Rombauer Terv - Ózd...Rombauer Terv 3 Rombauer Terv Ózd neve másfél évszázadon át gyakorlatilag egyet jelentett a vaskohászattal. A vasgyár – előbb a Rima-Murány Rt.,

Rombauer Terv

ÓZD T Ö B B M I N T VÁ R O S

2

T Ö B B M I N T VÁ R O S

Rombauer Tivadar

Az ózdi vasgyár alapítója (1846) korának egyik legkiválóbb mérnöke volt. Tanulmányait Selmec-bányán végezte, majd a Munkács környéki timsó művek igazgatója lett. Ezután hosszabb ideig külföldön élt. Hazatérve a Rimai Coalitio élére került és oroszlánrészt vállalt az ózdi vasgyár létrehozásában. A gömöri vasércre és a borso-di faszénre, majd kőszénre alapozva nehézipart teremt szinte a semmiből: külhoni mesterekkel és helyi erőkkel fél év alatt építteti meg a gyárat, amely a szabadságharcnak már aknákat és pus-kacsöveket gyárt. Batthyány Lajos a sikeres és hatékony szervezőt meglátva Rombauerben, a Földmíves-, ipari- és kereskedelmi minisztérium-ban az iparügyi osztály vezetőjének nevezi ki. A szabadságharc alatt a Pesten létesített Országos Fegyvergyár igazgatója lett. A szabadságharc bu-kása után emigrált, Észak-Amerikában telepedett le, és a Davenport melletti New-Buda településen hunyt el 1855-ben.

Rombauer Terv

3

Rombauer Terv

Ózd neve másfél évszázadon át gyakorlatilag egyet jelentett a vaskohászattal. A vasgyár – előbb a Rima-Murány Rt., majd az Ózdi Kohászati Üze-mek jóvoltából – a lelke, a lényege volt a város-nak. Az iparág megrendülésével ez az összetartó erő eltűnt, a XXI. századra legfeljebb nyomokban föllelhető. Megmaradt viszont a sajátos és ösz-szetéveszthetetlen ózdi regionális kultúra, a még mindig párját ritkító épületvagyonból és kulturális tradíciókból álló szellemiség és a szerencsés kör-nyezeti adottságok sora, amelyek az alapját ké-pezhetik Ózd átfogó megújulásának. Az új, széles körű támogatottságot élvező városvezetés. új len-dületet hozott, a Rombauer Terv új fejezetet kíván nyitni a település életében, az egykori acélváros talpraállása pedig az új erőre kapott Magyarország egyik mintaprojektje lehet.

Ózd felvirágzása 1945 előtt a Rima–Murány Rt. át-fogó szociális és kulturális politikájának volt köszön-hető. Ezek a tradíciók, hagyományok a szocialista évti-zedekben is megmaradtak, a mindennapokban éltek tovább. A vállalatvezetés olyan példátlan szolgáltatá-sokat nyújtott munkásainak, hogy egyszerűen nem alakult ki a szervezett munkásmozgalom. Ózdhoz, az ózdi gyárhoz jó volt tartozni, ezért világos felépítésé-ben mindenki megtalálta a maga helyét. A Rima 19 munkáskolóniát épített lakhatás céljára a kor angliai színvonalán; közülük egy – a Velence-telep – ma is minden európai építészeti bédekker kihagyhatatlan

darabja. A gyári vezetőknek tiszti kaszinó, a munká-soknak olvasóegyleti székház épült szecessziós stílus-ban az ország hatodik legnagyobb színháztermével, az intenzív munkásművelődésnek adva teret. Orszá-gos jelentőségű színjátszókör, dalárda, fúvószenekar, birkózókör, repülőklub, kultúrmozgó, futballcsapat működött. A sportolási lehetőségek annyira kiterjed-tek voltak, hogy a munkások közül sokan még teni-szezni is jártak. Itt épült a magyar vidék első fedett uszodája törökfürdővel. A Rima hozta létre az ország első saját fenntartású vállalati iskoláját, ahol helyi tankötelezettséget vezetett be. Ózdon indult meg az ország első nyolcosztályos iskolája. A diákokat ösz-töndíjrendszer segítette, a művezetőket Abbáziában üdültették. A kiváló körülmények és a nagyszerű kö-zösségi élet hatására az ózdi munkások felismerték érdekeiket, és ki is tudtak azok mellett állni. Ezt bizo-nyítja, hogy Ózdon tartotta magát legtovább a mun-kástanács, 1956 decemberéig. Az ózdi demográfiai összetétel – az egymásra épülő palóc, német, szláv, később cigány elem – egy sajátos, több szálon egy-másra kölcsönösen ható regionális kultúrát, identitást hozott létre. A kohászöntudat ugyanakkor olyan men-talitással párosult, amely „felülről” természetesnek és kívánatosnak tartotta a szociális gondoskodást. Ez az életszemlélet az 1990-es rendszerváltozás, a kohászat leépülése idején mattot kapott. Egy erős, határozott, az ózdiak lelkületét ismerő városvezetés ugyanakkor sikerrel építhet e makacs mentalitásra.

Bevezető


4


Rombauer Terv

5

Rombauer Terv

Tartalomjegyzék

Vezetői összefoglaló ..... .................................................................................................................................................... 6.

I. Az ózdi kistérség bemutatása ............................. ....................................................................................................... 9.

II. A Rombauer-terv hatása a kistérségre ......... .......................................................................................................14.

III. Ózd és térsége kitörési pontjainak bemutatása ..............................................................................................19.

IV. A térség településeinek feladatai és a kormányzat lehetséges szerepvállalása a Rombauer-terv megvalósítása kapcsán ...............................................................................................................21.

IV.1. A települések szerepvállalása a célok megvalósításában

1. célkitűzés: ipari örökségvédelmen alapuló fejlesztések

2. célkitűzés: zöld város koncepció megvalósítása

3. célkitűzés: foglalkoztatási mintaprogram megvalósítása

IV.2. Kapcsolódó külső feltételek megteremtése

Térségi elérhetőség javítása

Versenyképességi szerződés – helyi finanszírozási program elindítása

Önerő alap és örökségvédelmi alap létrehozása

V. Kiemelt projektek legfontosabb adatai ...............................................................................................................28.

VI. Kapcsolódó városi és térségi projektek ..............................................................................................................68.

VII. A kistérség településeinek bemutatása ............................................................................................................73.


6


Jelen dokumentum egy önmagát újra definiáló tér-ség kitörési pontjait mutatja be. Új elvek és célok mentén, a térség többi településével összefogva alakított ki több olyan programcsomagot, amely már rövidtávon elindítja a térség felzárkóztatását a megyei és regionális foglalkoztatási és jövedelmi mutatóihoz.

A térségben élők számára a következő 5-10 év meghatározó lesz. Ennyi idő alatt látható lesz, hogy továbbra is egy, a nemzetgazdaság perifériáján lé-tező vagy a saját jövőjét építő város tölti be a tér-ségközpont szerepét.

Az elmúlt két évtized néhány sikeres éve mellett szükség van arra, hogy újra elhiggyék az emberek, hogy saját jövőjük tudnak gondoskodni, ha ebben az önkormányzat és az állam segítséget nyújt. Visz-sza kell adni az embereknek a jövőbe vetet hitüket, miközben egy részüknek újra meg kell tanítani, mit jelent a munka világa.

Ózd város és a térség múltja a munkáról szólt. A nehézipari központ több mint 25.000 embernek adott munkát. A térségben lévő mezőgazdasági területek is jelentős számú embert foglalkoztattak, közel megteremtve ezzel a városkörnyéki ellátó-rendszert. Mind az ipari, mind a mezőgazdasági hagyományaira támaszkodik a térség akkor, ami-kor a gazdaságfejlesztési, erdő- és mezőgazdasá-gi, foglalkoztatási programot mutatjuk be. Ezek a programok a térség adottságaiból építkeznek, reá-lis jövőképet rajzolnak fel és szorosan illeszkednek

az ország felemelkedését szolgáló Új Széchenyi Tervhez.

A térség célja, hogy a foglalkoztatottak számá-nak bővítésével, a munkapiac perifériájára szorul-tak újra munkába állításával javítsa az itt élők élet-minőségét. Ehhez szükséges, hogy kormányzati se-gítséggel javuljon a térség elérhetősége, rendelke-zésre álljanak azok a források, amelyek a megtérülő beruházások első lépéseit segítik. Ezen fejlesztések nélkül az Ózdi kistérség minden erőfeszítés ellené-re nem válik befektetői célponttá, nem tud jelentős cégeket fogadni, ezáltal a munkanélküliség jelen-tős arányú mérséklésére sem nyílik lehetőség.

A programcsomagok kialakításánál szempont volt, hogy a magántőke is vállaljon részt a fejlődésből. Ez a legtöbb esetben beruházási jellegű, azonban több olyan programelemet is bemutat a dokumen-tum, amely egy tőketársaság vagy vállalkozó számára megtérülő szerepvállalást tesz lehetővé.

Külön feladatot jelent a térség kedvezőtlen szo-ciális térképének javítása. Speciális programokat terveztünk és indítunk el a közeljövőben az alacso-nyan képzett vagy képzettség nélküli nagyszámú, nehéz szociális helyzetben lévő, tartós álláskereső számára. Részükre a mentális egészség helyreállí-tása mellett – elsősorban a többgenerációs mun-kanélküliek bevonásával – alternatív, tranzit foglal-koztatási programok elindítása szükséges.

Legfontosabb feladat jelenleg a kiemelt progra-mok megtervezése és elindítása. A program vég-

Vezetői összefoglaló

Rombauer Terv

7

Rombauer Terv

rehajtásához, az első lépések megtételéhez, vala-mint a kiemelt infrastrukturális beruházásokhoz a helyi erőforrások feltárása és bevonása mellett, kormányzati segítség szükséges. A továbblépést, a fenntarthatóságot a programok eredményének piaci pozícionálása, a társadalmi beágyazottság biztosítása, valamint a segítő jogszabályi környezet kialakítása teszi lehetővé. A belső pénzügyi tartalé-kokból keletkezett megtakarításokból, az állami és

uniós források, valamint a magántőke bevonásával finanszírozni lehet a projekteket, melynek eredmé-nyeként legalább 3-4000 ember számára jön lét-re tartós munkahely, ami családra kivetítve közel 10.000 ember számára teszi lehetővé a megélhe-tést. Amennyiben a térség több mint 10%-a köz-vetlenül érzi az előremutató változásokat, az a töb-bi ember számára is példamutató lesz és fejlődést fog generálni, újra élhető kistérséget hoz létre.


8


Rombauer Terv

9

Rombauer Terv

Az ózdi kistérség bemutatása

A 29 településből álló Ózdi kistérség Borsod-Aba-új-Zemplén megye nyugati részén helyezkedik el. Északról Szlovákia, nyugatról Nógrád megye, délről Heves megye, keletről pedig a Kazincbar-cikai kistérség határolja. A kistérség földrajzi-lag is jól elkülönült kis tájakra osztható. Ezek a Putnoki-dombság, a Gömör–Hevesi–dombvidék és az Upponyi-hegység. Ezt a területet a természeti szépségek gazdagsága, és ami ennél még fonto-sabb, a természet viszonylagos érintetlensége jel-lemzi. A centrum szerepet betöltő Ózdról kiindulva négy kisebb településláncot találunk (Sajó-völgy, Hangony-völgy, Nádasd-völgy, Hegyhát). Az Ózdi kistérség területe 550 km2, Borsod-Abaúj-Zemplén megye területének 7,6 százaléka.

A települések jellemzően a völgyekben jöt-tek létre. A Sajó-völgy térségi szakaszának legna-gyobb települése Putnok városa, itt találjuk még Dubicsány, Hét, Bánréve, Sajópüspöki, Sajónémeti és Sajóvelezd községeket.

A bal parti dombságban alakultak ki a népi épí-tészet emlékeit megőrzi Gömörszőlős, Kelemér és Serényfalva községek. A jobb parti mellékvölgyben, a Hódos - és Hangony-patak összefolyásánál kiszé-lesedő területen jött létre a kistérség közigazgatási és ipari központja, Ózd város három, majd később még öt település egyesülésével. Az innen nyugat-ra húzódó dombvidék falvai a Hangony völgyében Hangony, Kissikátor és Domaháza, a Hódos völgyé-ben Arló, Borsodszentgyörgy és Járdánháza.

A völgyfőben fekszik a térség legfiatalabb vá-rosa, Borsodnádasd. Ózdtól délre, Farkaslyukon át érjük el a Hegyhát községeit, Csernelyt, Bükk-mogyorósdot, Lénárddarócot Csokvaományt, Sá-tát, Borsodbótát. Az egyedülálló természeti szép-ségeket rejtő Upponyi-hegység peremén találjuk Nekézsenyt, Upponyt, Sajómercsét és Királdot.

A kistérség Miskolctól mintegy 50 kilométerre északnyugati irányban fekszik, hasonló távolságra található további két másik megyeszékhely, Eger és Salgótarján is. Közúton Budapesttől 160 km-re van az Ózdi kistérség. A megyeszékhelyről a 26-os számú főközlekedési útvonal biztosítja az egyik kapcsolatot, illetve Heves megye irányába a 25-ös számú főközlekedési út. Ózd közelében, a várostól 12 kilométerre húzódik Szlovákia határa. A kistér-ség fejlődésének jelentős akadálya a kistérség rossz közúti és vasúti megközelíthetősége mind a főváros, mind a megyeszékhely irányából. A fő közlekedési

I.

1. ábra: Az Ózdi kistérség földrajzi elhelyezkedése


10


folyosót jelentő 25. és 26. számú utak több helyen vezetnek át szintbeli vasúti kereszteződésen, szűk keresztmetszetű lakott szakaszokon és alacsony teherbírású hidakon. Óriási hátrány, hogy a térség nem rendelkezik közvetlen autópálya kapcsolattal.

Az Ózdi kistérség Borsod-Abaúj-Zemplén me-gye második és az Észak-magyarországi régió negyedik legnépesebb kistérsége. 2008-ban az állandó népessége 74.759 fő volt, a megye népes-ségének 10%-a. Népsűrűsége 138 fő/km2, ami igen magasnak mondható, a megyében csak a Miskolci kistérség előzi meg ebben a mutatóban.

A kistérség népességszáma az 1970-es évekig dinamikusan növekedett, elérve a közel 100.000

főt, köszönhetően az ipar fejlődésének. Az 1980-as évektől ez a trend megfordult, mert a gazdasági leépülés következtében jóval alacsonyabb lett a gyermekvállalási hajlandóság, illetve többen elköl-töztek. Ez a tendencia a mai napig tart a térségben és a megyei és a régiós átlagnál is nagyobb mérté-kű csökkenés figyelhető meg. A 2008-as népesség-szám 5,7%-al alacsonyabb a 2000. évihez képest. Ugyanez az arány a megyében 4,2%, a régióban pedig 3,7.

Említést kell tenni a roma lakosság számáról is, mely a térségben igen magas arányt mutat. A kis-térségben a 2001-es népszámlálás adati szerint 6 761 ember vallotta magát cigány nemzetiségű-nek, ebből Ózdon 38%-uk lakik. Az elmúlt években arányuk becslések szerint jelentősen emelkedett, beszélnek 10-12 ezer főről is. A közmunkaprogra-

2. ábra: A népesség korösszetétele B.-A.-Z. megyében és az Ózdi kistérségben, 2008. (Forrás: MTA KTI, 2010.)

Rombauer Terv

11

Rombauer Terv

mokban, illetve a különböző tanfolyamokon, kép-zéseken való részvételi arányukat 30-35 százalékra becsülik, de nagy részük inaktív.

Általánosan elmondható, hogy rendkívül rossz körülmények között élnek, jelentős részüknek pe-dig semmilyen szakképesítése sincs. Ezen társadal-mi rétegek képzése, és a munka világába való visz-szavezetése kulcskérdés a térség jövője szempont-jából. Továbbá nagy jelentősséggel bírna, a romák felzárkóztatását segítő egyesületetek, szervezetek, egyházak tevékenységének az összehangolása, amely eredményesebbé és hatékonyabbá tenné a munkájukat.

A térség legnagyobb problémája a munkanélkü-liség. A demokratikus rendszerváltás a térség gaz-daságában nagy megrázkódtatást okozott. A mun-kaképes lakosság túlnyomó részét a kohászat és a bányászat, illetve az ezen iparágakhoz kapcsolódó gazdasági ágak foglalkoztatták. Mára a bányászat teljesen megszűnt, a kohászati jellegű tevékenység pedig a korábbinak kevesebb, mint 10%-ára tehető. A kistérségben összességében a vállalkozási sűrűség alacsony, a megyei átlag 70%-a, míg az országosnak mintegy 46%-a. Elmondható, hogy a vállalkozásokra tőkeszegénység jellemző, amely erősen bekorlátoz-za bővítési és fejlesztési lehetőségeiket.

Az Ózdi kistérség két legnagyobb foglalkoztató-ja a General Electric és Johnson Electric. Mindkét üzem Ózdon található. A város lehetőségeihez ké-pest elsősorban munkaerő képzéssel, illetve inf-rastruktúra fejlesztéssel segíti őket. Mindkét cég jelenleg bővíti ózdi tevékenységét, ez jelentősen hozzájárul, hogy a város megtartó képessége nö-vekedjen.

Megállapítható, hogy az Ózdi kistérségben a me-gyéhez és régióhoz hasonlóan a munkanélküliek többsége alacsonyan képzett, vagy semmilyen képzettsége nincs. Ezen emberek munka világába való visszavezetése – elsősorban alulmotiváltságuk miatt – komoly problémákba ütközik, mivel több-ségüknek a helyi képzések nem nyújtanak segítsé-get. A képzések az utóbbi időkig kevésbé igazod-

3. ábra: Fizikai és szellemi foglalkozású munkanélküliek megoszlása az Ózdi kistérségben, 2010


12


tak az egyébként is alacsony szintű helyi munkaerő kereslethez.

Az Ózdi kistérség szakképző intézményei 2008-ban csatlakoztak a Sajó-menti Térségi Integrált Szakképző Közponzhoz. Ezzel iskoláinkban a for-rások hatékonyabb felhasználására nyílt lehetőség. A gazdaság igényeinek megfelelően összehangolt képzési struktúra lehetővé teszi, hogy a munkaerő-piaci keresletre és a változásokra rugalmasan rea-gálni képes legyen az így átalakított szakképzési rendszer. A jól megalapozott elméleti tudás átadá-sa mellett a gyakorlati ismereteket korszerű, csúcs-technológiával felszerelt tanműhelyeinkben oktat-

ják. A TISZK rendszer kialakításának következtében az iskolák jobb minőségű képzés nyújtására váltak alkalmassá, továbbá a hátrányos helyzetűek képzé-sére és a felnőttképzésre is érzékenyebb szakképző intézményrendszer alakult ki.

Nagyon fontos, hogy azokat a szakképesítése-ket fejlesztették az Ózdi kistérségben, amelyekben az iskolák és az oktatók hagyományosan erősek. Ezt az irány egyértelműen a tradicionális gépipa-ri szakmák, illetve a mechatronika jelenti. A Sajó-menti TISZK stratégiailag is fontosnak tartja, hogy a fejlesztések nagy része az informatikához, illetve a gépgyártáshoz kötődjön.

Rombauer Terv

13

Rombauer Terv

Ezeknek megfelelően Európai Uniós források bevonásával a legnagyobb szakképző iskola tan-műhelyének felújítására 98 millió Ft-ot, eszközbe-szerzésre (csúcstechnológiát képviselő CNC oktató labor kialakítása) 125 millió Ft-ot tudott költeni.

A környékbeli falvak, de magának a városnak a gazdái is a korábbiakban mindig el tudták látni mezőgazdasági termékekkel a többségében városi életmódot folytató lakosságot, virágzott a bulgár kertészet is. A későbbiekben a környékbeli termelő szövetkezetek vállalták eredményesen ezt a felada-tot. Célunk, hogy a közeljövőben újra biztosítsuk a feltételét annak, hogy jórészt helyben megtermelt élelmiszerrel lássuk el a lakosságot, az intézmé-nyeket. Utóbbiak tekintetében a közbeszerzési törvény elmúlt évi módosításának ez irányú köny-nyítését is fölhasználjuk. Az árvíz veszély miatt rendbe tett, illetve újonnan építendő záportározók öntöző kapacitása lehetővé tenné az intenzív zöld-ségtermesztést. A magángazdák helyzetbe hozása mellett szociális szövetkezet alapítása, vagy a szo-ciális földprogram újjáélesztése lehetne a termelés formája, mellyel alacsonyan képzett rétegek foglal-koztatásához is hozzájárulnánk.

Az Ózdi kistérségben, a magánbirtokosok mellett döntően két nagy erdőgazdálkodási szer-vezetnek vannak a kezelésében erdők. Az egyik az Északerdő Zrt., amelynek a kezelésében lévő erdőterület 103 ezer hektár, ez az ország erdőte-rületének 6%-át teszi ki. A másik az Egererdő Zrt., amely Magyarország legnagyobb összefüggő er-dővel borított hegyvidéki táján, az Északi Közép-hegységben gazdálkodik. Összesen 72 ezer hektár erdő- és vadgazdálkodási feladatokat, valamint

ehhez kapcsolódó szolgáltatásokat végez. Ezen erdők alapanyaggal láthatnak el több faapritékos, pelletes, fagázos technológiára épülő kisközösségi fűtésrendszereket, illetve nagy számban szívhat fel alacsonyan képzett rétegeket erdőültetéskor, ener-gianövények telepítésekor, illetve azok folyamatos gondozására.

Összességében elmondható, hogy az Ózdi kistér-ség csodálatos természeti környezetben fekszik, ahol a korábbi kohász és bányász múlt mára in-kább történelem. A térség leginkább orvosolandó problémái a megközelíthetőség, a munkanélküli-ség, illetve az alacsonyan képzett rétegek magas aránya.

4. ábra: Az Északerdő kezelésében lévő erdőterületek


14


A Rombauer-terv hatása a kistérségre

A program leirt feladatok végrehajtásával joggal re-méljük, hogy a térség foglalkoztatási rátája növeke-dési pályára áll, vonzóvá válik mind a lakosai, mind a befektetők számára, és középtávon egy sikeres vá-ros- és térségfejlesztési programot valósítunk meg.

A, Foglalkoztatási hatások 2002-2009

2002-20090

1000

2000

3000

4000

5000

6000

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Év

fő

0

5

10

15

20

25

%

Munkanélküliek száma Munkanélküliségi ráta

0

5000

10000

15000

20000

25000

30000

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Év

Fő

41

42

43

44

45

46

47

48%

Foglalkoztatottak száma Foglalkoztatási ráta

Az ábrából jól látható, hogy a vizsgált időszakban a kistérség munkanélküliségi rátája folyamato-san emelkedett. Az értéke 2009-ben 21,32% volt, mely több mint kétszerese az országos átlagnak (10,05%). Az ipari létesítmények létszámleépítése, a bányák bezárása, valamint az országon belüli in-gázási lehetőségek radikális csökkenése következ-tében a térségben egy igen jelentős munkaerő-többlet keletkezett. Ezt a szabad munkaerőt nem képes a mai napig felszívni a térség gazdasága. Ez eredményezi a térség magas munkanélküliségi rátáját, a foglalkoztatottak rendkívül alacsony ará-nyát. Ezt a helyzetet tovább fokozza a gazdasági válság, melynek következtében az elbocsátások hatására közel 30 százalékkal emelkedett a mun-kanélküliek száma a kistérségben. Azt a helyzetet mindenképpen orvosolni kell, különben a térség véglegesen leszakad, lemarad.

Az ábrából jól látszik, hogy a 2002-es adatok-hoz képest 18%-al, azaz 4.471 fővel csökkent a foglalkoztatottak száma a kistérségben. Ennek az oka, hogy az ipari termelés visszaesésének ered-ményeként gyökeresen megváltozott a régió gaz-dasági helyzete, ami a régió hosszan elhúzódó, tartós válságához vezetett. A nehézipari válság következtében az emberek elveszítették a mun-kájukat, amelynek egyik következménye az, hogy a kistérségben az átlagosnál is nagyobb a munka-nélküliség.

A foglalkoztatási ráta változásainak vizsgála-takor megfigyelhető, hogy a foglalkoztatási ráta a téli hónapokban a legkedvezőtlenebb, majd ta-vasszal a beinduló mezőgazdasági idénymunkák-nak, valamint a közhasznú foglalkoztatási prog-

II.

5. és 6. ábra: A munkanélküliek száma és a munkanélküliségi ráta, valamint a foglalkoztatottak száma és a

foglalkoztatottsági ráta alakulása az Ózdi kistérségben (Forrás: MTA KTI, 2010.)

Rombauer Terv

15

Rombauer Terv

ramoknak köszönhetően emelkedést mutat. Ezt július-augusztusban a pályakezdő munkanélküliek megjelenésének köszönhetően jellemzően kisebb visszaesés, majd ősszel újabb emelkedés követi. A közhasznú munkák és a mezőgazdasági idény-munkák végeztével a jórészt képzetlen munkások zöme újra visszakerül a munkanélküliek közé.

A magyarországi foglalkoztatottsági ráta már az Európai Unión belül is igen alacsony, ehhez képest a magyarországi elmaradott kistérségek-ben még rosszabb a helyzet. 2009 decemberében az országos foglalkoztatási ráta 55,4%-ot tett ki.

Az észak-magyarországi érték 48,5%, a B.-A.-Z. megyei pedig 46,8%. Ezzel szemben az ózdi kis-térségben a munkavállaló korúak 46,1%-a volt foglalkoztatva.

A Rombauer terv gazdasági hatása miatt a munkanélküliségi ráta/ munkanélküliek számának csökkentésének feltételei megteremtődnek.

Cél az, hogy a munkanélküliségi és foglakozta-tási ráta javuljon és legalább a B-A-Z megyei mu-tatóit érje el.

A foglalkoztatás várható alakulása a későbbiek-ben tételesen felsorolt projektek hatása.

7. ábra: A kistérség munkanélküliségi, foglalkoztatási és aktivitási rátájának összehasonlítása a többi területi egységgel (%), 2009 (Forrás: MTA KTI, 2010)


16


A foglalkoztatás várható alakukása az Ózdi kistérségben 2020-ig

0

5 000

10 000

15 000

20 000

25 000

30 000

35 000

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

fő

38

40

42

44

46

48

50

52

%

Foglalkoztatottak száma Foglalkoztatottak aránya

A foglakoztatási hatásokat a foglalkoztatottak szá-mán kívül a jövedelemnövekedéssel mérhetjük.

Ózdi kistérségben az egy fõre jutó jövedelem

0100200300400500600700800900

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

ezer

Ft

Ózdi kistérség Megyei átlag/összegRégiós átlag/összeg Országos átlag/összeg

B, Demográfia jellemzők

A kistérség lakossága 2008-ban 74.759 fő volt, mely 6.044 fős és 7,5 százalékpontos lakónépesség csök-kenést jelent a 2000. évi adatokhoz képest. Az Észak-magyarországi régióval összehasonlítva – ahol szin-

tén csökkenő tendenciát mutat a lakónépesség szá-ma (4,4 százalékpont) – a csökkenés mértéke több mint másfél szerese a régiós adatoknak.

A népesség csökkenésének két oka van. Egyrészt a kistérségben a természetes szaporulat az elmúlt években negatív egyenleget mutatott. A fogyás 2000 óta éves szinten 345 fő és 975 fő között mozgott.

A népesség csökkenésének másik oka a negatív vándorlási egyenleg. A kistérségből 2000 és 2008 között évente átlagosan 563 fő vándorolt el.

-20,00-18,00-16,00-14,00-12,00-10,00

-8,00-6,00-4,00-2,000,002,00

Ózdi kistérség elvándorlási egyenlege (ezrelékben)

Ózdi kistérség Megyei átlag/összeg

Régiós átlag/összeg Országos átlag/összeg

Az ábrán a jelenlegi elvándorlási tendenciák mu-tatkoznak. A jelen tervben leirt programok meg-valósulásával a vándorlási egyenleg fokozatosan közelíthet a régiós átlaghoz és cél, hogy a térségi szintű elvándorlás megszűnjön.

C, Társadalmi integráció

A program sikeres megvalósulása esetén a kistér-ség hatékonyan avatkozott be a hátrányos helyzetű

Forrás: MTA KTI, 2010.

Rombauer Terv

17

Rombauer Terv

rétegek felzárkózatása érdekében. Ezáltal jelentős eredményeket tud fel mutatni a hátrányos helyze-tű, marginalizált, alacsony társadalmi státuszú, el-sősorban roma lakosság integrációjában képzési, életminőségi és közösség fejlesztési állapotuk tekin-tetében. A program minden elemében – ahol a tár-sadalmi beilleszkedés hatása mérhető – az életkor és iskolai végzettség szerinti specifikumok összeha-sonlításával is folyamatosan értékeljük az eredmé-nyeket. A szektorális (közoktatási, szociális munka-ügyi) egymásra épültség a tervezés és megvalósítás során is egységes kezelési programmá integrálódik.

A program megvalósítása során együttműködésre törekszünk más hasonló problémákkal küzdő hazai (Fehérgyarmat) és határmenti (Rimaszombat) térsé-gekkel. A tevékenységek közös gondolkodás és össze-fogás mentén valósulnak meg alapítványokkal, huma-nitárius szervezetekkel és egyházakkal karöltve. Töre-kedve ezzel a „jó gyakorlat” elvének alkalmazására.

D, Térségi megközelíthetőség

Hazánkban sok olyan térség található, melyek meg-közelítése nagy nehézséggel jár, kevés, vagy nem megfelelő minőségű a hozzájuk vezető út, rosszak a vasúti kapcsolatok. Ilyen az Ózdi kistérség is. Ez a lemaradás hátrányosan befolyásolja a regionális kapcsolatok erősítését, valamint a közlekedési köz-szolgáltatásokat, kihatva ezzel az élet számos más területére is.

A közlekedési infrastruktúra fejlesztése jelentős segítséget nyújt a periférikus területek számára. Pozitív hatással van a térség tőkevonzó képessé-gére, az új munkahelyek teremtésére, az ingázásra és a jövedelmek alakulására, valamint hozzájárul a népesség helyben tartásához. A jobb közlekedési lehetőségek fejlesztő hatással bírnak a kereske-delemre és a szolgáltatásokra, valamint javítják a lakóhely minőségét is. Az Ózdi kistérség ezeket a


18


pozitív előnyöket nem élvez-heti, hiszen rossz a megköze-líthetősége.

Ez az elmúlt időszakban több befektetés elmaradását eredményezte a térségben, hiszen például egy elektro-technikai, illetve egy szélerő-mű alkatrészt gyártó cég is a rossz megközelíthetőség, il-letve csak 20 tonna forgalmat elbíró Sajó-híd következtében állt el a beruházástól. A helyi lakosokat ez a fentiek elma-radásán túl, még az ingázás tekintetében is hátrányosan érinti, hiszen a rossz közleke-dési viszonyok hátráltatják az dolgozni, tanulni, vagy valamilyen szolgáltatás, ügyintézés miatt uta-zásra kényszerülőket.

A közlekedési infrastrukturális fejlesztések meg-valósulása esetén jelentősen javulnak a térségen belüli, illetve a tágabb környezettel történő kap-csolatok. Javulnak a térség megközelítésének mu-tatói időben és minőségben egyaránt. Ettől, főleg azt várjuk, hogy sikerül az Ózdi kistérségbe jelen-tős befektetőket csábítani.

Az ábra alapján az autópálya elérhetősége a térségből meghaladja a 30 percet, Ózd viszonyla-tában ez több mint 45 perc. A közúti elérhetőség javításával ez a menetidő 35 percre rövidülhet, amely a beruházási döntések esetén kedvezőbb elbírálás alá esik.

E, Erősödő térségi szerepkör

A határ menti régióban a fejlesztések során meg-erősödő Ózd város térségi szerepe és hatásterülete érzékelhetően növekedni fog. A kistérség jelentős tartalékokkal rendelkezik a kereskedelem, a szolgál-tatások, az oktatás, az egészségügy és a turizmus területén. A szerepkör erősödése révén tovább fo-kozódhat a határmenti kereskedelem, a különböző lakossági szolgáltatások igénybevétele, az oktatási és az egészségügyi infrastruktúra jobb kihasználása és fejlesztése. A fejlesztések révén a város az említett szolgáltatások központja lehet. A határmenti magyar lakta területek még az ózdi kistérségnél is kedvezőt-lenebb helyzetben vannak, ami annyit jelent, hogy Ózd város érzékelhető fejlődése esetén határon át-nyúló térségi központ lehet újra, hatása hagyomá-nyosan Rimaszombat és Rozsnyó térségére kiterjed.

Rombauer Terv

19

Rombauer Terv

Ózd és térsége kitörési pontjainak

bemutatása

Ózd város az új évtizedben újradefiniálja önmagát. Célja, hogy az örökségére, adottságaira támasz-kodva, sikeres nemzetközi és hazai példákból öt-letet merítve olyan teret és életminőséget adjon lakosainak, amely a hagyományt és a fejlődést egyszerre jeleníti meg. A fenti cél elérésére három kitörési ponton keresztül történik:

1. Ipari örökség bemutatás: Örökségvédelmi kiemelt program a vasgyár területénA város közepén elhelyezkedő volt vasgyár te-rülete Ózd múltjának és megújulásának egyik

III. szimbóluma. A több mint 45 hektáros területen egyszerre megtalálható a múlt és a jelen gazdasá-ga. Területének jelenlegi minimális hasznosítása olyan komplex területfejlesztési program megva-lósítását teszi lehetővé, amely Közép-Európában egyedülálló bemutató-, kiállító és konferencia központként, valamint a kohászat építészeti ele-meit megtartó közösségi térként funkcionálhat. Mind közösségi, mind intézményi tekintetben egy új városközpont jön létre, amely a múlt örökségét egy élettel teli és mai közfunkciót ellátó térben mutatja be. Az ipari örökséghez tartozó Olvasó és Kaszinó az elmúlt években elsősorban Európai Uniós forrásokból kívül – belül megújult, tarta-lommal töltődött meg. Az Olvasó térségi műve-lődési központ lett, míg a Kaszinó a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem kihelyezett képzésének otthona.


20


munkahelyet teremt és környezettudatos szemlé-letet alakit ki. Célunk, hogy környezetbarát ipar-ágak honosodjanak meg a térségben, amely a ko-hász és bányász múlt után új alapokra helyezné a helyiek szemléletét.

3. Ózd foglalkoztatási program –Roma foglalkoztatási mintaprogramA város egyik, legsürgősebben megoldásra váró feladata a munkanélküliség kezelése. A program a képzéstől a közfoglalkoztatásig olyan egymás-sal összefüggő intézkedéseket mutat be, amely valós igényekre alapozott oktatást és hosszú távú munkahelyeket teremthet. A munkanélküliek be-vonása az önkormányzati beruházásokba, a zöld város koncepcióhoz kapcsolódó erdő- és mező-gazdasági munkák elterjesztése olyan mintaként szolgálhatnak más települések számára is, amely a munkaerő-piac perifériájára szorultak számára is kiutat jelenthet.

A három kitörési pont összhangja a térségi foglalkoztatást, a helyi gazdaságfejlesztést és az életminőség látványos javulását teremti meg úgy, hogy a vállalkozások aktív bevonásával a magán-tőke számára is vonzóvá teszi a program egyes ele-meit. Éppen ezért, a térség vonzóvá válik, a befek-tetések célpontjává válhat.

2. Zöld város koncepció megvalósításaA város új arculatának és fenntartható működésé-nek egyik legfontosabb eleme a közintézmények, iskolák és óvodák, valamint a közmű rendszerek környezetbarát rekonstrukciója. A zöld technoló-giák alkalmazásával nemcsak a környezeti terhek csökkenéséhez, de a mindennapi élet minőségé-nek javulásához járul hozzá úgy, hogy eközben

A térség elérhetőségének

jAvításA

KÖZÚT

VASÚT

TÉRSÉGI KÖZPONT„MINI NEw DEAL”

„SKANZEN-VÁROS”

ENERGIARACIONALIZÁLÁS

ERDő-,MEZőGAZDASÁGI

PROGRAM

KÉPZÉS SZOCIALIZÁCIÓ FOGLALKOZTATÁS

Rombauer Terv

21

Rombauer Terv

A térség települései-nek feladatai és

a kormányzat lehetséges szerepvállalása a Rombauer-terv megvalósítása kapcsán

A program végrehajtása az önkormányzatok, a tér-ség és a város gazdálkodó- és közszereplői, vala-mint a kormány összefogásának sikerén múlik.

IV.1. A települések szerepvállalása a célok meg-valósításában A proaktiv térségfejlesztésben hiszünk. Feladatunk, hogy a környező településekkel együttműködve olyan integráló szerepet töltsön be a város, ahol a szolgáltatások a térség minden lakosa számára el-érhetők, ahol Ózd és vidéke együtt fejlődik és közös értéket teremt. Ezt a szemléletet kell megvalósítani a célok megvalósításában.

1. célkitűzés: ipari örökségvédelmen alapuló fejlesztésekI/1. „Mini New Deal” program

A város számára kiemelt feladat, hogy nemcsak a múlt, hanem a jelen gazdasági élet meghatározó térségi szereplője legyen. A cél elérésének módja, hogy a betelepülni szándékozó vállalkozások szá-mára megfelelő infrastruktúrájú telephelyet, az

oktatási intézményekkel összefogva megfelelően képzett szakembereket, valamint vállalkozóbarát együttműködést alakit ki, amely a foglalkoztatás bővülését eredményezi. A közösségi beruházások-kal az önkormányzat maga is motorja lehet a fog-lalkoztatás elősegítésének.

I/2. Ipari örökség bemutatása

A volt vasgyár területén két funkció valósulhat meg. A leginkább látványos elem az ipari öröksé-get bemutató épületek, volt csarnokok, valamint az ipartörténetet interaktív módon – eredetiben, maketten és virtuálisan is - bemutató látogatói központ, amely minden korosztály számára izgal-mas látnivaló.

Másodsorban a területen olyan közösségi terek alakíthatók ki, amelyek a konferencia- és kulturális turizmust erősítik, teret adhatnak több ezer fő rész-vételével zajló nagyrendezvényekhez.

Az ipari örökség ápolásának egyik konkrét le-hetősége a Nemzeti Kulturális Digitális Dokumen-tációs Klaszter megvalósításában való részvétel. A projektben történő szerepvállalás az ipari örökség ápolása mellett lehetőséget jelentene az ipari mű-emlék épület felújítására, a dokumentációs anya-gok feldolgozása pedig jelentős munkahelyterem-tő hatással is járna.

2. célkitűzés: zöld város koncepció megvalósításaII/1. Térségi központ

Ózd mintegy 80 ezer ember számára jelenti a „vá-rost”. A szolgáltatások – lakossági, intézményi szintű

IV.


22


rendszere -, az oktatási, szociális és egészségügyi ellátás, a tömegközlekedés megszervezése, a köz-igazgatási feladatok ellátása, a kulturális lehető-ségek és a munkahelyek döntő többsége miatt a város az egész térség életét meghatározza. Ezt a kistérségi önkormányzati társulással intézményesí-tette az egészségügyi, oktatási, szociális és kulturá-lis területen. A jelenlegi funkcióit kibővítve olyan új lehetőségei vannak a városnak, mint az alkonyat-ipar térségi, sőt azon túlra is kiterjeszthető hatású fejlesztése.

II/2. Határon átnyúló kapcsolatok

A város – gazdaságtörténelmi múltja okán is – min-dig is szoros kapcsolatot ápolt a felvidéki települé-sekkel. A kapcsolat jelen pillanatban az oktatásban, a kereskedelemben és a szolgáltatások területén is meghatározó. Cél, hogy a környező városokkal együttműködve az interregionális térség megha-tározó gazdasági szereplő legyen.

II/3. Energia racionalizálás és fenntartható környe-zetgazdálkodás

A városi és térségi közintézmények környezetbarát működésének biztosítása nemcsak energia-megta-karítást eredményez, hanem szemléletet is formál. Az ózdi lakás lakásállomány több mint 50 %-a táv-fűtéses. A lakások száma meghaladja az 5.200-at. Kiemelt feladat városi távfűtés energia hatékony korszerűsítése és annak kombinálása a megújuló energia források igénybevételével. A fejlesztések eredményeképpen a kimutatható gazdasági hasz-

Rombauer Terv

23

Rombauer Terv

nok mellett az életminőség javulása is kézzel fog-ható. Az alternatív energiát felhasználó kazánok gyártása, a szélkerekek részegységeinek gyártása mellett, a részben már kísérleti jelleggel meglévő, de jelentős új területet bevonó energia ültetvény is a környezettudatos „zöld gondolat” része. A ko-rábbi korszerűtlen technológiával épülő - elsősor-ban házgyári panellakások – energiaracionalizálási programja további munkahelyeket teremthet a he-lyi építőipari vállalkozások számára.

II/4. Erdő-, mezőgazdaság

Az energiaracionalizálás egyik alapja a fenntartha-tó erdő- és mezőgazdaság, amely alapanyagként segíti a környezetbarát technológiák elterjedését. Tekintettel arra, hogy a témához kapcsolódó mun-kák elvégzését alacsonyabb képzettséggel is el le-het látni, így jelentős hatása lesz a foglalkoztatás bővülésére és részét képezi a felzárkóztatási prog-ramnak.

3. célkitűzés: foglalkoztatási mintaprogram megvalósításaA célkitűzés együtt valósítja meg a foglalkoztatási célok elérését, valamint a roma integráció minta-programját.

III/1. Szocializáció

A roma integráció egyik legfontosabb eleme, hogy családnevelési és életviteli szemlélet kialakításával segítse a leghátrányosabb helyzetű rétegeket, va-

lamint megmutassa számukra a tanulás és a mun-ka szükségességét. Ennek konkrétan megvalósí-tandó fejlesztési területe a jelenleg is romák által legsűrűbben lakott városrészben működő óvoda, iskola, általános művelődési központ egy új létesít-ményben történő – speciális felzárkóztató, alterna-tív tanulási, család- és életvitel tervezési, kulturális identitást erősítő programokat megvalósító – in-tegrálása. Az itt kidolgozott képzési és egyéni fej-lesztési eljárások beépülnek a város és kistérsége pedagógiai egységes programjába.

A másik kiemelt feladat a területi szociális munka – főként a családgondozói, védőnői, munkaügyi hálózat megerősítésével - az általános higiénés és munkaerőpiaci körülmények javítása.

III/2. Oktatás-nevelés, szakképzés

A munkábaállás egyik legnagyobb akadálya a meg-felelő szakképzés, illetve az alacsony képesítést igénylő munkahelyek hiánya. A rétegspecifikus ne-velési feladatok ellátása ezért az alapfokú oktatás-tól kezdve a szakképzésig terjed. Különböző kiegé-szítő programokkal (pl. tanoda program, speciális felzárkóztató képzések) az integráció felgyorsítha-tó. A tartós hátránnyal élő álláskeresők számára a város oktatási, képzés intézményei ma is biztosíta-ni tudják a humán és eszköz hátteret, sok esetben csak az alulmotiváltság és a szociális, foglalkozta-tási jogszabályi környezet kedvezőtlen adottságai jelentik a gátló tényezőket. Ehhez nyújtanak segít-séget a későbbiekben tételesen bemutatott alter-natív képzési, foglalkozatási programok.


24

T Ö B B

III/3. Foglalkoztatás

A város egyik legfontosabb feladata, hogy a maga eszközeivel törekedjen a munkanélküliség csök-kentésére. A már említett Mini New Deal program eleme, hogy a közberuházások során lehetőség nyílik foglalkoztatási program elindítására, amely-lyel hosszú távon az önkormányzati vagyonhoz kapcsolódó rekonstrukciós vagy a fejlesztéshez kapcsolódó beruházási munkák keretén belül tud a város munkát adni.

Szintén más célokkal együttműködve valósul-hat meg az erdő- és mezőgazdasági program, ame-lyik szorosan összefügg az energiaracionalizálással úgy, hogy a környezeti állapot megóvása mellett jelentős foglalkoztatási hatással bír. A mezőgazda-sági programok célja a korábban jól működő vá-roskörnyéki élelmiszer ellátó rendszer (elsősorban a közintézményekbe történő beszállítással) újra kiépítése.

Ifjúsági, sport és kulturális koncepció A három kiemelt célkitűzés mellett, azok mindegyi-kébe beilleszthető módon Ózd számára lehetőség az ifjúsági és diák sport élet hazai képviselete. A vá-ros létesítményei (uszoda, sportcsarnok, stadion), hagyományai és a környék környezeti adottságai megteremthetik a lehetőséget arra, hogy a város az ifjúsági sportélet országos szinten meghatározó szereplője legyen. Ehhez a kiszolgáló infrastruktúra nagyrészt rendelkezésre áll, de korszerűsítésre szo-rulnak. A térség hagyományos és ismert programja-in túl országos érdeklődésre is számot tartó egyedi helyszínen kiépülő réteg igényt kielégítő programok

Rombauer Terv

25

Rombauer Terv

tervezése és megvalósítása várható. A volt kohászat félig lebontott üzemcsarnokában alternatív zenei találkozók helyszíneinek kialakítása (rock, dixi), vala-mint „rom kocsma” megvalósítása is szerepel.

IV.2. Kapcsolódó külső feltételek megteremtéseA város által megjelölt fejlesztési irányok elindítása és a sikerességének kérdése nagyban függ néhány, a város hatáskörén túlmutató, de mindenképpen szükséges keretfeltétel megteremtésétől.

Térségi elérhetőség javítása Az Ózdi kistérség gazdasági-társadalmi fejlődését, valamint tőkevonzó képességét nagymértékben befolyásolja a térség megközelíthetősége, fizikai kapcsolata a környező térségekkel, megyeszékhe-lyekkel, illetve a fővárossal. A kistérség elhelyez-kedése következtében 3 irányban nyit kaput Bu-

dapest, Eger és Miskolc felé. A gazdaság fejlődése szempontjából ezért fontos kérdés, hogy a kistér-ség mennyire közvetlenül kapcsolódik ezekben az irányokban a közlekedési hálózatok vérkeringés-éhez, hiszen ez a tényező nagyban befolyásolja a jövőbeli versenyképesség alakulását.

A kistérség jelenlegi nem megfelelő közlekedé-si kapcsolatai rontják a térségben élők életminősé-gét, a gazdasági fejlődési potenciált, és hozzájárul a nagyfokú elvándorlás kialakulásához. Az útháló-zat fejlesztése során kiemelten kell kezelni a térség és az autópálya közötti minőségi közlekedési ösz-szeköttetés megteremtését szolgáló fejlesztéseket és vasúti közlekedés feltételeinek javítását. Ezáltal biztosítható a térség településeinek megfelelő közlekedési kapcsolata a szomszédos régiókkal, megyékkel, valamint az áruforgalom zavartalan és gyors áthaladása.


26


A közlekedési fejlesztések ösztönzése stratégiai fontosságú feladat, mivel hiánya és fejletlensége gyengíti a kohéziót, aminek következtében a tér-ség lemaradása tovább növekszik a többi térség-hez képest. Amennyiben ezen a területen nem tör-ténik pozitív javulás, az Ózdi kistérség a megyei és országos átlagtól csak messzebb fog kerülni min-den mutatóban, menthetetlenül a pusztulás útjára fog kerülni, hiszen versenyképtelenné válik.

I. közúti elérhetőség javítása

A város és környékének egyik legnagyobb verseny-képességi hátránya, hogy mind a közúti, mind a kötöttpályás közlekedési főirányok elkerülik, noha mind a Szlovákiával való szomszédság, mint a me-gyeszékhelyhez való viszonylagos közelsége kiváló adottság. Ez megnehezíti bizonyos iparágak letele-pítését és jelentős hátrányt okoz egy-egy beruházó-ért való versenyben.

A közúti elérhetőség érdekében a 25-os számú főúton új nyomvonal kialakítása szükséges egy 40 tonnás Sajó-híd építésével együtt, amely a Dél-Szlovákia és a Miskolc (autópálya kapcsolat) felőli elérhetőséget javítja jelentősen. A Budapest, Eger, illetve Salgótarján felől közlekedő forgalom számá-ra a 25. sz. főút új nyomvonalra helyezése szükséges Szentdomonkos és Borsodnádasd között, amellyel a két település közötti szerpentin kiváltása történik meg és ezáltal jelentősen csökken a menetidő.

További út korszerűsítések és gyorsító sávok kiala-kítása javasolt a 26-os út mentén Sajószentpéter térsé-gében, illetve a 25-ös és 23-as főúton Szentdomonkos és Pétervására között.

II. Vasúti elérhetőség javítása

A közúti elérhetőség fejlesztésének másik fontos elem a vasútfejlesztés. Ózd város vasúttal történő elérése jelenleg több problémát felvet, amelynek megoldására az alábbi lépések szükségesek.

a, Kazinbarcika – Ózd vonal villamosítása és a Bánrévei vasúti delta újbóli forgalomba helyzése.

Mind személyforgalom, mind árufuvarozás szem-pontjából a megye egyik fontos gerincét alkotja a 92. számú vasútvonal, felfűzve a Sajó menti ipari térség településeit a Miskolcról elérhető országos fővonalakra. Nemzetközi szerepe a bánrévei határ-

Rombauer Terv

27

Rombauer Terv

állomás miatt jelentős. A két ok miatt szükséges a Kazincbarcika-Bánréve (Szlovákia) – Ózd szakasz villamosítása.

Ózd megyeszékhellyel való vasúti kapcsolatá-nak szolgáltatási színvonalát alapvetően befolyá-solja a Miskolc irányú bánrévei deltavágány. A fel-újítások elmaradása miatti forgalomlassulás jelen-leg kb. 10-15 perc. A vonal rehabilitációja, valamint villamosítása mind az eljutási idő, mind a zaj- és légszennyezés csökkentése érdekében javasolt.

b, vasútállomás áthelyezése

A fenti fejlesztésekkel párhuzamosan szükséges egy olyan tömegközlekedési csomópont kialakítá-sa a városban, amely a közúti és a vasúti forgalom utasait egy terminálra irányítja.

Az ózdi kistérség és a Sajó völgye települései számára fontos, hogy Miskolcon a megjelent új igények alapján (kórházi szolgáltatások igénybe vétele, valamint egyetemi képzések miatt) új meg-állók kerüljenek kialakítására a megyei kórháznál és az Egyetemváros térségében. Emellett lényeges a forgalmi szempontokat és az ingázási szokásokat jobban figyelembe vevő ütemezett menetrend ki-alakítása.

Versenyképességi szerződés – helyi finanszírozási program elindítása A szubszidiaritású programok elvei alapján java-soljuk, hogy kormányzati szinten szülessen megál-lapodás a várossal egy keretprogramról, ami kere-tében a város (vagy a várost képviselő intézmény) saját jogkörben ad támogatást meghatározott

gazdaságfejlesztési és foglalkoztatás-bővítő pro-jektekre. Az együttműködés alapja a versenyké-pességi szerződés, amely részleteinek kidolgozása a város és a kormányzat feladata.

Önerő alap és örökségvédelmi alap létrehozásaA fejlesztések elindításának motorja lehet egy olyan vissza nem térítendő vagy visszaforgó alap (revolving fund) felállítása, amely kizárólag a pénzügyileg is megtérülő (infrastruktúra építés, energiaracionalizálás, bérbe adható épületek fel-újítása) projektek önerejének egy részét biztosítja az önkormányzatok számára. Amennyiben kizá-rólag visszaforgó alap felállítása lehetséges, akkor ezt a visszatérítendő támogatásokhoz hasonló rendszerben, global grant vagy tőkealap jelleggel szükséges elindítani. Ez esetben a fejlesztés által megtakarított források jelentik a visszafizetés ga-ranciáját, majd későbbiekben az újabb fejlesztések saját forrását. A visszaforgó pénzügyi konstrukció a magántőke bevonását is elősegítheti.

A fenti konstrukció kiegészítése lehet egy örök-ségvédelmi alap elindítása, amely a támogatja a megtérülő, természeti vagy ipari örökségen ala-puló projektek kidolgozását és megvalósításának kezdeti lépéseit.


28


Munkahely

teremtésMunkahely megtartás Összesen

1. Ipari örökségvédelmi program 1350 1350

2. „Munka + Tanulás” – Munkaerő-piaci reintegrációs modell-program az Észak-magyarországi Regionális Képző Központban 36 36

3. Erdőtelepítési, fásítási, erdőgondozási projekt megvalósítása önkormányzatok tulajdonában levő területeken 130 130

4. Városi távfűtés korszerűsítése megújuló energia felhasználásával kombinálva – intézményi fűtőmű mintaprojekt 40 40

5. Külső tőke bevonás ösztönzése ipari területek előkészítésével 450 450

6. Emelt szintű idősellátó hely kialakítása magántőke bevonásával 30 30

7. Városi távfűtés korszerűsítése megújuló energia felhasználásával kombinálva 150 150

8. Sajóvárkonyi Általános Iskola új épülete 50 50

9. Suvadásos tó revitalizációs és idegenforgalmi projektje 80 20 100

10. Kissikátor község szennyvíztisztítása és csatornázása 0 5 5

11. Nádasd völgy szennyvízcsatornázása 0 10 10

Kiemelt projektek legfontosabb adatai

Jelen fejezet bemutatja azokat a 2011–2015. között megvalósítandó, javarészt előkészített projekt- vagy programötleteket, amelyekkel a város és térsége megalapozhatja a hosszú távú fejlődés, foglalkoztatás és gazdasági versenyképesség egységét.

V.

Rombauer Terv

29

Rombauer Terv

12. Borsodnádasd ÖKO park projekt 5 5

13. Csapadék víz elvezető rendszer építése a Hegyháti településeken 0 5 5

14. Kelemér-Gömörszőlős útfelújítás 10 20 30

15. 25. számú főút Sajópüspöki és Bánréve elkerülő szakasz* 400 400 800

16. 25. számú főút Borsodnádasd-Szentdomonkos összekötő szakasz megépítése* 300 300 600

17. Határ menti közúti kapcsolatok helyre állítása* 50 0 50

18. Vasútközlekedés fejlesztése* 200 50 250

19. Upponyi tárolós vízi erőmű létesítése 30 0 30

Összesen 3166 850 4021

*óvatos becslés, hosszú távon ennek többszöröse lehet


30


1. projekt rövid címe Ipari örökségvédelmi programprojekt gazda neve Ózd Város Önkormányzatakapcsolattartó neve, elérhetősége (e-mail, telefon)

Fürjes Pál, polgá[email protected]

megvalósulás helyszíne (település) Ózdi Ipari Park – volt gyárterületösszköltség, MFt 9.600 igényelt támogatás, MFt 6.720érintett operatív program és prioritás

kiemelt kormányprogramként való nevesítése szükséges

kapcsolódás a fejlesztési irányhoz Új Magyarország Foglalkoztatási programszámszerű outputok (indikátorok, értékkel)

- 108 500 m2 megújult közterület- 178 000 m2 újonnan épített szintterület

számszerű eredmények (indikátorok, értékkel)

- 1 350 fő foglalkoztatása- 200 fő/nap látogató

projekt indokoltsága, szükségszerűségeA volt vasgyár területe Ózd egyik legértékesebb ingatlan-együttese. Központi elhelyezkedése, infrastrukturális ellátottsága, a történelmi, társadalmi hagyományai, karakteres épület állománya – melyből számos országos védettséget élvez – alapján a város és a kistérség kiemelkedő fejlesztési potenciállal rendelkező területe. Ezért ezt a fejlesztést nem egy ingatlan (csoport) fejlesztésnek, de még csak nem is egy településre vonatkoztatott koncepciónak, hanem Ózd térségének megújításával összefüggő alapvető stratégiai kérdésnek kell tekinteni.projekt konkrét céljaA fejlesztési munka célja, hogy a jelenleg alig hasznosított terület olyan funkciót kapjon, amely a terület határain jóval túlmutató hatást tud elérni, hozzájárul a kistérség és Ózd város gazdasági – társadalmi - környezeti fejlődéséhez. A területnek a városi-kistérségi fejlesztésben való lehetséges szerepét kell megvizsgálni, olyan funkciók megtalálásával, amelyek hozzájárulhatnak a város és térsége megújításához. A fejlesztés széleskörű társadalmi aktivitást igényel, ennek módszereit a tervezés során a teljes fejlesztési időszakra ki kell dolgozni.projekt célcsoportjaA térség teljes lakossága, valamint az idelátogató turisták.projekt tevékenységei- Kiállítóterek, konferenciaépületek létrehozása- közösségi terek létrehozása és felújítása- közintézmények és lakóingatlanok felépítése- Nemzeti Kulturális Digitális Dokumentációs Klaszter megvalósításában való részvétel. projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtéseA projekt szerves része a város megújulási programjának.költséghatékonyság, alternatívák Jelentős magántőke bevonása történik.

Rombauer Terv

31

Rombauer Terv

Pénzügyi fenntarthatóság, működés költsége és finanszírozása

A fejlesztés során olyan tevékenységek megvalósítása történik, amelyek pénzügyileg önfenntartóvá válnak működtetésük során.

hátrányos helyzetűek, különösen a romák helyzetének javítása

A rehabilitációs munkák során legalább 1000 fő betanított munkás foglalkoztatása szükséges.

Megvalósítás indítása és befejezése (év, hónap)

2011. 2015.

előkészítettség Tanulmánytervek készültek az Ipari Park területére.további előkészítés (beruházások esetén hiányzó műszaki tervek, engedélyek, stb. listája, időigénye)

Tulajdon viszonyok rendezéseFejlesztési szervezet létrehozásaKiemelt kormányprogramként történő elfogadás

kapcsolódás más projektekhez Mind a foglalkoztatási, mind a vállalkozásfejlesztési elképzelésekhez szoros a kapcsolódás.


32


2. projekt rövid címe „Munka + Tanulás” – Munkaerő-piaci reintegrációs modell-program az Észak-magyarországi Regionális Képző Központban

projekt gazda neve Észak-magyarországi Regionális Képző Központ, az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ, Ózd Város Önkormányzata és az Ózdszolg Nonprofit Kft által alkotott konzorcium

kapcsolattartó neve, elérhetősége (e-mail, telefon)

Fazekas Zoltán, alpolgá[email protected]

megvalósulás helyszíne (település) Ózd és térségeösszköltség, MFt 190 igényelt támogatás, MFt 171 amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek és költségük, MFtSzemélyi kiadások 125,5Dologi kiadások 64,5érintett operatív program és prioritás

TÁMOP, illetve az EMOP prioritásokhoz kapcsolódva.

kapcsolódás a fejlesztési irányhoz Felzárkóztatási program részeszámszerű outputok (indikátorok, értékkel)

450-900 órás képzések az általános iskola befejezéséhez120-240 órás ismeretfelújító képzésekOKJ képzések


36 fő munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű felnőtt munkaviszonyban •történő felzárkóztató és szakmai képzése valamint foglalkoztatása, 20 hektár energetikai faültetvény telepítése és gondozása, faapríték bioenergia forrás •előállítása, fatér és logisztikai háttér kialakítása és üzemeltetése,Egy – öntözési célokat és árvízi veszélyhelyzetek elhárítását is szolgáló – meglévő •zápor-tározó felújítása és karbantartásaÖnkormányzati tulajdonban lévő és szociális bérlakások épület-felújítása és •karbantartása

projekt indokoltsága, szükségszerűsége

A közcélú foglalkoztatás valamint az „Út a munkához” program felzárkóztató képzéseinek tapasztalatai arra engednek következtetni, hogy a leghátrányosabb helyzetben lévők munka világába történő integrációja csak komplex rendszerek által képzelhető el. Ennek két legfontosabb eleme a munka és a tanulás, ezek egységes rendszerbe történő integrációja, amelyhez társulnak egyéb, a társadalmi normák elfogadására, a közösségi életben való teljes értékű megjelenésre, az életminőség javítására irányuló kiegészítő programelemek. A komplex projekt megvalósítását indokolja az eddigi programok során tapasztalt motiválatlanság, a képzésbevonás nehézsége, nagymértékű hiányzás, rendszeres késés, engedély nélküli eltávozás, a közösségi normák figyelmen kívül hagyása, fegyelmezetlenség, deviancia, gyenge tanulmányi eredmény, lemorzsolódás. A célcsoport hagyományos képzésekbe történő bevonása egyre nehezebb, okai: az alulmotiváltság, az alacsony iskolai végzettség, a másodgenerációs munkanélküli létforma, a korai gyermekvállalás, a család, a környezet negatív hatása, az alkalmi (esetenként szürke vagy fekete) munkavállalás lehetősége és kényszere.

Rombauer Terv

33

Rombauer Terv

projekt konkrét céljaKépzéssel és értékteremtő foglalkoztatással az ózdi kistérség munkaerő-piaci helyzetének javítása, a hátrányos helyzetű, szegregált lakókörnyezetben élő főként roma lakosság fenntartható társadalmi integrációjának elősegítése, életminőségének javítása a végrehajtásban résztvevők által nyújtott, egyéni adottságokra és szükségletekre épülő, komplex beavatkozási eszközrendszerrel.

Célterületek: megújuló energiaforrásokra alapozott (biomassza) energiatermelés, meglévő záportározók karbantartása, tározók kialakításával árvíz-és környezetvédelmi fejlesztés, a leghátrányosabb helyzetben lévők lakhatási körülményeinek javítása önkormányzati tulajdonban lévő, jelen állapotukban lakáscélra alkalmatlan lakóépületek felújításával.projekt célcsoportjaSzakképesítéssel nem rendelkező, alacsony iskolai végzettségű, alacsony jövedelemmel vagy jövedelemmel nem rendelkező, szociálisan rossz körülmények között élő, elsősorban fiatal, de sok esetben már több gyermekkel rendelkező munkanélküli férfiak és nők.projekt tevékenységeiElőkészítés, képzési szakasz, foglalkoztatási szakasz.projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtéseA program kapcsolódik az Új Széchenyi Terv Foglalkoztatási programjához.költséghatékonyság, alternatívák A program mind a képzésre, mind a foglalkoztatásra hangsúlyt helyez.pénzügyi fenntarthatóság, működés költsége és finanszírozása

A tanulási és képzési program hosszú távon eredményez pénzügyi hasznot, mégpedig a kiutalásra kerülő segélyek, járadékok és különböző kedvezmények csökkenésével.


Elsősorban a munkaerőpiac perifériáján elhelyezkedők foglalkoztatása a cél, amely esetben jelentős számú roma foglalkoztatására kerülhet sor.

megvalósítás indítása és befejezése

2011. 2015.

előkészítettség (beruházások esetén meglévő műszaki tervek, engedélyek listája)

A konzorciumi tagok összefogásával és saját erős finanszírozásával 2010. november másodikán 14 fő résztvevővel elindult egy négyhónapos értékteremtő közmunka program, mintegy a modellprojekt „kísérleti” szakaszaként. Ennek keretében Ózd város örökségvédelem alatt álló Velence elnevezésű tisztviselői lakótelepén, három önkormányzati bérlakás nívós felújítására kerül sor. Ebben a kísérleti programban kipróbáljuk a projekt valamennyi újszerű elemét.

további előkészítés A tervezett projekt megvalósításához szükségünk van a január elsejétől bevezetésre tervezett Nemzeti Közfoglalkoztatási Program forrásaira.

kapcsolódás más projektekhez Az ózdi foglalkoztatási programokhoz, valamint az energiaracionalizálási programhoz való szoros kapcsolat.


34


3. projekt rövid címe Erdőtelepítési, fásítási, erdőgondozási projekt megvalósítása önkormányzatok tulajdonában levő területeken

projekt gazda neve Fürjes Pál, polgármesterkapcsolattartó neve, elérhetősége (e-mail, telefon)

[email protected]

megvalósulás helyszíne (település)

Ózd és térsége

összköltség, MFt 1 204 igényelt támogatás, MFt 1 083,6amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek és költségük, MFtFoglalkoztatás 1 044,2Erdőtelepítés 58,7Erdőgazdálkodási szolgáltatás 101,1érintett operatív program és prioritás

TÁMOP, illetve az EMVA prioritásokhoz kapcsolódva.

kapcsolódás a fejlesztési irányhoz

Felzárkóztatási program része

számszerű outputok (indikátorok, értékkel)

Évi 30 ha új erdő telepítése150 ha erdő betelepítése és gondozása

Számszerű eredmények (indikátorok, értékkel)

130 fő foglalkoztatása

projekt indokoltsága, szükségszerűségeA projekt egyik alapvető célkitűzése a várost és közvetlen környezetét érintő önkormányzati tulajdonú, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területeken értékteremtő munkával erdők, energiaerdők, parkerdők telepítése, fásítási programok, a város közigazgatási területén belül biológiai-ökológiai védősávok, parkok létesítése, önkormányzati tulajdonú erdők, fásított részek igencsak leromlott állagának feljavítása, ápolása, megóvása a további rombolásoktól, a környezeti rekultiváció megvalósítása.

A projekt másik alapvető célja a képzettség és anyagi tartalék hiányában halmozottan hátrányos helyzetű lakosságcsoportok, közöttük különösképpen a romák munkalehetőségeinek javítása, motivációjának és az elhelyezkedési lehetőségeiknek növelése. A munka világából hosszan kirekesztődött, a munkától elszokott személyek foglalkoztatása, kiegészítve motivációs, integrációs, képzési elemekkel.

Rombauer Terv

35

Rombauer Terv

projekt konkrét céljaa) Meglévő erdők ápolása, tisztítása, letermeléseb) Energia ültetvény, saját hasznosítás fűtésrec) Faapríték brikett, pellet előállítása, értékesítésed) További értéknövelő tényezők

A növekvő erdő érték- Erdők őrzésvédelme (lopás, tűzkár, vadkárok) - Talajerózió csökkentés - Élhetőbb környezet teremtés- Erdei tanösvény kialakítás - oktatási, nevelési célzat - Vadgazdálkodás helyreállítás- Védősávok, parkok létesítése lakókörnyezetekben-

projekt célcsoportjaElsősorban hátrányos helyzetű emberek, akik kiszorultak a munkaerő-piacrólprojekt tevékenységeiErdőtelepítés és gondozásprojekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtéseA program kapcsolódik az Új Széchenyi Terv Foglalkoztatási programjához.költséghatékonyság, alternatívák

Az önkormányzati területű erdők gazdasági hasznosítása a legköltséghatékonyabb megoldás.


A program a folyamatos újratelepítés és gondozás miatt, valamint az áru átvételének biztosításával pénzügyileg önfenntartóvá válik.


Elsősorban a munkaerőpiac perifériáján elhelyezkedők foglalkoztatása a cél, amely esetben jelentős számú roma foglalkoztatására kerülhet sor.

megvalósítás indítása és befejezése (év, hónap)

2011. 2015.

Előkészítettség Szükséges az önkormányzati tulajdonú erdők még pontosabb felmérése és a program teljes kidolgozása.

további előkészítés lásd fent.kapcsolódás más projektekhez Az ózdi foglalkoztatási programokhoz, valamint az energiaracionalizálási programhoz való

szoros kapcsolat.


36


4. projekt rövid címe Közintézményi fűtőmű mintaprojektprojekt gazda neve Ózd Város Önkormányzatakapcsolattartó neve, elérhetősége (e-mail, telefon)

Fürjes Pál, polgármester

[email protected] megvalósulás helyszíne (település)

Ózd

összköltség, MFt 70,79 igényelt támogatás, MFt 42 amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek és költségük, MFtÉpítés, közmű 13,8 Technológia, gépészet 51,44Egyéb költségek 5,55 érintett operatív program és prioritás

KEOP 4. prioritás


Zöld város koncepció egyik mintaeleme


200 és 1000 kw teljesítményű kazánok beüzemelése1 intézményi fűtőmű mintaprojektként történő elindítása


évi 40 millió Ft költségmegtakarítás a városnál

közel 1000 diákot, tanárt és egyéb dolgozót érintő energiaracionalizálási projekt megvalósítása

projekt indokoltsága, szükségszerűségeA Petőfi Általános Iskolát és a Bólyai Szakközépiskolát ellátó Intézményi Fűtőmű mintául szolgálhat a térség távhővel el nem látott nagyobb intézményei számára, a földgáz nélkül történő korszerű hőellátás tekintetében.projekt konkrét céljaA két iskolát ellátó intézményi fűtőmű építése.projekt célcsoportjaA két intézmény tanulói, dolgozói.projekt tevékenységeiKét darab kazán és a hozzá kapcsolódó hőközpont és hálózat kerül beépítésre.projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtéseÚj Széchenyi Terv Zöldgazdaság programjához kapcsolódik.költséghatékonyság, alternatívák

Megvalósíthatósági tanulmány alapján a két intézmény leválása a TÁVHő központi hálózatáról megalapozott.

Rombauer Terv

37

Rombauer Terv

pénzügyi fenntarthatóság, működés költsége és finanszírozása

Az üzemeltetéssel kapcsolatos kérdések megvitatása után a leghatékonyabb mód kiválasztására nyílik lehetőség.


A két intézményben jelentős számban tanulnak hátrányos helyzetű diákok. Számukra az új fűtési rendszer közvetlen haszonnal nem jár, azonban az intézmények és a fenntartó város számára jelentős költségmegtakarítás érhető el.


2011. 2011.

előkészítettség Megvalósíthatósági tanulmánytovábbi előkészítés Kiviteli tervek elkészítése szükséges. kapcsolódás más projektekhez A program szervesen kapcsolódik az erdőtelepítés, mezőgazdálkodás fejlesztéséhez,

valamint foglalkoztatási programhoz.


38


5. projekt rövid címe Külső tőke bevonás ösztönzése ipari területek előkészítésévelprojekt gazda neve Ózd Város Önkormányzatakapcsolattartó neve, elérhetősége (e-mail, telefon)



Ózd

összköltség, MFt 700 igényelt támogatás, MFt 350 amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek és költségük, MFtTáblai ipari park közművesítése és kialakítása 420 Bolyoki ipari terület közművesítése és kialakítása 30 Sárli telep térsége 100 Többi iparterület 150érintett operatív program és prioritás

ÉMOP 1. prioritás


Új Széchenyi Terv Vállalkozásfejlesztési program


42 ha ipari terület kialakításaÚj közműhálózat


30 betelepülő vállalkozás

450 új munkahelyprojekt indokoltsága, szükségszerűségeA több lábon álló, diverzifikált gazdasági és iparszerkezet a feltétele annak, hogy a kistérség jelenlegi sérülékenysége megszűnjön és a helyi gazdaság tartós, tervezhető pályára lépjen. A meglévő gazdasági potenciál, valamint a kistérség rendelkezésre álló termelési tényezői (munkaerő, korábbi tőke befektetések, természeti erőforrások) önmagukban nem jelentenek elégséges komparatív előnyt (különösen az elsődleges összehasonlítási alapot jelentő környező kistérségekkel és a határon túli szlovák területekkel összevetve) a térség számára. Ez egyben azt is jelenti, hogy elsősorban az új beruházások feltételeinek versenyképessé tételén keresztül juthat a kistérség addicionális előnyökhöz, növelheti saját vonzását.projekt konkrét céljaA térség gazdasági szerkezetváltásához szükséges új, lehetőleg innovatív ágazatokban működő befektetők megtelepedésének elősegítése a térségben.

A területek megfelelő előkészítés révén a potenciális befektetők számára kedvező feltételek nyújtása, új létesítmények építése, közművesített infrastruktúra kiépítése.

A befektetésre alkalmas ipaterületek több helyen is rendelkezésre állnak a városban.

Rombauer Terv

39

Rombauer Terv

projekt célcsoportjaKözvetlenül a jelenlegi és a betelepülő vállalkozások, közvetve a térség lakossága.projekt tevékenységeiTerület előkészítés, előközművesítés

Ingatlanhasznosítási szerződések megkötése, terület kiajánlás

Felkészülés a befektetők fogadására – oktatás, marketing, megállapodások az engedélyezési procedúrák segítéséreprojekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtéseAz Új Széchenyi Terv Vállalkozásfejlesztési Programhoz való illeszkedés.költséghatékonyság, alternatívák

A már meglévő, gazdasági terület besorolású ingatlanok előkészítése javasolt.


A megfelelő állapotú ipari területek biztosítása folyamatos bevételt eredményez. A betelepülő vállalkozások a helyiek foglalkoztatását segítik elő.


A jelenlegi és betelepülő vállalkozások munkahelyet teremtenek, amelyek egy része megfelelő szakképzettség, más része egyszerű betanítás után bárki számára elérhető.


2011. folyamatos


A legtöbb területen jogerős építési engedélyek állnak rendelkezésre. Azon területeken, amelyek a közelmúltban kerültek kijelölésre, tervezés szükséges.

további előkészítés Építési engedélyek megszerzése.

Pályázati források megszerzése.kapcsolódás más projektekhez A magántőke bevonásával megvalósuló program a foglalkoztatási programok kiegészítője. A

kettő együtt nagyságrendileg több száz munkahelyet teremt a térségben.


40


6. projekt rövid címe Emelt szintű idősellátó hely kialakítása magántőke bevonásávalprojekt gazda neve Ózd Város Önkormányzata; magántőkekapcsolattartó neve, elérhetősége (e-mail, telefon)


[email protected]ósulás helyszíne (település)

Ózd

összköltség, MFt 650igényelt támogatás, MFt Magántőke bevonásával az önkormányzat részéről minimális költség befektetése szükséges.

érintett operatív program és prioritás

ÉMOP 1. prioritás


Alkonyatiparhoz kapcsolódó fejlesztések


emelt szintű idősellátó hely kialakítása: 1 db1967 m2 szintterület teljes megújítása4451 m2 park megújítása


ápolók és gondozók foglalkoztatása: 30 főemelt szintű szolgáltatást igénybe vevők száma: 30 fő

projekt indokoltsága, szükségszerűségeA térségben egyre nagyobb az igény emelt szintű idősellátást biztosító intézmény létrehozására. A Reumakórház kiüresedő épületében jó lehetőség kínálkozik az alkonyatiparra épülő intézmény létrehozására.projekt konkrét céljaA Reumakórház átalakítása emelt szintű idősellátó-hellyé.projekt célcsoportjaKiemelt szolgáltatásokat igénybe vevő és azt megfizetni tudó szépkorúak.projekt tevékenységeiA projekt felöleli az új intézmény tervezését és az épület átalakítását.projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtéseA projekt illeszkedik az Új Széchenyi Terv egészségipari prioritásához, valamint a városfejlesztési elképzelésekhez.költséghatékonyság, alternatívák

Egy, már meglévő épület átalakításával jelentős költségmegtakarítás érhető el, az új építéssel szemben.


Az alkonyatiparra alkalmazott mérőszámok a projekt egyértelmű pénzügyi fenntarthatóságát mutatják be.

Rombauer Terv

41

Rombauer Terv


A szolgáltatások minden állampolgár számára megvásárolhatók.


2012. 2013.


Megvalósíthatósági tanulmány és kiviteli tervek szükségesek.

további előkészítés Lásd előző pont.kapcsolódás más projektekhez Hozzájárul a térségi ellátószerep erősítéséhez és a magántőke bevonásához a városi területek

fejlesztésébe.


42


7. projekt rövid címe Városi távfűtés korszerűsítése megújuló energia felhasználásával kombinálva

A projekt jelenleg tervezési fázisban van, a pontos tevékenységek és költségek 2011 első félévében, az egész térségre kiterjedő energetika-hatékonysági felmérés elkészítése után lehetséges.

projekt gazda neve Ózd Város Önkormányzatakapcsolattartó neve, elérhetősége (e-mail, telefon)



Ózd

összköltség, MFt Az energetika-hatékonysági felmérés után határozható meg.igényelt támogatás, MFt Az energetika-hatékonysági felmérés után határozható meg.amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek és költségük, MFtAz energetika-hatékonysági felmérés után határozható meg.érintett operatív program és prioritás

ÉMOP 3. prioritás


Zöld város koncepció


Az energetika-hatékonysági felmérés után határozható meg.


Az energetika-hatékonysági felmérés után határozható meg. A program végrehajtása idején legalább 150 fő foglalkoztatása szükséges a kivitelezési munkák kapcsán.

projekt indokoltsága, szükségszerűségeA város költségvetésében jelentős kiadási tétel a fenntartása alá tartotó intézmények energiafelhasználása. A racionalizálással jelentős költség- és emisszió csökkenés, javuló környezeti állapot érhető el.projekt konkrét céljaA teljes közvilágítás energetikai szempontú megújítása.

A közintézmények energiaracionalizálása.projekt célcsoportjaA város és térség teljes lakossága (közvilágítás) valamint a közintézmények (hivatalok, iskolák, óvodások) látogatói.projekt tevékenységeiKözintézmények és közvilágítás racionalizálása, amely a tervezéstől a kivitelezésig tart.projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtéseMind a zöld város koncepció, mint az Új Széchenyi Terv kiemelt célterületeinek megfelel.

Rombauer Terv

43

Rombauer Terv

költséghatékonyság, alternatívák

Az energetikai hatékonysági felmérés eredményeképpen intézményenként kell meghatározni a leghatékonyabb alternatívát úgy, hogy törekedni kell lokális központok létrehozására.


A város költségvetése számára az energiaracionalizálás jelentős kiadáscsökkenést eredményez, amelyekkel más fejlesztések finanszírozását segítheti elő.


A közintézmények és közvilágítás energiaracionalizálásának közvetett haszna van a hátrányos helyzetű emberek számára, ugyanis a megtakarított költségekből más programok (pl. felzárkóztatás) finanszírozása lehetséges.


2011. 2014.


2010-ben az Ózdinvest Kft megkezdte a város intézményeinek energiahatékonysági felmérését.

A város aláírta a CITY-SEC projekt Stratégiai Dokumentumát, mellyel formálissá vált 13 régiós önkormányzat csatlakozása az immáron 6 ország, 54 települését tömörítő nemzetközi programhoz.

további előkészítés (beruházások esetén hiányzó műszaki tervek, engedélyek, stb. listája, időigénye)

A város intézményeinek energiahatékonysági felmérését szükséges befejezni. A felmérést ki kell terjeszteni a térségre.

kapcsolódás más projektekhez (beleértve a terv-dokumentumban nem szereplő projekteket, korábbi projekteket)

A Zöld város koncepció megvalósításának egyik leglényegesebb eleme. A program kapcsolódik az erdőtelepítés és a mezőgazdasági területek hasznosításához, mert a lokális fűtőművek alapanyagát jelentik. Szintén kapcsolódik a foglalkoztatási programhoz, mert az erdők gondozását, mezőgazdasági területek művelését a foglalkoztatási program keretében valósítja meg a térség.


44


8. projekt rövid címe Sajóvárkonyi Általános Művelődési Központ (iskola, óvoda, művelődési ház) új épületeprojekt gazda neve Ózd Város Önkormányzatakapcsolattartó neve, elérhetősége (e-mail, telefon)


[email protected] Megvalósulás helyszíne (település)

Ózd

összköltség, MFt 1 500 (becsült költség a 2002 tervek alapján)igényelt támogatás, MFt 1 350 amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek és költségük, mFtKiviteli tervek elkészítése és építési engedélyek beszerzése 20Új épület felépítése 1 480érintett operatív program és prioritáskapcsolódás a fejlesztési irányhoz

Felzárkóztatási programhoz és az energiaracionalizálási programhoz egyaránt kapcsolódik.


Új épület elkészítése.Két, leromlott oktatási épület hasznosítása


700 hátrányos helyzetű diák megfelelő elhelyezése

50-70 tanár és kisegítő személyzet megfelelő munkakörülményeinek kialakításaprojekt indokoltsága, szükségszerűségeAz Ózd Sajóvárkonyi ÁMK új épületének megvalósítása, végérvényesen megoldaná egy nagyközségnyi településrész közoktatási, közművelődési gondjait, valamint befogadná az Apáczai Csere János Általános Iskolát. A fejlesztéssel mintegy 700 diák és 50-70 tanár, illetve kisegítő személyzet tanulás- és munkakörülményei javulnak jelentősen. A Sajóvárkonyi ÁMK 6 különböző épületben működik, az épületek többsége 150-200 éves, nedves, salétromos, nyílászárók korhadtak , a falak repedeznek, a vakolat hiányos, magas a talajvíz. A tanulók szükségteremben, illetve a kultúrházban is tanulnak. Tornaterem helyett csak tornaszobával rendelkezik jelenleg az iskola. Az elektromos hálózat, a fűtésrendszer felújításra szorul, nagy az energiaveszteség. Az iskola nem rendelkezik kellő számú tanulói wC-vel, tisztálkodási lehetőséggel.projekt konkrét céljaA projekt célja, hogy a Sajóvárkonyi Általános Iskola és az Apáczai Csere János Általános Iskola új, közös épületbe költözhessen. Az új iskolaépület segíti a tanulók szocializációját, a kultúrált közösségi szokások kialakítását. A megfelelő számú és minőségű mellékhelység, kézmosási és tisztálkodási lehetőségjelentősen javítja a higiéniás körülményeket. A tornaterem képes lesz kielégíteni a tanulók mozgásigényét, segíti a jellemformáló nevelőtevékenységet. A lakossági közkönyvtár a helyben élő olvasóvá nevelését szolgálná. A tervezett főzőkonyha képes lesz kiszolgálni 96%-ban rászoruló tanulókat, a helyi lakosság részére biztosítja a szociális étkezést. A beruházás elősegíti az esélyegyenlőséget, javul a fejlesztő gyógypedagógiai ellátás, az informatikai és idegen nyelvi képzés, amely elősegíti a pályaorientációt, ezzel együtt a munkaerő-piaci elhelyezkedés esélye. Az új épület segíti a környezettudatos, egészséges életmódra történő nevelést.

Rombauer Terv

45

Rombauer Terv

projekt célcsoportjaMintegy 700 diák és 50-70 tanár, illetve iskolai alkalmazott költözik új épületbe, amely az oktatáshoz és művelődési tevékenységhez szükséges minden infrastruktúrával rendelkezik. A diákok döntő többsége többszörösen hátrányos helyzetű, roma származású tanuló.projekt tevékenységeiÚj épület felépítése és két iskola átköltöztetése.projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtéseA projekt a város egyik legelmaradottabb térségében biztosít megfelelő körülményeket az oktatáshoz. költséghatékonyság, alternatívák

Két energiapazarló, csökkentett komfortú intézmény összevonásával alakul ki egy új, a mai körülményeknek megfelelő oktatási intézmény.


Az új intézmény két leromlott állapotú épületet vált ki, amely által jelentős energiamegtakarítás érhető el, valamint csökkennek az üzemeltetési költségek.


Kb. 700 diák, amelyből 98% roma származású, 92% hátrányos helyzetű, 63% halmozottan hátrányos helyzetű tanuló elhelyezését szolgálja az új épület.


2013. június 2014. augusztus

Előkészítettség 2002-ben készült tanulmányterv áll rendelkezésre, amelynek felújítása szükséges.további előkészítés Kiviteli terv és építési engedély szükséges.kapcsolódás más projektekhez A projekt része lehet a Munkaerő-piaci reintegrációs modell-programnak, valamint

kapcsolódik a város szintű energiaracionalizálási programnak.


46


9. projekt rövid címe Suvadásos tó revitalizációs és idegenforgalmi projektjeprojekt gazda neve Arló Nagyközség Önkormányzatakapcsolattartó neve, elérhetősége (e-mail, telefon)

Zsigray Árpád

[email protected]ósulás helyszíne Arlóösszköltség 560 igényelt támogatás 410 amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek és költségük, M FtIszapkotrás 30Övárok rendszer 15Parti zóna revitalizációja 15Természetes szűrőrendszer kialakítása 10Elfolyó, szabályozó rendszer kiépítése 10I. összesen 80Kemping infrastruktúra felújítása 40Strandkialakítás 25Szálláshelyek minőségi fejlesztése 15Erdei iskola, ökológiai tanösvény elemeinek kialakítása 20Vendéglátó egység (konyha, étterem, közösségi tér) felújítása 50Szín-tér (fedett színpad és foglalkoztatók kialakítása) 30Rehabilitációs klinika megépítése keringéses betegségben szenvedőknek 300II. összesen 480I.+II. összesen 560érintett operatív program és prioritás

Turisztikai szolgáltatások fejlesztése/Vállalkozások/Regionális

kapcsolódás a fejlesztési irányhoz A térség turisztikai potenciáljának erősítését szolgálja, valamint eleme az ifjúsági sportkoncepciónak és az alkonyatipari lehetőségeknek.


600 m övárok kialakítása, 28.000 m3 iszap eltávolítása, 1 db keringető rendszer beállítása, 1 db szintszabályzó műtárgy megépítése, 3 ha-os természetes szűrőmező kialakítása, 1 db 2 *-os kemping kilakítása (120 személy), Vizesblokk (3 férfi, 3 női wc, mosdók, zuhanyzók), 5 db vendégház felújítása (20 személy), Suvadáshoz vezető tanösvény 8 állomással kb. 1,2 km. Főzőkonyha, étterem, terasz felújítás 400 m2 . A rendszeres (20 éves) kézműves foglalkozások munkatereinek kialakítása, fedett színpaddal, fából 600 m2 , 30 személyes, emelt szolgáltatásokat nyújtó, privát klinika létrehozása magántőke bevonásával

Rombauer Terv

47

Rombauer Terv


7,6 ha-os tó élettartamának meghosszabbítása1.000 fő üdülő életminőségének javításaVendégéjszakák számának növelése 50 fő/éj átlagraSuvadás tábor résztvevői létszámának emelése 250 főre.Egészség turizmus megalapozása 30 fő/nap.Új foglalkoztatottak száma: 80 fő

projekt indokoltsága, szükségszerűsége A tó feltöltődött, szennyezett, a lefolyási rendszere korszerűtlen. A turisztikai hasznosítás miatt szükséges ennek kezelése Az egyedülálló geológiai formációra alapozott, színvonalas vendéglátás, rendezvényekhez szükséges infrastruktúrával való ellátása és klinikának a felépítése a tó adottságait megfelelően használhatja ki.projekt konkrét céljaTeljes ökológiai revitalizáció, ami megteremti a természeti adottság teljes körű kihasználását.projekt célcsoportjaÜdülőtulajdonosok, külföldi és belföldi diákok, turisták, betegek.projekt tevékenységeiA projekt két részből áll.

az ökológiai revitalizáció keretében a tó szennyezés-mentesítése valósul meg1.

a második elem a tó turisztikai, egészségipari és sport-, valamint kulturális elemeit valósítja meg.2. projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtéseKurrens képződmény, egy kitűnő klímájú zárt völgyben, melyhez a társított fejlesztések nem passzívumok, hanem bevételt termelő, munkahelyteremtő beruházások, melyek hosszú távon fenntarthatók. költséghatékonyság, alternatívák Ökológiai elveken nyugvó tervezés, elsősorban hazai, helyi alapanyagokból, helyi

vállalkozások, közfoglalkoztatottak bevonásával.pénzügyi fenntarthatóság, működés költsége és finanszírozása

A kiviteli költségek a lehető legkevesebb logisztikai feladattal terveznek, az eltávolított iszap a termőerejét fogja javítani a környékbeli földeknek. A megvalósulást követően jó menedzseléssel az rendszer teljesen önfenntartó. A programban a magántőke számára vonzó befektetési lehetőségek nyílnak.


A foglalkoztatást elsősorban e társadalmi csoport bevonásával kívánjuk megvalósítani

megvalósítás indítása és befejezése 2012. 2013.előkészítettség Revitalizáció tanulmányterve.

Étterem kiviteli terve.további előkészítés Pályázathoz szükséges terv elkészítése a kiválasztatott alternatíva szerint.kapcsolódás más projektekhez Kistérségi egészségügyi, idegenforgalmi klaszter.


48


10. projekt rövid címe Kissikátor község szennyvíztisztítása és csatornázásaprojekt gazda neve Kissikátor Község Önkormányzatakapcsolattartó neve, elérhetősége (e-mail, telefon)

Kocsik László polgármester

Tel: 48/546-513; 30/94-58-754; [email protected]ósulás helyszíne (település)

Kissikátor

összköltség, MFt 270igényelt támogatás, MFt 243amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek és költségük, MFtElőkészítés 15 Projektmenedzsment 6 Építés, átalakítása 200 Eszközbeszerzés 35 Mérnöki, szakértői díjak 5 Egyéb szolgáltatások 8Marketing és nyilvánosság 1 érintett operatív program és prioritás

ÉMOP 3. prioritás


2000 LE alatti települések szennyvízkezelése


Szennyvíztisztító kapacitás megvalósítása: 40 m3/nap Szennyvíztisztító telepek száma: 1 dbTisztított szennyvíz mennyiség: 37 m3/nap


Településen szennyvízcsatornával ellátott lakosság aránya 100%

370 fő csatlakozási a csatornahálózathozprojekt indokoltsága, szükségszerűségeJelenleg a településen kizárólag egyedi, zárt rendszerű tárolókban gyűjtik és szállítatják el a kommunális szennyvizet. Ezek műszaki állapota kérdéses, veszélyesek a talajra, az ivóvízbázisra.projekt konkrét céljaA projekt célja az egész településre vonatkozó szennyvízkezelési hálózat kiépítése az ivóvízbázisok és a talaj megőrzése céljából.

Rombauer Terv

49

Rombauer Terv

projekt célcsoportja370 fő állandó lakos

helyben működő intézmények, vállalkozások

településre érkezőkprojekt tevékenységeiÖnálló szennyvíztisztító telep megépítése

Szennyvíz hálózat és csatlakozási pontok kiépítése

2746 m NA 200-as gerincvezeték984 m NA 150-es bekötővezeték40 m3/d kapacitású biológiai tisztítóprojekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtéseA projekt a települési életminőséget, valamint a környezeti állapotot javítja elsődlegesen, összhangban a térség elképzeléseivel.költséghatékonyság, alternatívák

A program végrehajtása az egészségügyi és környezeti állapot javítása mellett az egyes ingatlanokhoz kapcsolódó költségeket csökkentik.


A működtető az Arlói Víz-Kommunális Kft. A szolgáltatási díjat a lakosság fizeti.


A fejlesztés a település összes lakosát érintik, valamint az itt működő vállalkozásokat.


2011 2012-2013

előkészítettség A teljes pályázati anyag kész, a szükséges engedélyek rendelkezés állnak.további előkészítés Nem szükséges.kapcsolódás más projektekhez Az önálló projekt a térségben tervezett szennyvíz- és közmű rendszerek fejlesztéséhez

kapcsolódóan javítja a térség mutatószámait.


50


11. projekt rövid címe Nádasd völgy szennyvízcsatornázásaprojekt gazda neve Arló Nagyközség Önkormányzatakapcsolattartó neve, elérhetősége (e-mail, telefon)

Zsigray Árpád

[email protected]ósulás helyszíne (település)

Arló, Borsodszentgyörgy, Járdánháza

összköltség, MFt 1.400igényelt támogatás, MFt 1.260amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek és költségük, MFtElőkészítés, kiviteli tervek előkészítése, engedélyezés 20Építés, átalakítása 1.380Eszközbeszerzésérintett operatív program és prioritás

ÉMOP 3 prioritás


Zöld város koncepcióhoz kapcsolódik.


1.800 ingatlan hálózatba kötése


Településen szennyvízcsatornával ellátott lakosság aránya 100%

projekt indokoltsága, szükségszerűségeNyitott közműolló, felszínre vezetett szennyvizek, veszélyeztetett ivóvízbázisok.projekt konkrét céljaA projekt célja a településekre vonatkozó szennyvízkezelési hálózat kiépítése az ivóvízbázisok és a talaj megőrzése céljából, valamint az ózdi szennyvíz tisztítóra való csatlakozás.projekt célcsoportja3 település lakossága, intézményei és vállalkozóiprojekt tevékenységeiTervezés, forrásszerzés, közműtársulatok megalakítása, társulási rendszer megalkotása, kivitelezés.projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtéseA projekt a települési életminőséget, valamint a környezeti állapotot javítja elsődlegesen, összhangban a térség elképzeléseivel.

Rombauer Terv

51

Rombauer Terv


Már megépült ózdi befogadó tisztítóműre történő csatlakozás, többnyire 1. gravitációra épülő rendszer kiépítésével.

Intézmények, faluközpontok szennyvízhálózatának kiépítése arlói, kis kapacitású 2. tisztítóval.


A működés lakossági szolgáltatás keretében történik, szolgáltatási díj ellenében.


Nem releváns, a települések minden lakosa célcsoportja a fejlesztésnek.


2013. 2015.

előkészítettség Három alternatívás tanulmány terv elkészült, ezekből a megyei zsűri az ózdi tisztítóműre történő csatlakozást preferálta.

Jogerős építési engedélyek szükségesektovábbi előkészítés Pályázathoz szükséges terv elkészítése a kiválasztatott alternatíva szerint.kapcsolódás más projektekhez Ózdi tisztító kapacitás bővítése.


52


12. projekt rövid címe Borsodnádasd ÖKO-park projektprojekt gazda neve Borsodnádasd Város Önkormányzatakapcsolattartó neve, elérhetősége (e-mail, telefon)

Kormos Krisztián – polgármesterE-mail: [email protected], Tel: 48/542-010


Borsodnádasd

összköltség, MFt 250 igényelt támogatás, MFt 225amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek és költségük, MFt


Turisztikai szolgáltatások fejlesztése/Vállalkozások/Regionális


A térség turisztikai potenciáljának erősítését szolgálja, valamint eleme az ifjúsági sportkoncepciónak.


Parkoló 900 m2; faház 80 m2; kőház 160 m2; jurtaház 42,5 m2; jurtasátor 4 db; sportpálya 600m2; fogadó épület és üzemeltetői iroda 186 m2; játszópark 100 m2 kilátó 1 db


3000 fő településen és környékén élő életminőségének javításaVendégéjszakák számának növelése 10 fő / éj átlagraTurisztikai látogatók száma: 30 fő / nap

Új foglalkoztatottak száma: 5 főprojekt indokoltsága, szükségszerűségeA tó feltöltődött, szennyezett, a lefolyási rendszere korszerűtlen. A turisztikai hasznosítás miatt szükséges ennek kezelése Az egyedülálló geológiai formációra alapozott, színvonalas vendéglátás, rendezvényekhez szükséges infrastruktúrával való ellátása és klinikának a felépítése a tó adottságait megfelelően használhatja ki.projekt konkrét céljaÖko park és sport centrum kialakításprojekt célcsoportjaTérségben élők és az ide látogató turisták elsősorban diákok, fiatalokprojekt tevékenységei

Erdő és gyepterületen egy Dirt és egy North shore terepkerékpáros pálya építése- Fogadó bázis infrastruktúrájának és szolgáltatásainak kialakítása- Erdei iskolai oktatóbázis kialakítása- Parkosítás- Hagyományőrző tevékenységek és termékek bemutatása-

Rombauer Terv

53

Rombauer Terv

projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtéseA kitűnő természeti adottságú terület lehetőséget jelent az aktív turizmus, a természeti nevelés és a hagyomány ápolás egymásra épülő tevékenységeinek megvalósítására. A fejlesztések egyidejűleg jelentenek idegenforgalmi lehetőségeket és bevételt termelő, munkahelyteremtő beruházásokat, melyek hosszú távon fenntarthatók.költséghatékonyság, alternatívák

A természeti és ökológiai elveken nyugvó tervezés, elsősorban hazai, helyi alapanyagokból, helyi vállalkozások, közfoglalkoztatottak bevonásával.


A kiviteli tervezés során lehetőség van a lépcsőzetes megvalósításra, amely lehetőséget jelent a folyamatos pályázati lehetőségek kihasználására. A megvalósulást követően jó menedzseléssel az rendszer teljesen önfenntartó. A programban a magántőke számára is vonzó befektetési lehetőségeket jelenthet.


A foglalkoztatást részben e társadalmi csoport bevonásával kívánjuk megvalósítani


2012 2014


Megvalósítási tervek, elképzelések rendelkezésre állnak


Engedélyes és kiviteli tervek készítése


Kistérségi és regionális klaszterhez történő csatlakozás


54


13. projekt rövid címe Csapadék víz elvezető rendszer építése a Hegyháti településekenprojekt gazda neve Borsodbóta Község Önkormányzatakapcsolattartó neve, elérhetősége (e-mail, telefon)

Gulyás JánosTel.: 06-30/906-8740e-mail: [email protected]


Hegyháti mikrotérség (Borsodbóta, Bükkmogyorósd, Csernely, Csokvaomány, Lénárddaróc, Nekézseny, Sáta, Uppony)

összköltség, MFt 3.215igényelt támogatás, MFt 3.215amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek és költségük, MFt


ÉMOP 3. prioritás


Térségi csapadékvíz elvezetés


Kiépítetett belvízelvezető rendszer: 69,9 km


A mikrotérségben élő lakosság, akiknek megoldódik lakókörnyezetükben a belvíz elvezetése, ezzel is csökkentve a lakóházak pincéinek, udvarainak, melléképületeinek elöntési esélyeit 5.605 fő.

A Lázbérci Víztározó ivóvízminőség javulásából adódóan az ivóvízzel ellátottak jobb minőségű ivóvízhez való jutása: 150.000 fő.

A Lázbérci Víztározó által tárolt vízmennyiség szabályzásából adódóan az árvíz veszély megszüntetésével érintett lakosok száma: 70.000 fő.

projekt indokoltsága, szükségszerűségeA Hegyháti mikrotérség településeinek belterületein kiépített belvízelvezető csatornák és patakok igen rossz állapotúak, eliszapolódtak, rajtuk a belvíz elvezetése sok esetben csak a patakok és csatornák kiöntésével valósítható meg. Ebből következően nagyobb esőzések, illetve hóolvadás alkalmával a lakóházak többsége belvíz által veszélyeztetett.projekt konkrét céljaA belterületi csatornák és patakok megfelelő kialakításával a belvízelvezetés szakszerű megoldása, a kiöntések elkerülése.

További célja a projektnek a Lázbérci Víztározó ivóvíz minőségének javítása, amely a fejlesztést követően az eddig kialakuló un. pangó vizek megszüntetésével érhető el. A projekt megvalósítása hozzájárul a lázbérci víztározó által tárolt vízmennyiség szabályozhatóságához, az esetleges gátszakadás révén bekövetkező árvíz elkerüléséhez.

Rombauer Terv

55

Rombauer Terv

projekt célcsoportjaA mikrotérségben élő minden lakos, a Lázbérci Víztározó által biztosított ivóvizet fogyasztó lakosok, valamint a Lázbérci Víztározó gátszakadása esetén árvízzel veszélyeztetett lakosok.projekt tevékenységeiA Hegyháti mikrotérség településeinek területén a belterületi belvízelvezető csatornák és patakok medrének megfelelő kialakítása, szükség esetén burkolása, a belvíz és csapadékvíz elvezetésének megoldása.

A Hegyháti mikrotérség vízgyűjtő területének nagysága összesen 102 km2 (Borsodbóta 8 km2, Bükkmogyorósd 10 km2, Csernely 21 km2, Csokvaomány 15 km2, Lénárddaróc 5 km2, Nekézseny 14 km2, Sáta 17 km2, Uppony 13 km2).

A belterületen lévő belvízelvezető csatornák és patakok hossza összesen 69,9 km (Borsodbóta 8,4, km, Bükkmogyorósd 5,6 km, Csernely 15,1 km, Csokvaomány 12,3 km, Lénárddaróc 4,9 km, Nekézseny 10,2 km, Sáta 7,2 km, Uppony 6,2 km). projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtéseTérségi szintű problémát old meg az elképzelés.költséghatékonyság, alternatívák

A belvízelvezető csatornák és patakok teljeskörű burkolása lényesen nagyobb költségekkel lenne megoldható a részleges burkolástól, valamint a patakmedrek iszapmentesítésétől.


A fenntartás az illetékes önkormányzatok költségvetésében lesz biztosítva, bevonva közmunkaprogramban résztvevőket is.


A projekt megvalósítása az itt élők és a Lázbérci Víztározó szolgáltatásait igénybevevő lakosok helyzetét egyaránt javítják, így a romákét is. Kiemelt módon segíti a romák helyzetét a projekt megvalósítása, mivel ennek a célcsoportnak lakóházai többségében az alacsony fekvésű, patakmeder mentén elhelyezkedő, belvízzel leginkább veszélyeztetett területeken helyezkedik el.


2012. 2013.

előkészítettség Eddig csak felmérések készültek, illetve beszerzésre kerültek a tervezéshez szükséges térképek.további előkészítés Műszaki tervek elkészítése, engedélyek beszerzése szükséges.kapcsolódás más projektekhez Mikrotérségre tervezett országos közút felújítási program.


56


14. projekt rövid címe Kelemér-Gömörszőlős útfelújításprojekt gazda neve Magyar Közútkezelő Nonprofit Zrtkapcsolattartó neve, elérhetősége (e-mail, telefon)megvalósulás helyszíne (település)

Kelemér-Gömörszőlős (26101 út)

összköltség, MFt 200igényelt támogatás, MFt 180 amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek és költségük, MFtÚtalap és burkolat kialakítása 200 érintett operatív program és prioritás

ÉMOP 3. prioritás

kapcsolódás a fejlesztési irányhozszámszerű outputok (indikátorok, értékkel)

2 km közút felújítása


Évi 3000 látogató számára megfelelő megközelítés elérése

projekt indokoltsága, szükségszerűségeA kistérség egyik jelentős turisztikai látogatóhelye Gömörszőlős. A 26 számú fő út Bánréve térségében ágazik el Aggtelek irányában (2601). Kelemér község érintésével a 26101 úton érhető el Gömörszőlős. A bekötő út hossza 2 km, amely keskeny, balesetveszélyes, rossz állapotú. Az utóbbi idők csapadékos időjárása miatt a Kelemér utáni mélyen fekvő útszakasz vízátfolyásos, járhatatlan. Ennek az útszakasznak a megemelése műszakilag indokolt.projekt konkrét célja26101 sz. új felújítása.projekt célcsoportjaTelepülések lakosai, turisták, munkavállalókprojekt tevékenységeiÚtszakasz alapjának megemelése

Új útburkolat lefektetése

Rombauer Terv

57

Rombauer Terv

projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtéseA kistérség turisztika lehetőségeinek fejlesztése.költséghatékonyság, alternatívák

Más alternatíva vagy nyomvonal jelentős költségnövekedést eredményezne és a környezet romlását eredményezi.


A közút felújításával költségcsökkentés (folyamatos karbantartás és javítás) érhető el.


Nem releváns, a települések minden lakosságát, illetve az idelátogatók helyzetét egyaránt javítja.


2012. 2012.

előkészítettség Kiviteli tervek és kisajátítási tervek rendelkezésre áll.további előkészítés A kivitelezés megindítására a pályázat beadása szükséges.kapcsolódás más projektekhez Kistérségi turisztikai fejlesztésekhez kapcsolódik.


58


15. projekt rövid címe 25. számú főút Sajópüspöki és Bánréve elkerülő szakaszprojekt gazda neve Magyar Közút Nonprofit Zrt.kapcsolattartó neve, elérhetősége (e-mail, telefon)megvalósulás helyszíne (település)

25. számú főút nyomvonalán.

összköltség, MFt 6.000 (2005-ös adatok aktualizálása alapján)igényelt támogatás, MFt 5.700amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek és költségük, MFtEngedélyes tervek elkészítéseÚj nyomvonal kiépítéseVasúti felüljárók megépítéseSajó-híd megépítése érintett operatív program és prioritás

KÖZOP


A térség elérhetőségét javítja, amellyel közelebb hozza a megyeszékhely szolgáltatásait és növeli a térség vonzerejét.


4 km közúti útpálya megépítése1 db 40 tonna teherbírású híd megépítése


Megyeszékhelyhez való eljutás távolságának csökkenése: 20%

Megyeszékhelyhez való eljutás idejének csökkenése: 20%

Aggteleki turisztikai körzet távolságának csökkenése: 15%projekt indokoltsága, szükségszerűségeÓzd város Szlovákia és Miskolc felőli megközelítése a Sajó-híd alacsony teherbírása miatt nem kielégítő. A Bánréve-Sajópüspöki kitérő jelentősen megnöveli a megyeszékhelyhez való eljutatás menetidejét.projekt konkrét céljaA 26. számú főút Serényfalva melletti csomópontja és a 25. számú főút 25124 jelű összekötő úti csomópont közötti közúti kapcsolat megteremtése.projekt célcsoportjaAz ózdi és putnoki térség lakossága, vállalkozói, valamint a területre érkező befektetők és vállalkozások. projekt tevékenységeiKiviteli tervek elkészítése, közúti kapcsolat (Sajó-híddal együtt) megépítése.projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtéseA projekt az Új Széchenyi Terv Tranzitgazdaság prioritásával összhangban áll.

Rombauer Terv

59

Rombauer Terv


A korábbi három terv közül a legköltséghatékonyabb került elfogadásra.


A projektnek közvetlen anyagi haszna nincs, azonban a térségi elérhetőség javításával a gazdasági fejlődés gyorsulására számíthatunk.


A térség minden lakója számára előny származik a projektből. A közúti kapcsolat javításával a munkahelyek száma növekedni fog.


2011. 2012.

előkészítettség Átnézeti helyszínrajz rendelkezésre áll.további előkészítés Terület kisajátítás, kiviteli tervek elkészítésekapcsolódás más projektekhez A térség gazdasági fejlesztéséhez kapcsolódik a projekt. Mind Miskolc, mind Szlovákia felé

jelentősen javítja az elérhetőséget, amellyel jelentősen nő a terület gazdasági vonzereje.


60


16. projekt rövid címe 25. számú főút Borsodnádasd-Szentdomonkos összekötő szakasz megépítéseprojekt gazda neve Magyar Közút Nonprofit Zrtkapcsolattartó neve, elérhetősége (e-mail, telefon)megvalósulás helyszíne (település)

25. számú főút Borsodnádasd és Szentdomonkos közötti szakasza

összköltség, MFt 10.000 (2005-ös tervezés alapján becsülve)igényelt támogatás, MFt 9.500amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek és költségük, MFtEngedélyes tervek elkészítéseÚj nyomvonal kiépítéseérintett operatív program és prioritás

KÖZOP


A város elérhetőségét és ez által gazdasági fejlődését könnyíti.


8 km közúti útpálya megépítése


Budapesthez való eljutás távolságának csökkenése: 2%

Budapest való eljutás idejének csökkenése: 10%projekt indokoltsága, szükségszerűségeÓzd város Budapest felől való megközelítésének egyik legnagyobb akadálya a két település közötti szerpentinút folyamatos állagromlása, valamint az ebből adódó időveszteség. A két település közötti hegy átvágásával jelentősen csökkenne a főváros felé való menetidő, illetve csökken az út romlásából adódó elérési nehézség.projekt konkrét céljaA két település hegyátvágással történő összekötése a 25. sz. főúton.projekt célcsoportjaAz ózdi és pétervásárai térség lakossága, vállalkozói, valamint a területre érkező befektetők és vállalkozások. projekt tevékenységeiKiviteli tervek elkészítése, közúti kapcsolat megépítése.projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtéseA projekt az Új Széchenyi Terv Tranzitgazdaság prioritásával összhangban áll.költséghatékonyság, alternatívák

A tervek közül a legköltséghatékonyabb került elfogadásra.


A projektnek közvetlen anyagi haszna nincs, azonban a térségi elérhetőség javításával a gazdasági fejlődés gyorsulására számíthatunk.

Rombauer Terv

61

Rombauer Terv


A térség minden lakója számára előny származik a projektből. A közúti kapcsolat javításával a munkahelyek száma növekedni fog.


2012. 2013.

előkészítettség 2005-ben készült tanulmány, amely aktualizálása szükséges.további előkészítés Terület kisajátítás, kiviteli tervek elkészítésekapcsolódás más projektekhez A térség gazdasági fejlesztéséhez kapcsolódik a projekt. Mind Budapest, mind Eger és

Salgótarján felé jelentősen javítja az elérhetőséget, amellyel jelentősen nő a terület gazdasági vonzereje.


62


17. projekt rövid címe Határ menti közúti kapcsolatok helyreállítása projekt gazda neve Magyar Közút Nonprofit Zrt.kapcsolattartó neve, elérhetősége (e-mail, telefon)megvalósulás helyszíne (település)

Susa – Jéne; Susa – Rimaszécs; Sajópüspöki – Velkenye; Gömörszőlős – Naprágy; Kelemér – Naprágy; Domaháza – Gömörpéterfalva

összköltség magyar oldalon (7,1 km): 710 MFt

szlovák oldalon (9,5 km): 3,4 milló EURigényelt támogatás magyar oldalon: 639 MFt

szlovák oldalon: 3,06 millió EUR amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek és költségük, MFtEngedélyes tervek elkészítéseÚj nyomvonal kiépítéseérintett operatív program és prioritás

KÖZOP


Határmenti térségek, települések elérhetőségének javítása


magyar oldalon 7, 1 km ; szlovák oldalon 9,5 km


Települések közötti eljutás távolsága 40-50% -kal csökken

Ózd–Rimaszombat közötti eljutás távolság 20 km-rel, az eljutási idő 20 perccel csökkenprojekt indokoltsága, szükségszerűségeAz ózdi kistérség határmenti települései között az elmúlt évszázadban szoros gazdasági együttműködés volt. A határok megszűnésével és volt közúti kapcsolatok helyre állításával ez az együttműködés újra létrejöhet. Jelentősen csökken a települések közötti valamint a két szomszédos térség központjai (Ózd–Rimaszombat) közötti útvonalak hossza és a menetidő. projekt konkrét céljaA szomszédos határ menti települések közötti közúti kapcsolatok helyre állítása. projekt célcsoportjaAz ózdi kistérség és a rimaszombati járás lakossága, vállalkozói, valamint a területre érkező befektetők, vállalkozások és az ide látogatók. projekt tevékenységeiKiviteli tervek elkészítése, közúti kapcsolatok megépítése.projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtéseA projekt az Új Széchenyi Terv Tranzitgazdaság prioritásával összhangban áll.

Rombauer Terv

63

Rombauer Terv


A tervek közül a legköltséghatékonyabb került elfogadásra.


A projektnek közvetlen anyagi haszna nincs, azonban a térségi elérhetőség – belső közlekedési viszonyok - javításával a gazdasági fejlődés gyorsulására is számíthatunk.


A térség minden lakója számára előny származik a projektből. A közúti kapcsolatok javításával a munkahelyek száma is növekedni fog.


2012. 2014.

előkészítettség Kormányzati szándékok valamint a magyar oldalon elkészült tervek további előkészítés Terület kisajátítás, kiviteli tervek elkészítése

kapcsolódás más projektekhez A térség gazdasági fejlesztéséhez kapcsolódik a projekt. Javítja a térség belső kapcsolatait, elérhetőségét, amellyel jelentősen nő a terület gazdasági vonzereje.


64


18. projekt rövid címe Vasútközlekedés fejlesztéseprojekt gazda neve MÁV Start Zrt.kapcsolattartó neve, elérhetősége (e-mail, telefon)megvalósulás helyszíne (település)

Kazinbarcika-Bánréve-Ózd közötti 92. számú vasúti vonal

összköltség, MFt pontos költség a tanulmánytervek alapján számíthatókigényelt támogatás, MFt pontos költség a tanulmánytervek alapján számíthatókamennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek és költségük, MFtVasúti vonal villamosításaVasúti delta üzembe helyezéseÓzd város vasútállomásának áthelyezéseérintett operatív program és prioritás

KÖZOP

ÉMOP – 5.1.2.kapcsolódás a fejlesztési irányhoz

Térségi elérhetőség javítását szolgálja


új vasútállomás felépítése33 km vasúti pálya villamosítása


vasúton utazók számának megnövekedése

növekvő teherforgalomprojekt indokoltsága, szükségszerűségeÓzd megyeszékhellyel való vasúti kapcsolatának szolgáltatási színvonalát alapvetően befolyásolja a Miskolc irányú bánrévei deltavágány hiánya, melynek megvalósítása szükséges. A vonal rehabilitációja, valamint villamosítása mind az eljutási idő, mind a zaj- és légszennyezés csökkentése érdekében javasolt.projekt konkrét céljaA projektnek három konkrét célja van:

1. Kazinbarcika-Ózd vonal villamosítása

2. Vasúti delta üzembe helyezése

3. Vasútvonal áthelyezéseprojekt célcsoportjaTérség lakossága és vállalkozói, Miskolcon és Kazincbarcikán tanulók, dolgozók, az egészségügyi ellátást igénybe vevők.projekt tevékenységeiA projekt tevékenységei megegyeznek a céljainak megvalósításával.projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése

Rombauer Terv

65

Rombauer Terv

A térség elérhetőségének javítása, amely mind gazdasági, mind társadalmi szempontból kívánatos.költséghatékonyság, alternatívák

Már meglévő vasúti pálya újra üzemeltetése történik, amelyhez villamosítás kapcsolódik.


A villamosítás által költségcsökkentés érhető el az üzemeltetésben. A gyorsabb menetidőnek köszönhetően nagyobb utaslétszámmal lehet számolni. A vasútállomás városon belüli áthelyezésével a városközpont könnyebben elérhető és csökken a buszközlekedés általi emisszió.


A város gyorsabb elérhetősége munkahelyet teremt, amely minden társadalmi csoport számára előny.


2012. 2013.


Nincsen elkészített tanulmány vagy terv.

további előkészítés Kiviteli tervek és hatástanulmányok szükségesek.kapcsolódás más projektekhez (beleértve a terv-dokumentumban nem szereplő projekteket, korábbi projekteket)

A vasútfejlesztési program három elemének végrehajtása mellett ki kell hangsúlyozni a Miskolc városán belüli végpontok kialakítását. A városból jelentős számú diák tanul a Miskolci Egyetemen, így szükséges egy egyetemi megálló létesítése. Szintén szükséges a megyei kórházhoz való közvetlen kapcsolat kialakítása. Ezen két megálló a két legnagyobb csoportot (diákok és egészségügyi szolgáltatást igénybe vevők) szolgálják ki.


66


19. projekt rövid címe Upponyi tárolós vízi erőmű létesítéseprojekt gazda neve Lázbérc 2 Konzorciumkapcsolattartó neve, elérhetősége (e-mail, telefon)

Balogh Béla

Tel.: +36-48-538-225

e-mail: [email protected]ósulás helyszíne (település)

Uppony

összköltség, MFt 14.000igényelt támogatás, MFt 7.000amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek és költségük, MFt


KEOP 4. prioritás


Zöld energia, megújuló energiatermelés


10 Mw teljesítményű erőmű létesítése energiatermelésre


30 új munkahely létesítése.

20.000 ember energiaellátása.projekt indokoltsága, szükségszerűségeMegújuló energiaforrás létesítése, környezetbarát felhasználása. Környezetszennyező energiatermelés kiváltása.projekt konkrét céljaVízerőmű építése, vízenergia felhasználása.projekt célcsoportjaAz Ózdi kistérség lakossága.projekt tevékenységeiA projekt megtervezése, kivitelezése, és az erőmű működtetése.projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtéseÚj Széchenyi Terv Zöldgazdaság programjához kapcsolódik.költséghatékonyság, alternatívák

Olcsóbb energia előállítása.

Rombauer Terv

67

Rombauer Terv


A program az energiatermeléssel középtávon megtakarítást eredményez, illetve nyereségessé válik, ezáltal fenntarthatósága biztosítható.


2012 2014


Megvalósíthatósági tanulmány és kiviteli tervek szükségesek.


Lásd előző pont.


Hozzájárul a térségi ellátószerep erősítéséhez, a környezettudatos szemlélet erősödése, és a magántőke bevonásával környezetbarát munkahelyeket teremt.


68


Projekt megnevezés helyszín Tervezett költség (eFt)Egészségközpont kialakítása Arló 100.000

A putnoki Fogorvosi rendelő fejlesztése Putnok 41.500

A putnoki Orvosi Ügyelet és Mentőállomás fejlesztése

Putnok 48.000

Orvosi rendelő fejlesztése Sajóvelezd 10.000Egészségügyi Szolgáltatás fejlesztése Uppony 7.000

Tornaterem kialakítása Arló 150.000Régi iskola felújítása, kibővítése Nekézseny 100.000Borsodbóta községi 2 csoportos Óvoda építése Borsodbóta 150.000Óvoda tetőfelújítás Sajóvelezd 4.000Intézményrendszer energetikai korszerűsítése Arló 50.000Önkormányzati intézmények felújítása Borsodnádasd 100.000„Óvoda,iskola és konyha épületének felújítása Borsodszentgyörgy 30.000Faluház felújítása Dubicsány 10.000Középületek felújítása Gömörszőlős 15.000Önkormányzati intézmények távhőellátása Hangony 27.000Energetikai fejlesztések a működő intézményekben

Járdánháza 29.000

Önkormányzati intézmények energetikai korszerűsítése

Kelemér 40.000

Idősek otthona fejlesztése Putnok 65.000A putnoki Péczeli József ÁMK felújítása Putnok 162.000A Sajónémeti Kultúrház felújítása Sajónémeti 31.000

összesen 1.169.500

VI. Kapcsolódó városi és térségi projektekAz ózdi kistérség egyéb projekt javaslatai

Témakör: Önkormányzati közintézmények felújítása, korszerűsítése energiaracionalizálás és megújuló energia források igénybevételének kombinálásával

Rombauer Terv

69

Rombauer Terv

Témakör: Települési és kistérségi csapadékvíz elvezetési rendszerek kialakítása, korszerűsítése

Projekt megnevezés helyszín Tervezett költség (eFt)Arló település vízrendezése Arló 300.000Csapadékvíz elvezető árkok és természetes vízfolyások medrének rendezése, felújítása

Borsodnádasd 350.000

„Borsodszentgyörgy belterületi csapadékvíz elvezetése”

Borsodszentgyörgy 100.000

Dubicsány belterületi árokrendszer felújítása Dubicsány 13.500Zápor tározó létesítése Csernely 25.000Meder kotrás, hidaknál az áteresztőképesség növelése, tározó kialakítása

Nekézseny 100.000

Vízvédelmi intézkedések Putnok belterületén Putnok 61.000Putnok belterületi árokrendszer felújítása Putnok 49.000Sajópüspöki község belvíz elvezetési rendszer kiépítése

Sajópüspöki 150.000

Belterületi csapadékvíz-tározó építése Kelemér 20.000Belterületi csapadékvíz elvezető rendszer kiépítése

Uppony 100.000

Záportározó kialakítása és patakmedrek rekonstrukciója

Uppony 50.000

összesen 1.318.500

Témakör: Települési ívóvízhálózatok kiépítése és korszerűsítése

Projekt megnevezés helyszín Tervezett költség (eFt)Felső-Hangony települési ivóvízhálózat bővítése Hangony 52.000Egészséges ivóvízellátásának biztosítása Kelemér község belterületén, a lakosság ellátása érdekében, rákötés az ÉRV Zrt. vízbázisára.

Kelemér 80.000

Ivóvíz vezeték kiépítése az Érv-s rendszerben Nekézseny 40.000összesen 172.000


70

T Ö B B M I N T VÁ R O STémakör: Vállalkozások és önkormányzatok együttműködése

(telephely és vállalkozás fejlesztés, munkahelytermés)

Projekt megnevezés helyszín Tervezett költség (eFt)Iparterületek komplex fejlesztése kármentesítéssel és közművek kiépítésével


Faluszövetkezet alakítása Csernely 40.000Sajtüzem kialakítása Csernely 35.000Ivóvíz palackozó létesítése Csernely 45.000Önkormányzati tulajdonú üzlethelységek felújítása

Dubicsány 18.500

Erdei terméket, gyógynövények feldolgozása Járdánháza 40.000Gyermek rehabilitációs intézet Csernely 100.000Borsodbóta térségi hátrányos helyzetű személyek képzése és foglalkoztatása

Borsodbóta 220.000

összesen 1.298.500

Témakör: Települési és kistérségi közúti közlekedés Projekt megnevezés helyszín Tervezett költség (eFt)

Csernely-Járdánháza erdei út felújítása Csernely - Járdánháza 25.000Borsodszentgyörgy-Hangony összekötése, útépítés

Borsodszentgyörgy-Hangony 150.000

Dubicsány belterületi utak felújítása (József A., Petőfi, Határ út)

Dubicsány 20.000

Bükkmogyorósd község Kinizsi út aszfaltozása és a falu belterületén található 2 buszmegálló kiépítése

Bükkmogyorósd 20.000

Belterületi utak aszfaltozása Nekézseny 40.000Sajónémeti külterületi településrészének megközelítését szolgáló 022. hrsz. út felújítása, aszfaltozása

Sajónémeti 25.000

Sajópüspöki Rákóczi út páros oldal járda felújítás

Sajópüspöki 10.000

Belterületi út építése Sajóvelezd 40.000Járda építés Sajóvelezd 10.000Belterületi földutak szilárd burkolatú úttá történő fejlesztése

Uppony 30.000

Uppony belterületén szilárd burkolatú utak útburkolatának felújítása

Uppony 20.000

összesen 390.000

Rombauer Terv

71

Rombauer TervTémakör: Turisztikai fejlesztések

Projekt megnevezés helyszín Tervezett költség (eFt)Komplex turisztikai fejlesztés Nádasd-völgye mikro-térségben


Pihenőház turisztikai fejlesztése Borsodbóta 50.000Sport központ felújítása, szabadidő központtá fejlesztése, szálláshellyel bővítése

Borsodszentgyörgy 20.000

Magtár épület átalakítása falusi vendégházzá Dubicsány 20.000Néprajzi gyűjtemény kiállítás infrastrukturális fejlesztése, program fejlesztés

Gömörszőlős 4.600

Szabadidőpark kialakítása Lénárddaróc 30.000Kulturális és turisztikai fejlesztés Sajómercse 20.000Turisztikai Szolgáltató Központ kialakítása Uppony 20.000

összesen 414.600

Témakör: Településfejlesztés

Projekt megnevezés helyszín Tervezett költség (eFt)Községi ravatalozó felújítása Dubicsány 5.000

Játszótér kialakítása Kelemér 7.500Köztemető kibővítése, infrastruktúrájának kialakítása

Kelemér 4.500

Sportpálya felújítása az egészségesebb életmód, a sportolás népszerűsítésére

Kelemér 5.000

Ravatalozó építése Királd 20.000Mezőgazdasági traktor és adaptereinek beszerzése

Királd 10.000

A „közös udvarok” felszámolása Sajónémeti 32.000Autóbusz várók építése Sajópüspöki 5.000Szabadidőpark kialakítása Sajópüspöki 10.000Ravatalozó felújítása, a szertartási terület burkolása

Sajóvelezd 10.000

Településrekonstrukció az árvíz sújtotta településeken

Uppony 6.900

Katolikus Templom felújítása Uppony 25.000összesen 140.900


72


Rombauer Terv

73

Rombauer Terv

A kistérség településeinek bemutatása

Arló

Mai nevén a te-lepülés a 11. szá-zadban jött létre, ekkor a Bors-Mis-kóc nemzetség birtoka volt. Az el- ső lakosok fakiter-meléssel, szénége-

téssel foglalkoztak. A település különleges termé-szeti látnivalója a suvadással keletkezett tó. Itt kerül megrendezésre minden évben a kézműves tábor, amely jelentős látogatottsággal bír, mind határon belülről és külföldről is. A település egyik fő látniva-lója még a római katolikus templom.

Bánréve

Írásos formában Bánrévét 1381-ben említik először forrásaink. A 19. század végén és a 20. század elején a település népessége kétszeresére növekedett, is-kola, templomok épültek. A fejlődés kiváltója a bánrévei vasútállomás 1873-as forgalomba helye-zése volt. A II. világháború alatt a községben súlyos károk keletkeztek, az áldozatok emlékét emlékmű őrzi. A település értékes épülete a Szentmiklóssy család által, az 1850-es években emelt kastély

Borsodbóta

A terület már az ókorban is lakott volt, ezt bizo-nyítják a környéken talált bronzkori kardok, ame-lyeket a Nemzeti Múzeumban őriznek. Írásos em-lékeink 1494-ben említik először, Bolcha néven. 1954-ig Bóta volt a község neve, ekkor vette fel a Borsodbóta nevet. Látnivalója az 1930-as években épített római katolikus templom, illetve az 1938-ban emelt Borbély-Maczky Emil kastély.

Borsodnádasd

Az első okleveles említése 1327-ből való Nádasd né-ven. Neve a területén lévő nagy kiterjedésű nádasra utalt. A Nádasdi Vasgyár 1864-től üzemelt, amelyhez a településen a szénbányászat megindulása is páro-sult. Az iparosodásnak köszönhetően a 19. századtól a polgárosodás is megkezdődött. 1903-tól a telepü-lés neve Borsodnádasd lett. A két világháborúban Borsodnádasd összesen majd 300 főt vesztett, amely nagyon jelentős szám a település méretéhez képest. Jelentősebb látnivalója a helytörténeti kiállítás, illet-ve az 1846-ban épített római katolikus templom. A település 2001-ben városi rangot kapott.

Borsodszentgyörgy

Azon településeink sorába tartozik, amely a tatár-járás után jött létre. Eredeti elnevezése Disznósd volt. Egy 1629-ből származó feljegyzésen már Szentgyörgyfalu a település neve, védőszentje, Szent György után. 1935. április 1-jétől hivatalosan Borsodszentgyörgy a neve. Fő látnivalója az 1770-es években épített római katolikus templom.

VII.


74


Bükkmogyorósd

Környéke már a kőkorszakban is lakott volt, ezt bi-zonyítja a Hosszúbércen feltárt kőkorszaki telep. A település 1904 óta viseli a Bükkmogyorósd nevet. Napjainkra jelentősen átépült, csak néhány régeb-bi téglatornácos lakóház maradt. Legfőbb látniva-lója az 1939-ben emelt római katolikus templom.

Csernely

1236-ban említik először oklevélben. Neve vagy a csermely szóból, vagy a szláv cerna, azaz fekete szó-ból származik. Római katolikus temploma jelenlegi formáját 1783-ban nyerte el. Copf stílusú, rokokó a belső berendezése. Oltárképe Szent Lőrinc vérta-núságát ábrázolja. A településen található Sturman kastély, amely 1780-1790 között épült. A 18. század-ban híressé vált savanyú vízéről, a szénbányászat kö-vetkeztében azonban ez mára elapadt.

Csokvaomány

A mai település 1943-ban jött létre két, már koráb-ban egybeépült község, Csokva és Omány egyesí-téséből. Mindkét falut az Árpád-korban hozták létre valószínűleg cseh telepesek, elsőként mindkettőt 1221-ben említik. Látnivalója az 1806-ban épült ró-mai katolikus templom. A település teniszpályával, és lovaglási lehetőséggel várja a turistákat.

Domaháza

A település a 13. században jött létre, templomát 1332-ben említik először. Eredeti neve a Hangony-

patak közeli forrása után Hangonyfő volt. Mai nevét Domahidi János földbirtokosról kapta. Egyháza már 1332-ben fennállt. Innen származik egy egye-dülálló műtárgy 1342-ből, a kagyló alakú kereszte-lőedény, amelyet ma Kissikátorban őriznek. 1976 és 1979 között a községben élt és alkotott Feszty Árpád lánya, Feszty Masa festő.

Dubicsány

A községre vonat-kozó első említés a 15. századból való. A 18. század-ban birtokosai, a Vay család kas-télyt építtetett a faluban. A kastélyt

a 20. század elején új tulajdonosa alakította át mai formájára. 1849-ben Görgey Artúr csapatai a köz-ség határában csaptak össze az orosz sereggel. A település értékes emléke még az 1839-ben emelt református templom, amelyet 1930-ban jelentősen átalakítottak.

Farkaslyuk

1913-ban kezdett hozzá a bányanyitási munkála-toknak. Az 1914-ben a közelben megnyitott szén-bánya sokáig nyújtott munkát a lakóknak. Az első világháború alatt és után épültek meg első lakóhá-zai. A település a bánya bezárása miatt válságba került, és lakói úgy döntöttek, különálló település-ként több esélyük van a fennmaradásra. 1996. ok-

Rombauer Terv

75

Rombauer Terv

tóber 13-án Farkaslyuk lakói népszavazáson dön-töttek a település önállóságáról. Az önállósodásra 1999. május 1-jén került sor. Farkaslyuk az ország egyetlen olyan települése, amely úgy lett önálló, hogy korábban nem volt az. A település látnivalói a Gyürky-tárna, illetve a Gyürky Gyula Emlékpark.

Gömörszőllős

Ma Gömörszőlős az egyetlen magyarországi te-lepülés, ami nevében még őrzi a történelmi Gömör-Kishont vármegye nevét. 1993-ban indult a „Gömörszőlős, a fenntartható falu” elnevezésű program, melynek keretében a miskolci Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány mun-katársai létrehoztak egy környezetbarát technoló-giákat, biogazdaságot bemutató oktatóközpontot, illetve olyan projekteket valósítanak meg, amelyek-kel a térség erőforrásainak fenntartható hasznosí-tását, illetve a népi mesterségek, hagyományok to-vábbélését kívánják elősegíteni. Gömörszőllősön sok régi lakóépület fennmaradt. Református temp-lomát 1839-ben kezdték el építeni.

Hangony

Hangony neve Anonymus gestájában szerepelt először, a völgyön végigfutó patak neveként. A honfoglalás után a Berény nemzettség szállta meg, ennek emlékét őrzi Birinyi vára, amelynek nyomai ma is láthatóak. A mai Hangony község 1939-ben jött létre Alsó- és Felsőhangony egyesüléséből. Neve Anonymus Gestájában jelent meg először, a völgyön végigfutó Hangony-patak neveként. Je-

lentős emléke az 1843-ban épült katolikus temp-lom. Itt található a Csesztovai Madonna képe, ame-lyet 1940-ben egy menekült lengyel katonatiszt festett.

Hét

A krónikák 1427-ben említik elő-ször, de a község ennél korábbi ere-detű. Oklevelek-ben írták: Heeth, Hethy, Héthi alak-ban is, valószínű-

leg személynévből ered. Hét legfőbb nevezetessé-ge a horgásztó. A település református templomát 1786-1787 között építették.

Járdánháza

A cseh hospesek által elfoglalt terület eredetileg Arlóhoz tartozott. Az 1990-es évek elejétől önálló község. A hagyomány szerint IV. Béla a tatárok elől menekülve ezen a helyen pihent meg. Ennek állít emléket a IV. Béla emlékkápolna. A település római katolikus templomát 1742-ben építették. A telepü-lés közelében található Gyepes-völgy igazi termé-szeti kincs, a védett növény- és állatvilág egyedivé és rendkívülivé teszi.

Kelemér

Tompa Mihály a szabadságharc bukása utáni idők-ben két évig élt a községben, mint a falu lelkésze.


76


Itt tartózkodása idején írta a szabadságharc bu-kása utáni időkben, az önkényuralom idején al-legorikus, szabadság é s függetlenség eszméjét hirdető verseit, többnyire "Rém Elek" állnéven, ami a "Kelemér" szó visszafelé olvasva. Tompa Mihály keleméri tartózkodását emlékgyűjtemény mutatja be a településen. Másik fő látnivalója a református templom, amelyet a 14. században építettek.

Királd

A természetkedvelőinek érdemes Királdot felkeres-ni. A falu erdők között fekszik, melyekben egyaránt érdemes vadászni, gombászni, vagy csak egysze-rűen sétálni. Jelzés nélküli turistaút köti össze a környező településekkel. A 19. század közepén nyitották meg a település első szénbányáit, amely a fejlődés letéteményese volt, és egészen 2001-ig működtek. A bányászat emlékeit ma kiállítóhely őrzi.

Kissikátor

A település az Ár-pád-kor óta lakott, először 1379-ben említik. A török időkben elpusz-tult, nemcsak a tö-rök dúlás, hanem természeti csapá-

sok miatt is, de újra benépesült. 1904 óta hívják Kissikátornak, azelőtt Sikátor volt a neve. Római katolikus körtemploma 1764-ben épült

Lánárddaróc

Várföldekhez tartozó település volt, neve is királyi szolgálatra utal, lakói vadölők, vadbőrszolgáltatók, vagyis darócok voltak. Írásos formában, 1220-ban, a Váradi Regestrumban említik először. Római ka-tolikus temploma a régi helyén, 1851-ben épült. A településhez rokoni szálak fűzik Bárdos Lajos zene-szerzőt, karnagyot.

Nekézseny

Régészeti leletek bizonyítják, hogy a terület az ős-kor óta lakott volt. A település létrejötte az Árpád-korra tehető. Írásban 1415-ben említik először, egy adománylevélen. Református temploma 1845-re készült el tornyával együtt. Nekézsenyben, a csalá-di sírkertben nyugszik végakaratának megfelelően Szeleczky Zita színésznő.

Ózd

Ózd település nevét hiteles forrás 1272-ben említi először, akkor még Ovzd alakban. A név jelentése egy nép nevére, az úzokra utal. A város mai terüle-tén még hét másik község is volt Ózdon kívül. 1940-ben Ózd összeolvadt Bolyok és Sajóvárkony közsé-gekkel, majd 1949-ben elnyerte a városi rangot. A további öt települést (Center, Hódoscsépány, Susa, Szentsimon és Uraj) 1978-ban csatolták Ózdhoz.A település életében a 19. század közepén történt óriási fordulat, amikor feltárták a vas- és barnaszén-telepeket, amelyek hasznosítására megépítették a vasgyárat 1846-ban. A település ezután gyors fej-lődésnek indult, amelynek íve a szocialista évtize-

Rombauer Terv

77

Rombauer Terv

dekben csúcsosodott ki, amikorra igazi iparvárossá vált Ózd. Az 1980-as évek végén azonban válságba került a kohászat, így a 150 évig tartó kohász és bá-nyász múlt mára jórészt történelem. Fő látnivalói a Városi Múzeum, a Gyár út impozáns épületei, mint a Kaszinó, Olvasó, Nagyiroda, a szentsimoni római ka-tolikus templom, amely az 1200-as években épült.

Putnok

A helység neve „utast, út mentit jelent”. Első ismert okirata 1283-ból származik. A 15. század elején már állt a putnoki vár, amely igazából

egy megerősített kastély volt. II. Rákóczi Ferenc is tartózkodott a várban. A szabadságharc bukása után a császáriak tudatosan lerombolták. A 18. szá-zadtól a Serényi család birtokában volt a település. 1848-ban Pákozdnál 158 putnoki lakos harcolt gróf Serényi László vezetése alatt. Hosszú időn keresztül mezőváros volt, 1881-től nagyközség. A trianoni bé-keszerződést követően a kettészakított Gömör és Kishont vármegye Magyarországnál maradt részé-nek székhelye lett 1920 és 1923 között. A szénbányá-szat a 20. század elején kezdődött Putnokon, amely lökést adott a település fejlődéséhez. Az utolsó csille szént 2000. szeptember 22-én hozták felszín-re. A település látnivalói az 1829-ben épített római katolikus templom, az 1804-ben épített református templom, a Serényi-kastély amely mai klasszicista

formáját 1835-ben nyerte el, illetve a kastélypark. A településen működik a Gömöri Múzeum, amely Gömör vármegye természeti, kulturális és történeti értékeit mutatja be.

Sajómercse

Első írásos említése 1281-ből való. Lakói mezőgaz-daságból éltek. Római katolikus temploma 1777 és 1779 között épült. Itt őriznek egy keresztet, amely 1949-ig a királdi szénbánya felolvasójában volt, és munkába induló bányászok előtte mondták el imá-ikat. A község határában található Vár-hegyen egy egykori vár nyomai fedezhetők fel.

Sajónémeti

Első írásos emléke 1219-ből származik, de területe a honfoglalást megelőzően is lakott volt. Gömör vármegye történetében olvasható róla, hogy a csehek elfoglalták Sajónémeti várát, és onnan csak 1459-ben sikerült kiverni őket. A várat Mátyás parancsára utána földig rombolták. Török hadak pusztításai miatt 1566-ban már a pusztult falvak között említik. Később újranépesült, 1831-ben kolerajárvány pusztított a településen. A temető helyén állt Mátyás vadászkastélya, aminek köveit később a Sajópüspöki templom építéséhez hord-tak el. Római katolikus temploma 1729-ben épült. Vár-hegyen földvár maradványai találhatóak.

Sajópüspöki

Első okleveles említése 1263-ból való. 1904-ig Püspökinek nevezték. Lakosai főleg földművelés-


78


sel foglalkoztak az idők során. A község 1969-ben elveszítette önállóságát és Bánrévéhez csatolták, majd 1991-ben a rendszerváltozás után, újra saját önkormányzattal bíró község lett. Római katolikus temploma 1794-ben épült.

Sajóvelezd

A község kialakulása a 12. századra tehető, első írá-sos feljegyzése 1294-ből származik. A településen a mezőgazdaságból él a legtöbb lakos. Jelentős az erdőgazdálkodás, a kertészkedés, illetve a szántó-földi gazdálkodás. 1895-ben filoxéra járvány pusz-tított ki 81 holdnyi szőlőt, de a borospincék még ma is megvannak. Református templomát 1802-ben építették újjá. Sajóvelezd látnivalója a Tájház, ahol régi lakberendezési tárgyakat, eszközöket mutatnak be.

Sáta

Hivatalosan, fellelt okmányok alapján Sáta meglétéről a 13. századtól be- szélhetünk. A tele- pülés nevezetes látnivalója az 1735-ben épült Fáy-

kastély. Római katolikus temploma 1806 és 1808 között épült. A településen a háztáji gazdálkodás igen jelentős.

Serényfalva

A település korábbi elnevezése Málé volt. A név, gúnyolódásra adott lehetőséget, ezért 1928-ban a gróf Serényi család után átnevezték Serényimálnak, majd Serényifalvának. Római katolikus temploma 1797-ben épült. A térség legnagyobb múlttal ren-delkező téglaüzeme Serényfalván található.

Uppony

Fontos település lehetett a rég-múltban. A tele-pülés határában és barlangjaiban számos őskori le- let került elő, to-vábbá ősi vasol-

vasztóhelyet is találtak. A község létrejötte felte-hetően a 11. századra tehető. Írásban először egy 1281-es oklevél említi Római katolikus temploma 1806-1807-ben épült. A lakosság nagy része őster-meléssel, kenderfonással és szövéssel foglalkozott. Földvára a szikla szorosban, a Vízköz-hegy csúcsa alatti teraszon épült. A közelében található Lázb-érci Tájvédelmi Körzet páratlan természeti értéket őriz.

Rombauer Terv

79

Rombauer Terv

Documents

Rombauer Terv - Ózd...Rombauer Terv 3 Rombauer Terv Ózd neve másfél évszázadon át gyakorlatilag egyet jelentett a vaskohászattal. A vasgyár – előbb a Rima-Murány Rt.,