Informális tanulás az 1920-as és 1930-as években Kispesten

Informális tanulás az 1920-as és 1930-as években

KispestenHorváth H. Attila

Pannon Egyetem, Veszprém

A probléma

• Felgyorsult változások• Az egész életre kiterjedő tanulás

– formális, nem formális, informális ~

↓

Iskola szerepének újragondolása– A tanulás értelmezése– Az informális tanulás jelentősége és

elismerése

Informális tanulás ... MTA Pedagógusképzési Albizottság 2011. június 2.

Az informális tanulás

• Az informális tanulás nem ragadható meg egyetlen definícióval. – Szerteágazó és laza fogalom, amely magába foglal

számos különböző tanulási módszert, stílust és elrendezést. Az ~ lehet előre meg nem határozott, vagy

önmagunk által irányított, lehet véletlen és eltervezett. (McGivney, 1999)

– Az ~ az egyén életében jelentős időt és teret tölt ki, még a magasan képzett személyek esetében is (Coombs és Ahmed, 1974)

• „a mindennapi élet természetes velejárója”• „nem feltétlenül tudatos tanulás, és lehet, hogy

maguk az egyének sem ismerik fel tudásuk és készségeik bővülését” (Európai Bizottság, 2000)


Kutatási cél

• Az informális tanulás helye, szerepe korábbi korokban

• Fókusz– Az 1920-as és 1930-as évek– Két, a főváros közelében lévő település– Két ikonikus személy – Puskás és Deák– Mikrokörnyezet


Kérdések

• Az informális tanulás– Jellemzően milyen közösségi

színtereken?– Milyen gyakorisággal, intenzitással?– Mennyire befolyásolta az adott

környezethez tartozás?

– Mennyire volt hatással az egyének életútjára?

– Mennyire tudatosodott a részvevőkben?


Módszerek

• Mikrotörténeti megközelítés• Puskás és Deák életpálya-elemzés• Helyi sajtó• Képanyagok gyűjtése• Interjúk (sporttársak, családtagok, ismerősök)

• Szakirodalmi áttekintés (társadalomtörténeti, szociológiai, neveléstörténeti, helytörténeti)


Mikrotörténet

• Feltárja, hogy „a történelmi folyamatokban miként valósul meg a lehetséges” (N.Davis 1990)

• A reprezentációk befogadása nem passzív aktus

(M. De Certeau 1980)

• „Ahhoz […], hogy helyes fogalmat alkossunk magunknak az uralom (termelés) működéséről (vagyis annak hatékonyságáról), először is vizsgálni kell azokat a machinációkat, manipulációs eljárásokat, melyeket a reprezentációk fogyasztói alkalmaznak a befogadás folyamán.” (Gyáni 1999)

Vizsgálati keretekBronfenbrenner modellje

EGYÉN

Mikrorendszer

Választott korszak

Sajátos jegyek

↕

↓

Kispest, Pestszentlőrinc


Helyszín

• Dinamikusan fejlődő települések


A község neve

Jelenlévő népesség Tényleges szaporodás

1900-ban 1910-ben abszolút számban %-ban

Kispest 9804 fő 30212 fő 20408 208,2Rákospalota 11594 fő 25147 fő 13553 116,9Erzsébetfalva 15732 fő 30970 fő 15238 96,9Petrozsény 7765 fő 12193 fő 4428 57,0Soroksár 8871 fő 13345 fő 4474 50,9

Pestszentlőrinc 7824 fő

Kispest 1922-ben város kb. 52 ezer lakossal

Pestszentlőrinc 1936-ban város 36 489 lakossal

a vizsgált időszakban


Színterek: Család

Deák Dezső bognár - kalocsai földművesMistrik Julianna cseléd

- BesztercebányaBudapest, 9. ker.Pestszentlőrinc, 1927

A családfőgondnok

Purczeld Ferenc lakatos - taksonyi sváb családBíró Margit varrónő - KecskemétBudapest, 8. ker.Kispest, 1929

Mázsamester, futballista


Színterek:Grund

• Játék: ügyesség, feloldódás, küzdelem

• Rangsorok - életkor• Csoporttudat• Szabályok• Példakép követése

- szerepjáték


Színterek: VendéglőkSzínház, mozi, hangversenyek

Bálok, rendezvények

Edzés és meccs után (Székház)

Versenyek (kugli, snapszer stb.)


Cserkészet• Nemzetközi mozgalom

„Az egyesület tagjai 12-18 éves fiúk, akikkel szemben igen nagy követelésekkel lépnek fel. Meg kell ismerkedniök az élet mindennemű követelményeivel, kint kell nekik a szabadban tartózkodniok, meg kell tanulniok kunyhót építeni, fát vágni, tüzet rakni, sütni, főzni, csónakázni, kerékpározni, úszni, gyalogolni. Embereket, állatokat megfigyelni. Meg kell tanulnia a higienikus életmód szabályait, testét mindenféle játékokkal és sportokkal edzenie kell stb. stb. Mindezt az ifjak a szabad délutánokon, a vasár- és ünnepnapokon és a nagy szünidőben gyakorlatilag sajátítják el.”

(Torontál, 1910. júl. 14.)

• Tanoncokkal együttműködés• Kiscserkészek• Leánycserkészet

Cserkészcsapatok száma, 1931

Állami Egyházi Egyéb ∑

162 252 184 598

1933. 4th Jamboree Gödöllő


Cserkészet

• 1927-ben – Kispesten leánycserkészek– 920-as sz. Szent Lőrinc Cserkészcsapat

• csapatok élén hitoktató

• 1936. cserkészház-avatás– cserkésztáborozás

• A politikai reprezentáció fontos szereplői

Levente

• testnevelési törvény (1921. évi LIII. tc., 1924. végr. ut.) minden 12 és 21 év közötti iskolát elhagyó férfinek kötelező testgyakorlás

„1. § A (…) leventeifjak kötelesek legalább 8 hónapon, és legfeljebb 9 hónapon keresztül heti 3 órán át testgyakorlást végezni...

3. § … kötelesek vallásfelekezetük rendes istentiszteletén részt venni...”

5. § Szankciókat tartalmaz

Katonai előképzés


A levente intézmény

• Nem népszerű, a szankciók ellenére kibújnak alóla

• Ha előkerül a futball-labda, akkor nincs gond a feladat elvégzésével (Buzánszky Jenő)

• Cserkészet és levente: tűz és víz! (Sinkovics Imre)

• Testnevelési Bizottság Kispesten– Pályák– 1924-ben 1899 leventeköteles– szervezés, működtetés költsége– szorosabb együttműködés a sportegyesületekkel


Színterek: Egyesületek• Kispesti Általános Ipartestületet• Polgári Kör• Iparos Dalkör• Állami Lakótelepi Kultúregyesület

• Sportegyesületek– 1908. Szentlőrinci Atlétikai Club

– 1909. Kispesti Atlétikai Club


Rejtett tudás

• Beszélni a sportról paradox helyzet– a megértés a test által történik (Bourdieu)

– néma tartomány (Bakcsi)

• „Többet tudunk, mint amennyit el tudunk mondani” (Polányi Mihály)


Színterek: Sportklub

• Szigorú rend és hierarchia– Az idősebb játékost magázzák,– Helyette viszik a szerelést a fiatalok– „A csukáját sem pucolhatta volna”– „Zuhanyozás”– Beavatás

– Kölyök 1-2, ifi 1-2, felnőtt 1-2


Színterek: Sportklub

• Források– Tagdíj– Sportmérkőzések, versenyek,szüret, farsang,

évzáró bálok bevételei– Mecénások támogatásai– Éves segély (város, megye, OTT, politikai, egyházi

szervezetek)


A szurkoló

• A sportklubok tagsága kibővült az alsóbb osztályhoz tartozókkal

• A foci népszerűsége• „A futball viszonylagos ‘osztálysemlegessége’

Magyarországon páratlannak tekinthető.” (Hadas-Karády 1995)


A szurkoló

• Identitás keresés

• A kulturális, a közösségi mintázatok átszármaztatása

• A Fradi-drukker énképe• fontos összetevője a „moralizálásra hajlamosító,

félperifériális léthelyzet által meghatározott kispolgári étosz […] középpontjában az ٠alulról jövő ٠, ٠ tisztességes ٠, ٠ nem megalkuvó ٠,٠ helyesen gondolkodó ٠,٠ rendes magyar ember٠ identifikációs mintája áll” (Hadas-Karády 1995)


Összefoglalás

• Az informális tanulás fontossága– Iskolai tanulás integrációs szerepe– Egyéni életutak/ tanulási utak– Kisközösségek szerveződése– Mintakövetés

Irodalom• BORSI-KÁLMÁN Béla (2008) Az aranycsapat és a kapitánya, Kortárs

Könyvkiadói Kft., Bp.

• BÚZA Péter (1998): Kispest anno: képeskönyv a régi jó világról. Kispest Polgármesteri Hivatal, Bp.

• GERGELY Ferenc (1989): A magyar cserkészet története. 1910-1948. Göncöl Kiadó, Bp.

• GERGELY Ferenc, KISS György (1976): Horthy leventéi. Kossuth Könyvkiadó, Bp.

• GYÁNI Gábor – KÖVÉR György (2006): Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Osiris, Bp.

• HORVÁTH H. Attila (2010): Aranyló rongylabda. Iskolakultúra, 2010/2, 127-134.

• HORVÁTH H. Attila (2011): Az informális tanulás történeti színterei. Iskolakultúra, 2011/4-5, 30-40.

• Jóboru Magda (1972): A köznevelés a Horthy-korszakban. Kossuth Könyvkiadó - Tankönyvkiadó, Bp.

• PONGRÁCZ György (1992): A Bamba. Minden idők legnagyobb gólkirályáról. Deák Ferenc életregénye. SZAC, Bp.

• PUKÁNSZKY Béla (2003, szerk.): Két évszázad gyermekei. A tizenkilencedik-huszadik század gyermekkorának története. Eötvös József Könyvkiadó, Bp.

• TÉGLÁS Tivadar (szerk.,1996): Pestszentlőrinc Krónikája. Múltunkról a mának. Bp.


Irodalom

Bakcsi Botond (2007): Foci és irodalom, avagy játékos közvetítések. Korunk, 2. sz.

Bourdieu, P. (2002): Javaslat a sportszociológia programjára. Korall, 7–8. sz.

Davis, N.Z.(1990): The Shapes of Social History. Histographie,17.30-31

Gyáni Gábor (1999): Az utca és a szalon. Társadalmi térhasználat Budapesten (1870-1940). Új Mandátum, Budapest.

Hadas Miklós és Karády Viktor (1995): Futball és társadalmi identitás. Replika, 17–18. sz. 89–121.

Documents

Informális tanulás az 1920-as és 1930-as években Kispesten