknak, akik nem nagyon akarnak jelen lenni, de „muszáj”.
8. Szabadon lehet választani, de jóváhagyást kell kérni.
Kötelező irodalom:
A Katekézis Általános Direktóruma (KÁD) SZIT, Bp., 1997.
Magyar Kateketikai Direktórium (MKD) SZIT, Bp., 2000.
Ajánlott irodalom
Fogassy Judit SDSH: Családi katekézis, Szent István Társulat, Budapest, 2001
A Városmisszióval kapcsolatos kiadványok
Kateketikai gyakorlat (plébánián)
Előadó: Svajcsikné Pál Bernadette
Tanegységi előfeltételek: Kateketika gyakorlat I-II.
A tanegység célja:
A gyakorlat során ismereteket szerez a hallgató a plébániai katekézis, mint a
katekézis legfőbb formájáról, annak folyamatáról, fajtáiról és körülményeiről.
Lehetősége nyílik különböző életkorú gyerekekkel, fiatalokkal és felnőttekkel való
kapcsolatteremtésre önálló foglalkozás keretében is. Ez segítheti pályaválasztásában,
későbbi helyének és feladatának megtalálásában.
50
A fejlesztendő kompetenciák
Lehetővé teszi a plébániai katekézis különböző területeinek (gyermek-,
ifjúsági- és felnőtthittan, szentségi felkészítés, stb.) sajátosságainak megismerését.
Gyakorlati tapasztalatokra tesz szert az egyes plébániai csoportok és azok
tagjainak megismerésének képességében. Több foglalkozás önálló vezetése révén
tervezési és irányítási kompetenciái fejlődnek, míg a foglalkozások elemző-értékelő
megbeszélései a reflektív gondolkodás kialakulására adnak lehetőséget.
A gyakorlat tudatosíthatja és korrigálhatja a hallgató nevelői szemléletét és
nézeteit a hit továbbadásáról és a hittanári hivatásról.
Tematika:
1. Hospitálás:
A Főiskola által megadott listáról választott gyakorlati helyen 15 óra megtekintése és
megbeszélése az órát tartó katekétával.
A tapasztalatokról, benyomásokról jegyzőkönyv készítése az előadásokon megadott
szempontrendszer szerint.
2. Tanítási gyakorlat:
Ugyanott 5 óra megtartása az óralátogatásokkal párhuzamosan. Ezekhez előzetes
egyeztetés alapján óravázlat készítése szükséges, amelyet az óra megtartása előtt
(lehetőleg legalább egy nappal) a szaktanárral el kell fogadtatni.
Követelmény
A vizsgaidőszak megkezdése előtt a jegyzőkönyvek és óravázlatok leadása.
(A beadvány minden óráról legalább 1 teljes oldalnyi legyen.)
Kötelező és ajánlott irodalom:
A Katekézis Általános Direktóruma (KÁD) SZIT, Bp., 1997.
Magyar Kateketikai Direktórium (MKD) SZIT, Bp., 2000.
A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma (Komp.) SZIT, Bp., 2006.
A Magyar Katolikus Hitoktatás Tantervei (Kerettanterv) Vác 1996.
Kateketikai gyakorlat II.
Előadó: Svajcsikné Pál Bernadette
A tematikát és a követelményeket az előadó a félév elején ismerteti.
Kateketikai szakmódszertan II. előadás és szeminárium
Előadó: Fogassy Judit SDSH
A tematikát, a követelményeket, a kötelező és ajánlott irodalmat, valamint a
szemeszterdolgozati témákat az előadó a félév elején ismerteti.
51
Kórházi lelkigondozás
Előadó: Dr. Egri László
Tanegységi előfeltételek: Személyiségfejlődési zavarok; Erkölcsi és vallási fejlődés
A tárgy célja: A szeminárium célja annak gyakorlása, elemzése, milyen módon
segíthetünk krízisben lévő embereket spirituális erőtérben, személyiségük, élet-
helyzetük tiszteletben tartásával, megértésével.
A fejlesztendő kompetenciák:
Ismeri a non-direktív, empatikus segítőattitűd elemeit, a betegség, veszteség,
haldoklás, gyász kísérésének lélektani alapjait.
Képes mások meghallgatására, megértésére, kísérésére, közös
együttgondolkodásra.
Elkötelezett a másik embert szabadon hagyó, mégis Isten felé vezető
tanácsadásban.
Tematika: 1. A segítőkapcsolat teológiai alapjai. 2. A segítőkapcsolat pszichológiai
alapjai 3. A segítőbeszélgetés technikája 4. Haldoklás, gyász lélektana.
Félév végi ellenőrzés: dolgozat beadása
Kötelező és ajánlott irodalom:
Gyökössy Endre: Magunkról – magunknak. X. kiadás, Szent Gellért Kiadó és
Nyomda, Bp. 2002.
Hézser Gábor: A pásztori pszichológia gyakorlati kézikönyve. Református Egyház
Kálvin János Kiadója, Bp. 2002.
Szentmártoni Mihály: Lelkipásztori pszichológia Szent István Társulat. Bp. 1999.
Baumgartner, Isidor: Pasztorálpszichológia, Semmelweis Egyetem, Bp. 2003.
H. Faber – E. van der Schoot: A lelkigondozói beszélgetés lélektana, Semmelweis
Egyetem, Bp. 2002
Lukas, E.: Spirituális lélektan. Az értelmes élet forrásai, Új Ember Kiadó, Bp. 2002.
Sárkány Péter (szerk): Az értelemkérdés sodrában. Viktor Frankl születésének
centenáriumán, Jel kiadó, Bp. 2005.
Jálics Ferenc: Testvéreink hite, Korda Kiadó, Bp. 1995.
Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz:
1. Viktor Frankl munkássága, értelem keresés krízis-helyzetekben
2. Lelkigondozói kapcsolat elemzése – találkozások leírása és feldolgozása önreflexió
valamint a szakirodalom tükrében
3. A haldoklók, gyászolók segítése
4. Lelkigondozói attitűd alkalmazásának lehetőségei a plébániai munkában
52
Kórházi lelkigondozás gyakorlat
Előadó: Dr. Egri László
A gyakorlat elvégzését a gyakorlati munkafüzetben kell igazoltatni, amelyet minden
hallgató kézhez kap a Kórházi lelkigondozás órán.
Lelkipásztori teológia II.: Szentségi pasztorális
Szentségi lelkipásztorkodás
Előadó: Dr. Tomka Ferenc
Tanegységi előfeltételek: A lelkipásztori teológia és az új evangelizáció
A tárgy célja:
Megismerkedni a szentségi lelkipásztorkodással kapcsolatos általános teológiai és
gyakorlati kérdésekkel, valamint az egyes szentségekkel kapcsolatos lelkipásztori
feladatokkal.
A fejlesztendő kompetenciák
Megismerkedés a szentségi lelkipásztorkodás elméleti és gyakorlati
kérdéseivel
Képessé válik a szentségek lelkipásztori szolgálatára
Felelősség a szentségekért, mint a hitnek és az egyháznak szent jeleiért
A tárgy tematikája:
1-2. A szentségi lelkipásztorkodás teológiai alapelvei, és lelkipásztori félreértések
3-4. A katekumenátus és katekumenális lelkipásztorkodás elemei.
5-6. A keresőkkel és a katekumenekkel való beszélgetések néhány kérdése. A hit
legfőbb kérdéseinek bemutatása a hittel ismerkedők számára.
7. A szentségi lelkipásztorkodás néhány gyakorlati kérdése. Hogyan tekintsünk a
szentséget kérőkre? A felkészítések időtartama; a beszélgetések szabályai
8. A keresztséggel kapcsolatos lelkipásztori kérdések. A keresztségi beszélgetés, és a
szülők katekumenális képzése
9. A bérmálás lelkipásztori gondozása
10. Az Eukarisztia és a lelkipásztorkodás. A mise közösségivé tételének lehetőségei.
11. A bűnbocsánat szentsége a lelkipásztori gyakorlatban. A jó-elhatározásra nevelés
jelentősége és az elhatározás szabályai.
12. A lelkivezetés. Mikor alkalmas, egy szülő, egy hitoktató a lelkivezetésre? -
Teológiai pillérei. Első tennivalói. A beszélgetés alapszabályai - és a másik
meghallgatásának „módja”.
13. A betegek kenete és a betegellátás. A szentkenet közösségi kiszolgáltatása. A
halállal való szembenézés fázisai.
14. A papi hivatások gondozása. A hivatás és korunk. A ministrálás, mint a
hivatásgondozás kiemelt területe.
53
Kötelező irodalom: Tomka Ferenc: Szentségi lelkipásztorkodás. SZIT, 2006; Tomka
F. Találkozás a kereszténységgel. SZIT, 2006.
Ajánlott irodalom: Daniel Bourgeois: Az egyház pasztorációja. Agapé, 1999. Joseph
Ratzinger: A liturgia szelleme. SZIT, 2002. Fogassy Judit: A katekumenátus
kézikönyve. SZIT, 2005. Ugyanő: A szentmise katekézise. SZIT, 2004.
Témák a szemeszterdolgozathoz
1-2. Daniel Bourgeois: Az egyház pasztorációja c. kötetéből az I. rész 1. vagy 2.
fejezet lényegének összefoglalása (90-109 vagy 110- 136 oldalon).
3. II. János Pál: Ecclesia de Eucaristia c. enciklikájának összefoglalása, a lényegi
mondanivalók kiemelése.
Lelkipásztori teológia IV.: Kategoriális pasztoráció
A lelkipásztorkodás fő területei
Előadó: Dr. Tomka Ferenc
Tanegységi előfeltételek:
A lelkipásztori teológia és az új evangelizáció
A tanegység célja:
Megismerkedni a lelkipásztorkodás legfőbb területeivel és az ezekhez kapcsolódó
lelkipásztori feladatokkal.
A fejlesztendő kompetenciák
Megismerkedés plébániai lelkipásztorkodás fő kérdéseivel
Képessé válik a plébániai lelkipásztorkodás elkezdésére
A hívek- és a társadalom rétegei iránti lelkipásztori felelősségtudat kialakítása
A tárgy tematikája:
1-2. A plébánia - az egyház elképzelése szerint. A lelkipásztori tervezés.
3. Városiasodás, falu és evangelizáció
4. A felnőttek evangelizációja. Mit tehet egy hitoktató?
5-6. A család helyzete korunkban. A keresztény család ténye és társadalmi szerepe. A
család lelkipásztori gondozása. Az elváltak és élettársi kapcsolatban élők
evangelizációja.
7-8. A házasságra való felkészítés kérdései és gyakorlata.
9-10. A karitász. Szegények, hátrányos helyzetűek, deviancia és az egyház.
11. Az öregek evangelizációja
12. A cigányság és a lelkipásztorkodás.
13. Dialógus a másként gondolkozókkal.
14. Az anyag áttekintése
54
Kötelező és ajánlott irodalom:
Kötelező irodalom: Tomka F: Lelkipásztori teológia (és új evangelizáció). Bp. SZIT,
2006. Tomka F: Szentségi lelkipásztorkodás. Bp. SZIT, 2006. Th. Bovet: Felette
nagy titok. Bp. Vigília, 2005.
Ajánlott irodalom: Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába. Bp. Osiris, 2006.
Családi életre nevelés az oktatásban (Szerk.: Hortobágyiné Nagy Ágnes). Bp.
Sapientia, 2005; G. Chapman: Családi összhangzattan. Bp. Harmat; Balás Béla: Az
első plébániám. Bp. OLI, 2000;
Ajánlott témák a szemeszterdolgozathoz
1-2. Th. Bovet: Felette nagy titok c. vagy G. Chapman: Egymásra hangolva c.
könyvének összefoglalása
Lelkiségtörténet II.
Előadó: Versegi Beáta-Mária
A tantárgy célja, hogy biblikus alapokon megismerkedjünk azzal, milyen belső
hozzáállás jellemzi az Isten-kereső embert, aki választ kíván adni a bibliai felhívásra:
„szentek legyetek, mert én az Úr szent vagyok” (vö. Lev 11,44)
A fejlesztendő kompetenciák
Átfogó képet kap a lelkiségtörténet nagy fejezeteiről a XIV. századtól
napjainkig.
Képessé válik a különböző lelkiségi irányzatok sajátságainak felismerésére és
értékelésére.
Elkötelezetten törekszik valamely lelkiségi elemet beépíteni személyes és
közösségi életébe.
A tárgy tematikája
1. Aquinói Szent Tamás
2. Sziénai Szent Katalin
3. Loyolai Szent Ignác
4. Avilai Szent Teréz
5. Keresztes Szent János
6. Nevelő, karitatív és pasztorális rendek a Tridenti zsinat után
7. Grignon Szent Lajos
8. Lisieuxi Szent Teréz
9. A jegyesség lelkülete Szentháromságról nev. Erzsébetnél
10. Katolikus megújulás Magyarországon a XX. sz. elején
11. Magyar szentek a XX. században (Boldog Salkaházi Sára, Marcell atya)
12. A szerzetesség lelkisége a II. Vatikáni zsinat után
13. A házasság lelkisége
14. Új közösségek és mozgalmak
55
Követelmény: szóbeli vizsga.
A szóbeli vizsga megkezdésének feltétele a 3-5 oldalas házidolgozat leadása a
megadott témák valamelyikéből:
- „A Megfeszített Krisztus híd Ég és Föld között” Sziénai Szt. Katalin alapján
- „Szűz Mária igaz tisztelete út Jézus Krisztushoz” Szt. Grignon Lajos A
Tökéletes Mária-tisztelet című műve alapján (Szt. Grignon Lajos, A Tökéletes Mária-
tisztelet)
- A missziós lelkület Lisieuxi Teréz Önéletrajzának B kézirata alapján (Lisieuxi
Szent Teréz Önéletrajza, Ecclesia 2005., 217-237old.)
Liturgikus ének II.
Előadó: Kecskésné Papp Ágnes
Tanegységi előfeltételek: Liturgikus ének I.
A tárgy célja:
betekintés az énekelt liturgiába (szentmise és zsolozsma) történeti és gyakorlati
szempontból.
tájékozódás a használatos énekeskönyvekben és énekműfajokban; részvétel és
tapasztalatszerzés a liturgikus énekes szolgálatban.
A fejlesztendő kompetenciák:
Ismeri az egyház állásfoglalását a szent zenéről; az énekelt liturgia műfajait, a
templomi éneklés válfajait és a jelenleg használatos énekeskönyveket.
Képes a liturgikus időnek és alkalomnak megfelelő énekek kiválasztására,
használhatóságuk, értékük vagy fogyatékosságuk megítélésére.
Elkötelezett abban, hogy - ha arra alkalom adódik, akár aktívan részt véve
benne - a szent zene és ének méltó művelését (tanítását) egyházias, liturgikus,
imádságos szellemben szorgalmazza.
A tárgy tematikája:
Elmélet: 1. Az énekelt zsolozsma; 2. A zsoltárok és kantikumok; 3. A recitáció; 4. Az
egyházi év: változó énektételek az Éneklő Egyházban; 5. Népénekek mai énekes-
könyveinkben (Hozsanna és Éneklő Egyház).
Gyakorlat: 1. Zsoltárrecitálás; 2. A szentmise változó énekei II.: Introitus és
kommunió; 3. Tájékozódás a népénekek tematikájában; 4. Nagyböjt, Nagyhét,
húsvéti idő – énekrendek.
Követelmény:
Részvétel a tanórákon és az előírt gyakorlaton (énekpróba és szentmise).
Mulasztás esetén írásbeli feladat beadása.
Félév végén: aláírás.
56
Kötelező és ajánlott irodalom:
Éneklő Egyház. Római Katolikus Népénektár liturgikus énekekkel és imádságokkal.
Szent István Társulat.
Rajeczky B.: Mi a gregorián? Zeneműkiadó, 1981.
Dobszay L.: A gregorián ének kézikönyve. Editio Musica, 1993.
Török J.: Adoremus. Agapé–Ecclesia, 2000.
Nagyhét. CD-ROM. MTA–LFZE Egyházzenei Intézet, 2004. (Nagyhét. Segédkönyv
és szöveggyűjtemény… Esztergom, 1992.)
A zsolozsma, vagyis az imaórák liturgiája (Liturgia Horarum). In: Várnagy Antal:
Liturgika. Abaliget: Lámpás, 1993. 190. old.
Dobszay László: A zsolozsma. Katolikus liturgika III. LFZF–MET, 1995.
(Egyházzenei Füzetek I/3.)
Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz: egyéni megbeszélés szerint.
Morális II.
Katolikus vallási erkölcs
Előadó: Dr. Beran Ferenc
Tanegységi előfeltételek: Általános erkölcsteológia
A tárgy célja: A katekéta – lelkipásztori munkatárs alapképzésben a speciális erkölcs-
teológiából legszükségesebbnek látszik a vallásosság erkölcsi kérdéseinek tárgyalása.
A teremtett és megváltott embernek imádnia kell Istent. Istenhez való viszonyunkat
Szent Pál szerint a hit, a remény és a szeretet alapmagatartása jellemzi. Az
evangéliumban hirdetett ún. eszkatologikus erények a történelmi helyzetben való
helytállásunkat segítik.
A fejlesztendő kompetenciák
A hallgató megismeri az istentisztelet kinyilatkoztatáson alapuló hátterét.
Képessé lesz megállapítani a vallásosság torz formáit és begyakorolni a korszerű
áhítatot.
Indítást nyer az életszentség megvalósítására az Egyházban.
A tárgy tematikája:
1. Isten imádása – 2. Az ateizmus – 3. A bűn a humántudományokban és a Bibliában
– 4. A bűn problémája a teológiatörténetben – 5. Megtérés és megbocsátás – 6.
Felelősség teremtő szabadságban és hűségben – 7. A keresztény hit erkölcse – 8.
Hitre nevelés és hithirdetés – 9. Hit és ökumenizmus – 10. A remény és ünneplése –
11 Isten és ember szeretetének parancsa – 12. Mások üdvösségének szolgálata – 13.
Bűnök a szeretet ellen – 14. Eszkatologikus erények.
Követelmény félév végén: kollokvium
57
Kötelező irodalom:
Boda László: Erkölcsteológia II-III. Budapest: SZIT, 1996-98
Tarjányi Zoltán: Az Istennel való kapcsolatunk erényei. Budapest: SZIT, 2006
Weber, Helmut: Általános erkölcsteológia. Budapest: SZIT, 2001. 284-332
Ajánlott irodalom:
Gál Péter: A New Age keresztény szemmel. Lámpás, 1997
Häring, Bernhard: Krisztus törvénye II. Pannonhalma-Róma, 1997
Király Ernő: A keresztény élethivatás. Budapest: SZIT, 1982
Moltmann, Jürgen: A reménység fényei. Budapest: Református Zsinati Iroda, 1989
Németh Gábor: A halálos bűn mint morálteológiai probléma. Budapest: Jel, 2006
Rahner, Karl: Hit, remény, szeretet. Budapest-Luzern: Egyházfórum, 1991
Ratzinger, Joseph: Beszélgetés a hitről. Budapest: Vigília, 1990
Ratzinger, Joseph: Krisztusra tekintve. Budapest: Vigília, 1993
A bűn. Erkölcsteológiai tanulmányok 5. Budapest: Jel, 2006
A szeretetről. Budapest: Vigília, 1987
Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz:
1. Józanság és ujjongás a Bibliában és a mai vallási életben. – 2. A Tanítóhivatal
szerepe és hatása a közerkölcsre. – 3. A munka és a mai ember. –- 4. Erőszak makro-
és mikroszinten. – 5. Háború/béke.
Nevelés és társadalom
Előadó: Dr. Kotschy Andrásné
A tárgy célja: alapvető nevelésszociológiai ismeretek elsajátítása és alkalmazása a
pedagógia jelenségeinek szociológiai és szociálpszichológiai szempontú
elemezésében és értékelésében.
A fejlesztendő kompetenciák
A hallgató ismeri az intézményes nevelés kapcsolatrendszerét, kölcsönhatását a
társadalom más nagy alrendszereivel (gazdaság, kultúra, társadalom)
Képes a kortárs kulturális-társadalmi jelenségek kritikus elemzésére a nevelés-
oktatás szempontjainak figyelembe vételével.
Képes az iskolát és saját szerepét, tevékenységét a társadalmi folyamatokkal és
kulturális sajátosságokkal összefüggésben értelmezni.
Képes az egyén nevelését befolyásoló társadalmi és kulturális tényezők
hatásmechanizmusainak elemzésére és értékelésére.
Tematika:
1.A társadalmi folyamatok és a nevelés közti kölcsönhatások feltárása
2. Politika-oktatáspolitika-nevelés
3. Társadalmi struktúra és nevelés
4. Gazdaság és nevelés , oktatásfinanszírozás
58
5. Társadalmi szubkultúrák
6. Értékek a társadalomban és a nevelésben
7. Az esélyegyenlőség értelmezése, megteremtésének lehetőségei
8. A keresztény értékek helye és szerepe a mai magyar társadalomban
9. Az iskola társadalma, az iskola mint szervezet
10. A pedagógus társadalom, a tantestület közössége
11. A tanulói társadalom szervezeti felépítése, működése
12.A csoport/közösség alakulásának társadalmi és értékrendi meghatározottsága
Követelmény választható:
Egy választott téma szakirodalma alapján előadás tartása vagy kollokvium
Kötelező és ajánlott irodalom:
Andorka Rudolf : Bevezetés a szociológiába című jegyzetei (1986-2003 között
megjelentek)
Andorka Rudolf: A magyar társadalom szerkezetének fejlődése és az oktatás.
Új Ped.Szle 1993. 12.57-63.
Kozma Tamás: Bevezetés a nevelésszociológiába N.Tankönyvkiadó Bp. 1989.
Társadalom és nevelés. Szöveggyűjtemény (Szerk.Kozma Tamás) Tankönyvkiadó Bp.
1990.
Nagy Mária tanulmányai a pedagógusok munkájáról, életkörülményeiről
szakmaiságáról.
Vallásszociológiai vizsgálatok.
Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz
1. Keresztény értékek megjelenése az egyházi iskolák tanterveiben
2. A keresztény iskolák tanulóinak társadalmi háttere
3. Nevelés a keresztény családokban
4. Keresztény tanítás az esélyegyenlőség kérdéseiről
Ókeresztény irodalomtörténet II.
Előadó: Dr. Baán István
Tanegységi előfeltételek: Ókeresztény irodalomtörténet I.
A tárgy célja: A patrisztika aranykorának és hanyatló korszakának bemutatása. A
hallgatók képet nyernek arról, hogy a görög és latin nyelvű patrisztikai irodalom
egymástól egyre inkább eltérő jellegzetességeket mutat ebben a korszakban.
A fejlesztendő kompetenciák:
A tantárgy második félévének keretében a hallgatók megismerik a késői korszak
görög és a latin szerzőinek életét, korát, műveit és munkásságát.
A hallgatók megtanulnak eligazodni – a fejlődés fő irányainak figyelembe-
vételével – az ókeresztény irodalomtörténet legjellegzetesebb képviselőinek irodalmi
és tanbeli nézetei között.
59
A hallgatók megtanulják értékelni az egyházatyák tanítását, és motiválttá
válhatnak a szisztematikus teológiai rendszerek elsajátítására.
Tematika: Az antiokhiai iskola; Aranyszájú Szent János; a IV. század palesztinai és
szíriai szerzői; Szír Szent Efrém; a nyugatiak küzdelme az ariánizmus ellen; a
donatista szakadás; Alexandriai Szent Cirill; az egyiptomi szerzetesség megalapítói;
Szent Ambrus; Ambrosiaster; Szent Jeromos; Szent Ágoston; Szent Ágoston
ellenfelei és követői; eretnekségek Hispániában; latinul író keresztény költők; galliai
írók; itáliai atyák; a középkor tanítómesterei; a patrisztikus kor alkonya Keleten.
Követelmény:
Félévközi ellenőrzés: beszámoló az egyéni kötelező olvasmányról
Félév végi ellenőrzés: kollokvium
Kötelező irodalom:
Külön megbeszélés alapján mintegy 50 oldalnyi szöveg az Ókeresztény írók és az
Ókeresztény Örökségünk című sorozatok megfelelő köteteiből. A hallgatók az órán
beszámolnak az olvasottakról.
Ajánlott irodalom:
VANYÓ LÁSZLÓ: Az ókeresztény egyház és irodalma, Bp., 1980, illetve újabb kiadásai
J. PAVIĆ – T. S. TENŠEK: Patrológia, Szeged, 1997.
VANYÓ L.: Bevezetés az ókeresztény kor dogmatörténetébe, Bp., 1998.
Az Ókeresztény írók és az Ókeresztény Örökségünk című sorozatok.
Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz:
1. Az alexandriai exegetikai iskola jellegzetességeinek bemutatása egy kiválasztott
szerző művei alapján
2. Az antiokhiai exegetikai iskola jellegzetességeinek bemutatása egy kiválasztott
szerző művei alapján
3. Az egyházi történetírás kezdetei
4. Keleti hatás a latin nyelvű homilia-irodalomban
5. Szent Benedek regulájának előzményei
6. Az apológia mint irodalmi műfaj a patrisztika aranykorában
7. Szent Jeromos fordítói tevékenységének jellegzetes vonásai
Ószövetségi bevezetés II.
Előadó: Dr. Xeravits Géza
Tanegységi előfeltétel: Ószövetségi bevezetés I.
A tanegység célja: Bemutatni az Ószövetség „Későbbi próféták” és „Többi írások”
korpuszaiba tartozó könyvek keletkezés- és irodalomtörténeti problematikáját,
valamint alapvető teológiai témáikat.
60
A fejlesztendő kompetenciák
Ismeri a szentírástudomány kritikai megközelítésének fontosabb eredményeit, el
tudja helyezni az ószövetségi könyveket az ókori Izrael eszmetörténetében.
Képes különbséget tenni a leírt szöveg korhoz kötött és örökérvényű aspektusai
között, valamint irodalmi vizsgálat tárgyaként is kezelni a szent szövegeket.
Elkötelezett a Szentírás mélyebb megértése irányában, és szintetizálási igénye
van a spirituális és kritikai bibliaolvasás szempontjai között.
Tematika:
Izajás 1–39. fejezetei
Jeremiás és a Kr.e. 7–6. század fordulója
A babiloni fogság prófétái
Zsoltárok könyve
A bölcsességi irodalom
A Krónikás történeti mű és az apokaliptika kezdetei
Félév végi ellenőrzés: írásbeli vizsga
Kötelező és ajánlott irodalom:
Kötelező irodalom: Rózsa H., Az Ószövetség keletkezése 2 (Budapest: Szent István
Társulat, mult.ed.). Ajánlott: J.-A. Soggin, Bevezetés az Ószövetségbe (Budapest:
Kálvin kiadó 1998); Miller – Hayes: Az ókori Izrael és Júda története (Piliscsaba:
PPKE BTK 2003).
Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz
1. Izajás próféta első 12 fejezetének szerkezete
2. A fogság értelmezése Ezekielnél és Deutero-Izajásnál
3. A zsoltárok könyve a katolikus egyház liturgiájában
4. Dániel könyvének újszövetségi felhasználása
Ószövetségi egzegézis II.
Ószövetségi exegézis: messiási jövendölések
Előadó: Dr. Xeravits Géza
Tanegységi előfeltételek: Ószövetségi bevezetés 1–2.
A tanegység célja:
Bemutatni az Ószövetség azon szövegeit, amelyeket a későbbi teológia „messiási”
jövendölésekként értelmezett.
A fejlesztendő kompetenciák
Ismeri a messiási kérdés teológiatörténeti jelentőségét, kialakulását és fejlődését
az Ószövetségben.
61
Képes használni az exegézis alapvető módszertani eszközeit, megfelelően tud
különbséget tenni egy szöveg különböző kialakulástörténeti fázisai között. Képes az
egyes perikópákat elsőrenden ószövetségi kontextusukban látni.
Elkötelezett az Ószövetségnek, mint önálló iratcsoportnak megértésében,
ugyanakkor nyitott arra, hogy a perikópákat az újszövetségi hatástörténetük fényében
is vizsgálja.
Tematika:
A „messiási kérdés”
Proto-Izajás jövendölései
A JHVH szolgájáról szóló szövegek
További prófétai jövendölések az üdvösségközvetítőről
Félév végi ellenőrzés: írásbeli vizsga
Kötelező és ajánlott irodalom:
Kötelező irodalom: Rózsa H., Üdvösségközvetítők az Ószövetségben (Budapest:
Szent István Társulat 2005). Ajánlott: az órákon kerül kiadásra.
Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz
1. A „krisztosz” titulus használata az Újszövetségben
2. Az ideális király alakja az Ószövetségben
3. „Messiási” zsoltárok
4. Az Emberfia alakja a Szentírásban
Pedagógiai problématörténet szeminárium
Előadó: Pálvölgyi Ferenc
Tanegységi előfeltételek: MAPDG/E „A pedagógiai gondolkodás fejlődése” (gyenge
előfeltétel)
A tanegység célja: a nevelés történeti aspektusaiban való gyakorlati elmélyedés, az
önálló ismeretszerzési technikák elsajátítása, a problémaközpontú gondolkodás és a
kutatói attitűdök fejlesztése.
A fejlesztendő kompetenciák:
Ismeri a neveléstörténeti kutatás módszereit és a főbb kutatási trendeket.
Képes a kutatási módszerek önálló használatára és a neveléssel-oktatással
kapcsolatos kutatási eredmények elemzésére és értékelésére.
Elkötelezett szakmai kompetenciáinak folyamatos bővítésére, a pedagógiai
örökség mindmáig fontos értékeinek felismerésére, adaptálására és
továbbfejlesztésére.
62
Tematika: A tanegység keretében végzett gyakorlati munka előkészíti a hallgatót a
szakmailag megalapozott önálló ismeretszerzésre és kutatásra, amely különösen
fontos mind a leendő pedagógus, mind a tudományterület dinamikus fejlődése
szempontjából. A konkrét tematika a hallgatók egyéni kíváncsiságának,
érdeklődésének és problémaérzékenységének megfelelően alakul. A színes,
változatos és inspiráló témaválasztás, majd a kutatás és a feldolgozás a tanegység
központi eleme.
Követelmény: Egy neveléstörténeti téma kiválasztása, ennek önálló kutatása, az
eredmények értékelése és bemutatása. A hallgató saját munkáját írásos kutatási
beszámoló és kiselőadás formájában publikálja, ennek alapján a félév végén
gyakorlati jegyet kap.
Kötelező irodalom:
Falus Iván (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Keraban Kiadó,
Budapest, 1996. p. 9-67., 317-339.
Szabolcs Éva: Kvalitatív kutatási metodológia a pedagógiában. Kutatásmódszertani
Kiskönyvtár. MK Pedagógus Könyvek, Budapest, 2001.
Ajánlott irodalom:
Németh – Pukánszky: A pedagógia problématörténete. Gondolat, Budapest, 2004.
A „Neveléstörténet” c. folyóiratban megjelent cikkek, tanulmányok.
Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz:
Egy választott korszak vagy időszak összefoglaló neveléstörténeti áttekintése
Egy kiemelkedő pedagógus életének és pedagógiájának szemléletes bemutatása
Egy pedagógiai koncepció sajátos elemeinek és hatástörténetének feldolgozása
Egy pedagógiai probléma történeti szemléletű elemzése és feldolgozása
Pedagógiai pszichológia szeminárium
Előadó: Somogyiné dr. Petik Krisztina
A tanegység célja: A tantárgy célja, hogy a neveléslélektan és a szociálpszichológia
tudományának elméleti megállapításai helyzetgyakorlatok (szituációs játékok)
segítségével a praktikum szintjén is tanulmányozhatóvá váljanak. A gyakorlat során a
hallgatók felmérhetik saját nevelői elképzeléseik hatékonyságát és korlátait, ezáltal
képessé és motiválttá válnak arra, hogy elméleti tudásukat folyamatosan bővítsék, és
kialakítsanak egy saját személyiségükhöz igazodó, hiteles és hatékony nevelési
attitűdöt.
A fejlesztendő kompetenciák
A hallgató megismeri a tanulói személyiség és a közösség fejlesztésére
vonatkozó pszichológiai ismereteket.
Képes e pszichológiai ismeretek pedagógiai adaptációjára.
63
Törekszik arra, hogy saját személyiségének és képességeinek ismeretében és
azok elfogadásával tudatosan alakítsa nevelői attitűdjét.
Tematika: személypercepció sajátosságaiból eredő észlelési torzítások. A tanár-diák
kapcsolat sajátosságai. A hittanári szerep. A csoportok működésének jellegzetességei.
A szociometria módszere. A kommunikáció sajátosságai és nehézségei. Konfliktusok
és kezelésük.
Követelmény: Egy szociometriai vizsgálat elvégzése.
Kötelező irodalom:
Sallay – Perge: A szociometriai módszer alkalmazása alsó- és középfokú oktatási
intézményekben, Iskolapszichológia füzetek, 12.
Plébániai gyakorlat bevezetése II.
Előadó: Dr. Pákozdi István
Tanegységi előfeltételek: Plébániai gyakorlat bevezetése I.
A tárgy célja:
A plébániai gyakorlat bevezetése azoknak a személyes tapasztalatoknak a közös
kiértékelését, összegzését jelenti, amelyeket a hallgatók a két egy hetes gyakorlatuk
során szereztek. Ezek mellett elmélyítendő témák: a plébániai vezetés, a közösség és
a lelkipásztorok összhangja; rendezvények, események a plébánián; dokumentáció.
A fejlesztendő kompetenciák:
a) ismerje a plébániák főbb tevékenységi köreit; mélységében lásson bele egy adott
plébánia életébe;
b) képes legyen feltalálni magát, kivenni a részét a plébániai munkából;
c) váljék elkötelezetté az alapjában véve plébániai lelkipásztorkodásra épülő egyházi
szolgálatban!
A tárgy tematikája:
a) a plébániai gyakorlatok közös kiértékelése,
b) plébániai közösségvezetési minták,
c) rendezvények, események szervezési tapasztalatok,
d) plébániai dokumentáció.
Követelmény:
A már megtett plébániai gyakorlat (2 hét) leírásának elkészítése (beadandó) és órai
ismertetése – gyakorlati jeggyel.
64
Portfolió
Előadó: Dr. Kotschy Andrásné
Lásd a Hittanár-nevelő tanári tanítási gyakorlat leírásában.
Propedeutika II.
Előadó: Tőzsér Endre
A tárgy célja
A tárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a keresztény hívő létmód mai
megkérdőjelezettségét, megvalósításának lehetséges formáit és szükséges szépségét.
A fejlesztendő kompetenciák
• Ismeri a hívő létmóddal szembeni mai kihívásokat és a hit alapvető
magatartásformáit.
• Képes szakszerűen beszélni a hit valóságfeltáró és valóságmegváltoztató erejéről.
• Elkötelezett abban, hogy a keresztény hitet az egyház közösségében megélje és
tanúságot tegyen róla.
A tárgy tematikája: 1. Kihívás a hittel szemben; a kérdésessé tett hit; utak a hithez; 2.
A hit megvalósulási folyamata és útja; a hit igazsága; 3. A hit valóságfeltáró és
valóságmegváltoztató ereje; a hívők közössége.
Félév végi ellenőrzés: írásbeli vizsga.
Kötelező irodalom: A keresztény hit (kéziratos jegyzet), Sapientia Szerzetesi
Hittudományi Főiskola, Budapest, 2009, 28 oldal.
Ajánlott irodalom: JOSEPH RATZINGER – CHRISTOPH SCHÖNBORN: Bevezetés a
Katolikus Egyház katekizmusába, Ecclesia, Budapest, 1994. CHRISTOPH SCHÖNBORN:
Egység a hitben, Paulus Hungarus – Kairosz, 2000.
Reflektív pedagógia (hittanár és családvédő tanár)
A tanegység célja: A Reflektív pedagógia tárgy a reflektív gondolkodással kapcso-
latos elméleti ismeretek és a pedagógiai tevékenység megfigyelési és elemzési
módszereinek elsajátításával és gyakorlatban való alkalmazásával képessé teszi a
hallgatót a gyakorlótanítás során szerzett tapasztalatainak és saját teljesítményének
szakszerű elemzésére és értékelésére, segít a kritikus és pozitív pontok
meghatározásában, a fejlődés/fejlesztés irányainak kijelölésében.
65
A fejlesztendő kompetenciák:
Ismerjen néhány módszert a tanítási óra pedagógiai és pszichológiai
elemzésére
Legyen képes saját munkája szakszerű elemzésére, ismerje fel a hittanóra
egyes jelenségei közti összefüggéseket, kölcsönhatásokat.
Legyen képes kollégái fejlődését észrevételeivel segíteni.
Ismerje fel az egyéni tanítási gyakorlat és a reflektív elemzés jelentőségét
szakmai fejlődésének folyamatában.
A tárgy tematikája
A gyakorlat során szerzett egyéni pedagógiai tapasztalatok elemzése.
Követelmény
Felvétel készítése egy saját hittanóráról elemzés céljából.
A reflektív gondolkodás, tevékenységelemzés tapasztalatainak szakszerű
felhasználása az önálló szakmai fejlődésről készített portfolióban.
Félév végén: gyakorlati jegy.
Kötelező irodalom
Szivák Judit (2003): A reflektív gondolkodás fejlesztése. Gondolat Kiadói Kör, Bp.
Falus Iván – Kimmel Magdolna (2003): A portfolió. Gondolat, Budapest.
Ajánlott irodalom
Falus Iván: Gondolkodás és cselekvés a pedagógus tevékenységében. In: Falus Iván –
Báthory Zoltán (szerk.): Tanulmányok a neveléstudomány köréből. Osiris, Budapest, 2001
Szivák Judit: A pedagógusok gondolkodásának kutatási módszerei. Műszaki Kiadó,
Budapest
Segítő kapcsolat és tanácsadás
Előadó: Kézdy Anikó, Robu Magda
A tanegység célja: áttekintést ad a segítő kapcsolatban megvalósuló sajátos
tanácsadás jellegéről, folyamatáról, és a tanácsadó szükséges képességeiről.
Fejlesztendő kompetenciák
A segítő kapcsolat és tanácsadás elméleti, gyakorlati ismereteinek megszerzése
Képesség segítő kapcsolat kialakítására és a kompetenciájába tartozó esetekben
tanácsadás végzésére (fejlesztésben, elakadásban)
Elköteleződés a segítés és tanácsadás szakmai követelmények szerinti végzésére
Tematika: A segítő kapcsolat sajátossága és dinamikája és a tanácsadói (konzultáns)
attitűd. A tanácsadás (konzultáció) helye a család- és gyermekvédelemben. A
tanácsadás főbb feladatai, lehetőségei (facilitálás, direktivitás, motiváció). Az egyéni
és a csoportos tanácsadás; ezek alkalmazásának előnyei, korlátai, lehetőségei. A pár-
és családi tanácsadás főbb jellegzetességei, módszerei.
66
Követelmény: zárthelyi dolgozat; esettanulmány leadása
Kötelező irodalom
Benkő A. és Szentmártoni M. (2002): Testvéreink szolgálatában. Új Ember, Bp., 25-
52; 109-112. o.
Fonyó I. - Pajor A. (szerk.) (1998): Fejezetek a konzultáció pszichológiájának
témaköréből. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola. - A
konzultációs kapcsolat keretében végzett munka és a Házassági és családi
konzultáció c. fejezetek
Ajánlott irodalom
Bánlaky É. (szerk.): Pszichológusok és teológusok az emberről. Tanulmánykötet. Faludi
Ferenc Akadémia és Katolikus Pszichológusok Baráti Köre, Bp, 1996.
Gerevich J. (szerk): Közösségi mentálhigiéné. Animula, Bp, 1997.
Hézser G. A pásztori pszichológia gyakorlati kézikönyve. Kálvin Kiadó, Bp. 1995.
Kézdy A. és Somogyiné Petik K. (2006): A segítő helyzethez kapcsolódó saját
élmények feltárása és feldolgozása. Embertárs, IV/3, 196-204.
Segítségre szoruló családok
Előadó: Somogyiné dr. Petik Krisztina
Tanegységi előfeltételek: Családpszichológia
A tanegység célja a hallgatók megismertetése a speciális helyzetű családok
pszichológiai működésének sajátosságaival és a helyzetükből adódó problémákkal.
A fejlesztendő kompetenciák
A hallgató megismeri az adott célcsoport működésének pszichológiai hátterét.
Képes a problémák szakszerű elemzésére, megértésére.
Elkötelezett abban, hogy hatékony segítséget nyújtson az érintett családoknak.
Tematika: A válás pszichológiai következményei. Gyász a családban. Az egyszülős
családok működése, speciális nehézségei. Az apa szerepe a gyermekek fejlődésében,
hiányának hatásai. Az újraházasodott családok. A nevelőszülői családok. Az
örökbefogadó családok.
Követelmény:
Interjú készítése egy speciális helyzetű család tagjaival.
Félév végi kollokvium.
Kötelező irodalom:
Somogyiné Petik Krisztina: Speciális helyzetű családok (Jegyzet, Sapientia könyvtár)
67
Speciális gyermekvédelmi módszerek
Előadó: Büki Péter
A tanegység célja: Olyan módszertani ismeretek, jó gyakorlatok megismerése,
amelyek segítségével a hallgató képessé válik felismerni a problémát, valamint
képessé válik adekvát segítséget nyújtani a gyermeknek.
A fejlesztendő kompetenciák
Ismeri az alapozó tárgyak alapfogalmait, valamint a speciális szükségletű,
továbbá a kórosan működő és zavart életvitelű családok, illetve az itt felnövő
gyermekek problémáit, a segítés pszichológiai, szociális és pedagógiai aspektusait.
Képes a különböző problémák felismerésére és kezelésére, megelőzésére.
Elkötelezett a védelemre szoruló gyermekek problémáinak megoldásában.
Tematika:
1. A gyermekvédelem különböző tudományágak felőli meghatározása 2. A gyermek-
védelmi tevékenység színterei 3. A gyermek megismerése 4. Az együttműködés mint
módszer 5. A megelőzés lehetséges színterei és módszerei 6. Gyermekvédelmi
tevékenység a családokkal 7. Gyermekvédelmi tevékenység hátrányos helyzetű
gyerekekkel 8. Gyermekvédelmi tevékenység fogyatékos gyermekekkel 9. Gyermek-
védelmi tevékenység beteg gyerekekkel 10. Gyermekvédelmi tevékenység az otthont
nyújtó intézményekben 11. A speciális szükségletű gyermekek 12. A különleges
ellátást igénylő gyermekek 13. Az utógondozói ellátás módszertani kérdései 14. Az
utógondozás módszertani kérdései
Félév végi ellenőrzés: gyakorlati jegy
Kötelező és ajánlott irodalom:
Fejlesztő Pedagógia 2003/4-5. száma
Fejlesztő Pedagógia 2006/1. száma
Szakdolgozatra felkészítő szeminárium II.
Követelmények:
Konzultáció a készülő szakdolgozat témavezetőjével, félév végén aláírás.
A szakdolgozat formai követelményeit a Hallgatói Tanulmányi és Vizsgarend,
továbbá a Szenátus 2009. február 3-i határozata tartalmazza (lásd a Tanrend 82.
oldalán). Bővebb segédanyag Tőzsér Endre: Dolgozatírás című jegyzete, amely
megtalálható a főiskola honlapján és könyvtárában.
68
Szakmai identitás tréning
Előadók: Kézdy Anikó, Somogyiné Petik Krisztina, Robu Magda
Előfeltétel: elméleti tanegységek lezárása
A tantárgy célja az elméleti és gyakorlati, valamint a tanítási gyakorlat során szerzett
tapasztalatok integrálása. A korábbi iskolai tapasztalatok tanári perspektívából való
szemlélete, a tapasztalatok tudatosításának erősítése és a tanár-gyerek viszony etikai
szempontok szerinti áttekintése.
Kompetenciák:
Képessé válik a tanítási tevékenység elkezdéséhez szükséges önismeretre és saját
tevékenységével kapcsolatos kritikai reflexiókra.
Elkötelezetté válik a sajátjától eltérő értékek szerinti élet megértésére, nyitottá válik
mások véleményének, érzéseinek megismerésére és tiszteletben tartására.
Elkötelezetté válik az emberi kapcsolatok etikai előírások szerinti alakítására.
Tematika:
A tanegység a gyakorlati képzéshez kapcsolódik, tartalma az iskolai gyakorlat során
szerzett tapasztalatok kritikai reflexióval történő megvitatása és etikai szempontok
szerinti elemzése. Ehhez kapcsolódik a korábbi iskolai tapasztalatok felidézése, a
diák és a tanár perspektívája közötti különbség tudatosítása.
Követelmény: aktív részvétel, saját tapasztalatok megosztása.
Irodalom:
Pedagógus-írók írásai: Németh László, Szabó Magda, és tanárok vallomásainak
tartalmazó kötetek elolvasása.
Szemeszterdolgozat
Követelmények:
– szemeszterdolgozat bejelentő lap leadása a Tanulmányi Osztályon február 28-ig;
– a szemeszterdolgozat tanegységét a hallgató csak a leckekönyvbe írja be,
a Neptunba a bejelentő lapok alapján a T.O. munkatársai veszik fel;
– konzultációk a választott szaktanárral;
– a szemeszterdolgozat elkészítése és leadása a szaktanárnak április 30-ig.
Értékelés: gyakorlati jegy
A szemeszterdolgozat formai követelményeit a Hallgatói Tanulmányi és Vizsgarend,
továbbá a Szenátus 2009. február 3-i határozata tartalmazza (lásd a Tanrend 82.
oldalán). Bővebb segédanyag Tőzsér Endre: Dolgozatírás című jegyzete, amely
megtalálható a főiskola honlapján és könyvtárában.
69
Szociáletika I. (Általános szociáletika)
Előadó: Dr. Beran Ferenc
Tematika:
1. A keresztény társadalometika fogalma
2. A kinyilatkoztatás társadalomerkölcsi dimenziója
3. Egyház és világ viszonya
4. A modern társadalom születése
5. A katolikus társadalomtan kezdetei
6. Rerum novarum (1891)
7. Quadragesimo anno (1931)
8. XXIII. János és VI. Pál szociális enciklikái
9. II. János Pál szociális enciklikái
10. A perszonalitás elve
11. A szolidaritás elve
12. A közjó fogalma
13. A szubszidiaritás elve
14. A szociális igazságosság fogalma
Kötelező irodalom:
Anzenbacher, Arno: Keresztény társadalometika. Budapest: SZIT, 2001
Höffner, Joseph: Keresztény társadalmi tanítás. Budapest: SZIT, 2002
II. János Pál Centesimus annus körlevele (1991)
Ajánlott irodalom:
Az Egyház társadalmi tanítása. Dokumentumok. Szerk.: Tomka M. és Goják J.
Budapest, SZIT, é.n.
A Nevelési Kongregáció nyilatkozata: Irányelvek az egyház társadalmi tanításának
tanulmányozásához és oktatásához a papképzésben (1988)
Boda László: Emberré lenni, vagy birtokolni. Budapest, 1994
Kecskés Pál: A keresztény társadalomszemlélet irányelvei. Budapest: Actio Catholica,
1944
Magagnotti, P.: A kisegítés (szubszidiaritás) elve az egyház társadalmi tanításában.
Pécs, 1993
Muzslay István: Az egyház szociális tanítása. Budapest: Márton Áron, 1977
Ockenfels, Wolfgang: Kis katolikus társadalomtan. Budapest: OLI, 1992
Virt László: Katolikus társadalmi alapértékek. Budapest: Márton Áron, 1999
Szociáletika II. (Speciális szociáletika)
Előadó: Dr. Beran Ferenc
A tanegység célja: A társadalom modern fejlődése többé-kevésbé önálló részrend-
szereket hozott létre. A II. Vatikáni Zsinat után egyre elmélyültebb tanulmányok
születtek a politika és a gazdaság etikájáról, a környezet- és családvédelem
70
kérdéseiről, a tudomány és technika etikájáról és a kultúra fejlesztéséről. Mindezen
témakörök jelentős változáson mennek át a globalizáció előrehaladásával. A félév
folyamán bemutatjuk a keresztény etika megoldási kísérleteit.
A fejlesztendő kompetenciák:
A hallgató megismeri a társadalmi erkölcs részterületeit, a jelen problémákat és
reményeket.
Alkalmassá válik a társadalmi párbeszédre és vitára különböző csoportokkal.
A társadalmi igazságosság lelkes apostola és harcosa lesz.
Tematika:
1. A politika erkölcse
2. Demokratikus társadalom
3. Világszervezetek etikája
4. Jog és etika
5. A korrupció erkölcsi összefüggései
6. Gazdaság és etika
7. A munka teológiája
8. A tulajdon kérdései
9. Vállalkozói etika
10. Környezetvédelem
11. Fenntartható fejlődés
12. Tudomány és technika etikája
13. Családtámogatás
14. A kultúra fejlesztése
Követelmény: Félév végi ellenőrzés: kollokvium
Kötelező irodalom:
II. Vatikáni zsinat Gaudium et spes kezdetű rendelkezése (1965)
Igazságosabb és testvériesebb világot! A MKPK a magyar társadalomról (1996)
Muzslay István: Gazdaság és erkölcs. Budapest: Márton Áron, 1995.
Ajánlott irodalom:
Alford, H. J. - Naughton, M. J.: Menedzsment, ha számít a hit. Budapest: Kairosz, 2004.
Büchele, Herwig: Keresztény hit és politikai ész. Budapest – Luzern: Egyházfórum, 1991.
Harsányi Ottó Pál: Új ég és új föld felé? Róma, 1995.
Zlinszky János: Keresztény erkölcs és jogászi etika. Budapest: SZIT, 2002.
Szegénység – gazdagság – gazdálkodás. Pannonhalma, 1994.
Vigilia 56(1991) 9. szám; 59(1994) 2. szám, 61(1996) 1-2. szám.
Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz:
1. A nőkérdés. - 2. Kultúra-interkultúra. - 3. Európa. - 4. Globalizáció. - 5. Bevándorlók,
vendégmunkások.
71
Szociális képességfejlesztés
Előadó: Kézdy Anikó, Robu Magda
Előfeltétel: Segítő kapcsolat és tanácsadás
A tantárgy célja a nehéz helyzetű, fejlődésükben akadályozott gyermekekkel és
szüleikkel való kapcsolat kialakításához és fenntartásához szükséges társas
képességek gyakorlása, valamint a gyermekvédelem alap és szakellátásban dolgozó
szakemberekkel való együttműködési képesség erősítése, valamint konfliktust és
agressziót kezelő képességek fejlesztése.
A fejlesztendő kompetenciák:
Képessé válik a gyermekvédelmi ismeretek és módszerek integrálására,
valamint a módszerek alkalmazásához szükséges kommunikatív viselkedés
kivitelezésére.
Elkötelezetté válik arra, hogy a segítő szakmai követelmények, és a védelemre
szoruló gyerek szükségletei iránti érzékenységgel nyújtson segítséget.
Tematika: Szerepjátékok, szimulált esetmegbeszélések, egyéni tapasztalatok
feltárásán keresztül a fejleszteni kívánt képességek gyakorlása.
Követelmény: félév végén a hallgatók csoportos esetbemutató keretében adnak
számot készségeik fejlődéséről.
Irodalom:
Birkebihl, V. (1998) Kommunikációs gyakorlatok, Trivinum K. Bp.
Horváth-Szabó K, Vigassyné Dezsényi K. (2001) Az agresszió kezelése. SzCsM Bp.
Szociálpolitika
Előadó: Jelinekné dr. Vári Zsuzsanna
A tanegység célja:
A szociális gondoskodás fejlődéstörténete kiemelkedő elemeinek és alapfogalmainak,
illetve eszköztárának megismertetése, valamint a hallgatók felkészítése a mai magyar
szociális ellátórendszerben való eligazodásra.
A fejlesztendő kompetenciák
Ismeri a szociálpolitika fogalom- és eszközrendszerét
Képes a szociálpolitika eszközeinek bemutatására és alkalmazására
Elkötelezett abban, hogy a szociálpolitika alanyait mind magasabb szintű
ellátáshoz juttassa
72
Tematika:
1. A szociálpolitika fogalmi- és eszközrendszere
2. A szociálpolitika fejlődéstörténete
3. A jelenlegi szociális ellátórendszer biztosította ellátási fajták
4. A fogyatékosság társadalmi kezelésének szabályozása, az egyenlő bánásmód és
az esélyegyenlőség előmozdítása
5. Az Európai Szociális Karta
Félév végi ellenőrzés: szóbeli vizsga
Kötelező irodalom:
1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról
2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdí-
tásáról
Könczei György: Az Európai Szociális Charta jövője az Európai Unió
összefüggésében, avagy: Csipkerózsika már nem alszik
Esszé Old Bethpage, 2004. december
Ajánlott irodalom:
Szalai Júlia: Jóléti fogda (Esély 2004/6 és 2005. évi 1. száma)
Robert Castel: A szociális kérdés alakváltozásai. A bérmunka krónikája Kávé Kiadó
Bp. 1998.
Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz
1. A magyar szociálpolitika-történet egy-egy fontosabb állomásának elemzése
2. A szociálpolitika és a társadalompolitika fogalmi rendszerének összehasonlítása
3. A pénzbeli ellátások fejődésének összehasonlítása - tegnap és ma
4. A mai magyar szociális rendszer személyes gondoskodást nyújtó ellátásainak
jellemzése egy-egy konkrét ellátási forma bemutatásával
Szociológia II. (Vallásszociológia)
Előadó: Dr. Révay Edit
Tanegységi előfeltételek: Szociológia I.
A tanegység célja: Elméleti bevezetést ad a kurzus az egyház belső megújulásának
intézményi formáiról, mint a lelkiségi mozgalmak és szerzetesség típusairól,
jellemzőiről, fejlődéstörténetükről, és magyarországi (újra)indulásuk sajátosságairól,
valamint az új vallási mozgalmak létrejöttének társadalmi hátteréről. Emellett a
korunkban erőteljesen jelen lévő kérdések kapcsán az egyház véleményformálásának,
kompetenciájának közös elemzése és értelmezése saját élmény, napi sajtó,
közvélemény, egyházi dokumentumok tükrében.
A fejlesztendő kompetenciák
Ismeri az egyház mint társadalmi intézmény működési sajátosságait
73
Képes az egyház és a társadalom kérdéseiben is körültekintően gondolkodni és
mérlegelni
Elkötelezett abban, hogy ismereteit összhangba hozza és másokkal is megossza
Tematika: Az egyház szervezetszociológiája: intézmény létrejötte, elemei. Intézmény
legitimációja és a társadalmi kontroll. Az egyház társadalmi szerepe. Kereszténység
és társadalom. Korunk kérdései és az egyház (eutanázia, abortusz, szexuális
szabad(os)ság …). Intézményesülés problémái az egyházban: intézmény és karizma.
Miért van szükség az egyházstruktúra reformjára? Új vallási mozgalmak létrejötte és
társadalmi szerepe. Szektataggá válás: motivációk, elköteleződés, a tömeges áttérés.
Az egyház belső megújulási mozgalmai, alkalmazkodás a szekularizált társada-
lomhoz.
Félév végi ellenőrzés: kollokvium
Kötelező és ajánlott irodalom:
- Molnár, Attila Károly: Új vallási jelenségek. In: Szekták, új vallási jelenségek
szerk: Lugosi, Ágnes, Pannonica Kiadó, Bp. 1998, 16-27pp
- Tomka Miklós: Társadalmi determináltság és strukturális bün. Egyház és világ.
1992.4. 13-16.o.
- Tomka Miklós: Quo vadis, magyar katolicizmus. Távlatok (Róma) 1992.5. 19-32.o.
- Tomka Miklós: Hit és társadalmi elkötelezettség. Az átmenet kérdõjelei. In: Békés
Gellért - Kovács K. Zoltán (szerk): Keresztények és demokrácia. Róma. Katolikus
Szemle 1992. 39-54.o.
- Tomka Miklós: Keresztények és demokrácia. Róma. Katolikus Szemle 1992. 39-54.o.
- Tomka Miklós: Az állam és az egyház elválasztása. Nemzetközi tapasztalatok. In:
Békés Gellért - Boór János (szerk): Keresztények és a szabadság. Róma, Katolikus
Szemle 1992. 125-142.o.
- Tomka Miklós: Keresztények és a szabadság. Róma, Katolikus Szemle 1992. 125-142.
- Mayer, Jean-Francois: És ha elkötelezem magam egy szektánál? In: Szekták, új
vallási jelenségek szerk: Lugosi Ágnes, Pannonica Kiadó, Bp. 1998, 70-78pp.
Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz
Személyes érdeklődésnek megfelelő téma, előzetes egyeztetés alapján.
Teológiai szupervízió
Előadó: Dr. Lukács László
A tárgyat fölvett hallgatók havonta minimum egy alkalommal az alább megadott
címre E-mailen küldjék be legalább egy – teológiai szempontból érdekesebb –
helyzet leírását:
1. a diákok egy-egy frappáns (vagy akár vicces: „diákszáj”) válaszát egy adott
témában,
74
2. a diákok olyan kérdését, amire a katekéta nem tudott pontos vagy a diákoknak is
megnyugtató feleletet adni
3. olyan témát a félév anyagából, amelynek feldolgozásában segítséget igényelne.
Az első alkalommal ezen felül még egy írásos beszámolót várunk az alábbi kérdésre:
hogyan tudom/szoktam az imádság légkörét megteremteni hittanórákon? Milyen
formáit gyakoroljuk az imádságnak?
Az első leírás beküldési határideje: február 21.
A legelső órán, február 14-én választott munkamódszerünket beszéljük meg.
A következő három alkalommal a beküldött írások alapján folytatunk megbeszélést.
A levelezőlista használható internetes fórumként is, ötletek, kérdések
megbeszélésére, esetleg anyagok cseréjére, de használható egyéni tanácskérésre is.
Ebben az esetben a levélíró saját nevére kap választ.
Az E-mail cím, amelyre a leírásokat várjuk: [email protected]
Újszövetség teológiája
Előadó: Dr. Csernai Balázs
A tanegység célja: A Jézus Krisztus élete, működése, halála és feltámadása által adott
kinyilatkoztatás újszövetségi reflexióinak ismertetése, a különféle reflexiók
különböző és egyező oldalainak bemutatása.
A fejlesztendő kompetenciák
A hallgatók megismerhetik az Újszövetségi gondolkodás különféle elemeit;
megtanulják megkülönböztetni a különféle szerzők súlypontjait, felismerik a
köztük lévő egyezéseket és különbségeket;
Az Újszövetség ilyen megismerése által elköteleződnek a Krisztusról való
személyes tanúságtétel mellett.
Tematika:
Jézus jelentősége
Az újszövetségi kinyilatkoztatás formái (levél, elbeszélés, kép)
A főbb gondolati irányok (szinoptikusok, Pál, János)
Követelmény
Félév végi ellenőrzés: szóbeli vizsga
Kötelező irodalom:
SZÉKELY János: Az Újszövetség teológiája. Budapest, 22004. 33-34, 64-74, 180-209,
251-254, 277-286, 289-296.
Ajánlott irodalom:
Az ajánlott irodalmat az első előadáson adjuk meg.
75
A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola
Könyvtára
Állományunk nagy része a főiskolán oktatott tudományterületek, valamint az
ezekhez kapcsolódó tudományok (szisztematikus teológia, dogmatika, biblikum,
erkölcsteológia, egyháztörténelem, gyakorlati teológia, filozófia, történelem,
pszichológia, pedagógia, etika, egyházi szépirodalom, néprajz) szakirodalmából áll.
Dokumentumaink gyakrabban használt része az olvasóteremben szabadpolcon
található, a többi pedig a könyvtáros segítségével érhető el. Az olvasóteremben
hozzáférhetők általános és szaklexikonok, kézikönyvek és folyóiratok is.
Szolgáltatásaink:
– helyben olvasás; – CD-ROM használat;
– számítógépes katalógushasználat; – Internet-használat;
– tájékoztatás; – Internetes adatbázisok elérése:
– fénymásolás; (ATLASerials, EBSCO, EISZ, NAVA).
– könyvtárközi kölcsönzés;
Katalógusunk kereshető: http://www.sapientia.hu, Könyvtár – Katalógus menüpont
_______________________________________________________________
Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Családpedagógiai Intézet (SACSI)
Kecskemét-Széchenyivárosi Közösségépítő Egyesület (SZÉK)
„Boldogabb családokért
családi életre nevelés iskolai program”
Tevékenységeink:
- Gyakorlatorientált, komplex személyiséggondozást szem előtt tartó családi
életre felkészítő foglalkozások: „család-órák” 9-24 éves korú fiatalok
részére, havi rendszerességgel
- 40 órás „Egészséges életmódra és családi életre nevelés” tanfolyam
pedagógusok és védőnők számára
- tanácsadás, szupervízió, továbbképzési lehetőség
- Családkönyvtári kölcsönzés hétfőnként 15:00–17:00
Elérhetőségünk:
IV. emelet, 419-es szoba. telefonszám: 1-486-44-42
e-mail: [email protected] honlap: www.sapientia.hu
Hortobágyiné dr. Nagy Ágnes (30-995-99-60) mb. intézetvezető
Déri Éva (30-498-35-46) szervező titkár
76
ES
TI T
AG
OZ
AT
Kate
kéta
-lelk
ipászto
ri m
un
katá
rs a
lap
kép
zé
s (
BA
)
I. é
vfo
lyam
2008
/09 II. félé
v
Ba
án
I.
DK
. P
app
Á.
DV
ers
eg
i B
.D
Ve
rse
gi B
.D
Xe
ravits G
.D
Xe
ravits G
.D
Ba
gyin
szk
i
Á.
DD
eák H
.D
Ba
án
I.
DR
évay E
.D
Ba
án
I.
DH
SZ
-K.
DR
évay E
.D
Xe
ravits G
.D
Ba
gyin
szk
i
Á.
DR
évay E
.D
K.
Pa
pp
Á.
D
Ve
rse
gi B
.D
Tőzs
ér
E.
DB
aán
I.
DB
era
n F
.D
De
ák H
.D
K.
Pa
pp
Á.
AM
Pa
tsch
F.
DB
agyin
szk
i
Á.
DH
SZ
-K.
D
13
.00
szü
ne
t
Be
ran
F.
DP
ats
ch
F.
DB
era
n F
.D
Pa
tsch
F.
DH
SZ
-K.
DD
eák H
.D
Pa
tsch
F.
DB
agyin
szk
i
Á.
DB
era
n F
.D
Xe
ravits G
.A
MV
ers
eg
i B
.D
De
ák H
.D
Tőzs
ér
E.
DH
SZ
-K.
DD
eák H
.D
Xe
ravits G
.D
Xe
ravits G
.D
Tőzs
ér
E.
D
Ta
nte
rme
k je
lölé
se
i:
AM
Au
dito
riu
m M
axim
um
, a
fö
ldszin
ten
DD
íszte
rem
, a
II. e
me
lete
n, a
z a
ulá
bó
l n
yílik
Idő
po
ntj
a:
áp
rili
s 2
5.
A r
észvéte
l m
ind
en
hall
gató
nak k
öte
lező
.
Csa
lád
és
fejlő
dé
s
Le
lkis
ég
-
tört
én
et
Filo
zó
fia
-
tört
én
et
Pro
pe
de
utika
Pro
pe
de
utika
Filo
zó
fia
i
etika
Filo
zó
fia
-
tört
én
et
Filo
zó
fia
i
etika
Csa
lád
és
fejlő
dé
s
Eg
yh
áz-
tört
én
ele
m
Eg
yh
áz-
tört
én
ele
m
sze
ntm
ise
áp
rili
s 1
8.
SAPIENTIA NAP április 25.
Filo
zó
fia
-
tört
én
et
Be
ve
ze
tés a
z
Ószö
ve
tsé
gb
e
Be
ve
ze
tés a
z
Ószö
ve
tsé
gb
e
Litu
rgik
us é
ne
k
Csa
lád
és
fejlő
dé
s
sze
ntm
ise
sze
ntm
ise
Filo
zó
fia
-
tört
én
et
Be
ve
ze
tés a
z
Ószö
ve
tsé
gb
e
Litu
rgik
us
én
ek
Fu
nd
am
en
táli
s te
oló
gia
Eg
yh
áz-
tört
én
ele
m
Litu
rgik
us é
ne
k
Filo
zó
fia
i
etika
Óke
reszté
ny
iro
da
lom
tört
.
Le
lkis
ég
-
tört
én
et
sze
ntm
ise
Óke
reszté
ny
iro
da
lom
tört
.
Óke
reszté
ny
iro
da
lom
tört
.
sze
ntm
ise
15
.45
-
17
.00
14
.15
-
15
.30
11
.45
-
13
.00
Le
lkis
ég
-
tört
én
et
sze
ntm
ise
feb
ruá
r 7
.
sze
ntm
ise
feb
ruá
r 2
1.
Be
ve
ze
tés a
z
Ószö
ve
tsé
gb
e
Fu
nd
am
en
táli
s te
oló
gia
Csa
lád
és
fejlő
dé
s
Be
ve
ze
tés a
z
Ószö
ve
tsé
gb
e
feb
ruá
r 2
8.
má
rciu
s 2
1.
má
rciu
s 7
.á
pri
lis
4.
Be
v. a
z e
gy-
há
z é
leté
be
feb
ruá
r 1
4.
Le
lkis
ég
-
tört
én
et
én
eke
s
sze
ntm
ise
8.4
5-
10
.00
10
.15
-
11
.30
Óke
reszté
ny
iro
da
lom
tört
.
Eg
yh
áz-
tört
én
ele
m
Filo
zó
fia
i
etika
sze
ntm
ise
Eg
yh
áz-
tört
én
ele
m
Sap
ien
tia
nap
: M
eg
sze
nte
ltség
az e
gyh
ázi
mo
zg
alm
akb
an
é
s a
me
gs
ze
nte
lt é
let
új
form
áib
an
má
jus 1
6.
Fu
nd
am
en
táli
s te
oló
gia
Be
ve
ze
tés a
z
Ószö
ve
tsé
gb
e
Be
v. a
z e
gy-
há
z é
leté
be
Be
v. a
z e
gy-
há
z é
leté
be
Pro
pe
de
utika
Fu
nd
am
en
táli
s te
oló
gia
77
ES
TI T
AG
OZ
AT
Ka
tek
éta
-lelk
ipá
szto
ri m
un
katá
rs a
lap
kép
zé
s (
BA
)
II. évfo
lya
m2008
/09 II. félé
v
Cza
p Z
s.
212
Eg
ri L
.211
Ve
rse
gi B
.D
Ve
rse
gi B
.D
Xe
ravits G
.D
Xe
ravits G
.D
Ba
gyin
szki Á
.D
De
ák H
.D
Cza
p Z
s.
211
Tom
ka
F.
212
Eg
ri L
.211
Tom
ka
F.
211
Tom
ka
F.
BC
zap Z
s.
211
Xe
ravits G
.D
Ba
gyin
szki Á
.D
Tom
ka
F.
211
Fog
assy J
.211
Ve
rse
gi B
.D
Fog
assy J
.B
Tóth
B.
AM
Tóth
B.
AM
De
ák H
.D
Fog
assy J
.D
Fog
assy J
.B
Ba
gyin
szki Á
.D
Fog
assy J
.211
13
.00
szü
ne
t
Tóth
B.
AM
Sva
jcsik
B.
AM
Tóth
B.
AM
Tóth
B.
AM
Eg
ri L
.211
De
ák H
.D
Fog
assy J
.B
Ba
gyin
szki Á
.D
Xe
ravits G
.A
MV
ers
eg
i B
.D
De
ák H
.D
Cza
p Z
s.
BE
gri L
.211
De
ák H
.D
Xe
ravits G
.D
Xe
ravits G
.D
Tan
term
ek jelö
lés
ei:
AM
Aud
itori
um
Maxim
um
, a föld
szin
ten
B"B
" te
rem
, az I. em
ele
ten b
alr
a
DD
íszte
rem
, a II. e
mele
ten, az a
ulá
bó
l nyílik
Idő
po
ntj
a:
áp
rili
s 2
5.
A r
észvéte
l m
ind
en
hall
gató
nak k
öte
lező
.
21
1T
ante
rem
a II. e
mele
ten
21
2T
ante
rem
a II. e
mele
ten
Sap
ien
tia n
ap
: M
eg
szen
telt
ség
az e
gyh
ázi
mo
zg
alm
akb
an
é
s a
me
gs
ze
nte
lt é
let
új
form
áib
an
áp
rili
s 1
8.
sze
ntm
ise
Fund
am
en
tális
teo
lógia
SAPIENTIA NAP április 25.
má
jus 1
6.
sze
ntm
ise
Bev. az e
gy-
há
z é
leté
be
Kate
ketika
Egyhá
z-
tört
én
ele
m
Kate
ketika
szem
.
sze
ntm
ise
Fund
am
en
tális
teo
lógia
Fund
am
en
tális
teo
lógia
Dog
matika
áp
rili
s 4
.
Kate
ketika
Le
lkip
ászto
ri
teo
lógia
Bevezeté
s a
z
Ószövets
égbe
Bevezeté
s a
z
Ószövets
égbe
Bevezeté
s a
z
Ószövets
égbe
Le
lkip
ászto
ri
teo
lógia
Fund
am
en
tális
teo
lógia
sze
ntm
ise
Kate
ketika
Bevezeté
s a
z
Ószövets
égbe
feb
ruá
r 7
.
sze
ntm
ise
feb
ruá
r 1
4.
sze
ntm
ise
Dog
matika
sze
ntm
ise
sze
ntm
ise
Egyhá
z-
tört
én
ele
m
Bev. az e
gy-
há
z é
leté
be
sze
ntm
ise
má
rciu
s 2
1.
feb
ruá
r 2
1.
Kórh
ázi
lelk
igon
do
zás
Le
lkis
ég
-
tört
én
et
Le
lkis
ég
-
tört
én
et
má
rciu
s 7
.fe
bru
ár
28.
Le
lkip
ászto
ri
teo
lógia
15
.45
-
17
.00
14
.15
-
15
.30
11
.45
-
13
.00
Egyhá
z-
tört
én
ele
mLe
lkis
ég
-tört
én
et
Bev. a k
ate
k.
gyak.-
ba
Bevezeté
s a
z
Ószövets
égbe
Dog
matika
Dog
matika
8.4
5-
10
.00
10
.15
-
11
.30
Bev. az e
gy-
há
z é
leté
be
Kate
ketika
Kórh
ázi
lelk
igon
do
zás
Le
lkip
ászto
ri
teo
lógia
Le
lkis
ég
-
tört
én
et
Bevezeté
s a
z
Ószövets
égbe
Kate
ketika
szem
.
Bev. az e
gy-
há
z é
leté
be
Kórh
ázi
lelk
igon
do
zás
Egyhá
z-
tört
én
ele
m
Kórh
ázi
lelk
igon
do
zás
Dog
matika
Egyhá
z-
tört
én
ele
m
78
ES
TI T
AG
OZ
AT
Ka
tek
éta
-le
lkip
ás
zto
ri m
un
ka
társ
ala
pk
ép
zé
s (
BA
)
III. é
vfo
lya
m
KK
ate
ké
ta s
za
kir
án
y ó
rái
LL
elk
ipá
szto
ri m
un
ka
társ
sza
kir
án
y ó
rái
20
08
/09
II. fé
lév
Tring
er
L.
211
Pá
lvö
lgyi F
.
D
212
Tom
ka
F.
212
Tom
ka
F.
BK
ots
ch
y B
.D
Ujh
ázi
L.
BP
ákozd
i I.
313
Fog
assy J
.313
Pá
kozd
i I.
313
Ko
tsch
y B
.B
Be
ran
F.
B
Tring
er
L.
211
Sva
jcsik
B.
212
Pá
kozd
i I.
212
De
ák H
.A
MS
va
jcsik
B.
DB
era
n F
.B
Tring
er
L.
313
Fog
assy J
.313
Pá
kozd
i I.
313
Sva
jcsik
B.
BD
eá
k H
.B
Tom
ka
F.
211
Ko
tsch
y B
.A
MT
óth
B.
AM
Tóth
B.
AM
Sva
jcsik
B.
DD
eá
k H
.B
Tring
er
L.
313
Pá
lvö
lgyi F
.
D
313
Tom
ka
F.
313
Ré
vay E
.B
De
ák H
.B
13
.00
szü
ne
t
Tóth
B.
AM
Fog
assy J
.B
Tóth
B.
AM
Tóth
B.
AM
Pá
lvö
lgyi F
.
DD
Fog
assy J
.B
Ujh
ázi
L.
313
Ré
vay E
.313
Ré
vay E
.B
Fog
assy J
.B
Ujh
ázi
L.
BF
og
assy J
.B
Ujh
ázi
L.
AM
De
ák H
.A
MF
og
assy J
.B
Be
ran
F.
313
Ré
vay E
.313
Be
ran
F.
BF
og
assy J
.B
Tan
term
ek jelö
lés
ei:
AM
Aud
itori
um
Maxim
um
, a föld
szin
ten
B"B
" te
rem
, az I. em
ele
ten b
alr
a
DD
íszte
rem
, a II. e
mele
ten, az a
ulá
bó
l nyílik
Idő
po
ntj
a:
áp
rili
s 2
5.
A r
és
zv
éte
l m
ind
en
ha
llg
ató
na
k k
öte
lező
.
21
1T
ante
rem
a II. e
mele
ten
31
3T
ante
rem
a III. em
ele
ten
Mo
ráli
s
má
jus 1
6.
sze
ntm
ise
Eg
yh
áz-
tört
én
ele
m
Lelk
i-
pászto
ri t
eo
lóg
ia
Szo
cio
lóg
ia
sze
ntm
ise
Szo
cio
lóg
ia
Kate
k.
szakd
id.
szem
.
Kate
keti
ka
szakd
id.
ea.
sze
ntm
ise
Kate
keti
ka
szakd
id.
ea.
Eg
yh
áz-
tört
én
ele
m
Kate
k.
szakd
id.
szem
.M
orá
lis
Szo
cio
lóg
ia
má
rciu
s 2
1.
Kate
k.
gyak.
bev.
Mo
ráli
s
Nevelő
i h
ivatá
sD
og
mati
ka
má
rciu
s 2
8.
Eg
yh
ázjo
g
Do
gm
ati
ka
Eg
yh
áz-
tört
én
ele
m
má
rciu
s 1
4.
Nevelő
i h
ivatá
s
sze
ntm
ise
sze
ntm
ise
Gyó
gyít
ó
beszélg
eté
s
Kate
k.
gyak.
bev.
Gyó
gyít
ó
beszélg
eté
s
sze
ntm
ise
Mo
ráli
s
Eg
yh
áz-
tört
én
ele
m
15
.45
-
17
.00
14
.15
-
15
.30
11
.45
-
13
.00
Do
gm
ati
ka
Eg
yh
ázjo
gK
ate
k.
szakd
id.
szem
.
Kate
keti
ka
szakd
id.
ea.
Do
gm
ati
ka
Nevelé
s é
s
társ
ad
alo
m
sze
ntm
ise
sze
ntm
ise
sze
ntm
ise
Kate
k.
gyak.
bev.
Lelk
i-
pászto
ri t
eo
lóg
ia
feb
ruá
r 7
.
Gyó
gyít
ó
beszélg
eté
s
Gyó
gyít
ó
beszélg
eté
s
feb
ruá
r 1
4.
8.4
5-
10
.00
Nevelő
i h
ivatá
s
10
.15
-
11
.30
Nevelé
s é
s
társ
ad
alo
m
Szo
cio
lóg
ia
SAPIENTIA NAP április 25.
má
jus 9
.á
pri
lis
18
.
Do
gm
ati
ka
feb
ruá
r 2
1.
feb
ruá
r 2
8.
Kate
k.
gyak.
bev.
Plé
bán
iai
gyak.
bev.
Kate
keti
ka
szakd
id.
ea.
Plé
bán
iai
gyak.
bev.
Kate
keti
ka
szakd
id.
szem
.
áp
rili
s 4
.
Nevelé
s é
s
társ
ad
alo
m
Plé
bán
iai
gyak.
bev.
Sa
pie
nti
a n
ap
: M
eg
sze
nte
lts
ég
az e
gy
há
zi
mo
zg
alm
ak
ba
n
é
s a
me
gs
ze
nte
lt é
let
új
form
áib
an
sze
ntm
ise
Plé
bán
iai
gyak.
bev.
Lelk
i-
pászto
ri
teo
lóg
ia
Lelk
i-
pászto
ri
teo
lóg
ia
Eg
yh
ázjo
g
Eg
yh
ázjo
g
sze
ntm
ise
Eg
yh
áz-
tört
én
ele
m
79
ES
TI T
AG
OZ
AT
Hit
tan
ár-
ne
ve
lő t
an
ár
– C
sa
lád
- é
s g
ye
rme
kvé
dő
ta
ná
r m
es
terk
ép
zé
s (
MA
)
I. é
vfo
lya
m H
+C
S 4
+1
és
3+
1 f
élé
ve
s k
ép
zé
sA
z ó
rák
he
lys
zín
e:
III. e
me
let
30
7-e
s t
ere
m
20
08
/09
II. fé
lév
Pa
tsch
F.
307
Szla
nka
E.
307
Be
ran
F.
307
Feke
te A
.307
Ka
tó C
s.
307
Ka
tó C
s.
307
Feke
te A
.307
Be
ran
F.
So
mo
gyin
é
K.
Be
ran
F.
Xe
ravits G
.307
Pa
tsch
F.
Ka
tó C
s.
Ka
tó C
s.
Pa
tsch
F.
Be
ran
F.
Pa
tsch
F.
De
ák H
.C
se
rna
i B
.S
zla
nka
E.
Cse
rna
i B
.C
se
rna
i B
.C
se
rna
i B
.B
era
n F
.
13
.00
szünet
Xe
ravits G
.K
ots
ch
y B
.D
eák H
.D
eák H
.D
eák H
.X
era
vits G
.X
era
vits G
.313
Be
ran
F.
De
ák H
.
Szla
nka
E.
De
ák H
.P
álv
ölg
yi F
.P
álv
ölg
yi F
.S
zla
nka
E.
Ko
tsch
y B
.D
eák H
.
Sa
pie
nti
a n
ap
: M
eg
sze
nte
lts
ég
az e
gy
há
zi
mo
zg
alm
ak
ba
n é
s a
me
gs
ze
nte
lt é
let
új
form
áib
an
Idő
po
ntj
a:
áp
rili
s 2
5.
A r
és
zv
éte
l m
ind
en
ha
llg
ató
na
k k
öte
lező
.
So
mo
gyin
é K
.
So
mo
gyin
é K
.
So
mo
gyin
é K
.
So
mo
gyin
é K
.
má
rciu
s 1
4.
8.4
5-
10
.00
Herm
ene
utika
Hitokt. s
zak-
módszert
an
I.
Szociá
letika
feb
ruá
r 7
.fe
bru
ár
14.
feb
ruá
r 2
1.
má
rciu
s 7
.á
pri
lis
4.
áp
rili
s 1
8.
feb
ruá
r 2
8.
má
jus 9
.m
áju
s 1
6.
Hitokt. s
zak-
módszert
an
II.
Hitokt. s
zak-
módszert
an
II.
Nevelé
s
gyakorl
ati f.
Szociá
l-
pszic
ho
lógia
11
.45
-
13
.00
Szociá
letika
Herm
ene
utika
Herm
ene
utika
10
.15
-
11
.30
Szociá
letika
Szociá
l-
pszic
ho
lógia
Ped
ag
óg
iai pszi.
Szociá
l-
pszic
ho
lógia
Újs
zövets
ég
teo
lógiá
ja
Herm
ene
utika
Ped
ag
óg
iai
pszi.
Szociá
letika
SAPIENTIA NAP április 25.
sze
ntm
ise
sze
ntm
ise
Újs
zövets
ég
teo
lógiá
ja
So
mo
gyin
é K
.
So
mo
gyin
é K
.
Dog
ma-
tört
én
et
Hitokt. s
zak-
módszert
an
II.
Újs
zövets
ég
teo
lógiá
ja
Ószövets
égi
exeg
ézis
sze
ntm
ise
sze
ntm
ise
sze
ntm
ise
sze
ntm
ise
sze
ntm
ise
sze
ntm
ise
Tanulá
si
foly
am
at
Dog
matika:
ekklé
zio
lóg
ia
Dog
matika:
ekklé
zio
lóg
ia
Ped
ag
óg
iai pszi.
15
.45
-
17
.00
Hitokt. s
zak-
módszert
an
I.
Dog
ma-
tört
én
et
Ped
.
pro
blé
matö
rténe
t
Ped
ag
óg
iai
pszi.
14
.15
-
15
.30
Ószövets
égi
exeg
ézis
Tanulá
si
foly
am
at
Ószövets
égi
exeg
ézis
Szociá
letika
Dog
ma-
tört
én
et
sze
ntm
ise
Ószövets
égi
exeg
ézis
sze
ntm
ise
Szociá
l-
pszic
ho
lógia
Nevelé
s
gyakorl
ati f.
Szociá
letika
Dog
matika:
ekklé
zio
lóg
ia
Hitokt. s
zak-
módszert
an
II.
So
mo
gyin
é K
.
Ped
.
pro
blé
matö
rté
ne
t
Hitokt. s
zak-
módszert
an
I.
Dog
matika:
ekklé
zio
lóg
ia
Hitokt. s
zak-
módszert
an
I.
Újs
zövets
ég
teo
lógiá
ja
80
ES
TI T
AG
OZ
AT
Hit
tan
ár-
ne
ve
lő t
an
ár
– C
sa
lád
- é
s g
ye
rme
kvé
dő
ta
ná
r m
es
terk
ép
zé
s (
MA
)
I. é
vfo
lya
m H
+C
S 2
+1
fé
léve
s k
ép
zé
s é
s II. é
vfo
lya
m M
A(4
) -
Cs
alá
d-
és
gye
rme
kvé
dő
sza
k f
élé
ve
Az ó
rák h
ely
szín
e:
III. e
me
let
31
4-e
s t
ere
m,
cso
po
rtb
on
tásko
r a
31
3-a
s te
rem
is.
20
08
/09
II. fé
lév
Csókay L
.314
Gere
ncsér
B.
314
S.P
K.
314
Csókay L
.314
Hort
obágyi
Á.
314
K-K
. K
.314
Gere
ncsér
B.
314
S.P
K.
314
Csókay L
.314
Jelin
ek Z
s.
314
Gere
ncsér
B.
314
Büki P
.314
Hort
obágyi
Á.
314
Büki P
.314
Gere
ncsér
B.
314
Büki P
.314
Csókay L
.314
K.A
., R
.M.
K-K
. K
.314
K.A
., R
.M.
Büki P
.314
K.A
., R
.M.
Büki P
.314
Jelin
ek Z
s.
314
Büki P
.314
S.P
. K
.314
13
.00
szünet
K-K
. K
.314
K-K
. K
.314
Hort
obágyi Á
.314
Csókay L
.314
S.P
. K
.313
Büki P
.314
K.A
., R
.M.
K.A
., R
.M.
Révay E
.314
K.A
., R
.M.
Hort
obágyi Á
.314
Csókay L
.314
Révay E
.314
Büki P
.314
Idő
po
ntj
a:
áp
rili
s 2
5.
A r
és
zv
éte
l m
ind
en
ha
llg
ató
na
k k
öte
lező
.
Hiv
atá
s-
szem
ély
iség
-
fejle
szté
s
8.4
5-
10
.00
10
.15
-
11
.30
Csalá
dvéd
.
jog
Gyerm
ekvéd
.
az iskolá
ban
Szociá
l-
po
litik
a
Csalá
dvéd
.
jog
Gyerm
ekvéd
.
az iskolá
ban
Seg
ítség
re s
z.
csalá
dok
15
.45
-
17
.00
14
.15
-
15
.30
11
.45
-
13
.00
Szociá
lis
kép
esség
fejl.
Hiv
atá
s-
szem
ély
iség
-
fejle
szté
s
Szociá
lis
kép
esség
-
fejle
szté
s
Dro
go
k é
s
dro
gfü
ggőség
sze
ntm
ise
Dro
go
k é
s
dro
gfü
ggőség
Csalá
d-
szocio
lóg
ia
Dro
go
k é
s
dro
gfü
ggőség
feb
ruár
7.
sze
ntm
ise
feb
ruár
21.
sze
ntm
ise
feb
ruár
14.
sze
ntm
ise
Gyerm
ekvéd
.
inté
zm
ények
Dro
go
k é
s
dro
gfü
ggőség
Gyerm
ekvéd
.
inté
zm
ények
Gyerm
ekvéd
.
inté
zm
ények
feb
ruár
28.
Gyerm
ekvéd
.
inté
zm
ények
sze
ntm
ise
Szociá
lis
kép
esség
fejl.
sze
ntm
ise
Csalá
di éle
tre
ne
velé
s
márc
ius 7
.
Csalá
di éle
tre
ne
velé
s
Csalá
di éle
tre
ne
velé
s
Csalá
dvéd
.
jog
Csalá
d-
pszic
ho
lógia
SAPIENTIA NAP április 25.
márc
ius 2
1.
Seg
ítő
kap
csola
t és
tan
ácsad
ás
Csalá
di éle
tre
ne
velé
s
sze
ntm
ise
Szociá
l-
po
litik
a
Spe
ciá
lis
gyerm
.véd
.
Gyerm
ekvéd
.
az iskolá
ban
Gyerm
ekvéd
.
az iskolá
ban
Véd
ele
mre
szoru
ló g
y.
Véd
ele
mre
szoru
ló g
y.
Spe
ciá
lis
gyerm
.véd
.
Csalá
dvéd
.
jog
sze
ntm
ise
Sa
pie
nti
a n
ap
: M
eg
sze
nte
lts
ég
az e
gy
há
zi
mo
zg
alm
ak
ba
n
é
s a
me
gs
ze
nte
lt é
let
új
form
áib
an
Csalá
d-
szocio
lóg
ia
máju
s 9
.
Seg
ítség
re s
z.
csalá
dok
máju
s 1
6.
sze
ntm
ise
Gyerm
ekvéd
.
iskolá
ban
márc
ius 1
4.
Gyerm
ekvéd
.
iskolá
ban
Csalá
d-
pszic
ho
lógia
81
ES
TI T
AG
OZ
AT
Hit
tan
ár-
nevelő
ta
nár
(és C
salá
d-
és g
yerm
ekvéd
ő t
an
ár)
meste
rkép
zés (
MA
)
Tan
ítási g
yako
rlat
félé
ve
2008
/09 II. félé
v
Lukács L
.313
Lukács L
.313
Lukács L
.313
Lukács L
.313
13
.00
szü
ne
t
Sa
pie
nti
a n
ap
: M
eg
sze
nte
lts
ég
az e
gy
há
zi
mo
zg
alm
ak
ba
n é
s a
me
gs
ze
nte
lt é
let
új
form
áib
an
Idő
po
ntj
a:
áp
rili
s 2
5.
A r
és
zv
éte
l m
ind
en
ha
llg
ató
na
k k
öte
lező
.
Re
fle
ktí
v p
ed
ag
óg
ia (
cs
alá
dvé
dő
ta
ná
r)
ok
tató
i:
Rie
z A
nd
rea
, B
üki P
éte
r
Re
flek
tív
pe
dag
óg
ia (
hit
tan
ár)
ok
tató
i:
Kots
chy A
nd
rásn
é, F
eke
te L
. A
nd
rás,
Sze
ntv
áry
-Lu
ká
cs E
rika
;
Horv
áth
-Sza
bó
Ka
talin
, R
ob
u M
ag
da
,
Som
og
yin
é P
etik K
risztin
a
11
.45
-
13
.00
feb
ruár
28.
márc
ius 1
4.
máju
s 9
.
313,
211,
212
313,
211,
212
8.4
5-
10
.00
Te
oló
gia
i
szu
pe
rvíz
ió
Te
oló
gia
i
szu
pe
rvíz
ió
Te
oló
gia
i
szu
pe
rvíz
ió
Teo
lóg
iai
szu
pe
rvíz
ió
feb
ruár
14.
10
.15
-
11
.30
Re
fle
ktív
pe
da
gó
gia
Kots
chy B
.
313
Re
fle
ktív
pe
da
gó
gia
(hitta
ná
r)
sze
ntm
ise
313,
211,
212
14
.15
-
15
.30
Re
fle
ktív
pe
da
gó
gia
(csa
lád
vé
dő
ta
ná
r)
Re
fle
ktív
pe
da
gó
gia
(csa
lád
vé
dő
tan
ár)
Sza
km
ai
ide
ntitá
s
tré
nin
g
15
.45
-
17
.00
SAPIENTIA NAP április 25.
313,
211,
212
Sza
km
ai
ide
ntitá
s tré
nin
g
313,
211,
212
Re
fle
ktív
pe
da
gó
gia
(csa
lád
vé
dő
ta
ná
r)
sze
ntm
ise
sze
ntm
ise
sze
ntm
ise
Re
fle
ktív
pe
da
gó
gia
(hitta
ná
r)
Re
fle
ktív
pe
da
gó
gia
(hitta
ná
r)
211,2
12
211,2
12
211,2
12
82
A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola
Szenátusának
2009. február 3-i
Határozata a plágiumról
A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Szenátusa a plágiumról az alábbi határozatot hozta:
A plágium esetére vonatkozóan a Dolgozatírás szabályzat és útmutatóban leírtakat (IV. rész
5. pont 5. alpontjában) az alábbiak szerint egészítjük ki:
A főiskolán beadott bármilyen írásbeli munkára (szemeszerdolgozat, szemináriumi dolgozat,
egyéb beadandók, szakdolgozat) vonatkozóan plágium előfordulása esetén a dolgozat íróját a
dolgozat elégtelenre való értékelése mellett súlyos, akár az intézményből való kizárásig is terjedő
következmények sújthatják.
Annak érdekében, hogy a hallgatók előtt teljesen nyilvánvalóak legyenek a plágium esetei és
annak következményei, a hallgatóknak a tanulmányok elején illetve a szakdolgozat beadásakor erre
vonatkozó nyilatkozatot kell tenniük.
A tanulmányok idején beadandó dolgozatokra vonatkozó nyilatkozatot a 2008/2009-es tanév
második félévében minden hallgatónak meg kell tennie a regisztrációs időszakban. A következő
tanévtől minden hallgatónak a tanulmányai megkezdésekor kell ezt a nyilatkozatot tennie.
A szakdolgozatra vonatkozó nyilatkozatot a szakdolgozat beadásakor kell csatolni a
szakdolgozathoz.
Melléklet:
− A tanulmányok idején beadandó összes írásbeli munkára vonatkozó nyilatkozat
− A szakdolgozatra vonatkozó nyilatkozat
Budapest, 2009. február 3.
Dr. Orosz András Lóránt
rektor
83
NYILATKOZAT AZ ÍRÁSBELI MUNKÁKRÓL
Alulírott (név: .…………………………………………, Neptun-kód: ……………………)
nyilatkozom, hogy a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán általam benyújtandó dolgozataim
a saját, önálló munkáim, melyek megírásakor a Főiskola ide vonatkozó Szabályzatát követem,
figyelembe véve a hivatkozásra vonatkozó előírásokat.
Tudomásul veszem, hogy dolgozat esetén plágiumnak számít:
szó szerinti idézet közlése idézőjel és hivatkozás megjelölése nélkül,
tartalmi hivatkozás a forrás megjelölése nélkül,
más személy publikált gondolatainak saját gondolatként való feltüntetése.
Tudomásul veszem, hogy a plágium bárminemű előfordulása bármely dolgozatomban az
intézményből való kizárásomat vonhatja maga után.
Kijelentem továbbá, hogy a dolgozataim nyomtatott és elektronikus (CD-n beadott vagy e-mailen
beküldött) példányai szövegükben, tartalmukban megegyeznek.
Dátum: ……………….., 20………………
……………….
aláírás
SZAKDOLGOZATI NYILATKOZAT
Alulírott (név: .…………………………………………, Neptun-kód: ……………………)
nyilatkozom, hogy a
………………………………………………….. címen benyújtott szakdolgozat a saját, önálló
munkám, aminek megírásakor a Főiskola ide vonatkozó Szabályzatát követtem, figyelembe véve a
hivatkozásra vonatkozó előírásokat.
Tudomásul veszem, hogy dolgozat esetén plágiumnak számít:
szó szerinti idézet közlése idézőjel és hivatkozás megjelölése nélkül,
tartalmi hivatkozás a forrás megjelölése nélkül,
más személy publikált gondolatainak saját gondolatként való feltüntetése.
Tudomásul veszem, hogy a plágium bárminemű előfordulása szakdolgozatomban az intézményből
való kizárásomat vonhatja maga után.
Kijelentem továbbá, hogy a szakdolgozatom nyomtatott és elektronikus (CD-n beadott) példányai
szövegükben, tartalmukban megegyeznek.
Dátum: ……………….., 20………………
……………….
aláírás