Jól-lét deficit a magyarországi szocialista újvárosokban(Kazincbarcika, Komló, Ózd)

Halász LeventePh.D hallgató

Társadalmi konfliktusok – Társadalmi jól-lét és biztonság – Versenyképesség és társadalmi fejlődés (TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069)

Szocialista (új)városok/iparvárosok

• Szocialista (ipar)városok: Ajka, Dunaújváros, Kazincbarcika, Komló, Martfű, Tatabánya, Tiszaújváros, Várpalota (Beluszky)

• Ajka, Bátonyterenye, Dunaújváros, Kazincbarcika, Komló, Martfű, Oroszlány, Ózd, Paks, Salgótarján, Százhalombatta, Tatabánya, Tiszaújváros, Várpalota (Beluszky)

• Bizonyosan szocialista város: Ajka, Dunaújváros, Kazincbarcika, Komló, Oroszlány, Százhalombatta, Tiszaújváros és Várpalota (Beluszky)

• Ajka, Dunaújváros, Kazincbarcika, Komló, Oroszlány, Ózd, Salgótarján, Százhalombatta, Tatabánya, Tiszaújváros és Várpalota (Germuska)

• Ajka, Dunaújváros, Kazincbarcika, Komló, Oroszlány, Ózd, Paks, Százhalombatta, Tatabánya, Tiszaújváros és Várpalota (Szirmai)

Szocialista újvárosok 5 fő jellemvonása

• Gazdaságpolitika kiemelt települései, redisztribúció kedvezményezettjei, létrehozás mögött centralizációs szándék;

• Urbanizálatlan térségek ipari fejlesztése monofunkciós iparvárosokkal;• Iparban foglalkoztatottak túlsúlya (60% körül);• Hiányoznak vagy jelentéktelenek a városi tradíciók, területileg és

társadalmilag integrálatlanok, hiányzik a városközpontjuk, többségük újonnan létesített város;

• A régi városok átlagát többszörösen felülmúló népességnövekedés jellemezte, magas volt a fiatalkorú népesség aránya;

(Germuska, 2000)

Magyar szocialista újvárosok népességszám-alakulása (1990-2013)

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

0

10000

20000

30000

40000

50000

60000

70000

80000

AjkaDunaújvárosKazincbarcikaKomlóOroszlányÓzdPaksTatabányaTiszaújvárosSzázhalombattaVárpalota

fő

Adatok forrása: ksh.hu

-23%

-20%-21%

Tatabánya

Dunaújváros

Ózd

Kazincb

arcika

Ajka

Komló

Várpalota

Oroszl

ányPaks

Tiszaújváro

s

Százh

alombatta

0

10000

20000

30000

40000

50000

60000

70000

80000

Népességszám-változás (1990-2013)

19902013

fő

Lakosságcsere látszólag elfedi a súlyos népességszám-csökkenést. Lakosságszám a „hőskorban”, 1980-banÓzd: 48500 lakos (-30%)Kazincbarcika: 37000 lakos (-27%)Komló: 34000 lakos (-30%)

Adatok forrása: ksh.hu/nepszamlalas

Adatok forrása: ksh.hu/nepszamlalas

AjkaDunaújváros

KazincbarcikaKomló

OroszlányÓzdPaks

SzázhalombattaTatabánya

TiszaújvárosVárpalota

-15 -10 -5 0 5

Vándorlási egyenleg (1980-2011)

2001-20111990-20011980-1989

%

Ajka

Dunaújváros

Kazincbarcika

Komló

Oroszlány

Ózd

Paks

Százhalombatta

Tatabánya

Tiszaújváros

Várpalota

-6 -4 -2 0 2 4 6 8 10 12

Természetes szaporodás (1980-2011)

2001-20111990-20011980-1989

%

Ajka

Dunaú

jváros

Kazincb

arcika

Komló

Oroszlá

nyÓzd

Paks

Száz

halob

atta

Tatabá

nya

Tiszaú

jváros

Várpalo

ta0%

10%20%30%40%50%60%70%80%90%

100%

Magyarországi szocialista újvárosok lakosságának korcsoportonkénti megoszlása (2011)

60 évnél idősebb18-5918 évnél fiatalabb

Népesedési folyamatot kétirányú mozgás jellemzi: „őslakosok” között tényleges szaporodás csökkent. Cigányok aránya exponenciálisan nő. Népesség drasztikus csökkenése ezáltal pótlódott. Lakossági struktúra részben megváltozott, kicserélődött. (hvg.hu)Komló: Legsúlyosabb demográfiai válság: 18-60 év közöttiek legkisebb arányban

Adatok forrása: ksh.hu/nepszamlalas

Ajka

Dunaú

jváros

Kazinc

barci

ka

Komló

Oroszl

ány

ÓzdPak

s

Száz

halom

batta

Tatabá

nya

Tiszaú

jváros

Várpa

lota

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Szocialista újvárosok népességének iskolai végzettsége teljes lakossághoz viszonyítva(2011)

Egyetemi oklevélÉrettségiNyolc általános iskolai osztályÁltalános iskola első osztályát sem végezte el

Legrosszabb helyzet: Ózd, Komló (munkásváros-attitűd megmaradt)Kazincbarcika: Vegyipar nagyszámú magasan kvalifikált dolgozót foglalkoztat.

Adatok forrása: ksh.hu/nepszamlalas

Ózd

Komló

Kazincb

arcika

Várpalota

Dunaújváros

Tiszaújváro

s

Oroszl

ány

Tatabánya

Százh

alombatta

AjkaPaks

0

5

10

15

20

25

Munkanélküliség a magyar szocialista újvárosokban (2011)

%

Adatok forrása: ksh.hu/nepszamlalas

tankonyvtar.hu

polgariszemle.hu

Vati.hu

www.terport.hu

Ózd

Komló

Kazinc

bar...

Oroszl

ány

Tatabá

nya

Paks

Dunaú

jváro

sAjka

Tiszaú

jváros

Várpa

lota

Százh

alomb..

.0

2

4

6

8

10

12

Cigányok/romák aránya a magyarországi szocialista újvárosokban (%) (2013)

cigány

Ózd: 1949: 2000 cigány (24000 lakos), 2013: 13400 cigány (34000 lakos) (13-14%)

Adatok forrása: ksh.hu/helysegnevtar

Szegregátumok száma:Ózd: 11 db (7000 fő)Kazincbarcika: 2 db (1600 fő)Komló: 2 db (1100 fő)

Hetivalasz.hu

Ózd

• 160 évig magyar nehézipar egyik legfontosabb városa• Kohó max. foglalkoztatottainak száma: 13400 fő (közvetve:

27000 fő)Kétgyermekes családmodellel számolva 50000 főt volt képes „ellátni”. 1981: 48500 lakos (jóslat: 70000-es nagyváros)

• 1992: Acélgyártás megszűnik• 1995: Rehabilitációs jelleggel• ipari park létrehozása (pl. német miniacélmű, • betonacélgyártás)• Újvárosokat sújtó szerkezeti válság itt a legerőteljesebb.

1989

2013

Googlemaps.com

Ózdi Kohászati Üzemek

• „Házlopások”: 1990 óta 700 házat bontottak el illegálisan. Jelenleg az 1014 darabos önk. lakásállomány 34 házát bontják (óvoda kerítését is) (hvg.hu)

• Országban lakosságra vetítve itt a legmagasabb a gettósodás mértéke.• 20 év múlva cigányság abszolút többségbe fog kerülni• „Tűzoltás-jelleg”: Egykori Törzsgyár helyén Nemzeti Kulturális Dokumentációs Logisztikai

Központjának építése (ipari műemlékek védelemét figyelembe véve!) 3-400 munkahely• Trendek alapján társadalmi-, demográfiai-, gazdasági válság folyamatosan súlyosbodik az

egész térségben (összefüggő tömböt alkot)

Hétes-telep

Kazincbarcika• Borsodchem: 1970: 5500 dolgozó, ma 2000 fő• Berente önállósodása (IPA 2/3-ának elszívása súlyosbító hatású)• Egyre inkább Miskolc alvóvárosa. Funkcionális gyengülés• Vegyipar fennmaradása enyhíti a válságfolyamatokat, gazdasági

világválság kevésbé rendítette meg.• Lakhatási integrációs program (lépcsőházanként két lakást lehet erre

használni). Félő, hogy Miskolc-avasi „fészekrakó-hatás” megismétlődik. Elsőszámú helyi konfliktus.

• Törekvések: KolorCity Kazincbarcika megvalósításában 2013 és 2015 között 30 kazincbarcikai lakó- és középület egy-egy homlokzata újul meg

modern nagyméretű műalkotásokkal

Komló• Mecsekben 1753-2002 között folyt szén- és uránbányászat;• Komló-Zobákbánya: 2000-ben bezárt;• Hőskorban a bányák 110000 embernek adtak munkát;• Anno terv: 40-50000 lakosú középváros;• Leginkább izolált szocialista újváros;• Domborzati akadály hátráltatja a beruházásokat (város ingyen ad területet,

felújítaná az ipari épületeket);• Pécs elő és/vagy alvóvárosává fejlődött vissza;• Demográfiai krízis;• Vájárképzés újraindítása (2014 szeptemberétől) Igény (?) felnőttképzésre is. VISZONT oktatógárda hiányzik;• Szén föld alatti elgázosításán alapuló • 50 MW-os erőmű.

Adatok forrása: ksh.hu

• Szociális, infrastrukturális, gazdasági, társadalmi, foglalkoztatási mutatócsoportok alapján komplex mutató képzés, majd csoportosítás.

• Tömbösödés, területi autokorreláció figyelhető meg

• Fejlődő: Paks, Százhalombatta, Tiszaújváros• Stagnáló: Tatabánya, Dunaújváros, Várpalota, Ajka, Oroszlány• Leszakadó: Ózd, Komló, Kazincbarcika