Integráció a gyakorlatban · «A magyar oktatási rendszer a szétesés küszöbére ért. Megmaradásához közösen elfogadott, hosszú távú, koncepcionális stratégia kell.»

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

INTEGRÁLT MÉDIAOKTATÁS A GYAKORLATBAN

ALEXANDROV ANDREA

2013. 11. 13.


TARTALOM

1. TÁRSADALMI-OKTATÁSI KÖRNYEZET

2. INTEGRÁLT MÉDIAOKTATÁS

– MIT INTEGRÁLUNK? - «MÉDIAJÁRTASSÁG»

– HOGYAN? – KERETTANTERVI INTEGRÁCIÓ

2. EGY GYAKORLATI PÉLDA


ÉRTHETŐ TÁRSADALMI ELVÁRÁSOK TEGNAPRÓL

• Dr. Horváth Zsuzsanna: «a médiatudatossághoz való jog»

• Z. Karvalics László «logokratikus» tézisei az információs korszak iskolájáról

• Hargitai Lilla reménye: kritikai képességekkel és ízléssel rendelkező, versenyképes, kreatív és erkölcsös ember hagyja el az iskolapadot


A MINDENNAPOK REALITÁSA

«A magyar oktatási rendszer a szétesés küszöbére ért. Megmaradásához közösen elfogadott, hosszú távú, koncepcionális stratégia kell.»

(Csermely Péter et al.: Szárny és teher, 2009, 31.)

Sólyom László köztársasági elnök Bölcsek Tanácsa 100 kolléga, 10 fős bizottság, Csermely Péter prof.


Társadalmi differenciáló-dásból adódó ellentétek és frusztrációk

Megváltoztak az oktatás

iránti igények

Átalakuló emberi

kapcsolatok

Változó, elbizony-talanodó

értékrend

Információrobbanás Új tudáskoncepció (alkalmazható, kritikus, rendszerszerű) csökkenő források (csoportlétszám /

óraszám)

Közösségbomlás Közvetlen viszonyok közvetetté válása

A közösségi nevelés válsága A gyerekek negatívan viszonyulnak az

iskolához (személytelen, sivár)

Fogyasztói attitűd: egyéni jogok – személyes és közösségi felelősség helyett

- Leképződik az iskolában + - teljesíthetetlen elvá-rás, hogy az iskola ellensúlyozza, korrigál-ja ezeket a társadalmi diszfunkciókat


Növekvő szakadék • a társadalmi elvárások • és az iskola által sikerrel teljesített

funkciók között.

Tanárszemmel: • a pedagóguspálya leértékelődése a rendszerváltás után

• a tanárok professzionális imágója • és a hatalom nélküli felelősség élethelyzete

• mindez gyakran vezet kiégéshez • s ezáltal a tevékenységek formalizálódásához

«A pedagógus igen sok esetben a másutt keletkezett frusztrációk kiélésének egyetemes bűnbakja lett.» (Szárny és teher)


DAVID BUCKINGHAM: MÉDIAOKTATÁS. 2003.

• Ma a média a család, az iskola és az egyház szerepét átvéve első számú szocializációs tényezővé vált társadalmunkban.

• A gyerekek az új technológiák fő célcsoportja

– „autonóm fogyasztóként viselkedő gyerek” képe.

– Globális gyermekkultúra van kialakulóban.

Jellemzői:

– Intertextualitás, interaktivitás, irónia, gyors tempó, komplex játék valóság és fantázia határán

A GLOBÁLIS GYERMEKKULTÚRA ÉS AZ ISKOLA


– «Felnőtteknek belépni tilos!» (Nickelodeon)

– szembeállítás a gyerekeknek szóló médiaszövegekben:

gyerekek felnőttek (tanárok)

menők unalmasak

újítók, nyitottak konzervatívak

mindent tudnak képtelenek felfogni a dolgokat

– Kontraszt

• a gyerekek fogyasztói kultúráját jellemző nagyfokú aktivitás és lelkesedés

• és az iskolai részvételüket átható közöny és passzivitás között.



«[A modultárgyak] alkalmasak lehetnek arra, hogy rugalmasabbá, életszerűbbé tegyék az iskolai struktúrát, … a rájuk jellemző gyakorlatorientáltság és készségpedagógia megtermékenyítő lehet a többi tárgy számára is»

(JAKAB GYÖRGY ÉS VARGA ATTILA, OFI)

RENEE HOBBS: Transforming Education Through Digital & Media Literacy (2012) – beszédes cím

Professor and Founding Director at Media Education Lab, University of Rhode Island

VÉRMES REMÉNYEK…

… arról, hogy a médiaoktatás – elsősorban mint eszközkészlet, az ismeret-közvetítés alternatív formája – orvosolhatja a helyzetet.


1. A médiáról való oktatást (a média társadalmi szerepe; médiaszöveg-értés és –alkotás)

2. A média segítségével való oktatást (kísérletezés, együttműködés, szabad és örömteli tevékenység, játék)

ÍGY A MÉDIAISMERETEK KÜLÖNBÖZŐ TANTÁRGYAKBA VALÓ INTEGRÁLÁSA IS KÉTARCÚ

1. A médiáról szóló ismeretek beépítése más tárgyakba

2. A média mint oktatási segédeszköz alkalmazása (alternatív ismeretközvetítés)

MÉDIAOKTATÁS ALATT SOKSZOR KÉT KÜLÖNBÖZŐ DOLGOT ÉRTENEK



HA PEDIG A MÉDIAOKTATÁSRÓL MINT KÉSZSÉGFEJLESZTÉSRŐL BESZÉLÜNK:

MI A MÉDIAJÁRTASSÁG (MEDIA LITERACY)?

• Európában a figyelem középpontjában: 3 év alatt 2 modell született a leírására 2009-ben és 2012-ben.

– 2009: Európai Bizottság Információs Társadalom és Média Főigazgatóság, Médiajártasság csoport

– 2012: Európai Bizottság Élethosszig Tartó Tanulás Programja, EMEDUS projekt (Study on European Media Literacy Education)


Kommu-nikációs

képességek

Kritikus értelmezés

Használat (számítógép, internet, média)

Környezeti tényezők (a média elérhetősége + médiajártassági kontextus - benne a médiaoktatás)

egyéni kompetenciák

társadalmi (társas)

kompetenciák

Kommunikációs képességek:

• Médiatartalmak létrehozása

• Társas kapcsolatok

• Állampolgári szerepvállalás

Kritikus értelmezés:

• A médiaszövegek (médiatartalom) megértése

• Felhasználói magatartás

• A média működésének és szabályozásának ismerete

2009.


2012.


AZ ELMOZDULÁS IRÁNYA

• Egyszerűbb, hierarchikusabb bonyolultabb, holisztikus modell felé („az élet teljességében”)

• A médianevelés hangsúlya a másodikban nagyobb

• Az egyéni kompetenciáké és a kommunikációs képességeké szintén

• Részben folyamatszerű elgondolás: médianevelés – médiajártasság – állampolgári aktivitás

• Részben viszont kölcsönhatás: médiajártasság – kritikai gondolkodás és kreatív, alkotó képességek

Pont ezeket az igényeket fogalmazták meg a tegnapi előadók.


1. Jelenleg nincs a médiaoktatásnak olyan modellje, amelyet a legtöbb ország követne.

2. Mégis elmondható: az európai országok döntő többségében a médiaismeretet integrált formában oktatják. Elsősorban:

• vizuális kultúra

• anyanyelvi nevelés

• társadalomismeret / állampolgári ismeretek

• a technikai készségeket az informatika tantárgyban

ÁM MINDENNEK ELLENÉRE… A MÉDIAOKTATÁS MA EURÓPÁBAN

HARTAI LÁSZLÓ: MÉDIAOKTATÁS AZ EURÓPAI ISKOLARENDSZERBEN. 2013.

http://prezi.com/e_om_6ezfttu/present/?auth_key=qvxmyyq&follow=8t2nlvw4vcj_

http://prezi.com/e_om_6ezfttu/present/?auth_key=qvxmyyq&follow=8t2nlvw4vcj_


MAGYARORSZÁG: INTEGRÁCIÓ A

KERETTANTERVBEN

A médiaismeret önálló tantárgyként is megjelenik:

– 9(10). évfolyamon kötelezően választható tárgyként (egy éven át heti 1 órában)

– 11-12. évfolyamon pedig a művészetek műveltségterület tantárgyai között (2 éven át heti 2 óra osztható meg)


Ugyanakkor két szinten érzékelhető az integrációra való törekvés is:

1. A médiaismereteket a felső tagozattól a vizuális kultúra tantárgyba integrált formában közvetíti

2. A tantárgyak közötti kapcsolódási pontokat kiemelten kezeli

– A magyar nyelv és irodalom tantárgy is tartalmaz médiaismereti témákat (tömegkommunikáció, reklám, sajtóműfajok, adaptáció, stb.)

– A mozgókép és médiaismeret tantárgy is alapoz a magyar nyelv és irodalom órákon tanultakra (a fentieken kívül pl. szerkezet, jellemzés, műfajok, stb.)


1. A sok átfedés, érintkezési pont arra utal, hogy a médiumok konvergenciája miatt a kommuniká-cióval és kultúrával foglalkozó TANTÁRGYAK KÖ-ZÖTTI HATÁRVONALAK VALÓBAN LASSAN IDEJÉTMÚLTTÁ VÁLNAK.

2. Ezek azok a pontok, ahonnan magyartanárként «kitekinthetünk», és a médiát valóban a TANTÁRGYI ISMERETEK KÖZVETÍTÉSÉNEK ALTERNATÍV MÓDJAKÉNT HASZNÁLHATJUK.


• a diákok saját tapasztalatából indul ki – életszerű;

• a fogyasztói kultúra gyerekekre jellemző magatartásformáit (tempó, kreativitás, interakció, stb.) valamennyire visszacsábítja az iskolába

• bár az iskola azért „zárt világ”, ahol az elvárt(nak hitt) magatartásforma érvényesül

• sajátos tanuláskoncepción alapul: kísérletezés + együttműködés + élmény kiemelt szerepe

MIÉRT?


PÉLDÁUL HOL?

Nyelvtan:

kommunikáció, tömegkommunikáció,

reklám, hír, sajtóműfajok

de akár stilisztika, retorika

Irodalom: minden „határterület”

az archetípus kultúrája (népköltészet, mitológia, tömegkultúra)

művészettörténet

kódváltások: filmes és színházi adaptációk

kortárs irodalom


EGY GYAKORLATI PÉLDA

Már ÍGY TANÍTUNK… a médiumok konvergenciája, a globális gyermekkultúra kényszere okán.

Legalábbis részben. Vagy tudunk róla.

• audiovizuális és multimédiás szövegek

• a populáris kultúra szövegei

• kooperatív tanulásszervezés

• web 2.0

FB-csoport: Web 2.0 és IKT-eszközök módszertana


A REKLÁM rövid, egy órán is jól

elemezhető

mindennapi tapasztalat, saját világ,

előzetes tudás szisztematikus vizsgálat tárgya

lesz + öröm (játék, paródia)

elméleti reflexióval zárul: explicitté tett

tudás + új információ

a rábeszélő retorika is

lelepleződik (ezt eddig is tudták;

most azt is tudják, hogy

működik)

Szerkezet, tér-idő, jellemzés

(irodalom)

A mozgóképi szöveg eszköztára (vizuális kultúra)

Folyamat: • ráhangolódás • jelentésteremtés • reflektálás

Szövegértés, kritikai tudatosság szövegalkotás, kreatív feladatok

A társadalmi célú reklám etikai hozadéka: biztonsági öv, állásinterjú, légy bátor, bántalmazás


Kb. 3 tanóra

Reklámterhelésben élünk viszonyulás, reklámhordozók, ígéret, dicséretek (csoportmunka, majd megosztás)

A társadalmi célú reklám Reklámfilm: biztonsági öv.flv Plakát: Hello Kifli.jpg

Motivációs eszköztár: fenyegetettség, érintettség, adakozás (egyéni beszámoló, utána tanári előadás)

Eszköztár elsivatagosodás.jpg gorilla.mp4

formanyelv, a kiemelés eszközei (csoportmunka, majd megosztás)

A reklám mint történetmondás biztonsági öv.flv takarékbélyeg.mp4

(közös megbeszélés)


Critical mass 2012.flv Critical mass - Joshua Lipworth.flv hagyd otthon az autódat.mp4

kódok a reklámokban (előadás) 1. denotáció: a termék lehető legelőnyösebb

módon való bemutatása 2. demonstráció: a termék előnyeit kívülről

behozott demonstrációs eszközzel érzékeltetjük

3. konnotáció: a termékhez asszociációval (metaforikus képek, szimbólumok) különféle értékeket kapcsolunk.

hagyd otthon az autódat.mp4 véradás Kozmann György.mp4 véradás Novák Péter.mp4 hagyd már abba.flv hogyan mondjam el.mp4 bántalmazás.mp4

mintakövetés, identitás, magatartásmodell (szakértői csoportok, beszámoló) Az identitás negatív meghatározása


autizmus.flv gyönyörű világ.flv állásinterjú.flv

sztereotípiák, előítéletek (közös megbeszélés) + szempontváltás mint út az attitűdváltáshoz

Reklám a közlésfolyamatban Magyarország, én így szeretlek!.mp4 Légy bátor.flv

komplex elemzés (csoportmunka) feladó (haszna) – célközönség – formanyelv – életstílus – értékrend – érzelmi hatás – alternatív értelmezés

Reklámszabályozás Törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól

Általános reklámtilalmak és reklámkorlátozások (csoportmunka + vitaquick)


FOLYTATÁS – OSZTÁLYÚJSÁG KÉSZÍTÉSE

írás

• A sajtóműfajok sajátosságainak megbeszélése • Saját szövegalkotás (egyéni munka)

megfi-gyelés

• HÍD Program munkafüzete (páros munka – csoport lesz) • egy újság felépítése, a készítés folyamata, feladatok és szerepek

újság létre-

hozása

• Már az írásra is jobban motivál („praktikus haszon”, valós közönség) • együttműködés (kommunikációs és kooperatív készségek) • mindig készítenek reklámot is

értékelés

• közös szóbeli beszámoló (a munkanapló funkcióival) • célok, tervezés, munkamegosztás, nehézségek, megoldások • a produktum értékelése (saját és másoké; spontán és tudatos)

komplex: direkt ismeretközlés tevékenységek elsajátítása elméleti keret, értelmezés

Sajnos gyakran épp az alkotó pillanat jut otthonra. Így is motiváló ereje van, de fenntartja az isi / élet oppozíciójának értékítéletét.


AZ ILYESFÉLE TANÓRÁKHOZ KELL:

1. IDŐ a) sok szabadon erre fordítható tanóra b) saját idő az otthoni előkészületekhez

2. PÉNZ a) kipihent tanár kreativitás b) továbbképzés c) eszköztár d) kisebb létszámú tanulócsoport

A médiaoktatás tényleg motivál … ha az oktatási rendszer átalakítását nem is kerülhetjük el a segítségével.

Kívánom magunknak!

Documents

Integráció a gyakorlatban · «A magyar oktatási rendszer a szétesés küszöbére ért. Megmaradásához közösen elfogadott, hosszú távú, koncepcionális stratégia kell.»