Szaporodnak az újítások a Textilművekben, mert a munkások tudják:

jól jár az újító és jót jár az állam is A betonútra festett nagy

fehér betűk kiáltják a Tex-tilművekbe érkezőnek: „Az ú j technikáért újíts!'' Na lám, a Textilművek ben most is szervezik az újítómozgal-mat. Hiába akaratoskodtak októberben-novemberben az ellenforradalmárok és helyi segédeik, az újítómozgalmat sem tudták eltemetni. Lega-lább is a fogadtatás ilyen gondolatokat ébreszt az ér-kezőben a bejárat előtt.

Lépjünk csak beljebb. Sé-táljunk végig a gyár fonodái folyosóján. Biztosan most is Itt ékeskednek

a gyönyörű táblák, tablók

a szépen festett falakon. Mi-lyen szép is, amikor a gyár kiválóságainak fényképei, a szakma legjobbjai, az újítók arcképei ott sorakoznak a fa-lon, hirdetve, hogy itt az er-kölcsi megbecsülésre is so-kat adnak. Most ez azonban csak emlékezés. A valóság a fehérre meszelt fal. Mintha jelképes volna ez a meszelés, s azt magyarázná, hogy itt a fehérterror keze működött. Hol van a gyönyörű vörös selyemzászló, amelyet az el-múlt évben kaptak, mint az újítómozgalom iparági első-je? Huszonhat üzem közül a Textilművek érte el a leg-jobb eredményt, • kapta meg a zászlót, s vele együtt 3 ezer forintot. A zászlóról „nem tud" senki. „Elvitte" az ellenforradalom. • Hol van-nak az újítók fényképei? Né-hányat összetörtek, a többit maguk az újítók vitték haza. Lakásukban őrzik és büsz-kék arra, hogy egykor a gyár falát díszítette jó munkájuk erkölcsi elismeréseként.

A képeket, tablókat eltá-volították, de a becsületes munkások szívéből^nem olt-hatták ki a népi demokrácia iránti szeretetet. A termelési eredmények, az újítómozga-lom mostani, ha még kezdet-leges sikerei ls, de azt mu-tatják: sokan, nagyon sokan yannak itt

kiváló, becsületes munkások.

'Az ő kezük, agyúk, szívű* ma is legfőbb biztosítékai a tervek, az elhatározások megvalósításának.

Temették az újítómozgal-mat októberben az ellenfor-radalom helyi lovagjai a munkaversennyel együtt. Azt gondolták a Kecskések, a Horváth Andorok, hogyha ők mondják, akkor itt soha töb-bé nem ejtik kl az „elvtárs" szót, egyszersmindenkorra vége lesz a munkaverseny-nek. Azt gondoltók, hogy itt elég lesz csak kezdeményez-ni az újítók tablójának leté-pését, az MSZT faliújságjá-nak összetörését és ezzel ki-tépik a munkások szívéből a kezdeményező készséget, a Szovjetunió iránti szeretetet. Azt gondolták, hogy egy in-tésükre vége lesz a szovjet— magyar barátságnak. Gyaláz-ták a szovjetországot, ahon-nan a gyár gépeit kaptuk, amelyek munkalehetőséget adtak sok száz szegedi mun-kásnak. Terrorizálhatták a munkásokat az október végi, november eleji napokban, de ma már fény derült céljaik-ra. Két hónapon keresztül csak bensőjükben őrizték a munkások a szovjet emberek iránti szeretetet, amely most elemi erővel tört fel ismét. Szemléltető megnyilvánu-lása volt ennek a szovjet ka-tonákkal rendezett találko-zó. Erősödik

a kezdeményező készség,

az alkotó kedv. A hazánk felszabadulása és május 1 tiszteletére kezdeményezett munkaverseny ennek fényes bizonyítéka.

Maradjunk csak az újító-mozgalomnál. Meríthetünk innen is szép példát, hisz a május 1 előtti újító héten már olyan eredmények szü-leiek, amelyekkel elérték az elmúlt években benyújtott javaslatok havi átlagát. Mélyről indult novemberben a mozgalom. Ebben a hónap-ban egyetlen újítást sem ad-

tak be, decemberben kettőt, januárban hármat, február és március hónapiban már tí-zet-tízet és áprilisban, mikor munkaversenyt kezdemé-nyeztek a gyárban, már 27 újítást adtak be.

Ez már szép eredmény. Különösen az, ha figyelembe vesszük, hogy az ellenforra-dalom helyi értelmi szerzői és végrehajtói még mindig akadékoskodnak. Van azon-ban, aki már igyekszik „meg-játszani a jófiút", mint pél-dául Horváth Andor, a mun-kástanács elnöke. Azt gon-dolta, hogy ezzel fátyolt bo-rít novemberi cselekedeteire. A fátyol azonban nem elég, könnyen átlátni rajta. Erre rájött már maga Horváth is, ezért úgy döntött az egyik legutóbbi tanácskozáson el-szenvedett kudarca miatt, hogy lemond funkciójáról. A háttérben lapuló mozgatói azonban elhamarkodottnak vélték elhatározását, és vlsz-sza-„szívatták" vele lemon-dását. Hiába erőlködnek azonban, ha még erőlködnek is. Ügy látszik, azért tehe-tik, mert még nem szánták el elég erősen a Textilművek dolgozói magukat arra, hogy még határozottabban meg-álljt kiáltsanak nekik, és ajtót mutassanak azoknak, akik arra érdemesek;

Így hát munkálkodnak még. Itt-ott

görgetik az akadályokat,

míg végérvényesen körmük-re nem koppintanalc. Ez ls elkövetkezik előbb, vagy utóbb, mert a munkások jól látják: az ellenforradalom időszakában „nem babra ment a Játék" a Textilmű-vekben sem. Ezért bontako-zik erőteljesen az újítómoz-galom is.

Szaporodnak az újítások, mert már régen felismerték

itt is a munkások az újítások hasznát. Sőt azt is tudják, hogy az újítás kétszer fizet Egyszer azzal, hogy újítási díjat fizetnek, s másodszor az állam fizet. Fizet, mert az újítás megtakarítást, sok kemény forintot jelent az államnak. Minél több forin-tot kap ezáltal is az állam, annál könnyebben és olcsób-ban tudja majd adni a ru-h á t cipőt, • könnyebben tud adni lakáíst. A kenyér meg-van, ruhára, cipőre is jut. De a Textilművekben is sokan, talán valamennyien többre vágynak. Nem tagadják egyesek: szebb lakást, mások motorbiciklit akarnak venni. Van, aki ezt elmondja, de sokan csak hallgatnak.

Aki oivasni tud a tekintetekből,

az megtudja vágyukat, ami-kor hazafelé menet kerék-párjaikról a motoron tova-suhanó társaik után néznek. Hiába látja azonban az új-ságíró, ha egyszer nincs rá pénz. Igen, ezek a vágyak bi-zony még nagyon sokba ke-rülnek. A jó munkánkkal, termelési sikereinkkel és itt, a Textilművekben az újítá-sokkal is közelebb jutunk a munkások vágyainak meg-valósulásához. Itt az alka-lom is. Pécsi elvtársnál, az újítási felelősnél már majd-nem készen áll az újítási feladatterv a júniusi újító hónapra. Sok problémát ta-lálhatunk benne. Vállaljanak belőle minél többen részt. Pénzt adnak az újításért, sőt még a rendes díjon felül más jutalmat is. A z a néhány fo-rint, amit Így kapnak, saját zsebükbe jut, és azzal is kö-zelebb juthatnak egyéni, csa-ládi terveik megvalósításá-hoz. Jól jár az újító és jól jár az állam is. Munkára

fchii. . , , " ( « — P )

Ismerjük meg Szeged kirándulóhelyeit! Amikor május második

feléhez érünk, langyos eső után a nevelő május ringató szellője smaragdzölddé vará-zsolja az alföldi tájat. So-kan tervezgetik a szorgal-mas munka után, hogy hol és hogyan töltsék el szabad-ságuk idejét, a megérdemelt pihenésüket.

Többen már tudják, hogy a Balaton, Hévíz, Hajdúszo-boszló vagy más üdülőhe-lyek vize várja érkezésüket. Mások országunk különböző kirándulóhelyeit keresik fel, gyönyörködnek hazánk ter-mészeti kincseiben.

De akik itthon maradnak Szegeden, azoknak is szám-talan, kellemes kirándulási alkalom nyílik a pihenő na-pokra. Nekik szeretnénk Szegedet bemutatni egy ki-csit. Van itt is kirándulási lehetőség bőven, s nem cso-da, ha sokan nem is vágyód-nak el otthonuktól hosszabb időre, és inkább rövid kirán-duláson vesznek részt legszí-vesebben.

Vegyünk talán hány kirándulási get.

sorba né-lehetősé-

ÜJSZEGED

egyre épül, szépül, a liget virágosítása, jobb, pormen-tesebb útjai, a vidám trillázó éneküket zengő madarak hangja egyre várja a kirán-dulókat, hívogatja a pihe-nésre vágyó dolgozókat. Egy-

Tisza szegedi oldalán és in-duljunk el

T A P É F E L É a Tisza partján, a Körösitől a Kotrótelepig, a Sárgáig. Mennyi ötletességgel fejlő-dik, bővül és szórakozási le-hetőséget nyújt ez a tisza-parti részlet Ha csupán sé-tálunk, meg-megpihenve el-fogyasztjuk a magunkkal ho-zott ennivalónkat, találunk látnivalót, egy-egy napot fe-lejthetetlenné tehetünk a magunk számára.

Sétáljunk talán máskor A KÖRTÖLTÉSÉN,

a tápéi kaputól a repülőté-rig. Itt az erdősávok, az ár-vízvédelmi fák, nyíló akácok bódító illata lecsal az erdőbe, megpihenhetünk a zöld gye-pen, s telítve virágillattal térhetünk haza, távolból szemlélve a ringó búzatáblák búcsúzó Integetését.

De menjünk talán egy ki-csit távolabb, és rándul-junk ki

A Z E G Y E T E M I F Ü V É S Z K E R T B E .

Ü j j á lett és átalakult a ter-mészet itt is, ilyenkor tavasz tájban elevenebb, lüktetőbb az élet, hiszen több és több egyetemi hallgató és főisko-lás keresi fel a Füvészker-tet, hogy növényismereti tu-dományát, a gyakorlati ta-pasztalatok útján gyarapít-hassa. A Füvészkert vezető-

re szebb a partfürdő, rende- sége lehetőséget ad a kirán-zettebb az uszoda, hiszen dolgos munkáskezek alkotá-sa messziről hirdeti a meg-nyugtató átalakítást.

Vagy talán maradjunk a

tóan bizonyítva látjuk, hogy, dolgos emberi kezek hogyan alakítják át a természetet. Van itt hegyi táj, alföldi táj, dunántúli vidék és sziklakéra a maga jellegzetes növényei* veL Minden évben gyarap* szik, bővül a növényvilág, mert a nagy magforgalom külfölddel mintegy ezerre rúg. Előre be kell jelenteni a kirádulócsoportokat, és ak* kor még vezetőt is rendelke-i zésre bocsátanak, aki ismer3

teti a hazai és idegen nö-i vényflóra jellegzetességeit.' Láthatjuk a Füvészkert ta-vát, ritkaszép virágait (amely most tör fel a vízszínre éa június vége felé méghozzá tányérnyi szirmait), több száz rózsafajtáját, délszaki növényzetét, kutatási CŐTJafD és eredményeit, a most nyílá magashegyi és tátrai szegfű-jét. Kijuthat a kiránduld gyalog a töltésen a Kender-gyárig, m a j d mellette S z ő r e g felé fordulva, vagy villamos son Újszeged végállomásáig és ott a vasúti töltésen át. Legszívesebben fogadnak 3 0 —35 főből álló csoportokat.

Mehetünk még távolabb is. Keressük fel a Dorozsma melletti

SZEKSOSTOZ.

Itt fürdési és csőnakázM lehetőség kínálkozik. A für* dő közvetlen közelében győó nyörű fenyőerdő van, amelyé nek ózondús levegőjében felá üdülhet, gyarapíthatja e g é s z á ségét a kiránduló. Szalonna* sütés, bográcsos paprikás te3

heti színesebbé a napot Ide is kijuthatunk villamossal

Mozart kisopera-bemutató a zenekonzervatóriumban

Színpadi játékbemutató lesz a Zeneművészeti Szak-iskolában 29-én, szerdán este 7 órai kezdettel. Előadásra kerül egy jelenet Schiller;

„Ármány és szerelem« c. drámájából és Mozart: „Bas-tienne* c. egyfelvonásos víg-operája. Schiller" drámáját a

D a l o s k e d v v e l f o l y t a t j a t o v á b b m u n k á j á t

a s z e g e d i DÁV énekkara I C a s s a n ballagott Hajós »Vasas*-fesztivál, az aradi

Feri bácsi csütörtökön dél- siker egy-egy határkő kóru-után a Széchenyi téren. így s u n k életében, amely új, van ez negyven év óta - f e i a datok gondolta magaban — és te - a rial, nézett a toronyórára. Fél öt-re jár az idő, kezdődik a dalóra. „Fiatalos* lendületet vett é s átvágott a villamos-síneken.

— Hová sietsz Ferkó? — kiáltott rá egyik nyugdíjas társa; Rég láttalak, gyere gét a városban, Most igyunk egy pohár. sört. Nem, lehet, felelte Feri bácsi, elké-sem az énekkarról. Ezzel ott is hagyta és még jobban szedte lábát a D Á V kapujáig.

elvégzésére serkenti a dalosokat. Szíve-sen járnak a próbákra a dol-gozók — veszi át a szót Mándokl János, az énekkar elnöke, sőt jelentős számú kültag is működik. Ez bizo-nyítja kórusunk népszerűsé-

• dalosiinnepélyre készülünk

A nagy teremben tartja a próbát Kertész La-jos karnagy. „.. . .Madárka, madárka, csacsogó madárka, vidd el a levelem szép ma-gyar hazámba:. .* A z ének-kar Kodály: Mátrai képek

Bárdos, Sárhelyi kórusaival és Szeged vidéki népdalokkal. Rövidesen meglátogatjuk néhány város D Á V igazga-tóságát, ahol a dolgozókat, munkában élenjárókat dallal üdvözöljük.

Pakul Mihály ü. b-elnök,: a kórus gazdasági kérdései-:

Rövid idő alatt töretlenül ívelt felfelé

• k ó r u s híre, n e v e .

Á vállalatvezetőség, vasas szakszervezet területi és központi bizottságától min-dent megkap a kórus (kö-vetendő példa lenne minden énekkart illetően),

Lassan ballag hazafelé Hajós Feri bácsi. Ezért a napért is érdemes volt élni, a többiért meg talán még érdemesebb lesz, hiszen a dal. örök fiatallá, jókedvűvé, vidámmá teszj életünket; műveltségünk pedig mun-kakedvünkkel együtt emel-kedik. „A jó dalos jó dol-gos!*

SzécsI József zenei szakreferens

dulócsoportok fogadására is. Iskolák, üzemek szervezhet-nek kirándulást, hiszen van ott látnivaló. Itt kézzelíogha- Dorozsma végállomásig év

onnan gyalog, de a Csongrád-megyei Autóbuszközlekedésf Vállalat indít előre bejelen-tés alapján különjáratot is. i

I JfSjj' FEIIERTONKROL V |

Se feledkezzünk meg, mely 4 maga különleges madárvilá-gával tud gyönyörködtetni, rezervátuma nemcsak h a z a i , de világviszonylatban i s h í 3

szegedi közönség jól ismeri £ a Nemzeti Színház eloadasa- tenyészti a kitűnő pontyokat* ból, most a mu egyik legdrá- TT , , . _ . . . . , .. ,» Ha pár nappal előre beje 3

E S • T ^ > n ? r t e L lentjük, kapunk engedélyt az Galla Judit (Lady Milford) i t t e ^ tartózkodásra is. Aa k J ^ V 3, < M l " e r Lujza) I B U S Z 4 0 - 5 0 fő részéri

Nemzeti S f i k ' „ S ^ ^ * betanításában. „ . A HA J Ö K I R A N D U L A S R O Ű

Mozart kisoperáját szín- , . . padi előadásban még nem s e m szabad elfeledkeznünk, volt alkalmunk Szegeden Másfélórás sétahajózást ia látni. A kis remekművet Mo- ^ f ^ p - T ^ S Ü Í "

A M A H A R T 4 forintért sze* zart 12 éves korában írta. A mélyenkint 120 fővel séta3

bájos pásztorjelenetet a kor hajóztak Május 25-től vasár-szokásának megfelelően stili- naponkint hajókirándulások zált rokoko-előadásmód jel- bonyolíthatók le Mártély, lemzi. A betanítás munká- Mindszent, Aljtfó, Nagyfa te-,, , , y, . , . ruletére. A hajón büfé is van, ját Kutruez Éva tanár es N e m j s t u d j a J elképzelni * Kertész Gyula rendező vé- szőke Tisza szépségét az, aki gezték. Bastien pásztorfiút nem volt még ilyen kirándu3

Peregi Ilona, Bastienne pász- láson. torleányt Pető Zsuzsa, Colas Használjuk kl a kedvezd falusi" varázslót Bordás lehetőségeket Ismer jük meg _ _ , , , . _ . Szeged kirándulóhelyeit, György alakítja. Zongorán Szervezzünk szórakoztató, ta-kísér Benkóczy István. nulmányi, vagy éppen egész3

A Zeneművészeti Szakis- ^ f 1 kirándulósokat. Ismer-, , , . . juk meg es nojon szívünk* kola szokásos operabemuta- h ö z g z e g e d a m a g a a l f ö l d |

tói soróban ú j kezdeménye- szépségeivel, jellegzetességen zés ez a színpadi előadás. vei. ky.

című művét próbálja, ötven, ről tájékoztat. Évente húsz- T I 1 hatvan énekes szép telt han-gon énekli a polifon szer-kesztési mód e remekbe ké-szült művét.

— Nem régi a kórus, — mondja Jurka József kultúr-

ezer forinton felüli összeggel J Nézem i t t a P iac i támogatja a vállalat a kó-* zsibárus-soron a ten-rust. Űjabban magnetofongernyi ócskaságot. felvétellel javítjuk már pró- 5 " a n y elvetett rongy,

- , . - . I kitaposott cipó, sza-bán a műveket. így fejlődik T k a d t í f i g g g n y > n a d . a dalosok ízlése és azáltal, t rág, kabát képezi a

felelős — , hiszen harmadik hogy gyakran a próbák vé-1 kétoldali sorompót.

éve működnek csak, de már- geztével mikrobarázdás \ A ™ ' u í . H t . n ó z e ! o d . ö m ' f . ,, 1 jobbrol is, balról is

is szép élményekben gazdag hanglemezbemutatókat szer-f kórusunk múltja. Az 1956-os vez Tura Mihály igazgató.!

L i s z t - d í j a s z o n g o r a m ű v é s z v e n d é g s z e r e p e l

A szegedi Filharmonikus

a m a i f 11 h a r m o ni k u s h a n g v e r s e n y e n I

Bartók Béla Liszt-verseny második d í j á t ^ ^ ^ a v a r o k a t ^ — . ^ s Zenekar bér- nyerte

í fülembe csap egy vá-| sárlásra biztató frá-•zls. De csak megyek I céltudatosan a má-Jsik fertály felé, ahol Ja vasasok ütöttek ta-J nyát. Lehet itt kap-Jni kiégett üstházat és

rádiócsövet, kulcsok gyerek-

petróleumfő-

el. A műsorban j mindent, mindent.

be veszek egy met-szőollóL Nézegetem, forgatom és gondol-kodni kezdek: ugyan hol csinálnak Ilyet? Valahol már talál-koztam ezzel a típus-sal. Keresem rajta a gyártási számot, de nincs sehol. Maszek csinálta volna? Ta-nácstalanul leteszem, s egy gyalukést eme-lek meg. Ezen már ott kacérkodik egy parányi jel, ami csak a Szegedi Kézi-szerszámgyárnak sa-játja. S hirtelen megvilágosodik a metszőolló rejtélye is. Csak arról lehet szó, hogy az a szerszám

ilyen formán csöp- üzem marad újra, péntek a rozsdás ács- ahonnan az óvatos kapcsok és más vas-darabok társaságába.

E felismerés után már céltudatosan ke-resem a gyári dolgo-kat, de nincs is szükség különösebb figyelmességre, mert szinte minden stand-ról kiabálnak. Fűzér-nyi golyóscsapágy, egy egész maszek műhelyre való ú j re-szelő, amott fogaske-rekek, ú j csavarok egész l á d á v a l . . .

Mennyi ű j portéka az ócskapiacon!

Hogy nem az üzle-

leti hangversenysorozatának Csajkovszkij: Romeo és J ú - j Még olyan kuriózu- darabokban, fclké-roiroriik hangversenyét ma l in T . i s r i - Haláltánc és Beet-Jmok ls akadnak, szen hagyta cl második hangversenyét ma délelőtt 11 órakor tartja a Szegedi Nemzeti Színház-ban. A hangversenyen Ru-bányi Vilmos karnagy vezé-nyel". Fellép Bácher Mihály Liszt-díjas zongoraművész, akj a tavalyi nemzetközi

lia, Liszt: Haláltánc és Beet-, • - , hoven: VI. szimfónia című ! amiket a legügyesebb művei szerepelnek. A kiváló. árubeszerző is hiába zongoraművész vendégsze-' kergetne talán az

f , . , . . . >cgesz vilagpiacon. replese ele a zenekedvelők; M i n t h a v á s á r o l n i

nagy érdeklődéssel Itekinte- J akarnék, az egyik nek, J asztalkáról a kezem-

szarkák naponta húzgálják az állami vagyont, s továbbad* ják a zsibárusnak, aki se hall, se lát, ha az eladóról érdeklőd-nek tőle. Meg nem ls emlékszik. Ha bolond v o l n a . . ,

Szóval, lopják S gyárat!

S ha ezt esetleg nem hinnék el a Ké-ziszerszámgyárban, a Kenderfonóban, a ja-vító üzemekben és egyebütt, akkor küldjék kl emberei-ket ide az ócskasá* Rok sorompójához, s

a lo-egy ré-

tekből kerültek ide megtalálhatják ezek a dolgok, az p o ( t holmi

, . , a P a T ?.zTn*" ? , y a n s z a m - i r síét. A tettest persze rat, s kint valami üzletembert meg n c m i e l l k u t > a x o t t

ügyes mester össze- n e m láttam, aki Van a gyárban s állította, hogy elin- megveszi az ú j árut, rutinossáfiával újra dítsa Illegális útján hogy ócskapiaci áron meg újra feltölti az — a szegedi ócska- továbbadja. Ez üzleti időnkint apadó stan-piacon. S a gyaluké- öngyilkosság lenne. dókat. sek? Igen, azok is Alikor hát csak az (mn]