FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

1

MAGYAR KOumlZTAacuteRSASAacuteG

Magyarorszaacuteg foumlldrajzi helyzete eacutes hataacuterai

Magyarorszaacuteg termeacuteszeti foumlldrajzi helyzete

Eacuteszaki feacutelgoumlmb keleti reacuteszeacuten helyezkedik el Az eacuteszaki meacuterseacutekelt eacuteghajlati oumlvben fekszik az

egyenliacutetőtől eacutes a sarkoktoacutel egyenlő taacutevolsaacutegra Koumlzeacutep-Euroacutepai orszaacuteg

Hazaacutenk szaacuterazfoumlldi orszaacuteg

Csillagaacuteszat Eacuten vagyok a foumlldhellip a hasam az Egyenliacutető A sarkam a Deacuteli- a fejem buacutebja az

Eacuteszaki sark Magyarorszaacuteg az Egyenliacutető eacutes az Eacuteszaki sarj koumlzoumltt van nagyjaacuteboacutel feacuteluacuteton Tehaacutet

nagyjaacuteboacutel a sziacutevem taacutejeacutekaacuten van Magyarorszaacuteg

Hazaacutenk hataacuterai

Eacuteszakon Duna eacutes Ipoly folyoacute Szlovaacutek-eacuterchegyseacuteg deacuteli szegeacutelye Zempleacuteni hg

EacuteK-Kelet eacutes Deacutelen az Alfoumlldoumln fut az orszaacuteghataacuter

DNY a Mura eacutes a Draacuteva folyoacute

Nyugaton Alpok nyuacutelvaacutenyai

Termeacuteszeti adottsaacutegaink vaacuteltozatosak

Magyarorszaacuteg politikai eacutes gazdasaacutegfoumlldrajzi helyzete

Magyarorszaacuteg aacutellamformaacuteja koumlztaacutersasaacuteg

Szomszeacuted hataacuteraacutellamok Eacute-Szlovaacutek koumlztaacutersasaacuteg EacuteK- Ukrajna K-DK- Romaacutenia D-

Jugoszlaacutevia Horvaacutetorszaacuteg eacutes Szloveacutenia NY-Ausztria

Magyarorszaacuteg teruumllete eacutes gazdasaacutega

Magyarorszaacuteg teruumllete 93030 km2

Lakoacuteinak szaacutema kb 10 millioacute neacutepsűrűseacutege 110 főkm2

Fővaacuterosa Budapest

Vaacutezlat

Hazaacutenk szaacuterazfoumlldi orszaacuteg

Eacuteszakon Duna eacutes Ipoly folyoacute Szlovaacutek-eacuterchegyseacuteg deacuteli szegeacutelye Zempleacuteni hg

EacuteK-Kelet eacutes Deacutelen az Alfoumlldoumln fut az orszaacuteghataacuter

DNY a Mura eacutes a Draacuteva folyoacute

Nyugaton Alpok nyuacutelvaacutenyai

Magyarorszaacuteg aacutellamformaacuteja koumlztaacutersasaacuteg

Szomszeacuted hataacuteraacutellamok Eacute-Szlovaacutek koumlztaacutersasaacuteg EacuteK- Ukrajna K-DK-

Romaacutenia D-Jugoszlaacutevia Horvaacutetorszaacuteg eacutes Szloveacutenia NY-Ausztria

Magyarorszaacuteg teruumllete 93030 km2

Lakoacuteinak szaacutema kb 10 millioacute neacutepsűrűseacutege 110 főkm2

Fővaacuterosa Budapest

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

2

Hogyan alakult ki hazaacutenk felsziacutene 2-3oacutera

Hazaacutenk felsziacutene a kuumllső eacutes belő erők hataacutesaacutera sok szaacutem millioacute eacutev alatt folytonos vaacuteltozaacutessal

alakult ki

Hazaacutenk medence jellegű orszaacuteg

- Oacuteidő kiterjedt hegyvonulatok emelkedtek melyek az oacuteidő veacutegeacutere lepusztultak

maradvaacutenyai lesuumlllyedtek az Alfoumlld meacutelyeacutere Velencei-hg Homokkő uraacuteneacuterc

- Koumlzeacutepidő ezt a lesuumlllyedt teruumlletet elaacuterasztotta a tenger A kristaacutelyos aljzatra tengeri

uumlledeacutek meacuteszkő eacutes dolomit rakoacutedott le A lerakoacutedott reacutetegek a kőzetlemezek

mozgaacutesaacuteval keruumlltek hozzaacutenk Hazaacutenk medencealjzataacutet 2 kuumlloumlnboumlző iraacutenyboacutel eacuterkezett

kőzetlemezdarab alkotja eacuteszakon a deacuteli deacutelen az eacuteszaki őstenger partvonala A

keacuteregmozgaacutesok hataacutesaacutera a tengeri uumlledeacutekek kiemelkedtek Iacutegy keruumllt felsziacutenre a

Mecsek a Dunaacutentuacuteli- khg a Buumlkk eacutes az Aggteleki-karszt meacuteszkőtoumlmegei Ebből a

korboacutel aacutesvaacutenykincsek szaacutermaznak kőszeacuten mangaacuteneacuterc bauxit

- Uacutejidő harmadidőszak a kőzetlemezek uumltkoumlzeacutese a kontinens peremeacuten felhalmozott

tengeri uumlledeacuteket meggyűrte eacutes magasra emelte Alpok Kaacuterpaacutetok Vulkanikus

teveacutekenyseacuteg indult meg kialakult a Visegraacutedi-hg Boumlrzsoumlny Cserhaacutet Maacutetra eacutes a

Zempleacuteni hg Fő eacutepiacutetőanyaguk andezit eacutes az andezit-tufa A vulkanizmus lezajlaacutesa

utaacuten a Dunaacutentuacutel eacutes az Alfoumlld teruumllete jelentősen megsuumlllyedt Beltenger boriacutetotta el az

orszaacutegot ami keacutesőbb toacutevaacute alakult Ennek az időszaknak a veacutegeacutere a folyoacutek

hordaleacutekukkal feltoumlltoumltteacutek a medenceacutet eacutes iacutegy a Koumlzeacutep-Duna medence szaacuterazra keruumllt A

dombsaacutegaink fő eacutepiacutetőanyagai az agyagos homokos folyami uumlledeacutek A korszak veacutegeacuten

uacutejabb vulkaacuteni teveacutekenyseacuteg indult meg a Tapolca-medenceacuteben bazaltlaacuteva oumlmloumltt a

teruumlletre Aacutesvaacutenykincsek andezit homokkő homok agyag barnakőszeacuten lignit

sziacutenesfeacutemek kőolaj eacutes a foumlldgaacutez

- Uacutejidő negyedidőszak kuumllső erők alakiacutetottaacutek a felsziacutent

o Keacuteregmozgaacutesok Hegyseacutegeink emelkedtek alfoumlldjeink suumlllyedtek a folyoacutek a

nagyobb szintkuumlloumlnbseacuteg miatt a munkaveacutegző keacutepesseacuteguumlk megnőtt eacutes

felszabdaltaacutek voumllgyekkel a hegyvideacuteket az Alfoumlldeket pedig tovaacutebb toumlltoumlgetteacutek

o Eacuteghajlatvaacuteltozaacutes jeacutegkorszak- a fagy miatt elaproacutezoacutedtak a kőzetek sok lett a

hordaleacutek a folyoacutek hordaleacutekkuacutepokat eacutepiacutetettek Nyiacuterseacuteg Duna-Tisza koumlze

o Szeacutel homokbuckaacutek loumlsztakaroacutek Nyiacuterseacuteg Kiskunsaacuteg Mezőfoumlld Dunaacutentuacuteli-

dombsaacuteg loumlsztakaroacuteja

Az aacutetalakiacutetoacute munkaacuteban reacuteszt vesz az ember is

Magyarorszaacuteg felsziacutene nagytaacutejai

Alfoumlld dombsaacuteg koumlzeacutephegyseacuteg

Nagytaacutejai Alfoumlld kisalfoumlld Alpokalja Dunaacutentuacuteli-dombsaacuteg a Mecsekkel Dunaacutentuacuteli-khg

Eacuteszaki-khg

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

3

4 Magyarorszaacuteg eacuteghajlata

Vaacutezlat

- Napsugaacuterzaacutes Napsuumlteacuteses oacuteraacutek szaacutema sok

- Hőmeacuterseacuteklet Teruumlletenkeacutent vaacuteltozik Aacuteltalaacuteban 10 degC Napi hőingaacutes oka a Nap napi

jaacuteraacutesa az eacuteves hőingaacutes a Nap eacutevi jaacuteraacutesaacuteval kapcsolatos

o Keacutesői fagyok deruumllt eacutes szeacutelcsendes eacutejszakaacuten nagyobb a felsziacuten hőkisugaacuterzaacutesa

o Juacuteniusi hőcsoumlkkeneacutes oacuteceaacuteni levegő beaacuteramlik

o Veacutenasszonyok nyara szeptember veacutege oktoacuteber eleje hőmeacuterseacutekletemelkedeacutes

figyelhető meg

Eacutevi koumlzepes hőingaacutes leghidegebb (januaacuter) eacutes a legmelegebb (juacutenius) hoacutenap

koumlzeacutephőmeacuterseacutekleteacutenek a kuumlloumlnbseacutege Az Alfoumlldoumln nagyobb nyugaton eacutes a

hegyseacutegekben kisebb a 20 degC-t mindenuumltt eleacuteri

- Szeacutel A levegő viacutezszintes iraacutenyuacute elmozdulaacutesa EacuteNY-i az uralkodoacute szeacuteliraacuteny A

nyugatias szelek csapadeacutekot szaacutelliacutetanak Szeacutel sebesseacutege a Dunaacutentuacutelon eacutes a Kisalfoumlldoumln

a legnagyobb

- Csapadeacutek Mennyiseacutege koumlzepes eloszlaacutesa egyenetlen Legszaacuterazabb az Alfoumlld

legcsapadeacutekosabb a hegyvideacutekek eacutes az orszaacuteg nyugati taacutejai Legtoumlbb csapadeacutek nyaacuteron

(Medaacuterd) legkevesebb teacutelen

- Eacuteghajlat Egy foumlldrajzi hely időjaacuteraacutesi rendszereacutet az adott teruumlletre jellemző bdquoaacutetlagosrdquo

időjaacuteraacutest eacuteghajlatnak nevezzuumlk A foumlldrajzi szeacutelesseacuteg az oacuteceaacutenhoz viszonyiacutetott fekveacutes

eacutes a domborzat hat meg Teacutel hideg a nyaacuter meleg

Ha a kontinensuumlnk belsejeacuteből eacuterkező szaacuterazfoumlldi levegő van tartoacutesan hazaacutenkban

akkor a nyaacuter forroacute a teacutel hideg a csapadeacutek keveacutes A Foumlldkoumlzi-tenger hataacutesaacutera

Magyarorszaacuteg eacuteghajlata vaacuteltozeacutekony

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

4

5-6 Magyarorszaacuteg viacutezrajza

Felsziacuten alatti vizek

- Talajviacutez első viacutezzaacuteroacute reacuteteg feletti viacutez Belviacutez felsziacutenen megjelenő talajviacutez

- Reacutetegviacutez keacutet viacutezzaacuteroacute reacuteteg koumlzoumltti viacutez

- Karsztviacutez Kőzetek repedeacuteseiben uumlregeiben felhalmozoacutedoacute viacutez Ez a legtisztaacutebb

- Forraacutesok hőforraacutes-heacuteviacutez aacutesvaacutenyviacutez gyoacutegyviacutez

Folyoacutevizek

A hegyseacutegekből az Alfoumlld feleacute tartanak Koumlzvetlenuumll vagy koumlzvetve a Dunaacuteba oumlmlenek A

Duna viacutezgyűjtő teruumlleteacutehez tartozik hazaacutenk

A Duna eacutepiacutető eacutes romboloacute munkaacutet is veacutegez A Kisalfoumlldre eacuterve hordaleacutekkuacutepot eacutepiacutet ndash Szigetkoumlz

Magyarorszaacutegi uacutetja Szigetkoumlz Visegraacutedi-szoros Szentendrei- Margit- Csepel-sziget

Viacutezjaacuteraacutesa tavaszi jeges aacuterviacutez eacutes a nyaacuteri zoumlldaacuter

Viacutezgyűjtő teruumllete Raacuteba Zala-Balaton-Sioacute Draacuteva

Tisza Alfoumllduumlnket kanyarogva lassan szeli aacutet Szeszeacutelyes folyoacute

Viacutezjaacuteraacutesa tavaszi eacutes nyaacuter aacuterviacutez

Jobb partjaacuten Bodrog Sajoacute Hernaacuted Zagyva

Bal partjaacuten Szamos Koumlroumls Maros

Aacutelloacutevizek

__________________________________________________________________________

Balaton

Hazaacutenk legnagyobb eacutes legszebb tava Lesuumlllyedt aacuterokban keletkezett Viacutezaacutellaacutesa

ingadozoacute Zala folyoacute taacuteplaacutelja a felesleges vizet a Sioacute csatorna vezeti a Dunaacuteba Sekeacutely

Nyaacuteron erősen felmelegszik A Balatonba oumlmlő viacutez tisztasaacutegaacuteroacutel eacutes a Kis-Balaton eredeti

aacutellapotaacutenak visszaaacutelliacutetaacutesaacuteroacutel kormaacutenyrendelet gondoskodik

Velencei-toacute

Naacutedasok boriacutetjaacutek

Fertő-toacute

Csak deacuteli reacutesze tartozik hazaacutenkhoz

Alfoumlldi szikes tavak szeacutelfuacutetta meacutelyedeacutesekben keletkeztek Kiskunsaacuteg Nyiacuterseacuteg

Mocsarak laacutepok Ecsed-laacutep Koumlroumlsoumlk Nagy- Kissaacuterreacutet Fejeacuter megye Saacuterreacutet kisalfoumlldi

Hansaacuteg

Viacutezgazdaacutelkodaacutes

- veacutedekezni kell az aacutervizek ellen

- sokoldaluacute felhasznaacutelaacutes mezőgazdasaacuteg ipar egeacuteszseacuteguumlgy

o Viacuteztaacuterozoacutek Tiszaloumlk Kiskoumlre

o Főcsatornaacutek Keleti Nyugati Nagykunsaacutegi

o Viacutezi utak

A tiszta viacutez nem aacutell korlaacutetlanul rendelkezeacutesuumlnkre

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

5

Magyarorszaacuteg termeacuteszetes noumlveacutenyzete aacutellatvilaacutega eacutes talajai

A termeacuteszetes noumlveacutenytakaroacute kialakiacutetaacutesaacuteban az eacuteghajlat szerepe a doumlntő

Szaacuteraz kontinentaacutelis eacuteghajlat fuumlves puszta

Oacuteceaacuteni eacuteghajlat nedves kontinentaacutelis lombhullatoacute erdő

Mediterraacuten teruumlletek oumlroumlkzoumlld noumlveacutenyek

Magyarorszaacuteg eredeti termeacuteszetes noumlveacutenyzete

- erdő

- erdős puszta

- fuumlves puszta (Hortobaacutegyon eacutes Bugacon maradt fenn)

Ezek maacutera eltűntek vagy aacutetalakultak

Erdők

Teruumlleti eloszlaacutesa egyenlőtlen

Aacutellomaacutenya tengerszint feletti magassaacuteg szerint vaacuteltozik

- Toumllgyerdők koumlzeacutephegyseacutegeinkben a Dunaacutentuacuteli-dombsaacutegon eacutes az alfoumlld nedvesebb

reacuteszein eacutelnek

- Buumlkkerdő 600 meacuteterneacutel magasabb hegyseacutegeinkben talaacutelhatoacute

- Őshonos fenyőerdő csak az Alpokaljaacuten eacutel

A folyoacutek menteacuten aacuterteacuteri erdő alakult ki

Aacutellatok

Kb 32000 aacutellatfaj eacutel melynek 45 reacutesze rovar

Erdő mező őz szarvas vaddisznoacute moacutekus Ragadozoacute roacuteka nyest menyeacutet

Fuumlves puszta mezei nyuacutel uumlrge houmlrcsoumlg Madarak tuacutezok faacutecaacuten fuumlrj bagoly

Mocsaras videacutek nemes koacutecsag kaacuteroacute katona gulipaacuten buacutebos banka vadkacsa

Talaj

Talaj keletkezeacutese aproacutezoacutedaacutes maacutellaacutes

Talajtiacutepusok

Szuumlrke erdőtalaj fenyvesek eacutes magasabb fekveacutesű buumlkkoumlsoumlk alatt keletkezik Taacutepanyagban

szegeacuteny Pl Alpokalja

Barna erdőtalaj termőkeacutepesseacutege joacute humuszban gazdagabb Pl Nyiacuterseacuteg

Mezőseacutegi talaj soumlteacutetbarna sziacutenű vagy fekete Gazdag a humusztartalma

Oumlnteacutestalaj aacuterterek teruumlleteacuten talaacutelhatoacute koumlzepesen termőkeacutepesek

Laacuteptalaj mocsarak helyeacuten keletkezett

Homok termőkeacutepesseacutege vaacuteltozoacute

Szikes talajok gyenge termőkeacutepesseacutegűek

Fontos a talaj veacutedelme Nemzeti kincsuumlnk

Talaj pusztulaacutesa= talajeroacutezioacute

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

6

Magyarorszaacuteg lakossaacutega

Lakossaacuteg kb 10 millioacute fő 95-a magyar anyanyelvű

Hataacuterainkon tuacutel 5 millioacute magyar eacutel Legtoumlbben Erdeacutelyben

Finnugor eredetű neacutep vagyunk

Nemzetiseacutegeink koumlzuumll a neacutemet ajkuacuteak araacutenya a legnagyobb Eacutelnek meacuteg deacutelszlaacutevok romaacutenok

szlovaacutekok is

A (cigaacutenysaacuteg) romaacutek nemzeti helyzettel nem rendelkező etnikum

Alkotmaacutenyunk a nemzetiseacutegek reacuteszeacutere osztatlan szabadsaacutegot teljes egyenjoguacutesaacutegot biztosiacutet

Hazaacutenk neacutepsűrűseacutege 110 fő km2 A taacutejak neacutepsűrűseacutege elteacuterő eacutes időben is vaacuteltozott

Termeleacutes tudatos szervezett teveacutekenyseacuteg Szuumlkseacuteges hozzaacute energia nyersanyag

munkaeszkoumlz eacutes ember Adottsaacutegai teruumlletenkeacutent vaacuteltoznak

Termeacuteszeti erőforraacutesaink

Aacutesvaacutenykincsekkel valoacute ellaacutetottsaacutegunk gyenge-koumlzepes

Mezőgazdasaacutegi műveleacutesre alkalmas teruumllet nagy

A 2 vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten az orszaacutegot uacutejjaacuteeacutepiacutetetteacutek Gazdasaacutegi jellege aacutetalakult Ipar keruumllt a

vezető helyre Koumlzepesen fejlett orszaacuteg vagyunk

Koumlvetkező oacuteraacuten teacutemazaacuteroacute dolgozat

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

7

Az Alfoumlld

Az Alfoumlld felsziacutene eacutes taacutejai

Mai felsziacuteneacutet a folyoacutek eacutes a szeacutel alakiacutetottaacutek ki

Fő reacuteszei Mezőfoumlld Duna-Tisza koumlze eacutes a Tiszaacutentuacutel

Folyami hordaleacutekkuacutepok kiemelkednek koumlrnyezetuumlkből

Kiskunsaacuteg Nyiacuterseacuteg Maros hordaleacutekkuacutepja Maacutertaalja Buumlkkalja

Loumlsztakaroacutes taacutejai Mezőfoumlld (ez emelkedik a legmagasabbra) Hajduacutesaacuteg Maros-Koumlroumls koumlze

Nagykunsaacuteg

Folyami aacuterterek Alfoumlld legalacsonyabb reacuteszei Szeacutenhidrogeacutenek heacutevizek homok kavics

Duna menteacuten Duna Draacuteva voumllgye

Tisza menteacuten Szatmaacuter-Beregi-siacuteksaacuteg Bodrogkoumlz Jaacuteszsaacuteg Hortobaacutegy eacutes a Koumlroumls videacutek (az

Alfoumlld legmeacutelyebb reacutesze Itt talaacutelhatoacute hazaacutenk legnagyobb foumlldgaacutez- eacutes kőolajmezeje)

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

8

Az Alfoumlld eacuteghajlata viacutezrajza termeacuteszetes noumlveacutenyzete eacutes talaja

Alfoumlld

Eacuteghajlata Nedves kontinentaacutelis

A legmelegebb a nyaacuter eacutes a leghidegebb a teacutel Itt a legtoumlbb a napsuumlteacutes eacutes a meleg

Keveacutes a csapadeacutek szeacutelsőseacuteges az eacutevi eloszlaacutesa Sok az aszaacutely

Viacutezrajz

Folyoacutek eseacutese kicsi Tisza viacutezjaacuteraacutesa erősen ingadozoacute Fontos a folyoacuteszabaacutelyozaacutes

Viacutezgazdaacutelkodaacutes oumlntoumlzeacutes veacutedekezeacutes a belvizek eacutes az aacutervizek ellen

Viacutezhiaacuteny a Tisza viacutezgyűjtő teruumlleteacuten az Alfoumlld nagyobb reacuteszeacuten van

Felsziacuten alatti vizek Hőforraacutes ndash Hajduacuteszoboszloacute Gyula

Morotvatavak holtaacutegakboacutel kialakult tavak Rajz

Szikes tavak szeacutelfuacutetta meacutelyedeacutesben keletkezett

Mesterseacuteges viacuteztaacuterozoacutek eacutes a halastavak

Termeacuteszetes noumlveacutenyzet

Eredeti noumlveacutenyzeteacutet a toumllgyerdőket eacutes a fuumlves pusztaacutekat szaacutentoacutefoumlldekkeacute alakiacutetottaacutek

Orszaacutegosan itt a legkevesebb az erdők araacutenya A homok megkoumlteacuteseacutere nyaacuterfaacutet uumlltetnek

Hortobaacutegy őshonos fuumlvespuszta

Talaj

Mezőseacutegi fekete morzsaleacutekos kivaacuteloacute minőseacutegű

Humuszos homok erdők alatt keacutepződoumltt

Oumlnteacutestalaj folyoacutek menteacuten

Reacuteti talaj koumlzepes termeacutekenyseacutegű az aacuterteruumlletek magasabb szintjeacuten

Futoacutehomok erdőirtaacutesok utaacuten alakult ki Fuumlloumlphaacuteza

Szikes belvizek levezeteacutese utaacuten terjedt el

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

9

Az Alfoumlld mezőgazdasaacuteg eacutes eacutelelmiszeripara I-II

Legfejlettebb aacutegazat a noumlveacutenytermeleacutes A talajtiacutepusok eacutes az eacuteghajlat kuumlloumlnbseacutegei miatt

taacutejankeacutent maacutes eacutes maacutes noumlveacutenyeket termelnek

Gabonafeacuteleacutek

- buacuteza (őszi buacuteza) Legfontosabb kenyeacutergabona Mezőseacutegi- eacutes reacuteti talajon termelik

- rozs homokos teruumlletek gabonaacuteja

- rizs szikes teruumlleten vetik

A malom a gabonatermő teruumlleteken eacutes a fogyasztoacutepiac vonzaacutesaacuteban nagyobb vaacuterosokban

eacutepuumllt

Takarmaacutenygabonaacutenk

- kukorica mezőseacutegi talajon vetik Ezeken a teruumlleteken sűrű a serteacutesaacutellomaacuteny

Ipari noumlveacutenyek

- cukorreacutepa termeleacutese teljesen geacutepesiacutetett A cukorgyaacuterat a termőteruumlletre eacutepiacutetetteacutek Kaba

- olajos noumlveacutenyek Martfű ndash noumlveacutenyolajgyaacuter

- dohaacuteny burgonya homokos nyiacuterseacutegi taacutej

Zoumlldseacuteg eacutes gyuumlmoumllcs

Zoumlldseacuteg Bp koumlrnyeacuteke Duna-Tisza koumlze Alfoumlld deacuteli reacuteszeacuten

- fűszerpaprika Kalocsa Szeged

- hagyma Makoacute

- kaacuteposzta Bp koumlrnyeacuteke

- paprika paradicsom uborka eacutes zoumlldborsoacute Kiskunsaacuteg

Konzervgyaacuterak Bp Nagykőroumls Kecskemeacutet Szeged Debrecen Nyiacuteregyhaacuteza

Gyuumlmoumllcs Nyiacuterseacuteg Kiskunsaacuteg Alfoumlld deacuteli reacuteszeacuten

- alma Nyiacuterseacuteg

- szőlő eacutes kajszibarack Kiskunsaacuteg

- őszibarack Szeged koumlrnyeacuteke

Aacutellattenyeacuteszteacutes

Serteacutes kukoricatermelő videacutekeken

Huacutesfeldolgozoacute ipar Bp Szeged Beacutekeacutescsaba Gyula Debrecen Baja

Baromfi tyuacutek liba kacsa juh ndash Alfoumlldoumln tenyeacutesztik keveacutesbeacute jelentős a szarvasmarha-

tenyeacuteszteacutes

Hal Tisza eacutes halastavak

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

10

Az Alfoumlld ipara I-II (lehet 2 oacutera ishellip)

Ma az iparban dolgoznak a legtoumlbben

Deacutel-Alfoumlld

Foumlldgaacutez eacutes kőolajtelepek

Szeged Algyő Maros-Koumlroumls koumlze Duna-Tisza koumlze Kiskunhalas teacuterseacutege

Nagyobb reacutesze foumlldgaacutez Szaacutelliacutetaacutesuk csővezeteacuteken toumlrteacutenik

Kőolajfinomiacutetoacute Szaacutezhalombatta (Itt eacutepuumllt hőerőmű is) Tiszauacutejvaacuteros

Atomerőmű Paks

Viacutezerőmű Tiszaloumlk Kiskőroumls (teljesiacutetmeacutenyuumlk kicsi)

Kecskemeacutet Szőleacuteszet kutataacutes Geacutepipar Idegenforgalom

Kiskunhalas Csipkehaacutez Szeacutenhidrogeacuten-baacutenyaacuteszat koumltoumlttaacuteruacute Elszoacutertan tanyaacutek vannak

Kalocsa paprika

Baja kikoumltő eacutes aacutetkelőhely Textilipar

Legnagyobb vaacuteros Szeged forgalmi aacutetkelőhely kereskedővaacuteros Faipar Textil- vegyipar-

eacutelelmiszeripar

Hoacutedmezővaacutesaacuterhely Porcelaacutenipar koumltoumlttaacuterugyaacuter

Makoacute geacutepipar

Beacutekeacutescsaba koumltoumlttaacuterugyaacuter

Oroshaacuteza uumlveggyaacuter

Dunauacutejvaacuteros [Pentoumlle Sztaacutelinvaacuteros] Vasmű Papiacutergyaacuter Textilpar

Szeacutekesfeheacutervaacuter Vasuacuteti csomoacutepont Koumlnnyűfeacutemmű Ikarus Ipari koumlrzet

Eacuteszak-Alfoumlld

Legneacutepesebb vaacuteros Debrecen ndash tudomaacutenyos eacutes kulturaacutelis koumlzpont Gyoacutegyszervegyeacuteszet

(BIOGAL) Goumlrduumllőcsapaacutegygyaacuter (GOumlCS) ruhagyaacuter konzervgyaacuter (DEKO) huacutes eacutes tejipar

Idegenforgalmi koumlzpont

Nyiacuteregyhaacuteza Forgalom oktataacutesi kulturaacutelis kp

Zaacutehony vasuacuteti hataacutercsomoacutepont

A falvaknak a mezőgazdasaacutegi munka szervezeacuteseacuteven van fontos szerepuumlk

Karcag malom

Tiszavasvaacuteri gyoacutegyszergyaacuter

Tiszauacutejvaacuteros műanyaggyaacutertaacutes (TVK Tiszai Vegyi Kombinaacutet)

Szolnok Hiacuted eacutes kikoumltővaacuteros Vasuacuteti koumlzpont Fa- papiacuter- cukor- vegyipar Geacutepgyaacuter

Martfű cipőgyaacuter

Jaacuteszbereacuteny Lehel Hűtőgeacutepgyaacuter

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

11

A Kisalfoumlld termeacuteszeti adottsaacutegai

Kialakulaacutesa az Alfoumlldeacutehez hasonloacute Toumlreacutesek menteacuten leszakadt suumlllyedeacutek

Koumlzponti reacutesze feltoumlltoumltt siacuteksaacuteg (Duna hordaleacutekkuacutepja)

A folyoacutek munkaacuteja aacuteltal a Kisalfoumlld koumlzponti reacutesze toumlkeacuteletes siacuteksaacuteg

Reacuteszei

Szigetkoumlz

Raacutebakoumlz

Mosoni-siacuteksaacuteg

Hansaacuteg

Deacuteli peremvideacutekeacutet a szeacutel viacutez toumlmegmozgaacutesos folyamatok pusztiacutetottaacutek

Marcali-medence hellip Somloacute ndash tanuacutehegyek

A teacutel enyheacutebb a nyaacuter hűvoumlsebb Hazaacutenk legszelesebb videacuteke

A Kisalfoumlld folyoacutei a Dunaacuteba oumlmlenek (ln Raacuteba Marcal)

Aacutelloacutevizei koumlzuumll a ln Fertő toacute

Noumlveacutenyzet

Erdőben szegeacuteny taacutej Reacuteti eacutes oumlnteacutestalajok ndash mezőgazdasaacutegi munkaacutera alkalmas

Duna bőseacuteges ivoacute eacutes ipari vizet szolgaacuteltat eacutes nemzetkoumlzi viacutezi uacutet

Aacutesvaacutenyi anyagok szeacuten-dioxid tőzeg kavics homok

Siacuteksaacuteg

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

12

A Kisalfoumlld gazdasaacutegi eacutelete

Magas sziacutenvonaluacute

Buacuteza kukorica aacuterpa cukorreacutepa takarmaacutenynoumlveacutenyek

Reacutetek legelők szaacutelastakarmaacuteny (lucerna) eacutes siloacutekukorica

Legjelentősebb a szarvasmarha-tenyeacuteszteacutes Legmagasabb a fejeacutesi aacutetlag A tejfeldolgozoacute ipar

elsősorban sajtot gyaacutert Reacutepcelak

Serteacutestenyeacuteszteacutes jelentős Huacutesuumlzem Paacutepa

Baromfitartaacutes eacutes tojaacutestermeleacutes Baacutebolnai Mezőgazdasaacutegi Kombinaacutet

Szigetkoumlz ndash oumlnteacutestalaj ndash Sok zoumlldseacutegfeacutele Boraacuteszat Somloacute

Legneacutepesebb vaacuteros

Győr

Kulturaacutelis eacutes gazdasaacutegi koumlzpont Az orszaacuteg harmadik ipari vaacuterosa

Geacutepipar Raacuteba Rt Diacutezelmotorok traktorok nagyteljesiacutetmeacutenyű geacutepek keacuteszuumllnek itt

Reacutegi hagyomaacutenyai vannak a textiliparnak

Textilneacutegyszoumlg Győr Paacutepa Sopron Szombathely

Mosoni-siacuteksaacuteg

Mosonmagyaroacutevaacuter Mezőgazdasaacutegi geacutepgyaacutera eacutes textilipara van

Marcal-medence

Paacutepa

Textilipar huacutesipar eacutes geacutepipar

Raacutebakoumlz

Csorna Kapuvaacuter

Eacutelelmiszeripar

A taacutejra koumlzepes nagysaacuteguacute falvak jellemzőek

A Kisalfoumlldoumln sűrű a vasuacutet eacutes koumlzuacutethaacuteloacutezat

Ausztria feleacute vezet hazaacutenk legreacutegibb villamosiacutetott vasuacutetvonala

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

13

Az Alpokalja termeacuteszeti adottsaacutegai eacutes gazdasaacutegi eacutelete

Magyarorszaacuteg nyugati szeacuteleacuten talaacutelhatoacute

Soproni-hegyseacuteg

Kőszegi-hegyseacuteg

Előttuumlk szeacuteles dombvideacutek huacutezoacutedik

Hazaacutenk legreacutegibb kőzetei talaacutelhatoacuteak itt

Kialakulaacutesa

Soproni-hegyseacuteg az oacuteidőben keletkezett hegyseacuteg reacutesze volt mely oumlsszetoumlredezett a meacutelybe

suumlllyedt majd az Alpok kiemelkedeacuteseacutevel uacutejra a felsziacutenre keruumllt A kőzeteket a Foumlld belső erői

oumlsszepreacuteselteacutek Palaacutes kőzetek keletkeztek

Kőszegi-hegyseacuteg kőzetei a Dunaacutentuacuteli koumlzeacutephegyseacuteggel azonos koruacuteak

Legmagasabb csuacutecsa Iacuterott-kő (882 m)

A dombvideacutek kialakulaacutesa az Alpokboacutel eacuterkező folyoacutek szeacutetteriacutetett hordaleacuteka

A teruumllet megemelkedett eacutes a folyoacutevoumllgyek feldaraboltaacutek a taacutejat

Oacuteceaacuteni leacutegtoumlmegek hataacutesaacutera

A hőingaacutes itt kevesebb mint az Alfoumlldoumln

A hűvoumls eacutes a csapadeacutekosabb időjaacuteraacutesaacutehoz a taacutej magasabb fekveacutese is hozzaacutejaacuterul

A kristaacutelyos kőzetek nehezebben eresztik aacutet a vizet ezeacutert a csapadeacutek nagy reacutesze a felsziacutenen

folyik le Sok a patak eacutes a forraacutes

Noumlveacutenyvilaacuteg

Őshonos a lucfenyő

Gazdag az erdők aljnoumlveacutenyzete paacutefraacutenyokban eacutes erdei ciklaacutemenekben gazdag

Szeliacutedgesztenyefaacutek is eacutelnek itt

Fenyőerdők alatt szuumlrke erdőtalaj

Lombos erdők alatt barna erdőtalaj

Mezőgazdasaacuteg

Takarmaacutenynoumlveacuteny termeszteacutes reacutetgazdaacutelkodaacutes eacutes a szarvasmarha-tenyeacuteszteacutes (+ tejipar) a

jellemző Saacutervaacuter cukorgyaacuter tej- eacutes baromfifeldolgozaacutes

Ipar

Koumlzpontja Szombathely Cipőgyaacutertaacutes faipar mezőgazdasaacutegi geacutepgyaacutertaacutes

Kőszeg Műemleacutekvaacuteros textilipar

Sopron bdquohűseacuteg vaacuterosardquo idegenforgalom Textil faipar

Szentgotthaacuterd szemeacutelygeacutepkocsi-gyaacutertaacutes koumlzpontja (Opel)

Aproacute falvak

Egymaacuteshoz koumlzel kis leacutelekszaacutemuacute falvak telepuumlltek

Gyoacutegyfuumlrdők Balf Buumlk ndash idegenforgalom jelentősseacutege

Az Alfoumlld a Kisalfoumlld eacutes az Alpokalja oumlsszefoglalaacutes

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

14

Dunaacutentuacuteli - Dombsaacuteg eacutes a Mecsek termeacuteszeti adottsaacutegai

Teruumllete megsuumlllyedt majd a tenger eloumlntoumltte (meacuteszkő) majd kiemelkedett (agyag reacuteteg)

A felsziacutene toumlreacutesekkel feldaraboloacutedott

A folyoacutek patakok tovaacutebb meacutelyiacutetetteacutek a voumllgyeket

A folyoacutek eacutes a patakok folyaacutesiraacutenya a foumlldkeacutereg toumlreacutesvonalaihoz igazodik

Nyugati reacuteszeacuten agyag keleti reacuteszeacuten loumlsztakaroacute talaacutelhatoacute

Dunaacutentuacuteli-dombsaacuteg reacuteszei Zalai- Somogyi- eacutes Baranyai-Tolnai dombsaacuteg

Eacuteghajlata a Duna koumlzeleacuteben napsugaacuterban Ny csapadeacutekban gazdagabb

Erdőkben sokkal gazdagabb mint az Alfoumlld

Jellemző talaja barna erdőtalaj

Zalai-dombsaacuteg hazaacutenk legcsapadeacutekosabb taacuteja

A taacutej nyugati reacuteszeacuten szuumlrke erdőtalaj talaacutelhatoacute

A teruumllet 13-a erdő

Aacutesvaacutenyi kincse a kőolaj eacutes a foumlldgaacutez

Somogyi-dombsaacuteg

- Kuumllső-Somogy ndash loumlsztaacuteblaacutek

- Belső-Somogy ndash homokvideacutek

Baranyai-Tolnai dombsaacuteg

Tolnai-hegyhaacutet Baranyai-dombsaacuteg

Legnagyobb loumlszfalak

Mecsek

Meacuteszkő eacutes homokkő hegyseacuteg Feketekőszeacuten uraacuteneacuterc lelőhely

Eacuteghajlata a deacutelről eacuterkező mediterraacuten hataacutes miatt enyhe

Deacuteli lejtőin mediterraacuten jellegű oumlroumlkzoumlld noumlveacutenyek eacutelnek

Villaacutenyi-hegyseacuteg

Meacuteszkő-hegyseacuteg

Koumlzeleacuteben toumlr fel a harkaacutenyi gyoacutegyforraacutes

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

15

A Mecsek eacutes a Dunaacutentuacuteli-dombsaacuteg gazdasaacutegi eacutelete

Mecsek

- Feketekőszeacuten baacutenyaacuteszat Koumlzpontja Komloacute ndash Felhasznaacutelaacutesa hőerőmű (Peacutecs)

koksz-vasolvasztaacutes (Dunauacutejvaacuteros)

- Uraacuteneacuterc baacutenyaacuteszat Koumlzpontja Kővaacutegoacuteszőlős Jakab-hegy ndash homokkő

Felhasznaacutelaacutesa atomerőmű (Paks)

- Kőolaj Zalai-dombsaacuteg Koumlzpont Nagylengyel Feldolgozaacutes finomiacutetoacute

(Zalaegerszeg)

- Cement (meacuteszkő maacuterga) Beremend

Mezőgazdasaacuteg

Keleten (buacuteza kukorica cukorreacutepa) eacutes nyugaton (rozs) szaacutentoacutefoumlldi termeszteacutes

Gyuumlmoumllcstermeszteacutes Mecsek szőlő mandula Nyugaton teacuteli alma

Aacutellattenyeacuteszteacutes szarvasmarha-tenyeacuteszteacutes serteacutestenyeacuteszteacutes

Eacutelelmiszeripar Kaposvaacuter (malom- cukor- tejipar huacutesuumlzem) eacutes Zalaegerszeg (tejuumlzem)

Neheacutez eacutes koumlnnyűipar

Peacutecs Hőerőmű geacutepgyaacuter bőr- eacutes kesztyűgyaacuter Zsolnay porcelaacutengyaacuter

Komloacute szeacutenbaacutenyaacuteszat

Szekszaacuterd geacutepgyaacutertaacutes huacutesuumlzem

Kaposvaacuter textilipar eacutes elektrotechnika

Zalaegerszeg ruha- buacutetorgyaacutertaacutes

Nagykanizsa buacutetor

Sioacutefok Fonyoacuted Keszthely uumlduumllők

Aproacutefalvak jellemzőek neacutepesseacuteguumlk fogy

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

16

A Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacuteg

Kialakulaacutesa a foumlldtoumlrteacuteneti koumlzeacutepidő tengereiben kezdődoumltt Meacuteszkő eacutes dolomit rakoacutedott le

toumlbb 1000 m vastagsaacutegban Ennek oumlsszetoumlredezeacutese reacuteveacuten joumltt leacutetre

Reacuteszei Bakony Veacutertes Velencei-hg eacutes a Dunazug-hg

A Bakony eacutes a Veacutertes koumlzoumltt Moacuteri-aacuterok

A Veacutertes eacutes a Dunazug-hg Tatai-aacuterok

Dolomitos felsziacutenek kopaacutersaacutega az erdőirtaacutesoknak koumlszoumlnhető

Jelentősek a karsztforraacutesok

Keacutet aacutelloacutevize Balaton Velencei-toacute A Balatontoacutel eacuteszakra talaacutelhatoacute a Balaton-felvideacutek

Nemzeti Parkot

Eacuteghajlata hegyvideacuteki ndash hűvoumlsebb eacutes csapadeacutekosabb mint a koumlrnyező teruumlletekeacute

Bakony

Reacuteszei Balaton-felvideacutek Deacuteli-Bakony Eacuteszaki-Bakony

A Tihanyi feacutelszigeten gejziacuterek forraacuteskuacutepjai talaacutelhatoacutek Hajdani vulkaacuteni műkoumldeacutesre utalnak

szeacutensavas forraacutesok pl Balatonfuumlred

Tapolcai-medence tanuacutehegyek (bazalt) legnagyobb Badacsony ndash Kőfolyaacutes a kőzetek

gravitaacutecioacute hataacutesaacutera leacutetrejoumlvő toumlmegmozgaacutesa a hegyoldalon

Deacuteli-Bakony (lmcsuacutecs Kab-hegy) aacutesvaacutenykincsei barnakőszeacuten bauxit mangaacuteneacuterc

Eacuteszak-Bakony (lmcsuacutecs Kőris-hegy) sasbeacutercek kőzetekből kiemelkedő meredek oldaluacute

roumlg talaacutelhatoacuteak

Veacutertes

Aacutesvaacutenykincsei barnakőszeacuten eacutes bauxit

Velencei-hg

Ingoacutekoumlvek a lepusztulaacutes soraacuten kocka alakuacutevaacute daraboloacutedott graacutenit ndash egy eacutele menteacuten

alaacutetaacutemasztott ndash roumlge

Dunazug-hg

Reacuteszei Pilis Gerecse Budai-hg

Meacuteszkő eacutes dolomit kőzetekből aacutellnak

Budai-hg Duna felőli oldalaacuten hőforraacutesok toumlrnek fel Sok barlang is talaacutelhatoacute a hegyseacuteg

meacutelyeacuten

A Visegraacutedi-hg az Eacuteszaki-khg vulkaacuteni vonulataacutenak hangja

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

17

A Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacuteg gazdasaacutegi eacutelete

(Aacutetalakulaacutes az egykori alumiacuteniumipar foumlldjeacuten)

Aacutesvaacutenykincsei barnakőszeacuten bauxit mangaacuteneacuterc dolomit meacuteszkő kvarchomok agyag

A hegyseacuteg egykoron az alumiacuteniumipar fő teruumllete volt

A jobb eacuterteacutekesiacuteteacutes miatt a timfoumlld előaacutelliacutetaacutesa meacuteg gazdasaacutegos ezeacutert eladjuk Oroszorszaacutegnak

eacutes Ukrajnaacutenak keacutesz alumiacuteniumot vaacutesaacuterolunk Magyarorszaacutegon keacutesz vagy feacutelkeacutesz

alumiacuteniumgyaacutertaacutessal ceacutelszerű foglalkoznia

Bauxitbaacutenya Bakony

Timfoumlldgyaacuter Ajka

Hengermű Szeacutekesfeheacutervaacuter eacutes Bp

Barnakőszeacuten kitermeleacutes Bakony Veacutertes Moacuteri-aacuterok koumlrnyeacuteke

Hőerőmű Ajka Tatabaacutenya ndash viacutezigeacutenyuumlket a karsztviacutez fedezi

Ipar

Vegyipar műtraacutegyaacutet aacutelliacutet elő

Eacutepiacutetőanyag-ipar csereacutep eacutes teacutegla

Ajka kvarchomokboacutel uumlveget gyaacutertanak

Herend porcelaacutengyaacutertaacutes

Geacutepgyaacutertaacutes Esztergom ndash Suzuki

Veszpreacutem ndash elektromos geacutepek eacutes baacutenyaacuteszati berendezeacutesek

Mezőgazdasaacuteg

Erdőgazdaacutelkodaacutes folyik mezőgazdasaacuteg nem szaacutemottevő

Bauxit Timfoumlldgyaacuter

Alumiacuteniumkohoacute

Elektromos aacuteram

Hőerőmű

Barnakőszeacuten

Draacutega

Egykori Szovjetunioacute

Keacutesz timfoumlld

Toumlmbalumiacutenium

MAGYARORSZAacuteG

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

18

Eacuteszaki ndash koumlzeacutephegyseacuteg

Kialakulaacutesa

Legreacutegebbi Buumlkk eacutes az Aggteleki ndash karszt Ezek meacuteszkő hegyseacutegek

Vulkaacuteni Visegraacutedi-hg Boumlrzsoumlny Cserhaacutet Maacutetra Zempleacuteni-hg

Elmocsarasodoacute teruumlleteken barnakőszeacuten a hegyseacutegek laacutebaacutenaacutel lignit keacutepződoumltt A forroacute vizes

oldatokboacutel a Maacutetraacuteban reacutezeacuterc vaacutelt ki

Eacuteghajlata

Nyara hűvoumlsebb tele hidegebb mint baacutermelyik taacutejunkeacute Toumlbb a csapadeacutek mint az Alfoumlldoumln

A tagolt domborzat miatt vaacuteltozatos a hg mikrokliacutemaacuteja

A meacuteszkőhegyseacutegekben a felsziacuten alatti a vulkaacuteni hegyseacutegekben a felsziacuteni viacutezhaacuteloacutezat a

gazdagabb

Vulkaacuteni utoacuteműkoumldeacutesre utalnak a keacutenhidrogeacutenes szeacutensavas forraacutesok

Teruumlleteacuten 3 NP talaacutelhatoacute Buumlkki Aggteleki Duna-Ipoly Nemzeti Parkű

Visegraacutedi-hg (Dobogoacute-kő)

A Duna vaacutelasztotta le az Eacuteszaki khg-ről

Kőzetanyaga andezit andezittufa

Boumlrzsoumlny (Csoacutevaacutenyos)

Erdő boriacutetotta hg keveacutes telepuumlleacutessel

Cserhaacutet

Főleg meacuteszkőből aacutell

Maacutetra (Keacutekes Galya-tető)

Kőztei Andezit eacutes Andezittufa

Reacutezeacuterc Recsk-en talaacutelhatoacute Paraacuted gyoacutegyforraacutes

Maacutetraalja lignittelepek

Buumlkk (Istaacutelloacutes-kő)

Uumlledeacutekes kőzetek talaacutelhatoacuteak (meacuteszkő agyagpala)

Karsztos keacutepződmeacutenyek viacuteznyelő dolina karsztforraacutesok

Aggteleki-karszt

Baradla barlangrendszer a vilaacutegoumlroumlkseacuteg reacuteszeacuteveacute nyilvaacuteniacutetottaacutek

Cserehaacutet

Dombvideacutekeacutet a folyoacutek szabdaltaacutek fel

Zempleacuteni-hg

bdquoSaacutetorhegyekrdquo Riolitboacutel eacutepuumll fel

Deacuteli lankaacutei Hegyalja ndash Tokaji hg

Medenceacutek

Noacutegraacutedi Borsodi

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

19

Eacuteszaki ndash koumlzeacutephegyseacuteg gazdasaacutegi eacutelete

(A neheacutezipar szuumllőfoumlldjeacutenek mai gondjai)

Az Eacuteszaki ndash koumlzeacutephegyseacuteg medenceacuteiben alapanyagokat gyaacutertoacute neheacutezipar fejlődeacutese a

koumlzelmuacuteltban megaacutellt Főkeacutent a kohaacuteszati termeacutekek iraacutenti kereslet csoumlkkeneacuteseacutevel uumlzemek

korszerűtlenseacutegeacutevel magyaraacutezhatoacute A termeleacutes visszaesett uumlzemek bezaacutertak nagy lett a

munkaneacutelkuumlliseacuteg

Iparvideacutek

Borsodi-medence Salgoacutetarjaacuten ndash geacutepipar ndash tűzhelygyaacutertaacutes

Gyoumlngyoumls ndash mikroelektronikai cikkek

Eger ndash geacutepkocsi hűtőalkatreacuteszek

A vaacutelsaacutegot tuacuteleacutelte

- Vegyipar import nyersanyagokra eacutepuumll

Kőolaj eacutes a foumlldgaacutez csővezeteacuteken eacuterkezik Oroszorszaacutegboacutel a foumlldgaacutez kis reacutesze az

Alfoumlldről

A hőerőműveket (visontai Maacutetrai Hőerőmű) Maacutertaaljaacuten eacutes Buumlkkaljaacuten kuumllsziacuteni lignit

baacutenyaacutekboacutel kitermelt lignittel fűtik

Kazincbarzika műanyagok noumlveacutenyveacutedő szerek

Tiszauacutejvaacuteros TVK

- Eacutepiacutetőanyag-ipar

A hegyseacutegek meacuteszkoumlveacuteből agyagpalaacutejaacuteboacutel Miskolcon eacutes Vaacutecott cementet gyaacutertanak

Salgoacutetarjaacuten uumlveggyaacutertaacutes Holloacutehaacuteza porcelaacutengyaacutertaacutes

Miskolc textil eacutes papiacutergyaacutertaacutes Eger buacutetorgyaacutertaacutes

Mezőgazdasaacuteg takarmaacutenynoumlveacuteny- gyuumlmoumllcs- szőlőtermeszteacutes erdőgazdaacutelkodaacutes

Borvideacutekek Tokaj Eger Gyoumlngyoumls

Koumlzlekedeacutes

Hataacuteraacutellomaacutes Balassagyarmat

Az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacuteg laacutebaacutenaacutel nagy forgalmuacute vasuacutet eacutes koumlzuacutet vezet

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

20

Budapest

Hazaacutenk fővaacuterosa nemzetkoumlzi nagyvaacuteros

Peacutenzuumlgyi- uumlzleti szolgaacuteltataacutesai kulturaacutelis eacutelete idegenforgalma alkalmassaacute teszi Budapestet a

kuumllfoumlldi befekteteacutesek eacutes a kuumllfoumlldi tőke elhelyezeacuteseacutere

Vaacuterosszerkezete

- Vaacuterosmag (city) ndash V keruumllet

- Belső lakoacutehelyoumlv ndash Duna bal partja VI-IX ker

- Kuumllső munkahelyoumlv ndash paacutelyaudvarok raktaacuterak koacuterhaacutezak gyaacuterak

- Kuumllső lakoacutehelyoumlv - kertvaacuteros

Toumlbbkoumlzpontuacutesaacuteg jellemző raacute

Magyarorszaacuteg gazdasaacutega eacutes kereskedelme

A magyar gazdasaacuteg jellemzői

A piacgazdasaacuteg magaacutentulajdonra eacutes versenyre eacutepuumll Ezt a kereslet eacutes a kiacutenaacutelat szabaacutelyozza

Az aacutellam feladata a piacgazdasaacuteg műkoumldeacutesi felteacuteteleinek biztosiacutetaacutesa (Jogi peacutenzuumlgyi adoacute

rendszer) A verseny ceacutelja a profitszerzeacutes

A piac toumlrveacutenyei a munkaerőpiacon is eacuterveacutenyesek A munkaerő iraacutenti csoumlkkeneacutes

munkaneacutelkuumlliseacuteget okoz

Az aacutellamnak a taacutersadalom eacuterdekeit is eacuterveacutenyesiacuteteni kell (egeacuteszseacuteguumlgy peacutenzuumlgy haduumlgy

oktataacutes koumlrnyezetveacutedelem) ezek kiadaacutesait adoacutekboacutel fedezik

Gazdasaacuteg mutatoacutei

GDP ndash Bruttoacute hazai termeacutek 1eacutev alatt előaacutelliacutetott uacutej termeacutekek eacutes szolgaacuteltataacutesok piaci

aacuteron kimutathatoacute eacuterteacuteke

GNP ndash Bruttoacute nemzeti termeacutek A GDP + az Export eacutes az Import joumlvedelem

kuumlloumlnbseacutege

GDP miből aacutell

Primer szektor mezőgazdasaacuteg

Szekunder szektor ipar

Tercier szektor szolgaacuteltataacutesok (oktataacutes peacutenzuumlgy egeacuteszseacuteguumlgy kereskedelem

igazgataacutes)

Energiagazdasaacuteg

Elsődleges energiahordozoacutek

- kimeruumllő o aacutesvaacutenyi tuumlzelőanyagok szeacuten kőolaj foumlldgaacutez

o nukleaacuteris uumlzemanyagok hasadoacuteanyagok

o geotermikus energia

- meguacutejuloacute

o napenergia szeacutelenergia viacutezfolyaacutesok energiaacuteja hullaacutemzaacutes aacuterapaacutely

Elsődleges energiahordozoacutekboacutel nyerik a maacutesodlagos energiahordozoacutekat villamos energiaacutet

benzint diacutezelolajat fűtőolajat kokszot gőzt eacutes a vaacuterosi gaacutezt

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

21

Huacutezoacuteaacutegazat a geacutepipar eacutes a vegyipar

Koumlzlekedeacutes

Szemeacutely eacutes aacuteruszaacutelliacutetaacutest biztosiacutet A koumlzlekedeacutesi uacutetvonalak sugaras szerkezetűek

A Budapestről nagyvaacuterosokba a nagyvaacuterosokboacutel a koumlrnyező falvakba

A vasuacutet a toumlmegkoumlzlekedeacutesre eacutes nagy toumlmegű aacuteruacute szaacutelliacutetaacutesaacutera a legalkalmasabb eszkoumlz

Műszakilag elavultak a vonatok eacutes a paacutelya kiveacutetel az elővaacuterosi vonatok (Bp)

A vaacuterosi toumlmegkoumlzlekedeacutes eacutes a orszaacutegon beluumlli szemeacutelyszaacutelliacutetaacutesban fontos eszkoumlz az

autoacutebusz A koumlzuacuteti koumlzlekedeacutes gazdasaacutegtalanabb mint a vasuacuteti eacutes szennyezi is a koumlrnyezetet

A leacutegi koumlzlekedeacutes nagy taacutevolsaacutegok aacutethidaloacuteja

Budapest-Ferihegy 1-2

Kuumllkereskedelmi kapcsolatok

Piackoumlzpontuacute

Ipari nyersanyagokban energiahordozoacutekban szegeacutenyek vagyunk ezeacutert behozatalra szorulunk

Uumlzemeink termeacutekeit kuumllfoumlldoumln kell eacuterteacutekesiacuteteni mert a hazai felvevőpiac kicsi

Orszaacutegunk 2004-től az EU tagja

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

22

CSILLAGAacuteSZATI ALAPISMERETEK

Amit ma a vilaacutegboacutel ismeruumlnk Eacutegitestek - Ősrobbanaacutes - Galaxisok szuumlleteacutese - Csillagok szuumlleteacutese - A csillagok

energiatermeleacutese - Janus arcuacute anyag - Mit toumlrteacutenik egy csillagon - Csillagok eacuteletuacutetja

Előzetes A Hold taacutevolsaacutega majdnem 30 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 128 sec alatt

A Nap meacuterete 109 Foumlld-aacutetmeacuterő (Bőven belefeacuterne a Holdnak a paacutelyaacuteja)

Nap-Foumlld taacutevolsaacuteg 1 CsE = 107 Nap-aacutetmeacuterő (toumlbb mint 11000 Foumlld-aacutetmeacuterő) Megteszi a feacuteny

83 perc alatt (Ha lekicsinyiacutetve a Nap 40 cm aacutetmeacuterőjű volna akkor 430 m-re tőle a Foumlld

majdnem 4 mm-es a Hold meg ndash attoacutel mintegy 11 cm-re ndash kb 1 mm-es lenne)

Nap-Pluacutetoacute aacutetlagos taacutevolsaacuteg 40 CsE Megteszi a feacuteny 55 h alatt (Ha a Nap 40 cm-es volna

akkor az 1 mm-es Pluacutetoacute meacuteg a Hold cseresznyeacutejeacutetől is kisebb lenne de toumlbb mint 30 km-

re)

Szomszeacuted csillag (alfa Centauri) taacutevolsaacutega toumlbb mint 4 feacutenyeacutev megteszi a feacuteny toumlbb mint 4

eacutev alatt (3 csillag 2 Nap-szerű eacutes 1 voumlroumls toumlrpe Ha a Nap maacutekszemnyi akkor az alfa

Centauri tőle 40 km-re 2 maacutekszem eacutes 1 porszem lenne)

A Tejuacutetrendszer meacuterete toumlbb mint 100000 feacutenyeacutev befutnaacute a feacuteny toumlbb mint 100000 eacutev alatt

A ma ismert legtaacutevolabbi galaxis taacutevolsaacutega toumlbb mint 10 milliaacuterd feacutenyeacutev megteszi a

feacutenyraacutedioacutesugaacuterzaacutes toumlbb mint 10 milliaacuterd eacutev alatt

Vaacutezoljuk foumll a ma ismert vilaacuteg az uacuten Metagalaxis fejlődeacutestoumlrteacuteneteacutenek azokat a főbb

epizoacutedjait amelyek maacuter joacutel tanulmaacutenyozhatoacuteak a tudomaacutenyban Minden egyes jelenseacuteg

alapvető fizikai koumllcsoumlnhataacutesokon alapul

Mindenekelőtt szoumlgezzuumlk le hogy a termeacuteszettudomaacutenyok iacutegy a fizika eacutes a csillagaacuteszat is

csak arroacutel nyilatkozhatnak amit maacuter ismeruumlnk Uacutegyhogy az Ősrobbanaacutes illetve mindaz

amiről most szoacute lesz nem a Vilaacutegmindenseacutegre vonatkozik csupaacuten a Metagalaxisra ami az

ismert vilaacuteg

A Metagalaxis teacuteridőbeli szerkezeteacutenek a vizsgaacutelataacuteval a csillagaacuteszaton beluumll a kozmoloacutegia

az egyes eacutegitestek ill azok nagyobb rendszerei konkreacutet kialakulaacutesaacutenak a kutataacutesaacuteval a

kozmogoacutenia s az ekoumlzben zajloacute fizikai folyamatok elemzeacuteseacutevel pedig az asztrofizika

foglalkozik (Ezek kuumlloumln tudomaacutenyaacutegak de foumllhasznaacuteljaacutek a relativitaacuteselmeacutelet a

kvantumelmeacutelet a magfizika az atomfizika az elektrodinamika kuumlloumln a

magnetohidrodinamika eacutes maacutes fizikai tudomaacutenyaacutegak eredmeacutenyeit is)

A csillagaacuteszat neacutemileg egy aacutellatkerthez hasonliacutethatoacute A kozmosznak is megvannak a maga

bdquoaacutellatkaacuteirdquo csillagok bolygoacutek holdak uumlstoumlkoumlsoumlk stb Első raacuteneacutezeacutesre ez a szembeoumltlő hogyan

is neacuteznek ki ezek Aztaacuten megvizsgaacutelhatjuk az aacutellatkertben a ketrecek szerepeacutet ndash valami

ilyesmit tesz a csillagaacuteszatban a kozmoloacutegia Beszeacutelhetuumlnk az aacutellatok szuumlleteacuteseacuteről is ndash mint

ahogyan a csillagaacuteszaton beluumll a kozmogoacuteniaacuteban az eacutegitestek kialakulaacutesaacuteroacutel Fontos

ismernuumlnk az aacutellatok fizioloacutegiai bioloacutegiai jelenseacutegeit is - az eacutegitestek bdquofizioloacutegiaacutejaacutetrdquo taglalja

az asztrofizika

Eacutegitestek Hogy valamelyest fogalmat alkothassunk a Metagalaxisroacutel előszoumlr szoacuteljunk neacutehaacuteny szoacutet az

eacutegitestekről s azok ismert rendszereiről legalaacutebb a fontosabb araacutenyokat foumllvaacutezolva

A legkoumlzelebbi eacutegitest a Hold alig 384 ezer kilomeacuteterre ami ndash mint az előzetesből tudjuk ndash a

Foumlld aacutetmeacuterőjeacutenek mindoumlssze 30-szorosa s ezt a taacutevolsaacutegot a feacuteny roumlpke 128 maacutesodperc alatt

megteszi Ez nagyon kicsinek szaacutemiacutet a csillagaacuteszatban Meacuteg a Nap is nagyobb pedig az egy

koumlzoumlnseacuteges csillag A Nap aacutetmeacuterőjeacutenek a nagysaacutega 1 millioacute 400 ezer kilomeacuteter durvaacuten 100

foumlldaacutetmeacuterő tehaacutet a holdpaacutelya is bőven belefeacuterne

Bolygoacutenk 1496 millioacute km-re azaz (kerekiacutetve) 100 napaacutetmeacuterőnyi messzeseacutegben kering a Nap

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

23

koumlruumll Ezt a taacutevolsaacutegot maacuter toumlbb mint 8 perc alatt teszi meg a feacuteny de a ma ismert

legtaacutevolabbi bolygoacuteig a Pluacutetoacuteig 40-szer ennyi időre mintegy 5 oacuteraacutera van szuumlkseacutege S ez meacuteg

csak a ma ismert bolygoacuterendszer hataacutera a teljes Naprendszer szeacuteleacuteig nagyjaacuteboacutel 2 eacuteven aacutet

szaacuteguld a feacutenysugaacuter (Tudniillik a Naprendszer mindaddig tart ameddig a Nap vonzoacute hataacutesa

eacuterveacutenyesuumll maacuterpedig a legkoumlzelebbi szomszeacutedos csillagroacutel toumlbb mint 4 eacutevig joumln a feacuteny)

A Tejuacutetrendszer egy nagy galaxis toumlbb szaacutez milliaacuterd (azaz toumlbb szaacutez ezer millioacute) csillagot

tartalmaz koumlzuumlluumlk csupaacuten egy a mi Napunk Az ilyen galaxisok egyik szeacuteleacutetől a maacutesikig toumlbb

mint szaacutezezer eacutevig menne a feacuteny ha koumlzben nem nyelődne el a csillagkoumlzi anyagban Vannak

kis galaxisok is toumlbbseacuteguumlk csak neacutehaacuteny milliaacuterd csillagboacutel aacutell A nagy galaxisok koumlzuumll a

szomszeacutedos legkoumlzelebbi az Andromeacuteda-galaxis Ennek a koumlzeacutepső reacutesze ndash ahol sűrűbben

vannak benne a csillagok ndash szabad szemmel is laacutetszik peacuteldaacuteul ősszel este a csillagos eacutegen

Holott az a feacuteny ami ma eljut roacutela a szemuumlnkbe onneacutet mintegy haacuterommillioacute eacutevvel ezelőtt

indult el Ismeruumlnk ma olyan galaxisokat is amelyeknek a raacutedioacutesugaacuterzaacutesa toumlbb mint

tiacutezmilliaacuterd eacutevig szaacuteguldott a vilaacutegűrben miacutegnem ide eacuterkezett a Foumlldre Ma kb szaacutezmilliaacuterd

galaxist ismeruumlnk ndash ezek (eacutes tartozeacutekaik) alkotjaacutek a Metagalaxist

A galaxisok rendszerint kisebb-nagyobb galaxishalmazokat alkotnak A leguacutejabb kutataacutesok

alapjaacuten viszont uacutegy tűnik hogy a ma ismert legnagyobb struktuacuteraacutekat tekintve cellaacutes

szerkezetű a Metagalaxis Eszerint mi mindnyaacutejan cellataacutersak vagyunk raacuteadaacutesul a cellaacutek

falaacuteba beeacutepiacutetve ugyanis a cellaacutek fala galaxisokboacutel aacutell a Tejuacutetrendszer csak egy kis bdquoteacuteglardquo a

sok koumlzuumll

Ősrobbanaacutes Ha megvizsgaacuteljuk a galaxishalmazunkon tuacuteli galaxisokat - az elmeacutelettel oumlsszhangban - toumlbb

eacuteszleleacutesi adatboacutel is arra koumlvetkeztethetuumlnk hogy azok kiveacutetel neacutelkuumll taacutevolodnak tőluumlnk sőt

mineacutel messzebb van egy galaxis annaacutel nagyobb sebesseacuteggel

Peacuteldaacuteul az uacuten voumlroumlseltoloacutedaacutest ndash ami erre a taacutevolodaacutesra utal ndash joacutel megfigyelhetjuumlk A taacutevolodoacute

eacutegitestek sziacutenkeacutepvonalai eltoloacutednak a nagyobb hullaacutemhosszak vagyis a voumlroumls sziacuten feleacute

(Ebből a relativitaacuteselmeacutelet alapjaacuten kiszaacutemolhatoacute az eacutegitest taacutevolsaacutega eacutes a taacutevolodaacutesi

sebesseacutege)

Megjegyzeacutes Ezt a jelenseacuteget a hasonloacutesaacuteg alapjaacuten (de teacutevesen) Doppler-effektuskeacutent is

szoktaacutek emlegetni Pedig ebben az esetben a hullaacutemhossz megvaacuteltozaacutesaacutenak maacutes jellegű okot

tulajdoniacutethatunk

Keacutepzeljuumlnk el egy hatalmas gumilepedotildet Helyezzuumlnk raacute csigaacutekat ndash azokkal modellezzuumlk az

egyes galaxishalmazokat keacutet teacuterdimenzioacuteban Az Einstein-egyenletek szerint az idotilde

muacutelaacutesaacuteval megvaacuteltozik a teacuteridő metrikaacuteja ami a Metagalaxis taacutegulaacutesaacutet ill oumlsszehuacutezoacutedaacutesaacutet

jelenti A mi modelluumlnkoumln ez uacutegy jelentkezik hogy a gumilepedotilde nyuacutelik ill oumlsszehuacutezoacutedik

Ennek megfelelotildeen baacutermelyik csigaacuteroacutel (galaxishalmazroacutel) azt lehet laacutetni hogy az oumlsszes toumlbbi

taacutevolodik tőle (ill koumlzeledik feleacute) Ekoumlzben a teacuterben mozgoacute feacutenysugaacuter hullaacutemhossza is

ugyanuacutegy megnyuacutelik (legalaacutebbis a Metagalaxis taacutegulaacutesakor oumlsszehuacutezoacutedaacuteskor pedig

oumlsszezsugorodik) mintha csak a modelluumlnk gumilepedotildejeacutenek a nyuacutelaacutesaacutet (ill oumlsszehuacutezoacutedaacuteskor

a zsugorodaacutesaacutet) koumlvetneacute

A Metagalaxis jelenlegi taacutegulaacutesa az uacuten Otildesrobbanaacutesig vezethetotilde vissza az idotildeben

Az Ősrobbanaacutes folyamataacuteban volt olyan időszak amikor a Metagalaxisban sehol sem leacuteteztek

atomok mert annyira sűrű volt az anyag hogy benne a gigantikus nyomaacuteson eacutes a rettenetesen

magas hőmeacuterseacutekleten az igen gyakran eacutes szeacuteduumlletes sebesseacutegekkel egymaacutesnak rohanoacute atomok

uacutegyis szeacutetestek volna elemi reacuteszecskeacutekre Sőt meacuteg az elemi reacuteszecskeacutek sem maradhattak

eacutepseacutegben peacuteldaacuteul az anyag eacutes az antianyag szuumlntelenuumll szeacutetsugaacuterzoacutedtak eacutes visszaalakultak

majd ismeacutet szeacutetsugaacuterzoacutedtak s megint visszaalakultak eacutes iacutegy tovaacutebb

Amikor a reacuteszecske-antireacuteszecske paacuterok oumlsszeuumltkoumlztek elektromaacutegneses sugaacuterzaacuteskvantumok

lettek belőluumlk amelyek folyamatosan vissza is alakultak reacuteszecske-antireacuteszecske paacuterokkaacute

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

24

Azok pedig ndash uacutejra oumlsszeuumltkoumlzveacuten ndash ugyancsak szeacutetsugaacuterzoacutedtak eacutes a sugaacuterzaacutes (amiacuteg kellően

nagy volt az anyagsűrűseacuteg) visszacsapoacutedott anyag-antianyag reacuteszecske paacuterokkaacute

Ezek a folyamatok mindaddig zajlottak amiacuteg elegendően nagy volt a sűrűseacuteg Azonban gyors

uumltemben toumlrteacutent a Metagalaxis taacutegulaacutesa Veacuteguumll atomok is oumlsszeaacutellhattak de sugaacuterzaacutes is maradt

meg sőt az anyagnak a zoumlme szeacutetsugaacuterzoacutedott ezt hiacutevjuk az Ősrobbanaacutes

maradvaacutenysugaacuterzaacutesaacutenak

Az Ősrobbanaacutes utaacuteni anyag tehaacutet ketteacutevaacutelt

1 Nagyobb reacuteszben elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes maradt vissza Tele van vele a vilaacutegrdquoűrrdquo - ami

ezek szerint egyaacuteltalaacuten nem uumlres Ennek az anyagnak a kvantumoknak az energiaacutejaacutet tudjuk

joacutel meacuterni

2 Az anyag kisebb haacutenyadaacutet de a feltűnőbb reacuteszeacutet pedig a nyugalmi toumlmeggel rendelkező

reacuteszecskeacutekből aacutelloacute anyag galaxisok azokon beluumll csillagok nagybolygoacutek kisbolygoacutek

holdak uumlstoumlkoumlsoumlk meteorok csillagkoumlzi ill bolygoacutekoumlzi gaacutez eacutes por alkotjaacutek sőt a Foumlld nevű

bolygoacuten peacuteldaacuteul mi magunk is Ez az anyag igen izgalmas fejlődeacutesen ment keresztuumll az

Ősrobbanaacutes oacuteta

Galaxisok szuumlleteacutese Az Ősrobbanaacutesboacutel visszamaradt elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes ndash noha a taacutegulaacutes koumlvetkezteacuteben

mostanaacuteban folyamatosan noumlvekszik a hullaacutemhossza ndash leacutenyegeacuteben maradt a reacutegi A szeacutet nem

sugaacuterzoacutedott anyag viszont ndash aminek a zoumlme hidrogeacuten valamint heacutelium gaacutez ndash a taacutegulaacutes soraacuten

a gravitaacutecioacutes vonzaacutes koumlvetkezteacuteben szeacutetszakadozott egyre kisebb anyagfelhőkre amelyek

sűrűbb reacuteszeiből kialakultak a galaxishalmazok s azokon beluumll az egyes galaxisok

Az Ősrobbanaacutesboacutel rengeteg neutriacutenoacute maradt vissza A taacutegulaacutes erre a neutriacutenoacute sokasaacutegra is

vonatkozik Mai elmeacutelet szerint a neutriacutenoacutek egymaacutesra hatoacute vonzaacutesa egyre feltűnőbb

egyenetlenseacutegeket okozott ebben a bdquoneutriacutenoacutetengerbenrdquo s ahol a legtoumlbb neutriacutenoacute sűrűsoumldoumltt

oumlssze azok oda vonzottaacutek az eacuteppen arra koacuteszaacuteloacute gaacutez reacuteszecskeacuteket is ahol aztaacuten veacuteguumllis

galaxisok nőttek

Formaacutejaacutet tekintve sokfeacutele galaxis van mi most csak a Tejuacutetrendszer (eacutes a hozzaacute hasonloacute

galaxisok) leacutetrejoumltteacutet taacutergyaljuk ndash s azt is csak nagy vonalakban

A Tejuacutetrendszer anyagaacutenak oumlsszesűrűsoumldeacutese soraacuten a gravitaacutecioacute eleinte minden iraacutenyban

egyformaacuten eacuterveacutenyesuumllt ami egy nagyjaacuteboacutel goumlmbszimmetrikus bdquogaacutezgomboacutecotrdquo

eredmeacutenyezett mint galaxisunk ősi formaacutejaacutet Ezen beluumll tovaacutebbi ugyancsak

goumlmbszimmetrikus bdquogaacutezgomboacutecokrdquo joumlttek leacutetre a mai uacuten goumlmbhalmazok ősei Azokon beluumll

ugyancsak goumlmbszimmetrikus bdquogaacutezgomboacutecokrdquo alakultak ki csillagok

Az egyre jobban oumlsszesűrűsoumldő ősgalaxis nagyobb reacuteszben meacuteg oumlsszefuumlggő gaacutez formaacutejaacuteban

megleacutevő anyaga azonban egyre gyorsabban forgott eacutes emiatt egyre jobban ellaposodott

Ebből az anyagboacutel joumlttek leacutetre a galaxisunk siacutekja menteacuten talaacutelhatoacute csillagok iacutegy a Nap is

A Tejuacutetrendszer koumlzepeacuteben egy rendkiacutevuumll sűrű galaxismagban gigantikus energiatermelő

folyamatok duacutelnak aacutem ma meacuteg nem tudjuk hogy azok netaacuten fekete lyukba bezuhanoacute

anyagtoacutel szaacutermaznak-e vagy esetleg anyag-antianyag szeacutetsugaacuterzoacutedaacutestoacutel (vagy valami maacutestoacutel

amit ma meacuteg nem ismeruumlnk) Mindenesetre nem lehetetlen hogy a Metagalaxis anyagaacutenak

az Ősrobbanaacuteskori szupersűrű aacutellapotaacuteboacutel akaacuter fekete lyukak is maradhattak vissza akaacuter

antianyagzaacutervaacutenyok egyes galaxisok koumlzepeacuten (Egyeacutebkeacutent az is lehet hogy a galaxisok fele

antianyagboacutel van koumlztuumlk olyanok amelyek meg ilyen anyagzaacutervaacutenyt rejtenek magukban

amilyen anyagboacutel mi vagyunk)

Csillagok szuumlleteacutese A csillagkoumlzi teacuterben sokfeleacute gaacutezfelhők is megmaradtak Maguk a csillagok is ilyen kozmikus

anyagfelhőkből sűrűsoumldtek oumlssze

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

25

A Naprendszer is egy hatalmas kozmikus gaacutez- eacutes porfelhotildenek egy ndash ahhoz keacutepest viszonylag

kis meacuteretű ndash gaacutezgomboacuteccaacute oumlsszecsomoacutesodoacute reacuteszeacuteből joumltt leacutetre

De mieacutert lett csillag a Nap

A csillagok feluumlleteacuten a hőmeacuterseacuteklet toumlbb ezer fok legbeluumll pedig ndash ahol gigantikus

energiaacutek szabadulnak foumll - toumlbb tiacutez millioacute fok is lehet Vajon mitől van ez

A Nap - eacutes minden csillag ndash sajaacutetmaga vilaacutegiacutet Hogyan keacutepesek erre Mieacutert ilyen

peacuteldaacuteul sajaacutet csillagunk a Nap

Mert eleacuteg nagy hozzaacute a toumlmege s ezaacuteltal a toumlmegvonzaacutesa (A Jupiter peacuteldaacuteul hiaacuteba a

legnagyobb oacuteriaacutesbolygoacute a Naprendszerben a toumlmege meacuteg mindig tuacutelsaacutegosan kicsi ahhoz

hogy csillag lehessen)

Csillagok napjainkban is keletkeznek kuumlloumlnoumlsen a Tejuacutetrendszer eacutes a hozzaacute hasonloacute galaxisok

peremvideacutekeacuten leacutevő kozmikus anyagfelhőkben de maacutesutt is ahol valamilyen okboacutel

kellőkeacuteppen oumlssze tud sűrűsoumldni a csillagkoumlzi gaacutez Ennek a legfontosabb teacutenyezője a

gravitaacutecioacutes koumllcsoumlnhataacutes

Ezen kiacutevuumll vannak olyan kedvező esetek amikor egyeacuteb teacutenyezők meacuteg arra is keacutepesek hogy

foumllgyorsiacutetsaacutek a csillagkeacutepződeacutest

Joacuteneacutehaacuteny olyan csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhőt ismeruumlnk amelyben a maacuter koraacutebban

megszuumlletett csillagoknak a nagy energiaacutejuacute elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesa szeacutetbontja (ionizaacutelja) a

koumlrnyeacutekbeli gaacutez reacuteszecskeacuteket A csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhők rendszerint igen alacsony

hőmeacuterseacutekletűek azaz viszonylag lassan mozognak bennuumlk az egyes gaacutezreacuteszecskeacutek Aacutem ha

egy ilyen anyagfelhőben csillagok is vannak azoknak a sugaacuterzaacutesa keacutepes szeacutetbontani meacuteg az

atomokat is

Ennek koumlvetkezteacuteben toumlbb reacuteszecske fog szaladgaacutelni a gaacutezfelhőnek abban a reacuteszeacuteben

Megnoumlvekszik tehaacutet a reacuteszecskeszaacutem eacutes iacutegy a gaacuteznak a nyomaacutesa is

Ezen kiacutevuumll a csillagtoacutel kapott energia megnoumlveli a reacuteszecskeacutek mozgaacutesi energiaacutejaacutet azok

sebesebben szaacuteguldoznak (Tehaacutet magasabb lesz a gaacutezfelhőben a hőmeacuterseacuteklet is)

A gaacutez a heves uumltkoumlzeacutesek miatt keacutepes a teacuterben tovaacutebb ionizaacuteloacutedni Ezek az uacuten ionizaacutecioacutes

frontok egyuacutettal loumlkeacuteshullaacutem frontok is mert az anyagfelhő ionizaacutelt reacuteszeacuteben mintegy

neacutegyszer nagyobb a nyomaacutes mint az elektromosan semleges helyeken ahol tehaacutet ezaacuteltal

rohamosan oumlsszesűrűsoumldhet az anyag s iacutegy foumllgyorsul a csillagok keletkezeacutese

A csillagokban a gaacutez kiacutevuumllrotildel befeleacute fokozatosan sűrűsoumldik Minden csillag kiacutevuumll nagyon

ritka legbeluumll rendkiacutevuumll sűrű Amikor egy oumlsszetoumlmoumlruumllotilde gaacutezgoumlmb ndash egy uacutejszuumlloumltt csillag ndash

belsejeacuteben a sűrűseacuteg iszonyatosan megnő emiatt a nyomaacutes meg a hotildemeacuterseacuteklet is rettentotildeen

magas lesz (Gondoljunk csak bele Ha kisebb teacuterreacuteszbe zsuacutefolunk sok reacuteszecskeacutet akkor azok

ott jobban bdquoloumlkdoumlsotildednekrdquo szaporaacuten bdquotaszigaacuteljaacutekrdquo egymaacutest begyorsulnak )

A hatalmas gravitaacutecioacute miatt a Nap belsejeacuteben is igen nagy a sűrűseacuteg ami tehaacutet gigantikus

nyomaacutest eacutes egyuacutettal rettenetesen magas hőmeacuterseacutekletet jelent Olyannyira hogy meacuteg az elemi

reacuteszecskeacutek is keacutepesek arra hogy egymaacutesba bdquopreacuteselődjenekrdquo eacutes aacutetalakuljanak mikoumlzben

maacutesfajta reacuteszecskeacutek is eacuteletre kelnek belőluumlk elektromaacutegneses energia-felszabadulaacutes

koumlzepette

Ez azt jelenti hogy ott az egyes reacuteszecskeacutek rettenetesen gyorsan keacutepesek mozogni eacutes igen

erőteljesen nekiuumltkoumlznek egymaacutesnak Ilyen koumlruumllmeacutenyek koumlzepette nem csoda ha az atomok

eleve szeacutetroncsoloacutednak (nem biacuterjaacutek a bdquogyűrődeacutestrdquo) Egyesek menthetetlenuumll egymaacutesba

bdquopasziacuterozoacutednakrdquo eacutes meacuteg maacutes bdquotrageacutediaacutekrdquo is toumlrteacutennek veluumlk

A Nap anyagaacutet legnagyobb reacuteszben hidrogeacuten kisebb reacuteszben heacutelium alkotja (Egyeacuteb elemek

elenyeacuteszotilde mennyiseacutegben vannak benne) A belsejeacuteben protonokboacutel meg elektronokboacutel uacutejabb

heacutelium atommagok is keletkeznek

Leacutenyegeacuteben arroacutel van szoacute hogy egyesuumllnek ndash idegen szoacuteval fuzionaacutelnak ndash az atommagok Ez

roumlviden atommagfuacutezioacute

Mikoumlzben azonban a hidrogeacuten heacuteliummaacute alakul csillagunk belsejeacuteben gigantikus energiaacutek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

26

szabadulnak foumll Iacutegy (eacutes ehhez hasonloacute moacutedon) keletkeznek a Napboacutel joumlvő sugaacuterzaacutesok

Nos emiatt az atommagfuacutezioacutes energiatermeleacutes miatt csillag a csillag (A Nap is amely tehaacutet

mindenekelőtt nagy toumlmege eacutes a gravitaacutecioacutes koumllcsoumlnhataacutes joacutevoltaacuteboacutel lett csillag)

A csillagok energiatermeleacutese Eleinte minden csillag belsejeacuteben a hidrogeacuten alakul heacuteliummaacute Koumlzben nagy mennyiseacutegű

energia szabadul foumll Amikor azt mondjaacutek hogy a Nap bdquoizzoacute gaacutezgoumlmbrdquo annak joacuteszereacutevel

csak a fele igaz a gaacutezgoumlmb Az bdquoizzoacuterdquo tuacutelsaacutegosan enyhe kifejezeacutes (Hasonloacute lenne ez ahhoz

amikor raacuteleacutep valakinek a laacutebaacutera egy elefaacutent eacutes csak ennyit mondana bdquoolyan volt mint egy

szuacutenyogcsiacutepeacutesrdquo) Az energia-felszabadulaacutes meacuterteacuteke sokkal inkaacutebb volna hasonliacutethatoacute egy

hidrogeacutenbomba foumllrobbanaacutesaacutehoz baacuter ez a hasonlat sem joacute (a fuacutezioacutes reaktor jobb lenne)

A csillagokban zajloacute hidrogeacuten-heacutelium fuacutezioacute soraacuten hidrogeacuten atommagok (protonok) ndash

mikoumlzben egy reacuteszuumlk elektronnal bdquooumlsszepreacuteselődverdquo neutronnaacute vaacutelik ndash heacutelium atommagokkaacute

egyesuumllnek A bonyolult folyamat elejeacuten kiindulaacuteskeacutent neacutegy protonnal eacutes keacutet elektronnal

szaacutemolhatunk a veacutegeacuten pedig a keacutesz heacutelium atommaggal Ha azonban oumlsszeadjuk a

kiindulaacuteskor a reacuteszecskeacutek toumlmegeacutet eacutes oumlsszehasonliacutetjuk a heacutelium atommag toumlmegeacutevel uacutegy

tűnik mintha nem lenne eacuterveacutenyes a toumlmegmegmaradaacutes toumlrveacutenye ugyanis a bdquokeacutesztermeacutekrdquo

toumlmege kisebb mint kuumlloumln-kuumlloumln az bdquoalkatreacuteszekeacuterdquo Ez a jelenseacuteg gyakran előfordul az

atomfizikaacuteban Uacutegy is nevezteacutek el hogy toumlmeghiaacuteny idegen szoacuteval toumlmegdefektus Hova lett

koumlzben a hiaacutenyzoacute toumlmeg Mi az ami meacuteg jelen van a folyamatban de eddig nem vettuumlk

figyelembe Nos nem szaacutemoltuk bele a toumlmegekbe peacuteldaacuteul a keletkezotilde elektromaacutegneses

sugaacuterzaacutesokat

Tehaacutet otildek a felelotildesek a toumlmegdefektuseacutert Otildek bdquoloptaacutekrdquo el a hiaacutenyzoacute toumlmeget Pontosabban

abboacutel az bdquoanyagmennyiseacutegbotildelrdquo keletkeztek aminek a toumlmegeacutet hiaacutenyoljuk Iacutegy az otilde toumlmeguumlk

kell hogy kiadja a bdquoleltaacuterhiaacutenytrdquo Csak az a gond hogy az elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesoknak a

toumlmegeacutet nem lehet uacutegy eacutertelmezni mint peacuteldaacuteul a kenyeacutereacutet vagy a protoneacutet Nem tudjuk uacutegy

megmeacuterni sem a tehetetlenseacutegeacutet sem a gravitaacuteloacute toumlmegeacutet ahogyan azt maacutes esetekben az

egyeacuteb reacuteszecskeacutek taacutergyak eseteacuteben megszoktuk Az elektromaacutegneses sugaacuterzaacuteskvantumoknak

az energiaacutejaacutet tudjuk joacutel meacuterni

Szerencseacutere a relativitaacuteselmeacutelet kitaacutegiacutetotta ismereteinket a csillagok energiatermeleacuteseacuteről is

kapcsolatot teremt a nyugalmi toumlmeggel rendelkező reacuteszecskeacutek toumlmege eacutes az elektromaacutegneses

sugaacuterzaacuteskvantumok energiaacuteja koumlzoumltt

Janus-arcuacute anyag Jeloumllje m a hiaacutenyzoacute toumlmeget (a folyamat elejeacuten ill a veacutegeacuten meacuterhetotilde toumlmegek kuumlloumlnbseacutegeacutet)

Ekkor a koumlzben keletkezotilde sugaacuterzaacuteskvantum E energiaacuteja E = mcsup2 (a szokaacutesos jeloumlleacutessel c a

vaacutekuumban meacutert feacutenysebesseacuteg) Ennek segiacutetseacutegeacutevel mindig kiszaacutemiacutethatjuk hogy egy adott

toumlmegkuumlloumlnbseacutegnek mekkora energia felel meg ill adott energiaacutehoz mekkora toumlmegdefektus

tartozik

A toumlmeg eacutes az energia tehaacutet szorosan oumlsszetartoznak ezeacutert az energiaacutet leacutenyegeacuteben uacutegy

kezelhetjuumlk mintha toumlmeg lenne

Meacuterjuumlk meg az atommagfuacutezioacute soraacuten felszabaduloacute energiaacutet (ami elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes

formaacutejaacuteban keletkezik) s ezt szaacutemoljuk aacutet toumlmegre Maacuteris megkapjuk a hiaacutenyzoacute toumlmeget

amit koraacutebban kerestuumlnk Meacutegis igaz az anyagmegmaradaacutes toumlrveacutenye aacutem aacuteltalaacutenosabb

eacutertelmezeacutesben

A toumlmeget eacutes az energiaacutet leacutenyegeacuteben egy kalap alaacute vehetjuumlk Mintha csak megegyezneacutenek

Szokaacutes is ezt uacutegy nevezni hogy a toumlmeg eacutes az energia ekvivalenciaacuteja (azonossaacutega) Persze

teljes azonossaacutegroacutel szoacute sincs A toumlmeg az toumlmeg az energia pedig energia Viszont nagyon is

van koumlzuumlk egymaacuteshoz Uacutegy neacutez ki mintha a leacutenyeget tekintve ugyanarroacutel a jelenseacutegről lenne

szoacute Csakhogy egy bdquoJanus-arcuacuterdquo jelenseacutegről bizonyos esetekben az egyik bdquoarcaacutetrdquo laacutetjuk

(toumlmeg) maacutes esetekben pedig a maacutesik bdquoarcaacutetrdquo (energia) amikor bizonyos reacuteszecskeacuteknek ndash pl

elektron proton neutron ndash a toumlmegeacutet tudjuk koumlnnyen megmeacuterni maacutes reacuteszecskeacuteknek ndash ilyenek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

27

az elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesok energia-csomagocskaacutei ndash pedig az energiaacutejaacutet (Olyan ez mint

amikor elsuhan mellettuumlnk egy autoacute amelyet eloumll keacutekre haacutetul pedig pirosra festettek Aki

szemből figyeli keacuteknek laacutetja aki haacutetulroacutel az pedig pirosnak Pedig ugyanarroacutel az autoacuteroacutel van

szoacute)

Mi toumlrteacutenik egy csillagon Minthogy a csillag a feluumlleteacuten toumlbb ezer fokos a hotildemeacuterseacuteklet meacuteg ott is igen gyorsan

mozognak az egyes reacuteszecskeacutek nemcsak a belsejeacuteben (Nagy a mozgaacutesi energiaacutejuk)

Szuumlntelenuumll egymaacutesnak rohannak irtoacutezatosan nagy sebesseacuteggel Nem is biacuterjaacutek ezt elviselni

roncsoloacutedaacutes neacutelkuumll Az atomok a heves uumltkoumlzeacutesek hataacutesaacutera minduntalan szeacutetesnek darabjaikra

Majd ndash kedvezotildebb viszonyok koumlzepette ndash megfelelő reacuteszecskeacutekkel uacutejra oumlsszetalaacutelkozvaacuten

roumlvid idotildere (az uacutejabb erős uumltkoumlzeacutesekig) ismeacutet oumlsszeaacutellhatnak az eredeti atomok Azok persze

ugyaniacutegy szeacutetesnek majd visszaalakulnak eacutes iacutegy tovaacutebb Amennyi szeacutetesik annyi vissza is

alakul Iacutegy mindig vannak a Napon atomok atommagok ionok meg elektronok is (Amikor

az elektromosan toumlltoumltt reacuteszecskeacutek atomokkaacute alakulnak vissza abban az is szerepet jaacutetszik

hogy a kuumlloumlnboumlzotilde elektromos toumllteacutesű reacuteszecskeacutek vonzzaacutek egymaacutest)

Az atomokroacutel leszakadt elektronoknak eacutes a visszamaradt atommagoknak ill ionoknak

oumlsszesen nagyobb az energiaacuteja szeacutetesett (ionizaacutelt) aacutellapotban mint amikor atomokkaacute

kapcsoloacutednak oumlssze A csillagoknak - iacutegy a Napnak a feluumlleteacuten is - ebből a kuumlloumlnbseacutegből ill

az uumltkoumlzeacutesek energiaacutejaacuteboacutel szaacutermazik a feacuteny (A napfoltokban persze ahol a maacutegneses mező

gubancoloacutedaacutesa miatt lelassultak a reacuteszecskeacutek vagyis alacsonyabb lett a hőmeacuterseacuteklet a

reacuteszecskeacutek szeacutetroncsoloacutedaacutesa eacutes visszaalakulaacutesa is kisebb meacuterteacutekű Ott kevesebb feacuteny

keletkezik emiatt soumlteacutetebbek ezek a teruumlletek )

Csillagok eacuteletuacutetja A Naphoz hasonloacute csillagokban rendszerint toumlbb mint tiacutez milliaacuterd eacuteven aacutet zajlik a hidrogeacuten-

heacutelium fuacutezioacute Addig a csillag egyensuacutelyban van a kifeleacute nyomuloacute energia ugyan szeacutejjelebb

fesziacuteteneacute csakhogy a gravitaacutecioacute oumlsszetartja Keacutesotildebb amikor a csillag megoumlregszik eacutes

kimeruumllőfeacutelben lesz a hidrogeacuten keacuteszlete maacutes (hasonloacute) atommagfuacutezioacutes folyamatok indulnak

meg a belsejeacuteben Amikor viszont lelassul a hidrogeacutennek a heacuteliummaacute alakulaacutesa eacutes ezaacuteltal az

energia kifeleacute aacuteramlaacutesa is ndash ami szeacutetfuacutejni igyekszik a csillagot ndash a gravitaacutecioacute oumlsszeacutebb tudja

huacutezni sűrűbb lesz Ezeacutert a belsejeacuteben megnoumlvekszik a nyomaacutes eacutes a hőmeacuterseacuteklet Iacutegy vaacutelik

lehetőveacute uacutejabb magfuacutezioacute beindulaacutesa A heacuteliumnak a tovaacutebb alakulaacutesa hirtelen termel sok

energiaacutet s ahogyan az kifeleacute zuacutedul a csillagboacutel a gravitaacutecioacute elleneacuteben foumllfuacutejja azt voumlroumls

oacuteriaacutessaacute Az aacutetmeacuterője az eredetinek akaacuter toumlbb mint szaacutezszorosaacutera is megnoumlvekedhet A Nap

ekkor majd olyan nagy lesz hogy a Foumlldig is kitaacutegulhat (hacsak a Foumlld nem keruumll taacutevolabb)

A szaacutezszoros meacuteretnoumlvekedeacutes millioacuteszoros teacuterfogatnoumlvekedeacutest jelent azaz a mostani

aacutetlagsűrűseacutege a milliomod reacuteszeacutere csoumlkken Raacuteadaacutesul a Nap kuumllső reacutesze most is rendkiacutevuumll

ritka haacutet meacuteg ha iacutegy lecsoumlkken az aacutetlagsűrűseacutege Mindenesetre (ha lesz meacuteg akkor emberiseacuteg

a Foumlldoumln) ezt az idotildeszakot nem eacuterdemes megvaacuterni Toumlbb okunk is lehet raacute

Az első igen haacutenyattatott sors vaacuter az ilyen oumlreg csillagokra Egyszerre toumlbbfeacutele

elemaacutetalakulaacutesi folyamat is zajlik bennuumlk kuumlloumlnboumlző goumlmbheacutejakban Mikoumlzben azok

beindulnak illetve leaacutellnak (lelassulnak) kuumlloumlnboumlző meacuterteacutekben bdquofuacutejjaacutek foumllrdquo az eacutegitestet amit

ugyanakkor oumlsszeacutebb raacutent a gravitaacutecioacute hacsak teheti Bekoumlvetkezik olyan időszak is amikor a

csillag pulzaacutelni kezd uumltemesen ismeacutetlődve kitaacutegul oumlsszehuacutezoacutedik majd ismeacutet kitaacutegul s

oumlsszehuacutezoacutedik eacutes iacutegy tovaacutebb Rendszerint bekoumlvetkezik ekoumlzben a rezonancia katasztroacutefa

leszakad roacutela a kuumllső leacutegkoumlre azaz gaacutezburkot dob le magaacuteroacutel Ez az uacuten noacuteva robbanaacutes Ez a

balszerencse toumlbbszoumlr is megeshet ugyanazzal a csillaggal joacute neacutehaacuteny ilyen bdquovisszateacuterőrdquo noacutevaacutet

ismeruumlnk Tehaacutet oumlreg koraacuteban a Nap is haacutenykoloacutedik majd anyagfelhőkkel dobaacuteloacutezik

Oumlnmagaacuteban maacuter ez is eleacuteg ok volna arra hogy hűtlenek legyuumlnk hozzaacute eacutes itt hagyjuk Annaacutel

is inkaacutebb mert nem sokkal ezutaacuten teljesen megoumlregszik eacutes meghal

Maacutesik ok Minden csillag keacutepes bdquolegyaacutertanirdquo eacutelete soraacuten a perioacutedusos rendszer elemeit

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

28

egeacuteszen a vasig Tovaacutebb azeacutert nem mert annak az atommagjaacuteban maacuter 56 nukleon van s ha

enneacutel toumlbb protont vagy neutront proacutebaacutelnaacutenk meacuteg bdquobelegyoumlmoumlszoumllnirdquo ahhoz maacuter nekuumlnk

kellene energiaacutet befektetni Koumlzoumlnseacuteges csillagok erre nem keacutepesek Iacutegy tehaacutet leaacutell bennuumlk az

energiatermeleacutes a gravitaacutecioacute előbb oumlsszehuacutezza őket feheacuter toumlrpe csillagocskaacutevaacute majd teljesen

kihunynak s kihűlnek ndash iacutegy hal meg majd a Nap is Nem robban foumll noha oumlreg koraacuteban nova

robbanaacutesok bdquokeseriacutetik az eacuteleteacutetrdquo

A Napnaacutel leacutenyegesen nagyobb toumlmegű csillagok viszont eacuteletuumlk veacutegeacuten foumllrobbannak eacutes ez az

uacuten szupernoacuteva robbanaacutes keacutepes raacute hogy a vasnaacutel bonyolultabb elemeket (pl az aranyat)

legyaacutertsa Amikor nagyreacuteszt leaacutell a csillag energiatermeleacutese a hatalmas gravitaacutecioacute szinte

oumlsszeroppantja az eacutegitestet ami ezaacuteltal igen roumlvid idő alatt gigantikus meacuterteacutekben

oumlsszesűrűsoumldik Ennek koumlvetkezteacuteben az oumlnmagaacuteba roskadoacute agonizaacuteloacute csillag belsejeacuteben

hirtelen szabadul foumll meglehetősen sok energia ami egyreacuteszt lerobbantja a kuumllső reacuteszeket

maacutesreacuteszt oumlsszerobbantja a csillagbelsőt

A csillag helyeacuten visszamarad egy mindoumlssze 10-20 kilomeacuteteres neutroncsillagocska aacutem az

olyan sűrű hogy anyagaacuteboacutel egyetlen kockacukornyi is suacutelyosabb volna a Foumlldoumln mint

peacuteldaacuteul a Magas Taacutetra Ott ugyanis az elektronok bele preacuteselődnek az atommagokba s azok

protonjaival elektromosan semleges neutronokkaacute vaacutelnak Iacutegy szorosan egymaacutes melleacute

simulhatnak az atommagok elektromos tasziacutetaacutes ezt nem gaacutetolja az erős koumllcsoumlnhataacutes pedig

segiacuteti hogy egymaacuteshoz koumltődhessenek

A robbanaacuteskor levaacutelt anyag viszont főkeacutent plazma aacutellapotban van vagyis igen sok

elektromosan toumlltoumltt reacuteszecskeacutet tartalmaz eacutes iacutegy azok a gyorsan forgoacute csillag koumlruumlli maacutegneses

mezőben raacutedioacutesugaacuterzaacutest keltenek A szupernoacuteva robbanaacuteskor foumllszabaduloacute energia egy reacutesze

is elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesok formaacutejaacuteban joumln ki az eacutegitest belsejeacuteből A csillag eredeti

feacutenyesseacutege ilyenkor (nem veacuteletlenuumll) a toumlbb szaacutezmillioacuteszorosaacutera noumlvekszik Megjegyezzuumlk

hogy egy-keacutet milliaacuterd eacutev muacutelva a koumlrnyeacutekuumlnkoumln szupernoacuteva robbanaacutesok tűzijaacuteteacutekszerű

gyakorisaacutegaacuteval kell szaacutemolnunk Ha az ekkor keletkező nagy energiaacutejuacute s iacutegy a

szervezetuumlnkre kaacuteros sugaacuterzaacutesok a Foumlldre oumlzoumlnlenek itt az akkora sugaacuterdoacutezist jelent ami maacuter

nemcsak genetikai mutaacutecioacutekat okozhat hanem veacutegzetes trageacutediaacutekhoz is vezetne ndash ha

megvaacuternaacutenk szuumllőbolygoacutenkon ezt az időszakot El kell tehaacutet koumlltoumlzni inneacutet joacute messzire

meacuteghozzaacute koumlruumllbeluumll egy milliaacuterd eacuteven beluumll

A Keacutek Bolygoacute eacutes uacutetitaacutersa - csillagaacuteszati alapok mindenkinek

Cikkuumlnkben neacutehaacuteny csillagaacuteszati alapfogalmat eleveniacutetuumlnk fel kuumlloumlnoumls tekintettel a Foumlld eacutes

Hold kapcsolataacutera Egyuacutettal a fogyatkozaacutesok eacutegimechanikaacutejaacuteba is betekinteacutest nyerhetuumlnk

A Hold taacutevolsaacutega 30 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 128 sec alatt

A Nap meacuterete 100 Foumlld-aacutetmeacuterő (Bőven belefeacuterne a Holdnak a paacutelyaacuteja)

Nap-Foumlld taacutevolsaacuteg 1 CsE = 100 Nap-aacutetmeacuterő = 10000 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 83 min

alatt (Ha lekicsinyiacutetve a planetaacuterium kupolaacuteja volna a Nap akkor a Foumlld egy alma a

Hold meg - tőle kb 25 m-re - egy cseresznye lenne a vaacuteroskoumlzpontban majdnem 1 km-re a

planitoacutel)

Nap-Pluacutetoacute aacutetlagos taacutevolsaacuteg 40 CsE Megteszi a feacuteny 55 h alatt (Ha a plani kupolaacuteja volna

a Nap akkor a Pluacutetoacute meacuteg a Hold cseresznyeacutejeacutetől is kisebb lenne de toumlbb mint 30 km-

re)

Szomszeacuted csillag (alfa Centauri) taacutevolsaacutega toumlbb mint 4 feacutenyeacutev megteszi a feacuteny toumlbb

mint 4 eacutev alatt (3 csillag 2 Nap-szerű eacutes 1 voumlroumls toumlrpe Ha a Nap maacutekszemnyi akkor az

alfa Centauri tőle 40 km-re 2 maacutekszem eacutes 1 porszem lenne)

A Tejuacutetrendszer meacuterete toumlbb mint 100000 feacutenyeacutev befutnaacute a feacuteny toumlbb mint 100000 eacutev

alatt

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

29

Ma ismert legtaacutevolabbi galaxis taacutevolsaacutega toumlbb mint 10 milliaacuterd feacutenyeacutev megteszi a

feacutenyraacutedioacutesugaacuterzaacutes toumlbb mint 10 milliaacuterd eacutev alatt

1 CsE (1 CSILLAGAacuteSZATI EGYSEacuteG) 1496 millioacute km a Foumlld-paacutelya feacutel nagytengelye A

Foumlld olyan enyhe ellipszis paacutelyaacuten kering a Nap koumlruumll amely majdnem toumlkeacuteletes koumlr (Teacutelen

5 millioacute km-rel koumlzelebb vagyunk a Naphoz mint nyaacuteron aacutem ez a kuumlloumlnbseacuteg elenyeacutesző a

Foumlld-paacutelya majdnem 300 millioacute km aacutetmeacuterőjeacutehez keacutepest)

1 feacutenyeacutev taacutevolsaacuteg amit a feacuteny (2997925 kmsec sebesseacuteggel) 1 eacutev (= 315569259747 sec)

alatt megtesz (Mintegy 95 billioacute kerekiacutetve 10000000000000 km)

A Hold nagysaacutega kb 14-e a toumlmege majdnem 180 reacutesze a Foumlldeacutenek ezeacutert nem biacutert leacutegkoumlrt

megtartani A Holdon a suacutelyunk 16-a lenne az itteninek Nappal foumllmelegedhet 130 oC-ra

eacutejszaka le tud hűlni -100 oC alaacute ugyanis 2 heacutetig van rajta nappal s 2 heacutetig eacutejszaka A

csillagokhoz keacutepest a forgaacutesideje ugyanannyi mint a Foumlld koumlruumlli keringeacutesi ideje azaz koumltoumltt

keringeacutest veacutegez mindig ugyanazt a feleacutet fordiacutetja a Foumlld feleacute iacutegy a Hold felsziacuteneacuteről (a tőluumlnk

laacutethatoacute oldalaacuteroacutel egy adott helyről) a Foumlld mindig ugyanabban az iraacutenyban laacutetszik a laacutetoacutehataacuter

(horizont) foumlloumltt

Holdfaacutezisok (feacutelhold telihold stb)

A Nap a Holdnak (is) mindig csak az egyik feleacutet vilaacutegiacutetja meg Ezt mi mindig maacutes iraacutenyboacutel

neacutezzuumlk teliholdkor a napsuumltoumltte oldalaacutet teljesen laacutetjuk de első negyed eacute s utolsoacute negyed

idejeacuten oldalroacutel vilaacutegiacutetja meg a Nap uacutejholdkor pedig az aacuternyeacutekos oldalt nem laacutetjuk

Fogyatkozaacutesok A Foumlld eacutes a Hold paacutelyasiacutekja 5o-os szoumlget zaacuternak be egymaacutessal ezeacutert nem minden uacutejholdkor

eacutes teliholdkor keruumll a Nap meg ez a keacutet eacutegitest pontosan egy egyenesbe Csak amikor a keacutet siacutek

metszeacutesvonalaacuteban van a Nap - leacutenyegeacuteben feacuteleacutevente - koumlvetkezhet be hogy uacutejholdkor a Hold

aacuternyeacuteka raacutevetiacutetődik a Foumlld felsziacuteneacutenek egy kis reacuteszeacutere (ahonneacutet napfogyatkozaacutest laacutetni) vagy

teliholdkor a Hold belemaacuteszik a Foumlld aacuternyeacutekaacuteba (holdfogyatkozaacutes - mindenuumlnnen

megfigyelhető a Foumlldről ahonneacutet a Hold laacutetszik)

Aacuterapaacutely

A Holddal ellenteacutetes oldalon is van dagaacutely (sőt meacuteg a szaacuterazfoumlld is naponta keacutetszer

megemelkedik eacutes visszasuumlllyed 3 dm-nyit) A Foumlld-Hold rendszer koumlzoumls toumlmegkoumlzeacuteppontja

23 Foumlld-sugaacuternyira van a bolygoacute koumlzepeacutetől ami koumlruumll a Foumlld is ringlispilezik

A Foumlld forgaacutesa

Az Eacuteszaki Sarkon fuumlggőleges tengely koumlruumll viacutezszintesen forgunk balra az eacutegitestek

lemaradnak jobbra mint a buszboacutel neacutezve a faacutek az uacutet szeacuteleacuten (A taacutevolabbiak lassabban

maradnak le sőt joumln veluumlnk a Hold olyan messze van hogy eacuteszre sem vesszuumlk a

lemaradaacutesaacutet) Az Egyenliacutető siacutekja itt viacutezszintes Csak 1 csillag kelnyugszik a Nap a toumlbbiek

vagy mindig a horizont foumlloumltt maradnak vagy mindig alatta

Az Egyenliacutetőn viacutezszintes eacuteszak-deacuteli iraacutenyuacute tengely koumlruumll forog a Foumlld nyugatroacutel keletre s

ahogy haacutetrafeleacute lemarad a koumlrnyező vilaacuteg keleten fuumlggőlegesen kel foumll minden s nyugaton

fuumlggőlegesen nyugszik le Az Egyenliacutető siacutekja fuumlggőleges Minden csillag kelnyugszik

Hazaacutenk az Eacuteszaki Sark eacutes az Egyenliacutető koumlzoumltt nagyjaacuteboacutel a feleacuteneacutel helyezkedik el a Foumlldoumln

tehaacutet tőluumlnk neacutezve a Foumlld forgaacutestengelye eacutes az Egyenliacutető siacutekja is ferdeacuten aacutell s iacutegy ferdeacuten

kelnek foumll eacutes ferdeacuten nyugszanak le az eacutegitestek A forgaacutestengely iraacutenyaacutenak a horizont foumlloumltti

magassaacutega (minden eacuteszaki foumlldrajzi szeacutelesseacutegen) egyenlő az adott phi foumlldrajzi szeacutelesseacuteggel

A Sarkcsillag koumlruumlli phi szoumlgoumln beluumll leacutevő - uacuten cirkumpolaacuteris - csillagok (pl Nagygoumlncoumll

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

30

Kisgoumlncoumll Cassiopeia csillagai) soha nem mennek a horizont alaacute ezeacutert minden deruumllt eacutejjel

megfigyelhetőek (csak mindig maacutes feleacute)

A Foumlld keringeacutese A Nap iraacutenyaacuteban - a nappali eacutegen - nem laacutetszanak szabad szemmel maacutes csillagok - mindig

ellenteacutetes iraacutenyban - az eacutejszakai eacutegbolton - s ez az iraacuteny egy eacutev alatt koumlrbemaacuteszik az eacutegen

(a Foumlld paacutelyasiacutekjaacuteban az ekliptikaacuten)

Ahogyan a forgaacutes miatt (minthogy utazunk a Foumllddel kelet feleacute s minden lemarad haacutetra) 1

nap alatt koumlrbefordulni laacutetszik az eacutegbolt ugyaniacutegy a keringeacutes miatt is (minthogy utazunk a

Foumllddel a Nap koumlruumll - ugyanabba az iraacutenyba amerre forgunk - eacutes emmiatt is haacutetrafeleacute azaz)

nyugat feleacute szinteacuten lemaradni laacutetszanak a csillagok persze lassabban 1 eacutev alatt fordul koumlrbe

a csillagos eacuteg (Ha minden este ugyanakkor figyeljuumlk tapasztalhatjuk ezt a lassuacute lemaradaacutest

vagyis a Foumlld keringeacuteseacutet)

Ezeacutert kuumlloumlnboumlző eacutevszakokban maacutes-maacutes jellegzetes csillagkeacutepek figyelhetőek meg

Tengelyferdeseacuteg a forgaacutestengely mostanaacuteban majdnem a Sarkcsillag feleacute mutat nem

merőleges az ekliptikaacutera (665 o) ezeacutert azzal a Foumlld egyenliacutetőjeacutenek a siacutekja (Eacutegi Egyenliacutető) is

szoumlget (235 o) zaacuter be (Az iraacuteny 26000 eacutevenkeacutent - buacutegoacutecsigaszerűen kuacutep alkotoacutejakeacutent -

koumlroumlz az eacutegen precesszioacute)

A Foumlld megtartja a tengelyferdeseacutegeacutet egy kerigeacutes soraacuten Koumlzben a forgaacutestengely - eacutes (mivel a

csillagok irtoacutezatosan messze vannak ezeacutert) a Sarkcsillag iraacutenya is - oumlnmagaacuteval paacuterhuzamosan

toloacutedik el

Amikor az eacuteszaki feacutelteke fordul jobban a Nap feleacute vagyis hazaacutenk a Nap feleacute hajol tőluumlnk a

Nap magasan laacutetszik deacutelben joacutel tud melegiacuteteni - nyaacuter van

Amikor - feacutel eacutevvel keacutesőbb midőn a Foumlld a Nap tuacuteloldalaacuten van - a deacuteli feacutelteke fordul jobban a

Nap feleacute vagyis hazaacutenk elhajol a Naptoacutel tőluumlnk a Nap alacsonyan laacutetszik deacutelben nem tud

joacutel melegiacuteteni - teacutel van Argentiacutenaacuteban viszont nyaacuter (Az eacuteszaki eacutes a deacuteli feacuteltekeacuten pont fordiacutetva

vaacuteltakoznak az eacutevszakok)

Az Eacuteszaki Sarkon a tavaszi napeacutejegyenlőseacuteg idejeacuten az Eacutegi Egyenliacutetőn (a tavaszpont

iraacutenyaacuteban) leacutevő Nap lassan foumllkel mikoumlzben - a forgaacutes miatt - joacutecskaacuten lemarad jobbra

Naponta koumlrbejaacuter a horizont menteacuten Egyidejűleg - a keringeacutes folytaacuten - arreacutebb maacuteszik az

ekliptikaacuten eacutes iacutegy a nyaacuteri napforduloacuteig egyre magasabbra spiraacutelozik Az őszi napeacutejegyenlőseacuteg

idejeacutere visszakeruumll az Eacutegi Egyenliacutetőre (őszpont) s megint a horizonton megy koumlrbe mialatt

lenyugszik Megkezdődik a feacuteleacuteves eacutejszaka Aacutem addig is hiaacuteba suumlt a Nap feacutel eacuteven aacutet

egyfolytaacuteban mindig alacsonyan van (max 235 o) - nem tud joacutel melegiacuteteni

Ezzel szemben az Egyenliacutetőn deacutelben mindig (ha naacutelunk teacutel van ott akkor is) magasroacutel tűz a

Nap

Hazaacutenkboacutel a teacuteli napforduloacute idejeacuten meacuteg deacutelben is olyan alacsonyan van a Nap mint ahogyan

az Eacuteszaki Sarkon is szokott lenni a nyaacuteri napforduloacute idejeacuten pedig olyan magasan mint

ahogyan az Egyenliacutetőn is szokott lenni Ekkor a keletinyugati iraacutenytoacutel joacuteval deacutelebbre ill

eacuteszakabbra kelnyugszik (s ezeacutert a nappalok kb keacutetszerte roumlvidebbek ill hosszabbak mint az

eacutejszakaacutek) csak a napeacutejegyenlőseacutegek idejeacuten teszi azt pontosan keletennyugaton (amikor 12-12

oacuteraacutet tartoacutezkodik a laacutetoacutehataacuter foumlloumltt-alatt)

Toumlkeacuteletes naptaacuter nem keacutesziacutethető iacutegy e jelenseacutegek daacutetumai sem esnek mindig ugyanarra a

napra

Uumlstoumlkoumlsoumlk szuumlleteacutese A gyorsan mozgoacute gaacutezreacuteszecskeacutek megszoumlknek a bolygoacutekroacutel eacutes a holdakroacutel Az őscsillag

koumlzeleacuteben ebbe besegiacutet a roacutela leaacuteramloacute uacuten napszeacutel is ami főkeacutent plazma reacuteszecskeacutekből aacutell

(protonok elektronok heacutelium atommagok) A kialakuloacute naprendszer koumlzponti tartomaacutenyaacuteboacutel

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

31

a napszeacutel gaacutez eacutes por anyagot keacutepes kisoumlpoumlrni a taacutevolabbi videacutekekre ahol az oumlssze tud fagyni

uumlstoumlkoumlsmagokkaacute

Az uumlstoumlkoumlsmagoknak az egymaacutesra gyakorolt gravitaacutecioacutes zavaroacute hataacutesa meg a koumlrnyező

csillagokeacute a keacutesőbbiekben azt eredmeacutenyezheti hogy időnkeacutent egy-egy mag bezuhan akaacuter a

koumlzponti csillag koumlzvetlen koumlzeleacutebe is Ilyenkor koacutemaacuteja eacutes csoacutevaacuteja is lesz neki de az

leginkaacutebb csak a szemet gyoumlnyoumlrkoumldtető laacutetszat a leacutenyeg mindig az uumlstoumlkoumlsmag ami olyan

mint egy piszkos hoacutegolyoacute jeacutegbe aacutegyazva kő- feacutemdarabkaacutek azaz meteorok

Egy uumlstoumlkoumlsnek a feje időnkeacutent nagyobb mint a Foumlld akaacuter szaacutezezer kilomeacuteteres is lehet A

Napboacutel joumlvő anyagreacuteszecskeacutek erről soumlprik le az esetenkeacutent toumlbb tiacutezmillioacute kilomeacuteter hosszuacute

csoacutevaacutet A szilaacuterd uumlstoumlkoumlsmag pedig amelyből a napsugaacuterzaacutes hataacutesaacutera a gaacutez előtoumlr mindoumlssze

tiacutezegyneacutehaacuteny legfeljebb neacutehaacuteny tiacutez kilomeacuteter nagysaacuteguacute lehet Ebből is laacutethatoacute hogy a koacutema

de főleg a csoacuteva anyagaacutenak nagy reacutesze - amely e meglehetősen kicsi uumlstoumlkoumlsmagboacutel

szaacutermazik - rendkiacutevuumll ritka gaacutez Persze gaacutezfejlődeacutes csak a Nap koumlzeleacuteben lehet ezeacutert nincs

az uumlstoumlkoumlsnek se csoacutevaacuteja se koacutemaacuteja amikor messze van a Naptoacutel (mindoumlssze a csupasz -

mondhatnaacutenk meztelen jeges fagyott - uumlstoumlkoumlsmag)

Minthogy az uumlstoumlkoumlsoumlk a Naprendszer ősi anyagaacutet tartalmazzaacutek leacutenyegeacuteben hasonloacute

gaacutezokboacutel aacutelltak oumlssze mint amilyeneket a csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhők is tartalmaznak

(Hiszen ugyanilyen gaacutezokboacutel sűrűsoumldoumltt oumlssze az eacuteppen kialakuloacute Ősnap mintegy hat milliaacuterd

eacutevvel ezelőtt valamint a koumlruumlloumltte ugyanezen anyagboacutel megszuumllető bolygoacutek is) Ezekben a

kozmikus anyagfelhőkben szerves molekulaacutek is leacutetrejoumlttek A bolygoacutekeletkezeacutes folyamataacuteban

foumllforroacutesodott anyagban azonban szeacutetroncsoloacutedhatnak ezek a bonyolult eacutes eacuterzeacutekeny kis

keacutepződmeacutenyek Csakhogy az uumlstoumlkoumlsoumlk mint affeacutele szerves-anyag konzervek keacutepesek raacute

hogy megőrizzeacutek jobb időkre ezeket a molekulaacutekat s szaacutezmillioacute eacutevekkel keacutesőbb amikor

becsapoacutednak valamely bolygoacute felsziacuteneacutere visszainjekcioacutezzaacutek azokat Iacutegy - szerencseacutes

koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt - ha az uumltkoumlzeacutest tuacuteleacutelő szerves molekulaacutek tovaacutebb bonyoloacutedhatnak

megindulhat az eacuteletteacute szerveződeacutes is

Eacutelet lehetőseacutege a Foumlldoumln kiacutevuumll Az előzőekből kitűnik hogy a kozmoszban maacutesutt is ugyanolyan anyagboacutel joumlttek leacutetre

csillagok - eacutes egyesek koumlruumll meacuteg bolygoacutek is - mint amiből a Naprendszer kialakult Tovaacutebbaacute

az is fontos teacuteny hogy a bioloacutegiai evoluacutecioacutet megelőző keacutemiai bonyoloacutedaacutes is megkezdődik az

ilyen gaacutez- eacutes porfelhőkben Ha maacutesutt is keacutepesek voltak uumlstoumlkoumlsoumlk visszainjekcioacutezni a

bolygoacutekra az ott (a bolygoacute kialakulaacutesakor) toumlnkrement szerves molekulaacutekat megfelelő

koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt maacutes naprendszerekben is kifejlődhetett az eacutelet

Messze maacutes csillagok koumlruumll keringő bolygoacutekon akaacuter naacutelunk fejlettebb civilizaacutecioacutek is

lehetnek

Az viszont hogy jaacutertakjaacuternak-e itt foumlldoumlnkiacutevuumlliek ma meacuteg hit keacuterdeacutese

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

32

MERKUacuteR

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő 88 foumlldi nap

Tengely koumlruumlli forgaacutes 176 foumlldi nap

Gyakrabban van uacutejeacutev mint Napkelte

Felsziacuteneacutenek csak a 45-aacutet teacuterkeacutepezteacutek fel

Neheacutez megfigyelnuumlnk mert mindig a Nap koumlzeleacuteben jaacuter

A Merkuacuter feluumlleteacutenek minden neacutegyzetmeacutetereacutere hatszor annyi sugaacuterzaacutes eacuterkezik a Napboacutel mint

a Foumlld azonos nagysaacuteguacute teruumlleteacutere A bolygoacute nappali hőmeacuterseacuteklete eleacuteg magas aacutetlagban 600

K (kb 330 Celsius fok) mikoumlzben eleacuteri a 750 K (480 Celsius fok) koumlruumlli maximumot

Ugyanakkor eacutejszaka a hőmeacuterseacuteklet 90 K-re (kb -180 Celsius fok) suumlllyed

A Merkuacuternak nincs eacuteszrevehető sűrűseacutegű leacutegkoumlre Tekintettel arra ugyanis hogy a bolygoacute

napsuumltoumltte oldala igen forroacute fel kell teacuteteleznuumlnk hogy meacuteg a legnehezebb gaacutezok is eltaacutevoztak

onnan Raacuteadaacutesul az oumlsszes bolygoacute koumlzuumll a Merkuacuter felsziacuteneacutenek feacutenyvisszaverő keacutepesseacutege a

leggyengeacutebb leginkaacutebb a soumlteacutet holdtalajeacutehoz hasonloacute A Merkuacuter felsziacutene aacuteltal szoacutert napfeacuteny

sziacutenkeacutepi vizsgaacutelata is megerősiacuteti hogy a bolygoacutenak nincs kimutathatoacute leacutegkoumlre

Leacutegkoumlre ritka A Merkuacuternak nincs holdja

Első űrszonda Mariner-10

VEacuteNUSZ

Veacutenusz a roacutemai mitoloacutegiaacuteban a kertek istennője Aphroditeacuteval azonosiacutetottaacutek aki goumlroumlg

mitoloacutegiaacuteban a szeacutepseacuteg eacutes a szerelem istennője

Esthajnalcsillag

Minthogy a Veacutenusz a legfeacutenyesebb eacutegitestek koumlzeacute tartozik a szeacutepseacuteg istennőjeacuteről nevezteacutek el

A legfeacutenyesebb bolygoacutetestveacuteruumlnk csupaacuten a Nap eacutes a Hold laacutetszoacutelagos feacutenyesseacutege muacutelja feluumll

az oumlveacutet

A Veacutenusznak nincs holdja

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő

Tengely koumlruumlli forgaacutes 243 foumlldi nap

Leacutegkoumlr 95 szeacuten-dioxid

Uumlveghaacutezhataacutes

FOumlLD

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő 365 nap

Tengely koumlruumlli forgaacutes 24 oacutera

Koumlr paacutelya

Forgaacutestengelye 235deg

Tudjuk hogy bolygoacutenk 24 oacutera alatt veacutegez egy teljes koumlruumllfordulaacutest

A forgaacutes koumlvetkezteacuteben felleacutepő centrifugaacutelis erő hataacutesaacutera az eacutegitest belapult az egyenliacutetői

videacutekeken pedig kidudorodott

A Hold eacutes a Nap toumlmegvonzaacutesa (az előbbieacute nagyobb) apaacutelyt eacutes dagaacutelyt kelt amelyek az

oacuteceaacutenok eacutes tengerek viacutezfelsziacuteneacutenek suumlllyedeacuteseacuteben eacutes emelkedeacuteseacuteben vehetők eacuteszre A Hold

uacutegy vonszolja maga utaacuten a Foumlld dagaacutelyoumlveacutet bolygoacutenk felsziacuteneacuten hogy az eacutepp ennek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

2

Hogyan alakult ki hazaacutenk felsziacutene 2-3oacutera

Hazaacutenk felsziacutene a kuumllső eacutes belő erők hataacutesaacutera sok szaacutem millioacute eacutev alatt folytonos vaacuteltozaacutessal

alakult ki

Hazaacutenk medence jellegű orszaacuteg

- Oacuteidő kiterjedt hegyvonulatok emelkedtek melyek az oacuteidő veacutegeacutere lepusztultak

maradvaacutenyai lesuumlllyedtek az Alfoumlld meacutelyeacutere Velencei-hg Homokkő uraacuteneacuterc

- Koumlzeacutepidő ezt a lesuumlllyedt teruumlletet elaacuterasztotta a tenger A kristaacutelyos aljzatra tengeri

uumlledeacutek meacuteszkő eacutes dolomit rakoacutedott le A lerakoacutedott reacutetegek a kőzetlemezek

mozgaacutesaacuteval keruumlltek hozzaacutenk Hazaacutenk medencealjzataacutet 2 kuumlloumlnboumlző iraacutenyboacutel eacuterkezett

kőzetlemezdarab alkotja eacuteszakon a deacuteli deacutelen az eacuteszaki őstenger partvonala A

keacuteregmozgaacutesok hataacutesaacutera a tengeri uumlledeacutekek kiemelkedtek Iacutegy keruumllt felsziacutenre a

Mecsek a Dunaacutentuacuteli- khg a Buumlkk eacutes az Aggteleki-karszt meacuteszkőtoumlmegei Ebből a

korboacutel aacutesvaacutenykincsek szaacutermaznak kőszeacuten mangaacuteneacuterc bauxit

- Uacutejidő harmadidőszak a kőzetlemezek uumltkoumlzeacutese a kontinens peremeacuten felhalmozott

tengeri uumlledeacuteket meggyűrte eacutes magasra emelte Alpok Kaacuterpaacutetok Vulkanikus

teveacutekenyseacuteg indult meg kialakult a Visegraacutedi-hg Boumlrzsoumlny Cserhaacutet Maacutetra eacutes a

Zempleacuteni hg Fő eacutepiacutetőanyaguk andezit eacutes az andezit-tufa A vulkanizmus lezajlaacutesa

utaacuten a Dunaacutentuacutel eacutes az Alfoumlld teruumllete jelentősen megsuumlllyedt Beltenger boriacutetotta el az

orszaacutegot ami keacutesőbb toacutevaacute alakult Ennek az időszaknak a veacutegeacutere a folyoacutek

hordaleacutekukkal feltoumlltoumltteacutek a medenceacutet eacutes iacutegy a Koumlzeacutep-Duna medence szaacuterazra keruumllt A

dombsaacutegaink fő eacutepiacutetőanyagai az agyagos homokos folyami uumlledeacutek A korszak veacutegeacuten

uacutejabb vulkaacuteni teveacutekenyseacuteg indult meg a Tapolca-medenceacuteben bazaltlaacuteva oumlmloumltt a

teruumlletre Aacutesvaacutenykincsek andezit homokkő homok agyag barnakőszeacuten lignit

sziacutenesfeacutemek kőolaj eacutes a foumlldgaacutez

- Uacutejidő negyedidőszak kuumllső erők alakiacutetottaacutek a felsziacutent

o Keacuteregmozgaacutesok Hegyseacutegeink emelkedtek alfoumlldjeink suumlllyedtek a folyoacutek a

nagyobb szintkuumlloumlnbseacuteg miatt a munkaveacutegző keacutepesseacuteguumlk megnőtt eacutes

felszabdaltaacutek voumllgyekkel a hegyvideacuteket az Alfoumlldeket pedig tovaacutebb toumlltoumlgetteacutek

o Eacuteghajlatvaacuteltozaacutes jeacutegkorszak- a fagy miatt elaproacutezoacutedtak a kőzetek sok lett a

hordaleacutek a folyoacutek hordaleacutekkuacutepokat eacutepiacutetettek Nyiacuterseacuteg Duna-Tisza koumlze

o Szeacutel homokbuckaacutek loumlsztakaroacutek Nyiacuterseacuteg Kiskunsaacuteg Mezőfoumlld Dunaacutentuacuteli-

dombsaacuteg loumlsztakaroacuteja

Az aacutetalakiacutetoacute munkaacuteban reacuteszt vesz az ember is

Magyarorszaacuteg felsziacutene nagytaacutejai

Alfoumlld dombsaacuteg koumlzeacutephegyseacuteg

Nagytaacutejai Alfoumlld kisalfoumlld Alpokalja Dunaacutentuacuteli-dombsaacuteg a Mecsekkel Dunaacutentuacuteli-khg

Eacuteszaki-khg

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

3

4 Magyarorszaacuteg eacuteghajlata

Vaacutezlat

- Napsugaacuterzaacutes Napsuumlteacuteses oacuteraacutek szaacutema sok

- Hőmeacuterseacuteklet Teruumlletenkeacutent vaacuteltozik Aacuteltalaacuteban 10 degC Napi hőingaacutes oka a Nap napi

jaacuteraacutesa az eacuteves hőingaacutes a Nap eacutevi jaacuteraacutesaacuteval kapcsolatos

o Keacutesői fagyok deruumllt eacutes szeacutelcsendes eacutejszakaacuten nagyobb a felsziacuten hőkisugaacuterzaacutesa

o Juacuteniusi hőcsoumlkkeneacutes oacuteceaacuteni levegő beaacuteramlik

o Veacutenasszonyok nyara szeptember veacutege oktoacuteber eleje hőmeacuterseacutekletemelkedeacutes

figyelhető meg

Eacutevi koumlzepes hőingaacutes leghidegebb (januaacuter) eacutes a legmelegebb (juacutenius) hoacutenap

koumlzeacutephőmeacuterseacutekleteacutenek a kuumlloumlnbseacutege Az Alfoumlldoumln nagyobb nyugaton eacutes a

hegyseacutegekben kisebb a 20 degC-t mindenuumltt eleacuteri

- Szeacutel A levegő viacutezszintes iraacutenyuacute elmozdulaacutesa EacuteNY-i az uralkodoacute szeacuteliraacuteny A

nyugatias szelek csapadeacutekot szaacutelliacutetanak Szeacutel sebesseacutege a Dunaacutentuacutelon eacutes a Kisalfoumlldoumln

a legnagyobb

- Csapadeacutek Mennyiseacutege koumlzepes eloszlaacutesa egyenetlen Legszaacuterazabb az Alfoumlld

legcsapadeacutekosabb a hegyvideacutekek eacutes az orszaacuteg nyugati taacutejai Legtoumlbb csapadeacutek nyaacuteron

(Medaacuterd) legkevesebb teacutelen

- Eacuteghajlat Egy foumlldrajzi hely időjaacuteraacutesi rendszereacutet az adott teruumlletre jellemző bdquoaacutetlagosrdquo

időjaacuteraacutest eacuteghajlatnak nevezzuumlk A foumlldrajzi szeacutelesseacuteg az oacuteceaacutenhoz viszonyiacutetott fekveacutes

eacutes a domborzat hat meg Teacutel hideg a nyaacuter meleg

Ha a kontinensuumlnk belsejeacuteből eacuterkező szaacuterazfoumlldi levegő van tartoacutesan hazaacutenkban

akkor a nyaacuter forroacute a teacutel hideg a csapadeacutek keveacutes A Foumlldkoumlzi-tenger hataacutesaacutera

Magyarorszaacuteg eacuteghajlata vaacuteltozeacutekony

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

4

5-6 Magyarorszaacuteg viacutezrajza

Felsziacuten alatti vizek

- Talajviacutez első viacutezzaacuteroacute reacuteteg feletti viacutez Belviacutez felsziacutenen megjelenő talajviacutez

- Reacutetegviacutez keacutet viacutezzaacuteroacute reacuteteg koumlzoumltti viacutez

- Karsztviacutez Kőzetek repedeacuteseiben uumlregeiben felhalmozoacutedoacute viacutez Ez a legtisztaacutebb

- Forraacutesok hőforraacutes-heacuteviacutez aacutesvaacutenyviacutez gyoacutegyviacutez

Folyoacutevizek

A hegyseacutegekből az Alfoumlld feleacute tartanak Koumlzvetlenuumll vagy koumlzvetve a Dunaacuteba oumlmlenek A

Duna viacutezgyűjtő teruumlleteacutehez tartozik hazaacutenk

A Duna eacutepiacutető eacutes romboloacute munkaacutet is veacutegez A Kisalfoumlldre eacuterve hordaleacutekkuacutepot eacutepiacutet ndash Szigetkoumlz

Magyarorszaacutegi uacutetja Szigetkoumlz Visegraacutedi-szoros Szentendrei- Margit- Csepel-sziget

Viacutezjaacuteraacutesa tavaszi jeges aacuterviacutez eacutes a nyaacuteri zoumlldaacuter

Viacutezgyűjtő teruumllete Raacuteba Zala-Balaton-Sioacute Draacuteva

Tisza Alfoumllduumlnket kanyarogva lassan szeli aacutet Szeszeacutelyes folyoacute

Viacutezjaacuteraacutesa tavaszi eacutes nyaacuter aacuterviacutez

Jobb partjaacuten Bodrog Sajoacute Hernaacuted Zagyva

Bal partjaacuten Szamos Koumlroumls Maros

Aacutelloacutevizek

__________________________________________________________________________

Balaton

Hazaacutenk legnagyobb eacutes legszebb tava Lesuumlllyedt aacuterokban keletkezett Viacutezaacutellaacutesa

ingadozoacute Zala folyoacute taacuteplaacutelja a felesleges vizet a Sioacute csatorna vezeti a Dunaacuteba Sekeacutely

Nyaacuteron erősen felmelegszik A Balatonba oumlmlő viacutez tisztasaacutegaacuteroacutel eacutes a Kis-Balaton eredeti

aacutellapotaacutenak visszaaacutelliacutetaacutesaacuteroacutel kormaacutenyrendelet gondoskodik

Velencei-toacute

Naacutedasok boriacutetjaacutek

Fertő-toacute

Csak deacuteli reacutesze tartozik hazaacutenkhoz

Alfoumlldi szikes tavak szeacutelfuacutetta meacutelyedeacutesekben keletkeztek Kiskunsaacuteg Nyiacuterseacuteg

Mocsarak laacutepok Ecsed-laacutep Koumlroumlsoumlk Nagy- Kissaacuterreacutet Fejeacuter megye Saacuterreacutet kisalfoumlldi

Hansaacuteg

Viacutezgazdaacutelkodaacutes

- veacutedekezni kell az aacutervizek ellen

- sokoldaluacute felhasznaacutelaacutes mezőgazdasaacuteg ipar egeacuteszseacuteguumlgy

o Viacuteztaacuterozoacutek Tiszaloumlk Kiskoumlre

o Főcsatornaacutek Keleti Nyugati Nagykunsaacutegi

o Viacutezi utak

A tiszta viacutez nem aacutell korlaacutetlanul rendelkezeacutesuumlnkre

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

5

Magyarorszaacuteg termeacuteszetes noumlveacutenyzete aacutellatvilaacutega eacutes talajai

A termeacuteszetes noumlveacutenytakaroacute kialakiacutetaacutesaacuteban az eacuteghajlat szerepe a doumlntő

Szaacuteraz kontinentaacutelis eacuteghajlat fuumlves puszta

Oacuteceaacuteni eacuteghajlat nedves kontinentaacutelis lombhullatoacute erdő

Mediterraacuten teruumlletek oumlroumlkzoumlld noumlveacutenyek

Magyarorszaacuteg eredeti termeacuteszetes noumlveacutenyzete

- erdő

- erdős puszta

- fuumlves puszta (Hortobaacutegyon eacutes Bugacon maradt fenn)

Ezek maacutera eltűntek vagy aacutetalakultak

Erdők

Teruumlleti eloszlaacutesa egyenlőtlen

Aacutellomaacutenya tengerszint feletti magassaacuteg szerint vaacuteltozik

- Toumllgyerdők koumlzeacutephegyseacutegeinkben a Dunaacutentuacuteli-dombsaacutegon eacutes az alfoumlld nedvesebb

reacuteszein eacutelnek

- Buumlkkerdő 600 meacuteterneacutel magasabb hegyseacutegeinkben talaacutelhatoacute

- Őshonos fenyőerdő csak az Alpokaljaacuten eacutel

A folyoacutek menteacuten aacuterteacuteri erdő alakult ki

Aacutellatok

Kb 32000 aacutellatfaj eacutel melynek 45 reacutesze rovar

Erdő mező őz szarvas vaddisznoacute moacutekus Ragadozoacute roacuteka nyest menyeacutet

Fuumlves puszta mezei nyuacutel uumlrge houmlrcsoumlg Madarak tuacutezok faacutecaacuten fuumlrj bagoly

Mocsaras videacutek nemes koacutecsag kaacuteroacute katona gulipaacuten buacutebos banka vadkacsa

Talaj

Talaj keletkezeacutese aproacutezoacutedaacutes maacutellaacutes

Talajtiacutepusok

Szuumlrke erdőtalaj fenyvesek eacutes magasabb fekveacutesű buumlkkoumlsoumlk alatt keletkezik Taacutepanyagban

szegeacuteny Pl Alpokalja

Barna erdőtalaj termőkeacutepesseacutege joacute humuszban gazdagabb Pl Nyiacuterseacuteg

Mezőseacutegi talaj soumlteacutetbarna sziacutenű vagy fekete Gazdag a humusztartalma

Oumlnteacutestalaj aacuterterek teruumlleteacuten talaacutelhatoacute koumlzepesen termőkeacutepesek

Laacuteptalaj mocsarak helyeacuten keletkezett

Homok termőkeacutepesseacutege vaacuteltozoacute

Szikes talajok gyenge termőkeacutepesseacutegűek

Fontos a talaj veacutedelme Nemzeti kincsuumlnk

Talaj pusztulaacutesa= talajeroacutezioacute

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

6

Magyarorszaacuteg lakossaacutega

Lakossaacuteg kb 10 millioacute fő 95-a magyar anyanyelvű

Hataacuterainkon tuacutel 5 millioacute magyar eacutel Legtoumlbben Erdeacutelyben

Finnugor eredetű neacutep vagyunk

Nemzetiseacutegeink koumlzuumll a neacutemet ajkuacuteak araacutenya a legnagyobb Eacutelnek meacuteg deacutelszlaacutevok romaacutenok

szlovaacutekok is

A (cigaacutenysaacuteg) romaacutek nemzeti helyzettel nem rendelkező etnikum

Alkotmaacutenyunk a nemzetiseacutegek reacuteszeacutere osztatlan szabadsaacutegot teljes egyenjoguacutesaacutegot biztosiacutet

Hazaacutenk neacutepsűrűseacutege 110 fő km2 A taacutejak neacutepsűrűseacutege elteacuterő eacutes időben is vaacuteltozott

Termeleacutes tudatos szervezett teveacutekenyseacuteg Szuumlkseacuteges hozzaacute energia nyersanyag

munkaeszkoumlz eacutes ember Adottsaacutegai teruumlletenkeacutent vaacuteltoznak

Termeacuteszeti erőforraacutesaink

Aacutesvaacutenykincsekkel valoacute ellaacutetottsaacutegunk gyenge-koumlzepes

Mezőgazdasaacutegi műveleacutesre alkalmas teruumllet nagy

A 2 vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten az orszaacutegot uacutejjaacuteeacutepiacutetetteacutek Gazdasaacutegi jellege aacutetalakult Ipar keruumllt a

vezető helyre Koumlzepesen fejlett orszaacuteg vagyunk

Koumlvetkező oacuteraacuten teacutemazaacuteroacute dolgozat

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

7

Az Alfoumlld

Az Alfoumlld felsziacutene eacutes taacutejai

Mai felsziacuteneacutet a folyoacutek eacutes a szeacutel alakiacutetottaacutek ki

Fő reacuteszei Mezőfoumlld Duna-Tisza koumlze eacutes a Tiszaacutentuacutel

Folyami hordaleacutekkuacutepok kiemelkednek koumlrnyezetuumlkből

Kiskunsaacuteg Nyiacuterseacuteg Maros hordaleacutekkuacutepja Maacutertaalja Buumlkkalja

Loumlsztakaroacutes taacutejai Mezőfoumlld (ez emelkedik a legmagasabbra) Hajduacutesaacuteg Maros-Koumlroumls koumlze

Nagykunsaacuteg

Folyami aacuterterek Alfoumlld legalacsonyabb reacuteszei Szeacutenhidrogeacutenek heacutevizek homok kavics

Duna menteacuten Duna Draacuteva voumllgye

Tisza menteacuten Szatmaacuter-Beregi-siacuteksaacuteg Bodrogkoumlz Jaacuteszsaacuteg Hortobaacutegy eacutes a Koumlroumls videacutek (az

Alfoumlld legmeacutelyebb reacutesze Itt talaacutelhatoacute hazaacutenk legnagyobb foumlldgaacutez- eacutes kőolajmezeje)

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

8

Az Alfoumlld eacuteghajlata viacutezrajza termeacuteszetes noumlveacutenyzete eacutes talaja

Alfoumlld

Eacuteghajlata Nedves kontinentaacutelis

A legmelegebb a nyaacuter eacutes a leghidegebb a teacutel Itt a legtoumlbb a napsuumlteacutes eacutes a meleg

Keveacutes a csapadeacutek szeacutelsőseacuteges az eacutevi eloszlaacutesa Sok az aszaacutely

Viacutezrajz

Folyoacutek eseacutese kicsi Tisza viacutezjaacuteraacutesa erősen ingadozoacute Fontos a folyoacuteszabaacutelyozaacutes

Viacutezgazdaacutelkodaacutes oumlntoumlzeacutes veacutedekezeacutes a belvizek eacutes az aacutervizek ellen

Viacutezhiaacuteny a Tisza viacutezgyűjtő teruumlleteacuten az Alfoumlld nagyobb reacuteszeacuten van

Felsziacuten alatti vizek Hőforraacutes ndash Hajduacuteszoboszloacute Gyula

Morotvatavak holtaacutegakboacutel kialakult tavak Rajz

Szikes tavak szeacutelfuacutetta meacutelyedeacutesben keletkezett

Mesterseacuteges viacuteztaacuterozoacutek eacutes a halastavak

Termeacuteszetes noumlveacutenyzet

Eredeti noumlveacutenyzeteacutet a toumllgyerdőket eacutes a fuumlves pusztaacutekat szaacutentoacutefoumlldekkeacute alakiacutetottaacutek

Orszaacutegosan itt a legkevesebb az erdők araacutenya A homok megkoumlteacuteseacutere nyaacuterfaacutet uumlltetnek

Hortobaacutegy őshonos fuumlvespuszta

Talaj

Mezőseacutegi fekete morzsaleacutekos kivaacuteloacute minőseacutegű

Humuszos homok erdők alatt keacutepződoumltt

Oumlnteacutestalaj folyoacutek menteacuten

Reacuteti talaj koumlzepes termeacutekenyseacutegű az aacuterteruumlletek magasabb szintjeacuten

Futoacutehomok erdőirtaacutesok utaacuten alakult ki Fuumlloumlphaacuteza

Szikes belvizek levezeteacutese utaacuten terjedt el

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

9

Az Alfoumlld mezőgazdasaacuteg eacutes eacutelelmiszeripara I-II

Legfejlettebb aacutegazat a noumlveacutenytermeleacutes A talajtiacutepusok eacutes az eacuteghajlat kuumlloumlnbseacutegei miatt

taacutejankeacutent maacutes eacutes maacutes noumlveacutenyeket termelnek

Gabonafeacuteleacutek

- buacuteza (őszi buacuteza) Legfontosabb kenyeacutergabona Mezőseacutegi- eacutes reacuteti talajon termelik

- rozs homokos teruumlletek gabonaacuteja

- rizs szikes teruumlleten vetik

A malom a gabonatermő teruumlleteken eacutes a fogyasztoacutepiac vonzaacutesaacuteban nagyobb vaacuterosokban

eacutepuumllt

Takarmaacutenygabonaacutenk

- kukorica mezőseacutegi talajon vetik Ezeken a teruumlleteken sűrű a serteacutesaacutellomaacuteny

Ipari noumlveacutenyek

- cukorreacutepa termeleacutese teljesen geacutepesiacutetett A cukorgyaacuterat a termőteruumlletre eacutepiacutetetteacutek Kaba

- olajos noumlveacutenyek Martfű ndash noumlveacutenyolajgyaacuter

- dohaacuteny burgonya homokos nyiacuterseacutegi taacutej

Zoumlldseacuteg eacutes gyuumlmoumllcs

Zoumlldseacuteg Bp koumlrnyeacuteke Duna-Tisza koumlze Alfoumlld deacuteli reacuteszeacuten

- fűszerpaprika Kalocsa Szeged

- hagyma Makoacute

- kaacuteposzta Bp koumlrnyeacuteke

- paprika paradicsom uborka eacutes zoumlldborsoacute Kiskunsaacuteg

Konzervgyaacuterak Bp Nagykőroumls Kecskemeacutet Szeged Debrecen Nyiacuteregyhaacuteza

Gyuumlmoumllcs Nyiacuterseacuteg Kiskunsaacuteg Alfoumlld deacuteli reacuteszeacuten

- alma Nyiacuterseacuteg

- szőlő eacutes kajszibarack Kiskunsaacuteg

- őszibarack Szeged koumlrnyeacuteke

Aacutellattenyeacuteszteacutes

Serteacutes kukoricatermelő videacutekeken

Huacutesfeldolgozoacute ipar Bp Szeged Beacutekeacutescsaba Gyula Debrecen Baja

Baromfi tyuacutek liba kacsa juh ndash Alfoumlldoumln tenyeacutesztik keveacutesbeacute jelentős a szarvasmarha-

tenyeacuteszteacutes

Hal Tisza eacutes halastavak

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

10

Az Alfoumlld ipara I-II (lehet 2 oacutera ishellip)

Ma az iparban dolgoznak a legtoumlbben

Deacutel-Alfoumlld

Foumlldgaacutez eacutes kőolajtelepek

Szeged Algyő Maros-Koumlroumls koumlze Duna-Tisza koumlze Kiskunhalas teacuterseacutege

Nagyobb reacutesze foumlldgaacutez Szaacutelliacutetaacutesuk csővezeteacuteken toumlrteacutenik

Kőolajfinomiacutetoacute Szaacutezhalombatta (Itt eacutepuumllt hőerőmű is) Tiszauacutejvaacuteros

Atomerőmű Paks

Viacutezerőmű Tiszaloumlk Kiskőroumls (teljesiacutetmeacutenyuumlk kicsi)

Kecskemeacutet Szőleacuteszet kutataacutes Geacutepipar Idegenforgalom

Kiskunhalas Csipkehaacutez Szeacutenhidrogeacuten-baacutenyaacuteszat koumltoumlttaacuteruacute Elszoacutertan tanyaacutek vannak

Kalocsa paprika

Baja kikoumltő eacutes aacutetkelőhely Textilipar

Legnagyobb vaacuteros Szeged forgalmi aacutetkelőhely kereskedővaacuteros Faipar Textil- vegyipar-

eacutelelmiszeripar

Hoacutedmezővaacutesaacuterhely Porcelaacutenipar koumltoumlttaacuterugyaacuter

Makoacute geacutepipar

Beacutekeacutescsaba koumltoumlttaacuterugyaacuter

Oroshaacuteza uumlveggyaacuter

Dunauacutejvaacuteros [Pentoumlle Sztaacutelinvaacuteros] Vasmű Papiacutergyaacuter Textilpar

Szeacutekesfeheacutervaacuter Vasuacuteti csomoacutepont Koumlnnyűfeacutemmű Ikarus Ipari koumlrzet

Eacuteszak-Alfoumlld

Legneacutepesebb vaacuteros Debrecen ndash tudomaacutenyos eacutes kulturaacutelis koumlzpont Gyoacutegyszervegyeacuteszet

(BIOGAL) Goumlrduumllőcsapaacutegygyaacuter (GOumlCS) ruhagyaacuter konzervgyaacuter (DEKO) huacutes eacutes tejipar

Idegenforgalmi koumlzpont

Nyiacuteregyhaacuteza Forgalom oktataacutesi kulturaacutelis kp

Zaacutehony vasuacuteti hataacutercsomoacutepont

A falvaknak a mezőgazdasaacutegi munka szervezeacuteseacuteven van fontos szerepuumlk

Karcag malom

Tiszavasvaacuteri gyoacutegyszergyaacuter

Tiszauacutejvaacuteros műanyaggyaacutertaacutes (TVK Tiszai Vegyi Kombinaacutet)

Szolnok Hiacuted eacutes kikoumltővaacuteros Vasuacuteti koumlzpont Fa- papiacuter- cukor- vegyipar Geacutepgyaacuter

Martfű cipőgyaacuter

Jaacuteszbereacuteny Lehel Hűtőgeacutepgyaacuter

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

11

A Kisalfoumlld termeacuteszeti adottsaacutegai

Kialakulaacutesa az Alfoumlldeacutehez hasonloacute Toumlreacutesek menteacuten leszakadt suumlllyedeacutek

Koumlzponti reacutesze feltoumlltoumltt siacuteksaacuteg (Duna hordaleacutekkuacutepja)

A folyoacutek munkaacuteja aacuteltal a Kisalfoumlld koumlzponti reacutesze toumlkeacuteletes siacuteksaacuteg

Reacuteszei

Szigetkoumlz

Raacutebakoumlz

Mosoni-siacuteksaacuteg

Hansaacuteg

Deacuteli peremvideacutekeacutet a szeacutel viacutez toumlmegmozgaacutesos folyamatok pusztiacutetottaacutek

Marcali-medence hellip Somloacute ndash tanuacutehegyek

A teacutel enyheacutebb a nyaacuter hűvoumlsebb Hazaacutenk legszelesebb videacuteke

A Kisalfoumlld folyoacutei a Dunaacuteba oumlmlenek (ln Raacuteba Marcal)

Aacutelloacutevizei koumlzuumll a ln Fertő toacute

Noumlveacutenyzet

Erdőben szegeacuteny taacutej Reacuteti eacutes oumlnteacutestalajok ndash mezőgazdasaacutegi munkaacutera alkalmas

Duna bőseacuteges ivoacute eacutes ipari vizet szolgaacuteltat eacutes nemzetkoumlzi viacutezi uacutet

Aacutesvaacutenyi anyagok szeacuten-dioxid tőzeg kavics homok

Siacuteksaacuteg

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

12

A Kisalfoumlld gazdasaacutegi eacutelete

Magas sziacutenvonaluacute

Buacuteza kukorica aacuterpa cukorreacutepa takarmaacutenynoumlveacutenyek

Reacutetek legelők szaacutelastakarmaacuteny (lucerna) eacutes siloacutekukorica

Legjelentősebb a szarvasmarha-tenyeacuteszteacutes Legmagasabb a fejeacutesi aacutetlag A tejfeldolgozoacute ipar

elsősorban sajtot gyaacutert Reacutepcelak

Serteacutestenyeacuteszteacutes jelentős Huacutesuumlzem Paacutepa

Baromfitartaacutes eacutes tojaacutestermeleacutes Baacutebolnai Mezőgazdasaacutegi Kombinaacutet

Szigetkoumlz ndash oumlnteacutestalaj ndash Sok zoumlldseacutegfeacutele Boraacuteszat Somloacute

Legneacutepesebb vaacuteros

Győr

Kulturaacutelis eacutes gazdasaacutegi koumlzpont Az orszaacuteg harmadik ipari vaacuterosa

Geacutepipar Raacuteba Rt Diacutezelmotorok traktorok nagyteljesiacutetmeacutenyű geacutepek keacuteszuumllnek itt

Reacutegi hagyomaacutenyai vannak a textiliparnak

Textilneacutegyszoumlg Győr Paacutepa Sopron Szombathely

Mosoni-siacuteksaacuteg

Mosonmagyaroacutevaacuter Mezőgazdasaacutegi geacutepgyaacutera eacutes textilipara van

Marcal-medence

Paacutepa

Textilipar huacutesipar eacutes geacutepipar

Raacutebakoumlz

Csorna Kapuvaacuter

Eacutelelmiszeripar

A taacutejra koumlzepes nagysaacuteguacute falvak jellemzőek

A Kisalfoumlldoumln sűrű a vasuacutet eacutes koumlzuacutethaacuteloacutezat

Ausztria feleacute vezet hazaacutenk legreacutegibb villamosiacutetott vasuacutetvonala

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

13

Az Alpokalja termeacuteszeti adottsaacutegai eacutes gazdasaacutegi eacutelete

Magyarorszaacuteg nyugati szeacuteleacuten talaacutelhatoacute

Soproni-hegyseacuteg

Kőszegi-hegyseacuteg

Előttuumlk szeacuteles dombvideacutek huacutezoacutedik

Hazaacutenk legreacutegibb kőzetei talaacutelhatoacuteak itt

Kialakulaacutesa

Soproni-hegyseacuteg az oacuteidőben keletkezett hegyseacuteg reacutesze volt mely oumlsszetoumlredezett a meacutelybe

suumlllyedt majd az Alpok kiemelkedeacuteseacutevel uacutejra a felsziacutenre keruumllt A kőzeteket a Foumlld belső erői

oumlsszepreacuteselteacutek Palaacutes kőzetek keletkeztek

Kőszegi-hegyseacuteg kőzetei a Dunaacutentuacuteli koumlzeacutephegyseacuteggel azonos koruacuteak

Legmagasabb csuacutecsa Iacuterott-kő (882 m)

A dombvideacutek kialakulaacutesa az Alpokboacutel eacuterkező folyoacutek szeacutetteriacutetett hordaleacuteka

A teruumllet megemelkedett eacutes a folyoacutevoumllgyek feldaraboltaacutek a taacutejat

Oacuteceaacuteni leacutegtoumlmegek hataacutesaacutera

A hőingaacutes itt kevesebb mint az Alfoumlldoumln

A hűvoumls eacutes a csapadeacutekosabb időjaacuteraacutesaacutehoz a taacutej magasabb fekveacutese is hozzaacutejaacuterul

A kristaacutelyos kőzetek nehezebben eresztik aacutet a vizet ezeacutert a csapadeacutek nagy reacutesze a felsziacutenen

folyik le Sok a patak eacutes a forraacutes

Noumlveacutenyvilaacuteg

Őshonos a lucfenyő

Gazdag az erdők aljnoumlveacutenyzete paacutefraacutenyokban eacutes erdei ciklaacutemenekben gazdag

Szeliacutedgesztenyefaacutek is eacutelnek itt

Fenyőerdők alatt szuumlrke erdőtalaj

Lombos erdők alatt barna erdőtalaj

Mezőgazdasaacuteg

Takarmaacutenynoumlveacuteny termeszteacutes reacutetgazdaacutelkodaacutes eacutes a szarvasmarha-tenyeacuteszteacutes (+ tejipar) a

jellemző Saacutervaacuter cukorgyaacuter tej- eacutes baromfifeldolgozaacutes

Ipar

Koumlzpontja Szombathely Cipőgyaacutertaacutes faipar mezőgazdasaacutegi geacutepgyaacutertaacutes

Kőszeg Műemleacutekvaacuteros textilipar

Sopron bdquohűseacuteg vaacuterosardquo idegenforgalom Textil faipar

Szentgotthaacuterd szemeacutelygeacutepkocsi-gyaacutertaacutes koumlzpontja (Opel)

Aproacute falvak

Egymaacuteshoz koumlzel kis leacutelekszaacutemuacute falvak telepuumlltek

Gyoacutegyfuumlrdők Balf Buumlk ndash idegenforgalom jelentősseacutege

Az Alfoumlld a Kisalfoumlld eacutes az Alpokalja oumlsszefoglalaacutes

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

14

Dunaacutentuacuteli - Dombsaacuteg eacutes a Mecsek termeacuteszeti adottsaacutegai

Teruumllete megsuumlllyedt majd a tenger eloumlntoumltte (meacuteszkő) majd kiemelkedett (agyag reacuteteg)

A felsziacutene toumlreacutesekkel feldaraboloacutedott

A folyoacutek patakok tovaacutebb meacutelyiacutetetteacutek a voumllgyeket

A folyoacutek eacutes a patakok folyaacutesiraacutenya a foumlldkeacutereg toumlreacutesvonalaihoz igazodik

Nyugati reacuteszeacuten agyag keleti reacuteszeacuten loumlsztakaroacute talaacutelhatoacute

Dunaacutentuacuteli-dombsaacuteg reacuteszei Zalai- Somogyi- eacutes Baranyai-Tolnai dombsaacuteg

Eacuteghajlata a Duna koumlzeleacuteben napsugaacuterban Ny csapadeacutekban gazdagabb

Erdőkben sokkal gazdagabb mint az Alfoumlld

Jellemző talaja barna erdőtalaj

Zalai-dombsaacuteg hazaacutenk legcsapadeacutekosabb taacuteja

A taacutej nyugati reacuteszeacuten szuumlrke erdőtalaj talaacutelhatoacute

A teruumllet 13-a erdő

Aacutesvaacutenyi kincse a kőolaj eacutes a foumlldgaacutez

Somogyi-dombsaacuteg

- Kuumllső-Somogy ndash loumlsztaacuteblaacutek

- Belső-Somogy ndash homokvideacutek

Baranyai-Tolnai dombsaacuteg

Tolnai-hegyhaacutet Baranyai-dombsaacuteg

Legnagyobb loumlszfalak

Mecsek

Meacuteszkő eacutes homokkő hegyseacuteg Feketekőszeacuten uraacuteneacuterc lelőhely

Eacuteghajlata a deacutelről eacuterkező mediterraacuten hataacutes miatt enyhe

Deacuteli lejtőin mediterraacuten jellegű oumlroumlkzoumlld noumlveacutenyek eacutelnek

Villaacutenyi-hegyseacuteg

Meacuteszkő-hegyseacuteg

Koumlzeleacuteben toumlr fel a harkaacutenyi gyoacutegyforraacutes

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

15

A Mecsek eacutes a Dunaacutentuacuteli-dombsaacuteg gazdasaacutegi eacutelete

Mecsek

- Feketekőszeacuten baacutenyaacuteszat Koumlzpontja Komloacute ndash Felhasznaacutelaacutesa hőerőmű (Peacutecs)

koksz-vasolvasztaacutes (Dunauacutejvaacuteros)

- Uraacuteneacuterc baacutenyaacuteszat Koumlzpontja Kővaacutegoacuteszőlős Jakab-hegy ndash homokkő

Felhasznaacutelaacutesa atomerőmű (Paks)

- Kőolaj Zalai-dombsaacuteg Koumlzpont Nagylengyel Feldolgozaacutes finomiacutetoacute

(Zalaegerszeg)

- Cement (meacuteszkő maacuterga) Beremend

Mezőgazdasaacuteg

Keleten (buacuteza kukorica cukorreacutepa) eacutes nyugaton (rozs) szaacutentoacutefoumlldi termeszteacutes

Gyuumlmoumllcstermeszteacutes Mecsek szőlő mandula Nyugaton teacuteli alma

Aacutellattenyeacuteszteacutes szarvasmarha-tenyeacuteszteacutes serteacutestenyeacuteszteacutes

Eacutelelmiszeripar Kaposvaacuter (malom- cukor- tejipar huacutesuumlzem) eacutes Zalaegerszeg (tejuumlzem)

Neheacutez eacutes koumlnnyűipar

Peacutecs Hőerőmű geacutepgyaacuter bőr- eacutes kesztyűgyaacuter Zsolnay porcelaacutengyaacuter

Komloacute szeacutenbaacutenyaacuteszat

Szekszaacuterd geacutepgyaacutertaacutes huacutesuumlzem

Kaposvaacuter textilipar eacutes elektrotechnika

Zalaegerszeg ruha- buacutetorgyaacutertaacutes

Nagykanizsa buacutetor

Sioacutefok Fonyoacuted Keszthely uumlduumllők

Aproacutefalvak jellemzőek neacutepesseacuteguumlk fogy

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

16

A Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacuteg

Kialakulaacutesa a foumlldtoumlrteacuteneti koumlzeacutepidő tengereiben kezdődoumltt Meacuteszkő eacutes dolomit rakoacutedott le

toumlbb 1000 m vastagsaacutegban Ennek oumlsszetoumlredezeacutese reacuteveacuten joumltt leacutetre

Reacuteszei Bakony Veacutertes Velencei-hg eacutes a Dunazug-hg

A Bakony eacutes a Veacutertes koumlzoumltt Moacuteri-aacuterok

A Veacutertes eacutes a Dunazug-hg Tatai-aacuterok

Dolomitos felsziacutenek kopaacutersaacutega az erdőirtaacutesoknak koumlszoumlnhető

Jelentősek a karsztforraacutesok

Keacutet aacutelloacutevize Balaton Velencei-toacute A Balatontoacutel eacuteszakra talaacutelhatoacute a Balaton-felvideacutek

Nemzeti Parkot

Eacuteghajlata hegyvideacuteki ndash hűvoumlsebb eacutes csapadeacutekosabb mint a koumlrnyező teruumlletekeacute

Bakony

Reacuteszei Balaton-felvideacutek Deacuteli-Bakony Eacuteszaki-Bakony

A Tihanyi feacutelszigeten gejziacuterek forraacuteskuacutepjai talaacutelhatoacutek Hajdani vulkaacuteni műkoumldeacutesre utalnak

szeacutensavas forraacutesok pl Balatonfuumlred

Tapolcai-medence tanuacutehegyek (bazalt) legnagyobb Badacsony ndash Kőfolyaacutes a kőzetek

gravitaacutecioacute hataacutesaacutera leacutetrejoumlvő toumlmegmozgaacutesa a hegyoldalon

Deacuteli-Bakony (lmcsuacutecs Kab-hegy) aacutesvaacutenykincsei barnakőszeacuten bauxit mangaacuteneacuterc

Eacuteszak-Bakony (lmcsuacutecs Kőris-hegy) sasbeacutercek kőzetekből kiemelkedő meredek oldaluacute

roumlg talaacutelhatoacuteak

Veacutertes

Aacutesvaacutenykincsei barnakőszeacuten eacutes bauxit

Velencei-hg

Ingoacutekoumlvek a lepusztulaacutes soraacuten kocka alakuacutevaacute daraboloacutedott graacutenit ndash egy eacutele menteacuten

alaacutetaacutemasztott ndash roumlge

Dunazug-hg

Reacuteszei Pilis Gerecse Budai-hg

Meacuteszkő eacutes dolomit kőzetekből aacutellnak

Budai-hg Duna felőli oldalaacuten hőforraacutesok toumlrnek fel Sok barlang is talaacutelhatoacute a hegyseacuteg

meacutelyeacuten

A Visegraacutedi-hg az Eacuteszaki-khg vulkaacuteni vonulataacutenak hangja

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

17

A Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacuteg gazdasaacutegi eacutelete

(Aacutetalakulaacutes az egykori alumiacuteniumipar foumlldjeacuten)

Aacutesvaacutenykincsei barnakőszeacuten bauxit mangaacuteneacuterc dolomit meacuteszkő kvarchomok agyag

A hegyseacuteg egykoron az alumiacuteniumipar fő teruumllete volt

A jobb eacuterteacutekesiacuteteacutes miatt a timfoumlld előaacutelliacutetaacutesa meacuteg gazdasaacutegos ezeacutert eladjuk Oroszorszaacutegnak

eacutes Ukrajnaacutenak keacutesz alumiacuteniumot vaacutesaacuterolunk Magyarorszaacutegon keacutesz vagy feacutelkeacutesz

alumiacuteniumgyaacutertaacutessal ceacutelszerű foglalkoznia

Bauxitbaacutenya Bakony

Timfoumlldgyaacuter Ajka

Hengermű Szeacutekesfeheacutervaacuter eacutes Bp

Barnakőszeacuten kitermeleacutes Bakony Veacutertes Moacuteri-aacuterok koumlrnyeacuteke

Hőerőmű Ajka Tatabaacutenya ndash viacutezigeacutenyuumlket a karsztviacutez fedezi

Ipar

Vegyipar műtraacutegyaacutet aacutelliacutet elő

Eacutepiacutetőanyag-ipar csereacutep eacutes teacutegla

Ajka kvarchomokboacutel uumlveget gyaacutertanak

Herend porcelaacutengyaacutertaacutes

Geacutepgyaacutertaacutes Esztergom ndash Suzuki

Veszpreacutem ndash elektromos geacutepek eacutes baacutenyaacuteszati berendezeacutesek

Mezőgazdasaacuteg

Erdőgazdaacutelkodaacutes folyik mezőgazdasaacuteg nem szaacutemottevő

Bauxit Timfoumlldgyaacuter

Alumiacuteniumkohoacute

Elektromos aacuteram

Hőerőmű

Barnakőszeacuten

Draacutega

Egykori Szovjetunioacute

Keacutesz timfoumlld

Toumlmbalumiacutenium

MAGYARORSZAacuteG

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

18

Eacuteszaki ndash koumlzeacutephegyseacuteg

Kialakulaacutesa

Legreacutegebbi Buumlkk eacutes az Aggteleki ndash karszt Ezek meacuteszkő hegyseacutegek

Vulkaacuteni Visegraacutedi-hg Boumlrzsoumlny Cserhaacutet Maacutetra Zempleacuteni-hg

Elmocsarasodoacute teruumlleteken barnakőszeacuten a hegyseacutegek laacutebaacutenaacutel lignit keacutepződoumltt A forroacute vizes

oldatokboacutel a Maacutetraacuteban reacutezeacuterc vaacutelt ki

Eacuteghajlata

Nyara hűvoumlsebb tele hidegebb mint baacutermelyik taacutejunkeacute Toumlbb a csapadeacutek mint az Alfoumlldoumln

A tagolt domborzat miatt vaacuteltozatos a hg mikrokliacutemaacuteja

A meacuteszkőhegyseacutegekben a felsziacuten alatti a vulkaacuteni hegyseacutegekben a felsziacuteni viacutezhaacuteloacutezat a

gazdagabb

Vulkaacuteni utoacuteműkoumldeacutesre utalnak a keacutenhidrogeacutenes szeacutensavas forraacutesok

Teruumlleteacuten 3 NP talaacutelhatoacute Buumlkki Aggteleki Duna-Ipoly Nemzeti Parkű

Visegraacutedi-hg (Dobogoacute-kő)

A Duna vaacutelasztotta le az Eacuteszaki khg-ről

Kőzetanyaga andezit andezittufa

Boumlrzsoumlny (Csoacutevaacutenyos)

Erdő boriacutetotta hg keveacutes telepuumlleacutessel

Cserhaacutet

Főleg meacuteszkőből aacutell

Maacutetra (Keacutekes Galya-tető)

Kőztei Andezit eacutes Andezittufa

Reacutezeacuterc Recsk-en talaacutelhatoacute Paraacuted gyoacutegyforraacutes

Maacutetraalja lignittelepek

Buumlkk (Istaacutelloacutes-kő)

Uumlledeacutekes kőzetek talaacutelhatoacuteak (meacuteszkő agyagpala)

Karsztos keacutepződmeacutenyek viacuteznyelő dolina karsztforraacutesok

Aggteleki-karszt

Baradla barlangrendszer a vilaacutegoumlroumlkseacuteg reacuteszeacuteveacute nyilvaacuteniacutetottaacutek

Cserehaacutet

Dombvideacutekeacutet a folyoacutek szabdaltaacutek fel

Zempleacuteni-hg

bdquoSaacutetorhegyekrdquo Riolitboacutel eacutepuumll fel

Deacuteli lankaacutei Hegyalja ndash Tokaji hg

Medenceacutek

Noacutegraacutedi Borsodi

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

19

Eacuteszaki ndash koumlzeacutephegyseacuteg gazdasaacutegi eacutelete

(A neheacutezipar szuumllőfoumlldjeacutenek mai gondjai)

Az Eacuteszaki ndash koumlzeacutephegyseacuteg medenceacuteiben alapanyagokat gyaacutertoacute neheacutezipar fejlődeacutese a

koumlzelmuacuteltban megaacutellt Főkeacutent a kohaacuteszati termeacutekek iraacutenti kereslet csoumlkkeneacuteseacutevel uumlzemek

korszerűtlenseacutegeacutevel magyaraacutezhatoacute A termeleacutes visszaesett uumlzemek bezaacutertak nagy lett a

munkaneacutelkuumlliseacuteg

Iparvideacutek

Borsodi-medence Salgoacutetarjaacuten ndash geacutepipar ndash tűzhelygyaacutertaacutes

Gyoumlngyoumls ndash mikroelektronikai cikkek

Eger ndash geacutepkocsi hűtőalkatreacuteszek

A vaacutelsaacutegot tuacuteleacutelte

- Vegyipar import nyersanyagokra eacutepuumll

Kőolaj eacutes a foumlldgaacutez csővezeteacuteken eacuterkezik Oroszorszaacutegboacutel a foumlldgaacutez kis reacutesze az

Alfoumlldről

A hőerőműveket (visontai Maacutetrai Hőerőmű) Maacutertaaljaacuten eacutes Buumlkkaljaacuten kuumllsziacuteni lignit

baacutenyaacutekboacutel kitermelt lignittel fűtik

Kazincbarzika műanyagok noumlveacutenyveacutedő szerek

Tiszauacutejvaacuteros TVK

- Eacutepiacutetőanyag-ipar

A hegyseacutegek meacuteszkoumlveacuteből agyagpalaacutejaacuteboacutel Miskolcon eacutes Vaacutecott cementet gyaacutertanak

Salgoacutetarjaacuten uumlveggyaacutertaacutes Holloacutehaacuteza porcelaacutengyaacutertaacutes

Miskolc textil eacutes papiacutergyaacutertaacutes Eger buacutetorgyaacutertaacutes

Mezőgazdasaacuteg takarmaacutenynoumlveacuteny- gyuumlmoumllcs- szőlőtermeszteacutes erdőgazdaacutelkodaacutes

Borvideacutekek Tokaj Eger Gyoumlngyoumls

Koumlzlekedeacutes

Hataacuteraacutellomaacutes Balassagyarmat

Az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacuteg laacutebaacutenaacutel nagy forgalmuacute vasuacutet eacutes koumlzuacutet vezet

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

20

Budapest

Hazaacutenk fővaacuterosa nemzetkoumlzi nagyvaacuteros

Peacutenzuumlgyi- uumlzleti szolgaacuteltataacutesai kulturaacutelis eacutelete idegenforgalma alkalmassaacute teszi Budapestet a

kuumllfoumlldi befekteteacutesek eacutes a kuumllfoumlldi tőke elhelyezeacuteseacutere

Vaacuterosszerkezete

- Vaacuterosmag (city) ndash V keruumllet

- Belső lakoacutehelyoumlv ndash Duna bal partja VI-IX ker

- Kuumllső munkahelyoumlv ndash paacutelyaudvarok raktaacuterak koacuterhaacutezak gyaacuterak

- Kuumllső lakoacutehelyoumlv - kertvaacuteros

Toumlbbkoumlzpontuacutesaacuteg jellemző raacute

Magyarorszaacuteg gazdasaacutega eacutes kereskedelme

A magyar gazdasaacuteg jellemzői

A piacgazdasaacuteg magaacutentulajdonra eacutes versenyre eacutepuumll Ezt a kereslet eacutes a kiacutenaacutelat szabaacutelyozza

Az aacutellam feladata a piacgazdasaacuteg műkoumldeacutesi felteacuteteleinek biztosiacutetaacutesa (Jogi peacutenzuumlgyi adoacute

rendszer) A verseny ceacutelja a profitszerzeacutes

A piac toumlrveacutenyei a munkaerőpiacon is eacuterveacutenyesek A munkaerő iraacutenti csoumlkkeneacutes

munkaneacutelkuumlliseacuteget okoz

Az aacutellamnak a taacutersadalom eacuterdekeit is eacuterveacutenyesiacuteteni kell (egeacuteszseacuteguumlgy peacutenzuumlgy haduumlgy

oktataacutes koumlrnyezetveacutedelem) ezek kiadaacutesait adoacutekboacutel fedezik

Gazdasaacuteg mutatoacutei

GDP ndash Bruttoacute hazai termeacutek 1eacutev alatt előaacutelliacutetott uacutej termeacutekek eacutes szolgaacuteltataacutesok piaci

aacuteron kimutathatoacute eacuterteacuteke

GNP ndash Bruttoacute nemzeti termeacutek A GDP + az Export eacutes az Import joumlvedelem

kuumlloumlnbseacutege

GDP miből aacutell

Primer szektor mezőgazdasaacuteg

Szekunder szektor ipar

Tercier szektor szolgaacuteltataacutesok (oktataacutes peacutenzuumlgy egeacuteszseacuteguumlgy kereskedelem

igazgataacutes)

Energiagazdasaacuteg

Elsődleges energiahordozoacutek

- kimeruumllő o aacutesvaacutenyi tuumlzelőanyagok szeacuten kőolaj foumlldgaacutez

o nukleaacuteris uumlzemanyagok hasadoacuteanyagok

o geotermikus energia

- meguacutejuloacute

o napenergia szeacutelenergia viacutezfolyaacutesok energiaacuteja hullaacutemzaacutes aacuterapaacutely

Elsődleges energiahordozoacutekboacutel nyerik a maacutesodlagos energiahordozoacutekat villamos energiaacutet

benzint diacutezelolajat fűtőolajat kokszot gőzt eacutes a vaacuterosi gaacutezt

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

21

Huacutezoacuteaacutegazat a geacutepipar eacutes a vegyipar

Koumlzlekedeacutes

Szemeacutely eacutes aacuteruszaacutelliacutetaacutest biztosiacutet A koumlzlekedeacutesi uacutetvonalak sugaras szerkezetűek

A Budapestről nagyvaacuterosokba a nagyvaacuterosokboacutel a koumlrnyező falvakba

A vasuacutet a toumlmegkoumlzlekedeacutesre eacutes nagy toumlmegű aacuteruacute szaacutelliacutetaacutesaacutera a legalkalmasabb eszkoumlz

Műszakilag elavultak a vonatok eacutes a paacutelya kiveacutetel az elővaacuterosi vonatok (Bp)

A vaacuterosi toumlmegkoumlzlekedeacutes eacutes a orszaacutegon beluumlli szemeacutelyszaacutelliacutetaacutesban fontos eszkoumlz az

autoacutebusz A koumlzuacuteti koumlzlekedeacutes gazdasaacutegtalanabb mint a vasuacuteti eacutes szennyezi is a koumlrnyezetet

A leacutegi koumlzlekedeacutes nagy taacutevolsaacutegok aacutethidaloacuteja

Budapest-Ferihegy 1-2

Kuumllkereskedelmi kapcsolatok

Piackoumlzpontuacute

Ipari nyersanyagokban energiahordozoacutekban szegeacutenyek vagyunk ezeacutert behozatalra szorulunk

Uumlzemeink termeacutekeit kuumllfoumlldoumln kell eacuterteacutekesiacuteteni mert a hazai felvevőpiac kicsi

Orszaacutegunk 2004-től az EU tagja

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

22

CSILLAGAacuteSZATI ALAPISMERETEK

Amit ma a vilaacutegboacutel ismeruumlnk Eacutegitestek - Ősrobbanaacutes - Galaxisok szuumlleteacutese - Csillagok szuumlleteacutese - A csillagok

energiatermeleacutese - Janus arcuacute anyag - Mit toumlrteacutenik egy csillagon - Csillagok eacuteletuacutetja

Előzetes A Hold taacutevolsaacutega majdnem 30 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 128 sec alatt

A Nap meacuterete 109 Foumlld-aacutetmeacuterő (Bőven belefeacuterne a Holdnak a paacutelyaacuteja)

Nap-Foumlld taacutevolsaacuteg 1 CsE = 107 Nap-aacutetmeacuterő (toumlbb mint 11000 Foumlld-aacutetmeacuterő) Megteszi a feacuteny

83 perc alatt (Ha lekicsinyiacutetve a Nap 40 cm aacutetmeacuterőjű volna akkor 430 m-re tőle a Foumlld

majdnem 4 mm-es a Hold meg ndash attoacutel mintegy 11 cm-re ndash kb 1 mm-es lenne)

Nap-Pluacutetoacute aacutetlagos taacutevolsaacuteg 40 CsE Megteszi a feacuteny 55 h alatt (Ha a Nap 40 cm-es volna

akkor az 1 mm-es Pluacutetoacute meacuteg a Hold cseresznyeacutejeacutetől is kisebb lenne de toumlbb mint 30 km-

re)

Szomszeacuted csillag (alfa Centauri) taacutevolsaacutega toumlbb mint 4 feacutenyeacutev megteszi a feacuteny toumlbb mint 4

eacutev alatt (3 csillag 2 Nap-szerű eacutes 1 voumlroumls toumlrpe Ha a Nap maacutekszemnyi akkor az alfa

Centauri tőle 40 km-re 2 maacutekszem eacutes 1 porszem lenne)

A Tejuacutetrendszer meacuterete toumlbb mint 100000 feacutenyeacutev befutnaacute a feacuteny toumlbb mint 100000 eacutev alatt

A ma ismert legtaacutevolabbi galaxis taacutevolsaacutega toumlbb mint 10 milliaacuterd feacutenyeacutev megteszi a

feacutenyraacutedioacutesugaacuterzaacutes toumlbb mint 10 milliaacuterd eacutev alatt

Vaacutezoljuk foumll a ma ismert vilaacuteg az uacuten Metagalaxis fejlődeacutestoumlrteacuteneteacutenek azokat a főbb

epizoacutedjait amelyek maacuter joacutel tanulmaacutenyozhatoacuteak a tudomaacutenyban Minden egyes jelenseacuteg

alapvető fizikai koumllcsoumlnhataacutesokon alapul

Mindenekelőtt szoumlgezzuumlk le hogy a termeacuteszettudomaacutenyok iacutegy a fizika eacutes a csillagaacuteszat is

csak arroacutel nyilatkozhatnak amit maacuter ismeruumlnk Uacutegyhogy az Ősrobbanaacutes illetve mindaz

amiről most szoacute lesz nem a Vilaacutegmindenseacutegre vonatkozik csupaacuten a Metagalaxisra ami az

ismert vilaacuteg

A Metagalaxis teacuteridőbeli szerkezeteacutenek a vizsgaacutelataacuteval a csillagaacuteszaton beluumll a kozmoloacutegia

az egyes eacutegitestek ill azok nagyobb rendszerei konkreacutet kialakulaacutesaacutenak a kutataacutesaacuteval a

kozmogoacutenia s az ekoumlzben zajloacute fizikai folyamatok elemzeacuteseacutevel pedig az asztrofizika

foglalkozik (Ezek kuumlloumln tudomaacutenyaacutegak de foumllhasznaacuteljaacutek a relativitaacuteselmeacutelet a

kvantumelmeacutelet a magfizika az atomfizika az elektrodinamika kuumlloumln a

magnetohidrodinamika eacutes maacutes fizikai tudomaacutenyaacutegak eredmeacutenyeit is)

A csillagaacuteszat neacutemileg egy aacutellatkerthez hasonliacutethatoacute A kozmosznak is megvannak a maga

bdquoaacutellatkaacuteirdquo csillagok bolygoacutek holdak uumlstoumlkoumlsoumlk stb Első raacuteneacutezeacutesre ez a szembeoumltlő hogyan

is neacuteznek ki ezek Aztaacuten megvizsgaacutelhatjuk az aacutellatkertben a ketrecek szerepeacutet ndash valami

ilyesmit tesz a csillagaacuteszatban a kozmoloacutegia Beszeacutelhetuumlnk az aacutellatok szuumlleteacuteseacuteről is ndash mint

ahogyan a csillagaacuteszaton beluumll a kozmogoacuteniaacuteban az eacutegitestek kialakulaacutesaacuteroacutel Fontos

ismernuumlnk az aacutellatok fizioloacutegiai bioloacutegiai jelenseacutegeit is - az eacutegitestek bdquofizioloacutegiaacutejaacutetrdquo taglalja

az asztrofizika

Eacutegitestek Hogy valamelyest fogalmat alkothassunk a Metagalaxisroacutel előszoumlr szoacuteljunk neacutehaacuteny szoacutet az

eacutegitestekről s azok ismert rendszereiről legalaacutebb a fontosabb araacutenyokat foumllvaacutezolva

A legkoumlzelebbi eacutegitest a Hold alig 384 ezer kilomeacuteterre ami ndash mint az előzetesből tudjuk ndash a

Foumlld aacutetmeacuterőjeacutenek mindoumlssze 30-szorosa s ezt a taacutevolsaacutegot a feacuteny roumlpke 128 maacutesodperc alatt

megteszi Ez nagyon kicsinek szaacutemiacutet a csillagaacuteszatban Meacuteg a Nap is nagyobb pedig az egy

koumlzoumlnseacuteges csillag A Nap aacutetmeacuterőjeacutenek a nagysaacutega 1 millioacute 400 ezer kilomeacuteter durvaacuten 100

foumlldaacutetmeacuterő tehaacutet a holdpaacutelya is bőven belefeacuterne

Bolygoacutenk 1496 millioacute km-re azaz (kerekiacutetve) 100 napaacutetmeacuterőnyi messzeseacutegben kering a Nap

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

23

koumlruumll Ezt a taacutevolsaacutegot maacuter toumlbb mint 8 perc alatt teszi meg a feacuteny de a ma ismert

legtaacutevolabbi bolygoacuteig a Pluacutetoacuteig 40-szer ennyi időre mintegy 5 oacuteraacutera van szuumlkseacutege S ez meacuteg

csak a ma ismert bolygoacuterendszer hataacutera a teljes Naprendszer szeacuteleacuteig nagyjaacuteboacutel 2 eacuteven aacutet

szaacuteguld a feacutenysugaacuter (Tudniillik a Naprendszer mindaddig tart ameddig a Nap vonzoacute hataacutesa

eacuterveacutenyesuumll maacuterpedig a legkoumlzelebbi szomszeacutedos csillagroacutel toumlbb mint 4 eacutevig joumln a feacuteny)

A Tejuacutetrendszer egy nagy galaxis toumlbb szaacutez milliaacuterd (azaz toumlbb szaacutez ezer millioacute) csillagot

tartalmaz koumlzuumlluumlk csupaacuten egy a mi Napunk Az ilyen galaxisok egyik szeacuteleacutetől a maacutesikig toumlbb

mint szaacutezezer eacutevig menne a feacuteny ha koumlzben nem nyelődne el a csillagkoumlzi anyagban Vannak

kis galaxisok is toumlbbseacuteguumlk csak neacutehaacuteny milliaacuterd csillagboacutel aacutell A nagy galaxisok koumlzuumll a

szomszeacutedos legkoumlzelebbi az Andromeacuteda-galaxis Ennek a koumlzeacutepső reacutesze ndash ahol sűrűbben

vannak benne a csillagok ndash szabad szemmel is laacutetszik peacuteldaacuteul ősszel este a csillagos eacutegen

Holott az a feacuteny ami ma eljut roacutela a szemuumlnkbe onneacutet mintegy haacuterommillioacute eacutevvel ezelőtt

indult el Ismeruumlnk ma olyan galaxisokat is amelyeknek a raacutedioacutesugaacuterzaacutesa toumlbb mint

tiacutezmilliaacuterd eacutevig szaacuteguldott a vilaacutegűrben miacutegnem ide eacuterkezett a Foumlldre Ma kb szaacutezmilliaacuterd

galaxist ismeruumlnk ndash ezek (eacutes tartozeacutekaik) alkotjaacutek a Metagalaxist

A galaxisok rendszerint kisebb-nagyobb galaxishalmazokat alkotnak A leguacutejabb kutataacutesok

alapjaacuten viszont uacutegy tűnik hogy a ma ismert legnagyobb struktuacuteraacutekat tekintve cellaacutes

szerkezetű a Metagalaxis Eszerint mi mindnyaacutejan cellataacutersak vagyunk raacuteadaacutesul a cellaacutek

falaacuteba beeacutepiacutetve ugyanis a cellaacutek fala galaxisokboacutel aacutell a Tejuacutetrendszer csak egy kis bdquoteacuteglardquo a

sok koumlzuumll

Ősrobbanaacutes Ha megvizsgaacuteljuk a galaxishalmazunkon tuacuteli galaxisokat - az elmeacutelettel oumlsszhangban - toumlbb

eacuteszleleacutesi adatboacutel is arra koumlvetkeztethetuumlnk hogy azok kiveacutetel neacutelkuumll taacutevolodnak tőluumlnk sőt

mineacutel messzebb van egy galaxis annaacutel nagyobb sebesseacuteggel

Peacuteldaacuteul az uacuten voumlroumlseltoloacutedaacutest ndash ami erre a taacutevolodaacutesra utal ndash joacutel megfigyelhetjuumlk A taacutevolodoacute

eacutegitestek sziacutenkeacutepvonalai eltoloacutednak a nagyobb hullaacutemhosszak vagyis a voumlroumls sziacuten feleacute

(Ebből a relativitaacuteselmeacutelet alapjaacuten kiszaacutemolhatoacute az eacutegitest taacutevolsaacutega eacutes a taacutevolodaacutesi

sebesseacutege)

Megjegyzeacutes Ezt a jelenseacuteget a hasonloacutesaacuteg alapjaacuten (de teacutevesen) Doppler-effektuskeacutent is

szoktaacutek emlegetni Pedig ebben az esetben a hullaacutemhossz megvaacuteltozaacutesaacutenak maacutes jellegű okot

tulajdoniacutethatunk

Keacutepzeljuumlnk el egy hatalmas gumilepedotildet Helyezzuumlnk raacute csigaacutekat ndash azokkal modellezzuumlk az

egyes galaxishalmazokat keacutet teacuterdimenzioacuteban Az Einstein-egyenletek szerint az idotilde

muacutelaacutesaacuteval megvaacuteltozik a teacuteridő metrikaacuteja ami a Metagalaxis taacutegulaacutesaacutet ill oumlsszehuacutezoacutedaacutesaacutet

jelenti A mi modelluumlnkoumln ez uacutegy jelentkezik hogy a gumilepedotilde nyuacutelik ill oumlsszehuacutezoacutedik

Ennek megfelelotildeen baacutermelyik csigaacuteroacutel (galaxishalmazroacutel) azt lehet laacutetni hogy az oumlsszes toumlbbi

taacutevolodik tőle (ill koumlzeledik feleacute) Ekoumlzben a teacuterben mozgoacute feacutenysugaacuter hullaacutemhossza is

ugyanuacutegy megnyuacutelik (legalaacutebbis a Metagalaxis taacutegulaacutesakor oumlsszehuacutezoacutedaacuteskor pedig

oumlsszezsugorodik) mintha csak a modelluumlnk gumilepedotildejeacutenek a nyuacutelaacutesaacutet (ill oumlsszehuacutezoacutedaacuteskor

a zsugorodaacutesaacutet) koumlvetneacute

A Metagalaxis jelenlegi taacutegulaacutesa az uacuten Otildesrobbanaacutesig vezethetotilde vissza az idotildeben

Az Ősrobbanaacutes folyamataacuteban volt olyan időszak amikor a Metagalaxisban sehol sem leacuteteztek

atomok mert annyira sűrű volt az anyag hogy benne a gigantikus nyomaacuteson eacutes a rettenetesen

magas hőmeacuterseacutekleten az igen gyakran eacutes szeacuteduumlletes sebesseacutegekkel egymaacutesnak rohanoacute atomok

uacutegyis szeacutetestek volna elemi reacuteszecskeacutekre Sőt meacuteg az elemi reacuteszecskeacutek sem maradhattak

eacutepseacutegben peacuteldaacuteul az anyag eacutes az antianyag szuumlntelenuumll szeacutetsugaacuterzoacutedtak eacutes visszaalakultak

majd ismeacutet szeacutetsugaacuterzoacutedtak s megint visszaalakultak eacutes iacutegy tovaacutebb

Amikor a reacuteszecske-antireacuteszecske paacuterok oumlsszeuumltkoumlztek elektromaacutegneses sugaacuterzaacuteskvantumok

lettek belőluumlk amelyek folyamatosan vissza is alakultak reacuteszecske-antireacuteszecske paacuterokkaacute

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

24

Azok pedig ndash uacutejra oumlsszeuumltkoumlzveacuten ndash ugyancsak szeacutetsugaacuterzoacutedtak eacutes a sugaacuterzaacutes (amiacuteg kellően

nagy volt az anyagsűrűseacuteg) visszacsapoacutedott anyag-antianyag reacuteszecske paacuterokkaacute

Ezek a folyamatok mindaddig zajlottak amiacuteg elegendően nagy volt a sűrűseacuteg Azonban gyors

uumltemben toumlrteacutent a Metagalaxis taacutegulaacutesa Veacuteguumll atomok is oumlsszeaacutellhattak de sugaacuterzaacutes is maradt

meg sőt az anyagnak a zoumlme szeacutetsugaacuterzoacutedott ezt hiacutevjuk az Ősrobbanaacutes

maradvaacutenysugaacuterzaacutesaacutenak

Az Ősrobbanaacutes utaacuteni anyag tehaacutet ketteacutevaacutelt

1 Nagyobb reacuteszben elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes maradt vissza Tele van vele a vilaacutegrdquoűrrdquo - ami

ezek szerint egyaacuteltalaacuten nem uumlres Ennek az anyagnak a kvantumoknak az energiaacutejaacutet tudjuk

joacutel meacuterni

2 Az anyag kisebb haacutenyadaacutet de a feltűnőbb reacuteszeacutet pedig a nyugalmi toumlmeggel rendelkező

reacuteszecskeacutekből aacutelloacute anyag galaxisok azokon beluumll csillagok nagybolygoacutek kisbolygoacutek

holdak uumlstoumlkoumlsoumlk meteorok csillagkoumlzi ill bolygoacutekoumlzi gaacutez eacutes por alkotjaacutek sőt a Foumlld nevű

bolygoacuten peacuteldaacuteul mi magunk is Ez az anyag igen izgalmas fejlődeacutesen ment keresztuumll az

Ősrobbanaacutes oacuteta

Galaxisok szuumlleteacutese Az Ősrobbanaacutesboacutel visszamaradt elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes ndash noha a taacutegulaacutes koumlvetkezteacuteben

mostanaacuteban folyamatosan noumlvekszik a hullaacutemhossza ndash leacutenyegeacuteben maradt a reacutegi A szeacutet nem

sugaacuterzoacutedott anyag viszont ndash aminek a zoumlme hidrogeacuten valamint heacutelium gaacutez ndash a taacutegulaacutes soraacuten

a gravitaacutecioacutes vonzaacutes koumlvetkezteacuteben szeacutetszakadozott egyre kisebb anyagfelhőkre amelyek

sűrűbb reacuteszeiből kialakultak a galaxishalmazok s azokon beluumll az egyes galaxisok

Az Ősrobbanaacutesboacutel rengeteg neutriacutenoacute maradt vissza A taacutegulaacutes erre a neutriacutenoacute sokasaacutegra is

vonatkozik Mai elmeacutelet szerint a neutriacutenoacutek egymaacutesra hatoacute vonzaacutesa egyre feltűnőbb

egyenetlenseacutegeket okozott ebben a bdquoneutriacutenoacutetengerbenrdquo s ahol a legtoumlbb neutriacutenoacute sűrűsoumldoumltt

oumlssze azok oda vonzottaacutek az eacuteppen arra koacuteszaacuteloacute gaacutez reacuteszecskeacuteket is ahol aztaacuten veacuteguumllis

galaxisok nőttek

Formaacutejaacutet tekintve sokfeacutele galaxis van mi most csak a Tejuacutetrendszer (eacutes a hozzaacute hasonloacute

galaxisok) leacutetrejoumltteacutet taacutergyaljuk ndash s azt is csak nagy vonalakban

A Tejuacutetrendszer anyagaacutenak oumlsszesűrűsoumldeacutese soraacuten a gravitaacutecioacute eleinte minden iraacutenyban

egyformaacuten eacuterveacutenyesuumllt ami egy nagyjaacuteboacutel goumlmbszimmetrikus bdquogaacutezgomboacutecotrdquo

eredmeacutenyezett mint galaxisunk ősi formaacutejaacutet Ezen beluumll tovaacutebbi ugyancsak

goumlmbszimmetrikus bdquogaacutezgomboacutecokrdquo joumlttek leacutetre a mai uacuten goumlmbhalmazok ősei Azokon beluumll

ugyancsak goumlmbszimmetrikus bdquogaacutezgomboacutecokrdquo alakultak ki csillagok

Az egyre jobban oumlsszesűrűsoumldő ősgalaxis nagyobb reacuteszben meacuteg oumlsszefuumlggő gaacutez formaacutejaacuteban

megleacutevő anyaga azonban egyre gyorsabban forgott eacutes emiatt egyre jobban ellaposodott

Ebből az anyagboacutel joumlttek leacutetre a galaxisunk siacutekja menteacuten talaacutelhatoacute csillagok iacutegy a Nap is

A Tejuacutetrendszer koumlzepeacuteben egy rendkiacutevuumll sűrű galaxismagban gigantikus energiatermelő

folyamatok duacutelnak aacutem ma meacuteg nem tudjuk hogy azok netaacuten fekete lyukba bezuhanoacute

anyagtoacutel szaacutermaznak-e vagy esetleg anyag-antianyag szeacutetsugaacuterzoacutedaacutestoacutel (vagy valami maacutestoacutel

amit ma meacuteg nem ismeruumlnk) Mindenesetre nem lehetetlen hogy a Metagalaxis anyagaacutenak

az Ősrobbanaacuteskori szupersűrű aacutellapotaacuteboacutel akaacuter fekete lyukak is maradhattak vissza akaacuter

antianyagzaacutervaacutenyok egyes galaxisok koumlzepeacuten (Egyeacutebkeacutent az is lehet hogy a galaxisok fele

antianyagboacutel van koumlztuumlk olyanok amelyek meg ilyen anyagzaacutervaacutenyt rejtenek magukban

amilyen anyagboacutel mi vagyunk)

Csillagok szuumlleteacutese A csillagkoumlzi teacuterben sokfeleacute gaacutezfelhők is megmaradtak Maguk a csillagok is ilyen kozmikus

anyagfelhőkből sűrűsoumldtek oumlssze

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

25

A Naprendszer is egy hatalmas kozmikus gaacutez- eacutes porfelhotildenek egy ndash ahhoz keacutepest viszonylag

kis meacuteretű ndash gaacutezgomboacuteccaacute oumlsszecsomoacutesodoacute reacuteszeacuteből joumltt leacutetre

De mieacutert lett csillag a Nap

A csillagok feluumlleteacuten a hőmeacuterseacuteklet toumlbb ezer fok legbeluumll pedig ndash ahol gigantikus

energiaacutek szabadulnak foumll - toumlbb tiacutez millioacute fok is lehet Vajon mitől van ez

A Nap - eacutes minden csillag ndash sajaacutetmaga vilaacutegiacutet Hogyan keacutepesek erre Mieacutert ilyen

peacuteldaacuteul sajaacutet csillagunk a Nap

Mert eleacuteg nagy hozzaacute a toumlmege s ezaacuteltal a toumlmegvonzaacutesa (A Jupiter peacuteldaacuteul hiaacuteba a

legnagyobb oacuteriaacutesbolygoacute a Naprendszerben a toumlmege meacuteg mindig tuacutelsaacutegosan kicsi ahhoz

hogy csillag lehessen)

Csillagok napjainkban is keletkeznek kuumlloumlnoumlsen a Tejuacutetrendszer eacutes a hozzaacute hasonloacute galaxisok

peremvideacutekeacuten leacutevő kozmikus anyagfelhőkben de maacutesutt is ahol valamilyen okboacutel

kellőkeacuteppen oumlssze tud sűrűsoumldni a csillagkoumlzi gaacutez Ennek a legfontosabb teacutenyezője a

gravitaacutecioacutes koumllcsoumlnhataacutes

Ezen kiacutevuumll vannak olyan kedvező esetek amikor egyeacuteb teacutenyezők meacuteg arra is keacutepesek hogy

foumllgyorsiacutetsaacutek a csillagkeacutepződeacutest

Joacuteneacutehaacuteny olyan csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhőt ismeruumlnk amelyben a maacuter koraacutebban

megszuumlletett csillagoknak a nagy energiaacutejuacute elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesa szeacutetbontja (ionizaacutelja) a

koumlrnyeacutekbeli gaacutez reacuteszecskeacuteket A csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhők rendszerint igen alacsony

hőmeacuterseacutekletűek azaz viszonylag lassan mozognak bennuumlk az egyes gaacutezreacuteszecskeacutek Aacutem ha

egy ilyen anyagfelhőben csillagok is vannak azoknak a sugaacuterzaacutesa keacutepes szeacutetbontani meacuteg az

atomokat is

Ennek koumlvetkezteacuteben toumlbb reacuteszecske fog szaladgaacutelni a gaacutezfelhőnek abban a reacuteszeacuteben

Megnoumlvekszik tehaacutet a reacuteszecskeszaacutem eacutes iacutegy a gaacuteznak a nyomaacutesa is

Ezen kiacutevuumll a csillagtoacutel kapott energia megnoumlveli a reacuteszecskeacutek mozgaacutesi energiaacutejaacutet azok

sebesebben szaacuteguldoznak (Tehaacutet magasabb lesz a gaacutezfelhőben a hőmeacuterseacuteklet is)

A gaacutez a heves uumltkoumlzeacutesek miatt keacutepes a teacuterben tovaacutebb ionizaacuteloacutedni Ezek az uacuten ionizaacutecioacutes

frontok egyuacutettal loumlkeacuteshullaacutem frontok is mert az anyagfelhő ionizaacutelt reacuteszeacuteben mintegy

neacutegyszer nagyobb a nyomaacutes mint az elektromosan semleges helyeken ahol tehaacutet ezaacuteltal

rohamosan oumlsszesűrűsoumldhet az anyag s iacutegy foumllgyorsul a csillagok keletkezeacutese

A csillagokban a gaacutez kiacutevuumllrotildel befeleacute fokozatosan sűrűsoumldik Minden csillag kiacutevuumll nagyon

ritka legbeluumll rendkiacutevuumll sűrű Amikor egy oumlsszetoumlmoumlruumllotilde gaacutezgoumlmb ndash egy uacutejszuumlloumltt csillag ndash

belsejeacuteben a sűrűseacuteg iszonyatosan megnő emiatt a nyomaacutes meg a hotildemeacuterseacuteklet is rettentotildeen

magas lesz (Gondoljunk csak bele Ha kisebb teacuterreacuteszbe zsuacutefolunk sok reacuteszecskeacutet akkor azok

ott jobban bdquoloumlkdoumlsotildednekrdquo szaporaacuten bdquotaszigaacuteljaacutekrdquo egymaacutest begyorsulnak )

A hatalmas gravitaacutecioacute miatt a Nap belsejeacuteben is igen nagy a sűrűseacuteg ami tehaacutet gigantikus

nyomaacutest eacutes egyuacutettal rettenetesen magas hőmeacuterseacutekletet jelent Olyannyira hogy meacuteg az elemi

reacuteszecskeacutek is keacutepesek arra hogy egymaacutesba bdquopreacuteselődjenekrdquo eacutes aacutetalakuljanak mikoumlzben

maacutesfajta reacuteszecskeacutek is eacuteletre kelnek belőluumlk elektromaacutegneses energia-felszabadulaacutes

koumlzepette

Ez azt jelenti hogy ott az egyes reacuteszecskeacutek rettenetesen gyorsan keacutepesek mozogni eacutes igen

erőteljesen nekiuumltkoumlznek egymaacutesnak Ilyen koumlruumllmeacutenyek koumlzepette nem csoda ha az atomok

eleve szeacutetroncsoloacutednak (nem biacuterjaacutek a bdquogyűrődeacutestrdquo) Egyesek menthetetlenuumll egymaacutesba

bdquopasziacuterozoacutednakrdquo eacutes meacuteg maacutes bdquotrageacutediaacutekrdquo is toumlrteacutennek veluumlk

A Nap anyagaacutet legnagyobb reacuteszben hidrogeacuten kisebb reacuteszben heacutelium alkotja (Egyeacuteb elemek

elenyeacuteszotilde mennyiseacutegben vannak benne) A belsejeacuteben protonokboacutel meg elektronokboacutel uacutejabb

heacutelium atommagok is keletkeznek

Leacutenyegeacuteben arroacutel van szoacute hogy egyesuumllnek ndash idegen szoacuteval fuzionaacutelnak ndash az atommagok Ez

roumlviden atommagfuacutezioacute

Mikoumlzben azonban a hidrogeacuten heacuteliummaacute alakul csillagunk belsejeacuteben gigantikus energiaacutek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

26

szabadulnak foumll Iacutegy (eacutes ehhez hasonloacute moacutedon) keletkeznek a Napboacutel joumlvő sugaacuterzaacutesok

Nos emiatt az atommagfuacutezioacutes energiatermeleacutes miatt csillag a csillag (A Nap is amely tehaacutet

mindenekelőtt nagy toumlmege eacutes a gravitaacutecioacutes koumllcsoumlnhataacutes joacutevoltaacuteboacutel lett csillag)

A csillagok energiatermeleacutese Eleinte minden csillag belsejeacuteben a hidrogeacuten alakul heacuteliummaacute Koumlzben nagy mennyiseacutegű

energia szabadul foumll Amikor azt mondjaacutek hogy a Nap bdquoizzoacute gaacutezgoumlmbrdquo annak joacuteszereacutevel

csak a fele igaz a gaacutezgoumlmb Az bdquoizzoacuterdquo tuacutelsaacutegosan enyhe kifejezeacutes (Hasonloacute lenne ez ahhoz

amikor raacuteleacutep valakinek a laacutebaacutera egy elefaacutent eacutes csak ennyit mondana bdquoolyan volt mint egy

szuacutenyogcsiacutepeacutesrdquo) Az energia-felszabadulaacutes meacuterteacuteke sokkal inkaacutebb volna hasonliacutethatoacute egy

hidrogeacutenbomba foumllrobbanaacutesaacutehoz baacuter ez a hasonlat sem joacute (a fuacutezioacutes reaktor jobb lenne)

A csillagokban zajloacute hidrogeacuten-heacutelium fuacutezioacute soraacuten hidrogeacuten atommagok (protonok) ndash

mikoumlzben egy reacuteszuumlk elektronnal bdquooumlsszepreacuteselődverdquo neutronnaacute vaacutelik ndash heacutelium atommagokkaacute

egyesuumllnek A bonyolult folyamat elejeacuten kiindulaacuteskeacutent neacutegy protonnal eacutes keacutet elektronnal

szaacutemolhatunk a veacutegeacuten pedig a keacutesz heacutelium atommaggal Ha azonban oumlsszeadjuk a

kiindulaacuteskor a reacuteszecskeacutek toumlmegeacutet eacutes oumlsszehasonliacutetjuk a heacutelium atommag toumlmegeacutevel uacutegy

tűnik mintha nem lenne eacuterveacutenyes a toumlmegmegmaradaacutes toumlrveacutenye ugyanis a bdquokeacutesztermeacutekrdquo

toumlmege kisebb mint kuumlloumln-kuumlloumln az bdquoalkatreacuteszekeacuterdquo Ez a jelenseacuteg gyakran előfordul az

atomfizikaacuteban Uacutegy is nevezteacutek el hogy toumlmeghiaacuteny idegen szoacuteval toumlmegdefektus Hova lett

koumlzben a hiaacutenyzoacute toumlmeg Mi az ami meacuteg jelen van a folyamatban de eddig nem vettuumlk

figyelembe Nos nem szaacutemoltuk bele a toumlmegekbe peacuteldaacuteul a keletkezotilde elektromaacutegneses

sugaacuterzaacutesokat

Tehaacutet otildek a felelotildesek a toumlmegdefektuseacutert Otildek bdquoloptaacutekrdquo el a hiaacutenyzoacute toumlmeget Pontosabban

abboacutel az bdquoanyagmennyiseacutegbotildelrdquo keletkeztek aminek a toumlmegeacutet hiaacutenyoljuk Iacutegy az otilde toumlmeguumlk

kell hogy kiadja a bdquoleltaacuterhiaacutenytrdquo Csak az a gond hogy az elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesoknak a

toumlmegeacutet nem lehet uacutegy eacutertelmezni mint peacuteldaacuteul a kenyeacutereacutet vagy a protoneacutet Nem tudjuk uacutegy

megmeacuterni sem a tehetetlenseacutegeacutet sem a gravitaacuteloacute toumlmegeacutet ahogyan azt maacutes esetekben az

egyeacuteb reacuteszecskeacutek taacutergyak eseteacuteben megszoktuk Az elektromaacutegneses sugaacuterzaacuteskvantumoknak

az energiaacutejaacutet tudjuk joacutel meacuterni

Szerencseacutere a relativitaacuteselmeacutelet kitaacutegiacutetotta ismereteinket a csillagok energiatermeleacuteseacuteről is

kapcsolatot teremt a nyugalmi toumlmeggel rendelkező reacuteszecskeacutek toumlmege eacutes az elektromaacutegneses

sugaacuterzaacuteskvantumok energiaacuteja koumlzoumltt

Janus-arcuacute anyag Jeloumllje m a hiaacutenyzoacute toumlmeget (a folyamat elejeacuten ill a veacutegeacuten meacuterhetotilde toumlmegek kuumlloumlnbseacutegeacutet)

Ekkor a koumlzben keletkezotilde sugaacuterzaacuteskvantum E energiaacuteja E = mcsup2 (a szokaacutesos jeloumlleacutessel c a

vaacutekuumban meacutert feacutenysebesseacuteg) Ennek segiacutetseacutegeacutevel mindig kiszaacutemiacutethatjuk hogy egy adott

toumlmegkuumlloumlnbseacutegnek mekkora energia felel meg ill adott energiaacutehoz mekkora toumlmegdefektus

tartozik

A toumlmeg eacutes az energia tehaacutet szorosan oumlsszetartoznak ezeacutert az energiaacutet leacutenyegeacuteben uacutegy

kezelhetjuumlk mintha toumlmeg lenne

Meacuterjuumlk meg az atommagfuacutezioacute soraacuten felszabaduloacute energiaacutet (ami elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes

formaacutejaacuteban keletkezik) s ezt szaacutemoljuk aacutet toumlmegre Maacuteris megkapjuk a hiaacutenyzoacute toumlmeget

amit koraacutebban kerestuumlnk Meacutegis igaz az anyagmegmaradaacutes toumlrveacutenye aacutem aacuteltalaacutenosabb

eacutertelmezeacutesben

A toumlmeget eacutes az energiaacutet leacutenyegeacuteben egy kalap alaacute vehetjuumlk Mintha csak megegyezneacutenek

Szokaacutes is ezt uacutegy nevezni hogy a toumlmeg eacutes az energia ekvivalenciaacuteja (azonossaacutega) Persze

teljes azonossaacutegroacutel szoacute sincs A toumlmeg az toumlmeg az energia pedig energia Viszont nagyon is

van koumlzuumlk egymaacuteshoz Uacutegy neacutez ki mintha a leacutenyeget tekintve ugyanarroacutel a jelenseacutegről lenne

szoacute Csakhogy egy bdquoJanus-arcuacuterdquo jelenseacutegről bizonyos esetekben az egyik bdquoarcaacutetrdquo laacutetjuk

(toumlmeg) maacutes esetekben pedig a maacutesik bdquoarcaacutetrdquo (energia) amikor bizonyos reacuteszecskeacuteknek ndash pl

elektron proton neutron ndash a toumlmegeacutet tudjuk koumlnnyen megmeacuterni maacutes reacuteszecskeacuteknek ndash ilyenek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

27

az elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesok energia-csomagocskaacutei ndash pedig az energiaacutejaacutet (Olyan ez mint

amikor elsuhan mellettuumlnk egy autoacute amelyet eloumll keacutekre haacutetul pedig pirosra festettek Aki

szemből figyeli keacuteknek laacutetja aki haacutetulroacutel az pedig pirosnak Pedig ugyanarroacutel az autoacuteroacutel van

szoacute)

Mi toumlrteacutenik egy csillagon Minthogy a csillag a feluumlleteacuten toumlbb ezer fokos a hotildemeacuterseacuteklet meacuteg ott is igen gyorsan

mozognak az egyes reacuteszecskeacutek nemcsak a belsejeacuteben (Nagy a mozgaacutesi energiaacutejuk)

Szuumlntelenuumll egymaacutesnak rohannak irtoacutezatosan nagy sebesseacuteggel Nem is biacuterjaacutek ezt elviselni

roncsoloacutedaacutes neacutelkuumll Az atomok a heves uumltkoumlzeacutesek hataacutesaacutera minduntalan szeacutetesnek darabjaikra

Majd ndash kedvezotildebb viszonyok koumlzepette ndash megfelelő reacuteszecskeacutekkel uacutejra oumlsszetalaacutelkozvaacuten

roumlvid idotildere (az uacutejabb erős uumltkoumlzeacutesekig) ismeacutet oumlsszeaacutellhatnak az eredeti atomok Azok persze

ugyaniacutegy szeacutetesnek majd visszaalakulnak eacutes iacutegy tovaacutebb Amennyi szeacutetesik annyi vissza is

alakul Iacutegy mindig vannak a Napon atomok atommagok ionok meg elektronok is (Amikor

az elektromosan toumlltoumltt reacuteszecskeacutek atomokkaacute alakulnak vissza abban az is szerepet jaacutetszik

hogy a kuumlloumlnboumlzotilde elektromos toumllteacutesű reacuteszecskeacutek vonzzaacutek egymaacutest)

Az atomokroacutel leszakadt elektronoknak eacutes a visszamaradt atommagoknak ill ionoknak

oumlsszesen nagyobb az energiaacuteja szeacutetesett (ionizaacutelt) aacutellapotban mint amikor atomokkaacute

kapcsoloacutednak oumlssze A csillagoknak - iacutegy a Napnak a feluumlleteacuten is - ebből a kuumlloumlnbseacutegből ill

az uumltkoumlzeacutesek energiaacutejaacuteboacutel szaacutermazik a feacuteny (A napfoltokban persze ahol a maacutegneses mező

gubancoloacutedaacutesa miatt lelassultak a reacuteszecskeacutek vagyis alacsonyabb lett a hőmeacuterseacuteklet a

reacuteszecskeacutek szeacutetroncsoloacutedaacutesa eacutes visszaalakulaacutesa is kisebb meacuterteacutekű Ott kevesebb feacuteny

keletkezik emiatt soumlteacutetebbek ezek a teruumlletek )

Csillagok eacuteletuacutetja A Naphoz hasonloacute csillagokban rendszerint toumlbb mint tiacutez milliaacuterd eacuteven aacutet zajlik a hidrogeacuten-

heacutelium fuacutezioacute Addig a csillag egyensuacutelyban van a kifeleacute nyomuloacute energia ugyan szeacutejjelebb

fesziacuteteneacute csakhogy a gravitaacutecioacute oumlsszetartja Keacutesotildebb amikor a csillag megoumlregszik eacutes

kimeruumllőfeacutelben lesz a hidrogeacuten keacuteszlete maacutes (hasonloacute) atommagfuacutezioacutes folyamatok indulnak

meg a belsejeacuteben Amikor viszont lelassul a hidrogeacutennek a heacuteliummaacute alakulaacutesa eacutes ezaacuteltal az

energia kifeleacute aacuteramlaacutesa is ndash ami szeacutetfuacutejni igyekszik a csillagot ndash a gravitaacutecioacute oumlsszeacutebb tudja

huacutezni sűrűbb lesz Ezeacutert a belsejeacuteben megnoumlvekszik a nyomaacutes eacutes a hőmeacuterseacuteklet Iacutegy vaacutelik

lehetőveacute uacutejabb magfuacutezioacute beindulaacutesa A heacuteliumnak a tovaacutebb alakulaacutesa hirtelen termel sok

energiaacutet s ahogyan az kifeleacute zuacutedul a csillagboacutel a gravitaacutecioacute elleneacuteben foumllfuacutejja azt voumlroumls

oacuteriaacutessaacute Az aacutetmeacuterője az eredetinek akaacuter toumlbb mint szaacutezszorosaacutera is megnoumlvekedhet A Nap

ekkor majd olyan nagy lesz hogy a Foumlldig is kitaacutegulhat (hacsak a Foumlld nem keruumll taacutevolabb)

A szaacutezszoros meacuteretnoumlvekedeacutes millioacuteszoros teacuterfogatnoumlvekedeacutest jelent azaz a mostani

aacutetlagsűrűseacutege a milliomod reacuteszeacutere csoumlkken Raacuteadaacutesul a Nap kuumllső reacutesze most is rendkiacutevuumll

ritka haacutet meacuteg ha iacutegy lecsoumlkken az aacutetlagsűrűseacutege Mindenesetre (ha lesz meacuteg akkor emberiseacuteg

a Foumlldoumln) ezt az idotildeszakot nem eacuterdemes megvaacuterni Toumlbb okunk is lehet raacute

Az első igen haacutenyattatott sors vaacuter az ilyen oumlreg csillagokra Egyszerre toumlbbfeacutele

elemaacutetalakulaacutesi folyamat is zajlik bennuumlk kuumlloumlnboumlző goumlmbheacutejakban Mikoumlzben azok

beindulnak illetve leaacutellnak (lelassulnak) kuumlloumlnboumlző meacuterteacutekben bdquofuacutejjaacutek foumllrdquo az eacutegitestet amit

ugyanakkor oumlsszeacutebb raacutent a gravitaacutecioacute hacsak teheti Bekoumlvetkezik olyan időszak is amikor a

csillag pulzaacutelni kezd uumltemesen ismeacutetlődve kitaacutegul oumlsszehuacutezoacutedik majd ismeacutet kitaacutegul s

oumlsszehuacutezoacutedik eacutes iacutegy tovaacutebb Rendszerint bekoumlvetkezik ekoumlzben a rezonancia katasztroacutefa

leszakad roacutela a kuumllső leacutegkoumlre azaz gaacutezburkot dob le magaacuteroacutel Ez az uacuten noacuteva robbanaacutes Ez a

balszerencse toumlbbszoumlr is megeshet ugyanazzal a csillaggal joacute neacutehaacuteny ilyen bdquovisszateacuterőrdquo noacutevaacutet

ismeruumlnk Tehaacutet oumlreg koraacuteban a Nap is haacutenykoloacutedik majd anyagfelhőkkel dobaacuteloacutezik

Oumlnmagaacuteban maacuter ez is eleacuteg ok volna arra hogy hűtlenek legyuumlnk hozzaacute eacutes itt hagyjuk Annaacutel

is inkaacutebb mert nem sokkal ezutaacuten teljesen megoumlregszik eacutes meghal

Maacutesik ok Minden csillag keacutepes bdquolegyaacutertanirdquo eacutelete soraacuten a perioacutedusos rendszer elemeit

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

28

egeacuteszen a vasig Tovaacutebb azeacutert nem mert annak az atommagjaacuteban maacuter 56 nukleon van s ha

enneacutel toumlbb protont vagy neutront proacutebaacutelnaacutenk meacuteg bdquobelegyoumlmoumlszoumllnirdquo ahhoz maacuter nekuumlnk

kellene energiaacutet befektetni Koumlzoumlnseacuteges csillagok erre nem keacutepesek Iacutegy tehaacutet leaacutell bennuumlk az

energiatermeleacutes a gravitaacutecioacute előbb oumlsszehuacutezza őket feheacuter toumlrpe csillagocskaacutevaacute majd teljesen

kihunynak s kihűlnek ndash iacutegy hal meg majd a Nap is Nem robban foumll noha oumlreg koraacuteban nova

robbanaacutesok bdquokeseriacutetik az eacuteleteacutetrdquo

A Napnaacutel leacutenyegesen nagyobb toumlmegű csillagok viszont eacuteletuumlk veacutegeacuten foumllrobbannak eacutes ez az

uacuten szupernoacuteva robbanaacutes keacutepes raacute hogy a vasnaacutel bonyolultabb elemeket (pl az aranyat)

legyaacutertsa Amikor nagyreacuteszt leaacutell a csillag energiatermeleacutese a hatalmas gravitaacutecioacute szinte

oumlsszeroppantja az eacutegitestet ami ezaacuteltal igen roumlvid idő alatt gigantikus meacuterteacutekben

oumlsszesűrűsoumldik Ennek koumlvetkezteacuteben az oumlnmagaacuteba roskadoacute agonizaacuteloacute csillag belsejeacuteben

hirtelen szabadul foumll meglehetősen sok energia ami egyreacuteszt lerobbantja a kuumllső reacuteszeket

maacutesreacuteszt oumlsszerobbantja a csillagbelsőt

A csillag helyeacuten visszamarad egy mindoumlssze 10-20 kilomeacuteteres neutroncsillagocska aacutem az

olyan sűrű hogy anyagaacuteboacutel egyetlen kockacukornyi is suacutelyosabb volna a Foumlldoumln mint

peacuteldaacuteul a Magas Taacutetra Ott ugyanis az elektronok bele preacuteselődnek az atommagokba s azok

protonjaival elektromosan semleges neutronokkaacute vaacutelnak Iacutegy szorosan egymaacutes melleacute

simulhatnak az atommagok elektromos tasziacutetaacutes ezt nem gaacutetolja az erős koumllcsoumlnhataacutes pedig

segiacuteti hogy egymaacuteshoz koumltődhessenek

A robbanaacuteskor levaacutelt anyag viszont főkeacutent plazma aacutellapotban van vagyis igen sok

elektromosan toumlltoumltt reacuteszecskeacutet tartalmaz eacutes iacutegy azok a gyorsan forgoacute csillag koumlruumlli maacutegneses

mezőben raacutedioacutesugaacuterzaacutest keltenek A szupernoacuteva robbanaacuteskor foumllszabaduloacute energia egy reacutesze

is elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesok formaacutejaacuteban joumln ki az eacutegitest belsejeacuteből A csillag eredeti

feacutenyesseacutege ilyenkor (nem veacuteletlenuumll) a toumlbb szaacutezmillioacuteszorosaacutera noumlvekszik Megjegyezzuumlk

hogy egy-keacutet milliaacuterd eacutev muacutelva a koumlrnyeacutekuumlnkoumln szupernoacuteva robbanaacutesok tűzijaacuteteacutekszerű

gyakorisaacutegaacuteval kell szaacutemolnunk Ha az ekkor keletkező nagy energiaacutejuacute s iacutegy a

szervezetuumlnkre kaacuteros sugaacuterzaacutesok a Foumlldre oumlzoumlnlenek itt az akkora sugaacuterdoacutezist jelent ami maacuter

nemcsak genetikai mutaacutecioacutekat okozhat hanem veacutegzetes trageacutediaacutekhoz is vezetne ndash ha

megvaacuternaacutenk szuumllőbolygoacutenkon ezt az időszakot El kell tehaacutet koumlltoumlzni inneacutet joacute messzire

meacuteghozzaacute koumlruumllbeluumll egy milliaacuterd eacuteven beluumll

A Keacutek Bolygoacute eacutes uacutetitaacutersa - csillagaacuteszati alapok mindenkinek

Cikkuumlnkben neacutehaacuteny csillagaacuteszati alapfogalmat eleveniacutetuumlnk fel kuumlloumlnoumls tekintettel a Foumlld eacutes

Hold kapcsolataacutera Egyuacutettal a fogyatkozaacutesok eacutegimechanikaacutejaacuteba is betekinteacutest nyerhetuumlnk

A Hold taacutevolsaacutega 30 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 128 sec alatt

A Nap meacuterete 100 Foumlld-aacutetmeacuterő (Bőven belefeacuterne a Holdnak a paacutelyaacuteja)

Nap-Foumlld taacutevolsaacuteg 1 CsE = 100 Nap-aacutetmeacuterő = 10000 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 83 min

alatt (Ha lekicsinyiacutetve a planetaacuterium kupolaacuteja volna a Nap akkor a Foumlld egy alma a

Hold meg - tőle kb 25 m-re - egy cseresznye lenne a vaacuteroskoumlzpontban majdnem 1 km-re a

planitoacutel)

Nap-Pluacutetoacute aacutetlagos taacutevolsaacuteg 40 CsE Megteszi a feacuteny 55 h alatt (Ha a plani kupolaacuteja volna

a Nap akkor a Pluacutetoacute meacuteg a Hold cseresznyeacutejeacutetől is kisebb lenne de toumlbb mint 30 km-

re)

Szomszeacuted csillag (alfa Centauri) taacutevolsaacutega toumlbb mint 4 feacutenyeacutev megteszi a feacuteny toumlbb

mint 4 eacutev alatt (3 csillag 2 Nap-szerű eacutes 1 voumlroumls toumlrpe Ha a Nap maacutekszemnyi akkor az

alfa Centauri tőle 40 km-re 2 maacutekszem eacutes 1 porszem lenne)

A Tejuacutetrendszer meacuterete toumlbb mint 100000 feacutenyeacutev befutnaacute a feacuteny toumlbb mint 100000 eacutev

alatt

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

29

Ma ismert legtaacutevolabbi galaxis taacutevolsaacutega toumlbb mint 10 milliaacuterd feacutenyeacutev megteszi a

feacutenyraacutedioacutesugaacuterzaacutes toumlbb mint 10 milliaacuterd eacutev alatt

1 CsE (1 CSILLAGAacuteSZATI EGYSEacuteG) 1496 millioacute km a Foumlld-paacutelya feacutel nagytengelye A

Foumlld olyan enyhe ellipszis paacutelyaacuten kering a Nap koumlruumll amely majdnem toumlkeacuteletes koumlr (Teacutelen

5 millioacute km-rel koumlzelebb vagyunk a Naphoz mint nyaacuteron aacutem ez a kuumlloumlnbseacuteg elenyeacutesző a

Foumlld-paacutelya majdnem 300 millioacute km aacutetmeacuterőjeacutehez keacutepest)

1 feacutenyeacutev taacutevolsaacuteg amit a feacuteny (2997925 kmsec sebesseacuteggel) 1 eacutev (= 315569259747 sec)

alatt megtesz (Mintegy 95 billioacute kerekiacutetve 10000000000000 km)

A Hold nagysaacutega kb 14-e a toumlmege majdnem 180 reacutesze a Foumlldeacutenek ezeacutert nem biacutert leacutegkoumlrt

megtartani A Holdon a suacutelyunk 16-a lenne az itteninek Nappal foumllmelegedhet 130 oC-ra

eacutejszaka le tud hűlni -100 oC alaacute ugyanis 2 heacutetig van rajta nappal s 2 heacutetig eacutejszaka A

csillagokhoz keacutepest a forgaacutesideje ugyanannyi mint a Foumlld koumlruumlli keringeacutesi ideje azaz koumltoumltt

keringeacutest veacutegez mindig ugyanazt a feleacutet fordiacutetja a Foumlld feleacute iacutegy a Hold felsziacuteneacuteről (a tőluumlnk

laacutethatoacute oldalaacuteroacutel egy adott helyről) a Foumlld mindig ugyanabban az iraacutenyban laacutetszik a laacutetoacutehataacuter

(horizont) foumlloumltt

Holdfaacutezisok (feacutelhold telihold stb)

A Nap a Holdnak (is) mindig csak az egyik feleacutet vilaacutegiacutetja meg Ezt mi mindig maacutes iraacutenyboacutel

neacutezzuumlk teliholdkor a napsuumltoumltte oldalaacutet teljesen laacutetjuk de első negyed eacute s utolsoacute negyed

idejeacuten oldalroacutel vilaacutegiacutetja meg a Nap uacutejholdkor pedig az aacuternyeacutekos oldalt nem laacutetjuk

Fogyatkozaacutesok A Foumlld eacutes a Hold paacutelyasiacutekja 5o-os szoumlget zaacuternak be egymaacutessal ezeacutert nem minden uacutejholdkor

eacutes teliholdkor keruumll a Nap meg ez a keacutet eacutegitest pontosan egy egyenesbe Csak amikor a keacutet siacutek

metszeacutesvonalaacuteban van a Nap - leacutenyegeacuteben feacuteleacutevente - koumlvetkezhet be hogy uacutejholdkor a Hold

aacuternyeacuteka raacutevetiacutetődik a Foumlld felsziacuteneacutenek egy kis reacuteszeacutere (ahonneacutet napfogyatkozaacutest laacutetni) vagy

teliholdkor a Hold belemaacuteszik a Foumlld aacuternyeacutekaacuteba (holdfogyatkozaacutes - mindenuumlnnen

megfigyelhető a Foumlldről ahonneacutet a Hold laacutetszik)

Aacuterapaacutely

A Holddal ellenteacutetes oldalon is van dagaacutely (sőt meacuteg a szaacuterazfoumlld is naponta keacutetszer

megemelkedik eacutes visszasuumlllyed 3 dm-nyit) A Foumlld-Hold rendszer koumlzoumls toumlmegkoumlzeacuteppontja

23 Foumlld-sugaacuternyira van a bolygoacute koumlzepeacutetől ami koumlruumll a Foumlld is ringlispilezik

A Foumlld forgaacutesa

Az Eacuteszaki Sarkon fuumlggőleges tengely koumlruumll viacutezszintesen forgunk balra az eacutegitestek

lemaradnak jobbra mint a buszboacutel neacutezve a faacutek az uacutet szeacuteleacuten (A taacutevolabbiak lassabban

maradnak le sőt joumln veluumlnk a Hold olyan messze van hogy eacuteszre sem vesszuumlk a

lemaradaacutesaacutet) Az Egyenliacutető siacutekja itt viacutezszintes Csak 1 csillag kelnyugszik a Nap a toumlbbiek

vagy mindig a horizont foumlloumltt maradnak vagy mindig alatta

Az Egyenliacutetőn viacutezszintes eacuteszak-deacuteli iraacutenyuacute tengely koumlruumll forog a Foumlld nyugatroacutel keletre s

ahogy haacutetrafeleacute lemarad a koumlrnyező vilaacuteg keleten fuumlggőlegesen kel foumll minden s nyugaton

fuumlggőlegesen nyugszik le Az Egyenliacutető siacutekja fuumlggőleges Minden csillag kelnyugszik

Hazaacutenk az Eacuteszaki Sark eacutes az Egyenliacutető koumlzoumltt nagyjaacuteboacutel a feleacuteneacutel helyezkedik el a Foumlldoumln

tehaacutet tőluumlnk neacutezve a Foumlld forgaacutestengelye eacutes az Egyenliacutető siacutekja is ferdeacuten aacutell s iacutegy ferdeacuten

kelnek foumll eacutes ferdeacuten nyugszanak le az eacutegitestek A forgaacutestengely iraacutenyaacutenak a horizont foumlloumltti

magassaacutega (minden eacuteszaki foumlldrajzi szeacutelesseacutegen) egyenlő az adott phi foumlldrajzi szeacutelesseacuteggel

A Sarkcsillag koumlruumlli phi szoumlgoumln beluumll leacutevő - uacuten cirkumpolaacuteris - csillagok (pl Nagygoumlncoumll

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

30

Kisgoumlncoumll Cassiopeia csillagai) soha nem mennek a horizont alaacute ezeacutert minden deruumllt eacutejjel

megfigyelhetőek (csak mindig maacutes feleacute)

A Foumlld keringeacutese A Nap iraacutenyaacuteban - a nappali eacutegen - nem laacutetszanak szabad szemmel maacutes csillagok - mindig

ellenteacutetes iraacutenyban - az eacutejszakai eacutegbolton - s ez az iraacuteny egy eacutev alatt koumlrbemaacuteszik az eacutegen

(a Foumlld paacutelyasiacutekjaacuteban az ekliptikaacuten)

Ahogyan a forgaacutes miatt (minthogy utazunk a Foumllddel kelet feleacute s minden lemarad haacutetra) 1

nap alatt koumlrbefordulni laacutetszik az eacutegbolt ugyaniacutegy a keringeacutes miatt is (minthogy utazunk a

Foumllddel a Nap koumlruumll - ugyanabba az iraacutenyba amerre forgunk - eacutes emmiatt is haacutetrafeleacute azaz)

nyugat feleacute szinteacuten lemaradni laacutetszanak a csillagok persze lassabban 1 eacutev alatt fordul koumlrbe

a csillagos eacuteg (Ha minden este ugyanakkor figyeljuumlk tapasztalhatjuk ezt a lassuacute lemaradaacutest

vagyis a Foumlld keringeacuteseacutet)

Ezeacutert kuumlloumlnboumlző eacutevszakokban maacutes-maacutes jellegzetes csillagkeacutepek figyelhetőek meg

Tengelyferdeseacuteg a forgaacutestengely mostanaacuteban majdnem a Sarkcsillag feleacute mutat nem

merőleges az ekliptikaacutera (665 o) ezeacutert azzal a Foumlld egyenliacutetőjeacutenek a siacutekja (Eacutegi Egyenliacutető) is

szoumlget (235 o) zaacuter be (Az iraacuteny 26000 eacutevenkeacutent - buacutegoacutecsigaszerűen kuacutep alkotoacutejakeacutent -

koumlroumlz az eacutegen precesszioacute)

A Foumlld megtartja a tengelyferdeseacutegeacutet egy kerigeacutes soraacuten Koumlzben a forgaacutestengely - eacutes (mivel a

csillagok irtoacutezatosan messze vannak ezeacutert) a Sarkcsillag iraacutenya is - oumlnmagaacuteval paacuterhuzamosan

toloacutedik el

Amikor az eacuteszaki feacutelteke fordul jobban a Nap feleacute vagyis hazaacutenk a Nap feleacute hajol tőluumlnk a

Nap magasan laacutetszik deacutelben joacutel tud melegiacuteteni - nyaacuter van

Amikor - feacutel eacutevvel keacutesőbb midőn a Foumlld a Nap tuacuteloldalaacuten van - a deacuteli feacutelteke fordul jobban a

Nap feleacute vagyis hazaacutenk elhajol a Naptoacutel tőluumlnk a Nap alacsonyan laacutetszik deacutelben nem tud

joacutel melegiacuteteni - teacutel van Argentiacutenaacuteban viszont nyaacuter (Az eacuteszaki eacutes a deacuteli feacuteltekeacuten pont fordiacutetva

vaacuteltakoznak az eacutevszakok)

Az Eacuteszaki Sarkon a tavaszi napeacutejegyenlőseacuteg idejeacuten az Eacutegi Egyenliacutetőn (a tavaszpont

iraacutenyaacuteban) leacutevő Nap lassan foumllkel mikoumlzben - a forgaacutes miatt - joacutecskaacuten lemarad jobbra

Naponta koumlrbejaacuter a horizont menteacuten Egyidejűleg - a keringeacutes folytaacuten - arreacutebb maacuteszik az

ekliptikaacuten eacutes iacutegy a nyaacuteri napforduloacuteig egyre magasabbra spiraacutelozik Az őszi napeacutejegyenlőseacuteg

idejeacutere visszakeruumll az Eacutegi Egyenliacutetőre (őszpont) s megint a horizonton megy koumlrbe mialatt

lenyugszik Megkezdődik a feacuteleacuteves eacutejszaka Aacutem addig is hiaacuteba suumlt a Nap feacutel eacuteven aacutet

egyfolytaacuteban mindig alacsonyan van (max 235 o) - nem tud joacutel melegiacuteteni

Ezzel szemben az Egyenliacutetőn deacutelben mindig (ha naacutelunk teacutel van ott akkor is) magasroacutel tűz a

Nap

Hazaacutenkboacutel a teacuteli napforduloacute idejeacuten meacuteg deacutelben is olyan alacsonyan van a Nap mint ahogyan

az Eacuteszaki Sarkon is szokott lenni a nyaacuteri napforduloacute idejeacuten pedig olyan magasan mint

ahogyan az Egyenliacutetőn is szokott lenni Ekkor a keletinyugati iraacutenytoacutel joacuteval deacutelebbre ill

eacuteszakabbra kelnyugszik (s ezeacutert a nappalok kb keacutetszerte roumlvidebbek ill hosszabbak mint az

eacutejszakaacutek) csak a napeacutejegyenlőseacutegek idejeacuten teszi azt pontosan keletennyugaton (amikor 12-12

oacuteraacutet tartoacutezkodik a laacutetoacutehataacuter foumlloumltt-alatt)

Toumlkeacuteletes naptaacuter nem keacutesziacutethető iacutegy e jelenseacutegek daacutetumai sem esnek mindig ugyanarra a

napra

Uumlstoumlkoumlsoumlk szuumlleteacutese A gyorsan mozgoacute gaacutezreacuteszecskeacutek megszoumlknek a bolygoacutekroacutel eacutes a holdakroacutel Az őscsillag

koumlzeleacuteben ebbe besegiacutet a roacutela leaacuteramloacute uacuten napszeacutel is ami főkeacutent plazma reacuteszecskeacutekből aacutell

(protonok elektronok heacutelium atommagok) A kialakuloacute naprendszer koumlzponti tartomaacutenyaacuteboacutel

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

31

a napszeacutel gaacutez eacutes por anyagot keacutepes kisoumlpoumlrni a taacutevolabbi videacutekekre ahol az oumlssze tud fagyni

uumlstoumlkoumlsmagokkaacute

Az uumlstoumlkoumlsmagoknak az egymaacutesra gyakorolt gravitaacutecioacutes zavaroacute hataacutesa meg a koumlrnyező

csillagokeacute a keacutesőbbiekben azt eredmeacutenyezheti hogy időnkeacutent egy-egy mag bezuhan akaacuter a

koumlzponti csillag koumlzvetlen koumlzeleacutebe is Ilyenkor koacutemaacuteja eacutes csoacutevaacuteja is lesz neki de az

leginkaacutebb csak a szemet gyoumlnyoumlrkoumldtető laacutetszat a leacutenyeg mindig az uumlstoumlkoumlsmag ami olyan

mint egy piszkos hoacutegolyoacute jeacutegbe aacutegyazva kő- feacutemdarabkaacutek azaz meteorok

Egy uumlstoumlkoumlsnek a feje időnkeacutent nagyobb mint a Foumlld akaacuter szaacutezezer kilomeacuteteres is lehet A

Napboacutel joumlvő anyagreacuteszecskeacutek erről soumlprik le az esetenkeacutent toumlbb tiacutezmillioacute kilomeacuteter hosszuacute

csoacutevaacutet A szilaacuterd uumlstoumlkoumlsmag pedig amelyből a napsugaacuterzaacutes hataacutesaacutera a gaacutez előtoumlr mindoumlssze

tiacutezegyneacutehaacuteny legfeljebb neacutehaacuteny tiacutez kilomeacuteter nagysaacuteguacute lehet Ebből is laacutethatoacute hogy a koacutema

de főleg a csoacuteva anyagaacutenak nagy reacutesze - amely e meglehetősen kicsi uumlstoumlkoumlsmagboacutel

szaacutermazik - rendkiacutevuumll ritka gaacutez Persze gaacutezfejlődeacutes csak a Nap koumlzeleacuteben lehet ezeacutert nincs

az uumlstoumlkoumlsnek se csoacutevaacuteja se koacutemaacuteja amikor messze van a Naptoacutel (mindoumlssze a csupasz -

mondhatnaacutenk meztelen jeges fagyott - uumlstoumlkoumlsmag)

Minthogy az uumlstoumlkoumlsoumlk a Naprendszer ősi anyagaacutet tartalmazzaacutek leacutenyegeacuteben hasonloacute

gaacutezokboacutel aacutelltak oumlssze mint amilyeneket a csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhők is tartalmaznak

(Hiszen ugyanilyen gaacutezokboacutel sűrűsoumldoumltt oumlssze az eacuteppen kialakuloacute Ősnap mintegy hat milliaacuterd

eacutevvel ezelőtt valamint a koumlruumlloumltte ugyanezen anyagboacutel megszuumllető bolygoacutek is) Ezekben a

kozmikus anyagfelhőkben szerves molekulaacutek is leacutetrejoumlttek A bolygoacutekeletkezeacutes folyamataacuteban

foumllforroacutesodott anyagban azonban szeacutetroncsoloacutedhatnak ezek a bonyolult eacutes eacuterzeacutekeny kis

keacutepződmeacutenyek Csakhogy az uumlstoumlkoumlsoumlk mint affeacutele szerves-anyag konzervek keacutepesek raacute

hogy megőrizzeacutek jobb időkre ezeket a molekulaacutekat s szaacutezmillioacute eacutevekkel keacutesőbb amikor

becsapoacutednak valamely bolygoacute felsziacuteneacutere visszainjekcioacutezzaacutek azokat Iacutegy - szerencseacutes

koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt - ha az uumltkoumlzeacutest tuacuteleacutelő szerves molekulaacutek tovaacutebb bonyoloacutedhatnak

megindulhat az eacuteletteacute szerveződeacutes is

Eacutelet lehetőseacutege a Foumlldoumln kiacutevuumll Az előzőekből kitűnik hogy a kozmoszban maacutesutt is ugyanolyan anyagboacutel joumlttek leacutetre

csillagok - eacutes egyesek koumlruumll meacuteg bolygoacutek is - mint amiből a Naprendszer kialakult Tovaacutebbaacute

az is fontos teacuteny hogy a bioloacutegiai evoluacutecioacutet megelőző keacutemiai bonyoloacutedaacutes is megkezdődik az

ilyen gaacutez- eacutes porfelhőkben Ha maacutesutt is keacutepesek voltak uumlstoumlkoumlsoumlk visszainjekcioacutezni a

bolygoacutekra az ott (a bolygoacute kialakulaacutesakor) toumlnkrement szerves molekulaacutekat megfelelő

koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt maacutes naprendszerekben is kifejlődhetett az eacutelet

Messze maacutes csillagok koumlruumll keringő bolygoacutekon akaacuter naacutelunk fejlettebb civilizaacutecioacutek is

lehetnek

Az viszont hogy jaacutertakjaacuternak-e itt foumlldoumlnkiacutevuumlliek ma meacuteg hit keacuterdeacutese

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

32

MERKUacuteR

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő 88 foumlldi nap

Tengely koumlruumlli forgaacutes 176 foumlldi nap

Gyakrabban van uacutejeacutev mint Napkelte

Felsziacuteneacutenek csak a 45-aacutet teacuterkeacutepezteacutek fel

Neheacutez megfigyelnuumlnk mert mindig a Nap koumlzeleacuteben jaacuter

A Merkuacuter feluumlleteacutenek minden neacutegyzetmeacutetereacutere hatszor annyi sugaacuterzaacutes eacuterkezik a Napboacutel mint

a Foumlld azonos nagysaacuteguacute teruumlleteacutere A bolygoacute nappali hőmeacuterseacuteklete eleacuteg magas aacutetlagban 600

K (kb 330 Celsius fok) mikoumlzben eleacuteri a 750 K (480 Celsius fok) koumlruumlli maximumot

Ugyanakkor eacutejszaka a hőmeacuterseacuteklet 90 K-re (kb -180 Celsius fok) suumlllyed

A Merkuacuternak nincs eacuteszrevehető sűrűseacutegű leacutegkoumlre Tekintettel arra ugyanis hogy a bolygoacute

napsuumltoumltte oldala igen forroacute fel kell teacuteteleznuumlnk hogy meacuteg a legnehezebb gaacutezok is eltaacutevoztak

onnan Raacuteadaacutesul az oumlsszes bolygoacute koumlzuumll a Merkuacuter felsziacuteneacutenek feacutenyvisszaverő keacutepesseacutege a

leggyengeacutebb leginkaacutebb a soumlteacutet holdtalajeacutehoz hasonloacute A Merkuacuter felsziacutene aacuteltal szoacutert napfeacuteny

sziacutenkeacutepi vizsgaacutelata is megerősiacuteti hogy a bolygoacutenak nincs kimutathatoacute leacutegkoumlre

Leacutegkoumlre ritka A Merkuacuternak nincs holdja

Első űrszonda Mariner-10

VEacuteNUSZ

Veacutenusz a roacutemai mitoloacutegiaacuteban a kertek istennője Aphroditeacuteval azonosiacutetottaacutek aki goumlroumlg

mitoloacutegiaacuteban a szeacutepseacuteg eacutes a szerelem istennője

Esthajnalcsillag

Minthogy a Veacutenusz a legfeacutenyesebb eacutegitestek koumlzeacute tartozik a szeacutepseacuteg istennőjeacuteről nevezteacutek el

A legfeacutenyesebb bolygoacutetestveacuteruumlnk csupaacuten a Nap eacutes a Hold laacutetszoacutelagos feacutenyesseacutege muacutelja feluumll

az oumlveacutet

A Veacutenusznak nincs holdja

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő

Tengely koumlruumlli forgaacutes 243 foumlldi nap

Leacutegkoumlr 95 szeacuten-dioxid

Uumlveghaacutezhataacutes

FOumlLD

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő 365 nap

Tengely koumlruumlli forgaacutes 24 oacutera

Koumlr paacutelya

Forgaacutestengelye 235deg

Tudjuk hogy bolygoacutenk 24 oacutera alatt veacutegez egy teljes koumlruumllfordulaacutest

A forgaacutes koumlvetkezteacuteben felleacutepő centrifugaacutelis erő hataacutesaacutera az eacutegitest belapult az egyenliacutetői

videacutekeken pedig kidudorodott

A Hold eacutes a Nap toumlmegvonzaacutesa (az előbbieacute nagyobb) apaacutelyt eacutes dagaacutelyt kelt amelyek az

oacuteceaacutenok eacutes tengerek viacutezfelsziacuteneacutenek suumlllyedeacuteseacuteben eacutes emelkedeacuteseacuteben vehetők eacuteszre A Hold

uacutegy vonszolja maga utaacuten a Foumlld dagaacutelyoumlveacutet bolygoacutenk felsziacuteneacuten hogy az eacutepp ennek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

3

4 Magyarorszaacuteg eacuteghajlata

Vaacutezlat

- Napsugaacuterzaacutes Napsuumlteacuteses oacuteraacutek szaacutema sok

- Hőmeacuterseacuteklet Teruumlletenkeacutent vaacuteltozik Aacuteltalaacuteban 10 degC Napi hőingaacutes oka a Nap napi

jaacuteraacutesa az eacuteves hőingaacutes a Nap eacutevi jaacuteraacutesaacuteval kapcsolatos

o Keacutesői fagyok deruumllt eacutes szeacutelcsendes eacutejszakaacuten nagyobb a felsziacuten hőkisugaacuterzaacutesa

o Juacuteniusi hőcsoumlkkeneacutes oacuteceaacuteni levegő beaacuteramlik

o Veacutenasszonyok nyara szeptember veacutege oktoacuteber eleje hőmeacuterseacutekletemelkedeacutes

figyelhető meg

Eacutevi koumlzepes hőingaacutes leghidegebb (januaacuter) eacutes a legmelegebb (juacutenius) hoacutenap

koumlzeacutephőmeacuterseacutekleteacutenek a kuumlloumlnbseacutege Az Alfoumlldoumln nagyobb nyugaton eacutes a

hegyseacutegekben kisebb a 20 degC-t mindenuumltt eleacuteri

- Szeacutel A levegő viacutezszintes iraacutenyuacute elmozdulaacutesa EacuteNY-i az uralkodoacute szeacuteliraacuteny A

nyugatias szelek csapadeacutekot szaacutelliacutetanak Szeacutel sebesseacutege a Dunaacutentuacutelon eacutes a Kisalfoumlldoumln

a legnagyobb

- Csapadeacutek Mennyiseacutege koumlzepes eloszlaacutesa egyenetlen Legszaacuterazabb az Alfoumlld

legcsapadeacutekosabb a hegyvideacutekek eacutes az orszaacuteg nyugati taacutejai Legtoumlbb csapadeacutek nyaacuteron

(Medaacuterd) legkevesebb teacutelen

- Eacuteghajlat Egy foumlldrajzi hely időjaacuteraacutesi rendszereacutet az adott teruumlletre jellemző bdquoaacutetlagosrdquo

időjaacuteraacutest eacuteghajlatnak nevezzuumlk A foumlldrajzi szeacutelesseacuteg az oacuteceaacutenhoz viszonyiacutetott fekveacutes

eacutes a domborzat hat meg Teacutel hideg a nyaacuter meleg

Ha a kontinensuumlnk belsejeacuteből eacuterkező szaacuterazfoumlldi levegő van tartoacutesan hazaacutenkban

akkor a nyaacuter forroacute a teacutel hideg a csapadeacutek keveacutes A Foumlldkoumlzi-tenger hataacutesaacutera

Magyarorszaacuteg eacuteghajlata vaacuteltozeacutekony

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

4

5-6 Magyarorszaacuteg viacutezrajza

Felsziacuten alatti vizek

- Talajviacutez első viacutezzaacuteroacute reacuteteg feletti viacutez Belviacutez felsziacutenen megjelenő talajviacutez

- Reacutetegviacutez keacutet viacutezzaacuteroacute reacuteteg koumlzoumltti viacutez

- Karsztviacutez Kőzetek repedeacuteseiben uumlregeiben felhalmozoacutedoacute viacutez Ez a legtisztaacutebb

- Forraacutesok hőforraacutes-heacuteviacutez aacutesvaacutenyviacutez gyoacutegyviacutez

Folyoacutevizek

A hegyseacutegekből az Alfoumlld feleacute tartanak Koumlzvetlenuumll vagy koumlzvetve a Dunaacuteba oumlmlenek A

Duna viacutezgyűjtő teruumlleteacutehez tartozik hazaacutenk

A Duna eacutepiacutető eacutes romboloacute munkaacutet is veacutegez A Kisalfoumlldre eacuterve hordaleacutekkuacutepot eacutepiacutet ndash Szigetkoumlz

Magyarorszaacutegi uacutetja Szigetkoumlz Visegraacutedi-szoros Szentendrei- Margit- Csepel-sziget

Viacutezjaacuteraacutesa tavaszi jeges aacuterviacutez eacutes a nyaacuteri zoumlldaacuter

Viacutezgyűjtő teruumllete Raacuteba Zala-Balaton-Sioacute Draacuteva

Tisza Alfoumllduumlnket kanyarogva lassan szeli aacutet Szeszeacutelyes folyoacute

Viacutezjaacuteraacutesa tavaszi eacutes nyaacuter aacuterviacutez

Jobb partjaacuten Bodrog Sajoacute Hernaacuted Zagyva

Bal partjaacuten Szamos Koumlroumls Maros

Aacutelloacutevizek

__________________________________________________________________________

Balaton

Hazaacutenk legnagyobb eacutes legszebb tava Lesuumlllyedt aacuterokban keletkezett Viacutezaacutellaacutesa

ingadozoacute Zala folyoacute taacuteplaacutelja a felesleges vizet a Sioacute csatorna vezeti a Dunaacuteba Sekeacutely

Nyaacuteron erősen felmelegszik A Balatonba oumlmlő viacutez tisztasaacutegaacuteroacutel eacutes a Kis-Balaton eredeti

aacutellapotaacutenak visszaaacutelliacutetaacutesaacuteroacutel kormaacutenyrendelet gondoskodik

Velencei-toacute

Naacutedasok boriacutetjaacutek

Fertő-toacute

Csak deacuteli reacutesze tartozik hazaacutenkhoz

Alfoumlldi szikes tavak szeacutelfuacutetta meacutelyedeacutesekben keletkeztek Kiskunsaacuteg Nyiacuterseacuteg

Mocsarak laacutepok Ecsed-laacutep Koumlroumlsoumlk Nagy- Kissaacuterreacutet Fejeacuter megye Saacuterreacutet kisalfoumlldi

Hansaacuteg

Viacutezgazdaacutelkodaacutes

- veacutedekezni kell az aacutervizek ellen

- sokoldaluacute felhasznaacutelaacutes mezőgazdasaacuteg ipar egeacuteszseacuteguumlgy

o Viacuteztaacuterozoacutek Tiszaloumlk Kiskoumlre

o Főcsatornaacutek Keleti Nyugati Nagykunsaacutegi

o Viacutezi utak

A tiszta viacutez nem aacutell korlaacutetlanul rendelkezeacutesuumlnkre

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

5

Magyarorszaacuteg termeacuteszetes noumlveacutenyzete aacutellatvilaacutega eacutes talajai

A termeacuteszetes noumlveacutenytakaroacute kialakiacutetaacutesaacuteban az eacuteghajlat szerepe a doumlntő

Szaacuteraz kontinentaacutelis eacuteghajlat fuumlves puszta

Oacuteceaacuteni eacuteghajlat nedves kontinentaacutelis lombhullatoacute erdő

Mediterraacuten teruumlletek oumlroumlkzoumlld noumlveacutenyek

Magyarorszaacuteg eredeti termeacuteszetes noumlveacutenyzete

- erdő

- erdős puszta

- fuumlves puszta (Hortobaacutegyon eacutes Bugacon maradt fenn)

Ezek maacutera eltűntek vagy aacutetalakultak

Erdők

Teruumlleti eloszlaacutesa egyenlőtlen

Aacutellomaacutenya tengerszint feletti magassaacuteg szerint vaacuteltozik

- Toumllgyerdők koumlzeacutephegyseacutegeinkben a Dunaacutentuacuteli-dombsaacutegon eacutes az alfoumlld nedvesebb

reacuteszein eacutelnek

- Buumlkkerdő 600 meacuteterneacutel magasabb hegyseacutegeinkben talaacutelhatoacute

- Őshonos fenyőerdő csak az Alpokaljaacuten eacutel

A folyoacutek menteacuten aacuterteacuteri erdő alakult ki

Aacutellatok

Kb 32000 aacutellatfaj eacutel melynek 45 reacutesze rovar

Erdő mező őz szarvas vaddisznoacute moacutekus Ragadozoacute roacuteka nyest menyeacutet

Fuumlves puszta mezei nyuacutel uumlrge houmlrcsoumlg Madarak tuacutezok faacutecaacuten fuumlrj bagoly

Mocsaras videacutek nemes koacutecsag kaacuteroacute katona gulipaacuten buacutebos banka vadkacsa

Talaj

Talaj keletkezeacutese aproacutezoacutedaacutes maacutellaacutes

Talajtiacutepusok

Szuumlrke erdőtalaj fenyvesek eacutes magasabb fekveacutesű buumlkkoumlsoumlk alatt keletkezik Taacutepanyagban

szegeacuteny Pl Alpokalja

Barna erdőtalaj termőkeacutepesseacutege joacute humuszban gazdagabb Pl Nyiacuterseacuteg

Mezőseacutegi talaj soumlteacutetbarna sziacutenű vagy fekete Gazdag a humusztartalma

Oumlnteacutestalaj aacuterterek teruumlleteacuten talaacutelhatoacute koumlzepesen termőkeacutepesek

Laacuteptalaj mocsarak helyeacuten keletkezett

Homok termőkeacutepesseacutege vaacuteltozoacute

Szikes talajok gyenge termőkeacutepesseacutegűek

Fontos a talaj veacutedelme Nemzeti kincsuumlnk

Talaj pusztulaacutesa= talajeroacutezioacute

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

6

Magyarorszaacuteg lakossaacutega

Lakossaacuteg kb 10 millioacute fő 95-a magyar anyanyelvű

Hataacuterainkon tuacutel 5 millioacute magyar eacutel Legtoumlbben Erdeacutelyben

Finnugor eredetű neacutep vagyunk

Nemzetiseacutegeink koumlzuumll a neacutemet ajkuacuteak araacutenya a legnagyobb Eacutelnek meacuteg deacutelszlaacutevok romaacutenok

szlovaacutekok is

A (cigaacutenysaacuteg) romaacutek nemzeti helyzettel nem rendelkező etnikum

Alkotmaacutenyunk a nemzetiseacutegek reacuteszeacutere osztatlan szabadsaacutegot teljes egyenjoguacutesaacutegot biztosiacutet

Hazaacutenk neacutepsűrűseacutege 110 fő km2 A taacutejak neacutepsűrűseacutege elteacuterő eacutes időben is vaacuteltozott

Termeleacutes tudatos szervezett teveacutekenyseacuteg Szuumlkseacuteges hozzaacute energia nyersanyag

munkaeszkoumlz eacutes ember Adottsaacutegai teruumlletenkeacutent vaacuteltoznak

Termeacuteszeti erőforraacutesaink

Aacutesvaacutenykincsekkel valoacute ellaacutetottsaacutegunk gyenge-koumlzepes

Mezőgazdasaacutegi műveleacutesre alkalmas teruumllet nagy

A 2 vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten az orszaacutegot uacutejjaacuteeacutepiacutetetteacutek Gazdasaacutegi jellege aacutetalakult Ipar keruumllt a

vezető helyre Koumlzepesen fejlett orszaacuteg vagyunk

Koumlvetkező oacuteraacuten teacutemazaacuteroacute dolgozat

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

7

Az Alfoumlld

Az Alfoumlld felsziacutene eacutes taacutejai

Mai felsziacuteneacutet a folyoacutek eacutes a szeacutel alakiacutetottaacutek ki

Fő reacuteszei Mezőfoumlld Duna-Tisza koumlze eacutes a Tiszaacutentuacutel

Folyami hordaleacutekkuacutepok kiemelkednek koumlrnyezetuumlkből

Kiskunsaacuteg Nyiacuterseacuteg Maros hordaleacutekkuacutepja Maacutertaalja Buumlkkalja

Loumlsztakaroacutes taacutejai Mezőfoumlld (ez emelkedik a legmagasabbra) Hajduacutesaacuteg Maros-Koumlroumls koumlze

Nagykunsaacuteg

Folyami aacuterterek Alfoumlld legalacsonyabb reacuteszei Szeacutenhidrogeacutenek heacutevizek homok kavics

Duna menteacuten Duna Draacuteva voumllgye

Tisza menteacuten Szatmaacuter-Beregi-siacuteksaacuteg Bodrogkoumlz Jaacuteszsaacuteg Hortobaacutegy eacutes a Koumlroumls videacutek (az

Alfoumlld legmeacutelyebb reacutesze Itt talaacutelhatoacute hazaacutenk legnagyobb foumlldgaacutez- eacutes kőolajmezeje)

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

8

Az Alfoumlld eacuteghajlata viacutezrajza termeacuteszetes noumlveacutenyzete eacutes talaja

Alfoumlld

Eacuteghajlata Nedves kontinentaacutelis

A legmelegebb a nyaacuter eacutes a leghidegebb a teacutel Itt a legtoumlbb a napsuumlteacutes eacutes a meleg

Keveacutes a csapadeacutek szeacutelsőseacuteges az eacutevi eloszlaacutesa Sok az aszaacutely

Viacutezrajz

Folyoacutek eseacutese kicsi Tisza viacutezjaacuteraacutesa erősen ingadozoacute Fontos a folyoacuteszabaacutelyozaacutes

Viacutezgazdaacutelkodaacutes oumlntoumlzeacutes veacutedekezeacutes a belvizek eacutes az aacutervizek ellen

Viacutezhiaacuteny a Tisza viacutezgyűjtő teruumlleteacuten az Alfoumlld nagyobb reacuteszeacuten van

Felsziacuten alatti vizek Hőforraacutes ndash Hajduacuteszoboszloacute Gyula

Morotvatavak holtaacutegakboacutel kialakult tavak Rajz

Szikes tavak szeacutelfuacutetta meacutelyedeacutesben keletkezett

Mesterseacuteges viacuteztaacuterozoacutek eacutes a halastavak

Termeacuteszetes noumlveacutenyzet

Eredeti noumlveacutenyzeteacutet a toumllgyerdőket eacutes a fuumlves pusztaacutekat szaacutentoacutefoumlldekkeacute alakiacutetottaacutek

Orszaacutegosan itt a legkevesebb az erdők araacutenya A homok megkoumlteacuteseacutere nyaacuterfaacutet uumlltetnek

Hortobaacutegy őshonos fuumlvespuszta

Talaj

Mezőseacutegi fekete morzsaleacutekos kivaacuteloacute minőseacutegű

Humuszos homok erdők alatt keacutepződoumltt

Oumlnteacutestalaj folyoacutek menteacuten

Reacuteti talaj koumlzepes termeacutekenyseacutegű az aacuterteruumlletek magasabb szintjeacuten

Futoacutehomok erdőirtaacutesok utaacuten alakult ki Fuumlloumlphaacuteza

Szikes belvizek levezeteacutese utaacuten terjedt el

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

9

Az Alfoumlld mezőgazdasaacuteg eacutes eacutelelmiszeripara I-II

Legfejlettebb aacutegazat a noumlveacutenytermeleacutes A talajtiacutepusok eacutes az eacuteghajlat kuumlloumlnbseacutegei miatt

taacutejankeacutent maacutes eacutes maacutes noumlveacutenyeket termelnek

Gabonafeacuteleacutek

- buacuteza (őszi buacuteza) Legfontosabb kenyeacutergabona Mezőseacutegi- eacutes reacuteti talajon termelik

- rozs homokos teruumlletek gabonaacuteja

- rizs szikes teruumlleten vetik

A malom a gabonatermő teruumlleteken eacutes a fogyasztoacutepiac vonzaacutesaacuteban nagyobb vaacuterosokban

eacutepuumllt

Takarmaacutenygabonaacutenk

- kukorica mezőseacutegi talajon vetik Ezeken a teruumlleteken sűrű a serteacutesaacutellomaacuteny

Ipari noumlveacutenyek

- cukorreacutepa termeleacutese teljesen geacutepesiacutetett A cukorgyaacuterat a termőteruumlletre eacutepiacutetetteacutek Kaba

- olajos noumlveacutenyek Martfű ndash noumlveacutenyolajgyaacuter

- dohaacuteny burgonya homokos nyiacuterseacutegi taacutej

Zoumlldseacuteg eacutes gyuumlmoumllcs

Zoumlldseacuteg Bp koumlrnyeacuteke Duna-Tisza koumlze Alfoumlld deacuteli reacuteszeacuten

- fűszerpaprika Kalocsa Szeged

- hagyma Makoacute

- kaacuteposzta Bp koumlrnyeacuteke

- paprika paradicsom uborka eacutes zoumlldborsoacute Kiskunsaacuteg

Konzervgyaacuterak Bp Nagykőroumls Kecskemeacutet Szeged Debrecen Nyiacuteregyhaacuteza

Gyuumlmoumllcs Nyiacuterseacuteg Kiskunsaacuteg Alfoumlld deacuteli reacuteszeacuten

- alma Nyiacuterseacuteg

- szőlő eacutes kajszibarack Kiskunsaacuteg

- őszibarack Szeged koumlrnyeacuteke

Aacutellattenyeacuteszteacutes

Serteacutes kukoricatermelő videacutekeken

Huacutesfeldolgozoacute ipar Bp Szeged Beacutekeacutescsaba Gyula Debrecen Baja

Baromfi tyuacutek liba kacsa juh ndash Alfoumlldoumln tenyeacutesztik keveacutesbeacute jelentős a szarvasmarha-

tenyeacuteszteacutes

Hal Tisza eacutes halastavak

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

10

Az Alfoumlld ipara I-II (lehet 2 oacutera ishellip)

Ma az iparban dolgoznak a legtoumlbben

Deacutel-Alfoumlld

Foumlldgaacutez eacutes kőolajtelepek

Szeged Algyő Maros-Koumlroumls koumlze Duna-Tisza koumlze Kiskunhalas teacuterseacutege

Nagyobb reacutesze foumlldgaacutez Szaacutelliacutetaacutesuk csővezeteacuteken toumlrteacutenik

Kőolajfinomiacutetoacute Szaacutezhalombatta (Itt eacutepuumllt hőerőmű is) Tiszauacutejvaacuteros

Atomerőmű Paks

Viacutezerőmű Tiszaloumlk Kiskőroumls (teljesiacutetmeacutenyuumlk kicsi)

Kecskemeacutet Szőleacuteszet kutataacutes Geacutepipar Idegenforgalom

Kiskunhalas Csipkehaacutez Szeacutenhidrogeacuten-baacutenyaacuteszat koumltoumlttaacuteruacute Elszoacutertan tanyaacutek vannak

Kalocsa paprika

Baja kikoumltő eacutes aacutetkelőhely Textilipar

Legnagyobb vaacuteros Szeged forgalmi aacutetkelőhely kereskedővaacuteros Faipar Textil- vegyipar-

eacutelelmiszeripar

Hoacutedmezővaacutesaacuterhely Porcelaacutenipar koumltoumlttaacuterugyaacuter

Makoacute geacutepipar

Beacutekeacutescsaba koumltoumlttaacuterugyaacuter

Oroshaacuteza uumlveggyaacuter

Dunauacutejvaacuteros [Pentoumlle Sztaacutelinvaacuteros] Vasmű Papiacutergyaacuter Textilpar

Szeacutekesfeheacutervaacuter Vasuacuteti csomoacutepont Koumlnnyűfeacutemmű Ikarus Ipari koumlrzet

Eacuteszak-Alfoumlld

Legneacutepesebb vaacuteros Debrecen ndash tudomaacutenyos eacutes kulturaacutelis koumlzpont Gyoacutegyszervegyeacuteszet

(BIOGAL) Goumlrduumllőcsapaacutegygyaacuter (GOumlCS) ruhagyaacuter konzervgyaacuter (DEKO) huacutes eacutes tejipar

Idegenforgalmi koumlzpont

Nyiacuteregyhaacuteza Forgalom oktataacutesi kulturaacutelis kp

Zaacutehony vasuacuteti hataacutercsomoacutepont

A falvaknak a mezőgazdasaacutegi munka szervezeacuteseacuteven van fontos szerepuumlk

Karcag malom

Tiszavasvaacuteri gyoacutegyszergyaacuter

Tiszauacutejvaacuteros műanyaggyaacutertaacutes (TVK Tiszai Vegyi Kombinaacutet)

Szolnok Hiacuted eacutes kikoumltővaacuteros Vasuacuteti koumlzpont Fa- papiacuter- cukor- vegyipar Geacutepgyaacuter

Martfű cipőgyaacuter

Jaacuteszbereacuteny Lehel Hűtőgeacutepgyaacuter

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

11

A Kisalfoumlld termeacuteszeti adottsaacutegai

Kialakulaacutesa az Alfoumlldeacutehez hasonloacute Toumlreacutesek menteacuten leszakadt suumlllyedeacutek

Koumlzponti reacutesze feltoumlltoumltt siacuteksaacuteg (Duna hordaleacutekkuacutepja)

A folyoacutek munkaacuteja aacuteltal a Kisalfoumlld koumlzponti reacutesze toumlkeacuteletes siacuteksaacuteg

Reacuteszei

Szigetkoumlz

Raacutebakoumlz

Mosoni-siacuteksaacuteg

Hansaacuteg

Deacuteli peremvideacutekeacutet a szeacutel viacutez toumlmegmozgaacutesos folyamatok pusztiacutetottaacutek

Marcali-medence hellip Somloacute ndash tanuacutehegyek

A teacutel enyheacutebb a nyaacuter hűvoumlsebb Hazaacutenk legszelesebb videacuteke

A Kisalfoumlld folyoacutei a Dunaacuteba oumlmlenek (ln Raacuteba Marcal)

Aacutelloacutevizei koumlzuumll a ln Fertő toacute

Noumlveacutenyzet

Erdőben szegeacuteny taacutej Reacuteti eacutes oumlnteacutestalajok ndash mezőgazdasaacutegi munkaacutera alkalmas

Duna bőseacuteges ivoacute eacutes ipari vizet szolgaacuteltat eacutes nemzetkoumlzi viacutezi uacutet

Aacutesvaacutenyi anyagok szeacuten-dioxid tőzeg kavics homok

Siacuteksaacuteg

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

12

A Kisalfoumlld gazdasaacutegi eacutelete

Magas sziacutenvonaluacute

Buacuteza kukorica aacuterpa cukorreacutepa takarmaacutenynoumlveacutenyek

Reacutetek legelők szaacutelastakarmaacuteny (lucerna) eacutes siloacutekukorica

Legjelentősebb a szarvasmarha-tenyeacuteszteacutes Legmagasabb a fejeacutesi aacutetlag A tejfeldolgozoacute ipar

elsősorban sajtot gyaacutert Reacutepcelak

Serteacutestenyeacuteszteacutes jelentős Huacutesuumlzem Paacutepa

Baromfitartaacutes eacutes tojaacutestermeleacutes Baacutebolnai Mezőgazdasaacutegi Kombinaacutet

Szigetkoumlz ndash oumlnteacutestalaj ndash Sok zoumlldseacutegfeacutele Boraacuteszat Somloacute

Legneacutepesebb vaacuteros

Győr

Kulturaacutelis eacutes gazdasaacutegi koumlzpont Az orszaacuteg harmadik ipari vaacuterosa

Geacutepipar Raacuteba Rt Diacutezelmotorok traktorok nagyteljesiacutetmeacutenyű geacutepek keacuteszuumllnek itt

Reacutegi hagyomaacutenyai vannak a textiliparnak

Textilneacutegyszoumlg Győr Paacutepa Sopron Szombathely

Mosoni-siacuteksaacuteg

Mosonmagyaroacutevaacuter Mezőgazdasaacutegi geacutepgyaacutera eacutes textilipara van

Marcal-medence

Paacutepa

Textilipar huacutesipar eacutes geacutepipar

Raacutebakoumlz

Csorna Kapuvaacuter

Eacutelelmiszeripar

A taacutejra koumlzepes nagysaacuteguacute falvak jellemzőek

A Kisalfoumlldoumln sűrű a vasuacutet eacutes koumlzuacutethaacuteloacutezat

Ausztria feleacute vezet hazaacutenk legreacutegibb villamosiacutetott vasuacutetvonala

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

13

Az Alpokalja termeacuteszeti adottsaacutegai eacutes gazdasaacutegi eacutelete

Magyarorszaacuteg nyugati szeacuteleacuten talaacutelhatoacute

Soproni-hegyseacuteg

Kőszegi-hegyseacuteg

Előttuumlk szeacuteles dombvideacutek huacutezoacutedik

Hazaacutenk legreacutegibb kőzetei talaacutelhatoacuteak itt

Kialakulaacutesa

Soproni-hegyseacuteg az oacuteidőben keletkezett hegyseacuteg reacutesze volt mely oumlsszetoumlredezett a meacutelybe

suumlllyedt majd az Alpok kiemelkedeacuteseacutevel uacutejra a felsziacutenre keruumllt A kőzeteket a Foumlld belső erői

oumlsszepreacuteselteacutek Palaacutes kőzetek keletkeztek

Kőszegi-hegyseacuteg kőzetei a Dunaacutentuacuteli koumlzeacutephegyseacuteggel azonos koruacuteak

Legmagasabb csuacutecsa Iacuterott-kő (882 m)

A dombvideacutek kialakulaacutesa az Alpokboacutel eacuterkező folyoacutek szeacutetteriacutetett hordaleacuteka

A teruumllet megemelkedett eacutes a folyoacutevoumllgyek feldaraboltaacutek a taacutejat

Oacuteceaacuteni leacutegtoumlmegek hataacutesaacutera

A hőingaacutes itt kevesebb mint az Alfoumlldoumln

A hűvoumls eacutes a csapadeacutekosabb időjaacuteraacutesaacutehoz a taacutej magasabb fekveacutese is hozzaacutejaacuterul

A kristaacutelyos kőzetek nehezebben eresztik aacutet a vizet ezeacutert a csapadeacutek nagy reacutesze a felsziacutenen

folyik le Sok a patak eacutes a forraacutes

Noumlveacutenyvilaacuteg

Őshonos a lucfenyő

Gazdag az erdők aljnoumlveacutenyzete paacutefraacutenyokban eacutes erdei ciklaacutemenekben gazdag

Szeliacutedgesztenyefaacutek is eacutelnek itt

Fenyőerdők alatt szuumlrke erdőtalaj

Lombos erdők alatt barna erdőtalaj

Mezőgazdasaacuteg

Takarmaacutenynoumlveacuteny termeszteacutes reacutetgazdaacutelkodaacutes eacutes a szarvasmarha-tenyeacuteszteacutes (+ tejipar) a

jellemző Saacutervaacuter cukorgyaacuter tej- eacutes baromfifeldolgozaacutes

Ipar

Koumlzpontja Szombathely Cipőgyaacutertaacutes faipar mezőgazdasaacutegi geacutepgyaacutertaacutes

Kőszeg Műemleacutekvaacuteros textilipar

Sopron bdquohűseacuteg vaacuterosardquo idegenforgalom Textil faipar

Szentgotthaacuterd szemeacutelygeacutepkocsi-gyaacutertaacutes koumlzpontja (Opel)

Aproacute falvak

Egymaacuteshoz koumlzel kis leacutelekszaacutemuacute falvak telepuumlltek

Gyoacutegyfuumlrdők Balf Buumlk ndash idegenforgalom jelentősseacutege

Az Alfoumlld a Kisalfoumlld eacutes az Alpokalja oumlsszefoglalaacutes

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

14

Dunaacutentuacuteli - Dombsaacuteg eacutes a Mecsek termeacuteszeti adottsaacutegai

Teruumllete megsuumlllyedt majd a tenger eloumlntoumltte (meacuteszkő) majd kiemelkedett (agyag reacuteteg)

A felsziacutene toumlreacutesekkel feldaraboloacutedott

A folyoacutek patakok tovaacutebb meacutelyiacutetetteacutek a voumllgyeket

A folyoacutek eacutes a patakok folyaacutesiraacutenya a foumlldkeacutereg toumlreacutesvonalaihoz igazodik

Nyugati reacuteszeacuten agyag keleti reacuteszeacuten loumlsztakaroacute talaacutelhatoacute

Dunaacutentuacuteli-dombsaacuteg reacuteszei Zalai- Somogyi- eacutes Baranyai-Tolnai dombsaacuteg

Eacuteghajlata a Duna koumlzeleacuteben napsugaacuterban Ny csapadeacutekban gazdagabb

Erdőkben sokkal gazdagabb mint az Alfoumlld

Jellemző talaja barna erdőtalaj

Zalai-dombsaacuteg hazaacutenk legcsapadeacutekosabb taacuteja

A taacutej nyugati reacuteszeacuten szuumlrke erdőtalaj talaacutelhatoacute

A teruumllet 13-a erdő

Aacutesvaacutenyi kincse a kőolaj eacutes a foumlldgaacutez

Somogyi-dombsaacuteg

- Kuumllső-Somogy ndash loumlsztaacuteblaacutek

- Belső-Somogy ndash homokvideacutek

Baranyai-Tolnai dombsaacuteg

Tolnai-hegyhaacutet Baranyai-dombsaacuteg

Legnagyobb loumlszfalak

Mecsek

Meacuteszkő eacutes homokkő hegyseacuteg Feketekőszeacuten uraacuteneacuterc lelőhely

Eacuteghajlata a deacutelről eacuterkező mediterraacuten hataacutes miatt enyhe

Deacuteli lejtőin mediterraacuten jellegű oumlroumlkzoumlld noumlveacutenyek eacutelnek

Villaacutenyi-hegyseacuteg

Meacuteszkő-hegyseacuteg

Koumlzeleacuteben toumlr fel a harkaacutenyi gyoacutegyforraacutes

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

15

A Mecsek eacutes a Dunaacutentuacuteli-dombsaacuteg gazdasaacutegi eacutelete

Mecsek

- Feketekőszeacuten baacutenyaacuteszat Koumlzpontja Komloacute ndash Felhasznaacutelaacutesa hőerőmű (Peacutecs)

koksz-vasolvasztaacutes (Dunauacutejvaacuteros)

- Uraacuteneacuterc baacutenyaacuteszat Koumlzpontja Kővaacutegoacuteszőlős Jakab-hegy ndash homokkő

Felhasznaacutelaacutesa atomerőmű (Paks)

- Kőolaj Zalai-dombsaacuteg Koumlzpont Nagylengyel Feldolgozaacutes finomiacutetoacute

(Zalaegerszeg)

- Cement (meacuteszkő maacuterga) Beremend

Mezőgazdasaacuteg

Keleten (buacuteza kukorica cukorreacutepa) eacutes nyugaton (rozs) szaacutentoacutefoumlldi termeszteacutes

Gyuumlmoumllcstermeszteacutes Mecsek szőlő mandula Nyugaton teacuteli alma

Aacutellattenyeacuteszteacutes szarvasmarha-tenyeacuteszteacutes serteacutestenyeacuteszteacutes

Eacutelelmiszeripar Kaposvaacuter (malom- cukor- tejipar huacutesuumlzem) eacutes Zalaegerszeg (tejuumlzem)

Neheacutez eacutes koumlnnyűipar

Peacutecs Hőerőmű geacutepgyaacuter bőr- eacutes kesztyűgyaacuter Zsolnay porcelaacutengyaacuter

Komloacute szeacutenbaacutenyaacuteszat

Szekszaacuterd geacutepgyaacutertaacutes huacutesuumlzem

Kaposvaacuter textilipar eacutes elektrotechnika

Zalaegerszeg ruha- buacutetorgyaacutertaacutes

Nagykanizsa buacutetor

Sioacutefok Fonyoacuted Keszthely uumlduumllők

Aproacutefalvak jellemzőek neacutepesseacuteguumlk fogy

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

16

A Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacuteg

Kialakulaacutesa a foumlldtoumlrteacuteneti koumlzeacutepidő tengereiben kezdődoumltt Meacuteszkő eacutes dolomit rakoacutedott le

toumlbb 1000 m vastagsaacutegban Ennek oumlsszetoumlredezeacutese reacuteveacuten joumltt leacutetre

Reacuteszei Bakony Veacutertes Velencei-hg eacutes a Dunazug-hg

A Bakony eacutes a Veacutertes koumlzoumltt Moacuteri-aacuterok

A Veacutertes eacutes a Dunazug-hg Tatai-aacuterok

Dolomitos felsziacutenek kopaacutersaacutega az erdőirtaacutesoknak koumlszoumlnhető

Jelentősek a karsztforraacutesok

Keacutet aacutelloacutevize Balaton Velencei-toacute A Balatontoacutel eacuteszakra talaacutelhatoacute a Balaton-felvideacutek

Nemzeti Parkot

Eacuteghajlata hegyvideacuteki ndash hűvoumlsebb eacutes csapadeacutekosabb mint a koumlrnyező teruumlletekeacute

Bakony

Reacuteszei Balaton-felvideacutek Deacuteli-Bakony Eacuteszaki-Bakony

A Tihanyi feacutelszigeten gejziacuterek forraacuteskuacutepjai talaacutelhatoacutek Hajdani vulkaacuteni műkoumldeacutesre utalnak

szeacutensavas forraacutesok pl Balatonfuumlred

Tapolcai-medence tanuacutehegyek (bazalt) legnagyobb Badacsony ndash Kőfolyaacutes a kőzetek

gravitaacutecioacute hataacutesaacutera leacutetrejoumlvő toumlmegmozgaacutesa a hegyoldalon

Deacuteli-Bakony (lmcsuacutecs Kab-hegy) aacutesvaacutenykincsei barnakőszeacuten bauxit mangaacuteneacuterc

Eacuteszak-Bakony (lmcsuacutecs Kőris-hegy) sasbeacutercek kőzetekből kiemelkedő meredek oldaluacute

roumlg talaacutelhatoacuteak

Veacutertes

Aacutesvaacutenykincsei barnakőszeacuten eacutes bauxit

Velencei-hg

Ingoacutekoumlvek a lepusztulaacutes soraacuten kocka alakuacutevaacute daraboloacutedott graacutenit ndash egy eacutele menteacuten

alaacutetaacutemasztott ndash roumlge

Dunazug-hg

Reacuteszei Pilis Gerecse Budai-hg

Meacuteszkő eacutes dolomit kőzetekből aacutellnak

Budai-hg Duna felőli oldalaacuten hőforraacutesok toumlrnek fel Sok barlang is talaacutelhatoacute a hegyseacuteg

meacutelyeacuten

A Visegraacutedi-hg az Eacuteszaki-khg vulkaacuteni vonulataacutenak hangja

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

17

A Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacuteg gazdasaacutegi eacutelete

(Aacutetalakulaacutes az egykori alumiacuteniumipar foumlldjeacuten)

Aacutesvaacutenykincsei barnakőszeacuten bauxit mangaacuteneacuterc dolomit meacuteszkő kvarchomok agyag

A hegyseacuteg egykoron az alumiacuteniumipar fő teruumllete volt

A jobb eacuterteacutekesiacuteteacutes miatt a timfoumlld előaacutelliacutetaacutesa meacuteg gazdasaacutegos ezeacutert eladjuk Oroszorszaacutegnak

eacutes Ukrajnaacutenak keacutesz alumiacuteniumot vaacutesaacuterolunk Magyarorszaacutegon keacutesz vagy feacutelkeacutesz

alumiacuteniumgyaacutertaacutessal ceacutelszerű foglalkoznia

Bauxitbaacutenya Bakony

Timfoumlldgyaacuter Ajka

Hengermű Szeacutekesfeheacutervaacuter eacutes Bp

Barnakőszeacuten kitermeleacutes Bakony Veacutertes Moacuteri-aacuterok koumlrnyeacuteke

Hőerőmű Ajka Tatabaacutenya ndash viacutezigeacutenyuumlket a karsztviacutez fedezi

Ipar

Vegyipar műtraacutegyaacutet aacutelliacutet elő

Eacutepiacutetőanyag-ipar csereacutep eacutes teacutegla

Ajka kvarchomokboacutel uumlveget gyaacutertanak

Herend porcelaacutengyaacutertaacutes

Geacutepgyaacutertaacutes Esztergom ndash Suzuki

Veszpreacutem ndash elektromos geacutepek eacutes baacutenyaacuteszati berendezeacutesek

Mezőgazdasaacuteg

Erdőgazdaacutelkodaacutes folyik mezőgazdasaacuteg nem szaacutemottevő

Bauxit Timfoumlldgyaacuter

Alumiacuteniumkohoacute

Elektromos aacuteram

Hőerőmű

Barnakőszeacuten

Draacutega

Egykori Szovjetunioacute

Keacutesz timfoumlld

Toumlmbalumiacutenium

MAGYARORSZAacuteG

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

18

Eacuteszaki ndash koumlzeacutephegyseacuteg

Kialakulaacutesa

Legreacutegebbi Buumlkk eacutes az Aggteleki ndash karszt Ezek meacuteszkő hegyseacutegek

Vulkaacuteni Visegraacutedi-hg Boumlrzsoumlny Cserhaacutet Maacutetra Zempleacuteni-hg

Elmocsarasodoacute teruumlleteken barnakőszeacuten a hegyseacutegek laacutebaacutenaacutel lignit keacutepződoumltt A forroacute vizes

oldatokboacutel a Maacutetraacuteban reacutezeacuterc vaacutelt ki

Eacuteghajlata

Nyara hűvoumlsebb tele hidegebb mint baacutermelyik taacutejunkeacute Toumlbb a csapadeacutek mint az Alfoumlldoumln

A tagolt domborzat miatt vaacuteltozatos a hg mikrokliacutemaacuteja

A meacuteszkőhegyseacutegekben a felsziacuten alatti a vulkaacuteni hegyseacutegekben a felsziacuteni viacutezhaacuteloacutezat a

gazdagabb

Vulkaacuteni utoacuteműkoumldeacutesre utalnak a keacutenhidrogeacutenes szeacutensavas forraacutesok

Teruumlleteacuten 3 NP talaacutelhatoacute Buumlkki Aggteleki Duna-Ipoly Nemzeti Parkű

Visegraacutedi-hg (Dobogoacute-kő)

A Duna vaacutelasztotta le az Eacuteszaki khg-ről

Kőzetanyaga andezit andezittufa

Boumlrzsoumlny (Csoacutevaacutenyos)

Erdő boriacutetotta hg keveacutes telepuumlleacutessel

Cserhaacutet

Főleg meacuteszkőből aacutell

Maacutetra (Keacutekes Galya-tető)

Kőztei Andezit eacutes Andezittufa

Reacutezeacuterc Recsk-en talaacutelhatoacute Paraacuted gyoacutegyforraacutes

Maacutetraalja lignittelepek

Buumlkk (Istaacutelloacutes-kő)

Uumlledeacutekes kőzetek talaacutelhatoacuteak (meacuteszkő agyagpala)

Karsztos keacutepződmeacutenyek viacuteznyelő dolina karsztforraacutesok

Aggteleki-karszt

Baradla barlangrendszer a vilaacutegoumlroumlkseacuteg reacuteszeacuteveacute nyilvaacuteniacutetottaacutek

Cserehaacutet

Dombvideacutekeacutet a folyoacutek szabdaltaacutek fel

Zempleacuteni-hg

bdquoSaacutetorhegyekrdquo Riolitboacutel eacutepuumll fel

Deacuteli lankaacutei Hegyalja ndash Tokaji hg

Medenceacutek

Noacutegraacutedi Borsodi

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

19

Eacuteszaki ndash koumlzeacutephegyseacuteg gazdasaacutegi eacutelete

(A neheacutezipar szuumllőfoumlldjeacutenek mai gondjai)

Az Eacuteszaki ndash koumlzeacutephegyseacuteg medenceacuteiben alapanyagokat gyaacutertoacute neheacutezipar fejlődeacutese a

koumlzelmuacuteltban megaacutellt Főkeacutent a kohaacuteszati termeacutekek iraacutenti kereslet csoumlkkeneacuteseacutevel uumlzemek

korszerűtlenseacutegeacutevel magyaraacutezhatoacute A termeleacutes visszaesett uumlzemek bezaacutertak nagy lett a

munkaneacutelkuumlliseacuteg

Iparvideacutek

Borsodi-medence Salgoacutetarjaacuten ndash geacutepipar ndash tűzhelygyaacutertaacutes

Gyoumlngyoumls ndash mikroelektronikai cikkek

Eger ndash geacutepkocsi hűtőalkatreacuteszek

A vaacutelsaacutegot tuacuteleacutelte

- Vegyipar import nyersanyagokra eacutepuumll

Kőolaj eacutes a foumlldgaacutez csővezeteacuteken eacuterkezik Oroszorszaacutegboacutel a foumlldgaacutez kis reacutesze az

Alfoumlldről

A hőerőműveket (visontai Maacutetrai Hőerőmű) Maacutertaaljaacuten eacutes Buumlkkaljaacuten kuumllsziacuteni lignit

baacutenyaacutekboacutel kitermelt lignittel fűtik

Kazincbarzika műanyagok noumlveacutenyveacutedő szerek

Tiszauacutejvaacuteros TVK

- Eacutepiacutetőanyag-ipar

A hegyseacutegek meacuteszkoumlveacuteből agyagpalaacutejaacuteboacutel Miskolcon eacutes Vaacutecott cementet gyaacutertanak

Salgoacutetarjaacuten uumlveggyaacutertaacutes Holloacutehaacuteza porcelaacutengyaacutertaacutes

Miskolc textil eacutes papiacutergyaacutertaacutes Eger buacutetorgyaacutertaacutes

Mezőgazdasaacuteg takarmaacutenynoumlveacuteny- gyuumlmoumllcs- szőlőtermeszteacutes erdőgazdaacutelkodaacutes

Borvideacutekek Tokaj Eger Gyoumlngyoumls

Koumlzlekedeacutes

Hataacuteraacutellomaacutes Balassagyarmat

Az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacuteg laacutebaacutenaacutel nagy forgalmuacute vasuacutet eacutes koumlzuacutet vezet

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

20

Budapest

Hazaacutenk fővaacuterosa nemzetkoumlzi nagyvaacuteros

Peacutenzuumlgyi- uumlzleti szolgaacuteltataacutesai kulturaacutelis eacutelete idegenforgalma alkalmassaacute teszi Budapestet a

kuumllfoumlldi befekteteacutesek eacutes a kuumllfoumlldi tőke elhelyezeacuteseacutere

Vaacuterosszerkezete

- Vaacuterosmag (city) ndash V keruumllet

- Belső lakoacutehelyoumlv ndash Duna bal partja VI-IX ker

- Kuumllső munkahelyoumlv ndash paacutelyaudvarok raktaacuterak koacuterhaacutezak gyaacuterak

- Kuumllső lakoacutehelyoumlv - kertvaacuteros

Toumlbbkoumlzpontuacutesaacuteg jellemző raacute

Magyarorszaacuteg gazdasaacutega eacutes kereskedelme

A magyar gazdasaacuteg jellemzői

A piacgazdasaacuteg magaacutentulajdonra eacutes versenyre eacutepuumll Ezt a kereslet eacutes a kiacutenaacutelat szabaacutelyozza

Az aacutellam feladata a piacgazdasaacuteg műkoumldeacutesi felteacuteteleinek biztosiacutetaacutesa (Jogi peacutenzuumlgyi adoacute

rendszer) A verseny ceacutelja a profitszerzeacutes

A piac toumlrveacutenyei a munkaerőpiacon is eacuterveacutenyesek A munkaerő iraacutenti csoumlkkeneacutes

munkaneacutelkuumlliseacuteget okoz

Az aacutellamnak a taacutersadalom eacuterdekeit is eacuterveacutenyesiacuteteni kell (egeacuteszseacuteguumlgy peacutenzuumlgy haduumlgy

oktataacutes koumlrnyezetveacutedelem) ezek kiadaacutesait adoacutekboacutel fedezik

Gazdasaacuteg mutatoacutei

GDP ndash Bruttoacute hazai termeacutek 1eacutev alatt előaacutelliacutetott uacutej termeacutekek eacutes szolgaacuteltataacutesok piaci

aacuteron kimutathatoacute eacuterteacuteke

GNP ndash Bruttoacute nemzeti termeacutek A GDP + az Export eacutes az Import joumlvedelem

kuumlloumlnbseacutege

GDP miből aacutell

Primer szektor mezőgazdasaacuteg

Szekunder szektor ipar

Tercier szektor szolgaacuteltataacutesok (oktataacutes peacutenzuumlgy egeacuteszseacuteguumlgy kereskedelem

igazgataacutes)

Energiagazdasaacuteg

Elsődleges energiahordozoacutek

- kimeruumllő o aacutesvaacutenyi tuumlzelőanyagok szeacuten kőolaj foumlldgaacutez

o nukleaacuteris uumlzemanyagok hasadoacuteanyagok

o geotermikus energia

- meguacutejuloacute

o napenergia szeacutelenergia viacutezfolyaacutesok energiaacuteja hullaacutemzaacutes aacuterapaacutely

Elsődleges energiahordozoacutekboacutel nyerik a maacutesodlagos energiahordozoacutekat villamos energiaacutet

benzint diacutezelolajat fűtőolajat kokszot gőzt eacutes a vaacuterosi gaacutezt

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

21

Huacutezoacuteaacutegazat a geacutepipar eacutes a vegyipar

Koumlzlekedeacutes

Szemeacutely eacutes aacuteruszaacutelliacutetaacutest biztosiacutet A koumlzlekedeacutesi uacutetvonalak sugaras szerkezetűek

A Budapestről nagyvaacuterosokba a nagyvaacuterosokboacutel a koumlrnyező falvakba

A vasuacutet a toumlmegkoumlzlekedeacutesre eacutes nagy toumlmegű aacuteruacute szaacutelliacutetaacutesaacutera a legalkalmasabb eszkoumlz

Műszakilag elavultak a vonatok eacutes a paacutelya kiveacutetel az elővaacuterosi vonatok (Bp)

A vaacuterosi toumlmegkoumlzlekedeacutes eacutes a orszaacutegon beluumlli szemeacutelyszaacutelliacutetaacutesban fontos eszkoumlz az

autoacutebusz A koumlzuacuteti koumlzlekedeacutes gazdasaacutegtalanabb mint a vasuacuteti eacutes szennyezi is a koumlrnyezetet

A leacutegi koumlzlekedeacutes nagy taacutevolsaacutegok aacutethidaloacuteja

Budapest-Ferihegy 1-2

Kuumllkereskedelmi kapcsolatok

Piackoumlzpontuacute

Ipari nyersanyagokban energiahordozoacutekban szegeacutenyek vagyunk ezeacutert behozatalra szorulunk

Uumlzemeink termeacutekeit kuumllfoumlldoumln kell eacuterteacutekesiacuteteni mert a hazai felvevőpiac kicsi

Orszaacutegunk 2004-től az EU tagja

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

22

CSILLAGAacuteSZATI ALAPISMERETEK

Amit ma a vilaacutegboacutel ismeruumlnk Eacutegitestek - Ősrobbanaacutes - Galaxisok szuumlleteacutese - Csillagok szuumlleteacutese - A csillagok

energiatermeleacutese - Janus arcuacute anyag - Mit toumlrteacutenik egy csillagon - Csillagok eacuteletuacutetja

Előzetes A Hold taacutevolsaacutega majdnem 30 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 128 sec alatt

A Nap meacuterete 109 Foumlld-aacutetmeacuterő (Bőven belefeacuterne a Holdnak a paacutelyaacuteja)

Nap-Foumlld taacutevolsaacuteg 1 CsE = 107 Nap-aacutetmeacuterő (toumlbb mint 11000 Foumlld-aacutetmeacuterő) Megteszi a feacuteny

83 perc alatt (Ha lekicsinyiacutetve a Nap 40 cm aacutetmeacuterőjű volna akkor 430 m-re tőle a Foumlld

majdnem 4 mm-es a Hold meg ndash attoacutel mintegy 11 cm-re ndash kb 1 mm-es lenne)

Nap-Pluacutetoacute aacutetlagos taacutevolsaacuteg 40 CsE Megteszi a feacuteny 55 h alatt (Ha a Nap 40 cm-es volna

akkor az 1 mm-es Pluacutetoacute meacuteg a Hold cseresznyeacutejeacutetől is kisebb lenne de toumlbb mint 30 km-

re)

Szomszeacuted csillag (alfa Centauri) taacutevolsaacutega toumlbb mint 4 feacutenyeacutev megteszi a feacuteny toumlbb mint 4

eacutev alatt (3 csillag 2 Nap-szerű eacutes 1 voumlroumls toumlrpe Ha a Nap maacutekszemnyi akkor az alfa

Centauri tőle 40 km-re 2 maacutekszem eacutes 1 porszem lenne)

A Tejuacutetrendszer meacuterete toumlbb mint 100000 feacutenyeacutev befutnaacute a feacuteny toumlbb mint 100000 eacutev alatt

A ma ismert legtaacutevolabbi galaxis taacutevolsaacutega toumlbb mint 10 milliaacuterd feacutenyeacutev megteszi a

feacutenyraacutedioacutesugaacuterzaacutes toumlbb mint 10 milliaacuterd eacutev alatt

Vaacutezoljuk foumll a ma ismert vilaacuteg az uacuten Metagalaxis fejlődeacutestoumlrteacuteneteacutenek azokat a főbb

epizoacutedjait amelyek maacuter joacutel tanulmaacutenyozhatoacuteak a tudomaacutenyban Minden egyes jelenseacuteg

alapvető fizikai koumllcsoumlnhataacutesokon alapul

Mindenekelőtt szoumlgezzuumlk le hogy a termeacuteszettudomaacutenyok iacutegy a fizika eacutes a csillagaacuteszat is

csak arroacutel nyilatkozhatnak amit maacuter ismeruumlnk Uacutegyhogy az Ősrobbanaacutes illetve mindaz

amiről most szoacute lesz nem a Vilaacutegmindenseacutegre vonatkozik csupaacuten a Metagalaxisra ami az

ismert vilaacuteg

A Metagalaxis teacuteridőbeli szerkezeteacutenek a vizsgaacutelataacuteval a csillagaacuteszaton beluumll a kozmoloacutegia

az egyes eacutegitestek ill azok nagyobb rendszerei konkreacutet kialakulaacutesaacutenak a kutataacutesaacuteval a

kozmogoacutenia s az ekoumlzben zajloacute fizikai folyamatok elemzeacuteseacutevel pedig az asztrofizika

foglalkozik (Ezek kuumlloumln tudomaacutenyaacutegak de foumllhasznaacuteljaacutek a relativitaacuteselmeacutelet a

kvantumelmeacutelet a magfizika az atomfizika az elektrodinamika kuumlloumln a

magnetohidrodinamika eacutes maacutes fizikai tudomaacutenyaacutegak eredmeacutenyeit is)

A csillagaacuteszat neacutemileg egy aacutellatkerthez hasonliacutethatoacute A kozmosznak is megvannak a maga

bdquoaacutellatkaacuteirdquo csillagok bolygoacutek holdak uumlstoumlkoumlsoumlk stb Első raacuteneacutezeacutesre ez a szembeoumltlő hogyan

is neacuteznek ki ezek Aztaacuten megvizsgaacutelhatjuk az aacutellatkertben a ketrecek szerepeacutet ndash valami

ilyesmit tesz a csillagaacuteszatban a kozmoloacutegia Beszeacutelhetuumlnk az aacutellatok szuumlleteacuteseacuteről is ndash mint

ahogyan a csillagaacuteszaton beluumll a kozmogoacuteniaacuteban az eacutegitestek kialakulaacutesaacuteroacutel Fontos

ismernuumlnk az aacutellatok fizioloacutegiai bioloacutegiai jelenseacutegeit is - az eacutegitestek bdquofizioloacutegiaacutejaacutetrdquo taglalja

az asztrofizika

Eacutegitestek Hogy valamelyest fogalmat alkothassunk a Metagalaxisroacutel előszoumlr szoacuteljunk neacutehaacuteny szoacutet az

eacutegitestekről s azok ismert rendszereiről legalaacutebb a fontosabb araacutenyokat foumllvaacutezolva

A legkoumlzelebbi eacutegitest a Hold alig 384 ezer kilomeacuteterre ami ndash mint az előzetesből tudjuk ndash a

Foumlld aacutetmeacuterőjeacutenek mindoumlssze 30-szorosa s ezt a taacutevolsaacutegot a feacuteny roumlpke 128 maacutesodperc alatt

megteszi Ez nagyon kicsinek szaacutemiacutet a csillagaacuteszatban Meacuteg a Nap is nagyobb pedig az egy

koumlzoumlnseacuteges csillag A Nap aacutetmeacuterőjeacutenek a nagysaacutega 1 millioacute 400 ezer kilomeacuteter durvaacuten 100

foumlldaacutetmeacuterő tehaacutet a holdpaacutelya is bőven belefeacuterne

Bolygoacutenk 1496 millioacute km-re azaz (kerekiacutetve) 100 napaacutetmeacuterőnyi messzeseacutegben kering a Nap

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

23

koumlruumll Ezt a taacutevolsaacutegot maacuter toumlbb mint 8 perc alatt teszi meg a feacuteny de a ma ismert

legtaacutevolabbi bolygoacuteig a Pluacutetoacuteig 40-szer ennyi időre mintegy 5 oacuteraacutera van szuumlkseacutege S ez meacuteg

csak a ma ismert bolygoacuterendszer hataacutera a teljes Naprendszer szeacuteleacuteig nagyjaacuteboacutel 2 eacuteven aacutet

szaacuteguld a feacutenysugaacuter (Tudniillik a Naprendszer mindaddig tart ameddig a Nap vonzoacute hataacutesa

eacuterveacutenyesuumll maacuterpedig a legkoumlzelebbi szomszeacutedos csillagroacutel toumlbb mint 4 eacutevig joumln a feacuteny)

A Tejuacutetrendszer egy nagy galaxis toumlbb szaacutez milliaacuterd (azaz toumlbb szaacutez ezer millioacute) csillagot

tartalmaz koumlzuumlluumlk csupaacuten egy a mi Napunk Az ilyen galaxisok egyik szeacuteleacutetől a maacutesikig toumlbb

mint szaacutezezer eacutevig menne a feacuteny ha koumlzben nem nyelődne el a csillagkoumlzi anyagban Vannak

kis galaxisok is toumlbbseacuteguumlk csak neacutehaacuteny milliaacuterd csillagboacutel aacutell A nagy galaxisok koumlzuumll a

szomszeacutedos legkoumlzelebbi az Andromeacuteda-galaxis Ennek a koumlzeacutepső reacutesze ndash ahol sűrűbben

vannak benne a csillagok ndash szabad szemmel is laacutetszik peacuteldaacuteul ősszel este a csillagos eacutegen

Holott az a feacuteny ami ma eljut roacutela a szemuumlnkbe onneacutet mintegy haacuterommillioacute eacutevvel ezelőtt

indult el Ismeruumlnk ma olyan galaxisokat is amelyeknek a raacutedioacutesugaacuterzaacutesa toumlbb mint

tiacutezmilliaacuterd eacutevig szaacuteguldott a vilaacutegűrben miacutegnem ide eacuterkezett a Foumlldre Ma kb szaacutezmilliaacuterd

galaxist ismeruumlnk ndash ezek (eacutes tartozeacutekaik) alkotjaacutek a Metagalaxist

A galaxisok rendszerint kisebb-nagyobb galaxishalmazokat alkotnak A leguacutejabb kutataacutesok

alapjaacuten viszont uacutegy tűnik hogy a ma ismert legnagyobb struktuacuteraacutekat tekintve cellaacutes

szerkezetű a Metagalaxis Eszerint mi mindnyaacutejan cellataacutersak vagyunk raacuteadaacutesul a cellaacutek

falaacuteba beeacutepiacutetve ugyanis a cellaacutek fala galaxisokboacutel aacutell a Tejuacutetrendszer csak egy kis bdquoteacuteglardquo a

sok koumlzuumll

Ősrobbanaacutes Ha megvizsgaacuteljuk a galaxishalmazunkon tuacuteli galaxisokat - az elmeacutelettel oumlsszhangban - toumlbb

eacuteszleleacutesi adatboacutel is arra koumlvetkeztethetuumlnk hogy azok kiveacutetel neacutelkuumll taacutevolodnak tőluumlnk sőt

mineacutel messzebb van egy galaxis annaacutel nagyobb sebesseacuteggel

Peacuteldaacuteul az uacuten voumlroumlseltoloacutedaacutest ndash ami erre a taacutevolodaacutesra utal ndash joacutel megfigyelhetjuumlk A taacutevolodoacute

eacutegitestek sziacutenkeacutepvonalai eltoloacutednak a nagyobb hullaacutemhosszak vagyis a voumlroumls sziacuten feleacute

(Ebből a relativitaacuteselmeacutelet alapjaacuten kiszaacutemolhatoacute az eacutegitest taacutevolsaacutega eacutes a taacutevolodaacutesi

sebesseacutege)

Megjegyzeacutes Ezt a jelenseacuteget a hasonloacutesaacuteg alapjaacuten (de teacutevesen) Doppler-effektuskeacutent is

szoktaacutek emlegetni Pedig ebben az esetben a hullaacutemhossz megvaacuteltozaacutesaacutenak maacutes jellegű okot

tulajdoniacutethatunk

Keacutepzeljuumlnk el egy hatalmas gumilepedotildet Helyezzuumlnk raacute csigaacutekat ndash azokkal modellezzuumlk az

egyes galaxishalmazokat keacutet teacuterdimenzioacuteban Az Einstein-egyenletek szerint az idotilde

muacutelaacutesaacuteval megvaacuteltozik a teacuteridő metrikaacuteja ami a Metagalaxis taacutegulaacutesaacutet ill oumlsszehuacutezoacutedaacutesaacutet

jelenti A mi modelluumlnkoumln ez uacutegy jelentkezik hogy a gumilepedotilde nyuacutelik ill oumlsszehuacutezoacutedik

Ennek megfelelotildeen baacutermelyik csigaacuteroacutel (galaxishalmazroacutel) azt lehet laacutetni hogy az oumlsszes toumlbbi

taacutevolodik tőle (ill koumlzeledik feleacute) Ekoumlzben a teacuterben mozgoacute feacutenysugaacuter hullaacutemhossza is

ugyanuacutegy megnyuacutelik (legalaacutebbis a Metagalaxis taacutegulaacutesakor oumlsszehuacutezoacutedaacuteskor pedig

oumlsszezsugorodik) mintha csak a modelluumlnk gumilepedotildejeacutenek a nyuacutelaacutesaacutet (ill oumlsszehuacutezoacutedaacuteskor

a zsugorodaacutesaacutet) koumlvetneacute

A Metagalaxis jelenlegi taacutegulaacutesa az uacuten Otildesrobbanaacutesig vezethetotilde vissza az idotildeben

Az Ősrobbanaacutes folyamataacuteban volt olyan időszak amikor a Metagalaxisban sehol sem leacuteteztek

atomok mert annyira sűrű volt az anyag hogy benne a gigantikus nyomaacuteson eacutes a rettenetesen

magas hőmeacuterseacutekleten az igen gyakran eacutes szeacuteduumlletes sebesseacutegekkel egymaacutesnak rohanoacute atomok

uacutegyis szeacutetestek volna elemi reacuteszecskeacutekre Sőt meacuteg az elemi reacuteszecskeacutek sem maradhattak

eacutepseacutegben peacuteldaacuteul az anyag eacutes az antianyag szuumlntelenuumll szeacutetsugaacuterzoacutedtak eacutes visszaalakultak

majd ismeacutet szeacutetsugaacuterzoacutedtak s megint visszaalakultak eacutes iacutegy tovaacutebb

Amikor a reacuteszecske-antireacuteszecske paacuterok oumlsszeuumltkoumlztek elektromaacutegneses sugaacuterzaacuteskvantumok

lettek belőluumlk amelyek folyamatosan vissza is alakultak reacuteszecske-antireacuteszecske paacuterokkaacute

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

24

Azok pedig ndash uacutejra oumlsszeuumltkoumlzveacuten ndash ugyancsak szeacutetsugaacuterzoacutedtak eacutes a sugaacuterzaacutes (amiacuteg kellően

nagy volt az anyagsűrűseacuteg) visszacsapoacutedott anyag-antianyag reacuteszecske paacuterokkaacute

Ezek a folyamatok mindaddig zajlottak amiacuteg elegendően nagy volt a sűrűseacuteg Azonban gyors

uumltemben toumlrteacutent a Metagalaxis taacutegulaacutesa Veacuteguumll atomok is oumlsszeaacutellhattak de sugaacuterzaacutes is maradt

meg sőt az anyagnak a zoumlme szeacutetsugaacuterzoacutedott ezt hiacutevjuk az Ősrobbanaacutes

maradvaacutenysugaacuterzaacutesaacutenak

Az Ősrobbanaacutes utaacuteni anyag tehaacutet ketteacutevaacutelt

1 Nagyobb reacuteszben elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes maradt vissza Tele van vele a vilaacutegrdquoűrrdquo - ami

ezek szerint egyaacuteltalaacuten nem uumlres Ennek az anyagnak a kvantumoknak az energiaacutejaacutet tudjuk

joacutel meacuterni

2 Az anyag kisebb haacutenyadaacutet de a feltűnőbb reacuteszeacutet pedig a nyugalmi toumlmeggel rendelkező

reacuteszecskeacutekből aacutelloacute anyag galaxisok azokon beluumll csillagok nagybolygoacutek kisbolygoacutek

holdak uumlstoumlkoumlsoumlk meteorok csillagkoumlzi ill bolygoacutekoumlzi gaacutez eacutes por alkotjaacutek sőt a Foumlld nevű

bolygoacuten peacuteldaacuteul mi magunk is Ez az anyag igen izgalmas fejlődeacutesen ment keresztuumll az

Ősrobbanaacutes oacuteta

Galaxisok szuumlleteacutese Az Ősrobbanaacutesboacutel visszamaradt elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes ndash noha a taacutegulaacutes koumlvetkezteacuteben

mostanaacuteban folyamatosan noumlvekszik a hullaacutemhossza ndash leacutenyegeacuteben maradt a reacutegi A szeacutet nem

sugaacuterzoacutedott anyag viszont ndash aminek a zoumlme hidrogeacuten valamint heacutelium gaacutez ndash a taacutegulaacutes soraacuten

a gravitaacutecioacutes vonzaacutes koumlvetkezteacuteben szeacutetszakadozott egyre kisebb anyagfelhőkre amelyek

sűrűbb reacuteszeiből kialakultak a galaxishalmazok s azokon beluumll az egyes galaxisok

Az Ősrobbanaacutesboacutel rengeteg neutriacutenoacute maradt vissza A taacutegulaacutes erre a neutriacutenoacute sokasaacutegra is

vonatkozik Mai elmeacutelet szerint a neutriacutenoacutek egymaacutesra hatoacute vonzaacutesa egyre feltűnőbb

egyenetlenseacutegeket okozott ebben a bdquoneutriacutenoacutetengerbenrdquo s ahol a legtoumlbb neutriacutenoacute sűrűsoumldoumltt

oumlssze azok oda vonzottaacutek az eacuteppen arra koacuteszaacuteloacute gaacutez reacuteszecskeacuteket is ahol aztaacuten veacuteguumllis

galaxisok nőttek

Formaacutejaacutet tekintve sokfeacutele galaxis van mi most csak a Tejuacutetrendszer (eacutes a hozzaacute hasonloacute

galaxisok) leacutetrejoumltteacutet taacutergyaljuk ndash s azt is csak nagy vonalakban

A Tejuacutetrendszer anyagaacutenak oumlsszesűrűsoumldeacutese soraacuten a gravitaacutecioacute eleinte minden iraacutenyban

egyformaacuten eacuterveacutenyesuumllt ami egy nagyjaacuteboacutel goumlmbszimmetrikus bdquogaacutezgomboacutecotrdquo

eredmeacutenyezett mint galaxisunk ősi formaacutejaacutet Ezen beluumll tovaacutebbi ugyancsak

goumlmbszimmetrikus bdquogaacutezgomboacutecokrdquo joumlttek leacutetre a mai uacuten goumlmbhalmazok ősei Azokon beluumll

ugyancsak goumlmbszimmetrikus bdquogaacutezgomboacutecokrdquo alakultak ki csillagok

Az egyre jobban oumlsszesűrűsoumldő ősgalaxis nagyobb reacuteszben meacuteg oumlsszefuumlggő gaacutez formaacutejaacuteban

megleacutevő anyaga azonban egyre gyorsabban forgott eacutes emiatt egyre jobban ellaposodott

Ebből az anyagboacutel joumlttek leacutetre a galaxisunk siacutekja menteacuten talaacutelhatoacute csillagok iacutegy a Nap is

A Tejuacutetrendszer koumlzepeacuteben egy rendkiacutevuumll sűrű galaxismagban gigantikus energiatermelő

folyamatok duacutelnak aacutem ma meacuteg nem tudjuk hogy azok netaacuten fekete lyukba bezuhanoacute

anyagtoacutel szaacutermaznak-e vagy esetleg anyag-antianyag szeacutetsugaacuterzoacutedaacutestoacutel (vagy valami maacutestoacutel

amit ma meacuteg nem ismeruumlnk) Mindenesetre nem lehetetlen hogy a Metagalaxis anyagaacutenak

az Ősrobbanaacuteskori szupersűrű aacutellapotaacuteboacutel akaacuter fekete lyukak is maradhattak vissza akaacuter

antianyagzaacutervaacutenyok egyes galaxisok koumlzepeacuten (Egyeacutebkeacutent az is lehet hogy a galaxisok fele

antianyagboacutel van koumlztuumlk olyanok amelyek meg ilyen anyagzaacutervaacutenyt rejtenek magukban

amilyen anyagboacutel mi vagyunk)

Csillagok szuumlleteacutese A csillagkoumlzi teacuterben sokfeleacute gaacutezfelhők is megmaradtak Maguk a csillagok is ilyen kozmikus

anyagfelhőkből sűrűsoumldtek oumlssze

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

25

A Naprendszer is egy hatalmas kozmikus gaacutez- eacutes porfelhotildenek egy ndash ahhoz keacutepest viszonylag

kis meacuteretű ndash gaacutezgomboacuteccaacute oumlsszecsomoacutesodoacute reacuteszeacuteből joumltt leacutetre

De mieacutert lett csillag a Nap

A csillagok feluumlleteacuten a hőmeacuterseacuteklet toumlbb ezer fok legbeluumll pedig ndash ahol gigantikus

energiaacutek szabadulnak foumll - toumlbb tiacutez millioacute fok is lehet Vajon mitől van ez

A Nap - eacutes minden csillag ndash sajaacutetmaga vilaacutegiacutet Hogyan keacutepesek erre Mieacutert ilyen

peacuteldaacuteul sajaacutet csillagunk a Nap

Mert eleacuteg nagy hozzaacute a toumlmege s ezaacuteltal a toumlmegvonzaacutesa (A Jupiter peacuteldaacuteul hiaacuteba a

legnagyobb oacuteriaacutesbolygoacute a Naprendszerben a toumlmege meacuteg mindig tuacutelsaacutegosan kicsi ahhoz

hogy csillag lehessen)

Csillagok napjainkban is keletkeznek kuumlloumlnoumlsen a Tejuacutetrendszer eacutes a hozzaacute hasonloacute galaxisok

peremvideacutekeacuten leacutevő kozmikus anyagfelhőkben de maacutesutt is ahol valamilyen okboacutel

kellőkeacuteppen oumlssze tud sűrűsoumldni a csillagkoumlzi gaacutez Ennek a legfontosabb teacutenyezője a

gravitaacutecioacutes koumllcsoumlnhataacutes

Ezen kiacutevuumll vannak olyan kedvező esetek amikor egyeacuteb teacutenyezők meacuteg arra is keacutepesek hogy

foumllgyorsiacutetsaacutek a csillagkeacutepződeacutest

Joacuteneacutehaacuteny olyan csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhőt ismeruumlnk amelyben a maacuter koraacutebban

megszuumlletett csillagoknak a nagy energiaacutejuacute elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesa szeacutetbontja (ionizaacutelja) a

koumlrnyeacutekbeli gaacutez reacuteszecskeacuteket A csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhők rendszerint igen alacsony

hőmeacuterseacutekletűek azaz viszonylag lassan mozognak bennuumlk az egyes gaacutezreacuteszecskeacutek Aacutem ha

egy ilyen anyagfelhőben csillagok is vannak azoknak a sugaacuterzaacutesa keacutepes szeacutetbontani meacuteg az

atomokat is

Ennek koumlvetkezteacuteben toumlbb reacuteszecske fog szaladgaacutelni a gaacutezfelhőnek abban a reacuteszeacuteben

Megnoumlvekszik tehaacutet a reacuteszecskeszaacutem eacutes iacutegy a gaacuteznak a nyomaacutesa is

Ezen kiacutevuumll a csillagtoacutel kapott energia megnoumlveli a reacuteszecskeacutek mozgaacutesi energiaacutejaacutet azok

sebesebben szaacuteguldoznak (Tehaacutet magasabb lesz a gaacutezfelhőben a hőmeacuterseacuteklet is)

A gaacutez a heves uumltkoumlzeacutesek miatt keacutepes a teacuterben tovaacutebb ionizaacuteloacutedni Ezek az uacuten ionizaacutecioacutes

frontok egyuacutettal loumlkeacuteshullaacutem frontok is mert az anyagfelhő ionizaacutelt reacuteszeacuteben mintegy

neacutegyszer nagyobb a nyomaacutes mint az elektromosan semleges helyeken ahol tehaacutet ezaacuteltal

rohamosan oumlsszesűrűsoumldhet az anyag s iacutegy foumllgyorsul a csillagok keletkezeacutese

A csillagokban a gaacutez kiacutevuumllrotildel befeleacute fokozatosan sűrűsoumldik Minden csillag kiacutevuumll nagyon

ritka legbeluumll rendkiacutevuumll sűrű Amikor egy oumlsszetoumlmoumlruumllotilde gaacutezgoumlmb ndash egy uacutejszuumlloumltt csillag ndash

belsejeacuteben a sűrűseacuteg iszonyatosan megnő emiatt a nyomaacutes meg a hotildemeacuterseacuteklet is rettentotildeen

magas lesz (Gondoljunk csak bele Ha kisebb teacuterreacuteszbe zsuacutefolunk sok reacuteszecskeacutet akkor azok

ott jobban bdquoloumlkdoumlsotildednekrdquo szaporaacuten bdquotaszigaacuteljaacutekrdquo egymaacutest begyorsulnak )

A hatalmas gravitaacutecioacute miatt a Nap belsejeacuteben is igen nagy a sűrűseacuteg ami tehaacutet gigantikus

nyomaacutest eacutes egyuacutettal rettenetesen magas hőmeacuterseacutekletet jelent Olyannyira hogy meacuteg az elemi

reacuteszecskeacutek is keacutepesek arra hogy egymaacutesba bdquopreacuteselődjenekrdquo eacutes aacutetalakuljanak mikoumlzben

maacutesfajta reacuteszecskeacutek is eacuteletre kelnek belőluumlk elektromaacutegneses energia-felszabadulaacutes

koumlzepette

Ez azt jelenti hogy ott az egyes reacuteszecskeacutek rettenetesen gyorsan keacutepesek mozogni eacutes igen

erőteljesen nekiuumltkoumlznek egymaacutesnak Ilyen koumlruumllmeacutenyek koumlzepette nem csoda ha az atomok

eleve szeacutetroncsoloacutednak (nem biacuterjaacutek a bdquogyűrődeacutestrdquo) Egyesek menthetetlenuumll egymaacutesba

bdquopasziacuterozoacutednakrdquo eacutes meacuteg maacutes bdquotrageacutediaacutekrdquo is toumlrteacutennek veluumlk

A Nap anyagaacutet legnagyobb reacuteszben hidrogeacuten kisebb reacuteszben heacutelium alkotja (Egyeacuteb elemek

elenyeacuteszotilde mennyiseacutegben vannak benne) A belsejeacuteben protonokboacutel meg elektronokboacutel uacutejabb

heacutelium atommagok is keletkeznek

Leacutenyegeacuteben arroacutel van szoacute hogy egyesuumllnek ndash idegen szoacuteval fuzionaacutelnak ndash az atommagok Ez

roumlviden atommagfuacutezioacute

Mikoumlzben azonban a hidrogeacuten heacuteliummaacute alakul csillagunk belsejeacuteben gigantikus energiaacutek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

26

szabadulnak foumll Iacutegy (eacutes ehhez hasonloacute moacutedon) keletkeznek a Napboacutel joumlvő sugaacuterzaacutesok

Nos emiatt az atommagfuacutezioacutes energiatermeleacutes miatt csillag a csillag (A Nap is amely tehaacutet

mindenekelőtt nagy toumlmege eacutes a gravitaacutecioacutes koumllcsoumlnhataacutes joacutevoltaacuteboacutel lett csillag)

A csillagok energiatermeleacutese Eleinte minden csillag belsejeacuteben a hidrogeacuten alakul heacuteliummaacute Koumlzben nagy mennyiseacutegű

energia szabadul foumll Amikor azt mondjaacutek hogy a Nap bdquoizzoacute gaacutezgoumlmbrdquo annak joacuteszereacutevel

csak a fele igaz a gaacutezgoumlmb Az bdquoizzoacuterdquo tuacutelsaacutegosan enyhe kifejezeacutes (Hasonloacute lenne ez ahhoz

amikor raacuteleacutep valakinek a laacutebaacutera egy elefaacutent eacutes csak ennyit mondana bdquoolyan volt mint egy

szuacutenyogcsiacutepeacutesrdquo) Az energia-felszabadulaacutes meacuterteacuteke sokkal inkaacutebb volna hasonliacutethatoacute egy

hidrogeacutenbomba foumllrobbanaacutesaacutehoz baacuter ez a hasonlat sem joacute (a fuacutezioacutes reaktor jobb lenne)

A csillagokban zajloacute hidrogeacuten-heacutelium fuacutezioacute soraacuten hidrogeacuten atommagok (protonok) ndash

mikoumlzben egy reacuteszuumlk elektronnal bdquooumlsszepreacuteselődverdquo neutronnaacute vaacutelik ndash heacutelium atommagokkaacute

egyesuumllnek A bonyolult folyamat elejeacuten kiindulaacuteskeacutent neacutegy protonnal eacutes keacutet elektronnal

szaacutemolhatunk a veacutegeacuten pedig a keacutesz heacutelium atommaggal Ha azonban oumlsszeadjuk a

kiindulaacuteskor a reacuteszecskeacutek toumlmegeacutet eacutes oumlsszehasonliacutetjuk a heacutelium atommag toumlmegeacutevel uacutegy

tűnik mintha nem lenne eacuterveacutenyes a toumlmegmegmaradaacutes toumlrveacutenye ugyanis a bdquokeacutesztermeacutekrdquo

toumlmege kisebb mint kuumlloumln-kuumlloumln az bdquoalkatreacuteszekeacuterdquo Ez a jelenseacuteg gyakran előfordul az

atomfizikaacuteban Uacutegy is nevezteacutek el hogy toumlmeghiaacuteny idegen szoacuteval toumlmegdefektus Hova lett

koumlzben a hiaacutenyzoacute toumlmeg Mi az ami meacuteg jelen van a folyamatban de eddig nem vettuumlk

figyelembe Nos nem szaacutemoltuk bele a toumlmegekbe peacuteldaacuteul a keletkezotilde elektromaacutegneses

sugaacuterzaacutesokat

Tehaacutet otildek a felelotildesek a toumlmegdefektuseacutert Otildek bdquoloptaacutekrdquo el a hiaacutenyzoacute toumlmeget Pontosabban

abboacutel az bdquoanyagmennyiseacutegbotildelrdquo keletkeztek aminek a toumlmegeacutet hiaacutenyoljuk Iacutegy az otilde toumlmeguumlk

kell hogy kiadja a bdquoleltaacuterhiaacutenytrdquo Csak az a gond hogy az elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesoknak a

toumlmegeacutet nem lehet uacutegy eacutertelmezni mint peacuteldaacuteul a kenyeacutereacutet vagy a protoneacutet Nem tudjuk uacutegy

megmeacuterni sem a tehetetlenseacutegeacutet sem a gravitaacuteloacute toumlmegeacutet ahogyan azt maacutes esetekben az

egyeacuteb reacuteszecskeacutek taacutergyak eseteacuteben megszoktuk Az elektromaacutegneses sugaacuterzaacuteskvantumoknak

az energiaacutejaacutet tudjuk joacutel meacuterni

Szerencseacutere a relativitaacuteselmeacutelet kitaacutegiacutetotta ismereteinket a csillagok energiatermeleacuteseacuteről is

kapcsolatot teremt a nyugalmi toumlmeggel rendelkező reacuteszecskeacutek toumlmege eacutes az elektromaacutegneses

sugaacuterzaacuteskvantumok energiaacuteja koumlzoumltt

Janus-arcuacute anyag Jeloumllje m a hiaacutenyzoacute toumlmeget (a folyamat elejeacuten ill a veacutegeacuten meacuterhetotilde toumlmegek kuumlloumlnbseacutegeacutet)

Ekkor a koumlzben keletkezotilde sugaacuterzaacuteskvantum E energiaacuteja E = mcsup2 (a szokaacutesos jeloumlleacutessel c a

vaacutekuumban meacutert feacutenysebesseacuteg) Ennek segiacutetseacutegeacutevel mindig kiszaacutemiacutethatjuk hogy egy adott

toumlmegkuumlloumlnbseacutegnek mekkora energia felel meg ill adott energiaacutehoz mekkora toumlmegdefektus

tartozik

A toumlmeg eacutes az energia tehaacutet szorosan oumlsszetartoznak ezeacutert az energiaacutet leacutenyegeacuteben uacutegy

kezelhetjuumlk mintha toumlmeg lenne

Meacuterjuumlk meg az atommagfuacutezioacute soraacuten felszabaduloacute energiaacutet (ami elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes

formaacutejaacuteban keletkezik) s ezt szaacutemoljuk aacutet toumlmegre Maacuteris megkapjuk a hiaacutenyzoacute toumlmeget

amit koraacutebban kerestuumlnk Meacutegis igaz az anyagmegmaradaacutes toumlrveacutenye aacutem aacuteltalaacutenosabb

eacutertelmezeacutesben

A toumlmeget eacutes az energiaacutet leacutenyegeacuteben egy kalap alaacute vehetjuumlk Mintha csak megegyezneacutenek

Szokaacutes is ezt uacutegy nevezni hogy a toumlmeg eacutes az energia ekvivalenciaacuteja (azonossaacutega) Persze

teljes azonossaacutegroacutel szoacute sincs A toumlmeg az toumlmeg az energia pedig energia Viszont nagyon is

van koumlzuumlk egymaacuteshoz Uacutegy neacutez ki mintha a leacutenyeget tekintve ugyanarroacutel a jelenseacutegről lenne

szoacute Csakhogy egy bdquoJanus-arcuacuterdquo jelenseacutegről bizonyos esetekben az egyik bdquoarcaacutetrdquo laacutetjuk

(toumlmeg) maacutes esetekben pedig a maacutesik bdquoarcaacutetrdquo (energia) amikor bizonyos reacuteszecskeacuteknek ndash pl

elektron proton neutron ndash a toumlmegeacutet tudjuk koumlnnyen megmeacuterni maacutes reacuteszecskeacuteknek ndash ilyenek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

27

az elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesok energia-csomagocskaacutei ndash pedig az energiaacutejaacutet (Olyan ez mint

amikor elsuhan mellettuumlnk egy autoacute amelyet eloumll keacutekre haacutetul pedig pirosra festettek Aki

szemből figyeli keacuteknek laacutetja aki haacutetulroacutel az pedig pirosnak Pedig ugyanarroacutel az autoacuteroacutel van

szoacute)

Mi toumlrteacutenik egy csillagon Minthogy a csillag a feluumlleteacuten toumlbb ezer fokos a hotildemeacuterseacuteklet meacuteg ott is igen gyorsan

mozognak az egyes reacuteszecskeacutek nemcsak a belsejeacuteben (Nagy a mozgaacutesi energiaacutejuk)

Szuumlntelenuumll egymaacutesnak rohannak irtoacutezatosan nagy sebesseacuteggel Nem is biacuterjaacutek ezt elviselni

roncsoloacutedaacutes neacutelkuumll Az atomok a heves uumltkoumlzeacutesek hataacutesaacutera minduntalan szeacutetesnek darabjaikra

Majd ndash kedvezotildebb viszonyok koumlzepette ndash megfelelő reacuteszecskeacutekkel uacutejra oumlsszetalaacutelkozvaacuten

roumlvid idotildere (az uacutejabb erős uumltkoumlzeacutesekig) ismeacutet oumlsszeaacutellhatnak az eredeti atomok Azok persze

ugyaniacutegy szeacutetesnek majd visszaalakulnak eacutes iacutegy tovaacutebb Amennyi szeacutetesik annyi vissza is

alakul Iacutegy mindig vannak a Napon atomok atommagok ionok meg elektronok is (Amikor

az elektromosan toumlltoumltt reacuteszecskeacutek atomokkaacute alakulnak vissza abban az is szerepet jaacutetszik

hogy a kuumlloumlnboumlzotilde elektromos toumllteacutesű reacuteszecskeacutek vonzzaacutek egymaacutest)

Az atomokroacutel leszakadt elektronoknak eacutes a visszamaradt atommagoknak ill ionoknak

oumlsszesen nagyobb az energiaacuteja szeacutetesett (ionizaacutelt) aacutellapotban mint amikor atomokkaacute

kapcsoloacutednak oumlssze A csillagoknak - iacutegy a Napnak a feluumlleteacuten is - ebből a kuumlloumlnbseacutegből ill

az uumltkoumlzeacutesek energiaacutejaacuteboacutel szaacutermazik a feacuteny (A napfoltokban persze ahol a maacutegneses mező

gubancoloacutedaacutesa miatt lelassultak a reacuteszecskeacutek vagyis alacsonyabb lett a hőmeacuterseacuteklet a

reacuteszecskeacutek szeacutetroncsoloacutedaacutesa eacutes visszaalakulaacutesa is kisebb meacuterteacutekű Ott kevesebb feacuteny

keletkezik emiatt soumlteacutetebbek ezek a teruumlletek )

Csillagok eacuteletuacutetja A Naphoz hasonloacute csillagokban rendszerint toumlbb mint tiacutez milliaacuterd eacuteven aacutet zajlik a hidrogeacuten-

heacutelium fuacutezioacute Addig a csillag egyensuacutelyban van a kifeleacute nyomuloacute energia ugyan szeacutejjelebb

fesziacuteteneacute csakhogy a gravitaacutecioacute oumlsszetartja Keacutesotildebb amikor a csillag megoumlregszik eacutes

kimeruumllőfeacutelben lesz a hidrogeacuten keacuteszlete maacutes (hasonloacute) atommagfuacutezioacutes folyamatok indulnak

meg a belsejeacuteben Amikor viszont lelassul a hidrogeacutennek a heacuteliummaacute alakulaacutesa eacutes ezaacuteltal az

energia kifeleacute aacuteramlaacutesa is ndash ami szeacutetfuacutejni igyekszik a csillagot ndash a gravitaacutecioacute oumlsszeacutebb tudja

huacutezni sűrűbb lesz Ezeacutert a belsejeacuteben megnoumlvekszik a nyomaacutes eacutes a hőmeacuterseacuteklet Iacutegy vaacutelik

lehetőveacute uacutejabb magfuacutezioacute beindulaacutesa A heacuteliumnak a tovaacutebb alakulaacutesa hirtelen termel sok

energiaacutet s ahogyan az kifeleacute zuacutedul a csillagboacutel a gravitaacutecioacute elleneacuteben foumllfuacutejja azt voumlroumls

oacuteriaacutessaacute Az aacutetmeacuterője az eredetinek akaacuter toumlbb mint szaacutezszorosaacutera is megnoumlvekedhet A Nap

ekkor majd olyan nagy lesz hogy a Foumlldig is kitaacutegulhat (hacsak a Foumlld nem keruumll taacutevolabb)

A szaacutezszoros meacuteretnoumlvekedeacutes millioacuteszoros teacuterfogatnoumlvekedeacutest jelent azaz a mostani

aacutetlagsűrűseacutege a milliomod reacuteszeacutere csoumlkken Raacuteadaacutesul a Nap kuumllső reacutesze most is rendkiacutevuumll

ritka haacutet meacuteg ha iacutegy lecsoumlkken az aacutetlagsűrűseacutege Mindenesetre (ha lesz meacuteg akkor emberiseacuteg

a Foumlldoumln) ezt az idotildeszakot nem eacuterdemes megvaacuterni Toumlbb okunk is lehet raacute

Az első igen haacutenyattatott sors vaacuter az ilyen oumlreg csillagokra Egyszerre toumlbbfeacutele

elemaacutetalakulaacutesi folyamat is zajlik bennuumlk kuumlloumlnboumlző goumlmbheacutejakban Mikoumlzben azok

beindulnak illetve leaacutellnak (lelassulnak) kuumlloumlnboumlző meacuterteacutekben bdquofuacutejjaacutek foumllrdquo az eacutegitestet amit

ugyanakkor oumlsszeacutebb raacutent a gravitaacutecioacute hacsak teheti Bekoumlvetkezik olyan időszak is amikor a

csillag pulzaacutelni kezd uumltemesen ismeacutetlődve kitaacutegul oumlsszehuacutezoacutedik majd ismeacutet kitaacutegul s

oumlsszehuacutezoacutedik eacutes iacutegy tovaacutebb Rendszerint bekoumlvetkezik ekoumlzben a rezonancia katasztroacutefa

leszakad roacutela a kuumllső leacutegkoumlre azaz gaacutezburkot dob le magaacuteroacutel Ez az uacuten noacuteva robbanaacutes Ez a

balszerencse toumlbbszoumlr is megeshet ugyanazzal a csillaggal joacute neacutehaacuteny ilyen bdquovisszateacuterőrdquo noacutevaacutet

ismeruumlnk Tehaacutet oumlreg koraacuteban a Nap is haacutenykoloacutedik majd anyagfelhőkkel dobaacuteloacutezik

Oumlnmagaacuteban maacuter ez is eleacuteg ok volna arra hogy hűtlenek legyuumlnk hozzaacute eacutes itt hagyjuk Annaacutel

is inkaacutebb mert nem sokkal ezutaacuten teljesen megoumlregszik eacutes meghal

Maacutesik ok Minden csillag keacutepes bdquolegyaacutertanirdquo eacutelete soraacuten a perioacutedusos rendszer elemeit

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

28

egeacuteszen a vasig Tovaacutebb azeacutert nem mert annak az atommagjaacuteban maacuter 56 nukleon van s ha

enneacutel toumlbb protont vagy neutront proacutebaacutelnaacutenk meacuteg bdquobelegyoumlmoumlszoumllnirdquo ahhoz maacuter nekuumlnk

kellene energiaacutet befektetni Koumlzoumlnseacuteges csillagok erre nem keacutepesek Iacutegy tehaacutet leaacutell bennuumlk az

energiatermeleacutes a gravitaacutecioacute előbb oumlsszehuacutezza őket feheacuter toumlrpe csillagocskaacutevaacute majd teljesen

kihunynak s kihűlnek ndash iacutegy hal meg majd a Nap is Nem robban foumll noha oumlreg koraacuteban nova

robbanaacutesok bdquokeseriacutetik az eacuteleteacutetrdquo

A Napnaacutel leacutenyegesen nagyobb toumlmegű csillagok viszont eacuteletuumlk veacutegeacuten foumllrobbannak eacutes ez az

uacuten szupernoacuteva robbanaacutes keacutepes raacute hogy a vasnaacutel bonyolultabb elemeket (pl az aranyat)

legyaacutertsa Amikor nagyreacuteszt leaacutell a csillag energiatermeleacutese a hatalmas gravitaacutecioacute szinte

oumlsszeroppantja az eacutegitestet ami ezaacuteltal igen roumlvid idő alatt gigantikus meacuterteacutekben

oumlsszesűrűsoumldik Ennek koumlvetkezteacuteben az oumlnmagaacuteba roskadoacute agonizaacuteloacute csillag belsejeacuteben

hirtelen szabadul foumll meglehetősen sok energia ami egyreacuteszt lerobbantja a kuumllső reacuteszeket

maacutesreacuteszt oumlsszerobbantja a csillagbelsőt

A csillag helyeacuten visszamarad egy mindoumlssze 10-20 kilomeacuteteres neutroncsillagocska aacutem az

olyan sűrű hogy anyagaacuteboacutel egyetlen kockacukornyi is suacutelyosabb volna a Foumlldoumln mint

peacuteldaacuteul a Magas Taacutetra Ott ugyanis az elektronok bele preacuteselődnek az atommagokba s azok

protonjaival elektromosan semleges neutronokkaacute vaacutelnak Iacutegy szorosan egymaacutes melleacute

simulhatnak az atommagok elektromos tasziacutetaacutes ezt nem gaacutetolja az erős koumllcsoumlnhataacutes pedig

segiacuteti hogy egymaacuteshoz koumltődhessenek

A robbanaacuteskor levaacutelt anyag viszont főkeacutent plazma aacutellapotban van vagyis igen sok

elektromosan toumlltoumltt reacuteszecskeacutet tartalmaz eacutes iacutegy azok a gyorsan forgoacute csillag koumlruumlli maacutegneses

mezőben raacutedioacutesugaacuterzaacutest keltenek A szupernoacuteva robbanaacuteskor foumllszabaduloacute energia egy reacutesze

is elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesok formaacutejaacuteban joumln ki az eacutegitest belsejeacuteből A csillag eredeti

feacutenyesseacutege ilyenkor (nem veacuteletlenuumll) a toumlbb szaacutezmillioacuteszorosaacutera noumlvekszik Megjegyezzuumlk

hogy egy-keacutet milliaacuterd eacutev muacutelva a koumlrnyeacutekuumlnkoumln szupernoacuteva robbanaacutesok tűzijaacuteteacutekszerű

gyakorisaacutegaacuteval kell szaacutemolnunk Ha az ekkor keletkező nagy energiaacutejuacute s iacutegy a

szervezetuumlnkre kaacuteros sugaacuterzaacutesok a Foumlldre oumlzoumlnlenek itt az akkora sugaacuterdoacutezist jelent ami maacuter

nemcsak genetikai mutaacutecioacutekat okozhat hanem veacutegzetes trageacutediaacutekhoz is vezetne ndash ha

megvaacuternaacutenk szuumllőbolygoacutenkon ezt az időszakot El kell tehaacutet koumlltoumlzni inneacutet joacute messzire

meacuteghozzaacute koumlruumllbeluumll egy milliaacuterd eacuteven beluumll

A Keacutek Bolygoacute eacutes uacutetitaacutersa - csillagaacuteszati alapok mindenkinek

Cikkuumlnkben neacutehaacuteny csillagaacuteszati alapfogalmat eleveniacutetuumlnk fel kuumlloumlnoumls tekintettel a Foumlld eacutes

Hold kapcsolataacutera Egyuacutettal a fogyatkozaacutesok eacutegimechanikaacutejaacuteba is betekinteacutest nyerhetuumlnk

A Hold taacutevolsaacutega 30 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 128 sec alatt

A Nap meacuterete 100 Foumlld-aacutetmeacuterő (Bőven belefeacuterne a Holdnak a paacutelyaacuteja)

Nap-Foumlld taacutevolsaacuteg 1 CsE = 100 Nap-aacutetmeacuterő = 10000 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 83 min

alatt (Ha lekicsinyiacutetve a planetaacuterium kupolaacuteja volna a Nap akkor a Foumlld egy alma a

Hold meg - tőle kb 25 m-re - egy cseresznye lenne a vaacuteroskoumlzpontban majdnem 1 km-re a

planitoacutel)

Nap-Pluacutetoacute aacutetlagos taacutevolsaacuteg 40 CsE Megteszi a feacuteny 55 h alatt (Ha a plani kupolaacuteja volna

a Nap akkor a Pluacutetoacute meacuteg a Hold cseresznyeacutejeacutetől is kisebb lenne de toumlbb mint 30 km-

re)

Szomszeacuted csillag (alfa Centauri) taacutevolsaacutega toumlbb mint 4 feacutenyeacutev megteszi a feacuteny toumlbb

mint 4 eacutev alatt (3 csillag 2 Nap-szerű eacutes 1 voumlroumls toumlrpe Ha a Nap maacutekszemnyi akkor az

alfa Centauri tőle 40 km-re 2 maacutekszem eacutes 1 porszem lenne)

A Tejuacutetrendszer meacuterete toumlbb mint 100000 feacutenyeacutev befutnaacute a feacuteny toumlbb mint 100000 eacutev

alatt

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

29

Ma ismert legtaacutevolabbi galaxis taacutevolsaacutega toumlbb mint 10 milliaacuterd feacutenyeacutev megteszi a

feacutenyraacutedioacutesugaacuterzaacutes toumlbb mint 10 milliaacuterd eacutev alatt

1 CsE (1 CSILLAGAacuteSZATI EGYSEacuteG) 1496 millioacute km a Foumlld-paacutelya feacutel nagytengelye A

Foumlld olyan enyhe ellipszis paacutelyaacuten kering a Nap koumlruumll amely majdnem toumlkeacuteletes koumlr (Teacutelen

5 millioacute km-rel koumlzelebb vagyunk a Naphoz mint nyaacuteron aacutem ez a kuumlloumlnbseacuteg elenyeacutesző a

Foumlld-paacutelya majdnem 300 millioacute km aacutetmeacuterőjeacutehez keacutepest)

1 feacutenyeacutev taacutevolsaacuteg amit a feacuteny (2997925 kmsec sebesseacuteggel) 1 eacutev (= 315569259747 sec)

alatt megtesz (Mintegy 95 billioacute kerekiacutetve 10000000000000 km)

A Hold nagysaacutega kb 14-e a toumlmege majdnem 180 reacutesze a Foumlldeacutenek ezeacutert nem biacutert leacutegkoumlrt

megtartani A Holdon a suacutelyunk 16-a lenne az itteninek Nappal foumllmelegedhet 130 oC-ra

eacutejszaka le tud hűlni -100 oC alaacute ugyanis 2 heacutetig van rajta nappal s 2 heacutetig eacutejszaka A

csillagokhoz keacutepest a forgaacutesideje ugyanannyi mint a Foumlld koumlruumlli keringeacutesi ideje azaz koumltoumltt

keringeacutest veacutegez mindig ugyanazt a feleacutet fordiacutetja a Foumlld feleacute iacutegy a Hold felsziacuteneacuteről (a tőluumlnk

laacutethatoacute oldalaacuteroacutel egy adott helyről) a Foumlld mindig ugyanabban az iraacutenyban laacutetszik a laacutetoacutehataacuter

(horizont) foumlloumltt

Holdfaacutezisok (feacutelhold telihold stb)

A Nap a Holdnak (is) mindig csak az egyik feleacutet vilaacutegiacutetja meg Ezt mi mindig maacutes iraacutenyboacutel

neacutezzuumlk teliholdkor a napsuumltoumltte oldalaacutet teljesen laacutetjuk de első negyed eacute s utolsoacute negyed

idejeacuten oldalroacutel vilaacutegiacutetja meg a Nap uacutejholdkor pedig az aacuternyeacutekos oldalt nem laacutetjuk

Fogyatkozaacutesok A Foumlld eacutes a Hold paacutelyasiacutekja 5o-os szoumlget zaacuternak be egymaacutessal ezeacutert nem minden uacutejholdkor

eacutes teliholdkor keruumll a Nap meg ez a keacutet eacutegitest pontosan egy egyenesbe Csak amikor a keacutet siacutek

metszeacutesvonalaacuteban van a Nap - leacutenyegeacuteben feacuteleacutevente - koumlvetkezhet be hogy uacutejholdkor a Hold

aacuternyeacuteka raacutevetiacutetődik a Foumlld felsziacuteneacutenek egy kis reacuteszeacutere (ahonneacutet napfogyatkozaacutest laacutetni) vagy

teliholdkor a Hold belemaacuteszik a Foumlld aacuternyeacutekaacuteba (holdfogyatkozaacutes - mindenuumlnnen

megfigyelhető a Foumlldről ahonneacutet a Hold laacutetszik)

Aacuterapaacutely

A Holddal ellenteacutetes oldalon is van dagaacutely (sőt meacuteg a szaacuterazfoumlld is naponta keacutetszer

megemelkedik eacutes visszasuumlllyed 3 dm-nyit) A Foumlld-Hold rendszer koumlzoumls toumlmegkoumlzeacuteppontja

23 Foumlld-sugaacuternyira van a bolygoacute koumlzepeacutetől ami koumlruumll a Foumlld is ringlispilezik

A Foumlld forgaacutesa

Az Eacuteszaki Sarkon fuumlggőleges tengely koumlruumll viacutezszintesen forgunk balra az eacutegitestek

lemaradnak jobbra mint a buszboacutel neacutezve a faacutek az uacutet szeacuteleacuten (A taacutevolabbiak lassabban

maradnak le sőt joumln veluumlnk a Hold olyan messze van hogy eacuteszre sem vesszuumlk a

lemaradaacutesaacutet) Az Egyenliacutető siacutekja itt viacutezszintes Csak 1 csillag kelnyugszik a Nap a toumlbbiek

vagy mindig a horizont foumlloumltt maradnak vagy mindig alatta

Az Egyenliacutetőn viacutezszintes eacuteszak-deacuteli iraacutenyuacute tengely koumlruumll forog a Foumlld nyugatroacutel keletre s

ahogy haacutetrafeleacute lemarad a koumlrnyező vilaacuteg keleten fuumlggőlegesen kel foumll minden s nyugaton

fuumlggőlegesen nyugszik le Az Egyenliacutető siacutekja fuumlggőleges Minden csillag kelnyugszik

Hazaacutenk az Eacuteszaki Sark eacutes az Egyenliacutető koumlzoumltt nagyjaacuteboacutel a feleacuteneacutel helyezkedik el a Foumlldoumln

tehaacutet tőluumlnk neacutezve a Foumlld forgaacutestengelye eacutes az Egyenliacutető siacutekja is ferdeacuten aacutell s iacutegy ferdeacuten

kelnek foumll eacutes ferdeacuten nyugszanak le az eacutegitestek A forgaacutestengely iraacutenyaacutenak a horizont foumlloumltti

magassaacutega (minden eacuteszaki foumlldrajzi szeacutelesseacutegen) egyenlő az adott phi foumlldrajzi szeacutelesseacuteggel

A Sarkcsillag koumlruumlli phi szoumlgoumln beluumll leacutevő - uacuten cirkumpolaacuteris - csillagok (pl Nagygoumlncoumll

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

30

Kisgoumlncoumll Cassiopeia csillagai) soha nem mennek a horizont alaacute ezeacutert minden deruumllt eacutejjel

megfigyelhetőek (csak mindig maacutes feleacute)

A Foumlld keringeacutese A Nap iraacutenyaacuteban - a nappali eacutegen - nem laacutetszanak szabad szemmel maacutes csillagok - mindig

ellenteacutetes iraacutenyban - az eacutejszakai eacutegbolton - s ez az iraacuteny egy eacutev alatt koumlrbemaacuteszik az eacutegen

(a Foumlld paacutelyasiacutekjaacuteban az ekliptikaacuten)

Ahogyan a forgaacutes miatt (minthogy utazunk a Foumllddel kelet feleacute s minden lemarad haacutetra) 1

nap alatt koumlrbefordulni laacutetszik az eacutegbolt ugyaniacutegy a keringeacutes miatt is (minthogy utazunk a

Foumllddel a Nap koumlruumll - ugyanabba az iraacutenyba amerre forgunk - eacutes emmiatt is haacutetrafeleacute azaz)

nyugat feleacute szinteacuten lemaradni laacutetszanak a csillagok persze lassabban 1 eacutev alatt fordul koumlrbe

a csillagos eacuteg (Ha minden este ugyanakkor figyeljuumlk tapasztalhatjuk ezt a lassuacute lemaradaacutest

vagyis a Foumlld keringeacuteseacutet)

Ezeacutert kuumlloumlnboumlző eacutevszakokban maacutes-maacutes jellegzetes csillagkeacutepek figyelhetőek meg

Tengelyferdeseacuteg a forgaacutestengely mostanaacuteban majdnem a Sarkcsillag feleacute mutat nem

merőleges az ekliptikaacutera (665 o) ezeacutert azzal a Foumlld egyenliacutetőjeacutenek a siacutekja (Eacutegi Egyenliacutető) is

szoumlget (235 o) zaacuter be (Az iraacuteny 26000 eacutevenkeacutent - buacutegoacutecsigaszerűen kuacutep alkotoacutejakeacutent -

koumlroumlz az eacutegen precesszioacute)

A Foumlld megtartja a tengelyferdeseacutegeacutet egy kerigeacutes soraacuten Koumlzben a forgaacutestengely - eacutes (mivel a

csillagok irtoacutezatosan messze vannak ezeacutert) a Sarkcsillag iraacutenya is - oumlnmagaacuteval paacuterhuzamosan

toloacutedik el

Amikor az eacuteszaki feacutelteke fordul jobban a Nap feleacute vagyis hazaacutenk a Nap feleacute hajol tőluumlnk a

Nap magasan laacutetszik deacutelben joacutel tud melegiacuteteni - nyaacuter van

Amikor - feacutel eacutevvel keacutesőbb midőn a Foumlld a Nap tuacuteloldalaacuten van - a deacuteli feacutelteke fordul jobban a

Nap feleacute vagyis hazaacutenk elhajol a Naptoacutel tőluumlnk a Nap alacsonyan laacutetszik deacutelben nem tud

joacutel melegiacuteteni - teacutel van Argentiacutenaacuteban viszont nyaacuter (Az eacuteszaki eacutes a deacuteli feacuteltekeacuten pont fordiacutetva

vaacuteltakoznak az eacutevszakok)

Az Eacuteszaki Sarkon a tavaszi napeacutejegyenlőseacuteg idejeacuten az Eacutegi Egyenliacutetőn (a tavaszpont

iraacutenyaacuteban) leacutevő Nap lassan foumllkel mikoumlzben - a forgaacutes miatt - joacutecskaacuten lemarad jobbra

Naponta koumlrbejaacuter a horizont menteacuten Egyidejűleg - a keringeacutes folytaacuten - arreacutebb maacuteszik az

ekliptikaacuten eacutes iacutegy a nyaacuteri napforduloacuteig egyre magasabbra spiraacutelozik Az őszi napeacutejegyenlőseacuteg

idejeacutere visszakeruumll az Eacutegi Egyenliacutetőre (őszpont) s megint a horizonton megy koumlrbe mialatt

lenyugszik Megkezdődik a feacuteleacuteves eacutejszaka Aacutem addig is hiaacuteba suumlt a Nap feacutel eacuteven aacutet

egyfolytaacuteban mindig alacsonyan van (max 235 o) - nem tud joacutel melegiacuteteni

Ezzel szemben az Egyenliacutetőn deacutelben mindig (ha naacutelunk teacutel van ott akkor is) magasroacutel tűz a

Nap

Hazaacutenkboacutel a teacuteli napforduloacute idejeacuten meacuteg deacutelben is olyan alacsonyan van a Nap mint ahogyan

az Eacuteszaki Sarkon is szokott lenni a nyaacuteri napforduloacute idejeacuten pedig olyan magasan mint

ahogyan az Egyenliacutetőn is szokott lenni Ekkor a keletinyugati iraacutenytoacutel joacuteval deacutelebbre ill

eacuteszakabbra kelnyugszik (s ezeacutert a nappalok kb keacutetszerte roumlvidebbek ill hosszabbak mint az

eacutejszakaacutek) csak a napeacutejegyenlőseacutegek idejeacuten teszi azt pontosan keletennyugaton (amikor 12-12

oacuteraacutet tartoacutezkodik a laacutetoacutehataacuter foumlloumltt-alatt)

Toumlkeacuteletes naptaacuter nem keacutesziacutethető iacutegy e jelenseacutegek daacutetumai sem esnek mindig ugyanarra a

napra

Uumlstoumlkoumlsoumlk szuumlleteacutese A gyorsan mozgoacute gaacutezreacuteszecskeacutek megszoumlknek a bolygoacutekroacutel eacutes a holdakroacutel Az őscsillag

koumlzeleacuteben ebbe besegiacutet a roacutela leaacuteramloacute uacuten napszeacutel is ami főkeacutent plazma reacuteszecskeacutekből aacutell

(protonok elektronok heacutelium atommagok) A kialakuloacute naprendszer koumlzponti tartomaacutenyaacuteboacutel

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

31

a napszeacutel gaacutez eacutes por anyagot keacutepes kisoumlpoumlrni a taacutevolabbi videacutekekre ahol az oumlssze tud fagyni

uumlstoumlkoumlsmagokkaacute

Az uumlstoumlkoumlsmagoknak az egymaacutesra gyakorolt gravitaacutecioacutes zavaroacute hataacutesa meg a koumlrnyező

csillagokeacute a keacutesőbbiekben azt eredmeacutenyezheti hogy időnkeacutent egy-egy mag bezuhan akaacuter a

koumlzponti csillag koumlzvetlen koumlzeleacutebe is Ilyenkor koacutemaacuteja eacutes csoacutevaacuteja is lesz neki de az

leginkaacutebb csak a szemet gyoumlnyoumlrkoumldtető laacutetszat a leacutenyeg mindig az uumlstoumlkoumlsmag ami olyan

mint egy piszkos hoacutegolyoacute jeacutegbe aacutegyazva kő- feacutemdarabkaacutek azaz meteorok

Egy uumlstoumlkoumlsnek a feje időnkeacutent nagyobb mint a Foumlld akaacuter szaacutezezer kilomeacuteteres is lehet A

Napboacutel joumlvő anyagreacuteszecskeacutek erről soumlprik le az esetenkeacutent toumlbb tiacutezmillioacute kilomeacuteter hosszuacute

csoacutevaacutet A szilaacuterd uumlstoumlkoumlsmag pedig amelyből a napsugaacuterzaacutes hataacutesaacutera a gaacutez előtoumlr mindoumlssze

tiacutezegyneacutehaacuteny legfeljebb neacutehaacuteny tiacutez kilomeacuteter nagysaacuteguacute lehet Ebből is laacutethatoacute hogy a koacutema

de főleg a csoacuteva anyagaacutenak nagy reacutesze - amely e meglehetősen kicsi uumlstoumlkoumlsmagboacutel

szaacutermazik - rendkiacutevuumll ritka gaacutez Persze gaacutezfejlődeacutes csak a Nap koumlzeleacuteben lehet ezeacutert nincs

az uumlstoumlkoumlsnek se csoacutevaacuteja se koacutemaacuteja amikor messze van a Naptoacutel (mindoumlssze a csupasz -

mondhatnaacutenk meztelen jeges fagyott - uumlstoumlkoumlsmag)

Minthogy az uumlstoumlkoumlsoumlk a Naprendszer ősi anyagaacutet tartalmazzaacutek leacutenyegeacuteben hasonloacute

gaacutezokboacutel aacutelltak oumlssze mint amilyeneket a csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhők is tartalmaznak

(Hiszen ugyanilyen gaacutezokboacutel sűrűsoumldoumltt oumlssze az eacuteppen kialakuloacute Ősnap mintegy hat milliaacuterd

eacutevvel ezelőtt valamint a koumlruumlloumltte ugyanezen anyagboacutel megszuumllető bolygoacutek is) Ezekben a

kozmikus anyagfelhőkben szerves molekulaacutek is leacutetrejoumlttek A bolygoacutekeletkezeacutes folyamataacuteban

foumllforroacutesodott anyagban azonban szeacutetroncsoloacutedhatnak ezek a bonyolult eacutes eacuterzeacutekeny kis

keacutepződmeacutenyek Csakhogy az uumlstoumlkoumlsoumlk mint affeacutele szerves-anyag konzervek keacutepesek raacute

hogy megőrizzeacutek jobb időkre ezeket a molekulaacutekat s szaacutezmillioacute eacutevekkel keacutesőbb amikor

becsapoacutednak valamely bolygoacute felsziacuteneacutere visszainjekcioacutezzaacutek azokat Iacutegy - szerencseacutes

koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt - ha az uumltkoumlzeacutest tuacuteleacutelő szerves molekulaacutek tovaacutebb bonyoloacutedhatnak

megindulhat az eacuteletteacute szerveződeacutes is

Eacutelet lehetőseacutege a Foumlldoumln kiacutevuumll Az előzőekből kitűnik hogy a kozmoszban maacutesutt is ugyanolyan anyagboacutel joumlttek leacutetre

csillagok - eacutes egyesek koumlruumll meacuteg bolygoacutek is - mint amiből a Naprendszer kialakult Tovaacutebbaacute

az is fontos teacuteny hogy a bioloacutegiai evoluacutecioacutet megelőző keacutemiai bonyoloacutedaacutes is megkezdődik az

ilyen gaacutez- eacutes porfelhőkben Ha maacutesutt is keacutepesek voltak uumlstoumlkoumlsoumlk visszainjekcioacutezni a

bolygoacutekra az ott (a bolygoacute kialakulaacutesakor) toumlnkrement szerves molekulaacutekat megfelelő

koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt maacutes naprendszerekben is kifejlődhetett az eacutelet

Messze maacutes csillagok koumlruumll keringő bolygoacutekon akaacuter naacutelunk fejlettebb civilizaacutecioacutek is

lehetnek

Az viszont hogy jaacutertakjaacuternak-e itt foumlldoumlnkiacutevuumlliek ma meacuteg hit keacuterdeacutese

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

32

MERKUacuteR

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő 88 foumlldi nap

Tengely koumlruumlli forgaacutes 176 foumlldi nap

Gyakrabban van uacutejeacutev mint Napkelte

Felsziacuteneacutenek csak a 45-aacutet teacuterkeacutepezteacutek fel

Neheacutez megfigyelnuumlnk mert mindig a Nap koumlzeleacuteben jaacuter

A Merkuacuter feluumlleteacutenek minden neacutegyzetmeacutetereacutere hatszor annyi sugaacuterzaacutes eacuterkezik a Napboacutel mint

a Foumlld azonos nagysaacuteguacute teruumlleteacutere A bolygoacute nappali hőmeacuterseacuteklete eleacuteg magas aacutetlagban 600

K (kb 330 Celsius fok) mikoumlzben eleacuteri a 750 K (480 Celsius fok) koumlruumlli maximumot

Ugyanakkor eacutejszaka a hőmeacuterseacuteklet 90 K-re (kb -180 Celsius fok) suumlllyed

A Merkuacuternak nincs eacuteszrevehető sűrűseacutegű leacutegkoumlre Tekintettel arra ugyanis hogy a bolygoacute

napsuumltoumltte oldala igen forroacute fel kell teacuteteleznuumlnk hogy meacuteg a legnehezebb gaacutezok is eltaacutevoztak

onnan Raacuteadaacutesul az oumlsszes bolygoacute koumlzuumll a Merkuacuter felsziacuteneacutenek feacutenyvisszaverő keacutepesseacutege a

leggyengeacutebb leginkaacutebb a soumlteacutet holdtalajeacutehoz hasonloacute A Merkuacuter felsziacutene aacuteltal szoacutert napfeacuteny

sziacutenkeacutepi vizsgaacutelata is megerősiacuteti hogy a bolygoacutenak nincs kimutathatoacute leacutegkoumlre

Leacutegkoumlre ritka A Merkuacuternak nincs holdja

Első űrszonda Mariner-10

VEacuteNUSZ

Veacutenusz a roacutemai mitoloacutegiaacuteban a kertek istennője Aphroditeacuteval azonosiacutetottaacutek aki goumlroumlg

mitoloacutegiaacuteban a szeacutepseacuteg eacutes a szerelem istennője

Esthajnalcsillag

Minthogy a Veacutenusz a legfeacutenyesebb eacutegitestek koumlzeacute tartozik a szeacutepseacuteg istennőjeacuteről nevezteacutek el

A legfeacutenyesebb bolygoacutetestveacuteruumlnk csupaacuten a Nap eacutes a Hold laacutetszoacutelagos feacutenyesseacutege muacutelja feluumll

az oumlveacutet

A Veacutenusznak nincs holdja

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő

Tengely koumlruumlli forgaacutes 243 foumlldi nap

Leacutegkoumlr 95 szeacuten-dioxid

Uumlveghaacutezhataacutes

FOumlLD

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő 365 nap

Tengely koumlruumlli forgaacutes 24 oacutera

Koumlr paacutelya

Forgaacutestengelye 235deg

Tudjuk hogy bolygoacutenk 24 oacutera alatt veacutegez egy teljes koumlruumllfordulaacutest

A forgaacutes koumlvetkezteacuteben felleacutepő centrifugaacutelis erő hataacutesaacutera az eacutegitest belapult az egyenliacutetői

videacutekeken pedig kidudorodott

A Hold eacutes a Nap toumlmegvonzaacutesa (az előbbieacute nagyobb) apaacutelyt eacutes dagaacutelyt kelt amelyek az

oacuteceaacutenok eacutes tengerek viacutezfelsziacuteneacutenek suumlllyedeacuteseacuteben eacutes emelkedeacuteseacuteben vehetők eacuteszre A Hold

uacutegy vonszolja maga utaacuten a Foumlld dagaacutelyoumlveacutet bolygoacutenk felsziacuteneacuten hogy az eacutepp ennek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

4

5-6 Magyarorszaacuteg viacutezrajza

Felsziacuten alatti vizek

- Talajviacutez első viacutezzaacuteroacute reacuteteg feletti viacutez Belviacutez felsziacutenen megjelenő talajviacutez

- Reacutetegviacutez keacutet viacutezzaacuteroacute reacuteteg koumlzoumltti viacutez

- Karsztviacutez Kőzetek repedeacuteseiben uumlregeiben felhalmozoacutedoacute viacutez Ez a legtisztaacutebb

- Forraacutesok hőforraacutes-heacuteviacutez aacutesvaacutenyviacutez gyoacutegyviacutez

Folyoacutevizek

A hegyseacutegekből az Alfoumlld feleacute tartanak Koumlzvetlenuumll vagy koumlzvetve a Dunaacuteba oumlmlenek A

Duna viacutezgyűjtő teruumlleteacutehez tartozik hazaacutenk

A Duna eacutepiacutető eacutes romboloacute munkaacutet is veacutegez A Kisalfoumlldre eacuterve hordaleacutekkuacutepot eacutepiacutet ndash Szigetkoumlz

Magyarorszaacutegi uacutetja Szigetkoumlz Visegraacutedi-szoros Szentendrei- Margit- Csepel-sziget

Viacutezjaacuteraacutesa tavaszi jeges aacuterviacutez eacutes a nyaacuteri zoumlldaacuter

Viacutezgyűjtő teruumllete Raacuteba Zala-Balaton-Sioacute Draacuteva

Tisza Alfoumllduumlnket kanyarogva lassan szeli aacutet Szeszeacutelyes folyoacute

Viacutezjaacuteraacutesa tavaszi eacutes nyaacuter aacuterviacutez

Jobb partjaacuten Bodrog Sajoacute Hernaacuted Zagyva

Bal partjaacuten Szamos Koumlroumls Maros

Aacutelloacutevizek

__________________________________________________________________________

Balaton

Hazaacutenk legnagyobb eacutes legszebb tava Lesuumlllyedt aacuterokban keletkezett Viacutezaacutellaacutesa

ingadozoacute Zala folyoacute taacuteplaacutelja a felesleges vizet a Sioacute csatorna vezeti a Dunaacuteba Sekeacutely

Nyaacuteron erősen felmelegszik A Balatonba oumlmlő viacutez tisztasaacutegaacuteroacutel eacutes a Kis-Balaton eredeti

aacutellapotaacutenak visszaaacutelliacutetaacutesaacuteroacutel kormaacutenyrendelet gondoskodik

Velencei-toacute

Naacutedasok boriacutetjaacutek

Fertő-toacute

Csak deacuteli reacutesze tartozik hazaacutenkhoz

Alfoumlldi szikes tavak szeacutelfuacutetta meacutelyedeacutesekben keletkeztek Kiskunsaacuteg Nyiacuterseacuteg

Mocsarak laacutepok Ecsed-laacutep Koumlroumlsoumlk Nagy- Kissaacuterreacutet Fejeacuter megye Saacuterreacutet kisalfoumlldi

Hansaacuteg

Viacutezgazdaacutelkodaacutes

- veacutedekezni kell az aacutervizek ellen

- sokoldaluacute felhasznaacutelaacutes mezőgazdasaacuteg ipar egeacuteszseacuteguumlgy

o Viacuteztaacuterozoacutek Tiszaloumlk Kiskoumlre

o Főcsatornaacutek Keleti Nyugati Nagykunsaacutegi

o Viacutezi utak

A tiszta viacutez nem aacutell korlaacutetlanul rendelkezeacutesuumlnkre

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

5

Magyarorszaacuteg termeacuteszetes noumlveacutenyzete aacutellatvilaacutega eacutes talajai

A termeacuteszetes noumlveacutenytakaroacute kialakiacutetaacutesaacuteban az eacuteghajlat szerepe a doumlntő

Szaacuteraz kontinentaacutelis eacuteghajlat fuumlves puszta

Oacuteceaacuteni eacuteghajlat nedves kontinentaacutelis lombhullatoacute erdő

Mediterraacuten teruumlletek oumlroumlkzoumlld noumlveacutenyek

Magyarorszaacuteg eredeti termeacuteszetes noumlveacutenyzete

- erdő

- erdős puszta

- fuumlves puszta (Hortobaacutegyon eacutes Bugacon maradt fenn)

Ezek maacutera eltűntek vagy aacutetalakultak

Erdők

Teruumlleti eloszlaacutesa egyenlőtlen

Aacutellomaacutenya tengerszint feletti magassaacuteg szerint vaacuteltozik

- Toumllgyerdők koumlzeacutephegyseacutegeinkben a Dunaacutentuacuteli-dombsaacutegon eacutes az alfoumlld nedvesebb

reacuteszein eacutelnek

- Buumlkkerdő 600 meacuteterneacutel magasabb hegyseacutegeinkben talaacutelhatoacute

- Őshonos fenyőerdő csak az Alpokaljaacuten eacutel

A folyoacutek menteacuten aacuterteacuteri erdő alakult ki

Aacutellatok

Kb 32000 aacutellatfaj eacutel melynek 45 reacutesze rovar

Erdő mező őz szarvas vaddisznoacute moacutekus Ragadozoacute roacuteka nyest menyeacutet

Fuumlves puszta mezei nyuacutel uumlrge houmlrcsoumlg Madarak tuacutezok faacutecaacuten fuumlrj bagoly

Mocsaras videacutek nemes koacutecsag kaacuteroacute katona gulipaacuten buacutebos banka vadkacsa

Talaj

Talaj keletkezeacutese aproacutezoacutedaacutes maacutellaacutes

Talajtiacutepusok

Szuumlrke erdőtalaj fenyvesek eacutes magasabb fekveacutesű buumlkkoumlsoumlk alatt keletkezik Taacutepanyagban

szegeacuteny Pl Alpokalja

Barna erdőtalaj termőkeacutepesseacutege joacute humuszban gazdagabb Pl Nyiacuterseacuteg

Mezőseacutegi talaj soumlteacutetbarna sziacutenű vagy fekete Gazdag a humusztartalma

Oumlnteacutestalaj aacuterterek teruumlleteacuten talaacutelhatoacute koumlzepesen termőkeacutepesek

Laacuteptalaj mocsarak helyeacuten keletkezett

Homok termőkeacutepesseacutege vaacuteltozoacute

Szikes talajok gyenge termőkeacutepesseacutegűek

Fontos a talaj veacutedelme Nemzeti kincsuumlnk

Talaj pusztulaacutesa= talajeroacutezioacute

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

6

Magyarorszaacuteg lakossaacutega

Lakossaacuteg kb 10 millioacute fő 95-a magyar anyanyelvű

Hataacuterainkon tuacutel 5 millioacute magyar eacutel Legtoumlbben Erdeacutelyben

Finnugor eredetű neacutep vagyunk

Nemzetiseacutegeink koumlzuumll a neacutemet ajkuacuteak araacutenya a legnagyobb Eacutelnek meacuteg deacutelszlaacutevok romaacutenok

szlovaacutekok is

A (cigaacutenysaacuteg) romaacutek nemzeti helyzettel nem rendelkező etnikum

Alkotmaacutenyunk a nemzetiseacutegek reacuteszeacutere osztatlan szabadsaacutegot teljes egyenjoguacutesaacutegot biztosiacutet

Hazaacutenk neacutepsűrűseacutege 110 fő km2 A taacutejak neacutepsűrűseacutege elteacuterő eacutes időben is vaacuteltozott

Termeleacutes tudatos szervezett teveacutekenyseacuteg Szuumlkseacuteges hozzaacute energia nyersanyag

munkaeszkoumlz eacutes ember Adottsaacutegai teruumlletenkeacutent vaacuteltoznak

Termeacuteszeti erőforraacutesaink

Aacutesvaacutenykincsekkel valoacute ellaacutetottsaacutegunk gyenge-koumlzepes

Mezőgazdasaacutegi műveleacutesre alkalmas teruumllet nagy

A 2 vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten az orszaacutegot uacutejjaacuteeacutepiacutetetteacutek Gazdasaacutegi jellege aacutetalakult Ipar keruumllt a

vezető helyre Koumlzepesen fejlett orszaacuteg vagyunk

Koumlvetkező oacuteraacuten teacutemazaacuteroacute dolgozat

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

7

Az Alfoumlld

Az Alfoumlld felsziacutene eacutes taacutejai

Mai felsziacuteneacutet a folyoacutek eacutes a szeacutel alakiacutetottaacutek ki

Fő reacuteszei Mezőfoumlld Duna-Tisza koumlze eacutes a Tiszaacutentuacutel

Folyami hordaleacutekkuacutepok kiemelkednek koumlrnyezetuumlkből

Kiskunsaacuteg Nyiacuterseacuteg Maros hordaleacutekkuacutepja Maacutertaalja Buumlkkalja

Loumlsztakaroacutes taacutejai Mezőfoumlld (ez emelkedik a legmagasabbra) Hajduacutesaacuteg Maros-Koumlroumls koumlze

Nagykunsaacuteg

Folyami aacuterterek Alfoumlld legalacsonyabb reacuteszei Szeacutenhidrogeacutenek heacutevizek homok kavics

Duna menteacuten Duna Draacuteva voumllgye

Tisza menteacuten Szatmaacuter-Beregi-siacuteksaacuteg Bodrogkoumlz Jaacuteszsaacuteg Hortobaacutegy eacutes a Koumlroumls videacutek (az

Alfoumlld legmeacutelyebb reacutesze Itt talaacutelhatoacute hazaacutenk legnagyobb foumlldgaacutez- eacutes kőolajmezeje)

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

8

Az Alfoumlld eacuteghajlata viacutezrajza termeacuteszetes noumlveacutenyzete eacutes talaja

Alfoumlld

Eacuteghajlata Nedves kontinentaacutelis

A legmelegebb a nyaacuter eacutes a leghidegebb a teacutel Itt a legtoumlbb a napsuumlteacutes eacutes a meleg

Keveacutes a csapadeacutek szeacutelsőseacuteges az eacutevi eloszlaacutesa Sok az aszaacutely

Viacutezrajz

Folyoacutek eseacutese kicsi Tisza viacutezjaacuteraacutesa erősen ingadozoacute Fontos a folyoacuteszabaacutelyozaacutes

Viacutezgazdaacutelkodaacutes oumlntoumlzeacutes veacutedekezeacutes a belvizek eacutes az aacutervizek ellen

Viacutezhiaacuteny a Tisza viacutezgyűjtő teruumlleteacuten az Alfoumlld nagyobb reacuteszeacuten van

Felsziacuten alatti vizek Hőforraacutes ndash Hajduacuteszoboszloacute Gyula

Morotvatavak holtaacutegakboacutel kialakult tavak Rajz

Szikes tavak szeacutelfuacutetta meacutelyedeacutesben keletkezett

Mesterseacuteges viacuteztaacuterozoacutek eacutes a halastavak

Termeacuteszetes noumlveacutenyzet

Eredeti noumlveacutenyzeteacutet a toumllgyerdőket eacutes a fuumlves pusztaacutekat szaacutentoacutefoumlldekkeacute alakiacutetottaacutek

Orszaacutegosan itt a legkevesebb az erdők araacutenya A homok megkoumlteacuteseacutere nyaacuterfaacutet uumlltetnek

Hortobaacutegy őshonos fuumlvespuszta

Talaj

Mezőseacutegi fekete morzsaleacutekos kivaacuteloacute minőseacutegű

Humuszos homok erdők alatt keacutepződoumltt

Oumlnteacutestalaj folyoacutek menteacuten

Reacuteti talaj koumlzepes termeacutekenyseacutegű az aacuterteruumlletek magasabb szintjeacuten

Futoacutehomok erdőirtaacutesok utaacuten alakult ki Fuumlloumlphaacuteza

Szikes belvizek levezeteacutese utaacuten terjedt el

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

9

Az Alfoumlld mezőgazdasaacuteg eacutes eacutelelmiszeripara I-II

Legfejlettebb aacutegazat a noumlveacutenytermeleacutes A talajtiacutepusok eacutes az eacuteghajlat kuumlloumlnbseacutegei miatt

taacutejankeacutent maacutes eacutes maacutes noumlveacutenyeket termelnek

Gabonafeacuteleacutek

- buacuteza (őszi buacuteza) Legfontosabb kenyeacutergabona Mezőseacutegi- eacutes reacuteti talajon termelik

- rozs homokos teruumlletek gabonaacuteja

- rizs szikes teruumlleten vetik

A malom a gabonatermő teruumlleteken eacutes a fogyasztoacutepiac vonzaacutesaacuteban nagyobb vaacuterosokban

eacutepuumllt

Takarmaacutenygabonaacutenk

- kukorica mezőseacutegi talajon vetik Ezeken a teruumlleteken sűrű a serteacutesaacutellomaacuteny

Ipari noumlveacutenyek

- cukorreacutepa termeleacutese teljesen geacutepesiacutetett A cukorgyaacuterat a termőteruumlletre eacutepiacutetetteacutek Kaba

- olajos noumlveacutenyek Martfű ndash noumlveacutenyolajgyaacuter

- dohaacuteny burgonya homokos nyiacuterseacutegi taacutej

Zoumlldseacuteg eacutes gyuumlmoumllcs

Zoumlldseacuteg Bp koumlrnyeacuteke Duna-Tisza koumlze Alfoumlld deacuteli reacuteszeacuten

- fűszerpaprika Kalocsa Szeged

- hagyma Makoacute

- kaacuteposzta Bp koumlrnyeacuteke

- paprika paradicsom uborka eacutes zoumlldborsoacute Kiskunsaacuteg

Konzervgyaacuterak Bp Nagykőroumls Kecskemeacutet Szeged Debrecen Nyiacuteregyhaacuteza

Gyuumlmoumllcs Nyiacuterseacuteg Kiskunsaacuteg Alfoumlld deacuteli reacuteszeacuten

- alma Nyiacuterseacuteg

- szőlő eacutes kajszibarack Kiskunsaacuteg

- őszibarack Szeged koumlrnyeacuteke

Aacutellattenyeacuteszteacutes

Serteacutes kukoricatermelő videacutekeken

Huacutesfeldolgozoacute ipar Bp Szeged Beacutekeacutescsaba Gyula Debrecen Baja

Baromfi tyuacutek liba kacsa juh ndash Alfoumlldoumln tenyeacutesztik keveacutesbeacute jelentős a szarvasmarha-

tenyeacuteszteacutes

Hal Tisza eacutes halastavak

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

10

Az Alfoumlld ipara I-II (lehet 2 oacutera ishellip)

Ma az iparban dolgoznak a legtoumlbben

Deacutel-Alfoumlld

Foumlldgaacutez eacutes kőolajtelepek

Szeged Algyő Maros-Koumlroumls koumlze Duna-Tisza koumlze Kiskunhalas teacuterseacutege

Nagyobb reacutesze foumlldgaacutez Szaacutelliacutetaacutesuk csővezeteacuteken toumlrteacutenik

Kőolajfinomiacutetoacute Szaacutezhalombatta (Itt eacutepuumllt hőerőmű is) Tiszauacutejvaacuteros

Atomerőmű Paks

Viacutezerőmű Tiszaloumlk Kiskőroumls (teljesiacutetmeacutenyuumlk kicsi)

Kecskemeacutet Szőleacuteszet kutataacutes Geacutepipar Idegenforgalom

Kiskunhalas Csipkehaacutez Szeacutenhidrogeacuten-baacutenyaacuteszat koumltoumlttaacuteruacute Elszoacutertan tanyaacutek vannak

Kalocsa paprika

Baja kikoumltő eacutes aacutetkelőhely Textilipar

Legnagyobb vaacuteros Szeged forgalmi aacutetkelőhely kereskedővaacuteros Faipar Textil- vegyipar-

eacutelelmiszeripar

Hoacutedmezővaacutesaacuterhely Porcelaacutenipar koumltoumlttaacuterugyaacuter

Makoacute geacutepipar

Beacutekeacutescsaba koumltoumlttaacuterugyaacuter

Oroshaacuteza uumlveggyaacuter

Dunauacutejvaacuteros [Pentoumlle Sztaacutelinvaacuteros] Vasmű Papiacutergyaacuter Textilpar

Szeacutekesfeheacutervaacuter Vasuacuteti csomoacutepont Koumlnnyűfeacutemmű Ikarus Ipari koumlrzet

Eacuteszak-Alfoumlld

Legneacutepesebb vaacuteros Debrecen ndash tudomaacutenyos eacutes kulturaacutelis koumlzpont Gyoacutegyszervegyeacuteszet

(BIOGAL) Goumlrduumllőcsapaacutegygyaacuter (GOumlCS) ruhagyaacuter konzervgyaacuter (DEKO) huacutes eacutes tejipar

Idegenforgalmi koumlzpont

Nyiacuteregyhaacuteza Forgalom oktataacutesi kulturaacutelis kp

Zaacutehony vasuacuteti hataacutercsomoacutepont

A falvaknak a mezőgazdasaacutegi munka szervezeacuteseacuteven van fontos szerepuumlk

Karcag malom

Tiszavasvaacuteri gyoacutegyszergyaacuter

Tiszauacutejvaacuteros műanyaggyaacutertaacutes (TVK Tiszai Vegyi Kombinaacutet)

Szolnok Hiacuted eacutes kikoumltővaacuteros Vasuacuteti koumlzpont Fa- papiacuter- cukor- vegyipar Geacutepgyaacuter

Martfű cipőgyaacuter

Jaacuteszbereacuteny Lehel Hűtőgeacutepgyaacuter

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

11

A Kisalfoumlld termeacuteszeti adottsaacutegai

Kialakulaacutesa az Alfoumlldeacutehez hasonloacute Toumlreacutesek menteacuten leszakadt suumlllyedeacutek

Koumlzponti reacutesze feltoumlltoumltt siacuteksaacuteg (Duna hordaleacutekkuacutepja)

A folyoacutek munkaacuteja aacuteltal a Kisalfoumlld koumlzponti reacutesze toumlkeacuteletes siacuteksaacuteg

Reacuteszei

Szigetkoumlz

Raacutebakoumlz

Mosoni-siacuteksaacuteg

Hansaacuteg

Deacuteli peremvideacutekeacutet a szeacutel viacutez toumlmegmozgaacutesos folyamatok pusztiacutetottaacutek

Marcali-medence hellip Somloacute ndash tanuacutehegyek

A teacutel enyheacutebb a nyaacuter hűvoumlsebb Hazaacutenk legszelesebb videacuteke

A Kisalfoumlld folyoacutei a Dunaacuteba oumlmlenek (ln Raacuteba Marcal)

Aacutelloacutevizei koumlzuumll a ln Fertő toacute

Noumlveacutenyzet

Erdőben szegeacuteny taacutej Reacuteti eacutes oumlnteacutestalajok ndash mezőgazdasaacutegi munkaacutera alkalmas

Duna bőseacuteges ivoacute eacutes ipari vizet szolgaacuteltat eacutes nemzetkoumlzi viacutezi uacutet

Aacutesvaacutenyi anyagok szeacuten-dioxid tőzeg kavics homok

Siacuteksaacuteg

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

12

A Kisalfoumlld gazdasaacutegi eacutelete

Magas sziacutenvonaluacute

Buacuteza kukorica aacuterpa cukorreacutepa takarmaacutenynoumlveacutenyek

Reacutetek legelők szaacutelastakarmaacuteny (lucerna) eacutes siloacutekukorica

Legjelentősebb a szarvasmarha-tenyeacuteszteacutes Legmagasabb a fejeacutesi aacutetlag A tejfeldolgozoacute ipar

elsősorban sajtot gyaacutert Reacutepcelak

Serteacutestenyeacuteszteacutes jelentős Huacutesuumlzem Paacutepa

Baromfitartaacutes eacutes tojaacutestermeleacutes Baacutebolnai Mezőgazdasaacutegi Kombinaacutet

Szigetkoumlz ndash oumlnteacutestalaj ndash Sok zoumlldseacutegfeacutele Boraacuteszat Somloacute

Legneacutepesebb vaacuteros

Győr

Kulturaacutelis eacutes gazdasaacutegi koumlzpont Az orszaacuteg harmadik ipari vaacuterosa

Geacutepipar Raacuteba Rt Diacutezelmotorok traktorok nagyteljesiacutetmeacutenyű geacutepek keacuteszuumllnek itt

Reacutegi hagyomaacutenyai vannak a textiliparnak

Textilneacutegyszoumlg Győr Paacutepa Sopron Szombathely

Mosoni-siacuteksaacuteg

Mosonmagyaroacutevaacuter Mezőgazdasaacutegi geacutepgyaacutera eacutes textilipara van

Marcal-medence

Paacutepa

Textilipar huacutesipar eacutes geacutepipar

Raacutebakoumlz

Csorna Kapuvaacuter

Eacutelelmiszeripar

A taacutejra koumlzepes nagysaacuteguacute falvak jellemzőek

A Kisalfoumlldoumln sűrű a vasuacutet eacutes koumlzuacutethaacuteloacutezat

Ausztria feleacute vezet hazaacutenk legreacutegibb villamosiacutetott vasuacutetvonala

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

13

Az Alpokalja termeacuteszeti adottsaacutegai eacutes gazdasaacutegi eacutelete

Magyarorszaacuteg nyugati szeacuteleacuten talaacutelhatoacute

Soproni-hegyseacuteg

Kőszegi-hegyseacuteg

Előttuumlk szeacuteles dombvideacutek huacutezoacutedik

Hazaacutenk legreacutegibb kőzetei talaacutelhatoacuteak itt

Kialakulaacutesa

Soproni-hegyseacuteg az oacuteidőben keletkezett hegyseacuteg reacutesze volt mely oumlsszetoumlredezett a meacutelybe

suumlllyedt majd az Alpok kiemelkedeacuteseacutevel uacutejra a felsziacutenre keruumllt A kőzeteket a Foumlld belső erői

oumlsszepreacuteselteacutek Palaacutes kőzetek keletkeztek

Kőszegi-hegyseacuteg kőzetei a Dunaacutentuacuteli koumlzeacutephegyseacuteggel azonos koruacuteak

Legmagasabb csuacutecsa Iacuterott-kő (882 m)

A dombvideacutek kialakulaacutesa az Alpokboacutel eacuterkező folyoacutek szeacutetteriacutetett hordaleacuteka

A teruumllet megemelkedett eacutes a folyoacutevoumllgyek feldaraboltaacutek a taacutejat

Oacuteceaacuteni leacutegtoumlmegek hataacutesaacutera

A hőingaacutes itt kevesebb mint az Alfoumlldoumln

A hűvoumls eacutes a csapadeacutekosabb időjaacuteraacutesaacutehoz a taacutej magasabb fekveacutese is hozzaacutejaacuterul

A kristaacutelyos kőzetek nehezebben eresztik aacutet a vizet ezeacutert a csapadeacutek nagy reacutesze a felsziacutenen

folyik le Sok a patak eacutes a forraacutes

Noumlveacutenyvilaacuteg

Őshonos a lucfenyő

Gazdag az erdők aljnoumlveacutenyzete paacutefraacutenyokban eacutes erdei ciklaacutemenekben gazdag

Szeliacutedgesztenyefaacutek is eacutelnek itt

Fenyőerdők alatt szuumlrke erdőtalaj

Lombos erdők alatt barna erdőtalaj

Mezőgazdasaacuteg

Takarmaacutenynoumlveacuteny termeszteacutes reacutetgazdaacutelkodaacutes eacutes a szarvasmarha-tenyeacuteszteacutes (+ tejipar) a

jellemző Saacutervaacuter cukorgyaacuter tej- eacutes baromfifeldolgozaacutes

Ipar

Koumlzpontja Szombathely Cipőgyaacutertaacutes faipar mezőgazdasaacutegi geacutepgyaacutertaacutes

Kőszeg Műemleacutekvaacuteros textilipar

Sopron bdquohűseacuteg vaacuterosardquo idegenforgalom Textil faipar

Szentgotthaacuterd szemeacutelygeacutepkocsi-gyaacutertaacutes koumlzpontja (Opel)

Aproacute falvak

Egymaacuteshoz koumlzel kis leacutelekszaacutemuacute falvak telepuumlltek

Gyoacutegyfuumlrdők Balf Buumlk ndash idegenforgalom jelentősseacutege

Az Alfoumlld a Kisalfoumlld eacutes az Alpokalja oumlsszefoglalaacutes

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

14

Dunaacutentuacuteli - Dombsaacuteg eacutes a Mecsek termeacuteszeti adottsaacutegai

Teruumllete megsuumlllyedt majd a tenger eloumlntoumltte (meacuteszkő) majd kiemelkedett (agyag reacuteteg)

A felsziacutene toumlreacutesekkel feldaraboloacutedott

A folyoacutek patakok tovaacutebb meacutelyiacutetetteacutek a voumllgyeket

A folyoacutek eacutes a patakok folyaacutesiraacutenya a foumlldkeacutereg toumlreacutesvonalaihoz igazodik

Nyugati reacuteszeacuten agyag keleti reacuteszeacuten loumlsztakaroacute talaacutelhatoacute

Dunaacutentuacuteli-dombsaacuteg reacuteszei Zalai- Somogyi- eacutes Baranyai-Tolnai dombsaacuteg

Eacuteghajlata a Duna koumlzeleacuteben napsugaacuterban Ny csapadeacutekban gazdagabb

Erdőkben sokkal gazdagabb mint az Alfoumlld

Jellemző talaja barna erdőtalaj

Zalai-dombsaacuteg hazaacutenk legcsapadeacutekosabb taacuteja

A taacutej nyugati reacuteszeacuten szuumlrke erdőtalaj talaacutelhatoacute

A teruumllet 13-a erdő

Aacutesvaacutenyi kincse a kőolaj eacutes a foumlldgaacutez

Somogyi-dombsaacuteg

- Kuumllső-Somogy ndash loumlsztaacuteblaacutek

- Belső-Somogy ndash homokvideacutek

Baranyai-Tolnai dombsaacuteg

Tolnai-hegyhaacutet Baranyai-dombsaacuteg

Legnagyobb loumlszfalak

Mecsek

Meacuteszkő eacutes homokkő hegyseacuteg Feketekőszeacuten uraacuteneacuterc lelőhely

Eacuteghajlata a deacutelről eacuterkező mediterraacuten hataacutes miatt enyhe

Deacuteli lejtőin mediterraacuten jellegű oumlroumlkzoumlld noumlveacutenyek eacutelnek

Villaacutenyi-hegyseacuteg

Meacuteszkő-hegyseacuteg

Koumlzeleacuteben toumlr fel a harkaacutenyi gyoacutegyforraacutes

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

15

A Mecsek eacutes a Dunaacutentuacuteli-dombsaacuteg gazdasaacutegi eacutelete

Mecsek

- Feketekőszeacuten baacutenyaacuteszat Koumlzpontja Komloacute ndash Felhasznaacutelaacutesa hőerőmű (Peacutecs)

koksz-vasolvasztaacutes (Dunauacutejvaacuteros)

- Uraacuteneacuterc baacutenyaacuteszat Koumlzpontja Kővaacutegoacuteszőlős Jakab-hegy ndash homokkő

Felhasznaacutelaacutesa atomerőmű (Paks)

- Kőolaj Zalai-dombsaacuteg Koumlzpont Nagylengyel Feldolgozaacutes finomiacutetoacute

(Zalaegerszeg)

- Cement (meacuteszkő maacuterga) Beremend

Mezőgazdasaacuteg

Keleten (buacuteza kukorica cukorreacutepa) eacutes nyugaton (rozs) szaacutentoacutefoumlldi termeszteacutes

Gyuumlmoumllcstermeszteacutes Mecsek szőlő mandula Nyugaton teacuteli alma

Aacutellattenyeacuteszteacutes szarvasmarha-tenyeacuteszteacutes serteacutestenyeacuteszteacutes

Eacutelelmiszeripar Kaposvaacuter (malom- cukor- tejipar huacutesuumlzem) eacutes Zalaegerszeg (tejuumlzem)

Neheacutez eacutes koumlnnyűipar

Peacutecs Hőerőmű geacutepgyaacuter bőr- eacutes kesztyűgyaacuter Zsolnay porcelaacutengyaacuter

Komloacute szeacutenbaacutenyaacuteszat

Szekszaacuterd geacutepgyaacutertaacutes huacutesuumlzem

Kaposvaacuter textilipar eacutes elektrotechnika

Zalaegerszeg ruha- buacutetorgyaacutertaacutes

Nagykanizsa buacutetor

Sioacutefok Fonyoacuted Keszthely uumlduumllők

Aproacutefalvak jellemzőek neacutepesseacuteguumlk fogy

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

16

A Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacuteg

Kialakulaacutesa a foumlldtoumlrteacuteneti koumlzeacutepidő tengereiben kezdődoumltt Meacuteszkő eacutes dolomit rakoacutedott le

toumlbb 1000 m vastagsaacutegban Ennek oumlsszetoumlredezeacutese reacuteveacuten joumltt leacutetre

Reacuteszei Bakony Veacutertes Velencei-hg eacutes a Dunazug-hg

A Bakony eacutes a Veacutertes koumlzoumltt Moacuteri-aacuterok

A Veacutertes eacutes a Dunazug-hg Tatai-aacuterok

Dolomitos felsziacutenek kopaacutersaacutega az erdőirtaacutesoknak koumlszoumlnhető

Jelentősek a karsztforraacutesok

Keacutet aacutelloacutevize Balaton Velencei-toacute A Balatontoacutel eacuteszakra talaacutelhatoacute a Balaton-felvideacutek

Nemzeti Parkot

Eacuteghajlata hegyvideacuteki ndash hűvoumlsebb eacutes csapadeacutekosabb mint a koumlrnyező teruumlletekeacute

Bakony

Reacuteszei Balaton-felvideacutek Deacuteli-Bakony Eacuteszaki-Bakony

A Tihanyi feacutelszigeten gejziacuterek forraacuteskuacutepjai talaacutelhatoacutek Hajdani vulkaacuteni műkoumldeacutesre utalnak

szeacutensavas forraacutesok pl Balatonfuumlred

Tapolcai-medence tanuacutehegyek (bazalt) legnagyobb Badacsony ndash Kőfolyaacutes a kőzetek

gravitaacutecioacute hataacutesaacutera leacutetrejoumlvő toumlmegmozgaacutesa a hegyoldalon

Deacuteli-Bakony (lmcsuacutecs Kab-hegy) aacutesvaacutenykincsei barnakőszeacuten bauxit mangaacuteneacuterc

Eacuteszak-Bakony (lmcsuacutecs Kőris-hegy) sasbeacutercek kőzetekből kiemelkedő meredek oldaluacute

roumlg talaacutelhatoacuteak

Veacutertes

Aacutesvaacutenykincsei barnakőszeacuten eacutes bauxit

Velencei-hg

Ingoacutekoumlvek a lepusztulaacutes soraacuten kocka alakuacutevaacute daraboloacutedott graacutenit ndash egy eacutele menteacuten

alaacutetaacutemasztott ndash roumlge

Dunazug-hg

Reacuteszei Pilis Gerecse Budai-hg

Meacuteszkő eacutes dolomit kőzetekből aacutellnak

Budai-hg Duna felőli oldalaacuten hőforraacutesok toumlrnek fel Sok barlang is talaacutelhatoacute a hegyseacuteg

meacutelyeacuten

A Visegraacutedi-hg az Eacuteszaki-khg vulkaacuteni vonulataacutenak hangja

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

17

A Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacuteg gazdasaacutegi eacutelete

(Aacutetalakulaacutes az egykori alumiacuteniumipar foumlldjeacuten)

Aacutesvaacutenykincsei barnakőszeacuten bauxit mangaacuteneacuterc dolomit meacuteszkő kvarchomok agyag

A hegyseacuteg egykoron az alumiacuteniumipar fő teruumllete volt

A jobb eacuterteacutekesiacuteteacutes miatt a timfoumlld előaacutelliacutetaacutesa meacuteg gazdasaacutegos ezeacutert eladjuk Oroszorszaacutegnak

eacutes Ukrajnaacutenak keacutesz alumiacuteniumot vaacutesaacuterolunk Magyarorszaacutegon keacutesz vagy feacutelkeacutesz

alumiacuteniumgyaacutertaacutessal ceacutelszerű foglalkoznia

Bauxitbaacutenya Bakony

Timfoumlldgyaacuter Ajka

Hengermű Szeacutekesfeheacutervaacuter eacutes Bp

Barnakőszeacuten kitermeleacutes Bakony Veacutertes Moacuteri-aacuterok koumlrnyeacuteke

Hőerőmű Ajka Tatabaacutenya ndash viacutezigeacutenyuumlket a karsztviacutez fedezi

Ipar

Vegyipar műtraacutegyaacutet aacutelliacutet elő

Eacutepiacutetőanyag-ipar csereacutep eacutes teacutegla

Ajka kvarchomokboacutel uumlveget gyaacutertanak

Herend porcelaacutengyaacutertaacutes

Geacutepgyaacutertaacutes Esztergom ndash Suzuki

Veszpreacutem ndash elektromos geacutepek eacutes baacutenyaacuteszati berendezeacutesek

Mezőgazdasaacuteg

Erdőgazdaacutelkodaacutes folyik mezőgazdasaacuteg nem szaacutemottevő

Bauxit Timfoumlldgyaacuter

Alumiacuteniumkohoacute

Elektromos aacuteram

Hőerőmű

Barnakőszeacuten

Draacutega

Egykori Szovjetunioacute

Keacutesz timfoumlld

Toumlmbalumiacutenium

MAGYARORSZAacuteG

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

18

Eacuteszaki ndash koumlzeacutephegyseacuteg

Kialakulaacutesa

Legreacutegebbi Buumlkk eacutes az Aggteleki ndash karszt Ezek meacuteszkő hegyseacutegek

Vulkaacuteni Visegraacutedi-hg Boumlrzsoumlny Cserhaacutet Maacutetra Zempleacuteni-hg

Elmocsarasodoacute teruumlleteken barnakőszeacuten a hegyseacutegek laacutebaacutenaacutel lignit keacutepződoumltt A forroacute vizes

oldatokboacutel a Maacutetraacuteban reacutezeacuterc vaacutelt ki

Eacuteghajlata

Nyara hűvoumlsebb tele hidegebb mint baacutermelyik taacutejunkeacute Toumlbb a csapadeacutek mint az Alfoumlldoumln

A tagolt domborzat miatt vaacuteltozatos a hg mikrokliacutemaacuteja

A meacuteszkőhegyseacutegekben a felsziacuten alatti a vulkaacuteni hegyseacutegekben a felsziacuteni viacutezhaacuteloacutezat a

gazdagabb

Vulkaacuteni utoacuteműkoumldeacutesre utalnak a keacutenhidrogeacutenes szeacutensavas forraacutesok

Teruumlleteacuten 3 NP talaacutelhatoacute Buumlkki Aggteleki Duna-Ipoly Nemzeti Parkű

Visegraacutedi-hg (Dobogoacute-kő)

A Duna vaacutelasztotta le az Eacuteszaki khg-ről

Kőzetanyaga andezit andezittufa

Boumlrzsoumlny (Csoacutevaacutenyos)

Erdő boriacutetotta hg keveacutes telepuumlleacutessel

Cserhaacutet

Főleg meacuteszkőből aacutell

Maacutetra (Keacutekes Galya-tető)

Kőztei Andezit eacutes Andezittufa

Reacutezeacuterc Recsk-en talaacutelhatoacute Paraacuted gyoacutegyforraacutes

Maacutetraalja lignittelepek

Buumlkk (Istaacutelloacutes-kő)

Uumlledeacutekes kőzetek talaacutelhatoacuteak (meacuteszkő agyagpala)

Karsztos keacutepződmeacutenyek viacuteznyelő dolina karsztforraacutesok

Aggteleki-karszt

Baradla barlangrendszer a vilaacutegoumlroumlkseacuteg reacuteszeacuteveacute nyilvaacuteniacutetottaacutek

Cserehaacutet

Dombvideacutekeacutet a folyoacutek szabdaltaacutek fel

Zempleacuteni-hg

bdquoSaacutetorhegyekrdquo Riolitboacutel eacutepuumll fel

Deacuteli lankaacutei Hegyalja ndash Tokaji hg

Medenceacutek

Noacutegraacutedi Borsodi

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

19

Eacuteszaki ndash koumlzeacutephegyseacuteg gazdasaacutegi eacutelete

(A neheacutezipar szuumllőfoumlldjeacutenek mai gondjai)

Az Eacuteszaki ndash koumlzeacutephegyseacuteg medenceacuteiben alapanyagokat gyaacutertoacute neheacutezipar fejlődeacutese a

koumlzelmuacuteltban megaacutellt Főkeacutent a kohaacuteszati termeacutekek iraacutenti kereslet csoumlkkeneacuteseacutevel uumlzemek

korszerűtlenseacutegeacutevel magyaraacutezhatoacute A termeleacutes visszaesett uumlzemek bezaacutertak nagy lett a

munkaneacutelkuumlliseacuteg

Iparvideacutek

Borsodi-medence Salgoacutetarjaacuten ndash geacutepipar ndash tűzhelygyaacutertaacutes

Gyoumlngyoumls ndash mikroelektronikai cikkek

Eger ndash geacutepkocsi hűtőalkatreacuteszek

A vaacutelsaacutegot tuacuteleacutelte

- Vegyipar import nyersanyagokra eacutepuumll

Kőolaj eacutes a foumlldgaacutez csővezeteacuteken eacuterkezik Oroszorszaacutegboacutel a foumlldgaacutez kis reacutesze az

Alfoumlldről

A hőerőműveket (visontai Maacutetrai Hőerőmű) Maacutertaaljaacuten eacutes Buumlkkaljaacuten kuumllsziacuteni lignit

baacutenyaacutekboacutel kitermelt lignittel fűtik

Kazincbarzika műanyagok noumlveacutenyveacutedő szerek

Tiszauacutejvaacuteros TVK

- Eacutepiacutetőanyag-ipar

A hegyseacutegek meacuteszkoumlveacuteből agyagpalaacutejaacuteboacutel Miskolcon eacutes Vaacutecott cementet gyaacutertanak

Salgoacutetarjaacuten uumlveggyaacutertaacutes Holloacutehaacuteza porcelaacutengyaacutertaacutes

Miskolc textil eacutes papiacutergyaacutertaacutes Eger buacutetorgyaacutertaacutes

Mezőgazdasaacuteg takarmaacutenynoumlveacuteny- gyuumlmoumllcs- szőlőtermeszteacutes erdőgazdaacutelkodaacutes

Borvideacutekek Tokaj Eger Gyoumlngyoumls

Koumlzlekedeacutes

Hataacuteraacutellomaacutes Balassagyarmat

Az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacuteg laacutebaacutenaacutel nagy forgalmuacute vasuacutet eacutes koumlzuacutet vezet

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

20

Budapest

Hazaacutenk fővaacuterosa nemzetkoumlzi nagyvaacuteros

Peacutenzuumlgyi- uumlzleti szolgaacuteltataacutesai kulturaacutelis eacutelete idegenforgalma alkalmassaacute teszi Budapestet a

kuumllfoumlldi befekteteacutesek eacutes a kuumllfoumlldi tőke elhelyezeacuteseacutere

Vaacuterosszerkezete

- Vaacuterosmag (city) ndash V keruumllet

- Belső lakoacutehelyoumlv ndash Duna bal partja VI-IX ker

- Kuumllső munkahelyoumlv ndash paacutelyaudvarok raktaacuterak koacuterhaacutezak gyaacuterak

- Kuumllső lakoacutehelyoumlv - kertvaacuteros

Toumlbbkoumlzpontuacutesaacuteg jellemző raacute

Magyarorszaacuteg gazdasaacutega eacutes kereskedelme

A magyar gazdasaacuteg jellemzői

A piacgazdasaacuteg magaacutentulajdonra eacutes versenyre eacutepuumll Ezt a kereslet eacutes a kiacutenaacutelat szabaacutelyozza

Az aacutellam feladata a piacgazdasaacuteg műkoumldeacutesi felteacuteteleinek biztosiacutetaacutesa (Jogi peacutenzuumlgyi adoacute

rendszer) A verseny ceacutelja a profitszerzeacutes

A piac toumlrveacutenyei a munkaerőpiacon is eacuterveacutenyesek A munkaerő iraacutenti csoumlkkeneacutes

munkaneacutelkuumlliseacuteget okoz

Az aacutellamnak a taacutersadalom eacuterdekeit is eacuterveacutenyesiacuteteni kell (egeacuteszseacuteguumlgy peacutenzuumlgy haduumlgy

oktataacutes koumlrnyezetveacutedelem) ezek kiadaacutesait adoacutekboacutel fedezik

Gazdasaacuteg mutatoacutei

GDP ndash Bruttoacute hazai termeacutek 1eacutev alatt előaacutelliacutetott uacutej termeacutekek eacutes szolgaacuteltataacutesok piaci

aacuteron kimutathatoacute eacuterteacuteke

GNP ndash Bruttoacute nemzeti termeacutek A GDP + az Export eacutes az Import joumlvedelem

kuumlloumlnbseacutege

GDP miből aacutell

Primer szektor mezőgazdasaacuteg

Szekunder szektor ipar

Tercier szektor szolgaacuteltataacutesok (oktataacutes peacutenzuumlgy egeacuteszseacuteguumlgy kereskedelem

igazgataacutes)

Energiagazdasaacuteg

Elsődleges energiahordozoacutek

- kimeruumllő o aacutesvaacutenyi tuumlzelőanyagok szeacuten kőolaj foumlldgaacutez

o nukleaacuteris uumlzemanyagok hasadoacuteanyagok

o geotermikus energia

- meguacutejuloacute

o napenergia szeacutelenergia viacutezfolyaacutesok energiaacuteja hullaacutemzaacutes aacuterapaacutely

Elsődleges energiahordozoacutekboacutel nyerik a maacutesodlagos energiahordozoacutekat villamos energiaacutet

benzint diacutezelolajat fűtőolajat kokszot gőzt eacutes a vaacuterosi gaacutezt

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

21

Huacutezoacuteaacutegazat a geacutepipar eacutes a vegyipar

Koumlzlekedeacutes

Szemeacutely eacutes aacuteruszaacutelliacutetaacutest biztosiacutet A koumlzlekedeacutesi uacutetvonalak sugaras szerkezetűek

A Budapestről nagyvaacuterosokba a nagyvaacuterosokboacutel a koumlrnyező falvakba

A vasuacutet a toumlmegkoumlzlekedeacutesre eacutes nagy toumlmegű aacuteruacute szaacutelliacutetaacutesaacutera a legalkalmasabb eszkoumlz

Műszakilag elavultak a vonatok eacutes a paacutelya kiveacutetel az elővaacuterosi vonatok (Bp)

A vaacuterosi toumlmegkoumlzlekedeacutes eacutes a orszaacutegon beluumlli szemeacutelyszaacutelliacutetaacutesban fontos eszkoumlz az

autoacutebusz A koumlzuacuteti koumlzlekedeacutes gazdasaacutegtalanabb mint a vasuacuteti eacutes szennyezi is a koumlrnyezetet

A leacutegi koumlzlekedeacutes nagy taacutevolsaacutegok aacutethidaloacuteja

Budapest-Ferihegy 1-2

Kuumllkereskedelmi kapcsolatok

Piackoumlzpontuacute

Ipari nyersanyagokban energiahordozoacutekban szegeacutenyek vagyunk ezeacutert behozatalra szorulunk

Uumlzemeink termeacutekeit kuumllfoumlldoumln kell eacuterteacutekesiacuteteni mert a hazai felvevőpiac kicsi

Orszaacutegunk 2004-től az EU tagja

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

22

CSILLAGAacuteSZATI ALAPISMERETEK

Amit ma a vilaacutegboacutel ismeruumlnk Eacutegitestek - Ősrobbanaacutes - Galaxisok szuumlleteacutese - Csillagok szuumlleteacutese - A csillagok

energiatermeleacutese - Janus arcuacute anyag - Mit toumlrteacutenik egy csillagon - Csillagok eacuteletuacutetja

Előzetes A Hold taacutevolsaacutega majdnem 30 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 128 sec alatt

A Nap meacuterete 109 Foumlld-aacutetmeacuterő (Bőven belefeacuterne a Holdnak a paacutelyaacuteja)

Nap-Foumlld taacutevolsaacuteg 1 CsE = 107 Nap-aacutetmeacuterő (toumlbb mint 11000 Foumlld-aacutetmeacuterő) Megteszi a feacuteny

83 perc alatt (Ha lekicsinyiacutetve a Nap 40 cm aacutetmeacuterőjű volna akkor 430 m-re tőle a Foumlld

majdnem 4 mm-es a Hold meg ndash attoacutel mintegy 11 cm-re ndash kb 1 mm-es lenne)

Nap-Pluacutetoacute aacutetlagos taacutevolsaacuteg 40 CsE Megteszi a feacuteny 55 h alatt (Ha a Nap 40 cm-es volna

akkor az 1 mm-es Pluacutetoacute meacuteg a Hold cseresznyeacutejeacutetől is kisebb lenne de toumlbb mint 30 km-

re)

Szomszeacuted csillag (alfa Centauri) taacutevolsaacutega toumlbb mint 4 feacutenyeacutev megteszi a feacuteny toumlbb mint 4

eacutev alatt (3 csillag 2 Nap-szerű eacutes 1 voumlroumls toumlrpe Ha a Nap maacutekszemnyi akkor az alfa

Centauri tőle 40 km-re 2 maacutekszem eacutes 1 porszem lenne)

A Tejuacutetrendszer meacuterete toumlbb mint 100000 feacutenyeacutev befutnaacute a feacuteny toumlbb mint 100000 eacutev alatt

A ma ismert legtaacutevolabbi galaxis taacutevolsaacutega toumlbb mint 10 milliaacuterd feacutenyeacutev megteszi a

feacutenyraacutedioacutesugaacuterzaacutes toumlbb mint 10 milliaacuterd eacutev alatt

Vaacutezoljuk foumll a ma ismert vilaacuteg az uacuten Metagalaxis fejlődeacutestoumlrteacuteneteacutenek azokat a főbb

epizoacutedjait amelyek maacuter joacutel tanulmaacutenyozhatoacuteak a tudomaacutenyban Minden egyes jelenseacuteg

alapvető fizikai koumllcsoumlnhataacutesokon alapul

Mindenekelőtt szoumlgezzuumlk le hogy a termeacuteszettudomaacutenyok iacutegy a fizika eacutes a csillagaacuteszat is

csak arroacutel nyilatkozhatnak amit maacuter ismeruumlnk Uacutegyhogy az Ősrobbanaacutes illetve mindaz

amiről most szoacute lesz nem a Vilaacutegmindenseacutegre vonatkozik csupaacuten a Metagalaxisra ami az

ismert vilaacuteg

A Metagalaxis teacuteridőbeli szerkezeteacutenek a vizsgaacutelataacuteval a csillagaacuteszaton beluumll a kozmoloacutegia

az egyes eacutegitestek ill azok nagyobb rendszerei konkreacutet kialakulaacutesaacutenak a kutataacutesaacuteval a

kozmogoacutenia s az ekoumlzben zajloacute fizikai folyamatok elemzeacuteseacutevel pedig az asztrofizika

foglalkozik (Ezek kuumlloumln tudomaacutenyaacutegak de foumllhasznaacuteljaacutek a relativitaacuteselmeacutelet a

kvantumelmeacutelet a magfizika az atomfizika az elektrodinamika kuumlloumln a

magnetohidrodinamika eacutes maacutes fizikai tudomaacutenyaacutegak eredmeacutenyeit is)

A csillagaacuteszat neacutemileg egy aacutellatkerthez hasonliacutethatoacute A kozmosznak is megvannak a maga

bdquoaacutellatkaacuteirdquo csillagok bolygoacutek holdak uumlstoumlkoumlsoumlk stb Első raacuteneacutezeacutesre ez a szembeoumltlő hogyan

is neacuteznek ki ezek Aztaacuten megvizsgaacutelhatjuk az aacutellatkertben a ketrecek szerepeacutet ndash valami

ilyesmit tesz a csillagaacuteszatban a kozmoloacutegia Beszeacutelhetuumlnk az aacutellatok szuumlleteacuteseacuteről is ndash mint

ahogyan a csillagaacuteszaton beluumll a kozmogoacuteniaacuteban az eacutegitestek kialakulaacutesaacuteroacutel Fontos

ismernuumlnk az aacutellatok fizioloacutegiai bioloacutegiai jelenseacutegeit is - az eacutegitestek bdquofizioloacutegiaacutejaacutetrdquo taglalja

az asztrofizika

Eacutegitestek Hogy valamelyest fogalmat alkothassunk a Metagalaxisroacutel előszoumlr szoacuteljunk neacutehaacuteny szoacutet az

eacutegitestekről s azok ismert rendszereiről legalaacutebb a fontosabb araacutenyokat foumllvaacutezolva

A legkoumlzelebbi eacutegitest a Hold alig 384 ezer kilomeacuteterre ami ndash mint az előzetesből tudjuk ndash a

Foumlld aacutetmeacuterőjeacutenek mindoumlssze 30-szorosa s ezt a taacutevolsaacutegot a feacuteny roumlpke 128 maacutesodperc alatt

megteszi Ez nagyon kicsinek szaacutemiacutet a csillagaacuteszatban Meacuteg a Nap is nagyobb pedig az egy

koumlzoumlnseacuteges csillag A Nap aacutetmeacuterőjeacutenek a nagysaacutega 1 millioacute 400 ezer kilomeacuteter durvaacuten 100

foumlldaacutetmeacuterő tehaacutet a holdpaacutelya is bőven belefeacuterne

Bolygoacutenk 1496 millioacute km-re azaz (kerekiacutetve) 100 napaacutetmeacuterőnyi messzeseacutegben kering a Nap

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

23

koumlruumll Ezt a taacutevolsaacutegot maacuter toumlbb mint 8 perc alatt teszi meg a feacuteny de a ma ismert

legtaacutevolabbi bolygoacuteig a Pluacutetoacuteig 40-szer ennyi időre mintegy 5 oacuteraacutera van szuumlkseacutege S ez meacuteg

csak a ma ismert bolygoacuterendszer hataacutera a teljes Naprendszer szeacuteleacuteig nagyjaacuteboacutel 2 eacuteven aacutet

szaacuteguld a feacutenysugaacuter (Tudniillik a Naprendszer mindaddig tart ameddig a Nap vonzoacute hataacutesa

eacuterveacutenyesuumll maacuterpedig a legkoumlzelebbi szomszeacutedos csillagroacutel toumlbb mint 4 eacutevig joumln a feacuteny)

A Tejuacutetrendszer egy nagy galaxis toumlbb szaacutez milliaacuterd (azaz toumlbb szaacutez ezer millioacute) csillagot

tartalmaz koumlzuumlluumlk csupaacuten egy a mi Napunk Az ilyen galaxisok egyik szeacuteleacutetől a maacutesikig toumlbb

mint szaacutezezer eacutevig menne a feacuteny ha koumlzben nem nyelődne el a csillagkoumlzi anyagban Vannak

kis galaxisok is toumlbbseacuteguumlk csak neacutehaacuteny milliaacuterd csillagboacutel aacutell A nagy galaxisok koumlzuumll a

szomszeacutedos legkoumlzelebbi az Andromeacuteda-galaxis Ennek a koumlzeacutepső reacutesze ndash ahol sűrűbben

vannak benne a csillagok ndash szabad szemmel is laacutetszik peacuteldaacuteul ősszel este a csillagos eacutegen

Holott az a feacuteny ami ma eljut roacutela a szemuumlnkbe onneacutet mintegy haacuterommillioacute eacutevvel ezelőtt

indult el Ismeruumlnk ma olyan galaxisokat is amelyeknek a raacutedioacutesugaacuterzaacutesa toumlbb mint

tiacutezmilliaacuterd eacutevig szaacuteguldott a vilaacutegűrben miacutegnem ide eacuterkezett a Foumlldre Ma kb szaacutezmilliaacuterd

galaxist ismeruumlnk ndash ezek (eacutes tartozeacutekaik) alkotjaacutek a Metagalaxist

A galaxisok rendszerint kisebb-nagyobb galaxishalmazokat alkotnak A leguacutejabb kutataacutesok

alapjaacuten viszont uacutegy tűnik hogy a ma ismert legnagyobb struktuacuteraacutekat tekintve cellaacutes

szerkezetű a Metagalaxis Eszerint mi mindnyaacutejan cellataacutersak vagyunk raacuteadaacutesul a cellaacutek

falaacuteba beeacutepiacutetve ugyanis a cellaacutek fala galaxisokboacutel aacutell a Tejuacutetrendszer csak egy kis bdquoteacuteglardquo a

sok koumlzuumll

Ősrobbanaacutes Ha megvizsgaacuteljuk a galaxishalmazunkon tuacuteli galaxisokat - az elmeacutelettel oumlsszhangban - toumlbb

eacuteszleleacutesi adatboacutel is arra koumlvetkeztethetuumlnk hogy azok kiveacutetel neacutelkuumll taacutevolodnak tőluumlnk sőt

mineacutel messzebb van egy galaxis annaacutel nagyobb sebesseacuteggel

Peacuteldaacuteul az uacuten voumlroumlseltoloacutedaacutest ndash ami erre a taacutevolodaacutesra utal ndash joacutel megfigyelhetjuumlk A taacutevolodoacute

eacutegitestek sziacutenkeacutepvonalai eltoloacutednak a nagyobb hullaacutemhosszak vagyis a voumlroumls sziacuten feleacute

(Ebből a relativitaacuteselmeacutelet alapjaacuten kiszaacutemolhatoacute az eacutegitest taacutevolsaacutega eacutes a taacutevolodaacutesi

sebesseacutege)

Megjegyzeacutes Ezt a jelenseacuteget a hasonloacutesaacuteg alapjaacuten (de teacutevesen) Doppler-effektuskeacutent is

szoktaacutek emlegetni Pedig ebben az esetben a hullaacutemhossz megvaacuteltozaacutesaacutenak maacutes jellegű okot

tulajdoniacutethatunk

Keacutepzeljuumlnk el egy hatalmas gumilepedotildet Helyezzuumlnk raacute csigaacutekat ndash azokkal modellezzuumlk az

egyes galaxishalmazokat keacutet teacuterdimenzioacuteban Az Einstein-egyenletek szerint az idotilde

muacutelaacutesaacuteval megvaacuteltozik a teacuteridő metrikaacuteja ami a Metagalaxis taacutegulaacutesaacutet ill oumlsszehuacutezoacutedaacutesaacutet

jelenti A mi modelluumlnkoumln ez uacutegy jelentkezik hogy a gumilepedotilde nyuacutelik ill oumlsszehuacutezoacutedik

Ennek megfelelotildeen baacutermelyik csigaacuteroacutel (galaxishalmazroacutel) azt lehet laacutetni hogy az oumlsszes toumlbbi

taacutevolodik tőle (ill koumlzeledik feleacute) Ekoumlzben a teacuterben mozgoacute feacutenysugaacuter hullaacutemhossza is

ugyanuacutegy megnyuacutelik (legalaacutebbis a Metagalaxis taacutegulaacutesakor oumlsszehuacutezoacutedaacuteskor pedig

oumlsszezsugorodik) mintha csak a modelluumlnk gumilepedotildejeacutenek a nyuacutelaacutesaacutet (ill oumlsszehuacutezoacutedaacuteskor

a zsugorodaacutesaacutet) koumlvetneacute

A Metagalaxis jelenlegi taacutegulaacutesa az uacuten Otildesrobbanaacutesig vezethetotilde vissza az idotildeben

Az Ősrobbanaacutes folyamataacuteban volt olyan időszak amikor a Metagalaxisban sehol sem leacuteteztek

atomok mert annyira sűrű volt az anyag hogy benne a gigantikus nyomaacuteson eacutes a rettenetesen

magas hőmeacuterseacutekleten az igen gyakran eacutes szeacuteduumlletes sebesseacutegekkel egymaacutesnak rohanoacute atomok

uacutegyis szeacutetestek volna elemi reacuteszecskeacutekre Sőt meacuteg az elemi reacuteszecskeacutek sem maradhattak

eacutepseacutegben peacuteldaacuteul az anyag eacutes az antianyag szuumlntelenuumll szeacutetsugaacuterzoacutedtak eacutes visszaalakultak

majd ismeacutet szeacutetsugaacuterzoacutedtak s megint visszaalakultak eacutes iacutegy tovaacutebb

Amikor a reacuteszecske-antireacuteszecske paacuterok oumlsszeuumltkoumlztek elektromaacutegneses sugaacuterzaacuteskvantumok

lettek belőluumlk amelyek folyamatosan vissza is alakultak reacuteszecske-antireacuteszecske paacuterokkaacute

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

24

Azok pedig ndash uacutejra oumlsszeuumltkoumlzveacuten ndash ugyancsak szeacutetsugaacuterzoacutedtak eacutes a sugaacuterzaacutes (amiacuteg kellően

nagy volt az anyagsűrűseacuteg) visszacsapoacutedott anyag-antianyag reacuteszecske paacuterokkaacute

Ezek a folyamatok mindaddig zajlottak amiacuteg elegendően nagy volt a sűrűseacuteg Azonban gyors

uumltemben toumlrteacutent a Metagalaxis taacutegulaacutesa Veacuteguumll atomok is oumlsszeaacutellhattak de sugaacuterzaacutes is maradt

meg sőt az anyagnak a zoumlme szeacutetsugaacuterzoacutedott ezt hiacutevjuk az Ősrobbanaacutes

maradvaacutenysugaacuterzaacutesaacutenak

Az Ősrobbanaacutes utaacuteni anyag tehaacutet ketteacutevaacutelt

1 Nagyobb reacuteszben elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes maradt vissza Tele van vele a vilaacutegrdquoűrrdquo - ami

ezek szerint egyaacuteltalaacuten nem uumlres Ennek az anyagnak a kvantumoknak az energiaacutejaacutet tudjuk

joacutel meacuterni

2 Az anyag kisebb haacutenyadaacutet de a feltűnőbb reacuteszeacutet pedig a nyugalmi toumlmeggel rendelkező

reacuteszecskeacutekből aacutelloacute anyag galaxisok azokon beluumll csillagok nagybolygoacutek kisbolygoacutek

holdak uumlstoumlkoumlsoumlk meteorok csillagkoumlzi ill bolygoacutekoumlzi gaacutez eacutes por alkotjaacutek sőt a Foumlld nevű

bolygoacuten peacuteldaacuteul mi magunk is Ez az anyag igen izgalmas fejlődeacutesen ment keresztuumll az

Ősrobbanaacutes oacuteta

Galaxisok szuumlleteacutese Az Ősrobbanaacutesboacutel visszamaradt elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes ndash noha a taacutegulaacutes koumlvetkezteacuteben

mostanaacuteban folyamatosan noumlvekszik a hullaacutemhossza ndash leacutenyegeacuteben maradt a reacutegi A szeacutet nem

sugaacuterzoacutedott anyag viszont ndash aminek a zoumlme hidrogeacuten valamint heacutelium gaacutez ndash a taacutegulaacutes soraacuten

a gravitaacutecioacutes vonzaacutes koumlvetkezteacuteben szeacutetszakadozott egyre kisebb anyagfelhőkre amelyek

sűrűbb reacuteszeiből kialakultak a galaxishalmazok s azokon beluumll az egyes galaxisok

Az Ősrobbanaacutesboacutel rengeteg neutriacutenoacute maradt vissza A taacutegulaacutes erre a neutriacutenoacute sokasaacutegra is

vonatkozik Mai elmeacutelet szerint a neutriacutenoacutek egymaacutesra hatoacute vonzaacutesa egyre feltűnőbb

egyenetlenseacutegeket okozott ebben a bdquoneutriacutenoacutetengerbenrdquo s ahol a legtoumlbb neutriacutenoacute sűrűsoumldoumltt

oumlssze azok oda vonzottaacutek az eacuteppen arra koacuteszaacuteloacute gaacutez reacuteszecskeacuteket is ahol aztaacuten veacuteguumllis

galaxisok nőttek

Formaacutejaacutet tekintve sokfeacutele galaxis van mi most csak a Tejuacutetrendszer (eacutes a hozzaacute hasonloacute

galaxisok) leacutetrejoumltteacutet taacutergyaljuk ndash s azt is csak nagy vonalakban

A Tejuacutetrendszer anyagaacutenak oumlsszesűrűsoumldeacutese soraacuten a gravitaacutecioacute eleinte minden iraacutenyban

egyformaacuten eacuterveacutenyesuumllt ami egy nagyjaacuteboacutel goumlmbszimmetrikus bdquogaacutezgomboacutecotrdquo

eredmeacutenyezett mint galaxisunk ősi formaacutejaacutet Ezen beluumll tovaacutebbi ugyancsak

goumlmbszimmetrikus bdquogaacutezgomboacutecokrdquo joumlttek leacutetre a mai uacuten goumlmbhalmazok ősei Azokon beluumll

ugyancsak goumlmbszimmetrikus bdquogaacutezgomboacutecokrdquo alakultak ki csillagok

Az egyre jobban oumlsszesűrűsoumldő ősgalaxis nagyobb reacuteszben meacuteg oumlsszefuumlggő gaacutez formaacutejaacuteban

megleacutevő anyaga azonban egyre gyorsabban forgott eacutes emiatt egyre jobban ellaposodott

Ebből az anyagboacutel joumlttek leacutetre a galaxisunk siacutekja menteacuten talaacutelhatoacute csillagok iacutegy a Nap is

A Tejuacutetrendszer koumlzepeacuteben egy rendkiacutevuumll sűrű galaxismagban gigantikus energiatermelő

folyamatok duacutelnak aacutem ma meacuteg nem tudjuk hogy azok netaacuten fekete lyukba bezuhanoacute

anyagtoacutel szaacutermaznak-e vagy esetleg anyag-antianyag szeacutetsugaacuterzoacutedaacutestoacutel (vagy valami maacutestoacutel

amit ma meacuteg nem ismeruumlnk) Mindenesetre nem lehetetlen hogy a Metagalaxis anyagaacutenak

az Ősrobbanaacuteskori szupersűrű aacutellapotaacuteboacutel akaacuter fekete lyukak is maradhattak vissza akaacuter

antianyagzaacutervaacutenyok egyes galaxisok koumlzepeacuten (Egyeacutebkeacutent az is lehet hogy a galaxisok fele

antianyagboacutel van koumlztuumlk olyanok amelyek meg ilyen anyagzaacutervaacutenyt rejtenek magukban

amilyen anyagboacutel mi vagyunk)

Csillagok szuumlleteacutese A csillagkoumlzi teacuterben sokfeleacute gaacutezfelhők is megmaradtak Maguk a csillagok is ilyen kozmikus

anyagfelhőkből sűrűsoumldtek oumlssze

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

25

A Naprendszer is egy hatalmas kozmikus gaacutez- eacutes porfelhotildenek egy ndash ahhoz keacutepest viszonylag

kis meacuteretű ndash gaacutezgomboacuteccaacute oumlsszecsomoacutesodoacute reacuteszeacuteből joumltt leacutetre

De mieacutert lett csillag a Nap

A csillagok feluumlleteacuten a hőmeacuterseacuteklet toumlbb ezer fok legbeluumll pedig ndash ahol gigantikus

energiaacutek szabadulnak foumll - toumlbb tiacutez millioacute fok is lehet Vajon mitől van ez

A Nap - eacutes minden csillag ndash sajaacutetmaga vilaacutegiacutet Hogyan keacutepesek erre Mieacutert ilyen

peacuteldaacuteul sajaacutet csillagunk a Nap

Mert eleacuteg nagy hozzaacute a toumlmege s ezaacuteltal a toumlmegvonzaacutesa (A Jupiter peacuteldaacuteul hiaacuteba a

legnagyobb oacuteriaacutesbolygoacute a Naprendszerben a toumlmege meacuteg mindig tuacutelsaacutegosan kicsi ahhoz

hogy csillag lehessen)

Csillagok napjainkban is keletkeznek kuumlloumlnoumlsen a Tejuacutetrendszer eacutes a hozzaacute hasonloacute galaxisok

peremvideacutekeacuten leacutevő kozmikus anyagfelhőkben de maacutesutt is ahol valamilyen okboacutel

kellőkeacuteppen oumlssze tud sűrűsoumldni a csillagkoumlzi gaacutez Ennek a legfontosabb teacutenyezője a

gravitaacutecioacutes koumllcsoumlnhataacutes

Ezen kiacutevuumll vannak olyan kedvező esetek amikor egyeacuteb teacutenyezők meacuteg arra is keacutepesek hogy

foumllgyorsiacutetsaacutek a csillagkeacutepződeacutest

Joacuteneacutehaacuteny olyan csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhőt ismeruumlnk amelyben a maacuter koraacutebban

megszuumlletett csillagoknak a nagy energiaacutejuacute elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesa szeacutetbontja (ionizaacutelja) a

koumlrnyeacutekbeli gaacutez reacuteszecskeacuteket A csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhők rendszerint igen alacsony

hőmeacuterseacutekletűek azaz viszonylag lassan mozognak bennuumlk az egyes gaacutezreacuteszecskeacutek Aacutem ha

egy ilyen anyagfelhőben csillagok is vannak azoknak a sugaacuterzaacutesa keacutepes szeacutetbontani meacuteg az

atomokat is

Ennek koumlvetkezteacuteben toumlbb reacuteszecske fog szaladgaacutelni a gaacutezfelhőnek abban a reacuteszeacuteben

Megnoumlvekszik tehaacutet a reacuteszecskeszaacutem eacutes iacutegy a gaacuteznak a nyomaacutesa is

Ezen kiacutevuumll a csillagtoacutel kapott energia megnoumlveli a reacuteszecskeacutek mozgaacutesi energiaacutejaacutet azok

sebesebben szaacuteguldoznak (Tehaacutet magasabb lesz a gaacutezfelhőben a hőmeacuterseacuteklet is)

A gaacutez a heves uumltkoumlzeacutesek miatt keacutepes a teacuterben tovaacutebb ionizaacuteloacutedni Ezek az uacuten ionizaacutecioacutes

frontok egyuacutettal loumlkeacuteshullaacutem frontok is mert az anyagfelhő ionizaacutelt reacuteszeacuteben mintegy

neacutegyszer nagyobb a nyomaacutes mint az elektromosan semleges helyeken ahol tehaacutet ezaacuteltal

rohamosan oumlsszesűrűsoumldhet az anyag s iacutegy foumllgyorsul a csillagok keletkezeacutese

A csillagokban a gaacutez kiacutevuumllrotildel befeleacute fokozatosan sűrűsoumldik Minden csillag kiacutevuumll nagyon

ritka legbeluumll rendkiacutevuumll sűrű Amikor egy oumlsszetoumlmoumlruumllotilde gaacutezgoumlmb ndash egy uacutejszuumlloumltt csillag ndash

belsejeacuteben a sűrűseacuteg iszonyatosan megnő emiatt a nyomaacutes meg a hotildemeacuterseacuteklet is rettentotildeen

magas lesz (Gondoljunk csak bele Ha kisebb teacuterreacuteszbe zsuacutefolunk sok reacuteszecskeacutet akkor azok

ott jobban bdquoloumlkdoumlsotildednekrdquo szaporaacuten bdquotaszigaacuteljaacutekrdquo egymaacutest begyorsulnak )

A hatalmas gravitaacutecioacute miatt a Nap belsejeacuteben is igen nagy a sűrűseacuteg ami tehaacutet gigantikus

nyomaacutest eacutes egyuacutettal rettenetesen magas hőmeacuterseacutekletet jelent Olyannyira hogy meacuteg az elemi

reacuteszecskeacutek is keacutepesek arra hogy egymaacutesba bdquopreacuteselődjenekrdquo eacutes aacutetalakuljanak mikoumlzben

maacutesfajta reacuteszecskeacutek is eacuteletre kelnek belőluumlk elektromaacutegneses energia-felszabadulaacutes

koumlzepette

Ez azt jelenti hogy ott az egyes reacuteszecskeacutek rettenetesen gyorsan keacutepesek mozogni eacutes igen

erőteljesen nekiuumltkoumlznek egymaacutesnak Ilyen koumlruumllmeacutenyek koumlzepette nem csoda ha az atomok

eleve szeacutetroncsoloacutednak (nem biacuterjaacutek a bdquogyűrődeacutestrdquo) Egyesek menthetetlenuumll egymaacutesba

bdquopasziacuterozoacutednakrdquo eacutes meacuteg maacutes bdquotrageacutediaacutekrdquo is toumlrteacutennek veluumlk

A Nap anyagaacutet legnagyobb reacuteszben hidrogeacuten kisebb reacuteszben heacutelium alkotja (Egyeacuteb elemek

elenyeacuteszotilde mennyiseacutegben vannak benne) A belsejeacuteben protonokboacutel meg elektronokboacutel uacutejabb

heacutelium atommagok is keletkeznek

Leacutenyegeacuteben arroacutel van szoacute hogy egyesuumllnek ndash idegen szoacuteval fuzionaacutelnak ndash az atommagok Ez

roumlviden atommagfuacutezioacute

Mikoumlzben azonban a hidrogeacuten heacuteliummaacute alakul csillagunk belsejeacuteben gigantikus energiaacutek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

26

szabadulnak foumll Iacutegy (eacutes ehhez hasonloacute moacutedon) keletkeznek a Napboacutel joumlvő sugaacuterzaacutesok

Nos emiatt az atommagfuacutezioacutes energiatermeleacutes miatt csillag a csillag (A Nap is amely tehaacutet

mindenekelőtt nagy toumlmege eacutes a gravitaacutecioacutes koumllcsoumlnhataacutes joacutevoltaacuteboacutel lett csillag)

A csillagok energiatermeleacutese Eleinte minden csillag belsejeacuteben a hidrogeacuten alakul heacuteliummaacute Koumlzben nagy mennyiseacutegű

energia szabadul foumll Amikor azt mondjaacutek hogy a Nap bdquoizzoacute gaacutezgoumlmbrdquo annak joacuteszereacutevel

csak a fele igaz a gaacutezgoumlmb Az bdquoizzoacuterdquo tuacutelsaacutegosan enyhe kifejezeacutes (Hasonloacute lenne ez ahhoz

amikor raacuteleacutep valakinek a laacutebaacutera egy elefaacutent eacutes csak ennyit mondana bdquoolyan volt mint egy

szuacutenyogcsiacutepeacutesrdquo) Az energia-felszabadulaacutes meacuterteacuteke sokkal inkaacutebb volna hasonliacutethatoacute egy

hidrogeacutenbomba foumllrobbanaacutesaacutehoz baacuter ez a hasonlat sem joacute (a fuacutezioacutes reaktor jobb lenne)

A csillagokban zajloacute hidrogeacuten-heacutelium fuacutezioacute soraacuten hidrogeacuten atommagok (protonok) ndash

mikoumlzben egy reacuteszuumlk elektronnal bdquooumlsszepreacuteselődverdquo neutronnaacute vaacutelik ndash heacutelium atommagokkaacute

egyesuumllnek A bonyolult folyamat elejeacuten kiindulaacuteskeacutent neacutegy protonnal eacutes keacutet elektronnal

szaacutemolhatunk a veacutegeacuten pedig a keacutesz heacutelium atommaggal Ha azonban oumlsszeadjuk a

kiindulaacuteskor a reacuteszecskeacutek toumlmegeacutet eacutes oumlsszehasonliacutetjuk a heacutelium atommag toumlmegeacutevel uacutegy

tűnik mintha nem lenne eacuterveacutenyes a toumlmegmegmaradaacutes toumlrveacutenye ugyanis a bdquokeacutesztermeacutekrdquo

toumlmege kisebb mint kuumlloumln-kuumlloumln az bdquoalkatreacuteszekeacuterdquo Ez a jelenseacuteg gyakran előfordul az

atomfizikaacuteban Uacutegy is nevezteacutek el hogy toumlmeghiaacuteny idegen szoacuteval toumlmegdefektus Hova lett

koumlzben a hiaacutenyzoacute toumlmeg Mi az ami meacuteg jelen van a folyamatban de eddig nem vettuumlk

figyelembe Nos nem szaacutemoltuk bele a toumlmegekbe peacuteldaacuteul a keletkezotilde elektromaacutegneses

sugaacuterzaacutesokat

Tehaacutet otildek a felelotildesek a toumlmegdefektuseacutert Otildek bdquoloptaacutekrdquo el a hiaacutenyzoacute toumlmeget Pontosabban

abboacutel az bdquoanyagmennyiseacutegbotildelrdquo keletkeztek aminek a toumlmegeacutet hiaacutenyoljuk Iacutegy az otilde toumlmeguumlk

kell hogy kiadja a bdquoleltaacuterhiaacutenytrdquo Csak az a gond hogy az elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesoknak a

toumlmegeacutet nem lehet uacutegy eacutertelmezni mint peacuteldaacuteul a kenyeacutereacutet vagy a protoneacutet Nem tudjuk uacutegy

megmeacuterni sem a tehetetlenseacutegeacutet sem a gravitaacuteloacute toumlmegeacutet ahogyan azt maacutes esetekben az

egyeacuteb reacuteszecskeacutek taacutergyak eseteacuteben megszoktuk Az elektromaacutegneses sugaacuterzaacuteskvantumoknak

az energiaacutejaacutet tudjuk joacutel meacuterni

Szerencseacutere a relativitaacuteselmeacutelet kitaacutegiacutetotta ismereteinket a csillagok energiatermeleacuteseacuteről is

kapcsolatot teremt a nyugalmi toumlmeggel rendelkező reacuteszecskeacutek toumlmege eacutes az elektromaacutegneses

sugaacuterzaacuteskvantumok energiaacuteja koumlzoumltt

Janus-arcuacute anyag Jeloumllje m a hiaacutenyzoacute toumlmeget (a folyamat elejeacuten ill a veacutegeacuten meacuterhetotilde toumlmegek kuumlloumlnbseacutegeacutet)

Ekkor a koumlzben keletkezotilde sugaacuterzaacuteskvantum E energiaacuteja E = mcsup2 (a szokaacutesos jeloumlleacutessel c a

vaacutekuumban meacutert feacutenysebesseacuteg) Ennek segiacutetseacutegeacutevel mindig kiszaacutemiacutethatjuk hogy egy adott

toumlmegkuumlloumlnbseacutegnek mekkora energia felel meg ill adott energiaacutehoz mekkora toumlmegdefektus

tartozik

A toumlmeg eacutes az energia tehaacutet szorosan oumlsszetartoznak ezeacutert az energiaacutet leacutenyegeacuteben uacutegy

kezelhetjuumlk mintha toumlmeg lenne

Meacuterjuumlk meg az atommagfuacutezioacute soraacuten felszabaduloacute energiaacutet (ami elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes

formaacutejaacuteban keletkezik) s ezt szaacutemoljuk aacutet toumlmegre Maacuteris megkapjuk a hiaacutenyzoacute toumlmeget

amit koraacutebban kerestuumlnk Meacutegis igaz az anyagmegmaradaacutes toumlrveacutenye aacutem aacuteltalaacutenosabb

eacutertelmezeacutesben

A toumlmeget eacutes az energiaacutet leacutenyegeacuteben egy kalap alaacute vehetjuumlk Mintha csak megegyezneacutenek

Szokaacutes is ezt uacutegy nevezni hogy a toumlmeg eacutes az energia ekvivalenciaacuteja (azonossaacutega) Persze

teljes azonossaacutegroacutel szoacute sincs A toumlmeg az toumlmeg az energia pedig energia Viszont nagyon is

van koumlzuumlk egymaacuteshoz Uacutegy neacutez ki mintha a leacutenyeget tekintve ugyanarroacutel a jelenseacutegről lenne

szoacute Csakhogy egy bdquoJanus-arcuacuterdquo jelenseacutegről bizonyos esetekben az egyik bdquoarcaacutetrdquo laacutetjuk

(toumlmeg) maacutes esetekben pedig a maacutesik bdquoarcaacutetrdquo (energia) amikor bizonyos reacuteszecskeacuteknek ndash pl

elektron proton neutron ndash a toumlmegeacutet tudjuk koumlnnyen megmeacuterni maacutes reacuteszecskeacuteknek ndash ilyenek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

27

az elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesok energia-csomagocskaacutei ndash pedig az energiaacutejaacutet (Olyan ez mint

amikor elsuhan mellettuumlnk egy autoacute amelyet eloumll keacutekre haacutetul pedig pirosra festettek Aki

szemből figyeli keacuteknek laacutetja aki haacutetulroacutel az pedig pirosnak Pedig ugyanarroacutel az autoacuteroacutel van

szoacute)

Mi toumlrteacutenik egy csillagon Minthogy a csillag a feluumlleteacuten toumlbb ezer fokos a hotildemeacuterseacuteklet meacuteg ott is igen gyorsan

mozognak az egyes reacuteszecskeacutek nemcsak a belsejeacuteben (Nagy a mozgaacutesi energiaacutejuk)

Szuumlntelenuumll egymaacutesnak rohannak irtoacutezatosan nagy sebesseacuteggel Nem is biacuterjaacutek ezt elviselni

roncsoloacutedaacutes neacutelkuumll Az atomok a heves uumltkoumlzeacutesek hataacutesaacutera minduntalan szeacutetesnek darabjaikra

Majd ndash kedvezotildebb viszonyok koumlzepette ndash megfelelő reacuteszecskeacutekkel uacutejra oumlsszetalaacutelkozvaacuten

roumlvid idotildere (az uacutejabb erős uumltkoumlzeacutesekig) ismeacutet oumlsszeaacutellhatnak az eredeti atomok Azok persze

ugyaniacutegy szeacutetesnek majd visszaalakulnak eacutes iacutegy tovaacutebb Amennyi szeacutetesik annyi vissza is

alakul Iacutegy mindig vannak a Napon atomok atommagok ionok meg elektronok is (Amikor

az elektromosan toumlltoumltt reacuteszecskeacutek atomokkaacute alakulnak vissza abban az is szerepet jaacutetszik

hogy a kuumlloumlnboumlzotilde elektromos toumllteacutesű reacuteszecskeacutek vonzzaacutek egymaacutest)

Az atomokroacutel leszakadt elektronoknak eacutes a visszamaradt atommagoknak ill ionoknak

oumlsszesen nagyobb az energiaacuteja szeacutetesett (ionizaacutelt) aacutellapotban mint amikor atomokkaacute

kapcsoloacutednak oumlssze A csillagoknak - iacutegy a Napnak a feluumlleteacuten is - ebből a kuumlloumlnbseacutegből ill

az uumltkoumlzeacutesek energiaacutejaacuteboacutel szaacutermazik a feacuteny (A napfoltokban persze ahol a maacutegneses mező

gubancoloacutedaacutesa miatt lelassultak a reacuteszecskeacutek vagyis alacsonyabb lett a hőmeacuterseacuteklet a

reacuteszecskeacutek szeacutetroncsoloacutedaacutesa eacutes visszaalakulaacutesa is kisebb meacuterteacutekű Ott kevesebb feacuteny

keletkezik emiatt soumlteacutetebbek ezek a teruumlletek )

Csillagok eacuteletuacutetja A Naphoz hasonloacute csillagokban rendszerint toumlbb mint tiacutez milliaacuterd eacuteven aacutet zajlik a hidrogeacuten-

heacutelium fuacutezioacute Addig a csillag egyensuacutelyban van a kifeleacute nyomuloacute energia ugyan szeacutejjelebb

fesziacuteteneacute csakhogy a gravitaacutecioacute oumlsszetartja Keacutesotildebb amikor a csillag megoumlregszik eacutes

kimeruumllőfeacutelben lesz a hidrogeacuten keacuteszlete maacutes (hasonloacute) atommagfuacutezioacutes folyamatok indulnak

meg a belsejeacuteben Amikor viszont lelassul a hidrogeacutennek a heacuteliummaacute alakulaacutesa eacutes ezaacuteltal az

energia kifeleacute aacuteramlaacutesa is ndash ami szeacutetfuacutejni igyekszik a csillagot ndash a gravitaacutecioacute oumlsszeacutebb tudja

huacutezni sűrűbb lesz Ezeacutert a belsejeacuteben megnoumlvekszik a nyomaacutes eacutes a hőmeacuterseacuteklet Iacutegy vaacutelik

lehetőveacute uacutejabb magfuacutezioacute beindulaacutesa A heacuteliumnak a tovaacutebb alakulaacutesa hirtelen termel sok

energiaacutet s ahogyan az kifeleacute zuacutedul a csillagboacutel a gravitaacutecioacute elleneacuteben foumllfuacutejja azt voumlroumls

oacuteriaacutessaacute Az aacutetmeacuterője az eredetinek akaacuter toumlbb mint szaacutezszorosaacutera is megnoumlvekedhet A Nap

ekkor majd olyan nagy lesz hogy a Foumlldig is kitaacutegulhat (hacsak a Foumlld nem keruumll taacutevolabb)

A szaacutezszoros meacuteretnoumlvekedeacutes millioacuteszoros teacuterfogatnoumlvekedeacutest jelent azaz a mostani

aacutetlagsűrűseacutege a milliomod reacuteszeacutere csoumlkken Raacuteadaacutesul a Nap kuumllső reacutesze most is rendkiacutevuumll

ritka haacutet meacuteg ha iacutegy lecsoumlkken az aacutetlagsűrűseacutege Mindenesetre (ha lesz meacuteg akkor emberiseacuteg

a Foumlldoumln) ezt az idotildeszakot nem eacuterdemes megvaacuterni Toumlbb okunk is lehet raacute

Az első igen haacutenyattatott sors vaacuter az ilyen oumlreg csillagokra Egyszerre toumlbbfeacutele

elemaacutetalakulaacutesi folyamat is zajlik bennuumlk kuumlloumlnboumlző goumlmbheacutejakban Mikoumlzben azok

beindulnak illetve leaacutellnak (lelassulnak) kuumlloumlnboumlző meacuterteacutekben bdquofuacutejjaacutek foumllrdquo az eacutegitestet amit

ugyanakkor oumlsszeacutebb raacutent a gravitaacutecioacute hacsak teheti Bekoumlvetkezik olyan időszak is amikor a

csillag pulzaacutelni kezd uumltemesen ismeacutetlődve kitaacutegul oumlsszehuacutezoacutedik majd ismeacutet kitaacutegul s

oumlsszehuacutezoacutedik eacutes iacutegy tovaacutebb Rendszerint bekoumlvetkezik ekoumlzben a rezonancia katasztroacutefa

leszakad roacutela a kuumllső leacutegkoumlre azaz gaacutezburkot dob le magaacuteroacutel Ez az uacuten noacuteva robbanaacutes Ez a

balszerencse toumlbbszoumlr is megeshet ugyanazzal a csillaggal joacute neacutehaacuteny ilyen bdquovisszateacuterőrdquo noacutevaacutet

ismeruumlnk Tehaacutet oumlreg koraacuteban a Nap is haacutenykoloacutedik majd anyagfelhőkkel dobaacuteloacutezik

Oumlnmagaacuteban maacuter ez is eleacuteg ok volna arra hogy hűtlenek legyuumlnk hozzaacute eacutes itt hagyjuk Annaacutel

is inkaacutebb mert nem sokkal ezutaacuten teljesen megoumlregszik eacutes meghal

Maacutesik ok Minden csillag keacutepes bdquolegyaacutertanirdquo eacutelete soraacuten a perioacutedusos rendszer elemeit

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

28

egeacuteszen a vasig Tovaacutebb azeacutert nem mert annak az atommagjaacuteban maacuter 56 nukleon van s ha

enneacutel toumlbb protont vagy neutront proacutebaacutelnaacutenk meacuteg bdquobelegyoumlmoumlszoumllnirdquo ahhoz maacuter nekuumlnk

kellene energiaacutet befektetni Koumlzoumlnseacuteges csillagok erre nem keacutepesek Iacutegy tehaacutet leaacutell bennuumlk az

energiatermeleacutes a gravitaacutecioacute előbb oumlsszehuacutezza őket feheacuter toumlrpe csillagocskaacutevaacute majd teljesen

kihunynak s kihűlnek ndash iacutegy hal meg majd a Nap is Nem robban foumll noha oumlreg koraacuteban nova

robbanaacutesok bdquokeseriacutetik az eacuteleteacutetrdquo

A Napnaacutel leacutenyegesen nagyobb toumlmegű csillagok viszont eacuteletuumlk veacutegeacuten foumllrobbannak eacutes ez az

uacuten szupernoacuteva robbanaacutes keacutepes raacute hogy a vasnaacutel bonyolultabb elemeket (pl az aranyat)

legyaacutertsa Amikor nagyreacuteszt leaacutell a csillag energiatermeleacutese a hatalmas gravitaacutecioacute szinte

oumlsszeroppantja az eacutegitestet ami ezaacuteltal igen roumlvid idő alatt gigantikus meacuterteacutekben

oumlsszesűrűsoumldik Ennek koumlvetkezteacuteben az oumlnmagaacuteba roskadoacute agonizaacuteloacute csillag belsejeacuteben

hirtelen szabadul foumll meglehetősen sok energia ami egyreacuteszt lerobbantja a kuumllső reacuteszeket

maacutesreacuteszt oumlsszerobbantja a csillagbelsőt

A csillag helyeacuten visszamarad egy mindoumlssze 10-20 kilomeacuteteres neutroncsillagocska aacutem az

olyan sűrű hogy anyagaacuteboacutel egyetlen kockacukornyi is suacutelyosabb volna a Foumlldoumln mint

peacuteldaacuteul a Magas Taacutetra Ott ugyanis az elektronok bele preacuteselődnek az atommagokba s azok

protonjaival elektromosan semleges neutronokkaacute vaacutelnak Iacutegy szorosan egymaacutes melleacute

simulhatnak az atommagok elektromos tasziacutetaacutes ezt nem gaacutetolja az erős koumllcsoumlnhataacutes pedig

segiacuteti hogy egymaacuteshoz koumltődhessenek

A robbanaacuteskor levaacutelt anyag viszont főkeacutent plazma aacutellapotban van vagyis igen sok

elektromosan toumlltoumltt reacuteszecskeacutet tartalmaz eacutes iacutegy azok a gyorsan forgoacute csillag koumlruumlli maacutegneses

mezőben raacutedioacutesugaacuterzaacutest keltenek A szupernoacuteva robbanaacuteskor foumllszabaduloacute energia egy reacutesze

is elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesok formaacutejaacuteban joumln ki az eacutegitest belsejeacuteből A csillag eredeti

feacutenyesseacutege ilyenkor (nem veacuteletlenuumll) a toumlbb szaacutezmillioacuteszorosaacutera noumlvekszik Megjegyezzuumlk

hogy egy-keacutet milliaacuterd eacutev muacutelva a koumlrnyeacutekuumlnkoumln szupernoacuteva robbanaacutesok tűzijaacuteteacutekszerű

gyakorisaacutegaacuteval kell szaacutemolnunk Ha az ekkor keletkező nagy energiaacutejuacute s iacutegy a

szervezetuumlnkre kaacuteros sugaacuterzaacutesok a Foumlldre oumlzoumlnlenek itt az akkora sugaacuterdoacutezist jelent ami maacuter

nemcsak genetikai mutaacutecioacutekat okozhat hanem veacutegzetes trageacutediaacutekhoz is vezetne ndash ha

megvaacuternaacutenk szuumllőbolygoacutenkon ezt az időszakot El kell tehaacutet koumlltoumlzni inneacutet joacute messzire

meacuteghozzaacute koumlruumllbeluumll egy milliaacuterd eacuteven beluumll

A Keacutek Bolygoacute eacutes uacutetitaacutersa - csillagaacuteszati alapok mindenkinek

Cikkuumlnkben neacutehaacuteny csillagaacuteszati alapfogalmat eleveniacutetuumlnk fel kuumlloumlnoumls tekintettel a Foumlld eacutes

Hold kapcsolataacutera Egyuacutettal a fogyatkozaacutesok eacutegimechanikaacutejaacuteba is betekinteacutest nyerhetuumlnk

A Hold taacutevolsaacutega 30 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 128 sec alatt

A Nap meacuterete 100 Foumlld-aacutetmeacuterő (Bőven belefeacuterne a Holdnak a paacutelyaacuteja)

Nap-Foumlld taacutevolsaacuteg 1 CsE = 100 Nap-aacutetmeacuterő = 10000 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 83 min

alatt (Ha lekicsinyiacutetve a planetaacuterium kupolaacuteja volna a Nap akkor a Foumlld egy alma a

Hold meg - tőle kb 25 m-re - egy cseresznye lenne a vaacuteroskoumlzpontban majdnem 1 km-re a

planitoacutel)

Nap-Pluacutetoacute aacutetlagos taacutevolsaacuteg 40 CsE Megteszi a feacuteny 55 h alatt (Ha a plani kupolaacuteja volna

a Nap akkor a Pluacutetoacute meacuteg a Hold cseresznyeacutejeacutetől is kisebb lenne de toumlbb mint 30 km-

re)

Szomszeacuted csillag (alfa Centauri) taacutevolsaacutega toumlbb mint 4 feacutenyeacutev megteszi a feacuteny toumlbb

mint 4 eacutev alatt (3 csillag 2 Nap-szerű eacutes 1 voumlroumls toumlrpe Ha a Nap maacutekszemnyi akkor az

alfa Centauri tőle 40 km-re 2 maacutekszem eacutes 1 porszem lenne)

A Tejuacutetrendszer meacuterete toumlbb mint 100000 feacutenyeacutev befutnaacute a feacuteny toumlbb mint 100000 eacutev

alatt

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

29

Ma ismert legtaacutevolabbi galaxis taacutevolsaacutega toumlbb mint 10 milliaacuterd feacutenyeacutev megteszi a

feacutenyraacutedioacutesugaacuterzaacutes toumlbb mint 10 milliaacuterd eacutev alatt

1 CsE (1 CSILLAGAacuteSZATI EGYSEacuteG) 1496 millioacute km a Foumlld-paacutelya feacutel nagytengelye A

Foumlld olyan enyhe ellipszis paacutelyaacuten kering a Nap koumlruumll amely majdnem toumlkeacuteletes koumlr (Teacutelen

5 millioacute km-rel koumlzelebb vagyunk a Naphoz mint nyaacuteron aacutem ez a kuumlloumlnbseacuteg elenyeacutesző a

Foumlld-paacutelya majdnem 300 millioacute km aacutetmeacuterőjeacutehez keacutepest)

1 feacutenyeacutev taacutevolsaacuteg amit a feacuteny (2997925 kmsec sebesseacuteggel) 1 eacutev (= 315569259747 sec)

alatt megtesz (Mintegy 95 billioacute kerekiacutetve 10000000000000 km)

A Hold nagysaacutega kb 14-e a toumlmege majdnem 180 reacutesze a Foumlldeacutenek ezeacutert nem biacutert leacutegkoumlrt

megtartani A Holdon a suacutelyunk 16-a lenne az itteninek Nappal foumllmelegedhet 130 oC-ra

eacutejszaka le tud hűlni -100 oC alaacute ugyanis 2 heacutetig van rajta nappal s 2 heacutetig eacutejszaka A

csillagokhoz keacutepest a forgaacutesideje ugyanannyi mint a Foumlld koumlruumlli keringeacutesi ideje azaz koumltoumltt

keringeacutest veacutegez mindig ugyanazt a feleacutet fordiacutetja a Foumlld feleacute iacutegy a Hold felsziacuteneacuteről (a tőluumlnk

laacutethatoacute oldalaacuteroacutel egy adott helyről) a Foumlld mindig ugyanabban az iraacutenyban laacutetszik a laacutetoacutehataacuter

(horizont) foumlloumltt

Holdfaacutezisok (feacutelhold telihold stb)

A Nap a Holdnak (is) mindig csak az egyik feleacutet vilaacutegiacutetja meg Ezt mi mindig maacutes iraacutenyboacutel

neacutezzuumlk teliholdkor a napsuumltoumltte oldalaacutet teljesen laacutetjuk de első negyed eacute s utolsoacute negyed

idejeacuten oldalroacutel vilaacutegiacutetja meg a Nap uacutejholdkor pedig az aacuternyeacutekos oldalt nem laacutetjuk

Fogyatkozaacutesok A Foumlld eacutes a Hold paacutelyasiacutekja 5o-os szoumlget zaacuternak be egymaacutessal ezeacutert nem minden uacutejholdkor

eacutes teliholdkor keruumll a Nap meg ez a keacutet eacutegitest pontosan egy egyenesbe Csak amikor a keacutet siacutek

metszeacutesvonalaacuteban van a Nap - leacutenyegeacuteben feacuteleacutevente - koumlvetkezhet be hogy uacutejholdkor a Hold

aacuternyeacuteka raacutevetiacutetődik a Foumlld felsziacuteneacutenek egy kis reacuteszeacutere (ahonneacutet napfogyatkozaacutest laacutetni) vagy

teliholdkor a Hold belemaacuteszik a Foumlld aacuternyeacutekaacuteba (holdfogyatkozaacutes - mindenuumlnnen

megfigyelhető a Foumlldről ahonneacutet a Hold laacutetszik)

Aacuterapaacutely

A Holddal ellenteacutetes oldalon is van dagaacutely (sőt meacuteg a szaacuterazfoumlld is naponta keacutetszer

megemelkedik eacutes visszasuumlllyed 3 dm-nyit) A Foumlld-Hold rendszer koumlzoumls toumlmegkoumlzeacuteppontja

23 Foumlld-sugaacuternyira van a bolygoacute koumlzepeacutetől ami koumlruumll a Foumlld is ringlispilezik

A Foumlld forgaacutesa

Az Eacuteszaki Sarkon fuumlggőleges tengely koumlruumll viacutezszintesen forgunk balra az eacutegitestek

lemaradnak jobbra mint a buszboacutel neacutezve a faacutek az uacutet szeacuteleacuten (A taacutevolabbiak lassabban

maradnak le sőt joumln veluumlnk a Hold olyan messze van hogy eacuteszre sem vesszuumlk a

lemaradaacutesaacutet) Az Egyenliacutető siacutekja itt viacutezszintes Csak 1 csillag kelnyugszik a Nap a toumlbbiek

vagy mindig a horizont foumlloumltt maradnak vagy mindig alatta

Az Egyenliacutetőn viacutezszintes eacuteszak-deacuteli iraacutenyuacute tengely koumlruumll forog a Foumlld nyugatroacutel keletre s

ahogy haacutetrafeleacute lemarad a koumlrnyező vilaacuteg keleten fuumlggőlegesen kel foumll minden s nyugaton

fuumlggőlegesen nyugszik le Az Egyenliacutető siacutekja fuumlggőleges Minden csillag kelnyugszik

Hazaacutenk az Eacuteszaki Sark eacutes az Egyenliacutető koumlzoumltt nagyjaacuteboacutel a feleacuteneacutel helyezkedik el a Foumlldoumln

tehaacutet tőluumlnk neacutezve a Foumlld forgaacutestengelye eacutes az Egyenliacutető siacutekja is ferdeacuten aacutell s iacutegy ferdeacuten

kelnek foumll eacutes ferdeacuten nyugszanak le az eacutegitestek A forgaacutestengely iraacutenyaacutenak a horizont foumlloumltti

magassaacutega (minden eacuteszaki foumlldrajzi szeacutelesseacutegen) egyenlő az adott phi foumlldrajzi szeacutelesseacuteggel

A Sarkcsillag koumlruumlli phi szoumlgoumln beluumll leacutevő - uacuten cirkumpolaacuteris - csillagok (pl Nagygoumlncoumll

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

30

Kisgoumlncoumll Cassiopeia csillagai) soha nem mennek a horizont alaacute ezeacutert minden deruumllt eacutejjel

megfigyelhetőek (csak mindig maacutes feleacute)

A Foumlld keringeacutese A Nap iraacutenyaacuteban - a nappali eacutegen - nem laacutetszanak szabad szemmel maacutes csillagok - mindig

ellenteacutetes iraacutenyban - az eacutejszakai eacutegbolton - s ez az iraacuteny egy eacutev alatt koumlrbemaacuteszik az eacutegen

(a Foumlld paacutelyasiacutekjaacuteban az ekliptikaacuten)

Ahogyan a forgaacutes miatt (minthogy utazunk a Foumllddel kelet feleacute s minden lemarad haacutetra) 1

nap alatt koumlrbefordulni laacutetszik az eacutegbolt ugyaniacutegy a keringeacutes miatt is (minthogy utazunk a

Foumllddel a Nap koumlruumll - ugyanabba az iraacutenyba amerre forgunk - eacutes emmiatt is haacutetrafeleacute azaz)

nyugat feleacute szinteacuten lemaradni laacutetszanak a csillagok persze lassabban 1 eacutev alatt fordul koumlrbe

a csillagos eacuteg (Ha minden este ugyanakkor figyeljuumlk tapasztalhatjuk ezt a lassuacute lemaradaacutest

vagyis a Foumlld keringeacuteseacutet)

Ezeacutert kuumlloumlnboumlző eacutevszakokban maacutes-maacutes jellegzetes csillagkeacutepek figyelhetőek meg

Tengelyferdeseacuteg a forgaacutestengely mostanaacuteban majdnem a Sarkcsillag feleacute mutat nem

merőleges az ekliptikaacutera (665 o) ezeacutert azzal a Foumlld egyenliacutetőjeacutenek a siacutekja (Eacutegi Egyenliacutető) is

szoumlget (235 o) zaacuter be (Az iraacuteny 26000 eacutevenkeacutent - buacutegoacutecsigaszerűen kuacutep alkotoacutejakeacutent -

koumlroumlz az eacutegen precesszioacute)

A Foumlld megtartja a tengelyferdeseacutegeacutet egy kerigeacutes soraacuten Koumlzben a forgaacutestengely - eacutes (mivel a

csillagok irtoacutezatosan messze vannak ezeacutert) a Sarkcsillag iraacutenya is - oumlnmagaacuteval paacuterhuzamosan

toloacutedik el

Amikor az eacuteszaki feacutelteke fordul jobban a Nap feleacute vagyis hazaacutenk a Nap feleacute hajol tőluumlnk a

Nap magasan laacutetszik deacutelben joacutel tud melegiacuteteni - nyaacuter van

Amikor - feacutel eacutevvel keacutesőbb midőn a Foumlld a Nap tuacuteloldalaacuten van - a deacuteli feacutelteke fordul jobban a

Nap feleacute vagyis hazaacutenk elhajol a Naptoacutel tőluumlnk a Nap alacsonyan laacutetszik deacutelben nem tud

joacutel melegiacuteteni - teacutel van Argentiacutenaacuteban viszont nyaacuter (Az eacuteszaki eacutes a deacuteli feacuteltekeacuten pont fordiacutetva

vaacuteltakoznak az eacutevszakok)

Az Eacuteszaki Sarkon a tavaszi napeacutejegyenlőseacuteg idejeacuten az Eacutegi Egyenliacutetőn (a tavaszpont

iraacutenyaacuteban) leacutevő Nap lassan foumllkel mikoumlzben - a forgaacutes miatt - joacutecskaacuten lemarad jobbra

Naponta koumlrbejaacuter a horizont menteacuten Egyidejűleg - a keringeacutes folytaacuten - arreacutebb maacuteszik az

ekliptikaacuten eacutes iacutegy a nyaacuteri napforduloacuteig egyre magasabbra spiraacutelozik Az őszi napeacutejegyenlőseacuteg

idejeacutere visszakeruumll az Eacutegi Egyenliacutetőre (őszpont) s megint a horizonton megy koumlrbe mialatt

lenyugszik Megkezdődik a feacuteleacuteves eacutejszaka Aacutem addig is hiaacuteba suumlt a Nap feacutel eacuteven aacutet

egyfolytaacuteban mindig alacsonyan van (max 235 o) - nem tud joacutel melegiacuteteni

Ezzel szemben az Egyenliacutetőn deacutelben mindig (ha naacutelunk teacutel van ott akkor is) magasroacutel tűz a

Nap

Hazaacutenkboacutel a teacuteli napforduloacute idejeacuten meacuteg deacutelben is olyan alacsonyan van a Nap mint ahogyan

az Eacuteszaki Sarkon is szokott lenni a nyaacuteri napforduloacute idejeacuten pedig olyan magasan mint

ahogyan az Egyenliacutetőn is szokott lenni Ekkor a keletinyugati iraacutenytoacutel joacuteval deacutelebbre ill

eacuteszakabbra kelnyugszik (s ezeacutert a nappalok kb keacutetszerte roumlvidebbek ill hosszabbak mint az

eacutejszakaacutek) csak a napeacutejegyenlőseacutegek idejeacuten teszi azt pontosan keletennyugaton (amikor 12-12

oacuteraacutet tartoacutezkodik a laacutetoacutehataacuter foumlloumltt-alatt)

Toumlkeacuteletes naptaacuter nem keacutesziacutethető iacutegy e jelenseacutegek daacutetumai sem esnek mindig ugyanarra a

napra

Uumlstoumlkoumlsoumlk szuumlleteacutese A gyorsan mozgoacute gaacutezreacuteszecskeacutek megszoumlknek a bolygoacutekroacutel eacutes a holdakroacutel Az őscsillag

koumlzeleacuteben ebbe besegiacutet a roacutela leaacuteramloacute uacuten napszeacutel is ami főkeacutent plazma reacuteszecskeacutekből aacutell

(protonok elektronok heacutelium atommagok) A kialakuloacute naprendszer koumlzponti tartomaacutenyaacuteboacutel

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

31

a napszeacutel gaacutez eacutes por anyagot keacutepes kisoumlpoumlrni a taacutevolabbi videacutekekre ahol az oumlssze tud fagyni

uumlstoumlkoumlsmagokkaacute

Az uumlstoumlkoumlsmagoknak az egymaacutesra gyakorolt gravitaacutecioacutes zavaroacute hataacutesa meg a koumlrnyező

csillagokeacute a keacutesőbbiekben azt eredmeacutenyezheti hogy időnkeacutent egy-egy mag bezuhan akaacuter a

koumlzponti csillag koumlzvetlen koumlzeleacutebe is Ilyenkor koacutemaacuteja eacutes csoacutevaacuteja is lesz neki de az

leginkaacutebb csak a szemet gyoumlnyoumlrkoumldtető laacutetszat a leacutenyeg mindig az uumlstoumlkoumlsmag ami olyan

mint egy piszkos hoacutegolyoacute jeacutegbe aacutegyazva kő- feacutemdarabkaacutek azaz meteorok

Egy uumlstoumlkoumlsnek a feje időnkeacutent nagyobb mint a Foumlld akaacuter szaacutezezer kilomeacuteteres is lehet A

Napboacutel joumlvő anyagreacuteszecskeacutek erről soumlprik le az esetenkeacutent toumlbb tiacutezmillioacute kilomeacuteter hosszuacute

csoacutevaacutet A szilaacuterd uumlstoumlkoumlsmag pedig amelyből a napsugaacuterzaacutes hataacutesaacutera a gaacutez előtoumlr mindoumlssze

tiacutezegyneacutehaacuteny legfeljebb neacutehaacuteny tiacutez kilomeacuteter nagysaacuteguacute lehet Ebből is laacutethatoacute hogy a koacutema

de főleg a csoacuteva anyagaacutenak nagy reacutesze - amely e meglehetősen kicsi uumlstoumlkoumlsmagboacutel

szaacutermazik - rendkiacutevuumll ritka gaacutez Persze gaacutezfejlődeacutes csak a Nap koumlzeleacuteben lehet ezeacutert nincs

az uumlstoumlkoumlsnek se csoacutevaacuteja se koacutemaacuteja amikor messze van a Naptoacutel (mindoumlssze a csupasz -

mondhatnaacutenk meztelen jeges fagyott - uumlstoumlkoumlsmag)

Minthogy az uumlstoumlkoumlsoumlk a Naprendszer ősi anyagaacutet tartalmazzaacutek leacutenyegeacuteben hasonloacute

gaacutezokboacutel aacutelltak oumlssze mint amilyeneket a csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhők is tartalmaznak

(Hiszen ugyanilyen gaacutezokboacutel sűrűsoumldoumltt oumlssze az eacuteppen kialakuloacute Ősnap mintegy hat milliaacuterd

eacutevvel ezelőtt valamint a koumlruumlloumltte ugyanezen anyagboacutel megszuumllető bolygoacutek is) Ezekben a

kozmikus anyagfelhőkben szerves molekulaacutek is leacutetrejoumlttek A bolygoacutekeletkezeacutes folyamataacuteban

foumllforroacutesodott anyagban azonban szeacutetroncsoloacutedhatnak ezek a bonyolult eacutes eacuterzeacutekeny kis

keacutepződmeacutenyek Csakhogy az uumlstoumlkoumlsoumlk mint affeacutele szerves-anyag konzervek keacutepesek raacute

hogy megőrizzeacutek jobb időkre ezeket a molekulaacutekat s szaacutezmillioacute eacutevekkel keacutesőbb amikor

becsapoacutednak valamely bolygoacute felsziacuteneacutere visszainjekcioacutezzaacutek azokat Iacutegy - szerencseacutes

koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt - ha az uumltkoumlzeacutest tuacuteleacutelő szerves molekulaacutek tovaacutebb bonyoloacutedhatnak

megindulhat az eacuteletteacute szerveződeacutes is

Eacutelet lehetőseacutege a Foumlldoumln kiacutevuumll Az előzőekből kitűnik hogy a kozmoszban maacutesutt is ugyanolyan anyagboacutel joumlttek leacutetre

csillagok - eacutes egyesek koumlruumll meacuteg bolygoacutek is - mint amiből a Naprendszer kialakult Tovaacutebbaacute

az is fontos teacuteny hogy a bioloacutegiai evoluacutecioacutet megelőző keacutemiai bonyoloacutedaacutes is megkezdődik az

ilyen gaacutez- eacutes porfelhőkben Ha maacutesutt is keacutepesek voltak uumlstoumlkoumlsoumlk visszainjekcioacutezni a

bolygoacutekra az ott (a bolygoacute kialakulaacutesakor) toumlnkrement szerves molekulaacutekat megfelelő

koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt maacutes naprendszerekben is kifejlődhetett az eacutelet

Messze maacutes csillagok koumlruumll keringő bolygoacutekon akaacuter naacutelunk fejlettebb civilizaacutecioacutek is

lehetnek

Az viszont hogy jaacutertakjaacuternak-e itt foumlldoumlnkiacutevuumlliek ma meacuteg hit keacuterdeacutese

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

32

MERKUacuteR

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő 88 foumlldi nap

Tengely koumlruumlli forgaacutes 176 foumlldi nap

Gyakrabban van uacutejeacutev mint Napkelte

Felsziacuteneacutenek csak a 45-aacutet teacuterkeacutepezteacutek fel

Neheacutez megfigyelnuumlnk mert mindig a Nap koumlzeleacuteben jaacuter

A Merkuacuter feluumlleteacutenek minden neacutegyzetmeacutetereacutere hatszor annyi sugaacuterzaacutes eacuterkezik a Napboacutel mint

a Foumlld azonos nagysaacuteguacute teruumlleteacutere A bolygoacute nappali hőmeacuterseacuteklete eleacuteg magas aacutetlagban 600

K (kb 330 Celsius fok) mikoumlzben eleacuteri a 750 K (480 Celsius fok) koumlruumlli maximumot

Ugyanakkor eacutejszaka a hőmeacuterseacuteklet 90 K-re (kb -180 Celsius fok) suumlllyed

A Merkuacuternak nincs eacuteszrevehető sűrűseacutegű leacutegkoumlre Tekintettel arra ugyanis hogy a bolygoacute

napsuumltoumltte oldala igen forroacute fel kell teacuteteleznuumlnk hogy meacuteg a legnehezebb gaacutezok is eltaacutevoztak

onnan Raacuteadaacutesul az oumlsszes bolygoacute koumlzuumll a Merkuacuter felsziacuteneacutenek feacutenyvisszaverő keacutepesseacutege a

leggyengeacutebb leginkaacutebb a soumlteacutet holdtalajeacutehoz hasonloacute A Merkuacuter felsziacutene aacuteltal szoacutert napfeacuteny

sziacutenkeacutepi vizsgaacutelata is megerősiacuteti hogy a bolygoacutenak nincs kimutathatoacute leacutegkoumlre

Leacutegkoumlre ritka A Merkuacuternak nincs holdja

Első űrszonda Mariner-10

VEacuteNUSZ

Veacutenusz a roacutemai mitoloacutegiaacuteban a kertek istennője Aphroditeacuteval azonosiacutetottaacutek aki goumlroumlg

mitoloacutegiaacuteban a szeacutepseacuteg eacutes a szerelem istennője

Esthajnalcsillag

Minthogy a Veacutenusz a legfeacutenyesebb eacutegitestek koumlzeacute tartozik a szeacutepseacuteg istennőjeacuteről nevezteacutek el

A legfeacutenyesebb bolygoacutetestveacuteruumlnk csupaacuten a Nap eacutes a Hold laacutetszoacutelagos feacutenyesseacutege muacutelja feluumll

az oumlveacutet

A Veacutenusznak nincs holdja

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő

Tengely koumlruumlli forgaacutes 243 foumlldi nap

Leacutegkoumlr 95 szeacuten-dioxid

Uumlveghaacutezhataacutes

FOumlLD

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő 365 nap

Tengely koumlruumlli forgaacutes 24 oacutera

Koumlr paacutelya

Forgaacutestengelye 235deg

Tudjuk hogy bolygoacutenk 24 oacutera alatt veacutegez egy teljes koumlruumllfordulaacutest

A forgaacutes koumlvetkezteacuteben felleacutepő centrifugaacutelis erő hataacutesaacutera az eacutegitest belapult az egyenliacutetői

videacutekeken pedig kidudorodott

A Hold eacutes a Nap toumlmegvonzaacutesa (az előbbieacute nagyobb) apaacutelyt eacutes dagaacutelyt kelt amelyek az

oacuteceaacutenok eacutes tengerek viacutezfelsziacuteneacutenek suumlllyedeacuteseacuteben eacutes emelkedeacuteseacuteben vehetők eacuteszre A Hold

uacutegy vonszolja maga utaacuten a Foumlld dagaacutelyoumlveacutet bolygoacutenk felsziacuteneacuten hogy az eacutepp ennek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

5

Magyarorszaacuteg termeacuteszetes noumlveacutenyzete aacutellatvilaacutega eacutes talajai

A termeacuteszetes noumlveacutenytakaroacute kialakiacutetaacutesaacuteban az eacuteghajlat szerepe a doumlntő

Szaacuteraz kontinentaacutelis eacuteghajlat fuumlves puszta

Oacuteceaacuteni eacuteghajlat nedves kontinentaacutelis lombhullatoacute erdő

Mediterraacuten teruumlletek oumlroumlkzoumlld noumlveacutenyek

Magyarorszaacuteg eredeti termeacuteszetes noumlveacutenyzete

- erdő

- erdős puszta

- fuumlves puszta (Hortobaacutegyon eacutes Bugacon maradt fenn)

Ezek maacutera eltűntek vagy aacutetalakultak

Erdők

Teruumlleti eloszlaacutesa egyenlőtlen

Aacutellomaacutenya tengerszint feletti magassaacuteg szerint vaacuteltozik

- Toumllgyerdők koumlzeacutephegyseacutegeinkben a Dunaacutentuacuteli-dombsaacutegon eacutes az alfoumlld nedvesebb

reacuteszein eacutelnek

- Buumlkkerdő 600 meacuteterneacutel magasabb hegyseacutegeinkben talaacutelhatoacute

- Őshonos fenyőerdő csak az Alpokaljaacuten eacutel

A folyoacutek menteacuten aacuterteacuteri erdő alakult ki

Aacutellatok

Kb 32000 aacutellatfaj eacutel melynek 45 reacutesze rovar

Erdő mező őz szarvas vaddisznoacute moacutekus Ragadozoacute roacuteka nyest menyeacutet

Fuumlves puszta mezei nyuacutel uumlrge houmlrcsoumlg Madarak tuacutezok faacutecaacuten fuumlrj bagoly

Mocsaras videacutek nemes koacutecsag kaacuteroacute katona gulipaacuten buacutebos banka vadkacsa

Talaj

Talaj keletkezeacutese aproacutezoacutedaacutes maacutellaacutes

Talajtiacutepusok

Szuumlrke erdőtalaj fenyvesek eacutes magasabb fekveacutesű buumlkkoumlsoumlk alatt keletkezik Taacutepanyagban

szegeacuteny Pl Alpokalja

Barna erdőtalaj termőkeacutepesseacutege joacute humuszban gazdagabb Pl Nyiacuterseacuteg

Mezőseacutegi talaj soumlteacutetbarna sziacutenű vagy fekete Gazdag a humusztartalma

Oumlnteacutestalaj aacuterterek teruumlleteacuten talaacutelhatoacute koumlzepesen termőkeacutepesek

Laacuteptalaj mocsarak helyeacuten keletkezett

Homok termőkeacutepesseacutege vaacuteltozoacute

Szikes talajok gyenge termőkeacutepesseacutegűek

Fontos a talaj veacutedelme Nemzeti kincsuumlnk

Talaj pusztulaacutesa= talajeroacutezioacute

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

6

Magyarorszaacuteg lakossaacutega

Lakossaacuteg kb 10 millioacute fő 95-a magyar anyanyelvű

Hataacuterainkon tuacutel 5 millioacute magyar eacutel Legtoumlbben Erdeacutelyben

Finnugor eredetű neacutep vagyunk

Nemzetiseacutegeink koumlzuumll a neacutemet ajkuacuteak araacutenya a legnagyobb Eacutelnek meacuteg deacutelszlaacutevok romaacutenok

szlovaacutekok is

A (cigaacutenysaacuteg) romaacutek nemzeti helyzettel nem rendelkező etnikum

Alkotmaacutenyunk a nemzetiseacutegek reacuteszeacutere osztatlan szabadsaacutegot teljes egyenjoguacutesaacutegot biztosiacutet

Hazaacutenk neacutepsűrűseacutege 110 fő km2 A taacutejak neacutepsűrűseacutege elteacuterő eacutes időben is vaacuteltozott

Termeleacutes tudatos szervezett teveacutekenyseacuteg Szuumlkseacuteges hozzaacute energia nyersanyag

munkaeszkoumlz eacutes ember Adottsaacutegai teruumlletenkeacutent vaacuteltoznak

Termeacuteszeti erőforraacutesaink

Aacutesvaacutenykincsekkel valoacute ellaacutetottsaacutegunk gyenge-koumlzepes

Mezőgazdasaacutegi műveleacutesre alkalmas teruumllet nagy

A 2 vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten az orszaacutegot uacutejjaacuteeacutepiacutetetteacutek Gazdasaacutegi jellege aacutetalakult Ipar keruumllt a

vezető helyre Koumlzepesen fejlett orszaacuteg vagyunk

Koumlvetkező oacuteraacuten teacutemazaacuteroacute dolgozat

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

7

Az Alfoumlld

Az Alfoumlld felsziacutene eacutes taacutejai

Mai felsziacuteneacutet a folyoacutek eacutes a szeacutel alakiacutetottaacutek ki

Fő reacuteszei Mezőfoumlld Duna-Tisza koumlze eacutes a Tiszaacutentuacutel

Folyami hordaleacutekkuacutepok kiemelkednek koumlrnyezetuumlkből

Kiskunsaacuteg Nyiacuterseacuteg Maros hordaleacutekkuacutepja Maacutertaalja Buumlkkalja

Loumlsztakaroacutes taacutejai Mezőfoumlld (ez emelkedik a legmagasabbra) Hajduacutesaacuteg Maros-Koumlroumls koumlze

Nagykunsaacuteg

Folyami aacuterterek Alfoumlld legalacsonyabb reacuteszei Szeacutenhidrogeacutenek heacutevizek homok kavics

Duna menteacuten Duna Draacuteva voumllgye

Tisza menteacuten Szatmaacuter-Beregi-siacuteksaacuteg Bodrogkoumlz Jaacuteszsaacuteg Hortobaacutegy eacutes a Koumlroumls videacutek (az

Alfoumlld legmeacutelyebb reacutesze Itt talaacutelhatoacute hazaacutenk legnagyobb foumlldgaacutez- eacutes kőolajmezeje)

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

8

Az Alfoumlld eacuteghajlata viacutezrajza termeacuteszetes noumlveacutenyzete eacutes talaja

Alfoumlld

Eacuteghajlata Nedves kontinentaacutelis

A legmelegebb a nyaacuter eacutes a leghidegebb a teacutel Itt a legtoumlbb a napsuumlteacutes eacutes a meleg

Keveacutes a csapadeacutek szeacutelsőseacuteges az eacutevi eloszlaacutesa Sok az aszaacutely

Viacutezrajz

Folyoacutek eseacutese kicsi Tisza viacutezjaacuteraacutesa erősen ingadozoacute Fontos a folyoacuteszabaacutelyozaacutes

Viacutezgazdaacutelkodaacutes oumlntoumlzeacutes veacutedekezeacutes a belvizek eacutes az aacutervizek ellen

Viacutezhiaacuteny a Tisza viacutezgyűjtő teruumlleteacuten az Alfoumlld nagyobb reacuteszeacuten van

Felsziacuten alatti vizek Hőforraacutes ndash Hajduacuteszoboszloacute Gyula

Morotvatavak holtaacutegakboacutel kialakult tavak Rajz

Szikes tavak szeacutelfuacutetta meacutelyedeacutesben keletkezett

Mesterseacuteges viacuteztaacuterozoacutek eacutes a halastavak

Termeacuteszetes noumlveacutenyzet

Eredeti noumlveacutenyzeteacutet a toumllgyerdőket eacutes a fuumlves pusztaacutekat szaacutentoacutefoumlldekkeacute alakiacutetottaacutek

Orszaacutegosan itt a legkevesebb az erdők araacutenya A homok megkoumlteacuteseacutere nyaacuterfaacutet uumlltetnek

Hortobaacutegy őshonos fuumlvespuszta

Talaj

Mezőseacutegi fekete morzsaleacutekos kivaacuteloacute minőseacutegű

Humuszos homok erdők alatt keacutepződoumltt

Oumlnteacutestalaj folyoacutek menteacuten

Reacuteti talaj koumlzepes termeacutekenyseacutegű az aacuterteruumlletek magasabb szintjeacuten

Futoacutehomok erdőirtaacutesok utaacuten alakult ki Fuumlloumlphaacuteza

Szikes belvizek levezeteacutese utaacuten terjedt el

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

9

Az Alfoumlld mezőgazdasaacuteg eacutes eacutelelmiszeripara I-II

Legfejlettebb aacutegazat a noumlveacutenytermeleacutes A talajtiacutepusok eacutes az eacuteghajlat kuumlloumlnbseacutegei miatt

taacutejankeacutent maacutes eacutes maacutes noumlveacutenyeket termelnek

Gabonafeacuteleacutek

- buacuteza (őszi buacuteza) Legfontosabb kenyeacutergabona Mezőseacutegi- eacutes reacuteti talajon termelik

- rozs homokos teruumlletek gabonaacuteja

- rizs szikes teruumlleten vetik

A malom a gabonatermő teruumlleteken eacutes a fogyasztoacutepiac vonzaacutesaacuteban nagyobb vaacuterosokban

eacutepuumllt

Takarmaacutenygabonaacutenk

- kukorica mezőseacutegi talajon vetik Ezeken a teruumlleteken sűrű a serteacutesaacutellomaacuteny

Ipari noumlveacutenyek

- cukorreacutepa termeleacutese teljesen geacutepesiacutetett A cukorgyaacuterat a termőteruumlletre eacutepiacutetetteacutek Kaba

- olajos noumlveacutenyek Martfű ndash noumlveacutenyolajgyaacuter

- dohaacuteny burgonya homokos nyiacuterseacutegi taacutej

Zoumlldseacuteg eacutes gyuumlmoumllcs

Zoumlldseacuteg Bp koumlrnyeacuteke Duna-Tisza koumlze Alfoumlld deacuteli reacuteszeacuten

- fűszerpaprika Kalocsa Szeged

- hagyma Makoacute

- kaacuteposzta Bp koumlrnyeacuteke

- paprika paradicsom uborka eacutes zoumlldborsoacute Kiskunsaacuteg

Konzervgyaacuterak Bp Nagykőroumls Kecskemeacutet Szeged Debrecen Nyiacuteregyhaacuteza

Gyuumlmoumllcs Nyiacuterseacuteg Kiskunsaacuteg Alfoumlld deacuteli reacuteszeacuten

- alma Nyiacuterseacuteg

- szőlő eacutes kajszibarack Kiskunsaacuteg

- őszibarack Szeged koumlrnyeacuteke

Aacutellattenyeacuteszteacutes

Serteacutes kukoricatermelő videacutekeken

Huacutesfeldolgozoacute ipar Bp Szeged Beacutekeacutescsaba Gyula Debrecen Baja

Baromfi tyuacutek liba kacsa juh ndash Alfoumlldoumln tenyeacutesztik keveacutesbeacute jelentős a szarvasmarha-

tenyeacuteszteacutes

Hal Tisza eacutes halastavak

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

10

Az Alfoumlld ipara I-II (lehet 2 oacutera ishellip)

Ma az iparban dolgoznak a legtoumlbben

Deacutel-Alfoumlld

Foumlldgaacutez eacutes kőolajtelepek

Szeged Algyő Maros-Koumlroumls koumlze Duna-Tisza koumlze Kiskunhalas teacuterseacutege

Nagyobb reacutesze foumlldgaacutez Szaacutelliacutetaacutesuk csővezeteacuteken toumlrteacutenik

Kőolajfinomiacutetoacute Szaacutezhalombatta (Itt eacutepuumllt hőerőmű is) Tiszauacutejvaacuteros

Atomerőmű Paks

Viacutezerőmű Tiszaloumlk Kiskőroumls (teljesiacutetmeacutenyuumlk kicsi)

Kecskemeacutet Szőleacuteszet kutataacutes Geacutepipar Idegenforgalom

Kiskunhalas Csipkehaacutez Szeacutenhidrogeacuten-baacutenyaacuteszat koumltoumlttaacuteruacute Elszoacutertan tanyaacutek vannak

Kalocsa paprika

Baja kikoumltő eacutes aacutetkelőhely Textilipar

Legnagyobb vaacuteros Szeged forgalmi aacutetkelőhely kereskedővaacuteros Faipar Textil- vegyipar-

eacutelelmiszeripar

Hoacutedmezővaacutesaacuterhely Porcelaacutenipar koumltoumlttaacuterugyaacuter

Makoacute geacutepipar

Beacutekeacutescsaba koumltoumlttaacuterugyaacuter

Oroshaacuteza uumlveggyaacuter

Dunauacutejvaacuteros [Pentoumlle Sztaacutelinvaacuteros] Vasmű Papiacutergyaacuter Textilpar

Szeacutekesfeheacutervaacuter Vasuacuteti csomoacutepont Koumlnnyűfeacutemmű Ikarus Ipari koumlrzet

Eacuteszak-Alfoumlld

Legneacutepesebb vaacuteros Debrecen ndash tudomaacutenyos eacutes kulturaacutelis koumlzpont Gyoacutegyszervegyeacuteszet

(BIOGAL) Goumlrduumllőcsapaacutegygyaacuter (GOumlCS) ruhagyaacuter konzervgyaacuter (DEKO) huacutes eacutes tejipar

Idegenforgalmi koumlzpont

Nyiacuteregyhaacuteza Forgalom oktataacutesi kulturaacutelis kp

Zaacutehony vasuacuteti hataacutercsomoacutepont

A falvaknak a mezőgazdasaacutegi munka szervezeacuteseacuteven van fontos szerepuumlk

Karcag malom

Tiszavasvaacuteri gyoacutegyszergyaacuter

Tiszauacutejvaacuteros műanyaggyaacutertaacutes (TVK Tiszai Vegyi Kombinaacutet)

Szolnok Hiacuted eacutes kikoumltővaacuteros Vasuacuteti koumlzpont Fa- papiacuter- cukor- vegyipar Geacutepgyaacuter

Martfű cipőgyaacuter

Jaacuteszbereacuteny Lehel Hűtőgeacutepgyaacuter

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

11

A Kisalfoumlld termeacuteszeti adottsaacutegai

Kialakulaacutesa az Alfoumlldeacutehez hasonloacute Toumlreacutesek menteacuten leszakadt suumlllyedeacutek

Koumlzponti reacutesze feltoumlltoumltt siacuteksaacuteg (Duna hordaleacutekkuacutepja)

A folyoacutek munkaacuteja aacuteltal a Kisalfoumlld koumlzponti reacutesze toumlkeacuteletes siacuteksaacuteg

Reacuteszei

Szigetkoumlz

Raacutebakoumlz

Mosoni-siacuteksaacuteg

Hansaacuteg

Deacuteli peremvideacutekeacutet a szeacutel viacutez toumlmegmozgaacutesos folyamatok pusztiacutetottaacutek

Marcali-medence hellip Somloacute ndash tanuacutehegyek

A teacutel enyheacutebb a nyaacuter hűvoumlsebb Hazaacutenk legszelesebb videacuteke

A Kisalfoumlld folyoacutei a Dunaacuteba oumlmlenek (ln Raacuteba Marcal)

Aacutelloacutevizei koumlzuumll a ln Fertő toacute

Noumlveacutenyzet

Erdőben szegeacuteny taacutej Reacuteti eacutes oumlnteacutestalajok ndash mezőgazdasaacutegi munkaacutera alkalmas

Duna bőseacuteges ivoacute eacutes ipari vizet szolgaacuteltat eacutes nemzetkoumlzi viacutezi uacutet

Aacutesvaacutenyi anyagok szeacuten-dioxid tőzeg kavics homok

Siacuteksaacuteg

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

12

A Kisalfoumlld gazdasaacutegi eacutelete

Magas sziacutenvonaluacute

Buacuteza kukorica aacuterpa cukorreacutepa takarmaacutenynoumlveacutenyek

Reacutetek legelők szaacutelastakarmaacuteny (lucerna) eacutes siloacutekukorica

Legjelentősebb a szarvasmarha-tenyeacuteszteacutes Legmagasabb a fejeacutesi aacutetlag A tejfeldolgozoacute ipar

elsősorban sajtot gyaacutert Reacutepcelak

Serteacutestenyeacuteszteacutes jelentős Huacutesuumlzem Paacutepa

Baromfitartaacutes eacutes tojaacutestermeleacutes Baacutebolnai Mezőgazdasaacutegi Kombinaacutet

Szigetkoumlz ndash oumlnteacutestalaj ndash Sok zoumlldseacutegfeacutele Boraacuteszat Somloacute

Legneacutepesebb vaacuteros

Győr

Kulturaacutelis eacutes gazdasaacutegi koumlzpont Az orszaacuteg harmadik ipari vaacuterosa

Geacutepipar Raacuteba Rt Diacutezelmotorok traktorok nagyteljesiacutetmeacutenyű geacutepek keacuteszuumllnek itt

Reacutegi hagyomaacutenyai vannak a textiliparnak

Textilneacutegyszoumlg Győr Paacutepa Sopron Szombathely

Mosoni-siacuteksaacuteg

Mosonmagyaroacutevaacuter Mezőgazdasaacutegi geacutepgyaacutera eacutes textilipara van

Marcal-medence

Paacutepa

Textilipar huacutesipar eacutes geacutepipar

Raacutebakoumlz

Csorna Kapuvaacuter

Eacutelelmiszeripar

A taacutejra koumlzepes nagysaacuteguacute falvak jellemzőek

A Kisalfoumlldoumln sűrű a vasuacutet eacutes koumlzuacutethaacuteloacutezat

Ausztria feleacute vezet hazaacutenk legreacutegibb villamosiacutetott vasuacutetvonala

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

13

Az Alpokalja termeacuteszeti adottsaacutegai eacutes gazdasaacutegi eacutelete

Magyarorszaacuteg nyugati szeacuteleacuten talaacutelhatoacute

Soproni-hegyseacuteg

Kőszegi-hegyseacuteg

Előttuumlk szeacuteles dombvideacutek huacutezoacutedik

Hazaacutenk legreacutegibb kőzetei talaacutelhatoacuteak itt

Kialakulaacutesa

Soproni-hegyseacuteg az oacuteidőben keletkezett hegyseacuteg reacutesze volt mely oumlsszetoumlredezett a meacutelybe

suumlllyedt majd az Alpok kiemelkedeacuteseacutevel uacutejra a felsziacutenre keruumllt A kőzeteket a Foumlld belső erői

oumlsszepreacuteselteacutek Palaacutes kőzetek keletkeztek

Kőszegi-hegyseacuteg kőzetei a Dunaacutentuacuteli koumlzeacutephegyseacuteggel azonos koruacuteak

Legmagasabb csuacutecsa Iacuterott-kő (882 m)

A dombvideacutek kialakulaacutesa az Alpokboacutel eacuterkező folyoacutek szeacutetteriacutetett hordaleacuteka

A teruumllet megemelkedett eacutes a folyoacutevoumllgyek feldaraboltaacutek a taacutejat

Oacuteceaacuteni leacutegtoumlmegek hataacutesaacutera

A hőingaacutes itt kevesebb mint az Alfoumlldoumln

A hűvoumls eacutes a csapadeacutekosabb időjaacuteraacutesaacutehoz a taacutej magasabb fekveacutese is hozzaacutejaacuterul

A kristaacutelyos kőzetek nehezebben eresztik aacutet a vizet ezeacutert a csapadeacutek nagy reacutesze a felsziacutenen

folyik le Sok a patak eacutes a forraacutes

Noumlveacutenyvilaacuteg

Őshonos a lucfenyő

Gazdag az erdők aljnoumlveacutenyzete paacutefraacutenyokban eacutes erdei ciklaacutemenekben gazdag

Szeliacutedgesztenyefaacutek is eacutelnek itt

Fenyőerdők alatt szuumlrke erdőtalaj

Lombos erdők alatt barna erdőtalaj

Mezőgazdasaacuteg

Takarmaacutenynoumlveacuteny termeszteacutes reacutetgazdaacutelkodaacutes eacutes a szarvasmarha-tenyeacuteszteacutes (+ tejipar) a

jellemző Saacutervaacuter cukorgyaacuter tej- eacutes baromfifeldolgozaacutes

Ipar

Koumlzpontja Szombathely Cipőgyaacutertaacutes faipar mezőgazdasaacutegi geacutepgyaacutertaacutes

Kőszeg Műemleacutekvaacuteros textilipar

Sopron bdquohűseacuteg vaacuterosardquo idegenforgalom Textil faipar

Szentgotthaacuterd szemeacutelygeacutepkocsi-gyaacutertaacutes koumlzpontja (Opel)

Aproacute falvak

Egymaacuteshoz koumlzel kis leacutelekszaacutemuacute falvak telepuumlltek

Gyoacutegyfuumlrdők Balf Buumlk ndash idegenforgalom jelentősseacutege

Az Alfoumlld a Kisalfoumlld eacutes az Alpokalja oumlsszefoglalaacutes

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

14

Dunaacutentuacuteli - Dombsaacuteg eacutes a Mecsek termeacuteszeti adottsaacutegai

Teruumllete megsuumlllyedt majd a tenger eloumlntoumltte (meacuteszkő) majd kiemelkedett (agyag reacuteteg)

A felsziacutene toumlreacutesekkel feldaraboloacutedott

A folyoacutek patakok tovaacutebb meacutelyiacutetetteacutek a voumllgyeket

A folyoacutek eacutes a patakok folyaacutesiraacutenya a foumlldkeacutereg toumlreacutesvonalaihoz igazodik

Nyugati reacuteszeacuten agyag keleti reacuteszeacuten loumlsztakaroacute talaacutelhatoacute

Dunaacutentuacuteli-dombsaacuteg reacuteszei Zalai- Somogyi- eacutes Baranyai-Tolnai dombsaacuteg

Eacuteghajlata a Duna koumlzeleacuteben napsugaacuterban Ny csapadeacutekban gazdagabb

Erdőkben sokkal gazdagabb mint az Alfoumlld

Jellemző talaja barna erdőtalaj

Zalai-dombsaacuteg hazaacutenk legcsapadeacutekosabb taacuteja

A taacutej nyugati reacuteszeacuten szuumlrke erdőtalaj talaacutelhatoacute

A teruumllet 13-a erdő

Aacutesvaacutenyi kincse a kőolaj eacutes a foumlldgaacutez

Somogyi-dombsaacuteg

- Kuumllső-Somogy ndash loumlsztaacuteblaacutek

- Belső-Somogy ndash homokvideacutek

Baranyai-Tolnai dombsaacuteg

Tolnai-hegyhaacutet Baranyai-dombsaacuteg

Legnagyobb loumlszfalak

Mecsek

Meacuteszkő eacutes homokkő hegyseacuteg Feketekőszeacuten uraacuteneacuterc lelőhely

Eacuteghajlata a deacutelről eacuterkező mediterraacuten hataacutes miatt enyhe

Deacuteli lejtőin mediterraacuten jellegű oumlroumlkzoumlld noumlveacutenyek eacutelnek

Villaacutenyi-hegyseacuteg

Meacuteszkő-hegyseacuteg

Koumlzeleacuteben toumlr fel a harkaacutenyi gyoacutegyforraacutes

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

15

A Mecsek eacutes a Dunaacutentuacuteli-dombsaacuteg gazdasaacutegi eacutelete

Mecsek

- Feketekőszeacuten baacutenyaacuteszat Koumlzpontja Komloacute ndash Felhasznaacutelaacutesa hőerőmű (Peacutecs)

koksz-vasolvasztaacutes (Dunauacutejvaacuteros)

- Uraacuteneacuterc baacutenyaacuteszat Koumlzpontja Kővaacutegoacuteszőlős Jakab-hegy ndash homokkő

Felhasznaacutelaacutesa atomerőmű (Paks)

- Kőolaj Zalai-dombsaacuteg Koumlzpont Nagylengyel Feldolgozaacutes finomiacutetoacute

(Zalaegerszeg)

- Cement (meacuteszkő maacuterga) Beremend

Mezőgazdasaacuteg

Keleten (buacuteza kukorica cukorreacutepa) eacutes nyugaton (rozs) szaacutentoacutefoumlldi termeszteacutes

Gyuumlmoumllcstermeszteacutes Mecsek szőlő mandula Nyugaton teacuteli alma

Aacutellattenyeacuteszteacutes szarvasmarha-tenyeacuteszteacutes serteacutestenyeacuteszteacutes

Eacutelelmiszeripar Kaposvaacuter (malom- cukor- tejipar huacutesuumlzem) eacutes Zalaegerszeg (tejuumlzem)

Neheacutez eacutes koumlnnyűipar

Peacutecs Hőerőmű geacutepgyaacuter bőr- eacutes kesztyűgyaacuter Zsolnay porcelaacutengyaacuter

Komloacute szeacutenbaacutenyaacuteszat

Szekszaacuterd geacutepgyaacutertaacutes huacutesuumlzem

Kaposvaacuter textilipar eacutes elektrotechnika

Zalaegerszeg ruha- buacutetorgyaacutertaacutes

Nagykanizsa buacutetor

Sioacutefok Fonyoacuted Keszthely uumlduumllők

Aproacutefalvak jellemzőek neacutepesseacuteguumlk fogy

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

16

A Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacuteg

Kialakulaacutesa a foumlldtoumlrteacuteneti koumlzeacutepidő tengereiben kezdődoumltt Meacuteszkő eacutes dolomit rakoacutedott le

toumlbb 1000 m vastagsaacutegban Ennek oumlsszetoumlredezeacutese reacuteveacuten joumltt leacutetre

Reacuteszei Bakony Veacutertes Velencei-hg eacutes a Dunazug-hg

A Bakony eacutes a Veacutertes koumlzoumltt Moacuteri-aacuterok

A Veacutertes eacutes a Dunazug-hg Tatai-aacuterok

Dolomitos felsziacutenek kopaacutersaacutega az erdőirtaacutesoknak koumlszoumlnhető

Jelentősek a karsztforraacutesok

Keacutet aacutelloacutevize Balaton Velencei-toacute A Balatontoacutel eacuteszakra talaacutelhatoacute a Balaton-felvideacutek

Nemzeti Parkot

Eacuteghajlata hegyvideacuteki ndash hűvoumlsebb eacutes csapadeacutekosabb mint a koumlrnyező teruumlletekeacute

Bakony

Reacuteszei Balaton-felvideacutek Deacuteli-Bakony Eacuteszaki-Bakony

A Tihanyi feacutelszigeten gejziacuterek forraacuteskuacutepjai talaacutelhatoacutek Hajdani vulkaacuteni műkoumldeacutesre utalnak

szeacutensavas forraacutesok pl Balatonfuumlred

Tapolcai-medence tanuacutehegyek (bazalt) legnagyobb Badacsony ndash Kőfolyaacutes a kőzetek

gravitaacutecioacute hataacutesaacutera leacutetrejoumlvő toumlmegmozgaacutesa a hegyoldalon

Deacuteli-Bakony (lmcsuacutecs Kab-hegy) aacutesvaacutenykincsei barnakőszeacuten bauxit mangaacuteneacuterc

Eacuteszak-Bakony (lmcsuacutecs Kőris-hegy) sasbeacutercek kőzetekből kiemelkedő meredek oldaluacute

roumlg talaacutelhatoacuteak

Veacutertes

Aacutesvaacutenykincsei barnakőszeacuten eacutes bauxit

Velencei-hg

Ingoacutekoumlvek a lepusztulaacutes soraacuten kocka alakuacutevaacute daraboloacutedott graacutenit ndash egy eacutele menteacuten

alaacutetaacutemasztott ndash roumlge

Dunazug-hg

Reacuteszei Pilis Gerecse Budai-hg

Meacuteszkő eacutes dolomit kőzetekből aacutellnak

Budai-hg Duna felőli oldalaacuten hőforraacutesok toumlrnek fel Sok barlang is talaacutelhatoacute a hegyseacuteg

meacutelyeacuten

A Visegraacutedi-hg az Eacuteszaki-khg vulkaacuteni vonulataacutenak hangja

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

17

A Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacuteg gazdasaacutegi eacutelete

(Aacutetalakulaacutes az egykori alumiacuteniumipar foumlldjeacuten)

Aacutesvaacutenykincsei barnakőszeacuten bauxit mangaacuteneacuterc dolomit meacuteszkő kvarchomok agyag

A hegyseacuteg egykoron az alumiacuteniumipar fő teruumllete volt

A jobb eacuterteacutekesiacuteteacutes miatt a timfoumlld előaacutelliacutetaacutesa meacuteg gazdasaacutegos ezeacutert eladjuk Oroszorszaacutegnak

eacutes Ukrajnaacutenak keacutesz alumiacuteniumot vaacutesaacuterolunk Magyarorszaacutegon keacutesz vagy feacutelkeacutesz

alumiacuteniumgyaacutertaacutessal ceacutelszerű foglalkoznia

Bauxitbaacutenya Bakony

Timfoumlldgyaacuter Ajka

Hengermű Szeacutekesfeheacutervaacuter eacutes Bp

Barnakőszeacuten kitermeleacutes Bakony Veacutertes Moacuteri-aacuterok koumlrnyeacuteke

Hőerőmű Ajka Tatabaacutenya ndash viacutezigeacutenyuumlket a karsztviacutez fedezi

Ipar

Vegyipar műtraacutegyaacutet aacutelliacutet elő

Eacutepiacutetőanyag-ipar csereacutep eacutes teacutegla

Ajka kvarchomokboacutel uumlveget gyaacutertanak

Herend porcelaacutengyaacutertaacutes

Geacutepgyaacutertaacutes Esztergom ndash Suzuki

Veszpreacutem ndash elektromos geacutepek eacutes baacutenyaacuteszati berendezeacutesek

Mezőgazdasaacuteg

Erdőgazdaacutelkodaacutes folyik mezőgazdasaacuteg nem szaacutemottevő

Bauxit Timfoumlldgyaacuter

Alumiacuteniumkohoacute

Elektromos aacuteram

Hőerőmű

Barnakőszeacuten

Draacutega

Egykori Szovjetunioacute

Keacutesz timfoumlld

Toumlmbalumiacutenium

MAGYARORSZAacuteG

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

18

Eacuteszaki ndash koumlzeacutephegyseacuteg

Kialakulaacutesa

Legreacutegebbi Buumlkk eacutes az Aggteleki ndash karszt Ezek meacuteszkő hegyseacutegek

Vulkaacuteni Visegraacutedi-hg Boumlrzsoumlny Cserhaacutet Maacutetra Zempleacuteni-hg

Elmocsarasodoacute teruumlleteken barnakőszeacuten a hegyseacutegek laacutebaacutenaacutel lignit keacutepződoumltt A forroacute vizes

oldatokboacutel a Maacutetraacuteban reacutezeacuterc vaacutelt ki

Eacuteghajlata

Nyara hűvoumlsebb tele hidegebb mint baacutermelyik taacutejunkeacute Toumlbb a csapadeacutek mint az Alfoumlldoumln

A tagolt domborzat miatt vaacuteltozatos a hg mikrokliacutemaacuteja

A meacuteszkőhegyseacutegekben a felsziacuten alatti a vulkaacuteni hegyseacutegekben a felsziacuteni viacutezhaacuteloacutezat a

gazdagabb

Vulkaacuteni utoacuteműkoumldeacutesre utalnak a keacutenhidrogeacutenes szeacutensavas forraacutesok

Teruumlleteacuten 3 NP talaacutelhatoacute Buumlkki Aggteleki Duna-Ipoly Nemzeti Parkű

Visegraacutedi-hg (Dobogoacute-kő)

A Duna vaacutelasztotta le az Eacuteszaki khg-ről

Kőzetanyaga andezit andezittufa

Boumlrzsoumlny (Csoacutevaacutenyos)

Erdő boriacutetotta hg keveacutes telepuumlleacutessel

Cserhaacutet

Főleg meacuteszkőből aacutell

Maacutetra (Keacutekes Galya-tető)

Kőztei Andezit eacutes Andezittufa

Reacutezeacuterc Recsk-en talaacutelhatoacute Paraacuted gyoacutegyforraacutes

Maacutetraalja lignittelepek

Buumlkk (Istaacutelloacutes-kő)

Uumlledeacutekes kőzetek talaacutelhatoacuteak (meacuteszkő agyagpala)

Karsztos keacutepződmeacutenyek viacuteznyelő dolina karsztforraacutesok

Aggteleki-karszt

Baradla barlangrendszer a vilaacutegoumlroumlkseacuteg reacuteszeacuteveacute nyilvaacuteniacutetottaacutek

Cserehaacutet

Dombvideacutekeacutet a folyoacutek szabdaltaacutek fel

Zempleacuteni-hg

bdquoSaacutetorhegyekrdquo Riolitboacutel eacutepuumll fel

Deacuteli lankaacutei Hegyalja ndash Tokaji hg

Medenceacutek

Noacutegraacutedi Borsodi

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

19

Eacuteszaki ndash koumlzeacutephegyseacuteg gazdasaacutegi eacutelete

(A neheacutezipar szuumllőfoumlldjeacutenek mai gondjai)

Az Eacuteszaki ndash koumlzeacutephegyseacuteg medenceacuteiben alapanyagokat gyaacutertoacute neheacutezipar fejlődeacutese a

koumlzelmuacuteltban megaacutellt Főkeacutent a kohaacuteszati termeacutekek iraacutenti kereslet csoumlkkeneacuteseacutevel uumlzemek

korszerűtlenseacutegeacutevel magyaraacutezhatoacute A termeleacutes visszaesett uumlzemek bezaacutertak nagy lett a

munkaneacutelkuumlliseacuteg

Iparvideacutek

Borsodi-medence Salgoacutetarjaacuten ndash geacutepipar ndash tűzhelygyaacutertaacutes

Gyoumlngyoumls ndash mikroelektronikai cikkek

Eger ndash geacutepkocsi hűtőalkatreacuteszek

A vaacutelsaacutegot tuacuteleacutelte

- Vegyipar import nyersanyagokra eacutepuumll

Kőolaj eacutes a foumlldgaacutez csővezeteacuteken eacuterkezik Oroszorszaacutegboacutel a foumlldgaacutez kis reacutesze az

Alfoumlldről

A hőerőműveket (visontai Maacutetrai Hőerőmű) Maacutertaaljaacuten eacutes Buumlkkaljaacuten kuumllsziacuteni lignit

baacutenyaacutekboacutel kitermelt lignittel fűtik

Kazincbarzika műanyagok noumlveacutenyveacutedő szerek

Tiszauacutejvaacuteros TVK

- Eacutepiacutetőanyag-ipar

A hegyseacutegek meacuteszkoumlveacuteből agyagpalaacutejaacuteboacutel Miskolcon eacutes Vaacutecott cementet gyaacutertanak

Salgoacutetarjaacuten uumlveggyaacutertaacutes Holloacutehaacuteza porcelaacutengyaacutertaacutes

Miskolc textil eacutes papiacutergyaacutertaacutes Eger buacutetorgyaacutertaacutes

Mezőgazdasaacuteg takarmaacutenynoumlveacuteny- gyuumlmoumllcs- szőlőtermeszteacutes erdőgazdaacutelkodaacutes

Borvideacutekek Tokaj Eger Gyoumlngyoumls

Koumlzlekedeacutes

Hataacuteraacutellomaacutes Balassagyarmat

Az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacuteg laacutebaacutenaacutel nagy forgalmuacute vasuacutet eacutes koumlzuacutet vezet

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

20

Budapest

Hazaacutenk fővaacuterosa nemzetkoumlzi nagyvaacuteros

Peacutenzuumlgyi- uumlzleti szolgaacuteltataacutesai kulturaacutelis eacutelete idegenforgalma alkalmassaacute teszi Budapestet a

kuumllfoumlldi befekteteacutesek eacutes a kuumllfoumlldi tőke elhelyezeacuteseacutere

Vaacuterosszerkezete

- Vaacuterosmag (city) ndash V keruumllet

- Belső lakoacutehelyoumlv ndash Duna bal partja VI-IX ker

- Kuumllső munkahelyoumlv ndash paacutelyaudvarok raktaacuterak koacuterhaacutezak gyaacuterak

- Kuumllső lakoacutehelyoumlv - kertvaacuteros

Toumlbbkoumlzpontuacutesaacuteg jellemző raacute

Magyarorszaacuteg gazdasaacutega eacutes kereskedelme

A magyar gazdasaacuteg jellemzői

A piacgazdasaacuteg magaacutentulajdonra eacutes versenyre eacutepuumll Ezt a kereslet eacutes a kiacutenaacutelat szabaacutelyozza

Az aacutellam feladata a piacgazdasaacuteg műkoumldeacutesi felteacuteteleinek biztosiacutetaacutesa (Jogi peacutenzuumlgyi adoacute

rendszer) A verseny ceacutelja a profitszerzeacutes

A piac toumlrveacutenyei a munkaerőpiacon is eacuterveacutenyesek A munkaerő iraacutenti csoumlkkeneacutes

munkaneacutelkuumlliseacuteget okoz

Az aacutellamnak a taacutersadalom eacuterdekeit is eacuterveacutenyesiacuteteni kell (egeacuteszseacuteguumlgy peacutenzuumlgy haduumlgy

oktataacutes koumlrnyezetveacutedelem) ezek kiadaacutesait adoacutekboacutel fedezik

Gazdasaacuteg mutatoacutei

GDP ndash Bruttoacute hazai termeacutek 1eacutev alatt előaacutelliacutetott uacutej termeacutekek eacutes szolgaacuteltataacutesok piaci

aacuteron kimutathatoacute eacuterteacuteke

GNP ndash Bruttoacute nemzeti termeacutek A GDP + az Export eacutes az Import joumlvedelem

kuumlloumlnbseacutege

GDP miből aacutell

Primer szektor mezőgazdasaacuteg

Szekunder szektor ipar

Tercier szektor szolgaacuteltataacutesok (oktataacutes peacutenzuumlgy egeacuteszseacuteguumlgy kereskedelem

igazgataacutes)

Energiagazdasaacuteg

Elsődleges energiahordozoacutek

- kimeruumllő o aacutesvaacutenyi tuumlzelőanyagok szeacuten kőolaj foumlldgaacutez

o nukleaacuteris uumlzemanyagok hasadoacuteanyagok

o geotermikus energia

- meguacutejuloacute

o napenergia szeacutelenergia viacutezfolyaacutesok energiaacuteja hullaacutemzaacutes aacuterapaacutely

Elsődleges energiahordozoacutekboacutel nyerik a maacutesodlagos energiahordozoacutekat villamos energiaacutet

benzint diacutezelolajat fűtőolajat kokszot gőzt eacutes a vaacuterosi gaacutezt

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

21

Huacutezoacuteaacutegazat a geacutepipar eacutes a vegyipar

Koumlzlekedeacutes

Szemeacutely eacutes aacuteruszaacutelliacutetaacutest biztosiacutet A koumlzlekedeacutesi uacutetvonalak sugaras szerkezetűek

A Budapestről nagyvaacuterosokba a nagyvaacuterosokboacutel a koumlrnyező falvakba

A vasuacutet a toumlmegkoumlzlekedeacutesre eacutes nagy toumlmegű aacuteruacute szaacutelliacutetaacutesaacutera a legalkalmasabb eszkoumlz

Műszakilag elavultak a vonatok eacutes a paacutelya kiveacutetel az elővaacuterosi vonatok (Bp)

A vaacuterosi toumlmegkoumlzlekedeacutes eacutes a orszaacutegon beluumlli szemeacutelyszaacutelliacutetaacutesban fontos eszkoumlz az

autoacutebusz A koumlzuacuteti koumlzlekedeacutes gazdasaacutegtalanabb mint a vasuacuteti eacutes szennyezi is a koumlrnyezetet

A leacutegi koumlzlekedeacutes nagy taacutevolsaacutegok aacutethidaloacuteja

Budapest-Ferihegy 1-2

Kuumllkereskedelmi kapcsolatok

Piackoumlzpontuacute

Ipari nyersanyagokban energiahordozoacutekban szegeacutenyek vagyunk ezeacutert behozatalra szorulunk

Uumlzemeink termeacutekeit kuumllfoumlldoumln kell eacuterteacutekesiacuteteni mert a hazai felvevőpiac kicsi

Orszaacutegunk 2004-től az EU tagja

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

22

CSILLAGAacuteSZATI ALAPISMERETEK

Amit ma a vilaacutegboacutel ismeruumlnk Eacutegitestek - Ősrobbanaacutes - Galaxisok szuumlleteacutese - Csillagok szuumlleteacutese - A csillagok

energiatermeleacutese - Janus arcuacute anyag - Mit toumlrteacutenik egy csillagon - Csillagok eacuteletuacutetja

Előzetes A Hold taacutevolsaacutega majdnem 30 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 128 sec alatt

A Nap meacuterete 109 Foumlld-aacutetmeacuterő (Bőven belefeacuterne a Holdnak a paacutelyaacuteja)

Nap-Foumlld taacutevolsaacuteg 1 CsE = 107 Nap-aacutetmeacuterő (toumlbb mint 11000 Foumlld-aacutetmeacuterő) Megteszi a feacuteny

83 perc alatt (Ha lekicsinyiacutetve a Nap 40 cm aacutetmeacuterőjű volna akkor 430 m-re tőle a Foumlld

majdnem 4 mm-es a Hold meg ndash attoacutel mintegy 11 cm-re ndash kb 1 mm-es lenne)

Nap-Pluacutetoacute aacutetlagos taacutevolsaacuteg 40 CsE Megteszi a feacuteny 55 h alatt (Ha a Nap 40 cm-es volna

akkor az 1 mm-es Pluacutetoacute meacuteg a Hold cseresznyeacutejeacutetől is kisebb lenne de toumlbb mint 30 km-

re)

Szomszeacuted csillag (alfa Centauri) taacutevolsaacutega toumlbb mint 4 feacutenyeacutev megteszi a feacuteny toumlbb mint 4

eacutev alatt (3 csillag 2 Nap-szerű eacutes 1 voumlroumls toumlrpe Ha a Nap maacutekszemnyi akkor az alfa

Centauri tőle 40 km-re 2 maacutekszem eacutes 1 porszem lenne)

A Tejuacutetrendszer meacuterete toumlbb mint 100000 feacutenyeacutev befutnaacute a feacuteny toumlbb mint 100000 eacutev alatt

A ma ismert legtaacutevolabbi galaxis taacutevolsaacutega toumlbb mint 10 milliaacuterd feacutenyeacutev megteszi a

feacutenyraacutedioacutesugaacuterzaacutes toumlbb mint 10 milliaacuterd eacutev alatt

Vaacutezoljuk foumll a ma ismert vilaacuteg az uacuten Metagalaxis fejlődeacutestoumlrteacuteneteacutenek azokat a főbb

epizoacutedjait amelyek maacuter joacutel tanulmaacutenyozhatoacuteak a tudomaacutenyban Minden egyes jelenseacuteg

alapvető fizikai koumllcsoumlnhataacutesokon alapul

Mindenekelőtt szoumlgezzuumlk le hogy a termeacuteszettudomaacutenyok iacutegy a fizika eacutes a csillagaacuteszat is

csak arroacutel nyilatkozhatnak amit maacuter ismeruumlnk Uacutegyhogy az Ősrobbanaacutes illetve mindaz

amiről most szoacute lesz nem a Vilaacutegmindenseacutegre vonatkozik csupaacuten a Metagalaxisra ami az

ismert vilaacuteg

A Metagalaxis teacuteridőbeli szerkezeteacutenek a vizsgaacutelataacuteval a csillagaacuteszaton beluumll a kozmoloacutegia

az egyes eacutegitestek ill azok nagyobb rendszerei konkreacutet kialakulaacutesaacutenak a kutataacutesaacuteval a

kozmogoacutenia s az ekoumlzben zajloacute fizikai folyamatok elemzeacuteseacutevel pedig az asztrofizika

foglalkozik (Ezek kuumlloumln tudomaacutenyaacutegak de foumllhasznaacuteljaacutek a relativitaacuteselmeacutelet a

kvantumelmeacutelet a magfizika az atomfizika az elektrodinamika kuumlloumln a

magnetohidrodinamika eacutes maacutes fizikai tudomaacutenyaacutegak eredmeacutenyeit is)

A csillagaacuteszat neacutemileg egy aacutellatkerthez hasonliacutethatoacute A kozmosznak is megvannak a maga

bdquoaacutellatkaacuteirdquo csillagok bolygoacutek holdak uumlstoumlkoumlsoumlk stb Első raacuteneacutezeacutesre ez a szembeoumltlő hogyan

is neacuteznek ki ezek Aztaacuten megvizsgaacutelhatjuk az aacutellatkertben a ketrecek szerepeacutet ndash valami

ilyesmit tesz a csillagaacuteszatban a kozmoloacutegia Beszeacutelhetuumlnk az aacutellatok szuumlleteacuteseacuteről is ndash mint

ahogyan a csillagaacuteszaton beluumll a kozmogoacuteniaacuteban az eacutegitestek kialakulaacutesaacuteroacutel Fontos

ismernuumlnk az aacutellatok fizioloacutegiai bioloacutegiai jelenseacutegeit is - az eacutegitestek bdquofizioloacutegiaacutejaacutetrdquo taglalja

az asztrofizika

Eacutegitestek Hogy valamelyest fogalmat alkothassunk a Metagalaxisroacutel előszoumlr szoacuteljunk neacutehaacuteny szoacutet az

eacutegitestekről s azok ismert rendszereiről legalaacutebb a fontosabb araacutenyokat foumllvaacutezolva

A legkoumlzelebbi eacutegitest a Hold alig 384 ezer kilomeacuteterre ami ndash mint az előzetesből tudjuk ndash a

Foumlld aacutetmeacuterőjeacutenek mindoumlssze 30-szorosa s ezt a taacutevolsaacutegot a feacuteny roumlpke 128 maacutesodperc alatt

megteszi Ez nagyon kicsinek szaacutemiacutet a csillagaacuteszatban Meacuteg a Nap is nagyobb pedig az egy

koumlzoumlnseacuteges csillag A Nap aacutetmeacuterőjeacutenek a nagysaacutega 1 millioacute 400 ezer kilomeacuteter durvaacuten 100

foumlldaacutetmeacuterő tehaacutet a holdpaacutelya is bőven belefeacuterne

Bolygoacutenk 1496 millioacute km-re azaz (kerekiacutetve) 100 napaacutetmeacuterőnyi messzeseacutegben kering a Nap

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

23

koumlruumll Ezt a taacutevolsaacutegot maacuter toumlbb mint 8 perc alatt teszi meg a feacuteny de a ma ismert

legtaacutevolabbi bolygoacuteig a Pluacutetoacuteig 40-szer ennyi időre mintegy 5 oacuteraacutera van szuumlkseacutege S ez meacuteg

csak a ma ismert bolygoacuterendszer hataacutera a teljes Naprendszer szeacuteleacuteig nagyjaacuteboacutel 2 eacuteven aacutet

szaacuteguld a feacutenysugaacuter (Tudniillik a Naprendszer mindaddig tart ameddig a Nap vonzoacute hataacutesa

eacuterveacutenyesuumll maacuterpedig a legkoumlzelebbi szomszeacutedos csillagroacutel toumlbb mint 4 eacutevig joumln a feacuteny)

A Tejuacutetrendszer egy nagy galaxis toumlbb szaacutez milliaacuterd (azaz toumlbb szaacutez ezer millioacute) csillagot

tartalmaz koumlzuumlluumlk csupaacuten egy a mi Napunk Az ilyen galaxisok egyik szeacuteleacutetől a maacutesikig toumlbb

mint szaacutezezer eacutevig menne a feacuteny ha koumlzben nem nyelődne el a csillagkoumlzi anyagban Vannak

kis galaxisok is toumlbbseacuteguumlk csak neacutehaacuteny milliaacuterd csillagboacutel aacutell A nagy galaxisok koumlzuumll a

szomszeacutedos legkoumlzelebbi az Andromeacuteda-galaxis Ennek a koumlzeacutepső reacutesze ndash ahol sűrűbben

vannak benne a csillagok ndash szabad szemmel is laacutetszik peacuteldaacuteul ősszel este a csillagos eacutegen

Holott az a feacuteny ami ma eljut roacutela a szemuumlnkbe onneacutet mintegy haacuterommillioacute eacutevvel ezelőtt

indult el Ismeruumlnk ma olyan galaxisokat is amelyeknek a raacutedioacutesugaacuterzaacutesa toumlbb mint

tiacutezmilliaacuterd eacutevig szaacuteguldott a vilaacutegűrben miacutegnem ide eacuterkezett a Foumlldre Ma kb szaacutezmilliaacuterd

galaxist ismeruumlnk ndash ezek (eacutes tartozeacutekaik) alkotjaacutek a Metagalaxist

A galaxisok rendszerint kisebb-nagyobb galaxishalmazokat alkotnak A leguacutejabb kutataacutesok

alapjaacuten viszont uacutegy tűnik hogy a ma ismert legnagyobb struktuacuteraacutekat tekintve cellaacutes

szerkezetű a Metagalaxis Eszerint mi mindnyaacutejan cellataacutersak vagyunk raacuteadaacutesul a cellaacutek

falaacuteba beeacutepiacutetve ugyanis a cellaacutek fala galaxisokboacutel aacutell a Tejuacutetrendszer csak egy kis bdquoteacuteglardquo a

sok koumlzuumll

Ősrobbanaacutes Ha megvizsgaacuteljuk a galaxishalmazunkon tuacuteli galaxisokat - az elmeacutelettel oumlsszhangban - toumlbb

eacuteszleleacutesi adatboacutel is arra koumlvetkeztethetuumlnk hogy azok kiveacutetel neacutelkuumll taacutevolodnak tőluumlnk sőt

mineacutel messzebb van egy galaxis annaacutel nagyobb sebesseacuteggel

Peacuteldaacuteul az uacuten voumlroumlseltoloacutedaacutest ndash ami erre a taacutevolodaacutesra utal ndash joacutel megfigyelhetjuumlk A taacutevolodoacute

eacutegitestek sziacutenkeacutepvonalai eltoloacutednak a nagyobb hullaacutemhosszak vagyis a voumlroumls sziacuten feleacute

(Ebből a relativitaacuteselmeacutelet alapjaacuten kiszaacutemolhatoacute az eacutegitest taacutevolsaacutega eacutes a taacutevolodaacutesi

sebesseacutege)

Megjegyzeacutes Ezt a jelenseacuteget a hasonloacutesaacuteg alapjaacuten (de teacutevesen) Doppler-effektuskeacutent is

szoktaacutek emlegetni Pedig ebben az esetben a hullaacutemhossz megvaacuteltozaacutesaacutenak maacutes jellegű okot

tulajdoniacutethatunk

Keacutepzeljuumlnk el egy hatalmas gumilepedotildet Helyezzuumlnk raacute csigaacutekat ndash azokkal modellezzuumlk az

egyes galaxishalmazokat keacutet teacuterdimenzioacuteban Az Einstein-egyenletek szerint az idotilde

muacutelaacutesaacuteval megvaacuteltozik a teacuteridő metrikaacuteja ami a Metagalaxis taacutegulaacutesaacutet ill oumlsszehuacutezoacutedaacutesaacutet

jelenti A mi modelluumlnkoumln ez uacutegy jelentkezik hogy a gumilepedotilde nyuacutelik ill oumlsszehuacutezoacutedik

Ennek megfelelotildeen baacutermelyik csigaacuteroacutel (galaxishalmazroacutel) azt lehet laacutetni hogy az oumlsszes toumlbbi

taacutevolodik tőle (ill koumlzeledik feleacute) Ekoumlzben a teacuterben mozgoacute feacutenysugaacuter hullaacutemhossza is

ugyanuacutegy megnyuacutelik (legalaacutebbis a Metagalaxis taacutegulaacutesakor oumlsszehuacutezoacutedaacuteskor pedig

oumlsszezsugorodik) mintha csak a modelluumlnk gumilepedotildejeacutenek a nyuacutelaacutesaacutet (ill oumlsszehuacutezoacutedaacuteskor

a zsugorodaacutesaacutet) koumlvetneacute

A Metagalaxis jelenlegi taacutegulaacutesa az uacuten Otildesrobbanaacutesig vezethetotilde vissza az idotildeben

Az Ősrobbanaacutes folyamataacuteban volt olyan időszak amikor a Metagalaxisban sehol sem leacuteteztek

atomok mert annyira sűrű volt az anyag hogy benne a gigantikus nyomaacuteson eacutes a rettenetesen

magas hőmeacuterseacutekleten az igen gyakran eacutes szeacuteduumlletes sebesseacutegekkel egymaacutesnak rohanoacute atomok

uacutegyis szeacutetestek volna elemi reacuteszecskeacutekre Sőt meacuteg az elemi reacuteszecskeacutek sem maradhattak

eacutepseacutegben peacuteldaacuteul az anyag eacutes az antianyag szuumlntelenuumll szeacutetsugaacuterzoacutedtak eacutes visszaalakultak

majd ismeacutet szeacutetsugaacuterzoacutedtak s megint visszaalakultak eacutes iacutegy tovaacutebb

Amikor a reacuteszecske-antireacuteszecske paacuterok oumlsszeuumltkoumlztek elektromaacutegneses sugaacuterzaacuteskvantumok

lettek belőluumlk amelyek folyamatosan vissza is alakultak reacuteszecske-antireacuteszecske paacuterokkaacute

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

24

Azok pedig ndash uacutejra oumlsszeuumltkoumlzveacuten ndash ugyancsak szeacutetsugaacuterzoacutedtak eacutes a sugaacuterzaacutes (amiacuteg kellően

nagy volt az anyagsűrűseacuteg) visszacsapoacutedott anyag-antianyag reacuteszecske paacuterokkaacute

Ezek a folyamatok mindaddig zajlottak amiacuteg elegendően nagy volt a sűrűseacuteg Azonban gyors

uumltemben toumlrteacutent a Metagalaxis taacutegulaacutesa Veacuteguumll atomok is oumlsszeaacutellhattak de sugaacuterzaacutes is maradt

meg sőt az anyagnak a zoumlme szeacutetsugaacuterzoacutedott ezt hiacutevjuk az Ősrobbanaacutes

maradvaacutenysugaacuterzaacutesaacutenak

Az Ősrobbanaacutes utaacuteni anyag tehaacutet ketteacutevaacutelt

1 Nagyobb reacuteszben elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes maradt vissza Tele van vele a vilaacutegrdquoűrrdquo - ami

ezek szerint egyaacuteltalaacuten nem uumlres Ennek az anyagnak a kvantumoknak az energiaacutejaacutet tudjuk

joacutel meacuterni

2 Az anyag kisebb haacutenyadaacutet de a feltűnőbb reacuteszeacutet pedig a nyugalmi toumlmeggel rendelkező

reacuteszecskeacutekből aacutelloacute anyag galaxisok azokon beluumll csillagok nagybolygoacutek kisbolygoacutek

holdak uumlstoumlkoumlsoumlk meteorok csillagkoumlzi ill bolygoacutekoumlzi gaacutez eacutes por alkotjaacutek sőt a Foumlld nevű

bolygoacuten peacuteldaacuteul mi magunk is Ez az anyag igen izgalmas fejlődeacutesen ment keresztuumll az

Ősrobbanaacutes oacuteta

Galaxisok szuumlleteacutese Az Ősrobbanaacutesboacutel visszamaradt elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes ndash noha a taacutegulaacutes koumlvetkezteacuteben

mostanaacuteban folyamatosan noumlvekszik a hullaacutemhossza ndash leacutenyegeacuteben maradt a reacutegi A szeacutet nem

sugaacuterzoacutedott anyag viszont ndash aminek a zoumlme hidrogeacuten valamint heacutelium gaacutez ndash a taacutegulaacutes soraacuten

a gravitaacutecioacutes vonzaacutes koumlvetkezteacuteben szeacutetszakadozott egyre kisebb anyagfelhőkre amelyek

sűrűbb reacuteszeiből kialakultak a galaxishalmazok s azokon beluumll az egyes galaxisok

Az Ősrobbanaacutesboacutel rengeteg neutriacutenoacute maradt vissza A taacutegulaacutes erre a neutriacutenoacute sokasaacutegra is

vonatkozik Mai elmeacutelet szerint a neutriacutenoacutek egymaacutesra hatoacute vonzaacutesa egyre feltűnőbb

egyenetlenseacutegeket okozott ebben a bdquoneutriacutenoacutetengerbenrdquo s ahol a legtoumlbb neutriacutenoacute sűrűsoumldoumltt

oumlssze azok oda vonzottaacutek az eacuteppen arra koacuteszaacuteloacute gaacutez reacuteszecskeacuteket is ahol aztaacuten veacuteguumllis

galaxisok nőttek

Formaacutejaacutet tekintve sokfeacutele galaxis van mi most csak a Tejuacutetrendszer (eacutes a hozzaacute hasonloacute

galaxisok) leacutetrejoumltteacutet taacutergyaljuk ndash s azt is csak nagy vonalakban

A Tejuacutetrendszer anyagaacutenak oumlsszesűrűsoumldeacutese soraacuten a gravitaacutecioacute eleinte minden iraacutenyban

egyformaacuten eacuterveacutenyesuumllt ami egy nagyjaacuteboacutel goumlmbszimmetrikus bdquogaacutezgomboacutecotrdquo

eredmeacutenyezett mint galaxisunk ősi formaacutejaacutet Ezen beluumll tovaacutebbi ugyancsak

goumlmbszimmetrikus bdquogaacutezgomboacutecokrdquo joumlttek leacutetre a mai uacuten goumlmbhalmazok ősei Azokon beluumll

ugyancsak goumlmbszimmetrikus bdquogaacutezgomboacutecokrdquo alakultak ki csillagok

Az egyre jobban oumlsszesűrűsoumldő ősgalaxis nagyobb reacuteszben meacuteg oumlsszefuumlggő gaacutez formaacutejaacuteban

megleacutevő anyaga azonban egyre gyorsabban forgott eacutes emiatt egyre jobban ellaposodott

Ebből az anyagboacutel joumlttek leacutetre a galaxisunk siacutekja menteacuten talaacutelhatoacute csillagok iacutegy a Nap is

A Tejuacutetrendszer koumlzepeacuteben egy rendkiacutevuumll sűrű galaxismagban gigantikus energiatermelő

folyamatok duacutelnak aacutem ma meacuteg nem tudjuk hogy azok netaacuten fekete lyukba bezuhanoacute

anyagtoacutel szaacutermaznak-e vagy esetleg anyag-antianyag szeacutetsugaacuterzoacutedaacutestoacutel (vagy valami maacutestoacutel

amit ma meacuteg nem ismeruumlnk) Mindenesetre nem lehetetlen hogy a Metagalaxis anyagaacutenak

az Ősrobbanaacuteskori szupersűrű aacutellapotaacuteboacutel akaacuter fekete lyukak is maradhattak vissza akaacuter

antianyagzaacutervaacutenyok egyes galaxisok koumlzepeacuten (Egyeacutebkeacutent az is lehet hogy a galaxisok fele

antianyagboacutel van koumlztuumlk olyanok amelyek meg ilyen anyagzaacutervaacutenyt rejtenek magukban

amilyen anyagboacutel mi vagyunk)

Csillagok szuumlleteacutese A csillagkoumlzi teacuterben sokfeleacute gaacutezfelhők is megmaradtak Maguk a csillagok is ilyen kozmikus

anyagfelhőkből sűrűsoumldtek oumlssze

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

25

A Naprendszer is egy hatalmas kozmikus gaacutez- eacutes porfelhotildenek egy ndash ahhoz keacutepest viszonylag

kis meacuteretű ndash gaacutezgomboacuteccaacute oumlsszecsomoacutesodoacute reacuteszeacuteből joumltt leacutetre

De mieacutert lett csillag a Nap

A csillagok feluumlleteacuten a hőmeacuterseacuteklet toumlbb ezer fok legbeluumll pedig ndash ahol gigantikus

energiaacutek szabadulnak foumll - toumlbb tiacutez millioacute fok is lehet Vajon mitől van ez

A Nap - eacutes minden csillag ndash sajaacutetmaga vilaacutegiacutet Hogyan keacutepesek erre Mieacutert ilyen

peacuteldaacuteul sajaacutet csillagunk a Nap

Mert eleacuteg nagy hozzaacute a toumlmege s ezaacuteltal a toumlmegvonzaacutesa (A Jupiter peacuteldaacuteul hiaacuteba a

legnagyobb oacuteriaacutesbolygoacute a Naprendszerben a toumlmege meacuteg mindig tuacutelsaacutegosan kicsi ahhoz

hogy csillag lehessen)

Csillagok napjainkban is keletkeznek kuumlloumlnoumlsen a Tejuacutetrendszer eacutes a hozzaacute hasonloacute galaxisok

peremvideacutekeacuten leacutevő kozmikus anyagfelhőkben de maacutesutt is ahol valamilyen okboacutel

kellőkeacuteppen oumlssze tud sűrűsoumldni a csillagkoumlzi gaacutez Ennek a legfontosabb teacutenyezője a

gravitaacutecioacutes koumllcsoumlnhataacutes

Ezen kiacutevuumll vannak olyan kedvező esetek amikor egyeacuteb teacutenyezők meacuteg arra is keacutepesek hogy

foumllgyorsiacutetsaacutek a csillagkeacutepződeacutest

Joacuteneacutehaacuteny olyan csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhőt ismeruumlnk amelyben a maacuter koraacutebban

megszuumlletett csillagoknak a nagy energiaacutejuacute elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesa szeacutetbontja (ionizaacutelja) a

koumlrnyeacutekbeli gaacutez reacuteszecskeacuteket A csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhők rendszerint igen alacsony

hőmeacuterseacutekletűek azaz viszonylag lassan mozognak bennuumlk az egyes gaacutezreacuteszecskeacutek Aacutem ha

egy ilyen anyagfelhőben csillagok is vannak azoknak a sugaacuterzaacutesa keacutepes szeacutetbontani meacuteg az

atomokat is

Ennek koumlvetkezteacuteben toumlbb reacuteszecske fog szaladgaacutelni a gaacutezfelhőnek abban a reacuteszeacuteben

Megnoumlvekszik tehaacutet a reacuteszecskeszaacutem eacutes iacutegy a gaacuteznak a nyomaacutesa is

Ezen kiacutevuumll a csillagtoacutel kapott energia megnoumlveli a reacuteszecskeacutek mozgaacutesi energiaacutejaacutet azok

sebesebben szaacuteguldoznak (Tehaacutet magasabb lesz a gaacutezfelhőben a hőmeacuterseacuteklet is)

A gaacutez a heves uumltkoumlzeacutesek miatt keacutepes a teacuterben tovaacutebb ionizaacuteloacutedni Ezek az uacuten ionizaacutecioacutes

frontok egyuacutettal loumlkeacuteshullaacutem frontok is mert az anyagfelhő ionizaacutelt reacuteszeacuteben mintegy

neacutegyszer nagyobb a nyomaacutes mint az elektromosan semleges helyeken ahol tehaacutet ezaacuteltal

rohamosan oumlsszesűrűsoumldhet az anyag s iacutegy foumllgyorsul a csillagok keletkezeacutese

A csillagokban a gaacutez kiacutevuumllrotildel befeleacute fokozatosan sűrűsoumldik Minden csillag kiacutevuumll nagyon

ritka legbeluumll rendkiacutevuumll sűrű Amikor egy oumlsszetoumlmoumlruumllotilde gaacutezgoumlmb ndash egy uacutejszuumlloumltt csillag ndash

belsejeacuteben a sűrűseacuteg iszonyatosan megnő emiatt a nyomaacutes meg a hotildemeacuterseacuteklet is rettentotildeen

magas lesz (Gondoljunk csak bele Ha kisebb teacuterreacuteszbe zsuacutefolunk sok reacuteszecskeacutet akkor azok

ott jobban bdquoloumlkdoumlsotildednekrdquo szaporaacuten bdquotaszigaacuteljaacutekrdquo egymaacutest begyorsulnak )

A hatalmas gravitaacutecioacute miatt a Nap belsejeacuteben is igen nagy a sűrűseacuteg ami tehaacutet gigantikus

nyomaacutest eacutes egyuacutettal rettenetesen magas hőmeacuterseacutekletet jelent Olyannyira hogy meacuteg az elemi

reacuteszecskeacutek is keacutepesek arra hogy egymaacutesba bdquopreacuteselődjenekrdquo eacutes aacutetalakuljanak mikoumlzben

maacutesfajta reacuteszecskeacutek is eacuteletre kelnek belőluumlk elektromaacutegneses energia-felszabadulaacutes

koumlzepette

Ez azt jelenti hogy ott az egyes reacuteszecskeacutek rettenetesen gyorsan keacutepesek mozogni eacutes igen

erőteljesen nekiuumltkoumlznek egymaacutesnak Ilyen koumlruumllmeacutenyek koumlzepette nem csoda ha az atomok

eleve szeacutetroncsoloacutednak (nem biacuterjaacutek a bdquogyűrődeacutestrdquo) Egyesek menthetetlenuumll egymaacutesba

bdquopasziacuterozoacutednakrdquo eacutes meacuteg maacutes bdquotrageacutediaacutekrdquo is toumlrteacutennek veluumlk

A Nap anyagaacutet legnagyobb reacuteszben hidrogeacuten kisebb reacuteszben heacutelium alkotja (Egyeacuteb elemek

elenyeacuteszotilde mennyiseacutegben vannak benne) A belsejeacuteben protonokboacutel meg elektronokboacutel uacutejabb

heacutelium atommagok is keletkeznek

Leacutenyegeacuteben arroacutel van szoacute hogy egyesuumllnek ndash idegen szoacuteval fuzionaacutelnak ndash az atommagok Ez

roumlviden atommagfuacutezioacute

Mikoumlzben azonban a hidrogeacuten heacuteliummaacute alakul csillagunk belsejeacuteben gigantikus energiaacutek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

26

szabadulnak foumll Iacutegy (eacutes ehhez hasonloacute moacutedon) keletkeznek a Napboacutel joumlvő sugaacuterzaacutesok

Nos emiatt az atommagfuacutezioacutes energiatermeleacutes miatt csillag a csillag (A Nap is amely tehaacutet

mindenekelőtt nagy toumlmege eacutes a gravitaacutecioacutes koumllcsoumlnhataacutes joacutevoltaacuteboacutel lett csillag)

A csillagok energiatermeleacutese Eleinte minden csillag belsejeacuteben a hidrogeacuten alakul heacuteliummaacute Koumlzben nagy mennyiseacutegű

energia szabadul foumll Amikor azt mondjaacutek hogy a Nap bdquoizzoacute gaacutezgoumlmbrdquo annak joacuteszereacutevel

csak a fele igaz a gaacutezgoumlmb Az bdquoizzoacuterdquo tuacutelsaacutegosan enyhe kifejezeacutes (Hasonloacute lenne ez ahhoz

amikor raacuteleacutep valakinek a laacutebaacutera egy elefaacutent eacutes csak ennyit mondana bdquoolyan volt mint egy

szuacutenyogcsiacutepeacutesrdquo) Az energia-felszabadulaacutes meacuterteacuteke sokkal inkaacutebb volna hasonliacutethatoacute egy

hidrogeacutenbomba foumllrobbanaacutesaacutehoz baacuter ez a hasonlat sem joacute (a fuacutezioacutes reaktor jobb lenne)

A csillagokban zajloacute hidrogeacuten-heacutelium fuacutezioacute soraacuten hidrogeacuten atommagok (protonok) ndash

mikoumlzben egy reacuteszuumlk elektronnal bdquooumlsszepreacuteselődverdquo neutronnaacute vaacutelik ndash heacutelium atommagokkaacute

egyesuumllnek A bonyolult folyamat elejeacuten kiindulaacuteskeacutent neacutegy protonnal eacutes keacutet elektronnal

szaacutemolhatunk a veacutegeacuten pedig a keacutesz heacutelium atommaggal Ha azonban oumlsszeadjuk a

kiindulaacuteskor a reacuteszecskeacutek toumlmegeacutet eacutes oumlsszehasonliacutetjuk a heacutelium atommag toumlmegeacutevel uacutegy

tűnik mintha nem lenne eacuterveacutenyes a toumlmegmegmaradaacutes toumlrveacutenye ugyanis a bdquokeacutesztermeacutekrdquo

toumlmege kisebb mint kuumlloumln-kuumlloumln az bdquoalkatreacuteszekeacuterdquo Ez a jelenseacuteg gyakran előfordul az

atomfizikaacuteban Uacutegy is nevezteacutek el hogy toumlmeghiaacuteny idegen szoacuteval toumlmegdefektus Hova lett

koumlzben a hiaacutenyzoacute toumlmeg Mi az ami meacuteg jelen van a folyamatban de eddig nem vettuumlk

figyelembe Nos nem szaacutemoltuk bele a toumlmegekbe peacuteldaacuteul a keletkezotilde elektromaacutegneses

sugaacuterzaacutesokat

Tehaacutet otildek a felelotildesek a toumlmegdefektuseacutert Otildek bdquoloptaacutekrdquo el a hiaacutenyzoacute toumlmeget Pontosabban

abboacutel az bdquoanyagmennyiseacutegbotildelrdquo keletkeztek aminek a toumlmegeacutet hiaacutenyoljuk Iacutegy az otilde toumlmeguumlk

kell hogy kiadja a bdquoleltaacuterhiaacutenytrdquo Csak az a gond hogy az elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesoknak a

toumlmegeacutet nem lehet uacutegy eacutertelmezni mint peacuteldaacuteul a kenyeacutereacutet vagy a protoneacutet Nem tudjuk uacutegy

megmeacuterni sem a tehetetlenseacutegeacutet sem a gravitaacuteloacute toumlmegeacutet ahogyan azt maacutes esetekben az

egyeacuteb reacuteszecskeacutek taacutergyak eseteacuteben megszoktuk Az elektromaacutegneses sugaacuterzaacuteskvantumoknak

az energiaacutejaacutet tudjuk joacutel meacuterni

Szerencseacutere a relativitaacuteselmeacutelet kitaacutegiacutetotta ismereteinket a csillagok energiatermeleacuteseacuteről is

kapcsolatot teremt a nyugalmi toumlmeggel rendelkező reacuteszecskeacutek toumlmege eacutes az elektromaacutegneses

sugaacuterzaacuteskvantumok energiaacuteja koumlzoumltt

Janus-arcuacute anyag Jeloumllje m a hiaacutenyzoacute toumlmeget (a folyamat elejeacuten ill a veacutegeacuten meacuterhetotilde toumlmegek kuumlloumlnbseacutegeacutet)

Ekkor a koumlzben keletkezotilde sugaacuterzaacuteskvantum E energiaacuteja E = mcsup2 (a szokaacutesos jeloumlleacutessel c a

vaacutekuumban meacutert feacutenysebesseacuteg) Ennek segiacutetseacutegeacutevel mindig kiszaacutemiacutethatjuk hogy egy adott

toumlmegkuumlloumlnbseacutegnek mekkora energia felel meg ill adott energiaacutehoz mekkora toumlmegdefektus

tartozik

A toumlmeg eacutes az energia tehaacutet szorosan oumlsszetartoznak ezeacutert az energiaacutet leacutenyegeacuteben uacutegy

kezelhetjuumlk mintha toumlmeg lenne

Meacuterjuumlk meg az atommagfuacutezioacute soraacuten felszabaduloacute energiaacutet (ami elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes

formaacutejaacuteban keletkezik) s ezt szaacutemoljuk aacutet toumlmegre Maacuteris megkapjuk a hiaacutenyzoacute toumlmeget

amit koraacutebban kerestuumlnk Meacutegis igaz az anyagmegmaradaacutes toumlrveacutenye aacutem aacuteltalaacutenosabb

eacutertelmezeacutesben

A toumlmeget eacutes az energiaacutet leacutenyegeacuteben egy kalap alaacute vehetjuumlk Mintha csak megegyezneacutenek

Szokaacutes is ezt uacutegy nevezni hogy a toumlmeg eacutes az energia ekvivalenciaacuteja (azonossaacutega) Persze

teljes azonossaacutegroacutel szoacute sincs A toumlmeg az toumlmeg az energia pedig energia Viszont nagyon is

van koumlzuumlk egymaacuteshoz Uacutegy neacutez ki mintha a leacutenyeget tekintve ugyanarroacutel a jelenseacutegről lenne

szoacute Csakhogy egy bdquoJanus-arcuacuterdquo jelenseacutegről bizonyos esetekben az egyik bdquoarcaacutetrdquo laacutetjuk

(toumlmeg) maacutes esetekben pedig a maacutesik bdquoarcaacutetrdquo (energia) amikor bizonyos reacuteszecskeacuteknek ndash pl

elektron proton neutron ndash a toumlmegeacutet tudjuk koumlnnyen megmeacuterni maacutes reacuteszecskeacuteknek ndash ilyenek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

27

az elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesok energia-csomagocskaacutei ndash pedig az energiaacutejaacutet (Olyan ez mint

amikor elsuhan mellettuumlnk egy autoacute amelyet eloumll keacutekre haacutetul pedig pirosra festettek Aki

szemből figyeli keacuteknek laacutetja aki haacutetulroacutel az pedig pirosnak Pedig ugyanarroacutel az autoacuteroacutel van

szoacute)

Mi toumlrteacutenik egy csillagon Minthogy a csillag a feluumlleteacuten toumlbb ezer fokos a hotildemeacuterseacuteklet meacuteg ott is igen gyorsan

mozognak az egyes reacuteszecskeacutek nemcsak a belsejeacuteben (Nagy a mozgaacutesi energiaacutejuk)

Szuumlntelenuumll egymaacutesnak rohannak irtoacutezatosan nagy sebesseacuteggel Nem is biacuterjaacutek ezt elviselni

roncsoloacutedaacutes neacutelkuumll Az atomok a heves uumltkoumlzeacutesek hataacutesaacutera minduntalan szeacutetesnek darabjaikra

Majd ndash kedvezotildebb viszonyok koumlzepette ndash megfelelő reacuteszecskeacutekkel uacutejra oumlsszetalaacutelkozvaacuten

roumlvid idotildere (az uacutejabb erős uumltkoumlzeacutesekig) ismeacutet oumlsszeaacutellhatnak az eredeti atomok Azok persze

ugyaniacutegy szeacutetesnek majd visszaalakulnak eacutes iacutegy tovaacutebb Amennyi szeacutetesik annyi vissza is

alakul Iacutegy mindig vannak a Napon atomok atommagok ionok meg elektronok is (Amikor

az elektromosan toumlltoumltt reacuteszecskeacutek atomokkaacute alakulnak vissza abban az is szerepet jaacutetszik

hogy a kuumlloumlnboumlzotilde elektromos toumllteacutesű reacuteszecskeacutek vonzzaacutek egymaacutest)

Az atomokroacutel leszakadt elektronoknak eacutes a visszamaradt atommagoknak ill ionoknak

oumlsszesen nagyobb az energiaacuteja szeacutetesett (ionizaacutelt) aacutellapotban mint amikor atomokkaacute

kapcsoloacutednak oumlssze A csillagoknak - iacutegy a Napnak a feluumlleteacuten is - ebből a kuumlloumlnbseacutegből ill

az uumltkoumlzeacutesek energiaacutejaacuteboacutel szaacutermazik a feacuteny (A napfoltokban persze ahol a maacutegneses mező

gubancoloacutedaacutesa miatt lelassultak a reacuteszecskeacutek vagyis alacsonyabb lett a hőmeacuterseacuteklet a

reacuteszecskeacutek szeacutetroncsoloacutedaacutesa eacutes visszaalakulaacutesa is kisebb meacuterteacutekű Ott kevesebb feacuteny

keletkezik emiatt soumlteacutetebbek ezek a teruumlletek )

Csillagok eacuteletuacutetja A Naphoz hasonloacute csillagokban rendszerint toumlbb mint tiacutez milliaacuterd eacuteven aacutet zajlik a hidrogeacuten-

heacutelium fuacutezioacute Addig a csillag egyensuacutelyban van a kifeleacute nyomuloacute energia ugyan szeacutejjelebb

fesziacuteteneacute csakhogy a gravitaacutecioacute oumlsszetartja Keacutesotildebb amikor a csillag megoumlregszik eacutes

kimeruumllőfeacutelben lesz a hidrogeacuten keacuteszlete maacutes (hasonloacute) atommagfuacutezioacutes folyamatok indulnak

meg a belsejeacuteben Amikor viszont lelassul a hidrogeacutennek a heacuteliummaacute alakulaacutesa eacutes ezaacuteltal az

energia kifeleacute aacuteramlaacutesa is ndash ami szeacutetfuacutejni igyekszik a csillagot ndash a gravitaacutecioacute oumlsszeacutebb tudja

huacutezni sűrűbb lesz Ezeacutert a belsejeacuteben megnoumlvekszik a nyomaacutes eacutes a hőmeacuterseacuteklet Iacutegy vaacutelik

lehetőveacute uacutejabb magfuacutezioacute beindulaacutesa A heacuteliumnak a tovaacutebb alakulaacutesa hirtelen termel sok

energiaacutet s ahogyan az kifeleacute zuacutedul a csillagboacutel a gravitaacutecioacute elleneacuteben foumllfuacutejja azt voumlroumls

oacuteriaacutessaacute Az aacutetmeacuterője az eredetinek akaacuter toumlbb mint szaacutezszorosaacutera is megnoumlvekedhet A Nap

ekkor majd olyan nagy lesz hogy a Foumlldig is kitaacutegulhat (hacsak a Foumlld nem keruumll taacutevolabb)

A szaacutezszoros meacuteretnoumlvekedeacutes millioacuteszoros teacuterfogatnoumlvekedeacutest jelent azaz a mostani

aacutetlagsűrűseacutege a milliomod reacuteszeacutere csoumlkken Raacuteadaacutesul a Nap kuumllső reacutesze most is rendkiacutevuumll

ritka haacutet meacuteg ha iacutegy lecsoumlkken az aacutetlagsűrűseacutege Mindenesetre (ha lesz meacuteg akkor emberiseacuteg

a Foumlldoumln) ezt az idotildeszakot nem eacuterdemes megvaacuterni Toumlbb okunk is lehet raacute

Az első igen haacutenyattatott sors vaacuter az ilyen oumlreg csillagokra Egyszerre toumlbbfeacutele

elemaacutetalakulaacutesi folyamat is zajlik bennuumlk kuumlloumlnboumlző goumlmbheacutejakban Mikoumlzben azok

beindulnak illetve leaacutellnak (lelassulnak) kuumlloumlnboumlző meacuterteacutekben bdquofuacutejjaacutek foumllrdquo az eacutegitestet amit

ugyanakkor oumlsszeacutebb raacutent a gravitaacutecioacute hacsak teheti Bekoumlvetkezik olyan időszak is amikor a

csillag pulzaacutelni kezd uumltemesen ismeacutetlődve kitaacutegul oumlsszehuacutezoacutedik majd ismeacutet kitaacutegul s

oumlsszehuacutezoacutedik eacutes iacutegy tovaacutebb Rendszerint bekoumlvetkezik ekoumlzben a rezonancia katasztroacutefa

leszakad roacutela a kuumllső leacutegkoumlre azaz gaacutezburkot dob le magaacuteroacutel Ez az uacuten noacuteva robbanaacutes Ez a

balszerencse toumlbbszoumlr is megeshet ugyanazzal a csillaggal joacute neacutehaacuteny ilyen bdquovisszateacuterőrdquo noacutevaacutet

ismeruumlnk Tehaacutet oumlreg koraacuteban a Nap is haacutenykoloacutedik majd anyagfelhőkkel dobaacuteloacutezik

Oumlnmagaacuteban maacuter ez is eleacuteg ok volna arra hogy hűtlenek legyuumlnk hozzaacute eacutes itt hagyjuk Annaacutel

is inkaacutebb mert nem sokkal ezutaacuten teljesen megoumlregszik eacutes meghal

Maacutesik ok Minden csillag keacutepes bdquolegyaacutertanirdquo eacutelete soraacuten a perioacutedusos rendszer elemeit

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

28

egeacuteszen a vasig Tovaacutebb azeacutert nem mert annak az atommagjaacuteban maacuter 56 nukleon van s ha

enneacutel toumlbb protont vagy neutront proacutebaacutelnaacutenk meacuteg bdquobelegyoumlmoumlszoumllnirdquo ahhoz maacuter nekuumlnk

kellene energiaacutet befektetni Koumlzoumlnseacuteges csillagok erre nem keacutepesek Iacutegy tehaacutet leaacutell bennuumlk az

energiatermeleacutes a gravitaacutecioacute előbb oumlsszehuacutezza őket feheacuter toumlrpe csillagocskaacutevaacute majd teljesen

kihunynak s kihűlnek ndash iacutegy hal meg majd a Nap is Nem robban foumll noha oumlreg koraacuteban nova

robbanaacutesok bdquokeseriacutetik az eacuteleteacutetrdquo

A Napnaacutel leacutenyegesen nagyobb toumlmegű csillagok viszont eacuteletuumlk veacutegeacuten foumllrobbannak eacutes ez az

uacuten szupernoacuteva robbanaacutes keacutepes raacute hogy a vasnaacutel bonyolultabb elemeket (pl az aranyat)

legyaacutertsa Amikor nagyreacuteszt leaacutell a csillag energiatermeleacutese a hatalmas gravitaacutecioacute szinte

oumlsszeroppantja az eacutegitestet ami ezaacuteltal igen roumlvid idő alatt gigantikus meacuterteacutekben

oumlsszesűrűsoumldik Ennek koumlvetkezteacuteben az oumlnmagaacuteba roskadoacute agonizaacuteloacute csillag belsejeacuteben

hirtelen szabadul foumll meglehetősen sok energia ami egyreacuteszt lerobbantja a kuumllső reacuteszeket

maacutesreacuteszt oumlsszerobbantja a csillagbelsőt

A csillag helyeacuten visszamarad egy mindoumlssze 10-20 kilomeacuteteres neutroncsillagocska aacutem az

olyan sűrű hogy anyagaacuteboacutel egyetlen kockacukornyi is suacutelyosabb volna a Foumlldoumln mint

peacuteldaacuteul a Magas Taacutetra Ott ugyanis az elektronok bele preacuteselődnek az atommagokba s azok

protonjaival elektromosan semleges neutronokkaacute vaacutelnak Iacutegy szorosan egymaacutes melleacute

simulhatnak az atommagok elektromos tasziacutetaacutes ezt nem gaacutetolja az erős koumllcsoumlnhataacutes pedig

segiacuteti hogy egymaacuteshoz koumltődhessenek

A robbanaacuteskor levaacutelt anyag viszont főkeacutent plazma aacutellapotban van vagyis igen sok

elektromosan toumlltoumltt reacuteszecskeacutet tartalmaz eacutes iacutegy azok a gyorsan forgoacute csillag koumlruumlli maacutegneses

mezőben raacutedioacutesugaacuterzaacutest keltenek A szupernoacuteva robbanaacuteskor foumllszabaduloacute energia egy reacutesze

is elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesok formaacutejaacuteban joumln ki az eacutegitest belsejeacuteből A csillag eredeti

feacutenyesseacutege ilyenkor (nem veacuteletlenuumll) a toumlbb szaacutezmillioacuteszorosaacutera noumlvekszik Megjegyezzuumlk

hogy egy-keacutet milliaacuterd eacutev muacutelva a koumlrnyeacutekuumlnkoumln szupernoacuteva robbanaacutesok tűzijaacuteteacutekszerű

gyakorisaacutegaacuteval kell szaacutemolnunk Ha az ekkor keletkező nagy energiaacutejuacute s iacutegy a

szervezetuumlnkre kaacuteros sugaacuterzaacutesok a Foumlldre oumlzoumlnlenek itt az akkora sugaacuterdoacutezist jelent ami maacuter

nemcsak genetikai mutaacutecioacutekat okozhat hanem veacutegzetes trageacutediaacutekhoz is vezetne ndash ha

megvaacuternaacutenk szuumllőbolygoacutenkon ezt az időszakot El kell tehaacutet koumlltoumlzni inneacutet joacute messzire

meacuteghozzaacute koumlruumllbeluumll egy milliaacuterd eacuteven beluumll

A Keacutek Bolygoacute eacutes uacutetitaacutersa - csillagaacuteszati alapok mindenkinek

Cikkuumlnkben neacutehaacuteny csillagaacuteszati alapfogalmat eleveniacutetuumlnk fel kuumlloumlnoumls tekintettel a Foumlld eacutes

Hold kapcsolataacutera Egyuacutettal a fogyatkozaacutesok eacutegimechanikaacutejaacuteba is betekinteacutest nyerhetuumlnk

A Hold taacutevolsaacutega 30 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 128 sec alatt

A Nap meacuterete 100 Foumlld-aacutetmeacuterő (Bőven belefeacuterne a Holdnak a paacutelyaacuteja)

Nap-Foumlld taacutevolsaacuteg 1 CsE = 100 Nap-aacutetmeacuterő = 10000 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 83 min

alatt (Ha lekicsinyiacutetve a planetaacuterium kupolaacuteja volna a Nap akkor a Foumlld egy alma a

Hold meg - tőle kb 25 m-re - egy cseresznye lenne a vaacuteroskoumlzpontban majdnem 1 km-re a

planitoacutel)

Nap-Pluacutetoacute aacutetlagos taacutevolsaacuteg 40 CsE Megteszi a feacuteny 55 h alatt (Ha a plani kupolaacuteja volna

a Nap akkor a Pluacutetoacute meacuteg a Hold cseresznyeacutejeacutetől is kisebb lenne de toumlbb mint 30 km-

re)

Szomszeacuted csillag (alfa Centauri) taacutevolsaacutega toumlbb mint 4 feacutenyeacutev megteszi a feacuteny toumlbb

mint 4 eacutev alatt (3 csillag 2 Nap-szerű eacutes 1 voumlroumls toumlrpe Ha a Nap maacutekszemnyi akkor az

alfa Centauri tőle 40 km-re 2 maacutekszem eacutes 1 porszem lenne)

A Tejuacutetrendszer meacuterete toumlbb mint 100000 feacutenyeacutev befutnaacute a feacuteny toumlbb mint 100000 eacutev

alatt

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

29

Ma ismert legtaacutevolabbi galaxis taacutevolsaacutega toumlbb mint 10 milliaacuterd feacutenyeacutev megteszi a

feacutenyraacutedioacutesugaacuterzaacutes toumlbb mint 10 milliaacuterd eacutev alatt

1 CsE (1 CSILLAGAacuteSZATI EGYSEacuteG) 1496 millioacute km a Foumlld-paacutelya feacutel nagytengelye A

Foumlld olyan enyhe ellipszis paacutelyaacuten kering a Nap koumlruumll amely majdnem toumlkeacuteletes koumlr (Teacutelen

5 millioacute km-rel koumlzelebb vagyunk a Naphoz mint nyaacuteron aacutem ez a kuumlloumlnbseacuteg elenyeacutesző a

Foumlld-paacutelya majdnem 300 millioacute km aacutetmeacuterőjeacutehez keacutepest)

1 feacutenyeacutev taacutevolsaacuteg amit a feacuteny (2997925 kmsec sebesseacuteggel) 1 eacutev (= 315569259747 sec)

alatt megtesz (Mintegy 95 billioacute kerekiacutetve 10000000000000 km)

A Hold nagysaacutega kb 14-e a toumlmege majdnem 180 reacutesze a Foumlldeacutenek ezeacutert nem biacutert leacutegkoumlrt

megtartani A Holdon a suacutelyunk 16-a lenne az itteninek Nappal foumllmelegedhet 130 oC-ra

eacutejszaka le tud hűlni -100 oC alaacute ugyanis 2 heacutetig van rajta nappal s 2 heacutetig eacutejszaka A

csillagokhoz keacutepest a forgaacutesideje ugyanannyi mint a Foumlld koumlruumlli keringeacutesi ideje azaz koumltoumltt

keringeacutest veacutegez mindig ugyanazt a feleacutet fordiacutetja a Foumlld feleacute iacutegy a Hold felsziacuteneacuteről (a tőluumlnk

laacutethatoacute oldalaacuteroacutel egy adott helyről) a Foumlld mindig ugyanabban az iraacutenyban laacutetszik a laacutetoacutehataacuter

(horizont) foumlloumltt

Holdfaacutezisok (feacutelhold telihold stb)

A Nap a Holdnak (is) mindig csak az egyik feleacutet vilaacutegiacutetja meg Ezt mi mindig maacutes iraacutenyboacutel

neacutezzuumlk teliholdkor a napsuumltoumltte oldalaacutet teljesen laacutetjuk de első negyed eacute s utolsoacute negyed

idejeacuten oldalroacutel vilaacutegiacutetja meg a Nap uacutejholdkor pedig az aacuternyeacutekos oldalt nem laacutetjuk

Fogyatkozaacutesok A Foumlld eacutes a Hold paacutelyasiacutekja 5o-os szoumlget zaacuternak be egymaacutessal ezeacutert nem minden uacutejholdkor

eacutes teliholdkor keruumll a Nap meg ez a keacutet eacutegitest pontosan egy egyenesbe Csak amikor a keacutet siacutek

metszeacutesvonalaacuteban van a Nap - leacutenyegeacuteben feacuteleacutevente - koumlvetkezhet be hogy uacutejholdkor a Hold

aacuternyeacuteka raacutevetiacutetődik a Foumlld felsziacuteneacutenek egy kis reacuteszeacutere (ahonneacutet napfogyatkozaacutest laacutetni) vagy

teliholdkor a Hold belemaacuteszik a Foumlld aacuternyeacutekaacuteba (holdfogyatkozaacutes - mindenuumlnnen

megfigyelhető a Foumlldről ahonneacutet a Hold laacutetszik)

Aacuterapaacutely

A Holddal ellenteacutetes oldalon is van dagaacutely (sőt meacuteg a szaacuterazfoumlld is naponta keacutetszer

megemelkedik eacutes visszasuumlllyed 3 dm-nyit) A Foumlld-Hold rendszer koumlzoumls toumlmegkoumlzeacuteppontja

23 Foumlld-sugaacuternyira van a bolygoacute koumlzepeacutetől ami koumlruumll a Foumlld is ringlispilezik

A Foumlld forgaacutesa

Az Eacuteszaki Sarkon fuumlggőleges tengely koumlruumll viacutezszintesen forgunk balra az eacutegitestek

lemaradnak jobbra mint a buszboacutel neacutezve a faacutek az uacutet szeacuteleacuten (A taacutevolabbiak lassabban

maradnak le sőt joumln veluumlnk a Hold olyan messze van hogy eacuteszre sem vesszuumlk a

lemaradaacutesaacutet) Az Egyenliacutető siacutekja itt viacutezszintes Csak 1 csillag kelnyugszik a Nap a toumlbbiek

vagy mindig a horizont foumlloumltt maradnak vagy mindig alatta

Az Egyenliacutetőn viacutezszintes eacuteszak-deacuteli iraacutenyuacute tengely koumlruumll forog a Foumlld nyugatroacutel keletre s

ahogy haacutetrafeleacute lemarad a koumlrnyező vilaacuteg keleten fuumlggőlegesen kel foumll minden s nyugaton

fuumlggőlegesen nyugszik le Az Egyenliacutető siacutekja fuumlggőleges Minden csillag kelnyugszik

Hazaacutenk az Eacuteszaki Sark eacutes az Egyenliacutető koumlzoumltt nagyjaacuteboacutel a feleacuteneacutel helyezkedik el a Foumlldoumln

tehaacutet tőluumlnk neacutezve a Foumlld forgaacutestengelye eacutes az Egyenliacutető siacutekja is ferdeacuten aacutell s iacutegy ferdeacuten

kelnek foumll eacutes ferdeacuten nyugszanak le az eacutegitestek A forgaacutestengely iraacutenyaacutenak a horizont foumlloumltti

magassaacutega (minden eacuteszaki foumlldrajzi szeacutelesseacutegen) egyenlő az adott phi foumlldrajzi szeacutelesseacuteggel

A Sarkcsillag koumlruumlli phi szoumlgoumln beluumll leacutevő - uacuten cirkumpolaacuteris - csillagok (pl Nagygoumlncoumll

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

30

Kisgoumlncoumll Cassiopeia csillagai) soha nem mennek a horizont alaacute ezeacutert minden deruumllt eacutejjel

megfigyelhetőek (csak mindig maacutes feleacute)

A Foumlld keringeacutese A Nap iraacutenyaacuteban - a nappali eacutegen - nem laacutetszanak szabad szemmel maacutes csillagok - mindig

ellenteacutetes iraacutenyban - az eacutejszakai eacutegbolton - s ez az iraacuteny egy eacutev alatt koumlrbemaacuteszik az eacutegen

(a Foumlld paacutelyasiacutekjaacuteban az ekliptikaacuten)

Ahogyan a forgaacutes miatt (minthogy utazunk a Foumllddel kelet feleacute s minden lemarad haacutetra) 1

nap alatt koumlrbefordulni laacutetszik az eacutegbolt ugyaniacutegy a keringeacutes miatt is (minthogy utazunk a

Foumllddel a Nap koumlruumll - ugyanabba az iraacutenyba amerre forgunk - eacutes emmiatt is haacutetrafeleacute azaz)

nyugat feleacute szinteacuten lemaradni laacutetszanak a csillagok persze lassabban 1 eacutev alatt fordul koumlrbe

a csillagos eacuteg (Ha minden este ugyanakkor figyeljuumlk tapasztalhatjuk ezt a lassuacute lemaradaacutest

vagyis a Foumlld keringeacuteseacutet)

Ezeacutert kuumlloumlnboumlző eacutevszakokban maacutes-maacutes jellegzetes csillagkeacutepek figyelhetőek meg

Tengelyferdeseacuteg a forgaacutestengely mostanaacuteban majdnem a Sarkcsillag feleacute mutat nem

merőleges az ekliptikaacutera (665 o) ezeacutert azzal a Foumlld egyenliacutetőjeacutenek a siacutekja (Eacutegi Egyenliacutető) is

szoumlget (235 o) zaacuter be (Az iraacuteny 26000 eacutevenkeacutent - buacutegoacutecsigaszerűen kuacutep alkotoacutejakeacutent -

koumlroumlz az eacutegen precesszioacute)

A Foumlld megtartja a tengelyferdeseacutegeacutet egy kerigeacutes soraacuten Koumlzben a forgaacutestengely - eacutes (mivel a

csillagok irtoacutezatosan messze vannak ezeacutert) a Sarkcsillag iraacutenya is - oumlnmagaacuteval paacuterhuzamosan

toloacutedik el

Amikor az eacuteszaki feacutelteke fordul jobban a Nap feleacute vagyis hazaacutenk a Nap feleacute hajol tőluumlnk a

Nap magasan laacutetszik deacutelben joacutel tud melegiacuteteni - nyaacuter van

Amikor - feacutel eacutevvel keacutesőbb midőn a Foumlld a Nap tuacuteloldalaacuten van - a deacuteli feacutelteke fordul jobban a

Nap feleacute vagyis hazaacutenk elhajol a Naptoacutel tőluumlnk a Nap alacsonyan laacutetszik deacutelben nem tud

joacutel melegiacuteteni - teacutel van Argentiacutenaacuteban viszont nyaacuter (Az eacuteszaki eacutes a deacuteli feacuteltekeacuten pont fordiacutetva

vaacuteltakoznak az eacutevszakok)

Az Eacuteszaki Sarkon a tavaszi napeacutejegyenlőseacuteg idejeacuten az Eacutegi Egyenliacutetőn (a tavaszpont

iraacutenyaacuteban) leacutevő Nap lassan foumllkel mikoumlzben - a forgaacutes miatt - joacutecskaacuten lemarad jobbra

Naponta koumlrbejaacuter a horizont menteacuten Egyidejűleg - a keringeacutes folytaacuten - arreacutebb maacuteszik az

ekliptikaacuten eacutes iacutegy a nyaacuteri napforduloacuteig egyre magasabbra spiraacutelozik Az őszi napeacutejegyenlőseacuteg

idejeacutere visszakeruumll az Eacutegi Egyenliacutetőre (őszpont) s megint a horizonton megy koumlrbe mialatt

lenyugszik Megkezdődik a feacuteleacuteves eacutejszaka Aacutem addig is hiaacuteba suumlt a Nap feacutel eacuteven aacutet

egyfolytaacuteban mindig alacsonyan van (max 235 o) - nem tud joacutel melegiacuteteni

Ezzel szemben az Egyenliacutetőn deacutelben mindig (ha naacutelunk teacutel van ott akkor is) magasroacutel tűz a

Nap

Hazaacutenkboacutel a teacuteli napforduloacute idejeacuten meacuteg deacutelben is olyan alacsonyan van a Nap mint ahogyan

az Eacuteszaki Sarkon is szokott lenni a nyaacuteri napforduloacute idejeacuten pedig olyan magasan mint

ahogyan az Egyenliacutetőn is szokott lenni Ekkor a keletinyugati iraacutenytoacutel joacuteval deacutelebbre ill

eacuteszakabbra kelnyugszik (s ezeacutert a nappalok kb keacutetszerte roumlvidebbek ill hosszabbak mint az

eacutejszakaacutek) csak a napeacutejegyenlőseacutegek idejeacuten teszi azt pontosan keletennyugaton (amikor 12-12

oacuteraacutet tartoacutezkodik a laacutetoacutehataacuter foumlloumltt-alatt)

Toumlkeacuteletes naptaacuter nem keacutesziacutethető iacutegy e jelenseacutegek daacutetumai sem esnek mindig ugyanarra a

napra

Uumlstoumlkoumlsoumlk szuumlleteacutese A gyorsan mozgoacute gaacutezreacuteszecskeacutek megszoumlknek a bolygoacutekroacutel eacutes a holdakroacutel Az őscsillag

koumlzeleacuteben ebbe besegiacutet a roacutela leaacuteramloacute uacuten napszeacutel is ami főkeacutent plazma reacuteszecskeacutekből aacutell

(protonok elektronok heacutelium atommagok) A kialakuloacute naprendszer koumlzponti tartomaacutenyaacuteboacutel

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

31

a napszeacutel gaacutez eacutes por anyagot keacutepes kisoumlpoumlrni a taacutevolabbi videacutekekre ahol az oumlssze tud fagyni

uumlstoumlkoumlsmagokkaacute

Az uumlstoumlkoumlsmagoknak az egymaacutesra gyakorolt gravitaacutecioacutes zavaroacute hataacutesa meg a koumlrnyező

csillagokeacute a keacutesőbbiekben azt eredmeacutenyezheti hogy időnkeacutent egy-egy mag bezuhan akaacuter a

koumlzponti csillag koumlzvetlen koumlzeleacutebe is Ilyenkor koacutemaacuteja eacutes csoacutevaacuteja is lesz neki de az

leginkaacutebb csak a szemet gyoumlnyoumlrkoumldtető laacutetszat a leacutenyeg mindig az uumlstoumlkoumlsmag ami olyan

mint egy piszkos hoacutegolyoacute jeacutegbe aacutegyazva kő- feacutemdarabkaacutek azaz meteorok

Egy uumlstoumlkoumlsnek a feje időnkeacutent nagyobb mint a Foumlld akaacuter szaacutezezer kilomeacuteteres is lehet A

Napboacutel joumlvő anyagreacuteszecskeacutek erről soumlprik le az esetenkeacutent toumlbb tiacutezmillioacute kilomeacuteter hosszuacute

csoacutevaacutet A szilaacuterd uumlstoumlkoumlsmag pedig amelyből a napsugaacuterzaacutes hataacutesaacutera a gaacutez előtoumlr mindoumlssze

tiacutezegyneacutehaacuteny legfeljebb neacutehaacuteny tiacutez kilomeacuteter nagysaacuteguacute lehet Ebből is laacutethatoacute hogy a koacutema

de főleg a csoacuteva anyagaacutenak nagy reacutesze - amely e meglehetősen kicsi uumlstoumlkoumlsmagboacutel

szaacutermazik - rendkiacutevuumll ritka gaacutez Persze gaacutezfejlődeacutes csak a Nap koumlzeleacuteben lehet ezeacutert nincs

az uumlstoumlkoumlsnek se csoacutevaacuteja se koacutemaacuteja amikor messze van a Naptoacutel (mindoumlssze a csupasz -

mondhatnaacutenk meztelen jeges fagyott - uumlstoumlkoumlsmag)

Minthogy az uumlstoumlkoumlsoumlk a Naprendszer ősi anyagaacutet tartalmazzaacutek leacutenyegeacuteben hasonloacute

gaacutezokboacutel aacutelltak oumlssze mint amilyeneket a csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhők is tartalmaznak

(Hiszen ugyanilyen gaacutezokboacutel sűrűsoumldoumltt oumlssze az eacuteppen kialakuloacute Ősnap mintegy hat milliaacuterd

eacutevvel ezelőtt valamint a koumlruumlloumltte ugyanezen anyagboacutel megszuumllető bolygoacutek is) Ezekben a

kozmikus anyagfelhőkben szerves molekulaacutek is leacutetrejoumlttek A bolygoacutekeletkezeacutes folyamataacuteban

foumllforroacutesodott anyagban azonban szeacutetroncsoloacutedhatnak ezek a bonyolult eacutes eacuterzeacutekeny kis

keacutepződmeacutenyek Csakhogy az uumlstoumlkoumlsoumlk mint affeacutele szerves-anyag konzervek keacutepesek raacute

hogy megőrizzeacutek jobb időkre ezeket a molekulaacutekat s szaacutezmillioacute eacutevekkel keacutesőbb amikor

becsapoacutednak valamely bolygoacute felsziacuteneacutere visszainjekcioacutezzaacutek azokat Iacutegy - szerencseacutes

koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt - ha az uumltkoumlzeacutest tuacuteleacutelő szerves molekulaacutek tovaacutebb bonyoloacutedhatnak

megindulhat az eacuteletteacute szerveződeacutes is

Eacutelet lehetőseacutege a Foumlldoumln kiacutevuumll Az előzőekből kitűnik hogy a kozmoszban maacutesutt is ugyanolyan anyagboacutel joumlttek leacutetre

csillagok - eacutes egyesek koumlruumll meacuteg bolygoacutek is - mint amiből a Naprendszer kialakult Tovaacutebbaacute

az is fontos teacuteny hogy a bioloacutegiai evoluacutecioacutet megelőző keacutemiai bonyoloacutedaacutes is megkezdődik az

ilyen gaacutez- eacutes porfelhőkben Ha maacutesutt is keacutepesek voltak uumlstoumlkoumlsoumlk visszainjekcioacutezni a

bolygoacutekra az ott (a bolygoacute kialakulaacutesakor) toumlnkrement szerves molekulaacutekat megfelelő

koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt maacutes naprendszerekben is kifejlődhetett az eacutelet

Messze maacutes csillagok koumlruumll keringő bolygoacutekon akaacuter naacutelunk fejlettebb civilizaacutecioacutek is

lehetnek

Az viszont hogy jaacutertakjaacuternak-e itt foumlldoumlnkiacutevuumlliek ma meacuteg hit keacuterdeacutese

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

32

MERKUacuteR

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő 88 foumlldi nap

Tengely koumlruumlli forgaacutes 176 foumlldi nap

Gyakrabban van uacutejeacutev mint Napkelte

Felsziacuteneacutenek csak a 45-aacutet teacuterkeacutepezteacutek fel

Neheacutez megfigyelnuumlnk mert mindig a Nap koumlzeleacuteben jaacuter

A Merkuacuter feluumlleteacutenek minden neacutegyzetmeacutetereacutere hatszor annyi sugaacuterzaacutes eacuterkezik a Napboacutel mint

a Foumlld azonos nagysaacuteguacute teruumlleteacutere A bolygoacute nappali hőmeacuterseacuteklete eleacuteg magas aacutetlagban 600

K (kb 330 Celsius fok) mikoumlzben eleacuteri a 750 K (480 Celsius fok) koumlruumlli maximumot

Ugyanakkor eacutejszaka a hőmeacuterseacuteklet 90 K-re (kb -180 Celsius fok) suumlllyed

A Merkuacuternak nincs eacuteszrevehető sűrűseacutegű leacutegkoumlre Tekintettel arra ugyanis hogy a bolygoacute

napsuumltoumltte oldala igen forroacute fel kell teacuteteleznuumlnk hogy meacuteg a legnehezebb gaacutezok is eltaacutevoztak

onnan Raacuteadaacutesul az oumlsszes bolygoacute koumlzuumll a Merkuacuter felsziacuteneacutenek feacutenyvisszaverő keacutepesseacutege a

leggyengeacutebb leginkaacutebb a soumlteacutet holdtalajeacutehoz hasonloacute A Merkuacuter felsziacutene aacuteltal szoacutert napfeacuteny

sziacutenkeacutepi vizsgaacutelata is megerősiacuteti hogy a bolygoacutenak nincs kimutathatoacute leacutegkoumlre

Leacutegkoumlre ritka A Merkuacuternak nincs holdja

Első űrszonda Mariner-10

VEacuteNUSZ

Veacutenusz a roacutemai mitoloacutegiaacuteban a kertek istennője Aphroditeacuteval azonosiacutetottaacutek aki goumlroumlg

mitoloacutegiaacuteban a szeacutepseacuteg eacutes a szerelem istennője

Esthajnalcsillag

Minthogy a Veacutenusz a legfeacutenyesebb eacutegitestek koumlzeacute tartozik a szeacutepseacuteg istennőjeacuteről nevezteacutek el

A legfeacutenyesebb bolygoacutetestveacuteruumlnk csupaacuten a Nap eacutes a Hold laacutetszoacutelagos feacutenyesseacutege muacutelja feluumll

az oumlveacutet

A Veacutenusznak nincs holdja

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő

Tengely koumlruumlli forgaacutes 243 foumlldi nap

Leacutegkoumlr 95 szeacuten-dioxid

Uumlveghaacutezhataacutes

FOumlLD

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő 365 nap

Tengely koumlruumlli forgaacutes 24 oacutera

Koumlr paacutelya

Forgaacutestengelye 235deg

Tudjuk hogy bolygoacutenk 24 oacutera alatt veacutegez egy teljes koumlruumllfordulaacutest

A forgaacutes koumlvetkezteacuteben felleacutepő centrifugaacutelis erő hataacutesaacutera az eacutegitest belapult az egyenliacutetői

videacutekeken pedig kidudorodott

A Hold eacutes a Nap toumlmegvonzaacutesa (az előbbieacute nagyobb) apaacutelyt eacutes dagaacutelyt kelt amelyek az

oacuteceaacutenok eacutes tengerek viacutezfelsziacuteneacutenek suumlllyedeacuteseacuteben eacutes emelkedeacuteseacuteben vehetők eacuteszre A Hold

uacutegy vonszolja maga utaacuten a Foumlld dagaacutelyoumlveacutet bolygoacutenk felsziacuteneacuten hogy az eacutepp ennek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

6

Magyarorszaacuteg lakossaacutega

Lakossaacuteg kb 10 millioacute fő 95-a magyar anyanyelvű

Hataacuterainkon tuacutel 5 millioacute magyar eacutel Legtoumlbben Erdeacutelyben

Finnugor eredetű neacutep vagyunk

Nemzetiseacutegeink koumlzuumll a neacutemet ajkuacuteak araacutenya a legnagyobb Eacutelnek meacuteg deacutelszlaacutevok romaacutenok

szlovaacutekok is

A (cigaacutenysaacuteg) romaacutek nemzeti helyzettel nem rendelkező etnikum

Alkotmaacutenyunk a nemzetiseacutegek reacuteszeacutere osztatlan szabadsaacutegot teljes egyenjoguacutesaacutegot biztosiacutet

Hazaacutenk neacutepsűrűseacutege 110 fő km2 A taacutejak neacutepsűrűseacutege elteacuterő eacutes időben is vaacuteltozott

Termeleacutes tudatos szervezett teveacutekenyseacuteg Szuumlkseacuteges hozzaacute energia nyersanyag

munkaeszkoumlz eacutes ember Adottsaacutegai teruumlletenkeacutent vaacuteltoznak

Termeacuteszeti erőforraacutesaink

Aacutesvaacutenykincsekkel valoacute ellaacutetottsaacutegunk gyenge-koumlzepes

Mezőgazdasaacutegi műveleacutesre alkalmas teruumllet nagy

A 2 vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten az orszaacutegot uacutejjaacuteeacutepiacutetetteacutek Gazdasaacutegi jellege aacutetalakult Ipar keruumllt a

vezető helyre Koumlzepesen fejlett orszaacuteg vagyunk

Koumlvetkező oacuteraacuten teacutemazaacuteroacute dolgozat

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

7

Az Alfoumlld

Az Alfoumlld felsziacutene eacutes taacutejai

Mai felsziacuteneacutet a folyoacutek eacutes a szeacutel alakiacutetottaacutek ki

Fő reacuteszei Mezőfoumlld Duna-Tisza koumlze eacutes a Tiszaacutentuacutel

Folyami hordaleacutekkuacutepok kiemelkednek koumlrnyezetuumlkből

Kiskunsaacuteg Nyiacuterseacuteg Maros hordaleacutekkuacutepja Maacutertaalja Buumlkkalja

Loumlsztakaroacutes taacutejai Mezőfoumlld (ez emelkedik a legmagasabbra) Hajduacutesaacuteg Maros-Koumlroumls koumlze

Nagykunsaacuteg

Folyami aacuterterek Alfoumlld legalacsonyabb reacuteszei Szeacutenhidrogeacutenek heacutevizek homok kavics

Duna menteacuten Duna Draacuteva voumllgye

Tisza menteacuten Szatmaacuter-Beregi-siacuteksaacuteg Bodrogkoumlz Jaacuteszsaacuteg Hortobaacutegy eacutes a Koumlroumls videacutek (az

Alfoumlld legmeacutelyebb reacutesze Itt talaacutelhatoacute hazaacutenk legnagyobb foumlldgaacutez- eacutes kőolajmezeje)

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

8

Az Alfoumlld eacuteghajlata viacutezrajza termeacuteszetes noumlveacutenyzete eacutes talaja

Alfoumlld

Eacuteghajlata Nedves kontinentaacutelis

A legmelegebb a nyaacuter eacutes a leghidegebb a teacutel Itt a legtoumlbb a napsuumlteacutes eacutes a meleg

Keveacutes a csapadeacutek szeacutelsőseacuteges az eacutevi eloszlaacutesa Sok az aszaacutely

Viacutezrajz

Folyoacutek eseacutese kicsi Tisza viacutezjaacuteraacutesa erősen ingadozoacute Fontos a folyoacuteszabaacutelyozaacutes

Viacutezgazdaacutelkodaacutes oumlntoumlzeacutes veacutedekezeacutes a belvizek eacutes az aacutervizek ellen

Viacutezhiaacuteny a Tisza viacutezgyűjtő teruumlleteacuten az Alfoumlld nagyobb reacuteszeacuten van

Felsziacuten alatti vizek Hőforraacutes ndash Hajduacuteszoboszloacute Gyula

Morotvatavak holtaacutegakboacutel kialakult tavak Rajz

Szikes tavak szeacutelfuacutetta meacutelyedeacutesben keletkezett

Mesterseacuteges viacuteztaacuterozoacutek eacutes a halastavak

Termeacuteszetes noumlveacutenyzet

Eredeti noumlveacutenyzeteacutet a toumllgyerdőket eacutes a fuumlves pusztaacutekat szaacutentoacutefoumlldekkeacute alakiacutetottaacutek

Orszaacutegosan itt a legkevesebb az erdők araacutenya A homok megkoumlteacuteseacutere nyaacuterfaacutet uumlltetnek

Hortobaacutegy őshonos fuumlvespuszta

Talaj

Mezőseacutegi fekete morzsaleacutekos kivaacuteloacute minőseacutegű

Humuszos homok erdők alatt keacutepződoumltt

Oumlnteacutestalaj folyoacutek menteacuten

Reacuteti talaj koumlzepes termeacutekenyseacutegű az aacuterteruumlletek magasabb szintjeacuten

Futoacutehomok erdőirtaacutesok utaacuten alakult ki Fuumlloumlphaacuteza

Szikes belvizek levezeteacutese utaacuten terjedt el

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

9

Az Alfoumlld mezőgazdasaacuteg eacutes eacutelelmiszeripara I-II

Legfejlettebb aacutegazat a noumlveacutenytermeleacutes A talajtiacutepusok eacutes az eacuteghajlat kuumlloumlnbseacutegei miatt

taacutejankeacutent maacutes eacutes maacutes noumlveacutenyeket termelnek

Gabonafeacuteleacutek

- buacuteza (őszi buacuteza) Legfontosabb kenyeacutergabona Mezőseacutegi- eacutes reacuteti talajon termelik

- rozs homokos teruumlletek gabonaacuteja

- rizs szikes teruumlleten vetik

A malom a gabonatermő teruumlleteken eacutes a fogyasztoacutepiac vonzaacutesaacuteban nagyobb vaacuterosokban

eacutepuumllt

Takarmaacutenygabonaacutenk

- kukorica mezőseacutegi talajon vetik Ezeken a teruumlleteken sűrű a serteacutesaacutellomaacuteny

Ipari noumlveacutenyek

- cukorreacutepa termeleacutese teljesen geacutepesiacutetett A cukorgyaacuterat a termőteruumlletre eacutepiacutetetteacutek Kaba

- olajos noumlveacutenyek Martfű ndash noumlveacutenyolajgyaacuter

- dohaacuteny burgonya homokos nyiacuterseacutegi taacutej

Zoumlldseacuteg eacutes gyuumlmoumllcs

Zoumlldseacuteg Bp koumlrnyeacuteke Duna-Tisza koumlze Alfoumlld deacuteli reacuteszeacuten

- fűszerpaprika Kalocsa Szeged

- hagyma Makoacute

- kaacuteposzta Bp koumlrnyeacuteke

- paprika paradicsom uborka eacutes zoumlldborsoacute Kiskunsaacuteg

Konzervgyaacuterak Bp Nagykőroumls Kecskemeacutet Szeged Debrecen Nyiacuteregyhaacuteza

Gyuumlmoumllcs Nyiacuterseacuteg Kiskunsaacuteg Alfoumlld deacuteli reacuteszeacuten

- alma Nyiacuterseacuteg

- szőlő eacutes kajszibarack Kiskunsaacuteg

- őszibarack Szeged koumlrnyeacuteke

Aacutellattenyeacuteszteacutes

Serteacutes kukoricatermelő videacutekeken

Huacutesfeldolgozoacute ipar Bp Szeged Beacutekeacutescsaba Gyula Debrecen Baja

Baromfi tyuacutek liba kacsa juh ndash Alfoumlldoumln tenyeacutesztik keveacutesbeacute jelentős a szarvasmarha-

tenyeacuteszteacutes

Hal Tisza eacutes halastavak

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

10

Az Alfoumlld ipara I-II (lehet 2 oacutera ishellip)

Ma az iparban dolgoznak a legtoumlbben

Deacutel-Alfoumlld

Foumlldgaacutez eacutes kőolajtelepek

Szeged Algyő Maros-Koumlroumls koumlze Duna-Tisza koumlze Kiskunhalas teacuterseacutege

Nagyobb reacutesze foumlldgaacutez Szaacutelliacutetaacutesuk csővezeteacuteken toumlrteacutenik

Kőolajfinomiacutetoacute Szaacutezhalombatta (Itt eacutepuumllt hőerőmű is) Tiszauacutejvaacuteros

Atomerőmű Paks

Viacutezerőmű Tiszaloumlk Kiskőroumls (teljesiacutetmeacutenyuumlk kicsi)

Kecskemeacutet Szőleacuteszet kutataacutes Geacutepipar Idegenforgalom

Kiskunhalas Csipkehaacutez Szeacutenhidrogeacuten-baacutenyaacuteszat koumltoumlttaacuteruacute Elszoacutertan tanyaacutek vannak

Kalocsa paprika

Baja kikoumltő eacutes aacutetkelőhely Textilipar

Legnagyobb vaacuteros Szeged forgalmi aacutetkelőhely kereskedővaacuteros Faipar Textil- vegyipar-

eacutelelmiszeripar

Hoacutedmezővaacutesaacuterhely Porcelaacutenipar koumltoumlttaacuterugyaacuter

Makoacute geacutepipar

Beacutekeacutescsaba koumltoumlttaacuterugyaacuter

Oroshaacuteza uumlveggyaacuter

Dunauacutejvaacuteros [Pentoumlle Sztaacutelinvaacuteros] Vasmű Papiacutergyaacuter Textilpar

Szeacutekesfeheacutervaacuter Vasuacuteti csomoacutepont Koumlnnyűfeacutemmű Ikarus Ipari koumlrzet

Eacuteszak-Alfoumlld

Legneacutepesebb vaacuteros Debrecen ndash tudomaacutenyos eacutes kulturaacutelis koumlzpont Gyoacutegyszervegyeacuteszet

(BIOGAL) Goumlrduumllőcsapaacutegygyaacuter (GOumlCS) ruhagyaacuter konzervgyaacuter (DEKO) huacutes eacutes tejipar

Idegenforgalmi koumlzpont

Nyiacuteregyhaacuteza Forgalom oktataacutesi kulturaacutelis kp

Zaacutehony vasuacuteti hataacutercsomoacutepont

A falvaknak a mezőgazdasaacutegi munka szervezeacuteseacuteven van fontos szerepuumlk

Karcag malom

Tiszavasvaacuteri gyoacutegyszergyaacuter

Tiszauacutejvaacuteros műanyaggyaacutertaacutes (TVK Tiszai Vegyi Kombinaacutet)

Szolnok Hiacuted eacutes kikoumltővaacuteros Vasuacuteti koumlzpont Fa- papiacuter- cukor- vegyipar Geacutepgyaacuter

Martfű cipőgyaacuter

Jaacuteszbereacuteny Lehel Hűtőgeacutepgyaacuter

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

11

A Kisalfoumlld termeacuteszeti adottsaacutegai

Kialakulaacutesa az Alfoumlldeacutehez hasonloacute Toumlreacutesek menteacuten leszakadt suumlllyedeacutek

Koumlzponti reacutesze feltoumlltoumltt siacuteksaacuteg (Duna hordaleacutekkuacutepja)

A folyoacutek munkaacuteja aacuteltal a Kisalfoumlld koumlzponti reacutesze toumlkeacuteletes siacuteksaacuteg

Reacuteszei

Szigetkoumlz

Raacutebakoumlz

Mosoni-siacuteksaacuteg

Hansaacuteg

Deacuteli peremvideacutekeacutet a szeacutel viacutez toumlmegmozgaacutesos folyamatok pusztiacutetottaacutek

Marcali-medence hellip Somloacute ndash tanuacutehegyek

A teacutel enyheacutebb a nyaacuter hűvoumlsebb Hazaacutenk legszelesebb videacuteke

A Kisalfoumlld folyoacutei a Dunaacuteba oumlmlenek (ln Raacuteba Marcal)

Aacutelloacutevizei koumlzuumll a ln Fertő toacute

Noumlveacutenyzet

Erdőben szegeacuteny taacutej Reacuteti eacutes oumlnteacutestalajok ndash mezőgazdasaacutegi munkaacutera alkalmas

Duna bőseacuteges ivoacute eacutes ipari vizet szolgaacuteltat eacutes nemzetkoumlzi viacutezi uacutet

Aacutesvaacutenyi anyagok szeacuten-dioxid tőzeg kavics homok

Siacuteksaacuteg

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

12

A Kisalfoumlld gazdasaacutegi eacutelete

Magas sziacutenvonaluacute

Buacuteza kukorica aacuterpa cukorreacutepa takarmaacutenynoumlveacutenyek

Reacutetek legelők szaacutelastakarmaacuteny (lucerna) eacutes siloacutekukorica

Legjelentősebb a szarvasmarha-tenyeacuteszteacutes Legmagasabb a fejeacutesi aacutetlag A tejfeldolgozoacute ipar

elsősorban sajtot gyaacutert Reacutepcelak

Serteacutestenyeacuteszteacutes jelentős Huacutesuumlzem Paacutepa

Baromfitartaacutes eacutes tojaacutestermeleacutes Baacutebolnai Mezőgazdasaacutegi Kombinaacutet

Szigetkoumlz ndash oumlnteacutestalaj ndash Sok zoumlldseacutegfeacutele Boraacuteszat Somloacute

Legneacutepesebb vaacuteros

Győr

Kulturaacutelis eacutes gazdasaacutegi koumlzpont Az orszaacuteg harmadik ipari vaacuterosa

Geacutepipar Raacuteba Rt Diacutezelmotorok traktorok nagyteljesiacutetmeacutenyű geacutepek keacuteszuumllnek itt

Reacutegi hagyomaacutenyai vannak a textiliparnak

Textilneacutegyszoumlg Győr Paacutepa Sopron Szombathely

Mosoni-siacuteksaacuteg

Mosonmagyaroacutevaacuter Mezőgazdasaacutegi geacutepgyaacutera eacutes textilipara van

Marcal-medence

Paacutepa

Textilipar huacutesipar eacutes geacutepipar

Raacutebakoumlz

Csorna Kapuvaacuter

Eacutelelmiszeripar

A taacutejra koumlzepes nagysaacuteguacute falvak jellemzőek

A Kisalfoumlldoumln sűrű a vasuacutet eacutes koumlzuacutethaacuteloacutezat

Ausztria feleacute vezet hazaacutenk legreacutegibb villamosiacutetott vasuacutetvonala

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

13

Az Alpokalja termeacuteszeti adottsaacutegai eacutes gazdasaacutegi eacutelete

Magyarorszaacuteg nyugati szeacuteleacuten talaacutelhatoacute

Soproni-hegyseacuteg

Kőszegi-hegyseacuteg

Előttuumlk szeacuteles dombvideacutek huacutezoacutedik

Hazaacutenk legreacutegibb kőzetei talaacutelhatoacuteak itt

Kialakulaacutesa

Soproni-hegyseacuteg az oacuteidőben keletkezett hegyseacuteg reacutesze volt mely oumlsszetoumlredezett a meacutelybe

suumlllyedt majd az Alpok kiemelkedeacuteseacutevel uacutejra a felsziacutenre keruumllt A kőzeteket a Foumlld belső erői

oumlsszepreacuteselteacutek Palaacutes kőzetek keletkeztek

Kőszegi-hegyseacuteg kőzetei a Dunaacutentuacuteli koumlzeacutephegyseacuteggel azonos koruacuteak

Legmagasabb csuacutecsa Iacuterott-kő (882 m)

A dombvideacutek kialakulaacutesa az Alpokboacutel eacuterkező folyoacutek szeacutetteriacutetett hordaleacuteka

A teruumllet megemelkedett eacutes a folyoacutevoumllgyek feldaraboltaacutek a taacutejat

Oacuteceaacuteni leacutegtoumlmegek hataacutesaacutera

A hőingaacutes itt kevesebb mint az Alfoumlldoumln

A hűvoumls eacutes a csapadeacutekosabb időjaacuteraacutesaacutehoz a taacutej magasabb fekveacutese is hozzaacutejaacuterul

A kristaacutelyos kőzetek nehezebben eresztik aacutet a vizet ezeacutert a csapadeacutek nagy reacutesze a felsziacutenen

folyik le Sok a patak eacutes a forraacutes

Noumlveacutenyvilaacuteg

Őshonos a lucfenyő

Gazdag az erdők aljnoumlveacutenyzete paacutefraacutenyokban eacutes erdei ciklaacutemenekben gazdag

Szeliacutedgesztenyefaacutek is eacutelnek itt

Fenyőerdők alatt szuumlrke erdőtalaj

Lombos erdők alatt barna erdőtalaj

Mezőgazdasaacuteg

Takarmaacutenynoumlveacuteny termeszteacutes reacutetgazdaacutelkodaacutes eacutes a szarvasmarha-tenyeacuteszteacutes (+ tejipar) a

jellemző Saacutervaacuter cukorgyaacuter tej- eacutes baromfifeldolgozaacutes

Ipar

Koumlzpontja Szombathely Cipőgyaacutertaacutes faipar mezőgazdasaacutegi geacutepgyaacutertaacutes

Kőszeg Műemleacutekvaacuteros textilipar

Sopron bdquohűseacuteg vaacuterosardquo idegenforgalom Textil faipar

Szentgotthaacuterd szemeacutelygeacutepkocsi-gyaacutertaacutes koumlzpontja (Opel)

Aproacute falvak

Egymaacuteshoz koumlzel kis leacutelekszaacutemuacute falvak telepuumlltek

Gyoacutegyfuumlrdők Balf Buumlk ndash idegenforgalom jelentősseacutege

Az Alfoumlld a Kisalfoumlld eacutes az Alpokalja oumlsszefoglalaacutes

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

14

Dunaacutentuacuteli - Dombsaacuteg eacutes a Mecsek termeacuteszeti adottsaacutegai

Teruumllete megsuumlllyedt majd a tenger eloumlntoumltte (meacuteszkő) majd kiemelkedett (agyag reacuteteg)

A felsziacutene toumlreacutesekkel feldaraboloacutedott

A folyoacutek patakok tovaacutebb meacutelyiacutetetteacutek a voumllgyeket

A folyoacutek eacutes a patakok folyaacutesiraacutenya a foumlldkeacutereg toumlreacutesvonalaihoz igazodik

Nyugati reacuteszeacuten agyag keleti reacuteszeacuten loumlsztakaroacute talaacutelhatoacute

Dunaacutentuacuteli-dombsaacuteg reacuteszei Zalai- Somogyi- eacutes Baranyai-Tolnai dombsaacuteg

Eacuteghajlata a Duna koumlzeleacuteben napsugaacuterban Ny csapadeacutekban gazdagabb

Erdőkben sokkal gazdagabb mint az Alfoumlld

Jellemző talaja barna erdőtalaj

Zalai-dombsaacuteg hazaacutenk legcsapadeacutekosabb taacuteja

A taacutej nyugati reacuteszeacuten szuumlrke erdőtalaj talaacutelhatoacute

A teruumllet 13-a erdő

Aacutesvaacutenyi kincse a kőolaj eacutes a foumlldgaacutez

Somogyi-dombsaacuteg

- Kuumllső-Somogy ndash loumlsztaacuteblaacutek

- Belső-Somogy ndash homokvideacutek

Baranyai-Tolnai dombsaacuteg

Tolnai-hegyhaacutet Baranyai-dombsaacuteg

Legnagyobb loumlszfalak

Mecsek

Meacuteszkő eacutes homokkő hegyseacuteg Feketekőszeacuten uraacuteneacuterc lelőhely

Eacuteghajlata a deacutelről eacuterkező mediterraacuten hataacutes miatt enyhe

Deacuteli lejtőin mediterraacuten jellegű oumlroumlkzoumlld noumlveacutenyek eacutelnek

Villaacutenyi-hegyseacuteg

Meacuteszkő-hegyseacuteg

Koumlzeleacuteben toumlr fel a harkaacutenyi gyoacutegyforraacutes

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

15

A Mecsek eacutes a Dunaacutentuacuteli-dombsaacuteg gazdasaacutegi eacutelete

Mecsek

- Feketekőszeacuten baacutenyaacuteszat Koumlzpontja Komloacute ndash Felhasznaacutelaacutesa hőerőmű (Peacutecs)

koksz-vasolvasztaacutes (Dunauacutejvaacuteros)

- Uraacuteneacuterc baacutenyaacuteszat Koumlzpontja Kővaacutegoacuteszőlős Jakab-hegy ndash homokkő

Felhasznaacutelaacutesa atomerőmű (Paks)

- Kőolaj Zalai-dombsaacuteg Koumlzpont Nagylengyel Feldolgozaacutes finomiacutetoacute

(Zalaegerszeg)

- Cement (meacuteszkő maacuterga) Beremend

Mezőgazdasaacuteg

Keleten (buacuteza kukorica cukorreacutepa) eacutes nyugaton (rozs) szaacutentoacutefoumlldi termeszteacutes

Gyuumlmoumllcstermeszteacutes Mecsek szőlő mandula Nyugaton teacuteli alma

Aacutellattenyeacuteszteacutes szarvasmarha-tenyeacuteszteacutes serteacutestenyeacuteszteacutes

Eacutelelmiszeripar Kaposvaacuter (malom- cukor- tejipar huacutesuumlzem) eacutes Zalaegerszeg (tejuumlzem)

Neheacutez eacutes koumlnnyűipar

Peacutecs Hőerőmű geacutepgyaacuter bőr- eacutes kesztyűgyaacuter Zsolnay porcelaacutengyaacuter

Komloacute szeacutenbaacutenyaacuteszat

Szekszaacuterd geacutepgyaacutertaacutes huacutesuumlzem

Kaposvaacuter textilipar eacutes elektrotechnika

Zalaegerszeg ruha- buacutetorgyaacutertaacutes

Nagykanizsa buacutetor

Sioacutefok Fonyoacuted Keszthely uumlduumllők

Aproacutefalvak jellemzőek neacutepesseacuteguumlk fogy

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

16

A Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacuteg

Kialakulaacutesa a foumlldtoumlrteacuteneti koumlzeacutepidő tengereiben kezdődoumltt Meacuteszkő eacutes dolomit rakoacutedott le

toumlbb 1000 m vastagsaacutegban Ennek oumlsszetoumlredezeacutese reacuteveacuten joumltt leacutetre

Reacuteszei Bakony Veacutertes Velencei-hg eacutes a Dunazug-hg

A Bakony eacutes a Veacutertes koumlzoumltt Moacuteri-aacuterok

A Veacutertes eacutes a Dunazug-hg Tatai-aacuterok

Dolomitos felsziacutenek kopaacutersaacutega az erdőirtaacutesoknak koumlszoumlnhető

Jelentősek a karsztforraacutesok

Keacutet aacutelloacutevize Balaton Velencei-toacute A Balatontoacutel eacuteszakra talaacutelhatoacute a Balaton-felvideacutek

Nemzeti Parkot

Eacuteghajlata hegyvideacuteki ndash hűvoumlsebb eacutes csapadeacutekosabb mint a koumlrnyező teruumlletekeacute

Bakony

Reacuteszei Balaton-felvideacutek Deacuteli-Bakony Eacuteszaki-Bakony

A Tihanyi feacutelszigeten gejziacuterek forraacuteskuacutepjai talaacutelhatoacutek Hajdani vulkaacuteni műkoumldeacutesre utalnak

szeacutensavas forraacutesok pl Balatonfuumlred

Tapolcai-medence tanuacutehegyek (bazalt) legnagyobb Badacsony ndash Kőfolyaacutes a kőzetek

gravitaacutecioacute hataacutesaacutera leacutetrejoumlvő toumlmegmozgaacutesa a hegyoldalon

Deacuteli-Bakony (lmcsuacutecs Kab-hegy) aacutesvaacutenykincsei barnakőszeacuten bauxit mangaacuteneacuterc

Eacuteszak-Bakony (lmcsuacutecs Kőris-hegy) sasbeacutercek kőzetekből kiemelkedő meredek oldaluacute

roumlg talaacutelhatoacuteak

Veacutertes

Aacutesvaacutenykincsei barnakőszeacuten eacutes bauxit

Velencei-hg

Ingoacutekoumlvek a lepusztulaacutes soraacuten kocka alakuacutevaacute daraboloacutedott graacutenit ndash egy eacutele menteacuten

alaacutetaacutemasztott ndash roumlge

Dunazug-hg

Reacuteszei Pilis Gerecse Budai-hg

Meacuteszkő eacutes dolomit kőzetekből aacutellnak

Budai-hg Duna felőli oldalaacuten hőforraacutesok toumlrnek fel Sok barlang is talaacutelhatoacute a hegyseacuteg

meacutelyeacuten

A Visegraacutedi-hg az Eacuteszaki-khg vulkaacuteni vonulataacutenak hangja

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

17

A Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacuteg gazdasaacutegi eacutelete

(Aacutetalakulaacutes az egykori alumiacuteniumipar foumlldjeacuten)

Aacutesvaacutenykincsei barnakőszeacuten bauxit mangaacuteneacuterc dolomit meacuteszkő kvarchomok agyag

A hegyseacuteg egykoron az alumiacuteniumipar fő teruumllete volt

A jobb eacuterteacutekesiacuteteacutes miatt a timfoumlld előaacutelliacutetaacutesa meacuteg gazdasaacutegos ezeacutert eladjuk Oroszorszaacutegnak

eacutes Ukrajnaacutenak keacutesz alumiacuteniumot vaacutesaacuterolunk Magyarorszaacutegon keacutesz vagy feacutelkeacutesz

alumiacuteniumgyaacutertaacutessal ceacutelszerű foglalkoznia

Bauxitbaacutenya Bakony

Timfoumlldgyaacuter Ajka

Hengermű Szeacutekesfeheacutervaacuter eacutes Bp

Barnakőszeacuten kitermeleacutes Bakony Veacutertes Moacuteri-aacuterok koumlrnyeacuteke

Hőerőmű Ajka Tatabaacutenya ndash viacutezigeacutenyuumlket a karsztviacutez fedezi

Ipar

Vegyipar műtraacutegyaacutet aacutelliacutet elő

Eacutepiacutetőanyag-ipar csereacutep eacutes teacutegla

Ajka kvarchomokboacutel uumlveget gyaacutertanak

Herend porcelaacutengyaacutertaacutes

Geacutepgyaacutertaacutes Esztergom ndash Suzuki

Veszpreacutem ndash elektromos geacutepek eacutes baacutenyaacuteszati berendezeacutesek

Mezőgazdasaacuteg

Erdőgazdaacutelkodaacutes folyik mezőgazdasaacuteg nem szaacutemottevő

Bauxit Timfoumlldgyaacuter

Alumiacuteniumkohoacute

Elektromos aacuteram

Hőerőmű

Barnakőszeacuten

Draacutega

Egykori Szovjetunioacute

Keacutesz timfoumlld

Toumlmbalumiacutenium

MAGYARORSZAacuteG

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

18

Eacuteszaki ndash koumlzeacutephegyseacuteg

Kialakulaacutesa

Legreacutegebbi Buumlkk eacutes az Aggteleki ndash karszt Ezek meacuteszkő hegyseacutegek

Vulkaacuteni Visegraacutedi-hg Boumlrzsoumlny Cserhaacutet Maacutetra Zempleacuteni-hg

Elmocsarasodoacute teruumlleteken barnakőszeacuten a hegyseacutegek laacutebaacutenaacutel lignit keacutepződoumltt A forroacute vizes

oldatokboacutel a Maacutetraacuteban reacutezeacuterc vaacutelt ki

Eacuteghajlata

Nyara hűvoumlsebb tele hidegebb mint baacutermelyik taacutejunkeacute Toumlbb a csapadeacutek mint az Alfoumlldoumln

A tagolt domborzat miatt vaacuteltozatos a hg mikrokliacutemaacuteja

A meacuteszkőhegyseacutegekben a felsziacuten alatti a vulkaacuteni hegyseacutegekben a felsziacuteni viacutezhaacuteloacutezat a

gazdagabb

Vulkaacuteni utoacuteműkoumldeacutesre utalnak a keacutenhidrogeacutenes szeacutensavas forraacutesok

Teruumlleteacuten 3 NP talaacutelhatoacute Buumlkki Aggteleki Duna-Ipoly Nemzeti Parkű

Visegraacutedi-hg (Dobogoacute-kő)

A Duna vaacutelasztotta le az Eacuteszaki khg-ről

Kőzetanyaga andezit andezittufa

Boumlrzsoumlny (Csoacutevaacutenyos)

Erdő boriacutetotta hg keveacutes telepuumlleacutessel

Cserhaacutet

Főleg meacuteszkőből aacutell

Maacutetra (Keacutekes Galya-tető)

Kőztei Andezit eacutes Andezittufa

Reacutezeacuterc Recsk-en talaacutelhatoacute Paraacuted gyoacutegyforraacutes

Maacutetraalja lignittelepek

Buumlkk (Istaacutelloacutes-kő)

Uumlledeacutekes kőzetek talaacutelhatoacuteak (meacuteszkő agyagpala)

Karsztos keacutepződmeacutenyek viacuteznyelő dolina karsztforraacutesok

Aggteleki-karszt

Baradla barlangrendszer a vilaacutegoumlroumlkseacuteg reacuteszeacuteveacute nyilvaacuteniacutetottaacutek

Cserehaacutet

Dombvideacutekeacutet a folyoacutek szabdaltaacutek fel

Zempleacuteni-hg

bdquoSaacutetorhegyekrdquo Riolitboacutel eacutepuumll fel

Deacuteli lankaacutei Hegyalja ndash Tokaji hg

Medenceacutek

Noacutegraacutedi Borsodi

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

19

Eacuteszaki ndash koumlzeacutephegyseacuteg gazdasaacutegi eacutelete

(A neheacutezipar szuumllőfoumlldjeacutenek mai gondjai)

Az Eacuteszaki ndash koumlzeacutephegyseacuteg medenceacuteiben alapanyagokat gyaacutertoacute neheacutezipar fejlődeacutese a

koumlzelmuacuteltban megaacutellt Főkeacutent a kohaacuteszati termeacutekek iraacutenti kereslet csoumlkkeneacuteseacutevel uumlzemek

korszerűtlenseacutegeacutevel magyaraacutezhatoacute A termeleacutes visszaesett uumlzemek bezaacutertak nagy lett a

munkaneacutelkuumlliseacuteg

Iparvideacutek

Borsodi-medence Salgoacutetarjaacuten ndash geacutepipar ndash tűzhelygyaacutertaacutes

Gyoumlngyoumls ndash mikroelektronikai cikkek

Eger ndash geacutepkocsi hűtőalkatreacuteszek

A vaacutelsaacutegot tuacuteleacutelte

- Vegyipar import nyersanyagokra eacutepuumll

Kőolaj eacutes a foumlldgaacutez csővezeteacuteken eacuterkezik Oroszorszaacutegboacutel a foumlldgaacutez kis reacutesze az

Alfoumlldről

A hőerőműveket (visontai Maacutetrai Hőerőmű) Maacutertaaljaacuten eacutes Buumlkkaljaacuten kuumllsziacuteni lignit

baacutenyaacutekboacutel kitermelt lignittel fűtik

Kazincbarzika műanyagok noumlveacutenyveacutedő szerek

Tiszauacutejvaacuteros TVK

- Eacutepiacutetőanyag-ipar

A hegyseacutegek meacuteszkoumlveacuteből agyagpalaacutejaacuteboacutel Miskolcon eacutes Vaacutecott cementet gyaacutertanak

Salgoacutetarjaacuten uumlveggyaacutertaacutes Holloacutehaacuteza porcelaacutengyaacutertaacutes

Miskolc textil eacutes papiacutergyaacutertaacutes Eger buacutetorgyaacutertaacutes

Mezőgazdasaacuteg takarmaacutenynoumlveacuteny- gyuumlmoumllcs- szőlőtermeszteacutes erdőgazdaacutelkodaacutes

Borvideacutekek Tokaj Eger Gyoumlngyoumls

Koumlzlekedeacutes

Hataacuteraacutellomaacutes Balassagyarmat

Az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacuteg laacutebaacutenaacutel nagy forgalmuacute vasuacutet eacutes koumlzuacutet vezet

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

20

Budapest

Hazaacutenk fővaacuterosa nemzetkoumlzi nagyvaacuteros

Peacutenzuumlgyi- uumlzleti szolgaacuteltataacutesai kulturaacutelis eacutelete idegenforgalma alkalmassaacute teszi Budapestet a

kuumllfoumlldi befekteteacutesek eacutes a kuumllfoumlldi tőke elhelyezeacuteseacutere

Vaacuterosszerkezete

- Vaacuterosmag (city) ndash V keruumllet

- Belső lakoacutehelyoumlv ndash Duna bal partja VI-IX ker

- Kuumllső munkahelyoumlv ndash paacutelyaudvarok raktaacuterak koacuterhaacutezak gyaacuterak

- Kuumllső lakoacutehelyoumlv - kertvaacuteros

Toumlbbkoumlzpontuacutesaacuteg jellemző raacute

Magyarorszaacuteg gazdasaacutega eacutes kereskedelme

A magyar gazdasaacuteg jellemzői

A piacgazdasaacuteg magaacutentulajdonra eacutes versenyre eacutepuumll Ezt a kereslet eacutes a kiacutenaacutelat szabaacutelyozza

Az aacutellam feladata a piacgazdasaacuteg műkoumldeacutesi felteacuteteleinek biztosiacutetaacutesa (Jogi peacutenzuumlgyi adoacute

rendszer) A verseny ceacutelja a profitszerzeacutes

A piac toumlrveacutenyei a munkaerőpiacon is eacuterveacutenyesek A munkaerő iraacutenti csoumlkkeneacutes

munkaneacutelkuumlliseacuteget okoz

Az aacutellamnak a taacutersadalom eacuterdekeit is eacuterveacutenyesiacuteteni kell (egeacuteszseacuteguumlgy peacutenzuumlgy haduumlgy

oktataacutes koumlrnyezetveacutedelem) ezek kiadaacutesait adoacutekboacutel fedezik

Gazdasaacuteg mutatoacutei

GDP ndash Bruttoacute hazai termeacutek 1eacutev alatt előaacutelliacutetott uacutej termeacutekek eacutes szolgaacuteltataacutesok piaci

aacuteron kimutathatoacute eacuterteacuteke

GNP ndash Bruttoacute nemzeti termeacutek A GDP + az Export eacutes az Import joumlvedelem

kuumlloumlnbseacutege

GDP miből aacutell

Primer szektor mezőgazdasaacuteg

Szekunder szektor ipar

Tercier szektor szolgaacuteltataacutesok (oktataacutes peacutenzuumlgy egeacuteszseacuteguumlgy kereskedelem

igazgataacutes)

Energiagazdasaacuteg

Elsődleges energiahordozoacutek

- kimeruumllő o aacutesvaacutenyi tuumlzelőanyagok szeacuten kőolaj foumlldgaacutez

o nukleaacuteris uumlzemanyagok hasadoacuteanyagok

o geotermikus energia

- meguacutejuloacute

o napenergia szeacutelenergia viacutezfolyaacutesok energiaacuteja hullaacutemzaacutes aacuterapaacutely

Elsődleges energiahordozoacutekboacutel nyerik a maacutesodlagos energiahordozoacutekat villamos energiaacutet

benzint diacutezelolajat fűtőolajat kokszot gőzt eacutes a vaacuterosi gaacutezt

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

21

Huacutezoacuteaacutegazat a geacutepipar eacutes a vegyipar

Koumlzlekedeacutes

Szemeacutely eacutes aacuteruszaacutelliacutetaacutest biztosiacutet A koumlzlekedeacutesi uacutetvonalak sugaras szerkezetűek

A Budapestről nagyvaacuterosokba a nagyvaacuterosokboacutel a koumlrnyező falvakba

A vasuacutet a toumlmegkoumlzlekedeacutesre eacutes nagy toumlmegű aacuteruacute szaacutelliacutetaacutesaacutera a legalkalmasabb eszkoumlz

Műszakilag elavultak a vonatok eacutes a paacutelya kiveacutetel az elővaacuterosi vonatok (Bp)

A vaacuterosi toumlmegkoumlzlekedeacutes eacutes a orszaacutegon beluumlli szemeacutelyszaacutelliacutetaacutesban fontos eszkoumlz az

autoacutebusz A koumlzuacuteti koumlzlekedeacutes gazdasaacutegtalanabb mint a vasuacuteti eacutes szennyezi is a koumlrnyezetet

A leacutegi koumlzlekedeacutes nagy taacutevolsaacutegok aacutethidaloacuteja

Budapest-Ferihegy 1-2

Kuumllkereskedelmi kapcsolatok

Piackoumlzpontuacute

Ipari nyersanyagokban energiahordozoacutekban szegeacutenyek vagyunk ezeacutert behozatalra szorulunk

Uumlzemeink termeacutekeit kuumllfoumlldoumln kell eacuterteacutekesiacuteteni mert a hazai felvevőpiac kicsi

Orszaacutegunk 2004-től az EU tagja

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

22

CSILLAGAacuteSZATI ALAPISMERETEK

Amit ma a vilaacutegboacutel ismeruumlnk Eacutegitestek - Ősrobbanaacutes - Galaxisok szuumlleteacutese - Csillagok szuumlleteacutese - A csillagok

energiatermeleacutese - Janus arcuacute anyag - Mit toumlrteacutenik egy csillagon - Csillagok eacuteletuacutetja

Előzetes A Hold taacutevolsaacutega majdnem 30 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 128 sec alatt

A Nap meacuterete 109 Foumlld-aacutetmeacuterő (Bőven belefeacuterne a Holdnak a paacutelyaacuteja)

Nap-Foumlld taacutevolsaacuteg 1 CsE = 107 Nap-aacutetmeacuterő (toumlbb mint 11000 Foumlld-aacutetmeacuterő) Megteszi a feacuteny

83 perc alatt (Ha lekicsinyiacutetve a Nap 40 cm aacutetmeacuterőjű volna akkor 430 m-re tőle a Foumlld

majdnem 4 mm-es a Hold meg ndash attoacutel mintegy 11 cm-re ndash kb 1 mm-es lenne)

Nap-Pluacutetoacute aacutetlagos taacutevolsaacuteg 40 CsE Megteszi a feacuteny 55 h alatt (Ha a Nap 40 cm-es volna

akkor az 1 mm-es Pluacutetoacute meacuteg a Hold cseresznyeacutejeacutetől is kisebb lenne de toumlbb mint 30 km-

re)

Szomszeacuted csillag (alfa Centauri) taacutevolsaacutega toumlbb mint 4 feacutenyeacutev megteszi a feacuteny toumlbb mint 4

eacutev alatt (3 csillag 2 Nap-szerű eacutes 1 voumlroumls toumlrpe Ha a Nap maacutekszemnyi akkor az alfa

Centauri tőle 40 km-re 2 maacutekszem eacutes 1 porszem lenne)

A Tejuacutetrendszer meacuterete toumlbb mint 100000 feacutenyeacutev befutnaacute a feacuteny toumlbb mint 100000 eacutev alatt

A ma ismert legtaacutevolabbi galaxis taacutevolsaacutega toumlbb mint 10 milliaacuterd feacutenyeacutev megteszi a

feacutenyraacutedioacutesugaacuterzaacutes toumlbb mint 10 milliaacuterd eacutev alatt

Vaacutezoljuk foumll a ma ismert vilaacuteg az uacuten Metagalaxis fejlődeacutestoumlrteacuteneteacutenek azokat a főbb

epizoacutedjait amelyek maacuter joacutel tanulmaacutenyozhatoacuteak a tudomaacutenyban Minden egyes jelenseacuteg

alapvető fizikai koumllcsoumlnhataacutesokon alapul

Mindenekelőtt szoumlgezzuumlk le hogy a termeacuteszettudomaacutenyok iacutegy a fizika eacutes a csillagaacuteszat is

csak arroacutel nyilatkozhatnak amit maacuter ismeruumlnk Uacutegyhogy az Ősrobbanaacutes illetve mindaz

amiről most szoacute lesz nem a Vilaacutegmindenseacutegre vonatkozik csupaacuten a Metagalaxisra ami az

ismert vilaacuteg

A Metagalaxis teacuteridőbeli szerkezeteacutenek a vizsgaacutelataacuteval a csillagaacuteszaton beluumll a kozmoloacutegia

az egyes eacutegitestek ill azok nagyobb rendszerei konkreacutet kialakulaacutesaacutenak a kutataacutesaacuteval a

kozmogoacutenia s az ekoumlzben zajloacute fizikai folyamatok elemzeacuteseacutevel pedig az asztrofizika

foglalkozik (Ezek kuumlloumln tudomaacutenyaacutegak de foumllhasznaacuteljaacutek a relativitaacuteselmeacutelet a

kvantumelmeacutelet a magfizika az atomfizika az elektrodinamika kuumlloumln a

magnetohidrodinamika eacutes maacutes fizikai tudomaacutenyaacutegak eredmeacutenyeit is)

A csillagaacuteszat neacutemileg egy aacutellatkerthez hasonliacutethatoacute A kozmosznak is megvannak a maga

bdquoaacutellatkaacuteirdquo csillagok bolygoacutek holdak uumlstoumlkoumlsoumlk stb Első raacuteneacutezeacutesre ez a szembeoumltlő hogyan

is neacuteznek ki ezek Aztaacuten megvizsgaacutelhatjuk az aacutellatkertben a ketrecek szerepeacutet ndash valami

ilyesmit tesz a csillagaacuteszatban a kozmoloacutegia Beszeacutelhetuumlnk az aacutellatok szuumlleteacuteseacuteről is ndash mint

ahogyan a csillagaacuteszaton beluumll a kozmogoacuteniaacuteban az eacutegitestek kialakulaacutesaacuteroacutel Fontos

ismernuumlnk az aacutellatok fizioloacutegiai bioloacutegiai jelenseacutegeit is - az eacutegitestek bdquofizioloacutegiaacutejaacutetrdquo taglalja

az asztrofizika

Eacutegitestek Hogy valamelyest fogalmat alkothassunk a Metagalaxisroacutel előszoumlr szoacuteljunk neacutehaacuteny szoacutet az

eacutegitestekről s azok ismert rendszereiről legalaacutebb a fontosabb araacutenyokat foumllvaacutezolva

A legkoumlzelebbi eacutegitest a Hold alig 384 ezer kilomeacuteterre ami ndash mint az előzetesből tudjuk ndash a

Foumlld aacutetmeacuterőjeacutenek mindoumlssze 30-szorosa s ezt a taacutevolsaacutegot a feacuteny roumlpke 128 maacutesodperc alatt

megteszi Ez nagyon kicsinek szaacutemiacutet a csillagaacuteszatban Meacuteg a Nap is nagyobb pedig az egy

koumlzoumlnseacuteges csillag A Nap aacutetmeacuterőjeacutenek a nagysaacutega 1 millioacute 400 ezer kilomeacuteter durvaacuten 100

foumlldaacutetmeacuterő tehaacutet a holdpaacutelya is bőven belefeacuterne

Bolygoacutenk 1496 millioacute km-re azaz (kerekiacutetve) 100 napaacutetmeacuterőnyi messzeseacutegben kering a Nap

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

23

koumlruumll Ezt a taacutevolsaacutegot maacuter toumlbb mint 8 perc alatt teszi meg a feacuteny de a ma ismert

legtaacutevolabbi bolygoacuteig a Pluacutetoacuteig 40-szer ennyi időre mintegy 5 oacuteraacutera van szuumlkseacutege S ez meacuteg

csak a ma ismert bolygoacuterendszer hataacutera a teljes Naprendszer szeacuteleacuteig nagyjaacuteboacutel 2 eacuteven aacutet

szaacuteguld a feacutenysugaacuter (Tudniillik a Naprendszer mindaddig tart ameddig a Nap vonzoacute hataacutesa

eacuterveacutenyesuumll maacuterpedig a legkoumlzelebbi szomszeacutedos csillagroacutel toumlbb mint 4 eacutevig joumln a feacuteny)

A Tejuacutetrendszer egy nagy galaxis toumlbb szaacutez milliaacuterd (azaz toumlbb szaacutez ezer millioacute) csillagot

tartalmaz koumlzuumlluumlk csupaacuten egy a mi Napunk Az ilyen galaxisok egyik szeacuteleacutetől a maacutesikig toumlbb

mint szaacutezezer eacutevig menne a feacuteny ha koumlzben nem nyelődne el a csillagkoumlzi anyagban Vannak

kis galaxisok is toumlbbseacuteguumlk csak neacutehaacuteny milliaacuterd csillagboacutel aacutell A nagy galaxisok koumlzuumll a

szomszeacutedos legkoumlzelebbi az Andromeacuteda-galaxis Ennek a koumlzeacutepső reacutesze ndash ahol sűrűbben

vannak benne a csillagok ndash szabad szemmel is laacutetszik peacuteldaacuteul ősszel este a csillagos eacutegen

Holott az a feacuteny ami ma eljut roacutela a szemuumlnkbe onneacutet mintegy haacuterommillioacute eacutevvel ezelőtt

indult el Ismeruumlnk ma olyan galaxisokat is amelyeknek a raacutedioacutesugaacuterzaacutesa toumlbb mint

tiacutezmilliaacuterd eacutevig szaacuteguldott a vilaacutegűrben miacutegnem ide eacuterkezett a Foumlldre Ma kb szaacutezmilliaacuterd

galaxist ismeruumlnk ndash ezek (eacutes tartozeacutekaik) alkotjaacutek a Metagalaxist

A galaxisok rendszerint kisebb-nagyobb galaxishalmazokat alkotnak A leguacutejabb kutataacutesok

alapjaacuten viszont uacutegy tűnik hogy a ma ismert legnagyobb struktuacuteraacutekat tekintve cellaacutes

szerkezetű a Metagalaxis Eszerint mi mindnyaacutejan cellataacutersak vagyunk raacuteadaacutesul a cellaacutek

falaacuteba beeacutepiacutetve ugyanis a cellaacutek fala galaxisokboacutel aacutell a Tejuacutetrendszer csak egy kis bdquoteacuteglardquo a

sok koumlzuumll

Ősrobbanaacutes Ha megvizsgaacuteljuk a galaxishalmazunkon tuacuteli galaxisokat - az elmeacutelettel oumlsszhangban - toumlbb

eacuteszleleacutesi adatboacutel is arra koumlvetkeztethetuumlnk hogy azok kiveacutetel neacutelkuumll taacutevolodnak tőluumlnk sőt

mineacutel messzebb van egy galaxis annaacutel nagyobb sebesseacuteggel

Peacuteldaacuteul az uacuten voumlroumlseltoloacutedaacutest ndash ami erre a taacutevolodaacutesra utal ndash joacutel megfigyelhetjuumlk A taacutevolodoacute

eacutegitestek sziacutenkeacutepvonalai eltoloacutednak a nagyobb hullaacutemhosszak vagyis a voumlroumls sziacuten feleacute

(Ebből a relativitaacuteselmeacutelet alapjaacuten kiszaacutemolhatoacute az eacutegitest taacutevolsaacutega eacutes a taacutevolodaacutesi

sebesseacutege)

Megjegyzeacutes Ezt a jelenseacuteget a hasonloacutesaacuteg alapjaacuten (de teacutevesen) Doppler-effektuskeacutent is

szoktaacutek emlegetni Pedig ebben az esetben a hullaacutemhossz megvaacuteltozaacutesaacutenak maacutes jellegű okot

tulajdoniacutethatunk

Keacutepzeljuumlnk el egy hatalmas gumilepedotildet Helyezzuumlnk raacute csigaacutekat ndash azokkal modellezzuumlk az

egyes galaxishalmazokat keacutet teacuterdimenzioacuteban Az Einstein-egyenletek szerint az idotilde

muacutelaacutesaacuteval megvaacuteltozik a teacuteridő metrikaacuteja ami a Metagalaxis taacutegulaacutesaacutet ill oumlsszehuacutezoacutedaacutesaacutet

jelenti A mi modelluumlnkoumln ez uacutegy jelentkezik hogy a gumilepedotilde nyuacutelik ill oumlsszehuacutezoacutedik

Ennek megfelelotildeen baacutermelyik csigaacuteroacutel (galaxishalmazroacutel) azt lehet laacutetni hogy az oumlsszes toumlbbi

taacutevolodik tőle (ill koumlzeledik feleacute) Ekoumlzben a teacuterben mozgoacute feacutenysugaacuter hullaacutemhossza is

ugyanuacutegy megnyuacutelik (legalaacutebbis a Metagalaxis taacutegulaacutesakor oumlsszehuacutezoacutedaacuteskor pedig

oumlsszezsugorodik) mintha csak a modelluumlnk gumilepedotildejeacutenek a nyuacutelaacutesaacutet (ill oumlsszehuacutezoacutedaacuteskor

a zsugorodaacutesaacutet) koumlvetneacute

A Metagalaxis jelenlegi taacutegulaacutesa az uacuten Otildesrobbanaacutesig vezethetotilde vissza az idotildeben

Az Ősrobbanaacutes folyamataacuteban volt olyan időszak amikor a Metagalaxisban sehol sem leacuteteztek

atomok mert annyira sűrű volt az anyag hogy benne a gigantikus nyomaacuteson eacutes a rettenetesen

magas hőmeacuterseacutekleten az igen gyakran eacutes szeacuteduumlletes sebesseacutegekkel egymaacutesnak rohanoacute atomok

uacutegyis szeacutetestek volna elemi reacuteszecskeacutekre Sőt meacuteg az elemi reacuteszecskeacutek sem maradhattak

eacutepseacutegben peacuteldaacuteul az anyag eacutes az antianyag szuumlntelenuumll szeacutetsugaacuterzoacutedtak eacutes visszaalakultak

majd ismeacutet szeacutetsugaacuterzoacutedtak s megint visszaalakultak eacutes iacutegy tovaacutebb

Amikor a reacuteszecske-antireacuteszecske paacuterok oumlsszeuumltkoumlztek elektromaacutegneses sugaacuterzaacuteskvantumok

lettek belőluumlk amelyek folyamatosan vissza is alakultak reacuteszecske-antireacuteszecske paacuterokkaacute

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

24

Azok pedig ndash uacutejra oumlsszeuumltkoumlzveacuten ndash ugyancsak szeacutetsugaacuterzoacutedtak eacutes a sugaacuterzaacutes (amiacuteg kellően

nagy volt az anyagsűrűseacuteg) visszacsapoacutedott anyag-antianyag reacuteszecske paacuterokkaacute

Ezek a folyamatok mindaddig zajlottak amiacuteg elegendően nagy volt a sűrűseacuteg Azonban gyors

uumltemben toumlrteacutent a Metagalaxis taacutegulaacutesa Veacuteguumll atomok is oumlsszeaacutellhattak de sugaacuterzaacutes is maradt

meg sőt az anyagnak a zoumlme szeacutetsugaacuterzoacutedott ezt hiacutevjuk az Ősrobbanaacutes

maradvaacutenysugaacuterzaacutesaacutenak

Az Ősrobbanaacutes utaacuteni anyag tehaacutet ketteacutevaacutelt

1 Nagyobb reacuteszben elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes maradt vissza Tele van vele a vilaacutegrdquoűrrdquo - ami

ezek szerint egyaacuteltalaacuten nem uumlres Ennek az anyagnak a kvantumoknak az energiaacutejaacutet tudjuk

joacutel meacuterni

2 Az anyag kisebb haacutenyadaacutet de a feltűnőbb reacuteszeacutet pedig a nyugalmi toumlmeggel rendelkező

reacuteszecskeacutekből aacutelloacute anyag galaxisok azokon beluumll csillagok nagybolygoacutek kisbolygoacutek

holdak uumlstoumlkoumlsoumlk meteorok csillagkoumlzi ill bolygoacutekoumlzi gaacutez eacutes por alkotjaacutek sőt a Foumlld nevű

bolygoacuten peacuteldaacuteul mi magunk is Ez az anyag igen izgalmas fejlődeacutesen ment keresztuumll az

Ősrobbanaacutes oacuteta

Galaxisok szuumlleteacutese Az Ősrobbanaacutesboacutel visszamaradt elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes ndash noha a taacutegulaacutes koumlvetkezteacuteben

mostanaacuteban folyamatosan noumlvekszik a hullaacutemhossza ndash leacutenyegeacuteben maradt a reacutegi A szeacutet nem

sugaacuterzoacutedott anyag viszont ndash aminek a zoumlme hidrogeacuten valamint heacutelium gaacutez ndash a taacutegulaacutes soraacuten

a gravitaacutecioacutes vonzaacutes koumlvetkezteacuteben szeacutetszakadozott egyre kisebb anyagfelhőkre amelyek

sűrűbb reacuteszeiből kialakultak a galaxishalmazok s azokon beluumll az egyes galaxisok

Az Ősrobbanaacutesboacutel rengeteg neutriacutenoacute maradt vissza A taacutegulaacutes erre a neutriacutenoacute sokasaacutegra is

vonatkozik Mai elmeacutelet szerint a neutriacutenoacutek egymaacutesra hatoacute vonzaacutesa egyre feltűnőbb

egyenetlenseacutegeket okozott ebben a bdquoneutriacutenoacutetengerbenrdquo s ahol a legtoumlbb neutriacutenoacute sűrűsoumldoumltt

oumlssze azok oda vonzottaacutek az eacuteppen arra koacuteszaacuteloacute gaacutez reacuteszecskeacuteket is ahol aztaacuten veacuteguumllis

galaxisok nőttek

Formaacutejaacutet tekintve sokfeacutele galaxis van mi most csak a Tejuacutetrendszer (eacutes a hozzaacute hasonloacute

galaxisok) leacutetrejoumltteacutet taacutergyaljuk ndash s azt is csak nagy vonalakban

A Tejuacutetrendszer anyagaacutenak oumlsszesűrűsoumldeacutese soraacuten a gravitaacutecioacute eleinte minden iraacutenyban

egyformaacuten eacuterveacutenyesuumllt ami egy nagyjaacuteboacutel goumlmbszimmetrikus bdquogaacutezgomboacutecotrdquo

eredmeacutenyezett mint galaxisunk ősi formaacutejaacutet Ezen beluumll tovaacutebbi ugyancsak

goumlmbszimmetrikus bdquogaacutezgomboacutecokrdquo joumlttek leacutetre a mai uacuten goumlmbhalmazok ősei Azokon beluumll

ugyancsak goumlmbszimmetrikus bdquogaacutezgomboacutecokrdquo alakultak ki csillagok

Az egyre jobban oumlsszesűrűsoumldő ősgalaxis nagyobb reacuteszben meacuteg oumlsszefuumlggő gaacutez formaacutejaacuteban

megleacutevő anyaga azonban egyre gyorsabban forgott eacutes emiatt egyre jobban ellaposodott

Ebből az anyagboacutel joumlttek leacutetre a galaxisunk siacutekja menteacuten talaacutelhatoacute csillagok iacutegy a Nap is

A Tejuacutetrendszer koumlzepeacuteben egy rendkiacutevuumll sűrű galaxismagban gigantikus energiatermelő

folyamatok duacutelnak aacutem ma meacuteg nem tudjuk hogy azok netaacuten fekete lyukba bezuhanoacute

anyagtoacutel szaacutermaznak-e vagy esetleg anyag-antianyag szeacutetsugaacuterzoacutedaacutestoacutel (vagy valami maacutestoacutel

amit ma meacuteg nem ismeruumlnk) Mindenesetre nem lehetetlen hogy a Metagalaxis anyagaacutenak

az Ősrobbanaacuteskori szupersűrű aacutellapotaacuteboacutel akaacuter fekete lyukak is maradhattak vissza akaacuter

antianyagzaacutervaacutenyok egyes galaxisok koumlzepeacuten (Egyeacutebkeacutent az is lehet hogy a galaxisok fele

antianyagboacutel van koumlztuumlk olyanok amelyek meg ilyen anyagzaacutervaacutenyt rejtenek magukban

amilyen anyagboacutel mi vagyunk)

Csillagok szuumlleteacutese A csillagkoumlzi teacuterben sokfeleacute gaacutezfelhők is megmaradtak Maguk a csillagok is ilyen kozmikus

anyagfelhőkből sűrűsoumldtek oumlssze

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

25

A Naprendszer is egy hatalmas kozmikus gaacutez- eacutes porfelhotildenek egy ndash ahhoz keacutepest viszonylag

kis meacuteretű ndash gaacutezgomboacuteccaacute oumlsszecsomoacutesodoacute reacuteszeacuteből joumltt leacutetre

De mieacutert lett csillag a Nap

A csillagok feluumlleteacuten a hőmeacuterseacuteklet toumlbb ezer fok legbeluumll pedig ndash ahol gigantikus

energiaacutek szabadulnak foumll - toumlbb tiacutez millioacute fok is lehet Vajon mitől van ez

A Nap - eacutes minden csillag ndash sajaacutetmaga vilaacutegiacutet Hogyan keacutepesek erre Mieacutert ilyen

peacuteldaacuteul sajaacutet csillagunk a Nap

Mert eleacuteg nagy hozzaacute a toumlmege s ezaacuteltal a toumlmegvonzaacutesa (A Jupiter peacuteldaacuteul hiaacuteba a

legnagyobb oacuteriaacutesbolygoacute a Naprendszerben a toumlmege meacuteg mindig tuacutelsaacutegosan kicsi ahhoz

hogy csillag lehessen)

Csillagok napjainkban is keletkeznek kuumlloumlnoumlsen a Tejuacutetrendszer eacutes a hozzaacute hasonloacute galaxisok

peremvideacutekeacuten leacutevő kozmikus anyagfelhőkben de maacutesutt is ahol valamilyen okboacutel

kellőkeacuteppen oumlssze tud sűrűsoumldni a csillagkoumlzi gaacutez Ennek a legfontosabb teacutenyezője a

gravitaacutecioacutes koumllcsoumlnhataacutes

Ezen kiacutevuumll vannak olyan kedvező esetek amikor egyeacuteb teacutenyezők meacuteg arra is keacutepesek hogy

foumllgyorsiacutetsaacutek a csillagkeacutepződeacutest

Joacuteneacutehaacuteny olyan csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhőt ismeruumlnk amelyben a maacuter koraacutebban

megszuumlletett csillagoknak a nagy energiaacutejuacute elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesa szeacutetbontja (ionizaacutelja) a

koumlrnyeacutekbeli gaacutez reacuteszecskeacuteket A csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhők rendszerint igen alacsony

hőmeacuterseacutekletűek azaz viszonylag lassan mozognak bennuumlk az egyes gaacutezreacuteszecskeacutek Aacutem ha

egy ilyen anyagfelhőben csillagok is vannak azoknak a sugaacuterzaacutesa keacutepes szeacutetbontani meacuteg az

atomokat is

Ennek koumlvetkezteacuteben toumlbb reacuteszecske fog szaladgaacutelni a gaacutezfelhőnek abban a reacuteszeacuteben

Megnoumlvekszik tehaacutet a reacuteszecskeszaacutem eacutes iacutegy a gaacuteznak a nyomaacutesa is

Ezen kiacutevuumll a csillagtoacutel kapott energia megnoumlveli a reacuteszecskeacutek mozgaacutesi energiaacutejaacutet azok

sebesebben szaacuteguldoznak (Tehaacutet magasabb lesz a gaacutezfelhőben a hőmeacuterseacuteklet is)

A gaacutez a heves uumltkoumlzeacutesek miatt keacutepes a teacuterben tovaacutebb ionizaacuteloacutedni Ezek az uacuten ionizaacutecioacutes

frontok egyuacutettal loumlkeacuteshullaacutem frontok is mert az anyagfelhő ionizaacutelt reacuteszeacuteben mintegy

neacutegyszer nagyobb a nyomaacutes mint az elektromosan semleges helyeken ahol tehaacutet ezaacuteltal

rohamosan oumlsszesűrűsoumldhet az anyag s iacutegy foumllgyorsul a csillagok keletkezeacutese

A csillagokban a gaacutez kiacutevuumllrotildel befeleacute fokozatosan sűrűsoumldik Minden csillag kiacutevuumll nagyon

ritka legbeluumll rendkiacutevuumll sűrű Amikor egy oumlsszetoumlmoumlruumllotilde gaacutezgoumlmb ndash egy uacutejszuumlloumltt csillag ndash

belsejeacuteben a sűrűseacuteg iszonyatosan megnő emiatt a nyomaacutes meg a hotildemeacuterseacuteklet is rettentotildeen

magas lesz (Gondoljunk csak bele Ha kisebb teacuterreacuteszbe zsuacutefolunk sok reacuteszecskeacutet akkor azok

ott jobban bdquoloumlkdoumlsotildednekrdquo szaporaacuten bdquotaszigaacuteljaacutekrdquo egymaacutest begyorsulnak )

A hatalmas gravitaacutecioacute miatt a Nap belsejeacuteben is igen nagy a sűrűseacuteg ami tehaacutet gigantikus

nyomaacutest eacutes egyuacutettal rettenetesen magas hőmeacuterseacutekletet jelent Olyannyira hogy meacuteg az elemi

reacuteszecskeacutek is keacutepesek arra hogy egymaacutesba bdquopreacuteselődjenekrdquo eacutes aacutetalakuljanak mikoumlzben

maacutesfajta reacuteszecskeacutek is eacuteletre kelnek belőluumlk elektromaacutegneses energia-felszabadulaacutes

koumlzepette

Ez azt jelenti hogy ott az egyes reacuteszecskeacutek rettenetesen gyorsan keacutepesek mozogni eacutes igen

erőteljesen nekiuumltkoumlznek egymaacutesnak Ilyen koumlruumllmeacutenyek koumlzepette nem csoda ha az atomok

eleve szeacutetroncsoloacutednak (nem biacuterjaacutek a bdquogyűrődeacutestrdquo) Egyesek menthetetlenuumll egymaacutesba

bdquopasziacuterozoacutednakrdquo eacutes meacuteg maacutes bdquotrageacutediaacutekrdquo is toumlrteacutennek veluumlk

A Nap anyagaacutet legnagyobb reacuteszben hidrogeacuten kisebb reacuteszben heacutelium alkotja (Egyeacuteb elemek

elenyeacuteszotilde mennyiseacutegben vannak benne) A belsejeacuteben protonokboacutel meg elektronokboacutel uacutejabb

heacutelium atommagok is keletkeznek

Leacutenyegeacuteben arroacutel van szoacute hogy egyesuumllnek ndash idegen szoacuteval fuzionaacutelnak ndash az atommagok Ez

roumlviden atommagfuacutezioacute

Mikoumlzben azonban a hidrogeacuten heacuteliummaacute alakul csillagunk belsejeacuteben gigantikus energiaacutek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

26

szabadulnak foumll Iacutegy (eacutes ehhez hasonloacute moacutedon) keletkeznek a Napboacutel joumlvő sugaacuterzaacutesok

Nos emiatt az atommagfuacutezioacutes energiatermeleacutes miatt csillag a csillag (A Nap is amely tehaacutet

mindenekelőtt nagy toumlmege eacutes a gravitaacutecioacutes koumllcsoumlnhataacutes joacutevoltaacuteboacutel lett csillag)

A csillagok energiatermeleacutese Eleinte minden csillag belsejeacuteben a hidrogeacuten alakul heacuteliummaacute Koumlzben nagy mennyiseacutegű

energia szabadul foumll Amikor azt mondjaacutek hogy a Nap bdquoizzoacute gaacutezgoumlmbrdquo annak joacuteszereacutevel

csak a fele igaz a gaacutezgoumlmb Az bdquoizzoacuterdquo tuacutelsaacutegosan enyhe kifejezeacutes (Hasonloacute lenne ez ahhoz

amikor raacuteleacutep valakinek a laacutebaacutera egy elefaacutent eacutes csak ennyit mondana bdquoolyan volt mint egy

szuacutenyogcsiacutepeacutesrdquo) Az energia-felszabadulaacutes meacuterteacuteke sokkal inkaacutebb volna hasonliacutethatoacute egy

hidrogeacutenbomba foumllrobbanaacutesaacutehoz baacuter ez a hasonlat sem joacute (a fuacutezioacutes reaktor jobb lenne)

A csillagokban zajloacute hidrogeacuten-heacutelium fuacutezioacute soraacuten hidrogeacuten atommagok (protonok) ndash

mikoumlzben egy reacuteszuumlk elektronnal bdquooumlsszepreacuteselődverdquo neutronnaacute vaacutelik ndash heacutelium atommagokkaacute

egyesuumllnek A bonyolult folyamat elejeacuten kiindulaacuteskeacutent neacutegy protonnal eacutes keacutet elektronnal

szaacutemolhatunk a veacutegeacuten pedig a keacutesz heacutelium atommaggal Ha azonban oumlsszeadjuk a

kiindulaacuteskor a reacuteszecskeacutek toumlmegeacutet eacutes oumlsszehasonliacutetjuk a heacutelium atommag toumlmegeacutevel uacutegy

tűnik mintha nem lenne eacuterveacutenyes a toumlmegmegmaradaacutes toumlrveacutenye ugyanis a bdquokeacutesztermeacutekrdquo

toumlmege kisebb mint kuumlloumln-kuumlloumln az bdquoalkatreacuteszekeacuterdquo Ez a jelenseacuteg gyakran előfordul az

atomfizikaacuteban Uacutegy is nevezteacutek el hogy toumlmeghiaacuteny idegen szoacuteval toumlmegdefektus Hova lett

koumlzben a hiaacutenyzoacute toumlmeg Mi az ami meacuteg jelen van a folyamatban de eddig nem vettuumlk

figyelembe Nos nem szaacutemoltuk bele a toumlmegekbe peacuteldaacuteul a keletkezotilde elektromaacutegneses

sugaacuterzaacutesokat

Tehaacutet otildek a felelotildesek a toumlmegdefektuseacutert Otildek bdquoloptaacutekrdquo el a hiaacutenyzoacute toumlmeget Pontosabban

abboacutel az bdquoanyagmennyiseacutegbotildelrdquo keletkeztek aminek a toumlmegeacutet hiaacutenyoljuk Iacutegy az otilde toumlmeguumlk

kell hogy kiadja a bdquoleltaacuterhiaacutenytrdquo Csak az a gond hogy az elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesoknak a

toumlmegeacutet nem lehet uacutegy eacutertelmezni mint peacuteldaacuteul a kenyeacutereacutet vagy a protoneacutet Nem tudjuk uacutegy

megmeacuterni sem a tehetetlenseacutegeacutet sem a gravitaacuteloacute toumlmegeacutet ahogyan azt maacutes esetekben az

egyeacuteb reacuteszecskeacutek taacutergyak eseteacuteben megszoktuk Az elektromaacutegneses sugaacuterzaacuteskvantumoknak

az energiaacutejaacutet tudjuk joacutel meacuterni

Szerencseacutere a relativitaacuteselmeacutelet kitaacutegiacutetotta ismereteinket a csillagok energiatermeleacuteseacuteről is

kapcsolatot teremt a nyugalmi toumlmeggel rendelkező reacuteszecskeacutek toumlmege eacutes az elektromaacutegneses

sugaacuterzaacuteskvantumok energiaacuteja koumlzoumltt

Janus-arcuacute anyag Jeloumllje m a hiaacutenyzoacute toumlmeget (a folyamat elejeacuten ill a veacutegeacuten meacuterhetotilde toumlmegek kuumlloumlnbseacutegeacutet)

Ekkor a koumlzben keletkezotilde sugaacuterzaacuteskvantum E energiaacuteja E = mcsup2 (a szokaacutesos jeloumlleacutessel c a

vaacutekuumban meacutert feacutenysebesseacuteg) Ennek segiacutetseacutegeacutevel mindig kiszaacutemiacutethatjuk hogy egy adott

toumlmegkuumlloumlnbseacutegnek mekkora energia felel meg ill adott energiaacutehoz mekkora toumlmegdefektus

tartozik

A toumlmeg eacutes az energia tehaacutet szorosan oumlsszetartoznak ezeacutert az energiaacutet leacutenyegeacuteben uacutegy

kezelhetjuumlk mintha toumlmeg lenne

Meacuterjuumlk meg az atommagfuacutezioacute soraacuten felszabaduloacute energiaacutet (ami elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes

formaacutejaacuteban keletkezik) s ezt szaacutemoljuk aacutet toumlmegre Maacuteris megkapjuk a hiaacutenyzoacute toumlmeget

amit koraacutebban kerestuumlnk Meacutegis igaz az anyagmegmaradaacutes toumlrveacutenye aacutem aacuteltalaacutenosabb

eacutertelmezeacutesben

A toumlmeget eacutes az energiaacutet leacutenyegeacuteben egy kalap alaacute vehetjuumlk Mintha csak megegyezneacutenek

Szokaacutes is ezt uacutegy nevezni hogy a toumlmeg eacutes az energia ekvivalenciaacuteja (azonossaacutega) Persze

teljes azonossaacutegroacutel szoacute sincs A toumlmeg az toumlmeg az energia pedig energia Viszont nagyon is

van koumlzuumlk egymaacuteshoz Uacutegy neacutez ki mintha a leacutenyeget tekintve ugyanarroacutel a jelenseacutegről lenne

szoacute Csakhogy egy bdquoJanus-arcuacuterdquo jelenseacutegről bizonyos esetekben az egyik bdquoarcaacutetrdquo laacutetjuk

(toumlmeg) maacutes esetekben pedig a maacutesik bdquoarcaacutetrdquo (energia) amikor bizonyos reacuteszecskeacuteknek ndash pl

elektron proton neutron ndash a toumlmegeacutet tudjuk koumlnnyen megmeacuterni maacutes reacuteszecskeacuteknek ndash ilyenek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

27

az elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesok energia-csomagocskaacutei ndash pedig az energiaacutejaacutet (Olyan ez mint

amikor elsuhan mellettuumlnk egy autoacute amelyet eloumll keacutekre haacutetul pedig pirosra festettek Aki

szemből figyeli keacuteknek laacutetja aki haacutetulroacutel az pedig pirosnak Pedig ugyanarroacutel az autoacuteroacutel van

szoacute)

Mi toumlrteacutenik egy csillagon Minthogy a csillag a feluumlleteacuten toumlbb ezer fokos a hotildemeacuterseacuteklet meacuteg ott is igen gyorsan

mozognak az egyes reacuteszecskeacutek nemcsak a belsejeacuteben (Nagy a mozgaacutesi energiaacutejuk)

Szuumlntelenuumll egymaacutesnak rohannak irtoacutezatosan nagy sebesseacuteggel Nem is biacuterjaacutek ezt elviselni

roncsoloacutedaacutes neacutelkuumll Az atomok a heves uumltkoumlzeacutesek hataacutesaacutera minduntalan szeacutetesnek darabjaikra

Majd ndash kedvezotildebb viszonyok koumlzepette ndash megfelelő reacuteszecskeacutekkel uacutejra oumlsszetalaacutelkozvaacuten

roumlvid idotildere (az uacutejabb erős uumltkoumlzeacutesekig) ismeacutet oumlsszeaacutellhatnak az eredeti atomok Azok persze

ugyaniacutegy szeacutetesnek majd visszaalakulnak eacutes iacutegy tovaacutebb Amennyi szeacutetesik annyi vissza is

alakul Iacutegy mindig vannak a Napon atomok atommagok ionok meg elektronok is (Amikor

az elektromosan toumlltoumltt reacuteszecskeacutek atomokkaacute alakulnak vissza abban az is szerepet jaacutetszik

hogy a kuumlloumlnboumlzotilde elektromos toumllteacutesű reacuteszecskeacutek vonzzaacutek egymaacutest)

Az atomokroacutel leszakadt elektronoknak eacutes a visszamaradt atommagoknak ill ionoknak

oumlsszesen nagyobb az energiaacuteja szeacutetesett (ionizaacutelt) aacutellapotban mint amikor atomokkaacute

kapcsoloacutednak oumlssze A csillagoknak - iacutegy a Napnak a feluumlleteacuten is - ebből a kuumlloumlnbseacutegből ill

az uumltkoumlzeacutesek energiaacutejaacuteboacutel szaacutermazik a feacuteny (A napfoltokban persze ahol a maacutegneses mező

gubancoloacutedaacutesa miatt lelassultak a reacuteszecskeacutek vagyis alacsonyabb lett a hőmeacuterseacuteklet a

reacuteszecskeacutek szeacutetroncsoloacutedaacutesa eacutes visszaalakulaacutesa is kisebb meacuterteacutekű Ott kevesebb feacuteny

keletkezik emiatt soumlteacutetebbek ezek a teruumlletek )

Csillagok eacuteletuacutetja A Naphoz hasonloacute csillagokban rendszerint toumlbb mint tiacutez milliaacuterd eacuteven aacutet zajlik a hidrogeacuten-

heacutelium fuacutezioacute Addig a csillag egyensuacutelyban van a kifeleacute nyomuloacute energia ugyan szeacutejjelebb

fesziacuteteneacute csakhogy a gravitaacutecioacute oumlsszetartja Keacutesotildebb amikor a csillag megoumlregszik eacutes

kimeruumllőfeacutelben lesz a hidrogeacuten keacuteszlete maacutes (hasonloacute) atommagfuacutezioacutes folyamatok indulnak

meg a belsejeacuteben Amikor viszont lelassul a hidrogeacutennek a heacuteliummaacute alakulaacutesa eacutes ezaacuteltal az

energia kifeleacute aacuteramlaacutesa is ndash ami szeacutetfuacutejni igyekszik a csillagot ndash a gravitaacutecioacute oumlsszeacutebb tudja

huacutezni sűrűbb lesz Ezeacutert a belsejeacuteben megnoumlvekszik a nyomaacutes eacutes a hőmeacuterseacuteklet Iacutegy vaacutelik

lehetőveacute uacutejabb magfuacutezioacute beindulaacutesa A heacuteliumnak a tovaacutebb alakulaacutesa hirtelen termel sok

energiaacutet s ahogyan az kifeleacute zuacutedul a csillagboacutel a gravitaacutecioacute elleneacuteben foumllfuacutejja azt voumlroumls

oacuteriaacutessaacute Az aacutetmeacuterője az eredetinek akaacuter toumlbb mint szaacutezszorosaacutera is megnoumlvekedhet A Nap

ekkor majd olyan nagy lesz hogy a Foumlldig is kitaacutegulhat (hacsak a Foumlld nem keruumll taacutevolabb)

A szaacutezszoros meacuteretnoumlvekedeacutes millioacuteszoros teacuterfogatnoumlvekedeacutest jelent azaz a mostani

aacutetlagsűrűseacutege a milliomod reacuteszeacutere csoumlkken Raacuteadaacutesul a Nap kuumllső reacutesze most is rendkiacutevuumll

ritka haacutet meacuteg ha iacutegy lecsoumlkken az aacutetlagsűrűseacutege Mindenesetre (ha lesz meacuteg akkor emberiseacuteg

a Foumlldoumln) ezt az idotildeszakot nem eacuterdemes megvaacuterni Toumlbb okunk is lehet raacute

Az első igen haacutenyattatott sors vaacuter az ilyen oumlreg csillagokra Egyszerre toumlbbfeacutele

elemaacutetalakulaacutesi folyamat is zajlik bennuumlk kuumlloumlnboumlző goumlmbheacutejakban Mikoumlzben azok

beindulnak illetve leaacutellnak (lelassulnak) kuumlloumlnboumlző meacuterteacutekben bdquofuacutejjaacutek foumllrdquo az eacutegitestet amit

ugyanakkor oumlsszeacutebb raacutent a gravitaacutecioacute hacsak teheti Bekoumlvetkezik olyan időszak is amikor a

csillag pulzaacutelni kezd uumltemesen ismeacutetlődve kitaacutegul oumlsszehuacutezoacutedik majd ismeacutet kitaacutegul s

oumlsszehuacutezoacutedik eacutes iacutegy tovaacutebb Rendszerint bekoumlvetkezik ekoumlzben a rezonancia katasztroacutefa

leszakad roacutela a kuumllső leacutegkoumlre azaz gaacutezburkot dob le magaacuteroacutel Ez az uacuten noacuteva robbanaacutes Ez a

balszerencse toumlbbszoumlr is megeshet ugyanazzal a csillaggal joacute neacutehaacuteny ilyen bdquovisszateacuterőrdquo noacutevaacutet

ismeruumlnk Tehaacutet oumlreg koraacuteban a Nap is haacutenykoloacutedik majd anyagfelhőkkel dobaacuteloacutezik

Oumlnmagaacuteban maacuter ez is eleacuteg ok volna arra hogy hűtlenek legyuumlnk hozzaacute eacutes itt hagyjuk Annaacutel

is inkaacutebb mert nem sokkal ezutaacuten teljesen megoumlregszik eacutes meghal

Maacutesik ok Minden csillag keacutepes bdquolegyaacutertanirdquo eacutelete soraacuten a perioacutedusos rendszer elemeit

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

28

egeacuteszen a vasig Tovaacutebb azeacutert nem mert annak az atommagjaacuteban maacuter 56 nukleon van s ha

enneacutel toumlbb protont vagy neutront proacutebaacutelnaacutenk meacuteg bdquobelegyoumlmoumlszoumllnirdquo ahhoz maacuter nekuumlnk

kellene energiaacutet befektetni Koumlzoumlnseacuteges csillagok erre nem keacutepesek Iacutegy tehaacutet leaacutell bennuumlk az

energiatermeleacutes a gravitaacutecioacute előbb oumlsszehuacutezza őket feheacuter toumlrpe csillagocskaacutevaacute majd teljesen

kihunynak s kihűlnek ndash iacutegy hal meg majd a Nap is Nem robban foumll noha oumlreg koraacuteban nova

robbanaacutesok bdquokeseriacutetik az eacuteleteacutetrdquo

A Napnaacutel leacutenyegesen nagyobb toumlmegű csillagok viszont eacuteletuumlk veacutegeacuten foumllrobbannak eacutes ez az

uacuten szupernoacuteva robbanaacutes keacutepes raacute hogy a vasnaacutel bonyolultabb elemeket (pl az aranyat)

legyaacutertsa Amikor nagyreacuteszt leaacutell a csillag energiatermeleacutese a hatalmas gravitaacutecioacute szinte

oumlsszeroppantja az eacutegitestet ami ezaacuteltal igen roumlvid idő alatt gigantikus meacuterteacutekben

oumlsszesűrűsoumldik Ennek koumlvetkezteacuteben az oumlnmagaacuteba roskadoacute agonizaacuteloacute csillag belsejeacuteben

hirtelen szabadul foumll meglehetősen sok energia ami egyreacuteszt lerobbantja a kuumllső reacuteszeket

maacutesreacuteszt oumlsszerobbantja a csillagbelsőt

A csillag helyeacuten visszamarad egy mindoumlssze 10-20 kilomeacuteteres neutroncsillagocska aacutem az

olyan sűrű hogy anyagaacuteboacutel egyetlen kockacukornyi is suacutelyosabb volna a Foumlldoumln mint

peacuteldaacuteul a Magas Taacutetra Ott ugyanis az elektronok bele preacuteselődnek az atommagokba s azok

protonjaival elektromosan semleges neutronokkaacute vaacutelnak Iacutegy szorosan egymaacutes melleacute

simulhatnak az atommagok elektromos tasziacutetaacutes ezt nem gaacutetolja az erős koumllcsoumlnhataacutes pedig

segiacuteti hogy egymaacuteshoz koumltődhessenek

A robbanaacuteskor levaacutelt anyag viszont főkeacutent plazma aacutellapotban van vagyis igen sok

elektromosan toumlltoumltt reacuteszecskeacutet tartalmaz eacutes iacutegy azok a gyorsan forgoacute csillag koumlruumlli maacutegneses

mezőben raacutedioacutesugaacuterzaacutest keltenek A szupernoacuteva robbanaacuteskor foumllszabaduloacute energia egy reacutesze

is elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesok formaacutejaacuteban joumln ki az eacutegitest belsejeacuteből A csillag eredeti

feacutenyesseacutege ilyenkor (nem veacuteletlenuumll) a toumlbb szaacutezmillioacuteszorosaacutera noumlvekszik Megjegyezzuumlk

hogy egy-keacutet milliaacuterd eacutev muacutelva a koumlrnyeacutekuumlnkoumln szupernoacuteva robbanaacutesok tűzijaacuteteacutekszerű

gyakorisaacutegaacuteval kell szaacutemolnunk Ha az ekkor keletkező nagy energiaacutejuacute s iacutegy a

szervezetuumlnkre kaacuteros sugaacuterzaacutesok a Foumlldre oumlzoumlnlenek itt az akkora sugaacuterdoacutezist jelent ami maacuter

nemcsak genetikai mutaacutecioacutekat okozhat hanem veacutegzetes trageacutediaacutekhoz is vezetne ndash ha

megvaacuternaacutenk szuumllőbolygoacutenkon ezt az időszakot El kell tehaacutet koumlltoumlzni inneacutet joacute messzire

meacuteghozzaacute koumlruumllbeluumll egy milliaacuterd eacuteven beluumll

A Keacutek Bolygoacute eacutes uacutetitaacutersa - csillagaacuteszati alapok mindenkinek

Cikkuumlnkben neacutehaacuteny csillagaacuteszati alapfogalmat eleveniacutetuumlnk fel kuumlloumlnoumls tekintettel a Foumlld eacutes

Hold kapcsolataacutera Egyuacutettal a fogyatkozaacutesok eacutegimechanikaacutejaacuteba is betekinteacutest nyerhetuumlnk

A Hold taacutevolsaacutega 30 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 128 sec alatt

A Nap meacuterete 100 Foumlld-aacutetmeacuterő (Bőven belefeacuterne a Holdnak a paacutelyaacuteja)

Nap-Foumlld taacutevolsaacuteg 1 CsE = 100 Nap-aacutetmeacuterő = 10000 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 83 min

alatt (Ha lekicsinyiacutetve a planetaacuterium kupolaacuteja volna a Nap akkor a Foumlld egy alma a

Hold meg - tőle kb 25 m-re - egy cseresznye lenne a vaacuteroskoumlzpontban majdnem 1 km-re a

planitoacutel)

Nap-Pluacutetoacute aacutetlagos taacutevolsaacuteg 40 CsE Megteszi a feacuteny 55 h alatt (Ha a plani kupolaacuteja volna

a Nap akkor a Pluacutetoacute meacuteg a Hold cseresznyeacutejeacutetől is kisebb lenne de toumlbb mint 30 km-

re)

Szomszeacuted csillag (alfa Centauri) taacutevolsaacutega toumlbb mint 4 feacutenyeacutev megteszi a feacuteny toumlbb

mint 4 eacutev alatt (3 csillag 2 Nap-szerű eacutes 1 voumlroumls toumlrpe Ha a Nap maacutekszemnyi akkor az

alfa Centauri tőle 40 km-re 2 maacutekszem eacutes 1 porszem lenne)

A Tejuacutetrendszer meacuterete toumlbb mint 100000 feacutenyeacutev befutnaacute a feacuteny toumlbb mint 100000 eacutev

alatt

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

29

Ma ismert legtaacutevolabbi galaxis taacutevolsaacutega toumlbb mint 10 milliaacuterd feacutenyeacutev megteszi a

feacutenyraacutedioacutesugaacuterzaacutes toumlbb mint 10 milliaacuterd eacutev alatt

1 CsE (1 CSILLAGAacuteSZATI EGYSEacuteG) 1496 millioacute km a Foumlld-paacutelya feacutel nagytengelye A

Foumlld olyan enyhe ellipszis paacutelyaacuten kering a Nap koumlruumll amely majdnem toumlkeacuteletes koumlr (Teacutelen

5 millioacute km-rel koumlzelebb vagyunk a Naphoz mint nyaacuteron aacutem ez a kuumlloumlnbseacuteg elenyeacutesző a

Foumlld-paacutelya majdnem 300 millioacute km aacutetmeacuterőjeacutehez keacutepest)

1 feacutenyeacutev taacutevolsaacuteg amit a feacuteny (2997925 kmsec sebesseacuteggel) 1 eacutev (= 315569259747 sec)

alatt megtesz (Mintegy 95 billioacute kerekiacutetve 10000000000000 km)

A Hold nagysaacutega kb 14-e a toumlmege majdnem 180 reacutesze a Foumlldeacutenek ezeacutert nem biacutert leacutegkoumlrt

megtartani A Holdon a suacutelyunk 16-a lenne az itteninek Nappal foumllmelegedhet 130 oC-ra

eacutejszaka le tud hűlni -100 oC alaacute ugyanis 2 heacutetig van rajta nappal s 2 heacutetig eacutejszaka A

csillagokhoz keacutepest a forgaacutesideje ugyanannyi mint a Foumlld koumlruumlli keringeacutesi ideje azaz koumltoumltt

keringeacutest veacutegez mindig ugyanazt a feleacutet fordiacutetja a Foumlld feleacute iacutegy a Hold felsziacuteneacuteről (a tőluumlnk

laacutethatoacute oldalaacuteroacutel egy adott helyről) a Foumlld mindig ugyanabban az iraacutenyban laacutetszik a laacutetoacutehataacuter

(horizont) foumlloumltt

Holdfaacutezisok (feacutelhold telihold stb)

A Nap a Holdnak (is) mindig csak az egyik feleacutet vilaacutegiacutetja meg Ezt mi mindig maacutes iraacutenyboacutel

neacutezzuumlk teliholdkor a napsuumltoumltte oldalaacutet teljesen laacutetjuk de első negyed eacute s utolsoacute negyed

idejeacuten oldalroacutel vilaacutegiacutetja meg a Nap uacutejholdkor pedig az aacuternyeacutekos oldalt nem laacutetjuk

Fogyatkozaacutesok A Foumlld eacutes a Hold paacutelyasiacutekja 5o-os szoumlget zaacuternak be egymaacutessal ezeacutert nem minden uacutejholdkor

eacutes teliholdkor keruumll a Nap meg ez a keacutet eacutegitest pontosan egy egyenesbe Csak amikor a keacutet siacutek

metszeacutesvonalaacuteban van a Nap - leacutenyegeacuteben feacuteleacutevente - koumlvetkezhet be hogy uacutejholdkor a Hold

aacuternyeacuteka raacutevetiacutetődik a Foumlld felsziacuteneacutenek egy kis reacuteszeacutere (ahonneacutet napfogyatkozaacutest laacutetni) vagy

teliholdkor a Hold belemaacuteszik a Foumlld aacuternyeacutekaacuteba (holdfogyatkozaacutes - mindenuumlnnen

megfigyelhető a Foumlldről ahonneacutet a Hold laacutetszik)

Aacuterapaacutely

A Holddal ellenteacutetes oldalon is van dagaacutely (sőt meacuteg a szaacuterazfoumlld is naponta keacutetszer

megemelkedik eacutes visszasuumlllyed 3 dm-nyit) A Foumlld-Hold rendszer koumlzoumls toumlmegkoumlzeacuteppontja

23 Foumlld-sugaacuternyira van a bolygoacute koumlzepeacutetől ami koumlruumll a Foumlld is ringlispilezik

A Foumlld forgaacutesa

Az Eacuteszaki Sarkon fuumlggőleges tengely koumlruumll viacutezszintesen forgunk balra az eacutegitestek

lemaradnak jobbra mint a buszboacutel neacutezve a faacutek az uacutet szeacuteleacuten (A taacutevolabbiak lassabban

maradnak le sőt joumln veluumlnk a Hold olyan messze van hogy eacuteszre sem vesszuumlk a

lemaradaacutesaacutet) Az Egyenliacutető siacutekja itt viacutezszintes Csak 1 csillag kelnyugszik a Nap a toumlbbiek

vagy mindig a horizont foumlloumltt maradnak vagy mindig alatta

Az Egyenliacutetőn viacutezszintes eacuteszak-deacuteli iraacutenyuacute tengely koumlruumll forog a Foumlld nyugatroacutel keletre s

ahogy haacutetrafeleacute lemarad a koumlrnyező vilaacuteg keleten fuumlggőlegesen kel foumll minden s nyugaton

fuumlggőlegesen nyugszik le Az Egyenliacutető siacutekja fuumlggőleges Minden csillag kelnyugszik

Hazaacutenk az Eacuteszaki Sark eacutes az Egyenliacutető koumlzoumltt nagyjaacuteboacutel a feleacuteneacutel helyezkedik el a Foumlldoumln

tehaacutet tőluumlnk neacutezve a Foumlld forgaacutestengelye eacutes az Egyenliacutető siacutekja is ferdeacuten aacutell s iacutegy ferdeacuten

kelnek foumll eacutes ferdeacuten nyugszanak le az eacutegitestek A forgaacutestengely iraacutenyaacutenak a horizont foumlloumltti

magassaacutega (minden eacuteszaki foumlldrajzi szeacutelesseacutegen) egyenlő az adott phi foumlldrajzi szeacutelesseacuteggel

A Sarkcsillag koumlruumlli phi szoumlgoumln beluumll leacutevő - uacuten cirkumpolaacuteris - csillagok (pl Nagygoumlncoumll

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

30

Kisgoumlncoumll Cassiopeia csillagai) soha nem mennek a horizont alaacute ezeacutert minden deruumllt eacutejjel

megfigyelhetőek (csak mindig maacutes feleacute)

A Foumlld keringeacutese A Nap iraacutenyaacuteban - a nappali eacutegen - nem laacutetszanak szabad szemmel maacutes csillagok - mindig

ellenteacutetes iraacutenyban - az eacutejszakai eacutegbolton - s ez az iraacuteny egy eacutev alatt koumlrbemaacuteszik az eacutegen

(a Foumlld paacutelyasiacutekjaacuteban az ekliptikaacuten)

Ahogyan a forgaacutes miatt (minthogy utazunk a Foumllddel kelet feleacute s minden lemarad haacutetra) 1

nap alatt koumlrbefordulni laacutetszik az eacutegbolt ugyaniacutegy a keringeacutes miatt is (minthogy utazunk a

Foumllddel a Nap koumlruumll - ugyanabba az iraacutenyba amerre forgunk - eacutes emmiatt is haacutetrafeleacute azaz)

nyugat feleacute szinteacuten lemaradni laacutetszanak a csillagok persze lassabban 1 eacutev alatt fordul koumlrbe

a csillagos eacuteg (Ha minden este ugyanakkor figyeljuumlk tapasztalhatjuk ezt a lassuacute lemaradaacutest

vagyis a Foumlld keringeacuteseacutet)

Ezeacutert kuumlloumlnboumlző eacutevszakokban maacutes-maacutes jellegzetes csillagkeacutepek figyelhetőek meg

Tengelyferdeseacuteg a forgaacutestengely mostanaacuteban majdnem a Sarkcsillag feleacute mutat nem

merőleges az ekliptikaacutera (665 o) ezeacutert azzal a Foumlld egyenliacutetőjeacutenek a siacutekja (Eacutegi Egyenliacutető) is

szoumlget (235 o) zaacuter be (Az iraacuteny 26000 eacutevenkeacutent - buacutegoacutecsigaszerűen kuacutep alkotoacutejakeacutent -

koumlroumlz az eacutegen precesszioacute)

A Foumlld megtartja a tengelyferdeseacutegeacutet egy kerigeacutes soraacuten Koumlzben a forgaacutestengely - eacutes (mivel a

csillagok irtoacutezatosan messze vannak ezeacutert) a Sarkcsillag iraacutenya is - oumlnmagaacuteval paacuterhuzamosan

toloacutedik el

Amikor az eacuteszaki feacutelteke fordul jobban a Nap feleacute vagyis hazaacutenk a Nap feleacute hajol tőluumlnk a

Nap magasan laacutetszik deacutelben joacutel tud melegiacuteteni - nyaacuter van

Amikor - feacutel eacutevvel keacutesőbb midőn a Foumlld a Nap tuacuteloldalaacuten van - a deacuteli feacutelteke fordul jobban a

Nap feleacute vagyis hazaacutenk elhajol a Naptoacutel tőluumlnk a Nap alacsonyan laacutetszik deacutelben nem tud

joacutel melegiacuteteni - teacutel van Argentiacutenaacuteban viszont nyaacuter (Az eacuteszaki eacutes a deacuteli feacuteltekeacuten pont fordiacutetva

vaacuteltakoznak az eacutevszakok)

Az Eacuteszaki Sarkon a tavaszi napeacutejegyenlőseacuteg idejeacuten az Eacutegi Egyenliacutetőn (a tavaszpont

iraacutenyaacuteban) leacutevő Nap lassan foumllkel mikoumlzben - a forgaacutes miatt - joacutecskaacuten lemarad jobbra

Naponta koumlrbejaacuter a horizont menteacuten Egyidejűleg - a keringeacutes folytaacuten - arreacutebb maacuteszik az

ekliptikaacuten eacutes iacutegy a nyaacuteri napforduloacuteig egyre magasabbra spiraacutelozik Az őszi napeacutejegyenlőseacuteg

idejeacutere visszakeruumll az Eacutegi Egyenliacutetőre (őszpont) s megint a horizonton megy koumlrbe mialatt

lenyugszik Megkezdődik a feacuteleacuteves eacutejszaka Aacutem addig is hiaacuteba suumlt a Nap feacutel eacuteven aacutet

egyfolytaacuteban mindig alacsonyan van (max 235 o) - nem tud joacutel melegiacuteteni

Ezzel szemben az Egyenliacutetőn deacutelben mindig (ha naacutelunk teacutel van ott akkor is) magasroacutel tűz a

Nap

Hazaacutenkboacutel a teacuteli napforduloacute idejeacuten meacuteg deacutelben is olyan alacsonyan van a Nap mint ahogyan

az Eacuteszaki Sarkon is szokott lenni a nyaacuteri napforduloacute idejeacuten pedig olyan magasan mint

ahogyan az Egyenliacutetőn is szokott lenni Ekkor a keletinyugati iraacutenytoacutel joacuteval deacutelebbre ill

eacuteszakabbra kelnyugszik (s ezeacutert a nappalok kb keacutetszerte roumlvidebbek ill hosszabbak mint az

eacutejszakaacutek) csak a napeacutejegyenlőseacutegek idejeacuten teszi azt pontosan keletennyugaton (amikor 12-12

oacuteraacutet tartoacutezkodik a laacutetoacutehataacuter foumlloumltt-alatt)

Toumlkeacuteletes naptaacuter nem keacutesziacutethető iacutegy e jelenseacutegek daacutetumai sem esnek mindig ugyanarra a

napra

Uumlstoumlkoumlsoumlk szuumlleteacutese A gyorsan mozgoacute gaacutezreacuteszecskeacutek megszoumlknek a bolygoacutekroacutel eacutes a holdakroacutel Az őscsillag

koumlzeleacuteben ebbe besegiacutet a roacutela leaacuteramloacute uacuten napszeacutel is ami főkeacutent plazma reacuteszecskeacutekből aacutell

(protonok elektronok heacutelium atommagok) A kialakuloacute naprendszer koumlzponti tartomaacutenyaacuteboacutel

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

31

a napszeacutel gaacutez eacutes por anyagot keacutepes kisoumlpoumlrni a taacutevolabbi videacutekekre ahol az oumlssze tud fagyni

uumlstoumlkoumlsmagokkaacute

Az uumlstoumlkoumlsmagoknak az egymaacutesra gyakorolt gravitaacutecioacutes zavaroacute hataacutesa meg a koumlrnyező

csillagokeacute a keacutesőbbiekben azt eredmeacutenyezheti hogy időnkeacutent egy-egy mag bezuhan akaacuter a

koumlzponti csillag koumlzvetlen koumlzeleacutebe is Ilyenkor koacutemaacuteja eacutes csoacutevaacuteja is lesz neki de az

leginkaacutebb csak a szemet gyoumlnyoumlrkoumldtető laacutetszat a leacutenyeg mindig az uumlstoumlkoumlsmag ami olyan

mint egy piszkos hoacutegolyoacute jeacutegbe aacutegyazva kő- feacutemdarabkaacutek azaz meteorok

Egy uumlstoumlkoumlsnek a feje időnkeacutent nagyobb mint a Foumlld akaacuter szaacutezezer kilomeacuteteres is lehet A

Napboacutel joumlvő anyagreacuteszecskeacutek erről soumlprik le az esetenkeacutent toumlbb tiacutezmillioacute kilomeacuteter hosszuacute

csoacutevaacutet A szilaacuterd uumlstoumlkoumlsmag pedig amelyből a napsugaacuterzaacutes hataacutesaacutera a gaacutez előtoumlr mindoumlssze

tiacutezegyneacutehaacuteny legfeljebb neacutehaacuteny tiacutez kilomeacuteter nagysaacuteguacute lehet Ebből is laacutethatoacute hogy a koacutema

de főleg a csoacuteva anyagaacutenak nagy reacutesze - amely e meglehetősen kicsi uumlstoumlkoumlsmagboacutel

szaacutermazik - rendkiacutevuumll ritka gaacutez Persze gaacutezfejlődeacutes csak a Nap koumlzeleacuteben lehet ezeacutert nincs

az uumlstoumlkoumlsnek se csoacutevaacuteja se koacutemaacuteja amikor messze van a Naptoacutel (mindoumlssze a csupasz -

mondhatnaacutenk meztelen jeges fagyott - uumlstoumlkoumlsmag)

Minthogy az uumlstoumlkoumlsoumlk a Naprendszer ősi anyagaacutet tartalmazzaacutek leacutenyegeacuteben hasonloacute

gaacutezokboacutel aacutelltak oumlssze mint amilyeneket a csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhők is tartalmaznak

(Hiszen ugyanilyen gaacutezokboacutel sűrűsoumldoumltt oumlssze az eacuteppen kialakuloacute Ősnap mintegy hat milliaacuterd

eacutevvel ezelőtt valamint a koumlruumlloumltte ugyanezen anyagboacutel megszuumllető bolygoacutek is) Ezekben a

kozmikus anyagfelhőkben szerves molekulaacutek is leacutetrejoumlttek A bolygoacutekeletkezeacutes folyamataacuteban

foumllforroacutesodott anyagban azonban szeacutetroncsoloacutedhatnak ezek a bonyolult eacutes eacuterzeacutekeny kis

keacutepződmeacutenyek Csakhogy az uumlstoumlkoumlsoumlk mint affeacutele szerves-anyag konzervek keacutepesek raacute

hogy megőrizzeacutek jobb időkre ezeket a molekulaacutekat s szaacutezmillioacute eacutevekkel keacutesőbb amikor

becsapoacutednak valamely bolygoacute felsziacuteneacutere visszainjekcioacutezzaacutek azokat Iacutegy - szerencseacutes

koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt - ha az uumltkoumlzeacutest tuacuteleacutelő szerves molekulaacutek tovaacutebb bonyoloacutedhatnak

megindulhat az eacuteletteacute szerveződeacutes is

Eacutelet lehetőseacutege a Foumlldoumln kiacutevuumll Az előzőekből kitűnik hogy a kozmoszban maacutesutt is ugyanolyan anyagboacutel joumlttek leacutetre

csillagok - eacutes egyesek koumlruumll meacuteg bolygoacutek is - mint amiből a Naprendszer kialakult Tovaacutebbaacute

az is fontos teacuteny hogy a bioloacutegiai evoluacutecioacutet megelőző keacutemiai bonyoloacutedaacutes is megkezdődik az

ilyen gaacutez- eacutes porfelhőkben Ha maacutesutt is keacutepesek voltak uumlstoumlkoumlsoumlk visszainjekcioacutezni a

bolygoacutekra az ott (a bolygoacute kialakulaacutesakor) toumlnkrement szerves molekulaacutekat megfelelő

koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt maacutes naprendszerekben is kifejlődhetett az eacutelet

Messze maacutes csillagok koumlruumll keringő bolygoacutekon akaacuter naacutelunk fejlettebb civilizaacutecioacutek is

lehetnek

Az viszont hogy jaacutertakjaacuternak-e itt foumlldoumlnkiacutevuumlliek ma meacuteg hit keacuterdeacutese

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

32

MERKUacuteR

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő 88 foumlldi nap

Tengely koumlruumlli forgaacutes 176 foumlldi nap

Gyakrabban van uacutejeacutev mint Napkelte

Felsziacuteneacutenek csak a 45-aacutet teacuterkeacutepezteacutek fel

Neheacutez megfigyelnuumlnk mert mindig a Nap koumlzeleacuteben jaacuter

A Merkuacuter feluumlleteacutenek minden neacutegyzetmeacutetereacutere hatszor annyi sugaacuterzaacutes eacuterkezik a Napboacutel mint

a Foumlld azonos nagysaacuteguacute teruumlleteacutere A bolygoacute nappali hőmeacuterseacuteklete eleacuteg magas aacutetlagban 600

K (kb 330 Celsius fok) mikoumlzben eleacuteri a 750 K (480 Celsius fok) koumlruumlli maximumot

Ugyanakkor eacutejszaka a hőmeacuterseacuteklet 90 K-re (kb -180 Celsius fok) suumlllyed

A Merkuacuternak nincs eacuteszrevehető sűrűseacutegű leacutegkoumlre Tekintettel arra ugyanis hogy a bolygoacute

napsuumltoumltte oldala igen forroacute fel kell teacuteteleznuumlnk hogy meacuteg a legnehezebb gaacutezok is eltaacutevoztak

onnan Raacuteadaacutesul az oumlsszes bolygoacute koumlzuumll a Merkuacuter felsziacuteneacutenek feacutenyvisszaverő keacutepesseacutege a

leggyengeacutebb leginkaacutebb a soumlteacutet holdtalajeacutehoz hasonloacute A Merkuacuter felsziacutene aacuteltal szoacutert napfeacuteny

sziacutenkeacutepi vizsgaacutelata is megerősiacuteti hogy a bolygoacutenak nincs kimutathatoacute leacutegkoumlre

Leacutegkoumlre ritka A Merkuacuternak nincs holdja

Első űrszonda Mariner-10

VEacuteNUSZ

Veacutenusz a roacutemai mitoloacutegiaacuteban a kertek istennője Aphroditeacuteval azonosiacutetottaacutek aki goumlroumlg

mitoloacutegiaacuteban a szeacutepseacuteg eacutes a szerelem istennője

Esthajnalcsillag

Minthogy a Veacutenusz a legfeacutenyesebb eacutegitestek koumlzeacute tartozik a szeacutepseacuteg istennőjeacuteről nevezteacutek el

A legfeacutenyesebb bolygoacutetestveacuteruumlnk csupaacuten a Nap eacutes a Hold laacutetszoacutelagos feacutenyesseacutege muacutelja feluumll

az oumlveacutet

A Veacutenusznak nincs holdja

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő

Tengely koumlruumlli forgaacutes 243 foumlldi nap

Leacutegkoumlr 95 szeacuten-dioxid

Uumlveghaacutezhataacutes

FOumlLD

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő 365 nap

Tengely koumlruumlli forgaacutes 24 oacutera

Koumlr paacutelya

Forgaacutestengelye 235deg

Tudjuk hogy bolygoacutenk 24 oacutera alatt veacutegez egy teljes koumlruumllfordulaacutest

A forgaacutes koumlvetkezteacuteben felleacutepő centrifugaacutelis erő hataacutesaacutera az eacutegitest belapult az egyenliacutetői

videacutekeken pedig kidudorodott

A Hold eacutes a Nap toumlmegvonzaacutesa (az előbbieacute nagyobb) apaacutelyt eacutes dagaacutelyt kelt amelyek az

oacuteceaacutenok eacutes tengerek viacutezfelsziacuteneacutenek suumlllyedeacuteseacuteben eacutes emelkedeacuteseacuteben vehetők eacuteszre A Hold

uacutegy vonszolja maga utaacuten a Foumlld dagaacutelyoumlveacutet bolygoacutenk felsziacuteneacuten hogy az eacutepp ennek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

7

Az Alfoumlld

Az Alfoumlld felsziacutene eacutes taacutejai

Mai felsziacuteneacutet a folyoacutek eacutes a szeacutel alakiacutetottaacutek ki

Fő reacuteszei Mezőfoumlld Duna-Tisza koumlze eacutes a Tiszaacutentuacutel

Folyami hordaleacutekkuacutepok kiemelkednek koumlrnyezetuumlkből

Kiskunsaacuteg Nyiacuterseacuteg Maros hordaleacutekkuacutepja Maacutertaalja Buumlkkalja

Loumlsztakaroacutes taacutejai Mezőfoumlld (ez emelkedik a legmagasabbra) Hajduacutesaacuteg Maros-Koumlroumls koumlze

Nagykunsaacuteg

Folyami aacuterterek Alfoumlld legalacsonyabb reacuteszei Szeacutenhidrogeacutenek heacutevizek homok kavics

Duna menteacuten Duna Draacuteva voumllgye

Tisza menteacuten Szatmaacuter-Beregi-siacuteksaacuteg Bodrogkoumlz Jaacuteszsaacuteg Hortobaacutegy eacutes a Koumlroumls videacutek (az

Alfoumlld legmeacutelyebb reacutesze Itt talaacutelhatoacute hazaacutenk legnagyobb foumlldgaacutez- eacutes kőolajmezeje)

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

8

Az Alfoumlld eacuteghajlata viacutezrajza termeacuteszetes noumlveacutenyzete eacutes talaja

Alfoumlld

Eacuteghajlata Nedves kontinentaacutelis

A legmelegebb a nyaacuter eacutes a leghidegebb a teacutel Itt a legtoumlbb a napsuumlteacutes eacutes a meleg

Keveacutes a csapadeacutek szeacutelsőseacuteges az eacutevi eloszlaacutesa Sok az aszaacutely

Viacutezrajz

Folyoacutek eseacutese kicsi Tisza viacutezjaacuteraacutesa erősen ingadozoacute Fontos a folyoacuteszabaacutelyozaacutes

Viacutezgazdaacutelkodaacutes oumlntoumlzeacutes veacutedekezeacutes a belvizek eacutes az aacutervizek ellen

Viacutezhiaacuteny a Tisza viacutezgyűjtő teruumlleteacuten az Alfoumlld nagyobb reacuteszeacuten van

Felsziacuten alatti vizek Hőforraacutes ndash Hajduacuteszoboszloacute Gyula

Morotvatavak holtaacutegakboacutel kialakult tavak Rajz

Szikes tavak szeacutelfuacutetta meacutelyedeacutesben keletkezett

Mesterseacuteges viacuteztaacuterozoacutek eacutes a halastavak

Termeacuteszetes noumlveacutenyzet

Eredeti noumlveacutenyzeteacutet a toumllgyerdőket eacutes a fuumlves pusztaacutekat szaacutentoacutefoumlldekkeacute alakiacutetottaacutek

Orszaacutegosan itt a legkevesebb az erdők araacutenya A homok megkoumlteacuteseacutere nyaacuterfaacutet uumlltetnek

Hortobaacutegy őshonos fuumlvespuszta

Talaj

Mezőseacutegi fekete morzsaleacutekos kivaacuteloacute minőseacutegű

Humuszos homok erdők alatt keacutepződoumltt

Oumlnteacutestalaj folyoacutek menteacuten

Reacuteti talaj koumlzepes termeacutekenyseacutegű az aacuterteruumlletek magasabb szintjeacuten

Futoacutehomok erdőirtaacutesok utaacuten alakult ki Fuumlloumlphaacuteza

Szikes belvizek levezeteacutese utaacuten terjedt el

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

9

Az Alfoumlld mezőgazdasaacuteg eacutes eacutelelmiszeripara I-II

Legfejlettebb aacutegazat a noumlveacutenytermeleacutes A talajtiacutepusok eacutes az eacuteghajlat kuumlloumlnbseacutegei miatt

taacutejankeacutent maacutes eacutes maacutes noumlveacutenyeket termelnek

Gabonafeacuteleacutek

- buacuteza (őszi buacuteza) Legfontosabb kenyeacutergabona Mezőseacutegi- eacutes reacuteti talajon termelik

- rozs homokos teruumlletek gabonaacuteja

- rizs szikes teruumlleten vetik

A malom a gabonatermő teruumlleteken eacutes a fogyasztoacutepiac vonzaacutesaacuteban nagyobb vaacuterosokban

eacutepuumllt

Takarmaacutenygabonaacutenk

- kukorica mezőseacutegi talajon vetik Ezeken a teruumlleteken sűrű a serteacutesaacutellomaacuteny

Ipari noumlveacutenyek

- cukorreacutepa termeleacutese teljesen geacutepesiacutetett A cukorgyaacuterat a termőteruumlletre eacutepiacutetetteacutek Kaba

- olajos noumlveacutenyek Martfű ndash noumlveacutenyolajgyaacuter

- dohaacuteny burgonya homokos nyiacuterseacutegi taacutej

Zoumlldseacuteg eacutes gyuumlmoumllcs

Zoumlldseacuteg Bp koumlrnyeacuteke Duna-Tisza koumlze Alfoumlld deacuteli reacuteszeacuten

- fűszerpaprika Kalocsa Szeged

- hagyma Makoacute

- kaacuteposzta Bp koumlrnyeacuteke

- paprika paradicsom uborka eacutes zoumlldborsoacute Kiskunsaacuteg

Konzervgyaacuterak Bp Nagykőroumls Kecskemeacutet Szeged Debrecen Nyiacuteregyhaacuteza

Gyuumlmoumllcs Nyiacuterseacuteg Kiskunsaacuteg Alfoumlld deacuteli reacuteszeacuten

- alma Nyiacuterseacuteg

- szőlő eacutes kajszibarack Kiskunsaacuteg

- őszibarack Szeged koumlrnyeacuteke

Aacutellattenyeacuteszteacutes

Serteacutes kukoricatermelő videacutekeken

Huacutesfeldolgozoacute ipar Bp Szeged Beacutekeacutescsaba Gyula Debrecen Baja

Baromfi tyuacutek liba kacsa juh ndash Alfoumlldoumln tenyeacutesztik keveacutesbeacute jelentős a szarvasmarha-

tenyeacuteszteacutes

Hal Tisza eacutes halastavak

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

10

Az Alfoumlld ipara I-II (lehet 2 oacutera ishellip)

Ma az iparban dolgoznak a legtoumlbben

Deacutel-Alfoumlld

Foumlldgaacutez eacutes kőolajtelepek

Szeged Algyő Maros-Koumlroumls koumlze Duna-Tisza koumlze Kiskunhalas teacuterseacutege

Nagyobb reacutesze foumlldgaacutez Szaacutelliacutetaacutesuk csővezeteacuteken toumlrteacutenik

Kőolajfinomiacutetoacute Szaacutezhalombatta (Itt eacutepuumllt hőerőmű is) Tiszauacutejvaacuteros

Atomerőmű Paks

Viacutezerőmű Tiszaloumlk Kiskőroumls (teljesiacutetmeacutenyuumlk kicsi)

Kecskemeacutet Szőleacuteszet kutataacutes Geacutepipar Idegenforgalom

Kiskunhalas Csipkehaacutez Szeacutenhidrogeacuten-baacutenyaacuteszat koumltoumlttaacuteruacute Elszoacutertan tanyaacutek vannak

Kalocsa paprika

Baja kikoumltő eacutes aacutetkelőhely Textilipar

Legnagyobb vaacuteros Szeged forgalmi aacutetkelőhely kereskedővaacuteros Faipar Textil- vegyipar-

eacutelelmiszeripar

Hoacutedmezővaacutesaacuterhely Porcelaacutenipar koumltoumlttaacuterugyaacuter

Makoacute geacutepipar

Beacutekeacutescsaba koumltoumlttaacuterugyaacuter

Oroshaacuteza uumlveggyaacuter

Dunauacutejvaacuteros [Pentoumlle Sztaacutelinvaacuteros] Vasmű Papiacutergyaacuter Textilpar

Szeacutekesfeheacutervaacuter Vasuacuteti csomoacutepont Koumlnnyűfeacutemmű Ikarus Ipari koumlrzet

Eacuteszak-Alfoumlld

Legneacutepesebb vaacuteros Debrecen ndash tudomaacutenyos eacutes kulturaacutelis koumlzpont Gyoacutegyszervegyeacuteszet

(BIOGAL) Goumlrduumllőcsapaacutegygyaacuter (GOumlCS) ruhagyaacuter konzervgyaacuter (DEKO) huacutes eacutes tejipar

Idegenforgalmi koumlzpont

Nyiacuteregyhaacuteza Forgalom oktataacutesi kulturaacutelis kp

Zaacutehony vasuacuteti hataacutercsomoacutepont

A falvaknak a mezőgazdasaacutegi munka szervezeacuteseacuteven van fontos szerepuumlk

Karcag malom

Tiszavasvaacuteri gyoacutegyszergyaacuter

Tiszauacutejvaacuteros műanyaggyaacutertaacutes (TVK Tiszai Vegyi Kombinaacutet)

Szolnok Hiacuted eacutes kikoumltővaacuteros Vasuacuteti koumlzpont Fa- papiacuter- cukor- vegyipar Geacutepgyaacuter

Martfű cipőgyaacuter

Jaacuteszbereacuteny Lehel Hűtőgeacutepgyaacuter

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

11

A Kisalfoumlld termeacuteszeti adottsaacutegai

Kialakulaacutesa az Alfoumlldeacutehez hasonloacute Toumlreacutesek menteacuten leszakadt suumlllyedeacutek

Koumlzponti reacutesze feltoumlltoumltt siacuteksaacuteg (Duna hordaleacutekkuacutepja)

A folyoacutek munkaacuteja aacuteltal a Kisalfoumlld koumlzponti reacutesze toumlkeacuteletes siacuteksaacuteg

Reacuteszei

Szigetkoumlz

Raacutebakoumlz

Mosoni-siacuteksaacuteg

Hansaacuteg

Deacuteli peremvideacutekeacutet a szeacutel viacutez toumlmegmozgaacutesos folyamatok pusztiacutetottaacutek

Marcali-medence hellip Somloacute ndash tanuacutehegyek

A teacutel enyheacutebb a nyaacuter hűvoumlsebb Hazaacutenk legszelesebb videacuteke

A Kisalfoumlld folyoacutei a Dunaacuteba oumlmlenek (ln Raacuteba Marcal)

Aacutelloacutevizei koumlzuumll a ln Fertő toacute

Noumlveacutenyzet

Erdőben szegeacuteny taacutej Reacuteti eacutes oumlnteacutestalajok ndash mezőgazdasaacutegi munkaacutera alkalmas

Duna bőseacuteges ivoacute eacutes ipari vizet szolgaacuteltat eacutes nemzetkoumlzi viacutezi uacutet

Aacutesvaacutenyi anyagok szeacuten-dioxid tőzeg kavics homok

Siacuteksaacuteg

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

12

A Kisalfoumlld gazdasaacutegi eacutelete

Magas sziacutenvonaluacute

Buacuteza kukorica aacuterpa cukorreacutepa takarmaacutenynoumlveacutenyek

Reacutetek legelők szaacutelastakarmaacuteny (lucerna) eacutes siloacutekukorica

Legjelentősebb a szarvasmarha-tenyeacuteszteacutes Legmagasabb a fejeacutesi aacutetlag A tejfeldolgozoacute ipar

elsősorban sajtot gyaacutert Reacutepcelak

Serteacutestenyeacuteszteacutes jelentős Huacutesuumlzem Paacutepa

Baromfitartaacutes eacutes tojaacutestermeleacutes Baacutebolnai Mezőgazdasaacutegi Kombinaacutet

Szigetkoumlz ndash oumlnteacutestalaj ndash Sok zoumlldseacutegfeacutele Boraacuteszat Somloacute

Legneacutepesebb vaacuteros

Győr

Kulturaacutelis eacutes gazdasaacutegi koumlzpont Az orszaacuteg harmadik ipari vaacuterosa

Geacutepipar Raacuteba Rt Diacutezelmotorok traktorok nagyteljesiacutetmeacutenyű geacutepek keacuteszuumllnek itt

Reacutegi hagyomaacutenyai vannak a textiliparnak

Textilneacutegyszoumlg Győr Paacutepa Sopron Szombathely

Mosoni-siacuteksaacuteg

Mosonmagyaroacutevaacuter Mezőgazdasaacutegi geacutepgyaacutera eacutes textilipara van

Marcal-medence

Paacutepa

Textilipar huacutesipar eacutes geacutepipar

Raacutebakoumlz

Csorna Kapuvaacuter

Eacutelelmiszeripar

A taacutejra koumlzepes nagysaacuteguacute falvak jellemzőek

A Kisalfoumlldoumln sűrű a vasuacutet eacutes koumlzuacutethaacuteloacutezat

Ausztria feleacute vezet hazaacutenk legreacutegibb villamosiacutetott vasuacutetvonala

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

13

Az Alpokalja termeacuteszeti adottsaacutegai eacutes gazdasaacutegi eacutelete

Magyarorszaacuteg nyugati szeacuteleacuten talaacutelhatoacute

Soproni-hegyseacuteg

Kőszegi-hegyseacuteg

Előttuumlk szeacuteles dombvideacutek huacutezoacutedik

Hazaacutenk legreacutegibb kőzetei talaacutelhatoacuteak itt

Kialakulaacutesa

Soproni-hegyseacuteg az oacuteidőben keletkezett hegyseacuteg reacutesze volt mely oumlsszetoumlredezett a meacutelybe

suumlllyedt majd az Alpok kiemelkedeacuteseacutevel uacutejra a felsziacutenre keruumllt A kőzeteket a Foumlld belső erői

oumlsszepreacuteselteacutek Palaacutes kőzetek keletkeztek

Kőszegi-hegyseacuteg kőzetei a Dunaacutentuacuteli koumlzeacutephegyseacuteggel azonos koruacuteak

Legmagasabb csuacutecsa Iacuterott-kő (882 m)

A dombvideacutek kialakulaacutesa az Alpokboacutel eacuterkező folyoacutek szeacutetteriacutetett hordaleacuteka

A teruumllet megemelkedett eacutes a folyoacutevoumllgyek feldaraboltaacutek a taacutejat

Oacuteceaacuteni leacutegtoumlmegek hataacutesaacutera

A hőingaacutes itt kevesebb mint az Alfoumlldoumln

A hűvoumls eacutes a csapadeacutekosabb időjaacuteraacutesaacutehoz a taacutej magasabb fekveacutese is hozzaacutejaacuterul

A kristaacutelyos kőzetek nehezebben eresztik aacutet a vizet ezeacutert a csapadeacutek nagy reacutesze a felsziacutenen

folyik le Sok a patak eacutes a forraacutes

Noumlveacutenyvilaacuteg

Őshonos a lucfenyő

Gazdag az erdők aljnoumlveacutenyzete paacutefraacutenyokban eacutes erdei ciklaacutemenekben gazdag

Szeliacutedgesztenyefaacutek is eacutelnek itt

Fenyőerdők alatt szuumlrke erdőtalaj

Lombos erdők alatt barna erdőtalaj

Mezőgazdasaacuteg

Takarmaacutenynoumlveacuteny termeszteacutes reacutetgazdaacutelkodaacutes eacutes a szarvasmarha-tenyeacuteszteacutes (+ tejipar) a

jellemző Saacutervaacuter cukorgyaacuter tej- eacutes baromfifeldolgozaacutes

Ipar

Koumlzpontja Szombathely Cipőgyaacutertaacutes faipar mezőgazdasaacutegi geacutepgyaacutertaacutes

Kőszeg Műemleacutekvaacuteros textilipar

Sopron bdquohűseacuteg vaacuterosardquo idegenforgalom Textil faipar

Szentgotthaacuterd szemeacutelygeacutepkocsi-gyaacutertaacutes koumlzpontja (Opel)

Aproacute falvak

Egymaacuteshoz koumlzel kis leacutelekszaacutemuacute falvak telepuumlltek

Gyoacutegyfuumlrdők Balf Buumlk ndash idegenforgalom jelentősseacutege

Az Alfoumlld a Kisalfoumlld eacutes az Alpokalja oumlsszefoglalaacutes

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

14

Dunaacutentuacuteli - Dombsaacuteg eacutes a Mecsek termeacuteszeti adottsaacutegai

Teruumllete megsuumlllyedt majd a tenger eloumlntoumltte (meacuteszkő) majd kiemelkedett (agyag reacuteteg)

A felsziacutene toumlreacutesekkel feldaraboloacutedott

A folyoacutek patakok tovaacutebb meacutelyiacutetetteacutek a voumllgyeket

A folyoacutek eacutes a patakok folyaacutesiraacutenya a foumlldkeacutereg toumlreacutesvonalaihoz igazodik

Nyugati reacuteszeacuten agyag keleti reacuteszeacuten loumlsztakaroacute talaacutelhatoacute

Dunaacutentuacuteli-dombsaacuteg reacuteszei Zalai- Somogyi- eacutes Baranyai-Tolnai dombsaacuteg

Eacuteghajlata a Duna koumlzeleacuteben napsugaacuterban Ny csapadeacutekban gazdagabb

Erdőkben sokkal gazdagabb mint az Alfoumlld

Jellemző talaja barna erdőtalaj

Zalai-dombsaacuteg hazaacutenk legcsapadeacutekosabb taacuteja

A taacutej nyugati reacuteszeacuten szuumlrke erdőtalaj talaacutelhatoacute

A teruumllet 13-a erdő

Aacutesvaacutenyi kincse a kőolaj eacutes a foumlldgaacutez

Somogyi-dombsaacuteg

- Kuumllső-Somogy ndash loumlsztaacuteblaacutek

- Belső-Somogy ndash homokvideacutek

Baranyai-Tolnai dombsaacuteg

Tolnai-hegyhaacutet Baranyai-dombsaacuteg

Legnagyobb loumlszfalak

Mecsek

Meacuteszkő eacutes homokkő hegyseacuteg Feketekőszeacuten uraacuteneacuterc lelőhely

Eacuteghajlata a deacutelről eacuterkező mediterraacuten hataacutes miatt enyhe

Deacuteli lejtőin mediterraacuten jellegű oumlroumlkzoumlld noumlveacutenyek eacutelnek

Villaacutenyi-hegyseacuteg

Meacuteszkő-hegyseacuteg

Koumlzeleacuteben toumlr fel a harkaacutenyi gyoacutegyforraacutes

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

15

A Mecsek eacutes a Dunaacutentuacuteli-dombsaacuteg gazdasaacutegi eacutelete

Mecsek

- Feketekőszeacuten baacutenyaacuteszat Koumlzpontja Komloacute ndash Felhasznaacutelaacutesa hőerőmű (Peacutecs)

koksz-vasolvasztaacutes (Dunauacutejvaacuteros)

- Uraacuteneacuterc baacutenyaacuteszat Koumlzpontja Kővaacutegoacuteszőlős Jakab-hegy ndash homokkő

Felhasznaacutelaacutesa atomerőmű (Paks)

- Kőolaj Zalai-dombsaacuteg Koumlzpont Nagylengyel Feldolgozaacutes finomiacutetoacute

(Zalaegerszeg)

- Cement (meacuteszkő maacuterga) Beremend

Mezőgazdasaacuteg

Keleten (buacuteza kukorica cukorreacutepa) eacutes nyugaton (rozs) szaacutentoacutefoumlldi termeszteacutes

Gyuumlmoumllcstermeszteacutes Mecsek szőlő mandula Nyugaton teacuteli alma

Aacutellattenyeacuteszteacutes szarvasmarha-tenyeacuteszteacutes serteacutestenyeacuteszteacutes

Eacutelelmiszeripar Kaposvaacuter (malom- cukor- tejipar huacutesuumlzem) eacutes Zalaegerszeg (tejuumlzem)

Neheacutez eacutes koumlnnyűipar

Peacutecs Hőerőmű geacutepgyaacuter bőr- eacutes kesztyűgyaacuter Zsolnay porcelaacutengyaacuter

Komloacute szeacutenbaacutenyaacuteszat

Szekszaacuterd geacutepgyaacutertaacutes huacutesuumlzem

Kaposvaacuter textilipar eacutes elektrotechnika

Zalaegerszeg ruha- buacutetorgyaacutertaacutes

Nagykanizsa buacutetor

Sioacutefok Fonyoacuted Keszthely uumlduumllők

Aproacutefalvak jellemzőek neacutepesseacuteguumlk fogy

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

16

A Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacuteg

Kialakulaacutesa a foumlldtoumlrteacuteneti koumlzeacutepidő tengereiben kezdődoumltt Meacuteszkő eacutes dolomit rakoacutedott le

toumlbb 1000 m vastagsaacutegban Ennek oumlsszetoumlredezeacutese reacuteveacuten joumltt leacutetre

Reacuteszei Bakony Veacutertes Velencei-hg eacutes a Dunazug-hg

A Bakony eacutes a Veacutertes koumlzoumltt Moacuteri-aacuterok

A Veacutertes eacutes a Dunazug-hg Tatai-aacuterok

Dolomitos felsziacutenek kopaacutersaacutega az erdőirtaacutesoknak koumlszoumlnhető

Jelentősek a karsztforraacutesok

Keacutet aacutelloacutevize Balaton Velencei-toacute A Balatontoacutel eacuteszakra talaacutelhatoacute a Balaton-felvideacutek

Nemzeti Parkot

Eacuteghajlata hegyvideacuteki ndash hűvoumlsebb eacutes csapadeacutekosabb mint a koumlrnyező teruumlletekeacute

Bakony

Reacuteszei Balaton-felvideacutek Deacuteli-Bakony Eacuteszaki-Bakony

A Tihanyi feacutelszigeten gejziacuterek forraacuteskuacutepjai talaacutelhatoacutek Hajdani vulkaacuteni műkoumldeacutesre utalnak

szeacutensavas forraacutesok pl Balatonfuumlred

Tapolcai-medence tanuacutehegyek (bazalt) legnagyobb Badacsony ndash Kőfolyaacutes a kőzetek

gravitaacutecioacute hataacutesaacutera leacutetrejoumlvő toumlmegmozgaacutesa a hegyoldalon

Deacuteli-Bakony (lmcsuacutecs Kab-hegy) aacutesvaacutenykincsei barnakőszeacuten bauxit mangaacuteneacuterc

Eacuteszak-Bakony (lmcsuacutecs Kőris-hegy) sasbeacutercek kőzetekből kiemelkedő meredek oldaluacute

roumlg talaacutelhatoacuteak

Veacutertes

Aacutesvaacutenykincsei barnakőszeacuten eacutes bauxit

Velencei-hg

Ingoacutekoumlvek a lepusztulaacutes soraacuten kocka alakuacutevaacute daraboloacutedott graacutenit ndash egy eacutele menteacuten

alaacutetaacutemasztott ndash roumlge

Dunazug-hg

Reacuteszei Pilis Gerecse Budai-hg

Meacuteszkő eacutes dolomit kőzetekből aacutellnak

Budai-hg Duna felőli oldalaacuten hőforraacutesok toumlrnek fel Sok barlang is talaacutelhatoacute a hegyseacuteg

meacutelyeacuten

A Visegraacutedi-hg az Eacuteszaki-khg vulkaacuteni vonulataacutenak hangja

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

17

A Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacuteg gazdasaacutegi eacutelete

(Aacutetalakulaacutes az egykori alumiacuteniumipar foumlldjeacuten)

Aacutesvaacutenykincsei barnakőszeacuten bauxit mangaacuteneacuterc dolomit meacuteszkő kvarchomok agyag

A hegyseacuteg egykoron az alumiacuteniumipar fő teruumllete volt

A jobb eacuterteacutekesiacuteteacutes miatt a timfoumlld előaacutelliacutetaacutesa meacuteg gazdasaacutegos ezeacutert eladjuk Oroszorszaacutegnak

eacutes Ukrajnaacutenak keacutesz alumiacuteniumot vaacutesaacuterolunk Magyarorszaacutegon keacutesz vagy feacutelkeacutesz

alumiacuteniumgyaacutertaacutessal ceacutelszerű foglalkoznia

Bauxitbaacutenya Bakony

Timfoumlldgyaacuter Ajka

Hengermű Szeacutekesfeheacutervaacuter eacutes Bp

Barnakőszeacuten kitermeleacutes Bakony Veacutertes Moacuteri-aacuterok koumlrnyeacuteke

Hőerőmű Ajka Tatabaacutenya ndash viacutezigeacutenyuumlket a karsztviacutez fedezi

Ipar

Vegyipar műtraacutegyaacutet aacutelliacutet elő

Eacutepiacutetőanyag-ipar csereacutep eacutes teacutegla

Ajka kvarchomokboacutel uumlveget gyaacutertanak

Herend porcelaacutengyaacutertaacutes

Geacutepgyaacutertaacutes Esztergom ndash Suzuki

Veszpreacutem ndash elektromos geacutepek eacutes baacutenyaacuteszati berendezeacutesek

Mezőgazdasaacuteg

Erdőgazdaacutelkodaacutes folyik mezőgazdasaacuteg nem szaacutemottevő

Bauxit Timfoumlldgyaacuter

Alumiacuteniumkohoacute

Elektromos aacuteram

Hőerőmű

Barnakőszeacuten

Draacutega

Egykori Szovjetunioacute

Keacutesz timfoumlld

Toumlmbalumiacutenium

MAGYARORSZAacuteG

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

18

Eacuteszaki ndash koumlzeacutephegyseacuteg

Kialakulaacutesa

Legreacutegebbi Buumlkk eacutes az Aggteleki ndash karszt Ezek meacuteszkő hegyseacutegek

Vulkaacuteni Visegraacutedi-hg Boumlrzsoumlny Cserhaacutet Maacutetra Zempleacuteni-hg

Elmocsarasodoacute teruumlleteken barnakőszeacuten a hegyseacutegek laacutebaacutenaacutel lignit keacutepződoumltt A forroacute vizes

oldatokboacutel a Maacutetraacuteban reacutezeacuterc vaacutelt ki

Eacuteghajlata

Nyara hűvoumlsebb tele hidegebb mint baacutermelyik taacutejunkeacute Toumlbb a csapadeacutek mint az Alfoumlldoumln

A tagolt domborzat miatt vaacuteltozatos a hg mikrokliacutemaacuteja

A meacuteszkőhegyseacutegekben a felsziacuten alatti a vulkaacuteni hegyseacutegekben a felsziacuteni viacutezhaacuteloacutezat a

gazdagabb

Vulkaacuteni utoacuteműkoumldeacutesre utalnak a keacutenhidrogeacutenes szeacutensavas forraacutesok

Teruumlleteacuten 3 NP talaacutelhatoacute Buumlkki Aggteleki Duna-Ipoly Nemzeti Parkű

Visegraacutedi-hg (Dobogoacute-kő)

A Duna vaacutelasztotta le az Eacuteszaki khg-ről

Kőzetanyaga andezit andezittufa

Boumlrzsoumlny (Csoacutevaacutenyos)

Erdő boriacutetotta hg keveacutes telepuumlleacutessel

Cserhaacutet

Főleg meacuteszkőből aacutell

Maacutetra (Keacutekes Galya-tető)

Kőztei Andezit eacutes Andezittufa

Reacutezeacuterc Recsk-en talaacutelhatoacute Paraacuted gyoacutegyforraacutes

Maacutetraalja lignittelepek

Buumlkk (Istaacutelloacutes-kő)

Uumlledeacutekes kőzetek talaacutelhatoacuteak (meacuteszkő agyagpala)

Karsztos keacutepződmeacutenyek viacuteznyelő dolina karsztforraacutesok

Aggteleki-karszt

Baradla barlangrendszer a vilaacutegoumlroumlkseacuteg reacuteszeacuteveacute nyilvaacuteniacutetottaacutek

Cserehaacutet

Dombvideacutekeacutet a folyoacutek szabdaltaacutek fel

Zempleacuteni-hg

bdquoSaacutetorhegyekrdquo Riolitboacutel eacutepuumll fel

Deacuteli lankaacutei Hegyalja ndash Tokaji hg

Medenceacutek

Noacutegraacutedi Borsodi

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

19

Eacuteszaki ndash koumlzeacutephegyseacuteg gazdasaacutegi eacutelete

(A neheacutezipar szuumllőfoumlldjeacutenek mai gondjai)

Az Eacuteszaki ndash koumlzeacutephegyseacuteg medenceacuteiben alapanyagokat gyaacutertoacute neheacutezipar fejlődeacutese a

koumlzelmuacuteltban megaacutellt Főkeacutent a kohaacuteszati termeacutekek iraacutenti kereslet csoumlkkeneacuteseacutevel uumlzemek

korszerűtlenseacutegeacutevel magyaraacutezhatoacute A termeleacutes visszaesett uumlzemek bezaacutertak nagy lett a

munkaneacutelkuumlliseacuteg

Iparvideacutek

Borsodi-medence Salgoacutetarjaacuten ndash geacutepipar ndash tűzhelygyaacutertaacutes

Gyoumlngyoumls ndash mikroelektronikai cikkek

Eger ndash geacutepkocsi hűtőalkatreacuteszek

A vaacutelsaacutegot tuacuteleacutelte

- Vegyipar import nyersanyagokra eacutepuumll

Kőolaj eacutes a foumlldgaacutez csővezeteacuteken eacuterkezik Oroszorszaacutegboacutel a foumlldgaacutez kis reacutesze az

Alfoumlldről

A hőerőműveket (visontai Maacutetrai Hőerőmű) Maacutertaaljaacuten eacutes Buumlkkaljaacuten kuumllsziacuteni lignit

baacutenyaacutekboacutel kitermelt lignittel fűtik

Kazincbarzika műanyagok noumlveacutenyveacutedő szerek

Tiszauacutejvaacuteros TVK

- Eacutepiacutetőanyag-ipar

A hegyseacutegek meacuteszkoumlveacuteből agyagpalaacutejaacuteboacutel Miskolcon eacutes Vaacutecott cementet gyaacutertanak

Salgoacutetarjaacuten uumlveggyaacutertaacutes Holloacutehaacuteza porcelaacutengyaacutertaacutes

Miskolc textil eacutes papiacutergyaacutertaacutes Eger buacutetorgyaacutertaacutes

Mezőgazdasaacuteg takarmaacutenynoumlveacuteny- gyuumlmoumllcs- szőlőtermeszteacutes erdőgazdaacutelkodaacutes

Borvideacutekek Tokaj Eger Gyoumlngyoumls

Koumlzlekedeacutes

Hataacuteraacutellomaacutes Balassagyarmat

Az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacuteg laacutebaacutenaacutel nagy forgalmuacute vasuacutet eacutes koumlzuacutet vezet

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

20

Budapest

Hazaacutenk fővaacuterosa nemzetkoumlzi nagyvaacuteros

Peacutenzuumlgyi- uumlzleti szolgaacuteltataacutesai kulturaacutelis eacutelete idegenforgalma alkalmassaacute teszi Budapestet a

kuumllfoumlldi befekteteacutesek eacutes a kuumllfoumlldi tőke elhelyezeacuteseacutere

Vaacuterosszerkezete

- Vaacuterosmag (city) ndash V keruumllet

- Belső lakoacutehelyoumlv ndash Duna bal partja VI-IX ker

- Kuumllső munkahelyoumlv ndash paacutelyaudvarok raktaacuterak koacuterhaacutezak gyaacuterak

- Kuumllső lakoacutehelyoumlv - kertvaacuteros

Toumlbbkoumlzpontuacutesaacuteg jellemző raacute

Magyarorszaacuteg gazdasaacutega eacutes kereskedelme

A magyar gazdasaacuteg jellemzői

A piacgazdasaacuteg magaacutentulajdonra eacutes versenyre eacutepuumll Ezt a kereslet eacutes a kiacutenaacutelat szabaacutelyozza

Az aacutellam feladata a piacgazdasaacuteg műkoumldeacutesi felteacuteteleinek biztosiacutetaacutesa (Jogi peacutenzuumlgyi adoacute

rendszer) A verseny ceacutelja a profitszerzeacutes

A piac toumlrveacutenyei a munkaerőpiacon is eacuterveacutenyesek A munkaerő iraacutenti csoumlkkeneacutes

munkaneacutelkuumlliseacuteget okoz

Az aacutellamnak a taacutersadalom eacuterdekeit is eacuterveacutenyesiacuteteni kell (egeacuteszseacuteguumlgy peacutenzuumlgy haduumlgy

oktataacutes koumlrnyezetveacutedelem) ezek kiadaacutesait adoacutekboacutel fedezik

Gazdasaacuteg mutatoacutei

GDP ndash Bruttoacute hazai termeacutek 1eacutev alatt előaacutelliacutetott uacutej termeacutekek eacutes szolgaacuteltataacutesok piaci

aacuteron kimutathatoacute eacuterteacuteke

GNP ndash Bruttoacute nemzeti termeacutek A GDP + az Export eacutes az Import joumlvedelem

kuumlloumlnbseacutege

GDP miből aacutell

Primer szektor mezőgazdasaacuteg

Szekunder szektor ipar

Tercier szektor szolgaacuteltataacutesok (oktataacutes peacutenzuumlgy egeacuteszseacuteguumlgy kereskedelem

igazgataacutes)

Energiagazdasaacuteg

Elsődleges energiahordozoacutek

- kimeruumllő o aacutesvaacutenyi tuumlzelőanyagok szeacuten kőolaj foumlldgaacutez

o nukleaacuteris uumlzemanyagok hasadoacuteanyagok

o geotermikus energia

- meguacutejuloacute

o napenergia szeacutelenergia viacutezfolyaacutesok energiaacuteja hullaacutemzaacutes aacuterapaacutely

Elsődleges energiahordozoacutekboacutel nyerik a maacutesodlagos energiahordozoacutekat villamos energiaacutet

benzint diacutezelolajat fűtőolajat kokszot gőzt eacutes a vaacuterosi gaacutezt

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

21

Huacutezoacuteaacutegazat a geacutepipar eacutes a vegyipar

Koumlzlekedeacutes

Szemeacutely eacutes aacuteruszaacutelliacutetaacutest biztosiacutet A koumlzlekedeacutesi uacutetvonalak sugaras szerkezetűek

A Budapestről nagyvaacuterosokba a nagyvaacuterosokboacutel a koumlrnyező falvakba

A vasuacutet a toumlmegkoumlzlekedeacutesre eacutes nagy toumlmegű aacuteruacute szaacutelliacutetaacutesaacutera a legalkalmasabb eszkoumlz

Műszakilag elavultak a vonatok eacutes a paacutelya kiveacutetel az elővaacuterosi vonatok (Bp)

A vaacuterosi toumlmegkoumlzlekedeacutes eacutes a orszaacutegon beluumlli szemeacutelyszaacutelliacutetaacutesban fontos eszkoumlz az

autoacutebusz A koumlzuacuteti koumlzlekedeacutes gazdasaacutegtalanabb mint a vasuacuteti eacutes szennyezi is a koumlrnyezetet

A leacutegi koumlzlekedeacutes nagy taacutevolsaacutegok aacutethidaloacuteja

Budapest-Ferihegy 1-2

Kuumllkereskedelmi kapcsolatok

Piackoumlzpontuacute

Ipari nyersanyagokban energiahordozoacutekban szegeacutenyek vagyunk ezeacutert behozatalra szorulunk

Uumlzemeink termeacutekeit kuumllfoumlldoumln kell eacuterteacutekesiacuteteni mert a hazai felvevőpiac kicsi

Orszaacutegunk 2004-től az EU tagja

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

22

CSILLAGAacuteSZATI ALAPISMERETEK

Amit ma a vilaacutegboacutel ismeruumlnk Eacutegitestek - Ősrobbanaacutes - Galaxisok szuumlleteacutese - Csillagok szuumlleteacutese - A csillagok

energiatermeleacutese - Janus arcuacute anyag - Mit toumlrteacutenik egy csillagon - Csillagok eacuteletuacutetja

Előzetes A Hold taacutevolsaacutega majdnem 30 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 128 sec alatt

A Nap meacuterete 109 Foumlld-aacutetmeacuterő (Bőven belefeacuterne a Holdnak a paacutelyaacuteja)

Nap-Foumlld taacutevolsaacuteg 1 CsE = 107 Nap-aacutetmeacuterő (toumlbb mint 11000 Foumlld-aacutetmeacuterő) Megteszi a feacuteny

83 perc alatt (Ha lekicsinyiacutetve a Nap 40 cm aacutetmeacuterőjű volna akkor 430 m-re tőle a Foumlld

majdnem 4 mm-es a Hold meg ndash attoacutel mintegy 11 cm-re ndash kb 1 mm-es lenne)

Nap-Pluacutetoacute aacutetlagos taacutevolsaacuteg 40 CsE Megteszi a feacuteny 55 h alatt (Ha a Nap 40 cm-es volna

akkor az 1 mm-es Pluacutetoacute meacuteg a Hold cseresznyeacutejeacutetől is kisebb lenne de toumlbb mint 30 km-

re)

Szomszeacuted csillag (alfa Centauri) taacutevolsaacutega toumlbb mint 4 feacutenyeacutev megteszi a feacuteny toumlbb mint 4

eacutev alatt (3 csillag 2 Nap-szerű eacutes 1 voumlroumls toumlrpe Ha a Nap maacutekszemnyi akkor az alfa

Centauri tőle 40 km-re 2 maacutekszem eacutes 1 porszem lenne)

A Tejuacutetrendszer meacuterete toumlbb mint 100000 feacutenyeacutev befutnaacute a feacuteny toumlbb mint 100000 eacutev alatt

A ma ismert legtaacutevolabbi galaxis taacutevolsaacutega toumlbb mint 10 milliaacuterd feacutenyeacutev megteszi a

feacutenyraacutedioacutesugaacuterzaacutes toumlbb mint 10 milliaacuterd eacutev alatt

Vaacutezoljuk foumll a ma ismert vilaacuteg az uacuten Metagalaxis fejlődeacutestoumlrteacuteneteacutenek azokat a főbb

epizoacutedjait amelyek maacuter joacutel tanulmaacutenyozhatoacuteak a tudomaacutenyban Minden egyes jelenseacuteg

alapvető fizikai koumllcsoumlnhataacutesokon alapul

Mindenekelőtt szoumlgezzuumlk le hogy a termeacuteszettudomaacutenyok iacutegy a fizika eacutes a csillagaacuteszat is

csak arroacutel nyilatkozhatnak amit maacuter ismeruumlnk Uacutegyhogy az Ősrobbanaacutes illetve mindaz

amiről most szoacute lesz nem a Vilaacutegmindenseacutegre vonatkozik csupaacuten a Metagalaxisra ami az

ismert vilaacuteg

A Metagalaxis teacuteridőbeli szerkezeteacutenek a vizsgaacutelataacuteval a csillagaacuteszaton beluumll a kozmoloacutegia

az egyes eacutegitestek ill azok nagyobb rendszerei konkreacutet kialakulaacutesaacutenak a kutataacutesaacuteval a

kozmogoacutenia s az ekoumlzben zajloacute fizikai folyamatok elemzeacuteseacutevel pedig az asztrofizika

foglalkozik (Ezek kuumlloumln tudomaacutenyaacutegak de foumllhasznaacuteljaacutek a relativitaacuteselmeacutelet a

kvantumelmeacutelet a magfizika az atomfizika az elektrodinamika kuumlloumln a

magnetohidrodinamika eacutes maacutes fizikai tudomaacutenyaacutegak eredmeacutenyeit is)

A csillagaacuteszat neacutemileg egy aacutellatkerthez hasonliacutethatoacute A kozmosznak is megvannak a maga

bdquoaacutellatkaacuteirdquo csillagok bolygoacutek holdak uumlstoumlkoumlsoumlk stb Első raacuteneacutezeacutesre ez a szembeoumltlő hogyan

is neacuteznek ki ezek Aztaacuten megvizsgaacutelhatjuk az aacutellatkertben a ketrecek szerepeacutet ndash valami

ilyesmit tesz a csillagaacuteszatban a kozmoloacutegia Beszeacutelhetuumlnk az aacutellatok szuumlleteacuteseacuteről is ndash mint

ahogyan a csillagaacuteszaton beluumll a kozmogoacuteniaacuteban az eacutegitestek kialakulaacutesaacuteroacutel Fontos

ismernuumlnk az aacutellatok fizioloacutegiai bioloacutegiai jelenseacutegeit is - az eacutegitestek bdquofizioloacutegiaacutejaacutetrdquo taglalja

az asztrofizika

Eacutegitestek Hogy valamelyest fogalmat alkothassunk a Metagalaxisroacutel előszoumlr szoacuteljunk neacutehaacuteny szoacutet az

eacutegitestekről s azok ismert rendszereiről legalaacutebb a fontosabb araacutenyokat foumllvaacutezolva

A legkoumlzelebbi eacutegitest a Hold alig 384 ezer kilomeacuteterre ami ndash mint az előzetesből tudjuk ndash a

Foumlld aacutetmeacuterőjeacutenek mindoumlssze 30-szorosa s ezt a taacutevolsaacutegot a feacuteny roumlpke 128 maacutesodperc alatt

megteszi Ez nagyon kicsinek szaacutemiacutet a csillagaacuteszatban Meacuteg a Nap is nagyobb pedig az egy

koumlzoumlnseacuteges csillag A Nap aacutetmeacuterőjeacutenek a nagysaacutega 1 millioacute 400 ezer kilomeacuteter durvaacuten 100

foumlldaacutetmeacuterő tehaacutet a holdpaacutelya is bőven belefeacuterne

Bolygoacutenk 1496 millioacute km-re azaz (kerekiacutetve) 100 napaacutetmeacuterőnyi messzeseacutegben kering a Nap

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

23

koumlruumll Ezt a taacutevolsaacutegot maacuter toumlbb mint 8 perc alatt teszi meg a feacuteny de a ma ismert

legtaacutevolabbi bolygoacuteig a Pluacutetoacuteig 40-szer ennyi időre mintegy 5 oacuteraacutera van szuumlkseacutege S ez meacuteg

csak a ma ismert bolygoacuterendszer hataacutera a teljes Naprendszer szeacuteleacuteig nagyjaacuteboacutel 2 eacuteven aacutet

szaacuteguld a feacutenysugaacuter (Tudniillik a Naprendszer mindaddig tart ameddig a Nap vonzoacute hataacutesa

eacuterveacutenyesuumll maacuterpedig a legkoumlzelebbi szomszeacutedos csillagroacutel toumlbb mint 4 eacutevig joumln a feacuteny)

A Tejuacutetrendszer egy nagy galaxis toumlbb szaacutez milliaacuterd (azaz toumlbb szaacutez ezer millioacute) csillagot

tartalmaz koumlzuumlluumlk csupaacuten egy a mi Napunk Az ilyen galaxisok egyik szeacuteleacutetől a maacutesikig toumlbb

mint szaacutezezer eacutevig menne a feacuteny ha koumlzben nem nyelődne el a csillagkoumlzi anyagban Vannak

kis galaxisok is toumlbbseacuteguumlk csak neacutehaacuteny milliaacuterd csillagboacutel aacutell A nagy galaxisok koumlzuumll a

szomszeacutedos legkoumlzelebbi az Andromeacuteda-galaxis Ennek a koumlzeacutepső reacutesze ndash ahol sűrűbben

vannak benne a csillagok ndash szabad szemmel is laacutetszik peacuteldaacuteul ősszel este a csillagos eacutegen

Holott az a feacuteny ami ma eljut roacutela a szemuumlnkbe onneacutet mintegy haacuterommillioacute eacutevvel ezelőtt

indult el Ismeruumlnk ma olyan galaxisokat is amelyeknek a raacutedioacutesugaacuterzaacutesa toumlbb mint

tiacutezmilliaacuterd eacutevig szaacuteguldott a vilaacutegűrben miacutegnem ide eacuterkezett a Foumlldre Ma kb szaacutezmilliaacuterd

galaxist ismeruumlnk ndash ezek (eacutes tartozeacutekaik) alkotjaacutek a Metagalaxist

A galaxisok rendszerint kisebb-nagyobb galaxishalmazokat alkotnak A leguacutejabb kutataacutesok

alapjaacuten viszont uacutegy tűnik hogy a ma ismert legnagyobb struktuacuteraacutekat tekintve cellaacutes

szerkezetű a Metagalaxis Eszerint mi mindnyaacutejan cellataacutersak vagyunk raacuteadaacutesul a cellaacutek

falaacuteba beeacutepiacutetve ugyanis a cellaacutek fala galaxisokboacutel aacutell a Tejuacutetrendszer csak egy kis bdquoteacuteglardquo a

sok koumlzuumll

Ősrobbanaacutes Ha megvizsgaacuteljuk a galaxishalmazunkon tuacuteli galaxisokat - az elmeacutelettel oumlsszhangban - toumlbb

eacuteszleleacutesi adatboacutel is arra koumlvetkeztethetuumlnk hogy azok kiveacutetel neacutelkuumll taacutevolodnak tőluumlnk sőt

mineacutel messzebb van egy galaxis annaacutel nagyobb sebesseacuteggel

Peacuteldaacuteul az uacuten voumlroumlseltoloacutedaacutest ndash ami erre a taacutevolodaacutesra utal ndash joacutel megfigyelhetjuumlk A taacutevolodoacute

eacutegitestek sziacutenkeacutepvonalai eltoloacutednak a nagyobb hullaacutemhosszak vagyis a voumlroumls sziacuten feleacute

(Ebből a relativitaacuteselmeacutelet alapjaacuten kiszaacutemolhatoacute az eacutegitest taacutevolsaacutega eacutes a taacutevolodaacutesi

sebesseacutege)

Megjegyzeacutes Ezt a jelenseacuteget a hasonloacutesaacuteg alapjaacuten (de teacutevesen) Doppler-effektuskeacutent is

szoktaacutek emlegetni Pedig ebben az esetben a hullaacutemhossz megvaacuteltozaacutesaacutenak maacutes jellegű okot

tulajdoniacutethatunk

Keacutepzeljuumlnk el egy hatalmas gumilepedotildet Helyezzuumlnk raacute csigaacutekat ndash azokkal modellezzuumlk az

egyes galaxishalmazokat keacutet teacuterdimenzioacuteban Az Einstein-egyenletek szerint az idotilde

muacutelaacutesaacuteval megvaacuteltozik a teacuteridő metrikaacuteja ami a Metagalaxis taacutegulaacutesaacutet ill oumlsszehuacutezoacutedaacutesaacutet

jelenti A mi modelluumlnkoumln ez uacutegy jelentkezik hogy a gumilepedotilde nyuacutelik ill oumlsszehuacutezoacutedik

Ennek megfelelotildeen baacutermelyik csigaacuteroacutel (galaxishalmazroacutel) azt lehet laacutetni hogy az oumlsszes toumlbbi

taacutevolodik tőle (ill koumlzeledik feleacute) Ekoumlzben a teacuterben mozgoacute feacutenysugaacuter hullaacutemhossza is

ugyanuacutegy megnyuacutelik (legalaacutebbis a Metagalaxis taacutegulaacutesakor oumlsszehuacutezoacutedaacuteskor pedig

oumlsszezsugorodik) mintha csak a modelluumlnk gumilepedotildejeacutenek a nyuacutelaacutesaacutet (ill oumlsszehuacutezoacutedaacuteskor

a zsugorodaacutesaacutet) koumlvetneacute

A Metagalaxis jelenlegi taacutegulaacutesa az uacuten Otildesrobbanaacutesig vezethetotilde vissza az idotildeben

Az Ősrobbanaacutes folyamataacuteban volt olyan időszak amikor a Metagalaxisban sehol sem leacuteteztek

atomok mert annyira sűrű volt az anyag hogy benne a gigantikus nyomaacuteson eacutes a rettenetesen

magas hőmeacuterseacutekleten az igen gyakran eacutes szeacuteduumlletes sebesseacutegekkel egymaacutesnak rohanoacute atomok

uacutegyis szeacutetestek volna elemi reacuteszecskeacutekre Sőt meacuteg az elemi reacuteszecskeacutek sem maradhattak

eacutepseacutegben peacuteldaacuteul az anyag eacutes az antianyag szuumlntelenuumll szeacutetsugaacuterzoacutedtak eacutes visszaalakultak

majd ismeacutet szeacutetsugaacuterzoacutedtak s megint visszaalakultak eacutes iacutegy tovaacutebb

Amikor a reacuteszecske-antireacuteszecske paacuterok oumlsszeuumltkoumlztek elektromaacutegneses sugaacuterzaacuteskvantumok

lettek belőluumlk amelyek folyamatosan vissza is alakultak reacuteszecske-antireacuteszecske paacuterokkaacute

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

24

Azok pedig ndash uacutejra oumlsszeuumltkoumlzveacuten ndash ugyancsak szeacutetsugaacuterzoacutedtak eacutes a sugaacuterzaacutes (amiacuteg kellően

nagy volt az anyagsűrűseacuteg) visszacsapoacutedott anyag-antianyag reacuteszecske paacuterokkaacute

Ezek a folyamatok mindaddig zajlottak amiacuteg elegendően nagy volt a sűrűseacuteg Azonban gyors

uumltemben toumlrteacutent a Metagalaxis taacutegulaacutesa Veacuteguumll atomok is oumlsszeaacutellhattak de sugaacuterzaacutes is maradt

meg sőt az anyagnak a zoumlme szeacutetsugaacuterzoacutedott ezt hiacutevjuk az Ősrobbanaacutes

maradvaacutenysugaacuterzaacutesaacutenak

Az Ősrobbanaacutes utaacuteni anyag tehaacutet ketteacutevaacutelt

1 Nagyobb reacuteszben elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes maradt vissza Tele van vele a vilaacutegrdquoűrrdquo - ami

ezek szerint egyaacuteltalaacuten nem uumlres Ennek az anyagnak a kvantumoknak az energiaacutejaacutet tudjuk

joacutel meacuterni

2 Az anyag kisebb haacutenyadaacutet de a feltűnőbb reacuteszeacutet pedig a nyugalmi toumlmeggel rendelkező

reacuteszecskeacutekből aacutelloacute anyag galaxisok azokon beluumll csillagok nagybolygoacutek kisbolygoacutek

holdak uumlstoumlkoumlsoumlk meteorok csillagkoumlzi ill bolygoacutekoumlzi gaacutez eacutes por alkotjaacutek sőt a Foumlld nevű

bolygoacuten peacuteldaacuteul mi magunk is Ez az anyag igen izgalmas fejlődeacutesen ment keresztuumll az

Ősrobbanaacutes oacuteta

Galaxisok szuumlleteacutese Az Ősrobbanaacutesboacutel visszamaradt elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes ndash noha a taacutegulaacutes koumlvetkezteacuteben

mostanaacuteban folyamatosan noumlvekszik a hullaacutemhossza ndash leacutenyegeacuteben maradt a reacutegi A szeacutet nem

sugaacuterzoacutedott anyag viszont ndash aminek a zoumlme hidrogeacuten valamint heacutelium gaacutez ndash a taacutegulaacutes soraacuten

a gravitaacutecioacutes vonzaacutes koumlvetkezteacuteben szeacutetszakadozott egyre kisebb anyagfelhőkre amelyek

sűrűbb reacuteszeiből kialakultak a galaxishalmazok s azokon beluumll az egyes galaxisok

Az Ősrobbanaacutesboacutel rengeteg neutriacutenoacute maradt vissza A taacutegulaacutes erre a neutriacutenoacute sokasaacutegra is

vonatkozik Mai elmeacutelet szerint a neutriacutenoacutek egymaacutesra hatoacute vonzaacutesa egyre feltűnőbb

egyenetlenseacutegeket okozott ebben a bdquoneutriacutenoacutetengerbenrdquo s ahol a legtoumlbb neutriacutenoacute sűrűsoumldoumltt

oumlssze azok oda vonzottaacutek az eacuteppen arra koacuteszaacuteloacute gaacutez reacuteszecskeacuteket is ahol aztaacuten veacuteguumllis

galaxisok nőttek

Formaacutejaacutet tekintve sokfeacutele galaxis van mi most csak a Tejuacutetrendszer (eacutes a hozzaacute hasonloacute

galaxisok) leacutetrejoumltteacutet taacutergyaljuk ndash s azt is csak nagy vonalakban

A Tejuacutetrendszer anyagaacutenak oumlsszesűrűsoumldeacutese soraacuten a gravitaacutecioacute eleinte minden iraacutenyban

egyformaacuten eacuterveacutenyesuumllt ami egy nagyjaacuteboacutel goumlmbszimmetrikus bdquogaacutezgomboacutecotrdquo

eredmeacutenyezett mint galaxisunk ősi formaacutejaacutet Ezen beluumll tovaacutebbi ugyancsak

goumlmbszimmetrikus bdquogaacutezgomboacutecokrdquo joumlttek leacutetre a mai uacuten goumlmbhalmazok ősei Azokon beluumll

ugyancsak goumlmbszimmetrikus bdquogaacutezgomboacutecokrdquo alakultak ki csillagok

Az egyre jobban oumlsszesűrűsoumldő ősgalaxis nagyobb reacuteszben meacuteg oumlsszefuumlggő gaacutez formaacutejaacuteban

megleacutevő anyaga azonban egyre gyorsabban forgott eacutes emiatt egyre jobban ellaposodott

Ebből az anyagboacutel joumlttek leacutetre a galaxisunk siacutekja menteacuten talaacutelhatoacute csillagok iacutegy a Nap is

A Tejuacutetrendszer koumlzepeacuteben egy rendkiacutevuumll sűrű galaxismagban gigantikus energiatermelő

folyamatok duacutelnak aacutem ma meacuteg nem tudjuk hogy azok netaacuten fekete lyukba bezuhanoacute

anyagtoacutel szaacutermaznak-e vagy esetleg anyag-antianyag szeacutetsugaacuterzoacutedaacutestoacutel (vagy valami maacutestoacutel

amit ma meacuteg nem ismeruumlnk) Mindenesetre nem lehetetlen hogy a Metagalaxis anyagaacutenak

az Ősrobbanaacuteskori szupersűrű aacutellapotaacuteboacutel akaacuter fekete lyukak is maradhattak vissza akaacuter

antianyagzaacutervaacutenyok egyes galaxisok koumlzepeacuten (Egyeacutebkeacutent az is lehet hogy a galaxisok fele

antianyagboacutel van koumlztuumlk olyanok amelyek meg ilyen anyagzaacutervaacutenyt rejtenek magukban

amilyen anyagboacutel mi vagyunk)

Csillagok szuumlleteacutese A csillagkoumlzi teacuterben sokfeleacute gaacutezfelhők is megmaradtak Maguk a csillagok is ilyen kozmikus

anyagfelhőkből sűrűsoumldtek oumlssze

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

25

A Naprendszer is egy hatalmas kozmikus gaacutez- eacutes porfelhotildenek egy ndash ahhoz keacutepest viszonylag

kis meacuteretű ndash gaacutezgomboacuteccaacute oumlsszecsomoacutesodoacute reacuteszeacuteből joumltt leacutetre

De mieacutert lett csillag a Nap

A csillagok feluumlleteacuten a hőmeacuterseacuteklet toumlbb ezer fok legbeluumll pedig ndash ahol gigantikus

energiaacutek szabadulnak foumll - toumlbb tiacutez millioacute fok is lehet Vajon mitől van ez

A Nap - eacutes minden csillag ndash sajaacutetmaga vilaacutegiacutet Hogyan keacutepesek erre Mieacutert ilyen

peacuteldaacuteul sajaacutet csillagunk a Nap

Mert eleacuteg nagy hozzaacute a toumlmege s ezaacuteltal a toumlmegvonzaacutesa (A Jupiter peacuteldaacuteul hiaacuteba a

legnagyobb oacuteriaacutesbolygoacute a Naprendszerben a toumlmege meacuteg mindig tuacutelsaacutegosan kicsi ahhoz

hogy csillag lehessen)

Csillagok napjainkban is keletkeznek kuumlloumlnoumlsen a Tejuacutetrendszer eacutes a hozzaacute hasonloacute galaxisok

peremvideacutekeacuten leacutevő kozmikus anyagfelhőkben de maacutesutt is ahol valamilyen okboacutel

kellőkeacuteppen oumlssze tud sűrűsoumldni a csillagkoumlzi gaacutez Ennek a legfontosabb teacutenyezője a

gravitaacutecioacutes koumllcsoumlnhataacutes

Ezen kiacutevuumll vannak olyan kedvező esetek amikor egyeacuteb teacutenyezők meacuteg arra is keacutepesek hogy

foumllgyorsiacutetsaacutek a csillagkeacutepződeacutest

Joacuteneacutehaacuteny olyan csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhőt ismeruumlnk amelyben a maacuter koraacutebban

megszuumlletett csillagoknak a nagy energiaacutejuacute elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesa szeacutetbontja (ionizaacutelja) a

koumlrnyeacutekbeli gaacutez reacuteszecskeacuteket A csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhők rendszerint igen alacsony

hőmeacuterseacutekletűek azaz viszonylag lassan mozognak bennuumlk az egyes gaacutezreacuteszecskeacutek Aacutem ha

egy ilyen anyagfelhőben csillagok is vannak azoknak a sugaacuterzaacutesa keacutepes szeacutetbontani meacuteg az

atomokat is

Ennek koumlvetkezteacuteben toumlbb reacuteszecske fog szaladgaacutelni a gaacutezfelhőnek abban a reacuteszeacuteben

Megnoumlvekszik tehaacutet a reacuteszecskeszaacutem eacutes iacutegy a gaacuteznak a nyomaacutesa is

Ezen kiacutevuumll a csillagtoacutel kapott energia megnoumlveli a reacuteszecskeacutek mozgaacutesi energiaacutejaacutet azok

sebesebben szaacuteguldoznak (Tehaacutet magasabb lesz a gaacutezfelhőben a hőmeacuterseacuteklet is)

A gaacutez a heves uumltkoumlzeacutesek miatt keacutepes a teacuterben tovaacutebb ionizaacuteloacutedni Ezek az uacuten ionizaacutecioacutes

frontok egyuacutettal loumlkeacuteshullaacutem frontok is mert az anyagfelhő ionizaacutelt reacuteszeacuteben mintegy

neacutegyszer nagyobb a nyomaacutes mint az elektromosan semleges helyeken ahol tehaacutet ezaacuteltal

rohamosan oumlsszesűrűsoumldhet az anyag s iacutegy foumllgyorsul a csillagok keletkezeacutese

A csillagokban a gaacutez kiacutevuumllrotildel befeleacute fokozatosan sűrűsoumldik Minden csillag kiacutevuumll nagyon

ritka legbeluumll rendkiacutevuumll sűrű Amikor egy oumlsszetoumlmoumlruumllotilde gaacutezgoumlmb ndash egy uacutejszuumlloumltt csillag ndash

belsejeacuteben a sűrűseacuteg iszonyatosan megnő emiatt a nyomaacutes meg a hotildemeacuterseacuteklet is rettentotildeen

magas lesz (Gondoljunk csak bele Ha kisebb teacuterreacuteszbe zsuacutefolunk sok reacuteszecskeacutet akkor azok

ott jobban bdquoloumlkdoumlsotildednekrdquo szaporaacuten bdquotaszigaacuteljaacutekrdquo egymaacutest begyorsulnak )

A hatalmas gravitaacutecioacute miatt a Nap belsejeacuteben is igen nagy a sűrűseacuteg ami tehaacutet gigantikus

nyomaacutest eacutes egyuacutettal rettenetesen magas hőmeacuterseacutekletet jelent Olyannyira hogy meacuteg az elemi

reacuteszecskeacutek is keacutepesek arra hogy egymaacutesba bdquopreacuteselődjenekrdquo eacutes aacutetalakuljanak mikoumlzben

maacutesfajta reacuteszecskeacutek is eacuteletre kelnek belőluumlk elektromaacutegneses energia-felszabadulaacutes

koumlzepette

Ez azt jelenti hogy ott az egyes reacuteszecskeacutek rettenetesen gyorsan keacutepesek mozogni eacutes igen

erőteljesen nekiuumltkoumlznek egymaacutesnak Ilyen koumlruumllmeacutenyek koumlzepette nem csoda ha az atomok

eleve szeacutetroncsoloacutednak (nem biacuterjaacutek a bdquogyűrődeacutestrdquo) Egyesek menthetetlenuumll egymaacutesba

bdquopasziacuterozoacutednakrdquo eacutes meacuteg maacutes bdquotrageacutediaacutekrdquo is toumlrteacutennek veluumlk

A Nap anyagaacutet legnagyobb reacuteszben hidrogeacuten kisebb reacuteszben heacutelium alkotja (Egyeacuteb elemek

elenyeacuteszotilde mennyiseacutegben vannak benne) A belsejeacuteben protonokboacutel meg elektronokboacutel uacutejabb

heacutelium atommagok is keletkeznek

Leacutenyegeacuteben arroacutel van szoacute hogy egyesuumllnek ndash idegen szoacuteval fuzionaacutelnak ndash az atommagok Ez

roumlviden atommagfuacutezioacute

Mikoumlzben azonban a hidrogeacuten heacuteliummaacute alakul csillagunk belsejeacuteben gigantikus energiaacutek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

26

szabadulnak foumll Iacutegy (eacutes ehhez hasonloacute moacutedon) keletkeznek a Napboacutel joumlvő sugaacuterzaacutesok

Nos emiatt az atommagfuacutezioacutes energiatermeleacutes miatt csillag a csillag (A Nap is amely tehaacutet

mindenekelőtt nagy toumlmege eacutes a gravitaacutecioacutes koumllcsoumlnhataacutes joacutevoltaacuteboacutel lett csillag)

A csillagok energiatermeleacutese Eleinte minden csillag belsejeacuteben a hidrogeacuten alakul heacuteliummaacute Koumlzben nagy mennyiseacutegű

energia szabadul foumll Amikor azt mondjaacutek hogy a Nap bdquoizzoacute gaacutezgoumlmbrdquo annak joacuteszereacutevel

csak a fele igaz a gaacutezgoumlmb Az bdquoizzoacuterdquo tuacutelsaacutegosan enyhe kifejezeacutes (Hasonloacute lenne ez ahhoz

amikor raacuteleacutep valakinek a laacutebaacutera egy elefaacutent eacutes csak ennyit mondana bdquoolyan volt mint egy

szuacutenyogcsiacutepeacutesrdquo) Az energia-felszabadulaacutes meacuterteacuteke sokkal inkaacutebb volna hasonliacutethatoacute egy

hidrogeacutenbomba foumllrobbanaacutesaacutehoz baacuter ez a hasonlat sem joacute (a fuacutezioacutes reaktor jobb lenne)

A csillagokban zajloacute hidrogeacuten-heacutelium fuacutezioacute soraacuten hidrogeacuten atommagok (protonok) ndash

mikoumlzben egy reacuteszuumlk elektronnal bdquooumlsszepreacuteselődverdquo neutronnaacute vaacutelik ndash heacutelium atommagokkaacute

egyesuumllnek A bonyolult folyamat elejeacuten kiindulaacuteskeacutent neacutegy protonnal eacutes keacutet elektronnal

szaacutemolhatunk a veacutegeacuten pedig a keacutesz heacutelium atommaggal Ha azonban oumlsszeadjuk a

kiindulaacuteskor a reacuteszecskeacutek toumlmegeacutet eacutes oumlsszehasonliacutetjuk a heacutelium atommag toumlmegeacutevel uacutegy

tűnik mintha nem lenne eacuterveacutenyes a toumlmegmegmaradaacutes toumlrveacutenye ugyanis a bdquokeacutesztermeacutekrdquo

toumlmege kisebb mint kuumlloumln-kuumlloumln az bdquoalkatreacuteszekeacuterdquo Ez a jelenseacuteg gyakran előfordul az

atomfizikaacuteban Uacutegy is nevezteacutek el hogy toumlmeghiaacuteny idegen szoacuteval toumlmegdefektus Hova lett

koumlzben a hiaacutenyzoacute toumlmeg Mi az ami meacuteg jelen van a folyamatban de eddig nem vettuumlk

figyelembe Nos nem szaacutemoltuk bele a toumlmegekbe peacuteldaacuteul a keletkezotilde elektromaacutegneses

sugaacuterzaacutesokat

Tehaacutet otildek a felelotildesek a toumlmegdefektuseacutert Otildek bdquoloptaacutekrdquo el a hiaacutenyzoacute toumlmeget Pontosabban

abboacutel az bdquoanyagmennyiseacutegbotildelrdquo keletkeztek aminek a toumlmegeacutet hiaacutenyoljuk Iacutegy az otilde toumlmeguumlk

kell hogy kiadja a bdquoleltaacuterhiaacutenytrdquo Csak az a gond hogy az elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesoknak a

toumlmegeacutet nem lehet uacutegy eacutertelmezni mint peacuteldaacuteul a kenyeacutereacutet vagy a protoneacutet Nem tudjuk uacutegy

megmeacuterni sem a tehetetlenseacutegeacutet sem a gravitaacuteloacute toumlmegeacutet ahogyan azt maacutes esetekben az

egyeacuteb reacuteszecskeacutek taacutergyak eseteacuteben megszoktuk Az elektromaacutegneses sugaacuterzaacuteskvantumoknak

az energiaacutejaacutet tudjuk joacutel meacuterni

Szerencseacutere a relativitaacuteselmeacutelet kitaacutegiacutetotta ismereteinket a csillagok energiatermeleacuteseacuteről is

kapcsolatot teremt a nyugalmi toumlmeggel rendelkező reacuteszecskeacutek toumlmege eacutes az elektromaacutegneses

sugaacuterzaacuteskvantumok energiaacuteja koumlzoumltt

Janus-arcuacute anyag Jeloumllje m a hiaacutenyzoacute toumlmeget (a folyamat elejeacuten ill a veacutegeacuten meacuterhetotilde toumlmegek kuumlloumlnbseacutegeacutet)

Ekkor a koumlzben keletkezotilde sugaacuterzaacuteskvantum E energiaacuteja E = mcsup2 (a szokaacutesos jeloumlleacutessel c a

vaacutekuumban meacutert feacutenysebesseacuteg) Ennek segiacutetseacutegeacutevel mindig kiszaacutemiacutethatjuk hogy egy adott

toumlmegkuumlloumlnbseacutegnek mekkora energia felel meg ill adott energiaacutehoz mekkora toumlmegdefektus

tartozik

A toumlmeg eacutes az energia tehaacutet szorosan oumlsszetartoznak ezeacutert az energiaacutet leacutenyegeacuteben uacutegy

kezelhetjuumlk mintha toumlmeg lenne

Meacuterjuumlk meg az atommagfuacutezioacute soraacuten felszabaduloacute energiaacutet (ami elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes

formaacutejaacuteban keletkezik) s ezt szaacutemoljuk aacutet toumlmegre Maacuteris megkapjuk a hiaacutenyzoacute toumlmeget

amit koraacutebban kerestuumlnk Meacutegis igaz az anyagmegmaradaacutes toumlrveacutenye aacutem aacuteltalaacutenosabb

eacutertelmezeacutesben

A toumlmeget eacutes az energiaacutet leacutenyegeacuteben egy kalap alaacute vehetjuumlk Mintha csak megegyezneacutenek

Szokaacutes is ezt uacutegy nevezni hogy a toumlmeg eacutes az energia ekvivalenciaacuteja (azonossaacutega) Persze

teljes azonossaacutegroacutel szoacute sincs A toumlmeg az toumlmeg az energia pedig energia Viszont nagyon is

van koumlzuumlk egymaacuteshoz Uacutegy neacutez ki mintha a leacutenyeget tekintve ugyanarroacutel a jelenseacutegről lenne

szoacute Csakhogy egy bdquoJanus-arcuacuterdquo jelenseacutegről bizonyos esetekben az egyik bdquoarcaacutetrdquo laacutetjuk

(toumlmeg) maacutes esetekben pedig a maacutesik bdquoarcaacutetrdquo (energia) amikor bizonyos reacuteszecskeacuteknek ndash pl

elektron proton neutron ndash a toumlmegeacutet tudjuk koumlnnyen megmeacuterni maacutes reacuteszecskeacuteknek ndash ilyenek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

27

az elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesok energia-csomagocskaacutei ndash pedig az energiaacutejaacutet (Olyan ez mint

amikor elsuhan mellettuumlnk egy autoacute amelyet eloumll keacutekre haacutetul pedig pirosra festettek Aki

szemből figyeli keacuteknek laacutetja aki haacutetulroacutel az pedig pirosnak Pedig ugyanarroacutel az autoacuteroacutel van

szoacute)

Mi toumlrteacutenik egy csillagon Minthogy a csillag a feluumlleteacuten toumlbb ezer fokos a hotildemeacuterseacuteklet meacuteg ott is igen gyorsan

mozognak az egyes reacuteszecskeacutek nemcsak a belsejeacuteben (Nagy a mozgaacutesi energiaacutejuk)

Szuumlntelenuumll egymaacutesnak rohannak irtoacutezatosan nagy sebesseacuteggel Nem is biacuterjaacutek ezt elviselni

roncsoloacutedaacutes neacutelkuumll Az atomok a heves uumltkoumlzeacutesek hataacutesaacutera minduntalan szeacutetesnek darabjaikra

Majd ndash kedvezotildebb viszonyok koumlzepette ndash megfelelő reacuteszecskeacutekkel uacutejra oumlsszetalaacutelkozvaacuten

roumlvid idotildere (az uacutejabb erős uumltkoumlzeacutesekig) ismeacutet oumlsszeaacutellhatnak az eredeti atomok Azok persze

ugyaniacutegy szeacutetesnek majd visszaalakulnak eacutes iacutegy tovaacutebb Amennyi szeacutetesik annyi vissza is

alakul Iacutegy mindig vannak a Napon atomok atommagok ionok meg elektronok is (Amikor

az elektromosan toumlltoumltt reacuteszecskeacutek atomokkaacute alakulnak vissza abban az is szerepet jaacutetszik

hogy a kuumlloumlnboumlzotilde elektromos toumllteacutesű reacuteszecskeacutek vonzzaacutek egymaacutest)

Az atomokroacutel leszakadt elektronoknak eacutes a visszamaradt atommagoknak ill ionoknak

oumlsszesen nagyobb az energiaacuteja szeacutetesett (ionizaacutelt) aacutellapotban mint amikor atomokkaacute

kapcsoloacutednak oumlssze A csillagoknak - iacutegy a Napnak a feluumlleteacuten is - ebből a kuumlloumlnbseacutegből ill

az uumltkoumlzeacutesek energiaacutejaacuteboacutel szaacutermazik a feacuteny (A napfoltokban persze ahol a maacutegneses mező

gubancoloacutedaacutesa miatt lelassultak a reacuteszecskeacutek vagyis alacsonyabb lett a hőmeacuterseacuteklet a

reacuteszecskeacutek szeacutetroncsoloacutedaacutesa eacutes visszaalakulaacutesa is kisebb meacuterteacutekű Ott kevesebb feacuteny

keletkezik emiatt soumlteacutetebbek ezek a teruumlletek )

Csillagok eacuteletuacutetja A Naphoz hasonloacute csillagokban rendszerint toumlbb mint tiacutez milliaacuterd eacuteven aacutet zajlik a hidrogeacuten-

heacutelium fuacutezioacute Addig a csillag egyensuacutelyban van a kifeleacute nyomuloacute energia ugyan szeacutejjelebb

fesziacuteteneacute csakhogy a gravitaacutecioacute oumlsszetartja Keacutesotildebb amikor a csillag megoumlregszik eacutes

kimeruumllőfeacutelben lesz a hidrogeacuten keacuteszlete maacutes (hasonloacute) atommagfuacutezioacutes folyamatok indulnak

meg a belsejeacuteben Amikor viszont lelassul a hidrogeacutennek a heacuteliummaacute alakulaacutesa eacutes ezaacuteltal az

energia kifeleacute aacuteramlaacutesa is ndash ami szeacutetfuacutejni igyekszik a csillagot ndash a gravitaacutecioacute oumlsszeacutebb tudja

huacutezni sűrűbb lesz Ezeacutert a belsejeacuteben megnoumlvekszik a nyomaacutes eacutes a hőmeacuterseacuteklet Iacutegy vaacutelik

lehetőveacute uacutejabb magfuacutezioacute beindulaacutesa A heacuteliumnak a tovaacutebb alakulaacutesa hirtelen termel sok

energiaacutet s ahogyan az kifeleacute zuacutedul a csillagboacutel a gravitaacutecioacute elleneacuteben foumllfuacutejja azt voumlroumls

oacuteriaacutessaacute Az aacutetmeacuterője az eredetinek akaacuter toumlbb mint szaacutezszorosaacutera is megnoumlvekedhet A Nap

ekkor majd olyan nagy lesz hogy a Foumlldig is kitaacutegulhat (hacsak a Foumlld nem keruumll taacutevolabb)

A szaacutezszoros meacuteretnoumlvekedeacutes millioacuteszoros teacuterfogatnoumlvekedeacutest jelent azaz a mostani

aacutetlagsűrűseacutege a milliomod reacuteszeacutere csoumlkken Raacuteadaacutesul a Nap kuumllső reacutesze most is rendkiacutevuumll

ritka haacutet meacuteg ha iacutegy lecsoumlkken az aacutetlagsűrűseacutege Mindenesetre (ha lesz meacuteg akkor emberiseacuteg

a Foumlldoumln) ezt az idotildeszakot nem eacuterdemes megvaacuterni Toumlbb okunk is lehet raacute

Az első igen haacutenyattatott sors vaacuter az ilyen oumlreg csillagokra Egyszerre toumlbbfeacutele

elemaacutetalakulaacutesi folyamat is zajlik bennuumlk kuumlloumlnboumlző goumlmbheacutejakban Mikoumlzben azok

beindulnak illetve leaacutellnak (lelassulnak) kuumlloumlnboumlző meacuterteacutekben bdquofuacutejjaacutek foumllrdquo az eacutegitestet amit

ugyanakkor oumlsszeacutebb raacutent a gravitaacutecioacute hacsak teheti Bekoumlvetkezik olyan időszak is amikor a

csillag pulzaacutelni kezd uumltemesen ismeacutetlődve kitaacutegul oumlsszehuacutezoacutedik majd ismeacutet kitaacutegul s

oumlsszehuacutezoacutedik eacutes iacutegy tovaacutebb Rendszerint bekoumlvetkezik ekoumlzben a rezonancia katasztroacutefa

leszakad roacutela a kuumllső leacutegkoumlre azaz gaacutezburkot dob le magaacuteroacutel Ez az uacuten noacuteva robbanaacutes Ez a

balszerencse toumlbbszoumlr is megeshet ugyanazzal a csillaggal joacute neacutehaacuteny ilyen bdquovisszateacuterőrdquo noacutevaacutet

ismeruumlnk Tehaacutet oumlreg koraacuteban a Nap is haacutenykoloacutedik majd anyagfelhőkkel dobaacuteloacutezik

Oumlnmagaacuteban maacuter ez is eleacuteg ok volna arra hogy hűtlenek legyuumlnk hozzaacute eacutes itt hagyjuk Annaacutel

is inkaacutebb mert nem sokkal ezutaacuten teljesen megoumlregszik eacutes meghal

Maacutesik ok Minden csillag keacutepes bdquolegyaacutertanirdquo eacutelete soraacuten a perioacutedusos rendszer elemeit

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

28

egeacuteszen a vasig Tovaacutebb azeacutert nem mert annak az atommagjaacuteban maacuter 56 nukleon van s ha

enneacutel toumlbb protont vagy neutront proacutebaacutelnaacutenk meacuteg bdquobelegyoumlmoumlszoumllnirdquo ahhoz maacuter nekuumlnk

kellene energiaacutet befektetni Koumlzoumlnseacuteges csillagok erre nem keacutepesek Iacutegy tehaacutet leaacutell bennuumlk az

energiatermeleacutes a gravitaacutecioacute előbb oumlsszehuacutezza őket feheacuter toumlrpe csillagocskaacutevaacute majd teljesen

kihunynak s kihűlnek ndash iacutegy hal meg majd a Nap is Nem robban foumll noha oumlreg koraacuteban nova

robbanaacutesok bdquokeseriacutetik az eacuteleteacutetrdquo

A Napnaacutel leacutenyegesen nagyobb toumlmegű csillagok viszont eacuteletuumlk veacutegeacuten foumllrobbannak eacutes ez az

uacuten szupernoacuteva robbanaacutes keacutepes raacute hogy a vasnaacutel bonyolultabb elemeket (pl az aranyat)

legyaacutertsa Amikor nagyreacuteszt leaacutell a csillag energiatermeleacutese a hatalmas gravitaacutecioacute szinte

oumlsszeroppantja az eacutegitestet ami ezaacuteltal igen roumlvid idő alatt gigantikus meacuterteacutekben

oumlsszesűrűsoumldik Ennek koumlvetkezteacuteben az oumlnmagaacuteba roskadoacute agonizaacuteloacute csillag belsejeacuteben

hirtelen szabadul foumll meglehetősen sok energia ami egyreacuteszt lerobbantja a kuumllső reacuteszeket

maacutesreacuteszt oumlsszerobbantja a csillagbelsőt

A csillag helyeacuten visszamarad egy mindoumlssze 10-20 kilomeacuteteres neutroncsillagocska aacutem az

olyan sűrű hogy anyagaacuteboacutel egyetlen kockacukornyi is suacutelyosabb volna a Foumlldoumln mint

peacuteldaacuteul a Magas Taacutetra Ott ugyanis az elektronok bele preacuteselődnek az atommagokba s azok

protonjaival elektromosan semleges neutronokkaacute vaacutelnak Iacutegy szorosan egymaacutes melleacute

simulhatnak az atommagok elektromos tasziacutetaacutes ezt nem gaacutetolja az erős koumllcsoumlnhataacutes pedig

segiacuteti hogy egymaacuteshoz koumltődhessenek

A robbanaacuteskor levaacutelt anyag viszont főkeacutent plazma aacutellapotban van vagyis igen sok

elektromosan toumlltoumltt reacuteszecskeacutet tartalmaz eacutes iacutegy azok a gyorsan forgoacute csillag koumlruumlli maacutegneses

mezőben raacutedioacutesugaacuterzaacutest keltenek A szupernoacuteva robbanaacuteskor foumllszabaduloacute energia egy reacutesze

is elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesok formaacutejaacuteban joumln ki az eacutegitest belsejeacuteből A csillag eredeti

feacutenyesseacutege ilyenkor (nem veacuteletlenuumll) a toumlbb szaacutezmillioacuteszorosaacutera noumlvekszik Megjegyezzuumlk

hogy egy-keacutet milliaacuterd eacutev muacutelva a koumlrnyeacutekuumlnkoumln szupernoacuteva robbanaacutesok tűzijaacuteteacutekszerű

gyakorisaacutegaacuteval kell szaacutemolnunk Ha az ekkor keletkező nagy energiaacutejuacute s iacutegy a

szervezetuumlnkre kaacuteros sugaacuterzaacutesok a Foumlldre oumlzoumlnlenek itt az akkora sugaacuterdoacutezist jelent ami maacuter

nemcsak genetikai mutaacutecioacutekat okozhat hanem veacutegzetes trageacutediaacutekhoz is vezetne ndash ha

megvaacuternaacutenk szuumllőbolygoacutenkon ezt az időszakot El kell tehaacutet koumlltoumlzni inneacutet joacute messzire

meacuteghozzaacute koumlruumllbeluumll egy milliaacuterd eacuteven beluumll

A Keacutek Bolygoacute eacutes uacutetitaacutersa - csillagaacuteszati alapok mindenkinek

Cikkuumlnkben neacutehaacuteny csillagaacuteszati alapfogalmat eleveniacutetuumlnk fel kuumlloumlnoumls tekintettel a Foumlld eacutes

Hold kapcsolataacutera Egyuacutettal a fogyatkozaacutesok eacutegimechanikaacutejaacuteba is betekinteacutest nyerhetuumlnk

A Hold taacutevolsaacutega 30 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 128 sec alatt

A Nap meacuterete 100 Foumlld-aacutetmeacuterő (Bőven belefeacuterne a Holdnak a paacutelyaacuteja)

Nap-Foumlld taacutevolsaacuteg 1 CsE = 100 Nap-aacutetmeacuterő = 10000 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 83 min

alatt (Ha lekicsinyiacutetve a planetaacuterium kupolaacuteja volna a Nap akkor a Foumlld egy alma a

Hold meg - tőle kb 25 m-re - egy cseresznye lenne a vaacuteroskoumlzpontban majdnem 1 km-re a

planitoacutel)

Nap-Pluacutetoacute aacutetlagos taacutevolsaacuteg 40 CsE Megteszi a feacuteny 55 h alatt (Ha a plani kupolaacuteja volna

a Nap akkor a Pluacutetoacute meacuteg a Hold cseresznyeacutejeacutetől is kisebb lenne de toumlbb mint 30 km-

re)

Szomszeacuted csillag (alfa Centauri) taacutevolsaacutega toumlbb mint 4 feacutenyeacutev megteszi a feacuteny toumlbb

mint 4 eacutev alatt (3 csillag 2 Nap-szerű eacutes 1 voumlroumls toumlrpe Ha a Nap maacutekszemnyi akkor az

alfa Centauri tőle 40 km-re 2 maacutekszem eacutes 1 porszem lenne)

A Tejuacutetrendszer meacuterete toumlbb mint 100000 feacutenyeacutev befutnaacute a feacuteny toumlbb mint 100000 eacutev

alatt

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

29

Ma ismert legtaacutevolabbi galaxis taacutevolsaacutega toumlbb mint 10 milliaacuterd feacutenyeacutev megteszi a

feacutenyraacutedioacutesugaacuterzaacutes toumlbb mint 10 milliaacuterd eacutev alatt

1 CsE (1 CSILLAGAacuteSZATI EGYSEacuteG) 1496 millioacute km a Foumlld-paacutelya feacutel nagytengelye A

Foumlld olyan enyhe ellipszis paacutelyaacuten kering a Nap koumlruumll amely majdnem toumlkeacuteletes koumlr (Teacutelen

5 millioacute km-rel koumlzelebb vagyunk a Naphoz mint nyaacuteron aacutem ez a kuumlloumlnbseacuteg elenyeacutesző a

Foumlld-paacutelya majdnem 300 millioacute km aacutetmeacuterőjeacutehez keacutepest)

1 feacutenyeacutev taacutevolsaacuteg amit a feacuteny (2997925 kmsec sebesseacuteggel) 1 eacutev (= 315569259747 sec)

alatt megtesz (Mintegy 95 billioacute kerekiacutetve 10000000000000 km)

A Hold nagysaacutega kb 14-e a toumlmege majdnem 180 reacutesze a Foumlldeacutenek ezeacutert nem biacutert leacutegkoumlrt

megtartani A Holdon a suacutelyunk 16-a lenne az itteninek Nappal foumllmelegedhet 130 oC-ra

eacutejszaka le tud hűlni -100 oC alaacute ugyanis 2 heacutetig van rajta nappal s 2 heacutetig eacutejszaka A

csillagokhoz keacutepest a forgaacutesideje ugyanannyi mint a Foumlld koumlruumlli keringeacutesi ideje azaz koumltoumltt

keringeacutest veacutegez mindig ugyanazt a feleacutet fordiacutetja a Foumlld feleacute iacutegy a Hold felsziacuteneacuteről (a tőluumlnk

laacutethatoacute oldalaacuteroacutel egy adott helyről) a Foumlld mindig ugyanabban az iraacutenyban laacutetszik a laacutetoacutehataacuter

(horizont) foumlloumltt

Holdfaacutezisok (feacutelhold telihold stb)

A Nap a Holdnak (is) mindig csak az egyik feleacutet vilaacutegiacutetja meg Ezt mi mindig maacutes iraacutenyboacutel

neacutezzuumlk teliholdkor a napsuumltoumltte oldalaacutet teljesen laacutetjuk de első negyed eacute s utolsoacute negyed

idejeacuten oldalroacutel vilaacutegiacutetja meg a Nap uacutejholdkor pedig az aacuternyeacutekos oldalt nem laacutetjuk

Fogyatkozaacutesok A Foumlld eacutes a Hold paacutelyasiacutekja 5o-os szoumlget zaacuternak be egymaacutessal ezeacutert nem minden uacutejholdkor

eacutes teliholdkor keruumll a Nap meg ez a keacutet eacutegitest pontosan egy egyenesbe Csak amikor a keacutet siacutek

metszeacutesvonalaacuteban van a Nap - leacutenyegeacuteben feacuteleacutevente - koumlvetkezhet be hogy uacutejholdkor a Hold

aacuternyeacuteka raacutevetiacutetődik a Foumlld felsziacuteneacutenek egy kis reacuteszeacutere (ahonneacutet napfogyatkozaacutest laacutetni) vagy

teliholdkor a Hold belemaacuteszik a Foumlld aacuternyeacutekaacuteba (holdfogyatkozaacutes - mindenuumlnnen

megfigyelhető a Foumlldről ahonneacutet a Hold laacutetszik)

Aacuterapaacutely

A Holddal ellenteacutetes oldalon is van dagaacutely (sőt meacuteg a szaacuterazfoumlld is naponta keacutetszer

megemelkedik eacutes visszasuumlllyed 3 dm-nyit) A Foumlld-Hold rendszer koumlzoumls toumlmegkoumlzeacuteppontja

23 Foumlld-sugaacuternyira van a bolygoacute koumlzepeacutetől ami koumlruumll a Foumlld is ringlispilezik

A Foumlld forgaacutesa

Az Eacuteszaki Sarkon fuumlggőleges tengely koumlruumll viacutezszintesen forgunk balra az eacutegitestek

lemaradnak jobbra mint a buszboacutel neacutezve a faacutek az uacutet szeacuteleacuten (A taacutevolabbiak lassabban

maradnak le sőt joumln veluumlnk a Hold olyan messze van hogy eacuteszre sem vesszuumlk a

lemaradaacutesaacutet) Az Egyenliacutető siacutekja itt viacutezszintes Csak 1 csillag kelnyugszik a Nap a toumlbbiek

vagy mindig a horizont foumlloumltt maradnak vagy mindig alatta

Az Egyenliacutetőn viacutezszintes eacuteszak-deacuteli iraacutenyuacute tengely koumlruumll forog a Foumlld nyugatroacutel keletre s

ahogy haacutetrafeleacute lemarad a koumlrnyező vilaacuteg keleten fuumlggőlegesen kel foumll minden s nyugaton

fuumlggőlegesen nyugszik le Az Egyenliacutető siacutekja fuumlggőleges Minden csillag kelnyugszik

Hazaacutenk az Eacuteszaki Sark eacutes az Egyenliacutető koumlzoumltt nagyjaacuteboacutel a feleacuteneacutel helyezkedik el a Foumlldoumln

tehaacutet tőluumlnk neacutezve a Foumlld forgaacutestengelye eacutes az Egyenliacutető siacutekja is ferdeacuten aacutell s iacutegy ferdeacuten

kelnek foumll eacutes ferdeacuten nyugszanak le az eacutegitestek A forgaacutestengely iraacutenyaacutenak a horizont foumlloumltti

magassaacutega (minden eacuteszaki foumlldrajzi szeacutelesseacutegen) egyenlő az adott phi foumlldrajzi szeacutelesseacuteggel

A Sarkcsillag koumlruumlli phi szoumlgoumln beluumll leacutevő - uacuten cirkumpolaacuteris - csillagok (pl Nagygoumlncoumll

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

30

Kisgoumlncoumll Cassiopeia csillagai) soha nem mennek a horizont alaacute ezeacutert minden deruumllt eacutejjel

megfigyelhetőek (csak mindig maacutes feleacute)

A Foumlld keringeacutese A Nap iraacutenyaacuteban - a nappali eacutegen - nem laacutetszanak szabad szemmel maacutes csillagok - mindig

ellenteacutetes iraacutenyban - az eacutejszakai eacutegbolton - s ez az iraacuteny egy eacutev alatt koumlrbemaacuteszik az eacutegen

(a Foumlld paacutelyasiacutekjaacuteban az ekliptikaacuten)

Ahogyan a forgaacutes miatt (minthogy utazunk a Foumllddel kelet feleacute s minden lemarad haacutetra) 1

nap alatt koumlrbefordulni laacutetszik az eacutegbolt ugyaniacutegy a keringeacutes miatt is (minthogy utazunk a

Foumllddel a Nap koumlruumll - ugyanabba az iraacutenyba amerre forgunk - eacutes emmiatt is haacutetrafeleacute azaz)

nyugat feleacute szinteacuten lemaradni laacutetszanak a csillagok persze lassabban 1 eacutev alatt fordul koumlrbe

a csillagos eacuteg (Ha minden este ugyanakkor figyeljuumlk tapasztalhatjuk ezt a lassuacute lemaradaacutest

vagyis a Foumlld keringeacuteseacutet)

Ezeacutert kuumlloumlnboumlző eacutevszakokban maacutes-maacutes jellegzetes csillagkeacutepek figyelhetőek meg

Tengelyferdeseacuteg a forgaacutestengely mostanaacuteban majdnem a Sarkcsillag feleacute mutat nem

merőleges az ekliptikaacutera (665 o) ezeacutert azzal a Foumlld egyenliacutetőjeacutenek a siacutekja (Eacutegi Egyenliacutető) is

szoumlget (235 o) zaacuter be (Az iraacuteny 26000 eacutevenkeacutent - buacutegoacutecsigaszerűen kuacutep alkotoacutejakeacutent -

koumlroumlz az eacutegen precesszioacute)

A Foumlld megtartja a tengelyferdeseacutegeacutet egy kerigeacutes soraacuten Koumlzben a forgaacutestengely - eacutes (mivel a

csillagok irtoacutezatosan messze vannak ezeacutert) a Sarkcsillag iraacutenya is - oumlnmagaacuteval paacuterhuzamosan

toloacutedik el

Amikor az eacuteszaki feacutelteke fordul jobban a Nap feleacute vagyis hazaacutenk a Nap feleacute hajol tőluumlnk a

Nap magasan laacutetszik deacutelben joacutel tud melegiacuteteni - nyaacuter van

Amikor - feacutel eacutevvel keacutesőbb midőn a Foumlld a Nap tuacuteloldalaacuten van - a deacuteli feacutelteke fordul jobban a

Nap feleacute vagyis hazaacutenk elhajol a Naptoacutel tőluumlnk a Nap alacsonyan laacutetszik deacutelben nem tud

joacutel melegiacuteteni - teacutel van Argentiacutenaacuteban viszont nyaacuter (Az eacuteszaki eacutes a deacuteli feacuteltekeacuten pont fordiacutetva

vaacuteltakoznak az eacutevszakok)

Az Eacuteszaki Sarkon a tavaszi napeacutejegyenlőseacuteg idejeacuten az Eacutegi Egyenliacutetőn (a tavaszpont

iraacutenyaacuteban) leacutevő Nap lassan foumllkel mikoumlzben - a forgaacutes miatt - joacutecskaacuten lemarad jobbra

Naponta koumlrbejaacuter a horizont menteacuten Egyidejűleg - a keringeacutes folytaacuten - arreacutebb maacuteszik az

ekliptikaacuten eacutes iacutegy a nyaacuteri napforduloacuteig egyre magasabbra spiraacutelozik Az őszi napeacutejegyenlőseacuteg

idejeacutere visszakeruumll az Eacutegi Egyenliacutetőre (őszpont) s megint a horizonton megy koumlrbe mialatt

lenyugszik Megkezdődik a feacuteleacuteves eacutejszaka Aacutem addig is hiaacuteba suumlt a Nap feacutel eacuteven aacutet

egyfolytaacuteban mindig alacsonyan van (max 235 o) - nem tud joacutel melegiacuteteni

Ezzel szemben az Egyenliacutetőn deacutelben mindig (ha naacutelunk teacutel van ott akkor is) magasroacutel tűz a

Nap

Hazaacutenkboacutel a teacuteli napforduloacute idejeacuten meacuteg deacutelben is olyan alacsonyan van a Nap mint ahogyan

az Eacuteszaki Sarkon is szokott lenni a nyaacuteri napforduloacute idejeacuten pedig olyan magasan mint

ahogyan az Egyenliacutetőn is szokott lenni Ekkor a keletinyugati iraacutenytoacutel joacuteval deacutelebbre ill

eacuteszakabbra kelnyugszik (s ezeacutert a nappalok kb keacutetszerte roumlvidebbek ill hosszabbak mint az

eacutejszakaacutek) csak a napeacutejegyenlőseacutegek idejeacuten teszi azt pontosan keletennyugaton (amikor 12-12

oacuteraacutet tartoacutezkodik a laacutetoacutehataacuter foumlloumltt-alatt)

Toumlkeacuteletes naptaacuter nem keacutesziacutethető iacutegy e jelenseacutegek daacutetumai sem esnek mindig ugyanarra a

napra

Uumlstoumlkoumlsoumlk szuumlleteacutese A gyorsan mozgoacute gaacutezreacuteszecskeacutek megszoumlknek a bolygoacutekroacutel eacutes a holdakroacutel Az őscsillag

koumlzeleacuteben ebbe besegiacutet a roacutela leaacuteramloacute uacuten napszeacutel is ami főkeacutent plazma reacuteszecskeacutekből aacutell

(protonok elektronok heacutelium atommagok) A kialakuloacute naprendszer koumlzponti tartomaacutenyaacuteboacutel

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

31

a napszeacutel gaacutez eacutes por anyagot keacutepes kisoumlpoumlrni a taacutevolabbi videacutekekre ahol az oumlssze tud fagyni

uumlstoumlkoumlsmagokkaacute

Az uumlstoumlkoumlsmagoknak az egymaacutesra gyakorolt gravitaacutecioacutes zavaroacute hataacutesa meg a koumlrnyező

csillagokeacute a keacutesőbbiekben azt eredmeacutenyezheti hogy időnkeacutent egy-egy mag bezuhan akaacuter a

koumlzponti csillag koumlzvetlen koumlzeleacutebe is Ilyenkor koacutemaacuteja eacutes csoacutevaacuteja is lesz neki de az

leginkaacutebb csak a szemet gyoumlnyoumlrkoumldtető laacutetszat a leacutenyeg mindig az uumlstoumlkoumlsmag ami olyan

mint egy piszkos hoacutegolyoacute jeacutegbe aacutegyazva kő- feacutemdarabkaacutek azaz meteorok

Egy uumlstoumlkoumlsnek a feje időnkeacutent nagyobb mint a Foumlld akaacuter szaacutezezer kilomeacuteteres is lehet A

Napboacutel joumlvő anyagreacuteszecskeacutek erről soumlprik le az esetenkeacutent toumlbb tiacutezmillioacute kilomeacuteter hosszuacute

csoacutevaacutet A szilaacuterd uumlstoumlkoumlsmag pedig amelyből a napsugaacuterzaacutes hataacutesaacutera a gaacutez előtoumlr mindoumlssze

tiacutezegyneacutehaacuteny legfeljebb neacutehaacuteny tiacutez kilomeacuteter nagysaacuteguacute lehet Ebből is laacutethatoacute hogy a koacutema

de főleg a csoacuteva anyagaacutenak nagy reacutesze - amely e meglehetősen kicsi uumlstoumlkoumlsmagboacutel

szaacutermazik - rendkiacutevuumll ritka gaacutez Persze gaacutezfejlődeacutes csak a Nap koumlzeleacuteben lehet ezeacutert nincs

az uumlstoumlkoumlsnek se csoacutevaacuteja se koacutemaacuteja amikor messze van a Naptoacutel (mindoumlssze a csupasz -

mondhatnaacutenk meztelen jeges fagyott - uumlstoumlkoumlsmag)

Minthogy az uumlstoumlkoumlsoumlk a Naprendszer ősi anyagaacutet tartalmazzaacutek leacutenyegeacuteben hasonloacute

gaacutezokboacutel aacutelltak oumlssze mint amilyeneket a csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhők is tartalmaznak

(Hiszen ugyanilyen gaacutezokboacutel sűrűsoumldoumltt oumlssze az eacuteppen kialakuloacute Ősnap mintegy hat milliaacuterd

eacutevvel ezelőtt valamint a koumlruumlloumltte ugyanezen anyagboacutel megszuumllető bolygoacutek is) Ezekben a

kozmikus anyagfelhőkben szerves molekulaacutek is leacutetrejoumlttek A bolygoacutekeletkezeacutes folyamataacuteban

foumllforroacutesodott anyagban azonban szeacutetroncsoloacutedhatnak ezek a bonyolult eacutes eacuterzeacutekeny kis

keacutepződmeacutenyek Csakhogy az uumlstoumlkoumlsoumlk mint affeacutele szerves-anyag konzervek keacutepesek raacute

hogy megőrizzeacutek jobb időkre ezeket a molekulaacutekat s szaacutezmillioacute eacutevekkel keacutesőbb amikor

becsapoacutednak valamely bolygoacute felsziacuteneacutere visszainjekcioacutezzaacutek azokat Iacutegy - szerencseacutes

koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt - ha az uumltkoumlzeacutest tuacuteleacutelő szerves molekulaacutek tovaacutebb bonyoloacutedhatnak

megindulhat az eacuteletteacute szerveződeacutes is

Eacutelet lehetőseacutege a Foumlldoumln kiacutevuumll Az előzőekből kitűnik hogy a kozmoszban maacutesutt is ugyanolyan anyagboacutel joumlttek leacutetre

csillagok - eacutes egyesek koumlruumll meacuteg bolygoacutek is - mint amiből a Naprendszer kialakult Tovaacutebbaacute

az is fontos teacuteny hogy a bioloacutegiai evoluacutecioacutet megelőző keacutemiai bonyoloacutedaacutes is megkezdődik az

ilyen gaacutez- eacutes porfelhőkben Ha maacutesutt is keacutepesek voltak uumlstoumlkoumlsoumlk visszainjekcioacutezni a

bolygoacutekra az ott (a bolygoacute kialakulaacutesakor) toumlnkrement szerves molekulaacutekat megfelelő

koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt maacutes naprendszerekben is kifejlődhetett az eacutelet

Messze maacutes csillagok koumlruumll keringő bolygoacutekon akaacuter naacutelunk fejlettebb civilizaacutecioacutek is

lehetnek

Az viszont hogy jaacutertakjaacuternak-e itt foumlldoumlnkiacutevuumlliek ma meacuteg hit keacuterdeacutese

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

32

MERKUacuteR

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő 88 foumlldi nap

Tengely koumlruumlli forgaacutes 176 foumlldi nap

Gyakrabban van uacutejeacutev mint Napkelte

Felsziacuteneacutenek csak a 45-aacutet teacuterkeacutepezteacutek fel

Neheacutez megfigyelnuumlnk mert mindig a Nap koumlzeleacuteben jaacuter

A Merkuacuter feluumlleteacutenek minden neacutegyzetmeacutetereacutere hatszor annyi sugaacuterzaacutes eacuterkezik a Napboacutel mint

a Foumlld azonos nagysaacuteguacute teruumlleteacutere A bolygoacute nappali hőmeacuterseacuteklete eleacuteg magas aacutetlagban 600

K (kb 330 Celsius fok) mikoumlzben eleacuteri a 750 K (480 Celsius fok) koumlruumlli maximumot

Ugyanakkor eacutejszaka a hőmeacuterseacuteklet 90 K-re (kb -180 Celsius fok) suumlllyed

A Merkuacuternak nincs eacuteszrevehető sűrűseacutegű leacutegkoumlre Tekintettel arra ugyanis hogy a bolygoacute

napsuumltoumltte oldala igen forroacute fel kell teacuteteleznuumlnk hogy meacuteg a legnehezebb gaacutezok is eltaacutevoztak

onnan Raacuteadaacutesul az oumlsszes bolygoacute koumlzuumll a Merkuacuter felsziacuteneacutenek feacutenyvisszaverő keacutepesseacutege a

leggyengeacutebb leginkaacutebb a soumlteacutet holdtalajeacutehoz hasonloacute A Merkuacuter felsziacutene aacuteltal szoacutert napfeacuteny

sziacutenkeacutepi vizsgaacutelata is megerősiacuteti hogy a bolygoacutenak nincs kimutathatoacute leacutegkoumlre

Leacutegkoumlre ritka A Merkuacuternak nincs holdja

Első űrszonda Mariner-10

VEacuteNUSZ

Veacutenusz a roacutemai mitoloacutegiaacuteban a kertek istennője Aphroditeacuteval azonosiacutetottaacutek aki goumlroumlg

mitoloacutegiaacuteban a szeacutepseacuteg eacutes a szerelem istennője

Esthajnalcsillag

Minthogy a Veacutenusz a legfeacutenyesebb eacutegitestek koumlzeacute tartozik a szeacutepseacuteg istennőjeacuteről nevezteacutek el

A legfeacutenyesebb bolygoacutetestveacuteruumlnk csupaacuten a Nap eacutes a Hold laacutetszoacutelagos feacutenyesseacutege muacutelja feluumll

az oumlveacutet

A Veacutenusznak nincs holdja

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő

Tengely koumlruumlli forgaacutes 243 foumlldi nap

Leacutegkoumlr 95 szeacuten-dioxid

Uumlveghaacutezhataacutes

FOumlLD

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő 365 nap

Tengely koumlruumlli forgaacutes 24 oacutera

Koumlr paacutelya

Forgaacutestengelye 235deg

Tudjuk hogy bolygoacutenk 24 oacutera alatt veacutegez egy teljes koumlruumllfordulaacutest

A forgaacutes koumlvetkezteacuteben felleacutepő centrifugaacutelis erő hataacutesaacutera az eacutegitest belapult az egyenliacutetői

videacutekeken pedig kidudorodott

A Hold eacutes a Nap toumlmegvonzaacutesa (az előbbieacute nagyobb) apaacutelyt eacutes dagaacutelyt kelt amelyek az

oacuteceaacutenok eacutes tengerek viacutezfelsziacuteneacutenek suumlllyedeacuteseacuteben eacutes emelkedeacuteseacuteben vehetők eacuteszre A Hold

uacutegy vonszolja maga utaacuten a Foumlld dagaacutelyoumlveacutet bolygoacutenk felsziacuteneacuten hogy az eacutepp ennek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

8

Az Alfoumlld eacuteghajlata viacutezrajza termeacuteszetes noumlveacutenyzete eacutes talaja

Alfoumlld

Eacuteghajlata Nedves kontinentaacutelis

A legmelegebb a nyaacuter eacutes a leghidegebb a teacutel Itt a legtoumlbb a napsuumlteacutes eacutes a meleg

Keveacutes a csapadeacutek szeacutelsőseacuteges az eacutevi eloszlaacutesa Sok az aszaacutely

Viacutezrajz

Folyoacutek eseacutese kicsi Tisza viacutezjaacuteraacutesa erősen ingadozoacute Fontos a folyoacuteszabaacutelyozaacutes

Viacutezgazdaacutelkodaacutes oumlntoumlzeacutes veacutedekezeacutes a belvizek eacutes az aacutervizek ellen

Viacutezhiaacuteny a Tisza viacutezgyűjtő teruumlleteacuten az Alfoumlld nagyobb reacuteszeacuten van

Felsziacuten alatti vizek Hőforraacutes ndash Hajduacuteszoboszloacute Gyula

Morotvatavak holtaacutegakboacutel kialakult tavak Rajz

Szikes tavak szeacutelfuacutetta meacutelyedeacutesben keletkezett

Mesterseacuteges viacuteztaacuterozoacutek eacutes a halastavak

Termeacuteszetes noumlveacutenyzet

Eredeti noumlveacutenyzeteacutet a toumllgyerdőket eacutes a fuumlves pusztaacutekat szaacutentoacutefoumlldekkeacute alakiacutetottaacutek

Orszaacutegosan itt a legkevesebb az erdők araacutenya A homok megkoumlteacuteseacutere nyaacuterfaacutet uumlltetnek

Hortobaacutegy őshonos fuumlvespuszta

Talaj

Mezőseacutegi fekete morzsaleacutekos kivaacuteloacute minőseacutegű

Humuszos homok erdők alatt keacutepződoumltt

Oumlnteacutestalaj folyoacutek menteacuten

Reacuteti talaj koumlzepes termeacutekenyseacutegű az aacuterteruumlletek magasabb szintjeacuten

Futoacutehomok erdőirtaacutesok utaacuten alakult ki Fuumlloumlphaacuteza

Szikes belvizek levezeteacutese utaacuten terjedt el

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

9

Az Alfoumlld mezőgazdasaacuteg eacutes eacutelelmiszeripara I-II

Legfejlettebb aacutegazat a noumlveacutenytermeleacutes A talajtiacutepusok eacutes az eacuteghajlat kuumlloumlnbseacutegei miatt

taacutejankeacutent maacutes eacutes maacutes noumlveacutenyeket termelnek

Gabonafeacuteleacutek

- buacuteza (őszi buacuteza) Legfontosabb kenyeacutergabona Mezőseacutegi- eacutes reacuteti talajon termelik

- rozs homokos teruumlletek gabonaacuteja

- rizs szikes teruumlleten vetik

A malom a gabonatermő teruumlleteken eacutes a fogyasztoacutepiac vonzaacutesaacuteban nagyobb vaacuterosokban

eacutepuumllt

Takarmaacutenygabonaacutenk

- kukorica mezőseacutegi talajon vetik Ezeken a teruumlleteken sűrű a serteacutesaacutellomaacuteny

Ipari noumlveacutenyek

- cukorreacutepa termeleacutese teljesen geacutepesiacutetett A cukorgyaacuterat a termőteruumlletre eacutepiacutetetteacutek Kaba

- olajos noumlveacutenyek Martfű ndash noumlveacutenyolajgyaacuter

- dohaacuteny burgonya homokos nyiacuterseacutegi taacutej

Zoumlldseacuteg eacutes gyuumlmoumllcs

Zoumlldseacuteg Bp koumlrnyeacuteke Duna-Tisza koumlze Alfoumlld deacuteli reacuteszeacuten

- fűszerpaprika Kalocsa Szeged

- hagyma Makoacute

- kaacuteposzta Bp koumlrnyeacuteke

- paprika paradicsom uborka eacutes zoumlldborsoacute Kiskunsaacuteg

Konzervgyaacuterak Bp Nagykőroumls Kecskemeacutet Szeged Debrecen Nyiacuteregyhaacuteza

Gyuumlmoumllcs Nyiacuterseacuteg Kiskunsaacuteg Alfoumlld deacuteli reacuteszeacuten

- alma Nyiacuterseacuteg

- szőlő eacutes kajszibarack Kiskunsaacuteg

- őszibarack Szeged koumlrnyeacuteke

Aacutellattenyeacuteszteacutes

Serteacutes kukoricatermelő videacutekeken

Huacutesfeldolgozoacute ipar Bp Szeged Beacutekeacutescsaba Gyula Debrecen Baja

Baromfi tyuacutek liba kacsa juh ndash Alfoumlldoumln tenyeacutesztik keveacutesbeacute jelentős a szarvasmarha-

tenyeacuteszteacutes

Hal Tisza eacutes halastavak

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

10

Az Alfoumlld ipara I-II (lehet 2 oacutera ishellip)

Ma az iparban dolgoznak a legtoumlbben

Deacutel-Alfoumlld

Foumlldgaacutez eacutes kőolajtelepek

Szeged Algyő Maros-Koumlroumls koumlze Duna-Tisza koumlze Kiskunhalas teacuterseacutege

Nagyobb reacutesze foumlldgaacutez Szaacutelliacutetaacutesuk csővezeteacuteken toumlrteacutenik

Kőolajfinomiacutetoacute Szaacutezhalombatta (Itt eacutepuumllt hőerőmű is) Tiszauacutejvaacuteros

Atomerőmű Paks

Viacutezerőmű Tiszaloumlk Kiskőroumls (teljesiacutetmeacutenyuumlk kicsi)

Kecskemeacutet Szőleacuteszet kutataacutes Geacutepipar Idegenforgalom

Kiskunhalas Csipkehaacutez Szeacutenhidrogeacuten-baacutenyaacuteszat koumltoumlttaacuteruacute Elszoacutertan tanyaacutek vannak

Kalocsa paprika

Baja kikoumltő eacutes aacutetkelőhely Textilipar

Legnagyobb vaacuteros Szeged forgalmi aacutetkelőhely kereskedővaacuteros Faipar Textil- vegyipar-

eacutelelmiszeripar

Hoacutedmezővaacutesaacuterhely Porcelaacutenipar koumltoumlttaacuterugyaacuter

Makoacute geacutepipar

Beacutekeacutescsaba koumltoumlttaacuterugyaacuter

Oroshaacuteza uumlveggyaacuter

Dunauacutejvaacuteros [Pentoumlle Sztaacutelinvaacuteros] Vasmű Papiacutergyaacuter Textilpar

Szeacutekesfeheacutervaacuter Vasuacuteti csomoacutepont Koumlnnyűfeacutemmű Ikarus Ipari koumlrzet

Eacuteszak-Alfoumlld

Legneacutepesebb vaacuteros Debrecen ndash tudomaacutenyos eacutes kulturaacutelis koumlzpont Gyoacutegyszervegyeacuteszet

(BIOGAL) Goumlrduumllőcsapaacutegygyaacuter (GOumlCS) ruhagyaacuter konzervgyaacuter (DEKO) huacutes eacutes tejipar

Idegenforgalmi koumlzpont

Nyiacuteregyhaacuteza Forgalom oktataacutesi kulturaacutelis kp

Zaacutehony vasuacuteti hataacutercsomoacutepont

A falvaknak a mezőgazdasaacutegi munka szervezeacuteseacuteven van fontos szerepuumlk

Karcag malom

Tiszavasvaacuteri gyoacutegyszergyaacuter

Tiszauacutejvaacuteros műanyaggyaacutertaacutes (TVK Tiszai Vegyi Kombinaacutet)

Szolnok Hiacuted eacutes kikoumltővaacuteros Vasuacuteti koumlzpont Fa- papiacuter- cukor- vegyipar Geacutepgyaacuter

Martfű cipőgyaacuter

Jaacuteszbereacuteny Lehel Hűtőgeacutepgyaacuter

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

11

A Kisalfoumlld termeacuteszeti adottsaacutegai

Kialakulaacutesa az Alfoumlldeacutehez hasonloacute Toumlreacutesek menteacuten leszakadt suumlllyedeacutek

Koumlzponti reacutesze feltoumlltoumltt siacuteksaacuteg (Duna hordaleacutekkuacutepja)

A folyoacutek munkaacuteja aacuteltal a Kisalfoumlld koumlzponti reacutesze toumlkeacuteletes siacuteksaacuteg

Reacuteszei

Szigetkoumlz

Raacutebakoumlz

Mosoni-siacuteksaacuteg

Hansaacuteg

Deacuteli peremvideacutekeacutet a szeacutel viacutez toumlmegmozgaacutesos folyamatok pusztiacutetottaacutek

Marcali-medence hellip Somloacute ndash tanuacutehegyek

A teacutel enyheacutebb a nyaacuter hűvoumlsebb Hazaacutenk legszelesebb videacuteke

A Kisalfoumlld folyoacutei a Dunaacuteba oumlmlenek (ln Raacuteba Marcal)

Aacutelloacutevizei koumlzuumll a ln Fertő toacute

Noumlveacutenyzet

Erdőben szegeacuteny taacutej Reacuteti eacutes oumlnteacutestalajok ndash mezőgazdasaacutegi munkaacutera alkalmas

Duna bőseacuteges ivoacute eacutes ipari vizet szolgaacuteltat eacutes nemzetkoumlzi viacutezi uacutet

Aacutesvaacutenyi anyagok szeacuten-dioxid tőzeg kavics homok

Siacuteksaacuteg

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

12

A Kisalfoumlld gazdasaacutegi eacutelete

Magas sziacutenvonaluacute

Buacuteza kukorica aacuterpa cukorreacutepa takarmaacutenynoumlveacutenyek

Reacutetek legelők szaacutelastakarmaacuteny (lucerna) eacutes siloacutekukorica

Legjelentősebb a szarvasmarha-tenyeacuteszteacutes Legmagasabb a fejeacutesi aacutetlag A tejfeldolgozoacute ipar

elsősorban sajtot gyaacutert Reacutepcelak

Serteacutestenyeacuteszteacutes jelentős Huacutesuumlzem Paacutepa

Baromfitartaacutes eacutes tojaacutestermeleacutes Baacutebolnai Mezőgazdasaacutegi Kombinaacutet

Szigetkoumlz ndash oumlnteacutestalaj ndash Sok zoumlldseacutegfeacutele Boraacuteszat Somloacute

Legneacutepesebb vaacuteros

Győr

Kulturaacutelis eacutes gazdasaacutegi koumlzpont Az orszaacuteg harmadik ipari vaacuterosa

Geacutepipar Raacuteba Rt Diacutezelmotorok traktorok nagyteljesiacutetmeacutenyű geacutepek keacuteszuumllnek itt

Reacutegi hagyomaacutenyai vannak a textiliparnak

Textilneacutegyszoumlg Győr Paacutepa Sopron Szombathely

Mosoni-siacuteksaacuteg

Mosonmagyaroacutevaacuter Mezőgazdasaacutegi geacutepgyaacutera eacutes textilipara van

Marcal-medence

Paacutepa

Textilipar huacutesipar eacutes geacutepipar

Raacutebakoumlz

Csorna Kapuvaacuter

Eacutelelmiszeripar

A taacutejra koumlzepes nagysaacuteguacute falvak jellemzőek

A Kisalfoumlldoumln sűrű a vasuacutet eacutes koumlzuacutethaacuteloacutezat

Ausztria feleacute vezet hazaacutenk legreacutegibb villamosiacutetott vasuacutetvonala

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

13

Az Alpokalja termeacuteszeti adottsaacutegai eacutes gazdasaacutegi eacutelete

Magyarorszaacuteg nyugati szeacuteleacuten talaacutelhatoacute

Soproni-hegyseacuteg

Kőszegi-hegyseacuteg

Előttuumlk szeacuteles dombvideacutek huacutezoacutedik

Hazaacutenk legreacutegibb kőzetei talaacutelhatoacuteak itt

Kialakulaacutesa

Soproni-hegyseacuteg az oacuteidőben keletkezett hegyseacuteg reacutesze volt mely oumlsszetoumlredezett a meacutelybe

suumlllyedt majd az Alpok kiemelkedeacuteseacutevel uacutejra a felsziacutenre keruumllt A kőzeteket a Foumlld belső erői

oumlsszepreacuteselteacutek Palaacutes kőzetek keletkeztek

Kőszegi-hegyseacuteg kőzetei a Dunaacutentuacuteli koumlzeacutephegyseacuteggel azonos koruacuteak

Legmagasabb csuacutecsa Iacuterott-kő (882 m)

A dombvideacutek kialakulaacutesa az Alpokboacutel eacuterkező folyoacutek szeacutetteriacutetett hordaleacuteka

A teruumllet megemelkedett eacutes a folyoacutevoumllgyek feldaraboltaacutek a taacutejat

Oacuteceaacuteni leacutegtoumlmegek hataacutesaacutera

A hőingaacutes itt kevesebb mint az Alfoumlldoumln

A hűvoumls eacutes a csapadeacutekosabb időjaacuteraacutesaacutehoz a taacutej magasabb fekveacutese is hozzaacutejaacuterul

A kristaacutelyos kőzetek nehezebben eresztik aacutet a vizet ezeacutert a csapadeacutek nagy reacutesze a felsziacutenen

folyik le Sok a patak eacutes a forraacutes

Noumlveacutenyvilaacuteg

Őshonos a lucfenyő

Gazdag az erdők aljnoumlveacutenyzete paacutefraacutenyokban eacutes erdei ciklaacutemenekben gazdag

Szeliacutedgesztenyefaacutek is eacutelnek itt

Fenyőerdők alatt szuumlrke erdőtalaj

Lombos erdők alatt barna erdőtalaj

Mezőgazdasaacuteg

Takarmaacutenynoumlveacuteny termeszteacutes reacutetgazdaacutelkodaacutes eacutes a szarvasmarha-tenyeacuteszteacutes (+ tejipar) a

jellemző Saacutervaacuter cukorgyaacuter tej- eacutes baromfifeldolgozaacutes

Ipar

Koumlzpontja Szombathely Cipőgyaacutertaacutes faipar mezőgazdasaacutegi geacutepgyaacutertaacutes

Kőszeg Műemleacutekvaacuteros textilipar

Sopron bdquohűseacuteg vaacuterosardquo idegenforgalom Textil faipar

Szentgotthaacuterd szemeacutelygeacutepkocsi-gyaacutertaacutes koumlzpontja (Opel)

Aproacute falvak

Egymaacuteshoz koumlzel kis leacutelekszaacutemuacute falvak telepuumlltek

Gyoacutegyfuumlrdők Balf Buumlk ndash idegenforgalom jelentősseacutege

Az Alfoumlld a Kisalfoumlld eacutes az Alpokalja oumlsszefoglalaacutes

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

14

Dunaacutentuacuteli - Dombsaacuteg eacutes a Mecsek termeacuteszeti adottsaacutegai

Teruumllete megsuumlllyedt majd a tenger eloumlntoumltte (meacuteszkő) majd kiemelkedett (agyag reacuteteg)

A felsziacutene toumlreacutesekkel feldaraboloacutedott

A folyoacutek patakok tovaacutebb meacutelyiacutetetteacutek a voumllgyeket

A folyoacutek eacutes a patakok folyaacutesiraacutenya a foumlldkeacutereg toumlreacutesvonalaihoz igazodik

Nyugati reacuteszeacuten agyag keleti reacuteszeacuten loumlsztakaroacute talaacutelhatoacute

Dunaacutentuacuteli-dombsaacuteg reacuteszei Zalai- Somogyi- eacutes Baranyai-Tolnai dombsaacuteg

Eacuteghajlata a Duna koumlzeleacuteben napsugaacuterban Ny csapadeacutekban gazdagabb

Erdőkben sokkal gazdagabb mint az Alfoumlld

Jellemző talaja barna erdőtalaj

Zalai-dombsaacuteg hazaacutenk legcsapadeacutekosabb taacuteja

A taacutej nyugati reacuteszeacuten szuumlrke erdőtalaj talaacutelhatoacute

A teruumllet 13-a erdő

Aacutesvaacutenyi kincse a kőolaj eacutes a foumlldgaacutez

Somogyi-dombsaacuteg

- Kuumllső-Somogy ndash loumlsztaacuteblaacutek

- Belső-Somogy ndash homokvideacutek

Baranyai-Tolnai dombsaacuteg

Tolnai-hegyhaacutet Baranyai-dombsaacuteg

Legnagyobb loumlszfalak

Mecsek

Meacuteszkő eacutes homokkő hegyseacuteg Feketekőszeacuten uraacuteneacuterc lelőhely

Eacuteghajlata a deacutelről eacuterkező mediterraacuten hataacutes miatt enyhe

Deacuteli lejtőin mediterraacuten jellegű oumlroumlkzoumlld noumlveacutenyek eacutelnek

Villaacutenyi-hegyseacuteg

Meacuteszkő-hegyseacuteg

Koumlzeleacuteben toumlr fel a harkaacutenyi gyoacutegyforraacutes

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

15

A Mecsek eacutes a Dunaacutentuacuteli-dombsaacuteg gazdasaacutegi eacutelete

Mecsek

- Feketekőszeacuten baacutenyaacuteszat Koumlzpontja Komloacute ndash Felhasznaacutelaacutesa hőerőmű (Peacutecs)

koksz-vasolvasztaacutes (Dunauacutejvaacuteros)

- Uraacuteneacuterc baacutenyaacuteszat Koumlzpontja Kővaacutegoacuteszőlős Jakab-hegy ndash homokkő

Felhasznaacutelaacutesa atomerőmű (Paks)

- Kőolaj Zalai-dombsaacuteg Koumlzpont Nagylengyel Feldolgozaacutes finomiacutetoacute

(Zalaegerszeg)

- Cement (meacuteszkő maacuterga) Beremend

Mezőgazdasaacuteg

Keleten (buacuteza kukorica cukorreacutepa) eacutes nyugaton (rozs) szaacutentoacutefoumlldi termeszteacutes

Gyuumlmoumllcstermeszteacutes Mecsek szőlő mandula Nyugaton teacuteli alma

Aacutellattenyeacuteszteacutes szarvasmarha-tenyeacuteszteacutes serteacutestenyeacuteszteacutes

Eacutelelmiszeripar Kaposvaacuter (malom- cukor- tejipar huacutesuumlzem) eacutes Zalaegerszeg (tejuumlzem)

Neheacutez eacutes koumlnnyűipar

Peacutecs Hőerőmű geacutepgyaacuter bőr- eacutes kesztyűgyaacuter Zsolnay porcelaacutengyaacuter

Komloacute szeacutenbaacutenyaacuteszat

Szekszaacuterd geacutepgyaacutertaacutes huacutesuumlzem

Kaposvaacuter textilipar eacutes elektrotechnika

Zalaegerszeg ruha- buacutetorgyaacutertaacutes

Nagykanizsa buacutetor

Sioacutefok Fonyoacuted Keszthely uumlduumllők

Aproacutefalvak jellemzőek neacutepesseacuteguumlk fogy

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

16

A Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacuteg

Kialakulaacutesa a foumlldtoumlrteacuteneti koumlzeacutepidő tengereiben kezdődoumltt Meacuteszkő eacutes dolomit rakoacutedott le

toumlbb 1000 m vastagsaacutegban Ennek oumlsszetoumlredezeacutese reacuteveacuten joumltt leacutetre

Reacuteszei Bakony Veacutertes Velencei-hg eacutes a Dunazug-hg

A Bakony eacutes a Veacutertes koumlzoumltt Moacuteri-aacuterok

A Veacutertes eacutes a Dunazug-hg Tatai-aacuterok

Dolomitos felsziacutenek kopaacutersaacutega az erdőirtaacutesoknak koumlszoumlnhető

Jelentősek a karsztforraacutesok

Keacutet aacutelloacutevize Balaton Velencei-toacute A Balatontoacutel eacuteszakra talaacutelhatoacute a Balaton-felvideacutek

Nemzeti Parkot

Eacuteghajlata hegyvideacuteki ndash hűvoumlsebb eacutes csapadeacutekosabb mint a koumlrnyező teruumlletekeacute

Bakony

Reacuteszei Balaton-felvideacutek Deacuteli-Bakony Eacuteszaki-Bakony

A Tihanyi feacutelszigeten gejziacuterek forraacuteskuacutepjai talaacutelhatoacutek Hajdani vulkaacuteni műkoumldeacutesre utalnak

szeacutensavas forraacutesok pl Balatonfuumlred

Tapolcai-medence tanuacutehegyek (bazalt) legnagyobb Badacsony ndash Kőfolyaacutes a kőzetek

gravitaacutecioacute hataacutesaacutera leacutetrejoumlvő toumlmegmozgaacutesa a hegyoldalon

Deacuteli-Bakony (lmcsuacutecs Kab-hegy) aacutesvaacutenykincsei barnakőszeacuten bauxit mangaacuteneacuterc

Eacuteszak-Bakony (lmcsuacutecs Kőris-hegy) sasbeacutercek kőzetekből kiemelkedő meredek oldaluacute

roumlg talaacutelhatoacuteak

Veacutertes

Aacutesvaacutenykincsei barnakőszeacuten eacutes bauxit

Velencei-hg

Ingoacutekoumlvek a lepusztulaacutes soraacuten kocka alakuacutevaacute daraboloacutedott graacutenit ndash egy eacutele menteacuten

alaacutetaacutemasztott ndash roumlge

Dunazug-hg

Reacuteszei Pilis Gerecse Budai-hg

Meacuteszkő eacutes dolomit kőzetekből aacutellnak

Budai-hg Duna felőli oldalaacuten hőforraacutesok toumlrnek fel Sok barlang is talaacutelhatoacute a hegyseacuteg

meacutelyeacuten

A Visegraacutedi-hg az Eacuteszaki-khg vulkaacuteni vonulataacutenak hangja

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

17

A Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacuteg gazdasaacutegi eacutelete

(Aacutetalakulaacutes az egykori alumiacuteniumipar foumlldjeacuten)

Aacutesvaacutenykincsei barnakőszeacuten bauxit mangaacuteneacuterc dolomit meacuteszkő kvarchomok agyag

A hegyseacuteg egykoron az alumiacuteniumipar fő teruumllete volt

A jobb eacuterteacutekesiacuteteacutes miatt a timfoumlld előaacutelliacutetaacutesa meacuteg gazdasaacutegos ezeacutert eladjuk Oroszorszaacutegnak

eacutes Ukrajnaacutenak keacutesz alumiacuteniumot vaacutesaacuterolunk Magyarorszaacutegon keacutesz vagy feacutelkeacutesz

alumiacuteniumgyaacutertaacutessal ceacutelszerű foglalkoznia

Bauxitbaacutenya Bakony

Timfoumlldgyaacuter Ajka

Hengermű Szeacutekesfeheacutervaacuter eacutes Bp

Barnakőszeacuten kitermeleacutes Bakony Veacutertes Moacuteri-aacuterok koumlrnyeacuteke

Hőerőmű Ajka Tatabaacutenya ndash viacutezigeacutenyuumlket a karsztviacutez fedezi

Ipar

Vegyipar műtraacutegyaacutet aacutelliacutet elő

Eacutepiacutetőanyag-ipar csereacutep eacutes teacutegla

Ajka kvarchomokboacutel uumlveget gyaacutertanak

Herend porcelaacutengyaacutertaacutes

Geacutepgyaacutertaacutes Esztergom ndash Suzuki

Veszpreacutem ndash elektromos geacutepek eacutes baacutenyaacuteszati berendezeacutesek

Mezőgazdasaacuteg

Erdőgazdaacutelkodaacutes folyik mezőgazdasaacuteg nem szaacutemottevő

Bauxit Timfoumlldgyaacuter

Alumiacuteniumkohoacute

Elektromos aacuteram

Hőerőmű

Barnakőszeacuten

Draacutega

Egykori Szovjetunioacute

Keacutesz timfoumlld

Toumlmbalumiacutenium

MAGYARORSZAacuteG

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

18

Eacuteszaki ndash koumlzeacutephegyseacuteg

Kialakulaacutesa

Legreacutegebbi Buumlkk eacutes az Aggteleki ndash karszt Ezek meacuteszkő hegyseacutegek

Vulkaacuteni Visegraacutedi-hg Boumlrzsoumlny Cserhaacutet Maacutetra Zempleacuteni-hg

Elmocsarasodoacute teruumlleteken barnakőszeacuten a hegyseacutegek laacutebaacutenaacutel lignit keacutepződoumltt A forroacute vizes

oldatokboacutel a Maacutetraacuteban reacutezeacuterc vaacutelt ki

Eacuteghajlata

Nyara hűvoumlsebb tele hidegebb mint baacutermelyik taacutejunkeacute Toumlbb a csapadeacutek mint az Alfoumlldoumln

A tagolt domborzat miatt vaacuteltozatos a hg mikrokliacutemaacuteja

A meacuteszkőhegyseacutegekben a felsziacuten alatti a vulkaacuteni hegyseacutegekben a felsziacuteni viacutezhaacuteloacutezat a

gazdagabb

Vulkaacuteni utoacuteműkoumldeacutesre utalnak a keacutenhidrogeacutenes szeacutensavas forraacutesok

Teruumlleteacuten 3 NP talaacutelhatoacute Buumlkki Aggteleki Duna-Ipoly Nemzeti Parkű

Visegraacutedi-hg (Dobogoacute-kő)

A Duna vaacutelasztotta le az Eacuteszaki khg-ről

Kőzetanyaga andezit andezittufa

Boumlrzsoumlny (Csoacutevaacutenyos)

Erdő boriacutetotta hg keveacutes telepuumlleacutessel

Cserhaacutet

Főleg meacuteszkőből aacutell

Maacutetra (Keacutekes Galya-tető)

Kőztei Andezit eacutes Andezittufa

Reacutezeacuterc Recsk-en talaacutelhatoacute Paraacuted gyoacutegyforraacutes

Maacutetraalja lignittelepek

Buumlkk (Istaacutelloacutes-kő)

Uumlledeacutekes kőzetek talaacutelhatoacuteak (meacuteszkő agyagpala)

Karsztos keacutepződmeacutenyek viacuteznyelő dolina karsztforraacutesok

Aggteleki-karszt

Baradla barlangrendszer a vilaacutegoumlroumlkseacuteg reacuteszeacuteveacute nyilvaacuteniacutetottaacutek

Cserehaacutet

Dombvideacutekeacutet a folyoacutek szabdaltaacutek fel

Zempleacuteni-hg

bdquoSaacutetorhegyekrdquo Riolitboacutel eacutepuumll fel

Deacuteli lankaacutei Hegyalja ndash Tokaji hg

Medenceacutek

Noacutegraacutedi Borsodi

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

19

Eacuteszaki ndash koumlzeacutephegyseacuteg gazdasaacutegi eacutelete

(A neheacutezipar szuumllőfoumlldjeacutenek mai gondjai)

Az Eacuteszaki ndash koumlzeacutephegyseacuteg medenceacuteiben alapanyagokat gyaacutertoacute neheacutezipar fejlődeacutese a

koumlzelmuacuteltban megaacutellt Főkeacutent a kohaacuteszati termeacutekek iraacutenti kereslet csoumlkkeneacuteseacutevel uumlzemek

korszerűtlenseacutegeacutevel magyaraacutezhatoacute A termeleacutes visszaesett uumlzemek bezaacutertak nagy lett a

munkaneacutelkuumlliseacuteg

Iparvideacutek

Borsodi-medence Salgoacutetarjaacuten ndash geacutepipar ndash tűzhelygyaacutertaacutes

Gyoumlngyoumls ndash mikroelektronikai cikkek

Eger ndash geacutepkocsi hűtőalkatreacuteszek

A vaacutelsaacutegot tuacuteleacutelte

- Vegyipar import nyersanyagokra eacutepuumll

Kőolaj eacutes a foumlldgaacutez csővezeteacuteken eacuterkezik Oroszorszaacutegboacutel a foumlldgaacutez kis reacutesze az

Alfoumlldről

A hőerőműveket (visontai Maacutetrai Hőerőmű) Maacutertaaljaacuten eacutes Buumlkkaljaacuten kuumllsziacuteni lignit

baacutenyaacutekboacutel kitermelt lignittel fűtik

Kazincbarzika műanyagok noumlveacutenyveacutedő szerek

Tiszauacutejvaacuteros TVK

- Eacutepiacutetőanyag-ipar

A hegyseacutegek meacuteszkoumlveacuteből agyagpalaacutejaacuteboacutel Miskolcon eacutes Vaacutecott cementet gyaacutertanak

Salgoacutetarjaacuten uumlveggyaacutertaacutes Holloacutehaacuteza porcelaacutengyaacutertaacutes

Miskolc textil eacutes papiacutergyaacutertaacutes Eger buacutetorgyaacutertaacutes

Mezőgazdasaacuteg takarmaacutenynoumlveacuteny- gyuumlmoumllcs- szőlőtermeszteacutes erdőgazdaacutelkodaacutes

Borvideacutekek Tokaj Eger Gyoumlngyoumls

Koumlzlekedeacutes

Hataacuteraacutellomaacutes Balassagyarmat

Az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacuteg laacutebaacutenaacutel nagy forgalmuacute vasuacutet eacutes koumlzuacutet vezet

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

20

Budapest

Hazaacutenk fővaacuterosa nemzetkoumlzi nagyvaacuteros

Peacutenzuumlgyi- uumlzleti szolgaacuteltataacutesai kulturaacutelis eacutelete idegenforgalma alkalmassaacute teszi Budapestet a

kuumllfoumlldi befekteteacutesek eacutes a kuumllfoumlldi tőke elhelyezeacuteseacutere

Vaacuterosszerkezete

- Vaacuterosmag (city) ndash V keruumllet

- Belső lakoacutehelyoumlv ndash Duna bal partja VI-IX ker

- Kuumllső munkahelyoumlv ndash paacutelyaudvarok raktaacuterak koacuterhaacutezak gyaacuterak

- Kuumllső lakoacutehelyoumlv - kertvaacuteros

Toumlbbkoumlzpontuacutesaacuteg jellemző raacute

Magyarorszaacuteg gazdasaacutega eacutes kereskedelme

A magyar gazdasaacuteg jellemzői

A piacgazdasaacuteg magaacutentulajdonra eacutes versenyre eacutepuumll Ezt a kereslet eacutes a kiacutenaacutelat szabaacutelyozza

Az aacutellam feladata a piacgazdasaacuteg műkoumldeacutesi felteacuteteleinek biztosiacutetaacutesa (Jogi peacutenzuumlgyi adoacute

rendszer) A verseny ceacutelja a profitszerzeacutes

A piac toumlrveacutenyei a munkaerőpiacon is eacuterveacutenyesek A munkaerő iraacutenti csoumlkkeneacutes

munkaneacutelkuumlliseacuteget okoz

Az aacutellamnak a taacutersadalom eacuterdekeit is eacuterveacutenyesiacuteteni kell (egeacuteszseacuteguumlgy peacutenzuumlgy haduumlgy

oktataacutes koumlrnyezetveacutedelem) ezek kiadaacutesait adoacutekboacutel fedezik

Gazdasaacuteg mutatoacutei

GDP ndash Bruttoacute hazai termeacutek 1eacutev alatt előaacutelliacutetott uacutej termeacutekek eacutes szolgaacuteltataacutesok piaci

aacuteron kimutathatoacute eacuterteacuteke

GNP ndash Bruttoacute nemzeti termeacutek A GDP + az Export eacutes az Import joumlvedelem

kuumlloumlnbseacutege

GDP miből aacutell

Primer szektor mezőgazdasaacuteg

Szekunder szektor ipar

Tercier szektor szolgaacuteltataacutesok (oktataacutes peacutenzuumlgy egeacuteszseacuteguumlgy kereskedelem

igazgataacutes)

Energiagazdasaacuteg

Elsődleges energiahordozoacutek

- kimeruumllő o aacutesvaacutenyi tuumlzelőanyagok szeacuten kőolaj foumlldgaacutez

o nukleaacuteris uumlzemanyagok hasadoacuteanyagok

o geotermikus energia

- meguacutejuloacute

o napenergia szeacutelenergia viacutezfolyaacutesok energiaacuteja hullaacutemzaacutes aacuterapaacutely

Elsődleges energiahordozoacutekboacutel nyerik a maacutesodlagos energiahordozoacutekat villamos energiaacutet

benzint diacutezelolajat fűtőolajat kokszot gőzt eacutes a vaacuterosi gaacutezt

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

21

Huacutezoacuteaacutegazat a geacutepipar eacutes a vegyipar

Koumlzlekedeacutes

Szemeacutely eacutes aacuteruszaacutelliacutetaacutest biztosiacutet A koumlzlekedeacutesi uacutetvonalak sugaras szerkezetűek

A Budapestről nagyvaacuterosokba a nagyvaacuterosokboacutel a koumlrnyező falvakba

A vasuacutet a toumlmegkoumlzlekedeacutesre eacutes nagy toumlmegű aacuteruacute szaacutelliacutetaacutesaacutera a legalkalmasabb eszkoumlz

Műszakilag elavultak a vonatok eacutes a paacutelya kiveacutetel az elővaacuterosi vonatok (Bp)

A vaacuterosi toumlmegkoumlzlekedeacutes eacutes a orszaacutegon beluumlli szemeacutelyszaacutelliacutetaacutesban fontos eszkoumlz az

autoacutebusz A koumlzuacuteti koumlzlekedeacutes gazdasaacutegtalanabb mint a vasuacuteti eacutes szennyezi is a koumlrnyezetet

A leacutegi koumlzlekedeacutes nagy taacutevolsaacutegok aacutethidaloacuteja

Budapest-Ferihegy 1-2

Kuumllkereskedelmi kapcsolatok

Piackoumlzpontuacute

Ipari nyersanyagokban energiahordozoacutekban szegeacutenyek vagyunk ezeacutert behozatalra szorulunk

Uumlzemeink termeacutekeit kuumllfoumlldoumln kell eacuterteacutekesiacuteteni mert a hazai felvevőpiac kicsi

Orszaacutegunk 2004-től az EU tagja

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

22

CSILLAGAacuteSZATI ALAPISMERETEK

Amit ma a vilaacutegboacutel ismeruumlnk Eacutegitestek - Ősrobbanaacutes - Galaxisok szuumlleteacutese - Csillagok szuumlleteacutese - A csillagok

energiatermeleacutese - Janus arcuacute anyag - Mit toumlrteacutenik egy csillagon - Csillagok eacuteletuacutetja

Előzetes A Hold taacutevolsaacutega majdnem 30 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 128 sec alatt

A Nap meacuterete 109 Foumlld-aacutetmeacuterő (Bőven belefeacuterne a Holdnak a paacutelyaacuteja)

Nap-Foumlld taacutevolsaacuteg 1 CsE = 107 Nap-aacutetmeacuterő (toumlbb mint 11000 Foumlld-aacutetmeacuterő) Megteszi a feacuteny

83 perc alatt (Ha lekicsinyiacutetve a Nap 40 cm aacutetmeacuterőjű volna akkor 430 m-re tőle a Foumlld

majdnem 4 mm-es a Hold meg ndash attoacutel mintegy 11 cm-re ndash kb 1 mm-es lenne)

Nap-Pluacutetoacute aacutetlagos taacutevolsaacuteg 40 CsE Megteszi a feacuteny 55 h alatt (Ha a Nap 40 cm-es volna

akkor az 1 mm-es Pluacutetoacute meacuteg a Hold cseresznyeacutejeacutetől is kisebb lenne de toumlbb mint 30 km-

re)

Szomszeacuted csillag (alfa Centauri) taacutevolsaacutega toumlbb mint 4 feacutenyeacutev megteszi a feacuteny toumlbb mint 4

eacutev alatt (3 csillag 2 Nap-szerű eacutes 1 voumlroumls toumlrpe Ha a Nap maacutekszemnyi akkor az alfa

Centauri tőle 40 km-re 2 maacutekszem eacutes 1 porszem lenne)

A Tejuacutetrendszer meacuterete toumlbb mint 100000 feacutenyeacutev befutnaacute a feacuteny toumlbb mint 100000 eacutev alatt

A ma ismert legtaacutevolabbi galaxis taacutevolsaacutega toumlbb mint 10 milliaacuterd feacutenyeacutev megteszi a

feacutenyraacutedioacutesugaacuterzaacutes toumlbb mint 10 milliaacuterd eacutev alatt

Vaacutezoljuk foumll a ma ismert vilaacuteg az uacuten Metagalaxis fejlődeacutestoumlrteacuteneteacutenek azokat a főbb

epizoacutedjait amelyek maacuter joacutel tanulmaacutenyozhatoacuteak a tudomaacutenyban Minden egyes jelenseacuteg

alapvető fizikai koumllcsoumlnhataacutesokon alapul

Mindenekelőtt szoumlgezzuumlk le hogy a termeacuteszettudomaacutenyok iacutegy a fizika eacutes a csillagaacuteszat is

csak arroacutel nyilatkozhatnak amit maacuter ismeruumlnk Uacutegyhogy az Ősrobbanaacutes illetve mindaz

amiről most szoacute lesz nem a Vilaacutegmindenseacutegre vonatkozik csupaacuten a Metagalaxisra ami az

ismert vilaacuteg

A Metagalaxis teacuteridőbeli szerkezeteacutenek a vizsgaacutelataacuteval a csillagaacuteszaton beluumll a kozmoloacutegia

az egyes eacutegitestek ill azok nagyobb rendszerei konkreacutet kialakulaacutesaacutenak a kutataacutesaacuteval a

kozmogoacutenia s az ekoumlzben zajloacute fizikai folyamatok elemzeacuteseacutevel pedig az asztrofizika

foglalkozik (Ezek kuumlloumln tudomaacutenyaacutegak de foumllhasznaacuteljaacutek a relativitaacuteselmeacutelet a

kvantumelmeacutelet a magfizika az atomfizika az elektrodinamika kuumlloumln a

magnetohidrodinamika eacutes maacutes fizikai tudomaacutenyaacutegak eredmeacutenyeit is)

A csillagaacuteszat neacutemileg egy aacutellatkerthez hasonliacutethatoacute A kozmosznak is megvannak a maga

bdquoaacutellatkaacuteirdquo csillagok bolygoacutek holdak uumlstoumlkoumlsoumlk stb Első raacuteneacutezeacutesre ez a szembeoumltlő hogyan

is neacuteznek ki ezek Aztaacuten megvizsgaacutelhatjuk az aacutellatkertben a ketrecek szerepeacutet ndash valami

ilyesmit tesz a csillagaacuteszatban a kozmoloacutegia Beszeacutelhetuumlnk az aacutellatok szuumlleteacuteseacuteről is ndash mint

ahogyan a csillagaacuteszaton beluumll a kozmogoacuteniaacuteban az eacutegitestek kialakulaacutesaacuteroacutel Fontos

ismernuumlnk az aacutellatok fizioloacutegiai bioloacutegiai jelenseacutegeit is - az eacutegitestek bdquofizioloacutegiaacutejaacutetrdquo taglalja

az asztrofizika

Eacutegitestek Hogy valamelyest fogalmat alkothassunk a Metagalaxisroacutel előszoumlr szoacuteljunk neacutehaacuteny szoacutet az

eacutegitestekről s azok ismert rendszereiről legalaacutebb a fontosabb araacutenyokat foumllvaacutezolva

A legkoumlzelebbi eacutegitest a Hold alig 384 ezer kilomeacuteterre ami ndash mint az előzetesből tudjuk ndash a

Foumlld aacutetmeacuterőjeacutenek mindoumlssze 30-szorosa s ezt a taacutevolsaacutegot a feacuteny roumlpke 128 maacutesodperc alatt

megteszi Ez nagyon kicsinek szaacutemiacutet a csillagaacuteszatban Meacuteg a Nap is nagyobb pedig az egy

koumlzoumlnseacuteges csillag A Nap aacutetmeacuterőjeacutenek a nagysaacutega 1 millioacute 400 ezer kilomeacuteter durvaacuten 100

foumlldaacutetmeacuterő tehaacutet a holdpaacutelya is bőven belefeacuterne

Bolygoacutenk 1496 millioacute km-re azaz (kerekiacutetve) 100 napaacutetmeacuterőnyi messzeseacutegben kering a Nap

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

23

koumlruumll Ezt a taacutevolsaacutegot maacuter toumlbb mint 8 perc alatt teszi meg a feacuteny de a ma ismert

legtaacutevolabbi bolygoacuteig a Pluacutetoacuteig 40-szer ennyi időre mintegy 5 oacuteraacutera van szuumlkseacutege S ez meacuteg

csak a ma ismert bolygoacuterendszer hataacutera a teljes Naprendszer szeacuteleacuteig nagyjaacuteboacutel 2 eacuteven aacutet

szaacuteguld a feacutenysugaacuter (Tudniillik a Naprendszer mindaddig tart ameddig a Nap vonzoacute hataacutesa

eacuterveacutenyesuumll maacuterpedig a legkoumlzelebbi szomszeacutedos csillagroacutel toumlbb mint 4 eacutevig joumln a feacuteny)

A Tejuacutetrendszer egy nagy galaxis toumlbb szaacutez milliaacuterd (azaz toumlbb szaacutez ezer millioacute) csillagot

tartalmaz koumlzuumlluumlk csupaacuten egy a mi Napunk Az ilyen galaxisok egyik szeacuteleacutetől a maacutesikig toumlbb

mint szaacutezezer eacutevig menne a feacuteny ha koumlzben nem nyelődne el a csillagkoumlzi anyagban Vannak

kis galaxisok is toumlbbseacuteguumlk csak neacutehaacuteny milliaacuterd csillagboacutel aacutell A nagy galaxisok koumlzuumll a

szomszeacutedos legkoumlzelebbi az Andromeacuteda-galaxis Ennek a koumlzeacutepső reacutesze ndash ahol sűrűbben

vannak benne a csillagok ndash szabad szemmel is laacutetszik peacuteldaacuteul ősszel este a csillagos eacutegen

Holott az a feacuteny ami ma eljut roacutela a szemuumlnkbe onneacutet mintegy haacuterommillioacute eacutevvel ezelőtt

indult el Ismeruumlnk ma olyan galaxisokat is amelyeknek a raacutedioacutesugaacuterzaacutesa toumlbb mint

tiacutezmilliaacuterd eacutevig szaacuteguldott a vilaacutegűrben miacutegnem ide eacuterkezett a Foumlldre Ma kb szaacutezmilliaacuterd

galaxist ismeruumlnk ndash ezek (eacutes tartozeacutekaik) alkotjaacutek a Metagalaxist

A galaxisok rendszerint kisebb-nagyobb galaxishalmazokat alkotnak A leguacutejabb kutataacutesok

alapjaacuten viszont uacutegy tűnik hogy a ma ismert legnagyobb struktuacuteraacutekat tekintve cellaacutes

szerkezetű a Metagalaxis Eszerint mi mindnyaacutejan cellataacutersak vagyunk raacuteadaacutesul a cellaacutek

falaacuteba beeacutepiacutetve ugyanis a cellaacutek fala galaxisokboacutel aacutell a Tejuacutetrendszer csak egy kis bdquoteacuteglardquo a

sok koumlzuumll

Ősrobbanaacutes Ha megvizsgaacuteljuk a galaxishalmazunkon tuacuteli galaxisokat - az elmeacutelettel oumlsszhangban - toumlbb

eacuteszleleacutesi adatboacutel is arra koumlvetkeztethetuumlnk hogy azok kiveacutetel neacutelkuumll taacutevolodnak tőluumlnk sőt

mineacutel messzebb van egy galaxis annaacutel nagyobb sebesseacuteggel

Peacuteldaacuteul az uacuten voumlroumlseltoloacutedaacutest ndash ami erre a taacutevolodaacutesra utal ndash joacutel megfigyelhetjuumlk A taacutevolodoacute

eacutegitestek sziacutenkeacutepvonalai eltoloacutednak a nagyobb hullaacutemhosszak vagyis a voumlroumls sziacuten feleacute

(Ebből a relativitaacuteselmeacutelet alapjaacuten kiszaacutemolhatoacute az eacutegitest taacutevolsaacutega eacutes a taacutevolodaacutesi

sebesseacutege)

Megjegyzeacutes Ezt a jelenseacuteget a hasonloacutesaacuteg alapjaacuten (de teacutevesen) Doppler-effektuskeacutent is

szoktaacutek emlegetni Pedig ebben az esetben a hullaacutemhossz megvaacuteltozaacutesaacutenak maacutes jellegű okot

tulajdoniacutethatunk

Keacutepzeljuumlnk el egy hatalmas gumilepedotildet Helyezzuumlnk raacute csigaacutekat ndash azokkal modellezzuumlk az

egyes galaxishalmazokat keacutet teacuterdimenzioacuteban Az Einstein-egyenletek szerint az idotilde

muacutelaacutesaacuteval megvaacuteltozik a teacuteridő metrikaacuteja ami a Metagalaxis taacutegulaacutesaacutet ill oumlsszehuacutezoacutedaacutesaacutet

jelenti A mi modelluumlnkoumln ez uacutegy jelentkezik hogy a gumilepedotilde nyuacutelik ill oumlsszehuacutezoacutedik

Ennek megfelelotildeen baacutermelyik csigaacuteroacutel (galaxishalmazroacutel) azt lehet laacutetni hogy az oumlsszes toumlbbi

taacutevolodik tőle (ill koumlzeledik feleacute) Ekoumlzben a teacuterben mozgoacute feacutenysugaacuter hullaacutemhossza is

ugyanuacutegy megnyuacutelik (legalaacutebbis a Metagalaxis taacutegulaacutesakor oumlsszehuacutezoacutedaacuteskor pedig

oumlsszezsugorodik) mintha csak a modelluumlnk gumilepedotildejeacutenek a nyuacutelaacutesaacutet (ill oumlsszehuacutezoacutedaacuteskor

a zsugorodaacutesaacutet) koumlvetneacute

A Metagalaxis jelenlegi taacutegulaacutesa az uacuten Otildesrobbanaacutesig vezethetotilde vissza az idotildeben

Az Ősrobbanaacutes folyamataacuteban volt olyan időszak amikor a Metagalaxisban sehol sem leacuteteztek

atomok mert annyira sűrű volt az anyag hogy benne a gigantikus nyomaacuteson eacutes a rettenetesen

magas hőmeacuterseacutekleten az igen gyakran eacutes szeacuteduumlletes sebesseacutegekkel egymaacutesnak rohanoacute atomok

uacutegyis szeacutetestek volna elemi reacuteszecskeacutekre Sőt meacuteg az elemi reacuteszecskeacutek sem maradhattak

eacutepseacutegben peacuteldaacuteul az anyag eacutes az antianyag szuumlntelenuumll szeacutetsugaacuterzoacutedtak eacutes visszaalakultak

majd ismeacutet szeacutetsugaacuterzoacutedtak s megint visszaalakultak eacutes iacutegy tovaacutebb

Amikor a reacuteszecske-antireacuteszecske paacuterok oumlsszeuumltkoumlztek elektromaacutegneses sugaacuterzaacuteskvantumok

lettek belőluumlk amelyek folyamatosan vissza is alakultak reacuteszecske-antireacuteszecske paacuterokkaacute

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

24

Azok pedig ndash uacutejra oumlsszeuumltkoumlzveacuten ndash ugyancsak szeacutetsugaacuterzoacutedtak eacutes a sugaacuterzaacutes (amiacuteg kellően

nagy volt az anyagsűrűseacuteg) visszacsapoacutedott anyag-antianyag reacuteszecske paacuterokkaacute

Ezek a folyamatok mindaddig zajlottak amiacuteg elegendően nagy volt a sűrűseacuteg Azonban gyors

uumltemben toumlrteacutent a Metagalaxis taacutegulaacutesa Veacuteguumll atomok is oumlsszeaacutellhattak de sugaacuterzaacutes is maradt

meg sőt az anyagnak a zoumlme szeacutetsugaacuterzoacutedott ezt hiacutevjuk az Ősrobbanaacutes

maradvaacutenysugaacuterzaacutesaacutenak

Az Ősrobbanaacutes utaacuteni anyag tehaacutet ketteacutevaacutelt

1 Nagyobb reacuteszben elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes maradt vissza Tele van vele a vilaacutegrdquoűrrdquo - ami

ezek szerint egyaacuteltalaacuten nem uumlres Ennek az anyagnak a kvantumoknak az energiaacutejaacutet tudjuk

joacutel meacuterni

2 Az anyag kisebb haacutenyadaacutet de a feltűnőbb reacuteszeacutet pedig a nyugalmi toumlmeggel rendelkező

reacuteszecskeacutekből aacutelloacute anyag galaxisok azokon beluumll csillagok nagybolygoacutek kisbolygoacutek

holdak uumlstoumlkoumlsoumlk meteorok csillagkoumlzi ill bolygoacutekoumlzi gaacutez eacutes por alkotjaacutek sőt a Foumlld nevű

bolygoacuten peacuteldaacuteul mi magunk is Ez az anyag igen izgalmas fejlődeacutesen ment keresztuumll az

Ősrobbanaacutes oacuteta

Galaxisok szuumlleteacutese Az Ősrobbanaacutesboacutel visszamaradt elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes ndash noha a taacutegulaacutes koumlvetkezteacuteben

mostanaacuteban folyamatosan noumlvekszik a hullaacutemhossza ndash leacutenyegeacuteben maradt a reacutegi A szeacutet nem

sugaacuterzoacutedott anyag viszont ndash aminek a zoumlme hidrogeacuten valamint heacutelium gaacutez ndash a taacutegulaacutes soraacuten

a gravitaacutecioacutes vonzaacutes koumlvetkezteacuteben szeacutetszakadozott egyre kisebb anyagfelhőkre amelyek

sűrűbb reacuteszeiből kialakultak a galaxishalmazok s azokon beluumll az egyes galaxisok

Az Ősrobbanaacutesboacutel rengeteg neutriacutenoacute maradt vissza A taacutegulaacutes erre a neutriacutenoacute sokasaacutegra is

vonatkozik Mai elmeacutelet szerint a neutriacutenoacutek egymaacutesra hatoacute vonzaacutesa egyre feltűnőbb

egyenetlenseacutegeket okozott ebben a bdquoneutriacutenoacutetengerbenrdquo s ahol a legtoumlbb neutriacutenoacute sűrűsoumldoumltt

oumlssze azok oda vonzottaacutek az eacuteppen arra koacuteszaacuteloacute gaacutez reacuteszecskeacuteket is ahol aztaacuten veacuteguumllis

galaxisok nőttek

Formaacutejaacutet tekintve sokfeacutele galaxis van mi most csak a Tejuacutetrendszer (eacutes a hozzaacute hasonloacute

galaxisok) leacutetrejoumltteacutet taacutergyaljuk ndash s azt is csak nagy vonalakban

A Tejuacutetrendszer anyagaacutenak oumlsszesűrűsoumldeacutese soraacuten a gravitaacutecioacute eleinte minden iraacutenyban

egyformaacuten eacuterveacutenyesuumllt ami egy nagyjaacuteboacutel goumlmbszimmetrikus bdquogaacutezgomboacutecotrdquo

eredmeacutenyezett mint galaxisunk ősi formaacutejaacutet Ezen beluumll tovaacutebbi ugyancsak

goumlmbszimmetrikus bdquogaacutezgomboacutecokrdquo joumlttek leacutetre a mai uacuten goumlmbhalmazok ősei Azokon beluumll

ugyancsak goumlmbszimmetrikus bdquogaacutezgomboacutecokrdquo alakultak ki csillagok

Az egyre jobban oumlsszesűrűsoumldő ősgalaxis nagyobb reacuteszben meacuteg oumlsszefuumlggő gaacutez formaacutejaacuteban

megleacutevő anyaga azonban egyre gyorsabban forgott eacutes emiatt egyre jobban ellaposodott

Ebből az anyagboacutel joumlttek leacutetre a galaxisunk siacutekja menteacuten talaacutelhatoacute csillagok iacutegy a Nap is

A Tejuacutetrendszer koumlzepeacuteben egy rendkiacutevuumll sűrű galaxismagban gigantikus energiatermelő

folyamatok duacutelnak aacutem ma meacuteg nem tudjuk hogy azok netaacuten fekete lyukba bezuhanoacute

anyagtoacutel szaacutermaznak-e vagy esetleg anyag-antianyag szeacutetsugaacuterzoacutedaacutestoacutel (vagy valami maacutestoacutel

amit ma meacuteg nem ismeruumlnk) Mindenesetre nem lehetetlen hogy a Metagalaxis anyagaacutenak

az Ősrobbanaacuteskori szupersűrű aacutellapotaacuteboacutel akaacuter fekete lyukak is maradhattak vissza akaacuter

antianyagzaacutervaacutenyok egyes galaxisok koumlzepeacuten (Egyeacutebkeacutent az is lehet hogy a galaxisok fele

antianyagboacutel van koumlztuumlk olyanok amelyek meg ilyen anyagzaacutervaacutenyt rejtenek magukban

amilyen anyagboacutel mi vagyunk)

Csillagok szuumlleteacutese A csillagkoumlzi teacuterben sokfeleacute gaacutezfelhők is megmaradtak Maguk a csillagok is ilyen kozmikus

anyagfelhőkből sűrűsoumldtek oumlssze

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

25

A Naprendszer is egy hatalmas kozmikus gaacutez- eacutes porfelhotildenek egy ndash ahhoz keacutepest viszonylag

kis meacuteretű ndash gaacutezgomboacuteccaacute oumlsszecsomoacutesodoacute reacuteszeacuteből joumltt leacutetre

De mieacutert lett csillag a Nap

A csillagok feluumlleteacuten a hőmeacuterseacuteklet toumlbb ezer fok legbeluumll pedig ndash ahol gigantikus

energiaacutek szabadulnak foumll - toumlbb tiacutez millioacute fok is lehet Vajon mitől van ez

A Nap - eacutes minden csillag ndash sajaacutetmaga vilaacutegiacutet Hogyan keacutepesek erre Mieacutert ilyen

peacuteldaacuteul sajaacutet csillagunk a Nap

Mert eleacuteg nagy hozzaacute a toumlmege s ezaacuteltal a toumlmegvonzaacutesa (A Jupiter peacuteldaacuteul hiaacuteba a

legnagyobb oacuteriaacutesbolygoacute a Naprendszerben a toumlmege meacuteg mindig tuacutelsaacutegosan kicsi ahhoz

hogy csillag lehessen)

Csillagok napjainkban is keletkeznek kuumlloumlnoumlsen a Tejuacutetrendszer eacutes a hozzaacute hasonloacute galaxisok

peremvideacutekeacuten leacutevő kozmikus anyagfelhőkben de maacutesutt is ahol valamilyen okboacutel

kellőkeacuteppen oumlssze tud sűrűsoumldni a csillagkoumlzi gaacutez Ennek a legfontosabb teacutenyezője a

gravitaacutecioacutes koumllcsoumlnhataacutes

Ezen kiacutevuumll vannak olyan kedvező esetek amikor egyeacuteb teacutenyezők meacuteg arra is keacutepesek hogy

foumllgyorsiacutetsaacutek a csillagkeacutepződeacutest

Joacuteneacutehaacuteny olyan csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhőt ismeruumlnk amelyben a maacuter koraacutebban

megszuumlletett csillagoknak a nagy energiaacutejuacute elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesa szeacutetbontja (ionizaacutelja) a

koumlrnyeacutekbeli gaacutez reacuteszecskeacuteket A csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhők rendszerint igen alacsony

hőmeacuterseacutekletűek azaz viszonylag lassan mozognak bennuumlk az egyes gaacutezreacuteszecskeacutek Aacutem ha

egy ilyen anyagfelhőben csillagok is vannak azoknak a sugaacuterzaacutesa keacutepes szeacutetbontani meacuteg az

atomokat is

Ennek koumlvetkezteacuteben toumlbb reacuteszecske fog szaladgaacutelni a gaacutezfelhőnek abban a reacuteszeacuteben

Megnoumlvekszik tehaacutet a reacuteszecskeszaacutem eacutes iacutegy a gaacuteznak a nyomaacutesa is

Ezen kiacutevuumll a csillagtoacutel kapott energia megnoumlveli a reacuteszecskeacutek mozgaacutesi energiaacutejaacutet azok

sebesebben szaacuteguldoznak (Tehaacutet magasabb lesz a gaacutezfelhőben a hőmeacuterseacuteklet is)

A gaacutez a heves uumltkoumlzeacutesek miatt keacutepes a teacuterben tovaacutebb ionizaacuteloacutedni Ezek az uacuten ionizaacutecioacutes

frontok egyuacutettal loumlkeacuteshullaacutem frontok is mert az anyagfelhő ionizaacutelt reacuteszeacuteben mintegy

neacutegyszer nagyobb a nyomaacutes mint az elektromosan semleges helyeken ahol tehaacutet ezaacuteltal

rohamosan oumlsszesűrűsoumldhet az anyag s iacutegy foumllgyorsul a csillagok keletkezeacutese

A csillagokban a gaacutez kiacutevuumllrotildel befeleacute fokozatosan sűrűsoumldik Minden csillag kiacutevuumll nagyon

ritka legbeluumll rendkiacutevuumll sűrű Amikor egy oumlsszetoumlmoumlruumllotilde gaacutezgoumlmb ndash egy uacutejszuumlloumltt csillag ndash

belsejeacuteben a sűrűseacuteg iszonyatosan megnő emiatt a nyomaacutes meg a hotildemeacuterseacuteklet is rettentotildeen

magas lesz (Gondoljunk csak bele Ha kisebb teacuterreacuteszbe zsuacutefolunk sok reacuteszecskeacutet akkor azok

ott jobban bdquoloumlkdoumlsotildednekrdquo szaporaacuten bdquotaszigaacuteljaacutekrdquo egymaacutest begyorsulnak )

A hatalmas gravitaacutecioacute miatt a Nap belsejeacuteben is igen nagy a sűrűseacuteg ami tehaacutet gigantikus

nyomaacutest eacutes egyuacutettal rettenetesen magas hőmeacuterseacutekletet jelent Olyannyira hogy meacuteg az elemi

reacuteszecskeacutek is keacutepesek arra hogy egymaacutesba bdquopreacuteselődjenekrdquo eacutes aacutetalakuljanak mikoumlzben

maacutesfajta reacuteszecskeacutek is eacuteletre kelnek belőluumlk elektromaacutegneses energia-felszabadulaacutes

koumlzepette

Ez azt jelenti hogy ott az egyes reacuteszecskeacutek rettenetesen gyorsan keacutepesek mozogni eacutes igen

erőteljesen nekiuumltkoumlznek egymaacutesnak Ilyen koumlruumllmeacutenyek koumlzepette nem csoda ha az atomok

eleve szeacutetroncsoloacutednak (nem biacuterjaacutek a bdquogyűrődeacutestrdquo) Egyesek menthetetlenuumll egymaacutesba

bdquopasziacuterozoacutednakrdquo eacutes meacuteg maacutes bdquotrageacutediaacutekrdquo is toumlrteacutennek veluumlk

A Nap anyagaacutet legnagyobb reacuteszben hidrogeacuten kisebb reacuteszben heacutelium alkotja (Egyeacuteb elemek

elenyeacuteszotilde mennyiseacutegben vannak benne) A belsejeacuteben protonokboacutel meg elektronokboacutel uacutejabb

heacutelium atommagok is keletkeznek

Leacutenyegeacuteben arroacutel van szoacute hogy egyesuumllnek ndash idegen szoacuteval fuzionaacutelnak ndash az atommagok Ez

roumlviden atommagfuacutezioacute

Mikoumlzben azonban a hidrogeacuten heacuteliummaacute alakul csillagunk belsejeacuteben gigantikus energiaacutek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

26

szabadulnak foumll Iacutegy (eacutes ehhez hasonloacute moacutedon) keletkeznek a Napboacutel joumlvő sugaacuterzaacutesok

Nos emiatt az atommagfuacutezioacutes energiatermeleacutes miatt csillag a csillag (A Nap is amely tehaacutet

mindenekelőtt nagy toumlmege eacutes a gravitaacutecioacutes koumllcsoumlnhataacutes joacutevoltaacuteboacutel lett csillag)

A csillagok energiatermeleacutese Eleinte minden csillag belsejeacuteben a hidrogeacuten alakul heacuteliummaacute Koumlzben nagy mennyiseacutegű

energia szabadul foumll Amikor azt mondjaacutek hogy a Nap bdquoizzoacute gaacutezgoumlmbrdquo annak joacuteszereacutevel

csak a fele igaz a gaacutezgoumlmb Az bdquoizzoacuterdquo tuacutelsaacutegosan enyhe kifejezeacutes (Hasonloacute lenne ez ahhoz

amikor raacuteleacutep valakinek a laacutebaacutera egy elefaacutent eacutes csak ennyit mondana bdquoolyan volt mint egy

szuacutenyogcsiacutepeacutesrdquo) Az energia-felszabadulaacutes meacuterteacuteke sokkal inkaacutebb volna hasonliacutethatoacute egy

hidrogeacutenbomba foumllrobbanaacutesaacutehoz baacuter ez a hasonlat sem joacute (a fuacutezioacutes reaktor jobb lenne)

A csillagokban zajloacute hidrogeacuten-heacutelium fuacutezioacute soraacuten hidrogeacuten atommagok (protonok) ndash

mikoumlzben egy reacuteszuumlk elektronnal bdquooumlsszepreacuteselődverdquo neutronnaacute vaacutelik ndash heacutelium atommagokkaacute

egyesuumllnek A bonyolult folyamat elejeacuten kiindulaacuteskeacutent neacutegy protonnal eacutes keacutet elektronnal

szaacutemolhatunk a veacutegeacuten pedig a keacutesz heacutelium atommaggal Ha azonban oumlsszeadjuk a

kiindulaacuteskor a reacuteszecskeacutek toumlmegeacutet eacutes oumlsszehasonliacutetjuk a heacutelium atommag toumlmegeacutevel uacutegy

tűnik mintha nem lenne eacuterveacutenyes a toumlmegmegmaradaacutes toumlrveacutenye ugyanis a bdquokeacutesztermeacutekrdquo

toumlmege kisebb mint kuumlloumln-kuumlloumln az bdquoalkatreacuteszekeacuterdquo Ez a jelenseacuteg gyakran előfordul az

atomfizikaacuteban Uacutegy is nevezteacutek el hogy toumlmeghiaacuteny idegen szoacuteval toumlmegdefektus Hova lett

koumlzben a hiaacutenyzoacute toumlmeg Mi az ami meacuteg jelen van a folyamatban de eddig nem vettuumlk

figyelembe Nos nem szaacutemoltuk bele a toumlmegekbe peacuteldaacuteul a keletkezotilde elektromaacutegneses

sugaacuterzaacutesokat

Tehaacutet otildek a felelotildesek a toumlmegdefektuseacutert Otildek bdquoloptaacutekrdquo el a hiaacutenyzoacute toumlmeget Pontosabban

abboacutel az bdquoanyagmennyiseacutegbotildelrdquo keletkeztek aminek a toumlmegeacutet hiaacutenyoljuk Iacutegy az otilde toumlmeguumlk

kell hogy kiadja a bdquoleltaacuterhiaacutenytrdquo Csak az a gond hogy az elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesoknak a

toumlmegeacutet nem lehet uacutegy eacutertelmezni mint peacuteldaacuteul a kenyeacutereacutet vagy a protoneacutet Nem tudjuk uacutegy

megmeacuterni sem a tehetetlenseacutegeacutet sem a gravitaacuteloacute toumlmegeacutet ahogyan azt maacutes esetekben az

egyeacuteb reacuteszecskeacutek taacutergyak eseteacuteben megszoktuk Az elektromaacutegneses sugaacuterzaacuteskvantumoknak

az energiaacutejaacutet tudjuk joacutel meacuterni

Szerencseacutere a relativitaacuteselmeacutelet kitaacutegiacutetotta ismereteinket a csillagok energiatermeleacuteseacuteről is

kapcsolatot teremt a nyugalmi toumlmeggel rendelkező reacuteszecskeacutek toumlmege eacutes az elektromaacutegneses

sugaacuterzaacuteskvantumok energiaacuteja koumlzoumltt

Janus-arcuacute anyag Jeloumllje m a hiaacutenyzoacute toumlmeget (a folyamat elejeacuten ill a veacutegeacuten meacuterhetotilde toumlmegek kuumlloumlnbseacutegeacutet)

Ekkor a koumlzben keletkezotilde sugaacuterzaacuteskvantum E energiaacuteja E = mcsup2 (a szokaacutesos jeloumlleacutessel c a

vaacutekuumban meacutert feacutenysebesseacuteg) Ennek segiacutetseacutegeacutevel mindig kiszaacutemiacutethatjuk hogy egy adott

toumlmegkuumlloumlnbseacutegnek mekkora energia felel meg ill adott energiaacutehoz mekkora toumlmegdefektus

tartozik

A toumlmeg eacutes az energia tehaacutet szorosan oumlsszetartoznak ezeacutert az energiaacutet leacutenyegeacuteben uacutegy

kezelhetjuumlk mintha toumlmeg lenne

Meacuterjuumlk meg az atommagfuacutezioacute soraacuten felszabaduloacute energiaacutet (ami elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes

formaacutejaacuteban keletkezik) s ezt szaacutemoljuk aacutet toumlmegre Maacuteris megkapjuk a hiaacutenyzoacute toumlmeget

amit koraacutebban kerestuumlnk Meacutegis igaz az anyagmegmaradaacutes toumlrveacutenye aacutem aacuteltalaacutenosabb

eacutertelmezeacutesben

A toumlmeget eacutes az energiaacutet leacutenyegeacuteben egy kalap alaacute vehetjuumlk Mintha csak megegyezneacutenek

Szokaacutes is ezt uacutegy nevezni hogy a toumlmeg eacutes az energia ekvivalenciaacuteja (azonossaacutega) Persze

teljes azonossaacutegroacutel szoacute sincs A toumlmeg az toumlmeg az energia pedig energia Viszont nagyon is

van koumlzuumlk egymaacuteshoz Uacutegy neacutez ki mintha a leacutenyeget tekintve ugyanarroacutel a jelenseacutegről lenne

szoacute Csakhogy egy bdquoJanus-arcuacuterdquo jelenseacutegről bizonyos esetekben az egyik bdquoarcaacutetrdquo laacutetjuk

(toumlmeg) maacutes esetekben pedig a maacutesik bdquoarcaacutetrdquo (energia) amikor bizonyos reacuteszecskeacuteknek ndash pl

elektron proton neutron ndash a toumlmegeacutet tudjuk koumlnnyen megmeacuterni maacutes reacuteszecskeacuteknek ndash ilyenek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

27

az elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesok energia-csomagocskaacutei ndash pedig az energiaacutejaacutet (Olyan ez mint

amikor elsuhan mellettuumlnk egy autoacute amelyet eloumll keacutekre haacutetul pedig pirosra festettek Aki

szemből figyeli keacuteknek laacutetja aki haacutetulroacutel az pedig pirosnak Pedig ugyanarroacutel az autoacuteroacutel van

szoacute)

Mi toumlrteacutenik egy csillagon Minthogy a csillag a feluumlleteacuten toumlbb ezer fokos a hotildemeacuterseacuteklet meacuteg ott is igen gyorsan

mozognak az egyes reacuteszecskeacutek nemcsak a belsejeacuteben (Nagy a mozgaacutesi energiaacutejuk)

Szuumlntelenuumll egymaacutesnak rohannak irtoacutezatosan nagy sebesseacuteggel Nem is biacuterjaacutek ezt elviselni

roncsoloacutedaacutes neacutelkuumll Az atomok a heves uumltkoumlzeacutesek hataacutesaacutera minduntalan szeacutetesnek darabjaikra

Majd ndash kedvezotildebb viszonyok koumlzepette ndash megfelelő reacuteszecskeacutekkel uacutejra oumlsszetalaacutelkozvaacuten

roumlvid idotildere (az uacutejabb erős uumltkoumlzeacutesekig) ismeacutet oumlsszeaacutellhatnak az eredeti atomok Azok persze

ugyaniacutegy szeacutetesnek majd visszaalakulnak eacutes iacutegy tovaacutebb Amennyi szeacutetesik annyi vissza is

alakul Iacutegy mindig vannak a Napon atomok atommagok ionok meg elektronok is (Amikor

az elektromosan toumlltoumltt reacuteszecskeacutek atomokkaacute alakulnak vissza abban az is szerepet jaacutetszik

hogy a kuumlloumlnboumlzotilde elektromos toumllteacutesű reacuteszecskeacutek vonzzaacutek egymaacutest)

Az atomokroacutel leszakadt elektronoknak eacutes a visszamaradt atommagoknak ill ionoknak

oumlsszesen nagyobb az energiaacuteja szeacutetesett (ionizaacutelt) aacutellapotban mint amikor atomokkaacute

kapcsoloacutednak oumlssze A csillagoknak - iacutegy a Napnak a feluumlleteacuten is - ebből a kuumlloumlnbseacutegből ill

az uumltkoumlzeacutesek energiaacutejaacuteboacutel szaacutermazik a feacuteny (A napfoltokban persze ahol a maacutegneses mező

gubancoloacutedaacutesa miatt lelassultak a reacuteszecskeacutek vagyis alacsonyabb lett a hőmeacuterseacuteklet a

reacuteszecskeacutek szeacutetroncsoloacutedaacutesa eacutes visszaalakulaacutesa is kisebb meacuterteacutekű Ott kevesebb feacuteny

keletkezik emiatt soumlteacutetebbek ezek a teruumlletek )

Csillagok eacuteletuacutetja A Naphoz hasonloacute csillagokban rendszerint toumlbb mint tiacutez milliaacuterd eacuteven aacutet zajlik a hidrogeacuten-

heacutelium fuacutezioacute Addig a csillag egyensuacutelyban van a kifeleacute nyomuloacute energia ugyan szeacutejjelebb

fesziacuteteneacute csakhogy a gravitaacutecioacute oumlsszetartja Keacutesotildebb amikor a csillag megoumlregszik eacutes

kimeruumllőfeacutelben lesz a hidrogeacuten keacuteszlete maacutes (hasonloacute) atommagfuacutezioacutes folyamatok indulnak

meg a belsejeacuteben Amikor viszont lelassul a hidrogeacutennek a heacuteliummaacute alakulaacutesa eacutes ezaacuteltal az

energia kifeleacute aacuteramlaacutesa is ndash ami szeacutetfuacutejni igyekszik a csillagot ndash a gravitaacutecioacute oumlsszeacutebb tudja

huacutezni sűrűbb lesz Ezeacutert a belsejeacuteben megnoumlvekszik a nyomaacutes eacutes a hőmeacuterseacuteklet Iacutegy vaacutelik

lehetőveacute uacutejabb magfuacutezioacute beindulaacutesa A heacuteliumnak a tovaacutebb alakulaacutesa hirtelen termel sok

energiaacutet s ahogyan az kifeleacute zuacutedul a csillagboacutel a gravitaacutecioacute elleneacuteben foumllfuacutejja azt voumlroumls

oacuteriaacutessaacute Az aacutetmeacuterője az eredetinek akaacuter toumlbb mint szaacutezszorosaacutera is megnoumlvekedhet A Nap

ekkor majd olyan nagy lesz hogy a Foumlldig is kitaacutegulhat (hacsak a Foumlld nem keruumll taacutevolabb)

A szaacutezszoros meacuteretnoumlvekedeacutes millioacuteszoros teacuterfogatnoumlvekedeacutest jelent azaz a mostani

aacutetlagsűrűseacutege a milliomod reacuteszeacutere csoumlkken Raacuteadaacutesul a Nap kuumllső reacutesze most is rendkiacutevuumll

ritka haacutet meacuteg ha iacutegy lecsoumlkken az aacutetlagsűrűseacutege Mindenesetre (ha lesz meacuteg akkor emberiseacuteg

a Foumlldoumln) ezt az idotildeszakot nem eacuterdemes megvaacuterni Toumlbb okunk is lehet raacute

Az első igen haacutenyattatott sors vaacuter az ilyen oumlreg csillagokra Egyszerre toumlbbfeacutele

elemaacutetalakulaacutesi folyamat is zajlik bennuumlk kuumlloumlnboumlző goumlmbheacutejakban Mikoumlzben azok

beindulnak illetve leaacutellnak (lelassulnak) kuumlloumlnboumlző meacuterteacutekben bdquofuacutejjaacutek foumllrdquo az eacutegitestet amit

ugyanakkor oumlsszeacutebb raacutent a gravitaacutecioacute hacsak teheti Bekoumlvetkezik olyan időszak is amikor a

csillag pulzaacutelni kezd uumltemesen ismeacutetlődve kitaacutegul oumlsszehuacutezoacutedik majd ismeacutet kitaacutegul s

oumlsszehuacutezoacutedik eacutes iacutegy tovaacutebb Rendszerint bekoumlvetkezik ekoumlzben a rezonancia katasztroacutefa

leszakad roacutela a kuumllső leacutegkoumlre azaz gaacutezburkot dob le magaacuteroacutel Ez az uacuten noacuteva robbanaacutes Ez a

balszerencse toumlbbszoumlr is megeshet ugyanazzal a csillaggal joacute neacutehaacuteny ilyen bdquovisszateacuterőrdquo noacutevaacutet

ismeruumlnk Tehaacutet oumlreg koraacuteban a Nap is haacutenykoloacutedik majd anyagfelhőkkel dobaacuteloacutezik

Oumlnmagaacuteban maacuter ez is eleacuteg ok volna arra hogy hűtlenek legyuumlnk hozzaacute eacutes itt hagyjuk Annaacutel

is inkaacutebb mert nem sokkal ezutaacuten teljesen megoumlregszik eacutes meghal

Maacutesik ok Minden csillag keacutepes bdquolegyaacutertanirdquo eacutelete soraacuten a perioacutedusos rendszer elemeit

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

28

egeacuteszen a vasig Tovaacutebb azeacutert nem mert annak az atommagjaacuteban maacuter 56 nukleon van s ha

enneacutel toumlbb protont vagy neutront proacutebaacutelnaacutenk meacuteg bdquobelegyoumlmoumlszoumllnirdquo ahhoz maacuter nekuumlnk

kellene energiaacutet befektetni Koumlzoumlnseacuteges csillagok erre nem keacutepesek Iacutegy tehaacutet leaacutell bennuumlk az

energiatermeleacutes a gravitaacutecioacute előbb oumlsszehuacutezza őket feheacuter toumlrpe csillagocskaacutevaacute majd teljesen

kihunynak s kihűlnek ndash iacutegy hal meg majd a Nap is Nem robban foumll noha oumlreg koraacuteban nova

robbanaacutesok bdquokeseriacutetik az eacuteleteacutetrdquo

A Napnaacutel leacutenyegesen nagyobb toumlmegű csillagok viszont eacuteletuumlk veacutegeacuten foumllrobbannak eacutes ez az

uacuten szupernoacuteva robbanaacutes keacutepes raacute hogy a vasnaacutel bonyolultabb elemeket (pl az aranyat)

legyaacutertsa Amikor nagyreacuteszt leaacutell a csillag energiatermeleacutese a hatalmas gravitaacutecioacute szinte

oumlsszeroppantja az eacutegitestet ami ezaacuteltal igen roumlvid idő alatt gigantikus meacuterteacutekben

oumlsszesűrűsoumldik Ennek koumlvetkezteacuteben az oumlnmagaacuteba roskadoacute agonizaacuteloacute csillag belsejeacuteben

hirtelen szabadul foumll meglehetősen sok energia ami egyreacuteszt lerobbantja a kuumllső reacuteszeket

maacutesreacuteszt oumlsszerobbantja a csillagbelsőt

A csillag helyeacuten visszamarad egy mindoumlssze 10-20 kilomeacuteteres neutroncsillagocska aacutem az

olyan sűrű hogy anyagaacuteboacutel egyetlen kockacukornyi is suacutelyosabb volna a Foumlldoumln mint

peacuteldaacuteul a Magas Taacutetra Ott ugyanis az elektronok bele preacuteselődnek az atommagokba s azok

protonjaival elektromosan semleges neutronokkaacute vaacutelnak Iacutegy szorosan egymaacutes melleacute

simulhatnak az atommagok elektromos tasziacutetaacutes ezt nem gaacutetolja az erős koumllcsoumlnhataacutes pedig

segiacuteti hogy egymaacuteshoz koumltődhessenek

A robbanaacuteskor levaacutelt anyag viszont főkeacutent plazma aacutellapotban van vagyis igen sok

elektromosan toumlltoumltt reacuteszecskeacutet tartalmaz eacutes iacutegy azok a gyorsan forgoacute csillag koumlruumlli maacutegneses

mezőben raacutedioacutesugaacuterzaacutest keltenek A szupernoacuteva robbanaacuteskor foumllszabaduloacute energia egy reacutesze

is elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesok formaacutejaacuteban joumln ki az eacutegitest belsejeacuteből A csillag eredeti

feacutenyesseacutege ilyenkor (nem veacuteletlenuumll) a toumlbb szaacutezmillioacuteszorosaacutera noumlvekszik Megjegyezzuumlk

hogy egy-keacutet milliaacuterd eacutev muacutelva a koumlrnyeacutekuumlnkoumln szupernoacuteva robbanaacutesok tűzijaacuteteacutekszerű

gyakorisaacutegaacuteval kell szaacutemolnunk Ha az ekkor keletkező nagy energiaacutejuacute s iacutegy a

szervezetuumlnkre kaacuteros sugaacuterzaacutesok a Foumlldre oumlzoumlnlenek itt az akkora sugaacuterdoacutezist jelent ami maacuter

nemcsak genetikai mutaacutecioacutekat okozhat hanem veacutegzetes trageacutediaacutekhoz is vezetne ndash ha

megvaacuternaacutenk szuumllőbolygoacutenkon ezt az időszakot El kell tehaacutet koumlltoumlzni inneacutet joacute messzire

meacuteghozzaacute koumlruumllbeluumll egy milliaacuterd eacuteven beluumll

A Keacutek Bolygoacute eacutes uacutetitaacutersa - csillagaacuteszati alapok mindenkinek

Cikkuumlnkben neacutehaacuteny csillagaacuteszati alapfogalmat eleveniacutetuumlnk fel kuumlloumlnoumls tekintettel a Foumlld eacutes

Hold kapcsolataacutera Egyuacutettal a fogyatkozaacutesok eacutegimechanikaacutejaacuteba is betekinteacutest nyerhetuumlnk

A Hold taacutevolsaacutega 30 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 128 sec alatt

A Nap meacuterete 100 Foumlld-aacutetmeacuterő (Bőven belefeacuterne a Holdnak a paacutelyaacuteja)

Nap-Foumlld taacutevolsaacuteg 1 CsE = 100 Nap-aacutetmeacuterő = 10000 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 83 min

alatt (Ha lekicsinyiacutetve a planetaacuterium kupolaacuteja volna a Nap akkor a Foumlld egy alma a

Hold meg - tőle kb 25 m-re - egy cseresznye lenne a vaacuteroskoumlzpontban majdnem 1 km-re a

planitoacutel)

Nap-Pluacutetoacute aacutetlagos taacutevolsaacuteg 40 CsE Megteszi a feacuteny 55 h alatt (Ha a plani kupolaacuteja volna

a Nap akkor a Pluacutetoacute meacuteg a Hold cseresznyeacutejeacutetől is kisebb lenne de toumlbb mint 30 km-

re)

Szomszeacuted csillag (alfa Centauri) taacutevolsaacutega toumlbb mint 4 feacutenyeacutev megteszi a feacuteny toumlbb

mint 4 eacutev alatt (3 csillag 2 Nap-szerű eacutes 1 voumlroumls toumlrpe Ha a Nap maacutekszemnyi akkor az

alfa Centauri tőle 40 km-re 2 maacutekszem eacutes 1 porszem lenne)

A Tejuacutetrendszer meacuterete toumlbb mint 100000 feacutenyeacutev befutnaacute a feacuteny toumlbb mint 100000 eacutev

alatt

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

29

Ma ismert legtaacutevolabbi galaxis taacutevolsaacutega toumlbb mint 10 milliaacuterd feacutenyeacutev megteszi a

feacutenyraacutedioacutesugaacuterzaacutes toumlbb mint 10 milliaacuterd eacutev alatt

1 CsE (1 CSILLAGAacuteSZATI EGYSEacuteG) 1496 millioacute km a Foumlld-paacutelya feacutel nagytengelye A

Foumlld olyan enyhe ellipszis paacutelyaacuten kering a Nap koumlruumll amely majdnem toumlkeacuteletes koumlr (Teacutelen

5 millioacute km-rel koumlzelebb vagyunk a Naphoz mint nyaacuteron aacutem ez a kuumlloumlnbseacuteg elenyeacutesző a

Foumlld-paacutelya majdnem 300 millioacute km aacutetmeacuterőjeacutehez keacutepest)

1 feacutenyeacutev taacutevolsaacuteg amit a feacuteny (2997925 kmsec sebesseacuteggel) 1 eacutev (= 315569259747 sec)

alatt megtesz (Mintegy 95 billioacute kerekiacutetve 10000000000000 km)

A Hold nagysaacutega kb 14-e a toumlmege majdnem 180 reacutesze a Foumlldeacutenek ezeacutert nem biacutert leacutegkoumlrt

megtartani A Holdon a suacutelyunk 16-a lenne az itteninek Nappal foumllmelegedhet 130 oC-ra

eacutejszaka le tud hűlni -100 oC alaacute ugyanis 2 heacutetig van rajta nappal s 2 heacutetig eacutejszaka A

csillagokhoz keacutepest a forgaacutesideje ugyanannyi mint a Foumlld koumlruumlli keringeacutesi ideje azaz koumltoumltt

keringeacutest veacutegez mindig ugyanazt a feleacutet fordiacutetja a Foumlld feleacute iacutegy a Hold felsziacuteneacuteről (a tőluumlnk

laacutethatoacute oldalaacuteroacutel egy adott helyről) a Foumlld mindig ugyanabban az iraacutenyban laacutetszik a laacutetoacutehataacuter

(horizont) foumlloumltt

Holdfaacutezisok (feacutelhold telihold stb)

A Nap a Holdnak (is) mindig csak az egyik feleacutet vilaacutegiacutetja meg Ezt mi mindig maacutes iraacutenyboacutel

neacutezzuumlk teliholdkor a napsuumltoumltte oldalaacutet teljesen laacutetjuk de első negyed eacute s utolsoacute negyed

idejeacuten oldalroacutel vilaacutegiacutetja meg a Nap uacutejholdkor pedig az aacuternyeacutekos oldalt nem laacutetjuk

Fogyatkozaacutesok A Foumlld eacutes a Hold paacutelyasiacutekja 5o-os szoumlget zaacuternak be egymaacutessal ezeacutert nem minden uacutejholdkor

eacutes teliholdkor keruumll a Nap meg ez a keacutet eacutegitest pontosan egy egyenesbe Csak amikor a keacutet siacutek

metszeacutesvonalaacuteban van a Nap - leacutenyegeacuteben feacuteleacutevente - koumlvetkezhet be hogy uacutejholdkor a Hold

aacuternyeacuteka raacutevetiacutetődik a Foumlld felsziacuteneacutenek egy kis reacuteszeacutere (ahonneacutet napfogyatkozaacutest laacutetni) vagy

teliholdkor a Hold belemaacuteszik a Foumlld aacuternyeacutekaacuteba (holdfogyatkozaacutes - mindenuumlnnen

megfigyelhető a Foumlldről ahonneacutet a Hold laacutetszik)

Aacuterapaacutely

A Holddal ellenteacutetes oldalon is van dagaacutely (sőt meacuteg a szaacuterazfoumlld is naponta keacutetszer

megemelkedik eacutes visszasuumlllyed 3 dm-nyit) A Foumlld-Hold rendszer koumlzoumls toumlmegkoumlzeacuteppontja

23 Foumlld-sugaacuternyira van a bolygoacute koumlzepeacutetől ami koumlruumll a Foumlld is ringlispilezik

A Foumlld forgaacutesa

Az Eacuteszaki Sarkon fuumlggőleges tengely koumlruumll viacutezszintesen forgunk balra az eacutegitestek

lemaradnak jobbra mint a buszboacutel neacutezve a faacutek az uacutet szeacuteleacuten (A taacutevolabbiak lassabban

maradnak le sőt joumln veluumlnk a Hold olyan messze van hogy eacuteszre sem vesszuumlk a

lemaradaacutesaacutet) Az Egyenliacutető siacutekja itt viacutezszintes Csak 1 csillag kelnyugszik a Nap a toumlbbiek

vagy mindig a horizont foumlloumltt maradnak vagy mindig alatta

Az Egyenliacutetőn viacutezszintes eacuteszak-deacuteli iraacutenyuacute tengely koumlruumll forog a Foumlld nyugatroacutel keletre s

ahogy haacutetrafeleacute lemarad a koumlrnyező vilaacuteg keleten fuumlggőlegesen kel foumll minden s nyugaton

fuumlggőlegesen nyugszik le Az Egyenliacutető siacutekja fuumlggőleges Minden csillag kelnyugszik

Hazaacutenk az Eacuteszaki Sark eacutes az Egyenliacutető koumlzoumltt nagyjaacuteboacutel a feleacuteneacutel helyezkedik el a Foumlldoumln

tehaacutet tőluumlnk neacutezve a Foumlld forgaacutestengelye eacutes az Egyenliacutető siacutekja is ferdeacuten aacutell s iacutegy ferdeacuten

kelnek foumll eacutes ferdeacuten nyugszanak le az eacutegitestek A forgaacutestengely iraacutenyaacutenak a horizont foumlloumltti

magassaacutega (minden eacuteszaki foumlldrajzi szeacutelesseacutegen) egyenlő az adott phi foumlldrajzi szeacutelesseacuteggel

A Sarkcsillag koumlruumlli phi szoumlgoumln beluumll leacutevő - uacuten cirkumpolaacuteris - csillagok (pl Nagygoumlncoumll

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

30

Kisgoumlncoumll Cassiopeia csillagai) soha nem mennek a horizont alaacute ezeacutert minden deruumllt eacutejjel

megfigyelhetőek (csak mindig maacutes feleacute)

A Foumlld keringeacutese A Nap iraacutenyaacuteban - a nappali eacutegen - nem laacutetszanak szabad szemmel maacutes csillagok - mindig

ellenteacutetes iraacutenyban - az eacutejszakai eacutegbolton - s ez az iraacuteny egy eacutev alatt koumlrbemaacuteszik az eacutegen

(a Foumlld paacutelyasiacutekjaacuteban az ekliptikaacuten)

Ahogyan a forgaacutes miatt (minthogy utazunk a Foumllddel kelet feleacute s minden lemarad haacutetra) 1

nap alatt koumlrbefordulni laacutetszik az eacutegbolt ugyaniacutegy a keringeacutes miatt is (minthogy utazunk a

Foumllddel a Nap koumlruumll - ugyanabba az iraacutenyba amerre forgunk - eacutes emmiatt is haacutetrafeleacute azaz)

nyugat feleacute szinteacuten lemaradni laacutetszanak a csillagok persze lassabban 1 eacutev alatt fordul koumlrbe

a csillagos eacuteg (Ha minden este ugyanakkor figyeljuumlk tapasztalhatjuk ezt a lassuacute lemaradaacutest

vagyis a Foumlld keringeacuteseacutet)

Ezeacutert kuumlloumlnboumlző eacutevszakokban maacutes-maacutes jellegzetes csillagkeacutepek figyelhetőek meg

Tengelyferdeseacuteg a forgaacutestengely mostanaacuteban majdnem a Sarkcsillag feleacute mutat nem

merőleges az ekliptikaacutera (665 o) ezeacutert azzal a Foumlld egyenliacutetőjeacutenek a siacutekja (Eacutegi Egyenliacutető) is

szoumlget (235 o) zaacuter be (Az iraacuteny 26000 eacutevenkeacutent - buacutegoacutecsigaszerűen kuacutep alkotoacutejakeacutent -

koumlroumlz az eacutegen precesszioacute)

A Foumlld megtartja a tengelyferdeseacutegeacutet egy kerigeacutes soraacuten Koumlzben a forgaacutestengely - eacutes (mivel a

csillagok irtoacutezatosan messze vannak ezeacutert) a Sarkcsillag iraacutenya is - oumlnmagaacuteval paacuterhuzamosan

toloacutedik el

Amikor az eacuteszaki feacutelteke fordul jobban a Nap feleacute vagyis hazaacutenk a Nap feleacute hajol tőluumlnk a

Nap magasan laacutetszik deacutelben joacutel tud melegiacuteteni - nyaacuter van

Amikor - feacutel eacutevvel keacutesőbb midőn a Foumlld a Nap tuacuteloldalaacuten van - a deacuteli feacutelteke fordul jobban a

Nap feleacute vagyis hazaacutenk elhajol a Naptoacutel tőluumlnk a Nap alacsonyan laacutetszik deacutelben nem tud

joacutel melegiacuteteni - teacutel van Argentiacutenaacuteban viszont nyaacuter (Az eacuteszaki eacutes a deacuteli feacuteltekeacuten pont fordiacutetva

vaacuteltakoznak az eacutevszakok)

Az Eacuteszaki Sarkon a tavaszi napeacutejegyenlőseacuteg idejeacuten az Eacutegi Egyenliacutetőn (a tavaszpont

iraacutenyaacuteban) leacutevő Nap lassan foumllkel mikoumlzben - a forgaacutes miatt - joacutecskaacuten lemarad jobbra

Naponta koumlrbejaacuter a horizont menteacuten Egyidejűleg - a keringeacutes folytaacuten - arreacutebb maacuteszik az

ekliptikaacuten eacutes iacutegy a nyaacuteri napforduloacuteig egyre magasabbra spiraacutelozik Az őszi napeacutejegyenlőseacuteg

idejeacutere visszakeruumll az Eacutegi Egyenliacutetőre (őszpont) s megint a horizonton megy koumlrbe mialatt

lenyugszik Megkezdődik a feacuteleacuteves eacutejszaka Aacutem addig is hiaacuteba suumlt a Nap feacutel eacuteven aacutet

egyfolytaacuteban mindig alacsonyan van (max 235 o) - nem tud joacutel melegiacuteteni

Ezzel szemben az Egyenliacutetőn deacutelben mindig (ha naacutelunk teacutel van ott akkor is) magasroacutel tűz a

Nap

Hazaacutenkboacutel a teacuteli napforduloacute idejeacuten meacuteg deacutelben is olyan alacsonyan van a Nap mint ahogyan

az Eacuteszaki Sarkon is szokott lenni a nyaacuteri napforduloacute idejeacuten pedig olyan magasan mint

ahogyan az Egyenliacutetőn is szokott lenni Ekkor a keletinyugati iraacutenytoacutel joacuteval deacutelebbre ill

eacuteszakabbra kelnyugszik (s ezeacutert a nappalok kb keacutetszerte roumlvidebbek ill hosszabbak mint az

eacutejszakaacutek) csak a napeacutejegyenlőseacutegek idejeacuten teszi azt pontosan keletennyugaton (amikor 12-12

oacuteraacutet tartoacutezkodik a laacutetoacutehataacuter foumlloumltt-alatt)

Toumlkeacuteletes naptaacuter nem keacutesziacutethető iacutegy e jelenseacutegek daacutetumai sem esnek mindig ugyanarra a

napra

Uumlstoumlkoumlsoumlk szuumlleteacutese A gyorsan mozgoacute gaacutezreacuteszecskeacutek megszoumlknek a bolygoacutekroacutel eacutes a holdakroacutel Az őscsillag

koumlzeleacuteben ebbe besegiacutet a roacutela leaacuteramloacute uacuten napszeacutel is ami főkeacutent plazma reacuteszecskeacutekből aacutell

(protonok elektronok heacutelium atommagok) A kialakuloacute naprendszer koumlzponti tartomaacutenyaacuteboacutel

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

31

a napszeacutel gaacutez eacutes por anyagot keacutepes kisoumlpoumlrni a taacutevolabbi videacutekekre ahol az oumlssze tud fagyni

uumlstoumlkoumlsmagokkaacute

Az uumlstoumlkoumlsmagoknak az egymaacutesra gyakorolt gravitaacutecioacutes zavaroacute hataacutesa meg a koumlrnyező

csillagokeacute a keacutesőbbiekben azt eredmeacutenyezheti hogy időnkeacutent egy-egy mag bezuhan akaacuter a

koumlzponti csillag koumlzvetlen koumlzeleacutebe is Ilyenkor koacutemaacuteja eacutes csoacutevaacuteja is lesz neki de az

leginkaacutebb csak a szemet gyoumlnyoumlrkoumldtető laacutetszat a leacutenyeg mindig az uumlstoumlkoumlsmag ami olyan

mint egy piszkos hoacutegolyoacute jeacutegbe aacutegyazva kő- feacutemdarabkaacutek azaz meteorok

Egy uumlstoumlkoumlsnek a feje időnkeacutent nagyobb mint a Foumlld akaacuter szaacutezezer kilomeacuteteres is lehet A

Napboacutel joumlvő anyagreacuteszecskeacutek erről soumlprik le az esetenkeacutent toumlbb tiacutezmillioacute kilomeacuteter hosszuacute

csoacutevaacutet A szilaacuterd uumlstoumlkoumlsmag pedig amelyből a napsugaacuterzaacutes hataacutesaacutera a gaacutez előtoumlr mindoumlssze

tiacutezegyneacutehaacuteny legfeljebb neacutehaacuteny tiacutez kilomeacuteter nagysaacuteguacute lehet Ebből is laacutethatoacute hogy a koacutema

de főleg a csoacuteva anyagaacutenak nagy reacutesze - amely e meglehetősen kicsi uumlstoumlkoumlsmagboacutel

szaacutermazik - rendkiacutevuumll ritka gaacutez Persze gaacutezfejlődeacutes csak a Nap koumlzeleacuteben lehet ezeacutert nincs

az uumlstoumlkoumlsnek se csoacutevaacuteja se koacutemaacuteja amikor messze van a Naptoacutel (mindoumlssze a csupasz -

mondhatnaacutenk meztelen jeges fagyott - uumlstoumlkoumlsmag)

Minthogy az uumlstoumlkoumlsoumlk a Naprendszer ősi anyagaacutet tartalmazzaacutek leacutenyegeacuteben hasonloacute

gaacutezokboacutel aacutelltak oumlssze mint amilyeneket a csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhők is tartalmaznak

(Hiszen ugyanilyen gaacutezokboacutel sűrűsoumldoumltt oumlssze az eacuteppen kialakuloacute Ősnap mintegy hat milliaacuterd

eacutevvel ezelőtt valamint a koumlruumlloumltte ugyanezen anyagboacutel megszuumllető bolygoacutek is) Ezekben a

kozmikus anyagfelhőkben szerves molekulaacutek is leacutetrejoumlttek A bolygoacutekeletkezeacutes folyamataacuteban

foumllforroacutesodott anyagban azonban szeacutetroncsoloacutedhatnak ezek a bonyolult eacutes eacuterzeacutekeny kis

keacutepződmeacutenyek Csakhogy az uumlstoumlkoumlsoumlk mint affeacutele szerves-anyag konzervek keacutepesek raacute

hogy megőrizzeacutek jobb időkre ezeket a molekulaacutekat s szaacutezmillioacute eacutevekkel keacutesőbb amikor

becsapoacutednak valamely bolygoacute felsziacuteneacutere visszainjekcioacutezzaacutek azokat Iacutegy - szerencseacutes

koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt - ha az uumltkoumlzeacutest tuacuteleacutelő szerves molekulaacutek tovaacutebb bonyoloacutedhatnak

megindulhat az eacuteletteacute szerveződeacutes is

Eacutelet lehetőseacutege a Foumlldoumln kiacutevuumll Az előzőekből kitűnik hogy a kozmoszban maacutesutt is ugyanolyan anyagboacutel joumlttek leacutetre

csillagok - eacutes egyesek koumlruumll meacuteg bolygoacutek is - mint amiből a Naprendszer kialakult Tovaacutebbaacute

az is fontos teacuteny hogy a bioloacutegiai evoluacutecioacutet megelőző keacutemiai bonyoloacutedaacutes is megkezdődik az

ilyen gaacutez- eacutes porfelhőkben Ha maacutesutt is keacutepesek voltak uumlstoumlkoumlsoumlk visszainjekcioacutezni a

bolygoacutekra az ott (a bolygoacute kialakulaacutesakor) toumlnkrement szerves molekulaacutekat megfelelő

koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt maacutes naprendszerekben is kifejlődhetett az eacutelet

Messze maacutes csillagok koumlruumll keringő bolygoacutekon akaacuter naacutelunk fejlettebb civilizaacutecioacutek is

lehetnek

Az viszont hogy jaacutertakjaacuternak-e itt foumlldoumlnkiacutevuumlliek ma meacuteg hit keacuterdeacutese

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

32

MERKUacuteR

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő 88 foumlldi nap

Tengely koumlruumlli forgaacutes 176 foumlldi nap

Gyakrabban van uacutejeacutev mint Napkelte

Felsziacuteneacutenek csak a 45-aacutet teacuterkeacutepezteacutek fel

Neheacutez megfigyelnuumlnk mert mindig a Nap koumlzeleacuteben jaacuter

A Merkuacuter feluumlleteacutenek minden neacutegyzetmeacutetereacutere hatszor annyi sugaacuterzaacutes eacuterkezik a Napboacutel mint

a Foumlld azonos nagysaacuteguacute teruumlleteacutere A bolygoacute nappali hőmeacuterseacuteklete eleacuteg magas aacutetlagban 600

K (kb 330 Celsius fok) mikoumlzben eleacuteri a 750 K (480 Celsius fok) koumlruumlli maximumot

Ugyanakkor eacutejszaka a hőmeacuterseacuteklet 90 K-re (kb -180 Celsius fok) suumlllyed

A Merkuacuternak nincs eacuteszrevehető sűrűseacutegű leacutegkoumlre Tekintettel arra ugyanis hogy a bolygoacute

napsuumltoumltte oldala igen forroacute fel kell teacuteteleznuumlnk hogy meacuteg a legnehezebb gaacutezok is eltaacutevoztak

onnan Raacuteadaacutesul az oumlsszes bolygoacute koumlzuumll a Merkuacuter felsziacuteneacutenek feacutenyvisszaverő keacutepesseacutege a

leggyengeacutebb leginkaacutebb a soumlteacutet holdtalajeacutehoz hasonloacute A Merkuacuter felsziacutene aacuteltal szoacutert napfeacuteny

sziacutenkeacutepi vizsgaacutelata is megerősiacuteti hogy a bolygoacutenak nincs kimutathatoacute leacutegkoumlre

Leacutegkoumlre ritka A Merkuacuternak nincs holdja

Első űrszonda Mariner-10

VEacuteNUSZ

Veacutenusz a roacutemai mitoloacutegiaacuteban a kertek istennője Aphroditeacuteval azonosiacutetottaacutek aki goumlroumlg

mitoloacutegiaacuteban a szeacutepseacuteg eacutes a szerelem istennője

Esthajnalcsillag

Minthogy a Veacutenusz a legfeacutenyesebb eacutegitestek koumlzeacute tartozik a szeacutepseacuteg istennőjeacuteről nevezteacutek el

A legfeacutenyesebb bolygoacutetestveacuteruumlnk csupaacuten a Nap eacutes a Hold laacutetszoacutelagos feacutenyesseacutege muacutelja feluumll

az oumlveacutet

A Veacutenusznak nincs holdja

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő

Tengely koumlruumlli forgaacutes 243 foumlldi nap

Leacutegkoumlr 95 szeacuten-dioxid

Uumlveghaacutezhataacutes

FOumlLD

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő 365 nap

Tengely koumlruumlli forgaacutes 24 oacutera

Koumlr paacutelya

Forgaacutestengelye 235deg

Tudjuk hogy bolygoacutenk 24 oacutera alatt veacutegez egy teljes koumlruumllfordulaacutest

A forgaacutes koumlvetkezteacuteben felleacutepő centrifugaacutelis erő hataacutesaacutera az eacutegitest belapult az egyenliacutetői

videacutekeken pedig kidudorodott

A Hold eacutes a Nap toumlmegvonzaacutesa (az előbbieacute nagyobb) apaacutelyt eacutes dagaacutelyt kelt amelyek az

oacuteceaacutenok eacutes tengerek viacutezfelsziacuteneacutenek suumlllyedeacuteseacuteben eacutes emelkedeacuteseacuteben vehetők eacuteszre A Hold

uacutegy vonszolja maga utaacuten a Foumlld dagaacutelyoumlveacutet bolygoacutenk felsziacuteneacuten hogy az eacutepp ennek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

9

Az Alfoumlld mezőgazdasaacuteg eacutes eacutelelmiszeripara I-II

Legfejlettebb aacutegazat a noumlveacutenytermeleacutes A talajtiacutepusok eacutes az eacuteghajlat kuumlloumlnbseacutegei miatt

taacutejankeacutent maacutes eacutes maacutes noumlveacutenyeket termelnek

Gabonafeacuteleacutek

- buacuteza (őszi buacuteza) Legfontosabb kenyeacutergabona Mezőseacutegi- eacutes reacuteti talajon termelik

- rozs homokos teruumlletek gabonaacuteja

- rizs szikes teruumlleten vetik

A malom a gabonatermő teruumlleteken eacutes a fogyasztoacutepiac vonzaacutesaacuteban nagyobb vaacuterosokban

eacutepuumllt

Takarmaacutenygabonaacutenk

- kukorica mezőseacutegi talajon vetik Ezeken a teruumlleteken sűrű a serteacutesaacutellomaacuteny

Ipari noumlveacutenyek

- cukorreacutepa termeleacutese teljesen geacutepesiacutetett A cukorgyaacuterat a termőteruumlletre eacutepiacutetetteacutek Kaba

- olajos noumlveacutenyek Martfű ndash noumlveacutenyolajgyaacuter

- dohaacuteny burgonya homokos nyiacuterseacutegi taacutej

Zoumlldseacuteg eacutes gyuumlmoumllcs

Zoumlldseacuteg Bp koumlrnyeacuteke Duna-Tisza koumlze Alfoumlld deacuteli reacuteszeacuten

- fűszerpaprika Kalocsa Szeged

- hagyma Makoacute

- kaacuteposzta Bp koumlrnyeacuteke

- paprika paradicsom uborka eacutes zoumlldborsoacute Kiskunsaacuteg

Konzervgyaacuterak Bp Nagykőroumls Kecskemeacutet Szeged Debrecen Nyiacuteregyhaacuteza

Gyuumlmoumllcs Nyiacuterseacuteg Kiskunsaacuteg Alfoumlld deacuteli reacuteszeacuten

- alma Nyiacuterseacuteg

- szőlő eacutes kajszibarack Kiskunsaacuteg

- őszibarack Szeged koumlrnyeacuteke

Aacutellattenyeacuteszteacutes

Serteacutes kukoricatermelő videacutekeken

Huacutesfeldolgozoacute ipar Bp Szeged Beacutekeacutescsaba Gyula Debrecen Baja

Baromfi tyuacutek liba kacsa juh ndash Alfoumlldoumln tenyeacutesztik keveacutesbeacute jelentős a szarvasmarha-

tenyeacuteszteacutes

Hal Tisza eacutes halastavak

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

10

Az Alfoumlld ipara I-II (lehet 2 oacutera ishellip)

Ma az iparban dolgoznak a legtoumlbben

Deacutel-Alfoumlld

Foumlldgaacutez eacutes kőolajtelepek

Szeged Algyő Maros-Koumlroumls koumlze Duna-Tisza koumlze Kiskunhalas teacuterseacutege

Nagyobb reacutesze foumlldgaacutez Szaacutelliacutetaacutesuk csővezeteacuteken toumlrteacutenik

Kőolajfinomiacutetoacute Szaacutezhalombatta (Itt eacutepuumllt hőerőmű is) Tiszauacutejvaacuteros

Atomerőmű Paks

Viacutezerőmű Tiszaloumlk Kiskőroumls (teljesiacutetmeacutenyuumlk kicsi)

Kecskemeacutet Szőleacuteszet kutataacutes Geacutepipar Idegenforgalom

Kiskunhalas Csipkehaacutez Szeacutenhidrogeacuten-baacutenyaacuteszat koumltoumlttaacuteruacute Elszoacutertan tanyaacutek vannak

Kalocsa paprika

Baja kikoumltő eacutes aacutetkelőhely Textilipar

Legnagyobb vaacuteros Szeged forgalmi aacutetkelőhely kereskedővaacuteros Faipar Textil- vegyipar-

eacutelelmiszeripar

Hoacutedmezővaacutesaacuterhely Porcelaacutenipar koumltoumlttaacuterugyaacuter

Makoacute geacutepipar

Beacutekeacutescsaba koumltoumlttaacuterugyaacuter

Oroshaacuteza uumlveggyaacuter

Dunauacutejvaacuteros [Pentoumlle Sztaacutelinvaacuteros] Vasmű Papiacutergyaacuter Textilpar

Szeacutekesfeheacutervaacuter Vasuacuteti csomoacutepont Koumlnnyűfeacutemmű Ikarus Ipari koumlrzet

Eacuteszak-Alfoumlld

Legneacutepesebb vaacuteros Debrecen ndash tudomaacutenyos eacutes kulturaacutelis koumlzpont Gyoacutegyszervegyeacuteszet

(BIOGAL) Goumlrduumllőcsapaacutegygyaacuter (GOumlCS) ruhagyaacuter konzervgyaacuter (DEKO) huacutes eacutes tejipar

Idegenforgalmi koumlzpont

Nyiacuteregyhaacuteza Forgalom oktataacutesi kulturaacutelis kp

Zaacutehony vasuacuteti hataacutercsomoacutepont

A falvaknak a mezőgazdasaacutegi munka szervezeacuteseacuteven van fontos szerepuumlk

Karcag malom

Tiszavasvaacuteri gyoacutegyszergyaacuter

Tiszauacutejvaacuteros műanyaggyaacutertaacutes (TVK Tiszai Vegyi Kombinaacutet)

Szolnok Hiacuted eacutes kikoumltővaacuteros Vasuacuteti koumlzpont Fa- papiacuter- cukor- vegyipar Geacutepgyaacuter

Martfű cipőgyaacuter

Jaacuteszbereacuteny Lehel Hűtőgeacutepgyaacuter

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

11

A Kisalfoumlld termeacuteszeti adottsaacutegai

Kialakulaacutesa az Alfoumlldeacutehez hasonloacute Toumlreacutesek menteacuten leszakadt suumlllyedeacutek

Koumlzponti reacutesze feltoumlltoumltt siacuteksaacuteg (Duna hordaleacutekkuacutepja)

A folyoacutek munkaacuteja aacuteltal a Kisalfoumlld koumlzponti reacutesze toumlkeacuteletes siacuteksaacuteg

Reacuteszei

Szigetkoumlz

Raacutebakoumlz

Mosoni-siacuteksaacuteg

Hansaacuteg

Deacuteli peremvideacutekeacutet a szeacutel viacutez toumlmegmozgaacutesos folyamatok pusztiacutetottaacutek

Marcali-medence hellip Somloacute ndash tanuacutehegyek

A teacutel enyheacutebb a nyaacuter hűvoumlsebb Hazaacutenk legszelesebb videacuteke

A Kisalfoumlld folyoacutei a Dunaacuteba oumlmlenek (ln Raacuteba Marcal)

Aacutelloacutevizei koumlzuumll a ln Fertő toacute

Noumlveacutenyzet

Erdőben szegeacuteny taacutej Reacuteti eacutes oumlnteacutestalajok ndash mezőgazdasaacutegi munkaacutera alkalmas

Duna bőseacuteges ivoacute eacutes ipari vizet szolgaacuteltat eacutes nemzetkoumlzi viacutezi uacutet

Aacutesvaacutenyi anyagok szeacuten-dioxid tőzeg kavics homok

Siacuteksaacuteg

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

12

A Kisalfoumlld gazdasaacutegi eacutelete

Magas sziacutenvonaluacute

Buacuteza kukorica aacuterpa cukorreacutepa takarmaacutenynoumlveacutenyek

Reacutetek legelők szaacutelastakarmaacuteny (lucerna) eacutes siloacutekukorica

Legjelentősebb a szarvasmarha-tenyeacuteszteacutes Legmagasabb a fejeacutesi aacutetlag A tejfeldolgozoacute ipar

elsősorban sajtot gyaacutert Reacutepcelak

Serteacutestenyeacuteszteacutes jelentős Huacutesuumlzem Paacutepa

Baromfitartaacutes eacutes tojaacutestermeleacutes Baacutebolnai Mezőgazdasaacutegi Kombinaacutet

Szigetkoumlz ndash oumlnteacutestalaj ndash Sok zoumlldseacutegfeacutele Boraacuteszat Somloacute

Legneacutepesebb vaacuteros

Győr

Kulturaacutelis eacutes gazdasaacutegi koumlzpont Az orszaacuteg harmadik ipari vaacuterosa

Geacutepipar Raacuteba Rt Diacutezelmotorok traktorok nagyteljesiacutetmeacutenyű geacutepek keacuteszuumllnek itt

Reacutegi hagyomaacutenyai vannak a textiliparnak

Textilneacutegyszoumlg Győr Paacutepa Sopron Szombathely

Mosoni-siacuteksaacuteg

Mosonmagyaroacutevaacuter Mezőgazdasaacutegi geacutepgyaacutera eacutes textilipara van

Marcal-medence

Paacutepa

Textilipar huacutesipar eacutes geacutepipar

Raacutebakoumlz

Csorna Kapuvaacuter

Eacutelelmiszeripar

A taacutejra koumlzepes nagysaacuteguacute falvak jellemzőek

A Kisalfoumlldoumln sűrű a vasuacutet eacutes koumlzuacutethaacuteloacutezat

Ausztria feleacute vezet hazaacutenk legreacutegibb villamosiacutetott vasuacutetvonala

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

13

Az Alpokalja termeacuteszeti adottsaacutegai eacutes gazdasaacutegi eacutelete

Magyarorszaacuteg nyugati szeacuteleacuten talaacutelhatoacute

Soproni-hegyseacuteg

Kőszegi-hegyseacuteg

Előttuumlk szeacuteles dombvideacutek huacutezoacutedik

Hazaacutenk legreacutegibb kőzetei talaacutelhatoacuteak itt

Kialakulaacutesa

Soproni-hegyseacuteg az oacuteidőben keletkezett hegyseacuteg reacutesze volt mely oumlsszetoumlredezett a meacutelybe

suumlllyedt majd az Alpok kiemelkedeacuteseacutevel uacutejra a felsziacutenre keruumllt A kőzeteket a Foumlld belső erői

oumlsszepreacuteselteacutek Palaacutes kőzetek keletkeztek

Kőszegi-hegyseacuteg kőzetei a Dunaacutentuacuteli koumlzeacutephegyseacuteggel azonos koruacuteak

Legmagasabb csuacutecsa Iacuterott-kő (882 m)

A dombvideacutek kialakulaacutesa az Alpokboacutel eacuterkező folyoacutek szeacutetteriacutetett hordaleacuteka

A teruumllet megemelkedett eacutes a folyoacutevoumllgyek feldaraboltaacutek a taacutejat

Oacuteceaacuteni leacutegtoumlmegek hataacutesaacutera

A hőingaacutes itt kevesebb mint az Alfoumlldoumln

A hűvoumls eacutes a csapadeacutekosabb időjaacuteraacutesaacutehoz a taacutej magasabb fekveacutese is hozzaacutejaacuterul

A kristaacutelyos kőzetek nehezebben eresztik aacutet a vizet ezeacutert a csapadeacutek nagy reacutesze a felsziacutenen

folyik le Sok a patak eacutes a forraacutes

Noumlveacutenyvilaacuteg

Őshonos a lucfenyő

Gazdag az erdők aljnoumlveacutenyzete paacutefraacutenyokban eacutes erdei ciklaacutemenekben gazdag

Szeliacutedgesztenyefaacutek is eacutelnek itt

Fenyőerdők alatt szuumlrke erdőtalaj

Lombos erdők alatt barna erdőtalaj

Mezőgazdasaacuteg

Takarmaacutenynoumlveacuteny termeszteacutes reacutetgazdaacutelkodaacutes eacutes a szarvasmarha-tenyeacuteszteacutes (+ tejipar) a

jellemző Saacutervaacuter cukorgyaacuter tej- eacutes baromfifeldolgozaacutes

Ipar

Koumlzpontja Szombathely Cipőgyaacutertaacutes faipar mezőgazdasaacutegi geacutepgyaacutertaacutes

Kőszeg Műemleacutekvaacuteros textilipar

Sopron bdquohűseacuteg vaacuterosardquo idegenforgalom Textil faipar

Szentgotthaacuterd szemeacutelygeacutepkocsi-gyaacutertaacutes koumlzpontja (Opel)

Aproacute falvak

Egymaacuteshoz koumlzel kis leacutelekszaacutemuacute falvak telepuumlltek

Gyoacutegyfuumlrdők Balf Buumlk ndash idegenforgalom jelentősseacutege

Az Alfoumlld a Kisalfoumlld eacutes az Alpokalja oumlsszefoglalaacutes

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

14

Dunaacutentuacuteli - Dombsaacuteg eacutes a Mecsek termeacuteszeti adottsaacutegai

Teruumllete megsuumlllyedt majd a tenger eloumlntoumltte (meacuteszkő) majd kiemelkedett (agyag reacuteteg)

A felsziacutene toumlreacutesekkel feldaraboloacutedott

A folyoacutek patakok tovaacutebb meacutelyiacutetetteacutek a voumllgyeket

A folyoacutek eacutes a patakok folyaacutesiraacutenya a foumlldkeacutereg toumlreacutesvonalaihoz igazodik

Nyugati reacuteszeacuten agyag keleti reacuteszeacuten loumlsztakaroacute talaacutelhatoacute

Dunaacutentuacuteli-dombsaacuteg reacuteszei Zalai- Somogyi- eacutes Baranyai-Tolnai dombsaacuteg

Eacuteghajlata a Duna koumlzeleacuteben napsugaacuterban Ny csapadeacutekban gazdagabb

Erdőkben sokkal gazdagabb mint az Alfoumlld

Jellemző talaja barna erdőtalaj

Zalai-dombsaacuteg hazaacutenk legcsapadeacutekosabb taacuteja

A taacutej nyugati reacuteszeacuten szuumlrke erdőtalaj talaacutelhatoacute

A teruumllet 13-a erdő

Aacutesvaacutenyi kincse a kőolaj eacutes a foumlldgaacutez

Somogyi-dombsaacuteg

- Kuumllső-Somogy ndash loumlsztaacuteblaacutek

- Belső-Somogy ndash homokvideacutek

Baranyai-Tolnai dombsaacuteg

Tolnai-hegyhaacutet Baranyai-dombsaacuteg

Legnagyobb loumlszfalak

Mecsek

Meacuteszkő eacutes homokkő hegyseacuteg Feketekőszeacuten uraacuteneacuterc lelőhely

Eacuteghajlata a deacutelről eacuterkező mediterraacuten hataacutes miatt enyhe

Deacuteli lejtőin mediterraacuten jellegű oumlroumlkzoumlld noumlveacutenyek eacutelnek

Villaacutenyi-hegyseacuteg

Meacuteszkő-hegyseacuteg

Koumlzeleacuteben toumlr fel a harkaacutenyi gyoacutegyforraacutes

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

15

A Mecsek eacutes a Dunaacutentuacuteli-dombsaacuteg gazdasaacutegi eacutelete

Mecsek

- Feketekőszeacuten baacutenyaacuteszat Koumlzpontja Komloacute ndash Felhasznaacutelaacutesa hőerőmű (Peacutecs)

koksz-vasolvasztaacutes (Dunauacutejvaacuteros)

- Uraacuteneacuterc baacutenyaacuteszat Koumlzpontja Kővaacutegoacuteszőlős Jakab-hegy ndash homokkő

Felhasznaacutelaacutesa atomerőmű (Paks)

- Kőolaj Zalai-dombsaacuteg Koumlzpont Nagylengyel Feldolgozaacutes finomiacutetoacute

(Zalaegerszeg)

- Cement (meacuteszkő maacuterga) Beremend

Mezőgazdasaacuteg

Keleten (buacuteza kukorica cukorreacutepa) eacutes nyugaton (rozs) szaacutentoacutefoumlldi termeszteacutes

Gyuumlmoumllcstermeszteacutes Mecsek szőlő mandula Nyugaton teacuteli alma

Aacutellattenyeacuteszteacutes szarvasmarha-tenyeacuteszteacutes serteacutestenyeacuteszteacutes

Eacutelelmiszeripar Kaposvaacuter (malom- cukor- tejipar huacutesuumlzem) eacutes Zalaegerszeg (tejuumlzem)

Neheacutez eacutes koumlnnyűipar

Peacutecs Hőerőmű geacutepgyaacuter bőr- eacutes kesztyűgyaacuter Zsolnay porcelaacutengyaacuter

Komloacute szeacutenbaacutenyaacuteszat

Szekszaacuterd geacutepgyaacutertaacutes huacutesuumlzem

Kaposvaacuter textilipar eacutes elektrotechnika

Zalaegerszeg ruha- buacutetorgyaacutertaacutes

Nagykanizsa buacutetor

Sioacutefok Fonyoacuted Keszthely uumlduumllők

Aproacutefalvak jellemzőek neacutepesseacuteguumlk fogy

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

16

A Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacuteg

Kialakulaacutesa a foumlldtoumlrteacuteneti koumlzeacutepidő tengereiben kezdődoumltt Meacuteszkő eacutes dolomit rakoacutedott le

toumlbb 1000 m vastagsaacutegban Ennek oumlsszetoumlredezeacutese reacuteveacuten joumltt leacutetre

Reacuteszei Bakony Veacutertes Velencei-hg eacutes a Dunazug-hg

A Bakony eacutes a Veacutertes koumlzoumltt Moacuteri-aacuterok

A Veacutertes eacutes a Dunazug-hg Tatai-aacuterok

Dolomitos felsziacutenek kopaacutersaacutega az erdőirtaacutesoknak koumlszoumlnhető

Jelentősek a karsztforraacutesok

Keacutet aacutelloacutevize Balaton Velencei-toacute A Balatontoacutel eacuteszakra talaacutelhatoacute a Balaton-felvideacutek

Nemzeti Parkot

Eacuteghajlata hegyvideacuteki ndash hűvoumlsebb eacutes csapadeacutekosabb mint a koumlrnyező teruumlletekeacute

Bakony

Reacuteszei Balaton-felvideacutek Deacuteli-Bakony Eacuteszaki-Bakony

A Tihanyi feacutelszigeten gejziacuterek forraacuteskuacutepjai talaacutelhatoacutek Hajdani vulkaacuteni műkoumldeacutesre utalnak

szeacutensavas forraacutesok pl Balatonfuumlred

Tapolcai-medence tanuacutehegyek (bazalt) legnagyobb Badacsony ndash Kőfolyaacutes a kőzetek

gravitaacutecioacute hataacutesaacutera leacutetrejoumlvő toumlmegmozgaacutesa a hegyoldalon

Deacuteli-Bakony (lmcsuacutecs Kab-hegy) aacutesvaacutenykincsei barnakőszeacuten bauxit mangaacuteneacuterc

Eacuteszak-Bakony (lmcsuacutecs Kőris-hegy) sasbeacutercek kőzetekből kiemelkedő meredek oldaluacute

roumlg talaacutelhatoacuteak

Veacutertes

Aacutesvaacutenykincsei barnakőszeacuten eacutes bauxit

Velencei-hg

Ingoacutekoumlvek a lepusztulaacutes soraacuten kocka alakuacutevaacute daraboloacutedott graacutenit ndash egy eacutele menteacuten

alaacutetaacutemasztott ndash roumlge

Dunazug-hg

Reacuteszei Pilis Gerecse Budai-hg

Meacuteszkő eacutes dolomit kőzetekből aacutellnak

Budai-hg Duna felőli oldalaacuten hőforraacutesok toumlrnek fel Sok barlang is talaacutelhatoacute a hegyseacuteg

meacutelyeacuten

A Visegraacutedi-hg az Eacuteszaki-khg vulkaacuteni vonulataacutenak hangja

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

17

A Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacuteg gazdasaacutegi eacutelete

(Aacutetalakulaacutes az egykori alumiacuteniumipar foumlldjeacuten)

Aacutesvaacutenykincsei barnakőszeacuten bauxit mangaacuteneacuterc dolomit meacuteszkő kvarchomok agyag

A hegyseacuteg egykoron az alumiacuteniumipar fő teruumllete volt

A jobb eacuterteacutekesiacuteteacutes miatt a timfoumlld előaacutelliacutetaacutesa meacuteg gazdasaacutegos ezeacutert eladjuk Oroszorszaacutegnak

eacutes Ukrajnaacutenak keacutesz alumiacuteniumot vaacutesaacuterolunk Magyarorszaacutegon keacutesz vagy feacutelkeacutesz

alumiacuteniumgyaacutertaacutessal ceacutelszerű foglalkoznia

Bauxitbaacutenya Bakony

Timfoumlldgyaacuter Ajka

Hengermű Szeacutekesfeheacutervaacuter eacutes Bp

Barnakőszeacuten kitermeleacutes Bakony Veacutertes Moacuteri-aacuterok koumlrnyeacuteke

Hőerőmű Ajka Tatabaacutenya ndash viacutezigeacutenyuumlket a karsztviacutez fedezi

Ipar

Vegyipar műtraacutegyaacutet aacutelliacutet elő

Eacutepiacutetőanyag-ipar csereacutep eacutes teacutegla

Ajka kvarchomokboacutel uumlveget gyaacutertanak

Herend porcelaacutengyaacutertaacutes

Geacutepgyaacutertaacutes Esztergom ndash Suzuki

Veszpreacutem ndash elektromos geacutepek eacutes baacutenyaacuteszati berendezeacutesek

Mezőgazdasaacuteg

Erdőgazdaacutelkodaacutes folyik mezőgazdasaacuteg nem szaacutemottevő

Bauxit Timfoumlldgyaacuter

Alumiacuteniumkohoacute

Elektromos aacuteram

Hőerőmű

Barnakőszeacuten

Draacutega

Egykori Szovjetunioacute

Keacutesz timfoumlld

Toumlmbalumiacutenium

MAGYARORSZAacuteG

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

18

Eacuteszaki ndash koumlzeacutephegyseacuteg

Kialakulaacutesa

Legreacutegebbi Buumlkk eacutes az Aggteleki ndash karszt Ezek meacuteszkő hegyseacutegek

Vulkaacuteni Visegraacutedi-hg Boumlrzsoumlny Cserhaacutet Maacutetra Zempleacuteni-hg

Elmocsarasodoacute teruumlleteken barnakőszeacuten a hegyseacutegek laacutebaacutenaacutel lignit keacutepződoumltt A forroacute vizes

oldatokboacutel a Maacutetraacuteban reacutezeacuterc vaacutelt ki

Eacuteghajlata

Nyara hűvoumlsebb tele hidegebb mint baacutermelyik taacutejunkeacute Toumlbb a csapadeacutek mint az Alfoumlldoumln

A tagolt domborzat miatt vaacuteltozatos a hg mikrokliacutemaacuteja

A meacuteszkőhegyseacutegekben a felsziacuten alatti a vulkaacuteni hegyseacutegekben a felsziacuteni viacutezhaacuteloacutezat a

gazdagabb

Vulkaacuteni utoacuteműkoumldeacutesre utalnak a keacutenhidrogeacutenes szeacutensavas forraacutesok

Teruumlleteacuten 3 NP talaacutelhatoacute Buumlkki Aggteleki Duna-Ipoly Nemzeti Parkű

Visegraacutedi-hg (Dobogoacute-kő)

A Duna vaacutelasztotta le az Eacuteszaki khg-ről

Kőzetanyaga andezit andezittufa

Boumlrzsoumlny (Csoacutevaacutenyos)

Erdő boriacutetotta hg keveacutes telepuumlleacutessel

Cserhaacutet

Főleg meacuteszkőből aacutell

Maacutetra (Keacutekes Galya-tető)

Kőztei Andezit eacutes Andezittufa

Reacutezeacuterc Recsk-en talaacutelhatoacute Paraacuted gyoacutegyforraacutes

Maacutetraalja lignittelepek

Buumlkk (Istaacutelloacutes-kő)

Uumlledeacutekes kőzetek talaacutelhatoacuteak (meacuteszkő agyagpala)

Karsztos keacutepződmeacutenyek viacuteznyelő dolina karsztforraacutesok

Aggteleki-karszt

Baradla barlangrendszer a vilaacutegoumlroumlkseacuteg reacuteszeacuteveacute nyilvaacuteniacutetottaacutek

Cserehaacutet

Dombvideacutekeacutet a folyoacutek szabdaltaacutek fel

Zempleacuteni-hg

bdquoSaacutetorhegyekrdquo Riolitboacutel eacutepuumll fel

Deacuteli lankaacutei Hegyalja ndash Tokaji hg

Medenceacutek

Noacutegraacutedi Borsodi

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

19

Eacuteszaki ndash koumlzeacutephegyseacuteg gazdasaacutegi eacutelete

(A neheacutezipar szuumllőfoumlldjeacutenek mai gondjai)

Az Eacuteszaki ndash koumlzeacutephegyseacuteg medenceacuteiben alapanyagokat gyaacutertoacute neheacutezipar fejlődeacutese a

koumlzelmuacuteltban megaacutellt Főkeacutent a kohaacuteszati termeacutekek iraacutenti kereslet csoumlkkeneacuteseacutevel uumlzemek

korszerűtlenseacutegeacutevel magyaraacutezhatoacute A termeleacutes visszaesett uumlzemek bezaacutertak nagy lett a

munkaneacutelkuumlliseacuteg

Iparvideacutek

Borsodi-medence Salgoacutetarjaacuten ndash geacutepipar ndash tűzhelygyaacutertaacutes

Gyoumlngyoumls ndash mikroelektronikai cikkek

Eger ndash geacutepkocsi hűtőalkatreacuteszek

A vaacutelsaacutegot tuacuteleacutelte

- Vegyipar import nyersanyagokra eacutepuumll

Kőolaj eacutes a foumlldgaacutez csővezeteacuteken eacuterkezik Oroszorszaacutegboacutel a foumlldgaacutez kis reacutesze az

Alfoumlldről

A hőerőműveket (visontai Maacutetrai Hőerőmű) Maacutertaaljaacuten eacutes Buumlkkaljaacuten kuumllsziacuteni lignit

baacutenyaacutekboacutel kitermelt lignittel fűtik

Kazincbarzika műanyagok noumlveacutenyveacutedő szerek

Tiszauacutejvaacuteros TVK

- Eacutepiacutetőanyag-ipar

A hegyseacutegek meacuteszkoumlveacuteből agyagpalaacutejaacuteboacutel Miskolcon eacutes Vaacutecott cementet gyaacutertanak

Salgoacutetarjaacuten uumlveggyaacutertaacutes Holloacutehaacuteza porcelaacutengyaacutertaacutes

Miskolc textil eacutes papiacutergyaacutertaacutes Eger buacutetorgyaacutertaacutes

Mezőgazdasaacuteg takarmaacutenynoumlveacuteny- gyuumlmoumllcs- szőlőtermeszteacutes erdőgazdaacutelkodaacutes

Borvideacutekek Tokaj Eger Gyoumlngyoumls

Koumlzlekedeacutes

Hataacuteraacutellomaacutes Balassagyarmat

Az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacuteg laacutebaacutenaacutel nagy forgalmuacute vasuacutet eacutes koumlzuacutet vezet

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

20

Budapest

Hazaacutenk fővaacuterosa nemzetkoumlzi nagyvaacuteros

Peacutenzuumlgyi- uumlzleti szolgaacuteltataacutesai kulturaacutelis eacutelete idegenforgalma alkalmassaacute teszi Budapestet a

kuumllfoumlldi befekteteacutesek eacutes a kuumllfoumlldi tőke elhelyezeacuteseacutere

Vaacuterosszerkezete

- Vaacuterosmag (city) ndash V keruumllet

- Belső lakoacutehelyoumlv ndash Duna bal partja VI-IX ker

- Kuumllső munkahelyoumlv ndash paacutelyaudvarok raktaacuterak koacuterhaacutezak gyaacuterak

- Kuumllső lakoacutehelyoumlv - kertvaacuteros

Toumlbbkoumlzpontuacutesaacuteg jellemző raacute

Magyarorszaacuteg gazdasaacutega eacutes kereskedelme

A magyar gazdasaacuteg jellemzői

A piacgazdasaacuteg magaacutentulajdonra eacutes versenyre eacutepuumll Ezt a kereslet eacutes a kiacutenaacutelat szabaacutelyozza

Az aacutellam feladata a piacgazdasaacuteg műkoumldeacutesi felteacuteteleinek biztosiacutetaacutesa (Jogi peacutenzuumlgyi adoacute

rendszer) A verseny ceacutelja a profitszerzeacutes

A piac toumlrveacutenyei a munkaerőpiacon is eacuterveacutenyesek A munkaerő iraacutenti csoumlkkeneacutes

munkaneacutelkuumlliseacuteget okoz

Az aacutellamnak a taacutersadalom eacuterdekeit is eacuterveacutenyesiacuteteni kell (egeacuteszseacuteguumlgy peacutenzuumlgy haduumlgy

oktataacutes koumlrnyezetveacutedelem) ezek kiadaacutesait adoacutekboacutel fedezik

Gazdasaacuteg mutatoacutei

GDP ndash Bruttoacute hazai termeacutek 1eacutev alatt előaacutelliacutetott uacutej termeacutekek eacutes szolgaacuteltataacutesok piaci

aacuteron kimutathatoacute eacuterteacuteke

GNP ndash Bruttoacute nemzeti termeacutek A GDP + az Export eacutes az Import joumlvedelem

kuumlloumlnbseacutege

GDP miből aacutell

Primer szektor mezőgazdasaacuteg

Szekunder szektor ipar

Tercier szektor szolgaacuteltataacutesok (oktataacutes peacutenzuumlgy egeacuteszseacuteguumlgy kereskedelem

igazgataacutes)

Energiagazdasaacuteg

Elsődleges energiahordozoacutek

- kimeruumllő o aacutesvaacutenyi tuumlzelőanyagok szeacuten kőolaj foumlldgaacutez

o nukleaacuteris uumlzemanyagok hasadoacuteanyagok

o geotermikus energia

- meguacutejuloacute

o napenergia szeacutelenergia viacutezfolyaacutesok energiaacuteja hullaacutemzaacutes aacuterapaacutely

Elsődleges energiahordozoacutekboacutel nyerik a maacutesodlagos energiahordozoacutekat villamos energiaacutet

benzint diacutezelolajat fűtőolajat kokszot gőzt eacutes a vaacuterosi gaacutezt

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

21

Huacutezoacuteaacutegazat a geacutepipar eacutes a vegyipar

Koumlzlekedeacutes

Szemeacutely eacutes aacuteruszaacutelliacutetaacutest biztosiacutet A koumlzlekedeacutesi uacutetvonalak sugaras szerkezetűek

A Budapestről nagyvaacuterosokba a nagyvaacuterosokboacutel a koumlrnyező falvakba

A vasuacutet a toumlmegkoumlzlekedeacutesre eacutes nagy toumlmegű aacuteruacute szaacutelliacutetaacutesaacutera a legalkalmasabb eszkoumlz

Műszakilag elavultak a vonatok eacutes a paacutelya kiveacutetel az elővaacuterosi vonatok (Bp)

A vaacuterosi toumlmegkoumlzlekedeacutes eacutes a orszaacutegon beluumlli szemeacutelyszaacutelliacutetaacutesban fontos eszkoumlz az

autoacutebusz A koumlzuacuteti koumlzlekedeacutes gazdasaacutegtalanabb mint a vasuacuteti eacutes szennyezi is a koumlrnyezetet

A leacutegi koumlzlekedeacutes nagy taacutevolsaacutegok aacutethidaloacuteja

Budapest-Ferihegy 1-2

Kuumllkereskedelmi kapcsolatok

Piackoumlzpontuacute

Ipari nyersanyagokban energiahordozoacutekban szegeacutenyek vagyunk ezeacutert behozatalra szorulunk

Uumlzemeink termeacutekeit kuumllfoumlldoumln kell eacuterteacutekesiacuteteni mert a hazai felvevőpiac kicsi

Orszaacutegunk 2004-től az EU tagja

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

22

CSILLAGAacuteSZATI ALAPISMERETEK

Amit ma a vilaacutegboacutel ismeruumlnk Eacutegitestek - Ősrobbanaacutes - Galaxisok szuumlleteacutese - Csillagok szuumlleteacutese - A csillagok

energiatermeleacutese - Janus arcuacute anyag - Mit toumlrteacutenik egy csillagon - Csillagok eacuteletuacutetja

Előzetes A Hold taacutevolsaacutega majdnem 30 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 128 sec alatt

A Nap meacuterete 109 Foumlld-aacutetmeacuterő (Bőven belefeacuterne a Holdnak a paacutelyaacuteja)

Nap-Foumlld taacutevolsaacuteg 1 CsE = 107 Nap-aacutetmeacuterő (toumlbb mint 11000 Foumlld-aacutetmeacuterő) Megteszi a feacuteny

83 perc alatt (Ha lekicsinyiacutetve a Nap 40 cm aacutetmeacuterőjű volna akkor 430 m-re tőle a Foumlld

majdnem 4 mm-es a Hold meg ndash attoacutel mintegy 11 cm-re ndash kb 1 mm-es lenne)

Nap-Pluacutetoacute aacutetlagos taacutevolsaacuteg 40 CsE Megteszi a feacuteny 55 h alatt (Ha a Nap 40 cm-es volna

akkor az 1 mm-es Pluacutetoacute meacuteg a Hold cseresznyeacutejeacutetől is kisebb lenne de toumlbb mint 30 km-

re)

Szomszeacuted csillag (alfa Centauri) taacutevolsaacutega toumlbb mint 4 feacutenyeacutev megteszi a feacuteny toumlbb mint 4

eacutev alatt (3 csillag 2 Nap-szerű eacutes 1 voumlroumls toumlrpe Ha a Nap maacutekszemnyi akkor az alfa

Centauri tőle 40 km-re 2 maacutekszem eacutes 1 porszem lenne)

A Tejuacutetrendszer meacuterete toumlbb mint 100000 feacutenyeacutev befutnaacute a feacuteny toumlbb mint 100000 eacutev alatt

A ma ismert legtaacutevolabbi galaxis taacutevolsaacutega toumlbb mint 10 milliaacuterd feacutenyeacutev megteszi a

feacutenyraacutedioacutesugaacuterzaacutes toumlbb mint 10 milliaacuterd eacutev alatt

Vaacutezoljuk foumll a ma ismert vilaacuteg az uacuten Metagalaxis fejlődeacutestoumlrteacuteneteacutenek azokat a főbb

epizoacutedjait amelyek maacuter joacutel tanulmaacutenyozhatoacuteak a tudomaacutenyban Minden egyes jelenseacuteg

alapvető fizikai koumllcsoumlnhataacutesokon alapul

Mindenekelőtt szoumlgezzuumlk le hogy a termeacuteszettudomaacutenyok iacutegy a fizika eacutes a csillagaacuteszat is

csak arroacutel nyilatkozhatnak amit maacuter ismeruumlnk Uacutegyhogy az Ősrobbanaacutes illetve mindaz

amiről most szoacute lesz nem a Vilaacutegmindenseacutegre vonatkozik csupaacuten a Metagalaxisra ami az

ismert vilaacuteg

A Metagalaxis teacuteridőbeli szerkezeteacutenek a vizsgaacutelataacuteval a csillagaacuteszaton beluumll a kozmoloacutegia

az egyes eacutegitestek ill azok nagyobb rendszerei konkreacutet kialakulaacutesaacutenak a kutataacutesaacuteval a

kozmogoacutenia s az ekoumlzben zajloacute fizikai folyamatok elemzeacuteseacutevel pedig az asztrofizika

foglalkozik (Ezek kuumlloumln tudomaacutenyaacutegak de foumllhasznaacuteljaacutek a relativitaacuteselmeacutelet a

kvantumelmeacutelet a magfizika az atomfizika az elektrodinamika kuumlloumln a

magnetohidrodinamika eacutes maacutes fizikai tudomaacutenyaacutegak eredmeacutenyeit is)

A csillagaacuteszat neacutemileg egy aacutellatkerthez hasonliacutethatoacute A kozmosznak is megvannak a maga

bdquoaacutellatkaacuteirdquo csillagok bolygoacutek holdak uumlstoumlkoumlsoumlk stb Első raacuteneacutezeacutesre ez a szembeoumltlő hogyan

is neacuteznek ki ezek Aztaacuten megvizsgaacutelhatjuk az aacutellatkertben a ketrecek szerepeacutet ndash valami

ilyesmit tesz a csillagaacuteszatban a kozmoloacutegia Beszeacutelhetuumlnk az aacutellatok szuumlleteacuteseacuteről is ndash mint

ahogyan a csillagaacuteszaton beluumll a kozmogoacuteniaacuteban az eacutegitestek kialakulaacutesaacuteroacutel Fontos

ismernuumlnk az aacutellatok fizioloacutegiai bioloacutegiai jelenseacutegeit is - az eacutegitestek bdquofizioloacutegiaacutejaacutetrdquo taglalja

az asztrofizika

Eacutegitestek Hogy valamelyest fogalmat alkothassunk a Metagalaxisroacutel előszoumlr szoacuteljunk neacutehaacuteny szoacutet az

eacutegitestekről s azok ismert rendszereiről legalaacutebb a fontosabb araacutenyokat foumllvaacutezolva

A legkoumlzelebbi eacutegitest a Hold alig 384 ezer kilomeacuteterre ami ndash mint az előzetesből tudjuk ndash a

Foumlld aacutetmeacuterőjeacutenek mindoumlssze 30-szorosa s ezt a taacutevolsaacutegot a feacuteny roumlpke 128 maacutesodperc alatt

megteszi Ez nagyon kicsinek szaacutemiacutet a csillagaacuteszatban Meacuteg a Nap is nagyobb pedig az egy

koumlzoumlnseacuteges csillag A Nap aacutetmeacuterőjeacutenek a nagysaacutega 1 millioacute 400 ezer kilomeacuteter durvaacuten 100

foumlldaacutetmeacuterő tehaacutet a holdpaacutelya is bőven belefeacuterne

Bolygoacutenk 1496 millioacute km-re azaz (kerekiacutetve) 100 napaacutetmeacuterőnyi messzeseacutegben kering a Nap

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

23

koumlruumll Ezt a taacutevolsaacutegot maacuter toumlbb mint 8 perc alatt teszi meg a feacuteny de a ma ismert

legtaacutevolabbi bolygoacuteig a Pluacutetoacuteig 40-szer ennyi időre mintegy 5 oacuteraacutera van szuumlkseacutege S ez meacuteg

csak a ma ismert bolygoacuterendszer hataacutera a teljes Naprendszer szeacuteleacuteig nagyjaacuteboacutel 2 eacuteven aacutet

szaacuteguld a feacutenysugaacuter (Tudniillik a Naprendszer mindaddig tart ameddig a Nap vonzoacute hataacutesa

eacuterveacutenyesuumll maacuterpedig a legkoumlzelebbi szomszeacutedos csillagroacutel toumlbb mint 4 eacutevig joumln a feacuteny)

A Tejuacutetrendszer egy nagy galaxis toumlbb szaacutez milliaacuterd (azaz toumlbb szaacutez ezer millioacute) csillagot

tartalmaz koumlzuumlluumlk csupaacuten egy a mi Napunk Az ilyen galaxisok egyik szeacuteleacutetől a maacutesikig toumlbb

mint szaacutezezer eacutevig menne a feacuteny ha koumlzben nem nyelődne el a csillagkoumlzi anyagban Vannak

kis galaxisok is toumlbbseacuteguumlk csak neacutehaacuteny milliaacuterd csillagboacutel aacutell A nagy galaxisok koumlzuumll a

szomszeacutedos legkoumlzelebbi az Andromeacuteda-galaxis Ennek a koumlzeacutepső reacutesze ndash ahol sűrűbben

vannak benne a csillagok ndash szabad szemmel is laacutetszik peacuteldaacuteul ősszel este a csillagos eacutegen

Holott az a feacuteny ami ma eljut roacutela a szemuumlnkbe onneacutet mintegy haacuterommillioacute eacutevvel ezelőtt

indult el Ismeruumlnk ma olyan galaxisokat is amelyeknek a raacutedioacutesugaacuterzaacutesa toumlbb mint

tiacutezmilliaacuterd eacutevig szaacuteguldott a vilaacutegűrben miacutegnem ide eacuterkezett a Foumlldre Ma kb szaacutezmilliaacuterd

galaxist ismeruumlnk ndash ezek (eacutes tartozeacutekaik) alkotjaacutek a Metagalaxist

A galaxisok rendszerint kisebb-nagyobb galaxishalmazokat alkotnak A leguacutejabb kutataacutesok

alapjaacuten viszont uacutegy tűnik hogy a ma ismert legnagyobb struktuacuteraacutekat tekintve cellaacutes

szerkezetű a Metagalaxis Eszerint mi mindnyaacutejan cellataacutersak vagyunk raacuteadaacutesul a cellaacutek

falaacuteba beeacutepiacutetve ugyanis a cellaacutek fala galaxisokboacutel aacutell a Tejuacutetrendszer csak egy kis bdquoteacuteglardquo a

sok koumlzuumll

Ősrobbanaacutes Ha megvizsgaacuteljuk a galaxishalmazunkon tuacuteli galaxisokat - az elmeacutelettel oumlsszhangban - toumlbb

eacuteszleleacutesi adatboacutel is arra koumlvetkeztethetuumlnk hogy azok kiveacutetel neacutelkuumll taacutevolodnak tőluumlnk sőt

mineacutel messzebb van egy galaxis annaacutel nagyobb sebesseacuteggel

Peacuteldaacuteul az uacuten voumlroumlseltoloacutedaacutest ndash ami erre a taacutevolodaacutesra utal ndash joacutel megfigyelhetjuumlk A taacutevolodoacute

eacutegitestek sziacutenkeacutepvonalai eltoloacutednak a nagyobb hullaacutemhosszak vagyis a voumlroumls sziacuten feleacute

(Ebből a relativitaacuteselmeacutelet alapjaacuten kiszaacutemolhatoacute az eacutegitest taacutevolsaacutega eacutes a taacutevolodaacutesi

sebesseacutege)

Megjegyzeacutes Ezt a jelenseacuteget a hasonloacutesaacuteg alapjaacuten (de teacutevesen) Doppler-effektuskeacutent is

szoktaacutek emlegetni Pedig ebben az esetben a hullaacutemhossz megvaacuteltozaacutesaacutenak maacutes jellegű okot

tulajdoniacutethatunk

Keacutepzeljuumlnk el egy hatalmas gumilepedotildet Helyezzuumlnk raacute csigaacutekat ndash azokkal modellezzuumlk az

egyes galaxishalmazokat keacutet teacuterdimenzioacuteban Az Einstein-egyenletek szerint az idotilde

muacutelaacutesaacuteval megvaacuteltozik a teacuteridő metrikaacuteja ami a Metagalaxis taacutegulaacutesaacutet ill oumlsszehuacutezoacutedaacutesaacutet

jelenti A mi modelluumlnkoumln ez uacutegy jelentkezik hogy a gumilepedotilde nyuacutelik ill oumlsszehuacutezoacutedik

Ennek megfelelotildeen baacutermelyik csigaacuteroacutel (galaxishalmazroacutel) azt lehet laacutetni hogy az oumlsszes toumlbbi

taacutevolodik tőle (ill koumlzeledik feleacute) Ekoumlzben a teacuterben mozgoacute feacutenysugaacuter hullaacutemhossza is

ugyanuacutegy megnyuacutelik (legalaacutebbis a Metagalaxis taacutegulaacutesakor oumlsszehuacutezoacutedaacuteskor pedig

oumlsszezsugorodik) mintha csak a modelluumlnk gumilepedotildejeacutenek a nyuacutelaacutesaacutet (ill oumlsszehuacutezoacutedaacuteskor

a zsugorodaacutesaacutet) koumlvetneacute

A Metagalaxis jelenlegi taacutegulaacutesa az uacuten Otildesrobbanaacutesig vezethetotilde vissza az idotildeben

Az Ősrobbanaacutes folyamataacuteban volt olyan időszak amikor a Metagalaxisban sehol sem leacuteteztek

atomok mert annyira sűrű volt az anyag hogy benne a gigantikus nyomaacuteson eacutes a rettenetesen

magas hőmeacuterseacutekleten az igen gyakran eacutes szeacuteduumlletes sebesseacutegekkel egymaacutesnak rohanoacute atomok

uacutegyis szeacutetestek volna elemi reacuteszecskeacutekre Sőt meacuteg az elemi reacuteszecskeacutek sem maradhattak

eacutepseacutegben peacuteldaacuteul az anyag eacutes az antianyag szuumlntelenuumll szeacutetsugaacuterzoacutedtak eacutes visszaalakultak

majd ismeacutet szeacutetsugaacuterzoacutedtak s megint visszaalakultak eacutes iacutegy tovaacutebb

Amikor a reacuteszecske-antireacuteszecske paacuterok oumlsszeuumltkoumlztek elektromaacutegneses sugaacuterzaacuteskvantumok

lettek belőluumlk amelyek folyamatosan vissza is alakultak reacuteszecske-antireacuteszecske paacuterokkaacute

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

24

Azok pedig ndash uacutejra oumlsszeuumltkoumlzveacuten ndash ugyancsak szeacutetsugaacuterzoacutedtak eacutes a sugaacuterzaacutes (amiacuteg kellően

nagy volt az anyagsűrűseacuteg) visszacsapoacutedott anyag-antianyag reacuteszecske paacuterokkaacute

Ezek a folyamatok mindaddig zajlottak amiacuteg elegendően nagy volt a sűrűseacuteg Azonban gyors

uumltemben toumlrteacutent a Metagalaxis taacutegulaacutesa Veacuteguumll atomok is oumlsszeaacutellhattak de sugaacuterzaacutes is maradt

meg sőt az anyagnak a zoumlme szeacutetsugaacuterzoacutedott ezt hiacutevjuk az Ősrobbanaacutes

maradvaacutenysugaacuterzaacutesaacutenak

Az Ősrobbanaacutes utaacuteni anyag tehaacutet ketteacutevaacutelt

1 Nagyobb reacuteszben elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes maradt vissza Tele van vele a vilaacutegrdquoűrrdquo - ami

ezek szerint egyaacuteltalaacuten nem uumlres Ennek az anyagnak a kvantumoknak az energiaacutejaacutet tudjuk

joacutel meacuterni

2 Az anyag kisebb haacutenyadaacutet de a feltűnőbb reacuteszeacutet pedig a nyugalmi toumlmeggel rendelkező

reacuteszecskeacutekből aacutelloacute anyag galaxisok azokon beluumll csillagok nagybolygoacutek kisbolygoacutek

holdak uumlstoumlkoumlsoumlk meteorok csillagkoumlzi ill bolygoacutekoumlzi gaacutez eacutes por alkotjaacutek sőt a Foumlld nevű

bolygoacuten peacuteldaacuteul mi magunk is Ez az anyag igen izgalmas fejlődeacutesen ment keresztuumll az

Ősrobbanaacutes oacuteta

Galaxisok szuumlleteacutese Az Ősrobbanaacutesboacutel visszamaradt elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes ndash noha a taacutegulaacutes koumlvetkezteacuteben

mostanaacuteban folyamatosan noumlvekszik a hullaacutemhossza ndash leacutenyegeacuteben maradt a reacutegi A szeacutet nem

sugaacuterzoacutedott anyag viszont ndash aminek a zoumlme hidrogeacuten valamint heacutelium gaacutez ndash a taacutegulaacutes soraacuten

a gravitaacutecioacutes vonzaacutes koumlvetkezteacuteben szeacutetszakadozott egyre kisebb anyagfelhőkre amelyek

sűrűbb reacuteszeiből kialakultak a galaxishalmazok s azokon beluumll az egyes galaxisok

Az Ősrobbanaacutesboacutel rengeteg neutriacutenoacute maradt vissza A taacutegulaacutes erre a neutriacutenoacute sokasaacutegra is

vonatkozik Mai elmeacutelet szerint a neutriacutenoacutek egymaacutesra hatoacute vonzaacutesa egyre feltűnőbb

egyenetlenseacutegeket okozott ebben a bdquoneutriacutenoacutetengerbenrdquo s ahol a legtoumlbb neutriacutenoacute sűrűsoumldoumltt

oumlssze azok oda vonzottaacutek az eacuteppen arra koacuteszaacuteloacute gaacutez reacuteszecskeacuteket is ahol aztaacuten veacuteguumllis

galaxisok nőttek

Formaacutejaacutet tekintve sokfeacutele galaxis van mi most csak a Tejuacutetrendszer (eacutes a hozzaacute hasonloacute

galaxisok) leacutetrejoumltteacutet taacutergyaljuk ndash s azt is csak nagy vonalakban

A Tejuacutetrendszer anyagaacutenak oumlsszesűrűsoumldeacutese soraacuten a gravitaacutecioacute eleinte minden iraacutenyban

egyformaacuten eacuterveacutenyesuumllt ami egy nagyjaacuteboacutel goumlmbszimmetrikus bdquogaacutezgomboacutecotrdquo

eredmeacutenyezett mint galaxisunk ősi formaacutejaacutet Ezen beluumll tovaacutebbi ugyancsak

goumlmbszimmetrikus bdquogaacutezgomboacutecokrdquo joumlttek leacutetre a mai uacuten goumlmbhalmazok ősei Azokon beluumll

ugyancsak goumlmbszimmetrikus bdquogaacutezgomboacutecokrdquo alakultak ki csillagok

Az egyre jobban oumlsszesűrűsoumldő ősgalaxis nagyobb reacuteszben meacuteg oumlsszefuumlggő gaacutez formaacutejaacuteban

megleacutevő anyaga azonban egyre gyorsabban forgott eacutes emiatt egyre jobban ellaposodott

Ebből az anyagboacutel joumlttek leacutetre a galaxisunk siacutekja menteacuten talaacutelhatoacute csillagok iacutegy a Nap is

A Tejuacutetrendszer koumlzepeacuteben egy rendkiacutevuumll sűrű galaxismagban gigantikus energiatermelő

folyamatok duacutelnak aacutem ma meacuteg nem tudjuk hogy azok netaacuten fekete lyukba bezuhanoacute

anyagtoacutel szaacutermaznak-e vagy esetleg anyag-antianyag szeacutetsugaacuterzoacutedaacutestoacutel (vagy valami maacutestoacutel

amit ma meacuteg nem ismeruumlnk) Mindenesetre nem lehetetlen hogy a Metagalaxis anyagaacutenak

az Ősrobbanaacuteskori szupersűrű aacutellapotaacuteboacutel akaacuter fekete lyukak is maradhattak vissza akaacuter

antianyagzaacutervaacutenyok egyes galaxisok koumlzepeacuten (Egyeacutebkeacutent az is lehet hogy a galaxisok fele

antianyagboacutel van koumlztuumlk olyanok amelyek meg ilyen anyagzaacutervaacutenyt rejtenek magukban

amilyen anyagboacutel mi vagyunk)

Csillagok szuumlleteacutese A csillagkoumlzi teacuterben sokfeleacute gaacutezfelhők is megmaradtak Maguk a csillagok is ilyen kozmikus

anyagfelhőkből sűrűsoumldtek oumlssze

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

25

A Naprendszer is egy hatalmas kozmikus gaacutez- eacutes porfelhotildenek egy ndash ahhoz keacutepest viszonylag

kis meacuteretű ndash gaacutezgomboacuteccaacute oumlsszecsomoacutesodoacute reacuteszeacuteből joumltt leacutetre

De mieacutert lett csillag a Nap

A csillagok feluumlleteacuten a hőmeacuterseacuteklet toumlbb ezer fok legbeluumll pedig ndash ahol gigantikus

energiaacutek szabadulnak foumll - toumlbb tiacutez millioacute fok is lehet Vajon mitől van ez

A Nap - eacutes minden csillag ndash sajaacutetmaga vilaacutegiacutet Hogyan keacutepesek erre Mieacutert ilyen

peacuteldaacuteul sajaacutet csillagunk a Nap

Mert eleacuteg nagy hozzaacute a toumlmege s ezaacuteltal a toumlmegvonzaacutesa (A Jupiter peacuteldaacuteul hiaacuteba a

legnagyobb oacuteriaacutesbolygoacute a Naprendszerben a toumlmege meacuteg mindig tuacutelsaacutegosan kicsi ahhoz

hogy csillag lehessen)

Csillagok napjainkban is keletkeznek kuumlloumlnoumlsen a Tejuacutetrendszer eacutes a hozzaacute hasonloacute galaxisok

peremvideacutekeacuten leacutevő kozmikus anyagfelhőkben de maacutesutt is ahol valamilyen okboacutel

kellőkeacuteppen oumlssze tud sűrűsoumldni a csillagkoumlzi gaacutez Ennek a legfontosabb teacutenyezője a

gravitaacutecioacutes koumllcsoumlnhataacutes

Ezen kiacutevuumll vannak olyan kedvező esetek amikor egyeacuteb teacutenyezők meacuteg arra is keacutepesek hogy

foumllgyorsiacutetsaacutek a csillagkeacutepződeacutest

Joacuteneacutehaacuteny olyan csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhőt ismeruumlnk amelyben a maacuter koraacutebban

megszuumlletett csillagoknak a nagy energiaacutejuacute elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesa szeacutetbontja (ionizaacutelja) a

koumlrnyeacutekbeli gaacutez reacuteszecskeacuteket A csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhők rendszerint igen alacsony

hőmeacuterseacutekletűek azaz viszonylag lassan mozognak bennuumlk az egyes gaacutezreacuteszecskeacutek Aacutem ha

egy ilyen anyagfelhőben csillagok is vannak azoknak a sugaacuterzaacutesa keacutepes szeacutetbontani meacuteg az

atomokat is

Ennek koumlvetkezteacuteben toumlbb reacuteszecske fog szaladgaacutelni a gaacutezfelhőnek abban a reacuteszeacuteben

Megnoumlvekszik tehaacutet a reacuteszecskeszaacutem eacutes iacutegy a gaacuteznak a nyomaacutesa is

Ezen kiacutevuumll a csillagtoacutel kapott energia megnoumlveli a reacuteszecskeacutek mozgaacutesi energiaacutejaacutet azok

sebesebben szaacuteguldoznak (Tehaacutet magasabb lesz a gaacutezfelhőben a hőmeacuterseacuteklet is)

A gaacutez a heves uumltkoumlzeacutesek miatt keacutepes a teacuterben tovaacutebb ionizaacuteloacutedni Ezek az uacuten ionizaacutecioacutes

frontok egyuacutettal loumlkeacuteshullaacutem frontok is mert az anyagfelhő ionizaacutelt reacuteszeacuteben mintegy

neacutegyszer nagyobb a nyomaacutes mint az elektromosan semleges helyeken ahol tehaacutet ezaacuteltal

rohamosan oumlsszesűrűsoumldhet az anyag s iacutegy foumllgyorsul a csillagok keletkezeacutese

A csillagokban a gaacutez kiacutevuumllrotildel befeleacute fokozatosan sűrűsoumldik Minden csillag kiacutevuumll nagyon

ritka legbeluumll rendkiacutevuumll sűrű Amikor egy oumlsszetoumlmoumlruumllotilde gaacutezgoumlmb ndash egy uacutejszuumlloumltt csillag ndash

belsejeacuteben a sűrűseacuteg iszonyatosan megnő emiatt a nyomaacutes meg a hotildemeacuterseacuteklet is rettentotildeen

magas lesz (Gondoljunk csak bele Ha kisebb teacuterreacuteszbe zsuacutefolunk sok reacuteszecskeacutet akkor azok

ott jobban bdquoloumlkdoumlsotildednekrdquo szaporaacuten bdquotaszigaacuteljaacutekrdquo egymaacutest begyorsulnak )

A hatalmas gravitaacutecioacute miatt a Nap belsejeacuteben is igen nagy a sűrűseacuteg ami tehaacutet gigantikus

nyomaacutest eacutes egyuacutettal rettenetesen magas hőmeacuterseacutekletet jelent Olyannyira hogy meacuteg az elemi

reacuteszecskeacutek is keacutepesek arra hogy egymaacutesba bdquopreacuteselődjenekrdquo eacutes aacutetalakuljanak mikoumlzben

maacutesfajta reacuteszecskeacutek is eacuteletre kelnek belőluumlk elektromaacutegneses energia-felszabadulaacutes

koumlzepette

Ez azt jelenti hogy ott az egyes reacuteszecskeacutek rettenetesen gyorsan keacutepesek mozogni eacutes igen

erőteljesen nekiuumltkoumlznek egymaacutesnak Ilyen koumlruumllmeacutenyek koumlzepette nem csoda ha az atomok

eleve szeacutetroncsoloacutednak (nem biacuterjaacutek a bdquogyűrődeacutestrdquo) Egyesek menthetetlenuumll egymaacutesba

bdquopasziacuterozoacutednakrdquo eacutes meacuteg maacutes bdquotrageacutediaacutekrdquo is toumlrteacutennek veluumlk

A Nap anyagaacutet legnagyobb reacuteszben hidrogeacuten kisebb reacuteszben heacutelium alkotja (Egyeacuteb elemek

elenyeacuteszotilde mennyiseacutegben vannak benne) A belsejeacuteben protonokboacutel meg elektronokboacutel uacutejabb

heacutelium atommagok is keletkeznek

Leacutenyegeacuteben arroacutel van szoacute hogy egyesuumllnek ndash idegen szoacuteval fuzionaacutelnak ndash az atommagok Ez

roumlviden atommagfuacutezioacute

Mikoumlzben azonban a hidrogeacuten heacuteliummaacute alakul csillagunk belsejeacuteben gigantikus energiaacutek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

26

szabadulnak foumll Iacutegy (eacutes ehhez hasonloacute moacutedon) keletkeznek a Napboacutel joumlvő sugaacuterzaacutesok

Nos emiatt az atommagfuacutezioacutes energiatermeleacutes miatt csillag a csillag (A Nap is amely tehaacutet

mindenekelőtt nagy toumlmege eacutes a gravitaacutecioacutes koumllcsoumlnhataacutes joacutevoltaacuteboacutel lett csillag)

A csillagok energiatermeleacutese Eleinte minden csillag belsejeacuteben a hidrogeacuten alakul heacuteliummaacute Koumlzben nagy mennyiseacutegű

energia szabadul foumll Amikor azt mondjaacutek hogy a Nap bdquoizzoacute gaacutezgoumlmbrdquo annak joacuteszereacutevel

csak a fele igaz a gaacutezgoumlmb Az bdquoizzoacuterdquo tuacutelsaacutegosan enyhe kifejezeacutes (Hasonloacute lenne ez ahhoz

amikor raacuteleacutep valakinek a laacutebaacutera egy elefaacutent eacutes csak ennyit mondana bdquoolyan volt mint egy

szuacutenyogcsiacutepeacutesrdquo) Az energia-felszabadulaacutes meacuterteacuteke sokkal inkaacutebb volna hasonliacutethatoacute egy

hidrogeacutenbomba foumllrobbanaacutesaacutehoz baacuter ez a hasonlat sem joacute (a fuacutezioacutes reaktor jobb lenne)

A csillagokban zajloacute hidrogeacuten-heacutelium fuacutezioacute soraacuten hidrogeacuten atommagok (protonok) ndash

mikoumlzben egy reacuteszuumlk elektronnal bdquooumlsszepreacuteselődverdquo neutronnaacute vaacutelik ndash heacutelium atommagokkaacute

egyesuumllnek A bonyolult folyamat elejeacuten kiindulaacuteskeacutent neacutegy protonnal eacutes keacutet elektronnal

szaacutemolhatunk a veacutegeacuten pedig a keacutesz heacutelium atommaggal Ha azonban oumlsszeadjuk a

kiindulaacuteskor a reacuteszecskeacutek toumlmegeacutet eacutes oumlsszehasonliacutetjuk a heacutelium atommag toumlmegeacutevel uacutegy

tűnik mintha nem lenne eacuterveacutenyes a toumlmegmegmaradaacutes toumlrveacutenye ugyanis a bdquokeacutesztermeacutekrdquo

toumlmege kisebb mint kuumlloumln-kuumlloumln az bdquoalkatreacuteszekeacuterdquo Ez a jelenseacuteg gyakran előfordul az

atomfizikaacuteban Uacutegy is nevezteacutek el hogy toumlmeghiaacuteny idegen szoacuteval toumlmegdefektus Hova lett

koumlzben a hiaacutenyzoacute toumlmeg Mi az ami meacuteg jelen van a folyamatban de eddig nem vettuumlk

figyelembe Nos nem szaacutemoltuk bele a toumlmegekbe peacuteldaacuteul a keletkezotilde elektromaacutegneses

sugaacuterzaacutesokat

Tehaacutet otildek a felelotildesek a toumlmegdefektuseacutert Otildek bdquoloptaacutekrdquo el a hiaacutenyzoacute toumlmeget Pontosabban

abboacutel az bdquoanyagmennyiseacutegbotildelrdquo keletkeztek aminek a toumlmegeacutet hiaacutenyoljuk Iacutegy az otilde toumlmeguumlk

kell hogy kiadja a bdquoleltaacuterhiaacutenytrdquo Csak az a gond hogy az elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesoknak a

toumlmegeacutet nem lehet uacutegy eacutertelmezni mint peacuteldaacuteul a kenyeacutereacutet vagy a protoneacutet Nem tudjuk uacutegy

megmeacuterni sem a tehetetlenseacutegeacutet sem a gravitaacuteloacute toumlmegeacutet ahogyan azt maacutes esetekben az

egyeacuteb reacuteszecskeacutek taacutergyak eseteacuteben megszoktuk Az elektromaacutegneses sugaacuterzaacuteskvantumoknak

az energiaacutejaacutet tudjuk joacutel meacuterni

Szerencseacutere a relativitaacuteselmeacutelet kitaacutegiacutetotta ismereteinket a csillagok energiatermeleacuteseacuteről is

kapcsolatot teremt a nyugalmi toumlmeggel rendelkező reacuteszecskeacutek toumlmege eacutes az elektromaacutegneses

sugaacuterzaacuteskvantumok energiaacuteja koumlzoumltt

Janus-arcuacute anyag Jeloumllje m a hiaacutenyzoacute toumlmeget (a folyamat elejeacuten ill a veacutegeacuten meacuterhetotilde toumlmegek kuumlloumlnbseacutegeacutet)

Ekkor a koumlzben keletkezotilde sugaacuterzaacuteskvantum E energiaacuteja E = mcsup2 (a szokaacutesos jeloumlleacutessel c a

vaacutekuumban meacutert feacutenysebesseacuteg) Ennek segiacutetseacutegeacutevel mindig kiszaacutemiacutethatjuk hogy egy adott

toumlmegkuumlloumlnbseacutegnek mekkora energia felel meg ill adott energiaacutehoz mekkora toumlmegdefektus

tartozik

A toumlmeg eacutes az energia tehaacutet szorosan oumlsszetartoznak ezeacutert az energiaacutet leacutenyegeacuteben uacutegy

kezelhetjuumlk mintha toumlmeg lenne

Meacuterjuumlk meg az atommagfuacutezioacute soraacuten felszabaduloacute energiaacutet (ami elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes

formaacutejaacuteban keletkezik) s ezt szaacutemoljuk aacutet toumlmegre Maacuteris megkapjuk a hiaacutenyzoacute toumlmeget

amit koraacutebban kerestuumlnk Meacutegis igaz az anyagmegmaradaacutes toumlrveacutenye aacutem aacuteltalaacutenosabb

eacutertelmezeacutesben

A toumlmeget eacutes az energiaacutet leacutenyegeacuteben egy kalap alaacute vehetjuumlk Mintha csak megegyezneacutenek

Szokaacutes is ezt uacutegy nevezni hogy a toumlmeg eacutes az energia ekvivalenciaacuteja (azonossaacutega) Persze

teljes azonossaacutegroacutel szoacute sincs A toumlmeg az toumlmeg az energia pedig energia Viszont nagyon is

van koumlzuumlk egymaacuteshoz Uacutegy neacutez ki mintha a leacutenyeget tekintve ugyanarroacutel a jelenseacutegről lenne

szoacute Csakhogy egy bdquoJanus-arcuacuterdquo jelenseacutegről bizonyos esetekben az egyik bdquoarcaacutetrdquo laacutetjuk

(toumlmeg) maacutes esetekben pedig a maacutesik bdquoarcaacutetrdquo (energia) amikor bizonyos reacuteszecskeacuteknek ndash pl

elektron proton neutron ndash a toumlmegeacutet tudjuk koumlnnyen megmeacuterni maacutes reacuteszecskeacuteknek ndash ilyenek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

27

az elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesok energia-csomagocskaacutei ndash pedig az energiaacutejaacutet (Olyan ez mint

amikor elsuhan mellettuumlnk egy autoacute amelyet eloumll keacutekre haacutetul pedig pirosra festettek Aki

szemből figyeli keacuteknek laacutetja aki haacutetulroacutel az pedig pirosnak Pedig ugyanarroacutel az autoacuteroacutel van

szoacute)

Mi toumlrteacutenik egy csillagon Minthogy a csillag a feluumlleteacuten toumlbb ezer fokos a hotildemeacuterseacuteklet meacuteg ott is igen gyorsan

mozognak az egyes reacuteszecskeacutek nemcsak a belsejeacuteben (Nagy a mozgaacutesi energiaacutejuk)

Szuumlntelenuumll egymaacutesnak rohannak irtoacutezatosan nagy sebesseacuteggel Nem is biacuterjaacutek ezt elviselni

roncsoloacutedaacutes neacutelkuumll Az atomok a heves uumltkoumlzeacutesek hataacutesaacutera minduntalan szeacutetesnek darabjaikra

Majd ndash kedvezotildebb viszonyok koumlzepette ndash megfelelő reacuteszecskeacutekkel uacutejra oumlsszetalaacutelkozvaacuten

roumlvid idotildere (az uacutejabb erős uumltkoumlzeacutesekig) ismeacutet oumlsszeaacutellhatnak az eredeti atomok Azok persze

ugyaniacutegy szeacutetesnek majd visszaalakulnak eacutes iacutegy tovaacutebb Amennyi szeacutetesik annyi vissza is

alakul Iacutegy mindig vannak a Napon atomok atommagok ionok meg elektronok is (Amikor

az elektromosan toumlltoumltt reacuteszecskeacutek atomokkaacute alakulnak vissza abban az is szerepet jaacutetszik

hogy a kuumlloumlnboumlzotilde elektromos toumllteacutesű reacuteszecskeacutek vonzzaacutek egymaacutest)

Az atomokroacutel leszakadt elektronoknak eacutes a visszamaradt atommagoknak ill ionoknak

oumlsszesen nagyobb az energiaacuteja szeacutetesett (ionizaacutelt) aacutellapotban mint amikor atomokkaacute

kapcsoloacutednak oumlssze A csillagoknak - iacutegy a Napnak a feluumlleteacuten is - ebből a kuumlloumlnbseacutegből ill

az uumltkoumlzeacutesek energiaacutejaacuteboacutel szaacutermazik a feacuteny (A napfoltokban persze ahol a maacutegneses mező

gubancoloacutedaacutesa miatt lelassultak a reacuteszecskeacutek vagyis alacsonyabb lett a hőmeacuterseacuteklet a

reacuteszecskeacutek szeacutetroncsoloacutedaacutesa eacutes visszaalakulaacutesa is kisebb meacuterteacutekű Ott kevesebb feacuteny

keletkezik emiatt soumlteacutetebbek ezek a teruumlletek )

Csillagok eacuteletuacutetja A Naphoz hasonloacute csillagokban rendszerint toumlbb mint tiacutez milliaacuterd eacuteven aacutet zajlik a hidrogeacuten-

heacutelium fuacutezioacute Addig a csillag egyensuacutelyban van a kifeleacute nyomuloacute energia ugyan szeacutejjelebb

fesziacuteteneacute csakhogy a gravitaacutecioacute oumlsszetartja Keacutesotildebb amikor a csillag megoumlregszik eacutes

kimeruumllőfeacutelben lesz a hidrogeacuten keacuteszlete maacutes (hasonloacute) atommagfuacutezioacutes folyamatok indulnak

meg a belsejeacuteben Amikor viszont lelassul a hidrogeacutennek a heacuteliummaacute alakulaacutesa eacutes ezaacuteltal az

energia kifeleacute aacuteramlaacutesa is ndash ami szeacutetfuacutejni igyekszik a csillagot ndash a gravitaacutecioacute oumlsszeacutebb tudja

huacutezni sűrűbb lesz Ezeacutert a belsejeacuteben megnoumlvekszik a nyomaacutes eacutes a hőmeacuterseacuteklet Iacutegy vaacutelik

lehetőveacute uacutejabb magfuacutezioacute beindulaacutesa A heacuteliumnak a tovaacutebb alakulaacutesa hirtelen termel sok

energiaacutet s ahogyan az kifeleacute zuacutedul a csillagboacutel a gravitaacutecioacute elleneacuteben foumllfuacutejja azt voumlroumls

oacuteriaacutessaacute Az aacutetmeacuterője az eredetinek akaacuter toumlbb mint szaacutezszorosaacutera is megnoumlvekedhet A Nap

ekkor majd olyan nagy lesz hogy a Foumlldig is kitaacutegulhat (hacsak a Foumlld nem keruumll taacutevolabb)

A szaacutezszoros meacuteretnoumlvekedeacutes millioacuteszoros teacuterfogatnoumlvekedeacutest jelent azaz a mostani

aacutetlagsűrűseacutege a milliomod reacuteszeacutere csoumlkken Raacuteadaacutesul a Nap kuumllső reacutesze most is rendkiacutevuumll

ritka haacutet meacuteg ha iacutegy lecsoumlkken az aacutetlagsűrűseacutege Mindenesetre (ha lesz meacuteg akkor emberiseacuteg

a Foumlldoumln) ezt az idotildeszakot nem eacuterdemes megvaacuterni Toumlbb okunk is lehet raacute

Az első igen haacutenyattatott sors vaacuter az ilyen oumlreg csillagokra Egyszerre toumlbbfeacutele

elemaacutetalakulaacutesi folyamat is zajlik bennuumlk kuumlloumlnboumlző goumlmbheacutejakban Mikoumlzben azok

beindulnak illetve leaacutellnak (lelassulnak) kuumlloumlnboumlző meacuterteacutekben bdquofuacutejjaacutek foumllrdquo az eacutegitestet amit

ugyanakkor oumlsszeacutebb raacutent a gravitaacutecioacute hacsak teheti Bekoumlvetkezik olyan időszak is amikor a

csillag pulzaacutelni kezd uumltemesen ismeacutetlődve kitaacutegul oumlsszehuacutezoacutedik majd ismeacutet kitaacutegul s

oumlsszehuacutezoacutedik eacutes iacutegy tovaacutebb Rendszerint bekoumlvetkezik ekoumlzben a rezonancia katasztroacutefa

leszakad roacutela a kuumllső leacutegkoumlre azaz gaacutezburkot dob le magaacuteroacutel Ez az uacuten noacuteva robbanaacutes Ez a

balszerencse toumlbbszoumlr is megeshet ugyanazzal a csillaggal joacute neacutehaacuteny ilyen bdquovisszateacuterőrdquo noacutevaacutet

ismeruumlnk Tehaacutet oumlreg koraacuteban a Nap is haacutenykoloacutedik majd anyagfelhőkkel dobaacuteloacutezik

Oumlnmagaacuteban maacuter ez is eleacuteg ok volna arra hogy hűtlenek legyuumlnk hozzaacute eacutes itt hagyjuk Annaacutel

is inkaacutebb mert nem sokkal ezutaacuten teljesen megoumlregszik eacutes meghal

Maacutesik ok Minden csillag keacutepes bdquolegyaacutertanirdquo eacutelete soraacuten a perioacutedusos rendszer elemeit

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

28

egeacuteszen a vasig Tovaacutebb azeacutert nem mert annak az atommagjaacuteban maacuter 56 nukleon van s ha

enneacutel toumlbb protont vagy neutront proacutebaacutelnaacutenk meacuteg bdquobelegyoumlmoumlszoumllnirdquo ahhoz maacuter nekuumlnk

kellene energiaacutet befektetni Koumlzoumlnseacuteges csillagok erre nem keacutepesek Iacutegy tehaacutet leaacutell bennuumlk az

energiatermeleacutes a gravitaacutecioacute előbb oumlsszehuacutezza őket feheacuter toumlrpe csillagocskaacutevaacute majd teljesen

kihunynak s kihűlnek ndash iacutegy hal meg majd a Nap is Nem robban foumll noha oumlreg koraacuteban nova

robbanaacutesok bdquokeseriacutetik az eacuteleteacutetrdquo

A Napnaacutel leacutenyegesen nagyobb toumlmegű csillagok viszont eacuteletuumlk veacutegeacuten foumllrobbannak eacutes ez az

uacuten szupernoacuteva robbanaacutes keacutepes raacute hogy a vasnaacutel bonyolultabb elemeket (pl az aranyat)

legyaacutertsa Amikor nagyreacuteszt leaacutell a csillag energiatermeleacutese a hatalmas gravitaacutecioacute szinte

oumlsszeroppantja az eacutegitestet ami ezaacuteltal igen roumlvid idő alatt gigantikus meacuterteacutekben

oumlsszesűrűsoumldik Ennek koumlvetkezteacuteben az oumlnmagaacuteba roskadoacute agonizaacuteloacute csillag belsejeacuteben

hirtelen szabadul foumll meglehetősen sok energia ami egyreacuteszt lerobbantja a kuumllső reacuteszeket

maacutesreacuteszt oumlsszerobbantja a csillagbelsőt

A csillag helyeacuten visszamarad egy mindoumlssze 10-20 kilomeacuteteres neutroncsillagocska aacutem az

olyan sűrű hogy anyagaacuteboacutel egyetlen kockacukornyi is suacutelyosabb volna a Foumlldoumln mint

peacuteldaacuteul a Magas Taacutetra Ott ugyanis az elektronok bele preacuteselődnek az atommagokba s azok

protonjaival elektromosan semleges neutronokkaacute vaacutelnak Iacutegy szorosan egymaacutes melleacute

simulhatnak az atommagok elektromos tasziacutetaacutes ezt nem gaacutetolja az erős koumllcsoumlnhataacutes pedig

segiacuteti hogy egymaacuteshoz koumltődhessenek

A robbanaacuteskor levaacutelt anyag viszont főkeacutent plazma aacutellapotban van vagyis igen sok

elektromosan toumlltoumltt reacuteszecskeacutet tartalmaz eacutes iacutegy azok a gyorsan forgoacute csillag koumlruumlli maacutegneses

mezőben raacutedioacutesugaacuterzaacutest keltenek A szupernoacuteva robbanaacuteskor foumllszabaduloacute energia egy reacutesze

is elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesok formaacutejaacuteban joumln ki az eacutegitest belsejeacuteből A csillag eredeti

feacutenyesseacutege ilyenkor (nem veacuteletlenuumll) a toumlbb szaacutezmillioacuteszorosaacutera noumlvekszik Megjegyezzuumlk

hogy egy-keacutet milliaacuterd eacutev muacutelva a koumlrnyeacutekuumlnkoumln szupernoacuteva robbanaacutesok tűzijaacuteteacutekszerű

gyakorisaacutegaacuteval kell szaacutemolnunk Ha az ekkor keletkező nagy energiaacutejuacute s iacutegy a

szervezetuumlnkre kaacuteros sugaacuterzaacutesok a Foumlldre oumlzoumlnlenek itt az akkora sugaacuterdoacutezist jelent ami maacuter

nemcsak genetikai mutaacutecioacutekat okozhat hanem veacutegzetes trageacutediaacutekhoz is vezetne ndash ha

megvaacuternaacutenk szuumllőbolygoacutenkon ezt az időszakot El kell tehaacutet koumlltoumlzni inneacutet joacute messzire

meacuteghozzaacute koumlruumllbeluumll egy milliaacuterd eacuteven beluumll

A Keacutek Bolygoacute eacutes uacutetitaacutersa - csillagaacuteszati alapok mindenkinek

Cikkuumlnkben neacutehaacuteny csillagaacuteszati alapfogalmat eleveniacutetuumlnk fel kuumlloumlnoumls tekintettel a Foumlld eacutes

Hold kapcsolataacutera Egyuacutettal a fogyatkozaacutesok eacutegimechanikaacutejaacuteba is betekinteacutest nyerhetuumlnk

A Hold taacutevolsaacutega 30 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 128 sec alatt

A Nap meacuterete 100 Foumlld-aacutetmeacuterő (Bőven belefeacuterne a Holdnak a paacutelyaacuteja)

Nap-Foumlld taacutevolsaacuteg 1 CsE = 100 Nap-aacutetmeacuterő = 10000 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 83 min

alatt (Ha lekicsinyiacutetve a planetaacuterium kupolaacuteja volna a Nap akkor a Foumlld egy alma a

Hold meg - tőle kb 25 m-re - egy cseresznye lenne a vaacuteroskoumlzpontban majdnem 1 km-re a

planitoacutel)

Nap-Pluacutetoacute aacutetlagos taacutevolsaacuteg 40 CsE Megteszi a feacuteny 55 h alatt (Ha a plani kupolaacuteja volna

a Nap akkor a Pluacutetoacute meacuteg a Hold cseresznyeacutejeacutetől is kisebb lenne de toumlbb mint 30 km-

re)

Szomszeacuted csillag (alfa Centauri) taacutevolsaacutega toumlbb mint 4 feacutenyeacutev megteszi a feacuteny toumlbb

mint 4 eacutev alatt (3 csillag 2 Nap-szerű eacutes 1 voumlroumls toumlrpe Ha a Nap maacutekszemnyi akkor az

alfa Centauri tőle 40 km-re 2 maacutekszem eacutes 1 porszem lenne)

A Tejuacutetrendszer meacuterete toumlbb mint 100000 feacutenyeacutev befutnaacute a feacuteny toumlbb mint 100000 eacutev

alatt

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

29

Ma ismert legtaacutevolabbi galaxis taacutevolsaacutega toumlbb mint 10 milliaacuterd feacutenyeacutev megteszi a

feacutenyraacutedioacutesugaacuterzaacutes toumlbb mint 10 milliaacuterd eacutev alatt

1 CsE (1 CSILLAGAacuteSZATI EGYSEacuteG) 1496 millioacute km a Foumlld-paacutelya feacutel nagytengelye A

Foumlld olyan enyhe ellipszis paacutelyaacuten kering a Nap koumlruumll amely majdnem toumlkeacuteletes koumlr (Teacutelen

5 millioacute km-rel koumlzelebb vagyunk a Naphoz mint nyaacuteron aacutem ez a kuumlloumlnbseacuteg elenyeacutesző a

Foumlld-paacutelya majdnem 300 millioacute km aacutetmeacuterőjeacutehez keacutepest)

1 feacutenyeacutev taacutevolsaacuteg amit a feacuteny (2997925 kmsec sebesseacuteggel) 1 eacutev (= 315569259747 sec)

alatt megtesz (Mintegy 95 billioacute kerekiacutetve 10000000000000 km)

A Hold nagysaacutega kb 14-e a toumlmege majdnem 180 reacutesze a Foumlldeacutenek ezeacutert nem biacutert leacutegkoumlrt

megtartani A Holdon a suacutelyunk 16-a lenne az itteninek Nappal foumllmelegedhet 130 oC-ra

eacutejszaka le tud hűlni -100 oC alaacute ugyanis 2 heacutetig van rajta nappal s 2 heacutetig eacutejszaka A

csillagokhoz keacutepest a forgaacutesideje ugyanannyi mint a Foumlld koumlruumlli keringeacutesi ideje azaz koumltoumltt

keringeacutest veacutegez mindig ugyanazt a feleacutet fordiacutetja a Foumlld feleacute iacutegy a Hold felsziacuteneacuteről (a tőluumlnk

laacutethatoacute oldalaacuteroacutel egy adott helyről) a Foumlld mindig ugyanabban az iraacutenyban laacutetszik a laacutetoacutehataacuter

(horizont) foumlloumltt

Holdfaacutezisok (feacutelhold telihold stb)

A Nap a Holdnak (is) mindig csak az egyik feleacutet vilaacutegiacutetja meg Ezt mi mindig maacutes iraacutenyboacutel

neacutezzuumlk teliholdkor a napsuumltoumltte oldalaacutet teljesen laacutetjuk de első negyed eacute s utolsoacute negyed

idejeacuten oldalroacutel vilaacutegiacutetja meg a Nap uacutejholdkor pedig az aacuternyeacutekos oldalt nem laacutetjuk

Fogyatkozaacutesok A Foumlld eacutes a Hold paacutelyasiacutekja 5o-os szoumlget zaacuternak be egymaacutessal ezeacutert nem minden uacutejholdkor

eacutes teliholdkor keruumll a Nap meg ez a keacutet eacutegitest pontosan egy egyenesbe Csak amikor a keacutet siacutek

metszeacutesvonalaacuteban van a Nap - leacutenyegeacuteben feacuteleacutevente - koumlvetkezhet be hogy uacutejholdkor a Hold

aacuternyeacuteka raacutevetiacutetődik a Foumlld felsziacuteneacutenek egy kis reacuteszeacutere (ahonneacutet napfogyatkozaacutest laacutetni) vagy

teliholdkor a Hold belemaacuteszik a Foumlld aacuternyeacutekaacuteba (holdfogyatkozaacutes - mindenuumlnnen

megfigyelhető a Foumlldről ahonneacutet a Hold laacutetszik)

Aacuterapaacutely

A Holddal ellenteacutetes oldalon is van dagaacutely (sőt meacuteg a szaacuterazfoumlld is naponta keacutetszer

megemelkedik eacutes visszasuumlllyed 3 dm-nyit) A Foumlld-Hold rendszer koumlzoumls toumlmegkoumlzeacuteppontja

23 Foumlld-sugaacuternyira van a bolygoacute koumlzepeacutetől ami koumlruumll a Foumlld is ringlispilezik

A Foumlld forgaacutesa

Az Eacuteszaki Sarkon fuumlggőleges tengely koumlruumll viacutezszintesen forgunk balra az eacutegitestek

lemaradnak jobbra mint a buszboacutel neacutezve a faacutek az uacutet szeacuteleacuten (A taacutevolabbiak lassabban

maradnak le sőt joumln veluumlnk a Hold olyan messze van hogy eacuteszre sem vesszuumlk a

lemaradaacutesaacutet) Az Egyenliacutető siacutekja itt viacutezszintes Csak 1 csillag kelnyugszik a Nap a toumlbbiek

vagy mindig a horizont foumlloumltt maradnak vagy mindig alatta

Az Egyenliacutetőn viacutezszintes eacuteszak-deacuteli iraacutenyuacute tengely koumlruumll forog a Foumlld nyugatroacutel keletre s

ahogy haacutetrafeleacute lemarad a koumlrnyező vilaacuteg keleten fuumlggőlegesen kel foumll minden s nyugaton

fuumlggőlegesen nyugszik le Az Egyenliacutető siacutekja fuumlggőleges Minden csillag kelnyugszik

Hazaacutenk az Eacuteszaki Sark eacutes az Egyenliacutető koumlzoumltt nagyjaacuteboacutel a feleacuteneacutel helyezkedik el a Foumlldoumln

tehaacutet tőluumlnk neacutezve a Foumlld forgaacutestengelye eacutes az Egyenliacutető siacutekja is ferdeacuten aacutell s iacutegy ferdeacuten

kelnek foumll eacutes ferdeacuten nyugszanak le az eacutegitestek A forgaacutestengely iraacutenyaacutenak a horizont foumlloumltti

magassaacutega (minden eacuteszaki foumlldrajzi szeacutelesseacutegen) egyenlő az adott phi foumlldrajzi szeacutelesseacuteggel

A Sarkcsillag koumlruumlli phi szoumlgoumln beluumll leacutevő - uacuten cirkumpolaacuteris - csillagok (pl Nagygoumlncoumll

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

30

Kisgoumlncoumll Cassiopeia csillagai) soha nem mennek a horizont alaacute ezeacutert minden deruumllt eacutejjel

megfigyelhetőek (csak mindig maacutes feleacute)

A Foumlld keringeacutese A Nap iraacutenyaacuteban - a nappali eacutegen - nem laacutetszanak szabad szemmel maacutes csillagok - mindig

ellenteacutetes iraacutenyban - az eacutejszakai eacutegbolton - s ez az iraacuteny egy eacutev alatt koumlrbemaacuteszik az eacutegen

(a Foumlld paacutelyasiacutekjaacuteban az ekliptikaacuten)

Ahogyan a forgaacutes miatt (minthogy utazunk a Foumllddel kelet feleacute s minden lemarad haacutetra) 1

nap alatt koumlrbefordulni laacutetszik az eacutegbolt ugyaniacutegy a keringeacutes miatt is (minthogy utazunk a

Foumllddel a Nap koumlruumll - ugyanabba az iraacutenyba amerre forgunk - eacutes emmiatt is haacutetrafeleacute azaz)

nyugat feleacute szinteacuten lemaradni laacutetszanak a csillagok persze lassabban 1 eacutev alatt fordul koumlrbe

a csillagos eacuteg (Ha minden este ugyanakkor figyeljuumlk tapasztalhatjuk ezt a lassuacute lemaradaacutest

vagyis a Foumlld keringeacuteseacutet)

Ezeacutert kuumlloumlnboumlző eacutevszakokban maacutes-maacutes jellegzetes csillagkeacutepek figyelhetőek meg

Tengelyferdeseacuteg a forgaacutestengely mostanaacuteban majdnem a Sarkcsillag feleacute mutat nem

merőleges az ekliptikaacutera (665 o) ezeacutert azzal a Foumlld egyenliacutetőjeacutenek a siacutekja (Eacutegi Egyenliacutető) is

szoumlget (235 o) zaacuter be (Az iraacuteny 26000 eacutevenkeacutent - buacutegoacutecsigaszerűen kuacutep alkotoacutejakeacutent -

koumlroumlz az eacutegen precesszioacute)

A Foumlld megtartja a tengelyferdeseacutegeacutet egy kerigeacutes soraacuten Koumlzben a forgaacutestengely - eacutes (mivel a

csillagok irtoacutezatosan messze vannak ezeacutert) a Sarkcsillag iraacutenya is - oumlnmagaacuteval paacuterhuzamosan

toloacutedik el

Amikor az eacuteszaki feacutelteke fordul jobban a Nap feleacute vagyis hazaacutenk a Nap feleacute hajol tőluumlnk a

Nap magasan laacutetszik deacutelben joacutel tud melegiacuteteni - nyaacuter van

Amikor - feacutel eacutevvel keacutesőbb midőn a Foumlld a Nap tuacuteloldalaacuten van - a deacuteli feacutelteke fordul jobban a

Nap feleacute vagyis hazaacutenk elhajol a Naptoacutel tőluumlnk a Nap alacsonyan laacutetszik deacutelben nem tud

joacutel melegiacuteteni - teacutel van Argentiacutenaacuteban viszont nyaacuter (Az eacuteszaki eacutes a deacuteli feacuteltekeacuten pont fordiacutetva

vaacuteltakoznak az eacutevszakok)

Az Eacuteszaki Sarkon a tavaszi napeacutejegyenlőseacuteg idejeacuten az Eacutegi Egyenliacutetőn (a tavaszpont

iraacutenyaacuteban) leacutevő Nap lassan foumllkel mikoumlzben - a forgaacutes miatt - joacutecskaacuten lemarad jobbra

Naponta koumlrbejaacuter a horizont menteacuten Egyidejűleg - a keringeacutes folytaacuten - arreacutebb maacuteszik az

ekliptikaacuten eacutes iacutegy a nyaacuteri napforduloacuteig egyre magasabbra spiraacutelozik Az őszi napeacutejegyenlőseacuteg

idejeacutere visszakeruumll az Eacutegi Egyenliacutetőre (őszpont) s megint a horizonton megy koumlrbe mialatt

lenyugszik Megkezdődik a feacuteleacuteves eacutejszaka Aacutem addig is hiaacuteba suumlt a Nap feacutel eacuteven aacutet

egyfolytaacuteban mindig alacsonyan van (max 235 o) - nem tud joacutel melegiacuteteni

Ezzel szemben az Egyenliacutetőn deacutelben mindig (ha naacutelunk teacutel van ott akkor is) magasroacutel tűz a

Nap

Hazaacutenkboacutel a teacuteli napforduloacute idejeacuten meacuteg deacutelben is olyan alacsonyan van a Nap mint ahogyan

az Eacuteszaki Sarkon is szokott lenni a nyaacuteri napforduloacute idejeacuten pedig olyan magasan mint

ahogyan az Egyenliacutetőn is szokott lenni Ekkor a keletinyugati iraacutenytoacutel joacuteval deacutelebbre ill

eacuteszakabbra kelnyugszik (s ezeacutert a nappalok kb keacutetszerte roumlvidebbek ill hosszabbak mint az

eacutejszakaacutek) csak a napeacutejegyenlőseacutegek idejeacuten teszi azt pontosan keletennyugaton (amikor 12-12

oacuteraacutet tartoacutezkodik a laacutetoacutehataacuter foumlloumltt-alatt)

Toumlkeacuteletes naptaacuter nem keacutesziacutethető iacutegy e jelenseacutegek daacutetumai sem esnek mindig ugyanarra a

napra

Uumlstoumlkoumlsoumlk szuumlleteacutese A gyorsan mozgoacute gaacutezreacuteszecskeacutek megszoumlknek a bolygoacutekroacutel eacutes a holdakroacutel Az őscsillag

koumlzeleacuteben ebbe besegiacutet a roacutela leaacuteramloacute uacuten napszeacutel is ami főkeacutent plazma reacuteszecskeacutekből aacutell

(protonok elektronok heacutelium atommagok) A kialakuloacute naprendszer koumlzponti tartomaacutenyaacuteboacutel

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

31

a napszeacutel gaacutez eacutes por anyagot keacutepes kisoumlpoumlrni a taacutevolabbi videacutekekre ahol az oumlssze tud fagyni

uumlstoumlkoumlsmagokkaacute

Az uumlstoumlkoumlsmagoknak az egymaacutesra gyakorolt gravitaacutecioacutes zavaroacute hataacutesa meg a koumlrnyező

csillagokeacute a keacutesőbbiekben azt eredmeacutenyezheti hogy időnkeacutent egy-egy mag bezuhan akaacuter a

koumlzponti csillag koumlzvetlen koumlzeleacutebe is Ilyenkor koacutemaacuteja eacutes csoacutevaacuteja is lesz neki de az

leginkaacutebb csak a szemet gyoumlnyoumlrkoumldtető laacutetszat a leacutenyeg mindig az uumlstoumlkoumlsmag ami olyan

mint egy piszkos hoacutegolyoacute jeacutegbe aacutegyazva kő- feacutemdarabkaacutek azaz meteorok

Egy uumlstoumlkoumlsnek a feje időnkeacutent nagyobb mint a Foumlld akaacuter szaacutezezer kilomeacuteteres is lehet A

Napboacutel joumlvő anyagreacuteszecskeacutek erről soumlprik le az esetenkeacutent toumlbb tiacutezmillioacute kilomeacuteter hosszuacute

csoacutevaacutet A szilaacuterd uumlstoumlkoumlsmag pedig amelyből a napsugaacuterzaacutes hataacutesaacutera a gaacutez előtoumlr mindoumlssze

tiacutezegyneacutehaacuteny legfeljebb neacutehaacuteny tiacutez kilomeacuteter nagysaacuteguacute lehet Ebből is laacutethatoacute hogy a koacutema

de főleg a csoacuteva anyagaacutenak nagy reacutesze - amely e meglehetősen kicsi uumlstoumlkoumlsmagboacutel

szaacutermazik - rendkiacutevuumll ritka gaacutez Persze gaacutezfejlődeacutes csak a Nap koumlzeleacuteben lehet ezeacutert nincs

az uumlstoumlkoumlsnek se csoacutevaacuteja se koacutemaacuteja amikor messze van a Naptoacutel (mindoumlssze a csupasz -

mondhatnaacutenk meztelen jeges fagyott - uumlstoumlkoumlsmag)

Minthogy az uumlstoumlkoumlsoumlk a Naprendszer ősi anyagaacutet tartalmazzaacutek leacutenyegeacuteben hasonloacute

gaacutezokboacutel aacutelltak oumlssze mint amilyeneket a csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhők is tartalmaznak

(Hiszen ugyanilyen gaacutezokboacutel sűrűsoumldoumltt oumlssze az eacuteppen kialakuloacute Ősnap mintegy hat milliaacuterd

eacutevvel ezelőtt valamint a koumlruumlloumltte ugyanezen anyagboacutel megszuumllető bolygoacutek is) Ezekben a

kozmikus anyagfelhőkben szerves molekulaacutek is leacutetrejoumlttek A bolygoacutekeletkezeacutes folyamataacuteban

foumllforroacutesodott anyagban azonban szeacutetroncsoloacutedhatnak ezek a bonyolult eacutes eacuterzeacutekeny kis

keacutepződmeacutenyek Csakhogy az uumlstoumlkoumlsoumlk mint affeacutele szerves-anyag konzervek keacutepesek raacute

hogy megőrizzeacutek jobb időkre ezeket a molekulaacutekat s szaacutezmillioacute eacutevekkel keacutesőbb amikor

becsapoacutednak valamely bolygoacute felsziacuteneacutere visszainjekcioacutezzaacutek azokat Iacutegy - szerencseacutes

koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt - ha az uumltkoumlzeacutest tuacuteleacutelő szerves molekulaacutek tovaacutebb bonyoloacutedhatnak

megindulhat az eacuteletteacute szerveződeacutes is

Eacutelet lehetőseacutege a Foumlldoumln kiacutevuumll Az előzőekből kitűnik hogy a kozmoszban maacutesutt is ugyanolyan anyagboacutel joumlttek leacutetre

csillagok - eacutes egyesek koumlruumll meacuteg bolygoacutek is - mint amiből a Naprendszer kialakult Tovaacutebbaacute

az is fontos teacuteny hogy a bioloacutegiai evoluacutecioacutet megelőző keacutemiai bonyoloacutedaacutes is megkezdődik az

ilyen gaacutez- eacutes porfelhőkben Ha maacutesutt is keacutepesek voltak uumlstoumlkoumlsoumlk visszainjekcioacutezni a

bolygoacutekra az ott (a bolygoacute kialakulaacutesakor) toumlnkrement szerves molekulaacutekat megfelelő

koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt maacutes naprendszerekben is kifejlődhetett az eacutelet

Messze maacutes csillagok koumlruumll keringő bolygoacutekon akaacuter naacutelunk fejlettebb civilizaacutecioacutek is

lehetnek

Az viszont hogy jaacutertakjaacuternak-e itt foumlldoumlnkiacutevuumlliek ma meacuteg hit keacuterdeacutese

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

32

MERKUacuteR

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő 88 foumlldi nap

Tengely koumlruumlli forgaacutes 176 foumlldi nap

Gyakrabban van uacutejeacutev mint Napkelte

Felsziacuteneacutenek csak a 45-aacutet teacuterkeacutepezteacutek fel

Neheacutez megfigyelnuumlnk mert mindig a Nap koumlzeleacuteben jaacuter

A Merkuacuter feluumlleteacutenek minden neacutegyzetmeacutetereacutere hatszor annyi sugaacuterzaacutes eacuterkezik a Napboacutel mint

a Foumlld azonos nagysaacuteguacute teruumlleteacutere A bolygoacute nappali hőmeacuterseacuteklete eleacuteg magas aacutetlagban 600

K (kb 330 Celsius fok) mikoumlzben eleacuteri a 750 K (480 Celsius fok) koumlruumlli maximumot

Ugyanakkor eacutejszaka a hőmeacuterseacuteklet 90 K-re (kb -180 Celsius fok) suumlllyed

A Merkuacuternak nincs eacuteszrevehető sűrűseacutegű leacutegkoumlre Tekintettel arra ugyanis hogy a bolygoacute

napsuumltoumltte oldala igen forroacute fel kell teacuteteleznuumlnk hogy meacuteg a legnehezebb gaacutezok is eltaacutevoztak

onnan Raacuteadaacutesul az oumlsszes bolygoacute koumlzuumll a Merkuacuter felsziacuteneacutenek feacutenyvisszaverő keacutepesseacutege a

leggyengeacutebb leginkaacutebb a soumlteacutet holdtalajeacutehoz hasonloacute A Merkuacuter felsziacutene aacuteltal szoacutert napfeacuteny

sziacutenkeacutepi vizsgaacutelata is megerősiacuteti hogy a bolygoacutenak nincs kimutathatoacute leacutegkoumlre

Leacutegkoumlre ritka A Merkuacuternak nincs holdja

Első űrszonda Mariner-10

VEacuteNUSZ

Veacutenusz a roacutemai mitoloacutegiaacuteban a kertek istennője Aphroditeacuteval azonosiacutetottaacutek aki goumlroumlg

mitoloacutegiaacuteban a szeacutepseacuteg eacutes a szerelem istennője

Esthajnalcsillag

Minthogy a Veacutenusz a legfeacutenyesebb eacutegitestek koumlzeacute tartozik a szeacutepseacuteg istennőjeacuteről nevezteacutek el

A legfeacutenyesebb bolygoacutetestveacuteruumlnk csupaacuten a Nap eacutes a Hold laacutetszoacutelagos feacutenyesseacutege muacutelja feluumll

az oumlveacutet

A Veacutenusznak nincs holdja

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő

Tengely koumlruumlli forgaacutes 243 foumlldi nap

Leacutegkoumlr 95 szeacuten-dioxid

Uumlveghaacutezhataacutes

FOumlLD

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő 365 nap

Tengely koumlruumlli forgaacutes 24 oacutera

Koumlr paacutelya

Forgaacutestengelye 235deg

Tudjuk hogy bolygoacutenk 24 oacutera alatt veacutegez egy teljes koumlruumllfordulaacutest

A forgaacutes koumlvetkezteacuteben felleacutepő centrifugaacutelis erő hataacutesaacutera az eacutegitest belapult az egyenliacutetői

videacutekeken pedig kidudorodott

A Hold eacutes a Nap toumlmegvonzaacutesa (az előbbieacute nagyobb) apaacutelyt eacutes dagaacutelyt kelt amelyek az

oacuteceaacutenok eacutes tengerek viacutezfelsziacuteneacutenek suumlllyedeacuteseacuteben eacutes emelkedeacuteseacuteben vehetők eacuteszre A Hold

uacutegy vonszolja maga utaacuten a Foumlld dagaacutelyoumlveacutet bolygoacutenk felsziacuteneacuten hogy az eacutepp ennek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

10

Az Alfoumlld ipara I-II (lehet 2 oacutera ishellip)

Ma az iparban dolgoznak a legtoumlbben

Deacutel-Alfoumlld

Foumlldgaacutez eacutes kőolajtelepek

Szeged Algyő Maros-Koumlroumls koumlze Duna-Tisza koumlze Kiskunhalas teacuterseacutege

Nagyobb reacutesze foumlldgaacutez Szaacutelliacutetaacutesuk csővezeteacuteken toumlrteacutenik

Kőolajfinomiacutetoacute Szaacutezhalombatta (Itt eacutepuumllt hőerőmű is) Tiszauacutejvaacuteros

Atomerőmű Paks

Viacutezerőmű Tiszaloumlk Kiskőroumls (teljesiacutetmeacutenyuumlk kicsi)

Kecskemeacutet Szőleacuteszet kutataacutes Geacutepipar Idegenforgalom

Kiskunhalas Csipkehaacutez Szeacutenhidrogeacuten-baacutenyaacuteszat koumltoumlttaacuteruacute Elszoacutertan tanyaacutek vannak

Kalocsa paprika

Baja kikoumltő eacutes aacutetkelőhely Textilipar

Legnagyobb vaacuteros Szeged forgalmi aacutetkelőhely kereskedővaacuteros Faipar Textil- vegyipar-

eacutelelmiszeripar

Hoacutedmezővaacutesaacuterhely Porcelaacutenipar koumltoumlttaacuterugyaacuter

Makoacute geacutepipar

Beacutekeacutescsaba koumltoumlttaacuterugyaacuter

Oroshaacuteza uumlveggyaacuter

Dunauacutejvaacuteros [Pentoumlle Sztaacutelinvaacuteros] Vasmű Papiacutergyaacuter Textilpar

Szeacutekesfeheacutervaacuter Vasuacuteti csomoacutepont Koumlnnyűfeacutemmű Ikarus Ipari koumlrzet

Eacuteszak-Alfoumlld

Legneacutepesebb vaacuteros Debrecen ndash tudomaacutenyos eacutes kulturaacutelis koumlzpont Gyoacutegyszervegyeacuteszet

(BIOGAL) Goumlrduumllőcsapaacutegygyaacuter (GOumlCS) ruhagyaacuter konzervgyaacuter (DEKO) huacutes eacutes tejipar

Idegenforgalmi koumlzpont

Nyiacuteregyhaacuteza Forgalom oktataacutesi kulturaacutelis kp

Zaacutehony vasuacuteti hataacutercsomoacutepont

A falvaknak a mezőgazdasaacutegi munka szervezeacuteseacuteven van fontos szerepuumlk

Karcag malom

Tiszavasvaacuteri gyoacutegyszergyaacuter

Tiszauacutejvaacuteros műanyaggyaacutertaacutes (TVK Tiszai Vegyi Kombinaacutet)

Szolnok Hiacuted eacutes kikoumltővaacuteros Vasuacuteti koumlzpont Fa- papiacuter- cukor- vegyipar Geacutepgyaacuter

Martfű cipőgyaacuter

Jaacuteszbereacuteny Lehel Hűtőgeacutepgyaacuter

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

11

A Kisalfoumlld termeacuteszeti adottsaacutegai

Kialakulaacutesa az Alfoumlldeacutehez hasonloacute Toumlreacutesek menteacuten leszakadt suumlllyedeacutek

Koumlzponti reacutesze feltoumlltoumltt siacuteksaacuteg (Duna hordaleacutekkuacutepja)

A folyoacutek munkaacuteja aacuteltal a Kisalfoumlld koumlzponti reacutesze toumlkeacuteletes siacuteksaacuteg

Reacuteszei

Szigetkoumlz

Raacutebakoumlz

Mosoni-siacuteksaacuteg

Hansaacuteg

Deacuteli peremvideacutekeacutet a szeacutel viacutez toumlmegmozgaacutesos folyamatok pusztiacutetottaacutek

Marcali-medence hellip Somloacute ndash tanuacutehegyek

A teacutel enyheacutebb a nyaacuter hűvoumlsebb Hazaacutenk legszelesebb videacuteke

A Kisalfoumlld folyoacutei a Dunaacuteba oumlmlenek (ln Raacuteba Marcal)

Aacutelloacutevizei koumlzuumll a ln Fertő toacute

Noumlveacutenyzet

Erdőben szegeacuteny taacutej Reacuteti eacutes oumlnteacutestalajok ndash mezőgazdasaacutegi munkaacutera alkalmas

Duna bőseacuteges ivoacute eacutes ipari vizet szolgaacuteltat eacutes nemzetkoumlzi viacutezi uacutet

Aacutesvaacutenyi anyagok szeacuten-dioxid tőzeg kavics homok

Siacuteksaacuteg

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

12

A Kisalfoumlld gazdasaacutegi eacutelete

Magas sziacutenvonaluacute

Buacuteza kukorica aacuterpa cukorreacutepa takarmaacutenynoumlveacutenyek

Reacutetek legelők szaacutelastakarmaacuteny (lucerna) eacutes siloacutekukorica

Legjelentősebb a szarvasmarha-tenyeacuteszteacutes Legmagasabb a fejeacutesi aacutetlag A tejfeldolgozoacute ipar

elsősorban sajtot gyaacutert Reacutepcelak

Serteacutestenyeacuteszteacutes jelentős Huacutesuumlzem Paacutepa

Baromfitartaacutes eacutes tojaacutestermeleacutes Baacutebolnai Mezőgazdasaacutegi Kombinaacutet

Szigetkoumlz ndash oumlnteacutestalaj ndash Sok zoumlldseacutegfeacutele Boraacuteszat Somloacute

Legneacutepesebb vaacuteros

Győr

Kulturaacutelis eacutes gazdasaacutegi koumlzpont Az orszaacuteg harmadik ipari vaacuterosa

Geacutepipar Raacuteba Rt Diacutezelmotorok traktorok nagyteljesiacutetmeacutenyű geacutepek keacuteszuumllnek itt

Reacutegi hagyomaacutenyai vannak a textiliparnak

Textilneacutegyszoumlg Győr Paacutepa Sopron Szombathely

Mosoni-siacuteksaacuteg

Mosonmagyaroacutevaacuter Mezőgazdasaacutegi geacutepgyaacutera eacutes textilipara van

Marcal-medence

Paacutepa

Textilipar huacutesipar eacutes geacutepipar

Raacutebakoumlz

Csorna Kapuvaacuter

Eacutelelmiszeripar

A taacutejra koumlzepes nagysaacuteguacute falvak jellemzőek

A Kisalfoumlldoumln sűrű a vasuacutet eacutes koumlzuacutethaacuteloacutezat

Ausztria feleacute vezet hazaacutenk legreacutegibb villamosiacutetott vasuacutetvonala

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

13

Az Alpokalja termeacuteszeti adottsaacutegai eacutes gazdasaacutegi eacutelete

Magyarorszaacuteg nyugati szeacuteleacuten talaacutelhatoacute

Soproni-hegyseacuteg

Kőszegi-hegyseacuteg

Előttuumlk szeacuteles dombvideacutek huacutezoacutedik

Hazaacutenk legreacutegibb kőzetei talaacutelhatoacuteak itt

Kialakulaacutesa

Soproni-hegyseacuteg az oacuteidőben keletkezett hegyseacuteg reacutesze volt mely oumlsszetoumlredezett a meacutelybe

suumlllyedt majd az Alpok kiemelkedeacuteseacutevel uacutejra a felsziacutenre keruumllt A kőzeteket a Foumlld belső erői

oumlsszepreacuteselteacutek Palaacutes kőzetek keletkeztek

Kőszegi-hegyseacuteg kőzetei a Dunaacutentuacuteli koumlzeacutephegyseacuteggel azonos koruacuteak

Legmagasabb csuacutecsa Iacuterott-kő (882 m)

A dombvideacutek kialakulaacutesa az Alpokboacutel eacuterkező folyoacutek szeacutetteriacutetett hordaleacuteka

A teruumllet megemelkedett eacutes a folyoacutevoumllgyek feldaraboltaacutek a taacutejat

Oacuteceaacuteni leacutegtoumlmegek hataacutesaacutera

A hőingaacutes itt kevesebb mint az Alfoumlldoumln

A hűvoumls eacutes a csapadeacutekosabb időjaacuteraacutesaacutehoz a taacutej magasabb fekveacutese is hozzaacutejaacuterul

A kristaacutelyos kőzetek nehezebben eresztik aacutet a vizet ezeacutert a csapadeacutek nagy reacutesze a felsziacutenen

folyik le Sok a patak eacutes a forraacutes

Noumlveacutenyvilaacuteg

Őshonos a lucfenyő

Gazdag az erdők aljnoumlveacutenyzete paacutefraacutenyokban eacutes erdei ciklaacutemenekben gazdag

Szeliacutedgesztenyefaacutek is eacutelnek itt

Fenyőerdők alatt szuumlrke erdőtalaj

Lombos erdők alatt barna erdőtalaj

Mezőgazdasaacuteg

Takarmaacutenynoumlveacuteny termeszteacutes reacutetgazdaacutelkodaacutes eacutes a szarvasmarha-tenyeacuteszteacutes (+ tejipar) a

jellemző Saacutervaacuter cukorgyaacuter tej- eacutes baromfifeldolgozaacutes

Ipar

Koumlzpontja Szombathely Cipőgyaacutertaacutes faipar mezőgazdasaacutegi geacutepgyaacutertaacutes

Kőszeg Műemleacutekvaacuteros textilipar

Sopron bdquohűseacuteg vaacuterosardquo idegenforgalom Textil faipar

Szentgotthaacuterd szemeacutelygeacutepkocsi-gyaacutertaacutes koumlzpontja (Opel)

Aproacute falvak

Egymaacuteshoz koumlzel kis leacutelekszaacutemuacute falvak telepuumlltek

Gyoacutegyfuumlrdők Balf Buumlk ndash idegenforgalom jelentősseacutege

Az Alfoumlld a Kisalfoumlld eacutes az Alpokalja oumlsszefoglalaacutes

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

14

Dunaacutentuacuteli - Dombsaacuteg eacutes a Mecsek termeacuteszeti adottsaacutegai

Teruumllete megsuumlllyedt majd a tenger eloumlntoumltte (meacuteszkő) majd kiemelkedett (agyag reacuteteg)

A felsziacutene toumlreacutesekkel feldaraboloacutedott

A folyoacutek patakok tovaacutebb meacutelyiacutetetteacutek a voumllgyeket

A folyoacutek eacutes a patakok folyaacutesiraacutenya a foumlldkeacutereg toumlreacutesvonalaihoz igazodik

Nyugati reacuteszeacuten agyag keleti reacuteszeacuten loumlsztakaroacute talaacutelhatoacute

Dunaacutentuacuteli-dombsaacuteg reacuteszei Zalai- Somogyi- eacutes Baranyai-Tolnai dombsaacuteg

Eacuteghajlata a Duna koumlzeleacuteben napsugaacuterban Ny csapadeacutekban gazdagabb

Erdőkben sokkal gazdagabb mint az Alfoumlld

Jellemző talaja barna erdőtalaj

Zalai-dombsaacuteg hazaacutenk legcsapadeacutekosabb taacuteja

A taacutej nyugati reacuteszeacuten szuumlrke erdőtalaj talaacutelhatoacute

A teruumllet 13-a erdő

Aacutesvaacutenyi kincse a kőolaj eacutes a foumlldgaacutez

Somogyi-dombsaacuteg

- Kuumllső-Somogy ndash loumlsztaacuteblaacutek

- Belső-Somogy ndash homokvideacutek

Baranyai-Tolnai dombsaacuteg

Tolnai-hegyhaacutet Baranyai-dombsaacuteg

Legnagyobb loumlszfalak

Mecsek

Meacuteszkő eacutes homokkő hegyseacuteg Feketekőszeacuten uraacuteneacuterc lelőhely

Eacuteghajlata a deacutelről eacuterkező mediterraacuten hataacutes miatt enyhe

Deacuteli lejtőin mediterraacuten jellegű oumlroumlkzoumlld noumlveacutenyek eacutelnek

Villaacutenyi-hegyseacuteg

Meacuteszkő-hegyseacuteg

Koumlzeleacuteben toumlr fel a harkaacutenyi gyoacutegyforraacutes

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

15

A Mecsek eacutes a Dunaacutentuacuteli-dombsaacuteg gazdasaacutegi eacutelete

Mecsek

- Feketekőszeacuten baacutenyaacuteszat Koumlzpontja Komloacute ndash Felhasznaacutelaacutesa hőerőmű (Peacutecs)

koksz-vasolvasztaacutes (Dunauacutejvaacuteros)

- Uraacuteneacuterc baacutenyaacuteszat Koumlzpontja Kővaacutegoacuteszőlős Jakab-hegy ndash homokkő

Felhasznaacutelaacutesa atomerőmű (Paks)

- Kőolaj Zalai-dombsaacuteg Koumlzpont Nagylengyel Feldolgozaacutes finomiacutetoacute

(Zalaegerszeg)

- Cement (meacuteszkő maacuterga) Beremend

Mezőgazdasaacuteg

Keleten (buacuteza kukorica cukorreacutepa) eacutes nyugaton (rozs) szaacutentoacutefoumlldi termeszteacutes

Gyuumlmoumllcstermeszteacutes Mecsek szőlő mandula Nyugaton teacuteli alma

Aacutellattenyeacuteszteacutes szarvasmarha-tenyeacuteszteacutes serteacutestenyeacuteszteacutes

Eacutelelmiszeripar Kaposvaacuter (malom- cukor- tejipar huacutesuumlzem) eacutes Zalaegerszeg (tejuumlzem)

Neheacutez eacutes koumlnnyűipar

Peacutecs Hőerőmű geacutepgyaacuter bőr- eacutes kesztyűgyaacuter Zsolnay porcelaacutengyaacuter

Komloacute szeacutenbaacutenyaacuteszat

Szekszaacuterd geacutepgyaacutertaacutes huacutesuumlzem

Kaposvaacuter textilipar eacutes elektrotechnika

Zalaegerszeg ruha- buacutetorgyaacutertaacutes

Nagykanizsa buacutetor

Sioacutefok Fonyoacuted Keszthely uumlduumllők

Aproacutefalvak jellemzőek neacutepesseacuteguumlk fogy

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

16

A Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacuteg

Kialakulaacutesa a foumlldtoumlrteacuteneti koumlzeacutepidő tengereiben kezdődoumltt Meacuteszkő eacutes dolomit rakoacutedott le

toumlbb 1000 m vastagsaacutegban Ennek oumlsszetoumlredezeacutese reacuteveacuten joumltt leacutetre

Reacuteszei Bakony Veacutertes Velencei-hg eacutes a Dunazug-hg

A Bakony eacutes a Veacutertes koumlzoumltt Moacuteri-aacuterok

A Veacutertes eacutes a Dunazug-hg Tatai-aacuterok

Dolomitos felsziacutenek kopaacutersaacutega az erdőirtaacutesoknak koumlszoumlnhető

Jelentősek a karsztforraacutesok

Keacutet aacutelloacutevize Balaton Velencei-toacute A Balatontoacutel eacuteszakra talaacutelhatoacute a Balaton-felvideacutek

Nemzeti Parkot

Eacuteghajlata hegyvideacuteki ndash hűvoumlsebb eacutes csapadeacutekosabb mint a koumlrnyező teruumlletekeacute

Bakony

Reacuteszei Balaton-felvideacutek Deacuteli-Bakony Eacuteszaki-Bakony

A Tihanyi feacutelszigeten gejziacuterek forraacuteskuacutepjai talaacutelhatoacutek Hajdani vulkaacuteni műkoumldeacutesre utalnak

szeacutensavas forraacutesok pl Balatonfuumlred

Tapolcai-medence tanuacutehegyek (bazalt) legnagyobb Badacsony ndash Kőfolyaacutes a kőzetek

gravitaacutecioacute hataacutesaacutera leacutetrejoumlvő toumlmegmozgaacutesa a hegyoldalon

Deacuteli-Bakony (lmcsuacutecs Kab-hegy) aacutesvaacutenykincsei barnakőszeacuten bauxit mangaacuteneacuterc

Eacuteszak-Bakony (lmcsuacutecs Kőris-hegy) sasbeacutercek kőzetekből kiemelkedő meredek oldaluacute

roumlg talaacutelhatoacuteak

Veacutertes

Aacutesvaacutenykincsei barnakőszeacuten eacutes bauxit

Velencei-hg

Ingoacutekoumlvek a lepusztulaacutes soraacuten kocka alakuacutevaacute daraboloacutedott graacutenit ndash egy eacutele menteacuten

alaacutetaacutemasztott ndash roumlge

Dunazug-hg

Reacuteszei Pilis Gerecse Budai-hg

Meacuteszkő eacutes dolomit kőzetekből aacutellnak

Budai-hg Duna felőli oldalaacuten hőforraacutesok toumlrnek fel Sok barlang is talaacutelhatoacute a hegyseacuteg

meacutelyeacuten

A Visegraacutedi-hg az Eacuteszaki-khg vulkaacuteni vonulataacutenak hangja

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

17

A Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacuteg gazdasaacutegi eacutelete

(Aacutetalakulaacutes az egykori alumiacuteniumipar foumlldjeacuten)

Aacutesvaacutenykincsei barnakőszeacuten bauxit mangaacuteneacuterc dolomit meacuteszkő kvarchomok agyag

A hegyseacuteg egykoron az alumiacuteniumipar fő teruumllete volt

A jobb eacuterteacutekesiacuteteacutes miatt a timfoumlld előaacutelliacutetaacutesa meacuteg gazdasaacutegos ezeacutert eladjuk Oroszorszaacutegnak

eacutes Ukrajnaacutenak keacutesz alumiacuteniumot vaacutesaacuterolunk Magyarorszaacutegon keacutesz vagy feacutelkeacutesz

alumiacuteniumgyaacutertaacutessal ceacutelszerű foglalkoznia

Bauxitbaacutenya Bakony

Timfoumlldgyaacuter Ajka

Hengermű Szeacutekesfeheacutervaacuter eacutes Bp

Barnakőszeacuten kitermeleacutes Bakony Veacutertes Moacuteri-aacuterok koumlrnyeacuteke

Hőerőmű Ajka Tatabaacutenya ndash viacutezigeacutenyuumlket a karsztviacutez fedezi

Ipar

Vegyipar műtraacutegyaacutet aacutelliacutet elő

Eacutepiacutetőanyag-ipar csereacutep eacutes teacutegla

Ajka kvarchomokboacutel uumlveget gyaacutertanak

Herend porcelaacutengyaacutertaacutes

Geacutepgyaacutertaacutes Esztergom ndash Suzuki

Veszpreacutem ndash elektromos geacutepek eacutes baacutenyaacuteszati berendezeacutesek

Mezőgazdasaacuteg

Erdőgazdaacutelkodaacutes folyik mezőgazdasaacuteg nem szaacutemottevő

Bauxit Timfoumlldgyaacuter

Alumiacuteniumkohoacute

Elektromos aacuteram

Hőerőmű

Barnakőszeacuten

Draacutega

Egykori Szovjetunioacute

Keacutesz timfoumlld

Toumlmbalumiacutenium

MAGYARORSZAacuteG

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

18

Eacuteszaki ndash koumlzeacutephegyseacuteg

Kialakulaacutesa

Legreacutegebbi Buumlkk eacutes az Aggteleki ndash karszt Ezek meacuteszkő hegyseacutegek

Vulkaacuteni Visegraacutedi-hg Boumlrzsoumlny Cserhaacutet Maacutetra Zempleacuteni-hg

Elmocsarasodoacute teruumlleteken barnakőszeacuten a hegyseacutegek laacutebaacutenaacutel lignit keacutepződoumltt A forroacute vizes

oldatokboacutel a Maacutetraacuteban reacutezeacuterc vaacutelt ki

Eacuteghajlata

Nyara hűvoumlsebb tele hidegebb mint baacutermelyik taacutejunkeacute Toumlbb a csapadeacutek mint az Alfoumlldoumln

A tagolt domborzat miatt vaacuteltozatos a hg mikrokliacutemaacuteja

A meacuteszkőhegyseacutegekben a felsziacuten alatti a vulkaacuteni hegyseacutegekben a felsziacuteni viacutezhaacuteloacutezat a

gazdagabb

Vulkaacuteni utoacuteműkoumldeacutesre utalnak a keacutenhidrogeacutenes szeacutensavas forraacutesok

Teruumlleteacuten 3 NP talaacutelhatoacute Buumlkki Aggteleki Duna-Ipoly Nemzeti Parkű

Visegraacutedi-hg (Dobogoacute-kő)

A Duna vaacutelasztotta le az Eacuteszaki khg-ről

Kőzetanyaga andezit andezittufa

Boumlrzsoumlny (Csoacutevaacutenyos)

Erdő boriacutetotta hg keveacutes telepuumlleacutessel

Cserhaacutet

Főleg meacuteszkőből aacutell

Maacutetra (Keacutekes Galya-tető)

Kőztei Andezit eacutes Andezittufa

Reacutezeacuterc Recsk-en talaacutelhatoacute Paraacuted gyoacutegyforraacutes

Maacutetraalja lignittelepek

Buumlkk (Istaacutelloacutes-kő)

Uumlledeacutekes kőzetek talaacutelhatoacuteak (meacuteszkő agyagpala)

Karsztos keacutepződmeacutenyek viacuteznyelő dolina karsztforraacutesok

Aggteleki-karszt

Baradla barlangrendszer a vilaacutegoumlroumlkseacuteg reacuteszeacuteveacute nyilvaacuteniacutetottaacutek

Cserehaacutet

Dombvideacutekeacutet a folyoacutek szabdaltaacutek fel

Zempleacuteni-hg

bdquoSaacutetorhegyekrdquo Riolitboacutel eacutepuumll fel

Deacuteli lankaacutei Hegyalja ndash Tokaji hg

Medenceacutek

Noacutegraacutedi Borsodi

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

19

Eacuteszaki ndash koumlzeacutephegyseacuteg gazdasaacutegi eacutelete

(A neheacutezipar szuumllőfoumlldjeacutenek mai gondjai)

Az Eacuteszaki ndash koumlzeacutephegyseacuteg medenceacuteiben alapanyagokat gyaacutertoacute neheacutezipar fejlődeacutese a

koumlzelmuacuteltban megaacutellt Főkeacutent a kohaacuteszati termeacutekek iraacutenti kereslet csoumlkkeneacuteseacutevel uumlzemek

korszerűtlenseacutegeacutevel magyaraacutezhatoacute A termeleacutes visszaesett uumlzemek bezaacutertak nagy lett a

munkaneacutelkuumlliseacuteg

Iparvideacutek

Borsodi-medence Salgoacutetarjaacuten ndash geacutepipar ndash tűzhelygyaacutertaacutes

Gyoumlngyoumls ndash mikroelektronikai cikkek

Eger ndash geacutepkocsi hűtőalkatreacuteszek

A vaacutelsaacutegot tuacuteleacutelte

- Vegyipar import nyersanyagokra eacutepuumll

Kőolaj eacutes a foumlldgaacutez csővezeteacuteken eacuterkezik Oroszorszaacutegboacutel a foumlldgaacutez kis reacutesze az

Alfoumlldről

A hőerőműveket (visontai Maacutetrai Hőerőmű) Maacutertaaljaacuten eacutes Buumlkkaljaacuten kuumllsziacuteni lignit

baacutenyaacutekboacutel kitermelt lignittel fűtik

Kazincbarzika műanyagok noumlveacutenyveacutedő szerek

Tiszauacutejvaacuteros TVK

- Eacutepiacutetőanyag-ipar

A hegyseacutegek meacuteszkoumlveacuteből agyagpalaacutejaacuteboacutel Miskolcon eacutes Vaacutecott cementet gyaacutertanak

Salgoacutetarjaacuten uumlveggyaacutertaacutes Holloacutehaacuteza porcelaacutengyaacutertaacutes

Miskolc textil eacutes papiacutergyaacutertaacutes Eger buacutetorgyaacutertaacutes

Mezőgazdasaacuteg takarmaacutenynoumlveacuteny- gyuumlmoumllcs- szőlőtermeszteacutes erdőgazdaacutelkodaacutes

Borvideacutekek Tokaj Eger Gyoumlngyoumls

Koumlzlekedeacutes

Hataacuteraacutellomaacutes Balassagyarmat

Az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacuteg laacutebaacutenaacutel nagy forgalmuacute vasuacutet eacutes koumlzuacutet vezet

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

20

Budapest

Hazaacutenk fővaacuterosa nemzetkoumlzi nagyvaacuteros

Peacutenzuumlgyi- uumlzleti szolgaacuteltataacutesai kulturaacutelis eacutelete idegenforgalma alkalmassaacute teszi Budapestet a

kuumllfoumlldi befekteteacutesek eacutes a kuumllfoumlldi tőke elhelyezeacuteseacutere

Vaacuterosszerkezete

- Vaacuterosmag (city) ndash V keruumllet

- Belső lakoacutehelyoumlv ndash Duna bal partja VI-IX ker

- Kuumllső munkahelyoumlv ndash paacutelyaudvarok raktaacuterak koacuterhaacutezak gyaacuterak

- Kuumllső lakoacutehelyoumlv - kertvaacuteros

Toumlbbkoumlzpontuacutesaacuteg jellemző raacute

Magyarorszaacuteg gazdasaacutega eacutes kereskedelme

A magyar gazdasaacuteg jellemzői

A piacgazdasaacuteg magaacutentulajdonra eacutes versenyre eacutepuumll Ezt a kereslet eacutes a kiacutenaacutelat szabaacutelyozza

Az aacutellam feladata a piacgazdasaacuteg műkoumldeacutesi felteacuteteleinek biztosiacutetaacutesa (Jogi peacutenzuumlgyi adoacute

rendszer) A verseny ceacutelja a profitszerzeacutes

A piac toumlrveacutenyei a munkaerőpiacon is eacuterveacutenyesek A munkaerő iraacutenti csoumlkkeneacutes

munkaneacutelkuumlliseacuteget okoz

Az aacutellamnak a taacutersadalom eacuterdekeit is eacuterveacutenyesiacuteteni kell (egeacuteszseacuteguumlgy peacutenzuumlgy haduumlgy

oktataacutes koumlrnyezetveacutedelem) ezek kiadaacutesait adoacutekboacutel fedezik

Gazdasaacuteg mutatoacutei

GDP ndash Bruttoacute hazai termeacutek 1eacutev alatt előaacutelliacutetott uacutej termeacutekek eacutes szolgaacuteltataacutesok piaci

aacuteron kimutathatoacute eacuterteacuteke

GNP ndash Bruttoacute nemzeti termeacutek A GDP + az Export eacutes az Import joumlvedelem

kuumlloumlnbseacutege

GDP miből aacutell

Primer szektor mezőgazdasaacuteg

Szekunder szektor ipar

Tercier szektor szolgaacuteltataacutesok (oktataacutes peacutenzuumlgy egeacuteszseacuteguumlgy kereskedelem

igazgataacutes)

Energiagazdasaacuteg

Elsődleges energiahordozoacutek

- kimeruumllő o aacutesvaacutenyi tuumlzelőanyagok szeacuten kőolaj foumlldgaacutez

o nukleaacuteris uumlzemanyagok hasadoacuteanyagok

o geotermikus energia

- meguacutejuloacute

o napenergia szeacutelenergia viacutezfolyaacutesok energiaacuteja hullaacutemzaacutes aacuterapaacutely

Elsődleges energiahordozoacutekboacutel nyerik a maacutesodlagos energiahordozoacutekat villamos energiaacutet

benzint diacutezelolajat fűtőolajat kokszot gőzt eacutes a vaacuterosi gaacutezt

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

21

Huacutezoacuteaacutegazat a geacutepipar eacutes a vegyipar

Koumlzlekedeacutes

Szemeacutely eacutes aacuteruszaacutelliacutetaacutest biztosiacutet A koumlzlekedeacutesi uacutetvonalak sugaras szerkezetűek

A Budapestről nagyvaacuterosokba a nagyvaacuterosokboacutel a koumlrnyező falvakba

A vasuacutet a toumlmegkoumlzlekedeacutesre eacutes nagy toumlmegű aacuteruacute szaacutelliacutetaacutesaacutera a legalkalmasabb eszkoumlz

Műszakilag elavultak a vonatok eacutes a paacutelya kiveacutetel az elővaacuterosi vonatok (Bp)

A vaacuterosi toumlmegkoumlzlekedeacutes eacutes a orszaacutegon beluumlli szemeacutelyszaacutelliacutetaacutesban fontos eszkoumlz az

autoacutebusz A koumlzuacuteti koumlzlekedeacutes gazdasaacutegtalanabb mint a vasuacuteti eacutes szennyezi is a koumlrnyezetet

A leacutegi koumlzlekedeacutes nagy taacutevolsaacutegok aacutethidaloacuteja

Budapest-Ferihegy 1-2

Kuumllkereskedelmi kapcsolatok

Piackoumlzpontuacute

Ipari nyersanyagokban energiahordozoacutekban szegeacutenyek vagyunk ezeacutert behozatalra szorulunk

Uumlzemeink termeacutekeit kuumllfoumlldoumln kell eacuterteacutekesiacuteteni mert a hazai felvevőpiac kicsi

Orszaacutegunk 2004-től az EU tagja

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

22

CSILLAGAacuteSZATI ALAPISMERETEK

Amit ma a vilaacutegboacutel ismeruumlnk Eacutegitestek - Ősrobbanaacutes - Galaxisok szuumlleteacutese - Csillagok szuumlleteacutese - A csillagok

energiatermeleacutese - Janus arcuacute anyag - Mit toumlrteacutenik egy csillagon - Csillagok eacuteletuacutetja

Előzetes A Hold taacutevolsaacutega majdnem 30 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 128 sec alatt

A Nap meacuterete 109 Foumlld-aacutetmeacuterő (Bőven belefeacuterne a Holdnak a paacutelyaacuteja)

Nap-Foumlld taacutevolsaacuteg 1 CsE = 107 Nap-aacutetmeacuterő (toumlbb mint 11000 Foumlld-aacutetmeacuterő) Megteszi a feacuteny

83 perc alatt (Ha lekicsinyiacutetve a Nap 40 cm aacutetmeacuterőjű volna akkor 430 m-re tőle a Foumlld

majdnem 4 mm-es a Hold meg ndash attoacutel mintegy 11 cm-re ndash kb 1 mm-es lenne)

Nap-Pluacutetoacute aacutetlagos taacutevolsaacuteg 40 CsE Megteszi a feacuteny 55 h alatt (Ha a Nap 40 cm-es volna

akkor az 1 mm-es Pluacutetoacute meacuteg a Hold cseresznyeacutejeacutetől is kisebb lenne de toumlbb mint 30 km-

re)

Szomszeacuted csillag (alfa Centauri) taacutevolsaacutega toumlbb mint 4 feacutenyeacutev megteszi a feacuteny toumlbb mint 4

eacutev alatt (3 csillag 2 Nap-szerű eacutes 1 voumlroumls toumlrpe Ha a Nap maacutekszemnyi akkor az alfa

Centauri tőle 40 km-re 2 maacutekszem eacutes 1 porszem lenne)

A Tejuacutetrendszer meacuterete toumlbb mint 100000 feacutenyeacutev befutnaacute a feacuteny toumlbb mint 100000 eacutev alatt

A ma ismert legtaacutevolabbi galaxis taacutevolsaacutega toumlbb mint 10 milliaacuterd feacutenyeacutev megteszi a

feacutenyraacutedioacutesugaacuterzaacutes toumlbb mint 10 milliaacuterd eacutev alatt

Vaacutezoljuk foumll a ma ismert vilaacuteg az uacuten Metagalaxis fejlődeacutestoumlrteacuteneteacutenek azokat a főbb

epizoacutedjait amelyek maacuter joacutel tanulmaacutenyozhatoacuteak a tudomaacutenyban Minden egyes jelenseacuteg

alapvető fizikai koumllcsoumlnhataacutesokon alapul

Mindenekelőtt szoumlgezzuumlk le hogy a termeacuteszettudomaacutenyok iacutegy a fizika eacutes a csillagaacuteszat is

csak arroacutel nyilatkozhatnak amit maacuter ismeruumlnk Uacutegyhogy az Ősrobbanaacutes illetve mindaz

amiről most szoacute lesz nem a Vilaacutegmindenseacutegre vonatkozik csupaacuten a Metagalaxisra ami az

ismert vilaacuteg

A Metagalaxis teacuteridőbeli szerkezeteacutenek a vizsgaacutelataacuteval a csillagaacuteszaton beluumll a kozmoloacutegia

az egyes eacutegitestek ill azok nagyobb rendszerei konkreacutet kialakulaacutesaacutenak a kutataacutesaacuteval a

kozmogoacutenia s az ekoumlzben zajloacute fizikai folyamatok elemzeacuteseacutevel pedig az asztrofizika

foglalkozik (Ezek kuumlloumln tudomaacutenyaacutegak de foumllhasznaacuteljaacutek a relativitaacuteselmeacutelet a

kvantumelmeacutelet a magfizika az atomfizika az elektrodinamika kuumlloumln a

magnetohidrodinamika eacutes maacutes fizikai tudomaacutenyaacutegak eredmeacutenyeit is)

A csillagaacuteszat neacutemileg egy aacutellatkerthez hasonliacutethatoacute A kozmosznak is megvannak a maga

bdquoaacutellatkaacuteirdquo csillagok bolygoacutek holdak uumlstoumlkoumlsoumlk stb Első raacuteneacutezeacutesre ez a szembeoumltlő hogyan

is neacuteznek ki ezek Aztaacuten megvizsgaacutelhatjuk az aacutellatkertben a ketrecek szerepeacutet ndash valami

ilyesmit tesz a csillagaacuteszatban a kozmoloacutegia Beszeacutelhetuumlnk az aacutellatok szuumlleteacuteseacuteről is ndash mint

ahogyan a csillagaacuteszaton beluumll a kozmogoacuteniaacuteban az eacutegitestek kialakulaacutesaacuteroacutel Fontos

ismernuumlnk az aacutellatok fizioloacutegiai bioloacutegiai jelenseacutegeit is - az eacutegitestek bdquofizioloacutegiaacutejaacutetrdquo taglalja

az asztrofizika

Eacutegitestek Hogy valamelyest fogalmat alkothassunk a Metagalaxisroacutel előszoumlr szoacuteljunk neacutehaacuteny szoacutet az

eacutegitestekről s azok ismert rendszereiről legalaacutebb a fontosabb araacutenyokat foumllvaacutezolva

A legkoumlzelebbi eacutegitest a Hold alig 384 ezer kilomeacuteterre ami ndash mint az előzetesből tudjuk ndash a

Foumlld aacutetmeacuterőjeacutenek mindoumlssze 30-szorosa s ezt a taacutevolsaacutegot a feacuteny roumlpke 128 maacutesodperc alatt

megteszi Ez nagyon kicsinek szaacutemiacutet a csillagaacuteszatban Meacuteg a Nap is nagyobb pedig az egy

koumlzoumlnseacuteges csillag A Nap aacutetmeacuterőjeacutenek a nagysaacutega 1 millioacute 400 ezer kilomeacuteter durvaacuten 100

foumlldaacutetmeacuterő tehaacutet a holdpaacutelya is bőven belefeacuterne

Bolygoacutenk 1496 millioacute km-re azaz (kerekiacutetve) 100 napaacutetmeacuterőnyi messzeseacutegben kering a Nap

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

23

koumlruumll Ezt a taacutevolsaacutegot maacuter toumlbb mint 8 perc alatt teszi meg a feacuteny de a ma ismert

legtaacutevolabbi bolygoacuteig a Pluacutetoacuteig 40-szer ennyi időre mintegy 5 oacuteraacutera van szuumlkseacutege S ez meacuteg

csak a ma ismert bolygoacuterendszer hataacutera a teljes Naprendszer szeacuteleacuteig nagyjaacuteboacutel 2 eacuteven aacutet

szaacuteguld a feacutenysugaacuter (Tudniillik a Naprendszer mindaddig tart ameddig a Nap vonzoacute hataacutesa

eacuterveacutenyesuumll maacuterpedig a legkoumlzelebbi szomszeacutedos csillagroacutel toumlbb mint 4 eacutevig joumln a feacuteny)

A Tejuacutetrendszer egy nagy galaxis toumlbb szaacutez milliaacuterd (azaz toumlbb szaacutez ezer millioacute) csillagot

tartalmaz koumlzuumlluumlk csupaacuten egy a mi Napunk Az ilyen galaxisok egyik szeacuteleacutetől a maacutesikig toumlbb

mint szaacutezezer eacutevig menne a feacuteny ha koumlzben nem nyelődne el a csillagkoumlzi anyagban Vannak

kis galaxisok is toumlbbseacuteguumlk csak neacutehaacuteny milliaacuterd csillagboacutel aacutell A nagy galaxisok koumlzuumll a

szomszeacutedos legkoumlzelebbi az Andromeacuteda-galaxis Ennek a koumlzeacutepső reacutesze ndash ahol sűrűbben

vannak benne a csillagok ndash szabad szemmel is laacutetszik peacuteldaacuteul ősszel este a csillagos eacutegen

Holott az a feacuteny ami ma eljut roacutela a szemuumlnkbe onneacutet mintegy haacuterommillioacute eacutevvel ezelőtt

indult el Ismeruumlnk ma olyan galaxisokat is amelyeknek a raacutedioacutesugaacuterzaacutesa toumlbb mint

tiacutezmilliaacuterd eacutevig szaacuteguldott a vilaacutegűrben miacutegnem ide eacuterkezett a Foumlldre Ma kb szaacutezmilliaacuterd

galaxist ismeruumlnk ndash ezek (eacutes tartozeacutekaik) alkotjaacutek a Metagalaxist

A galaxisok rendszerint kisebb-nagyobb galaxishalmazokat alkotnak A leguacutejabb kutataacutesok

alapjaacuten viszont uacutegy tűnik hogy a ma ismert legnagyobb struktuacuteraacutekat tekintve cellaacutes

szerkezetű a Metagalaxis Eszerint mi mindnyaacutejan cellataacutersak vagyunk raacuteadaacutesul a cellaacutek

falaacuteba beeacutepiacutetve ugyanis a cellaacutek fala galaxisokboacutel aacutell a Tejuacutetrendszer csak egy kis bdquoteacuteglardquo a

sok koumlzuumll

Ősrobbanaacutes Ha megvizsgaacuteljuk a galaxishalmazunkon tuacuteli galaxisokat - az elmeacutelettel oumlsszhangban - toumlbb

eacuteszleleacutesi adatboacutel is arra koumlvetkeztethetuumlnk hogy azok kiveacutetel neacutelkuumll taacutevolodnak tőluumlnk sőt

mineacutel messzebb van egy galaxis annaacutel nagyobb sebesseacuteggel

Peacuteldaacuteul az uacuten voumlroumlseltoloacutedaacutest ndash ami erre a taacutevolodaacutesra utal ndash joacutel megfigyelhetjuumlk A taacutevolodoacute

eacutegitestek sziacutenkeacutepvonalai eltoloacutednak a nagyobb hullaacutemhosszak vagyis a voumlroumls sziacuten feleacute

(Ebből a relativitaacuteselmeacutelet alapjaacuten kiszaacutemolhatoacute az eacutegitest taacutevolsaacutega eacutes a taacutevolodaacutesi

sebesseacutege)

Megjegyzeacutes Ezt a jelenseacuteget a hasonloacutesaacuteg alapjaacuten (de teacutevesen) Doppler-effektuskeacutent is

szoktaacutek emlegetni Pedig ebben az esetben a hullaacutemhossz megvaacuteltozaacutesaacutenak maacutes jellegű okot

tulajdoniacutethatunk

Keacutepzeljuumlnk el egy hatalmas gumilepedotildet Helyezzuumlnk raacute csigaacutekat ndash azokkal modellezzuumlk az

egyes galaxishalmazokat keacutet teacuterdimenzioacuteban Az Einstein-egyenletek szerint az idotilde

muacutelaacutesaacuteval megvaacuteltozik a teacuteridő metrikaacuteja ami a Metagalaxis taacutegulaacutesaacutet ill oumlsszehuacutezoacutedaacutesaacutet

jelenti A mi modelluumlnkoumln ez uacutegy jelentkezik hogy a gumilepedotilde nyuacutelik ill oumlsszehuacutezoacutedik

Ennek megfelelotildeen baacutermelyik csigaacuteroacutel (galaxishalmazroacutel) azt lehet laacutetni hogy az oumlsszes toumlbbi

taacutevolodik tőle (ill koumlzeledik feleacute) Ekoumlzben a teacuterben mozgoacute feacutenysugaacuter hullaacutemhossza is

ugyanuacutegy megnyuacutelik (legalaacutebbis a Metagalaxis taacutegulaacutesakor oumlsszehuacutezoacutedaacuteskor pedig

oumlsszezsugorodik) mintha csak a modelluumlnk gumilepedotildejeacutenek a nyuacutelaacutesaacutet (ill oumlsszehuacutezoacutedaacuteskor

a zsugorodaacutesaacutet) koumlvetneacute

A Metagalaxis jelenlegi taacutegulaacutesa az uacuten Otildesrobbanaacutesig vezethetotilde vissza az idotildeben

Az Ősrobbanaacutes folyamataacuteban volt olyan időszak amikor a Metagalaxisban sehol sem leacuteteztek

atomok mert annyira sűrű volt az anyag hogy benne a gigantikus nyomaacuteson eacutes a rettenetesen

magas hőmeacuterseacutekleten az igen gyakran eacutes szeacuteduumlletes sebesseacutegekkel egymaacutesnak rohanoacute atomok

uacutegyis szeacutetestek volna elemi reacuteszecskeacutekre Sőt meacuteg az elemi reacuteszecskeacutek sem maradhattak

eacutepseacutegben peacuteldaacuteul az anyag eacutes az antianyag szuumlntelenuumll szeacutetsugaacuterzoacutedtak eacutes visszaalakultak

majd ismeacutet szeacutetsugaacuterzoacutedtak s megint visszaalakultak eacutes iacutegy tovaacutebb

Amikor a reacuteszecske-antireacuteszecske paacuterok oumlsszeuumltkoumlztek elektromaacutegneses sugaacuterzaacuteskvantumok

lettek belőluumlk amelyek folyamatosan vissza is alakultak reacuteszecske-antireacuteszecske paacuterokkaacute

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

24

Azok pedig ndash uacutejra oumlsszeuumltkoumlzveacuten ndash ugyancsak szeacutetsugaacuterzoacutedtak eacutes a sugaacuterzaacutes (amiacuteg kellően

nagy volt az anyagsűrűseacuteg) visszacsapoacutedott anyag-antianyag reacuteszecske paacuterokkaacute

Ezek a folyamatok mindaddig zajlottak amiacuteg elegendően nagy volt a sűrűseacuteg Azonban gyors

uumltemben toumlrteacutent a Metagalaxis taacutegulaacutesa Veacuteguumll atomok is oumlsszeaacutellhattak de sugaacuterzaacutes is maradt

meg sőt az anyagnak a zoumlme szeacutetsugaacuterzoacutedott ezt hiacutevjuk az Ősrobbanaacutes

maradvaacutenysugaacuterzaacutesaacutenak

Az Ősrobbanaacutes utaacuteni anyag tehaacutet ketteacutevaacutelt

1 Nagyobb reacuteszben elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes maradt vissza Tele van vele a vilaacutegrdquoűrrdquo - ami

ezek szerint egyaacuteltalaacuten nem uumlres Ennek az anyagnak a kvantumoknak az energiaacutejaacutet tudjuk

joacutel meacuterni

2 Az anyag kisebb haacutenyadaacutet de a feltűnőbb reacuteszeacutet pedig a nyugalmi toumlmeggel rendelkező

reacuteszecskeacutekből aacutelloacute anyag galaxisok azokon beluumll csillagok nagybolygoacutek kisbolygoacutek

holdak uumlstoumlkoumlsoumlk meteorok csillagkoumlzi ill bolygoacutekoumlzi gaacutez eacutes por alkotjaacutek sőt a Foumlld nevű

bolygoacuten peacuteldaacuteul mi magunk is Ez az anyag igen izgalmas fejlődeacutesen ment keresztuumll az

Ősrobbanaacutes oacuteta

Galaxisok szuumlleteacutese Az Ősrobbanaacutesboacutel visszamaradt elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes ndash noha a taacutegulaacutes koumlvetkezteacuteben

mostanaacuteban folyamatosan noumlvekszik a hullaacutemhossza ndash leacutenyegeacuteben maradt a reacutegi A szeacutet nem

sugaacuterzoacutedott anyag viszont ndash aminek a zoumlme hidrogeacuten valamint heacutelium gaacutez ndash a taacutegulaacutes soraacuten

a gravitaacutecioacutes vonzaacutes koumlvetkezteacuteben szeacutetszakadozott egyre kisebb anyagfelhőkre amelyek

sűrűbb reacuteszeiből kialakultak a galaxishalmazok s azokon beluumll az egyes galaxisok

Az Ősrobbanaacutesboacutel rengeteg neutriacutenoacute maradt vissza A taacutegulaacutes erre a neutriacutenoacute sokasaacutegra is

vonatkozik Mai elmeacutelet szerint a neutriacutenoacutek egymaacutesra hatoacute vonzaacutesa egyre feltűnőbb

egyenetlenseacutegeket okozott ebben a bdquoneutriacutenoacutetengerbenrdquo s ahol a legtoumlbb neutriacutenoacute sűrűsoumldoumltt

oumlssze azok oda vonzottaacutek az eacuteppen arra koacuteszaacuteloacute gaacutez reacuteszecskeacuteket is ahol aztaacuten veacuteguumllis

galaxisok nőttek

Formaacutejaacutet tekintve sokfeacutele galaxis van mi most csak a Tejuacutetrendszer (eacutes a hozzaacute hasonloacute

galaxisok) leacutetrejoumltteacutet taacutergyaljuk ndash s azt is csak nagy vonalakban

A Tejuacutetrendszer anyagaacutenak oumlsszesűrűsoumldeacutese soraacuten a gravitaacutecioacute eleinte minden iraacutenyban

egyformaacuten eacuterveacutenyesuumllt ami egy nagyjaacuteboacutel goumlmbszimmetrikus bdquogaacutezgomboacutecotrdquo

eredmeacutenyezett mint galaxisunk ősi formaacutejaacutet Ezen beluumll tovaacutebbi ugyancsak

goumlmbszimmetrikus bdquogaacutezgomboacutecokrdquo joumlttek leacutetre a mai uacuten goumlmbhalmazok ősei Azokon beluumll

ugyancsak goumlmbszimmetrikus bdquogaacutezgomboacutecokrdquo alakultak ki csillagok

Az egyre jobban oumlsszesűrűsoumldő ősgalaxis nagyobb reacuteszben meacuteg oumlsszefuumlggő gaacutez formaacutejaacuteban

megleacutevő anyaga azonban egyre gyorsabban forgott eacutes emiatt egyre jobban ellaposodott

Ebből az anyagboacutel joumlttek leacutetre a galaxisunk siacutekja menteacuten talaacutelhatoacute csillagok iacutegy a Nap is

A Tejuacutetrendszer koumlzepeacuteben egy rendkiacutevuumll sűrű galaxismagban gigantikus energiatermelő

folyamatok duacutelnak aacutem ma meacuteg nem tudjuk hogy azok netaacuten fekete lyukba bezuhanoacute

anyagtoacutel szaacutermaznak-e vagy esetleg anyag-antianyag szeacutetsugaacuterzoacutedaacutestoacutel (vagy valami maacutestoacutel

amit ma meacuteg nem ismeruumlnk) Mindenesetre nem lehetetlen hogy a Metagalaxis anyagaacutenak

az Ősrobbanaacuteskori szupersűrű aacutellapotaacuteboacutel akaacuter fekete lyukak is maradhattak vissza akaacuter

antianyagzaacutervaacutenyok egyes galaxisok koumlzepeacuten (Egyeacutebkeacutent az is lehet hogy a galaxisok fele

antianyagboacutel van koumlztuumlk olyanok amelyek meg ilyen anyagzaacutervaacutenyt rejtenek magukban

amilyen anyagboacutel mi vagyunk)

Csillagok szuumlleteacutese A csillagkoumlzi teacuterben sokfeleacute gaacutezfelhők is megmaradtak Maguk a csillagok is ilyen kozmikus

anyagfelhőkből sűrűsoumldtek oumlssze

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

25

A Naprendszer is egy hatalmas kozmikus gaacutez- eacutes porfelhotildenek egy ndash ahhoz keacutepest viszonylag

kis meacuteretű ndash gaacutezgomboacuteccaacute oumlsszecsomoacutesodoacute reacuteszeacuteből joumltt leacutetre

De mieacutert lett csillag a Nap

A csillagok feluumlleteacuten a hőmeacuterseacuteklet toumlbb ezer fok legbeluumll pedig ndash ahol gigantikus

energiaacutek szabadulnak foumll - toumlbb tiacutez millioacute fok is lehet Vajon mitől van ez

A Nap - eacutes minden csillag ndash sajaacutetmaga vilaacutegiacutet Hogyan keacutepesek erre Mieacutert ilyen

peacuteldaacuteul sajaacutet csillagunk a Nap

Mert eleacuteg nagy hozzaacute a toumlmege s ezaacuteltal a toumlmegvonzaacutesa (A Jupiter peacuteldaacuteul hiaacuteba a

legnagyobb oacuteriaacutesbolygoacute a Naprendszerben a toumlmege meacuteg mindig tuacutelsaacutegosan kicsi ahhoz

hogy csillag lehessen)

Csillagok napjainkban is keletkeznek kuumlloumlnoumlsen a Tejuacutetrendszer eacutes a hozzaacute hasonloacute galaxisok

peremvideacutekeacuten leacutevő kozmikus anyagfelhőkben de maacutesutt is ahol valamilyen okboacutel

kellőkeacuteppen oumlssze tud sűrűsoumldni a csillagkoumlzi gaacutez Ennek a legfontosabb teacutenyezője a

gravitaacutecioacutes koumllcsoumlnhataacutes

Ezen kiacutevuumll vannak olyan kedvező esetek amikor egyeacuteb teacutenyezők meacuteg arra is keacutepesek hogy

foumllgyorsiacutetsaacutek a csillagkeacutepződeacutest

Joacuteneacutehaacuteny olyan csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhőt ismeruumlnk amelyben a maacuter koraacutebban

megszuumlletett csillagoknak a nagy energiaacutejuacute elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesa szeacutetbontja (ionizaacutelja) a

koumlrnyeacutekbeli gaacutez reacuteszecskeacuteket A csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhők rendszerint igen alacsony

hőmeacuterseacutekletűek azaz viszonylag lassan mozognak bennuumlk az egyes gaacutezreacuteszecskeacutek Aacutem ha

egy ilyen anyagfelhőben csillagok is vannak azoknak a sugaacuterzaacutesa keacutepes szeacutetbontani meacuteg az

atomokat is

Ennek koumlvetkezteacuteben toumlbb reacuteszecske fog szaladgaacutelni a gaacutezfelhőnek abban a reacuteszeacuteben

Megnoumlvekszik tehaacutet a reacuteszecskeszaacutem eacutes iacutegy a gaacuteznak a nyomaacutesa is

Ezen kiacutevuumll a csillagtoacutel kapott energia megnoumlveli a reacuteszecskeacutek mozgaacutesi energiaacutejaacutet azok

sebesebben szaacuteguldoznak (Tehaacutet magasabb lesz a gaacutezfelhőben a hőmeacuterseacuteklet is)

A gaacutez a heves uumltkoumlzeacutesek miatt keacutepes a teacuterben tovaacutebb ionizaacuteloacutedni Ezek az uacuten ionizaacutecioacutes

frontok egyuacutettal loumlkeacuteshullaacutem frontok is mert az anyagfelhő ionizaacutelt reacuteszeacuteben mintegy

neacutegyszer nagyobb a nyomaacutes mint az elektromosan semleges helyeken ahol tehaacutet ezaacuteltal

rohamosan oumlsszesűrűsoumldhet az anyag s iacutegy foumllgyorsul a csillagok keletkezeacutese

A csillagokban a gaacutez kiacutevuumllrotildel befeleacute fokozatosan sűrűsoumldik Minden csillag kiacutevuumll nagyon

ritka legbeluumll rendkiacutevuumll sűrű Amikor egy oumlsszetoumlmoumlruumllotilde gaacutezgoumlmb ndash egy uacutejszuumlloumltt csillag ndash

belsejeacuteben a sűrűseacuteg iszonyatosan megnő emiatt a nyomaacutes meg a hotildemeacuterseacuteklet is rettentotildeen

magas lesz (Gondoljunk csak bele Ha kisebb teacuterreacuteszbe zsuacutefolunk sok reacuteszecskeacutet akkor azok

ott jobban bdquoloumlkdoumlsotildednekrdquo szaporaacuten bdquotaszigaacuteljaacutekrdquo egymaacutest begyorsulnak )

A hatalmas gravitaacutecioacute miatt a Nap belsejeacuteben is igen nagy a sűrűseacuteg ami tehaacutet gigantikus

nyomaacutest eacutes egyuacutettal rettenetesen magas hőmeacuterseacutekletet jelent Olyannyira hogy meacuteg az elemi

reacuteszecskeacutek is keacutepesek arra hogy egymaacutesba bdquopreacuteselődjenekrdquo eacutes aacutetalakuljanak mikoumlzben

maacutesfajta reacuteszecskeacutek is eacuteletre kelnek belőluumlk elektromaacutegneses energia-felszabadulaacutes

koumlzepette

Ez azt jelenti hogy ott az egyes reacuteszecskeacutek rettenetesen gyorsan keacutepesek mozogni eacutes igen

erőteljesen nekiuumltkoumlznek egymaacutesnak Ilyen koumlruumllmeacutenyek koumlzepette nem csoda ha az atomok

eleve szeacutetroncsoloacutednak (nem biacuterjaacutek a bdquogyűrődeacutestrdquo) Egyesek menthetetlenuumll egymaacutesba

bdquopasziacuterozoacutednakrdquo eacutes meacuteg maacutes bdquotrageacutediaacutekrdquo is toumlrteacutennek veluumlk

A Nap anyagaacutet legnagyobb reacuteszben hidrogeacuten kisebb reacuteszben heacutelium alkotja (Egyeacuteb elemek

elenyeacuteszotilde mennyiseacutegben vannak benne) A belsejeacuteben protonokboacutel meg elektronokboacutel uacutejabb

heacutelium atommagok is keletkeznek

Leacutenyegeacuteben arroacutel van szoacute hogy egyesuumllnek ndash idegen szoacuteval fuzionaacutelnak ndash az atommagok Ez

roumlviden atommagfuacutezioacute

Mikoumlzben azonban a hidrogeacuten heacuteliummaacute alakul csillagunk belsejeacuteben gigantikus energiaacutek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

26

szabadulnak foumll Iacutegy (eacutes ehhez hasonloacute moacutedon) keletkeznek a Napboacutel joumlvő sugaacuterzaacutesok

Nos emiatt az atommagfuacutezioacutes energiatermeleacutes miatt csillag a csillag (A Nap is amely tehaacutet

mindenekelőtt nagy toumlmege eacutes a gravitaacutecioacutes koumllcsoumlnhataacutes joacutevoltaacuteboacutel lett csillag)

A csillagok energiatermeleacutese Eleinte minden csillag belsejeacuteben a hidrogeacuten alakul heacuteliummaacute Koumlzben nagy mennyiseacutegű

energia szabadul foumll Amikor azt mondjaacutek hogy a Nap bdquoizzoacute gaacutezgoumlmbrdquo annak joacuteszereacutevel

csak a fele igaz a gaacutezgoumlmb Az bdquoizzoacuterdquo tuacutelsaacutegosan enyhe kifejezeacutes (Hasonloacute lenne ez ahhoz

amikor raacuteleacutep valakinek a laacutebaacutera egy elefaacutent eacutes csak ennyit mondana bdquoolyan volt mint egy

szuacutenyogcsiacutepeacutesrdquo) Az energia-felszabadulaacutes meacuterteacuteke sokkal inkaacutebb volna hasonliacutethatoacute egy

hidrogeacutenbomba foumllrobbanaacutesaacutehoz baacuter ez a hasonlat sem joacute (a fuacutezioacutes reaktor jobb lenne)

A csillagokban zajloacute hidrogeacuten-heacutelium fuacutezioacute soraacuten hidrogeacuten atommagok (protonok) ndash

mikoumlzben egy reacuteszuumlk elektronnal bdquooumlsszepreacuteselődverdquo neutronnaacute vaacutelik ndash heacutelium atommagokkaacute

egyesuumllnek A bonyolult folyamat elejeacuten kiindulaacuteskeacutent neacutegy protonnal eacutes keacutet elektronnal

szaacutemolhatunk a veacutegeacuten pedig a keacutesz heacutelium atommaggal Ha azonban oumlsszeadjuk a

kiindulaacuteskor a reacuteszecskeacutek toumlmegeacutet eacutes oumlsszehasonliacutetjuk a heacutelium atommag toumlmegeacutevel uacutegy

tűnik mintha nem lenne eacuterveacutenyes a toumlmegmegmaradaacutes toumlrveacutenye ugyanis a bdquokeacutesztermeacutekrdquo

toumlmege kisebb mint kuumlloumln-kuumlloumln az bdquoalkatreacuteszekeacuterdquo Ez a jelenseacuteg gyakran előfordul az

atomfizikaacuteban Uacutegy is nevezteacutek el hogy toumlmeghiaacuteny idegen szoacuteval toumlmegdefektus Hova lett

koumlzben a hiaacutenyzoacute toumlmeg Mi az ami meacuteg jelen van a folyamatban de eddig nem vettuumlk

figyelembe Nos nem szaacutemoltuk bele a toumlmegekbe peacuteldaacuteul a keletkezotilde elektromaacutegneses

sugaacuterzaacutesokat

Tehaacutet otildek a felelotildesek a toumlmegdefektuseacutert Otildek bdquoloptaacutekrdquo el a hiaacutenyzoacute toumlmeget Pontosabban

abboacutel az bdquoanyagmennyiseacutegbotildelrdquo keletkeztek aminek a toumlmegeacutet hiaacutenyoljuk Iacutegy az otilde toumlmeguumlk

kell hogy kiadja a bdquoleltaacuterhiaacutenytrdquo Csak az a gond hogy az elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesoknak a

toumlmegeacutet nem lehet uacutegy eacutertelmezni mint peacuteldaacuteul a kenyeacutereacutet vagy a protoneacutet Nem tudjuk uacutegy

megmeacuterni sem a tehetetlenseacutegeacutet sem a gravitaacuteloacute toumlmegeacutet ahogyan azt maacutes esetekben az

egyeacuteb reacuteszecskeacutek taacutergyak eseteacuteben megszoktuk Az elektromaacutegneses sugaacuterzaacuteskvantumoknak

az energiaacutejaacutet tudjuk joacutel meacuterni

Szerencseacutere a relativitaacuteselmeacutelet kitaacutegiacutetotta ismereteinket a csillagok energiatermeleacuteseacuteről is

kapcsolatot teremt a nyugalmi toumlmeggel rendelkező reacuteszecskeacutek toumlmege eacutes az elektromaacutegneses

sugaacuterzaacuteskvantumok energiaacuteja koumlzoumltt

Janus-arcuacute anyag Jeloumllje m a hiaacutenyzoacute toumlmeget (a folyamat elejeacuten ill a veacutegeacuten meacuterhetotilde toumlmegek kuumlloumlnbseacutegeacutet)

Ekkor a koumlzben keletkezotilde sugaacuterzaacuteskvantum E energiaacuteja E = mcsup2 (a szokaacutesos jeloumlleacutessel c a

vaacutekuumban meacutert feacutenysebesseacuteg) Ennek segiacutetseacutegeacutevel mindig kiszaacutemiacutethatjuk hogy egy adott

toumlmegkuumlloumlnbseacutegnek mekkora energia felel meg ill adott energiaacutehoz mekkora toumlmegdefektus

tartozik

A toumlmeg eacutes az energia tehaacutet szorosan oumlsszetartoznak ezeacutert az energiaacutet leacutenyegeacuteben uacutegy

kezelhetjuumlk mintha toumlmeg lenne

Meacuterjuumlk meg az atommagfuacutezioacute soraacuten felszabaduloacute energiaacutet (ami elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes

formaacutejaacuteban keletkezik) s ezt szaacutemoljuk aacutet toumlmegre Maacuteris megkapjuk a hiaacutenyzoacute toumlmeget

amit koraacutebban kerestuumlnk Meacutegis igaz az anyagmegmaradaacutes toumlrveacutenye aacutem aacuteltalaacutenosabb

eacutertelmezeacutesben

A toumlmeget eacutes az energiaacutet leacutenyegeacuteben egy kalap alaacute vehetjuumlk Mintha csak megegyezneacutenek

Szokaacutes is ezt uacutegy nevezni hogy a toumlmeg eacutes az energia ekvivalenciaacuteja (azonossaacutega) Persze

teljes azonossaacutegroacutel szoacute sincs A toumlmeg az toumlmeg az energia pedig energia Viszont nagyon is

van koumlzuumlk egymaacuteshoz Uacutegy neacutez ki mintha a leacutenyeget tekintve ugyanarroacutel a jelenseacutegről lenne

szoacute Csakhogy egy bdquoJanus-arcuacuterdquo jelenseacutegről bizonyos esetekben az egyik bdquoarcaacutetrdquo laacutetjuk

(toumlmeg) maacutes esetekben pedig a maacutesik bdquoarcaacutetrdquo (energia) amikor bizonyos reacuteszecskeacuteknek ndash pl

elektron proton neutron ndash a toumlmegeacutet tudjuk koumlnnyen megmeacuterni maacutes reacuteszecskeacuteknek ndash ilyenek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

27

az elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesok energia-csomagocskaacutei ndash pedig az energiaacutejaacutet (Olyan ez mint

amikor elsuhan mellettuumlnk egy autoacute amelyet eloumll keacutekre haacutetul pedig pirosra festettek Aki

szemből figyeli keacuteknek laacutetja aki haacutetulroacutel az pedig pirosnak Pedig ugyanarroacutel az autoacuteroacutel van

szoacute)

Mi toumlrteacutenik egy csillagon Minthogy a csillag a feluumlleteacuten toumlbb ezer fokos a hotildemeacuterseacuteklet meacuteg ott is igen gyorsan

mozognak az egyes reacuteszecskeacutek nemcsak a belsejeacuteben (Nagy a mozgaacutesi energiaacutejuk)

Szuumlntelenuumll egymaacutesnak rohannak irtoacutezatosan nagy sebesseacuteggel Nem is biacuterjaacutek ezt elviselni

roncsoloacutedaacutes neacutelkuumll Az atomok a heves uumltkoumlzeacutesek hataacutesaacutera minduntalan szeacutetesnek darabjaikra

Majd ndash kedvezotildebb viszonyok koumlzepette ndash megfelelő reacuteszecskeacutekkel uacutejra oumlsszetalaacutelkozvaacuten

roumlvid idotildere (az uacutejabb erős uumltkoumlzeacutesekig) ismeacutet oumlsszeaacutellhatnak az eredeti atomok Azok persze

ugyaniacutegy szeacutetesnek majd visszaalakulnak eacutes iacutegy tovaacutebb Amennyi szeacutetesik annyi vissza is

alakul Iacutegy mindig vannak a Napon atomok atommagok ionok meg elektronok is (Amikor

az elektromosan toumlltoumltt reacuteszecskeacutek atomokkaacute alakulnak vissza abban az is szerepet jaacutetszik

hogy a kuumlloumlnboumlzotilde elektromos toumllteacutesű reacuteszecskeacutek vonzzaacutek egymaacutest)

Az atomokroacutel leszakadt elektronoknak eacutes a visszamaradt atommagoknak ill ionoknak

oumlsszesen nagyobb az energiaacuteja szeacutetesett (ionizaacutelt) aacutellapotban mint amikor atomokkaacute

kapcsoloacutednak oumlssze A csillagoknak - iacutegy a Napnak a feluumlleteacuten is - ebből a kuumlloumlnbseacutegből ill

az uumltkoumlzeacutesek energiaacutejaacuteboacutel szaacutermazik a feacuteny (A napfoltokban persze ahol a maacutegneses mező

gubancoloacutedaacutesa miatt lelassultak a reacuteszecskeacutek vagyis alacsonyabb lett a hőmeacuterseacuteklet a

reacuteszecskeacutek szeacutetroncsoloacutedaacutesa eacutes visszaalakulaacutesa is kisebb meacuterteacutekű Ott kevesebb feacuteny

keletkezik emiatt soumlteacutetebbek ezek a teruumlletek )

Csillagok eacuteletuacutetja A Naphoz hasonloacute csillagokban rendszerint toumlbb mint tiacutez milliaacuterd eacuteven aacutet zajlik a hidrogeacuten-

heacutelium fuacutezioacute Addig a csillag egyensuacutelyban van a kifeleacute nyomuloacute energia ugyan szeacutejjelebb

fesziacuteteneacute csakhogy a gravitaacutecioacute oumlsszetartja Keacutesotildebb amikor a csillag megoumlregszik eacutes

kimeruumllőfeacutelben lesz a hidrogeacuten keacuteszlete maacutes (hasonloacute) atommagfuacutezioacutes folyamatok indulnak

meg a belsejeacuteben Amikor viszont lelassul a hidrogeacutennek a heacuteliummaacute alakulaacutesa eacutes ezaacuteltal az

energia kifeleacute aacuteramlaacutesa is ndash ami szeacutetfuacutejni igyekszik a csillagot ndash a gravitaacutecioacute oumlsszeacutebb tudja

huacutezni sűrűbb lesz Ezeacutert a belsejeacuteben megnoumlvekszik a nyomaacutes eacutes a hőmeacuterseacuteklet Iacutegy vaacutelik

lehetőveacute uacutejabb magfuacutezioacute beindulaacutesa A heacuteliumnak a tovaacutebb alakulaacutesa hirtelen termel sok

energiaacutet s ahogyan az kifeleacute zuacutedul a csillagboacutel a gravitaacutecioacute elleneacuteben foumllfuacutejja azt voumlroumls

oacuteriaacutessaacute Az aacutetmeacuterője az eredetinek akaacuter toumlbb mint szaacutezszorosaacutera is megnoumlvekedhet A Nap

ekkor majd olyan nagy lesz hogy a Foumlldig is kitaacutegulhat (hacsak a Foumlld nem keruumll taacutevolabb)

A szaacutezszoros meacuteretnoumlvekedeacutes millioacuteszoros teacuterfogatnoumlvekedeacutest jelent azaz a mostani

aacutetlagsűrűseacutege a milliomod reacuteszeacutere csoumlkken Raacuteadaacutesul a Nap kuumllső reacutesze most is rendkiacutevuumll

ritka haacutet meacuteg ha iacutegy lecsoumlkken az aacutetlagsűrűseacutege Mindenesetre (ha lesz meacuteg akkor emberiseacuteg

a Foumlldoumln) ezt az idotildeszakot nem eacuterdemes megvaacuterni Toumlbb okunk is lehet raacute

Az első igen haacutenyattatott sors vaacuter az ilyen oumlreg csillagokra Egyszerre toumlbbfeacutele

elemaacutetalakulaacutesi folyamat is zajlik bennuumlk kuumlloumlnboumlző goumlmbheacutejakban Mikoumlzben azok

beindulnak illetve leaacutellnak (lelassulnak) kuumlloumlnboumlző meacuterteacutekben bdquofuacutejjaacutek foumllrdquo az eacutegitestet amit

ugyanakkor oumlsszeacutebb raacutent a gravitaacutecioacute hacsak teheti Bekoumlvetkezik olyan időszak is amikor a

csillag pulzaacutelni kezd uumltemesen ismeacutetlődve kitaacutegul oumlsszehuacutezoacutedik majd ismeacutet kitaacutegul s

oumlsszehuacutezoacutedik eacutes iacutegy tovaacutebb Rendszerint bekoumlvetkezik ekoumlzben a rezonancia katasztroacutefa

leszakad roacutela a kuumllső leacutegkoumlre azaz gaacutezburkot dob le magaacuteroacutel Ez az uacuten noacuteva robbanaacutes Ez a

balszerencse toumlbbszoumlr is megeshet ugyanazzal a csillaggal joacute neacutehaacuteny ilyen bdquovisszateacuterőrdquo noacutevaacutet

ismeruumlnk Tehaacutet oumlreg koraacuteban a Nap is haacutenykoloacutedik majd anyagfelhőkkel dobaacuteloacutezik

Oumlnmagaacuteban maacuter ez is eleacuteg ok volna arra hogy hűtlenek legyuumlnk hozzaacute eacutes itt hagyjuk Annaacutel

is inkaacutebb mert nem sokkal ezutaacuten teljesen megoumlregszik eacutes meghal

Maacutesik ok Minden csillag keacutepes bdquolegyaacutertanirdquo eacutelete soraacuten a perioacutedusos rendszer elemeit

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

28

egeacuteszen a vasig Tovaacutebb azeacutert nem mert annak az atommagjaacuteban maacuter 56 nukleon van s ha

enneacutel toumlbb protont vagy neutront proacutebaacutelnaacutenk meacuteg bdquobelegyoumlmoumlszoumllnirdquo ahhoz maacuter nekuumlnk

kellene energiaacutet befektetni Koumlzoumlnseacuteges csillagok erre nem keacutepesek Iacutegy tehaacutet leaacutell bennuumlk az

energiatermeleacutes a gravitaacutecioacute előbb oumlsszehuacutezza őket feheacuter toumlrpe csillagocskaacutevaacute majd teljesen

kihunynak s kihűlnek ndash iacutegy hal meg majd a Nap is Nem robban foumll noha oumlreg koraacuteban nova

robbanaacutesok bdquokeseriacutetik az eacuteleteacutetrdquo

A Napnaacutel leacutenyegesen nagyobb toumlmegű csillagok viszont eacuteletuumlk veacutegeacuten foumllrobbannak eacutes ez az

uacuten szupernoacuteva robbanaacutes keacutepes raacute hogy a vasnaacutel bonyolultabb elemeket (pl az aranyat)

legyaacutertsa Amikor nagyreacuteszt leaacutell a csillag energiatermeleacutese a hatalmas gravitaacutecioacute szinte

oumlsszeroppantja az eacutegitestet ami ezaacuteltal igen roumlvid idő alatt gigantikus meacuterteacutekben

oumlsszesűrűsoumldik Ennek koumlvetkezteacuteben az oumlnmagaacuteba roskadoacute agonizaacuteloacute csillag belsejeacuteben

hirtelen szabadul foumll meglehetősen sok energia ami egyreacuteszt lerobbantja a kuumllső reacuteszeket

maacutesreacuteszt oumlsszerobbantja a csillagbelsőt

A csillag helyeacuten visszamarad egy mindoumlssze 10-20 kilomeacuteteres neutroncsillagocska aacutem az

olyan sűrű hogy anyagaacuteboacutel egyetlen kockacukornyi is suacutelyosabb volna a Foumlldoumln mint

peacuteldaacuteul a Magas Taacutetra Ott ugyanis az elektronok bele preacuteselődnek az atommagokba s azok

protonjaival elektromosan semleges neutronokkaacute vaacutelnak Iacutegy szorosan egymaacutes melleacute

simulhatnak az atommagok elektromos tasziacutetaacutes ezt nem gaacutetolja az erős koumllcsoumlnhataacutes pedig

segiacuteti hogy egymaacuteshoz koumltődhessenek

A robbanaacuteskor levaacutelt anyag viszont főkeacutent plazma aacutellapotban van vagyis igen sok

elektromosan toumlltoumltt reacuteszecskeacutet tartalmaz eacutes iacutegy azok a gyorsan forgoacute csillag koumlruumlli maacutegneses

mezőben raacutedioacutesugaacuterzaacutest keltenek A szupernoacuteva robbanaacuteskor foumllszabaduloacute energia egy reacutesze

is elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesok formaacutejaacuteban joumln ki az eacutegitest belsejeacuteből A csillag eredeti

feacutenyesseacutege ilyenkor (nem veacuteletlenuumll) a toumlbb szaacutezmillioacuteszorosaacutera noumlvekszik Megjegyezzuumlk

hogy egy-keacutet milliaacuterd eacutev muacutelva a koumlrnyeacutekuumlnkoumln szupernoacuteva robbanaacutesok tűzijaacuteteacutekszerű

gyakorisaacutegaacuteval kell szaacutemolnunk Ha az ekkor keletkező nagy energiaacutejuacute s iacutegy a

szervezetuumlnkre kaacuteros sugaacuterzaacutesok a Foumlldre oumlzoumlnlenek itt az akkora sugaacuterdoacutezist jelent ami maacuter

nemcsak genetikai mutaacutecioacutekat okozhat hanem veacutegzetes trageacutediaacutekhoz is vezetne ndash ha

megvaacuternaacutenk szuumllőbolygoacutenkon ezt az időszakot El kell tehaacutet koumlltoumlzni inneacutet joacute messzire

meacuteghozzaacute koumlruumllbeluumll egy milliaacuterd eacuteven beluumll

A Keacutek Bolygoacute eacutes uacutetitaacutersa - csillagaacuteszati alapok mindenkinek

Cikkuumlnkben neacutehaacuteny csillagaacuteszati alapfogalmat eleveniacutetuumlnk fel kuumlloumlnoumls tekintettel a Foumlld eacutes

Hold kapcsolataacutera Egyuacutettal a fogyatkozaacutesok eacutegimechanikaacutejaacuteba is betekinteacutest nyerhetuumlnk

A Hold taacutevolsaacutega 30 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 128 sec alatt

A Nap meacuterete 100 Foumlld-aacutetmeacuterő (Bőven belefeacuterne a Holdnak a paacutelyaacuteja)

Nap-Foumlld taacutevolsaacuteg 1 CsE = 100 Nap-aacutetmeacuterő = 10000 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 83 min

alatt (Ha lekicsinyiacutetve a planetaacuterium kupolaacuteja volna a Nap akkor a Foumlld egy alma a

Hold meg - tőle kb 25 m-re - egy cseresznye lenne a vaacuteroskoumlzpontban majdnem 1 km-re a

planitoacutel)

Nap-Pluacutetoacute aacutetlagos taacutevolsaacuteg 40 CsE Megteszi a feacuteny 55 h alatt (Ha a plani kupolaacuteja volna

a Nap akkor a Pluacutetoacute meacuteg a Hold cseresznyeacutejeacutetől is kisebb lenne de toumlbb mint 30 km-

re)

Szomszeacuted csillag (alfa Centauri) taacutevolsaacutega toumlbb mint 4 feacutenyeacutev megteszi a feacuteny toumlbb

mint 4 eacutev alatt (3 csillag 2 Nap-szerű eacutes 1 voumlroumls toumlrpe Ha a Nap maacutekszemnyi akkor az

alfa Centauri tőle 40 km-re 2 maacutekszem eacutes 1 porszem lenne)

A Tejuacutetrendszer meacuterete toumlbb mint 100000 feacutenyeacutev befutnaacute a feacuteny toumlbb mint 100000 eacutev

alatt

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

29

Ma ismert legtaacutevolabbi galaxis taacutevolsaacutega toumlbb mint 10 milliaacuterd feacutenyeacutev megteszi a

feacutenyraacutedioacutesugaacuterzaacutes toumlbb mint 10 milliaacuterd eacutev alatt

1 CsE (1 CSILLAGAacuteSZATI EGYSEacuteG) 1496 millioacute km a Foumlld-paacutelya feacutel nagytengelye A

Foumlld olyan enyhe ellipszis paacutelyaacuten kering a Nap koumlruumll amely majdnem toumlkeacuteletes koumlr (Teacutelen

5 millioacute km-rel koumlzelebb vagyunk a Naphoz mint nyaacuteron aacutem ez a kuumlloumlnbseacuteg elenyeacutesző a

Foumlld-paacutelya majdnem 300 millioacute km aacutetmeacuterőjeacutehez keacutepest)

1 feacutenyeacutev taacutevolsaacuteg amit a feacuteny (2997925 kmsec sebesseacuteggel) 1 eacutev (= 315569259747 sec)

alatt megtesz (Mintegy 95 billioacute kerekiacutetve 10000000000000 km)

A Hold nagysaacutega kb 14-e a toumlmege majdnem 180 reacutesze a Foumlldeacutenek ezeacutert nem biacutert leacutegkoumlrt

megtartani A Holdon a suacutelyunk 16-a lenne az itteninek Nappal foumllmelegedhet 130 oC-ra

eacutejszaka le tud hűlni -100 oC alaacute ugyanis 2 heacutetig van rajta nappal s 2 heacutetig eacutejszaka A

csillagokhoz keacutepest a forgaacutesideje ugyanannyi mint a Foumlld koumlruumlli keringeacutesi ideje azaz koumltoumltt

keringeacutest veacutegez mindig ugyanazt a feleacutet fordiacutetja a Foumlld feleacute iacutegy a Hold felsziacuteneacuteről (a tőluumlnk

laacutethatoacute oldalaacuteroacutel egy adott helyről) a Foumlld mindig ugyanabban az iraacutenyban laacutetszik a laacutetoacutehataacuter

(horizont) foumlloumltt

Holdfaacutezisok (feacutelhold telihold stb)

A Nap a Holdnak (is) mindig csak az egyik feleacutet vilaacutegiacutetja meg Ezt mi mindig maacutes iraacutenyboacutel

neacutezzuumlk teliholdkor a napsuumltoumltte oldalaacutet teljesen laacutetjuk de első negyed eacute s utolsoacute negyed

idejeacuten oldalroacutel vilaacutegiacutetja meg a Nap uacutejholdkor pedig az aacuternyeacutekos oldalt nem laacutetjuk

Fogyatkozaacutesok A Foumlld eacutes a Hold paacutelyasiacutekja 5o-os szoumlget zaacuternak be egymaacutessal ezeacutert nem minden uacutejholdkor

eacutes teliholdkor keruumll a Nap meg ez a keacutet eacutegitest pontosan egy egyenesbe Csak amikor a keacutet siacutek

metszeacutesvonalaacuteban van a Nap - leacutenyegeacuteben feacuteleacutevente - koumlvetkezhet be hogy uacutejholdkor a Hold

aacuternyeacuteka raacutevetiacutetődik a Foumlld felsziacuteneacutenek egy kis reacuteszeacutere (ahonneacutet napfogyatkozaacutest laacutetni) vagy

teliholdkor a Hold belemaacuteszik a Foumlld aacuternyeacutekaacuteba (holdfogyatkozaacutes - mindenuumlnnen

megfigyelhető a Foumlldről ahonneacutet a Hold laacutetszik)

Aacuterapaacutely

A Holddal ellenteacutetes oldalon is van dagaacutely (sőt meacuteg a szaacuterazfoumlld is naponta keacutetszer

megemelkedik eacutes visszasuumlllyed 3 dm-nyit) A Foumlld-Hold rendszer koumlzoumls toumlmegkoumlzeacuteppontja

23 Foumlld-sugaacuternyira van a bolygoacute koumlzepeacutetől ami koumlruumll a Foumlld is ringlispilezik

A Foumlld forgaacutesa

Az Eacuteszaki Sarkon fuumlggőleges tengely koumlruumll viacutezszintesen forgunk balra az eacutegitestek

lemaradnak jobbra mint a buszboacutel neacutezve a faacutek az uacutet szeacuteleacuten (A taacutevolabbiak lassabban

maradnak le sőt joumln veluumlnk a Hold olyan messze van hogy eacuteszre sem vesszuumlk a

lemaradaacutesaacutet) Az Egyenliacutető siacutekja itt viacutezszintes Csak 1 csillag kelnyugszik a Nap a toumlbbiek

vagy mindig a horizont foumlloumltt maradnak vagy mindig alatta

Az Egyenliacutetőn viacutezszintes eacuteszak-deacuteli iraacutenyuacute tengely koumlruumll forog a Foumlld nyugatroacutel keletre s

ahogy haacutetrafeleacute lemarad a koumlrnyező vilaacuteg keleten fuumlggőlegesen kel foumll minden s nyugaton

fuumlggőlegesen nyugszik le Az Egyenliacutető siacutekja fuumlggőleges Minden csillag kelnyugszik

Hazaacutenk az Eacuteszaki Sark eacutes az Egyenliacutető koumlzoumltt nagyjaacuteboacutel a feleacuteneacutel helyezkedik el a Foumlldoumln

tehaacutet tőluumlnk neacutezve a Foumlld forgaacutestengelye eacutes az Egyenliacutető siacutekja is ferdeacuten aacutell s iacutegy ferdeacuten

kelnek foumll eacutes ferdeacuten nyugszanak le az eacutegitestek A forgaacutestengely iraacutenyaacutenak a horizont foumlloumltti

magassaacutega (minden eacuteszaki foumlldrajzi szeacutelesseacutegen) egyenlő az adott phi foumlldrajzi szeacutelesseacuteggel

A Sarkcsillag koumlruumlli phi szoumlgoumln beluumll leacutevő - uacuten cirkumpolaacuteris - csillagok (pl Nagygoumlncoumll

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

30

Kisgoumlncoumll Cassiopeia csillagai) soha nem mennek a horizont alaacute ezeacutert minden deruumllt eacutejjel

megfigyelhetőek (csak mindig maacutes feleacute)

A Foumlld keringeacutese A Nap iraacutenyaacuteban - a nappali eacutegen - nem laacutetszanak szabad szemmel maacutes csillagok - mindig

ellenteacutetes iraacutenyban - az eacutejszakai eacutegbolton - s ez az iraacuteny egy eacutev alatt koumlrbemaacuteszik az eacutegen

(a Foumlld paacutelyasiacutekjaacuteban az ekliptikaacuten)

Ahogyan a forgaacutes miatt (minthogy utazunk a Foumllddel kelet feleacute s minden lemarad haacutetra) 1

nap alatt koumlrbefordulni laacutetszik az eacutegbolt ugyaniacutegy a keringeacutes miatt is (minthogy utazunk a

Foumllddel a Nap koumlruumll - ugyanabba az iraacutenyba amerre forgunk - eacutes emmiatt is haacutetrafeleacute azaz)

nyugat feleacute szinteacuten lemaradni laacutetszanak a csillagok persze lassabban 1 eacutev alatt fordul koumlrbe

a csillagos eacuteg (Ha minden este ugyanakkor figyeljuumlk tapasztalhatjuk ezt a lassuacute lemaradaacutest

vagyis a Foumlld keringeacuteseacutet)

Ezeacutert kuumlloumlnboumlző eacutevszakokban maacutes-maacutes jellegzetes csillagkeacutepek figyelhetőek meg

Tengelyferdeseacuteg a forgaacutestengely mostanaacuteban majdnem a Sarkcsillag feleacute mutat nem

merőleges az ekliptikaacutera (665 o) ezeacutert azzal a Foumlld egyenliacutetőjeacutenek a siacutekja (Eacutegi Egyenliacutető) is

szoumlget (235 o) zaacuter be (Az iraacuteny 26000 eacutevenkeacutent - buacutegoacutecsigaszerűen kuacutep alkotoacutejakeacutent -

koumlroumlz az eacutegen precesszioacute)

A Foumlld megtartja a tengelyferdeseacutegeacutet egy kerigeacutes soraacuten Koumlzben a forgaacutestengely - eacutes (mivel a

csillagok irtoacutezatosan messze vannak ezeacutert) a Sarkcsillag iraacutenya is - oumlnmagaacuteval paacuterhuzamosan

toloacutedik el

Amikor az eacuteszaki feacutelteke fordul jobban a Nap feleacute vagyis hazaacutenk a Nap feleacute hajol tőluumlnk a

Nap magasan laacutetszik deacutelben joacutel tud melegiacuteteni - nyaacuter van

Amikor - feacutel eacutevvel keacutesőbb midőn a Foumlld a Nap tuacuteloldalaacuten van - a deacuteli feacutelteke fordul jobban a

Nap feleacute vagyis hazaacutenk elhajol a Naptoacutel tőluumlnk a Nap alacsonyan laacutetszik deacutelben nem tud

joacutel melegiacuteteni - teacutel van Argentiacutenaacuteban viszont nyaacuter (Az eacuteszaki eacutes a deacuteli feacuteltekeacuten pont fordiacutetva

vaacuteltakoznak az eacutevszakok)

Az Eacuteszaki Sarkon a tavaszi napeacutejegyenlőseacuteg idejeacuten az Eacutegi Egyenliacutetőn (a tavaszpont

iraacutenyaacuteban) leacutevő Nap lassan foumllkel mikoumlzben - a forgaacutes miatt - joacutecskaacuten lemarad jobbra

Naponta koumlrbejaacuter a horizont menteacuten Egyidejűleg - a keringeacutes folytaacuten - arreacutebb maacuteszik az

ekliptikaacuten eacutes iacutegy a nyaacuteri napforduloacuteig egyre magasabbra spiraacutelozik Az őszi napeacutejegyenlőseacuteg

idejeacutere visszakeruumll az Eacutegi Egyenliacutetőre (őszpont) s megint a horizonton megy koumlrbe mialatt

lenyugszik Megkezdődik a feacuteleacuteves eacutejszaka Aacutem addig is hiaacuteba suumlt a Nap feacutel eacuteven aacutet

egyfolytaacuteban mindig alacsonyan van (max 235 o) - nem tud joacutel melegiacuteteni

Ezzel szemben az Egyenliacutetőn deacutelben mindig (ha naacutelunk teacutel van ott akkor is) magasroacutel tűz a

Nap

Hazaacutenkboacutel a teacuteli napforduloacute idejeacuten meacuteg deacutelben is olyan alacsonyan van a Nap mint ahogyan

az Eacuteszaki Sarkon is szokott lenni a nyaacuteri napforduloacute idejeacuten pedig olyan magasan mint

ahogyan az Egyenliacutetőn is szokott lenni Ekkor a keletinyugati iraacutenytoacutel joacuteval deacutelebbre ill

eacuteszakabbra kelnyugszik (s ezeacutert a nappalok kb keacutetszerte roumlvidebbek ill hosszabbak mint az

eacutejszakaacutek) csak a napeacutejegyenlőseacutegek idejeacuten teszi azt pontosan keletennyugaton (amikor 12-12

oacuteraacutet tartoacutezkodik a laacutetoacutehataacuter foumlloumltt-alatt)

Toumlkeacuteletes naptaacuter nem keacutesziacutethető iacutegy e jelenseacutegek daacutetumai sem esnek mindig ugyanarra a

napra

Uumlstoumlkoumlsoumlk szuumlleteacutese A gyorsan mozgoacute gaacutezreacuteszecskeacutek megszoumlknek a bolygoacutekroacutel eacutes a holdakroacutel Az őscsillag

koumlzeleacuteben ebbe besegiacutet a roacutela leaacuteramloacute uacuten napszeacutel is ami főkeacutent plazma reacuteszecskeacutekből aacutell

(protonok elektronok heacutelium atommagok) A kialakuloacute naprendszer koumlzponti tartomaacutenyaacuteboacutel

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

31

a napszeacutel gaacutez eacutes por anyagot keacutepes kisoumlpoumlrni a taacutevolabbi videacutekekre ahol az oumlssze tud fagyni

uumlstoumlkoumlsmagokkaacute

Az uumlstoumlkoumlsmagoknak az egymaacutesra gyakorolt gravitaacutecioacutes zavaroacute hataacutesa meg a koumlrnyező

csillagokeacute a keacutesőbbiekben azt eredmeacutenyezheti hogy időnkeacutent egy-egy mag bezuhan akaacuter a

koumlzponti csillag koumlzvetlen koumlzeleacutebe is Ilyenkor koacutemaacuteja eacutes csoacutevaacuteja is lesz neki de az

leginkaacutebb csak a szemet gyoumlnyoumlrkoumldtető laacutetszat a leacutenyeg mindig az uumlstoumlkoumlsmag ami olyan

mint egy piszkos hoacutegolyoacute jeacutegbe aacutegyazva kő- feacutemdarabkaacutek azaz meteorok

Egy uumlstoumlkoumlsnek a feje időnkeacutent nagyobb mint a Foumlld akaacuter szaacutezezer kilomeacuteteres is lehet A

Napboacutel joumlvő anyagreacuteszecskeacutek erről soumlprik le az esetenkeacutent toumlbb tiacutezmillioacute kilomeacuteter hosszuacute

csoacutevaacutet A szilaacuterd uumlstoumlkoumlsmag pedig amelyből a napsugaacuterzaacutes hataacutesaacutera a gaacutez előtoumlr mindoumlssze

tiacutezegyneacutehaacuteny legfeljebb neacutehaacuteny tiacutez kilomeacuteter nagysaacuteguacute lehet Ebből is laacutethatoacute hogy a koacutema

de főleg a csoacuteva anyagaacutenak nagy reacutesze - amely e meglehetősen kicsi uumlstoumlkoumlsmagboacutel

szaacutermazik - rendkiacutevuumll ritka gaacutez Persze gaacutezfejlődeacutes csak a Nap koumlzeleacuteben lehet ezeacutert nincs

az uumlstoumlkoumlsnek se csoacutevaacuteja se koacutemaacuteja amikor messze van a Naptoacutel (mindoumlssze a csupasz -

mondhatnaacutenk meztelen jeges fagyott - uumlstoumlkoumlsmag)

Minthogy az uumlstoumlkoumlsoumlk a Naprendszer ősi anyagaacutet tartalmazzaacutek leacutenyegeacuteben hasonloacute

gaacutezokboacutel aacutelltak oumlssze mint amilyeneket a csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhők is tartalmaznak

(Hiszen ugyanilyen gaacutezokboacutel sűrűsoumldoumltt oumlssze az eacuteppen kialakuloacute Ősnap mintegy hat milliaacuterd

eacutevvel ezelőtt valamint a koumlruumlloumltte ugyanezen anyagboacutel megszuumllető bolygoacutek is) Ezekben a

kozmikus anyagfelhőkben szerves molekulaacutek is leacutetrejoumlttek A bolygoacutekeletkezeacutes folyamataacuteban

foumllforroacutesodott anyagban azonban szeacutetroncsoloacutedhatnak ezek a bonyolult eacutes eacuterzeacutekeny kis

keacutepződmeacutenyek Csakhogy az uumlstoumlkoumlsoumlk mint affeacutele szerves-anyag konzervek keacutepesek raacute

hogy megőrizzeacutek jobb időkre ezeket a molekulaacutekat s szaacutezmillioacute eacutevekkel keacutesőbb amikor

becsapoacutednak valamely bolygoacute felsziacuteneacutere visszainjekcioacutezzaacutek azokat Iacutegy - szerencseacutes

koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt - ha az uumltkoumlzeacutest tuacuteleacutelő szerves molekulaacutek tovaacutebb bonyoloacutedhatnak

megindulhat az eacuteletteacute szerveződeacutes is

Eacutelet lehetőseacutege a Foumlldoumln kiacutevuumll Az előzőekből kitűnik hogy a kozmoszban maacutesutt is ugyanolyan anyagboacutel joumlttek leacutetre

csillagok - eacutes egyesek koumlruumll meacuteg bolygoacutek is - mint amiből a Naprendszer kialakult Tovaacutebbaacute

az is fontos teacuteny hogy a bioloacutegiai evoluacutecioacutet megelőző keacutemiai bonyoloacutedaacutes is megkezdődik az

ilyen gaacutez- eacutes porfelhőkben Ha maacutesutt is keacutepesek voltak uumlstoumlkoumlsoumlk visszainjekcioacutezni a

bolygoacutekra az ott (a bolygoacute kialakulaacutesakor) toumlnkrement szerves molekulaacutekat megfelelő

koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt maacutes naprendszerekben is kifejlődhetett az eacutelet

Messze maacutes csillagok koumlruumll keringő bolygoacutekon akaacuter naacutelunk fejlettebb civilizaacutecioacutek is

lehetnek

Az viszont hogy jaacutertakjaacuternak-e itt foumlldoumlnkiacutevuumlliek ma meacuteg hit keacuterdeacutese

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

32

MERKUacuteR

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő 88 foumlldi nap

Tengely koumlruumlli forgaacutes 176 foumlldi nap

Gyakrabban van uacutejeacutev mint Napkelte

Felsziacuteneacutenek csak a 45-aacutet teacuterkeacutepezteacutek fel

Neheacutez megfigyelnuumlnk mert mindig a Nap koumlzeleacuteben jaacuter

A Merkuacuter feluumlleteacutenek minden neacutegyzetmeacutetereacutere hatszor annyi sugaacuterzaacutes eacuterkezik a Napboacutel mint

a Foumlld azonos nagysaacuteguacute teruumlleteacutere A bolygoacute nappali hőmeacuterseacuteklete eleacuteg magas aacutetlagban 600

K (kb 330 Celsius fok) mikoumlzben eleacuteri a 750 K (480 Celsius fok) koumlruumlli maximumot

Ugyanakkor eacutejszaka a hőmeacuterseacuteklet 90 K-re (kb -180 Celsius fok) suumlllyed

A Merkuacuternak nincs eacuteszrevehető sűrűseacutegű leacutegkoumlre Tekintettel arra ugyanis hogy a bolygoacute

napsuumltoumltte oldala igen forroacute fel kell teacuteteleznuumlnk hogy meacuteg a legnehezebb gaacutezok is eltaacutevoztak

onnan Raacuteadaacutesul az oumlsszes bolygoacute koumlzuumll a Merkuacuter felsziacuteneacutenek feacutenyvisszaverő keacutepesseacutege a

leggyengeacutebb leginkaacutebb a soumlteacutet holdtalajeacutehoz hasonloacute A Merkuacuter felsziacutene aacuteltal szoacutert napfeacuteny

sziacutenkeacutepi vizsgaacutelata is megerősiacuteti hogy a bolygoacutenak nincs kimutathatoacute leacutegkoumlre

Leacutegkoumlre ritka A Merkuacuternak nincs holdja

Első űrszonda Mariner-10

VEacuteNUSZ

Veacutenusz a roacutemai mitoloacutegiaacuteban a kertek istennője Aphroditeacuteval azonosiacutetottaacutek aki goumlroumlg

mitoloacutegiaacuteban a szeacutepseacuteg eacutes a szerelem istennője

Esthajnalcsillag

Minthogy a Veacutenusz a legfeacutenyesebb eacutegitestek koumlzeacute tartozik a szeacutepseacuteg istennőjeacuteről nevezteacutek el

A legfeacutenyesebb bolygoacutetestveacuteruumlnk csupaacuten a Nap eacutes a Hold laacutetszoacutelagos feacutenyesseacutege muacutelja feluumll

az oumlveacutet

A Veacutenusznak nincs holdja

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő

Tengely koumlruumlli forgaacutes 243 foumlldi nap

Leacutegkoumlr 95 szeacuten-dioxid

Uumlveghaacutezhataacutes

FOumlLD

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő 365 nap

Tengely koumlruumlli forgaacutes 24 oacutera

Koumlr paacutelya

Forgaacutestengelye 235deg

Tudjuk hogy bolygoacutenk 24 oacutera alatt veacutegez egy teljes koumlruumllfordulaacutest

A forgaacutes koumlvetkezteacuteben felleacutepő centrifugaacutelis erő hataacutesaacutera az eacutegitest belapult az egyenliacutetői

videacutekeken pedig kidudorodott

A Hold eacutes a Nap toumlmegvonzaacutesa (az előbbieacute nagyobb) apaacutelyt eacutes dagaacutelyt kelt amelyek az

oacuteceaacutenok eacutes tengerek viacutezfelsziacuteneacutenek suumlllyedeacuteseacuteben eacutes emelkedeacuteseacuteben vehetők eacuteszre A Hold

uacutegy vonszolja maga utaacuten a Foumlld dagaacutelyoumlveacutet bolygoacutenk felsziacuteneacuten hogy az eacutepp ennek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

11

A Kisalfoumlld termeacuteszeti adottsaacutegai

Kialakulaacutesa az Alfoumlldeacutehez hasonloacute Toumlreacutesek menteacuten leszakadt suumlllyedeacutek

Koumlzponti reacutesze feltoumlltoumltt siacuteksaacuteg (Duna hordaleacutekkuacutepja)

A folyoacutek munkaacuteja aacuteltal a Kisalfoumlld koumlzponti reacutesze toumlkeacuteletes siacuteksaacuteg

Reacuteszei

Szigetkoumlz

Raacutebakoumlz

Mosoni-siacuteksaacuteg

Hansaacuteg

Deacuteli peremvideacutekeacutet a szeacutel viacutez toumlmegmozgaacutesos folyamatok pusztiacutetottaacutek

Marcali-medence hellip Somloacute ndash tanuacutehegyek

A teacutel enyheacutebb a nyaacuter hűvoumlsebb Hazaacutenk legszelesebb videacuteke

A Kisalfoumlld folyoacutei a Dunaacuteba oumlmlenek (ln Raacuteba Marcal)

Aacutelloacutevizei koumlzuumll a ln Fertő toacute

Noumlveacutenyzet

Erdőben szegeacuteny taacutej Reacuteti eacutes oumlnteacutestalajok ndash mezőgazdasaacutegi munkaacutera alkalmas

Duna bőseacuteges ivoacute eacutes ipari vizet szolgaacuteltat eacutes nemzetkoumlzi viacutezi uacutet

Aacutesvaacutenyi anyagok szeacuten-dioxid tőzeg kavics homok

Siacuteksaacuteg

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

12

A Kisalfoumlld gazdasaacutegi eacutelete

Magas sziacutenvonaluacute

Buacuteza kukorica aacuterpa cukorreacutepa takarmaacutenynoumlveacutenyek

Reacutetek legelők szaacutelastakarmaacuteny (lucerna) eacutes siloacutekukorica

Legjelentősebb a szarvasmarha-tenyeacuteszteacutes Legmagasabb a fejeacutesi aacutetlag A tejfeldolgozoacute ipar

elsősorban sajtot gyaacutert Reacutepcelak

Serteacutestenyeacuteszteacutes jelentős Huacutesuumlzem Paacutepa

Baromfitartaacutes eacutes tojaacutestermeleacutes Baacutebolnai Mezőgazdasaacutegi Kombinaacutet

Szigetkoumlz ndash oumlnteacutestalaj ndash Sok zoumlldseacutegfeacutele Boraacuteszat Somloacute

Legneacutepesebb vaacuteros

Győr

Kulturaacutelis eacutes gazdasaacutegi koumlzpont Az orszaacuteg harmadik ipari vaacuterosa

Geacutepipar Raacuteba Rt Diacutezelmotorok traktorok nagyteljesiacutetmeacutenyű geacutepek keacuteszuumllnek itt

Reacutegi hagyomaacutenyai vannak a textiliparnak

Textilneacutegyszoumlg Győr Paacutepa Sopron Szombathely

Mosoni-siacuteksaacuteg

Mosonmagyaroacutevaacuter Mezőgazdasaacutegi geacutepgyaacutera eacutes textilipara van

Marcal-medence

Paacutepa

Textilipar huacutesipar eacutes geacutepipar

Raacutebakoumlz

Csorna Kapuvaacuter

Eacutelelmiszeripar

A taacutejra koumlzepes nagysaacuteguacute falvak jellemzőek

A Kisalfoumlldoumln sűrű a vasuacutet eacutes koumlzuacutethaacuteloacutezat

Ausztria feleacute vezet hazaacutenk legreacutegibb villamosiacutetott vasuacutetvonala

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

13

Az Alpokalja termeacuteszeti adottsaacutegai eacutes gazdasaacutegi eacutelete

Magyarorszaacuteg nyugati szeacuteleacuten talaacutelhatoacute

Soproni-hegyseacuteg

Kőszegi-hegyseacuteg

Előttuumlk szeacuteles dombvideacutek huacutezoacutedik

Hazaacutenk legreacutegibb kőzetei talaacutelhatoacuteak itt

Kialakulaacutesa

Soproni-hegyseacuteg az oacuteidőben keletkezett hegyseacuteg reacutesze volt mely oumlsszetoumlredezett a meacutelybe

suumlllyedt majd az Alpok kiemelkedeacuteseacutevel uacutejra a felsziacutenre keruumllt A kőzeteket a Foumlld belső erői

oumlsszepreacuteselteacutek Palaacutes kőzetek keletkeztek

Kőszegi-hegyseacuteg kőzetei a Dunaacutentuacuteli koumlzeacutephegyseacuteggel azonos koruacuteak

Legmagasabb csuacutecsa Iacuterott-kő (882 m)

A dombvideacutek kialakulaacutesa az Alpokboacutel eacuterkező folyoacutek szeacutetteriacutetett hordaleacuteka

A teruumllet megemelkedett eacutes a folyoacutevoumllgyek feldaraboltaacutek a taacutejat

Oacuteceaacuteni leacutegtoumlmegek hataacutesaacutera

A hőingaacutes itt kevesebb mint az Alfoumlldoumln

A hűvoumls eacutes a csapadeacutekosabb időjaacuteraacutesaacutehoz a taacutej magasabb fekveacutese is hozzaacutejaacuterul

A kristaacutelyos kőzetek nehezebben eresztik aacutet a vizet ezeacutert a csapadeacutek nagy reacutesze a felsziacutenen

folyik le Sok a patak eacutes a forraacutes

Noumlveacutenyvilaacuteg

Őshonos a lucfenyő

Gazdag az erdők aljnoumlveacutenyzete paacutefraacutenyokban eacutes erdei ciklaacutemenekben gazdag

Szeliacutedgesztenyefaacutek is eacutelnek itt

Fenyőerdők alatt szuumlrke erdőtalaj

Lombos erdők alatt barna erdőtalaj

Mezőgazdasaacuteg

Takarmaacutenynoumlveacuteny termeszteacutes reacutetgazdaacutelkodaacutes eacutes a szarvasmarha-tenyeacuteszteacutes (+ tejipar) a

jellemző Saacutervaacuter cukorgyaacuter tej- eacutes baromfifeldolgozaacutes

Ipar

Koumlzpontja Szombathely Cipőgyaacutertaacutes faipar mezőgazdasaacutegi geacutepgyaacutertaacutes

Kőszeg Műemleacutekvaacuteros textilipar

Sopron bdquohűseacuteg vaacuterosardquo idegenforgalom Textil faipar

Szentgotthaacuterd szemeacutelygeacutepkocsi-gyaacutertaacutes koumlzpontja (Opel)

Aproacute falvak

Egymaacuteshoz koumlzel kis leacutelekszaacutemuacute falvak telepuumlltek

Gyoacutegyfuumlrdők Balf Buumlk ndash idegenforgalom jelentősseacutege

Az Alfoumlld a Kisalfoumlld eacutes az Alpokalja oumlsszefoglalaacutes

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

14

Dunaacutentuacuteli - Dombsaacuteg eacutes a Mecsek termeacuteszeti adottsaacutegai

Teruumllete megsuumlllyedt majd a tenger eloumlntoumltte (meacuteszkő) majd kiemelkedett (agyag reacuteteg)

A felsziacutene toumlreacutesekkel feldaraboloacutedott

A folyoacutek patakok tovaacutebb meacutelyiacutetetteacutek a voumllgyeket

A folyoacutek eacutes a patakok folyaacutesiraacutenya a foumlldkeacutereg toumlreacutesvonalaihoz igazodik

Nyugati reacuteszeacuten agyag keleti reacuteszeacuten loumlsztakaroacute talaacutelhatoacute

Dunaacutentuacuteli-dombsaacuteg reacuteszei Zalai- Somogyi- eacutes Baranyai-Tolnai dombsaacuteg

Eacuteghajlata a Duna koumlzeleacuteben napsugaacuterban Ny csapadeacutekban gazdagabb

Erdőkben sokkal gazdagabb mint az Alfoumlld

Jellemző talaja barna erdőtalaj

Zalai-dombsaacuteg hazaacutenk legcsapadeacutekosabb taacuteja

A taacutej nyugati reacuteszeacuten szuumlrke erdőtalaj talaacutelhatoacute

A teruumllet 13-a erdő

Aacutesvaacutenyi kincse a kőolaj eacutes a foumlldgaacutez

Somogyi-dombsaacuteg

- Kuumllső-Somogy ndash loumlsztaacuteblaacutek

- Belső-Somogy ndash homokvideacutek

Baranyai-Tolnai dombsaacuteg

Tolnai-hegyhaacutet Baranyai-dombsaacuteg

Legnagyobb loumlszfalak

Mecsek

Meacuteszkő eacutes homokkő hegyseacuteg Feketekőszeacuten uraacuteneacuterc lelőhely

Eacuteghajlata a deacutelről eacuterkező mediterraacuten hataacutes miatt enyhe

Deacuteli lejtőin mediterraacuten jellegű oumlroumlkzoumlld noumlveacutenyek eacutelnek

Villaacutenyi-hegyseacuteg

Meacuteszkő-hegyseacuteg

Koumlzeleacuteben toumlr fel a harkaacutenyi gyoacutegyforraacutes

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

15

A Mecsek eacutes a Dunaacutentuacuteli-dombsaacuteg gazdasaacutegi eacutelete

Mecsek

- Feketekőszeacuten baacutenyaacuteszat Koumlzpontja Komloacute ndash Felhasznaacutelaacutesa hőerőmű (Peacutecs)

koksz-vasolvasztaacutes (Dunauacutejvaacuteros)

- Uraacuteneacuterc baacutenyaacuteszat Koumlzpontja Kővaacutegoacuteszőlős Jakab-hegy ndash homokkő

Felhasznaacutelaacutesa atomerőmű (Paks)

- Kőolaj Zalai-dombsaacuteg Koumlzpont Nagylengyel Feldolgozaacutes finomiacutetoacute

(Zalaegerszeg)

- Cement (meacuteszkő maacuterga) Beremend

Mezőgazdasaacuteg

Keleten (buacuteza kukorica cukorreacutepa) eacutes nyugaton (rozs) szaacutentoacutefoumlldi termeszteacutes

Gyuumlmoumllcstermeszteacutes Mecsek szőlő mandula Nyugaton teacuteli alma

Aacutellattenyeacuteszteacutes szarvasmarha-tenyeacuteszteacutes serteacutestenyeacuteszteacutes

Eacutelelmiszeripar Kaposvaacuter (malom- cukor- tejipar huacutesuumlzem) eacutes Zalaegerszeg (tejuumlzem)

Neheacutez eacutes koumlnnyűipar

Peacutecs Hőerőmű geacutepgyaacuter bőr- eacutes kesztyűgyaacuter Zsolnay porcelaacutengyaacuter

Komloacute szeacutenbaacutenyaacuteszat

Szekszaacuterd geacutepgyaacutertaacutes huacutesuumlzem

Kaposvaacuter textilipar eacutes elektrotechnika

Zalaegerszeg ruha- buacutetorgyaacutertaacutes

Nagykanizsa buacutetor

Sioacutefok Fonyoacuted Keszthely uumlduumllők

Aproacutefalvak jellemzőek neacutepesseacuteguumlk fogy

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

16

A Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacuteg

Kialakulaacutesa a foumlldtoumlrteacuteneti koumlzeacutepidő tengereiben kezdődoumltt Meacuteszkő eacutes dolomit rakoacutedott le

toumlbb 1000 m vastagsaacutegban Ennek oumlsszetoumlredezeacutese reacuteveacuten joumltt leacutetre

Reacuteszei Bakony Veacutertes Velencei-hg eacutes a Dunazug-hg

A Bakony eacutes a Veacutertes koumlzoumltt Moacuteri-aacuterok

A Veacutertes eacutes a Dunazug-hg Tatai-aacuterok

Dolomitos felsziacutenek kopaacutersaacutega az erdőirtaacutesoknak koumlszoumlnhető

Jelentősek a karsztforraacutesok

Keacutet aacutelloacutevize Balaton Velencei-toacute A Balatontoacutel eacuteszakra talaacutelhatoacute a Balaton-felvideacutek

Nemzeti Parkot

Eacuteghajlata hegyvideacuteki ndash hűvoumlsebb eacutes csapadeacutekosabb mint a koumlrnyező teruumlletekeacute

Bakony

Reacuteszei Balaton-felvideacutek Deacuteli-Bakony Eacuteszaki-Bakony

A Tihanyi feacutelszigeten gejziacuterek forraacuteskuacutepjai talaacutelhatoacutek Hajdani vulkaacuteni műkoumldeacutesre utalnak

szeacutensavas forraacutesok pl Balatonfuumlred

Tapolcai-medence tanuacutehegyek (bazalt) legnagyobb Badacsony ndash Kőfolyaacutes a kőzetek

gravitaacutecioacute hataacutesaacutera leacutetrejoumlvő toumlmegmozgaacutesa a hegyoldalon

Deacuteli-Bakony (lmcsuacutecs Kab-hegy) aacutesvaacutenykincsei barnakőszeacuten bauxit mangaacuteneacuterc

Eacuteszak-Bakony (lmcsuacutecs Kőris-hegy) sasbeacutercek kőzetekből kiemelkedő meredek oldaluacute

roumlg talaacutelhatoacuteak

Veacutertes

Aacutesvaacutenykincsei barnakőszeacuten eacutes bauxit

Velencei-hg

Ingoacutekoumlvek a lepusztulaacutes soraacuten kocka alakuacutevaacute daraboloacutedott graacutenit ndash egy eacutele menteacuten

alaacutetaacutemasztott ndash roumlge

Dunazug-hg

Reacuteszei Pilis Gerecse Budai-hg

Meacuteszkő eacutes dolomit kőzetekből aacutellnak

Budai-hg Duna felőli oldalaacuten hőforraacutesok toumlrnek fel Sok barlang is talaacutelhatoacute a hegyseacuteg

meacutelyeacuten

A Visegraacutedi-hg az Eacuteszaki-khg vulkaacuteni vonulataacutenak hangja

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

17

A Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacuteg gazdasaacutegi eacutelete

(Aacutetalakulaacutes az egykori alumiacuteniumipar foumlldjeacuten)

Aacutesvaacutenykincsei barnakőszeacuten bauxit mangaacuteneacuterc dolomit meacuteszkő kvarchomok agyag

A hegyseacuteg egykoron az alumiacuteniumipar fő teruumllete volt

A jobb eacuterteacutekesiacuteteacutes miatt a timfoumlld előaacutelliacutetaacutesa meacuteg gazdasaacutegos ezeacutert eladjuk Oroszorszaacutegnak

eacutes Ukrajnaacutenak keacutesz alumiacuteniumot vaacutesaacuterolunk Magyarorszaacutegon keacutesz vagy feacutelkeacutesz

alumiacuteniumgyaacutertaacutessal ceacutelszerű foglalkoznia

Bauxitbaacutenya Bakony

Timfoumlldgyaacuter Ajka

Hengermű Szeacutekesfeheacutervaacuter eacutes Bp

Barnakőszeacuten kitermeleacutes Bakony Veacutertes Moacuteri-aacuterok koumlrnyeacuteke

Hőerőmű Ajka Tatabaacutenya ndash viacutezigeacutenyuumlket a karsztviacutez fedezi

Ipar

Vegyipar műtraacutegyaacutet aacutelliacutet elő

Eacutepiacutetőanyag-ipar csereacutep eacutes teacutegla

Ajka kvarchomokboacutel uumlveget gyaacutertanak

Herend porcelaacutengyaacutertaacutes

Geacutepgyaacutertaacutes Esztergom ndash Suzuki

Veszpreacutem ndash elektromos geacutepek eacutes baacutenyaacuteszati berendezeacutesek

Mezőgazdasaacuteg

Erdőgazdaacutelkodaacutes folyik mezőgazdasaacuteg nem szaacutemottevő

Bauxit Timfoumlldgyaacuter

Alumiacuteniumkohoacute

Elektromos aacuteram

Hőerőmű

Barnakőszeacuten

Draacutega

Egykori Szovjetunioacute

Keacutesz timfoumlld

Toumlmbalumiacutenium

MAGYARORSZAacuteG

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

18

Eacuteszaki ndash koumlzeacutephegyseacuteg

Kialakulaacutesa

Legreacutegebbi Buumlkk eacutes az Aggteleki ndash karszt Ezek meacuteszkő hegyseacutegek

Vulkaacuteni Visegraacutedi-hg Boumlrzsoumlny Cserhaacutet Maacutetra Zempleacuteni-hg

Elmocsarasodoacute teruumlleteken barnakőszeacuten a hegyseacutegek laacutebaacutenaacutel lignit keacutepződoumltt A forroacute vizes

oldatokboacutel a Maacutetraacuteban reacutezeacuterc vaacutelt ki

Eacuteghajlata

Nyara hűvoumlsebb tele hidegebb mint baacutermelyik taacutejunkeacute Toumlbb a csapadeacutek mint az Alfoumlldoumln

A tagolt domborzat miatt vaacuteltozatos a hg mikrokliacutemaacuteja

A meacuteszkőhegyseacutegekben a felsziacuten alatti a vulkaacuteni hegyseacutegekben a felsziacuteni viacutezhaacuteloacutezat a

gazdagabb

Vulkaacuteni utoacuteműkoumldeacutesre utalnak a keacutenhidrogeacutenes szeacutensavas forraacutesok

Teruumlleteacuten 3 NP talaacutelhatoacute Buumlkki Aggteleki Duna-Ipoly Nemzeti Parkű

Visegraacutedi-hg (Dobogoacute-kő)

A Duna vaacutelasztotta le az Eacuteszaki khg-ről

Kőzetanyaga andezit andezittufa

Boumlrzsoumlny (Csoacutevaacutenyos)

Erdő boriacutetotta hg keveacutes telepuumlleacutessel

Cserhaacutet

Főleg meacuteszkőből aacutell

Maacutetra (Keacutekes Galya-tető)

Kőztei Andezit eacutes Andezittufa

Reacutezeacuterc Recsk-en talaacutelhatoacute Paraacuted gyoacutegyforraacutes

Maacutetraalja lignittelepek

Buumlkk (Istaacutelloacutes-kő)

Uumlledeacutekes kőzetek talaacutelhatoacuteak (meacuteszkő agyagpala)

Karsztos keacutepződmeacutenyek viacuteznyelő dolina karsztforraacutesok

Aggteleki-karszt

Baradla barlangrendszer a vilaacutegoumlroumlkseacuteg reacuteszeacuteveacute nyilvaacuteniacutetottaacutek

Cserehaacutet

Dombvideacutekeacutet a folyoacutek szabdaltaacutek fel

Zempleacuteni-hg

bdquoSaacutetorhegyekrdquo Riolitboacutel eacutepuumll fel

Deacuteli lankaacutei Hegyalja ndash Tokaji hg

Medenceacutek

Noacutegraacutedi Borsodi

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

19

Eacuteszaki ndash koumlzeacutephegyseacuteg gazdasaacutegi eacutelete

(A neheacutezipar szuumllőfoumlldjeacutenek mai gondjai)

Az Eacuteszaki ndash koumlzeacutephegyseacuteg medenceacuteiben alapanyagokat gyaacutertoacute neheacutezipar fejlődeacutese a

koumlzelmuacuteltban megaacutellt Főkeacutent a kohaacuteszati termeacutekek iraacutenti kereslet csoumlkkeneacuteseacutevel uumlzemek

korszerűtlenseacutegeacutevel magyaraacutezhatoacute A termeleacutes visszaesett uumlzemek bezaacutertak nagy lett a

munkaneacutelkuumlliseacuteg

Iparvideacutek

Borsodi-medence Salgoacutetarjaacuten ndash geacutepipar ndash tűzhelygyaacutertaacutes

Gyoumlngyoumls ndash mikroelektronikai cikkek

Eger ndash geacutepkocsi hűtőalkatreacuteszek

A vaacutelsaacutegot tuacuteleacutelte

- Vegyipar import nyersanyagokra eacutepuumll

Kőolaj eacutes a foumlldgaacutez csővezeteacuteken eacuterkezik Oroszorszaacutegboacutel a foumlldgaacutez kis reacutesze az

Alfoumlldről

A hőerőműveket (visontai Maacutetrai Hőerőmű) Maacutertaaljaacuten eacutes Buumlkkaljaacuten kuumllsziacuteni lignit

baacutenyaacutekboacutel kitermelt lignittel fűtik

Kazincbarzika műanyagok noumlveacutenyveacutedő szerek

Tiszauacutejvaacuteros TVK

- Eacutepiacutetőanyag-ipar

A hegyseacutegek meacuteszkoumlveacuteből agyagpalaacutejaacuteboacutel Miskolcon eacutes Vaacutecott cementet gyaacutertanak

Salgoacutetarjaacuten uumlveggyaacutertaacutes Holloacutehaacuteza porcelaacutengyaacutertaacutes

Miskolc textil eacutes papiacutergyaacutertaacutes Eger buacutetorgyaacutertaacutes

Mezőgazdasaacuteg takarmaacutenynoumlveacuteny- gyuumlmoumllcs- szőlőtermeszteacutes erdőgazdaacutelkodaacutes

Borvideacutekek Tokaj Eger Gyoumlngyoumls

Koumlzlekedeacutes

Hataacuteraacutellomaacutes Balassagyarmat

Az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacuteg laacutebaacutenaacutel nagy forgalmuacute vasuacutet eacutes koumlzuacutet vezet

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

20

Budapest

Hazaacutenk fővaacuterosa nemzetkoumlzi nagyvaacuteros

Peacutenzuumlgyi- uumlzleti szolgaacuteltataacutesai kulturaacutelis eacutelete idegenforgalma alkalmassaacute teszi Budapestet a

kuumllfoumlldi befekteteacutesek eacutes a kuumllfoumlldi tőke elhelyezeacuteseacutere

Vaacuterosszerkezete

- Vaacuterosmag (city) ndash V keruumllet

- Belső lakoacutehelyoumlv ndash Duna bal partja VI-IX ker

- Kuumllső munkahelyoumlv ndash paacutelyaudvarok raktaacuterak koacuterhaacutezak gyaacuterak

- Kuumllső lakoacutehelyoumlv - kertvaacuteros

Toumlbbkoumlzpontuacutesaacuteg jellemző raacute

Magyarorszaacuteg gazdasaacutega eacutes kereskedelme

A magyar gazdasaacuteg jellemzői

A piacgazdasaacuteg magaacutentulajdonra eacutes versenyre eacutepuumll Ezt a kereslet eacutes a kiacutenaacutelat szabaacutelyozza

Az aacutellam feladata a piacgazdasaacuteg műkoumldeacutesi felteacuteteleinek biztosiacutetaacutesa (Jogi peacutenzuumlgyi adoacute

rendszer) A verseny ceacutelja a profitszerzeacutes

A piac toumlrveacutenyei a munkaerőpiacon is eacuterveacutenyesek A munkaerő iraacutenti csoumlkkeneacutes

munkaneacutelkuumlliseacuteget okoz

Az aacutellamnak a taacutersadalom eacuterdekeit is eacuterveacutenyesiacuteteni kell (egeacuteszseacuteguumlgy peacutenzuumlgy haduumlgy

oktataacutes koumlrnyezetveacutedelem) ezek kiadaacutesait adoacutekboacutel fedezik

Gazdasaacuteg mutatoacutei

GDP ndash Bruttoacute hazai termeacutek 1eacutev alatt előaacutelliacutetott uacutej termeacutekek eacutes szolgaacuteltataacutesok piaci

aacuteron kimutathatoacute eacuterteacuteke

GNP ndash Bruttoacute nemzeti termeacutek A GDP + az Export eacutes az Import joumlvedelem

kuumlloumlnbseacutege

GDP miből aacutell

Primer szektor mezőgazdasaacuteg

Szekunder szektor ipar

Tercier szektor szolgaacuteltataacutesok (oktataacutes peacutenzuumlgy egeacuteszseacuteguumlgy kereskedelem

igazgataacutes)

Energiagazdasaacuteg

Elsődleges energiahordozoacutek

- kimeruumllő o aacutesvaacutenyi tuumlzelőanyagok szeacuten kőolaj foumlldgaacutez

o nukleaacuteris uumlzemanyagok hasadoacuteanyagok

o geotermikus energia

- meguacutejuloacute

o napenergia szeacutelenergia viacutezfolyaacutesok energiaacuteja hullaacutemzaacutes aacuterapaacutely

Elsődleges energiahordozoacutekboacutel nyerik a maacutesodlagos energiahordozoacutekat villamos energiaacutet

benzint diacutezelolajat fűtőolajat kokszot gőzt eacutes a vaacuterosi gaacutezt

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

21

Huacutezoacuteaacutegazat a geacutepipar eacutes a vegyipar

Koumlzlekedeacutes

Szemeacutely eacutes aacuteruszaacutelliacutetaacutest biztosiacutet A koumlzlekedeacutesi uacutetvonalak sugaras szerkezetűek

A Budapestről nagyvaacuterosokba a nagyvaacuterosokboacutel a koumlrnyező falvakba

A vasuacutet a toumlmegkoumlzlekedeacutesre eacutes nagy toumlmegű aacuteruacute szaacutelliacutetaacutesaacutera a legalkalmasabb eszkoumlz

Műszakilag elavultak a vonatok eacutes a paacutelya kiveacutetel az elővaacuterosi vonatok (Bp)

A vaacuterosi toumlmegkoumlzlekedeacutes eacutes a orszaacutegon beluumlli szemeacutelyszaacutelliacutetaacutesban fontos eszkoumlz az

autoacutebusz A koumlzuacuteti koumlzlekedeacutes gazdasaacutegtalanabb mint a vasuacuteti eacutes szennyezi is a koumlrnyezetet

A leacutegi koumlzlekedeacutes nagy taacutevolsaacutegok aacutethidaloacuteja

Budapest-Ferihegy 1-2

Kuumllkereskedelmi kapcsolatok

Piackoumlzpontuacute

Ipari nyersanyagokban energiahordozoacutekban szegeacutenyek vagyunk ezeacutert behozatalra szorulunk

Uumlzemeink termeacutekeit kuumllfoumlldoumln kell eacuterteacutekesiacuteteni mert a hazai felvevőpiac kicsi

Orszaacutegunk 2004-től az EU tagja

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

22

CSILLAGAacuteSZATI ALAPISMERETEK

Amit ma a vilaacutegboacutel ismeruumlnk Eacutegitestek - Ősrobbanaacutes - Galaxisok szuumlleteacutese - Csillagok szuumlleteacutese - A csillagok

energiatermeleacutese - Janus arcuacute anyag - Mit toumlrteacutenik egy csillagon - Csillagok eacuteletuacutetja

Előzetes A Hold taacutevolsaacutega majdnem 30 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 128 sec alatt

A Nap meacuterete 109 Foumlld-aacutetmeacuterő (Bőven belefeacuterne a Holdnak a paacutelyaacuteja)

Nap-Foumlld taacutevolsaacuteg 1 CsE = 107 Nap-aacutetmeacuterő (toumlbb mint 11000 Foumlld-aacutetmeacuterő) Megteszi a feacuteny

83 perc alatt (Ha lekicsinyiacutetve a Nap 40 cm aacutetmeacuterőjű volna akkor 430 m-re tőle a Foumlld

majdnem 4 mm-es a Hold meg ndash attoacutel mintegy 11 cm-re ndash kb 1 mm-es lenne)

Nap-Pluacutetoacute aacutetlagos taacutevolsaacuteg 40 CsE Megteszi a feacuteny 55 h alatt (Ha a Nap 40 cm-es volna

akkor az 1 mm-es Pluacutetoacute meacuteg a Hold cseresznyeacutejeacutetől is kisebb lenne de toumlbb mint 30 km-

re)

Szomszeacuted csillag (alfa Centauri) taacutevolsaacutega toumlbb mint 4 feacutenyeacutev megteszi a feacuteny toumlbb mint 4

eacutev alatt (3 csillag 2 Nap-szerű eacutes 1 voumlroumls toumlrpe Ha a Nap maacutekszemnyi akkor az alfa

Centauri tőle 40 km-re 2 maacutekszem eacutes 1 porszem lenne)

A Tejuacutetrendszer meacuterete toumlbb mint 100000 feacutenyeacutev befutnaacute a feacuteny toumlbb mint 100000 eacutev alatt

A ma ismert legtaacutevolabbi galaxis taacutevolsaacutega toumlbb mint 10 milliaacuterd feacutenyeacutev megteszi a

feacutenyraacutedioacutesugaacuterzaacutes toumlbb mint 10 milliaacuterd eacutev alatt

Vaacutezoljuk foumll a ma ismert vilaacuteg az uacuten Metagalaxis fejlődeacutestoumlrteacuteneteacutenek azokat a főbb

epizoacutedjait amelyek maacuter joacutel tanulmaacutenyozhatoacuteak a tudomaacutenyban Minden egyes jelenseacuteg

alapvető fizikai koumllcsoumlnhataacutesokon alapul

Mindenekelőtt szoumlgezzuumlk le hogy a termeacuteszettudomaacutenyok iacutegy a fizika eacutes a csillagaacuteszat is

csak arroacutel nyilatkozhatnak amit maacuter ismeruumlnk Uacutegyhogy az Ősrobbanaacutes illetve mindaz

amiről most szoacute lesz nem a Vilaacutegmindenseacutegre vonatkozik csupaacuten a Metagalaxisra ami az

ismert vilaacuteg

A Metagalaxis teacuteridőbeli szerkezeteacutenek a vizsgaacutelataacuteval a csillagaacuteszaton beluumll a kozmoloacutegia

az egyes eacutegitestek ill azok nagyobb rendszerei konkreacutet kialakulaacutesaacutenak a kutataacutesaacuteval a

kozmogoacutenia s az ekoumlzben zajloacute fizikai folyamatok elemzeacuteseacutevel pedig az asztrofizika

foglalkozik (Ezek kuumlloumln tudomaacutenyaacutegak de foumllhasznaacuteljaacutek a relativitaacuteselmeacutelet a

kvantumelmeacutelet a magfizika az atomfizika az elektrodinamika kuumlloumln a

magnetohidrodinamika eacutes maacutes fizikai tudomaacutenyaacutegak eredmeacutenyeit is)

A csillagaacuteszat neacutemileg egy aacutellatkerthez hasonliacutethatoacute A kozmosznak is megvannak a maga

bdquoaacutellatkaacuteirdquo csillagok bolygoacutek holdak uumlstoumlkoumlsoumlk stb Első raacuteneacutezeacutesre ez a szembeoumltlő hogyan

is neacuteznek ki ezek Aztaacuten megvizsgaacutelhatjuk az aacutellatkertben a ketrecek szerepeacutet ndash valami

ilyesmit tesz a csillagaacuteszatban a kozmoloacutegia Beszeacutelhetuumlnk az aacutellatok szuumlleteacuteseacuteről is ndash mint

ahogyan a csillagaacuteszaton beluumll a kozmogoacuteniaacuteban az eacutegitestek kialakulaacutesaacuteroacutel Fontos

ismernuumlnk az aacutellatok fizioloacutegiai bioloacutegiai jelenseacutegeit is - az eacutegitestek bdquofizioloacutegiaacutejaacutetrdquo taglalja

az asztrofizika

Eacutegitestek Hogy valamelyest fogalmat alkothassunk a Metagalaxisroacutel előszoumlr szoacuteljunk neacutehaacuteny szoacutet az

eacutegitestekről s azok ismert rendszereiről legalaacutebb a fontosabb araacutenyokat foumllvaacutezolva

A legkoumlzelebbi eacutegitest a Hold alig 384 ezer kilomeacuteterre ami ndash mint az előzetesből tudjuk ndash a

Foumlld aacutetmeacuterőjeacutenek mindoumlssze 30-szorosa s ezt a taacutevolsaacutegot a feacuteny roumlpke 128 maacutesodperc alatt

megteszi Ez nagyon kicsinek szaacutemiacutet a csillagaacuteszatban Meacuteg a Nap is nagyobb pedig az egy

koumlzoumlnseacuteges csillag A Nap aacutetmeacuterőjeacutenek a nagysaacutega 1 millioacute 400 ezer kilomeacuteter durvaacuten 100

foumlldaacutetmeacuterő tehaacutet a holdpaacutelya is bőven belefeacuterne

Bolygoacutenk 1496 millioacute km-re azaz (kerekiacutetve) 100 napaacutetmeacuterőnyi messzeseacutegben kering a Nap

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

23

koumlruumll Ezt a taacutevolsaacutegot maacuter toumlbb mint 8 perc alatt teszi meg a feacuteny de a ma ismert

legtaacutevolabbi bolygoacuteig a Pluacutetoacuteig 40-szer ennyi időre mintegy 5 oacuteraacutera van szuumlkseacutege S ez meacuteg

csak a ma ismert bolygoacuterendszer hataacutera a teljes Naprendszer szeacuteleacuteig nagyjaacuteboacutel 2 eacuteven aacutet

szaacuteguld a feacutenysugaacuter (Tudniillik a Naprendszer mindaddig tart ameddig a Nap vonzoacute hataacutesa

eacuterveacutenyesuumll maacuterpedig a legkoumlzelebbi szomszeacutedos csillagroacutel toumlbb mint 4 eacutevig joumln a feacuteny)

A Tejuacutetrendszer egy nagy galaxis toumlbb szaacutez milliaacuterd (azaz toumlbb szaacutez ezer millioacute) csillagot

tartalmaz koumlzuumlluumlk csupaacuten egy a mi Napunk Az ilyen galaxisok egyik szeacuteleacutetől a maacutesikig toumlbb

mint szaacutezezer eacutevig menne a feacuteny ha koumlzben nem nyelődne el a csillagkoumlzi anyagban Vannak

kis galaxisok is toumlbbseacuteguumlk csak neacutehaacuteny milliaacuterd csillagboacutel aacutell A nagy galaxisok koumlzuumll a

szomszeacutedos legkoumlzelebbi az Andromeacuteda-galaxis Ennek a koumlzeacutepső reacutesze ndash ahol sűrűbben

vannak benne a csillagok ndash szabad szemmel is laacutetszik peacuteldaacuteul ősszel este a csillagos eacutegen

Holott az a feacuteny ami ma eljut roacutela a szemuumlnkbe onneacutet mintegy haacuterommillioacute eacutevvel ezelőtt

indult el Ismeruumlnk ma olyan galaxisokat is amelyeknek a raacutedioacutesugaacuterzaacutesa toumlbb mint

tiacutezmilliaacuterd eacutevig szaacuteguldott a vilaacutegűrben miacutegnem ide eacuterkezett a Foumlldre Ma kb szaacutezmilliaacuterd

galaxist ismeruumlnk ndash ezek (eacutes tartozeacutekaik) alkotjaacutek a Metagalaxist

A galaxisok rendszerint kisebb-nagyobb galaxishalmazokat alkotnak A leguacutejabb kutataacutesok

alapjaacuten viszont uacutegy tűnik hogy a ma ismert legnagyobb struktuacuteraacutekat tekintve cellaacutes

szerkezetű a Metagalaxis Eszerint mi mindnyaacutejan cellataacutersak vagyunk raacuteadaacutesul a cellaacutek

falaacuteba beeacutepiacutetve ugyanis a cellaacutek fala galaxisokboacutel aacutell a Tejuacutetrendszer csak egy kis bdquoteacuteglardquo a

sok koumlzuumll

Ősrobbanaacutes Ha megvizsgaacuteljuk a galaxishalmazunkon tuacuteli galaxisokat - az elmeacutelettel oumlsszhangban - toumlbb

eacuteszleleacutesi adatboacutel is arra koumlvetkeztethetuumlnk hogy azok kiveacutetel neacutelkuumll taacutevolodnak tőluumlnk sőt

mineacutel messzebb van egy galaxis annaacutel nagyobb sebesseacuteggel

Peacuteldaacuteul az uacuten voumlroumlseltoloacutedaacutest ndash ami erre a taacutevolodaacutesra utal ndash joacutel megfigyelhetjuumlk A taacutevolodoacute

eacutegitestek sziacutenkeacutepvonalai eltoloacutednak a nagyobb hullaacutemhosszak vagyis a voumlroumls sziacuten feleacute

(Ebből a relativitaacuteselmeacutelet alapjaacuten kiszaacutemolhatoacute az eacutegitest taacutevolsaacutega eacutes a taacutevolodaacutesi

sebesseacutege)

Megjegyzeacutes Ezt a jelenseacuteget a hasonloacutesaacuteg alapjaacuten (de teacutevesen) Doppler-effektuskeacutent is

szoktaacutek emlegetni Pedig ebben az esetben a hullaacutemhossz megvaacuteltozaacutesaacutenak maacutes jellegű okot

tulajdoniacutethatunk

Keacutepzeljuumlnk el egy hatalmas gumilepedotildet Helyezzuumlnk raacute csigaacutekat ndash azokkal modellezzuumlk az

egyes galaxishalmazokat keacutet teacuterdimenzioacuteban Az Einstein-egyenletek szerint az idotilde

muacutelaacutesaacuteval megvaacuteltozik a teacuteridő metrikaacuteja ami a Metagalaxis taacutegulaacutesaacutet ill oumlsszehuacutezoacutedaacutesaacutet

jelenti A mi modelluumlnkoumln ez uacutegy jelentkezik hogy a gumilepedotilde nyuacutelik ill oumlsszehuacutezoacutedik

Ennek megfelelotildeen baacutermelyik csigaacuteroacutel (galaxishalmazroacutel) azt lehet laacutetni hogy az oumlsszes toumlbbi

taacutevolodik tőle (ill koumlzeledik feleacute) Ekoumlzben a teacuterben mozgoacute feacutenysugaacuter hullaacutemhossza is

ugyanuacutegy megnyuacutelik (legalaacutebbis a Metagalaxis taacutegulaacutesakor oumlsszehuacutezoacutedaacuteskor pedig

oumlsszezsugorodik) mintha csak a modelluumlnk gumilepedotildejeacutenek a nyuacutelaacutesaacutet (ill oumlsszehuacutezoacutedaacuteskor

a zsugorodaacutesaacutet) koumlvetneacute

A Metagalaxis jelenlegi taacutegulaacutesa az uacuten Otildesrobbanaacutesig vezethetotilde vissza az idotildeben

Az Ősrobbanaacutes folyamataacuteban volt olyan időszak amikor a Metagalaxisban sehol sem leacuteteztek

atomok mert annyira sűrű volt az anyag hogy benne a gigantikus nyomaacuteson eacutes a rettenetesen

magas hőmeacuterseacutekleten az igen gyakran eacutes szeacuteduumlletes sebesseacutegekkel egymaacutesnak rohanoacute atomok

uacutegyis szeacutetestek volna elemi reacuteszecskeacutekre Sőt meacuteg az elemi reacuteszecskeacutek sem maradhattak

eacutepseacutegben peacuteldaacuteul az anyag eacutes az antianyag szuumlntelenuumll szeacutetsugaacuterzoacutedtak eacutes visszaalakultak

majd ismeacutet szeacutetsugaacuterzoacutedtak s megint visszaalakultak eacutes iacutegy tovaacutebb

Amikor a reacuteszecske-antireacuteszecske paacuterok oumlsszeuumltkoumlztek elektromaacutegneses sugaacuterzaacuteskvantumok

lettek belőluumlk amelyek folyamatosan vissza is alakultak reacuteszecske-antireacuteszecske paacuterokkaacute

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

24

Azok pedig ndash uacutejra oumlsszeuumltkoumlzveacuten ndash ugyancsak szeacutetsugaacuterzoacutedtak eacutes a sugaacuterzaacutes (amiacuteg kellően

nagy volt az anyagsűrűseacuteg) visszacsapoacutedott anyag-antianyag reacuteszecske paacuterokkaacute

Ezek a folyamatok mindaddig zajlottak amiacuteg elegendően nagy volt a sűrűseacuteg Azonban gyors

uumltemben toumlrteacutent a Metagalaxis taacutegulaacutesa Veacuteguumll atomok is oumlsszeaacutellhattak de sugaacuterzaacutes is maradt

meg sőt az anyagnak a zoumlme szeacutetsugaacuterzoacutedott ezt hiacutevjuk az Ősrobbanaacutes

maradvaacutenysugaacuterzaacutesaacutenak

Az Ősrobbanaacutes utaacuteni anyag tehaacutet ketteacutevaacutelt

1 Nagyobb reacuteszben elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes maradt vissza Tele van vele a vilaacutegrdquoűrrdquo - ami

ezek szerint egyaacuteltalaacuten nem uumlres Ennek az anyagnak a kvantumoknak az energiaacutejaacutet tudjuk

joacutel meacuterni

2 Az anyag kisebb haacutenyadaacutet de a feltűnőbb reacuteszeacutet pedig a nyugalmi toumlmeggel rendelkező

reacuteszecskeacutekből aacutelloacute anyag galaxisok azokon beluumll csillagok nagybolygoacutek kisbolygoacutek

holdak uumlstoumlkoumlsoumlk meteorok csillagkoumlzi ill bolygoacutekoumlzi gaacutez eacutes por alkotjaacutek sőt a Foumlld nevű

bolygoacuten peacuteldaacuteul mi magunk is Ez az anyag igen izgalmas fejlődeacutesen ment keresztuumll az

Ősrobbanaacutes oacuteta

Galaxisok szuumlleteacutese Az Ősrobbanaacutesboacutel visszamaradt elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes ndash noha a taacutegulaacutes koumlvetkezteacuteben

mostanaacuteban folyamatosan noumlvekszik a hullaacutemhossza ndash leacutenyegeacuteben maradt a reacutegi A szeacutet nem

sugaacuterzoacutedott anyag viszont ndash aminek a zoumlme hidrogeacuten valamint heacutelium gaacutez ndash a taacutegulaacutes soraacuten

a gravitaacutecioacutes vonzaacutes koumlvetkezteacuteben szeacutetszakadozott egyre kisebb anyagfelhőkre amelyek

sűrűbb reacuteszeiből kialakultak a galaxishalmazok s azokon beluumll az egyes galaxisok

Az Ősrobbanaacutesboacutel rengeteg neutriacutenoacute maradt vissza A taacutegulaacutes erre a neutriacutenoacute sokasaacutegra is

vonatkozik Mai elmeacutelet szerint a neutriacutenoacutek egymaacutesra hatoacute vonzaacutesa egyre feltűnőbb

egyenetlenseacutegeket okozott ebben a bdquoneutriacutenoacutetengerbenrdquo s ahol a legtoumlbb neutriacutenoacute sűrűsoumldoumltt

oumlssze azok oda vonzottaacutek az eacuteppen arra koacuteszaacuteloacute gaacutez reacuteszecskeacuteket is ahol aztaacuten veacuteguumllis

galaxisok nőttek

Formaacutejaacutet tekintve sokfeacutele galaxis van mi most csak a Tejuacutetrendszer (eacutes a hozzaacute hasonloacute

galaxisok) leacutetrejoumltteacutet taacutergyaljuk ndash s azt is csak nagy vonalakban

A Tejuacutetrendszer anyagaacutenak oumlsszesűrűsoumldeacutese soraacuten a gravitaacutecioacute eleinte minden iraacutenyban

egyformaacuten eacuterveacutenyesuumllt ami egy nagyjaacuteboacutel goumlmbszimmetrikus bdquogaacutezgomboacutecotrdquo

eredmeacutenyezett mint galaxisunk ősi formaacutejaacutet Ezen beluumll tovaacutebbi ugyancsak

goumlmbszimmetrikus bdquogaacutezgomboacutecokrdquo joumlttek leacutetre a mai uacuten goumlmbhalmazok ősei Azokon beluumll

ugyancsak goumlmbszimmetrikus bdquogaacutezgomboacutecokrdquo alakultak ki csillagok

Az egyre jobban oumlsszesűrűsoumldő ősgalaxis nagyobb reacuteszben meacuteg oumlsszefuumlggő gaacutez formaacutejaacuteban

megleacutevő anyaga azonban egyre gyorsabban forgott eacutes emiatt egyre jobban ellaposodott

Ebből az anyagboacutel joumlttek leacutetre a galaxisunk siacutekja menteacuten talaacutelhatoacute csillagok iacutegy a Nap is

A Tejuacutetrendszer koumlzepeacuteben egy rendkiacutevuumll sűrű galaxismagban gigantikus energiatermelő

folyamatok duacutelnak aacutem ma meacuteg nem tudjuk hogy azok netaacuten fekete lyukba bezuhanoacute

anyagtoacutel szaacutermaznak-e vagy esetleg anyag-antianyag szeacutetsugaacuterzoacutedaacutestoacutel (vagy valami maacutestoacutel

amit ma meacuteg nem ismeruumlnk) Mindenesetre nem lehetetlen hogy a Metagalaxis anyagaacutenak

az Ősrobbanaacuteskori szupersűrű aacutellapotaacuteboacutel akaacuter fekete lyukak is maradhattak vissza akaacuter

antianyagzaacutervaacutenyok egyes galaxisok koumlzepeacuten (Egyeacutebkeacutent az is lehet hogy a galaxisok fele

antianyagboacutel van koumlztuumlk olyanok amelyek meg ilyen anyagzaacutervaacutenyt rejtenek magukban

amilyen anyagboacutel mi vagyunk)

Csillagok szuumlleteacutese A csillagkoumlzi teacuterben sokfeleacute gaacutezfelhők is megmaradtak Maguk a csillagok is ilyen kozmikus

anyagfelhőkből sűrűsoumldtek oumlssze

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

25

A Naprendszer is egy hatalmas kozmikus gaacutez- eacutes porfelhotildenek egy ndash ahhoz keacutepest viszonylag

kis meacuteretű ndash gaacutezgomboacuteccaacute oumlsszecsomoacutesodoacute reacuteszeacuteből joumltt leacutetre

De mieacutert lett csillag a Nap

A csillagok feluumlleteacuten a hőmeacuterseacuteklet toumlbb ezer fok legbeluumll pedig ndash ahol gigantikus

energiaacutek szabadulnak foumll - toumlbb tiacutez millioacute fok is lehet Vajon mitől van ez

A Nap - eacutes minden csillag ndash sajaacutetmaga vilaacutegiacutet Hogyan keacutepesek erre Mieacutert ilyen

peacuteldaacuteul sajaacutet csillagunk a Nap

Mert eleacuteg nagy hozzaacute a toumlmege s ezaacuteltal a toumlmegvonzaacutesa (A Jupiter peacuteldaacuteul hiaacuteba a

legnagyobb oacuteriaacutesbolygoacute a Naprendszerben a toumlmege meacuteg mindig tuacutelsaacutegosan kicsi ahhoz

hogy csillag lehessen)

Csillagok napjainkban is keletkeznek kuumlloumlnoumlsen a Tejuacutetrendszer eacutes a hozzaacute hasonloacute galaxisok

peremvideacutekeacuten leacutevő kozmikus anyagfelhőkben de maacutesutt is ahol valamilyen okboacutel

kellőkeacuteppen oumlssze tud sűrűsoumldni a csillagkoumlzi gaacutez Ennek a legfontosabb teacutenyezője a

gravitaacutecioacutes koumllcsoumlnhataacutes

Ezen kiacutevuumll vannak olyan kedvező esetek amikor egyeacuteb teacutenyezők meacuteg arra is keacutepesek hogy

foumllgyorsiacutetsaacutek a csillagkeacutepződeacutest

Joacuteneacutehaacuteny olyan csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhőt ismeruumlnk amelyben a maacuter koraacutebban

megszuumlletett csillagoknak a nagy energiaacutejuacute elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesa szeacutetbontja (ionizaacutelja) a

koumlrnyeacutekbeli gaacutez reacuteszecskeacuteket A csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhők rendszerint igen alacsony

hőmeacuterseacutekletűek azaz viszonylag lassan mozognak bennuumlk az egyes gaacutezreacuteszecskeacutek Aacutem ha

egy ilyen anyagfelhőben csillagok is vannak azoknak a sugaacuterzaacutesa keacutepes szeacutetbontani meacuteg az

atomokat is

Ennek koumlvetkezteacuteben toumlbb reacuteszecske fog szaladgaacutelni a gaacutezfelhőnek abban a reacuteszeacuteben

Megnoumlvekszik tehaacutet a reacuteszecskeszaacutem eacutes iacutegy a gaacuteznak a nyomaacutesa is

Ezen kiacutevuumll a csillagtoacutel kapott energia megnoumlveli a reacuteszecskeacutek mozgaacutesi energiaacutejaacutet azok

sebesebben szaacuteguldoznak (Tehaacutet magasabb lesz a gaacutezfelhőben a hőmeacuterseacuteklet is)

A gaacutez a heves uumltkoumlzeacutesek miatt keacutepes a teacuterben tovaacutebb ionizaacuteloacutedni Ezek az uacuten ionizaacutecioacutes

frontok egyuacutettal loumlkeacuteshullaacutem frontok is mert az anyagfelhő ionizaacutelt reacuteszeacuteben mintegy

neacutegyszer nagyobb a nyomaacutes mint az elektromosan semleges helyeken ahol tehaacutet ezaacuteltal

rohamosan oumlsszesűrűsoumldhet az anyag s iacutegy foumllgyorsul a csillagok keletkezeacutese

A csillagokban a gaacutez kiacutevuumllrotildel befeleacute fokozatosan sűrűsoumldik Minden csillag kiacutevuumll nagyon

ritka legbeluumll rendkiacutevuumll sűrű Amikor egy oumlsszetoumlmoumlruumllotilde gaacutezgoumlmb ndash egy uacutejszuumlloumltt csillag ndash

belsejeacuteben a sűrűseacuteg iszonyatosan megnő emiatt a nyomaacutes meg a hotildemeacuterseacuteklet is rettentotildeen

magas lesz (Gondoljunk csak bele Ha kisebb teacuterreacuteszbe zsuacutefolunk sok reacuteszecskeacutet akkor azok

ott jobban bdquoloumlkdoumlsotildednekrdquo szaporaacuten bdquotaszigaacuteljaacutekrdquo egymaacutest begyorsulnak )

A hatalmas gravitaacutecioacute miatt a Nap belsejeacuteben is igen nagy a sűrűseacuteg ami tehaacutet gigantikus

nyomaacutest eacutes egyuacutettal rettenetesen magas hőmeacuterseacutekletet jelent Olyannyira hogy meacuteg az elemi

reacuteszecskeacutek is keacutepesek arra hogy egymaacutesba bdquopreacuteselődjenekrdquo eacutes aacutetalakuljanak mikoumlzben

maacutesfajta reacuteszecskeacutek is eacuteletre kelnek belőluumlk elektromaacutegneses energia-felszabadulaacutes

koumlzepette

Ez azt jelenti hogy ott az egyes reacuteszecskeacutek rettenetesen gyorsan keacutepesek mozogni eacutes igen

erőteljesen nekiuumltkoumlznek egymaacutesnak Ilyen koumlruumllmeacutenyek koumlzepette nem csoda ha az atomok

eleve szeacutetroncsoloacutednak (nem biacuterjaacutek a bdquogyűrődeacutestrdquo) Egyesek menthetetlenuumll egymaacutesba

bdquopasziacuterozoacutednakrdquo eacutes meacuteg maacutes bdquotrageacutediaacutekrdquo is toumlrteacutennek veluumlk

A Nap anyagaacutet legnagyobb reacuteszben hidrogeacuten kisebb reacuteszben heacutelium alkotja (Egyeacuteb elemek

elenyeacuteszotilde mennyiseacutegben vannak benne) A belsejeacuteben protonokboacutel meg elektronokboacutel uacutejabb

heacutelium atommagok is keletkeznek

Leacutenyegeacuteben arroacutel van szoacute hogy egyesuumllnek ndash idegen szoacuteval fuzionaacutelnak ndash az atommagok Ez

roumlviden atommagfuacutezioacute

Mikoumlzben azonban a hidrogeacuten heacuteliummaacute alakul csillagunk belsejeacuteben gigantikus energiaacutek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

26

szabadulnak foumll Iacutegy (eacutes ehhez hasonloacute moacutedon) keletkeznek a Napboacutel joumlvő sugaacuterzaacutesok

Nos emiatt az atommagfuacutezioacutes energiatermeleacutes miatt csillag a csillag (A Nap is amely tehaacutet

mindenekelőtt nagy toumlmege eacutes a gravitaacutecioacutes koumllcsoumlnhataacutes joacutevoltaacuteboacutel lett csillag)

A csillagok energiatermeleacutese Eleinte minden csillag belsejeacuteben a hidrogeacuten alakul heacuteliummaacute Koumlzben nagy mennyiseacutegű

energia szabadul foumll Amikor azt mondjaacutek hogy a Nap bdquoizzoacute gaacutezgoumlmbrdquo annak joacuteszereacutevel

csak a fele igaz a gaacutezgoumlmb Az bdquoizzoacuterdquo tuacutelsaacutegosan enyhe kifejezeacutes (Hasonloacute lenne ez ahhoz

amikor raacuteleacutep valakinek a laacutebaacutera egy elefaacutent eacutes csak ennyit mondana bdquoolyan volt mint egy

szuacutenyogcsiacutepeacutesrdquo) Az energia-felszabadulaacutes meacuterteacuteke sokkal inkaacutebb volna hasonliacutethatoacute egy

hidrogeacutenbomba foumllrobbanaacutesaacutehoz baacuter ez a hasonlat sem joacute (a fuacutezioacutes reaktor jobb lenne)

A csillagokban zajloacute hidrogeacuten-heacutelium fuacutezioacute soraacuten hidrogeacuten atommagok (protonok) ndash

mikoumlzben egy reacuteszuumlk elektronnal bdquooumlsszepreacuteselődverdquo neutronnaacute vaacutelik ndash heacutelium atommagokkaacute

egyesuumllnek A bonyolult folyamat elejeacuten kiindulaacuteskeacutent neacutegy protonnal eacutes keacutet elektronnal

szaacutemolhatunk a veacutegeacuten pedig a keacutesz heacutelium atommaggal Ha azonban oumlsszeadjuk a

kiindulaacuteskor a reacuteszecskeacutek toumlmegeacutet eacutes oumlsszehasonliacutetjuk a heacutelium atommag toumlmegeacutevel uacutegy

tűnik mintha nem lenne eacuterveacutenyes a toumlmegmegmaradaacutes toumlrveacutenye ugyanis a bdquokeacutesztermeacutekrdquo

toumlmege kisebb mint kuumlloumln-kuumlloumln az bdquoalkatreacuteszekeacuterdquo Ez a jelenseacuteg gyakran előfordul az

atomfizikaacuteban Uacutegy is nevezteacutek el hogy toumlmeghiaacuteny idegen szoacuteval toumlmegdefektus Hova lett

koumlzben a hiaacutenyzoacute toumlmeg Mi az ami meacuteg jelen van a folyamatban de eddig nem vettuumlk

figyelembe Nos nem szaacutemoltuk bele a toumlmegekbe peacuteldaacuteul a keletkezotilde elektromaacutegneses

sugaacuterzaacutesokat

Tehaacutet otildek a felelotildesek a toumlmegdefektuseacutert Otildek bdquoloptaacutekrdquo el a hiaacutenyzoacute toumlmeget Pontosabban

abboacutel az bdquoanyagmennyiseacutegbotildelrdquo keletkeztek aminek a toumlmegeacutet hiaacutenyoljuk Iacutegy az otilde toumlmeguumlk

kell hogy kiadja a bdquoleltaacuterhiaacutenytrdquo Csak az a gond hogy az elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesoknak a

toumlmegeacutet nem lehet uacutegy eacutertelmezni mint peacuteldaacuteul a kenyeacutereacutet vagy a protoneacutet Nem tudjuk uacutegy

megmeacuterni sem a tehetetlenseacutegeacutet sem a gravitaacuteloacute toumlmegeacutet ahogyan azt maacutes esetekben az

egyeacuteb reacuteszecskeacutek taacutergyak eseteacuteben megszoktuk Az elektromaacutegneses sugaacuterzaacuteskvantumoknak

az energiaacutejaacutet tudjuk joacutel meacuterni

Szerencseacutere a relativitaacuteselmeacutelet kitaacutegiacutetotta ismereteinket a csillagok energiatermeleacuteseacuteről is

kapcsolatot teremt a nyugalmi toumlmeggel rendelkező reacuteszecskeacutek toumlmege eacutes az elektromaacutegneses

sugaacuterzaacuteskvantumok energiaacuteja koumlzoumltt

Janus-arcuacute anyag Jeloumllje m a hiaacutenyzoacute toumlmeget (a folyamat elejeacuten ill a veacutegeacuten meacuterhetotilde toumlmegek kuumlloumlnbseacutegeacutet)

Ekkor a koumlzben keletkezotilde sugaacuterzaacuteskvantum E energiaacuteja E = mcsup2 (a szokaacutesos jeloumlleacutessel c a

vaacutekuumban meacutert feacutenysebesseacuteg) Ennek segiacutetseacutegeacutevel mindig kiszaacutemiacutethatjuk hogy egy adott

toumlmegkuumlloumlnbseacutegnek mekkora energia felel meg ill adott energiaacutehoz mekkora toumlmegdefektus

tartozik

A toumlmeg eacutes az energia tehaacutet szorosan oumlsszetartoznak ezeacutert az energiaacutet leacutenyegeacuteben uacutegy

kezelhetjuumlk mintha toumlmeg lenne

Meacuterjuumlk meg az atommagfuacutezioacute soraacuten felszabaduloacute energiaacutet (ami elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes

formaacutejaacuteban keletkezik) s ezt szaacutemoljuk aacutet toumlmegre Maacuteris megkapjuk a hiaacutenyzoacute toumlmeget

amit koraacutebban kerestuumlnk Meacutegis igaz az anyagmegmaradaacutes toumlrveacutenye aacutem aacuteltalaacutenosabb

eacutertelmezeacutesben

A toumlmeget eacutes az energiaacutet leacutenyegeacuteben egy kalap alaacute vehetjuumlk Mintha csak megegyezneacutenek

Szokaacutes is ezt uacutegy nevezni hogy a toumlmeg eacutes az energia ekvivalenciaacuteja (azonossaacutega) Persze

teljes azonossaacutegroacutel szoacute sincs A toumlmeg az toumlmeg az energia pedig energia Viszont nagyon is

van koumlzuumlk egymaacuteshoz Uacutegy neacutez ki mintha a leacutenyeget tekintve ugyanarroacutel a jelenseacutegről lenne

szoacute Csakhogy egy bdquoJanus-arcuacuterdquo jelenseacutegről bizonyos esetekben az egyik bdquoarcaacutetrdquo laacutetjuk

(toumlmeg) maacutes esetekben pedig a maacutesik bdquoarcaacutetrdquo (energia) amikor bizonyos reacuteszecskeacuteknek ndash pl

elektron proton neutron ndash a toumlmegeacutet tudjuk koumlnnyen megmeacuterni maacutes reacuteszecskeacuteknek ndash ilyenek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

27

az elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesok energia-csomagocskaacutei ndash pedig az energiaacutejaacutet (Olyan ez mint

amikor elsuhan mellettuumlnk egy autoacute amelyet eloumll keacutekre haacutetul pedig pirosra festettek Aki

szemből figyeli keacuteknek laacutetja aki haacutetulroacutel az pedig pirosnak Pedig ugyanarroacutel az autoacuteroacutel van

szoacute)

Mi toumlrteacutenik egy csillagon Minthogy a csillag a feluumlleteacuten toumlbb ezer fokos a hotildemeacuterseacuteklet meacuteg ott is igen gyorsan

mozognak az egyes reacuteszecskeacutek nemcsak a belsejeacuteben (Nagy a mozgaacutesi energiaacutejuk)

Szuumlntelenuumll egymaacutesnak rohannak irtoacutezatosan nagy sebesseacuteggel Nem is biacuterjaacutek ezt elviselni

roncsoloacutedaacutes neacutelkuumll Az atomok a heves uumltkoumlzeacutesek hataacutesaacutera minduntalan szeacutetesnek darabjaikra

Majd ndash kedvezotildebb viszonyok koumlzepette ndash megfelelő reacuteszecskeacutekkel uacutejra oumlsszetalaacutelkozvaacuten

roumlvid idotildere (az uacutejabb erős uumltkoumlzeacutesekig) ismeacutet oumlsszeaacutellhatnak az eredeti atomok Azok persze

ugyaniacutegy szeacutetesnek majd visszaalakulnak eacutes iacutegy tovaacutebb Amennyi szeacutetesik annyi vissza is

alakul Iacutegy mindig vannak a Napon atomok atommagok ionok meg elektronok is (Amikor

az elektromosan toumlltoumltt reacuteszecskeacutek atomokkaacute alakulnak vissza abban az is szerepet jaacutetszik

hogy a kuumlloumlnboumlzotilde elektromos toumllteacutesű reacuteszecskeacutek vonzzaacutek egymaacutest)

Az atomokroacutel leszakadt elektronoknak eacutes a visszamaradt atommagoknak ill ionoknak

oumlsszesen nagyobb az energiaacuteja szeacutetesett (ionizaacutelt) aacutellapotban mint amikor atomokkaacute

kapcsoloacutednak oumlssze A csillagoknak - iacutegy a Napnak a feluumlleteacuten is - ebből a kuumlloumlnbseacutegből ill

az uumltkoumlzeacutesek energiaacutejaacuteboacutel szaacutermazik a feacuteny (A napfoltokban persze ahol a maacutegneses mező

gubancoloacutedaacutesa miatt lelassultak a reacuteszecskeacutek vagyis alacsonyabb lett a hőmeacuterseacuteklet a

reacuteszecskeacutek szeacutetroncsoloacutedaacutesa eacutes visszaalakulaacutesa is kisebb meacuterteacutekű Ott kevesebb feacuteny

keletkezik emiatt soumlteacutetebbek ezek a teruumlletek )

Csillagok eacuteletuacutetja A Naphoz hasonloacute csillagokban rendszerint toumlbb mint tiacutez milliaacuterd eacuteven aacutet zajlik a hidrogeacuten-

heacutelium fuacutezioacute Addig a csillag egyensuacutelyban van a kifeleacute nyomuloacute energia ugyan szeacutejjelebb

fesziacuteteneacute csakhogy a gravitaacutecioacute oumlsszetartja Keacutesotildebb amikor a csillag megoumlregszik eacutes

kimeruumllőfeacutelben lesz a hidrogeacuten keacuteszlete maacutes (hasonloacute) atommagfuacutezioacutes folyamatok indulnak

meg a belsejeacuteben Amikor viszont lelassul a hidrogeacutennek a heacuteliummaacute alakulaacutesa eacutes ezaacuteltal az

energia kifeleacute aacuteramlaacutesa is ndash ami szeacutetfuacutejni igyekszik a csillagot ndash a gravitaacutecioacute oumlsszeacutebb tudja

huacutezni sűrűbb lesz Ezeacutert a belsejeacuteben megnoumlvekszik a nyomaacutes eacutes a hőmeacuterseacuteklet Iacutegy vaacutelik

lehetőveacute uacutejabb magfuacutezioacute beindulaacutesa A heacuteliumnak a tovaacutebb alakulaacutesa hirtelen termel sok

energiaacutet s ahogyan az kifeleacute zuacutedul a csillagboacutel a gravitaacutecioacute elleneacuteben foumllfuacutejja azt voumlroumls

oacuteriaacutessaacute Az aacutetmeacuterője az eredetinek akaacuter toumlbb mint szaacutezszorosaacutera is megnoumlvekedhet A Nap

ekkor majd olyan nagy lesz hogy a Foumlldig is kitaacutegulhat (hacsak a Foumlld nem keruumll taacutevolabb)

A szaacutezszoros meacuteretnoumlvekedeacutes millioacuteszoros teacuterfogatnoumlvekedeacutest jelent azaz a mostani

aacutetlagsűrűseacutege a milliomod reacuteszeacutere csoumlkken Raacuteadaacutesul a Nap kuumllső reacutesze most is rendkiacutevuumll

ritka haacutet meacuteg ha iacutegy lecsoumlkken az aacutetlagsűrűseacutege Mindenesetre (ha lesz meacuteg akkor emberiseacuteg

a Foumlldoumln) ezt az idotildeszakot nem eacuterdemes megvaacuterni Toumlbb okunk is lehet raacute

Az első igen haacutenyattatott sors vaacuter az ilyen oumlreg csillagokra Egyszerre toumlbbfeacutele

elemaacutetalakulaacutesi folyamat is zajlik bennuumlk kuumlloumlnboumlző goumlmbheacutejakban Mikoumlzben azok

beindulnak illetve leaacutellnak (lelassulnak) kuumlloumlnboumlző meacuterteacutekben bdquofuacutejjaacutek foumllrdquo az eacutegitestet amit

ugyanakkor oumlsszeacutebb raacutent a gravitaacutecioacute hacsak teheti Bekoumlvetkezik olyan időszak is amikor a

csillag pulzaacutelni kezd uumltemesen ismeacutetlődve kitaacutegul oumlsszehuacutezoacutedik majd ismeacutet kitaacutegul s

oumlsszehuacutezoacutedik eacutes iacutegy tovaacutebb Rendszerint bekoumlvetkezik ekoumlzben a rezonancia katasztroacutefa

leszakad roacutela a kuumllső leacutegkoumlre azaz gaacutezburkot dob le magaacuteroacutel Ez az uacuten noacuteva robbanaacutes Ez a

balszerencse toumlbbszoumlr is megeshet ugyanazzal a csillaggal joacute neacutehaacuteny ilyen bdquovisszateacuterőrdquo noacutevaacutet

ismeruumlnk Tehaacutet oumlreg koraacuteban a Nap is haacutenykoloacutedik majd anyagfelhőkkel dobaacuteloacutezik

Oumlnmagaacuteban maacuter ez is eleacuteg ok volna arra hogy hűtlenek legyuumlnk hozzaacute eacutes itt hagyjuk Annaacutel

is inkaacutebb mert nem sokkal ezutaacuten teljesen megoumlregszik eacutes meghal

Maacutesik ok Minden csillag keacutepes bdquolegyaacutertanirdquo eacutelete soraacuten a perioacutedusos rendszer elemeit

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

28

egeacuteszen a vasig Tovaacutebb azeacutert nem mert annak az atommagjaacuteban maacuter 56 nukleon van s ha

enneacutel toumlbb protont vagy neutront proacutebaacutelnaacutenk meacuteg bdquobelegyoumlmoumlszoumllnirdquo ahhoz maacuter nekuumlnk

kellene energiaacutet befektetni Koumlzoumlnseacuteges csillagok erre nem keacutepesek Iacutegy tehaacutet leaacutell bennuumlk az

energiatermeleacutes a gravitaacutecioacute előbb oumlsszehuacutezza őket feheacuter toumlrpe csillagocskaacutevaacute majd teljesen

kihunynak s kihűlnek ndash iacutegy hal meg majd a Nap is Nem robban foumll noha oumlreg koraacuteban nova

robbanaacutesok bdquokeseriacutetik az eacuteleteacutetrdquo

A Napnaacutel leacutenyegesen nagyobb toumlmegű csillagok viszont eacuteletuumlk veacutegeacuten foumllrobbannak eacutes ez az

uacuten szupernoacuteva robbanaacutes keacutepes raacute hogy a vasnaacutel bonyolultabb elemeket (pl az aranyat)

legyaacutertsa Amikor nagyreacuteszt leaacutell a csillag energiatermeleacutese a hatalmas gravitaacutecioacute szinte

oumlsszeroppantja az eacutegitestet ami ezaacuteltal igen roumlvid idő alatt gigantikus meacuterteacutekben

oumlsszesűrűsoumldik Ennek koumlvetkezteacuteben az oumlnmagaacuteba roskadoacute agonizaacuteloacute csillag belsejeacuteben

hirtelen szabadul foumll meglehetősen sok energia ami egyreacuteszt lerobbantja a kuumllső reacuteszeket

maacutesreacuteszt oumlsszerobbantja a csillagbelsőt

A csillag helyeacuten visszamarad egy mindoumlssze 10-20 kilomeacuteteres neutroncsillagocska aacutem az

olyan sűrű hogy anyagaacuteboacutel egyetlen kockacukornyi is suacutelyosabb volna a Foumlldoumln mint

peacuteldaacuteul a Magas Taacutetra Ott ugyanis az elektronok bele preacuteselődnek az atommagokba s azok

protonjaival elektromosan semleges neutronokkaacute vaacutelnak Iacutegy szorosan egymaacutes melleacute

simulhatnak az atommagok elektromos tasziacutetaacutes ezt nem gaacutetolja az erős koumllcsoumlnhataacutes pedig

segiacuteti hogy egymaacuteshoz koumltődhessenek

A robbanaacuteskor levaacutelt anyag viszont főkeacutent plazma aacutellapotban van vagyis igen sok

elektromosan toumlltoumltt reacuteszecskeacutet tartalmaz eacutes iacutegy azok a gyorsan forgoacute csillag koumlruumlli maacutegneses

mezőben raacutedioacutesugaacuterzaacutest keltenek A szupernoacuteva robbanaacuteskor foumllszabaduloacute energia egy reacutesze

is elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesok formaacutejaacuteban joumln ki az eacutegitest belsejeacuteből A csillag eredeti

feacutenyesseacutege ilyenkor (nem veacuteletlenuumll) a toumlbb szaacutezmillioacuteszorosaacutera noumlvekszik Megjegyezzuumlk

hogy egy-keacutet milliaacuterd eacutev muacutelva a koumlrnyeacutekuumlnkoumln szupernoacuteva robbanaacutesok tűzijaacuteteacutekszerű

gyakorisaacutegaacuteval kell szaacutemolnunk Ha az ekkor keletkező nagy energiaacutejuacute s iacutegy a

szervezetuumlnkre kaacuteros sugaacuterzaacutesok a Foumlldre oumlzoumlnlenek itt az akkora sugaacuterdoacutezist jelent ami maacuter

nemcsak genetikai mutaacutecioacutekat okozhat hanem veacutegzetes trageacutediaacutekhoz is vezetne ndash ha

megvaacuternaacutenk szuumllőbolygoacutenkon ezt az időszakot El kell tehaacutet koumlltoumlzni inneacutet joacute messzire

meacuteghozzaacute koumlruumllbeluumll egy milliaacuterd eacuteven beluumll

A Keacutek Bolygoacute eacutes uacutetitaacutersa - csillagaacuteszati alapok mindenkinek

Cikkuumlnkben neacutehaacuteny csillagaacuteszati alapfogalmat eleveniacutetuumlnk fel kuumlloumlnoumls tekintettel a Foumlld eacutes

Hold kapcsolataacutera Egyuacutettal a fogyatkozaacutesok eacutegimechanikaacutejaacuteba is betekinteacutest nyerhetuumlnk

A Hold taacutevolsaacutega 30 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 128 sec alatt

A Nap meacuterete 100 Foumlld-aacutetmeacuterő (Bőven belefeacuterne a Holdnak a paacutelyaacuteja)

Nap-Foumlld taacutevolsaacuteg 1 CsE = 100 Nap-aacutetmeacuterő = 10000 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 83 min

alatt (Ha lekicsinyiacutetve a planetaacuterium kupolaacuteja volna a Nap akkor a Foumlld egy alma a

Hold meg - tőle kb 25 m-re - egy cseresznye lenne a vaacuteroskoumlzpontban majdnem 1 km-re a

planitoacutel)

Nap-Pluacutetoacute aacutetlagos taacutevolsaacuteg 40 CsE Megteszi a feacuteny 55 h alatt (Ha a plani kupolaacuteja volna

a Nap akkor a Pluacutetoacute meacuteg a Hold cseresznyeacutejeacutetől is kisebb lenne de toumlbb mint 30 km-

re)

Szomszeacuted csillag (alfa Centauri) taacutevolsaacutega toumlbb mint 4 feacutenyeacutev megteszi a feacuteny toumlbb

mint 4 eacutev alatt (3 csillag 2 Nap-szerű eacutes 1 voumlroumls toumlrpe Ha a Nap maacutekszemnyi akkor az

alfa Centauri tőle 40 km-re 2 maacutekszem eacutes 1 porszem lenne)

A Tejuacutetrendszer meacuterete toumlbb mint 100000 feacutenyeacutev befutnaacute a feacuteny toumlbb mint 100000 eacutev

alatt

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

29

Ma ismert legtaacutevolabbi galaxis taacutevolsaacutega toumlbb mint 10 milliaacuterd feacutenyeacutev megteszi a

feacutenyraacutedioacutesugaacuterzaacutes toumlbb mint 10 milliaacuterd eacutev alatt

1 CsE (1 CSILLAGAacuteSZATI EGYSEacuteG) 1496 millioacute km a Foumlld-paacutelya feacutel nagytengelye A

Foumlld olyan enyhe ellipszis paacutelyaacuten kering a Nap koumlruumll amely majdnem toumlkeacuteletes koumlr (Teacutelen

5 millioacute km-rel koumlzelebb vagyunk a Naphoz mint nyaacuteron aacutem ez a kuumlloumlnbseacuteg elenyeacutesző a

Foumlld-paacutelya majdnem 300 millioacute km aacutetmeacuterőjeacutehez keacutepest)

1 feacutenyeacutev taacutevolsaacuteg amit a feacuteny (2997925 kmsec sebesseacuteggel) 1 eacutev (= 315569259747 sec)

alatt megtesz (Mintegy 95 billioacute kerekiacutetve 10000000000000 km)

A Hold nagysaacutega kb 14-e a toumlmege majdnem 180 reacutesze a Foumlldeacutenek ezeacutert nem biacutert leacutegkoumlrt

megtartani A Holdon a suacutelyunk 16-a lenne az itteninek Nappal foumllmelegedhet 130 oC-ra

eacutejszaka le tud hűlni -100 oC alaacute ugyanis 2 heacutetig van rajta nappal s 2 heacutetig eacutejszaka A

csillagokhoz keacutepest a forgaacutesideje ugyanannyi mint a Foumlld koumlruumlli keringeacutesi ideje azaz koumltoumltt

keringeacutest veacutegez mindig ugyanazt a feleacutet fordiacutetja a Foumlld feleacute iacutegy a Hold felsziacuteneacuteről (a tőluumlnk

laacutethatoacute oldalaacuteroacutel egy adott helyről) a Foumlld mindig ugyanabban az iraacutenyban laacutetszik a laacutetoacutehataacuter

(horizont) foumlloumltt

Holdfaacutezisok (feacutelhold telihold stb)

A Nap a Holdnak (is) mindig csak az egyik feleacutet vilaacutegiacutetja meg Ezt mi mindig maacutes iraacutenyboacutel

neacutezzuumlk teliholdkor a napsuumltoumltte oldalaacutet teljesen laacutetjuk de első negyed eacute s utolsoacute negyed

idejeacuten oldalroacutel vilaacutegiacutetja meg a Nap uacutejholdkor pedig az aacuternyeacutekos oldalt nem laacutetjuk

Fogyatkozaacutesok A Foumlld eacutes a Hold paacutelyasiacutekja 5o-os szoumlget zaacuternak be egymaacutessal ezeacutert nem minden uacutejholdkor

eacutes teliholdkor keruumll a Nap meg ez a keacutet eacutegitest pontosan egy egyenesbe Csak amikor a keacutet siacutek

metszeacutesvonalaacuteban van a Nap - leacutenyegeacuteben feacuteleacutevente - koumlvetkezhet be hogy uacutejholdkor a Hold

aacuternyeacuteka raacutevetiacutetődik a Foumlld felsziacuteneacutenek egy kis reacuteszeacutere (ahonneacutet napfogyatkozaacutest laacutetni) vagy

teliholdkor a Hold belemaacuteszik a Foumlld aacuternyeacutekaacuteba (holdfogyatkozaacutes - mindenuumlnnen

megfigyelhető a Foumlldről ahonneacutet a Hold laacutetszik)

Aacuterapaacutely

A Holddal ellenteacutetes oldalon is van dagaacutely (sőt meacuteg a szaacuterazfoumlld is naponta keacutetszer

megemelkedik eacutes visszasuumlllyed 3 dm-nyit) A Foumlld-Hold rendszer koumlzoumls toumlmegkoumlzeacuteppontja

23 Foumlld-sugaacuternyira van a bolygoacute koumlzepeacutetől ami koumlruumll a Foumlld is ringlispilezik

A Foumlld forgaacutesa

Az Eacuteszaki Sarkon fuumlggőleges tengely koumlruumll viacutezszintesen forgunk balra az eacutegitestek

lemaradnak jobbra mint a buszboacutel neacutezve a faacutek az uacutet szeacuteleacuten (A taacutevolabbiak lassabban

maradnak le sőt joumln veluumlnk a Hold olyan messze van hogy eacuteszre sem vesszuumlk a

lemaradaacutesaacutet) Az Egyenliacutető siacutekja itt viacutezszintes Csak 1 csillag kelnyugszik a Nap a toumlbbiek

vagy mindig a horizont foumlloumltt maradnak vagy mindig alatta

Az Egyenliacutetőn viacutezszintes eacuteszak-deacuteli iraacutenyuacute tengely koumlruumll forog a Foumlld nyugatroacutel keletre s

ahogy haacutetrafeleacute lemarad a koumlrnyező vilaacuteg keleten fuumlggőlegesen kel foumll minden s nyugaton

fuumlggőlegesen nyugszik le Az Egyenliacutető siacutekja fuumlggőleges Minden csillag kelnyugszik

Hazaacutenk az Eacuteszaki Sark eacutes az Egyenliacutető koumlzoumltt nagyjaacuteboacutel a feleacuteneacutel helyezkedik el a Foumlldoumln

tehaacutet tőluumlnk neacutezve a Foumlld forgaacutestengelye eacutes az Egyenliacutető siacutekja is ferdeacuten aacutell s iacutegy ferdeacuten

kelnek foumll eacutes ferdeacuten nyugszanak le az eacutegitestek A forgaacutestengely iraacutenyaacutenak a horizont foumlloumltti

magassaacutega (minden eacuteszaki foumlldrajzi szeacutelesseacutegen) egyenlő az adott phi foumlldrajzi szeacutelesseacuteggel

A Sarkcsillag koumlruumlli phi szoumlgoumln beluumll leacutevő - uacuten cirkumpolaacuteris - csillagok (pl Nagygoumlncoumll

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

30

Kisgoumlncoumll Cassiopeia csillagai) soha nem mennek a horizont alaacute ezeacutert minden deruumllt eacutejjel

megfigyelhetőek (csak mindig maacutes feleacute)

A Foumlld keringeacutese A Nap iraacutenyaacuteban - a nappali eacutegen - nem laacutetszanak szabad szemmel maacutes csillagok - mindig

ellenteacutetes iraacutenyban - az eacutejszakai eacutegbolton - s ez az iraacuteny egy eacutev alatt koumlrbemaacuteszik az eacutegen

(a Foumlld paacutelyasiacutekjaacuteban az ekliptikaacuten)

Ahogyan a forgaacutes miatt (minthogy utazunk a Foumllddel kelet feleacute s minden lemarad haacutetra) 1

nap alatt koumlrbefordulni laacutetszik az eacutegbolt ugyaniacutegy a keringeacutes miatt is (minthogy utazunk a

Foumllddel a Nap koumlruumll - ugyanabba az iraacutenyba amerre forgunk - eacutes emmiatt is haacutetrafeleacute azaz)

nyugat feleacute szinteacuten lemaradni laacutetszanak a csillagok persze lassabban 1 eacutev alatt fordul koumlrbe

a csillagos eacuteg (Ha minden este ugyanakkor figyeljuumlk tapasztalhatjuk ezt a lassuacute lemaradaacutest

vagyis a Foumlld keringeacuteseacutet)

Ezeacutert kuumlloumlnboumlző eacutevszakokban maacutes-maacutes jellegzetes csillagkeacutepek figyelhetőek meg

Tengelyferdeseacuteg a forgaacutestengely mostanaacuteban majdnem a Sarkcsillag feleacute mutat nem

merőleges az ekliptikaacutera (665 o) ezeacutert azzal a Foumlld egyenliacutetőjeacutenek a siacutekja (Eacutegi Egyenliacutető) is

szoumlget (235 o) zaacuter be (Az iraacuteny 26000 eacutevenkeacutent - buacutegoacutecsigaszerűen kuacutep alkotoacutejakeacutent -

koumlroumlz az eacutegen precesszioacute)

A Foumlld megtartja a tengelyferdeseacutegeacutet egy kerigeacutes soraacuten Koumlzben a forgaacutestengely - eacutes (mivel a

csillagok irtoacutezatosan messze vannak ezeacutert) a Sarkcsillag iraacutenya is - oumlnmagaacuteval paacuterhuzamosan

toloacutedik el

Amikor az eacuteszaki feacutelteke fordul jobban a Nap feleacute vagyis hazaacutenk a Nap feleacute hajol tőluumlnk a

Nap magasan laacutetszik deacutelben joacutel tud melegiacuteteni - nyaacuter van

Amikor - feacutel eacutevvel keacutesőbb midőn a Foumlld a Nap tuacuteloldalaacuten van - a deacuteli feacutelteke fordul jobban a

Nap feleacute vagyis hazaacutenk elhajol a Naptoacutel tőluumlnk a Nap alacsonyan laacutetszik deacutelben nem tud

joacutel melegiacuteteni - teacutel van Argentiacutenaacuteban viszont nyaacuter (Az eacuteszaki eacutes a deacuteli feacuteltekeacuten pont fordiacutetva

vaacuteltakoznak az eacutevszakok)

Az Eacuteszaki Sarkon a tavaszi napeacutejegyenlőseacuteg idejeacuten az Eacutegi Egyenliacutetőn (a tavaszpont

iraacutenyaacuteban) leacutevő Nap lassan foumllkel mikoumlzben - a forgaacutes miatt - joacutecskaacuten lemarad jobbra

Naponta koumlrbejaacuter a horizont menteacuten Egyidejűleg - a keringeacutes folytaacuten - arreacutebb maacuteszik az

ekliptikaacuten eacutes iacutegy a nyaacuteri napforduloacuteig egyre magasabbra spiraacutelozik Az őszi napeacutejegyenlőseacuteg

idejeacutere visszakeruumll az Eacutegi Egyenliacutetőre (őszpont) s megint a horizonton megy koumlrbe mialatt

lenyugszik Megkezdődik a feacuteleacuteves eacutejszaka Aacutem addig is hiaacuteba suumlt a Nap feacutel eacuteven aacutet

egyfolytaacuteban mindig alacsonyan van (max 235 o) - nem tud joacutel melegiacuteteni

Ezzel szemben az Egyenliacutetőn deacutelben mindig (ha naacutelunk teacutel van ott akkor is) magasroacutel tűz a

Nap

Hazaacutenkboacutel a teacuteli napforduloacute idejeacuten meacuteg deacutelben is olyan alacsonyan van a Nap mint ahogyan

az Eacuteszaki Sarkon is szokott lenni a nyaacuteri napforduloacute idejeacuten pedig olyan magasan mint

ahogyan az Egyenliacutetőn is szokott lenni Ekkor a keletinyugati iraacutenytoacutel joacuteval deacutelebbre ill

eacuteszakabbra kelnyugszik (s ezeacutert a nappalok kb keacutetszerte roumlvidebbek ill hosszabbak mint az

eacutejszakaacutek) csak a napeacutejegyenlőseacutegek idejeacuten teszi azt pontosan keletennyugaton (amikor 12-12

oacuteraacutet tartoacutezkodik a laacutetoacutehataacuter foumlloumltt-alatt)

Toumlkeacuteletes naptaacuter nem keacutesziacutethető iacutegy e jelenseacutegek daacutetumai sem esnek mindig ugyanarra a

napra

Uumlstoumlkoumlsoumlk szuumlleteacutese A gyorsan mozgoacute gaacutezreacuteszecskeacutek megszoumlknek a bolygoacutekroacutel eacutes a holdakroacutel Az őscsillag

koumlzeleacuteben ebbe besegiacutet a roacutela leaacuteramloacute uacuten napszeacutel is ami főkeacutent plazma reacuteszecskeacutekből aacutell

(protonok elektronok heacutelium atommagok) A kialakuloacute naprendszer koumlzponti tartomaacutenyaacuteboacutel

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

31

a napszeacutel gaacutez eacutes por anyagot keacutepes kisoumlpoumlrni a taacutevolabbi videacutekekre ahol az oumlssze tud fagyni

uumlstoumlkoumlsmagokkaacute

Az uumlstoumlkoumlsmagoknak az egymaacutesra gyakorolt gravitaacutecioacutes zavaroacute hataacutesa meg a koumlrnyező

csillagokeacute a keacutesőbbiekben azt eredmeacutenyezheti hogy időnkeacutent egy-egy mag bezuhan akaacuter a

koumlzponti csillag koumlzvetlen koumlzeleacutebe is Ilyenkor koacutemaacuteja eacutes csoacutevaacuteja is lesz neki de az

leginkaacutebb csak a szemet gyoumlnyoumlrkoumldtető laacutetszat a leacutenyeg mindig az uumlstoumlkoumlsmag ami olyan

mint egy piszkos hoacutegolyoacute jeacutegbe aacutegyazva kő- feacutemdarabkaacutek azaz meteorok

Egy uumlstoumlkoumlsnek a feje időnkeacutent nagyobb mint a Foumlld akaacuter szaacutezezer kilomeacuteteres is lehet A

Napboacutel joumlvő anyagreacuteszecskeacutek erről soumlprik le az esetenkeacutent toumlbb tiacutezmillioacute kilomeacuteter hosszuacute

csoacutevaacutet A szilaacuterd uumlstoumlkoumlsmag pedig amelyből a napsugaacuterzaacutes hataacutesaacutera a gaacutez előtoumlr mindoumlssze

tiacutezegyneacutehaacuteny legfeljebb neacutehaacuteny tiacutez kilomeacuteter nagysaacuteguacute lehet Ebből is laacutethatoacute hogy a koacutema

de főleg a csoacuteva anyagaacutenak nagy reacutesze - amely e meglehetősen kicsi uumlstoumlkoumlsmagboacutel

szaacutermazik - rendkiacutevuumll ritka gaacutez Persze gaacutezfejlődeacutes csak a Nap koumlzeleacuteben lehet ezeacutert nincs

az uumlstoumlkoumlsnek se csoacutevaacuteja se koacutemaacuteja amikor messze van a Naptoacutel (mindoumlssze a csupasz -

mondhatnaacutenk meztelen jeges fagyott - uumlstoumlkoumlsmag)

Minthogy az uumlstoumlkoumlsoumlk a Naprendszer ősi anyagaacutet tartalmazzaacutek leacutenyegeacuteben hasonloacute

gaacutezokboacutel aacutelltak oumlssze mint amilyeneket a csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhők is tartalmaznak

(Hiszen ugyanilyen gaacutezokboacutel sűrűsoumldoumltt oumlssze az eacuteppen kialakuloacute Ősnap mintegy hat milliaacuterd

eacutevvel ezelőtt valamint a koumlruumlloumltte ugyanezen anyagboacutel megszuumllető bolygoacutek is) Ezekben a

kozmikus anyagfelhőkben szerves molekulaacutek is leacutetrejoumlttek A bolygoacutekeletkezeacutes folyamataacuteban

foumllforroacutesodott anyagban azonban szeacutetroncsoloacutedhatnak ezek a bonyolult eacutes eacuterzeacutekeny kis

keacutepződmeacutenyek Csakhogy az uumlstoumlkoumlsoumlk mint affeacutele szerves-anyag konzervek keacutepesek raacute

hogy megőrizzeacutek jobb időkre ezeket a molekulaacutekat s szaacutezmillioacute eacutevekkel keacutesőbb amikor

becsapoacutednak valamely bolygoacute felsziacuteneacutere visszainjekcioacutezzaacutek azokat Iacutegy - szerencseacutes

koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt - ha az uumltkoumlzeacutest tuacuteleacutelő szerves molekulaacutek tovaacutebb bonyoloacutedhatnak

megindulhat az eacuteletteacute szerveződeacutes is

Eacutelet lehetőseacutege a Foumlldoumln kiacutevuumll Az előzőekből kitűnik hogy a kozmoszban maacutesutt is ugyanolyan anyagboacutel joumlttek leacutetre

csillagok - eacutes egyesek koumlruumll meacuteg bolygoacutek is - mint amiből a Naprendszer kialakult Tovaacutebbaacute

az is fontos teacuteny hogy a bioloacutegiai evoluacutecioacutet megelőző keacutemiai bonyoloacutedaacutes is megkezdődik az

ilyen gaacutez- eacutes porfelhőkben Ha maacutesutt is keacutepesek voltak uumlstoumlkoumlsoumlk visszainjekcioacutezni a

bolygoacutekra az ott (a bolygoacute kialakulaacutesakor) toumlnkrement szerves molekulaacutekat megfelelő

koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt maacutes naprendszerekben is kifejlődhetett az eacutelet

Messze maacutes csillagok koumlruumll keringő bolygoacutekon akaacuter naacutelunk fejlettebb civilizaacutecioacutek is

lehetnek

Az viszont hogy jaacutertakjaacuternak-e itt foumlldoumlnkiacutevuumlliek ma meacuteg hit keacuterdeacutese

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

32

MERKUacuteR

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő 88 foumlldi nap

Tengely koumlruumlli forgaacutes 176 foumlldi nap

Gyakrabban van uacutejeacutev mint Napkelte

Felsziacuteneacutenek csak a 45-aacutet teacuterkeacutepezteacutek fel

Neheacutez megfigyelnuumlnk mert mindig a Nap koumlzeleacuteben jaacuter

A Merkuacuter feluumlleteacutenek minden neacutegyzetmeacutetereacutere hatszor annyi sugaacuterzaacutes eacuterkezik a Napboacutel mint

a Foumlld azonos nagysaacuteguacute teruumlleteacutere A bolygoacute nappali hőmeacuterseacuteklete eleacuteg magas aacutetlagban 600

K (kb 330 Celsius fok) mikoumlzben eleacuteri a 750 K (480 Celsius fok) koumlruumlli maximumot

Ugyanakkor eacutejszaka a hőmeacuterseacuteklet 90 K-re (kb -180 Celsius fok) suumlllyed

A Merkuacuternak nincs eacuteszrevehető sűrűseacutegű leacutegkoumlre Tekintettel arra ugyanis hogy a bolygoacute

napsuumltoumltte oldala igen forroacute fel kell teacuteteleznuumlnk hogy meacuteg a legnehezebb gaacutezok is eltaacutevoztak

onnan Raacuteadaacutesul az oumlsszes bolygoacute koumlzuumll a Merkuacuter felsziacuteneacutenek feacutenyvisszaverő keacutepesseacutege a

leggyengeacutebb leginkaacutebb a soumlteacutet holdtalajeacutehoz hasonloacute A Merkuacuter felsziacutene aacuteltal szoacutert napfeacuteny

sziacutenkeacutepi vizsgaacutelata is megerősiacuteti hogy a bolygoacutenak nincs kimutathatoacute leacutegkoumlre

Leacutegkoumlre ritka A Merkuacuternak nincs holdja

Első űrszonda Mariner-10

VEacuteNUSZ

Veacutenusz a roacutemai mitoloacutegiaacuteban a kertek istennője Aphroditeacuteval azonosiacutetottaacutek aki goumlroumlg

mitoloacutegiaacuteban a szeacutepseacuteg eacutes a szerelem istennője

Esthajnalcsillag

Minthogy a Veacutenusz a legfeacutenyesebb eacutegitestek koumlzeacute tartozik a szeacutepseacuteg istennőjeacuteről nevezteacutek el

A legfeacutenyesebb bolygoacutetestveacuteruumlnk csupaacuten a Nap eacutes a Hold laacutetszoacutelagos feacutenyesseacutege muacutelja feluumll

az oumlveacutet

A Veacutenusznak nincs holdja

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő

Tengely koumlruumlli forgaacutes 243 foumlldi nap

Leacutegkoumlr 95 szeacuten-dioxid

Uumlveghaacutezhataacutes

FOumlLD

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő 365 nap

Tengely koumlruumlli forgaacutes 24 oacutera

Koumlr paacutelya

Forgaacutestengelye 235deg

Tudjuk hogy bolygoacutenk 24 oacutera alatt veacutegez egy teljes koumlruumllfordulaacutest

A forgaacutes koumlvetkezteacuteben felleacutepő centrifugaacutelis erő hataacutesaacutera az eacutegitest belapult az egyenliacutetői

videacutekeken pedig kidudorodott

A Hold eacutes a Nap toumlmegvonzaacutesa (az előbbieacute nagyobb) apaacutelyt eacutes dagaacutelyt kelt amelyek az

oacuteceaacutenok eacutes tengerek viacutezfelsziacuteneacutenek suumlllyedeacuteseacuteben eacutes emelkedeacuteseacuteben vehetők eacuteszre A Hold

uacutegy vonszolja maga utaacuten a Foumlld dagaacutelyoumlveacutet bolygoacutenk felsziacuteneacuten hogy az eacutepp ennek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

12

A Kisalfoumlld gazdasaacutegi eacutelete

Magas sziacutenvonaluacute

Buacuteza kukorica aacuterpa cukorreacutepa takarmaacutenynoumlveacutenyek

Reacutetek legelők szaacutelastakarmaacuteny (lucerna) eacutes siloacutekukorica

Legjelentősebb a szarvasmarha-tenyeacuteszteacutes Legmagasabb a fejeacutesi aacutetlag A tejfeldolgozoacute ipar

elsősorban sajtot gyaacutert Reacutepcelak

Serteacutestenyeacuteszteacutes jelentős Huacutesuumlzem Paacutepa

Baromfitartaacutes eacutes tojaacutestermeleacutes Baacutebolnai Mezőgazdasaacutegi Kombinaacutet

Szigetkoumlz ndash oumlnteacutestalaj ndash Sok zoumlldseacutegfeacutele Boraacuteszat Somloacute

Legneacutepesebb vaacuteros

Győr

Kulturaacutelis eacutes gazdasaacutegi koumlzpont Az orszaacuteg harmadik ipari vaacuterosa

Geacutepipar Raacuteba Rt Diacutezelmotorok traktorok nagyteljesiacutetmeacutenyű geacutepek keacuteszuumllnek itt

Reacutegi hagyomaacutenyai vannak a textiliparnak

Textilneacutegyszoumlg Győr Paacutepa Sopron Szombathely

Mosoni-siacuteksaacuteg

Mosonmagyaroacutevaacuter Mezőgazdasaacutegi geacutepgyaacutera eacutes textilipara van

Marcal-medence

Paacutepa

Textilipar huacutesipar eacutes geacutepipar

Raacutebakoumlz

Csorna Kapuvaacuter

Eacutelelmiszeripar

A taacutejra koumlzepes nagysaacuteguacute falvak jellemzőek

A Kisalfoumlldoumln sűrű a vasuacutet eacutes koumlzuacutethaacuteloacutezat

Ausztria feleacute vezet hazaacutenk legreacutegibb villamosiacutetott vasuacutetvonala

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

13

Az Alpokalja termeacuteszeti adottsaacutegai eacutes gazdasaacutegi eacutelete

Magyarorszaacuteg nyugati szeacuteleacuten talaacutelhatoacute

Soproni-hegyseacuteg

Kőszegi-hegyseacuteg

Előttuumlk szeacuteles dombvideacutek huacutezoacutedik

Hazaacutenk legreacutegibb kőzetei talaacutelhatoacuteak itt

Kialakulaacutesa

Soproni-hegyseacuteg az oacuteidőben keletkezett hegyseacuteg reacutesze volt mely oumlsszetoumlredezett a meacutelybe

suumlllyedt majd az Alpok kiemelkedeacuteseacutevel uacutejra a felsziacutenre keruumllt A kőzeteket a Foumlld belső erői

oumlsszepreacuteselteacutek Palaacutes kőzetek keletkeztek

Kőszegi-hegyseacuteg kőzetei a Dunaacutentuacuteli koumlzeacutephegyseacuteggel azonos koruacuteak

Legmagasabb csuacutecsa Iacuterott-kő (882 m)

A dombvideacutek kialakulaacutesa az Alpokboacutel eacuterkező folyoacutek szeacutetteriacutetett hordaleacuteka

A teruumllet megemelkedett eacutes a folyoacutevoumllgyek feldaraboltaacutek a taacutejat

Oacuteceaacuteni leacutegtoumlmegek hataacutesaacutera

A hőingaacutes itt kevesebb mint az Alfoumlldoumln

A hűvoumls eacutes a csapadeacutekosabb időjaacuteraacutesaacutehoz a taacutej magasabb fekveacutese is hozzaacutejaacuterul

A kristaacutelyos kőzetek nehezebben eresztik aacutet a vizet ezeacutert a csapadeacutek nagy reacutesze a felsziacutenen

folyik le Sok a patak eacutes a forraacutes

Noumlveacutenyvilaacuteg

Őshonos a lucfenyő

Gazdag az erdők aljnoumlveacutenyzete paacutefraacutenyokban eacutes erdei ciklaacutemenekben gazdag

Szeliacutedgesztenyefaacutek is eacutelnek itt

Fenyőerdők alatt szuumlrke erdőtalaj

Lombos erdők alatt barna erdőtalaj

Mezőgazdasaacuteg

Takarmaacutenynoumlveacuteny termeszteacutes reacutetgazdaacutelkodaacutes eacutes a szarvasmarha-tenyeacuteszteacutes (+ tejipar) a

jellemző Saacutervaacuter cukorgyaacuter tej- eacutes baromfifeldolgozaacutes

Ipar

Koumlzpontja Szombathely Cipőgyaacutertaacutes faipar mezőgazdasaacutegi geacutepgyaacutertaacutes

Kőszeg Műemleacutekvaacuteros textilipar

Sopron bdquohűseacuteg vaacuterosardquo idegenforgalom Textil faipar

Szentgotthaacuterd szemeacutelygeacutepkocsi-gyaacutertaacutes koumlzpontja (Opel)

Aproacute falvak

Egymaacuteshoz koumlzel kis leacutelekszaacutemuacute falvak telepuumlltek

Gyoacutegyfuumlrdők Balf Buumlk ndash idegenforgalom jelentősseacutege

Az Alfoumlld a Kisalfoumlld eacutes az Alpokalja oumlsszefoglalaacutes

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

14

Dunaacutentuacuteli - Dombsaacuteg eacutes a Mecsek termeacuteszeti adottsaacutegai

Teruumllete megsuumlllyedt majd a tenger eloumlntoumltte (meacuteszkő) majd kiemelkedett (agyag reacuteteg)

A felsziacutene toumlreacutesekkel feldaraboloacutedott

A folyoacutek patakok tovaacutebb meacutelyiacutetetteacutek a voumllgyeket

A folyoacutek eacutes a patakok folyaacutesiraacutenya a foumlldkeacutereg toumlreacutesvonalaihoz igazodik

Nyugati reacuteszeacuten agyag keleti reacuteszeacuten loumlsztakaroacute talaacutelhatoacute

Dunaacutentuacuteli-dombsaacuteg reacuteszei Zalai- Somogyi- eacutes Baranyai-Tolnai dombsaacuteg

Eacuteghajlata a Duna koumlzeleacuteben napsugaacuterban Ny csapadeacutekban gazdagabb

Erdőkben sokkal gazdagabb mint az Alfoumlld

Jellemző talaja barna erdőtalaj

Zalai-dombsaacuteg hazaacutenk legcsapadeacutekosabb taacuteja

A taacutej nyugati reacuteszeacuten szuumlrke erdőtalaj talaacutelhatoacute

A teruumllet 13-a erdő

Aacutesvaacutenyi kincse a kőolaj eacutes a foumlldgaacutez

Somogyi-dombsaacuteg

- Kuumllső-Somogy ndash loumlsztaacuteblaacutek

- Belső-Somogy ndash homokvideacutek

Baranyai-Tolnai dombsaacuteg

Tolnai-hegyhaacutet Baranyai-dombsaacuteg

Legnagyobb loumlszfalak

Mecsek

Meacuteszkő eacutes homokkő hegyseacuteg Feketekőszeacuten uraacuteneacuterc lelőhely

Eacuteghajlata a deacutelről eacuterkező mediterraacuten hataacutes miatt enyhe

Deacuteli lejtőin mediterraacuten jellegű oumlroumlkzoumlld noumlveacutenyek eacutelnek

Villaacutenyi-hegyseacuteg

Meacuteszkő-hegyseacuteg

Koumlzeleacuteben toumlr fel a harkaacutenyi gyoacutegyforraacutes

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

15

A Mecsek eacutes a Dunaacutentuacuteli-dombsaacuteg gazdasaacutegi eacutelete

Mecsek

- Feketekőszeacuten baacutenyaacuteszat Koumlzpontja Komloacute ndash Felhasznaacutelaacutesa hőerőmű (Peacutecs)

koksz-vasolvasztaacutes (Dunauacutejvaacuteros)

- Uraacuteneacuterc baacutenyaacuteszat Koumlzpontja Kővaacutegoacuteszőlős Jakab-hegy ndash homokkő

Felhasznaacutelaacutesa atomerőmű (Paks)

- Kőolaj Zalai-dombsaacuteg Koumlzpont Nagylengyel Feldolgozaacutes finomiacutetoacute

(Zalaegerszeg)

- Cement (meacuteszkő maacuterga) Beremend

Mezőgazdasaacuteg

Keleten (buacuteza kukorica cukorreacutepa) eacutes nyugaton (rozs) szaacutentoacutefoumlldi termeszteacutes

Gyuumlmoumllcstermeszteacutes Mecsek szőlő mandula Nyugaton teacuteli alma

Aacutellattenyeacuteszteacutes szarvasmarha-tenyeacuteszteacutes serteacutestenyeacuteszteacutes

Eacutelelmiszeripar Kaposvaacuter (malom- cukor- tejipar huacutesuumlzem) eacutes Zalaegerszeg (tejuumlzem)

Neheacutez eacutes koumlnnyűipar

Peacutecs Hőerőmű geacutepgyaacuter bőr- eacutes kesztyűgyaacuter Zsolnay porcelaacutengyaacuter

Komloacute szeacutenbaacutenyaacuteszat

Szekszaacuterd geacutepgyaacutertaacutes huacutesuumlzem

Kaposvaacuter textilipar eacutes elektrotechnika

Zalaegerszeg ruha- buacutetorgyaacutertaacutes

Nagykanizsa buacutetor

Sioacutefok Fonyoacuted Keszthely uumlduumllők

Aproacutefalvak jellemzőek neacutepesseacuteguumlk fogy

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

16

A Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacuteg

Kialakulaacutesa a foumlldtoumlrteacuteneti koumlzeacutepidő tengereiben kezdődoumltt Meacuteszkő eacutes dolomit rakoacutedott le

toumlbb 1000 m vastagsaacutegban Ennek oumlsszetoumlredezeacutese reacuteveacuten joumltt leacutetre

Reacuteszei Bakony Veacutertes Velencei-hg eacutes a Dunazug-hg

A Bakony eacutes a Veacutertes koumlzoumltt Moacuteri-aacuterok

A Veacutertes eacutes a Dunazug-hg Tatai-aacuterok

Dolomitos felsziacutenek kopaacutersaacutega az erdőirtaacutesoknak koumlszoumlnhető

Jelentősek a karsztforraacutesok

Keacutet aacutelloacutevize Balaton Velencei-toacute A Balatontoacutel eacuteszakra talaacutelhatoacute a Balaton-felvideacutek

Nemzeti Parkot

Eacuteghajlata hegyvideacuteki ndash hűvoumlsebb eacutes csapadeacutekosabb mint a koumlrnyező teruumlletekeacute

Bakony

Reacuteszei Balaton-felvideacutek Deacuteli-Bakony Eacuteszaki-Bakony

A Tihanyi feacutelszigeten gejziacuterek forraacuteskuacutepjai talaacutelhatoacutek Hajdani vulkaacuteni műkoumldeacutesre utalnak

szeacutensavas forraacutesok pl Balatonfuumlred

Tapolcai-medence tanuacutehegyek (bazalt) legnagyobb Badacsony ndash Kőfolyaacutes a kőzetek

gravitaacutecioacute hataacutesaacutera leacutetrejoumlvő toumlmegmozgaacutesa a hegyoldalon

Deacuteli-Bakony (lmcsuacutecs Kab-hegy) aacutesvaacutenykincsei barnakőszeacuten bauxit mangaacuteneacuterc

Eacuteszak-Bakony (lmcsuacutecs Kőris-hegy) sasbeacutercek kőzetekből kiemelkedő meredek oldaluacute

roumlg talaacutelhatoacuteak

Veacutertes

Aacutesvaacutenykincsei barnakőszeacuten eacutes bauxit

Velencei-hg

Ingoacutekoumlvek a lepusztulaacutes soraacuten kocka alakuacutevaacute daraboloacutedott graacutenit ndash egy eacutele menteacuten

alaacutetaacutemasztott ndash roumlge

Dunazug-hg

Reacuteszei Pilis Gerecse Budai-hg

Meacuteszkő eacutes dolomit kőzetekből aacutellnak

Budai-hg Duna felőli oldalaacuten hőforraacutesok toumlrnek fel Sok barlang is talaacutelhatoacute a hegyseacuteg

meacutelyeacuten

A Visegraacutedi-hg az Eacuteszaki-khg vulkaacuteni vonulataacutenak hangja

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

17

A Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacuteg gazdasaacutegi eacutelete

(Aacutetalakulaacutes az egykori alumiacuteniumipar foumlldjeacuten)

Aacutesvaacutenykincsei barnakőszeacuten bauxit mangaacuteneacuterc dolomit meacuteszkő kvarchomok agyag

A hegyseacuteg egykoron az alumiacuteniumipar fő teruumllete volt

A jobb eacuterteacutekesiacuteteacutes miatt a timfoumlld előaacutelliacutetaacutesa meacuteg gazdasaacutegos ezeacutert eladjuk Oroszorszaacutegnak

eacutes Ukrajnaacutenak keacutesz alumiacuteniumot vaacutesaacuterolunk Magyarorszaacutegon keacutesz vagy feacutelkeacutesz

alumiacuteniumgyaacutertaacutessal ceacutelszerű foglalkoznia

Bauxitbaacutenya Bakony

Timfoumlldgyaacuter Ajka

Hengermű Szeacutekesfeheacutervaacuter eacutes Bp

Barnakőszeacuten kitermeleacutes Bakony Veacutertes Moacuteri-aacuterok koumlrnyeacuteke

Hőerőmű Ajka Tatabaacutenya ndash viacutezigeacutenyuumlket a karsztviacutez fedezi

Ipar

Vegyipar műtraacutegyaacutet aacutelliacutet elő

Eacutepiacutetőanyag-ipar csereacutep eacutes teacutegla

Ajka kvarchomokboacutel uumlveget gyaacutertanak

Herend porcelaacutengyaacutertaacutes

Geacutepgyaacutertaacutes Esztergom ndash Suzuki

Veszpreacutem ndash elektromos geacutepek eacutes baacutenyaacuteszati berendezeacutesek

Mezőgazdasaacuteg

Erdőgazdaacutelkodaacutes folyik mezőgazdasaacuteg nem szaacutemottevő

Bauxit Timfoumlldgyaacuter

Alumiacuteniumkohoacute

Elektromos aacuteram

Hőerőmű

Barnakőszeacuten

Draacutega

Egykori Szovjetunioacute

Keacutesz timfoumlld

Toumlmbalumiacutenium

MAGYARORSZAacuteG

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

18

Eacuteszaki ndash koumlzeacutephegyseacuteg

Kialakulaacutesa

Legreacutegebbi Buumlkk eacutes az Aggteleki ndash karszt Ezek meacuteszkő hegyseacutegek

Vulkaacuteni Visegraacutedi-hg Boumlrzsoumlny Cserhaacutet Maacutetra Zempleacuteni-hg

Elmocsarasodoacute teruumlleteken barnakőszeacuten a hegyseacutegek laacutebaacutenaacutel lignit keacutepződoumltt A forroacute vizes

oldatokboacutel a Maacutetraacuteban reacutezeacuterc vaacutelt ki

Eacuteghajlata

Nyara hűvoumlsebb tele hidegebb mint baacutermelyik taacutejunkeacute Toumlbb a csapadeacutek mint az Alfoumlldoumln

A tagolt domborzat miatt vaacuteltozatos a hg mikrokliacutemaacuteja

A meacuteszkőhegyseacutegekben a felsziacuten alatti a vulkaacuteni hegyseacutegekben a felsziacuteni viacutezhaacuteloacutezat a

gazdagabb

Vulkaacuteni utoacuteműkoumldeacutesre utalnak a keacutenhidrogeacutenes szeacutensavas forraacutesok

Teruumlleteacuten 3 NP talaacutelhatoacute Buumlkki Aggteleki Duna-Ipoly Nemzeti Parkű

Visegraacutedi-hg (Dobogoacute-kő)

A Duna vaacutelasztotta le az Eacuteszaki khg-ről

Kőzetanyaga andezit andezittufa

Boumlrzsoumlny (Csoacutevaacutenyos)

Erdő boriacutetotta hg keveacutes telepuumlleacutessel

Cserhaacutet

Főleg meacuteszkőből aacutell

Maacutetra (Keacutekes Galya-tető)

Kőztei Andezit eacutes Andezittufa

Reacutezeacuterc Recsk-en talaacutelhatoacute Paraacuted gyoacutegyforraacutes

Maacutetraalja lignittelepek

Buumlkk (Istaacutelloacutes-kő)

Uumlledeacutekes kőzetek talaacutelhatoacuteak (meacuteszkő agyagpala)

Karsztos keacutepződmeacutenyek viacuteznyelő dolina karsztforraacutesok

Aggteleki-karszt

Baradla barlangrendszer a vilaacutegoumlroumlkseacuteg reacuteszeacuteveacute nyilvaacuteniacutetottaacutek

Cserehaacutet

Dombvideacutekeacutet a folyoacutek szabdaltaacutek fel

Zempleacuteni-hg

bdquoSaacutetorhegyekrdquo Riolitboacutel eacutepuumll fel

Deacuteli lankaacutei Hegyalja ndash Tokaji hg

Medenceacutek

Noacutegraacutedi Borsodi

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

19

Eacuteszaki ndash koumlzeacutephegyseacuteg gazdasaacutegi eacutelete

(A neheacutezipar szuumllőfoumlldjeacutenek mai gondjai)

Az Eacuteszaki ndash koumlzeacutephegyseacuteg medenceacuteiben alapanyagokat gyaacutertoacute neheacutezipar fejlődeacutese a

koumlzelmuacuteltban megaacutellt Főkeacutent a kohaacuteszati termeacutekek iraacutenti kereslet csoumlkkeneacuteseacutevel uumlzemek

korszerűtlenseacutegeacutevel magyaraacutezhatoacute A termeleacutes visszaesett uumlzemek bezaacutertak nagy lett a

munkaneacutelkuumlliseacuteg

Iparvideacutek

Borsodi-medence Salgoacutetarjaacuten ndash geacutepipar ndash tűzhelygyaacutertaacutes

Gyoumlngyoumls ndash mikroelektronikai cikkek

Eger ndash geacutepkocsi hűtőalkatreacuteszek

A vaacutelsaacutegot tuacuteleacutelte

- Vegyipar import nyersanyagokra eacutepuumll

Kőolaj eacutes a foumlldgaacutez csővezeteacuteken eacuterkezik Oroszorszaacutegboacutel a foumlldgaacutez kis reacutesze az

Alfoumlldről

A hőerőműveket (visontai Maacutetrai Hőerőmű) Maacutertaaljaacuten eacutes Buumlkkaljaacuten kuumllsziacuteni lignit

baacutenyaacutekboacutel kitermelt lignittel fűtik

Kazincbarzika műanyagok noumlveacutenyveacutedő szerek

Tiszauacutejvaacuteros TVK

- Eacutepiacutetőanyag-ipar

A hegyseacutegek meacuteszkoumlveacuteből agyagpalaacutejaacuteboacutel Miskolcon eacutes Vaacutecott cementet gyaacutertanak

Salgoacutetarjaacuten uumlveggyaacutertaacutes Holloacutehaacuteza porcelaacutengyaacutertaacutes

Miskolc textil eacutes papiacutergyaacutertaacutes Eger buacutetorgyaacutertaacutes

Mezőgazdasaacuteg takarmaacutenynoumlveacuteny- gyuumlmoumllcs- szőlőtermeszteacutes erdőgazdaacutelkodaacutes

Borvideacutekek Tokaj Eger Gyoumlngyoumls

Koumlzlekedeacutes

Hataacuteraacutellomaacutes Balassagyarmat

Az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacuteg laacutebaacutenaacutel nagy forgalmuacute vasuacutet eacutes koumlzuacutet vezet

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

20

Budapest

Hazaacutenk fővaacuterosa nemzetkoumlzi nagyvaacuteros

Peacutenzuumlgyi- uumlzleti szolgaacuteltataacutesai kulturaacutelis eacutelete idegenforgalma alkalmassaacute teszi Budapestet a

kuumllfoumlldi befekteteacutesek eacutes a kuumllfoumlldi tőke elhelyezeacuteseacutere

Vaacuterosszerkezete

- Vaacuterosmag (city) ndash V keruumllet

- Belső lakoacutehelyoumlv ndash Duna bal partja VI-IX ker

- Kuumllső munkahelyoumlv ndash paacutelyaudvarok raktaacuterak koacuterhaacutezak gyaacuterak

- Kuumllső lakoacutehelyoumlv - kertvaacuteros

Toumlbbkoumlzpontuacutesaacuteg jellemző raacute

Magyarorszaacuteg gazdasaacutega eacutes kereskedelme

A magyar gazdasaacuteg jellemzői

A piacgazdasaacuteg magaacutentulajdonra eacutes versenyre eacutepuumll Ezt a kereslet eacutes a kiacutenaacutelat szabaacutelyozza

Az aacutellam feladata a piacgazdasaacuteg műkoumldeacutesi felteacuteteleinek biztosiacutetaacutesa (Jogi peacutenzuumlgyi adoacute

rendszer) A verseny ceacutelja a profitszerzeacutes

A piac toumlrveacutenyei a munkaerőpiacon is eacuterveacutenyesek A munkaerő iraacutenti csoumlkkeneacutes

munkaneacutelkuumlliseacuteget okoz

Az aacutellamnak a taacutersadalom eacuterdekeit is eacuterveacutenyesiacuteteni kell (egeacuteszseacuteguumlgy peacutenzuumlgy haduumlgy

oktataacutes koumlrnyezetveacutedelem) ezek kiadaacutesait adoacutekboacutel fedezik

Gazdasaacuteg mutatoacutei

GDP ndash Bruttoacute hazai termeacutek 1eacutev alatt előaacutelliacutetott uacutej termeacutekek eacutes szolgaacuteltataacutesok piaci

aacuteron kimutathatoacute eacuterteacuteke

GNP ndash Bruttoacute nemzeti termeacutek A GDP + az Export eacutes az Import joumlvedelem

kuumlloumlnbseacutege

GDP miből aacutell

Primer szektor mezőgazdasaacuteg

Szekunder szektor ipar

Tercier szektor szolgaacuteltataacutesok (oktataacutes peacutenzuumlgy egeacuteszseacuteguumlgy kereskedelem

igazgataacutes)

Energiagazdasaacuteg

Elsődleges energiahordozoacutek

- kimeruumllő o aacutesvaacutenyi tuumlzelőanyagok szeacuten kőolaj foumlldgaacutez

o nukleaacuteris uumlzemanyagok hasadoacuteanyagok

o geotermikus energia

- meguacutejuloacute

o napenergia szeacutelenergia viacutezfolyaacutesok energiaacuteja hullaacutemzaacutes aacuterapaacutely

Elsődleges energiahordozoacutekboacutel nyerik a maacutesodlagos energiahordozoacutekat villamos energiaacutet

benzint diacutezelolajat fűtőolajat kokszot gőzt eacutes a vaacuterosi gaacutezt

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

21

Huacutezoacuteaacutegazat a geacutepipar eacutes a vegyipar

Koumlzlekedeacutes

Szemeacutely eacutes aacuteruszaacutelliacutetaacutest biztosiacutet A koumlzlekedeacutesi uacutetvonalak sugaras szerkezetűek

A Budapestről nagyvaacuterosokba a nagyvaacuterosokboacutel a koumlrnyező falvakba

A vasuacutet a toumlmegkoumlzlekedeacutesre eacutes nagy toumlmegű aacuteruacute szaacutelliacutetaacutesaacutera a legalkalmasabb eszkoumlz

Műszakilag elavultak a vonatok eacutes a paacutelya kiveacutetel az elővaacuterosi vonatok (Bp)

A vaacuterosi toumlmegkoumlzlekedeacutes eacutes a orszaacutegon beluumlli szemeacutelyszaacutelliacutetaacutesban fontos eszkoumlz az

autoacutebusz A koumlzuacuteti koumlzlekedeacutes gazdasaacutegtalanabb mint a vasuacuteti eacutes szennyezi is a koumlrnyezetet

A leacutegi koumlzlekedeacutes nagy taacutevolsaacutegok aacutethidaloacuteja

Budapest-Ferihegy 1-2

Kuumllkereskedelmi kapcsolatok

Piackoumlzpontuacute

Ipari nyersanyagokban energiahordozoacutekban szegeacutenyek vagyunk ezeacutert behozatalra szorulunk

Uumlzemeink termeacutekeit kuumllfoumlldoumln kell eacuterteacutekesiacuteteni mert a hazai felvevőpiac kicsi

Orszaacutegunk 2004-től az EU tagja

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

22

CSILLAGAacuteSZATI ALAPISMERETEK

Amit ma a vilaacutegboacutel ismeruumlnk Eacutegitestek - Ősrobbanaacutes - Galaxisok szuumlleteacutese - Csillagok szuumlleteacutese - A csillagok

energiatermeleacutese - Janus arcuacute anyag - Mit toumlrteacutenik egy csillagon - Csillagok eacuteletuacutetja

Előzetes A Hold taacutevolsaacutega majdnem 30 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 128 sec alatt

A Nap meacuterete 109 Foumlld-aacutetmeacuterő (Bőven belefeacuterne a Holdnak a paacutelyaacuteja)

Nap-Foumlld taacutevolsaacuteg 1 CsE = 107 Nap-aacutetmeacuterő (toumlbb mint 11000 Foumlld-aacutetmeacuterő) Megteszi a feacuteny

83 perc alatt (Ha lekicsinyiacutetve a Nap 40 cm aacutetmeacuterőjű volna akkor 430 m-re tőle a Foumlld

majdnem 4 mm-es a Hold meg ndash attoacutel mintegy 11 cm-re ndash kb 1 mm-es lenne)

Nap-Pluacutetoacute aacutetlagos taacutevolsaacuteg 40 CsE Megteszi a feacuteny 55 h alatt (Ha a Nap 40 cm-es volna

akkor az 1 mm-es Pluacutetoacute meacuteg a Hold cseresznyeacutejeacutetől is kisebb lenne de toumlbb mint 30 km-

re)

Szomszeacuted csillag (alfa Centauri) taacutevolsaacutega toumlbb mint 4 feacutenyeacutev megteszi a feacuteny toumlbb mint 4

eacutev alatt (3 csillag 2 Nap-szerű eacutes 1 voumlroumls toumlrpe Ha a Nap maacutekszemnyi akkor az alfa

Centauri tőle 40 km-re 2 maacutekszem eacutes 1 porszem lenne)

A Tejuacutetrendszer meacuterete toumlbb mint 100000 feacutenyeacutev befutnaacute a feacuteny toumlbb mint 100000 eacutev alatt

A ma ismert legtaacutevolabbi galaxis taacutevolsaacutega toumlbb mint 10 milliaacuterd feacutenyeacutev megteszi a

feacutenyraacutedioacutesugaacuterzaacutes toumlbb mint 10 milliaacuterd eacutev alatt

Vaacutezoljuk foumll a ma ismert vilaacuteg az uacuten Metagalaxis fejlődeacutestoumlrteacuteneteacutenek azokat a főbb

epizoacutedjait amelyek maacuter joacutel tanulmaacutenyozhatoacuteak a tudomaacutenyban Minden egyes jelenseacuteg

alapvető fizikai koumllcsoumlnhataacutesokon alapul

Mindenekelőtt szoumlgezzuumlk le hogy a termeacuteszettudomaacutenyok iacutegy a fizika eacutes a csillagaacuteszat is

csak arroacutel nyilatkozhatnak amit maacuter ismeruumlnk Uacutegyhogy az Ősrobbanaacutes illetve mindaz

amiről most szoacute lesz nem a Vilaacutegmindenseacutegre vonatkozik csupaacuten a Metagalaxisra ami az

ismert vilaacuteg

A Metagalaxis teacuteridőbeli szerkezeteacutenek a vizsgaacutelataacuteval a csillagaacuteszaton beluumll a kozmoloacutegia

az egyes eacutegitestek ill azok nagyobb rendszerei konkreacutet kialakulaacutesaacutenak a kutataacutesaacuteval a

kozmogoacutenia s az ekoumlzben zajloacute fizikai folyamatok elemzeacuteseacutevel pedig az asztrofizika

foglalkozik (Ezek kuumlloumln tudomaacutenyaacutegak de foumllhasznaacuteljaacutek a relativitaacuteselmeacutelet a

kvantumelmeacutelet a magfizika az atomfizika az elektrodinamika kuumlloumln a

magnetohidrodinamika eacutes maacutes fizikai tudomaacutenyaacutegak eredmeacutenyeit is)

A csillagaacuteszat neacutemileg egy aacutellatkerthez hasonliacutethatoacute A kozmosznak is megvannak a maga

bdquoaacutellatkaacuteirdquo csillagok bolygoacutek holdak uumlstoumlkoumlsoumlk stb Első raacuteneacutezeacutesre ez a szembeoumltlő hogyan

is neacuteznek ki ezek Aztaacuten megvizsgaacutelhatjuk az aacutellatkertben a ketrecek szerepeacutet ndash valami

ilyesmit tesz a csillagaacuteszatban a kozmoloacutegia Beszeacutelhetuumlnk az aacutellatok szuumlleteacuteseacuteről is ndash mint

ahogyan a csillagaacuteszaton beluumll a kozmogoacuteniaacuteban az eacutegitestek kialakulaacutesaacuteroacutel Fontos

ismernuumlnk az aacutellatok fizioloacutegiai bioloacutegiai jelenseacutegeit is - az eacutegitestek bdquofizioloacutegiaacutejaacutetrdquo taglalja

az asztrofizika

Eacutegitestek Hogy valamelyest fogalmat alkothassunk a Metagalaxisroacutel előszoumlr szoacuteljunk neacutehaacuteny szoacutet az

eacutegitestekről s azok ismert rendszereiről legalaacutebb a fontosabb araacutenyokat foumllvaacutezolva

A legkoumlzelebbi eacutegitest a Hold alig 384 ezer kilomeacuteterre ami ndash mint az előzetesből tudjuk ndash a

Foumlld aacutetmeacuterőjeacutenek mindoumlssze 30-szorosa s ezt a taacutevolsaacutegot a feacuteny roumlpke 128 maacutesodperc alatt

megteszi Ez nagyon kicsinek szaacutemiacutet a csillagaacuteszatban Meacuteg a Nap is nagyobb pedig az egy

koumlzoumlnseacuteges csillag A Nap aacutetmeacuterőjeacutenek a nagysaacutega 1 millioacute 400 ezer kilomeacuteter durvaacuten 100

foumlldaacutetmeacuterő tehaacutet a holdpaacutelya is bőven belefeacuterne

Bolygoacutenk 1496 millioacute km-re azaz (kerekiacutetve) 100 napaacutetmeacuterőnyi messzeseacutegben kering a Nap

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

23

koumlruumll Ezt a taacutevolsaacutegot maacuter toumlbb mint 8 perc alatt teszi meg a feacuteny de a ma ismert

legtaacutevolabbi bolygoacuteig a Pluacutetoacuteig 40-szer ennyi időre mintegy 5 oacuteraacutera van szuumlkseacutege S ez meacuteg

csak a ma ismert bolygoacuterendszer hataacutera a teljes Naprendszer szeacuteleacuteig nagyjaacuteboacutel 2 eacuteven aacutet

szaacuteguld a feacutenysugaacuter (Tudniillik a Naprendszer mindaddig tart ameddig a Nap vonzoacute hataacutesa

eacuterveacutenyesuumll maacuterpedig a legkoumlzelebbi szomszeacutedos csillagroacutel toumlbb mint 4 eacutevig joumln a feacuteny)

A Tejuacutetrendszer egy nagy galaxis toumlbb szaacutez milliaacuterd (azaz toumlbb szaacutez ezer millioacute) csillagot

tartalmaz koumlzuumlluumlk csupaacuten egy a mi Napunk Az ilyen galaxisok egyik szeacuteleacutetől a maacutesikig toumlbb

mint szaacutezezer eacutevig menne a feacuteny ha koumlzben nem nyelődne el a csillagkoumlzi anyagban Vannak

kis galaxisok is toumlbbseacuteguumlk csak neacutehaacuteny milliaacuterd csillagboacutel aacutell A nagy galaxisok koumlzuumll a

szomszeacutedos legkoumlzelebbi az Andromeacuteda-galaxis Ennek a koumlzeacutepső reacutesze ndash ahol sűrűbben

vannak benne a csillagok ndash szabad szemmel is laacutetszik peacuteldaacuteul ősszel este a csillagos eacutegen

Holott az a feacuteny ami ma eljut roacutela a szemuumlnkbe onneacutet mintegy haacuterommillioacute eacutevvel ezelőtt

indult el Ismeruumlnk ma olyan galaxisokat is amelyeknek a raacutedioacutesugaacuterzaacutesa toumlbb mint

tiacutezmilliaacuterd eacutevig szaacuteguldott a vilaacutegűrben miacutegnem ide eacuterkezett a Foumlldre Ma kb szaacutezmilliaacuterd

galaxist ismeruumlnk ndash ezek (eacutes tartozeacutekaik) alkotjaacutek a Metagalaxist

A galaxisok rendszerint kisebb-nagyobb galaxishalmazokat alkotnak A leguacutejabb kutataacutesok

alapjaacuten viszont uacutegy tűnik hogy a ma ismert legnagyobb struktuacuteraacutekat tekintve cellaacutes

szerkezetű a Metagalaxis Eszerint mi mindnyaacutejan cellataacutersak vagyunk raacuteadaacutesul a cellaacutek

falaacuteba beeacutepiacutetve ugyanis a cellaacutek fala galaxisokboacutel aacutell a Tejuacutetrendszer csak egy kis bdquoteacuteglardquo a

sok koumlzuumll

Ősrobbanaacutes Ha megvizsgaacuteljuk a galaxishalmazunkon tuacuteli galaxisokat - az elmeacutelettel oumlsszhangban - toumlbb

eacuteszleleacutesi adatboacutel is arra koumlvetkeztethetuumlnk hogy azok kiveacutetel neacutelkuumll taacutevolodnak tőluumlnk sőt

mineacutel messzebb van egy galaxis annaacutel nagyobb sebesseacuteggel

Peacuteldaacuteul az uacuten voumlroumlseltoloacutedaacutest ndash ami erre a taacutevolodaacutesra utal ndash joacutel megfigyelhetjuumlk A taacutevolodoacute

eacutegitestek sziacutenkeacutepvonalai eltoloacutednak a nagyobb hullaacutemhosszak vagyis a voumlroumls sziacuten feleacute

(Ebből a relativitaacuteselmeacutelet alapjaacuten kiszaacutemolhatoacute az eacutegitest taacutevolsaacutega eacutes a taacutevolodaacutesi

sebesseacutege)

Megjegyzeacutes Ezt a jelenseacuteget a hasonloacutesaacuteg alapjaacuten (de teacutevesen) Doppler-effektuskeacutent is

szoktaacutek emlegetni Pedig ebben az esetben a hullaacutemhossz megvaacuteltozaacutesaacutenak maacutes jellegű okot

tulajdoniacutethatunk

Keacutepzeljuumlnk el egy hatalmas gumilepedotildet Helyezzuumlnk raacute csigaacutekat ndash azokkal modellezzuumlk az

egyes galaxishalmazokat keacutet teacuterdimenzioacuteban Az Einstein-egyenletek szerint az idotilde

muacutelaacutesaacuteval megvaacuteltozik a teacuteridő metrikaacuteja ami a Metagalaxis taacutegulaacutesaacutet ill oumlsszehuacutezoacutedaacutesaacutet

jelenti A mi modelluumlnkoumln ez uacutegy jelentkezik hogy a gumilepedotilde nyuacutelik ill oumlsszehuacutezoacutedik

Ennek megfelelotildeen baacutermelyik csigaacuteroacutel (galaxishalmazroacutel) azt lehet laacutetni hogy az oumlsszes toumlbbi

taacutevolodik tőle (ill koumlzeledik feleacute) Ekoumlzben a teacuterben mozgoacute feacutenysugaacuter hullaacutemhossza is

ugyanuacutegy megnyuacutelik (legalaacutebbis a Metagalaxis taacutegulaacutesakor oumlsszehuacutezoacutedaacuteskor pedig

oumlsszezsugorodik) mintha csak a modelluumlnk gumilepedotildejeacutenek a nyuacutelaacutesaacutet (ill oumlsszehuacutezoacutedaacuteskor

a zsugorodaacutesaacutet) koumlvetneacute

A Metagalaxis jelenlegi taacutegulaacutesa az uacuten Otildesrobbanaacutesig vezethetotilde vissza az idotildeben

Az Ősrobbanaacutes folyamataacuteban volt olyan időszak amikor a Metagalaxisban sehol sem leacuteteztek

atomok mert annyira sűrű volt az anyag hogy benne a gigantikus nyomaacuteson eacutes a rettenetesen

magas hőmeacuterseacutekleten az igen gyakran eacutes szeacuteduumlletes sebesseacutegekkel egymaacutesnak rohanoacute atomok

uacutegyis szeacutetestek volna elemi reacuteszecskeacutekre Sőt meacuteg az elemi reacuteszecskeacutek sem maradhattak

eacutepseacutegben peacuteldaacuteul az anyag eacutes az antianyag szuumlntelenuumll szeacutetsugaacuterzoacutedtak eacutes visszaalakultak

majd ismeacutet szeacutetsugaacuterzoacutedtak s megint visszaalakultak eacutes iacutegy tovaacutebb

Amikor a reacuteszecske-antireacuteszecske paacuterok oumlsszeuumltkoumlztek elektromaacutegneses sugaacuterzaacuteskvantumok

lettek belőluumlk amelyek folyamatosan vissza is alakultak reacuteszecske-antireacuteszecske paacuterokkaacute

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

24

Azok pedig ndash uacutejra oumlsszeuumltkoumlzveacuten ndash ugyancsak szeacutetsugaacuterzoacutedtak eacutes a sugaacuterzaacutes (amiacuteg kellően

nagy volt az anyagsűrűseacuteg) visszacsapoacutedott anyag-antianyag reacuteszecske paacuterokkaacute

Ezek a folyamatok mindaddig zajlottak amiacuteg elegendően nagy volt a sűrűseacuteg Azonban gyors

uumltemben toumlrteacutent a Metagalaxis taacutegulaacutesa Veacuteguumll atomok is oumlsszeaacutellhattak de sugaacuterzaacutes is maradt

meg sőt az anyagnak a zoumlme szeacutetsugaacuterzoacutedott ezt hiacutevjuk az Ősrobbanaacutes

maradvaacutenysugaacuterzaacutesaacutenak

Az Ősrobbanaacutes utaacuteni anyag tehaacutet ketteacutevaacutelt

1 Nagyobb reacuteszben elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes maradt vissza Tele van vele a vilaacutegrdquoűrrdquo - ami

ezek szerint egyaacuteltalaacuten nem uumlres Ennek az anyagnak a kvantumoknak az energiaacutejaacutet tudjuk

joacutel meacuterni

2 Az anyag kisebb haacutenyadaacutet de a feltűnőbb reacuteszeacutet pedig a nyugalmi toumlmeggel rendelkező

reacuteszecskeacutekből aacutelloacute anyag galaxisok azokon beluumll csillagok nagybolygoacutek kisbolygoacutek

holdak uumlstoumlkoumlsoumlk meteorok csillagkoumlzi ill bolygoacutekoumlzi gaacutez eacutes por alkotjaacutek sőt a Foumlld nevű

bolygoacuten peacuteldaacuteul mi magunk is Ez az anyag igen izgalmas fejlődeacutesen ment keresztuumll az

Ősrobbanaacutes oacuteta

Galaxisok szuumlleteacutese Az Ősrobbanaacutesboacutel visszamaradt elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes ndash noha a taacutegulaacutes koumlvetkezteacuteben

mostanaacuteban folyamatosan noumlvekszik a hullaacutemhossza ndash leacutenyegeacuteben maradt a reacutegi A szeacutet nem

sugaacuterzoacutedott anyag viszont ndash aminek a zoumlme hidrogeacuten valamint heacutelium gaacutez ndash a taacutegulaacutes soraacuten

a gravitaacutecioacutes vonzaacutes koumlvetkezteacuteben szeacutetszakadozott egyre kisebb anyagfelhőkre amelyek

sűrűbb reacuteszeiből kialakultak a galaxishalmazok s azokon beluumll az egyes galaxisok

Az Ősrobbanaacutesboacutel rengeteg neutriacutenoacute maradt vissza A taacutegulaacutes erre a neutriacutenoacute sokasaacutegra is

vonatkozik Mai elmeacutelet szerint a neutriacutenoacutek egymaacutesra hatoacute vonzaacutesa egyre feltűnőbb

egyenetlenseacutegeket okozott ebben a bdquoneutriacutenoacutetengerbenrdquo s ahol a legtoumlbb neutriacutenoacute sűrűsoumldoumltt

oumlssze azok oda vonzottaacutek az eacuteppen arra koacuteszaacuteloacute gaacutez reacuteszecskeacuteket is ahol aztaacuten veacuteguumllis

galaxisok nőttek

Formaacutejaacutet tekintve sokfeacutele galaxis van mi most csak a Tejuacutetrendszer (eacutes a hozzaacute hasonloacute

galaxisok) leacutetrejoumltteacutet taacutergyaljuk ndash s azt is csak nagy vonalakban

A Tejuacutetrendszer anyagaacutenak oumlsszesűrűsoumldeacutese soraacuten a gravitaacutecioacute eleinte minden iraacutenyban

egyformaacuten eacuterveacutenyesuumllt ami egy nagyjaacuteboacutel goumlmbszimmetrikus bdquogaacutezgomboacutecotrdquo

eredmeacutenyezett mint galaxisunk ősi formaacutejaacutet Ezen beluumll tovaacutebbi ugyancsak

goumlmbszimmetrikus bdquogaacutezgomboacutecokrdquo joumlttek leacutetre a mai uacuten goumlmbhalmazok ősei Azokon beluumll

ugyancsak goumlmbszimmetrikus bdquogaacutezgomboacutecokrdquo alakultak ki csillagok

Az egyre jobban oumlsszesűrűsoumldő ősgalaxis nagyobb reacuteszben meacuteg oumlsszefuumlggő gaacutez formaacutejaacuteban

megleacutevő anyaga azonban egyre gyorsabban forgott eacutes emiatt egyre jobban ellaposodott

Ebből az anyagboacutel joumlttek leacutetre a galaxisunk siacutekja menteacuten talaacutelhatoacute csillagok iacutegy a Nap is

A Tejuacutetrendszer koumlzepeacuteben egy rendkiacutevuumll sűrű galaxismagban gigantikus energiatermelő

folyamatok duacutelnak aacutem ma meacuteg nem tudjuk hogy azok netaacuten fekete lyukba bezuhanoacute

anyagtoacutel szaacutermaznak-e vagy esetleg anyag-antianyag szeacutetsugaacuterzoacutedaacutestoacutel (vagy valami maacutestoacutel

amit ma meacuteg nem ismeruumlnk) Mindenesetre nem lehetetlen hogy a Metagalaxis anyagaacutenak

az Ősrobbanaacuteskori szupersűrű aacutellapotaacuteboacutel akaacuter fekete lyukak is maradhattak vissza akaacuter

antianyagzaacutervaacutenyok egyes galaxisok koumlzepeacuten (Egyeacutebkeacutent az is lehet hogy a galaxisok fele

antianyagboacutel van koumlztuumlk olyanok amelyek meg ilyen anyagzaacutervaacutenyt rejtenek magukban

amilyen anyagboacutel mi vagyunk)

Csillagok szuumlleteacutese A csillagkoumlzi teacuterben sokfeleacute gaacutezfelhők is megmaradtak Maguk a csillagok is ilyen kozmikus

anyagfelhőkből sűrűsoumldtek oumlssze

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

25

A Naprendszer is egy hatalmas kozmikus gaacutez- eacutes porfelhotildenek egy ndash ahhoz keacutepest viszonylag

kis meacuteretű ndash gaacutezgomboacuteccaacute oumlsszecsomoacutesodoacute reacuteszeacuteből joumltt leacutetre

De mieacutert lett csillag a Nap

A csillagok feluumlleteacuten a hőmeacuterseacuteklet toumlbb ezer fok legbeluumll pedig ndash ahol gigantikus

energiaacutek szabadulnak foumll - toumlbb tiacutez millioacute fok is lehet Vajon mitől van ez

A Nap - eacutes minden csillag ndash sajaacutetmaga vilaacutegiacutet Hogyan keacutepesek erre Mieacutert ilyen

peacuteldaacuteul sajaacutet csillagunk a Nap

Mert eleacuteg nagy hozzaacute a toumlmege s ezaacuteltal a toumlmegvonzaacutesa (A Jupiter peacuteldaacuteul hiaacuteba a

legnagyobb oacuteriaacutesbolygoacute a Naprendszerben a toumlmege meacuteg mindig tuacutelsaacutegosan kicsi ahhoz

hogy csillag lehessen)

Csillagok napjainkban is keletkeznek kuumlloumlnoumlsen a Tejuacutetrendszer eacutes a hozzaacute hasonloacute galaxisok

peremvideacutekeacuten leacutevő kozmikus anyagfelhőkben de maacutesutt is ahol valamilyen okboacutel

kellőkeacuteppen oumlssze tud sűrűsoumldni a csillagkoumlzi gaacutez Ennek a legfontosabb teacutenyezője a

gravitaacutecioacutes koumllcsoumlnhataacutes

Ezen kiacutevuumll vannak olyan kedvező esetek amikor egyeacuteb teacutenyezők meacuteg arra is keacutepesek hogy

foumllgyorsiacutetsaacutek a csillagkeacutepződeacutest

Joacuteneacutehaacuteny olyan csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhőt ismeruumlnk amelyben a maacuter koraacutebban

megszuumlletett csillagoknak a nagy energiaacutejuacute elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesa szeacutetbontja (ionizaacutelja) a

koumlrnyeacutekbeli gaacutez reacuteszecskeacuteket A csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhők rendszerint igen alacsony

hőmeacuterseacutekletűek azaz viszonylag lassan mozognak bennuumlk az egyes gaacutezreacuteszecskeacutek Aacutem ha

egy ilyen anyagfelhőben csillagok is vannak azoknak a sugaacuterzaacutesa keacutepes szeacutetbontani meacuteg az

atomokat is

Ennek koumlvetkezteacuteben toumlbb reacuteszecske fog szaladgaacutelni a gaacutezfelhőnek abban a reacuteszeacuteben

Megnoumlvekszik tehaacutet a reacuteszecskeszaacutem eacutes iacutegy a gaacuteznak a nyomaacutesa is

Ezen kiacutevuumll a csillagtoacutel kapott energia megnoumlveli a reacuteszecskeacutek mozgaacutesi energiaacutejaacutet azok

sebesebben szaacuteguldoznak (Tehaacutet magasabb lesz a gaacutezfelhőben a hőmeacuterseacuteklet is)

A gaacutez a heves uumltkoumlzeacutesek miatt keacutepes a teacuterben tovaacutebb ionizaacuteloacutedni Ezek az uacuten ionizaacutecioacutes

frontok egyuacutettal loumlkeacuteshullaacutem frontok is mert az anyagfelhő ionizaacutelt reacuteszeacuteben mintegy

neacutegyszer nagyobb a nyomaacutes mint az elektromosan semleges helyeken ahol tehaacutet ezaacuteltal

rohamosan oumlsszesűrűsoumldhet az anyag s iacutegy foumllgyorsul a csillagok keletkezeacutese

A csillagokban a gaacutez kiacutevuumllrotildel befeleacute fokozatosan sűrűsoumldik Minden csillag kiacutevuumll nagyon

ritka legbeluumll rendkiacutevuumll sűrű Amikor egy oumlsszetoumlmoumlruumllotilde gaacutezgoumlmb ndash egy uacutejszuumlloumltt csillag ndash

belsejeacuteben a sűrűseacuteg iszonyatosan megnő emiatt a nyomaacutes meg a hotildemeacuterseacuteklet is rettentotildeen

magas lesz (Gondoljunk csak bele Ha kisebb teacuterreacuteszbe zsuacutefolunk sok reacuteszecskeacutet akkor azok

ott jobban bdquoloumlkdoumlsotildednekrdquo szaporaacuten bdquotaszigaacuteljaacutekrdquo egymaacutest begyorsulnak )

A hatalmas gravitaacutecioacute miatt a Nap belsejeacuteben is igen nagy a sűrűseacuteg ami tehaacutet gigantikus

nyomaacutest eacutes egyuacutettal rettenetesen magas hőmeacuterseacutekletet jelent Olyannyira hogy meacuteg az elemi

reacuteszecskeacutek is keacutepesek arra hogy egymaacutesba bdquopreacuteselődjenekrdquo eacutes aacutetalakuljanak mikoumlzben

maacutesfajta reacuteszecskeacutek is eacuteletre kelnek belőluumlk elektromaacutegneses energia-felszabadulaacutes

koumlzepette

Ez azt jelenti hogy ott az egyes reacuteszecskeacutek rettenetesen gyorsan keacutepesek mozogni eacutes igen

erőteljesen nekiuumltkoumlznek egymaacutesnak Ilyen koumlruumllmeacutenyek koumlzepette nem csoda ha az atomok

eleve szeacutetroncsoloacutednak (nem biacuterjaacutek a bdquogyűrődeacutestrdquo) Egyesek menthetetlenuumll egymaacutesba

bdquopasziacuterozoacutednakrdquo eacutes meacuteg maacutes bdquotrageacutediaacutekrdquo is toumlrteacutennek veluumlk

A Nap anyagaacutet legnagyobb reacuteszben hidrogeacuten kisebb reacuteszben heacutelium alkotja (Egyeacuteb elemek

elenyeacuteszotilde mennyiseacutegben vannak benne) A belsejeacuteben protonokboacutel meg elektronokboacutel uacutejabb

heacutelium atommagok is keletkeznek

Leacutenyegeacuteben arroacutel van szoacute hogy egyesuumllnek ndash idegen szoacuteval fuzionaacutelnak ndash az atommagok Ez

roumlviden atommagfuacutezioacute

Mikoumlzben azonban a hidrogeacuten heacuteliummaacute alakul csillagunk belsejeacuteben gigantikus energiaacutek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

26

szabadulnak foumll Iacutegy (eacutes ehhez hasonloacute moacutedon) keletkeznek a Napboacutel joumlvő sugaacuterzaacutesok

Nos emiatt az atommagfuacutezioacutes energiatermeleacutes miatt csillag a csillag (A Nap is amely tehaacutet

mindenekelőtt nagy toumlmege eacutes a gravitaacutecioacutes koumllcsoumlnhataacutes joacutevoltaacuteboacutel lett csillag)

A csillagok energiatermeleacutese Eleinte minden csillag belsejeacuteben a hidrogeacuten alakul heacuteliummaacute Koumlzben nagy mennyiseacutegű

energia szabadul foumll Amikor azt mondjaacutek hogy a Nap bdquoizzoacute gaacutezgoumlmbrdquo annak joacuteszereacutevel

csak a fele igaz a gaacutezgoumlmb Az bdquoizzoacuterdquo tuacutelsaacutegosan enyhe kifejezeacutes (Hasonloacute lenne ez ahhoz

amikor raacuteleacutep valakinek a laacutebaacutera egy elefaacutent eacutes csak ennyit mondana bdquoolyan volt mint egy

szuacutenyogcsiacutepeacutesrdquo) Az energia-felszabadulaacutes meacuterteacuteke sokkal inkaacutebb volna hasonliacutethatoacute egy

hidrogeacutenbomba foumllrobbanaacutesaacutehoz baacuter ez a hasonlat sem joacute (a fuacutezioacutes reaktor jobb lenne)

A csillagokban zajloacute hidrogeacuten-heacutelium fuacutezioacute soraacuten hidrogeacuten atommagok (protonok) ndash

mikoumlzben egy reacuteszuumlk elektronnal bdquooumlsszepreacuteselődverdquo neutronnaacute vaacutelik ndash heacutelium atommagokkaacute

egyesuumllnek A bonyolult folyamat elejeacuten kiindulaacuteskeacutent neacutegy protonnal eacutes keacutet elektronnal

szaacutemolhatunk a veacutegeacuten pedig a keacutesz heacutelium atommaggal Ha azonban oumlsszeadjuk a

kiindulaacuteskor a reacuteszecskeacutek toumlmegeacutet eacutes oumlsszehasonliacutetjuk a heacutelium atommag toumlmegeacutevel uacutegy

tűnik mintha nem lenne eacuterveacutenyes a toumlmegmegmaradaacutes toumlrveacutenye ugyanis a bdquokeacutesztermeacutekrdquo

toumlmege kisebb mint kuumlloumln-kuumlloumln az bdquoalkatreacuteszekeacuterdquo Ez a jelenseacuteg gyakran előfordul az

atomfizikaacuteban Uacutegy is nevezteacutek el hogy toumlmeghiaacuteny idegen szoacuteval toumlmegdefektus Hova lett

koumlzben a hiaacutenyzoacute toumlmeg Mi az ami meacuteg jelen van a folyamatban de eddig nem vettuumlk

figyelembe Nos nem szaacutemoltuk bele a toumlmegekbe peacuteldaacuteul a keletkezotilde elektromaacutegneses

sugaacuterzaacutesokat

Tehaacutet otildek a felelotildesek a toumlmegdefektuseacutert Otildek bdquoloptaacutekrdquo el a hiaacutenyzoacute toumlmeget Pontosabban

abboacutel az bdquoanyagmennyiseacutegbotildelrdquo keletkeztek aminek a toumlmegeacutet hiaacutenyoljuk Iacutegy az otilde toumlmeguumlk

kell hogy kiadja a bdquoleltaacuterhiaacutenytrdquo Csak az a gond hogy az elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesoknak a

toumlmegeacutet nem lehet uacutegy eacutertelmezni mint peacuteldaacuteul a kenyeacutereacutet vagy a protoneacutet Nem tudjuk uacutegy

megmeacuterni sem a tehetetlenseacutegeacutet sem a gravitaacuteloacute toumlmegeacutet ahogyan azt maacutes esetekben az

egyeacuteb reacuteszecskeacutek taacutergyak eseteacuteben megszoktuk Az elektromaacutegneses sugaacuterzaacuteskvantumoknak

az energiaacutejaacutet tudjuk joacutel meacuterni

Szerencseacutere a relativitaacuteselmeacutelet kitaacutegiacutetotta ismereteinket a csillagok energiatermeleacuteseacuteről is

kapcsolatot teremt a nyugalmi toumlmeggel rendelkező reacuteszecskeacutek toumlmege eacutes az elektromaacutegneses

sugaacuterzaacuteskvantumok energiaacuteja koumlzoumltt

Janus-arcuacute anyag Jeloumllje m a hiaacutenyzoacute toumlmeget (a folyamat elejeacuten ill a veacutegeacuten meacuterhetotilde toumlmegek kuumlloumlnbseacutegeacutet)

Ekkor a koumlzben keletkezotilde sugaacuterzaacuteskvantum E energiaacuteja E = mcsup2 (a szokaacutesos jeloumlleacutessel c a

vaacutekuumban meacutert feacutenysebesseacuteg) Ennek segiacutetseacutegeacutevel mindig kiszaacutemiacutethatjuk hogy egy adott

toumlmegkuumlloumlnbseacutegnek mekkora energia felel meg ill adott energiaacutehoz mekkora toumlmegdefektus

tartozik

A toumlmeg eacutes az energia tehaacutet szorosan oumlsszetartoznak ezeacutert az energiaacutet leacutenyegeacuteben uacutegy

kezelhetjuumlk mintha toumlmeg lenne

Meacuterjuumlk meg az atommagfuacutezioacute soraacuten felszabaduloacute energiaacutet (ami elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes

formaacutejaacuteban keletkezik) s ezt szaacutemoljuk aacutet toumlmegre Maacuteris megkapjuk a hiaacutenyzoacute toumlmeget

amit koraacutebban kerestuumlnk Meacutegis igaz az anyagmegmaradaacutes toumlrveacutenye aacutem aacuteltalaacutenosabb

eacutertelmezeacutesben

A toumlmeget eacutes az energiaacutet leacutenyegeacuteben egy kalap alaacute vehetjuumlk Mintha csak megegyezneacutenek

Szokaacutes is ezt uacutegy nevezni hogy a toumlmeg eacutes az energia ekvivalenciaacuteja (azonossaacutega) Persze

teljes azonossaacutegroacutel szoacute sincs A toumlmeg az toumlmeg az energia pedig energia Viszont nagyon is

van koumlzuumlk egymaacuteshoz Uacutegy neacutez ki mintha a leacutenyeget tekintve ugyanarroacutel a jelenseacutegről lenne

szoacute Csakhogy egy bdquoJanus-arcuacuterdquo jelenseacutegről bizonyos esetekben az egyik bdquoarcaacutetrdquo laacutetjuk

(toumlmeg) maacutes esetekben pedig a maacutesik bdquoarcaacutetrdquo (energia) amikor bizonyos reacuteszecskeacuteknek ndash pl

elektron proton neutron ndash a toumlmegeacutet tudjuk koumlnnyen megmeacuterni maacutes reacuteszecskeacuteknek ndash ilyenek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

27

az elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesok energia-csomagocskaacutei ndash pedig az energiaacutejaacutet (Olyan ez mint

amikor elsuhan mellettuumlnk egy autoacute amelyet eloumll keacutekre haacutetul pedig pirosra festettek Aki

szemből figyeli keacuteknek laacutetja aki haacutetulroacutel az pedig pirosnak Pedig ugyanarroacutel az autoacuteroacutel van

szoacute)

Mi toumlrteacutenik egy csillagon Minthogy a csillag a feluumlleteacuten toumlbb ezer fokos a hotildemeacuterseacuteklet meacuteg ott is igen gyorsan

mozognak az egyes reacuteszecskeacutek nemcsak a belsejeacuteben (Nagy a mozgaacutesi energiaacutejuk)

Szuumlntelenuumll egymaacutesnak rohannak irtoacutezatosan nagy sebesseacuteggel Nem is biacuterjaacutek ezt elviselni

roncsoloacutedaacutes neacutelkuumll Az atomok a heves uumltkoumlzeacutesek hataacutesaacutera minduntalan szeacutetesnek darabjaikra

Majd ndash kedvezotildebb viszonyok koumlzepette ndash megfelelő reacuteszecskeacutekkel uacutejra oumlsszetalaacutelkozvaacuten

roumlvid idotildere (az uacutejabb erős uumltkoumlzeacutesekig) ismeacutet oumlsszeaacutellhatnak az eredeti atomok Azok persze

ugyaniacutegy szeacutetesnek majd visszaalakulnak eacutes iacutegy tovaacutebb Amennyi szeacutetesik annyi vissza is

alakul Iacutegy mindig vannak a Napon atomok atommagok ionok meg elektronok is (Amikor

az elektromosan toumlltoumltt reacuteszecskeacutek atomokkaacute alakulnak vissza abban az is szerepet jaacutetszik

hogy a kuumlloumlnboumlzotilde elektromos toumllteacutesű reacuteszecskeacutek vonzzaacutek egymaacutest)

Az atomokroacutel leszakadt elektronoknak eacutes a visszamaradt atommagoknak ill ionoknak

oumlsszesen nagyobb az energiaacuteja szeacutetesett (ionizaacutelt) aacutellapotban mint amikor atomokkaacute

kapcsoloacutednak oumlssze A csillagoknak - iacutegy a Napnak a feluumlleteacuten is - ebből a kuumlloumlnbseacutegből ill

az uumltkoumlzeacutesek energiaacutejaacuteboacutel szaacutermazik a feacuteny (A napfoltokban persze ahol a maacutegneses mező

gubancoloacutedaacutesa miatt lelassultak a reacuteszecskeacutek vagyis alacsonyabb lett a hőmeacuterseacuteklet a

reacuteszecskeacutek szeacutetroncsoloacutedaacutesa eacutes visszaalakulaacutesa is kisebb meacuterteacutekű Ott kevesebb feacuteny

keletkezik emiatt soumlteacutetebbek ezek a teruumlletek )

Csillagok eacuteletuacutetja A Naphoz hasonloacute csillagokban rendszerint toumlbb mint tiacutez milliaacuterd eacuteven aacutet zajlik a hidrogeacuten-

heacutelium fuacutezioacute Addig a csillag egyensuacutelyban van a kifeleacute nyomuloacute energia ugyan szeacutejjelebb

fesziacuteteneacute csakhogy a gravitaacutecioacute oumlsszetartja Keacutesotildebb amikor a csillag megoumlregszik eacutes

kimeruumllőfeacutelben lesz a hidrogeacuten keacuteszlete maacutes (hasonloacute) atommagfuacutezioacutes folyamatok indulnak

meg a belsejeacuteben Amikor viszont lelassul a hidrogeacutennek a heacuteliummaacute alakulaacutesa eacutes ezaacuteltal az

energia kifeleacute aacuteramlaacutesa is ndash ami szeacutetfuacutejni igyekszik a csillagot ndash a gravitaacutecioacute oumlsszeacutebb tudja

huacutezni sűrűbb lesz Ezeacutert a belsejeacuteben megnoumlvekszik a nyomaacutes eacutes a hőmeacuterseacuteklet Iacutegy vaacutelik

lehetőveacute uacutejabb magfuacutezioacute beindulaacutesa A heacuteliumnak a tovaacutebb alakulaacutesa hirtelen termel sok

energiaacutet s ahogyan az kifeleacute zuacutedul a csillagboacutel a gravitaacutecioacute elleneacuteben foumllfuacutejja azt voumlroumls

oacuteriaacutessaacute Az aacutetmeacuterője az eredetinek akaacuter toumlbb mint szaacutezszorosaacutera is megnoumlvekedhet A Nap

ekkor majd olyan nagy lesz hogy a Foumlldig is kitaacutegulhat (hacsak a Foumlld nem keruumll taacutevolabb)

A szaacutezszoros meacuteretnoumlvekedeacutes millioacuteszoros teacuterfogatnoumlvekedeacutest jelent azaz a mostani

aacutetlagsűrűseacutege a milliomod reacuteszeacutere csoumlkken Raacuteadaacutesul a Nap kuumllső reacutesze most is rendkiacutevuumll

ritka haacutet meacuteg ha iacutegy lecsoumlkken az aacutetlagsűrűseacutege Mindenesetre (ha lesz meacuteg akkor emberiseacuteg

a Foumlldoumln) ezt az idotildeszakot nem eacuterdemes megvaacuterni Toumlbb okunk is lehet raacute

Az első igen haacutenyattatott sors vaacuter az ilyen oumlreg csillagokra Egyszerre toumlbbfeacutele

elemaacutetalakulaacutesi folyamat is zajlik bennuumlk kuumlloumlnboumlző goumlmbheacutejakban Mikoumlzben azok

beindulnak illetve leaacutellnak (lelassulnak) kuumlloumlnboumlző meacuterteacutekben bdquofuacutejjaacutek foumllrdquo az eacutegitestet amit

ugyanakkor oumlsszeacutebb raacutent a gravitaacutecioacute hacsak teheti Bekoumlvetkezik olyan időszak is amikor a

csillag pulzaacutelni kezd uumltemesen ismeacutetlődve kitaacutegul oumlsszehuacutezoacutedik majd ismeacutet kitaacutegul s

oumlsszehuacutezoacutedik eacutes iacutegy tovaacutebb Rendszerint bekoumlvetkezik ekoumlzben a rezonancia katasztroacutefa

leszakad roacutela a kuumllső leacutegkoumlre azaz gaacutezburkot dob le magaacuteroacutel Ez az uacuten noacuteva robbanaacutes Ez a

balszerencse toumlbbszoumlr is megeshet ugyanazzal a csillaggal joacute neacutehaacuteny ilyen bdquovisszateacuterőrdquo noacutevaacutet

ismeruumlnk Tehaacutet oumlreg koraacuteban a Nap is haacutenykoloacutedik majd anyagfelhőkkel dobaacuteloacutezik

Oumlnmagaacuteban maacuter ez is eleacuteg ok volna arra hogy hűtlenek legyuumlnk hozzaacute eacutes itt hagyjuk Annaacutel

is inkaacutebb mert nem sokkal ezutaacuten teljesen megoumlregszik eacutes meghal

Maacutesik ok Minden csillag keacutepes bdquolegyaacutertanirdquo eacutelete soraacuten a perioacutedusos rendszer elemeit

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

28

egeacuteszen a vasig Tovaacutebb azeacutert nem mert annak az atommagjaacuteban maacuter 56 nukleon van s ha

enneacutel toumlbb protont vagy neutront proacutebaacutelnaacutenk meacuteg bdquobelegyoumlmoumlszoumllnirdquo ahhoz maacuter nekuumlnk

kellene energiaacutet befektetni Koumlzoumlnseacuteges csillagok erre nem keacutepesek Iacutegy tehaacutet leaacutell bennuumlk az

energiatermeleacutes a gravitaacutecioacute előbb oumlsszehuacutezza őket feheacuter toumlrpe csillagocskaacutevaacute majd teljesen

kihunynak s kihűlnek ndash iacutegy hal meg majd a Nap is Nem robban foumll noha oumlreg koraacuteban nova

robbanaacutesok bdquokeseriacutetik az eacuteleteacutetrdquo

A Napnaacutel leacutenyegesen nagyobb toumlmegű csillagok viszont eacuteletuumlk veacutegeacuten foumllrobbannak eacutes ez az

uacuten szupernoacuteva robbanaacutes keacutepes raacute hogy a vasnaacutel bonyolultabb elemeket (pl az aranyat)

legyaacutertsa Amikor nagyreacuteszt leaacutell a csillag energiatermeleacutese a hatalmas gravitaacutecioacute szinte

oumlsszeroppantja az eacutegitestet ami ezaacuteltal igen roumlvid idő alatt gigantikus meacuterteacutekben

oumlsszesűrűsoumldik Ennek koumlvetkezteacuteben az oumlnmagaacuteba roskadoacute agonizaacuteloacute csillag belsejeacuteben

hirtelen szabadul foumll meglehetősen sok energia ami egyreacuteszt lerobbantja a kuumllső reacuteszeket

maacutesreacuteszt oumlsszerobbantja a csillagbelsőt

A csillag helyeacuten visszamarad egy mindoumlssze 10-20 kilomeacuteteres neutroncsillagocska aacutem az

olyan sűrű hogy anyagaacuteboacutel egyetlen kockacukornyi is suacutelyosabb volna a Foumlldoumln mint

peacuteldaacuteul a Magas Taacutetra Ott ugyanis az elektronok bele preacuteselődnek az atommagokba s azok

protonjaival elektromosan semleges neutronokkaacute vaacutelnak Iacutegy szorosan egymaacutes melleacute

simulhatnak az atommagok elektromos tasziacutetaacutes ezt nem gaacutetolja az erős koumllcsoumlnhataacutes pedig

segiacuteti hogy egymaacuteshoz koumltődhessenek

A robbanaacuteskor levaacutelt anyag viszont főkeacutent plazma aacutellapotban van vagyis igen sok

elektromosan toumlltoumltt reacuteszecskeacutet tartalmaz eacutes iacutegy azok a gyorsan forgoacute csillag koumlruumlli maacutegneses

mezőben raacutedioacutesugaacuterzaacutest keltenek A szupernoacuteva robbanaacuteskor foumllszabaduloacute energia egy reacutesze

is elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesok formaacutejaacuteban joumln ki az eacutegitest belsejeacuteből A csillag eredeti

feacutenyesseacutege ilyenkor (nem veacuteletlenuumll) a toumlbb szaacutezmillioacuteszorosaacutera noumlvekszik Megjegyezzuumlk

hogy egy-keacutet milliaacuterd eacutev muacutelva a koumlrnyeacutekuumlnkoumln szupernoacuteva robbanaacutesok tűzijaacuteteacutekszerű

gyakorisaacutegaacuteval kell szaacutemolnunk Ha az ekkor keletkező nagy energiaacutejuacute s iacutegy a

szervezetuumlnkre kaacuteros sugaacuterzaacutesok a Foumlldre oumlzoumlnlenek itt az akkora sugaacuterdoacutezist jelent ami maacuter

nemcsak genetikai mutaacutecioacutekat okozhat hanem veacutegzetes trageacutediaacutekhoz is vezetne ndash ha

megvaacuternaacutenk szuumllőbolygoacutenkon ezt az időszakot El kell tehaacutet koumlltoumlzni inneacutet joacute messzire

meacuteghozzaacute koumlruumllbeluumll egy milliaacuterd eacuteven beluumll

A Keacutek Bolygoacute eacutes uacutetitaacutersa - csillagaacuteszati alapok mindenkinek

Cikkuumlnkben neacutehaacuteny csillagaacuteszati alapfogalmat eleveniacutetuumlnk fel kuumlloumlnoumls tekintettel a Foumlld eacutes

Hold kapcsolataacutera Egyuacutettal a fogyatkozaacutesok eacutegimechanikaacutejaacuteba is betekinteacutest nyerhetuumlnk

A Hold taacutevolsaacutega 30 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 128 sec alatt

A Nap meacuterete 100 Foumlld-aacutetmeacuterő (Bőven belefeacuterne a Holdnak a paacutelyaacuteja)

Nap-Foumlld taacutevolsaacuteg 1 CsE = 100 Nap-aacutetmeacuterő = 10000 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 83 min

alatt (Ha lekicsinyiacutetve a planetaacuterium kupolaacuteja volna a Nap akkor a Foumlld egy alma a

Hold meg - tőle kb 25 m-re - egy cseresznye lenne a vaacuteroskoumlzpontban majdnem 1 km-re a

planitoacutel)

Nap-Pluacutetoacute aacutetlagos taacutevolsaacuteg 40 CsE Megteszi a feacuteny 55 h alatt (Ha a plani kupolaacuteja volna

a Nap akkor a Pluacutetoacute meacuteg a Hold cseresznyeacutejeacutetől is kisebb lenne de toumlbb mint 30 km-

re)

Szomszeacuted csillag (alfa Centauri) taacutevolsaacutega toumlbb mint 4 feacutenyeacutev megteszi a feacuteny toumlbb

mint 4 eacutev alatt (3 csillag 2 Nap-szerű eacutes 1 voumlroumls toumlrpe Ha a Nap maacutekszemnyi akkor az

alfa Centauri tőle 40 km-re 2 maacutekszem eacutes 1 porszem lenne)

A Tejuacutetrendszer meacuterete toumlbb mint 100000 feacutenyeacutev befutnaacute a feacuteny toumlbb mint 100000 eacutev

alatt

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

29

Ma ismert legtaacutevolabbi galaxis taacutevolsaacutega toumlbb mint 10 milliaacuterd feacutenyeacutev megteszi a

feacutenyraacutedioacutesugaacuterzaacutes toumlbb mint 10 milliaacuterd eacutev alatt

1 CsE (1 CSILLAGAacuteSZATI EGYSEacuteG) 1496 millioacute km a Foumlld-paacutelya feacutel nagytengelye A

Foumlld olyan enyhe ellipszis paacutelyaacuten kering a Nap koumlruumll amely majdnem toumlkeacuteletes koumlr (Teacutelen

5 millioacute km-rel koumlzelebb vagyunk a Naphoz mint nyaacuteron aacutem ez a kuumlloumlnbseacuteg elenyeacutesző a

Foumlld-paacutelya majdnem 300 millioacute km aacutetmeacuterőjeacutehez keacutepest)

1 feacutenyeacutev taacutevolsaacuteg amit a feacuteny (2997925 kmsec sebesseacuteggel) 1 eacutev (= 315569259747 sec)

alatt megtesz (Mintegy 95 billioacute kerekiacutetve 10000000000000 km)

A Hold nagysaacutega kb 14-e a toumlmege majdnem 180 reacutesze a Foumlldeacutenek ezeacutert nem biacutert leacutegkoumlrt

megtartani A Holdon a suacutelyunk 16-a lenne az itteninek Nappal foumllmelegedhet 130 oC-ra

eacutejszaka le tud hűlni -100 oC alaacute ugyanis 2 heacutetig van rajta nappal s 2 heacutetig eacutejszaka A

csillagokhoz keacutepest a forgaacutesideje ugyanannyi mint a Foumlld koumlruumlli keringeacutesi ideje azaz koumltoumltt

keringeacutest veacutegez mindig ugyanazt a feleacutet fordiacutetja a Foumlld feleacute iacutegy a Hold felsziacuteneacuteről (a tőluumlnk

laacutethatoacute oldalaacuteroacutel egy adott helyről) a Foumlld mindig ugyanabban az iraacutenyban laacutetszik a laacutetoacutehataacuter

(horizont) foumlloumltt

Holdfaacutezisok (feacutelhold telihold stb)

A Nap a Holdnak (is) mindig csak az egyik feleacutet vilaacutegiacutetja meg Ezt mi mindig maacutes iraacutenyboacutel

neacutezzuumlk teliholdkor a napsuumltoumltte oldalaacutet teljesen laacutetjuk de első negyed eacute s utolsoacute negyed

idejeacuten oldalroacutel vilaacutegiacutetja meg a Nap uacutejholdkor pedig az aacuternyeacutekos oldalt nem laacutetjuk

Fogyatkozaacutesok A Foumlld eacutes a Hold paacutelyasiacutekja 5o-os szoumlget zaacuternak be egymaacutessal ezeacutert nem minden uacutejholdkor

eacutes teliholdkor keruumll a Nap meg ez a keacutet eacutegitest pontosan egy egyenesbe Csak amikor a keacutet siacutek

metszeacutesvonalaacuteban van a Nap - leacutenyegeacuteben feacuteleacutevente - koumlvetkezhet be hogy uacutejholdkor a Hold

aacuternyeacuteka raacutevetiacutetődik a Foumlld felsziacuteneacutenek egy kis reacuteszeacutere (ahonneacutet napfogyatkozaacutest laacutetni) vagy

teliholdkor a Hold belemaacuteszik a Foumlld aacuternyeacutekaacuteba (holdfogyatkozaacutes - mindenuumlnnen

megfigyelhető a Foumlldről ahonneacutet a Hold laacutetszik)

Aacuterapaacutely

A Holddal ellenteacutetes oldalon is van dagaacutely (sőt meacuteg a szaacuterazfoumlld is naponta keacutetszer

megemelkedik eacutes visszasuumlllyed 3 dm-nyit) A Foumlld-Hold rendszer koumlzoumls toumlmegkoumlzeacuteppontja

23 Foumlld-sugaacuternyira van a bolygoacute koumlzepeacutetől ami koumlruumll a Foumlld is ringlispilezik

A Foumlld forgaacutesa

Az Eacuteszaki Sarkon fuumlggőleges tengely koumlruumll viacutezszintesen forgunk balra az eacutegitestek

lemaradnak jobbra mint a buszboacutel neacutezve a faacutek az uacutet szeacuteleacuten (A taacutevolabbiak lassabban

maradnak le sőt joumln veluumlnk a Hold olyan messze van hogy eacuteszre sem vesszuumlk a

lemaradaacutesaacutet) Az Egyenliacutető siacutekja itt viacutezszintes Csak 1 csillag kelnyugszik a Nap a toumlbbiek

vagy mindig a horizont foumlloumltt maradnak vagy mindig alatta

Az Egyenliacutetőn viacutezszintes eacuteszak-deacuteli iraacutenyuacute tengely koumlruumll forog a Foumlld nyugatroacutel keletre s

ahogy haacutetrafeleacute lemarad a koumlrnyező vilaacuteg keleten fuumlggőlegesen kel foumll minden s nyugaton

fuumlggőlegesen nyugszik le Az Egyenliacutető siacutekja fuumlggőleges Minden csillag kelnyugszik

Hazaacutenk az Eacuteszaki Sark eacutes az Egyenliacutető koumlzoumltt nagyjaacuteboacutel a feleacuteneacutel helyezkedik el a Foumlldoumln

tehaacutet tőluumlnk neacutezve a Foumlld forgaacutestengelye eacutes az Egyenliacutető siacutekja is ferdeacuten aacutell s iacutegy ferdeacuten

kelnek foumll eacutes ferdeacuten nyugszanak le az eacutegitestek A forgaacutestengely iraacutenyaacutenak a horizont foumlloumltti

magassaacutega (minden eacuteszaki foumlldrajzi szeacutelesseacutegen) egyenlő az adott phi foumlldrajzi szeacutelesseacuteggel

A Sarkcsillag koumlruumlli phi szoumlgoumln beluumll leacutevő - uacuten cirkumpolaacuteris - csillagok (pl Nagygoumlncoumll

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

30

Kisgoumlncoumll Cassiopeia csillagai) soha nem mennek a horizont alaacute ezeacutert minden deruumllt eacutejjel

megfigyelhetőek (csak mindig maacutes feleacute)

A Foumlld keringeacutese A Nap iraacutenyaacuteban - a nappali eacutegen - nem laacutetszanak szabad szemmel maacutes csillagok - mindig

ellenteacutetes iraacutenyban - az eacutejszakai eacutegbolton - s ez az iraacuteny egy eacutev alatt koumlrbemaacuteszik az eacutegen

(a Foumlld paacutelyasiacutekjaacuteban az ekliptikaacuten)

Ahogyan a forgaacutes miatt (minthogy utazunk a Foumllddel kelet feleacute s minden lemarad haacutetra) 1

nap alatt koumlrbefordulni laacutetszik az eacutegbolt ugyaniacutegy a keringeacutes miatt is (minthogy utazunk a

Foumllddel a Nap koumlruumll - ugyanabba az iraacutenyba amerre forgunk - eacutes emmiatt is haacutetrafeleacute azaz)

nyugat feleacute szinteacuten lemaradni laacutetszanak a csillagok persze lassabban 1 eacutev alatt fordul koumlrbe

a csillagos eacuteg (Ha minden este ugyanakkor figyeljuumlk tapasztalhatjuk ezt a lassuacute lemaradaacutest

vagyis a Foumlld keringeacuteseacutet)

Ezeacutert kuumlloumlnboumlző eacutevszakokban maacutes-maacutes jellegzetes csillagkeacutepek figyelhetőek meg

Tengelyferdeseacuteg a forgaacutestengely mostanaacuteban majdnem a Sarkcsillag feleacute mutat nem

merőleges az ekliptikaacutera (665 o) ezeacutert azzal a Foumlld egyenliacutetőjeacutenek a siacutekja (Eacutegi Egyenliacutető) is

szoumlget (235 o) zaacuter be (Az iraacuteny 26000 eacutevenkeacutent - buacutegoacutecsigaszerűen kuacutep alkotoacutejakeacutent -

koumlroumlz az eacutegen precesszioacute)

A Foumlld megtartja a tengelyferdeseacutegeacutet egy kerigeacutes soraacuten Koumlzben a forgaacutestengely - eacutes (mivel a

csillagok irtoacutezatosan messze vannak ezeacutert) a Sarkcsillag iraacutenya is - oumlnmagaacuteval paacuterhuzamosan

toloacutedik el

Amikor az eacuteszaki feacutelteke fordul jobban a Nap feleacute vagyis hazaacutenk a Nap feleacute hajol tőluumlnk a

Nap magasan laacutetszik deacutelben joacutel tud melegiacuteteni - nyaacuter van

Amikor - feacutel eacutevvel keacutesőbb midőn a Foumlld a Nap tuacuteloldalaacuten van - a deacuteli feacutelteke fordul jobban a

Nap feleacute vagyis hazaacutenk elhajol a Naptoacutel tőluumlnk a Nap alacsonyan laacutetszik deacutelben nem tud

joacutel melegiacuteteni - teacutel van Argentiacutenaacuteban viszont nyaacuter (Az eacuteszaki eacutes a deacuteli feacuteltekeacuten pont fordiacutetva

vaacuteltakoznak az eacutevszakok)

Az Eacuteszaki Sarkon a tavaszi napeacutejegyenlőseacuteg idejeacuten az Eacutegi Egyenliacutetőn (a tavaszpont

iraacutenyaacuteban) leacutevő Nap lassan foumllkel mikoumlzben - a forgaacutes miatt - joacutecskaacuten lemarad jobbra

Naponta koumlrbejaacuter a horizont menteacuten Egyidejűleg - a keringeacutes folytaacuten - arreacutebb maacuteszik az

ekliptikaacuten eacutes iacutegy a nyaacuteri napforduloacuteig egyre magasabbra spiraacutelozik Az őszi napeacutejegyenlőseacuteg

idejeacutere visszakeruumll az Eacutegi Egyenliacutetőre (őszpont) s megint a horizonton megy koumlrbe mialatt

lenyugszik Megkezdődik a feacuteleacuteves eacutejszaka Aacutem addig is hiaacuteba suumlt a Nap feacutel eacuteven aacutet

egyfolytaacuteban mindig alacsonyan van (max 235 o) - nem tud joacutel melegiacuteteni

Ezzel szemben az Egyenliacutetőn deacutelben mindig (ha naacutelunk teacutel van ott akkor is) magasroacutel tűz a

Nap

Hazaacutenkboacutel a teacuteli napforduloacute idejeacuten meacuteg deacutelben is olyan alacsonyan van a Nap mint ahogyan

az Eacuteszaki Sarkon is szokott lenni a nyaacuteri napforduloacute idejeacuten pedig olyan magasan mint

ahogyan az Egyenliacutetőn is szokott lenni Ekkor a keletinyugati iraacutenytoacutel joacuteval deacutelebbre ill

eacuteszakabbra kelnyugszik (s ezeacutert a nappalok kb keacutetszerte roumlvidebbek ill hosszabbak mint az

eacutejszakaacutek) csak a napeacutejegyenlőseacutegek idejeacuten teszi azt pontosan keletennyugaton (amikor 12-12

oacuteraacutet tartoacutezkodik a laacutetoacutehataacuter foumlloumltt-alatt)

Toumlkeacuteletes naptaacuter nem keacutesziacutethető iacutegy e jelenseacutegek daacutetumai sem esnek mindig ugyanarra a

napra

Uumlstoumlkoumlsoumlk szuumlleteacutese A gyorsan mozgoacute gaacutezreacuteszecskeacutek megszoumlknek a bolygoacutekroacutel eacutes a holdakroacutel Az őscsillag

koumlzeleacuteben ebbe besegiacutet a roacutela leaacuteramloacute uacuten napszeacutel is ami főkeacutent plazma reacuteszecskeacutekből aacutell

(protonok elektronok heacutelium atommagok) A kialakuloacute naprendszer koumlzponti tartomaacutenyaacuteboacutel

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

31

a napszeacutel gaacutez eacutes por anyagot keacutepes kisoumlpoumlrni a taacutevolabbi videacutekekre ahol az oumlssze tud fagyni

uumlstoumlkoumlsmagokkaacute

Az uumlstoumlkoumlsmagoknak az egymaacutesra gyakorolt gravitaacutecioacutes zavaroacute hataacutesa meg a koumlrnyező

csillagokeacute a keacutesőbbiekben azt eredmeacutenyezheti hogy időnkeacutent egy-egy mag bezuhan akaacuter a

koumlzponti csillag koumlzvetlen koumlzeleacutebe is Ilyenkor koacutemaacuteja eacutes csoacutevaacuteja is lesz neki de az

leginkaacutebb csak a szemet gyoumlnyoumlrkoumldtető laacutetszat a leacutenyeg mindig az uumlstoumlkoumlsmag ami olyan

mint egy piszkos hoacutegolyoacute jeacutegbe aacutegyazva kő- feacutemdarabkaacutek azaz meteorok

Egy uumlstoumlkoumlsnek a feje időnkeacutent nagyobb mint a Foumlld akaacuter szaacutezezer kilomeacuteteres is lehet A

Napboacutel joumlvő anyagreacuteszecskeacutek erről soumlprik le az esetenkeacutent toumlbb tiacutezmillioacute kilomeacuteter hosszuacute

csoacutevaacutet A szilaacuterd uumlstoumlkoumlsmag pedig amelyből a napsugaacuterzaacutes hataacutesaacutera a gaacutez előtoumlr mindoumlssze

tiacutezegyneacutehaacuteny legfeljebb neacutehaacuteny tiacutez kilomeacuteter nagysaacuteguacute lehet Ebből is laacutethatoacute hogy a koacutema

de főleg a csoacuteva anyagaacutenak nagy reacutesze - amely e meglehetősen kicsi uumlstoumlkoumlsmagboacutel

szaacutermazik - rendkiacutevuumll ritka gaacutez Persze gaacutezfejlődeacutes csak a Nap koumlzeleacuteben lehet ezeacutert nincs

az uumlstoumlkoumlsnek se csoacutevaacuteja se koacutemaacuteja amikor messze van a Naptoacutel (mindoumlssze a csupasz -

mondhatnaacutenk meztelen jeges fagyott - uumlstoumlkoumlsmag)

Minthogy az uumlstoumlkoumlsoumlk a Naprendszer ősi anyagaacutet tartalmazzaacutek leacutenyegeacuteben hasonloacute

gaacutezokboacutel aacutelltak oumlssze mint amilyeneket a csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhők is tartalmaznak

(Hiszen ugyanilyen gaacutezokboacutel sűrűsoumldoumltt oumlssze az eacuteppen kialakuloacute Ősnap mintegy hat milliaacuterd

eacutevvel ezelőtt valamint a koumlruumlloumltte ugyanezen anyagboacutel megszuumllető bolygoacutek is) Ezekben a

kozmikus anyagfelhőkben szerves molekulaacutek is leacutetrejoumlttek A bolygoacutekeletkezeacutes folyamataacuteban

foumllforroacutesodott anyagban azonban szeacutetroncsoloacutedhatnak ezek a bonyolult eacutes eacuterzeacutekeny kis

keacutepződmeacutenyek Csakhogy az uumlstoumlkoumlsoumlk mint affeacutele szerves-anyag konzervek keacutepesek raacute

hogy megőrizzeacutek jobb időkre ezeket a molekulaacutekat s szaacutezmillioacute eacutevekkel keacutesőbb amikor

becsapoacutednak valamely bolygoacute felsziacuteneacutere visszainjekcioacutezzaacutek azokat Iacutegy - szerencseacutes

koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt - ha az uumltkoumlzeacutest tuacuteleacutelő szerves molekulaacutek tovaacutebb bonyoloacutedhatnak

megindulhat az eacuteletteacute szerveződeacutes is

Eacutelet lehetőseacutege a Foumlldoumln kiacutevuumll Az előzőekből kitűnik hogy a kozmoszban maacutesutt is ugyanolyan anyagboacutel joumlttek leacutetre

csillagok - eacutes egyesek koumlruumll meacuteg bolygoacutek is - mint amiből a Naprendszer kialakult Tovaacutebbaacute

az is fontos teacuteny hogy a bioloacutegiai evoluacutecioacutet megelőző keacutemiai bonyoloacutedaacutes is megkezdődik az

ilyen gaacutez- eacutes porfelhőkben Ha maacutesutt is keacutepesek voltak uumlstoumlkoumlsoumlk visszainjekcioacutezni a

bolygoacutekra az ott (a bolygoacute kialakulaacutesakor) toumlnkrement szerves molekulaacutekat megfelelő

koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt maacutes naprendszerekben is kifejlődhetett az eacutelet

Messze maacutes csillagok koumlruumll keringő bolygoacutekon akaacuter naacutelunk fejlettebb civilizaacutecioacutek is

lehetnek

Az viszont hogy jaacutertakjaacuternak-e itt foumlldoumlnkiacutevuumlliek ma meacuteg hit keacuterdeacutese

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

32

MERKUacuteR

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő 88 foumlldi nap

Tengely koumlruumlli forgaacutes 176 foumlldi nap

Gyakrabban van uacutejeacutev mint Napkelte

Felsziacuteneacutenek csak a 45-aacutet teacuterkeacutepezteacutek fel

Neheacutez megfigyelnuumlnk mert mindig a Nap koumlzeleacuteben jaacuter

A Merkuacuter feluumlleteacutenek minden neacutegyzetmeacutetereacutere hatszor annyi sugaacuterzaacutes eacuterkezik a Napboacutel mint

a Foumlld azonos nagysaacuteguacute teruumlleteacutere A bolygoacute nappali hőmeacuterseacuteklete eleacuteg magas aacutetlagban 600

K (kb 330 Celsius fok) mikoumlzben eleacuteri a 750 K (480 Celsius fok) koumlruumlli maximumot

Ugyanakkor eacutejszaka a hőmeacuterseacuteklet 90 K-re (kb -180 Celsius fok) suumlllyed

A Merkuacuternak nincs eacuteszrevehető sűrűseacutegű leacutegkoumlre Tekintettel arra ugyanis hogy a bolygoacute

napsuumltoumltte oldala igen forroacute fel kell teacuteteleznuumlnk hogy meacuteg a legnehezebb gaacutezok is eltaacutevoztak

onnan Raacuteadaacutesul az oumlsszes bolygoacute koumlzuumll a Merkuacuter felsziacuteneacutenek feacutenyvisszaverő keacutepesseacutege a

leggyengeacutebb leginkaacutebb a soumlteacutet holdtalajeacutehoz hasonloacute A Merkuacuter felsziacutene aacuteltal szoacutert napfeacuteny

sziacutenkeacutepi vizsgaacutelata is megerősiacuteti hogy a bolygoacutenak nincs kimutathatoacute leacutegkoumlre

Leacutegkoumlre ritka A Merkuacuternak nincs holdja

Első űrszonda Mariner-10

VEacuteNUSZ

Veacutenusz a roacutemai mitoloacutegiaacuteban a kertek istennője Aphroditeacuteval azonosiacutetottaacutek aki goumlroumlg

mitoloacutegiaacuteban a szeacutepseacuteg eacutes a szerelem istennője

Esthajnalcsillag

Minthogy a Veacutenusz a legfeacutenyesebb eacutegitestek koumlzeacute tartozik a szeacutepseacuteg istennőjeacuteről nevezteacutek el

A legfeacutenyesebb bolygoacutetestveacuteruumlnk csupaacuten a Nap eacutes a Hold laacutetszoacutelagos feacutenyesseacutege muacutelja feluumll

az oumlveacutet

A Veacutenusznak nincs holdja

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő

Tengely koumlruumlli forgaacutes 243 foumlldi nap

Leacutegkoumlr 95 szeacuten-dioxid

Uumlveghaacutezhataacutes

FOumlLD

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő 365 nap

Tengely koumlruumlli forgaacutes 24 oacutera

Koumlr paacutelya

Forgaacutestengelye 235deg

Tudjuk hogy bolygoacutenk 24 oacutera alatt veacutegez egy teljes koumlruumllfordulaacutest

A forgaacutes koumlvetkezteacuteben felleacutepő centrifugaacutelis erő hataacutesaacutera az eacutegitest belapult az egyenliacutetői

videacutekeken pedig kidudorodott

A Hold eacutes a Nap toumlmegvonzaacutesa (az előbbieacute nagyobb) apaacutelyt eacutes dagaacutelyt kelt amelyek az

oacuteceaacutenok eacutes tengerek viacutezfelsziacuteneacutenek suumlllyedeacuteseacuteben eacutes emelkedeacuteseacuteben vehetők eacuteszre A Hold

uacutegy vonszolja maga utaacuten a Foumlld dagaacutelyoumlveacutet bolygoacutenk felsziacuteneacuten hogy az eacutepp ennek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

13

Az Alpokalja termeacuteszeti adottsaacutegai eacutes gazdasaacutegi eacutelete

Magyarorszaacuteg nyugati szeacuteleacuten talaacutelhatoacute

Soproni-hegyseacuteg

Kőszegi-hegyseacuteg

Előttuumlk szeacuteles dombvideacutek huacutezoacutedik

Hazaacutenk legreacutegibb kőzetei talaacutelhatoacuteak itt

Kialakulaacutesa

Soproni-hegyseacuteg az oacuteidőben keletkezett hegyseacuteg reacutesze volt mely oumlsszetoumlredezett a meacutelybe

suumlllyedt majd az Alpok kiemelkedeacuteseacutevel uacutejra a felsziacutenre keruumllt A kőzeteket a Foumlld belső erői

oumlsszepreacuteselteacutek Palaacutes kőzetek keletkeztek

Kőszegi-hegyseacuteg kőzetei a Dunaacutentuacuteli koumlzeacutephegyseacuteggel azonos koruacuteak

Legmagasabb csuacutecsa Iacuterott-kő (882 m)

A dombvideacutek kialakulaacutesa az Alpokboacutel eacuterkező folyoacutek szeacutetteriacutetett hordaleacuteka

A teruumllet megemelkedett eacutes a folyoacutevoumllgyek feldaraboltaacutek a taacutejat

Oacuteceaacuteni leacutegtoumlmegek hataacutesaacutera

A hőingaacutes itt kevesebb mint az Alfoumlldoumln

A hűvoumls eacutes a csapadeacutekosabb időjaacuteraacutesaacutehoz a taacutej magasabb fekveacutese is hozzaacutejaacuterul

A kristaacutelyos kőzetek nehezebben eresztik aacutet a vizet ezeacutert a csapadeacutek nagy reacutesze a felsziacutenen

folyik le Sok a patak eacutes a forraacutes

Noumlveacutenyvilaacuteg

Őshonos a lucfenyő

Gazdag az erdők aljnoumlveacutenyzete paacutefraacutenyokban eacutes erdei ciklaacutemenekben gazdag

Szeliacutedgesztenyefaacutek is eacutelnek itt

Fenyőerdők alatt szuumlrke erdőtalaj

Lombos erdők alatt barna erdőtalaj

Mezőgazdasaacuteg

Takarmaacutenynoumlveacuteny termeszteacutes reacutetgazdaacutelkodaacutes eacutes a szarvasmarha-tenyeacuteszteacutes (+ tejipar) a

jellemző Saacutervaacuter cukorgyaacuter tej- eacutes baromfifeldolgozaacutes

Ipar

Koumlzpontja Szombathely Cipőgyaacutertaacutes faipar mezőgazdasaacutegi geacutepgyaacutertaacutes

Kőszeg Műemleacutekvaacuteros textilipar

Sopron bdquohűseacuteg vaacuterosardquo idegenforgalom Textil faipar

Szentgotthaacuterd szemeacutelygeacutepkocsi-gyaacutertaacutes koumlzpontja (Opel)

Aproacute falvak

Egymaacuteshoz koumlzel kis leacutelekszaacutemuacute falvak telepuumlltek

Gyoacutegyfuumlrdők Balf Buumlk ndash idegenforgalom jelentősseacutege

Az Alfoumlld a Kisalfoumlld eacutes az Alpokalja oumlsszefoglalaacutes

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

14

Dunaacutentuacuteli - Dombsaacuteg eacutes a Mecsek termeacuteszeti adottsaacutegai

Teruumllete megsuumlllyedt majd a tenger eloumlntoumltte (meacuteszkő) majd kiemelkedett (agyag reacuteteg)

A felsziacutene toumlreacutesekkel feldaraboloacutedott

A folyoacutek patakok tovaacutebb meacutelyiacutetetteacutek a voumllgyeket

A folyoacutek eacutes a patakok folyaacutesiraacutenya a foumlldkeacutereg toumlreacutesvonalaihoz igazodik

Nyugati reacuteszeacuten agyag keleti reacuteszeacuten loumlsztakaroacute talaacutelhatoacute

Dunaacutentuacuteli-dombsaacuteg reacuteszei Zalai- Somogyi- eacutes Baranyai-Tolnai dombsaacuteg

Eacuteghajlata a Duna koumlzeleacuteben napsugaacuterban Ny csapadeacutekban gazdagabb

Erdőkben sokkal gazdagabb mint az Alfoumlld

Jellemző talaja barna erdőtalaj

Zalai-dombsaacuteg hazaacutenk legcsapadeacutekosabb taacuteja

A taacutej nyugati reacuteszeacuten szuumlrke erdőtalaj talaacutelhatoacute

A teruumllet 13-a erdő

Aacutesvaacutenyi kincse a kőolaj eacutes a foumlldgaacutez

Somogyi-dombsaacuteg

- Kuumllső-Somogy ndash loumlsztaacuteblaacutek

- Belső-Somogy ndash homokvideacutek

Baranyai-Tolnai dombsaacuteg

Tolnai-hegyhaacutet Baranyai-dombsaacuteg

Legnagyobb loumlszfalak

Mecsek

Meacuteszkő eacutes homokkő hegyseacuteg Feketekőszeacuten uraacuteneacuterc lelőhely

Eacuteghajlata a deacutelről eacuterkező mediterraacuten hataacutes miatt enyhe

Deacuteli lejtőin mediterraacuten jellegű oumlroumlkzoumlld noumlveacutenyek eacutelnek

Villaacutenyi-hegyseacuteg

Meacuteszkő-hegyseacuteg

Koumlzeleacuteben toumlr fel a harkaacutenyi gyoacutegyforraacutes

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

15

A Mecsek eacutes a Dunaacutentuacuteli-dombsaacuteg gazdasaacutegi eacutelete

Mecsek

- Feketekőszeacuten baacutenyaacuteszat Koumlzpontja Komloacute ndash Felhasznaacutelaacutesa hőerőmű (Peacutecs)

koksz-vasolvasztaacutes (Dunauacutejvaacuteros)

- Uraacuteneacuterc baacutenyaacuteszat Koumlzpontja Kővaacutegoacuteszőlős Jakab-hegy ndash homokkő

Felhasznaacutelaacutesa atomerőmű (Paks)

- Kőolaj Zalai-dombsaacuteg Koumlzpont Nagylengyel Feldolgozaacutes finomiacutetoacute

(Zalaegerszeg)

- Cement (meacuteszkő maacuterga) Beremend

Mezőgazdasaacuteg

Keleten (buacuteza kukorica cukorreacutepa) eacutes nyugaton (rozs) szaacutentoacutefoumlldi termeszteacutes

Gyuumlmoumllcstermeszteacutes Mecsek szőlő mandula Nyugaton teacuteli alma

Aacutellattenyeacuteszteacutes szarvasmarha-tenyeacuteszteacutes serteacutestenyeacuteszteacutes

Eacutelelmiszeripar Kaposvaacuter (malom- cukor- tejipar huacutesuumlzem) eacutes Zalaegerszeg (tejuumlzem)

Neheacutez eacutes koumlnnyűipar

Peacutecs Hőerőmű geacutepgyaacuter bőr- eacutes kesztyűgyaacuter Zsolnay porcelaacutengyaacuter

Komloacute szeacutenbaacutenyaacuteszat

Szekszaacuterd geacutepgyaacutertaacutes huacutesuumlzem

Kaposvaacuter textilipar eacutes elektrotechnika

Zalaegerszeg ruha- buacutetorgyaacutertaacutes

Nagykanizsa buacutetor

Sioacutefok Fonyoacuted Keszthely uumlduumllők

Aproacutefalvak jellemzőek neacutepesseacuteguumlk fogy

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

16

A Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacuteg

Kialakulaacutesa a foumlldtoumlrteacuteneti koumlzeacutepidő tengereiben kezdődoumltt Meacuteszkő eacutes dolomit rakoacutedott le

toumlbb 1000 m vastagsaacutegban Ennek oumlsszetoumlredezeacutese reacuteveacuten joumltt leacutetre

Reacuteszei Bakony Veacutertes Velencei-hg eacutes a Dunazug-hg

A Bakony eacutes a Veacutertes koumlzoumltt Moacuteri-aacuterok

A Veacutertes eacutes a Dunazug-hg Tatai-aacuterok

Dolomitos felsziacutenek kopaacutersaacutega az erdőirtaacutesoknak koumlszoumlnhető

Jelentősek a karsztforraacutesok

Keacutet aacutelloacutevize Balaton Velencei-toacute A Balatontoacutel eacuteszakra talaacutelhatoacute a Balaton-felvideacutek

Nemzeti Parkot

Eacuteghajlata hegyvideacuteki ndash hűvoumlsebb eacutes csapadeacutekosabb mint a koumlrnyező teruumlletekeacute

Bakony

Reacuteszei Balaton-felvideacutek Deacuteli-Bakony Eacuteszaki-Bakony

A Tihanyi feacutelszigeten gejziacuterek forraacuteskuacutepjai talaacutelhatoacutek Hajdani vulkaacuteni műkoumldeacutesre utalnak

szeacutensavas forraacutesok pl Balatonfuumlred

Tapolcai-medence tanuacutehegyek (bazalt) legnagyobb Badacsony ndash Kőfolyaacutes a kőzetek

gravitaacutecioacute hataacutesaacutera leacutetrejoumlvő toumlmegmozgaacutesa a hegyoldalon

Deacuteli-Bakony (lmcsuacutecs Kab-hegy) aacutesvaacutenykincsei barnakőszeacuten bauxit mangaacuteneacuterc

Eacuteszak-Bakony (lmcsuacutecs Kőris-hegy) sasbeacutercek kőzetekből kiemelkedő meredek oldaluacute

roumlg talaacutelhatoacuteak

Veacutertes

Aacutesvaacutenykincsei barnakőszeacuten eacutes bauxit

Velencei-hg

Ingoacutekoumlvek a lepusztulaacutes soraacuten kocka alakuacutevaacute daraboloacutedott graacutenit ndash egy eacutele menteacuten

alaacutetaacutemasztott ndash roumlge

Dunazug-hg

Reacuteszei Pilis Gerecse Budai-hg

Meacuteszkő eacutes dolomit kőzetekből aacutellnak

Budai-hg Duna felőli oldalaacuten hőforraacutesok toumlrnek fel Sok barlang is talaacutelhatoacute a hegyseacuteg

meacutelyeacuten

A Visegraacutedi-hg az Eacuteszaki-khg vulkaacuteni vonulataacutenak hangja

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

17

A Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacuteg gazdasaacutegi eacutelete

(Aacutetalakulaacutes az egykori alumiacuteniumipar foumlldjeacuten)

Aacutesvaacutenykincsei barnakőszeacuten bauxit mangaacuteneacuterc dolomit meacuteszkő kvarchomok agyag

A hegyseacuteg egykoron az alumiacuteniumipar fő teruumllete volt

A jobb eacuterteacutekesiacuteteacutes miatt a timfoumlld előaacutelliacutetaacutesa meacuteg gazdasaacutegos ezeacutert eladjuk Oroszorszaacutegnak

eacutes Ukrajnaacutenak keacutesz alumiacuteniumot vaacutesaacuterolunk Magyarorszaacutegon keacutesz vagy feacutelkeacutesz

alumiacuteniumgyaacutertaacutessal ceacutelszerű foglalkoznia

Bauxitbaacutenya Bakony

Timfoumlldgyaacuter Ajka

Hengermű Szeacutekesfeheacutervaacuter eacutes Bp

Barnakőszeacuten kitermeleacutes Bakony Veacutertes Moacuteri-aacuterok koumlrnyeacuteke

Hőerőmű Ajka Tatabaacutenya ndash viacutezigeacutenyuumlket a karsztviacutez fedezi

Ipar

Vegyipar műtraacutegyaacutet aacutelliacutet elő

Eacutepiacutetőanyag-ipar csereacutep eacutes teacutegla

Ajka kvarchomokboacutel uumlveget gyaacutertanak

Herend porcelaacutengyaacutertaacutes

Geacutepgyaacutertaacutes Esztergom ndash Suzuki

Veszpreacutem ndash elektromos geacutepek eacutes baacutenyaacuteszati berendezeacutesek

Mezőgazdasaacuteg

Erdőgazdaacutelkodaacutes folyik mezőgazdasaacuteg nem szaacutemottevő

Bauxit Timfoumlldgyaacuter

Alumiacuteniumkohoacute

Elektromos aacuteram

Hőerőmű

Barnakőszeacuten

Draacutega

Egykori Szovjetunioacute

Keacutesz timfoumlld

Toumlmbalumiacutenium

MAGYARORSZAacuteG

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

18

Eacuteszaki ndash koumlzeacutephegyseacuteg

Kialakulaacutesa

Legreacutegebbi Buumlkk eacutes az Aggteleki ndash karszt Ezek meacuteszkő hegyseacutegek

Vulkaacuteni Visegraacutedi-hg Boumlrzsoumlny Cserhaacutet Maacutetra Zempleacuteni-hg

Elmocsarasodoacute teruumlleteken barnakőszeacuten a hegyseacutegek laacutebaacutenaacutel lignit keacutepződoumltt A forroacute vizes

oldatokboacutel a Maacutetraacuteban reacutezeacuterc vaacutelt ki

Eacuteghajlata

Nyara hűvoumlsebb tele hidegebb mint baacutermelyik taacutejunkeacute Toumlbb a csapadeacutek mint az Alfoumlldoumln

A tagolt domborzat miatt vaacuteltozatos a hg mikrokliacutemaacuteja

A meacuteszkőhegyseacutegekben a felsziacuten alatti a vulkaacuteni hegyseacutegekben a felsziacuteni viacutezhaacuteloacutezat a

gazdagabb

Vulkaacuteni utoacuteműkoumldeacutesre utalnak a keacutenhidrogeacutenes szeacutensavas forraacutesok

Teruumlleteacuten 3 NP talaacutelhatoacute Buumlkki Aggteleki Duna-Ipoly Nemzeti Parkű

Visegraacutedi-hg (Dobogoacute-kő)

A Duna vaacutelasztotta le az Eacuteszaki khg-ről

Kőzetanyaga andezit andezittufa

Boumlrzsoumlny (Csoacutevaacutenyos)

Erdő boriacutetotta hg keveacutes telepuumlleacutessel

Cserhaacutet

Főleg meacuteszkőből aacutell

Maacutetra (Keacutekes Galya-tető)

Kőztei Andezit eacutes Andezittufa

Reacutezeacuterc Recsk-en talaacutelhatoacute Paraacuted gyoacutegyforraacutes

Maacutetraalja lignittelepek

Buumlkk (Istaacutelloacutes-kő)

Uumlledeacutekes kőzetek talaacutelhatoacuteak (meacuteszkő agyagpala)

Karsztos keacutepződmeacutenyek viacuteznyelő dolina karsztforraacutesok

Aggteleki-karszt

Baradla barlangrendszer a vilaacutegoumlroumlkseacuteg reacuteszeacuteveacute nyilvaacuteniacutetottaacutek

Cserehaacutet

Dombvideacutekeacutet a folyoacutek szabdaltaacutek fel

Zempleacuteni-hg

bdquoSaacutetorhegyekrdquo Riolitboacutel eacutepuumll fel

Deacuteli lankaacutei Hegyalja ndash Tokaji hg

Medenceacutek

Noacutegraacutedi Borsodi

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

19

Eacuteszaki ndash koumlzeacutephegyseacuteg gazdasaacutegi eacutelete

(A neheacutezipar szuumllőfoumlldjeacutenek mai gondjai)

Az Eacuteszaki ndash koumlzeacutephegyseacuteg medenceacuteiben alapanyagokat gyaacutertoacute neheacutezipar fejlődeacutese a

koumlzelmuacuteltban megaacutellt Főkeacutent a kohaacuteszati termeacutekek iraacutenti kereslet csoumlkkeneacuteseacutevel uumlzemek

korszerűtlenseacutegeacutevel magyaraacutezhatoacute A termeleacutes visszaesett uumlzemek bezaacutertak nagy lett a

munkaneacutelkuumlliseacuteg

Iparvideacutek

Borsodi-medence Salgoacutetarjaacuten ndash geacutepipar ndash tűzhelygyaacutertaacutes

Gyoumlngyoumls ndash mikroelektronikai cikkek

Eger ndash geacutepkocsi hűtőalkatreacuteszek

A vaacutelsaacutegot tuacuteleacutelte

- Vegyipar import nyersanyagokra eacutepuumll

Kőolaj eacutes a foumlldgaacutez csővezeteacuteken eacuterkezik Oroszorszaacutegboacutel a foumlldgaacutez kis reacutesze az

Alfoumlldről

A hőerőműveket (visontai Maacutetrai Hőerőmű) Maacutertaaljaacuten eacutes Buumlkkaljaacuten kuumllsziacuteni lignit

baacutenyaacutekboacutel kitermelt lignittel fűtik

Kazincbarzika műanyagok noumlveacutenyveacutedő szerek

Tiszauacutejvaacuteros TVK

- Eacutepiacutetőanyag-ipar

A hegyseacutegek meacuteszkoumlveacuteből agyagpalaacutejaacuteboacutel Miskolcon eacutes Vaacutecott cementet gyaacutertanak

Salgoacutetarjaacuten uumlveggyaacutertaacutes Holloacutehaacuteza porcelaacutengyaacutertaacutes

Miskolc textil eacutes papiacutergyaacutertaacutes Eger buacutetorgyaacutertaacutes

Mezőgazdasaacuteg takarmaacutenynoumlveacuteny- gyuumlmoumllcs- szőlőtermeszteacutes erdőgazdaacutelkodaacutes

Borvideacutekek Tokaj Eger Gyoumlngyoumls

Koumlzlekedeacutes

Hataacuteraacutellomaacutes Balassagyarmat

Az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacuteg laacutebaacutenaacutel nagy forgalmuacute vasuacutet eacutes koumlzuacutet vezet

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

20

Budapest

Hazaacutenk fővaacuterosa nemzetkoumlzi nagyvaacuteros

Peacutenzuumlgyi- uumlzleti szolgaacuteltataacutesai kulturaacutelis eacutelete idegenforgalma alkalmassaacute teszi Budapestet a

kuumllfoumlldi befekteteacutesek eacutes a kuumllfoumlldi tőke elhelyezeacuteseacutere

Vaacuterosszerkezete

- Vaacuterosmag (city) ndash V keruumllet

- Belső lakoacutehelyoumlv ndash Duna bal partja VI-IX ker

- Kuumllső munkahelyoumlv ndash paacutelyaudvarok raktaacuterak koacuterhaacutezak gyaacuterak

- Kuumllső lakoacutehelyoumlv - kertvaacuteros

Toumlbbkoumlzpontuacutesaacuteg jellemző raacute

Magyarorszaacuteg gazdasaacutega eacutes kereskedelme

A magyar gazdasaacuteg jellemzői

A piacgazdasaacuteg magaacutentulajdonra eacutes versenyre eacutepuumll Ezt a kereslet eacutes a kiacutenaacutelat szabaacutelyozza

Az aacutellam feladata a piacgazdasaacuteg műkoumldeacutesi felteacuteteleinek biztosiacutetaacutesa (Jogi peacutenzuumlgyi adoacute

rendszer) A verseny ceacutelja a profitszerzeacutes

A piac toumlrveacutenyei a munkaerőpiacon is eacuterveacutenyesek A munkaerő iraacutenti csoumlkkeneacutes

munkaneacutelkuumlliseacuteget okoz

Az aacutellamnak a taacutersadalom eacuterdekeit is eacuterveacutenyesiacuteteni kell (egeacuteszseacuteguumlgy peacutenzuumlgy haduumlgy

oktataacutes koumlrnyezetveacutedelem) ezek kiadaacutesait adoacutekboacutel fedezik

Gazdasaacuteg mutatoacutei

GDP ndash Bruttoacute hazai termeacutek 1eacutev alatt előaacutelliacutetott uacutej termeacutekek eacutes szolgaacuteltataacutesok piaci

aacuteron kimutathatoacute eacuterteacuteke

GNP ndash Bruttoacute nemzeti termeacutek A GDP + az Export eacutes az Import joumlvedelem

kuumlloumlnbseacutege

GDP miből aacutell

Primer szektor mezőgazdasaacuteg

Szekunder szektor ipar

Tercier szektor szolgaacuteltataacutesok (oktataacutes peacutenzuumlgy egeacuteszseacuteguumlgy kereskedelem

igazgataacutes)

Energiagazdasaacuteg

Elsődleges energiahordozoacutek

- kimeruumllő o aacutesvaacutenyi tuumlzelőanyagok szeacuten kőolaj foumlldgaacutez

o nukleaacuteris uumlzemanyagok hasadoacuteanyagok

o geotermikus energia

- meguacutejuloacute

o napenergia szeacutelenergia viacutezfolyaacutesok energiaacuteja hullaacutemzaacutes aacuterapaacutely

Elsődleges energiahordozoacutekboacutel nyerik a maacutesodlagos energiahordozoacutekat villamos energiaacutet

benzint diacutezelolajat fűtőolajat kokszot gőzt eacutes a vaacuterosi gaacutezt

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

21

Huacutezoacuteaacutegazat a geacutepipar eacutes a vegyipar

Koumlzlekedeacutes

Szemeacutely eacutes aacuteruszaacutelliacutetaacutest biztosiacutet A koumlzlekedeacutesi uacutetvonalak sugaras szerkezetűek

A Budapestről nagyvaacuterosokba a nagyvaacuterosokboacutel a koumlrnyező falvakba

A vasuacutet a toumlmegkoumlzlekedeacutesre eacutes nagy toumlmegű aacuteruacute szaacutelliacutetaacutesaacutera a legalkalmasabb eszkoumlz

Műszakilag elavultak a vonatok eacutes a paacutelya kiveacutetel az elővaacuterosi vonatok (Bp)

A vaacuterosi toumlmegkoumlzlekedeacutes eacutes a orszaacutegon beluumlli szemeacutelyszaacutelliacutetaacutesban fontos eszkoumlz az

autoacutebusz A koumlzuacuteti koumlzlekedeacutes gazdasaacutegtalanabb mint a vasuacuteti eacutes szennyezi is a koumlrnyezetet

A leacutegi koumlzlekedeacutes nagy taacutevolsaacutegok aacutethidaloacuteja

Budapest-Ferihegy 1-2

Kuumllkereskedelmi kapcsolatok

Piackoumlzpontuacute

Ipari nyersanyagokban energiahordozoacutekban szegeacutenyek vagyunk ezeacutert behozatalra szorulunk

Uumlzemeink termeacutekeit kuumllfoumlldoumln kell eacuterteacutekesiacuteteni mert a hazai felvevőpiac kicsi

Orszaacutegunk 2004-től az EU tagja

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

22

CSILLAGAacuteSZATI ALAPISMERETEK

Amit ma a vilaacutegboacutel ismeruumlnk Eacutegitestek - Ősrobbanaacutes - Galaxisok szuumlleteacutese - Csillagok szuumlleteacutese - A csillagok

energiatermeleacutese - Janus arcuacute anyag - Mit toumlrteacutenik egy csillagon - Csillagok eacuteletuacutetja

Előzetes A Hold taacutevolsaacutega majdnem 30 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 128 sec alatt

A Nap meacuterete 109 Foumlld-aacutetmeacuterő (Bőven belefeacuterne a Holdnak a paacutelyaacuteja)

Nap-Foumlld taacutevolsaacuteg 1 CsE = 107 Nap-aacutetmeacuterő (toumlbb mint 11000 Foumlld-aacutetmeacuterő) Megteszi a feacuteny

83 perc alatt (Ha lekicsinyiacutetve a Nap 40 cm aacutetmeacuterőjű volna akkor 430 m-re tőle a Foumlld

majdnem 4 mm-es a Hold meg ndash attoacutel mintegy 11 cm-re ndash kb 1 mm-es lenne)

Nap-Pluacutetoacute aacutetlagos taacutevolsaacuteg 40 CsE Megteszi a feacuteny 55 h alatt (Ha a Nap 40 cm-es volna

akkor az 1 mm-es Pluacutetoacute meacuteg a Hold cseresznyeacutejeacutetől is kisebb lenne de toumlbb mint 30 km-

re)

Szomszeacuted csillag (alfa Centauri) taacutevolsaacutega toumlbb mint 4 feacutenyeacutev megteszi a feacuteny toumlbb mint 4

eacutev alatt (3 csillag 2 Nap-szerű eacutes 1 voumlroumls toumlrpe Ha a Nap maacutekszemnyi akkor az alfa

Centauri tőle 40 km-re 2 maacutekszem eacutes 1 porszem lenne)

A Tejuacutetrendszer meacuterete toumlbb mint 100000 feacutenyeacutev befutnaacute a feacuteny toumlbb mint 100000 eacutev alatt

A ma ismert legtaacutevolabbi galaxis taacutevolsaacutega toumlbb mint 10 milliaacuterd feacutenyeacutev megteszi a

feacutenyraacutedioacutesugaacuterzaacutes toumlbb mint 10 milliaacuterd eacutev alatt

Vaacutezoljuk foumll a ma ismert vilaacuteg az uacuten Metagalaxis fejlődeacutestoumlrteacuteneteacutenek azokat a főbb

epizoacutedjait amelyek maacuter joacutel tanulmaacutenyozhatoacuteak a tudomaacutenyban Minden egyes jelenseacuteg

alapvető fizikai koumllcsoumlnhataacutesokon alapul

Mindenekelőtt szoumlgezzuumlk le hogy a termeacuteszettudomaacutenyok iacutegy a fizika eacutes a csillagaacuteszat is

csak arroacutel nyilatkozhatnak amit maacuter ismeruumlnk Uacutegyhogy az Ősrobbanaacutes illetve mindaz

amiről most szoacute lesz nem a Vilaacutegmindenseacutegre vonatkozik csupaacuten a Metagalaxisra ami az

ismert vilaacuteg

A Metagalaxis teacuteridőbeli szerkezeteacutenek a vizsgaacutelataacuteval a csillagaacuteszaton beluumll a kozmoloacutegia

az egyes eacutegitestek ill azok nagyobb rendszerei konkreacutet kialakulaacutesaacutenak a kutataacutesaacuteval a

kozmogoacutenia s az ekoumlzben zajloacute fizikai folyamatok elemzeacuteseacutevel pedig az asztrofizika

foglalkozik (Ezek kuumlloumln tudomaacutenyaacutegak de foumllhasznaacuteljaacutek a relativitaacuteselmeacutelet a

kvantumelmeacutelet a magfizika az atomfizika az elektrodinamika kuumlloumln a

magnetohidrodinamika eacutes maacutes fizikai tudomaacutenyaacutegak eredmeacutenyeit is)

A csillagaacuteszat neacutemileg egy aacutellatkerthez hasonliacutethatoacute A kozmosznak is megvannak a maga

bdquoaacutellatkaacuteirdquo csillagok bolygoacutek holdak uumlstoumlkoumlsoumlk stb Első raacuteneacutezeacutesre ez a szembeoumltlő hogyan

is neacuteznek ki ezek Aztaacuten megvizsgaacutelhatjuk az aacutellatkertben a ketrecek szerepeacutet ndash valami

ilyesmit tesz a csillagaacuteszatban a kozmoloacutegia Beszeacutelhetuumlnk az aacutellatok szuumlleteacuteseacuteről is ndash mint

ahogyan a csillagaacuteszaton beluumll a kozmogoacuteniaacuteban az eacutegitestek kialakulaacutesaacuteroacutel Fontos

ismernuumlnk az aacutellatok fizioloacutegiai bioloacutegiai jelenseacutegeit is - az eacutegitestek bdquofizioloacutegiaacutejaacutetrdquo taglalja

az asztrofizika

Eacutegitestek Hogy valamelyest fogalmat alkothassunk a Metagalaxisroacutel előszoumlr szoacuteljunk neacutehaacuteny szoacutet az

eacutegitestekről s azok ismert rendszereiről legalaacutebb a fontosabb araacutenyokat foumllvaacutezolva

A legkoumlzelebbi eacutegitest a Hold alig 384 ezer kilomeacuteterre ami ndash mint az előzetesből tudjuk ndash a

Foumlld aacutetmeacuterőjeacutenek mindoumlssze 30-szorosa s ezt a taacutevolsaacutegot a feacuteny roumlpke 128 maacutesodperc alatt

megteszi Ez nagyon kicsinek szaacutemiacutet a csillagaacuteszatban Meacuteg a Nap is nagyobb pedig az egy

koumlzoumlnseacuteges csillag A Nap aacutetmeacuterőjeacutenek a nagysaacutega 1 millioacute 400 ezer kilomeacuteter durvaacuten 100

foumlldaacutetmeacuterő tehaacutet a holdpaacutelya is bőven belefeacuterne

Bolygoacutenk 1496 millioacute km-re azaz (kerekiacutetve) 100 napaacutetmeacuterőnyi messzeseacutegben kering a Nap

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

23

koumlruumll Ezt a taacutevolsaacutegot maacuter toumlbb mint 8 perc alatt teszi meg a feacuteny de a ma ismert

legtaacutevolabbi bolygoacuteig a Pluacutetoacuteig 40-szer ennyi időre mintegy 5 oacuteraacutera van szuumlkseacutege S ez meacuteg

csak a ma ismert bolygoacuterendszer hataacutera a teljes Naprendszer szeacuteleacuteig nagyjaacuteboacutel 2 eacuteven aacutet

szaacuteguld a feacutenysugaacuter (Tudniillik a Naprendszer mindaddig tart ameddig a Nap vonzoacute hataacutesa

eacuterveacutenyesuumll maacuterpedig a legkoumlzelebbi szomszeacutedos csillagroacutel toumlbb mint 4 eacutevig joumln a feacuteny)

A Tejuacutetrendszer egy nagy galaxis toumlbb szaacutez milliaacuterd (azaz toumlbb szaacutez ezer millioacute) csillagot

tartalmaz koumlzuumlluumlk csupaacuten egy a mi Napunk Az ilyen galaxisok egyik szeacuteleacutetől a maacutesikig toumlbb

mint szaacutezezer eacutevig menne a feacuteny ha koumlzben nem nyelődne el a csillagkoumlzi anyagban Vannak

kis galaxisok is toumlbbseacuteguumlk csak neacutehaacuteny milliaacuterd csillagboacutel aacutell A nagy galaxisok koumlzuumll a

szomszeacutedos legkoumlzelebbi az Andromeacuteda-galaxis Ennek a koumlzeacutepső reacutesze ndash ahol sűrűbben

vannak benne a csillagok ndash szabad szemmel is laacutetszik peacuteldaacuteul ősszel este a csillagos eacutegen

Holott az a feacuteny ami ma eljut roacutela a szemuumlnkbe onneacutet mintegy haacuterommillioacute eacutevvel ezelőtt

indult el Ismeruumlnk ma olyan galaxisokat is amelyeknek a raacutedioacutesugaacuterzaacutesa toumlbb mint

tiacutezmilliaacuterd eacutevig szaacuteguldott a vilaacutegűrben miacutegnem ide eacuterkezett a Foumlldre Ma kb szaacutezmilliaacuterd

galaxist ismeruumlnk ndash ezek (eacutes tartozeacutekaik) alkotjaacutek a Metagalaxist

A galaxisok rendszerint kisebb-nagyobb galaxishalmazokat alkotnak A leguacutejabb kutataacutesok

alapjaacuten viszont uacutegy tűnik hogy a ma ismert legnagyobb struktuacuteraacutekat tekintve cellaacutes

szerkezetű a Metagalaxis Eszerint mi mindnyaacutejan cellataacutersak vagyunk raacuteadaacutesul a cellaacutek

falaacuteba beeacutepiacutetve ugyanis a cellaacutek fala galaxisokboacutel aacutell a Tejuacutetrendszer csak egy kis bdquoteacuteglardquo a

sok koumlzuumll

Ősrobbanaacutes Ha megvizsgaacuteljuk a galaxishalmazunkon tuacuteli galaxisokat - az elmeacutelettel oumlsszhangban - toumlbb

eacuteszleleacutesi adatboacutel is arra koumlvetkeztethetuumlnk hogy azok kiveacutetel neacutelkuumll taacutevolodnak tőluumlnk sőt

mineacutel messzebb van egy galaxis annaacutel nagyobb sebesseacuteggel

Peacuteldaacuteul az uacuten voumlroumlseltoloacutedaacutest ndash ami erre a taacutevolodaacutesra utal ndash joacutel megfigyelhetjuumlk A taacutevolodoacute

eacutegitestek sziacutenkeacutepvonalai eltoloacutednak a nagyobb hullaacutemhosszak vagyis a voumlroumls sziacuten feleacute

(Ebből a relativitaacuteselmeacutelet alapjaacuten kiszaacutemolhatoacute az eacutegitest taacutevolsaacutega eacutes a taacutevolodaacutesi

sebesseacutege)

Megjegyzeacutes Ezt a jelenseacuteget a hasonloacutesaacuteg alapjaacuten (de teacutevesen) Doppler-effektuskeacutent is

szoktaacutek emlegetni Pedig ebben az esetben a hullaacutemhossz megvaacuteltozaacutesaacutenak maacutes jellegű okot

tulajdoniacutethatunk

Keacutepzeljuumlnk el egy hatalmas gumilepedotildet Helyezzuumlnk raacute csigaacutekat ndash azokkal modellezzuumlk az

egyes galaxishalmazokat keacutet teacuterdimenzioacuteban Az Einstein-egyenletek szerint az idotilde

muacutelaacutesaacuteval megvaacuteltozik a teacuteridő metrikaacuteja ami a Metagalaxis taacutegulaacutesaacutet ill oumlsszehuacutezoacutedaacutesaacutet

jelenti A mi modelluumlnkoumln ez uacutegy jelentkezik hogy a gumilepedotilde nyuacutelik ill oumlsszehuacutezoacutedik

Ennek megfelelotildeen baacutermelyik csigaacuteroacutel (galaxishalmazroacutel) azt lehet laacutetni hogy az oumlsszes toumlbbi

taacutevolodik tőle (ill koumlzeledik feleacute) Ekoumlzben a teacuterben mozgoacute feacutenysugaacuter hullaacutemhossza is

ugyanuacutegy megnyuacutelik (legalaacutebbis a Metagalaxis taacutegulaacutesakor oumlsszehuacutezoacutedaacuteskor pedig

oumlsszezsugorodik) mintha csak a modelluumlnk gumilepedotildejeacutenek a nyuacutelaacutesaacutet (ill oumlsszehuacutezoacutedaacuteskor

a zsugorodaacutesaacutet) koumlvetneacute

A Metagalaxis jelenlegi taacutegulaacutesa az uacuten Otildesrobbanaacutesig vezethetotilde vissza az idotildeben

Az Ősrobbanaacutes folyamataacuteban volt olyan időszak amikor a Metagalaxisban sehol sem leacuteteztek

atomok mert annyira sűrű volt az anyag hogy benne a gigantikus nyomaacuteson eacutes a rettenetesen

magas hőmeacuterseacutekleten az igen gyakran eacutes szeacuteduumlletes sebesseacutegekkel egymaacutesnak rohanoacute atomok

uacutegyis szeacutetestek volna elemi reacuteszecskeacutekre Sőt meacuteg az elemi reacuteszecskeacutek sem maradhattak

eacutepseacutegben peacuteldaacuteul az anyag eacutes az antianyag szuumlntelenuumll szeacutetsugaacuterzoacutedtak eacutes visszaalakultak

majd ismeacutet szeacutetsugaacuterzoacutedtak s megint visszaalakultak eacutes iacutegy tovaacutebb

Amikor a reacuteszecske-antireacuteszecske paacuterok oumlsszeuumltkoumlztek elektromaacutegneses sugaacuterzaacuteskvantumok

lettek belőluumlk amelyek folyamatosan vissza is alakultak reacuteszecske-antireacuteszecske paacuterokkaacute

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

24

Azok pedig ndash uacutejra oumlsszeuumltkoumlzveacuten ndash ugyancsak szeacutetsugaacuterzoacutedtak eacutes a sugaacuterzaacutes (amiacuteg kellően

nagy volt az anyagsűrűseacuteg) visszacsapoacutedott anyag-antianyag reacuteszecske paacuterokkaacute

Ezek a folyamatok mindaddig zajlottak amiacuteg elegendően nagy volt a sűrűseacuteg Azonban gyors

uumltemben toumlrteacutent a Metagalaxis taacutegulaacutesa Veacuteguumll atomok is oumlsszeaacutellhattak de sugaacuterzaacutes is maradt

meg sőt az anyagnak a zoumlme szeacutetsugaacuterzoacutedott ezt hiacutevjuk az Ősrobbanaacutes

maradvaacutenysugaacuterzaacutesaacutenak

Az Ősrobbanaacutes utaacuteni anyag tehaacutet ketteacutevaacutelt

1 Nagyobb reacuteszben elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes maradt vissza Tele van vele a vilaacutegrdquoűrrdquo - ami

ezek szerint egyaacuteltalaacuten nem uumlres Ennek az anyagnak a kvantumoknak az energiaacutejaacutet tudjuk

joacutel meacuterni

2 Az anyag kisebb haacutenyadaacutet de a feltűnőbb reacuteszeacutet pedig a nyugalmi toumlmeggel rendelkező

reacuteszecskeacutekből aacutelloacute anyag galaxisok azokon beluumll csillagok nagybolygoacutek kisbolygoacutek

holdak uumlstoumlkoumlsoumlk meteorok csillagkoumlzi ill bolygoacutekoumlzi gaacutez eacutes por alkotjaacutek sőt a Foumlld nevű

bolygoacuten peacuteldaacuteul mi magunk is Ez az anyag igen izgalmas fejlődeacutesen ment keresztuumll az

Ősrobbanaacutes oacuteta

Galaxisok szuumlleteacutese Az Ősrobbanaacutesboacutel visszamaradt elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes ndash noha a taacutegulaacutes koumlvetkezteacuteben

mostanaacuteban folyamatosan noumlvekszik a hullaacutemhossza ndash leacutenyegeacuteben maradt a reacutegi A szeacutet nem

sugaacuterzoacutedott anyag viszont ndash aminek a zoumlme hidrogeacuten valamint heacutelium gaacutez ndash a taacutegulaacutes soraacuten

a gravitaacutecioacutes vonzaacutes koumlvetkezteacuteben szeacutetszakadozott egyre kisebb anyagfelhőkre amelyek

sűrűbb reacuteszeiből kialakultak a galaxishalmazok s azokon beluumll az egyes galaxisok

Az Ősrobbanaacutesboacutel rengeteg neutriacutenoacute maradt vissza A taacutegulaacutes erre a neutriacutenoacute sokasaacutegra is

vonatkozik Mai elmeacutelet szerint a neutriacutenoacutek egymaacutesra hatoacute vonzaacutesa egyre feltűnőbb

egyenetlenseacutegeket okozott ebben a bdquoneutriacutenoacutetengerbenrdquo s ahol a legtoumlbb neutriacutenoacute sűrűsoumldoumltt

oumlssze azok oda vonzottaacutek az eacuteppen arra koacuteszaacuteloacute gaacutez reacuteszecskeacuteket is ahol aztaacuten veacuteguumllis

galaxisok nőttek

Formaacutejaacutet tekintve sokfeacutele galaxis van mi most csak a Tejuacutetrendszer (eacutes a hozzaacute hasonloacute

galaxisok) leacutetrejoumltteacutet taacutergyaljuk ndash s azt is csak nagy vonalakban

A Tejuacutetrendszer anyagaacutenak oumlsszesűrűsoumldeacutese soraacuten a gravitaacutecioacute eleinte minden iraacutenyban

egyformaacuten eacuterveacutenyesuumllt ami egy nagyjaacuteboacutel goumlmbszimmetrikus bdquogaacutezgomboacutecotrdquo

eredmeacutenyezett mint galaxisunk ősi formaacutejaacutet Ezen beluumll tovaacutebbi ugyancsak

goumlmbszimmetrikus bdquogaacutezgomboacutecokrdquo joumlttek leacutetre a mai uacuten goumlmbhalmazok ősei Azokon beluumll

ugyancsak goumlmbszimmetrikus bdquogaacutezgomboacutecokrdquo alakultak ki csillagok

Az egyre jobban oumlsszesűrűsoumldő ősgalaxis nagyobb reacuteszben meacuteg oumlsszefuumlggő gaacutez formaacutejaacuteban

megleacutevő anyaga azonban egyre gyorsabban forgott eacutes emiatt egyre jobban ellaposodott

Ebből az anyagboacutel joumlttek leacutetre a galaxisunk siacutekja menteacuten talaacutelhatoacute csillagok iacutegy a Nap is

A Tejuacutetrendszer koumlzepeacuteben egy rendkiacutevuumll sűrű galaxismagban gigantikus energiatermelő

folyamatok duacutelnak aacutem ma meacuteg nem tudjuk hogy azok netaacuten fekete lyukba bezuhanoacute

anyagtoacutel szaacutermaznak-e vagy esetleg anyag-antianyag szeacutetsugaacuterzoacutedaacutestoacutel (vagy valami maacutestoacutel

amit ma meacuteg nem ismeruumlnk) Mindenesetre nem lehetetlen hogy a Metagalaxis anyagaacutenak

az Ősrobbanaacuteskori szupersűrű aacutellapotaacuteboacutel akaacuter fekete lyukak is maradhattak vissza akaacuter

antianyagzaacutervaacutenyok egyes galaxisok koumlzepeacuten (Egyeacutebkeacutent az is lehet hogy a galaxisok fele

antianyagboacutel van koumlztuumlk olyanok amelyek meg ilyen anyagzaacutervaacutenyt rejtenek magukban

amilyen anyagboacutel mi vagyunk)

Csillagok szuumlleteacutese A csillagkoumlzi teacuterben sokfeleacute gaacutezfelhők is megmaradtak Maguk a csillagok is ilyen kozmikus

anyagfelhőkből sűrűsoumldtek oumlssze

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

25

A Naprendszer is egy hatalmas kozmikus gaacutez- eacutes porfelhotildenek egy ndash ahhoz keacutepest viszonylag

kis meacuteretű ndash gaacutezgomboacuteccaacute oumlsszecsomoacutesodoacute reacuteszeacuteből joumltt leacutetre

De mieacutert lett csillag a Nap

A csillagok feluumlleteacuten a hőmeacuterseacuteklet toumlbb ezer fok legbeluumll pedig ndash ahol gigantikus

energiaacutek szabadulnak foumll - toumlbb tiacutez millioacute fok is lehet Vajon mitől van ez

A Nap - eacutes minden csillag ndash sajaacutetmaga vilaacutegiacutet Hogyan keacutepesek erre Mieacutert ilyen

peacuteldaacuteul sajaacutet csillagunk a Nap

Mert eleacuteg nagy hozzaacute a toumlmege s ezaacuteltal a toumlmegvonzaacutesa (A Jupiter peacuteldaacuteul hiaacuteba a

legnagyobb oacuteriaacutesbolygoacute a Naprendszerben a toumlmege meacuteg mindig tuacutelsaacutegosan kicsi ahhoz

hogy csillag lehessen)

Csillagok napjainkban is keletkeznek kuumlloumlnoumlsen a Tejuacutetrendszer eacutes a hozzaacute hasonloacute galaxisok

peremvideacutekeacuten leacutevő kozmikus anyagfelhőkben de maacutesutt is ahol valamilyen okboacutel

kellőkeacuteppen oumlssze tud sűrűsoumldni a csillagkoumlzi gaacutez Ennek a legfontosabb teacutenyezője a

gravitaacutecioacutes koumllcsoumlnhataacutes

Ezen kiacutevuumll vannak olyan kedvező esetek amikor egyeacuteb teacutenyezők meacuteg arra is keacutepesek hogy

foumllgyorsiacutetsaacutek a csillagkeacutepződeacutest

Joacuteneacutehaacuteny olyan csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhőt ismeruumlnk amelyben a maacuter koraacutebban

megszuumlletett csillagoknak a nagy energiaacutejuacute elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesa szeacutetbontja (ionizaacutelja) a

koumlrnyeacutekbeli gaacutez reacuteszecskeacuteket A csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhők rendszerint igen alacsony

hőmeacuterseacutekletűek azaz viszonylag lassan mozognak bennuumlk az egyes gaacutezreacuteszecskeacutek Aacutem ha

egy ilyen anyagfelhőben csillagok is vannak azoknak a sugaacuterzaacutesa keacutepes szeacutetbontani meacuteg az

atomokat is

Ennek koumlvetkezteacuteben toumlbb reacuteszecske fog szaladgaacutelni a gaacutezfelhőnek abban a reacuteszeacuteben

Megnoumlvekszik tehaacutet a reacuteszecskeszaacutem eacutes iacutegy a gaacuteznak a nyomaacutesa is

Ezen kiacutevuumll a csillagtoacutel kapott energia megnoumlveli a reacuteszecskeacutek mozgaacutesi energiaacutejaacutet azok

sebesebben szaacuteguldoznak (Tehaacutet magasabb lesz a gaacutezfelhőben a hőmeacuterseacuteklet is)

A gaacutez a heves uumltkoumlzeacutesek miatt keacutepes a teacuterben tovaacutebb ionizaacuteloacutedni Ezek az uacuten ionizaacutecioacutes

frontok egyuacutettal loumlkeacuteshullaacutem frontok is mert az anyagfelhő ionizaacutelt reacuteszeacuteben mintegy

neacutegyszer nagyobb a nyomaacutes mint az elektromosan semleges helyeken ahol tehaacutet ezaacuteltal

rohamosan oumlsszesűrűsoumldhet az anyag s iacutegy foumllgyorsul a csillagok keletkezeacutese

A csillagokban a gaacutez kiacutevuumllrotildel befeleacute fokozatosan sűrűsoumldik Minden csillag kiacutevuumll nagyon

ritka legbeluumll rendkiacutevuumll sűrű Amikor egy oumlsszetoumlmoumlruumllotilde gaacutezgoumlmb ndash egy uacutejszuumlloumltt csillag ndash

belsejeacuteben a sűrűseacuteg iszonyatosan megnő emiatt a nyomaacutes meg a hotildemeacuterseacuteklet is rettentotildeen

magas lesz (Gondoljunk csak bele Ha kisebb teacuterreacuteszbe zsuacutefolunk sok reacuteszecskeacutet akkor azok

ott jobban bdquoloumlkdoumlsotildednekrdquo szaporaacuten bdquotaszigaacuteljaacutekrdquo egymaacutest begyorsulnak )

A hatalmas gravitaacutecioacute miatt a Nap belsejeacuteben is igen nagy a sűrűseacuteg ami tehaacutet gigantikus

nyomaacutest eacutes egyuacutettal rettenetesen magas hőmeacuterseacutekletet jelent Olyannyira hogy meacuteg az elemi

reacuteszecskeacutek is keacutepesek arra hogy egymaacutesba bdquopreacuteselődjenekrdquo eacutes aacutetalakuljanak mikoumlzben

maacutesfajta reacuteszecskeacutek is eacuteletre kelnek belőluumlk elektromaacutegneses energia-felszabadulaacutes

koumlzepette

Ez azt jelenti hogy ott az egyes reacuteszecskeacutek rettenetesen gyorsan keacutepesek mozogni eacutes igen

erőteljesen nekiuumltkoumlznek egymaacutesnak Ilyen koumlruumllmeacutenyek koumlzepette nem csoda ha az atomok

eleve szeacutetroncsoloacutednak (nem biacuterjaacutek a bdquogyűrődeacutestrdquo) Egyesek menthetetlenuumll egymaacutesba

bdquopasziacuterozoacutednakrdquo eacutes meacuteg maacutes bdquotrageacutediaacutekrdquo is toumlrteacutennek veluumlk

A Nap anyagaacutet legnagyobb reacuteszben hidrogeacuten kisebb reacuteszben heacutelium alkotja (Egyeacuteb elemek

elenyeacuteszotilde mennyiseacutegben vannak benne) A belsejeacuteben protonokboacutel meg elektronokboacutel uacutejabb

heacutelium atommagok is keletkeznek

Leacutenyegeacuteben arroacutel van szoacute hogy egyesuumllnek ndash idegen szoacuteval fuzionaacutelnak ndash az atommagok Ez

roumlviden atommagfuacutezioacute

Mikoumlzben azonban a hidrogeacuten heacuteliummaacute alakul csillagunk belsejeacuteben gigantikus energiaacutek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

26

szabadulnak foumll Iacutegy (eacutes ehhez hasonloacute moacutedon) keletkeznek a Napboacutel joumlvő sugaacuterzaacutesok

Nos emiatt az atommagfuacutezioacutes energiatermeleacutes miatt csillag a csillag (A Nap is amely tehaacutet

mindenekelőtt nagy toumlmege eacutes a gravitaacutecioacutes koumllcsoumlnhataacutes joacutevoltaacuteboacutel lett csillag)

A csillagok energiatermeleacutese Eleinte minden csillag belsejeacuteben a hidrogeacuten alakul heacuteliummaacute Koumlzben nagy mennyiseacutegű

energia szabadul foumll Amikor azt mondjaacutek hogy a Nap bdquoizzoacute gaacutezgoumlmbrdquo annak joacuteszereacutevel

csak a fele igaz a gaacutezgoumlmb Az bdquoizzoacuterdquo tuacutelsaacutegosan enyhe kifejezeacutes (Hasonloacute lenne ez ahhoz

amikor raacuteleacutep valakinek a laacutebaacutera egy elefaacutent eacutes csak ennyit mondana bdquoolyan volt mint egy

szuacutenyogcsiacutepeacutesrdquo) Az energia-felszabadulaacutes meacuterteacuteke sokkal inkaacutebb volna hasonliacutethatoacute egy

hidrogeacutenbomba foumllrobbanaacutesaacutehoz baacuter ez a hasonlat sem joacute (a fuacutezioacutes reaktor jobb lenne)

A csillagokban zajloacute hidrogeacuten-heacutelium fuacutezioacute soraacuten hidrogeacuten atommagok (protonok) ndash

mikoumlzben egy reacuteszuumlk elektronnal bdquooumlsszepreacuteselődverdquo neutronnaacute vaacutelik ndash heacutelium atommagokkaacute

egyesuumllnek A bonyolult folyamat elejeacuten kiindulaacuteskeacutent neacutegy protonnal eacutes keacutet elektronnal

szaacutemolhatunk a veacutegeacuten pedig a keacutesz heacutelium atommaggal Ha azonban oumlsszeadjuk a

kiindulaacuteskor a reacuteszecskeacutek toumlmegeacutet eacutes oumlsszehasonliacutetjuk a heacutelium atommag toumlmegeacutevel uacutegy

tűnik mintha nem lenne eacuterveacutenyes a toumlmegmegmaradaacutes toumlrveacutenye ugyanis a bdquokeacutesztermeacutekrdquo

toumlmege kisebb mint kuumlloumln-kuumlloumln az bdquoalkatreacuteszekeacuterdquo Ez a jelenseacuteg gyakran előfordul az

atomfizikaacuteban Uacutegy is nevezteacutek el hogy toumlmeghiaacuteny idegen szoacuteval toumlmegdefektus Hova lett

koumlzben a hiaacutenyzoacute toumlmeg Mi az ami meacuteg jelen van a folyamatban de eddig nem vettuumlk

figyelembe Nos nem szaacutemoltuk bele a toumlmegekbe peacuteldaacuteul a keletkezotilde elektromaacutegneses

sugaacuterzaacutesokat

Tehaacutet otildek a felelotildesek a toumlmegdefektuseacutert Otildek bdquoloptaacutekrdquo el a hiaacutenyzoacute toumlmeget Pontosabban

abboacutel az bdquoanyagmennyiseacutegbotildelrdquo keletkeztek aminek a toumlmegeacutet hiaacutenyoljuk Iacutegy az otilde toumlmeguumlk

kell hogy kiadja a bdquoleltaacuterhiaacutenytrdquo Csak az a gond hogy az elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesoknak a

toumlmegeacutet nem lehet uacutegy eacutertelmezni mint peacuteldaacuteul a kenyeacutereacutet vagy a protoneacutet Nem tudjuk uacutegy

megmeacuterni sem a tehetetlenseacutegeacutet sem a gravitaacuteloacute toumlmegeacutet ahogyan azt maacutes esetekben az

egyeacuteb reacuteszecskeacutek taacutergyak eseteacuteben megszoktuk Az elektromaacutegneses sugaacuterzaacuteskvantumoknak

az energiaacutejaacutet tudjuk joacutel meacuterni

Szerencseacutere a relativitaacuteselmeacutelet kitaacutegiacutetotta ismereteinket a csillagok energiatermeleacuteseacuteről is

kapcsolatot teremt a nyugalmi toumlmeggel rendelkező reacuteszecskeacutek toumlmege eacutes az elektromaacutegneses

sugaacuterzaacuteskvantumok energiaacuteja koumlzoumltt

Janus-arcuacute anyag Jeloumllje m a hiaacutenyzoacute toumlmeget (a folyamat elejeacuten ill a veacutegeacuten meacuterhetotilde toumlmegek kuumlloumlnbseacutegeacutet)

Ekkor a koumlzben keletkezotilde sugaacuterzaacuteskvantum E energiaacuteja E = mcsup2 (a szokaacutesos jeloumlleacutessel c a

vaacutekuumban meacutert feacutenysebesseacuteg) Ennek segiacutetseacutegeacutevel mindig kiszaacutemiacutethatjuk hogy egy adott

toumlmegkuumlloumlnbseacutegnek mekkora energia felel meg ill adott energiaacutehoz mekkora toumlmegdefektus

tartozik

A toumlmeg eacutes az energia tehaacutet szorosan oumlsszetartoznak ezeacutert az energiaacutet leacutenyegeacuteben uacutegy

kezelhetjuumlk mintha toumlmeg lenne

Meacuterjuumlk meg az atommagfuacutezioacute soraacuten felszabaduloacute energiaacutet (ami elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes

formaacutejaacuteban keletkezik) s ezt szaacutemoljuk aacutet toumlmegre Maacuteris megkapjuk a hiaacutenyzoacute toumlmeget

amit koraacutebban kerestuumlnk Meacutegis igaz az anyagmegmaradaacutes toumlrveacutenye aacutem aacuteltalaacutenosabb

eacutertelmezeacutesben

A toumlmeget eacutes az energiaacutet leacutenyegeacuteben egy kalap alaacute vehetjuumlk Mintha csak megegyezneacutenek

Szokaacutes is ezt uacutegy nevezni hogy a toumlmeg eacutes az energia ekvivalenciaacuteja (azonossaacutega) Persze

teljes azonossaacutegroacutel szoacute sincs A toumlmeg az toumlmeg az energia pedig energia Viszont nagyon is

van koumlzuumlk egymaacuteshoz Uacutegy neacutez ki mintha a leacutenyeget tekintve ugyanarroacutel a jelenseacutegről lenne

szoacute Csakhogy egy bdquoJanus-arcuacuterdquo jelenseacutegről bizonyos esetekben az egyik bdquoarcaacutetrdquo laacutetjuk

(toumlmeg) maacutes esetekben pedig a maacutesik bdquoarcaacutetrdquo (energia) amikor bizonyos reacuteszecskeacuteknek ndash pl

elektron proton neutron ndash a toumlmegeacutet tudjuk koumlnnyen megmeacuterni maacutes reacuteszecskeacuteknek ndash ilyenek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

27

az elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesok energia-csomagocskaacutei ndash pedig az energiaacutejaacutet (Olyan ez mint

amikor elsuhan mellettuumlnk egy autoacute amelyet eloumll keacutekre haacutetul pedig pirosra festettek Aki

szemből figyeli keacuteknek laacutetja aki haacutetulroacutel az pedig pirosnak Pedig ugyanarroacutel az autoacuteroacutel van

szoacute)

Mi toumlrteacutenik egy csillagon Minthogy a csillag a feluumlleteacuten toumlbb ezer fokos a hotildemeacuterseacuteklet meacuteg ott is igen gyorsan

mozognak az egyes reacuteszecskeacutek nemcsak a belsejeacuteben (Nagy a mozgaacutesi energiaacutejuk)

Szuumlntelenuumll egymaacutesnak rohannak irtoacutezatosan nagy sebesseacuteggel Nem is biacuterjaacutek ezt elviselni

roncsoloacutedaacutes neacutelkuumll Az atomok a heves uumltkoumlzeacutesek hataacutesaacutera minduntalan szeacutetesnek darabjaikra

Majd ndash kedvezotildebb viszonyok koumlzepette ndash megfelelő reacuteszecskeacutekkel uacutejra oumlsszetalaacutelkozvaacuten

roumlvid idotildere (az uacutejabb erős uumltkoumlzeacutesekig) ismeacutet oumlsszeaacutellhatnak az eredeti atomok Azok persze

ugyaniacutegy szeacutetesnek majd visszaalakulnak eacutes iacutegy tovaacutebb Amennyi szeacutetesik annyi vissza is

alakul Iacutegy mindig vannak a Napon atomok atommagok ionok meg elektronok is (Amikor

az elektromosan toumlltoumltt reacuteszecskeacutek atomokkaacute alakulnak vissza abban az is szerepet jaacutetszik

hogy a kuumlloumlnboumlzotilde elektromos toumllteacutesű reacuteszecskeacutek vonzzaacutek egymaacutest)

Az atomokroacutel leszakadt elektronoknak eacutes a visszamaradt atommagoknak ill ionoknak

oumlsszesen nagyobb az energiaacuteja szeacutetesett (ionizaacutelt) aacutellapotban mint amikor atomokkaacute

kapcsoloacutednak oumlssze A csillagoknak - iacutegy a Napnak a feluumlleteacuten is - ebből a kuumlloumlnbseacutegből ill

az uumltkoumlzeacutesek energiaacutejaacuteboacutel szaacutermazik a feacuteny (A napfoltokban persze ahol a maacutegneses mező

gubancoloacutedaacutesa miatt lelassultak a reacuteszecskeacutek vagyis alacsonyabb lett a hőmeacuterseacuteklet a

reacuteszecskeacutek szeacutetroncsoloacutedaacutesa eacutes visszaalakulaacutesa is kisebb meacuterteacutekű Ott kevesebb feacuteny

keletkezik emiatt soumlteacutetebbek ezek a teruumlletek )

Csillagok eacuteletuacutetja A Naphoz hasonloacute csillagokban rendszerint toumlbb mint tiacutez milliaacuterd eacuteven aacutet zajlik a hidrogeacuten-

heacutelium fuacutezioacute Addig a csillag egyensuacutelyban van a kifeleacute nyomuloacute energia ugyan szeacutejjelebb

fesziacuteteneacute csakhogy a gravitaacutecioacute oumlsszetartja Keacutesotildebb amikor a csillag megoumlregszik eacutes

kimeruumllőfeacutelben lesz a hidrogeacuten keacuteszlete maacutes (hasonloacute) atommagfuacutezioacutes folyamatok indulnak

meg a belsejeacuteben Amikor viszont lelassul a hidrogeacutennek a heacuteliummaacute alakulaacutesa eacutes ezaacuteltal az

energia kifeleacute aacuteramlaacutesa is ndash ami szeacutetfuacutejni igyekszik a csillagot ndash a gravitaacutecioacute oumlsszeacutebb tudja

huacutezni sűrűbb lesz Ezeacutert a belsejeacuteben megnoumlvekszik a nyomaacutes eacutes a hőmeacuterseacuteklet Iacutegy vaacutelik

lehetőveacute uacutejabb magfuacutezioacute beindulaacutesa A heacuteliumnak a tovaacutebb alakulaacutesa hirtelen termel sok

energiaacutet s ahogyan az kifeleacute zuacutedul a csillagboacutel a gravitaacutecioacute elleneacuteben foumllfuacutejja azt voumlroumls

oacuteriaacutessaacute Az aacutetmeacuterője az eredetinek akaacuter toumlbb mint szaacutezszorosaacutera is megnoumlvekedhet A Nap

ekkor majd olyan nagy lesz hogy a Foumlldig is kitaacutegulhat (hacsak a Foumlld nem keruumll taacutevolabb)

A szaacutezszoros meacuteretnoumlvekedeacutes millioacuteszoros teacuterfogatnoumlvekedeacutest jelent azaz a mostani

aacutetlagsűrűseacutege a milliomod reacuteszeacutere csoumlkken Raacuteadaacutesul a Nap kuumllső reacutesze most is rendkiacutevuumll

ritka haacutet meacuteg ha iacutegy lecsoumlkken az aacutetlagsűrűseacutege Mindenesetre (ha lesz meacuteg akkor emberiseacuteg

a Foumlldoumln) ezt az idotildeszakot nem eacuterdemes megvaacuterni Toumlbb okunk is lehet raacute

Az első igen haacutenyattatott sors vaacuter az ilyen oumlreg csillagokra Egyszerre toumlbbfeacutele

elemaacutetalakulaacutesi folyamat is zajlik bennuumlk kuumlloumlnboumlző goumlmbheacutejakban Mikoumlzben azok

beindulnak illetve leaacutellnak (lelassulnak) kuumlloumlnboumlző meacuterteacutekben bdquofuacutejjaacutek foumllrdquo az eacutegitestet amit

ugyanakkor oumlsszeacutebb raacutent a gravitaacutecioacute hacsak teheti Bekoumlvetkezik olyan időszak is amikor a

csillag pulzaacutelni kezd uumltemesen ismeacutetlődve kitaacutegul oumlsszehuacutezoacutedik majd ismeacutet kitaacutegul s

oumlsszehuacutezoacutedik eacutes iacutegy tovaacutebb Rendszerint bekoumlvetkezik ekoumlzben a rezonancia katasztroacutefa

leszakad roacutela a kuumllső leacutegkoumlre azaz gaacutezburkot dob le magaacuteroacutel Ez az uacuten noacuteva robbanaacutes Ez a

balszerencse toumlbbszoumlr is megeshet ugyanazzal a csillaggal joacute neacutehaacuteny ilyen bdquovisszateacuterőrdquo noacutevaacutet

ismeruumlnk Tehaacutet oumlreg koraacuteban a Nap is haacutenykoloacutedik majd anyagfelhőkkel dobaacuteloacutezik

Oumlnmagaacuteban maacuter ez is eleacuteg ok volna arra hogy hűtlenek legyuumlnk hozzaacute eacutes itt hagyjuk Annaacutel

is inkaacutebb mert nem sokkal ezutaacuten teljesen megoumlregszik eacutes meghal

Maacutesik ok Minden csillag keacutepes bdquolegyaacutertanirdquo eacutelete soraacuten a perioacutedusos rendszer elemeit

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

28

egeacuteszen a vasig Tovaacutebb azeacutert nem mert annak az atommagjaacuteban maacuter 56 nukleon van s ha

enneacutel toumlbb protont vagy neutront proacutebaacutelnaacutenk meacuteg bdquobelegyoumlmoumlszoumllnirdquo ahhoz maacuter nekuumlnk

kellene energiaacutet befektetni Koumlzoumlnseacuteges csillagok erre nem keacutepesek Iacutegy tehaacutet leaacutell bennuumlk az

energiatermeleacutes a gravitaacutecioacute előbb oumlsszehuacutezza őket feheacuter toumlrpe csillagocskaacutevaacute majd teljesen

kihunynak s kihűlnek ndash iacutegy hal meg majd a Nap is Nem robban foumll noha oumlreg koraacuteban nova

robbanaacutesok bdquokeseriacutetik az eacuteleteacutetrdquo

A Napnaacutel leacutenyegesen nagyobb toumlmegű csillagok viszont eacuteletuumlk veacutegeacuten foumllrobbannak eacutes ez az

uacuten szupernoacuteva robbanaacutes keacutepes raacute hogy a vasnaacutel bonyolultabb elemeket (pl az aranyat)

legyaacutertsa Amikor nagyreacuteszt leaacutell a csillag energiatermeleacutese a hatalmas gravitaacutecioacute szinte

oumlsszeroppantja az eacutegitestet ami ezaacuteltal igen roumlvid idő alatt gigantikus meacuterteacutekben

oumlsszesűrűsoumldik Ennek koumlvetkezteacuteben az oumlnmagaacuteba roskadoacute agonizaacuteloacute csillag belsejeacuteben

hirtelen szabadul foumll meglehetősen sok energia ami egyreacuteszt lerobbantja a kuumllső reacuteszeket

maacutesreacuteszt oumlsszerobbantja a csillagbelsőt

A csillag helyeacuten visszamarad egy mindoumlssze 10-20 kilomeacuteteres neutroncsillagocska aacutem az

olyan sűrű hogy anyagaacuteboacutel egyetlen kockacukornyi is suacutelyosabb volna a Foumlldoumln mint

peacuteldaacuteul a Magas Taacutetra Ott ugyanis az elektronok bele preacuteselődnek az atommagokba s azok

protonjaival elektromosan semleges neutronokkaacute vaacutelnak Iacutegy szorosan egymaacutes melleacute

simulhatnak az atommagok elektromos tasziacutetaacutes ezt nem gaacutetolja az erős koumllcsoumlnhataacutes pedig

segiacuteti hogy egymaacuteshoz koumltődhessenek

A robbanaacuteskor levaacutelt anyag viszont főkeacutent plazma aacutellapotban van vagyis igen sok

elektromosan toumlltoumltt reacuteszecskeacutet tartalmaz eacutes iacutegy azok a gyorsan forgoacute csillag koumlruumlli maacutegneses

mezőben raacutedioacutesugaacuterzaacutest keltenek A szupernoacuteva robbanaacuteskor foumllszabaduloacute energia egy reacutesze

is elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesok formaacutejaacuteban joumln ki az eacutegitest belsejeacuteből A csillag eredeti

feacutenyesseacutege ilyenkor (nem veacuteletlenuumll) a toumlbb szaacutezmillioacuteszorosaacutera noumlvekszik Megjegyezzuumlk

hogy egy-keacutet milliaacuterd eacutev muacutelva a koumlrnyeacutekuumlnkoumln szupernoacuteva robbanaacutesok tűzijaacuteteacutekszerű

gyakorisaacutegaacuteval kell szaacutemolnunk Ha az ekkor keletkező nagy energiaacutejuacute s iacutegy a

szervezetuumlnkre kaacuteros sugaacuterzaacutesok a Foumlldre oumlzoumlnlenek itt az akkora sugaacuterdoacutezist jelent ami maacuter

nemcsak genetikai mutaacutecioacutekat okozhat hanem veacutegzetes trageacutediaacutekhoz is vezetne ndash ha

megvaacuternaacutenk szuumllőbolygoacutenkon ezt az időszakot El kell tehaacutet koumlltoumlzni inneacutet joacute messzire

meacuteghozzaacute koumlruumllbeluumll egy milliaacuterd eacuteven beluumll

A Keacutek Bolygoacute eacutes uacutetitaacutersa - csillagaacuteszati alapok mindenkinek

Cikkuumlnkben neacutehaacuteny csillagaacuteszati alapfogalmat eleveniacutetuumlnk fel kuumlloumlnoumls tekintettel a Foumlld eacutes

Hold kapcsolataacutera Egyuacutettal a fogyatkozaacutesok eacutegimechanikaacutejaacuteba is betekinteacutest nyerhetuumlnk

A Hold taacutevolsaacutega 30 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 128 sec alatt

A Nap meacuterete 100 Foumlld-aacutetmeacuterő (Bőven belefeacuterne a Holdnak a paacutelyaacuteja)

Nap-Foumlld taacutevolsaacuteg 1 CsE = 100 Nap-aacutetmeacuterő = 10000 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 83 min

alatt (Ha lekicsinyiacutetve a planetaacuterium kupolaacuteja volna a Nap akkor a Foumlld egy alma a

Hold meg - tőle kb 25 m-re - egy cseresznye lenne a vaacuteroskoumlzpontban majdnem 1 km-re a

planitoacutel)

Nap-Pluacutetoacute aacutetlagos taacutevolsaacuteg 40 CsE Megteszi a feacuteny 55 h alatt (Ha a plani kupolaacuteja volna

a Nap akkor a Pluacutetoacute meacuteg a Hold cseresznyeacutejeacutetől is kisebb lenne de toumlbb mint 30 km-

re)

Szomszeacuted csillag (alfa Centauri) taacutevolsaacutega toumlbb mint 4 feacutenyeacutev megteszi a feacuteny toumlbb

mint 4 eacutev alatt (3 csillag 2 Nap-szerű eacutes 1 voumlroumls toumlrpe Ha a Nap maacutekszemnyi akkor az

alfa Centauri tőle 40 km-re 2 maacutekszem eacutes 1 porszem lenne)

A Tejuacutetrendszer meacuterete toumlbb mint 100000 feacutenyeacutev befutnaacute a feacuteny toumlbb mint 100000 eacutev

alatt

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

29

Ma ismert legtaacutevolabbi galaxis taacutevolsaacutega toumlbb mint 10 milliaacuterd feacutenyeacutev megteszi a

feacutenyraacutedioacutesugaacuterzaacutes toumlbb mint 10 milliaacuterd eacutev alatt

1 CsE (1 CSILLAGAacuteSZATI EGYSEacuteG) 1496 millioacute km a Foumlld-paacutelya feacutel nagytengelye A

Foumlld olyan enyhe ellipszis paacutelyaacuten kering a Nap koumlruumll amely majdnem toumlkeacuteletes koumlr (Teacutelen

5 millioacute km-rel koumlzelebb vagyunk a Naphoz mint nyaacuteron aacutem ez a kuumlloumlnbseacuteg elenyeacutesző a

Foumlld-paacutelya majdnem 300 millioacute km aacutetmeacuterőjeacutehez keacutepest)

1 feacutenyeacutev taacutevolsaacuteg amit a feacuteny (2997925 kmsec sebesseacuteggel) 1 eacutev (= 315569259747 sec)

alatt megtesz (Mintegy 95 billioacute kerekiacutetve 10000000000000 km)

A Hold nagysaacutega kb 14-e a toumlmege majdnem 180 reacutesze a Foumlldeacutenek ezeacutert nem biacutert leacutegkoumlrt

megtartani A Holdon a suacutelyunk 16-a lenne az itteninek Nappal foumllmelegedhet 130 oC-ra

eacutejszaka le tud hűlni -100 oC alaacute ugyanis 2 heacutetig van rajta nappal s 2 heacutetig eacutejszaka A

csillagokhoz keacutepest a forgaacutesideje ugyanannyi mint a Foumlld koumlruumlli keringeacutesi ideje azaz koumltoumltt

keringeacutest veacutegez mindig ugyanazt a feleacutet fordiacutetja a Foumlld feleacute iacutegy a Hold felsziacuteneacuteről (a tőluumlnk

laacutethatoacute oldalaacuteroacutel egy adott helyről) a Foumlld mindig ugyanabban az iraacutenyban laacutetszik a laacutetoacutehataacuter

(horizont) foumlloumltt

Holdfaacutezisok (feacutelhold telihold stb)

A Nap a Holdnak (is) mindig csak az egyik feleacutet vilaacutegiacutetja meg Ezt mi mindig maacutes iraacutenyboacutel

neacutezzuumlk teliholdkor a napsuumltoumltte oldalaacutet teljesen laacutetjuk de első negyed eacute s utolsoacute negyed

idejeacuten oldalroacutel vilaacutegiacutetja meg a Nap uacutejholdkor pedig az aacuternyeacutekos oldalt nem laacutetjuk

Fogyatkozaacutesok A Foumlld eacutes a Hold paacutelyasiacutekja 5o-os szoumlget zaacuternak be egymaacutessal ezeacutert nem minden uacutejholdkor

eacutes teliholdkor keruumll a Nap meg ez a keacutet eacutegitest pontosan egy egyenesbe Csak amikor a keacutet siacutek

metszeacutesvonalaacuteban van a Nap - leacutenyegeacuteben feacuteleacutevente - koumlvetkezhet be hogy uacutejholdkor a Hold

aacuternyeacuteka raacutevetiacutetődik a Foumlld felsziacuteneacutenek egy kis reacuteszeacutere (ahonneacutet napfogyatkozaacutest laacutetni) vagy

teliholdkor a Hold belemaacuteszik a Foumlld aacuternyeacutekaacuteba (holdfogyatkozaacutes - mindenuumlnnen

megfigyelhető a Foumlldről ahonneacutet a Hold laacutetszik)

Aacuterapaacutely

A Holddal ellenteacutetes oldalon is van dagaacutely (sőt meacuteg a szaacuterazfoumlld is naponta keacutetszer

megemelkedik eacutes visszasuumlllyed 3 dm-nyit) A Foumlld-Hold rendszer koumlzoumls toumlmegkoumlzeacuteppontja

23 Foumlld-sugaacuternyira van a bolygoacute koumlzepeacutetől ami koumlruumll a Foumlld is ringlispilezik

A Foumlld forgaacutesa

Az Eacuteszaki Sarkon fuumlggőleges tengely koumlruumll viacutezszintesen forgunk balra az eacutegitestek

lemaradnak jobbra mint a buszboacutel neacutezve a faacutek az uacutet szeacuteleacuten (A taacutevolabbiak lassabban

maradnak le sőt joumln veluumlnk a Hold olyan messze van hogy eacuteszre sem vesszuumlk a

lemaradaacutesaacutet) Az Egyenliacutető siacutekja itt viacutezszintes Csak 1 csillag kelnyugszik a Nap a toumlbbiek

vagy mindig a horizont foumlloumltt maradnak vagy mindig alatta

Az Egyenliacutetőn viacutezszintes eacuteszak-deacuteli iraacutenyuacute tengely koumlruumll forog a Foumlld nyugatroacutel keletre s

ahogy haacutetrafeleacute lemarad a koumlrnyező vilaacuteg keleten fuumlggőlegesen kel foumll minden s nyugaton

fuumlggőlegesen nyugszik le Az Egyenliacutető siacutekja fuumlggőleges Minden csillag kelnyugszik

Hazaacutenk az Eacuteszaki Sark eacutes az Egyenliacutető koumlzoumltt nagyjaacuteboacutel a feleacuteneacutel helyezkedik el a Foumlldoumln

tehaacutet tőluumlnk neacutezve a Foumlld forgaacutestengelye eacutes az Egyenliacutető siacutekja is ferdeacuten aacutell s iacutegy ferdeacuten

kelnek foumll eacutes ferdeacuten nyugszanak le az eacutegitestek A forgaacutestengely iraacutenyaacutenak a horizont foumlloumltti

magassaacutega (minden eacuteszaki foumlldrajzi szeacutelesseacutegen) egyenlő az adott phi foumlldrajzi szeacutelesseacuteggel

A Sarkcsillag koumlruumlli phi szoumlgoumln beluumll leacutevő - uacuten cirkumpolaacuteris - csillagok (pl Nagygoumlncoumll

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

30

Kisgoumlncoumll Cassiopeia csillagai) soha nem mennek a horizont alaacute ezeacutert minden deruumllt eacutejjel

megfigyelhetőek (csak mindig maacutes feleacute)

A Foumlld keringeacutese A Nap iraacutenyaacuteban - a nappali eacutegen - nem laacutetszanak szabad szemmel maacutes csillagok - mindig

ellenteacutetes iraacutenyban - az eacutejszakai eacutegbolton - s ez az iraacuteny egy eacutev alatt koumlrbemaacuteszik az eacutegen

(a Foumlld paacutelyasiacutekjaacuteban az ekliptikaacuten)

Ahogyan a forgaacutes miatt (minthogy utazunk a Foumllddel kelet feleacute s minden lemarad haacutetra) 1

nap alatt koumlrbefordulni laacutetszik az eacutegbolt ugyaniacutegy a keringeacutes miatt is (minthogy utazunk a

Foumllddel a Nap koumlruumll - ugyanabba az iraacutenyba amerre forgunk - eacutes emmiatt is haacutetrafeleacute azaz)

nyugat feleacute szinteacuten lemaradni laacutetszanak a csillagok persze lassabban 1 eacutev alatt fordul koumlrbe

a csillagos eacuteg (Ha minden este ugyanakkor figyeljuumlk tapasztalhatjuk ezt a lassuacute lemaradaacutest

vagyis a Foumlld keringeacuteseacutet)

Ezeacutert kuumlloumlnboumlző eacutevszakokban maacutes-maacutes jellegzetes csillagkeacutepek figyelhetőek meg

Tengelyferdeseacuteg a forgaacutestengely mostanaacuteban majdnem a Sarkcsillag feleacute mutat nem

merőleges az ekliptikaacutera (665 o) ezeacutert azzal a Foumlld egyenliacutetőjeacutenek a siacutekja (Eacutegi Egyenliacutető) is

szoumlget (235 o) zaacuter be (Az iraacuteny 26000 eacutevenkeacutent - buacutegoacutecsigaszerűen kuacutep alkotoacutejakeacutent -

koumlroumlz az eacutegen precesszioacute)

A Foumlld megtartja a tengelyferdeseacutegeacutet egy kerigeacutes soraacuten Koumlzben a forgaacutestengely - eacutes (mivel a

csillagok irtoacutezatosan messze vannak ezeacutert) a Sarkcsillag iraacutenya is - oumlnmagaacuteval paacuterhuzamosan

toloacutedik el

Amikor az eacuteszaki feacutelteke fordul jobban a Nap feleacute vagyis hazaacutenk a Nap feleacute hajol tőluumlnk a

Nap magasan laacutetszik deacutelben joacutel tud melegiacuteteni - nyaacuter van

Amikor - feacutel eacutevvel keacutesőbb midőn a Foumlld a Nap tuacuteloldalaacuten van - a deacuteli feacutelteke fordul jobban a

Nap feleacute vagyis hazaacutenk elhajol a Naptoacutel tőluumlnk a Nap alacsonyan laacutetszik deacutelben nem tud

joacutel melegiacuteteni - teacutel van Argentiacutenaacuteban viszont nyaacuter (Az eacuteszaki eacutes a deacuteli feacuteltekeacuten pont fordiacutetva

vaacuteltakoznak az eacutevszakok)

Az Eacuteszaki Sarkon a tavaszi napeacutejegyenlőseacuteg idejeacuten az Eacutegi Egyenliacutetőn (a tavaszpont

iraacutenyaacuteban) leacutevő Nap lassan foumllkel mikoumlzben - a forgaacutes miatt - joacutecskaacuten lemarad jobbra

Naponta koumlrbejaacuter a horizont menteacuten Egyidejűleg - a keringeacutes folytaacuten - arreacutebb maacuteszik az

ekliptikaacuten eacutes iacutegy a nyaacuteri napforduloacuteig egyre magasabbra spiraacutelozik Az őszi napeacutejegyenlőseacuteg

idejeacutere visszakeruumll az Eacutegi Egyenliacutetőre (őszpont) s megint a horizonton megy koumlrbe mialatt

lenyugszik Megkezdődik a feacuteleacuteves eacutejszaka Aacutem addig is hiaacuteba suumlt a Nap feacutel eacuteven aacutet

egyfolytaacuteban mindig alacsonyan van (max 235 o) - nem tud joacutel melegiacuteteni

Ezzel szemben az Egyenliacutetőn deacutelben mindig (ha naacutelunk teacutel van ott akkor is) magasroacutel tűz a

Nap

Hazaacutenkboacutel a teacuteli napforduloacute idejeacuten meacuteg deacutelben is olyan alacsonyan van a Nap mint ahogyan

az Eacuteszaki Sarkon is szokott lenni a nyaacuteri napforduloacute idejeacuten pedig olyan magasan mint

ahogyan az Egyenliacutetőn is szokott lenni Ekkor a keletinyugati iraacutenytoacutel joacuteval deacutelebbre ill

eacuteszakabbra kelnyugszik (s ezeacutert a nappalok kb keacutetszerte roumlvidebbek ill hosszabbak mint az

eacutejszakaacutek) csak a napeacutejegyenlőseacutegek idejeacuten teszi azt pontosan keletennyugaton (amikor 12-12

oacuteraacutet tartoacutezkodik a laacutetoacutehataacuter foumlloumltt-alatt)

Toumlkeacuteletes naptaacuter nem keacutesziacutethető iacutegy e jelenseacutegek daacutetumai sem esnek mindig ugyanarra a

napra

Uumlstoumlkoumlsoumlk szuumlleteacutese A gyorsan mozgoacute gaacutezreacuteszecskeacutek megszoumlknek a bolygoacutekroacutel eacutes a holdakroacutel Az őscsillag

koumlzeleacuteben ebbe besegiacutet a roacutela leaacuteramloacute uacuten napszeacutel is ami főkeacutent plazma reacuteszecskeacutekből aacutell

(protonok elektronok heacutelium atommagok) A kialakuloacute naprendszer koumlzponti tartomaacutenyaacuteboacutel

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

31

a napszeacutel gaacutez eacutes por anyagot keacutepes kisoumlpoumlrni a taacutevolabbi videacutekekre ahol az oumlssze tud fagyni

uumlstoumlkoumlsmagokkaacute

Az uumlstoumlkoumlsmagoknak az egymaacutesra gyakorolt gravitaacutecioacutes zavaroacute hataacutesa meg a koumlrnyező

csillagokeacute a keacutesőbbiekben azt eredmeacutenyezheti hogy időnkeacutent egy-egy mag bezuhan akaacuter a

koumlzponti csillag koumlzvetlen koumlzeleacutebe is Ilyenkor koacutemaacuteja eacutes csoacutevaacuteja is lesz neki de az

leginkaacutebb csak a szemet gyoumlnyoumlrkoumldtető laacutetszat a leacutenyeg mindig az uumlstoumlkoumlsmag ami olyan

mint egy piszkos hoacutegolyoacute jeacutegbe aacutegyazva kő- feacutemdarabkaacutek azaz meteorok

Egy uumlstoumlkoumlsnek a feje időnkeacutent nagyobb mint a Foumlld akaacuter szaacutezezer kilomeacuteteres is lehet A

Napboacutel joumlvő anyagreacuteszecskeacutek erről soumlprik le az esetenkeacutent toumlbb tiacutezmillioacute kilomeacuteter hosszuacute

csoacutevaacutet A szilaacuterd uumlstoumlkoumlsmag pedig amelyből a napsugaacuterzaacutes hataacutesaacutera a gaacutez előtoumlr mindoumlssze

tiacutezegyneacutehaacuteny legfeljebb neacutehaacuteny tiacutez kilomeacuteter nagysaacuteguacute lehet Ebből is laacutethatoacute hogy a koacutema

de főleg a csoacuteva anyagaacutenak nagy reacutesze - amely e meglehetősen kicsi uumlstoumlkoumlsmagboacutel

szaacutermazik - rendkiacutevuumll ritka gaacutez Persze gaacutezfejlődeacutes csak a Nap koumlzeleacuteben lehet ezeacutert nincs

az uumlstoumlkoumlsnek se csoacutevaacuteja se koacutemaacuteja amikor messze van a Naptoacutel (mindoumlssze a csupasz -

mondhatnaacutenk meztelen jeges fagyott - uumlstoumlkoumlsmag)

Minthogy az uumlstoumlkoumlsoumlk a Naprendszer ősi anyagaacutet tartalmazzaacutek leacutenyegeacuteben hasonloacute

gaacutezokboacutel aacutelltak oumlssze mint amilyeneket a csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhők is tartalmaznak

(Hiszen ugyanilyen gaacutezokboacutel sűrűsoumldoumltt oumlssze az eacuteppen kialakuloacute Ősnap mintegy hat milliaacuterd

eacutevvel ezelőtt valamint a koumlruumlloumltte ugyanezen anyagboacutel megszuumllető bolygoacutek is) Ezekben a

kozmikus anyagfelhőkben szerves molekulaacutek is leacutetrejoumlttek A bolygoacutekeletkezeacutes folyamataacuteban

foumllforroacutesodott anyagban azonban szeacutetroncsoloacutedhatnak ezek a bonyolult eacutes eacuterzeacutekeny kis

keacutepződmeacutenyek Csakhogy az uumlstoumlkoumlsoumlk mint affeacutele szerves-anyag konzervek keacutepesek raacute

hogy megőrizzeacutek jobb időkre ezeket a molekulaacutekat s szaacutezmillioacute eacutevekkel keacutesőbb amikor

becsapoacutednak valamely bolygoacute felsziacuteneacutere visszainjekcioacutezzaacutek azokat Iacutegy - szerencseacutes

koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt - ha az uumltkoumlzeacutest tuacuteleacutelő szerves molekulaacutek tovaacutebb bonyoloacutedhatnak

megindulhat az eacuteletteacute szerveződeacutes is

Eacutelet lehetőseacutege a Foumlldoumln kiacutevuumll Az előzőekből kitűnik hogy a kozmoszban maacutesutt is ugyanolyan anyagboacutel joumlttek leacutetre

csillagok - eacutes egyesek koumlruumll meacuteg bolygoacutek is - mint amiből a Naprendszer kialakult Tovaacutebbaacute

az is fontos teacuteny hogy a bioloacutegiai evoluacutecioacutet megelőző keacutemiai bonyoloacutedaacutes is megkezdődik az

ilyen gaacutez- eacutes porfelhőkben Ha maacutesutt is keacutepesek voltak uumlstoumlkoumlsoumlk visszainjekcioacutezni a

bolygoacutekra az ott (a bolygoacute kialakulaacutesakor) toumlnkrement szerves molekulaacutekat megfelelő

koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt maacutes naprendszerekben is kifejlődhetett az eacutelet

Messze maacutes csillagok koumlruumll keringő bolygoacutekon akaacuter naacutelunk fejlettebb civilizaacutecioacutek is

lehetnek

Az viszont hogy jaacutertakjaacuternak-e itt foumlldoumlnkiacutevuumlliek ma meacuteg hit keacuterdeacutese

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

32

MERKUacuteR

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő 88 foumlldi nap

Tengely koumlruumlli forgaacutes 176 foumlldi nap

Gyakrabban van uacutejeacutev mint Napkelte

Felsziacuteneacutenek csak a 45-aacutet teacuterkeacutepezteacutek fel

Neheacutez megfigyelnuumlnk mert mindig a Nap koumlzeleacuteben jaacuter

A Merkuacuter feluumlleteacutenek minden neacutegyzetmeacutetereacutere hatszor annyi sugaacuterzaacutes eacuterkezik a Napboacutel mint

a Foumlld azonos nagysaacuteguacute teruumlleteacutere A bolygoacute nappali hőmeacuterseacuteklete eleacuteg magas aacutetlagban 600

K (kb 330 Celsius fok) mikoumlzben eleacuteri a 750 K (480 Celsius fok) koumlruumlli maximumot

Ugyanakkor eacutejszaka a hőmeacuterseacuteklet 90 K-re (kb -180 Celsius fok) suumlllyed

A Merkuacuternak nincs eacuteszrevehető sűrűseacutegű leacutegkoumlre Tekintettel arra ugyanis hogy a bolygoacute

napsuumltoumltte oldala igen forroacute fel kell teacuteteleznuumlnk hogy meacuteg a legnehezebb gaacutezok is eltaacutevoztak

onnan Raacuteadaacutesul az oumlsszes bolygoacute koumlzuumll a Merkuacuter felsziacuteneacutenek feacutenyvisszaverő keacutepesseacutege a

leggyengeacutebb leginkaacutebb a soumlteacutet holdtalajeacutehoz hasonloacute A Merkuacuter felsziacutene aacuteltal szoacutert napfeacuteny

sziacutenkeacutepi vizsgaacutelata is megerősiacuteti hogy a bolygoacutenak nincs kimutathatoacute leacutegkoumlre

Leacutegkoumlre ritka A Merkuacuternak nincs holdja

Első űrszonda Mariner-10

VEacuteNUSZ

Veacutenusz a roacutemai mitoloacutegiaacuteban a kertek istennője Aphroditeacuteval azonosiacutetottaacutek aki goumlroumlg

mitoloacutegiaacuteban a szeacutepseacuteg eacutes a szerelem istennője

Esthajnalcsillag

Minthogy a Veacutenusz a legfeacutenyesebb eacutegitestek koumlzeacute tartozik a szeacutepseacuteg istennőjeacuteről nevezteacutek el

A legfeacutenyesebb bolygoacutetestveacuteruumlnk csupaacuten a Nap eacutes a Hold laacutetszoacutelagos feacutenyesseacutege muacutelja feluumll

az oumlveacutet

A Veacutenusznak nincs holdja

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő

Tengely koumlruumlli forgaacutes 243 foumlldi nap

Leacutegkoumlr 95 szeacuten-dioxid

Uumlveghaacutezhataacutes

FOumlLD

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő 365 nap

Tengely koumlruumlli forgaacutes 24 oacutera

Koumlr paacutelya

Forgaacutestengelye 235deg

Tudjuk hogy bolygoacutenk 24 oacutera alatt veacutegez egy teljes koumlruumllfordulaacutest

A forgaacutes koumlvetkezteacuteben felleacutepő centrifugaacutelis erő hataacutesaacutera az eacutegitest belapult az egyenliacutetői

videacutekeken pedig kidudorodott

A Hold eacutes a Nap toumlmegvonzaacutesa (az előbbieacute nagyobb) apaacutelyt eacutes dagaacutelyt kelt amelyek az

oacuteceaacutenok eacutes tengerek viacutezfelsziacuteneacutenek suumlllyedeacuteseacuteben eacutes emelkedeacuteseacuteben vehetők eacuteszre A Hold

uacutegy vonszolja maga utaacuten a Foumlld dagaacutelyoumlveacutet bolygoacutenk felsziacuteneacuten hogy az eacutepp ennek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

14

Dunaacutentuacuteli - Dombsaacuteg eacutes a Mecsek termeacuteszeti adottsaacutegai

Teruumllete megsuumlllyedt majd a tenger eloumlntoumltte (meacuteszkő) majd kiemelkedett (agyag reacuteteg)

A felsziacutene toumlreacutesekkel feldaraboloacutedott

A folyoacutek patakok tovaacutebb meacutelyiacutetetteacutek a voumllgyeket

A folyoacutek eacutes a patakok folyaacutesiraacutenya a foumlldkeacutereg toumlreacutesvonalaihoz igazodik

Nyugati reacuteszeacuten agyag keleti reacuteszeacuten loumlsztakaroacute talaacutelhatoacute

Dunaacutentuacuteli-dombsaacuteg reacuteszei Zalai- Somogyi- eacutes Baranyai-Tolnai dombsaacuteg

Eacuteghajlata a Duna koumlzeleacuteben napsugaacuterban Ny csapadeacutekban gazdagabb

Erdőkben sokkal gazdagabb mint az Alfoumlld

Jellemző talaja barna erdőtalaj

Zalai-dombsaacuteg hazaacutenk legcsapadeacutekosabb taacuteja

A taacutej nyugati reacuteszeacuten szuumlrke erdőtalaj talaacutelhatoacute

A teruumllet 13-a erdő

Aacutesvaacutenyi kincse a kőolaj eacutes a foumlldgaacutez

Somogyi-dombsaacuteg

- Kuumllső-Somogy ndash loumlsztaacuteblaacutek

- Belső-Somogy ndash homokvideacutek

Baranyai-Tolnai dombsaacuteg

Tolnai-hegyhaacutet Baranyai-dombsaacuteg

Legnagyobb loumlszfalak

Mecsek

Meacuteszkő eacutes homokkő hegyseacuteg Feketekőszeacuten uraacuteneacuterc lelőhely

Eacuteghajlata a deacutelről eacuterkező mediterraacuten hataacutes miatt enyhe

Deacuteli lejtőin mediterraacuten jellegű oumlroumlkzoumlld noumlveacutenyek eacutelnek

Villaacutenyi-hegyseacuteg

Meacuteszkő-hegyseacuteg

Koumlzeleacuteben toumlr fel a harkaacutenyi gyoacutegyforraacutes

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

15

A Mecsek eacutes a Dunaacutentuacuteli-dombsaacuteg gazdasaacutegi eacutelete

Mecsek

- Feketekőszeacuten baacutenyaacuteszat Koumlzpontja Komloacute ndash Felhasznaacutelaacutesa hőerőmű (Peacutecs)

koksz-vasolvasztaacutes (Dunauacutejvaacuteros)

- Uraacuteneacuterc baacutenyaacuteszat Koumlzpontja Kővaacutegoacuteszőlős Jakab-hegy ndash homokkő

Felhasznaacutelaacutesa atomerőmű (Paks)

- Kőolaj Zalai-dombsaacuteg Koumlzpont Nagylengyel Feldolgozaacutes finomiacutetoacute

(Zalaegerszeg)

- Cement (meacuteszkő maacuterga) Beremend

Mezőgazdasaacuteg

Keleten (buacuteza kukorica cukorreacutepa) eacutes nyugaton (rozs) szaacutentoacutefoumlldi termeszteacutes

Gyuumlmoumllcstermeszteacutes Mecsek szőlő mandula Nyugaton teacuteli alma

Aacutellattenyeacuteszteacutes szarvasmarha-tenyeacuteszteacutes serteacutestenyeacuteszteacutes

Eacutelelmiszeripar Kaposvaacuter (malom- cukor- tejipar huacutesuumlzem) eacutes Zalaegerszeg (tejuumlzem)

Neheacutez eacutes koumlnnyűipar

Peacutecs Hőerőmű geacutepgyaacuter bőr- eacutes kesztyűgyaacuter Zsolnay porcelaacutengyaacuter

Komloacute szeacutenbaacutenyaacuteszat

Szekszaacuterd geacutepgyaacutertaacutes huacutesuumlzem

Kaposvaacuter textilipar eacutes elektrotechnika

Zalaegerszeg ruha- buacutetorgyaacutertaacutes

Nagykanizsa buacutetor

Sioacutefok Fonyoacuted Keszthely uumlduumllők

Aproacutefalvak jellemzőek neacutepesseacuteguumlk fogy

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

16

A Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacuteg

Kialakulaacutesa a foumlldtoumlrteacuteneti koumlzeacutepidő tengereiben kezdődoumltt Meacuteszkő eacutes dolomit rakoacutedott le

toumlbb 1000 m vastagsaacutegban Ennek oumlsszetoumlredezeacutese reacuteveacuten joumltt leacutetre

Reacuteszei Bakony Veacutertes Velencei-hg eacutes a Dunazug-hg

A Bakony eacutes a Veacutertes koumlzoumltt Moacuteri-aacuterok

A Veacutertes eacutes a Dunazug-hg Tatai-aacuterok

Dolomitos felsziacutenek kopaacutersaacutega az erdőirtaacutesoknak koumlszoumlnhető

Jelentősek a karsztforraacutesok

Keacutet aacutelloacutevize Balaton Velencei-toacute A Balatontoacutel eacuteszakra talaacutelhatoacute a Balaton-felvideacutek

Nemzeti Parkot

Eacuteghajlata hegyvideacuteki ndash hűvoumlsebb eacutes csapadeacutekosabb mint a koumlrnyező teruumlletekeacute

Bakony

Reacuteszei Balaton-felvideacutek Deacuteli-Bakony Eacuteszaki-Bakony

A Tihanyi feacutelszigeten gejziacuterek forraacuteskuacutepjai talaacutelhatoacutek Hajdani vulkaacuteni műkoumldeacutesre utalnak

szeacutensavas forraacutesok pl Balatonfuumlred

Tapolcai-medence tanuacutehegyek (bazalt) legnagyobb Badacsony ndash Kőfolyaacutes a kőzetek

gravitaacutecioacute hataacutesaacutera leacutetrejoumlvő toumlmegmozgaacutesa a hegyoldalon

Deacuteli-Bakony (lmcsuacutecs Kab-hegy) aacutesvaacutenykincsei barnakőszeacuten bauxit mangaacuteneacuterc

Eacuteszak-Bakony (lmcsuacutecs Kőris-hegy) sasbeacutercek kőzetekből kiemelkedő meredek oldaluacute

roumlg talaacutelhatoacuteak

Veacutertes

Aacutesvaacutenykincsei barnakőszeacuten eacutes bauxit

Velencei-hg

Ingoacutekoumlvek a lepusztulaacutes soraacuten kocka alakuacutevaacute daraboloacutedott graacutenit ndash egy eacutele menteacuten

alaacutetaacutemasztott ndash roumlge

Dunazug-hg

Reacuteszei Pilis Gerecse Budai-hg

Meacuteszkő eacutes dolomit kőzetekből aacutellnak

Budai-hg Duna felőli oldalaacuten hőforraacutesok toumlrnek fel Sok barlang is talaacutelhatoacute a hegyseacuteg

meacutelyeacuten

A Visegraacutedi-hg az Eacuteszaki-khg vulkaacuteni vonulataacutenak hangja

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

17

A Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacuteg gazdasaacutegi eacutelete

(Aacutetalakulaacutes az egykori alumiacuteniumipar foumlldjeacuten)

Aacutesvaacutenykincsei barnakőszeacuten bauxit mangaacuteneacuterc dolomit meacuteszkő kvarchomok agyag

A hegyseacuteg egykoron az alumiacuteniumipar fő teruumllete volt

A jobb eacuterteacutekesiacuteteacutes miatt a timfoumlld előaacutelliacutetaacutesa meacuteg gazdasaacutegos ezeacutert eladjuk Oroszorszaacutegnak

eacutes Ukrajnaacutenak keacutesz alumiacuteniumot vaacutesaacuterolunk Magyarorszaacutegon keacutesz vagy feacutelkeacutesz

alumiacuteniumgyaacutertaacutessal ceacutelszerű foglalkoznia

Bauxitbaacutenya Bakony

Timfoumlldgyaacuter Ajka

Hengermű Szeacutekesfeheacutervaacuter eacutes Bp

Barnakőszeacuten kitermeleacutes Bakony Veacutertes Moacuteri-aacuterok koumlrnyeacuteke

Hőerőmű Ajka Tatabaacutenya ndash viacutezigeacutenyuumlket a karsztviacutez fedezi

Ipar

Vegyipar műtraacutegyaacutet aacutelliacutet elő

Eacutepiacutetőanyag-ipar csereacutep eacutes teacutegla

Ajka kvarchomokboacutel uumlveget gyaacutertanak

Herend porcelaacutengyaacutertaacutes

Geacutepgyaacutertaacutes Esztergom ndash Suzuki

Veszpreacutem ndash elektromos geacutepek eacutes baacutenyaacuteszati berendezeacutesek

Mezőgazdasaacuteg

Erdőgazdaacutelkodaacutes folyik mezőgazdasaacuteg nem szaacutemottevő

Bauxit Timfoumlldgyaacuter

Alumiacuteniumkohoacute

Elektromos aacuteram

Hőerőmű

Barnakőszeacuten

Draacutega

Egykori Szovjetunioacute

Keacutesz timfoumlld

Toumlmbalumiacutenium

MAGYARORSZAacuteG

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

18

Eacuteszaki ndash koumlzeacutephegyseacuteg

Kialakulaacutesa

Legreacutegebbi Buumlkk eacutes az Aggteleki ndash karszt Ezek meacuteszkő hegyseacutegek

Vulkaacuteni Visegraacutedi-hg Boumlrzsoumlny Cserhaacutet Maacutetra Zempleacuteni-hg

Elmocsarasodoacute teruumlleteken barnakőszeacuten a hegyseacutegek laacutebaacutenaacutel lignit keacutepződoumltt A forroacute vizes

oldatokboacutel a Maacutetraacuteban reacutezeacuterc vaacutelt ki

Eacuteghajlata

Nyara hűvoumlsebb tele hidegebb mint baacutermelyik taacutejunkeacute Toumlbb a csapadeacutek mint az Alfoumlldoumln

A tagolt domborzat miatt vaacuteltozatos a hg mikrokliacutemaacuteja

A meacuteszkőhegyseacutegekben a felsziacuten alatti a vulkaacuteni hegyseacutegekben a felsziacuteni viacutezhaacuteloacutezat a

gazdagabb

Vulkaacuteni utoacuteműkoumldeacutesre utalnak a keacutenhidrogeacutenes szeacutensavas forraacutesok

Teruumlleteacuten 3 NP talaacutelhatoacute Buumlkki Aggteleki Duna-Ipoly Nemzeti Parkű

Visegraacutedi-hg (Dobogoacute-kő)

A Duna vaacutelasztotta le az Eacuteszaki khg-ről

Kőzetanyaga andezit andezittufa

Boumlrzsoumlny (Csoacutevaacutenyos)

Erdő boriacutetotta hg keveacutes telepuumlleacutessel

Cserhaacutet

Főleg meacuteszkőből aacutell

Maacutetra (Keacutekes Galya-tető)

Kőztei Andezit eacutes Andezittufa

Reacutezeacuterc Recsk-en talaacutelhatoacute Paraacuted gyoacutegyforraacutes

Maacutetraalja lignittelepek

Buumlkk (Istaacutelloacutes-kő)

Uumlledeacutekes kőzetek talaacutelhatoacuteak (meacuteszkő agyagpala)

Karsztos keacutepződmeacutenyek viacuteznyelő dolina karsztforraacutesok

Aggteleki-karszt

Baradla barlangrendszer a vilaacutegoumlroumlkseacuteg reacuteszeacuteveacute nyilvaacuteniacutetottaacutek

Cserehaacutet

Dombvideacutekeacutet a folyoacutek szabdaltaacutek fel

Zempleacuteni-hg

bdquoSaacutetorhegyekrdquo Riolitboacutel eacutepuumll fel

Deacuteli lankaacutei Hegyalja ndash Tokaji hg

Medenceacutek

Noacutegraacutedi Borsodi

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

19

Eacuteszaki ndash koumlzeacutephegyseacuteg gazdasaacutegi eacutelete

(A neheacutezipar szuumllőfoumlldjeacutenek mai gondjai)

Az Eacuteszaki ndash koumlzeacutephegyseacuteg medenceacuteiben alapanyagokat gyaacutertoacute neheacutezipar fejlődeacutese a

koumlzelmuacuteltban megaacutellt Főkeacutent a kohaacuteszati termeacutekek iraacutenti kereslet csoumlkkeneacuteseacutevel uumlzemek

korszerűtlenseacutegeacutevel magyaraacutezhatoacute A termeleacutes visszaesett uumlzemek bezaacutertak nagy lett a

munkaneacutelkuumlliseacuteg

Iparvideacutek

Borsodi-medence Salgoacutetarjaacuten ndash geacutepipar ndash tűzhelygyaacutertaacutes

Gyoumlngyoumls ndash mikroelektronikai cikkek

Eger ndash geacutepkocsi hűtőalkatreacuteszek

A vaacutelsaacutegot tuacuteleacutelte

- Vegyipar import nyersanyagokra eacutepuumll

Kőolaj eacutes a foumlldgaacutez csővezeteacuteken eacuterkezik Oroszorszaacutegboacutel a foumlldgaacutez kis reacutesze az

Alfoumlldről

A hőerőműveket (visontai Maacutetrai Hőerőmű) Maacutertaaljaacuten eacutes Buumlkkaljaacuten kuumllsziacuteni lignit

baacutenyaacutekboacutel kitermelt lignittel fűtik

Kazincbarzika műanyagok noumlveacutenyveacutedő szerek

Tiszauacutejvaacuteros TVK

- Eacutepiacutetőanyag-ipar

A hegyseacutegek meacuteszkoumlveacuteből agyagpalaacutejaacuteboacutel Miskolcon eacutes Vaacutecott cementet gyaacutertanak

Salgoacutetarjaacuten uumlveggyaacutertaacutes Holloacutehaacuteza porcelaacutengyaacutertaacutes

Miskolc textil eacutes papiacutergyaacutertaacutes Eger buacutetorgyaacutertaacutes

Mezőgazdasaacuteg takarmaacutenynoumlveacuteny- gyuumlmoumllcs- szőlőtermeszteacutes erdőgazdaacutelkodaacutes

Borvideacutekek Tokaj Eger Gyoumlngyoumls

Koumlzlekedeacutes

Hataacuteraacutellomaacutes Balassagyarmat

Az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacuteg laacutebaacutenaacutel nagy forgalmuacute vasuacutet eacutes koumlzuacutet vezet

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

20

Budapest

Hazaacutenk fővaacuterosa nemzetkoumlzi nagyvaacuteros

Peacutenzuumlgyi- uumlzleti szolgaacuteltataacutesai kulturaacutelis eacutelete idegenforgalma alkalmassaacute teszi Budapestet a

kuumllfoumlldi befekteteacutesek eacutes a kuumllfoumlldi tőke elhelyezeacuteseacutere

Vaacuterosszerkezete

- Vaacuterosmag (city) ndash V keruumllet

- Belső lakoacutehelyoumlv ndash Duna bal partja VI-IX ker

- Kuumllső munkahelyoumlv ndash paacutelyaudvarok raktaacuterak koacuterhaacutezak gyaacuterak

- Kuumllső lakoacutehelyoumlv - kertvaacuteros

Toumlbbkoumlzpontuacutesaacuteg jellemző raacute

Magyarorszaacuteg gazdasaacutega eacutes kereskedelme

A magyar gazdasaacuteg jellemzői

A piacgazdasaacuteg magaacutentulajdonra eacutes versenyre eacutepuumll Ezt a kereslet eacutes a kiacutenaacutelat szabaacutelyozza

Az aacutellam feladata a piacgazdasaacuteg műkoumldeacutesi felteacuteteleinek biztosiacutetaacutesa (Jogi peacutenzuumlgyi adoacute

rendszer) A verseny ceacutelja a profitszerzeacutes

A piac toumlrveacutenyei a munkaerőpiacon is eacuterveacutenyesek A munkaerő iraacutenti csoumlkkeneacutes

munkaneacutelkuumlliseacuteget okoz

Az aacutellamnak a taacutersadalom eacuterdekeit is eacuterveacutenyesiacuteteni kell (egeacuteszseacuteguumlgy peacutenzuumlgy haduumlgy

oktataacutes koumlrnyezetveacutedelem) ezek kiadaacutesait adoacutekboacutel fedezik

Gazdasaacuteg mutatoacutei

GDP ndash Bruttoacute hazai termeacutek 1eacutev alatt előaacutelliacutetott uacutej termeacutekek eacutes szolgaacuteltataacutesok piaci

aacuteron kimutathatoacute eacuterteacuteke

GNP ndash Bruttoacute nemzeti termeacutek A GDP + az Export eacutes az Import joumlvedelem

kuumlloumlnbseacutege

GDP miből aacutell

Primer szektor mezőgazdasaacuteg

Szekunder szektor ipar

Tercier szektor szolgaacuteltataacutesok (oktataacutes peacutenzuumlgy egeacuteszseacuteguumlgy kereskedelem

igazgataacutes)

Energiagazdasaacuteg

Elsődleges energiahordozoacutek

- kimeruumllő o aacutesvaacutenyi tuumlzelőanyagok szeacuten kőolaj foumlldgaacutez

o nukleaacuteris uumlzemanyagok hasadoacuteanyagok

o geotermikus energia

- meguacutejuloacute

o napenergia szeacutelenergia viacutezfolyaacutesok energiaacuteja hullaacutemzaacutes aacuterapaacutely

Elsődleges energiahordozoacutekboacutel nyerik a maacutesodlagos energiahordozoacutekat villamos energiaacutet

benzint diacutezelolajat fűtőolajat kokszot gőzt eacutes a vaacuterosi gaacutezt

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

21

Huacutezoacuteaacutegazat a geacutepipar eacutes a vegyipar

Koumlzlekedeacutes

Szemeacutely eacutes aacuteruszaacutelliacutetaacutest biztosiacutet A koumlzlekedeacutesi uacutetvonalak sugaras szerkezetűek

A Budapestről nagyvaacuterosokba a nagyvaacuterosokboacutel a koumlrnyező falvakba

A vasuacutet a toumlmegkoumlzlekedeacutesre eacutes nagy toumlmegű aacuteruacute szaacutelliacutetaacutesaacutera a legalkalmasabb eszkoumlz

Műszakilag elavultak a vonatok eacutes a paacutelya kiveacutetel az elővaacuterosi vonatok (Bp)

A vaacuterosi toumlmegkoumlzlekedeacutes eacutes a orszaacutegon beluumlli szemeacutelyszaacutelliacutetaacutesban fontos eszkoumlz az

autoacutebusz A koumlzuacuteti koumlzlekedeacutes gazdasaacutegtalanabb mint a vasuacuteti eacutes szennyezi is a koumlrnyezetet

A leacutegi koumlzlekedeacutes nagy taacutevolsaacutegok aacutethidaloacuteja

Budapest-Ferihegy 1-2

Kuumllkereskedelmi kapcsolatok

Piackoumlzpontuacute

Ipari nyersanyagokban energiahordozoacutekban szegeacutenyek vagyunk ezeacutert behozatalra szorulunk

Uumlzemeink termeacutekeit kuumllfoumlldoumln kell eacuterteacutekesiacuteteni mert a hazai felvevőpiac kicsi

Orszaacutegunk 2004-től az EU tagja

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

22

CSILLAGAacuteSZATI ALAPISMERETEK

Amit ma a vilaacutegboacutel ismeruumlnk Eacutegitestek - Ősrobbanaacutes - Galaxisok szuumlleteacutese - Csillagok szuumlleteacutese - A csillagok

energiatermeleacutese - Janus arcuacute anyag - Mit toumlrteacutenik egy csillagon - Csillagok eacuteletuacutetja

Előzetes A Hold taacutevolsaacutega majdnem 30 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 128 sec alatt

A Nap meacuterete 109 Foumlld-aacutetmeacuterő (Bőven belefeacuterne a Holdnak a paacutelyaacuteja)

Nap-Foumlld taacutevolsaacuteg 1 CsE = 107 Nap-aacutetmeacuterő (toumlbb mint 11000 Foumlld-aacutetmeacuterő) Megteszi a feacuteny

83 perc alatt (Ha lekicsinyiacutetve a Nap 40 cm aacutetmeacuterőjű volna akkor 430 m-re tőle a Foumlld

majdnem 4 mm-es a Hold meg ndash attoacutel mintegy 11 cm-re ndash kb 1 mm-es lenne)

Nap-Pluacutetoacute aacutetlagos taacutevolsaacuteg 40 CsE Megteszi a feacuteny 55 h alatt (Ha a Nap 40 cm-es volna

akkor az 1 mm-es Pluacutetoacute meacuteg a Hold cseresznyeacutejeacutetől is kisebb lenne de toumlbb mint 30 km-

re)

Szomszeacuted csillag (alfa Centauri) taacutevolsaacutega toumlbb mint 4 feacutenyeacutev megteszi a feacuteny toumlbb mint 4

eacutev alatt (3 csillag 2 Nap-szerű eacutes 1 voumlroumls toumlrpe Ha a Nap maacutekszemnyi akkor az alfa

Centauri tőle 40 km-re 2 maacutekszem eacutes 1 porszem lenne)

A Tejuacutetrendszer meacuterete toumlbb mint 100000 feacutenyeacutev befutnaacute a feacuteny toumlbb mint 100000 eacutev alatt

A ma ismert legtaacutevolabbi galaxis taacutevolsaacutega toumlbb mint 10 milliaacuterd feacutenyeacutev megteszi a

feacutenyraacutedioacutesugaacuterzaacutes toumlbb mint 10 milliaacuterd eacutev alatt

Vaacutezoljuk foumll a ma ismert vilaacuteg az uacuten Metagalaxis fejlődeacutestoumlrteacuteneteacutenek azokat a főbb

epizoacutedjait amelyek maacuter joacutel tanulmaacutenyozhatoacuteak a tudomaacutenyban Minden egyes jelenseacuteg

alapvető fizikai koumllcsoumlnhataacutesokon alapul

Mindenekelőtt szoumlgezzuumlk le hogy a termeacuteszettudomaacutenyok iacutegy a fizika eacutes a csillagaacuteszat is

csak arroacutel nyilatkozhatnak amit maacuter ismeruumlnk Uacutegyhogy az Ősrobbanaacutes illetve mindaz

amiről most szoacute lesz nem a Vilaacutegmindenseacutegre vonatkozik csupaacuten a Metagalaxisra ami az

ismert vilaacuteg

A Metagalaxis teacuteridőbeli szerkezeteacutenek a vizsgaacutelataacuteval a csillagaacuteszaton beluumll a kozmoloacutegia

az egyes eacutegitestek ill azok nagyobb rendszerei konkreacutet kialakulaacutesaacutenak a kutataacutesaacuteval a

kozmogoacutenia s az ekoumlzben zajloacute fizikai folyamatok elemzeacuteseacutevel pedig az asztrofizika

foglalkozik (Ezek kuumlloumln tudomaacutenyaacutegak de foumllhasznaacuteljaacutek a relativitaacuteselmeacutelet a

kvantumelmeacutelet a magfizika az atomfizika az elektrodinamika kuumlloumln a

magnetohidrodinamika eacutes maacutes fizikai tudomaacutenyaacutegak eredmeacutenyeit is)

A csillagaacuteszat neacutemileg egy aacutellatkerthez hasonliacutethatoacute A kozmosznak is megvannak a maga

bdquoaacutellatkaacuteirdquo csillagok bolygoacutek holdak uumlstoumlkoumlsoumlk stb Első raacuteneacutezeacutesre ez a szembeoumltlő hogyan

is neacuteznek ki ezek Aztaacuten megvizsgaacutelhatjuk az aacutellatkertben a ketrecek szerepeacutet ndash valami

ilyesmit tesz a csillagaacuteszatban a kozmoloacutegia Beszeacutelhetuumlnk az aacutellatok szuumlleteacuteseacuteről is ndash mint

ahogyan a csillagaacuteszaton beluumll a kozmogoacuteniaacuteban az eacutegitestek kialakulaacutesaacuteroacutel Fontos

ismernuumlnk az aacutellatok fizioloacutegiai bioloacutegiai jelenseacutegeit is - az eacutegitestek bdquofizioloacutegiaacutejaacutetrdquo taglalja

az asztrofizika

Eacutegitestek Hogy valamelyest fogalmat alkothassunk a Metagalaxisroacutel előszoumlr szoacuteljunk neacutehaacuteny szoacutet az

eacutegitestekről s azok ismert rendszereiről legalaacutebb a fontosabb araacutenyokat foumllvaacutezolva

A legkoumlzelebbi eacutegitest a Hold alig 384 ezer kilomeacuteterre ami ndash mint az előzetesből tudjuk ndash a

Foumlld aacutetmeacuterőjeacutenek mindoumlssze 30-szorosa s ezt a taacutevolsaacutegot a feacuteny roumlpke 128 maacutesodperc alatt

megteszi Ez nagyon kicsinek szaacutemiacutet a csillagaacuteszatban Meacuteg a Nap is nagyobb pedig az egy

koumlzoumlnseacuteges csillag A Nap aacutetmeacuterőjeacutenek a nagysaacutega 1 millioacute 400 ezer kilomeacuteter durvaacuten 100

foumlldaacutetmeacuterő tehaacutet a holdpaacutelya is bőven belefeacuterne

Bolygoacutenk 1496 millioacute km-re azaz (kerekiacutetve) 100 napaacutetmeacuterőnyi messzeseacutegben kering a Nap

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

23

koumlruumll Ezt a taacutevolsaacutegot maacuter toumlbb mint 8 perc alatt teszi meg a feacuteny de a ma ismert

legtaacutevolabbi bolygoacuteig a Pluacutetoacuteig 40-szer ennyi időre mintegy 5 oacuteraacutera van szuumlkseacutege S ez meacuteg

csak a ma ismert bolygoacuterendszer hataacutera a teljes Naprendszer szeacuteleacuteig nagyjaacuteboacutel 2 eacuteven aacutet

szaacuteguld a feacutenysugaacuter (Tudniillik a Naprendszer mindaddig tart ameddig a Nap vonzoacute hataacutesa

eacuterveacutenyesuumll maacuterpedig a legkoumlzelebbi szomszeacutedos csillagroacutel toumlbb mint 4 eacutevig joumln a feacuteny)

A Tejuacutetrendszer egy nagy galaxis toumlbb szaacutez milliaacuterd (azaz toumlbb szaacutez ezer millioacute) csillagot

tartalmaz koumlzuumlluumlk csupaacuten egy a mi Napunk Az ilyen galaxisok egyik szeacuteleacutetől a maacutesikig toumlbb

mint szaacutezezer eacutevig menne a feacuteny ha koumlzben nem nyelődne el a csillagkoumlzi anyagban Vannak

kis galaxisok is toumlbbseacuteguumlk csak neacutehaacuteny milliaacuterd csillagboacutel aacutell A nagy galaxisok koumlzuumll a

szomszeacutedos legkoumlzelebbi az Andromeacuteda-galaxis Ennek a koumlzeacutepső reacutesze ndash ahol sűrűbben

vannak benne a csillagok ndash szabad szemmel is laacutetszik peacuteldaacuteul ősszel este a csillagos eacutegen

Holott az a feacuteny ami ma eljut roacutela a szemuumlnkbe onneacutet mintegy haacuterommillioacute eacutevvel ezelőtt

indult el Ismeruumlnk ma olyan galaxisokat is amelyeknek a raacutedioacutesugaacuterzaacutesa toumlbb mint

tiacutezmilliaacuterd eacutevig szaacuteguldott a vilaacutegűrben miacutegnem ide eacuterkezett a Foumlldre Ma kb szaacutezmilliaacuterd

galaxist ismeruumlnk ndash ezek (eacutes tartozeacutekaik) alkotjaacutek a Metagalaxist

A galaxisok rendszerint kisebb-nagyobb galaxishalmazokat alkotnak A leguacutejabb kutataacutesok

alapjaacuten viszont uacutegy tűnik hogy a ma ismert legnagyobb struktuacuteraacutekat tekintve cellaacutes

szerkezetű a Metagalaxis Eszerint mi mindnyaacutejan cellataacutersak vagyunk raacuteadaacutesul a cellaacutek

falaacuteba beeacutepiacutetve ugyanis a cellaacutek fala galaxisokboacutel aacutell a Tejuacutetrendszer csak egy kis bdquoteacuteglardquo a

sok koumlzuumll

Ősrobbanaacutes Ha megvizsgaacuteljuk a galaxishalmazunkon tuacuteli galaxisokat - az elmeacutelettel oumlsszhangban - toumlbb

eacuteszleleacutesi adatboacutel is arra koumlvetkeztethetuumlnk hogy azok kiveacutetel neacutelkuumll taacutevolodnak tőluumlnk sőt

mineacutel messzebb van egy galaxis annaacutel nagyobb sebesseacuteggel

Peacuteldaacuteul az uacuten voumlroumlseltoloacutedaacutest ndash ami erre a taacutevolodaacutesra utal ndash joacutel megfigyelhetjuumlk A taacutevolodoacute

eacutegitestek sziacutenkeacutepvonalai eltoloacutednak a nagyobb hullaacutemhosszak vagyis a voumlroumls sziacuten feleacute

(Ebből a relativitaacuteselmeacutelet alapjaacuten kiszaacutemolhatoacute az eacutegitest taacutevolsaacutega eacutes a taacutevolodaacutesi

sebesseacutege)

Megjegyzeacutes Ezt a jelenseacuteget a hasonloacutesaacuteg alapjaacuten (de teacutevesen) Doppler-effektuskeacutent is

szoktaacutek emlegetni Pedig ebben az esetben a hullaacutemhossz megvaacuteltozaacutesaacutenak maacutes jellegű okot

tulajdoniacutethatunk

Keacutepzeljuumlnk el egy hatalmas gumilepedotildet Helyezzuumlnk raacute csigaacutekat ndash azokkal modellezzuumlk az

egyes galaxishalmazokat keacutet teacuterdimenzioacuteban Az Einstein-egyenletek szerint az idotilde

muacutelaacutesaacuteval megvaacuteltozik a teacuteridő metrikaacuteja ami a Metagalaxis taacutegulaacutesaacutet ill oumlsszehuacutezoacutedaacutesaacutet

jelenti A mi modelluumlnkoumln ez uacutegy jelentkezik hogy a gumilepedotilde nyuacutelik ill oumlsszehuacutezoacutedik

Ennek megfelelotildeen baacutermelyik csigaacuteroacutel (galaxishalmazroacutel) azt lehet laacutetni hogy az oumlsszes toumlbbi

taacutevolodik tőle (ill koumlzeledik feleacute) Ekoumlzben a teacuterben mozgoacute feacutenysugaacuter hullaacutemhossza is

ugyanuacutegy megnyuacutelik (legalaacutebbis a Metagalaxis taacutegulaacutesakor oumlsszehuacutezoacutedaacuteskor pedig

oumlsszezsugorodik) mintha csak a modelluumlnk gumilepedotildejeacutenek a nyuacutelaacutesaacutet (ill oumlsszehuacutezoacutedaacuteskor

a zsugorodaacutesaacutet) koumlvetneacute

A Metagalaxis jelenlegi taacutegulaacutesa az uacuten Otildesrobbanaacutesig vezethetotilde vissza az idotildeben

Az Ősrobbanaacutes folyamataacuteban volt olyan időszak amikor a Metagalaxisban sehol sem leacuteteztek

atomok mert annyira sűrű volt az anyag hogy benne a gigantikus nyomaacuteson eacutes a rettenetesen

magas hőmeacuterseacutekleten az igen gyakran eacutes szeacuteduumlletes sebesseacutegekkel egymaacutesnak rohanoacute atomok

uacutegyis szeacutetestek volna elemi reacuteszecskeacutekre Sőt meacuteg az elemi reacuteszecskeacutek sem maradhattak

eacutepseacutegben peacuteldaacuteul az anyag eacutes az antianyag szuumlntelenuumll szeacutetsugaacuterzoacutedtak eacutes visszaalakultak

majd ismeacutet szeacutetsugaacuterzoacutedtak s megint visszaalakultak eacutes iacutegy tovaacutebb

Amikor a reacuteszecske-antireacuteszecske paacuterok oumlsszeuumltkoumlztek elektromaacutegneses sugaacuterzaacuteskvantumok

lettek belőluumlk amelyek folyamatosan vissza is alakultak reacuteszecske-antireacuteszecske paacuterokkaacute

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

24

Azok pedig ndash uacutejra oumlsszeuumltkoumlzveacuten ndash ugyancsak szeacutetsugaacuterzoacutedtak eacutes a sugaacuterzaacutes (amiacuteg kellően

nagy volt az anyagsűrűseacuteg) visszacsapoacutedott anyag-antianyag reacuteszecske paacuterokkaacute

Ezek a folyamatok mindaddig zajlottak amiacuteg elegendően nagy volt a sűrűseacuteg Azonban gyors

uumltemben toumlrteacutent a Metagalaxis taacutegulaacutesa Veacuteguumll atomok is oumlsszeaacutellhattak de sugaacuterzaacutes is maradt

meg sőt az anyagnak a zoumlme szeacutetsugaacuterzoacutedott ezt hiacutevjuk az Ősrobbanaacutes

maradvaacutenysugaacuterzaacutesaacutenak

Az Ősrobbanaacutes utaacuteni anyag tehaacutet ketteacutevaacutelt

1 Nagyobb reacuteszben elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes maradt vissza Tele van vele a vilaacutegrdquoűrrdquo - ami

ezek szerint egyaacuteltalaacuten nem uumlres Ennek az anyagnak a kvantumoknak az energiaacutejaacutet tudjuk

joacutel meacuterni

2 Az anyag kisebb haacutenyadaacutet de a feltűnőbb reacuteszeacutet pedig a nyugalmi toumlmeggel rendelkező

reacuteszecskeacutekből aacutelloacute anyag galaxisok azokon beluumll csillagok nagybolygoacutek kisbolygoacutek

holdak uumlstoumlkoumlsoumlk meteorok csillagkoumlzi ill bolygoacutekoumlzi gaacutez eacutes por alkotjaacutek sőt a Foumlld nevű

bolygoacuten peacuteldaacuteul mi magunk is Ez az anyag igen izgalmas fejlődeacutesen ment keresztuumll az

Ősrobbanaacutes oacuteta

Galaxisok szuumlleteacutese Az Ősrobbanaacutesboacutel visszamaradt elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes ndash noha a taacutegulaacutes koumlvetkezteacuteben

mostanaacuteban folyamatosan noumlvekszik a hullaacutemhossza ndash leacutenyegeacuteben maradt a reacutegi A szeacutet nem

sugaacuterzoacutedott anyag viszont ndash aminek a zoumlme hidrogeacuten valamint heacutelium gaacutez ndash a taacutegulaacutes soraacuten

a gravitaacutecioacutes vonzaacutes koumlvetkezteacuteben szeacutetszakadozott egyre kisebb anyagfelhőkre amelyek

sűrűbb reacuteszeiből kialakultak a galaxishalmazok s azokon beluumll az egyes galaxisok

Az Ősrobbanaacutesboacutel rengeteg neutriacutenoacute maradt vissza A taacutegulaacutes erre a neutriacutenoacute sokasaacutegra is

vonatkozik Mai elmeacutelet szerint a neutriacutenoacutek egymaacutesra hatoacute vonzaacutesa egyre feltűnőbb

egyenetlenseacutegeket okozott ebben a bdquoneutriacutenoacutetengerbenrdquo s ahol a legtoumlbb neutriacutenoacute sűrűsoumldoumltt

oumlssze azok oda vonzottaacutek az eacuteppen arra koacuteszaacuteloacute gaacutez reacuteszecskeacuteket is ahol aztaacuten veacuteguumllis

galaxisok nőttek

Formaacutejaacutet tekintve sokfeacutele galaxis van mi most csak a Tejuacutetrendszer (eacutes a hozzaacute hasonloacute

galaxisok) leacutetrejoumltteacutet taacutergyaljuk ndash s azt is csak nagy vonalakban

A Tejuacutetrendszer anyagaacutenak oumlsszesűrűsoumldeacutese soraacuten a gravitaacutecioacute eleinte minden iraacutenyban

egyformaacuten eacuterveacutenyesuumllt ami egy nagyjaacuteboacutel goumlmbszimmetrikus bdquogaacutezgomboacutecotrdquo

eredmeacutenyezett mint galaxisunk ősi formaacutejaacutet Ezen beluumll tovaacutebbi ugyancsak

goumlmbszimmetrikus bdquogaacutezgomboacutecokrdquo joumlttek leacutetre a mai uacuten goumlmbhalmazok ősei Azokon beluumll

ugyancsak goumlmbszimmetrikus bdquogaacutezgomboacutecokrdquo alakultak ki csillagok

Az egyre jobban oumlsszesűrűsoumldő ősgalaxis nagyobb reacuteszben meacuteg oumlsszefuumlggő gaacutez formaacutejaacuteban

megleacutevő anyaga azonban egyre gyorsabban forgott eacutes emiatt egyre jobban ellaposodott

Ebből az anyagboacutel joumlttek leacutetre a galaxisunk siacutekja menteacuten talaacutelhatoacute csillagok iacutegy a Nap is

A Tejuacutetrendszer koumlzepeacuteben egy rendkiacutevuumll sűrű galaxismagban gigantikus energiatermelő

folyamatok duacutelnak aacutem ma meacuteg nem tudjuk hogy azok netaacuten fekete lyukba bezuhanoacute

anyagtoacutel szaacutermaznak-e vagy esetleg anyag-antianyag szeacutetsugaacuterzoacutedaacutestoacutel (vagy valami maacutestoacutel

amit ma meacuteg nem ismeruumlnk) Mindenesetre nem lehetetlen hogy a Metagalaxis anyagaacutenak

az Ősrobbanaacuteskori szupersűrű aacutellapotaacuteboacutel akaacuter fekete lyukak is maradhattak vissza akaacuter

antianyagzaacutervaacutenyok egyes galaxisok koumlzepeacuten (Egyeacutebkeacutent az is lehet hogy a galaxisok fele

antianyagboacutel van koumlztuumlk olyanok amelyek meg ilyen anyagzaacutervaacutenyt rejtenek magukban

amilyen anyagboacutel mi vagyunk)

Csillagok szuumlleteacutese A csillagkoumlzi teacuterben sokfeleacute gaacutezfelhők is megmaradtak Maguk a csillagok is ilyen kozmikus

anyagfelhőkből sűrűsoumldtek oumlssze

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

25

A Naprendszer is egy hatalmas kozmikus gaacutez- eacutes porfelhotildenek egy ndash ahhoz keacutepest viszonylag

kis meacuteretű ndash gaacutezgomboacuteccaacute oumlsszecsomoacutesodoacute reacuteszeacuteből joumltt leacutetre

De mieacutert lett csillag a Nap

A csillagok feluumlleteacuten a hőmeacuterseacuteklet toumlbb ezer fok legbeluumll pedig ndash ahol gigantikus

energiaacutek szabadulnak foumll - toumlbb tiacutez millioacute fok is lehet Vajon mitől van ez

A Nap - eacutes minden csillag ndash sajaacutetmaga vilaacutegiacutet Hogyan keacutepesek erre Mieacutert ilyen

peacuteldaacuteul sajaacutet csillagunk a Nap

Mert eleacuteg nagy hozzaacute a toumlmege s ezaacuteltal a toumlmegvonzaacutesa (A Jupiter peacuteldaacuteul hiaacuteba a

legnagyobb oacuteriaacutesbolygoacute a Naprendszerben a toumlmege meacuteg mindig tuacutelsaacutegosan kicsi ahhoz

hogy csillag lehessen)

Csillagok napjainkban is keletkeznek kuumlloumlnoumlsen a Tejuacutetrendszer eacutes a hozzaacute hasonloacute galaxisok

peremvideacutekeacuten leacutevő kozmikus anyagfelhőkben de maacutesutt is ahol valamilyen okboacutel

kellőkeacuteppen oumlssze tud sűrűsoumldni a csillagkoumlzi gaacutez Ennek a legfontosabb teacutenyezője a

gravitaacutecioacutes koumllcsoumlnhataacutes

Ezen kiacutevuumll vannak olyan kedvező esetek amikor egyeacuteb teacutenyezők meacuteg arra is keacutepesek hogy

foumllgyorsiacutetsaacutek a csillagkeacutepződeacutest

Joacuteneacutehaacuteny olyan csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhőt ismeruumlnk amelyben a maacuter koraacutebban

megszuumlletett csillagoknak a nagy energiaacutejuacute elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesa szeacutetbontja (ionizaacutelja) a

koumlrnyeacutekbeli gaacutez reacuteszecskeacuteket A csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhők rendszerint igen alacsony

hőmeacuterseacutekletűek azaz viszonylag lassan mozognak bennuumlk az egyes gaacutezreacuteszecskeacutek Aacutem ha

egy ilyen anyagfelhőben csillagok is vannak azoknak a sugaacuterzaacutesa keacutepes szeacutetbontani meacuteg az

atomokat is

Ennek koumlvetkezteacuteben toumlbb reacuteszecske fog szaladgaacutelni a gaacutezfelhőnek abban a reacuteszeacuteben

Megnoumlvekszik tehaacutet a reacuteszecskeszaacutem eacutes iacutegy a gaacuteznak a nyomaacutesa is

Ezen kiacutevuumll a csillagtoacutel kapott energia megnoumlveli a reacuteszecskeacutek mozgaacutesi energiaacutejaacutet azok

sebesebben szaacuteguldoznak (Tehaacutet magasabb lesz a gaacutezfelhőben a hőmeacuterseacuteklet is)

A gaacutez a heves uumltkoumlzeacutesek miatt keacutepes a teacuterben tovaacutebb ionizaacuteloacutedni Ezek az uacuten ionizaacutecioacutes

frontok egyuacutettal loumlkeacuteshullaacutem frontok is mert az anyagfelhő ionizaacutelt reacuteszeacuteben mintegy

neacutegyszer nagyobb a nyomaacutes mint az elektromosan semleges helyeken ahol tehaacutet ezaacuteltal

rohamosan oumlsszesűrűsoumldhet az anyag s iacutegy foumllgyorsul a csillagok keletkezeacutese

A csillagokban a gaacutez kiacutevuumllrotildel befeleacute fokozatosan sűrűsoumldik Minden csillag kiacutevuumll nagyon

ritka legbeluumll rendkiacutevuumll sűrű Amikor egy oumlsszetoumlmoumlruumllotilde gaacutezgoumlmb ndash egy uacutejszuumlloumltt csillag ndash

belsejeacuteben a sűrűseacuteg iszonyatosan megnő emiatt a nyomaacutes meg a hotildemeacuterseacuteklet is rettentotildeen

magas lesz (Gondoljunk csak bele Ha kisebb teacuterreacuteszbe zsuacutefolunk sok reacuteszecskeacutet akkor azok

ott jobban bdquoloumlkdoumlsotildednekrdquo szaporaacuten bdquotaszigaacuteljaacutekrdquo egymaacutest begyorsulnak )

A hatalmas gravitaacutecioacute miatt a Nap belsejeacuteben is igen nagy a sűrűseacuteg ami tehaacutet gigantikus

nyomaacutest eacutes egyuacutettal rettenetesen magas hőmeacuterseacutekletet jelent Olyannyira hogy meacuteg az elemi

reacuteszecskeacutek is keacutepesek arra hogy egymaacutesba bdquopreacuteselődjenekrdquo eacutes aacutetalakuljanak mikoumlzben

maacutesfajta reacuteszecskeacutek is eacuteletre kelnek belőluumlk elektromaacutegneses energia-felszabadulaacutes

koumlzepette

Ez azt jelenti hogy ott az egyes reacuteszecskeacutek rettenetesen gyorsan keacutepesek mozogni eacutes igen

erőteljesen nekiuumltkoumlznek egymaacutesnak Ilyen koumlruumllmeacutenyek koumlzepette nem csoda ha az atomok

eleve szeacutetroncsoloacutednak (nem biacuterjaacutek a bdquogyűrődeacutestrdquo) Egyesek menthetetlenuumll egymaacutesba

bdquopasziacuterozoacutednakrdquo eacutes meacuteg maacutes bdquotrageacutediaacutekrdquo is toumlrteacutennek veluumlk

A Nap anyagaacutet legnagyobb reacuteszben hidrogeacuten kisebb reacuteszben heacutelium alkotja (Egyeacuteb elemek

elenyeacuteszotilde mennyiseacutegben vannak benne) A belsejeacuteben protonokboacutel meg elektronokboacutel uacutejabb

heacutelium atommagok is keletkeznek

Leacutenyegeacuteben arroacutel van szoacute hogy egyesuumllnek ndash idegen szoacuteval fuzionaacutelnak ndash az atommagok Ez

roumlviden atommagfuacutezioacute

Mikoumlzben azonban a hidrogeacuten heacuteliummaacute alakul csillagunk belsejeacuteben gigantikus energiaacutek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

26

szabadulnak foumll Iacutegy (eacutes ehhez hasonloacute moacutedon) keletkeznek a Napboacutel joumlvő sugaacuterzaacutesok

Nos emiatt az atommagfuacutezioacutes energiatermeleacutes miatt csillag a csillag (A Nap is amely tehaacutet

mindenekelőtt nagy toumlmege eacutes a gravitaacutecioacutes koumllcsoumlnhataacutes joacutevoltaacuteboacutel lett csillag)

A csillagok energiatermeleacutese Eleinte minden csillag belsejeacuteben a hidrogeacuten alakul heacuteliummaacute Koumlzben nagy mennyiseacutegű

energia szabadul foumll Amikor azt mondjaacutek hogy a Nap bdquoizzoacute gaacutezgoumlmbrdquo annak joacuteszereacutevel

csak a fele igaz a gaacutezgoumlmb Az bdquoizzoacuterdquo tuacutelsaacutegosan enyhe kifejezeacutes (Hasonloacute lenne ez ahhoz

amikor raacuteleacutep valakinek a laacutebaacutera egy elefaacutent eacutes csak ennyit mondana bdquoolyan volt mint egy

szuacutenyogcsiacutepeacutesrdquo) Az energia-felszabadulaacutes meacuterteacuteke sokkal inkaacutebb volna hasonliacutethatoacute egy

hidrogeacutenbomba foumllrobbanaacutesaacutehoz baacuter ez a hasonlat sem joacute (a fuacutezioacutes reaktor jobb lenne)

A csillagokban zajloacute hidrogeacuten-heacutelium fuacutezioacute soraacuten hidrogeacuten atommagok (protonok) ndash

mikoumlzben egy reacuteszuumlk elektronnal bdquooumlsszepreacuteselődverdquo neutronnaacute vaacutelik ndash heacutelium atommagokkaacute

egyesuumllnek A bonyolult folyamat elejeacuten kiindulaacuteskeacutent neacutegy protonnal eacutes keacutet elektronnal

szaacutemolhatunk a veacutegeacuten pedig a keacutesz heacutelium atommaggal Ha azonban oumlsszeadjuk a

kiindulaacuteskor a reacuteszecskeacutek toumlmegeacutet eacutes oumlsszehasonliacutetjuk a heacutelium atommag toumlmegeacutevel uacutegy

tűnik mintha nem lenne eacuterveacutenyes a toumlmegmegmaradaacutes toumlrveacutenye ugyanis a bdquokeacutesztermeacutekrdquo

toumlmege kisebb mint kuumlloumln-kuumlloumln az bdquoalkatreacuteszekeacuterdquo Ez a jelenseacuteg gyakran előfordul az

atomfizikaacuteban Uacutegy is nevezteacutek el hogy toumlmeghiaacuteny idegen szoacuteval toumlmegdefektus Hova lett

koumlzben a hiaacutenyzoacute toumlmeg Mi az ami meacuteg jelen van a folyamatban de eddig nem vettuumlk

figyelembe Nos nem szaacutemoltuk bele a toumlmegekbe peacuteldaacuteul a keletkezotilde elektromaacutegneses

sugaacuterzaacutesokat

Tehaacutet otildek a felelotildesek a toumlmegdefektuseacutert Otildek bdquoloptaacutekrdquo el a hiaacutenyzoacute toumlmeget Pontosabban

abboacutel az bdquoanyagmennyiseacutegbotildelrdquo keletkeztek aminek a toumlmegeacutet hiaacutenyoljuk Iacutegy az otilde toumlmeguumlk

kell hogy kiadja a bdquoleltaacuterhiaacutenytrdquo Csak az a gond hogy az elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesoknak a

toumlmegeacutet nem lehet uacutegy eacutertelmezni mint peacuteldaacuteul a kenyeacutereacutet vagy a protoneacutet Nem tudjuk uacutegy

megmeacuterni sem a tehetetlenseacutegeacutet sem a gravitaacuteloacute toumlmegeacutet ahogyan azt maacutes esetekben az

egyeacuteb reacuteszecskeacutek taacutergyak eseteacuteben megszoktuk Az elektromaacutegneses sugaacuterzaacuteskvantumoknak

az energiaacutejaacutet tudjuk joacutel meacuterni

Szerencseacutere a relativitaacuteselmeacutelet kitaacutegiacutetotta ismereteinket a csillagok energiatermeleacuteseacuteről is

kapcsolatot teremt a nyugalmi toumlmeggel rendelkező reacuteszecskeacutek toumlmege eacutes az elektromaacutegneses

sugaacuterzaacuteskvantumok energiaacuteja koumlzoumltt

Janus-arcuacute anyag Jeloumllje m a hiaacutenyzoacute toumlmeget (a folyamat elejeacuten ill a veacutegeacuten meacuterhetotilde toumlmegek kuumlloumlnbseacutegeacutet)

Ekkor a koumlzben keletkezotilde sugaacuterzaacuteskvantum E energiaacuteja E = mcsup2 (a szokaacutesos jeloumlleacutessel c a

vaacutekuumban meacutert feacutenysebesseacuteg) Ennek segiacutetseacutegeacutevel mindig kiszaacutemiacutethatjuk hogy egy adott

toumlmegkuumlloumlnbseacutegnek mekkora energia felel meg ill adott energiaacutehoz mekkora toumlmegdefektus

tartozik

A toumlmeg eacutes az energia tehaacutet szorosan oumlsszetartoznak ezeacutert az energiaacutet leacutenyegeacuteben uacutegy

kezelhetjuumlk mintha toumlmeg lenne

Meacuterjuumlk meg az atommagfuacutezioacute soraacuten felszabaduloacute energiaacutet (ami elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes

formaacutejaacuteban keletkezik) s ezt szaacutemoljuk aacutet toumlmegre Maacuteris megkapjuk a hiaacutenyzoacute toumlmeget

amit koraacutebban kerestuumlnk Meacutegis igaz az anyagmegmaradaacutes toumlrveacutenye aacutem aacuteltalaacutenosabb

eacutertelmezeacutesben

A toumlmeget eacutes az energiaacutet leacutenyegeacuteben egy kalap alaacute vehetjuumlk Mintha csak megegyezneacutenek

Szokaacutes is ezt uacutegy nevezni hogy a toumlmeg eacutes az energia ekvivalenciaacuteja (azonossaacutega) Persze

teljes azonossaacutegroacutel szoacute sincs A toumlmeg az toumlmeg az energia pedig energia Viszont nagyon is

van koumlzuumlk egymaacuteshoz Uacutegy neacutez ki mintha a leacutenyeget tekintve ugyanarroacutel a jelenseacutegről lenne

szoacute Csakhogy egy bdquoJanus-arcuacuterdquo jelenseacutegről bizonyos esetekben az egyik bdquoarcaacutetrdquo laacutetjuk

(toumlmeg) maacutes esetekben pedig a maacutesik bdquoarcaacutetrdquo (energia) amikor bizonyos reacuteszecskeacuteknek ndash pl

elektron proton neutron ndash a toumlmegeacutet tudjuk koumlnnyen megmeacuterni maacutes reacuteszecskeacuteknek ndash ilyenek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

27

az elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesok energia-csomagocskaacutei ndash pedig az energiaacutejaacutet (Olyan ez mint

amikor elsuhan mellettuumlnk egy autoacute amelyet eloumll keacutekre haacutetul pedig pirosra festettek Aki

szemből figyeli keacuteknek laacutetja aki haacutetulroacutel az pedig pirosnak Pedig ugyanarroacutel az autoacuteroacutel van

szoacute)

Mi toumlrteacutenik egy csillagon Minthogy a csillag a feluumlleteacuten toumlbb ezer fokos a hotildemeacuterseacuteklet meacuteg ott is igen gyorsan

mozognak az egyes reacuteszecskeacutek nemcsak a belsejeacuteben (Nagy a mozgaacutesi energiaacutejuk)

Szuumlntelenuumll egymaacutesnak rohannak irtoacutezatosan nagy sebesseacuteggel Nem is biacuterjaacutek ezt elviselni

roncsoloacutedaacutes neacutelkuumll Az atomok a heves uumltkoumlzeacutesek hataacutesaacutera minduntalan szeacutetesnek darabjaikra

Majd ndash kedvezotildebb viszonyok koumlzepette ndash megfelelő reacuteszecskeacutekkel uacutejra oumlsszetalaacutelkozvaacuten

roumlvid idotildere (az uacutejabb erős uumltkoumlzeacutesekig) ismeacutet oumlsszeaacutellhatnak az eredeti atomok Azok persze

ugyaniacutegy szeacutetesnek majd visszaalakulnak eacutes iacutegy tovaacutebb Amennyi szeacutetesik annyi vissza is

alakul Iacutegy mindig vannak a Napon atomok atommagok ionok meg elektronok is (Amikor

az elektromosan toumlltoumltt reacuteszecskeacutek atomokkaacute alakulnak vissza abban az is szerepet jaacutetszik

hogy a kuumlloumlnboumlzotilde elektromos toumllteacutesű reacuteszecskeacutek vonzzaacutek egymaacutest)

Az atomokroacutel leszakadt elektronoknak eacutes a visszamaradt atommagoknak ill ionoknak

oumlsszesen nagyobb az energiaacuteja szeacutetesett (ionizaacutelt) aacutellapotban mint amikor atomokkaacute

kapcsoloacutednak oumlssze A csillagoknak - iacutegy a Napnak a feluumlleteacuten is - ebből a kuumlloumlnbseacutegből ill

az uumltkoumlzeacutesek energiaacutejaacuteboacutel szaacutermazik a feacuteny (A napfoltokban persze ahol a maacutegneses mező

gubancoloacutedaacutesa miatt lelassultak a reacuteszecskeacutek vagyis alacsonyabb lett a hőmeacuterseacuteklet a

reacuteszecskeacutek szeacutetroncsoloacutedaacutesa eacutes visszaalakulaacutesa is kisebb meacuterteacutekű Ott kevesebb feacuteny

keletkezik emiatt soumlteacutetebbek ezek a teruumlletek )

Csillagok eacuteletuacutetja A Naphoz hasonloacute csillagokban rendszerint toumlbb mint tiacutez milliaacuterd eacuteven aacutet zajlik a hidrogeacuten-

heacutelium fuacutezioacute Addig a csillag egyensuacutelyban van a kifeleacute nyomuloacute energia ugyan szeacutejjelebb

fesziacuteteneacute csakhogy a gravitaacutecioacute oumlsszetartja Keacutesotildebb amikor a csillag megoumlregszik eacutes

kimeruumllőfeacutelben lesz a hidrogeacuten keacuteszlete maacutes (hasonloacute) atommagfuacutezioacutes folyamatok indulnak

meg a belsejeacuteben Amikor viszont lelassul a hidrogeacutennek a heacuteliummaacute alakulaacutesa eacutes ezaacuteltal az

energia kifeleacute aacuteramlaacutesa is ndash ami szeacutetfuacutejni igyekszik a csillagot ndash a gravitaacutecioacute oumlsszeacutebb tudja

huacutezni sűrűbb lesz Ezeacutert a belsejeacuteben megnoumlvekszik a nyomaacutes eacutes a hőmeacuterseacuteklet Iacutegy vaacutelik

lehetőveacute uacutejabb magfuacutezioacute beindulaacutesa A heacuteliumnak a tovaacutebb alakulaacutesa hirtelen termel sok

energiaacutet s ahogyan az kifeleacute zuacutedul a csillagboacutel a gravitaacutecioacute elleneacuteben foumllfuacutejja azt voumlroumls

oacuteriaacutessaacute Az aacutetmeacuterője az eredetinek akaacuter toumlbb mint szaacutezszorosaacutera is megnoumlvekedhet A Nap

ekkor majd olyan nagy lesz hogy a Foumlldig is kitaacutegulhat (hacsak a Foumlld nem keruumll taacutevolabb)

A szaacutezszoros meacuteretnoumlvekedeacutes millioacuteszoros teacuterfogatnoumlvekedeacutest jelent azaz a mostani

aacutetlagsűrűseacutege a milliomod reacuteszeacutere csoumlkken Raacuteadaacutesul a Nap kuumllső reacutesze most is rendkiacutevuumll

ritka haacutet meacuteg ha iacutegy lecsoumlkken az aacutetlagsűrűseacutege Mindenesetre (ha lesz meacuteg akkor emberiseacuteg

a Foumlldoumln) ezt az idotildeszakot nem eacuterdemes megvaacuterni Toumlbb okunk is lehet raacute

Az első igen haacutenyattatott sors vaacuter az ilyen oumlreg csillagokra Egyszerre toumlbbfeacutele

elemaacutetalakulaacutesi folyamat is zajlik bennuumlk kuumlloumlnboumlző goumlmbheacutejakban Mikoumlzben azok

beindulnak illetve leaacutellnak (lelassulnak) kuumlloumlnboumlző meacuterteacutekben bdquofuacutejjaacutek foumllrdquo az eacutegitestet amit

ugyanakkor oumlsszeacutebb raacutent a gravitaacutecioacute hacsak teheti Bekoumlvetkezik olyan időszak is amikor a

csillag pulzaacutelni kezd uumltemesen ismeacutetlődve kitaacutegul oumlsszehuacutezoacutedik majd ismeacutet kitaacutegul s

oumlsszehuacutezoacutedik eacutes iacutegy tovaacutebb Rendszerint bekoumlvetkezik ekoumlzben a rezonancia katasztroacutefa

leszakad roacutela a kuumllső leacutegkoumlre azaz gaacutezburkot dob le magaacuteroacutel Ez az uacuten noacuteva robbanaacutes Ez a

balszerencse toumlbbszoumlr is megeshet ugyanazzal a csillaggal joacute neacutehaacuteny ilyen bdquovisszateacuterőrdquo noacutevaacutet

ismeruumlnk Tehaacutet oumlreg koraacuteban a Nap is haacutenykoloacutedik majd anyagfelhőkkel dobaacuteloacutezik

Oumlnmagaacuteban maacuter ez is eleacuteg ok volna arra hogy hűtlenek legyuumlnk hozzaacute eacutes itt hagyjuk Annaacutel

is inkaacutebb mert nem sokkal ezutaacuten teljesen megoumlregszik eacutes meghal

Maacutesik ok Minden csillag keacutepes bdquolegyaacutertanirdquo eacutelete soraacuten a perioacutedusos rendszer elemeit

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

28

egeacuteszen a vasig Tovaacutebb azeacutert nem mert annak az atommagjaacuteban maacuter 56 nukleon van s ha

enneacutel toumlbb protont vagy neutront proacutebaacutelnaacutenk meacuteg bdquobelegyoumlmoumlszoumllnirdquo ahhoz maacuter nekuumlnk

kellene energiaacutet befektetni Koumlzoumlnseacuteges csillagok erre nem keacutepesek Iacutegy tehaacutet leaacutell bennuumlk az

energiatermeleacutes a gravitaacutecioacute előbb oumlsszehuacutezza őket feheacuter toumlrpe csillagocskaacutevaacute majd teljesen

kihunynak s kihűlnek ndash iacutegy hal meg majd a Nap is Nem robban foumll noha oumlreg koraacuteban nova

robbanaacutesok bdquokeseriacutetik az eacuteleteacutetrdquo

A Napnaacutel leacutenyegesen nagyobb toumlmegű csillagok viszont eacuteletuumlk veacutegeacuten foumllrobbannak eacutes ez az

uacuten szupernoacuteva robbanaacutes keacutepes raacute hogy a vasnaacutel bonyolultabb elemeket (pl az aranyat)

legyaacutertsa Amikor nagyreacuteszt leaacutell a csillag energiatermeleacutese a hatalmas gravitaacutecioacute szinte

oumlsszeroppantja az eacutegitestet ami ezaacuteltal igen roumlvid idő alatt gigantikus meacuterteacutekben

oumlsszesűrűsoumldik Ennek koumlvetkezteacuteben az oumlnmagaacuteba roskadoacute agonizaacuteloacute csillag belsejeacuteben

hirtelen szabadul foumll meglehetősen sok energia ami egyreacuteszt lerobbantja a kuumllső reacuteszeket

maacutesreacuteszt oumlsszerobbantja a csillagbelsőt

A csillag helyeacuten visszamarad egy mindoumlssze 10-20 kilomeacuteteres neutroncsillagocska aacutem az

olyan sűrű hogy anyagaacuteboacutel egyetlen kockacukornyi is suacutelyosabb volna a Foumlldoumln mint

peacuteldaacuteul a Magas Taacutetra Ott ugyanis az elektronok bele preacuteselődnek az atommagokba s azok

protonjaival elektromosan semleges neutronokkaacute vaacutelnak Iacutegy szorosan egymaacutes melleacute

simulhatnak az atommagok elektromos tasziacutetaacutes ezt nem gaacutetolja az erős koumllcsoumlnhataacutes pedig

segiacuteti hogy egymaacuteshoz koumltődhessenek

A robbanaacuteskor levaacutelt anyag viszont főkeacutent plazma aacutellapotban van vagyis igen sok

elektromosan toumlltoumltt reacuteszecskeacutet tartalmaz eacutes iacutegy azok a gyorsan forgoacute csillag koumlruumlli maacutegneses

mezőben raacutedioacutesugaacuterzaacutest keltenek A szupernoacuteva robbanaacuteskor foumllszabaduloacute energia egy reacutesze

is elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesok formaacutejaacuteban joumln ki az eacutegitest belsejeacuteből A csillag eredeti

feacutenyesseacutege ilyenkor (nem veacuteletlenuumll) a toumlbb szaacutezmillioacuteszorosaacutera noumlvekszik Megjegyezzuumlk

hogy egy-keacutet milliaacuterd eacutev muacutelva a koumlrnyeacutekuumlnkoumln szupernoacuteva robbanaacutesok tűzijaacuteteacutekszerű

gyakorisaacutegaacuteval kell szaacutemolnunk Ha az ekkor keletkező nagy energiaacutejuacute s iacutegy a

szervezetuumlnkre kaacuteros sugaacuterzaacutesok a Foumlldre oumlzoumlnlenek itt az akkora sugaacuterdoacutezist jelent ami maacuter

nemcsak genetikai mutaacutecioacutekat okozhat hanem veacutegzetes trageacutediaacutekhoz is vezetne ndash ha

megvaacuternaacutenk szuumllőbolygoacutenkon ezt az időszakot El kell tehaacutet koumlltoumlzni inneacutet joacute messzire

meacuteghozzaacute koumlruumllbeluumll egy milliaacuterd eacuteven beluumll

A Keacutek Bolygoacute eacutes uacutetitaacutersa - csillagaacuteszati alapok mindenkinek

Cikkuumlnkben neacutehaacuteny csillagaacuteszati alapfogalmat eleveniacutetuumlnk fel kuumlloumlnoumls tekintettel a Foumlld eacutes

Hold kapcsolataacutera Egyuacutettal a fogyatkozaacutesok eacutegimechanikaacutejaacuteba is betekinteacutest nyerhetuumlnk

A Hold taacutevolsaacutega 30 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 128 sec alatt

A Nap meacuterete 100 Foumlld-aacutetmeacuterő (Bőven belefeacuterne a Holdnak a paacutelyaacuteja)

Nap-Foumlld taacutevolsaacuteg 1 CsE = 100 Nap-aacutetmeacuterő = 10000 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 83 min

alatt (Ha lekicsinyiacutetve a planetaacuterium kupolaacuteja volna a Nap akkor a Foumlld egy alma a

Hold meg - tőle kb 25 m-re - egy cseresznye lenne a vaacuteroskoumlzpontban majdnem 1 km-re a

planitoacutel)

Nap-Pluacutetoacute aacutetlagos taacutevolsaacuteg 40 CsE Megteszi a feacuteny 55 h alatt (Ha a plani kupolaacuteja volna

a Nap akkor a Pluacutetoacute meacuteg a Hold cseresznyeacutejeacutetől is kisebb lenne de toumlbb mint 30 km-

re)

Szomszeacuted csillag (alfa Centauri) taacutevolsaacutega toumlbb mint 4 feacutenyeacutev megteszi a feacuteny toumlbb

mint 4 eacutev alatt (3 csillag 2 Nap-szerű eacutes 1 voumlroumls toumlrpe Ha a Nap maacutekszemnyi akkor az

alfa Centauri tőle 40 km-re 2 maacutekszem eacutes 1 porszem lenne)

A Tejuacutetrendszer meacuterete toumlbb mint 100000 feacutenyeacutev befutnaacute a feacuteny toumlbb mint 100000 eacutev

alatt

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

29

Ma ismert legtaacutevolabbi galaxis taacutevolsaacutega toumlbb mint 10 milliaacuterd feacutenyeacutev megteszi a

feacutenyraacutedioacutesugaacuterzaacutes toumlbb mint 10 milliaacuterd eacutev alatt

1 CsE (1 CSILLAGAacuteSZATI EGYSEacuteG) 1496 millioacute km a Foumlld-paacutelya feacutel nagytengelye A

Foumlld olyan enyhe ellipszis paacutelyaacuten kering a Nap koumlruumll amely majdnem toumlkeacuteletes koumlr (Teacutelen

5 millioacute km-rel koumlzelebb vagyunk a Naphoz mint nyaacuteron aacutem ez a kuumlloumlnbseacuteg elenyeacutesző a

Foumlld-paacutelya majdnem 300 millioacute km aacutetmeacuterőjeacutehez keacutepest)

1 feacutenyeacutev taacutevolsaacuteg amit a feacuteny (2997925 kmsec sebesseacuteggel) 1 eacutev (= 315569259747 sec)

alatt megtesz (Mintegy 95 billioacute kerekiacutetve 10000000000000 km)

A Hold nagysaacutega kb 14-e a toumlmege majdnem 180 reacutesze a Foumlldeacutenek ezeacutert nem biacutert leacutegkoumlrt

megtartani A Holdon a suacutelyunk 16-a lenne az itteninek Nappal foumllmelegedhet 130 oC-ra

eacutejszaka le tud hűlni -100 oC alaacute ugyanis 2 heacutetig van rajta nappal s 2 heacutetig eacutejszaka A

csillagokhoz keacutepest a forgaacutesideje ugyanannyi mint a Foumlld koumlruumlli keringeacutesi ideje azaz koumltoumltt

keringeacutest veacutegez mindig ugyanazt a feleacutet fordiacutetja a Foumlld feleacute iacutegy a Hold felsziacuteneacuteről (a tőluumlnk

laacutethatoacute oldalaacuteroacutel egy adott helyről) a Foumlld mindig ugyanabban az iraacutenyban laacutetszik a laacutetoacutehataacuter

(horizont) foumlloumltt

Holdfaacutezisok (feacutelhold telihold stb)

A Nap a Holdnak (is) mindig csak az egyik feleacutet vilaacutegiacutetja meg Ezt mi mindig maacutes iraacutenyboacutel

neacutezzuumlk teliholdkor a napsuumltoumltte oldalaacutet teljesen laacutetjuk de első negyed eacute s utolsoacute negyed

idejeacuten oldalroacutel vilaacutegiacutetja meg a Nap uacutejholdkor pedig az aacuternyeacutekos oldalt nem laacutetjuk

Fogyatkozaacutesok A Foumlld eacutes a Hold paacutelyasiacutekja 5o-os szoumlget zaacuternak be egymaacutessal ezeacutert nem minden uacutejholdkor

eacutes teliholdkor keruumll a Nap meg ez a keacutet eacutegitest pontosan egy egyenesbe Csak amikor a keacutet siacutek

metszeacutesvonalaacuteban van a Nap - leacutenyegeacuteben feacuteleacutevente - koumlvetkezhet be hogy uacutejholdkor a Hold

aacuternyeacuteka raacutevetiacutetődik a Foumlld felsziacuteneacutenek egy kis reacuteszeacutere (ahonneacutet napfogyatkozaacutest laacutetni) vagy

teliholdkor a Hold belemaacuteszik a Foumlld aacuternyeacutekaacuteba (holdfogyatkozaacutes - mindenuumlnnen

megfigyelhető a Foumlldről ahonneacutet a Hold laacutetszik)

Aacuterapaacutely

A Holddal ellenteacutetes oldalon is van dagaacutely (sőt meacuteg a szaacuterazfoumlld is naponta keacutetszer

megemelkedik eacutes visszasuumlllyed 3 dm-nyit) A Foumlld-Hold rendszer koumlzoumls toumlmegkoumlzeacuteppontja

23 Foumlld-sugaacuternyira van a bolygoacute koumlzepeacutetől ami koumlruumll a Foumlld is ringlispilezik

A Foumlld forgaacutesa

Az Eacuteszaki Sarkon fuumlggőleges tengely koumlruumll viacutezszintesen forgunk balra az eacutegitestek

lemaradnak jobbra mint a buszboacutel neacutezve a faacutek az uacutet szeacuteleacuten (A taacutevolabbiak lassabban

maradnak le sőt joumln veluumlnk a Hold olyan messze van hogy eacuteszre sem vesszuumlk a

lemaradaacutesaacutet) Az Egyenliacutető siacutekja itt viacutezszintes Csak 1 csillag kelnyugszik a Nap a toumlbbiek

vagy mindig a horizont foumlloumltt maradnak vagy mindig alatta

Az Egyenliacutetőn viacutezszintes eacuteszak-deacuteli iraacutenyuacute tengely koumlruumll forog a Foumlld nyugatroacutel keletre s

ahogy haacutetrafeleacute lemarad a koumlrnyező vilaacuteg keleten fuumlggőlegesen kel foumll minden s nyugaton

fuumlggőlegesen nyugszik le Az Egyenliacutető siacutekja fuumlggőleges Minden csillag kelnyugszik

Hazaacutenk az Eacuteszaki Sark eacutes az Egyenliacutető koumlzoumltt nagyjaacuteboacutel a feleacuteneacutel helyezkedik el a Foumlldoumln

tehaacutet tőluumlnk neacutezve a Foumlld forgaacutestengelye eacutes az Egyenliacutető siacutekja is ferdeacuten aacutell s iacutegy ferdeacuten

kelnek foumll eacutes ferdeacuten nyugszanak le az eacutegitestek A forgaacutestengely iraacutenyaacutenak a horizont foumlloumltti

magassaacutega (minden eacuteszaki foumlldrajzi szeacutelesseacutegen) egyenlő az adott phi foumlldrajzi szeacutelesseacuteggel

A Sarkcsillag koumlruumlli phi szoumlgoumln beluumll leacutevő - uacuten cirkumpolaacuteris - csillagok (pl Nagygoumlncoumll

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

30

Kisgoumlncoumll Cassiopeia csillagai) soha nem mennek a horizont alaacute ezeacutert minden deruumllt eacutejjel

megfigyelhetőek (csak mindig maacutes feleacute)

A Foumlld keringeacutese A Nap iraacutenyaacuteban - a nappali eacutegen - nem laacutetszanak szabad szemmel maacutes csillagok - mindig

ellenteacutetes iraacutenyban - az eacutejszakai eacutegbolton - s ez az iraacuteny egy eacutev alatt koumlrbemaacuteszik az eacutegen

(a Foumlld paacutelyasiacutekjaacuteban az ekliptikaacuten)

Ahogyan a forgaacutes miatt (minthogy utazunk a Foumllddel kelet feleacute s minden lemarad haacutetra) 1

nap alatt koumlrbefordulni laacutetszik az eacutegbolt ugyaniacutegy a keringeacutes miatt is (minthogy utazunk a

Foumllddel a Nap koumlruumll - ugyanabba az iraacutenyba amerre forgunk - eacutes emmiatt is haacutetrafeleacute azaz)

nyugat feleacute szinteacuten lemaradni laacutetszanak a csillagok persze lassabban 1 eacutev alatt fordul koumlrbe

a csillagos eacuteg (Ha minden este ugyanakkor figyeljuumlk tapasztalhatjuk ezt a lassuacute lemaradaacutest

vagyis a Foumlld keringeacuteseacutet)

Ezeacutert kuumlloumlnboumlző eacutevszakokban maacutes-maacutes jellegzetes csillagkeacutepek figyelhetőek meg

Tengelyferdeseacuteg a forgaacutestengely mostanaacuteban majdnem a Sarkcsillag feleacute mutat nem

merőleges az ekliptikaacutera (665 o) ezeacutert azzal a Foumlld egyenliacutetőjeacutenek a siacutekja (Eacutegi Egyenliacutető) is

szoumlget (235 o) zaacuter be (Az iraacuteny 26000 eacutevenkeacutent - buacutegoacutecsigaszerűen kuacutep alkotoacutejakeacutent -

koumlroumlz az eacutegen precesszioacute)

A Foumlld megtartja a tengelyferdeseacutegeacutet egy kerigeacutes soraacuten Koumlzben a forgaacutestengely - eacutes (mivel a

csillagok irtoacutezatosan messze vannak ezeacutert) a Sarkcsillag iraacutenya is - oumlnmagaacuteval paacuterhuzamosan

toloacutedik el

Amikor az eacuteszaki feacutelteke fordul jobban a Nap feleacute vagyis hazaacutenk a Nap feleacute hajol tőluumlnk a

Nap magasan laacutetszik deacutelben joacutel tud melegiacuteteni - nyaacuter van

Amikor - feacutel eacutevvel keacutesőbb midőn a Foumlld a Nap tuacuteloldalaacuten van - a deacuteli feacutelteke fordul jobban a

Nap feleacute vagyis hazaacutenk elhajol a Naptoacutel tőluumlnk a Nap alacsonyan laacutetszik deacutelben nem tud

joacutel melegiacuteteni - teacutel van Argentiacutenaacuteban viszont nyaacuter (Az eacuteszaki eacutes a deacuteli feacuteltekeacuten pont fordiacutetva

vaacuteltakoznak az eacutevszakok)

Az Eacuteszaki Sarkon a tavaszi napeacutejegyenlőseacuteg idejeacuten az Eacutegi Egyenliacutetőn (a tavaszpont

iraacutenyaacuteban) leacutevő Nap lassan foumllkel mikoumlzben - a forgaacutes miatt - joacutecskaacuten lemarad jobbra

Naponta koumlrbejaacuter a horizont menteacuten Egyidejűleg - a keringeacutes folytaacuten - arreacutebb maacuteszik az

ekliptikaacuten eacutes iacutegy a nyaacuteri napforduloacuteig egyre magasabbra spiraacutelozik Az őszi napeacutejegyenlőseacuteg

idejeacutere visszakeruumll az Eacutegi Egyenliacutetőre (őszpont) s megint a horizonton megy koumlrbe mialatt

lenyugszik Megkezdődik a feacuteleacuteves eacutejszaka Aacutem addig is hiaacuteba suumlt a Nap feacutel eacuteven aacutet

egyfolytaacuteban mindig alacsonyan van (max 235 o) - nem tud joacutel melegiacuteteni

Ezzel szemben az Egyenliacutetőn deacutelben mindig (ha naacutelunk teacutel van ott akkor is) magasroacutel tűz a

Nap

Hazaacutenkboacutel a teacuteli napforduloacute idejeacuten meacuteg deacutelben is olyan alacsonyan van a Nap mint ahogyan

az Eacuteszaki Sarkon is szokott lenni a nyaacuteri napforduloacute idejeacuten pedig olyan magasan mint

ahogyan az Egyenliacutetőn is szokott lenni Ekkor a keletinyugati iraacutenytoacutel joacuteval deacutelebbre ill

eacuteszakabbra kelnyugszik (s ezeacutert a nappalok kb keacutetszerte roumlvidebbek ill hosszabbak mint az

eacutejszakaacutek) csak a napeacutejegyenlőseacutegek idejeacuten teszi azt pontosan keletennyugaton (amikor 12-12

oacuteraacutet tartoacutezkodik a laacutetoacutehataacuter foumlloumltt-alatt)

Toumlkeacuteletes naptaacuter nem keacutesziacutethető iacutegy e jelenseacutegek daacutetumai sem esnek mindig ugyanarra a

napra

Uumlstoumlkoumlsoumlk szuumlleteacutese A gyorsan mozgoacute gaacutezreacuteszecskeacutek megszoumlknek a bolygoacutekroacutel eacutes a holdakroacutel Az őscsillag

koumlzeleacuteben ebbe besegiacutet a roacutela leaacuteramloacute uacuten napszeacutel is ami főkeacutent plazma reacuteszecskeacutekből aacutell

(protonok elektronok heacutelium atommagok) A kialakuloacute naprendszer koumlzponti tartomaacutenyaacuteboacutel

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

31

a napszeacutel gaacutez eacutes por anyagot keacutepes kisoumlpoumlrni a taacutevolabbi videacutekekre ahol az oumlssze tud fagyni

uumlstoumlkoumlsmagokkaacute

Az uumlstoumlkoumlsmagoknak az egymaacutesra gyakorolt gravitaacutecioacutes zavaroacute hataacutesa meg a koumlrnyező

csillagokeacute a keacutesőbbiekben azt eredmeacutenyezheti hogy időnkeacutent egy-egy mag bezuhan akaacuter a

koumlzponti csillag koumlzvetlen koumlzeleacutebe is Ilyenkor koacutemaacuteja eacutes csoacutevaacuteja is lesz neki de az

leginkaacutebb csak a szemet gyoumlnyoumlrkoumldtető laacutetszat a leacutenyeg mindig az uumlstoumlkoumlsmag ami olyan

mint egy piszkos hoacutegolyoacute jeacutegbe aacutegyazva kő- feacutemdarabkaacutek azaz meteorok

Egy uumlstoumlkoumlsnek a feje időnkeacutent nagyobb mint a Foumlld akaacuter szaacutezezer kilomeacuteteres is lehet A

Napboacutel joumlvő anyagreacuteszecskeacutek erről soumlprik le az esetenkeacutent toumlbb tiacutezmillioacute kilomeacuteter hosszuacute

csoacutevaacutet A szilaacuterd uumlstoumlkoumlsmag pedig amelyből a napsugaacuterzaacutes hataacutesaacutera a gaacutez előtoumlr mindoumlssze

tiacutezegyneacutehaacuteny legfeljebb neacutehaacuteny tiacutez kilomeacuteter nagysaacuteguacute lehet Ebből is laacutethatoacute hogy a koacutema

de főleg a csoacuteva anyagaacutenak nagy reacutesze - amely e meglehetősen kicsi uumlstoumlkoumlsmagboacutel

szaacutermazik - rendkiacutevuumll ritka gaacutez Persze gaacutezfejlődeacutes csak a Nap koumlzeleacuteben lehet ezeacutert nincs

az uumlstoumlkoumlsnek se csoacutevaacuteja se koacutemaacuteja amikor messze van a Naptoacutel (mindoumlssze a csupasz -

mondhatnaacutenk meztelen jeges fagyott - uumlstoumlkoumlsmag)

Minthogy az uumlstoumlkoumlsoumlk a Naprendszer ősi anyagaacutet tartalmazzaacutek leacutenyegeacuteben hasonloacute

gaacutezokboacutel aacutelltak oumlssze mint amilyeneket a csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhők is tartalmaznak

(Hiszen ugyanilyen gaacutezokboacutel sűrűsoumldoumltt oumlssze az eacuteppen kialakuloacute Ősnap mintegy hat milliaacuterd

eacutevvel ezelőtt valamint a koumlruumlloumltte ugyanezen anyagboacutel megszuumllető bolygoacutek is) Ezekben a

kozmikus anyagfelhőkben szerves molekulaacutek is leacutetrejoumlttek A bolygoacutekeletkezeacutes folyamataacuteban

foumllforroacutesodott anyagban azonban szeacutetroncsoloacutedhatnak ezek a bonyolult eacutes eacuterzeacutekeny kis

keacutepződmeacutenyek Csakhogy az uumlstoumlkoumlsoumlk mint affeacutele szerves-anyag konzervek keacutepesek raacute

hogy megőrizzeacutek jobb időkre ezeket a molekulaacutekat s szaacutezmillioacute eacutevekkel keacutesőbb amikor

becsapoacutednak valamely bolygoacute felsziacuteneacutere visszainjekcioacutezzaacutek azokat Iacutegy - szerencseacutes

koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt - ha az uumltkoumlzeacutest tuacuteleacutelő szerves molekulaacutek tovaacutebb bonyoloacutedhatnak

megindulhat az eacuteletteacute szerveződeacutes is

Eacutelet lehetőseacutege a Foumlldoumln kiacutevuumll Az előzőekből kitűnik hogy a kozmoszban maacutesutt is ugyanolyan anyagboacutel joumlttek leacutetre

csillagok - eacutes egyesek koumlruumll meacuteg bolygoacutek is - mint amiből a Naprendszer kialakult Tovaacutebbaacute

az is fontos teacuteny hogy a bioloacutegiai evoluacutecioacutet megelőző keacutemiai bonyoloacutedaacutes is megkezdődik az

ilyen gaacutez- eacutes porfelhőkben Ha maacutesutt is keacutepesek voltak uumlstoumlkoumlsoumlk visszainjekcioacutezni a

bolygoacutekra az ott (a bolygoacute kialakulaacutesakor) toumlnkrement szerves molekulaacutekat megfelelő

koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt maacutes naprendszerekben is kifejlődhetett az eacutelet

Messze maacutes csillagok koumlruumll keringő bolygoacutekon akaacuter naacutelunk fejlettebb civilizaacutecioacutek is

lehetnek

Az viszont hogy jaacutertakjaacuternak-e itt foumlldoumlnkiacutevuumlliek ma meacuteg hit keacuterdeacutese

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

32

MERKUacuteR

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő 88 foumlldi nap

Tengely koumlruumlli forgaacutes 176 foumlldi nap

Gyakrabban van uacutejeacutev mint Napkelte

Felsziacuteneacutenek csak a 45-aacutet teacuterkeacutepezteacutek fel

Neheacutez megfigyelnuumlnk mert mindig a Nap koumlzeleacuteben jaacuter

A Merkuacuter feluumlleteacutenek minden neacutegyzetmeacutetereacutere hatszor annyi sugaacuterzaacutes eacuterkezik a Napboacutel mint

a Foumlld azonos nagysaacuteguacute teruumlleteacutere A bolygoacute nappali hőmeacuterseacuteklete eleacuteg magas aacutetlagban 600

K (kb 330 Celsius fok) mikoumlzben eleacuteri a 750 K (480 Celsius fok) koumlruumlli maximumot

Ugyanakkor eacutejszaka a hőmeacuterseacuteklet 90 K-re (kb -180 Celsius fok) suumlllyed

A Merkuacuternak nincs eacuteszrevehető sűrűseacutegű leacutegkoumlre Tekintettel arra ugyanis hogy a bolygoacute

napsuumltoumltte oldala igen forroacute fel kell teacuteteleznuumlnk hogy meacuteg a legnehezebb gaacutezok is eltaacutevoztak

onnan Raacuteadaacutesul az oumlsszes bolygoacute koumlzuumll a Merkuacuter felsziacuteneacutenek feacutenyvisszaverő keacutepesseacutege a

leggyengeacutebb leginkaacutebb a soumlteacutet holdtalajeacutehoz hasonloacute A Merkuacuter felsziacutene aacuteltal szoacutert napfeacuteny

sziacutenkeacutepi vizsgaacutelata is megerősiacuteti hogy a bolygoacutenak nincs kimutathatoacute leacutegkoumlre

Leacutegkoumlre ritka A Merkuacuternak nincs holdja

Első űrszonda Mariner-10

VEacuteNUSZ

Veacutenusz a roacutemai mitoloacutegiaacuteban a kertek istennője Aphroditeacuteval azonosiacutetottaacutek aki goumlroumlg

mitoloacutegiaacuteban a szeacutepseacuteg eacutes a szerelem istennője

Esthajnalcsillag

Minthogy a Veacutenusz a legfeacutenyesebb eacutegitestek koumlzeacute tartozik a szeacutepseacuteg istennőjeacuteről nevezteacutek el

A legfeacutenyesebb bolygoacutetestveacuteruumlnk csupaacuten a Nap eacutes a Hold laacutetszoacutelagos feacutenyesseacutege muacutelja feluumll

az oumlveacutet

A Veacutenusznak nincs holdja

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő

Tengely koumlruumlli forgaacutes 243 foumlldi nap

Leacutegkoumlr 95 szeacuten-dioxid

Uumlveghaacutezhataacutes

FOumlLD

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő 365 nap

Tengely koumlruumlli forgaacutes 24 oacutera

Koumlr paacutelya

Forgaacutestengelye 235deg

Tudjuk hogy bolygoacutenk 24 oacutera alatt veacutegez egy teljes koumlruumllfordulaacutest

A forgaacutes koumlvetkezteacuteben felleacutepő centrifugaacutelis erő hataacutesaacutera az eacutegitest belapult az egyenliacutetői

videacutekeken pedig kidudorodott

A Hold eacutes a Nap toumlmegvonzaacutesa (az előbbieacute nagyobb) apaacutelyt eacutes dagaacutelyt kelt amelyek az

oacuteceaacutenok eacutes tengerek viacutezfelsziacuteneacutenek suumlllyedeacuteseacuteben eacutes emelkedeacuteseacuteben vehetők eacuteszre A Hold

uacutegy vonszolja maga utaacuten a Foumlld dagaacutelyoumlveacutet bolygoacutenk felsziacuteneacuten hogy az eacutepp ennek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

15

A Mecsek eacutes a Dunaacutentuacuteli-dombsaacuteg gazdasaacutegi eacutelete

Mecsek

- Feketekőszeacuten baacutenyaacuteszat Koumlzpontja Komloacute ndash Felhasznaacutelaacutesa hőerőmű (Peacutecs)

koksz-vasolvasztaacutes (Dunauacutejvaacuteros)

- Uraacuteneacuterc baacutenyaacuteszat Koumlzpontja Kővaacutegoacuteszőlős Jakab-hegy ndash homokkő

Felhasznaacutelaacutesa atomerőmű (Paks)

- Kőolaj Zalai-dombsaacuteg Koumlzpont Nagylengyel Feldolgozaacutes finomiacutetoacute

(Zalaegerszeg)

- Cement (meacuteszkő maacuterga) Beremend

Mezőgazdasaacuteg

Keleten (buacuteza kukorica cukorreacutepa) eacutes nyugaton (rozs) szaacutentoacutefoumlldi termeszteacutes

Gyuumlmoumllcstermeszteacutes Mecsek szőlő mandula Nyugaton teacuteli alma

Aacutellattenyeacuteszteacutes szarvasmarha-tenyeacuteszteacutes serteacutestenyeacuteszteacutes

Eacutelelmiszeripar Kaposvaacuter (malom- cukor- tejipar huacutesuumlzem) eacutes Zalaegerszeg (tejuumlzem)

Neheacutez eacutes koumlnnyűipar

Peacutecs Hőerőmű geacutepgyaacuter bőr- eacutes kesztyűgyaacuter Zsolnay porcelaacutengyaacuter

Komloacute szeacutenbaacutenyaacuteszat

Szekszaacuterd geacutepgyaacutertaacutes huacutesuumlzem

Kaposvaacuter textilipar eacutes elektrotechnika

Zalaegerszeg ruha- buacutetorgyaacutertaacutes

Nagykanizsa buacutetor

Sioacutefok Fonyoacuted Keszthely uumlduumllők

Aproacutefalvak jellemzőek neacutepesseacuteguumlk fogy

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

16

A Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacuteg

Kialakulaacutesa a foumlldtoumlrteacuteneti koumlzeacutepidő tengereiben kezdődoumltt Meacuteszkő eacutes dolomit rakoacutedott le

toumlbb 1000 m vastagsaacutegban Ennek oumlsszetoumlredezeacutese reacuteveacuten joumltt leacutetre

Reacuteszei Bakony Veacutertes Velencei-hg eacutes a Dunazug-hg

A Bakony eacutes a Veacutertes koumlzoumltt Moacuteri-aacuterok

A Veacutertes eacutes a Dunazug-hg Tatai-aacuterok

Dolomitos felsziacutenek kopaacutersaacutega az erdőirtaacutesoknak koumlszoumlnhető

Jelentősek a karsztforraacutesok

Keacutet aacutelloacutevize Balaton Velencei-toacute A Balatontoacutel eacuteszakra talaacutelhatoacute a Balaton-felvideacutek

Nemzeti Parkot

Eacuteghajlata hegyvideacuteki ndash hűvoumlsebb eacutes csapadeacutekosabb mint a koumlrnyező teruumlletekeacute

Bakony

Reacuteszei Balaton-felvideacutek Deacuteli-Bakony Eacuteszaki-Bakony

A Tihanyi feacutelszigeten gejziacuterek forraacuteskuacutepjai talaacutelhatoacutek Hajdani vulkaacuteni műkoumldeacutesre utalnak

szeacutensavas forraacutesok pl Balatonfuumlred

Tapolcai-medence tanuacutehegyek (bazalt) legnagyobb Badacsony ndash Kőfolyaacutes a kőzetek

gravitaacutecioacute hataacutesaacutera leacutetrejoumlvő toumlmegmozgaacutesa a hegyoldalon

Deacuteli-Bakony (lmcsuacutecs Kab-hegy) aacutesvaacutenykincsei barnakőszeacuten bauxit mangaacuteneacuterc

Eacuteszak-Bakony (lmcsuacutecs Kőris-hegy) sasbeacutercek kőzetekből kiemelkedő meredek oldaluacute

roumlg talaacutelhatoacuteak

Veacutertes

Aacutesvaacutenykincsei barnakőszeacuten eacutes bauxit

Velencei-hg

Ingoacutekoumlvek a lepusztulaacutes soraacuten kocka alakuacutevaacute daraboloacutedott graacutenit ndash egy eacutele menteacuten

alaacutetaacutemasztott ndash roumlge

Dunazug-hg

Reacuteszei Pilis Gerecse Budai-hg

Meacuteszkő eacutes dolomit kőzetekből aacutellnak

Budai-hg Duna felőli oldalaacuten hőforraacutesok toumlrnek fel Sok barlang is talaacutelhatoacute a hegyseacuteg

meacutelyeacuten

A Visegraacutedi-hg az Eacuteszaki-khg vulkaacuteni vonulataacutenak hangja

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

17

A Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacuteg gazdasaacutegi eacutelete

(Aacutetalakulaacutes az egykori alumiacuteniumipar foumlldjeacuten)

Aacutesvaacutenykincsei barnakőszeacuten bauxit mangaacuteneacuterc dolomit meacuteszkő kvarchomok agyag

A hegyseacuteg egykoron az alumiacuteniumipar fő teruumllete volt

A jobb eacuterteacutekesiacuteteacutes miatt a timfoumlld előaacutelliacutetaacutesa meacuteg gazdasaacutegos ezeacutert eladjuk Oroszorszaacutegnak

eacutes Ukrajnaacutenak keacutesz alumiacuteniumot vaacutesaacuterolunk Magyarorszaacutegon keacutesz vagy feacutelkeacutesz

alumiacuteniumgyaacutertaacutessal ceacutelszerű foglalkoznia

Bauxitbaacutenya Bakony

Timfoumlldgyaacuter Ajka

Hengermű Szeacutekesfeheacutervaacuter eacutes Bp

Barnakőszeacuten kitermeleacutes Bakony Veacutertes Moacuteri-aacuterok koumlrnyeacuteke

Hőerőmű Ajka Tatabaacutenya ndash viacutezigeacutenyuumlket a karsztviacutez fedezi

Ipar

Vegyipar műtraacutegyaacutet aacutelliacutet elő

Eacutepiacutetőanyag-ipar csereacutep eacutes teacutegla

Ajka kvarchomokboacutel uumlveget gyaacutertanak

Herend porcelaacutengyaacutertaacutes

Geacutepgyaacutertaacutes Esztergom ndash Suzuki

Veszpreacutem ndash elektromos geacutepek eacutes baacutenyaacuteszati berendezeacutesek

Mezőgazdasaacuteg

Erdőgazdaacutelkodaacutes folyik mezőgazdasaacuteg nem szaacutemottevő

Bauxit Timfoumlldgyaacuter

Alumiacuteniumkohoacute

Elektromos aacuteram

Hőerőmű

Barnakőszeacuten

Draacutega

Egykori Szovjetunioacute

Keacutesz timfoumlld

Toumlmbalumiacutenium

MAGYARORSZAacuteG

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

18

Eacuteszaki ndash koumlzeacutephegyseacuteg

Kialakulaacutesa

Legreacutegebbi Buumlkk eacutes az Aggteleki ndash karszt Ezek meacuteszkő hegyseacutegek

Vulkaacuteni Visegraacutedi-hg Boumlrzsoumlny Cserhaacutet Maacutetra Zempleacuteni-hg

Elmocsarasodoacute teruumlleteken barnakőszeacuten a hegyseacutegek laacutebaacutenaacutel lignit keacutepződoumltt A forroacute vizes

oldatokboacutel a Maacutetraacuteban reacutezeacuterc vaacutelt ki

Eacuteghajlata

Nyara hűvoumlsebb tele hidegebb mint baacutermelyik taacutejunkeacute Toumlbb a csapadeacutek mint az Alfoumlldoumln

A tagolt domborzat miatt vaacuteltozatos a hg mikrokliacutemaacuteja

A meacuteszkőhegyseacutegekben a felsziacuten alatti a vulkaacuteni hegyseacutegekben a felsziacuteni viacutezhaacuteloacutezat a

gazdagabb

Vulkaacuteni utoacuteműkoumldeacutesre utalnak a keacutenhidrogeacutenes szeacutensavas forraacutesok

Teruumlleteacuten 3 NP talaacutelhatoacute Buumlkki Aggteleki Duna-Ipoly Nemzeti Parkű

Visegraacutedi-hg (Dobogoacute-kő)

A Duna vaacutelasztotta le az Eacuteszaki khg-ről

Kőzetanyaga andezit andezittufa

Boumlrzsoumlny (Csoacutevaacutenyos)

Erdő boriacutetotta hg keveacutes telepuumlleacutessel

Cserhaacutet

Főleg meacuteszkőből aacutell

Maacutetra (Keacutekes Galya-tető)

Kőztei Andezit eacutes Andezittufa

Reacutezeacuterc Recsk-en talaacutelhatoacute Paraacuted gyoacutegyforraacutes

Maacutetraalja lignittelepek

Buumlkk (Istaacutelloacutes-kő)

Uumlledeacutekes kőzetek talaacutelhatoacuteak (meacuteszkő agyagpala)

Karsztos keacutepződmeacutenyek viacuteznyelő dolina karsztforraacutesok

Aggteleki-karszt

Baradla barlangrendszer a vilaacutegoumlroumlkseacuteg reacuteszeacuteveacute nyilvaacuteniacutetottaacutek

Cserehaacutet

Dombvideacutekeacutet a folyoacutek szabdaltaacutek fel

Zempleacuteni-hg

bdquoSaacutetorhegyekrdquo Riolitboacutel eacutepuumll fel

Deacuteli lankaacutei Hegyalja ndash Tokaji hg

Medenceacutek

Noacutegraacutedi Borsodi

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

19

Eacuteszaki ndash koumlzeacutephegyseacuteg gazdasaacutegi eacutelete

(A neheacutezipar szuumllőfoumlldjeacutenek mai gondjai)

Az Eacuteszaki ndash koumlzeacutephegyseacuteg medenceacuteiben alapanyagokat gyaacutertoacute neheacutezipar fejlődeacutese a

koumlzelmuacuteltban megaacutellt Főkeacutent a kohaacuteszati termeacutekek iraacutenti kereslet csoumlkkeneacuteseacutevel uumlzemek

korszerűtlenseacutegeacutevel magyaraacutezhatoacute A termeleacutes visszaesett uumlzemek bezaacutertak nagy lett a

munkaneacutelkuumlliseacuteg

Iparvideacutek

Borsodi-medence Salgoacutetarjaacuten ndash geacutepipar ndash tűzhelygyaacutertaacutes

Gyoumlngyoumls ndash mikroelektronikai cikkek

Eger ndash geacutepkocsi hűtőalkatreacuteszek

A vaacutelsaacutegot tuacuteleacutelte

- Vegyipar import nyersanyagokra eacutepuumll

Kőolaj eacutes a foumlldgaacutez csővezeteacuteken eacuterkezik Oroszorszaacutegboacutel a foumlldgaacutez kis reacutesze az

Alfoumlldről

A hőerőműveket (visontai Maacutetrai Hőerőmű) Maacutertaaljaacuten eacutes Buumlkkaljaacuten kuumllsziacuteni lignit

baacutenyaacutekboacutel kitermelt lignittel fűtik

Kazincbarzika műanyagok noumlveacutenyveacutedő szerek

Tiszauacutejvaacuteros TVK

- Eacutepiacutetőanyag-ipar

A hegyseacutegek meacuteszkoumlveacuteből agyagpalaacutejaacuteboacutel Miskolcon eacutes Vaacutecott cementet gyaacutertanak

Salgoacutetarjaacuten uumlveggyaacutertaacutes Holloacutehaacuteza porcelaacutengyaacutertaacutes

Miskolc textil eacutes papiacutergyaacutertaacutes Eger buacutetorgyaacutertaacutes

Mezőgazdasaacuteg takarmaacutenynoumlveacuteny- gyuumlmoumllcs- szőlőtermeszteacutes erdőgazdaacutelkodaacutes

Borvideacutekek Tokaj Eger Gyoumlngyoumls

Koumlzlekedeacutes

Hataacuteraacutellomaacutes Balassagyarmat

Az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacuteg laacutebaacutenaacutel nagy forgalmuacute vasuacutet eacutes koumlzuacutet vezet

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

20

Budapest

Hazaacutenk fővaacuterosa nemzetkoumlzi nagyvaacuteros

Peacutenzuumlgyi- uumlzleti szolgaacuteltataacutesai kulturaacutelis eacutelete idegenforgalma alkalmassaacute teszi Budapestet a

kuumllfoumlldi befekteteacutesek eacutes a kuumllfoumlldi tőke elhelyezeacuteseacutere

Vaacuterosszerkezete

- Vaacuterosmag (city) ndash V keruumllet

- Belső lakoacutehelyoumlv ndash Duna bal partja VI-IX ker

- Kuumllső munkahelyoumlv ndash paacutelyaudvarok raktaacuterak koacuterhaacutezak gyaacuterak

- Kuumllső lakoacutehelyoumlv - kertvaacuteros

Toumlbbkoumlzpontuacutesaacuteg jellemző raacute

Magyarorszaacuteg gazdasaacutega eacutes kereskedelme

A magyar gazdasaacuteg jellemzői

A piacgazdasaacuteg magaacutentulajdonra eacutes versenyre eacutepuumll Ezt a kereslet eacutes a kiacutenaacutelat szabaacutelyozza

Az aacutellam feladata a piacgazdasaacuteg műkoumldeacutesi felteacuteteleinek biztosiacutetaacutesa (Jogi peacutenzuumlgyi adoacute

rendszer) A verseny ceacutelja a profitszerzeacutes

A piac toumlrveacutenyei a munkaerőpiacon is eacuterveacutenyesek A munkaerő iraacutenti csoumlkkeneacutes

munkaneacutelkuumlliseacuteget okoz

Az aacutellamnak a taacutersadalom eacuterdekeit is eacuterveacutenyesiacuteteni kell (egeacuteszseacuteguumlgy peacutenzuumlgy haduumlgy

oktataacutes koumlrnyezetveacutedelem) ezek kiadaacutesait adoacutekboacutel fedezik

Gazdasaacuteg mutatoacutei

GDP ndash Bruttoacute hazai termeacutek 1eacutev alatt előaacutelliacutetott uacutej termeacutekek eacutes szolgaacuteltataacutesok piaci

aacuteron kimutathatoacute eacuterteacuteke

GNP ndash Bruttoacute nemzeti termeacutek A GDP + az Export eacutes az Import joumlvedelem

kuumlloumlnbseacutege

GDP miből aacutell

Primer szektor mezőgazdasaacuteg

Szekunder szektor ipar

Tercier szektor szolgaacuteltataacutesok (oktataacutes peacutenzuumlgy egeacuteszseacuteguumlgy kereskedelem

igazgataacutes)

Energiagazdasaacuteg

Elsődleges energiahordozoacutek

- kimeruumllő o aacutesvaacutenyi tuumlzelőanyagok szeacuten kőolaj foumlldgaacutez

o nukleaacuteris uumlzemanyagok hasadoacuteanyagok

o geotermikus energia

- meguacutejuloacute

o napenergia szeacutelenergia viacutezfolyaacutesok energiaacuteja hullaacutemzaacutes aacuterapaacutely

Elsődleges energiahordozoacutekboacutel nyerik a maacutesodlagos energiahordozoacutekat villamos energiaacutet

benzint diacutezelolajat fűtőolajat kokszot gőzt eacutes a vaacuterosi gaacutezt

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

21

Huacutezoacuteaacutegazat a geacutepipar eacutes a vegyipar

Koumlzlekedeacutes

Szemeacutely eacutes aacuteruszaacutelliacutetaacutest biztosiacutet A koumlzlekedeacutesi uacutetvonalak sugaras szerkezetűek

A Budapestről nagyvaacuterosokba a nagyvaacuterosokboacutel a koumlrnyező falvakba

A vasuacutet a toumlmegkoumlzlekedeacutesre eacutes nagy toumlmegű aacuteruacute szaacutelliacutetaacutesaacutera a legalkalmasabb eszkoumlz

Műszakilag elavultak a vonatok eacutes a paacutelya kiveacutetel az elővaacuterosi vonatok (Bp)

A vaacuterosi toumlmegkoumlzlekedeacutes eacutes a orszaacutegon beluumlli szemeacutelyszaacutelliacutetaacutesban fontos eszkoumlz az

autoacutebusz A koumlzuacuteti koumlzlekedeacutes gazdasaacutegtalanabb mint a vasuacuteti eacutes szennyezi is a koumlrnyezetet

A leacutegi koumlzlekedeacutes nagy taacutevolsaacutegok aacutethidaloacuteja

Budapest-Ferihegy 1-2

Kuumllkereskedelmi kapcsolatok

Piackoumlzpontuacute

Ipari nyersanyagokban energiahordozoacutekban szegeacutenyek vagyunk ezeacutert behozatalra szorulunk

Uumlzemeink termeacutekeit kuumllfoumlldoumln kell eacuterteacutekesiacuteteni mert a hazai felvevőpiac kicsi

Orszaacutegunk 2004-től az EU tagja

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

22

CSILLAGAacuteSZATI ALAPISMERETEK

Amit ma a vilaacutegboacutel ismeruumlnk Eacutegitestek - Ősrobbanaacutes - Galaxisok szuumlleteacutese - Csillagok szuumlleteacutese - A csillagok

energiatermeleacutese - Janus arcuacute anyag - Mit toumlrteacutenik egy csillagon - Csillagok eacuteletuacutetja

Előzetes A Hold taacutevolsaacutega majdnem 30 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 128 sec alatt

A Nap meacuterete 109 Foumlld-aacutetmeacuterő (Bőven belefeacuterne a Holdnak a paacutelyaacuteja)

Nap-Foumlld taacutevolsaacuteg 1 CsE = 107 Nap-aacutetmeacuterő (toumlbb mint 11000 Foumlld-aacutetmeacuterő) Megteszi a feacuteny

83 perc alatt (Ha lekicsinyiacutetve a Nap 40 cm aacutetmeacuterőjű volna akkor 430 m-re tőle a Foumlld

majdnem 4 mm-es a Hold meg ndash attoacutel mintegy 11 cm-re ndash kb 1 mm-es lenne)

Nap-Pluacutetoacute aacutetlagos taacutevolsaacuteg 40 CsE Megteszi a feacuteny 55 h alatt (Ha a Nap 40 cm-es volna

akkor az 1 mm-es Pluacutetoacute meacuteg a Hold cseresznyeacutejeacutetől is kisebb lenne de toumlbb mint 30 km-

re)

Szomszeacuted csillag (alfa Centauri) taacutevolsaacutega toumlbb mint 4 feacutenyeacutev megteszi a feacuteny toumlbb mint 4

eacutev alatt (3 csillag 2 Nap-szerű eacutes 1 voumlroumls toumlrpe Ha a Nap maacutekszemnyi akkor az alfa

Centauri tőle 40 km-re 2 maacutekszem eacutes 1 porszem lenne)

A Tejuacutetrendszer meacuterete toumlbb mint 100000 feacutenyeacutev befutnaacute a feacuteny toumlbb mint 100000 eacutev alatt

A ma ismert legtaacutevolabbi galaxis taacutevolsaacutega toumlbb mint 10 milliaacuterd feacutenyeacutev megteszi a

feacutenyraacutedioacutesugaacuterzaacutes toumlbb mint 10 milliaacuterd eacutev alatt

Vaacutezoljuk foumll a ma ismert vilaacuteg az uacuten Metagalaxis fejlődeacutestoumlrteacuteneteacutenek azokat a főbb

epizoacutedjait amelyek maacuter joacutel tanulmaacutenyozhatoacuteak a tudomaacutenyban Minden egyes jelenseacuteg

alapvető fizikai koumllcsoumlnhataacutesokon alapul

Mindenekelőtt szoumlgezzuumlk le hogy a termeacuteszettudomaacutenyok iacutegy a fizika eacutes a csillagaacuteszat is

csak arroacutel nyilatkozhatnak amit maacuter ismeruumlnk Uacutegyhogy az Ősrobbanaacutes illetve mindaz

amiről most szoacute lesz nem a Vilaacutegmindenseacutegre vonatkozik csupaacuten a Metagalaxisra ami az

ismert vilaacuteg

A Metagalaxis teacuteridőbeli szerkezeteacutenek a vizsgaacutelataacuteval a csillagaacuteszaton beluumll a kozmoloacutegia

az egyes eacutegitestek ill azok nagyobb rendszerei konkreacutet kialakulaacutesaacutenak a kutataacutesaacuteval a

kozmogoacutenia s az ekoumlzben zajloacute fizikai folyamatok elemzeacuteseacutevel pedig az asztrofizika

foglalkozik (Ezek kuumlloumln tudomaacutenyaacutegak de foumllhasznaacuteljaacutek a relativitaacuteselmeacutelet a

kvantumelmeacutelet a magfizika az atomfizika az elektrodinamika kuumlloumln a

magnetohidrodinamika eacutes maacutes fizikai tudomaacutenyaacutegak eredmeacutenyeit is)

A csillagaacuteszat neacutemileg egy aacutellatkerthez hasonliacutethatoacute A kozmosznak is megvannak a maga

bdquoaacutellatkaacuteirdquo csillagok bolygoacutek holdak uumlstoumlkoumlsoumlk stb Első raacuteneacutezeacutesre ez a szembeoumltlő hogyan

is neacuteznek ki ezek Aztaacuten megvizsgaacutelhatjuk az aacutellatkertben a ketrecek szerepeacutet ndash valami

ilyesmit tesz a csillagaacuteszatban a kozmoloacutegia Beszeacutelhetuumlnk az aacutellatok szuumlleteacuteseacuteről is ndash mint

ahogyan a csillagaacuteszaton beluumll a kozmogoacuteniaacuteban az eacutegitestek kialakulaacutesaacuteroacutel Fontos

ismernuumlnk az aacutellatok fizioloacutegiai bioloacutegiai jelenseacutegeit is - az eacutegitestek bdquofizioloacutegiaacutejaacutetrdquo taglalja

az asztrofizika

Eacutegitestek Hogy valamelyest fogalmat alkothassunk a Metagalaxisroacutel előszoumlr szoacuteljunk neacutehaacuteny szoacutet az

eacutegitestekről s azok ismert rendszereiről legalaacutebb a fontosabb araacutenyokat foumllvaacutezolva

A legkoumlzelebbi eacutegitest a Hold alig 384 ezer kilomeacuteterre ami ndash mint az előzetesből tudjuk ndash a

Foumlld aacutetmeacuterőjeacutenek mindoumlssze 30-szorosa s ezt a taacutevolsaacutegot a feacuteny roumlpke 128 maacutesodperc alatt

megteszi Ez nagyon kicsinek szaacutemiacutet a csillagaacuteszatban Meacuteg a Nap is nagyobb pedig az egy

koumlzoumlnseacuteges csillag A Nap aacutetmeacuterőjeacutenek a nagysaacutega 1 millioacute 400 ezer kilomeacuteter durvaacuten 100

foumlldaacutetmeacuterő tehaacutet a holdpaacutelya is bőven belefeacuterne

Bolygoacutenk 1496 millioacute km-re azaz (kerekiacutetve) 100 napaacutetmeacuterőnyi messzeseacutegben kering a Nap

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

23

koumlruumll Ezt a taacutevolsaacutegot maacuter toumlbb mint 8 perc alatt teszi meg a feacuteny de a ma ismert

legtaacutevolabbi bolygoacuteig a Pluacutetoacuteig 40-szer ennyi időre mintegy 5 oacuteraacutera van szuumlkseacutege S ez meacuteg

csak a ma ismert bolygoacuterendszer hataacutera a teljes Naprendszer szeacuteleacuteig nagyjaacuteboacutel 2 eacuteven aacutet

szaacuteguld a feacutenysugaacuter (Tudniillik a Naprendszer mindaddig tart ameddig a Nap vonzoacute hataacutesa

eacuterveacutenyesuumll maacuterpedig a legkoumlzelebbi szomszeacutedos csillagroacutel toumlbb mint 4 eacutevig joumln a feacuteny)

A Tejuacutetrendszer egy nagy galaxis toumlbb szaacutez milliaacuterd (azaz toumlbb szaacutez ezer millioacute) csillagot

tartalmaz koumlzuumlluumlk csupaacuten egy a mi Napunk Az ilyen galaxisok egyik szeacuteleacutetől a maacutesikig toumlbb

mint szaacutezezer eacutevig menne a feacuteny ha koumlzben nem nyelődne el a csillagkoumlzi anyagban Vannak

kis galaxisok is toumlbbseacuteguumlk csak neacutehaacuteny milliaacuterd csillagboacutel aacutell A nagy galaxisok koumlzuumll a

szomszeacutedos legkoumlzelebbi az Andromeacuteda-galaxis Ennek a koumlzeacutepső reacutesze ndash ahol sűrűbben

vannak benne a csillagok ndash szabad szemmel is laacutetszik peacuteldaacuteul ősszel este a csillagos eacutegen

Holott az a feacuteny ami ma eljut roacutela a szemuumlnkbe onneacutet mintegy haacuterommillioacute eacutevvel ezelőtt

indult el Ismeruumlnk ma olyan galaxisokat is amelyeknek a raacutedioacutesugaacuterzaacutesa toumlbb mint

tiacutezmilliaacuterd eacutevig szaacuteguldott a vilaacutegűrben miacutegnem ide eacuterkezett a Foumlldre Ma kb szaacutezmilliaacuterd

galaxist ismeruumlnk ndash ezek (eacutes tartozeacutekaik) alkotjaacutek a Metagalaxist

A galaxisok rendszerint kisebb-nagyobb galaxishalmazokat alkotnak A leguacutejabb kutataacutesok

alapjaacuten viszont uacutegy tűnik hogy a ma ismert legnagyobb struktuacuteraacutekat tekintve cellaacutes

szerkezetű a Metagalaxis Eszerint mi mindnyaacutejan cellataacutersak vagyunk raacuteadaacutesul a cellaacutek

falaacuteba beeacutepiacutetve ugyanis a cellaacutek fala galaxisokboacutel aacutell a Tejuacutetrendszer csak egy kis bdquoteacuteglardquo a

sok koumlzuumll

Ősrobbanaacutes Ha megvizsgaacuteljuk a galaxishalmazunkon tuacuteli galaxisokat - az elmeacutelettel oumlsszhangban - toumlbb

eacuteszleleacutesi adatboacutel is arra koumlvetkeztethetuumlnk hogy azok kiveacutetel neacutelkuumll taacutevolodnak tőluumlnk sőt

mineacutel messzebb van egy galaxis annaacutel nagyobb sebesseacuteggel

Peacuteldaacuteul az uacuten voumlroumlseltoloacutedaacutest ndash ami erre a taacutevolodaacutesra utal ndash joacutel megfigyelhetjuumlk A taacutevolodoacute

eacutegitestek sziacutenkeacutepvonalai eltoloacutednak a nagyobb hullaacutemhosszak vagyis a voumlroumls sziacuten feleacute

(Ebből a relativitaacuteselmeacutelet alapjaacuten kiszaacutemolhatoacute az eacutegitest taacutevolsaacutega eacutes a taacutevolodaacutesi

sebesseacutege)

Megjegyzeacutes Ezt a jelenseacuteget a hasonloacutesaacuteg alapjaacuten (de teacutevesen) Doppler-effektuskeacutent is

szoktaacutek emlegetni Pedig ebben az esetben a hullaacutemhossz megvaacuteltozaacutesaacutenak maacutes jellegű okot

tulajdoniacutethatunk

Keacutepzeljuumlnk el egy hatalmas gumilepedotildet Helyezzuumlnk raacute csigaacutekat ndash azokkal modellezzuumlk az

egyes galaxishalmazokat keacutet teacuterdimenzioacuteban Az Einstein-egyenletek szerint az idotilde

muacutelaacutesaacuteval megvaacuteltozik a teacuteridő metrikaacuteja ami a Metagalaxis taacutegulaacutesaacutet ill oumlsszehuacutezoacutedaacutesaacutet

jelenti A mi modelluumlnkoumln ez uacutegy jelentkezik hogy a gumilepedotilde nyuacutelik ill oumlsszehuacutezoacutedik

Ennek megfelelotildeen baacutermelyik csigaacuteroacutel (galaxishalmazroacutel) azt lehet laacutetni hogy az oumlsszes toumlbbi

taacutevolodik tőle (ill koumlzeledik feleacute) Ekoumlzben a teacuterben mozgoacute feacutenysugaacuter hullaacutemhossza is

ugyanuacutegy megnyuacutelik (legalaacutebbis a Metagalaxis taacutegulaacutesakor oumlsszehuacutezoacutedaacuteskor pedig

oumlsszezsugorodik) mintha csak a modelluumlnk gumilepedotildejeacutenek a nyuacutelaacutesaacutet (ill oumlsszehuacutezoacutedaacuteskor

a zsugorodaacutesaacutet) koumlvetneacute

A Metagalaxis jelenlegi taacutegulaacutesa az uacuten Otildesrobbanaacutesig vezethetotilde vissza az idotildeben

Az Ősrobbanaacutes folyamataacuteban volt olyan időszak amikor a Metagalaxisban sehol sem leacuteteztek

atomok mert annyira sűrű volt az anyag hogy benne a gigantikus nyomaacuteson eacutes a rettenetesen

magas hőmeacuterseacutekleten az igen gyakran eacutes szeacuteduumlletes sebesseacutegekkel egymaacutesnak rohanoacute atomok

uacutegyis szeacutetestek volna elemi reacuteszecskeacutekre Sőt meacuteg az elemi reacuteszecskeacutek sem maradhattak

eacutepseacutegben peacuteldaacuteul az anyag eacutes az antianyag szuumlntelenuumll szeacutetsugaacuterzoacutedtak eacutes visszaalakultak

majd ismeacutet szeacutetsugaacuterzoacutedtak s megint visszaalakultak eacutes iacutegy tovaacutebb

Amikor a reacuteszecske-antireacuteszecske paacuterok oumlsszeuumltkoumlztek elektromaacutegneses sugaacuterzaacuteskvantumok

lettek belőluumlk amelyek folyamatosan vissza is alakultak reacuteszecske-antireacuteszecske paacuterokkaacute

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

24

Azok pedig ndash uacutejra oumlsszeuumltkoumlzveacuten ndash ugyancsak szeacutetsugaacuterzoacutedtak eacutes a sugaacuterzaacutes (amiacuteg kellően

nagy volt az anyagsűrűseacuteg) visszacsapoacutedott anyag-antianyag reacuteszecske paacuterokkaacute

Ezek a folyamatok mindaddig zajlottak amiacuteg elegendően nagy volt a sűrűseacuteg Azonban gyors

uumltemben toumlrteacutent a Metagalaxis taacutegulaacutesa Veacuteguumll atomok is oumlsszeaacutellhattak de sugaacuterzaacutes is maradt

meg sőt az anyagnak a zoumlme szeacutetsugaacuterzoacutedott ezt hiacutevjuk az Ősrobbanaacutes

maradvaacutenysugaacuterzaacutesaacutenak

Az Ősrobbanaacutes utaacuteni anyag tehaacutet ketteacutevaacutelt

1 Nagyobb reacuteszben elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes maradt vissza Tele van vele a vilaacutegrdquoűrrdquo - ami

ezek szerint egyaacuteltalaacuten nem uumlres Ennek az anyagnak a kvantumoknak az energiaacutejaacutet tudjuk

joacutel meacuterni

2 Az anyag kisebb haacutenyadaacutet de a feltűnőbb reacuteszeacutet pedig a nyugalmi toumlmeggel rendelkező

reacuteszecskeacutekből aacutelloacute anyag galaxisok azokon beluumll csillagok nagybolygoacutek kisbolygoacutek

holdak uumlstoumlkoumlsoumlk meteorok csillagkoumlzi ill bolygoacutekoumlzi gaacutez eacutes por alkotjaacutek sőt a Foumlld nevű

bolygoacuten peacuteldaacuteul mi magunk is Ez az anyag igen izgalmas fejlődeacutesen ment keresztuumll az

Ősrobbanaacutes oacuteta

Galaxisok szuumlleteacutese Az Ősrobbanaacutesboacutel visszamaradt elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes ndash noha a taacutegulaacutes koumlvetkezteacuteben

mostanaacuteban folyamatosan noumlvekszik a hullaacutemhossza ndash leacutenyegeacuteben maradt a reacutegi A szeacutet nem

sugaacuterzoacutedott anyag viszont ndash aminek a zoumlme hidrogeacuten valamint heacutelium gaacutez ndash a taacutegulaacutes soraacuten

a gravitaacutecioacutes vonzaacutes koumlvetkezteacuteben szeacutetszakadozott egyre kisebb anyagfelhőkre amelyek

sűrűbb reacuteszeiből kialakultak a galaxishalmazok s azokon beluumll az egyes galaxisok

Az Ősrobbanaacutesboacutel rengeteg neutriacutenoacute maradt vissza A taacutegulaacutes erre a neutriacutenoacute sokasaacutegra is

vonatkozik Mai elmeacutelet szerint a neutriacutenoacutek egymaacutesra hatoacute vonzaacutesa egyre feltűnőbb

egyenetlenseacutegeket okozott ebben a bdquoneutriacutenoacutetengerbenrdquo s ahol a legtoumlbb neutriacutenoacute sűrűsoumldoumltt

oumlssze azok oda vonzottaacutek az eacuteppen arra koacuteszaacuteloacute gaacutez reacuteszecskeacuteket is ahol aztaacuten veacuteguumllis

galaxisok nőttek

Formaacutejaacutet tekintve sokfeacutele galaxis van mi most csak a Tejuacutetrendszer (eacutes a hozzaacute hasonloacute

galaxisok) leacutetrejoumltteacutet taacutergyaljuk ndash s azt is csak nagy vonalakban

A Tejuacutetrendszer anyagaacutenak oumlsszesűrűsoumldeacutese soraacuten a gravitaacutecioacute eleinte minden iraacutenyban

egyformaacuten eacuterveacutenyesuumllt ami egy nagyjaacuteboacutel goumlmbszimmetrikus bdquogaacutezgomboacutecotrdquo

eredmeacutenyezett mint galaxisunk ősi formaacutejaacutet Ezen beluumll tovaacutebbi ugyancsak

goumlmbszimmetrikus bdquogaacutezgomboacutecokrdquo joumlttek leacutetre a mai uacuten goumlmbhalmazok ősei Azokon beluumll

ugyancsak goumlmbszimmetrikus bdquogaacutezgomboacutecokrdquo alakultak ki csillagok

Az egyre jobban oumlsszesűrűsoumldő ősgalaxis nagyobb reacuteszben meacuteg oumlsszefuumlggő gaacutez formaacutejaacuteban

megleacutevő anyaga azonban egyre gyorsabban forgott eacutes emiatt egyre jobban ellaposodott

Ebből az anyagboacutel joumlttek leacutetre a galaxisunk siacutekja menteacuten talaacutelhatoacute csillagok iacutegy a Nap is

A Tejuacutetrendszer koumlzepeacuteben egy rendkiacutevuumll sűrű galaxismagban gigantikus energiatermelő

folyamatok duacutelnak aacutem ma meacuteg nem tudjuk hogy azok netaacuten fekete lyukba bezuhanoacute

anyagtoacutel szaacutermaznak-e vagy esetleg anyag-antianyag szeacutetsugaacuterzoacutedaacutestoacutel (vagy valami maacutestoacutel

amit ma meacuteg nem ismeruumlnk) Mindenesetre nem lehetetlen hogy a Metagalaxis anyagaacutenak

az Ősrobbanaacuteskori szupersűrű aacutellapotaacuteboacutel akaacuter fekete lyukak is maradhattak vissza akaacuter

antianyagzaacutervaacutenyok egyes galaxisok koumlzepeacuten (Egyeacutebkeacutent az is lehet hogy a galaxisok fele

antianyagboacutel van koumlztuumlk olyanok amelyek meg ilyen anyagzaacutervaacutenyt rejtenek magukban

amilyen anyagboacutel mi vagyunk)

Csillagok szuumlleteacutese A csillagkoumlzi teacuterben sokfeleacute gaacutezfelhők is megmaradtak Maguk a csillagok is ilyen kozmikus

anyagfelhőkből sűrűsoumldtek oumlssze

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

25

A Naprendszer is egy hatalmas kozmikus gaacutez- eacutes porfelhotildenek egy ndash ahhoz keacutepest viszonylag

kis meacuteretű ndash gaacutezgomboacuteccaacute oumlsszecsomoacutesodoacute reacuteszeacuteből joumltt leacutetre

De mieacutert lett csillag a Nap

A csillagok feluumlleteacuten a hőmeacuterseacuteklet toumlbb ezer fok legbeluumll pedig ndash ahol gigantikus

energiaacutek szabadulnak foumll - toumlbb tiacutez millioacute fok is lehet Vajon mitől van ez

A Nap - eacutes minden csillag ndash sajaacutetmaga vilaacutegiacutet Hogyan keacutepesek erre Mieacutert ilyen

peacuteldaacuteul sajaacutet csillagunk a Nap

Mert eleacuteg nagy hozzaacute a toumlmege s ezaacuteltal a toumlmegvonzaacutesa (A Jupiter peacuteldaacuteul hiaacuteba a

legnagyobb oacuteriaacutesbolygoacute a Naprendszerben a toumlmege meacuteg mindig tuacutelsaacutegosan kicsi ahhoz

hogy csillag lehessen)

Csillagok napjainkban is keletkeznek kuumlloumlnoumlsen a Tejuacutetrendszer eacutes a hozzaacute hasonloacute galaxisok

peremvideacutekeacuten leacutevő kozmikus anyagfelhőkben de maacutesutt is ahol valamilyen okboacutel

kellőkeacuteppen oumlssze tud sűrűsoumldni a csillagkoumlzi gaacutez Ennek a legfontosabb teacutenyezője a

gravitaacutecioacutes koumllcsoumlnhataacutes

Ezen kiacutevuumll vannak olyan kedvező esetek amikor egyeacuteb teacutenyezők meacuteg arra is keacutepesek hogy

foumllgyorsiacutetsaacutek a csillagkeacutepződeacutest

Joacuteneacutehaacuteny olyan csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhőt ismeruumlnk amelyben a maacuter koraacutebban

megszuumlletett csillagoknak a nagy energiaacutejuacute elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesa szeacutetbontja (ionizaacutelja) a

koumlrnyeacutekbeli gaacutez reacuteszecskeacuteket A csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhők rendszerint igen alacsony

hőmeacuterseacutekletűek azaz viszonylag lassan mozognak bennuumlk az egyes gaacutezreacuteszecskeacutek Aacutem ha

egy ilyen anyagfelhőben csillagok is vannak azoknak a sugaacuterzaacutesa keacutepes szeacutetbontani meacuteg az

atomokat is

Ennek koumlvetkezteacuteben toumlbb reacuteszecske fog szaladgaacutelni a gaacutezfelhőnek abban a reacuteszeacuteben

Megnoumlvekszik tehaacutet a reacuteszecskeszaacutem eacutes iacutegy a gaacuteznak a nyomaacutesa is

Ezen kiacutevuumll a csillagtoacutel kapott energia megnoumlveli a reacuteszecskeacutek mozgaacutesi energiaacutejaacutet azok

sebesebben szaacuteguldoznak (Tehaacutet magasabb lesz a gaacutezfelhőben a hőmeacuterseacuteklet is)

A gaacutez a heves uumltkoumlzeacutesek miatt keacutepes a teacuterben tovaacutebb ionizaacuteloacutedni Ezek az uacuten ionizaacutecioacutes

frontok egyuacutettal loumlkeacuteshullaacutem frontok is mert az anyagfelhő ionizaacutelt reacuteszeacuteben mintegy

neacutegyszer nagyobb a nyomaacutes mint az elektromosan semleges helyeken ahol tehaacutet ezaacuteltal

rohamosan oumlsszesűrűsoumldhet az anyag s iacutegy foumllgyorsul a csillagok keletkezeacutese

A csillagokban a gaacutez kiacutevuumllrotildel befeleacute fokozatosan sűrűsoumldik Minden csillag kiacutevuumll nagyon

ritka legbeluumll rendkiacutevuumll sűrű Amikor egy oumlsszetoumlmoumlruumllotilde gaacutezgoumlmb ndash egy uacutejszuumlloumltt csillag ndash

belsejeacuteben a sűrűseacuteg iszonyatosan megnő emiatt a nyomaacutes meg a hotildemeacuterseacuteklet is rettentotildeen

magas lesz (Gondoljunk csak bele Ha kisebb teacuterreacuteszbe zsuacutefolunk sok reacuteszecskeacutet akkor azok

ott jobban bdquoloumlkdoumlsotildednekrdquo szaporaacuten bdquotaszigaacuteljaacutekrdquo egymaacutest begyorsulnak )

A hatalmas gravitaacutecioacute miatt a Nap belsejeacuteben is igen nagy a sűrűseacuteg ami tehaacutet gigantikus

nyomaacutest eacutes egyuacutettal rettenetesen magas hőmeacuterseacutekletet jelent Olyannyira hogy meacuteg az elemi

reacuteszecskeacutek is keacutepesek arra hogy egymaacutesba bdquopreacuteselődjenekrdquo eacutes aacutetalakuljanak mikoumlzben

maacutesfajta reacuteszecskeacutek is eacuteletre kelnek belőluumlk elektromaacutegneses energia-felszabadulaacutes

koumlzepette

Ez azt jelenti hogy ott az egyes reacuteszecskeacutek rettenetesen gyorsan keacutepesek mozogni eacutes igen

erőteljesen nekiuumltkoumlznek egymaacutesnak Ilyen koumlruumllmeacutenyek koumlzepette nem csoda ha az atomok

eleve szeacutetroncsoloacutednak (nem biacuterjaacutek a bdquogyűrődeacutestrdquo) Egyesek menthetetlenuumll egymaacutesba

bdquopasziacuterozoacutednakrdquo eacutes meacuteg maacutes bdquotrageacutediaacutekrdquo is toumlrteacutennek veluumlk

A Nap anyagaacutet legnagyobb reacuteszben hidrogeacuten kisebb reacuteszben heacutelium alkotja (Egyeacuteb elemek

elenyeacuteszotilde mennyiseacutegben vannak benne) A belsejeacuteben protonokboacutel meg elektronokboacutel uacutejabb

heacutelium atommagok is keletkeznek

Leacutenyegeacuteben arroacutel van szoacute hogy egyesuumllnek ndash idegen szoacuteval fuzionaacutelnak ndash az atommagok Ez

roumlviden atommagfuacutezioacute

Mikoumlzben azonban a hidrogeacuten heacuteliummaacute alakul csillagunk belsejeacuteben gigantikus energiaacutek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

26

szabadulnak foumll Iacutegy (eacutes ehhez hasonloacute moacutedon) keletkeznek a Napboacutel joumlvő sugaacuterzaacutesok

Nos emiatt az atommagfuacutezioacutes energiatermeleacutes miatt csillag a csillag (A Nap is amely tehaacutet

mindenekelőtt nagy toumlmege eacutes a gravitaacutecioacutes koumllcsoumlnhataacutes joacutevoltaacuteboacutel lett csillag)

A csillagok energiatermeleacutese Eleinte minden csillag belsejeacuteben a hidrogeacuten alakul heacuteliummaacute Koumlzben nagy mennyiseacutegű

energia szabadul foumll Amikor azt mondjaacutek hogy a Nap bdquoizzoacute gaacutezgoumlmbrdquo annak joacuteszereacutevel

csak a fele igaz a gaacutezgoumlmb Az bdquoizzoacuterdquo tuacutelsaacutegosan enyhe kifejezeacutes (Hasonloacute lenne ez ahhoz

amikor raacuteleacutep valakinek a laacutebaacutera egy elefaacutent eacutes csak ennyit mondana bdquoolyan volt mint egy

szuacutenyogcsiacutepeacutesrdquo) Az energia-felszabadulaacutes meacuterteacuteke sokkal inkaacutebb volna hasonliacutethatoacute egy

hidrogeacutenbomba foumllrobbanaacutesaacutehoz baacuter ez a hasonlat sem joacute (a fuacutezioacutes reaktor jobb lenne)

A csillagokban zajloacute hidrogeacuten-heacutelium fuacutezioacute soraacuten hidrogeacuten atommagok (protonok) ndash

mikoumlzben egy reacuteszuumlk elektronnal bdquooumlsszepreacuteselődverdquo neutronnaacute vaacutelik ndash heacutelium atommagokkaacute

egyesuumllnek A bonyolult folyamat elejeacuten kiindulaacuteskeacutent neacutegy protonnal eacutes keacutet elektronnal

szaacutemolhatunk a veacutegeacuten pedig a keacutesz heacutelium atommaggal Ha azonban oumlsszeadjuk a

kiindulaacuteskor a reacuteszecskeacutek toumlmegeacutet eacutes oumlsszehasonliacutetjuk a heacutelium atommag toumlmegeacutevel uacutegy

tűnik mintha nem lenne eacuterveacutenyes a toumlmegmegmaradaacutes toumlrveacutenye ugyanis a bdquokeacutesztermeacutekrdquo

toumlmege kisebb mint kuumlloumln-kuumlloumln az bdquoalkatreacuteszekeacuterdquo Ez a jelenseacuteg gyakran előfordul az

atomfizikaacuteban Uacutegy is nevezteacutek el hogy toumlmeghiaacuteny idegen szoacuteval toumlmegdefektus Hova lett

koumlzben a hiaacutenyzoacute toumlmeg Mi az ami meacuteg jelen van a folyamatban de eddig nem vettuumlk

figyelembe Nos nem szaacutemoltuk bele a toumlmegekbe peacuteldaacuteul a keletkezotilde elektromaacutegneses

sugaacuterzaacutesokat

Tehaacutet otildek a felelotildesek a toumlmegdefektuseacutert Otildek bdquoloptaacutekrdquo el a hiaacutenyzoacute toumlmeget Pontosabban

abboacutel az bdquoanyagmennyiseacutegbotildelrdquo keletkeztek aminek a toumlmegeacutet hiaacutenyoljuk Iacutegy az otilde toumlmeguumlk

kell hogy kiadja a bdquoleltaacuterhiaacutenytrdquo Csak az a gond hogy az elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesoknak a

toumlmegeacutet nem lehet uacutegy eacutertelmezni mint peacuteldaacuteul a kenyeacutereacutet vagy a protoneacutet Nem tudjuk uacutegy

megmeacuterni sem a tehetetlenseacutegeacutet sem a gravitaacuteloacute toumlmegeacutet ahogyan azt maacutes esetekben az

egyeacuteb reacuteszecskeacutek taacutergyak eseteacuteben megszoktuk Az elektromaacutegneses sugaacuterzaacuteskvantumoknak

az energiaacutejaacutet tudjuk joacutel meacuterni

Szerencseacutere a relativitaacuteselmeacutelet kitaacutegiacutetotta ismereteinket a csillagok energiatermeleacuteseacuteről is

kapcsolatot teremt a nyugalmi toumlmeggel rendelkező reacuteszecskeacutek toumlmege eacutes az elektromaacutegneses

sugaacuterzaacuteskvantumok energiaacuteja koumlzoumltt

Janus-arcuacute anyag Jeloumllje m a hiaacutenyzoacute toumlmeget (a folyamat elejeacuten ill a veacutegeacuten meacuterhetotilde toumlmegek kuumlloumlnbseacutegeacutet)

Ekkor a koumlzben keletkezotilde sugaacuterzaacuteskvantum E energiaacuteja E = mcsup2 (a szokaacutesos jeloumlleacutessel c a

vaacutekuumban meacutert feacutenysebesseacuteg) Ennek segiacutetseacutegeacutevel mindig kiszaacutemiacutethatjuk hogy egy adott

toumlmegkuumlloumlnbseacutegnek mekkora energia felel meg ill adott energiaacutehoz mekkora toumlmegdefektus

tartozik

A toumlmeg eacutes az energia tehaacutet szorosan oumlsszetartoznak ezeacutert az energiaacutet leacutenyegeacuteben uacutegy

kezelhetjuumlk mintha toumlmeg lenne

Meacuterjuumlk meg az atommagfuacutezioacute soraacuten felszabaduloacute energiaacutet (ami elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes

formaacutejaacuteban keletkezik) s ezt szaacutemoljuk aacutet toumlmegre Maacuteris megkapjuk a hiaacutenyzoacute toumlmeget

amit koraacutebban kerestuumlnk Meacutegis igaz az anyagmegmaradaacutes toumlrveacutenye aacutem aacuteltalaacutenosabb

eacutertelmezeacutesben

A toumlmeget eacutes az energiaacutet leacutenyegeacuteben egy kalap alaacute vehetjuumlk Mintha csak megegyezneacutenek

Szokaacutes is ezt uacutegy nevezni hogy a toumlmeg eacutes az energia ekvivalenciaacuteja (azonossaacutega) Persze

teljes azonossaacutegroacutel szoacute sincs A toumlmeg az toumlmeg az energia pedig energia Viszont nagyon is

van koumlzuumlk egymaacuteshoz Uacutegy neacutez ki mintha a leacutenyeget tekintve ugyanarroacutel a jelenseacutegről lenne

szoacute Csakhogy egy bdquoJanus-arcuacuterdquo jelenseacutegről bizonyos esetekben az egyik bdquoarcaacutetrdquo laacutetjuk

(toumlmeg) maacutes esetekben pedig a maacutesik bdquoarcaacutetrdquo (energia) amikor bizonyos reacuteszecskeacuteknek ndash pl

elektron proton neutron ndash a toumlmegeacutet tudjuk koumlnnyen megmeacuterni maacutes reacuteszecskeacuteknek ndash ilyenek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

27

az elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesok energia-csomagocskaacutei ndash pedig az energiaacutejaacutet (Olyan ez mint

amikor elsuhan mellettuumlnk egy autoacute amelyet eloumll keacutekre haacutetul pedig pirosra festettek Aki

szemből figyeli keacuteknek laacutetja aki haacutetulroacutel az pedig pirosnak Pedig ugyanarroacutel az autoacuteroacutel van

szoacute)

Mi toumlrteacutenik egy csillagon Minthogy a csillag a feluumlleteacuten toumlbb ezer fokos a hotildemeacuterseacuteklet meacuteg ott is igen gyorsan

mozognak az egyes reacuteszecskeacutek nemcsak a belsejeacuteben (Nagy a mozgaacutesi energiaacutejuk)

Szuumlntelenuumll egymaacutesnak rohannak irtoacutezatosan nagy sebesseacuteggel Nem is biacuterjaacutek ezt elviselni

roncsoloacutedaacutes neacutelkuumll Az atomok a heves uumltkoumlzeacutesek hataacutesaacutera minduntalan szeacutetesnek darabjaikra

Majd ndash kedvezotildebb viszonyok koumlzepette ndash megfelelő reacuteszecskeacutekkel uacutejra oumlsszetalaacutelkozvaacuten

roumlvid idotildere (az uacutejabb erős uumltkoumlzeacutesekig) ismeacutet oumlsszeaacutellhatnak az eredeti atomok Azok persze

ugyaniacutegy szeacutetesnek majd visszaalakulnak eacutes iacutegy tovaacutebb Amennyi szeacutetesik annyi vissza is

alakul Iacutegy mindig vannak a Napon atomok atommagok ionok meg elektronok is (Amikor

az elektromosan toumlltoumltt reacuteszecskeacutek atomokkaacute alakulnak vissza abban az is szerepet jaacutetszik

hogy a kuumlloumlnboumlzotilde elektromos toumllteacutesű reacuteszecskeacutek vonzzaacutek egymaacutest)

Az atomokroacutel leszakadt elektronoknak eacutes a visszamaradt atommagoknak ill ionoknak

oumlsszesen nagyobb az energiaacuteja szeacutetesett (ionizaacutelt) aacutellapotban mint amikor atomokkaacute

kapcsoloacutednak oumlssze A csillagoknak - iacutegy a Napnak a feluumlleteacuten is - ebből a kuumlloumlnbseacutegből ill

az uumltkoumlzeacutesek energiaacutejaacuteboacutel szaacutermazik a feacuteny (A napfoltokban persze ahol a maacutegneses mező

gubancoloacutedaacutesa miatt lelassultak a reacuteszecskeacutek vagyis alacsonyabb lett a hőmeacuterseacuteklet a

reacuteszecskeacutek szeacutetroncsoloacutedaacutesa eacutes visszaalakulaacutesa is kisebb meacuterteacutekű Ott kevesebb feacuteny

keletkezik emiatt soumlteacutetebbek ezek a teruumlletek )

Csillagok eacuteletuacutetja A Naphoz hasonloacute csillagokban rendszerint toumlbb mint tiacutez milliaacuterd eacuteven aacutet zajlik a hidrogeacuten-

heacutelium fuacutezioacute Addig a csillag egyensuacutelyban van a kifeleacute nyomuloacute energia ugyan szeacutejjelebb

fesziacuteteneacute csakhogy a gravitaacutecioacute oumlsszetartja Keacutesotildebb amikor a csillag megoumlregszik eacutes

kimeruumllőfeacutelben lesz a hidrogeacuten keacuteszlete maacutes (hasonloacute) atommagfuacutezioacutes folyamatok indulnak

meg a belsejeacuteben Amikor viszont lelassul a hidrogeacutennek a heacuteliummaacute alakulaacutesa eacutes ezaacuteltal az

energia kifeleacute aacuteramlaacutesa is ndash ami szeacutetfuacutejni igyekszik a csillagot ndash a gravitaacutecioacute oumlsszeacutebb tudja

huacutezni sűrűbb lesz Ezeacutert a belsejeacuteben megnoumlvekszik a nyomaacutes eacutes a hőmeacuterseacuteklet Iacutegy vaacutelik

lehetőveacute uacutejabb magfuacutezioacute beindulaacutesa A heacuteliumnak a tovaacutebb alakulaacutesa hirtelen termel sok

energiaacutet s ahogyan az kifeleacute zuacutedul a csillagboacutel a gravitaacutecioacute elleneacuteben foumllfuacutejja azt voumlroumls

oacuteriaacutessaacute Az aacutetmeacuterője az eredetinek akaacuter toumlbb mint szaacutezszorosaacutera is megnoumlvekedhet A Nap

ekkor majd olyan nagy lesz hogy a Foumlldig is kitaacutegulhat (hacsak a Foumlld nem keruumll taacutevolabb)

A szaacutezszoros meacuteretnoumlvekedeacutes millioacuteszoros teacuterfogatnoumlvekedeacutest jelent azaz a mostani

aacutetlagsűrűseacutege a milliomod reacuteszeacutere csoumlkken Raacuteadaacutesul a Nap kuumllső reacutesze most is rendkiacutevuumll

ritka haacutet meacuteg ha iacutegy lecsoumlkken az aacutetlagsűrűseacutege Mindenesetre (ha lesz meacuteg akkor emberiseacuteg

a Foumlldoumln) ezt az idotildeszakot nem eacuterdemes megvaacuterni Toumlbb okunk is lehet raacute

Az első igen haacutenyattatott sors vaacuter az ilyen oumlreg csillagokra Egyszerre toumlbbfeacutele

elemaacutetalakulaacutesi folyamat is zajlik bennuumlk kuumlloumlnboumlző goumlmbheacutejakban Mikoumlzben azok

beindulnak illetve leaacutellnak (lelassulnak) kuumlloumlnboumlző meacuterteacutekben bdquofuacutejjaacutek foumllrdquo az eacutegitestet amit

ugyanakkor oumlsszeacutebb raacutent a gravitaacutecioacute hacsak teheti Bekoumlvetkezik olyan időszak is amikor a

csillag pulzaacutelni kezd uumltemesen ismeacutetlődve kitaacutegul oumlsszehuacutezoacutedik majd ismeacutet kitaacutegul s

oumlsszehuacutezoacutedik eacutes iacutegy tovaacutebb Rendszerint bekoumlvetkezik ekoumlzben a rezonancia katasztroacutefa

leszakad roacutela a kuumllső leacutegkoumlre azaz gaacutezburkot dob le magaacuteroacutel Ez az uacuten noacuteva robbanaacutes Ez a

balszerencse toumlbbszoumlr is megeshet ugyanazzal a csillaggal joacute neacutehaacuteny ilyen bdquovisszateacuterőrdquo noacutevaacutet

ismeruumlnk Tehaacutet oumlreg koraacuteban a Nap is haacutenykoloacutedik majd anyagfelhőkkel dobaacuteloacutezik

Oumlnmagaacuteban maacuter ez is eleacuteg ok volna arra hogy hűtlenek legyuumlnk hozzaacute eacutes itt hagyjuk Annaacutel

is inkaacutebb mert nem sokkal ezutaacuten teljesen megoumlregszik eacutes meghal

Maacutesik ok Minden csillag keacutepes bdquolegyaacutertanirdquo eacutelete soraacuten a perioacutedusos rendszer elemeit

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

28

egeacuteszen a vasig Tovaacutebb azeacutert nem mert annak az atommagjaacuteban maacuter 56 nukleon van s ha

enneacutel toumlbb protont vagy neutront proacutebaacutelnaacutenk meacuteg bdquobelegyoumlmoumlszoumllnirdquo ahhoz maacuter nekuumlnk

kellene energiaacutet befektetni Koumlzoumlnseacuteges csillagok erre nem keacutepesek Iacutegy tehaacutet leaacutell bennuumlk az

energiatermeleacutes a gravitaacutecioacute előbb oumlsszehuacutezza őket feheacuter toumlrpe csillagocskaacutevaacute majd teljesen

kihunynak s kihűlnek ndash iacutegy hal meg majd a Nap is Nem robban foumll noha oumlreg koraacuteban nova

robbanaacutesok bdquokeseriacutetik az eacuteleteacutetrdquo

A Napnaacutel leacutenyegesen nagyobb toumlmegű csillagok viszont eacuteletuumlk veacutegeacuten foumllrobbannak eacutes ez az

uacuten szupernoacuteva robbanaacutes keacutepes raacute hogy a vasnaacutel bonyolultabb elemeket (pl az aranyat)

legyaacutertsa Amikor nagyreacuteszt leaacutell a csillag energiatermeleacutese a hatalmas gravitaacutecioacute szinte

oumlsszeroppantja az eacutegitestet ami ezaacuteltal igen roumlvid idő alatt gigantikus meacuterteacutekben

oumlsszesűrűsoumldik Ennek koumlvetkezteacuteben az oumlnmagaacuteba roskadoacute agonizaacuteloacute csillag belsejeacuteben

hirtelen szabadul foumll meglehetősen sok energia ami egyreacuteszt lerobbantja a kuumllső reacuteszeket

maacutesreacuteszt oumlsszerobbantja a csillagbelsőt

A csillag helyeacuten visszamarad egy mindoumlssze 10-20 kilomeacuteteres neutroncsillagocska aacutem az

olyan sűrű hogy anyagaacuteboacutel egyetlen kockacukornyi is suacutelyosabb volna a Foumlldoumln mint

peacuteldaacuteul a Magas Taacutetra Ott ugyanis az elektronok bele preacuteselődnek az atommagokba s azok

protonjaival elektromosan semleges neutronokkaacute vaacutelnak Iacutegy szorosan egymaacutes melleacute

simulhatnak az atommagok elektromos tasziacutetaacutes ezt nem gaacutetolja az erős koumllcsoumlnhataacutes pedig

segiacuteti hogy egymaacuteshoz koumltődhessenek

A robbanaacuteskor levaacutelt anyag viszont főkeacutent plazma aacutellapotban van vagyis igen sok

elektromosan toumlltoumltt reacuteszecskeacutet tartalmaz eacutes iacutegy azok a gyorsan forgoacute csillag koumlruumlli maacutegneses

mezőben raacutedioacutesugaacuterzaacutest keltenek A szupernoacuteva robbanaacuteskor foumllszabaduloacute energia egy reacutesze

is elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesok formaacutejaacuteban joumln ki az eacutegitest belsejeacuteből A csillag eredeti

feacutenyesseacutege ilyenkor (nem veacuteletlenuumll) a toumlbb szaacutezmillioacuteszorosaacutera noumlvekszik Megjegyezzuumlk

hogy egy-keacutet milliaacuterd eacutev muacutelva a koumlrnyeacutekuumlnkoumln szupernoacuteva robbanaacutesok tűzijaacuteteacutekszerű

gyakorisaacutegaacuteval kell szaacutemolnunk Ha az ekkor keletkező nagy energiaacutejuacute s iacutegy a

szervezetuumlnkre kaacuteros sugaacuterzaacutesok a Foumlldre oumlzoumlnlenek itt az akkora sugaacuterdoacutezist jelent ami maacuter

nemcsak genetikai mutaacutecioacutekat okozhat hanem veacutegzetes trageacutediaacutekhoz is vezetne ndash ha

megvaacuternaacutenk szuumllőbolygoacutenkon ezt az időszakot El kell tehaacutet koumlltoumlzni inneacutet joacute messzire

meacuteghozzaacute koumlruumllbeluumll egy milliaacuterd eacuteven beluumll

A Keacutek Bolygoacute eacutes uacutetitaacutersa - csillagaacuteszati alapok mindenkinek

Cikkuumlnkben neacutehaacuteny csillagaacuteszati alapfogalmat eleveniacutetuumlnk fel kuumlloumlnoumls tekintettel a Foumlld eacutes

Hold kapcsolataacutera Egyuacutettal a fogyatkozaacutesok eacutegimechanikaacutejaacuteba is betekinteacutest nyerhetuumlnk

A Hold taacutevolsaacutega 30 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 128 sec alatt

A Nap meacuterete 100 Foumlld-aacutetmeacuterő (Bőven belefeacuterne a Holdnak a paacutelyaacuteja)

Nap-Foumlld taacutevolsaacuteg 1 CsE = 100 Nap-aacutetmeacuterő = 10000 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 83 min

alatt (Ha lekicsinyiacutetve a planetaacuterium kupolaacuteja volna a Nap akkor a Foumlld egy alma a

Hold meg - tőle kb 25 m-re - egy cseresznye lenne a vaacuteroskoumlzpontban majdnem 1 km-re a

planitoacutel)

Nap-Pluacutetoacute aacutetlagos taacutevolsaacuteg 40 CsE Megteszi a feacuteny 55 h alatt (Ha a plani kupolaacuteja volna

a Nap akkor a Pluacutetoacute meacuteg a Hold cseresznyeacutejeacutetől is kisebb lenne de toumlbb mint 30 km-

re)

Szomszeacuted csillag (alfa Centauri) taacutevolsaacutega toumlbb mint 4 feacutenyeacutev megteszi a feacuteny toumlbb

mint 4 eacutev alatt (3 csillag 2 Nap-szerű eacutes 1 voumlroumls toumlrpe Ha a Nap maacutekszemnyi akkor az

alfa Centauri tőle 40 km-re 2 maacutekszem eacutes 1 porszem lenne)

A Tejuacutetrendszer meacuterete toumlbb mint 100000 feacutenyeacutev befutnaacute a feacuteny toumlbb mint 100000 eacutev

alatt

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

29

Ma ismert legtaacutevolabbi galaxis taacutevolsaacutega toumlbb mint 10 milliaacuterd feacutenyeacutev megteszi a

feacutenyraacutedioacutesugaacuterzaacutes toumlbb mint 10 milliaacuterd eacutev alatt

1 CsE (1 CSILLAGAacuteSZATI EGYSEacuteG) 1496 millioacute km a Foumlld-paacutelya feacutel nagytengelye A

Foumlld olyan enyhe ellipszis paacutelyaacuten kering a Nap koumlruumll amely majdnem toumlkeacuteletes koumlr (Teacutelen

5 millioacute km-rel koumlzelebb vagyunk a Naphoz mint nyaacuteron aacutem ez a kuumlloumlnbseacuteg elenyeacutesző a

Foumlld-paacutelya majdnem 300 millioacute km aacutetmeacuterőjeacutehez keacutepest)

1 feacutenyeacutev taacutevolsaacuteg amit a feacuteny (2997925 kmsec sebesseacuteggel) 1 eacutev (= 315569259747 sec)

alatt megtesz (Mintegy 95 billioacute kerekiacutetve 10000000000000 km)

A Hold nagysaacutega kb 14-e a toumlmege majdnem 180 reacutesze a Foumlldeacutenek ezeacutert nem biacutert leacutegkoumlrt

megtartani A Holdon a suacutelyunk 16-a lenne az itteninek Nappal foumllmelegedhet 130 oC-ra

eacutejszaka le tud hűlni -100 oC alaacute ugyanis 2 heacutetig van rajta nappal s 2 heacutetig eacutejszaka A

csillagokhoz keacutepest a forgaacutesideje ugyanannyi mint a Foumlld koumlruumlli keringeacutesi ideje azaz koumltoumltt

keringeacutest veacutegez mindig ugyanazt a feleacutet fordiacutetja a Foumlld feleacute iacutegy a Hold felsziacuteneacuteről (a tőluumlnk

laacutethatoacute oldalaacuteroacutel egy adott helyről) a Foumlld mindig ugyanabban az iraacutenyban laacutetszik a laacutetoacutehataacuter

(horizont) foumlloumltt

Holdfaacutezisok (feacutelhold telihold stb)

A Nap a Holdnak (is) mindig csak az egyik feleacutet vilaacutegiacutetja meg Ezt mi mindig maacutes iraacutenyboacutel

neacutezzuumlk teliholdkor a napsuumltoumltte oldalaacutet teljesen laacutetjuk de első negyed eacute s utolsoacute negyed

idejeacuten oldalroacutel vilaacutegiacutetja meg a Nap uacutejholdkor pedig az aacuternyeacutekos oldalt nem laacutetjuk

Fogyatkozaacutesok A Foumlld eacutes a Hold paacutelyasiacutekja 5o-os szoumlget zaacuternak be egymaacutessal ezeacutert nem minden uacutejholdkor

eacutes teliholdkor keruumll a Nap meg ez a keacutet eacutegitest pontosan egy egyenesbe Csak amikor a keacutet siacutek

metszeacutesvonalaacuteban van a Nap - leacutenyegeacuteben feacuteleacutevente - koumlvetkezhet be hogy uacutejholdkor a Hold

aacuternyeacuteka raacutevetiacutetődik a Foumlld felsziacuteneacutenek egy kis reacuteszeacutere (ahonneacutet napfogyatkozaacutest laacutetni) vagy

teliholdkor a Hold belemaacuteszik a Foumlld aacuternyeacutekaacuteba (holdfogyatkozaacutes - mindenuumlnnen

megfigyelhető a Foumlldről ahonneacutet a Hold laacutetszik)

Aacuterapaacutely

A Holddal ellenteacutetes oldalon is van dagaacutely (sőt meacuteg a szaacuterazfoumlld is naponta keacutetszer

megemelkedik eacutes visszasuumlllyed 3 dm-nyit) A Foumlld-Hold rendszer koumlzoumls toumlmegkoumlzeacuteppontja

23 Foumlld-sugaacuternyira van a bolygoacute koumlzepeacutetől ami koumlruumll a Foumlld is ringlispilezik

A Foumlld forgaacutesa

Az Eacuteszaki Sarkon fuumlggőleges tengely koumlruumll viacutezszintesen forgunk balra az eacutegitestek

lemaradnak jobbra mint a buszboacutel neacutezve a faacutek az uacutet szeacuteleacuten (A taacutevolabbiak lassabban

maradnak le sőt joumln veluumlnk a Hold olyan messze van hogy eacuteszre sem vesszuumlk a

lemaradaacutesaacutet) Az Egyenliacutető siacutekja itt viacutezszintes Csak 1 csillag kelnyugszik a Nap a toumlbbiek

vagy mindig a horizont foumlloumltt maradnak vagy mindig alatta

Az Egyenliacutetőn viacutezszintes eacuteszak-deacuteli iraacutenyuacute tengely koumlruumll forog a Foumlld nyugatroacutel keletre s

ahogy haacutetrafeleacute lemarad a koumlrnyező vilaacuteg keleten fuumlggőlegesen kel foumll minden s nyugaton

fuumlggőlegesen nyugszik le Az Egyenliacutető siacutekja fuumlggőleges Minden csillag kelnyugszik

Hazaacutenk az Eacuteszaki Sark eacutes az Egyenliacutető koumlzoumltt nagyjaacuteboacutel a feleacuteneacutel helyezkedik el a Foumlldoumln

tehaacutet tőluumlnk neacutezve a Foumlld forgaacutestengelye eacutes az Egyenliacutető siacutekja is ferdeacuten aacutell s iacutegy ferdeacuten

kelnek foumll eacutes ferdeacuten nyugszanak le az eacutegitestek A forgaacutestengely iraacutenyaacutenak a horizont foumlloumltti

magassaacutega (minden eacuteszaki foumlldrajzi szeacutelesseacutegen) egyenlő az adott phi foumlldrajzi szeacutelesseacuteggel

A Sarkcsillag koumlruumlli phi szoumlgoumln beluumll leacutevő - uacuten cirkumpolaacuteris - csillagok (pl Nagygoumlncoumll

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

30

Kisgoumlncoumll Cassiopeia csillagai) soha nem mennek a horizont alaacute ezeacutert minden deruumllt eacutejjel

megfigyelhetőek (csak mindig maacutes feleacute)

A Foumlld keringeacutese A Nap iraacutenyaacuteban - a nappali eacutegen - nem laacutetszanak szabad szemmel maacutes csillagok - mindig

ellenteacutetes iraacutenyban - az eacutejszakai eacutegbolton - s ez az iraacuteny egy eacutev alatt koumlrbemaacuteszik az eacutegen

(a Foumlld paacutelyasiacutekjaacuteban az ekliptikaacuten)

Ahogyan a forgaacutes miatt (minthogy utazunk a Foumllddel kelet feleacute s minden lemarad haacutetra) 1

nap alatt koumlrbefordulni laacutetszik az eacutegbolt ugyaniacutegy a keringeacutes miatt is (minthogy utazunk a

Foumllddel a Nap koumlruumll - ugyanabba az iraacutenyba amerre forgunk - eacutes emmiatt is haacutetrafeleacute azaz)

nyugat feleacute szinteacuten lemaradni laacutetszanak a csillagok persze lassabban 1 eacutev alatt fordul koumlrbe

a csillagos eacuteg (Ha minden este ugyanakkor figyeljuumlk tapasztalhatjuk ezt a lassuacute lemaradaacutest

vagyis a Foumlld keringeacuteseacutet)

Ezeacutert kuumlloumlnboumlző eacutevszakokban maacutes-maacutes jellegzetes csillagkeacutepek figyelhetőek meg

Tengelyferdeseacuteg a forgaacutestengely mostanaacuteban majdnem a Sarkcsillag feleacute mutat nem

merőleges az ekliptikaacutera (665 o) ezeacutert azzal a Foumlld egyenliacutetőjeacutenek a siacutekja (Eacutegi Egyenliacutető) is

szoumlget (235 o) zaacuter be (Az iraacuteny 26000 eacutevenkeacutent - buacutegoacutecsigaszerűen kuacutep alkotoacutejakeacutent -

koumlroumlz az eacutegen precesszioacute)

A Foumlld megtartja a tengelyferdeseacutegeacutet egy kerigeacutes soraacuten Koumlzben a forgaacutestengely - eacutes (mivel a

csillagok irtoacutezatosan messze vannak ezeacutert) a Sarkcsillag iraacutenya is - oumlnmagaacuteval paacuterhuzamosan

toloacutedik el

Amikor az eacuteszaki feacutelteke fordul jobban a Nap feleacute vagyis hazaacutenk a Nap feleacute hajol tőluumlnk a

Nap magasan laacutetszik deacutelben joacutel tud melegiacuteteni - nyaacuter van

Amikor - feacutel eacutevvel keacutesőbb midőn a Foumlld a Nap tuacuteloldalaacuten van - a deacuteli feacutelteke fordul jobban a

Nap feleacute vagyis hazaacutenk elhajol a Naptoacutel tőluumlnk a Nap alacsonyan laacutetszik deacutelben nem tud

joacutel melegiacuteteni - teacutel van Argentiacutenaacuteban viszont nyaacuter (Az eacuteszaki eacutes a deacuteli feacuteltekeacuten pont fordiacutetva

vaacuteltakoznak az eacutevszakok)

Az Eacuteszaki Sarkon a tavaszi napeacutejegyenlőseacuteg idejeacuten az Eacutegi Egyenliacutetőn (a tavaszpont

iraacutenyaacuteban) leacutevő Nap lassan foumllkel mikoumlzben - a forgaacutes miatt - joacutecskaacuten lemarad jobbra

Naponta koumlrbejaacuter a horizont menteacuten Egyidejűleg - a keringeacutes folytaacuten - arreacutebb maacuteszik az

ekliptikaacuten eacutes iacutegy a nyaacuteri napforduloacuteig egyre magasabbra spiraacutelozik Az őszi napeacutejegyenlőseacuteg

idejeacutere visszakeruumll az Eacutegi Egyenliacutetőre (őszpont) s megint a horizonton megy koumlrbe mialatt

lenyugszik Megkezdődik a feacuteleacuteves eacutejszaka Aacutem addig is hiaacuteba suumlt a Nap feacutel eacuteven aacutet

egyfolytaacuteban mindig alacsonyan van (max 235 o) - nem tud joacutel melegiacuteteni

Ezzel szemben az Egyenliacutetőn deacutelben mindig (ha naacutelunk teacutel van ott akkor is) magasroacutel tűz a

Nap

Hazaacutenkboacutel a teacuteli napforduloacute idejeacuten meacuteg deacutelben is olyan alacsonyan van a Nap mint ahogyan

az Eacuteszaki Sarkon is szokott lenni a nyaacuteri napforduloacute idejeacuten pedig olyan magasan mint

ahogyan az Egyenliacutetőn is szokott lenni Ekkor a keletinyugati iraacutenytoacutel joacuteval deacutelebbre ill

eacuteszakabbra kelnyugszik (s ezeacutert a nappalok kb keacutetszerte roumlvidebbek ill hosszabbak mint az

eacutejszakaacutek) csak a napeacutejegyenlőseacutegek idejeacuten teszi azt pontosan keletennyugaton (amikor 12-12

oacuteraacutet tartoacutezkodik a laacutetoacutehataacuter foumlloumltt-alatt)

Toumlkeacuteletes naptaacuter nem keacutesziacutethető iacutegy e jelenseacutegek daacutetumai sem esnek mindig ugyanarra a

napra

Uumlstoumlkoumlsoumlk szuumlleteacutese A gyorsan mozgoacute gaacutezreacuteszecskeacutek megszoumlknek a bolygoacutekroacutel eacutes a holdakroacutel Az őscsillag

koumlzeleacuteben ebbe besegiacutet a roacutela leaacuteramloacute uacuten napszeacutel is ami főkeacutent plazma reacuteszecskeacutekből aacutell

(protonok elektronok heacutelium atommagok) A kialakuloacute naprendszer koumlzponti tartomaacutenyaacuteboacutel

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

31

a napszeacutel gaacutez eacutes por anyagot keacutepes kisoumlpoumlrni a taacutevolabbi videacutekekre ahol az oumlssze tud fagyni

uumlstoumlkoumlsmagokkaacute

Az uumlstoumlkoumlsmagoknak az egymaacutesra gyakorolt gravitaacutecioacutes zavaroacute hataacutesa meg a koumlrnyező

csillagokeacute a keacutesőbbiekben azt eredmeacutenyezheti hogy időnkeacutent egy-egy mag bezuhan akaacuter a

koumlzponti csillag koumlzvetlen koumlzeleacutebe is Ilyenkor koacutemaacuteja eacutes csoacutevaacuteja is lesz neki de az

leginkaacutebb csak a szemet gyoumlnyoumlrkoumldtető laacutetszat a leacutenyeg mindig az uumlstoumlkoumlsmag ami olyan

mint egy piszkos hoacutegolyoacute jeacutegbe aacutegyazva kő- feacutemdarabkaacutek azaz meteorok

Egy uumlstoumlkoumlsnek a feje időnkeacutent nagyobb mint a Foumlld akaacuter szaacutezezer kilomeacuteteres is lehet A

Napboacutel joumlvő anyagreacuteszecskeacutek erről soumlprik le az esetenkeacutent toumlbb tiacutezmillioacute kilomeacuteter hosszuacute

csoacutevaacutet A szilaacuterd uumlstoumlkoumlsmag pedig amelyből a napsugaacuterzaacutes hataacutesaacutera a gaacutez előtoumlr mindoumlssze

tiacutezegyneacutehaacuteny legfeljebb neacutehaacuteny tiacutez kilomeacuteter nagysaacuteguacute lehet Ebből is laacutethatoacute hogy a koacutema

de főleg a csoacuteva anyagaacutenak nagy reacutesze - amely e meglehetősen kicsi uumlstoumlkoumlsmagboacutel

szaacutermazik - rendkiacutevuumll ritka gaacutez Persze gaacutezfejlődeacutes csak a Nap koumlzeleacuteben lehet ezeacutert nincs

az uumlstoumlkoumlsnek se csoacutevaacuteja se koacutemaacuteja amikor messze van a Naptoacutel (mindoumlssze a csupasz -

mondhatnaacutenk meztelen jeges fagyott - uumlstoumlkoumlsmag)

Minthogy az uumlstoumlkoumlsoumlk a Naprendszer ősi anyagaacutet tartalmazzaacutek leacutenyegeacuteben hasonloacute

gaacutezokboacutel aacutelltak oumlssze mint amilyeneket a csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhők is tartalmaznak

(Hiszen ugyanilyen gaacutezokboacutel sűrűsoumldoumltt oumlssze az eacuteppen kialakuloacute Ősnap mintegy hat milliaacuterd

eacutevvel ezelőtt valamint a koumlruumlloumltte ugyanezen anyagboacutel megszuumllető bolygoacutek is) Ezekben a

kozmikus anyagfelhőkben szerves molekulaacutek is leacutetrejoumlttek A bolygoacutekeletkezeacutes folyamataacuteban

foumllforroacutesodott anyagban azonban szeacutetroncsoloacutedhatnak ezek a bonyolult eacutes eacuterzeacutekeny kis

keacutepződmeacutenyek Csakhogy az uumlstoumlkoumlsoumlk mint affeacutele szerves-anyag konzervek keacutepesek raacute

hogy megőrizzeacutek jobb időkre ezeket a molekulaacutekat s szaacutezmillioacute eacutevekkel keacutesőbb amikor

becsapoacutednak valamely bolygoacute felsziacuteneacutere visszainjekcioacutezzaacutek azokat Iacutegy - szerencseacutes

koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt - ha az uumltkoumlzeacutest tuacuteleacutelő szerves molekulaacutek tovaacutebb bonyoloacutedhatnak

megindulhat az eacuteletteacute szerveződeacutes is

Eacutelet lehetőseacutege a Foumlldoumln kiacutevuumll Az előzőekből kitűnik hogy a kozmoszban maacutesutt is ugyanolyan anyagboacutel joumlttek leacutetre

csillagok - eacutes egyesek koumlruumll meacuteg bolygoacutek is - mint amiből a Naprendszer kialakult Tovaacutebbaacute

az is fontos teacuteny hogy a bioloacutegiai evoluacutecioacutet megelőző keacutemiai bonyoloacutedaacutes is megkezdődik az

ilyen gaacutez- eacutes porfelhőkben Ha maacutesutt is keacutepesek voltak uumlstoumlkoumlsoumlk visszainjekcioacutezni a

bolygoacutekra az ott (a bolygoacute kialakulaacutesakor) toumlnkrement szerves molekulaacutekat megfelelő

koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt maacutes naprendszerekben is kifejlődhetett az eacutelet

Messze maacutes csillagok koumlruumll keringő bolygoacutekon akaacuter naacutelunk fejlettebb civilizaacutecioacutek is

lehetnek

Az viszont hogy jaacutertakjaacuternak-e itt foumlldoumlnkiacutevuumlliek ma meacuteg hit keacuterdeacutese

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

32

MERKUacuteR

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő 88 foumlldi nap

Tengely koumlruumlli forgaacutes 176 foumlldi nap

Gyakrabban van uacutejeacutev mint Napkelte

Felsziacuteneacutenek csak a 45-aacutet teacuterkeacutepezteacutek fel

Neheacutez megfigyelnuumlnk mert mindig a Nap koumlzeleacuteben jaacuter

A Merkuacuter feluumlleteacutenek minden neacutegyzetmeacutetereacutere hatszor annyi sugaacuterzaacutes eacuterkezik a Napboacutel mint

a Foumlld azonos nagysaacuteguacute teruumlleteacutere A bolygoacute nappali hőmeacuterseacuteklete eleacuteg magas aacutetlagban 600

K (kb 330 Celsius fok) mikoumlzben eleacuteri a 750 K (480 Celsius fok) koumlruumlli maximumot

Ugyanakkor eacutejszaka a hőmeacuterseacuteklet 90 K-re (kb -180 Celsius fok) suumlllyed

A Merkuacuternak nincs eacuteszrevehető sűrűseacutegű leacutegkoumlre Tekintettel arra ugyanis hogy a bolygoacute

napsuumltoumltte oldala igen forroacute fel kell teacuteteleznuumlnk hogy meacuteg a legnehezebb gaacutezok is eltaacutevoztak

onnan Raacuteadaacutesul az oumlsszes bolygoacute koumlzuumll a Merkuacuter felsziacuteneacutenek feacutenyvisszaverő keacutepesseacutege a

leggyengeacutebb leginkaacutebb a soumlteacutet holdtalajeacutehoz hasonloacute A Merkuacuter felsziacutene aacuteltal szoacutert napfeacuteny

sziacutenkeacutepi vizsgaacutelata is megerősiacuteti hogy a bolygoacutenak nincs kimutathatoacute leacutegkoumlre

Leacutegkoumlre ritka A Merkuacuternak nincs holdja

Első űrszonda Mariner-10

VEacuteNUSZ

Veacutenusz a roacutemai mitoloacutegiaacuteban a kertek istennője Aphroditeacuteval azonosiacutetottaacutek aki goumlroumlg

mitoloacutegiaacuteban a szeacutepseacuteg eacutes a szerelem istennője

Esthajnalcsillag

Minthogy a Veacutenusz a legfeacutenyesebb eacutegitestek koumlzeacute tartozik a szeacutepseacuteg istennőjeacuteről nevezteacutek el

A legfeacutenyesebb bolygoacutetestveacuteruumlnk csupaacuten a Nap eacutes a Hold laacutetszoacutelagos feacutenyesseacutege muacutelja feluumll

az oumlveacutet

A Veacutenusznak nincs holdja

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő

Tengely koumlruumlli forgaacutes 243 foumlldi nap

Leacutegkoumlr 95 szeacuten-dioxid

Uumlveghaacutezhataacutes

FOumlLD

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő 365 nap

Tengely koumlruumlli forgaacutes 24 oacutera

Koumlr paacutelya

Forgaacutestengelye 235deg

Tudjuk hogy bolygoacutenk 24 oacutera alatt veacutegez egy teljes koumlruumllfordulaacutest

A forgaacutes koumlvetkezteacuteben felleacutepő centrifugaacutelis erő hataacutesaacutera az eacutegitest belapult az egyenliacutetői

videacutekeken pedig kidudorodott

A Hold eacutes a Nap toumlmegvonzaacutesa (az előbbieacute nagyobb) apaacutelyt eacutes dagaacutelyt kelt amelyek az

oacuteceaacutenok eacutes tengerek viacutezfelsziacuteneacutenek suumlllyedeacuteseacuteben eacutes emelkedeacuteseacuteben vehetők eacuteszre A Hold

uacutegy vonszolja maga utaacuten a Foumlld dagaacutelyoumlveacutet bolygoacutenk felsziacuteneacuten hogy az eacutepp ennek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

16

A Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacuteg

Kialakulaacutesa a foumlldtoumlrteacuteneti koumlzeacutepidő tengereiben kezdődoumltt Meacuteszkő eacutes dolomit rakoacutedott le

toumlbb 1000 m vastagsaacutegban Ennek oumlsszetoumlredezeacutese reacuteveacuten joumltt leacutetre

Reacuteszei Bakony Veacutertes Velencei-hg eacutes a Dunazug-hg

A Bakony eacutes a Veacutertes koumlzoumltt Moacuteri-aacuterok

A Veacutertes eacutes a Dunazug-hg Tatai-aacuterok

Dolomitos felsziacutenek kopaacutersaacutega az erdőirtaacutesoknak koumlszoumlnhető

Jelentősek a karsztforraacutesok

Keacutet aacutelloacutevize Balaton Velencei-toacute A Balatontoacutel eacuteszakra talaacutelhatoacute a Balaton-felvideacutek

Nemzeti Parkot

Eacuteghajlata hegyvideacuteki ndash hűvoumlsebb eacutes csapadeacutekosabb mint a koumlrnyező teruumlletekeacute

Bakony

Reacuteszei Balaton-felvideacutek Deacuteli-Bakony Eacuteszaki-Bakony

A Tihanyi feacutelszigeten gejziacuterek forraacuteskuacutepjai talaacutelhatoacutek Hajdani vulkaacuteni műkoumldeacutesre utalnak

szeacutensavas forraacutesok pl Balatonfuumlred

Tapolcai-medence tanuacutehegyek (bazalt) legnagyobb Badacsony ndash Kőfolyaacutes a kőzetek

gravitaacutecioacute hataacutesaacutera leacutetrejoumlvő toumlmegmozgaacutesa a hegyoldalon

Deacuteli-Bakony (lmcsuacutecs Kab-hegy) aacutesvaacutenykincsei barnakőszeacuten bauxit mangaacuteneacuterc

Eacuteszak-Bakony (lmcsuacutecs Kőris-hegy) sasbeacutercek kőzetekből kiemelkedő meredek oldaluacute

roumlg talaacutelhatoacuteak

Veacutertes

Aacutesvaacutenykincsei barnakőszeacuten eacutes bauxit

Velencei-hg

Ingoacutekoumlvek a lepusztulaacutes soraacuten kocka alakuacutevaacute daraboloacutedott graacutenit ndash egy eacutele menteacuten

alaacutetaacutemasztott ndash roumlge

Dunazug-hg

Reacuteszei Pilis Gerecse Budai-hg

Meacuteszkő eacutes dolomit kőzetekből aacutellnak

Budai-hg Duna felőli oldalaacuten hőforraacutesok toumlrnek fel Sok barlang is talaacutelhatoacute a hegyseacuteg

meacutelyeacuten

A Visegraacutedi-hg az Eacuteszaki-khg vulkaacuteni vonulataacutenak hangja

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

17

A Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacuteg gazdasaacutegi eacutelete

(Aacutetalakulaacutes az egykori alumiacuteniumipar foumlldjeacuten)

Aacutesvaacutenykincsei barnakőszeacuten bauxit mangaacuteneacuterc dolomit meacuteszkő kvarchomok agyag

A hegyseacuteg egykoron az alumiacuteniumipar fő teruumllete volt

A jobb eacuterteacutekesiacuteteacutes miatt a timfoumlld előaacutelliacutetaacutesa meacuteg gazdasaacutegos ezeacutert eladjuk Oroszorszaacutegnak

eacutes Ukrajnaacutenak keacutesz alumiacuteniumot vaacutesaacuterolunk Magyarorszaacutegon keacutesz vagy feacutelkeacutesz

alumiacuteniumgyaacutertaacutessal ceacutelszerű foglalkoznia

Bauxitbaacutenya Bakony

Timfoumlldgyaacuter Ajka

Hengermű Szeacutekesfeheacutervaacuter eacutes Bp

Barnakőszeacuten kitermeleacutes Bakony Veacutertes Moacuteri-aacuterok koumlrnyeacuteke

Hőerőmű Ajka Tatabaacutenya ndash viacutezigeacutenyuumlket a karsztviacutez fedezi

Ipar

Vegyipar műtraacutegyaacutet aacutelliacutet elő

Eacutepiacutetőanyag-ipar csereacutep eacutes teacutegla

Ajka kvarchomokboacutel uumlveget gyaacutertanak

Herend porcelaacutengyaacutertaacutes

Geacutepgyaacutertaacutes Esztergom ndash Suzuki

Veszpreacutem ndash elektromos geacutepek eacutes baacutenyaacuteszati berendezeacutesek

Mezőgazdasaacuteg

Erdőgazdaacutelkodaacutes folyik mezőgazdasaacuteg nem szaacutemottevő

Bauxit Timfoumlldgyaacuter

Alumiacuteniumkohoacute

Elektromos aacuteram

Hőerőmű

Barnakőszeacuten

Draacutega

Egykori Szovjetunioacute

Keacutesz timfoumlld

Toumlmbalumiacutenium

MAGYARORSZAacuteG

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

18

Eacuteszaki ndash koumlzeacutephegyseacuteg

Kialakulaacutesa

Legreacutegebbi Buumlkk eacutes az Aggteleki ndash karszt Ezek meacuteszkő hegyseacutegek

Vulkaacuteni Visegraacutedi-hg Boumlrzsoumlny Cserhaacutet Maacutetra Zempleacuteni-hg

Elmocsarasodoacute teruumlleteken barnakőszeacuten a hegyseacutegek laacutebaacutenaacutel lignit keacutepződoumltt A forroacute vizes

oldatokboacutel a Maacutetraacuteban reacutezeacuterc vaacutelt ki

Eacuteghajlata

Nyara hűvoumlsebb tele hidegebb mint baacutermelyik taacutejunkeacute Toumlbb a csapadeacutek mint az Alfoumlldoumln

A tagolt domborzat miatt vaacuteltozatos a hg mikrokliacutemaacuteja

A meacuteszkőhegyseacutegekben a felsziacuten alatti a vulkaacuteni hegyseacutegekben a felsziacuteni viacutezhaacuteloacutezat a

gazdagabb

Vulkaacuteni utoacuteműkoumldeacutesre utalnak a keacutenhidrogeacutenes szeacutensavas forraacutesok

Teruumlleteacuten 3 NP talaacutelhatoacute Buumlkki Aggteleki Duna-Ipoly Nemzeti Parkű

Visegraacutedi-hg (Dobogoacute-kő)

A Duna vaacutelasztotta le az Eacuteszaki khg-ről

Kőzetanyaga andezit andezittufa

Boumlrzsoumlny (Csoacutevaacutenyos)

Erdő boriacutetotta hg keveacutes telepuumlleacutessel

Cserhaacutet

Főleg meacuteszkőből aacutell

Maacutetra (Keacutekes Galya-tető)

Kőztei Andezit eacutes Andezittufa

Reacutezeacuterc Recsk-en talaacutelhatoacute Paraacuted gyoacutegyforraacutes

Maacutetraalja lignittelepek

Buumlkk (Istaacutelloacutes-kő)

Uumlledeacutekes kőzetek talaacutelhatoacuteak (meacuteszkő agyagpala)

Karsztos keacutepződmeacutenyek viacuteznyelő dolina karsztforraacutesok

Aggteleki-karszt

Baradla barlangrendszer a vilaacutegoumlroumlkseacuteg reacuteszeacuteveacute nyilvaacuteniacutetottaacutek

Cserehaacutet

Dombvideacutekeacutet a folyoacutek szabdaltaacutek fel

Zempleacuteni-hg

bdquoSaacutetorhegyekrdquo Riolitboacutel eacutepuumll fel

Deacuteli lankaacutei Hegyalja ndash Tokaji hg

Medenceacutek

Noacutegraacutedi Borsodi

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

19

Eacuteszaki ndash koumlzeacutephegyseacuteg gazdasaacutegi eacutelete

(A neheacutezipar szuumllőfoumlldjeacutenek mai gondjai)

Az Eacuteszaki ndash koumlzeacutephegyseacuteg medenceacuteiben alapanyagokat gyaacutertoacute neheacutezipar fejlődeacutese a

koumlzelmuacuteltban megaacutellt Főkeacutent a kohaacuteszati termeacutekek iraacutenti kereslet csoumlkkeneacuteseacutevel uumlzemek

korszerűtlenseacutegeacutevel magyaraacutezhatoacute A termeleacutes visszaesett uumlzemek bezaacutertak nagy lett a

munkaneacutelkuumlliseacuteg

Iparvideacutek

Borsodi-medence Salgoacutetarjaacuten ndash geacutepipar ndash tűzhelygyaacutertaacutes

Gyoumlngyoumls ndash mikroelektronikai cikkek

Eger ndash geacutepkocsi hűtőalkatreacuteszek

A vaacutelsaacutegot tuacuteleacutelte

- Vegyipar import nyersanyagokra eacutepuumll

Kőolaj eacutes a foumlldgaacutez csővezeteacuteken eacuterkezik Oroszorszaacutegboacutel a foumlldgaacutez kis reacutesze az

Alfoumlldről

A hőerőműveket (visontai Maacutetrai Hőerőmű) Maacutertaaljaacuten eacutes Buumlkkaljaacuten kuumllsziacuteni lignit

baacutenyaacutekboacutel kitermelt lignittel fűtik

Kazincbarzika műanyagok noumlveacutenyveacutedő szerek

Tiszauacutejvaacuteros TVK

- Eacutepiacutetőanyag-ipar

A hegyseacutegek meacuteszkoumlveacuteből agyagpalaacutejaacuteboacutel Miskolcon eacutes Vaacutecott cementet gyaacutertanak

Salgoacutetarjaacuten uumlveggyaacutertaacutes Holloacutehaacuteza porcelaacutengyaacutertaacutes

Miskolc textil eacutes papiacutergyaacutertaacutes Eger buacutetorgyaacutertaacutes

Mezőgazdasaacuteg takarmaacutenynoumlveacuteny- gyuumlmoumllcs- szőlőtermeszteacutes erdőgazdaacutelkodaacutes

Borvideacutekek Tokaj Eger Gyoumlngyoumls

Koumlzlekedeacutes

Hataacuteraacutellomaacutes Balassagyarmat

Az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacuteg laacutebaacutenaacutel nagy forgalmuacute vasuacutet eacutes koumlzuacutet vezet

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

20

Budapest

Hazaacutenk fővaacuterosa nemzetkoumlzi nagyvaacuteros

Peacutenzuumlgyi- uumlzleti szolgaacuteltataacutesai kulturaacutelis eacutelete idegenforgalma alkalmassaacute teszi Budapestet a

kuumllfoumlldi befekteteacutesek eacutes a kuumllfoumlldi tőke elhelyezeacuteseacutere

Vaacuterosszerkezete

- Vaacuterosmag (city) ndash V keruumllet

- Belső lakoacutehelyoumlv ndash Duna bal partja VI-IX ker

- Kuumllső munkahelyoumlv ndash paacutelyaudvarok raktaacuterak koacuterhaacutezak gyaacuterak

- Kuumllső lakoacutehelyoumlv - kertvaacuteros

Toumlbbkoumlzpontuacutesaacuteg jellemző raacute

Magyarorszaacuteg gazdasaacutega eacutes kereskedelme

A magyar gazdasaacuteg jellemzői

A piacgazdasaacuteg magaacutentulajdonra eacutes versenyre eacutepuumll Ezt a kereslet eacutes a kiacutenaacutelat szabaacutelyozza

Az aacutellam feladata a piacgazdasaacuteg műkoumldeacutesi felteacuteteleinek biztosiacutetaacutesa (Jogi peacutenzuumlgyi adoacute

rendszer) A verseny ceacutelja a profitszerzeacutes

A piac toumlrveacutenyei a munkaerőpiacon is eacuterveacutenyesek A munkaerő iraacutenti csoumlkkeneacutes

munkaneacutelkuumlliseacuteget okoz

Az aacutellamnak a taacutersadalom eacuterdekeit is eacuterveacutenyesiacuteteni kell (egeacuteszseacuteguumlgy peacutenzuumlgy haduumlgy

oktataacutes koumlrnyezetveacutedelem) ezek kiadaacutesait adoacutekboacutel fedezik

Gazdasaacuteg mutatoacutei

GDP ndash Bruttoacute hazai termeacutek 1eacutev alatt előaacutelliacutetott uacutej termeacutekek eacutes szolgaacuteltataacutesok piaci

aacuteron kimutathatoacute eacuterteacuteke

GNP ndash Bruttoacute nemzeti termeacutek A GDP + az Export eacutes az Import joumlvedelem

kuumlloumlnbseacutege

GDP miből aacutell

Primer szektor mezőgazdasaacuteg

Szekunder szektor ipar

Tercier szektor szolgaacuteltataacutesok (oktataacutes peacutenzuumlgy egeacuteszseacuteguumlgy kereskedelem

igazgataacutes)

Energiagazdasaacuteg

Elsődleges energiahordozoacutek

- kimeruumllő o aacutesvaacutenyi tuumlzelőanyagok szeacuten kőolaj foumlldgaacutez

o nukleaacuteris uumlzemanyagok hasadoacuteanyagok

o geotermikus energia

- meguacutejuloacute

o napenergia szeacutelenergia viacutezfolyaacutesok energiaacuteja hullaacutemzaacutes aacuterapaacutely

Elsődleges energiahordozoacutekboacutel nyerik a maacutesodlagos energiahordozoacutekat villamos energiaacutet

benzint diacutezelolajat fűtőolajat kokszot gőzt eacutes a vaacuterosi gaacutezt

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

21

Huacutezoacuteaacutegazat a geacutepipar eacutes a vegyipar

Koumlzlekedeacutes

Szemeacutely eacutes aacuteruszaacutelliacutetaacutest biztosiacutet A koumlzlekedeacutesi uacutetvonalak sugaras szerkezetűek

A Budapestről nagyvaacuterosokba a nagyvaacuterosokboacutel a koumlrnyező falvakba

A vasuacutet a toumlmegkoumlzlekedeacutesre eacutes nagy toumlmegű aacuteruacute szaacutelliacutetaacutesaacutera a legalkalmasabb eszkoumlz

Műszakilag elavultak a vonatok eacutes a paacutelya kiveacutetel az elővaacuterosi vonatok (Bp)

A vaacuterosi toumlmegkoumlzlekedeacutes eacutes a orszaacutegon beluumlli szemeacutelyszaacutelliacutetaacutesban fontos eszkoumlz az

autoacutebusz A koumlzuacuteti koumlzlekedeacutes gazdasaacutegtalanabb mint a vasuacuteti eacutes szennyezi is a koumlrnyezetet

A leacutegi koumlzlekedeacutes nagy taacutevolsaacutegok aacutethidaloacuteja

Budapest-Ferihegy 1-2

Kuumllkereskedelmi kapcsolatok

Piackoumlzpontuacute

Ipari nyersanyagokban energiahordozoacutekban szegeacutenyek vagyunk ezeacutert behozatalra szorulunk

Uumlzemeink termeacutekeit kuumllfoumlldoumln kell eacuterteacutekesiacuteteni mert a hazai felvevőpiac kicsi

Orszaacutegunk 2004-től az EU tagja

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

22

CSILLAGAacuteSZATI ALAPISMERETEK

Amit ma a vilaacutegboacutel ismeruumlnk Eacutegitestek - Ősrobbanaacutes - Galaxisok szuumlleteacutese - Csillagok szuumlleteacutese - A csillagok

energiatermeleacutese - Janus arcuacute anyag - Mit toumlrteacutenik egy csillagon - Csillagok eacuteletuacutetja

Előzetes A Hold taacutevolsaacutega majdnem 30 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 128 sec alatt

A Nap meacuterete 109 Foumlld-aacutetmeacuterő (Bőven belefeacuterne a Holdnak a paacutelyaacuteja)

Nap-Foumlld taacutevolsaacuteg 1 CsE = 107 Nap-aacutetmeacuterő (toumlbb mint 11000 Foumlld-aacutetmeacuterő) Megteszi a feacuteny

83 perc alatt (Ha lekicsinyiacutetve a Nap 40 cm aacutetmeacuterőjű volna akkor 430 m-re tőle a Foumlld

majdnem 4 mm-es a Hold meg ndash attoacutel mintegy 11 cm-re ndash kb 1 mm-es lenne)

Nap-Pluacutetoacute aacutetlagos taacutevolsaacuteg 40 CsE Megteszi a feacuteny 55 h alatt (Ha a Nap 40 cm-es volna

akkor az 1 mm-es Pluacutetoacute meacuteg a Hold cseresznyeacutejeacutetől is kisebb lenne de toumlbb mint 30 km-

re)

Szomszeacuted csillag (alfa Centauri) taacutevolsaacutega toumlbb mint 4 feacutenyeacutev megteszi a feacuteny toumlbb mint 4

eacutev alatt (3 csillag 2 Nap-szerű eacutes 1 voumlroumls toumlrpe Ha a Nap maacutekszemnyi akkor az alfa

Centauri tőle 40 km-re 2 maacutekszem eacutes 1 porszem lenne)

A Tejuacutetrendszer meacuterete toumlbb mint 100000 feacutenyeacutev befutnaacute a feacuteny toumlbb mint 100000 eacutev alatt

A ma ismert legtaacutevolabbi galaxis taacutevolsaacutega toumlbb mint 10 milliaacuterd feacutenyeacutev megteszi a

feacutenyraacutedioacutesugaacuterzaacutes toumlbb mint 10 milliaacuterd eacutev alatt

Vaacutezoljuk foumll a ma ismert vilaacuteg az uacuten Metagalaxis fejlődeacutestoumlrteacuteneteacutenek azokat a főbb

epizoacutedjait amelyek maacuter joacutel tanulmaacutenyozhatoacuteak a tudomaacutenyban Minden egyes jelenseacuteg

alapvető fizikai koumllcsoumlnhataacutesokon alapul

Mindenekelőtt szoumlgezzuumlk le hogy a termeacuteszettudomaacutenyok iacutegy a fizika eacutes a csillagaacuteszat is

csak arroacutel nyilatkozhatnak amit maacuter ismeruumlnk Uacutegyhogy az Ősrobbanaacutes illetve mindaz

amiről most szoacute lesz nem a Vilaacutegmindenseacutegre vonatkozik csupaacuten a Metagalaxisra ami az

ismert vilaacuteg

A Metagalaxis teacuteridőbeli szerkezeteacutenek a vizsgaacutelataacuteval a csillagaacuteszaton beluumll a kozmoloacutegia

az egyes eacutegitestek ill azok nagyobb rendszerei konkreacutet kialakulaacutesaacutenak a kutataacutesaacuteval a

kozmogoacutenia s az ekoumlzben zajloacute fizikai folyamatok elemzeacuteseacutevel pedig az asztrofizika

foglalkozik (Ezek kuumlloumln tudomaacutenyaacutegak de foumllhasznaacuteljaacutek a relativitaacuteselmeacutelet a

kvantumelmeacutelet a magfizika az atomfizika az elektrodinamika kuumlloumln a

magnetohidrodinamika eacutes maacutes fizikai tudomaacutenyaacutegak eredmeacutenyeit is)

A csillagaacuteszat neacutemileg egy aacutellatkerthez hasonliacutethatoacute A kozmosznak is megvannak a maga

bdquoaacutellatkaacuteirdquo csillagok bolygoacutek holdak uumlstoumlkoumlsoumlk stb Első raacuteneacutezeacutesre ez a szembeoumltlő hogyan

is neacuteznek ki ezek Aztaacuten megvizsgaacutelhatjuk az aacutellatkertben a ketrecek szerepeacutet ndash valami

ilyesmit tesz a csillagaacuteszatban a kozmoloacutegia Beszeacutelhetuumlnk az aacutellatok szuumlleteacuteseacuteről is ndash mint

ahogyan a csillagaacuteszaton beluumll a kozmogoacuteniaacuteban az eacutegitestek kialakulaacutesaacuteroacutel Fontos

ismernuumlnk az aacutellatok fizioloacutegiai bioloacutegiai jelenseacutegeit is - az eacutegitestek bdquofizioloacutegiaacutejaacutetrdquo taglalja

az asztrofizika

Eacutegitestek Hogy valamelyest fogalmat alkothassunk a Metagalaxisroacutel előszoumlr szoacuteljunk neacutehaacuteny szoacutet az

eacutegitestekről s azok ismert rendszereiről legalaacutebb a fontosabb araacutenyokat foumllvaacutezolva

A legkoumlzelebbi eacutegitest a Hold alig 384 ezer kilomeacuteterre ami ndash mint az előzetesből tudjuk ndash a

Foumlld aacutetmeacuterőjeacutenek mindoumlssze 30-szorosa s ezt a taacutevolsaacutegot a feacuteny roumlpke 128 maacutesodperc alatt

megteszi Ez nagyon kicsinek szaacutemiacutet a csillagaacuteszatban Meacuteg a Nap is nagyobb pedig az egy

koumlzoumlnseacuteges csillag A Nap aacutetmeacuterőjeacutenek a nagysaacutega 1 millioacute 400 ezer kilomeacuteter durvaacuten 100

foumlldaacutetmeacuterő tehaacutet a holdpaacutelya is bőven belefeacuterne

Bolygoacutenk 1496 millioacute km-re azaz (kerekiacutetve) 100 napaacutetmeacuterőnyi messzeseacutegben kering a Nap

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

23

koumlruumll Ezt a taacutevolsaacutegot maacuter toumlbb mint 8 perc alatt teszi meg a feacuteny de a ma ismert

legtaacutevolabbi bolygoacuteig a Pluacutetoacuteig 40-szer ennyi időre mintegy 5 oacuteraacutera van szuumlkseacutege S ez meacuteg

csak a ma ismert bolygoacuterendszer hataacutera a teljes Naprendszer szeacuteleacuteig nagyjaacuteboacutel 2 eacuteven aacutet

szaacuteguld a feacutenysugaacuter (Tudniillik a Naprendszer mindaddig tart ameddig a Nap vonzoacute hataacutesa

eacuterveacutenyesuumll maacuterpedig a legkoumlzelebbi szomszeacutedos csillagroacutel toumlbb mint 4 eacutevig joumln a feacuteny)

A Tejuacutetrendszer egy nagy galaxis toumlbb szaacutez milliaacuterd (azaz toumlbb szaacutez ezer millioacute) csillagot

tartalmaz koumlzuumlluumlk csupaacuten egy a mi Napunk Az ilyen galaxisok egyik szeacuteleacutetől a maacutesikig toumlbb

mint szaacutezezer eacutevig menne a feacuteny ha koumlzben nem nyelődne el a csillagkoumlzi anyagban Vannak

kis galaxisok is toumlbbseacuteguumlk csak neacutehaacuteny milliaacuterd csillagboacutel aacutell A nagy galaxisok koumlzuumll a

szomszeacutedos legkoumlzelebbi az Andromeacuteda-galaxis Ennek a koumlzeacutepső reacutesze ndash ahol sűrűbben

vannak benne a csillagok ndash szabad szemmel is laacutetszik peacuteldaacuteul ősszel este a csillagos eacutegen

Holott az a feacuteny ami ma eljut roacutela a szemuumlnkbe onneacutet mintegy haacuterommillioacute eacutevvel ezelőtt

indult el Ismeruumlnk ma olyan galaxisokat is amelyeknek a raacutedioacutesugaacuterzaacutesa toumlbb mint

tiacutezmilliaacuterd eacutevig szaacuteguldott a vilaacutegűrben miacutegnem ide eacuterkezett a Foumlldre Ma kb szaacutezmilliaacuterd

galaxist ismeruumlnk ndash ezek (eacutes tartozeacutekaik) alkotjaacutek a Metagalaxist

A galaxisok rendszerint kisebb-nagyobb galaxishalmazokat alkotnak A leguacutejabb kutataacutesok

alapjaacuten viszont uacutegy tűnik hogy a ma ismert legnagyobb struktuacuteraacutekat tekintve cellaacutes

szerkezetű a Metagalaxis Eszerint mi mindnyaacutejan cellataacutersak vagyunk raacuteadaacutesul a cellaacutek

falaacuteba beeacutepiacutetve ugyanis a cellaacutek fala galaxisokboacutel aacutell a Tejuacutetrendszer csak egy kis bdquoteacuteglardquo a

sok koumlzuumll

Ősrobbanaacutes Ha megvizsgaacuteljuk a galaxishalmazunkon tuacuteli galaxisokat - az elmeacutelettel oumlsszhangban - toumlbb

eacuteszleleacutesi adatboacutel is arra koumlvetkeztethetuumlnk hogy azok kiveacutetel neacutelkuumll taacutevolodnak tőluumlnk sőt

mineacutel messzebb van egy galaxis annaacutel nagyobb sebesseacuteggel

Peacuteldaacuteul az uacuten voumlroumlseltoloacutedaacutest ndash ami erre a taacutevolodaacutesra utal ndash joacutel megfigyelhetjuumlk A taacutevolodoacute

eacutegitestek sziacutenkeacutepvonalai eltoloacutednak a nagyobb hullaacutemhosszak vagyis a voumlroumls sziacuten feleacute

(Ebből a relativitaacuteselmeacutelet alapjaacuten kiszaacutemolhatoacute az eacutegitest taacutevolsaacutega eacutes a taacutevolodaacutesi

sebesseacutege)

Megjegyzeacutes Ezt a jelenseacuteget a hasonloacutesaacuteg alapjaacuten (de teacutevesen) Doppler-effektuskeacutent is

szoktaacutek emlegetni Pedig ebben az esetben a hullaacutemhossz megvaacuteltozaacutesaacutenak maacutes jellegű okot

tulajdoniacutethatunk

Keacutepzeljuumlnk el egy hatalmas gumilepedotildet Helyezzuumlnk raacute csigaacutekat ndash azokkal modellezzuumlk az

egyes galaxishalmazokat keacutet teacuterdimenzioacuteban Az Einstein-egyenletek szerint az idotilde

muacutelaacutesaacuteval megvaacuteltozik a teacuteridő metrikaacuteja ami a Metagalaxis taacutegulaacutesaacutet ill oumlsszehuacutezoacutedaacutesaacutet

jelenti A mi modelluumlnkoumln ez uacutegy jelentkezik hogy a gumilepedotilde nyuacutelik ill oumlsszehuacutezoacutedik

Ennek megfelelotildeen baacutermelyik csigaacuteroacutel (galaxishalmazroacutel) azt lehet laacutetni hogy az oumlsszes toumlbbi

taacutevolodik tőle (ill koumlzeledik feleacute) Ekoumlzben a teacuterben mozgoacute feacutenysugaacuter hullaacutemhossza is

ugyanuacutegy megnyuacutelik (legalaacutebbis a Metagalaxis taacutegulaacutesakor oumlsszehuacutezoacutedaacuteskor pedig

oumlsszezsugorodik) mintha csak a modelluumlnk gumilepedotildejeacutenek a nyuacutelaacutesaacutet (ill oumlsszehuacutezoacutedaacuteskor

a zsugorodaacutesaacutet) koumlvetneacute

A Metagalaxis jelenlegi taacutegulaacutesa az uacuten Otildesrobbanaacutesig vezethetotilde vissza az idotildeben

Az Ősrobbanaacutes folyamataacuteban volt olyan időszak amikor a Metagalaxisban sehol sem leacuteteztek

atomok mert annyira sűrű volt az anyag hogy benne a gigantikus nyomaacuteson eacutes a rettenetesen

magas hőmeacuterseacutekleten az igen gyakran eacutes szeacuteduumlletes sebesseacutegekkel egymaacutesnak rohanoacute atomok

uacutegyis szeacutetestek volna elemi reacuteszecskeacutekre Sőt meacuteg az elemi reacuteszecskeacutek sem maradhattak

eacutepseacutegben peacuteldaacuteul az anyag eacutes az antianyag szuumlntelenuumll szeacutetsugaacuterzoacutedtak eacutes visszaalakultak

majd ismeacutet szeacutetsugaacuterzoacutedtak s megint visszaalakultak eacutes iacutegy tovaacutebb

Amikor a reacuteszecske-antireacuteszecske paacuterok oumlsszeuumltkoumlztek elektromaacutegneses sugaacuterzaacuteskvantumok

lettek belőluumlk amelyek folyamatosan vissza is alakultak reacuteszecske-antireacuteszecske paacuterokkaacute

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

24

Azok pedig ndash uacutejra oumlsszeuumltkoumlzveacuten ndash ugyancsak szeacutetsugaacuterzoacutedtak eacutes a sugaacuterzaacutes (amiacuteg kellően

nagy volt az anyagsűrűseacuteg) visszacsapoacutedott anyag-antianyag reacuteszecske paacuterokkaacute

Ezek a folyamatok mindaddig zajlottak amiacuteg elegendően nagy volt a sűrűseacuteg Azonban gyors

uumltemben toumlrteacutent a Metagalaxis taacutegulaacutesa Veacuteguumll atomok is oumlsszeaacutellhattak de sugaacuterzaacutes is maradt

meg sőt az anyagnak a zoumlme szeacutetsugaacuterzoacutedott ezt hiacutevjuk az Ősrobbanaacutes

maradvaacutenysugaacuterzaacutesaacutenak

Az Ősrobbanaacutes utaacuteni anyag tehaacutet ketteacutevaacutelt

1 Nagyobb reacuteszben elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes maradt vissza Tele van vele a vilaacutegrdquoűrrdquo - ami

ezek szerint egyaacuteltalaacuten nem uumlres Ennek az anyagnak a kvantumoknak az energiaacutejaacutet tudjuk

joacutel meacuterni

2 Az anyag kisebb haacutenyadaacutet de a feltűnőbb reacuteszeacutet pedig a nyugalmi toumlmeggel rendelkező

reacuteszecskeacutekből aacutelloacute anyag galaxisok azokon beluumll csillagok nagybolygoacutek kisbolygoacutek

holdak uumlstoumlkoumlsoumlk meteorok csillagkoumlzi ill bolygoacutekoumlzi gaacutez eacutes por alkotjaacutek sőt a Foumlld nevű

bolygoacuten peacuteldaacuteul mi magunk is Ez az anyag igen izgalmas fejlődeacutesen ment keresztuumll az

Ősrobbanaacutes oacuteta

Galaxisok szuumlleteacutese Az Ősrobbanaacutesboacutel visszamaradt elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes ndash noha a taacutegulaacutes koumlvetkezteacuteben

mostanaacuteban folyamatosan noumlvekszik a hullaacutemhossza ndash leacutenyegeacuteben maradt a reacutegi A szeacutet nem

sugaacuterzoacutedott anyag viszont ndash aminek a zoumlme hidrogeacuten valamint heacutelium gaacutez ndash a taacutegulaacutes soraacuten

a gravitaacutecioacutes vonzaacutes koumlvetkezteacuteben szeacutetszakadozott egyre kisebb anyagfelhőkre amelyek

sűrűbb reacuteszeiből kialakultak a galaxishalmazok s azokon beluumll az egyes galaxisok

Az Ősrobbanaacutesboacutel rengeteg neutriacutenoacute maradt vissza A taacutegulaacutes erre a neutriacutenoacute sokasaacutegra is

vonatkozik Mai elmeacutelet szerint a neutriacutenoacutek egymaacutesra hatoacute vonzaacutesa egyre feltűnőbb

egyenetlenseacutegeket okozott ebben a bdquoneutriacutenoacutetengerbenrdquo s ahol a legtoumlbb neutriacutenoacute sűrűsoumldoumltt

oumlssze azok oda vonzottaacutek az eacuteppen arra koacuteszaacuteloacute gaacutez reacuteszecskeacuteket is ahol aztaacuten veacuteguumllis

galaxisok nőttek

Formaacutejaacutet tekintve sokfeacutele galaxis van mi most csak a Tejuacutetrendszer (eacutes a hozzaacute hasonloacute

galaxisok) leacutetrejoumltteacutet taacutergyaljuk ndash s azt is csak nagy vonalakban

A Tejuacutetrendszer anyagaacutenak oumlsszesűrűsoumldeacutese soraacuten a gravitaacutecioacute eleinte minden iraacutenyban

egyformaacuten eacuterveacutenyesuumllt ami egy nagyjaacuteboacutel goumlmbszimmetrikus bdquogaacutezgomboacutecotrdquo

eredmeacutenyezett mint galaxisunk ősi formaacutejaacutet Ezen beluumll tovaacutebbi ugyancsak

goumlmbszimmetrikus bdquogaacutezgomboacutecokrdquo joumlttek leacutetre a mai uacuten goumlmbhalmazok ősei Azokon beluumll

ugyancsak goumlmbszimmetrikus bdquogaacutezgomboacutecokrdquo alakultak ki csillagok

Az egyre jobban oumlsszesűrűsoumldő ősgalaxis nagyobb reacuteszben meacuteg oumlsszefuumlggő gaacutez formaacutejaacuteban

megleacutevő anyaga azonban egyre gyorsabban forgott eacutes emiatt egyre jobban ellaposodott

Ebből az anyagboacutel joumlttek leacutetre a galaxisunk siacutekja menteacuten talaacutelhatoacute csillagok iacutegy a Nap is

A Tejuacutetrendszer koumlzepeacuteben egy rendkiacutevuumll sűrű galaxismagban gigantikus energiatermelő

folyamatok duacutelnak aacutem ma meacuteg nem tudjuk hogy azok netaacuten fekete lyukba bezuhanoacute

anyagtoacutel szaacutermaznak-e vagy esetleg anyag-antianyag szeacutetsugaacuterzoacutedaacutestoacutel (vagy valami maacutestoacutel

amit ma meacuteg nem ismeruumlnk) Mindenesetre nem lehetetlen hogy a Metagalaxis anyagaacutenak

az Ősrobbanaacuteskori szupersűrű aacutellapotaacuteboacutel akaacuter fekete lyukak is maradhattak vissza akaacuter

antianyagzaacutervaacutenyok egyes galaxisok koumlzepeacuten (Egyeacutebkeacutent az is lehet hogy a galaxisok fele

antianyagboacutel van koumlztuumlk olyanok amelyek meg ilyen anyagzaacutervaacutenyt rejtenek magukban

amilyen anyagboacutel mi vagyunk)

Csillagok szuumlleteacutese A csillagkoumlzi teacuterben sokfeleacute gaacutezfelhők is megmaradtak Maguk a csillagok is ilyen kozmikus

anyagfelhőkből sűrűsoumldtek oumlssze

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

25

A Naprendszer is egy hatalmas kozmikus gaacutez- eacutes porfelhotildenek egy ndash ahhoz keacutepest viszonylag

kis meacuteretű ndash gaacutezgomboacuteccaacute oumlsszecsomoacutesodoacute reacuteszeacuteből joumltt leacutetre

De mieacutert lett csillag a Nap

A csillagok feluumlleteacuten a hőmeacuterseacuteklet toumlbb ezer fok legbeluumll pedig ndash ahol gigantikus

energiaacutek szabadulnak foumll - toumlbb tiacutez millioacute fok is lehet Vajon mitől van ez

A Nap - eacutes minden csillag ndash sajaacutetmaga vilaacutegiacutet Hogyan keacutepesek erre Mieacutert ilyen

peacuteldaacuteul sajaacutet csillagunk a Nap

Mert eleacuteg nagy hozzaacute a toumlmege s ezaacuteltal a toumlmegvonzaacutesa (A Jupiter peacuteldaacuteul hiaacuteba a

legnagyobb oacuteriaacutesbolygoacute a Naprendszerben a toumlmege meacuteg mindig tuacutelsaacutegosan kicsi ahhoz

hogy csillag lehessen)

Csillagok napjainkban is keletkeznek kuumlloumlnoumlsen a Tejuacutetrendszer eacutes a hozzaacute hasonloacute galaxisok

peremvideacutekeacuten leacutevő kozmikus anyagfelhőkben de maacutesutt is ahol valamilyen okboacutel

kellőkeacuteppen oumlssze tud sűrűsoumldni a csillagkoumlzi gaacutez Ennek a legfontosabb teacutenyezője a

gravitaacutecioacutes koumllcsoumlnhataacutes

Ezen kiacutevuumll vannak olyan kedvező esetek amikor egyeacuteb teacutenyezők meacuteg arra is keacutepesek hogy

foumllgyorsiacutetsaacutek a csillagkeacutepződeacutest

Joacuteneacutehaacuteny olyan csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhőt ismeruumlnk amelyben a maacuter koraacutebban

megszuumlletett csillagoknak a nagy energiaacutejuacute elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesa szeacutetbontja (ionizaacutelja) a

koumlrnyeacutekbeli gaacutez reacuteszecskeacuteket A csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhők rendszerint igen alacsony

hőmeacuterseacutekletűek azaz viszonylag lassan mozognak bennuumlk az egyes gaacutezreacuteszecskeacutek Aacutem ha

egy ilyen anyagfelhőben csillagok is vannak azoknak a sugaacuterzaacutesa keacutepes szeacutetbontani meacuteg az

atomokat is

Ennek koumlvetkezteacuteben toumlbb reacuteszecske fog szaladgaacutelni a gaacutezfelhőnek abban a reacuteszeacuteben

Megnoumlvekszik tehaacutet a reacuteszecskeszaacutem eacutes iacutegy a gaacuteznak a nyomaacutesa is

Ezen kiacutevuumll a csillagtoacutel kapott energia megnoumlveli a reacuteszecskeacutek mozgaacutesi energiaacutejaacutet azok

sebesebben szaacuteguldoznak (Tehaacutet magasabb lesz a gaacutezfelhőben a hőmeacuterseacuteklet is)

A gaacutez a heves uumltkoumlzeacutesek miatt keacutepes a teacuterben tovaacutebb ionizaacuteloacutedni Ezek az uacuten ionizaacutecioacutes

frontok egyuacutettal loumlkeacuteshullaacutem frontok is mert az anyagfelhő ionizaacutelt reacuteszeacuteben mintegy

neacutegyszer nagyobb a nyomaacutes mint az elektromosan semleges helyeken ahol tehaacutet ezaacuteltal

rohamosan oumlsszesűrűsoumldhet az anyag s iacutegy foumllgyorsul a csillagok keletkezeacutese

A csillagokban a gaacutez kiacutevuumllrotildel befeleacute fokozatosan sűrűsoumldik Minden csillag kiacutevuumll nagyon

ritka legbeluumll rendkiacutevuumll sűrű Amikor egy oumlsszetoumlmoumlruumllotilde gaacutezgoumlmb ndash egy uacutejszuumlloumltt csillag ndash

belsejeacuteben a sűrűseacuteg iszonyatosan megnő emiatt a nyomaacutes meg a hotildemeacuterseacuteklet is rettentotildeen

magas lesz (Gondoljunk csak bele Ha kisebb teacuterreacuteszbe zsuacutefolunk sok reacuteszecskeacutet akkor azok

ott jobban bdquoloumlkdoumlsotildednekrdquo szaporaacuten bdquotaszigaacuteljaacutekrdquo egymaacutest begyorsulnak )

A hatalmas gravitaacutecioacute miatt a Nap belsejeacuteben is igen nagy a sűrűseacuteg ami tehaacutet gigantikus

nyomaacutest eacutes egyuacutettal rettenetesen magas hőmeacuterseacutekletet jelent Olyannyira hogy meacuteg az elemi

reacuteszecskeacutek is keacutepesek arra hogy egymaacutesba bdquopreacuteselődjenekrdquo eacutes aacutetalakuljanak mikoumlzben

maacutesfajta reacuteszecskeacutek is eacuteletre kelnek belőluumlk elektromaacutegneses energia-felszabadulaacutes

koumlzepette

Ez azt jelenti hogy ott az egyes reacuteszecskeacutek rettenetesen gyorsan keacutepesek mozogni eacutes igen

erőteljesen nekiuumltkoumlznek egymaacutesnak Ilyen koumlruumllmeacutenyek koumlzepette nem csoda ha az atomok

eleve szeacutetroncsoloacutednak (nem biacuterjaacutek a bdquogyűrődeacutestrdquo) Egyesek menthetetlenuumll egymaacutesba

bdquopasziacuterozoacutednakrdquo eacutes meacuteg maacutes bdquotrageacutediaacutekrdquo is toumlrteacutennek veluumlk

A Nap anyagaacutet legnagyobb reacuteszben hidrogeacuten kisebb reacuteszben heacutelium alkotja (Egyeacuteb elemek

elenyeacuteszotilde mennyiseacutegben vannak benne) A belsejeacuteben protonokboacutel meg elektronokboacutel uacutejabb

heacutelium atommagok is keletkeznek

Leacutenyegeacuteben arroacutel van szoacute hogy egyesuumllnek ndash idegen szoacuteval fuzionaacutelnak ndash az atommagok Ez

roumlviden atommagfuacutezioacute

Mikoumlzben azonban a hidrogeacuten heacuteliummaacute alakul csillagunk belsejeacuteben gigantikus energiaacutek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

26

szabadulnak foumll Iacutegy (eacutes ehhez hasonloacute moacutedon) keletkeznek a Napboacutel joumlvő sugaacuterzaacutesok

Nos emiatt az atommagfuacutezioacutes energiatermeleacutes miatt csillag a csillag (A Nap is amely tehaacutet

mindenekelőtt nagy toumlmege eacutes a gravitaacutecioacutes koumllcsoumlnhataacutes joacutevoltaacuteboacutel lett csillag)

A csillagok energiatermeleacutese Eleinte minden csillag belsejeacuteben a hidrogeacuten alakul heacuteliummaacute Koumlzben nagy mennyiseacutegű

energia szabadul foumll Amikor azt mondjaacutek hogy a Nap bdquoizzoacute gaacutezgoumlmbrdquo annak joacuteszereacutevel

csak a fele igaz a gaacutezgoumlmb Az bdquoizzoacuterdquo tuacutelsaacutegosan enyhe kifejezeacutes (Hasonloacute lenne ez ahhoz

amikor raacuteleacutep valakinek a laacutebaacutera egy elefaacutent eacutes csak ennyit mondana bdquoolyan volt mint egy

szuacutenyogcsiacutepeacutesrdquo) Az energia-felszabadulaacutes meacuterteacuteke sokkal inkaacutebb volna hasonliacutethatoacute egy

hidrogeacutenbomba foumllrobbanaacutesaacutehoz baacuter ez a hasonlat sem joacute (a fuacutezioacutes reaktor jobb lenne)

A csillagokban zajloacute hidrogeacuten-heacutelium fuacutezioacute soraacuten hidrogeacuten atommagok (protonok) ndash

mikoumlzben egy reacuteszuumlk elektronnal bdquooumlsszepreacuteselődverdquo neutronnaacute vaacutelik ndash heacutelium atommagokkaacute

egyesuumllnek A bonyolult folyamat elejeacuten kiindulaacuteskeacutent neacutegy protonnal eacutes keacutet elektronnal

szaacutemolhatunk a veacutegeacuten pedig a keacutesz heacutelium atommaggal Ha azonban oumlsszeadjuk a

kiindulaacuteskor a reacuteszecskeacutek toumlmegeacutet eacutes oumlsszehasonliacutetjuk a heacutelium atommag toumlmegeacutevel uacutegy

tűnik mintha nem lenne eacuterveacutenyes a toumlmegmegmaradaacutes toumlrveacutenye ugyanis a bdquokeacutesztermeacutekrdquo

toumlmege kisebb mint kuumlloumln-kuumlloumln az bdquoalkatreacuteszekeacuterdquo Ez a jelenseacuteg gyakran előfordul az

atomfizikaacuteban Uacutegy is nevezteacutek el hogy toumlmeghiaacuteny idegen szoacuteval toumlmegdefektus Hova lett

koumlzben a hiaacutenyzoacute toumlmeg Mi az ami meacuteg jelen van a folyamatban de eddig nem vettuumlk

figyelembe Nos nem szaacutemoltuk bele a toumlmegekbe peacuteldaacuteul a keletkezotilde elektromaacutegneses

sugaacuterzaacutesokat

Tehaacutet otildek a felelotildesek a toumlmegdefektuseacutert Otildek bdquoloptaacutekrdquo el a hiaacutenyzoacute toumlmeget Pontosabban

abboacutel az bdquoanyagmennyiseacutegbotildelrdquo keletkeztek aminek a toumlmegeacutet hiaacutenyoljuk Iacutegy az otilde toumlmeguumlk

kell hogy kiadja a bdquoleltaacuterhiaacutenytrdquo Csak az a gond hogy az elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesoknak a

toumlmegeacutet nem lehet uacutegy eacutertelmezni mint peacuteldaacuteul a kenyeacutereacutet vagy a protoneacutet Nem tudjuk uacutegy

megmeacuterni sem a tehetetlenseacutegeacutet sem a gravitaacuteloacute toumlmegeacutet ahogyan azt maacutes esetekben az

egyeacuteb reacuteszecskeacutek taacutergyak eseteacuteben megszoktuk Az elektromaacutegneses sugaacuterzaacuteskvantumoknak

az energiaacutejaacutet tudjuk joacutel meacuterni

Szerencseacutere a relativitaacuteselmeacutelet kitaacutegiacutetotta ismereteinket a csillagok energiatermeleacuteseacuteről is

kapcsolatot teremt a nyugalmi toumlmeggel rendelkező reacuteszecskeacutek toumlmege eacutes az elektromaacutegneses

sugaacuterzaacuteskvantumok energiaacuteja koumlzoumltt

Janus-arcuacute anyag Jeloumllje m a hiaacutenyzoacute toumlmeget (a folyamat elejeacuten ill a veacutegeacuten meacuterhetotilde toumlmegek kuumlloumlnbseacutegeacutet)

Ekkor a koumlzben keletkezotilde sugaacuterzaacuteskvantum E energiaacuteja E = mcsup2 (a szokaacutesos jeloumlleacutessel c a

vaacutekuumban meacutert feacutenysebesseacuteg) Ennek segiacutetseacutegeacutevel mindig kiszaacutemiacutethatjuk hogy egy adott

toumlmegkuumlloumlnbseacutegnek mekkora energia felel meg ill adott energiaacutehoz mekkora toumlmegdefektus

tartozik

A toumlmeg eacutes az energia tehaacutet szorosan oumlsszetartoznak ezeacutert az energiaacutet leacutenyegeacuteben uacutegy

kezelhetjuumlk mintha toumlmeg lenne

Meacuterjuumlk meg az atommagfuacutezioacute soraacuten felszabaduloacute energiaacutet (ami elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes

formaacutejaacuteban keletkezik) s ezt szaacutemoljuk aacutet toumlmegre Maacuteris megkapjuk a hiaacutenyzoacute toumlmeget

amit koraacutebban kerestuumlnk Meacutegis igaz az anyagmegmaradaacutes toumlrveacutenye aacutem aacuteltalaacutenosabb

eacutertelmezeacutesben

A toumlmeget eacutes az energiaacutet leacutenyegeacuteben egy kalap alaacute vehetjuumlk Mintha csak megegyezneacutenek

Szokaacutes is ezt uacutegy nevezni hogy a toumlmeg eacutes az energia ekvivalenciaacuteja (azonossaacutega) Persze

teljes azonossaacutegroacutel szoacute sincs A toumlmeg az toumlmeg az energia pedig energia Viszont nagyon is

van koumlzuumlk egymaacuteshoz Uacutegy neacutez ki mintha a leacutenyeget tekintve ugyanarroacutel a jelenseacutegről lenne

szoacute Csakhogy egy bdquoJanus-arcuacuterdquo jelenseacutegről bizonyos esetekben az egyik bdquoarcaacutetrdquo laacutetjuk

(toumlmeg) maacutes esetekben pedig a maacutesik bdquoarcaacutetrdquo (energia) amikor bizonyos reacuteszecskeacuteknek ndash pl

elektron proton neutron ndash a toumlmegeacutet tudjuk koumlnnyen megmeacuterni maacutes reacuteszecskeacuteknek ndash ilyenek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

27

az elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesok energia-csomagocskaacutei ndash pedig az energiaacutejaacutet (Olyan ez mint

amikor elsuhan mellettuumlnk egy autoacute amelyet eloumll keacutekre haacutetul pedig pirosra festettek Aki

szemből figyeli keacuteknek laacutetja aki haacutetulroacutel az pedig pirosnak Pedig ugyanarroacutel az autoacuteroacutel van

szoacute)

Mi toumlrteacutenik egy csillagon Minthogy a csillag a feluumlleteacuten toumlbb ezer fokos a hotildemeacuterseacuteklet meacuteg ott is igen gyorsan

mozognak az egyes reacuteszecskeacutek nemcsak a belsejeacuteben (Nagy a mozgaacutesi energiaacutejuk)

Szuumlntelenuumll egymaacutesnak rohannak irtoacutezatosan nagy sebesseacuteggel Nem is biacuterjaacutek ezt elviselni

roncsoloacutedaacutes neacutelkuumll Az atomok a heves uumltkoumlzeacutesek hataacutesaacutera minduntalan szeacutetesnek darabjaikra

Majd ndash kedvezotildebb viszonyok koumlzepette ndash megfelelő reacuteszecskeacutekkel uacutejra oumlsszetalaacutelkozvaacuten

roumlvid idotildere (az uacutejabb erős uumltkoumlzeacutesekig) ismeacutet oumlsszeaacutellhatnak az eredeti atomok Azok persze

ugyaniacutegy szeacutetesnek majd visszaalakulnak eacutes iacutegy tovaacutebb Amennyi szeacutetesik annyi vissza is

alakul Iacutegy mindig vannak a Napon atomok atommagok ionok meg elektronok is (Amikor

az elektromosan toumlltoumltt reacuteszecskeacutek atomokkaacute alakulnak vissza abban az is szerepet jaacutetszik

hogy a kuumlloumlnboumlzotilde elektromos toumllteacutesű reacuteszecskeacutek vonzzaacutek egymaacutest)

Az atomokroacutel leszakadt elektronoknak eacutes a visszamaradt atommagoknak ill ionoknak

oumlsszesen nagyobb az energiaacuteja szeacutetesett (ionizaacutelt) aacutellapotban mint amikor atomokkaacute

kapcsoloacutednak oumlssze A csillagoknak - iacutegy a Napnak a feluumlleteacuten is - ebből a kuumlloumlnbseacutegből ill

az uumltkoumlzeacutesek energiaacutejaacuteboacutel szaacutermazik a feacuteny (A napfoltokban persze ahol a maacutegneses mező

gubancoloacutedaacutesa miatt lelassultak a reacuteszecskeacutek vagyis alacsonyabb lett a hőmeacuterseacuteklet a

reacuteszecskeacutek szeacutetroncsoloacutedaacutesa eacutes visszaalakulaacutesa is kisebb meacuterteacutekű Ott kevesebb feacuteny

keletkezik emiatt soumlteacutetebbek ezek a teruumlletek )

Csillagok eacuteletuacutetja A Naphoz hasonloacute csillagokban rendszerint toumlbb mint tiacutez milliaacuterd eacuteven aacutet zajlik a hidrogeacuten-

heacutelium fuacutezioacute Addig a csillag egyensuacutelyban van a kifeleacute nyomuloacute energia ugyan szeacutejjelebb

fesziacuteteneacute csakhogy a gravitaacutecioacute oumlsszetartja Keacutesotildebb amikor a csillag megoumlregszik eacutes

kimeruumllőfeacutelben lesz a hidrogeacuten keacuteszlete maacutes (hasonloacute) atommagfuacutezioacutes folyamatok indulnak

meg a belsejeacuteben Amikor viszont lelassul a hidrogeacutennek a heacuteliummaacute alakulaacutesa eacutes ezaacuteltal az

energia kifeleacute aacuteramlaacutesa is ndash ami szeacutetfuacutejni igyekszik a csillagot ndash a gravitaacutecioacute oumlsszeacutebb tudja

huacutezni sűrűbb lesz Ezeacutert a belsejeacuteben megnoumlvekszik a nyomaacutes eacutes a hőmeacuterseacuteklet Iacutegy vaacutelik

lehetőveacute uacutejabb magfuacutezioacute beindulaacutesa A heacuteliumnak a tovaacutebb alakulaacutesa hirtelen termel sok

energiaacutet s ahogyan az kifeleacute zuacutedul a csillagboacutel a gravitaacutecioacute elleneacuteben foumllfuacutejja azt voumlroumls

oacuteriaacutessaacute Az aacutetmeacuterője az eredetinek akaacuter toumlbb mint szaacutezszorosaacutera is megnoumlvekedhet A Nap

ekkor majd olyan nagy lesz hogy a Foumlldig is kitaacutegulhat (hacsak a Foumlld nem keruumll taacutevolabb)

A szaacutezszoros meacuteretnoumlvekedeacutes millioacuteszoros teacuterfogatnoumlvekedeacutest jelent azaz a mostani

aacutetlagsűrűseacutege a milliomod reacuteszeacutere csoumlkken Raacuteadaacutesul a Nap kuumllső reacutesze most is rendkiacutevuumll

ritka haacutet meacuteg ha iacutegy lecsoumlkken az aacutetlagsűrűseacutege Mindenesetre (ha lesz meacuteg akkor emberiseacuteg

a Foumlldoumln) ezt az idotildeszakot nem eacuterdemes megvaacuterni Toumlbb okunk is lehet raacute

Az első igen haacutenyattatott sors vaacuter az ilyen oumlreg csillagokra Egyszerre toumlbbfeacutele

elemaacutetalakulaacutesi folyamat is zajlik bennuumlk kuumlloumlnboumlző goumlmbheacutejakban Mikoumlzben azok

beindulnak illetve leaacutellnak (lelassulnak) kuumlloumlnboumlző meacuterteacutekben bdquofuacutejjaacutek foumllrdquo az eacutegitestet amit

ugyanakkor oumlsszeacutebb raacutent a gravitaacutecioacute hacsak teheti Bekoumlvetkezik olyan időszak is amikor a

csillag pulzaacutelni kezd uumltemesen ismeacutetlődve kitaacutegul oumlsszehuacutezoacutedik majd ismeacutet kitaacutegul s

oumlsszehuacutezoacutedik eacutes iacutegy tovaacutebb Rendszerint bekoumlvetkezik ekoumlzben a rezonancia katasztroacutefa

leszakad roacutela a kuumllső leacutegkoumlre azaz gaacutezburkot dob le magaacuteroacutel Ez az uacuten noacuteva robbanaacutes Ez a

balszerencse toumlbbszoumlr is megeshet ugyanazzal a csillaggal joacute neacutehaacuteny ilyen bdquovisszateacuterőrdquo noacutevaacutet

ismeruumlnk Tehaacutet oumlreg koraacuteban a Nap is haacutenykoloacutedik majd anyagfelhőkkel dobaacuteloacutezik

Oumlnmagaacuteban maacuter ez is eleacuteg ok volna arra hogy hűtlenek legyuumlnk hozzaacute eacutes itt hagyjuk Annaacutel

is inkaacutebb mert nem sokkal ezutaacuten teljesen megoumlregszik eacutes meghal

Maacutesik ok Minden csillag keacutepes bdquolegyaacutertanirdquo eacutelete soraacuten a perioacutedusos rendszer elemeit

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

28

egeacuteszen a vasig Tovaacutebb azeacutert nem mert annak az atommagjaacuteban maacuter 56 nukleon van s ha

enneacutel toumlbb protont vagy neutront proacutebaacutelnaacutenk meacuteg bdquobelegyoumlmoumlszoumllnirdquo ahhoz maacuter nekuumlnk

kellene energiaacutet befektetni Koumlzoumlnseacuteges csillagok erre nem keacutepesek Iacutegy tehaacutet leaacutell bennuumlk az

energiatermeleacutes a gravitaacutecioacute előbb oumlsszehuacutezza őket feheacuter toumlrpe csillagocskaacutevaacute majd teljesen

kihunynak s kihűlnek ndash iacutegy hal meg majd a Nap is Nem robban foumll noha oumlreg koraacuteban nova

robbanaacutesok bdquokeseriacutetik az eacuteleteacutetrdquo

A Napnaacutel leacutenyegesen nagyobb toumlmegű csillagok viszont eacuteletuumlk veacutegeacuten foumllrobbannak eacutes ez az

uacuten szupernoacuteva robbanaacutes keacutepes raacute hogy a vasnaacutel bonyolultabb elemeket (pl az aranyat)

legyaacutertsa Amikor nagyreacuteszt leaacutell a csillag energiatermeleacutese a hatalmas gravitaacutecioacute szinte

oumlsszeroppantja az eacutegitestet ami ezaacuteltal igen roumlvid idő alatt gigantikus meacuterteacutekben

oumlsszesűrűsoumldik Ennek koumlvetkezteacuteben az oumlnmagaacuteba roskadoacute agonizaacuteloacute csillag belsejeacuteben

hirtelen szabadul foumll meglehetősen sok energia ami egyreacuteszt lerobbantja a kuumllső reacuteszeket

maacutesreacuteszt oumlsszerobbantja a csillagbelsőt

A csillag helyeacuten visszamarad egy mindoumlssze 10-20 kilomeacuteteres neutroncsillagocska aacutem az

olyan sűrű hogy anyagaacuteboacutel egyetlen kockacukornyi is suacutelyosabb volna a Foumlldoumln mint

peacuteldaacuteul a Magas Taacutetra Ott ugyanis az elektronok bele preacuteselődnek az atommagokba s azok

protonjaival elektromosan semleges neutronokkaacute vaacutelnak Iacutegy szorosan egymaacutes melleacute

simulhatnak az atommagok elektromos tasziacutetaacutes ezt nem gaacutetolja az erős koumllcsoumlnhataacutes pedig

segiacuteti hogy egymaacuteshoz koumltődhessenek

A robbanaacuteskor levaacutelt anyag viszont főkeacutent plazma aacutellapotban van vagyis igen sok

elektromosan toumlltoumltt reacuteszecskeacutet tartalmaz eacutes iacutegy azok a gyorsan forgoacute csillag koumlruumlli maacutegneses

mezőben raacutedioacutesugaacuterzaacutest keltenek A szupernoacuteva robbanaacuteskor foumllszabaduloacute energia egy reacutesze

is elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesok formaacutejaacuteban joumln ki az eacutegitest belsejeacuteből A csillag eredeti

feacutenyesseacutege ilyenkor (nem veacuteletlenuumll) a toumlbb szaacutezmillioacuteszorosaacutera noumlvekszik Megjegyezzuumlk

hogy egy-keacutet milliaacuterd eacutev muacutelva a koumlrnyeacutekuumlnkoumln szupernoacuteva robbanaacutesok tűzijaacuteteacutekszerű

gyakorisaacutegaacuteval kell szaacutemolnunk Ha az ekkor keletkező nagy energiaacutejuacute s iacutegy a

szervezetuumlnkre kaacuteros sugaacuterzaacutesok a Foumlldre oumlzoumlnlenek itt az akkora sugaacuterdoacutezist jelent ami maacuter

nemcsak genetikai mutaacutecioacutekat okozhat hanem veacutegzetes trageacutediaacutekhoz is vezetne ndash ha

megvaacuternaacutenk szuumllőbolygoacutenkon ezt az időszakot El kell tehaacutet koumlltoumlzni inneacutet joacute messzire

meacuteghozzaacute koumlruumllbeluumll egy milliaacuterd eacuteven beluumll

A Keacutek Bolygoacute eacutes uacutetitaacutersa - csillagaacuteszati alapok mindenkinek

Cikkuumlnkben neacutehaacuteny csillagaacuteszati alapfogalmat eleveniacutetuumlnk fel kuumlloumlnoumls tekintettel a Foumlld eacutes

Hold kapcsolataacutera Egyuacutettal a fogyatkozaacutesok eacutegimechanikaacutejaacuteba is betekinteacutest nyerhetuumlnk

A Hold taacutevolsaacutega 30 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 128 sec alatt

A Nap meacuterete 100 Foumlld-aacutetmeacuterő (Bőven belefeacuterne a Holdnak a paacutelyaacuteja)

Nap-Foumlld taacutevolsaacuteg 1 CsE = 100 Nap-aacutetmeacuterő = 10000 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 83 min

alatt (Ha lekicsinyiacutetve a planetaacuterium kupolaacuteja volna a Nap akkor a Foumlld egy alma a

Hold meg - tőle kb 25 m-re - egy cseresznye lenne a vaacuteroskoumlzpontban majdnem 1 km-re a

planitoacutel)

Nap-Pluacutetoacute aacutetlagos taacutevolsaacuteg 40 CsE Megteszi a feacuteny 55 h alatt (Ha a plani kupolaacuteja volna

a Nap akkor a Pluacutetoacute meacuteg a Hold cseresznyeacutejeacutetől is kisebb lenne de toumlbb mint 30 km-

re)

Szomszeacuted csillag (alfa Centauri) taacutevolsaacutega toumlbb mint 4 feacutenyeacutev megteszi a feacuteny toumlbb

mint 4 eacutev alatt (3 csillag 2 Nap-szerű eacutes 1 voumlroumls toumlrpe Ha a Nap maacutekszemnyi akkor az

alfa Centauri tőle 40 km-re 2 maacutekszem eacutes 1 porszem lenne)

A Tejuacutetrendszer meacuterete toumlbb mint 100000 feacutenyeacutev befutnaacute a feacuteny toumlbb mint 100000 eacutev

alatt

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

29

Ma ismert legtaacutevolabbi galaxis taacutevolsaacutega toumlbb mint 10 milliaacuterd feacutenyeacutev megteszi a

feacutenyraacutedioacutesugaacuterzaacutes toumlbb mint 10 milliaacuterd eacutev alatt

1 CsE (1 CSILLAGAacuteSZATI EGYSEacuteG) 1496 millioacute km a Foumlld-paacutelya feacutel nagytengelye A

Foumlld olyan enyhe ellipszis paacutelyaacuten kering a Nap koumlruumll amely majdnem toumlkeacuteletes koumlr (Teacutelen

5 millioacute km-rel koumlzelebb vagyunk a Naphoz mint nyaacuteron aacutem ez a kuumlloumlnbseacuteg elenyeacutesző a

Foumlld-paacutelya majdnem 300 millioacute km aacutetmeacuterőjeacutehez keacutepest)

1 feacutenyeacutev taacutevolsaacuteg amit a feacuteny (2997925 kmsec sebesseacuteggel) 1 eacutev (= 315569259747 sec)

alatt megtesz (Mintegy 95 billioacute kerekiacutetve 10000000000000 km)

A Hold nagysaacutega kb 14-e a toumlmege majdnem 180 reacutesze a Foumlldeacutenek ezeacutert nem biacutert leacutegkoumlrt

megtartani A Holdon a suacutelyunk 16-a lenne az itteninek Nappal foumllmelegedhet 130 oC-ra

eacutejszaka le tud hűlni -100 oC alaacute ugyanis 2 heacutetig van rajta nappal s 2 heacutetig eacutejszaka A

csillagokhoz keacutepest a forgaacutesideje ugyanannyi mint a Foumlld koumlruumlli keringeacutesi ideje azaz koumltoumltt

keringeacutest veacutegez mindig ugyanazt a feleacutet fordiacutetja a Foumlld feleacute iacutegy a Hold felsziacuteneacuteről (a tőluumlnk

laacutethatoacute oldalaacuteroacutel egy adott helyről) a Foumlld mindig ugyanabban az iraacutenyban laacutetszik a laacutetoacutehataacuter

(horizont) foumlloumltt

Holdfaacutezisok (feacutelhold telihold stb)

A Nap a Holdnak (is) mindig csak az egyik feleacutet vilaacutegiacutetja meg Ezt mi mindig maacutes iraacutenyboacutel

neacutezzuumlk teliholdkor a napsuumltoumltte oldalaacutet teljesen laacutetjuk de első negyed eacute s utolsoacute negyed

idejeacuten oldalroacutel vilaacutegiacutetja meg a Nap uacutejholdkor pedig az aacuternyeacutekos oldalt nem laacutetjuk

Fogyatkozaacutesok A Foumlld eacutes a Hold paacutelyasiacutekja 5o-os szoumlget zaacuternak be egymaacutessal ezeacutert nem minden uacutejholdkor

eacutes teliholdkor keruumll a Nap meg ez a keacutet eacutegitest pontosan egy egyenesbe Csak amikor a keacutet siacutek

metszeacutesvonalaacuteban van a Nap - leacutenyegeacuteben feacuteleacutevente - koumlvetkezhet be hogy uacutejholdkor a Hold

aacuternyeacuteka raacutevetiacutetődik a Foumlld felsziacuteneacutenek egy kis reacuteszeacutere (ahonneacutet napfogyatkozaacutest laacutetni) vagy

teliholdkor a Hold belemaacuteszik a Foumlld aacuternyeacutekaacuteba (holdfogyatkozaacutes - mindenuumlnnen

megfigyelhető a Foumlldről ahonneacutet a Hold laacutetszik)

Aacuterapaacutely

A Holddal ellenteacutetes oldalon is van dagaacutely (sőt meacuteg a szaacuterazfoumlld is naponta keacutetszer

megemelkedik eacutes visszasuumlllyed 3 dm-nyit) A Foumlld-Hold rendszer koumlzoumls toumlmegkoumlzeacuteppontja

23 Foumlld-sugaacuternyira van a bolygoacute koumlzepeacutetől ami koumlruumll a Foumlld is ringlispilezik

A Foumlld forgaacutesa

Az Eacuteszaki Sarkon fuumlggőleges tengely koumlruumll viacutezszintesen forgunk balra az eacutegitestek

lemaradnak jobbra mint a buszboacutel neacutezve a faacutek az uacutet szeacuteleacuten (A taacutevolabbiak lassabban

maradnak le sőt joumln veluumlnk a Hold olyan messze van hogy eacuteszre sem vesszuumlk a

lemaradaacutesaacutet) Az Egyenliacutető siacutekja itt viacutezszintes Csak 1 csillag kelnyugszik a Nap a toumlbbiek

vagy mindig a horizont foumlloumltt maradnak vagy mindig alatta

Az Egyenliacutetőn viacutezszintes eacuteszak-deacuteli iraacutenyuacute tengely koumlruumll forog a Foumlld nyugatroacutel keletre s

ahogy haacutetrafeleacute lemarad a koumlrnyező vilaacuteg keleten fuumlggőlegesen kel foumll minden s nyugaton

fuumlggőlegesen nyugszik le Az Egyenliacutető siacutekja fuumlggőleges Minden csillag kelnyugszik

Hazaacutenk az Eacuteszaki Sark eacutes az Egyenliacutető koumlzoumltt nagyjaacuteboacutel a feleacuteneacutel helyezkedik el a Foumlldoumln

tehaacutet tőluumlnk neacutezve a Foumlld forgaacutestengelye eacutes az Egyenliacutető siacutekja is ferdeacuten aacutell s iacutegy ferdeacuten

kelnek foumll eacutes ferdeacuten nyugszanak le az eacutegitestek A forgaacutestengely iraacutenyaacutenak a horizont foumlloumltti

magassaacutega (minden eacuteszaki foumlldrajzi szeacutelesseacutegen) egyenlő az adott phi foumlldrajzi szeacutelesseacuteggel

A Sarkcsillag koumlruumlli phi szoumlgoumln beluumll leacutevő - uacuten cirkumpolaacuteris - csillagok (pl Nagygoumlncoumll

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

30

Kisgoumlncoumll Cassiopeia csillagai) soha nem mennek a horizont alaacute ezeacutert minden deruumllt eacutejjel

megfigyelhetőek (csak mindig maacutes feleacute)

A Foumlld keringeacutese A Nap iraacutenyaacuteban - a nappali eacutegen - nem laacutetszanak szabad szemmel maacutes csillagok - mindig

ellenteacutetes iraacutenyban - az eacutejszakai eacutegbolton - s ez az iraacuteny egy eacutev alatt koumlrbemaacuteszik az eacutegen

(a Foumlld paacutelyasiacutekjaacuteban az ekliptikaacuten)

Ahogyan a forgaacutes miatt (minthogy utazunk a Foumllddel kelet feleacute s minden lemarad haacutetra) 1

nap alatt koumlrbefordulni laacutetszik az eacutegbolt ugyaniacutegy a keringeacutes miatt is (minthogy utazunk a

Foumllddel a Nap koumlruumll - ugyanabba az iraacutenyba amerre forgunk - eacutes emmiatt is haacutetrafeleacute azaz)

nyugat feleacute szinteacuten lemaradni laacutetszanak a csillagok persze lassabban 1 eacutev alatt fordul koumlrbe

a csillagos eacuteg (Ha minden este ugyanakkor figyeljuumlk tapasztalhatjuk ezt a lassuacute lemaradaacutest

vagyis a Foumlld keringeacuteseacutet)

Ezeacutert kuumlloumlnboumlző eacutevszakokban maacutes-maacutes jellegzetes csillagkeacutepek figyelhetőek meg

Tengelyferdeseacuteg a forgaacutestengely mostanaacuteban majdnem a Sarkcsillag feleacute mutat nem

merőleges az ekliptikaacutera (665 o) ezeacutert azzal a Foumlld egyenliacutetőjeacutenek a siacutekja (Eacutegi Egyenliacutető) is

szoumlget (235 o) zaacuter be (Az iraacuteny 26000 eacutevenkeacutent - buacutegoacutecsigaszerűen kuacutep alkotoacutejakeacutent -

koumlroumlz az eacutegen precesszioacute)

A Foumlld megtartja a tengelyferdeseacutegeacutet egy kerigeacutes soraacuten Koumlzben a forgaacutestengely - eacutes (mivel a

csillagok irtoacutezatosan messze vannak ezeacutert) a Sarkcsillag iraacutenya is - oumlnmagaacuteval paacuterhuzamosan

toloacutedik el

Amikor az eacuteszaki feacutelteke fordul jobban a Nap feleacute vagyis hazaacutenk a Nap feleacute hajol tőluumlnk a

Nap magasan laacutetszik deacutelben joacutel tud melegiacuteteni - nyaacuter van

Amikor - feacutel eacutevvel keacutesőbb midőn a Foumlld a Nap tuacuteloldalaacuten van - a deacuteli feacutelteke fordul jobban a

Nap feleacute vagyis hazaacutenk elhajol a Naptoacutel tőluumlnk a Nap alacsonyan laacutetszik deacutelben nem tud

joacutel melegiacuteteni - teacutel van Argentiacutenaacuteban viszont nyaacuter (Az eacuteszaki eacutes a deacuteli feacuteltekeacuten pont fordiacutetva

vaacuteltakoznak az eacutevszakok)

Az Eacuteszaki Sarkon a tavaszi napeacutejegyenlőseacuteg idejeacuten az Eacutegi Egyenliacutetőn (a tavaszpont

iraacutenyaacuteban) leacutevő Nap lassan foumllkel mikoumlzben - a forgaacutes miatt - joacutecskaacuten lemarad jobbra

Naponta koumlrbejaacuter a horizont menteacuten Egyidejűleg - a keringeacutes folytaacuten - arreacutebb maacuteszik az

ekliptikaacuten eacutes iacutegy a nyaacuteri napforduloacuteig egyre magasabbra spiraacutelozik Az őszi napeacutejegyenlőseacuteg

idejeacutere visszakeruumll az Eacutegi Egyenliacutetőre (őszpont) s megint a horizonton megy koumlrbe mialatt

lenyugszik Megkezdődik a feacuteleacuteves eacutejszaka Aacutem addig is hiaacuteba suumlt a Nap feacutel eacuteven aacutet

egyfolytaacuteban mindig alacsonyan van (max 235 o) - nem tud joacutel melegiacuteteni

Ezzel szemben az Egyenliacutetőn deacutelben mindig (ha naacutelunk teacutel van ott akkor is) magasroacutel tűz a

Nap

Hazaacutenkboacutel a teacuteli napforduloacute idejeacuten meacuteg deacutelben is olyan alacsonyan van a Nap mint ahogyan

az Eacuteszaki Sarkon is szokott lenni a nyaacuteri napforduloacute idejeacuten pedig olyan magasan mint

ahogyan az Egyenliacutetőn is szokott lenni Ekkor a keletinyugati iraacutenytoacutel joacuteval deacutelebbre ill

eacuteszakabbra kelnyugszik (s ezeacutert a nappalok kb keacutetszerte roumlvidebbek ill hosszabbak mint az

eacutejszakaacutek) csak a napeacutejegyenlőseacutegek idejeacuten teszi azt pontosan keletennyugaton (amikor 12-12

oacuteraacutet tartoacutezkodik a laacutetoacutehataacuter foumlloumltt-alatt)

Toumlkeacuteletes naptaacuter nem keacutesziacutethető iacutegy e jelenseacutegek daacutetumai sem esnek mindig ugyanarra a

napra

Uumlstoumlkoumlsoumlk szuumlleteacutese A gyorsan mozgoacute gaacutezreacuteszecskeacutek megszoumlknek a bolygoacutekroacutel eacutes a holdakroacutel Az őscsillag

koumlzeleacuteben ebbe besegiacutet a roacutela leaacuteramloacute uacuten napszeacutel is ami főkeacutent plazma reacuteszecskeacutekből aacutell

(protonok elektronok heacutelium atommagok) A kialakuloacute naprendszer koumlzponti tartomaacutenyaacuteboacutel

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

31

a napszeacutel gaacutez eacutes por anyagot keacutepes kisoumlpoumlrni a taacutevolabbi videacutekekre ahol az oumlssze tud fagyni

uumlstoumlkoumlsmagokkaacute

Az uumlstoumlkoumlsmagoknak az egymaacutesra gyakorolt gravitaacutecioacutes zavaroacute hataacutesa meg a koumlrnyező

csillagokeacute a keacutesőbbiekben azt eredmeacutenyezheti hogy időnkeacutent egy-egy mag bezuhan akaacuter a

koumlzponti csillag koumlzvetlen koumlzeleacutebe is Ilyenkor koacutemaacuteja eacutes csoacutevaacuteja is lesz neki de az

leginkaacutebb csak a szemet gyoumlnyoumlrkoumldtető laacutetszat a leacutenyeg mindig az uumlstoumlkoumlsmag ami olyan

mint egy piszkos hoacutegolyoacute jeacutegbe aacutegyazva kő- feacutemdarabkaacutek azaz meteorok

Egy uumlstoumlkoumlsnek a feje időnkeacutent nagyobb mint a Foumlld akaacuter szaacutezezer kilomeacuteteres is lehet A

Napboacutel joumlvő anyagreacuteszecskeacutek erről soumlprik le az esetenkeacutent toumlbb tiacutezmillioacute kilomeacuteter hosszuacute

csoacutevaacutet A szilaacuterd uumlstoumlkoumlsmag pedig amelyből a napsugaacuterzaacutes hataacutesaacutera a gaacutez előtoumlr mindoumlssze

tiacutezegyneacutehaacuteny legfeljebb neacutehaacuteny tiacutez kilomeacuteter nagysaacuteguacute lehet Ebből is laacutethatoacute hogy a koacutema

de főleg a csoacuteva anyagaacutenak nagy reacutesze - amely e meglehetősen kicsi uumlstoumlkoumlsmagboacutel

szaacutermazik - rendkiacutevuumll ritka gaacutez Persze gaacutezfejlődeacutes csak a Nap koumlzeleacuteben lehet ezeacutert nincs

az uumlstoumlkoumlsnek se csoacutevaacuteja se koacutemaacuteja amikor messze van a Naptoacutel (mindoumlssze a csupasz -

mondhatnaacutenk meztelen jeges fagyott - uumlstoumlkoumlsmag)

Minthogy az uumlstoumlkoumlsoumlk a Naprendszer ősi anyagaacutet tartalmazzaacutek leacutenyegeacuteben hasonloacute

gaacutezokboacutel aacutelltak oumlssze mint amilyeneket a csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhők is tartalmaznak

(Hiszen ugyanilyen gaacutezokboacutel sűrűsoumldoumltt oumlssze az eacuteppen kialakuloacute Ősnap mintegy hat milliaacuterd

eacutevvel ezelőtt valamint a koumlruumlloumltte ugyanezen anyagboacutel megszuumllető bolygoacutek is) Ezekben a

kozmikus anyagfelhőkben szerves molekulaacutek is leacutetrejoumlttek A bolygoacutekeletkezeacutes folyamataacuteban

foumllforroacutesodott anyagban azonban szeacutetroncsoloacutedhatnak ezek a bonyolult eacutes eacuterzeacutekeny kis

keacutepződmeacutenyek Csakhogy az uumlstoumlkoumlsoumlk mint affeacutele szerves-anyag konzervek keacutepesek raacute

hogy megőrizzeacutek jobb időkre ezeket a molekulaacutekat s szaacutezmillioacute eacutevekkel keacutesőbb amikor

becsapoacutednak valamely bolygoacute felsziacuteneacutere visszainjekcioacutezzaacutek azokat Iacutegy - szerencseacutes

koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt - ha az uumltkoumlzeacutest tuacuteleacutelő szerves molekulaacutek tovaacutebb bonyoloacutedhatnak

megindulhat az eacuteletteacute szerveződeacutes is

Eacutelet lehetőseacutege a Foumlldoumln kiacutevuumll Az előzőekből kitűnik hogy a kozmoszban maacutesutt is ugyanolyan anyagboacutel joumlttek leacutetre

csillagok - eacutes egyesek koumlruumll meacuteg bolygoacutek is - mint amiből a Naprendszer kialakult Tovaacutebbaacute

az is fontos teacuteny hogy a bioloacutegiai evoluacutecioacutet megelőző keacutemiai bonyoloacutedaacutes is megkezdődik az

ilyen gaacutez- eacutes porfelhőkben Ha maacutesutt is keacutepesek voltak uumlstoumlkoumlsoumlk visszainjekcioacutezni a

bolygoacutekra az ott (a bolygoacute kialakulaacutesakor) toumlnkrement szerves molekulaacutekat megfelelő

koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt maacutes naprendszerekben is kifejlődhetett az eacutelet

Messze maacutes csillagok koumlruumll keringő bolygoacutekon akaacuter naacutelunk fejlettebb civilizaacutecioacutek is

lehetnek

Az viszont hogy jaacutertakjaacuternak-e itt foumlldoumlnkiacutevuumlliek ma meacuteg hit keacuterdeacutese

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

32

MERKUacuteR

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő 88 foumlldi nap

Tengely koumlruumlli forgaacutes 176 foumlldi nap

Gyakrabban van uacutejeacutev mint Napkelte

Felsziacuteneacutenek csak a 45-aacutet teacuterkeacutepezteacutek fel

Neheacutez megfigyelnuumlnk mert mindig a Nap koumlzeleacuteben jaacuter

A Merkuacuter feluumlleteacutenek minden neacutegyzetmeacutetereacutere hatszor annyi sugaacuterzaacutes eacuterkezik a Napboacutel mint

a Foumlld azonos nagysaacuteguacute teruumlleteacutere A bolygoacute nappali hőmeacuterseacuteklete eleacuteg magas aacutetlagban 600

K (kb 330 Celsius fok) mikoumlzben eleacuteri a 750 K (480 Celsius fok) koumlruumlli maximumot

Ugyanakkor eacutejszaka a hőmeacuterseacuteklet 90 K-re (kb -180 Celsius fok) suumlllyed

A Merkuacuternak nincs eacuteszrevehető sűrűseacutegű leacutegkoumlre Tekintettel arra ugyanis hogy a bolygoacute

napsuumltoumltte oldala igen forroacute fel kell teacuteteleznuumlnk hogy meacuteg a legnehezebb gaacutezok is eltaacutevoztak

onnan Raacuteadaacutesul az oumlsszes bolygoacute koumlzuumll a Merkuacuter felsziacuteneacutenek feacutenyvisszaverő keacutepesseacutege a

leggyengeacutebb leginkaacutebb a soumlteacutet holdtalajeacutehoz hasonloacute A Merkuacuter felsziacutene aacuteltal szoacutert napfeacuteny

sziacutenkeacutepi vizsgaacutelata is megerősiacuteti hogy a bolygoacutenak nincs kimutathatoacute leacutegkoumlre

Leacutegkoumlre ritka A Merkuacuternak nincs holdja

Első űrszonda Mariner-10

VEacuteNUSZ

Veacutenusz a roacutemai mitoloacutegiaacuteban a kertek istennője Aphroditeacuteval azonosiacutetottaacutek aki goumlroumlg

mitoloacutegiaacuteban a szeacutepseacuteg eacutes a szerelem istennője

Esthajnalcsillag

Minthogy a Veacutenusz a legfeacutenyesebb eacutegitestek koumlzeacute tartozik a szeacutepseacuteg istennőjeacuteről nevezteacutek el

A legfeacutenyesebb bolygoacutetestveacuteruumlnk csupaacuten a Nap eacutes a Hold laacutetszoacutelagos feacutenyesseacutege muacutelja feluumll

az oumlveacutet

A Veacutenusznak nincs holdja

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő

Tengely koumlruumlli forgaacutes 243 foumlldi nap

Leacutegkoumlr 95 szeacuten-dioxid

Uumlveghaacutezhataacutes

FOumlLD

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő 365 nap

Tengely koumlruumlli forgaacutes 24 oacutera

Koumlr paacutelya

Forgaacutestengelye 235deg

Tudjuk hogy bolygoacutenk 24 oacutera alatt veacutegez egy teljes koumlruumllfordulaacutest

A forgaacutes koumlvetkezteacuteben felleacutepő centrifugaacutelis erő hataacutesaacutera az eacutegitest belapult az egyenliacutetői

videacutekeken pedig kidudorodott

A Hold eacutes a Nap toumlmegvonzaacutesa (az előbbieacute nagyobb) apaacutelyt eacutes dagaacutelyt kelt amelyek az

oacuteceaacutenok eacutes tengerek viacutezfelsziacuteneacutenek suumlllyedeacuteseacuteben eacutes emelkedeacuteseacuteben vehetők eacuteszre A Hold

uacutegy vonszolja maga utaacuten a Foumlld dagaacutelyoumlveacutet bolygoacutenk felsziacuteneacuten hogy az eacutepp ennek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

17

A Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacuteg gazdasaacutegi eacutelete

(Aacutetalakulaacutes az egykori alumiacuteniumipar foumlldjeacuten)

Aacutesvaacutenykincsei barnakőszeacuten bauxit mangaacuteneacuterc dolomit meacuteszkő kvarchomok agyag

A hegyseacuteg egykoron az alumiacuteniumipar fő teruumllete volt

A jobb eacuterteacutekesiacuteteacutes miatt a timfoumlld előaacutelliacutetaacutesa meacuteg gazdasaacutegos ezeacutert eladjuk Oroszorszaacutegnak

eacutes Ukrajnaacutenak keacutesz alumiacuteniumot vaacutesaacuterolunk Magyarorszaacutegon keacutesz vagy feacutelkeacutesz

alumiacuteniumgyaacutertaacutessal ceacutelszerű foglalkoznia

Bauxitbaacutenya Bakony

Timfoumlldgyaacuter Ajka

Hengermű Szeacutekesfeheacutervaacuter eacutes Bp

Barnakőszeacuten kitermeleacutes Bakony Veacutertes Moacuteri-aacuterok koumlrnyeacuteke

Hőerőmű Ajka Tatabaacutenya ndash viacutezigeacutenyuumlket a karsztviacutez fedezi

Ipar

Vegyipar műtraacutegyaacutet aacutelliacutet elő

Eacutepiacutetőanyag-ipar csereacutep eacutes teacutegla

Ajka kvarchomokboacutel uumlveget gyaacutertanak

Herend porcelaacutengyaacutertaacutes

Geacutepgyaacutertaacutes Esztergom ndash Suzuki

Veszpreacutem ndash elektromos geacutepek eacutes baacutenyaacuteszati berendezeacutesek

Mezőgazdasaacuteg

Erdőgazdaacutelkodaacutes folyik mezőgazdasaacuteg nem szaacutemottevő

Bauxit Timfoumlldgyaacuter

Alumiacuteniumkohoacute

Elektromos aacuteram

Hőerőmű

Barnakőszeacuten

Draacutega

Egykori Szovjetunioacute

Keacutesz timfoumlld

Toumlmbalumiacutenium

MAGYARORSZAacuteG

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

18

Eacuteszaki ndash koumlzeacutephegyseacuteg

Kialakulaacutesa

Legreacutegebbi Buumlkk eacutes az Aggteleki ndash karszt Ezek meacuteszkő hegyseacutegek

Vulkaacuteni Visegraacutedi-hg Boumlrzsoumlny Cserhaacutet Maacutetra Zempleacuteni-hg

Elmocsarasodoacute teruumlleteken barnakőszeacuten a hegyseacutegek laacutebaacutenaacutel lignit keacutepződoumltt A forroacute vizes

oldatokboacutel a Maacutetraacuteban reacutezeacuterc vaacutelt ki

Eacuteghajlata

Nyara hűvoumlsebb tele hidegebb mint baacutermelyik taacutejunkeacute Toumlbb a csapadeacutek mint az Alfoumlldoumln

A tagolt domborzat miatt vaacuteltozatos a hg mikrokliacutemaacuteja

A meacuteszkőhegyseacutegekben a felsziacuten alatti a vulkaacuteni hegyseacutegekben a felsziacuteni viacutezhaacuteloacutezat a

gazdagabb

Vulkaacuteni utoacuteműkoumldeacutesre utalnak a keacutenhidrogeacutenes szeacutensavas forraacutesok

Teruumlleteacuten 3 NP talaacutelhatoacute Buumlkki Aggteleki Duna-Ipoly Nemzeti Parkű

Visegraacutedi-hg (Dobogoacute-kő)

A Duna vaacutelasztotta le az Eacuteszaki khg-ről

Kőzetanyaga andezit andezittufa

Boumlrzsoumlny (Csoacutevaacutenyos)

Erdő boriacutetotta hg keveacutes telepuumlleacutessel

Cserhaacutet

Főleg meacuteszkőből aacutell

Maacutetra (Keacutekes Galya-tető)

Kőztei Andezit eacutes Andezittufa

Reacutezeacuterc Recsk-en talaacutelhatoacute Paraacuted gyoacutegyforraacutes

Maacutetraalja lignittelepek

Buumlkk (Istaacutelloacutes-kő)

Uumlledeacutekes kőzetek talaacutelhatoacuteak (meacuteszkő agyagpala)

Karsztos keacutepződmeacutenyek viacuteznyelő dolina karsztforraacutesok

Aggteleki-karszt

Baradla barlangrendszer a vilaacutegoumlroumlkseacuteg reacuteszeacuteveacute nyilvaacuteniacutetottaacutek

Cserehaacutet

Dombvideacutekeacutet a folyoacutek szabdaltaacutek fel

Zempleacuteni-hg

bdquoSaacutetorhegyekrdquo Riolitboacutel eacutepuumll fel

Deacuteli lankaacutei Hegyalja ndash Tokaji hg

Medenceacutek

Noacutegraacutedi Borsodi

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

19

Eacuteszaki ndash koumlzeacutephegyseacuteg gazdasaacutegi eacutelete

(A neheacutezipar szuumllőfoumlldjeacutenek mai gondjai)

Az Eacuteszaki ndash koumlzeacutephegyseacuteg medenceacuteiben alapanyagokat gyaacutertoacute neheacutezipar fejlődeacutese a

koumlzelmuacuteltban megaacutellt Főkeacutent a kohaacuteszati termeacutekek iraacutenti kereslet csoumlkkeneacuteseacutevel uumlzemek

korszerűtlenseacutegeacutevel magyaraacutezhatoacute A termeleacutes visszaesett uumlzemek bezaacutertak nagy lett a

munkaneacutelkuumlliseacuteg

Iparvideacutek

Borsodi-medence Salgoacutetarjaacuten ndash geacutepipar ndash tűzhelygyaacutertaacutes

Gyoumlngyoumls ndash mikroelektronikai cikkek

Eger ndash geacutepkocsi hűtőalkatreacuteszek

A vaacutelsaacutegot tuacuteleacutelte

- Vegyipar import nyersanyagokra eacutepuumll

Kőolaj eacutes a foumlldgaacutez csővezeteacuteken eacuterkezik Oroszorszaacutegboacutel a foumlldgaacutez kis reacutesze az

Alfoumlldről

A hőerőműveket (visontai Maacutetrai Hőerőmű) Maacutertaaljaacuten eacutes Buumlkkaljaacuten kuumllsziacuteni lignit

baacutenyaacutekboacutel kitermelt lignittel fűtik

Kazincbarzika műanyagok noumlveacutenyveacutedő szerek

Tiszauacutejvaacuteros TVK

- Eacutepiacutetőanyag-ipar

A hegyseacutegek meacuteszkoumlveacuteből agyagpalaacutejaacuteboacutel Miskolcon eacutes Vaacutecott cementet gyaacutertanak

Salgoacutetarjaacuten uumlveggyaacutertaacutes Holloacutehaacuteza porcelaacutengyaacutertaacutes

Miskolc textil eacutes papiacutergyaacutertaacutes Eger buacutetorgyaacutertaacutes

Mezőgazdasaacuteg takarmaacutenynoumlveacuteny- gyuumlmoumllcs- szőlőtermeszteacutes erdőgazdaacutelkodaacutes

Borvideacutekek Tokaj Eger Gyoumlngyoumls

Koumlzlekedeacutes

Hataacuteraacutellomaacutes Balassagyarmat

Az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacuteg laacutebaacutenaacutel nagy forgalmuacute vasuacutet eacutes koumlzuacutet vezet

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

20

Budapest

Hazaacutenk fővaacuterosa nemzetkoumlzi nagyvaacuteros

Peacutenzuumlgyi- uumlzleti szolgaacuteltataacutesai kulturaacutelis eacutelete idegenforgalma alkalmassaacute teszi Budapestet a

kuumllfoumlldi befekteteacutesek eacutes a kuumllfoumlldi tőke elhelyezeacuteseacutere

Vaacuterosszerkezete

- Vaacuterosmag (city) ndash V keruumllet

- Belső lakoacutehelyoumlv ndash Duna bal partja VI-IX ker

- Kuumllső munkahelyoumlv ndash paacutelyaudvarok raktaacuterak koacuterhaacutezak gyaacuterak

- Kuumllső lakoacutehelyoumlv - kertvaacuteros

Toumlbbkoumlzpontuacutesaacuteg jellemző raacute

Magyarorszaacuteg gazdasaacutega eacutes kereskedelme

A magyar gazdasaacuteg jellemzői

A piacgazdasaacuteg magaacutentulajdonra eacutes versenyre eacutepuumll Ezt a kereslet eacutes a kiacutenaacutelat szabaacutelyozza

Az aacutellam feladata a piacgazdasaacuteg műkoumldeacutesi felteacuteteleinek biztosiacutetaacutesa (Jogi peacutenzuumlgyi adoacute

rendszer) A verseny ceacutelja a profitszerzeacutes

A piac toumlrveacutenyei a munkaerőpiacon is eacuterveacutenyesek A munkaerő iraacutenti csoumlkkeneacutes

munkaneacutelkuumlliseacuteget okoz

Az aacutellamnak a taacutersadalom eacuterdekeit is eacuterveacutenyesiacuteteni kell (egeacuteszseacuteguumlgy peacutenzuumlgy haduumlgy

oktataacutes koumlrnyezetveacutedelem) ezek kiadaacutesait adoacutekboacutel fedezik

Gazdasaacuteg mutatoacutei

GDP ndash Bruttoacute hazai termeacutek 1eacutev alatt előaacutelliacutetott uacutej termeacutekek eacutes szolgaacuteltataacutesok piaci

aacuteron kimutathatoacute eacuterteacuteke

GNP ndash Bruttoacute nemzeti termeacutek A GDP + az Export eacutes az Import joumlvedelem

kuumlloumlnbseacutege

GDP miből aacutell

Primer szektor mezőgazdasaacuteg

Szekunder szektor ipar

Tercier szektor szolgaacuteltataacutesok (oktataacutes peacutenzuumlgy egeacuteszseacuteguumlgy kereskedelem

igazgataacutes)

Energiagazdasaacuteg

Elsődleges energiahordozoacutek

- kimeruumllő o aacutesvaacutenyi tuumlzelőanyagok szeacuten kőolaj foumlldgaacutez

o nukleaacuteris uumlzemanyagok hasadoacuteanyagok

o geotermikus energia

- meguacutejuloacute

o napenergia szeacutelenergia viacutezfolyaacutesok energiaacuteja hullaacutemzaacutes aacuterapaacutely

Elsődleges energiahordozoacutekboacutel nyerik a maacutesodlagos energiahordozoacutekat villamos energiaacutet

benzint diacutezelolajat fűtőolajat kokszot gőzt eacutes a vaacuterosi gaacutezt

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

21

Huacutezoacuteaacutegazat a geacutepipar eacutes a vegyipar

Koumlzlekedeacutes

Szemeacutely eacutes aacuteruszaacutelliacutetaacutest biztosiacutet A koumlzlekedeacutesi uacutetvonalak sugaras szerkezetűek

A Budapestről nagyvaacuterosokba a nagyvaacuterosokboacutel a koumlrnyező falvakba

A vasuacutet a toumlmegkoumlzlekedeacutesre eacutes nagy toumlmegű aacuteruacute szaacutelliacutetaacutesaacutera a legalkalmasabb eszkoumlz

Műszakilag elavultak a vonatok eacutes a paacutelya kiveacutetel az elővaacuterosi vonatok (Bp)

A vaacuterosi toumlmegkoumlzlekedeacutes eacutes a orszaacutegon beluumlli szemeacutelyszaacutelliacutetaacutesban fontos eszkoumlz az

autoacutebusz A koumlzuacuteti koumlzlekedeacutes gazdasaacutegtalanabb mint a vasuacuteti eacutes szennyezi is a koumlrnyezetet

A leacutegi koumlzlekedeacutes nagy taacutevolsaacutegok aacutethidaloacuteja

Budapest-Ferihegy 1-2

Kuumllkereskedelmi kapcsolatok

Piackoumlzpontuacute

Ipari nyersanyagokban energiahordozoacutekban szegeacutenyek vagyunk ezeacutert behozatalra szorulunk

Uumlzemeink termeacutekeit kuumllfoumlldoumln kell eacuterteacutekesiacuteteni mert a hazai felvevőpiac kicsi

Orszaacutegunk 2004-től az EU tagja

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

22

CSILLAGAacuteSZATI ALAPISMERETEK

Amit ma a vilaacutegboacutel ismeruumlnk Eacutegitestek - Ősrobbanaacutes - Galaxisok szuumlleteacutese - Csillagok szuumlleteacutese - A csillagok

energiatermeleacutese - Janus arcuacute anyag - Mit toumlrteacutenik egy csillagon - Csillagok eacuteletuacutetja

Előzetes A Hold taacutevolsaacutega majdnem 30 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 128 sec alatt

A Nap meacuterete 109 Foumlld-aacutetmeacuterő (Bőven belefeacuterne a Holdnak a paacutelyaacuteja)

Nap-Foumlld taacutevolsaacuteg 1 CsE = 107 Nap-aacutetmeacuterő (toumlbb mint 11000 Foumlld-aacutetmeacuterő) Megteszi a feacuteny

83 perc alatt (Ha lekicsinyiacutetve a Nap 40 cm aacutetmeacuterőjű volna akkor 430 m-re tőle a Foumlld

majdnem 4 mm-es a Hold meg ndash attoacutel mintegy 11 cm-re ndash kb 1 mm-es lenne)

Nap-Pluacutetoacute aacutetlagos taacutevolsaacuteg 40 CsE Megteszi a feacuteny 55 h alatt (Ha a Nap 40 cm-es volna

akkor az 1 mm-es Pluacutetoacute meacuteg a Hold cseresznyeacutejeacutetől is kisebb lenne de toumlbb mint 30 km-

re)

Szomszeacuted csillag (alfa Centauri) taacutevolsaacutega toumlbb mint 4 feacutenyeacutev megteszi a feacuteny toumlbb mint 4

eacutev alatt (3 csillag 2 Nap-szerű eacutes 1 voumlroumls toumlrpe Ha a Nap maacutekszemnyi akkor az alfa

Centauri tőle 40 km-re 2 maacutekszem eacutes 1 porszem lenne)

A Tejuacutetrendszer meacuterete toumlbb mint 100000 feacutenyeacutev befutnaacute a feacuteny toumlbb mint 100000 eacutev alatt

A ma ismert legtaacutevolabbi galaxis taacutevolsaacutega toumlbb mint 10 milliaacuterd feacutenyeacutev megteszi a

feacutenyraacutedioacutesugaacuterzaacutes toumlbb mint 10 milliaacuterd eacutev alatt

Vaacutezoljuk foumll a ma ismert vilaacuteg az uacuten Metagalaxis fejlődeacutestoumlrteacuteneteacutenek azokat a főbb

epizoacutedjait amelyek maacuter joacutel tanulmaacutenyozhatoacuteak a tudomaacutenyban Minden egyes jelenseacuteg

alapvető fizikai koumllcsoumlnhataacutesokon alapul

Mindenekelőtt szoumlgezzuumlk le hogy a termeacuteszettudomaacutenyok iacutegy a fizika eacutes a csillagaacuteszat is

csak arroacutel nyilatkozhatnak amit maacuter ismeruumlnk Uacutegyhogy az Ősrobbanaacutes illetve mindaz

amiről most szoacute lesz nem a Vilaacutegmindenseacutegre vonatkozik csupaacuten a Metagalaxisra ami az

ismert vilaacuteg

A Metagalaxis teacuteridőbeli szerkezeteacutenek a vizsgaacutelataacuteval a csillagaacuteszaton beluumll a kozmoloacutegia

az egyes eacutegitestek ill azok nagyobb rendszerei konkreacutet kialakulaacutesaacutenak a kutataacutesaacuteval a

kozmogoacutenia s az ekoumlzben zajloacute fizikai folyamatok elemzeacuteseacutevel pedig az asztrofizika

foglalkozik (Ezek kuumlloumln tudomaacutenyaacutegak de foumllhasznaacuteljaacutek a relativitaacuteselmeacutelet a

kvantumelmeacutelet a magfizika az atomfizika az elektrodinamika kuumlloumln a

magnetohidrodinamika eacutes maacutes fizikai tudomaacutenyaacutegak eredmeacutenyeit is)

A csillagaacuteszat neacutemileg egy aacutellatkerthez hasonliacutethatoacute A kozmosznak is megvannak a maga

bdquoaacutellatkaacuteirdquo csillagok bolygoacutek holdak uumlstoumlkoumlsoumlk stb Első raacuteneacutezeacutesre ez a szembeoumltlő hogyan

is neacuteznek ki ezek Aztaacuten megvizsgaacutelhatjuk az aacutellatkertben a ketrecek szerepeacutet ndash valami

ilyesmit tesz a csillagaacuteszatban a kozmoloacutegia Beszeacutelhetuumlnk az aacutellatok szuumlleteacuteseacuteről is ndash mint

ahogyan a csillagaacuteszaton beluumll a kozmogoacuteniaacuteban az eacutegitestek kialakulaacutesaacuteroacutel Fontos

ismernuumlnk az aacutellatok fizioloacutegiai bioloacutegiai jelenseacutegeit is - az eacutegitestek bdquofizioloacutegiaacutejaacutetrdquo taglalja

az asztrofizika

Eacutegitestek Hogy valamelyest fogalmat alkothassunk a Metagalaxisroacutel előszoumlr szoacuteljunk neacutehaacuteny szoacutet az

eacutegitestekről s azok ismert rendszereiről legalaacutebb a fontosabb araacutenyokat foumllvaacutezolva

A legkoumlzelebbi eacutegitest a Hold alig 384 ezer kilomeacuteterre ami ndash mint az előzetesből tudjuk ndash a

Foumlld aacutetmeacuterőjeacutenek mindoumlssze 30-szorosa s ezt a taacutevolsaacutegot a feacuteny roumlpke 128 maacutesodperc alatt

megteszi Ez nagyon kicsinek szaacutemiacutet a csillagaacuteszatban Meacuteg a Nap is nagyobb pedig az egy

koumlzoumlnseacuteges csillag A Nap aacutetmeacuterőjeacutenek a nagysaacutega 1 millioacute 400 ezer kilomeacuteter durvaacuten 100

foumlldaacutetmeacuterő tehaacutet a holdpaacutelya is bőven belefeacuterne

Bolygoacutenk 1496 millioacute km-re azaz (kerekiacutetve) 100 napaacutetmeacuterőnyi messzeseacutegben kering a Nap

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

23

koumlruumll Ezt a taacutevolsaacutegot maacuter toumlbb mint 8 perc alatt teszi meg a feacuteny de a ma ismert

legtaacutevolabbi bolygoacuteig a Pluacutetoacuteig 40-szer ennyi időre mintegy 5 oacuteraacutera van szuumlkseacutege S ez meacuteg

csak a ma ismert bolygoacuterendszer hataacutera a teljes Naprendszer szeacuteleacuteig nagyjaacuteboacutel 2 eacuteven aacutet

szaacuteguld a feacutenysugaacuter (Tudniillik a Naprendszer mindaddig tart ameddig a Nap vonzoacute hataacutesa

eacuterveacutenyesuumll maacuterpedig a legkoumlzelebbi szomszeacutedos csillagroacutel toumlbb mint 4 eacutevig joumln a feacuteny)

A Tejuacutetrendszer egy nagy galaxis toumlbb szaacutez milliaacuterd (azaz toumlbb szaacutez ezer millioacute) csillagot

tartalmaz koumlzuumlluumlk csupaacuten egy a mi Napunk Az ilyen galaxisok egyik szeacuteleacutetől a maacutesikig toumlbb

mint szaacutezezer eacutevig menne a feacuteny ha koumlzben nem nyelődne el a csillagkoumlzi anyagban Vannak

kis galaxisok is toumlbbseacuteguumlk csak neacutehaacuteny milliaacuterd csillagboacutel aacutell A nagy galaxisok koumlzuumll a

szomszeacutedos legkoumlzelebbi az Andromeacuteda-galaxis Ennek a koumlzeacutepső reacutesze ndash ahol sűrűbben

vannak benne a csillagok ndash szabad szemmel is laacutetszik peacuteldaacuteul ősszel este a csillagos eacutegen

Holott az a feacuteny ami ma eljut roacutela a szemuumlnkbe onneacutet mintegy haacuterommillioacute eacutevvel ezelőtt

indult el Ismeruumlnk ma olyan galaxisokat is amelyeknek a raacutedioacutesugaacuterzaacutesa toumlbb mint

tiacutezmilliaacuterd eacutevig szaacuteguldott a vilaacutegűrben miacutegnem ide eacuterkezett a Foumlldre Ma kb szaacutezmilliaacuterd

galaxist ismeruumlnk ndash ezek (eacutes tartozeacutekaik) alkotjaacutek a Metagalaxist

A galaxisok rendszerint kisebb-nagyobb galaxishalmazokat alkotnak A leguacutejabb kutataacutesok

alapjaacuten viszont uacutegy tűnik hogy a ma ismert legnagyobb struktuacuteraacutekat tekintve cellaacutes

szerkezetű a Metagalaxis Eszerint mi mindnyaacutejan cellataacutersak vagyunk raacuteadaacutesul a cellaacutek

falaacuteba beeacutepiacutetve ugyanis a cellaacutek fala galaxisokboacutel aacutell a Tejuacutetrendszer csak egy kis bdquoteacuteglardquo a

sok koumlzuumll

Ősrobbanaacutes Ha megvizsgaacuteljuk a galaxishalmazunkon tuacuteli galaxisokat - az elmeacutelettel oumlsszhangban - toumlbb

eacuteszleleacutesi adatboacutel is arra koumlvetkeztethetuumlnk hogy azok kiveacutetel neacutelkuumll taacutevolodnak tőluumlnk sőt

mineacutel messzebb van egy galaxis annaacutel nagyobb sebesseacuteggel

Peacuteldaacuteul az uacuten voumlroumlseltoloacutedaacutest ndash ami erre a taacutevolodaacutesra utal ndash joacutel megfigyelhetjuumlk A taacutevolodoacute

eacutegitestek sziacutenkeacutepvonalai eltoloacutednak a nagyobb hullaacutemhosszak vagyis a voumlroumls sziacuten feleacute

(Ebből a relativitaacuteselmeacutelet alapjaacuten kiszaacutemolhatoacute az eacutegitest taacutevolsaacutega eacutes a taacutevolodaacutesi

sebesseacutege)

Megjegyzeacutes Ezt a jelenseacuteget a hasonloacutesaacuteg alapjaacuten (de teacutevesen) Doppler-effektuskeacutent is

szoktaacutek emlegetni Pedig ebben az esetben a hullaacutemhossz megvaacuteltozaacutesaacutenak maacutes jellegű okot

tulajdoniacutethatunk

Keacutepzeljuumlnk el egy hatalmas gumilepedotildet Helyezzuumlnk raacute csigaacutekat ndash azokkal modellezzuumlk az

egyes galaxishalmazokat keacutet teacuterdimenzioacuteban Az Einstein-egyenletek szerint az idotilde

muacutelaacutesaacuteval megvaacuteltozik a teacuteridő metrikaacuteja ami a Metagalaxis taacutegulaacutesaacutet ill oumlsszehuacutezoacutedaacutesaacutet

jelenti A mi modelluumlnkoumln ez uacutegy jelentkezik hogy a gumilepedotilde nyuacutelik ill oumlsszehuacutezoacutedik

Ennek megfelelotildeen baacutermelyik csigaacuteroacutel (galaxishalmazroacutel) azt lehet laacutetni hogy az oumlsszes toumlbbi

taacutevolodik tőle (ill koumlzeledik feleacute) Ekoumlzben a teacuterben mozgoacute feacutenysugaacuter hullaacutemhossza is

ugyanuacutegy megnyuacutelik (legalaacutebbis a Metagalaxis taacutegulaacutesakor oumlsszehuacutezoacutedaacuteskor pedig

oumlsszezsugorodik) mintha csak a modelluumlnk gumilepedotildejeacutenek a nyuacutelaacutesaacutet (ill oumlsszehuacutezoacutedaacuteskor

a zsugorodaacutesaacutet) koumlvetneacute

A Metagalaxis jelenlegi taacutegulaacutesa az uacuten Otildesrobbanaacutesig vezethetotilde vissza az idotildeben

Az Ősrobbanaacutes folyamataacuteban volt olyan időszak amikor a Metagalaxisban sehol sem leacuteteztek

atomok mert annyira sűrű volt az anyag hogy benne a gigantikus nyomaacuteson eacutes a rettenetesen

magas hőmeacuterseacutekleten az igen gyakran eacutes szeacuteduumlletes sebesseacutegekkel egymaacutesnak rohanoacute atomok

uacutegyis szeacutetestek volna elemi reacuteszecskeacutekre Sőt meacuteg az elemi reacuteszecskeacutek sem maradhattak

eacutepseacutegben peacuteldaacuteul az anyag eacutes az antianyag szuumlntelenuumll szeacutetsugaacuterzoacutedtak eacutes visszaalakultak

majd ismeacutet szeacutetsugaacuterzoacutedtak s megint visszaalakultak eacutes iacutegy tovaacutebb

Amikor a reacuteszecske-antireacuteszecske paacuterok oumlsszeuumltkoumlztek elektromaacutegneses sugaacuterzaacuteskvantumok

lettek belőluumlk amelyek folyamatosan vissza is alakultak reacuteszecske-antireacuteszecske paacuterokkaacute

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

24

Azok pedig ndash uacutejra oumlsszeuumltkoumlzveacuten ndash ugyancsak szeacutetsugaacuterzoacutedtak eacutes a sugaacuterzaacutes (amiacuteg kellően

nagy volt az anyagsűrűseacuteg) visszacsapoacutedott anyag-antianyag reacuteszecske paacuterokkaacute

Ezek a folyamatok mindaddig zajlottak amiacuteg elegendően nagy volt a sűrűseacuteg Azonban gyors

uumltemben toumlrteacutent a Metagalaxis taacutegulaacutesa Veacuteguumll atomok is oumlsszeaacutellhattak de sugaacuterzaacutes is maradt

meg sőt az anyagnak a zoumlme szeacutetsugaacuterzoacutedott ezt hiacutevjuk az Ősrobbanaacutes

maradvaacutenysugaacuterzaacutesaacutenak

Az Ősrobbanaacutes utaacuteni anyag tehaacutet ketteacutevaacutelt

1 Nagyobb reacuteszben elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes maradt vissza Tele van vele a vilaacutegrdquoűrrdquo - ami

ezek szerint egyaacuteltalaacuten nem uumlres Ennek az anyagnak a kvantumoknak az energiaacutejaacutet tudjuk

joacutel meacuterni

2 Az anyag kisebb haacutenyadaacutet de a feltűnőbb reacuteszeacutet pedig a nyugalmi toumlmeggel rendelkező

reacuteszecskeacutekből aacutelloacute anyag galaxisok azokon beluumll csillagok nagybolygoacutek kisbolygoacutek

holdak uumlstoumlkoumlsoumlk meteorok csillagkoumlzi ill bolygoacutekoumlzi gaacutez eacutes por alkotjaacutek sőt a Foumlld nevű

bolygoacuten peacuteldaacuteul mi magunk is Ez az anyag igen izgalmas fejlődeacutesen ment keresztuumll az

Ősrobbanaacutes oacuteta

Galaxisok szuumlleteacutese Az Ősrobbanaacutesboacutel visszamaradt elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes ndash noha a taacutegulaacutes koumlvetkezteacuteben

mostanaacuteban folyamatosan noumlvekszik a hullaacutemhossza ndash leacutenyegeacuteben maradt a reacutegi A szeacutet nem

sugaacuterzoacutedott anyag viszont ndash aminek a zoumlme hidrogeacuten valamint heacutelium gaacutez ndash a taacutegulaacutes soraacuten

a gravitaacutecioacutes vonzaacutes koumlvetkezteacuteben szeacutetszakadozott egyre kisebb anyagfelhőkre amelyek

sűrűbb reacuteszeiből kialakultak a galaxishalmazok s azokon beluumll az egyes galaxisok

Az Ősrobbanaacutesboacutel rengeteg neutriacutenoacute maradt vissza A taacutegulaacutes erre a neutriacutenoacute sokasaacutegra is

vonatkozik Mai elmeacutelet szerint a neutriacutenoacutek egymaacutesra hatoacute vonzaacutesa egyre feltűnőbb

egyenetlenseacutegeket okozott ebben a bdquoneutriacutenoacutetengerbenrdquo s ahol a legtoumlbb neutriacutenoacute sűrűsoumldoumltt

oumlssze azok oda vonzottaacutek az eacuteppen arra koacuteszaacuteloacute gaacutez reacuteszecskeacuteket is ahol aztaacuten veacuteguumllis

galaxisok nőttek

Formaacutejaacutet tekintve sokfeacutele galaxis van mi most csak a Tejuacutetrendszer (eacutes a hozzaacute hasonloacute

galaxisok) leacutetrejoumltteacutet taacutergyaljuk ndash s azt is csak nagy vonalakban

A Tejuacutetrendszer anyagaacutenak oumlsszesűrűsoumldeacutese soraacuten a gravitaacutecioacute eleinte minden iraacutenyban

egyformaacuten eacuterveacutenyesuumllt ami egy nagyjaacuteboacutel goumlmbszimmetrikus bdquogaacutezgomboacutecotrdquo

eredmeacutenyezett mint galaxisunk ősi formaacutejaacutet Ezen beluumll tovaacutebbi ugyancsak

goumlmbszimmetrikus bdquogaacutezgomboacutecokrdquo joumlttek leacutetre a mai uacuten goumlmbhalmazok ősei Azokon beluumll

ugyancsak goumlmbszimmetrikus bdquogaacutezgomboacutecokrdquo alakultak ki csillagok

Az egyre jobban oumlsszesűrűsoumldő ősgalaxis nagyobb reacuteszben meacuteg oumlsszefuumlggő gaacutez formaacutejaacuteban

megleacutevő anyaga azonban egyre gyorsabban forgott eacutes emiatt egyre jobban ellaposodott

Ebből az anyagboacutel joumlttek leacutetre a galaxisunk siacutekja menteacuten talaacutelhatoacute csillagok iacutegy a Nap is

A Tejuacutetrendszer koumlzepeacuteben egy rendkiacutevuumll sűrű galaxismagban gigantikus energiatermelő

folyamatok duacutelnak aacutem ma meacuteg nem tudjuk hogy azok netaacuten fekete lyukba bezuhanoacute

anyagtoacutel szaacutermaznak-e vagy esetleg anyag-antianyag szeacutetsugaacuterzoacutedaacutestoacutel (vagy valami maacutestoacutel

amit ma meacuteg nem ismeruumlnk) Mindenesetre nem lehetetlen hogy a Metagalaxis anyagaacutenak

az Ősrobbanaacuteskori szupersűrű aacutellapotaacuteboacutel akaacuter fekete lyukak is maradhattak vissza akaacuter

antianyagzaacutervaacutenyok egyes galaxisok koumlzepeacuten (Egyeacutebkeacutent az is lehet hogy a galaxisok fele

antianyagboacutel van koumlztuumlk olyanok amelyek meg ilyen anyagzaacutervaacutenyt rejtenek magukban

amilyen anyagboacutel mi vagyunk)

Csillagok szuumlleteacutese A csillagkoumlzi teacuterben sokfeleacute gaacutezfelhők is megmaradtak Maguk a csillagok is ilyen kozmikus

anyagfelhőkből sűrűsoumldtek oumlssze

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

25

A Naprendszer is egy hatalmas kozmikus gaacutez- eacutes porfelhotildenek egy ndash ahhoz keacutepest viszonylag

kis meacuteretű ndash gaacutezgomboacuteccaacute oumlsszecsomoacutesodoacute reacuteszeacuteből joumltt leacutetre

De mieacutert lett csillag a Nap

A csillagok feluumlleteacuten a hőmeacuterseacuteklet toumlbb ezer fok legbeluumll pedig ndash ahol gigantikus

energiaacutek szabadulnak foumll - toumlbb tiacutez millioacute fok is lehet Vajon mitől van ez

A Nap - eacutes minden csillag ndash sajaacutetmaga vilaacutegiacutet Hogyan keacutepesek erre Mieacutert ilyen

peacuteldaacuteul sajaacutet csillagunk a Nap

Mert eleacuteg nagy hozzaacute a toumlmege s ezaacuteltal a toumlmegvonzaacutesa (A Jupiter peacuteldaacuteul hiaacuteba a

legnagyobb oacuteriaacutesbolygoacute a Naprendszerben a toumlmege meacuteg mindig tuacutelsaacutegosan kicsi ahhoz

hogy csillag lehessen)

Csillagok napjainkban is keletkeznek kuumlloumlnoumlsen a Tejuacutetrendszer eacutes a hozzaacute hasonloacute galaxisok

peremvideacutekeacuten leacutevő kozmikus anyagfelhőkben de maacutesutt is ahol valamilyen okboacutel

kellőkeacuteppen oumlssze tud sűrűsoumldni a csillagkoumlzi gaacutez Ennek a legfontosabb teacutenyezője a

gravitaacutecioacutes koumllcsoumlnhataacutes

Ezen kiacutevuumll vannak olyan kedvező esetek amikor egyeacuteb teacutenyezők meacuteg arra is keacutepesek hogy

foumllgyorsiacutetsaacutek a csillagkeacutepződeacutest

Joacuteneacutehaacuteny olyan csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhőt ismeruumlnk amelyben a maacuter koraacutebban

megszuumlletett csillagoknak a nagy energiaacutejuacute elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesa szeacutetbontja (ionizaacutelja) a

koumlrnyeacutekbeli gaacutez reacuteszecskeacuteket A csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhők rendszerint igen alacsony

hőmeacuterseacutekletűek azaz viszonylag lassan mozognak bennuumlk az egyes gaacutezreacuteszecskeacutek Aacutem ha

egy ilyen anyagfelhőben csillagok is vannak azoknak a sugaacuterzaacutesa keacutepes szeacutetbontani meacuteg az

atomokat is

Ennek koumlvetkezteacuteben toumlbb reacuteszecske fog szaladgaacutelni a gaacutezfelhőnek abban a reacuteszeacuteben

Megnoumlvekszik tehaacutet a reacuteszecskeszaacutem eacutes iacutegy a gaacuteznak a nyomaacutesa is

Ezen kiacutevuumll a csillagtoacutel kapott energia megnoumlveli a reacuteszecskeacutek mozgaacutesi energiaacutejaacutet azok

sebesebben szaacuteguldoznak (Tehaacutet magasabb lesz a gaacutezfelhőben a hőmeacuterseacuteklet is)

A gaacutez a heves uumltkoumlzeacutesek miatt keacutepes a teacuterben tovaacutebb ionizaacuteloacutedni Ezek az uacuten ionizaacutecioacutes

frontok egyuacutettal loumlkeacuteshullaacutem frontok is mert az anyagfelhő ionizaacutelt reacuteszeacuteben mintegy

neacutegyszer nagyobb a nyomaacutes mint az elektromosan semleges helyeken ahol tehaacutet ezaacuteltal

rohamosan oumlsszesűrűsoumldhet az anyag s iacutegy foumllgyorsul a csillagok keletkezeacutese

A csillagokban a gaacutez kiacutevuumllrotildel befeleacute fokozatosan sűrűsoumldik Minden csillag kiacutevuumll nagyon

ritka legbeluumll rendkiacutevuumll sűrű Amikor egy oumlsszetoumlmoumlruumllotilde gaacutezgoumlmb ndash egy uacutejszuumlloumltt csillag ndash

belsejeacuteben a sűrűseacuteg iszonyatosan megnő emiatt a nyomaacutes meg a hotildemeacuterseacuteklet is rettentotildeen

magas lesz (Gondoljunk csak bele Ha kisebb teacuterreacuteszbe zsuacutefolunk sok reacuteszecskeacutet akkor azok

ott jobban bdquoloumlkdoumlsotildednekrdquo szaporaacuten bdquotaszigaacuteljaacutekrdquo egymaacutest begyorsulnak )

A hatalmas gravitaacutecioacute miatt a Nap belsejeacuteben is igen nagy a sűrűseacuteg ami tehaacutet gigantikus

nyomaacutest eacutes egyuacutettal rettenetesen magas hőmeacuterseacutekletet jelent Olyannyira hogy meacuteg az elemi

reacuteszecskeacutek is keacutepesek arra hogy egymaacutesba bdquopreacuteselődjenekrdquo eacutes aacutetalakuljanak mikoumlzben

maacutesfajta reacuteszecskeacutek is eacuteletre kelnek belőluumlk elektromaacutegneses energia-felszabadulaacutes

koumlzepette

Ez azt jelenti hogy ott az egyes reacuteszecskeacutek rettenetesen gyorsan keacutepesek mozogni eacutes igen

erőteljesen nekiuumltkoumlznek egymaacutesnak Ilyen koumlruumllmeacutenyek koumlzepette nem csoda ha az atomok

eleve szeacutetroncsoloacutednak (nem biacuterjaacutek a bdquogyűrődeacutestrdquo) Egyesek menthetetlenuumll egymaacutesba

bdquopasziacuterozoacutednakrdquo eacutes meacuteg maacutes bdquotrageacutediaacutekrdquo is toumlrteacutennek veluumlk

A Nap anyagaacutet legnagyobb reacuteszben hidrogeacuten kisebb reacuteszben heacutelium alkotja (Egyeacuteb elemek

elenyeacuteszotilde mennyiseacutegben vannak benne) A belsejeacuteben protonokboacutel meg elektronokboacutel uacutejabb

heacutelium atommagok is keletkeznek

Leacutenyegeacuteben arroacutel van szoacute hogy egyesuumllnek ndash idegen szoacuteval fuzionaacutelnak ndash az atommagok Ez

roumlviden atommagfuacutezioacute

Mikoumlzben azonban a hidrogeacuten heacuteliummaacute alakul csillagunk belsejeacuteben gigantikus energiaacutek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

26

szabadulnak foumll Iacutegy (eacutes ehhez hasonloacute moacutedon) keletkeznek a Napboacutel joumlvő sugaacuterzaacutesok

Nos emiatt az atommagfuacutezioacutes energiatermeleacutes miatt csillag a csillag (A Nap is amely tehaacutet

mindenekelőtt nagy toumlmege eacutes a gravitaacutecioacutes koumllcsoumlnhataacutes joacutevoltaacuteboacutel lett csillag)

A csillagok energiatermeleacutese Eleinte minden csillag belsejeacuteben a hidrogeacuten alakul heacuteliummaacute Koumlzben nagy mennyiseacutegű

energia szabadul foumll Amikor azt mondjaacutek hogy a Nap bdquoizzoacute gaacutezgoumlmbrdquo annak joacuteszereacutevel

csak a fele igaz a gaacutezgoumlmb Az bdquoizzoacuterdquo tuacutelsaacutegosan enyhe kifejezeacutes (Hasonloacute lenne ez ahhoz

amikor raacuteleacutep valakinek a laacutebaacutera egy elefaacutent eacutes csak ennyit mondana bdquoolyan volt mint egy

szuacutenyogcsiacutepeacutesrdquo) Az energia-felszabadulaacutes meacuterteacuteke sokkal inkaacutebb volna hasonliacutethatoacute egy

hidrogeacutenbomba foumllrobbanaacutesaacutehoz baacuter ez a hasonlat sem joacute (a fuacutezioacutes reaktor jobb lenne)

A csillagokban zajloacute hidrogeacuten-heacutelium fuacutezioacute soraacuten hidrogeacuten atommagok (protonok) ndash

mikoumlzben egy reacuteszuumlk elektronnal bdquooumlsszepreacuteselődverdquo neutronnaacute vaacutelik ndash heacutelium atommagokkaacute

egyesuumllnek A bonyolult folyamat elejeacuten kiindulaacuteskeacutent neacutegy protonnal eacutes keacutet elektronnal

szaacutemolhatunk a veacutegeacuten pedig a keacutesz heacutelium atommaggal Ha azonban oumlsszeadjuk a

kiindulaacuteskor a reacuteszecskeacutek toumlmegeacutet eacutes oumlsszehasonliacutetjuk a heacutelium atommag toumlmegeacutevel uacutegy

tűnik mintha nem lenne eacuterveacutenyes a toumlmegmegmaradaacutes toumlrveacutenye ugyanis a bdquokeacutesztermeacutekrdquo

toumlmege kisebb mint kuumlloumln-kuumlloumln az bdquoalkatreacuteszekeacuterdquo Ez a jelenseacuteg gyakran előfordul az

atomfizikaacuteban Uacutegy is nevezteacutek el hogy toumlmeghiaacuteny idegen szoacuteval toumlmegdefektus Hova lett

koumlzben a hiaacutenyzoacute toumlmeg Mi az ami meacuteg jelen van a folyamatban de eddig nem vettuumlk

figyelembe Nos nem szaacutemoltuk bele a toumlmegekbe peacuteldaacuteul a keletkezotilde elektromaacutegneses

sugaacuterzaacutesokat

Tehaacutet otildek a felelotildesek a toumlmegdefektuseacutert Otildek bdquoloptaacutekrdquo el a hiaacutenyzoacute toumlmeget Pontosabban

abboacutel az bdquoanyagmennyiseacutegbotildelrdquo keletkeztek aminek a toumlmegeacutet hiaacutenyoljuk Iacutegy az otilde toumlmeguumlk

kell hogy kiadja a bdquoleltaacuterhiaacutenytrdquo Csak az a gond hogy az elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesoknak a

toumlmegeacutet nem lehet uacutegy eacutertelmezni mint peacuteldaacuteul a kenyeacutereacutet vagy a protoneacutet Nem tudjuk uacutegy

megmeacuterni sem a tehetetlenseacutegeacutet sem a gravitaacuteloacute toumlmegeacutet ahogyan azt maacutes esetekben az

egyeacuteb reacuteszecskeacutek taacutergyak eseteacuteben megszoktuk Az elektromaacutegneses sugaacuterzaacuteskvantumoknak

az energiaacutejaacutet tudjuk joacutel meacuterni

Szerencseacutere a relativitaacuteselmeacutelet kitaacutegiacutetotta ismereteinket a csillagok energiatermeleacuteseacuteről is

kapcsolatot teremt a nyugalmi toumlmeggel rendelkező reacuteszecskeacutek toumlmege eacutes az elektromaacutegneses

sugaacuterzaacuteskvantumok energiaacuteja koumlzoumltt

Janus-arcuacute anyag Jeloumllje m a hiaacutenyzoacute toumlmeget (a folyamat elejeacuten ill a veacutegeacuten meacuterhetotilde toumlmegek kuumlloumlnbseacutegeacutet)

Ekkor a koumlzben keletkezotilde sugaacuterzaacuteskvantum E energiaacuteja E = mcsup2 (a szokaacutesos jeloumlleacutessel c a

vaacutekuumban meacutert feacutenysebesseacuteg) Ennek segiacutetseacutegeacutevel mindig kiszaacutemiacutethatjuk hogy egy adott

toumlmegkuumlloumlnbseacutegnek mekkora energia felel meg ill adott energiaacutehoz mekkora toumlmegdefektus

tartozik

A toumlmeg eacutes az energia tehaacutet szorosan oumlsszetartoznak ezeacutert az energiaacutet leacutenyegeacuteben uacutegy

kezelhetjuumlk mintha toumlmeg lenne

Meacuterjuumlk meg az atommagfuacutezioacute soraacuten felszabaduloacute energiaacutet (ami elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes

formaacutejaacuteban keletkezik) s ezt szaacutemoljuk aacutet toumlmegre Maacuteris megkapjuk a hiaacutenyzoacute toumlmeget

amit koraacutebban kerestuumlnk Meacutegis igaz az anyagmegmaradaacutes toumlrveacutenye aacutem aacuteltalaacutenosabb

eacutertelmezeacutesben

A toumlmeget eacutes az energiaacutet leacutenyegeacuteben egy kalap alaacute vehetjuumlk Mintha csak megegyezneacutenek

Szokaacutes is ezt uacutegy nevezni hogy a toumlmeg eacutes az energia ekvivalenciaacuteja (azonossaacutega) Persze

teljes azonossaacutegroacutel szoacute sincs A toumlmeg az toumlmeg az energia pedig energia Viszont nagyon is

van koumlzuumlk egymaacuteshoz Uacutegy neacutez ki mintha a leacutenyeget tekintve ugyanarroacutel a jelenseacutegről lenne

szoacute Csakhogy egy bdquoJanus-arcuacuterdquo jelenseacutegről bizonyos esetekben az egyik bdquoarcaacutetrdquo laacutetjuk

(toumlmeg) maacutes esetekben pedig a maacutesik bdquoarcaacutetrdquo (energia) amikor bizonyos reacuteszecskeacuteknek ndash pl

elektron proton neutron ndash a toumlmegeacutet tudjuk koumlnnyen megmeacuterni maacutes reacuteszecskeacuteknek ndash ilyenek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

27

az elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesok energia-csomagocskaacutei ndash pedig az energiaacutejaacutet (Olyan ez mint

amikor elsuhan mellettuumlnk egy autoacute amelyet eloumll keacutekre haacutetul pedig pirosra festettek Aki

szemből figyeli keacuteknek laacutetja aki haacutetulroacutel az pedig pirosnak Pedig ugyanarroacutel az autoacuteroacutel van

szoacute)

Mi toumlrteacutenik egy csillagon Minthogy a csillag a feluumlleteacuten toumlbb ezer fokos a hotildemeacuterseacuteklet meacuteg ott is igen gyorsan

mozognak az egyes reacuteszecskeacutek nemcsak a belsejeacuteben (Nagy a mozgaacutesi energiaacutejuk)

Szuumlntelenuumll egymaacutesnak rohannak irtoacutezatosan nagy sebesseacuteggel Nem is biacuterjaacutek ezt elviselni

roncsoloacutedaacutes neacutelkuumll Az atomok a heves uumltkoumlzeacutesek hataacutesaacutera minduntalan szeacutetesnek darabjaikra

Majd ndash kedvezotildebb viszonyok koumlzepette ndash megfelelő reacuteszecskeacutekkel uacutejra oumlsszetalaacutelkozvaacuten

roumlvid idotildere (az uacutejabb erős uumltkoumlzeacutesekig) ismeacutet oumlsszeaacutellhatnak az eredeti atomok Azok persze

ugyaniacutegy szeacutetesnek majd visszaalakulnak eacutes iacutegy tovaacutebb Amennyi szeacutetesik annyi vissza is

alakul Iacutegy mindig vannak a Napon atomok atommagok ionok meg elektronok is (Amikor

az elektromosan toumlltoumltt reacuteszecskeacutek atomokkaacute alakulnak vissza abban az is szerepet jaacutetszik

hogy a kuumlloumlnboumlzotilde elektromos toumllteacutesű reacuteszecskeacutek vonzzaacutek egymaacutest)

Az atomokroacutel leszakadt elektronoknak eacutes a visszamaradt atommagoknak ill ionoknak

oumlsszesen nagyobb az energiaacuteja szeacutetesett (ionizaacutelt) aacutellapotban mint amikor atomokkaacute

kapcsoloacutednak oumlssze A csillagoknak - iacutegy a Napnak a feluumlleteacuten is - ebből a kuumlloumlnbseacutegből ill

az uumltkoumlzeacutesek energiaacutejaacuteboacutel szaacutermazik a feacuteny (A napfoltokban persze ahol a maacutegneses mező

gubancoloacutedaacutesa miatt lelassultak a reacuteszecskeacutek vagyis alacsonyabb lett a hőmeacuterseacuteklet a

reacuteszecskeacutek szeacutetroncsoloacutedaacutesa eacutes visszaalakulaacutesa is kisebb meacuterteacutekű Ott kevesebb feacuteny

keletkezik emiatt soumlteacutetebbek ezek a teruumlletek )

Csillagok eacuteletuacutetja A Naphoz hasonloacute csillagokban rendszerint toumlbb mint tiacutez milliaacuterd eacuteven aacutet zajlik a hidrogeacuten-

heacutelium fuacutezioacute Addig a csillag egyensuacutelyban van a kifeleacute nyomuloacute energia ugyan szeacutejjelebb

fesziacuteteneacute csakhogy a gravitaacutecioacute oumlsszetartja Keacutesotildebb amikor a csillag megoumlregszik eacutes

kimeruumllőfeacutelben lesz a hidrogeacuten keacuteszlete maacutes (hasonloacute) atommagfuacutezioacutes folyamatok indulnak

meg a belsejeacuteben Amikor viszont lelassul a hidrogeacutennek a heacuteliummaacute alakulaacutesa eacutes ezaacuteltal az

energia kifeleacute aacuteramlaacutesa is ndash ami szeacutetfuacutejni igyekszik a csillagot ndash a gravitaacutecioacute oumlsszeacutebb tudja

huacutezni sűrűbb lesz Ezeacutert a belsejeacuteben megnoumlvekszik a nyomaacutes eacutes a hőmeacuterseacuteklet Iacutegy vaacutelik

lehetőveacute uacutejabb magfuacutezioacute beindulaacutesa A heacuteliumnak a tovaacutebb alakulaacutesa hirtelen termel sok

energiaacutet s ahogyan az kifeleacute zuacutedul a csillagboacutel a gravitaacutecioacute elleneacuteben foumllfuacutejja azt voumlroumls

oacuteriaacutessaacute Az aacutetmeacuterője az eredetinek akaacuter toumlbb mint szaacutezszorosaacutera is megnoumlvekedhet A Nap

ekkor majd olyan nagy lesz hogy a Foumlldig is kitaacutegulhat (hacsak a Foumlld nem keruumll taacutevolabb)

A szaacutezszoros meacuteretnoumlvekedeacutes millioacuteszoros teacuterfogatnoumlvekedeacutest jelent azaz a mostani

aacutetlagsűrűseacutege a milliomod reacuteszeacutere csoumlkken Raacuteadaacutesul a Nap kuumllső reacutesze most is rendkiacutevuumll

ritka haacutet meacuteg ha iacutegy lecsoumlkken az aacutetlagsűrűseacutege Mindenesetre (ha lesz meacuteg akkor emberiseacuteg

a Foumlldoumln) ezt az idotildeszakot nem eacuterdemes megvaacuterni Toumlbb okunk is lehet raacute

Az első igen haacutenyattatott sors vaacuter az ilyen oumlreg csillagokra Egyszerre toumlbbfeacutele

elemaacutetalakulaacutesi folyamat is zajlik bennuumlk kuumlloumlnboumlző goumlmbheacutejakban Mikoumlzben azok

beindulnak illetve leaacutellnak (lelassulnak) kuumlloumlnboumlző meacuterteacutekben bdquofuacutejjaacutek foumllrdquo az eacutegitestet amit

ugyanakkor oumlsszeacutebb raacutent a gravitaacutecioacute hacsak teheti Bekoumlvetkezik olyan időszak is amikor a

csillag pulzaacutelni kezd uumltemesen ismeacutetlődve kitaacutegul oumlsszehuacutezoacutedik majd ismeacutet kitaacutegul s

oumlsszehuacutezoacutedik eacutes iacutegy tovaacutebb Rendszerint bekoumlvetkezik ekoumlzben a rezonancia katasztroacutefa

leszakad roacutela a kuumllső leacutegkoumlre azaz gaacutezburkot dob le magaacuteroacutel Ez az uacuten noacuteva robbanaacutes Ez a

balszerencse toumlbbszoumlr is megeshet ugyanazzal a csillaggal joacute neacutehaacuteny ilyen bdquovisszateacuterőrdquo noacutevaacutet

ismeruumlnk Tehaacutet oumlreg koraacuteban a Nap is haacutenykoloacutedik majd anyagfelhőkkel dobaacuteloacutezik

Oumlnmagaacuteban maacuter ez is eleacuteg ok volna arra hogy hűtlenek legyuumlnk hozzaacute eacutes itt hagyjuk Annaacutel

is inkaacutebb mert nem sokkal ezutaacuten teljesen megoumlregszik eacutes meghal

Maacutesik ok Minden csillag keacutepes bdquolegyaacutertanirdquo eacutelete soraacuten a perioacutedusos rendszer elemeit

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

28

egeacuteszen a vasig Tovaacutebb azeacutert nem mert annak az atommagjaacuteban maacuter 56 nukleon van s ha

enneacutel toumlbb protont vagy neutront proacutebaacutelnaacutenk meacuteg bdquobelegyoumlmoumlszoumllnirdquo ahhoz maacuter nekuumlnk

kellene energiaacutet befektetni Koumlzoumlnseacuteges csillagok erre nem keacutepesek Iacutegy tehaacutet leaacutell bennuumlk az

energiatermeleacutes a gravitaacutecioacute előbb oumlsszehuacutezza őket feheacuter toumlrpe csillagocskaacutevaacute majd teljesen

kihunynak s kihűlnek ndash iacutegy hal meg majd a Nap is Nem robban foumll noha oumlreg koraacuteban nova

robbanaacutesok bdquokeseriacutetik az eacuteleteacutetrdquo

A Napnaacutel leacutenyegesen nagyobb toumlmegű csillagok viszont eacuteletuumlk veacutegeacuten foumllrobbannak eacutes ez az

uacuten szupernoacuteva robbanaacutes keacutepes raacute hogy a vasnaacutel bonyolultabb elemeket (pl az aranyat)

legyaacutertsa Amikor nagyreacuteszt leaacutell a csillag energiatermeleacutese a hatalmas gravitaacutecioacute szinte

oumlsszeroppantja az eacutegitestet ami ezaacuteltal igen roumlvid idő alatt gigantikus meacuterteacutekben

oumlsszesűrűsoumldik Ennek koumlvetkezteacuteben az oumlnmagaacuteba roskadoacute agonizaacuteloacute csillag belsejeacuteben

hirtelen szabadul foumll meglehetősen sok energia ami egyreacuteszt lerobbantja a kuumllső reacuteszeket

maacutesreacuteszt oumlsszerobbantja a csillagbelsőt

A csillag helyeacuten visszamarad egy mindoumlssze 10-20 kilomeacuteteres neutroncsillagocska aacutem az

olyan sűrű hogy anyagaacuteboacutel egyetlen kockacukornyi is suacutelyosabb volna a Foumlldoumln mint

peacuteldaacuteul a Magas Taacutetra Ott ugyanis az elektronok bele preacuteselődnek az atommagokba s azok

protonjaival elektromosan semleges neutronokkaacute vaacutelnak Iacutegy szorosan egymaacutes melleacute

simulhatnak az atommagok elektromos tasziacutetaacutes ezt nem gaacutetolja az erős koumllcsoumlnhataacutes pedig

segiacuteti hogy egymaacuteshoz koumltődhessenek

A robbanaacuteskor levaacutelt anyag viszont főkeacutent plazma aacutellapotban van vagyis igen sok

elektromosan toumlltoumltt reacuteszecskeacutet tartalmaz eacutes iacutegy azok a gyorsan forgoacute csillag koumlruumlli maacutegneses

mezőben raacutedioacutesugaacuterzaacutest keltenek A szupernoacuteva robbanaacuteskor foumllszabaduloacute energia egy reacutesze

is elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesok formaacutejaacuteban joumln ki az eacutegitest belsejeacuteből A csillag eredeti

feacutenyesseacutege ilyenkor (nem veacuteletlenuumll) a toumlbb szaacutezmillioacuteszorosaacutera noumlvekszik Megjegyezzuumlk

hogy egy-keacutet milliaacuterd eacutev muacutelva a koumlrnyeacutekuumlnkoumln szupernoacuteva robbanaacutesok tűzijaacuteteacutekszerű

gyakorisaacutegaacuteval kell szaacutemolnunk Ha az ekkor keletkező nagy energiaacutejuacute s iacutegy a

szervezetuumlnkre kaacuteros sugaacuterzaacutesok a Foumlldre oumlzoumlnlenek itt az akkora sugaacuterdoacutezist jelent ami maacuter

nemcsak genetikai mutaacutecioacutekat okozhat hanem veacutegzetes trageacutediaacutekhoz is vezetne ndash ha

megvaacuternaacutenk szuumllőbolygoacutenkon ezt az időszakot El kell tehaacutet koumlltoumlzni inneacutet joacute messzire

meacuteghozzaacute koumlruumllbeluumll egy milliaacuterd eacuteven beluumll

A Keacutek Bolygoacute eacutes uacutetitaacutersa - csillagaacuteszati alapok mindenkinek

Cikkuumlnkben neacutehaacuteny csillagaacuteszati alapfogalmat eleveniacutetuumlnk fel kuumlloumlnoumls tekintettel a Foumlld eacutes

Hold kapcsolataacutera Egyuacutettal a fogyatkozaacutesok eacutegimechanikaacutejaacuteba is betekinteacutest nyerhetuumlnk

A Hold taacutevolsaacutega 30 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 128 sec alatt

A Nap meacuterete 100 Foumlld-aacutetmeacuterő (Bőven belefeacuterne a Holdnak a paacutelyaacuteja)

Nap-Foumlld taacutevolsaacuteg 1 CsE = 100 Nap-aacutetmeacuterő = 10000 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 83 min

alatt (Ha lekicsinyiacutetve a planetaacuterium kupolaacuteja volna a Nap akkor a Foumlld egy alma a

Hold meg - tőle kb 25 m-re - egy cseresznye lenne a vaacuteroskoumlzpontban majdnem 1 km-re a

planitoacutel)

Nap-Pluacutetoacute aacutetlagos taacutevolsaacuteg 40 CsE Megteszi a feacuteny 55 h alatt (Ha a plani kupolaacuteja volna

a Nap akkor a Pluacutetoacute meacuteg a Hold cseresznyeacutejeacutetől is kisebb lenne de toumlbb mint 30 km-

re)

Szomszeacuted csillag (alfa Centauri) taacutevolsaacutega toumlbb mint 4 feacutenyeacutev megteszi a feacuteny toumlbb

mint 4 eacutev alatt (3 csillag 2 Nap-szerű eacutes 1 voumlroumls toumlrpe Ha a Nap maacutekszemnyi akkor az

alfa Centauri tőle 40 km-re 2 maacutekszem eacutes 1 porszem lenne)

A Tejuacutetrendszer meacuterete toumlbb mint 100000 feacutenyeacutev befutnaacute a feacuteny toumlbb mint 100000 eacutev

alatt

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

29

Ma ismert legtaacutevolabbi galaxis taacutevolsaacutega toumlbb mint 10 milliaacuterd feacutenyeacutev megteszi a

feacutenyraacutedioacutesugaacuterzaacutes toumlbb mint 10 milliaacuterd eacutev alatt

1 CsE (1 CSILLAGAacuteSZATI EGYSEacuteG) 1496 millioacute km a Foumlld-paacutelya feacutel nagytengelye A

Foumlld olyan enyhe ellipszis paacutelyaacuten kering a Nap koumlruumll amely majdnem toumlkeacuteletes koumlr (Teacutelen

5 millioacute km-rel koumlzelebb vagyunk a Naphoz mint nyaacuteron aacutem ez a kuumlloumlnbseacuteg elenyeacutesző a

Foumlld-paacutelya majdnem 300 millioacute km aacutetmeacuterőjeacutehez keacutepest)

1 feacutenyeacutev taacutevolsaacuteg amit a feacuteny (2997925 kmsec sebesseacuteggel) 1 eacutev (= 315569259747 sec)

alatt megtesz (Mintegy 95 billioacute kerekiacutetve 10000000000000 km)

A Hold nagysaacutega kb 14-e a toumlmege majdnem 180 reacutesze a Foumlldeacutenek ezeacutert nem biacutert leacutegkoumlrt

megtartani A Holdon a suacutelyunk 16-a lenne az itteninek Nappal foumllmelegedhet 130 oC-ra

eacutejszaka le tud hűlni -100 oC alaacute ugyanis 2 heacutetig van rajta nappal s 2 heacutetig eacutejszaka A

csillagokhoz keacutepest a forgaacutesideje ugyanannyi mint a Foumlld koumlruumlli keringeacutesi ideje azaz koumltoumltt

keringeacutest veacutegez mindig ugyanazt a feleacutet fordiacutetja a Foumlld feleacute iacutegy a Hold felsziacuteneacuteről (a tőluumlnk

laacutethatoacute oldalaacuteroacutel egy adott helyről) a Foumlld mindig ugyanabban az iraacutenyban laacutetszik a laacutetoacutehataacuter

(horizont) foumlloumltt

Holdfaacutezisok (feacutelhold telihold stb)

A Nap a Holdnak (is) mindig csak az egyik feleacutet vilaacutegiacutetja meg Ezt mi mindig maacutes iraacutenyboacutel

neacutezzuumlk teliholdkor a napsuumltoumltte oldalaacutet teljesen laacutetjuk de első negyed eacute s utolsoacute negyed

idejeacuten oldalroacutel vilaacutegiacutetja meg a Nap uacutejholdkor pedig az aacuternyeacutekos oldalt nem laacutetjuk

Fogyatkozaacutesok A Foumlld eacutes a Hold paacutelyasiacutekja 5o-os szoumlget zaacuternak be egymaacutessal ezeacutert nem minden uacutejholdkor

eacutes teliholdkor keruumll a Nap meg ez a keacutet eacutegitest pontosan egy egyenesbe Csak amikor a keacutet siacutek

metszeacutesvonalaacuteban van a Nap - leacutenyegeacuteben feacuteleacutevente - koumlvetkezhet be hogy uacutejholdkor a Hold

aacuternyeacuteka raacutevetiacutetődik a Foumlld felsziacuteneacutenek egy kis reacuteszeacutere (ahonneacutet napfogyatkozaacutest laacutetni) vagy

teliholdkor a Hold belemaacuteszik a Foumlld aacuternyeacutekaacuteba (holdfogyatkozaacutes - mindenuumlnnen

megfigyelhető a Foumlldről ahonneacutet a Hold laacutetszik)

Aacuterapaacutely

A Holddal ellenteacutetes oldalon is van dagaacutely (sőt meacuteg a szaacuterazfoumlld is naponta keacutetszer

megemelkedik eacutes visszasuumlllyed 3 dm-nyit) A Foumlld-Hold rendszer koumlzoumls toumlmegkoumlzeacuteppontja

23 Foumlld-sugaacuternyira van a bolygoacute koumlzepeacutetől ami koumlruumll a Foumlld is ringlispilezik

A Foumlld forgaacutesa

Az Eacuteszaki Sarkon fuumlggőleges tengely koumlruumll viacutezszintesen forgunk balra az eacutegitestek

lemaradnak jobbra mint a buszboacutel neacutezve a faacutek az uacutet szeacuteleacuten (A taacutevolabbiak lassabban

maradnak le sőt joumln veluumlnk a Hold olyan messze van hogy eacuteszre sem vesszuumlk a

lemaradaacutesaacutet) Az Egyenliacutető siacutekja itt viacutezszintes Csak 1 csillag kelnyugszik a Nap a toumlbbiek

vagy mindig a horizont foumlloumltt maradnak vagy mindig alatta

Az Egyenliacutetőn viacutezszintes eacuteszak-deacuteli iraacutenyuacute tengely koumlruumll forog a Foumlld nyugatroacutel keletre s

ahogy haacutetrafeleacute lemarad a koumlrnyező vilaacuteg keleten fuumlggőlegesen kel foumll minden s nyugaton

fuumlggőlegesen nyugszik le Az Egyenliacutető siacutekja fuumlggőleges Minden csillag kelnyugszik

Hazaacutenk az Eacuteszaki Sark eacutes az Egyenliacutető koumlzoumltt nagyjaacuteboacutel a feleacuteneacutel helyezkedik el a Foumlldoumln

tehaacutet tőluumlnk neacutezve a Foumlld forgaacutestengelye eacutes az Egyenliacutető siacutekja is ferdeacuten aacutell s iacutegy ferdeacuten

kelnek foumll eacutes ferdeacuten nyugszanak le az eacutegitestek A forgaacutestengely iraacutenyaacutenak a horizont foumlloumltti

magassaacutega (minden eacuteszaki foumlldrajzi szeacutelesseacutegen) egyenlő az adott phi foumlldrajzi szeacutelesseacuteggel

A Sarkcsillag koumlruumlli phi szoumlgoumln beluumll leacutevő - uacuten cirkumpolaacuteris - csillagok (pl Nagygoumlncoumll

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

30

Kisgoumlncoumll Cassiopeia csillagai) soha nem mennek a horizont alaacute ezeacutert minden deruumllt eacutejjel

megfigyelhetőek (csak mindig maacutes feleacute)

A Foumlld keringeacutese A Nap iraacutenyaacuteban - a nappali eacutegen - nem laacutetszanak szabad szemmel maacutes csillagok - mindig

ellenteacutetes iraacutenyban - az eacutejszakai eacutegbolton - s ez az iraacuteny egy eacutev alatt koumlrbemaacuteszik az eacutegen

(a Foumlld paacutelyasiacutekjaacuteban az ekliptikaacuten)

Ahogyan a forgaacutes miatt (minthogy utazunk a Foumllddel kelet feleacute s minden lemarad haacutetra) 1

nap alatt koumlrbefordulni laacutetszik az eacutegbolt ugyaniacutegy a keringeacutes miatt is (minthogy utazunk a

Foumllddel a Nap koumlruumll - ugyanabba az iraacutenyba amerre forgunk - eacutes emmiatt is haacutetrafeleacute azaz)

nyugat feleacute szinteacuten lemaradni laacutetszanak a csillagok persze lassabban 1 eacutev alatt fordul koumlrbe

a csillagos eacuteg (Ha minden este ugyanakkor figyeljuumlk tapasztalhatjuk ezt a lassuacute lemaradaacutest

vagyis a Foumlld keringeacuteseacutet)

Ezeacutert kuumlloumlnboumlző eacutevszakokban maacutes-maacutes jellegzetes csillagkeacutepek figyelhetőek meg

Tengelyferdeseacuteg a forgaacutestengely mostanaacuteban majdnem a Sarkcsillag feleacute mutat nem

merőleges az ekliptikaacutera (665 o) ezeacutert azzal a Foumlld egyenliacutetőjeacutenek a siacutekja (Eacutegi Egyenliacutető) is

szoumlget (235 o) zaacuter be (Az iraacuteny 26000 eacutevenkeacutent - buacutegoacutecsigaszerűen kuacutep alkotoacutejakeacutent -

koumlroumlz az eacutegen precesszioacute)

A Foumlld megtartja a tengelyferdeseacutegeacutet egy kerigeacutes soraacuten Koumlzben a forgaacutestengely - eacutes (mivel a

csillagok irtoacutezatosan messze vannak ezeacutert) a Sarkcsillag iraacutenya is - oumlnmagaacuteval paacuterhuzamosan

toloacutedik el

Amikor az eacuteszaki feacutelteke fordul jobban a Nap feleacute vagyis hazaacutenk a Nap feleacute hajol tőluumlnk a

Nap magasan laacutetszik deacutelben joacutel tud melegiacuteteni - nyaacuter van

Amikor - feacutel eacutevvel keacutesőbb midőn a Foumlld a Nap tuacuteloldalaacuten van - a deacuteli feacutelteke fordul jobban a

Nap feleacute vagyis hazaacutenk elhajol a Naptoacutel tőluumlnk a Nap alacsonyan laacutetszik deacutelben nem tud

joacutel melegiacuteteni - teacutel van Argentiacutenaacuteban viszont nyaacuter (Az eacuteszaki eacutes a deacuteli feacuteltekeacuten pont fordiacutetva

vaacuteltakoznak az eacutevszakok)

Az Eacuteszaki Sarkon a tavaszi napeacutejegyenlőseacuteg idejeacuten az Eacutegi Egyenliacutetőn (a tavaszpont

iraacutenyaacuteban) leacutevő Nap lassan foumllkel mikoumlzben - a forgaacutes miatt - joacutecskaacuten lemarad jobbra

Naponta koumlrbejaacuter a horizont menteacuten Egyidejűleg - a keringeacutes folytaacuten - arreacutebb maacuteszik az

ekliptikaacuten eacutes iacutegy a nyaacuteri napforduloacuteig egyre magasabbra spiraacutelozik Az őszi napeacutejegyenlőseacuteg

idejeacutere visszakeruumll az Eacutegi Egyenliacutetőre (őszpont) s megint a horizonton megy koumlrbe mialatt

lenyugszik Megkezdődik a feacuteleacuteves eacutejszaka Aacutem addig is hiaacuteba suumlt a Nap feacutel eacuteven aacutet

egyfolytaacuteban mindig alacsonyan van (max 235 o) - nem tud joacutel melegiacuteteni

Ezzel szemben az Egyenliacutetőn deacutelben mindig (ha naacutelunk teacutel van ott akkor is) magasroacutel tűz a

Nap

Hazaacutenkboacutel a teacuteli napforduloacute idejeacuten meacuteg deacutelben is olyan alacsonyan van a Nap mint ahogyan

az Eacuteszaki Sarkon is szokott lenni a nyaacuteri napforduloacute idejeacuten pedig olyan magasan mint

ahogyan az Egyenliacutetőn is szokott lenni Ekkor a keletinyugati iraacutenytoacutel joacuteval deacutelebbre ill

eacuteszakabbra kelnyugszik (s ezeacutert a nappalok kb keacutetszerte roumlvidebbek ill hosszabbak mint az

eacutejszakaacutek) csak a napeacutejegyenlőseacutegek idejeacuten teszi azt pontosan keletennyugaton (amikor 12-12

oacuteraacutet tartoacutezkodik a laacutetoacutehataacuter foumlloumltt-alatt)

Toumlkeacuteletes naptaacuter nem keacutesziacutethető iacutegy e jelenseacutegek daacutetumai sem esnek mindig ugyanarra a

napra

Uumlstoumlkoumlsoumlk szuumlleteacutese A gyorsan mozgoacute gaacutezreacuteszecskeacutek megszoumlknek a bolygoacutekroacutel eacutes a holdakroacutel Az őscsillag

koumlzeleacuteben ebbe besegiacutet a roacutela leaacuteramloacute uacuten napszeacutel is ami főkeacutent plazma reacuteszecskeacutekből aacutell

(protonok elektronok heacutelium atommagok) A kialakuloacute naprendszer koumlzponti tartomaacutenyaacuteboacutel

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

31

a napszeacutel gaacutez eacutes por anyagot keacutepes kisoumlpoumlrni a taacutevolabbi videacutekekre ahol az oumlssze tud fagyni

uumlstoumlkoumlsmagokkaacute

Az uumlstoumlkoumlsmagoknak az egymaacutesra gyakorolt gravitaacutecioacutes zavaroacute hataacutesa meg a koumlrnyező

csillagokeacute a keacutesőbbiekben azt eredmeacutenyezheti hogy időnkeacutent egy-egy mag bezuhan akaacuter a

koumlzponti csillag koumlzvetlen koumlzeleacutebe is Ilyenkor koacutemaacuteja eacutes csoacutevaacuteja is lesz neki de az

leginkaacutebb csak a szemet gyoumlnyoumlrkoumldtető laacutetszat a leacutenyeg mindig az uumlstoumlkoumlsmag ami olyan

mint egy piszkos hoacutegolyoacute jeacutegbe aacutegyazva kő- feacutemdarabkaacutek azaz meteorok

Egy uumlstoumlkoumlsnek a feje időnkeacutent nagyobb mint a Foumlld akaacuter szaacutezezer kilomeacuteteres is lehet A

Napboacutel joumlvő anyagreacuteszecskeacutek erről soumlprik le az esetenkeacutent toumlbb tiacutezmillioacute kilomeacuteter hosszuacute

csoacutevaacutet A szilaacuterd uumlstoumlkoumlsmag pedig amelyből a napsugaacuterzaacutes hataacutesaacutera a gaacutez előtoumlr mindoumlssze

tiacutezegyneacutehaacuteny legfeljebb neacutehaacuteny tiacutez kilomeacuteter nagysaacuteguacute lehet Ebből is laacutethatoacute hogy a koacutema

de főleg a csoacuteva anyagaacutenak nagy reacutesze - amely e meglehetősen kicsi uumlstoumlkoumlsmagboacutel

szaacutermazik - rendkiacutevuumll ritka gaacutez Persze gaacutezfejlődeacutes csak a Nap koumlzeleacuteben lehet ezeacutert nincs

az uumlstoumlkoumlsnek se csoacutevaacuteja se koacutemaacuteja amikor messze van a Naptoacutel (mindoumlssze a csupasz -

mondhatnaacutenk meztelen jeges fagyott - uumlstoumlkoumlsmag)

Minthogy az uumlstoumlkoumlsoumlk a Naprendszer ősi anyagaacutet tartalmazzaacutek leacutenyegeacuteben hasonloacute

gaacutezokboacutel aacutelltak oumlssze mint amilyeneket a csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhők is tartalmaznak

(Hiszen ugyanilyen gaacutezokboacutel sűrűsoumldoumltt oumlssze az eacuteppen kialakuloacute Ősnap mintegy hat milliaacuterd

eacutevvel ezelőtt valamint a koumlruumlloumltte ugyanezen anyagboacutel megszuumllető bolygoacutek is) Ezekben a

kozmikus anyagfelhőkben szerves molekulaacutek is leacutetrejoumlttek A bolygoacutekeletkezeacutes folyamataacuteban

foumllforroacutesodott anyagban azonban szeacutetroncsoloacutedhatnak ezek a bonyolult eacutes eacuterzeacutekeny kis

keacutepződmeacutenyek Csakhogy az uumlstoumlkoumlsoumlk mint affeacutele szerves-anyag konzervek keacutepesek raacute

hogy megőrizzeacutek jobb időkre ezeket a molekulaacutekat s szaacutezmillioacute eacutevekkel keacutesőbb amikor

becsapoacutednak valamely bolygoacute felsziacuteneacutere visszainjekcioacutezzaacutek azokat Iacutegy - szerencseacutes

koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt - ha az uumltkoumlzeacutest tuacuteleacutelő szerves molekulaacutek tovaacutebb bonyoloacutedhatnak

megindulhat az eacuteletteacute szerveződeacutes is

Eacutelet lehetőseacutege a Foumlldoumln kiacutevuumll Az előzőekből kitűnik hogy a kozmoszban maacutesutt is ugyanolyan anyagboacutel joumlttek leacutetre

csillagok - eacutes egyesek koumlruumll meacuteg bolygoacutek is - mint amiből a Naprendszer kialakult Tovaacutebbaacute

az is fontos teacuteny hogy a bioloacutegiai evoluacutecioacutet megelőző keacutemiai bonyoloacutedaacutes is megkezdődik az

ilyen gaacutez- eacutes porfelhőkben Ha maacutesutt is keacutepesek voltak uumlstoumlkoumlsoumlk visszainjekcioacutezni a

bolygoacutekra az ott (a bolygoacute kialakulaacutesakor) toumlnkrement szerves molekulaacutekat megfelelő

koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt maacutes naprendszerekben is kifejlődhetett az eacutelet

Messze maacutes csillagok koumlruumll keringő bolygoacutekon akaacuter naacutelunk fejlettebb civilizaacutecioacutek is

lehetnek

Az viszont hogy jaacutertakjaacuternak-e itt foumlldoumlnkiacutevuumlliek ma meacuteg hit keacuterdeacutese

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

32

MERKUacuteR

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő 88 foumlldi nap

Tengely koumlruumlli forgaacutes 176 foumlldi nap

Gyakrabban van uacutejeacutev mint Napkelte

Felsziacuteneacutenek csak a 45-aacutet teacuterkeacutepezteacutek fel

Neheacutez megfigyelnuumlnk mert mindig a Nap koumlzeleacuteben jaacuter

A Merkuacuter feluumlleteacutenek minden neacutegyzetmeacutetereacutere hatszor annyi sugaacuterzaacutes eacuterkezik a Napboacutel mint

a Foumlld azonos nagysaacuteguacute teruumlleteacutere A bolygoacute nappali hőmeacuterseacuteklete eleacuteg magas aacutetlagban 600

K (kb 330 Celsius fok) mikoumlzben eleacuteri a 750 K (480 Celsius fok) koumlruumlli maximumot

Ugyanakkor eacutejszaka a hőmeacuterseacuteklet 90 K-re (kb -180 Celsius fok) suumlllyed

A Merkuacuternak nincs eacuteszrevehető sűrűseacutegű leacutegkoumlre Tekintettel arra ugyanis hogy a bolygoacute

napsuumltoumltte oldala igen forroacute fel kell teacuteteleznuumlnk hogy meacuteg a legnehezebb gaacutezok is eltaacutevoztak

onnan Raacuteadaacutesul az oumlsszes bolygoacute koumlzuumll a Merkuacuter felsziacuteneacutenek feacutenyvisszaverő keacutepesseacutege a

leggyengeacutebb leginkaacutebb a soumlteacutet holdtalajeacutehoz hasonloacute A Merkuacuter felsziacutene aacuteltal szoacutert napfeacuteny

sziacutenkeacutepi vizsgaacutelata is megerősiacuteti hogy a bolygoacutenak nincs kimutathatoacute leacutegkoumlre

Leacutegkoumlre ritka A Merkuacuternak nincs holdja

Első űrszonda Mariner-10

VEacuteNUSZ

Veacutenusz a roacutemai mitoloacutegiaacuteban a kertek istennője Aphroditeacuteval azonosiacutetottaacutek aki goumlroumlg

mitoloacutegiaacuteban a szeacutepseacuteg eacutes a szerelem istennője

Esthajnalcsillag

Minthogy a Veacutenusz a legfeacutenyesebb eacutegitestek koumlzeacute tartozik a szeacutepseacuteg istennőjeacuteről nevezteacutek el

A legfeacutenyesebb bolygoacutetestveacuteruumlnk csupaacuten a Nap eacutes a Hold laacutetszoacutelagos feacutenyesseacutege muacutelja feluumll

az oumlveacutet

A Veacutenusznak nincs holdja

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő

Tengely koumlruumlli forgaacutes 243 foumlldi nap

Leacutegkoumlr 95 szeacuten-dioxid

Uumlveghaacutezhataacutes

FOumlLD

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő 365 nap

Tengely koumlruumlli forgaacutes 24 oacutera

Koumlr paacutelya

Forgaacutestengelye 235deg

Tudjuk hogy bolygoacutenk 24 oacutera alatt veacutegez egy teljes koumlruumllfordulaacutest

A forgaacutes koumlvetkezteacuteben felleacutepő centrifugaacutelis erő hataacutesaacutera az eacutegitest belapult az egyenliacutetői

videacutekeken pedig kidudorodott

A Hold eacutes a Nap toumlmegvonzaacutesa (az előbbieacute nagyobb) apaacutelyt eacutes dagaacutelyt kelt amelyek az

oacuteceaacutenok eacutes tengerek viacutezfelsziacuteneacutenek suumlllyedeacuteseacuteben eacutes emelkedeacuteseacuteben vehetők eacuteszre A Hold

uacutegy vonszolja maga utaacuten a Foumlld dagaacutelyoumlveacutet bolygoacutenk felsziacuteneacuten hogy az eacutepp ennek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

18

Eacuteszaki ndash koumlzeacutephegyseacuteg

Kialakulaacutesa

Legreacutegebbi Buumlkk eacutes az Aggteleki ndash karszt Ezek meacuteszkő hegyseacutegek

Vulkaacuteni Visegraacutedi-hg Boumlrzsoumlny Cserhaacutet Maacutetra Zempleacuteni-hg

Elmocsarasodoacute teruumlleteken barnakőszeacuten a hegyseacutegek laacutebaacutenaacutel lignit keacutepződoumltt A forroacute vizes

oldatokboacutel a Maacutetraacuteban reacutezeacuterc vaacutelt ki

Eacuteghajlata

Nyara hűvoumlsebb tele hidegebb mint baacutermelyik taacutejunkeacute Toumlbb a csapadeacutek mint az Alfoumlldoumln

A tagolt domborzat miatt vaacuteltozatos a hg mikrokliacutemaacuteja

A meacuteszkőhegyseacutegekben a felsziacuten alatti a vulkaacuteni hegyseacutegekben a felsziacuteni viacutezhaacuteloacutezat a

gazdagabb

Vulkaacuteni utoacuteműkoumldeacutesre utalnak a keacutenhidrogeacutenes szeacutensavas forraacutesok

Teruumlleteacuten 3 NP talaacutelhatoacute Buumlkki Aggteleki Duna-Ipoly Nemzeti Parkű

Visegraacutedi-hg (Dobogoacute-kő)

A Duna vaacutelasztotta le az Eacuteszaki khg-ről

Kőzetanyaga andezit andezittufa

Boumlrzsoumlny (Csoacutevaacutenyos)

Erdő boriacutetotta hg keveacutes telepuumlleacutessel

Cserhaacutet

Főleg meacuteszkőből aacutell

Maacutetra (Keacutekes Galya-tető)

Kőztei Andezit eacutes Andezittufa

Reacutezeacuterc Recsk-en talaacutelhatoacute Paraacuted gyoacutegyforraacutes

Maacutetraalja lignittelepek

Buumlkk (Istaacutelloacutes-kő)

Uumlledeacutekes kőzetek talaacutelhatoacuteak (meacuteszkő agyagpala)

Karsztos keacutepződmeacutenyek viacuteznyelő dolina karsztforraacutesok

Aggteleki-karszt

Baradla barlangrendszer a vilaacutegoumlroumlkseacuteg reacuteszeacuteveacute nyilvaacuteniacutetottaacutek

Cserehaacutet

Dombvideacutekeacutet a folyoacutek szabdaltaacutek fel

Zempleacuteni-hg

bdquoSaacutetorhegyekrdquo Riolitboacutel eacutepuumll fel

Deacuteli lankaacutei Hegyalja ndash Tokaji hg

Medenceacutek

Noacutegraacutedi Borsodi

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

19

Eacuteszaki ndash koumlzeacutephegyseacuteg gazdasaacutegi eacutelete

(A neheacutezipar szuumllőfoumlldjeacutenek mai gondjai)

Az Eacuteszaki ndash koumlzeacutephegyseacuteg medenceacuteiben alapanyagokat gyaacutertoacute neheacutezipar fejlődeacutese a

koumlzelmuacuteltban megaacutellt Főkeacutent a kohaacuteszati termeacutekek iraacutenti kereslet csoumlkkeneacuteseacutevel uumlzemek

korszerűtlenseacutegeacutevel magyaraacutezhatoacute A termeleacutes visszaesett uumlzemek bezaacutertak nagy lett a

munkaneacutelkuumlliseacuteg

Iparvideacutek

Borsodi-medence Salgoacutetarjaacuten ndash geacutepipar ndash tűzhelygyaacutertaacutes

Gyoumlngyoumls ndash mikroelektronikai cikkek

Eger ndash geacutepkocsi hűtőalkatreacuteszek

A vaacutelsaacutegot tuacuteleacutelte

- Vegyipar import nyersanyagokra eacutepuumll

Kőolaj eacutes a foumlldgaacutez csővezeteacuteken eacuterkezik Oroszorszaacutegboacutel a foumlldgaacutez kis reacutesze az

Alfoumlldről

A hőerőműveket (visontai Maacutetrai Hőerőmű) Maacutertaaljaacuten eacutes Buumlkkaljaacuten kuumllsziacuteni lignit

baacutenyaacutekboacutel kitermelt lignittel fűtik

Kazincbarzika műanyagok noumlveacutenyveacutedő szerek

Tiszauacutejvaacuteros TVK

- Eacutepiacutetőanyag-ipar

A hegyseacutegek meacuteszkoumlveacuteből agyagpalaacutejaacuteboacutel Miskolcon eacutes Vaacutecott cementet gyaacutertanak

Salgoacutetarjaacuten uumlveggyaacutertaacutes Holloacutehaacuteza porcelaacutengyaacutertaacutes

Miskolc textil eacutes papiacutergyaacutertaacutes Eger buacutetorgyaacutertaacutes

Mezőgazdasaacuteg takarmaacutenynoumlveacuteny- gyuumlmoumllcs- szőlőtermeszteacutes erdőgazdaacutelkodaacutes

Borvideacutekek Tokaj Eger Gyoumlngyoumls

Koumlzlekedeacutes

Hataacuteraacutellomaacutes Balassagyarmat

Az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacuteg laacutebaacutenaacutel nagy forgalmuacute vasuacutet eacutes koumlzuacutet vezet

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

20

Budapest

Hazaacutenk fővaacuterosa nemzetkoumlzi nagyvaacuteros

Peacutenzuumlgyi- uumlzleti szolgaacuteltataacutesai kulturaacutelis eacutelete idegenforgalma alkalmassaacute teszi Budapestet a

kuumllfoumlldi befekteteacutesek eacutes a kuumllfoumlldi tőke elhelyezeacuteseacutere

Vaacuterosszerkezete

- Vaacuterosmag (city) ndash V keruumllet

- Belső lakoacutehelyoumlv ndash Duna bal partja VI-IX ker

- Kuumllső munkahelyoumlv ndash paacutelyaudvarok raktaacuterak koacuterhaacutezak gyaacuterak

- Kuumllső lakoacutehelyoumlv - kertvaacuteros

Toumlbbkoumlzpontuacutesaacuteg jellemző raacute

Magyarorszaacuteg gazdasaacutega eacutes kereskedelme

A magyar gazdasaacuteg jellemzői

A piacgazdasaacuteg magaacutentulajdonra eacutes versenyre eacutepuumll Ezt a kereslet eacutes a kiacutenaacutelat szabaacutelyozza

Az aacutellam feladata a piacgazdasaacuteg műkoumldeacutesi felteacuteteleinek biztosiacutetaacutesa (Jogi peacutenzuumlgyi adoacute

rendszer) A verseny ceacutelja a profitszerzeacutes

A piac toumlrveacutenyei a munkaerőpiacon is eacuterveacutenyesek A munkaerő iraacutenti csoumlkkeneacutes

munkaneacutelkuumlliseacuteget okoz

Az aacutellamnak a taacutersadalom eacuterdekeit is eacuterveacutenyesiacuteteni kell (egeacuteszseacuteguumlgy peacutenzuumlgy haduumlgy

oktataacutes koumlrnyezetveacutedelem) ezek kiadaacutesait adoacutekboacutel fedezik

Gazdasaacuteg mutatoacutei

GDP ndash Bruttoacute hazai termeacutek 1eacutev alatt előaacutelliacutetott uacutej termeacutekek eacutes szolgaacuteltataacutesok piaci

aacuteron kimutathatoacute eacuterteacuteke

GNP ndash Bruttoacute nemzeti termeacutek A GDP + az Export eacutes az Import joumlvedelem

kuumlloumlnbseacutege

GDP miből aacutell

Primer szektor mezőgazdasaacuteg

Szekunder szektor ipar

Tercier szektor szolgaacuteltataacutesok (oktataacutes peacutenzuumlgy egeacuteszseacuteguumlgy kereskedelem

igazgataacutes)

Energiagazdasaacuteg

Elsődleges energiahordozoacutek

- kimeruumllő o aacutesvaacutenyi tuumlzelőanyagok szeacuten kőolaj foumlldgaacutez

o nukleaacuteris uumlzemanyagok hasadoacuteanyagok

o geotermikus energia

- meguacutejuloacute

o napenergia szeacutelenergia viacutezfolyaacutesok energiaacuteja hullaacutemzaacutes aacuterapaacutely

Elsődleges energiahordozoacutekboacutel nyerik a maacutesodlagos energiahordozoacutekat villamos energiaacutet

benzint diacutezelolajat fűtőolajat kokszot gőzt eacutes a vaacuterosi gaacutezt

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

21

Huacutezoacuteaacutegazat a geacutepipar eacutes a vegyipar

Koumlzlekedeacutes

Szemeacutely eacutes aacuteruszaacutelliacutetaacutest biztosiacutet A koumlzlekedeacutesi uacutetvonalak sugaras szerkezetűek

A Budapestről nagyvaacuterosokba a nagyvaacuterosokboacutel a koumlrnyező falvakba

A vasuacutet a toumlmegkoumlzlekedeacutesre eacutes nagy toumlmegű aacuteruacute szaacutelliacutetaacutesaacutera a legalkalmasabb eszkoumlz

Műszakilag elavultak a vonatok eacutes a paacutelya kiveacutetel az elővaacuterosi vonatok (Bp)

A vaacuterosi toumlmegkoumlzlekedeacutes eacutes a orszaacutegon beluumlli szemeacutelyszaacutelliacutetaacutesban fontos eszkoumlz az

autoacutebusz A koumlzuacuteti koumlzlekedeacutes gazdasaacutegtalanabb mint a vasuacuteti eacutes szennyezi is a koumlrnyezetet

A leacutegi koumlzlekedeacutes nagy taacutevolsaacutegok aacutethidaloacuteja

Budapest-Ferihegy 1-2

Kuumllkereskedelmi kapcsolatok

Piackoumlzpontuacute

Ipari nyersanyagokban energiahordozoacutekban szegeacutenyek vagyunk ezeacutert behozatalra szorulunk

Uumlzemeink termeacutekeit kuumllfoumlldoumln kell eacuterteacutekesiacuteteni mert a hazai felvevőpiac kicsi

Orszaacutegunk 2004-től az EU tagja

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

22

CSILLAGAacuteSZATI ALAPISMERETEK

Amit ma a vilaacutegboacutel ismeruumlnk Eacutegitestek - Ősrobbanaacutes - Galaxisok szuumlleteacutese - Csillagok szuumlleteacutese - A csillagok

energiatermeleacutese - Janus arcuacute anyag - Mit toumlrteacutenik egy csillagon - Csillagok eacuteletuacutetja

Előzetes A Hold taacutevolsaacutega majdnem 30 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 128 sec alatt

A Nap meacuterete 109 Foumlld-aacutetmeacuterő (Bőven belefeacuterne a Holdnak a paacutelyaacuteja)

Nap-Foumlld taacutevolsaacuteg 1 CsE = 107 Nap-aacutetmeacuterő (toumlbb mint 11000 Foumlld-aacutetmeacuterő) Megteszi a feacuteny

83 perc alatt (Ha lekicsinyiacutetve a Nap 40 cm aacutetmeacuterőjű volna akkor 430 m-re tőle a Foumlld

majdnem 4 mm-es a Hold meg ndash attoacutel mintegy 11 cm-re ndash kb 1 mm-es lenne)

Nap-Pluacutetoacute aacutetlagos taacutevolsaacuteg 40 CsE Megteszi a feacuteny 55 h alatt (Ha a Nap 40 cm-es volna

akkor az 1 mm-es Pluacutetoacute meacuteg a Hold cseresznyeacutejeacutetől is kisebb lenne de toumlbb mint 30 km-

re)

Szomszeacuted csillag (alfa Centauri) taacutevolsaacutega toumlbb mint 4 feacutenyeacutev megteszi a feacuteny toumlbb mint 4

eacutev alatt (3 csillag 2 Nap-szerű eacutes 1 voumlroumls toumlrpe Ha a Nap maacutekszemnyi akkor az alfa

Centauri tőle 40 km-re 2 maacutekszem eacutes 1 porszem lenne)

A Tejuacutetrendszer meacuterete toumlbb mint 100000 feacutenyeacutev befutnaacute a feacuteny toumlbb mint 100000 eacutev alatt

A ma ismert legtaacutevolabbi galaxis taacutevolsaacutega toumlbb mint 10 milliaacuterd feacutenyeacutev megteszi a

feacutenyraacutedioacutesugaacuterzaacutes toumlbb mint 10 milliaacuterd eacutev alatt

Vaacutezoljuk foumll a ma ismert vilaacuteg az uacuten Metagalaxis fejlődeacutestoumlrteacuteneteacutenek azokat a főbb

epizoacutedjait amelyek maacuter joacutel tanulmaacutenyozhatoacuteak a tudomaacutenyban Minden egyes jelenseacuteg

alapvető fizikai koumllcsoumlnhataacutesokon alapul

Mindenekelőtt szoumlgezzuumlk le hogy a termeacuteszettudomaacutenyok iacutegy a fizika eacutes a csillagaacuteszat is

csak arroacutel nyilatkozhatnak amit maacuter ismeruumlnk Uacutegyhogy az Ősrobbanaacutes illetve mindaz

amiről most szoacute lesz nem a Vilaacutegmindenseacutegre vonatkozik csupaacuten a Metagalaxisra ami az

ismert vilaacuteg

A Metagalaxis teacuteridőbeli szerkezeteacutenek a vizsgaacutelataacuteval a csillagaacuteszaton beluumll a kozmoloacutegia

az egyes eacutegitestek ill azok nagyobb rendszerei konkreacutet kialakulaacutesaacutenak a kutataacutesaacuteval a

kozmogoacutenia s az ekoumlzben zajloacute fizikai folyamatok elemzeacuteseacutevel pedig az asztrofizika

foglalkozik (Ezek kuumlloumln tudomaacutenyaacutegak de foumllhasznaacuteljaacutek a relativitaacuteselmeacutelet a

kvantumelmeacutelet a magfizika az atomfizika az elektrodinamika kuumlloumln a

magnetohidrodinamika eacutes maacutes fizikai tudomaacutenyaacutegak eredmeacutenyeit is)

A csillagaacuteszat neacutemileg egy aacutellatkerthez hasonliacutethatoacute A kozmosznak is megvannak a maga

bdquoaacutellatkaacuteirdquo csillagok bolygoacutek holdak uumlstoumlkoumlsoumlk stb Első raacuteneacutezeacutesre ez a szembeoumltlő hogyan

is neacuteznek ki ezek Aztaacuten megvizsgaacutelhatjuk az aacutellatkertben a ketrecek szerepeacutet ndash valami

ilyesmit tesz a csillagaacuteszatban a kozmoloacutegia Beszeacutelhetuumlnk az aacutellatok szuumlleteacuteseacuteről is ndash mint

ahogyan a csillagaacuteszaton beluumll a kozmogoacuteniaacuteban az eacutegitestek kialakulaacutesaacuteroacutel Fontos

ismernuumlnk az aacutellatok fizioloacutegiai bioloacutegiai jelenseacutegeit is - az eacutegitestek bdquofizioloacutegiaacutejaacutetrdquo taglalja

az asztrofizika

Eacutegitestek Hogy valamelyest fogalmat alkothassunk a Metagalaxisroacutel előszoumlr szoacuteljunk neacutehaacuteny szoacutet az

eacutegitestekről s azok ismert rendszereiről legalaacutebb a fontosabb araacutenyokat foumllvaacutezolva

A legkoumlzelebbi eacutegitest a Hold alig 384 ezer kilomeacuteterre ami ndash mint az előzetesből tudjuk ndash a

Foumlld aacutetmeacuterőjeacutenek mindoumlssze 30-szorosa s ezt a taacutevolsaacutegot a feacuteny roumlpke 128 maacutesodperc alatt

megteszi Ez nagyon kicsinek szaacutemiacutet a csillagaacuteszatban Meacuteg a Nap is nagyobb pedig az egy

koumlzoumlnseacuteges csillag A Nap aacutetmeacuterőjeacutenek a nagysaacutega 1 millioacute 400 ezer kilomeacuteter durvaacuten 100

foumlldaacutetmeacuterő tehaacutet a holdpaacutelya is bőven belefeacuterne

Bolygoacutenk 1496 millioacute km-re azaz (kerekiacutetve) 100 napaacutetmeacuterőnyi messzeseacutegben kering a Nap

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

23

koumlruumll Ezt a taacutevolsaacutegot maacuter toumlbb mint 8 perc alatt teszi meg a feacuteny de a ma ismert

legtaacutevolabbi bolygoacuteig a Pluacutetoacuteig 40-szer ennyi időre mintegy 5 oacuteraacutera van szuumlkseacutege S ez meacuteg

csak a ma ismert bolygoacuterendszer hataacutera a teljes Naprendszer szeacuteleacuteig nagyjaacuteboacutel 2 eacuteven aacutet

szaacuteguld a feacutenysugaacuter (Tudniillik a Naprendszer mindaddig tart ameddig a Nap vonzoacute hataacutesa

eacuterveacutenyesuumll maacuterpedig a legkoumlzelebbi szomszeacutedos csillagroacutel toumlbb mint 4 eacutevig joumln a feacuteny)

A Tejuacutetrendszer egy nagy galaxis toumlbb szaacutez milliaacuterd (azaz toumlbb szaacutez ezer millioacute) csillagot

tartalmaz koumlzuumlluumlk csupaacuten egy a mi Napunk Az ilyen galaxisok egyik szeacuteleacutetől a maacutesikig toumlbb

mint szaacutezezer eacutevig menne a feacuteny ha koumlzben nem nyelődne el a csillagkoumlzi anyagban Vannak

kis galaxisok is toumlbbseacuteguumlk csak neacutehaacuteny milliaacuterd csillagboacutel aacutell A nagy galaxisok koumlzuumll a

szomszeacutedos legkoumlzelebbi az Andromeacuteda-galaxis Ennek a koumlzeacutepső reacutesze ndash ahol sűrűbben

vannak benne a csillagok ndash szabad szemmel is laacutetszik peacuteldaacuteul ősszel este a csillagos eacutegen

Holott az a feacuteny ami ma eljut roacutela a szemuumlnkbe onneacutet mintegy haacuterommillioacute eacutevvel ezelőtt

indult el Ismeruumlnk ma olyan galaxisokat is amelyeknek a raacutedioacutesugaacuterzaacutesa toumlbb mint

tiacutezmilliaacuterd eacutevig szaacuteguldott a vilaacutegűrben miacutegnem ide eacuterkezett a Foumlldre Ma kb szaacutezmilliaacuterd

galaxist ismeruumlnk ndash ezek (eacutes tartozeacutekaik) alkotjaacutek a Metagalaxist

A galaxisok rendszerint kisebb-nagyobb galaxishalmazokat alkotnak A leguacutejabb kutataacutesok

alapjaacuten viszont uacutegy tűnik hogy a ma ismert legnagyobb struktuacuteraacutekat tekintve cellaacutes

szerkezetű a Metagalaxis Eszerint mi mindnyaacutejan cellataacutersak vagyunk raacuteadaacutesul a cellaacutek

falaacuteba beeacutepiacutetve ugyanis a cellaacutek fala galaxisokboacutel aacutell a Tejuacutetrendszer csak egy kis bdquoteacuteglardquo a

sok koumlzuumll

Ősrobbanaacutes Ha megvizsgaacuteljuk a galaxishalmazunkon tuacuteli galaxisokat - az elmeacutelettel oumlsszhangban - toumlbb

eacuteszleleacutesi adatboacutel is arra koumlvetkeztethetuumlnk hogy azok kiveacutetel neacutelkuumll taacutevolodnak tőluumlnk sőt

mineacutel messzebb van egy galaxis annaacutel nagyobb sebesseacuteggel

Peacuteldaacuteul az uacuten voumlroumlseltoloacutedaacutest ndash ami erre a taacutevolodaacutesra utal ndash joacutel megfigyelhetjuumlk A taacutevolodoacute

eacutegitestek sziacutenkeacutepvonalai eltoloacutednak a nagyobb hullaacutemhosszak vagyis a voumlroumls sziacuten feleacute

(Ebből a relativitaacuteselmeacutelet alapjaacuten kiszaacutemolhatoacute az eacutegitest taacutevolsaacutega eacutes a taacutevolodaacutesi

sebesseacutege)

Megjegyzeacutes Ezt a jelenseacuteget a hasonloacutesaacuteg alapjaacuten (de teacutevesen) Doppler-effektuskeacutent is

szoktaacutek emlegetni Pedig ebben az esetben a hullaacutemhossz megvaacuteltozaacutesaacutenak maacutes jellegű okot

tulajdoniacutethatunk

Keacutepzeljuumlnk el egy hatalmas gumilepedotildet Helyezzuumlnk raacute csigaacutekat ndash azokkal modellezzuumlk az

egyes galaxishalmazokat keacutet teacuterdimenzioacuteban Az Einstein-egyenletek szerint az idotilde

muacutelaacutesaacuteval megvaacuteltozik a teacuteridő metrikaacuteja ami a Metagalaxis taacutegulaacutesaacutet ill oumlsszehuacutezoacutedaacutesaacutet

jelenti A mi modelluumlnkoumln ez uacutegy jelentkezik hogy a gumilepedotilde nyuacutelik ill oumlsszehuacutezoacutedik

Ennek megfelelotildeen baacutermelyik csigaacuteroacutel (galaxishalmazroacutel) azt lehet laacutetni hogy az oumlsszes toumlbbi

taacutevolodik tőle (ill koumlzeledik feleacute) Ekoumlzben a teacuterben mozgoacute feacutenysugaacuter hullaacutemhossza is

ugyanuacutegy megnyuacutelik (legalaacutebbis a Metagalaxis taacutegulaacutesakor oumlsszehuacutezoacutedaacuteskor pedig

oumlsszezsugorodik) mintha csak a modelluumlnk gumilepedotildejeacutenek a nyuacutelaacutesaacutet (ill oumlsszehuacutezoacutedaacuteskor

a zsugorodaacutesaacutet) koumlvetneacute

A Metagalaxis jelenlegi taacutegulaacutesa az uacuten Otildesrobbanaacutesig vezethetotilde vissza az idotildeben

Az Ősrobbanaacutes folyamataacuteban volt olyan időszak amikor a Metagalaxisban sehol sem leacuteteztek

atomok mert annyira sűrű volt az anyag hogy benne a gigantikus nyomaacuteson eacutes a rettenetesen

magas hőmeacuterseacutekleten az igen gyakran eacutes szeacuteduumlletes sebesseacutegekkel egymaacutesnak rohanoacute atomok

uacutegyis szeacutetestek volna elemi reacuteszecskeacutekre Sőt meacuteg az elemi reacuteszecskeacutek sem maradhattak

eacutepseacutegben peacuteldaacuteul az anyag eacutes az antianyag szuumlntelenuumll szeacutetsugaacuterzoacutedtak eacutes visszaalakultak

majd ismeacutet szeacutetsugaacuterzoacutedtak s megint visszaalakultak eacutes iacutegy tovaacutebb

Amikor a reacuteszecske-antireacuteszecske paacuterok oumlsszeuumltkoumlztek elektromaacutegneses sugaacuterzaacuteskvantumok

lettek belőluumlk amelyek folyamatosan vissza is alakultak reacuteszecske-antireacuteszecske paacuterokkaacute

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

24

Azok pedig ndash uacutejra oumlsszeuumltkoumlzveacuten ndash ugyancsak szeacutetsugaacuterzoacutedtak eacutes a sugaacuterzaacutes (amiacuteg kellően

nagy volt az anyagsűrűseacuteg) visszacsapoacutedott anyag-antianyag reacuteszecske paacuterokkaacute

Ezek a folyamatok mindaddig zajlottak amiacuteg elegendően nagy volt a sűrűseacuteg Azonban gyors

uumltemben toumlrteacutent a Metagalaxis taacutegulaacutesa Veacuteguumll atomok is oumlsszeaacutellhattak de sugaacuterzaacutes is maradt

meg sőt az anyagnak a zoumlme szeacutetsugaacuterzoacutedott ezt hiacutevjuk az Ősrobbanaacutes

maradvaacutenysugaacuterzaacutesaacutenak

Az Ősrobbanaacutes utaacuteni anyag tehaacutet ketteacutevaacutelt

1 Nagyobb reacuteszben elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes maradt vissza Tele van vele a vilaacutegrdquoűrrdquo - ami

ezek szerint egyaacuteltalaacuten nem uumlres Ennek az anyagnak a kvantumoknak az energiaacutejaacutet tudjuk

joacutel meacuterni

2 Az anyag kisebb haacutenyadaacutet de a feltűnőbb reacuteszeacutet pedig a nyugalmi toumlmeggel rendelkező

reacuteszecskeacutekből aacutelloacute anyag galaxisok azokon beluumll csillagok nagybolygoacutek kisbolygoacutek

holdak uumlstoumlkoumlsoumlk meteorok csillagkoumlzi ill bolygoacutekoumlzi gaacutez eacutes por alkotjaacutek sőt a Foumlld nevű

bolygoacuten peacuteldaacuteul mi magunk is Ez az anyag igen izgalmas fejlődeacutesen ment keresztuumll az

Ősrobbanaacutes oacuteta

Galaxisok szuumlleteacutese Az Ősrobbanaacutesboacutel visszamaradt elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes ndash noha a taacutegulaacutes koumlvetkezteacuteben

mostanaacuteban folyamatosan noumlvekszik a hullaacutemhossza ndash leacutenyegeacuteben maradt a reacutegi A szeacutet nem

sugaacuterzoacutedott anyag viszont ndash aminek a zoumlme hidrogeacuten valamint heacutelium gaacutez ndash a taacutegulaacutes soraacuten

a gravitaacutecioacutes vonzaacutes koumlvetkezteacuteben szeacutetszakadozott egyre kisebb anyagfelhőkre amelyek

sűrűbb reacuteszeiből kialakultak a galaxishalmazok s azokon beluumll az egyes galaxisok

Az Ősrobbanaacutesboacutel rengeteg neutriacutenoacute maradt vissza A taacutegulaacutes erre a neutriacutenoacute sokasaacutegra is

vonatkozik Mai elmeacutelet szerint a neutriacutenoacutek egymaacutesra hatoacute vonzaacutesa egyre feltűnőbb

egyenetlenseacutegeket okozott ebben a bdquoneutriacutenoacutetengerbenrdquo s ahol a legtoumlbb neutriacutenoacute sűrűsoumldoumltt

oumlssze azok oda vonzottaacutek az eacuteppen arra koacuteszaacuteloacute gaacutez reacuteszecskeacuteket is ahol aztaacuten veacuteguumllis

galaxisok nőttek

Formaacutejaacutet tekintve sokfeacutele galaxis van mi most csak a Tejuacutetrendszer (eacutes a hozzaacute hasonloacute

galaxisok) leacutetrejoumltteacutet taacutergyaljuk ndash s azt is csak nagy vonalakban

A Tejuacutetrendszer anyagaacutenak oumlsszesűrűsoumldeacutese soraacuten a gravitaacutecioacute eleinte minden iraacutenyban

egyformaacuten eacuterveacutenyesuumllt ami egy nagyjaacuteboacutel goumlmbszimmetrikus bdquogaacutezgomboacutecotrdquo

eredmeacutenyezett mint galaxisunk ősi formaacutejaacutet Ezen beluumll tovaacutebbi ugyancsak

goumlmbszimmetrikus bdquogaacutezgomboacutecokrdquo joumlttek leacutetre a mai uacuten goumlmbhalmazok ősei Azokon beluumll

ugyancsak goumlmbszimmetrikus bdquogaacutezgomboacutecokrdquo alakultak ki csillagok

Az egyre jobban oumlsszesűrűsoumldő ősgalaxis nagyobb reacuteszben meacuteg oumlsszefuumlggő gaacutez formaacutejaacuteban

megleacutevő anyaga azonban egyre gyorsabban forgott eacutes emiatt egyre jobban ellaposodott

Ebből az anyagboacutel joumlttek leacutetre a galaxisunk siacutekja menteacuten talaacutelhatoacute csillagok iacutegy a Nap is

A Tejuacutetrendszer koumlzepeacuteben egy rendkiacutevuumll sűrű galaxismagban gigantikus energiatermelő

folyamatok duacutelnak aacutem ma meacuteg nem tudjuk hogy azok netaacuten fekete lyukba bezuhanoacute

anyagtoacutel szaacutermaznak-e vagy esetleg anyag-antianyag szeacutetsugaacuterzoacutedaacutestoacutel (vagy valami maacutestoacutel

amit ma meacuteg nem ismeruumlnk) Mindenesetre nem lehetetlen hogy a Metagalaxis anyagaacutenak

az Ősrobbanaacuteskori szupersűrű aacutellapotaacuteboacutel akaacuter fekete lyukak is maradhattak vissza akaacuter

antianyagzaacutervaacutenyok egyes galaxisok koumlzepeacuten (Egyeacutebkeacutent az is lehet hogy a galaxisok fele

antianyagboacutel van koumlztuumlk olyanok amelyek meg ilyen anyagzaacutervaacutenyt rejtenek magukban

amilyen anyagboacutel mi vagyunk)

Csillagok szuumlleteacutese A csillagkoumlzi teacuterben sokfeleacute gaacutezfelhők is megmaradtak Maguk a csillagok is ilyen kozmikus

anyagfelhőkből sűrűsoumldtek oumlssze

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

25

A Naprendszer is egy hatalmas kozmikus gaacutez- eacutes porfelhotildenek egy ndash ahhoz keacutepest viszonylag

kis meacuteretű ndash gaacutezgomboacuteccaacute oumlsszecsomoacutesodoacute reacuteszeacuteből joumltt leacutetre

De mieacutert lett csillag a Nap

A csillagok feluumlleteacuten a hőmeacuterseacuteklet toumlbb ezer fok legbeluumll pedig ndash ahol gigantikus

energiaacutek szabadulnak foumll - toumlbb tiacutez millioacute fok is lehet Vajon mitől van ez

A Nap - eacutes minden csillag ndash sajaacutetmaga vilaacutegiacutet Hogyan keacutepesek erre Mieacutert ilyen

peacuteldaacuteul sajaacutet csillagunk a Nap

Mert eleacuteg nagy hozzaacute a toumlmege s ezaacuteltal a toumlmegvonzaacutesa (A Jupiter peacuteldaacuteul hiaacuteba a

legnagyobb oacuteriaacutesbolygoacute a Naprendszerben a toumlmege meacuteg mindig tuacutelsaacutegosan kicsi ahhoz

hogy csillag lehessen)

Csillagok napjainkban is keletkeznek kuumlloumlnoumlsen a Tejuacutetrendszer eacutes a hozzaacute hasonloacute galaxisok

peremvideacutekeacuten leacutevő kozmikus anyagfelhőkben de maacutesutt is ahol valamilyen okboacutel

kellőkeacuteppen oumlssze tud sűrűsoumldni a csillagkoumlzi gaacutez Ennek a legfontosabb teacutenyezője a

gravitaacutecioacutes koumllcsoumlnhataacutes

Ezen kiacutevuumll vannak olyan kedvező esetek amikor egyeacuteb teacutenyezők meacuteg arra is keacutepesek hogy

foumllgyorsiacutetsaacutek a csillagkeacutepződeacutest

Joacuteneacutehaacuteny olyan csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhőt ismeruumlnk amelyben a maacuter koraacutebban

megszuumlletett csillagoknak a nagy energiaacutejuacute elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesa szeacutetbontja (ionizaacutelja) a

koumlrnyeacutekbeli gaacutez reacuteszecskeacuteket A csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhők rendszerint igen alacsony

hőmeacuterseacutekletűek azaz viszonylag lassan mozognak bennuumlk az egyes gaacutezreacuteszecskeacutek Aacutem ha

egy ilyen anyagfelhőben csillagok is vannak azoknak a sugaacuterzaacutesa keacutepes szeacutetbontani meacuteg az

atomokat is

Ennek koumlvetkezteacuteben toumlbb reacuteszecske fog szaladgaacutelni a gaacutezfelhőnek abban a reacuteszeacuteben

Megnoumlvekszik tehaacutet a reacuteszecskeszaacutem eacutes iacutegy a gaacuteznak a nyomaacutesa is

Ezen kiacutevuumll a csillagtoacutel kapott energia megnoumlveli a reacuteszecskeacutek mozgaacutesi energiaacutejaacutet azok

sebesebben szaacuteguldoznak (Tehaacutet magasabb lesz a gaacutezfelhőben a hőmeacuterseacuteklet is)

A gaacutez a heves uumltkoumlzeacutesek miatt keacutepes a teacuterben tovaacutebb ionizaacuteloacutedni Ezek az uacuten ionizaacutecioacutes

frontok egyuacutettal loumlkeacuteshullaacutem frontok is mert az anyagfelhő ionizaacutelt reacuteszeacuteben mintegy

neacutegyszer nagyobb a nyomaacutes mint az elektromosan semleges helyeken ahol tehaacutet ezaacuteltal

rohamosan oumlsszesűrűsoumldhet az anyag s iacutegy foumllgyorsul a csillagok keletkezeacutese

A csillagokban a gaacutez kiacutevuumllrotildel befeleacute fokozatosan sűrűsoumldik Minden csillag kiacutevuumll nagyon

ritka legbeluumll rendkiacutevuumll sűrű Amikor egy oumlsszetoumlmoumlruumllotilde gaacutezgoumlmb ndash egy uacutejszuumlloumltt csillag ndash

belsejeacuteben a sűrűseacuteg iszonyatosan megnő emiatt a nyomaacutes meg a hotildemeacuterseacuteklet is rettentotildeen

magas lesz (Gondoljunk csak bele Ha kisebb teacuterreacuteszbe zsuacutefolunk sok reacuteszecskeacutet akkor azok

ott jobban bdquoloumlkdoumlsotildednekrdquo szaporaacuten bdquotaszigaacuteljaacutekrdquo egymaacutest begyorsulnak )

A hatalmas gravitaacutecioacute miatt a Nap belsejeacuteben is igen nagy a sűrűseacuteg ami tehaacutet gigantikus

nyomaacutest eacutes egyuacutettal rettenetesen magas hőmeacuterseacutekletet jelent Olyannyira hogy meacuteg az elemi

reacuteszecskeacutek is keacutepesek arra hogy egymaacutesba bdquopreacuteselődjenekrdquo eacutes aacutetalakuljanak mikoumlzben

maacutesfajta reacuteszecskeacutek is eacuteletre kelnek belőluumlk elektromaacutegneses energia-felszabadulaacutes

koumlzepette

Ez azt jelenti hogy ott az egyes reacuteszecskeacutek rettenetesen gyorsan keacutepesek mozogni eacutes igen

erőteljesen nekiuumltkoumlznek egymaacutesnak Ilyen koumlruumllmeacutenyek koumlzepette nem csoda ha az atomok

eleve szeacutetroncsoloacutednak (nem biacuterjaacutek a bdquogyűrődeacutestrdquo) Egyesek menthetetlenuumll egymaacutesba

bdquopasziacuterozoacutednakrdquo eacutes meacuteg maacutes bdquotrageacutediaacutekrdquo is toumlrteacutennek veluumlk

A Nap anyagaacutet legnagyobb reacuteszben hidrogeacuten kisebb reacuteszben heacutelium alkotja (Egyeacuteb elemek

elenyeacuteszotilde mennyiseacutegben vannak benne) A belsejeacuteben protonokboacutel meg elektronokboacutel uacutejabb

heacutelium atommagok is keletkeznek

Leacutenyegeacuteben arroacutel van szoacute hogy egyesuumllnek ndash idegen szoacuteval fuzionaacutelnak ndash az atommagok Ez

roumlviden atommagfuacutezioacute

Mikoumlzben azonban a hidrogeacuten heacuteliummaacute alakul csillagunk belsejeacuteben gigantikus energiaacutek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

26

szabadulnak foumll Iacutegy (eacutes ehhez hasonloacute moacutedon) keletkeznek a Napboacutel joumlvő sugaacuterzaacutesok

Nos emiatt az atommagfuacutezioacutes energiatermeleacutes miatt csillag a csillag (A Nap is amely tehaacutet

mindenekelőtt nagy toumlmege eacutes a gravitaacutecioacutes koumllcsoumlnhataacutes joacutevoltaacuteboacutel lett csillag)

A csillagok energiatermeleacutese Eleinte minden csillag belsejeacuteben a hidrogeacuten alakul heacuteliummaacute Koumlzben nagy mennyiseacutegű

energia szabadul foumll Amikor azt mondjaacutek hogy a Nap bdquoizzoacute gaacutezgoumlmbrdquo annak joacuteszereacutevel

csak a fele igaz a gaacutezgoumlmb Az bdquoizzoacuterdquo tuacutelsaacutegosan enyhe kifejezeacutes (Hasonloacute lenne ez ahhoz

amikor raacuteleacutep valakinek a laacutebaacutera egy elefaacutent eacutes csak ennyit mondana bdquoolyan volt mint egy

szuacutenyogcsiacutepeacutesrdquo) Az energia-felszabadulaacutes meacuterteacuteke sokkal inkaacutebb volna hasonliacutethatoacute egy

hidrogeacutenbomba foumllrobbanaacutesaacutehoz baacuter ez a hasonlat sem joacute (a fuacutezioacutes reaktor jobb lenne)

A csillagokban zajloacute hidrogeacuten-heacutelium fuacutezioacute soraacuten hidrogeacuten atommagok (protonok) ndash

mikoumlzben egy reacuteszuumlk elektronnal bdquooumlsszepreacuteselődverdquo neutronnaacute vaacutelik ndash heacutelium atommagokkaacute

egyesuumllnek A bonyolult folyamat elejeacuten kiindulaacuteskeacutent neacutegy protonnal eacutes keacutet elektronnal

szaacutemolhatunk a veacutegeacuten pedig a keacutesz heacutelium atommaggal Ha azonban oumlsszeadjuk a

kiindulaacuteskor a reacuteszecskeacutek toumlmegeacutet eacutes oumlsszehasonliacutetjuk a heacutelium atommag toumlmegeacutevel uacutegy

tűnik mintha nem lenne eacuterveacutenyes a toumlmegmegmaradaacutes toumlrveacutenye ugyanis a bdquokeacutesztermeacutekrdquo

toumlmege kisebb mint kuumlloumln-kuumlloumln az bdquoalkatreacuteszekeacuterdquo Ez a jelenseacuteg gyakran előfordul az

atomfizikaacuteban Uacutegy is nevezteacutek el hogy toumlmeghiaacuteny idegen szoacuteval toumlmegdefektus Hova lett

koumlzben a hiaacutenyzoacute toumlmeg Mi az ami meacuteg jelen van a folyamatban de eddig nem vettuumlk

figyelembe Nos nem szaacutemoltuk bele a toumlmegekbe peacuteldaacuteul a keletkezotilde elektromaacutegneses

sugaacuterzaacutesokat

Tehaacutet otildek a felelotildesek a toumlmegdefektuseacutert Otildek bdquoloptaacutekrdquo el a hiaacutenyzoacute toumlmeget Pontosabban

abboacutel az bdquoanyagmennyiseacutegbotildelrdquo keletkeztek aminek a toumlmegeacutet hiaacutenyoljuk Iacutegy az otilde toumlmeguumlk

kell hogy kiadja a bdquoleltaacuterhiaacutenytrdquo Csak az a gond hogy az elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesoknak a

toumlmegeacutet nem lehet uacutegy eacutertelmezni mint peacuteldaacuteul a kenyeacutereacutet vagy a protoneacutet Nem tudjuk uacutegy

megmeacuterni sem a tehetetlenseacutegeacutet sem a gravitaacuteloacute toumlmegeacutet ahogyan azt maacutes esetekben az

egyeacuteb reacuteszecskeacutek taacutergyak eseteacuteben megszoktuk Az elektromaacutegneses sugaacuterzaacuteskvantumoknak

az energiaacutejaacutet tudjuk joacutel meacuterni

Szerencseacutere a relativitaacuteselmeacutelet kitaacutegiacutetotta ismereteinket a csillagok energiatermeleacuteseacuteről is

kapcsolatot teremt a nyugalmi toumlmeggel rendelkező reacuteszecskeacutek toumlmege eacutes az elektromaacutegneses

sugaacuterzaacuteskvantumok energiaacuteja koumlzoumltt

Janus-arcuacute anyag Jeloumllje m a hiaacutenyzoacute toumlmeget (a folyamat elejeacuten ill a veacutegeacuten meacuterhetotilde toumlmegek kuumlloumlnbseacutegeacutet)

Ekkor a koumlzben keletkezotilde sugaacuterzaacuteskvantum E energiaacuteja E = mcsup2 (a szokaacutesos jeloumlleacutessel c a

vaacutekuumban meacutert feacutenysebesseacuteg) Ennek segiacutetseacutegeacutevel mindig kiszaacutemiacutethatjuk hogy egy adott

toumlmegkuumlloumlnbseacutegnek mekkora energia felel meg ill adott energiaacutehoz mekkora toumlmegdefektus

tartozik

A toumlmeg eacutes az energia tehaacutet szorosan oumlsszetartoznak ezeacutert az energiaacutet leacutenyegeacuteben uacutegy

kezelhetjuumlk mintha toumlmeg lenne

Meacuterjuumlk meg az atommagfuacutezioacute soraacuten felszabaduloacute energiaacutet (ami elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes

formaacutejaacuteban keletkezik) s ezt szaacutemoljuk aacutet toumlmegre Maacuteris megkapjuk a hiaacutenyzoacute toumlmeget

amit koraacutebban kerestuumlnk Meacutegis igaz az anyagmegmaradaacutes toumlrveacutenye aacutem aacuteltalaacutenosabb

eacutertelmezeacutesben

A toumlmeget eacutes az energiaacutet leacutenyegeacuteben egy kalap alaacute vehetjuumlk Mintha csak megegyezneacutenek

Szokaacutes is ezt uacutegy nevezni hogy a toumlmeg eacutes az energia ekvivalenciaacuteja (azonossaacutega) Persze

teljes azonossaacutegroacutel szoacute sincs A toumlmeg az toumlmeg az energia pedig energia Viszont nagyon is

van koumlzuumlk egymaacuteshoz Uacutegy neacutez ki mintha a leacutenyeget tekintve ugyanarroacutel a jelenseacutegről lenne

szoacute Csakhogy egy bdquoJanus-arcuacuterdquo jelenseacutegről bizonyos esetekben az egyik bdquoarcaacutetrdquo laacutetjuk

(toumlmeg) maacutes esetekben pedig a maacutesik bdquoarcaacutetrdquo (energia) amikor bizonyos reacuteszecskeacuteknek ndash pl

elektron proton neutron ndash a toumlmegeacutet tudjuk koumlnnyen megmeacuterni maacutes reacuteszecskeacuteknek ndash ilyenek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

27

az elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesok energia-csomagocskaacutei ndash pedig az energiaacutejaacutet (Olyan ez mint

amikor elsuhan mellettuumlnk egy autoacute amelyet eloumll keacutekre haacutetul pedig pirosra festettek Aki

szemből figyeli keacuteknek laacutetja aki haacutetulroacutel az pedig pirosnak Pedig ugyanarroacutel az autoacuteroacutel van

szoacute)

Mi toumlrteacutenik egy csillagon Minthogy a csillag a feluumlleteacuten toumlbb ezer fokos a hotildemeacuterseacuteklet meacuteg ott is igen gyorsan

mozognak az egyes reacuteszecskeacutek nemcsak a belsejeacuteben (Nagy a mozgaacutesi energiaacutejuk)

Szuumlntelenuumll egymaacutesnak rohannak irtoacutezatosan nagy sebesseacuteggel Nem is biacuterjaacutek ezt elviselni

roncsoloacutedaacutes neacutelkuumll Az atomok a heves uumltkoumlzeacutesek hataacutesaacutera minduntalan szeacutetesnek darabjaikra

Majd ndash kedvezotildebb viszonyok koumlzepette ndash megfelelő reacuteszecskeacutekkel uacutejra oumlsszetalaacutelkozvaacuten

roumlvid idotildere (az uacutejabb erős uumltkoumlzeacutesekig) ismeacutet oumlsszeaacutellhatnak az eredeti atomok Azok persze

ugyaniacutegy szeacutetesnek majd visszaalakulnak eacutes iacutegy tovaacutebb Amennyi szeacutetesik annyi vissza is

alakul Iacutegy mindig vannak a Napon atomok atommagok ionok meg elektronok is (Amikor

az elektromosan toumlltoumltt reacuteszecskeacutek atomokkaacute alakulnak vissza abban az is szerepet jaacutetszik

hogy a kuumlloumlnboumlzotilde elektromos toumllteacutesű reacuteszecskeacutek vonzzaacutek egymaacutest)

Az atomokroacutel leszakadt elektronoknak eacutes a visszamaradt atommagoknak ill ionoknak

oumlsszesen nagyobb az energiaacuteja szeacutetesett (ionizaacutelt) aacutellapotban mint amikor atomokkaacute

kapcsoloacutednak oumlssze A csillagoknak - iacutegy a Napnak a feluumlleteacuten is - ebből a kuumlloumlnbseacutegből ill

az uumltkoumlzeacutesek energiaacutejaacuteboacutel szaacutermazik a feacuteny (A napfoltokban persze ahol a maacutegneses mező

gubancoloacutedaacutesa miatt lelassultak a reacuteszecskeacutek vagyis alacsonyabb lett a hőmeacuterseacuteklet a

reacuteszecskeacutek szeacutetroncsoloacutedaacutesa eacutes visszaalakulaacutesa is kisebb meacuterteacutekű Ott kevesebb feacuteny

keletkezik emiatt soumlteacutetebbek ezek a teruumlletek )

Csillagok eacuteletuacutetja A Naphoz hasonloacute csillagokban rendszerint toumlbb mint tiacutez milliaacuterd eacuteven aacutet zajlik a hidrogeacuten-

heacutelium fuacutezioacute Addig a csillag egyensuacutelyban van a kifeleacute nyomuloacute energia ugyan szeacutejjelebb

fesziacuteteneacute csakhogy a gravitaacutecioacute oumlsszetartja Keacutesotildebb amikor a csillag megoumlregszik eacutes

kimeruumllőfeacutelben lesz a hidrogeacuten keacuteszlete maacutes (hasonloacute) atommagfuacutezioacutes folyamatok indulnak

meg a belsejeacuteben Amikor viszont lelassul a hidrogeacutennek a heacuteliummaacute alakulaacutesa eacutes ezaacuteltal az

energia kifeleacute aacuteramlaacutesa is ndash ami szeacutetfuacutejni igyekszik a csillagot ndash a gravitaacutecioacute oumlsszeacutebb tudja

huacutezni sűrűbb lesz Ezeacutert a belsejeacuteben megnoumlvekszik a nyomaacutes eacutes a hőmeacuterseacuteklet Iacutegy vaacutelik

lehetőveacute uacutejabb magfuacutezioacute beindulaacutesa A heacuteliumnak a tovaacutebb alakulaacutesa hirtelen termel sok

energiaacutet s ahogyan az kifeleacute zuacutedul a csillagboacutel a gravitaacutecioacute elleneacuteben foumllfuacutejja azt voumlroumls

oacuteriaacutessaacute Az aacutetmeacuterője az eredetinek akaacuter toumlbb mint szaacutezszorosaacutera is megnoumlvekedhet A Nap

ekkor majd olyan nagy lesz hogy a Foumlldig is kitaacutegulhat (hacsak a Foumlld nem keruumll taacutevolabb)

A szaacutezszoros meacuteretnoumlvekedeacutes millioacuteszoros teacuterfogatnoumlvekedeacutest jelent azaz a mostani

aacutetlagsűrűseacutege a milliomod reacuteszeacutere csoumlkken Raacuteadaacutesul a Nap kuumllső reacutesze most is rendkiacutevuumll

ritka haacutet meacuteg ha iacutegy lecsoumlkken az aacutetlagsűrűseacutege Mindenesetre (ha lesz meacuteg akkor emberiseacuteg

a Foumlldoumln) ezt az idotildeszakot nem eacuterdemes megvaacuterni Toumlbb okunk is lehet raacute

Az első igen haacutenyattatott sors vaacuter az ilyen oumlreg csillagokra Egyszerre toumlbbfeacutele

elemaacutetalakulaacutesi folyamat is zajlik bennuumlk kuumlloumlnboumlző goumlmbheacutejakban Mikoumlzben azok

beindulnak illetve leaacutellnak (lelassulnak) kuumlloumlnboumlző meacuterteacutekben bdquofuacutejjaacutek foumllrdquo az eacutegitestet amit

ugyanakkor oumlsszeacutebb raacutent a gravitaacutecioacute hacsak teheti Bekoumlvetkezik olyan időszak is amikor a

csillag pulzaacutelni kezd uumltemesen ismeacutetlődve kitaacutegul oumlsszehuacutezoacutedik majd ismeacutet kitaacutegul s

oumlsszehuacutezoacutedik eacutes iacutegy tovaacutebb Rendszerint bekoumlvetkezik ekoumlzben a rezonancia katasztroacutefa

leszakad roacutela a kuumllső leacutegkoumlre azaz gaacutezburkot dob le magaacuteroacutel Ez az uacuten noacuteva robbanaacutes Ez a

balszerencse toumlbbszoumlr is megeshet ugyanazzal a csillaggal joacute neacutehaacuteny ilyen bdquovisszateacuterőrdquo noacutevaacutet

ismeruumlnk Tehaacutet oumlreg koraacuteban a Nap is haacutenykoloacutedik majd anyagfelhőkkel dobaacuteloacutezik

Oumlnmagaacuteban maacuter ez is eleacuteg ok volna arra hogy hűtlenek legyuumlnk hozzaacute eacutes itt hagyjuk Annaacutel

is inkaacutebb mert nem sokkal ezutaacuten teljesen megoumlregszik eacutes meghal

Maacutesik ok Minden csillag keacutepes bdquolegyaacutertanirdquo eacutelete soraacuten a perioacutedusos rendszer elemeit

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

28

egeacuteszen a vasig Tovaacutebb azeacutert nem mert annak az atommagjaacuteban maacuter 56 nukleon van s ha

enneacutel toumlbb protont vagy neutront proacutebaacutelnaacutenk meacuteg bdquobelegyoumlmoumlszoumllnirdquo ahhoz maacuter nekuumlnk

kellene energiaacutet befektetni Koumlzoumlnseacuteges csillagok erre nem keacutepesek Iacutegy tehaacutet leaacutell bennuumlk az

energiatermeleacutes a gravitaacutecioacute előbb oumlsszehuacutezza őket feheacuter toumlrpe csillagocskaacutevaacute majd teljesen

kihunynak s kihűlnek ndash iacutegy hal meg majd a Nap is Nem robban foumll noha oumlreg koraacuteban nova

robbanaacutesok bdquokeseriacutetik az eacuteleteacutetrdquo

A Napnaacutel leacutenyegesen nagyobb toumlmegű csillagok viszont eacuteletuumlk veacutegeacuten foumllrobbannak eacutes ez az

uacuten szupernoacuteva robbanaacutes keacutepes raacute hogy a vasnaacutel bonyolultabb elemeket (pl az aranyat)

legyaacutertsa Amikor nagyreacuteszt leaacutell a csillag energiatermeleacutese a hatalmas gravitaacutecioacute szinte

oumlsszeroppantja az eacutegitestet ami ezaacuteltal igen roumlvid idő alatt gigantikus meacuterteacutekben

oumlsszesűrűsoumldik Ennek koumlvetkezteacuteben az oumlnmagaacuteba roskadoacute agonizaacuteloacute csillag belsejeacuteben

hirtelen szabadul foumll meglehetősen sok energia ami egyreacuteszt lerobbantja a kuumllső reacuteszeket

maacutesreacuteszt oumlsszerobbantja a csillagbelsőt

A csillag helyeacuten visszamarad egy mindoumlssze 10-20 kilomeacuteteres neutroncsillagocska aacutem az

olyan sűrű hogy anyagaacuteboacutel egyetlen kockacukornyi is suacutelyosabb volna a Foumlldoumln mint

peacuteldaacuteul a Magas Taacutetra Ott ugyanis az elektronok bele preacuteselődnek az atommagokba s azok

protonjaival elektromosan semleges neutronokkaacute vaacutelnak Iacutegy szorosan egymaacutes melleacute

simulhatnak az atommagok elektromos tasziacutetaacutes ezt nem gaacutetolja az erős koumllcsoumlnhataacutes pedig

segiacuteti hogy egymaacuteshoz koumltődhessenek

A robbanaacuteskor levaacutelt anyag viszont főkeacutent plazma aacutellapotban van vagyis igen sok

elektromosan toumlltoumltt reacuteszecskeacutet tartalmaz eacutes iacutegy azok a gyorsan forgoacute csillag koumlruumlli maacutegneses

mezőben raacutedioacutesugaacuterzaacutest keltenek A szupernoacuteva robbanaacuteskor foumllszabaduloacute energia egy reacutesze

is elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesok formaacutejaacuteban joumln ki az eacutegitest belsejeacuteből A csillag eredeti

feacutenyesseacutege ilyenkor (nem veacuteletlenuumll) a toumlbb szaacutezmillioacuteszorosaacutera noumlvekszik Megjegyezzuumlk

hogy egy-keacutet milliaacuterd eacutev muacutelva a koumlrnyeacutekuumlnkoumln szupernoacuteva robbanaacutesok tűzijaacuteteacutekszerű

gyakorisaacutegaacuteval kell szaacutemolnunk Ha az ekkor keletkező nagy energiaacutejuacute s iacutegy a

szervezetuumlnkre kaacuteros sugaacuterzaacutesok a Foumlldre oumlzoumlnlenek itt az akkora sugaacuterdoacutezist jelent ami maacuter

nemcsak genetikai mutaacutecioacutekat okozhat hanem veacutegzetes trageacutediaacutekhoz is vezetne ndash ha

megvaacuternaacutenk szuumllőbolygoacutenkon ezt az időszakot El kell tehaacutet koumlltoumlzni inneacutet joacute messzire

meacuteghozzaacute koumlruumllbeluumll egy milliaacuterd eacuteven beluumll

A Keacutek Bolygoacute eacutes uacutetitaacutersa - csillagaacuteszati alapok mindenkinek

Cikkuumlnkben neacutehaacuteny csillagaacuteszati alapfogalmat eleveniacutetuumlnk fel kuumlloumlnoumls tekintettel a Foumlld eacutes

Hold kapcsolataacutera Egyuacutettal a fogyatkozaacutesok eacutegimechanikaacutejaacuteba is betekinteacutest nyerhetuumlnk

A Hold taacutevolsaacutega 30 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 128 sec alatt

A Nap meacuterete 100 Foumlld-aacutetmeacuterő (Bőven belefeacuterne a Holdnak a paacutelyaacuteja)

Nap-Foumlld taacutevolsaacuteg 1 CsE = 100 Nap-aacutetmeacuterő = 10000 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 83 min

alatt (Ha lekicsinyiacutetve a planetaacuterium kupolaacuteja volna a Nap akkor a Foumlld egy alma a

Hold meg - tőle kb 25 m-re - egy cseresznye lenne a vaacuteroskoumlzpontban majdnem 1 km-re a

planitoacutel)

Nap-Pluacutetoacute aacutetlagos taacutevolsaacuteg 40 CsE Megteszi a feacuteny 55 h alatt (Ha a plani kupolaacuteja volna

a Nap akkor a Pluacutetoacute meacuteg a Hold cseresznyeacutejeacutetől is kisebb lenne de toumlbb mint 30 km-

re)

Szomszeacuted csillag (alfa Centauri) taacutevolsaacutega toumlbb mint 4 feacutenyeacutev megteszi a feacuteny toumlbb

mint 4 eacutev alatt (3 csillag 2 Nap-szerű eacutes 1 voumlroumls toumlrpe Ha a Nap maacutekszemnyi akkor az

alfa Centauri tőle 40 km-re 2 maacutekszem eacutes 1 porszem lenne)

A Tejuacutetrendszer meacuterete toumlbb mint 100000 feacutenyeacutev befutnaacute a feacuteny toumlbb mint 100000 eacutev

alatt

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

29

Ma ismert legtaacutevolabbi galaxis taacutevolsaacutega toumlbb mint 10 milliaacuterd feacutenyeacutev megteszi a

feacutenyraacutedioacutesugaacuterzaacutes toumlbb mint 10 milliaacuterd eacutev alatt

1 CsE (1 CSILLAGAacuteSZATI EGYSEacuteG) 1496 millioacute km a Foumlld-paacutelya feacutel nagytengelye A

Foumlld olyan enyhe ellipszis paacutelyaacuten kering a Nap koumlruumll amely majdnem toumlkeacuteletes koumlr (Teacutelen

5 millioacute km-rel koumlzelebb vagyunk a Naphoz mint nyaacuteron aacutem ez a kuumlloumlnbseacuteg elenyeacutesző a

Foumlld-paacutelya majdnem 300 millioacute km aacutetmeacuterőjeacutehez keacutepest)

1 feacutenyeacutev taacutevolsaacuteg amit a feacuteny (2997925 kmsec sebesseacuteggel) 1 eacutev (= 315569259747 sec)

alatt megtesz (Mintegy 95 billioacute kerekiacutetve 10000000000000 km)

A Hold nagysaacutega kb 14-e a toumlmege majdnem 180 reacutesze a Foumlldeacutenek ezeacutert nem biacutert leacutegkoumlrt

megtartani A Holdon a suacutelyunk 16-a lenne az itteninek Nappal foumllmelegedhet 130 oC-ra

eacutejszaka le tud hűlni -100 oC alaacute ugyanis 2 heacutetig van rajta nappal s 2 heacutetig eacutejszaka A

csillagokhoz keacutepest a forgaacutesideje ugyanannyi mint a Foumlld koumlruumlli keringeacutesi ideje azaz koumltoumltt

keringeacutest veacutegez mindig ugyanazt a feleacutet fordiacutetja a Foumlld feleacute iacutegy a Hold felsziacuteneacuteről (a tőluumlnk

laacutethatoacute oldalaacuteroacutel egy adott helyről) a Foumlld mindig ugyanabban az iraacutenyban laacutetszik a laacutetoacutehataacuter

(horizont) foumlloumltt

Holdfaacutezisok (feacutelhold telihold stb)

A Nap a Holdnak (is) mindig csak az egyik feleacutet vilaacutegiacutetja meg Ezt mi mindig maacutes iraacutenyboacutel

neacutezzuumlk teliholdkor a napsuumltoumltte oldalaacutet teljesen laacutetjuk de első negyed eacute s utolsoacute negyed

idejeacuten oldalroacutel vilaacutegiacutetja meg a Nap uacutejholdkor pedig az aacuternyeacutekos oldalt nem laacutetjuk

Fogyatkozaacutesok A Foumlld eacutes a Hold paacutelyasiacutekja 5o-os szoumlget zaacuternak be egymaacutessal ezeacutert nem minden uacutejholdkor

eacutes teliholdkor keruumll a Nap meg ez a keacutet eacutegitest pontosan egy egyenesbe Csak amikor a keacutet siacutek

metszeacutesvonalaacuteban van a Nap - leacutenyegeacuteben feacuteleacutevente - koumlvetkezhet be hogy uacutejholdkor a Hold

aacuternyeacuteka raacutevetiacutetődik a Foumlld felsziacuteneacutenek egy kis reacuteszeacutere (ahonneacutet napfogyatkozaacutest laacutetni) vagy

teliholdkor a Hold belemaacuteszik a Foumlld aacuternyeacutekaacuteba (holdfogyatkozaacutes - mindenuumlnnen

megfigyelhető a Foumlldről ahonneacutet a Hold laacutetszik)

Aacuterapaacutely

A Holddal ellenteacutetes oldalon is van dagaacutely (sőt meacuteg a szaacuterazfoumlld is naponta keacutetszer

megemelkedik eacutes visszasuumlllyed 3 dm-nyit) A Foumlld-Hold rendszer koumlzoumls toumlmegkoumlzeacuteppontja

23 Foumlld-sugaacuternyira van a bolygoacute koumlzepeacutetől ami koumlruumll a Foumlld is ringlispilezik

A Foumlld forgaacutesa

Az Eacuteszaki Sarkon fuumlggőleges tengely koumlruumll viacutezszintesen forgunk balra az eacutegitestek

lemaradnak jobbra mint a buszboacutel neacutezve a faacutek az uacutet szeacuteleacuten (A taacutevolabbiak lassabban

maradnak le sőt joumln veluumlnk a Hold olyan messze van hogy eacuteszre sem vesszuumlk a

lemaradaacutesaacutet) Az Egyenliacutető siacutekja itt viacutezszintes Csak 1 csillag kelnyugszik a Nap a toumlbbiek

vagy mindig a horizont foumlloumltt maradnak vagy mindig alatta

Az Egyenliacutetőn viacutezszintes eacuteszak-deacuteli iraacutenyuacute tengely koumlruumll forog a Foumlld nyugatroacutel keletre s

ahogy haacutetrafeleacute lemarad a koumlrnyező vilaacuteg keleten fuumlggőlegesen kel foumll minden s nyugaton

fuumlggőlegesen nyugszik le Az Egyenliacutető siacutekja fuumlggőleges Minden csillag kelnyugszik

Hazaacutenk az Eacuteszaki Sark eacutes az Egyenliacutető koumlzoumltt nagyjaacuteboacutel a feleacuteneacutel helyezkedik el a Foumlldoumln

tehaacutet tőluumlnk neacutezve a Foumlld forgaacutestengelye eacutes az Egyenliacutető siacutekja is ferdeacuten aacutell s iacutegy ferdeacuten

kelnek foumll eacutes ferdeacuten nyugszanak le az eacutegitestek A forgaacutestengely iraacutenyaacutenak a horizont foumlloumltti

magassaacutega (minden eacuteszaki foumlldrajzi szeacutelesseacutegen) egyenlő az adott phi foumlldrajzi szeacutelesseacuteggel

A Sarkcsillag koumlruumlli phi szoumlgoumln beluumll leacutevő - uacuten cirkumpolaacuteris - csillagok (pl Nagygoumlncoumll

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

30

Kisgoumlncoumll Cassiopeia csillagai) soha nem mennek a horizont alaacute ezeacutert minden deruumllt eacutejjel

megfigyelhetőek (csak mindig maacutes feleacute)

A Foumlld keringeacutese A Nap iraacutenyaacuteban - a nappali eacutegen - nem laacutetszanak szabad szemmel maacutes csillagok - mindig

ellenteacutetes iraacutenyban - az eacutejszakai eacutegbolton - s ez az iraacuteny egy eacutev alatt koumlrbemaacuteszik az eacutegen

(a Foumlld paacutelyasiacutekjaacuteban az ekliptikaacuten)

Ahogyan a forgaacutes miatt (minthogy utazunk a Foumllddel kelet feleacute s minden lemarad haacutetra) 1

nap alatt koumlrbefordulni laacutetszik az eacutegbolt ugyaniacutegy a keringeacutes miatt is (minthogy utazunk a

Foumllddel a Nap koumlruumll - ugyanabba az iraacutenyba amerre forgunk - eacutes emmiatt is haacutetrafeleacute azaz)

nyugat feleacute szinteacuten lemaradni laacutetszanak a csillagok persze lassabban 1 eacutev alatt fordul koumlrbe

a csillagos eacuteg (Ha minden este ugyanakkor figyeljuumlk tapasztalhatjuk ezt a lassuacute lemaradaacutest

vagyis a Foumlld keringeacuteseacutet)

Ezeacutert kuumlloumlnboumlző eacutevszakokban maacutes-maacutes jellegzetes csillagkeacutepek figyelhetőek meg

Tengelyferdeseacuteg a forgaacutestengely mostanaacuteban majdnem a Sarkcsillag feleacute mutat nem

merőleges az ekliptikaacutera (665 o) ezeacutert azzal a Foumlld egyenliacutetőjeacutenek a siacutekja (Eacutegi Egyenliacutető) is

szoumlget (235 o) zaacuter be (Az iraacuteny 26000 eacutevenkeacutent - buacutegoacutecsigaszerűen kuacutep alkotoacutejakeacutent -

koumlroumlz az eacutegen precesszioacute)

A Foumlld megtartja a tengelyferdeseacutegeacutet egy kerigeacutes soraacuten Koumlzben a forgaacutestengely - eacutes (mivel a

csillagok irtoacutezatosan messze vannak ezeacutert) a Sarkcsillag iraacutenya is - oumlnmagaacuteval paacuterhuzamosan

toloacutedik el

Amikor az eacuteszaki feacutelteke fordul jobban a Nap feleacute vagyis hazaacutenk a Nap feleacute hajol tőluumlnk a

Nap magasan laacutetszik deacutelben joacutel tud melegiacuteteni - nyaacuter van

Amikor - feacutel eacutevvel keacutesőbb midőn a Foumlld a Nap tuacuteloldalaacuten van - a deacuteli feacutelteke fordul jobban a

Nap feleacute vagyis hazaacutenk elhajol a Naptoacutel tőluumlnk a Nap alacsonyan laacutetszik deacutelben nem tud

joacutel melegiacuteteni - teacutel van Argentiacutenaacuteban viszont nyaacuter (Az eacuteszaki eacutes a deacuteli feacuteltekeacuten pont fordiacutetva

vaacuteltakoznak az eacutevszakok)

Az Eacuteszaki Sarkon a tavaszi napeacutejegyenlőseacuteg idejeacuten az Eacutegi Egyenliacutetőn (a tavaszpont

iraacutenyaacuteban) leacutevő Nap lassan foumllkel mikoumlzben - a forgaacutes miatt - joacutecskaacuten lemarad jobbra

Naponta koumlrbejaacuter a horizont menteacuten Egyidejűleg - a keringeacutes folytaacuten - arreacutebb maacuteszik az

ekliptikaacuten eacutes iacutegy a nyaacuteri napforduloacuteig egyre magasabbra spiraacutelozik Az őszi napeacutejegyenlőseacuteg

idejeacutere visszakeruumll az Eacutegi Egyenliacutetőre (őszpont) s megint a horizonton megy koumlrbe mialatt

lenyugszik Megkezdődik a feacuteleacuteves eacutejszaka Aacutem addig is hiaacuteba suumlt a Nap feacutel eacuteven aacutet

egyfolytaacuteban mindig alacsonyan van (max 235 o) - nem tud joacutel melegiacuteteni

Ezzel szemben az Egyenliacutetőn deacutelben mindig (ha naacutelunk teacutel van ott akkor is) magasroacutel tűz a

Nap

Hazaacutenkboacutel a teacuteli napforduloacute idejeacuten meacuteg deacutelben is olyan alacsonyan van a Nap mint ahogyan

az Eacuteszaki Sarkon is szokott lenni a nyaacuteri napforduloacute idejeacuten pedig olyan magasan mint

ahogyan az Egyenliacutetőn is szokott lenni Ekkor a keletinyugati iraacutenytoacutel joacuteval deacutelebbre ill

eacuteszakabbra kelnyugszik (s ezeacutert a nappalok kb keacutetszerte roumlvidebbek ill hosszabbak mint az

eacutejszakaacutek) csak a napeacutejegyenlőseacutegek idejeacuten teszi azt pontosan keletennyugaton (amikor 12-12

oacuteraacutet tartoacutezkodik a laacutetoacutehataacuter foumlloumltt-alatt)

Toumlkeacuteletes naptaacuter nem keacutesziacutethető iacutegy e jelenseacutegek daacutetumai sem esnek mindig ugyanarra a

napra

Uumlstoumlkoumlsoumlk szuumlleteacutese A gyorsan mozgoacute gaacutezreacuteszecskeacutek megszoumlknek a bolygoacutekroacutel eacutes a holdakroacutel Az őscsillag

koumlzeleacuteben ebbe besegiacutet a roacutela leaacuteramloacute uacuten napszeacutel is ami főkeacutent plazma reacuteszecskeacutekből aacutell

(protonok elektronok heacutelium atommagok) A kialakuloacute naprendszer koumlzponti tartomaacutenyaacuteboacutel

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

31

a napszeacutel gaacutez eacutes por anyagot keacutepes kisoumlpoumlrni a taacutevolabbi videacutekekre ahol az oumlssze tud fagyni

uumlstoumlkoumlsmagokkaacute

Az uumlstoumlkoumlsmagoknak az egymaacutesra gyakorolt gravitaacutecioacutes zavaroacute hataacutesa meg a koumlrnyező

csillagokeacute a keacutesőbbiekben azt eredmeacutenyezheti hogy időnkeacutent egy-egy mag bezuhan akaacuter a

koumlzponti csillag koumlzvetlen koumlzeleacutebe is Ilyenkor koacutemaacuteja eacutes csoacutevaacuteja is lesz neki de az

leginkaacutebb csak a szemet gyoumlnyoumlrkoumldtető laacutetszat a leacutenyeg mindig az uumlstoumlkoumlsmag ami olyan

mint egy piszkos hoacutegolyoacute jeacutegbe aacutegyazva kő- feacutemdarabkaacutek azaz meteorok

Egy uumlstoumlkoumlsnek a feje időnkeacutent nagyobb mint a Foumlld akaacuter szaacutezezer kilomeacuteteres is lehet A

Napboacutel joumlvő anyagreacuteszecskeacutek erről soumlprik le az esetenkeacutent toumlbb tiacutezmillioacute kilomeacuteter hosszuacute

csoacutevaacutet A szilaacuterd uumlstoumlkoumlsmag pedig amelyből a napsugaacuterzaacutes hataacutesaacutera a gaacutez előtoumlr mindoumlssze

tiacutezegyneacutehaacuteny legfeljebb neacutehaacuteny tiacutez kilomeacuteter nagysaacuteguacute lehet Ebből is laacutethatoacute hogy a koacutema

de főleg a csoacuteva anyagaacutenak nagy reacutesze - amely e meglehetősen kicsi uumlstoumlkoumlsmagboacutel

szaacutermazik - rendkiacutevuumll ritka gaacutez Persze gaacutezfejlődeacutes csak a Nap koumlzeleacuteben lehet ezeacutert nincs

az uumlstoumlkoumlsnek se csoacutevaacuteja se koacutemaacuteja amikor messze van a Naptoacutel (mindoumlssze a csupasz -

mondhatnaacutenk meztelen jeges fagyott - uumlstoumlkoumlsmag)

Minthogy az uumlstoumlkoumlsoumlk a Naprendszer ősi anyagaacutet tartalmazzaacutek leacutenyegeacuteben hasonloacute

gaacutezokboacutel aacutelltak oumlssze mint amilyeneket a csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhők is tartalmaznak

(Hiszen ugyanilyen gaacutezokboacutel sűrűsoumldoumltt oumlssze az eacuteppen kialakuloacute Ősnap mintegy hat milliaacuterd

eacutevvel ezelőtt valamint a koumlruumlloumltte ugyanezen anyagboacutel megszuumllető bolygoacutek is) Ezekben a

kozmikus anyagfelhőkben szerves molekulaacutek is leacutetrejoumlttek A bolygoacutekeletkezeacutes folyamataacuteban

foumllforroacutesodott anyagban azonban szeacutetroncsoloacutedhatnak ezek a bonyolult eacutes eacuterzeacutekeny kis

keacutepződmeacutenyek Csakhogy az uumlstoumlkoumlsoumlk mint affeacutele szerves-anyag konzervek keacutepesek raacute

hogy megőrizzeacutek jobb időkre ezeket a molekulaacutekat s szaacutezmillioacute eacutevekkel keacutesőbb amikor

becsapoacutednak valamely bolygoacute felsziacuteneacutere visszainjekcioacutezzaacutek azokat Iacutegy - szerencseacutes

koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt - ha az uumltkoumlzeacutest tuacuteleacutelő szerves molekulaacutek tovaacutebb bonyoloacutedhatnak

megindulhat az eacuteletteacute szerveződeacutes is

Eacutelet lehetőseacutege a Foumlldoumln kiacutevuumll Az előzőekből kitűnik hogy a kozmoszban maacutesutt is ugyanolyan anyagboacutel joumlttek leacutetre

csillagok - eacutes egyesek koumlruumll meacuteg bolygoacutek is - mint amiből a Naprendszer kialakult Tovaacutebbaacute

az is fontos teacuteny hogy a bioloacutegiai evoluacutecioacutet megelőző keacutemiai bonyoloacutedaacutes is megkezdődik az

ilyen gaacutez- eacutes porfelhőkben Ha maacutesutt is keacutepesek voltak uumlstoumlkoumlsoumlk visszainjekcioacutezni a

bolygoacutekra az ott (a bolygoacute kialakulaacutesakor) toumlnkrement szerves molekulaacutekat megfelelő

koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt maacutes naprendszerekben is kifejlődhetett az eacutelet

Messze maacutes csillagok koumlruumll keringő bolygoacutekon akaacuter naacutelunk fejlettebb civilizaacutecioacutek is

lehetnek

Az viszont hogy jaacutertakjaacuternak-e itt foumlldoumlnkiacutevuumlliek ma meacuteg hit keacuterdeacutese

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

32

MERKUacuteR

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő 88 foumlldi nap

Tengely koumlruumlli forgaacutes 176 foumlldi nap

Gyakrabban van uacutejeacutev mint Napkelte

Felsziacuteneacutenek csak a 45-aacutet teacuterkeacutepezteacutek fel

Neheacutez megfigyelnuumlnk mert mindig a Nap koumlzeleacuteben jaacuter

A Merkuacuter feluumlleteacutenek minden neacutegyzetmeacutetereacutere hatszor annyi sugaacuterzaacutes eacuterkezik a Napboacutel mint

a Foumlld azonos nagysaacuteguacute teruumlleteacutere A bolygoacute nappali hőmeacuterseacuteklete eleacuteg magas aacutetlagban 600

K (kb 330 Celsius fok) mikoumlzben eleacuteri a 750 K (480 Celsius fok) koumlruumlli maximumot

Ugyanakkor eacutejszaka a hőmeacuterseacuteklet 90 K-re (kb -180 Celsius fok) suumlllyed

A Merkuacuternak nincs eacuteszrevehető sűrűseacutegű leacutegkoumlre Tekintettel arra ugyanis hogy a bolygoacute

napsuumltoumltte oldala igen forroacute fel kell teacuteteleznuumlnk hogy meacuteg a legnehezebb gaacutezok is eltaacutevoztak

onnan Raacuteadaacutesul az oumlsszes bolygoacute koumlzuumll a Merkuacuter felsziacuteneacutenek feacutenyvisszaverő keacutepesseacutege a

leggyengeacutebb leginkaacutebb a soumlteacutet holdtalajeacutehoz hasonloacute A Merkuacuter felsziacutene aacuteltal szoacutert napfeacuteny

sziacutenkeacutepi vizsgaacutelata is megerősiacuteti hogy a bolygoacutenak nincs kimutathatoacute leacutegkoumlre

Leacutegkoumlre ritka A Merkuacuternak nincs holdja

Első űrszonda Mariner-10

VEacuteNUSZ

Veacutenusz a roacutemai mitoloacutegiaacuteban a kertek istennője Aphroditeacuteval azonosiacutetottaacutek aki goumlroumlg

mitoloacutegiaacuteban a szeacutepseacuteg eacutes a szerelem istennője

Esthajnalcsillag

Minthogy a Veacutenusz a legfeacutenyesebb eacutegitestek koumlzeacute tartozik a szeacutepseacuteg istennőjeacuteről nevezteacutek el

A legfeacutenyesebb bolygoacutetestveacuteruumlnk csupaacuten a Nap eacutes a Hold laacutetszoacutelagos feacutenyesseacutege muacutelja feluumll

az oumlveacutet

A Veacutenusznak nincs holdja

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő

Tengely koumlruumlli forgaacutes 243 foumlldi nap

Leacutegkoumlr 95 szeacuten-dioxid

Uumlveghaacutezhataacutes

FOumlLD

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő 365 nap

Tengely koumlruumlli forgaacutes 24 oacutera

Koumlr paacutelya

Forgaacutestengelye 235deg

Tudjuk hogy bolygoacutenk 24 oacutera alatt veacutegez egy teljes koumlruumllfordulaacutest

A forgaacutes koumlvetkezteacuteben felleacutepő centrifugaacutelis erő hataacutesaacutera az eacutegitest belapult az egyenliacutetői

videacutekeken pedig kidudorodott

A Hold eacutes a Nap toumlmegvonzaacutesa (az előbbieacute nagyobb) apaacutelyt eacutes dagaacutelyt kelt amelyek az

oacuteceaacutenok eacutes tengerek viacutezfelsziacuteneacutenek suumlllyedeacuteseacuteben eacutes emelkedeacuteseacuteben vehetők eacuteszre A Hold

uacutegy vonszolja maga utaacuten a Foumlld dagaacutelyoumlveacutet bolygoacutenk felsziacuteneacuten hogy az eacutepp ennek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

19

Eacuteszaki ndash koumlzeacutephegyseacuteg gazdasaacutegi eacutelete

(A neheacutezipar szuumllőfoumlldjeacutenek mai gondjai)

Az Eacuteszaki ndash koumlzeacutephegyseacuteg medenceacuteiben alapanyagokat gyaacutertoacute neheacutezipar fejlődeacutese a

koumlzelmuacuteltban megaacutellt Főkeacutent a kohaacuteszati termeacutekek iraacutenti kereslet csoumlkkeneacuteseacutevel uumlzemek

korszerűtlenseacutegeacutevel magyaraacutezhatoacute A termeleacutes visszaesett uumlzemek bezaacutertak nagy lett a

munkaneacutelkuumlliseacuteg

Iparvideacutek

Borsodi-medence Salgoacutetarjaacuten ndash geacutepipar ndash tűzhelygyaacutertaacutes

Gyoumlngyoumls ndash mikroelektronikai cikkek

Eger ndash geacutepkocsi hűtőalkatreacuteszek

A vaacutelsaacutegot tuacuteleacutelte

- Vegyipar import nyersanyagokra eacutepuumll

Kőolaj eacutes a foumlldgaacutez csővezeteacuteken eacuterkezik Oroszorszaacutegboacutel a foumlldgaacutez kis reacutesze az

Alfoumlldről

A hőerőműveket (visontai Maacutetrai Hőerőmű) Maacutertaaljaacuten eacutes Buumlkkaljaacuten kuumllsziacuteni lignit

baacutenyaacutekboacutel kitermelt lignittel fűtik

Kazincbarzika műanyagok noumlveacutenyveacutedő szerek

Tiszauacutejvaacuteros TVK

- Eacutepiacutetőanyag-ipar

A hegyseacutegek meacuteszkoumlveacuteből agyagpalaacutejaacuteboacutel Miskolcon eacutes Vaacutecott cementet gyaacutertanak

Salgoacutetarjaacuten uumlveggyaacutertaacutes Holloacutehaacuteza porcelaacutengyaacutertaacutes

Miskolc textil eacutes papiacutergyaacutertaacutes Eger buacutetorgyaacutertaacutes

Mezőgazdasaacuteg takarmaacutenynoumlveacuteny- gyuumlmoumllcs- szőlőtermeszteacutes erdőgazdaacutelkodaacutes

Borvideacutekek Tokaj Eger Gyoumlngyoumls

Koumlzlekedeacutes

Hataacuteraacutellomaacutes Balassagyarmat

Az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacuteg laacutebaacutenaacutel nagy forgalmuacute vasuacutet eacutes koumlzuacutet vezet

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

20

Budapest

Hazaacutenk fővaacuterosa nemzetkoumlzi nagyvaacuteros

Peacutenzuumlgyi- uumlzleti szolgaacuteltataacutesai kulturaacutelis eacutelete idegenforgalma alkalmassaacute teszi Budapestet a

kuumllfoumlldi befekteteacutesek eacutes a kuumllfoumlldi tőke elhelyezeacuteseacutere

Vaacuterosszerkezete

- Vaacuterosmag (city) ndash V keruumllet

- Belső lakoacutehelyoumlv ndash Duna bal partja VI-IX ker

- Kuumllső munkahelyoumlv ndash paacutelyaudvarok raktaacuterak koacuterhaacutezak gyaacuterak

- Kuumllső lakoacutehelyoumlv - kertvaacuteros

Toumlbbkoumlzpontuacutesaacuteg jellemző raacute

Magyarorszaacuteg gazdasaacutega eacutes kereskedelme

A magyar gazdasaacuteg jellemzői

A piacgazdasaacuteg magaacutentulajdonra eacutes versenyre eacutepuumll Ezt a kereslet eacutes a kiacutenaacutelat szabaacutelyozza

Az aacutellam feladata a piacgazdasaacuteg műkoumldeacutesi felteacuteteleinek biztosiacutetaacutesa (Jogi peacutenzuumlgyi adoacute

rendszer) A verseny ceacutelja a profitszerzeacutes

A piac toumlrveacutenyei a munkaerőpiacon is eacuterveacutenyesek A munkaerő iraacutenti csoumlkkeneacutes

munkaneacutelkuumlliseacuteget okoz

Az aacutellamnak a taacutersadalom eacuterdekeit is eacuterveacutenyesiacuteteni kell (egeacuteszseacuteguumlgy peacutenzuumlgy haduumlgy

oktataacutes koumlrnyezetveacutedelem) ezek kiadaacutesait adoacutekboacutel fedezik

Gazdasaacuteg mutatoacutei

GDP ndash Bruttoacute hazai termeacutek 1eacutev alatt előaacutelliacutetott uacutej termeacutekek eacutes szolgaacuteltataacutesok piaci

aacuteron kimutathatoacute eacuterteacuteke

GNP ndash Bruttoacute nemzeti termeacutek A GDP + az Export eacutes az Import joumlvedelem

kuumlloumlnbseacutege

GDP miből aacutell

Primer szektor mezőgazdasaacuteg

Szekunder szektor ipar

Tercier szektor szolgaacuteltataacutesok (oktataacutes peacutenzuumlgy egeacuteszseacuteguumlgy kereskedelem

igazgataacutes)

Energiagazdasaacuteg

Elsődleges energiahordozoacutek

- kimeruumllő o aacutesvaacutenyi tuumlzelőanyagok szeacuten kőolaj foumlldgaacutez

o nukleaacuteris uumlzemanyagok hasadoacuteanyagok

o geotermikus energia

- meguacutejuloacute

o napenergia szeacutelenergia viacutezfolyaacutesok energiaacuteja hullaacutemzaacutes aacuterapaacutely

Elsődleges energiahordozoacutekboacutel nyerik a maacutesodlagos energiahordozoacutekat villamos energiaacutet

benzint diacutezelolajat fűtőolajat kokszot gőzt eacutes a vaacuterosi gaacutezt

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

21

Huacutezoacuteaacutegazat a geacutepipar eacutes a vegyipar

Koumlzlekedeacutes

Szemeacutely eacutes aacuteruszaacutelliacutetaacutest biztosiacutet A koumlzlekedeacutesi uacutetvonalak sugaras szerkezetűek

A Budapestről nagyvaacuterosokba a nagyvaacuterosokboacutel a koumlrnyező falvakba

A vasuacutet a toumlmegkoumlzlekedeacutesre eacutes nagy toumlmegű aacuteruacute szaacutelliacutetaacutesaacutera a legalkalmasabb eszkoumlz

Műszakilag elavultak a vonatok eacutes a paacutelya kiveacutetel az elővaacuterosi vonatok (Bp)

A vaacuterosi toumlmegkoumlzlekedeacutes eacutes a orszaacutegon beluumlli szemeacutelyszaacutelliacutetaacutesban fontos eszkoumlz az

autoacutebusz A koumlzuacuteti koumlzlekedeacutes gazdasaacutegtalanabb mint a vasuacuteti eacutes szennyezi is a koumlrnyezetet

A leacutegi koumlzlekedeacutes nagy taacutevolsaacutegok aacutethidaloacuteja

Budapest-Ferihegy 1-2

Kuumllkereskedelmi kapcsolatok

Piackoumlzpontuacute

Ipari nyersanyagokban energiahordozoacutekban szegeacutenyek vagyunk ezeacutert behozatalra szorulunk

Uumlzemeink termeacutekeit kuumllfoumlldoumln kell eacuterteacutekesiacuteteni mert a hazai felvevőpiac kicsi

Orszaacutegunk 2004-től az EU tagja

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

22

CSILLAGAacuteSZATI ALAPISMERETEK

Amit ma a vilaacutegboacutel ismeruumlnk Eacutegitestek - Ősrobbanaacutes - Galaxisok szuumlleteacutese - Csillagok szuumlleteacutese - A csillagok

energiatermeleacutese - Janus arcuacute anyag - Mit toumlrteacutenik egy csillagon - Csillagok eacuteletuacutetja

Előzetes A Hold taacutevolsaacutega majdnem 30 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 128 sec alatt

A Nap meacuterete 109 Foumlld-aacutetmeacuterő (Bőven belefeacuterne a Holdnak a paacutelyaacuteja)

Nap-Foumlld taacutevolsaacuteg 1 CsE = 107 Nap-aacutetmeacuterő (toumlbb mint 11000 Foumlld-aacutetmeacuterő) Megteszi a feacuteny

83 perc alatt (Ha lekicsinyiacutetve a Nap 40 cm aacutetmeacuterőjű volna akkor 430 m-re tőle a Foumlld

majdnem 4 mm-es a Hold meg ndash attoacutel mintegy 11 cm-re ndash kb 1 mm-es lenne)

Nap-Pluacutetoacute aacutetlagos taacutevolsaacuteg 40 CsE Megteszi a feacuteny 55 h alatt (Ha a Nap 40 cm-es volna

akkor az 1 mm-es Pluacutetoacute meacuteg a Hold cseresznyeacutejeacutetől is kisebb lenne de toumlbb mint 30 km-

re)

Szomszeacuted csillag (alfa Centauri) taacutevolsaacutega toumlbb mint 4 feacutenyeacutev megteszi a feacuteny toumlbb mint 4

eacutev alatt (3 csillag 2 Nap-szerű eacutes 1 voumlroumls toumlrpe Ha a Nap maacutekszemnyi akkor az alfa

Centauri tőle 40 km-re 2 maacutekszem eacutes 1 porszem lenne)

A Tejuacutetrendszer meacuterete toumlbb mint 100000 feacutenyeacutev befutnaacute a feacuteny toumlbb mint 100000 eacutev alatt

A ma ismert legtaacutevolabbi galaxis taacutevolsaacutega toumlbb mint 10 milliaacuterd feacutenyeacutev megteszi a

feacutenyraacutedioacutesugaacuterzaacutes toumlbb mint 10 milliaacuterd eacutev alatt

Vaacutezoljuk foumll a ma ismert vilaacuteg az uacuten Metagalaxis fejlődeacutestoumlrteacuteneteacutenek azokat a főbb

epizoacutedjait amelyek maacuter joacutel tanulmaacutenyozhatoacuteak a tudomaacutenyban Minden egyes jelenseacuteg

alapvető fizikai koumllcsoumlnhataacutesokon alapul

Mindenekelőtt szoumlgezzuumlk le hogy a termeacuteszettudomaacutenyok iacutegy a fizika eacutes a csillagaacuteszat is

csak arroacutel nyilatkozhatnak amit maacuter ismeruumlnk Uacutegyhogy az Ősrobbanaacutes illetve mindaz

amiről most szoacute lesz nem a Vilaacutegmindenseacutegre vonatkozik csupaacuten a Metagalaxisra ami az

ismert vilaacuteg

A Metagalaxis teacuteridőbeli szerkezeteacutenek a vizsgaacutelataacuteval a csillagaacuteszaton beluumll a kozmoloacutegia

az egyes eacutegitestek ill azok nagyobb rendszerei konkreacutet kialakulaacutesaacutenak a kutataacutesaacuteval a

kozmogoacutenia s az ekoumlzben zajloacute fizikai folyamatok elemzeacuteseacutevel pedig az asztrofizika

foglalkozik (Ezek kuumlloumln tudomaacutenyaacutegak de foumllhasznaacuteljaacutek a relativitaacuteselmeacutelet a

kvantumelmeacutelet a magfizika az atomfizika az elektrodinamika kuumlloumln a

magnetohidrodinamika eacutes maacutes fizikai tudomaacutenyaacutegak eredmeacutenyeit is)

A csillagaacuteszat neacutemileg egy aacutellatkerthez hasonliacutethatoacute A kozmosznak is megvannak a maga

bdquoaacutellatkaacuteirdquo csillagok bolygoacutek holdak uumlstoumlkoumlsoumlk stb Első raacuteneacutezeacutesre ez a szembeoumltlő hogyan

is neacuteznek ki ezek Aztaacuten megvizsgaacutelhatjuk az aacutellatkertben a ketrecek szerepeacutet ndash valami

ilyesmit tesz a csillagaacuteszatban a kozmoloacutegia Beszeacutelhetuumlnk az aacutellatok szuumlleteacuteseacuteről is ndash mint

ahogyan a csillagaacuteszaton beluumll a kozmogoacuteniaacuteban az eacutegitestek kialakulaacutesaacuteroacutel Fontos

ismernuumlnk az aacutellatok fizioloacutegiai bioloacutegiai jelenseacutegeit is - az eacutegitestek bdquofizioloacutegiaacutejaacutetrdquo taglalja

az asztrofizika

Eacutegitestek Hogy valamelyest fogalmat alkothassunk a Metagalaxisroacutel előszoumlr szoacuteljunk neacutehaacuteny szoacutet az

eacutegitestekről s azok ismert rendszereiről legalaacutebb a fontosabb araacutenyokat foumllvaacutezolva

A legkoumlzelebbi eacutegitest a Hold alig 384 ezer kilomeacuteterre ami ndash mint az előzetesből tudjuk ndash a

Foumlld aacutetmeacuterőjeacutenek mindoumlssze 30-szorosa s ezt a taacutevolsaacutegot a feacuteny roumlpke 128 maacutesodperc alatt

megteszi Ez nagyon kicsinek szaacutemiacutet a csillagaacuteszatban Meacuteg a Nap is nagyobb pedig az egy

koumlzoumlnseacuteges csillag A Nap aacutetmeacuterőjeacutenek a nagysaacutega 1 millioacute 400 ezer kilomeacuteter durvaacuten 100

foumlldaacutetmeacuterő tehaacutet a holdpaacutelya is bőven belefeacuterne

Bolygoacutenk 1496 millioacute km-re azaz (kerekiacutetve) 100 napaacutetmeacuterőnyi messzeseacutegben kering a Nap

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

23

koumlruumll Ezt a taacutevolsaacutegot maacuter toumlbb mint 8 perc alatt teszi meg a feacuteny de a ma ismert

legtaacutevolabbi bolygoacuteig a Pluacutetoacuteig 40-szer ennyi időre mintegy 5 oacuteraacutera van szuumlkseacutege S ez meacuteg

csak a ma ismert bolygoacuterendszer hataacutera a teljes Naprendszer szeacuteleacuteig nagyjaacuteboacutel 2 eacuteven aacutet

szaacuteguld a feacutenysugaacuter (Tudniillik a Naprendszer mindaddig tart ameddig a Nap vonzoacute hataacutesa

eacuterveacutenyesuumll maacuterpedig a legkoumlzelebbi szomszeacutedos csillagroacutel toumlbb mint 4 eacutevig joumln a feacuteny)

A Tejuacutetrendszer egy nagy galaxis toumlbb szaacutez milliaacuterd (azaz toumlbb szaacutez ezer millioacute) csillagot

tartalmaz koumlzuumlluumlk csupaacuten egy a mi Napunk Az ilyen galaxisok egyik szeacuteleacutetől a maacutesikig toumlbb

mint szaacutezezer eacutevig menne a feacuteny ha koumlzben nem nyelődne el a csillagkoumlzi anyagban Vannak

kis galaxisok is toumlbbseacuteguumlk csak neacutehaacuteny milliaacuterd csillagboacutel aacutell A nagy galaxisok koumlzuumll a

szomszeacutedos legkoumlzelebbi az Andromeacuteda-galaxis Ennek a koumlzeacutepső reacutesze ndash ahol sűrűbben

vannak benne a csillagok ndash szabad szemmel is laacutetszik peacuteldaacuteul ősszel este a csillagos eacutegen

Holott az a feacuteny ami ma eljut roacutela a szemuumlnkbe onneacutet mintegy haacuterommillioacute eacutevvel ezelőtt

indult el Ismeruumlnk ma olyan galaxisokat is amelyeknek a raacutedioacutesugaacuterzaacutesa toumlbb mint

tiacutezmilliaacuterd eacutevig szaacuteguldott a vilaacutegűrben miacutegnem ide eacuterkezett a Foumlldre Ma kb szaacutezmilliaacuterd

galaxist ismeruumlnk ndash ezek (eacutes tartozeacutekaik) alkotjaacutek a Metagalaxist

A galaxisok rendszerint kisebb-nagyobb galaxishalmazokat alkotnak A leguacutejabb kutataacutesok

alapjaacuten viszont uacutegy tűnik hogy a ma ismert legnagyobb struktuacuteraacutekat tekintve cellaacutes

szerkezetű a Metagalaxis Eszerint mi mindnyaacutejan cellataacutersak vagyunk raacuteadaacutesul a cellaacutek

falaacuteba beeacutepiacutetve ugyanis a cellaacutek fala galaxisokboacutel aacutell a Tejuacutetrendszer csak egy kis bdquoteacuteglardquo a

sok koumlzuumll

Ősrobbanaacutes Ha megvizsgaacuteljuk a galaxishalmazunkon tuacuteli galaxisokat - az elmeacutelettel oumlsszhangban - toumlbb

eacuteszleleacutesi adatboacutel is arra koumlvetkeztethetuumlnk hogy azok kiveacutetel neacutelkuumll taacutevolodnak tőluumlnk sőt

mineacutel messzebb van egy galaxis annaacutel nagyobb sebesseacuteggel

Peacuteldaacuteul az uacuten voumlroumlseltoloacutedaacutest ndash ami erre a taacutevolodaacutesra utal ndash joacutel megfigyelhetjuumlk A taacutevolodoacute

eacutegitestek sziacutenkeacutepvonalai eltoloacutednak a nagyobb hullaacutemhosszak vagyis a voumlroumls sziacuten feleacute

(Ebből a relativitaacuteselmeacutelet alapjaacuten kiszaacutemolhatoacute az eacutegitest taacutevolsaacutega eacutes a taacutevolodaacutesi

sebesseacutege)

Megjegyzeacutes Ezt a jelenseacuteget a hasonloacutesaacuteg alapjaacuten (de teacutevesen) Doppler-effektuskeacutent is

szoktaacutek emlegetni Pedig ebben az esetben a hullaacutemhossz megvaacuteltozaacutesaacutenak maacutes jellegű okot

tulajdoniacutethatunk

Keacutepzeljuumlnk el egy hatalmas gumilepedotildet Helyezzuumlnk raacute csigaacutekat ndash azokkal modellezzuumlk az

egyes galaxishalmazokat keacutet teacuterdimenzioacuteban Az Einstein-egyenletek szerint az idotilde

muacutelaacutesaacuteval megvaacuteltozik a teacuteridő metrikaacuteja ami a Metagalaxis taacutegulaacutesaacutet ill oumlsszehuacutezoacutedaacutesaacutet

jelenti A mi modelluumlnkoumln ez uacutegy jelentkezik hogy a gumilepedotilde nyuacutelik ill oumlsszehuacutezoacutedik

Ennek megfelelotildeen baacutermelyik csigaacuteroacutel (galaxishalmazroacutel) azt lehet laacutetni hogy az oumlsszes toumlbbi

taacutevolodik tőle (ill koumlzeledik feleacute) Ekoumlzben a teacuterben mozgoacute feacutenysugaacuter hullaacutemhossza is

ugyanuacutegy megnyuacutelik (legalaacutebbis a Metagalaxis taacutegulaacutesakor oumlsszehuacutezoacutedaacuteskor pedig

oumlsszezsugorodik) mintha csak a modelluumlnk gumilepedotildejeacutenek a nyuacutelaacutesaacutet (ill oumlsszehuacutezoacutedaacuteskor

a zsugorodaacutesaacutet) koumlvetneacute

A Metagalaxis jelenlegi taacutegulaacutesa az uacuten Otildesrobbanaacutesig vezethetotilde vissza az idotildeben

Az Ősrobbanaacutes folyamataacuteban volt olyan időszak amikor a Metagalaxisban sehol sem leacuteteztek

atomok mert annyira sűrű volt az anyag hogy benne a gigantikus nyomaacuteson eacutes a rettenetesen

magas hőmeacuterseacutekleten az igen gyakran eacutes szeacuteduumlletes sebesseacutegekkel egymaacutesnak rohanoacute atomok

uacutegyis szeacutetestek volna elemi reacuteszecskeacutekre Sőt meacuteg az elemi reacuteszecskeacutek sem maradhattak

eacutepseacutegben peacuteldaacuteul az anyag eacutes az antianyag szuumlntelenuumll szeacutetsugaacuterzoacutedtak eacutes visszaalakultak

majd ismeacutet szeacutetsugaacuterzoacutedtak s megint visszaalakultak eacutes iacutegy tovaacutebb

Amikor a reacuteszecske-antireacuteszecske paacuterok oumlsszeuumltkoumlztek elektromaacutegneses sugaacuterzaacuteskvantumok

lettek belőluumlk amelyek folyamatosan vissza is alakultak reacuteszecske-antireacuteszecske paacuterokkaacute

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

24

Azok pedig ndash uacutejra oumlsszeuumltkoumlzveacuten ndash ugyancsak szeacutetsugaacuterzoacutedtak eacutes a sugaacuterzaacutes (amiacuteg kellően

nagy volt az anyagsűrűseacuteg) visszacsapoacutedott anyag-antianyag reacuteszecske paacuterokkaacute

Ezek a folyamatok mindaddig zajlottak amiacuteg elegendően nagy volt a sűrűseacuteg Azonban gyors

uumltemben toumlrteacutent a Metagalaxis taacutegulaacutesa Veacuteguumll atomok is oumlsszeaacutellhattak de sugaacuterzaacutes is maradt

meg sőt az anyagnak a zoumlme szeacutetsugaacuterzoacutedott ezt hiacutevjuk az Ősrobbanaacutes

maradvaacutenysugaacuterzaacutesaacutenak

Az Ősrobbanaacutes utaacuteni anyag tehaacutet ketteacutevaacutelt

1 Nagyobb reacuteszben elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes maradt vissza Tele van vele a vilaacutegrdquoűrrdquo - ami

ezek szerint egyaacuteltalaacuten nem uumlres Ennek az anyagnak a kvantumoknak az energiaacutejaacutet tudjuk

joacutel meacuterni

2 Az anyag kisebb haacutenyadaacutet de a feltűnőbb reacuteszeacutet pedig a nyugalmi toumlmeggel rendelkező

reacuteszecskeacutekből aacutelloacute anyag galaxisok azokon beluumll csillagok nagybolygoacutek kisbolygoacutek

holdak uumlstoumlkoumlsoumlk meteorok csillagkoumlzi ill bolygoacutekoumlzi gaacutez eacutes por alkotjaacutek sőt a Foumlld nevű

bolygoacuten peacuteldaacuteul mi magunk is Ez az anyag igen izgalmas fejlődeacutesen ment keresztuumll az

Ősrobbanaacutes oacuteta

Galaxisok szuumlleteacutese Az Ősrobbanaacutesboacutel visszamaradt elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes ndash noha a taacutegulaacutes koumlvetkezteacuteben

mostanaacuteban folyamatosan noumlvekszik a hullaacutemhossza ndash leacutenyegeacuteben maradt a reacutegi A szeacutet nem

sugaacuterzoacutedott anyag viszont ndash aminek a zoumlme hidrogeacuten valamint heacutelium gaacutez ndash a taacutegulaacutes soraacuten

a gravitaacutecioacutes vonzaacutes koumlvetkezteacuteben szeacutetszakadozott egyre kisebb anyagfelhőkre amelyek

sűrűbb reacuteszeiből kialakultak a galaxishalmazok s azokon beluumll az egyes galaxisok

Az Ősrobbanaacutesboacutel rengeteg neutriacutenoacute maradt vissza A taacutegulaacutes erre a neutriacutenoacute sokasaacutegra is

vonatkozik Mai elmeacutelet szerint a neutriacutenoacutek egymaacutesra hatoacute vonzaacutesa egyre feltűnőbb

egyenetlenseacutegeket okozott ebben a bdquoneutriacutenoacutetengerbenrdquo s ahol a legtoumlbb neutriacutenoacute sűrűsoumldoumltt

oumlssze azok oda vonzottaacutek az eacuteppen arra koacuteszaacuteloacute gaacutez reacuteszecskeacuteket is ahol aztaacuten veacuteguumllis

galaxisok nőttek

Formaacutejaacutet tekintve sokfeacutele galaxis van mi most csak a Tejuacutetrendszer (eacutes a hozzaacute hasonloacute

galaxisok) leacutetrejoumltteacutet taacutergyaljuk ndash s azt is csak nagy vonalakban

A Tejuacutetrendszer anyagaacutenak oumlsszesűrűsoumldeacutese soraacuten a gravitaacutecioacute eleinte minden iraacutenyban

egyformaacuten eacuterveacutenyesuumllt ami egy nagyjaacuteboacutel goumlmbszimmetrikus bdquogaacutezgomboacutecotrdquo

eredmeacutenyezett mint galaxisunk ősi formaacutejaacutet Ezen beluumll tovaacutebbi ugyancsak

goumlmbszimmetrikus bdquogaacutezgomboacutecokrdquo joumlttek leacutetre a mai uacuten goumlmbhalmazok ősei Azokon beluumll

ugyancsak goumlmbszimmetrikus bdquogaacutezgomboacutecokrdquo alakultak ki csillagok

Az egyre jobban oumlsszesűrűsoumldő ősgalaxis nagyobb reacuteszben meacuteg oumlsszefuumlggő gaacutez formaacutejaacuteban

megleacutevő anyaga azonban egyre gyorsabban forgott eacutes emiatt egyre jobban ellaposodott

Ebből az anyagboacutel joumlttek leacutetre a galaxisunk siacutekja menteacuten talaacutelhatoacute csillagok iacutegy a Nap is

A Tejuacutetrendszer koumlzepeacuteben egy rendkiacutevuumll sűrű galaxismagban gigantikus energiatermelő

folyamatok duacutelnak aacutem ma meacuteg nem tudjuk hogy azok netaacuten fekete lyukba bezuhanoacute

anyagtoacutel szaacutermaznak-e vagy esetleg anyag-antianyag szeacutetsugaacuterzoacutedaacutestoacutel (vagy valami maacutestoacutel

amit ma meacuteg nem ismeruumlnk) Mindenesetre nem lehetetlen hogy a Metagalaxis anyagaacutenak

az Ősrobbanaacuteskori szupersűrű aacutellapotaacuteboacutel akaacuter fekete lyukak is maradhattak vissza akaacuter

antianyagzaacutervaacutenyok egyes galaxisok koumlzepeacuten (Egyeacutebkeacutent az is lehet hogy a galaxisok fele

antianyagboacutel van koumlztuumlk olyanok amelyek meg ilyen anyagzaacutervaacutenyt rejtenek magukban

amilyen anyagboacutel mi vagyunk)

Csillagok szuumlleteacutese A csillagkoumlzi teacuterben sokfeleacute gaacutezfelhők is megmaradtak Maguk a csillagok is ilyen kozmikus

anyagfelhőkből sűrűsoumldtek oumlssze

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

25

A Naprendszer is egy hatalmas kozmikus gaacutez- eacutes porfelhotildenek egy ndash ahhoz keacutepest viszonylag

kis meacuteretű ndash gaacutezgomboacuteccaacute oumlsszecsomoacutesodoacute reacuteszeacuteből joumltt leacutetre

De mieacutert lett csillag a Nap

A csillagok feluumlleteacuten a hőmeacuterseacuteklet toumlbb ezer fok legbeluumll pedig ndash ahol gigantikus

energiaacutek szabadulnak foumll - toumlbb tiacutez millioacute fok is lehet Vajon mitől van ez

A Nap - eacutes minden csillag ndash sajaacutetmaga vilaacutegiacutet Hogyan keacutepesek erre Mieacutert ilyen

peacuteldaacuteul sajaacutet csillagunk a Nap

Mert eleacuteg nagy hozzaacute a toumlmege s ezaacuteltal a toumlmegvonzaacutesa (A Jupiter peacuteldaacuteul hiaacuteba a

legnagyobb oacuteriaacutesbolygoacute a Naprendszerben a toumlmege meacuteg mindig tuacutelsaacutegosan kicsi ahhoz

hogy csillag lehessen)

Csillagok napjainkban is keletkeznek kuumlloumlnoumlsen a Tejuacutetrendszer eacutes a hozzaacute hasonloacute galaxisok

peremvideacutekeacuten leacutevő kozmikus anyagfelhőkben de maacutesutt is ahol valamilyen okboacutel

kellőkeacuteppen oumlssze tud sűrűsoumldni a csillagkoumlzi gaacutez Ennek a legfontosabb teacutenyezője a

gravitaacutecioacutes koumllcsoumlnhataacutes

Ezen kiacutevuumll vannak olyan kedvező esetek amikor egyeacuteb teacutenyezők meacuteg arra is keacutepesek hogy

foumllgyorsiacutetsaacutek a csillagkeacutepződeacutest

Joacuteneacutehaacuteny olyan csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhőt ismeruumlnk amelyben a maacuter koraacutebban

megszuumlletett csillagoknak a nagy energiaacutejuacute elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesa szeacutetbontja (ionizaacutelja) a

koumlrnyeacutekbeli gaacutez reacuteszecskeacuteket A csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhők rendszerint igen alacsony

hőmeacuterseacutekletűek azaz viszonylag lassan mozognak bennuumlk az egyes gaacutezreacuteszecskeacutek Aacutem ha

egy ilyen anyagfelhőben csillagok is vannak azoknak a sugaacuterzaacutesa keacutepes szeacutetbontani meacuteg az

atomokat is

Ennek koumlvetkezteacuteben toumlbb reacuteszecske fog szaladgaacutelni a gaacutezfelhőnek abban a reacuteszeacuteben

Megnoumlvekszik tehaacutet a reacuteszecskeszaacutem eacutes iacutegy a gaacuteznak a nyomaacutesa is

Ezen kiacutevuumll a csillagtoacutel kapott energia megnoumlveli a reacuteszecskeacutek mozgaacutesi energiaacutejaacutet azok

sebesebben szaacuteguldoznak (Tehaacutet magasabb lesz a gaacutezfelhőben a hőmeacuterseacuteklet is)

A gaacutez a heves uumltkoumlzeacutesek miatt keacutepes a teacuterben tovaacutebb ionizaacuteloacutedni Ezek az uacuten ionizaacutecioacutes

frontok egyuacutettal loumlkeacuteshullaacutem frontok is mert az anyagfelhő ionizaacutelt reacuteszeacuteben mintegy

neacutegyszer nagyobb a nyomaacutes mint az elektromosan semleges helyeken ahol tehaacutet ezaacuteltal

rohamosan oumlsszesűrűsoumldhet az anyag s iacutegy foumllgyorsul a csillagok keletkezeacutese

A csillagokban a gaacutez kiacutevuumllrotildel befeleacute fokozatosan sűrűsoumldik Minden csillag kiacutevuumll nagyon

ritka legbeluumll rendkiacutevuumll sűrű Amikor egy oumlsszetoumlmoumlruumllotilde gaacutezgoumlmb ndash egy uacutejszuumlloumltt csillag ndash

belsejeacuteben a sűrűseacuteg iszonyatosan megnő emiatt a nyomaacutes meg a hotildemeacuterseacuteklet is rettentotildeen

magas lesz (Gondoljunk csak bele Ha kisebb teacuterreacuteszbe zsuacutefolunk sok reacuteszecskeacutet akkor azok

ott jobban bdquoloumlkdoumlsotildednekrdquo szaporaacuten bdquotaszigaacuteljaacutekrdquo egymaacutest begyorsulnak )

A hatalmas gravitaacutecioacute miatt a Nap belsejeacuteben is igen nagy a sűrűseacuteg ami tehaacutet gigantikus

nyomaacutest eacutes egyuacutettal rettenetesen magas hőmeacuterseacutekletet jelent Olyannyira hogy meacuteg az elemi

reacuteszecskeacutek is keacutepesek arra hogy egymaacutesba bdquopreacuteselődjenekrdquo eacutes aacutetalakuljanak mikoumlzben

maacutesfajta reacuteszecskeacutek is eacuteletre kelnek belőluumlk elektromaacutegneses energia-felszabadulaacutes

koumlzepette

Ez azt jelenti hogy ott az egyes reacuteszecskeacutek rettenetesen gyorsan keacutepesek mozogni eacutes igen

erőteljesen nekiuumltkoumlznek egymaacutesnak Ilyen koumlruumllmeacutenyek koumlzepette nem csoda ha az atomok

eleve szeacutetroncsoloacutednak (nem biacuterjaacutek a bdquogyűrődeacutestrdquo) Egyesek menthetetlenuumll egymaacutesba

bdquopasziacuterozoacutednakrdquo eacutes meacuteg maacutes bdquotrageacutediaacutekrdquo is toumlrteacutennek veluumlk

A Nap anyagaacutet legnagyobb reacuteszben hidrogeacuten kisebb reacuteszben heacutelium alkotja (Egyeacuteb elemek

elenyeacuteszotilde mennyiseacutegben vannak benne) A belsejeacuteben protonokboacutel meg elektronokboacutel uacutejabb

heacutelium atommagok is keletkeznek

Leacutenyegeacuteben arroacutel van szoacute hogy egyesuumllnek ndash idegen szoacuteval fuzionaacutelnak ndash az atommagok Ez

roumlviden atommagfuacutezioacute

Mikoumlzben azonban a hidrogeacuten heacuteliummaacute alakul csillagunk belsejeacuteben gigantikus energiaacutek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

26

szabadulnak foumll Iacutegy (eacutes ehhez hasonloacute moacutedon) keletkeznek a Napboacutel joumlvő sugaacuterzaacutesok

Nos emiatt az atommagfuacutezioacutes energiatermeleacutes miatt csillag a csillag (A Nap is amely tehaacutet

mindenekelőtt nagy toumlmege eacutes a gravitaacutecioacutes koumllcsoumlnhataacutes joacutevoltaacuteboacutel lett csillag)

A csillagok energiatermeleacutese Eleinte minden csillag belsejeacuteben a hidrogeacuten alakul heacuteliummaacute Koumlzben nagy mennyiseacutegű

energia szabadul foumll Amikor azt mondjaacutek hogy a Nap bdquoizzoacute gaacutezgoumlmbrdquo annak joacuteszereacutevel

csak a fele igaz a gaacutezgoumlmb Az bdquoizzoacuterdquo tuacutelsaacutegosan enyhe kifejezeacutes (Hasonloacute lenne ez ahhoz

amikor raacuteleacutep valakinek a laacutebaacutera egy elefaacutent eacutes csak ennyit mondana bdquoolyan volt mint egy

szuacutenyogcsiacutepeacutesrdquo) Az energia-felszabadulaacutes meacuterteacuteke sokkal inkaacutebb volna hasonliacutethatoacute egy

hidrogeacutenbomba foumllrobbanaacutesaacutehoz baacuter ez a hasonlat sem joacute (a fuacutezioacutes reaktor jobb lenne)

A csillagokban zajloacute hidrogeacuten-heacutelium fuacutezioacute soraacuten hidrogeacuten atommagok (protonok) ndash

mikoumlzben egy reacuteszuumlk elektronnal bdquooumlsszepreacuteselődverdquo neutronnaacute vaacutelik ndash heacutelium atommagokkaacute

egyesuumllnek A bonyolult folyamat elejeacuten kiindulaacuteskeacutent neacutegy protonnal eacutes keacutet elektronnal

szaacutemolhatunk a veacutegeacuten pedig a keacutesz heacutelium atommaggal Ha azonban oumlsszeadjuk a

kiindulaacuteskor a reacuteszecskeacutek toumlmegeacutet eacutes oumlsszehasonliacutetjuk a heacutelium atommag toumlmegeacutevel uacutegy

tűnik mintha nem lenne eacuterveacutenyes a toumlmegmegmaradaacutes toumlrveacutenye ugyanis a bdquokeacutesztermeacutekrdquo

toumlmege kisebb mint kuumlloumln-kuumlloumln az bdquoalkatreacuteszekeacuterdquo Ez a jelenseacuteg gyakran előfordul az

atomfizikaacuteban Uacutegy is nevezteacutek el hogy toumlmeghiaacuteny idegen szoacuteval toumlmegdefektus Hova lett

koumlzben a hiaacutenyzoacute toumlmeg Mi az ami meacuteg jelen van a folyamatban de eddig nem vettuumlk

figyelembe Nos nem szaacutemoltuk bele a toumlmegekbe peacuteldaacuteul a keletkezotilde elektromaacutegneses

sugaacuterzaacutesokat

Tehaacutet otildek a felelotildesek a toumlmegdefektuseacutert Otildek bdquoloptaacutekrdquo el a hiaacutenyzoacute toumlmeget Pontosabban

abboacutel az bdquoanyagmennyiseacutegbotildelrdquo keletkeztek aminek a toumlmegeacutet hiaacutenyoljuk Iacutegy az otilde toumlmeguumlk

kell hogy kiadja a bdquoleltaacuterhiaacutenytrdquo Csak az a gond hogy az elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesoknak a

toumlmegeacutet nem lehet uacutegy eacutertelmezni mint peacuteldaacuteul a kenyeacutereacutet vagy a protoneacutet Nem tudjuk uacutegy

megmeacuterni sem a tehetetlenseacutegeacutet sem a gravitaacuteloacute toumlmegeacutet ahogyan azt maacutes esetekben az

egyeacuteb reacuteszecskeacutek taacutergyak eseteacuteben megszoktuk Az elektromaacutegneses sugaacuterzaacuteskvantumoknak

az energiaacutejaacutet tudjuk joacutel meacuterni

Szerencseacutere a relativitaacuteselmeacutelet kitaacutegiacutetotta ismereteinket a csillagok energiatermeleacuteseacuteről is

kapcsolatot teremt a nyugalmi toumlmeggel rendelkező reacuteszecskeacutek toumlmege eacutes az elektromaacutegneses

sugaacuterzaacuteskvantumok energiaacuteja koumlzoumltt

Janus-arcuacute anyag Jeloumllje m a hiaacutenyzoacute toumlmeget (a folyamat elejeacuten ill a veacutegeacuten meacuterhetotilde toumlmegek kuumlloumlnbseacutegeacutet)

Ekkor a koumlzben keletkezotilde sugaacuterzaacuteskvantum E energiaacuteja E = mcsup2 (a szokaacutesos jeloumlleacutessel c a

vaacutekuumban meacutert feacutenysebesseacuteg) Ennek segiacutetseacutegeacutevel mindig kiszaacutemiacutethatjuk hogy egy adott

toumlmegkuumlloumlnbseacutegnek mekkora energia felel meg ill adott energiaacutehoz mekkora toumlmegdefektus

tartozik

A toumlmeg eacutes az energia tehaacutet szorosan oumlsszetartoznak ezeacutert az energiaacutet leacutenyegeacuteben uacutegy

kezelhetjuumlk mintha toumlmeg lenne

Meacuterjuumlk meg az atommagfuacutezioacute soraacuten felszabaduloacute energiaacutet (ami elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes

formaacutejaacuteban keletkezik) s ezt szaacutemoljuk aacutet toumlmegre Maacuteris megkapjuk a hiaacutenyzoacute toumlmeget

amit koraacutebban kerestuumlnk Meacutegis igaz az anyagmegmaradaacutes toumlrveacutenye aacutem aacuteltalaacutenosabb

eacutertelmezeacutesben

A toumlmeget eacutes az energiaacutet leacutenyegeacuteben egy kalap alaacute vehetjuumlk Mintha csak megegyezneacutenek

Szokaacutes is ezt uacutegy nevezni hogy a toumlmeg eacutes az energia ekvivalenciaacuteja (azonossaacutega) Persze

teljes azonossaacutegroacutel szoacute sincs A toumlmeg az toumlmeg az energia pedig energia Viszont nagyon is

van koumlzuumlk egymaacuteshoz Uacutegy neacutez ki mintha a leacutenyeget tekintve ugyanarroacutel a jelenseacutegről lenne

szoacute Csakhogy egy bdquoJanus-arcuacuterdquo jelenseacutegről bizonyos esetekben az egyik bdquoarcaacutetrdquo laacutetjuk

(toumlmeg) maacutes esetekben pedig a maacutesik bdquoarcaacutetrdquo (energia) amikor bizonyos reacuteszecskeacuteknek ndash pl

elektron proton neutron ndash a toumlmegeacutet tudjuk koumlnnyen megmeacuterni maacutes reacuteszecskeacuteknek ndash ilyenek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

27

az elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesok energia-csomagocskaacutei ndash pedig az energiaacutejaacutet (Olyan ez mint

amikor elsuhan mellettuumlnk egy autoacute amelyet eloumll keacutekre haacutetul pedig pirosra festettek Aki

szemből figyeli keacuteknek laacutetja aki haacutetulroacutel az pedig pirosnak Pedig ugyanarroacutel az autoacuteroacutel van

szoacute)

Mi toumlrteacutenik egy csillagon Minthogy a csillag a feluumlleteacuten toumlbb ezer fokos a hotildemeacuterseacuteklet meacuteg ott is igen gyorsan

mozognak az egyes reacuteszecskeacutek nemcsak a belsejeacuteben (Nagy a mozgaacutesi energiaacutejuk)

Szuumlntelenuumll egymaacutesnak rohannak irtoacutezatosan nagy sebesseacuteggel Nem is biacuterjaacutek ezt elviselni

roncsoloacutedaacutes neacutelkuumll Az atomok a heves uumltkoumlzeacutesek hataacutesaacutera minduntalan szeacutetesnek darabjaikra

Majd ndash kedvezotildebb viszonyok koumlzepette ndash megfelelő reacuteszecskeacutekkel uacutejra oumlsszetalaacutelkozvaacuten

roumlvid idotildere (az uacutejabb erős uumltkoumlzeacutesekig) ismeacutet oumlsszeaacutellhatnak az eredeti atomok Azok persze

ugyaniacutegy szeacutetesnek majd visszaalakulnak eacutes iacutegy tovaacutebb Amennyi szeacutetesik annyi vissza is

alakul Iacutegy mindig vannak a Napon atomok atommagok ionok meg elektronok is (Amikor

az elektromosan toumlltoumltt reacuteszecskeacutek atomokkaacute alakulnak vissza abban az is szerepet jaacutetszik

hogy a kuumlloumlnboumlzotilde elektromos toumllteacutesű reacuteszecskeacutek vonzzaacutek egymaacutest)

Az atomokroacutel leszakadt elektronoknak eacutes a visszamaradt atommagoknak ill ionoknak

oumlsszesen nagyobb az energiaacuteja szeacutetesett (ionizaacutelt) aacutellapotban mint amikor atomokkaacute

kapcsoloacutednak oumlssze A csillagoknak - iacutegy a Napnak a feluumlleteacuten is - ebből a kuumlloumlnbseacutegből ill

az uumltkoumlzeacutesek energiaacutejaacuteboacutel szaacutermazik a feacuteny (A napfoltokban persze ahol a maacutegneses mező

gubancoloacutedaacutesa miatt lelassultak a reacuteszecskeacutek vagyis alacsonyabb lett a hőmeacuterseacuteklet a

reacuteszecskeacutek szeacutetroncsoloacutedaacutesa eacutes visszaalakulaacutesa is kisebb meacuterteacutekű Ott kevesebb feacuteny

keletkezik emiatt soumlteacutetebbek ezek a teruumlletek )

Csillagok eacuteletuacutetja A Naphoz hasonloacute csillagokban rendszerint toumlbb mint tiacutez milliaacuterd eacuteven aacutet zajlik a hidrogeacuten-

heacutelium fuacutezioacute Addig a csillag egyensuacutelyban van a kifeleacute nyomuloacute energia ugyan szeacutejjelebb

fesziacuteteneacute csakhogy a gravitaacutecioacute oumlsszetartja Keacutesotildebb amikor a csillag megoumlregszik eacutes

kimeruumllőfeacutelben lesz a hidrogeacuten keacuteszlete maacutes (hasonloacute) atommagfuacutezioacutes folyamatok indulnak

meg a belsejeacuteben Amikor viszont lelassul a hidrogeacutennek a heacuteliummaacute alakulaacutesa eacutes ezaacuteltal az

energia kifeleacute aacuteramlaacutesa is ndash ami szeacutetfuacutejni igyekszik a csillagot ndash a gravitaacutecioacute oumlsszeacutebb tudja

huacutezni sűrűbb lesz Ezeacutert a belsejeacuteben megnoumlvekszik a nyomaacutes eacutes a hőmeacuterseacuteklet Iacutegy vaacutelik

lehetőveacute uacutejabb magfuacutezioacute beindulaacutesa A heacuteliumnak a tovaacutebb alakulaacutesa hirtelen termel sok

energiaacutet s ahogyan az kifeleacute zuacutedul a csillagboacutel a gravitaacutecioacute elleneacuteben foumllfuacutejja azt voumlroumls

oacuteriaacutessaacute Az aacutetmeacuterője az eredetinek akaacuter toumlbb mint szaacutezszorosaacutera is megnoumlvekedhet A Nap

ekkor majd olyan nagy lesz hogy a Foumlldig is kitaacutegulhat (hacsak a Foumlld nem keruumll taacutevolabb)

A szaacutezszoros meacuteretnoumlvekedeacutes millioacuteszoros teacuterfogatnoumlvekedeacutest jelent azaz a mostani

aacutetlagsűrűseacutege a milliomod reacuteszeacutere csoumlkken Raacuteadaacutesul a Nap kuumllső reacutesze most is rendkiacutevuumll

ritka haacutet meacuteg ha iacutegy lecsoumlkken az aacutetlagsűrűseacutege Mindenesetre (ha lesz meacuteg akkor emberiseacuteg

a Foumlldoumln) ezt az idotildeszakot nem eacuterdemes megvaacuterni Toumlbb okunk is lehet raacute

Az első igen haacutenyattatott sors vaacuter az ilyen oumlreg csillagokra Egyszerre toumlbbfeacutele

elemaacutetalakulaacutesi folyamat is zajlik bennuumlk kuumlloumlnboumlző goumlmbheacutejakban Mikoumlzben azok

beindulnak illetve leaacutellnak (lelassulnak) kuumlloumlnboumlző meacuterteacutekben bdquofuacutejjaacutek foumllrdquo az eacutegitestet amit

ugyanakkor oumlsszeacutebb raacutent a gravitaacutecioacute hacsak teheti Bekoumlvetkezik olyan időszak is amikor a

csillag pulzaacutelni kezd uumltemesen ismeacutetlődve kitaacutegul oumlsszehuacutezoacutedik majd ismeacutet kitaacutegul s

oumlsszehuacutezoacutedik eacutes iacutegy tovaacutebb Rendszerint bekoumlvetkezik ekoumlzben a rezonancia katasztroacutefa

leszakad roacutela a kuumllső leacutegkoumlre azaz gaacutezburkot dob le magaacuteroacutel Ez az uacuten noacuteva robbanaacutes Ez a

balszerencse toumlbbszoumlr is megeshet ugyanazzal a csillaggal joacute neacutehaacuteny ilyen bdquovisszateacuterőrdquo noacutevaacutet

ismeruumlnk Tehaacutet oumlreg koraacuteban a Nap is haacutenykoloacutedik majd anyagfelhőkkel dobaacuteloacutezik

Oumlnmagaacuteban maacuter ez is eleacuteg ok volna arra hogy hűtlenek legyuumlnk hozzaacute eacutes itt hagyjuk Annaacutel

is inkaacutebb mert nem sokkal ezutaacuten teljesen megoumlregszik eacutes meghal

Maacutesik ok Minden csillag keacutepes bdquolegyaacutertanirdquo eacutelete soraacuten a perioacutedusos rendszer elemeit

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

28

egeacuteszen a vasig Tovaacutebb azeacutert nem mert annak az atommagjaacuteban maacuter 56 nukleon van s ha

enneacutel toumlbb protont vagy neutront proacutebaacutelnaacutenk meacuteg bdquobelegyoumlmoumlszoumllnirdquo ahhoz maacuter nekuumlnk

kellene energiaacutet befektetni Koumlzoumlnseacuteges csillagok erre nem keacutepesek Iacutegy tehaacutet leaacutell bennuumlk az

energiatermeleacutes a gravitaacutecioacute előbb oumlsszehuacutezza őket feheacuter toumlrpe csillagocskaacutevaacute majd teljesen

kihunynak s kihűlnek ndash iacutegy hal meg majd a Nap is Nem robban foumll noha oumlreg koraacuteban nova

robbanaacutesok bdquokeseriacutetik az eacuteleteacutetrdquo

A Napnaacutel leacutenyegesen nagyobb toumlmegű csillagok viszont eacuteletuumlk veacutegeacuten foumllrobbannak eacutes ez az

uacuten szupernoacuteva robbanaacutes keacutepes raacute hogy a vasnaacutel bonyolultabb elemeket (pl az aranyat)

legyaacutertsa Amikor nagyreacuteszt leaacutell a csillag energiatermeleacutese a hatalmas gravitaacutecioacute szinte

oumlsszeroppantja az eacutegitestet ami ezaacuteltal igen roumlvid idő alatt gigantikus meacuterteacutekben

oumlsszesűrűsoumldik Ennek koumlvetkezteacuteben az oumlnmagaacuteba roskadoacute agonizaacuteloacute csillag belsejeacuteben

hirtelen szabadul foumll meglehetősen sok energia ami egyreacuteszt lerobbantja a kuumllső reacuteszeket

maacutesreacuteszt oumlsszerobbantja a csillagbelsőt

A csillag helyeacuten visszamarad egy mindoumlssze 10-20 kilomeacuteteres neutroncsillagocska aacutem az

olyan sűrű hogy anyagaacuteboacutel egyetlen kockacukornyi is suacutelyosabb volna a Foumlldoumln mint

peacuteldaacuteul a Magas Taacutetra Ott ugyanis az elektronok bele preacuteselődnek az atommagokba s azok

protonjaival elektromosan semleges neutronokkaacute vaacutelnak Iacutegy szorosan egymaacutes melleacute

simulhatnak az atommagok elektromos tasziacutetaacutes ezt nem gaacutetolja az erős koumllcsoumlnhataacutes pedig

segiacuteti hogy egymaacuteshoz koumltődhessenek

A robbanaacuteskor levaacutelt anyag viszont főkeacutent plazma aacutellapotban van vagyis igen sok

elektromosan toumlltoumltt reacuteszecskeacutet tartalmaz eacutes iacutegy azok a gyorsan forgoacute csillag koumlruumlli maacutegneses

mezőben raacutedioacutesugaacuterzaacutest keltenek A szupernoacuteva robbanaacuteskor foumllszabaduloacute energia egy reacutesze

is elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesok formaacutejaacuteban joumln ki az eacutegitest belsejeacuteből A csillag eredeti

feacutenyesseacutege ilyenkor (nem veacuteletlenuumll) a toumlbb szaacutezmillioacuteszorosaacutera noumlvekszik Megjegyezzuumlk

hogy egy-keacutet milliaacuterd eacutev muacutelva a koumlrnyeacutekuumlnkoumln szupernoacuteva robbanaacutesok tűzijaacuteteacutekszerű

gyakorisaacutegaacuteval kell szaacutemolnunk Ha az ekkor keletkező nagy energiaacutejuacute s iacutegy a

szervezetuumlnkre kaacuteros sugaacuterzaacutesok a Foumlldre oumlzoumlnlenek itt az akkora sugaacuterdoacutezist jelent ami maacuter

nemcsak genetikai mutaacutecioacutekat okozhat hanem veacutegzetes trageacutediaacutekhoz is vezetne ndash ha

megvaacuternaacutenk szuumllőbolygoacutenkon ezt az időszakot El kell tehaacutet koumlltoumlzni inneacutet joacute messzire

meacuteghozzaacute koumlruumllbeluumll egy milliaacuterd eacuteven beluumll

A Keacutek Bolygoacute eacutes uacutetitaacutersa - csillagaacuteszati alapok mindenkinek

Cikkuumlnkben neacutehaacuteny csillagaacuteszati alapfogalmat eleveniacutetuumlnk fel kuumlloumlnoumls tekintettel a Foumlld eacutes

Hold kapcsolataacutera Egyuacutettal a fogyatkozaacutesok eacutegimechanikaacutejaacuteba is betekinteacutest nyerhetuumlnk

A Hold taacutevolsaacutega 30 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 128 sec alatt

A Nap meacuterete 100 Foumlld-aacutetmeacuterő (Bőven belefeacuterne a Holdnak a paacutelyaacuteja)

Nap-Foumlld taacutevolsaacuteg 1 CsE = 100 Nap-aacutetmeacuterő = 10000 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 83 min

alatt (Ha lekicsinyiacutetve a planetaacuterium kupolaacuteja volna a Nap akkor a Foumlld egy alma a

Hold meg - tőle kb 25 m-re - egy cseresznye lenne a vaacuteroskoumlzpontban majdnem 1 km-re a

planitoacutel)

Nap-Pluacutetoacute aacutetlagos taacutevolsaacuteg 40 CsE Megteszi a feacuteny 55 h alatt (Ha a plani kupolaacuteja volna

a Nap akkor a Pluacutetoacute meacuteg a Hold cseresznyeacutejeacutetől is kisebb lenne de toumlbb mint 30 km-

re)

Szomszeacuted csillag (alfa Centauri) taacutevolsaacutega toumlbb mint 4 feacutenyeacutev megteszi a feacuteny toumlbb

mint 4 eacutev alatt (3 csillag 2 Nap-szerű eacutes 1 voumlroumls toumlrpe Ha a Nap maacutekszemnyi akkor az

alfa Centauri tőle 40 km-re 2 maacutekszem eacutes 1 porszem lenne)

A Tejuacutetrendszer meacuterete toumlbb mint 100000 feacutenyeacutev befutnaacute a feacuteny toumlbb mint 100000 eacutev

alatt

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

29

Ma ismert legtaacutevolabbi galaxis taacutevolsaacutega toumlbb mint 10 milliaacuterd feacutenyeacutev megteszi a

feacutenyraacutedioacutesugaacuterzaacutes toumlbb mint 10 milliaacuterd eacutev alatt

1 CsE (1 CSILLAGAacuteSZATI EGYSEacuteG) 1496 millioacute km a Foumlld-paacutelya feacutel nagytengelye A

Foumlld olyan enyhe ellipszis paacutelyaacuten kering a Nap koumlruumll amely majdnem toumlkeacuteletes koumlr (Teacutelen

5 millioacute km-rel koumlzelebb vagyunk a Naphoz mint nyaacuteron aacutem ez a kuumlloumlnbseacuteg elenyeacutesző a

Foumlld-paacutelya majdnem 300 millioacute km aacutetmeacuterőjeacutehez keacutepest)

1 feacutenyeacutev taacutevolsaacuteg amit a feacuteny (2997925 kmsec sebesseacuteggel) 1 eacutev (= 315569259747 sec)

alatt megtesz (Mintegy 95 billioacute kerekiacutetve 10000000000000 km)

A Hold nagysaacutega kb 14-e a toumlmege majdnem 180 reacutesze a Foumlldeacutenek ezeacutert nem biacutert leacutegkoumlrt

megtartani A Holdon a suacutelyunk 16-a lenne az itteninek Nappal foumllmelegedhet 130 oC-ra

eacutejszaka le tud hűlni -100 oC alaacute ugyanis 2 heacutetig van rajta nappal s 2 heacutetig eacutejszaka A

csillagokhoz keacutepest a forgaacutesideje ugyanannyi mint a Foumlld koumlruumlli keringeacutesi ideje azaz koumltoumltt

keringeacutest veacutegez mindig ugyanazt a feleacutet fordiacutetja a Foumlld feleacute iacutegy a Hold felsziacuteneacuteről (a tőluumlnk

laacutethatoacute oldalaacuteroacutel egy adott helyről) a Foumlld mindig ugyanabban az iraacutenyban laacutetszik a laacutetoacutehataacuter

(horizont) foumlloumltt

Holdfaacutezisok (feacutelhold telihold stb)

A Nap a Holdnak (is) mindig csak az egyik feleacutet vilaacutegiacutetja meg Ezt mi mindig maacutes iraacutenyboacutel

neacutezzuumlk teliholdkor a napsuumltoumltte oldalaacutet teljesen laacutetjuk de első negyed eacute s utolsoacute negyed

idejeacuten oldalroacutel vilaacutegiacutetja meg a Nap uacutejholdkor pedig az aacuternyeacutekos oldalt nem laacutetjuk

Fogyatkozaacutesok A Foumlld eacutes a Hold paacutelyasiacutekja 5o-os szoumlget zaacuternak be egymaacutessal ezeacutert nem minden uacutejholdkor

eacutes teliholdkor keruumll a Nap meg ez a keacutet eacutegitest pontosan egy egyenesbe Csak amikor a keacutet siacutek

metszeacutesvonalaacuteban van a Nap - leacutenyegeacuteben feacuteleacutevente - koumlvetkezhet be hogy uacutejholdkor a Hold

aacuternyeacuteka raacutevetiacutetődik a Foumlld felsziacuteneacutenek egy kis reacuteszeacutere (ahonneacutet napfogyatkozaacutest laacutetni) vagy

teliholdkor a Hold belemaacuteszik a Foumlld aacuternyeacutekaacuteba (holdfogyatkozaacutes - mindenuumlnnen

megfigyelhető a Foumlldről ahonneacutet a Hold laacutetszik)

Aacuterapaacutely

A Holddal ellenteacutetes oldalon is van dagaacutely (sőt meacuteg a szaacuterazfoumlld is naponta keacutetszer

megemelkedik eacutes visszasuumlllyed 3 dm-nyit) A Foumlld-Hold rendszer koumlzoumls toumlmegkoumlzeacuteppontja

23 Foumlld-sugaacuternyira van a bolygoacute koumlzepeacutetől ami koumlruumll a Foumlld is ringlispilezik

A Foumlld forgaacutesa

Az Eacuteszaki Sarkon fuumlggőleges tengely koumlruumll viacutezszintesen forgunk balra az eacutegitestek

lemaradnak jobbra mint a buszboacutel neacutezve a faacutek az uacutet szeacuteleacuten (A taacutevolabbiak lassabban

maradnak le sőt joumln veluumlnk a Hold olyan messze van hogy eacuteszre sem vesszuumlk a

lemaradaacutesaacutet) Az Egyenliacutető siacutekja itt viacutezszintes Csak 1 csillag kelnyugszik a Nap a toumlbbiek

vagy mindig a horizont foumlloumltt maradnak vagy mindig alatta

Az Egyenliacutetőn viacutezszintes eacuteszak-deacuteli iraacutenyuacute tengely koumlruumll forog a Foumlld nyugatroacutel keletre s

ahogy haacutetrafeleacute lemarad a koumlrnyező vilaacuteg keleten fuumlggőlegesen kel foumll minden s nyugaton

fuumlggőlegesen nyugszik le Az Egyenliacutető siacutekja fuumlggőleges Minden csillag kelnyugszik

Hazaacutenk az Eacuteszaki Sark eacutes az Egyenliacutető koumlzoumltt nagyjaacuteboacutel a feleacuteneacutel helyezkedik el a Foumlldoumln

tehaacutet tőluumlnk neacutezve a Foumlld forgaacutestengelye eacutes az Egyenliacutető siacutekja is ferdeacuten aacutell s iacutegy ferdeacuten

kelnek foumll eacutes ferdeacuten nyugszanak le az eacutegitestek A forgaacutestengely iraacutenyaacutenak a horizont foumlloumltti

magassaacutega (minden eacuteszaki foumlldrajzi szeacutelesseacutegen) egyenlő az adott phi foumlldrajzi szeacutelesseacuteggel

A Sarkcsillag koumlruumlli phi szoumlgoumln beluumll leacutevő - uacuten cirkumpolaacuteris - csillagok (pl Nagygoumlncoumll

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

30

Kisgoumlncoumll Cassiopeia csillagai) soha nem mennek a horizont alaacute ezeacutert minden deruumllt eacutejjel

megfigyelhetőek (csak mindig maacutes feleacute)

A Foumlld keringeacutese A Nap iraacutenyaacuteban - a nappali eacutegen - nem laacutetszanak szabad szemmel maacutes csillagok - mindig

ellenteacutetes iraacutenyban - az eacutejszakai eacutegbolton - s ez az iraacuteny egy eacutev alatt koumlrbemaacuteszik az eacutegen

(a Foumlld paacutelyasiacutekjaacuteban az ekliptikaacuten)

Ahogyan a forgaacutes miatt (minthogy utazunk a Foumllddel kelet feleacute s minden lemarad haacutetra) 1

nap alatt koumlrbefordulni laacutetszik az eacutegbolt ugyaniacutegy a keringeacutes miatt is (minthogy utazunk a

Foumllddel a Nap koumlruumll - ugyanabba az iraacutenyba amerre forgunk - eacutes emmiatt is haacutetrafeleacute azaz)

nyugat feleacute szinteacuten lemaradni laacutetszanak a csillagok persze lassabban 1 eacutev alatt fordul koumlrbe

a csillagos eacuteg (Ha minden este ugyanakkor figyeljuumlk tapasztalhatjuk ezt a lassuacute lemaradaacutest

vagyis a Foumlld keringeacuteseacutet)

Ezeacutert kuumlloumlnboumlző eacutevszakokban maacutes-maacutes jellegzetes csillagkeacutepek figyelhetőek meg

Tengelyferdeseacuteg a forgaacutestengely mostanaacuteban majdnem a Sarkcsillag feleacute mutat nem

merőleges az ekliptikaacutera (665 o) ezeacutert azzal a Foumlld egyenliacutetőjeacutenek a siacutekja (Eacutegi Egyenliacutető) is

szoumlget (235 o) zaacuter be (Az iraacuteny 26000 eacutevenkeacutent - buacutegoacutecsigaszerűen kuacutep alkotoacutejakeacutent -

koumlroumlz az eacutegen precesszioacute)

A Foumlld megtartja a tengelyferdeseacutegeacutet egy kerigeacutes soraacuten Koumlzben a forgaacutestengely - eacutes (mivel a

csillagok irtoacutezatosan messze vannak ezeacutert) a Sarkcsillag iraacutenya is - oumlnmagaacuteval paacuterhuzamosan

toloacutedik el

Amikor az eacuteszaki feacutelteke fordul jobban a Nap feleacute vagyis hazaacutenk a Nap feleacute hajol tőluumlnk a

Nap magasan laacutetszik deacutelben joacutel tud melegiacuteteni - nyaacuter van

Amikor - feacutel eacutevvel keacutesőbb midőn a Foumlld a Nap tuacuteloldalaacuten van - a deacuteli feacutelteke fordul jobban a

Nap feleacute vagyis hazaacutenk elhajol a Naptoacutel tőluumlnk a Nap alacsonyan laacutetszik deacutelben nem tud

joacutel melegiacuteteni - teacutel van Argentiacutenaacuteban viszont nyaacuter (Az eacuteszaki eacutes a deacuteli feacuteltekeacuten pont fordiacutetva

vaacuteltakoznak az eacutevszakok)

Az Eacuteszaki Sarkon a tavaszi napeacutejegyenlőseacuteg idejeacuten az Eacutegi Egyenliacutetőn (a tavaszpont

iraacutenyaacuteban) leacutevő Nap lassan foumllkel mikoumlzben - a forgaacutes miatt - joacutecskaacuten lemarad jobbra

Naponta koumlrbejaacuter a horizont menteacuten Egyidejűleg - a keringeacutes folytaacuten - arreacutebb maacuteszik az

ekliptikaacuten eacutes iacutegy a nyaacuteri napforduloacuteig egyre magasabbra spiraacutelozik Az őszi napeacutejegyenlőseacuteg

idejeacutere visszakeruumll az Eacutegi Egyenliacutetőre (őszpont) s megint a horizonton megy koumlrbe mialatt

lenyugszik Megkezdődik a feacuteleacuteves eacutejszaka Aacutem addig is hiaacuteba suumlt a Nap feacutel eacuteven aacutet

egyfolytaacuteban mindig alacsonyan van (max 235 o) - nem tud joacutel melegiacuteteni

Ezzel szemben az Egyenliacutetőn deacutelben mindig (ha naacutelunk teacutel van ott akkor is) magasroacutel tűz a

Nap

Hazaacutenkboacutel a teacuteli napforduloacute idejeacuten meacuteg deacutelben is olyan alacsonyan van a Nap mint ahogyan

az Eacuteszaki Sarkon is szokott lenni a nyaacuteri napforduloacute idejeacuten pedig olyan magasan mint

ahogyan az Egyenliacutetőn is szokott lenni Ekkor a keletinyugati iraacutenytoacutel joacuteval deacutelebbre ill

eacuteszakabbra kelnyugszik (s ezeacutert a nappalok kb keacutetszerte roumlvidebbek ill hosszabbak mint az

eacutejszakaacutek) csak a napeacutejegyenlőseacutegek idejeacuten teszi azt pontosan keletennyugaton (amikor 12-12

oacuteraacutet tartoacutezkodik a laacutetoacutehataacuter foumlloumltt-alatt)

Toumlkeacuteletes naptaacuter nem keacutesziacutethető iacutegy e jelenseacutegek daacutetumai sem esnek mindig ugyanarra a

napra

Uumlstoumlkoumlsoumlk szuumlleteacutese A gyorsan mozgoacute gaacutezreacuteszecskeacutek megszoumlknek a bolygoacutekroacutel eacutes a holdakroacutel Az őscsillag

koumlzeleacuteben ebbe besegiacutet a roacutela leaacuteramloacute uacuten napszeacutel is ami főkeacutent plazma reacuteszecskeacutekből aacutell

(protonok elektronok heacutelium atommagok) A kialakuloacute naprendszer koumlzponti tartomaacutenyaacuteboacutel

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

31

a napszeacutel gaacutez eacutes por anyagot keacutepes kisoumlpoumlrni a taacutevolabbi videacutekekre ahol az oumlssze tud fagyni

uumlstoumlkoumlsmagokkaacute

Az uumlstoumlkoumlsmagoknak az egymaacutesra gyakorolt gravitaacutecioacutes zavaroacute hataacutesa meg a koumlrnyező

csillagokeacute a keacutesőbbiekben azt eredmeacutenyezheti hogy időnkeacutent egy-egy mag bezuhan akaacuter a

koumlzponti csillag koumlzvetlen koumlzeleacutebe is Ilyenkor koacutemaacuteja eacutes csoacutevaacuteja is lesz neki de az

leginkaacutebb csak a szemet gyoumlnyoumlrkoumldtető laacutetszat a leacutenyeg mindig az uumlstoumlkoumlsmag ami olyan

mint egy piszkos hoacutegolyoacute jeacutegbe aacutegyazva kő- feacutemdarabkaacutek azaz meteorok

Egy uumlstoumlkoumlsnek a feje időnkeacutent nagyobb mint a Foumlld akaacuter szaacutezezer kilomeacuteteres is lehet A

Napboacutel joumlvő anyagreacuteszecskeacutek erről soumlprik le az esetenkeacutent toumlbb tiacutezmillioacute kilomeacuteter hosszuacute

csoacutevaacutet A szilaacuterd uumlstoumlkoumlsmag pedig amelyből a napsugaacuterzaacutes hataacutesaacutera a gaacutez előtoumlr mindoumlssze

tiacutezegyneacutehaacuteny legfeljebb neacutehaacuteny tiacutez kilomeacuteter nagysaacuteguacute lehet Ebből is laacutethatoacute hogy a koacutema

de főleg a csoacuteva anyagaacutenak nagy reacutesze - amely e meglehetősen kicsi uumlstoumlkoumlsmagboacutel

szaacutermazik - rendkiacutevuumll ritka gaacutez Persze gaacutezfejlődeacutes csak a Nap koumlzeleacuteben lehet ezeacutert nincs

az uumlstoumlkoumlsnek se csoacutevaacuteja se koacutemaacuteja amikor messze van a Naptoacutel (mindoumlssze a csupasz -

mondhatnaacutenk meztelen jeges fagyott - uumlstoumlkoumlsmag)

Minthogy az uumlstoumlkoumlsoumlk a Naprendszer ősi anyagaacutet tartalmazzaacutek leacutenyegeacuteben hasonloacute

gaacutezokboacutel aacutelltak oumlssze mint amilyeneket a csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhők is tartalmaznak

(Hiszen ugyanilyen gaacutezokboacutel sűrűsoumldoumltt oumlssze az eacuteppen kialakuloacute Ősnap mintegy hat milliaacuterd

eacutevvel ezelőtt valamint a koumlruumlloumltte ugyanezen anyagboacutel megszuumllető bolygoacutek is) Ezekben a

kozmikus anyagfelhőkben szerves molekulaacutek is leacutetrejoumlttek A bolygoacutekeletkezeacutes folyamataacuteban

foumllforroacutesodott anyagban azonban szeacutetroncsoloacutedhatnak ezek a bonyolult eacutes eacuterzeacutekeny kis

keacutepződmeacutenyek Csakhogy az uumlstoumlkoumlsoumlk mint affeacutele szerves-anyag konzervek keacutepesek raacute

hogy megőrizzeacutek jobb időkre ezeket a molekulaacutekat s szaacutezmillioacute eacutevekkel keacutesőbb amikor

becsapoacutednak valamely bolygoacute felsziacuteneacutere visszainjekcioacutezzaacutek azokat Iacutegy - szerencseacutes

koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt - ha az uumltkoumlzeacutest tuacuteleacutelő szerves molekulaacutek tovaacutebb bonyoloacutedhatnak

megindulhat az eacuteletteacute szerveződeacutes is

Eacutelet lehetőseacutege a Foumlldoumln kiacutevuumll Az előzőekből kitűnik hogy a kozmoszban maacutesutt is ugyanolyan anyagboacutel joumlttek leacutetre

csillagok - eacutes egyesek koumlruumll meacuteg bolygoacutek is - mint amiből a Naprendszer kialakult Tovaacutebbaacute

az is fontos teacuteny hogy a bioloacutegiai evoluacutecioacutet megelőző keacutemiai bonyoloacutedaacutes is megkezdődik az

ilyen gaacutez- eacutes porfelhőkben Ha maacutesutt is keacutepesek voltak uumlstoumlkoumlsoumlk visszainjekcioacutezni a

bolygoacutekra az ott (a bolygoacute kialakulaacutesakor) toumlnkrement szerves molekulaacutekat megfelelő

koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt maacutes naprendszerekben is kifejlődhetett az eacutelet

Messze maacutes csillagok koumlruumll keringő bolygoacutekon akaacuter naacutelunk fejlettebb civilizaacutecioacutek is

lehetnek

Az viszont hogy jaacutertakjaacuternak-e itt foumlldoumlnkiacutevuumlliek ma meacuteg hit keacuterdeacutese

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

32

MERKUacuteR

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő 88 foumlldi nap

Tengely koumlruumlli forgaacutes 176 foumlldi nap

Gyakrabban van uacutejeacutev mint Napkelte

Felsziacuteneacutenek csak a 45-aacutet teacuterkeacutepezteacutek fel

Neheacutez megfigyelnuumlnk mert mindig a Nap koumlzeleacuteben jaacuter

A Merkuacuter feluumlleteacutenek minden neacutegyzetmeacutetereacutere hatszor annyi sugaacuterzaacutes eacuterkezik a Napboacutel mint

a Foumlld azonos nagysaacuteguacute teruumlleteacutere A bolygoacute nappali hőmeacuterseacuteklete eleacuteg magas aacutetlagban 600

K (kb 330 Celsius fok) mikoumlzben eleacuteri a 750 K (480 Celsius fok) koumlruumlli maximumot

Ugyanakkor eacutejszaka a hőmeacuterseacuteklet 90 K-re (kb -180 Celsius fok) suumlllyed

A Merkuacuternak nincs eacuteszrevehető sűrűseacutegű leacutegkoumlre Tekintettel arra ugyanis hogy a bolygoacute

napsuumltoumltte oldala igen forroacute fel kell teacuteteleznuumlnk hogy meacuteg a legnehezebb gaacutezok is eltaacutevoztak

onnan Raacuteadaacutesul az oumlsszes bolygoacute koumlzuumll a Merkuacuter felsziacuteneacutenek feacutenyvisszaverő keacutepesseacutege a

leggyengeacutebb leginkaacutebb a soumlteacutet holdtalajeacutehoz hasonloacute A Merkuacuter felsziacutene aacuteltal szoacutert napfeacuteny

sziacutenkeacutepi vizsgaacutelata is megerősiacuteti hogy a bolygoacutenak nincs kimutathatoacute leacutegkoumlre

Leacutegkoumlre ritka A Merkuacuternak nincs holdja

Első űrszonda Mariner-10

VEacuteNUSZ

Veacutenusz a roacutemai mitoloacutegiaacuteban a kertek istennője Aphroditeacuteval azonosiacutetottaacutek aki goumlroumlg

mitoloacutegiaacuteban a szeacutepseacuteg eacutes a szerelem istennője

Esthajnalcsillag

Minthogy a Veacutenusz a legfeacutenyesebb eacutegitestek koumlzeacute tartozik a szeacutepseacuteg istennőjeacuteről nevezteacutek el

A legfeacutenyesebb bolygoacutetestveacuteruumlnk csupaacuten a Nap eacutes a Hold laacutetszoacutelagos feacutenyesseacutege muacutelja feluumll

az oumlveacutet

A Veacutenusznak nincs holdja

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő

Tengely koumlruumlli forgaacutes 243 foumlldi nap

Leacutegkoumlr 95 szeacuten-dioxid

Uumlveghaacutezhataacutes

FOumlLD

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő 365 nap

Tengely koumlruumlli forgaacutes 24 oacutera

Koumlr paacutelya

Forgaacutestengelye 235deg

Tudjuk hogy bolygoacutenk 24 oacutera alatt veacutegez egy teljes koumlruumllfordulaacutest

A forgaacutes koumlvetkezteacuteben felleacutepő centrifugaacutelis erő hataacutesaacutera az eacutegitest belapult az egyenliacutetői

videacutekeken pedig kidudorodott

A Hold eacutes a Nap toumlmegvonzaacutesa (az előbbieacute nagyobb) apaacutelyt eacutes dagaacutelyt kelt amelyek az

oacuteceaacutenok eacutes tengerek viacutezfelsziacuteneacutenek suumlllyedeacuteseacuteben eacutes emelkedeacuteseacuteben vehetők eacuteszre A Hold

uacutegy vonszolja maga utaacuten a Foumlld dagaacutelyoumlveacutet bolygoacutenk felsziacuteneacuten hogy az eacutepp ennek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

20

Budapest

Hazaacutenk fővaacuterosa nemzetkoumlzi nagyvaacuteros

Peacutenzuumlgyi- uumlzleti szolgaacuteltataacutesai kulturaacutelis eacutelete idegenforgalma alkalmassaacute teszi Budapestet a

kuumllfoumlldi befekteteacutesek eacutes a kuumllfoumlldi tőke elhelyezeacuteseacutere

Vaacuterosszerkezete

- Vaacuterosmag (city) ndash V keruumllet

- Belső lakoacutehelyoumlv ndash Duna bal partja VI-IX ker

- Kuumllső munkahelyoumlv ndash paacutelyaudvarok raktaacuterak koacuterhaacutezak gyaacuterak

- Kuumllső lakoacutehelyoumlv - kertvaacuteros

Toumlbbkoumlzpontuacutesaacuteg jellemző raacute

Magyarorszaacuteg gazdasaacutega eacutes kereskedelme

A magyar gazdasaacuteg jellemzői

A piacgazdasaacuteg magaacutentulajdonra eacutes versenyre eacutepuumll Ezt a kereslet eacutes a kiacutenaacutelat szabaacutelyozza

Az aacutellam feladata a piacgazdasaacuteg műkoumldeacutesi felteacuteteleinek biztosiacutetaacutesa (Jogi peacutenzuumlgyi adoacute

rendszer) A verseny ceacutelja a profitszerzeacutes

A piac toumlrveacutenyei a munkaerőpiacon is eacuterveacutenyesek A munkaerő iraacutenti csoumlkkeneacutes

munkaneacutelkuumlliseacuteget okoz

Az aacutellamnak a taacutersadalom eacuterdekeit is eacuterveacutenyesiacuteteni kell (egeacuteszseacuteguumlgy peacutenzuumlgy haduumlgy

oktataacutes koumlrnyezetveacutedelem) ezek kiadaacutesait adoacutekboacutel fedezik

Gazdasaacuteg mutatoacutei

GDP ndash Bruttoacute hazai termeacutek 1eacutev alatt előaacutelliacutetott uacutej termeacutekek eacutes szolgaacuteltataacutesok piaci

aacuteron kimutathatoacute eacuterteacuteke

GNP ndash Bruttoacute nemzeti termeacutek A GDP + az Export eacutes az Import joumlvedelem

kuumlloumlnbseacutege

GDP miből aacutell

Primer szektor mezőgazdasaacuteg

Szekunder szektor ipar

Tercier szektor szolgaacuteltataacutesok (oktataacutes peacutenzuumlgy egeacuteszseacuteguumlgy kereskedelem

igazgataacutes)

Energiagazdasaacuteg

Elsődleges energiahordozoacutek

- kimeruumllő o aacutesvaacutenyi tuumlzelőanyagok szeacuten kőolaj foumlldgaacutez

o nukleaacuteris uumlzemanyagok hasadoacuteanyagok

o geotermikus energia

- meguacutejuloacute

o napenergia szeacutelenergia viacutezfolyaacutesok energiaacuteja hullaacutemzaacutes aacuterapaacutely

Elsődleges energiahordozoacutekboacutel nyerik a maacutesodlagos energiahordozoacutekat villamos energiaacutet

benzint diacutezelolajat fűtőolajat kokszot gőzt eacutes a vaacuterosi gaacutezt

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

21

Huacutezoacuteaacutegazat a geacutepipar eacutes a vegyipar

Koumlzlekedeacutes

Szemeacutely eacutes aacuteruszaacutelliacutetaacutest biztosiacutet A koumlzlekedeacutesi uacutetvonalak sugaras szerkezetűek

A Budapestről nagyvaacuterosokba a nagyvaacuterosokboacutel a koumlrnyező falvakba

A vasuacutet a toumlmegkoumlzlekedeacutesre eacutes nagy toumlmegű aacuteruacute szaacutelliacutetaacutesaacutera a legalkalmasabb eszkoumlz

Műszakilag elavultak a vonatok eacutes a paacutelya kiveacutetel az elővaacuterosi vonatok (Bp)

A vaacuterosi toumlmegkoumlzlekedeacutes eacutes a orszaacutegon beluumlli szemeacutelyszaacutelliacutetaacutesban fontos eszkoumlz az

autoacutebusz A koumlzuacuteti koumlzlekedeacutes gazdasaacutegtalanabb mint a vasuacuteti eacutes szennyezi is a koumlrnyezetet

A leacutegi koumlzlekedeacutes nagy taacutevolsaacutegok aacutethidaloacuteja

Budapest-Ferihegy 1-2

Kuumllkereskedelmi kapcsolatok

Piackoumlzpontuacute

Ipari nyersanyagokban energiahordozoacutekban szegeacutenyek vagyunk ezeacutert behozatalra szorulunk

Uumlzemeink termeacutekeit kuumllfoumlldoumln kell eacuterteacutekesiacuteteni mert a hazai felvevőpiac kicsi

Orszaacutegunk 2004-től az EU tagja

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

22

CSILLAGAacuteSZATI ALAPISMERETEK

Amit ma a vilaacutegboacutel ismeruumlnk Eacutegitestek - Ősrobbanaacutes - Galaxisok szuumlleteacutese - Csillagok szuumlleteacutese - A csillagok

energiatermeleacutese - Janus arcuacute anyag - Mit toumlrteacutenik egy csillagon - Csillagok eacuteletuacutetja

Előzetes A Hold taacutevolsaacutega majdnem 30 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 128 sec alatt

A Nap meacuterete 109 Foumlld-aacutetmeacuterő (Bőven belefeacuterne a Holdnak a paacutelyaacuteja)

Nap-Foumlld taacutevolsaacuteg 1 CsE = 107 Nap-aacutetmeacuterő (toumlbb mint 11000 Foumlld-aacutetmeacuterő) Megteszi a feacuteny

83 perc alatt (Ha lekicsinyiacutetve a Nap 40 cm aacutetmeacuterőjű volna akkor 430 m-re tőle a Foumlld

majdnem 4 mm-es a Hold meg ndash attoacutel mintegy 11 cm-re ndash kb 1 mm-es lenne)

Nap-Pluacutetoacute aacutetlagos taacutevolsaacuteg 40 CsE Megteszi a feacuteny 55 h alatt (Ha a Nap 40 cm-es volna

akkor az 1 mm-es Pluacutetoacute meacuteg a Hold cseresznyeacutejeacutetől is kisebb lenne de toumlbb mint 30 km-

re)

Szomszeacuted csillag (alfa Centauri) taacutevolsaacutega toumlbb mint 4 feacutenyeacutev megteszi a feacuteny toumlbb mint 4

eacutev alatt (3 csillag 2 Nap-szerű eacutes 1 voumlroumls toumlrpe Ha a Nap maacutekszemnyi akkor az alfa

Centauri tőle 40 km-re 2 maacutekszem eacutes 1 porszem lenne)

A Tejuacutetrendszer meacuterete toumlbb mint 100000 feacutenyeacutev befutnaacute a feacuteny toumlbb mint 100000 eacutev alatt

A ma ismert legtaacutevolabbi galaxis taacutevolsaacutega toumlbb mint 10 milliaacuterd feacutenyeacutev megteszi a

feacutenyraacutedioacutesugaacuterzaacutes toumlbb mint 10 milliaacuterd eacutev alatt

Vaacutezoljuk foumll a ma ismert vilaacuteg az uacuten Metagalaxis fejlődeacutestoumlrteacuteneteacutenek azokat a főbb

epizoacutedjait amelyek maacuter joacutel tanulmaacutenyozhatoacuteak a tudomaacutenyban Minden egyes jelenseacuteg

alapvető fizikai koumllcsoumlnhataacutesokon alapul

Mindenekelőtt szoumlgezzuumlk le hogy a termeacuteszettudomaacutenyok iacutegy a fizika eacutes a csillagaacuteszat is

csak arroacutel nyilatkozhatnak amit maacuter ismeruumlnk Uacutegyhogy az Ősrobbanaacutes illetve mindaz

amiről most szoacute lesz nem a Vilaacutegmindenseacutegre vonatkozik csupaacuten a Metagalaxisra ami az

ismert vilaacuteg

A Metagalaxis teacuteridőbeli szerkezeteacutenek a vizsgaacutelataacuteval a csillagaacuteszaton beluumll a kozmoloacutegia

az egyes eacutegitestek ill azok nagyobb rendszerei konkreacutet kialakulaacutesaacutenak a kutataacutesaacuteval a

kozmogoacutenia s az ekoumlzben zajloacute fizikai folyamatok elemzeacuteseacutevel pedig az asztrofizika

foglalkozik (Ezek kuumlloumln tudomaacutenyaacutegak de foumllhasznaacuteljaacutek a relativitaacuteselmeacutelet a

kvantumelmeacutelet a magfizika az atomfizika az elektrodinamika kuumlloumln a

magnetohidrodinamika eacutes maacutes fizikai tudomaacutenyaacutegak eredmeacutenyeit is)

A csillagaacuteszat neacutemileg egy aacutellatkerthez hasonliacutethatoacute A kozmosznak is megvannak a maga

bdquoaacutellatkaacuteirdquo csillagok bolygoacutek holdak uumlstoumlkoumlsoumlk stb Első raacuteneacutezeacutesre ez a szembeoumltlő hogyan

is neacuteznek ki ezek Aztaacuten megvizsgaacutelhatjuk az aacutellatkertben a ketrecek szerepeacutet ndash valami

ilyesmit tesz a csillagaacuteszatban a kozmoloacutegia Beszeacutelhetuumlnk az aacutellatok szuumlleteacuteseacuteről is ndash mint

ahogyan a csillagaacuteszaton beluumll a kozmogoacuteniaacuteban az eacutegitestek kialakulaacutesaacuteroacutel Fontos

ismernuumlnk az aacutellatok fizioloacutegiai bioloacutegiai jelenseacutegeit is - az eacutegitestek bdquofizioloacutegiaacutejaacutetrdquo taglalja

az asztrofizika

Eacutegitestek Hogy valamelyest fogalmat alkothassunk a Metagalaxisroacutel előszoumlr szoacuteljunk neacutehaacuteny szoacutet az

eacutegitestekről s azok ismert rendszereiről legalaacutebb a fontosabb araacutenyokat foumllvaacutezolva

A legkoumlzelebbi eacutegitest a Hold alig 384 ezer kilomeacuteterre ami ndash mint az előzetesből tudjuk ndash a

Foumlld aacutetmeacuterőjeacutenek mindoumlssze 30-szorosa s ezt a taacutevolsaacutegot a feacuteny roumlpke 128 maacutesodperc alatt

megteszi Ez nagyon kicsinek szaacutemiacutet a csillagaacuteszatban Meacuteg a Nap is nagyobb pedig az egy

koumlzoumlnseacuteges csillag A Nap aacutetmeacuterőjeacutenek a nagysaacutega 1 millioacute 400 ezer kilomeacuteter durvaacuten 100

foumlldaacutetmeacuterő tehaacutet a holdpaacutelya is bőven belefeacuterne

Bolygoacutenk 1496 millioacute km-re azaz (kerekiacutetve) 100 napaacutetmeacuterőnyi messzeseacutegben kering a Nap

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

23

koumlruumll Ezt a taacutevolsaacutegot maacuter toumlbb mint 8 perc alatt teszi meg a feacuteny de a ma ismert

legtaacutevolabbi bolygoacuteig a Pluacutetoacuteig 40-szer ennyi időre mintegy 5 oacuteraacutera van szuumlkseacutege S ez meacuteg

csak a ma ismert bolygoacuterendszer hataacutera a teljes Naprendszer szeacuteleacuteig nagyjaacuteboacutel 2 eacuteven aacutet

szaacuteguld a feacutenysugaacuter (Tudniillik a Naprendszer mindaddig tart ameddig a Nap vonzoacute hataacutesa

eacuterveacutenyesuumll maacuterpedig a legkoumlzelebbi szomszeacutedos csillagroacutel toumlbb mint 4 eacutevig joumln a feacuteny)

A Tejuacutetrendszer egy nagy galaxis toumlbb szaacutez milliaacuterd (azaz toumlbb szaacutez ezer millioacute) csillagot

tartalmaz koumlzuumlluumlk csupaacuten egy a mi Napunk Az ilyen galaxisok egyik szeacuteleacutetől a maacutesikig toumlbb

mint szaacutezezer eacutevig menne a feacuteny ha koumlzben nem nyelődne el a csillagkoumlzi anyagban Vannak

kis galaxisok is toumlbbseacuteguumlk csak neacutehaacuteny milliaacuterd csillagboacutel aacutell A nagy galaxisok koumlzuumll a

szomszeacutedos legkoumlzelebbi az Andromeacuteda-galaxis Ennek a koumlzeacutepső reacutesze ndash ahol sűrűbben

vannak benne a csillagok ndash szabad szemmel is laacutetszik peacuteldaacuteul ősszel este a csillagos eacutegen

Holott az a feacuteny ami ma eljut roacutela a szemuumlnkbe onneacutet mintegy haacuterommillioacute eacutevvel ezelőtt

indult el Ismeruumlnk ma olyan galaxisokat is amelyeknek a raacutedioacutesugaacuterzaacutesa toumlbb mint

tiacutezmilliaacuterd eacutevig szaacuteguldott a vilaacutegűrben miacutegnem ide eacuterkezett a Foumlldre Ma kb szaacutezmilliaacuterd

galaxist ismeruumlnk ndash ezek (eacutes tartozeacutekaik) alkotjaacutek a Metagalaxist

A galaxisok rendszerint kisebb-nagyobb galaxishalmazokat alkotnak A leguacutejabb kutataacutesok

alapjaacuten viszont uacutegy tűnik hogy a ma ismert legnagyobb struktuacuteraacutekat tekintve cellaacutes

szerkezetű a Metagalaxis Eszerint mi mindnyaacutejan cellataacutersak vagyunk raacuteadaacutesul a cellaacutek

falaacuteba beeacutepiacutetve ugyanis a cellaacutek fala galaxisokboacutel aacutell a Tejuacutetrendszer csak egy kis bdquoteacuteglardquo a

sok koumlzuumll

Ősrobbanaacutes Ha megvizsgaacuteljuk a galaxishalmazunkon tuacuteli galaxisokat - az elmeacutelettel oumlsszhangban - toumlbb

eacuteszleleacutesi adatboacutel is arra koumlvetkeztethetuumlnk hogy azok kiveacutetel neacutelkuumll taacutevolodnak tőluumlnk sőt

mineacutel messzebb van egy galaxis annaacutel nagyobb sebesseacuteggel

Peacuteldaacuteul az uacuten voumlroumlseltoloacutedaacutest ndash ami erre a taacutevolodaacutesra utal ndash joacutel megfigyelhetjuumlk A taacutevolodoacute

eacutegitestek sziacutenkeacutepvonalai eltoloacutednak a nagyobb hullaacutemhosszak vagyis a voumlroumls sziacuten feleacute

(Ebből a relativitaacuteselmeacutelet alapjaacuten kiszaacutemolhatoacute az eacutegitest taacutevolsaacutega eacutes a taacutevolodaacutesi

sebesseacutege)

Megjegyzeacutes Ezt a jelenseacuteget a hasonloacutesaacuteg alapjaacuten (de teacutevesen) Doppler-effektuskeacutent is

szoktaacutek emlegetni Pedig ebben az esetben a hullaacutemhossz megvaacuteltozaacutesaacutenak maacutes jellegű okot

tulajdoniacutethatunk

Keacutepzeljuumlnk el egy hatalmas gumilepedotildet Helyezzuumlnk raacute csigaacutekat ndash azokkal modellezzuumlk az

egyes galaxishalmazokat keacutet teacuterdimenzioacuteban Az Einstein-egyenletek szerint az idotilde

muacutelaacutesaacuteval megvaacuteltozik a teacuteridő metrikaacuteja ami a Metagalaxis taacutegulaacutesaacutet ill oumlsszehuacutezoacutedaacutesaacutet

jelenti A mi modelluumlnkoumln ez uacutegy jelentkezik hogy a gumilepedotilde nyuacutelik ill oumlsszehuacutezoacutedik

Ennek megfelelotildeen baacutermelyik csigaacuteroacutel (galaxishalmazroacutel) azt lehet laacutetni hogy az oumlsszes toumlbbi

taacutevolodik tőle (ill koumlzeledik feleacute) Ekoumlzben a teacuterben mozgoacute feacutenysugaacuter hullaacutemhossza is

ugyanuacutegy megnyuacutelik (legalaacutebbis a Metagalaxis taacutegulaacutesakor oumlsszehuacutezoacutedaacuteskor pedig

oumlsszezsugorodik) mintha csak a modelluumlnk gumilepedotildejeacutenek a nyuacutelaacutesaacutet (ill oumlsszehuacutezoacutedaacuteskor

a zsugorodaacutesaacutet) koumlvetneacute

A Metagalaxis jelenlegi taacutegulaacutesa az uacuten Otildesrobbanaacutesig vezethetotilde vissza az idotildeben

Az Ősrobbanaacutes folyamataacuteban volt olyan időszak amikor a Metagalaxisban sehol sem leacuteteztek

atomok mert annyira sűrű volt az anyag hogy benne a gigantikus nyomaacuteson eacutes a rettenetesen

magas hőmeacuterseacutekleten az igen gyakran eacutes szeacuteduumlletes sebesseacutegekkel egymaacutesnak rohanoacute atomok

uacutegyis szeacutetestek volna elemi reacuteszecskeacutekre Sőt meacuteg az elemi reacuteszecskeacutek sem maradhattak

eacutepseacutegben peacuteldaacuteul az anyag eacutes az antianyag szuumlntelenuumll szeacutetsugaacuterzoacutedtak eacutes visszaalakultak

majd ismeacutet szeacutetsugaacuterzoacutedtak s megint visszaalakultak eacutes iacutegy tovaacutebb

Amikor a reacuteszecske-antireacuteszecske paacuterok oumlsszeuumltkoumlztek elektromaacutegneses sugaacuterzaacuteskvantumok

lettek belőluumlk amelyek folyamatosan vissza is alakultak reacuteszecske-antireacuteszecske paacuterokkaacute

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

24

Azok pedig ndash uacutejra oumlsszeuumltkoumlzveacuten ndash ugyancsak szeacutetsugaacuterzoacutedtak eacutes a sugaacuterzaacutes (amiacuteg kellően

nagy volt az anyagsűrűseacuteg) visszacsapoacutedott anyag-antianyag reacuteszecske paacuterokkaacute

Ezek a folyamatok mindaddig zajlottak amiacuteg elegendően nagy volt a sűrűseacuteg Azonban gyors

uumltemben toumlrteacutent a Metagalaxis taacutegulaacutesa Veacuteguumll atomok is oumlsszeaacutellhattak de sugaacuterzaacutes is maradt

meg sőt az anyagnak a zoumlme szeacutetsugaacuterzoacutedott ezt hiacutevjuk az Ősrobbanaacutes

maradvaacutenysugaacuterzaacutesaacutenak

Az Ősrobbanaacutes utaacuteni anyag tehaacutet ketteacutevaacutelt

1 Nagyobb reacuteszben elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes maradt vissza Tele van vele a vilaacutegrdquoűrrdquo - ami

ezek szerint egyaacuteltalaacuten nem uumlres Ennek az anyagnak a kvantumoknak az energiaacutejaacutet tudjuk

joacutel meacuterni

2 Az anyag kisebb haacutenyadaacutet de a feltűnőbb reacuteszeacutet pedig a nyugalmi toumlmeggel rendelkező

reacuteszecskeacutekből aacutelloacute anyag galaxisok azokon beluumll csillagok nagybolygoacutek kisbolygoacutek

holdak uumlstoumlkoumlsoumlk meteorok csillagkoumlzi ill bolygoacutekoumlzi gaacutez eacutes por alkotjaacutek sőt a Foumlld nevű

bolygoacuten peacuteldaacuteul mi magunk is Ez az anyag igen izgalmas fejlődeacutesen ment keresztuumll az

Ősrobbanaacutes oacuteta

Galaxisok szuumlleteacutese Az Ősrobbanaacutesboacutel visszamaradt elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes ndash noha a taacutegulaacutes koumlvetkezteacuteben

mostanaacuteban folyamatosan noumlvekszik a hullaacutemhossza ndash leacutenyegeacuteben maradt a reacutegi A szeacutet nem

sugaacuterzoacutedott anyag viszont ndash aminek a zoumlme hidrogeacuten valamint heacutelium gaacutez ndash a taacutegulaacutes soraacuten

a gravitaacutecioacutes vonzaacutes koumlvetkezteacuteben szeacutetszakadozott egyre kisebb anyagfelhőkre amelyek

sűrűbb reacuteszeiből kialakultak a galaxishalmazok s azokon beluumll az egyes galaxisok

Az Ősrobbanaacutesboacutel rengeteg neutriacutenoacute maradt vissza A taacutegulaacutes erre a neutriacutenoacute sokasaacutegra is

vonatkozik Mai elmeacutelet szerint a neutriacutenoacutek egymaacutesra hatoacute vonzaacutesa egyre feltűnőbb

egyenetlenseacutegeket okozott ebben a bdquoneutriacutenoacutetengerbenrdquo s ahol a legtoumlbb neutriacutenoacute sűrűsoumldoumltt

oumlssze azok oda vonzottaacutek az eacuteppen arra koacuteszaacuteloacute gaacutez reacuteszecskeacuteket is ahol aztaacuten veacuteguumllis

galaxisok nőttek

Formaacutejaacutet tekintve sokfeacutele galaxis van mi most csak a Tejuacutetrendszer (eacutes a hozzaacute hasonloacute

galaxisok) leacutetrejoumltteacutet taacutergyaljuk ndash s azt is csak nagy vonalakban

A Tejuacutetrendszer anyagaacutenak oumlsszesűrűsoumldeacutese soraacuten a gravitaacutecioacute eleinte minden iraacutenyban

egyformaacuten eacuterveacutenyesuumllt ami egy nagyjaacuteboacutel goumlmbszimmetrikus bdquogaacutezgomboacutecotrdquo

eredmeacutenyezett mint galaxisunk ősi formaacutejaacutet Ezen beluumll tovaacutebbi ugyancsak

goumlmbszimmetrikus bdquogaacutezgomboacutecokrdquo joumlttek leacutetre a mai uacuten goumlmbhalmazok ősei Azokon beluumll

ugyancsak goumlmbszimmetrikus bdquogaacutezgomboacutecokrdquo alakultak ki csillagok

Az egyre jobban oumlsszesűrűsoumldő ősgalaxis nagyobb reacuteszben meacuteg oumlsszefuumlggő gaacutez formaacutejaacuteban

megleacutevő anyaga azonban egyre gyorsabban forgott eacutes emiatt egyre jobban ellaposodott

Ebből az anyagboacutel joumlttek leacutetre a galaxisunk siacutekja menteacuten talaacutelhatoacute csillagok iacutegy a Nap is

A Tejuacutetrendszer koumlzepeacuteben egy rendkiacutevuumll sűrű galaxismagban gigantikus energiatermelő

folyamatok duacutelnak aacutem ma meacuteg nem tudjuk hogy azok netaacuten fekete lyukba bezuhanoacute

anyagtoacutel szaacutermaznak-e vagy esetleg anyag-antianyag szeacutetsugaacuterzoacutedaacutestoacutel (vagy valami maacutestoacutel

amit ma meacuteg nem ismeruumlnk) Mindenesetre nem lehetetlen hogy a Metagalaxis anyagaacutenak

az Ősrobbanaacuteskori szupersűrű aacutellapotaacuteboacutel akaacuter fekete lyukak is maradhattak vissza akaacuter

antianyagzaacutervaacutenyok egyes galaxisok koumlzepeacuten (Egyeacutebkeacutent az is lehet hogy a galaxisok fele

antianyagboacutel van koumlztuumlk olyanok amelyek meg ilyen anyagzaacutervaacutenyt rejtenek magukban

amilyen anyagboacutel mi vagyunk)

Csillagok szuumlleteacutese A csillagkoumlzi teacuterben sokfeleacute gaacutezfelhők is megmaradtak Maguk a csillagok is ilyen kozmikus

anyagfelhőkből sűrűsoumldtek oumlssze

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

25

A Naprendszer is egy hatalmas kozmikus gaacutez- eacutes porfelhotildenek egy ndash ahhoz keacutepest viszonylag

kis meacuteretű ndash gaacutezgomboacuteccaacute oumlsszecsomoacutesodoacute reacuteszeacuteből joumltt leacutetre

De mieacutert lett csillag a Nap

A csillagok feluumlleteacuten a hőmeacuterseacuteklet toumlbb ezer fok legbeluumll pedig ndash ahol gigantikus

energiaacutek szabadulnak foumll - toumlbb tiacutez millioacute fok is lehet Vajon mitől van ez

A Nap - eacutes minden csillag ndash sajaacutetmaga vilaacutegiacutet Hogyan keacutepesek erre Mieacutert ilyen

peacuteldaacuteul sajaacutet csillagunk a Nap

Mert eleacuteg nagy hozzaacute a toumlmege s ezaacuteltal a toumlmegvonzaacutesa (A Jupiter peacuteldaacuteul hiaacuteba a

legnagyobb oacuteriaacutesbolygoacute a Naprendszerben a toumlmege meacuteg mindig tuacutelsaacutegosan kicsi ahhoz

hogy csillag lehessen)

Csillagok napjainkban is keletkeznek kuumlloumlnoumlsen a Tejuacutetrendszer eacutes a hozzaacute hasonloacute galaxisok

peremvideacutekeacuten leacutevő kozmikus anyagfelhőkben de maacutesutt is ahol valamilyen okboacutel

kellőkeacuteppen oumlssze tud sűrűsoumldni a csillagkoumlzi gaacutez Ennek a legfontosabb teacutenyezője a

gravitaacutecioacutes koumllcsoumlnhataacutes

Ezen kiacutevuumll vannak olyan kedvező esetek amikor egyeacuteb teacutenyezők meacuteg arra is keacutepesek hogy

foumllgyorsiacutetsaacutek a csillagkeacutepződeacutest

Joacuteneacutehaacuteny olyan csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhőt ismeruumlnk amelyben a maacuter koraacutebban

megszuumlletett csillagoknak a nagy energiaacutejuacute elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesa szeacutetbontja (ionizaacutelja) a

koumlrnyeacutekbeli gaacutez reacuteszecskeacuteket A csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhők rendszerint igen alacsony

hőmeacuterseacutekletűek azaz viszonylag lassan mozognak bennuumlk az egyes gaacutezreacuteszecskeacutek Aacutem ha

egy ilyen anyagfelhőben csillagok is vannak azoknak a sugaacuterzaacutesa keacutepes szeacutetbontani meacuteg az

atomokat is

Ennek koumlvetkezteacuteben toumlbb reacuteszecske fog szaladgaacutelni a gaacutezfelhőnek abban a reacuteszeacuteben

Megnoumlvekszik tehaacutet a reacuteszecskeszaacutem eacutes iacutegy a gaacuteznak a nyomaacutesa is

Ezen kiacutevuumll a csillagtoacutel kapott energia megnoumlveli a reacuteszecskeacutek mozgaacutesi energiaacutejaacutet azok

sebesebben szaacuteguldoznak (Tehaacutet magasabb lesz a gaacutezfelhőben a hőmeacuterseacuteklet is)

A gaacutez a heves uumltkoumlzeacutesek miatt keacutepes a teacuterben tovaacutebb ionizaacuteloacutedni Ezek az uacuten ionizaacutecioacutes

frontok egyuacutettal loumlkeacuteshullaacutem frontok is mert az anyagfelhő ionizaacutelt reacuteszeacuteben mintegy

neacutegyszer nagyobb a nyomaacutes mint az elektromosan semleges helyeken ahol tehaacutet ezaacuteltal

rohamosan oumlsszesűrűsoumldhet az anyag s iacutegy foumllgyorsul a csillagok keletkezeacutese

A csillagokban a gaacutez kiacutevuumllrotildel befeleacute fokozatosan sűrűsoumldik Minden csillag kiacutevuumll nagyon

ritka legbeluumll rendkiacutevuumll sűrű Amikor egy oumlsszetoumlmoumlruumllotilde gaacutezgoumlmb ndash egy uacutejszuumlloumltt csillag ndash

belsejeacuteben a sűrűseacuteg iszonyatosan megnő emiatt a nyomaacutes meg a hotildemeacuterseacuteklet is rettentotildeen

magas lesz (Gondoljunk csak bele Ha kisebb teacuterreacuteszbe zsuacutefolunk sok reacuteszecskeacutet akkor azok

ott jobban bdquoloumlkdoumlsotildednekrdquo szaporaacuten bdquotaszigaacuteljaacutekrdquo egymaacutest begyorsulnak )

A hatalmas gravitaacutecioacute miatt a Nap belsejeacuteben is igen nagy a sűrűseacuteg ami tehaacutet gigantikus

nyomaacutest eacutes egyuacutettal rettenetesen magas hőmeacuterseacutekletet jelent Olyannyira hogy meacuteg az elemi

reacuteszecskeacutek is keacutepesek arra hogy egymaacutesba bdquopreacuteselődjenekrdquo eacutes aacutetalakuljanak mikoumlzben

maacutesfajta reacuteszecskeacutek is eacuteletre kelnek belőluumlk elektromaacutegneses energia-felszabadulaacutes

koumlzepette

Ez azt jelenti hogy ott az egyes reacuteszecskeacutek rettenetesen gyorsan keacutepesek mozogni eacutes igen

erőteljesen nekiuumltkoumlznek egymaacutesnak Ilyen koumlruumllmeacutenyek koumlzepette nem csoda ha az atomok

eleve szeacutetroncsoloacutednak (nem biacuterjaacutek a bdquogyűrődeacutestrdquo) Egyesek menthetetlenuumll egymaacutesba

bdquopasziacuterozoacutednakrdquo eacutes meacuteg maacutes bdquotrageacutediaacutekrdquo is toumlrteacutennek veluumlk

A Nap anyagaacutet legnagyobb reacuteszben hidrogeacuten kisebb reacuteszben heacutelium alkotja (Egyeacuteb elemek

elenyeacuteszotilde mennyiseacutegben vannak benne) A belsejeacuteben protonokboacutel meg elektronokboacutel uacutejabb

heacutelium atommagok is keletkeznek

Leacutenyegeacuteben arroacutel van szoacute hogy egyesuumllnek ndash idegen szoacuteval fuzionaacutelnak ndash az atommagok Ez

roumlviden atommagfuacutezioacute

Mikoumlzben azonban a hidrogeacuten heacuteliummaacute alakul csillagunk belsejeacuteben gigantikus energiaacutek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

26

szabadulnak foumll Iacutegy (eacutes ehhez hasonloacute moacutedon) keletkeznek a Napboacutel joumlvő sugaacuterzaacutesok

Nos emiatt az atommagfuacutezioacutes energiatermeleacutes miatt csillag a csillag (A Nap is amely tehaacutet

mindenekelőtt nagy toumlmege eacutes a gravitaacutecioacutes koumllcsoumlnhataacutes joacutevoltaacuteboacutel lett csillag)

A csillagok energiatermeleacutese Eleinte minden csillag belsejeacuteben a hidrogeacuten alakul heacuteliummaacute Koumlzben nagy mennyiseacutegű

energia szabadul foumll Amikor azt mondjaacutek hogy a Nap bdquoizzoacute gaacutezgoumlmbrdquo annak joacuteszereacutevel

csak a fele igaz a gaacutezgoumlmb Az bdquoizzoacuterdquo tuacutelsaacutegosan enyhe kifejezeacutes (Hasonloacute lenne ez ahhoz

amikor raacuteleacutep valakinek a laacutebaacutera egy elefaacutent eacutes csak ennyit mondana bdquoolyan volt mint egy

szuacutenyogcsiacutepeacutesrdquo) Az energia-felszabadulaacutes meacuterteacuteke sokkal inkaacutebb volna hasonliacutethatoacute egy

hidrogeacutenbomba foumllrobbanaacutesaacutehoz baacuter ez a hasonlat sem joacute (a fuacutezioacutes reaktor jobb lenne)

A csillagokban zajloacute hidrogeacuten-heacutelium fuacutezioacute soraacuten hidrogeacuten atommagok (protonok) ndash

mikoumlzben egy reacuteszuumlk elektronnal bdquooumlsszepreacuteselődverdquo neutronnaacute vaacutelik ndash heacutelium atommagokkaacute

egyesuumllnek A bonyolult folyamat elejeacuten kiindulaacuteskeacutent neacutegy protonnal eacutes keacutet elektronnal

szaacutemolhatunk a veacutegeacuten pedig a keacutesz heacutelium atommaggal Ha azonban oumlsszeadjuk a

kiindulaacuteskor a reacuteszecskeacutek toumlmegeacutet eacutes oumlsszehasonliacutetjuk a heacutelium atommag toumlmegeacutevel uacutegy

tűnik mintha nem lenne eacuterveacutenyes a toumlmegmegmaradaacutes toumlrveacutenye ugyanis a bdquokeacutesztermeacutekrdquo

toumlmege kisebb mint kuumlloumln-kuumlloumln az bdquoalkatreacuteszekeacuterdquo Ez a jelenseacuteg gyakran előfordul az

atomfizikaacuteban Uacutegy is nevezteacutek el hogy toumlmeghiaacuteny idegen szoacuteval toumlmegdefektus Hova lett

koumlzben a hiaacutenyzoacute toumlmeg Mi az ami meacuteg jelen van a folyamatban de eddig nem vettuumlk

figyelembe Nos nem szaacutemoltuk bele a toumlmegekbe peacuteldaacuteul a keletkezotilde elektromaacutegneses

sugaacuterzaacutesokat

Tehaacutet otildek a felelotildesek a toumlmegdefektuseacutert Otildek bdquoloptaacutekrdquo el a hiaacutenyzoacute toumlmeget Pontosabban

abboacutel az bdquoanyagmennyiseacutegbotildelrdquo keletkeztek aminek a toumlmegeacutet hiaacutenyoljuk Iacutegy az otilde toumlmeguumlk

kell hogy kiadja a bdquoleltaacuterhiaacutenytrdquo Csak az a gond hogy az elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesoknak a

toumlmegeacutet nem lehet uacutegy eacutertelmezni mint peacuteldaacuteul a kenyeacutereacutet vagy a protoneacutet Nem tudjuk uacutegy

megmeacuterni sem a tehetetlenseacutegeacutet sem a gravitaacuteloacute toumlmegeacutet ahogyan azt maacutes esetekben az

egyeacuteb reacuteszecskeacutek taacutergyak eseteacuteben megszoktuk Az elektromaacutegneses sugaacuterzaacuteskvantumoknak

az energiaacutejaacutet tudjuk joacutel meacuterni

Szerencseacutere a relativitaacuteselmeacutelet kitaacutegiacutetotta ismereteinket a csillagok energiatermeleacuteseacuteről is

kapcsolatot teremt a nyugalmi toumlmeggel rendelkező reacuteszecskeacutek toumlmege eacutes az elektromaacutegneses

sugaacuterzaacuteskvantumok energiaacuteja koumlzoumltt

Janus-arcuacute anyag Jeloumllje m a hiaacutenyzoacute toumlmeget (a folyamat elejeacuten ill a veacutegeacuten meacuterhetotilde toumlmegek kuumlloumlnbseacutegeacutet)

Ekkor a koumlzben keletkezotilde sugaacuterzaacuteskvantum E energiaacuteja E = mcsup2 (a szokaacutesos jeloumlleacutessel c a

vaacutekuumban meacutert feacutenysebesseacuteg) Ennek segiacutetseacutegeacutevel mindig kiszaacutemiacutethatjuk hogy egy adott

toumlmegkuumlloumlnbseacutegnek mekkora energia felel meg ill adott energiaacutehoz mekkora toumlmegdefektus

tartozik

A toumlmeg eacutes az energia tehaacutet szorosan oumlsszetartoznak ezeacutert az energiaacutet leacutenyegeacuteben uacutegy

kezelhetjuumlk mintha toumlmeg lenne

Meacuterjuumlk meg az atommagfuacutezioacute soraacuten felszabaduloacute energiaacutet (ami elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes

formaacutejaacuteban keletkezik) s ezt szaacutemoljuk aacutet toumlmegre Maacuteris megkapjuk a hiaacutenyzoacute toumlmeget

amit koraacutebban kerestuumlnk Meacutegis igaz az anyagmegmaradaacutes toumlrveacutenye aacutem aacuteltalaacutenosabb

eacutertelmezeacutesben

A toumlmeget eacutes az energiaacutet leacutenyegeacuteben egy kalap alaacute vehetjuumlk Mintha csak megegyezneacutenek

Szokaacutes is ezt uacutegy nevezni hogy a toumlmeg eacutes az energia ekvivalenciaacuteja (azonossaacutega) Persze

teljes azonossaacutegroacutel szoacute sincs A toumlmeg az toumlmeg az energia pedig energia Viszont nagyon is

van koumlzuumlk egymaacuteshoz Uacutegy neacutez ki mintha a leacutenyeget tekintve ugyanarroacutel a jelenseacutegről lenne

szoacute Csakhogy egy bdquoJanus-arcuacuterdquo jelenseacutegről bizonyos esetekben az egyik bdquoarcaacutetrdquo laacutetjuk

(toumlmeg) maacutes esetekben pedig a maacutesik bdquoarcaacutetrdquo (energia) amikor bizonyos reacuteszecskeacuteknek ndash pl

elektron proton neutron ndash a toumlmegeacutet tudjuk koumlnnyen megmeacuterni maacutes reacuteszecskeacuteknek ndash ilyenek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

27

az elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesok energia-csomagocskaacutei ndash pedig az energiaacutejaacutet (Olyan ez mint

amikor elsuhan mellettuumlnk egy autoacute amelyet eloumll keacutekre haacutetul pedig pirosra festettek Aki

szemből figyeli keacuteknek laacutetja aki haacutetulroacutel az pedig pirosnak Pedig ugyanarroacutel az autoacuteroacutel van

szoacute)

Mi toumlrteacutenik egy csillagon Minthogy a csillag a feluumlleteacuten toumlbb ezer fokos a hotildemeacuterseacuteklet meacuteg ott is igen gyorsan

mozognak az egyes reacuteszecskeacutek nemcsak a belsejeacuteben (Nagy a mozgaacutesi energiaacutejuk)

Szuumlntelenuumll egymaacutesnak rohannak irtoacutezatosan nagy sebesseacuteggel Nem is biacuterjaacutek ezt elviselni

roncsoloacutedaacutes neacutelkuumll Az atomok a heves uumltkoumlzeacutesek hataacutesaacutera minduntalan szeacutetesnek darabjaikra

Majd ndash kedvezotildebb viszonyok koumlzepette ndash megfelelő reacuteszecskeacutekkel uacutejra oumlsszetalaacutelkozvaacuten

roumlvid idotildere (az uacutejabb erős uumltkoumlzeacutesekig) ismeacutet oumlsszeaacutellhatnak az eredeti atomok Azok persze

ugyaniacutegy szeacutetesnek majd visszaalakulnak eacutes iacutegy tovaacutebb Amennyi szeacutetesik annyi vissza is

alakul Iacutegy mindig vannak a Napon atomok atommagok ionok meg elektronok is (Amikor

az elektromosan toumlltoumltt reacuteszecskeacutek atomokkaacute alakulnak vissza abban az is szerepet jaacutetszik

hogy a kuumlloumlnboumlzotilde elektromos toumllteacutesű reacuteszecskeacutek vonzzaacutek egymaacutest)

Az atomokroacutel leszakadt elektronoknak eacutes a visszamaradt atommagoknak ill ionoknak

oumlsszesen nagyobb az energiaacuteja szeacutetesett (ionizaacutelt) aacutellapotban mint amikor atomokkaacute

kapcsoloacutednak oumlssze A csillagoknak - iacutegy a Napnak a feluumlleteacuten is - ebből a kuumlloumlnbseacutegből ill

az uumltkoumlzeacutesek energiaacutejaacuteboacutel szaacutermazik a feacuteny (A napfoltokban persze ahol a maacutegneses mező

gubancoloacutedaacutesa miatt lelassultak a reacuteszecskeacutek vagyis alacsonyabb lett a hőmeacuterseacuteklet a

reacuteszecskeacutek szeacutetroncsoloacutedaacutesa eacutes visszaalakulaacutesa is kisebb meacuterteacutekű Ott kevesebb feacuteny

keletkezik emiatt soumlteacutetebbek ezek a teruumlletek )

Csillagok eacuteletuacutetja A Naphoz hasonloacute csillagokban rendszerint toumlbb mint tiacutez milliaacuterd eacuteven aacutet zajlik a hidrogeacuten-

heacutelium fuacutezioacute Addig a csillag egyensuacutelyban van a kifeleacute nyomuloacute energia ugyan szeacutejjelebb

fesziacuteteneacute csakhogy a gravitaacutecioacute oumlsszetartja Keacutesotildebb amikor a csillag megoumlregszik eacutes

kimeruumllőfeacutelben lesz a hidrogeacuten keacuteszlete maacutes (hasonloacute) atommagfuacutezioacutes folyamatok indulnak

meg a belsejeacuteben Amikor viszont lelassul a hidrogeacutennek a heacuteliummaacute alakulaacutesa eacutes ezaacuteltal az

energia kifeleacute aacuteramlaacutesa is ndash ami szeacutetfuacutejni igyekszik a csillagot ndash a gravitaacutecioacute oumlsszeacutebb tudja

huacutezni sűrűbb lesz Ezeacutert a belsejeacuteben megnoumlvekszik a nyomaacutes eacutes a hőmeacuterseacuteklet Iacutegy vaacutelik

lehetőveacute uacutejabb magfuacutezioacute beindulaacutesa A heacuteliumnak a tovaacutebb alakulaacutesa hirtelen termel sok

energiaacutet s ahogyan az kifeleacute zuacutedul a csillagboacutel a gravitaacutecioacute elleneacuteben foumllfuacutejja azt voumlroumls

oacuteriaacutessaacute Az aacutetmeacuterője az eredetinek akaacuter toumlbb mint szaacutezszorosaacutera is megnoumlvekedhet A Nap

ekkor majd olyan nagy lesz hogy a Foumlldig is kitaacutegulhat (hacsak a Foumlld nem keruumll taacutevolabb)

A szaacutezszoros meacuteretnoumlvekedeacutes millioacuteszoros teacuterfogatnoumlvekedeacutest jelent azaz a mostani

aacutetlagsűrűseacutege a milliomod reacuteszeacutere csoumlkken Raacuteadaacutesul a Nap kuumllső reacutesze most is rendkiacutevuumll

ritka haacutet meacuteg ha iacutegy lecsoumlkken az aacutetlagsűrűseacutege Mindenesetre (ha lesz meacuteg akkor emberiseacuteg

a Foumlldoumln) ezt az idotildeszakot nem eacuterdemes megvaacuterni Toumlbb okunk is lehet raacute

Az első igen haacutenyattatott sors vaacuter az ilyen oumlreg csillagokra Egyszerre toumlbbfeacutele

elemaacutetalakulaacutesi folyamat is zajlik bennuumlk kuumlloumlnboumlző goumlmbheacutejakban Mikoumlzben azok

beindulnak illetve leaacutellnak (lelassulnak) kuumlloumlnboumlző meacuterteacutekben bdquofuacutejjaacutek foumllrdquo az eacutegitestet amit

ugyanakkor oumlsszeacutebb raacutent a gravitaacutecioacute hacsak teheti Bekoumlvetkezik olyan időszak is amikor a

csillag pulzaacutelni kezd uumltemesen ismeacutetlődve kitaacutegul oumlsszehuacutezoacutedik majd ismeacutet kitaacutegul s

oumlsszehuacutezoacutedik eacutes iacutegy tovaacutebb Rendszerint bekoumlvetkezik ekoumlzben a rezonancia katasztroacutefa

leszakad roacutela a kuumllső leacutegkoumlre azaz gaacutezburkot dob le magaacuteroacutel Ez az uacuten noacuteva robbanaacutes Ez a

balszerencse toumlbbszoumlr is megeshet ugyanazzal a csillaggal joacute neacutehaacuteny ilyen bdquovisszateacuterőrdquo noacutevaacutet

ismeruumlnk Tehaacutet oumlreg koraacuteban a Nap is haacutenykoloacutedik majd anyagfelhőkkel dobaacuteloacutezik

Oumlnmagaacuteban maacuter ez is eleacuteg ok volna arra hogy hűtlenek legyuumlnk hozzaacute eacutes itt hagyjuk Annaacutel

is inkaacutebb mert nem sokkal ezutaacuten teljesen megoumlregszik eacutes meghal

Maacutesik ok Minden csillag keacutepes bdquolegyaacutertanirdquo eacutelete soraacuten a perioacutedusos rendszer elemeit

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

28

egeacuteszen a vasig Tovaacutebb azeacutert nem mert annak az atommagjaacuteban maacuter 56 nukleon van s ha

enneacutel toumlbb protont vagy neutront proacutebaacutelnaacutenk meacuteg bdquobelegyoumlmoumlszoumllnirdquo ahhoz maacuter nekuumlnk

kellene energiaacutet befektetni Koumlzoumlnseacuteges csillagok erre nem keacutepesek Iacutegy tehaacutet leaacutell bennuumlk az

energiatermeleacutes a gravitaacutecioacute előbb oumlsszehuacutezza őket feheacuter toumlrpe csillagocskaacutevaacute majd teljesen

kihunynak s kihűlnek ndash iacutegy hal meg majd a Nap is Nem robban foumll noha oumlreg koraacuteban nova

robbanaacutesok bdquokeseriacutetik az eacuteleteacutetrdquo

A Napnaacutel leacutenyegesen nagyobb toumlmegű csillagok viszont eacuteletuumlk veacutegeacuten foumllrobbannak eacutes ez az

uacuten szupernoacuteva robbanaacutes keacutepes raacute hogy a vasnaacutel bonyolultabb elemeket (pl az aranyat)

legyaacutertsa Amikor nagyreacuteszt leaacutell a csillag energiatermeleacutese a hatalmas gravitaacutecioacute szinte

oumlsszeroppantja az eacutegitestet ami ezaacuteltal igen roumlvid idő alatt gigantikus meacuterteacutekben

oumlsszesűrűsoumldik Ennek koumlvetkezteacuteben az oumlnmagaacuteba roskadoacute agonizaacuteloacute csillag belsejeacuteben

hirtelen szabadul foumll meglehetősen sok energia ami egyreacuteszt lerobbantja a kuumllső reacuteszeket

maacutesreacuteszt oumlsszerobbantja a csillagbelsőt

A csillag helyeacuten visszamarad egy mindoumlssze 10-20 kilomeacuteteres neutroncsillagocska aacutem az

olyan sűrű hogy anyagaacuteboacutel egyetlen kockacukornyi is suacutelyosabb volna a Foumlldoumln mint

peacuteldaacuteul a Magas Taacutetra Ott ugyanis az elektronok bele preacuteselődnek az atommagokba s azok

protonjaival elektromosan semleges neutronokkaacute vaacutelnak Iacutegy szorosan egymaacutes melleacute

simulhatnak az atommagok elektromos tasziacutetaacutes ezt nem gaacutetolja az erős koumllcsoumlnhataacutes pedig

segiacuteti hogy egymaacuteshoz koumltődhessenek

A robbanaacuteskor levaacutelt anyag viszont főkeacutent plazma aacutellapotban van vagyis igen sok

elektromosan toumlltoumltt reacuteszecskeacutet tartalmaz eacutes iacutegy azok a gyorsan forgoacute csillag koumlruumlli maacutegneses

mezőben raacutedioacutesugaacuterzaacutest keltenek A szupernoacuteva robbanaacuteskor foumllszabaduloacute energia egy reacutesze

is elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesok formaacutejaacuteban joumln ki az eacutegitest belsejeacuteből A csillag eredeti

feacutenyesseacutege ilyenkor (nem veacuteletlenuumll) a toumlbb szaacutezmillioacuteszorosaacutera noumlvekszik Megjegyezzuumlk

hogy egy-keacutet milliaacuterd eacutev muacutelva a koumlrnyeacutekuumlnkoumln szupernoacuteva robbanaacutesok tűzijaacuteteacutekszerű

gyakorisaacutegaacuteval kell szaacutemolnunk Ha az ekkor keletkező nagy energiaacutejuacute s iacutegy a

szervezetuumlnkre kaacuteros sugaacuterzaacutesok a Foumlldre oumlzoumlnlenek itt az akkora sugaacuterdoacutezist jelent ami maacuter

nemcsak genetikai mutaacutecioacutekat okozhat hanem veacutegzetes trageacutediaacutekhoz is vezetne ndash ha

megvaacuternaacutenk szuumllőbolygoacutenkon ezt az időszakot El kell tehaacutet koumlltoumlzni inneacutet joacute messzire

meacuteghozzaacute koumlruumllbeluumll egy milliaacuterd eacuteven beluumll

A Keacutek Bolygoacute eacutes uacutetitaacutersa - csillagaacuteszati alapok mindenkinek

Cikkuumlnkben neacutehaacuteny csillagaacuteszati alapfogalmat eleveniacutetuumlnk fel kuumlloumlnoumls tekintettel a Foumlld eacutes

Hold kapcsolataacutera Egyuacutettal a fogyatkozaacutesok eacutegimechanikaacutejaacuteba is betekinteacutest nyerhetuumlnk

A Hold taacutevolsaacutega 30 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 128 sec alatt

A Nap meacuterete 100 Foumlld-aacutetmeacuterő (Bőven belefeacuterne a Holdnak a paacutelyaacuteja)

Nap-Foumlld taacutevolsaacuteg 1 CsE = 100 Nap-aacutetmeacuterő = 10000 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 83 min

alatt (Ha lekicsinyiacutetve a planetaacuterium kupolaacuteja volna a Nap akkor a Foumlld egy alma a

Hold meg - tőle kb 25 m-re - egy cseresznye lenne a vaacuteroskoumlzpontban majdnem 1 km-re a

planitoacutel)

Nap-Pluacutetoacute aacutetlagos taacutevolsaacuteg 40 CsE Megteszi a feacuteny 55 h alatt (Ha a plani kupolaacuteja volna

a Nap akkor a Pluacutetoacute meacuteg a Hold cseresznyeacutejeacutetől is kisebb lenne de toumlbb mint 30 km-

re)

Szomszeacuted csillag (alfa Centauri) taacutevolsaacutega toumlbb mint 4 feacutenyeacutev megteszi a feacuteny toumlbb

mint 4 eacutev alatt (3 csillag 2 Nap-szerű eacutes 1 voumlroumls toumlrpe Ha a Nap maacutekszemnyi akkor az

alfa Centauri tőle 40 km-re 2 maacutekszem eacutes 1 porszem lenne)

A Tejuacutetrendszer meacuterete toumlbb mint 100000 feacutenyeacutev befutnaacute a feacuteny toumlbb mint 100000 eacutev

alatt

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

29

Ma ismert legtaacutevolabbi galaxis taacutevolsaacutega toumlbb mint 10 milliaacuterd feacutenyeacutev megteszi a

feacutenyraacutedioacutesugaacuterzaacutes toumlbb mint 10 milliaacuterd eacutev alatt

1 CsE (1 CSILLAGAacuteSZATI EGYSEacuteG) 1496 millioacute km a Foumlld-paacutelya feacutel nagytengelye A

Foumlld olyan enyhe ellipszis paacutelyaacuten kering a Nap koumlruumll amely majdnem toumlkeacuteletes koumlr (Teacutelen

5 millioacute km-rel koumlzelebb vagyunk a Naphoz mint nyaacuteron aacutem ez a kuumlloumlnbseacuteg elenyeacutesző a

Foumlld-paacutelya majdnem 300 millioacute km aacutetmeacuterőjeacutehez keacutepest)

1 feacutenyeacutev taacutevolsaacuteg amit a feacuteny (2997925 kmsec sebesseacuteggel) 1 eacutev (= 315569259747 sec)

alatt megtesz (Mintegy 95 billioacute kerekiacutetve 10000000000000 km)

A Hold nagysaacutega kb 14-e a toumlmege majdnem 180 reacutesze a Foumlldeacutenek ezeacutert nem biacutert leacutegkoumlrt

megtartani A Holdon a suacutelyunk 16-a lenne az itteninek Nappal foumllmelegedhet 130 oC-ra

eacutejszaka le tud hűlni -100 oC alaacute ugyanis 2 heacutetig van rajta nappal s 2 heacutetig eacutejszaka A

csillagokhoz keacutepest a forgaacutesideje ugyanannyi mint a Foumlld koumlruumlli keringeacutesi ideje azaz koumltoumltt

keringeacutest veacutegez mindig ugyanazt a feleacutet fordiacutetja a Foumlld feleacute iacutegy a Hold felsziacuteneacuteről (a tőluumlnk

laacutethatoacute oldalaacuteroacutel egy adott helyről) a Foumlld mindig ugyanabban az iraacutenyban laacutetszik a laacutetoacutehataacuter

(horizont) foumlloumltt

Holdfaacutezisok (feacutelhold telihold stb)

A Nap a Holdnak (is) mindig csak az egyik feleacutet vilaacutegiacutetja meg Ezt mi mindig maacutes iraacutenyboacutel

neacutezzuumlk teliholdkor a napsuumltoumltte oldalaacutet teljesen laacutetjuk de első negyed eacute s utolsoacute negyed

idejeacuten oldalroacutel vilaacutegiacutetja meg a Nap uacutejholdkor pedig az aacuternyeacutekos oldalt nem laacutetjuk

Fogyatkozaacutesok A Foumlld eacutes a Hold paacutelyasiacutekja 5o-os szoumlget zaacuternak be egymaacutessal ezeacutert nem minden uacutejholdkor

eacutes teliholdkor keruumll a Nap meg ez a keacutet eacutegitest pontosan egy egyenesbe Csak amikor a keacutet siacutek

metszeacutesvonalaacuteban van a Nap - leacutenyegeacuteben feacuteleacutevente - koumlvetkezhet be hogy uacutejholdkor a Hold

aacuternyeacuteka raacutevetiacutetődik a Foumlld felsziacuteneacutenek egy kis reacuteszeacutere (ahonneacutet napfogyatkozaacutest laacutetni) vagy

teliholdkor a Hold belemaacuteszik a Foumlld aacuternyeacutekaacuteba (holdfogyatkozaacutes - mindenuumlnnen

megfigyelhető a Foumlldről ahonneacutet a Hold laacutetszik)

Aacuterapaacutely

A Holddal ellenteacutetes oldalon is van dagaacutely (sőt meacuteg a szaacuterazfoumlld is naponta keacutetszer

megemelkedik eacutes visszasuumlllyed 3 dm-nyit) A Foumlld-Hold rendszer koumlzoumls toumlmegkoumlzeacuteppontja

23 Foumlld-sugaacuternyira van a bolygoacute koumlzepeacutetől ami koumlruumll a Foumlld is ringlispilezik

A Foumlld forgaacutesa

Az Eacuteszaki Sarkon fuumlggőleges tengely koumlruumll viacutezszintesen forgunk balra az eacutegitestek

lemaradnak jobbra mint a buszboacutel neacutezve a faacutek az uacutet szeacuteleacuten (A taacutevolabbiak lassabban

maradnak le sőt joumln veluumlnk a Hold olyan messze van hogy eacuteszre sem vesszuumlk a

lemaradaacutesaacutet) Az Egyenliacutető siacutekja itt viacutezszintes Csak 1 csillag kelnyugszik a Nap a toumlbbiek

vagy mindig a horizont foumlloumltt maradnak vagy mindig alatta

Az Egyenliacutetőn viacutezszintes eacuteszak-deacuteli iraacutenyuacute tengely koumlruumll forog a Foumlld nyugatroacutel keletre s

ahogy haacutetrafeleacute lemarad a koumlrnyező vilaacuteg keleten fuumlggőlegesen kel foumll minden s nyugaton

fuumlggőlegesen nyugszik le Az Egyenliacutető siacutekja fuumlggőleges Minden csillag kelnyugszik

Hazaacutenk az Eacuteszaki Sark eacutes az Egyenliacutető koumlzoumltt nagyjaacuteboacutel a feleacuteneacutel helyezkedik el a Foumlldoumln

tehaacutet tőluumlnk neacutezve a Foumlld forgaacutestengelye eacutes az Egyenliacutető siacutekja is ferdeacuten aacutell s iacutegy ferdeacuten

kelnek foumll eacutes ferdeacuten nyugszanak le az eacutegitestek A forgaacutestengely iraacutenyaacutenak a horizont foumlloumltti

magassaacutega (minden eacuteszaki foumlldrajzi szeacutelesseacutegen) egyenlő az adott phi foumlldrajzi szeacutelesseacuteggel

A Sarkcsillag koumlruumlli phi szoumlgoumln beluumll leacutevő - uacuten cirkumpolaacuteris - csillagok (pl Nagygoumlncoumll

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

30

Kisgoumlncoumll Cassiopeia csillagai) soha nem mennek a horizont alaacute ezeacutert minden deruumllt eacutejjel

megfigyelhetőek (csak mindig maacutes feleacute)

A Foumlld keringeacutese A Nap iraacutenyaacuteban - a nappali eacutegen - nem laacutetszanak szabad szemmel maacutes csillagok - mindig

ellenteacutetes iraacutenyban - az eacutejszakai eacutegbolton - s ez az iraacuteny egy eacutev alatt koumlrbemaacuteszik az eacutegen

(a Foumlld paacutelyasiacutekjaacuteban az ekliptikaacuten)

Ahogyan a forgaacutes miatt (minthogy utazunk a Foumllddel kelet feleacute s minden lemarad haacutetra) 1

nap alatt koumlrbefordulni laacutetszik az eacutegbolt ugyaniacutegy a keringeacutes miatt is (minthogy utazunk a

Foumllddel a Nap koumlruumll - ugyanabba az iraacutenyba amerre forgunk - eacutes emmiatt is haacutetrafeleacute azaz)

nyugat feleacute szinteacuten lemaradni laacutetszanak a csillagok persze lassabban 1 eacutev alatt fordul koumlrbe

a csillagos eacuteg (Ha minden este ugyanakkor figyeljuumlk tapasztalhatjuk ezt a lassuacute lemaradaacutest

vagyis a Foumlld keringeacuteseacutet)

Ezeacutert kuumlloumlnboumlző eacutevszakokban maacutes-maacutes jellegzetes csillagkeacutepek figyelhetőek meg

Tengelyferdeseacuteg a forgaacutestengely mostanaacuteban majdnem a Sarkcsillag feleacute mutat nem

merőleges az ekliptikaacutera (665 o) ezeacutert azzal a Foumlld egyenliacutetőjeacutenek a siacutekja (Eacutegi Egyenliacutető) is

szoumlget (235 o) zaacuter be (Az iraacuteny 26000 eacutevenkeacutent - buacutegoacutecsigaszerűen kuacutep alkotoacutejakeacutent -

koumlroumlz az eacutegen precesszioacute)

A Foumlld megtartja a tengelyferdeseacutegeacutet egy kerigeacutes soraacuten Koumlzben a forgaacutestengely - eacutes (mivel a

csillagok irtoacutezatosan messze vannak ezeacutert) a Sarkcsillag iraacutenya is - oumlnmagaacuteval paacuterhuzamosan

toloacutedik el

Amikor az eacuteszaki feacutelteke fordul jobban a Nap feleacute vagyis hazaacutenk a Nap feleacute hajol tőluumlnk a

Nap magasan laacutetszik deacutelben joacutel tud melegiacuteteni - nyaacuter van

Amikor - feacutel eacutevvel keacutesőbb midőn a Foumlld a Nap tuacuteloldalaacuten van - a deacuteli feacutelteke fordul jobban a

Nap feleacute vagyis hazaacutenk elhajol a Naptoacutel tőluumlnk a Nap alacsonyan laacutetszik deacutelben nem tud

joacutel melegiacuteteni - teacutel van Argentiacutenaacuteban viszont nyaacuter (Az eacuteszaki eacutes a deacuteli feacuteltekeacuten pont fordiacutetva

vaacuteltakoznak az eacutevszakok)

Az Eacuteszaki Sarkon a tavaszi napeacutejegyenlőseacuteg idejeacuten az Eacutegi Egyenliacutetőn (a tavaszpont

iraacutenyaacuteban) leacutevő Nap lassan foumllkel mikoumlzben - a forgaacutes miatt - joacutecskaacuten lemarad jobbra

Naponta koumlrbejaacuter a horizont menteacuten Egyidejűleg - a keringeacutes folytaacuten - arreacutebb maacuteszik az

ekliptikaacuten eacutes iacutegy a nyaacuteri napforduloacuteig egyre magasabbra spiraacutelozik Az őszi napeacutejegyenlőseacuteg

idejeacutere visszakeruumll az Eacutegi Egyenliacutetőre (őszpont) s megint a horizonton megy koumlrbe mialatt

lenyugszik Megkezdődik a feacuteleacuteves eacutejszaka Aacutem addig is hiaacuteba suumlt a Nap feacutel eacuteven aacutet

egyfolytaacuteban mindig alacsonyan van (max 235 o) - nem tud joacutel melegiacuteteni

Ezzel szemben az Egyenliacutetőn deacutelben mindig (ha naacutelunk teacutel van ott akkor is) magasroacutel tűz a

Nap

Hazaacutenkboacutel a teacuteli napforduloacute idejeacuten meacuteg deacutelben is olyan alacsonyan van a Nap mint ahogyan

az Eacuteszaki Sarkon is szokott lenni a nyaacuteri napforduloacute idejeacuten pedig olyan magasan mint

ahogyan az Egyenliacutetőn is szokott lenni Ekkor a keletinyugati iraacutenytoacutel joacuteval deacutelebbre ill

eacuteszakabbra kelnyugszik (s ezeacutert a nappalok kb keacutetszerte roumlvidebbek ill hosszabbak mint az

eacutejszakaacutek) csak a napeacutejegyenlőseacutegek idejeacuten teszi azt pontosan keletennyugaton (amikor 12-12

oacuteraacutet tartoacutezkodik a laacutetoacutehataacuter foumlloumltt-alatt)

Toumlkeacuteletes naptaacuter nem keacutesziacutethető iacutegy e jelenseacutegek daacutetumai sem esnek mindig ugyanarra a

napra

Uumlstoumlkoumlsoumlk szuumlleteacutese A gyorsan mozgoacute gaacutezreacuteszecskeacutek megszoumlknek a bolygoacutekroacutel eacutes a holdakroacutel Az őscsillag

koumlzeleacuteben ebbe besegiacutet a roacutela leaacuteramloacute uacuten napszeacutel is ami főkeacutent plazma reacuteszecskeacutekből aacutell

(protonok elektronok heacutelium atommagok) A kialakuloacute naprendszer koumlzponti tartomaacutenyaacuteboacutel

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

31

a napszeacutel gaacutez eacutes por anyagot keacutepes kisoumlpoumlrni a taacutevolabbi videacutekekre ahol az oumlssze tud fagyni

uumlstoumlkoumlsmagokkaacute

Az uumlstoumlkoumlsmagoknak az egymaacutesra gyakorolt gravitaacutecioacutes zavaroacute hataacutesa meg a koumlrnyező

csillagokeacute a keacutesőbbiekben azt eredmeacutenyezheti hogy időnkeacutent egy-egy mag bezuhan akaacuter a

koumlzponti csillag koumlzvetlen koumlzeleacutebe is Ilyenkor koacutemaacuteja eacutes csoacutevaacuteja is lesz neki de az

leginkaacutebb csak a szemet gyoumlnyoumlrkoumldtető laacutetszat a leacutenyeg mindig az uumlstoumlkoumlsmag ami olyan

mint egy piszkos hoacutegolyoacute jeacutegbe aacutegyazva kő- feacutemdarabkaacutek azaz meteorok

Egy uumlstoumlkoumlsnek a feje időnkeacutent nagyobb mint a Foumlld akaacuter szaacutezezer kilomeacuteteres is lehet A

Napboacutel joumlvő anyagreacuteszecskeacutek erről soumlprik le az esetenkeacutent toumlbb tiacutezmillioacute kilomeacuteter hosszuacute

csoacutevaacutet A szilaacuterd uumlstoumlkoumlsmag pedig amelyből a napsugaacuterzaacutes hataacutesaacutera a gaacutez előtoumlr mindoumlssze

tiacutezegyneacutehaacuteny legfeljebb neacutehaacuteny tiacutez kilomeacuteter nagysaacuteguacute lehet Ebből is laacutethatoacute hogy a koacutema

de főleg a csoacuteva anyagaacutenak nagy reacutesze - amely e meglehetősen kicsi uumlstoumlkoumlsmagboacutel

szaacutermazik - rendkiacutevuumll ritka gaacutez Persze gaacutezfejlődeacutes csak a Nap koumlzeleacuteben lehet ezeacutert nincs

az uumlstoumlkoumlsnek se csoacutevaacuteja se koacutemaacuteja amikor messze van a Naptoacutel (mindoumlssze a csupasz -

mondhatnaacutenk meztelen jeges fagyott - uumlstoumlkoumlsmag)

Minthogy az uumlstoumlkoumlsoumlk a Naprendszer ősi anyagaacutet tartalmazzaacutek leacutenyegeacuteben hasonloacute

gaacutezokboacutel aacutelltak oumlssze mint amilyeneket a csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhők is tartalmaznak

(Hiszen ugyanilyen gaacutezokboacutel sűrűsoumldoumltt oumlssze az eacuteppen kialakuloacute Ősnap mintegy hat milliaacuterd

eacutevvel ezelőtt valamint a koumlruumlloumltte ugyanezen anyagboacutel megszuumllető bolygoacutek is) Ezekben a

kozmikus anyagfelhőkben szerves molekulaacutek is leacutetrejoumlttek A bolygoacutekeletkezeacutes folyamataacuteban

foumllforroacutesodott anyagban azonban szeacutetroncsoloacutedhatnak ezek a bonyolult eacutes eacuterzeacutekeny kis

keacutepződmeacutenyek Csakhogy az uumlstoumlkoumlsoumlk mint affeacutele szerves-anyag konzervek keacutepesek raacute

hogy megőrizzeacutek jobb időkre ezeket a molekulaacutekat s szaacutezmillioacute eacutevekkel keacutesőbb amikor

becsapoacutednak valamely bolygoacute felsziacuteneacutere visszainjekcioacutezzaacutek azokat Iacutegy - szerencseacutes

koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt - ha az uumltkoumlzeacutest tuacuteleacutelő szerves molekulaacutek tovaacutebb bonyoloacutedhatnak

megindulhat az eacuteletteacute szerveződeacutes is

Eacutelet lehetőseacutege a Foumlldoumln kiacutevuumll Az előzőekből kitűnik hogy a kozmoszban maacutesutt is ugyanolyan anyagboacutel joumlttek leacutetre

csillagok - eacutes egyesek koumlruumll meacuteg bolygoacutek is - mint amiből a Naprendszer kialakult Tovaacutebbaacute

az is fontos teacuteny hogy a bioloacutegiai evoluacutecioacutet megelőző keacutemiai bonyoloacutedaacutes is megkezdődik az

ilyen gaacutez- eacutes porfelhőkben Ha maacutesutt is keacutepesek voltak uumlstoumlkoumlsoumlk visszainjekcioacutezni a

bolygoacutekra az ott (a bolygoacute kialakulaacutesakor) toumlnkrement szerves molekulaacutekat megfelelő

koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt maacutes naprendszerekben is kifejlődhetett az eacutelet

Messze maacutes csillagok koumlruumll keringő bolygoacutekon akaacuter naacutelunk fejlettebb civilizaacutecioacutek is

lehetnek

Az viszont hogy jaacutertakjaacuternak-e itt foumlldoumlnkiacutevuumlliek ma meacuteg hit keacuterdeacutese

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

32

MERKUacuteR

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő 88 foumlldi nap

Tengely koumlruumlli forgaacutes 176 foumlldi nap

Gyakrabban van uacutejeacutev mint Napkelte

Felsziacuteneacutenek csak a 45-aacutet teacuterkeacutepezteacutek fel

Neheacutez megfigyelnuumlnk mert mindig a Nap koumlzeleacuteben jaacuter

A Merkuacuter feluumlleteacutenek minden neacutegyzetmeacutetereacutere hatszor annyi sugaacuterzaacutes eacuterkezik a Napboacutel mint

a Foumlld azonos nagysaacuteguacute teruumlleteacutere A bolygoacute nappali hőmeacuterseacuteklete eleacuteg magas aacutetlagban 600

K (kb 330 Celsius fok) mikoumlzben eleacuteri a 750 K (480 Celsius fok) koumlruumlli maximumot

Ugyanakkor eacutejszaka a hőmeacuterseacuteklet 90 K-re (kb -180 Celsius fok) suumlllyed

A Merkuacuternak nincs eacuteszrevehető sűrűseacutegű leacutegkoumlre Tekintettel arra ugyanis hogy a bolygoacute

napsuumltoumltte oldala igen forroacute fel kell teacuteteleznuumlnk hogy meacuteg a legnehezebb gaacutezok is eltaacutevoztak

onnan Raacuteadaacutesul az oumlsszes bolygoacute koumlzuumll a Merkuacuter felsziacuteneacutenek feacutenyvisszaverő keacutepesseacutege a

leggyengeacutebb leginkaacutebb a soumlteacutet holdtalajeacutehoz hasonloacute A Merkuacuter felsziacutene aacuteltal szoacutert napfeacuteny

sziacutenkeacutepi vizsgaacutelata is megerősiacuteti hogy a bolygoacutenak nincs kimutathatoacute leacutegkoumlre

Leacutegkoumlre ritka A Merkuacuternak nincs holdja

Első űrszonda Mariner-10

VEacuteNUSZ

Veacutenusz a roacutemai mitoloacutegiaacuteban a kertek istennője Aphroditeacuteval azonosiacutetottaacutek aki goumlroumlg

mitoloacutegiaacuteban a szeacutepseacuteg eacutes a szerelem istennője

Esthajnalcsillag

Minthogy a Veacutenusz a legfeacutenyesebb eacutegitestek koumlzeacute tartozik a szeacutepseacuteg istennőjeacuteről nevezteacutek el

A legfeacutenyesebb bolygoacutetestveacuteruumlnk csupaacuten a Nap eacutes a Hold laacutetszoacutelagos feacutenyesseacutege muacutelja feluumll

az oumlveacutet

A Veacutenusznak nincs holdja

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő

Tengely koumlruumlli forgaacutes 243 foumlldi nap

Leacutegkoumlr 95 szeacuten-dioxid

Uumlveghaacutezhataacutes

FOumlLD

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő 365 nap

Tengely koumlruumlli forgaacutes 24 oacutera

Koumlr paacutelya

Forgaacutestengelye 235deg

Tudjuk hogy bolygoacutenk 24 oacutera alatt veacutegez egy teljes koumlruumllfordulaacutest

A forgaacutes koumlvetkezteacuteben felleacutepő centrifugaacutelis erő hataacutesaacutera az eacutegitest belapult az egyenliacutetői

videacutekeken pedig kidudorodott

A Hold eacutes a Nap toumlmegvonzaacutesa (az előbbieacute nagyobb) apaacutelyt eacutes dagaacutelyt kelt amelyek az

oacuteceaacutenok eacutes tengerek viacutezfelsziacuteneacutenek suumlllyedeacuteseacuteben eacutes emelkedeacuteseacuteben vehetők eacuteszre A Hold

uacutegy vonszolja maga utaacuten a Foumlld dagaacutelyoumlveacutet bolygoacutenk felsziacuteneacuten hogy az eacutepp ennek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

21

Huacutezoacuteaacutegazat a geacutepipar eacutes a vegyipar

Koumlzlekedeacutes

Szemeacutely eacutes aacuteruszaacutelliacutetaacutest biztosiacutet A koumlzlekedeacutesi uacutetvonalak sugaras szerkezetűek

A Budapestről nagyvaacuterosokba a nagyvaacuterosokboacutel a koumlrnyező falvakba

A vasuacutet a toumlmegkoumlzlekedeacutesre eacutes nagy toumlmegű aacuteruacute szaacutelliacutetaacutesaacutera a legalkalmasabb eszkoumlz

Műszakilag elavultak a vonatok eacutes a paacutelya kiveacutetel az elővaacuterosi vonatok (Bp)

A vaacuterosi toumlmegkoumlzlekedeacutes eacutes a orszaacutegon beluumlli szemeacutelyszaacutelliacutetaacutesban fontos eszkoumlz az

autoacutebusz A koumlzuacuteti koumlzlekedeacutes gazdasaacutegtalanabb mint a vasuacuteti eacutes szennyezi is a koumlrnyezetet

A leacutegi koumlzlekedeacutes nagy taacutevolsaacutegok aacutethidaloacuteja

Budapest-Ferihegy 1-2

Kuumllkereskedelmi kapcsolatok

Piackoumlzpontuacute

Ipari nyersanyagokban energiahordozoacutekban szegeacutenyek vagyunk ezeacutert behozatalra szorulunk

Uumlzemeink termeacutekeit kuumllfoumlldoumln kell eacuterteacutekesiacuteteni mert a hazai felvevőpiac kicsi

Orszaacutegunk 2004-től az EU tagja

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

22

CSILLAGAacuteSZATI ALAPISMERETEK

Amit ma a vilaacutegboacutel ismeruumlnk Eacutegitestek - Ősrobbanaacutes - Galaxisok szuumlleteacutese - Csillagok szuumlleteacutese - A csillagok

energiatermeleacutese - Janus arcuacute anyag - Mit toumlrteacutenik egy csillagon - Csillagok eacuteletuacutetja

Előzetes A Hold taacutevolsaacutega majdnem 30 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 128 sec alatt

A Nap meacuterete 109 Foumlld-aacutetmeacuterő (Bőven belefeacuterne a Holdnak a paacutelyaacuteja)

Nap-Foumlld taacutevolsaacuteg 1 CsE = 107 Nap-aacutetmeacuterő (toumlbb mint 11000 Foumlld-aacutetmeacuterő) Megteszi a feacuteny

83 perc alatt (Ha lekicsinyiacutetve a Nap 40 cm aacutetmeacuterőjű volna akkor 430 m-re tőle a Foumlld

majdnem 4 mm-es a Hold meg ndash attoacutel mintegy 11 cm-re ndash kb 1 mm-es lenne)

Nap-Pluacutetoacute aacutetlagos taacutevolsaacuteg 40 CsE Megteszi a feacuteny 55 h alatt (Ha a Nap 40 cm-es volna

akkor az 1 mm-es Pluacutetoacute meacuteg a Hold cseresznyeacutejeacutetől is kisebb lenne de toumlbb mint 30 km-

re)

Szomszeacuted csillag (alfa Centauri) taacutevolsaacutega toumlbb mint 4 feacutenyeacutev megteszi a feacuteny toumlbb mint 4

eacutev alatt (3 csillag 2 Nap-szerű eacutes 1 voumlroumls toumlrpe Ha a Nap maacutekszemnyi akkor az alfa

Centauri tőle 40 km-re 2 maacutekszem eacutes 1 porszem lenne)

A Tejuacutetrendszer meacuterete toumlbb mint 100000 feacutenyeacutev befutnaacute a feacuteny toumlbb mint 100000 eacutev alatt

A ma ismert legtaacutevolabbi galaxis taacutevolsaacutega toumlbb mint 10 milliaacuterd feacutenyeacutev megteszi a

feacutenyraacutedioacutesugaacuterzaacutes toumlbb mint 10 milliaacuterd eacutev alatt

Vaacutezoljuk foumll a ma ismert vilaacuteg az uacuten Metagalaxis fejlődeacutestoumlrteacuteneteacutenek azokat a főbb

epizoacutedjait amelyek maacuter joacutel tanulmaacutenyozhatoacuteak a tudomaacutenyban Minden egyes jelenseacuteg

alapvető fizikai koumllcsoumlnhataacutesokon alapul

Mindenekelőtt szoumlgezzuumlk le hogy a termeacuteszettudomaacutenyok iacutegy a fizika eacutes a csillagaacuteszat is

csak arroacutel nyilatkozhatnak amit maacuter ismeruumlnk Uacutegyhogy az Ősrobbanaacutes illetve mindaz

amiről most szoacute lesz nem a Vilaacutegmindenseacutegre vonatkozik csupaacuten a Metagalaxisra ami az

ismert vilaacuteg

A Metagalaxis teacuteridőbeli szerkezeteacutenek a vizsgaacutelataacuteval a csillagaacuteszaton beluumll a kozmoloacutegia

az egyes eacutegitestek ill azok nagyobb rendszerei konkreacutet kialakulaacutesaacutenak a kutataacutesaacuteval a

kozmogoacutenia s az ekoumlzben zajloacute fizikai folyamatok elemzeacuteseacutevel pedig az asztrofizika

foglalkozik (Ezek kuumlloumln tudomaacutenyaacutegak de foumllhasznaacuteljaacutek a relativitaacuteselmeacutelet a

kvantumelmeacutelet a magfizika az atomfizika az elektrodinamika kuumlloumln a

magnetohidrodinamika eacutes maacutes fizikai tudomaacutenyaacutegak eredmeacutenyeit is)

A csillagaacuteszat neacutemileg egy aacutellatkerthez hasonliacutethatoacute A kozmosznak is megvannak a maga

bdquoaacutellatkaacuteirdquo csillagok bolygoacutek holdak uumlstoumlkoumlsoumlk stb Első raacuteneacutezeacutesre ez a szembeoumltlő hogyan

is neacuteznek ki ezek Aztaacuten megvizsgaacutelhatjuk az aacutellatkertben a ketrecek szerepeacutet ndash valami

ilyesmit tesz a csillagaacuteszatban a kozmoloacutegia Beszeacutelhetuumlnk az aacutellatok szuumlleteacuteseacuteről is ndash mint

ahogyan a csillagaacuteszaton beluumll a kozmogoacuteniaacuteban az eacutegitestek kialakulaacutesaacuteroacutel Fontos

ismernuumlnk az aacutellatok fizioloacutegiai bioloacutegiai jelenseacutegeit is - az eacutegitestek bdquofizioloacutegiaacutejaacutetrdquo taglalja

az asztrofizika

Eacutegitestek Hogy valamelyest fogalmat alkothassunk a Metagalaxisroacutel előszoumlr szoacuteljunk neacutehaacuteny szoacutet az

eacutegitestekről s azok ismert rendszereiről legalaacutebb a fontosabb araacutenyokat foumllvaacutezolva

A legkoumlzelebbi eacutegitest a Hold alig 384 ezer kilomeacuteterre ami ndash mint az előzetesből tudjuk ndash a

Foumlld aacutetmeacuterőjeacutenek mindoumlssze 30-szorosa s ezt a taacutevolsaacutegot a feacuteny roumlpke 128 maacutesodperc alatt

megteszi Ez nagyon kicsinek szaacutemiacutet a csillagaacuteszatban Meacuteg a Nap is nagyobb pedig az egy

koumlzoumlnseacuteges csillag A Nap aacutetmeacuterőjeacutenek a nagysaacutega 1 millioacute 400 ezer kilomeacuteter durvaacuten 100

foumlldaacutetmeacuterő tehaacutet a holdpaacutelya is bőven belefeacuterne

Bolygoacutenk 1496 millioacute km-re azaz (kerekiacutetve) 100 napaacutetmeacuterőnyi messzeseacutegben kering a Nap

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

23

koumlruumll Ezt a taacutevolsaacutegot maacuter toumlbb mint 8 perc alatt teszi meg a feacuteny de a ma ismert

legtaacutevolabbi bolygoacuteig a Pluacutetoacuteig 40-szer ennyi időre mintegy 5 oacuteraacutera van szuumlkseacutege S ez meacuteg

csak a ma ismert bolygoacuterendszer hataacutera a teljes Naprendszer szeacuteleacuteig nagyjaacuteboacutel 2 eacuteven aacutet

szaacuteguld a feacutenysugaacuter (Tudniillik a Naprendszer mindaddig tart ameddig a Nap vonzoacute hataacutesa

eacuterveacutenyesuumll maacuterpedig a legkoumlzelebbi szomszeacutedos csillagroacutel toumlbb mint 4 eacutevig joumln a feacuteny)

A Tejuacutetrendszer egy nagy galaxis toumlbb szaacutez milliaacuterd (azaz toumlbb szaacutez ezer millioacute) csillagot

tartalmaz koumlzuumlluumlk csupaacuten egy a mi Napunk Az ilyen galaxisok egyik szeacuteleacutetől a maacutesikig toumlbb

mint szaacutezezer eacutevig menne a feacuteny ha koumlzben nem nyelődne el a csillagkoumlzi anyagban Vannak

kis galaxisok is toumlbbseacuteguumlk csak neacutehaacuteny milliaacuterd csillagboacutel aacutell A nagy galaxisok koumlzuumll a

szomszeacutedos legkoumlzelebbi az Andromeacuteda-galaxis Ennek a koumlzeacutepső reacutesze ndash ahol sűrűbben

vannak benne a csillagok ndash szabad szemmel is laacutetszik peacuteldaacuteul ősszel este a csillagos eacutegen

Holott az a feacuteny ami ma eljut roacutela a szemuumlnkbe onneacutet mintegy haacuterommillioacute eacutevvel ezelőtt

indult el Ismeruumlnk ma olyan galaxisokat is amelyeknek a raacutedioacutesugaacuterzaacutesa toumlbb mint

tiacutezmilliaacuterd eacutevig szaacuteguldott a vilaacutegűrben miacutegnem ide eacuterkezett a Foumlldre Ma kb szaacutezmilliaacuterd

galaxist ismeruumlnk ndash ezek (eacutes tartozeacutekaik) alkotjaacutek a Metagalaxist

A galaxisok rendszerint kisebb-nagyobb galaxishalmazokat alkotnak A leguacutejabb kutataacutesok

alapjaacuten viszont uacutegy tűnik hogy a ma ismert legnagyobb struktuacuteraacutekat tekintve cellaacutes

szerkezetű a Metagalaxis Eszerint mi mindnyaacutejan cellataacutersak vagyunk raacuteadaacutesul a cellaacutek

falaacuteba beeacutepiacutetve ugyanis a cellaacutek fala galaxisokboacutel aacutell a Tejuacutetrendszer csak egy kis bdquoteacuteglardquo a

sok koumlzuumll

Ősrobbanaacutes Ha megvizsgaacuteljuk a galaxishalmazunkon tuacuteli galaxisokat - az elmeacutelettel oumlsszhangban - toumlbb

eacuteszleleacutesi adatboacutel is arra koumlvetkeztethetuumlnk hogy azok kiveacutetel neacutelkuumll taacutevolodnak tőluumlnk sőt

mineacutel messzebb van egy galaxis annaacutel nagyobb sebesseacuteggel

Peacuteldaacuteul az uacuten voumlroumlseltoloacutedaacutest ndash ami erre a taacutevolodaacutesra utal ndash joacutel megfigyelhetjuumlk A taacutevolodoacute

eacutegitestek sziacutenkeacutepvonalai eltoloacutednak a nagyobb hullaacutemhosszak vagyis a voumlroumls sziacuten feleacute

(Ebből a relativitaacuteselmeacutelet alapjaacuten kiszaacutemolhatoacute az eacutegitest taacutevolsaacutega eacutes a taacutevolodaacutesi

sebesseacutege)

Megjegyzeacutes Ezt a jelenseacuteget a hasonloacutesaacuteg alapjaacuten (de teacutevesen) Doppler-effektuskeacutent is

szoktaacutek emlegetni Pedig ebben az esetben a hullaacutemhossz megvaacuteltozaacutesaacutenak maacutes jellegű okot

tulajdoniacutethatunk

Keacutepzeljuumlnk el egy hatalmas gumilepedotildet Helyezzuumlnk raacute csigaacutekat ndash azokkal modellezzuumlk az

egyes galaxishalmazokat keacutet teacuterdimenzioacuteban Az Einstein-egyenletek szerint az idotilde

muacutelaacutesaacuteval megvaacuteltozik a teacuteridő metrikaacuteja ami a Metagalaxis taacutegulaacutesaacutet ill oumlsszehuacutezoacutedaacutesaacutet

jelenti A mi modelluumlnkoumln ez uacutegy jelentkezik hogy a gumilepedotilde nyuacutelik ill oumlsszehuacutezoacutedik

Ennek megfelelotildeen baacutermelyik csigaacuteroacutel (galaxishalmazroacutel) azt lehet laacutetni hogy az oumlsszes toumlbbi

taacutevolodik tőle (ill koumlzeledik feleacute) Ekoumlzben a teacuterben mozgoacute feacutenysugaacuter hullaacutemhossza is

ugyanuacutegy megnyuacutelik (legalaacutebbis a Metagalaxis taacutegulaacutesakor oumlsszehuacutezoacutedaacuteskor pedig

oumlsszezsugorodik) mintha csak a modelluumlnk gumilepedotildejeacutenek a nyuacutelaacutesaacutet (ill oumlsszehuacutezoacutedaacuteskor

a zsugorodaacutesaacutet) koumlvetneacute

A Metagalaxis jelenlegi taacutegulaacutesa az uacuten Otildesrobbanaacutesig vezethetotilde vissza az idotildeben

Az Ősrobbanaacutes folyamataacuteban volt olyan időszak amikor a Metagalaxisban sehol sem leacuteteztek

atomok mert annyira sűrű volt az anyag hogy benne a gigantikus nyomaacuteson eacutes a rettenetesen

magas hőmeacuterseacutekleten az igen gyakran eacutes szeacuteduumlletes sebesseacutegekkel egymaacutesnak rohanoacute atomok

uacutegyis szeacutetestek volna elemi reacuteszecskeacutekre Sőt meacuteg az elemi reacuteszecskeacutek sem maradhattak

eacutepseacutegben peacuteldaacuteul az anyag eacutes az antianyag szuumlntelenuumll szeacutetsugaacuterzoacutedtak eacutes visszaalakultak

majd ismeacutet szeacutetsugaacuterzoacutedtak s megint visszaalakultak eacutes iacutegy tovaacutebb

Amikor a reacuteszecske-antireacuteszecske paacuterok oumlsszeuumltkoumlztek elektromaacutegneses sugaacuterzaacuteskvantumok

lettek belőluumlk amelyek folyamatosan vissza is alakultak reacuteszecske-antireacuteszecske paacuterokkaacute

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

24

Azok pedig ndash uacutejra oumlsszeuumltkoumlzveacuten ndash ugyancsak szeacutetsugaacuterzoacutedtak eacutes a sugaacuterzaacutes (amiacuteg kellően

nagy volt az anyagsűrűseacuteg) visszacsapoacutedott anyag-antianyag reacuteszecske paacuterokkaacute

Ezek a folyamatok mindaddig zajlottak amiacuteg elegendően nagy volt a sűrűseacuteg Azonban gyors

uumltemben toumlrteacutent a Metagalaxis taacutegulaacutesa Veacuteguumll atomok is oumlsszeaacutellhattak de sugaacuterzaacutes is maradt

meg sőt az anyagnak a zoumlme szeacutetsugaacuterzoacutedott ezt hiacutevjuk az Ősrobbanaacutes

maradvaacutenysugaacuterzaacutesaacutenak

Az Ősrobbanaacutes utaacuteni anyag tehaacutet ketteacutevaacutelt

1 Nagyobb reacuteszben elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes maradt vissza Tele van vele a vilaacutegrdquoűrrdquo - ami

ezek szerint egyaacuteltalaacuten nem uumlres Ennek az anyagnak a kvantumoknak az energiaacutejaacutet tudjuk

joacutel meacuterni

2 Az anyag kisebb haacutenyadaacutet de a feltűnőbb reacuteszeacutet pedig a nyugalmi toumlmeggel rendelkező

reacuteszecskeacutekből aacutelloacute anyag galaxisok azokon beluumll csillagok nagybolygoacutek kisbolygoacutek

holdak uumlstoumlkoumlsoumlk meteorok csillagkoumlzi ill bolygoacutekoumlzi gaacutez eacutes por alkotjaacutek sőt a Foumlld nevű

bolygoacuten peacuteldaacuteul mi magunk is Ez az anyag igen izgalmas fejlődeacutesen ment keresztuumll az

Ősrobbanaacutes oacuteta

Galaxisok szuumlleteacutese Az Ősrobbanaacutesboacutel visszamaradt elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes ndash noha a taacutegulaacutes koumlvetkezteacuteben

mostanaacuteban folyamatosan noumlvekszik a hullaacutemhossza ndash leacutenyegeacuteben maradt a reacutegi A szeacutet nem

sugaacuterzoacutedott anyag viszont ndash aminek a zoumlme hidrogeacuten valamint heacutelium gaacutez ndash a taacutegulaacutes soraacuten

a gravitaacutecioacutes vonzaacutes koumlvetkezteacuteben szeacutetszakadozott egyre kisebb anyagfelhőkre amelyek

sűrűbb reacuteszeiből kialakultak a galaxishalmazok s azokon beluumll az egyes galaxisok

Az Ősrobbanaacutesboacutel rengeteg neutriacutenoacute maradt vissza A taacutegulaacutes erre a neutriacutenoacute sokasaacutegra is

vonatkozik Mai elmeacutelet szerint a neutriacutenoacutek egymaacutesra hatoacute vonzaacutesa egyre feltűnőbb

egyenetlenseacutegeket okozott ebben a bdquoneutriacutenoacutetengerbenrdquo s ahol a legtoumlbb neutriacutenoacute sűrűsoumldoumltt

oumlssze azok oda vonzottaacutek az eacuteppen arra koacuteszaacuteloacute gaacutez reacuteszecskeacuteket is ahol aztaacuten veacuteguumllis

galaxisok nőttek

Formaacutejaacutet tekintve sokfeacutele galaxis van mi most csak a Tejuacutetrendszer (eacutes a hozzaacute hasonloacute

galaxisok) leacutetrejoumltteacutet taacutergyaljuk ndash s azt is csak nagy vonalakban

A Tejuacutetrendszer anyagaacutenak oumlsszesűrűsoumldeacutese soraacuten a gravitaacutecioacute eleinte minden iraacutenyban

egyformaacuten eacuterveacutenyesuumllt ami egy nagyjaacuteboacutel goumlmbszimmetrikus bdquogaacutezgomboacutecotrdquo

eredmeacutenyezett mint galaxisunk ősi formaacutejaacutet Ezen beluumll tovaacutebbi ugyancsak

goumlmbszimmetrikus bdquogaacutezgomboacutecokrdquo joumlttek leacutetre a mai uacuten goumlmbhalmazok ősei Azokon beluumll

ugyancsak goumlmbszimmetrikus bdquogaacutezgomboacutecokrdquo alakultak ki csillagok

Az egyre jobban oumlsszesűrűsoumldő ősgalaxis nagyobb reacuteszben meacuteg oumlsszefuumlggő gaacutez formaacutejaacuteban

megleacutevő anyaga azonban egyre gyorsabban forgott eacutes emiatt egyre jobban ellaposodott

Ebből az anyagboacutel joumlttek leacutetre a galaxisunk siacutekja menteacuten talaacutelhatoacute csillagok iacutegy a Nap is

A Tejuacutetrendszer koumlzepeacuteben egy rendkiacutevuumll sűrű galaxismagban gigantikus energiatermelő

folyamatok duacutelnak aacutem ma meacuteg nem tudjuk hogy azok netaacuten fekete lyukba bezuhanoacute

anyagtoacutel szaacutermaznak-e vagy esetleg anyag-antianyag szeacutetsugaacuterzoacutedaacutestoacutel (vagy valami maacutestoacutel

amit ma meacuteg nem ismeruumlnk) Mindenesetre nem lehetetlen hogy a Metagalaxis anyagaacutenak

az Ősrobbanaacuteskori szupersűrű aacutellapotaacuteboacutel akaacuter fekete lyukak is maradhattak vissza akaacuter

antianyagzaacutervaacutenyok egyes galaxisok koumlzepeacuten (Egyeacutebkeacutent az is lehet hogy a galaxisok fele

antianyagboacutel van koumlztuumlk olyanok amelyek meg ilyen anyagzaacutervaacutenyt rejtenek magukban

amilyen anyagboacutel mi vagyunk)

Csillagok szuumlleteacutese A csillagkoumlzi teacuterben sokfeleacute gaacutezfelhők is megmaradtak Maguk a csillagok is ilyen kozmikus

anyagfelhőkből sűrűsoumldtek oumlssze

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

25

A Naprendszer is egy hatalmas kozmikus gaacutez- eacutes porfelhotildenek egy ndash ahhoz keacutepest viszonylag

kis meacuteretű ndash gaacutezgomboacuteccaacute oumlsszecsomoacutesodoacute reacuteszeacuteből joumltt leacutetre

De mieacutert lett csillag a Nap

A csillagok feluumlleteacuten a hőmeacuterseacuteklet toumlbb ezer fok legbeluumll pedig ndash ahol gigantikus

energiaacutek szabadulnak foumll - toumlbb tiacutez millioacute fok is lehet Vajon mitől van ez

A Nap - eacutes minden csillag ndash sajaacutetmaga vilaacutegiacutet Hogyan keacutepesek erre Mieacutert ilyen

peacuteldaacuteul sajaacutet csillagunk a Nap

Mert eleacuteg nagy hozzaacute a toumlmege s ezaacuteltal a toumlmegvonzaacutesa (A Jupiter peacuteldaacuteul hiaacuteba a

legnagyobb oacuteriaacutesbolygoacute a Naprendszerben a toumlmege meacuteg mindig tuacutelsaacutegosan kicsi ahhoz

hogy csillag lehessen)

Csillagok napjainkban is keletkeznek kuumlloumlnoumlsen a Tejuacutetrendszer eacutes a hozzaacute hasonloacute galaxisok

peremvideacutekeacuten leacutevő kozmikus anyagfelhőkben de maacutesutt is ahol valamilyen okboacutel

kellőkeacuteppen oumlssze tud sűrűsoumldni a csillagkoumlzi gaacutez Ennek a legfontosabb teacutenyezője a

gravitaacutecioacutes koumllcsoumlnhataacutes

Ezen kiacutevuumll vannak olyan kedvező esetek amikor egyeacuteb teacutenyezők meacuteg arra is keacutepesek hogy

foumllgyorsiacutetsaacutek a csillagkeacutepződeacutest

Joacuteneacutehaacuteny olyan csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhőt ismeruumlnk amelyben a maacuter koraacutebban

megszuumlletett csillagoknak a nagy energiaacutejuacute elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesa szeacutetbontja (ionizaacutelja) a

koumlrnyeacutekbeli gaacutez reacuteszecskeacuteket A csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhők rendszerint igen alacsony

hőmeacuterseacutekletűek azaz viszonylag lassan mozognak bennuumlk az egyes gaacutezreacuteszecskeacutek Aacutem ha

egy ilyen anyagfelhőben csillagok is vannak azoknak a sugaacuterzaacutesa keacutepes szeacutetbontani meacuteg az

atomokat is

Ennek koumlvetkezteacuteben toumlbb reacuteszecske fog szaladgaacutelni a gaacutezfelhőnek abban a reacuteszeacuteben

Megnoumlvekszik tehaacutet a reacuteszecskeszaacutem eacutes iacutegy a gaacuteznak a nyomaacutesa is

Ezen kiacutevuumll a csillagtoacutel kapott energia megnoumlveli a reacuteszecskeacutek mozgaacutesi energiaacutejaacutet azok

sebesebben szaacuteguldoznak (Tehaacutet magasabb lesz a gaacutezfelhőben a hőmeacuterseacuteklet is)

A gaacutez a heves uumltkoumlzeacutesek miatt keacutepes a teacuterben tovaacutebb ionizaacuteloacutedni Ezek az uacuten ionizaacutecioacutes

frontok egyuacutettal loumlkeacuteshullaacutem frontok is mert az anyagfelhő ionizaacutelt reacuteszeacuteben mintegy

neacutegyszer nagyobb a nyomaacutes mint az elektromosan semleges helyeken ahol tehaacutet ezaacuteltal

rohamosan oumlsszesűrűsoumldhet az anyag s iacutegy foumllgyorsul a csillagok keletkezeacutese

A csillagokban a gaacutez kiacutevuumllrotildel befeleacute fokozatosan sűrűsoumldik Minden csillag kiacutevuumll nagyon

ritka legbeluumll rendkiacutevuumll sűrű Amikor egy oumlsszetoumlmoumlruumllotilde gaacutezgoumlmb ndash egy uacutejszuumlloumltt csillag ndash

belsejeacuteben a sűrűseacuteg iszonyatosan megnő emiatt a nyomaacutes meg a hotildemeacuterseacuteklet is rettentotildeen

magas lesz (Gondoljunk csak bele Ha kisebb teacuterreacuteszbe zsuacutefolunk sok reacuteszecskeacutet akkor azok

ott jobban bdquoloumlkdoumlsotildednekrdquo szaporaacuten bdquotaszigaacuteljaacutekrdquo egymaacutest begyorsulnak )

A hatalmas gravitaacutecioacute miatt a Nap belsejeacuteben is igen nagy a sűrűseacuteg ami tehaacutet gigantikus

nyomaacutest eacutes egyuacutettal rettenetesen magas hőmeacuterseacutekletet jelent Olyannyira hogy meacuteg az elemi

reacuteszecskeacutek is keacutepesek arra hogy egymaacutesba bdquopreacuteselődjenekrdquo eacutes aacutetalakuljanak mikoumlzben

maacutesfajta reacuteszecskeacutek is eacuteletre kelnek belőluumlk elektromaacutegneses energia-felszabadulaacutes

koumlzepette

Ez azt jelenti hogy ott az egyes reacuteszecskeacutek rettenetesen gyorsan keacutepesek mozogni eacutes igen

erőteljesen nekiuumltkoumlznek egymaacutesnak Ilyen koumlruumllmeacutenyek koumlzepette nem csoda ha az atomok

eleve szeacutetroncsoloacutednak (nem biacuterjaacutek a bdquogyűrődeacutestrdquo) Egyesek menthetetlenuumll egymaacutesba

bdquopasziacuterozoacutednakrdquo eacutes meacuteg maacutes bdquotrageacutediaacutekrdquo is toumlrteacutennek veluumlk

A Nap anyagaacutet legnagyobb reacuteszben hidrogeacuten kisebb reacuteszben heacutelium alkotja (Egyeacuteb elemek

elenyeacuteszotilde mennyiseacutegben vannak benne) A belsejeacuteben protonokboacutel meg elektronokboacutel uacutejabb

heacutelium atommagok is keletkeznek

Leacutenyegeacuteben arroacutel van szoacute hogy egyesuumllnek ndash idegen szoacuteval fuzionaacutelnak ndash az atommagok Ez

roumlviden atommagfuacutezioacute

Mikoumlzben azonban a hidrogeacuten heacuteliummaacute alakul csillagunk belsejeacuteben gigantikus energiaacutek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

26

szabadulnak foumll Iacutegy (eacutes ehhez hasonloacute moacutedon) keletkeznek a Napboacutel joumlvő sugaacuterzaacutesok

Nos emiatt az atommagfuacutezioacutes energiatermeleacutes miatt csillag a csillag (A Nap is amely tehaacutet

mindenekelőtt nagy toumlmege eacutes a gravitaacutecioacutes koumllcsoumlnhataacutes joacutevoltaacuteboacutel lett csillag)

A csillagok energiatermeleacutese Eleinte minden csillag belsejeacuteben a hidrogeacuten alakul heacuteliummaacute Koumlzben nagy mennyiseacutegű

energia szabadul foumll Amikor azt mondjaacutek hogy a Nap bdquoizzoacute gaacutezgoumlmbrdquo annak joacuteszereacutevel

csak a fele igaz a gaacutezgoumlmb Az bdquoizzoacuterdquo tuacutelsaacutegosan enyhe kifejezeacutes (Hasonloacute lenne ez ahhoz

amikor raacuteleacutep valakinek a laacutebaacutera egy elefaacutent eacutes csak ennyit mondana bdquoolyan volt mint egy

szuacutenyogcsiacutepeacutesrdquo) Az energia-felszabadulaacutes meacuterteacuteke sokkal inkaacutebb volna hasonliacutethatoacute egy

hidrogeacutenbomba foumllrobbanaacutesaacutehoz baacuter ez a hasonlat sem joacute (a fuacutezioacutes reaktor jobb lenne)

A csillagokban zajloacute hidrogeacuten-heacutelium fuacutezioacute soraacuten hidrogeacuten atommagok (protonok) ndash

mikoumlzben egy reacuteszuumlk elektronnal bdquooumlsszepreacuteselődverdquo neutronnaacute vaacutelik ndash heacutelium atommagokkaacute

egyesuumllnek A bonyolult folyamat elejeacuten kiindulaacuteskeacutent neacutegy protonnal eacutes keacutet elektronnal

szaacutemolhatunk a veacutegeacuten pedig a keacutesz heacutelium atommaggal Ha azonban oumlsszeadjuk a

kiindulaacuteskor a reacuteszecskeacutek toumlmegeacutet eacutes oumlsszehasonliacutetjuk a heacutelium atommag toumlmegeacutevel uacutegy

tűnik mintha nem lenne eacuterveacutenyes a toumlmegmegmaradaacutes toumlrveacutenye ugyanis a bdquokeacutesztermeacutekrdquo

toumlmege kisebb mint kuumlloumln-kuumlloumln az bdquoalkatreacuteszekeacuterdquo Ez a jelenseacuteg gyakran előfordul az

atomfizikaacuteban Uacutegy is nevezteacutek el hogy toumlmeghiaacuteny idegen szoacuteval toumlmegdefektus Hova lett

koumlzben a hiaacutenyzoacute toumlmeg Mi az ami meacuteg jelen van a folyamatban de eddig nem vettuumlk

figyelembe Nos nem szaacutemoltuk bele a toumlmegekbe peacuteldaacuteul a keletkezotilde elektromaacutegneses

sugaacuterzaacutesokat

Tehaacutet otildek a felelotildesek a toumlmegdefektuseacutert Otildek bdquoloptaacutekrdquo el a hiaacutenyzoacute toumlmeget Pontosabban

abboacutel az bdquoanyagmennyiseacutegbotildelrdquo keletkeztek aminek a toumlmegeacutet hiaacutenyoljuk Iacutegy az otilde toumlmeguumlk

kell hogy kiadja a bdquoleltaacuterhiaacutenytrdquo Csak az a gond hogy az elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesoknak a

toumlmegeacutet nem lehet uacutegy eacutertelmezni mint peacuteldaacuteul a kenyeacutereacutet vagy a protoneacutet Nem tudjuk uacutegy

megmeacuterni sem a tehetetlenseacutegeacutet sem a gravitaacuteloacute toumlmegeacutet ahogyan azt maacutes esetekben az

egyeacuteb reacuteszecskeacutek taacutergyak eseteacuteben megszoktuk Az elektromaacutegneses sugaacuterzaacuteskvantumoknak

az energiaacutejaacutet tudjuk joacutel meacuterni

Szerencseacutere a relativitaacuteselmeacutelet kitaacutegiacutetotta ismereteinket a csillagok energiatermeleacuteseacuteről is

kapcsolatot teremt a nyugalmi toumlmeggel rendelkező reacuteszecskeacutek toumlmege eacutes az elektromaacutegneses

sugaacuterzaacuteskvantumok energiaacuteja koumlzoumltt

Janus-arcuacute anyag Jeloumllje m a hiaacutenyzoacute toumlmeget (a folyamat elejeacuten ill a veacutegeacuten meacuterhetotilde toumlmegek kuumlloumlnbseacutegeacutet)

Ekkor a koumlzben keletkezotilde sugaacuterzaacuteskvantum E energiaacuteja E = mcsup2 (a szokaacutesos jeloumlleacutessel c a

vaacutekuumban meacutert feacutenysebesseacuteg) Ennek segiacutetseacutegeacutevel mindig kiszaacutemiacutethatjuk hogy egy adott

toumlmegkuumlloumlnbseacutegnek mekkora energia felel meg ill adott energiaacutehoz mekkora toumlmegdefektus

tartozik

A toumlmeg eacutes az energia tehaacutet szorosan oumlsszetartoznak ezeacutert az energiaacutet leacutenyegeacuteben uacutegy

kezelhetjuumlk mintha toumlmeg lenne

Meacuterjuumlk meg az atommagfuacutezioacute soraacuten felszabaduloacute energiaacutet (ami elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes

formaacutejaacuteban keletkezik) s ezt szaacutemoljuk aacutet toumlmegre Maacuteris megkapjuk a hiaacutenyzoacute toumlmeget

amit koraacutebban kerestuumlnk Meacutegis igaz az anyagmegmaradaacutes toumlrveacutenye aacutem aacuteltalaacutenosabb

eacutertelmezeacutesben

A toumlmeget eacutes az energiaacutet leacutenyegeacuteben egy kalap alaacute vehetjuumlk Mintha csak megegyezneacutenek

Szokaacutes is ezt uacutegy nevezni hogy a toumlmeg eacutes az energia ekvivalenciaacuteja (azonossaacutega) Persze

teljes azonossaacutegroacutel szoacute sincs A toumlmeg az toumlmeg az energia pedig energia Viszont nagyon is

van koumlzuumlk egymaacuteshoz Uacutegy neacutez ki mintha a leacutenyeget tekintve ugyanarroacutel a jelenseacutegről lenne

szoacute Csakhogy egy bdquoJanus-arcuacuterdquo jelenseacutegről bizonyos esetekben az egyik bdquoarcaacutetrdquo laacutetjuk

(toumlmeg) maacutes esetekben pedig a maacutesik bdquoarcaacutetrdquo (energia) amikor bizonyos reacuteszecskeacuteknek ndash pl

elektron proton neutron ndash a toumlmegeacutet tudjuk koumlnnyen megmeacuterni maacutes reacuteszecskeacuteknek ndash ilyenek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

27

az elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesok energia-csomagocskaacutei ndash pedig az energiaacutejaacutet (Olyan ez mint

amikor elsuhan mellettuumlnk egy autoacute amelyet eloumll keacutekre haacutetul pedig pirosra festettek Aki

szemből figyeli keacuteknek laacutetja aki haacutetulroacutel az pedig pirosnak Pedig ugyanarroacutel az autoacuteroacutel van

szoacute)

Mi toumlrteacutenik egy csillagon Minthogy a csillag a feluumlleteacuten toumlbb ezer fokos a hotildemeacuterseacuteklet meacuteg ott is igen gyorsan

mozognak az egyes reacuteszecskeacutek nemcsak a belsejeacuteben (Nagy a mozgaacutesi energiaacutejuk)

Szuumlntelenuumll egymaacutesnak rohannak irtoacutezatosan nagy sebesseacuteggel Nem is biacuterjaacutek ezt elviselni

roncsoloacutedaacutes neacutelkuumll Az atomok a heves uumltkoumlzeacutesek hataacutesaacutera minduntalan szeacutetesnek darabjaikra

Majd ndash kedvezotildebb viszonyok koumlzepette ndash megfelelő reacuteszecskeacutekkel uacutejra oumlsszetalaacutelkozvaacuten

roumlvid idotildere (az uacutejabb erős uumltkoumlzeacutesekig) ismeacutet oumlsszeaacutellhatnak az eredeti atomok Azok persze

ugyaniacutegy szeacutetesnek majd visszaalakulnak eacutes iacutegy tovaacutebb Amennyi szeacutetesik annyi vissza is

alakul Iacutegy mindig vannak a Napon atomok atommagok ionok meg elektronok is (Amikor

az elektromosan toumlltoumltt reacuteszecskeacutek atomokkaacute alakulnak vissza abban az is szerepet jaacutetszik

hogy a kuumlloumlnboumlzotilde elektromos toumllteacutesű reacuteszecskeacutek vonzzaacutek egymaacutest)

Az atomokroacutel leszakadt elektronoknak eacutes a visszamaradt atommagoknak ill ionoknak

oumlsszesen nagyobb az energiaacuteja szeacutetesett (ionizaacutelt) aacutellapotban mint amikor atomokkaacute

kapcsoloacutednak oumlssze A csillagoknak - iacutegy a Napnak a feluumlleteacuten is - ebből a kuumlloumlnbseacutegből ill

az uumltkoumlzeacutesek energiaacutejaacuteboacutel szaacutermazik a feacuteny (A napfoltokban persze ahol a maacutegneses mező

gubancoloacutedaacutesa miatt lelassultak a reacuteszecskeacutek vagyis alacsonyabb lett a hőmeacuterseacuteklet a

reacuteszecskeacutek szeacutetroncsoloacutedaacutesa eacutes visszaalakulaacutesa is kisebb meacuterteacutekű Ott kevesebb feacuteny

keletkezik emiatt soumlteacutetebbek ezek a teruumlletek )

Csillagok eacuteletuacutetja A Naphoz hasonloacute csillagokban rendszerint toumlbb mint tiacutez milliaacuterd eacuteven aacutet zajlik a hidrogeacuten-

heacutelium fuacutezioacute Addig a csillag egyensuacutelyban van a kifeleacute nyomuloacute energia ugyan szeacutejjelebb

fesziacuteteneacute csakhogy a gravitaacutecioacute oumlsszetartja Keacutesotildebb amikor a csillag megoumlregszik eacutes

kimeruumllőfeacutelben lesz a hidrogeacuten keacuteszlete maacutes (hasonloacute) atommagfuacutezioacutes folyamatok indulnak

meg a belsejeacuteben Amikor viszont lelassul a hidrogeacutennek a heacuteliummaacute alakulaacutesa eacutes ezaacuteltal az

energia kifeleacute aacuteramlaacutesa is ndash ami szeacutetfuacutejni igyekszik a csillagot ndash a gravitaacutecioacute oumlsszeacutebb tudja

huacutezni sűrűbb lesz Ezeacutert a belsejeacuteben megnoumlvekszik a nyomaacutes eacutes a hőmeacuterseacuteklet Iacutegy vaacutelik

lehetőveacute uacutejabb magfuacutezioacute beindulaacutesa A heacuteliumnak a tovaacutebb alakulaacutesa hirtelen termel sok

energiaacutet s ahogyan az kifeleacute zuacutedul a csillagboacutel a gravitaacutecioacute elleneacuteben foumllfuacutejja azt voumlroumls

oacuteriaacutessaacute Az aacutetmeacuterője az eredetinek akaacuter toumlbb mint szaacutezszorosaacutera is megnoumlvekedhet A Nap

ekkor majd olyan nagy lesz hogy a Foumlldig is kitaacutegulhat (hacsak a Foumlld nem keruumll taacutevolabb)

A szaacutezszoros meacuteretnoumlvekedeacutes millioacuteszoros teacuterfogatnoumlvekedeacutest jelent azaz a mostani

aacutetlagsűrűseacutege a milliomod reacuteszeacutere csoumlkken Raacuteadaacutesul a Nap kuumllső reacutesze most is rendkiacutevuumll

ritka haacutet meacuteg ha iacutegy lecsoumlkken az aacutetlagsűrűseacutege Mindenesetre (ha lesz meacuteg akkor emberiseacuteg

a Foumlldoumln) ezt az idotildeszakot nem eacuterdemes megvaacuterni Toumlbb okunk is lehet raacute

Az első igen haacutenyattatott sors vaacuter az ilyen oumlreg csillagokra Egyszerre toumlbbfeacutele

elemaacutetalakulaacutesi folyamat is zajlik bennuumlk kuumlloumlnboumlző goumlmbheacutejakban Mikoumlzben azok

beindulnak illetve leaacutellnak (lelassulnak) kuumlloumlnboumlző meacuterteacutekben bdquofuacutejjaacutek foumllrdquo az eacutegitestet amit

ugyanakkor oumlsszeacutebb raacutent a gravitaacutecioacute hacsak teheti Bekoumlvetkezik olyan időszak is amikor a

csillag pulzaacutelni kezd uumltemesen ismeacutetlődve kitaacutegul oumlsszehuacutezoacutedik majd ismeacutet kitaacutegul s

oumlsszehuacutezoacutedik eacutes iacutegy tovaacutebb Rendszerint bekoumlvetkezik ekoumlzben a rezonancia katasztroacutefa

leszakad roacutela a kuumllső leacutegkoumlre azaz gaacutezburkot dob le magaacuteroacutel Ez az uacuten noacuteva robbanaacutes Ez a

balszerencse toumlbbszoumlr is megeshet ugyanazzal a csillaggal joacute neacutehaacuteny ilyen bdquovisszateacuterőrdquo noacutevaacutet

ismeruumlnk Tehaacutet oumlreg koraacuteban a Nap is haacutenykoloacutedik majd anyagfelhőkkel dobaacuteloacutezik

Oumlnmagaacuteban maacuter ez is eleacuteg ok volna arra hogy hűtlenek legyuumlnk hozzaacute eacutes itt hagyjuk Annaacutel

is inkaacutebb mert nem sokkal ezutaacuten teljesen megoumlregszik eacutes meghal

Maacutesik ok Minden csillag keacutepes bdquolegyaacutertanirdquo eacutelete soraacuten a perioacutedusos rendszer elemeit

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

28

egeacuteszen a vasig Tovaacutebb azeacutert nem mert annak az atommagjaacuteban maacuter 56 nukleon van s ha

enneacutel toumlbb protont vagy neutront proacutebaacutelnaacutenk meacuteg bdquobelegyoumlmoumlszoumllnirdquo ahhoz maacuter nekuumlnk

kellene energiaacutet befektetni Koumlzoumlnseacuteges csillagok erre nem keacutepesek Iacutegy tehaacutet leaacutell bennuumlk az

energiatermeleacutes a gravitaacutecioacute előbb oumlsszehuacutezza őket feheacuter toumlrpe csillagocskaacutevaacute majd teljesen

kihunynak s kihűlnek ndash iacutegy hal meg majd a Nap is Nem robban foumll noha oumlreg koraacuteban nova

robbanaacutesok bdquokeseriacutetik az eacuteleteacutetrdquo

A Napnaacutel leacutenyegesen nagyobb toumlmegű csillagok viszont eacuteletuumlk veacutegeacuten foumllrobbannak eacutes ez az

uacuten szupernoacuteva robbanaacutes keacutepes raacute hogy a vasnaacutel bonyolultabb elemeket (pl az aranyat)

legyaacutertsa Amikor nagyreacuteszt leaacutell a csillag energiatermeleacutese a hatalmas gravitaacutecioacute szinte

oumlsszeroppantja az eacutegitestet ami ezaacuteltal igen roumlvid idő alatt gigantikus meacuterteacutekben

oumlsszesűrűsoumldik Ennek koumlvetkezteacuteben az oumlnmagaacuteba roskadoacute agonizaacuteloacute csillag belsejeacuteben

hirtelen szabadul foumll meglehetősen sok energia ami egyreacuteszt lerobbantja a kuumllső reacuteszeket

maacutesreacuteszt oumlsszerobbantja a csillagbelsőt

A csillag helyeacuten visszamarad egy mindoumlssze 10-20 kilomeacuteteres neutroncsillagocska aacutem az

olyan sűrű hogy anyagaacuteboacutel egyetlen kockacukornyi is suacutelyosabb volna a Foumlldoumln mint

peacuteldaacuteul a Magas Taacutetra Ott ugyanis az elektronok bele preacuteselődnek az atommagokba s azok

protonjaival elektromosan semleges neutronokkaacute vaacutelnak Iacutegy szorosan egymaacutes melleacute

simulhatnak az atommagok elektromos tasziacutetaacutes ezt nem gaacutetolja az erős koumllcsoumlnhataacutes pedig

segiacuteti hogy egymaacuteshoz koumltődhessenek

A robbanaacuteskor levaacutelt anyag viszont főkeacutent plazma aacutellapotban van vagyis igen sok

elektromosan toumlltoumltt reacuteszecskeacutet tartalmaz eacutes iacutegy azok a gyorsan forgoacute csillag koumlruumlli maacutegneses

mezőben raacutedioacutesugaacuterzaacutest keltenek A szupernoacuteva robbanaacuteskor foumllszabaduloacute energia egy reacutesze

is elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesok formaacutejaacuteban joumln ki az eacutegitest belsejeacuteből A csillag eredeti

feacutenyesseacutege ilyenkor (nem veacuteletlenuumll) a toumlbb szaacutezmillioacuteszorosaacutera noumlvekszik Megjegyezzuumlk

hogy egy-keacutet milliaacuterd eacutev muacutelva a koumlrnyeacutekuumlnkoumln szupernoacuteva robbanaacutesok tűzijaacuteteacutekszerű

gyakorisaacutegaacuteval kell szaacutemolnunk Ha az ekkor keletkező nagy energiaacutejuacute s iacutegy a

szervezetuumlnkre kaacuteros sugaacuterzaacutesok a Foumlldre oumlzoumlnlenek itt az akkora sugaacuterdoacutezist jelent ami maacuter

nemcsak genetikai mutaacutecioacutekat okozhat hanem veacutegzetes trageacutediaacutekhoz is vezetne ndash ha

megvaacuternaacutenk szuumllőbolygoacutenkon ezt az időszakot El kell tehaacutet koumlltoumlzni inneacutet joacute messzire

meacuteghozzaacute koumlruumllbeluumll egy milliaacuterd eacuteven beluumll

A Keacutek Bolygoacute eacutes uacutetitaacutersa - csillagaacuteszati alapok mindenkinek

Cikkuumlnkben neacutehaacuteny csillagaacuteszati alapfogalmat eleveniacutetuumlnk fel kuumlloumlnoumls tekintettel a Foumlld eacutes

Hold kapcsolataacutera Egyuacutettal a fogyatkozaacutesok eacutegimechanikaacutejaacuteba is betekinteacutest nyerhetuumlnk

A Hold taacutevolsaacutega 30 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 128 sec alatt

A Nap meacuterete 100 Foumlld-aacutetmeacuterő (Bőven belefeacuterne a Holdnak a paacutelyaacuteja)

Nap-Foumlld taacutevolsaacuteg 1 CsE = 100 Nap-aacutetmeacuterő = 10000 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 83 min

alatt (Ha lekicsinyiacutetve a planetaacuterium kupolaacuteja volna a Nap akkor a Foumlld egy alma a

Hold meg - tőle kb 25 m-re - egy cseresznye lenne a vaacuteroskoumlzpontban majdnem 1 km-re a

planitoacutel)

Nap-Pluacutetoacute aacutetlagos taacutevolsaacuteg 40 CsE Megteszi a feacuteny 55 h alatt (Ha a plani kupolaacuteja volna

a Nap akkor a Pluacutetoacute meacuteg a Hold cseresznyeacutejeacutetől is kisebb lenne de toumlbb mint 30 km-

re)

Szomszeacuted csillag (alfa Centauri) taacutevolsaacutega toumlbb mint 4 feacutenyeacutev megteszi a feacuteny toumlbb

mint 4 eacutev alatt (3 csillag 2 Nap-szerű eacutes 1 voumlroumls toumlrpe Ha a Nap maacutekszemnyi akkor az

alfa Centauri tőle 40 km-re 2 maacutekszem eacutes 1 porszem lenne)

A Tejuacutetrendszer meacuterete toumlbb mint 100000 feacutenyeacutev befutnaacute a feacuteny toumlbb mint 100000 eacutev

alatt

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

29

Ma ismert legtaacutevolabbi galaxis taacutevolsaacutega toumlbb mint 10 milliaacuterd feacutenyeacutev megteszi a

feacutenyraacutedioacutesugaacuterzaacutes toumlbb mint 10 milliaacuterd eacutev alatt

1 CsE (1 CSILLAGAacuteSZATI EGYSEacuteG) 1496 millioacute km a Foumlld-paacutelya feacutel nagytengelye A

Foumlld olyan enyhe ellipszis paacutelyaacuten kering a Nap koumlruumll amely majdnem toumlkeacuteletes koumlr (Teacutelen

5 millioacute km-rel koumlzelebb vagyunk a Naphoz mint nyaacuteron aacutem ez a kuumlloumlnbseacuteg elenyeacutesző a

Foumlld-paacutelya majdnem 300 millioacute km aacutetmeacuterőjeacutehez keacutepest)

1 feacutenyeacutev taacutevolsaacuteg amit a feacuteny (2997925 kmsec sebesseacuteggel) 1 eacutev (= 315569259747 sec)

alatt megtesz (Mintegy 95 billioacute kerekiacutetve 10000000000000 km)

A Hold nagysaacutega kb 14-e a toumlmege majdnem 180 reacutesze a Foumlldeacutenek ezeacutert nem biacutert leacutegkoumlrt

megtartani A Holdon a suacutelyunk 16-a lenne az itteninek Nappal foumllmelegedhet 130 oC-ra

eacutejszaka le tud hűlni -100 oC alaacute ugyanis 2 heacutetig van rajta nappal s 2 heacutetig eacutejszaka A

csillagokhoz keacutepest a forgaacutesideje ugyanannyi mint a Foumlld koumlruumlli keringeacutesi ideje azaz koumltoumltt

keringeacutest veacutegez mindig ugyanazt a feleacutet fordiacutetja a Foumlld feleacute iacutegy a Hold felsziacuteneacuteről (a tőluumlnk

laacutethatoacute oldalaacuteroacutel egy adott helyről) a Foumlld mindig ugyanabban az iraacutenyban laacutetszik a laacutetoacutehataacuter

(horizont) foumlloumltt

Holdfaacutezisok (feacutelhold telihold stb)

A Nap a Holdnak (is) mindig csak az egyik feleacutet vilaacutegiacutetja meg Ezt mi mindig maacutes iraacutenyboacutel

neacutezzuumlk teliholdkor a napsuumltoumltte oldalaacutet teljesen laacutetjuk de első negyed eacute s utolsoacute negyed

idejeacuten oldalroacutel vilaacutegiacutetja meg a Nap uacutejholdkor pedig az aacuternyeacutekos oldalt nem laacutetjuk

Fogyatkozaacutesok A Foumlld eacutes a Hold paacutelyasiacutekja 5o-os szoumlget zaacuternak be egymaacutessal ezeacutert nem minden uacutejholdkor

eacutes teliholdkor keruumll a Nap meg ez a keacutet eacutegitest pontosan egy egyenesbe Csak amikor a keacutet siacutek

metszeacutesvonalaacuteban van a Nap - leacutenyegeacuteben feacuteleacutevente - koumlvetkezhet be hogy uacutejholdkor a Hold

aacuternyeacuteka raacutevetiacutetődik a Foumlld felsziacuteneacutenek egy kis reacuteszeacutere (ahonneacutet napfogyatkozaacutest laacutetni) vagy

teliholdkor a Hold belemaacuteszik a Foumlld aacuternyeacutekaacuteba (holdfogyatkozaacutes - mindenuumlnnen

megfigyelhető a Foumlldről ahonneacutet a Hold laacutetszik)

Aacuterapaacutely

A Holddal ellenteacutetes oldalon is van dagaacutely (sőt meacuteg a szaacuterazfoumlld is naponta keacutetszer

megemelkedik eacutes visszasuumlllyed 3 dm-nyit) A Foumlld-Hold rendszer koumlzoumls toumlmegkoumlzeacuteppontja

23 Foumlld-sugaacuternyira van a bolygoacute koumlzepeacutetől ami koumlruumll a Foumlld is ringlispilezik

A Foumlld forgaacutesa

Az Eacuteszaki Sarkon fuumlggőleges tengely koumlruumll viacutezszintesen forgunk balra az eacutegitestek

lemaradnak jobbra mint a buszboacutel neacutezve a faacutek az uacutet szeacuteleacuten (A taacutevolabbiak lassabban

maradnak le sőt joumln veluumlnk a Hold olyan messze van hogy eacuteszre sem vesszuumlk a

lemaradaacutesaacutet) Az Egyenliacutető siacutekja itt viacutezszintes Csak 1 csillag kelnyugszik a Nap a toumlbbiek

vagy mindig a horizont foumlloumltt maradnak vagy mindig alatta

Az Egyenliacutetőn viacutezszintes eacuteszak-deacuteli iraacutenyuacute tengely koumlruumll forog a Foumlld nyugatroacutel keletre s

ahogy haacutetrafeleacute lemarad a koumlrnyező vilaacuteg keleten fuumlggőlegesen kel foumll minden s nyugaton

fuumlggőlegesen nyugszik le Az Egyenliacutető siacutekja fuumlggőleges Minden csillag kelnyugszik

Hazaacutenk az Eacuteszaki Sark eacutes az Egyenliacutető koumlzoumltt nagyjaacuteboacutel a feleacuteneacutel helyezkedik el a Foumlldoumln

tehaacutet tőluumlnk neacutezve a Foumlld forgaacutestengelye eacutes az Egyenliacutető siacutekja is ferdeacuten aacutell s iacutegy ferdeacuten

kelnek foumll eacutes ferdeacuten nyugszanak le az eacutegitestek A forgaacutestengely iraacutenyaacutenak a horizont foumlloumltti

magassaacutega (minden eacuteszaki foumlldrajzi szeacutelesseacutegen) egyenlő az adott phi foumlldrajzi szeacutelesseacuteggel

A Sarkcsillag koumlruumlli phi szoumlgoumln beluumll leacutevő - uacuten cirkumpolaacuteris - csillagok (pl Nagygoumlncoumll

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

30

Kisgoumlncoumll Cassiopeia csillagai) soha nem mennek a horizont alaacute ezeacutert minden deruumllt eacutejjel

megfigyelhetőek (csak mindig maacutes feleacute)

A Foumlld keringeacutese A Nap iraacutenyaacuteban - a nappali eacutegen - nem laacutetszanak szabad szemmel maacutes csillagok - mindig

ellenteacutetes iraacutenyban - az eacutejszakai eacutegbolton - s ez az iraacuteny egy eacutev alatt koumlrbemaacuteszik az eacutegen

(a Foumlld paacutelyasiacutekjaacuteban az ekliptikaacuten)

Ahogyan a forgaacutes miatt (minthogy utazunk a Foumllddel kelet feleacute s minden lemarad haacutetra) 1

nap alatt koumlrbefordulni laacutetszik az eacutegbolt ugyaniacutegy a keringeacutes miatt is (minthogy utazunk a

Foumllddel a Nap koumlruumll - ugyanabba az iraacutenyba amerre forgunk - eacutes emmiatt is haacutetrafeleacute azaz)

nyugat feleacute szinteacuten lemaradni laacutetszanak a csillagok persze lassabban 1 eacutev alatt fordul koumlrbe

a csillagos eacuteg (Ha minden este ugyanakkor figyeljuumlk tapasztalhatjuk ezt a lassuacute lemaradaacutest

vagyis a Foumlld keringeacuteseacutet)

Ezeacutert kuumlloumlnboumlző eacutevszakokban maacutes-maacutes jellegzetes csillagkeacutepek figyelhetőek meg

Tengelyferdeseacuteg a forgaacutestengely mostanaacuteban majdnem a Sarkcsillag feleacute mutat nem

merőleges az ekliptikaacutera (665 o) ezeacutert azzal a Foumlld egyenliacutetőjeacutenek a siacutekja (Eacutegi Egyenliacutető) is

szoumlget (235 o) zaacuter be (Az iraacuteny 26000 eacutevenkeacutent - buacutegoacutecsigaszerűen kuacutep alkotoacutejakeacutent -

koumlroumlz az eacutegen precesszioacute)

A Foumlld megtartja a tengelyferdeseacutegeacutet egy kerigeacutes soraacuten Koumlzben a forgaacutestengely - eacutes (mivel a

csillagok irtoacutezatosan messze vannak ezeacutert) a Sarkcsillag iraacutenya is - oumlnmagaacuteval paacuterhuzamosan

toloacutedik el

Amikor az eacuteszaki feacutelteke fordul jobban a Nap feleacute vagyis hazaacutenk a Nap feleacute hajol tőluumlnk a

Nap magasan laacutetszik deacutelben joacutel tud melegiacuteteni - nyaacuter van

Amikor - feacutel eacutevvel keacutesőbb midőn a Foumlld a Nap tuacuteloldalaacuten van - a deacuteli feacutelteke fordul jobban a

Nap feleacute vagyis hazaacutenk elhajol a Naptoacutel tőluumlnk a Nap alacsonyan laacutetszik deacutelben nem tud

joacutel melegiacuteteni - teacutel van Argentiacutenaacuteban viszont nyaacuter (Az eacuteszaki eacutes a deacuteli feacuteltekeacuten pont fordiacutetva

vaacuteltakoznak az eacutevszakok)

Az Eacuteszaki Sarkon a tavaszi napeacutejegyenlőseacuteg idejeacuten az Eacutegi Egyenliacutetőn (a tavaszpont

iraacutenyaacuteban) leacutevő Nap lassan foumllkel mikoumlzben - a forgaacutes miatt - joacutecskaacuten lemarad jobbra

Naponta koumlrbejaacuter a horizont menteacuten Egyidejűleg - a keringeacutes folytaacuten - arreacutebb maacuteszik az

ekliptikaacuten eacutes iacutegy a nyaacuteri napforduloacuteig egyre magasabbra spiraacutelozik Az őszi napeacutejegyenlőseacuteg

idejeacutere visszakeruumll az Eacutegi Egyenliacutetőre (őszpont) s megint a horizonton megy koumlrbe mialatt

lenyugszik Megkezdődik a feacuteleacuteves eacutejszaka Aacutem addig is hiaacuteba suumlt a Nap feacutel eacuteven aacutet

egyfolytaacuteban mindig alacsonyan van (max 235 o) - nem tud joacutel melegiacuteteni

Ezzel szemben az Egyenliacutetőn deacutelben mindig (ha naacutelunk teacutel van ott akkor is) magasroacutel tűz a

Nap

Hazaacutenkboacutel a teacuteli napforduloacute idejeacuten meacuteg deacutelben is olyan alacsonyan van a Nap mint ahogyan

az Eacuteszaki Sarkon is szokott lenni a nyaacuteri napforduloacute idejeacuten pedig olyan magasan mint

ahogyan az Egyenliacutetőn is szokott lenni Ekkor a keletinyugati iraacutenytoacutel joacuteval deacutelebbre ill

eacuteszakabbra kelnyugszik (s ezeacutert a nappalok kb keacutetszerte roumlvidebbek ill hosszabbak mint az

eacutejszakaacutek) csak a napeacutejegyenlőseacutegek idejeacuten teszi azt pontosan keletennyugaton (amikor 12-12

oacuteraacutet tartoacutezkodik a laacutetoacutehataacuter foumlloumltt-alatt)

Toumlkeacuteletes naptaacuter nem keacutesziacutethető iacutegy e jelenseacutegek daacutetumai sem esnek mindig ugyanarra a

napra

Uumlstoumlkoumlsoumlk szuumlleteacutese A gyorsan mozgoacute gaacutezreacuteszecskeacutek megszoumlknek a bolygoacutekroacutel eacutes a holdakroacutel Az őscsillag

koumlzeleacuteben ebbe besegiacutet a roacutela leaacuteramloacute uacuten napszeacutel is ami főkeacutent plazma reacuteszecskeacutekből aacutell

(protonok elektronok heacutelium atommagok) A kialakuloacute naprendszer koumlzponti tartomaacutenyaacuteboacutel

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

31

a napszeacutel gaacutez eacutes por anyagot keacutepes kisoumlpoumlrni a taacutevolabbi videacutekekre ahol az oumlssze tud fagyni

uumlstoumlkoumlsmagokkaacute

Az uumlstoumlkoumlsmagoknak az egymaacutesra gyakorolt gravitaacutecioacutes zavaroacute hataacutesa meg a koumlrnyező

csillagokeacute a keacutesőbbiekben azt eredmeacutenyezheti hogy időnkeacutent egy-egy mag bezuhan akaacuter a

koumlzponti csillag koumlzvetlen koumlzeleacutebe is Ilyenkor koacutemaacuteja eacutes csoacutevaacuteja is lesz neki de az

leginkaacutebb csak a szemet gyoumlnyoumlrkoumldtető laacutetszat a leacutenyeg mindig az uumlstoumlkoumlsmag ami olyan

mint egy piszkos hoacutegolyoacute jeacutegbe aacutegyazva kő- feacutemdarabkaacutek azaz meteorok

Egy uumlstoumlkoumlsnek a feje időnkeacutent nagyobb mint a Foumlld akaacuter szaacutezezer kilomeacuteteres is lehet A

Napboacutel joumlvő anyagreacuteszecskeacutek erről soumlprik le az esetenkeacutent toumlbb tiacutezmillioacute kilomeacuteter hosszuacute

csoacutevaacutet A szilaacuterd uumlstoumlkoumlsmag pedig amelyből a napsugaacuterzaacutes hataacutesaacutera a gaacutez előtoumlr mindoumlssze

tiacutezegyneacutehaacuteny legfeljebb neacutehaacuteny tiacutez kilomeacuteter nagysaacuteguacute lehet Ebből is laacutethatoacute hogy a koacutema

de főleg a csoacuteva anyagaacutenak nagy reacutesze - amely e meglehetősen kicsi uumlstoumlkoumlsmagboacutel

szaacutermazik - rendkiacutevuumll ritka gaacutez Persze gaacutezfejlődeacutes csak a Nap koumlzeleacuteben lehet ezeacutert nincs

az uumlstoumlkoumlsnek se csoacutevaacuteja se koacutemaacuteja amikor messze van a Naptoacutel (mindoumlssze a csupasz -

mondhatnaacutenk meztelen jeges fagyott - uumlstoumlkoumlsmag)

Minthogy az uumlstoumlkoumlsoumlk a Naprendszer ősi anyagaacutet tartalmazzaacutek leacutenyegeacuteben hasonloacute

gaacutezokboacutel aacutelltak oumlssze mint amilyeneket a csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhők is tartalmaznak

(Hiszen ugyanilyen gaacutezokboacutel sűrűsoumldoumltt oumlssze az eacuteppen kialakuloacute Ősnap mintegy hat milliaacuterd

eacutevvel ezelőtt valamint a koumlruumlloumltte ugyanezen anyagboacutel megszuumllető bolygoacutek is) Ezekben a

kozmikus anyagfelhőkben szerves molekulaacutek is leacutetrejoumlttek A bolygoacutekeletkezeacutes folyamataacuteban

foumllforroacutesodott anyagban azonban szeacutetroncsoloacutedhatnak ezek a bonyolult eacutes eacuterzeacutekeny kis

keacutepződmeacutenyek Csakhogy az uumlstoumlkoumlsoumlk mint affeacutele szerves-anyag konzervek keacutepesek raacute

hogy megőrizzeacutek jobb időkre ezeket a molekulaacutekat s szaacutezmillioacute eacutevekkel keacutesőbb amikor

becsapoacutednak valamely bolygoacute felsziacuteneacutere visszainjekcioacutezzaacutek azokat Iacutegy - szerencseacutes

koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt - ha az uumltkoumlzeacutest tuacuteleacutelő szerves molekulaacutek tovaacutebb bonyoloacutedhatnak

megindulhat az eacuteletteacute szerveződeacutes is

Eacutelet lehetőseacutege a Foumlldoumln kiacutevuumll Az előzőekből kitűnik hogy a kozmoszban maacutesutt is ugyanolyan anyagboacutel joumlttek leacutetre

csillagok - eacutes egyesek koumlruumll meacuteg bolygoacutek is - mint amiből a Naprendszer kialakult Tovaacutebbaacute

az is fontos teacuteny hogy a bioloacutegiai evoluacutecioacutet megelőző keacutemiai bonyoloacutedaacutes is megkezdődik az

ilyen gaacutez- eacutes porfelhőkben Ha maacutesutt is keacutepesek voltak uumlstoumlkoumlsoumlk visszainjekcioacutezni a

bolygoacutekra az ott (a bolygoacute kialakulaacutesakor) toumlnkrement szerves molekulaacutekat megfelelő

koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt maacutes naprendszerekben is kifejlődhetett az eacutelet

Messze maacutes csillagok koumlruumll keringő bolygoacutekon akaacuter naacutelunk fejlettebb civilizaacutecioacutek is

lehetnek

Az viszont hogy jaacutertakjaacuternak-e itt foumlldoumlnkiacutevuumlliek ma meacuteg hit keacuterdeacutese

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

32

MERKUacuteR

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő 88 foumlldi nap

Tengely koumlruumlli forgaacutes 176 foumlldi nap

Gyakrabban van uacutejeacutev mint Napkelte

Felsziacuteneacutenek csak a 45-aacutet teacuterkeacutepezteacutek fel

Neheacutez megfigyelnuumlnk mert mindig a Nap koumlzeleacuteben jaacuter

A Merkuacuter feluumlleteacutenek minden neacutegyzetmeacutetereacutere hatszor annyi sugaacuterzaacutes eacuterkezik a Napboacutel mint

a Foumlld azonos nagysaacuteguacute teruumlleteacutere A bolygoacute nappali hőmeacuterseacuteklete eleacuteg magas aacutetlagban 600

K (kb 330 Celsius fok) mikoumlzben eleacuteri a 750 K (480 Celsius fok) koumlruumlli maximumot

Ugyanakkor eacutejszaka a hőmeacuterseacuteklet 90 K-re (kb -180 Celsius fok) suumlllyed

A Merkuacuternak nincs eacuteszrevehető sűrűseacutegű leacutegkoumlre Tekintettel arra ugyanis hogy a bolygoacute

napsuumltoumltte oldala igen forroacute fel kell teacuteteleznuumlnk hogy meacuteg a legnehezebb gaacutezok is eltaacutevoztak

onnan Raacuteadaacutesul az oumlsszes bolygoacute koumlzuumll a Merkuacuter felsziacuteneacutenek feacutenyvisszaverő keacutepesseacutege a

leggyengeacutebb leginkaacutebb a soumlteacutet holdtalajeacutehoz hasonloacute A Merkuacuter felsziacutene aacuteltal szoacutert napfeacuteny

sziacutenkeacutepi vizsgaacutelata is megerősiacuteti hogy a bolygoacutenak nincs kimutathatoacute leacutegkoumlre

Leacutegkoumlre ritka A Merkuacuternak nincs holdja

Első űrszonda Mariner-10

VEacuteNUSZ

Veacutenusz a roacutemai mitoloacutegiaacuteban a kertek istennője Aphroditeacuteval azonosiacutetottaacutek aki goumlroumlg

mitoloacutegiaacuteban a szeacutepseacuteg eacutes a szerelem istennője

Esthajnalcsillag

Minthogy a Veacutenusz a legfeacutenyesebb eacutegitestek koumlzeacute tartozik a szeacutepseacuteg istennőjeacuteről nevezteacutek el

A legfeacutenyesebb bolygoacutetestveacuteruumlnk csupaacuten a Nap eacutes a Hold laacutetszoacutelagos feacutenyesseacutege muacutelja feluumll

az oumlveacutet

A Veacutenusznak nincs holdja

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő

Tengely koumlruumlli forgaacutes 243 foumlldi nap

Leacutegkoumlr 95 szeacuten-dioxid

Uumlveghaacutezhataacutes

FOumlLD

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő 365 nap

Tengely koumlruumlli forgaacutes 24 oacutera

Koumlr paacutelya

Forgaacutestengelye 235deg

Tudjuk hogy bolygoacutenk 24 oacutera alatt veacutegez egy teljes koumlruumllfordulaacutest

A forgaacutes koumlvetkezteacuteben felleacutepő centrifugaacutelis erő hataacutesaacutera az eacutegitest belapult az egyenliacutetői

videacutekeken pedig kidudorodott

A Hold eacutes a Nap toumlmegvonzaacutesa (az előbbieacute nagyobb) apaacutelyt eacutes dagaacutelyt kelt amelyek az

oacuteceaacutenok eacutes tengerek viacutezfelsziacuteneacutenek suumlllyedeacuteseacuteben eacutes emelkedeacuteseacuteben vehetők eacuteszre A Hold

uacutegy vonszolja maga utaacuten a Foumlld dagaacutelyoumlveacutet bolygoacutenk felsziacuteneacuten hogy az eacutepp ennek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

22

CSILLAGAacuteSZATI ALAPISMERETEK

Amit ma a vilaacutegboacutel ismeruumlnk Eacutegitestek - Ősrobbanaacutes - Galaxisok szuumlleteacutese - Csillagok szuumlleteacutese - A csillagok

energiatermeleacutese - Janus arcuacute anyag - Mit toumlrteacutenik egy csillagon - Csillagok eacuteletuacutetja

Előzetes A Hold taacutevolsaacutega majdnem 30 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 128 sec alatt

A Nap meacuterete 109 Foumlld-aacutetmeacuterő (Bőven belefeacuterne a Holdnak a paacutelyaacuteja)

Nap-Foumlld taacutevolsaacuteg 1 CsE = 107 Nap-aacutetmeacuterő (toumlbb mint 11000 Foumlld-aacutetmeacuterő) Megteszi a feacuteny

83 perc alatt (Ha lekicsinyiacutetve a Nap 40 cm aacutetmeacuterőjű volna akkor 430 m-re tőle a Foumlld

majdnem 4 mm-es a Hold meg ndash attoacutel mintegy 11 cm-re ndash kb 1 mm-es lenne)

Nap-Pluacutetoacute aacutetlagos taacutevolsaacuteg 40 CsE Megteszi a feacuteny 55 h alatt (Ha a Nap 40 cm-es volna

akkor az 1 mm-es Pluacutetoacute meacuteg a Hold cseresznyeacutejeacutetől is kisebb lenne de toumlbb mint 30 km-

re)

Szomszeacuted csillag (alfa Centauri) taacutevolsaacutega toumlbb mint 4 feacutenyeacutev megteszi a feacuteny toumlbb mint 4

eacutev alatt (3 csillag 2 Nap-szerű eacutes 1 voumlroumls toumlrpe Ha a Nap maacutekszemnyi akkor az alfa

Centauri tőle 40 km-re 2 maacutekszem eacutes 1 porszem lenne)

A Tejuacutetrendszer meacuterete toumlbb mint 100000 feacutenyeacutev befutnaacute a feacuteny toumlbb mint 100000 eacutev alatt

A ma ismert legtaacutevolabbi galaxis taacutevolsaacutega toumlbb mint 10 milliaacuterd feacutenyeacutev megteszi a

feacutenyraacutedioacutesugaacuterzaacutes toumlbb mint 10 milliaacuterd eacutev alatt

Vaacutezoljuk foumll a ma ismert vilaacuteg az uacuten Metagalaxis fejlődeacutestoumlrteacuteneteacutenek azokat a főbb

epizoacutedjait amelyek maacuter joacutel tanulmaacutenyozhatoacuteak a tudomaacutenyban Minden egyes jelenseacuteg

alapvető fizikai koumllcsoumlnhataacutesokon alapul

Mindenekelőtt szoumlgezzuumlk le hogy a termeacuteszettudomaacutenyok iacutegy a fizika eacutes a csillagaacuteszat is

csak arroacutel nyilatkozhatnak amit maacuter ismeruumlnk Uacutegyhogy az Ősrobbanaacutes illetve mindaz

amiről most szoacute lesz nem a Vilaacutegmindenseacutegre vonatkozik csupaacuten a Metagalaxisra ami az

ismert vilaacuteg

A Metagalaxis teacuteridőbeli szerkezeteacutenek a vizsgaacutelataacuteval a csillagaacuteszaton beluumll a kozmoloacutegia

az egyes eacutegitestek ill azok nagyobb rendszerei konkreacutet kialakulaacutesaacutenak a kutataacutesaacuteval a

kozmogoacutenia s az ekoumlzben zajloacute fizikai folyamatok elemzeacuteseacutevel pedig az asztrofizika

foglalkozik (Ezek kuumlloumln tudomaacutenyaacutegak de foumllhasznaacuteljaacutek a relativitaacuteselmeacutelet a

kvantumelmeacutelet a magfizika az atomfizika az elektrodinamika kuumlloumln a

magnetohidrodinamika eacutes maacutes fizikai tudomaacutenyaacutegak eredmeacutenyeit is)

A csillagaacuteszat neacutemileg egy aacutellatkerthez hasonliacutethatoacute A kozmosznak is megvannak a maga

bdquoaacutellatkaacuteirdquo csillagok bolygoacutek holdak uumlstoumlkoumlsoumlk stb Első raacuteneacutezeacutesre ez a szembeoumltlő hogyan

is neacuteznek ki ezek Aztaacuten megvizsgaacutelhatjuk az aacutellatkertben a ketrecek szerepeacutet ndash valami

ilyesmit tesz a csillagaacuteszatban a kozmoloacutegia Beszeacutelhetuumlnk az aacutellatok szuumlleteacuteseacuteről is ndash mint

ahogyan a csillagaacuteszaton beluumll a kozmogoacuteniaacuteban az eacutegitestek kialakulaacutesaacuteroacutel Fontos

ismernuumlnk az aacutellatok fizioloacutegiai bioloacutegiai jelenseacutegeit is - az eacutegitestek bdquofizioloacutegiaacutejaacutetrdquo taglalja

az asztrofizika

Eacutegitestek Hogy valamelyest fogalmat alkothassunk a Metagalaxisroacutel előszoumlr szoacuteljunk neacutehaacuteny szoacutet az

eacutegitestekről s azok ismert rendszereiről legalaacutebb a fontosabb araacutenyokat foumllvaacutezolva

A legkoumlzelebbi eacutegitest a Hold alig 384 ezer kilomeacuteterre ami ndash mint az előzetesből tudjuk ndash a

Foumlld aacutetmeacuterőjeacutenek mindoumlssze 30-szorosa s ezt a taacutevolsaacutegot a feacuteny roumlpke 128 maacutesodperc alatt

megteszi Ez nagyon kicsinek szaacutemiacutet a csillagaacuteszatban Meacuteg a Nap is nagyobb pedig az egy

koumlzoumlnseacuteges csillag A Nap aacutetmeacuterőjeacutenek a nagysaacutega 1 millioacute 400 ezer kilomeacuteter durvaacuten 100

foumlldaacutetmeacuterő tehaacutet a holdpaacutelya is bőven belefeacuterne

Bolygoacutenk 1496 millioacute km-re azaz (kerekiacutetve) 100 napaacutetmeacuterőnyi messzeseacutegben kering a Nap

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

23

koumlruumll Ezt a taacutevolsaacutegot maacuter toumlbb mint 8 perc alatt teszi meg a feacuteny de a ma ismert

legtaacutevolabbi bolygoacuteig a Pluacutetoacuteig 40-szer ennyi időre mintegy 5 oacuteraacutera van szuumlkseacutege S ez meacuteg

csak a ma ismert bolygoacuterendszer hataacutera a teljes Naprendszer szeacuteleacuteig nagyjaacuteboacutel 2 eacuteven aacutet

szaacuteguld a feacutenysugaacuter (Tudniillik a Naprendszer mindaddig tart ameddig a Nap vonzoacute hataacutesa

eacuterveacutenyesuumll maacuterpedig a legkoumlzelebbi szomszeacutedos csillagroacutel toumlbb mint 4 eacutevig joumln a feacuteny)

A Tejuacutetrendszer egy nagy galaxis toumlbb szaacutez milliaacuterd (azaz toumlbb szaacutez ezer millioacute) csillagot

tartalmaz koumlzuumlluumlk csupaacuten egy a mi Napunk Az ilyen galaxisok egyik szeacuteleacutetől a maacutesikig toumlbb

mint szaacutezezer eacutevig menne a feacuteny ha koumlzben nem nyelődne el a csillagkoumlzi anyagban Vannak

kis galaxisok is toumlbbseacuteguumlk csak neacutehaacuteny milliaacuterd csillagboacutel aacutell A nagy galaxisok koumlzuumll a

szomszeacutedos legkoumlzelebbi az Andromeacuteda-galaxis Ennek a koumlzeacutepső reacutesze ndash ahol sűrűbben

vannak benne a csillagok ndash szabad szemmel is laacutetszik peacuteldaacuteul ősszel este a csillagos eacutegen

Holott az a feacuteny ami ma eljut roacutela a szemuumlnkbe onneacutet mintegy haacuterommillioacute eacutevvel ezelőtt

indult el Ismeruumlnk ma olyan galaxisokat is amelyeknek a raacutedioacutesugaacuterzaacutesa toumlbb mint

tiacutezmilliaacuterd eacutevig szaacuteguldott a vilaacutegűrben miacutegnem ide eacuterkezett a Foumlldre Ma kb szaacutezmilliaacuterd

galaxist ismeruumlnk ndash ezek (eacutes tartozeacutekaik) alkotjaacutek a Metagalaxist

A galaxisok rendszerint kisebb-nagyobb galaxishalmazokat alkotnak A leguacutejabb kutataacutesok

alapjaacuten viszont uacutegy tűnik hogy a ma ismert legnagyobb struktuacuteraacutekat tekintve cellaacutes

szerkezetű a Metagalaxis Eszerint mi mindnyaacutejan cellataacutersak vagyunk raacuteadaacutesul a cellaacutek

falaacuteba beeacutepiacutetve ugyanis a cellaacutek fala galaxisokboacutel aacutell a Tejuacutetrendszer csak egy kis bdquoteacuteglardquo a

sok koumlzuumll

Ősrobbanaacutes Ha megvizsgaacuteljuk a galaxishalmazunkon tuacuteli galaxisokat - az elmeacutelettel oumlsszhangban - toumlbb

eacuteszleleacutesi adatboacutel is arra koumlvetkeztethetuumlnk hogy azok kiveacutetel neacutelkuumll taacutevolodnak tőluumlnk sőt

mineacutel messzebb van egy galaxis annaacutel nagyobb sebesseacuteggel

Peacuteldaacuteul az uacuten voumlroumlseltoloacutedaacutest ndash ami erre a taacutevolodaacutesra utal ndash joacutel megfigyelhetjuumlk A taacutevolodoacute

eacutegitestek sziacutenkeacutepvonalai eltoloacutednak a nagyobb hullaacutemhosszak vagyis a voumlroumls sziacuten feleacute

(Ebből a relativitaacuteselmeacutelet alapjaacuten kiszaacutemolhatoacute az eacutegitest taacutevolsaacutega eacutes a taacutevolodaacutesi

sebesseacutege)

Megjegyzeacutes Ezt a jelenseacuteget a hasonloacutesaacuteg alapjaacuten (de teacutevesen) Doppler-effektuskeacutent is

szoktaacutek emlegetni Pedig ebben az esetben a hullaacutemhossz megvaacuteltozaacutesaacutenak maacutes jellegű okot

tulajdoniacutethatunk

Keacutepzeljuumlnk el egy hatalmas gumilepedotildet Helyezzuumlnk raacute csigaacutekat ndash azokkal modellezzuumlk az

egyes galaxishalmazokat keacutet teacuterdimenzioacuteban Az Einstein-egyenletek szerint az idotilde

muacutelaacutesaacuteval megvaacuteltozik a teacuteridő metrikaacuteja ami a Metagalaxis taacutegulaacutesaacutet ill oumlsszehuacutezoacutedaacutesaacutet

jelenti A mi modelluumlnkoumln ez uacutegy jelentkezik hogy a gumilepedotilde nyuacutelik ill oumlsszehuacutezoacutedik

Ennek megfelelotildeen baacutermelyik csigaacuteroacutel (galaxishalmazroacutel) azt lehet laacutetni hogy az oumlsszes toumlbbi

taacutevolodik tőle (ill koumlzeledik feleacute) Ekoumlzben a teacuterben mozgoacute feacutenysugaacuter hullaacutemhossza is

ugyanuacutegy megnyuacutelik (legalaacutebbis a Metagalaxis taacutegulaacutesakor oumlsszehuacutezoacutedaacuteskor pedig

oumlsszezsugorodik) mintha csak a modelluumlnk gumilepedotildejeacutenek a nyuacutelaacutesaacutet (ill oumlsszehuacutezoacutedaacuteskor

a zsugorodaacutesaacutet) koumlvetneacute

A Metagalaxis jelenlegi taacutegulaacutesa az uacuten Otildesrobbanaacutesig vezethetotilde vissza az idotildeben

Az Ősrobbanaacutes folyamataacuteban volt olyan időszak amikor a Metagalaxisban sehol sem leacuteteztek

atomok mert annyira sűrű volt az anyag hogy benne a gigantikus nyomaacuteson eacutes a rettenetesen

magas hőmeacuterseacutekleten az igen gyakran eacutes szeacuteduumlletes sebesseacutegekkel egymaacutesnak rohanoacute atomok

uacutegyis szeacutetestek volna elemi reacuteszecskeacutekre Sőt meacuteg az elemi reacuteszecskeacutek sem maradhattak

eacutepseacutegben peacuteldaacuteul az anyag eacutes az antianyag szuumlntelenuumll szeacutetsugaacuterzoacutedtak eacutes visszaalakultak

majd ismeacutet szeacutetsugaacuterzoacutedtak s megint visszaalakultak eacutes iacutegy tovaacutebb

Amikor a reacuteszecske-antireacuteszecske paacuterok oumlsszeuumltkoumlztek elektromaacutegneses sugaacuterzaacuteskvantumok

lettek belőluumlk amelyek folyamatosan vissza is alakultak reacuteszecske-antireacuteszecske paacuterokkaacute

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

24

Azok pedig ndash uacutejra oumlsszeuumltkoumlzveacuten ndash ugyancsak szeacutetsugaacuterzoacutedtak eacutes a sugaacuterzaacutes (amiacuteg kellően

nagy volt az anyagsűrűseacuteg) visszacsapoacutedott anyag-antianyag reacuteszecske paacuterokkaacute

Ezek a folyamatok mindaddig zajlottak amiacuteg elegendően nagy volt a sűrűseacuteg Azonban gyors

uumltemben toumlrteacutent a Metagalaxis taacutegulaacutesa Veacuteguumll atomok is oumlsszeaacutellhattak de sugaacuterzaacutes is maradt

meg sőt az anyagnak a zoumlme szeacutetsugaacuterzoacutedott ezt hiacutevjuk az Ősrobbanaacutes

maradvaacutenysugaacuterzaacutesaacutenak

Az Ősrobbanaacutes utaacuteni anyag tehaacutet ketteacutevaacutelt

1 Nagyobb reacuteszben elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes maradt vissza Tele van vele a vilaacutegrdquoűrrdquo - ami

ezek szerint egyaacuteltalaacuten nem uumlres Ennek az anyagnak a kvantumoknak az energiaacutejaacutet tudjuk

joacutel meacuterni

2 Az anyag kisebb haacutenyadaacutet de a feltűnőbb reacuteszeacutet pedig a nyugalmi toumlmeggel rendelkező

reacuteszecskeacutekből aacutelloacute anyag galaxisok azokon beluumll csillagok nagybolygoacutek kisbolygoacutek

holdak uumlstoumlkoumlsoumlk meteorok csillagkoumlzi ill bolygoacutekoumlzi gaacutez eacutes por alkotjaacutek sőt a Foumlld nevű

bolygoacuten peacuteldaacuteul mi magunk is Ez az anyag igen izgalmas fejlődeacutesen ment keresztuumll az

Ősrobbanaacutes oacuteta

Galaxisok szuumlleteacutese Az Ősrobbanaacutesboacutel visszamaradt elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes ndash noha a taacutegulaacutes koumlvetkezteacuteben

mostanaacuteban folyamatosan noumlvekszik a hullaacutemhossza ndash leacutenyegeacuteben maradt a reacutegi A szeacutet nem

sugaacuterzoacutedott anyag viszont ndash aminek a zoumlme hidrogeacuten valamint heacutelium gaacutez ndash a taacutegulaacutes soraacuten

a gravitaacutecioacutes vonzaacutes koumlvetkezteacuteben szeacutetszakadozott egyre kisebb anyagfelhőkre amelyek

sűrűbb reacuteszeiből kialakultak a galaxishalmazok s azokon beluumll az egyes galaxisok

Az Ősrobbanaacutesboacutel rengeteg neutriacutenoacute maradt vissza A taacutegulaacutes erre a neutriacutenoacute sokasaacutegra is

vonatkozik Mai elmeacutelet szerint a neutriacutenoacutek egymaacutesra hatoacute vonzaacutesa egyre feltűnőbb

egyenetlenseacutegeket okozott ebben a bdquoneutriacutenoacutetengerbenrdquo s ahol a legtoumlbb neutriacutenoacute sűrűsoumldoumltt

oumlssze azok oda vonzottaacutek az eacuteppen arra koacuteszaacuteloacute gaacutez reacuteszecskeacuteket is ahol aztaacuten veacuteguumllis

galaxisok nőttek

Formaacutejaacutet tekintve sokfeacutele galaxis van mi most csak a Tejuacutetrendszer (eacutes a hozzaacute hasonloacute

galaxisok) leacutetrejoumltteacutet taacutergyaljuk ndash s azt is csak nagy vonalakban

A Tejuacutetrendszer anyagaacutenak oumlsszesűrűsoumldeacutese soraacuten a gravitaacutecioacute eleinte minden iraacutenyban

egyformaacuten eacuterveacutenyesuumllt ami egy nagyjaacuteboacutel goumlmbszimmetrikus bdquogaacutezgomboacutecotrdquo

eredmeacutenyezett mint galaxisunk ősi formaacutejaacutet Ezen beluumll tovaacutebbi ugyancsak

goumlmbszimmetrikus bdquogaacutezgomboacutecokrdquo joumlttek leacutetre a mai uacuten goumlmbhalmazok ősei Azokon beluumll

ugyancsak goumlmbszimmetrikus bdquogaacutezgomboacutecokrdquo alakultak ki csillagok

Az egyre jobban oumlsszesűrűsoumldő ősgalaxis nagyobb reacuteszben meacuteg oumlsszefuumlggő gaacutez formaacutejaacuteban

megleacutevő anyaga azonban egyre gyorsabban forgott eacutes emiatt egyre jobban ellaposodott

Ebből az anyagboacutel joumlttek leacutetre a galaxisunk siacutekja menteacuten talaacutelhatoacute csillagok iacutegy a Nap is

A Tejuacutetrendszer koumlzepeacuteben egy rendkiacutevuumll sűrű galaxismagban gigantikus energiatermelő

folyamatok duacutelnak aacutem ma meacuteg nem tudjuk hogy azok netaacuten fekete lyukba bezuhanoacute

anyagtoacutel szaacutermaznak-e vagy esetleg anyag-antianyag szeacutetsugaacuterzoacutedaacutestoacutel (vagy valami maacutestoacutel

amit ma meacuteg nem ismeruumlnk) Mindenesetre nem lehetetlen hogy a Metagalaxis anyagaacutenak

az Ősrobbanaacuteskori szupersűrű aacutellapotaacuteboacutel akaacuter fekete lyukak is maradhattak vissza akaacuter

antianyagzaacutervaacutenyok egyes galaxisok koumlzepeacuten (Egyeacutebkeacutent az is lehet hogy a galaxisok fele

antianyagboacutel van koumlztuumlk olyanok amelyek meg ilyen anyagzaacutervaacutenyt rejtenek magukban

amilyen anyagboacutel mi vagyunk)

Csillagok szuumlleteacutese A csillagkoumlzi teacuterben sokfeleacute gaacutezfelhők is megmaradtak Maguk a csillagok is ilyen kozmikus

anyagfelhőkből sűrűsoumldtek oumlssze

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

25

A Naprendszer is egy hatalmas kozmikus gaacutez- eacutes porfelhotildenek egy ndash ahhoz keacutepest viszonylag

kis meacuteretű ndash gaacutezgomboacuteccaacute oumlsszecsomoacutesodoacute reacuteszeacuteből joumltt leacutetre

De mieacutert lett csillag a Nap

A csillagok feluumlleteacuten a hőmeacuterseacuteklet toumlbb ezer fok legbeluumll pedig ndash ahol gigantikus

energiaacutek szabadulnak foumll - toumlbb tiacutez millioacute fok is lehet Vajon mitől van ez

A Nap - eacutes minden csillag ndash sajaacutetmaga vilaacutegiacutet Hogyan keacutepesek erre Mieacutert ilyen

peacuteldaacuteul sajaacutet csillagunk a Nap

Mert eleacuteg nagy hozzaacute a toumlmege s ezaacuteltal a toumlmegvonzaacutesa (A Jupiter peacuteldaacuteul hiaacuteba a

legnagyobb oacuteriaacutesbolygoacute a Naprendszerben a toumlmege meacuteg mindig tuacutelsaacutegosan kicsi ahhoz

hogy csillag lehessen)

Csillagok napjainkban is keletkeznek kuumlloumlnoumlsen a Tejuacutetrendszer eacutes a hozzaacute hasonloacute galaxisok

peremvideacutekeacuten leacutevő kozmikus anyagfelhőkben de maacutesutt is ahol valamilyen okboacutel

kellőkeacuteppen oumlssze tud sűrűsoumldni a csillagkoumlzi gaacutez Ennek a legfontosabb teacutenyezője a

gravitaacutecioacutes koumllcsoumlnhataacutes

Ezen kiacutevuumll vannak olyan kedvező esetek amikor egyeacuteb teacutenyezők meacuteg arra is keacutepesek hogy

foumllgyorsiacutetsaacutek a csillagkeacutepződeacutest

Joacuteneacutehaacuteny olyan csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhőt ismeruumlnk amelyben a maacuter koraacutebban

megszuumlletett csillagoknak a nagy energiaacutejuacute elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesa szeacutetbontja (ionizaacutelja) a

koumlrnyeacutekbeli gaacutez reacuteszecskeacuteket A csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhők rendszerint igen alacsony

hőmeacuterseacutekletűek azaz viszonylag lassan mozognak bennuumlk az egyes gaacutezreacuteszecskeacutek Aacutem ha

egy ilyen anyagfelhőben csillagok is vannak azoknak a sugaacuterzaacutesa keacutepes szeacutetbontani meacuteg az

atomokat is

Ennek koumlvetkezteacuteben toumlbb reacuteszecske fog szaladgaacutelni a gaacutezfelhőnek abban a reacuteszeacuteben

Megnoumlvekszik tehaacutet a reacuteszecskeszaacutem eacutes iacutegy a gaacuteznak a nyomaacutesa is

Ezen kiacutevuumll a csillagtoacutel kapott energia megnoumlveli a reacuteszecskeacutek mozgaacutesi energiaacutejaacutet azok

sebesebben szaacuteguldoznak (Tehaacutet magasabb lesz a gaacutezfelhőben a hőmeacuterseacuteklet is)

A gaacutez a heves uumltkoumlzeacutesek miatt keacutepes a teacuterben tovaacutebb ionizaacuteloacutedni Ezek az uacuten ionizaacutecioacutes

frontok egyuacutettal loumlkeacuteshullaacutem frontok is mert az anyagfelhő ionizaacutelt reacuteszeacuteben mintegy

neacutegyszer nagyobb a nyomaacutes mint az elektromosan semleges helyeken ahol tehaacutet ezaacuteltal

rohamosan oumlsszesűrűsoumldhet az anyag s iacutegy foumllgyorsul a csillagok keletkezeacutese

A csillagokban a gaacutez kiacutevuumllrotildel befeleacute fokozatosan sűrűsoumldik Minden csillag kiacutevuumll nagyon

ritka legbeluumll rendkiacutevuumll sűrű Amikor egy oumlsszetoumlmoumlruumllotilde gaacutezgoumlmb ndash egy uacutejszuumlloumltt csillag ndash

belsejeacuteben a sűrűseacuteg iszonyatosan megnő emiatt a nyomaacutes meg a hotildemeacuterseacuteklet is rettentotildeen

magas lesz (Gondoljunk csak bele Ha kisebb teacuterreacuteszbe zsuacutefolunk sok reacuteszecskeacutet akkor azok

ott jobban bdquoloumlkdoumlsotildednekrdquo szaporaacuten bdquotaszigaacuteljaacutekrdquo egymaacutest begyorsulnak )

A hatalmas gravitaacutecioacute miatt a Nap belsejeacuteben is igen nagy a sűrűseacuteg ami tehaacutet gigantikus

nyomaacutest eacutes egyuacutettal rettenetesen magas hőmeacuterseacutekletet jelent Olyannyira hogy meacuteg az elemi

reacuteszecskeacutek is keacutepesek arra hogy egymaacutesba bdquopreacuteselődjenekrdquo eacutes aacutetalakuljanak mikoumlzben

maacutesfajta reacuteszecskeacutek is eacuteletre kelnek belőluumlk elektromaacutegneses energia-felszabadulaacutes

koumlzepette

Ez azt jelenti hogy ott az egyes reacuteszecskeacutek rettenetesen gyorsan keacutepesek mozogni eacutes igen

erőteljesen nekiuumltkoumlznek egymaacutesnak Ilyen koumlruumllmeacutenyek koumlzepette nem csoda ha az atomok

eleve szeacutetroncsoloacutednak (nem biacuterjaacutek a bdquogyűrődeacutestrdquo) Egyesek menthetetlenuumll egymaacutesba

bdquopasziacuterozoacutednakrdquo eacutes meacuteg maacutes bdquotrageacutediaacutekrdquo is toumlrteacutennek veluumlk

A Nap anyagaacutet legnagyobb reacuteszben hidrogeacuten kisebb reacuteszben heacutelium alkotja (Egyeacuteb elemek

elenyeacuteszotilde mennyiseacutegben vannak benne) A belsejeacuteben protonokboacutel meg elektronokboacutel uacutejabb

heacutelium atommagok is keletkeznek

Leacutenyegeacuteben arroacutel van szoacute hogy egyesuumllnek ndash idegen szoacuteval fuzionaacutelnak ndash az atommagok Ez

roumlviden atommagfuacutezioacute

Mikoumlzben azonban a hidrogeacuten heacuteliummaacute alakul csillagunk belsejeacuteben gigantikus energiaacutek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

26

szabadulnak foumll Iacutegy (eacutes ehhez hasonloacute moacutedon) keletkeznek a Napboacutel joumlvő sugaacuterzaacutesok

Nos emiatt az atommagfuacutezioacutes energiatermeleacutes miatt csillag a csillag (A Nap is amely tehaacutet

mindenekelőtt nagy toumlmege eacutes a gravitaacutecioacutes koumllcsoumlnhataacutes joacutevoltaacuteboacutel lett csillag)

A csillagok energiatermeleacutese Eleinte minden csillag belsejeacuteben a hidrogeacuten alakul heacuteliummaacute Koumlzben nagy mennyiseacutegű

energia szabadul foumll Amikor azt mondjaacutek hogy a Nap bdquoizzoacute gaacutezgoumlmbrdquo annak joacuteszereacutevel

csak a fele igaz a gaacutezgoumlmb Az bdquoizzoacuterdquo tuacutelsaacutegosan enyhe kifejezeacutes (Hasonloacute lenne ez ahhoz

amikor raacuteleacutep valakinek a laacutebaacutera egy elefaacutent eacutes csak ennyit mondana bdquoolyan volt mint egy

szuacutenyogcsiacutepeacutesrdquo) Az energia-felszabadulaacutes meacuterteacuteke sokkal inkaacutebb volna hasonliacutethatoacute egy

hidrogeacutenbomba foumllrobbanaacutesaacutehoz baacuter ez a hasonlat sem joacute (a fuacutezioacutes reaktor jobb lenne)

A csillagokban zajloacute hidrogeacuten-heacutelium fuacutezioacute soraacuten hidrogeacuten atommagok (protonok) ndash

mikoumlzben egy reacuteszuumlk elektronnal bdquooumlsszepreacuteselődverdquo neutronnaacute vaacutelik ndash heacutelium atommagokkaacute

egyesuumllnek A bonyolult folyamat elejeacuten kiindulaacuteskeacutent neacutegy protonnal eacutes keacutet elektronnal

szaacutemolhatunk a veacutegeacuten pedig a keacutesz heacutelium atommaggal Ha azonban oumlsszeadjuk a

kiindulaacuteskor a reacuteszecskeacutek toumlmegeacutet eacutes oumlsszehasonliacutetjuk a heacutelium atommag toumlmegeacutevel uacutegy

tűnik mintha nem lenne eacuterveacutenyes a toumlmegmegmaradaacutes toumlrveacutenye ugyanis a bdquokeacutesztermeacutekrdquo

toumlmege kisebb mint kuumlloumln-kuumlloumln az bdquoalkatreacuteszekeacuterdquo Ez a jelenseacuteg gyakran előfordul az

atomfizikaacuteban Uacutegy is nevezteacutek el hogy toumlmeghiaacuteny idegen szoacuteval toumlmegdefektus Hova lett

koumlzben a hiaacutenyzoacute toumlmeg Mi az ami meacuteg jelen van a folyamatban de eddig nem vettuumlk

figyelembe Nos nem szaacutemoltuk bele a toumlmegekbe peacuteldaacuteul a keletkezotilde elektromaacutegneses

sugaacuterzaacutesokat

Tehaacutet otildek a felelotildesek a toumlmegdefektuseacutert Otildek bdquoloptaacutekrdquo el a hiaacutenyzoacute toumlmeget Pontosabban

abboacutel az bdquoanyagmennyiseacutegbotildelrdquo keletkeztek aminek a toumlmegeacutet hiaacutenyoljuk Iacutegy az otilde toumlmeguumlk

kell hogy kiadja a bdquoleltaacuterhiaacutenytrdquo Csak az a gond hogy az elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesoknak a

toumlmegeacutet nem lehet uacutegy eacutertelmezni mint peacuteldaacuteul a kenyeacutereacutet vagy a protoneacutet Nem tudjuk uacutegy

megmeacuterni sem a tehetetlenseacutegeacutet sem a gravitaacuteloacute toumlmegeacutet ahogyan azt maacutes esetekben az

egyeacuteb reacuteszecskeacutek taacutergyak eseteacuteben megszoktuk Az elektromaacutegneses sugaacuterzaacuteskvantumoknak

az energiaacutejaacutet tudjuk joacutel meacuterni

Szerencseacutere a relativitaacuteselmeacutelet kitaacutegiacutetotta ismereteinket a csillagok energiatermeleacuteseacuteről is

kapcsolatot teremt a nyugalmi toumlmeggel rendelkező reacuteszecskeacutek toumlmege eacutes az elektromaacutegneses

sugaacuterzaacuteskvantumok energiaacuteja koumlzoumltt

Janus-arcuacute anyag Jeloumllje m a hiaacutenyzoacute toumlmeget (a folyamat elejeacuten ill a veacutegeacuten meacuterhetotilde toumlmegek kuumlloumlnbseacutegeacutet)

Ekkor a koumlzben keletkezotilde sugaacuterzaacuteskvantum E energiaacuteja E = mcsup2 (a szokaacutesos jeloumlleacutessel c a

vaacutekuumban meacutert feacutenysebesseacuteg) Ennek segiacutetseacutegeacutevel mindig kiszaacutemiacutethatjuk hogy egy adott

toumlmegkuumlloumlnbseacutegnek mekkora energia felel meg ill adott energiaacutehoz mekkora toumlmegdefektus

tartozik

A toumlmeg eacutes az energia tehaacutet szorosan oumlsszetartoznak ezeacutert az energiaacutet leacutenyegeacuteben uacutegy

kezelhetjuumlk mintha toumlmeg lenne

Meacuterjuumlk meg az atommagfuacutezioacute soraacuten felszabaduloacute energiaacutet (ami elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes

formaacutejaacuteban keletkezik) s ezt szaacutemoljuk aacutet toumlmegre Maacuteris megkapjuk a hiaacutenyzoacute toumlmeget

amit koraacutebban kerestuumlnk Meacutegis igaz az anyagmegmaradaacutes toumlrveacutenye aacutem aacuteltalaacutenosabb

eacutertelmezeacutesben

A toumlmeget eacutes az energiaacutet leacutenyegeacuteben egy kalap alaacute vehetjuumlk Mintha csak megegyezneacutenek

Szokaacutes is ezt uacutegy nevezni hogy a toumlmeg eacutes az energia ekvivalenciaacuteja (azonossaacutega) Persze

teljes azonossaacutegroacutel szoacute sincs A toumlmeg az toumlmeg az energia pedig energia Viszont nagyon is

van koumlzuumlk egymaacuteshoz Uacutegy neacutez ki mintha a leacutenyeget tekintve ugyanarroacutel a jelenseacutegről lenne

szoacute Csakhogy egy bdquoJanus-arcuacuterdquo jelenseacutegről bizonyos esetekben az egyik bdquoarcaacutetrdquo laacutetjuk

(toumlmeg) maacutes esetekben pedig a maacutesik bdquoarcaacutetrdquo (energia) amikor bizonyos reacuteszecskeacuteknek ndash pl

elektron proton neutron ndash a toumlmegeacutet tudjuk koumlnnyen megmeacuterni maacutes reacuteszecskeacuteknek ndash ilyenek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

27

az elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesok energia-csomagocskaacutei ndash pedig az energiaacutejaacutet (Olyan ez mint

amikor elsuhan mellettuumlnk egy autoacute amelyet eloumll keacutekre haacutetul pedig pirosra festettek Aki

szemből figyeli keacuteknek laacutetja aki haacutetulroacutel az pedig pirosnak Pedig ugyanarroacutel az autoacuteroacutel van

szoacute)

Mi toumlrteacutenik egy csillagon Minthogy a csillag a feluumlleteacuten toumlbb ezer fokos a hotildemeacuterseacuteklet meacuteg ott is igen gyorsan

mozognak az egyes reacuteszecskeacutek nemcsak a belsejeacuteben (Nagy a mozgaacutesi energiaacutejuk)

Szuumlntelenuumll egymaacutesnak rohannak irtoacutezatosan nagy sebesseacuteggel Nem is biacuterjaacutek ezt elviselni

roncsoloacutedaacutes neacutelkuumll Az atomok a heves uumltkoumlzeacutesek hataacutesaacutera minduntalan szeacutetesnek darabjaikra

Majd ndash kedvezotildebb viszonyok koumlzepette ndash megfelelő reacuteszecskeacutekkel uacutejra oumlsszetalaacutelkozvaacuten

roumlvid idotildere (az uacutejabb erős uumltkoumlzeacutesekig) ismeacutet oumlsszeaacutellhatnak az eredeti atomok Azok persze

ugyaniacutegy szeacutetesnek majd visszaalakulnak eacutes iacutegy tovaacutebb Amennyi szeacutetesik annyi vissza is

alakul Iacutegy mindig vannak a Napon atomok atommagok ionok meg elektronok is (Amikor

az elektromosan toumlltoumltt reacuteszecskeacutek atomokkaacute alakulnak vissza abban az is szerepet jaacutetszik

hogy a kuumlloumlnboumlzotilde elektromos toumllteacutesű reacuteszecskeacutek vonzzaacutek egymaacutest)

Az atomokroacutel leszakadt elektronoknak eacutes a visszamaradt atommagoknak ill ionoknak

oumlsszesen nagyobb az energiaacuteja szeacutetesett (ionizaacutelt) aacutellapotban mint amikor atomokkaacute

kapcsoloacutednak oumlssze A csillagoknak - iacutegy a Napnak a feluumlleteacuten is - ebből a kuumlloumlnbseacutegből ill

az uumltkoumlzeacutesek energiaacutejaacuteboacutel szaacutermazik a feacuteny (A napfoltokban persze ahol a maacutegneses mező

gubancoloacutedaacutesa miatt lelassultak a reacuteszecskeacutek vagyis alacsonyabb lett a hőmeacuterseacuteklet a

reacuteszecskeacutek szeacutetroncsoloacutedaacutesa eacutes visszaalakulaacutesa is kisebb meacuterteacutekű Ott kevesebb feacuteny

keletkezik emiatt soumlteacutetebbek ezek a teruumlletek )

Csillagok eacuteletuacutetja A Naphoz hasonloacute csillagokban rendszerint toumlbb mint tiacutez milliaacuterd eacuteven aacutet zajlik a hidrogeacuten-

heacutelium fuacutezioacute Addig a csillag egyensuacutelyban van a kifeleacute nyomuloacute energia ugyan szeacutejjelebb

fesziacuteteneacute csakhogy a gravitaacutecioacute oumlsszetartja Keacutesotildebb amikor a csillag megoumlregszik eacutes

kimeruumllőfeacutelben lesz a hidrogeacuten keacuteszlete maacutes (hasonloacute) atommagfuacutezioacutes folyamatok indulnak

meg a belsejeacuteben Amikor viszont lelassul a hidrogeacutennek a heacuteliummaacute alakulaacutesa eacutes ezaacuteltal az

energia kifeleacute aacuteramlaacutesa is ndash ami szeacutetfuacutejni igyekszik a csillagot ndash a gravitaacutecioacute oumlsszeacutebb tudja

huacutezni sűrűbb lesz Ezeacutert a belsejeacuteben megnoumlvekszik a nyomaacutes eacutes a hőmeacuterseacuteklet Iacutegy vaacutelik

lehetőveacute uacutejabb magfuacutezioacute beindulaacutesa A heacuteliumnak a tovaacutebb alakulaacutesa hirtelen termel sok

energiaacutet s ahogyan az kifeleacute zuacutedul a csillagboacutel a gravitaacutecioacute elleneacuteben foumllfuacutejja azt voumlroumls

oacuteriaacutessaacute Az aacutetmeacuterője az eredetinek akaacuter toumlbb mint szaacutezszorosaacutera is megnoumlvekedhet A Nap

ekkor majd olyan nagy lesz hogy a Foumlldig is kitaacutegulhat (hacsak a Foumlld nem keruumll taacutevolabb)

A szaacutezszoros meacuteretnoumlvekedeacutes millioacuteszoros teacuterfogatnoumlvekedeacutest jelent azaz a mostani

aacutetlagsűrűseacutege a milliomod reacuteszeacutere csoumlkken Raacuteadaacutesul a Nap kuumllső reacutesze most is rendkiacutevuumll

ritka haacutet meacuteg ha iacutegy lecsoumlkken az aacutetlagsűrűseacutege Mindenesetre (ha lesz meacuteg akkor emberiseacuteg

a Foumlldoumln) ezt az idotildeszakot nem eacuterdemes megvaacuterni Toumlbb okunk is lehet raacute

Az első igen haacutenyattatott sors vaacuter az ilyen oumlreg csillagokra Egyszerre toumlbbfeacutele

elemaacutetalakulaacutesi folyamat is zajlik bennuumlk kuumlloumlnboumlző goumlmbheacutejakban Mikoumlzben azok

beindulnak illetve leaacutellnak (lelassulnak) kuumlloumlnboumlző meacuterteacutekben bdquofuacutejjaacutek foumllrdquo az eacutegitestet amit

ugyanakkor oumlsszeacutebb raacutent a gravitaacutecioacute hacsak teheti Bekoumlvetkezik olyan időszak is amikor a

csillag pulzaacutelni kezd uumltemesen ismeacutetlődve kitaacutegul oumlsszehuacutezoacutedik majd ismeacutet kitaacutegul s

oumlsszehuacutezoacutedik eacutes iacutegy tovaacutebb Rendszerint bekoumlvetkezik ekoumlzben a rezonancia katasztroacutefa

leszakad roacutela a kuumllső leacutegkoumlre azaz gaacutezburkot dob le magaacuteroacutel Ez az uacuten noacuteva robbanaacutes Ez a

balszerencse toumlbbszoumlr is megeshet ugyanazzal a csillaggal joacute neacutehaacuteny ilyen bdquovisszateacuterőrdquo noacutevaacutet

ismeruumlnk Tehaacutet oumlreg koraacuteban a Nap is haacutenykoloacutedik majd anyagfelhőkkel dobaacuteloacutezik

Oumlnmagaacuteban maacuter ez is eleacuteg ok volna arra hogy hűtlenek legyuumlnk hozzaacute eacutes itt hagyjuk Annaacutel

is inkaacutebb mert nem sokkal ezutaacuten teljesen megoumlregszik eacutes meghal

Maacutesik ok Minden csillag keacutepes bdquolegyaacutertanirdquo eacutelete soraacuten a perioacutedusos rendszer elemeit

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

28

egeacuteszen a vasig Tovaacutebb azeacutert nem mert annak az atommagjaacuteban maacuter 56 nukleon van s ha

enneacutel toumlbb protont vagy neutront proacutebaacutelnaacutenk meacuteg bdquobelegyoumlmoumlszoumllnirdquo ahhoz maacuter nekuumlnk

kellene energiaacutet befektetni Koumlzoumlnseacuteges csillagok erre nem keacutepesek Iacutegy tehaacutet leaacutell bennuumlk az

energiatermeleacutes a gravitaacutecioacute előbb oumlsszehuacutezza őket feheacuter toumlrpe csillagocskaacutevaacute majd teljesen

kihunynak s kihűlnek ndash iacutegy hal meg majd a Nap is Nem robban foumll noha oumlreg koraacuteban nova

robbanaacutesok bdquokeseriacutetik az eacuteleteacutetrdquo

A Napnaacutel leacutenyegesen nagyobb toumlmegű csillagok viszont eacuteletuumlk veacutegeacuten foumllrobbannak eacutes ez az

uacuten szupernoacuteva robbanaacutes keacutepes raacute hogy a vasnaacutel bonyolultabb elemeket (pl az aranyat)

legyaacutertsa Amikor nagyreacuteszt leaacutell a csillag energiatermeleacutese a hatalmas gravitaacutecioacute szinte

oumlsszeroppantja az eacutegitestet ami ezaacuteltal igen roumlvid idő alatt gigantikus meacuterteacutekben

oumlsszesűrűsoumldik Ennek koumlvetkezteacuteben az oumlnmagaacuteba roskadoacute agonizaacuteloacute csillag belsejeacuteben

hirtelen szabadul foumll meglehetősen sok energia ami egyreacuteszt lerobbantja a kuumllső reacuteszeket

maacutesreacuteszt oumlsszerobbantja a csillagbelsőt

A csillag helyeacuten visszamarad egy mindoumlssze 10-20 kilomeacuteteres neutroncsillagocska aacutem az

olyan sűrű hogy anyagaacuteboacutel egyetlen kockacukornyi is suacutelyosabb volna a Foumlldoumln mint

peacuteldaacuteul a Magas Taacutetra Ott ugyanis az elektronok bele preacuteselődnek az atommagokba s azok

protonjaival elektromosan semleges neutronokkaacute vaacutelnak Iacutegy szorosan egymaacutes melleacute

simulhatnak az atommagok elektromos tasziacutetaacutes ezt nem gaacutetolja az erős koumllcsoumlnhataacutes pedig

segiacuteti hogy egymaacuteshoz koumltődhessenek

A robbanaacuteskor levaacutelt anyag viszont főkeacutent plazma aacutellapotban van vagyis igen sok

elektromosan toumlltoumltt reacuteszecskeacutet tartalmaz eacutes iacutegy azok a gyorsan forgoacute csillag koumlruumlli maacutegneses

mezőben raacutedioacutesugaacuterzaacutest keltenek A szupernoacuteva robbanaacuteskor foumllszabaduloacute energia egy reacutesze

is elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesok formaacutejaacuteban joumln ki az eacutegitest belsejeacuteből A csillag eredeti

feacutenyesseacutege ilyenkor (nem veacuteletlenuumll) a toumlbb szaacutezmillioacuteszorosaacutera noumlvekszik Megjegyezzuumlk

hogy egy-keacutet milliaacuterd eacutev muacutelva a koumlrnyeacutekuumlnkoumln szupernoacuteva robbanaacutesok tűzijaacuteteacutekszerű

gyakorisaacutegaacuteval kell szaacutemolnunk Ha az ekkor keletkező nagy energiaacutejuacute s iacutegy a

szervezetuumlnkre kaacuteros sugaacuterzaacutesok a Foumlldre oumlzoumlnlenek itt az akkora sugaacuterdoacutezist jelent ami maacuter

nemcsak genetikai mutaacutecioacutekat okozhat hanem veacutegzetes trageacutediaacutekhoz is vezetne ndash ha

megvaacuternaacutenk szuumllőbolygoacutenkon ezt az időszakot El kell tehaacutet koumlltoumlzni inneacutet joacute messzire

meacuteghozzaacute koumlruumllbeluumll egy milliaacuterd eacuteven beluumll

A Keacutek Bolygoacute eacutes uacutetitaacutersa - csillagaacuteszati alapok mindenkinek

Cikkuumlnkben neacutehaacuteny csillagaacuteszati alapfogalmat eleveniacutetuumlnk fel kuumlloumlnoumls tekintettel a Foumlld eacutes

Hold kapcsolataacutera Egyuacutettal a fogyatkozaacutesok eacutegimechanikaacutejaacuteba is betekinteacutest nyerhetuumlnk

A Hold taacutevolsaacutega 30 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 128 sec alatt

A Nap meacuterete 100 Foumlld-aacutetmeacuterő (Bőven belefeacuterne a Holdnak a paacutelyaacuteja)

Nap-Foumlld taacutevolsaacuteg 1 CsE = 100 Nap-aacutetmeacuterő = 10000 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 83 min

alatt (Ha lekicsinyiacutetve a planetaacuterium kupolaacuteja volna a Nap akkor a Foumlld egy alma a

Hold meg - tőle kb 25 m-re - egy cseresznye lenne a vaacuteroskoumlzpontban majdnem 1 km-re a

planitoacutel)

Nap-Pluacutetoacute aacutetlagos taacutevolsaacuteg 40 CsE Megteszi a feacuteny 55 h alatt (Ha a plani kupolaacuteja volna

a Nap akkor a Pluacutetoacute meacuteg a Hold cseresznyeacutejeacutetől is kisebb lenne de toumlbb mint 30 km-

re)

Szomszeacuted csillag (alfa Centauri) taacutevolsaacutega toumlbb mint 4 feacutenyeacutev megteszi a feacuteny toumlbb

mint 4 eacutev alatt (3 csillag 2 Nap-szerű eacutes 1 voumlroumls toumlrpe Ha a Nap maacutekszemnyi akkor az

alfa Centauri tőle 40 km-re 2 maacutekszem eacutes 1 porszem lenne)

A Tejuacutetrendszer meacuterete toumlbb mint 100000 feacutenyeacutev befutnaacute a feacuteny toumlbb mint 100000 eacutev

alatt

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

29

Ma ismert legtaacutevolabbi galaxis taacutevolsaacutega toumlbb mint 10 milliaacuterd feacutenyeacutev megteszi a

feacutenyraacutedioacutesugaacuterzaacutes toumlbb mint 10 milliaacuterd eacutev alatt

1 CsE (1 CSILLAGAacuteSZATI EGYSEacuteG) 1496 millioacute km a Foumlld-paacutelya feacutel nagytengelye A

Foumlld olyan enyhe ellipszis paacutelyaacuten kering a Nap koumlruumll amely majdnem toumlkeacuteletes koumlr (Teacutelen

5 millioacute km-rel koumlzelebb vagyunk a Naphoz mint nyaacuteron aacutem ez a kuumlloumlnbseacuteg elenyeacutesző a

Foumlld-paacutelya majdnem 300 millioacute km aacutetmeacuterőjeacutehez keacutepest)

1 feacutenyeacutev taacutevolsaacuteg amit a feacuteny (2997925 kmsec sebesseacuteggel) 1 eacutev (= 315569259747 sec)

alatt megtesz (Mintegy 95 billioacute kerekiacutetve 10000000000000 km)

A Hold nagysaacutega kb 14-e a toumlmege majdnem 180 reacutesze a Foumlldeacutenek ezeacutert nem biacutert leacutegkoumlrt

megtartani A Holdon a suacutelyunk 16-a lenne az itteninek Nappal foumllmelegedhet 130 oC-ra

eacutejszaka le tud hűlni -100 oC alaacute ugyanis 2 heacutetig van rajta nappal s 2 heacutetig eacutejszaka A

csillagokhoz keacutepest a forgaacutesideje ugyanannyi mint a Foumlld koumlruumlli keringeacutesi ideje azaz koumltoumltt

keringeacutest veacutegez mindig ugyanazt a feleacutet fordiacutetja a Foumlld feleacute iacutegy a Hold felsziacuteneacuteről (a tőluumlnk

laacutethatoacute oldalaacuteroacutel egy adott helyről) a Foumlld mindig ugyanabban az iraacutenyban laacutetszik a laacutetoacutehataacuter

(horizont) foumlloumltt

Holdfaacutezisok (feacutelhold telihold stb)

A Nap a Holdnak (is) mindig csak az egyik feleacutet vilaacutegiacutetja meg Ezt mi mindig maacutes iraacutenyboacutel

neacutezzuumlk teliholdkor a napsuumltoumltte oldalaacutet teljesen laacutetjuk de első negyed eacute s utolsoacute negyed

idejeacuten oldalroacutel vilaacutegiacutetja meg a Nap uacutejholdkor pedig az aacuternyeacutekos oldalt nem laacutetjuk

Fogyatkozaacutesok A Foumlld eacutes a Hold paacutelyasiacutekja 5o-os szoumlget zaacuternak be egymaacutessal ezeacutert nem minden uacutejholdkor

eacutes teliholdkor keruumll a Nap meg ez a keacutet eacutegitest pontosan egy egyenesbe Csak amikor a keacutet siacutek

metszeacutesvonalaacuteban van a Nap - leacutenyegeacuteben feacuteleacutevente - koumlvetkezhet be hogy uacutejholdkor a Hold

aacuternyeacuteka raacutevetiacutetődik a Foumlld felsziacuteneacutenek egy kis reacuteszeacutere (ahonneacutet napfogyatkozaacutest laacutetni) vagy

teliholdkor a Hold belemaacuteszik a Foumlld aacuternyeacutekaacuteba (holdfogyatkozaacutes - mindenuumlnnen

megfigyelhető a Foumlldről ahonneacutet a Hold laacutetszik)

Aacuterapaacutely

A Holddal ellenteacutetes oldalon is van dagaacutely (sőt meacuteg a szaacuterazfoumlld is naponta keacutetszer

megemelkedik eacutes visszasuumlllyed 3 dm-nyit) A Foumlld-Hold rendszer koumlzoumls toumlmegkoumlzeacuteppontja

23 Foumlld-sugaacuternyira van a bolygoacute koumlzepeacutetől ami koumlruumll a Foumlld is ringlispilezik

A Foumlld forgaacutesa

Az Eacuteszaki Sarkon fuumlggőleges tengely koumlruumll viacutezszintesen forgunk balra az eacutegitestek

lemaradnak jobbra mint a buszboacutel neacutezve a faacutek az uacutet szeacuteleacuten (A taacutevolabbiak lassabban

maradnak le sőt joumln veluumlnk a Hold olyan messze van hogy eacuteszre sem vesszuumlk a

lemaradaacutesaacutet) Az Egyenliacutető siacutekja itt viacutezszintes Csak 1 csillag kelnyugszik a Nap a toumlbbiek

vagy mindig a horizont foumlloumltt maradnak vagy mindig alatta

Az Egyenliacutetőn viacutezszintes eacuteszak-deacuteli iraacutenyuacute tengely koumlruumll forog a Foumlld nyugatroacutel keletre s

ahogy haacutetrafeleacute lemarad a koumlrnyező vilaacuteg keleten fuumlggőlegesen kel foumll minden s nyugaton

fuumlggőlegesen nyugszik le Az Egyenliacutető siacutekja fuumlggőleges Minden csillag kelnyugszik

Hazaacutenk az Eacuteszaki Sark eacutes az Egyenliacutető koumlzoumltt nagyjaacuteboacutel a feleacuteneacutel helyezkedik el a Foumlldoumln

tehaacutet tőluumlnk neacutezve a Foumlld forgaacutestengelye eacutes az Egyenliacutető siacutekja is ferdeacuten aacutell s iacutegy ferdeacuten

kelnek foumll eacutes ferdeacuten nyugszanak le az eacutegitestek A forgaacutestengely iraacutenyaacutenak a horizont foumlloumltti

magassaacutega (minden eacuteszaki foumlldrajzi szeacutelesseacutegen) egyenlő az adott phi foumlldrajzi szeacutelesseacuteggel

A Sarkcsillag koumlruumlli phi szoumlgoumln beluumll leacutevő - uacuten cirkumpolaacuteris - csillagok (pl Nagygoumlncoumll

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

30

Kisgoumlncoumll Cassiopeia csillagai) soha nem mennek a horizont alaacute ezeacutert minden deruumllt eacutejjel

megfigyelhetőek (csak mindig maacutes feleacute)

A Foumlld keringeacutese A Nap iraacutenyaacuteban - a nappali eacutegen - nem laacutetszanak szabad szemmel maacutes csillagok - mindig

ellenteacutetes iraacutenyban - az eacutejszakai eacutegbolton - s ez az iraacuteny egy eacutev alatt koumlrbemaacuteszik az eacutegen

(a Foumlld paacutelyasiacutekjaacuteban az ekliptikaacuten)

Ahogyan a forgaacutes miatt (minthogy utazunk a Foumllddel kelet feleacute s minden lemarad haacutetra) 1

nap alatt koumlrbefordulni laacutetszik az eacutegbolt ugyaniacutegy a keringeacutes miatt is (minthogy utazunk a

Foumllddel a Nap koumlruumll - ugyanabba az iraacutenyba amerre forgunk - eacutes emmiatt is haacutetrafeleacute azaz)

nyugat feleacute szinteacuten lemaradni laacutetszanak a csillagok persze lassabban 1 eacutev alatt fordul koumlrbe

a csillagos eacuteg (Ha minden este ugyanakkor figyeljuumlk tapasztalhatjuk ezt a lassuacute lemaradaacutest

vagyis a Foumlld keringeacuteseacutet)

Ezeacutert kuumlloumlnboumlző eacutevszakokban maacutes-maacutes jellegzetes csillagkeacutepek figyelhetőek meg

Tengelyferdeseacuteg a forgaacutestengely mostanaacuteban majdnem a Sarkcsillag feleacute mutat nem

merőleges az ekliptikaacutera (665 o) ezeacutert azzal a Foumlld egyenliacutetőjeacutenek a siacutekja (Eacutegi Egyenliacutető) is

szoumlget (235 o) zaacuter be (Az iraacuteny 26000 eacutevenkeacutent - buacutegoacutecsigaszerűen kuacutep alkotoacutejakeacutent -

koumlroumlz az eacutegen precesszioacute)

A Foumlld megtartja a tengelyferdeseacutegeacutet egy kerigeacutes soraacuten Koumlzben a forgaacutestengely - eacutes (mivel a

csillagok irtoacutezatosan messze vannak ezeacutert) a Sarkcsillag iraacutenya is - oumlnmagaacuteval paacuterhuzamosan

toloacutedik el

Amikor az eacuteszaki feacutelteke fordul jobban a Nap feleacute vagyis hazaacutenk a Nap feleacute hajol tőluumlnk a

Nap magasan laacutetszik deacutelben joacutel tud melegiacuteteni - nyaacuter van

Amikor - feacutel eacutevvel keacutesőbb midőn a Foumlld a Nap tuacuteloldalaacuten van - a deacuteli feacutelteke fordul jobban a

Nap feleacute vagyis hazaacutenk elhajol a Naptoacutel tőluumlnk a Nap alacsonyan laacutetszik deacutelben nem tud

joacutel melegiacuteteni - teacutel van Argentiacutenaacuteban viszont nyaacuter (Az eacuteszaki eacutes a deacuteli feacuteltekeacuten pont fordiacutetva

vaacuteltakoznak az eacutevszakok)

Az Eacuteszaki Sarkon a tavaszi napeacutejegyenlőseacuteg idejeacuten az Eacutegi Egyenliacutetőn (a tavaszpont

iraacutenyaacuteban) leacutevő Nap lassan foumllkel mikoumlzben - a forgaacutes miatt - joacutecskaacuten lemarad jobbra

Naponta koumlrbejaacuter a horizont menteacuten Egyidejűleg - a keringeacutes folytaacuten - arreacutebb maacuteszik az

ekliptikaacuten eacutes iacutegy a nyaacuteri napforduloacuteig egyre magasabbra spiraacutelozik Az őszi napeacutejegyenlőseacuteg

idejeacutere visszakeruumll az Eacutegi Egyenliacutetőre (őszpont) s megint a horizonton megy koumlrbe mialatt

lenyugszik Megkezdődik a feacuteleacuteves eacutejszaka Aacutem addig is hiaacuteba suumlt a Nap feacutel eacuteven aacutet

egyfolytaacuteban mindig alacsonyan van (max 235 o) - nem tud joacutel melegiacuteteni

Ezzel szemben az Egyenliacutetőn deacutelben mindig (ha naacutelunk teacutel van ott akkor is) magasroacutel tűz a

Nap

Hazaacutenkboacutel a teacuteli napforduloacute idejeacuten meacuteg deacutelben is olyan alacsonyan van a Nap mint ahogyan

az Eacuteszaki Sarkon is szokott lenni a nyaacuteri napforduloacute idejeacuten pedig olyan magasan mint

ahogyan az Egyenliacutetőn is szokott lenni Ekkor a keletinyugati iraacutenytoacutel joacuteval deacutelebbre ill

eacuteszakabbra kelnyugszik (s ezeacutert a nappalok kb keacutetszerte roumlvidebbek ill hosszabbak mint az

eacutejszakaacutek) csak a napeacutejegyenlőseacutegek idejeacuten teszi azt pontosan keletennyugaton (amikor 12-12

oacuteraacutet tartoacutezkodik a laacutetoacutehataacuter foumlloumltt-alatt)

Toumlkeacuteletes naptaacuter nem keacutesziacutethető iacutegy e jelenseacutegek daacutetumai sem esnek mindig ugyanarra a

napra

Uumlstoumlkoumlsoumlk szuumlleteacutese A gyorsan mozgoacute gaacutezreacuteszecskeacutek megszoumlknek a bolygoacutekroacutel eacutes a holdakroacutel Az őscsillag

koumlzeleacuteben ebbe besegiacutet a roacutela leaacuteramloacute uacuten napszeacutel is ami főkeacutent plazma reacuteszecskeacutekből aacutell

(protonok elektronok heacutelium atommagok) A kialakuloacute naprendszer koumlzponti tartomaacutenyaacuteboacutel

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

31

a napszeacutel gaacutez eacutes por anyagot keacutepes kisoumlpoumlrni a taacutevolabbi videacutekekre ahol az oumlssze tud fagyni

uumlstoumlkoumlsmagokkaacute

Az uumlstoumlkoumlsmagoknak az egymaacutesra gyakorolt gravitaacutecioacutes zavaroacute hataacutesa meg a koumlrnyező

csillagokeacute a keacutesőbbiekben azt eredmeacutenyezheti hogy időnkeacutent egy-egy mag bezuhan akaacuter a

koumlzponti csillag koumlzvetlen koumlzeleacutebe is Ilyenkor koacutemaacuteja eacutes csoacutevaacuteja is lesz neki de az

leginkaacutebb csak a szemet gyoumlnyoumlrkoumldtető laacutetszat a leacutenyeg mindig az uumlstoumlkoumlsmag ami olyan

mint egy piszkos hoacutegolyoacute jeacutegbe aacutegyazva kő- feacutemdarabkaacutek azaz meteorok

Egy uumlstoumlkoumlsnek a feje időnkeacutent nagyobb mint a Foumlld akaacuter szaacutezezer kilomeacuteteres is lehet A

Napboacutel joumlvő anyagreacuteszecskeacutek erről soumlprik le az esetenkeacutent toumlbb tiacutezmillioacute kilomeacuteter hosszuacute

csoacutevaacutet A szilaacuterd uumlstoumlkoumlsmag pedig amelyből a napsugaacuterzaacutes hataacutesaacutera a gaacutez előtoumlr mindoumlssze

tiacutezegyneacutehaacuteny legfeljebb neacutehaacuteny tiacutez kilomeacuteter nagysaacuteguacute lehet Ebből is laacutethatoacute hogy a koacutema

de főleg a csoacuteva anyagaacutenak nagy reacutesze - amely e meglehetősen kicsi uumlstoumlkoumlsmagboacutel

szaacutermazik - rendkiacutevuumll ritka gaacutez Persze gaacutezfejlődeacutes csak a Nap koumlzeleacuteben lehet ezeacutert nincs

az uumlstoumlkoumlsnek se csoacutevaacuteja se koacutemaacuteja amikor messze van a Naptoacutel (mindoumlssze a csupasz -

mondhatnaacutenk meztelen jeges fagyott - uumlstoumlkoumlsmag)

Minthogy az uumlstoumlkoumlsoumlk a Naprendszer ősi anyagaacutet tartalmazzaacutek leacutenyegeacuteben hasonloacute

gaacutezokboacutel aacutelltak oumlssze mint amilyeneket a csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhők is tartalmaznak

(Hiszen ugyanilyen gaacutezokboacutel sűrűsoumldoumltt oumlssze az eacuteppen kialakuloacute Ősnap mintegy hat milliaacuterd

eacutevvel ezelőtt valamint a koumlruumlloumltte ugyanezen anyagboacutel megszuumllető bolygoacutek is) Ezekben a

kozmikus anyagfelhőkben szerves molekulaacutek is leacutetrejoumlttek A bolygoacutekeletkezeacutes folyamataacuteban

foumllforroacutesodott anyagban azonban szeacutetroncsoloacutedhatnak ezek a bonyolult eacutes eacuterzeacutekeny kis

keacutepződmeacutenyek Csakhogy az uumlstoumlkoumlsoumlk mint affeacutele szerves-anyag konzervek keacutepesek raacute

hogy megőrizzeacutek jobb időkre ezeket a molekulaacutekat s szaacutezmillioacute eacutevekkel keacutesőbb amikor

becsapoacutednak valamely bolygoacute felsziacuteneacutere visszainjekcioacutezzaacutek azokat Iacutegy - szerencseacutes

koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt - ha az uumltkoumlzeacutest tuacuteleacutelő szerves molekulaacutek tovaacutebb bonyoloacutedhatnak

megindulhat az eacuteletteacute szerveződeacutes is

Eacutelet lehetőseacutege a Foumlldoumln kiacutevuumll Az előzőekből kitűnik hogy a kozmoszban maacutesutt is ugyanolyan anyagboacutel joumlttek leacutetre

csillagok - eacutes egyesek koumlruumll meacuteg bolygoacutek is - mint amiből a Naprendszer kialakult Tovaacutebbaacute

az is fontos teacuteny hogy a bioloacutegiai evoluacutecioacutet megelőző keacutemiai bonyoloacutedaacutes is megkezdődik az

ilyen gaacutez- eacutes porfelhőkben Ha maacutesutt is keacutepesek voltak uumlstoumlkoumlsoumlk visszainjekcioacutezni a

bolygoacutekra az ott (a bolygoacute kialakulaacutesakor) toumlnkrement szerves molekulaacutekat megfelelő

koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt maacutes naprendszerekben is kifejlődhetett az eacutelet

Messze maacutes csillagok koumlruumll keringő bolygoacutekon akaacuter naacutelunk fejlettebb civilizaacutecioacutek is

lehetnek

Az viszont hogy jaacutertakjaacuternak-e itt foumlldoumlnkiacutevuumlliek ma meacuteg hit keacuterdeacutese

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

32

MERKUacuteR

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő 88 foumlldi nap

Tengely koumlruumlli forgaacutes 176 foumlldi nap

Gyakrabban van uacutejeacutev mint Napkelte

Felsziacuteneacutenek csak a 45-aacutet teacuterkeacutepezteacutek fel

Neheacutez megfigyelnuumlnk mert mindig a Nap koumlzeleacuteben jaacuter

A Merkuacuter feluumlleteacutenek minden neacutegyzetmeacutetereacutere hatszor annyi sugaacuterzaacutes eacuterkezik a Napboacutel mint

a Foumlld azonos nagysaacuteguacute teruumlleteacutere A bolygoacute nappali hőmeacuterseacuteklete eleacuteg magas aacutetlagban 600

K (kb 330 Celsius fok) mikoumlzben eleacuteri a 750 K (480 Celsius fok) koumlruumlli maximumot

Ugyanakkor eacutejszaka a hőmeacuterseacuteklet 90 K-re (kb -180 Celsius fok) suumlllyed

A Merkuacuternak nincs eacuteszrevehető sűrűseacutegű leacutegkoumlre Tekintettel arra ugyanis hogy a bolygoacute

napsuumltoumltte oldala igen forroacute fel kell teacuteteleznuumlnk hogy meacuteg a legnehezebb gaacutezok is eltaacutevoztak

onnan Raacuteadaacutesul az oumlsszes bolygoacute koumlzuumll a Merkuacuter felsziacuteneacutenek feacutenyvisszaverő keacutepesseacutege a

leggyengeacutebb leginkaacutebb a soumlteacutet holdtalajeacutehoz hasonloacute A Merkuacuter felsziacutene aacuteltal szoacutert napfeacuteny

sziacutenkeacutepi vizsgaacutelata is megerősiacuteti hogy a bolygoacutenak nincs kimutathatoacute leacutegkoumlre

Leacutegkoumlre ritka A Merkuacuternak nincs holdja

Első űrszonda Mariner-10

VEacuteNUSZ

Veacutenusz a roacutemai mitoloacutegiaacuteban a kertek istennője Aphroditeacuteval azonosiacutetottaacutek aki goumlroumlg

mitoloacutegiaacuteban a szeacutepseacuteg eacutes a szerelem istennője

Esthajnalcsillag

Minthogy a Veacutenusz a legfeacutenyesebb eacutegitestek koumlzeacute tartozik a szeacutepseacuteg istennőjeacuteről nevezteacutek el

A legfeacutenyesebb bolygoacutetestveacuteruumlnk csupaacuten a Nap eacutes a Hold laacutetszoacutelagos feacutenyesseacutege muacutelja feluumll

az oumlveacutet

A Veacutenusznak nincs holdja

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő

Tengely koumlruumlli forgaacutes 243 foumlldi nap

Leacutegkoumlr 95 szeacuten-dioxid

Uumlveghaacutezhataacutes

FOumlLD

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő 365 nap

Tengely koumlruumlli forgaacutes 24 oacutera

Koumlr paacutelya

Forgaacutestengelye 235deg

Tudjuk hogy bolygoacutenk 24 oacutera alatt veacutegez egy teljes koumlruumllfordulaacutest

A forgaacutes koumlvetkezteacuteben felleacutepő centrifugaacutelis erő hataacutesaacutera az eacutegitest belapult az egyenliacutetői

videacutekeken pedig kidudorodott

A Hold eacutes a Nap toumlmegvonzaacutesa (az előbbieacute nagyobb) apaacutelyt eacutes dagaacutelyt kelt amelyek az

oacuteceaacutenok eacutes tengerek viacutezfelsziacuteneacutenek suumlllyedeacuteseacuteben eacutes emelkedeacuteseacuteben vehetők eacuteszre A Hold

uacutegy vonszolja maga utaacuten a Foumlld dagaacutelyoumlveacutet bolygoacutenk felsziacuteneacuten hogy az eacutepp ennek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

23

koumlruumll Ezt a taacutevolsaacutegot maacuter toumlbb mint 8 perc alatt teszi meg a feacuteny de a ma ismert

legtaacutevolabbi bolygoacuteig a Pluacutetoacuteig 40-szer ennyi időre mintegy 5 oacuteraacutera van szuumlkseacutege S ez meacuteg

csak a ma ismert bolygoacuterendszer hataacutera a teljes Naprendszer szeacuteleacuteig nagyjaacuteboacutel 2 eacuteven aacutet

szaacuteguld a feacutenysugaacuter (Tudniillik a Naprendszer mindaddig tart ameddig a Nap vonzoacute hataacutesa

eacuterveacutenyesuumll maacuterpedig a legkoumlzelebbi szomszeacutedos csillagroacutel toumlbb mint 4 eacutevig joumln a feacuteny)

A Tejuacutetrendszer egy nagy galaxis toumlbb szaacutez milliaacuterd (azaz toumlbb szaacutez ezer millioacute) csillagot

tartalmaz koumlzuumlluumlk csupaacuten egy a mi Napunk Az ilyen galaxisok egyik szeacuteleacutetől a maacutesikig toumlbb

mint szaacutezezer eacutevig menne a feacuteny ha koumlzben nem nyelődne el a csillagkoumlzi anyagban Vannak

kis galaxisok is toumlbbseacuteguumlk csak neacutehaacuteny milliaacuterd csillagboacutel aacutell A nagy galaxisok koumlzuumll a

szomszeacutedos legkoumlzelebbi az Andromeacuteda-galaxis Ennek a koumlzeacutepső reacutesze ndash ahol sűrűbben

vannak benne a csillagok ndash szabad szemmel is laacutetszik peacuteldaacuteul ősszel este a csillagos eacutegen

Holott az a feacuteny ami ma eljut roacutela a szemuumlnkbe onneacutet mintegy haacuterommillioacute eacutevvel ezelőtt

indult el Ismeruumlnk ma olyan galaxisokat is amelyeknek a raacutedioacutesugaacuterzaacutesa toumlbb mint

tiacutezmilliaacuterd eacutevig szaacuteguldott a vilaacutegűrben miacutegnem ide eacuterkezett a Foumlldre Ma kb szaacutezmilliaacuterd

galaxist ismeruumlnk ndash ezek (eacutes tartozeacutekaik) alkotjaacutek a Metagalaxist

A galaxisok rendszerint kisebb-nagyobb galaxishalmazokat alkotnak A leguacutejabb kutataacutesok

alapjaacuten viszont uacutegy tűnik hogy a ma ismert legnagyobb struktuacuteraacutekat tekintve cellaacutes

szerkezetű a Metagalaxis Eszerint mi mindnyaacutejan cellataacutersak vagyunk raacuteadaacutesul a cellaacutek

falaacuteba beeacutepiacutetve ugyanis a cellaacutek fala galaxisokboacutel aacutell a Tejuacutetrendszer csak egy kis bdquoteacuteglardquo a

sok koumlzuumll

Ősrobbanaacutes Ha megvizsgaacuteljuk a galaxishalmazunkon tuacuteli galaxisokat - az elmeacutelettel oumlsszhangban - toumlbb

eacuteszleleacutesi adatboacutel is arra koumlvetkeztethetuumlnk hogy azok kiveacutetel neacutelkuumll taacutevolodnak tőluumlnk sőt

mineacutel messzebb van egy galaxis annaacutel nagyobb sebesseacuteggel

Peacuteldaacuteul az uacuten voumlroumlseltoloacutedaacutest ndash ami erre a taacutevolodaacutesra utal ndash joacutel megfigyelhetjuumlk A taacutevolodoacute

eacutegitestek sziacutenkeacutepvonalai eltoloacutednak a nagyobb hullaacutemhosszak vagyis a voumlroumls sziacuten feleacute

(Ebből a relativitaacuteselmeacutelet alapjaacuten kiszaacutemolhatoacute az eacutegitest taacutevolsaacutega eacutes a taacutevolodaacutesi

sebesseacutege)

Megjegyzeacutes Ezt a jelenseacuteget a hasonloacutesaacuteg alapjaacuten (de teacutevesen) Doppler-effektuskeacutent is

szoktaacutek emlegetni Pedig ebben az esetben a hullaacutemhossz megvaacuteltozaacutesaacutenak maacutes jellegű okot

tulajdoniacutethatunk

Keacutepzeljuumlnk el egy hatalmas gumilepedotildet Helyezzuumlnk raacute csigaacutekat ndash azokkal modellezzuumlk az

egyes galaxishalmazokat keacutet teacuterdimenzioacuteban Az Einstein-egyenletek szerint az idotilde

muacutelaacutesaacuteval megvaacuteltozik a teacuteridő metrikaacuteja ami a Metagalaxis taacutegulaacutesaacutet ill oumlsszehuacutezoacutedaacutesaacutet

jelenti A mi modelluumlnkoumln ez uacutegy jelentkezik hogy a gumilepedotilde nyuacutelik ill oumlsszehuacutezoacutedik

Ennek megfelelotildeen baacutermelyik csigaacuteroacutel (galaxishalmazroacutel) azt lehet laacutetni hogy az oumlsszes toumlbbi

taacutevolodik tőle (ill koumlzeledik feleacute) Ekoumlzben a teacuterben mozgoacute feacutenysugaacuter hullaacutemhossza is

ugyanuacutegy megnyuacutelik (legalaacutebbis a Metagalaxis taacutegulaacutesakor oumlsszehuacutezoacutedaacuteskor pedig

oumlsszezsugorodik) mintha csak a modelluumlnk gumilepedotildejeacutenek a nyuacutelaacutesaacutet (ill oumlsszehuacutezoacutedaacuteskor

a zsugorodaacutesaacutet) koumlvetneacute

A Metagalaxis jelenlegi taacutegulaacutesa az uacuten Otildesrobbanaacutesig vezethetotilde vissza az idotildeben

Az Ősrobbanaacutes folyamataacuteban volt olyan időszak amikor a Metagalaxisban sehol sem leacuteteztek

atomok mert annyira sűrű volt az anyag hogy benne a gigantikus nyomaacuteson eacutes a rettenetesen

magas hőmeacuterseacutekleten az igen gyakran eacutes szeacuteduumlletes sebesseacutegekkel egymaacutesnak rohanoacute atomok

uacutegyis szeacutetestek volna elemi reacuteszecskeacutekre Sőt meacuteg az elemi reacuteszecskeacutek sem maradhattak

eacutepseacutegben peacuteldaacuteul az anyag eacutes az antianyag szuumlntelenuumll szeacutetsugaacuterzoacutedtak eacutes visszaalakultak

majd ismeacutet szeacutetsugaacuterzoacutedtak s megint visszaalakultak eacutes iacutegy tovaacutebb

Amikor a reacuteszecske-antireacuteszecske paacuterok oumlsszeuumltkoumlztek elektromaacutegneses sugaacuterzaacuteskvantumok

lettek belőluumlk amelyek folyamatosan vissza is alakultak reacuteszecske-antireacuteszecske paacuterokkaacute

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

24

Azok pedig ndash uacutejra oumlsszeuumltkoumlzveacuten ndash ugyancsak szeacutetsugaacuterzoacutedtak eacutes a sugaacuterzaacutes (amiacuteg kellően

nagy volt az anyagsűrűseacuteg) visszacsapoacutedott anyag-antianyag reacuteszecske paacuterokkaacute

Ezek a folyamatok mindaddig zajlottak amiacuteg elegendően nagy volt a sűrűseacuteg Azonban gyors

uumltemben toumlrteacutent a Metagalaxis taacutegulaacutesa Veacuteguumll atomok is oumlsszeaacutellhattak de sugaacuterzaacutes is maradt

meg sőt az anyagnak a zoumlme szeacutetsugaacuterzoacutedott ezt hiacutevjuk az Ősrobbanaacutes

maradvaacutenysugaacuterzaacutesaacutenak

Az Ősrobbanaacutes utaacuteni anyag tehaacutet ketteacutevaacutelt

1 Nagyobb reacuteszben elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes maradt vissza Tele van vele a vilaacutegrdquoűrrdquo - ami

ezek szerint egyaacuteltalaacuten nem uumlres Ennek az anyagnak a kvantumoknak az energiaacutejaacutet tudjuk

joacutel meacuterni

2 Az anyag kisebb haacutenyadaacutet de a feltűnőbb reacuteszeacutet pedig a nyugalmi toumlmeggel rendelkező

reacuteszecskeacutekből aacutelloacute anyag galaxisok azokon beluumll csillagok nagybolygoacutek kisbolygoacutek

holdak uumlstoumlkoumlsoumlk meteorok csillagkoumlzi ill bolygoacutekoumlzi gaacutez eacutes por alkotjaacutek sőt a Foumlld nevű

bolygoacuten peacuteldaacuteul mi magunk is Ez az anyag igen izgalmas fejlődeacutesen ment keresztuumll az

Ősrobbanaacutes oacuteta

Galaxisok szuumlleteacutese Az Ősrobbanaacutesboacutel visszamaradt elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes ndash noha a taacutegulaacutes koumlvetkezteacuteben

mostanaacuteban folyamatosan noumlvekszik a hullaacutemhossza ndash leacutenyegeacuteben maradt a reacutegi A szeacutet nem

sugaacuterzoacutedott anyag viszont ndash aminek a zoumlme hidrogeacuten valamint heacutelium gaacutez ndash a taacutegulaacutes soraacuten

a gravitaacutecioacutes vonzaacutes koumlvetkezteacuteben szeacutetszakadozott egyre kisebb anyagfelhőkre amelyek

sűrűbb reacuteszeiből kialakultak a galaxishalmazok s azokon beluumll az egyes galaxisok

Az Ősrobbanaacutesboacutel rengeteg neutriacutenoacute maradt vissza A taacutegulaacutes erre a neutriacutenoacute sokasaacutegra is

vonatkozik Mai elmeacutelet szerint a neutriacutenoacutek egymaacutesra hatoacute vonzaacutesa egyre feltűnőbb

egyenetlenseacutegeket okozott ebben a bdquoneutriacutenoacutetengerbenrdquo s ahol a legtoumlbb neutriacutenoacute sűrűsoumldoumltt

oumlssze azok oda vonzottaacutek az eacuteppen arra koacuteszaacuteloacute gaacutez reacuteszecskeacuteket is ahol aztaacuten veacuteguumllis

galaxisok nőttek

Formaacutejaacutet tekintve sokfeacutele galaxis van mi most csak a Tejuacutetrendszer (eacutes a hozzaacute hasonloacute

galaxisok) leacutetrejoumltteacutet taacutergyaljuk ndash s azt is csak nagy vonalakban

A Tejuacutetrendszer anyagaacutenak oumlsszesűrűsoumldeacutese soraacuten a gravitaacutecioacute eleinte minden iraacutenyban

egyformaacuten eacuterveacutenyesuumllt ami egy nagyjaacuteboacutel goumlmbszimmetrikus bdquogaacutezgomboacutecotrdquo

eredmeacutenyezett mint galaxisunk ősi formaacutejaacutet Ezen beluumll tovaacutebbi ugyancsak

goumlmbszimmetrikus bdquogaacutezgomboacutecokrdquo joumlttek leacutetre a mai uacuten goumlmbhalmazok ősei Azokon beluumll

ugyancsak goumlmbszimmetrikus bdquogaacutezgomboacutecokrdquo alakultak ki csillagok

Az egyre jobban oumlsszesűrűsoumldő ősgalaxis nagyobb reacuteszben meacuteg oumlsszefuumlggő gaacutez formaacutejaacuteban

megleacutevő anyaga azonban egyre gyorsabban forgott eacutes emiatt egyre jobban ellaposodott

Ebből az anyagboacutel joumlttek leacutetre a galaxisunk siacutekja menteacuten talaacutelhatoacute csillagok iacutegy a Nap is

A Tejuacutetrendszer koumlzepeacuteben egy rendkiacutevuumll sűrű galaxismagban gigantikus energiatermelő

folyamatok duacutelnak aacutem ma meacuteg nem tudjuk hogy azok netaacuten fekete lyukba bezuhanoacute

anyagtoacutel szaacutermaznak-e vagy esetleg anyag-antianyag szeacutetsugaacuterzoacutedaacutestoacutel (vagy valami maacutestoacutel

amit ma meacuteg nem ismeruumlnk) Mindenesetre nem lehetetlen hogy a Metagalaxis anyagaacutenak

az Ősrobbanaacuteskori szupersűrű aacutellapotaacuteboacutel akaacuter fekete lyukak is maradhattak vissza akaacuter

antianyagzaacutervaacutenyok egyes galaxisok koumlzepeacuten (Egyeacutebkeacutent az is lehet hogy a galaxisok fele

antianyagboacutel van koumlztuumlk olyanok amelyek meg ilyen anyagzaacutervaacutenyt rejtenek magukban

amilyen anyagboacutel mi vagyunk)

Csillagok szuumlleteacutese A csillagkoumlzi teacuterben sokfeleacute gaacutezfelhők is megmaradtak Maguk a csillagok is ilyen kozmikus

anyagfelhőkből sűrűsoumldtek oumlssze

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

25

A Naprendszer is egy hatalmas kozmikus gaacutez- eacutes porfelhotildenek egy ndash ahhoz keacutepest viszonylag

kis meacuteretű ndash gaacutezgomboacuteccaacute oumlsszecsomoacutesodoacute reacuteszeacuteből joumltt leacutetre

De mieacutert lett csillag a Nap

A csillagok feluumlleteacuten a hőmeacuterseacuteklet toumlbb ezer fok legbeluumll pedig ndash ahol gigantikus

energiaacutek szabadulnak foumll - toumlbb tiacutez millioacute fok is lehet Vajon mitől van ez

A Nap - eacutes minden csillag ndash sajaacutetmaga vilaacutegiacutet Hogyan keacutepesek erre Mieacutert ilyen

peacuteldaacuteul sajaacutet csillagunk a Nap

Mert eleacuteg nagy hozzaacute a toumlmege s ezaacuteltal a toumlmegvonzaacutesa (A Jupiter peacuteldaacuteul hiaacuteba a

legnagyobb oacuteriaacutesbolygoacute a Naprendszerben a toumlmege meacuteg mindig tuacutelsaacutegosan kicsi ahhoz

hogy csillag lehessen)

Csillagok napjainkban is keletkeznek kuumlloumlnoumlsen a Tejuacutetrendszer eacutes a hozzaacute hasonloacute galaxisok

peremvideacutekeacuten leacutevő kozmikus anyagfelhőkben de maacutesutt is ahol valamilyen okboacutel

kellőkeacuteppen oumlssze tud sűrűsoumldni a csillagkoumlzi gaacutez Ennek a legfontosabb teacutenyezője a

gravitaacutecioacutes koumllcsoumlnhataacutes

Ezen kiacutevuumll vannak olyan kedvező esetek amikor egyeacuteb teacutenyezők meacuteg arra is keacutepesek hogy

foumllgyorsiacutetsaacutek a csillagkeacutepződeacutest

Joacuteneacutehaacuteny olyan csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhőt ismeruumlnk amelyben a maacuter koraacutebban

megszuumlletett csillagoknak a nagy energiaacutejuacute elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesa szeacutetbontja (ionizaacutelja) a

koumlrnyeacutekbeli gaacutez reacuteszecskeacuteket A csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhők rendszerint igen alacsony

hőmeacuterseacutekletűek azaz viszonylag lassan mozognak bennuumlk az egyes gaacutezreacuteszecskeacutek Aacutem ha

egy ilyen anyagfelhőben csillagok is vannak azoknak a sugaacuterzaacutesa keacutepes szeacutetbontani meacuteg az

atomokat is

Ennek koumlvetkezteacuteben toumlbb reacuteszecske fog szaladgaacutelni a gaacutezfelhőnek abban a reacuteszeacuteben

Megnoumlvekszik tehaacutet a reacuteszecskeszaacutem eacutes iacutegy a gaacuteznak a nyomaacutesa is

Ezen kiacutevuumll a csillagtoacutel kapott energia megnoumlveli a reacuteszecskeacutek mozgaacutesi energiaacutejaacutet azok

sebesebben szaacuteguldoznak (Tehaacutet magasabb lesz a gaacutezfelhőben a hőmeacuterseacuteklet is)

A gaacutez a heves uumltkoumlzeacutesek miatt keacutepes a teacuterben tovaacutebb ionizaacuteloacutedni Ezek az uacuten ionizaacutecioacutes

frontok egyuacutettal loumlkeacuteshullaacutem frontok is mert az anyagfelhő ionizaacutelt reacuteszeacuteben mintegy

neacutegyszer nagyobb a nyomaacutes mint az elektromosan semleges helyeken ahol tehaacutet ezaacuteltal

rohamosan oumlsszesűrűsoumldhet az anyag s iacutegy foumllgyorsul a csillagok keletkezeacutese

A csillagokban a gaacutez kiacutevuumllrotildel befeleacute fokozatosan sűrűsoumldik Minden csillag kiacutevuumll nagyon

ritka legbeluumll rendkiacutevuumll sűrű Amikor egy oumlsszetoumlmoumlruumllotilde gaacutezgoumlmb ndash egy uacutejszuumlloumltt csillag ndash

belsejeacuteben a sűrűseacuteg iszonyatosan megnő emiatt a nyomaacutes meg a hotildemeacuterseacuteklet is rettentotildeen

magas lesz (Gondoljunk csak bele Ha kisebb teacuterreacuteszbe zsuacutefolunk sok reacuteszecskeacutet akkor azok

ott jobban bdquoloumlkdoumlsotildednekrdquo szaporaacuten bdquotaszigaacuteljaacutekrdquo egymaacutest begyorsulnak )

A hatalmas gravitaacutecioacute miatt a Nap belsejeacuteben is igen nagy a sűrűseacuteg ami tehaacutet gigantikus

nyomaacutest eacutes egyuacutettal rettenetesen magas hőmeacuterseacutekletet jelent Olyannyira hogy meacuteg az elemi

reacuteszecskeacutek is keacutepesek arra hogy egymaacutesba bdquopreacuteselődjenekrdquo eacutes aacutetalakuljanak mikoumlzben

maacutesfajta reacuteszecskeacutek is eacuteletre kelnek belőluumlk elektromaacutegneses energia-felszabadulaacutes

koumlzepette

Ez azt jelenti hogy ott az egyes reacuteszecskeacutek rettenetesen gyorsan keacutepesek mozogni eacutes igen

erőteljesen nekiuumltkoumlznek egymaacutesnak Ilyen koumlruumllmeacutenyek koumlzepette nem csoda ha az atomok

eleve szeacutetroncsoloacutednak (nem biacuterjaacutek a bdquogyűrődeacutestrdquo) Egyesek menthetetlenuumll egymaacutesba

bdquopasziacuterozoacutednakrdquo eacutes meacuteg maacutes bdquotrageacutediaacutekrdquo is toumlrteacutennek veluumlk

A Nap anyagaacutet legnagyobb reacuteszben hidrogeacuten kisebb reacuteszben heacutelium alkotja (Egyeacuteb elemek

elenyeacuteszotilde mennyiseacutegben vannak benne) A belsejeacuteben protonokboacutel meg elektronokboacutel uacutejabb

heacutelium atommagok is keletkeznek

Leacutenyegeacuteben arroacutel van szoacute hogy egyesuumllnek ndash idegen szoacuteval fuzionaacutelnak ndash az atommagok Ez

roumlviden atommagfuacutezioacute

Mikoumlzben azonban a hidrogeacuten heacuteliummaacute alakul csillagunk belsejeacuteben gigantikus energiaacutek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

26

szabadulnak foumll Iacutegy (eacutes ehhez hasonloacute moacutedon) keletkeznek a Napboacutel joumlvő sugaacuterzaacutesok

Nos emiatt az atommagfuacutezioacutes energiatermeleacutes miatt csillag a csillag (A Nap is amely tehaacutet

mindenekelőtt nagy toumlmege eacutes a gravitaacutecioacutes koumllcsoumlnhataacutes joacutevoltaacuteboacutel lett csillag)

A csillagok energiatermeleacutese Eleinte minden csillag belsejeacuteben a hidrogeacuten alakul heacuteliummaacute Koumlzben nagy mennyiseacutegű

energia szabadul foumll Amikor azt mondjaacutek hogy a Nap bdquoizzoacute gaacutezgoumlmbrdquo annak joacuteszereacutevel

csak a fele igaz a gaacutezgoumlmb Az bdquoizzoacuterdquo tuacutelsaacutegosan enyhe kifejezeacutes (Hasonloacute lenne ez ahhoz

amikor raacuteleacutep valakinek a laacutebaacutera egy elefaacutent eacutes csak ennyit mondana bdquoolyan volt mint egy

szuacutenyogcsiacutepeacutesrdquo) Az energia-felszabadulaacutes meacuterteacuteke sokkal inkaacutebb volna hasonliacutethatoacute egy

hidrogeacutenbomba foumllrobbanaacutesaacutehoz baacuter ez a hasonlat sem joacute (a fuacutezioacutes reaktor jobb lenne)

A csillagokban zajloacute hidrogeacuten-heacutelium fuacutezioacute soraacuten hidrogeacuten atommagok (protonok) ndash

mikoumlzben egy reacuteszuumlk elektronnal bdquooumlsszepreacuteselődverdquo neutronnaacute vaacutelik ndash heacutelium atommagokkaacute

egyesuumllnek A bonyolult folyamat elejeacuten kiindulaacuteskeacutent neacutegy protonnal eacutes keacutet elektronnal

szaacutemolhatunk a veacutegeacuten pedig a keacutesz heacutelium atommaggal Ha azonban oumlsszeadjuk a

kiindulaacuteskor a reacuteszecskeacutek toumlmegeacutet eacutes oumlsszehasonliacutetjuk a heacutelium atommag toumlmegeacutevel uacutegy

tűnik mintha nem lenne eacuterveacutenyes a toumlmegmegmaradaacutes toumlrveacutenye ugyanis a bdquokeacutesztermeacutekrdquo

toumlmege kisebb mint kuumlloumln-kuumlloumln az bdquoalkatreacuteszekeacuterdquo Ez a jelenseacuteg gyakran előfordul az

atomfizikaacuteban Uacutegy is nevezteacutek el hogy toumlmeghiaacuteny idegen szoacuteval toumlmegdefektus Hova lett

koumlzben a hiaacutenyzoacute toumlmeg Mi az ami meacuteg jelen van a folyamatban de eddig nem vettuumlk

figyelembe Nos nem szaacutemoltuk bele a toumlmegekbe peacuteldaacuteul a keletkezotilde elektromaacutegneses

sugaacuterzaacutesokat

Tehaacutet otildek a felelotildesek a toumlmegdefektuseacutert Otildek bdquoloptaacutekrdquo el a hiaacutenyzoacute toumlmeget Pontosabban

abboacutel az bdquoanyagmennyiseacutegbotildelrdquo keletkeztek aminek a toumlmegeacutet hiaacutenyoljuk Iacutegy az otilde toumlmeguumlk

kell hogy kiadja a bdquoleltaacuterhiaacutenytrdquo Csak az a gond hogy az elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesoknak a

toumlmegeacutet nem lehet uacutegy eacutertelmezni mint peacuteldaacuteul a kenyeacutereacutet vagy a protoneacutet Nem tudjuk uacutegy

megmeacuterni sem a tehetetlenseacutegeacutet sem a gravitaacuteloacute toumlmegeacutet ahogyan azt maacutes esetekben az

egyeacuteb reacuteszecskeacutek taacutergyak eseteacuteben megszoktuk Az elektromaacutegneses sugaacuterzaacuteskvantumoknak

az energiaacutejaacutet tudjuk joacutel meacuterni

Szerencseacutere a relativitaacuteselmeacutelet kitaacutegiacutetotta ismereteinket a csillagok energiatermeleacuteseacuteről is

kapcsolatot teremt a nyugalmi toumlmeggel rendelkező reacuteszecskeacutek toumlmege eacutes az elektromaacutegneses

sugaacuterzaacuteskvantumok energiaacuteja koumlzoumltt

Janus-arcuacute anyag Jeloumllje m a hiaacutenyzoacute toumlmeget (a folyamat elejeacuten ill a veacutegeacuten meacuterhetotilde toumlmegek kuumlloumlnbseacutegeacutet)

Ekkor a koumlzben keletkezotilde sugaacuterzaacuteskvantum E energiaacuteja E = mcsup2 (a szokaacutesos jeloumlleacutessel c a

vaacutekuumban meacutert feacutenysebesseacuteg) Ennek segiacutetseacutegeacutevel mindig kiszaacutemiacutethatjuk hogy egy adott

toumlmegkuumlloumlnbseacutegnek mekkora energia felel meg ill adott energiaacutehoz mekkora toumlmegdefektus

tartozik

A toumlmeg eacutes az energia tehaacutet szorosan oumlsszetartoznak ezeacutert az energiaacutet leacutenyegeacuteben uacutegy

kezelhetjuumlk mintha toumlmeg lenne

Meacuterjuumlk meg az atommagfuacutezioacute soraacuten felszabaduloacute energiaacutet (ami elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes

formaacutejaacuteban keletkezik) s ezt szaacutemoljuk aacutet toumlmegre Maacuteris megkapjuk a hiaacutenyzoacute toumlmeget

amit koraacutebban kerestuumlnk Meacutegis igaz az anyagmegmaradaacutes toumlrveacutenye aacutem aacuteltalaacutenosabb

eacutertelmezeacutesben

A toumlmeget eacutes az energiaacutet leacutenyegeacuteben egy kalap alaacute vehetjuumlk Mintha csak megegyezneacutenek

Szokaacutes is ezt uacutegy nevezni hogy a toumlmeg eacutes az energia ekvivalenciaacuteja (azonossaacutega) Persze

teljes azonossaacutegroacutel szoacute sincs A toumlmeg az toumlmeg az energia pedig energia Viszont nagyon is

van koumlzuumlk egymaacuteshoz Uacutegy neacutez ki mintha a leacutenyeget tekintve ugyanarroacutel a jelenseacutegről lenne

szoacute Csakhogy egy bdquoJanus-arcuacuterdquo jelenseacutegről bizonyos esetekben az egyik bdquoarcaacutetrdquo laacutetjuk

(toumlmeg) maacutes esetekben pedig a maacutesik bdquoarcaacutetrdquo (energia) amikor bizonyos reacuteszecskeacuteknek ndash pl

elektron proton neutron ndash a toumlmegeacutet tudjuk koumlnnyen megmeacuterni maacutes reacuteszecskeacuteknek ndash ilyenek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

27

az elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesok energia-csomagocskaacutei ndash pedig az energiaacutejaacutet (Olyan ez mint

amikor elsuhan mellettuumlnk egy autoacute amelyet eloumll keacutekre haacutetul pedig pirosra festettek Aki

szemből figyeli keacuteknek laacutetja aki haacutetulroacutel az pedig pirosnak Pedig ugyanarroacutel az autoacuteroacutel van

szoacute)

Mi toumlrteacutenik egy csillagon Minthogy a csillag a feluumlleteacuten toumlbb ezer fokos a hotildemeacuterseacuteklet meacuteg ott is igen gyorsan

mozognak az egyes reacuteszecskeacutek nemcsak a belsejeacuteben (Nagy a mozgaacutesi energiaacutejuk)

Szuumlntelenuumll egymaacutesnak rohannak irtoacutezatosan nagy sebesseacuteggel Nem is biacuterjaacutek ezt elviselni

roncsoloacutedaacutes neacutelkuumll Az atomok a heves uumltkoumlzeacutesek hataacutesaacutera minduntalan szeacutetesnek darabjaikra

Majd ndash kedvezotildebb viszonyok koumlzepette ndash megfelelő reacuteszecskeacutekkel uacutejra oumlsszetalaacutelkozvaacuten

roumlvid idotildere (az uacutejabb erős uumltkoumlzeacutesekig) ismeacutet oumlsszeaacutellhatnak az eredeti atomok Azok persze

ugyaniacutegy szeacutetesnek majd visszaalakulnak eacutes iacutegy tovaacutebb Amennyi szeacutetesik annyi vissza is

alakul Iacutegy mindig vannak a Napon atomok atommagok ionok meg elektronok is (Amikor

az elektromosan toumlltoumltt reacuteszecskeacutek atomokkaacute alakulnak vissza abban az is szerepet jaacutetszik

hogy a kuumlloumlnboumlzotilde elektromos toumllteacutesű reacuteszecskeacutek vonzzaacutek egymaacutest)

Az atomokroacutel leszakadt elektronoknak eacutes a visszamaradt atommagoknak ill ionoknak

oumlsszesen nagyobb az energiaacuteja szeacutetesett (ionizaacutelt) aacutellapotban mint amikor atomokkaacute

kapcsoloacutednak oumlssze A csillagoknak - iacutegy a Napnak a feluumlleteacuten is - ebből a kuumlloumlnbseacutegből ill

az uumltkoumlzeacutesek energiaacutejaacuteboacutel szaacutermazik a feacuteny (A napfoltokban persze ahol a maacutegneses mező

gubancoloacutedaacutesa miatt lelassultak a reacuteszecskeacutek vagyis alacsonyabb lett a hőmeacuterseacuteklet a

reacuteszecskeacutek szeacutetroncsoloacutedaacutesa eacutes visszaalakulaacutesa is kisebb meacuterteacutekű Ott kevesebb feacuteny

keletkezik emiatt soumlteacutetebbek ezek a teruumlletek )

Csillagok eacuteletuacutetja A Naphoz hasonloacute csillagokban rendszerint toumlbb mint tiacutez milliaacuterd eacuteven aacutet zajlik a hidrogeacuten-

heacutelium fuacutezioacute Addig a csillag egyensuacutelyban van a kifeleacute nyomuloacute energia ugyan szeacutejjelebb

fesziacuteteneacute csakhogy a gravitaacutecioacute oumlsszetartja Keacutesotildebb amikor a csillag megoumlregszik eacutes

kimeruumllőfeacutelben lesz a hidrogeacuten keacuteszlete maacutes (hasonloacute) atommagfuacutezioacutes folyamatok indulnak

meg a belsejeacuteben Amikor viszont lelassul a hidrogeacutennek a heacuteliummaacute alakulaacutesa eacutes ezaacuteltal az

energia kifeleacute aacuteramlaacutesa is ndash ami szeacutetfuacutejni igyekszik a csillagot ndash a gravitaacutecioacute oumlsszeacutebb tudja

huacutezni sűrűbb lesz Ezeacutert a belsejeacuteben megnoumlvekszik a nyomaacutes eacutes a hőmeacuterseacuteklet Iacutegy vaacutelik

lehetőveacute uacutejabb magfuacutezioacute beindulaacutesa A heacuteliumnak a tovaacutebb alakulaacutesa hirtelen termel sok

energiaacutet s ahogyan az kifeleacute zuacutedul a csillagboacutel a gravitaacutecioacute elleneacuteben foumllfuacutejja azt voumlroumls

oacuteriaacutessaacute Az aacutetmeacuterője az eredetinek akaacuter toumlbb mint szaacutezszorosaacutera is megnoumlvekedhet A Nap

ekkor majd olyan nagy lesz hogy a Foumlldig is kitaacutegulhat (hacsak a Foumlld nem keruumll taacutevolabb)

A szaacutezszoros meacuteretnoumlvekedeacutes millioacuteszoros teacuterfogatnoumlvekedeacutest jelent azaz a mostani

aacutetlagsűrűseacutege a milliomod reacuteszeacutere csoumlkken Raacuteadaacutesul a Nap kuumllső reacutesze most is rendkiacutevuumll

ritka haacutet meacuteg ha iacutegy lecsoumlkken az aacutetlagsűrűseacutege Mindenesetre (ha lesz meacuteg akkor emberiseacuteg

a Foumlldoumln) ezt az idotildeszakot nem eacuterdemes megvaacuterni Toumlbb okunk is lehet raacute

Az első igen haacutenyattatott sors vaacuter az ilyen oumlreg csillagokra Egyszerre toumlbbfeacutele

elemaacutetalakulaacutesi folyamat is zajlik bennuumlk kuumlloumlnboumlző goumlmbheacutejakban Mikoumlzben azok

beindulnak illetve leaacutellnak (lelassulnak) kuumlloumlnboumlző meacuterteacutekben bdquofuacutejjaacutek foumllrdquo az eacutegitestet amit

ugyanakkor oumlsszeacutebb raacutent a gravitaacutecioacute hacsak teheti Bekoumlvetkezik olyan időszak is amikor a

csillag pulzaacutelni kezd uumltemesen ismeacutetlődve kitaacutegul oumlsszehuacutezoacutedik majd ismeacutet kitaacutegul s

oumlsszehuacutezoacutedik eacutes iacutegy tovaacutebb Rendszerint bekoumlvetkezik ekoumlzben a rezonancia katasztroacutefa

leszakad roacutela a kuumllső leacutegkoumlre azaz gaacutezburkot dob le magaacuteroacutel Ez az uacuten noacuteva robbanaacutes Ez a

balszerencse toumlbbszoumlr is megeshet ugyanazzal a csillaggal joacute neacutehaacuteny ilyen bdquovisszateacuterőrdquo noacutevaacutet

ismeruumlnk Tehaacutet oumlreg koraacuteban a Nap is haacutenykoloacutedik majd anyagfelhőkkel dobaacuteloacutezik

Oumlnmagaacuteban maacuter ez is eleacuteg ok volna arra hogy hűtlenek legyuumlnk hozzaacute eacutes itt hagyjuk Annaacutel

is inkaacutebb mert nem sokkal ezutaacuten teljesen megoumlregszik eacutes meghal

Maacutesik ok Minden csillag keacutepes bdquolegyaacutertanirdquo eacutelete soraacuten a perioacutedusos rendszer elemeit

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

28

egeacuteszen a vasig Tovaacutebb azeacutert nem mert annak az atommagjaacuteban maacuter 56 nukleon van s ha

enneacutel toumlbb protont vagy neutront proacutebaacutelnaacutenk meacuteg bdquobelegyoumlmoumlszoumllnirdquo ahhoz maacuter nekuumlnk

kellene energiaacutet befektetni Koumlzoumlnseacuteges csillagok erre nem keacutepesek Iacutegy tehaacutet leaacutell bennuumlk az

energiatermeleacutes a gravitaacutecioacute előbb oumlsszehuacutezza őket feheacuter toumlrpe csillagocskaacutevaacute majd teljesen

kihunynak s kihűlnek ndash iacutegy hal meg majd a Nap is Nem robban foumll noha oumlreg koraacuteban nova

robbanaacutesok bdquokeseriacutetik az eacuteleteacutetrdquo

A Napnaacutel leacutenyegesen nagyobb toumlmegű csillagok viszont eacuteletuumlk veacutegeacuten foumllrobbannak eacutes ez az

uacuten szupernoacuteva robbanaacutes keacutepes raacute hogy a vasnaacutel bonyolultabb elemeket (pl az aranyat)

legyaacutertsa Amikor nagyreacuteszt leaacutell a csillag energiatermeleacutese a hatalmas gravitaacutecioacute szinte

oumlsszeroppantja az eacutegitestet ami ezaacuteltal igen roumlvid idő alatt gigantikus meacuterteacutekben

oumlsszesűrűsoumldik Ennek koumlvetkezteacuteben az oumlnmagaacuteba roskadoacute agonizaacuteloacute csillag belsejeacuteben

hirtelen szabadul foumll meglehetősen sok energia ami egyreacuteszt lerobbantja a kuumllső reacuteszeket

maacutesreacuteszt oumlsszerobbantja a csillagbelsőt

A csillag helyeacuten visszamarad egy mindoumlssze 10-20 kilomeacuteteres neutroncsillagocska aacutem az

olyan sűrű hogy anyagaacuteboacutel egyetlen kockacukornyi is suacutelyosabb volna a Foumlldoumln mint

peacuteldaacuteul a Magas Taacutetra Ott ugyanis az elektronok bele preacuteselődnek az atommagokba s azok

protonjaival elektromosan semleges neutronokkaacute vaacutelnak Iacutegy szorosan egymaacutes melleacute

simulhatnak az atommagok elektromos tasziacutetaacutes ezt nem gaacutetolja az erős koumllcsoumlnhataacutes pedig

segiacuteti hogy egymaacuteshoz koumltődhessenek

A robbanaacuteskor levaacutelt anyag viszont főkeacutent plazma aacutellapotban van vagyis igen sok

elektromosan toumlltoumltt reacuteszecskeacutet tartalmaz eacutes iacutegy azok a gyorsan forgoacute csillag koumlruumlli maacutegneses

mezőben raacutedioacutesugaacuterzaacutest keltenek A szupernoacuteva robbanaacuteskor foumllszabaduloacute energia egy reacutesze

is elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesok formaacutejaacuteban joumln ki az eacutegitest belsejeacuteből A csillag eredeti

feacutenyesseacutege ilyenkor (nem veacuteletlenuumll) a toumlbb szaacutezmillioacuteszorosaacutera noumlvekszik Megjegyezzuumlk

hogy egy-keacutet milliaacuterd eacutev muacutelva a koumlrnyeacutekuumlnkoumln szupernoacuteva robbanaacutesok tűzijaacuteteacutekszerű

gyakorisaacutegaacuteval kell szaacutemolnunk Ha az ekkor keletkező nagy energiaacutejuacute s iacutegy a

szervezetuumlnkre kaacuteros sugaacuterzaacutesok a Foumlldre oumlzoumlnlenek itt az akkora sugaacuterdoacutezist jelent ami maacuter

nemcsak genetikai mutaacutecioacutekat okozhat hanem veacutegzetes trageacutediaacutekhoz is vezetne ndash ha

megvaacuternaacutenk szuumllőbolygoacutenkon ezt az időszakot El kell tehaacutet koumlltoumlzni inneacutet joacute messzire

meacuteghozzaacute koumlruumllbeluumll egy milliaacuterd eacuteven beluumll

A Keacutek Bolygoacute eacutes uacutetitaacutersa - csillagaacuteszati alapok mindenkinek

Cikkuumlnkben neacutehaacuteny csillagaacuteszati alapfogalmat eleveniacutetuumlnk fel kuumlloumlnoumls tekintettel a Foumlld eacutes

Hold kapcsolataacutera Egyuacutettal a fogyatkozaacutesok eacutegimechanikaacutejaacuteba is betekinteacutest nyerhetuumlnk

A Hold taacutevolsaacutega 30 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 128 sec alatt

A Nap meacuterete 100 Foumlld-aacutetmeacuterő (Bőven belefeacuterne a Holdnak a paacutelyaacuteja)

Nap-Foumlld taacutevolsaacuteg 1 CsE = 100 Nap-aacutetmeacuterő = 10000 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 83 min

alatt (Ha lekicsinyiacutetve a planetaacuterium kupolaacuteja volna a Nap akkor a Foumlld egy alma a

Hold meg - tőle kb 25 m-re - egy cseresznye lenne a vaacuteroskoumlzpontban majdnem 1 km-re a

planitoacutel)

Nap-Pluacutetoacute aacutetlagos taacutevolsaacuteg 40 CsE Megteszi a feacuteny 55 h alatt (Ha a plani kupolaacuteja volna

a Nap akkor a Pluacutetoacute meacuteg a Hold cseresznyeacutejeacutetől is kisebb lenne de toumlbb mint 30 km-

re)

Szomszeacuted csillag (alfa Centauri) taacutevolsaacutega toumlbb mint 4 feacutenyeacutev megteszi a feacuteny toumlbb

mint 4 eacutev alatt (3 csillag 2 Nap-szerű eacutes 1 voumlroumls toumlrpe Ha a Nap maacutekszemnyi akkor az

alfa Centauri tőle 40 km-re 2 maacutekszem eacutes 1 porszem lenne)

A Tejuacutetrendszer meacuterete toumlbb mint 100000 feacutenyeacutev befutnaacute a feacuteny toumlbb mint 100000 eacutev

alatt

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

29

Ma ismert legtaacutevolabbi galaxis taacutevolsaacutega toumlbb mint 10 milliaacuterd feacutenyeacutev megteszi a

feacutenyraacutedioacutesugaacuterzaacutes toumlbb mint 10 milliaacuterd eacutev alatt

1 CsE (1 CSILLAGAacuteSZATI EGYSEacuteG) 1496 millioacute km a Foumlld-paacutelya feacutel nagytengelye A

Foumlld olyan enyhe ellipszis paacutelyaacuten kering a Nap koumlruumll amely majdnem toumlkeacuteletes koumlr (Teacutelen

5 millioacute km-rel koumlzelebb vagyunk a Naphoz mint nyaacuteron aacutem ez a kuumlloumlnbseacuteg elenyeacutesző a

Foumlld-paacutelya majdnem 300 millioacute km aacutetmeacuterőjeacutehez keacutepest)

1 feacutenyeacutev taacutevolsaacuteg amit a feacuteny (2997925 kmsec sebesseacuteggel) 1 eacutev (= 315569259747 sec)

alatt megtesz (Mintegy 95 billioacute kerekiacutetve 10000000000000 km)

A Hold nagysaacutega kb 14-e a toumlmege majdnem 180 reacutesze a Foumlldeacutenek ezeacutert nem biacutert leacutegkoumlrt

megtartani A Holdon a suacutelyunk 16-a lenne az itteninek Nappal foumllmelegedhet 130 oC-ra

eacutejszaka le tud hűlni -100 oC alaacute ugyanis 2 heacutetig van rajta nappal s 2 heacutetig eacutejszaka A

csillagokhoz keacutepest a forgaacutesideje ugyanannyi mint a Foumlld koumlruumlli keringeacutesi ideje azaz koumltoumltt

keringeacutest veacutegez mindig ugyanazt a feleacutet fordiacutetja a Foumlld feleacute iacutegy a Hold felsziacuteneacuteről (a tőluumlnk

laacutethatoacute oldalaacuteroacutel egy adott helyről) a Foumlld mindig ugyanabban az iraacutenyban laacutetszik a laacutetoacutehataacuter

(horizont) foumlloumltt

Holdfaacutezisok (feacutelhold telihold stb)

A Nap a Holdnak (is) mindig csak az egyik feleacutet vilaacutegiacutetja meg Ezt mi mindig maacutes iraacutenyboacutel

neacutezzuumlk teliholdkor a napsuumltoumltte oldalaacutet teljesen laacutetjuk de első negyed eacute s utolsoacute negyed

idejeacuten oldalroacutel vilaacutegiacutetja meg a Nap uacutejholdkor pedig az aacuternyeacutekos oldalt nem laacutetjuk

Fogyatkozaacutesok A Foumlld eacutes a Hold paacutelyasiacutekja 5o-os szoumlget zaacuternak be egymaacutessal ezeacutert nem minden uacutejholdkor

eacutes teliholdkor keruumll a Nap meg ez a keacutet eacutegitest pontosan egy egyenesbe Csak amikor a keacutet siacutek

metszeacutesvonalaacuteban van a Nap - leacutenyegeacuteben feacuteleacutevente - koumlvetkezhet be hogy uacutejholdkor a Hold

aacuternyeacuteka raacutevetiacutetődik a Foumlld felsziacuteneacutenek egy kis reacuteszeacutere (ahonneacutet napfogyatkozaacutest laacutetni) vagy

teliholdkor a Hold belemaacuteszik a Foumlld aacuternyeacutekaacuteba (holdfogyatkozaacutes - mindenuumlnnen

megfigyelhető a Foumlldről ahonneacutet a Hold laacutetszik)

Aacuterapaacutely

A Holddal ellenteacutetes oldalon is van dagaacutely (sőt meacuteg a szaacuterazfoumlld is naponta keacutetszer

megemelkedik eacutes visszasuumlllyed 3 dm-nyit) A Foumlld-Hold rendszer koumlzoumls toumlmegkoumlzeacuteppontja

23 Foumlld-sugaacuternyira van a bolygoacute koumlzepeacutetől ami koumlruumll a Foumlld is ringlispilezik

A Foumlld forgaacutesa

Az Eacuteszaki Sarkon fuumlggőleges tengely koumlruumll viacutezszintesen forgunk balra az eacutegitestek

lemaradnak jobbra mint a buszboacutel neacutezve a faacutek az uacutet szeacuteleacuten (A taacutevolabbiak lassabban

maradnak le sőt joumln veluumlnk a Hold olyan messze van hogy eacuteszre sem vesszuumlk a

lemaradaacutesaacutet) Az Egyenliacutető siacutekja itt viacutezszintes Csak 1 csillag kelnyugszik a Nap a toumlbbiek

vagy mindig a horizont foumlloumltt maradnak vagy mindig alatta

Az Egyenliacutetőn viacutezszintes eacuteszak-deacuteli iraacutenyuacute tengely koumlruumll forog a Foumlld nyugatroacutel keletre s

ahogy haacutetrafeleacute lemarad a koumlrnyező vilaacuteg keleten fuumlggőlegesen kel foumll minden s nyugaton

fuumlggőlegesen nyugszik le Az Egyenliacutető siacutekja fuumlggőleges Minden csillag kelnyugszik

Hazaacutenk az Eacuteszaki Sark eacutes az Egyenliacutető koumlzoumltt nagyjaacuteboacutel a feleacuteneacutel helyezkedik el a Foumlldoumln

tehaacutet tőluumlnk neacutezve a Foumlld forgaacutestengelye eacutes az Egyenliacutető siacutekja is ferdeacuten aacutell s iacutegy ferdeacuten

kelnek foumll eacutes ferdeacuten nyugszanak le az eacutegitestek A forgaacutestengely iraacutenyaacutenak a horizont foumlloumltti

magassaacutega (minden eacuteszaki foumlldrajzi szeacutelesseacutegen) egyenlő az adott phi foumlldrajzi szeacutelesseacuteggel

A Sarkcsillag koumlruumlli phi szoumlgoumln beluumll leacutevő - uacuten cirkumpolaacuteris - csillagok (pl Nagygoumlncoumll

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

30

Kisgoumlncoumll Cassiopeia csillagai) soha nem mennek a horizont alaacute ezeacutert minden deruumllt eacutejjel

megfigyelhetőek (csak mindig maacutes feleacute)

A Foumlld keringeacutese A Nap iraacutenyaacuteban - a nappali eacutegen - nem laacutetszanak szabad szemmel maacutes csillagok - mindig

ellenteacutetes iraacutenyban - az eacutejszakai eacutegbolton - s ez az iraacuteny egy eacutev alatt koumlrbemaacuteszik az eacutegen

(a Foumlld paacutelyasiacutekjaacuteban az ekliptikaacuten)

Ahogyan a forgaacutes miatt (minthogy utazunk a Foumllddel kelet feleacute s minden lemarad haacutetra) 1

nap alatt koumlrbefordulni laacutetszik az eacutegbolt ugyaniacutegy a keringeacutes miatt is (minthogy utazunk a

Foumllddel a Nap koumlruumll - ugyanabba az iraacutenyba amerre forgunk - eacutes emmiatt is haacutetrafeleacute azaz)

nyugat feleacute szinteacuten lemaradni laacutetszanak a csillagok persze lassabban 1 eacutev alatt fordul koumlrbe

a csillagos eacuteg (Ha minden este ugyanakkor figyeljuumlk tapasztalhatjuk ezt a lassuacute lemaradaacutest

vagyis a Foumlld keringeacuteseacutet)

Ezeacutert kuumlloumlnboumlző eacutevszakokban maacutes-maacutes jellegzetes csillagkeacutepek figyelhetőek meg

Tengelyferdeseacuteg a forgaacutestengely mostanaacuteban majdnem a Sarkcsillag feleacute mutat nem

merőleges az ekliptikaacutera (665 o) ezeacutert azzal a Foumlld egyenliacutetőjeacutenek a siacutekja (Eacutegi Egyenliacutető) is

szoumlget (235 o) zaacuter be (Az iraacuteny 26000 eacutevenkeacutent - buacutegoacutecsigaszerűen kuacutep alkotoacutejakeacutent -

koumlroumlz az eacutegen precesszioacute)

A Foumlld megtartja a tengelyferdeseacutegeacutet egy kerigeacutes soraacuten Koumlzben a forgaacutestengely - eacutes (mivel a

csillagok irtoacutezatosan messze vannak ezeacutert) a Sarkcsillag iraacutenya is - oumlnmagaacuteval paacuterhuzamosan

toloacutedik el

Amikor az eacuteszaki feacutelteke fordul jobban a Nap feleacute vagyis hazaacutenk a Nap feleacute hajol tőluumlnk a

Nap magasan laacutetszik deacutelben joacutel tud melegiacuteteni - nyaacuter van

Amikor - feacutel eacutevvel keacutesőbb midőn a Foumlld a Nap tuacuteloldalaacuten van - a deacuteli feacutelteke fordul jobban a

Nap feleacute vagyis hazaacutenk elhajol a Naptoacutel tőluumlnk a Nap alacsonyan laacutetszik deacutelben nem tud

joacutel melegiacuteteni - teacutel van Argentiacutenaacuteban viszont nyaacuter (Az eacuteszaki eacutes a deacuteli feacuteltekeacuten pont fordiacutetva

vaacuteltakoznak az eacutevszakok)

Az Eacuteszaki Sarkon a tavaszi napeacutejegyenlőseacuteg idejeacuten az Eacutegi Egyenliacutetőn (a tavaszpont

iraacutenyaacuteban) leacutevő Nap lassan foumllkel mikoumlzben - a forgaacutes miatt - joacutecskaacuten lemarad jobbra

Naponta koumlrbejaacuter a horizont menteacuten Egyidejűleg - a keringeacutes folytaacuten - arreacutebb maacuteszik az

ekliptikaacuten eacutes iacutegy a nyaacuteri napforduloacuteig egyre magasabbra spiraacutelozik Az őszi napeacutejegyenlőseacuteg

idejeacutere visszakeruumll az Eacutegi Egyenliacutetőre (őszpont) s megint a horizonton megy koumlrbe mialatt

lenyugszik Megkezdődik a feacuteleacuteves eacutejszaka Aacutem addig is hiaacuteba suumlt a Nap feacutel eacuteven aacutet

egyfolytaacuteban mindig alacsonyan van (max 235 o) - nem tud joacutel melegiacuteteni

Ezzel szemben az Egyenliacutetőn deacutelben mindig (ha naacutelunk teacutel van ott akkor is) magasroacutel tűz a

Nap

Hazaacutenkboacutel a teacuteli napforduloacute idejeacuten meacuteg deacutelben is olyan alacsonyan van a Nap mint ahogyan

az Eacuteszaki Sarkon is szokott lenni a nyaacuteri napforduloacute idejeacuten pedig olyan magasan mint

ahogyan az Egyenliacutetőn is szokott lenni Ekkor a keletinyugati iraacutenytoacutel joacuteval deacutelebbre ill

eacuteszakabbra kelnyugszik (s ezeacutert a nappalok kb keacutetszerte roumlvidebbek ill hosszabbak mint az

eacutejszakaacutek) csak a napeacutejegyenlőseacutegek idejeacuten teszi azt pontosan keletennyugaton (amikor 12-12

oacuteraacutet tartoacutezkodik a laacutetoacutehataacuter foumlloumltt-alatt)

Toumlkeacuteletes naptaacuter nem keacutesziacutethető iacutegy e jelenseacutegek daacutetumai sem esnek mindig ugyanarra a

napra

Uumlstoumlkoumlsoumlk szuumlleteacutese A gyorsan mozgoacute gaacutezreacuteszecskeacutek megszoumlknek a bolygoacutekroacutel eacutes a holdakroacutel Az őscsillag

koumlzeleacuteben ebbe besegiacutet a roacutela leaacuteramloacute uacuten napszeacutel is ami főkeacutent plazma reacuteszecskeacutekből aacutell

(protonok elektronok heacutelium atommagok) A kialakuloacute naprendszer koumlzponti tartomaacutenyaacuteboacutel

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

31

a napszeacutel gaacutez eacutes por anyagot keacutepes kisoumlpoumlrni a taacutevolabbi videacutekekre ahol az oumlssze tud fagyni

uumlstoumlkoumlsmagokkaacute

Az uumlstoumlkoumlsmagoknak az egymaacutesra gyakorolt gravitaacutecioacutes zavaroacute hataacutesa meg a koumlrnyező

csillagokeacute a keacutesőbbiekben azt eredmeacutenyezheti hogy időnkeacutent egy-egy mag bezuhan akaacuter a

koumlzponti csillag koumlzvetlen koumlzeleacutebe is Ilyenkor koacutemaacuteja eacutes csoacutevaacuteja is lesz neki de az

leginkaacutebb csak a szemet gyoumlnyoumlrkoumldtető laacutetszat a leacutenyeg mindig az uumlstoumlkoumlsmag ami olyan

mint egy piszkos hoacutegolyoacute jeacutegbe aacutegyazva kő- feacutemdarabkaacutek azaz meteorok

Egy uumlstoumlkoumlsnek a feje időnkeacutent nagyobb mint a Foumlld akaacuter szaacutezezer kilomeacuteteres is lehet A

Napboacutel joumlvő anyagreacuteszecskeacutek erről soumlprik le az esetenkeacutent toumlbb tiacutezmillioacute kilomeacuteter hosszuacute

csoacutevaacutet A szilaacuterd uumlstoumlkoumlsmag pedig amelyből a napsugaacuterzaacutes hataacutesaacutera a gaacutez előtoumlr mindoumlssze

tiacutezegyneacutehaacuteny legfeljebb neacutehaacuteny tiacutez kilomeacuteter nagysaacuteguacute lehet Ebből is laacutethatoacute hogy a koacutema

de főleg a csoacuteva anyagaacutenak nagy reacutesze - amely e meglehetősen kicsi uumlstoumlkoumlsmagboacutel

szaacutermazik - rendkiacutevuumll ritka gaacutez Persze gaacutezfejlődeacutes csak a Nap koumlzeleacuteben lehet ezeacutert nincs

az uumlstoumlkoumlsnek se csoacutevaacuteja se koacutemaacuteja amikor messze van a Naptoacutel (mindoumlssze a csupasz -

mondhatnaacutenk meztelen jeges fagyott - uumlstoumlkoumlsmag)

Minthogy az uumlstoumlkoumlsoumlk a Naprendszer ősi anyagaacutet tartalmazzaacutek leacutenyegeacuteben hasonloacute

gaacutezokboacutel aacutelltak oumlssze mint amilyeneket a csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhők is tartalmaznak

(Hiszen ugyanilyen gaacutezokboacutel sűrűsoumldoumltt oumlssze az eacuteppen kialakuloacute Ősnap mintegy hat milliaacuterd

eacutevvel ezelőtt valamint a koumlruumlloumltte ugyanezen anyagboacutel megszuumllető bolygoacutek is) Ezekben a

kozmikus anyagfelhőkben szerves molekulaacutek is leacutetrejoumlttek A bolygoacutekeletkezeacutes folyamataacuteban

foumllforroacutesodott anyagban azonban szeacutetroncsoloacutedhatnak ezek a bonyolult eacutes eacuterzeacutekeny kis

keacutepződmeacutenyek Csakhogy az uumlstoumlkoumlsoumlk mint affeacutele szerves-anyag konzervek keacutepesek raacute

hogy megőrizzeacutek jobb időkre ezeket a molekulaacutekat s szaacutezmillioacute eacutevekkel keacutesőbb amikor

becsapoacutednak valamely bolygoacute felsziacuteneacutere visszainjekcioacutezzaacutek azokat Iacutegy - szerencseacutes

koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt - ha az uumltkoumlzeacutest tuacuteleacutelő szerves molekulaacutek tovaacutebb bonyoloacutedhatnak

megindulhat az eacuteletteacute szerveződeacutes is

Eacutelet lehetőseacutege a Foumlldoumln kiacutevuumll Az előzőekből kitűnik hogy a kozmoszban maacutesutt is ugyanolyan anyagboacutel joumlttek leacutetre

csillagok - eacutes egyesek koumlruumll meacuteg bolygoacutek is - mint amiből a Naprendszer kialakult Tovaacutebbaacute

az is fontos teacuteny hogy a bioloacutegiai evoluacutecioacutet megelőző keacutemiai bonyoloacutedaacutes is megkezdődik az

ilyen gaacutez- eacutes porfelhőkben Ha maacutesutt is keacutepesek voltak uumlstoumlkoumlsoumlk visszainjekcioacutezni a

bolygoacutekra az ott (a bolygoacute kialakulaacutesakor) toumlnkrement szerves molekulaacutekat megfelelő

koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt maacutes naprendszerekben is kifejlődhetett az eacutelet

Messze maacutes csillagok koumlruumll keringő bolygoacutekon akaacuter naacutelunk fejlettebb civilizaacutecioacutek is

lehetnek

Az viszont hogy jaacutertakjaacuternak-e itt foumlldoumlnkiacutevuumlliek ma meacuteg hit keacuterdeacutese

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

32

MERKUacuteR

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő 88 foumlldi nap

Tengely koumlruumlli forgaacutes 176 foumlldi nap

Gyakrabban van uacutejeacutev mint Napkelte

Felsziacuteneacutenek csak a 45-aacutet teacuterkeacutepezteacutek fel

Neheacutez megfigyelnuumlnk mert mindig a Nap koumlzeleacuteben jaacuter

A Merkuacuter feluumlleteacutenek minden neacutegyzetmeacutetereacutere hatszor annyi sugaacuterzaacutes eacuterkezik a Napboacutel mint

a Foumlld azonos nagysaacuteguacute teruumlleteacutere A bolygoacute nappali hőmeacuterseacuteklete eleacuteg magas aacutetlagban 600

K (kb 330 Celsius fok) mikoumlzben eleacuteri a 750 K (480 Celsius fok) koumlruumlli maximumot

Ugyanakkor eacutejszaka a hőmeacuterseacuteklet 90 K-re (kb -180 Celsius fok) suumlllyed

A Merkuacuternak nincs eacuteszrevehető sűrűseacutegű leacutegkoumlre Tekintettel arra ugyanis hogy a bolygoacute

napsuumltoumltte oldala igen forroacute fel kell teacuteteleznuumlnk hogy meacuteg a legnehezebb gaacutezok is eltaacutevoztak

onnan Raacuteadaacutesul az oumlsszes bolygoacute koumlzuumll a Merkuacuter felsziacuteneacutenek feacutenyvisszaverő keacutepesseacutege a

leggyengeacutebb leginkaacutebb a soumlteacutet holdtalajeacutehoz hasonloacute A Merkuacuter felsziacutene aacuteltal szoacutert napfeacuteny

sziacutenkeacutepi vizsgaacutelata is megerősiacuteti hogy a bolygoacutenak nincs kimutathatoacute leacutegkoumlre

Leacutegkoumlre ritka A Merkuacuternak nincs holdja

Első űrszonda Mariner-10

VEacuteNUSZ

Veacutenusz a roacutemai mitoloacutegiaacuteban a kertek istennője Aphroditeacuteval azonosiacutetottaacutek aki goumlroumlg

mitoloacutegiaacuteban a szeacutepseacuteg eacutes a szerelem istennője

Esthajnalcsillag

Minthogy a Veacutenusz a legfeacutenyesebb eacutegitestek koumlzeacute tartozik a szeacutepseacuteg istennőjeacuteről nevezteacutek el

A legfeacutenyesebb bolygoacutetestveacuteruumlnk csupaacuten a Nap eacutes a Hold laacutetszoacutelagos feacutenyesseacutege muacutelja feluumll

az oumlveacutet

A Veacutenusznak nincs holdja

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő

Tengely koumlruumlli forgaacutes 243 foumlldi nap

Leacutegkoumlr 95 szeacuten-dioxid

Uumlveghaacutezhataacutes

FOumlLD

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő 365 nap

Tengely koumlruumlli forgaacutes 24 oacutera

Koumlr paacutelya

Forgaacutestengelye 235deg

Tudjuk hogy bolygoacutenk 24 oacutera alatt veacutegez egy teljes koumlruumllfordulaacutest

A forgaacutes koumlvetkezteacuteben felleacutepő centrifugaacutelis erő hataacutesaacutera az eacutegitest belapult az egyenliacutetői

videacutekeken pedig kidudorodott

A Hold eacutes a Nap toumlmegvonzaacutesa (az előbbieacute nagyobb) apaacutelyt eacutes dagaacutelyt kelt amelyek az

oacuteceaacutenok eacutes tengerek viacutezfelsziacuteneacutenek suumlllyedeacuteseacuteben eacutes emelkedeacuteseacuteben vehetők eacuteszre A Hold

uacutegy vonszolja maga utaacuten a Foumlld dagaacutelyoumlveacutet bolygoacutenk felsziacuteneacuten hogy az eacutepp ennek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

24

Azok pedig ndash uacutejra oumlsszeuumltkoumlzveacuten ndash ugyancsak szeacutetsugaacuterzoacutedtak eacutes a sugaacuterzaacutes (amiacuteg kellően

nagy volt az anyagsűrűseacuteg) visszacsapoacutedott anyag-antianyag reacuteszecske paacuterokkaacute

Ezek a folyamatok mindaddig zajlottak amiacuteg elegendően nagy volt a sűrűseacuteg Azonban gyors

uumltemben toumlrteacutent a Metagalaxis taacutegulaacutesa Veacuteguumll atomok is oumlsszeaacutellhattak de sugaacuterzaacutes is maradt

meg sőt az anyagnak a zoumlme szeacutetsugaacuterzoacutedott ezt hiacutevjuk az Ősrobbanaacutes

maradvaacutenysugaacuterzaacutesaacutenak

Az Ősrobbanaacutes utaacuteni anyag tehaacutet ketteacutevaacutelt

1 Nagyobb reacuteszben elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes maradt vissza Tele van vele a vilaacutegrdquoűrrdquo - ami

ezek szerint egyaacuteltalaacuten nem uumlres Ennek az anyagnak a kvantumoknak az energiaacutejaacutet tudjuk

joacutel meacuterni

2 Az anyag kisebb haacutenyadaacutet de a feltűnőbb reacuteszeacutet pedig a nyugalmi toumlmeggel rendelkező

reacuteszecskeacutekből aacutelloacute anyag galaxisok azokon beluumll csillagok nagybolygoacutek kisbolygoacutek

holdak uumlstoumlkoumlsoumlk meteorok csillagkoumlzi ill bolygoacutekoumlzi gaacutez eacutes por alkotjaacutek sőt a Foumlld nevű

bolygoacuten peacuteldaacuteul mi magunk is Ez az anyag igen izgalmas fejlődeacutesen ment keresztuumll az

Ősrobbanaacutes oacuteta

Galaxisok szuumlleteacutese Az Ősrobbanaacutesboacutel visszamaradt elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes ndash noha a taacutegulaacutes koumlvetkezteacuteben

mostanaacuteban folyamatosan noumlvekszik a hullaacutemhossza ndash leacutenyegeacuteben maradt a reacutegi A szeacutet nem

sugaacuterzoacutedott anyag viszont ndash aminek a zoumlme hidrogeacuten valamint heacutelium gaacutez ndash a taacutegulaacutes soraacuten

a gravitaacutecioacutes vonzaacutes koumlvetkezteacuteben szeacutetszakadozott egyre kisebb anyagfelhőkre amelyek

sűrűbb reacuteszeiből kialakultak a galaxishalmazok s azokon beluumll az egyes galaxisok

Az Ősrobbanaacutesboacutel rengeteg neutriacutenoacute maradt vissza A taacutegulaacutes erre a neutriacutenoacute sokasaacutegra is

vonatkozik Mai elmeacutelet szerint a neutriacutenoacutek egymaacutesra hatoacute vonzaacutesa egyre feltűnőbb

egyenetlenseacutegeket okozott ebben a bdquoneutriacutenoacutetengerbenrdquo s ahol a legtoumlbb neutriacutenoacute sűrűsoumldoumltt

oumlssze azok oda vonzottaacutek az eacuteppen arra koacuteszaacuteloacute gaacutez reacuteszecskeacuteket is ahol aztaacuten veacuteguumllis

galaxisok nőttek

Formaacutejaacutet tekintve sokfeacutele galaxis van mi most csak a Tejuacutetrendszer (eacutes a hozzaacute hasonloacute

galaxisok) leacutetrejoumltteacutet taacutergyaljuk ndash s azt is csak nagy vonalakban

A Tejuacutetrendszer anyagaacutenak oumlsszesűrűsoumldeacutese soraacuten a gravitaacutecioacute eleinte minden iraacutenyban

egyformaacuten eacuterveacutenyesuumllt ami egy nagyjaacuteboacutel goumlmbszimmetrikus bdquogaacutezgomboacutecotrdquo

eredmeacutenyezett mint galaxisunk ősi formaacutejaacutet Ezen beluumll tovaacutebbi ugyancsak

goumlmbszimmetrikus bdquogaacutezgomboacutecokrdquo joumlttek leacutetre a mai uacuten goumlmbhalmazok ősei Azokon beluumll

ugyancsak goumlmbszimmetrikus bdquogaacutezgomboacutecokrdquo alakultak ki csillagok

Az egyre jobban oumlsszesűrűsoumldő ősgalaxis nagyobb reacuteszben meacuteg oumlsszefuumlggő gaacutez formaacutejaacuteban

megleacutevő anyaga azonban egyre gyorsabban forgott eacutes emiatt egyre jobban ellaposodott

Ebből az anyagboacutel joumlttek leacutetre a galaxisunk siacutekja menteacuten talaacutelhatoacute csillagok iacutegy a Nap is

A Tejuacutetrendszer koumlzepeacuteben egy rendkiacutevuumll sűrű galaxismagban gigantikus energiatermelő

folyamatok duacutelnak aacutem ma meacuteg nem tudjuk hogy azok netaacuten fekete lyukba bezuhanoacute

anyagtoacutel szaacutermaznak-e vagy esetleg anyag-antianyag szeacutetsugaacuterzoacutedaacutestoacutel (vagy valami maacutestoacutel

amit ma meacuteg nem ismeruumlnk) Mindenesetre nem lehetetlen hogy a Metagalaxis anyagaacutenak

az Ősrobbanaacuteskori szupersűrű aacutellapotaacuteboacutel akaacuter fekete lyukak is maradhattak vissza akaacuter

antianyagzaacutervaacutenyok egyes galaxisok koumlzepeacuten (Egyeacutebkeacutent az is lehet hogy a galaxisok fele

antianyagboacutel van koumlztuumlk olyanok amelyek meg ilyen anyagzaacutervaacutenyt rejtenek magukban

amilyen anyagboacutel mi vagyunk)

Csillagok szuumlleteacutese A csillagkoumlzi teacuterben sokfeleacute gaacutezfelhők is megmaradtak Maguk a csillagok is ilyen kozmikus

anyagfelhőkből sűrűsoumldtek oumlssze

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

25

A Naprendszer is egy hatalmas kozmikus gaacutez- eacutes porfelhotildenek egy ndash ahhoz keacutepest viszonylag

kis meacuteretű ndash gaacutezgomboacuteccaacute oumlsszecsomoacutesodoacute reacuteszeacuteből joumltt leacutetre

De mieacutert lett csillag a Nap

A csillagok feluumlleteacuten a hőmeacuterseacuteklet toumlbb ezer fok legbeluumll pedig ndash ahol gigantikus

energiaacutek szabadulnak foumll - toumlbb tiacutez millioacute fok is lehet Vajon mitől van ez

A Nap - eacutes minden csillag ndash sajaacutetmaga vilaacutegiacutet Hogyan keacutepesek erre Mieacutert ilyen

peacuteldaacuteul sajaacutet csillagunk a Nap

Mert eleacuteg nagy hozzaacute a toumlmege s ezaacuteltal a toumlmegvonzaacutesa (A Jupiter peacuteldaacuteul hiaacuteba a

legnagyobb oacuteriaacutesbolygoacute a Naprendszerben a toumlmege meacuteg mindig tuacutelsaacutegosan kicsi ahhoz

hogy csillag lehessen)

Csillagok napjainkban is keletkeznek kuumlloumlnoumlsen a Tejuacutetrendszer eacutes a hozzaacute hasonloacute galaxisok

peremvideacutekeacuten leacutevő kozmikus anyagfelhőkben de maacutesutt is ahol valamilyen okboacutel

kellőkeacuteppen oumlssze tud sűrűsoumldni a csillagkoumlzi gaacutez Ennek a legfontosabb teacutenyezője a

gravitaacutecioacutes koumllcsoumlnhataacutes

Ezen kiacutevuumll vannak olyan kedvező esetek amikor egyeacuteb teacutenyezők meacuteg arra is keacutepesek hogy

foumllgyorsiacutetsaacutek a csillagkeacutepződeacutest

Joacuteneacutehaacuteny olyan csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhőt ismeruumlnk amelyben a maacuter koraacutebban

megszuumlletett csillagoknak a nagy energiaacutejuacute elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesa szeacutetbontja (ionizaacutelja) a

koumlrnyeacutekbeli gaacutez reacuteszecskeacuteket A csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhők rendszerint igen alacsony

hőmeacuterseacutekletűek azaz viszonylag lassan mozognak bennuumlk az egyes gaacutezreacuteszecskeacutek Aacutem ha

egy ilyen anyagfelhőben csillagok is vannak azoknak a sugaacuterzaacutesa keacutepes szeacutetbontani meacuteg az

atomokat is

Ennek koumlvetkezteacuteben toumlbb reacuteszecske fog szaladgaacutelni a gaacutezfelhőnek abban a reacuteszeacuteben

Megnoumlvekszik tehaacutet a reacuteszecskeszaacutem eacutes iacutegy a gaacuteznak a nyomaacutesa is

Ezen kiacutevuumll a csillagtoacutel kapott energia megnoumlveli a reacuteszecskeacutek mozgaacutesi energiaacutejaacutet azok

sebesebben szaacuteguldoznak (Tehaacutet magasabb lesz a gaacutezfelhőben a hőmeacuterseacuteklet is)

A gaacutez a heves uumltkoumlzeacutesek miatt keacutepes a teacuterben tovaacutebb ionizaacuteloacutedni Ezek az uacuten ionizaacutecioacutes

frontok egyuacutettal loumlkeacuteshullaacutem frontok is mert az anyagfelhő ionizaacutelt reacuteszeacuteben mintegy

neacutegyszer nagyobb a nyomaacutes mint az elektromosan semleges helyeken ahol tehaacutet ezaacuteltal

rohamosan oumlsszesűrűsoumldhet az anyag s iacutegy foumllgyorsul a csillagok keletkezeacutese

A csillagokban a gaacutez kiacutevuumllrotildel befeleacute fokozatosan sűrűsoumldik Minden csillag kiacutevuumll nagyon

ritka legbeluumll rendkiacutevuumll sűrű Amikor egy oumlsszetoumlmoumlruumllotilde gaacutezgoumlmb ndash egy uacutejszuumlloumltt csillag ndash

belsejeacuteben a sűrűseacuteg iszonyatosan megnő emiatt a nyomaacutes meg a hotildemeacuterseacuteklet is rettentotildeen

magas lesz (Gondoljunk csak bele Ha kisebb teacuterreacuteszbe zsuacutefolunk sok reacuteszecskeacutet akkor azok

ott jobban bdquoloumlkdoumlsotildednekrdquo szaporaacuten bdquotaszigaacuteljaacutekrdquo egymaacutest begyorsulnak )

A hatalmas gravitaacutecioacute miatt a Nap belsejeacuteben is igen nagy a sűrűseacuteg ami tehaacutet gigantikus

nyomaacutest eacutes egyuacutettal rettenetesen magas hőmeacuterseacutekletet jelent Olyannyira hogy meacuteg az elemi

reacuteszecskeacutek is keacutepesek arra hogy egymaacutesba bdquopreacuteselődjenekrdquo eacutes aacutetalakuljanak mikoumlzben

maacutesfajta reacuteszecskeacutek is eacuteletre kelnek belőluumlk elektromaacutegneses energia-felszabadulaacutes

koumlzepette

Ez azt jelenti hogy ott az egyes reacuteszecskeacutek rettenetesen gyorsan keacutepesek mozogni eacutes igen

erőteljesen nekiuumltkoumlznek egymaacutesnak Ilyen koumlruumllmeacutenyek koumlzepette nem csoda ha az atomok

eleve szeacutetroncsoloacutednak (nem biacuterjaacutek a bdquogyűrődeacutestrdquo) Egyesek menthetetlenuumll egymaacutesba

bdquopasziacuterozoacutednakrdquo eacutes meacuteg maacutes bdquotrageacutediaacutekrdquo is toumlrteacutennek veluumlk

A Nap anyagaacutet legnagyobb reacuteszben hidrogeacuten kisebb reacuteszben heacutelium alkotja (Egyeacuteb elemek

elenyeacuteszotilde mennyiseacutegben vannak benne) A belsejeacuteben protonokboacutel meg elektronokboacutel uacutejabb

heacutelium atommagok is keletkeznek

Leacutenyegeacuteben arroacutel van szoacute hogy egyesuumllnek ndash idegen szoacuteval fuzionaacutelnak ndash az atommagok Ez

roumlviden atommagfuacutezioacute

Mikoumlzben azonban a hidrogeacuten heacuteliummaacute alakul csillagunk belsejeacuteben gigantikus energiaacutek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

26

szabadulnak foumll Iacutegy (eacutes ehhez hasonloacute moacutedon) keletkeznek a Napboacutel joumlvő sugaacuterzaacutesok

Nos emiatt az atommagfuacutezioacutes energiatermeleacutes miatt csillag a csillag (A Nap is amely tehaacutet

mindenekelőtt nagy toumlmege eacutes a gravitaacutecioacutes koumllcsoumlnhataacutes joacutevoltaacuteboacutel lett csillag)

A csillagok energiatermeleacutese Eleinte minden csillag belsejeacuteben a hidrogeacuten alakul heacuteliummaacute Koumlzben nagy mennyiseacutegű

energia szabadul foumll Amikor azt mondjaacutek hogy a Nap bdquoizzoacute gaacutezgoumlmbrdquo annak joacuteszereacutevel

csak a fele igaz a gaacutezgoumlmb Az bdquoizzoacuterdquo tuacutelsaacutegosan enyhe kifejezeacutes (Hasonloacute lenne ez ahhoz

amikor raacuteleacutep valakinek a laacutebaacutera egy elefaacutent eacutes csak ennyit mondana bdquoolyan volt mint egy

szuacutenyogcsiacutepeacutesrdquo) Az energia-felszabadulaacutes meacuterteacuteke sokkal inkaacutebb volna hasonliacutethatoacute egy

hidrogeacutenbomba foumllrobbanaacutesaacutehoz baacuter ez a hasonlat sem joacute (a fuacutezioacutes reaktor jobb lenne)

A csillagokban zajloacute hidrogeacuten-heacutelium fuacutezioacute soraacuten hidrogeacuten atommagok (protonok) ndash

mikoumlzben egy reacuteszuumlk elektronnal bdquooumlsszepreacuteselődverdquo neutronnaacute vaacutelik ndash heacutelium atommagokkaacute

egyesuumllnek A bonyolult folyamat elejeacuten kiindulaacuteskeacutent neacutegy protonnal eacutes keacutet elektronnal

szaacutemolhatunk a veacutegeacuten pedig a keacutesz heacutelium atommaggal Ha azonban oumlsszeadjuk a

kiindulaacuteskor a reacuteszecskeacutek toumlmegeacutet eacutes oumlsszehasonliacutetjuk a heacutelium atommag toumlmegeacutevel uacutegy

tűnik mintha nem lenne eacuterveacutenyes a toumlmegmegmaradaacutes toumlrveacutenye ugyanis a bdquokeacutesztermeacutekrdquo

toumlmege kisebb mint kuumlloumln-kuumlloumln az bdquoalkatreacuteszekeacuterdquo Ez a jelenseacuteg gyakran előfordul az

atomfizikaacuteban Uacutegy is nevezteacutek el hogy toumlmeghiaacuteny idegen szoacuteval toumlmegdefektus Hova lett

koumlzben a hiaacutenyzoacute toumlmeg Mi az ami meacuteg jelen van a folyamatban de eddig nem vettuumlk

figyelembe Nos nem szaacutemoltuk bele a toumlmegekbe peacuteldaacuteul a keletkezotilde elektromaacutegneses

sugaacuterzaacutesokat

Tehaacutet otildek a felelotildesek a toumlmegdefektuseacutert Otildek bdquoloptaacutekrdquo el a hiaacutenyzoacute toumlmeget Pontosabban

abboacutel az bdquoanyagmennyiseacutegbotildelrdquo keletkeztek aminek a toumlmegeacutet hiaacutenyoljuk Iacutegy az otilde toumlmeguumlk

kell hogy kiadja a bdquoleltaacuterhiaacutenytrdquo Csak az a gond hogy az elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesoknak a

toumlmegeacutet nem lehet uacutegy eacutertelmezni mint peacuteldaacuteul a kenyeacutereacutet vagy a protoneacutet Nem tudjuk uacutegy

megmeacuterni sem a tehetetlenseacutegeacutet sem a gravitaacuteloacute toumlmegeacutet ahogyan azt maacutes esetekben az

egyeacuteb reacuteszecskeacutek taacutergyak eseteacuteben megszoktuk Az elektromaacutegneses sugaacuterzaacuteskvantumoknak

az energiaacutejaacutet tudjuk joacutel meacuterni

Szerencseacutere a relativitaacuteselmeacutelet kitaacutegiacutetotta ismereteinket a csillagok energiatermeleacuteseacuteről is

kapcsolatot teremt a nyugalmi toumlmeggel rendelkező reacuteszecskeacutek toumlmege eacutes az elektromaacutegneses

sugaacuterzaacuteskvantumok energiaacuteja koumlzoumltt

Janus-arcuacute anyag Jeloumllje m a hiaacutenyzoacute toumlmeget (a folyamat elejeacuten ill a veacutegeacuten meacuterhetotilde toumlmegek kuumlloumlnbseacutegeacutet)

Ekkor a koumlzben keletkezotilde sugaacuterzaacuteskvantum E energiaacuteja E = mcsup2 (a szokaacutesos jeloumlleacutessel c a

vaacutekuumban meacutert feacutenysebesseacuteg) Ennek segiacutetseacutegeacutevel mindig kiszaacutemiacutethatjuk hogy egy adott

toumlmegkuumlloumlnbseacutegnek mekkora energia felel meg ill adott energiaacutehoz mekkora toumlmegdefektus

tartozik

A toumlmeg eacutes az energia tehaacutet szorosan oumlsszetartoznak ezeacutert az energiaacutet leacutenyegeacuteben uacutegy

kezelhetjuumlk mintha toumlmeg lenne

Meacuterjuumlk meg az atommagfuacutezioacute soraacuten felszabaduloacute energiaacutet (ami elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes

formaacutejaacuteban keletkezik) s ezt szaacutemoljuk aacutet toumlmegre Maacuteris megkapjuk a hiaacutenyzoacute toumlmeget

amit koraacutebban kerestuumlnk Meacutegis igaz az anyagmegmaradaacutes toumlrveacutenye aacutem aacuteltalaacutenosabb

eacutertelmezeacutesben

A toumlmeget eacutes az energiaacutet leacutenyegeacuteben egy kalap alaacute vehetjuumlk Mintha csak megegyezneacutenek

Szokaacutes is ezt uacutegy nevezni hogy a toumlmeg eacutes az energia ekvivalenciaacuteja (azonossaacutega) Persze

teljes azonossaacutegroacutel szoacute sincs A toumlmeg az toumlmeg az energia pedig energia Viszont nagyon is

van koumlzuumlk egymaacuteshoz Uacutegy neacutez ki mintha a leacutenyeget tekintve ugyanarroacutel a jelenseacutegről lenne

szoacute Csakhogy egy bdquoJanus-arcuacuterdquo jelenseacutegről bizonyos esetekben az egyik bdquoarcaacutetrdquo laacutetjuk

(toumlmeg) maacutes esetekben pedig a maacutesik bdquoarcaacutetrdquo (energia) amikor bizonyos reacuteszecskeacuteknek ndash pl

elektron proton neutron ndash a toumlmegeacutet tudjuk koumlnnyen megmeacuterni maacutes reacuteszecskeacuteknek ndash ilyenek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

27

az elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesok energia-csomagocskaacutei ndash pedig az energiaacutejaacutet (Olyan ez mint

amikor elsuhan mellettuumlnk egy autoacute amelyet eloumll keacutekre haacutetul pedig pirosra festettek Aki

szemből figyeli keacuteknek laacutetja aki haacutetulroacutel az pedig pirosnak Pedig ugyanarroacutel az autoacuteroacutel van

szoacute)

Mi toumlrteacutenik egy csillagon Minthogy a csillag a feluumlleteacuten toumlbb ezer fokos a hotildemeacuterseacuteklet meacuteg ott is igen gyorsan

mozognak az egyes reacuteszecskeacutek nemcsak a belsejeacuteben (Nagy a mozgaacutesi energiaacutejuk)

Szuumlntelenuumll egymaacutesnak rohannak irtoacutezatosan nagy sebesseacuteggel Nem is biacuterjaacutek ezt elviselni

roncsoloacutedaacutes neacutelkuumll Az atomok a heves uumltkoumlzeacutesek hataacutesaacutera minduntalan szeacutetesnek darabjaikra

Majd ndash kedvezotildebb viszonyok koumlzepette ndash megfelelő reacuteszecskeacutekkel uacutejra oumlsszetalaacutelkozvaacuten

roumlvid idotildere (az uacutejabb erős uumltkoumlzeacutesekig) ismeacutet oumlsszeaacutellhatnak az eredeti atomok Azok persze

ugyaniacutegy szeacutetesnek majd visszaalakulnak eacutes iacutegy tovaacutebb Amennyi szeacutetesik annyi vissza is

alakul Iacutegy mindig vannak a Napon atomok atommagok ionok meg elektronok is (Amikor

az elektromosan toumlltoumltt reacuteszecskeacutek atomokkaacute alakulnak vissza abban az is szerepet jaacutetszik

hogy a kuumlloumlnboumlzotilde elektromos toumllteacutesű reacuteszecskeacutek vonzzaacutek egymaacutest)

Az atomokroacutel leszakadt elektronoknak eacutes a visszamaradt atommagoknak ill ionoknak

oumlsszesen nagyobb az energiaacuteja szeacutetesett (ionizaacutelt) aacutellapotban mint amikor atomokkaacute

kapcsoloacutednak oumlssze A csillagoknak - iacutegy a Napnak a feluumlleteacuten is - ebből a kuumlloumlnbseacutegből ill

az uumltkoumlzeacutesek energiaacutejaacuteboacutel szaacutermazik a feacuteny (A napfoltokban persze ahol a maacutegneses mező

gubancoloacutedaacutesa miatt lelassultak a reacuteszecskeacutek vagyis alacsonyabb lett a hőmeacuterseacuteklet a

reacuteszecskeacutek szeacutetroncsoloacutedaacutesa eacutes visszaalakulaacutesa is kisebb meacuterteacutekű Ott kevesebb feacuteny

keletkezik emiatt soumlteacutetebbek ezek a teruumlletek )

Csillagok eacuteletuacutetja A Naphoz hasonloacute csillagokban rendszerint toumlbb mint tiacutez milliaacuterd eacuteven aacutet zajlik a hidrogeacuten-

heacutelium fuacutezioacute Addig a csillag egyensuacutelyban van a kifeleacute nyomuloacute energia ugyan szeacutejjelebb

fesziacuteteneacute csakhogy a gravitaacutecioacute oumlsszetartja Keacutesotildebb amikor a csillag megoumlregszik eacutes

kimeruumllőfeacutelben lesz a hidrogeacuten keacuteszlete maacutes (hasonloacute) atommagfuacutezioacutes folyamatok indulnak

meg a belsejeacuteben Amikor viszont lelassul a hidrogeacutennek a heacuteliummaacute alakulaacutesa eacutes ezaacuteltal az

energia kifeleacute aacuteramlaacutesa is ndash ami szeacutetfuacutejni igyekszik a csillagot ndash a gravitaacutecioacute oumlsszeacutebb tudja

huacutezni sűrűbb lesz Ezeacutert a belsejeacuteben megnoumlvekszik a nyomaacutes eacutes a hőmeacuterseacuteklet Iacutegy vaacutelik

lehetőveacute uacutejabb magfuacutezioacute beindulaacutesa A heacuteliumnak a tovaacutebb alakulaacutesa hirtelen termel sok

energiaacutet s ahogyan az kifeleacute zuacutedul a csillagboacutel a gravitaacutecioacute elleneacuteben foumllfuacutejja azt voumlroumls

oacuteriaacutessaacute Az aacutetmeacuterője az eredetinek akaacuter toumlbb mint szaacutezszorosaacutera is megnoumlvekedhet A Nap

ekkor majd olyan nagy lesz hogy a Foumlldig is kitaacutegulhat (hacsak a Foumlld nem keruumll taacutevolabb)

A szaacutezszoros meacuteretnoumlvekedeacutes millioacuteszoros teacuterfogatnoumlvekedeacutest jelent azaz a mostani

aacutetlagsűrűseacutege a milliomod reacuteszeacutere csoumlkken Raacuteadaacutesul a Nap kuumllső reacutesze most is rendkiacutevuumll

ritka haacutet meacuteg ha iacutegy lecsoumlkken az aacutetlagsűrűseacutege Mindenesetre (ha lesz meacuteg akkor emberiseacuteg

a Foumlldoumln) ezt az idotildeszakot nem eacuterdemes megvaacuterni Toumlbb okunk is lehet raacute

Az első igen haacutenyattatott sors vaacuter az ilyen oumlreg csillagokra Egyszerre toumlbbfeacutele

elemaacutetalakulaacutesi folyamat is zajlik bennuumlk kuumlloumlnboumlző goumlmbheacutejakban Mikoumlzben azok

beindulnak illetve leaacutellnak (lelassulnak) kuumlloumlnboumlző meacuterteacutekben bdquofuacutejjaacutek foumllrdquo az eacutegitestet amit

ugyanakkor oumlsszeacutebb raacutent a gravitaacutecioacute hacsak teheti Bekoumlvetkezik olyan időszak is amikor a

csillag pulzaacutelni kezd uumltemesen ismeacutetlődve kitaacutegul oumlsszehuacutezoacutedik majd ismeacutet kitaacutegul s

oumlsszehuacutezoacutedik eacutes iacutegy tovaacutebb Rendszerint bekoumlvetkezik ekoumlzben a rezonancia katasztroacutefa

leszakad roacutela a kuumllső leacutegkoumlre azaz gaacutezburkot dob le magaacuteroacutel Ez az uacuten noacuteva robbanaacutes Ez a

balszerencse toumlbbszoumlr is megeshet ugyanazzal a csillaggal joacute neacutehaacuteny ilyen bdquovisszateacuterőrdquo noacutevaacutet

ismeruumlnk Tehaacutet oumlreg koraacuteban a Nap is haacutenykoloacutedik majd anyagfelhőkkel dobaacuteloacutezik

Oumlnmagaacuteban maacuter ez is eleacuteg ok volna arra hogy hűtlenek legyuumlnk hozzaacute eacutes itt hagyjuk Annaacutel

is inkaacutebb mert nem sokkal ezutaacuten teljesen megoumlregszik eacutes meghal

Maacutesik ok Minden csillag keacutepes bdquolegyaacutertanirdquo eacutelete soraacuten a perioacutedusos rendszer elemeit

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

28

egeacuteszen a vasig Tovaacutebb azeacutert nem mert annak az atommagjaacuteban maacuter 56 nukleon van s ha

enneacutel toumlbb protont vagy neutront proacutebaacutelnaacutenk meacuteg bdquobelegyoumlmoumlszoumllnirdquo ahhoz maacuter nekuumlnk

kellene energiaacutet befektetni Koumlzoumlnseacuteges csillagok erre nem keacutepesek Iacutegy tehaacutet leaacutell bennuumlk az

energiatermeleacutes a gravitaacutecioacute előbb oumlsszehuacutezza őket feheacuter toumlrpe csillagocskaacutevaacute majd teljesen

kihunynak s kihűlnek ndash iacutegy hal meg majd a Nap is Nem robban foumll noha oumlreg koraacuteban nova

robbanaacutesok bdquokeseriacutetik az eacuteleteacutetrdquo

A Napnaacutel leacutenyegesen nagyobb toumlmegű csillagok viszont eacuteletuumlk veacutegeacuten foumllrobbannak eacutes ez az

uacuten szupernoacuteva robbanaacutes keacutepes raacute hogy a vasnaacutel bonyolultabb elemeket (pl az aranyat)

legyaacutertsa Amikor nagyreacuteszt leaacutell a csillag energiatermeleacutese a hatalmas gravitaacutecioacute szinte

oumlsszeroppantja az eacutegitestet ami ezaacuteltal igen roumlvid idő alatt gigantikus meacuterteacutekben

oumlsszesűrűsoumldik Ennek koumlvetkezteacuteben az oumlnmagaacuteba roskadoacute agonizaacuteloacute csillag belsejeacuteben

hirtelen szabadul foumll meglehetősen sok energia ami egyreacuteszt lerobbantja a kuumllső reacuteszeket

maacutesreacuteszt oumlsszerobbantja a csillagbelsőt

A csillag helyeacuten visszamarad egy mindoumlssze 10-20 kilomeacuteteres neutroncsillagocska aacutem az

olyan sűrű hogy anyagaacuteboacutel egyetlen kockacukornyi is suacutelyosabb volna a Foumlldoumln mint

peacuteldaacuteul a Magas Taacutetra Ott ugyanis az elektronok bele preacuteselődnek az atommagokba s azok

protonjaival elektromosan semleges neutronokkaacute vaacutelnak Iacutegy szorosan egymaacutes melleacute

simulhatnak az atommagok elektromos tasziacutetaacutes ezt nem gaacutetolja az erős koumllcsoumlnhataacutes pedig

segiacuteti hogy egymaacuteshoz koumltődhessenek

A robbanaacuteskor levaacutelt anyag viszont főkeacutent plazma aacutellapotban van vagyis igen sok

elektromosan toumlltoumltt reacuteszecskeacutet tartalmaz eacutes iacutegy azok a gyorsan forgoacute csillag koumlruumlli maacutegneses

mezőben raacutedioacutesugaacuterzaacutest keltenek A szupernoacuteva robbanaacuteskor foumllszabaduloacute energia egy reacutesze

is elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesok formaacutejaacuteban joumln ki az eacutegitest belsejeacuteből A csillag eredeti

feacutenyesseacutege ilyenkor (nem veacuteletlenuumll) a toumlbb szaacutezmillioacuteszorosaacutera noumlvekszik Megjegyezzuumlk

hogy egy-keacutet milliaacuterd eacutev muacutelva a koumlrnyeacutekuumlnkoumln szupernoacuteva robbanaacutesok tűzijaacuteteacutekszerű

gyakorisaacutegaacuteval kell szaacutemolnunk Ha az ekkor keletkező nagy energiaacutejuacute s iacutegy a

szervezetuumlnkre kaacuteros sugaacuterzaacutesok a Foumlldre oumlzoumlnlenek itt az akkora sugaacuterdoacutezist jelent ami maacuter

nemcsak genetikai mutaacutecioacutekat okozhat hanem veacutegzetes trageacutediaacutekhoz is vezetne ndash ha

megvaacuternaacutenk szuumllőbolygoacutenkon ezt az időszakot El kell tehaacutet koumlltoumlzni inneacutet joacute messzire

meacuteghozzaacute koumlruumllbeluumll egy milliaacuterd eacuteven beluumll

A Keacutek Bolygoacute eacutes uacutetitaacutersa - csillagaacuteszati alapok mindenkinek

Cikkuumlnkben neacutehaacuteny csillagaacuteszati alapfogalmat eleveniacutetuumlnk fel kuumlloumlnoumls tekintettel a Foumlld eacutes

Hold kapcsolataacutera Egyuacutettal a fogyatkozaacutesok eacutegimechanikaacutejaacuteba is betekinteacutest nyerhetuumlnk

A Hold taacutevolsaacutega 30 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 128 sec alatt

A Nap meacuterete 100 Foumlld-aacutetmeacuterő (Bőven belefeacuterne a Holdnak a paacutelyaacuteja)

Nap-Foumlld taacutevolsaacuteg 1 CsE = 100 Nap-aacutetmeacuterő = 10000 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 83 min

alatt (Ha lekicsinyiacutetve a planetaacuterium kupolaacuteja volna a Nap akkor a Foumlld egy alma a

Hold meg - tőle kb 25 m-re - egy cseresznye lenne a vaacuteroskoumlzpontban majdnem 1 km-re a

planitoacutel)

Nap-Pluacutetoacute aacutetlagos taacutevolsaacuteg 40 CsE Megteszi a feacuteny 55 h alatt (Ha a plani kupolaacuteja volna

a Nap akkor a Pluacutetoacute meacuteg a Hold cseresznyeacutejeacutetől is kisebb lenne de toumlbb mint 30 km-

re)

Szomszeacuted csillag (alfa Centauri) taacutevolsaacutega toumlbb mint 4 feacutenyeacutev megteszi a feacuteny toumlbb

mint 4 eacutev alatt (3 csillag 2 Nap-szerű eacutes 1 voumlroumls toumlrpe Ha a Nap maacutekszemnyi akkor az

alfa Centauri tőle 40 km-re 2 maacutekszem eacutes 1 porszem lenne)

A Tejuacutetrendszer meacuterete toumlbb mint 100000 feacutenyeacutev befutnaacute a feacuteny toumlbb mint 100000 eacutev

alatt

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

29

Ma ismert legtaacutevolabbi galaxis taacutevolsaacutega toumlbb mint 10 milliaacuterd feacutenyeacutev megteszi a

feacutenyraacutedioacutesugaacuterzaacutes toumlbb mint 10 milliaacuterd eacutev alatt

1 CsE (1 CSILLAGAacuteSZATI EGYSEacuteG) 1496 millioacute km a Foumlld-paacutelya feacutel nagytengelye A

Foumlld olyan enyhe ellipszis paacutelyaacuten kering a Nap koumlruumll amely majdnem toumlkeacuteletes koumlr (Teacutelen

5 millioacute km-rel koumlzelebb vagyunk a Naphoz mint nyaacuteron aacutem ez a kuumlloumlnbseacuteg elenyeacutesző a

Foumlld-paacutelya majdnem 300 millioacute km aacutetmeacuterőjeacutehez keacutepest)

1 feacutenyeacutev taacutevolsaacuteg amit a feacuteny (2997925 kmsec sebesseacuteggel) 1 eacutev (= 315569259747 sec)

alatt megtesz (Mintegy 95 billioacute kerekiacutetve 10000000000000 km)

A Hold nagysaacutega kb 14-e a toumlmege majdnem 180 reacutesze a Foumlldeacutenek ezeacutert nem biacutert leacutegkoumlrt

megtartani A Holdon a suacutelyunk 16-a lenne az itteninek Nappal foumllmelegedhet 130 oC-ra

eacutejszaka le tud hűlni -100 oC alaacute ugyanis 2 heacutetig van rajta nappal s 2 heacutetig eacutejszaka A

csillagokhoz keacutepest a forgaacutesideje ugyanannyi mint a Foumlld koumlruumlli keringeacutesi ideje azaz koumltoumltt

keringeacutest veacutegez mindig ugyanazt a feleacutet fordiacutetja a Foumlld feleacute iacutegy a Hold felsziacuteneacuteről (a tőluumlnk

laacutethatoacute oldalaacuteroacutel egy adott helyről) a Foumlld mindig ugyanabban az iraacutenyban laacutetszik a laacutetoacutehataacuter

(horizont) foumlloumltt

Holdfaacutezisok (feacutelhold telihold stb)

A Nap a Holdnak (is) mindig csak az egyik feleacutet vilaacutegiacutetja meg Ezt mi mindig maacutes iraacutenyboacutel

neacutezzuumlk teliholdkor a napsuumltoumltte oldalaacutet teljesen laacutetjuk de első negyed eacute s utolsoacute negyed

idejeacuten oldalroacutel vilaacutegiacutetja meg a Nap uacutejholdkor pedig az aacuternyeacutekos oldalt nem laacutetjuk

Fogyatkozaacutesok A Foumlld eacutes a Hold paacutelyasiacutekja 5o-os szoumlget zaacuternak be egymaacutessal ezeacutert nem minden uacutejholdkor

eacutes teliholdkor keruumll a Nap meg ez a keacutet eacutegitest pontosan egy egyenesbe Csak amikor a keacutet siacutek

metszeacutesvonalaacuteban van a Nap - leacutenyegeacuteben feacuteleacutevente - koumlvetkezhet be hogy uacutejholdkor a Hold

aacuternyeacuteka raacutevetiacutetődik a Foumlld felsziacuteneacutenek egy kis reacuteszeacutere (ahonneacutet napfogyatkozaacutest laacutetni) vagy

teliholdkor a Hold belemaacuteszik a Foumlld aacuternyeacutekaacuteba (holdfogyatkozaacutes - mindenuumlnnen

megfigyelhető a Foumlldről ahonneacutet a Hold laacutetszik)

Aacuterapaacutely

A Holddal ellenteacutetes oldalon is van dagaacutely (sőt meacuteg a szaacuterazfoumlld is naponta keacutetszer

megemelkedik eacutes visszasuumlllyed 3 dm-nyit) A Foumlld-Hold rendszer koumlzoumls toumlmegkoumlzeacuteppontja

23 Foumlld-sugaacuternyira van a bolygoacute koumlzepeacutetől ami koumlruumll a Foumlld is ringlispilezik

A Foumlld forgaacutesa

Az Eacuteszaki Sarkon fuumlggőleges tengely koumlruumll viacutezszintesen forgunk balra az eacutegitestek

lemaradnak jobbra mint a buszboacutel neacutezve a faacutek az uacutet szeacuteleacuten (A taacutevolabbiak lassabban

maradnak le sőt joumln veluumlnk a Hold olyan messze van hogy eacuteszre sem vesszuumlk a

lemaradaacutesaacutet) Az Egyenliacutető siacutekja itt viacutezszintes Csak 1 csillag kelnyugszik a Nap a toumlbbiek

vagy mindig a horizont foumlloumltt maradnak vagy mindig alatta

Az Egyenliacutetőn viacutezszintes eacuteszak-deacuteli iraacutenyuacute tengely koumlruumll forog a Foumlld nyugatroacutel keletre s

ahogy haacutetrafeleacute lemarad a koumlrnyező vilaacuteg keleten fuumlggőlegesen kel foumll minden s nyugaton

fuumlggőlegesen nyugszik le Az Egyenliacutető siacutekja fuumlggőleges Minden csillag kelnyugszik

Hazaacutenk az Eacuteszaki Sark eacutes az Egyenliacutető koumlzoumltt nagyjaacuteboacutel a feleacuteneacutel helyezkedik el a Foumlldoumln

tehaacutet tőluumlnk neacutezve a Foumlld forgaacutestengelye eacutes az Egyenliacutető siacutekja is ferdeacuten aacutell s iacutegy ferdeacuten

kelnek foumll eacutes ferdeacuten nyugszanak le az eacutegitestek A forgaacutestengely iraacutenyaacutenak a horizont foumlloumltti

magassaacutega (minden eacuteszaki foumlldrajzi szeacutelesseacutegen) egyenlő az adott phi foumlldrajzi szeacutelesseacuteggel

A Sarkcsillag koumlruumlli phi szoumlgoumln beluumll leacutevő - uacuten cirkumpolaacuteris - csillagok (pl Nagygoumlncoumll

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

30

Kisgoumlncoumll Cassiopeia csillagai) soha nem mennek a horizont alaacute ezeacutert minden deruumllt eacutejjel

megfigyelhetőek (csak mindig maacutes feleacute)

A Foumlld keringeacutese A Nap iraacutenyaacuteban - a nappali eacutegen - nem laacutetszanak szabad szemmel maacutes csillagok - mindig

ellenteacutetes iraacutenyban - az eacutejszakai eacutegbolton - s ez az iraacuteny egy eacutev alatt koumlrbemaacuteszik az eacutegen

(a Foumlld paacutelyasiacutekjaacuteban az ekliptikaacuten)

Ahogyan a forgaacutes miatt (minthogy utazunk a Foumllddel kelet feleacute s minden lemarad haacutetra) 1

nap alatt koumlrbefordulni laacutetszik az eacutegbolt ugyaniacutegy a keringeacutes miatt is (minthogy utazunk a

Foumllddel a Nap koumlruumll - ugyanabba az iraacutenyba amerre forgunk - eacutes emmiatt is haacutetrafeleacute azaz)

nyugat feleacute szinteacuten lemaradni laacutetszanak a csillagok persze lassabban 1 eacutev alatt fordul koumlrbe

a csillagos eacuteg (Ha minden este ugyanakkor figyeljuumlk tapasztalhatjuk ezt a lassuacute lemaradaacutest

vagyis a Foumlld keringeacuteseacutet)

Ezeacutert kuumlloumlnboumlző eacutevszakokban maacutes-maacutes jellegzetes csillagkeacutepek figyelhetőek meg

Tengelyferdeseacuteg a forgaacutestengely mostanaacuteban majdnem a Sarkcsillag feleacute mutat nem

merőleges az ekliptikaacutera (665 o) ezeacutert azzal a Foumlld egyenliacutetőjeacutenek a siacutekja (Eacutegi Egyenliacutető) is

szoumlget (235 o) zaacuter be (Az iraacuteny 26000 eacutevenkeacutent - buacutegoacutecsigaszerűen kuacutep alkotoacutejakeacutent -

koumlroumlz az eacutegen precesszioacute)

A Foumlld megtartja a tengelyferdeseacutegeacutet egy kerigeacutes soraacuten Koumlzben a forgaacutestengely - eacutes (mivel a

csillagok irtoacutezatosan messze vannak ezeacutert) a Sarkcsillag iraacutenya is - oumlnmagaacuteval paacuterhuzamosan

toloacutedik el

Amikor az eacuteszaki feacutelteke fordul jobban a Nap feleacute vagyis hazaacutenk a Nap feleacute hajol tőluumlnk a

Nap magasan laacutetszik deacutelben joacutel tud melegiacuteteni - nyaacuter van

Amikor - feacutel eacutevvel keacutesőbb midőn a Foumlld a Nap tuacuteloldalaacuten van - a deacuteli feacutelteke fordul jobban a

Nap feleacute vagyis hazaacutenk elhajol a Naptoacutel tőluumlnk a Nap alacsonyan laacutetszik deacutelben nem tud

joacutel melegiacuteteni - teacutel van Argentiacutenaacuteban viszont nyaacuter (Az eacuteszaki eacutes a deacuteli feacuteltekeacuten pont fordiacutetva

vaacuteltakoznak az eacutevszakok)

Az Eacuteszaki Sarkon a tavaszi napeacutejegyenlőseacuteg idejeacuten az Eacutegi Egyenliacutetőn (a tavaszpont

iraacutenyaacuteban) leacutevő Nap lassan foumllkel mikoumlzben - a forgaacutes miatt - joacutecskaacuten lemarad jobbra

Naponta koumlrbejaacuter a horizont menteacuten Egyidejűleg - a keringeacutes folytaacuten - arreacutebb maacuteszik az

ekliptikaacuten eacutes iacutegy a nyaacuteri napforduloacuteig egyre magasabbra spiraacutelozik Az őszi napeacutejegyenlőseacuteg

idejeacutere visszakeruumll az Eacutegi Egyenliacutetőre (őszpont) s megint a horizonton megy koumlrbe mialatt

lenyugszik Megkezdődik a feacuteleacuteves eacutejszaka Aacutem addig is hiaacuteba suumlt a Nap feacutel eacuteven aacutet

egyfolytaacuteban mindig alacsonyan van (max 235 o) - nem tud joacutel melegiacuteteni

Ezzel szemben az Egyenliacutetőn deacutelben mindig (ha naacutelunk teacutel van ott akkor is) magasroacutel tűz a

Nap

Hazaacutenkboacutel a teacuteli napforduloacute idejeacuten meacuteg deacutelben is olyan alacsonyan van a Nap mint ahogyan

az Eacuteszaki Sarkon is szokott lenni a nyaacuteri napforduloacute idejeacuten pedig olyan magasan mint

ahogyan az Egyenliacutetőn is szokott lenni Ekkor a keletinyugati iraacutenytoacutel joacuteval deacutelebbre ill

eacuteszakabbra kelnyugszik (s ezeacutert a nappalok kb keacutetszerte roumlvidebbek ill hosszabbak mint az

eacutejszakaacutek) csak a napeacutejegyenlőseacutegek idejeacuten teszi azt pontosan keletennyugaton (amikor 12-12

oacuteraacutet tartoacutezkodik a laacutetoacutehataacuter foumlloumltt-alatt)

Toumlkeacuteletes naptaacuter nem keacutesziacutethető iacutegy e jelenseacutegek daacutetumai sem esnek mindig ugyanarra a

napra

Uumlstoumlkoumlsoumlk szuumlleteacutese A gyorsan mozgoacute gaacutezreacuteszecskeacutek megszoumlknek a bolygoacutekroacutel eacutes a holdakroacutel Az őscsillag

koumlzeleacuteben ebbe besegiacutet a roacutela leaacuteramloacute uacuten napszeacutel is ami főkeacutent plazma reacuteszecskeacutekből aacutell

(protonok elektronok heacutelium atommagok) A kialakuloacute naprendszer koumlzponti tartomaacutenyaacuteboacutel

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

31

a napszeacutel gaacutez eacutes por anyagot keacutepes kisoumlpoumlrni a taacutevolabbi videacutekekre ahol az oumlssze tud fagyni

uumlstoumlkoumlsmagokkaacute

Az uumlstoumlkoumlsmagoknak az egymaacutesra gyakorolt gravitaacutecioacutes zavaroacute hataacutesa meg a koumlrnyező

csillagokeacute a keacutesőbbiekben azt eredmeacutenyezheti hogy időnkeacutent egy-egy mag bezuhan akaacuter a

koumlzponti csillag koumlzvetlen koumlzeleacutebe is Ilyenkor koacutemaacuteja eacutes csoacutevaacuteja is lesz neki de az

leginkaacutebb csak a szemet gyoumlnyoumlrkoumldtető laacutetszat a leacutenyeg mindig az uumlstoumlkoumlsmag ami olyan

mint egy piszkos hoacutegolyoacute jeacutegbe aacutegyazva kő- feacutemdarabkaacutek azaz meteorok

Egy uumlstoumlkoumlsnek a feje időnkeacutent nagyobb mint a Foumlld akaacuter szaacutezezer kilomeacuteteres is lehet A

Napboacutel joumlvő anyagreacuteszecskeacutek erről soumlprik le az esetenkeacutent toumlbb tiacutezmillioacute kilomeacuteter hosszuacute

csoacutevaacutet A szilaacuterd uumlstoumlkoumlsmag pedig amelyből a napsugaacuterzaacutes hataacutesaacutera a gaacutez előtoumlr mindoumlssze

tiacutezegyneacutehaacuteny legfeljebb neacutehaacuteny tiacutez kilomeacuteter nagysaacuteguacute lehet Ebből is laacutethatoacute hogy a koacutema

de főleg a csoacuteva anyagaacutenak nagy reacutesze - amely e meglehetősen kicsi uumlstoumlkoumlsmagboacutel

szaacutermazik - rendkiacutevuumll ritka gaacutez Persze gaacutezfejlődeacutes csak a Nap koumlzeleacuteben lehet ezeacutert nincs

az uumlstoumlkoumlsnek se csoacutevaacuteja se koacutemaacuteja amikor messze van a Naptoacutel (mindoumlssze a csupasz -

mondhatnaacutenk meztelen jeges fagyott - uumlstoumlkoumlsmag)

Minthogy az uumlstoumlkoumlsoumlk a Naprendszer ősi anyagaacutet tartalmazzaacutek leacutenyegeacuteben hasonloacute

gaacutezokboacutel aacutelltak oumlssze mint amilyeneket a csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhők is tartalmaznak

(Hiszen ugyanilyen gaacutezokboacutel sűrűsoumldoumltt oumlssze az eacuteppen kialakuloacute Ősnap mintegy hat milliaacuterd

eacutevvel ezelőtt valamint a koumlruumlloumltte ugyanezen anyagboacutel megszuumllető bolygoacutek is) Ezekben a

kozmikus anyagfelhőkben szerves molekulaacutek is leacutetrejoumlttek A bolygoacutekeletkezeacutes folyamataacuteban

foumllforroacutesodott anyagban azonban szeacutetroncsoloacutedhatnak ezek a bonyolult eacutes eacuterzeacutekeny kis

keacutepződmeacutenyek Csakhogy az uumlstoumlkoumlsoumlk mint affeacutele szerves-anyag konzervek keacutepesek raacute

hogy megőrizzeacutek jobb időkre ezeket a molekulaacutekat s szaacutezmillioacute eacutevekkel keacutesőbb amikor

becsapoacutednak valamely bolygoacute felsziacuteneacutere visszainjekcioacutezzaacutek azokat Iacutegy - szerencseacutes

koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt - ha az uumltkoumlzeacutest tuacuteleacutelő szerves molekulaacutek tovaacutebb bonyoloacutedhatnak

megindulhat az eacuteletteacute szerveződeacutes is

Eacutelet lehetőseacutege a Foumlldoumln kiacutevuumll Az előzőekből kitűnik hogy a kozmoszban maacutesutt is ugyanolyan anyagboacutel joumlttek leacutetre

csillagok - eacutes egyesek koumlruumll meacuteg bolygoacutek is - mint amiből a Naprendszer kialakult Tovaacutebbaacute

az is fontos teacuteny hogy a bioloacutegiai evoluacutecioacutet megelőző keacutemiai bonyoloacutedaacutes is megkezdődik az

ilyen gaacutez- eacutes porfelhőkben Ha maacutesutt is keacutepesek voltak uumlstoumlkoumlsoumlk visszainjekcioacutezni a

bolygoacutekra az ott (a bolygoacute kialakulaacutesakor) toumlnkrement szerves molekulaacutekat megfelelő

koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt maacutes naprendszerekben is kifejlődhetett az eacutelet

Messze maacutes csillagok koumlruumll keringő bolygoacutekon akaacuter naacutelunk fejlettebb civilizaacutecioacutek is

lehetnek

Az viszont hogy jaacutertakjaacuternak-e itt foumlldoumlnkiacutevuumlliek ma meacuteg hit keacuterdeacutese

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

32

MERKUacuteR

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő 88 foumlldi nap

Tengely koumlruumlli forgaacutes 176 foumlldi nap

Gyakrabban van uacutejeacutev mint Napkelte

Felsziacuteneacutenek csak a 45-aacutet teacuterkeacutepezteacutek fel

Neheacutez megfigyelnuumlnk mert mindig a Nap koumlzeleacuteben jaacuter

A Merkuacuter feluumlleteacutenek minden neacutegyzetmeacutetereacutere hatszor annyi sugaacuterzaacutes eacuterkezik a Napboacutel mint

a Foumlld azonos nagysaacuteguacute teruumlleteacutere A bolygoacute nappali hőmeacuterseacuteklete eleacuteg magas aacutetlagban 600

K (kb 330 Celsius fok) mikoumlzben eleacuteri a 750 K (480 Celsius fok) koumlruumlli maximumot

Ugyanakkor eacutejszaka a hőmeacuterseacuteklet 90 K-re (kb -180 Celsius fok) suumlllyed

A Merkuacuternak nincs eacuteszrevehető sűrűseacutegű leacutegkoumlre Tekintettel arra ugyanis hogy a bolygoacute

napsuumltoumltte oldala igen forroacute fel kell teacuteteleznuumlnk hogy meacuteg a legnehezebb gaacutezok is eltaacutevoztak

onnan Raacuteadaacutesul az oumlsszes bolygoacute koumlzuumll a Merkuacuter felsziacuteneacutenek feacutenyvisszaverő keacutepesseacutege a

leggyengeacutebb leginkaacutebb a soumlteacutet holdtalajeacutehoz hasonloacute A Merkuacuter felsziacutene aacuteltal szoacutert napfeacuteny

sziacutenkeacutepi vizsgaacutelata is megerősiacuteti hogy a bolygoacutenak nincs kimutathatoacute leacutegkoumlre

Leacutegkoumlre ritka A Merkuacuternak nincs holdja

Első űrszonda Mariner-10

VEacuteNUSZ

Veacutenusz a roacutemai mitoloacutegiaacuteban a kertek istennője Aphroditeacuteval azonosiacutetottaacutek aki goumlroumlg

mitoloacutegiaacuteban a szeacutepseacuteg eacutes a szerelem istennője

Esthajnalcsillag

Minthogy a Veacutenusz a legfeacutenyesebb eacutegitestek koumlzeacute tartozik a szeacutepseacuteg istennőjeacuteről nevezteacutek el

A legfeacutenyesebb bolygoacutetestveacuteruumlnk csupaacuten a Nap eacutes a Hold laacutetszoacutelagos feacutenyesseacutege muacutelja feluumll

az oumlveacutet

A Veacutenusznak nincs holdja

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő

Tengely koumlruumlli forgaacutes 243 foumlldi nap

Leacutegkoumlr 95 szeacuten-dioxid

Uumlveghaacutezhataacutes

FOumlLD

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő 365 nap

Tengely koumlruumlli forgaacutes 24 oacutera

Koumlr paacutelya

Forgaacutestengelye 235deg

Tudjuk hogy bolygoacutenk 24 oacutera alatt veacutegez egy teljes koumlruumllfordulaacutest

A forgaacutes koumlvetkezteacuteben felleacutepő centrifugaacutelis erő hataacutesaacutera az eacutegitest belapult az egyenliacutetői

videacutekeken pedig kidudorodott

A Hold eacutes a Nap toumlmegvonzaacutesa (az előbbieacute nagyobb) apaacutelyt eacutes dagaacutelyt kelt amelyek az

oacuteceaacutenok eacutes tengerek viacutezfelsziacuteneacutenek suumlllyedeacuteseacuteben eacutes emelkedeacuteseacuteben vehetők eacuteszre A Hold

uacutegy vonszolja maga utaacuten a Foumlld dagaacutelyoumlveacutet bolygoacutenk felsziacuteneacuten hogy az eacutepp ennek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

25

A Naprendszer is egy hatalmas kozmikus gaacutez- eacutes porfelhotildenek egy ndash ahhoz keacutepest viszonylag

kis meacuteretű ndash gaacutezgomboacuteccaacute oumlsszecsomoacutesodoacute reacuteszeacuteből joumltt leacutetre

De mieacutert lett csillag a Nap

A csillagok feluumlleteacuten a hőmeacuterseacuteklet toumlbb ezer fok legbeluumll pedig ndash ahol gigantikus

energiaacutek szabadulnak foumll - toumlbb tiacutez millioacute fok is lehet Vajon mitől van ez

A Nap - eacutes minden csillag ndash sajaacutetmaga vilaacutegiacutet Hogyan keacutepesek erre Mieacutert ilyen

peacuteldaacuteul sajaacutet csillagunk a Nap

Mert eleacuteg nagy hozzaacute a toumlmege s ezaacuteltal a toumlmegvonzaacutesa (A Jupiter peacuteldaacuteul hiaacuteba a

legnagyobb oacuteriaacutesbolygoacute a Naprendszerben a toumlmege meacuteg mindig tuacutelsaacutegosan kicsi ahhoz

hogy csillag lehessen)

Csillagok napjainkban is keletkeznek kuumlloumlnoumlsen a Tejuacutetrendszer eacutes a hozzaacute hasonloacute galaxisok

peremvideacutekeacuten leacutevő kozmikus anyagfelhőkben de maacutesutt is ahol valamilyen okboacutel

kellőkeacuteppen oumlssze tud sűrűsoumldni a csillagkoumlzi gaacutez Ennek a legfontosabb teacutenyezője a

gravitaacutecioacutes koumllcsoumlnhataacutes

Ezen kiacutevuumll vannak olyan kedvező esetek amikor egyeacuteb teacutenyezők meacuteg arra is keacutepesek hogy

foumllgyorsiacutetsaacutek a csillagkeacutepződeacutest

Joacuteneacutehaacuteny olyan csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhőt ismeruumlnk amelyben a maacuter koraacutebban

megszuumlletett csillagoknak a nagy energiaacutejuacute elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesa szeacutetbontja (ionizaacutelja) a

koumlrnyeacutekbeli gaacutez reacuteszecskeacuteket A csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhők rendszerint igen alacsony

hőmeacuterseacutekletűek azaz viszonylag lassan mozognak bennuumlk az egyes gaacutezreacuteszecskeacutek Aacutem ha

egy ilyen anyagfelhőben csillagok is vannak azoknak a sugaacuterzaacutesa keacutepes szeacutetbontani meacuteg az

atomokat is

Ennek koumlvetkezteacuteben toumlbb reacuteszecske fog szaladgaacutelni a gaacutezfelhőnek abban a reacuteszeacuteben

Megnoumlvekszik tehaacutet a reacuteszecskeszaacutem eacutes iacutegy a gaacuteznak a nyomaacutesa is

Ezen kiacutevuumll a csillagtoacutel kapott energia megnoumlveli a reacuteszecskeacutek mozgaacutesi energiaacutejaacutet azok

sebesebben szaacuteguldoznak (Tehaacutet magasabb lesz a gaacutezfelhőben a hőmeacuterseacuteklet is)

A gaacutez a heves uumltkoumlzeacutesek miatt keacutepes a teacuterben tovaacutebb ionizaacuteloacutedni Ezek az uacuten ionizaacutecioacutes

frontok egyuacutettal loumlkeacuteshullaacutem frontok is mert az anyagfelhő ionizaacutelt reacuteszeacuteben mintegy

neacutegyszer nagyobb a nyomaacutes mint az elektromosan semleges helyeken ahol tehaacutet ezaacuteltal

rohamosan oumlsszesűrűsoumldhet az anyag s iacutegy foumllgyorsul a csillagok keletkezeacutese

A csillagokban a gaacutez kiacutevuumllrotildel befeleacute fokozatosan sűrűsoumldik Minden csillag kiacutevuumll nagyon

ritka legbeluumll rendkiacutevuumll sűrű Amikor egy oumlsszetoumlmoumlruumllotilde gaacutezgoumlmb ndash egy uacutejszuumlloumltt csillag ndash

belsejeacuteben a sűrűseacuteg iszonyatosan megnő emiatt a nyomaacutes meg a hotildemeacuterseacuteklet is rettentotildeen

magas lesz (Gondoljunk csak bele Ha kisebb teacuterreacuteszbe zsuacutefolunk sok reacuteszecskeacutet akkor azok

ott jobban bdquoloumlkdoumlsotildednekrdquo szaporaacuten bdquotaszigaacuteljaacutekrdquo egymaacutest begyorsulnak )

A hatalmas gravitaacutecioacute miatt a Nap belsejeacuteben is igen nagy a sűrűseacuteg ami tehaacutet gigantikus

nyomaacutest eacutes egyuacutettal rettenetesen magas hőmeacuterseacutekletet jelent Olyannyira hogy meacuteg az elemi

reacuteszecskeacutek is keacutepesek arra hogy egymaacutesba bdquopreacuteselődjenekrdquo eacutes aacutetalakuljanak mikoumlzben

maacutesfajta reacuteszecskeacutek is eacuteletre kelnek belőluumlk elektromaacutegneses energia-felszabadulaacutes

koumlzepette

Ez azt jelenti hogy ott az egyes reacuteszecskeacutek rettenetesen gyorsan keacutepesek mozogni eacutes igen

erőteljesen nekiuumltkoumlznek egymaacutesnak Ilyen koumlruumllmeacutenyek koumlzepette nem csoda ha az atomok

eleve szeacutetroncsoloacutednak (nem biacuterjaacutek a bdquogyűrődeacutestrdquo) Egyesek menthetetlenuumll egymaacutesba

bdquopasziacuterozoacutednakrdquo eacutes meacuteg maacutes bdquotrageacutediaacutekrdquo is toumlrteacutennek veluumlk

A Nap anyagaacutet legnagyobb reacuteszben hidrogeacuten kisebb reacuteszben heacutelium alkotja (Egyeacuteb elemek

elenyeacuteszotilde mennyiseacutegben vannak benne) A belsejeacuteben protonokboacutel meg elektronokboacutel uacutejabb

heacutelium atommagok is keletkeznek

Leacutenyegeacuteben arroacutel van szoacute hogy egyesuumllnek ndash idegen szoacuteval fuzionaacutelnak ndash az atommagok Ez

roumlviden atommagfuacutezioacute

Mikoumlzben azonban a hidrogeacuten heacuteliummaacute alakul csillagunk belsejeacuteben gigantikus energiaacutek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

26

szabadulnak foumll Iacutegy (eacutes ehhez hasonloacute moacutedon) keletkeznek a Napboacutel joumlvő sugaacuterzaacutesok

Nos emiatt az atommagfuacutezioacutes energiatermeleacutes miatt csillag a csillag (A Nap is amely tehaacutet

mindenekelőtt nagy toumlmege eacutes a gravitaacutecioacutes koumllcsoumlnhataacutes joacutevoltaacuteboacutel lett csillag)

A csillagok energiatermeleacutese Eleinte minden csillag belsejeacuteben a hidrogeacuten alakul heacuteliummaacute Koumlzben nagy mennyiseacutegű

energia szabadul foumll Amikor azt mondjaacutek hogy a Nap bdquoizzoacute gaacutezgoumlmbrdquo annak joacuteszereacutevel

csak a fele igaz a gaacutezgoumlmb Az bdquoizzoacuterdquo tuacutelsaacutegosan enyhe kifejezeacutes (Hasonloacute lenne ez ahhoz

amikor raacuteleacutep valakinek a laacutebaacutera egy elefaacutent eacutes csak ennyit mondana bdquoolyan volt mint egy

szuacutenyogcsiacutepeacutesrdquo) Az energia-felszabadulaacutes meacuterteacuteke sokkal inkaacutebb volna hasonliacutethatoacute egy

hidrogeacutenbomba foumllrobbanaacutesaacutehoz baacuter ez a hasonlat sem joacute (a fuacutezioacutes reaktor jobb lenne)

A csillagokban zajloacute hidrogeacuten-heacutelium fuacutezioacute soraacuten hidrogeacuten atommagok (protonok) ndash

mikoumlzben egy reacuteszuumlk elektronnal bdquooumlsszepreacuteselődverdquo neutronnaacute vaacutelik ndash heacutelium atommagokkaacute

egyesuumllnek A bonyolult folyamat elejeacuten kiindulaacuteskeacutent neacutegy protonnal eacutes keacutet elektronnal

szaacutemolhatunk a veacutegeacuten pedig a keacutesz heacutelium atommaggal Ha azonban oumlsszeadjuk a

kiindulaacuteskor a reacuteszecskeacutek toumlmegeacutet eacutes oumlsszehasonliacutetjuk a heacutelium atommag toumlmegeacutevel uacutegy

tűnik mintha nem lenne eacuterveacutenyes a toumlmegmegmaradaacutes toumlrveacutenye ugyanis a bdquokeacutesztermeacutekrdquo

toumlmege kisebb mint kuumlloumln-kuumlloumln az bdquoalkatreacuteszekeacuterdquo Ez a jelenseacuteg gyakran előfordul az

atomfizikaacuteban Uacutegy is nevezteacutek el hogy toumlmeghiaacuteny idegen szoacuteval toumlmegdefektus Hova lett

koumlzben a hiaacutenyzoacute toumlmeg Mi az ami meacuteg jelen van a folyamatban de eddig nem vettuumlk

figyelembe Nos nem szaacutemoltuk bele a toumlmegekbe peacuteldaacuteul a keletkezotilde elektromaacutegneses

sugaacuterzaacutesokat

Tehaacutet otildek a felelotildesek a toumlmegdefektuseacutert Otildek bdquoloptaacutekrdquo el a hiaacutenyzoacute toumlmeget Pontosabban

abboacutel az bdquoanyagmennyiseacutegbotildelrdquo keletkeztek aminek a toumlmegeacutet hiaacutenyoljuk Iacutegy az otilde toumlmeguumlk

kell hogy kiadja a bdquoleltaacuterhiaacutenytrdquo Csak az a gond hogy az elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesoknak a

toumlmegeacutet nem lehet uacutegy eacutertelmezni mint peacuteldaacuteul a kenyeacutereacutet vagy a protoneacutet Nem tudjuk uacutegy

megmeacuterni sem a tehetetlenseacutegeacutet sem a gravitaacuteloacute toumlmegeacutet ahogyan azt maacutes esetekben az

egyeacuteb reacuteszecskeacutek taacutergyak eseteacuteben megszoktuk Az elektromaacutegneses sugaacuterzaacuteskvantumoknak

az energiaacutejaacutet tudjuk joacutel meacuterni

Szerencseacutere a relativitaacuteselmeacutelet kitaacutegiacutetotta ismereteinket a csillagok energiatermeleacuteseacuteről is

kapcsolatot teremt a nyugalmi toumlmeggel rendelkező reacuteszecskeacutek toumlmege eacutes az elektromaacutegneses

sugaacuterzaacuteskvantumok energiaacuteja koumlzoumltt

Janus-arcuacute anyag Jeloumllje m a hiaacutenyzoacute toumlmeget (a folyamat elejeacuten ill a veacutegeacuten meacuterhetotilde toumlmegek kuumlloumlnbseacutegeacutet)

Ekkor a koumlzben keletkezotilde sugaacuterzaacuteskvantum E energiaacuteja E = mcsup2 (a szokaacutesos jeloumlleacutessel c a

vaacutekuumban meacutert feacutenysebesseacuteg) Ennek segiacutetseacutegeacutevel mindig kiszaacutemiacutethatjuk hogy egy adott

toumlmegkuumlloumlnbseacutegnek mekkora energia felel meg ill adott energiaacutehoz mekkora toumlmegdefektus

tartozik

A toumlmeg eacutes az energia tehaacutet szorosan oumlsszetartoznak ezeacutert az energiaacutet leacutenyegeacuteben uacutegy

kezelhetjuumlk mintha toumlmeg lenne

Meacuterjuumlk meg az atommagfuacutezioacute soraacuten felszabaduloacute energiaacutet (ami elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes

formaacutejaacuteban keletkezik) s ezt szaacutemoljuk aacutet toumlmegre Maacuteris megkapjuk a hiaacutenyzoacute toumlmeget

amit koraacutebban kerestuumlnk Meacutegis igaz az anyagmegmaradaacutes toumlrveacutenye aacutem aacuteltalaacutenosabb

eacutertelmezeacutesben

A toumlmeget eacutes az energiaacutet leacutenyegeacuteben egy kalap alaacute vehetjuumlk Mintha csak megegyezneacutenek

Szokaacutes is ezt uacutegy nevezni hogy a toumlmeg eacutes az energia ekvivalenciaacuteja (azonossaacutega) Persze

teljes azonossaacutegroacutel szoacute sincs A toumlmeg az toumlmeg az energia pedig energia Viszont nagyon is

van koumlzuumlk egymaacuteshoz Uacutegy neacutez ki mintha a leacutenyeget tekintve ugyanarroacutel a jelenseacutegről lenne

szoacute Csakhogy egy bdquoJanus-arcuacuterdquo jelenseacutegről bizonyos esetekben az egyik bdquoarcaacutetrdquo laacutetjuk

(toumlmeg) maacutes esetekben pedig a maacutesik bdquoarcaacutetrdquo (energia) amikor bizonyos reacuteszecskeacuteknek ndash pl

elektron proton neutron ndash a toumlmegeacutet tudjuk koumlnnyen megmeacuterni maacutes reacuteszecskeacuteknek ndash ilyenek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

27

az elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesok energia-csomagocskaacutei ndash pedig az energiaacutejaacutet (Olyan ez mint

amikor elsuhan mellettuumlnk egy autoacute amelyet eloumll keacutekre haacutetul pedig pirosra festettek Aki

szemből figyeli keacuteknek laacutetja aki haacutetulroacutel az pedig pirosnak Pedig ugyanarroacutel az autoacuteroacutel van

szoacute)

Mi toumlrteacutenik egy csillagon Minthogy a csillag a feluumlleteacuten toumlbb ezer fokos a hotildemeacuterseacuteklet meacuteg ott is igen gyorsan

mozognak az egyes reacuteszecskeacutek nemcsak a belsejeacuteben (Nagy a mozgaacutesi energiaacutejuk)

Szuumlntelenuumll egymaacutesnak rohannak irtoacutezatosan nagy sebesseacuteggel Nem is biacuterjaacutek ezt elviselni

roncsoloacutedaacutes neacutelkuumll Az atomok a heves uumltkoumlzeacutesek hataacutesaacutera minduntalan szeacutetesnek darabjaikra

Majd ndash kedvezotildebb viszonyok koumlzepette ndash megfelelő reacuteszecskeacutekkel uacutejra oumlsszetalaacutelkozvaacuten

roumlvid idotildere (az uacutejabb erős uumltkoumlzeacutesekig) ismeacutet oumlsszeaacutellhatnak az eredeti atomok Azok persze

ugyaniacutegy szeacutetesnek majd visszaalakulnak eacutes iacutegy tovaacutebb Amennyi szeacutetesik annyi vissza is

alakul Iacutegy mindig vannak a Napon atomok atommagok ionok meg elektronok is (Amikor

az elektromosan toumlltoumltt reacuteszecskeacutek atomokkaacute alakulnak vissza abban az is szerepet jaacutetszik

hogy a kuumlloumlnboumlzotilde elektromos toumllteacutesű reacuteszecskeacutek vonzzaacutek egymaacutest)

Az atomokroacutel leszakadt elektronoknak eacutes a visszamaradt atommagoknak ill ionoknak

oumlsszesen nagyobb az energiaacuteja szeacutetesett (ionizaacutelt) aacutellapotban mint amikor atomokkaacute

kapcsoloacutednak oumlssze A csillagoknak - iacutegy a Napnak a feluumlleteacuten is - ebből a kuumlloumlnbseacutegből ill

az uumltkoumlzeacutesek energiaacutejaacuteboacutel szaacutermazik a feacuteny (A napfoltokban persze ahol a maacutegneses mező

gubancoloacutedaacutesa miatt lelassultak a reacuteszecskeacutek vagyis alacsonyabb lett a hőmeacuterseacuteklet a

reacuteszecskeacutek szeacutetroncsoloacutedaacutesa eacutes visszaalakulaacutesa is kisebb meacuterteacutekű Ott kevesebb feacuteny

keletkezik emiatt soumlteacutetebbek ezek a teruumlletek )

Csillagok eacuteletuacutetja A Naphoz hasonloacute csillagokban rendszerint toumlbb mint tiacutez milliaacuterd eacuteven aacutet zajlik a hidrogeacuten-

heacutelium fuacutezioacute Addig a csillag egyensuacutelyban van a kifeleacute nyomuloacute energia ugyan szeacutejjelebb

fesziacuteteneacute csakhogy a gravitaacutecioacute oumlsszetartja Keacutesotildebb amikor a csillag megoumlregszik eacutes

kimeruumllőfeacutelben lesz a hidrogeacuten keacuteszlete maacutes (hasonloacute) atommagfuacutezioacutes folyamatok indulnak

meg a belsejeacuteben Amikor viszont lelassul a hidrogeacutennek a heacuteliummaacute alakulaacutesa eacutes ezaacuteltal az

energia kifeleacute aacuteramlaacutesa is ndash ami szeacutetfuacutejni igyekszik a csillagot ndash a gravitaacutecioacute oumlsszeacutebb tudja

huacutezni sűrűbb lesz Ezeacutert a belsejeacuteben megnoumlvekszik a nyomaacutes eacutes a hőmeacuterseacuteklet Iacutegy vaacutelik

lehetőveacute uacutejabb magfuacutezioacute beindulaacutesa A heacuteliumnak a tovaacutebb alakulaacutesa hirtelen termel sok

energiaacutet s ahogyan az kifeleacute zuacutedul a csillagboacutel a gravitaacutecioacute elleneacuteben foumllfuacutejja azt voumlroumls

oacuteriaacutessaacute Az aacutetmeacuterője az eredetinek akaacuter toumlbb mint szaacutezszorosaacutera is megnoumlvekedhet A Nap

ekkor majd olyan nagy lesz hogy a Foumlldig is kitaacutegulhat (hacsak a Foumlld nem keruumll taacutevolabb)

A szaacutezszoros meacuteretnoumlvekedeacutes millioacuteszoros teacuterfogatnoumlvekedeacutest jelent azaz a mostani

aacutetlagsűrűseacutege a milliomod reacuteszeacutere csoumlkken Raacuteadaacutesul a Nap kuumllső reacutesze most is rendkiacutevuumll

ritka haacutet meacuteg ha iacutegy lecsoumlkken az aacutetlagsűrűseacutege Mindenesetre (ha lesz meacuteg akkor emberiseacuteg

a Foumlldoumln) ezt az idotildeszakot nem eacuterdemes megvaacuterni Toumlbb okunk is lehet raacute

Az első igen haacutenyattatott sors vaacuter az ilyen oumlreg csillagokra Egyszerre toumlbbfeacutele

elemaacutetalakulaacutesi folyamat is zajlik bennuumlk kuumlloumlnboumlző goumlmbheacutejakban Mikoumlzben azok

beindulnak illetve leaacutellnak (lelassulnak) kuumlloumlnboumlző meacuterteacutekben bdquofuacutejjaacutek foumllrdquo az eacutegitestet amit

ugyanakkor oumlsszeacutebb raacutent a gravitaacutecioacute hacsak teheti Bekoumlvetkezik olyan időszak is amikor a

csillag pulzaacutelni kezd uumltemesen ismeacutetlődve kitaacutegul oumlsszehuacutezoacutedik majd ismeacutet kitaacutegul s

oumlsszehuacutezoacutedik eacutes iacutegy tovaacutebb Rendszerint bekoumlvetkezik ekoumlzben a rezonancia katasztroacutefa

leszakad roacutela a kuumllső leacutegkoumlre azaz gaacutezburkot dob le magaacuteroacutel Ez az uacuten noacuteva robbanaacutes Ez a

balszerencse toumlbbszoumlr is megeshet ugyanazzal a csillaggal joacute neacutehaacuteny ilyen bdquovisszateacuterőrdquo noacutevaacutet

ismeruumlnk Tehaacutet oumlreg koraacuteban a Nap is haacutenykoloacutedik majd anyagfelhőkkel dobaacuteloacutezik

Oumlnmagaacuteban maacuter ez is eleacuteg ok volna arra hogy hűtlenek legyuumlnk hozzaacute eacutes itt hagyjuk Annaacutel

is inkaacutebb mert nem sokkal ezutaacuten teljesen megoumlregszik eacutes meghal

Maacutesik ok Minden csillag keacutepes bdquolegyaacutertanirdquo eacutelete soraacuten a perioacutedusos rendszer elemeit

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

28

egeacuteszen a vasig Tovaacutebb azeacutert nem mert annak az atommagjaacuteban maacuter 56 nukleon van s ha

enneacutel toumlbb protont vagy neutront proacutebaacutelnaacutenk meacuteg bdquobelegyoumlmoumlszoumllnirdquo ahhoz maacuter nekuumlnk

kellene energiaacutet befektetni Koumlzoumlnseacuteges csillagok erre nem keacutepesek Iacutegy tehaacutet leaacutell bennuumlk az

energiatermeleacutes a gravitaacutecioacute előbb oumlsszehuacutezza őket feheacuter toumlrpe csillagocskaacutevaacute majd teljesen

kihunynak s kihűlnek ndash iacutegy hal meg majd a Nap is Nem robban foumll noha oumlreg koraacuteban nova

robbanaacutesok bdquokeseriacutetik az eacuteleteacutetrdquo

A Napnaacutel leacutenyegesen nagyobb toumlmegű csillagok viszont eacuteletuumlk veacutegeacuten foumllrobbannak eacutes ez az

uacuten szupernoacuteva robbanaacutes keacutepes raacute hogy a vasnaacutel bonyolultabb elemeket (pl az aranyat)

legyaacutertsa Amikor nagyreacuteszt leaacutell a csillag energiatermeleacutese a hatalmas gravitaacutecioacute szinte

oumlsszeroppantja az eacutegitestet ami ezaacuteltal igen roumlvid idő alatt gigantikus meacuterteacutekben

oumlsszesűrűsoumldik Ennek koumlvetkezteacuteben az oumlnmagaacuteba roskadoacute agonizaacuteloacute csillag belsejeacuteben

hirtelen szabadul foumll meglehetősen sok energia ami egyreacuteszt lerobbantja a kuumllső reacuteszeket

maacutesreacuteszt oumlsszerobbantja a csillagbelsőt

A csillag helyeacuten visszamarad egy mindoumlssze 10-20 kilomeacuteteres neutroncsillagocska aacutem az

olyan sűrű hogy anyagaacuteboacutel egyetlen kockacukornyi is suacutelyosabb volna a Foumlldoumln mint

peacuteldaacuteul a Magas Taacutetra Ott ugyanis az elektronok bele preacuteselődnek az atommagokba s azok

protonjaival elektromosan semleges neutronokkaacute vaacutelnak Iacutegy szorosan egymaacutes melleacute

simulhatnak az atommagok elektromos tasziacutetaacutes ezt nem gaacutetolja az erős koumllcsoumlnhataacutes pedig

segiacuteti hogy egymaacuteshoz koumltődhessenek

A robbanaacuteskor levaacutelt anyag viszont főkeacutent plazma aacutellapotban van vagyis igen sok

elektromosan toumlltoumltt reacuteszecskeacutet tartalmaz eacutes iacutegy azok a gyorsan forgoacute csillag koumlruumlli maacutegneses

mezőben raacutedioacutesugaacuterzaacutest keltenek A szupernoacuteva robbanaacuteskor foumllszabaduloacute energia egy reacutesze

is elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesok formaacutejaacuteban joumln ki az eacutegitest belsejeacuteből A csillag eredeti

feacutenyesseacutege ilyenkor (nem veacuteletlenuumll) a toumlbb szaacutezmillioacuteszorosaacutera noumlvekszik Megjegyezzuumlk

hogy egy-keacutet milliaacuterd eacutev muacutelva a koumlrnyeacutekuumlnkoumln szupernoacuteva robbanaacutesok tűzijaacuteteacutekszerű

gyakorisaacutegaacuteval kell szaacutemolnunk Ha az ekkor keletkező nagy energiaacutejuacute s iacutegy a

szervezetuumlnkre kaacuteros sugaacuterzaacutesok a Foumlldre oumlzoumlnlenek itt az akkora sugaacuterdoacutezist jelent ami maacuter

nemcsak genetikai mutaacutecioacutekat okozhat hanem veacutegzetes trageacutediaacutekhoz is vezetne ndash ha

megvaacuternaacutenk szuumllőbolygoacutenkon ezt az időszakot El kell tehaacutet koumlltoumlzni inneacutet joacute messzire

meacuteghozzaacute koumlruumllbeluumll egy milliaacuterd eacuteven beluumll

A Keacutek Bolygoacute eacutes uacutetitaacutersa - csillagaacuteszati alapok mindenkinek

Cikkuumlnkben neacutehaacuteny csillagaacuteszati alapfogalmat eleveniacutetuumlnk fel kuumlloumlnoumls tekintettel a Foumlld eacutes

Hold kapcsolataacutera Egyuacutettal a fogyatkozaacutesok eacutegimechanikaacutejaacuteba is betekinteacutest nyerhetuumlnk

A Hold taacutevolsaacutega 30 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 128 sec alatt

A Nap meacuterete 100 Foumlld-aacutetmeacuterő (Bőven belefeacuterne a Holdnak a paacutelyaacuteja)

Nap-Foumlld taacutevolsaacuteg 1 CsE = 100 Nap-aacutetmeacuterő = 10000 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 83 min

alatt (Ha lekicsinyiacutetve a planetaacuterium kupolaacuteja volna a Nap akkor a Foumlld egy alma a

Hold meg - tőle kb 25 m-re - egy cseresznye lenne a vaacuteroskoumlzpontban majdnem 1 km-re a

planitoacutel)

Nap-Pluacutetoacute aacutetlagos taacutevolsaacuteg 40 CsE Megteszi a feacuteny 55 h alatt (Ha a plani kupolaacuteja volna

a Nap akkor a Pluacutetoacute meacuteg a Hold cseresznyeacutejeacutetől is kisebb lenne de toumlbb mint 30 km-

re)

Szomszeacuted csillag (alfa Centauri) taacutevolsaacutega toumlbb mint 4 feacutenyeacutev megteszi a feacuteny toumlbb

mint 4 eacutev alatt (3 csillag 2 Nap-szerű eacutes 1 voumlroumls toumlrpe Ha a Nap maacutekszemnyi akkor az

alfa Centauri tőle 40 km-re 2 maacutekszem eacutes 1 porszem lenne)

A Tejuacutetrendszer meacuterete toumlbb mint 100000 feacutenyeacutev befutnaacute a feacuteny toumlbb mint 100000 eacutev

alatt

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

29

Ma ismert legtaacutevolabbi galaxis taacutevolsaacutega toumlbb mint 10 milliaacuterd feacutenyeacutev megteszi a

feacutenyraacutedioacutesugaacuterzaacutes toumlbb mint 10 milliaacuterd eacutev alatt

1 CsE (1 CSILLAGAacuteSZATI EGYSEacuteG) 1496 millioacute km a Foumlld-paacutelya feacutel nagytengelye A

Foumlld olyan enyhe ellipszis paacutelyaacuten kering a Nap koumlruumll amely majdnem toumlkeacuteletes koumlr (Teacutelen

5 millioacute km-rel koumlzelebb vagyunk a Naphoz mint nyaacuteron aacutem ez a kuumlloumlnbseacuteg elenyeacutesző a

Foumlld-paacutelya majdnem 300 millioacute km aacutetmeacuterőjeacutehez keacutepest)

1 feacutenyeacutev taacutevolsaacuteg amit a feacuteny (2997925 kmsec sebesseacuteggel) 1 eacutev (= 315569259747 sec)

alatt megtesz (Mintegy 95 billioacute kerekiacutetve 10000000000000 km)

A Hold nagysaacutega kb 14-e a toumlmege majdnem 180 reacutesze a Foumlldeacutenek ezeacutert nem biacutert leacutegkoumlrt

megtartani A Holdon a suacutelyunk 16-a lenne az itteninek Nappal foumllmelegedhet 130 oC-ra

eacutejszaka le tud hűlni -100 oC alaacute ugyanis 2 heacutetig van rajta nappal s 2 heacutetig eacutejszaka A

csillagokhoz keacutepest a forgaacutesideje ugyanannyi mint a Foumlld koumlruumlli keringeacutesi ideje azaz koumltoumltt

keringeacutest veacutegez mindig ugyanazt a feleacutet fordiacutetja a Foumlld feleacute iacutegy a Hold felsziacuteneacuteről (a tőluumlnk

laacutethatoacute oldalaacuteroacutel egy adott helyről) a Foumlld mindig ugyanabban az iraacutenyban laacutetszik a laacutetoacutehataacuter

(horizont) foumlloumltt

Holdfaacutezisok (feacutelhold telihold stb)

A Nap a Holdnak (is) mindig csak az egyik feleacutet vilaacutegiacutetja meg Ezt mi mindig maacutes iraacutenyboacutel

neacutezzuumlk teliholdkor a napsuumltoumltte oldalaacutet teljesen laacutetjuk de első negyed eacute s utolsoacute negyed

idejeacuten oldalroacutel vilaacutegiacutetja meg a Nap uacutejholdkor pedig az aacuternyeacutekos oldalt nem laacutetjuk

Fogyatkozaacutesok A Foumlld eacutes a Hold paacutelyasiacutekja 5o-os szoumlget zaacuternak be egymaacutessal ezeacutert nem minden uacutejholdkor

eacutes teliholdkor keruumll a Nap meg ez a keacutet eacutegitest pontosan egy egyenesbe Csak amikor a keacutet siacutek

metszeacutesvonalaacuteban van a Nap - leacutenyegeacuteben feacuteleacutevente - koumlvetkezhet be hogy uacutejholdkor a Hold

aacuternyeacuteka raacutevetiacutetődik a Foumlld felsziacuteneacutenek egy kis reacuteszeacutere (ahonneacutet napfogyatkozaacutest laacutetni) vagy

teliholdkor a Hold belemaacuteszik a Foumlld aacuternyeacutekaacuteba (holdfogyatkozaacutes - mindenuumlnnen

megfigyelhető a Foumlldről ahonneacutet a Hold laacutetszik)

Aacuterapaacutely

A Holddal ellenteacutetes oldalon is van dagaacutely (sőt meacuteg a szaacuterazfoumlld is naponta keacutetszer

megemelkedik eacutes visszasuumlllyed 3 dm-nyit) A Foumlld-Hold rendszer koumlzoumls toumlmegkoumlzeacuteppontja

23 Foumlld-sugaacuternyira van a bolygoacute koumlzepeacutetől ami koumlruumll a Foumlld is ringlispilezik

A Foumlld forgaacutesa

Az Eacuteszaki Sarkon fuumlggőleges tengely koumlruumll viacutezszintesen forgunk balra az eacutegitestek

lemaradnak jobbra mint a buszboacutel neacutezve a faacutek az uacutet szeacuteleacuten (A taacutevolabbiak lassabban

maradnak le sőt joumln veluumlnk a Hold olyan messze van hogy eacuteszre sem vesszuumlk a

lemaradaacutesaacutet) Az Egyenliacutető siacutekja itt viacutezszintes Csak 1 csillag kelnyugszik a Nap a toumlbbiek

vagy mindig a horizont foumlloumltt maradnak vagy mindig alatta

Az Egyenliacutetőn viacutezszintes eacuteszak-deacuteli iraacutenyuacute tengely koumlruumll forog a Foumlld nyugatroacutel keletre s

ahogy haacutetrafeleacute lemarad a koumlrnyező vilaacuteg keleten fuumlggőlegesen kel foumll minden s nyugaton

fuumlggőlegesen nyugszik le Az Egyenliacutető siacutekja fuumlggőleges Minden csillag kelnyugszik

Hazaacutenk az Eacuteszaki Sark eacutes az Egyenliacutető koumlzoumltt nagyjaacuteboacutel a feleacuteneacutel helyezkedik el a Foumlldoumln

tehaacutet tőluumlnk neacutezve a Foumlld forgaacutestengelye eacutes az Egyenliacutető siacutekja is ferdeacuten aacutell s iacutegy ferdeacuten

kelnek foumll eacutes ferdeacuten nyugszanak le az eacutegitestek A forgaacutestengely iraacutenyaacutenak a horizont foumlloumltti

magassaacutega (minden eacuteszaki foumlldrajzi szeacutelesseacutegen) egyenlő az adott phi foumlldrajzi szeacutelesseacuteggel

A Sarkcsillag koumlruumlli phi szoumlgoumln beluumll leacutevő - uacuten cirkumpolaacuteris - csillagok (pl Nagygoumlncoumll

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

30

Kisgoumlncoumll Cassiopeia csillagai) soha nem mennek a horizont alaacute ezeacutert minden deruumllt eacutejjel

megfigyelhetőek (csak mindig maacutes feleacute)

A Foumlld keringeacutese A Nap iraacutenyaacuteban - a nappali eacutegen - nem laacutetszanak szabad szemmel maacutes csillagok - mindig

ellenteacutetes iraacutenyban - az eacutejszakai eacutegbolton - s ez az iraacuteny egy eacutev alatt koumlrbemaacuteszik az eacutegen

(a Foumlld paacutelyasiacutekjaacuteban az ekliptikaacuten)

Ahogyan a forgaacutes miatt (minthogy utazunk a Foumllddel kelet feleacute s minden lemarad haacutetra) 1

nap alatt koumlrbefordulni laacutetszik az eacutegbolt ugyaniacutegy a keringeacutes miatt is (minthogy utazunk a

Foumllddel a Nap koumlruumll - ugyanabba az iraacutenyba amerre forgunk - eacutes emmiatt is haacutetrafeleacute azaz)

nyugat feleacute szinteacuten lemaradni laacutetszanak a csillagok persze lassabban 1 eacutev alatt fordul koumlrbe

a csillagos eacuteg (Ha minden este ugyanakkor figyeljuumlk tapasztalhatjuk ezt a lassuacute lemaradaacutest

vagyis a Foumlld keringeacuteseacutet)

Ezeacutert kuumlloumlnboumlző eacutevszakokban maacutes-maacutes jellegzetes csillagkeacutepek figyelhetőek meg

Tengelyferdeseacuteg a forgaacutestengely mostanaacuteban majdnem a Sarkcsillag feleacute mutat nem

merőleges az ekliptikaacutera (665 o) ezeacutert azzal a Foumlld egyenliacutetőjeacutenek a siacutekja (Eacutegi Egyenliacutető) is

szoumlget (235 o) zaacuter be (Az iraacuteny 26000 eacutevenkeacutent - buacutegoacutecsigaszerűen kuacutep alkotoacutejakeacutent -

koumlroumlz az eacutegen precesszioacute)

A Foumlld megtartja a tengelyferdeseacutegeacutet egy kerigeacutes soraacuten Koumlzben a forgaacutestengely - eacutes (mivel a

csillagok irtoacutezatosan messze vannak ezeacutert) a Sarkcsillag iraacutenya is - oumlnmagaacuteval paacuterhuzamosan

toloacutedik el

Amikor az eacuteszaki feacutelteke fordul jobban a Nap feleacute vagyis hazaacutenk a Nap feleacute hajol tőluumlnk a

Nap magasan laacutetszik deacutelben joacutel tud melegiacuteteni - nyaacuter van

Amikor - feacutel eacutevvel keacutesőbb midőn a Foumlld a Nap tuacuteloldalaacuten van - a deacuteli feacutelteke fordul jobban a

Nap feleacute vagyis hazaacutenk elhajol a Naptoacutel tőluumlnk a Nap alacsonyan laacutetszik deacutelben nem tud

joacutel melegiacuteteni - teacutel van Argentiacutenaacuteban viszont nyaacuter (Az eacuteszaki eacutes a deacuteli feacuteltekeacuten pont fordiacutetva

vaacuteltakoznak az eacutevszakok)

Az Eacuteszaki Sarkon a tavaszi napeacutejegyenlőseacuteg idejeacuten az Eacutegi Egyenliacutetőn (a tavaszpont

iraacutenyaacuteban) leacutevő Nap lassan foumllkel mikoumlzben - a forgaacutes miatt - joacutecskaacuten lemarad jobbra

Naponta koumlrbejaacuter a horizont menteacuten Egyidejűleg - a keringeacutes folytaacuten - arreacutebb maacuteszik az

ekliptikaacuten eacutes iacutegy a nyaacuteri napforduloacuteig egyre magasabbra spiraacutelozik Az őszi napeacutejegyenlőseacuteg

idejeacutere visszakeruumll az Eacutegi Egyenliacutetőre (őszpont) s megint a horizonton megy koumlrbe mialatt

lenyugszik Megkezdődik a feacuteleacuteves eacutejszaka Aacutem addig is hiaacuteba suumlt a Nap feacutel eacuteven aacutet

egyfolytaacuteban mindig alacsonyan van (max 235 o) - nem tud joacutel melegiacuteteni

Ezzel szemben az Egyenliacutetőn deacutelben mindig (ha naacutelunk teacutel van ott akkor is) magasroacutel tűz a

Nap

Hazaacutenkboacutel a teacuteli napforduloacute idejeacuten meacuteg deacutelben is olyan alacsonyan van a Nap mint ahogyan

az Eacuteszaki Sarkon is szokott lenni a nyaacuteri napforduloacute idejeacuten pedig olyan magasan mint

ahogyan az Egyenliacutetőn is szokott lenni Ekkor a keletinyugati iraacutenytoacutel joacuteval deacutelebbre ill

eacuteszakabbra kelnyugszik (s ezeacutert a nappalok kb keacutetszerte roumlvidebbek ill hosszabbak mint az

eacutejszakaacutek) csak a napeacutejegyenlőseacutegek idejeacuten teszi azt pontosan keletennyugaton (amikor 12-12

oacuteraacutet tartoacutezkodik a laacutetoacutehataacuter foumlloumltt-alatt)

Toumlkeacuteletes naptaacuter nem keacutesziacutethető iacutegy e jelenseacutegek daacutetumai sem esnek mindig ugyanarra a

napra

Uumlstoumlkoumlsoumlk szuumlleteacutese A gyorsan mozgoacute gaacutezreacuteszecskeacutek megszoumlknek a bolygoacutekroacutel eacutes a holdakroacutel Az őscsillag

koumlzeleacuteben ebbe besegiacutet a roacutela leaacuteramloacute uacuten napszeacutel is ami főkeacutent plazma reacuteszecskeacutekből aacutell

(protonok elektronok heacutelium atommagok) A kialakuloacute naprendszer koumlzponti tartomaacutenyaacuteboacutel

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

31

a napszeacutel gaacutez eacutes por anyagot keacutepes kisoumlpoumlrni a taacutevolabbi videacutekekre ahol az oumlssze tud fagyni

uumlstoumlkoumlsmagokkaacute

Az uumlstoumlkoumlsmagoknak az egymaacutesra gyakorolt gravitaacutecioacutes zavaroacute hataacutesa meg a koumlrnyező

csillagokeacute a keacutesőbbiekben azt eredmeacutenyezheti hogy időnkeacutent egy-egy mag bezuhan akaacuter a

koumlzponti csillag koumlzvetlen koumlzeleacutebe is Ilyenkor koacutemaacuteja eacutes csoacutevaacuteja is lesz neki de az

leginkaacutebb csak a szemet gyoumlnyoumlrkoumldtető laacutetszat a leacutenyeg mindig az uumlstoumlkoumlsmag ami olyan

mint egy piszkos hoacutegolyoacute jeacutegbe aacutegyazva kő- feacutemdarabkaacutek azaz meteorok

Egy uumlstoumlkoumlsnek a feje időnkeacutent nagyobb mint a Foumlld akaacuter szaacutezezer kilomeacuteteres is lehet A

Napboacutel joumlvő anyagreacuteszecskeacutek erről soumlprik le az esetenkeacutent toumlbb tiacutezmillioacute kilomeacuteter hosszuacute

csoacutevaacutet A szilaacuterd uumlstoumlkoumlsmag pedig amelyből a napsugaacuterzaacutes hataacutesaacutera a gaacutez előtoumlr mindoumlssze

tiacutezegyneacutehaacuteny legfeljebb neacutehaacuteny tiacutez kilomeacuteter nagysaacuteguacute lehet Ebből is laacutethatoacute hogy a koacutema

de főleg a csoacuteva anyagaacutenak nagy reacutesze - amely e meglehetősen kicsi uumlstoumlkoumlsmagboacutel

szaacutermazik - rendkiacutevuumll ritka gaacutez Persze gaacutezfejlődeacutes csak a Nap koumlzeleacuteben lehet ezeacutert nincs

az uumlstoumlkoumlsnek se csoacutevaacuteja se koacutemaacuteja amikor messze van a Naptoacutel (mindoumlssze a csupasz -

mondhatnaacutenk meztelen jeges fagyott - uumlstoumlkoumlsmag)

Minthogy az uumlstoumlkoumlsoumlk a Naprendszer ősi anyagaacutet tartalmazzaacutek leacutenyegeacuteben hasonloacute

gaacutezokboacutel aacutelltak oumlssze mint amilyeneket a csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhők is tartalmaznak

(Hiszen ugyanilyen gaacutezokboacutel sűrűsoumldoumltt oumlssze az eacuteppen kialakuloacute Ősnap mintegy hat milliaacuterd

eacutevvel ezelőtt valamint a koumlruumlloumltte ugyanezen anyagboacutel megszuumllető bolygoacutek is) Ezekben a

kozmikus anyagfelhőkben szerves molekulaacutek is leacutetrejoumlttek A bolygoacutekeletkezeacutes folyamataacuteban

foumllforroacutesodott anyagban azonban szeacutetroncsoloacutedhatnak ezek a bonyolult eacutes eacuterzeacutekeny kis

keacutepződmeacutenyek Csakhogy az uumlstoumlkoumlsoumlk mint affeacutele szerves-anyag konzervek keacutepesek raacute

hogy megőrizzeacutek jobb időkre ezeket a molekulaacutekat s szaacutezmillioacute eacutevekkel keacutesőbb amikor

becsapoacutednak valamely bolygoacute felsziacuteneacutere visszainjekcioacutezzaacutek azokat Iacutegy - szerencseacutes

koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt - ha az uumltkoumlzeacutest tuacuteleacutelő szerves molekulaacutek tovaacutebb bonyoloacutedhatnak

megindulhat az eacuteletteacute szerveződeacutes is

Eacutelet lehetőseacutege a Foumlldoumln kiacutevuumll Az előzőekből kitűnik hogy a kozmoszban maacutesutt is ugyanolyan anyagboacutel joumlttek leacutetre

csillagok - eacutes egyesek koumlruumll meacuteg bolygoacutek is - mint amiből a Naprendszer kialakult Tovaacutebbaacute

az is fontos teacuteny hogy a bioloacutegiai evoluacutecioacutet megelőző keacutemiai bonyoloacutedaacutes is megkezdődik az

ilyen gaacutez- eacutes porfelhőkben Ha maacutesutt is keacutepesek voltak uumlstoumlkoumlsoumlk visszainjekcioacutezni a

bolygoacutekra az ott (a bolygoacute kialakulaacutesakor) toumlnkrement szerves molekulaacutekat megfelelő

koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt maacutes naprendszerekben is kifejlődhetett az eacutelet

Messze maacutes csillagok koumlruumll keringő bolygoacutekon akaacuter naacutelunk fejlettebb civilizaacutecioacutek is

lehetnek

Az viszont hogy jaacutertakjaacuternak-e itt foumlldoumlnkiacutevuumlliek ma meacuteg hit keacuterdeacutese

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

32

MERKUacuteR

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő 88 foumlldi nap

Tengely koumlruumlli forgaacutes 176 foumlldi nap

Gyakrabban van uacutejeacutev mint Napkelte

Felsziacuteneacutenek csak a 45-aacutet teacuterkeacutepezteacutek fel

Neheacutez megfigyelnuumlnk mert mindig a Nap koumlzeleacuteben jaacuter

A Merkuacuter feluumlleteacutenek minden neacutegyzetmeacutetereacutere hatszor annyi sugaacuterzaacutes eacuterkezik a Napboacutel mint

a Foumlld azonos nagysaacuteguacute teruumlleteacutere A bolygoacute nappali hőmeacuterseacuteklete eleacuteg magas aacutetlagban 600

K (kb 330 Celsius fok) mikoumlzben eleacuteri a 750 K (480 Celsius fok) koumlruumlli maximumot

Ugyanakkor eacutejszaka a hőmeacuterseacuteklet 90 K-re (kb -180 Celsius fok) suumlllyed

A Merkuacuternak nincs eacuteszrevehető sűrűseacutegű leacutegkoumlre Tekintettel arra ugyanis hogy a bolygoacute

napsuumltoumltte oldala igen forroacute fel kell teacuteteleznuumlnk hogy meacuteg a legnehezebb gaacutezok is eltaacutevoztak

onnan Raacuteadaacutesul az oumlsszes bolygoacute koumlzuumll a Merkuacuter felsziacuteneacutenek feacutenyvisszaverő keacutepesseacutege a

leggyengeacutebb leginkaacutebb a soumlteacutet holdtalajeacutehoz hasonloacute A Merkuacuter felsziacutene aacuteltal szoacutert napfeacuteny

sziacutenkeacutepi vizsgaacutelata is megerősiacuteti hogy a bolygoacutenak nincs kimutathatoacute leacutegkoumlre

Leacutegkoumlre ritka A Merkuacuternak nincs holdja

Első űrszonda Mariner-10

VEacuteNUSZ

Veacutenusz a roacutemai mitoloacutegiaacuteban a kertek istennője Aphroditeacuteval azonosiacutetottaacutek aki goumlroumlg

mitoloacutegiaacuteban a szeacutepseacuteg eacutes a szerelem istennője

Esthajnalcsillag

Minthogy a Veacutenusz a legfeacutenyesebb eacutegitestek koumlzeacute tartozik a szeacutepseacuteg istennőjeacuteről nevezteacutek el

A legfeacutenyesebb bolygoacutetestveacuteruumlnk csupaacuten a Nap eacutes a Hold laacutetszoacutelagos feacutenyesseacutege muacutelja feluumll

az oumlveacutet

A Veacutenusznak nincs holdja

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő

Tengely koumlruumlli forgaacutes 243 foumlldi nap

Leacutegkoumlr 95 szeacuten-dioxid

Uumlveghaacutezhataacutes

FOumlLD

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő 365 nap

Tengely koumlruumlli forgaacutes 24 oacutera

Koumlr paacutelya

Forgaacutestengelye 235deg

Tudjuk hogy bolygoacutenk 24 oacutera alatt veacutegez egy teljes koumlruumllfordulaacutest

A forgaacutes koumlvetkezteacuteben felleacutepő centrifugaacutelis erő hataacutesaacutera az eacutegitest belapult az egyenliacutetői

videacutekeken pedig kidudorodott

A Hold eacutes a Nap toumlmegvonzaacutesa (az előbbieacute nagyobb) apaacutelyt eacutes dagaacutelyt kelt amelyek az

oacuteceaacutenok eacutes tengerek viacutezfelsziacuteneacutenek suumlllyedeacuteseacuteben eacutes emelkedeacuteseacuteben vehetők eacuteszre A Hold

uacutegy vonszolja maga utaacuten a Foumlld dagaacutelyoumlveacutet bolygoacutenk felsziacuteneacuten hogy az eacutepp ennek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

26

szabadulnak foumll Iacutegy (eacutes ehhez hasonloacute moacutedon) keletkeznek a Napboacutel joumlvő sugaacuterzaacutesok

Nos emiatt az atommagfuacutezioacutes energiatermeleacutes miatt csillag a csillag (A Nap is amely tehaacutet

mindenekelőtt nagy toumlmege eacutes a gravitaacutecioacutes koumllcsoumlnhataacutes joacutevoltaacuteboacutel lett csillag)

A csillagok energiatermeleacutese Eleinte minden csillag belsejeacuteben a hidrogeacuten alakul heacuteliummaacute Koumlzben nagy mennyiseacutegű

energia szabadul foumll Amikor azt mondjaacutek hogy a Nap bdquoizzoacute gaacutezgoumlmbrdquo annak joacuteszereacutevel

csak a fele igaz a gaacutezgoumlmb Az bdquoizzoacuterdquo tuacutelsaacutegosan enyhe kifejezeacutes (Hasonloacute lenne ez ahhoz

amikor raacuteleacutep valakinek a laacutebaacutera egy elefaacutent eacutes csak ennyit mondana bdquoolyan volt mint egy

szuacutenyogcsiacutepeacutesrdquo) Az energia-felszabadulaacutes meacuterteacuteke sokkal inkaacutebb volna hasonliacutethatoacute egy

hidrogeacutenbomba foumllrobbanaacutesaacutehoz baacuter ez a hasonlat sem joacute (a fuacutezioacutes reaktor jobb lenne)

A csillagokban zajloacute hidrogeacuten-heacutelium fuacutezioacute soraacuten hidrogeacuten atommagok (protonok) ndash

mikoumlzben egy reacuteszuumlk elektronnal bdquooumlsszepreacuteselődverdquo neutronnaacute vaacutelik ndash heacutelium atommagokkaacute

egyesuumllnek A bonyolult folyamat elejeacuten kiindulaacuteskeacutent neacutegy protonnal eacutes keacutet elektronnal

szaacutemolhatunk a veacutegeacuten pedig a keacutesz heacutelium atommaggal Ha azonban oumlsszeadjuk a

kiindulaacuteskor a reacuteszecskeacutek toumlmegeacutet eacutes oumlsszehasonliacutetjuk a heacutelium atommag toumlmegeacutevel uacutegy

tűnik mintha nem lenne eacuterveacutenyes a toumlmegmegmaradaacutes toumlrveacutenye ugyanis a bdquokeacutesztermeacutekrdquo

toumlmege kisebb mint kuumlloumln-kuumlloumln az bdquoalkatreacuteszekeacuterdquo Ez a jelenseacuteg gyakran előfordul az

atomfizikaacuteban Uacutegy is nevezteacutek el hogy toumlmeghiaacuteny idegen szoacuteval toumlmegdefektus Hova lett

koumlzben a hiaacutenyzoacute toumlmeg Mi az ami meacuteg jelen van a folyamatban de eddig nem vettuumlk

figyelembe Nos nem szaacutemoltuk bele a toumlmegekbe peacuteldaacuteul a keletkezotilde elektromaacutegneses

sugaacuterzaacutesokat

Tehaacutet otildek a felelotildesek a toumlmegdefektuseacutert Otildek bdquoloptaacutekrdquo el a hiaacutenyzoacute toumlmeget Pontosabban

abboacutel az bdquoanyagmennyiseacutegbotildelrdquo keletkeztek aminek a toumlmegeacutet hiaacutenyoljuk Iacutegy az otilde toumlmeguumlk

kell hogy kiadja a bdquoleltaacuterhiaacutenytrdquo Csak az a gond hogy az elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesoknak a

toumlmegeacutet nem lehet uacutegy eacutertelmezni mint peacuteldaacuteul a kenyeacutereacutet vagy a protoneacutet Nem tudjuk uacutegy

megmeacuterni sem a tehetetlenseacutegeacutet sem a gravitaacuteloacute toumlmegeacutet ahogyan azt maacutes esetekben az

egyeacuteb reacuteszecskeacutek taacutergyak eseteacuteben megszoktuk Az elektromaacutegneses sugaacuterzaacuteskvantumoknak

az energiaacutejaacutet tudjuk joacutel meacuterni

Szerencseacutere a relativitaacuteselmeacutelet kitaacutegiacutetotta ismereteinket a csillagok energiatermeleacuteseacuteről is

kapcsolatot teremt a nyugalmi toumlmeggel rendelkező reacuteszecskeacutek toumlmege eacutes az elektromaacutegneses

sugaacuterzaacuteskvantumok energiaacuteja koumlzoumltt

Janus-arcuacute anyag Jeloumllje m a hiaacutenyzoacute toumlmeget (a folyamat elejeacuten ill a veacutegeacuten meacuterhetotilde toumlmegek kuumlloumlnbseacutegeacutet)

Ekkor a koumlzben keletkezotilde sugaacuterzaacuteskvantum E energiaacuteja E = mcsup2 (a szokaacutesos jeloumlleacutessel c a

vaacutekuumban meacutert feacutenysebesseacuteg) Ennek segiacutetseacutegeacutevel mindig kiszaacutemiacutethatjuk hogy egy adott

toumlmegkuumlloumlnbseacutegnek mekkora energia felel meg ill adott energiaacutehoz mekkora toumlmegdefektus

tartozik

A toumlmeg eacutes az energia tehaacutet szorosan oumlsszetartoznak ezeacutert az energiaacutet leacutenyegeacuteben uacutegy

kezelhetjuumlk mintha toumlmeg lenne

Meacuterjuumlk meg az atommagfuacutezioacute soraacuten felszabaduloacute energiaacutet (ami elektromaacutegneses sugaacuterzaacutes

formaacutejaacuteban keletkezik) s ezt szaacutemoljuk aacutet toumlmegre Maacuteris megkapjuk a hiaacutenyzoacute toumlmeget

amit koraacutebban kerestuumlnk Meacutegis igaz az anyagmegmaradaacutes toumlrveacutenye aacutem aacuteltalaacutenosabb

eacutertelmezeacutesben

A toumlmeget eacutes az energiaacutet leacutenyegeacuteben egy kalap alaacute vehetjuumlk Mintha csak megegyezneacutenek

Szokaacutes is ezt uacutegy nevezni hogy a toumlmeg eacutes az energia ekvivalenciaacuteja (azonossaacutega) Persze

teljes azonossaacutegroacutel szoacute sincs A toumlmeg az toumlmeg az energia pedig energia Viszont nagyon is

van koumlzuumlk egymaacuteshoz Uacutegy neacutez ki mintha a leacutenyeget tekintve ugyanarroacutel a jelenseacutegről lenne

szoacute Csakhogy egy bdquoJanus-arcuacuterdquo jelenseacutegről bizonyos esetekben az egyik bdquoarcaacutetrdquo laacutetjuk

(toumlmeg) maacutes esetekben pedig a maacutesik bdquoarcaacutetrdquo (energia) amikor bizonyos reacuteszecskeacuteknek ndash pl

elektron proton neutron ndash a toumlmegeacutet tudjuk koumlnnyen megmeacuterni maacutes reacuteszecskeacuteknek ndash ilyenek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

27

az elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesok energia-csomagocskaacutei ndash pedig az energiaacutejaacutet (Olyan ez mint

amikor elsuhan mellettuumlnk egy autoacute amelyet eloumll keacutekre haacutetul pedig pirosra festettek Aki

szemből figyeli keacuteknek laacutetja aki haacutetulroacutel az pedig pirosnak Pedig ugyanarroacutel az autoacuteroacutel van

szoacute)

Mi toumlrteacutenik egy csillagon Minthogy a csillag a feluumlleteacuten toumlbb ezer fokos a hotildemeacuterseacuteklet meacuteg ott is igen gyorsan

mozognak az egyes reacuteszecskeacutek nemcsak a belsejeacuteben (Nagy a mozgaacutesi energiaacutejuk)

Szuumlntelenuumll egymaacutesnak rohannak irtoacutezatosan nagy sebesseacuteggel Nem is biacuterjaacutek ezt elviselni

roncsoloacutedaacutes neacutelkuumll Az atomok a heves uumltkoumlzeacutesek hataacutesaacutera minduntalan szeacutetesnek darabjaikra

Majd ndash kedvezotildebb viszonyok koumlzepette ndash megfelelő reacuteszecskeacutekkel uacutejra oumlsszetalaacutelkozvaacuten

roumlvid idotildere (az uacutejabb erős uumltkoumlzeacutesekig) ismeacutet oumlsszeaacutellhatnak az eredeti atomok Azok persze

ugyaniacutegy szeacutetesnek majd visszaalakulnak eacutes iacutegy tovaacutebb Amennyi szeacutetesik annyi vissza is

alakul Iacutegy mindig vannak a Napon atomok atommagok ionok meg elektronok is (Amikor

az elektromosan toumlltoumltt reacuteszecskeacutek atomokkaacute alakulnak vissza abban az is szerepet jaacutetszik

hogy a kuumlloumlnboumlzotilde elektromos toumllteacutesű reacuteszecskeacutek vonzzaacutek egymaacutest)

Az atomokroacutel leszakadt elektronoknak eacutes a visszamaradt atommagoknak ill ionoknak

oumlsszesen nagyobb az energiaacuteja szeacutetesett (ionizaacutelt) aacutellapotban mint amikor atomokkaacute

kapcsoloacutednak oumlssze A csillagoknak - iacutegy a Napnak a feluumlleteacuten is - ebből a kuumlloumlnbseacutegből ill

az uumltkoumlzeacutesek energiaacutejaacuteboacutel szaacutermazik a feacuteny (A napfoltokban persze ahol a maacutegneses mező

gubancoloacutedaacutesa miatt lelassultak a reacuteszecskeacutek vagyis alacsonyabb lett a hőmeacuterseacuteklet a

reacuteszecskeacutek szeacutetroncsoloacutedaacutesa eacutes visszaalakulaacutesa is kisebb meacuterteacutekű Ott kevesebb feacuteny

keletkezik emiatt soumlteacutetebbek ezek a teruumlletek )

Csillagok eacuteletuacutetja A Naphoz hasonloacute csillagokban rendszerint toumlbb mint tiacutez milliaacuterd eacuteven aacutet zajlik a hidrogeacuten-

heacutelium fuacutezioacute Addig a csillag egyensuacutelyban van a kifeleacute nyomuloacute energia ugyan szeacutejjelebb

fesziacuteteneacute csakhogy a gravitaacutecioacute oumlsszetartja Keacutesotildebb amikor a csillag megoumlregszik eacutes

kimeruumllőfeacutelben lesz a hidrogeacuten keacuteszlete maacutes (hasonloacute) atommagfuacutezioacutes folyamatok indulnak

meg a belsejeacuteben Amikor viszont lelassul a hidrogeacutennek a heacuteliummaacute alakulaacutesa eacutes ezaacuteltal az

energia kifeleacute aacuteramlaacutesa is ndash ami szeacutetfuacutejni igyekszik a csillagot ndash a gravitaacutecioacute oumlsszeacutebb tudja

huacutezni sűrűbb lesz Ezeacutert a belsejeacuteben megnoumlvekszik a nyomaacutes eacutes a hőmeacuterseacuteklet Iacutegy vaacutelik

lehetőveacute uacutejabb magfuacutezioacute beindulaacutesa A heacuteliumnak a tovaacutebb alakulaacutesa hirtelen termel sok

energiaacutet s ahogyan az kifeleacute zuacutedul a csillagboacutel a gravitaacutecioacute elleneacuteben foumllfuacutejja azt voumlroumls

oacuteriaacutessaacute Az aacutetmeacuterője az eredetinek akaacuter toumlbb mint szaacutezszorosaacutera is megnoumlvekedhet A Nap

ekkor majd olyan nagy lesz hogy a Foumlldig is kitaacutegulhat (hacsak a Foumlld nem keruumll taacutevolabb)

A szaacutezszoros meacuteretnoumlvekedeacutes millioacuteszoros teacuterfogatnoumlvekedeacutest jelent azaz a mostani

aacutetlagsűrűseacutege a milliomod reacuteszeacutere csoumlkken Raacuteadaacutesul a Nap kuumllső reacutesze most is rendkiacutevuumll

ritka haacutet meacuteg ha iacutegy lecsoumlkken az aacutetlagsűrűseacutege Mindenesetre (ha lesz meacuteg akkor emberiseacuteg

a Foumlldoumln) ezt az idotildeszakot nem eacuterdemes megvaacuterni Toumlbb okunk is lehet raacute

Az első igen haacutenyattatott sors vaacuter az ilyen oumlreg csillagokra Egyszerre toumlbbfeacutele

elemaacutetalakulaacutesi folyamat is zajlik bennuumlk kuumlloumlnboumlző goumlmbheacutejakban Mikoumlzben azok

beindulnak illetve leaacutellnak (lelassulnak) kuumlloumlnboumlző meacuterteacutekben bdquofuacutejjaacutek foumllrdquo az eacutegitestet amit

ugyanakkor oumlsszeacutebb raacutent a gravitaacutecioacute hacsak teheti Bekoumlvetkezik olyan időszak is amikor a

csillag pulzaacutelni kezd uumltemesen ismeacutetlődve kitaacutegul oumlsszehuacutezoacutedik majd ismeacutet kitaacutegul s

oumlsszehuacutezoacutedik eacutes iacutegy tovaacutebb Rendszerint bekoumlvetkezik ekoumlzben a rezonancia katasztroacutefa

leszakad roacutela a kuumllső leacutegkoumlre azaz gaacutezburkot dob le magaacuteroacutel Ez az uacuten noacuteva robbanaacutes Ez a

balszerencse toumlbbszoumlr is megeshet ugyanazzal a csillaggal joacute neacutehaacuteny ilyen bdquovisszateacuterőrdquo noacutevaacutet

ismeruumlnk Tehaacutet oumlreg koraacuteban a Nap is haacutenykoloacutedik majd anyagfelhőkkel dobaacuteloacutezik

Oumlnmagaacuteban maacuter ez is eleacuteg ok volna arra hogy hűtlenek legyuumlnk hozzaacute eacutes itt hagyjuk Annaacutel

is inkaacutebb mert nem sokkal ezutaacuten teljesen megoumlregszik eacutes meghal

Maacutesik ok Minden csillag keacutepes bdquolegyaacutertanirdquo eacutelete soraacuten a perioacutedusos rendszer elemeit

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

28

egeacuteszen a vasig Tovaacutebb azeacutert nem mert annak az atommagjaacuteban maacuter 56 nukleon van s ha

enneacutel toumlbb protont vagy neutront proacutebaacutelnaacutenk meacuteg bdquobelegyoumlmoumlszoumllnirdquo ahhoz maacuter nekuumlnk

kellene energiaacutet befektetni Koumlzoumlnseacuteges csillagok erre nem keacutepesek Iacutegy tehaacutet leaacutell bennuumlk az

energiatermeleacutes a gravitaacutecioacute előbb oumlsszehuacutezza őket feheacuter toumlrpe csillagocskaacutevaacute majd teljesen

kihunynak s kihűlnek ndash iacutegy hal meg majd a Nap is Nem robban foumll noha oumlreg koraacuteban nova

robbanaacutesok bdquokeseriacutetik az eacuteleteacutetrdquo

A Napnaacutel leacutenyegesen nagyobb toumlmegű csillagok viszont eacuteletuumlk veacutegeacuten foumllrobbannak eacutes ez az

uacuten szupernoacuteva robbanaacutes keacutepes raacute hogy a vasnaacutel bonyolultabb elemeket (pl az aranyat)

legyaacutertsa Amikor nagyreacuteszt leaacutell a csillag energiatermeleacutese a hatalmas gravitaacutecioacute szinte

oumlsszeroppantja az eacutegitestet ami ezaacuteltal igen roumlvid idő alatt gigantikus meacuterteacutekben

oumlsszesűrűsoumldik Ennek koumlvetkezteacuteben az oumlnmagaacuteba roskadoacute agonizaacuteloacute csillag belsejeacuteben

hirtelen szabadul foumll meglehetősen sok energia ami egyreacuteszt lerobbantja a kuumllső reacuteszeket

maacutesreacuteszt oumlsszerobbantja a csillagbelsőt

A csillag helyeacuten visszamarad egy mindoumlssze 10-20 kilomeacuteteres neutroncsillagocska aacutem az

olyan sűrű hogy anyagaacuteboacutel egyetlen kockacukornyi is suacutelyosabb volna a Foumlldoumln mint

peacuteldaacuteul a Magas Taacutetra Ott ugyanis az elektronok bele preacuteselődnek az atommagokba s azok

protonjaival elektromosan semleges neutronokkaacute vaacutelnak Iacutegy szorosan egymaacutes melleacute

simulhatnak az atommagok elektromos tasziacutetaacutes ezt nem gaacutetolja az erős koumllcsoumlnhataacutes pedig

segiacuteti hogy egymaacuteshoz koumltődhessenek

A robbanaacuteskor levaacutelt anyag viszont főkeacutent plazma aacutellapotban van vagyis igen sok

elektromosan toumlltoumltt reacuteszecskeacutet tartalmaz eacutes iacutegy azok a gyorsan forgoacute csillag koumlruumlli maacutegneses

mezőben raacutedioacutesugaacuterzaacutest keltenek A szupernoacuteva robbanaacuteskor foumllszabaduloacute energia egy reacutesze

is elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesok formaacutejaacuteban joumln ki az eacutegitest belsejeacuteből A csillag eredeti

feacutenyesseacutege ilyenkor (nem veacuteletlenuumll) a toumlbb szaacutezmillioacuteszorosaacutera noumlvekszik Megjegyezzuumlk

hogy egy-keacutet milliaacuterd eacutev muacutelva a koumlrnyeacutekuumlnkoumln szupernoacuteva robbanaacutesok tűzijaacuteteacutekszerű

gyakorisaacutegaacuteval kell szaacutemolnunk Ha az ekkor keletkező nagy energiaacutejuacute s iacutegy a

szervezetuumlnkre kaacuteros sugaacuterzaacutesok a Foumlldre oumlzoumlnlenek itt az akkora sugaacuterdoacutezist jelent ami maacuter

nemcsak genetikai mutaacutecioacutekat okozhat hanem veacutegzetes trageacutediaacutekhoz is vezetne ndash ha

megvaacuternaacutenk szuumllőbolygoacutenkon ezt az időszakot El kell tehaacutet koumlltoumlzni inneacutet joacute messzire

meacuteghozzaacute koumlruumllbeluumll egy milliaacuterd eacuteven beluumll

A Keacutek Bolygoacute eacutes uacutetitaacutersa - csillagaacuteszati alapok mindenkinek

Cikkuumlnkben neacutehaacuteny csillagaacuteszati alapfogalmat eleveniacutetuumlnk fel kuumlloumlnoumls tekintettel a Foumlld eacutes

Hold kapcsolataacutera Egyuacutettal a fogyatkozaacutesok eacutegimechanikaacutejaacuteba is betekinteacutest nyerhetuumlnk

A Hold taacutevolsaacutega 30 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 128 sec alatt

A Nap meacuterete 100 Foumlld-aacutetmeacuterő (Bőven belefeacuterne a Holdnak a paacutelyaacuteja)

Nap-Foumlld taacutevolsaacuteg 1 CsE = 100 Nap-aacutetmeacuterő = 10000 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 83 min

alatt (Ha lekicsinyiacutetve a planetaacuterium kupolaacuteja volna a Nap akkor a Foumlld egy alma a

Hold meg - tőle kb 25 m-re - egy cseresznye lenne a vaacuteroskoumlzpontban majdnem 1 km-re a

planitoacutel)

Nap-Pluacutetoacute aacutetlagos taacutevolsaacuteg 40 CsE Megteszi a feacuteny 55 h alatt (Ha a plani kupolaacuteja volna

a Nap akkor a Pluacutetoacute meacuteg a Hold cseresznyeacutejeacutetől is kisebb lenne de toumlbb mint 30 km-

re)

Szomszeacuted csillag (alfa Centauri) taacutevolsaacutega toumlbb mint 4 feacutenyeacutev megteszi a feacuteny toumlbb

mint 4 eacutev alatt (3 csillag 2 Nap-szerű eacutes 1 voumlroumls toumlrpe Ha a Nap maacutekszemnyi akkor az

alfa Centauri tőle 40 km-re 2 maacutekszem eacutes 1 porszem lenne)

A Tejuacutetrendszer meacuterete toumlbb mint 100000 feacutenyeacutev befutnaacute a feacuteny toumlbb mint 100000 eacutev

alatt

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

29

Ma ismert legtaacutevolabbi galaxis taacutevolsaacutega toumlbb mint 10 milliaacuterd feacutenyeacutev megteszi a

feacutenyraacutedioacutesugaacuterzaacutes toumlbb mint 10 milliaacuterd eacutev alatt

1 CsE (1 CSILLAGAacuteSZATI EGYSEacuteG) 1496 millioacute km a Foumlld-paacutelya feacutel nagytengelye A

Foumlld olyan enyhe ellipszis paacutelyaacuten kering a Nap koumlruumll amely majdnem toumlkeacuteletes koumlr (Teacutelen

5 millioacute km-rel koumlzelebb vagyunk a Naphoz mint nyaacuteron aacutem ez a kuumlloumlnbseacuteg elenyeacutesző a

Foumlld-paacutelya majdnem 300 millioacute km aacutetmeacuterőjeacutehez keacutepest)

1 feacutenyeacutev taacutevolsaacuteg amit a feacuteny (2997925 kmsec sebesseacuteggel) 1 eacutev (= 315569259747 sec)

alatt megtesz (Mintegy 95 billioacute kerekiacutetve 10000000000000 km)

A Hold nagysaacutega kb 14-e a toumlmege majdnem 180 reacutesze a Foumlldeacutenek ezeacutert nem biacutert leacutegkoumlrt

megtartani A Holdon a suacutelyunk 16-a lenne az itteninek Nappal foumllmelegedhet 130 oC-ra

eacutejszaka le tud hűlni -100 oC alaacute ugyanis 2 heacutetig van rajta nappal s 2 heacutetig eacutejszaka A

csillagokhoz keacutepest a forgaacutesideje ugyanannyi mint a Foumlld koumlruumlli keringeacutesi ideje azaz koumltoumltt

keringeacutest veacutegez mindig ugyanazt a feleacutet fordiacutetja a Foumlld feleacute iacutegy a Hold felsziacuteneacuteről (a tőluumlnk

laacutethatoacute oldalaacuteroacutel egy adott helyről) a Foumlld mindig ugyanabban az iraacutenyban laacutetszik a laacutetoacutehataacuter

(horizont) foumlloumltt

Holdfaacutezisok (feacutelhold telihold stb)

A Nap a Holdnak (is) mindig csak az egyik feleacutet vilaacutegiacutetja meg Ezt mi mindig maacutes iraacutenyboacutel

neacutezzuumlk teliholdkor a napsuumltoumltte oldalaacutet teljesen laacutetjuk de első negyed eacute s utolsoacute negyed

idejeacuten oldalroacutel vilaacutegiacutetja meg a Nap uacutejholdkor pedig az aacuternyeacutekos oldalt nem laacutetjuk

Fogyatkozaacutesok A Foumlld eacutes a Hold paacutelyasiacutekja 5o-os szoumlget zaacuternak be egymaacutessal ezeacutert nem minden uacutejholdkor

eacutes teliholdkor keruumll a Nap meg ez a keacutet eacutegitest pontosan egy egyenesbe Csak amikor a keacutet siacutek

metszeacutesvonalaacuteban van a Nap - leacutenyegeacuteben feacuteleacutevente - koumlvetkezhet be hogy uacutejholdkor a Hold

aacuternyeacuteka raacutevetiacutetődik a Foumlld felsziacuteneacutenek egy kis reacuteszeacutere (ahonneacutet napfogyatkozaacutest laacutetni) vagy

teliholdkor a Hold belemaacuteszik a Foumlld aacuternyeacutekaacuteba (holdfogyatkozaacutes - mindenuumlnnen

megfigyelhető a Foumlldről ahonneacutet a Hold laacutetszik)

Aacuterapaacutely

A Holddal ellenteacutetes oldalon is van dagaacutely (sőt meacuteg a szaacuterazfoumlld is naponta keacutetszer

megemelkedik eacutes visszasuumlllyed 3 dm-nyit) A Foumlld-Hold rendszer koumlzoumls toumlmegkoumlzeacuteppontja

23 Foumlld-sugaacuternyira van a bolygoacute koumlzepeacutetől ami koumlruumll a Foumlld is ringlispilezik

A Foumlld forgaacutesa

Az Eacuteszaki Sarkon fuumlggőleges tengely koumlruumll viacutezszintesen forgunk balra az eacutegitestek

lemaradnak jobbra mint a buszboacutel neacutezve a faacutek az uacutet szeacuteleacuten (A taacutevolabbiak lassabban

maradnak le sőt joumln veluumlnk a Hold olyan messze van hogy eacuteszre sem vesszuumlk a

lemaradaacutesaacutet) Az Egyenliacutető siacutekja itt viacutezszintes Csak 1 csillag kelnyugszik a Nap a toumlbbiek

vagy mindig a horizont foumlloumltt maradnak vagy mindig alatta

Az Egyenliacutetőn viacutezszintes eacuteszak-deacuteli iraacutenyuacute tengely koumlruumll forog a Foumlld nyugatroacutel keletre s

ahogy haacutetrafeleacute lemarad a koumlrnyező vilaacuteg keleten fuumlggőlegesen kel foumll minden s nyugaton

fuumlggőlegesen nyugszik le Az Egyenliacutető siacutekja fuumlggőleges Minden csillag kelnyugszik

Hazaacutenk az Eacuteszaki Sark eacutes az Egyenliacutető koumlzoumltt nagyjaacuteboacutel a feleacuteneacutel helyezkedik el a Foumlldoumln

tehaacutet tőluumlnk neacutezve a Foumlld forgaacutestengelye eacutes az Egyenliacutető siacutekja is ferdeacuten aacutell s iacutegy ferdeacuten

kelnek foumll eacutes ferdeacuten nyugszanak le az eacutegitestek A forgaacutestengely iraacutenyaacutenak a horizont foumlloumltti

magassaacutega (minden eacuteszaki foumlldrajzi szeacutelesseacutegen) egyenlő az adott phi foumlldrajzi szeacutelesseacuteggel

A Sarkcsillag koumlruumlli phi szoumlgoumln beluumll leacutevő - uacuten cirkumpolaacuteris - csillagok (pl Nagygoumlncoumll

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

30

Kisgoumlncoumll Cassiopeia csillagai) soha nem mennek a horizont alaacute ezeacutert minden deruumllt eacutejjel

megfigyelhetőek (csak mindig maacutes feleacute)

A Foumlld keringeacutese A Nap iraacutenyaacuteban - a nappali eacutegen - nem laacutetszanak szabad szemmel maacutes csillagok - mindig

ellenteacutetes iraacutenyban - az eacutejszakai eacutegbolton - s ez az iraacuteny egy eacutev alatt koumlrbemaacuteszik az eacutegen

(a Foumlld paacutelyasiacutekjaacuteban az ekliptikaacuten)

Ahogyan a forgaacutes miatt (minthogy utazunk a Foumllddel kelet feleacute s minden lemarad haacutetra) 1

nap alatt koumlrbefordulni laacutetszik az eacutegbolt ugyaniacutegy a keringeacutes miatt is (minthogy utazunk a

Foumllddel a Nap koumlruumll - ugyanabba az iraacutenyba amerre forgunk - eacutes emmiatt is haacutetrafeleacute azaz)

nyugat feleacute szinteacuten lemaradni laacutetszanak a csillagok persze lassabban 1 eacutev alatt fordul koumlrbe

a csillagos eacuteg (Ha minden este ugyanakkor figyeljuumlk tapasztalhatjuk ezt a lassuacute lemaradaacutest

vagyis a Foumlld keringeacuteseacutet)

Ezeacutert kuumlloumlnboumlző eacutevszakokban maacutes-maacutes jellegzetes csillagkeacutepek figyelhetőek meg

Tengelyferdeseacuteg a forgaacutestengely mostanaacuteban majdnem a Sarkcsillag feleacute mutat nem

merőleges az ekliptikaacutera (665 o) ezeacutert azzal a Foumlld egyenliacutetőjeacutenek a siacutekja (Eacutegi Egyenliacutető) is

szoumlget (235 o) zaacuter be (Az iraacuteny 26000 eacutevenkeacutent - buacutegoacutecsigaszerűen kuacutep alkotoacutejakeacutent -

koumlroumlz az eacutegen precesszioacute)

A Foumlld megtartja a tengelyferdeseacutegeacutet egy kerigeacutes soraacuten Koumlzben a forgaacutestengely - eacutes (mivel a

csillagok irtoacutezatosan messze vannak ezeacutert) a Sarkcsillag iraacutenya is - oumlnmagaacuteval paacuterhuzamosan

toloacutedik el

Amikor az eacuteszaki feacutelteke fordul jobban a Nap feleacute vagyis hazaacutenk a Nap feleacute hajol tőluumlnk a

Nap magasan laacutetszik deacutelben joacutel tud melegiacuteteni - nyaacuter van

Amikor - feacutel eacutevvel keacutesőbb midőn a Foumlld a Nap tuacuteloldalaacuten van - a deacuteli feacutelteke fordul jobban a

Nap feleacute vagyis hazaacutenk elhajol a Naptoacutel tőluumlnk a Nap alacsonyan laacutetszik deacutelben nem tud

joacutel melegiacuteteni - teacutel van Argentiacutenaacuteban viszont nyaacuter (Az eacuteszaki eacutes a deacuteli feacuteltekeacuten pont fordiacutetva

vaacuteltakoznak az eacutevszakok)

Az Eacuteszaki Sarkon a tavaszi napeacutejegyenlőseacuteg idejeacuten az Eacutegi Egyenliacutetőn (a tavaszpont

iraacutenyaacuteban) leacutevő Nap lassan foumllkel mikoumlzben - a forgaacutes miatt - joacutecskaacuten lemarad jobbra

Naponta koumlrbejaacuter a horizont menteacuten Egyidejűleg - a keringeacutes folytaacuten - arreacutebb maacuteszik az

ekliptikaacuten eacutes iacutegy a nyaacuteri napforduloacuteig egyre magasabbra spiraacutelozik Az őszi napeacutejegyenlőseacuteg

idejeacutere visszakeruumll az Eacutegi Egyenliacutetőre (őszpont) s megint a horizonton megy koumlrbe mialatt

lenyugszik Megkezdődik a feacuteleacuteves eacutejszaka Aacutem addig is hiaacuteba suumlt a Nap feacutel eacuteven aacutet

egyfolytaacuteban mindig alacsonyan van (max 235 o) - nem tud joacutel melegiacuteteni

Ezzel szemben az Egyenliacutetőn deacutelben mindig (ha naacutelunk teacutel van ott akkor is) magasroacutel tűz a

Nap

Hazaacutenkboacutel a teacuteli napforduloacute idejeacuten meacuteg deacutelben is olyan alacsonyan van a Nap mint ahogyan

az Eacuteszaki Sarkon is szokott lenni a nyaacuteri napforduloacute idejeacuten pedig olyan magasan mint

ahogyan az Egyenliacutetőn is szokott lenni Ekkor a keletinyugati iraacutenytoacutel joacuteval deacutelebbre ill

eacuteszakabbra kelnyugszik (s ezeacutert a nappalok kb keacutetszerte roumlvidebbek ill hosszabbak mint az

eacutejszakaacutek) csak a napeacutejegyenlőseacutegek idejeacuten teszi azt pontosan keletennyugaton (amikor 12-12

oacuteraacutet tartoacutezkodik a laacutetoacutehataacuter foumlloumltt-alatt)

Toumlkeacuteletes naptaacuter nem keacutesziacutethető iacutegy e jelenseacutegek daacutetumai sem esnek mindig ugyanarra a

napra

Uumlstoumlkoumlsoumlk szuumlleteacutese A gyorsan mozgoacute gaacutezreacuteszecskeacutek megszoumlknek a bolygoacutekroacutel eacutes a holdakroacutel Az őscsillag

koumlzeleacuteben ebbe besegiacutet a roacutela leaacuteramloacute uacuten napszeacutel is ami főkeacutent plazma reacuteszecskeacutekből aacutell

(protonok elektronok heacutelium atommagok) A kialakuloacute naprendszer koumlzponti tartomaacutenyaacuteboacutel

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

31

a napszeacutel gaacutez eacutes por anyagot keacutepes kisoumlpoumlrni a taacutevolabbi videacutekekre ahol az oumlssze tud fagyni

uumlstoumlkoumlsmagokkaacute

Az uumlstoumlkoumlsmagoknak az egymaacutesra gyakorolt gravitaacutecioacutes zavaroacute hataacutesa meg a koumlrnyező

csillagokeacute a keacutesőbbiekben azt eredmeacutenyezheti hogy időnkeacutent egy-egy mag bezuhan akaacuter a

koumlzponti csillag koumlzvetlen koumlzeleacutebe is Ilyenkor koacutemaacuteja eacutes csoacutevaacuteja is lesz neki de az

leginkaacutebb csak a szemet gyoumlnyoumlrkoumldtető laacutetszat a leacutenyeg mindig az uumlstoumlkoumlsmag ami olyan

mint egy piszkos hoacutegolyoacute jeacutegbe aacutegyazva kő- feacutemdarabkaacutek azaz meteorok

Egy uumlstoumlkoumlsnek a feje időnkeacutent nagyobb mint a Foumlld akaacuter szaacutezezer kilomeacuteteres is lehet A

Napboacutel joumlvő anyagreacuteszecskeacutek erről soumlprik le az esetenkeacutent toumlbb tiacutezmillioacute kilomeacuteter hosszuacute

csoacutevaacutet A szilaacuterd uumlstoumlkoumlsmag pedig amelyből a napsugaacuterzaacutes hataacutesaacutera a gaacutez előtoumlr mindoumlssze

tiacutezegyneacutehaacuteny legfeljebb neacutehaacuteny tiacutez kilomeacuteter nagysaacuteguacute lehet Ebből is laacutethatoacute hogy a koacutema

de főleg a csoacuteva anyagaacutenak nagy reacutesze - amely e meglehetősen kicsi uumlstoumlkoumlsmagboacutel

szaacutermazik - rendkiacutevuumll ritka gaacutez Persze gaacutezfejlődeacutes csak a Nap koumlzeleacuteben lehet ezeacutert nincs

az uumlstoumlkoumlsnek se csoacutevaacuteja se koacutemaacuteja amikor messze van a Naptoacutel (mindoumlssze a csupasz -

mondhatnaacutenk meztelen jeges fagyott - uumlstoumlkoumlsmag)

Minthogy az uumlstoumlkoumlsoumlk a Naprendszer ősi anyagaacutet tartalmazzaacutek leacutenyegeacuteben hasonloacute

gaacutezokboacutel aacutelltak oumlssze mint amilyeneket a csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhők is tartalmaznak

(Hiszen ugyanilyen gaacutezokboacutel sűrűsoumldoumltt oumlssze az eacuteppen kialakuloacute Ősnap mintegy hat milliaacuterd

eacutevvel ezelőtt valamint a koumlruumlloumltte ugyanezen anyagboacutel megszuumllető bolygoacutek is) Ezekben a

kozmikus anyagfelhőkben szerves molekulaacutek is leacutetrejoumlttek A bolygoacutekeletkezeacutes folyamataacuteban

foumllforroacutesodott anyagban azonban szeacutetroncsoloacutedhatnak ezek a bonyolult eacutes eacuterzeacutekeny kis

keacutepződmeacutenyek Csakhogy az uumlstoumlkoumlsoumlk mint affeacutele szerves-anyag konzervek keacutepesek raacute

hogy megőrizzeacutek jobb időkre ezeket a molekulaacutekat s szaacutezmillioacute eacutevekkel keacutesőbb amikor

becsapoacutednak valamely bolygoacute felsziacuteneacutere visszainjekcioacutezzaacutek azokat Iacutegy - szerencseacutes

koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt - ha az uumltkoumlzeacutest tuacuteleacutelő szerves molekulaacutek tovaacutebb bonyoloacutedhatnak

megindulhat az eacuteletteacute szerveződeacutes is

Eacutelet lehetőseacutege a Foumlldoumln kiacutevuumll Az előzőekből kitűnik hogy a kozmoszban maacutesutt is ugyanolyan anyagboacutel joumlttek leacutetre

csillagok - eacutes egyesek koumlruumll meacuteg bolygoacutek is - mint amiből a Naprendszer kialakult Tovaacutebbaacute

az is fontos teacuteny hogy a bioloacutegiai evoluacutecioacutet megelőző keacutemiai bonyoloacutedaacutes is megkezdődik az

ilyen gaacutez- eacutes porfelhőkben Ha maacutesutt is keacutepesek voltak uumlstoumlkoumlsoumlk visszainjekcioacutezni a

bolygoacutekra az ott (a bolygoacute kialakulaacutesakor) toumlnkrement szerves molekulaacutekat megfelelő

koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt maacutes naprendszerekben is kifejlődhetett az eacutelet

Messze maacutes csillagok koumlruumll keringő bolygoacutekon akaacuter naacutelunk fejlettebb civilizaacutecioacutek is

lehetnek

Az viszont hogy jaacutertakjaacuternak-e itt foumlldoumlnkiacutevuumlliek ma meacuteg hit keacuterdeacutese

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

32

MERKUacuteR

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő 88 foumlldi nap

Tengely koumlruumlli forgaacutes 176 foumlldi nap

Gyakrabban van uacutejeacutev mint Napkelte

Felsziacuteneacutenek csak a 45-aacutet teacuterkeacutepezteacutek fel

Neheacutez megfigyelnuumlnk mert mindig a Nap koumlzeleacuteben jaacuter

A Merkuacuter feluumlleteacutenek minden neacutegyzetmeacutetereacutere hatszor annyi sugaacuterzaacutes eacuterkezik a Napboacutel mint

a Foumlld azonos nagysaacuteguacute teruumlleteacutere A bolygoacute nappali hőmeacuterseacuteklete eleacuteg magas aacutetlagban 600

K (kb 330 Celsius fok) mikoumlzben eleacuteri a 750 K (480 Celsius fok) koumlruumlli maximumot

Ugyanakkor eacutejszaka a hőmeacuterseacuteklet 90 K-re (kb -180 Celsius fok) suumlllyed

A Merkuacuternak nincs eacuteszrevehető sűrűseacutegű leacutegkoumlre Tekintettel arra ugyanis hogy a bolygoacute

napsuumltoumltte oldala igen forroacute fel kell teacuteteleznuumlnk hogy meacuteg a legnehezebb gaacutezok is eltaacutevoztak

onnan Raacuteadaacutesul az oumlsszes bolygoacute koumlzuumll a Merkuacuter felsziacuteneacutenek feacutenyvisszaverő keacutepesseacutege a

leggyengeacutebb leginkaacutebb a soumlteacutet holdtalajeacutehoz hasonloacute A Merkuacuter felsziacutene aacuteltal szoacutert napfeacuteny

sziacutenkeacutepi vizsgaacutelata is megerősiacuteti hogy a bolygoacutenak nincs kimutathatoacute leacutegkoumlre

Leacutegkoumlre ritka A Merkuacuternak nincs holdja

Első űrszonda Mariner-10

VEacuteNUSZ

Veacutenusz a roacutemai mitoloacutegiaacuteban a kertek istennője Aphroditeacuteval azonosiacutetottaacutek aki goumlroumlg

mitoloacutegiaacuteban a szeacutepseacuteg eacutes a szerelem istennője

Esthajnalcsillag

Minthogy a Veacutenusz a legfeacutenyesebb eacutegitestek koumlzeacute tartozik a szeacutepseacuteg istennőjeacuteről nevezteacutek el

A legfeacutenyesebb bolygoacutetestveacuteruumlnk csupaacuten a Nap eacutes a Hold laacutetszoacutelagos feacutenyesseacutege muacutelja feluumll

az oumlveacutet

A Veacutenusznak nincs holdja

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő

Tengely koumlruumlli forgaacutes 243 foumlldi nap

Leacutegkoumlr 95 szeacuten-dioxid

Uumlveghaacutezhataacutes

FOumlLD

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő 365 nap

Tengely koumlruumlli forgaacutes 24 oacutera

Koumlr paacutelya

Forgaacutestengelye 235deg

Tudjuk hogy bolygoacutenk 24 oacutera alatt veacutegez egy teljes koumlruumllfordulaacutest

A forgaacutes koumlvetkezteacuteben felleacutepő centrifugaacutelis erő hataacutesaacutera az eacutegitest belapult az egyenliacutetői

videacutekeken pedig kidudorodott

A Hold eacutes a Nap toumlmegvonzaacutesa (az előbbieacute nagyobb) apaacutelyt eacutes dagaacutelyt kelt amelyek az

oacuteceaacutenok eacutes tengerek viacutezfelsziacuteneacutenek suumlllyedeacuteseacuteben eacutes emelkedeacuteseacuteben vehetők eacuteszre A Hold

uacutegy vonszolja maga utaacuten a Foumlld dagaacutelyoumlveacutet bolygoacutenk felsziacuteneacuten hogy az eacutepp ennek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

27

az elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesok energia-csomagocskaacutei ndash pedig az energiaacutejaacutet (Olyan ez mint

amikor elsuhan mellettuumlnk egy autoacute amelyet eloumll keacutekre haacutetul pedig pirosra festettek Aki

szemből figyeli keacuteknek laacutetja aki haacutetulroacutel az pedig pirosnak Pedig ugyanarroacutel az autoacuteroacutel van

szoacute)

Mi toumlrteacutenik egy csillagon Minthogy a csillag a feluumlleteacuten toumlbb ezer fokos a hotildemeacuterseacuteklet meacuteg ott is igen gyorsan

mozognak az egyes reacuteszecskeacutek nemcsak a belsejeacuteben (Nagy a mozgaacutesi energiaacutejuk)

Szuumlntelenuumll egymaacutesnak rohannak irtoacutezatosan nagy sebesseacuteggel Nem is biacuterjaacutek ezt elviselni

roncsoloacutedaacutes neacutelkuumll Az atomok a heves uumltkoumlzeacutesek hataacutesaacutera minduntalan szeacutetesnek darabjaikra

Majd ndash kedvezotildebb viszonyok koumlzepette ndash megfelelő reacuteszecskeacutekkel uacutejra oumlsszetalaacutelkozvaacuten

roumlvid idotildere (az uacutejabb erős uumltkoumlzeacutesekig) ismeacutet oumlsszeaacutellhatnak az eredeti atomok Azok persze

ugyaniacutegy szeacutetesnek majd visszaalakulnak eacutes iacutegy tovaacutebb Amennyi szeacutetesik annyi vissza is

alakul Iacutegy mindig vannak a Napon atomok atommagok ionok meg elektronok is (Amikor

az elektromosan toumlltoumltt reacuteszecskeacutek atomokkaacute alakulnak vissza abban az is szerepet jaacutetszik

hogy a kuumlloumlnboumlzotilde elektromos toumllteacutesű reacuteszecskeacutek vonzzaacutek egymaacutest)

Az atomokroacutel leszakadt elektronoknak eacutes a visszamaradt atommagoknak ill ionoknak

oumlsszesen nagyobb az energiaacuteja szeacutetesett (ionizaacutelt) aacutellapotban mint amikor atomokkaacute

kapcsoloacutednak oumlssze A csillagoknak - iacutegy a Napnak a feluumlleteacuten is - ebből a kuumlloumlnbseacutegből ill

az uumltkoumlzeacutesek energiaacutejaacuteboacutel szaacutermazik a feacuteny (A napfoltokban persze ahol a maacutegneses mező

gubancoloacutedaacutesa miatt lelassultak a reacuteszecskeacutek vagyis alacsonyabb lett a hőmeacuterseacuteklet a

reacuteszecskeacutek szeacutetroncsoloacutedaacutesa eacutes visszaalakulaacutesa is kisebb meacuterteacutekű Ott kevesebb feacuteny

keletkezik emiatt soumlteacutetebbek ezek a teruumlletek )

Csillagok eacuteletuacutetja A Naphoz hasonloacute csillagokban rendszerint toumlbb mint tiacutez milliaacuterd eacuteven aacutet zajlik a hidrogeacuten-

heacutelium fuacutezioacute Addig a csillag egyensuacutelyban van a kifeleacute nyomuloacute energia ugyan szeacutejjelebb

fesziacuteteneacute csakhogy a gravitaacutecioacute oumlsszetartja Keacutesotildebb amikor a csillag megoumlregszik eacutes

kimeruumllőfeacutelben lesz a hidrogeacuten keacuteszlete maacutes (hasonloacute) atommagfuacutezioacutes folyamatok indulnak

meg a belsejeacuteben Amikor viszont lelassul a hidrogeacutennek a heacuteliummaacute alakulaacutesa eacutes ezaacuteltal az

energia kifeleacute aacuteramlaacutesa is ndash ami szeacutetfuacutejni igyekszik a csillagot ndash a gravitaacutecioacute oumlsszeacutebb tudja

huacutezni sűrűbb lesz Ezeacutert a belsejeacuteben megnoumlvekszik a nyomaacutes eacutes a hőmeacuterseacuteklet Iacutegy vaacutelik

lehetőveacute uacutejabb magfuacutezioacute beindulaacutesa A heacuteliumnak a tovaacutebb alakulaacutesa hirtelen termel sok

energiaacutet s ahogyan az kifeleacute zuacutedul a csillagboacutel a gravitaacutecioacute elleneacuteben foumllfuacutejja azt voumlroumls

oacuteriaacutessaacute Az aacutetmeacuterője az eredetinek akaacuter toumlbb mint szaacutezszorosaacutera is megnoumlvekedhet A Nap

ekkor majd olyan nagy lesz hogy a Foumlldig is kitaacutegulhat (hacsak a Foumlld nem keruumll taacutevolabb)

A szaacutezszoros meacuteretnoumlvekedeacutes millioacuteszoros teacuterfogatnoumlvekedeacutest jelent azaz a mostani

aacutetlagsűrűseacutege a milliomod reacuteszeacutere csoumlkken Raacuteadaacutesul a Nap kuumllső reacutesze most is rendkiacutevuumll

ritka haacutet meacuteg ha iacutegy lecsoumlkken az aacutetlagsűrűseacutege Mindenesetre (ha lesz meacuteg akkor emberiseacuteg

a Foumlldoumln) ezt az idotildeszakot nem eacuterdemes megvaacuterni Toumlbb okunk is lehet raacute

Az első igen haacutenyattatott sors vaacuter az ilyen oumlreg csillagokra Egyszerre toumlbbfeacutele

elemaacutetalakulaacutesi folyamat is zajlik bennuumlk kuumlloumlnboumlző goumlmbheacutejakban Mikoumlzben azok

beindulnak illetve leaacutellnak (lelassulnak) kuumlloumlnboumlző meacuterteacutekben bdquofuacutejjaacutek foumllrdquo az eacutegitestet amit

ugyanakkor oumlsszeacutebb raacutent a gravitaacutecioacute hacsak teheti Bekoumlvetkezik olyan időszak is amikor a

csillag pulzaacutelni kezd uumltemesen ismeacutetlődve kitaacutegul oumlsszehuacutezoacutedik majd ismeacutet kitaacutegul s

oumlsszehuacutezoacutedik eacutes iacutegy tovaacutebb Rendszerint bekoumlvetkezik ekoumlzben a rezonancia katasztroacutefa

leszakad roacutela a kuumllső leacutegkoumlre azaz gaacutezburkot dob le magaacuteroacutel Ez az uacuten noacuteva robbanaacutes Ez a

balszerencse toumlbbszoumlr is megeshet ugyanazzal a csillaggal joacute neacutehaacuteny ilyen bdquovisszateacuterőrdquo noacutevaacutet

ismeruumlnk Tehaacutet oumlreg koraacuteban a Nap is haacutenykoloacutedik majd anyagfelhőkkel dobaacuteloacutezik

Oumlnmagaacuteban maacuter ez is eleacuteg ok volna arra hogy hűtlenek legyuumlnk hozzaacute eacutes itt hagyjuk Annaacutel

is inkaacutebb mert nem sokkal ezutaacuten teljesen megoumlregszik eacutes meghal

Maacutesik ok Minden csillag keacutepes bdquolegyaacutertanirdquo eacutelete soraacuten a perioacutedusos rendszer elemeit

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

28

egeacuteszen a vasig Tovaacutebb azeacutert nem mert annak az atommagjaacuteban maacuter 56 nukleon van s ha

enneacutel toumlbb protont vagy neutront proacutebaacutelnaacutenk meacuteg bdquobelegyoumlmoumlszoumllnirdquo ahhoz maacuter nekuumlnk

kellene energiaacutet befektetni Koumlzoumlnseacuteges csillagok erre nem keacutepesek Iacutegy tehaacutet leaacutell bennuumlk az

energiatermeleacutes a gravitaacutecioacute előbb oumlsszehuacutezza őket feheacuter toumlrpe csillagocskaacutevaacute majd teljesen

kihunynak s kihűlnek ndash iacutegy hal meg majd a Nap is Nem robban foumll noha oumlreg koraacuteban nova

robbanaacutesok bdquokeseriacutetik az eacuteleteacutetrdquo

A Napnaacutel leacutenyegesen nagyobb toumlmegű csillagok viszont eacuteletuumlk veacutegeacuten foumllrobbannak eacutes ez az

uacuten szupernoacuteva robbanaacutes keacutepes raacute hogy a vasnaacutel bonyolultabb elemeket (pl az aranyat)

legyaacutertsa Amikor nagyreacuteszt leaacutell a csillag energiatermeleacutese a hatalmas gravitaacutecioacute szinte

oumlsszeroppantja az eacutegitestet ami ezaacuteltal igen roumlvid idő alatt gigantikus meacuterteacutekben

oumlsszesűrűsoumldik Ennek koumlvetkezteacuteben az oumlnmagaacuteba roskadoacute agonizaacuteloacute csillag belsejeacuteben

hirtelen szabadul foumll meglehetősen sok energia ami egyreacuteszt lerobbantja a kuumllső reacuteszeket

maacutesreacuteszt oumlsszerobbantja a csillagbelsőt

A csillag helyeacuten visszamarad egy mindoumlssze 10-20 kilomeacuteteres neutroncsillagocska aacutem az

olyan sűrű hogy anyagaacuteboacutel egyetlen kockacukornyi is suacutelyosabb volna a Foumlldoumln mint

peacuteldaacuteul a Magas Taacutetra Ott ugyanis az elektronok bele preacuteselődnek az atommagokba s azok

protonjaival elektromosan semleges neutronokkaacute vaacutelnak Iacutegy szorosan egymaacutes melleacute

simulhatnak az atommagok elektromos tasziacutetaacutes ezt nem gaacutetolja az erős koumllcsoumlnhataacutes pedig

segiacuteti hogy egymaacuteshoz koumltődhessenek

A robbanaacuteskor levaacutelt anyag viszont főkeacutent plazma aacutellapotban van vagyis igen sok

elektromosan toumlltoumltt reacuteszecskeacutet tartalmaz eacutes iacutegy azok a gyorsan forgoacute csillag koumlruumlli maacutegneses

mezőben raacutedioacutesugaacuterzaacutest keltenek A szupernoacuteva robbanaacuteskor foumllszabaduloacute energia egy reacutesze

is elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesok formaacutejaacuteban joumln ki az eacutegitest belsejeacuteből A csillag eredeti

feacutenyesseacutege ilyenkor (nem veacuteletlenuumll) a toumlbb szaacutezmillioacuteszorosaacutera noumlvekszik Megjegyezzuumlk

hogy egy-keacutet milliaacuterd eacutev muacutelva a koumlrnyeacutekuumlnkoumln szupernoacuteva robbanaacutesok tűzijaacuteteacutekszerű

gyakorisaacutegaacuteval kell szaacutemolnunk Ha az ekkor keletkező nagy energiaacutejuacute s iacutegy a

szervezetuumlnkre kaacuteros sugaacuterzaacutesok a Foumlldre oumlzoumlnlenek itt az akkora sugaacuterdoacutezist jelent ami maacuter

nemcsak genetikai mutaacutecioacutekat okozhat hanem veacutegzetes trageacutediaacutekhoz is vezetne ndash ha

megvaacuternaacutenk szuumllőbolygoacutenkon ezt az időszakot El kell tehaacutet koumlltoumlzni inneacutet joacute messzire

meacuteghozzaacute koumlruumllbeluumll egy milliaacuterd eacuteven beluumll

A Keacutek Bolygoacute eacutes uacutetitaacutersa - csillagaacuteszati alapok mindenkinek

Cikkuumlnkben neacutehaacuteny csillagaacuteszati alapfogalmat eleveniacutetuumlnk fel kuumlloumlnoumls tekintettel a Foumlld eacutes

Hold kapcsolataacutera Egyuacutettal a fogyatkozaacutesok eacutegimechanikaacutejaacuteba is betekinteacutest nyerhetuumlnk

A Hold taacutevolsaacutega 30 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 128 sec alatt

A Nap meacuterete 100 Foumlld-aacutetmeacuterő (Bőven belefeacuterne a Holdnak a paacutelyaacuteja)

Nap-Foumlld taacutevolsaacuteg 1 CsE = 100 Nap-aacutetmeacuterő = 10000 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 83 min

alatt (Ha lekicsinyiacutetve a planetaacuterium kupolaacuteja volna a Nap akkor a Foumlld egy alma a

Hold meg - tőle kb 25 m-re - egy cseresznye lenne a vaacuteroskoumlzpontban majdnem 1 km-re a

planitoacutel)

Nap-Pluacutetoacute aacutetlagos taacutevolsaacuteg 40 CsE Megteszi a feacuteny 55 h alatt (Ha a plani kupolaacuteja volna

a Nap akkor a Pluacutetoacute meacuteg a Hold cseresznyeacutejeacutetől is kisebb lenne de toumlbb mint 30 km-

re)

Szomszeacuted csillag (alfa Centauri) taacutevolsaacutega toumlbb mint 4 feacutenyeacutev megteszi a feacuteny toumlbb

mint 4 eacutev alatt (3 csillag 2 Nap-szerű eacutes 1 voumlroumls toumlrpe Ha a Nap maacutekszemnyi akkor az

alfa Centauri tőle 40 km-re 2 maacutekszem eacutes 1 porszem lenne)

A Tejuacutetrendszer meacuterete toumlbb mint 100000 feacutenyeacutev befutnaacute a feacuteny toumlbb mint 100000 eacutev

alatt

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

29

Ma ismert legtaacutevolabbi galaxis taacutevolsaacutega toumlbb mint 10 milliaacuterd feacutenyeacutev megteszi a

feacutenyraacutedioacutesugaacuterzaacutes toumlbb mint 10 milliaacuterd eacutev alatt

1 CsE (1 CSILLAGAacuteSZATI EGYSEacuteG) 1496 millioacute km a Foumlld-paacutelya feacutel nagytengelye A

Foumlld olyan enyhe ellipszis paacutelyaacuten kering a Nap koumlruumll amely majdnem toumlkeacuteletes koumlr (Teacutelen

5 millioacute km-rel koumlzelebb vagyunk a Naphoz mint nyaacuteron aacutem ez a kuumlloumlnbseacuteg elenyeacutesző a

Foumlld-paacutelya majdnem 300 millioacute km aacutetmeacuterőjeacutehez keacutepest)

1 feacutenyeacutev taacutevolsaacuteg amit a feacuteny (2997925 kmsec sebesseacuteggel) 1 eacutev (= 315569259747 sec)

alatt megtesz (Mintegy 95 billioacute kerekiacutetve 10000000000000 km)

A Hold nagysaacutega kb 14-e a toumlmege majdnem 180 reacutesze a Foumlldeacutenek ezeacutert nem biacutert leacutegkoumlrt

megtartani A Holdon a suacutelyunk 16-a lenne az itteninek Nappal foumllmelegedhet 130 oC-ra

eacutejszaka le tud hűlni -100 oC alaacute ugyanis 2 heacutetig van rajta nappal s 2 heacutetig eacutejszaka A

csillagokhoz keacutepest a forgaacutesideje ugyanannyi mint a Foumlld koumlruumlli keringeacutesi ideje azaz koumltoumltt

keringeacutest veacutegez mindig ugyanazt a feleacutet fordiacutetja a Foumlld feleacute iacutegy a Hold felsziacuteneacuteről (a tőluumlnk

laacutethatoacute oldalaacuteroacutel egy adott helyről) a Foumlld mindig ugyanabban az iraacutenyban laacutetszik a laacutetoacutehataacuter

(horizont) foumlloumltt

Holdfaacutezisok (feacutelhold telihold stb)

A Nap a Holdnak (is) mindig csak az egyik feleacutet vilaacutegiacutetja meg Ezt mi mindig maacutes iraacutenyboacutel

neacutezzuumlk teliholdkor a napsuumltoumltte oldalaacutet teljesen laacutetjuk de első negyed eacute s utolsoacute negyed

idejeacuten oldalroacutel vilaacutegiacutetja meg a Nap uacutejholdkor pedig az aacuternyeacutekos oldalt nem laacutetjuk

Fogyatkozaacutesok A Foumlld eacutes a Hold paacutelyasiacutekja 5o-os szoumlget zaacuternak be egymaacutessal ezeacutert nem minden uacutejholdkor

eacutes teliholdkor keruumll a Nap meg ez a keacutet eacutegitest pontosan egy egyenesbe Csak amikor a keacutet siacutek

metszeacutesvonalaacuteban van a Nap - leacutenyegeacuteben feacuteleacutevente - koumlvetkezhet be hogy uacutejholdkor a Hold

aacuternyeacuteka raacutevetiacutetődik a Foumlld felsziacuteneacutenek egy kis reacuteszeacutere (ahonneacutet napfogyatkozaacutest laacutetni) vagy

teliholdkor a Hold belemaacuteszik a Foumlld aacuternyeacutekaacuteba (holdfogyatkozaacutes - mindenuumlnnen

megfigyelhető a Foumlldről ahonneacutet a Hold laacutetszik)

Aacuterapaacutely

A Holddal ellenteacutetes oldalon is van dagaacutely (sőt meacuteg a szaacuterazfoumlld is naponta keacutetszer

megemelkedik eacutes visszasuumlllyed 3 dm-nyit) A Foumlld-Hold rendszer koumlzoumls toumlmegkoumlzeacuteppontja

23 Foumlld-sugaacuternyira van a bolygoacute koumlzepeacutetől ami koumlruumll a Foumlld is ringlispilezik

A Foumlld forgaacutesa

Az Eacuteszaki Sarkon fuumlggőleges tengely koumlruumll viacutezszintesen forgunk balra az eacutegitestek

lemaradnak jobbra mint a buszboacutel neacutezve a faacutek az uacutet szeacuteleacuten (A taacutevolabbiak lassabban

maradnak le sőt joumln veluumlnk a Hold olyan messze van hogy eacuteszre sem vesszuumlk a

lemaradaacutesaacutet) Az Egyenliacutető siacutekja itt viacutezszintes Csak 1 csillag kelnyugszik a Nap a toumlbbiek

vagy mindig a horizont foumlloumltt maradnak vagy mindig alatta

Az Egyenliacutetőn viacutezszintes eacuteszak-deacuteli iraacutenyuacute tengely koumlruumll forog a Foumlld nyugatroacutel keletre s

ahogy haacutetrafeleacute lemarad a koumlrnyező vilaacuteg keleten fuumlggőlegesen kel foumll minden s nyugaton

fuumlggőlegesen nyugszik le Az Egyenliacutető siacutekja fuumlggőleges Minden csillag kelnyugszik

Hazaacutenk az Eacuteszaki Sark eacutes az Egyenliacutető koumlzoumltt nagyjaacuteboacutel a feleacuteneacutel helyezkedik el a Foumlldoumln

tehaacutet tőluumlnk neacutezve a Foumlld forgaacutestengelye eacutes az Egyenliacutető siacutekja is ferdeacuten aacutell s iacutegy ferdeacuten

kelnek foumll eacutes ferdeacuten nyugszanak le az eacutegitestek A forgaacutestengely iraacutenyaacutenak a horizont foumlloumltti

magassaacutega (minden eacuteszaki foumlldrajzi szeacutelesseacutegen) egyenlő az adott phi foumlldrajzi szeacutelesseacuteggel

A Sarkcsillag koumlruumlli phi szoumlgoumln beluumll leacutevő - uacuten cirkumpolaacuteris - csillagok (pl Nagygoumlncoumll

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

30

Kisgoumlncoumll Cassiopeia csillagai) soha nem mennek a horizont alaacute ezeacutert minden deruumllt eacutejjel

megfigyelhetőek (csak mindig maacutes feleacute)

A Foumlld keringeacutese A Nap iraacutenyaacuteban - a nappali eacutegen - nem laacutetszanak szabad szemmel maacutes csillagok - mindig

ellenteacutetes iraacutenyban - az eacutejszakai eacutegbolton - s ez az iraacuteny egy eacutev alatt koumlrbemaacuteszik az eacutegen

(a Foumlld paacutelyasiacutekjaacuteban az ekliptikaacuten)

Ahogyan a forgaacutes miatt (minthogy utazunk a Foumllddel kelet feleacute s minden lemarad haacutetra) 1

nap alatt koumlrbefordulni laacutetszik az eacutegbolt ugyaniacutegy a keringeacutes miatt is (minthogy utazunk a

Foumllddel a Nap koumlruumll - ugyanabba az iraacutenyba amerre forgunk - eacutes emmiatt is haacutetrafeleacute azaz)

nyugat feleacute szinteacuten lemaradni laacutetszanak a csillagok persze lassabban 1 eacutev alatt fordul koumlrbe

a csillagos eacuteg (Ha minden este ugyanakkor figyeljuumlk tapasztalhatjuk ezt a lassuacute lemaradaacutest

vagyis a Foumlld keringeacuteseacutet)

Ezeacutert kuumlloumlnboumlző eacutevszakokban maacutes-maacutes jellegzetes csillagkeacutepek figyelhetőek meg

Tengelyferdeseacuteg a forgaacutestengely mostanaacuteban majdnem a Sarkcsillag feleacute mutat nem

merőleges az ekliptikaacutera (665 o) ezeacutert azzal a Foumlld egyenliacutetőjeacutenek a siacutekja (Eacutegi Egyenliacutető) is

szoumlget (235 o) zaacuter be (Az iraacuteny 26000 eacutevenkeacutent - buacutegoacutecsigaszerűen kuacutep alkotoacutejakeacutent -

koumlroumlz az eacutegen precesszioacute)

A Foumlld megtartja a tengelyferdeseacutegeacutet egy kerigeacutes soraacuten Koumlzben a forgaacutestengely - eacutes (mivel a

csillagok irtoacutezatosan messze vannak ezeacutert) a Sarkcsillag iraacutenya is - oumlnmagaacuteval paacuterhuzamosan

toloacutedik el

Amikor az eacuteszaki feacutelteke fordul jobban a Nap feleacute vagyis hazaacutenk a Nap feleacute hajol tőluumlnk a

Nap magasan laacutetszik deacutelben joacutel tud melegiacuteteni - nyaacuter van

Amikor - feacutel eacutevvel keacutesőbb midőn a Foumlld a Nap tuacuteloldalaacuten van - a deacuteli feacutelteke fordul jobban a

Nap feleacute vagyis hazaacutenk elhajol a Naptoacutel tőluumlnk a Nap alacsonyan laacutetszik deacutelben nem tud

joacutel melegiacuteteni - teacutel van Argentiacutenaacuteban viszont nyaacuter (Az eacuteszaki eacutes a deacuteli feacuteltekeacuten pont fordiacutetva

vaacuteltakoznak az eacutevszakok)

Az Eacuteszaki Sarkon a tavaszi napeacutejegyenlőseacuteg idejeacuten az Eacutegi Egyenliacutetőn (a tavaszpont

iraacutenyaacuteban) leacutevő Nap lassan foumllkel mikoumlzben - a forgaacutes miatt - joacutecskaacuten lemarad jobbra

Naponta koumlrbejaacuter a horizont menteacuten Egyidejűleg - a keringeacutes folytaacuten - arreacutebb maacuteszik az

ekliptikaacuten eacutes iacutegy a nyaacuteri napforduloacuteig egyre magasabbra spiraacutelozik Az őszi napeacutejegyenlőseacuteg

idejeacutere visszakeruumll az Eacutegi Egyenliacutetőre (őszpont) s megint a horizonton megy koumlrbe mialatt

lenyugszik Megkezdődik a feacuteleacuteves eacutejszaka Aacutem addig is hiaacuteba suumlt a Nap feacutel eacuteven aacutet

egyfolytaacuteban mindig alacsonyan van (max 235 o) - nem tud joacutel melegiacuteteni

Ezzel szemben az Egyenliacutetőn deacutelben mindig (ha naacutelunk teacutel van ott akkor is) magasroacutel tűz a

Nap

Hazaacutenkboacutel a teacuteli napforduloacute idejeacuten meacuteg deacutelben is olyan alacsonyan van a Nap mint ahogyan

az Eacuteszaki Sarkon is szokott lenni a nyaacuteri napforduloacute idejeacuten pedig olyan magasan mint

ahogyan az Egyenliacutetőn is szokott lenni Ekkor a keletinyugati iraacutenytoacutel joacuteval deacutelebbre ill

eacuteszakabbra kelnyugszik (s ezeacutert a nappalok kb keacutetszerte roumlvidebbek ill hosszabbak mint az

eacutejszakaacutek) csak a napeacutejegyenlőseacutegek idejeacuten teszi azt pontosan keletennyugaton (amikor 12-12

oacuteraacutet tartoacutezkodik a laacutetoacutehataacuter foumlloumltt-alatt)

Toumlkeacuteletes naptaacuter nem keacutesziacutethető iacutegy e jelenseacutegek daacutetumai sem esnek mindig ugyanarra a

napra

Uumlstoumlkoumlsoumlk szuumlleteacutese A gyorsan mozgoacute gaacutezreacuteszecskeacutek megszoumlknek a bolygoacutekroacutel eacutes a holdakroacutel Az őscsillag

koumlzeleacuteben ebbe besegiacutet a roacutela leaacuteramloacute uacuten napszeacutel is ami főkeacutent plazma reacuteszecskeacutekből aacutell

(protonok elektronok heacutelium atommagok) A kialakuloacute naprendszer koumlzponti tartomaacutenyaacuteboacutel

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

31

a napszeacutel gaacutez eacutes por anyagot keacutepes kisoumlpoumlrni a taacutevolabbi videacutekekre ahol az oumlssze tud fagyni

uumlstoumlkoumlsmagokkaacute

Az uumlstoumlkoumlsmagoknak az egymaacutesra gyakorolt gravitaacutecioacutes zavaroacute hataacutesa meg a koumlrnyező

csillagokeacute a keacutesőbbiekben azt eredmeacutenyezheti hogy időnkeacutent egy-egy mag bezuhan akaacuter a

koumlzponti csillag koumlzvetlen koumlzeleacutebe is Ilyenkor koacutemaacuteja eacutes csoacutevaacuteja is lesz neki de az

leginkaacutebb csak a szemet gyoumlnyoumlrkoumldtető laacutetszat a leacutenyeg mindig az uumlstoumlkoumlsmag ami olyan

mint egy piszkos hoacutegolyoacute jeacutegbe aacutegyazva kő- feacutemdarabkaacutek azaz meteorok

Egy uumlstoumlkoumlsnek a feje időnkeacutent nagyobb mint a Foumlld akaacuter szaacutezezer kilomeacuteteres is lehet A

Napboacutel joumlvő anyagreacuteszecskeacutek erről soumlprik le az esetenkeacutent toumlbb tiacutezmillioacute kilomeacuteter hosszuacute

csoacutevaacutet A szilaacuterd uumlstoumlkoumlsmag pedig amelyből a napsugaacuterzaacutes hataacutesaacutera a gaacutez előtoumlr mindoumlssze

tiacutezegyneacutehaacuteny legfeljebb neacutehaacuteny tiacutez kilomeacuteter nagysaacuteguacute lehet Ebből is laacutethatoacute hogy a koacutema

de főleg a csoacuteva anyagaacutenak nagy reacutesze - amely e meglehetősen kicsi uumlstoumlkoumlsmagboacutel

szaacutermazik - rendkiacutevuumll ritka gaacutez Persze gaacutezfejlődeacutes csak a Nap koumlzeleacuteben lehet ezeacutert nincs

az uumlstoumlkoumlsnek se csoacutevaacuteja se koacutemaacuteja amikor messze van a Naptoacutel (mindoumlssze a csupasz -

mondhatnaacutenk meztelen jeges fagyott - uumlstoumlkoumlsmag)

Minthogy az uumlstoumlkoumlsoumlk a Naprendszer ősi anyagaacutet tartalmazzaacutek leacutenyegeacuteben hasonloacute

gaacutezokboacutel aacutelltak oumlssze mint amilyeneket a csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhők is tartalmaznak

(Hiszen ugyanilyen gaacutezokboacutel sűrűsoumldoumltt oumlssze az eacuteppen kialakuloacute Ősnap mintegy hat milliaacuterd

eacutevvel ezelőtt valamint a koumlruumlloumltte ugyanezen anyagboacutel megszuumllető bolygoacutek is) Ezekben a

kozmikus anyagfelhőkben szerves molekulaacutek is leacutetrejoumlttek A bolygoacutekeletkezeacutes folyamataacuteban

foumllforroacutesodott anyagban azonban szeacutetroncsoloacutedhatnak ezek a bonyolult eacutes eacuterzeacutekeny kis

keacutepződmeacutenyek Csakhogy az uumlstoumlkoumlsoumlk mint affeacutele szerves-anyag konzervek keacutepesek raacute

hogy megőrizzeacutek jobb időkre ezeket a molekulaacutekat s szaacutezmillioacute eacutevekkel keacutesőbb amikor

becsapoacutednak valamely bolygoacute felsziacuteneacutere visszainjekcioacutezzaacutek azokat Iacutegy - szerencseacutes

koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt - ha az uumltkoumlzeacutest tuacuteleacutelő szerves molekulaacutek tovaacutebb bonyoloacutedhatnak

megindulhat az eacuteletteacute szerveződeacutes is

Eacutelet lehetőseacutege a Foumlldoumln kiacutevuumll Az előzőekből kitűnik hogy a kozmoszban maacutesutt is ugyanolyan anyagboacutel joumlttek leacutetre

csillagok - eacutes egyesek koumlruumll meacuteg bolygoacutek is - mint amiből a Naprendszer kialakult Tovaacutebbaacute

az is fontos teacuteny hogy a bioloacutegiai evoluacutecioacutet megelőző keacutemiai bonyoloacutedaacutes is megkezdődik az

ilyen gaacutez- eacutes porfelhőkben Ha maacutesutt is keacutepesek voltak uumlstoumlkoumlsoumlk visszainjekcioacutezni a

bolygoacutekra az ott (a bolygoacute kialakulaacutesakor) toumlnkrement szerves molekulaacutekat megfelelő

koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt maacutes naprendszerekben is kifejlődhetett az eacutelet

Messze maacutes csillagok koumlruumll keringő bolygoacutekon akaacuter naacutelunk fejlettebb civilizaacutecioacutek is

lehetnek

Az viszont hogy jaacutertakjaacuternak-e itt foumlldoumlnkiacutevuumlliek ma meacuteg hit keacuterdeacutese

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

32

MERKUacuteR

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő 88 foumlldi nap

Tengely koumlruumlli forgaacutes 176 foumlldi nap

Gyakrabban van uacutejeacutev mint Napkelte

Felsziacuteneacutenek csak a 45-aacutet teacuterkeacutepezteacutek fel

Neheacutez megfigyelnuumlnk mert mindig a Nap koumlzeleacuteben jaacuter

A Merkuacuter feluumlleteacutenek minden neacutegyzetmeacutetereacutere hatszor annyi sugaacuterzaacutes eacuterkezik a Napboacutel mint

a Foumlld azonos nagysaacuteguacute teruumlleteacutere A bolygoacute nappali hőmeacuterseacuteklete eleacuteg magas aacutetlagban 600

K (kb 330 Celsius fok) mikoumlzben eleacuteri a 750 K (480 Celsius fok) koumlruumlli maximumot

Ugyanakkor eacutejszaka a hőmeacuterseacuteklet 90 K-re (kb -180 Celsius fok) suumlllyed

A Merkuacuternak nincs eacuteszrevehető sűrűseacutegű leacutegkoumlre Tekintettel arra ugyanis hogy a bolygoacute

napsuumltoumltte oldala igen forroacute fel kell teacuteteleznuumlnk hogy meacuteg a legnehezebb gaacutezok is eltaacutevoztak

onnan Raacuteadaacutesul az oumlsszes bolygoacute koumlzuumll a Merkuacuter felsziacuteneacutenek feacutenyvisszaverő keacutepesseacutege a

leggyengeacutebb leginkaacutebb a soumlteacutet holdtalajeacutehoz hasonloacute A Merkuacuter felsziacutene aacuteltal szoacutert napfeacuteny

sziacutenkeacutepi vizsgaacutelata is megerősiacuteti hogy a bolygoacutenak nincs kimutathatoacute leacutegkoumlre

Leacutegkoumlre ritka A Merkuacuternak nincs holdja

Első űrszonda Mariner-10

VEacuteNUSZ

Veacutenusz a roacutemai mitoloacutegiaacuteban a kertek istennője Aphroditeacuteval azonosiacutetottaacutek aki goumlroumlg

mitoloacutegiaacuteban a szeacutepseacuteg eacutes a szerelem istennője

Esthajnalcsillag

Minthogy a Veacutenusz a legfeacutenyesebb eacutegitestek koumlzeacute tartozik a szeacutepseacuteg istennőjeacuteről nevezteacutek el

A legfeacutenyesebb bolygoacutetestveacuteruumlnk csupaacuten a Nap eacutes a Hold laacutetszoacutelagos feacutenyesseacutege muacutelja feluumll

az oumlveacutet

A Veacutenusznak nincs holdja

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő

Tengely koumlruumlli forgaacutes 243 foumlldi nap

Leacutegkoumlr 95 szeacuten-dioxid

Uumlveghaacutezhataacutes

FOumlLD

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő 365 nap

Tengely koumlruumlli forgaacutes 24 oacutera

Koumlr paacutelya

Forgaacutestengelye 235deg

Tudjuk hogy bolygoacutenk 24 oacutera alatt veacutegez egy teljes koumlruumllfordulaacutest

A forgaacutes koumlvetkezteacuteben felleacutepő centrifugaacutelis erő hataacutesaacutera az eacutegitest belapult az egyenliacutetői

videacutekeken pedig kidudorodott

A Hold eacutes a Nap toumlmegvonzaacutesa (az előbbieacute nagyobb) apaacutelyt eacutes dagaacutelyt kelt amelyek az

oacuteceaacutenok eacutes tengerek viacutezfelsziacuteneacutenek suumlllyedeacuteseacuteben eacutes emelkedeacuteseacuteben vehetők eacuteszre A Hold

uacutegy vonszolja maga utaacuten a Foumlld dagaacutelyoumlveacutet bolygoacutenk felsziacuteneacuten hogy az eacutepp ennek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

28

egeacuteszen a vasig Tovaacutebb azeacutert nem mert annak az atommagjaacuteban maacuter 56 nukleon van s ha

enneacutel toumlbb protont vagy neutront proacutebaacutelnaacutenk meacuteg bdquobelegyoumlmoumlszoumllnirdquo ahhoz maacuter nekuumlnk

kellene energiaacutet befektetni Koumlzoumlnseacuteges csillagok erre nem keacutepesek Iacutegy tehaacutet leaacutell bennuumlk az

energiatermeleacutes a gravitaacutecioacute előbb oumlsszehuacutezza őket feheacuter toumlrpe csillagocskaacutevaacute majd teljesen

kihunynak s kihűlnek ndash iacutegy hal meg majd a Nap is Nem robban foumll noha oumlreg koraacuteban nova

robbanaacutesok bdquokeseriacutetik az eacuteleteacutetrdquo

A Napnaacutel leacutenyegesen nagyobb toumlmegű csillagok viszont eacuteletuumlk veacutegeacuten foumllrobbannak eacutes ez az

uacuten szupernoacuteva robbanaacutes keacutepes raacute hogy a vasnaacutel bonyolultabb elemeket (pl az aranyat)

legyaacutertsa Amikor nagyreacuteszt leaacutell a csillag energiatermeleacutese a hatalmas gravitaacutecioacute szinte

oumlsszeroppantja az eacutegitestet ami ezaacuteltal igen roumlvid idő alatt gigantikus meacuterteacutekben

oumlsszesűrűsoumldik Ennek koumlvetkezteacuteben az oumlnmagaacuteba roskadoacute agonizaacuteloacute csillag belsejeacuteben

hirtelen szabadul foumll meglehetősen sok energia ami egyreacuteszt lerobbantja a kuumllső reacuteszeket

maacutesreacuteszt oumlsszerobbantja a csillagbelsőt

A csillag helyeacuten visszamarad egy mindoumlssze 10-20 kilomeacuteteres neutroncsillagocska aacutem az

olyan sűrű hogy anyagaacuteboacutel egyetlen kockacukornyi is suacutelyosabb volna a Foumlldoumln mint

peacuteldaacuteul a Magas Taacutetra Ott ugyanis az elektronok bele preacuteselődnek az atommagokba s azok

protonjaival elektromosan semleges neutronokkaacute vaacutelnak Iacutegy szorosan egymaacutes melleacute

simulhatnak az atommagok elektromos tasziacutetaacutes ezt nem gaacutetolja az erős koumllcsoumlnhataacutes pedig

segiacuteti hogy egymaacuteshoz koumltődhessenek

A robbanaacuteskor levaacutelt anyag viszont főkeacutent plazma aacutellapotban van vagyis igen sok

elektromosan toumlltoumltt reacuteszecskeacutet tartalmaz eacutes iacutegy azok a gyorsan forgoacute csillag koumlruumlli maacutegneses

mezőben raacutedioacutesugaacuterzaacutest keltenek A szupernoacuteva robbanaacuteskor foumllszabaduloacute energia egy reacutesze

is elektromaacutegneses sugaacuterzaacutesok formaacutejaacuteban joumln ki az eacutegitest belsejeacuteből A csillag eredeti

feacutenyesseacutege ilyenkor (nem veacuteletlenuumll) a toumlbb szaacutezmillioacuteszorosaacutera noumlvekszik Megjegyezzuumlk

hogy egy-keacutet milliaacuterd eacutev muacutelva a koumlrnyeacutekuumlnkoumln szupernoacuteva robbanaacutesok tűzijaacuteteacutekszerű

gyakorisaacutegaacuteval kell szaacutemolnunk Ha az ekkor keletkező nagy energiaacutejuacute s iacutegy a

szervezetuumlnkre kaacuteros sugaacuterzaacutesok a Foumlldre oumlzoumlnlenek itt az akkora sugaacuterdoacutezist jelent ami maacuter

nemcsak genetikai mutaacutecioacutekat okozhat hanem veacutegzetes trageacutediaacutekhoz is vezetne ndash ha

megvaacuternaacutenk szuumllőbolygoacutenkon ezt az időszakot El kell tehaacutet koumlltoumlzni inneacutet joacute messzire

meacuteghozzaacute koumlruumllbeluumll egy milliaacuterd eacuteven beluumll

A Keacutek Bolygoacute eacutes uacutetitaacutersa - csillagaacuteszati alapok mindenkinek

Cikkuumlnkben neacutehaacuteny csillagaacuteszati alapfogalmat eleveniacutetuumlnk fel kuumlloumlnoumls tekintettel a Foumlld eacutes

Hold kapcsolataacutera Egyuacutettal a fogyatkozaacutesok eacutegimechanikaacutejaacuteba is betekinteacutest nyerhetuumlnk

A Hold taacutevolsaacutega 30 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 128 sec alatt

A Nap meacuterete 100 Foumlld-aacutetmeacuterő (Bőven belefeacuterne a Holdnak a paacutelyaacuteja)

Nap-Foumlld taacutevolsaacuteg 1 CsE = 100 Nap-aacutetmeacuterő = 10000 Foumlld-aacutetmeacuterő Megteszi a feacuteny 83 min

alatt (Ha lekicsinyiacutetve a planetaacuterium kupolaacuteja volna a Nap akkor a Foumlld egy alma a

Hold meg - tőle kb 25 m-re - egy cseresznye lenne a vaacuteroskoumlzpontban majdnem 1 km-re a

planitoacutel)

Nap-Pluacutetoacute aacutetlagos taacutevolsaacuteg 40 CsE Megteszi a feacuteny 55 h alatt (Ha a plani kupolaacuteja volna

a Nap akkor a Pluacutetoacute meacuteg a Hold cseresznyeacutejeacutetől is kisebb lenne de toumlbb mint 30 km-

re)

Szomszeacuted csillag (alfa Centauri) taacutevolsaacutega toumlbb mint 4 feacutenyeacutev megteszi a feacuteny toumlbb

mint 4 eacutev alatt (3 csillag 2 Nap-szerű eacutes 1 voumlroumls toumlrpe Ha a Nap maacutekszemnyi akkor az

alfa Centauri tőle 40 km-re 2 maacutekszem eacutes 1 porszem lenne)

A Tejuacutetrendszer meacuterete toumlbb mint 100000 feacutenyeacutev befutnaacute a feacuteny toumlbb mint 100000 eacutev

alatt

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

29

Ma ismert legtaacutevolabbi galaxis taacutevolsaacutega toumlbb mint 10 milliaacuterd feacutenyeacutev megteszi a

feacutenyraacutedioacutesugaacuterzaacutes toumlbb mint 10 milliaacuterd eacutev alatt

1 CsE (1 CSILLAGAacuteSZATI EGYSEacuteG) 1496 millioacute km a Foumlld-paacutelya feacutel nagytengelye A

Foumlld olyan enyhe ellipszis paacutelyaacuten kering a Nap koumlruumll amely majdnem toumlkeacuteletes koumlr (Teacutelen

5 millioacute km-rel koumlzelebb vagyunk a Naphoz mint nyaacuteron aacutem ez a kuumlloumlnbseacuteg elenyeacutesző a

Foumlld-paacutelya majdnem 300 millioacute km aacutetmeacuterőjeacutehez keacutepest)

1 feacutenyeacutev taacutevolsaacuteg amit a feacuteny (2997925 kmsec sebesseacuteggel) 1 eacutev (= 315569259747 sec)

alatt megtesz (Mintegy 95 billioacute kerekiacutetve 10000000000000 km)

A Hold nagysaacutega kb 14-e a toumlmege majdnem 180 reacutesze a Foumlldeacutenek ezeacutert nem biacutert leacutegkoumlrt

megtartani A Holdon a suacutelyunk 16-a lenne az itteninek Nappal foumllmelegedhet 130 oC-ra

eacutejszaka le tud hűlni -100 oC alaacute ugyanis 2 heacutetig van rajta nappal s 2 heacutetig eacutejszaka A

csillagokhoz keacutepest a forgaacutesideje ugyanannyi mint a Foumlld koumlruumlli keringeacutesi ideje azaz koumltoumltt

keringeacutest veacutegez mindig ugyanazt a feleacutet fordiacutetja a Foumlld feleacute iacutegy a Hold felsziacuteneacuteről (a tőluumlnk

laacutethatoacute oldalaacuteroacutel egy adott helyről) a Foumlld mindig ugyanabban az iraacutenyban laacutetszik a laacutetoacutehataacuter

(horizont) foumlloumltt

Holdfaacutezisok (feacutelhold telihold stb)

A Nap a Holdnak (is) mindig csak az egyik feleacutet vilaacutegiacutetja meg Ezt mi mindig maacutes iraacutenyboacutel

neacutezzuumlk teliholdkor a napsuumltoumltte oldalaacutet teljesen laacutetjuk de első negyed eacute s utolsoacute negyed

idejeacuten oldalroacutel vilaacutegiacutetja meg a Nap uacutejholdkor pedig az aacuternyeacutekos oldalt nem laacutetjuk

Fogyatkozaacutesok A Foumlld eacutes a Hold paacutelyasiacutekja 5o-os szoumlget zaacuternak be egymaacutessal ezeacutert nem minden uacutejholdkor

eacutes teliholdkor keruumll a Nap meg ez a keacutet eacutegitest pontosan egy egyenesbe Csak amikor a keacutet siacutek

metszeacutesvonalaacuteban van a Nap - leacutenyegeacuteben feacuteleacutevente - koumlvetkezhet be hogy uacutejholdkor a Hold

aacuternyeacuteka raacutevetiacutetődik a Foumlld felsziacuteneacutenek egy kis reacuteszeacutere (ahonneacutet napfogyatkozaacutest laacutetni) vagy

teliholdkor a Hold belemaacuteszik a Foumlld aacuternyeacutekaacuteba (holdfogyatkozaacutes - mindenuumlnnen

megfigyelhető a Foumlldről ahonneacutet a Hold laacutetszik)

Aacuterapaacutely

A Holddal ellenteacutetes oldalon is van dagaacutely (sőt meacuteg a szaacuterazfoumlld is naponta keacutetszer

megemelkedik eacutes visszasuumlllyed 3 dm-nyit) A Foumlld-Hold rendszer koumlzoumls toumlmegkoumlzeacuteppontja

23 Foumlld-sugaacuternyira van a bolygoacute koumlzepeacutetől ami koumlruumll a Foumlld is ringlispilezik

A Foumlld forgaacutesa

Az Eacuteszaki Sarkon fuumlggőleges tengely koumlruumll viacutezszintesen forgunk balra az eacutegitestek

lemaradnak jobbra mint a buszboacutel neacutezve a faacutek az uacutet szeacuteleacuten (A taacutevolabbiak lassabban

maradnak le sőt joumln veluumlnk a Hold olyan messze van hogy eacuteszre sem vesszuumlk a

lemaradaacutesaacutet) Az Egyenliacutető siacutekja itt viacutezszintes Csak 1 csillag kelnyugszik a Nap a toumlbbiek

vagy mindig a horizont foumlloumltt maradnak vagy mindig alatta

Az Egyenliacutetőn viacutezszintes eacuteszak-deacuteli iraacutenyuacute tengely koumlruumll forog a Foumlld nyugatroacutel keletre s

ahogy haacutetrafeleacute lemarad a koumlrnyező vilaacuteg keleten fuumlggőlegesen kel foumll minden s nyugaton

fuumlggőlegesen nyugszik le Az Egyenliacutető siacutekja fuumlggőleges Minden csillag kelnyugszik

Hazaacutenk az Eacuteszaki Sark eacutes az Egyenliacutető koumlzoumltt nagyjaacuteboacutel a feleacuteneacutel helyezkedik el a Foumlldoumln

tehaacutet tőluumlnk neacutezve a Foumlld forgaacutestengelye eacutes az Egyenliacutető siacutekja is ferdeacuten aacutell s iacutegy ferdeacuten

kelnek foumll eacutes ferdeacuten nyugszanak le az eacutegitestek A forgaacutestengely iraacutenyaacutenak a horizont foumlloumltti

magassaacutega (minden eacuteszaki foumlldrajzi szeacutelesseacutegen) egyenlő az adott phi foumlldrajzi szeacutelesseacuteggel

A Sarkcsillag koumlruumlli phi szoumlgoumln beluumll leacutevő - uacuten cirkumpolaacuteris - csillagok (pl Nagygoumlncoumll

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

30

Kisgoumlncoumll Cassiopeia csillagai) soha nem mennek a horizont alaacute ezeacutert minden deruumllt eacutejjel

megfigyelhetőek (csak mindig maacutes feleacute)

A Foumlld keringeacutese A Nap iraacutenyaacuteban - a nappali eacutegen - nem laacutetszanak szabad szemmel maacutes csillagok - mindig

ellenteacutetes iraacutenyban - az eacutejszakai eacutegbolton - s ez az iraacuteny egy eacutev alatt koumlrbemaacuteszik az eacutegen

(a Foumlld paacutelyasiacutekjaacuteban az ekliptikaacuten)

Ahogyan a forgaacutes miatt (minthogy utazunk a Foumllddel kelet feleacute s minden lemarad haacutetra) 1

nap alatt koumlrbefordulni laacutetszik az eacutegbolt ugyaniacutegy a keringeacutes miatt is (minthogy utazunk a

Foumllddel a Nap koumlruumll - ugyanabba az iraacutenyba amerre forgunk - eacutes emmiatt is haacutetrafeleacute azaz)

nyugat feleacute szinteacuten lemaradni laacutetszanak a csillagok persze lassabban 1 eacutev alatt fordul koumlrbe

a csillagos eacuteg (Ha minden este ugyanakkor figyeljuumlk tapasztalhatjuk ezt a lassuacute lemaradaacutest

vagyis a Foumlld keringeacuteseacutet)

Ezeacutert kuumlloumlnboumlző eacutevszakokban maacutes-maacutes jellegzetes csillagkeacutepek figyelhetőek meg

Tengelyferdeseacuteg a forgaacutestengely mostanaacuteban majdnem a Sarkcsillag feleacute mutat nem

merőleges az ekliptikaacutera (665 o) ezeacutert azzal a Foumlld egyenliacutetőjeacutenek a siacutekja (Eacutegi Egyenliacutető) is

szoumlget (235 o) zaacuter be (Az iraacuteny 26000 eacutevenkeacutent - buacutegoacutecsigaszerűen kuacutep alkotoacutejakeacutent -

koumlroumlz az eacutegen precesszioacute)

A Foumlld megtartja a tengelyferdeseacutegeacutet egy kerigeacutes soraacuten Koumlzben a forgaacutestengely - eacutes (mivel a

csillagok irtoacutezatosan messze vannak ezeacutert) a Sarkcsillag iraacutenya is - oumlnmagaacuteval paacuterhuzamosan

toloacutedik el

Amikor az eacuteszaki feacutelteke fordul jobban a Nap feleacute vagyis hazaacutenk a Nap feleacute hajol tőluumlnk a

Nap magasan laacutetszik deacutelben joacutel tud melegiacuteteni - nyaacuter van

Amikor - feacutel eacutevvel keacutesőbb midőn a Foumlld a Nap tuacuteloldalaacuten van - a deacuteli feacutelteke fordul jobban a

Nap feleacute vagyis hazaacutenk elhajol a Naptoacutel tőluumlnk a Nap alacsonyan laacutetszik deacutelben nem tud

joacutel melegiacuteteni - teacutel van Argentiacutenaacuteban viszont nyaacuter (Az eacuteszaki eacutes a deacuteli feacuteltekeacuten pont fordiacutetva

vaacuteltakoznak az eacutevszakok)

Az Eacuteszaki Sarkon a tavaszi napeacutejegyenlőseacuteg idejeacuten az Eacutegi Egyenliacutetőn (a tavaszpont

iraacutenyaacuteban) leacutevő Nap lassan foumllkel mikoumlzben - a forgaacutes miatt - joacutecskaacuten lemarad jobbra

Naponta koumlrbejaacuter a horizont menteacuten Egyidejűleg - a keringeacutes folytaacuten - arreacutebb maacuteszik az

ekliptikaacuten eacutes iacutegy a nyaacuteri napforduloacuteig egyre magasabbra spiraacutelozik Az őszi napeacutejegyenlőseacuteg

idejeacutere visszakeruumll az Eacutegi Egyenliacutetőre (őszpont) s megint a horizonton megy koumlrbe mialatt

lenyugszik Megkezdődik a feacuteleacuteves eacutejszaka Aacutem addig is hiaacuteba suumlt a Nap feacutel eacuteven aacutet

egyfolytaacuteban mindig alacsonyan van (max 235 o) - nem tud joacutel melegiacuteteni

Ezzel szemben az Egyenliacutetőn deacutelben mindig (ha naacutelunk teacutel van ott akkor is) magasroacutel tűz a

Nap

Hazaacutenkboacutel a teacuteli napforduloacute idejeacuten meacuteg deacutelben is olyan alacsonyan van a Nap mint ahogyan

az Eacuteszaki Sarkon is szokott lenni a nyaacuteri napforduloacute idejeacuten pedig olyan magasan mint

ahogyan az Egyenliacutetőn is szokott lenni Ekkor a keletinyugati iraacutenytoacutel joacuteval deacutelebbre ill

eacuteszakabbra kelnyugszik (s ezeacutert a nappalok kb keacutetszerte roumlvidebbek ill hosszabbak mint az

eacutejszakaacutek) csak a napeacutejegyenlőseacutegek idejeacuten teszi azt pontosan keletennyugaton (amikor 12-12

oacuteraacutet tartoacutezkodik a laacutetoacutehataacuter foumlloumltt-alatt)

Toumlkeacuteletes naptaacuter nem keacutesziacutethető iacutegy e jelenseacutegek daacutetumai sem esnek mindig ugyanarra a

napra

Uumlstoumlkoumlsoumlk szuumlleteacutese A gyorsan mozgoacute gaacutezreacuteszecskeacutek megszoumlknek a bolygoacutekroacutel eacutes a holdakroacutel Az őscsillag

koumlzeleacuteben ebbe besegiacutet a roacutela leaacuteramloacute uacuten napszeacutel is ami főkeacutent plazma reacuteszecskeacutekből aacutell

(protonok elektronok heacutelium atommagok) A kialakuloacute naprendszer koumlzponti tartomaacutenyaacuteboacutel

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

31

a napszeacutel gaacutez eacutes por anyagot keacutepes kisoumlpoumlrni a taacutevolabbi videacutekekre ahol az oumlssze tud fagyni

uumlstoumlkoumlsmagokkaacute

Az uumlstoumlkoumlsmagoknak az egymaacutesra gyakorolt gravitaacutecioacutes zavaroacute hataacutesa meg a koumlrnyező

csillagokeacute a keacutesőbbiekben azt eredmeacutenyezheti hogy időnkeacutent egy-egy mag bezuhan akaacuter a

koumlzponti csillag koumlzvetlen koumlzeleacutebe is Ilyenkor koacutemaacuteja eacutes csoacutevaacuteja is lesz neki de az

leginkaacutebb csak a szemet gyoumlnyoumlrkoumldtető laacutetszat a leacutenyeg mindig az uumlstoumlkoumlsmag ami olyan

mint egy piszkos hoacutegolyoacute jeacutegbe aacutegyazva kő- feacutemdarabkaacutek azaz meteorok

Egy uumlstoumlkoumlsnek a feje időnkeacutent nagyobb mint a Foumlld akaacuter szaacutezezer kilomeacuteteres is lehet A

Napboacutel joumlvő anyagreacuteszecskeacutek erről soumlprik le az esetenkeacutent toumlbb tiacutezmillioacute kilomeacuteter hosszuacute

csoacutevaacutet A szilaacuterd uumlstoumlkoumlsmag pedig amelyből a napsugaacuterzaacutes hataacutesaacutera a gaacutez előtoumlr mindoumlssze

tiacutezegyneacutehaacuteny legfeljebb neacutehaacuteny tiacutez kilomeacuteter nagysaacuteguacute lehet Ebből is laacutethatoacute hogy a koacutema

de főleg a csoacuteva anyagaacutenak nagy reacutesze - amely e meglehetősen kicsi uumlstoumlkoumlsmagboacutel

szaacutermazik - rendkiacutevuumll ritka gaacutez Persze gaacutezfejlődeacutes csak a Nap koumlzeleacuteben lehet ezeacutert nincs

az uumlstoumlkoumlsnek se csoacutevaacuteja se koacutemaacuteja amikor messze van a Naptoacutel (mindoumlssze a csupasz -

mondhatnaacutenk meztelen jeges fagyott - uumlstoumlkoumlsmag)

Minthogy az uumlstoumlkoumlsoumlk a Naprendszer ősi anyagaacutet tartalmazzaacutek leacutenyegeacuteben hasonloacute

gaacutezokboacutel aacutelltak oumlssze mint amilyeneket a csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhők is tartalmaznak

(Hiszen ugyanilyen gaacutezokboacutel sűrűsoumldoumltt oumlssze az eacuteppen kialakuloacute Ősnap mintegy hat milliaacuterd

eacutevvel ezelőtt valamint a koumlruumlloumltte ugyanezen anyagboacutel megszuumllető bolygoacutek is) Ezekben a

kozmikus anyagfelhőkben szerves molekulaacutek is leacutetrejoumlttek A bolygoacutekeletkezeacutes folyamataacuteban

foumllforroacutesodott anyagban azonban szeacutetroncsoloacutedhatnak ezek a bonyolult eacutes eacuterzeacutekeny kis

keacutepződmeacutenyek Csakhogy az uumlstoumlkoumlsoumlk mint affeacutele szerves-anyag konzervek keacutepesek raacute

hogy megőrizzeacutek jobb időkre ezeket a molekulaacutekat s szaacutezmillioacute eacutevekkel keacutesőbb amikor

becsapoacutednak valamely bolygoacute felsziacuteneacutere visszainjekcioacutezzaacutek azokat Iacutegy - szerencseacutes

koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt - ha az uumltkoumlzeacutest tuacuteleacutelő szerves molekulaacutek tovaacutebb bonyoloacutedhatnak

megindulhat az eacuteletteacute szerveződeacutes is

Eacutelet lehetőseacutege a Foumlldoumln kiacutevuumll Az előzőekből kitűnik hogy a kozmoszban maacutesutt is ugyanolyan anyagboacutel joumlttek leacutetre

csillagok - eacutes egyesek koumlruumll meacuteg bolygoacutek is - mint amiből a Naprendszer kialakult Tovaacutebbaacute

az is fontos teacuteny hogy a bioloacutegiai evoluacutecioacutet megelőző keacutemiai bonyoloacutedaacutes is megkezdődik az

ilyen gaacutez- eacutes porfelhőkben Ha maacutesutt is keacutepesek voltak uumlstoumlkoumlsoumlk visszainjekcioacutezni a

bolygoacutekra az ott (a bolygoacute kialakulaacutesakor) toumlnkrement szerves molekulaacutekat megfelelő

koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt maacutes naprendszerekben is kifejlődhetett az eacutelet

Messze maacutes csillagok koumlruumll keringő bolygoacutekon akaacuter naacutelunk fejlettebb civilizaacutecioacutek is

lehetnek

Az viszont hogy jaacutertakjaacuternak-e itt foumlldoumlnkiacutevuumlliek ma meacuteg hit keacuterdeacutese

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

32

MERKUacuteR

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő 88 foumlldi nap

Tengely koumlruumlli forgaacutes 176 foumlldi nap

Gyakrabban van uacutejeacutev mint Napkelte

Felsziacuteneacutenek csak a 45-aacutet teacuterkeacutepezteacutek fel

Neheacutez megfigyelnuumlnk mert mindig a Nap koumlzeleacuteben jaacuter

A Merkuacuter feluumlleteacutenek minden neacutegyzetmeacutetereacutere hatszor annyi sugaacuterzaacutes eacuterkezik a Napboacutel mint

a Foumlld azonos nagysaacuteguacute teruumlleteacutere A bolygoacute nappali hőmeacuterseacuteklete eleacuteg magas aacutetlagban 600

K (kb 330 Celsius fok) mikoumlzben eleacuteri a 750 K (480 Celsius fok) koumlruumlli maximumot

Ugyanakkor eacutejszaka a hőmeacuterseacuteklet 90 K-re (kb -180 Celsius fok) suumlllyed

A Merkuacuternak nincs eacuteszrevehető sűrűseacutegű leacutegkoumlre Tekintettel arra ugyanis hogy a bolygoacute

napsuumltoumltte oldala igen forroacute fel kell teacuteteleznuumlnk hogy meacuteg a legnehezebb gaacutezok is eltaacutevoztak

onnan Raacuteadaacutesul az oumlsszes bolygoacute koumlzuumll a Merkuacuter felsziacuteneacutenek feacutenyvisszaverő keacutepesseacutege a

leggyengeacutebb leginkaacutebb a soumlteacutet holdtalajeacutehoz hasonloacute A Merkuacuter felsziacutene aacuteltal szoacutert napfeacuteny

sziacutenkeacutepi vizsgaacutelata is megerősiacuteti hogy a bolygoacutenak nincs kimutathatoacute leacutegkoumlre

Leacutegkoumlre ritka A Merkuacuternak nincs holdja

Első űrszonda Mariner-10

VEacuteNUSZ

Veacutenusz a roacutemai mitoloacutegiaacuteban a kertek istennője Aphroditeacuteval azonosiacutetottaacutek aki goumlroumlg

mitoloacutegiaacuteban a szeacutepseacuteg eacutes a szerelem istennője

Esthajnalcsillag

Minthogy a Veacutenusz a legfeacutenyesebb eacutegitestek koumlzeacute tartozik a szeacutepseacuteg istennőjeacuteről nevezteacutek el

A legfeacutenyesebb bolygoacutetestveacuteruumlnk csupaacuten a Nap eacutes a Hold laacutetszoacutelagos feacutenyesseacutege muacutelja feluumll

az oumlveacutet

A Veacutenusznak nincs holdja

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő

Tengely koumlruumlli forgaacutes 243 foumlldi nap

Leacutegkoumlr 95 szeacuten-dioxid

Uumlveghaacutezhataacutes

FOumlLD

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő 365 nap

Tengely koumlruumlli forgaacutes 24 oacutera

Koumlr paacutelya

Forgaacutestengelye 235deg

Tudjuk hogy bolygoacutenk 24 oacutera alatt veacutegez egy teljes koumlruumllfordulaacutest

A forgaacutes koumlvetkezteacuteben felleacutepő centrifugaacutelis erő hataacutesaacutera az eacutegitest belapult az egyenliacutetői

videacutekeken pedig kidudorodott

A Hold eacutes a Nap toumlmegvonzaacutesa (az előbbieacute nagyobb) apaacutelyt eacutes dagaacutelyt kelt amelyek az

oacuteceaacutenok eacutes tengerek viacutezfelsziacuteneacutenek suumlllyedeacuteseacuteben eacutes emelkedeacuteseacuteben vehetők eacuteszre A Hold

uacutegy vonszolja maga utaacuten a Foumlld dagaacutelyoumlveacutet bolygoacutenk felsziacuteneacuten hogy az eacutepp ennek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

29

Ma ismert legtaacutevolabbi galaxis taacutevolsaacutega toumlbb mint 10 milliaacuterd feacutenyeacutev megteszi a

feacutenyraacutedioacutesugaacuterzaacutes toumlbb mint 10 milliaacuterd eacutev alatt

1 CsE (1 CSILLAGAacuteSZATI EGYSEacuteG) 1496 millioacute km a Foumlld-paacutelya feacutel nagytengelye A

Foumlld olyan enyhe ellipszis paacutelyaacuten kering a Nap koumlruumll amely majdnem toumlkeacuteletes koumlr (Teacutelen

5 millioacute km-rel koumlzelebb vagyunk a Naphoz mint nyaacuteron aacutem ez a kuumlloumlnbseacuteg elenyeacutesző a

Foumlld-paacutelya majdnem 300 millioacute km aacutetmeacuterőjeacutehez keacutepest)

1 feacutenyeacutev taacutevolsaacuteg amit a feacuteny (2997925 kmsec sebesseacuteggel) 1 eacutev (= 315569259747 sec)

alatt megtesz (Mintegy 95 billioacute kerekiacutetve 10000000000000 km)

A Hold nagysaacutega kb 14-e a toumlmege majdnem 180 reacutesze a Foumlldeacutenek ezeacutert nem biacutert leacutegkoumlrt

megtartani A Holdon a suacutelyunk 16-a lenne az itteninek Nappal foumllmelegedhet 130 oC-ra

eacutejszaka le tud hűlni -100 oC alaacute ugyanis 2 heacutetig van rajta nappal s 2 heacutetig eacutejszaka A

csillagokhoz keacutepest a forgaacutesideje ugyanannyi mint a Foumlld koumlruumlli keringeacutesi ideje azaz koumltoumltt

keringeacutest veacutegez mindig ugyanazt a feleacutet fordiacutetja a Foumlld feleacute iacutegy a Hold felsziacuteneacuteről (a tőluumlnk

laacutethatoacute oldalaacuteroacutel egy adott helyről) a Foumlld mindig ugyanabban az iraacutenyban laacutetszik a laacutetoacutehataacuter

(horizont) foumlloumltt

Holdfaacutezisok (feacutelhold telihold stb)

A Nap a Holdnak (is) mindig csak az egyik feleacutet vilaacutegiacutetja meg Ezt mi mindig maacutes iraacutenyboacutel

neacutezzuumlk teliholdkor a napsuumltoumltte oldalaacutet teljesen laacutetjuk de első negyed eacute s utolsoacute negyed

idejeacuten oldalroacutel vilaacutegiacutetja meg a Nap uacutejholdkor pedig az aacuternyeacutekos oldalt nem laacutetjuk

Fogyatkozaacutesok A Foumlld eacutes a Hold paacutelyasiacutekja 5o-os szoumlget zaacuternak be egymaacutessal ezeacutert nem minden uacutejholdkor

eacutes teliholdkor keruumll a Nap meg ez a keacutet eacutegitest pontosan egy egyenesbe Csak amikor a keacutet siacutek

metszeacutesvonalaacuteban van a Nap - leacutenyegeacuteben feacuteleacutevente - koumlvetkezhet be hogy uacutejholdkor a Hold

aacuternyeacuteka raacutevetiacutetődik a Foumlld felsziacuteneacutenek egy kis reacuteszeacutere (ahonneacutet napfogyatkozaacutest laacutetni) vagy

teliholdkor a Hold belemaacuteszik a Foumlld aacuternyeacutekaacuteba (holdfogyatkozaacutes - mindenuumlnnen

megfigyelhető a Foumlldről ahonneacutet a Hold laacutetszik)

Aacuterapaacutely

A Holddal ellenteacutetes oldalon is van dagaacutely (sőt meacuteg a szaacuterazfoumlld is naponta keacutetszer

megemelkedik eacutes visszasuumlllyed 3 dm-nyit) A Foumlld-Hold rendszer koumlzoumls toumlmegkoumlzeacuteppontja

23 Foumlld-sugaacuternyira van a bolygoacute koumlzepeacutetől ami koumlruumll a Foumlld is ringlispilezik

A Foumlld forgaacutesa

Az Eacuteszaki Sarkon fuumlggőleges tengely koumlruumll viacutezszintesen forgunk balra az eacutegitestek

lemaradnak jobbra mint a buszboacutel neacutezve a faacutek az uacutet szeacuteleacuten (A taacutevolabbiak lassabban

maradnak le sőt joumln veluumlnk a Hold olyan messze van hogy eacuteszre sem vesszuumlk a

lemaradaacutesaacutet) Az Egyenliacutető siacutekja itt viacutezszintes Csak 1 csillag kelnyugszik a Nap a toumlbbiek

vagy mindig a horizont foumlloumltt maradnak vagy mindig alatta

Az Egyenliacutetőn viacutezszintes eacuteszak-deacuteli iraacutenyuacute tengely koumlruumll forog a Foumlld nyugatroacutel keletre s

ahogy haacutetrafeleacute lemarad a koumlrnyező vilaacuteg keleten fuumlggőlegesen kel foumll minden s nyugaton

fuumlggőlegesen nyugszik le Az Egyenliacutető siacutekja fuumlggőleges Minden csillag kelnyugszik

Hazaacutenk az Eacuteszaki Sark eacutes az Egyenliacutető koumlzoumltt nagyjaacuteboacutel a feleacuteneacutel helyezkedik el a Foumlldoumln

tehaacutet tőluumlnk neacutezve a Foumlld forgaacutestengelye eacutes az Egyenliacutető siacutekja is ferdeacuten aacutell s iacutegy ferdeacuten

kelnek foumll eacutes ferdeacuten nyugszanak le az eacutegitestek A forgaacutestengely iraacutenyaacutenak a horizont foumlloumltti

magassaacutega (minden eacuteszaki foumlldrajzi szeacutelesseacutegen) egyenlő az adott phi foumlldrajzi szeacutelesseacuteggel

A Sarkcsillag koumlruumlli phi szoumlgoumln beluumll leacutevő - uacuten cirkumpolaacuteris - csillagok (pl Nagygoumlncoumll

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

30

Kisgoumlncoumll Cassiopeia csillagai) soha nem mennek a horizont alaacute ezeacutert minden deruumllt eacutejjel

megfigyelhetőek (csak mindig maacutes feleacute)

A Foumlld keringeacutese A Nap iraacutenyaacuteban - a nappali eacutegen - nem laacutetszanak szabad szemmel maacutes csillagok - mindig

ellenteacutetes iraacutenyban - az eacutejszakai eacutegbolton - s ez az iraacuteny egy eacutev alatt koumlrbemaacuteszik az eacutegen

(a Foumlld paacutelyasiacutekjaacuteban az ekliptikaacuten)

Ahogyan a forgaacutes miatt (minthogy utazunk a Foumllddel kelet feleacute s minden lemarad haacutetra) 1

nap alatt koumlrbefordulni laacutetszik az eacutegbolt ugyaniacutegy a keringeacutes miatt is (minthogy utazunk a

Foumllddel a Nap koumlruumll - ugyanabba az iraacutenyba amerre forgunk - eacutes emmiatt is haacutetrafeleacute azaz)

nyugat feleacute szinteacuten lemaradni laacutetszanak a csillagok persze lassabban 1 eacutev alatt fordul koumlrbe

a csillagos eacuteg (Ha minden este ugyanakkor figyeljuumlk tapasztalhatjuk ezt a lassuacute lemaradaacutest

vagyis a Foumlld keringeacuteseacutet)

Ezeacutert kuumlloumlnboumlző eacutevszakokban maacutes-maacutes jellegzetes csillagkeacutepek figyelhetőek meg

Tengelyferdeseacuteg a forgaacutestengely mostanaacuteban majdnem a Sarkcsillag feleacute mutat nem

merőleges az ekliptikaacutera (665 o) ezeacutert azzal a Foumlld egyenliacutetőjeacutenek a siacutekja (Eacutegi Egyenliacutető) is

szoumlget (235 o) zaacuter be (Az iraacuteny 26000 eacutevenkeacutent - buacutegoacutecsigaszerűen kuacutep alkotoacutejakeacutent -

koumlroumlz az eacutegen precesszioacute)

A Foumlld megtartja a tengelyferdeseacutegeacutet egy kerigeacutes soraacuten Koumlzben a forgaacutestengely - eacutes (mivel a

csillagok irtoacutezatosan messze vannak ezeacutert) a Sarkcsillag iraacutenya is - oumlnmagaacuteval paacuterhuzamosan

toloacutedik el

Amikor az eacuteszaki feacutelteke fordul jobban a Nap feleacute vagyis hazaacutenk a Nap feleacute hajol tőluumlnk a

Nap magasan laacutetszik deacutelben joacutel tud melegiacuteteni - nyaacuter van

Amikor - feacutel eacutevvel keacutesőbb midőn a Foumlld a Nap tuacuteloldalaacuten van - a deacuteli feacutelteke fordul jobban a

Nap feleacute vagyis hazaacutenk elhajol a Naptoacutel tőluumlnk a Nap alacsonyan laacutetszik deacutelben nem tud

joacutel melegiacuteteni - teacutel van Argentiacutenaacuteban viszont nyaacuter (Az eacuteszaki eacutes a deacuteli feacuteltekeacuten pont fordiacutetva

vaacuteltakoznak az eacutevszakok)

Az Eacuteszaki Sarkon a tavaszi napeacutejegyenlőseacuteg idejeacuten az Eacutegi Egyenliacutetőn (a tavaszpont

iraacutenyaacuteban) leacutevő Nap lassan foumllkel mikoumlzben - a forgaacutes miatt - joacutecskaacuten lemarad jobbra

Naponta koumlrbejaacuter a horizont menteacuten Egyidejűleg - a keringeacutes folytaacuten - arreacutebb maacuteszik az

ekliptikaacuten eacutes iacutegy a nyaacuteri napforduloacuteig egyre magasabbra spiraacutelozik Az őszi napeacutejegyenlőseacuteg

idejeacutere visszakeruumll az Eacutegi Egyenliacutetőre (őszpont) s megint a horizonton megy koumlrbe mialatt

lenyugszik Megkezdődik a feacuteleacuteves eacutejszaka Aacutem addig is hiaacuteba suumlt a Nap feacutel eacuteven aacutet

egyfolytaacuteban mindig alacsonyan van (max 235 o) - nem tud joacutel melegiacuteteni

Ezzel szemben az Egyenliacutetőn deacutelben mindig (ha naacutelunk teacutel van ott akkor is) magasroacutel tűz a

Nap

Hazaacutenkboacutel a teacuteli napforduloacute idejeacuten meacuteg deacutelben is olyan alacsonyan van a Nap mint ahogyan

az Eacuteszaki Sarkon is szokott lenni a nyaacuteri napforduloacute idejeacuten pedig olyan magasan mint

ahogyan az Egyenliacutetőn is szokott lenni Ekkor a keletinyugati iraacutenytoacutel joacuteval deacutelebbre ill

eacuteszakabbra kelnyugszik (s ezeacutert a nappalok kb keacutetszerte roumlvidebbek ill hosszabbak mint az

eacutejszakaacutek) csak a napeacutejegyenlőseacutegek idejeacuten teszi azt pontosan keletennyugaton (amikor 12-12

oacuteraacutet tartoacutezkodik a laacutetoacutehataacuter foumlloumltt-alatt)

Toumlkeacuteletes naptaacuter nem keacutesziacutethető iacutegy e jelenseacutegek daacutetumai sem esnek mindig ugyanarra a

napra

Uumlstoumlkoumlsoumlk szuumlleteacutese A gyorsan mozgoacute gaacutezreacuteszecskeacutek megszoumlknek a bolygoacutekroacutel eacutes a holdakroacutel Az őscsillag

koumlzeleacuteben ebbe besegiacutet a roacutela leaacuteramloacute uacuten napszeacutel is ami főkeacutent plazma reacuteszecskeacutekből aacutell

(protonok elektronok heacutelium atommagok) A kialakuloacute naprendszer koumlzponti tartomaacutenyaacuteboacutel

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

31

a napszeacutel gaacutez eacutes por anyagot keacutepes kisoumlpoumlrni a taacutevolabbi videacutekekre ahol az oumlssze tud fagyni

uumlstoumlkoumlsmagokkaacute

Az uumlstoumlkoumlsmagoknak az egymaacutesra gyakorolt gravitaacutecioacutes zavaroacute hataacutesa meg a koumlrnyező

csillagokeacute a keacutesőbbiekben azt eredmeacutenyezheti hogy időnkeacutent egy-egy mag bezuhan akaacuter a

koumlzponti csillag koumlzvetlen koumlzeleacutebe is Ilyenkor koacutemaacuteja eacutes csoacutevaacuteja is lesz neki de az

leginkaacutebb csak a szemet gyoumlnyoumlrkoumldtető laacutetszat a leacutenyeg mindig az uumlstoumlkoumlsmag ami olyan

mint egy piszkos hoacutegolyoacute jeacutegbe aacutegyazva kő- feacutemdarabkaacutek azaz meteorok

Egy uumlstoumlkoumlsnek a feje időnkeacutent nagyobb mint a Foumlld akaacuter szaacutezezer kilomeacuteteres is lehet A

Napboacutel joumlvő anyagreacuteszecskeacutek erről soumlprik le az esetenkeacutent toumlbb tiacutezmillioacute kilomeacuteter hosszuacute

csoacutevaacutet A szilaacuterd uumlstoumlkoumlsmag pedig amelyből a napsugaacuterzaacutes hataacutesaacutera a gaacutez előtoumlr mindoumlssze

tiacutezegyneacutehaacuteny legfeljebb neacutehaacuteny tiacutez kilomeacuteter nagysaacuteguacute lehet Ebből is laacutethatoacute hogy a koacutema

de főleg a csoacuteva anyagaacutenak nagy reacutesze - amely e meglehetősen kicsi uumlstoumlkoumlsmagboacutel

szaacutermazik - rendkiacutevuumll ritka gaacutez Persze gaacutezfejlődeacutes csak a Nap koumlzeleacuteben lehet ezeacutert nincs

az uumlstoumlkoumlsnek se csoacutevaacuteja se koacutemaacuteja amikor messze van a Naptoacutel (mindoumlssze a csupasz -

mondhatnaacutenk meztelen jeges fagyott - uumlstoumlkoumlsmag)

Minthogy az uumlstoumlkoumlsoumlk a Naprendszer ősi anyagaacutet tartalmazzaacutek leacutenyegeacuteben hasonloacute

gaacutezokboacutel aacutelltak oumlssze mint amilyeneket a csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhők is tartalmaznak

(Hiszen ugyanilyen gaacutezokboacutel sűrűsoumldoumltt oumlssze az eacuteppen kialakuloacute Ősnap mintegy hat milliaacuterd

eacutevvel ezelőtt valamint a koumlruumlloumltte ugyanezen anyagboacutel megszuumllető bolygoacutek is) Ezekben a

kozmikus anyagfelhőkben szerves molekulaacutek is leacutetrejoumlttek A bolygoacutekeletkezeacutes folyamataacuteban

foumllforroacutesodott anyagban azonban szeacutetroncsoloacutedhatnak ezek a bonyolult eacutes eacuterzeacutekeny kis

keacutepződmeacutenyek Csakhogy az uumlstoumlkoumlsoumlk mint affeacutele szerves-anyag konzervek keacutepesek raacute

hogy megőrizzeacutek jobb időkre ezeket a molekulaacutekat s szaacutezmillioacute eacutevekkel keacutesőbb amikor

becsapoacutednak valamely bolygoacute felsziacuteneacutere visszainjekcioacutezzaacutek azokat Iacutegy - szerencseacutes

koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt - ha az uumltkoumlzeacutest tuacuteleacutelő szerves molekulaacutek tovaacutebb bonyoloacutedhatnak

megindulhat az eacuteletteacute szerveződeacutes is

Eacutelet lehetőseacutege a Foumlldoumln kiacutevuumll Az előzőekből kitűnik hogy a kozmoszban maacutesutt is ugyanolyan anyagboacutel joumlttek leacutetre

csillagok - eacutes egyesek koumlruumll meacuteg bolygoacutek is - mint amiből a Naprendszer kialakult Tovaacutebbaacute

az is fontos teacuteny hogy a bioloacutegiai evoluacutecioacutet megelőző keacutemiai bonyoloacutedaacutes is megkezdődik az

ilyen gaacutez- eacutes porfelhőkben Ha maacutesutt is keacutepesek voltak uumlstoumlkoumlsoumlk visszainjekcioacutezni a

bolygoacutekra az ott (a bolygoacute kialakulaacutesakor) toumlnkrement szerves molekulaacutekat megfelelő

koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt maacutes naprendszerekben is kifejlődhetett az eacutelet

Messze maacutes csillagok koumlruumll keringő bolygoacutekon akaacuter naacutelunk fejlettebb civilizaacutecioacutek is

lehetnek

Az viszont hogy jaacutertakjaacuternak-e itt foumlldoumlnkiacutevuumlliek ma meacuteg hit keacuterdeacutese

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

32

MERKUacuteR

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő 88 foumlldi nap

Tengely koumlruumlli forgaacutes 176 foumlldi nap

Gyakrabban van uacutejeacutev mint Napkelte

Felsziacuteneacutenek csak a 45-aacutet teacuterkeacutepezteacutek fel

Neheacutez megfigyelnuumlnk mert mindig a Nap koumlzeleacuteben jaacuter

A Merkuacuter feluumlleteacutenek minden neacutegyzetmeacutetereacutere hatszor annyi sugaacuterzaacutes eacuterkezik a Napboacutel mint

a Foumlld azonos nagysaacuteguacute teruumlleteacutere A bolygoacute nappali hőmeacuterseacuteklete eleacuteg magas aacutetlagban 600

K (kb 330 Celsius fok) mikoumlzben eleacuteri a 750 K (480 Celsius fok) koumlruumlli maximumot

Ugyanakkor eacutejszaka a hőmeacuterseacuteklet 90 K-re (kb -180 Celsius fok) suumlllyed

A Merkuacuternak nincs eacuteszrevehető sűrűseacutegű leacutegkoumlre Tekintettel arra ugyanis hogy a bolygoacute

napsuumltoumltte oldala igen forroacute fel kell teacuteteleznuumlnk hogy meacuteg a legnehezebb gaacutezok is eltaacutevoztak

onnan Raacuteadaacutesul az oumlsszes bolygoacute koumlzuumll a Merkuacuter felsziacuteneacutenek feacutenyvisszaverő keacutepesseacutege a

leggyengeacutebb leginkaacutebb a soumlteacutet holdtalajeacutehoz hasonloacute A Merkuacuter felsziacutene aacuteltal szoacutert napfeacuteny

sziacutenkeacutepi vizsgaacutelata is megerősiacuteti hogy a bolygoacutenak nincs kimutathatoacute leacutegkoumlre

Leacutegkoumlre ritka A Merkuacuternak nincs holdja

Első űrszonda Mariner-10

VEacuteNUSZ

Veacutenusz a roacutemai mitoloacutegiaacuteban a kertek istennője Aphroditeacuteval azonosiacutetottaacutek aki goumlroumlg

mitoloacutegiaacuteban a szeacutepseacuteg eacutes a szerelem istennője

Esthajnalcsillag

Minthogy a Veacutenusz a legfeacutenyesebb eacutegitestek koumlzeacute tartozik a szeacutepseacuteg istennőjeacuteről nevezteacutek el

A legfeacutenyesebb bolygoacutetestveacuteruumlnk csupaacuten a Nap eacutes a Hold laacutetszoacutelagos feacutenyesseacutege muacutelja feluumll

az oumlveacutet

A Veacutenusznak nincs holdja

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő

Tengely koumlruumlli forgaacutes 243 foumlldi nap

Leacutegkoumlr 95 szeacuten-dioxid

Uumlveghaacutezhataacutes

FOumlLD

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő 365 nap

Tengely koumlruumlli forgaacutes 24 oacutera

Koumlr paacutelya

Forgaacutestengelye 235deg

Tudjuk hogy bolygoacutenk 24 oacutera alatt veacutegez egy teljes koumlruumllfordulaacutest

A forgaacutes koumlvetkezteacuteben felleacutepő centrifugaacutelis erő hataacutesaacutera az eacutegitest belapult az egyenliacutetői

videacutekeken pedig kidudorodott

A Hold eacutes a Nap toumlmegvonzaacutesa (az előbbieacute nagyobb) apaacutelyt eacutes dagaacutelyt kelt amelyek az

oacuteceaacutenok eacutes tengerek viacutezfelsziacuteneacutenek suumlllyedeacuteseacuteben eacutes emelkedeacuteseacuteben vehetők eacuteszre A Hold

uacutegy vonszolja maga utaacuten a Foumlld dagaacutelyoumlveacutet bolygoacutenk felsziacuteneacuten hogy az eacutepp ennek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

30

Kisgoumlncoumll Cassiopeia csillagai) soha nem mennek a horizont alaacute ezeacutert minden deruumllt eacutejjel

megfigyelhetőek (csak mindig maacutes feleacute)

A Foumlld keringeacutese A Nap iraacutenyaacuteban - a nappali eacutegen - nem laacutetszanak szabad szemmel maacutes csillagok - mindig

ellenteacutetes iraacutenyban - az eacutejszakai eacutegbolton - s ez az iraacuteny egy eacutev alatt koumlrbemaacuteszik az eacutegen

(a Foumlld paacutelyasiacutekjaacuteban az ekliptikaacuten)

Ahogyan a forgaacutes miatt (minthogy utazunk a Foumllddel kelet feleacute s minden lemarad haacutetra) 1

nap alatt koumlrbefordulni laacutetszik az eacutegbolt ugyaniacutegy a keringeacutes miatt is (minthogy utazunk a

Foumllddel a Nap koumlruumll - ugyanabba az iraacutenyba amerre forgunk - eacutes emmiatt is haacutetrafeleacute azaz)

nyugat feleacute szinteacuten lemaradni laacutetszanak a csillagok persze lassabban 1 eacutev alatt fordul koumlrbe

a csillagos eacuteg (Ha minden este ugyanakkor figyeljuumlk tapasztalhatjuk ezt a lassuacute lemaradaacutest

vagyis a Foumlld keringeacuteseacutet)

Ezeacutert kuumlloumlnboumlző eacutevszakokban maacutes-maacutes jellegzetes csillagkeacutepek figyelhetőek meg

Tengelyferdeseacuteg a forgaacutestengely mostanaacuteban majdnem a Sarkcsillag feleacute mutat nem

merőleges az ekliptikaacutera (665 o) ezeacutert azzal a Foumlld egyenliacutetőjeacutenek a siacutekja (Eacutegi Egyenliacutető) is

szoumlget (235 o) zaacuter be (Az iraacuteny 26000 eacutevenkeacutent - buacutegoacutecsigaszerűen kuacutep alkotoacutejakeacutent -

koumlroumlz az eacutegen precesszioacute)

A Foumlld megtartja a tengelyferdeseacutegeacutet egy kerigeacutes soraacuten Koumlzben a forgaacutestengely - eacutes (mivel a

csillagok irtoacutezatosan messze vannak ezeacutert) a Sarkcsillag iraacutenya is - oumlnmagaacuteval paacuterhuzamosan

toloacutedik el

Amikor az eacuteszaki feacutelteke fordul jobban a Nap feleacute vagyis hazaacutenk a Nap feleacute hajol tőluumlnk a

Nap magasan laacutetszik deacutelben joacutel tud melegiacuteteni - nyaacuter van

Amikor - feacutel eacutevvel keacutesőbb midőn a Foumlld a Nap tuacuteloldalaacuten van - a deacuteli feacutelteke fordul jobban a

Nap feleacute vagyis hazaacutenk elhajol a Naptoacutel tőluumlnk a Nap alacsonyan laacutetszik deacutelben nem tud

joacutel melegiacuteteni - teacutel van Argentiacutenaacuteban viszont nyaacuter (Az eacuteszaki eacutes a deacuteli feacuteltekeacuten pont fordiacutetva

vaacuteltakoznak az eacutevszakok)

Az Eacuteszaki Sarkon a tavaszi napeacutejegyenlőseacuteg idejeacuten az Eacutegi Egyenliacutetőn (a tavaszpont

iraacutenyaacuteban) leacutevő Nap lassan foumllkel mikoumlzben - a forgaacutes miatt - joacutecskaacuten lemarad jobbra

Naponta koumlrbejaacuter a horizont menteacuten Egyidejűleg - a keringeacutes folytaacuten - arreacutebb maacuteszik az

ekliptikaacuten eacutes iacutegy a nyaacuteri napforduloacuteig egyre magasabbra spiraacutelozik Az őszi napeacutejegyenlőseacuteg

idejeacutere visszakeruumll az Eacutegi Egyenliacutetőre (őszpont) s megint a horizonton megy koumlrbe mialatt

lenyugszik Megkezdődik a feacuteleacuteves eacutejszaka Aacutem addig is hiaacuteba suumlt a Nap feacutel eacuteven aacutet

egyfolytaacuteban mindig alacsonyan van (max 235 o) - nem tud joacutel melegiacuteteni

Ezzel szemben az Egyenliacutetőn deacutelben mindig (ha naacutelunk teacutel van ott akkor is) magasroacutel tűz a

Nap

Hazaacutenkboacutel a teacuteli napforduloacute idejeacuten meacuteg deacutelben is olyan alacsonyan van a Nap mint ahogyan

az Eacuteszaki Sarkon is szokott lenni a nyaacuteri napforduloacute idejeacuten pedig olyan magasan mint

ahogyan az Egyenliacutetőn is szokott lenni Ekkor a keletinyugati iraacutenytoacutel joacuteval deacutelebbre ill

eacuteszakabbra kelnyugszik (s ezeacutert a nappalok kb keacutetszerte roumlvidebbek ill hosszabbak mint az

eacutejszakaacutek) csak a napeacutejegyenlőseacutegek idejeacuten teszi azt pontosan keletennyugaton (amikor 12-12

oacuteraacutet tartoacutezkodik a laacutetoacutehataacuter foumlloumltt-alatt)

Toumlkeacuteletes naptaacuter nem keacutesziacutethető iacutegy e jelenseacutegek daacutetumai sem esnek mindig ugyanarra a

napra

Uumlstoumlkoumlsoumlk szuumlleteacutese A gyorsan mozgoacute gaacutezreacuteszecskeacutek megszoumlknek a bolygoacutekroacutel eacutes a holdakroacutel Az őscsillag

koumlzeleacuteben ebbe besegiacutet a roacutela leaacuteramloacute uacuten napszeacutel is ami főkeacutent plazma reacuteszecskeacutekből aacutell

(protonok elektronok heacutelium atommagok) A kialakuloacute naprendszer koumlzponti tartomaacutenyaacuteboacutel

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

31

a napszeacutel gaacutez eacutes por anyagot keacutepes kisoumlpoumlrni a taacutevolabbi videacutekekre ahol az oumlssze tud fagyni

uumlstoumlkoumlsmagokkaacute

Az uumlstoumlkoumlsmagoknak az egymaacutesra gyakorolt gravitaacutecioacutes zavaroacute hataacutesa meg a koumlrnyező

csillagokeacute a keacutesőbbiekben azt eredmeacutenyezheti hogy időnkeacutent egy-egy mag bezuhan akaacuter a

koumlzponti csillag koumlzvetlen koumlzeleacutebe is Ilyenkor koacutemaacuteja eacutes csoacutevaacuteja is lesz neki de az

leginkaacutebb csak a szemet gyoumlnyoumlrkoumldtető laacutetszat a leacutenyeg mindig az uumlstoumlkoumlsmag ami olyan

mint egy piszkos hoacutegolyoacute jeacutegbe aacutegyazva kő- feacutemdarabkaacutek azaz meteorok

Egy uumlstoumlkoumlsnek a feje időnkeacutent nagyobb mint a Foumlld akaacuter szaacutezezer kilomeacuteteres is lehet A

Napboacutel joumlvő anyagreacuteszecskeacutek erről soumlprik le az esetenkeacutent toumlbb tiacutezmillioacute kilomeacuteter hosszuacute

csoacutevaacutet A szilaacuterd uumlstoumlkoumlsmag pedig amelyből a napsugaacuterzaacutes hataacutesaacutera a gaacutez előtoumlr mindoumlssze

tiacutezegyneacutehaacuteny legfeljebb neacutehaacuteny tiacutez kilomeacuteter nagysaacuteguacute lehet Ebből is laacutethatoacute hogy a koacutema

de főleg a csoacuteva anyagaacutenak nagy reacutesze - amely e meglehetősen kicsi uumlstoumlkoumlsmagboacutel

szaacutermazik - rendkiacutevuumll ritka gaacutez Persze gaacutezfejlődeacutes csak a Nap koumlzeleacuteben lehet ezeacutert nincs

az uumlstoumlkoumlsnek se csoacutevaacuteja se koacutemaacuteja amikor messze van a Naptoacutel (mindoumlssze a csupasz -

mondhatnaacutenk meztelen jeges fagyott - uumlstoumlkoumlsmag)

Minthogy az uumlstoumlkoumlsoumlk a Naprendszer ősi anyagaacutet tartalmazzaacutek leacutenyegeacuteben hasonloacute

gaacutezokboacutel aacutelltak oumlssze mint amilyeneket a csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhők is tartalmaznak

(Hiszen ugyanilyen gaacutezokboacutel sűrűsoumldoumltt oumlssze az eacuteppen kialakuloacute Ősnap mintegy hat milliaacuterd

eacutevvel ezelőtt valamint a koumlruumlloumltte ugyanezen anyagboacutel megszuumllető bolygoacutek is) Ezekben a

kozmikus anyagfelhőkben szerves molekulaacutek is leacutetrejoumlttek A bolygoacutekeletkezeacutes folyamataacuteban

foumllforroacutesodott anyagban azonban szeacutetroncsoloacutedhatnak ezek a bonyolult eacutes eacuterzeacutekeny kis

keacutepződmeacutenyek Csakhogy az uumlstoumlkoumlsoumlk mint affeacutele szerves-anyag konzervek keacutepesek raacute

hogy megőrizzeacutek jobb időkre ezeket a molekulaacutekat s szaacutezmillioacute eacutevekkel keacutesőbb amikor

becsapoacutednak valamely bolygoacute felsziacuteneacutere visszainjekcioacutezzaacutek azokat Iacutegy - szerencseacutes

koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt - ha az uumltkoumlzeacutest tuacuteleacutelő szerves molekulaacutek tovaacutebb bonyoloacutedhatnak

megindulhat az eacuteletteacute szerveződeacutes is

Eacutelet lehetőseacutege a Foumlldoumln kiacutevuumll Az előzőekből kitűnik hogy a kozmoszban maacutesutt is ugyanolyan anyagboacutel joumlttek leacutetre

csillagok - eacutes egyesek koumlruumll meacuteg bolygoacutek is - mint amiből a Naprendszer kialakult Tovaacutebbaacute

az is fontos teacuteny hogy a bioloacutegiai evoluacutecioacutet megelőző keacutemiai bonyoloacutedaacutes is megkezdődik az

ilyen gaacutez- eacutes porfelhőkben Ha maacutesutt is keacutepesek voltak uumlstoumlkoumlsoumlk visszainjekcioacutezni a

bolygoacutekra az ott (a bolygoacute kialakulaacutesakor) toumlnkrement szerves molekulaacutekat megfelelő

koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt maacutes naprendszerekben is kifejlődhetett az eacutelet

Messze maacutes csillagok koumlruumll keringő bolygoacutekon akaacuter naacutelunk fejlettebb civilizaacutecioacutek is

lehetnek

Az viszont hogy jaacutertakjaacuternak-e itt foumlldoumlnkiacutevuumlliek ma meacuteg hit keacuterdeacutese

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

32

MERKUacuteR

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő 88 foumlldi nap

Tengely koumlruumlli forgaacutes 176 foumlldi nap

Gyakrabban van uacutejeacutev mint Napkelte

Felsziacuteneacutenek csak a 45-aacutet teacuterkeacutepezteacutek fel

Neheacutez megfigyelnuumlnk mert mindig a Nap koumlzeleacuteben jaacuter

A Merkuacuter feluumlleteacutenek minden neacutegyzetmeacutetereacutere hatszor annyi sugaacuterzaacutes eacuterkezik a Napboacutel mint

a Foumlld azonos nagysaacuteguacute teruumlleteacutere A bolygoacute nappali hőmeacuterseacuteklete eleacuteg magas aacutetlagban 600

K (kb 330 Celsius fok) mikoumlzben eleacuteri a 750 K (480 Celsius fok) koumlruumlli maximumot

Ugyanakkor eacutejszaka a hőmeacuterseacuteklet 90 K-re (kb -180 Celsius fok) suumlllyed

A Merkuacuternak nincs eacuteszrevehető sűrűseacutegű leacutegkoumlre Tekintettel arra ugyanis hogy a bolygoacute

napsuumltoumltte oldala igen forroacute fel kell teacuteteleznuumlnk hogy meacuteg a legnehezebb gaacutezok is eltaacutevoztak

onnan Raacuteadaacutesul az oumlsszes bolygoacute koumlzuumll a Merkuacuter felsziacuteneacutenek feacutenyvisszaverő keacutepesseacutege a

leggyengeacutebb leginkaacutebb a soumlteacutet holdtalajeacutehoz hasonloacute A Merkuacuter felsziacutene aacuteltal szoacutert napfeacuteny

sziacutenkeacutepi vizsgaacutelata is megerősiacuteti hogy a bolygoacutenak nincs kimutathatoacute leacutegkoumlre

Leacutegkoumlre ritka A Merkuacuternak nincs holdja

Első űrszonda Mariner-10

VEacuteNUSZ

Veacutenusz a roacutemai mitoloacutegiaacuteban a kertek istennője Aphroditeacuteval azonosiacutetottaacutek aki goumlroumlg

mitoloacutegiaacuteban a szeacutepseacuteg eacutes a szerelem istennője

Esthajnalcsillag

Minthogy a Veacutenusz a legfeacutenyesebb eacutegitestek koumlzeacute tartozik a szeacutepseacuteg istennőjeacuteről nevezteacutek el

A legfeacutenyesebb bolygoacutetestveacuteruumlnk csupaacuten a Nap eacutes a Hold laacutetszoacutelagos feacutenyesseacutege muacutelja feluumll

az oumlveacutet

A Veacutenusznak nincs holdja

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő

Tengely koumlruumlli forgaacutes 243 foumlldi nap

Leacutegkoumlr 95 szeacuten-dioxid

Uumlveghaacutezhataacutes

FOumlLD

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő 365 nap

Tengely koumlruumlli forgaacutes 24 oacutera

Koumlr paacutelya

Forgaacutestengelye 235deg

Tudjuk hogy bolygoacutenk 24 oacutera alatt veacutegez egy teljes koumlruumllfordulaacutest

A forgaacutes koumlvetkezteacuteben felleacutepő centrifugaacutelis erő hataacutesaacutera az eacutegitest belapult az egyenliacutetői

videacutekeken pedig kidudorodott

A Hold eacutes a Nap toumlmegvonzaacutesa (az előbbieacute nagyobb) apaacutelyt eacutes dagaacutelyt kelt amelyek az

oacuteceaacutenok eacutes tengerek viacutezfelsziacuteneacutenek suumlllyedeacuteseacuteben eacutes emelkedeacuteseacuteben vehetők eacuteszre A Hold

uacutegy vonszolja maga utaacuten a Foumlld dagaacutelyoumlveacutet bolygoacutenk felsziacuteneacuten hogy az eacutepp ennek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

31

a napszeacutel gaacutez eacutes por anyagot keacutepes kisoumlpoumlrni a taacutevolabbi videacutekekre ahol az oumlssze tud fagyni

uumlstoumlkoumlsmagokkaacute

Az uumlstoumlkoumlsmagoknak az egymaacutesra gyakorolt gravitaacutecioacutes zavaroacute hataacutesa meg a koumlrnyező

csillagokeacute a keacutesőbbiekben azt eredmeacutenyezheti hogy időnkeacutent egy-egy mag bezuhan akaacuter a

koumlzponti csillag koumlzvetlen koumlzeleacutebe is Ilyenkor koacutemaacuteja eacutes csoacutevaacuteja is lesz neki de az

leginkaacutebb csak a szemet gyoumlnyoumlrkoumldtető laacutetszat a leacutenyeg mindig az uumlstoumlkoumlsmag ami olyan

mint egy piszkos hoacutegolyoacute jeacutegbe aacutegyazva kő- feacutemdarabkaacutek azaz meteorok

Egy uumlstoumlkoumlsnek a feje időnkeacutent nagyobb mint a Foumlld akaacuter szaacutezezer kilomeacuteteres is lehet A

Napboacutel joumlvő anyagreacuteszecskeacutek erről soumlprik le az esetenkeacutent toumlbb tiacutezmillioacute kilomeacuteter hosszuacute

csoacutevaacutet A szilaacuterd uumlstoumlkoumlsmag pedig amelyből a napsugaacuterzaacutes hataacutesaacutera a gaacutez előtoumlr mindoumlssze

tiacutezegyneacutehaacuteny legfeljebb neacutehaacuteny tiacutez kilomeacuteter nagysaacuteguacute lehet Ebből is laacutethatoacute hogy a koacutema

de főleg a csoacuteva anyagaacutenak nagy reacutesze - amely e meglehetősen kicsi uumlstoumlkoumlsmagboacutel

szaacutermazik - rendkiacutevuumll ritka gaacutez Persze gaacutezfejlődeacutes csak a Nap koumlzeleacuteben lehet ezeacutert nincs

az uumlstoumlkoumlsnek se csoacutevaacuteja se koacutemaacuteja amikor messze van a Naptoacutel (mindoumlssze a csupasz -

mondhatnaacutenk meztelen jeges fagyott - uumlstoumlkoumlsmag)

Minthogy az uumlstoumlkoumlsoumlk a Naprendszer ősi anyagaacutet tartalmazzaacutek leacutenyegeacuteben hasonloacute

gaacutezokboacutel aacutelltak oumlssze mint amilyeneket a csillagkoumlzi gaacutez- eacutes porfelhők is tartalmaznak

(Hiszen ugyanilyen gaacutezokboacutel sűrűsoumldoumltt oumlssze az eacuteppen kialakuloacute Ősnap mintegy hat milliaacuterd

eacutevvel ezelőtt valamint a koumlruumlloumltte ugyanezen anyagboacutel megszuumllető bolygoacutek is) Ezekben a

kozmikus anyagfelhőkben szerves molekulaacutek is leacutetrejoumlttek A bolygoacutekeletkezeacutes folyamataacuteban

foumllforroacutesodott anyagban azonban szeacutetroncsoloacutedhatnak ezek a bonyolult eacutes eacuterzeacutekeny kis

keacutepződmeacutenyek Csakhogy az uumlstoumlkoumlsoumlk mint affeacutele szerves-anyag konzervek keacutepesek raacute

hogy megőrizzeacutek jobb időkre ezeket a molekulaacutekat s szaacutezmillioacute eacutevekkel keacutesőbb amikor

becsapoacutednak valamely bolygoacute felsziacuteneacutere visszainjekcioacutezzaacutek azokat Iacutegy - szerencseacutes

koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt - ha az uumltkoumlzeacutest tuacuteleacutelő szerves molekulaacutek tovaacutebb bonyoloacutedhatnak

megindulhat az eacuteletteacute szerveződeacutes is

Eacutelet lehetőseacutege a Foumlldoumln kiacutevuumll Az előzőekből kitűnik hogy a kozmoszban maacutesutt is ugyanolyan anyagboacutel joumlttek leacutetre

csillagok - eacutes egyesek koumlruumll meacuteg bolygoacutek is - mint amiből a Naprendszer kialakult Tovaacutebbaacute

az is fontos teacuteny hogy a bioloacutegiai evoluacutecioacutet megelőző keacutemiai bonyoloacutedaacutes is megkezdődik az

ilyen gaacutez- eacutes porfelhőkben Ha maacutesutt is keacutepesek voltak uumlstoumlkoumlsoumlk visszainjekcioacutezni a

bolygoacutekra az ott (a bolygoacute kialakulaacutesakor) toumlnkrement szerves molekulaacutekat megfelelő

koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt maacutes naprendszerekben is kifejlődhetett az eacutelet

Messze maacutes csillagok koumlruumll keringő bolygoacutekon akaacuter naacutelunk fejlettebb civilizaacutecioacutek is

lehetnek

Az viszont hogy jaacutertakjaacuternak-e itt foumlldoumlnkiacutevuumlliek ma meacuteg hit keacuterdeacutese

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

32

MERKUacuteR

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő 88 foumlldi nap

Tengely koumlruumlli forgaacutes 176 foumlldi nap

Gyakrabban van uacutejeacutev mint Napkelte

Felsziacuteneacutenek csak a 45-aacutet teacuterkeacutepezteacutek fel

Neheacutez megfigyelnuumlnk mert mindig a Nap koumlzeleacuteben jaacuter

A Merkuacuter feluumlleteacutenek minden neacutegyzetmeacutetereacutere hatszor annyi sugaacuterzaacutes eacuterkezik a Napboacutel mint

a Foumlld azonos nagysaacuteguacute teruumlleteacutere A bolygoacute nappali hőmeacuterseacuteklete eleacuteg magas aacutetlagban 600

K (kb 330 Celsius fok) mikoumlzben eleacuteri a 750 K (480 Celsius fok) koumlruumlli maximumot

Ugyanakkor eacutejszaka a hőmeacuterseacuteklet 90 K-re (kb -180 Celsius fok) suumlllyed

A Merkuacuternak nincs eacuteszrevehető sűrűseacutegű leacutegkoumlre Tekintettel arra ugyanis hogy a bolygoacute

napsuumltoumltte oldala igen forroacute fel kell teacuteteleznuumlnk hogy meacuteg a legnehezebb gaacutezok is eltaacutevoztak

onnan Raacuteadaacutesul az oumlsszes bolygoacute koumlzuumll a Merkuacuter felsziacuteneacutenek feacutenyvisszaverő keacutepesseacutege a

leggyengeacutebb leginkaacutebb a soumlteacutet holdtalajeacutehoz hasonloacute A Merkuacuter felsziacutene aacuteltal szoacutert napfeacuteny

sziacutenkeacutepi vizsgaacutelata is megerősiacuteti hogy a bolygoacutenak nincs kimutathatoacute leacutegkoumlre

Leacutegkoumlre ritka A Merkuacuternak nincs holdja

Első űrszonda Mariner-10

VEacuteNUSZ

Veacutenusz a roacutemai mitoloacutegiaacuteban a kertek istennője Aphroditeacuteval azonosiacutetottaacutek aki goumlroumlg

mitoloacutegiaacuteban a szeacutepseacuteg eacutes a szerelem istennője

Esthajnalcsillag

Minthogy a Veacutenusz a legfeacutenyesebb eacutegitestek koumlzeacute tartozik a szeacutepseacuteg istennőjeacuteről nevezteacutek el

A legfeacutenyesebb bolygoacutetestveacuteruumlnk csupaacuten a Nap eacutes a Hold laacutetszoacutelagos feacutenyesseacutege muacutelja feluumll

az oumlveacutet

A Veacutenusznak nincs holdja

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő

Tengely koumlruumlli forgaacutes 243 foumlldi nap

Leacutegkoumlr 95 szeacuten-dioxid

Uumlveghaacutezhataacutes

FOumlLD

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő 365 nap

Tengely koumlruumlli forgaacutes 24 oacutera

Koumlr paacutelya

Forgaacutestengelye 235deg

Tudjuk hogy bolygoacutenk 24 oacutera alatt veacutegez egy teljes koumlruumllfordulaacutest

A forgaacutes koumlvetkezteacuteben felleacutepő centrifugaacutelis erő hataacutesaacutera az eacutegitest belapult az egyenliacutetői

videacutekeken pedig kidudorodott

A Hold eacutes a Nap toumlmegvonzaacutesa (az előbbieacute nagyobb) apaacutelyt eacutes dagaacutelyt kelt amelyek az

oacuteceaacutenok eacutes tengerek viacutezfelsziacuteneacutenek suumlllyedeacuteseacuteben eacutes emelkedeacuteseacuteben vehetők eacuteszre A Hold

uacutegy vonszolja maga utaacuten a Foumlld dagaacutelyoumlveacutet bolygoacutenk felsziacuteneacuten hogy az eacutepp ennek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

32

MERKUacuteR

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő 88 foumlldi nap

Tengely koumlruumlli forgaacutes 176 foumlldi nap

Gyakrabban van uacutejeacutev mint Napkelte

Felsziacuteneacutenek csak a 45-aacutet teacuterkeacutepezteacutek fel

Neheacutez megfigyelnuumlnk mert mindig a Nap koumlzeleacuteben jaacuter

A Merkuacuter feluumlleteacutenek minden neacutegyzetmeacutetereacutere hatszor annyi sugaacuterzaacutes eacuterkezik a Napboacutel mint

a Foumlld azonos nagysaacuteguacute teruumlleteacutere A bolygoacute nappali hőmeacuterseacuteklete eleacuteg magas aacutetlagban 600

K (kb 330 Celsius fok) mikoumlzben eleacuteri a 750 K (480 Celsius fok) koumlruumlli maximumot

Ugyanakkor eacutejszaka a hőmeacuterseacuteklet 90 K-re (kb -180 Celsius fok) suumlllyed

A Merkuacuternak nincs eacuteszrevehető sűrűseacutegű leacutegkoumlre Tekintettel arra ugyanis hogy a bolygoacute

napsuumltoumltte oldala igen forroacute fel kell teacuteteleznuumlnk hogy meacuteg a legnehezebb gaacutezok is eltaacutevoztak

onnan Raacuteadaacutesul az oumlsszes bolygoacute koumlzuumll a Merkuacuter felsziacuteneacutenek feacutenyvisszaverő keacutepesseacutege a

leggyengeacutebb leginkaacutebb a soumlteacutet holdtalajeacutehoz hasonloacute A Merkuacuter felsziacutene aacuteltal szoacutert napfeacuteny

sziacutenkeacutepi vizsgaacutelata is megerősiacuteti hogy a bolygoacutenak nincs kimutathatoacute leacutegkoumlre

Leacutegkoumlre ritka A Merkuacuternak nincs holdja

Első űrszonda Mariner-10

VEacuteNUSZ

Veacutenusz a roacutemai mitoloacutegiaacuteban a kertek istennője Aphroditeacuteval azonosiacutetottaacutek aki goumlroumlg

mitoloacutegiaacuteban a szeacutepseacuteg eacutes a szerelem istennője

Esthajnalcsillag

Minthogy a Veacutenusz a legfeacutenyesebb eacutegitestek koumlzeacute tartozik a szeacutepseacuteg istennőjeacuteről nevezteacutek el

A legfeacutenyesebb bolygoacutetestveacuteruumlnk csupaacuten a Nap eacutes a Hold laacutetszoacutelagos feacutenyesseacutege muacutelja feluumll

az oumlveacutet

A Veacutenusznak nincs holdja

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő

Tengely koumlruumlli forgaacutes 243 foumlldi nap

Leacutegkoumlr 95 szeacuten-dioxid

Uumlveghaacutezhataacutes

FOumlLD

Belső szilaacuterd magja van

Keringeacutesi idő 365 nap

Tengely koumlruumlli forgaacutes 24 oacutera

Koumlr paacutelya

Forgaacutestengelye 235deg

Tudjuk hogy bolygoacutenk 24 oacutera alatt veacutegez egy teljes koumlruumllfordulaacutest

A forgaacutes koumlvetkezteacuteben felleacutepő centrifugaacutelis erő hataacutesaacutera az eacutegitest belapult az egyenliacutetői

videacutekeken pedig kidudorodott

A Hold eacutes a Nap toumlmegvonzaacutesa (az előbbieacute nagyobb) apaacutelyt eacutes dagaacutelyt kelt amelyek az

oacuteceaacutenok eacutes tengerek viacutezfelsziacuteneacutenek suumlllyedeacuteseacuteben eacutes emelkedeacuteseacuteben vehetők eacuteszre A Hold

uacutegy vonszolja maga utaacuten a Foumlld dagaacutelyoumlveacutet bolygoacutenk felsziacuteneacuten hogy az eacutepp ennek

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

33

forgaacutesaacuteval ellenteacutetes iraacutenyban haladjon Emiatt a foumlldi napok eacutevszaacutezadonkeacutent 002

maacutesodperccel hosszabbodnak meg

A szaacuterazfoumlld az uacutegynevezett litoszfeacutera a Foumlld felsziacuteneacutenek mintegy 30-a A fennmaradoacute

70-ot tengerek eacutes oacuteceaacutenok boriacutetjaacutek Ez az uacutegynevezett hidroszfeacutera

A foumlldi leacutegkoumlr főkeacutent nitrogeacutenből (78) eacutes oxigeacutenből (21) aacutell

Bolygoacutenk leacutegkoumlreacutenek molekulaacutei a raacutejuk eső napfeacutenyt minden iraacutenyban szoacuterjaacutek Ez a

szoacuteraacutes sokkal erősebb a keacutek feacutenyre mint a voumlroumlsre hisz eacuteppen emiatt laacutetjuk keacuteknek az

eacutegboltot

A Foumlldnek egyetlen termeacuteszetes kiacuteseacuterője van a Hold

Luna a roacutemai mitoloacutegiaacuteban az eacutejjeli feacuteny istennője

A Hold keringeacutesi ideje 273 nap

A Hold mindig ugyanazt az oldalaacutet mutatja feleacutenk

A viacutez eacutes levegő neacutelkuumlli Hold felsziacutene egeacuteszen aacutettuumlzesedhet azon a taacutejon ahol a Nap a

zenitben tartoacutezkodik hőmeacuterseacuteklete akaacuter a 100 Celsius fokot is meghaladhatja A hosszuacute holdi

eacutejszakaacutek alatt azutaacuten amelyek toumlbb mint 14 foumlldi napig tartanak teljesen kihűl a videacutek a

hőmeacuterseacuteklet eleacuteri a miacutenusz 150 Celsius fokot is Minthogy a Holdnak nincs eacuteszrevehető

leacutegkoumlre eacutes nincsenek felhői a holdi eacutegbolt teljesen feketeacutenek laacutetszik A Hold felsziacuteneacuten aacutelloacute

űrhajoacutes a csillagokat nappal is tuumlndoumlklőnek laacutetja eacutes meacuteg a napkorong koumlzvetlen koumlzeleacuteben

is megfigyelheti Az eacutegitesten az aacuternyeacutekok eacutelesek eacutes feketeacutek mivel nincs a foumlldihez hasonloacute

keacutek eacutegbolt amely megvilaacutegiacutetanaacute azokat

Hold csak a Nap sugaacuterzaacutesaacutet veri vissza

MARS

Mars Itaacutelia eacutes Roacutema egyik legreacutegebbi istene A roacutemai mitoloacutegiaacuteban Mars (goumlroumlgoumlkneacutel Areacutesz)

hadisten akinek a vaacuterosfalakon kiacutevuumll a Mars-mezőn emeltek templomot mivel fegyveres

hadak nem vonulhattak be a vaacuteros teruumlleteacutere

Az első Marsot meglaacutetogatoacute űrszonda a Mariner-4 volt 1965-ben

Mars legnagyobb vulkaacutenja az Olympus Mons egy hatalmas szeliacuted lejteacutesű vulkaacuteni pajzs

csuacutecsaacuten 80 km aacutetmeacuterőjű kalderaacuteval Magassaacutega 25 kilomeacuteter miacuteg az aacutetmeacuterője az alapjaacutenaacutel

mintegy 600 km

A Mars felsziacuteneacuten jelenleg nem talaacutelhatoacute cseppfolyoacutes viacutez de szaacutemos bizonyiacuteteacutek arra utal

hogy a muacuteltban volt valamennyi viacutez a bolygoacuten Talaacutelhatoacutek ugyanis kiszaacuteradt

folyoacutemedrekhez hasonloacute domborzati keacutepződmeacutenyek

A Marsnak főkeacutent szeacutendioxidboacutel (96) aacutelloacute ritka leacutegkoumlre van

A Mars talajaacuteban nem mutattak ki szerves anyag jelenleacuteteacutere utaloacute nyomokat

Marson is vannak eacutevszakos vaacuteltozaacutesok hasonloacutekeacuteppen mint Foumllduumlnkoumln Minthogy

azonban a marsi eacutevek nagyjaacuteboacutel keacutetszer olyan hosszuacuteak mint a foumlldiek az ottani eacutevszakok is

keacutetszer annyi ideig tartanak mint a Foumlldoumln

Marsnak keacutet kicsiny a felsziacutenhez koumlzel keringő holdja van

Taacutevolsaacuteg Sugaacuter Toumlmeg

Hold (000 km) (km) (kg) Felfedező Daacutetum

--------- -------- ------ ------- --------- -----

Phobos 9 11 108e16 Hall 1877

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

34

Deimos 23 6 180e15 Hall 1877

JUPITER

A Jupiter a Naptoacutel az oumltoumldik eacutes messze a legnagyobb bolygoacute Toumlmege keacutetszer akkora mint az

oumlsszes toumlbbi bolygoacuteeacute egyuumlttveacuteve

A roacutemai mitoloacutegiaacuteban Jupiter az eacuteg a nappali vilaacutegossaacuteg a vihar istene az istenek kiraacutelya

akit a goumlroumlg Zeusszal azonosiacutetottak Zeusz a goumlroumlg mitoloacutegiaacuteban a legfelsőbb istenseacuteg az

istenek eacutes emberek ura az oluumlmposzi isteni csalaacuted feje neveacutenek jelenteacutese feacutenyes eacutegbolt

A Jupitert előszoumlr a Pioneer-10 laacutetogatta meg 1973-ban

A Jupiter minden maacutes ismert bolygoacutenaacutel gyorsabban forog tengelye koumlruumll

A Jupiter a gaacutezbolygoacutek csalaacutedjaacuteba tartozik eacutes elteacuterően a Foumlld tiacutepusuacute eacutegitestektől nincs szilaacuterd

felsziacutene

A laacutethatoacute gomolygoacute felhőreacuteteg alatt talaacuteljuk a kb 1000 km vastagsaacuteguacute hidrogeacutenben gazdag

leacutegkoumlrt lejjebb pedig a folyeacutekony molekulaacuteris hidrogeacuten meacutely oacuteceaacutenjaacutet (25000 km vastag)

Taacutevcsoumlvoumln aacutet vizsgaacutelva a bolygoacutet feltűnik hogy saacutergaacutes sziacutenű testeacutet soumlteacutet eacutes vilaacutegos saacutevok

rendszere fonja koumlrbe

A Jupiter felhőtakaroacutejaacutenak legmeglepőbb jelenseacutege a Nagy Voumlroumls Folt Elsőkeacutent egy francia

csillagaacutesz Cassini figyelte meg 1665-ben Az ovaacutelis alakuacute folt mintegy 30 - 40000 km

hosszuacute eacutes 14000 km szeacuteles

A Pioneer eacutes a Voyager űrszondaacutek kimutattaacutek hogy a Nagy Voumlroumls Folt oumlrveacutenylő vihar

A Jupiter a Naptoacutel kapott hőmennyiseacuteg mintegy keacutetszereseacutet bocsaacutetja ki a vilaacutegűrbe s

hőmeacuterseacuteklete a centrumban 30000 K koumlruumll van

A bolygoacute hőmeacuterseacuteklete mindenuumltt egyforma a magassaacuteg fuumlggveacutenyeacuteben csoumlkken

A Jupiter leacutegkoumlreacutet 90-ban hidrogeacuten illetve hidrogeacutenvegyuumlletek 10-ban pedig

heacutelium alkotja

A Jupiternek 16 holdjaacutet ismerjuumlk 4 nagyot eacutes 12 kicsit A Jupiter holdjait Zeusz eacuteleteacuteben

szereplő szemeacutelyekről nevezteacutek el A neacutegy legnagyobbat Galilei-holdaknak nevezzuumlk

(Galilei 1610-ben fedezte fel őket) melyek a koumlvetkezők Ioacute Ganuumlmeacutedeacutesz Euroacutepa Kallisztoacute

Az oumltoumldik holdat az Amaltheaacutet egeacuteszen 1892-ig nem talaacuteltaacutek meg ekkor fedezte fel Edward

E Barnard (1857-1923)

Taacutevolsaacuteg Sugaacuter Toumlmeg

Hold (000 km) (km) (kg) Felfedező Daacutetum

--------- -------- ------ ------- --------- -----

Metis 128 20 956e16 Synnott 1979

Adrastea 129 10 191e16 Jewitt 1979

Amalthea 181 98 717e18 Barnard 1892

Thebe 222 50 777e17 Synnott 1979

Io 422 1815 894e22 Galilei 1610

Europa 671 1569 480e22 Galilei 1610

Ganymede 1070 2631 148e23 Galilei 1610

Callisto 1883 2400 108e23 Galilei 1610

Leda 11094 8 568e15 Kowal 1974

Himalia 11480 93 956e18 Perrine 1904

Lysithea 11720 18 777e16 Nicholson 1938

Elara 11737 38 777e17 Perrine 1905

Ananke 21200 15 382e16 Nicholson 1951

Carme 22600 20 956e16 Nicholson 1938

Pasiphae 23500 25 191e17 Melotte 1908

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

35

Sinope 23700 18 777e16 Nicholson 1914

A Jupiter neacutegy legnagyobb holdjaacutet 1610-ben Galilei nem sokkal azutaacuten fedezte fel hogy

elkeacutesziacutetette első taacutevcsoumlveacutet Meacuteretuumlk is eleacuteg tekinteacutelyes nagyobb taacutevcsoumlvekkel meacuteg felsziacuteni

alakzatok is felismerhetők e holdakon Koumlzuumlluumlk az Euroacutepa a legkisebb a Ganymede pedig a

legnagyobb az előbbi koumlruumllbeluumll akkora mint a Hold az utoacutebbi a Merkuacuternaacutel is nagyobb

Mind a neacutegy hold majdnem koumlr alakuacute paacutelyaacuten kering meacuteghozzaacute szinte pontosan a Jupiter

egyenliacutetői siacutekjaacuteban

Az Io a Jupiter oumltoumldik meacuteret szerint pedig a harmadik legnagyobb holdja

Narancssaacuterga felsziacuteneacutet vulkanikus katlanok eacutes aktiacutev vulkaacutenok tarkiacutetjaacutek

E kuumlloumlnleges vilaacutegot a vulkanikus műkoumldeacutes olyan gyorsan uacutejraburkolja hogy leacutetrejoumltte oacuteta

toumlbbszoumlr is megismeacutetlődhettek a felsziacutenkeacutepződeacutes folyamatai Az Io felsziacuteneacutet roppant

nagysaacuteguacute aacuterapaacutely- eacutes elektromos erők gyoumltrik

Az Ionak aacutellandoacute leacutegkoumlre van

Az Europa a Jupiter hatodik meacuteret szerint a negyedik legnagyobb holdja

Kraacuteterei nincsenek felsziacuteneacutet vilaacutegos eacutes soumlteacutet saacutevok raacutecsozzaacutek toumlreacutesek rovaacutetkaacutek eacutes roumlvid

keskeny tareacutejok haacuteloacutezata melyek fuumlggőleges kiemelkedeacutese aacuteltalaacuteban 100 meacuteter alatt marad

Ha valaha leacuteteztek is rajta kraacuteterek a felsziacuten feleacute oumlmlő jeacuteg elboriacutetotta őket

Az Ionak aacutellandoacute leacutegkoumlre van

A Ganymede a Jupiter hetedik eacutes egyben legnagyobb holdja

Felsziacutene keacutetfajta taacutejegyseacutegből aacutell

- soumlteacutet főleg szennyezett jeacutegből aacutelloacute ősi teruumlletekből ahol sok a kraacuteter

- vilaacutegosabb valoacutesziacutenűleg megolvadt eacutes uacutejabb lehűleacutesuumlket megelőzően az idősebb teruumlletekre

oumlmloumltt jeacutegből aacutellnak

A Callisto a Jupiter nyolcadik meacuteret szerint a maacutesodik legnagyobb holdja

Kraacuteterekkel legsűrűbben boriacutetott eacutegitest a Jupiter rendszereacuteben

SZATURNUSZ

A Szaturnusz a Naptoacutel a hatodik meacutereteacutet tekintve a maacutesodik legnagyobb bolygoacute

Szaturnusz az egyik legősibb roacutemai isten A veteacutes a vetőmag istene a koumlnyoumlrtelen idő

jelkeacutepeacutenek tekintetteacutek A goumlroumlg mitoloacutegiabeli titaacutennal Kronosszal azonosiacutetottaacutek aki apjaacutet

Uraacutenoszt megcsonkiacutetva feleseacuteguumll veacuteve sajaacutet leaacutenytestveacutereacutet Rheiaacutet keruumllt az eacutegi troacutenra eacutes

akinek azt joacutesoltaacutek hogy egyik fia fogja megfosztani a troacutenjaacutetoacutel Ezeacutert valamennyi gyermekeacutet

alighogy megszuumllettek sorjaacuteban lenyelte iacutegy akarvaacuten elkeruumllni a joacuteslat beteljesuumlleacuteseacutet Rheia

azonban kijaacutetszotta Kronoszt megszuumllte legkisebb fiaacutet Zeuszt de egy bepoacutelyaacutezott koumlvet adott

aacutet feacuterjeacutenek Zeuszt egy Kreacuteta szigeti barlangban felnevelteacutek majd felnőve legyőzte apjaacutet

megmentette testveacutereit

Taacutevcsővel vizsgaacutelva pompaacutes laacutetvaacuteny nyuacutejt A Jupiterhez hasonloacutean ezt a bolygoacutet is az

egyenliacutetőjeacutevel paacuterhuzamos vilaacutegos eacutes soumlteacutet csiacutekokboacutel aacutelloacute mintaacutezat boriacutetja de a saacutevok

sokkal szabaacutelyosabbak baacuter keveacutesbeacute koumlruumllhataacuteroltak mint a Jupiter saacutevjai eacutes sziacutenuumlk is

halvaacutenyabb A feacutenylő foltok is ritkaacutebban tűnnek fel

A Szaturnuszt előszoumlr a Pioneer-11 laacutetogatta meg 1979-ben majd keacutesőbb a Voyager-1 illetve

a Voyager-2

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

36

A Szaturnusz gyűrűit elsőkeacutent Galilei figyelte meg 1610-ben

Roche 1850-ben kimutatta hogy a bolygoacutekhoz tuacutelsaacutegosan koumlzel keringő holdak

szeacutetmorzsoloacutednak a gravitaacutecioacutes erők hataacutesaacutera mivel a bolygoacutehoz koumlzelebbi reacuteszei

gyorsabban akarnak keringeni mint a taacutevolabbiak Ha a hold is eacutes a bolygoacute is ugyanolyan

sűrűseacutegű anyagboacutel eacutepuumll fel akkor ez a veszeacutelyzoacutena a bolygoacute koumlzeacuteppontjaacutetoacutel 244

bolygoacutesugaacuternyi taacutevolsaacutegban huacutezoacutedik A Szaturnusz legbelső ismert holdja a Mimas e kritikus

taacutevolsaacutegon kiacutevuumll van ugyan de a gyűrűk teljes egeacuteszuumlkben azon beluumll helyezkednek el

Elkeacutepzelhető hogy a gyűrűrendszer valaha a bolygoacute egyik holdja volt amely szeacutettoumlredezett

vagy talaacuten olyan anyagboacutel keletkezett amelynek a bolygoacuterendszer szuumlleteacutese oacuteta sohasem volt

lehetőseacutege arra hogy nagyobb eacutegitestteacute aacutelljon oumlssze

A Szaturnusz a gaacutezbolygoacutek csalaacutedjaacuteba tartozik eacutes elteacuterően a Foumlld tiacutepusuacute eacutegitestektől nincs

szilaacuterd felsziacutene

Hasonloacutean a Jupiterhez a Szaturnusz keacutetszer annyi hőt bocsaacutet ki mint amennyi a bolygoacutera

eacuterkezik

A Szaturnusz 18 holdjaacutenak van neve toumlbb holdja van mint baacutermelyik maacutes bolygoacutenak Biztos

azonban hogy tovaacutebbi kismeacuteretű holdak vaacuternak felfedezeacutesre

Taacutevolsaacuteg Sugaacuter Toumlmeg

Hold (000 km) (km) (kg) Felfedező Daacutetum

---------- -------- ------ ------- ---------- -----

Pan 134 10 Showalter 1990

Atlas 138 14 Terrile 1980

Prometheus 139 46 270e17 Collins 1980

Pandora 142 46 220e17 Collins 1980

Epimetheus 151 57 560e17 Walker 1980

Janus 151 89 201e18 Dollfus 1966

Mimas 186 196 380e19 Herschel 1789

Enceladus 238 260 840e19 Herschel 1789

Tethys 295 530 755e20 Cassini 1684

Telesto 295 15 Reitsema 1980

Calypso 295 13 Pascu 1980

Dione 377 560 105e21 Cassini 1684

Helene 377 16 Laques 1980

Rhea 527 765 249e21 Cassini 1672

Titan 1222 2575 135e23 Huygens 1655

Hyperion 1481 143 177e19 Bond 1848

Iapetus 3561 730 188e21 Cassini 1671

Phoebe 12952 110 400e18 Pickering 1898

URAacuteNUSZ

Az Uraacutenusz a Naptoacutel a hetedik aacutetmeacuterője szerint pedig a harmadik legnagyobb bolygoacute

Az Uraacutenuszt a csillagaacuteszat toumlrteacuteneteacutenek egyik legjobb megfigyelője Sir William Herschel

fedezte fel 1781

Az Uraacutenusz a Jupiter tiacutepusuacute bolygoacutek koumlzeacute tartozik

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

37

Amiacuteg az oacuteriaacutesbolygoacutek mindegyike a Naptoacutel nyert hőnek koumlruumllbeluumll a keacutetszereseacutet bocsaacutetja

ki addig ezt az Uraacutenuszroacutel nem sikeruumllt kimutatni

Az Uraacutenusznak 15 ismert holdja van Ellenteacutetben a Naprendszer toumlbbi objektumaacuteval az

Uraacutenusz holdjait nem az oacutekori mitoloacutegiaacuteboacutel hanem Shakespeare sziacutenpadi műveinek eacutes

Alexander Pope angol koumlltő Fuumlrtrablaacutes ciacutemű szatirikus eposzaacutenak szereplőiről nevezteacutek el

Az Uraacutenusz gyűrűit 1977-ben fedezteacutek fel amikor azt figyelteacutek hogy a bolygoacute eltakar egy

csillagot

Az Uraacutenusz holdjai

Taacutevolsaacuteg Sugaacuter Toumlmeg

Hold (000 km) (km) (kg) Felfedező Daacutetum

--------- -------- ----- ------- --------- -----

Cordelia 50 13 Voyager-2 1986

Ophelia 54 16 Voyager-2 1986

Bianca 59 22 Voyager-2 1986

Cressida 62 33 Voyager-2 1986

Desdemona 63 29 Voyager-2 1986

Juliet 64 42 Voyager-2 1986

Portia 66 55 Voyager-2 1986

Rosalind 70 27 Voyager-2 1986

Belinda 75 34 Voyager-2 1986

Puck 86 77 Voyager-2 1985

Miranda 130 236 630e19 Kuiper 1948

Ariel 191 579 127e21 Lassell 1851

Umbriel 266 585 127e21 Lassell 1851

Titania 436 789 349e21 Herschel 1787

Oberon 583 761 303e21 Herschel 1787

NEPTUNUSZ

A Neptunusz a Naptoacutel a nyolcadik aacutetmeacuterője szerint pedig a negyedik legnagyobb bolygoacute

Az egyik legősibb roacutemai isten A provinciaacutekban a helyi viacutez- eacutes tengeristenekkel tartottaacutek

azonosnak A goumlroumlg Poszeidoacutennal azonosiacutetottaacutek aki a goumlroumlg mitoloacutegiaacuteban az egyik

oluumlmposzi főisten a tenger kiraacutelya Kronosz eacutes Rheia egyik fia Zeusz fiveacutere

A Neptunuszt csak egyetlen űrszonda a Voyager-2 laacutetogatta meg 1989 augusztus 25-eacuten

Nem figyelhető meg szabad szemmel

Figyelemre meacuteltoacute hogy amiacuteg a Neptunusz direkt iraacutenyuacute forgaacutest veacutegez addig a Triton eacutepp

ellenkező iraacutenyban kering koumlruumlloumltte

A Jupiter tiacutepusuacute bolygoacutek koumlzeacute tartozik

A Jupiterhez eacutes a Szaturnuszhoz hasonloacutean keacutetszer annyi hőt sugaacuteroz ki mint amennyit a

Naptoacutel kap

A Neptunusznak 8 holdja van koumlzuumlluumlk a belső hatot a Voyager-2 fedezte fel A hat kicsiny

szabaacutelytalan alakuacute soumlteacutet felsziacutenű kődarab 50 eacutes 420 km koumlzoumltti aacutetmeacuterőjű Legnagyobb

holdja a 2700 km aacutetmeacuterőjű Triton amely retrograacuted paacutelyaacuten kering

Neptunusz mellett elrepuumllő Voyager-2 űrszonda

o keacutet keskeny gyűrűt

o egy halvaacutenyabb eacutes szeacutelesebb belső gyűrűt

o valamint a keacutet keskeny gyűrű koumlzoumltt egy porreacuteszecskeacutekből aacutelloacute szeacuteles saacutevot fedezett fel

A Neptunusznak 8 holdjaacutet ismerjuumlk 7 kicsit eacutes a Tritont

Taacutevolsaacuteg Sugaacuter Toumlmeg

FOumlLDRAJZ OacuteRAVAacuteZLAT

8 Osztaacutely

38

Hold (000 km) (km) (kg) Felfedező Daacutetum

--------- -------- ------ ------- ---------- -----

Naiad 48 29 Voyager-2 1989

Thalassa 50 40 Voyager-2 1989

Despina 53 74 Voyager-2 1989

Galatea 62 79 Voyager-2 1989

Larissa 74 96 Voyager-2 1989

Proteus 118 209 Voyager-2 1989

Triton 355 1350 214e22 Lassell 1846

Nereid 5509 170 Kuiper 1949

PLUacuteTOacute

A Pluacutetoacute a Naprendszer legkuumllső eacutes messze a legkisebb bolygoacuteja

A goumlroumlg mitoloacutegiaacuteban Hadeacutesz istennek az alvilaacuteg uraacutenak egyik elnevezeacutese

A Pluacutetoacute nemcsak a legkisebb bolygoacute hanem heacutet naprendszerbeli holdnaacutel is kisebb

ezek a Hold Io Europa Ganymede Callisto Titan eacutes a Triton

A Pluacutetoacute paacutelyasiacutekja kicsit toumlbb mint 17 fokos szoumlget zaacuter be az ekliptikaacuteval amely az oumlsszes

ismert bolygoacute paacutelyahajlaacutesa koumlzuumll a legnagyobb

A bolygoacute aacutetlagos sűrűseacutege a viacutezeacutehez hasonloacute ezeacutert felteacutetelezik hogy a bolygoacute eacutes holdja

egyaraacutent megfagyott viacutezből ammoacuteniaacuteboacutel eacutes metaacutenboacutel aacutelloacute kozmikus jeacuteghegy

Holdja Charon

A Pluacutetoacutehoz hasonloacutean valoacutesziacutenűleg a Charon is jeges eacutegitest s ha ez iacutegy van akkor toumlmege

koumlruumllbeluumll egytizede a Pluacutetoacuteeacutenak