Embed Size (px)
Citation preview
1
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Kelta Szakgimnázium és
Szakközépiskola
1039 Budapest, Zipernowsky K. u. 4.
HÁZIREND
2016.
Tartalomjegyzék
2
I. ÁLTALÁNOS ALAPELVEK..................................................................................................................................3
1. Bevezető rendelkezések.......................................................................................................................................32. A házirend hatálya...............................................................................................................................................33. Általános elvárások..............................................................................................................................................34. A házirend célja...................................................................................................................................................45. A házirend feladata..............................................................................................................................................46. A házirend elfogadásának szabályai....................................................................................................................57. A házirend felülvizsgálata, módosítása................................................................................................................58. A tanulók közösségeinek meghatározása, a véleményezési, egyetértési jog gyakorlása szempontjából............59. A házirend nyilvánosságra hozatala.....................................................................................................................6
II. TANULÓI JOGOK GYAKORLÁSA....................................................................................................................6
III. A TANULÓ(K) KÖTELESSÉGEI........................................................................................................................9
IV. AZ ISKOLA MUNKARENDJE.........................................................................................................................10
V. ÁLTALÁNOS MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK.......................................................................................................11
Tanulói jogviszony keletkezése, megszűnése........................................................................................................11Tanulói jogviszony megszűnése............................................................................................................................13Felmentések...........................................................................................................................................................13Az iskolai vizsgák rendje.......................................................................................................................................13Hivatalos ügyek intézésének rendje.......................................................................................................................16A tanulók tankönyvellátásának rendje...................................................................................................................17Egészségvédelem...................................................................................................................................................19Érdemjegyek, osztályzatok:...................................................................................................................................19
VI. MULASZTÁSOK IGAZOLÁSA........................................................................................................................22
VII. ISKOLAI FELELŐSÖK FELADATAI.............................................................................................................24
VIII. TANULÓI JUTALMAZÁS ÉS DICSÉRETEK...............................................................................................25
IX. FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK....................................................................................................................25
X. A TANÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEK RENDJE.....................................................................................26
XI. AZ INTÉZMÉNY HELYISÉGEINEK, TERÜLETEINEK HASZNÁLATA...................................................27
XII. A TANULÓK SZOCIÁLIS JOGOSULTSÁGA...............................................................................................27
XIII. A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai..........................29
XIV. EGYÉB RENDELKEZÉSEK...........................................................................................................................30
XV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK.............................................................................................................................31
MELLÉKLET: OSZTÁLYOZÓ VIZSGÁK KÖVETELMÉNYEI..........................................................................33
3
I. ÁLTALÁNOS ALAPELVEK
1. Bevezető rendelkezésekA Magyar Máltai Szeretetszolgálat KELTA Szakgimnázium és
Szakközépiskola egységes házirendje állapítja meg az intézményben a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket.
Jelen házirendet az iskola diákönkormányzatának és nevelőtestületének javaslatai alapján az intézmény igazgatója készítette el és terjesztette elfogadásra a Szülői Szervezet és a Diákönkormányzat egyetértésével a Nevelőtestület elé.
Az aláírásokkal hitelesített házirend szabályainak megtartása az iskola minden tanulójára és dolgozójára kötelező.
Ezen házirend: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 79. § (2)-(3)
bekezdései A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012.
(VIII.28.) Kormányrendelet 38 § (1) bekezdésének d) pontjai a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények
névhasználatáról szóló 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 7 § (1) bekezdése, 99. § (3) bekezdése 1. számú melléklete
A közigazgatási hatásági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 71. § (2) bekezdés, 94 § (1) bekezdésének a) pontja, 98 §
továbbá az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának rendelkezései alapján készült.
2. A házirend hatálya
A házirend vonatkozik minden iskolahasználóra, az iskolába járó tanulókra, a szülőkre, a pedagógusokra és az iskolai alkalmazottakra.A házirend előírásai csak az iskola területére, illetve az ahhoz kapcsolódó területekre (bázis és az odavezető út is), a tanítás kezdetétől az utolsó óra befejezéséig (szünetekben is), valamint az iskola által szervezett tanítási időn kívüli programokra és a tanulók iskolai (elméleti és gyakorlati) tevékenységére vonatkoznak.
3. Általános elvárásokAz iskolába történt beiratkozással minden tanulónk tagja lett egy kialakult
szokásokkal, sajátos belső szabályokkal működő közösségnek. E szabályok megismerése és betartása biztosítja számukra a nyugodt tanuláshoz szükséges környezetet. Az együttes munka, az egymással való kapcsolatok megkövetelik mindenkitől a mások jogainak tiszteletben tartását. Ez természetesen azt jelenti, hogy senki sem tehet olyat, ami bárki alapvető jogait korlátozza. A közösséghez tartozás jogokat biztosít, de ezekből fakadó kötelezettségeket is von maga után. A
4
jogok érvényesítése nagy felelősséget ró mindannyiunkra, és megköveteli a kötelezettségeink teljesítését. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Kelta Szakgimnázium és Szakközépiskola azon diákoknak az iskolája, akik korszerű tudással kívánnak rendelkezni és igénylik személyiségük folyamatos fejlesztését, elfogadják a katolikus hitet és erkölcsiséget. Iskolánkban szívesen látjuk a más felekezetekhez tartozó vagy felekezeten kívüli diákokat is. A 2016 előtt beiratkozott tanulók számára szabadon választható, míg a 2016-ban beiratkozott tanulóknak kötelező a hitoktatás és az iskolai egyházi rendezvényeken való részvétel. Az iskola tanulóitól elvárjuk, hogy a pedagógiai programban kifejtett célkitűzések és értékek elfogadásával végezzék munkájukat, erősítsék az iskola szellemiségét. Tanulmányi kötelezettségeik teljesítése mellett vállaljanak részt az iskola egyéb tevékenységeiben, önkéntes feladatokban, tartsák be az iskola rendjét és a házirendben meghatározott szabályokat, tevékenységükkel erősítsék osztályuk és az iskola közösségi életét, gazdagítsák az iskola hagyományait. Magatartásuk, megjelenésük, beszédük és viselkedésük legyen méltó az intézmény írott és íratatlan szabályaihoz és normáihoz.
Az intézménybe való beiratkozással, a tanulói jogviszony létesítésével a tanuló és szülője elfogadja az iskola nevelési alapelveit és egyházi jellegét és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat értékrendjét, hitvallását. Iskolánk minden rendezvényén, különösen az iskola hitéletével kapcsolatos egyházi rendezvényeken tanulóink kötelessége a társadalmi normáknak megfelelő, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a katolikus értékrend etikai szabályait betartó viselkedés.
4. A házirend célja
Iskolánk házirendje helyi jogforrás, amelynek célja olyan szabályok kialakítása, érvényesítése, amely az intézmény törvényes működését, a zökkenőmentes nevelő- oktató munka végzését és a kiegyensúlyozott közösségi életet biztosítják.
5. A házirend feladata
A házirend legfontosabb feladata azoknak a szabályoknak a meghatározása, amelyek biztosítják az intézmény
törvényes működését a közösen elfogadott szabályok, normák megtartásával közösségi életének szervezését pedagógiai programjában megfogalmazott célok megvalósítását az oktató-nevelő munka maradéktalan ellátását kialakítják azokat a belső rendszabályokat, amelyek megtartásával biztosítják
az egyéni és közösségi jogok érvényesülését. szabályozzák az iskolahasználók, de főként a tanulók egymással való
kapcsolatát
6. A házirend elfogadásának szabályaiA házirend elkészítése után a tervezetet megvitatja
a nevelőtestület
5
az iskolai tanulóközösségek a Szülői Szervezet képviselői az iskola diákönkormányzata
Véleményüket, javaslataikat eljuttatják az igazgatóhoz, aki ezeket figyelembe véve véglegesíti a házirendet. Ezt a tervezetet véleményezi a Szülői Szervezet és az iskolai diákönkormányzat, majd egyetértésük esetén a házirendet az iskola nevelőtestülete fogadja el, és egyházi iskola révén a fenntartó hagyja jóvá.Aláírással hitelesítik mind az elfogadást, mind az egyetértési jog gyakorlását.
7. A házirend felülvizsgálata, módosításaAz érvényben lévő házirendet kötelező felülvizsgálni, módosítani kell jogszabályi változásokkor, ha a jogszabály előírja vagy a jogszabály változás szükségessé teszi.
az aláírók igénye eseténAz érvényben lévő házirend felülvizsgálatát, módosítását minden tanév utolsó tanítási napjáig javasolhatják az aláíró közösségek illetve egyének bármely nevelő, szülő vagy tanuló illetve a fenntartó. A módosítást – ha azzal egyetért – kezdeményezheti az iskola igazgatója, a nevelőtestület, a Szülői Szervezet, a diákönkormányzat iskolai vezetősége, a fenntartó. A házirend módosításakor a házirend elkészítésére vonatkozó szabályokat kell betartani.
8. A tanulók közösségeinek meghatározása, a véleményezési, egyetértési jog gyakorlása szempontjából
Az iskolában a tanulók a következő tanulói közösségek munkájában vehetnek részt diákönkormányzat évfolyamközösség osztályközösség szakkör sportkör
A diákönkormányzat véleményezési jogát a jogszabály meghatározza. Egyéb kérdésekben a véleményezési jog gyakorlás szempontjából az iskolában a tanulók nagyobb közösségének számít évfolyamközösség.
9. A házirend nyilvánosságra hozatalaA házirendet az elfogadástól számított 15 napon belül nyilvánosságra kell hozni,
melyről az intézmény igazgatója köteles intézkedni.
A házirendet az alábbi helyekre jól láthatóan ki kell függeszteni, illetve el kell helyezni tanári szobában tantermekben titkárságon az iskola honlapján
6
A házirendből 1-1 példányt kapnak diákönkormányzat vezetője osztályfőnökök igazgató, igazgatóhelyettesek,
A házirendet minden tanév elején ismertetni kell
osztályfőnöki óra keretében a tanulókkal szülői értekezleten a szülőkkel
A Házirend egy példányát minden 9. évfolyamos és újonnan érkező tanulónak a tanulmányainak megkezdésekor át kell adni.
II. TANULÓI JOGOK GYAKORLÁSAAz iskola tanulói az iskolai életben teljes körű cselekvőképességgel rendelkező személyek, akik jognyilatkozatokat tehetnek, és ezeket az iskolán belül cselekedeteik, kérelmeik, nyilatkozataik tekintetében érvényesíthetik.Csak a következő esetekben szükséges törvényes képviselőjük hozzájárulása, illetve jóváhagyása
ha a szülőre fizetési kötelezettség hárul ha a tanulói jogviszony megszűnik, vagy szünetel a tanítási időn kívüli programok alóli mentesítés esetén ha a tanulmányi idő megrövidül
Nagykorú és cselekvőképes tanuló esetén a törvény a szülő jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni. Nagykorú tanuló esetén a szülőkre vonatkozó jogok gyakorlása, a kötelességek teljesítése a tanulót illeti meg. Ha a nagykorú tanuló önálló jövedelemmel nem rendelkezik, és a szülővel közös háztartásban él, a tanulói jogviszony megszűnésével, a tanuló tanulmányi kötelességének teljesítésével és a fizetési kötelezettséggel járó iskolai döntésekről a szülőt is értesíteni kell.
A tanuló(k) jogai
Az első tanév megkezdésétől a tanuló(k) joga, hogy
1. adottságainak, képességeinek megfelelő nevelésben, oktatásban részesüljön.
2. személyiségét, emberi méltóságát, családi és magánélethez, nemzeti-etnikai hovatartozáshoz való jogát tiszteletben tartsák, és védelmet biztosítsanak számára.
3. problémás ügyeivel a szaktanárokat, az osztályfőnököket, a diákönkormányzatot, az ifjúságvédelmi felelőst, az igazgatóhelyetteseket, az igazgatót felkeresse (a sorrend betartása nem kötelező).
4. egyéni, közösségi problémái megoldásához kérje tanárai, osztályfőnöke, ifjúságvédelmi felelős, iskolaorvos illetve az iskolavezetés segítségét.
5. az emberi méltóság tiszteletben tartásával véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola
7
működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekben.
6. kérdéseire egy héten belül, de legkésőbben 15 napon belül választ kapjon.
7. képviselőik útján véleményt mondjanak, javaslatokat tegyenek az iskola életével kapcsolatos kérdésekben.
8. kulturált formában tájékozódjon tanulmányi előmenetelével, érdemjegyeivel, tanulmányi munkája értékelésével összefüggő kérdésekről.
9. az osztálynaplóba történt bejegyzésekről folyamatosan tájékoztatást kapjon.
10. kérje, hogy azonos tanítási napon egynél több témazáró dolgozat írására ne kerüljön sor. A témazáró időpontját a megfelelő felkészüléshez szükséges időben, előre tudja.
11. dolgozatát 10 tanítási napon belül kiértékelve megtekintésre visszakapja.
12. érdeklődésüknek megfelelően a kötelező és választható tantárgyakon kívül szakkörökbe és diákkörökbe járjanak, ilyenek szervezését kezdeményezhessék.
13. az iskola könyvtárát kölcsönzés és helyben olvasás céljára igénybe vegye.
14. a számítógépeket a tanárok engedélyével és felügyeletével használják.
15. szükség esetén korrepetálást kérjenek tanáraiktól.
16. rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön.
17. állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban – különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban – részesüljön, s életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért.
18. vallását gyakorolja mások személyiségének, méltóságának sérelme nélkül oly módon, hogy azzal nem akadályozhatja az iskolai oktató-nevelő munkát.
19. kezdeményezze diákönkormányzat, diákszerveződések (iskolaújság, klubok, diákkörök stb.) létrehozását és ezek munkájában részt vegyen.A tanulók ilyen irányú kezdeményezésükkor írásban benyújtott tervükkel fordulhatnak az iskola igazgatójához.
20. választhat, illetve megválasztható a diákönkormányzat tisztségviselőjének, valamint minden egyéb tanulóközösségi tisztségre.
21. kiemelkedő tanulmányi munkájáért, közösségi tevékenységéért dicséretben, jutalomban részesülhet.
22. szakképző évfolyamra járó tanulót a gyakorlati képzés keretében az érdekvédelem és a munkavédelem tekintetében megilletik mindazok a jogok, amelyeket a Munka Törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére
8
Az iskolába beiratkozott tanulók a Nemzeti Köznevelési Törvényben meghatározott jogaikat csak az iskolai tanév megkezdésétől (tanévnyitó) gyakorolhatják.
A tanulók, a tanulóközösségek érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat (IDB) látja el. Jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, ill. választott tisztségviselői érvényesítik.Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Tevékenységét a saját szervezeti és működési szabályzat szerint folytatja. Az iskolai diákönkormányzat munkáját pedagógus segíti, akit az igazgató – a nevelőtestület véleményének figyelembevételével és az iskolai diákönkormányzat vezetőségének egyetértésével – bíz meg.
Évente legalább egy alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést, amelyen a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. A diákközgyűlés megerősíti pozíciójukban az év elején megválasztott képviselőket, amennyiben elégedett munkájukkal. Ellenkező esetben új képviselőt választ. A diákközgyűlésen a diákönkormányzat és a z iskola képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a tanulói jogok helyzetére és érvényesülésére, a házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalataira.Az IDB dönt – a nevelőtestület véleményének kikérésével –
- saját működéséről- a működéshez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról- hatáskörei gyakorlásáról- egy tanítás nélküli munkanap (DÖK-nap) programjáról- a tájékoztatási rendszer működtetéséről, valamint vezetőjéről és
munkatársairól
Az IDB egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő kérdésekben:- jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai szervezeti és működési
szabályzat elfogadásakor és módosításakor- a házirend elfogadásakor illetve módosításakor
Az IDB véleményt nyilváníthat- a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséről, elfogadásáról- tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséről, megszervezéséről- az iskolai diák sportegyesület működési rendjének megállapításáról- a tanórán kívüli tevékenységek formáinak meghatározásáról- a könyvtár működési rendjének kialakításáról
tanulóval szemben folytatott fegyelmi eljárás során képviselője részt vesz a fegyelmi tárgyaláson, illetve az azt megelőző egyeztető eljárásban
III. A TANULÓ(K) KÖTELESSÉGEIMinden tanulónak kötelessége, hogy
9
1. ismerje meg és tartsa be az iskolában, valamint minden az iskola által szervezett programon az iskolai házirendet, az intézmény szabályzatainak rendelkezéseit.
2. tartsa tiszteletben az intézmény vezetőit, pedagógusait, dolgozóit, tanulótársait és emberi méltóságukat, jogaikat ne sértse.
3. minden előírt iskolai foglalkozáson részt vegyen.
4. tanuljon szorgalmasan és képességeinek megfelelő tanulmányi eredményt érjen el.
5. figyelmesen, fegyelmezetten és tevékenyen vegyen részt a tanítási órákon, tanórán kívüli foglalkozásokon. Magatartásával a tanítás zavartalanságát ne sértse.
6. az iskola felszerelését, a rábízott gépeket, szerszámokat és egyéb értékeket rendben tartsa, gondosan őrizze meg, előírásnak megfelelően használja, az általa okozott kárt térítse meg.
7. az iskola és az osztály rendjére ügyeljen, tisztaságát őrizze meg, a közösség vagyonára, a maga és társai felszerelésére vigyázzon.
8. a tanítási órákhoz szükséges taneszközöket, felszerelést és ellenőrző könyvét mindig hozza magával, más eszközt, nagyobb összegű pénzt, értéktárgyat csak saját felelősségére hozzon.
9. a sportfoglalkozásokon, műhelyfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót, testékszereket.
10. Csoportos gyakorlaton munkaruhában munkavégzésre alkalmas, a munkavédelmi szabályoknak megfelelő öltözetben vegyenek részt.
11. az iskolában és az iskolai rendezvényeken kulturáltan viselkedjen.
12. az etikai kódexet szem előtt tartva az iskolában törekedjen az ápolt és ízléses megjelenésre. Tartózkodjon minden olyan direkt módon történő megnyilvánulástól (öltözetével, külső megjelenésével is), amellyel valamely politikai és/vagy ideológiai nézeteit, valamely csoporthoz való tartozását fejezi ki, és ezzel sértheti mások gondolkodásmódját, véleményét és provokálhatja őket.
13. az iskolai ünnepélyeken fehér blúz/ing, sötét szoknya/nadrág egységes jellegű öltözetben jelenjen meg.
14. elsajátítsa és betartsa az egészségvédelmi, közlekedési, balesetelhárítási és tűzvédelmi szabályokat. Tanév kezdetekor az osztályfőnök a tanuló tudomására hozza e szabályok tartalmát, melynek elsajátítását a tanuló aláírásával igazolja.
15. óvja maga és társai egészségét, testi épségét.
16. észleléskor azonnal jelentse a másokat veszélyeztető körülményeket, a balesetveszélyt illetve balesetet. Az iskola az esetleges balesetről jegyzőkönyvet vesz fel.
10
17. az iskola főépülete és a gyakorlati oktatóbázis közötti tanórára való közlekedéskor mindig tartsa be a közlekedési szabályokat.
18. Az iskola területén és szervezett iskolai rendezvényeken dohányozni, szeszes italt, kábító hatású szert fogyasztani tilos.
19. Tilos az iskolában és környékén mindenfajta szerencsejáték űzése.
20. A tanuló nem tarthat magánál fegyvert és fegyvernek minősülő eszközt.
21. Részt vegyen az egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstanoktatásban1
IV. AZ ISKOLA MUNKARENDJE
1. Az iskolai életet az adott tanévre érvényes rendeletek, az iskolai munkaterv és a tanév helyi rendjében meghatározottak szabályozzák. A tanév helyi rendjében a tantestület határozza meg a tanítás nélküli munkanapok felhasználását, a Diákönkormányzat dönt évente egy nap programjáról és időpontjáról.
2. Az iskolai rendezvények, ünnepélyek rendjét az iskola hagyományai alapján a tanév helyi rendje tartalmazza.
3. Az iskola épülete tanítási időben hétfőtől péntekig reggel 7 órától 16 óráig tart nyitva, illetve amennyiben ezen túl engedélyezett foglalkozás vagy rendezvény van az épületben, annak végéig,
4. Tanítási szünetekben az iskolai ügyelet időpontját, a félfogadás idejét a kapun, illetve az iskola honlapján elhelyezett hirdetés tartalmazza.
5. A tanulóknak a tanítás kezdete előtt legalább 10 perccel meg kell érkezniük az iskolába, hogy a becsengetésre a tanóra helyszínén lehessenek.
A tanítási órák és szünetek rendje a következő:
Nappali tagozat:
1. ÓRA 7.45-8.30
2. ÓRA 8.40-9.25
3. ÓRA 9.35-10.20
4. ÓRA 10.30-11.15
5. ÓRA 11.25-12.10
6. ÓRA 12.20-13.05
7. ÓRA 13.15-14.00
8. ÓRA 14.10-14.551 Felmenő rendszerben a 2016/2017-os tanévtől
11
9. óra 15.05-15:50
A tanítási órák ideje 45 perc.
6. A napi munkarendet az órarend és a csengetési rend határozza meg.
7. A nem kötelező tanórai foglalkozásokat az órarendtől függően általában délután tartjuk.
8. A tanulóknak becsöngetéskor a tanteremben vagy a szaktanterem előtt kell tartózkodni.
9. Az iskola könyvtára minden tanuló számára látogatható a meghatározott nyitvatartási időben.
10. A tanulóknak iskolai étkezésre nincs lehetősége.
V. ÁLTALÁNOS MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK
Tanulói jogviszony keletkezése, megszűnéseIskolánkba Pest megyei és budapesti bármely 8.-os, vagy annak megfelelő évfolyamú tanuló kérheti felvételét a 9. évfolyamra, illetve érettségizett tanuló a szakképző évfolyam szakjaira.
Keletkezésekor a 1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról 66,67,68 §
Az Nkt 49, 50, 51 §Megszűnésekor a 1993. évi LXXIX törvény 75.§
Az Nkt. 53 §Szüneteltetésekor a törvény 69.§
Az Nkt. 56 § (2) alapján kell eljárni.A tanulói felvétel helyi rendje
Tanulók felvétele a kilencedik évfolyamra A felvétel rendjét alapvetően a jogszabályok és az útmutatók szabályozzák.
Ezek alapján készítjük el a „Felvételi eljárás rendjét”.
Ezt a dokumentumot hivatalosan az iskola honlapján is közzétesszük. Az eljárás szabályait a tanév helyi rendje is tartalmazza.
A dokumentumban szabályozzuk, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók
12
esetén a Szakértői bizottság vagy a Nevelési tanácsadó szakvéleményével ellátott kérvényt figyelembe véve hozunk határozatot.
Felvétel a szakképző évfolyamra A tanulók felvételénél a Szakképzési Törvény előírásait alkalmazzuk.Szakképzés (9-11. évfolyamok)Felvétel, beiratkozás a Pedagógiai Programban illetve az Alapító Okiratban jelzett szakmákban lehetséges.
A tanuló tanulmányi kötelezettségének magántanulóként is eleget tehet. Szakképzési évfolyamokon magántanulói jogviszony nem létesíthetőA magántanulóvá nyilvánításról az igazgató dönt a szülő írásbeli kérelme és igazolások alapján, az osztályfőnökkel és az osztályban tanítókkal egyeztetve.Az osztályozó vizsgára való felkészítési kötelesség a szülőt terheli.
Másik iskolából történő átvételt írásos kérelemre az igazgató dönti el mérlegelve az osztálylétszámot, a tanult tantárgyakat, a szakmacsoportos tantárgyakat, azok eredményeit.
Jogszabály szerint vendégtanulói jogviszony létesítését biztosítjuk. Az iskolán belüli osztályváltást írásbeli kérelemre az igazgató dönti el
meghallgatva a két osztályfőnök véleményét.
Az osztályba sorolásról a felvételi lezárása után, az igények mérlegelésével az igazgató dönt, figyelembe véve a felvételi eljárásban részt vevő tanárok véleményét.A felvételekkel kapcsolatos írásbeli kérelmekre az írásbeli válaszokat (határozatot) legkésőbb egy tanítási héten belül kell a kérelmezőnek átadni/megküldeni.
Tanulói jogviszony megszűnése1. Szorgalmi idő alatt:
a/ tanköteles korú tanuló esetén a szülő által aláírt Nyilatkozat kitöltése és az átvevő iskola hivatalos igazolása szükséges.
b/ nem tanköteles tanuló esetén szülő által aláírt kérvény.A jelzett adminisztrációk elvégzése után kerül beírásra a bizonyítványba a tanulói jogviszony megszűnése iskolánkban.
2. Nyári szünetben történő kimaradásnál ugyanezt az adminisztrációs utat kell végigjárni, majd a leadott bizonyítványba is beírásra kerül a tanulói jogviszony megszűnése.
3. Az utolsó évfolyamos tanulók az érettségi vagy a szakmai bizonyítvány átvételét, az iskolában leadott bizonyítványok átvételét aláírásukkal bizonyítják.
Felmentések1. A tantárgyi felmentéseket írásbeli kérelemre az igazgató adhatja. A kérelemhez
csatolni kell mindazokat a dokumentumokat, melyek igazolják a felmentés indokát.
13
2. A testnevelés óra alóli felmentést –részleges vagy teljes - orvosi igazolással a testnevelő tanár adja.
A felmentéseket az iskolai dokumentumokba az osztályfőnöknek kell bejegyezni.
Az iskolai vizsgák rendjeA tanév folyamán sor kerülhet (tanulmányok alatti)
osztályozó javító beszámoló különbözeti érettségi szakmai vizsgákra.
A tanulmányok alatti vizsgát iskolában, illetve független vizsgabizottság előtt lehet tenni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.
l. Osztályozó vizsgák A kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól felmentett tanulók az igazgató által meghatározott időben és módon adnak számot tudásukról A felmentett tanulók osztályozó vizsgáit a félév zárása előtt
január l5. – január 31. között és év végén június 1. – június 10. között tehetik le. A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Osztályozó vizsga elméleti tárgyakból tehető. Gyakorlati képzés alól tanuló nem menthető fel. (tv.69.§.(2) )Mulasztás miatti osztályozó vizsga:
A törvényi feltételeknek megfelelően az igazgató engedélyezi.
2. JavítóvizsgaA tanuló minősítéséről, magasabb évfolyamra lépéséről az osztályban tanítók
közössége dönt.Ha a tanuló a tanév végén –háromnál nem több tantárgyból– elégtelen
osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Csak akkor léphet magasabb évfolyamba, ha a javítóvizsgán megfelelt.
Ha a tanuló háromnál több tárgyból kap elégtelent, az évet megismételheti. Javítóvizsga letételével folytathatók a tanulmányok akkor is, ha a tanuló az
osztályozó vizsgáról, különbözeti vizsgáról igazolatlanul maradt távol, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le.A javítóvizsga időpontja augusztus 20. – 31. közötti időszak, melynek pontos időpontját a tanévzárón ismertetjük a tanulókkal.
3. BeszámolóA szóbeli feleletnek az a formája, melyet a szaktanár határoz meg egy-egy hosszabb hiányzás után félévi osztályzat megállapításához.A beszámoló időpontjáról az ellenőrző könyv útján a szülőt is tájékoztatni kell.
14
4. Különbözeti vizsgákKülönbözeti vizsgát tesz az a tanuló, aki másik iskolából átvéve folytatja tanulmányait, és az átvételnél az iskola igazgatója a vizsgát előírja.
A tanulmányok alatti vizsgák bizottság előtt folynak. A vizsgabizottságot az iskola igazgatója bízza meg.
Elnök: igazgatóhelyettes Több vizsga együttes lebonyolítása esetén elnöki megbízást kaphat a szaktárgy szakmai munkaközösségének vezetője is.
Tagjai: az osztályban tanító szaktanár azonos szakos tanár
A tanulmányok alatti vizsgát a 20/2012(VIII.31.) EMMI rendeletben meghatározottak szerint kell lebonyolítani 3 tagú vizsgabizottság előtt.
Ha a tanuló a kijelölt időpontban a vizsgán igazoltan nem tud megjelenni, a vizsgát az igazgató által meghatározott későbbi időpontban (még a tárgyévben) teheti le.
A tanulót és szüleit a vizsgákról 15 nappal előbb értesíteni kell. Az osztályozó, javító és különbözeti vizsga jegyzőkönyveit irattárban kell tárolni. Az írásbeli vizsga anyagait a tanulók dolgozataihoz hasonlóan l évig meg kell
őrizni. Az írásbeli vizsga időtartama 45 perc, idegen nyelven írt dolgozathoz és a
magyar nyelv és irodalom tantárgy vizsgájához 60 perc áll rendelkezésre. Egy vizsganapon egy vizsgázó legfeljebb két írásbeli vizsgát tehet. Szóbeli vizsga esetén legalább 20 perc gondolkodási időt kell biztosítani
tantárgyanként. A feleltetés időtartama 10 percnél nem lehet több. Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tárgyból szervezhető szóbeli vizsga.
Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagáról teljes tájékozatlanságot árul el, egy alkalommal az elnök póttételt huzat, vagy pótfeladatot biztosít részére.
Szabálytalanság esetén 3 főből álló bizottság (az iskola igazgatója és két másik, a vizsgán részt nem vevő tanár) vizsgálja ki a történteket és hoz döntést.
5. Érettségi vizsgákra vonatkozó helyi szabályok
A mindenkor érvényben levő többször módosított 100/1997.(VI.13.) rendelet előírásainak megfelelően szervezzük.
Két vagy több évfolyam követelményeinek teljesítése rövidebb idő alattAz iskola igazgatója engedélyezheti, hogy a tanuló az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesíthesse.
- Ha a tanuló egy év alatt két tanév tantervi anyagát teljesíti osztályozó vizsgáját február 1. – 10., illetve június 1. – 15. között teheti le.Ekkor osztályzatait évfolyamonként kell megállapítani, és a tanuló törzslapjára rá kell vezetni, majd a bizonyítványt ez alapján kell kiállítani.
15
Az évfolyam megismétléseHa a tanuló nem teljesíti legalább elégséges minősítéssel az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket (minden tantárgyból legalább elégséges osztályzatot kell kapni), tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja.
Iskolahasználattal kapcsolatos szabályok
1. A folyosókon, lépcsőházban a diákok kerüljék a lármázást, a hangos rádió- vagy, híradástechnikai eszköz-hallgatást és minden olyan játékot, amely veszélyezteti a testi épséget, vagy rongálást okozhat.
2. Tűz esetén vagy egyéb riasztásra a folyosókon és a termekben kifüggesztett rend szerint kell elhagyni az épületet. A menekülési irányokat minden tanév elején az osztályfőnök ismerteti tanítványaival.
3. Az iskola igényli, hogy az egyesületi sporttevékenységről az osztályfőnöknek és a testnevelő tanárnak tudomása legyen.
4. A tantestület általában nem javasolja szorgalmi időben nappali tagozatos tanulók munkavállalását. Rendkívüli esetben az osztályfőnök javaslatára az igazgató engedélyezheti.
5. A tanulók az osztályba belépő, vagy onnan távozó tanárt, vendéget felállással üdvözlik. Az iskola minden dolgozóját udvariasan, a napszaknak megfelelően köszöntsék. Az iskola tanulói az épületbe csak a főbejáraton át érkezhetnek, és azon át távozhatnak.
6. A tanuló az iskola területét tanítási idő alatt csak az igazgató, igazgató-helyettes , osztályfőnök engedélyével hagyhatja el, a kilépési engedélyt a portán le kell adni. Egyéb esetben az iskolából a tanítási idő alatt kilépni tilos, és súlyos fegyelmi vétség.
7. Tanítási órára mobiltelefont, híradástechnikai eszközöket a tanóra védelme érdekében csak kikapcsolt állapotban szabad bevinni, s azt az óra elején a tanári asztalra kell helyezni.
A tanuló anyagi felelőssége
1. A társadalmi tulajdon megbecsülése és védelme, az egyéni tulajdon tiszteletben tartása minden tanulóra nézve kötelező.
2. A társadalmi vagy egyéb tulajdonban gondatlanságból okozott károkért a tanuló anyagilag, a szándékos károkozás esetén pedig anyagilag (a teljes kár megtérítése mellett) és fegyelmileg felelős.
3. A tantermet az osztály tanulói csak tiszta, tanulásra, tanításra alkalmas állapotban hagyhatják el.
Ellenőrző könyv
16
Az iskola és a szülő közötti kapcsolattartás legfőbb eszköze az ellenőrző könyv, amely okmány. Az ellenőrző könyv bejegyzéseit csak a tanár javíthatja, helyesbítheti.A tanuló ellenőrzőjét minden tanítási napon köteles magával hozni, a kapott érdemjegyet beírni-beíratni és a szülővel aláíratni. Egyéb bejegyzéseket a legrövidebb időn belül köteles aláíratni, és ezt az osztályfőnöknek bemutatni. Az elveszett ellenőrző könyv pótlása beszerzési áron történik Az a tanuló, aki rendszeresen nem hozza magával ellenőrző könyvét fegyelmi büntetésben részesül a büntetések fokozatainak megfelelően.Késés
A késés a becsengetés utáni beérkezést jelenti az iskolába, a tanórára.A tanóráról késést az órát tartó tanár beírja a naplóba „K” jelzéssel.Az osztályfőnök igazolja az elfogadható indokú kését. (vonat- vagy autóbuszkésés, járatkimaradás, baleset stb.)A későn érkező tanuló az órát nem zavarhatja, bekapcsolódik a tanórai munkába, őt a tanóráról kizárni nem szabad.Hivatalos ügyek intézésének rendje
1. A diákok rendkívüli ügyeik intézése érdekében a pedagógusokat a szünetekben vagy a tanítási órák után kereshetik fel.
2. Az igazgatóhoz szóbeli bejelentkezés után előre egyeztetett időpontban fordulhatnak.
3. Az iskolatitkárokat a tanulók adminisztratív ügyekben tanítási napokon a tanítás végén kereshetik fel.
4. Tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézése külön ügyeleti rend szerint történik. Az ügyeleti rendről a szülök és a tanulók a tanévzáró ünnepélyen szerezhetnek tudomást, illetve a kapun elhelyezett feliraton vagy az iskola honlapján olvashatják.
A tanulók tankönyvellátásának rendjeA tankönyvpiac rendjéről szóló 2013. évi CCXXXII. törvény előírásai alapján történik iskolánkban a tankönyvellátás, figyelembe véve a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 17/2014.(III.12.) EMMI rendeletet;A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjeA tankönyvrendelést az igazgató által megbízott tankönyvfelelős készíti el. Az igazgató tájékoztatja a szülőket a megrendelt tankönyvek köréről, lehetővé teszi, hogy a tankönyvrendelést a szülői munkaközösség véleményezze. Az igazgató elektronikus formában megküldi a tankönyvrendelési adatokat a fenntartónak, és beszerzi a fenntartó írásos egyetértő nyilatkozatát.A tankönyvpiac rendjéről szóló 2013. évi CCXXXII. törvény előírásai alapján és az 17/2014.(III.12.) EMMI rendeletet 32§ (8) bekezdése „Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének és az ahhoz kapcsolódó fenntartói egyetértő nyilatkozat beszerzésének módját, továbbá e rendeletben nem szabályozott kérdéseit az iskola házirendjében kell meghatározni”.
A tankönyvellátás célja és feladata
17
Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása.Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás vagy annak egy része lebonyolítható az iskolában, illetve az iskolán kívül. Az iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a Könyvtárellátó. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a tankönyvellátónak adja át.Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató – a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve – határozatban állapítja meg. A tankönyvfelelős megbízása Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az igazgató a felelős. Az igazgató minden tanévben június 17-éig elkészíti a következő tanév tankönyvellátásának rendjét.A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése Az iskola igazgatója minden év június 10-ig köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától – a következő tanítási évben – tankönyvet kölcsönözni. E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy 17/2014 (III,12) EMMI rendelet mely tanulók lesznek jogosultak az ingyenes tankönyvellátásra, továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására és mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. Az iskola igazgatója felmérés alapján megállapítja, hány tanuló a) esetében kell biztosítani az Nkt. 46. § (5) bekezdésben meghatározott ingyenes tankönyveket, az Ntt. 4. § (2) bekezdése szerinti normatív kedvezményt, s hány tanuló igényel és milyen típusú tankönyvtámogatást előzőeken túl.
A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt 17/2014 (III,12) EMMI rendelet 5sz. mellékletében meghatározott igénylőlapon lehet benyújtani. („Igénylőlap tanulói tankönyvtámogatáshoz”) A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratokat vagy az 5. melléklet szerinti igénylőlapon nyilatkozni kell a normatív kedvezményre való jogosultság későbbi időpontban történő igazolásáról. Az iratok bemutatásának tényét az iskola igazgatója rávezeti az igénylőlapra.A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható.A tankönyvtámogatás módjának meghatározása A fenti felmérés eredményéről az igazgató minden év június 15-ig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolaszéket, a szülői szervezetet, közösséget (a továbbiakban: szülői szervezet), az iskolai diákönkormányzatot, az iskola fenntartóját, és kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához.
18
Az iskola igazgatója az véleményezésre jogosultak véleménye alapján minden év június 17-ig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és erről a helyben szokásos módon tájékoztatja a szülőt vagy a nagykorú cselekvőképes tanulót, továbbá a fenntartót.
A tankönyvrendelés elkészítése A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét.A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Az iskolának legkésőbb június 10-ig közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel az iskolai könyvtáros munkaköri kötelessége.
A tankönyvrendelést az iskola a fenntartója egyetértésének beszerzését követően közvetlenül a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával a Könyvtárellátónak küldi meg április utolsó munkanapjáig, s tankönyvrendelés módosításának és a normatív kedvezményben részesülők feltüntetésének határideje június 30, pótrendelést pedig szeptember 5-ig lehet benyújtani.Módosításra és pótrendelésre akkor kerülhet sor, ha a módosítás oka osztálylétszám vagy tankönyvjegyzék változása.A pedagógus-kézikönyvek összesített rendelésére június 30-ig van mód.
Az iskolai tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés, a tankönyv tanórán kívüli elhelyezése az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét.A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tennie, hogy azt a szülők megismerjék. A tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel véleménynyilvánítási joggal rendelkezik. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani.Az iskolának legkésőbb május 31-ig – a helyben szokásos módon – közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek.
EgészségvédelemA tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben iskolaorvos és iskolai védőnő biztosítja. Az iskolaorvos az iskolában heti egy alkalommal rendel tanévenként meghatározott napokon és időpontban.A védőnő hetente két alkalommal lát el ügyeletet, szaktanácsadást.
19
A tanév elején eldöntött, egész tanévre érvényes rendelési, illetve a szaktanácsadói időpont az orvosi szoba ajtaján elhelyezett táblán olvasható.Az iskolaorvos elvégzi – vagy szakorvos részvételével biztosítja – a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken:
fogászat: évente egy alkalommal, belgyógyászati vizsgálat: évente egy alkalommal, szemészet: évente egy alkalommal, a tanulók fizikai állapotának mérése: évente egy alkalommal, szakmaválasztáshoz szükséges szűrés
Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente két alkalommal.
Érdemjegyek, osztályzatok:Jeles (5)
a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz a tananyagot ismeri, érti, tudja és alkalmazza a tantárgy szaknyelvén pontosan, szabatosan fogalmaz
A kimagasló teljesítményt elért tanuló esetén a jeles (5) osztályzat mellé félévkor és év végén dicséret adható, melyről a szaktanár dönt
Jó (4) a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen
hibával tesz elegetKözepes (3)
a tantervi követelményeknek pontatlanul tesz eleget tanári segítségre többször is rászorul
Elégséges (2) a tantervi követelményekből a továbbhaladáshoz szükséges minimális
ismeretekkel, jártassággal rendelkezik fogalmakat nem ért, önálló feladatvégzésre nem képes
Elégtelen (1) a tantervi követelmények minimumát sem tudja a tantervi minimumot tanári útbaigazítással sem képes teljesíteni
A tanuló magatartásának minősítése
Az elbírálás szempontjai: tanórai magatartás tanórán kívüli foglalkozásokon nyújtott magatartás (szünet, kirándulás,
ünnepségek stb.) magatartás a szakmai gyakorlaton tanuló közösségi munkája (osztály, iskolai szint) tanuló viszonya az iskola közalkalmazottaihoz késések, igazolatlan mulasztások száma
20
tanuló általános munkafegyelme
A magatartás osztályzatát befolyásoló tényezők lehetnek: a tanuló hiányzásai, igazolatlan óráinak száma a hiányzás igazolására vonatkozó rendelkezések betartása a tanuló jutalmazásának elveire és formáira vonatkozó rendelkezések fegyelmező intézkedések elveinek és formáinak figyelembe vétele
Példás (5) a házirendet betartja fegyelmezett megbízható pontos a közösség alakítását, fejlődését kezdeményezéseivel, véleményével elősegíti a felnőttekkel és társaival szemben tisztelettudó, együttműködő igazolatlanul nem mulaszt csak igazolt késése van akinek nincs fegyelmi büntetése vagy intője
Jó (4) a házirendet betartja általában fegyelmezett, megbízható, pontos részt vesz a közösségi életben a rábízott feladatokat elvégzi, de ő maga felkérés nélkül nem vállal feladatokat a felnőttekkel és társaival szemben tisztelettudó, törekszik az együttműködésre igazolatlan óráinak száma nem éri el a négyet akinek osztályfőnöki intőnél súlyosabb fegyelmi büntetése nincs
Változó (3) többször vét a házirend ellen többször késik zavarja az órákon folyó munkát aki tudatosan nem árt a közösségnek, de csak ritkán lehet rá számítani akinek igazgatói figyelmeztetésnél súlyosabb fegyelmi büntetése nincs akinek 4 – 8 igazolatlan mulasztása van
Rossz (2) a házirendet ismételt figyelmeztetésre sem tartja be többször kapott szaktanári, osztályfőnöki intőt akinek igazgatói intője vagy rovója van akinek fegyelmi tárgyaláson kapott büntetése van aki tudatosan árt a közösségnek aki tiszteletlen, gyakran trágár kifejezéseket használ igazolatlan mulasztása 9 vagy annál több
A tanulók szorgalmának minősítése
Az elbírálás szempontjai:
21
képességek szerinti tanulás többlet feladatvállalás, érdeklődés teljesítmény változása aktivitás a tanítási órákon, gyakorlatokon tanulmányi versenyeken, vetélkedőkön való aktív részvétel, felkészülés házi feladatok, egyéb megbízatások teljesítése felszerelések, munkaeszközök megléte, rendje
Példás (5) munkavégzése pontos, megbízható tanórákon aktív felszerelését mindig elhozza tudása fejlesztését, bővítését igényli munkájában önálló munkatempója jó nem bukik
Jó (4) tanulmányi kötelezettségét teljesíti vállalt feladatait elvégzi tanórákon rendszeresen dolgozik felszerelése rendezett, általában hiánytalan nem bukik
Változó (3) iskolai munkája ingadozó, időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen kötelességét csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti házi feladatait többször nem készíti el aki egy tantárgyból bukásra áll, bukik
Hanyag (2) képességéhez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében kötelességét gyakran elmulasztja felszerelése, házi feladata rendszeresen hiányos nem megbízható két vagy több tárgyból bukik
VI. MULASZTÁSOK IGAZOLÁSA
1. A hiányzás első napján a szülők telefonon, vagy esetleg levél, e-mail útján értesítik az iskolát, az osztályfőnököt. A hiányzást az iskolába érkezést követő első tanítási napon, legkésőbb az azt követő első osztályfőnöki órán igazolni kell, ennek elmulasztása esetén a hiányzás igazolatlan attól függetlenül, hogy a tanuló később az igazolást bemutatta-e vagy sem.
2. Az iskolából való hiányzást az ellenőrző könyv megfelelő rovatába a orvos/szülő tartozik bejegyezni, és azt a tanuló az osztályfőnöknek bemutatja.
3. Igazolt a mulasztás az orvosi igazoláson kívül, haa/ a tanuló előzetes engedélyt kapott rá:
- 1-1 tanítási óráról a szaktanártól,
22
- 1-3 tanítási napról az osztályfőnöktől, ha a szülő előzetesen kéri.- ennél több napról az osztályfőnök javaslata alapján az igazgató adhat
engedélyt.b/ iskola által szervezett versenyen való részvételkord/ sportegyesületi versenyekre, edzőtáborokba történő kikéréskor az esemény
előtt 2 nappal érkező hivatalos kikérőre az osztályfőnök javaslatára az igazgatóhelyettes ad engedélyt.
Az engedélyezett távollét alatti tanulmányi elmaradást a tanulónak pótolnia kell a tanárok által megszabott határidőn belül.
Ha a tanuló távolmaradását nem igazolják, akkor a mulasztás igazolatlan. 4. Eljárások igazolatlan mulasztás esetén.az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásánál.
az iskola köteles a szülőt értesíteni, ha a nem tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri.
Igazolatlan mulasztás mértéke Eljárás/következmény
Tanköteles tanuló esetén Nem tanköteles tanuló esetén
1. igazolatlan mulasztás után Szülő értesítése ajánlott levélben Osztályfőnöki figyelmeztetés
2. igazolatlan mulasztás után A gyermek jóléti szolgálat megkeresése, szülő értesítése
5. igazolatlan óra után Osztályfőnöki intő Osztályfőnöki intő
10. igazolatlan óra után Lakóhely szerinti jegyző értesítése Igazgatói figyelmeztetés
15. igazolatlan óra után Igazgatói intő Igazgatói intő
20. igazolatlan óra után Fegyelmi eljárás megindítása Fegyelmi eljárás megindítása
30. igazolatlan óra után Fegyelmi eljárás Tanulói jogviszony megszüntetése
A tanulói jogviszony akkor szüntethető meg nem tanköteles tanuló esetében, ha az igazolatlan órák száma meghaladja a 30-t, és az iskola két alkalommal írásban figyelmeztette a tanuló szülőjét az igazolatlan mulasztás következményeire.A jogviszony megszüntetése után az iskola értesíti az illetékes egészségbiztosítási pénztárat is.
Amennyiben a tanuló igazolt és igazolatlan hiányzásai elérik a 150 órát, az iskola levélben értesíti erről a tényről a tanulót és a szüleit. Az értesítésben felhívja a figyelmet a mulasztott órák következményeire.Ezt az értesítést a 200. elért óra esetén meg kell ismételni.
Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és az igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, akkor a tanév végén nem
23
osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület véleménye alapján az igazgató engedélyezi az osztályozóvizsga letételét.
Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 %-t meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, akkor a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület véleménye alapján az igazgató engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Az osztályozóvizsga letételének megtagadása csak 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben foglaltak szerint történhet.
Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, akkor tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja.
Tanulmányi kötelezettségek
Mulasztás miatt a tanév végén nem osztályozható az a tanuló, akinek egy tanévben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletben meghatározott mértéket:
A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:
felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, hiányzás mértéke miatt nem osztályozható, és a nevelőtestület - az osztályfőnök
és a szaktanár javaslata alapján - úgy dönt, hogy a osztályozó vizsgát tehet. Az osztályozó vizsga teljesítésének határideje:
félévkor: a félév zárását megelőző héten a tanítási év végén: az utolsó tanítási héten
VII. ISKOLAI FELELŐSÖK FELADATAI
Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek
Hetesek Megbízatásuk egy-egy hétre szól az osztályfőnök kijelölése alapján. A hetesek nevét az osztálynaplóban fel kell tüntetni. Felelősek az osztály rendjéért és fegyelméért. Valamennyi óra megkezdése előtt jelentést tesznek a nevelőnek az osztály
létszámáról és a hiányzók számáról. Utolsónak hagyják el az osztálytermet a tanítás befejezésével, gondoskodnak az
ablakok becsukásáról, padok, asztalok rendjéről, és a tanterem tisztaságáról. A szünetekben gondoskodnak a szellőztetésről. Ha az órát tartó tanár 5 perccel a csengetés után nem jelenik meg, akkor az
irodában jelentik. Ennek elmulasztása esetén fegyelmileg felelősségre vonhatók.
Az osztályban történő rongálást vagy kárt az osztályfőnöknek jelentik.
24
VIII. TANULÓI JUTALMAZÁS ÉS DICSÉRETEK
1. Azt a tanulót, aki példamutató magatartást tanúsít, képességeihez mérten folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, osztálya, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, iskolai vagy iskolán kívüli versenyen, vetélkedőkön eredményesen vesz részt,
az iskola hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez bármely más módon hozzájárul, az iskola jutalomban részesíti.
2. Az iskolai jutalmazás történhet szóban és írásban.
3. Az iskolai jutalmazás formái: Egyéni:
: dicséretek (szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói, tantestületi)
Csoportos:- egyénivel azonos az erkölcsi jutalom
4. A tanuló kiemelkedő teljesítményét a tanév végén be kell jegyezni a bizonyítványba. Az iskolai szinten elismert, kiemelkedő teljesítményt igazgatói és nevelőtestületi dicséret mellett oklevéllel és könyvjutalommal ismeri el az intézmény.
IX. FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK
1. Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, a házrend előírásait megszegi, igazolatlanul mulaszt, az iskola jó hírnevének bármely módon árt
büntetésben kell részesíteni.
2. Az iskolai büntetések formái: figyelmeztetés szóban írásbeli figyelmeztetés (szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói) írásbeli intő (szaktanári, osztályfőnöki) igazgatói figyelmeztetés igazgatói intő igazgatói rovó fegyelmi eljárás kezdeményezése
3. A fegyelmi eljárásról a Nemzeti Köznevelésről szóló törvény továbbá a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet rendelkezik. Ennek alkalmazásakor figyelembe vesszük a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárással kapcsolatos teendőket.
25
4. Dohányzás büntetéseAz iskola egész területén tilos a dohányzás. Ennek megszegése fegyelmi büntetést von maga után.
első esetben igazgatói írásbeli intés, ismétlődés esetén a tanuló jogviszonyának megszüntetése.
5. A tanuló iskolai tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén kártérítésre kötelezhető.A kártérítés mértékét a károkozás körülményeinek kivizsgálása alapján az iskola igazgatója határozza meg, és az nem haladhatja meg
gondatlan károkozás esetén a károkozás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér egyhavi összegének 50 %-át.
A vizsgálat tényéről és a döntésről a tanulót és szüleit értesíteni kell, és fel kell szólítani a kár megtérítésére. Ha a felszólítás nem vezet eredményre vagy a szülő, illetőleg a tanuló a károkozás tényét vagy mértékét nem ismeri el, az iskola igazgatója a tanuló, illetőleg a szülő ellen pert indíthatA tanuló bizonyítványát tartozás fejében visszatartani nem szabad.
X. A TANÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEK RENDJE
1. Az iskola a tanórai foglalkozások mellett – igény szerint – tanórán kívüli foglalkozásokat szervez.
2. A tanórán kívüli foglalkozások formái: szakkör, tanulószoba, sportkör, korrepetálás, nyelvi projekt órák, illetve iskolán kívüli programok, mint tanulmányi kirándulás, múzeum, színház, mozi látogatások, iskolai rendezvények, melyeket az iskola Pedagógiai Programja. alapján szervezünk.
3. Minden iskolai rendezvény, foglalkozás pedagógus által szervezett és bonyolított.
4. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés– önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól.
5. Ha a tanulót írásbeli kérelmére a tanórán kívüli foglalkozásra felvették, akkor számára az ezeken a foglalkozásokon való részvétel a tanítási év végéig kötelező.
6. A mulasztások igazolása, elkésések a tanórára vonatkozó szabályok szerint történnek.
7. Az iskolai szervezésű diákcseréken, sítáborokban való részvételt egyéni elbírálás alapján az igazgató korlátozhatja. (pl. a tanuló korábbi hiányzásai, esetleges tanulmányi munkája, vagy magatartási problémák miatt)
8. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára felmenő rendszerben kötelező.
9. Az iskolában, az iskola létesítményeiben és az iskola által szervezett programokon, rendezvényeken és az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához
26
kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken tanulóinktól fegyelmezett magatartást várunk el. A társadalmi normáknak megfelelő, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a katolikus értékrend etikai szabályait betartó viselkedés kötelező! Tilos a katolikus egyház - vallás, és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szimbólumainak méltatlan viselése.
XI. AZ INTÉZMÉNY HELYISÉGEINEK, TERÜLETEINEK HASZNÁLATA
1. Az iskola tanulóinak, dolgozóinak joga, hogy az intézmény valamennyi helyiségét, létesítményét rendeltetésszerűen használják.
2. Motorkerékpár, kerékpár az iskola udvarán elhelyezhető a kijelölt tároló helyen.
3. A tantermeket és az egyéb helyiségeket mindenki köteles rendeltetésszerűen, balesetmentesen használni, ügyelve a rendre és a tisztaságra.
4. Az intézmény helyiségei az igazgató engedélyével bérbe adhatók oly módon, hogy az sem a tanórák, sem a tanórán kívüli foglalkozások rendjét ne akadályozza. A bérbeadással kapcsolatos teendőket a gazdasági irodán dolgozó megbízott felelős végzi.
5. Az iskolában térfigyelő rendszer működik az épület és a dolgozók nagyobb biztonsága érdekében. A kamerák a folyosókon és a bejáratoknál kerültek elhelyezésre. A rendszer működéséről figyelemfelhívó táblák tájékoztatják az épületbe érkezőket.
XII. A TANULÓK SZOCIÁLIS JOGOSULTSÁGA1.A térítési díjra és tandíjra vonatkozó szabályok
Térítési díj ellenében igénybe vehető ellátások:A tanuló térítésmentesen vehet részt az intézmény által szervezett
1. rendszeres egészségügyi vizsgálaton
2. kötelező tanórai foglalkozásokon
3. felzárkóztató foglalkozáson
4. szintvizsgán, a különbözeti vizsgán,
5. az első pótló- és javítóvizsgán,
6. tanulói jogviszony alatt az előrehozott középszintű érettségi vizsgán
7. az első szakképzettséget adó felkészítésen és tanulói jogviszony alatti szakmai vizsgán
27
8. nem tanköteles tanulóként második és további évismétlések, ha arra nem a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt került sor
9. a diákkörök, szakkörök, énekkar, sportkör munkájában
10. versenyfelkészítésen, és az intézmény képviseletében versenyeken
11. az intézmény által szervezett vetélkedőkön, versenyeken
12. vendégtanulóként, illetve tartós betegség miatt az intézmény közismereti felkészítésében
13. A fentiek során ingyenesen használhatja az iskola épületét, és a foglalkozáshoz szükséges felszerelést.
Térítési díj fizetése ellenében nyújtott szolgáltatások (229/2012 (VIII.28) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 34-36. §)
Térítési díjat kell fizetnie a tanulónak:
1. az önhibájából második és azt követő évismétlésért
2. a független vizsgáért
3. a második és pótló vizsgáért
4. a vizsgaszervezőnek a más intézményben letett érettségi vizsgáért
5. az érettségi bizonyítvány megszerzése utáni bármilyen típusú érettségi vizsgáért
6. a tanulói jogviszonyon kívül letett érettségi vizsgáért
7. tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító- és pótló vizsgájáért,
8. a tanulói jogviszony alatt megkezdett, de be nem fejezett szakmai vizsgáért, illetve második vagy további javító, pótló vizsgáért,
9. a tanulói jogviszony megszűnése utáni szakmai vizsgáért,
10. az intézményben igénybe vett étkezésért
11. vendégtanulói jogviszonyért
A térítési díj összegét tanévenként, a tanévkezdéskor a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának arányában a 229/2012 (VIII.28) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 34.§-a határozza meg
A térítési díjak és tandíjak adott tanévben érvényesített mértékét a beiratkozásig nyilvánosságra hozzuk.
A meghatározott térítési díjból kérelemre a tanulmányi eredmény, illetve szociális rászorultság esetén kedvezmény adható, melynek mértékét adott szempontok szerint az igazgató dönti el, a fenntartó jóváhagyásával.
A térítési díjat, tandíjat a tanulónak alapesetben félévente egy összegben kell befizetnie.
A félévenkénti befizetési határidő okt.15. és márc. 15.
28
Kérelemre, igazgatói engedéllyel lehetséges a határidőtől való eltérés.
Amennyiben a tanuló jogviszonya megszűnik, vagy más igazolt okból (pl. hosszas betegség) nem veszi igénybe a teljes szolgáltatást, akkor az előre befizetett térítési díjat, tandíjat visszakaphatja
Az előre befizetett térítési díjak, tandíjak visszafizetéséről a gazdasági ügyintéző gondoskodik, ha:
a tanuló tanulói jogviszonya megszűnik
tartósan egy hónapot igazoltan hiányzik, és térítési díjas foglalkozásokon nem tud részt venni
Tandíjat kell fizetni
tanulmányi követelmények nem teljesítése miatti harmadik és további évismétlés esetén
harmadik, vagy további szakképesítésre való felkészítésért, illetve annak vizsgájáért (beleértve a javító és pótló vizsgát is),
minden olyan képzésért, amelyik nem szerepel az iskolai pedagógiai programban.
külföldi állampolgárnak az Nkt.92.§-a (7) bekezdés szerinti esetében.
A tandíj mértékét. a 229/2012 (VIII.28) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 36.§ (2) bekezdése határozza meg. A tandíj nem haladhatja meg a tanévkezdéskor a szakfeladatra számított folyó kiadások egy tanulóra jutó átlagát.
A tandíj a tanulmányi eredmények vagy szociális helyzet alapján csökkenthető. A befizetés határideje, illetve az esetleges visszafizetés lehetőségét a térítési díjjal megegyezően biztosítjuk.
XIII. A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai
14. Az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan dolog, tárgy, alkotás fölött, amelyet a tanuló állított elő az iskola által biztosított alapanyagokból.
15. A tanulót díjazás illeti meg, ha az iskola a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert.
XIV. EGYÉB RENDELKEZÉSEK
29
1. A tanulók, iskolai dolgozók a munkavédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályokat kötelesek megtartani. Ezeket a szabályzatokat minden tanév elején, osztályfőnöki órán, szülői értekezleten a tanulókkal, illetve a szülőkkel ismertetni kell.
MUNKARUHA: A tanulók a gyakorlati foglalkozásokon, testnevelés órákon kötelesek az előírt felszerelésekben megjelenni. Ellenkező esetben a tanműhelyen kívül-a tanár által meghatározott feladatokat végez ez idő alatt , mert nem vehet részt a tanműhelyi foglalkozásokon.
2. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel.
3. Rendkívüli eseményt, tűzriadót, bombariadót szaggatott csengetés jelzi, melynek elhangzása után a tanteremben kifüggesztett útvonalon haladéktalanul el kell hagyni az iskola épületét. A bombariadó miatt elmaradt órákat igazgatói utasítás szerint szombaton vagy rendes tanítási időn kívüli időpontban pótolni kell.
XV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Jóváhagyási, egyetértési, véleményezési záradék
30
A Házirendet a nevelőtestület_________________________ - n felülvizsgálta és
elfogadta.
…................................................ ….......…....................................
tantestület képviselője tantestület képviselője
A Házirend a fenntartó jóváhagyása esetén 2016. 09.01-én lép hatályba, és visszavonásig érvényes. Jelen
Házirend hatálybalépésével egyidejűleg az előző Házirend hatályát veszti.
______________________________ - n a Szülői Szervezet, valamint az iskolai diákönkormányzat képviselőivel tartott megbeszélésen a Házirend ismertetésre került.
Az érintettek véleményezési jogukkal élve a dokumentumban megfogalmazottakkal
egyetértettek.
______________________________
Igazgató
(a nevelőtestület nevében)
________________________ __________________________
Szülői Szervezet képviselője Diákönkormányzat képviselője
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat KELTA Szakgimnázium és Szakközépiskola Házirendjét a fenntartó Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány jóváhagyja.
31
Budapest, 2016.
…..
..……………………………………………Milibákné Veres Erika
Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány
Ügyvezető
32
MELLÉKLET: OSZTÁLYOZÓ VIZSGÁK KÖVETELMÉNYEI
1. számú melléklet
Osztályozó vizsgák témaköreiSzakközépiskola
Angol nyelv
33
9. évfolyam félévi írásbeli követelmények:1. Nemzetiségek, országok nevei2. Alapvető melléknevek: tulajdonságok kifejezése mondatfordításokon keresztül3. Folyamatos jelen idejű mondatszerkezetek alkotása, fordítási feladat magyarról angolra. 4. Családi, rokonsági fokozatok megnevezése, személyleírás adása, külső-belső tulajdonságok: mondatfordítás, képleírás5. Óraleolvasás, napi rutinok, naptári kifejezések, időjárás szavai.
I.félévi szóbeli követelmények:1. Alapadatok angolul2. Nemzetiségek, országok nevei3. Képleírás: külső: kinézet.4. Családtag jellemzése: külleme, belső tulajdonságai5. Napi rutin leírása, óraleolvasás
II. félévi írásbeli követelmények:1. Napi rutin (Present Simple) mondatfordítások2. Egyszerű jelen és egyszerű múlt idejű mondatok fordításai3. Bevásárlás: bolttípusok, mit, hol, megszámlálhatóság (much, many; some, any), termékek nevei.4. Időjárás, évszakok, naptári kifejezések.
II. félévi szóbeli követelmények:1.Napi rutin elmondása2. Bevásárlás, szituáció (élelmiszer; ruha vásárlása)3. Tavalyi nyaralás leírása.4. Képleírás.5. Időjárás jelentés kép alapján.
10. évfolyam
félévi írásbeli követelmények fejezetek a tankönyvből1. You and me2. A good job3. Work hard, play hard!4. Somewhere to live5. Super me! 6. Life’s ups and downs7. Dates to remember8. Dates to remember9. Eat in or out?10. City living
1.félévi szóbeli követelmények1. Bemutatkozás2. Napi rutin3. Családod és kedvenc családtagod4. Híres ember/ példakép
34
5. Családi ünnep6. Étel/ital7. Iskola és az osztályod8. A legjobb barátod9. Kedvenc évszak és mit szeretsz csinálni a különböző évszakokban10. Otthon/ lakás
2. félévi írásbeli követelmények, fejezetek a tankönyvből1. Dates to remember2. Eat in or out3. City living4. Where on earth are you?5. Going far6. Never ever
2. félévi szóbeli követelmények1. Bemutatkozás2. Napi rutin3. Családod és kedvenc családtagod4. Híres ember/ példakép5. Családi ünnep6. Étel/ital7. Iskola és az osztályod8. A legjobb barátod9. Kedvenc évszak és mit szeretsz csinálni a különböző évszakokban10. Otthon/ lakás11. Utazás
11. évfolyam
1.félévi írásbeli követelmények fejezetek a tankönyvből1. Getting to know you2. Whatever makes you happy3. What’s in the news?4. Eat, drink, and be merry!
1.félévi szóbeli követelmények1. Bemutatkozás2. A legjobb barátod bemutatása3. Milyen számodra egy tökéletes nap?4. Egy világhír elmesélése5. Étel, ital6. Otthon/ lakás7. Család
2. félévi írásbeli követelmények-fejezetek a tankönyvből1. Eat, drink, and be merry!2. Looking forward3. The way I see it4. Living History5. Girls and boys
35
2.félévi szóbeli követelmények1. Bemutatkozás2. A legjobb barátod bemutatása3. Milyen számodra egy tökéletes nap?4. Egy világhír elmesélése5. Étel, ital6. Otthon/ lakás7. Család8. Divat, öltözködés9. Hobbi10. Jövőbeli terveid
12. évfolyam
Félévi írásbeli követelmények fejezetek a tankönyvből1. The way I see it 2. Living history3. Girls and boys4. Time for a story5. Our interactive world6. Life’s what you make it!7. Just wondering
I. Félévi szóbeli követelmény1. Személyes vonatkozások, család2. Ember és társadalom3. Környezetünk4. Iskola5. A munka világa6. Életmód7. Szabadidő, művelődés, szórakozás8. Utazás, turizmus9. Tudomány és technika10. Gazdaság és pénzügyek
2. Félévi írásbeli követelmények1. Érettségi mintafeladatok megoldása: Olvasott szövegértés2. Érettségi mintafeladatok megoldása: Nyelvhelyesség3. Érettségi mintafeladatok megoldása: Hallott szövegértés4. Érettségi mintafeladatok megoldása: Íráskészség5. Érettségi mintafeladatok megoldása: Hallott szövegértés
2. Félévi szóbeli követelmények1. Személyes vonatkozások, család2. Ember és társadalom3. Környezetünk4. Iskola5. A munka világa6. Életmód7. Szabadidő, művelődés, szórakozás
36
8. Utazás, turizmus9. Tudomány és technika10. Gazdaság és pénzügyek
Biológia
10. évfolyam
1. Vírusok, baktériumok, egysejtűek, gombák általános jellemzői2. Szerveződésiszintek, sejt és szövet fogalma a növények országában. A növényi test szövetei. A hajtásos növények szervezete. A virágos növények egyedfejlődése.3. A növények országa:A moszatok A mohákA harasztokA nyitvatermőkA zárvatermők jellemzése4. Szerveződési szintek, sejt és szövet fogalma az állatok országában. Az állati test szövetei. 5. Állatok országa:A szivacsokA csalánozókA férgekA puhatestűekAz ízeltlábúakA gerincesek és osztályainak jellemzése6. Kapcsolatok az élők és élettelen között Élőlények és környezetükÉletközösségek, populációk közötti kapcsolatok, életközösségek anyag-és energiaforgalma, társulások jellemzői, a bioszféra környezeti problémái.7. Az állatok viselkedéseEtológia tudománya. Állati viselkedésformák, öröklött és tanult magatartás. Az emberi viselkedés8. A Kárpát-medence élővilága
Ének:
Éneklés, Zenei ismeretekNépdalok MűdalokNépzenei ismeretek Zenetörténet1 Megrakják a tüzet..A régi, és az új stílusú népdalaink összehasonlítása2 Kocsi, szekér, kocsi, szán..., vagy Hej, rozmaring, rozmaring...A vegyes osztályú népdalok legfontosabb ismertető jegyei.3.Béres legény...Népdal elemzés szempontjai.4. Kőrösfői kertek alatt...Zsoltározó típusú népdalaink jellemzői.5. Pind aros: Óda
37
Zenetörténeti korok, az őskor zenéjeAz ókor zenei hagyatéka6. Dies irae....vagyA középkor zenéje (Általános ismertető jegyek, stílusjegyek.) 7. Ut queant laxis vagy Moniot D’Arras: Nyári énekA gregorián.A gregorián forrásai és típusai.8. Fornsete: Nyár kánonA többszólamúság kialakulása, valamint a többszólamúság kezdetleges formái9. Francia chanson: Rabló jőA reneszánsz zenéje (Általános ismertető jegyek, stílusjegyek)10. Lassus: Zsoldos szerenádEurópa reneszánsz zeneszerzői és munkásságuk.11 Josquin des Prés: Ave vera virginitasA reneszánsz műfajai.12 Tinódi: Egervár viadaljáról való ének, vagy Summáját írom Egervárának...A magyar reneszánsz. Mátyás király udvari zenéje.A históriás ének. A Balassi strófa.
Fizika 9.
1. Tájékozódás égen-földönTájékozódás térben és időbenTávolság, idő, világképek,méter, másodperc, SITájékozódást segítő eszközök:GPS, CsE, vonatkoztatási rendszer, pálya, út, elmozdulás
2. Útra kelünk –a közlekedés kinematikai problémáiJárművek gyorsasága, sebesség,s-t és v-t grafikonGyorsítás, fékezés gyorsulás,fékút, s-t és v-t grafikonZuhanó tárgyak:nehézségi gyorsulás, szabadesésKanyarodás körpályán: periódusidő, frekvencia, kerületi sebesség, szögsebesség,centripetális gyorsulásKözlekedj okosan! –a közlekedés dinamikai problémái
3. Tehetetlenség ,tömegA mozgás oka: erő, erőmérő, Newton kölcsönhatás, hatás-ellenhatás, a dinamika alapegyenleteNehéz tárgyak: nehézségi erő, súly, súlytalanságErő fajták környezetünkben rugóerő,súrlódási erő, gördülésTestek körpályán tartása:centripetális erőEgy ugrással a Holdra –a tömegvonzás
4. A Föld vonzásában: gravitáció, közegellenállásRakétákkal az űrbe, lendület megmaradás, rakéta-elvA bolygók keringéseKepler törvényei, perdület, műholdDolgos kezek –a nagy teljesítmény titka: gyorsan és sokat
5. Erőfeszítésünk gyümölcse: munkaGyorsabban, magasabbra, erőssebben:gyorsítási munka, feszítési munka, emelési munka
38
Bennünk rejlő lehetőség energiafajták: konzervatív erő, energia megmaradásA munkavégzés gyorsasága: teljesítményHomo faber, az alkotó ember –egyszerű gépek a mindennapokbanForgatónyomaték, súlypont, egyensúlyKéziszerszámok: emelő, csiga, hengerkerék, lejtő, csavar, ék, fogaskerék
6. Ide-oda cikkcakkban –rezgések, hullámokÜtemes ismétlődés: rezgőmozgás, rezgő mozgás leírásaIngaóra, rezgésidő, lengésidőLengetés és csillapítás: rezgési energia, rezonanciaTerjedő hullámok: hullám, hullámfajták, hullámhossz, terjedési sebességFaljuk az energiát –energia nélkül nem megy
7. A tűz melege: hőmennyiség, hőmérséklet, hőkapacitás, fajhő Az ember energiaforrása: kalória, égéshőA járművek energiaforrása: hajtóművek, hatásfokEnergiaforrásunk –a Nap
8. Az életet adó NapNap, napállandó, hősugárzásÖltözzünk rétegesen! Hővezetés, hőáramlásLakóházak hőháztartása, hőterjedés, passzívházA gépek forradalma –energia-átalakítógépek
9. A munkára fogott gáz: belső energia, állapotváltozásokHajtóművek, hőerőgépek, körfolyamatokMunkára fogjuk a természetet: energiaforrásokGépek eredményessége–hasznosítható energia
1. Energiaéhség, energiafogyasztás: Nincs visszaút!Az atomenergia lehetőségei: atommag, nukleáris energia, láncreakció, atomreaktor, atomerőmű, nukleáris fegyver.
Fizika 10.
1. HIDROSZFÉRA –VÍZKÖRNYEZETÜNK FIZIKÁJAJég –víz –vízgőz –A víz három halmazállapota, fajhő, hőtágulás, A jég olvadása, a víz fagyása: olvadáshő, olvadáspontA víz párolgása: párolgáshő, páratartalomA víz forrása, a vízgőzlecsapódása, forráshő, forráspont. Q-t grafikonA víz felszíne mint rugalmas hártya –A felületi feszültség
2. FOLYADÉKOK ÉS GÁZOKHIDRO-ÉS AERODINAMIKAI JELENSÉGEKA hidrosztatikai nyomás és a felhajtóerő A légnyomás és mérése, légnyomás,vákuumLégáramlatok és a folyadékok áramlása, áramlási sebesség, Az időjárás elemei: Meteorológia:szél, csapadékLégi közlekedés A repülés fizikája szárnyprofil
39
3. GLOBÁLIS KÖRNYEZETIPROBLÉMÁKAz ember hatása a természeti környezetére:ökológiai lábnyomA környezetszennyezés főbb típusai Globális felmelegedés, fenntartható fejlődés, globális felmelegedés
4. A HANG –A hang keletkezése és terjedéseHangsebesség, hangforrás, hang terjedése–A hallható és nem hallható hangok detektálásahangérzékelés, hangmagasság, hangosság, infrahang, ultrahang
ELEKTROSZTATIKAElektromos alapjelenségek: elektromos állapot, elektroszkóp, vezetők, szigetelők, földelésElektromos környezetünk Az elektromos mező: töltés, elektromos erő, elektromos mező, térerősségElektromos mező munkája, feszültségA kondenzátorok működése
AZ ELEKTROMOSÁRAMTöltésfolyam –Az elektromos áramerősségÁramkört építünk Az elektromos ellenállásOhm törvénye, ellenállásA villanydrót Áramjárta vezetékek, fajlagos ellenállásAz elektromos áram hatásai, áramütés
ÁRAM A KONNEKTORBÓL: LAKÁSOK,HÁZAK ELEKTROMOS HÁLÓZATAHálózatok kialakítása –A soros és párhuzamos kapcsolássoros, párhuzamos kapcsolás, eredő ellenállásA villanyóra –Az elektromos fogyasztáselektromos áram munkája, fogyasztásElektromos berendezések Az elektromos teljesítményÓvintézkedések a lakásban A hálózati áram biztonsági elemei: olvadóbiztosíték, rövidzárlat
MOBIL ÁRAMFORRÁSOK ELEMEK, TELEPEKAz ionok vándorlása –Elektrokémiai alapfogalmakElektrolit, katód, anódAz elemek működése: galvánelem, névleges feszültség, belső ellenállásÚjratöltve Az akkumulátorok működése, akkumulátor, kapacitás, energiatároló képesség
AZ ELEKTROMOS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁSAAz iránytű: Mágneses alapjelenségek: mágneses mezőAz elektromágneses indukciójelensége
40
Az áramfejlesztő : Generátorok és a dinamóAz áram útja a fogyasztóhoz :A transzformátorműködése
Földrajz
9. évfolyam
I. TÉRKÉPÉSZET ÉS CSILLAGÁSZAT1 A térképi ábrázolás2. Mérések a térképen3. Naprendszer helye, a Nap4. Naprendszer bolygói5. Föld mint égitest, a Föld mozgásai és ezek hatásai6. Helyi és zónaidő kiszámítása7. A Hold és fényváltozásai
II. KŐZETBUROK8. Föld belső szerkezete, lemeztektonika9. A kőzetlemezek mozgása, hegységképződés10. Vulkanizmus, földrengések11. Kőzetek, ásványok és ezek jellemzése12. Ásványkincsek, energiahordozók13. Földtörténet14. A földfelszín domborzata
III. LEVEGŐBUROK15. A légkör anyaga, szerkezete16. A légkör felmelegedése17. A hőmérséklet és szél18. Légnyomásképződmények19. Az általános légkörzés20. Csapadékképződés21. A szél felszínformálása22. Légszennyezés
IV. VÍZBUROK-FELSZÍNFORMÁLÁS23. Óceánok, tengerek24. A tengervíz mozgásai25. A tengervíz felszínformáló-éghajlati hatása26. A folyók és felszínformálásuk27. Állóvizek28. Felszín alatti vizek29.. Karsztjelenségek30. A jég felszínformálása31. Vízgazdálkodás32. Felszíni vizek szennyezése, védelme
10. évfolyam
I. FÖLDRAJZI ÖVEZETESSÉG1. Az övezetességet kiváltó tényezők, a talaj
41
2. A forró övezet3. A mérsékelt övezet4. A hideg és hegyvidéki övezet
II. NÉPESSÉG-ÉS TELEPÜLÉSFÖLDRAJZ5. A Föld népessége, népsűrűsége6. Települések7. Városok kialakulása, típusai8. A városiasodás jelenségei
III.A VILÁGGAZDASÁG JELLEMZÉSE9. Gazdasági szerkezet, fejlettség10. Telepítő tényezők11. Gazdasági rendszerek, piacgazdaság12. Világgazság globalizációja13. Transznacionális vállalatok14. Regionális integrációk, nemzetközi szervezetek15. Nemzetközi tőkeáramlás, adósságválság16. Pénzügyi alapfogalmak, pénz szerepe, tőzsde
KÉMIA
9. évfolyam
1. A víz előfordulása, jelentősége a természetben2. A molekulák , a molekulák alakja, polaritása3. Kémiai kötések4. Az ionok5. Az anyag szerkezete és fizikai tulajdonságai6. Halmazállapot-változások7. Az oldatok, oldatok összetétele8. Fizikai és kémiai változások9. Kémiai reakciók10. A periódusos rendszer11. Szervetlen kémiai ismeretek /hidrogén, nitrogén, oxigén, szén, kén, klórés vegyületei12. Kőzetek és ásványok13. Ember a földön /környezetvédelem, környezetszennyezés forrásai, hatásai14. Energiahordozók , energiaforrások /Földgáz, kőolaj, bioüzemanyagok/15. Ételek és tápanyagok /aminosavak, fehérjék, szénhidrátok, zsírok, olajok/
10. évfolyam
1. Alkoholok és aldehidek2. A karbonsavak3. A dinamikus egyensúly4. A heterogén és homogén rendszerek5. Tartósítás házilag6. Élelmiszer adalékok7. Természetes ruhaanyagok8. A papír9. Szervetlen és szerves vázanyagok
42
10. A fémek11. A műanyagok12. Az emulziók13. A mosószerek14. Vízkeménység, vízlágyítás15. A fertőtlenítőszerek16. A DNS és a fehérjeszintézis17. Feromonok és hormonok18. Természetes és mesterséges anyagok19. A gyógyszerek, és a drogok20. A kémia, mint tudomány
Magyar irodalom
9. osztály
A mítoszokA görög mitológiaAz Iliász, az eposzi kellékek, az időmértékes verselésAz Odüsszeia, a homéroszi kérdés,a két eposz embereszményeSzophoklész AntigonéKét-három kiemelkedő alkotó bemutatása a római irodalombólA Biblia világa, részletek a tankönyv alapján az Ószövetségből és az ÚjszövetségbőlA középkori vallásos irodalomDante Isteni színjátékVillon költészeteA reneszánszPetrarca: DaloskönyvBoccaccio: DekameronA magyar reneszánszJanus Pannonius két versének értelmezéseBalassi Bálint három versének értelmezéseShakespeare színházának jellemzői, a Rómeó és JúliaZrínyi Miklós Szigeti veszedelem-szemelvények az eposzbólMoliere Tartuffe, a dráma karakterei és szerkezete
10. osztály
A felvilágosodás jellemzéseVoltaire Candide, regénytípus, regényvilágGoethe életműveA felvilágosodás MagyarországonBessenyei, Batsányi, Kazinczy egy-egy művének értelmezéseCsokonai Vitéz Mihály sokszínűségeBerzsenyi Dániel egy ódájának és egy elégiájának elemzése A romantika jellemzésePuskin AnyeginKatona József Bánk bánKölcsey Ferenc Himnusz és még két vers elemzéseKölcsey ParainesisVörösmarty Csongor és Tünde
43
Vörösmarty Szózat Petőfi Sándor életpálya, népiességPetőfi tájköltészete és szerelmi költészetePetőfi ars poetica: A XIX. század költőiPetőfi forradalmi versek elemzéseArany János életpálya, Toldi, Toldi estéjeArany balladái: két ballada elemzéseArany Őszikék néhány vers elemzéseJókai Mór Az aranyember
11. osztály
Madách: Az ember tragédiája; műfaj, szerkezet, kérdésekA realista regény változataiGogol: A köpönyegTolsztoj: Iván Iljics halálaMikszáth: a Tót atyafiak és A jó palócokCsehov: A csinovnyik halála vagy egy dráma elemzése
12. osztály
Thomas Mann egy művének elemző bemutatásaFranz Kafka: Az átváltozásA XX. századi dráma (két mű elemzése)Szabó Lőrinc költészete néhány vers elemzésévelIllyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról című versének elemzéseJózsef Attila pályakép, Tiszta szívvelJózsef Attila: ÓdaJózsef Attila: Téli éjszakaJózsef Attila: A DunánálJózsef Attila utolsó verseiRadnóti Miklós: EclogákRadnóti Miklós: a Bori notesz verseiPilinszky János két-három versének elemzéseDéry Tibor: SzerelemÖrkény István: Egypercesek és a TótékEgy szabadon választott kortárs író vagy költő bemut
Magyar nyelv
9. osztály
A kommunikáció rádiós, televíziós és sajtóműfajaiA magánhangzók és a mássalhangzók, a mássalhangzók egymásra hatásaA szóelemek fajtáiAz ige A névszókA szószerkezet fogalma és fajtáiA mellérendelő összetett mondatAz alárendelő összetett mondatA szöveg kapcsolóelemei
44
Szövegértési feladatok
10. osztály
A nyelvváltozatok rendszere, a köznyelvNyelvjárásainkTársadalmi nyelvváltozatokA szövegek csoportosításaA mindennapi élet szövegtípusaiA hivatalos írásművekAz önéletrajz változataiAz esszéA retorika születése és történeteA beszéd előkészítése és elrendezéseAz érvelés és a bizonyításSzövegértési feladatok
11. osztály
A hangalak és a jelentés viszonyaA denotatív és a konnotatív jelentésAz állandósult szókapcsolatokA verbális és a nominális stílusHangszimbolika, ritmusjelenségekA képszerűség elemei és felismerésükAz alakzatok és felismerésükAz összetett költői képA korstílusok és jellemzőikSzövegértési feladatok12. osztályNyelvcsaládok, nyelvtípusokVáltozás és állandóság a nyelvbenA nyelvrokonság, a magyar nyelv eredeteA jövevényszavakA magyar nyelv történetének korszakaiA mai magyar nyelv nyelvváltozataiA Magyarországon beszélt kisebbségi nyelvekNyelvünk helyzete a határon túlA nyelvi norma kérdései, a nyelvművelésSzövegértési feladatok
12. osztály
Nyelvcsaládok, nyelvtípusokVáltozás és állandóság a nyelvbenA nyelvrokonság, a magyar nyelv eredeteA jövevényszavakA magyar nyelv történetének korszakaiA mai magyar nyelv nyelvváltozataiA Magyarországon beszélt kisebbségi nyelvekNyelvünk helyzete a határon túl
45
A nyelvi norma kérdései, a nyelvművelésSzövegértési feladatok
MATEMATIKA
A 9. évfolyam:
1. HalmazokHalmazok megadási módjaiÜres halmaz Részhalmaz Valódi részhalmazHalmazműveletek: unió, metszet, különbség, komplementerHalmazok elemszáma, véges és végtelen halmazokSzámhalmazok, valós számokSzámegyenesek, intervallumok
2. Algebra és számelméletEgész kitevőjű hatványokSzámok normál alakjaNevezetes szorzatokA szorzattá alakítás módszereiMűveletek algebrai törtekkelOszthatóságLegnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörösSzámrendszerek
3. FüggvényekLineáris függvényekAz abszolút érték függvényA másodfokú függvényA négyzetgyök függvényLineáris törtfüggvények, (a fordított arányosság függvénye)Függvény transzformációk, a függvények jellemzése (értelmezési tartomány, értékkészlet, zérus hely, a függvény menete)
4 Egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek Elsőfokú egyenletek megoldása grafikus úton, algebrai útonElsőfokú egyenlőtlenségek megoldása grafikus úton, algebrai útonAbszolút értéket tartalmazó egyenletek megoldásaElsőfokú két ismeretlenes egyenletrendszerek megoldása grafikus úton, algebrai útonElsőfokú egyenletekkel, egyenletrendszerekkel megoldható szöveges feladatok5. Geometria Bevezetés a geometriába, térelemek kölcsönös helyzetei Háromszögek, nevezetes vonalak, nevezetes pontok, nevezetes körök Sokszögek Négyszögek. Paralelogrammák
6. Geometriai transzformációk Egybevágósági transzformációk: tengelyes tükrözés a síkban, középpontos tükrözés a síkban, pont körüli forgatás a síkban, párhuzamos eltolás vektorok,elforgatás, szögek mérése,fok és ívmérték,
46
Az egybevágóság fogalma Háromszögek egybevágósága,az egybevágóság alapesetei
A 10. évfolyam
1. Gondolkodási módszerekSzükséges, elégséges feltételekSorba rendezés,kiválasztás,
2. A gyökvonásA négyzetgyök fogalmaA négyzetgyökvonás azonosságaiA nevező gyöktelenítése, számok n-edik gyöke
3.Másodfokú problémákMásodfokú egyenletek megoldása A diszkriminánsA gyöktényezős alakMásodfokúra visszavezethető magasabb fokúegyenletekMásodfokú egyenlőtlenségek megoldásaNégyzetgyökös egyenletek megoldásaA számtani és a mértani középMásodfokú két ismeretlenes egyenletrendszerek megoldása Másodfokú egyenletekkel, egyenletrendszerekkel megoldható szöveges feladatok4. GeometriaA körrel kapcsolatos ismeretek: szögek ívmértéke, körív, körcikk, A hasonlósági transzformáció és alkalmazásai: a középpontos hasonlósági transzformáció, a hasonlósági transzformáció, háromszögek hasonlósága, hasonló síkidomok területe, hasonló testek térfogata
5. TrigonometriaHegyesszögek szögfüggvényeiÖsszefüggések a hegyesszögek szögfüggvényei közöttNevezetes szögek szögfüggvényeiHáromszögek különböző adatainak meghatározása szögfüggvények segítségévelA szögfüggvények általánosításaA szinusz függvény ábrázolása, jellemzése, transzformációiA koszinusz függvény ábrázolása, jellemzéseA tg szögfüggvény ábrázolásaEgyszerű trigonometrikus egyenletek
7. Valószínűség-számítás és statisztikaEsemények, műveletek eseményekkelGyakoriság, relatív gyakoriság, valószínűségA valószínűség klasszikus modelljeAz adatok ábrázolásaAz adatok jellemzése
11. évfolyam
1. Kombinatorika és gráfelmélet
47
PermutációkVariációkKombinációk (csak ismétlés nélküli!)Gráfok
2. Hatvány, gyök, logaritmusA törtkitevőjű hatványokA logaritmus fogalmaA logaritmus azonosságaiAz exponenciális függvényA logaritmus függvényAz exponenciális egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek megoldásaA logaritmusos egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek megoldásaExponenciális és logaritmusos egyenlettel megoldható szövegesfeladatok
3. TrigonometriaA skaláris szorzatA skaláris szorzat a koordináta-rendszerbenA szinusztételA koszinusztételTrigonometrikus egyenletek megoldásaTrigonometrikus egyenlőtlenségek megoldása4. Koordináta-geometriaVektorokVektorok a koordináta-rendszerbenMűveletek vektorokkalKét pont távolságaSzakasz osztópontjának koordinátáiA háromszög súlypontjaAz egyenest meghatározó adatokAz egyenes egyenletePárhuzamos és merőleges egyenesekEgyenesek metszéspontjaPont és egyenes távolsága
Testnevelés
9. évfolyam
GIMNASZTIKASzabadgyakorlatokSzabadgyakorlati alapformájú társas és kéziszer gyakorlatokKépességfejlesztő gyakorlatok
ATLÉTIKAFutások FutóiskolaRajttechnikák (álló és térdelő rajt)Lendületi futások, fokozó futásKondicionális képességfejlesztés
48
Szökdelések (távolugrást előkészítő szökdlések)
TORNATalaj:Guruló átfordulás előre, hátra (különböző testhelyzetekből)TarkóállásMellső mérlegállásFejállásKézenátfordulás oldalraKézállásba fellendülés (segítséggel)
SPORTJÁTÉKOKRöplabda:Labdaérintések: kosárérintés, alkarérintésAlsó egyenes nyitás
Kosárlabda:LabdavezetésMegindulás megállás labdával, labdavezetésbőlÁtadások helyben-Fektetett dobás 1 leütésbőlKondicionális képességek mérése
10. ÉVFOLYAM
GIMNASZTIKASzabadgyakorlatokSzabadgyakorlati alapformájú társas és kéziszer gyakorlatokKépességfejlesztő gyakorlatok
ATLÉTIKAFutások:FutóiskolaVáltófutásKondicionális képességfejlesztésTávolugrás:Elugró képesség fejlesztése
TORNATalaj:Legördülés tarkóállásból guggoló támaszbaKézállás Guruló átfordulás hátra kézálláson át
SPORTJÁTÉKOKRöplabda:felső egyenes nyitásLabdaérintések: kosárérintés, alkarérintés
Kosárlabda:
49
átadások mozgás közbenfektetet dobás labdavezetésből, átvett labdávalbüntető dobásKondicionális képességek mérése
11. ÉVFOLYAM
GIMNASZTIKASzabadgyakorlatokTársas-, és kéziszer általános és speciális gyakorlatokKépességfejlesztő gyakorlatokGyorsaságfejlesztés erőfejlesztő gyakorlatok gyors végrehajtásával
ATLÉTIKAFutások:FutóiskolaKondicionális képességfejlesztésKitartó iramú futásTávolugrás: Lépő technika, gazdaságos talajfogás
TORNATalaj:Összekötő elemekElőírt összefüggő gyakorlat bemutatása
SPORTJÁTÉKOKRöplabda:9.-10. osztályban tanultak ismétléseFeladások, ütések, ejtések
Kosárlabda:9.-10. osztályban tanultak ismétlése-TempódobásKondicionális képességek mérése
12. ÉVFOLYAM
GIMNASZTIKASzabadgyakorlatokSzabadgyakorlati alapformájú társas-és kéziszer gyakorlatokKépességfejlesztő gyakorlatok
ATLÉTIKAFutások:FutóiskolaKitartó iramú futásKondicionális képességfejlesztésTávolugrás:Sorozat ugrások: ötös-, hármasugrás eredményre
TORNA
50
Talaj:Tanult elemek ismétléseÖsszetett gyakorlat, tánc
SPORTJÁTÉKOKRöplabda:-Feladások, ütések, sánc
Kosárlabda:TempódobásÖsszetett gyakorlat, Sportjáték szabályok, elméleti ismeretek
Fallabda
13. ÉVFOLYAM
GIMNASZTIKASzabadgyakorlatokSzabadgyakorlati alapformájú társas-és kéziszer gyakorlatokKépességfejlesztő gyakorlatok
ATLÉTIKAFutások:FutóiskolaKitartó iramú futásKondicionális képességfejlesztésSúlylökés: helyből és becsúszásból
TORNATalaj:Tanult elemek ismétléseÖsszetett gyakorlat, tánc
SPORTJÁTÉKOKFallabda
Kosárlabda:Tempódobás, helyezkedés játék közben
Kondicionális képességek mérése
TÖRTÉNELEMBŐL
9. évfolyam Az őskor és az ókori kelet1. Az őskor2. Egyiptom, a Nílus ajándéka3. Mezopotámia és a Közel Keletet egyesítő birodalmak4. Kultúra és vallás a Közel-Keleten. A Biblia földje
51
5. Dél és Kelet-Ázsia birodalmai
II. Az ókori görögök története6. A polisz születése7. A görög vallás és mítoszok világa8. Spárta9. A görög család és nevelés10. Athén, a demokrácia kialakulása11. Görög-perzsa háborúk12. A poliszok hanyatlása és Nagy Sándor13. Görög mindennapok, művészetek és tudományok
III. Az ókori Róma története14. A város alapításától a köztársaság fénykoráig15. A köztársaság sikerei és válsága16. Az egyeduralom kialakulása 17. Augustus principátusa18. A római civilizáció és életvitel19. Hatalomgyakorlás és élet a császárkorban20. A kereszténység születése és egyházzá szerveződése21. A Római Birodalom szétesése22. Pannónia
IV. A középkor23. Új királyságok a Nyugatrómai Birodalom romjain24. A középkori egyház és szerepe25. A Közel-Kelet és az iszlám térhódítása26. A hűbériség és a Nyugat előretörése27. A gazdaság hanyatlása és fellendülése Nyugat-Európában28.A rendiség kialakulása, változások Nyugat-Európában29. Közép-Európa a középkorban30. Kelet-Európa és a Mongol Birodalom31.Az Oszmán Birodalom kialakulása és előretörése32. A középkor tudománya, oktatása és művészete33. Élet a középkorbanV. A magyarság története a kezdetektől 1301-ig34. A magyarság őstörténete35. A honfoglalás és kalandozások36. A magyar államalapítás37. Az új rend megszilárdulása és változásai38. Az Aranybulla39. A tatárjárás és következményei40. A királyi hatalom megrendülése
10. évfolyam
I. A magyarság története a kezdetektől 1490-ig1. A magyarság őstörténete2. A honfoglalás és kalandozások3. A magyar államalapítás4. Az új rend megszilárdulása és változásai
52
5. Az Aranybulla6. A tatárjárás és következményei7. A királyi hatalom megrendülése 8. Károly Róbert9. Nagy Lajos és Zsigmond, a lovagkirályok10. Harcban a törökkel11. Hunyadi Mátyás, a nagy hatalmú király12.A középkori magyar művelődés és életmód13. Magyarország népessége és gazdasága a középkorban
II. Kora újkor története14. A nagy földrajzi felfedezések15. A reformáció kibontakozása és hatásai16. A Habsburgok felemelkedése és a katolikus megújulás17. A tőkés termelés kibontakozása Hollandiában és Angliában18. Az angol polgárháború és az alkotmányos monarchia kialakulása19. A francia abszolutizmus20. A Német-római Birodalom és a Habsburgok dunai monarchiája21. Közép-és Kelet-Európa a XVI–XVII. században22. Életmód és művelődés a kora újkorban
III. Kora újkor története Magyarországon23. A középkori magyar állam bukása24. A kényszerpályára került ország 25.A három részre szakadt ország26.A reformáció Magyarországon27.A Bocskai-szabadságharc28. Erdély aranykora és összeomlása 29. A királyi a XVII. században30. A török kiűzése Magyarországról31. A Rákóczi-szabadságharc
IV. A forradalmak és polgárosodás kora32. Szellemi forradalom –a felvilágosodás33. Anglia és amerikai gyarmata34. A hatalmi egyensúly százada35. Meghiúsult reformok és forradalom Franciaországban 36. Kísérlet az alkotmányos monarchia megszilárdítására37. A forradalom zsarnoksága38. Napóleon birodalma és bukása39.Az ipari forradalom és következményei40. A XIX. század uralkodó eszméi 41.Hatalmi politika és forradalmi hullámok a XIX. század első felében42. A népek tavasza43.Európa és a világ a XVIII–XIX. században
V. A nemzetté válás kora hazánkban44. Népesedési viszonyok a 18. században 45. Magyarország beilleszkedése a Habsburg birodalomba 46. A társadalom képe 47. Az uralkodó és a magyar rendek viszonya
53
48. Mária Terézia 49. II. József felvilágosult abszolutizmusa
11. évfolyam
I. A forradalmak és polgárosodás kora1. Meghiúsult reformok és forradalom Franciaországban 2. Kísérlet az alkotmányos monarchia megszilárdítására3. A forradalom zsarnoksága4. Napóleon birodalma és bukása5. Az ipari forradalom és következményei6. A XIX. század uralkodó eszméi7.Hatalmi politika és forradalmi hullámok a XIX. század első felében8. A népek tavasza9.Európa és a világ a XVIII–XIX. században
II. Nemzetté válás kora hazánkban10. Népesedési viszonyok a 18. században 11. Magyarország beilleszkedése a Habsburg birodalomba 12. A társadalom képe 13. Az uralkodó és a magyar rendek viszonya 14. Mária Terézia 15. II. József felvilágosult abszolutizmusa 16. Kompromisszum helyreállítása a rendek és a Habsburg-dinasztia között 17. A napóleoni háborúk hatásai18. Átalakuló társadalom, új elemek-elmaradottság a gazdaságban 19.A reformkor nyitánya-Széchenyi István 20. A reformkor kibontakozása, főbb kérdések 21. Kossuth politikai pályája, programja 22. Politikai küzdelmek az 1840-es években23. Gazdasági fellendülésnemzetiségi kérdés24. Művelődés, kultúra, a nemzeti ébredés Magyarországon
III. 1848-49-es forradalom és szabadságharc25. A márciusi forradalom eseményei 26. Az áprilisi törvények 27. A Batthyány-kormány tevékenysége 28. A szabadságharc kezdete29. A szabadságharc tetőpontja, az ellenség kiverése 30. A szabadságharc hanyatlása, veresége
IV. Nemzetállamok és birodalmi politika(1849-1914)31. Hatalmi politika a 19. század közepén32. Olasz egység 33. Német egység 34.Az USA felemelkedése és polgárháborúja 35. Népesedési folyamatok és a polgári állam36. A 2. ipari forradalom 37. A hármas szövetség kialakulása, balkáni kérdés38. Gyarmatosítás újabb hulláma39. Egyenlőtlen fejlődés, antant létrejötte
54
40. Társadalmi és politikai változások, mozgalmak41. Mindennapok a boldog békeidőben
V. A modern Magyarország születése, dualizmus kora(1849-1914)42. Az önkényuralom rendszere Kísérlet hazánk beolvasztására 43. Ellenállástól a megbékélésiga kiegyezéshez vezető út 44. A kiegyezés rendszere45. Nemzetiségi kérdés 1849-68 között46. A dualizmus kiépítése
12. évfolyam.
I. AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ÉS HATÁSAI (1914-1920) 1. Szövetségi rendszerek kialakulása a századfordulón 2. A háború kirobbanása, jellege, haditervek, erőviszonyok 3. Az 1914-15-ös évek főbb eseményei 4. Az 1916-18-as évek 5. A Párizs környéki békék 6. Az orosz forradalmak 7. Hazánk az 1. világháborúban, Monarchia felbomlása 8. Az őszirózsás forradalom, a Károlyi-kormány bukása 9. A Tanácsköztársaság 10. Az ellenforradalom győzelme, Horthy hatalomra kerülése 11. A trianoni béke és hatásai
II. A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI VILÁGHELYZET (1920-1939) 1. Külkapcsolatok a ’20-as években, a fasizmus jelentkezése 2. A gazdasági világválság folyamata 3. A Válság hatásai, New Deal az USA-ban 4. A náci ideológia, Hitler hatalomra kerülése 5. A náci Németország főbb jellemzői 6. A sztálini Szovjetunió 7. Nemzetközi kapcsolatok a harmincas években
III. KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁG (1920-1939) 1. A Bethlen-konszolidáció 2. Társadalmi átrétegződés, életmód 3. A magyar külpolitika céljai 4. A harmincas évek eseményei
IV. A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ (1939-1945) 1. A háború kirobbanása, német sikerek 2. A lassú fordulat és a szövetségesek felülkerekedése, győzelme 3. A háború áldozatai, holocaust, pusztítása-jellege 4. Hazánk belépése, részvétele a háborúba 5. Német megszállás, nyilas uralom, zsidókérdés, holocaust 6. A háború lezárása és a szovjet felszabadítás/megszállás
V. A HIDEGHÁBORÚ KORSZAKA 1. Az ENSZ létrehozása, működése és a párizsi békék 2. A hidegháború kialakulása és elmélyülése
55
3. A szovjet blokk létrejötte 4. Ázsia 1945 után, regionális konfliktusok 5. Az amerikai-szovjet viszony hullámzása, szakaszai 6. Rendszerváltozás Kelet-Közép-Európában
VI. HAZÁNK 1945-TŐL A RENDSZERVÁLTOZÁSIG 1. Háborús veszteségek, demokratikus átalakulás 2. A koalíciós évek küzdelmei, kommunista hatalomátvétel 3. A diktatúra kiépítése, Rákosi-korszak 4. A diktatúra reformja, az 1956. évi forradalom kirobbanása 5. A forradalom és szabadságharc kibontakozása, győzelme 6. A forradalom leverése, megtorlása, Kádár-rendszer kezdete 7. Kádár-korszak8. A rendszerváltozás Magyarországon 9. Határon túli magyarság helyzete
VII. A JELENKOR, ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 1. A közép-európai régió gondjai 2. Az EU intézményei, működése, az integráció tartalma 3. A fejlődő országok főbb problémái 4. A természeti környezet veszélyeztetettsége, a tömegkultúra új jelenségei5. Emberi jogok, állampolgári kötelességek, a választási rendszer 6. Nemzetiségek a mai magyar társadalomban, hazai romák helyzete
56
Szakiskola
Osztályozó vizsgák témakörei
Angol nyelv,
1/9. évfolyam
1.félévi írásbeli követelmények:1. Alapvető üdvözlések, hogylét felől érdeklődés angolul.2. Nemzetiségek, országok nevei3. Alapvető melléknevek: tulajdonságok kifejezése mondatfordításokon keresztül. 4. Családi, rokonsági fokozatok megnevezése, személyleírás adása, külső-belső tulajdonságok: mondatfordítás, képleírás5. Ruhadarabok nevei, évszakokhoz párosítható ruhadarabok, kiegészítők. 6. Ház részeivel kapcsolatos fordítási feladatok.
I.félévi szóbeli követelmények:1. Alapadatok angolul2. Nemzetiségek, országok nevei3. Képleírás: külső: kinézet.4. Családtag jellemzése: külleme, belső tulajdonságai5. A hely, ahol élek: település, lakás (típus, szobák)
II. félévi írásbeli követelmények:1. Napi rutin (Present Simple) mondatfordítások2. Egyszerű jelen idejű mondatok fordításai3. Bevásárlás: bolttípusok, mit, hol, megszámlálhatóság (much, many; some, any), termékek nevei.
II. félévi szóbeli követelmények:1. Napi rutin elmondása
57
2. Bevásárlás szituáció (élelmiszer; ruha vásárlása)3. Képleírás.
2/10. évfolyam
1.félévi írásbeli követelmények:1. Folyamatos jelen idejű mondatszerkezetek alkotása, fordítási feladat magyarról angolra. 2. Családi, rokonsági fokozatok megnevezése, személyleírás adása, külső-belső tulajdonságok: mondatfordítás, képleírás3. Ruhadarabok nevei, anyagai, évszakokhoz párosítható ruhadarabok, kiegészítők. (Folyamatos, egyszerű jelen, „need”)4. Saját lakásom, saját szobám, leírása5. Ház részei (thereis/are; have/has got), háztípusok6. Útbaigazítás
I.félévi szóbeli követelmények:1. Képleírás: külső: kinézet, ruhaviselet2. Családtag jellemzése: külleme, belső tulajdonságai3. A hely, ahol élek: település, lakás (típus, szobák)4. Útbaigazítás.
II. félévi írásbeli követelmények:1. Napi rutin jelenleg és tavaly (Present Simple és Past Simple) mondatfordítások2. Egyszerű jelen és egyszerű múlt idejű mondatok fordításai3. Bevásárlás: bolttípusok, mit, hol, megszámlálhatóság (much, many; some, any), mennyiségek, termékek (a kilo of bread, a boksz of milk, a bottle of wine, a can of coke stb.)
II. félévi szóbeli követelmények:1. Napi rutin elmondása2. Tavalyi nyaralás leírása3. Bevásárlás szituáció (élelmiszer; ruha vásárlása)
3/11. évfolyam
I.félévi írásbeli követelmények:1. Bemutatkozás (személyes és szakmai vonatkozással)2. Napi rutin3. Étel és ital4. Szállás5. Egyszerű formanyomtatvány kitöltése6. Önéletrajz7. Állásinterjú.
1.félévi szóbeli követelmények:1. Bemutatkozás (személyes és szakmai vonatkozással)2. Napi rutin3. Étel és ital4. Szállás5. Egyszerű formanyomtatvány kitöltése6. Önéletrajz
58
7. Állásinterjú
II. félévi írásbeli követelmények:1.Szakmában használt egyszerű szavak2. Az orvosnál3. A postán4. A valutaváltóban5. Vásárlás6. Utazás 7. Útbaigazítás
II. félévi szóbeli követelmények:1. Bemutatkozás (személyes és szakmai vonatkozással)2. Napi rutin3. Étel és ital4. Szállás5. Egyszerű formanyomtatvány kitöltése6. Önéletrajz7. Állásinterjú8. Szakmában használt egyszerű szavak9. Az orvosnál10. A postán11. A valutaváltóban12. Vásárlás13. Utazás 14. Útbaigazítás
Magyar kommunikáció
1/9. szakiskolai évfolyam
I. félév1.A verbális kommunikáció jelentősége, formái2.Etikett a kommunikációban3.A kommunikáció szintjei4.A meggyőzés vizuális eszközei:reklám, plakát5.A hang jelölése írásban, a betű6. A szófajok felismerése, csoportosítása7.A tulajdonnevek és az igekötős igék helyesírása8. A mondat fogalma. Az egyszerű és az összetett mondat felismerése9.Szövegfonetikai eszközökkel való bánásmód10.A hangalak és a jelentés viszonyaII. félév1.A szöveg jellemzői, tartalmi és formai elemei2.A szöveg három egysége:bevezetés, tárgyalás, befejezés3.Köznyelv, irodalmi nyelv, csoportnyelvek4.Az irodalmi és a köznyelvi szövegek eltérései5.Műnemek: epika, líra, dráma6.Az egyes műnemek legjellemzőbb műfajai7. Népköltészet: népmese népdal
59
8.Műköltészet:eposz, vers9.A novella és a regény10.Művészfilmek, reklámfilmek, plakátok
2/10. szakiskolai évfolyam
I. félévTémakörök:I. A sikeres kommunikáció-nyelvi és kommunikációs repertoár a gyakorlatban2. Formális és informális tanulás3 .A társalgási stílustörténeti változásai4.Érvelő szövegek alkotása szóban5.Tömegkommunikáció, televízió, internet6.Társalgási stíluskülönböző beszédpartnerek esetén
II. Nyelvi rétegek -nyelv és társadalom, stílusrétegek1. A szóbeliség és az írásbeliség stílusjegyei2.Ismerkedés a publicisztikai stílus jegyeivel3.A magyar nyelv eredete4. Nyelvjárások5. Ifjúsági és diáknyelv
III. Szövegértés, szövegalkotás1. Vázlatírás2. A lényegkiemelés eszközeinek alkalmazása3. Ünnepi beszéd alkotása4.Egyedi névjegy tervezése5.Álláshirdetés alkotása
IV. Irodalom-művészetek-média1. Műnemek, műfajok2. Ady Endre költészete3. József Attila költői munkássága4. Művészeti ágak5. Műfajok, kifejezőeszközök
3/11. évfolyam
I. félév1.Álláslehetőségek keresése a szakmában2. Szakmai önéletrajz3.Hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás4.Célhoz rendelt forma és tartalom5. Az Europas önéletrajz formátuma, az egyes fejezetek tartalma6. Europas önéletrajz írása7.Állásinterjún való megjelenés
II. félév1. Állásinterjún való viselkedés2.Kommunikációs kifejezések használata3.Meggyőzési technikák
60
4. Munkaszerződések5. Munkaköri leírás alaki és tartalmi jellemzői6.Asszertivitás a gyakorlatban7.Kooperáció és konfliktuskezelés
Matematika
9. évfolyam
I. félévi vizsgakövetelmény1. Elemi számolási műveletek, műveletek sorrendje2. Négyzetgyökvonás, hatványozás, zsebszámológép használata3. Algebrai kifejezések, képlet helyettesítési értéke4. Műveletek törtekkel5. Osztó, oszthatóság6. Tizedes törtek, normál alak7. Mértékegységek8. Számegyenes, koordinátarendszer9. Halmazok10. Szöveges feladatok, százalékszámítás, kamat11. Függvények ábrázolása, jellemzése12. Valószínűség13. StatisztikaII. félévi vizsgakövetelmény1. Sorozatok (számtani, mértani)2. Egyenletek megoldási módjai (mérlegelv, grafikus megoldás, ellenőrzés szerepe)3. Egyenlőtlenségek4. Egyenes, fordított arányosság, együttes munkavégzés, szöveges feladatok5.Számolás racionális számkörben, zsebszámológép használata6. Geometria alapjai (háromszögek oldalai, szögei, nevezetes vonalai, négyszögekAlapszerkesztések, kerület, területszámítás)7. Sokszögek szögei, átlói8. Kör9. Pitagorasz-tétel, síkidomok kerülete, területe10. Geometriai transzformációk, Thalész-tétel11. Hasábok, felszín, térfogat12. Henger, kúp, gúla, gömb, képletek használata13. Szakmai számítások
10. évfolyam
I. félévi vizsgakövetelmény1. Elemi számolási műveletek, műveletek sorrendje2. Számolás törtekkel3. Algebrai kifejezések, képlet helyettesítési értéke, becslés4. Négyzetgyökvonás, zsebszámológép használata5. Halmazműveletek 6. Kombinatorika alapjai7. Valószínűség8. Statisztika9. Számegyenes, intervallumok
61
II. félévi vizsgakövetelmény1. Függvények ábrázolása, értéktáblázat, függvények jellemzése2. Egyenletek (mérlegelv, grafikus megoldás, ellenőrzés szerepe, szöveges feladatok)3. Egyenes és fordított arányosság, szöveges feladatok4. Százalékszámítás5. Hatványozás, számológép használata6. Háromszögek oldalai és szögei közötti összefüggések,háromszög kerülete ésterülete7. Négyszögek területe és kerülete8. Testek felszíne, térfogata (hasáb, henger, kúp, gúla, gömb)9. Kör(kerület, terület, kör részei)10. Pitagorasz tétel, szöveges feladatok
Társadalomismeret
9. évfolyam
I. félévi vizsga témakörei1. A klasszikus görög-római társadalmak, kultúrák2. Árpád-házi Magyarország3. Anjou korszak4. Magyarország a XV-XVI. században5.Nagy földrajzi felfedezések
II.félévi vizsga témakörei1. Magyarország a Habsburg birodalomban2. Francia forradalom3. Forradalom és szabadságharc4. A dualizmus kora5. Az I. és II. világháború6. Hidegháború7. Magyarország 1945 után
2/10. évfolyam
I. félévA modern államAz első világháborúA két világháború közötti EurópaA SzovjetunióA náci NémetországAz USA a két világháború közöttMagyarország: A Horthy rendszerA második világháború Magyarország 1945-1989A hidegháború
II. félévA társadalom Szubkultúrák
62
A munka és társadalmi megítéléseA kisebbség fogalmaAz emberi jogokA hatalommegosztás elveA polgári államRendszerváltás MagyarországonA magyar társadalom a rendszerváltás után-kisebbségekA magyar alkotmány
3/11. évfolyama számára
I. félévNemzetközi szervezetekGlobális problémákKörnyezetszennyezésA fogyasztói társadalomÉletmódtípusok a mai Magyarországon
II. félévAz Európai UnióAz Európai Unió működéseMagyarságunk-európaiságunk Magyar kisebbségekA határon túli magyarság
Természetismeret,
1/9. évfolyam
I. félévi vizsgakövetelmény1. Honnan ered a természetről nyert tudásunk, A tudomány módszerei2. Mozgások leírása3. Tájékozódás térben és időben4. Lendületbe jövünk5. Távolhatás6. Halmazok, gázok, folyadékok, halmazállapot-változások7. Az időjárás elemei8. Mechanikai energia9. Az emberi mozgás, keringés és légzés élettana és anatómiája10. Formák és arányok a természetben11. Elemek és vegyületek. Kristályrácsok. 12. Szerves molekulák a mindennapokban13. Energianyerés az élővilágban14. Felépítés és lebontás15. A szervezet egysége –idegrendszer és viselkedés16. A stressz szerepe17. A reflex18. Mi a fény?
63
19. A fertőzések megelőzése20. Az immunitás21. A szervezet egysége
II .félévi vizsgakövetelmény1. Részecske és hullám2. Atomi fizika a mindennapokban3. Atomi aktivitás, atomenergia4. Az elektron a mindennapokban5. A rejtett terv, genetika6. A különbségek genetikája 7. Szexualitás8. Életút9. Betegségek szűrése10. Csillagászati, földrajzi és biológiai evolúció 11. Világegyetem12. A Föld felépítésének megismerése13. A természet átalakítása14. Az ökológia kölcsönhatások15. Az ember szerepe, társas viselkedések 16. Anyag és energiaáramlás. Gaia17. Természetvédelmi szempontok18. Környezetvédelem19.Fogyasztói létforma és egészség
