Fotó

: D

ebre

czen

i Fan

ni

ÚJRATERVEZÉS 2020 – A KÖNYVES ÉV ÚJRAKEZDÉSEWWW.KONYV7.HU K U L T Ú R AXXIII. ÉVFOLYAM 2020. 1. SZÁM ELÔFIZETÔKNEK 600 Ft

Selyem ZsuzsaAz elsô világvége,amit együtt töltöttünk

Szilasi LászlóKései házasság

ERDÔS VIRÁG„A könyvet Magyari Tatjána emlékének ajánlom”

Vírus után a világ

Gáspár András GáspárFöld 2 Záróvizsga

Nézzünk bizakodvaa múltba!

– alternatív Trianon

Cserna-Szabó AndrásExtra Dry

Spiró GyörgyMalaccal teljes éveink

ERDÔS VIRÁG„A könyvet Magyari Tatjána emlékének ajánlom”

Vírus után a világ

Gáspár András GáspárFöld 2 Záróvizsga

Nézzünk bizakodvaa múltba!

– alternatív Trianon

Cserna-Szabó AndrásExtra Dry

Spiró GyörgyMalaccal teljes éveink

Selyem ZsuzsaAz elsô világvége,amit együtt töltöttünk

Szilasi LászlóKései házasság

|tartalom|

impresszumKÖNYVHÉT – WWW.KONYV7.HU

Megjelenik egy évben négyszer: a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra, az Ünnepi Könyvhétre, a Nagy ôszi újrakezdésre és a Karácsonyi Könyvvásárra• Ára elôfizetôknek 600 Ft • Elôfizetési díj 2400 Ft egy évre • KIADJA: Kiss József Könyvkiadó, Kereskedelmi és Reklám Kft.• SZERKESZTÔSÉG, HIRDETÉSFELVÉTEL,ELÔFIZETÉS: 1114 Budapest, Hamzsabégi út 31. Telefon: 209 9140, 209 9141. E-mail: konyvhet@t-online.hu • Fôszerkesztô, felelôs kiadó: Kiss József • Fôszerkesztô-helyettes: Csokonai Attila • Mûvészeti vezetô: Szabó J. Judit • Fotó: Debreczeni Fanni • Marketingvezetô: Jakab Sára • Szedés, tördelés: Blasits Ildikó • NYOMÁS: OláhNyomdaipari Kft. • Felelôs vezetô: Oláh Miklós vezérigazgató • ISSN 1418-4915 • A hirdetésekben közöltekért a kiadó és a szerkesztôség nem vállal felelôsséget.

TERJESZTI: a Magyar Posta Zrt. Hírlap Üzletág, a Fok-ta Bt., elôfizethetô a kiadó címén.

4 A középosztályt akarjazavarba hozniInterjú Erdôs Virággal a Hôs utcáról

(Mátraházi Zsuzsa)

6 Abszurdok régen és maBeszélgetés Spiró Györggyel

(Mátraházi Zsuzsa)

7 Kapaszkodj meg,most hallottam, hogy…Szvetelszky Zsuzsanna –

Bodor-Eranus Eliza:

A pletyka természete

(Laik Eszter)

8 Továbbra is nehéz helyzetben Interjú Gál Katalinnal

(Szénási Zsófia)

11 Hiba a teremtésben?John C. Lennox:

Hol van Isten a koronavírus idején?

(Laik Eszter)

13 Áttetszô viszonyok Krusovszky Dénes új verseskötetérôl

(Jolsvai Júlia)

14 Máshol vajjal fôznekNyelv babérral + Irodalmi receptek

Szerk. Szilágyi Judit, Nagy Ágnes

(Bráder Edina)

15 Vizsgaterep az univerzumpereménBeszélgetés Gáspár András Gáspárral

(Csokonai Attila)

16 Barangolások és varázslatosállatok(szénási)

17 Bolhától az elefántig(szénási)

18 „Lakjunk be egynemeuklideszi teret”Láng Zsolt: Bolyai

(Laik Eszter)

20 „Az ôrület nem extra,hanem alapfelszereltség”Interjú Cserna-Szabó Andrással

(Vermes Nikolett)

21 Több mint tananyagLackfi János: Jóság néni csokija;

Vajda Melinda (rajz): Iskolaböngészô

(Pompor Zoltán)

23 Túlélési kézikönyv állatokkalInterjú Selyem Zsuzsával

(Szepesi Dóra)

25 Élvezetesebb, mint a terápia Interjú Fiala Borcsával

(Illényi Mária)

27 Történelmi fakenews– Felszabadítani TrianontBeszélgetés Fehér Renátóval

(Vermes Nikolett)

28 A hang is egy nôéInterjú Szilasi Lászlóval

(Szepesi Dóra)

29 Fájdalom és szépségegyszerreInterjú Mártonffy Zsuzsával

(Kurcz Orsi)

30 Vírus után a világ– milyen lesz?44 magyar értelmiségi válasza

Interjú Kôrössi P. Józseffel

és Zámbó Kristóffal

(Varsányi Gyula)

Koronavírus- járvány szolgálati

közleményünk a 26. oldalon

www.konyv7.hu www.könyvhét.hu online

A Könyvhét megtalálható budapesti könyves-boltokban, vendéglátóhelyeken és vidéki könyves-boltokban, valamint a Líra Könyv Zrt., és a Libribolthálózatokhoz tartozó boltokban. A teljes listaa Könyvhét honlapján olvasható a „Könyvhétmegtalálható” menüpontban.

E számunk megjelent 2020. június 11-én 10 000 példányban.Következô számunk megjelenik 2020. szeptember 9-én (lapzárta: 2020. augusztus 27.)

Hirdetésfelvétel a szerkesztôségben:209-9140 Kiss József

6

13

20

|www.könyvhét.hu|3|

A Hôsöm címû új kötet verseinek zöme a felnôttek egyik ked-vencébôl, a félreértésen, félrehalláson alapuló gyerekmondá-sokból táplálkozik. Csakhogy ezek többségén egy percre mo-solyodunk el, de leginkább elkeseredni lehet a tartalmuktól.A felszámolás alatt álló Hôs utcai szegregátum embertelen,élhetetlen körülményeivel szembesítenek.

– Mikor döntött úgy, hogy kötetet szán ennek a fényképekkel illuszt-rált kirekesztettségnek?– A Kontúr Közhasznú Egyesület 2018 szeptemberében keresettmeg. Ôk hét éve foglalkoznak a Hôs utcában élô gyerekekkel, hely-ben közösségi foglalkozásokat tartanak nekik, és külsô programo-kat szerveznek a számukra. Akkor épp egy kiállításra készültek,amelyen a gyerekek alkotásait tervezték bemutatni, ehhez kértektôlem valamilyen szöveges anyagot. Próbáltam heti rendszeresség-gel bekapcsolódni a munkájukba, és ennek eredményeképp szüle-tett három érzékenyítô kiadvány. Ezek megvásárlásával a kiállítás lá-togatói támogathatták az egyesület további munkáját. A harmadikfüzet tulajdonképp a mostani könyv ôs-változata: Hôs utcai gyere-kek meséltek apró mozzanatokat az életükbôl. Ezt az anyagot bôví-tettem-finomítottam tovább és egészítettem ki a közel másfél évesottani jelenlétem alatt készült verseimmel és fotóimmal.– A fotók többnyire értelmezhetetlenek a mellettük olvasható vers nél-kül. Hogyhogy nem a naturális valóságot mutató képeket közölte?– Hagyományos szocio-fotót semmiképp sem akartam. A befala-zott ablakokban, semmibe lógó vezetékekben, szanaszét heverô

limlomokban is inkább a lírai jelentésességet kerestem, a pusztu-lás és a depriváció poézisét. A Hôs utca máig lakott két épület-tömbje és a körülötte lévô füves-fás terület valamiféle „emberutáni táj”. Sorsok, családok, közösségek véletlenszerûen elôbuk-kanó nyomai és az emberi hulladék folytonosan újratermelôdô,elképzelhetetlenül színes arzenálja – az ablakon kihajított pelen-kagumótól az úton keresztbe fekvô villanytûzhelyig. A nyomokatesetlegesen dokumentáló fotók, például egy fûben-hóban-pocso-lyában hánykolódó mûanyag gyerekkád romlástörténetének év-szakonkénti stációi, ezek reményeim szerint minden „szövegelés-nél” érzékletesebben utalnak azokra a hányattatásokra, amelyek-ben az itt élô embereknek része van. – Tatjána, egy gyomorszondán át táplált, csak néhány évet élt kislányemlékének ajánlja a kötetet. Az ô sorsa rázta meg leginkább?– Tatjánának van két nagyobb testvére, velük voltam szorosabb kap-csolatban, és a bizalom jelének éreztem, amikor egyszer behívtakmagukhoz és megmutatták nekem Tatjánát. A róla szóló verset islátták, kivágtam nekik a karácsonyi Élet és Irodalomban megjelentszöveget, és tudom, hogy a könyvet is várják. Kicsit tartok tôle, hogynem éppen ilyen jellegû kötetre számítanak, de a zárómondat re-mélhetôleg jól fog nekik esni: „A könyvet Magyari Tatjána emléké-nek ajánlom.”– Az ilyen versek megírásához nem biztos, hogy ihlet kell. Inkábbdüh? Vagy azonosulás?– Ami egy versben azonosulás, az a realitásban elég, ha empátia.Márpedig, ha az empátia megvan, akkor elôbb-utóbb megjön a düh

|címlap|

AA kköözzééppoosszzttáállyytt aakkaarrjjaa zzaavvaarrbbaa hhoozznniiInterjú Erdôs Virággal a Hôs utcáról

|4|www.könyvhét.hu|

|címlap|

is. Az igazi cél, ha van ilyen, mégiscsak az lenne, hogy a másik em-ber kínját-baját, adott esetben frusztrációját és kirekesztettségét nelegyünk képesek figyelmen kívül hagyni. Hogy legyen valami, ami ki-mozdít minket a közönybôl, a tanult tehetetlenség állapotából, és azönfelmentô technikáinkat is leleplezi. Ma Magyarországon százez-rek élnek a Hôs utcaihoz hasonló helyzetben, nem a törvényes rendellenében, hanem annak teljes jóváhagyásával, úgy, mintha ténylegez lenne „a világ rendje”. Bármerre indulunk az országban, mindenmásodik falu végén találunk egy jól elkülönített cigánytelepet, aholmásodrangú állampolgárként, lehetetlen körülmények között élnekemberek. A területi szegregáció elfogadása, fenntartása és megide-ologizálása, illetve a telepeknek a Hôs utcaihoz hasonló következet-lenséggel: szakmailag kontár, gazdaságilag átláthatatlan és emberi-leg méltatlan módon levezényelt felszámolása a lehetô legaggasz-tóbb társadalmi következményekkel fenyeget. Úgyhogy mindenokunk megvan rá, hogy dühösek legyünk, minden okunk megvanrá, hogy verset írjunk, és minden okunk megvan rá, hogy megpró-báljunk változtatni a dolgokon.– Ön szerint kik lesznek vevôk a kötetre? Az érintettek például kap-nak belôle?– Ez a könyv nem a Hôs utcaiaknak szól. Nekünk, viszonylag jó kö-rülmények között élô, középosztályi olvasóknak kell számot vet-nünk mindazzal, ami a Hôs utcában és a Hôs utcaihoz hasonlótöbb száz magyarországi szegregátumban zajlik. A telepen élôkszámára nyilván zavarba ejtô lesz kézbe venni ezt a könyvet. Azirodalom amúgy is végtelenül zavarba ejtô jelenség, talán legin-kább azért, mert a gátlástalan ôszinteség a lételeme, ami viszont ahétköznapi életünkbôl abszolút hiányzik. Bármilyen furcsa, a Hôsutcaiakkal érzésem szerint egyelôre egyedül a megveszekedettrasszisták ôszinték. Ôk valójában azt mondják, amit gondolnak,még ha erre a fajta ôszinteségre a legaljasabb indulatokat felsza-badító politikai kommunikáció alaposan rá is segít. Mi viszont egy-általán nem vagyunk ôszinték. A Hôs utcában, a városi gettókbanés faluvégi cigánytelepeken élôk elé még senki sem állt oda azzal,hogy igazságtalanság, ami veletek történik, és ennek az igazságta-lan helyzetnek a fenntartásában én magam is vétkes vagyok. Úgy-hogy én korántsem a telepen élôket szeretném zavarba hozni ez-zel a könyvvel, hanem magunkat. Nem azt, aki elszenvedi a társa-dalmi szintû deprivációt, hanem azt, aki eltûri a létezését.– Hány eddigi olvasójának sikerült megfejtenie a Tükör címû ver-set? Talán nem voltam elég kitartó, de a fordított betûkbôl álló,szóköz nélküli szövegnek csak bizonyos részeit tudtam visszafeléolvasva kibogarászni.– A Hôs utcáról nagyon sok videó kering az interneten. Az emberi go-

noszság külön tárházai a videók alá írt kommentek. Azemlített szöveg voltaképp egykommentekbôl összeollózott és víz-szintesen tükrözött szövegfolyam.Elolvasni is csak úgy lehet, ha azember elôvesz egy tükröt. Ha a szö-vegbe, mint tükörbe belenéz, és ez-zel egyidejûleg saját látens, vagy ke-vésbé látens elôítéleteivel is megpró-bál szembenézni.

Mátraházi ZsuzsaFotó: Debreczeni Fanni

Erdôs Virág: HÔSÖM

Magvetô Kiadó, 120 oldal, 2699 Ft

|www.könyvhét.hu|5|

könyvrôl

Személyes az új könyv, aMalaccal teljes éveink cím-adó esszéje. Felidézi a szer-zônek a hatvanas évekbenaz Eötvös Collegiumban töl-tött idôszakát. A kulturálisés irodalmi élet mára ismertszereplôi tûnnek fel fiatalon,és vívják meg a Ménesi útona maguk 1969-ét. A két rövi-debb írás közül a Nyolcvan-kilenc címû reálisan elemzi arendszerváltást, amikor so-kan hitték, hogy a múltbólés a jövôbôl is kitörölhetôk a20. század rémségei, a náci,a fasiszta, a bolsevik ideoló-gia. E naivitásnak A rettegôközép címû, napjaink politi-kai jelenségeit taglaló záró-tanulmány is ellentmond.

– A mai Spiró György láttán ne-héz elképzelni fiatalkori, egyik

cigarettát a másik után szívó,barátaival a kocsmákat járó én-jét. Mikor változott meg?– Úgy harmincéves korom kö-rül, amikor egyszerre írtam, ku-tattam és tanítottam, és keve-sebb idôm maradt a marhásko-dásokra. Szerencsére néhánymunkahelyemen nagy társaságiéletet lehetett élni, például akaposvári színház büféjében,ahol 1981 és 1992 között mintdramaturg az idôm nagy részéttöltöttem. Ott éltünk az alag-sorban, ott buliztunk, hülyés-kedtünk, ittunk, sakkoztunkhajnalig, és nekem még szoron-ganom se kellett, hogy egy percmúlva színpadra kell lépnem, ésjaj, még belenézek a példá-nyomba. Ha tehetném, a mainapig elpiszmognék a szövege-ken egy ilyen társulatban. Demár nincs ilyen.

– A kötet címére utalva mond-hatjuk, hogy malaca volt, amikorEötvös-kollégista lett?– Fogalmam sem volt, hogy mek-kora. Elkeseredtem, amikor érett-ségi után nem vettek föl az egye-temre, százhúszan jelentkeztünknyolc helyre. Elmentem ipari ta-nulónak, és persze ezzel is mala-com volt, az ottani tapasztalatoknélkül nem tudtam volna megírnia „Tavaszi tárlat” címû regénye-met. Aztán apámat mûszaki-gaz-dasági szakemberként Belgrádbahelyezték, én is kimehettem, éselsô idegen nyelvemet, a szerb-horvátot ott sikerült megtanul-nom. Attól kezdve a többi nyelvmár könnyen ment. Ôsztôl a szü-leim külföldi tartózkodása miattbekerülhettem az Eötvös Collegi-umba, és hamar kiderült, hogynekem való az az életforma.Megismerhettem a vidéki szár-

mazású bölcsészek elitjét, és apestiek között sem voltam ide-gen. Sokszor próbáltam közelebbhozni a vidékieket és a pestieket,de többnyire kudarcot vallottam.Sajnáltam, hogy ötödévben kikellett költöznöm a kollégiumból,mert hazajöttek a szüleim. Évekigvisszajártam a kollégiumba, de azmár nem volt az igazi.– Születtek életre szóló barátsá-gok a kollégiumban?– Most, hogy írtam a kollégium-ról, egy csomó régi haverral újratalálkoztam, ellenôrizni akartam,jól emlékszem-e mindenre, ésolyan érzésem támadt, minthategnap váltunk volna el. A tartósbarátaim között akad néhányhajdani kollégista, valamivel fiata-labbak nálam, velük késôbb ke-rültem közeli viszonyba, amikormár nem számított a korkülönb-ség. Az 1969-es egyetemi moz-

|Eötvös Collegium|

|6|www.könyvhét.hu|

AAbbsszzuurrddookk rrééggeenn ééss mmaaBeszélgetés Spiró Györggyel

golódás során, amikor némileg apolitikai alkuk világába is belelát-hattam, néhány pesti bölcsésszelis máig tartó barátságba kerül-tem. Arra volt jó az a rövid, tárgy-szerûen nem sok eredményt ho-zó mozgolódás, hogy felbukkan-janak azok az értékes, tehetségesemberek, akikrôl enélkül nem ishallottunk volna. Erôt ad, ha lát-juk, mások sem hülyék.– Átszerkesztve beépítette eset-leg késôbbi mûveibe a kollégiumiévek alatt tucatszám írt abszurddrámáját és egy kisregényét?– Nem, bár a kisregény nem voltannyira rossz, és egyetlen olvasó-ja, a szintén orosz szakos CsepeliGyörgy, aki akkoriban Iszaak Ba-bel novelláit fordította, dicsérte,és biztatott, hogy vigyem el egykiadóba, de én korainak tartot-tam. Késôbb haboztam, mi le-gyen vele, de túl hosszú, csak el-sô kísérletnek jó. Az egyetemalatt rengeteg egyfelvonásos ab-szurd komédiát írtam, eszembese jutott késôbb felhasználniôket, ujjgyakorlatok, meg akar-tam tanulni a formát. Sok gyengemûvet kell megírni, hogy jót is ír-jon egyszer az ember, ezt nem le-het megspórolni. Késôbb is írtamolyan regényeket és darabokat,amelyeket a végén jobbnak lát-tam elásni; a tehetség nem állan-dó, minden új mû lutri, semmigarancia sincs, hogy sikerülni fog.Egyszer a Váci utcán elhaladvabenéztem a Nárcisz presszóba, ésazt láttam, hogy odabent a Kilen-cek költôi közül Utassy, Kiss Ben-ce és Péntek Imre szórakozik va-lamin, és körülöttük is nagyonkacag a nép.Bementem, éskiderült, hogyaz egyik kézi-ratos egyfel-vonásos kri-miparódiá-mat olvassafel Utassyéppen. A da-rabban egypasason aszervek át-mennek út-hengerrel, amitôl teljesen laposlesz, befestik feketére, és fölkenikegy autó alvázára, így csempészikki a határon, aztán Bécsben fel-

pumpálják, hogy kémkedjen, ésmûködik is, csak össze-összefos-sa magát. A humorista még ma iselô-elôtör belôlem. – Azt hiszem, a nagy esszé egyrészlete átvezet a másik kettôbe:a marxista tárgyak oktatói közülketten korábban a Mein Kampffordításán munkálkodtak. Ha-sonló ez ahhoz, amit a mai kelet-európai polgári pártokról ír,hogy az anyatejjel szívták ma-gukba a bolsevik hatalomgya-korló módszereket?– Pálfordulások elô szoktak for-dulni, egyáltalán nem ritka, hogyvalaki az élete során az egyik ide-ológiai végletbôl eljut a másikba,ez akár még bocsánatos bûn islehet. Attól függ, hogy derék em-ber-e, vagy szemétláda. A negy-ven év szocializmus után szerve-zôdô pártok annak alapján indul-tak, ami a mentalitásukba aktívanvagy passzívan belekerült. Azösszes volt szocialista országbanolyan módszereket használnak akülönbözô eszméket hirdetô pár-tok, amelyek a szovjet bolsevikgyakorlatban gyökereznek.– Sejti, mikor szakadhat meg eza láncolat? Leírja, hogy nem le-het a végtelenségig hazugsá-gokkal keltett konfliktusok men-tén kormányozni.– A 20. század azt mutatja,hogy ha nem is a végtelensé-gig, de néha és néhol elég so-káig. A világpolitikától függminden, természetesen Kelet-Európa is. Ebben a térségbenelsôsorban a németeken múlika dolog, másodsorban az oro-szokon, de a globalizációban

az ô mozgásterük iskorlátozott. A külsôerôk játéka sokisme-retlenes egyenlet, ak-kor sem lehet megjó-solni, mi fog történniMagyarországon, haaz ember lát bizonyostendenciákat.

Mátraházi ZsuzsaArchív fotó: Szabó J Judit

Spiró György:

MALACCAL TELJES ÉVEINK

Magvetô Kiadó, 88 oldal, 2499 Ft

KKaappaasszzkkooddjj mmeegg,, mmoosstthhaalllloottttaamm,, hhooggyy……Pletyka, szóbeszéd, mende-monda, sustorgás, zuhanyhír-adó, csicsergô madarak –mind ugyanannak a jelenség-nek változatos, akár humo-ros elnevezései, és azt pél-dázzák: kevés emberibb vo-nást említhetnénk, mint apletyka szeretetét. Ki ne kez-dené rögtön hegyezni a fü-lét, ha érdekes híreket hall,érintsék bár azok ôt magátközvetlenül, vagy sem. És kine osztaná meg szívesenmással a frissen szerzett in-formációkat, már csakazért is, hogy megcsillog-tassa jól értesültségét?

Szvetelszky Zsuzsanna és Bodor-Eranus Eliza szociológusok ekülönös fenomén nyomába erednek és járják körül olyan tudo-mányos alapossággal, hogy az olvasó elámul, mekkora irodalmaszületett már ennek a látszólag hétköznapi tevékenységnek.Vizsgálják társadalomtudósok, pszichológusok, néprajzosok,kommunikációkutatók, matematikusok, de még a kulturális epi-demiológusok is, hiszen nem mindegy, kik pletykálnak, hol ésmirôl, milyen indíttatásból, milyen hatást váltanak ki vele, ho-gyan befolyásolja a szóbeszéd kisebb és nagyobb közösségekéletét. Már önmagában az is érdekes, mit nevezünk egyáltalánpletykának, és mit nem.

A könyv egyik legizgalmasabb kérdése, vajon „jó”-e, vagy„rossz”-e nekünk, ha pletyka vesz bennünket körül. Ha moralis-ták lévén rögtön rávágnánk, hogy rossz, gondoljuk csak meg, azemberré válás kezdetétôl milyen fontos szerepet tölt be az infor-mációcsere a Homo sapiens életében. Ahogy a szerzôk írják: „Aközösség (…) onnantól kezdve és pontosan odáig számít közös-ségnek, amíg közösen tudják, hogy »kivel mi van«. Emiatt szü-letett meg több tízezer évvel ezelôtt a pletyka, az egyik legfon-tosabb jelenség azok közül, amelyek fenntartják és szabályozzáka társadalmi rendet, a hierarchiát.” Ma sincs ez másként: sorsokdôlhetnek el, karrierek ívelhetnek fel és mehetnek tönkre, demég a történelem tengelye is megfordulhat a pletyka eredmé-nyeképp, mint arra több példát is olvashatunk a kötetben.

A szakavatott szerzôk – mellôzve minden tudományos száraz-ságot – a pletykakutatás legfrissebb eredményeibe és módszer-tanába vezetik be az olvasót, rengeteg gyakorlati tudnivalóval,jó tanáccsal megtámogatva az elméleti részeket. Hiszen nemárt, ha egy vállalat alkalmazottjaként erôsen ügyelünk rá, kinekmit adunk tovább, de barátságok jövôje is múlhat a korrektkommunikáción. A könyvet egy szemelvénygyûjtemény is színe-síti, amely a magyar és a világirodalom jobbnál jobb mûveibôlvonultat fel részleteket a pletyka hol költôi, hol kacagtató, deminden esetben találó ábrázolásáról.

Laik Eszter

Szvetelszky Zsuzsanna – Bodor-Eranus Eliza:

A PLETYKA TERMÉSZETE

Typotex Kiadó, 248 oldal, 3200 Ft

könyvrôl

|www.könyvhét.hu|7|

|pletyka|

Két hónappal ezelôtt, a vírus megjelenésekor meglehetô-sen drámai helyzetet vázolt fel Gál Katalin, a MagyarKönyvkiadók és Könyvterjesztôk Egyesülése elnöke akönyvszakma kilátásaival kapcsolatban. Az egész szakmaösszefogott, kész tervekkel álltak az állami döntéshozókelé. Arra voltam kíváncsi, milyen változásokat hozott azelmúlt két hónap.

– Vidéken két hete, Budapesten egy hete kinyithattak a könyves-boltok. Megkönnyebbült a könyvszakma?– Vidéken és Pesten is az elsô napokban tapasztalható volt egy-fajta lelkesedés, örültek a vásárlók és örültek az eladók, de eznéhány nap alatt lecsengett. Véleményem szerint nem várhatógyors visszarendezôdés, sôt még perspektívában sem látom,hogy mikor lesz újra a megszokott a könyvesboltok forgalma.Egyrészt a könyvvásárlás nem prioritás, másrészt a járvány gaz-dasági következményei miatt az embereknek kevesebb a pén-ze, mint korábban. Magam is meglepôdtem, hogy két hónapkiesés milyen mélyrepülést okozott a gazdaságban, magávalrántva természetesen a könyves szektort is. Keveseknek volt je-

lentôs tartaléka, jellemzôen a szakmát mikro- és kisvállalkozá-sok alkotják. Figyelemre méltó viszont, hogy sem a kicsik sem anagyok nem bocsátottak el jelentôs számú munkavállalót, azalkalmazottakat igyekeztek megtartani. Mivel az elmúlt idô-szakban a könyvszakma nem kapott valós segítséget, várható,hogy a nagyok még jobban megerôsödnek, míg a közepes éskis könyvkiadók egy része tönkremegy. – Két hónapja beszéltünk, akkor terveztétek éppen a könyvszak-mát segítô csomagot letenni az illetékesek asztalára.– Nem sok valósult meg belôle egyelôre, ugyanaz az általánosmunkahely-megtartó csomag áll rendelkezésünkre, mint bárkimásnak. Választhatjuk a fizetési moratóriumot, ami azonbancsak elodázza a problémát. Hiszen, ha nem tudnak megjelennia könyvek, nincs forgalom, mibôl fizeti vissza a cég az elhalasz-tott hitelt? A könyvesboltok bezártak, de a dolgozók nagy ré-szét mégsem bocsátották el, várva a kedvezô fordulatot. Az el-sô körös Kurzarbeit elgondolás teljes melléfogás volt, és közenem volt az eredeti német elképzelésekhez. A második körösmegoldás – kétórás munkaidôt fizet a cég, a másik hatot hoz-zápótolja az állam – sem volt igazán értelmezhetô a bezárt

|könyvszakma|

TToovváábbbbrraa iiss nneehhéézz hheellyyzzeettbbeenn Interjú Gál Katalinnal

|8|www.könyvhét.hu|

|könyvszakma|

könyvesboltok esetében. Az így foglalkoztatott dolgozók köz-vetlenül megkapják az államtól a kiesô nettó bérük 70%-át. Acég pedig még egy hónapig nem küldheti el a támogatásbanrészesült dolgozóját. Az elbírálás nehézkes és lassú. – Mikorra térhet magához a könyves világ?– V alakú növekedés helyett – optimista becslések szerint is –gyökjelesre számítunk, ami a lassú felkapaszkodás után egyen-letes vonalvezetést jelent. Mivel a kis és nagy kiadók anyagialapjai teljesen mások, brutális különbséget várhatunk. A bol-tok bezárása után a webáruházak forgalma jelentôsen növeke-dett, még új szereplôk is piacra léptek – ezek a késôbbiekbennem valószínû, hogy megmaradnak. Az online forgalom hozottannyi bevételt, hogy talpon tudjanak maradni a kiadók. Mostkinyitottak a boltok, ami azt is jelenti, hogy ismét ki kell termel-ni a bérleti díjat, a rezsiköltséget és a dolgozók bérét, és csakegy-két hónap múlva látszik majd, hogy ez sikerülhet-e. Véle-ményem szerint a várható forgalom ezt nem fogja tudni lekö-vetni. A tôkeerô fogja meghatározni, kik maradhatnak életben.Az NKA-ban továbbra is nehezen értelmezhetô pályázatok ke-rülnek kiírásra, sok a célzott pályázat, ami pedig mindenki szá-mára elérhetô, az filléreket ad a valós költségekhez képest. Jóhír viszont, hogy az NKA meghirdette a X. Márai programot,100 milliós keretösszegre. Európában mindenütt nagylelkû tá-mogatásban részesült a könyvszakma, például az állam a köz-mûvelôdési intézetek számára vásárolt könyvekkel támogatta akiadókat. Volt egy javaslatunk, miszerint az állam ezeken az in-tézményeken keresztül könyvcsomagokkal támogatta volna azolvasókat. Ennek gazdasági, lelki és népnevelô hatása is fontoslett volna a bezártság idôszakában. Egy milliárdot kértünk er-re a célra, most 500 milliónál tart az ígéret. Demeter Szilárdtólhivatalos tájékoztatást kaptunk a „Magyar könyvkiadókat meg-segítô program” elindításáról, és az elsô 100 millió forintos ke-retösszegû vásárlásról szóló döntésrôl. Megerôsítette, hogynagy esély van további 400 millió forint keretösszegû állami vá-sárlásra. Az éves könyvforgalomból néhány százalékot tesz kicsupán ez a támogatási forma, de valós mentôövet jelenthet akisebb kiadóknak. Hiszen ezek a cégek vagy lehúzzák a rolót,vagy úgy vesznek fel hitelt, hogy fogalmuk sincs, mibôl fogjákvisszafizetni. A járványnak még nincs vége, és egy második hul-lámnál, újabb boltbezárások jöhetnek. A könyves szakma úgylátja, hogy a munkahelyóvó és a munkahelyteremtô programokkésésben vannak, és a kisstílû támogatás nem fogja megmen-teni a piaci szereplôk jelentôs részét, fôleg a kis- és középvál-lalkozókat.– A sajtóban már megjelent, hogy a könyvkiadók az éves tízezerúj címhez képest körülbelül 50%-kal kevesebb címben gondol-kodnak. Mibôl lesz így forgalom?– A tervezett címek 50-70%-a jelenik csak meg, ráadásul anya-gi helyzetük okán a kiadók folyamatosan akcióznak, vagyis fil-lérekért kiárusítják meglévô készleteiket, hogy valami bevétel-hez jussanak. Elôfordulhat, hogy a kiadók év végére tartogatjákúj címeik jelentôs részét, könyvboomot idézve elô. A vásárlóerôezzel viszont biztosan nem tud majd lépést tartani. A könyvesszakma következô célja, hogy ha minden jól megy – és nem leszkövetkezô járványhullám –, szeptember 17-20. között a Vörös-marty téren tartson egy könyvfiesztát, amellyel pótolni kívánjaaz Ünnepi Könyvhét és a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiváleseményeinek legalább a feelingjét. Megjegyzem, az idei lettvolna a legnemzetközibb könyvfesztivál, szintet léptünk volnavele. De legyünk optimisták és elôre tekintôk: ne legyen év Ün-nepi Könyvhét nélkül!

Szénási Zsófia

|www.könyvhét.hu|9|

A Nap Kiadó újdonságaiÁgh István:SZÉLCSENDVersekÁgh István életmûsorozat, 212 oldal, 2835 FtÁgh István költészete az idô (és saját életko-ra) elôrehaladtával egyre nemesedik, egyrejelentôsebbé válik, szinte a fokozhatat-lanságig mélyül-szépül… Tömbösebb, hosszúsoros verseit is folytatja, de megjelennek anégysorosak, az induláskori stílusjegyek, ter-mészetesen az elmúlt évtizedek tapasztalatá-val… Az utolsó ciklus 14 szonett, költôimesterbravúr.Az NKA támogatásával.

Monostori Imre:KÉVE ÉS KERESZTKritikai rajzok Magyar esszék sorozat, 304 oldal, 3500 FtHíján vagyunk eligazító kritikának, és híjánvagyunk az emlékezéssel is: elfelejtünk szintemindenkit, aki meghalt, mert nincs, aki figyel-meztessen minket, nincs, aki emlékeztessenminket. Az idén 75 éves szerzô eligazít ésfigyelmeztet, kötete erôsen közéleti indít-tatású.Az NKA támogatásával.

Pusztay János:MÉG MINDIG UGOR–TÖRÖK HÁBORÚMagyar esszék sorozat, 232 oldal, 3500 FtPusztay János professzor korábbi mûvét újfejezettel egészítette ki: néhány török nyelvkategóriáit és szavait veti össze a megfelelômagyar nyelvi adatokkal. Célja nem az, hogylegorombítsa a nyelvrokonságról másként gon-dolkodó olvasót, amint teszi azt egynémelyszakmabéli, hanem az, hogy együttgondol-kodásra hívja és meggyôzze azokat, akik atudományos tényekre hallgatnak.Az NKA támogatásával.

Tamás Menyhért:TRIANON SZÉDÜLETÉBEN Versek, 88 oldal, 2100 FtTamás Menyhért Kossuth-díjas költô 80 éves!A Bukovinában született Tamás Menyhértmár egy másik országból érkezett karonülô-ként Magyarországra.A szíve, a lelke, ahogyan Ô fogalmazzameg Trianon után: „a bukovinai székely bolyhonkeresését csillagozza”… Verseiben a„szülôföld szomjas keresése. A nyelv ízlelése”folyamatosan jelen van.Az MMA támogatásával.

Tamás Menyhért:UTAZÁS BEKÓCIÁBA – HALPARÁDÉLacza Márta rajzaival64 oldal, színes ill., 2500 Ft„Beki. Ki más lenne gyermekverseim ihletôje,mint az Angliában élô unokám” – írja aköltô, és Lacza Márta csodálatos illusztrációi-val kapunk még egy valóságos „haltanul-mányt is gyerekeknek”. Mindezt játékosan,csilingelve, versekben, vidáman... A Szerzô 80. születésnapjára jelent meg –sok gyermeknek szerezhet igazi örömöt.Az MMA támogatásával.

www.napk iado .hu

HHiibbaa aa tteerreemmttééssbbeenn??Rég rengette meg ennyire avilágot esemény, mint az évelején kirobbant koronaví-rus-járvány. A társadalmimûködés és a gazdaságszétesése mellett sokakatlelkileg is súlyosan megin-gatott a rendkívüli pusztí-tás, amely még mindignem ért véget.

A Harmat Kiadó ismétolyan kötettel jelentkezett,amely messze nem csak ahívô emberhez szól. A Holvan Isten a koronavírusidején? címû, zsebben iselférô könyvecske kitûnôútravalóul szolgálhat min-den megrázkódtatás ide-jére. Hiszen a címbenmegfogalmazott kérdés-felvetés túlmutat a jelenválságon, és már a könyvelején tágabb, filozófiai kontextusba kerül, mintsemhogy szûken vett vallási problémaként kezeljük. A kérdés ugyanis min-denkit izgat, akár hívô, akár ateista, és valójában arról szól: miért vanrossz a világban, ha a világot Isten teremtette. John C. Lennox, azOxfordi Egyetem nyugalmazott matematikaprofesszora igazi szakértô-je a dilemmáknak, nem csak tudósként, de hívôként is, épp emiattrendkívül érdekfeszítô olvasmány ez a gondolatébresztô kis vitairat.

A kötet jobbnál jobb szerzôk mûveibôl vonultat fel részleteket,hogy azokkal szemléltesse a sokszor egymásak feszülô világnézete-ket, így például Richard Dawkins determinista ateizmusát – a szenve-dés megkerülhetetlen, a természet vak és közönyös mindenféle fáj-dalomra, hiszen így van megalkotva – állítja szembe Richard Taylorfilozófus etikájával, aki szerint az isteni számûzésével az ember ma-ga a morál értelmét és forrását iktatta ki életébôl.

A könyv egyik alapvetô feltevése éppen ez: beszélhetünk-e bármi-féle erkölcsiségrôl, „jóról”, etikai, emberi minimumról, ha kivesszüka képletbôl Istent? Nem válik-e minden relatívvá és gének vezéreltevakvéletlenné, ahogyan azt Dawkins sugallja?

Hogy ezen elgondolkodhassunk, Lennox szerint meg kell tudni ha-tározni a jó és a rossz fogalmát. Hiszen valamennyi jelenségre tekint-hetünk így is és úgy is: a koronavírusok népes családja igen hasznos,belôlük csak mintegy huszonegy féle tud jelentôsen ártani az ember-nek. Vajon mi szükség volt rá, teszi fel a kérdést a szerzô, hogy Istenilyen ártó mikroorganizmuskat teremtsen, ha lehetett volna ezek nél-kül is (egy jobban mûködô) világot alkotni? A könyv roppant izgal-mas logikával görgeti tovább a mindenféle „teremtési hibára” kiter-jeszthetô kérdést, amely végsô soron ahhoz a problémához vezet:miért olyan a világ, amilyen?

A kötet felkínálta válaszlehetôségek bár teológiaiak, cseppet semdogmatikusak, sôt, ez esetben nemhogy ártalmas volna, ha valakiprekoncepciókkal, elôítéletekkel fog hozzá az olvasásnak, de kimon-dottan izgalmassá teszi az élményt.

Laik EszterJohn C. Lennox:

HOL VAN ISTEN A KORONAVÍRUS IDEJÉN?

Harmat Kiadó, 72 oldal, 990 Ft

|kontextus|

|www.könyvhét.hu|11|

Gáspár FerencGALEOTTOCsélcsap természetével, atitkos tanok keresésével akárma is köztünk élhetneGaleotto Marzio, Mátyáskirály könyvtárosa, JanusPannonius hû barátja,eretnek nézetei miatt a velen-cei inkvizíció üldözöttje.Róla szól ez a könyv, ámlapjain egy új szereplô iséletre kel: Kampó, Mátyáskirály táltosa, akirôl IpolyiArnold úgy ír, mintha való-ságosan létezett volna. Ezaz ily módon korhû, deközben mégiscsak misztikustörténet az elsô oldalaktólkezdve úgy vonzza be az

olvasót, lapjain úgy elevenedik meg a 15. század reneszánsz forgata-ga, hogy az ember szinte sajnálja, amikor véget ér, amikor be kellcsuknia a könyvet. Régi ismerôsökrôl olvas, Vlad Draculról, Mátyáskirályról, Beatrix királynéról, s mégis mintha elôször tenné mindezt.Galeotto pedig, bármilyen kalandos utat is jár be hosszú élete során,mindig úgy ír, mintha az élete utolsó pillanata volna. Hû marad jel-mondatához: halandónak születtünk, és a vég már kezdettôl ottlebegett a fejünk felett.A Galeotto nem egyszerû folytatása vagy tükörregénye a korábbanmegjelent Janusnak: önálló mû, melyrôl a könyv szerkesztôje, BerkaAttila úgy nyilatkozott, hogy ez regény a szerzô, Gáspár Ferenc líraiars poeticája.

Coldwell Könyvek, 290 oldal, 2980 FtFACEBOOK: GÁSPÁR KÖNYVEK, SZAMOCA57@GMAIL.COM

WWW.GASPARFERENC.COM

|reakció|

Írói pályáját verseskötetekkelkezdte. Harmadik kötete, A fe-lesleges part után József Attila-díjjal tüntették ki. Ezt követôennovelláskötettel (A fiúk orszá-ga), majd nagyregénnyel (Akikmár nem leszünk sosem) jelent-kezett. Ezzel a mûvel robbant bea köztudatba – elnyerte a Libri-közönségdíjat is. Az idei, sajnoselmaradó könyvhétre jelent megaz Áttetszô viszonyok címû ver-seskötete.

– Most újra visszatért a költészethez.A két mûfaj különbözô lelkialkatot isfeltételez. Más lelkiállapotban születnek a lí-rai és a prózai munkák?– Ezt nehéz ilyen egyértelmûen kettévá-lasztani. Sokszor inkább úgy érzem, hogyugyanarra a helyzetre, kérdésre, lelkiálla-potra adott különféle reakció az, ami holverset, hol kis- vagy nagyprózát hív elô.Sôt drámát vagy esszét is akár. Tehát nemis a lelkiállapot különbözôsége a lényeg,hanem az annak kifejezéséhez épp megfe-lelônek tûnô forma kiválasztása. Ez perszeaz esetek többségében, különösen a ver-seknél, nem feltétlenül tudatos, racionálisdöntés eredménye. Egyszerûen ez jön, zsi-gerileg, ösztönösen a versre áll rá a kezembizonyos helyzetekben.– Egy költô ezt a „plafont”, amit regényíró-ként sikerült, hogyan törheti át? Sikerülhet-eköltôként? Célja-e ez?– Minden könyvnek, különösen a különbö-zô mûnemekben születetteknek eltérô útjavan. Ha egy verseskötettôl azt várnám,hogy olyan sokakat szólítson meg, mint egynagyregény, az azt jelentené, valamit nemértek az irodalom mûködésében. Nem céltehát, és nem is vágy egy ilyen képzelt pla-fon áttörése. Most is azt szeretném csak,ahogy minden korábbi könyvemnél is eb-ben bíztam, hogy találja meg az írás a ma-ga olvasóit. Ha a vers kevesebbeket szólítmeg, nem baj, csak a párbeszéd, ami akönyv és az olvasó között kialakul, legyenelmélyült, legyen tétje a dolognak.– Mennyiben átjárható ez a két terület, a lí-ra és a próza? A Számozott mondatok címûciklusa az új kötetben például engemNeszlár Sándor regényére emlékeztet, aholô a szintén számozott mondatokat próza-ként interpretálja.

– Bizonyára van átjárás próza és vers között, il-letve úgy is lehet mondani, hogy van olyan tí-pusú vers és próza, ami nagyon közel áll egy-máshoz. A mûfaji, mûnemi határokat én sohanem vasfüggönyszerûen képzeltem el, és sok-szor inkább meddô lamentálásnak tûnt, ami-kor az a kérdés került elô, hogy az adott mûpróza, vers, vagy prózavers, netán verspróza.Nem ez számít, azaz ez is számít, ha arról be-szélünk, hogy hogyan építkezik az adott szö-veg, hogyan strukturálja a szerzô, merre ala-kítja. Azonban az adott mû hatása szempont-jából ezt nem érzem elsôrendû kérdésnek.– Mik a tervei? Szerepel köztük egy újabb re-gény írása?– Nagy kaland volt az a pár év, amit a regényírásával töltöttem, igaz, kívülrôl gondolom,csak annyi látszott belôle, hogy ülök a moni-tor elôtt és gombokat nyomogatok. De ben-nem nagyon sok minden kavargott közben,és nagyon érdekes tanulságai lettek ennek azidôszaknak. Nem szeretném kihagyni az éle-tembôl, hogy még néhányszorbelevágjak valami hasonlóba.– Hogy látja, mi a helye a köl-tônek a mai magyar társada-lomban? Mi a szerepe? Mek-kora a presztizse?– Úgy látom, manapságnincs se kitüntetett helye, seszerepe, se különösebbpresztizse a költôknek. Ésez nagyon jó! Nem sirán-kozni kellene azon, hogyrégen bezzeg piedesztálraemelte ôket a nem tudom ki, ami egyéb-ként sem igaz, hanem kihasználni azt arettenetesen nagy szabadságot, ami egyilyen helyzetbôl következik. A prózaírók-

kal szemben sokkal több az elvárás,ahogy, bizonyos értelemben magá-val a prózával szemben is. A versazonban, éppúgy, mint a költôje,bármilyen lehet. Nem ismerek ennélszabadabb mûvészeti formát.– Mennyire követi nyomon a könyveitövezô kritikákat, és hogyan hat ez amûködésére?– Követem, és mindig nagy izgalom-mal várom egy-egy új kötet fogadta-tását. Ebben nem vagyok más, mintaz összes többi szerzô, örülök, ha szé-pet írnak róla, és szomorkodom, havalakinek nem tetszik. Azt ugyanak-kor igyekszem fejben tartani, hogy

nincs olyan mû, sem az irodalomban, semsemmi másban, ami ugyanúgy tetszenemindenkinek. Ez egy ilyen dolog, el kell fo-gadnunk, és termékenyen kell feldolgoz-nunk a különféle reakciókat.– Kikerülhetetlen a kérdés, hogy éli megmost ezeket a koronavírusos idôket. A kö-tet a könyvhétre jelent volna meg, ami azidén elmarad. – Magánemberként szerencsére elég har-monikusan sikerült eltölteni ezt a pár üreshónapot, persze a baráti, családi találkozókelmaradása nem esett, nem esik jól. Írókéntviszont elég lehangoló volt nézni, ahogy be-zárnak a könyvesboltok, elmarad a Könyv-fesztivál, a Könyvhét, és ki tudja, az ôsz mi-lyen lesz. Nincsenek rendes könyvbemuta-tók, felolvasások, író-olvasó találkozók,ezek azért tudnak hiányozni. Örülök, hogya könyvem ki tudott jönni erre a virtuáliskönyvhétre, és hálás vagyok a Magvetô Ki-adónak, mert nagyon sokat dolgoznak

azon, hogy normálisabbnaktûnjön a helyzet, mint amilyen.De szomorú vagyok, hogy nemkísérik a megjelenést találkozá-sok, beszélgetések, koccintá-sok. Remélem, hamarosan belehet majd valamennyit pótolniezek közül is.

Jolsvai JúliaFotó: Debreczeni Fanni

Krusovszky Dénes:

ÁTTETSZÔ VISZONYOK

Magvetô Kiadó, 96 oldal, 2699 Ft

|www.könyvhét.hu|13|

könyvrôl

ÁÁtttteettsszzôô vviisszzoonnyyookk Krusovszky Dénes új verseskötetérôl

Vegyünk egy nagyobbacska, ritkán kuta-tott irodalmi területet a piacon pult alól.Vigyük haza, dörzsöljük be sóval, borssal,fokhagymával, tegyünk mellé néhány ágrozmaringot, öntsük nyakon fehérborral,majd hagyjuk ötletünket pár napig a hû-tôben érlelôdni. Ha úgy döntöttünk, ele-get gondolkodtunk rajta, vegyük elô ahûtôbôl, és lassú, óvatos tûzön addig süs-sük, míg szinte magától fejezeteire hullik.Egymástól gondosan elkülönítve tálaljuk.– így készülhetett a Petôfi Irodalmi Múze-um gasztroirodalmi szöveggyûjteménye,a Nyelv babérral, melyhez egy kiegészítôreceptfüzet is tartozik.

Az étkezés, az ételek élvezete szerves ré-sze mindennapjainknak, így szinte tör-vényszerû, hogy külön irodalmi téma fej-lôdjön ki belôle. Mégis, a „magyar gaszt-roirodalom” címszavak az én elmémbencsak Váncsa István nevét hívták elô. „De-hát miért is lenne másképpen?” – kérdeziCserna-Szabó András a kötethez fûzöttutószavában, „Nincsenek (vagy alig van-nak) gasztrotörténészeink. Ezt a melótnagyrészt írók, újságírók, vendéglôsök,helytörténészek végzik el, úgy ahogy ôktudják.” A magyar kultúrában valamiértsosem kapott olyan jelentôs szerepet azétel, mint például az olaszoknál vagy afranciáknál, ahol minden családnak meg-van a maga pacalreceptje, és értékes kincs-nek tekinti. Pedig el tudjuk-e képzelni Mik-száth Kálmánt máshogy, mint egy kemé-nyített fehér abroszos asztalnál ülve legen-dás pocakjával? Vagy Krúdy Szindbádját azétel szeretete nélkül? És Ady Endre kocs-mai cigarettafüstbe burkolózó alakja körülis valószínûleg borosüvegeket látunk, már-pedig ahhoz nyilván tartozott valamifélekísérô is. A Nyelv babérral többek közötterre is segít rávilágítani: hogy a gasztroiro-dalomról alkotott meghatározásunk igen-csak szûkös, és megannyi általunk ismertmûben rejtôznek ilyen szövegek.

A Nyelv babérral sem egy átfogó gaszt-rotörténet, sokkal inkább egy szöveggyûj-temény, mely magyar irodalmi szemelvé-nyeket vonultat fel, különbözô szempon-tok alapján csoportosítva. A témakörökigazán átfogóak és sokszínûek, van szó aszakralitásról, az étkezés közösségteremtôerejérôl, az ízek élvezetérôl, nemzeti iden-titás formálásáról, szerelemrôl, éhezésrôl,diétáról, halálról. Minden fejezet egy rövi-debb bevezetôvel kezdôdik, és gyakranszínesítik kihajtható oldalak a kötetet,ahol íróktól fennmaradt emléktárgyakkal

találkozhatunk. Tulajdonképpen olyan,mintha egy könyvbe zárt kiállítást szemlél-nénk, megcsodálhatjuk Molnár Ferenc bo-rospoharát vagy Csinszka kávéscsészéjét,és a beszúrt képeken tökéletes harmóniá-ban megfér egymás mellett DragománGyörgy és Tamási Áron portréja is.

Varázslatos utazás ez a kötet egy olyanhagyományba, amely felett gyakran elsik-lunk, annak ellenére, hogy „bevallottanbeles nemzet vagyunk”. Leveses tálak tel-nek meg a szemeink elôtt, hagyma pirulzsiradékon, maga a fôzés folyamata pe-dig sokszor szinte terápiává válik – magaPetri György is megjegyzi egy interjúban,mennyire szeret bonyolult receptekbenelmerülni. Megkapóan szép sorokat ol-vashatunk ízekrôl, ételekrôl, de megtud-hatjuk például a hagyományos zsidó ün-nepi ételek elkészítési módját is RubinEsztertôl, Csukás István a súlyveszteségénmajd gyarapodásán mereng, NádasdyÁdám a reggelin; és megannyi író és iro-dalmi alak lakomája elevenedik még mega lapokon.

Persze nemcsak a szépet és jót mutatjameg a kötet, hiszen kár lenne tagadni,hogy a magyarság életében elég hangsú-lyos szerepet kapott az éhezés a történe-lem során. Így nem maradhatott ki a kö-tetbôl Móricz Zsigmond novellája, a Tra-gédia sem, de helyet kapnak melletteolyan írások is, mint Dragomán GyörgyCukor c. prózája, ahol a család cukorré-pából próbál cukrot ki-nyerni a sütéshez.

Legérdekfeszítôbb ta-lán a nemzeti identitás-hoz kapcsolódó gyûj-tés. Van benne szó ter-mészetesen gulyásról,pörköltrôl, lecsóról,pacalról is; de helyetkapnak benne ilyenmegállapítások is: „Ésmikor Vörösmarty azténekelte, hogy „Anagy világon e kívülnincsen számodrahely”, szükségtelen-nek találta az indokotis hozzátenni, miután azt úgyis mindenember tudja: – „mert az egész külföldönmindenütt vajjal fôznek.” (Jókai Mór). Ki-derül az is, hogy bármennyire is a kezde-tektôl fogva valónak gondoljuk a magyarkonyha és a paprika szoros kapcsolatát,valójában volt élet a pirospaprika elôtt is,

sôt; sokan sírják vissza írásaikban a papri-ka egyeduralma elôtti ízvilágot. Olyan el-feledett csemegék is elôkerülnek, mint avakaró vagy a rántott leves – utóbbi nemelfeledett, ám már-már puritán egyszerû-sége miatt valószínûleg ritkán készül ma-napság a konyhákban.

Egyszerre ismeretterjesztô és szórakoz-tató tehát ez a különleges kötet, mely va-lóban egyedülálló a maga nemében. Akét szerkesztô, Szilágyi Judit és Nagy Ág-nes elôtt nagy feladat állt, nem lehetettkönnyû összerendezni egy akkora anya-got, de bravúrosan megoldották a felada-tot, Cserna-Szabó András utószava pedigmég több háttérinformációval szolgál azéhes olvasónak. Tévednénk azonban, haazt gondolnánk, hogy csak a gasztronó-miai érdeklôdésûeknek érdemes a kezük-be venniük a kötetet és a hozzá tartozóreceptfüzetet. Azok közé a könyvek közétartozik, melyeket jó kézbe venni és la-pozgatni – még impozáns mérete ellené-re is, az írófotókat kellemes nézegetni, azemléktárgyakról készült képeket tartal-mazó oldalakat pedig minden alkalommalélmény kihajtogatni.

A Petôfi Irodalmi Múzeum tehát olyanutazásra invitálja az olvasót ezzel a kötet-tel, melyrôl kár lenne lemaradni, és talánreménykedhetünk abban, hogy ez a kötetmegnyitja az utat több hasonló elôtt is atémában.

Bráder Edina

NYELV BABÉRRAL

+ IRODALMI RECEPTEK

(Szerk. Szilágyi Judit, Nagy Ágnes)

Petôfi Irodalmi Múzeum

433+101 oldal, 4200 Ft

könyvrôl

|gasztro|

MMáásshhooll vvaajjjjaall ffôôzznneekk

|14|www.könyvhét.hu|

|fantasztikus|

Sokoldalú mûvész, alkotó: ere-detileg színész, évekig volt té-vés szerkesztô-mûsorvezetô.Sikeres elôadások társszerzôje,rendez is, az ÁSZ drámaiskolaés színjátszó tábor alapítója ésmûködtetôje feleségével, a szí-nészetet az írással felváltó Ba-lázs Ágnessel, aki régóta a Mó-ra Kiadó szerzôje. Gáspár And-rást mostantól íróként is be-mutathatjuk. Áprilisban jelentmeg Föld 2 Záróvizsga címûkötete, ugyancsak a Móránál.

– Gondolom, könyvének kézbevétele akkor isnagy örömöt jelentett, ha egyelôre – elôre-láthatóan szeptemberig – elmaradtak akönyvpremierek. Vagy történt mégis valamia reklámozáson kívül?– Az idén 70 éves Móra Könyvkiadó tanú-bizonyságot tett arról, hogy korszerû ésmodern alkotóközösség. A koronavírus le-szûkítette a kommunikációs teret, de a ki-adó olyan kísérletbe fogott a Föld 2 Záró-vizsga kapcsán, ami egyedülálló akcióvolt. Online TV show-t kerekítettünk a ki-adó facebook oldalán! Pacskovszky Zsoltszerkesztôm volt a moderátor. A beszél-getésen túl eddigi munkásságomat bemu-tató videóbejátszások, könyvtrailer és egyonline kalandjáték segítségével idéztükmeg sci-fim világát. Az „adás”-ban kisza-vazóshow is volt, az online nézôk szavaz-tak. 5400-nál tart most a mûsor nézettsé-ge. Lehet, hogy lesznek a kiadónál a jövô-ben hasonló megmozdulások.– Eredeti nevét kiegészítve Gáspár AndrásGáspár néven jelent meg elsô könyve, amelyifjúsági regény. Elolvasva, elsô impressziómez volt: sokrétegû ez a lényegében sci-fineknevezett mû. Mi inspirálta a megírására? – A regény gyermekeimnek íródott, akikimádták a kalandokat. Nyarainkon a Balato-non kalózokkal vívtunk csatákat, amiket szü-lôként szerveztünk szárszói srácokból. Cse-metéink semmirôl sem tudtak, évekig hitték,hogy a Balaton kalózbirodalom. Szerettemvolna elutazni velük a Világmindenségbe is,így hát regényt kezdtem írni nekik. Mire amû elkészült, felnôttek, és én is rájöttemsok-sok dologra, amit az íráson keresztül átlehet még adni a fiataloknak a kalandokonés izgalmakon kívül. Rendezôként és dráma-tanárként is a körülöttünk lévô bajokról és

csodákról beszélek, így elsô könyvem is egyfilozófikus kalandregény lett. Továbbgon-dolható sci-fi. Ifjú lelkû felnôtteknek is szól.– Gondot fordított arra is, hogy a „kristályge-neráció” képviselôi (egy elit iskola diákjai)olyanok legyenek, mint a hétköznapi, maigyerekek, akik kiválóan bánnak a digitalizáltvilág eszközeivel, és érzelmeik sem külön-böznek. Kikrôl mintázta figuráit?– Regényem karakterei önmagukat írták. Ki-találtam, hogy lesz egy iskola, ami felrepül azégbe – hogy miért és hogyan, azt megtudja,aki ebben az utazásban velem tart –, és le-pottyan egy olyan bolygón, ahol bizonyságotkell tenni arról, hogy az emberi civilizáció ér-demes a csodálatos adományra, amit ÉLET-nek neveznek. Elindult a történet és a szerep-lôk beléptek a sztoriba. Mondom: életre kel-tek, önnönmagukat írták. Nekem csak egy-két helyen kellett vitáznom velük. Áldott álla-pot az írás, remélem, soha nem térek igazánmagamhoz, képes leszek azokban a világok-ban élni, amelyeket megálmodok.– 12 év felettieknek ajánlja a regényt akiadó. Bízik benne, hogy olvasói meg-értik a mû tudományos, de akár ezote-rikus, spirituális rétegét? Hogy példá-ul miért Adam és Eva a fôhôsök neve?– Rajongok a felnövekvô generáció-kért. Sokuk okosabb, tanuléko-nyabb és bölcsebb, mint öregeik.Ugyanakkor a világunk mindent el-követ, hogy beszûkítse ôket, ésmegfossza a fiatalokat az önállógondolkodás lehetôségétôl. Mindtöbbük fél attól, hogy önnön kre-ativitását használja, s ezért sokan felkerül-nek a futószalagra. Hivatásom nyitva tartania lelkeket. Szerencsére nem vagyok egyedül,sok kolléga hisz a jövô generációiban. Min-

den eszközünkkel segítenünkkell, hogy ébren tarsuk a fiata-lokban azt, hogy ôk új világokreményei, mint az én AdamBridge-em és Eva Butterfly-om.Beszélô neveik vannak, nem vé-letlenül. Híd és pillangó. Amiösszeköt, és ami nem csakszép, de a magasban tart, mintaz emberi lélek. Ôk az ifjúság.– A Móra Kiadó, értesüléseimszerint, ezzel belefogott a G. A.G. brand felépítésébe. Mit takarez? Milyen terveket dédelget?– Hm. G.A.G. Több jelentésû

szó. Induljunk ki a szakmámból, azt jelenti:tréfa. Igen, szeretném megtartani írás köz-ben azt a komplexitást, ami a jó humortjellemzi. A jó humor nemcsak játékos éskönnyed, hanem mély, bölcs, kegyetlen ésmeztelenítô. Következô könyvem, a Héjnél-küli jövô tavasszal érkezik. A disztopikus ka-landregény egy távoli szigeten játszódik,ahol minden bennszülött szemét héj takarja.Az a hit vezérli évszázadok óta a népet, hogylátás nélkül létezik csak boldog élet. Csoda,hogy a fôhôsnô, aki héjnélkülivé válik, megakarja menteni törzsét? Persze durva titkoktudója lesz, így nem maradhat életben. Kôke-mény sztori lesz. A felszínen persze kalandre-gény. A karantén pedig a Merovingok korábavezetett. Egy törénelmi thriller formálódik,szintén brutálisan aktuális. A címe „Tiszta”.Egy nagyon csúnya korban küzd a fôhô-söm, egy csodagyermek az emberi sötét-séggel. Szerkesztôm a dramaturgiám erejéthangsúlyozza. Hogy mindig olyan fordula-

tok jönnek, amelyeket nem lehet elôrekiszámítani. Bevallom:néha én is meglepôdöm,milyen történetek írjákmagukat bennem. Jóezekben a világokbanutazgatni. Szeretném, hasokan velem tartanánakhullámvasútjaimon...

Csokonai Attila Fotó: Véner Orsolya

Gáspár András Gáspár:

FÖLD 2 ZÁRÓVIZSGA

Móra Könyvkiadó, 329 oldal, 2999 Ft

könyvrôl

|www.könyvhét.hu|15|

VViizzssggaatteerreepp aazz uunniivveerrzzuumm ppeerreemméénnBeszélgetés Gáspár András Gáspárral

KALANDOS ÁLLATTÖRTÉNETEK

A MANÓ KÖNYVEKNÉL

Malac és Libanyaralás alattik a l a n d j a i v a lfolytatódik TóthKrisztina szeret-hetô meseköte-te Hajba Lászlókitûnô illusztrá-

cióival. A Csavarogjunk együtt! címû kö-tetben Malac és Liba elôbb a Balaton partján,Balatonfüreden, majd a szabadban ûzöttsportolás közben keverednek galibába, hogyaz együtt átélt élmények még erôsebbé te-gyék barátságukat. Jókai Mór talán álmábansem gondolta volna, hogy villájának kertjeegyszer egy malac és egy liba éjjeli menedé-ke lesz! A kis alakú, vékony mesekönyv min-den nyaralni induló kisgyerek hátizsákjábakönnyûszerrel belefér. A Manó Könyvek Dis-ney Baby sorozata szintén kicsiknek szól.

Nancy Parent De jóegyütt játszani!címû képes mese-könyvében klasszi-kus Disney egérfi-gurák hétköznapjaitkövethetjük nyo-mon a megunhatat-

lan kacsasze-replôkkel kiegé-szülve. A gene-rációk óta meg-ismert Disneymesealakok ez-úttal Jerrod Ma-yurama illuszt-rációiban kel-nek életre. A

szerzôpárostól egy másik könyvet is piacradob a kiadó De jó, hogy nem vagy irigy!címmel, három kacsa – Niki, Tiki és Viki fô-szereplésével. Felbukkan Donald kacsa anagybácsi szerepében, de találkozhatunk Mi-ckey kutyával és Goofy kacsával is. Önállóanolvasó kisiskolásoknak szól Ruff Orsolya zöld

macskás mesesorozatá-nak harmadik kötete Azöld macska és a HétDomb kincse címmel. Acímadó Magnusz macskátjó sorsa összehozza Kam-póval, az álmágus földiku-tyával, akirôl hamar kide-rül, hogy csaló, sôt ellen-ség. Így Magnusz segít az

erdô lakóinak megmenekülni az éhínségtôl:megkeresik a Hét Domb alatt rejtôzô kristály-követ, és közös erôvel megnyitják az erdôttápláló forrást. Szerepet játszik még a törté-netben egy bizonyos varázslatos sárga por és

egy varázsigéket rejtôkönyvecske. A kötetetezúttal is Megyeri Anna-mária humoros állatraj-zai illusztrálják. Szintén aDisney sorozat tag-jaként, de kama-szoknak szól aSorsfordító törté-netek keretébenElizabeth Lim

Fénytörések címû ifjúsági regénye,amely a filmadaptációkból ismerôs, ôsikínai legendát, Mulan történetét dol-gozza fel. Mulan egy félelmet nem is-merô fiatal lány, aki férfinak álcázvamagát csatasorba áll, hogy megvédje szeret-teit, s válik a kínaiak legendás harcosává. ASorsfordító történetek lényege, hogy a dol-gok menete nem úgy alakul, ahogyan azt azeredeti történetbôl ismerjük. Mulannak ezút-tal Diyuba, azaz az alvilágba vezet az útja, hameg akarja menteni a szerelmét. Egy hatal-mas ôrzô-védô oroszlán segítségével át kellkelnie az alvilágon, és lehetetlennek tûnôakadályokat legyôzve visszahoznia Shang ka-pitányt, vagy örökre az alvilágban ragadnak.

BARANGOLÁS A TERMÉSZETBEN ÉS

VARÁZSLATOS ÁLLATOK A BABILONNÁL

Nyár elejére két kötettelgyarapodik az 5–7 éveskorosztálynak szóló, MiMicsoda Junior sorozat. Akukucskáló ablakokkal el-látott, nagyméretû kiad-ványokban fel lehet fe-dezni Magyarországszépségeit a hegye-ken át a vizes élôhe-lyekig, és meg lehetismerkedni a leghíre-sebb várakkal és váro-sokkal. A másik köteta Rovarok csodálato-san rejtélyes világábainvitálja az olvasókat,megtudható belôle, melyik rovar hasonlít ahelikopterre, hogyan zenélnek a rovarszár-nyak, miért büdös a poloska, miért csíp a szú-nyog, és mit eszik a lepke. Kicsit több szöveg-gel van ellátva az önállóan olvasni tudó kisis-

kolásoknak szánt Mi MicsodaOlvasó képes sorozat, melynekSarkvidékek címû kötetemegismertet az Északi- és a Dé-li-sark fekvésével, éghajlatával,élôvilágával és felfedezôivel. Afejezetekhez kapcsolódó játé-kos Tudáspróbák segítenek el-mélyíteni a megszerzett tudást.Iskolás korosztálynak íródott

Stepánka Sekaninová Hét-köznapi holmik krónikájacímû könyve, melyet Eva Chu-píková korszerû és humorosrajzai illusztrálnak. A szerzôolyan hétköznapi tárgyak tör-ténetét kíséri végig az évszá-zadokon/évezredeken, mint acipô, korcsolya, esernyô,szemüveg, baba, hintaló, WC,fogkefe vagy harisnya. Apró-

ságok, amelyek mindenkinek az életében je-len vannak, s történetük – Bartók Imre fordítá-sában – néha megne-vetett, máskor elgon-dolkodtat. Olvasniszeretô kislányoknakindítja a kiadó Tikosjótevôk címû, ponyvaalakú sorozatát,mindjárt két kötettel.Paula Harrison törté-netei varázslatos álla-tok megmentésérôlszólnak, az egyikben

A kis viharsárkányt men-ti meg a jólelkû és találé-kony fôhôsnô, Szofi, a má-sikban A kis unikornis ésaz égre futó egyszarvúakvilágát ôrzik meg Maja éssegítôi. A köteteket Feny-vesi Orsolya fordította.

(szénási)

Tóth Krisztina: Csavarogjunk együtt! Manó Köny-

vek, 56 o., 1990 Ft; Ruff Orsolya: A zöld macska és

a Hét Domb kincse. Manó Könyvek, 136 o., 2490

Ft.; N. Parent: De jó együtt játszani! Manó Köny-

vek, 32 o., 1690 Ft; N. Parent: De jó, hogy nem

vagy irigy!, Manó Könyvek, 32 o., 1690 Ft; E. Lim:

Fénytörések. Manó Könyvek, 432 o., 3990 Ft; Ma-

gyarország. Babilon Kiadó, 21 o., 3990 Ft; Rovarok.

Babilon Kiadó, 21 o., 3990 Ft; C. Braun: Sarkvidé-

kek. Babilon Kiadó, 64 o., 1995 Ft; Sekaninová:

Hétköznapi holmik krónikája. Babilon Könyvek,

90 o., 3990 Ft; P. Harrison: A kis viharsárkány, és

A kis unikornis. Babilon Kiadó, 112 o., 1590 Ft.

BBaarraannggoolláássookk ééss vvaarráázzssllaattooss áállllaattookk|babilon, manó könyvek|

|16|www.könyvhét.hu|

|móra|

FÖLDRAJZ, BIOLÓGIA, NYÁRI TÁBOR

ÉS FORDULATOS KRIMI A MÓRA KI-

ADÓ NYÁR ELEJI KÍNÁLATÁBAN

Az úgynevezett kaland-játék könyvek so-rába tartozik Philippe Nessmann Irány aMars címû könyve, amely a világûr felfe-dezésére invitálja kiskamasz olvasóit. Azismeretterjesztô játék során nem lineári-

san kell halad-ni a könyv ol-vasásában, ha-nem ide-odal a p o z g a t v a ,különbözô fel-adatokat telje-sítve. A cél:túlélni és siker-re vinni aMars-expedíci-ót. A fejezetekvégén az olva-sónak kell vá-lasztania aszerzô által kí-nált lehetôsé-

gek közül, majd a döntésnek megfelelô-en egy másik fejezetre ugrani. A dönté-sek sorozata határozza meg, milyen sor-rendben halad a cselekmény. Elég egyrossz választás, és veszélybe kerül azegész küldetés! A játékos kalandor egyhat fôbôl álló nemzetközi csapat kereté-ben „indul” el a vörös bolygó felfedezé-sére 2037-ben. A legénységnek el kelljutnia a Marsra – közben megismerhetô,hogy kell például kiszámítani egy ûrhajóröppályáját –, és megvizsgálni, van-e va-lamilyen kezdetleges élet a bolygón. Ki-derül, hogyan épül fel egy ûrbázis, mi-lyen a Mars éghajlata, hogy kell közle-kedni egy marsjáróval, vagy mire való egyoxigéngenerátor. Aki vé-gigcsinálja, garantáltantöbbet fog tudni az ûrha-józásról, mint egy átlagfelnôtt! A kiadó ErichKästner sorozatának leg-újabb, fiataloknak és idô-sebbnek egyaránt szólódarabja, Az eltûnt mini-atûr címû fordulatos kri-mi, amely egy érzô lelkûhentesmester kalandjai-nak izgalmas története. ASárközy Elga fordításábanmegjelenô regény negatívhôse Horn professzor, a

mûkincsrablásban jár-tas, zseniális bûnözô,akit a rendôrség képte-len fülön csípni, mertmindig elôttük jár egylépéssel. Csillogó bû-nözôi karrierjére azon-ban árnyék vetül, ami-kor három lelkes ama-tôr, Külz papa, a derékberlini hentes, a feltû-nôen csinos és agya-fúrt Irene, valamint ajóképû gazemberneklátszó Struve úr beleke-veredik egy általa kitervelt mûkincsrablá-si ügybe, miközben fél Dániát és Német-országot bejárják, hogy megmentsékHolbein VIII. Henrik egyik feleségérôl, Bo-leyn Annáról készült, drágaköves keretbefoglalt miniatûrjét. Az 1935-ban írt re-gény ma is önfeledt szórakozást ígér amûfaj rajongóinak.

Hamisítatlan nyári hangulatot idéz azErdôszelfi címû verses antológia LackfiJános szerkesztésében, amelynek célja,hogy népszerûsítse a kis és nagyobb ka-maszok körében a szabadban ûzhetô nyá-ri sportokat, így a gyalogos, kerékpáros,vízi- és lovas túrázást. A kortársirodalom jeles képviselôinek –Acsai Roland, Balázs Imre József,Békés Márta, Demény Péter, FinyPetra, Gáti István, Hevesi Judit,Jász Attila, Kiss Judit Ágnes, KissOttó, Lackfi János, Miklya Zsolt,Molnár Krisztina Rita, Szabó T.Anna, Tóth Krisztina, Varró Dáni-el, Vörös István – verseibôl össze-állított, úgynevezett Vándortáboriversek sok humorral, nyelvi iróni-ával, vicces és mosolyogtató tör-

téneteket tálal-nak az erdeiosztálykirándu-lások hangulatáról, atermészet szépségeirôl,a közösen átélhetô po-zitív és negatív élmé-nyekrôl, amik örökreemlékezetessé teszik azegyüttléteket. Mert avadregényes táj és abenne élô állatok ésnövények szépségemellett az átélt élményrésze az eltévedés azerdôben, a ronggyá

ázás az esôben, a szú-nyogok hada a vízpar-ton, vagy a borulás acsónakkal. Most, hogytöbb hónapi bezártságután végre ki lehet men-ni a szabadba és utaznilegalább a hazai tájakon,remélhetôleg sokaknaklesz az erdô, vagy a víz-part az influencere, és azelmaradhatatlan szelfitémája. A könyvet RitterOttó vagány rajzai il-lusztrálják. Szintén az

élôvilág sokféleségére és a természet cso-dáira reflektál Jules Howard Tökéletesállatvilág címû, kisiskolásoknak szóló ké-pes albuma, mely 300 állatfajt mutat be abolhától az elefántig. A könyvben egyen-lô arányban szerepel szöveg és kép, utób-bi Vogel Jarom természethû, az állatok lé-nyegi vonásait megragadó munkájánakeredménye. A szerzô a gerinctelenek,hüllôk, madarak, emlôsök, halak és kétél-tûek csoportjaiból válogatott állatokat,igyekezve bemutatni az egyes fajok kö-zött lévô különbségeket és hasonlóságo-kat. Számos, legtöbbünknek ismeretlen

állatot megis-m e r h e t ü n kbenne a med-veállatkától, abarázdált agy-korallon át akaktuszökör -szemig. Termé-szetesen sokismert faj isszerepel a kö-tetben, körül-belül annyi ésolyan tömör in-formációt ka-punk róluk,

mint régen az állatos kártyákon. A kötetnagy értéke, hogy a célkorosztálynakmegfelelô áttekintô lexikális tudást nyújtaz állatok világáról, megmutatja az össze-függéseket, és az állatok rendszerezésé-nek fôbb szempontjait.

(szénási)

P. Nessmann: Irány a Mars. 128 o., 1999 Ft;

E. Kästner: Az eltûnt miniatûr. 224 o, 2499

Ft; Lackfi János (szerk.): Erdôszelfi. 112 o.,

2999 Ft; J. Howard: Tökéletes állatvilág.

192 o., 3999 Ft

BBoollhhááttóóll aazz eelleeffáánnttiigg

|www.könyvhét.hu|17|

|matézis|

Az utóbbi évek regénytermésének köszönhetôen több korsza-kos jelentôségû alkotó is megelevenedett a kortárs magyarirodalomban, elég itt Szilasi László kisregény-triászára utal-nunk, amely Bessenyei, Jókai és Babits élete egy szakaszábaenged betekintést (Amíg másokkal voltunk), vagy Péterfy Ger-gely mûvére, aki Kazinczy idejébe repíti el az olvasót (A kitö-mött barbár), Márton László pedig az osztrák Karl Kraus és abúcsúzó Monarchia világát regényesíti meg (Két obeliszk).

Mintha a levegôben lenne a nagyok szelleme, s talán ettôl megérint-ve született Láng Zsolt Bolyai címû mûve is.

A regénybeli Herr Lángot, az író alkotta írót bizonyosan nagyokszelleme vezérli, a történet szerint ugyanis Krasznahorkai Lászlóvalfut össze egy buszra várakozva, s az író elmondja neki, hogy a ma-rosvásárhelyi Teleki Tékáról beszélgetett egyszer Esterházyval, akiterôsen foglalkoztatott Bolyai életének megírása. Szinte mitológiai aküldetés, amely rászáll a matematikus végzettségû, regénybeli Láng-ra – ezt a mûvet neki kell megírnia. „Fel-támasztani? Lehet ilyet?” – töpreng elKrasznahorkai a kettejük beszélgetésé-ben, és termékeny homály fedi, vajon Es-terházyra vagy Bolyaira gondol-e.

A regényben egy olyan feltámasztási kí-sérletnek lehetünk tanúi, amely sem Es-terházy bôrébe nem kíván bújni (de min-den bizonnyal kivívná az író fôhajtását,ha az olvashatná), sem Bolyai-szobrotnem óhajt állítani (mert sokkal elevenebbBolyai-karaktert teremt annál): „mindigbefelé kell menni, ha az ember ír, akkornincs más lehetôsége”, mondja LángZsolt. Ahogy azt is elôrebocsátja rögtön aregénye elején: „a könyvbeli valóság me-rô fikció”. Hogy az olvasó ebbôl mennyitfogad el, az rábízatik.

A két szálon futó történet párhuzamo-san enged betekintést a svájci ösztöndíjatelnyert Herr Láng napjaiba, aki Bolyai ha-gyatékának gyürkôzik neki egy alkotó-házként mûködô kolostorban, és magá-nak Bolyai Jánosnak az életébe, amelynekegyes epizódjait 1833-tól, Marosvásár-helyre való visszaköltözésétôl követhetjüknyomon egészen a tudós haláláig. Két ember küzd itt hôsiesen azelhívatással: a regénybeli író a pendrive-on magával vitt, sok ezer ol-dalnyi szöveggel és rajzzal, Bolyai János pedig (élet)mûve és önma-ga elfogadtatásával. Mint tudjuk, az utóbbi sok évtizedet váratottmagára, a tudós nagyságát, ahogy ez a zsenikkel lenni szokott, nemismerték fel kortársai. Fômûve csupán apja könyvének appendixe-ként jelenhetett meg, még címét is innen kapta.

A regény társ-fôszereplôje, az író megpróbáltatásai messze nemazonos léptékûek hôséével: mintha egy kissé groteszk, kicsinyített-kifordított mását kapnánk Bolyai drámájának. A két életút megfe-lelései, a párhuzamok persze búvópatak módjára rendre a felszín-re törnek, akár olyan apró mozzanatokban, mint amikor az író ma-gyarázza a kissé kísérteties dr. Jörgnek a nemeuklideszi tér miben-létét – akárha Bolyai magyarázná a fensôbbséges Wohlgemuth tá-bornoknak, vagy a tudóst és az írót is kínzó migrén motívumában,de kirajzolódnak hasonló alakzatok a tágabb kontextusban is, így a

svájci és az erdélyi táj rokonságában, vagy az önfeláldozó szerelmestárs alakjában, aki végül is megadatik mindkét hôsnek.

A matematika és a geometria átitatja a mûvet, sokszor filozófiai sí-kon, alig észrevehetôen – ahogy elsôre szintén alig tûnik fel a prí-mekre épülô, szokatlan fejezetszámozás –, máskor meg lépten-nyo-mon belebotlunk, hiszen az egészen konkrét, hétköznapi eseményekis valamilyen absztrakcióhoz vezetnek az elbeszélô vagy a szereplôkfejében. Az már Láng Zsolt bravúrja, milyen költôivé varázsolja a tu-dományt – például amikor az író a természetben gyönyörködve aztmondja: „…az elôttünk kifeszülô táj azt sugallta, szívjuk magunkbaa ragyogás és a végtelen leírhatatlan szépségét. Lakjunk be egy ne-meuklideszi teret”; vagy amikor Bolyai szemével látjuk az Elba fölöttkeringô sast: „Látható volt, hogy a spirál tölcséres alakja nem szabá-lyos, hegyére állított kúp, hanem az oldala belapított hiperboloid. Et-tôl olyan szép!” És mindjárt ezután vizelnie kell Jánosnak, aki e bizo-nyos sugárnak a görbületi ívét is megbabonázva figyeli. Emelkedettés profán, éteri és naturalisztikus vegyül megrázóan életszerûen a re-

gény lapjain, semmi sincs elleplezve ésretusálva, semmi sem méltatlan itt azemberhez, ami emberi: merevedés, szel-lentés, orgazmus, ürítés, kipottyanó mû-fogsor, vizelési nehézségek. Mindez aszellem páratlan teljesítményével társít-va. A legmegrázóbb jelenetek épp a fizi-kailag is hanyatló Bolyai János és az ôtápoló Juliska kettôsébôl bontakoznak ki.

A regény felülmúlhatatlan erôsségeépp e két-három szereplôs, színpadra il-lôen intenzív jelenetekben mutatkozikmeg, s ebben talán sikerültebb a Bolyai-szál, mint a mai. Katartikus pillanat,amikor a városi nyomdafelügyelô azt ve-ti az apjával egy életen át tusakodó Bo-lyai János szemére, hogy Farkasnak kö-szönhet mindent, akinek még a temeté-sére sem volt képes elmenni. A Jánosbólkibukó, nagyon is mainak ható szitok,majd a botorkáló menekülés a kettejükkegyetlen párbeszédébôl a pisztolyamarkolatát szorongatva nem más, minta saját élete elôl igyekvô lélek csetlése-botlása. Ô maga végsô óráján – önosto-rozó iróniáját még ekkor sem elveszítve– így képzeli sírfeliratát: „Bolyai BolyaiJános. Az üdv bolygatója, ki végül a re-ménytelenség lavináját húzta, vonta rob-bantotta, idézte, rántotta magára. Nyu-godjék békében.”

S hogy beteljesíti-e a regénybeli HerrLáng a küldetését, és feltámasztja-e„az üdv bolygatóját”? A válasz az olva-só kezében.

Laik Eszter

Láng Zsolt: BOLYAI

Jelenkor Kiadó, 460 oldal, 4299 Ft

könyvrôl

|www.könyvhét.hu|19|

„„LLaakkjjuunnkk bbee eeggyy nneemmeeuukklliiddeesszzii tteerreett””

PSZEUDOSZFÉRA

Az emlékmûvet Bolyai János születésének 200. évfor-

dulójára (2002. december 15.) állították a marosvásárhelyi

Bolyai téren a Bolyai János Emlékév szervezôi.

A szobor tervezôje Horváth Sándor matematikus.

Se nem száraz, sem nemédes – ezt is mondhatná azExtra Dry központi karakte-re, aki a környezetében élôemberekkel együtt napok le-forgása alatt ôrül meg. Cser-na-Szabó András legújabb,naplószerû regénye meséljelenrôl, múltról és feltétele-zett valóságról. A szerzôvelbeszélgettünk.

– A járványt említô, feldolgozómûvek most készülnek vagykerültek a kiadókhoz. Meg me-rem kockáztatni, hogy ez az el-sô magyar regény, ami reflek-tál a járványra. Mikor szôtte bea történetbe a magát meggon-doló vírust?

– Egy regény még a leadásaelôtti utolsó percekben is ala-kul. Rendkívül nehéz az elválás,több évig él együtt a folytonalakuló szöveggel az ember, az-tán leadja a végleges verziót éscsak a korrektúránál látja vi-szont. Ez a regény majdnem le-adódott március elején, de jötta koronavírus, bezártak a köny-vesboltok, és azt mondta a ki-adó, ráérek vele, maradjon ná-lam a szöveg, ôsz elôtt úgysejelenik meg a könyv (Késôbbmégis úgy döntöttek, hogy ki-adják a júniusi online MargóFesztiválra.) Így még a karanténelején velem volt a szöveg, ésvalóban ekkor került bele a Mi-kulás jövendölései közé a kínai

denevér és a vírus. Tehát a Tél-apó a vátesz, nem én… – A regényben megjelenik agasztronómia, bár korábbi mû-veihez képest kevésbé erôtelje-sen. Szabad mondani, hogy ezaz ars poeticája?– Szabad, viszont én nem tar-tom annak. Persze az vitatha-tatlan, hogy a magyar konyhaalig feltérképezett történetenagyon érdekel, és azt hiszem,a kulináris szokásai sokat el-mondanak egy emberrôl, sôtegy néprôl is. Így a gasztronó-miai ábrázolás nagyon jól hasz-nálható a prózában. Könnyenfel lehet vele skiccelni egy ala-kot: egészen más lesz, aki do-bozból eszi a konzervet és hoz-

zá üvegbôl issza a Kôbányait,és egészen más az, aki összeve-szik a fogorvosával azon, hogykell-e fokhagyma a kovászosuborkába.– Meséljen a címrôl, kérem!– Az „Extra dry” annyit jelent,hogy a pezsgô különlegesenszáraz, cukortartalma 12 és 20g/liter között van (ennél csak azExtra brut szárazabb, szinte el-hanyagolható mennyiségû cuk-rot tartalmaz). Szóval ez a re-gény nem egy cukros, mézes-mázas történet, mert szokásomszerint nem kerülöm a pornog-ráfia vagy a horror területétsem. Az Extra Dry persze utalásis, a magyar költészet egy is-mert és csodás darabjára, Petri

|pezsgô|

Interjú Cserna-Szabó Andrással

„„AAzz ôôrrüülleett nneemm eexxttrraa,, hhaanneemmaallaappffeellsszzeerreellttsséégg””

|20|www.könyvhét.hu|

|reftantár|

TTööbbbb mmiinntt ttaannaannyyaaggA karanténban töltött hónapok kényszerûéletmódváltása rávilágított arra a régótahangoztatott tényre is, hogy a 21. század is-kolája elképzelhetetlen a digitális eszközökés az ezeken elérhetô tartalmak nélkül. Nelegyen kétségünk afelôl, hogy a papíralapútaneszközök továbbra is uralni fogják atankönyvpiacot és az iskola világát – ígylesz ez addig, amíg nem biztosított mindentanuló számára a digitális környezet, a szü-lôk és a pedagógusok is jobban bíznak eb-ben a formátumban –, de évek óta egyrenagyobb teret nyernek az alternatív megol-dások, kiegészítô digitális tartalmak.

A Magyarországi Református Egyház ke-retében mûködô Tananyagfejlesztô Cso-port programjának egyszerre célja a ke-resztyén nevelés támogatása és a 21. szá-zadi készségek (kommunikáció, kooperá-ció, kritikai gondolkodás, kreativitás) fej-lesztése. Az elsôsorban az általános isko-lai tanulókat érintô fejlesztések pedagó-gusok bevonásával valósulnak meg, a fo-lyamatnak minden esetben fontos elemea szemléletformáló képzés és a kipróbálás, amelynek tapasztalataialapján véglegesednek a tanulók kezébe is eljutó kiadványok. A pa-píralapú kiadványokhoz digitális kiegészítô tartalmak és pedagógu-sötlettárak is készülnek. A kipróbálás tapasztalatai alapján véglege-sedett elsô kiadványok, a Jóság néni csokija, valamint az Iskolabön-gészô már idén nyártól elérhetôek a Kálvin Kiadó kínálatában.

Lackfi János Jóság néni csokijának töprengô gyerekhôse egyes számelsô személyben mesél mindennapjairól, a történetekhez a szerzô abibliai lélek gyümölcseibôl merített ihletet. Olyan kalandok ezek, ame-lyek bárkivel megeshetnek, hiszen ki ne veszett volna már össze test-vérével, lett volna szerelmes valamelyik osztálytársába, vagy duzzogottvolna amiatt, hogy valamelyik barátja lehülyézte… A példázatos szö-vegek veszélye, hogy túlságosan didaktikussá válnak, mindenáron ta-nítani akarnak, esetünkben úgy sikerült elkerülni ezt a csapdát, hogynézetek, vélemények és kérdések fogalmazódnak meg, amelyekre atanulók szüleik, tanítóik segítségével kereshetik a választ. A Reformá-tus Tananyagtár felületén (www.reftantar.hu) a könyv minden fejeze-téhez kapcsolódik digitális kiegészítô tartalom, amely videós formá-tumban jeleníti meg a történetet, a mesék narrátora Lackfi János. Aziskolai feldolgozáshoz tanári ötlettár és tanulói munkafüzet is készül.

Vajda Melinda nyolc, gazdagon illusztrált képen meséli el az Iskola-böngészôben egy család egy napját az ébredéstôl, az iskolai tanórákonát a délutáni gyülekezeti családi napig. A szavak nélkül is beszédes ké-peken – mint a böngészô típusú könyveknél megszokhattuk – egy-egyszereplô kalandjait követhetjük nyomon, hosszan elidôzve egy-egyképnél, örömmel találva rá a rejtett részletekre. A könyvet leginkább aziskolába készülô óvodások, illetve az elsô osztályos tanulók forgathat-ják haszonnal, kiegészítô tartalomként készülô pedagógus ötlettár ésfejlesztô feladatok pedig a szép könyvet hasznossá is varázsolják.

Pompor ZoltánLackfi János: JÓSÁG NÉNI CSOKIJA

88 oldal, 1200 Ft

Vajda Melinda (rajz): ISKOLABÖNGÉSZÔ

20 oldal, 900 Ft

Kálvin Kiadó – Reftantár

György Demi sec címû versére.A demi sec egyébként szinténegy pezsgôre vonatkozó szakki-fejezés, annyit tesz: félszáraz,vagyis a pezsgô cukortartalma33 és 50 g/liter közötti.– A könyvön ez áll: „Vidáman fo-lyik a pezsgô, az ondó és a vér!”Pontos sûrítés, de ki kell bonta-ni, hiszen sok más érzelmi patakis csordogál itt.– Én is úgy éreztem, pontos asûrítés, ezek tényleg folynak.Persze rengeteg érzelem is vana regényben, de melyikbennincs? A központi szál egy válástörténete, ott nyilván a csalódásés a bosszú a fô érzemények, vi-szont a kidobott férj igaz barát-ra talál régi és addig konzek-vensen utált apósában. Aztánvannak szerelmek, egyéjszakáskalandok (az egyik szereplôközben fejét veszti), kiábrándu-lások és egymásra találások,több szálon futnak a sztorik, ésközben nagyon fogy a pezsgô. – Tönkremehet az ember háromhétfô leforgása alatt?– Szerintem egy hétfô alatt is.Egyik kedvenc filmem, azÖsszeomlás éppen errôl szól.Az ôrület mindannyiunkban ottszunnyad, és csak az aktivizáló-dásra alkalmas pillanatra vár.Sokszor évekig, évtizedekig hí-zik bennünk úgy, hogy a külsôszemlélô ebbôl semmit sem lát.Talán még mi sem. Aztán törté-nik valami, jön az utolsó cseppa pohárban, túlcsordul, és akedves, halkszavú, házhoz hú-zó apuka és férj belezôkésselkergeti a csen-des, kertvárosiutca lakóit.Naponta hal-lunk ilyesmit.És azért ije-dünk megl e g j o b b a nezektôl a hí-rektôl, merttudjuk, akárrólunk isszó lhatná-nak a hírek.Az ember-nél az ôrület nem extra, hanemaz alapfelszereltség része. – Az illusztrációk egy új nézô-pontot ismertetnek, ami írott for-

mában nem jelenik meg – a vér-nyúlról nem esik szó a cselek-ményben, mégis fontos. Érdekesmegoldás! Mi inspirálta?– Ez a szál nem az én ötletemvolt, hanem a kiadó fôszer-kesztôjéé, M. Nagy Miklósé.Ô javasolta, hogy kéne mégegy sztori a regénybe, ami vé-gighaladna a könyvön ésösszehúzná az olykor széttar-tó eseményeket. Ekkor ugrottbe, hogy a központi szereplôkcsaládjában van két iskoláslány, akik mindig csak érintô-legesen kerülnek szóba, oly-kor elküldik ôket vacsorázni,fürdeni, aludni vagy osztályki-rándulni. Egyikôjük, a nyolc-éves Liza rajzos naplója egy újszemszögbôl világítja meg acsalád történetét, innen is ka-punk egy magyarázatot azapa megôrülésére. A szövegetén írtam, a rajzokat RáskaiSzabolcs grafikus készítette,aki igen jó munkát végzett,én elhittem, hogy egy nyolc-éves kislány rajzait tartom akezemben.– Jelenleg min dolgozik?– Most egy novellát írok ük-apám öccsérôl, akit 1919-bena mai Kirgizisztán területén le-fejeztek a szártok. A háborúután éppen kiengedték ôketaz oroszok az osi fogolytábor-ból, mert nem tudtak már ne-kik enni adni. Az éhezô oszt-rák és magyar tisztek (százhet-venen) ekkor hazafelé vettékaz irányt, de a kegyetlen szár-tok úgy tekintettek rájuk, mintaz oroszok szövetségeseire.

Pedig csak a fog-lyaik voltak. Hadi-foglyok. Egy hídonlefejezték az összesosztrák és magyartisztet, majd a hullá-kat a folyóba dob-ták. Így megy ez,mondaná Vonnegut.

Vermes NikolettFotó: Debreczeni Fanni

Cserna-Szabó András:

EXTRA DRY

Helikon Kiadó, 3999 Ft

könyvrôl

|www.könyvhét.hu|21|

Goran Vojnovic:

Jugoszlávia,édes hazámGoran Vojnovic szlovén író: rövidfilmje-iért több alkalommal díjazott filmren-dezôként sem tudta megvalósítani elsôegész estés moziját, így a forgató-könyvbôl inkább regényt írt. 2008-banberobbant vele az irodalomba, elnyer-te a legjobb szlovén regénynek járóKresnik-díjat, majd 2012-ben megírtamásodik könyvét, a Jugoszlávia, édeshazámat, amely szintén Kresnik-díjas

lett. Nem véletlenül: benne sikerült egészen új módon megfor-málnia, amit olyan sokan próbálnak a volt Jugoszlávia utódállamainakírói közül. Felidézi a szétszakadást, a háborút, a tragédiákat, több gene-ráció önkeresését: a volt Jugoszlávia lakóinak húsz évét egy szép, új vi-lágban. Története hôse felnô, nyomozni kezd az apja után, vajon való-ban életben van-e: ám minél több eltitkolt, sötét dolog nyomára buk-kan, annál inkább önmagával kerül szembe. Utazik, keres, végül önma-gát találja meg. Az eredeti szlovén szövegben bosnyák, horvát és szerbkifejezések szerepelnek, ezzel is utalva a mintegy absztrakcióként meg-alkotott ország hagyományaira. E szövegrészek a magyar fordításbanmagyarul, de különbözô betûtípusokkal szerepelnek, nem nyelvileg, ha-nem tipográfiailag ugorva ki a szöveg menetébôl. S ezzel is bevonvabennünket egy olyan világba, amelyet érdemes megismerni.

Bárdos DóraTypotex Kiadó, 280 oldal, 3500 Ft

ELHUNYT SZABÓ J. JUDIT

Szeretett kollégánk, Szabó J. Judit, a Könyvhét mûvészetivezetôje, laptervezôje, fotósa 58 évesen, súlyos betegség után,április 6-án meghalt. Közös terveink közé tartozott egy nagy-interjú vele, amelyben a legérdekesebb történeteit meséltevolna el, amelyek az írók fotózása során történtek meg.Szerettünk volna egy íróportré-könyvet, amely régi fotókhoza régi interjút közölte volna, párba állítva egy új fotóval és újinterjúval, a „mi történt azóta” jegyében. Tervek, amelyekimmár soha nem válhatnak valóra.Fáj ez a véglegesség. Hiányozni fog nagyon.A szerkesztôség búcsúszavai a Könyvhét weboldalánolvashatók: http://www.konyv7.hu/magyar/menupontok/felso-menusor/folyoirat/ meghalt-szabo-j-judit

Mi MICSODA

Régészet – Feltárul a múlt

Ez a könyv mindent elmesél a régészetrôl, ahíres leletektôl és lelôhelyektôl kezdve a híresrégészekig és a régészek munkájáról. Kide-rül, miképpen lehet életre kelteni a múltat,és hogy mi a kincs a régészek számára. Meg-tudhatod, mi köze a régészetnek a metró-építéshez, mi mindent rejthet a várárok, mi-ért különlegesek a mocsári múmiák, hogyan leplezik le a lelethamisí-tókat, és hogy hol találsz Magyarországon régészeti kiállításokat.A kötet ára: 3200 Ft

Lackfi János:

Jóság néni csokijaBertóthy Ágnes rajzaival

Kicsoda Jóság néni? Miért azeperbefôzés a legjobb segítés?Hogyan segíthetnék annak, akinem akarja, hogy segítsek neki?Ha valaki nem hûséges hozzám,nekem akkor is hûségesnek kelllennem? Miért van az, hogy egytök jó játékra ennyit kell várni?Hogyan legyek jóban azzal, akirosszban van velem?

Hû, de nehéz kérdések ezek!Még a felnôttek is más-más választ adnak ezekre, nemhogy egy gye-rek... Nyolc kis történetben hallgathatunk bele fiatal hôsünk gondola-taiba, ismerkedhetünk meg mindennapjaival, családi és iskolai öröme-ivel, bánataival. Szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság,hûség, szelídség – nemes emberi tulajdonságok, egyben a Biblia sze-rint a Lélek gyümölcsei is. Hôsünk gondolatait olvasva, kérdéseit meg-válaszolva lépésrôl lépésre közeledünk a Szeretet titkához, és mi ma-gunk is jobban megértjük, hogyan válhat életünk gyümölcsözôbbé.Szellemessége, nyelvezete, lelkülete okán ajánljuk e könyvet közösvagy egyéni házi olvasmánynak, esti mesének 6 éves kortól.

A kötethez és a Református Tananyagfejlesztô Csoport más kiad-ványaihoz sokféle digitális kiegészítô anyagot találhatnak a gyerekekés nevelôk egyaránt a reftantar.hu oldalon.Kálvin Kiadó – Reftantár, 88 oldal, 1200 Ft

|könyvrôl|

Henry Cloud – John Townsend:

Határaink(átdolgozott, bôvített kiadás)

A közismert pszichológus szerzôpá-ros sikerkönyve, amely a digitáliskorszak fejezettel kiegészítve jelentmeg, az érett és egészséges énhatá-rok kialakításában segít. Rávezet,hogyan vállalhatunk felelôsségetönmagunkért, hogy ne csak sod-ródjunk és reagáljunk a minket érôhatásokra, hanem aktívan és kez-deményezôen alakítsuk az életünket.

„Gyakorlatias és józan eszköztár az önvédelem és az önérvényesítésterületein, amely különös bölcsességgel és higgadtsággal vezet végig adigitális korszak megannyi kérdésén is. Ráadásul úgy fektet le útjelzô-ket, hogy a fejezet végére szinte vágyakozunk az egészséges digitáliseszközhasználat után” – írta a kötetrôl Tapolyai Emôke pszichológus.

Ahogy a szerzôk fogalmaznak: egyértelmû határok híján az a ve-szély fenyeget, hogy elveszítjük szabadságunkat, hagyjuk, hogy má-sok irányítsanak minket, nem értékrendünk, hanem bûntudatunkvagy hiányérzetünk alapján hozunk döntéseket, vagy feladjuk a sze-mélyiségünket azért, hogy megtartsunk egy kapcsolatot. Ha tudjuk,hol húzódnak a határaink, világossá válik, hogy mi az, amiért fele-lôsséggel tartozunk, és mi az, amiért nem, így hatékonyabban hasz-nálhatjuk erôforrásainkat, és képesek leszünk arra, hogy jól mûködôés egészséges kapcsolatokat hozzunk létre. Harmat Kiadó, 360 oldal, 3500 Ft

|22|www.könyvhét.hu|

|világvégi|

Ha egy hónapunk, netán csaköt percünk volna hátra az élet-bôl az elsô, esetleg a legesleg-utolsó világvége elôtt, mit ten-nénk? Selyem Zsuzsa novellái-nak hôsei, legyenek emberek,állatok, áldozatok, klímabûnö-zôk vagy szaporodni vágyó hu-mánok, rendre úgy hiszik, hogya rossz dolgok, ha vannak egy-általán, meggyógyíthatók. Azelsô világvége, amit együtt töl-töttünk olyan, akár egy fanyariróniával megírt túlélési kézi-könyv: megpróbál úgy vigasz-talni, hogy ne hazudjon.

– A kötet címére – Az elsô világvé-ge, amit együtt töltöttünk – min-denki felkapja a fejét! Most, a vi-lágjárvánnyal meg is éljük, éltük ennekegy változatát… Gondolt arra, hogy ennyi-re aktuális lesz? – A környezettudósok jó ideje mondják,hogy egyre aktuálisabb a világvége. Azemberiség egy része végtelen mohóságá-ban több energiát használ, mint amennyita föld készlete pótolni tud, és ezt mégmegfejeli konkrét pusztítással, úgy minterdôirtás, víz- és levegôszennyezés, hús-üzemek, monokultúrák, nem beszélve azatomerômûvekrôl, a domesztikált atom-bombákról. A Már csak két perc címû tör-ténetben emlegetem is a Hirosimára ésNagaszakira ledobott atombombák utánmegalapított Bulletin of the AtomicScientists címû lapot, amelyben különfélefaktorokat figyelembe véve évente közlik,hogy hány percre állunk a végsô pusztu-lástól. Másfelôl viszont ott van a fel-szusszanást jelentô sorszám, ugyanis ed-digi tapasztalataink azt sugallják, hogy havalami elsô, akkor lesz még második, ésmég ki tudja, hányadik. – Szélsôséges világokat, színes tablót mu-tatnak be a novellák. A Szinte végtelen cí-mû szövegben olvasom, hogy a fotóst„Csak az olyan helyzetek érdekelték, ame-lyekben a szereplôk között semmiféle vi-szony nincsen.” Az a benyomásom, minthalegtöbbször önt is ezek a helyzetek foglal-koztatnák. Miért? – Nem akartam én is keseríteni az olvasót,azon voltam, hogy vidám könyvet írjak. Afogyasztói rutin berágta magát a konvenci-

onális emberi kapcsolatainkba, a könyv el-sô ciklusa családi és társadalmi erôszak-helyzetekrôl szól, amelyekben azért elszór-tan, kvázi csodaszerûen megjelennek nem-lehúzós, tiszta kapcsolódások. A fotós figu-rám is azért keresi a magányos tárgyakat,mert elege van az átverésekbôl, kihasználá-sokból (nyilván ô sem éppen ártatlan), ésnoha elmondása szerint unta elolvasniDosztojevszkij A félkegyelmûjét, megkapjalátványként Miskin természet-eksztázisát. – Néhány novellában állatok – szamár, ku-tya, elefánt – szemszögébôl láttatja a vilá-got. Mi vonzotta ebben? – Inkább mi taszított hoz-zájuk? Viccen kívül: azemberközpontú világotkognitív szempontbólönáltatásnak, morálisanpedig elfogadhatatlan-nak találom. Ott han-goskodik az ember a sa-ját maga termelte sze-métdombján, hát, eh-hez képest a kakasku-korékolás angyali. – A szövegeket olvas-va úgy fogalmaztammeg magamnak, hogyroncsában és rettene-tében is gyönyörû ez a világvége, jólesik,hogy az elbeszélô felmenti a tévelygôket,eltévelyedetteket… Némelyik szinte költôi,például Az a napverte sáv címû – gondo-lom, nemcsak nekem idézi Petri György

Hogy elérjek a napsütötte sávigcímû versét…– Jó sokáig nyomasztott, hogy amagyar irodalom egyik legna-gyobb versében a lírai én úgy-mond bemocskolja magát egymásik emberrel. Egy öregneklátszó, utcán élô nôvel. Hogyönmagán és aquamarin szemûszerelmén kívül csak a romlástérzékeli. A diktatúra természetetekintetében igaza is van.Ugyanakkor igaza és pátosza el-takarja elôle a másik embert.Ennek a másik embernek adtamnevet, találtam ki életutat, ésmeséltettem el vele azt a híreskevertes találkozást.– A „sáv” egyébként többször iselôfordul a kötetben. A „síelôs”

novellának – Egy sötét pont a fehér sávon –már a címe is kortárs képzômûvészeti alko-tás benyomását kelti. Mi a kapcsolata másmûvészetekkel? – Szeretem megfigyelni, hogy a nyelven kí-vüli másféle anyagokat, fényeket, hangokat,mozdulatokat, testeket hogyan szabadítjákki a lehúzós-használós rutinból. Kicsit vissza-térve az állatokra is: Ugis Praulins lett ze-nésznek van egy remek darabja, amelyben abálnák énekével kollaborál. Az instrumentá-lis zene, amit ô produkál, finoman alájátszik,mint valami háttérvokálozás, a természet

ezen óriási ártatlanainak.– „Délelôttönként, amikor az író-asztalomra süt a nap, megírnámazt a történetet, ami a szívemnyomja” – idézek az említett szö-vegbôl. Mit írna most meg?– Egy tényfeltáró riporton gon-dolkodom, amelyik úgy kezdôd-ne, hogy Vlagyimir Vlagyimiro-vics Trump, Donald Putyin és Or-bán Erdogan Bolsanaro menneka sivatagban.

Szepesi DóraFotó: Máté Péter – Jelenkor Kiadó

Selyem Zsuzsa:

AZ ELSÔ VILÁGVÉGE, AMIT EGYÜTT

TÖLTÖTTÜNK

Jelenkor Kiadó, 160 oldal, 2499 Ft

könyvrôl

|www.könyvhét.hu|23|

TTúúllééllééssii kkéézziikköönnyyvv áállllaattookkkkaallInterjú Selyem Zsuzsával

A KARIEL KÖNYVKIADÓ AJÁNLJA

Minden utazóban él egy titkokat rejtô, misztikus kép a világ tetejekéntis emlegetett Tibetrôl, a távoli földrôl, amelynek tanulmányozását többmint 60 évvel ezelôtt felbecsülhetetlen kiváltságként értékelte MariusMagnien francia író. Tibet varázsa ma is töretlen, vad hegyvidékekkel ésfolyóvölgyekkel rajzolt szépséges tájain apró falvak bújnak meg, a dalailámák egykori rezidenciája, a Potala palota és agazdag hagyományokkal bíró kolostorok, mindenidelátogatót elkápráztatnak. Bár évtizedekteltek el e könyv születése óta, az olvasó ma isugyanolyan valósághûen látja Ázsia különös ésfenséges vidékét. Mintha maga is részese lenneaz utazásnak, szinte érzi a levegô frissességét,s miközben képzeletben a világ legmagasabbhegyei között sétál, rácsodálkozik a sajátostársadalmi berendezkedésû kultúrára, amelyetaz egész világ tibeti buddhizmusként ismer.

Marius Magnien: TIBET RÉGEN ÉS MAA francia eredeti címe: Le Tibet sans mystèreFordította: Benkô GyulaA fényképeket Rév Miklós készítetteKariel Könyvkiadó, 142 oldal, 2990 Ft

A „Tibet régen és ma” címû könyv onlineis rendelhetô az info@karielkonyvkiado.hu e-mail címen.Készült az eredeti szöveg és fotók felhasználásával,a Kariel Könyvkiadó gondozásában.

Dr. Danima DamdindorjAZ ÖNGYÓGYÍTÁS MÛVÉSZETEAz öngyógyítás mûvészete egy magyarországon praktizálómongol orvosnô kutató munkájának az összegzése.Ôsi hun, mongol, ujgur, tibeti és kaukázusi hagyományokalapján szervek, illetve betegségek szerinti bontásbankereshetjük benne a megfelelô gyógymódokat.A könyv kézirat jellegû kiadványként nagy példányszámbanfogyott a betegek körében.

Belsô Ösvény Kiadó, 2200 Ft

Telefon: 06-20-427-4220, E-mail: ddanima@yahoo.comHonlap: www.danima.try.hu

Fiala Borcsa ismert újságíró és blogger, a WMN.hu népszerûinternetes magazin fôszerkesztô-helyettese. Hamarosanmegjelenô Drill – Minden lapnak három oldala van címû regé-nye kapcsán beszélgettünk.

– Ötödik könyvedet veheti kézbe az olvasó, ha minden jól megy, júni-us végén. Mikor kezdtél el az írással foglalkozni?– Végül úgy alakult sajnos a világjárvány miatt, hogy a megjelenéstjúlius közepére kellett elhalasztanunk. De a kérdésedre válaszolva: azegész tulajdonképpen a gyerekeimnek és a Facebooknak köszönhe-tô. Az elsô szösszeneteimet ugyanis, amik legfôképp az anyukás min-dennapjaim vicces epizódjainak beszámolói voltak, elôször a Face-book ismerôseimmel osztottam meg, aztán platformot váltottam,ebbôl lett az Egy cirkuszigazgató hétköznapjai címû blog, amibôl pe-dig jó pár évvel késôbb az elsô könyvem a Libri kiadásában. A cirkusz-igazgatói lét során ébredtem rá, mennyire szeretek írni, nemcsak aszavak, kifejezések iránti szerelmem vagy a flow élmény miatt, ha-nem mert elképesztôen erôs terápiás erôvel is bír a szöveg létrehozá-sa, gondozása. Míg a saját frusztrációimat, a hétköznapjaim béna kistörténéseit addig-addig gyúrom, hogy az mások számára is azono-sulható és szórakoztató lesz, addig rendszerint ki is heverem az ese-ményeket. Olcsóbb és élvezetesebb volt, mint terápiába menni. – Egy beszélgetésben, az elsô könyved kapcsán, azt nyilatkoztad, azta lányodnak és részben a saját kamasz énednek írtad, de tervezel ír-ni a fiadnak, majd még egyet a lányodnak… Ezek sikerültek, ebben asorrendben?– A Szerinted?! címû, elsô ifjúsági regényem három szemszögbôl író-dott: az anyáéból, a lányáéból és egy kisfiúéból. Az anya és a lányszerepe ismerôs volt, azonban Virág János figurájában rádöbbentem,hogy él bennem egy srác is. Aztán, amikor egyik nap az Árpád-hídonsétálva megpillantottam egy kiszuperált orosz fémhajót, elképzel-tem, milyen lenne rajta élni úgy, hogy az ember soha nem lép a szá-razföldre… Nem sokkal késôbb el is kezdtem megírni a Bûntény aDunán címû ifjúsági gasztrokrimimet, ahol végre elôbányászhattammagamból azt a fiút, akit ezúttal Bona Petinek hívnak, és egy ha-jón lakik az apukájával. Ezt a könyvet a fiamnak ajánlottam, voltköztünk ugyanis egy egyezség: én minden elkészült fejezetet fel-olvashattam neki, ô pedig véleményezte. A következô krimimet,a Balatoni nyomozást, aminek egy lepcsesszájú lány a fôszerep-lôje, a lányomnak ajánlottam, a testvéri igazság kedvéért.– Ez a mostani kinek szól? – A Drill mindenkinek, aki volt már valaha házas, netán épp az,vagy tervezi, esetleg érdeklik a párkapcsolatok.– A Drill egy nagyon ôszinte, szókimondó könyv, olyan témábaníródott, ami rengeteg embert érint. A bevezetôben olvashatjuk:„A pakkban nincsenek jó vagy rossz lapok. Mindig a környeze-tükkel együtt kell nézni ôket.” Ugyanazt a helyzetet mindenki asaját módján éli meg, és más megoldási folyamatok segítenektúljutni egy-egy válságos helyzeten. Ez a könyv is bemutat egylehetséges forgatókönyvet. Hogyan tudtad belehelyezni magada három különbözô perspektívába? Sôt, ha a gyerekeket is be-leszámítjuk, akkor máris ötbe….– Nagyon fontosnak tartottam az írás során, hogy ne legyek elfogultegyik nézôponttal sem. A házasság (mint minden párkapcsolat) bo-nyolult, folyamatosan változó dolog. Nem igazságot akartam tenni,

hanem azt láttatni, hogy minden nézôpontot, egy szerelmi három-szög minden oldalát meg lehet érteni, azoknak az érzelmeknek,gondolatoknak igenis van létjogosultsága. Nagyon sok múlik azon,mikor mit teszünk, hogy döntünk, hogyan kommunikálunk a másik-kal, mi a közös és a saját célunk. Azt sem állítom, hogy a szakítás, aválás feltétlenül rossz dolog, amiben van egy Jó és egy Gonosz fél.A három szemszöget három fázisban írtam, hetekig voltam a meg-bántódott, elhagyatott Judit, aztán csak a szerelemre, figyelemre vá-gyó András cipôjét tapostam, végül az egyedülálló, család után áhí-tozó Réka helyzetébe képzeltem bele magamat.– Mit tanultál a múltból, mire figyelsz jobban a jelenben? Ez a mosta-ni helyzet változtatott-e a fontossági sorrendeden vagy akár a hétköz-napok fókuszán? – Azt hiszem, elengedni nagyon jól megtanultam. Az is egy nagy ta-pasztalatom az elmúlt években, hogy az embernek tulajdonképpenelsôsorban önmagát kell boldoggá tennie, és egyedül is nagyszerû-en el lehet lenni. Sok ember azzal a reménnyel házasodik, hogymajd az hozza el számára a földi mennyországot, hiszen a házastár-sa kötelessége gondoskodni az ô boldogságáról. De azért ez nem

teljesen így van. Fontosnak tartom, hogy a felek testileg,lelkileg gondoskodjanak egymásról, tá-mogassák egymást a céljaikban és a sze-mélyiségük fejlesztésében, de hiba más-tól várni a magunk boldogságát. Aki ön-magát nem tudja boldoggá tenni, az más-tól hiába várja..– Tervben van már a következô kötet?– Igen, már csak idôt kellene rá találnom.Szeretnék írni egy horrort, ami a kamasz-kornak egyfajta metaforája is lenne. Kétkamaszt nevelek, inspiráció van bôven.

Illényi MáriaFotó: Kerepeczki Anna/WMN

Fiala Borcsa:

DRILL – MINDEN LAPNAK HÁROM OLDALA VAN

Libri Kiadó, 3599 Ft

|három oldalú|

|www.könyvhét.hu|25|

könyvrôl

ÉÉllvveezzeetteesseebbbb,, mmiinntt aa tteerrááppiiaa Interjú Fiala Borcsával

|fülszöveg|

NAPKÚT

Kulcsár Balázs:PÁRIZS-BUDAPEST METRÓBeszélgetések irodalomról,mûvészetrôl240 oldal, 2990 Ft Egy beszélgetés során döbben-tem rá, hogy Magyarországonszinte senki sem foglalkozik azitthon született, de külföldön is-mertté vált alkotókkal, ezértigyekeztem felkutatni a világminden táján élô érdekes embe-reket. Úgy alakult, hogy a könyv-ben szereplô beszélgetések közülsok Párizsban zajlott, a kedvencvárosomban, ahová az elmúlt kétévben olyan gyakran jártam,mint más metróval a Nyugatihoz.

MAGÁNKIADÁS

Pintér Tamás:VADNYUGAT – A Grand Circlewww.archbook.huAz USA legszebb nemzeti parkjaia Sziklás-hegységtôl nyugatrahúzódó fennsíkokkal, kanyonok-kal és sivatagokkal mintázott te-rületen találhatók. Ebbe a világbaengednek betekintést a könyv 20év túráinak emlékei, rövid törté-netek és fotók bázisán.A sorozat elsô kötete Utah,Colorado, Arizona és Nevadageológiai és természeti csodái-ból ad ízelítôt, olyanokról,mint a Grand Canyon.Inkább útitárs, mint útikönyv!352 oldal / A4 , 6600 Ft

GEOMANTIKA BT.Dr. Danima Damdindorj:AZ ÉLTETÔ ÉTKEKARANY SZUTRÁJADr. Danima Damdindorj Azéltetô étkek arany szutrájacímû könyve egy különlegesegészségfilozófiai írás. Rend-kívül sajátosak és tanulságosaka mongol fekete asztrológiaösszefüggései a kozmoritmo-lógia és bioritmológia terén.Aki tiszteletben tartja saját éle-tét, annak tiszteletben kell tar-tania a Természetet és annaktörvényeit, mert az egészségboldog életalapja a Természetteljes körû tisztelete.426 oldal

BBS-INFO

Fehér Krisztián – dr. KökényesiBartos Attila – Bártfai Barnabás:MESTERSÉGES INTELLIGENCIAAVAGY PANDORA DIGITÁLISSZELENCÉJE284 oldal, 3490 FtA mesterséges intelligenciaegyike a legérdekfeszítôbb kér-déseknek napjainkban, mivelóriási lehetôségeket rejt, ámmérhetetlen szenvedések forrá-sává is válhat. E témában ren-geteg kérdés merül fel, melyek-re könyvünk választ keres, mi-közben azok számára is igyek-szünk naprakész információkatadni, akik a téma mélyebbtechnikai oldalára kíváncsiak.

FAKULTÁS

Lantos Miklós:A DUNÁNTÚL NÉPI ÉPÍTÉSZETIÖRÖKSÉGEThe Transdanubian FolkArchitecture Heritage312 oldal, 6500 FtLantos Miklós Kós Károly-díjasépítész, fotográfus feleségével,Imre Mária néprajzkutatóval félévszázada járja a Dunántúl válto-zatos tájait, menti fényképre a né-pi építômûvészet egyre fogyatko-zó emlékeit. A képeket bevezetôismertetôiben bemutatja a boro-nafalú, a favázas, a terméskô- ésa vályogfalak sokféle változatávalemelt házakat, az épületek aszta-los és lakatos szerkezeteit.

KORTÁRS

Szabó Zoltán:ÖSSZEOMLÁSFrancia útinapló [1940]300 oldal, 3000 Ft80 éve, Franciaország németmegszállásakor Szabó Zoltán író(1912-1984) Párizsban volt ösz-töndíjas. A közeledô német csa-patok hírére milliós menekülthul-lám indult el dél felé, velük a ma-gyar író, kerékpáron. Errôl azexodusról, a francia nemzetiösszeomlásról, a „Grand Nation”vesztérôl tudósít esszénaplója, ésvizsgál számunkra, magyarokranézve is égetô sorskérdéseket. A.Szabó Magda jegyzeteivel, Toka-ji Nagy Erzsébet utószavával.

K. U. K.

Kartali Zsuzsanna:NASIEgy kócos kálváriájaKutyaTár sorozat158 oldal, kartonált, 2200 FtNasi eredetileg ölebnek indult, sbár idôvel loncsos korccsá csepe-redett, legyôzhetetlen szeretet-vágyának köszönhetôen sosemmaradt hosszabb ideig egyedül.Ellopták lumpen gazdáitól. Elsôsaját gazdája, egy szingli lány vá-sárolta meg a tolvajtól. A kutyamegcsúnyult, s a lány megszaba-dult tôle. Nasi élete is veszélybenforgott. Mentett kutya lett, majdegy vargabetûvel rátalált végle-ges családjára.

KORTÁRS

Fehér Béla:BANÁNLIGET224 oldal, 3500 FtA rendszerváltás elôestéjén a bel-ügyi elhárítás két ügynökét a„Banánliget” fedônevû „konspi-rált” lakásba vezénylik, hogy napihuszonnégy órában fotótávcsô-vel tartsák szemmel a szemköztiház egyik lakását. A két ügynök-rôl a rendszerváltozás zûrzavará-ban persze megfeledkeznek – ôkviszont a parancsnak megfelelô-en tovább végzik a munkájukat,éveken át... Fehér Béla siralmasangroteszk új regényében a napnális fényesebben ragyog fel a '90-es évek abszurd világa.

FAKULTÁS

Domaniczky Endre:AUSZTRÁLIA MAGYAR SZEMMELA fegyencteleptôl a jogállamig560 oldal, 7900 Ft„A könyv anyaga és szerkezetesaját élményeimen, tapasztala-taimon, könyvtári és levéltárikutatásaimon alapul. Canberrai,majd melbourne-i konzulkéntfô feladatom a magyarokkalkapcsolatos ügyek intézése voltAusztráliában, Új-Zélandon ésÓceániában. A hatalmas or-szágban szétszórva találhatómagyar emlékhelyek felkutatá-sának és dokumentálásának öt-lete e találkozások nyomán fo-galmazódott meg bennem.”

BBS-INFO KIADÓ www.bbs.hu FAKULTÁS KÖNYVKIADÓ 1124 Budapest Koszta József utca 49. www.fakultaskiado.hu KORTÁRS KIADÓ 1062 Budapest, Bajza u. 18.www.kortarskiado.hu K. U. K. KIADÓ www.kukkiado.hu NAPKÚT KIADÓ www.napkut.hu PINTÉR TAMÁS www.archbook.hu GEOMANTIKA BT. www.danima.try.hu

sszzoollggáállaattii kköözzlleemméénnyyA január–februári könyves évkezdést brutálisan megakasztotta akoronavírus-járvány. Elmaradt a Könyvfesztivál, el az ÜnnepiKönyvhét, a kiadók késôbbre halasztották az újdonságaik megje-lenését, és mindezek miatt elmaradt a Könyvhét áprilisi nyomtatottszáma is.

Újra kellett tervezni mindent, és újra kell kezdeni a könyves évet –ez történik most a könyvszakmában. A Könyvhét is újratervezett: amegjelenési idôpontjaink változtak meg. Az elsô számunkat mosttartja a kezében olvasónk, a következô a tervezett „könyvfieszta”elôtt (ld. Gál Katalin-interjú) jelenik meg szeptemberben, majdoktóberben és novemberben követi azt a 3. és a 4. számunk –bízunk benne, hogy olvasóink megelégedésére. A nyomtatott lap-számaink megjelenése között érdemes figyelemmel kísérniwww.konyv7.hu weboldalunkat is, ott is tudósítunkkönyvújdonságokról.

Osvát Ernô: AFORIZMÁKFráter Zoltán utószavával

88 oldal, 1890 Ft

Osvát Ernônek, a Nyugat legendásfôszerkesztôjének – akinek egy-egy szava, mondataírói reménységeket volt képes fölemelni vagy porba

sújtani –, néhány szavas, néhány mondatosaforizmáiban egy élet bölcsességének irodalmiesszenciája mutatkozik meg. Nem sziporkázik,

éppen ellenkezôleg: a gondolatok mélyére hatol,mai olvasóját is gondolkodásra késztetve.AJÁNDÉK EZ A KÖNYV MINDAZOKNAK,

AKIK SZERINT GONDOLKODNI JÓ.

Kôszeghy ElemérMagyarországi ötvösjegyeka középkortól 1867-ig

Merkzeichen der Goldschmiede Ungarnsvom Mittelalter bis 1867

2. reprint kiadás464 oldal, 8479 Ft

A kötet a történelmi Magyarországhoztartozó városok szerinti csoportosításbantartalmazza a mûkincsek ötvösjegyeit,mestereit, tulajdonosait és egyéb adatait.

Gámán-Morvay Katalin – Szelényi Károly

BABÁK MAGYAR NÉPI VISELETBEN32 oldal, 1800 Ft

E karcsú, kartonált kötet a Magyarországralátogató turisták számára készült, de a magyarvásárlóknak is, akik megajándékozhatjákvele külföldi barátaikat és üzletfeleiket.Gámán-Morvay Katalin válogatta a kollekciót,Szelényi Károly fotómûvész fényképezte.A kiadványban a leírások a magyar mellettangol, olasz, francia, orosz, német, spanyolés japán nyelven olvashatók.

www.kisjozsefkonyvkiado.hu

|ukrónia|

Mi lett volna, ha nincs Trianon? Súlyoskérdés, amelyet sokan nem mernek fel-tenni. A Nézzünk bizakodva a múltba! –Alternatív Trianon címû antológia vi-szont nem fél a választól, nem fél sem-mitôl, mert minden valóságos fikció. Akötet egyik szerkesztôjével, Fehér Re-nátóval beszélgettünk.

– Amit elôször látunk a könyvbôl az IV. Ká-roly király testébe bújtatott Esterházy Péter.Kérlek, mesélj a borítóról!– Nem leplezném le ezt a csalogató cé-gért, a borító mögött rejlô játékot, amelyegyébként Kácsor Zsolt novellájából kerültcímlapra. Ahogy a kötetben szereplôösszes novella, ez is a Trianon környékimúlt egy részletét kezdi ki, csavarja meg,állítja a feje tetejére, és von le belôlemesszemenô következtetéseket. KácsorZsolt írása például 1978-ban játszódik. Mi-lyen lenne ez az ország abban az alterna-tív múltban? Mit publikálna Esterházy Pé-ter a mégis létezô Nyugat címû folyóirat-ban? Az illusztrációk részeként elkészítet-tünk egy „akkori” Nyugat-címlapot is, ab-ban a lapszámban Nádas Péter humo-reszkjei és Pilinszky János neoavantgárdmanifesztuma mellett József Attila öreg-kori verseirôl is olvasható tanulmány.– Cserna-Szabó Andrással együtt szerkesz-tettétek a kötetet. Minek alapján állítottátokössze a mûvet? – A Hévíz folyóirat szerkesztôiként (a CserKiadóval együttmûködésben) kerestükmeg a szerzôket, így állt össze a tartalom-jegyzék kezdôcsapata, a „nemzeti tizen-egy”: Berniczky Éva, Csabai László, Egres-sy Zoltán, Horváth László Imre, KácsorZsolt, Mán-Várhegyi Réka, Papp-Zakor Il-ka, Selyem Zsuzsa, Szalay Zoltán, SzélesiSándor, Zoltán Gábor. Szövetségi kapi-tányként Ablonczy Balázs, a korszak kuta-tója, Trianonhoz is kapcsolódó könyvekszerzôje mûködött közre, neki köszönhet-jük az Elôszót. A kezdôrúgást Örkény Ist-ván végzi el, a mottóként használt egyper-cesébôl ötlöttük ki a könyv címét. Szak-kommentátorként pedig Lucian Boia ro-mán történész jegyzi az Utószót.

Azt kértük a szerzôktôl, hagyják el Trianonvalós rendjét. Mert bár tudjuk, hogy a törté-nelemben nincsen „ha”, az irodalomban ezlehetséges, sôt, önálló mûfajként is létezik: ezaz ukrónia, amelynek fogalmát Charles

Renouvier francia filozófus alkotta meg 1876-ban és a Larousse Enciklopédia magyarázataszerint a történelemre alkalmazott utópia. Eb-ben az antológiában ezért került be a szerzôifantáziák örvényébe Egressy Zoltán révén AdyEndre, Zoltán Gábor révén Tisza István, vagyéppen Csabai László révén Lenin.– Egy korábbi Könyvhét-interjúban nyilatkoz-tad, hogy a szerkesztôi munka lehetôség. Ajelen kötet mit ígért?– A „Mi lett volna, ha” kezdetû kérdést bár-milyen világnézetû, vehemenciájú és nemze-tiségû író és olvasó felteheti és meggyôzôdé-se szerint felelhet rá, de a válasza egy valami-tôl nem tud független maradni, a kérdésbenelemien ott bujkáló játékosságtól. Aki ebbena mûfajban eljátszik a gondolattal, az önállóesztétikai világot teremt, tehát nem kötik tör-ténelmi tények, így nem tudják kötni a té-nyekhez kapcsolódó torzítások, elfogultsá-gok, tendenciózusságok sem. Ebbe pedignem valamiféle szimbolikus jóvátétel propa-gandisztikus igénye van, nem a „hogyan kel-lett volna másként történnie” szigora. Egyukróniában mindenbôl gondolatkísérlet lesz,„történelmi fakenews”, amely kivételesennem megtéveszteni, becsapni és elhallgatniakar, hanem ellenkezôleg, nyílt és ôszinte já-tékosságával felszabadítani. A Nézzünk biza-kodva a múltba! mégis egy komoly, fantázia-dús, kreatív könyv. A szerzôk teremtette mili-ôk és novelláik történelmi idôpontjai igen vál-tozatosak: Selyem Zsuzsa fesztiválozóival egyluxusszálloda halljában futunk össze 2020-ban, Drakulalandben; Mán-VárhegyiRéka hôsei az Oktogonnál esküsz-nek össze egy pincehelyiségben;Szélesi Sándor novellájában egy ká-véfolt abroszon és korszakokon átsuttogja a történelmi tanulságot.– Pszichológusok szerint természe-tesebben kéne gondolnunk a béke-szerzôdés létjogosultságára. Bizo-nyos értelemben erre utal az utó-szó is, de a kötet dacol a múlttal.– A múltnak hegei vannak! Lehetminderre vállat rántani vagy beleté-bolyulni, de mindez a maga bo-nyolultságában és egyszerûségé-ben: a történetünk egy fontos része,ami nem is csak a miénk. A – sokféle etniku-mú – aradi vértanúkra emlékezésnek, a gyász-nak és a passzív ellenállásnak afféle népszoká-sává lett, hogy a „magyarok” nem koccinta-nak sörrel. Hogy ez a fogadalom valóban 150

évre szólt-e, lényegtelen, mert annak leteltévelsem felejtjük el a szabadság oldalán álló aradivértanúkat. Ám a folytonosságkényszer és atörténelmi sorsfordulókra való emlékezés azelôzmények tisztánlátásán, a veszteség felmé-résén túl hordozza azt a lehetôséget, amit aNézzünk bizakodva a múltba! is kiemel: elkép-zeljük, hogyan fordult volna akkor jól, jobban,vagy épp másként számunkra a sors és az idôkereke. De evidens, hogy csak valaki kárára le-het nyerni?– Erre nincs válasz! Talán egy „mi lett volnaha” kezdetû novella képes lenne rá.– Az ukrónia sem mindig a történelmi csomó-pont pillanatát nagyítja fel, helyette gyakranarra fókuszál, hogy egy másféle tegnap mi-lyen következményekkel járna a mában. Az-

zal, hogy a játékossá-gából adódóan kimoz-dítja a rögzült elbeszé-léseket, még éleseb-ben mutat rá a való-ságra. Nem hamis ígé-retet tesz, nem félrebe-szél, hanem a szembe-nézést segíti elô. Biza-kodva néz a múltba.

Vermes NikolettFotó: Debreczeni Fanni

NÉZZÜNK BIZAKODVA A MÚLTBA!

– alternatív Trianon

(Szerk. Cserna-Szabó András, Fehér Renátó)

Cser Kiadó, 204 oldal, 3495 Ft

|www.könyvhét.hu|27|

TTöörrttéénneellmmii ffaakkeenneewwssFelszabadítani Trianont

könyvrôl

Legújabb regénye egy szerelem tör-ténete, 1964 és 2019 között játszó-dik. A fôszereplôk, Vajda Ilma és Ga-venda Péter („Gerenda”, az élsporto-ló) elsô találkozásukkor még nemtudják, hogy ha nem is együtt, deegymás mellett fogják leélni az éle-tüket: mindketten Árpádharagosonlesznek tanárok.

– Elôzô könyve, a Luther kutyái más kiin-dulópontból született, saját betegségetörténetét dolgozta fel, ez a regénye pedigegy szerelem története. „Nem a tulajdon-ságok döntik el, hogy illenek-e kettenegymáshoz, hanem a szerelem, bármi le-gyen is szerinted az” – idézem Ilmát, akiakár a hûséges Pénelopé, „okos lelkû, ajó eszû, a szilárd szívû”. A nô szemszögé-bôl írta meg a regényt. Miért?– Olvasóim között az a pletyka járta,hogy általában nem alkalmazok nôi sze-replôket. Ennek a pletykának véget kel-lett vetnem. Olyannyira, hogy itt nemcsupán akad nô, bôven, de a hang is egy (valóban Pénelopé-sze-rû) nôé, vagy egy olyan narrátoré, aki nagyon közel áll hozzá. Anôi hang megalkotása nehéz feladat volt. A nôi hang (messzirevezetô egyetemtörténeti okok miatt) nem mindig érvelô jellegû.Azt hiszem, sokat tanultam a munka közben. Nem érvelni nagyonnehéz. De – talán – jövedelmezô.– Korábban azt nyilatkozta, hogy egy figurát legjobban azzal lehetjellemezni, hogy hol telt az élete. Elég néhány helyszín beazonosí-tása, és Árpádharagosról hamar kiderülhet az olvasó számára,hogy az ön szülôvárosáról, Békéscsabáról van szó. A helyek jobbanmeghatározzák az embert, mint az idô, amelyben él? – Az elsô azonosítással nem értek egyet. Árpádharagos nemBékéscsaba, hanem az a város, amelyikben elsô regényem, aSzentek hárfája játszódik – az ún. valóságban ritkán szoktaktemplomokat átköltöztetni. A helyszíneket sohasem sikerülbeazonosítani: a valós elemek elmozognak. Azt azonban va-lóban gondolom, hogy bár az idô mostanában reneszánszátéli, a helyek jobban meghatározzák az embert. A jaminaiKönyves utca beleszalad a Franklin utcába. Ez a tény jobbanmeghatározza az életemet, mint az, hogy éltem néhány éveta szocializmusban.– Mindegyik fejezet egy-egy év metszete, amit egy-egy jeleseseménnyel idéz fel, mint például a holdra szállás, John Len-non halála, Csernobil, vagy a tüntetés a romániai falurombo-lás ellen, és a legfrissebb esemény 2019. május 21-én tör-tént, amikor leégett Békéscsabán a több mint 150 éves Ist-ván-malom tornya. Vajon hogyan befolyásolják életünket akülsô események?– Olyik így, olyik úgy, olyik meg sehogy. Azt viszont utálom, hogy Atanú címû film óta (1969) viccesnek tûnik a szocializmus története.Nem volt vicces. Nagyon nem volt vicces, hogy minden tekintetben

bele voltunk zárva egy kicsike és butaországba. Ezen az országon belül néhavolt némi szabadságocska, de a korláto-zott szabadság nem szabadság. Visszaakartam vinni olvasóimat abba a rettene-tes világba. Inkább eseményeket akar-tam, nem évszámokat. Richter Richárdlázadása: ez igazi (mûködôképes) jelölô.– Szilvalekvárfôzés, kolbász- és tôtike-készítés, locsolkodás – Jólesett, hogyfelidézte ezeket a bensôséges hangula-tokat! „Voltaképpen ez az emberhezméltó élet” írja a hagyományok elhalá-sával, megszûnésével kapcsolatban… – Egy rendes, becsületes és szorgos or-szágban én konzervatív figura lennék.Csak az a buta Lenin gondolhatta, hogyô majd most okosabb lesz, mint bárkimás elôtte. Ez az ország azonban nemszorgos és nem becsületes. Ezért aztánén egy balliberális gazember vagyok. Ezazonban nem jelenti azt, hogy ne sze-retném a lekvárfôzést, a kolbász- és tô-tikekészítést, a karácsonyt és a locsolko-

dást. Ha az emlékirataimat írnám, ezek az elemek jelentenék a leg-fontosabbakat. A Veszett a világ címû filmben (David Lynch, 1990)giccs van meg horror – és közte egyáltalán nincsen semmi. A közép-európai idillek azonban felülemelkednek ezen a szembeállításon.– Ilma és a férfi viszonya másokkal kötött házasságokat, a karrierfordulópontjait is túléli, közben a nô úgy érzi, hogy ô az egyetlenember, aki Gerendát igazi valójában látja. Viszonyukat találóan fe-jezi ki a könyv mottója, egy Rilke idézet „mert sose fogtalak, szilár-dul tartalak” – hogyan talált rá?– Most megpróbálok patetikus választ adni. (Poétikailag szinteminden érdekes, ami le van tiltva.) Az ember szinte mindig Rilkét

olvas, próbál Rilkét olvasni. Én elsôsor-ban azért, mert ô azt is mondta, hogynem kell mindig a boldogságra va-dásznunk. Az emberi életnek nem cél-ja a boldogság. Ennél a mondatnálkönnyû elakadni. Élvezeti társadalom-ban élünk. Gyakran akarjuk az örven-dezést. Az öröm – gondolhatjuk –megvásárolható. Ezért dolgozunk. Aboldogság feladatának visszautasításatehát felszabadít. Vajda Ilma, azt hi-szem, egy másik módon, egészenboldog lehetett.

Szepesi Dóra

Szilasi László: KÉSEI HÁZASSÁG

Magvetô Kiadó, 200 oldal, 3299 Ft

|szerelmes|

AA hhaanngg iiss eeggyy nnôôééInterjú Szilasi Lászlóval

|28|www.könyvhét.hu|

könyvrôl

|anyaság|

Az örökbefogadás a mai napig kicsit ta-bu, kicsit kényes, kicsit túlmisztifikált té-mának számít. Mártonffy Zsuzsa Akiknekkét anyja van címû kötetének személyestörténetei pont ezeket a képzeletbeli fa-lakat szeretnék ledönteni. Elfogadásról,sorsokról, miértekrôl beszélgettünk aszerzôvel.

– Örökbefogadó szülôként, gondolom, régótafoglalkoztatja az örökbefogadás kérdése.– Immáron hat éve indítottam el az Örökbe.-hu blogot, ami gyorsan megkerülhetetlen letta téma iránt érdeklôdôknél. Nemsokára fel-merült egy privát életutakat bemutató könyvötlete is, de ezzel elakadtam, évekig halogat-tam a megírását. Aztán éppen mikor ismétnekikezdtem, akkor keresett meg a Libri szer-kesztôje, és egy jó közös munkával hamarösszeállt az anyag. – Miért tartotta fontosnak megosztani ezekneka családoknak a történetét? – Szerettem volna eloszlatni az örökbefoga-dást övezô tévhiteket, és ehelyett valódi csa-ládokat, hús-vér embereket bemutatni, álta-luk a maga sokszínûségében láttatva ezt anapjainkban is kényes témát. Büszke vagyokrá, hogy a könyvben nemcsak a folyamatlegismertebb szereplôi, az örökbefogadókszólalnak meg, hanem megjelennek kevésbébolygatott, ám annál fontosabb kérdések is,mint például, hogy mit érez a gyermekérôllemondó szülôanya, vagy mit él át egy fel-nôtt örökbefogadott a vér szerinti családjávalvaló elsô találkozásnál.– Mi alapján válogatta az interjúkhoz aszereplôket? – A jó interjúalany ôszinte, megnyílik, de vanegy reális rálátása is a saját történetére, egyfaj-ta önkritika. Az a szerencsés, ha már a törté-nések óta eltelt egy kis idô, tehát volt ideje fel-dolgozni. Különösen izgalmas a könyvben azaz eset, amit három szereplô szemszögébôl ismegismerünk: az örökbefogadott lány, a vérszerinti anya és a vér szerinti családban felnôtttestvér is elmeséli a saját személyes interpretá-cióját. Hozzájuk több éven át jártam vissza,mert az ilyen beszélgetéseket nem szabad ésnem is lehet elkapkodni, ki kell építeni a bizal-mat. Összességében igyekeztem úgy keresni aszereplôket, hogy sokféle szempont és törté-net megjelenhessen, hogy a kötet leképezzeaz örökbefogadás valódi összetettségét. Pél-dául az örökbeadó anyák közt szerepel egysokgyerekes, szegénységben élô nô, egy ka-

maszlány és egy pszichésen betegasszony is, rögtön megmutatva,hogy mennyiféle helyzet vezethet eladdig, hogy valaki nem neveli fel agyerekét. – A fülszövegben feltett kérdésre, mi-szerint lehet-e úgy szeretni egy örök-befogadott gyereket, mint a sajátot –van jó válasz?– Akinek több gyereke van, az tudja,hogy minden gyerek más és másegyéniség, mindnek egy teljesen kü-lön és saját viszonya van a szülôkkel,a nagyszülôkkel, szóval egy kicsit mindet más-képp szeretjük. Nem jobban vagy kevésbé,csak másképp. Én azt tapasztalom, az évek, aközös élet, a törôdés, a másik megismeréseerôsíti az érzéseket, ma sokkal jobban értemés szeretem a gyermekeimet, mint az elsô he-tekben – függetlenül attól, hogy honnan ér-keztek. Mindkét útnak megvan a maga szép-sége, a vér szerinti gyerek érkezése természe-tes, sorsszerû, az örökbefogadásnál viszonttudatosan döntünk és pontosan arra a gye-rekre mondunk igent. Viszont nem kötelezôsem örökbe fogadni, sem gyereket vállalni, azvágjon bele, aki majd tudja szeretni azt a kis-embert, akárhonnan is pottyant az életébe.– Elôítéletes a társadalom a témában?– Nagyon sok tévhit és sztereotípia kering afejekben, a könyv és a blog egyik nem titkoltcélja ezek tisztázása. Az örökbefogadókatgyakran egyfajta hôsnek, szentnek vagy ép-pen valamiféle különcnek tartják, az örökbe-fogadott gyereknél viszont attól félnek, hogyegyszer majd „kiüt a vére”. Holottáltalában az örökbefogadó szülôkegyszerûen csak gyerekre vágy-nak, az örökbefogadott gyerekekpedig – bár átestek traumákon –ugyanúgy éhesek a szeretetre,mint bármelyik másik ember.– Melyik a legnehezebb része azörökbefogadásnak?– A legintenzívebb idôszak talánaz ismerkedés, amikor pár hétvagy akár nap alatt kell egy ide-gen kisgyereket magunkhozszoktatni és valamiképpen meg-gyôzni, hogy jó helyen van nálunk. Aztánmajd ha ezen túlvagyunk, jöhetnek a minden-napi nehézségek, a testvérféltékenység, agyerekek indulatai. Egyszóval csupa olyanprobléma, amelyek bármely családban elôfor-dulnak, és szinte természetesek.

– Mennyire ismerik ezek a gyerekek a saját tör-ténetüket?– Ebben a kérdésben nagy fordulat állt be úgy20-30 éve. A korábban felnôtt nemzedék jel-lemzôen késôn tudta meg, hogy nem a vér-szerinti szülei nevelik, ez pedig sok családikonfliktusnak ágyazott meg. Manapság azörökbefogadók alapos felkészítést kapnak,aminek egyik központi eleme, hogy a gyerek-nek ismernie kell a származását, méghozzá ki-csi kortól, tisztában kell lennie vele, hogy ôtmás szülte, és mi pedig örökbe fogadtuk. Azerrôl való beszélgetés persze függ a gyerekéletkorától és kérdéseitôl, de ahol jó a légkör,ott ez a téma idônként elôkerül, mert a gye-rek mer kérdezni, a szülô pedig válaszolni.– Szívszorító sorsokról szól a kötet – mennyi-re viselte meg a téma lelkileg a könyv írásaközben?– Minden történetben van fájdalom, de szép-ség is. A beszélgetések egyszerre feltöltöttekés le is merítettek, és még az íráson túl is so-kat gondolkodtam az alanyok sorsán a kö-

vetkezô napokban, hetek-ben – ilyenkor jólesett egy kisnyugalom. Ugyanakkor új-ságíróként pontosan kell lát-nom a saját szerepemet: afeladatom a történetek minéljobb megírása és átadása kö-zös cél, az elfogadás és amegértés érdekében.

Kurcz Orsi

Mártonffy Zsuzsa:

AKIKNEK KÉT ANYJA VAN

Küzdelmes sorsok – személyes történetek

az örökbefogadásról

Bookline Könyvek, 304 oldal, 3999 Ft

|www.könyvhét.hu|29|

FFáájjddaalloomm ééss sszzééppsséégg eeggyysszzeerrrreeInterjú Mártonffy Zsuzsával

könyvrôl

Jobb vagy rosszabb lesz-e az emberiséghelyzete, tágabb és szûkebb világunk ál-lapota a koronavírus-járvány után? – ki-mondva-kimondatlanul sokunkban föl-merülô kérdés. Errôl negyvennégy hazaiés határon túli magyar értelmiségi vála-szait gyûjtötte egybe Kôrössi P. József ésZámbó Kristóf szerkesztô a Noran LibroKiadó frissen megjelent Vírus után a világcímû könyvében.

– Nem korai-e az esélylatolgatás? Hiszen nemmondhatjuk, hogy már túl vagyunk a vírus kel-tette veszélyen. Prognózisokat még aligha, leg-feljebb utópiákat lehet megfogalmazni…Kôrössi P. József: – A kötetben szereplô írásokhelyzet- és állapotjelentések többnyire, és kö-vetkeztetések az elmúlt évtizedek, évszázadokeseményeibôl, történéseibôl, amelyekbôl so-kat tanult az emberiség. Reméljük, hogy ezút-tal is fog. Egyebek között Romsics Ignác beve-zetô írása – A pestistôl a koronavírusig címû –egy példátlan járványelemzés, amelyben azókori járványoktól, a középkoriakon keresztülleírja az eseményeket, és azok következmé-nyeit az emberiségre nézve.Zámbó Kristóf: – Jósolni természetesen nemlehet, és felelôs gondolkodó nem is bocsátko-zik jóslásokba. Ehhez a kötet szerzôi is tartjákmagukat. Ugyanakkor több lehetôség vagyperspektíva is adódik, hogy könnyebben vagyjobban megértsük azt a helyzetet, amivel akoronavírus-járvány következtében kerültünk.A hangsúly tehát a megértésen van, nem pe-dig utópiák vagy disztópiák felvázolásán.Romsics Ignác történeti áttekintése éppen ar-ra figyelmeztet minket, hogy a történeti távla-tú nagy vágyakkal vagy nagy félelmekkel ér-demes óvatosan bánni. Másrészrôl társadalmi,politikai vagy hatalomtechnikai szempontbólolyan reális veszélyek is felszínre bukkantak ajárvány ideje alatt – és ezekre például BozókiAndrás vagy Nemes Z. Márió írásai is érzékle-tesen és pontosan mutatnak rá –, amik okkalváltanak ki aggodalmat.– Társadalomkutatók, közírók, szépírók, egyhá-zi személyiségek egyaránt szerepelnek a kötet-ben. Többen beszámolnak a karantén-létbenszerzett élményeikrôl, amelyekrôl sajátos értel-mezéseket is adnak. Van, aki megjegyzi: a ka-ranténnak voltak megôrzendô értékei is.Z. K.: – Egyetlen bizodalmunk (vagy ábrán-dunk) a kijózanodás lehet – gazdasági, társa-dalmi, politikai szempontokból. A személyesélettapasztalatban azonban a távolságtartás, abezártság és az elkülönülés kétségkívül hatha-

tott józanítón saját életünkkel kapcsolatban.Várszegi Asztrik jegyzi meg a kötetben: a civi-lizációnk sok nagyszerû dologra megtanítottbennünket, egy dologra nem: mit kezdjünkmagunkkal, ha csak tíz percre is egymagunkmaradunk. Most sokunk kényszerûen is meg-tapasztalta ezt a fajta egyedüllétet, amit egy-fajta ürességként, hiányként élt meg. Ám ép-pen ez a hiányélmény az, ami szembesít sajátmagunkkal, saját életünk-kel, azzal, ami igazán fontosszámunkra. Ez segíthet ab-ban, hogy a saját jelenün-ket élhessük meg, hogy új-ra fölvegyük a kapcsolatotsaját magunkkal.– A válaszokból két lehetsé-ges forgatókönyv rajzolódikki: a rendpárti és a digitálisuralmat megvalósító állammegerôsödésének víziója,vagy egy másfajta, szociá-lis állam létrejötte, mely-nek oldalán kibontakoznaka társadalmi önszervezô-dések, a zöld forradalom, és lehetôvé válik atúlpörgött, környezetromboló gazdasági növe-kedésvisszafogása.Z. K.: – Óvakodnék a régi világ romjain épülôúj világ víziójától. Az viszont jól látható már

most is, melyek azok az utóbbi években is ha-tó tendenciák globális és lokális szinten, ame-lyek most a járvány apropóján, arra hivatkoz-va vagy annak leple alatt felerôsödnek. Közösérdekünk és felelôsségünk, hogy ezeket felis-merjük, illetve ezekkel szemben alternatíváttudjunk felmutatni: szolidárisabb állammal éstársadalommal, valamint a környezetünketnem kizsákmányoló gazdasággal.K. P. J.: – Én azt látom – maradjunk a foga-lomnál –, hogy a zöld forradalom megerôsöd-ve kerülhet ki, és persze, erôsödhet a szociálisérzékenység is, különösen a jelenlegi rendpár-ti rendszerekben. Többen írnak arról, hogy ajárvány hogyan szembesíti az államokat kap-zsi, habzsoló magatartásukkal, az embereketpedig a lelkiismeretükkel.– Valóban, az egyén számára is megfogalma-zódnak programok a könyvben. Például: pró-báljunk „gyászolni, hálát adni, haragudni, bo-csánatot kérni” a krízis elmúltával, ahogy Tom-pa Andrea javasolja.Z. K.: – Sokunk számára nagy veszteségekkeljárt az elmúlt idôszak, és még nem látjuk avégét. A közösségi médiából áradó önmeg-valósító, pozitív üzenetek viszont inkább csakfokozzák a veszteségeinkbôl fakadó szoron-gást. Ahogy arra Tompa Andrea is fölhívja afigyelmet, ebben az idôszakban helyénvaló agyász, a veszteségeink fölött érzett fájdalommegélése. Amihez hozzátartozik a düh, a ha-rag, a fájdalom, a könnyek. A fájdalom utánazonban el kell jönnie a pillanatnak, amikormeglátjuk, mindazért, ami számunkra meg-maradt, miért lehetünk hálásak. Ez segíthetabban, hogy a régi lezártával valami új építé-

sébe kezdhessünk.K. P. J.: – A kötetet SpiróGyörgy A lázas álcselekvés ví-rusa címû remek elemzésévelzárjuk, ô nem járványok, ha-nem az ezekbôl következô vál-ságok történetérôl ír. Nemmondanám, hogy vigasztalóan,kicsit talán lehangolóan is.

Varsányi GyulaKôrössi P. József fotóját Kovács

Bodor Sándor készítette

VÍRUS UTÁN A VILÁG

(Szerk.: Kôrössi P. József, Zámbó Kristóf)

Noran Libro Kiadó, 302 oldal, 3400 Ft

könyvrôl

|vírusos|

VVíírruuss uuttáánn aa vviilláágg –– mmiillyyeenn lleesszz??44 magyar értelmiségi válasza

|30|www.könyvhét.hu|

Kôrössi P. József

Zámbó Kristóf

www.mokuskonyvek.

hu