Ipari munkahelyek ergonómiai értékelésének módszerei Ismétlődő mozdulatok értékelése

Munkarendszerek kialakításának munkatudományi alapelvei

Ergonómiai elvek munkarendszerek tervezéséhez (ISO 6385:1981)

• 0. Bevezetés• 1. Tárgy• 2. Alkalmazási terület• 3. Fogalom meghatározások• 4. Általános irányelvek

3. Fogalom meghatározások I.

• 3.1 munkarendszer: ember és a munkaeszköz munkafolyamatban való együttműködését foglalja magába

• 3.2 munkafeladat: célul kitűzött munkaeredmény• 3.3 munkaeszköz: munkarendszerben használt

tárgyak (szerszámok, gépek, készülékek, bútorok, berendezések)

• 3.4 munkafolyamat: A munkarendszeren belül az ember, a munkaeszköz, az anyag, az energia és az információ kölcsönhatásának térbeli és időbeli sorrendje

3. Fogalom meghatározások II.

• 3.5 munkahely: munkafeladat teljesítéséhez kijelölt térrész

• 3.6 munkakörnyezet: tényezők, melyek az emberre hatnak a munkahelyen ( fizikai, kémiai, biológiai, szociális és kulturális)

• 3.7 munkaterhelés( vagy külső behatások)• 3.8 munka-igénybevétel: külső körülmények és

követelmények összessége, melyek képesek megváltoztatni az ember fizikai és/vagy pszichikai állapotát

• 3.9 munkafáradás: a munka-igénybevétel nem pathológiás hatása, mely pihenéssel teljesen megszűntethető

4. Általános irányelvek

• 4.1 A munkahely és a munkaeszközök kialakítása• 4.2 A munkakörnyezet kialakítása• 4.3 A munkafolyamat kialakítása

4.1 A munkahely és a munkaeszközök kialakítása

• Kialakítás a testméretek figyelembevételével• Igénybevétel csökkentése

Testhelyzetek és váltogatásuk Izomerők Testmozgások összhangja

• Jelzések, kijelzők és kezelőelemek kialakítása Jelzések és kijelzők száma, típusa Kezelőelemek száma, típusa, működtető

testrész

4.2 A munkakörnyezet kialakítása

• A, munkatér méretei • B, szellőzés• C, munkahelyi klíma• D, világítás• E, munkatér, munkaeszköz színe• F, akusztika• G, emberre ható mechanikai rezgések és lökések• H, veszélyes anyag, sugárzás• I, védelem a kedvezőtlen időjárási hatások ellen

4.3 A munkafolyamat kialakítása

• A, feladatbővítés (hasonló tevékenységek esetén)• B, feladatbővítés (eltérő tevékenységek esetén)• C, tevékenységcsere• D, munkaszünetek (szervezett vagy személyesen

meghatározott)Ezek foganatosítása érdekében különösen ügyelni kell:• E, figyelem és teljesítőképesség változása nappal és

éjszaka• F, az egyéntől, illetve életkortól függő

teljesítőképesség elérése• G, az egyéni fejlődés

Ipari munkahelyek ergonómiai értékelés céla

• A munka, a környezet és az ember-gép rendszer okozta terhelés felmérése.

• Az igénybevétel csökkentési lehetőségeinek feltárása.

• A tevékenység hatékonyságának növelése, az emberi biztonság és kényelem figyelembevételével.

• Az egészségkárosodás kockázatának előjelzése• Stb..

Az ergonómiai program várható eredményei

• Csökkenő megbetegedések, sérülések, és dolgozói kártérítési kiadások

• Növekvő munkahatékonyság• Javuló egészségi állapot• Csökkenő hiányzás és fluktuáció• Javuló alkalmazotti morál

Előkészítés

• Információgyűjtés a tevékenységről a felhasználókról a technológiáról a környezetről

• Lehetőségek és korlátok felmérése (elvi, technikai, tér-idő stb.)

• Követelményjegyzék és ütemterv készítése

Munkahelyek ergonómiai értékelése és fejlesztése

• Előzetes értékelés• Módszer kidolgozása• Pilot study• Munkahelyek felvételezése• Értékelés• Megvalósítás• Ellenőrző vizsgálat

Értékelés várható eredményei

• Globális és konkrét megállapítások• Grafikus, táblázatos, szöveges információk• Minősítés

Tevékenységenként Munkahelyenként Műhelyszinten

• Felhasználás Fejlesztési stratégia Akcióterv Operatív intézkedés Kompenzáció

Ipari munkahelyek ergonómiai értékelésetapasztalatok

• Tervezési fázisban optimális • Rendszerszemléletű alkalmazás ("minden

mindennel összefügg") • Intuitív módszerek megerősítése (kísérleti

munkahelyek tesztelése) • Dolgozók bevonása, participáció (kérdőív) • Technikai lehetőségek előnye (video, CAAA)

Ipari munkahelyek ergonómiai értékeléseFejlesztési javaslatok

• Áttervezés, módosítás Munkahely elrendezés Szerszámok és eszközök Környezeti paraméterek

• Szervezés, ellátás Munkarend Védőfelszerelés Szociális szolgáltatások

• Kiválasztás, képzés, participáció Követelmények és terhelések ismerete Egyéni képességek és korlátok ismerete

Az ergonómiai vizsgálat helye a folyamatban

• Problémafeltárás – Hol a baj?• Tervezés – Megfelel-e az előírásoknak,

szabványoknak, ajánlásoknak?• Tesztelés – Lehet-e javítani?• Összehasonlítás – Melyik megoldás a jobb?• Értékelés – Valóban jó?• Ellenőrzés – Még mindig megfelelő? Lehet még

javítani?

Csak kevés probléma nagyon összetett és nehéz

A legtöbb problémát viszonylag kis erőfeszítéssel meg lehet oldani

20%

80%

A 80:20-as Pareto szabály

• Az ergonómiai problémák 80%-a megoldható az erőfeszítések 20%-ával, míg a megmaradó 20% probléma megoldásához az erőfeszítések 80%-a szükséges.

Alkalmazható módszerek

• Ellenőrzőlista GME list Check-Points

• Szubjektív fáradtságérzés megítélése • Video playback• Toyota módszer• Kérdőív• Számítógéppel támogatott antropometriai

értékelés (CAAA)

GME ergonómiai ellenőrzőlista

Nyak hát

Kar könyök

kéz

Derék Comb térd

Leírás

1. A művelet közben a nyaka vagy háta kerül-e kellemetlen helyzetbe? Például:

a. előre dőlés b. elfordulás c. előrehajolás és elfordulás 2. A művelet közben a kézfeje

vagy csuklója kerül-e kellemetlen helyzetbe? Például

a. a csukló kifeszítése vagy elfordulása b. az ujj kemény felülethez nyomása c. csukló körzése 3. Az idő egy részében guggol

vagy térdel?

4. Rendszeresen üt vagy nyom a tenyerével?

5. Dolgozik a vállával és a

kezeivel?

6. A feladatok többségét kinyújtott

és megfeszített karral végzi?

7. Ha használ mechanikus eszközt (manipulátort), azt a testétől távol, kinyújtott kézzel kezeli?

8. Tart kinyújtott kézzel súlyos tárgyakat vagy eszközöket? P

9. Kezel 4,5 kg-nál nehezebb tárgyakat? Kell konténereket mozgatnia? 10. Lefelé fordított tenyérrel meg

kell fognia súlyokat?

11. Használ-e olyan szerszámokat, amelyeknek a. Nehéz tartani a nyelét (markolatát)? b. A nyele (markolat) fémből készült? c. Tömege 4.5 kg-nál több vagy a kifejtett nyomaték nagyobb 20 Nm-nél? d. A kezelőszervét lehetetlen több újjal is működtetni? e. Fentről lefelé függesztett a szerszám? 12. Bármely (bal vagy jobb) kézzel kezelhető a szerszám? 13. Kényelmetlen helyzetbe kényszeríti a szerszám

használata a kezet vagy a csuklót?

14. A művelet túlnyomó részében azonos testhelyzetben kell maradnia? 15. Ismétlődően be kell ülnie az autóba? 16. A munkavégzés helye túl alacsony vagy túl magas? 17. Érintkezik éles, hegyes anyagokkal? 18. Megfelelően nagy a munkahely? 19. Csúszós, ferde, vagy lépcsős a munkahely?

Jelölje be, az előforduló eseteket! Alkalmazási eljárás • Jelölje a terhelt testtájakat! • Kövesse a fehér mezőket jobbra! • A munka tartalmazza valamelyiket a feltüntetett

szempontok közül? • Ha igen, jelölje azt pipával

Váltogatják a különböző munkahelyeket? Vannak problémáik a zajjal, hőmérséklettel,

világítással vagy a környezettel? Használnak személyes munkavédelmi eszközöket,

bakancsot, kesztyűt, szemüveget? Ön felügyeli a munkáját?

Kérjük a lap hátlapján az ergonómiai javaslatait fogalmazza meg!

Ergonómiai ellenőrző listák

• Anyagmozgatás és tárolás• Kéziszerszámok• Termelő berendezések biztonsága• Munkahely kialakítás fejlesztése• Világítás• Építmények• Veszélyes anyagok és tényezők kezelése• Jóléti létesítmények• Munkaszervezet

Anyagmozgatás és tárolás

• Ki vannak jelölve és szabadok a szállítási útvonalak?• A folyosók és az átjárók elég szélesek a kétirányú

forgalomhoz?• A szállítási útvonalak felülete sík, csúszás- és

akadálymentes?• A hirtelen nagy magasságkülönbséget áthidaló kis

lépcsők helyett legfeljebb 5-8% emelkedésű lejtők vannak?

• A munkaterület elrendezése a lehető legkisebb anyagmozgatást teszi szükségessé?

• Taligát, kézikocsit vagy más kerekes eszközzel történik az anyagmozgatás?

Kéziszerszámok

• Ismétlődő feladatokhoz speciális szerszámok vannak?

• A segédenergiával működő eszközök biztonságosak, a munkavédelmi eszközöket használják?

• Az állandó helyen folyó műveletekhez függesztett szerszámokat használnak?

• Az anyagok és megmunkálás alatt levő anyagok rögzítésre satukat és fogókat használnak?

• Használnak kéztámaszt precíziós feladatok ellátásához?

• A lehető legkönnyebb eszközöket használják (kivéve az ütő szerszámokat)?

Termelő berendezések biztonsága

• Védik a kezelőszerveket a véletlenszerű működtetéstől?

• A vészkapcsolók tisztán láthatók és elérhetők a dolgozó természetes helyzetéből?

• A különböző szabályozók könnyen megkülönböztethetők egymástól?

• A dolgozó kényelmesen lát és elér minden kezelőszervet?

• A kezelőszervek a működtetési sorrendben vannak elhelyezve?

• A természetes elvárásoknak megfelelően kell a kezelőszerveket működetni?

Munkahely kialakítás fejlesztése

• A munkafelület magassága minden dolgozónak a könyökmagasságába vagy kicsit az alá esik?

• Az alacsonyabb dolgozók is elérik a kezelőszerveket és anyagokat a természetes helyzetükben?

• A magasabb dolgozók számára is van elég hely a lábak és a test mozgásához?

• A gyakran használt anyagok, eszközök és kezelőszervek könnyen elérhetőek?

• Minden munkaállomásnak stabil, többfunkciós munkafelülete van?

A látás és a fej-nyak helyzete

Az optimális munkamagasság

A csukló helyzete

A fizikai teljesítmény befolyásoló tényezői és a szabványok

Testméretek

Erőkövetelmények

Testtartás és mozgások

EN 547-1, EN 547-1, EN 547-1Az emberi test méretei

EN 1005-4A géphez viszonyított, munka közbenitesttartások és mozgások értékelése

EN 1005-2A gépek és a géprészek kézi kiszolgálása

EN

1005-4A

géphez viszonyított, munka közbeni testtartások és

mozgások értékelése

EN 894-3 A kijelzők és a kezelőelemektervezésének ergonómiai követelményei

3. rész: Kezelőelemek

EN 1005-3A gépkezeléshez ajánlott erőhatárok

EN 1005-4:2005 + A1: Gépek biztonsága – Az ember fizikai teljesítménye 4. rész

A géphez viszonyított, munka közbeni testtartások és mozgások értékelése

• Populació meghatározása• Feladat elemzés• Szükséges ergonómiai adatok meghatározása• CAAA• Kockázatértékelés• Operátorokkal• Kockázatértékelés

A helyes testhelyzet tervezésének alapelvei

• Tervezzünk természetes testhelyzetekre• Ösztönözzünk gyakori testhelyzet változtatásra• Alkalmazzunk megfelelő háttámaszt ülő testhelyzetben• Biztosítsuk az erőkifejtéshez szükséges optimális testhelyzetet• Kerüljük

a fej és törzs előredőlését, a felemelt felsőkart igénylő testhelyzeteket, a csavart és aszimmetrikus testhelyzeteket, a mozgástartomány szélső helyzeteit tartósan igénylő

testhelyzeteket, az érzékeny szövetek igénybevételét a test

megtámasztására.

Rongycsavarás

Könyök kint

Rossz vibráció

Vállak túl magasan / alacsonyan Komfort zóna Rossz rálátás

Ergonómiai alapproblémák fizikai munkánál I.

Fenék fent Vízszintes távolság

Törzscsavarás Álló- ülőmunka Statikus munka

Hajlított csukló

Ergonómiai alapproblémák fizikai munkánál II.

PROBLÉMA

GÉP

GÉP

GÉP

EGYENES VONALÚ SZERSZÁM

A CÉL 900-OSELFORDÍTÁSA

Világítás

• A lehető legtöbbet használják a napfényt? • Ha több világítás kell, világos színezésűek a falak? • Ki vannak világítva a folyosók, lépcsők, felhajtók és

más területek, ahol emberek lehetnek?• Egyenletesen világos a munkaterület a világosság

különbségek csökkentésére?• A dolgozóknak elegendő a világítás, és így mindig

hatékonyan és kényelmesen tudnak dolgozni?• Az ellenőrző és precíziós munkához helyi világítás is

biztosított?

A színvisszaadás a megvilágító fény színhőmérsékletének és a megvilágítás erősségének függvényében

Építmények

• A dolgozókat védik a közvetlen hőtől?• Védik a munkahelyet a külső hidegtől és

melegtől?• A hideg vagy meleg hőforrásokat elszigetelik?• Hatásos elszívó rendszer teszi biztonságossá és

hatékonnyá a munkát?• A természetes légmozgás növelésével szükség

esetén javítják a beltéri klímát?• Fejlesztik és karbantartják a légcsere

berendezéseit a jó munkahelyi levegőminőség érdekében?

Nomogram az effektív hőmérséklet kiszámítására ruhában, Yaoglu nyomán Wenzel

Veszélyes anyagok és tényezők kezelése

• A zajos berendezéseket vagy részeiket szigetelik? • Az eszközöket és gépeket rendszeresen

karbantartják a zajcsökkentés érdekében?• Lehetséges a meglévő zaj mellett a kommunikáció, a

biztonságos és hatékony munka?• A dolgozókat érő rezgést csökkentik a biztonság,

egészség és munkahatékonyság növelése érdekében?

• Hő ellen és áramütés ellen jól szigetelt kézilámpákat használnak?

• A fényforrások és elektromos csatlakozások és vezetékek biztonságosak?

Jóléti létesítmények

• Jó öltöző, mosdó és egészségügyi létesítmények biztosítják a jó higiénét és megjelenést?

• A jó teljesítmény és jóérzés érdekében rendelkezésre állnak ital automaták, étkező területek és mosdók?

• A szolgáltatásokat és a jóléti létesítményeket a dolgozókkal együtt fejlesztik?

• Vannak találkozó és képző helyek a dolgozóknak?• Világosan ki vannak jelölve az egyéni védőeszköz-

használatot követelő területek?• Rendelkezésre állnak a kielégítő védelmet biztosító

egyéni védőeszközök?

Munkaszervezet

• Bevonják a dolgozókat a napi munka megszervezésébe?

• A munkaidő-beosztás tervezésekor megkérdezik a dolgozókat?

• Munkaproblémák megoldását dolgozói csoportok bevonásával végzik?

• Bevonják a dolgozókat a termelés átszervezésébe, vagy a fejlesztésbe, ha biztonságosabb, könnyebb, hatékonyabb munkát alakítanak ki?

• Elismerik a munkahelyet vagy termelékenységet fejlesztő munkások segítségét?

Szubjektív fáradtság értékelő lap

Név Személyi kód

Dátum Idő

Egység neve Beosztás

Műszak jele Vizsgálatvezető

Gondoljon arra, hogyan érzi magát ebben a pillanatban! 1. Satírozza be az ábrán azokat a területeket, ahol kellemetlenséget érez. 2. Értékelje a kellemetlenség mértékét az alábbi táblázatban felsorolt testtájakra bal és jobb

oldalra egyaránt. Az értékelésnél az alábbi fokozatokat használja: 10: Legrosszabb elképzelhető kellemetlenség 0: Nincs kellemetlenség Kellemetlenség Értékelő pontszám helye bal jobb Nyak Váll Mellkas Kar Kézfej és csukló Csípő és comb Térd Lábszár Kellemetlenség Értékelő pontszám helye bal jobb Nyak Váll Hát Kar Kézfej és csukló Derék Fenék és comb Térd Lábszár Boka, talp Egyéb

Szubjektív fáradtságérzés eredmények

Összes Ülve Állva Felváltva

JSI – Job Strain Index Munkaköri Terhelési Index alapadatai

• Az erőkifejtés mértéke !!!• Az erőkifejtés időtartama• Percenkénti ismétlődés• Kéz és csukló helyzete• A munkatevékenység sebessége !!!• Napi expozíciós idő

JSI – Job Strain Index

JSI – Job Strain Index

• Ha a számított érték (JSI) kisebb vagy egyenlő 3, akkor a munkavégzés biztonságos

• Ha az JSI érték 4-6 körüli, akkor közepes valószínűséggel fennáll a felső végtagok munkatevékenységből adódó károsodásának (MSD, WMSD, RSI, CTD) esélye

• Ha a JSI érték 7, vagy annál több, akkor nagy valószínűséggel fennáll a felső végtagok munkatevékenységből adódó károsodásának (MSD, WMSD, RSI, CTD) veszélye

REBA - Gyors Teljes Test Értékelés

Acsoport

Törzs

Nyak

Lábak

"A" táblázatból

Terhelés/ErőMegfogás

Bcsoport

Felkar

Alkar

Csukló

"B" táblázatból

JB

B J

JB

"C" táblázatból

A pontszám

C pontszám

B pontszám

Tevékenységpontszám

REBA pontszám

A csoport: Törzs és nyak

A csoport: Lábak

„A” táblázat és terhelés/erő

B csoport: Felkar (jobb és bal)

B csoport: Alkar (jobb és bal)

B csoport: Csukló (jobb és bal)

„B” táblázat és megfogás

„C” táblázat és tevékenység pontszám

REBA – Értékelő lap

Acsoport

Törzs

Nyak

Lábak

"A" táblázatból

Terhelés/ErőMegfogás

Bcsoport

Felkar

Alkar

Csukló

"B" táblázatból

JB

B J

JB

"C" táblázatból

A pontszám

C pontszám

B pontszám

Tevékenységpontszám

REBA pontszám

REBA: Intézkedési szintek

RULA - Gyors felsőtest értékelő módszer

• Gyors vizsgálati módszer, mely MSD bejelentések alapján a munkahely ergonómiai kivizsgálására szolgál.

• Egy olyan szűrő eszköz, amely a teljes testre ható biomechanikai és testtartásbeli terhelést vizsgálja.

• A nyakra, a törzsre és a felső végtagokra fókuszál, és ideális ülőmunkához, pl. számítógépes munkahelyekre.

• Érvényességét számítógép kezelők és szögelőgép kezelő munkások csoportjain ellenőrizték.

• Gyors és könnyen kitölthető.• A RULA pontszámok az MSD kockázat

csökkentéséhez szükséges akciók fontosságát jelzik.• Illeszkedik a többi ergonómiai módszerhez.

RULA – Értékelő lap

RULA: Intézkedési szintek

Video playback

• A vizsgálat rekonstruálásához, utólagos szakértői elemzéshez és a dolgozók által kritikusnak ítélt mozzanatok azonosításához ajánlott módszer, mely segédanyagot biztosít a többi vizsgálathoz és csökkenti a zavaró helyszíni jelenlétet.

Toyota módszer

• A kritikus műveletek részletes elemzésének módszere, mely lehetőséget ad pl. optimális-elfogadható-elviselhetetlen kategóriákba sorolásra vagy a várható végrehajtási idő számítására. elérés megfogás és elengedés testmozgás kar mozgatás teherrel erőkifejtés (húzás, nyomás, csavarás) pozicionálás

Toyota módszer: Fizikai terhelés összesítés

Fizikai terhelés összesítéseÜtemhely-azonosító: 102M

Megnevezés: Termosztát és vezérmű fedél szerelés

Alapadatok K konvertálási tényező EREDMÉNY

Dátum: 96.07.04 Ütem egység/ K Alsó testrész terhelése:idő műszak tényező

Típus: 45 613 0,170 testhelyzet (P)= 1,8346 600 0,167 teheremelés (W)= 0,37 x 2 = 0,73

Változat: 47 587 0,16348 575 0,160 összesen = P + 2 x W = 2,57

Részleg: 49 563 0,15650 552 0,153

Team: 51 541 0,150 Felső testrész terhelése:52 531 0,14753 521 0,145 kar (A)= 5,9954 511 0,142 kéz (HND) = 2,44

Készítette: Szabó 55 502 0,139 erőkifejtés (HW) = 0,0056 493 0,137 szerszám (T) = 2,0057 484 0,135

Egyéb információ 58 476 0,132 Összesen = A + HND + HW + T = 10,43

Sorszám: Munkaidő/műszak= 460Megjegyzés:

Domináns kéz: Egység/műszak= 550 30-nál nagyobb pontszám esetén további részletes elemzés javasolt.

Rotáció: K tényező= egység/műszak 3600

Toyota módszer: TörzsÜtemhely-azonosító: 102M

Megnevezés: Termosztát és vezérmű fedél szerelésMűvelet Ciklusidő Tömeg Szint RB Összidő/műszak Idő Gyakoriság Pontok

Művelet leírása [kg] tényező H tényező műszakonként W =sorszáma S G R RBC H = S x K TC L GxLxRBCxTC/1000

1 Termosztát tömítést berak 4 0,2 1 0,3 0,611 0,6 550 0,02 2 Termosztát csavarokat berak 4 0,611 0,00 3 Termosztátot lazán szerel 5 0,764 0,004 Termosztátot meghúz 11 1,681 0,005 Hengerfejet sziloplaszttal beken 12 1,833 0,006 Vezérműfedelet felrak 5 1,5 2 0,7 0,764 0,6 550 0,357 Operátor vissza 2 0,306 0,00

8 Önellenőrzés 5 3 0,458 0,00

550 motor/műszak Összesen: 46 7,028 0,370,153 K konvertálási tényező Készítette: Szabó Dátum: 96.07.04

különböző magasság azonos magasság Időtényezőkód szint RB tényező kód RBC Összes óra (H) TC

fel le > 2.5 1váll 1 4 1 0,7 1 0,6 > 2.0 és < 2.5 0,9

könyök 2 3 0,9 0,6 2 0,3 > 1.5 és < 2.0 0,8csípő 3 2 0,7 0,5 3 0,6 > 1.0 és < 1.5 0,7

térd 4 1 0,5 0,4 4 0,9 > 0.5 és < 1.0 0,6padló 5 5 1,2 < 0.5 0,5

Toyota módszer: Kar

Toyota módszer: Kéz

Ütemhely-azonosító: 102M Erő FP PI PD P

Megnevezés: Termosztát és vezérmű fedél szerelés 10 2 1 5 1Művelet Kód Erő Pont Ciklusidő Összidő/műszak Pontok 20 3 1 5 2

Művelet leírása G HP S H HND 30 4 2 6 2sorszáma [N] H = S x K HND = HNDP x H 40 5 3 6 2

1 Termosztát tömítést berak FP 30 4 4 0,611 2,44 50 6 4 7 3 60 7 6 8 32 Termosztát csavarokat berak 4 0,611 0,00 70 9 8 8 3 80 11 12 9 43 Termosztátot lazán szerel 5 0,764 0,00 90 14 18 10 44 Termosztátot meghúz 11 1,681 0,00 100 18 27 11 45 Hengerfejet sziloplaszttal beken 12 1,833 0,00 110 22 40 12 56 Vezérműfedelet felrak 5 0,764 0,00 120 28 60 13 57 Operátor vissza 130 35 89 14 5

140 44 132 16 58 Önellenőrzés 5 150 56 194 17 6

160 70 19 6170 89 21 6180 110 23 7190 138 25 7200 174 27 7

550 motor/műszak Részösszeg: 41 5,653 210 80,153 K konvertálási tényező Összesen: 2,44 220 8

Készítette: Szabó Dátum: 96.07.04 230 8240 9

FP Nyomás ujjal 250 9PI Megfogás ujjakkal 260 9PD Nyomás tenyérrel 270 10P Nyomva tartás tenyérrel 280 10

290 10300 11

EN 1005-5:2007: Gépek biztonsága – Az ember fizikai teljesítménye 5. rész: A nagy gyakorisággal ismétlődő tevékenységek kockázatértékelése

RSI

Alkalmazási terület

• Professzionális gépek• Egészséges felnőtt lakosság• A felső végtag ismétlődő mozgásából eredő

mozgásszervi sérülésének kockázati értékelése (MSD)

• Kizárva: nyak, hát, lábak

A gép tervezője …

• értékelje az MSD kockázatát• vegye figyelembe a kapcsolódó kockázatokat (pl.

testtartás, időtartam, pihenőidő)• a forrásánál szüntesse meg a kockázatot• tájékoztassa a felhasználót• túl és alul terhelés megakadályozása• monoton helyzet elkerülése (ismétlődés

csökkentése)

RSI forrásai

• Ismétlődés• Erő• Mozgás és testtartás• Időtartam és elégtelen pihenőValamint• A tárgy jellegzetességei• Rezgés és erőbehatás• Környezeti tényezők• Egyéni és szervezeti tényezők

Veszély azonosítás

• Nincs veszély, Ha nem ciklikus a munka Ha a szellemi tevékenység a meghatározó

és a kézmozgás csekély• Az értékeléshez tudni kell

A technikai akciókat, mennyiségüket !!!!!! A ciklusidőt, Erőt, testtartást, pihenőidő hosszát és

gyakoriságát Rotációs lehetőségeket

Szűrő értékelés feltételei

• Nincs erő, vagy az ajánlott tömeghatárnál (RML) kisebb (l. 3.) • Nincs szélsőséges testhelyzet (l. 4.)

felkar 00 – 200, alkar és csukló 50 % 1/3-nál kevesebb csípéssel és erővel záró fogás

• Alacsony ismétlődés 30 s Vagy 50 % hasonló akció

• 40-nél kevesebb művelet percenként• Környezeti nehezítések hiánya

Részletes értékelés

• FCT: várható ciklusidő (másodpercben)• NTC: műveletek száma ciklusonként• FF: várható műveletgyakoriság (percre)• FF = NTC * 60 / FCT• RF: referencia műveletgyakoriság (percre),

kezenként

• OCRA index = FF / RF

Referencia műveletgyakoriság

RF = CF x PoM x ReM x AdM x FoM x (RcM x DuM)

• CF: 30 mp

• PoM : Testtartás tényező (1 … 0,5)

• ReM : Ismétlődési tényező (1 … 0,7)

• AdM : Külső tényező (1 … 0,25)

• FoM : Erő tényező (1 … 0,01)

• RcM : Pihenő-hiány tényező (0,6)

• DuM: Időtartam tényező

Kockázati szintek

• 2,2 alatt az OCRA: elfogadható• 2,3 és 3,5 között az OCRA: feltételesen• 3,5 felett: nem elfogadható

• Pl. Minden rendben, csak az erő éri el a max. izometrikus erő 30%-át, emelésnél (50N * 15%)

OCRA = 40 / (30 * 0,38) = 3,5SOK MATEK