Upload
vannga
View
218
Download
1
Embed Size (px)
Citation preview
BIOLÓGIA ÉRETTSÉGI PROJEKTMUNKA
A Kempelen Farkas Gimnázium iskolaudvarának fás szárú növényei
Készítette: Deutsch Tamás 12.B Konzulens tanár: Sebő Péter
Kempelen Farkas Gimnázium 2007.
2
Tartalomjegyzék
Célkitűzés, témamegjelölés ............................................................................................ 3.
Módszerek ...................................................................................................................... 3.
Eredményeim
A meghatározott fajok listája.............................................................................. 4.
A fajok térképi ábrázolása .................................................................................. 7.
Növényföldrajzi és ökológiai jellemzők............................................................. 9
Fényképek......................................................................................CD mellékletben
Néhány faj határozásának részletes leírása
Egybibés galagonya............................................................................................ 11
Vénic szil ............................................................................................................ 12
Orgona ................................................................................................................ 13
Borostyán............................................................................................................ 15
Lucfenyő ............................................................................................................. 16
Nyír..................................................................................................................... 17
Kislevelű hárs ..................................................................................................... 18
Hegyijuhar .......................................................................................................... 19
Kecskefűz ........................................................................................................... 20
Fagyal ................................................................................................................. 21
Felhasznált irodalom ...................................................................................................... 23
3
Célkitűzés, témamegjelölés
Munkám célja az iskolaudvar fás szárú növényeinek azonosítása és a meghatározott
egyedek, fajok térképen történő ábrázolása volt. Ennek bemutatására a dolgozatomban
részletesen ismertetek 8 faj határozását, több esetben fényképeken bemutatva a határozási
bélyegeket.
Célom volt továbbá, hogy az iskolaudvar fáiról és cserjéiről olyan fényképeket
készítsek, amelyek bemutatják azokat, lehetőleg virágos állapotban. Olyan fényképeket is
szerettem volna készíteni, amelyeken a vizsgált fajok azonosítását segítő, un. határozási
bélyegek megfigyelhetők. Az elkészült fényképek a dolgozathoz mellékelt CD-n jó
minőségben megtalálhatók, egy részük a dolgozatban nyomtatott formában is szerepel.
Módszerek
A fajok meghatározásához a Simonyi Tibor – Seregélyes Tibor: „Növényismeret”
című könyvében szereplő határozókulcsokat használtam. Az ebben nem szereplő fajok
azonosításához Simon Tibor: „A magyarországi edényes flóra határozója (Harasztok -
Virágos növények)” és több fákról és cserjékről szóló könyvet használtam. Ezek részletes
jegyzéke az internetes forrásokkal együtt az irodalom-jegyzékben található meg.
Az iskola nyomtatott, szintvonalas térképét Illés Balázs: „Az iskola területének pontos
mérése” című évfolyamdolgozata alapján készítettem, az egyes fajok elhelyezkedését a
tereppontokhoz képest történő méréssel határoztam meg.
A meghatározott fajok rövid, táblázatos illetve grafikus jellemzéséhez elsősorban a
„Növényismeret” című könyv ökológiai és növényföldrajzi, rendszertani adataira
támaszkodtam. Az elkészült fajlista alapján kigyűjtöttem az iskola udvarán előforduló fajok
jellemzőit, s az adatok egy részét grafikusan is ábrázoltam.
4
Eredményeim A meghatározott fajok listája
Az iskola udvarán 38 fás szárú növényfajt azonosítottam. A lista alapján
megállapítható, hogy a fajok nagy része zárvatermő. A zárvatermő fajok 17 családba
tartoznak, ezek közül a rózsafélék családját 11, az olajfafélék családját 4, a fűz- és nyírfafélék
családját 3, a juharfélék családját 2, a többi családot összesen 12 faj képviseli. Az említett
adatokat kördiagramon mutatja be a következő ábra:
Az iskolaudvar növényfajainak rendszertani megoszlása
nyitvatermők
zárvatermők
rózsafélék
olajfafélék
fűzfafélék
nyírfafélék
juharfélék
egyéb
5
Az iskolaudvar fás szárú növényeinek listája rendszertani sorrendben a következő:
Nyitvatermők - Duglászfenyő Pseudotsuga menziessii)
- Lucfenyő (Picea abies)
- Nyugati tuja (Thuja occidentalis)
Zárvatermők
Rózsafélék családja: - Alma (Malus sylvestris, több különböző virágszínű változatban)
- Szilva (kék termésű Prunus domestica és sárga termésű csersznyeszilva
Prunus cerasifera)
- Meggy (Cerasus vulgaris, több kertészeti változatban: zöld levéllel: a convar.
vulgaris, piros levéllel a convar. austera)
- Egybibés galagonya (Crataegus monogyna)
- Szeder (Rubus fruticosus)
- Madárberkenye (Sorbus aucuparia)
- Kerti madárbirs (Cotoneaster horizontalis)
- Közönséges mandula (Amygdalus communis)
- Vadrózsa (Rosa canina)
- Cseresznye (Prunus avium)
Diófafélék családja:
- Közönséges dió (Juglans regia) Szilfélék családja:
- Vénic szil (Ulmus laevis) Bodzafélék családja:
- Fekete bodza (Sambucus nigra) Hársfafélék családja:
- Kislevelű hárs (Tilia cordata) Mályvafélék családja:
- Hibiszkusz (Hibiscus syriacus) Olajfafélék családja:
- Orgona (Syringa vulgaris)
- Magas kőris (Fraxinus excelsior)
6
- Aranyfa („aranyeső”, Forsythia suspensa)
- Közönséges fagyal (Ligustrum vulgare)
Fűzfafélék családja:
- Kecskefűz (Salix caprea)
- Fehér nyár (Populus alba)
- Kínai nyár (Prunus simonnii)
Eperfafélék családja
- Füge (Ficus carica) Kenderfélék családja:
- Komló (Humulus lupulus) Pillangósvirágúak családja:
- Fehér akác (Robinia pseudoacacia) Borostyánfélék családja:
- Borostyán (Heldera helix) Borbolyafélék családja:
- Sóskaborbolya (Berberis vulgarius) Juharfélék családja:
- Hegyi juhar (Acer pseudoplatanus)
- Platánlevelű (korai) juhar (Acer platanoides)
Szőlőfélék családja
- Vadszőlő (Parthenocissusus tricuspidata) Somfélék családja:
- Húsos som (Cornus mas)
Nyírfafélék családja: - Közönséges mogyoró (Corylus avellana)
- Törökmogyoró (Corylus colurna)
- Közönséges nyír (Betula pendula)
7
A fajok térképi ábrázolása
1
1
2
9
11
8 8
8
8
8
3
3
12
5
6
6 6
6 7
4
13
14
15
16
31
17
18
19
20
20
21
18
21
21
21
21
23
21 21
21
8
24
28 27
25
26
27
18 30
30 29
29
29
18
18
18
33
33
34
30
30 30
32 31
27 35
32
27 27
27 27 37
27
38
39
40
40
41
1
42
36
8
21
8
8
1: Közönséges nyír - Betula pendula
2: Egybibés galagonya - Egybibés
galagonya
3: Almafa - Malus sylvestris
4: Szeder - Rubus fruticosus
5: Kecskefűz - Salix caprea
6: Fekete bodza - Sambucus nigra
7: Hibiszkusz - Hibiscus syriacus
8: Fehér akác – Robinia pseudoacacia
9: Díszalma - Malus sylvestris
10: Közönséges orgona – Syringa vulgaris
11: Borostyán – Heldera helix
12: Aranyvessző – Forsythia suspensa
13: Fekete bodza – Sambucus nigra
14: Sóska borbolya – Berberis vulgarius
15: Díszcseresznye - Prunus avium
convar. vulgaris
16: Füge - Ficus carica
17: Nyugati tuja - Thuja occidentalis
18: Közönséges dió - Juglans regia
19: Madárberkenye - Sorbus aucuparia
20: Alma - Malus sylvestris
21: Fehér nyár - Populus alba és Kínai nyár
– Populus simonii
22: Platánlevelű (korai) juhar - Acer
platanoides
23: Közönséges mandula - Amygdalus
communis
24: Húsos som - Cornus mas
25: Vénic szil - Ulmus laevis
26: Lucfenyő - Picea abies
27: Vadrózsa - Rosa canina
28: Meggy - Cerasus vulgaris
29: Törökmogyoró - Corylus colurna
30: Platánlevelű (korai) juhar - Acer
platanoides
31: Hegyi juhar - Acer pseudoplatanus
32: Cseresznye - Prunus avium
33: Meggy - Cerasus vulgaris
34: Magas kőris - Fraxinus excelsior
35: Komló - Humulus lupulus
36: Kerti madárbirs - Cotoneaster
horizontalis
37: Madárberkenye - Sorbus aucuparia
38: Magas kőris - Fraxinus excelsior
39: Alma - Malus sylvestris
40: Közönséges orgona – Syringa vulgaris
41: Közönséges mogyoró - Corylus
avellana
42: Duglászfenyő - Pseudotsuga menziessii
43: Hegyi juhar - Acer pseudoplatanus
9
Növényföldrajzi és ökológiai jellemzők
A következő táblázatban a (Növényismeret könyvben megtalálható fajok) az iskolaudvaron előforduló fajok flóraelem besorolása és ökológiai mutatói szerepelnek, megállapítható, hogy a fajok nagy része európai, eurázsiai eredetű, sok hazánkban is őshonos pl. vénic szil, lucfenyő, kislevelű hárs. Betelepített fajok közül megtalálható az É-amarikából származó fehér akác vagy a mediterrán eredetű hibiszkusz. A T értékek tekintetében a fajok elég egységesek, nagyrészük a lombhullató erdő zóna hőmérsékleti igényeihez alkalmazkodott faj. A W értékek szerinti megoszlást a táblázat után következő grafikon mutatja, amelyről megállapítható, hogy a fajok 2-6 W értékkel jellemezhetők, a két leggyakoribb típus a 4 és 5 (ezek mérsékelten üde és üde talajú területek növényei).
Ökológiai mutatók Fajok
Flóra elem T W R N Z
Alma, nemes Eu-szmed 5 6 4 Borostyán Alt-med 5 5 3 2 4 Cseresznye D-euá-szmed 6 2 5 Dió a-DKeu 5 6 3 2 3 Egybibés galagonya Euá 5 4 3 2 4 Édes mandula Med 6 2 4 Fagyal, közönséges Eu 5 4 3 2 3 Fehér akác n-am 5 3 4 3-4 5 Fehér nyár Euá 5 6 4 0.3 4 Fekete bodza Eu 5 5 3 4-5 5 Hegyi juhar Köz-eu (med) 5 6 3 Hibiszkusz Euá-(med) 0 3 3 Húsos som DKeu 6 3 4 3 3 Kecskefűz Euá 5 5 4 0 4 Kerti madárbirs Köz-eu 4 2 5 Kislevelű hárs Eu 5 5 3 3 3 Komló Cirk 5 7 0 3-4 4 Luc, közönséges Eu 3 6 2 0 3 Madárberkenye Euá 4 5 2 2 3 Magas kőris Eu 5 5 4 3-4 3 Mezei szil Köeu 5 7 4 0 4 Meggy, közönséges Eá-szmed-kont 6 4 5 Mogyoró, közönséges Eu 5 5 3 0.2-3 3 Nyír, közönséges Euá 3 4 0 0.2- 3 Orgona, közönséges DKeu 8 4 4 1-2 4 Platánlevelű juhar Eu 5 5 3 3-4 4 Sóskaborbolya Eu-med 6 3 4 2 3 Szeder Eu 5 4 2 Vadrózsa Eu 5 3 3 2 4
10
A fajok W érték szerinti megoszlása
Rövidítések Flóraelemek: k -kelet ny -nyugat é -észak d -dél kö -közép eu - európai á -ázsiai
am -amerikai kozm -kozmopolita cirk -cirkumpoláris kont -kontinentális med -mediterrán szmed -szubmediterrán atl -atlanti
balk -balkáni pont - pontusi alp -alpesi kárp -kárpáti pann -pannóniai n -neofiton adventi a - archeofiton
Ökológiai mutatók T-érték: a növényfajok hőmérsékleti igényi a legjellemzőbb klímaövvel megadva:
0 – tág tűrésű faj, határozott hőigény nélkül 1 – tundra 2 – erdős tundra 3 – tajga
4 – tű- és lomblevelű elegyes erdők 5 – lomberdő klíma 6 – szubmediterrán lomberdő 7 – mediterrán, atlanti örökzöld erdő
W-érték: a fajok vízigénye, ill. az a termőhely, ahol a növény a leggyakrabban előfordul:
0 – extrém száraz 1 – igen száraz 2 – száraz 3 – mérsékelten száraz
4 – mérsékelten üde 5 – üde 6 – mérsékelten nedves 7 – nedves
8 – mérsékelten vizes 9 – vizes 10 – igen vizes 11 – vizi
R-érték: a fajok pH-igénye, az a savanyú – meszes talajtípus, ahol a faj jellemzően előfordul(talajreakció):
0 – pH-ra nézve tág tűrésű faj 1 – savanyú
2 – gyengén savanyú 3 – közel semleges
4 – enyhén meszes 5 – meszes, bázikus
N-érték: a növényfajok nitrogén-igénye (Soó-féle mutatók):
0 – közömbös fajok 1 – nitrogénben szegény termőhelyeken élő fajok 2 – inkább nitrogénben szegény termőhelyeken élők 3 – közepes nitrogénigényű fajok 4 – inkább nitrogénben gazdag, jó tápanyag ellátású talajokon élők 5 – csak nitrogénben gazdag túltrágyázott Z-érték: a fajok degradációtűrésének (ill. veszélyeztetettségének) jellemzése (Németh-féle értékelési rendszer)
1 – degradációt nem tűrő 2 – degradációt kevéssé tűrő
3 – degradációt közepesen tűrő 4 – degradációt jól tűrő
5 – degradációt kedvelő - – ismeretlen degradációtűrésű
0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
2 3 4 5 6
W
fajo
k s
zám
a
11
Néhány faj határozásának részletes leírása
Galagonya 1.a: -Száraz, leveles növények.
5.b: -Virágos, magva növények.
7.b: - A magvak az egy vagy több termőlevél összenövéséből alakult zárt magházban
fejlődnek. A virágtakaró többnyire megvan. A virágok kétivarúak, ritkábban egyivarúak
(porzósak vagy termősek). Rendszerint lapos levéllemezű fás- és lágyszárú növények.
/ZÁRVATERMŐK/
1.b: -Szárazföldi növények.
2.a: -A növény zöld színű.
3.a: -Fásszárú növények: fák és cserjék.
3.csoport: fák és cserjék
1.b: -A levelek szórt állásúak.
A galagonya hajtása szórt levelekkel A galagonya szárnyasan tagolt levélzete 2.b: - A levelek tagoltak.
3.b: - A levelek szárnyasan tagoltak.
D. alcsoport: szórt állású, tagolt vagy összetett levelűek
1.a: -A levél nem összetett, többé-kevésbé karéjos.
2.a: -A levelek szárnyasan tagoltak.
3.a: - A hajtás tüskés.
7.b: -A levél hónaljában (nem mindig) egy tövis van. Az ágcsúcsok is tövisesek.
12
- Az ág tövises, a levelek a féllemez közepénél mélyebben 3-5 részre hasogatottak.
Bibeszál többnyire 1. Tölgyesek, írtások gyakori cserjéje.
A galagonya virágzata
Vénic szil 1.b: -Száraz, leveles növények.
5.b: -Virágos, magva növények.
7.b: - A magvak az egy vagy több termőlevél összenövéséből alakult zárt magházban
fejlődnek. A virágtakaró többnyire megvan. A virágok kétivarúak, ritkábban egyivarúak
(porzósak vagy termősek). Rendszerint lapos levéllemezű fás- és lágyszárú növények.
/ZÁRVATERMŐK/
1.b: -Szárazföldi növények.
2.b: -A növény zöld színű.
3.a: -Fásszárú növények: fák és cserjék.
3. csoport: fák és cserjék
1.b-A levelek szórt állásúak.
A szil szórt állású levélzete A szil kihegyezett, érdes levélzete
13
2.b: - A levelek tagoltak.
3.a: -A levelek széle fűrészesen bemetszett.
C alcsoport: szórt állású, fűrészes, fogas, vagy csipkés szélű levelek.
1.a: -A levéllemez alapján a nyél folytatásaként csak egy erősebb ér ered, az első oldalerek
valamivel a levélváll felett erednek.
5.b: - A levél erősebb oldalerei (legalább a felsők) rendszerint egyenes vonalban a levélfogak
csúcsába futnak.
7.a: - A levél jól láthatóan hosszabb a szélességénél.
9.a:- A levél válla nagyon egyenlőtlen, csúcsa kihegyezett, gyakran érdes.
- A kocsány 3-6-szor hosszabb, mint a virág. A lependék hártyás szélének éle sűrűn pillás, a termések csüngők, hosszú kocsányúak. A levél tojásdad, válla erősen aszimmetrikus, széle kétszeresen fűrészes, fonáka lágy szőrős, az érzugokban nem szakállas. Oldalér 12-19 pár. A kéreg lapos darabokra válik le.
A szil termése
Orgona 1.b: -Száraz, leveles növények. 5.b: -Virágos, magva növények. 7.b: - A magvak az egy vagy több termőlevél összenövéséből alakult zárt magházban fejlődnek. A virágtakaró többnyire megvan. A virágok kétivarúak, ritkábban egyivarúak (porzósak vagy termősek). Rendszerint lapos levéllemezű fás- és lágyszárú növények. /ZÁRVATERMŐK/ 1.b: -Szárazföldi növények. 2.b: -A növény zöld színű. 3.a-Fásszárú növények: fák és cserjék. 3. csoport: fák és cserjék
1.a: - a levelek átellenes állásúak.
14
Az orgona átellenes levélállása
A alcsoport: átellenes levélállásúak
1.b: -A levél egyszerű, nem összetett. 2.a: -A levéllemez ép, a szár nem csavarodott. 3.b: -A levél ép szélű. 4.b: -Talajon gyökerező növények. 5.b: -Legalább 1 m magas, mindig felálló cserje. 6.b: -A legerősebb oldalerek a levél szélének futnak és fokozatosan elvesznek, vagy ívesen egyesülnek a legközelebbi felsővel. Az átellenes levélpárok nyelének tövét keresztvonal nem köti össze. 7.b: -A levélnyél hosszabb, a levéllemez szélesebb, vállán szíves vagy elkeskenyedő.
Az orgona elkeskenyedő levélzete
-A levelek szívesek. A párta nagyobb, lila vagy fehér. A porzók a párta torkában vannak. Illatos virágú díszcserje, könnyen elvadul, és napos, meleg lejtőkön meghonosodik (vadon legközelebb az Al-Dunánál él.)
15
Az orgona különböző színű pártái
Borostyán 1.b: -Száraz, leveles növények. 5.b-Virágos, magva növények. 7.b- A magvak az egy vagy több termőlevél összenövéséből alakult zárt magházban fejlődnek. A virágtakaró többnyire megvan. A virágok kétivarúak, ritkábban egyivarúak (porzósak vagy termősek). Rendszerint lapos levéllemezű fás- és lágyszárú növények. /ZÁRVATERMŐK/ 1.b: -Szárazföldi növények. 2.b: -A növény zöld színű. 3.a-Fásszárú növények: fák és cserjék. 3. csoport: fák és cserjék
1.b: -A levelek szórt állásúak. 2.a: -A levelek ép szélűek.
A borostyán ép szélű levélzete
B alcsoport: szórt állású és ép szélű levelek 1.b: -A levélfonák csupasz vagy kissé szőrös, de nem bársonyos. A színével együtt mindig zöld. A növény magasabb 30 cm-nél. 2.b: -A szár nem barázdás, a virág nem pillangós. 3.b: -Az oldalerek elágazók, kevéssé kiállók. 4.b: -A levélnyél sokkal rövidebb. 5.b -A levél szélesebb 2 cm-nél, a lemez alapján 3-5 erősebb oldalér ered, az idősebb levelek vaskosak, bőrszerűek. A szár kúszó.
16
-A virágzó hajtás levele ép szélű, tojásdad. A virágernyők gömbösek. A bogyó fekete. Főleg gyertyános, bükkös és ligeterdőkben, gyakran a gyepszinten tömeges. Csak a fényre jutó hajtások virágoznak, ezek levele is más.
A borostyán léggyökere A borostyán levélzete
Lucfenyő 1.b: -Száras-leveles növények. 5.b: -Virágos, magvas növények. 7.a-A magvak össze nem nőtt termőlevelek között szabadon állanak. A termőlevelek megfásodnak, tobozt, tobozbogyót alkotnak. Virágtakaró és termő nincs. Tű- vagy pikkelylevelű fák vagy cserjék. /NYITVATERMŐK/ 1.b: -Fák vagy cserjék, tű- vagy pikkelylevelekkel. 2.a: -A levél zöld, tű vagy pikkely alakú. A termős virág toboz, tobozbogyó. 3.a: -A tűlevelek szórtak, sűrűn állnak, négyélűek, szúrús hegyűek. A 8-15 cm hosszú toboz lesüngő. A magas hegyekben önálló övet alkot. Nálunk vadon csak a nyugati határszélen, másutt ültetik.
A lucfenyő termése és levélzete
17
A Lucfenyő szórt tűlevélzete
Nyír 1.b: -Száraz, leveles növények. 5.b: -Virágos, magva növények. 7.b: - A magvak az egy vagy több termőlevél összenövéséből alakult zárt magházban fejlődnek. A virágtakaró többnyire megvan. A virágok kétivarúak, ritkábban egyivarúak (porzósak vagy termősek). Rendszerint lapos levéllemezű fás- és lágyszárú növények. /ZÁRVATERMŐK/ 1.b: -Szárazföldi növények. 2.b: -A növény zöld színű. 3.a: -Fásszárú növények: fák és cserjék. 3. csoport: fák és cserjék
1.b: -A levelek szórt állásúak. 2.b: -A levelek bemetszett szélűek, tagoltak vagy összetettek. 3.a: -A levelek széle fűrészesen, fogasan vagy csipkésen bemetszett. C alcsoport: szórt állású, fűrészes, fogas vagy csipkés szélű levelek
1.a: -A levéllemez alapján a nyél folytatásaként csak egy erősebb ér ered, az első oldalerek valamivel a levélváll felett erednek. 5.b: -A levél erősebb oldalerei (legalább a felsők) rendszerint egyenes vonalban a levélfogak csúcsába futnak. 6.a: -A levél háromszögű vagy fordított trapéz alakú, szélén durván fogas, többnyire hosszú nyelű. -A levél háromszög-tojásdad vagy rombos. A széle 2-szeresen fűrészes, csúcsa hegyes. Lecsüngő, vékony ágú fa, kérge fiatalon fehér. Mésztelen talajú, üde vagy szárazabb erdők elegyfája, fenyíéreken, lápokon állományalkotó. Díszfaként is ültetik kertekben, parkokban.
18
A nyír levélzete
Kislevelű hárs 1.b: -Száraz, leveles növények. 5.b: -Virágos, magva növények. 7.b: -A magvak az egy vagy több termőlevél összenövéséből alakult zárt magházban fejlődnek. A virágtakaró többnyire megvan. A virágok kétivarúak, ritkábban egyivarúak (porzósak vagy termősek). Rendszerint lapos levéllemezű fás- és lágyszárú növények. /ZÁRVATERMŐK/ 1.b: -Szárazföldi növények. 2.b: -A növény zöld színű. 3.a-Fásszárú növények: fák és cserjék. 3. csoport: fák és cserjék
1.b: -A levelek szórt állásúak. 2.b: -A levelek bemetszett szélűek, tagoltak vagy összetettek. 3.a: -A levelek széle fűrészesen bemetszett.
A kislevelű hárs bemetszett levélzete
19
C alcsoport: szórt állású, fűrészes, fogas vagy csipkés szélű levelek
1.b: -A levéllemez alapján 3-5, kb. egyenlő ér ered. 2.b: -A nagyobb levelek nyele mindig hosszabb 2 cm-nél. 3.a: -A levélfonák csillagszőröktől ezüstös, vagy csak az érzugokban látható szőrpamat. A levélváll ferde. Hársfélék családja
1.b: -A levelek fonákán csak az érzugokban van szőrpamat. 2.a: -Az érzugokban barnás-vörhernyes szőrpamat van. A levél majdnem kerek, hirtelen kihegyezett, 3-9 cm hosszú. Üde és középnedves, árnyas erdőkben. Az Alföldön ritka. Hegyi juhar 1.b: -Száraz, leveles növények. 5.b: -Virágos, magva növények. 7.b: -A magvak az egy vagy több termőlevél összenövéséből alakult zárt magházban fejlődnek. A virágtakaró többnyire megvan. A virágok kétivarúak, ritkábban egyivarúak (porzósak vagy termősek). Rendszerint lapos levéllemezű fás- és lágyszárú növények. /ZÁRVATERMŐK/ 1.b: -Szárazföldi növények. 2.b: -A növény zöld színű. 3.a: -Fásszárú növények: fák és cserjék. 3. csoport: fák és cserjék
1.a: -A levelek átellenes állásúak. A alcsoport: átellenes levélállásúak
1.b: -A levél egyszerű, nem összetett. 2.b-A levéllemez tagolt, 3-5 karéjú. A termés kétszárnyú.
A hegyi juhar tagolt levélzete
20
Juharfélék családja
1.b: -A levél ép vagy karéjos. 2.b: -A levél tenyeresen 3-5 karéjú. 4.a: -A levelek nagyobbak 10 cm-nél, a hasábok legfeljebb a lemez közepéig érnek. A virágok zöldesek, lombfakadás után fejlődnek, a virágzat lecsüngő. Üde, árnyas erdőkben, főleg a hegy- és dombvidéken. Kecskefűz 1.b: -Száraz, leveles növények. 5.b: -Virágos, magva növények. 7.b: -A magvak az egy vagy több termőlevél összenövéséből alakult zárt magházban fejlődnek. A virágtakaró többnyire megvan. A virágok kétivarúak, ritkábban egyivarúak (porzósak vagy termősek). Rendszerint lapos levéllemezű fás- és lágyszárú növények. /ZÁRVATERMŐK/ 1.b: -Szárazföldi növények. 2.b: -A növény zöld színű. 3.a: -Fásszárú növények: fák és cserjék. 3. csoport: Fák és cserjék
1.b: -A levelek szórt állásúak. 2.a: -A levelek ép szélűek. B alcsoport: szórt állású és ép szélű levelek
1.b: -A levélfonák csupasz és kissé szőrös, de nem bársonyos. A színével együtt mindig zöld. A növény magasabb 30 cm-nél. 2.b: -A szár nem barázdás. A virág nem pillangós. 3.b: -Az oldalerek elágazók, kevéssé kiállók. 4.b: -A levélnyél sokkal rövidebb. 5.a: -A levél csak kivételesen szélesebb 2 cm-nél, nem hosszabb 4 cm-nél, kihegyezett, középen a legszélesebb, legalább fiatalon szőrös.
A kecskefűz tojásdad levele
21
Fűzfélék családja
1.a: -A rügyek egy külső pikkelye van. A levél tojásdad. 2.b: -A levél tojásdad-elliptikus, kissé kihegyesedő csúcsú. 3.a: -A levél 5-10 cm hosszú, színe sötétzöld, fonáka tömötten szürkés-molyhos, kerekített vállú. A virágzó barka tojásdad. Kis fa, amely a hegy- és dombvidéken gyakori, az Alföldön ritka. Nedves erdőszélek növénye.
A kecskefűz tojásdad barkája
Fagyal: 1.b: -Száraz, leveles növények. 5.b: -Virágos, magva növények. 7.b: - A magvak az egy vagy több termőlevél összenövéséből alakult zárt magházban fejlődnek. A virágtakaró többnyire megvan. A virágok kétivarúak, ritkábban egyivarúak (porzósak vagy termősek). Rendszerint lapos levéllemezű fás- és lágyszárú növények. /ZÁRVATERMŐK/ 1.b: -Szárazföldi növények. 2.b: -A növény zöld színű. 3.a: -Fásszárú növények: fák és cserjék. 3. csoport: Fák és cserjék
1.a: -A levelek átellenes állásúak. A alcsoport: átellenes levélállásúak
1.b: -A levél egyszerű, nem összetett. 2.a: -A levéllemez ép, a szár nem csavarodott. 3.b: -A levél ép szélű. 4.b: -Talajon gyökerező növények. 5.b: -Legalább 1m magas, mindig felálló cserje.
22
6.b: -A legerősebb oldalerek a levél szélének futnak és fokozatosan elvesznek, vagy ívesen egyesülnek a legközelebbi felsővel. Az átellenes levélpárok nyelének tövét keresztvonal nem köti össze. 7.a: -A levélnyél rövid (0.5 cm), a lemez alapján keskenyedő, legalább háromszor olyan hosszú, mint amilyen széles.
A fagyal átellenes levélpárjai
Olajfélék családja
1.b: -A levelek épek és ép szélűek. 5.a: -A levelek lándzsásak. A párta kicsi, fehéres, erős illatú. A porzó kiálló. A termés fényes fekete, gömbös, bogyószerű. Gazdagon sarjadó cserje. Tölgyelegyes erdőkben mindenfelé gyakori.
23
Felhasznált irodalom
Godet, J-D.: Fák és cserjék, Officina Nova, Bp. 1993.
Kropog E. – Mándics D. – Molnár K.: Fák és cserjék – növényismeret mindenkinek, Műszaki
Könyvkiadó, Bp. 2002.
More, D. – Fitter, A.: Fák, Gondolat, Bp. 1990.
Polunin, O.: Európa fái és bokrai, Gondolat, Bp. 1981.
Simon T.: A magyarországi edényes flóra határozója, Harasztok-virágos növények,
Tankönyvkiadó, Bp. 1992.
Simon T. – Seregélyes T.: Növényismeret – A hazai növényvilág kis határozója, Nemzeti
Tankönykiadó, Bp., 2000.
Turcsányi G. – Turcsányiné dr. Siller I.: Növénytan, http://www.hik.hu/tankonyvtar
/site/books/b159/index.html
Hazánk növényvilága - http://www.terraalapitvany.hu/haznov/