Informatikus szakmai ismeretek - Példatár

INFORMATIKUS SZAKMAI ISMERETEK

PÉLDATÁR Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı szak részére

Dr. Gyurkó György

2011.

Szerzı:

Dr. Gyurkó György

Lektorálta:

Dr. Gubán Ákos

3

TARTALOMJEGYZÉK Feladatok az 1. fejezethez .......................................................................................................... 4 Feladatok a 2. fejezethez .......................................................................................................... 11 Feladatok a 3. fejezethez .......................................................................................................... 28 Feladatok a 4. fejezethez .......................................................................................................... 65 Megoldások – 1. fejezet ........................................................................................................... 85 Megoldások – 2. fejezet ........................................................................................................... 91 Megoldások – 3. fejezet ......................................................................................................... 104 Megoldások – 4. fejezet ......................................................................................................... 120

INFORMATIKUS SZAKMAI ISMERETEK 4

Feladatok az 1. fejezethez 1. feladat

A sorokban álló állítások, az oszlopokban álló mely fogalmakra jellemzıek?

Ada

t

Jele

ntés

Info

rmác

ió

a) Nem sajátja, annak az adatnak, aminek az értelmezésébıl keletkezett.

b) Többféle jelentése lehet.

c) Ilyen egy lábnyom a hóban.

d) A feltételezett értelmezési szabályokat ismerık közössége számára azonos.

e) Konkrét értelmezıhöz köthetı.

f) A döntési, reagálási képességet javítja.

g) Ahhoz, hogy megkapjuk, csak értelmezésre van szükség.

h) Új ismeret

i) Értelmezhetı a mennyisége, amely az adat ismétlése esetén növekszik j) Értelmezhetı a mennyisége, amely az adat ismétlése esetén NEM

növekszik.

2. feladat

A következı táblázat soraiban [állítás], mert [indoklás]

alakú kijelentések találhatók. Tegyen X-et

• az A oszlopba, ha az állítás igaz; • az I oszlopba, ha az indoklás igaz; • az Ö oszlopba, ha az állítás is és az indoklás is igaz, és van összefüggés közöttük; • az N oszlopba, ha egyik sem igaz!

A I Ö N a) [A jelentéstartalom nem azonos az információval], mert [a

jelentéstartalom az azonos értelmezési szabályt alkalmazók mindegyike számára elvben azonos, de nem mindegyikük számára képez új ismeretet].

b) [A jelentéstartalom nem jelent feltétlenül új ismeretet], mert [a jelentéstartalom az adat felhasználásának, a döntési, reagálási képesség megváltozásának a mozzanatához kapcsolódó fogalom].

c) [A jelentéstartalom nem azonos az információval], mert [a jelentéstartalom nem feltétlenül képez új ismeretet].

d) [Az információ az adat értelmezésének mozzanatához kapcsolódó fogalom], mert [az információ az adat értelmezése által szerzett új ismeret]

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK 5

A I Ö N e) [Az információ az adat felhasználásának, a döntési, reagálási

képesség megváltozásának a mozzanatához kapcsolódó fogalom], mert [az adat bármilyen anyagon, alakban, bármilyen hatással elıállított egyszerő vagy összetett jel].

f) [A megbízhatóság, mint minıségi jellemzı az adatra vonatkoztatha-tó], mert [a megbízhatóság azt jelenti, hogy az adatból nyert információ éppen arra a kérdésre válaszol, ami a döntéshozót foglalkoztatja, alkalmas a lehetséges döntési változatok várható következményeinek felmérésére].

g) [Az érthetıség mint minıség az információra vonatkoztatható], mert [az érthetıség az adatnak az a tulajdonsága, hogy a rá alkalmazandó értelmezési szabály határozottan beazonosítható, és ez a szabály ismert az értelmezı számára is, tehát a jelentéstartalmat illetıen nincs bizonytalanság]

3. feladat

Azonosítsa a következı állításokban a specifikált adat komponenseit!

3.1 Állítás: A 466 számú fıkönyvi számla neve „Elızetesen felszámított ÁFA”.

Kategória

Tulajdonság

Objektum

Érték 3.2 Állítás: A forrás típusú számla „tartozik” oldalának elıjele negatív.

Kategória

Tulajdonság

Objektum

Érték 4. feladat

4.1 Tippelje meg, hány bit az alábbi közlések információmennyisége! 1,3

bit 3,3 bit

4,6 bit

5 bit

1. Négy számjegybıl álló, teljesen ismeretlen PIN kódnak valaki elárulja az elsı jegyét.

2. Négy számjegybıl álló, teljesen ismeretlen PIN kódnak valaki elárulja az egyik jegyét, de nem mondja meg melyiket.

3. Négy számjegybıl álló, teljesen ismeretlen PIN kódnak valaki elárulja az elsı jegyét és még egy jegyét, de az utóbbinál nem mondja meg, melyiket.


4.2 Tippelje meg, hány bit az alábbi értesülések információmennyisége! 2,4

bit 3 bit

6,6 bit

8 bit

1. "A dámánál kisebb értékő pikket húztam az 52 lapos – jokerek nélküli – francia kártya csomagból.” (Ilyen csomagban összesen 10 olyan pikk lap van, aminek az értéke kisebb a dámánál.)

2. Négy számjegybıl álló, teljesen ismeretlen PIN kódnak valaki elárulja az elsı 2 jegyét.

3. Szakértık véleménye alapján egy esemény valószínőségét 1/20-nak becsültük, de egy értesülés úgy változtatja véleményünket, hogy az esemény bekövetkeztének valószínősége 2/5.

5. feladat

Két barát találkozik. – Ezer éve nem láttalak! Hogy vagy? – Köszönöm kérdésed. Megnısültem, született három gyermekem. – Igazán, és most hány évesek a gyermekeid? – Kitalálhatod. Az éveik számának (egész számok) szorzata 36. Az éveik számának összege annyi, ahány ablak van a szemben lévı házon. – Kevés szünet után hozzáteszi. – Ja, még azt is meg kell mondanom, hogy a legkisebb (legkevesebb éves) gyerek szeplıs és nagy elálló fülei vannak. a) Hány évesek a gyerekek? b) Becsülje meg, legfeljebb mekkora az második és a harmadik közlés információ-

mennyisége külön-külön! 6. feladat

Jelezze X-szel, hogy a sorokban álló állítások az adatok, illetve információk mely jellemzıire vonatkoztathatók! A kérdéses jellemzıket az oszlopok képviselik. ér

thetısé

g

telje

sség

alka

lmaz

ható

ság

meg

bízh

atós

ág

obje

ktiv

itás

idısz

erősé

g

össz

ehas

onlít

-ha

tósá

g 1. Ennek a jellemzınek, ha az információra vonatkoztatjuk,

kétféle értelmezése is lehet, az egyik a rendelkezésreállási ….

2. Az adatra vonatkoztatva azt jelentheti, hogy jelen vannak a pontos értelmezést lehetıvé tevı társadatok.

3. Az adatra értelmezhetı. 4. Az információra értelmezhetı. 5. Azt jelenti, hogy a közölt információ megfelel a

valóságnak.

6. Az adatnak az a tulajdonsága, hogy a rá alkalmazandó értelmezési szabály határozottan beazonosítható, és ez a szabály ismert és világos az értelmezı számára is.

7. Ez a jellemzı az információra értelmezve azonos a megbízhatósággal.


7. feladat Mi a hiba a következı – szakirodalomban is megtalálható – állításban? "A négybetős magyar szavak információmennyisége 20,52 bit". 8. feladat

8.1 Milyen típusú kommunikációs csatornát képeznek az alábbiak? T

érbe

li

Idıbe

li

Egyszerő telefon

Hangfelvétel, film

Rádióhullám

Postaszolgálat

Papírdokumentum (levél) 8.2 Mi a kapcsolat a redundancia és az elektronikus aláírás között?

Mi a kapcsolat a zaj és az elektronikus aláírás között?

8.3

A redundancia célszerően alkalmazott változatai többféle elınnyel járhatnak, más elıfordulásai viszont kifejezetten hátrányosak lehetnek. A táblázat megfelelı helyére írjon be olyan eseteket – legalább kettıt –, amelyek a redundancia elınyös alkalmazásai, és legalább kettı olyat, amelyek a redundancia hátrányos elıfordulásai közé tartoznak!

Elınyös alkalmazások: Hátrányos elıfordulások:


9. feladat

Az információs rendszer funkciói milyen speciális realizációval bírnak élılények, illetve gazdasági szervezet esetén?

IR funkció Élılény esetén Gazdasági szervezet esetén

Érzékelés, észlelés Érzékszervi funkciók

Mérés, adatgyőjtés

Térbeli csatorna Idegrendszeri funkciók

Tárgyalás, levél, adatközlı hálózat (kábel, rádióhullám)

Reagálás Ösztönös vagy racionális döntésen alapuló cselekvés

Jogszabályokon, szabványokon; szervezeti célokon, szabályokon, tudáson; a problémára vonatkozó adatokon; emberi vagy automatizált döntésen alapuló szervezeti cselekvés.

Idıbeli csatorna Ösztön, feltételes reflex, emlékezet

Nyilvántartott (tárolt) adatok, dokumentumok. – Irattár, adatbázis, adattárház, …

10. feladat

Az alábbi sorok némelyikében • olyan állítások állnak, amelyek vagy objektum vagy esemény jellegő

jelenségre igazak; • olyan jelenségek szerepelnek, amelyek vagy objektum vagy esemény

jellegőek; • olyan adatok szerepelnek, amelyek vagy objektum vagy esemény jellegő

jelenség tulajdonságai. Minden esetben tegyen X-et a megfelelı oszlopba.

Obj

ektu

m

Ese

mén

y

1. Földrajzi hely

2. Bármilyen állapotváltozás

3. Különbözı állapotokat vehet fel.

4. Tulajdonságai nem változnak.

5. Beszerzés, eladás

6. Az élettartama alatt különféle változásoknak lehet kitéve

7. Élılény, személy, társaság

8. Elvont dolog, amely történeti jellemzıkkel bír.

9. Diszpozíciós adatok. 10. Azokat a jellemzıit nevezik törzsadatoknak, amelyek ritkábban változnak

vagy stabilak.


11. feladat

11.1 Mondjon példát

azonos szintő technológiák illesztésének szabványára:

Különbözı operációs rendszerekkel vezérelt gépek kommunikációjának megoldása a hálózati kommunikáció megjelenítési rétegében. Más példa: Különbözı technológiával készült alhálózatok összekapcsolása. egymásra épülı technológiák illesztésének szabványára:

A hálózati kommunikáció rétegei közötti interfészek szabványai.

ember és eszköz (szoftver) illesztésének szabványára:

ergonómiai szabványok vagy megfelelı szakképesítés elıírása az eszköz használatához.

emberek közötti kommunikáció szabványára:

Dokumentum-szabványok, ügyrend, beszámoltatási rend.

11.2 Mondjon példát az IR-re vonatkozó eljárási szabályok alábbi csoportjaira!:

Jogszabályok:

Pl. adatvédelmi tv., elektronikus aláírásról, elektronikus dokumentumok kezelésérıl szóló tv.

Szakterületi (ágazati) eljárási szabványok:

ISO 12207, ISO 17799

Módszertani szabályok, technológiai elıírások:

SSADM, UML, RUP, ITIL

Szervezeti szabályzatok, szervezeti szintő eljárási szabványok:

Testre szabott ISO 9001 vagy testre szabott ISO 12207

Projektszintő eljárási szabványok:

Pl. a projekt egyes termékeinek értékelési szempontjai 12. feladat

12.1 Mi az a két probléma, aminek a megoldása a csomagkapcsolt hálózat gondolatát motiválta? 1. 2. A hálózatok ISO/OSI referenciamodellje szerint a hálózati kommunikációnak melyik az a rétege, amely kifejezetten a csomagkapcsolt megoldásból eredı feladatokat oldja meg?


Mi a feltétele annak, hogy a hálózati kommunikációnak az ISO/OSI referenciamodell szerinti egyik rétegében végzett változtatás (újítás) ellenére a többi rétegben készen adott megoldások változatlanul használhatók legyenek? Indokolja meg, hogy hálózati kommunikáció hétrétegő OSI modellje miért javítja a hálózati alkalmazások szilárdságát?: miért javítja a hálózati rendszerek elemezhetıségét?: miért javítja a hálózati rendszerek karbantarthatóságát?: miért könnyíti meg az összetett hálózatok tervezését?: 12.2 A hálózati kommunikáció OSI referenciamodelljének az oszlopokban adott melyik rétegére (rétegeire) igazak az alábbi sorokban adott állítások?

Fiz

ikai

rét

eg

Ada

tkap

csol

ati r

.

Hál

ózat

i rét

eg

Szá

llítá

si r

éteg

Vis

zony

réte

g

Meg

jele

níté

si r

.

Alk

alm

azás

i r.

1. Ebben mőködik a repeater.

2. Ezekbe tartozó funkciókat lát el a bridge.

3. Ezekbe tartozó funkciókat lát el a router.

4. Ebben történik az üzenetek csomagokra bontása. 5. Ebben történik az üzenetek felépítése a beérkezett

csomagokból.

6. Ez a réteg kereteket lát. 7. Ebbe a rétegbe olyan szolgáltatások tartoznak, mint a más

gépen futó alkalmazások felıl érkezı kérések figyelése és a kérés teljesítésére hivatott program indítása.

8. Abból eredı gondokat, hogy a különbözı típusú gépeken (különbözı operációs rendszerekben) eltérı karakter-kódrendszereket, számábrázolási módokat, sorformátumokat alkalmaznak, ennek a rétegnek a szolgáltatásai oldják meg a megfelelı konverziók végrehajtásával.

9. Annak támogatása, hogy a felhasználó távoli gépen bejelentkezhessen, és ottani programot futtathasson.

ADATSZERVEZÉS, ADATELÉRÉS, ADATBÁZISKEZELİ RENDSZEREK 11

Feladatok a 2. fejezethez 1. feladat

A számítógépek memóriájában mi az a legkisebb adattárolási egység?

A számítógépek memóriájában mi az a legkisebb címezhetı adategység?

Az adattartalom milyen jellemzıit határozza meg az attribútum (adatmezı) adattípusa? Melyik kódolt numerikus adattípust célszerő alkalmazni pénzösszegek tárolására?

Milyen gondok merülnek fel és milyen esetben, ha pénzösszegek tárolására nem az elıbbi válaszban adott adattípust használja? 2. feladat

A sorokban adott elemegyütteseket az oszlopokkal adott adatszerkezetek melyikével modellezné? H

alm

az

Sze

kven

cia

Fa

Hál

ó

1. Települések és azokat összekötı utak rendszere.

2. Sorban állók a pénztárnál.

3. Legalább 30 éves, de legfeljebb 40 éves korú férfiak.

4. Egymásra felvett öt pulóver (réteges öltözködés).

5. Szervezeti egységek egy olyan szervezeti struktúrában, amelyben minden szervezeti egységhez egyértelmő adott közvetlen felettes szervezeti egység.

6. Egy konkrét termék felépítése konkrét alkatrészekbıl. (Az alkatré-szek között vannak összetettek,amelyek további alkatrészekbıl épülnek fel.)

7. Mőanyagot tartalmazó alkatrészek.

8. Egymásba helyezett mappák rendszere. Egy mappába több mappát lehet belehelyezni. Egy mappát nem lehet több mappába beletenni.

9. A szerkezetben értelmezett kapcsolatok mentén haladva két elem között csak egyetlen összekötı útvonal létezik, akkor is, ha az irányított kapcsolatokat ellenkezı irányban is igénybe vehetjük.

10. Egy kezdıpontja (belépési pontja) van.

11. Az elemei között több-a-többhöz fokú kapcsolat áll fenn.


3. feladat

A sorokban álló állítás az oszlopokkal adott tárolási szerkezetek közül mely(ek)re igazak? V

ekto

r

List

a

Mul

ti-lis

ta

1. Rendezett tartalom esetén alkalmazható benne a bináris keresés.

2. Hálós szerkezet reprezentálására optimális megoldás.

3. Bármely eleme azonos idı alatt érhetı el.

4. Halmaz és szekvencia tárolására optimális, ha az elemek száma elıre ismert, és jellemzıen nem változik.

5. Halmaz és szekvencia tárolására optimális, ha az elemek száma dinamikusan változik.

6. Faszerkezet is tárolható benne.

7. Némi módosítással olyan faszerkezet is tárolható benne, amelyben az elágazások számának elıre ismert a felsı korlátja.

8. Új elemet vagy új kapcsolatot könnyő beleilleszteni.

4. feladat

A sorokban olvasható állítások az oszlopokkal adott kategóriák közül mely(ek)re igazak?

Fiz

ikai

fájl

Blo

kk

Mezı

Rec

ord

Egy

sz. s

truk

tu-

rált

adat

fájl

1. Rekordokból épül fel.

2. Mezıkbıl épül fel.

3. Blokkokat tartalmaz.

4. Az operációs rendszer a háttértárakon elhelyezett adatoknak egyszerre ilyen egységét olvassa az operatív memóriába.

5. Ezt csak a speciális célalkalmazás ismeri fel.

6. Az operációs rendszer szempontjából a külsı tárakban elhelyezett adatok nyilvántartásának az alapegysége.

7. A specifikált adat számítógépi reprezentációja.


5. feladat

A megfelelı oszlopokba tett X-szel jelezze, hogy az alábbi sorokban álló állítások mely elérési módokra igazak? (Lehetnek olyan állítások, amelyek többféle elérési módra is igazak a felsoroltak közül.)

Sor

os

Dir

ekt

Inde

xsze

kven

ciál

is

1. Külön fájl (vagy tábla) tárolja az összetartozó keresı kulcs és tárolón belüli cím párokat.

2. Az azonos címre utóbb leképezett kulcsot (és a hozzá tartozó rekordot) egy elkülönített túlcsordulási területre helyezik el.

3. Egyik változata egy rendezıfát reprezentál, ami azért gyorsítja a keresést, mert a szükséges összehasonlítások száma nem a kulcsok számával arányosan, hanem csak a fa magasságával arányosan növekszik.

4. Az elérés tartalom szerinti.

5. Nem ismert semmilyen, az adatrekord tartalma és a tárolón belüli címe közötti összefüggés.

6. A rekord tárolási címe a keresı kulcsból egy (matematikai) leképezési eljárással állapítható meg.

7. Egyidejőleg több szempont szerinti keresést is meg tud gyorsítani.

8. Az ilyenfajta elérési módot biztosító állományokat idınként újra kell szervezni.

6. feladat

A következı táblázat egy többszintő indextáblát mutat 9 indexblokkal. Az m blokktípus magasabb indexblokkot, az a blokktípus pedig alapindexblokkot jelöl.

1. indexrekord 2. indexrekord 3. indexrekord 4. indexrekord

Blokk-típus Kulcs Mutató Kulcs Mutató Kulcs Mutató Kulcs Mutató

1. a AB 3 BA 7 DA 9 2. a KA 2 LC 15 NA 4 3. m DA 1 FA 4 JA 6 4. a EC 5 FA 13 5. a PB 8 QA 12 RA 16 6. a GD 1 HE 14 JA 11 7. m NA 2 RA 5 TA 9 8. m JA 3 TA 7 9. a SB 6 TA 10

gyökérblokk

Az alábbi 8. kérdés megválaszolásánál vegye figyelembe: Egy tele blokk akkor osztódik, ha egy ötödik kulcsot kellene éppen elhelyezni benne. Ilyenkor a blokk éppen felezıdik, azaz a két kisebb kulcs a helyén marad, kettı új blokkba megy. Az új (ötödik) kulcs a rendezettségnek megfelelıen adódik hozzá az osztódással kapott fél blokkok valamelyikéhez.


Válaszoljon a következı kérdésekre!

1. Milyen összetett adatszerkezetet reprezentál a többszintő indextábla?

2. Milyen tárolási szerkezetet képez egy indexblokk?

3. Miért képes meggyorsítani a többszintő indextábla a tartalom (kulcs) szerinti keresést?

4. Miben jobb a többszintő indextábla az egyszintőnél?

5. Aktuálisan hány szintje van a fenti indextáblának?

6. A ”TA” kulcsú rekord az adattábla (nem az indextábla) hányadik sorában található?

7. Ebben az indextáblában mennyi kulcs-összehasonlítással állapítható meg, hogy az ”LC” kulcsú rekord az adattábla hányadik sorában található?

8. Maximálisan hány – alkalmasan megválasztott – kulcsot lehet hozzáadni a fenti táblához anélkül, hogy a szintek száma növekedne?

9. Miért kell idınként újraszervez-ni az indextáblákat?

7. feladat

A következı egyedtípus-szerkezetek és az ERD egyaránt a kimenı számlák elıállításához és nyilvántartásához szükséges egyedtípusokat mutatják.

PARTNER (Partnerkód, Partnernév)

PARTNERCÍM (Címazonosító, Partnerkód, Cím)

TERMÉK (Termékkód, Terméknév, ……………………………………..)

TERMÉKÁR (Árazonosító, Termékkód, Ártípus, Egységár, Devizanem, Mértékegység)

ÁR-ÁTSZÁMÍTÁS (Árazonosítóról + Árazonosítóra, Arány) Az Árazonosítóról és az Árazonosítóra az Árazonosító szerepnevei.

VTSZ (VTszám, Megnevezés)

ÁFAMÉRTÉK (VTszám + Érvényesség kezdete, Érvényesség vége, ÁFA mérték)

SZÁMLAFEJ (Számlasorszám, Partnerkód, Címazonosító, Számlatípuskód, Kiállító törzsszáma, Kiállítás dátuma, Elsı nyomtatás dátuma, Nyomtatott példány, Teljesítés dátuma, Fizetési határidı, Fizetési mód) A Kiállító törzsszáma a Törzsszám szerepneve.

FEJSZÖVEG (Számlasorszám + Szövegkód, Szöveg)

SZÁMLATÉTEL (Számlasorszám + Tételsorszám, Termékkód, Mértékegység, Mennyiség, Tételérték)


TÉTELSZÖVEG (Számlasorszám + Tételsorszám + Szövegsorszám, Tételszöveg)

ALKALMAZOTT (Törzsszám, Név)

7.1 Az ERD ábrán pótolja az egyedtípusok neveit, továbbá a TERMÉK hiányzó attribútumát! – Feltételezze, hogy az egyedtípusok legalább 1NF formában állnak! 7.2 A kimenı számlával kapcsolatos egyedtípusok szerkezete alapján határozza meg (x-elje be), hogy az alábbi táblázat soraiban jelzett funkcionális függések közül melyik áll fenn (F), melyik nem (N), melyik közvetlen funkcionális függés (K)!

N F K

1. Számlasorszám � Cím

2. VTszám � ÁFA mérték

3. Termékkód � VTszám

4. Számlasorszám � Partnerkód

5. Számlasorszám � Alkalmazott neve (a kiállítóé)

6. Számlasorszám + Szövegkód � Kiállítás dátuma

7.3 A PARTNERCÍM egyedtípus szerkezetébıl következtetve a Címazonosító meghatározza a Partnerkódot, ennek ellenére a SZÁMLAFEJ egyedtípus szerkezetében mindkettı jelen van. Mire következtet ebbıl a ténybıl?


A SZÁMLAFEJ egyedtípus nincs BCNF formában, mert:

A SZÁMLAFEJ egyedtípus BCNF formában lehet, mert:

7.4 A Teljesítés dátuma, a Fizetési határidı és a Fizetési mód csak a számlák egy kisebb hányadánál van kitöltve, ezért a logikai tervezés szintjén ezeket az attribútumokat egy SZÁMLAFEJ-RÉSZLET egyedtípusba leválasztja.

Határozza meg a SZÁMLAFEJ-RÉSZLET egyedtípus elsıdleges kulcsát!

___________________________________________________________________________

Ábrázolja a SZÁMLAFEJ és SZÁMLAFEJ-RÉSZLET kapcsolatát úgy, hogy kifejezze a kapcsolat fokszámát, valamint opcionális vagy kötelezı minıségét! 7.5 Válaszolja meg a következı kérdéseket! 1. A 7.1-ben kapott modell figyelembe

veszi-e, hogy egy VTszámhoz tartozó ÁFA mérték megváltozhat?

IGEN, mert

NEM, mert

Ha NEM-mel válaszolt, hogyan változtatná meg a modellt, hogy az az említett tényt is figyelembe vegye?

2. A 7.1-ben kapott modell figyelembe veszi-e, hogy egy terméket utóbb esetleg másik VTszám alá sorolhatják be?

IGEN, mert

NEM, mert

Ha NEM-mel válaszolt, hogyan változtatná meg a modellt, hogy az az említett tényt is figyelembe vegye?

8. feladat

A következı egyedtípus-szerkezetek és az egyedkapcsolat diagram összefüggnek egymással. A relációkban a Mozgáskód-alap és a Mozgáskód-kapcsolt szerepnevei a Mozgáskód nak. Hasonlóan az Alap-tételsorszám szerepneve a Tételsorszám nak. Az egyedtípus-szerkezetekben az aláhúzás az elsıdleges kulcsokat jelzi. A relációkról feltételezheti, hogy BCNF normálformában vannak.

DOLGOZÓ (Dolgozókód, Név, Születési idı, Anyja neve, Adóazonosító, TB szám)

DOLGOZÓ-ALKALMAZÁS (Alkalmazáskód, Dolgozókód, Alkalmazás kezdete, Alkalmazás vége, Jogviszony típusa)

SZÁMLAFEJ SZÁMLAFEJ-RÉSZLET


MÉRTÉKEGYSÉG (Mértékegységkód, Megnevezés)

BÉRMOZGÁS (Mozgáskód, Megnevezés, Mozgástípus)

BÉRMOZGÁS-SZÁMLA (Mozgáskód + Számlához kezdete, Számlához vége, T számla száma, K számla száma)

BÉR-ELVONÁS (Mozgáskód-alap + Mozgáskód-kapcsolt + Kapcsolás kezdete, Kapcsolás vége, Elvonástípus)

FIX ELVONÁS (………………………. + F-szabály kezdete, F-szabály vége, …………………………., Összeg)

SÁVOS ELVONÁS (……………………. + S-szabály kezdete + Sáv alsó határa, S-szabály vége, Százalék)

BESOROLÁS (Alkalmazáskód + Mozgáskód + Besorolás kezdete, Besorolás vége, Bértípus, Mértékegységkód, Besorolási bér)

TELJESÍTÉS (……………..……. + ………….……….. + Teljesítés kezdete, Teljesítés vége, Bizonylatkód, Mértékegységkód, Teljesített egység, Elszámolás dátuma)

BÉRTÉTEL (Tételsorszám, Idıszakkód, Bizonylatkód, Alkalmazáskód, ……………………, Összeg, Feladáskód, Alap-tételsorszám)

BÉRFELADÁS (Feladáskód, Fordulónap, Készítés dátuma, Készítı kódja, Megjegyzés) 8.1 Az adatmodellezés összefüggéseire támaszkodva pótolja a hiányzó tulajdonságtípusokat az egyedtípus-szerkezetekben, a hiányzó egyedtípusneveket a kapcsolati hálón (ERD-n), továbbá

TELJESÍTÉS

SÁVOSELVONÁS

stabil kapcsolat

nem stabil kapcsolat


az utóbbin egy hiányzó kapcsolatot. (A hiányzó tulajdonságtípusokra a kapcsolatok alapján következtethet; illetve a kapcsolatokat az idegen kulcsok alapján tudja azonosítani.) 8.2 Hol használta ki az ERD-n adott azon jelzést, hogy az egyik egyedtípus két kapcsolata közül melyik stabil, és melyik nem?

___________________________________________________________________________

___________________________________________________________________________ 8.3 Az alábbi állítások közül melyik igaz (I), melyik hamis (H)? I H

1. A Tételsorszám nem határozza meg a Dolgozókód ot.

2. A Tételsorszám közvetlenül meghatározza a Dolgozókód ot.

3. A modell megengedi, hogy egy teljesítést több bértételben számolják el.

4. A modell megengedi, hogy több teljesítést egy bértételben számolják el.

5. Amennyiben egy teljesítés valamely bértételben lett elszámolva, akkor a modell alapján a teljesítés mutatja, hogy melyik ez a bértétel.

6. A modell megengedi, hogy egy fajta alapmozgást (azaz bért vagy bérjellegő járandóságot) több fajta kapcsolt mozgás (azaz elvonás: járulék, levonás) terhelje.

7. A modell megengedi, hogy egy fajta kapcsolt mozgás (azaz elvonás: járulék, levonás) több fajta alapmozgást (azaz bért vagy bérjellegő járandóságot) terheljen.

8. A modell kifejezi, hogy az egy BESOROLÁS-elıfordulásban a Besorolás kezdete és Besorolás vége dátumokkal adott idıintervallumnak a hivatkozott ALKALMAZÁS-elıfordulásban található Alkalmazás kezdete és Alkalmazás vége dátumokkal adott idıintervallumba kell esni.

8.4 A modellt egészítse ki úgy, hogy amennyiben egy bértétel valamely teljesítés alapján lett elszámolva, akkor a bértétel mutassa, hogy melyik ez a teljesítmény.

___________________________________________________________________________

___________________________________________________________________________ 9. feladat

Az alább következı egyedtípus-szerkezetek (relációk) és az egyed-kapcsolat diagram összefüggnek egymással. A relációkban a Menüpont-mp-azon, a Menü-mp-azon és Pf-mp-azon , mind szerepnevei az Mp-azon -nak. Hasonlóan az Szkalk-érvkezd , az Szkalk-érvvége , az Szkjog-érvkezd és az Szkjog-érvvége , mind szerepnevei az Id ıpont nak. Az egyedtípus-szerkezetekben az aláhúzás az elsıdleges kulcsokat jelzi. A relációkról feltételezheti, hogy BCNF normálformában vannak.

1. ALKALMAZOTT (Alk-azon, Alk-név) 2. HASZNÁLATRÓL NAPLÓ (Alk-azon + Idıpont, …............……..........) 3. IDİPONT (Idıpont) 4. MENÜ (Menü-mp-azon, Menü-fejléc) 5. MENÜBEN MENÜPONT (Menüpont-mp-azon + Menü-mp-azon, Megjelenít-ssz) 6. MENÜPONT (Mp-azon, Mp-név, Mp-típus, Help-file-név)


7. PROGRAM-FUNKCIÓ (Pf-mp-azon, Funkciónév) 8. SZEREPKÖR (Szk-azon, Szk-név) 9. SZEREPKÖRBEN-ALKALMAZOTT (Alk-azon + ………………….. +Szkalk-érvkezd,

Szkalk-érvvége) 10. SZEREPKÖR JOGOSULTSÁGA (.......................... + .......................... + Szkjog-érvkezd,

Szkjog-érvvége)

9.1 Az adatmodellezés összefüggéseire támaszkodva pótolja a hiányzó tulajdonságtípusokat az egyedtípus-szerkezetekben, a hiányzó egyedtípusneveket a kapcsolati hálón. (A hiányzó tulajdonságtípusokra a kapcsolatok alapján – ahol adott a kapcsolat neve, az alapján is – következtethet; illetve a kapcsolatokat az idegen kulcsok alapján tudja azonosítani.) 9.2 A feladatbeli modell egyik egyedtípusa fıtípusa más egyedtípusoknak, melyik ez?

___________________________________________________________________________ Ezen egyedtípusnak mely egyedtípusok az altípusai?

___________________________________________________________________________ 9.3 A modell alapján döntse el, hogy az alábbi állítások közül melyik igaz (I), melyik hamis (H). I H

1. Egy alkalmazott több szerepkört betölthet egyidejőleg.

2. Egy alkalmazott több programfunkcióba is beléphet azonos idıpontban.

3. Azonos menüpont használatára egyidejőleg több szerepkör is jogosult lehet.

4. Azonos menüpont több menüben is megjelenhet.

5. Azonos menüpont azonos menüben többször is megjelenhet.

6. Az Szkalk-érvkezd oszlopot (mezıt) nem kötelezı kitölteni.

MENÜPONT

szkalk_kezd

szkjog_kezd

szkjog_vége

szkalk_vége


I H

7. Az Szkjog-érvvége oszlopot (mezıt) nem kötelezı kitölteni.

8. Egy menüpontból vagy egy programfunkciót lehet indítani, vagy egy újabb (al)menübe lehet belépni.

9. A rendszer a felhasználónak minden egyes menüpontba belépését naplózza. 10. feladat

E feladat alfeladatait az alábbi egyedtípusok és az ERD-jük figyelembe vételével oldják meg!

BIZONYLAT ( BizonylatKód , BizonylatSzám, TranzakcióNév, TranzakcióDátum) SZÁMLATÜKÖR (SzlaTükKód , FkviSzlaSzám, SzlaÉrvKezd, SzlaÉrvVége, SzlaNév, SzlaTipusKód) MÉRTÉKEGYSÉG (MértEgys , MértEgysNév) MÉRTÉKEGYSÉG-ÁTVÁLTÁS (MértEgysr ıl + MértEgysre , ÁtváltArány) CIKK ( CikkSzám , CikkNév, VámTfaSzám, AlapMértEgys)

Értelmezés: Az AlapMértEgys szerepneve MértEgysnek . KÉSZLETTÍPUS ( KészlTipKód , KészlTipNév)

Értelmezés: Lehetséges készlettípusok: anyag, áru, befejezetlen termelés, félkész termék, késztermék.

RAKTÁR (RaktárKód , RaktárCím) KÉSZLETMOZGÁSNEM (KészlMozgásKód , KészlMozgásNév, Irány, Mennyiségi, Értéki)

Értelmezés: Az Irány értékei: Növel ı vagy Csökkent ı. A Mennyiségi és az Értéki attribútumok Igaz/Hamis értékőek lehetnek. Ezek jelzik, hogy az adott készletmozgásnem mennyiségi mozgás, értékbeni mozgás vagy egyszerre mindkettı (Pl. csak mennyiségi mozgás a raktárközi átadás; csak értékbeni mozgás az értékhelyesbítés.)

KÉSZLET-SZÁMLA ( KSzSzabályKód , CikkSzám, KészlTipKód, KSzÉrvKezd, KSzÉrvVége, SzlaTükKód)

Értelmezés: Ha a KészlTipKód attribútum üres, akkor az adott CikkSzám mal azonosított cikk minden készlettípusára azonos szabály szerint adódik a készletszámla.

KÉSZLETMOZGÁS-SZÁMLA (MszSzabályKód , KészlMozgásKód, KészlTipKód, MSzÉrvKezd, MSzÉrvVége, EllenSzlaTükKód)

Értelmezés: Az EllenSzlaTükKód attribútum a készletszámla ellenszámláját határozza meg a KészlMozgásKód dal meghatározott mozgásnem és a KészlTipKód dal meghatározott készlettípus mellett. Ha a KészlTipKód attribútum üres, akkor az adott KészlMozgásKód dal azonosított mozgásnem mellett minden készlettípusra azonos szabály szerint adódik az ellenszámla.

FIFO-ÉRTÉKELÉS ( FiFoSzabályKód , CikkSzám, KészlTipKód, FiFoÉrvKezd, FiFoÉrvVége)

Értelmezés: Ebben a táblában csak olyan cikkek készlettípusaira vonatkozó sorok szerepelnek, amelyekre adott érvényességgel FIFO értékelést alkalmaznak. Ha a KészlTipKód attribútum üres, akkor az adott CikkSzám mal azonosított cikk minden készlettípusára FIFO értékelés vonatkozik az adott érvényességgel. (Tehát egy ilyen sor itt is egy sorhalmazt helyettesít, amelyet úgy kapunk, hogy az adott CikkSzám mellé felvesszük az összes lehetséges KészlTipKód értéket.) Feltételezzük, hogy azokra a cikk-készlettípus párokra, amelyek adott érvényességgel nem szerepelnek a FIFO-ÉRTÉKELÉS táblában, idıszaki átlagáras értékelés vonatkozik.

KÉSZLETMOZGÁS (TételSorszám , Id ıszakKód, BizonylatKód, CikkSzám, KészlTipKód, KészlMozgásKód)


Értelmezés: Ebben a táblában készletmozgás olyan adatai állnak, amelyek attól függetlenül értelmezhetık, hogy a mozgás csak mennyiségben vagy csak értékben vagy mindkét módon könyvelıdik.

KÉSZLET-MENNYISÉGVÁLTOZÁS (MennyTételSorszám , RaktárKód, MértEgys, MennyVáltozás)

Értelmezés: Ebben a táblában készletmozgás mennyiségben könyvelése miatti kiegészítı adatok állnak. A MennyTételSorszám szerepneve TételSorszámnak .

KÉSZLET-ÉRTÉKVÁLTOZÁS (ÉrtékTételSorszám , Összeg, EgységÁrJelz ı, FeladásKód)

Értelmezés: Ebben a táblában készletmozgás értékben könyvelése miatti kiegészítı adatok állnak. Az ÉrtékTételSorszám szerepneve TételSorszám nak. Az EgységÁrJelz ı csak FIFO értékelési mód esetén van kitöltve, és az adott tételre vonatkozó egységárat azonosítja.

10.1 Az egyedtípusok szerkezete alapján a következı egyedkapcsolat diagram dobozaiban pótolja az egyedtípusok neveit, továbbá tüntesse fel a diagramról még hiányzó három kapcsolatot is!

10.2 Milyen következménnyel kell lenni a SZÁMLATÜKÖR egy példánya érvénytelenítésének a KÉSZLETMOZGÁS-SZÁMLA egyes példányaira!

Rõl Re


___________________________________________________ ___________

___________________________________________________ ___________

___________________________________________________ ___________ 11. feladat

11.1 Az alábbi funkcionális függések egyidejőleg fennállnak. Húzza át a közvetett függéseket!

TételSorszám � TranzakcióDátum FeladásKód � FordulóNap

TételSorszám � EszközKód BizonylatKód � BizonylatSzám

SzlaTükKód � FkviSzlaSzám TételSorszám � FeladásKód

SzlaTükKód � SzlaÉrvKezd EszközKód � EszközNév

TételSorszám � BizonylatKód TételSorszám � EllenSzlaTükKód

SzlaTükKód � SzlaÉrvVége EszközKód � Els ıAktiválásDátum

TételSorszám � Összeg BizonylatKód � TranzakcióNév

BizonylatKód � TranzakcióDátum TételSorszám � EszközMozgásKód

TételSorszám � EszközNév FeladásKód � FeladásKészítésDátum

EszközKód+EszközSzlaTip+EszközSzlaÉrvKezd � EszközSzlaÉrvVége

EszközKód+EszközSzlaTip+EszközSzlaÉrvKezd � SzlaTükKód

EszközMozgásKód � EllenSzlaTükKód

TételSorszám � FeladásKészítésDátum

EszközMozgásKód � EszközMozgásNév

EszközKód+EszközSzlaTip+EszközSzlaÉrvKezd � FkviSzlaSzám 11.2 Adja meg az összes olyan normalizált (BCNF) egyedtípus szerkezetét, amely az áthúzások után megmaradt közvetlen függésekbıl következik!

___________________________________________________ ___________

___________________________________________________ ___________

___________________________________________________ ___________

___________________________________________________ ___________

___________________________________________________ ___________

___________________________________________________ ___________

___________________________________________________ ___________

___________________________________________________ ___________

___________________________________________________ ___________

___________________________________________________ ___________

___________________________________________________ ___________


___________________________________________________ ___________

___________________________________________________ ___________

___________________________________________________ ___________

___________________________________________________ ___________

11.3 Ábrázolja ERD-vel a kapott egyedtípusok kapcsolatait! Vegye figyelembe, hogy az EllenSzlaTükKód szerepneve a SzlaTükKód -nak!

12. feladat

12.1 Az alábbi függések egyidejőleg állnak fenn. Ennek ismeretében húzza át a közvetett függéseket!

1. Számlasorszám + Tételsorszám � Mértékegység 14. VTszám � VTSZmegnevezés

2. Számlasorszám + Tételsorszám � Mennyiség 15. Árazonosító � Termékkód

3. Számlasorszám + Tételsorszám � Tételérték 16. Árazonosító � Egységár

4. Számlasorszám + Tételsorszám � Partnernév 17. Árazonosító � VTSZmegnevezés

5. VTszám + Érvényesség kezdete � ÁFA mérték 18. Partnerkód � Partnernév

6. Termékkód � VTszám 19. Számlasorszám � Partnerkód

7. Számlasorszám + Tételsorszám � Termékkód 20. Termékkód � VTSZmegnevezés

8. Számlasorszám � Teljesítés dátuma 21. Számlasorszám � Fizetési mód

9. Számlasorszám � Fizetési határidı 22. Termékkód � Terméknév

10. Számlasorszám + Tételsorszám + Szövegsorszám � Terméknév

11. Számlasorszám + Tételsorszám + Szövegsorszám � Tételszöveg

12. Számlasorszám + Tételsorszám � VTSZmegnevezés

13. Számlasorszám + Tételsorszám + Szövegsorszám � Fizetési határidı 12.2 Határozza meg az elıbbi alfeladatban megmaradt közvetlen függésekbıl következı normalizált (BCNF) egyedtípusok szerkezetét (egyedtípus neve, attribútumai, elsıdleges kulcs aláhúzva)!

…………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………..


…………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………..

13. feladat

13.1 A következı ERD ugyanazon egyedtípusokat tartalmazza, mint amiknek a szerkezete alább látható. Az adatmodellezési ismereteire támaszkodva pótolja az egyedtípusok nevét az ERD dobozaiban, valamint a hiányzó attribútumokat a JELENTÉS-SZÁMLA egyedtípus szerkezetében. Feltételezheti, hogy az egyedtípusok normalizáltak. Vegye figyelembe, hogy a Tartozik fıkönyvi számlakód és a Követel fıkönyvi számlakód szerepnevei a Fıkönyvi számlakód-nak. Az Alap mozgáskód és a Követı mozgáskód szerepnevei a Mozgáskód-nak. A Jelentéskód+Jelentéssor-számról és a Jelentéskód+Jelentéssor-számra szerepnevei a Jelentéskód+Jelentéssor-szám összetett tulajdonságnak.

SZÁMLATÜKÖR (Fıkönyvi számlakód, Fıkönyvi számlaszám, Számla érvkezd, Számla érvvége, Számlanév, Számlatípuskód)

MOZGÁSKÖNYVELÉS (Mozgáskód + Szabály érvkezd, Szabály érvvége, Tartozik fıkönyvi számlakód, Követel fıkönyvi számlakód)

MOZGÁS (Mozgáskód, Mozgás megnevezés) KAPCSOLT MOZGÁS (Alap mozgáskód + Követı mozgáskód + Lépcsı, Mozgáskapcsolat) TÉTEL (Idıszakkód + Tételsorszám, Bizonylatkód, Tartozik fıkönyvi számlakód,

Követel fıkönyvi számlakód, Összeg) JELENTÉS (Jelentéskód, Jelentés megnevezés, Kötelezı-jelzı, Jelentésjelleg, Átváltó szorzó,

Kapcsolatjelleg)


JELENTÉS-KÉSZÍTÉS (Jelentéskód + Készítés-sorszám, Fordulónap, Készítés dátuma, Készítı kódja, Megjegyzés)

JELENTÉSSOR (Jelentéskód + Jelentéssor-szám, Jelentéssor megnevezés, Sortípus, Sorelıjel)

JELENTÉS-SZÁMLA (…………………… + …………………… + …………………….. )

ÁTSOROLÁS (Jelentéskód + Készítés-sorszám + Jelentéssor-számról + Jelentéssor-számra, Összeg) 13.2 Milyen kritériumokat kell teljesíteni az egyedtípus elsıdleges kulcsának?

…………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………..

………………………………………………………………………………………………….. Milyen típusú adatbázisok esetén érvényes az a szabály, hogy a kapcsolatokat idegen kulcsokkal kell képviseltetetni?

………………………………………………………………………………………………….. Milyen jellegő rendszerek adatbázisának tervezésénél kell törekedni a minimális redundanciára?

………………………………………………………………………………………………….. 14. feladat A következı ERD és az egyedtípus-szerkezetek összetartoznak. Az elsıdleges kulcsokat aláhúzás jelöli. Feltételezheti, hogy a modell BCNF normálformában van.

ÁFATÉTEL (Áfatételsorszám, Tételsorszám-alap, Tételsorszám-adó, ………………………., Áfakulcskód, Teljesítésdátum, Áfaalapösszeg, Bevallássorszám) A Tételsorszám-alap és a Tételsorszám-adó szerepnevei a Tételsorszámnak (az Áfatételsorszámra ez nem igaz).

ÁFAALÁBONTÁS (Áfatételsorszám + Szempontkód, Bontott alaprész) ÁFABEVALLÁS (Bevallássorszám, Fordulónap, Készítésdátum, Készítıkód, Megjegyzés)

A Készítıkód szerepneve a Törzsszámnak. PARTNER (Partnerkód, Partnernév, Székhelycímkód, Postacímkód, Telefonkód)

A Székhelycímkód, a Postacímkód és a Telefonkód szerepnevei a Címkódnak. PARTNERSZÁMLA (Partnerszámlasorszám, Partnerkód, Partnerszámlaérvkezd,

Partnerszámlaérvvége, Bankszámlatípus, Bankszámlaszám) ELÉRHETİSÉG (Címkód, Címtípus, Címszöveg) ALKALMAZOTT(Törzsszám, Alkalmazottnév, Beosztás) SZÁMLATÜKÖR (Számlatükörkód, Számlaérvkezd, Számlaérvvége, Fıkviszámla,

Számlanév, Számlatípuskód) FORGALOMTÉTEL (Tételsorszám, Idıszakkód, Számlatükörkód, Számlaoldal, Összeg,

Bizonylatkód) FOLYÓSZÁMLA (Folyószámlakód, Partnerkód, Fizetési határidı, Bizonylatkód.) FOLYÓSZÁMLATÉTEL (Folyószámlakód + Tételsorszám, Elıjelesösszeg) ÁFAKULCS (Áfakulcskód, Áfakulcsérvkezd, Áfakulcsérvvége, Áfamérték,

Áfakulcsmegnevezés) ÁFATÍPUS (Áfatípuskód, Áfatípusérvkezd, Áfatípusérvvége, Áfatípusnév)


SPECIÁLIS SZÁMLA (Számlatükörkód + Specialitásérvkezd, Specialitásérvvége, Specialitásjelzı)

14.1 Az adott egyedtípus-szerkezetek alapján pótolja az egyedtípusok nevét az ERD-ben, valamint az utóbbi alapján a hiányzó idegen kulcs nevét az ÁFATÉTEL egyedtípus szerkezetében.

14.2 A feladatban adott modell alapján határozza meg, hogy az alább jelölt függések közül a következı állítások melyike igaz:

• A függés fennáll, de nem közvetlen. (F) • A függés fennáll és közvetlen. (K) • A függés nem áll fenn. (N)

F K N 1. Folyószámlakód + Tételsorszám � Számlanév X 2. Partnerszámlasorszám � Folyószámlakód X 3. Áfatételsorszám � Alkalmazottnév X 4. Folyószámlakód + Tételsorszám � Partnerszámlasorszám X 5. Partnerszámlasorszám � Folyószámlakód + Tételsorszám X 6. Áfatételsorszám � Áfatípuskód X


15. feladat Dolgozza ki egy olyan adatbázis adatmodelljét, amely társaságok jegyzett tıkéjének nyilván-tartására szolgál (tulajdonosonkénti megbontásban, történetileg alapítástól megszőnésig, csak névértékben). – Akár a jegyzett tıke változását, akár a tulajdonosi összetétel vagy tulajdonosi részarány változását új társasági szerzıdés rögzíti. Azonos (természetes vagy jogi személy) több társaságban lehet tulajdonos akár egyidejőleg is. Egyes társaságok tulajdonosai között lehetnek más társaságok is. Emiatt a modell fejezze ki, hogy a tulajdonos társaság melyik tulajdonos egyeddel azonos.

A modell szerinti adatbázis alkalmas legyen a következı kérdések megválaszolására: 1. Adott nevő tulajdonos adott nevő társaságnak mely szerzıdések szerint (volt) tulajdonosa? 2. Adott nevő tulajdonos adott idıpontban mely társaságoknak (volt) a tulajdonosa? 3. Adott nevő társaságnak adott idıpontban kik (voltak) a tulajdonosai?

Adja meg az egyedtípusok szerkezetét, és ERD-vel adja meg a köztük lévı kapcsolatokat!



Az alfeladatokat a következı táblaszerkezetek figyelembe vételével oldja meg! A kövéren szedett attribútumnevek az elsıdleges kulcsot (vagy annak részeit) jelölik. BERMOZGAS_TART_KOV (Mozgaskod + Szamlahoz_kezdete , Szamlahoz_vege,

T_szamla_szama, K_szamla_szama) Ezen tábla adott sora azt mutatja, hogy adott mozgáskódú bértételeket a Szamlahoz_kezdete és a Szamlahoz_vege dátumokkal meghatározott idıintervallumban milyen tartozik, illetve követel fıkönyvi számlaszámokra kell könyvelni. Ha a mozgáskód és a fıkönyvi számlaszámok összerendelése érvényességének vége még ismeretlen (még nem járt le), akkor a Szamlahoz_vege egy nagyon távoli idıpont (4000. jan. 1.) dátumát tartalmazza.

BERBOL_ELVONAS (Mozgaskod_alap + Mozgaskod_elvonas + Kapcsolat_kezdete , Kapcsolat_vege, Elvonas_tipus) Ezen tábla adott sora azt mutatja, hogy a Mozgaskod_alap -pal adott mozgáskódú járandóságtételbıl számítandó egy Mozgaskod_elvonas -sal adott mozgáskódú elvonás. E kapcsolat a Kapcsolat_kezdete és a Kapcsolat_vege dátumokkal meghatározott idıintervallumban érvényes. Ha a kapcsolat érvényességének vége még ismeretlen (még nem járt le), akkor a Kapcsolat_vege egy nagyon távoli idıpont (4000. jan. 1.) dátumát tartalmazza.

BER_ELSZ_TETEL ( Tetelsorszam , Alkalmazaskod, Teljesitesdatum, Mozgaskod, Osszeg, Feladaskod) Ezen tábla sorai bér- vagy elvonásösszegeket tartalmaznak, adott sor összegét olyan tartozik, illetve követel fıkönyvi számlapárra (T_szamla_szama, K_szamla_szama ) kell könyvelni, amelyet a BERMOZGAS_TART_KOV soraiban adottak közül a Mozgaskod és a Teljesitesdatum alapján lehet kiválasztani. (Az utóbbira a mozgáskód és a fıkönyvi számlaszámok aktuális bértételre érvényes összerendelésének meghatározása céljából van szükség.) – A még nem könyvelt (nem feladott) bértételekben a Feladaskod üres (Null értékő).

FELADASTETEL (T_szamla_szama + K_szamla_szama + Feladaskod, Feladott_osszeg) A tábla egy-egy sorában álló Feladott_osszeg az adott feladás által érintett bértételek közül az összes olyanból győjtıdik, amelyeket éppen a T_szamla_szama, K_szamla_szama fıkönyvi számlapárra kell könyvelni. (Tehát egy feladástétel általában több bértétel összegzésével áll elı.)

FELADAS(Feladaskod , Fordulonap) Ezen tábla egyetlen sort tartalmaz, ami az aktuálisan végrehajtandó bérfeladásra vonatkozó feladáskódot és a fordulónap dátumát tartalmazza.

1.1 Írjon olyan SQL parancsot, amely a BER_ELSZ_TETEL tábla mindazon – járandóságot tartalmazó – sorairól, amelyeket elvonással kell terhelni a BERBOL_ELVONAS táblában tárolt sorok szerint, az alábbi kétoszlopos sorokat listázza ki!

Tételsorszám Milyen (mozgáskódú) elvonás terheli

ADATBÁZIS DEFINIÁLÁSA ÉS KEZELÉSE 29

(Ha egy adott Tetelsorszam mal azonosított sorban álló összeget többféle elvonás is terhel, akkor arról több sornak kell megjelenni a kimeneti listán.)

___________________________________________________ ___________

___________________________________________________ ___________

___________________________________________________ ___________

___________________________________________________ ___________

___________________________________________________ ___________

___________________________________________________ ___________

___________________________________________________ ___________ 1.2 Egészítse ki a következı SQL parancsot úgy, hogy a parancs új bérfeladás-sorokat hozzon létre a FELADASTETEL táblában! A feladássorok azokból a BER_ELSZ_TETEL sorokból készülhetnek, amelyekben a Feladaskod még üres, és a Teljesitesdatum nem haladja meg a Fordulonap ot. A Feladaskod ot a FELADAS táblából kell venni.

INSERT INTO FELADASTETEL (T_szamla_szama, K_szamla_szama, Feladaskod, Felado tt_osszeg)

SELECT ____________________________________________ ___________

___________________________________________________ ___________

___________________________________________________ ___________

FROM BER_ELSZ_TETEL BT, BERMOZGAS_TART_KOV TK, FELADAS F

WHERE BT.Feladaskod _______________________________ ___________

AND Teljesitesdatum _______________________________ ___________

AND TK.Mozgaskod __________________________________ ___________

AND TK.Szamlahoz_kezdete __________________________ ___________

AND _______________________________________________ ___________

GROUP BY __________________________________________ ___________

1.3 Egészítse ki a következı SQL parancsot úgy, hogy a parancs mindazon BER_ELSZ_TETEL sorokba beírja a FELADAS táblából vett Feladaskod értéket, amelyekbıl az elızı alfeladat szerinti feladástételek készültek; azaz amelyekben a Feladaskod még üres, és a Teljesitesdatum nem haladja meg a Fordulonap ot!

__________________ BER_ELSZ_TETEL BT

SET Feladaskod = (SELECT __________________________ ___________

FROM FELADAS F

WHERE ___________________________ ___________

AND ___________________________ __________)


2. feladat

Az alfeladatok megoldásához az alábbi szerkezető egyedtípusokat (táblákat) kell felhasználni.

SZÁMLATÜKÖR (Számlatükörkód , Fkvi_számlaszám, Szla_érvkezd, Szla_érvvége, Számlanév, Számlatípuskód, Gyüj t ıszint) FKVISZLA_FORGALOM (Tételsorszám , Id ıszakkód, Számlatükörkód, Számlaoldal, Összeg, Bizonylatkód) BIZONYLAT ( Bizonylatkód , Tranzakció_megnevezés, Könyvelésdátum, Bizonylatszám) SZÁMLAOLDAL_ELİJEL ( Számlatípuskód + Számlaoldal , El ıjel) Megjegyzés: Az El ıjel értékei 1 és –1. GYŐJTİLEÍRÓ ( Győjt ıszámla_kód + Alszámla_kód + Gyüjt ıhöz_érvkezd, Gyüjt ıhöz_érvvége) Megjegyzés: A Gy őjt ıszámla_kód és az Alszámla_kód szerepnevei a Számlatükörkódnak. A Gyüjt ıhöz_érvvége üres is lehet.

2.1 Pótolja az alábbi CREATE VIEW parancs hiányzó részeit úgy, hogy az eredménye tartalmazza a megfelelı Könyvelésdátum és Fkvi_számlaszám oszlopokat is, továbbá a Számlaoldal és az Összeg helyett a megfelelı elıjellel ellátott El ıjeles_összeg álljon benne. A megfelelı elıjelet a SZÁMLAOLDAL_ELİJEL tartalma alapján lehet megállapítani.

CREATE VIEW Kiegészített_el ıjeles_forgalom (Tételsorszám, Id ıszakkód, Számlatükörkód, El ıjeles_összeg, Bizonylatkód, Könyvelésdátum, Fkvi_számlaszám) AS SELECT Tételsorszám, Id ıszakkód, Számlatükörkód, __________________, F.Bizonylatkód, Könyvelésdátum, Fkvi_számlas zám) FROM FKVISZLA_FORGALOM F, SZÁMLATÜKÖR S, BIZONYLAT B,

______________________________ E

WHERE S.________________________ = F.______________ ___________

AND E.________________________ = S.______________ ___________

AND E.________________________ = F.______________ ___________

AND B.________________________ = F.______________ ___________ 2.2 Az elızı alfeladatban adott Kiegészített_el ıjeles_forgalom view felhaszná-lásával írja meg a számlaosztály-egyenlegek lekérdezését egy adott (mérleg)idıszakra vonat-kozóan (Id ıszakkód = Adott_id ıszak ). Kimenet:

Számlaosztály Egyenleg

SELECT ______________________________ AS Számlaoszt ály,

______________________________ AS Egyenleg

FROM __________________________________________

WHERE __________________________________________

_________________________________________________


2.3 Pótolja az alábbi SELECT parancs hiányzó részeit úgy, hogy annak eredménye a győjtıszámlák egyenlegeinek egy adott (mérleg)idıszakra vonatkozó (Id ıszakkód = Adott_id ıszak ) listája legyen! A lekérdezés a 2.1 alfeladatban adott Kiegészí-tett_el ıjeles_forgalom view felhasználásával történjen! A győjtési szabályokat (adott érvényességi intervallummal melyik győjtıszámlára mely alszámlákról kell egyenlegezni) a GYŐJTİLEÍRÓ tartalmazza. Adott Kiegészített_el ıjeles_for-galom -sorra olyan szabálysorok érvényesek, amelyek Könyvelésdátum a a szabály érvé-nyességi intervallumába esik. Kimenet:

Győjt ıszámla száma Egyenleg

SELECT ______________________________ AS [Gy őjt ıszámla száma],

______________________________ AS Egyenleg

FROM GYŐJTİLEÍRÓ G, __________________________________ F,

_________________________________ S

WHERE F.Id ıszakkód = Adott_id ıszakód

AND S.________________________ = G._____________ ___________

AND F.________________________ = G._____________ ___________

AND Gy őjt ıhöz_érvkezd <= F.____________________________

AND ( F.__________________________ <= Gy őjt ıhöz_érvvége

OR __________________________________________ ___ )

___________________________________________________ ___________

2.4 Hol és hogyan változik az elızı alfeladat megoldása, ha a Gyüjt ıhöz_érvvége mindig ki van töltve úgy, hogy azon (érvényes) sorokban, amelyeknél az érvényesség vége még nem ismert, nagyon nagy dátumot (pl. 4000.12.31.) tartalmaz?

___________________________________________________ ___________

___________________________________________________ ___________

3. feladat

Az alfeladatok megoldásához szükséges egyedtípusok (táblák) szerkezete:

BIZONYLAT ( BizonylatKód , BizonylatSzám, TranzakcióNév, TranzakcióDátum)

SZÁMLATÜKÖR (SzlaTükKód , FkviSzlaSzám, SzlaÉrvKezd, SzlaÉrvVége, SzlaNév, SzlaTipusKód)

ESZKÖZTÍPUS ( EszközTipKód , EszközTipNév) Értelmezés: Az eszköztípus alatt olyan kategóriákat kell érteni, mint immateriális javak; ingatlanok; jármővek; gépek, berendezések, felszerelések; tenyészállatok.

ESZKÖZ ( EszközKód , EszközNév, EszközTipKód,Els ıAktiválásDátum) Értelmezés: Konkrét eszközök nyilvántartása.


ESZKÖZMOZGÁSNEM (EszközMozgásKód ,EszközMozgásNév, EllenSzlaTükKód, MozgásVezérl ı)

Értelmezés: Az EllenSzlaTükKód (a SzlaTükKód szerepneve) lehet üres is. A MozgásVezérl ı egy összetett kód, amely azt vezérli, hogy a mozgás mit változtat (bruttó értéket, terv szerinti értékcsökkenést vagy terven felüli értékcsökkenést) és milyen irányban (növeli vagy csökkenti). Tehát a MozgásVezérl ı határozza meg, hogy a mozgás az EllenSzlaTükKód -dal mutatott ellenszámla mellett melyik eszközszámlát érinti, és azt melyik (T vagy K) oldalán. A lehetséges MozgásVezérl ı értékei: 1. Aktiválás 2. Terv szerinti értékcsökkenés, 3. Terven felüli visszaírása, 4. Kivezetés – bruttó érték, 5. Kivezetés – terv szerinti értékcsökkenés, 6. Kivezetés – terven felüli értékcsökkenés .

LEÍRÁS ( ÉrtCsökKód , Alap, Képlet, TörvényJelz ı) Értelmezés: Eszközöktıl független leírási szabályok nyilvántartása. Alap : pl. B: bruttó érték; N: nettó érték; A: nincs számítás, a leírás-összeget a felhasználó közvetlenül adja meg; X: nincs számítás (0 leírás). Képlet : Számítási képlet. Üres is lehet. TörvényJelz ı: A számviteli törvény vagy az adótörvény szerinti számítás.

ESZKÖZLEÍRÁS ( EszközKód + LeírásÉrvKezd , LeírásÉrvVége, ÉrtCsökKód, MaradványÉrték, EszközMozg ásKód)

Értelmezés: Az EszközKód dal adott konkrét eszközre LeírásÉrvKezd érvényességgel alkalmazható leírási szabályok nyilvántartása. ÉrtCsökKód : A leírási szabály azonosítója. MaradványÉrték : A leírást számító képlet egyik bemenete (ha LEÍRÁS.Alap értéke B vagy N). EszközMozgásKód: A terv szerinti értékcsökkenés mozgásnem azonosítója.

ESZKÖZMOZGÁS (TételSorszám , Id ıszakKód, BizonylatKód, EszközKód, EszközMozgásKód, Összeg, Fe ladásKód)

Értelmezés: Ebben a táblában vannak a tényleges értékmozgások. A FeladásKód csak a mozgás feladásakor töltıdik ki.

3.1 SQL-ben írja meg azt a lekérdezést, amelynek a kimenetét az ESZKÖZMOZGÁSNEM sorai képezik azzal a változtatással, hogy bennük az EllenSzlaTükKód helyett EllenSzlaSzám álljon, amely a megfelelı FkviSzlaSzám értéket tartalmazza!

…………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………..

………………………………………………………………………………………………….. 3.2 Egészítse ki a következı lekérdezı parancsot úgy, hogy a lekérdezés meghatározza az eszközök (elsı) aktiváláskor megállapított bruttó értékét! Kimenete!

Eszköz kódja Aktiválás dátuma Bruttó érték

SELECT _______________________ AS [Eszköz kódja],


Els ıAktiválásDátum AS [Aktiválás dátuma], _______________________ AS [Bruttó érték] FROM ESZKÖZ E, BIZONYLAT B, __________________________ X, ESZKÖZMOZGÁSNEM EMN WHERE _______________________ = Els ıAktiválásDátum

AND _______________________ = B.Bizonylatkód

AND _______________________ = E.EszközKód

AND _______________________ = X.EszközMozgásKód

AND _________________________________________________ 3.3 Egészítse ki a következı lekérdezı parancsot úgy, hogy annak kimenetét azok az eszközök képezzék, amelyekre az AdottDátum -mal jelzett idıpontban automatikus számítást elıíró leírási szabály érvényes. A kimenet a következı oszlopokat tartalmazza!

EszközKód EszközNév Alap Képlet

SELECT E.EszközKód, EszközNév, Alap, Képlet FROM ESZKÖZ E, ESZKÖZLEÍRÁS EL, ___________________ X WHERE EL.EszközKód = E.EszközKód AND _________________________ AdottDátum

AND ( _________________________ AdottDátum

____________________________________ )

AND X.ÉrtCsökKód _______________________

AND ____________________________________

3.4 Kérdezze le az olyan eszköztípusokat, amelyekbıl nem létezik eszköz a cégnél!

4. feladat

E feladat alfeladatait az alábbi egyedtípusok figyelembe vételével oldják meg!

BIZONYLAT ( BizonylatKód , BizonylatSzám, TranzakcióNév, TranzakcióDátum) SZÁMLATÜKÖR (SzlaTükKód , FkviSzlaSzám, SzlaÉrvKezd, SzlaÉrvVége, SzlaNév, SzlaTipusKód) CIKK ( CikkSzám , CikkNév, VámTfaSzám, AlapMértEgys)

Értelmezés: Az AlapMértEgys szerepneve MértEgysnek . KÉSZLETTÍPUS ( KészlTipKód , KészlTipNév)

Értelmezés: Lehetséges készlettípusok: anyag, áru, befejezetlen termelés, félkész termék, késztermék.

KÉSZLETMOZGÁSNEM (KészlMozgásKód , KészlMozgásNév, Irány, Mennyiségi, Értéki)

Értelmezés: Az Irány értékei: Növel ı vagy Csökkent ı. A Mennyiségi és az Értéki attribútumok Igaz/Hamis értékőek lehetnek. Ezek jelzik, hogy az adott készletmozgásnem mennyiségi mozgás, értékbeni mozgás vagy egyszerre mindkettı (Pl.


csak mennyiségi mozgás a raktárközi átadás; csak értékbeni mozgás az értékhelyesbítés.)

KÉSZLETMOZGÁS-SZÁMLA (MszSzabályKód , KészlMozgásKód, KészlTipKód, MSzÉrvKezd, MSzÉrvVége, EllenSzlaTükKód)

Értelmezés: Az EllenSzlaTükKód attribútum a készletszámla ellenszámláját határozza meg a KészlMozgásKód dal meghatározott mozgásnem és a KészlTipKód dal meghatározott készlettípus mellett. Ha a KészlTipKód attribútum üres, akkor az adott KészlMozgásKód dal azonosított mozgásnem mellett minden készlettípusra azonos szabály szerint adódik az ellenszámla.

FIFO-ÉRTÉKELÉS ( FiFoSzabályKód , CikkSzám, KészlTipKód, FiFoÉrvKezd, FiFoÉrvVége)

Értelmezés: Ebben a táblában csak olyan cikkek készlettípusaira vonatkozó sorok szerepelnek, amelyekre adott érvényességgel FIFO értékelést alkalmaznak. Ha a KészlTipKód attribútum üres, akkor az adott CikkSzám mal azonosított cikk minden készlettípusára FIFO értékelés vonatkozik az adott érvényességgel. (Tehát egy ilyen sor itt is egy sorhalmazt helyettesít, amelyet úgy kapunk, hogy az adott CikkSzám mellé felvesszük az összes lehetséges KészlTipKód értéket.) Feltételezzük, hogy azokra a cikk-készlettípus párokra, amelyek adott érvényességgel nem szerepelnek a FIFO-ÉRTÉKELÉS táblában, idıszaki átlagáras értékelés vonatkozik.

KÉSZLETMOZGÁS (TételSorszám , Id ıszakKód, BizonylatKód, CikkSzám, KészlTipKód, KészlMozgásKód)

Értelmezés: Ebben a táblában készletmozgás olyan adatai állnak, amelyek attól függetlenül értelmezhetık, hogy a mozgás csak mennyiségben vagy csak értékben vagy mindkét módon könyvelıdik.

KÉSZLET-ÉRTÉKVÁLTOZÁS (ÉrtékTételSorszám , Összeg, EgységÁrJelz ı, FeladásKód)

Értelmezés: Ebben a táblában készletmozgás értékben könyvelése miatti kiegészítı adatok állnak. Az ÉrtékTételSorszám szerepneve TételSorszám nak. Az EgységÁrJelz ı csak FIFO értékelési mód esetén van kitöltve, és az adott tételre vonatkozó egységárat azonosítja.

4.1 SQL-ben írja meg azt a lekérdezést, amelynek a kimenetét a KÉSZLETMOZGÁS-SZÁMLA sorai képezik azzal a változtatással, hogy bennük, az EllenSzlaTükKód helyett a megfelelı FkviSzlaSzá m álljon!

…………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………..

………………………………………………………………………………………………….. 4.2 Egészítse ki a következı lekérdezı parancsot úgy, hogy annak kimenetét az AdottDátum -mal jelzett idıpontban NEM FIFO-értékeléső cikk-készlettípus párok képezzék. A kimenet a következı két oszlopot tartalmazza!

CikkSzám KészlTipKód


SELECT ___________________________

FROM CIKK AS C, KÉSZLETTÍPUS AS K

WHERE _____________ (SELECT *

FROM ___________________ AS X

WHERE X.____________ = C.____________

AND (X.____________ = K.____________

OR X.___________________ ______ )

AND _________________ <= AdottDátum

AND (AdottDátum <= __________ _______

OR _____________________ ______ ) 4.3 Egészítse ki a következı lekérdezı parancsot úgy, hogy annak kimenetét a KÉSZLET-ÉRTÉKVÁLTOZÁS sorokból képzett azon fıkönyvi forgalomtételek képezzék, amelyek a készletszámla megfelelı ellenszámlájának „tartozik” oldalát érintik. Használja ki, hogy ilyen forgalomtételek azokból a KÉSZLET-ÉRTÉKVÁLTOZÁS sorokból képzıdnek, amelyeknek KÉSZLETMOZGÁS-sorát ’Csökkentı’ irányú készletmozgásnem jellemzi. A kimenı forgalomtételek következı oszlopait kell megmutatni: ÉrtékTételSorszám (a KÉSZLET-ÉRTÉKVÁLTOZÁS sorból), FeladásKód (a KÉSZLET-ÉRTÉKVÁLTOZÁS sorból), EllenSzlaTükKód (a megfelelı ellenszámlára mutató kód), ’T’ (a tartozik oldalt jelölı konstans), Összeg (a KÉSZLET-ÉRTÉKVÁLTOZÁS sorból) .

SELECT ÉrtékTételSorszám, Feladáskód, EllenSzlaTükK ód, ’T’, Összeg FROM KÉSZLETMOZGAS KM, [KÉSZLET-ÉRTÉKVÁLTOZÁS] KÉ,

KÉSZLETMOZGÁSNEM KMN, _______________________ _____ X,

BIZONYLAT B

WHERE TételSorszám = _____________________________

AND KMN.KészlMozgasKód = _______________________

AND ____________________________________

AND X.KészlMozgasKód = _____________________

AND..(X.KészlTipKód = ________________________

OR ________________________________ )

AND B.BizonylatKód = _______________________

AND _______________ <= TranzakcióDátum

AND (TranzakcióDátum <= _____________________

OR ________________________________ )

5. feladat

Az alfeladatok megoldásához a következı három egyedtípust (táblát) kell figyelembe venni. Ezek szerkezetében a kövéren szedett nevek az elsıdleges kulcsot jelzi.

DEVIZASZAMLA ( Szamlaszam , Szamlatulajdonos_szam, Devizajel, Lekot_idotartam)

KAMATLAB (Devizajel+Lekot_idotartam+Kamatvalt_datum , Kamatlab)


SZAMLAMOZGAS (Szamlamozgasszam , Szamlaszam, Mozgaskod, Mozgas_datum, Mozgasosszeg, Egyenleg, Lekotéskor_kamatlab, Lekotes_vege, Parja_szamlamozgasszam)

A Lekoteskor_kamatláb szerepneve a Kamatlab nak. A Parja-szamlamozgasszam szerepneve a Szamlamozgasszam nak. A Parja-szamlamozgasszam csak a Mozgáskód =6 esetben van kitöltve.

Megjegyzés: A három táblaszerkezet egy bank devizaszámla nyilvántartó adatbázisának definíciójából lett kiemelve. Átvezetés esetén két számlamozgássornak kell keletkezni. Az egyik az átvezetés számláról (Mozgáskód =5) , a másik az átvezetés számlára (Mozgáskód =6). Ilyenkor a 6-os mozgáskódú számlamozgás a Parja_szamlamozgasszam oszlopban hivatkozást tartalmaz az 5-ös mozgáskódú párjára (fordított irányú hivatkozás nincs.)

5.1 SQL paranccsal kérdezze le minden számla utolsó egyenlegét! Kimenet

Szamlaszam Egyenleg

___________________________________________________ ___________

___________________________________________________ ___________

___________________________________________________ ___________

___________________________________________________ ___________

___________________________________________________ ___________

___________________________________________________ ___________ 5.2 Egészítse ki az alábbi SQL parancsot! Ezzel egy olyan Felevnel_nagyobb_lekotes nevő viewt kell készíteni, ami azt tartalmazza, hogy 2003.10.27-én az egyes devizákból összesen mekkora olyan összbetét volt a banknál, amelynek a lekötési idıtartama 2004.04.26. után jár le. Kimenet:

Devizajel Osszbetet

Azonos devizanemre több olyan számla lehet egyidejőleg (akár azonos számlatulajdonosnak is), amely megfelel a Lekotes_vege és a Mozgas_datum jellemzıkre adott fenti feltételnek; az összbetétet ezen számlák egyenlegeibıl kell összegezni.

CREATE VIEW Felevnel_nagyobb_lekotes (Devizajel, Osszbetet) AS SELECT ____________________________________________ ___________

FROM ______________________________________________ ___________

WHERE _____________________________________________ ___________

AND _____________________________________________ ___________

AND _____________________________________________ ___________

___________________________________________________ ___________


5.3 Egészítse ki az alábbi SQL parancsot. Ezzel azon SZAMLAMOZGAS sorokat kell megjeleníteni, melyek az átvezetéssel kapcsolatos kétféle mozgás valamelyikét rögzítik, és nincs megfelelı párjuk a következı értelemben: � A 6-os mozgáskódú számlamozgásnak nem létezik a hivatkozott 5-ös mozgáskódú párja. � Az 5-ös mozgáskódú számlamozgáshoz nem létezik ráhivatkozó 6-os mozgáskódú

számlamozgás. � Vagy létezik a hivatkozott pár, de ne azonos Mozgasosszeg et tartalmaz. SELECT * FROM SZAMLAMOZGAS A WHERE MOZGASKOD = 5 AND NOT EXISTS (SELECT * FROM SZAMLAMOZGAS B WHERE _____________________________ ___________

_____________________________ ___________

AND _____________________________ ___________

AND _____________________________ __________) OR MOZGASKOD = _______________________________________ ___________ AND NOT EXISTS (SELECT * FROM SZAMLAMOZGAS B WHERE _____________________________ ___________

_____________________________ ___________

AND _____________________________ ___________

AND _____________________________ __________) 5.4 Egészítse ki a következı SQL parancsot. Ezzel azon SZAMLAMOZGAS sorokat kell megjeleníteni, melyekben a Lekoteskor_kamatlab oszlop tartalma ellentmond a KAMATLAB tábla tartalmának. Szabályosan teljesülni kell, hogy Lekoteskor_kamatlab = Kamatlab , ahol az utóbbi a KAMATLAB tábla azon sorából van véve, melyben � Devizajel azonos a mozgással érintett devizaszámlában hivatkozott Devizajel

értékkel; � Lekot_idotartam azonos a mozgással érintett devizaszámlában hivatkozott

Lekot_idotartam értékkel; � Kamatvalt_datum az elıbbi két feltételt teljesítı KAMATLAB sorokból a maximális

olyan értéket tartalmazza, melyre Kamatvalt_datum <= Mozgas_datum . Ellentmondás akkor áll fenn, ha fenti szabály nem teljesül.

SELECT * FROM SZAMLAMOZGAS M WHERE Lekoteskor_kamatlab !=

( SELECT _______________________________________ ___________

FROM KAMATLAB K1, DEVIZASZAMLA D

WHERE ________________________________________ ___________


AND ________________________________________ ___________

AND ________________________________________ ___________

AND Kamatvalt_datum =

( SELECT ___________________________________ ___________ FROM KAMATLAB K2 WHERE K2.Devizajel=_______________________ ___________

AND K2.Lekot_idotartam = _______________ ___________

AND ____________________________________ ___________ ) )

6. feladat

A következı alfeladatok az alábbi CREATE TABLE parancsokkal definiált Termek, Anyagkeszlet és Anyagnorma táblákra vonatkoznak.

CREATE TABLE Termek ( Termekkod INTEGER PRIMARY KEY, Termeknev VARCHAR(30) NOT NULL );

CREATE TABLE Anyagkeszlet ( Raktarkod INTEGER NOT NULL REFERENCES Raktar, Anyagkod INTEGER NOT NULL REFERENCES Anyag, Mennyiseg NUMBER NOT NULL, CONSTRAINT Anyagkeszlet_kulcs PRIMARY KEY (Raktar kod, Anyagkod) );

CREATE TABLE Anyagnorma ( Termekkod INTEGER NOT NULL REFERENCES Termek, Anyagkod INTEGER NOT NULL REFERENCES Anyag, Fajlagos_igeny NUMBER NOT NULL, CONSTRAINT Anyagnorma_kulcs PRIMARY KEY (Termekko d, Anyagkod) );

6.1 Létre kell hozni egy olyan view-t, ami azt mutatja, hogy a ”Tengeri herkentyő” nevő termék gyártásához szükséges anyagokból külön-külön összesen mekkora készlet áll rendelkezésre! A view oszlopai:

Anyagkod Osszes_keszlet

Pótolja a view létrehozását kezdeményezı, alábbi SQL parancs hiányzó részeit!

CREATE VIEW Thanyagaiból_keszlet

(____________________, _________________________ ____)

AS SELECT _______________________, ________________ ________

FROM Termek AS T, ___________________________, K eszlet AS K

WHERE _______________________________ = ’Tengeri herkenty ő’

AND __________________________________________ ___________

AND _______________________________ = A.Anyagk od

_______________________________________________


6.2 Az elızı alfeladatban létrehozott view nem tartalmaz sorokat a Tengeri herkentyő azon anyagairól, amelyekbıl egyáltalán nincs készlet(sor). Ezért most készítsen egy olyan view-t is, ami a Tengeri herkentyő azon anyagait sorolja fel, amelyekbıl egyáltalán nincs készlet. Tehát a view-nak egyetlen oszlopa van az Anyagkod . Pótolja a view létrehozását kezdeményezı, alábbi SQL parancs hiányzó részeit!

CREATE VIEW Thanyagai_keszlet_nelkul

(_____________________________)

AS SELECT ___________________________________

FROM TERMÉK AS T, ANYAGNORMA AS A

WHERE __________________________________________ ________

AND A.Termékkód = ____________________________ ________

AND __________________ NOT IN (SELECT ________ ________

FROM __________ ________) 6.3 Az elızı két alfeladatban létrehozott view-k felhasználásával határozza meg, legfeljebb milyen mennyiség gyártható le a Tengeri herkentyőbıl a rendelkezésre álló anyagkészlet alapján. Kimenet

Gyártható mennyiség A Tengeri herkentyőbıl a szők keresztmetszet által meghatározott, maximálisan legyártható mennyiség

Vegye figyelembe, hogy ha a Tengeri herkentyő valamely anyaga szerepel a Thanyagai_keszlet_nelkul view-ban, akkor a gyártható mennyiség 0, ellenkezıleg a Tengeri herkentyő minden anyagára számítani kell az

Osszes_keszlet/Fajlagos_igeny hányadost, és ezen hányadosok minimuma a Tengeri herkentyőbıl gyártható mennyiség. Pótolja a lekérdezést kezdeményezı, alábbi SQL parancs hiányzó részeit!

SELECT MIN(________________________________________ __________) AS [Gyártható mennyiség]

FROM ________________________ AS A, Thanyagaibol_ke szlet AS V

WHERE A.Anyagkód = ___________________________

AND NOT EXISTS (SELECT _______________________

FROM ______________________________ __________) UNION SELECT DISTINCT ___________________ AS [Gyártható m ennyiség] FROM Thanyagai_keszlet_nelkul

7. feladat

Egy, a mőködı KFT-ket nyilvántartó adatbázis négy táblája az alábbi szerkezettel rendelkezik. A vastagon szedett betők az elsıdleges kulcsokat jelzik.

TULAJDONOS (Tul_kod , Tul_nev, Tul_tipus) Tul_tipus: ’T’=természetes személy; ’S’=szervezet.


KFT ( KFT_kod , KFT_nev, KFT_szekhely, Azonos_tul_kod) Azonos_tul_kod: Ha a kft tulajdonos valamelyik másik kft-ben, akkor a vele

azonos (’S’ típusú) tulajdonos azonosítója. T_SZERZODES (Szerz_kod , Szerz_datum, KFT_kod, Jegyzett_toke)

Jegyzett_toke: a KFT_kod dal adott kft jegyzett tıkéje a Szerz_kod dal adott társasági szerzıdés szerint.

RESZARANY (Szerz_kod + Tul_kod , Szazalek) Szazalek: A Tul_kod dal adott tulajdonos részaránya a Szerz_kod dal adott

szerzıdés szerinti jegyzett tıkében.

7.1 Pótolja az alábbi SELECT parancs hiányzó részeit, ha a parancs segítségével azt kell megállapítani, hogy a ’MAF & FIA’nevő kft-nek mekkora a jegyzett tıkéje az legutolsó állapot szerint? Kimenet:

Legutolsó szerzıdés dátuma Jegyzett tıke

SELECT ___________________ AS [Legutolsó szerz ıdés dátuma], Jegyzett_toke AS [Jegyzett t ıke]

FROM __________________________ S1, KFT

WHERE S1._________________ = _____________________ ____

AND ____________________________________________ ____

AND ________________ = (SELECT _________________ __________

FROM _________________ __________

WHERE _________________ __________)

7.2 Milyen elıkészítéssel lehet megkönnyíteni a 7.1 alfeladat megoldását?

…………………………………………………………………………………………………..

………………………………………………………………………………………………….. Az elıkészítés a megoldás megkönnyítésén túl rövidíti-e a válaszidıt is? Miért?

…………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………..

7.3 A ’MAF & FIA’ nev ő kft az alapításától mostanig mely más kft-knek volt tulajdonosa és mikori szerzıdés szerint. Kimenet:

KFT kód KFT név Dátum Részarány (%)

SELECT S.KFT_kod AS [KFT kód],

____________________ AS [KFT név],

____________________ AS [Dátum],


____________________ AS [Részarány (%)]

FROM ____________________ K1, ___________________ K2,

RESZARANY R, T_SZERZODES S

WHERE ____________________ = ’MAF & FIA’

AND ____________________ = R.Tul_kod

AND ____________________ = _____________________

AND S.KFT_kod = K2.KFT_kod 7.4 Pótolja az alábbi SELECT parancs hiányzó részeit, ha a parancs segítségével azt kell megállapítani, hogy mekkora a KFT-k jegyzett tıkéje a legutolsó állapot szerint? Kimenet:

KFT-kód KFT-név Legutolsó szerzıdés dátuma Jegyzett tıke

SELECT S1.KFT_kod AS [KFT-kód], KFT_nev AS [KFT-név]

___________________ AS [Legutolsó szerz ıdés dátuma], Jegyzett_toke AS [Jegyzett t ıke]

FROM _______________________ S1, KFT

WHERE S1._________________ = _____________________ ____

AND ________________ = (SELECT _________________ __________

FROM _________________ __________

WHERE _________________ __________) 7.5 A ’MAF & FIA’ nev ő kft-nek az alapításától mostanig mely más kft-k voltak a tulajdonosai és mikori szerzıdés szerint. Kimenet:

KFT kód KFT név Dátum Részarány (%)

SELECT K1.KFT_kod AS [KFT kód],

____________________ AS [KFT név],

____________________ AS [Dátum],

____________________ AS [Részarány (%)]

FROM ____________________ K1, ___________________ K2,

RESZARANY R, T_SZERZODES S

WHERE ____________________ = ’MAF & FIA’

AND ____________________ = R.Tul_kod

AND ____________________ = _____________________

AND S.KFT_kod = ____________________


8. feladat

Az alfeladatok az 1. ábrán látható négy táblára támaszkodnak. Az említett adatforrások közötti kapcsolatokat a 2. ábra mutatja.

1. ábra: Négy tábla szerkezete

Táblák értelmezése:

TÁRSASÁG: Társaságokat nyilvántartó tábla.

TÁRSASÁG TÖRTÉNET:

A társaságok alapítását, és minden olyan olyan változását, amely a jegyzett tıkéjüket vagy a tulajdonosi összetételüket (a tulajdonosok tıkerészarányát) illeti egy (új) társasági szerzıdésben kell rögzíteni. A TÁRSASÁG TÖRTÉNET tábla sorai lényegében ezeknek a társasági szerzıdéseknek a regisztrálására szolgálnak.

TULAJDONOS: A tulajdonosok nyilvántartására szolgáló tábla.

TULAJDONI RÉSZ: Ennek sorai azt mutatják, hogy adott tulajdonos adott társasági szerzıdés szerint hány százalékban tulajdonosa a társasági szerzıdés tárgyát képezı társaságnak.

Azon mezık (oszlopok) értelmezése, amelyeknek a jelentése nem következtethetı ki egyértelmően a nevükbıl:

Érvkezd: Egy társasági szerzıdés érvényességének kezdete.


Érvvége: Egy társasági szerzıdés érvényességének vége. (A még érvényes sorok érvényességének igazi vége általában ismeretlen. Ilyenkor egy nagyon nagy dátum, 4000.12.31. áll benne.)

Tulajdonostípus: Lehetséges értékei T vagy J. T: természetes személy, J: jogi személy.

Azonos-tulajdonos:

A Tulajdonoskód szerepneve. Csak olyan társaságoknál van kitöltve, amelyek azonosak valamely tulajdonossal, és ezeknél a társasággal azonos tulajdonos azonosító kódja áll benne.

2. ábra: A táblák kapcsolatai

8.1 Kérdezze le azokat a tulajdonosokat, amelyek azonosak valamelyik társasággal! Kimenet: a TULAJDONOS minden oszlopa és a megfelelı Társaságkód. Mely táblát vagy táblákat használja a lekérdezés?:

Ha több tábla képezi a lekérdezés adatforrását, akkor a lekérdezés definíciója a táblák között – a 2.ábrán adott – kapcsolatok melyikét tartalmazza, és azt milyen illesztéstípussal – 1/2/3?):

A lekérdezést a 3. ábra szerinti őrlapon adja meg!


Mezı: Tulajdonoskód Tulajdonos neve Azonos-kft Tábla: TULAJDONOS TULAJDONOS TULAJDONOS

Rendezés Megjelenítés:

Feltétel: Is Not Null

vagy:

3. ábra: Őrlap a 8.1 feladathoz 8.2 Kérdezze le azokat a társaságokat, amelyek adott napon tulajdonosai voltak valamelyik másik társaságnak! Az ilyen társaságok minden adata jelenjen meg a kimeneten! – A kérdéses napot az Access a lekérdezés futtatásakor kérdezze meg a felhasználótól.

Mely táblát vagy táblákat használja a lekérdezés?:

TÁRSASÁG, TULAJDONI RÉSZ, TÁRSASÁG TÖRTÉNET

A felhasznált táblák – 2. ábrán adott – kapcsolatai közül melyiket kell biztosan törölni a lekérdezés definíciójából?

A TÁRSASÁG és a TÁRSASÁG TÖRTÉNET tözötti kapcsolatot.

Az elıbbi kapcsolatot miért kell törölni?

Mert az egy olyan feltételt adna a lekérdezés definíciójához, melyet – a többi feltétel egyidejő teljesítése mellett – csak olyan társaságok elégíthetnék ki, amelyek önmaguk tulajdonosai. (Ilyenek pedig nincsenek.)

Hogyan rendelkezik arról, hogy egy társaság akkor is csak egyszer jelenjen meg a kimeneten, ha az adott napon több másik társaságnak is tulajdonosa.

A „Lekérdezés tulajdonságai” ablakban Egyedi értékek: Igen beállítással.

A lekérdezés definícióját a 4. ábra szerinti őrlapon adja meg!

Mezı: TÁRSASÁG.* Érvkezd Érvvége Tábla: TÁRSASÁG TÁRSASÁG TÖRTÉNET TÁRSASÁG TÖRTÉNET


Feltétel: <=[Adott nap] >=[Adott nap] vagy:

4. ábra: Őrlap a 8.2 feladathoz

8.3 Oldja meg a 8.2 feladatot olyan változatban, hogy a szükséges táblák minden kapcsolatát törli a lekérdezés definíciójából! Az 5. ábra szerinti őrlapon adja meg a 8.2-beli megoldás olyan kiegészítését (csak a kiegészítést), amely a kapcsolatok hiányában is mőködik!

✔ ✔

X

x


Kiegészítés:

Mezı: Azonos-tulajdonos Szerz ıdésszám Tábla: TÁRSASÁG TULAJDONI RÉSZ


Feltétel: [TULAJDONI RÉSZ]. [Tulajdonoskód]

[TÁRSASÁG TÖRTÉNET]. [Szerz ıdésszám]

vagy:

5. ábra: Őrlap a 8.3 feladathoz 8.4 Tegyük fel, hogy a 8.2 feladat megoldását Adott napon tulajdonos társaságok névvel elmentette. Annak felhasználásával kérdezze le azokat a társaságokat, amelyek adott napon NEM voltak tulajdonosai semelyik másik társaságnak! Az ilyen társaságok minden adata jelenjen meg a kimeneten! Feltételezze, hogy a 6. ábrán adott kapcsolat a lekérdezés definíciójának részét képezi!

Melyik illesztési változatot választja a 6. ábrán mutatottak közül?:

6. ábra: Illesztési tulajdonságok beállítása a 8.4 feladathoz


Mezı: KFT.* Kft-azonosító Tábla: KFT Adott napon tulajdonos kft


Feltétel: Is Null vagy:


8.5 Kérdezze le, hogy adott napon adott névvel rendelkezı tulajdonos mely társaságoknak volt tulajdonosa! Kimenet: Társaságkód és Társaság neve. – A kérdéses napot és a szóban forgó tulajdonos nevét az Access a lekérdezés futtatásakor kérdezze meg a felhasználótól.

✔



A felhasznált táblák kapcsolatai közül melyiket kell biztosan törölni a lekérdezés definíciójából?

Az elıbbi kapcsolatot miért kell törölni?

A lekérdezést a 8.ábra szerinti őrlapon adja meg!

Mezı: Társaságkód Társaság neve Tulajdonos neve Tábla: TÁRSASÁG TÁRSASÁG TULAJDONOS


Feltétel: [Adott tulajdonosnév] vagy:

Folytatás:

Mezı: Érvkezd Érvvége Tábla: TÁRSASÁG TÖRTÉNET TÁRSASÁG TÖRTÉNET



8. ábra: Őrlap a 8.5 feladathoz 9. feladat

Az alfeladatokat itt is a 8. feladat 1. ábráján látható négy táblára támaszkodva kell megoldani. Az említett adatforrások közötti kapcsolatokat szintén az ottani 2. ábra mutatja.

9.1 Kérdezze le azokat a tulajdonosokat, amelyek NEM azonosak a TÁRSASÁG táblában nyilvántartott semelyik társasággal! Kimenet: a tulajdonos minden mezıje. (Megjegyzés: Lehet olyan tulajdonos, amely ugyan társaság, de nincs benne a TÁRSASÁG táblában.)


Ha több tábla képezi a lekérdezés adatforrását, akkor a lekérdezés definíciója a táblák között – a 2.ábrán adott – kapcsolatok melyikét tartalmazza, és azt milyen illesztéstípussal – 1-es vagy melyik táblából minden sor?):

✔

✔



Mezı: Tulajdonoskód Tulajdonos neve Azonos-kft Tábla: TULAJDONOS TULAJDONOS TULAJDONOS


Feltétel: Is Not Null

vagy:

9. ábra: Őrlap a 9.1 feladathoz 9.2 Kérdezze le, hogy adott napon kik voltak a tulajdonosai egy adott névvel rendelkezı társaságnak! Kimenet: Tulajdonoskód és Tulajdonos neve. – A kérdéses napot és a szóban forgó társaság nevét az Access a lekérdezés futtatásakor kérdezze meg a felhasználótól.


A felhasznált táblák kapcsolatai közül melyiket kell biztosan törölni a lekérdezés definíciójából?:


Mezı: Tulajdonoskód Tulajdonos neve Kft neve Tábla: TULAJDONOS TULAJDONOS KFT


Feltétel: [Adott kft-név] vagy:

Folytatás:

Mezı: Érvkezd Érvvége Tábla: KFT TÖRTÉNET KFT TÖRTÉNET




9.3 Kérdezze le azokat a társaságokat, amelyek adott napot megelızıen megszőntek! Kimenet: csak a Társaságkód. – A kérdéses napot az Access a lekérdezés futtatásakor kérdezze meg a felhasználótól. Használja ki, hogy egy megszőnt társaság megszőnésének dátuma a hozzátartozó TÁRSASÁG TÖRTÉNET sorokból vett Érvvége értékek maximumával azonos!


✔ ✔

✔

✔



Mezı: Kft-azonosító Érvvége Tábla: KFT KFT TÖRTÉNET

Összesítés: Group By Max Rendezés

Megjelenítés: Feltétel: <=[Adott nap]

vagy:


9.4 Definiáljon egy olyan lekérdezést, amelynek a kimenete: Társaságkód, Társaság neve, Alapítás dátuma és a Megszőnés dátuma. A kimeneten csak azok a társaságok jelenjenek meg, amelyek aktuálisan (2010.01.21-én) már megszőntek. Használja ki, hogy egy társaság alapításának dátuma a hozzátartozó TÁRSASÁG TÖRTÉNET sorokból vett Érvkezd értékek minimumával azonos, illetve egy megszőnt társaság megszőnésének dátuma a hozzátartozó TÁRSASÁG TÖRTÉNET sorokból vett Érvvége értékek maximumával azonos.



Mezı: Kft-azonosító Kft neve: Kft neve Tábla: KFT KFT

Összesítés: Group By Max Rendezés

Megjelenítés: Feltétel:

vagy:

Folytatás:

Mezı: Alapítás dátuma:Érvkezd Megsz őnés dátuma:Érvvége Tábla: KFT TÖRTÉNET KFT TÖRTÉNET

Összesítés: Min Max Rendezés

Megjelenítés: Feltétel: <=#4000.12.31.#

vagy:


✔

✔ ✔

✔ ✔

✔

✔


10. feladat Az alfeladatok az alábbi adatbázisrészletet használják:

13. ábra: Felhasználható táblák és a kapcsolataik

Megjegyzés: Ha az alfeladatoknál a lekérdezésdefiniáló felületek valamely rovatába nem fér el az oda vonatkozó megoldás szövege, akkor oda csak hivatkozást tegyen, és a megoldást a hivatkozással megjelölve pótlapon adja meg! 10.1 ACCESS-ben kérdezze le azokat a projekteket, amelyek Adott kezdet és Adott vége dátumokkal adott idıszakban legalább egy napon használnak egy adott erıforrást (paraméter: Adott erıforrásnév). Kimenet: Projektkód , Projektnév. – A megoldást a 14.. ábra szerinti felületen adja meg! (Használja ki, hogy a kapcsolati ábra szerinti kapcsolatok mind adottak, méghozzá 1-es illesztési móddal!)


14. ábra: Lekérdezésdefiniáló felület a 10.1. feladathoz

10.2 Az elızı feladat megoldását milyen feltétellel kell kiegészíteni, ha a kapcsolati ábráról eltávolítja a TEVÉKENYSÉGHEZ RENDELT ERİFORRÁS és az ERİFORRÁS között adott kapcsolatot?



16. ábra: Lekérdezés tulajdonságai ablak

A lekérdezés kimenetének finomításához kell-e használni a 16. ábra szerinti ablakot (igen/nem) Igen.

Indokolja meg a fenti válaszát!

Az „Egyedi értékek” paramétert Igen-re kell módosítani. Ellenkezıleg az egyes projektek feleslegesen annyiszor jelennek meg a kimeneten, ahány különbözı tevékenységük használja az adott erıforrást az adott idıszakban.

3.3 Kérdezze le, hogy adott projektben (paraméter: Adott projektnév ) adott napon (paraméter: Adott nap) mely munkavégzı erıforrások túlterheltek. Kimenet: Erıforráskód, Erıforrás neve, Kapacitás, Terhelés. – A megoldást a 17. ábra szerinti felületen adja meg! (Használja ki, hogy a lekérdezésben érintett összes tábla összes olyan kapcsolata adott, amely a 13. ábrán is látható, méghozzá 1-es illesztési móddal!)

Munkavégzı erıforrások a munkaerı vagy az eszközök, a túlterhelés csak ezekre értelmezhetı, az anyagokra nem. A munkavégzı erıforrásokat az Erıforrástípuskód 1-es értéke különbözteti meg. Egy erıforrás egy adott projekten belül és adott napon akkor számít túlterheltnek, ha az adott napon folyamatban lévı tevékenységeknek az erıforrásra vonatkozó együttes erıforrásigénye (=Terhelés) nagyobb, mint az erıforrásnak az adott projekthez rendelt kapacitása. – Feltételezheti, hogy a [PROJEKTHEZ RENDELT ERİFORRÁS].Kapacitás mennyiség mindig ugyanolyan mértékegységben adott, mint a [TEVÉKENYSÉGHEZ RENDELT ERİFORRÁS].Er ıforrásigény mennyiség.




10.4 Kérdezze le, hogy adott projektben (paraméter: Adott projektnév ) az egyes tevékenységeknek mennyi az összesített anyagköltsége! Kimenet: Tevékenységkód, Tevékenység neve, Anyagköltség. – A megoldást a 18. ábra szerinti felületen adja meg! (Használja ki, hogy a lekérdezésben érintett összes tábla összes olyan kapcsolata adott, amely a 13. ábrán is látható, méghozzá 1-es illesztési móddal!)

Azok az erıforrások számítanak anyagnak, amelyeknek az Erıforrástípuskódja 2-es. Az anyagoknál a Standard fajlagos költség mutatja az arra a mértékegységre esı anyagköltséget, amelyet a Vetítési mértékegység kódja azonosít. Feltételezheti, hogy az ilyen anyagjellegő erıforrásokból az egyes tevékenységek Erıforrásigény jellemzıje szintén a Vetítési mértékegység kódjával azonosít mértékegységben van adva, azaz egyfajta anyagból az anyagköltség mennyiségarányos része a

[Standard fajlagos költség] * Er ıforrásigény

szorzással áll elı. Ehhez azonban még hozzá kell adni a nem mennyiségarányos Használatonkénti költséget is, azaz adott tevékenységnél egyfajta anyagból a teljes anyagköltség:

[Standard fajlagos költség] * Er ıforrásigény + [Használatonkénti költség]

Azonban egy tevékenységhez többfajta anyagot is felhasználhatnak, és a lekérdezésnek tevékenységenként ezek összes költségét kell meghatározni.



11. feladat

Az alfeladatokat itt is a 10. feladat 13. ábráján látható táblákra és kapcsolatokra támaszkodva kell megoldani! 11.1 ACCESS-ben kérdezze le azokat a projekteket, amelyek Adott kezdet és Adott vége dátumokkal adott idıszakban végig használnak egy adott erıforrást (paraméter: Adott erıforrásnév). Kimenet: Projektkód , Projektnév, Tevékenység neve. – A megoldást a 19. ábra szerinti felületen adja meg! (Használja ki, hogy a kapcsolati ábra szerinti kapcsolatok mind adottak, méghozzá 1-es illesztési móddal!)



11.2 Az elızı feladat megoldását milyen feltétellel kell kiegészíteni, ha a kapcsolati ábráról eltávolítja a TEVÉKENYSÉG és az PROJEKT között adott kapcsolatot?


11.3 Kérdezze le, hogy adott projektben (paraméter: Adott projektnév ) az egyes anyagok felhasználásából anyagonként összesen mekkora költség adódott! Kimenet: Anyagkód, Anyag neve, Anyagköltség. – A megoldást a 21. ábra szerinti felületen adja meg! (Használja ki, hogy a lekérdezésben érintett összes tábla összes olyan kapcsolata adott, amely a 10. feladat 13. ábráján is látható, méghozzá 1-es illesztési móddal!)

Az anyagok az erıforrások egyik típusát képezik. Azok az erıforrások számítanak anyagnak, amelyeknek az Erıforrástípuskódja 2-es. Az anyagoknál a Standard fajlagos költség mutatja az arra a mértékegységre esı anyagköltséget, amelyet a Vetítési mértékegység kódja azonosít. Feltételezheti, hogy az ilyen anyagjellegő erıforrásokból az egyes tevékenységek Erıforrásigény jellemzıje szintén a Vetítési mértékegység kódjával azonosít mértékegységben van adva, azaz egyfajta anyagból egy bizonyos tevékenységnél való felhasználás miatt adódó anyagköltség mennyiségarányos része a

[Standard fajlagos költség] * Er ıforrásigény

szorzással áll elı. Ehhez azonban még hozzá kell adni a nem mennyiségarányos Használatonkénti költséget is, azaz adott tevékenységnél egyfajta anyagból a teljes anyagköltség:

[Standard fajlagos költség] * Er ıforrásigény + [Használatonkénti költség]

Azonban egy anyagot több tevékenység végrehajtása során is felhasználhatnak, és a lekérdezésnek anyagonként az ezekbıl adódó összes költséget kell meghatározni.

Mely táblákat érinti ez a lekérdezés és miért?

Tábla Indoklás

PROJEKT Mert a projektet a neve alapján kell kiválasztani, és a projektnév csak ebben a táblában szerepel.

TEVÉKENYSÉG Mert az anyagok (erıforrások) tevékenységenkénti felhasználása csak ennek segítségével kapcsolható a megfelelı projekthez.


ERİFORRÁS Mert innen állapítható meg, hogy az erıforrás milyen

típusú, és innen vehetık az Anyagkód, Anyag neve a Standard fajlagos költség és a Használatonkénti költség adatok.

TEVÉKENYSÉGHEZ RENDELT ERİFORRÁS

Mert innen vehetı az Erıforrásigény adat.


11.4 Kérdezze le, hogy adott projektben (paraméter: Adott projektnév ) az egyes tevékenységeknek mennyi az összesített mőveleti költsége! Kimenet: Tevékenységkód, Tevékenység neve, Mőveleti költség. – A megoldást a 22. ábra szerinti felületen adja meg! (Használja ki, hogy a lekérdezésben érintett összes tábla összes olyan kapcsolata adott, amely a 10. feladat 13. ábráján is látható, méghozzá 1-es illesztési móddal!)


Egy tevékenység mőveleti költségei abból adódnak, hogy a tevékenység valamilyen munkavégzı erıforrásokat (munkaerıt vagy az eszközöket) használ. Azok az erıforrások számítanak munkavégzı erıforrás, amelyeknek az Erıforrástípuskódja 1-es. Az ilyen erıforrásoknál a Standard fajlagos költség és a Túlmunka fajlagos költsége mutatja az arra az idıegységre esı erıforrásköltséget normál munkaidıben, illetve túlórában, amelyet a Vetítési mértékegység kódja azonosít. Feltételezheti, hogy az ilyen erıforrásokból az egyes tevékenységek Erıforrásigény, illetve Erıforrásigény túlmunkában jellemzıi szintén a Vetítési mértékegység kódjával azonosít mértékegységben vannak adva, azaz egyfajta anyagból a mőveleti költség idıarányos része a

[Standard fajlagos költség] * Er ıforrásigény + [Túlmunka fajlagos költsége] * [Er ıforrásigény túlmunkában]

képlettel áll elı. Ehhez azonban még hozzá kell adni a nem idıarányos Használatonkénti költséget is, azaz adott tevékenységnél egyfajta erıforrásból a teljes mőveleti költség:

[Standard fajlagos költség] * Er ıforrásigény + [Túlmunka fajlagos költsége] * [Er ıforrásigény túlmunkában]

+ [Használatonkénti költség]

Azonban egy tevékenységhez többfajta erıforrás is felhasználhatnak, és a lekérdezésnek tevékenységenként ezek összes költségét kell meghatározni.



12. feladat

Az alfeladatok az alábbi kapcsolatokat és táblákat tartalmazó adatbázisrészletet használják:

23. ábra: Táblakapcsolatok

24. ábra: Táblák szerkezete Táblák értelmezése:

Bizonylat: A könyvelt forgalomtételek forrásbizonylatait tartalmazó táblázat.

Fkviszla_forg: A könyvelt fıkönyvi számla-forgalomtételeket tartalmazó táblázat. Több mérlegidıszak tételeit tartalmazza (lásd Idoszakkod ).


Szamlatukor: A használható fıkönyvi számlaszámokat tartalmazó (és definiáló) történeti táblázat. A történetiség abban áll, hogy nemcsak az aktuálisan használható számlaszámokat mutatja, hanem azokat is, amelyek ma már érvénytelenek, de pl. 5 évvel ezelıtt érvényesek voltak. A 23. ábrán egy Szamlatukor_1 nevő doboz is szerepel. Ez nem egy további táblát jelent, hanem csak a Szamlatukor tábla egy plusz szerepét képviseli. (Ugyanis a Szamlatukor tábla két szerepben is fölérendeltje a Gyujtoleiro táblának.)

Szamlatipus A lehetséges számlatípusokat tartalmazó táblázat. Alaphelyzetben két sora van: egyik az eszköz jellegő, a másik pedig a forrás jellegő számlatípust képviseli.

Gyujtoleiro: Azt leíró szabályokat tárol, hogy milyen győjtıszámlákra mely alszámlákról kell a forgalmat győjteni (pontosabban egyenlegezni). Ez is történeti táblázat: Nemcsak az aktuálisan érvényes szabályokat mutatja.

Mezık (oszlopok) értelmezése:

Szamlatukorkod A Szamlatukor -sor azonosítója

Fkviszla_szam: Fıkönyvi számlaszám

Szamla_ervkezd: Számladefinició (Szamlatukor -sor) érvényességének kezdete.

Szamla_ervvege: Számladefinició (Szamlatukor -sor) érvényességének vége. (A még érvényes sorok érvényességének igazi vége általában isme-retlen. Ilyenkor egy nagyon nagy dátum, 4000.12.31. áll benne.)

Szamla_megnevezes: Fıkönyvi számla neve (az adott érvényességgel)

Szamlatipuskod: A Szamlatipus -sor azonosítója

Gyujtoszint: Igen/Nem, Igaz/Hamis kapcsoló a Szamlatukor -sorban. A kikapcsolt állapota könyvelési számlaszámot jelez, a bekapcsolt állapota viszont győjtı számlaszámot.

Bizonylatkod: A bizonylat adatbázison belüli azonosítója.

Konyvelesdatum: A bizonylat könyvelési dátuma, egyben a bizonylatról keletkezett összes forgalomtétel könyvelési dátuma.

Tetelsorszam: A könyvelt fıkönyvi számla-forgalomtétel azonosítója.

Idoszakkod: Annak a mérlegidıszaknak a kódja, amelyre a forgalomtétel könyvelve lett.

Szamlaoldal: Értékei: T = tartozik; K = követel.

Osszeg: Könyvelt forgalomérték (forintban)

TJ_tetelsorszam: Csak törlı vagy javító tételben van kitöltve, és az azzal törölt vagy javított forgalomtétel azonosítóját tartalmazza.

Kapcsolat: Mint az Fkviszla_forg tábla egyik oszlopa szintén csak törlı vagy javító tételben van kitöltve. Értékei: T = törlés; J = javítás.

Gyujtoszla_tkod: A győjtıszámlaszámot tartalmazó Szamlatukor -sor azonosítója.


Alszamla_tkod: Az alszámlaszámot tartalmazó Szamlatukor -sor azonosítója.

Gyujtohoz_ervkezd: A Gyujtoleiro -sorban adott szabály érvényességének kezdete

Gyujtohoz_ervvege: A Gyujtoleiro -sorban adott szabály érvényességének vége. (A még érvényes sorok érvényességének igazi vége általában isme-retlen. Ilyenkor egy nagyon nagy dátum, 4000.12.31. áll benne.)

Tartozik_elojel Az adott számlatípus tartozik oldali forgalmának elıjele. A pozitív elıjel: 1, a negatív elıjel: –1. (A követel oldal elıjele ezzel ellentétes: - Tartozik_elojel .)

12.1 ACCESS-ben le kell kérdezni egy adott idıszak számlaosztályonként összesített tartozik forgalom étékeit! (Az adott idıszak egy futási idıben megadható paraméter.) Kimenet:

Számlaosztály Tartozik forgalom

Mely táblákat használja fel a lekérdezés forrásaként?:

A lekérdezés definíciójának részeként felhasználja-e táblák között a 23. ábra szerint adott kapcsolat(ok)at (Igen/Nem)?:

Ha igen, akkor milyen illesztéstípussal (1/2/3)?:

Az alábbi rácsban adja meg a lekérdezés definícióját! (A lapméret miatt a rács több sorba tördelve a következı oldalon is folytatódik. – Az elıbbi kérdésekre adott válaszoktól is függ, hogy mindegyik oszlopot fel kell-e használni.)

Mezı:

Tábla:

Összesítés:

Rendezés:

Megjelenés:

Feltétel:


Folytatás:

Mezı:

Tábla:

Összesítés:

Rendezés:

Megjelenés:

Feltétel:

Mezı:

Tábla:

Összesítés:

Rendezés:

Megjelenés:

Feltétel:

12.2 ACCESS-ben kérdezze le azokat a számlaosztályokat, amelyekhez találhatók adott idıszaki forgalomtételek az Fkviszla_forg táblában! (Az adott idıszak egy futási idıben megadható paraméter.) Kimenet:

Számlaosztály Számlatípuskód

(Feltételezheti, hogy egy adott számlaosztályba tartozó minden fıkönyvi számla számla-típuskódja azonos.) Mely táblákat használja fel a lekérdezés forrásaként?:

A lekérdezés definíciójának részeként felhasználja-e táblák között a 23. ábra szerint adott kapcsolat(ok)at (Igen/Nem)?:

Ha igen, akkor milyen illesztéstípussal (1/2/3)?: Az alábbi rácsban adja meg a lekérdezés definícióját! (A lapméret miatt a rács több sorba van tördelve. – Az elıbbi kérdésekre adott válaszoktól is függ, hogy mindegyik oszlopot fel kell-e használni.)


Mezı:

Tábla:

Összesítés:

Rendezés:

Megjelenés:

Feltétel:

Mezı:

Tábla:

Összesítés:

Rendezés:

Megjelenés:

Feltétel:

12.3 Tegyük fel, hogy a 12.1. lekérdezést T névvel, a 12.2. lekérdezést pedig L névvel mentette el; továbbá elkészítette a 12.1. lekérdezésnek azt a párját, amely egy adott idıszak számlaosztályonként összesített követel forgalom étékeit adja vissza, és ezt K névvel mentette el. A felsoroltak felhasználásával állítsa elı az adott idıszaki számlaosztályonkénti egyenlegeket! Kimenet:

Számlaosztály Egyenleg

A lekérdezései forrásait és a köztük fennálló kapcsolatokat a 25. ábra mutatja. Mind az L-T kapcsolat, mind az L-K kapcsolat illesztéstípusa 2-es. (Az említettekbıl az L-T kapcsolat illesztési tulajdonságait mutató ablak is látszik a 26. ábrán.)

25. ábra


26. ábra

Elsı közelítésben:

Egyenleg = ([T].[Tartozik forgalom] – [K].[Követel forgalom]) * [Tartozik_elojel],

ahol a Tartozik forgalom is és a Követel forgalom is ugyanazon Számlaosztály forgalma, továbbá az alkalmazandó Tartozik_elojel értéket pedig a közös Számlaosztályhoz tartozó Szamlatipuskod határozza meg. Ez a képlet azonban csak akkor mőködik korrektül, ha a T-ben és a K -ban ugyanazok a számlaosztályok vannak jelen. Ez azonban nem igaz, hiszen lehet olyan számlaosztály, amelyeknek csak tartozik forgalma van, ezért az csak a T-ben van jelen; hasonlóan lehet olyan számlaosztály, amelynek csak követel forgalma van, ezért az csak a K -ban van jelen. Tehát a T és a K források közvetlen összekapcsolása nem járható, mert ebben a kapcsolatban csak olyan számlaosztályok szerepelnének, amelyeknek mind tartozik, mind követel forgalommal rendelkeznek. Pont ezért van szükség az L forrásra, mert az az összes olyan számlaosztályt tartalmazza, amelynek volt valamilyen forgalma az adott idıszakban. Így, ha a kimeneti Számlaosztály értéket az L -bıl vesszük, akkor a kimenet az olyan számlaosztályokat is tartalmazza, amelyek csak egyik oldali forgalomra tettek szert a kérdéses idıszakban. Ezeknél a számlaosztályoknál azonban még mindig gond, hogy esetükben a fenti képlet az alábbi kezelhetetlen (kiszámíthatatlan) alakban realizálódik:

Egyenleg = ([T].[Tartozik forgalom] – Null ) * [Tartozik_elojel] = Null (azaz üres)

Egyenleg = (Null– [K].[Követel forgalom]) * [Tartozik_elojel] = Null (azaz üres)

Ennek kiköszöbölésére el kell érni, hogy ilyen esetekben a Null (üres érték) 0 számértékre cserélıdjön le. Ilyen célra jól alkalmazható az Access következı két függvénye:

IsNull (mezı): Igazat ad vissza, ha a mezı üres, hamisat különben.

IIf (feltétel; igaz ági kimenet; hamis ági kimenet): Az igaz ági kimenet adja vissza, ha a feltétel igaz; különben a hamis ági kimenet adja vissza.

Példa a fenti két függvény kombinált alkalmazására: IIf(IsNull([mez ı]);0;[mez ı])

A fenti kifejezés 0 értéket ad vissza, ha a mezı üres, egyébként a mezı értékét adja vissza.

A következı rácsban adja meg a lekérdezés definícióját! (A lapméret miatt a rács több sorba van tördelve.)


Mezı:

Tábla:

Rendezés:

Megjelenés:

Feltétel:

M: Egyenleg: (IIf(IsNull( [Tartozik forgalom]);0; [Tar tozik forgalom]) - IIf(IsNull([Kovetel forgalom]);0; [Kovetel forgalom ])) * [Tartozik_elojel]

T:

R:

M:

F:

A megoldásban hol használja ki, hogy az L-K kapcsolat illesztéstípusa 2-es?:

INFORMÁCIÓRENDSZER FEJLESZTÉSE 65


5. Rendszerkövetelmények elemzése 4. Szoftver nagyvonalú tervezése

3. Szoftver részletes tervezése 2. Szoftverintegrálás

1. Rendszerintegrálás

A sorokban olvasható feladatok, illetve állítások az oszlopokkal adott szoftverfejlesztési tevékenységek melyikére jellemzıek?

1. 2. 3. 4. 5.

1. Szoftverintegrációs teszt specifikálása X

2. Rendszerszervezési változatok felállítása X

3. A rendszer nagyvonalú tervének való megfelelıség tesztelése X 4. A rendszer egészének határaira és szolgáltatástartalmára

vonatkozó követelményeket és korlátok meghatározása. X

5. A szoftver nagyvonalú tervének való megfelelıség tesztelése X

6. A fekete doboznak számító absztrakt specifikációk „kifehérítése” X 7. A szoftver kódolása során elıállt programegységekbıl

komponensekbıl „összeszerelik” a szoftvert X

8. Az egységtesztek specifikációjának elkészítése X 2. feladat

5. Rendszer nagyvonalú tervezése 4. Szoftverkövetelmények elemzése 3. Szoftverkódolás és -tesztelés

2. Szoftver minıségi tesztelése 1. Rendszer minıségi tesztelése

A sorokban olvasható feladatok, illetve állítások az oszlopokkal adott szoftverfejlesztési tevékenységek melyikére jellemzıek?

1. 2. 3. 4. 5.

1. Verifikációs teszt X

2. A programegységek verifikálása és belövése X

3. Rendszerintegrációs teszt specifikálása X

4. Validációs teszt X X

5. Az egyes szoftverek absztrakt specifikációjának elkészítése X 6. A szoftver szolgáltatástartalmának részleteire vonatkozó

követelmények meghatározása X

7. A rendszer szolgáltatásaira vonatkozó követelmények hozzárendelése a megfelelı rendszerrészekhez (szoftverekhez)

X

8. A szoftverek közötti interfészek specifikálása X


3. feladat

Határozza meg hogy a sorokban adott állítások a szoftverfejlesztésnek az oszlopokban adott fejlesztési szakaszai (tevékenységei) melyikét jellemzik!

E

lem

zés

Ter

vezé

s

Kiv

itele

zés

(s

zőke

bben

vet

t)

Inte

grá

ció,

in

tegr

áció

s te

szt

Minısé

gi te

szt

Szo

ftver

be

veze

tése

1. Ennek során történik meg az adatmigráció. X 2. Célja a szoftver validációja, lehetıleg az alkalmazási

környezetben. X

3. Egyik terméke az architektúramodell. X 4. A különbözı fejlesztık, fejlesztı teamek által létrehozott

egységekbıl, alacsonyabb szintő komponensekbıl, inkrementumokból összeállítják a magasabb szintő kompozíciókat.

X

5. Termékei a rendszerszervezési változatok. X 6. Egyik módszere: interjúk készítése a felhasználói oldal

képviselıivel. X

7. Elvégzik a szoftver forráskódjának megírását (röviden kódolását) és a szoftveregységek tesztelését.

X

8. Egyik feladata a próbaüzemi teszt. K X

9. Egyik változata a próbaüzemi teszt. X 10. Szoftver beszerzése (nem fejlesztése) esetén csak ezek a

tevékenységek merülnek fel. X X

11. Az adott kompozíció közvetlen komponensei együttmőködésének helyességére koncentrál.

X

12. Termékei közé tartoznak a funkcionális modulok közötti interfészek specifikációi.

X

13. Az interfésztervek alapján készült tesztspecifikációk szerint végzik.

X

4. feladat

Mit értenek rendszerszervezési változatok alatt?

A követelmények olyan részhalmazait, amelyek egymással konzisztens és együttesen megvalósítható követelmények tartalmaznak.

Egy projekten belül milyen okból adódik általában több rendszerszervezési változat?

Az összegyőjtött követelmények együttvéve ellentmondásosak, illetve nem férnek bele az idı, pénz és erıforrások által korlátozott projektbe.

Legkésıbb meddig kell választani a rendszerszervezési változatok közül?

A tervezés megkezdése elıtt („dobozos” termékek esetében kivételesen elıfordulhat, hogy a telepítéskor).


5. feladat

5.1 Határozza meg, hogy a sorokban adott állítások az oszlopokban adott mely jelzıkre igazak! m

odul

áris

stru

ktur

ált

foly

amat

vezé

relt

esem

ényv

ezé

relt

adat

vezé

relt

felh

aszn

álóv

ezér

elt

obje

ktum

orie

ntál

t

1. Módszertancsoport jelzıje. X X X X K

2. Megközelítési mód jelzıje. X X X 3. Ez a megközelítési mód felismerte, hogy a komplex

rendszerek tervezését, fejlesztését megkönnyíti, ha azokat viszonylag független, önállóan megérthetı, fejleszthetı, tesztelhetı modulokra bontjuk.

X

K

K

4. Ez a megközelítési mód megalkotta szerkezet és a viselkedés ilyen egységét, amely a lehetséges legkevesebbet feltételezi a környezetérıl.

X

5. Az ilyen módszertanok kialakulása együtt járt a tranzakció-orientált feldolgozások iránti igény megjelenésével.

X

6. Az ilyen módszertanok a kifejlesztendı rendszert egyoldalúan a feldolgozási célok szerint tagolták.

X

7. Az ilyen módszertanok megjelenése az adatbázisok használatának elterjedéséhez köthetı.

X

8. Az ilyen módszertanban önálló és domináns vetületként jelenik meg az adatstruktúrák tervezése (az adatmodellezés).

X

9. Az ilyen megközelítési módban önálló és domináns vetületként jelenik meg az adatstruktúrák tervezése (az adatmodellezés).

X

10. Az ilyen módszertanok szoros kapcsolatban állnak a prototípuson alapuló életciklusmodellel, illetve az evolúciós fejlesztéssel.

X

11. Ez a megközelítési mód a fokozatos lebontás (hierarchikus lebontás / fokozatos finomítás) módszerét követi.

X

12. A jelzıvel minısített kategória meghatározza a figyelembe vett célkitőzések és feltételek mellett legjobb gyakorlatnak számító termék-, folyamat- és szervezeti sémákat.

X

X

X

X

K

13. A jelzıvel minısített kategória sajátos absztrakciós szemléletet, fogalomrendszert, eszköztárat, elemzési (felbontási) és konstrukciós elveket határoz meg.

X

X

X


5.2 Határozza meg, hogy a sorokban adott elemek az oszlopokkal adott mely kategóriák komponensei!

Megközelítési mód Módszertan

1. Folyamatséma X

2. Értékelési (mérési) kritérium X

3. Fogalomrendszer X

4. Termékséma X

5. Elemzési (felbontási) elvek X

6. Eszköztár X

7. Szervezeti séma X

8. Konstrukciós (építési) elvek X 6. feladat Határozza meg, hogy a sorokban adott állítások az oszlopokkal adott mely életciklusmodellekre jellemzıek! V

ízes

és m

odel

l

V m

odel

l

Inkr

emen

tális

mod

ell

(Boe

hm fé

le)

spirá

lmod

ell

RU

P m

odel

l

1. Kitüntetett célja a kockázatok módszeres csökkentése. X

2. Iteratív fejlesztési modell. X X X 3. A párhuzamos tevékenységek irányítása nehéz feladat. A már

mőködı részeket és a késıbbi lépések eredményeit újra és újra integrálni kell.

X K

4. Világos képet ad arról, hogy adott tevékenység és annak terméke mely korábbi tevékenység termékének kell megfeleljen. Ezt a modellt követı projekt is egyszerően ütemezhetı, irányítható.

X

5. A projekt egyszerően ütemezhetı, irányítható. Csak a szakaszok végén van visszacsatolás.

X X

6. Feltételezi, hogy a követelmények pontosan ismertek és nem változnak.

X X


7. feladat

X-elje be, hogy a sorokban álló tényekbıl közvetlenül a szoftver mely minıségi jellemzıjére lehet következtetni! (Lehetnek több minıségi tényezıvel összefüggı tények is.)

A minıségi jellemzık az MSZ ISO/IEC 9126 szabvány szerint értelmezendık.

Fun

kcio

nalit

ás

Meg

bízh

atós

ág

Has

znál

ható

ság

Hat

ékon

yság

Kar

bant

art

ható

ság

Hor

dozh

atós

ág

1. A szoftver tervdokumentációja jól tagolt. Egyértelmővé teszi, hogy melyik döntés (tervelem) milyen követelmény teljesítése érdekében vagy milyen korlát figyelembe vétele okán született.

2. A szoftver fel van készítve a szabálytalan felhasználói akciók, hibás bemeneti adatok visszautasítására.

3. A szoftver eleget tesz a támogatott szakterületre vonatkozó szabványoknak, szabályoknak, törvényi elıírásoknak.

4. A szoftver nem használja ki valamely adatbáziskezelı különleges adottságait, lehetıségeit.

5. Az új szoftver felhasználói felülete nagymértékben hasonlít az alkalmazottak által eddig megszokotthoz.

6. A szoftver lényegesen különbözı teljesítményő erıforrásokon is mőködıképes, a szoftver által felhasznált erıforrások mennyisége, teljesítménye rugalmasan a terheléshez igazítható.

7. A szoftver megakadályozza a funkcióihoz és az adatokhoz való jogosulatlan hozzáférést, nyilvántartja a felhasználói tevékenységeket.

8. Az egyes funkciók interfészei jól definiáltak, ezért a szoftver egyszerően tesztelhetı.

9. A szoftver a saját eszközeinek felhasználásával könnyen igazítható különbözı alkalmazási környezetekhez.

10. A szoftver lehetıvé teszi, hogy bizonyos szolgáltatásait más alkalmazások is elérjék (használják).

11. A szoftver az iparági szinten legáltalánosabban elfogadott technológiai szabványokat követi.

8. feladat A következı használati eset diagram alapján döntse el, hogy a táblázat soraiban szereplı állítások közül melyik igaz (I), melyik hamis (H)!


I H

1. Az E-mail találati lista képernyı tartalmaz egy Érkeztetés iktatás nélkül gombot (vagy menüpontot).

X

2. Az E-mail találati lista képernyı tartalmaz egy E-mail keresése gombot (vagy menüpontot).

X

3. A Küldemény találati lista képernyı akkor is megjelenik, ha elıtte a Küldeményadatok keresése funkció nem talált a szőrı feltételeknek megfelelı küldeményt.

X

4. A Küldeményadatok megtekintése képernyı tartalmaz egy További beküldık füleslapot.

X

5. A Küldeményadatok megtekintése képernyı tartalmaz egy Küldemény találati lista gombot (vagy menüpontot).

X

6. A Küldeményadatok módosítása képernyı tartalmaz egy Küldemény szignálása gombot (vagy menüpontot).

X

7. Az Érkeztetés iktatás nélkül képernyı tartalmaz egy Mellékletek füleslapot. X

Érkeztet ı

(from KIR)

Érkeztetés (iktatás nélkül)

Küldemény bontása

Küldemény szignálása

Küldeményadatok módosítása

Küldeményadatok megtekintése

Küldemény találati lista

Küldemény lezárása

Küldemény sztornírozása

Küldeményadatok keresése

Küldeményadatok kezelése - általános

Küldemény fıbb adatai

Tov ábbi beküld ık

Mellékletek Minısítések Feljegyzések Csatolmányok

Bontás adatok

TörténetKüldemények kezelése

Küldemény érkeztetés e-

mailb ıl

E-mail keresése

E-mail találati lista

(from Ügyiratadatok kezelése - általános)

Bejöv ı irat érkeztetése,

iktatása

«include»

«extend»«extend»«extend»

«extend»

«extend»

«extend»

«include»

«include»

«include»

«extend»«extend»

«include»«include»

«include»

«include»«include»

«include»

«include»

«extend»

«extend» «extend»


9. feladat

Rajzolja meg a BB InternetBank egy olyan use case diagramját, amely az ügyfél által elérhetı használati eseteket tartalmazza! A szimbólumok neveit a félkövéren szedett kifejezések közül vegye!

Az ügyfél a böngészıben a következı fıbb banki szolgáltatásokat éri el: számlainformációk lekérése, megbízások, bankkártya-mőveletek, postaláda kezelése, beállítások.

A Számlainformációk lekérése az ügyfél választásától függıen a következı alternatív lehetıségeket tartalmazza: számla áttekintı, számlatörténet, számlakivonatok.

A Számla áttekintın belül az ügyfél külön kérésére megjelenhet az aktuális Egyenleg is. Mind a Számlatörténet, mind a Számlakivonatok szolgáltatás tartalmazza az Idıszak-beállítást.

A Megbízások az ügyfél választásától függıen a következı alternatív lehetıségeket tartalmazza: forint átutalás, forint átvezetés, deviza átutalás, kötegelt utalás.

A forint átvezetés speciális esete a forint átutalás szolgáltatásnak. A deviza átutaláson belül alternatív lehetıségek: az átutalás fizetési mód, az import beszedés fizetési mód.

A kötegelt utalás tartalmazza a Megbízásokat tartalmazó fájl kijelölése funkciót. Enélkül a kötegelt utalás nem indul el. 10. feladat

Pótolja az alábbi ábrán a szintek és a rétegek neveit a SunTone módszertan rendszer-architektúra sémája szerint!


11. feladat

Jelölje meg X-szel, hogy a sorokban adott állítások az oszlopokban adott mely fogalomra vagy fogalmakra jellemzıek!

Obj

ektu

m

Abs

ztra

kt

oszt

ály

Kon

krét

os

ztál

y Le

szár

maz

ott

oszt

ály

İso

sztá

ly

Inte

rfés

z

1. Van olyan másik osztály, amely ennek a konkrét osztálynak specializációja.

X

2. Van olyan másik osztály, amelynek ez specializációja. X

3. Csak absztrakt mőveletei vannak. X

4. Van absztrakt mővelete. X X

5. Biztosan nincs absztrakt mővelete. X

6. Nincs közvetlen példánya. X X

7. Biztosan van konstruktora. X

8. Az osztály konstruktorával hozható létre. X

9. Van olyan másik osztály, ami ettıl attribútumot örököl. X

10. Biztosan van közvetlen példánya. X

11. A példányai egyben az ısosztályának is példányai. X

12. Nem azonosítható egyetlen attribútumával sem. X 12. feladat

object Objektummodell

a1 :A a2 :A

a3 :A

b1 :B

b2 :B

b3 :B

b4 :Bc1 :C

c2 :C

c3 :C

d1 :D

d2 :D

d3 :D

-elsoB

-kovB

-kovB

-kapC

-kapC

-kapD

-kapD

-kapA

-kapA

-elsoB

-kapA

-kapC

-kapD

Az elıbbi objektumdiagram alapján oldja meg a következı alfeladatokat!


12.1 Rajzolja le az objektumdiagramból elvonatkoztatható osztálydiagramot, azon a kapcsolatok irányát és multiplicitásást is tüntesse fel! Feltételezheti, hogy a kapcsolatok multiplicitása nem nagyobb, illetve nem kisebb az objektumdiagramon látottnál. 12.2 Az objektumdiagram alapján adja meg az osztályok azon attribútumait, amelyek a láthatóság (a kapcsolatok kifejezése) miatt szükségesek! Az attribútumokat név:típus alakban adja meg. Az attribútumok nevét az objektumdiagramról vegye!

A B C D

12.3 Mely osztályoknak a mőveletei lesznek az alábbiak, illetve mi lehet egyes paraméterek osztálya?

Metódus Mővelet osztálya Paraméter osztálya

+getKapC():C

Visszaadja a kapC attribútum értékét.

+getElsoB():B Visszaadja az elsoB attribútum értékét.

+setKapA(par):void Beállítja a kapA attribútum értékét.

+getKovB():B Visszaadja a kovB attribútum értékét.

+setElsoB(par):void Beállítja az elsoB attribútum értékét.

«constructor» +init(par1:D, par2:C, par3:B)

13. feladat

13.1 A következı oldali osztálydiagramról véve adjon példákat az alábbi fogalmakra! Attribútum: Mővelet (metódus): Sztereotípus: Szerepnév:


Asszociáció: Számosság: Specializáció: Általánosítás

class Úthálózat CD

Telepules

- telepulesNev: String

+ getTelepulesNev() : String

UtSzakasz

- szakaszHossz: double

+ getSzakaszHossz() : double

ListaElem

+ getKovetkezo() : ListaElem+ setKovetkezo(ListaElem) : void

«listamővelet»+ elemSzam() : int+ listabanVan(ListaElem) : boolean+ elemetHozzaad(ListaElem) : void+ elemetBeszur(ListaElem) : void+ elemetLevag() : void+ elemetLevag(int) : void+ elemetLevag(ListaElem) : void

1..*

-szomszed

1

0..1

-elsoIrany

1

0..1

-kovetkezo 0..1

13.2 A fenti osztálydiagram alapján válaszolja meg az alábbi kérdéseket! Település attribútumai a típusukkal együtt: UtSzakasz attribútumai a típusukkal együtt:


13.3 A ListaElem specifikációjában mit jelentenek a következı elem egyes részei? – Válaszát írja az alábbi táblázatba!

elemetHozzaad(e:ListaElem): void

elemetHozzaad

e

ListaElem

void

13.4 A ListaElem specifikációjában mit jelentenek a következı elem egyes részei? – Válaszát írja az alábbi táblázatba!

listabanVan(e:ListaElem): boolean

listabanVan

e

ListaElem

boolean

13.5 A ListaElem osztály két mőveletének leírása: getKovetkezo():ListaElem – A mővelet visszaadja a listaelem kovetkezo attribú-

tumának értékét, azaz a megszólított listaelemet követı listaelem mutatóját. elemSzam():integer – A mővelet visszaadja, hogy a megszólított listaelemtıl kezdı-

dıen hány elem van a listában; ha a megszólított elem a lista elsı eleme, akkor a teljes lista elemeinek számát adja vissza.

A következı oldalon készítse el annak az együttmőködésnek a szekvenciadiagramját, amely azzal kezdıdik, hogy a vezerles felszólítja az e1 listaelemet az elemSzam() mővelet végrehajtására abban az esetben, amikor a lista sorrendben az e1 , e2 , e3 elemekbıl áll.

A diagramon, ahol szükséges, használja a getKovetkezo() mőveletet!


sd Elemek megszámlálása - induló állapot

vezerles

e1 :ListaElem e2 :ListaElem e3 :ListaElem

eSz := elemSzam()

10 pont:

13.6 A ListaElem osztály egy újabb mőveletének leírása: listabanVan(e:ListaElem):boolean – A mővelet igaz (true ) értéket ad vissza,

ha a paraméterben adott listaelem benne van a megszólított listaelemet tartalmazó listában. A megszólított listaelem rendszerint a lista elsı eleme, de bármely elem legyen is, az eredmény ennél a mőveletnél mindig a teljes listát jellemzi (tehát nem csak a megszólított listaelemmel kezdıdı részét).

A következı oldalon készítse el annak az együttmőködésnek a szekvenciadiagramját, amely azzal kezdıdik, hogy a vezerles felszólítja az e5 listaelemet a listabanVan(e) mővelet végrehajtására abban az esetben, amikor a lista sorrendben az e3 , e4 , e5 , e6 , e7 elemekbıl áll, és a keresett e az e3-mal azonos.


A diagramon, ahol szükséges, használja a getKovetkezo() mőveletet! (Nincs olyan mővelet, hogy getElozo() !!!)

sd Adott elem benne van-e a listában - induló állap ot

vezerles

e3 :ListaElem e4 :ListaElem e5 :ListaElem e6 :ListaElem e7 :ListaElem

e3 = e

l istabanVan(e)

14. feladat

14.1 A következı oldali állapotdiagramról véve adjon példákat az alábbi fogalmakra! Szuperállapot: Esemény: İrszem: Akció:


14.2 A fenti állapotdiagram elágazás szimbólumát milyen két átmenettel kellene helyettesíteni, hogy ezzel az állapotdiagrammal egyenértékő állapotdiagramot kapjunk? 14.3 A fenti állapotdiagram szerint az alábbi állapotsorrendek közül melyik lehetséges (L), melyik nem (N)? L N 1. Feladott, Visszaigazolt, Határidın túl. 2. Feladott, Határidın túl. 3. Feladott, Leszállítva, Számla kiegyenlítve. 4. Feladott, Visszaigazolt, Határidın túl, Számla kiegyenlítve. 5. Feladott, Visszaigazolt, Számla kiegyenlítve. 14.4 A fenti állapotdiagram szerint az alábbi eseménysorrendek közül melyik lehetséges (L), melyik nem (N)? L N 1. visszaigazolás, szállítás, szállítás, szállítás, ellenérték utalása, archiválás. 2. visszaigazolás, ellenérték utalása, archiválás. 3. szállítás, szállítás, when(határidı lejárt), szállítás, ellenérték utalása,

archiválás.

4. szállítás, szállítás, szállítás, ellenérték utalása, archiválás. 5. szállítás, szállítás, when(határidı lejárt), szállítás, archiválás. 6. when(határidı lejárt), szállítás, szállítás, szállítás, archiválás.


14.5 A következı átmenetspecifikációnak mint jelentenek az egyes részei? – Válaszát írja az alábbi táblázatba!

szállítás [nem felel meg] / szállítás.visszaküldés

szállítás (a specifikáció elején)

[nem felel meg]

szállítás.visszaküldés

15. feladat

A sorokban leírt állapotok az oszlopokkal adott állapottípusok melyikének felelnek meg? (Egyidejőleg több oszlop is megfelelı lehet.)

B

elsı

álla

pot

Kül

sı á

llapo

t

Kite

rjesz

tett

álla

pot

Kon

krét

álla

pot

Abs

ztra

kt á

llapo

t

1. A mobiltelefon éppen hívószám beírását fogadja. 2. A hívás fogadása a hívott – másik – mobil részérıl le van

tiltva.

3. A mobiltelefon éppen hív egy másik mobilt, és a másik éppen kicseng.

4. Már 6 másodperce tart, hogy a mobiltelefon hív egy másik mobilt, amely ezért folyamatosan kicseng.

5. A mobiltelefon 21:18:43-kor egy üzenet beírását fogadja, történetesen az üzenet 17. karakterét.

16. feladat Tevékenységdiagrammal ábrázolja egy kliens, webszerver, DB szerver elemeket tartalmazó háromrétegő architektúrában mőködı alkalmazásba való felhasználói bejelentkezés folyama-tát: Felhasználói beavatkozás hatására a kliens munkaállomás hatja végre az alkalmazás indítását (ahogy például hallgatói kezdeményezésre a böngészı elindítja a Neptunt). Az indított (a böngészıben a megcímzett) alkalmazás letölt egy bejelentkezı lapot (egy login ablakot) a kliensre (bejelentkezoLap objektumáram üres állapotban). A felhasználó ezt a lapot kitöltve (bejelentkezoLap objektumáram kitöltve állapotban) közli a login adatait: a felhasználónevet és a jelszót, amelyek (loginAdatok objektumáram) segítségé-vel a webszerver lekéri az adatbázisból a felhasználó hozzáférési jogosultságait (fel-haszaloJogai objektumáram). Ha az adatbázisszervertıl visszakapott válasz szerint az adott login adatokkal nincs felhasználó az adatbázisban, vagy van, de nem rendelkezik az alkalmazás futtatásához szükséges joggal, akkor a webszerver egy elutasító lapot (eluta-


sitoLap objektumáram), egyébként pedig az alkalmazás fımenüjét tölti le a kliensre (fomenuLap objektumáram). Az elutasítással a folyamat befejezıdik. – A modellben hasz-nálja fel az említett objektumáramokat! (Emlékeztetıül: Minden objektumáram tevékeny-ségbıl indul és tevékenységbe érkezik.)

Kliens Webszerver DB szerver


17. feladat

Ez a feladat és a következı 18-22. feladatok egy szupermarket parkolási rendszerét támogató számítógépes rendszer tervezéséhez járul hozzá. Az itt következı problémaleírást a 18-22. feladatok megoldásánál is fel kell használni.

A parkolási rendszer vezérlése a beléptetı és kiléptetı kapuktól, a fizetıautomatáktól, a szupermarket kasszái mellé telepített vonalkódolvasóktól, valamint egy operátorpulttól vett jeleket dolgoz fel. A rendszer két beléptetı és két kiléptetı kaput, hat fizetıautomatát, valamint a kasszák mellé telepítvett 40 vonalkódolvasót tartalmaz. (Azonban a támogató szoftverrendszert fel kell készíteni arra, hogy a kapuk száma, a fizetıautomaták száma és a vonalkódolvasók száma esetlegesen bıvülhet.)

A parkolás a beléptetı kapunál kezdıdik, amikor a kocsi vezetıje (parkoló ügyfél) meg-nyomja a belépés gombot. Ekkor a kapu a vezetı részére egy parkolócédulát nyomtat, rajta az adott parkolást azonosító vonalkóddal, és a kocsi rendszámával, amit a rendszámtábláról a kapu tartozékaként telepített kamera olvasott le. (A rendszám olvashatatlansága nem akadálya a parkolásnak, viszont a kiléptetésnél némi kényelmetlenséggel jár – lásd késıbb.)

A szoftverrendszernek gondoskodni kell a következı szabályok mőködésérıl: A parkolás elsı egy órája ingyenes, a parkolási díj minden további megkezdett órában egy fix óradíjjal növekszik. Ha azonban a parkoló ügyfél egy adott összegen felül vásárol a szupermarketben, akkor a vásárlás napján a parkolás – annak idıtartamától függetlenül – ingyenes. Ilyen vásárlásról a rendszer úgy szerez tudomást, hogy az áru fizetésekor a pénztáros leolvastatja a parkolócédulát a kassza mellé telepített vonalkódolvasóval.

Nem díjmentes parkolásért a fizetıautomatáknál lehet fizetni. Az automata a parkolócéduláról leolvasott vonalkód alapján megjeleníti a fizetendı összeget. A fizetés után az autónak 20 percen belül kell távozni valamelyik kiléptetı kapun, ellenkezıleg a díj tovább növekszik, és a növekményt ismételt fizetéssel kell kiegyenlíteni. – Kivételesen (pl. fizetıautomata hibája esetén, vagy parkolócédula elvesztése esetén) az operátorpultnál is lehet fizetni.

Amikor az autó a kiléptetı kapuhoz érkezik, akkor az azonosítja odatelepített kamera által leolvasott rendszám alapján, és ha a parkolás díjtalan, vagy a díj ki van fizetve, akkor automatikusan nyitja a sorompót (a kocsi megállás nélkül távozhat). Ha a rendszám felismerhetetlen, akkor a kiléptetés csak az azonosításban különbözik, amennyiben az ilyenkor nem a rendszám, hanem a vonalkód alapján történik: ilyenkor a kocsival a kapunál meg kell állni, a parkolócédulát a kapu leolvasó készülékébe kell helyezni.

Nem azonosítható autó vagy ki nem fizetett parkolási díj esetén a kiléptetı kapu sorompója nem nyílik fel. (Ha a nem azonosíthatóság a vonalkódolvasó és a kamera együttes hibájának következménye, a kezelıszemélyzet mechanikusan is ki tudja nyitni a sorompót, de ez a szoftveres rendszeren kívüli lehetıség, amellyel a modellnek nem kell foglalkozni.)

A fenti ismertetés alapján fontolja meg, kik a rendszer felhasználói; milyen használati esetek képzelhetık el; és készítse el a rendszer használati eset diagramját! – Speciálisan az elveszett parkolócédula rendezését úgy tüntesse fel, mint a fizetés az operátori pultnál használati eset opcionális kiegészítését!

18. feladat

Készítse el a 17. feladatban ismertetett parkolási rendszer objektumdiagramját!


19. feladat

A 18. feladat megoldásaként kapott objektumdiagramból elvonatkoztatva és az esetleges bıvítési igényeket is figyelembe véve készítse el a 17. feladatban ismertetett parkolási rendszer osztálydiagramját! – Gondolja át, milyen feladatokat bízna a kapott osztályok példányaira!

20. feladat

Készítse el a 17. feladatban ismertetett parkolási rendszerben parkoló autó állapotdiagramját (a belépéstıl a kilépésig)! – Tartsa szem elıtt, hogy az autó olyan változásai, amelyek a parkolási díjat nem befolyásolják (pl. koccanás vagy az autó feltörése), ebben a rendszerben irrelevánsak. Ennek az a magyarázata, hogy az itt tervezett szoftvernek csak a parkolási rendszert kell mőködtetnie.

21. feladat

Készítse el annak a folyamatnak a szekvenciadiagramját, amely azzal indul, hogy a parkoló ügyfél a fizetıautomata olvasójába teszi a parkolócédulát, és azzal zárul, hogy ugyanı a kijelzın mutatott összeg kifizetése után kiveszi a visszaadott parkolócédulát és a visszajáró pénzt.

22. feladat

Állapítsa meg, hogy a 20-21. feladatok megoldása feltárt-e olyan újabb attribútumokat és mőveleteket, amelyekkel a probléma sztatikus modelljét bıvíteni kellene!

23. feladat

Ez a feladat és a következı 24-29. feladat egy lakás biztonsági rendszerét támogató számítógépes rendszer tervezéséhez járul hozzá. Az itt következı problémaleírást a 24-29. feladatok megoldásánál is fel kell használni.

A lakás biztonsági rendszerének vezérlése az érzékelıkrıl és kapcsolótáblá(k)ról vett jeleket dolgoz fel.

A lakásnak két bejárata van, mindkét bejáratnál (belül a lakásban) van egy-egy kapcsolótábla. A vezérlırendszer élesítése, hatástalanítása vagy mőködésének beállítása (pl. egyes zónák kiiktatása a következı élesítés alól) bármely kapcsolótábláról elvégezhetı. (A két bejárat és ezzel a két kapcsolótábla csak az adott esetre jellemzı, egyébkét a rendszer további kapcso-lótáblákkal bıvíthetı.)

A lakás hat zónára (helyiségre) tagolódik. A zóna fogalma lehetıvé teszi, hogy a lakásban a riasztást csak részlegesen (csak bizonyos zónákra kiterjedıen) élesítsük. Például a lakás 1-es és 4-es zónájában egy vendég tartozkódik, amikor távozni akarunk otthonról. Akkor a riasztót úgy élesíthetjük, hogy az élesítésbıl az említett zónákat kiiktatjuk. (Természetesen egy nagyobb lakásban a rendszer több zónából is állhat.)

Az érzékelık kétfélék lehetnek: mozgásérzékelık és nyílászáróérzékelık. Ezeket azért is meg kell különböztetni, mert a riasztás élesítése történhet

mindkét típusú érzékelıre vonatkozóan (amikor a lakásból távozunk); csak a nyílászáróérzékelıkre vonatkozóan (amikor a lakásban tartózkodunk).

Az érzékelık elhelyezése (M: mozgásérzékelı, N: nyílászáróérzékelı):


1. zóna: 1M, 2N; 2. zóna: 1M, 3N; 3. zóna: 2M, 4N; 4. zóna: 1M, 1N; 5. zóna: 1M, 2N; 6. zóna: 1M, 2N.

Természetesen egy nagyobb épület nagyobb helyisége (zónája) több érzékelıvel is fel lehet szerelve.

A fenti ismertetés alapján fontolja meg, kik a rendszer felhasználói; milyen használati esetek képzelhetık el; és készítse el a rendszer használati eset diagramját!

24. feladat

Készítse el a 23. feladatban ismertetett biztonsági rendszer objektumdiagramját!

25. feladat

A 24. feladat megoldásaként kapott objektumdiagramból elvonatkoztatva és az esetleges bıvítési igényeket is figyelembe véve készítse el a 23. feladatban ismertetett biztonsági rendszer osztálydiagramját! – Gondolja át, milyen feladatokat bízna a kapott osztályok példányaira!

26. feladat

A lakó kiiktatja az 1-es, majd a 3-as zónát, azután távozással élesíti a rendszert. Készítse el a lakó itt leírt aktivitása által a rendszer elemei között kiváltott együttmőködés szekvencia-diagramját! – A szekvenciadiagram legyen összhangban a 24. és a 25. feladatra adott megoldásokkal!

27. feladat

A 26. feladatban adott élesítés után sorrendben a következı érzékelıktıl érkeznek riasztások a megfelelı zónához: (1) a 3-as zóna egyik mozgáérzékelıjétıl, (2) az 1-es zóna egyik nyílászáróérzékelıjétıl, (3) a 2-es zóna egyik nyílászáróérzékelıjétıl. Készítse el az itt leírt jelsorozat által a rendszer elemei között kiváltott együttmőködés szekvenciadiagramját! – A szekvenciadiagram legyen összhangban a 24. és a 25. feladatra adott megoldásokkal!

28. feladat Készítse el a tárgyalt biztonsági rendszer zónáinak állapotdiagramját! A diagramon szerepeljenek a következı állaptok: Alap , Kiiktatott , Otthon tartózkodással élesített , Távozással élesített ; továbbá szerepeljen rajta a hardvertıl érkezı órajel esemény; a vezérléstıl érkezı kiiktatás , élesítésO (élesített otthon tartózkodással), élesítésT (élesítés távozással) és a hatástalanítás esemény (üzenet); a mozgásérzékelıktıl érkezı riasztásM esemény és a nyílászáróérzékelıktıl érkezı riasztásN esemény (üzenet)! A diagram fejezze ki, hogy a zóna kiiktatott állapotban nem reagál az érzékelık jelzéseire, továbbá a zóna kiiktatása csak a legközelebbi élesítés alól vonja ki a zónát. Fejezze ki azt is, hogy a zóna az Otthon tartózkodással élesített állapotban a riasztásM eseményre nem reagál. A zóna bármely riasztásra


úgy reagál (ha reagál), hogy a vezérlésnek továbbítja a riasztást, azaz végrehajtja a vezérlés.riasztás akciót. A zóna bármely állapotában reagál az órajel eseményre mégpedig úgy, hogy ellenırzi a ráakasztott érzékelık üzemképességét, és ha valamelyik nem válaszol (ırszem: [vmelyik érzékel ı nem válaszol] ), akkor végrehajtja a vezérlés.riasztás akciót.

29. feladat

Állapítsa meg, hogy a 26-28. feladatok megoldása feltárt-e olyan újabb attribútumokat és mőveleteket, amelyekkel a probléma sztatikus modelljét bıvíteni kellene! 30. feladat

A sorokban adott meghatározások, illetve állítások az oszlopokkal adott tevékenységek közül mely(ek)nek felelnek meg? Ig

azol

ás

Érv

énye

síté

s

Szo

ftver

átvi

zsgá

lás

Hiá

nyos

ságt

eszt

elés

Inte

rfés

ztes

zt

Sta

tiszt

ikai

tesz

telé

s

Bel

övés

1. A tapasztalt hibák okának azonosítása és a program javítása.

X

2. Ez a tevékenység a program specifikációja és megvaló-sítása közötti eltérések, ellentmondások, az ebbıl eredı hibák felderítésére irányul.

X X

3. Eszköze a nyomkövetés lépésenkénti végrehajtással. X

4. Egyik feladata az interfészelemzés. X X 5. A stresszteszt, amikor arra keresi a választ, hogy ha a

rendszert szélsıséges terhelésnek teszik ki, az okoz-e adatvesztést vagy szolgáltatás-összeomlást.

K K X

6. Annak bizonyítása, hogy a terméket jól készítettük el. X 7. A stresszteszt, amikor olyan programozási hibák kide-

rítését célozza, amelyeket csak egy bizonyos szint feletti terhelés képes elıhozni

K K X

8. Üzenettel megszólított másik komponens válaszának téves értelmezését feltáró tesztelés.

X X

9. Annak bizonyítása, hogy a megfelelı terméket készítettük el.

X

Documents

Informatikus szakmai ismeretek - Példatár