Ország Lili több alkalommal is járt Pompeiben 1968 és 1974 között. Az ókorban a Vezúv kitörésekor hamuval betemetett ókori városban virágzott az élet. A ha-muréteg megóvta a számos fürdővel, nyilvánosházzal rendelkező település romjait. A régészek számos falfeliratot tártak fel, többek között szolgáltatások reklámjait, kortesbeszédeket, politikai kampányszövegeket, valamint hétköz-napi üzeneteket.

Eredeti pompeji falfelirat.

Írj e

rre

a fa

lra te

is v

alam

it!

Pompeji fal (1968)

*

*

S. Nagy Katalin (Ország Lili monográfusa) szerint a művész munkáin előforduló leggyakoribb héber betűk a következők:

Ország Lili saját zsidóságával sokáig nem foglalkozott, majd apja imakönyvéből héber írásjegyeket kezdett el másolni képeire.

Figyeld meg Ország Lili „írásos” képeinek színvilágát! Mire utalhatnak ezek a színek?

A festékréteg hordozója a papír.

Milyen kapcsolat van a papír és az egyiptomi kultúra között?

A sík felületen megjelenő írások a múlt nyomainak, szövegtöredékeknek tűnnek, a képsík falfe-lületté válik. A visszakaparás, az omladék-szerű felületképzés, az írásjelek mind a régmúlt idő töredékeinek tűnnek. Ország Lili egy régész alaposságával tárja fel e falak rétegeit. A múlt szisztematikus vizs-gálata azonban nemcsak a múlt titkait tárja fel, hanem a jelen és a jövő kérdéseire is választ ad. Régi és új együttes jelenléte biztosítja a kultúrában a folyamatosságot.

„A műalkotások túlnyomó többségére mindig is az ismétlés jellemző.(...)Minden, ami a művészetben konvencionális nyelvnek számít, funkcióját éppen ismételhetősége révén tölti be.”Jan Białostocki: Régi és új a művészettörténetben (1982)

A Lamentáció (jelentése: ‚siralom, siránkozás’) című képen dinamikus, erőteljes energiák dolgoznak. Milyen kapcsolatban van a kép hátterének tűnő, szürkésbarna, falszerű felület a mozgalmas visszatör-léssel?

Nézz utána, pontosan mit jelent a liturgiában a la-mentáció, és hogyan kapcsolódhat össze a kép di-namikájával!

Duchamp egy mozdulat fázisait sűríti egy képbe. A festmény egyszerre hordoz ma-gán kubista és futurista stílusjegyeket; és a fényképészet hatását is érezhetjük rajta. (A francia Duchamp ezzel a képpel vált híres művésszé az Amerikai Egyesült Államok-ban.)

Hasonlítsd össze Duchamp képét formailag a Lamentációval!

Marcel Duchamp: Lépcsőn lemenő akt (1912)Lamentáció (1967)

Keresd meg az Írások a falon című képet!Figyeld meg közelről! Hányféleképpen hagy nyomot a felületen a festő?

Írások a falon (1968)

SINHÉ

kapu, Isten jelenléte HET háló, élet

JOD kéz, világmindenség

130. zsoltár (De profundis.... / A mélységből....) 1. Grádicsok éneke. A mélységből kiáltok hozzád, Uram!

2. Uram, hallgasd meg az én szómat; legyenek füleid figyelmetesek könyörgő szavamra!

3. Ha a bűnöket számon tartod, Uram: Uram, kicsoda maradhat meg?!

4. Hiszen te nálad van a bocsánat, hogy féljenek téged!

5. Várom az Urat, várja az én lelkem, és bízom az ő igéretében.

6. Várja lelkem az Urat, jobban, mint az őrök a reggelt, az őrök a reggelt.

7. Bízzál Izráel az Úrban, mert az Úrnál van a kegyelem, és bőséges nála a szabadítás!

8. Meg is szabadítja ő Izráelt minden ő bűnéből.

De profundis (1976 )

KITEKINTÉS

A képet nézve óhatatlanul is a nyelvvel kell foglakoznunk: beszélünk róla, megfogalmazzuk, mit gon-dolunk, a fejünkben pedig olyan szövegek vannak, amit mások mondtak a képről, a festőről vagy a kép tárgyáról. A narratív képeknél hajlamosak vagyunk a képet magával a kép tárgyával azonosíta-ni, holott a kép ennél sokkal több – vagy inkább más. A figuratív képeken is vannak olyan vizuális elemek, kapcsolatok, affektusok, melyeket nem tudunk pontosan megfogalmazni, körülírni a nyelv segítségével (pl. egy olyan egyszerű dolgot sem, mint két szín vagy festékfolt kapcsolódása). Nonfi-guratív festményekről pontos leírást adni pedig néha teljesen lehetetlen feladatnak tűnik.Szövegek és feliratok mindig is voltak a képeken, a modernizmus azonban filozófiai értelemben is foglalkozni kezdett a szöveg és a kép kapcsolatával. A századforduló jelentős műfaja a képvers, ahol a szöveg vizualitása a vers része, a szöveg és a kép elválaszthatatlanná válik. A futuristák és dadaisták is előszeretettel használtak szövegeket, betűket a képeiken.

A nyugati kultúra az 1940-es években fedezte fel újra a kelet-ázsiai kalligráfiát, s ezzel számos mű-vészt ösztönzött Európában és Amerikában az íráson alapuló képzőművészet lehetőségeinek kutatá-sára. A kalligrafikus festészet a keleti írásjegyeket tekinti a képalkotás alapelemének, valamint az írás gesztusában rejlő indulati-érzelmi kifejezési lehetőségeket kutatja.

René Magritte:

Ez nem egy pipa(1929)

Valóban nem, hanem a pipa festett képe....

Korniss Dezső (Ország Lili kortársa) az Eu-rópai Iskola tagja volt. Csurgatásos tech-nikája egyfajta meditatív tevékenységhez is hasonlítható; műveit a kínai kalligráfiá-hoz és a festészet ősi gyökereihez is köt-hető jelhagyásként is lehet értelmezni.

Jackson Pollock amerikai képzőművész használta először az ún. drip painting (csur-gatásos festészet) technikáját. Pollock a festékesvödörből csurgatta a vászonra a fes-téket, a festmény ezáltal megszabadult a ke-ret kötöttségeitől. Hatalmas méretű képeit egész testének mozgásával, a vásznat körbe-járva festette, és csak utólag döntötte el, hogy melyik legyen a festmény nézete.

Korniss Dezső: Kalligráfia (1959)

Jackson Pollock: Konvergencia (1952)

KITEKINTÉS

Frey Krisztián festményein is nagy szerepe van a kalligráfiának és az írásnak, Hencze Tamás pe-dig az 1990-es évektől fest kalligrafikus jeleket a vászonra jellegzetes technikájának segítségével (gumihengerrel és kitakarásokkal dolgozik).

„Az írások egy magányos szoba csendjében születtek, valahol Kelet-Európában. Később az írásokat és a raj-zokat kivittem az utcák, galériák falaira. Azt tettem ve-lük, mint az utcai akciókkal: üzenetek millióknak, vagy senkinek.” Tót Endre, 2012

A MODEM Nagyon speciális örömök című, Tót End-re életművét bemutató tárlatán a művész a kiállított művek mellett a falra is írt és rajzolt. Az Örülök, ha normálisan írhatok és az Örülök, ha abnormálisan ír-hatok kézírással, graffitiszerűen jelennek meg: kifeje-zik az írásban mint tevékenységben szerzett örömöt, ugyanakkor ironizálják is a jelentést. A kézjegy a sze-mélyes jelenlét eszköze; Freud óta a modern pszichi-átria a személyiségjegyeket is elemzi a kézírásban.

Shirin Neshat Amerikában élő, iráni származású képzőművész kortárs iráni, iraki költők verseiből ír szöveget nők bőrére (a modell többnyire saját maga). Ahogyan a fal létrehozza a belső és külső vi-lág határegységét, a bőr úgy védi az emberi testet a külső hatások-kal szemben: az ember belső vi-lágát határolja el szimbolikusan a külső világtól.

Nagymamám, Zalai Imréné talál-kozása Dawid Bowieval Szabó Eszter Ágnes 1998-ban hor-golt falvédőjéből internetes mém lett. A művész egy régi, nem a művészet, hanem a hétköznapok világából átemelt tárgyat aktuali-zált, amely során kamaszkorának nagy ikonját hozta össze szeretett nagymamájával (akiből így ikont „hímzett”).

Hencze Tamás: Kék gesztus (1994)

Frey Krisztián: Minden mulandó dolog csak egy hasonlat (1969)

GRAFFITI

Vhilsalexandrefarto.com

Magyar Kétfarkú Kutyapártmkkp.hu

Bluwww.blueblue.org

Banksywww.banksy.co.uk

+Keresd meg a YouTube-on Blu Muto című animációs filmjét!

A graffiti kifejezést elsőként valószínűleg Raphael Garucchi archeológus használta, aki a pompeji falfelira-tokat kutatta (Graffiti de Pompéi, 1856).A graffiti a városi vizuális kultúra része, a rongálás miatt pedig szélesebb körű társadalmi kérdéseket is felvet. Mostanában egyre több kezdeményezés születik arra, hogy a „firkálók” és a közigazgatás működjön együtt (például a Színes város projekt).

Több graffitist már kortárs művészként tartanak számon.

A graffiti része az ún. street artnak (a kifejezést nem lehet pontosan lefordítani magyar-

ra...). A street art minden olyan képzőmű-vészeti alkotást magába foglal, ami az

utcán jelenik meg, legyen az plakát, szobor vagy installáció. A streetes

alkotások figyelemfelkeltőek, és nagyon fontos elemük a

humor, az irónia.

Szerkesztés, szöveg: György Gabriella I Arculat: Jahoda Réka I Grafika: György Gabriella, Jahoda Réka