Budaörs virágokról elnevezett utcáinak egyikén járunk, és a név mintha kötelezne, a domboldalra futó hosszúkás telken a nyár végén is virágözön fogad.– Hát még milyen lenne a virágpompa, ha hetenként nem szedném le a virágok javát – mondja Judit –, a Csörsz utcai biopiacra hordom őket bio-vágottvirágként.• Vágott virágok biotermesztéséről még nem hallottam.– Nem is sokan foglalkoznak vele, hiszen nem esszük meg őket, a virágok vegyszer-mentessége még nem akkora érték a vá-sárlók szemében. Miért is kellene vegyszer-mentesnek lenniük, kérdezik sokan? Hát azért, mert így kíméljük a vele foglalatosko-dó kertészt, majd a csokrot megfogó vá-sárlót, és nem utolsósorban a környezetet.• A többi növényt is hasonló szemlélettel nevelik?– Igen, a kert 15 éve ellenőrzött, a Bio-kontroll Hungária Nonprofit Kft. által minő-

sített biokert. Nem használok, csak szer-ves trágyát. A növényvédő szerek közül csupán szűk választék engedélyezett a biogazdálkodásban, de azokat sem hasz-nálom, inkább olyan növényekre korláto-zom a választékot, amelyek vegyszeres védelem nélkül is megélnek. Az egészsé-ges, jól működő talajban erőteljes növé-nyek fejlődnek, amelyeket kevésbé tá-madnak meg a betegségek. Műtrágyával csak megzavarjuk az egészséges táp-anyagáramlást, és az hozza magával a növényvédelmi gondokat. Ha csak lehet, már a vetőmag is biotermesztésből szár-mazik, a többségét magam szedem, vagy vásárolom hazai, esetleg külföldi forrás-ból. Az előírás a hagyományos termesz-tésből való mag használatát is megenge-di, amennyiben nem szerezhető be bio-minősítésű azzal a kitétellel, hogy nem le-het csávázott.

Nem új találmány

• Honnan jött a biotermesztés, vagy egy-általán a virág- és fűszernövény-termesz-tés ötlete?– A dísznövénytermesztés a szakmám, ker-tészmérnökként végeztem. Sokáig dolgoz-tam Sasad egykori törökbálinti faiskolájá-ban, és már ott is foglalkoztatott a gondolat, vajon lehet-e vegyszerezés nélkül termesz-teni. Aztán az egyik fiam Waldorf-iskolába járt, ott a biokertművelés önálló tantárgy. Újra megérintett a gondolat, elkeztem bele-ásni magam a szakirodalomba. Egészen Lippay János 1660 körül íródott könyvéig jutottam. Nagyon érdekes, tanulságos kor-lenyomat, megtudtam belőle, hogy az amerikai kontinens virágos növényei előbb kerültek be és terjedtek el Európában, mint a haszonnövények. Azokkal óvatosabbak voltak elődeink. Rávilágít, hogy a biogaz-dálkodás egyáltalán nem új találmány. Meglepő módon az asztrológia akkor a mezőgazdasági gyakorlat mindennapos része volt. Komolyan vették a holdhatáso-kat, a szerint vetettek, ültettek, arattak.Eleinte csak zöldséget neveltem saját hasz-nálatra, aztán amikor kezdtek divatba jönni

12

Káptalan

A Kertnézőben mozgalom résztvevői június végén

jártak a budaörsi Káptalan Évelőkertben.

Levendulákat, madonnaliliomokat

és a virágzó fűszernövények kavalkádját látták.

Augusztus elején mi is ellátogattunk

Lechner Judithoz, akkor már a nyári

forróságoktól próbára tett kertben a vörös, narancs

és sárga virágú napraforgók, rézvirágok, kúpvirágok,

az Újvilág erőteljes növényei vették át az uralmat.

ÉvelőkertKert

eK-e

mbe

reK

Kert

eK-e

mbe

reK

a fűszernövények, azokat is fölvettem a vá-lasztékba, és piacozni kezdtem velük.• Cikkek, könyvek is születtek a tapaszta-latokból.– Eleinte a Képmás magazinban vezettem a kertészeti rovatot. Az ott összegyűlt anyagokból született Fűszeres-virágos ka-lendáriumban hónapra bontva taglalom a kerti teendőket, történéseket. A Virágok vi-lága könyvem kultúrtörténeti ihletésű, a hagyományokról, a virágokhoz fűződő csa-ládi történetekről mesélek. Sok az amatőr kertész a családunkban, a sok tapasztala-tot gyűjtöttem össze ebben a kötetben. A növények egy része szüleim káptalanfüredi kertjéből származik, ezért lett Káptalan Évelőkert a kertem neve is. Harmadikként

született a Fűszerek, gyógynövények a magyar bio kertben mű. A három közül ez a leggyakorlatiasabb: a nevelés, szaporí-tás fortélyairól írok.• Lesz folytatás?– Nem tervezek többet, inkább előadáso-kon, kertbarát- és biokertészkörökben adom tovább a tapasztalataimat, így télen sem unatkozom: nyáron a kert és a piac, télen pedig az előadások kötnek le.

Zsálya, izsóp, szurokfű

A kapunál, a domboldal alján megcsodá-lom a katonás rendben sorakozó csere-pes fűszernövényeket, bazsalikomot, zsá-lyát, szurokfüvet, izsópot, borsikafüvet.

– A biopiac portékái azok is, tavasztól őszig keresik őket a vevők, de a bazsa-likom a legkedveltebb, abból sokat ül-tetek. Hálás növény, ha elegendő lan-gyos vizet kap, és elég nagy a cserepe, akkor gond nélkül átvészeli a forrósá-gokat, bőven ontja illatos leveleit. Fontos, hogy felülről kezdjük el fogyasztani, a virágozni készülő hajtáscsúcsot csípjük ki, így megmarad a növényben a „len-dület”, hogy új hajtásokat és leveleket hozzon.Az embermagasságot régen túlnőtt nap-raforgók oldalhajtásaikon sokadik virágai-kat hozzák. Aztán ahogy haladunk fölfelé, teraszozott léckeretes ágyásokban virá-gok sorakoznak.

A s

ze

rz

ő é

s H

olo

br

ád

i M

ikló

s.f

elv

éte

lei

Kert

eK-e

mbe

reK

15

– „Többszintes” ágyások ezek: tavasszal tulipán nyílik bennük, aztán a nyár elején szedhető virágok, a borzaskata, a dísz-mák, majd a nyár végén nyílók követik egymást. Megfigyeltem, hogy a folyama-tos virágzás érdekében érdemes a kert al-sóbb és felső ágyásaiba ültetni a növé-nyeket, mert akár két hét virágzásbeli elté-rés is lehet a korábban nyíló felső és a ké-sői, hűvösebb alsó rész között. Így elnyúj-tottan, hosszabb ideig jut csokorba való. Bár itt a kertben együtt nyílik az indiános színeket idéző kasvirág és a rézvirág, de csokorban nekünk idegen a narancssár-ga a rózsaszínnel. A rózsaszínes árnyala-tú virágokat külön kötöm, úgy szeretik a vevők. A sárga, narancs kis kékkel jól mu-

tat. Érdekes, hogy amíg a nyár közepéig nyíló európai virágok tobzódnak az illatok-ban, az amerikai kontinensről bevándorolt fészkesvirágúaknak egyáltalán nincs illa-tuk, viszont erőteljes, robusztus növeke-désűek, tüzes színűek. Szárazvirág-csok-rokat is készítek: a sárga cickafark, a cip-ruska, a gilisztaűző varádics, az angol le-vendula, a fátyolvirág, a sóvirág, a sza-márkenyér, illetve a díszmák és a borzas-kata termése az alapanyagaim.

Levendula magról

Fölérünk a kert „derekán” lakó levendula-ágyásokhoz, a kurtára nyírt levendulatö-vek így is impozáns látványt nyújtanak.– A francia levendula a legfino-mabb illatú, az nyílik elsőnek. Alacsony bokrain szinte egy-szerre nyílnak rövid szárú, hal-ványlila virágai. Néhány héttel később nyílnak az angol leven-dulák hosszú szárú, sötétlila vi-rágfüzérei. Ezek elnyújtottab-ban nyílnak, hosszabb ideig szedhetők. Ami nem kerül cso-korba, abból szárazvirág-alapanyag lesz, vagy lemorzsolva hasznosul.• Hogyan szaporítja őket?– Amit lehet – és ez a többi növényemre is igaz – magról, hiszen ez kedvez a bio-lógiai sokféleségnek, ráadásul erőtelje-sebb is a magról kelt növény, mint a kikényszerített, „klónozott” dugványos. A francia levendula hoz csíraképes magot, amelyet télire a szabadban kell elvetni, hogy megkapja a csírázásához nélkülöz-hetetlen hideghatást. A hibrid és az angol levendulák csak dugványról szaporítha-tók. A népi hagyományt követem, amely szerint a húsvét előtt, növő hold idején vetett, dugványozott növények jól ered-nek. Szabadföldbe vetek és dugványo-zok, fóliatakarás alá. Ha korai a húsvét, akkor várok egy hónapot, csak akkor lá-tok munkához.

Közben Judit szemügyre veszi az út mel-letti levendulabokrot, leszakít róla egy da-rabot, és mutatja, hogy az ún. szakított, tehát nem késsel vágott dugvány ered a legjobban. A néphagyomány azt tartja, és ő is azt tapasztalta, hogy a két- és az egy-éves rész találkozásánál kell szakítani a dugványt, ott sűrűn állnak a levélalapok, mind-mind gyökerek eredésének helye, csak a hajtáscsúcsot kell kicsípni, és in-dulhat a gyökeresedés.

Szent bazsalikom

Legfelül, a háznál diófa vet árnyékot az apró teraszra. A házigazda nem hazudtol-ja meg magát, ott is fűszernövény virít az

asztalon.– Ez az indiai bazsalikom, az Oci mum sanc tum, azaz szent bazsalikomnak is nevezhetnénk a tudományos neve után. Indiai szentélyekben légy- szúnyog-űzőnek ültetik. Kissé más, kele-tiesebb az illata, mint a nálunk ismert nagyobb levelű bazsali-komé.

Megcsodálom a pazar kilátást, majd a ház mögé sétálunk. Amit sokan nemsze-retem kertrészként magára hagynának, Judit egyszerű paddal, egy cserép virág-gal meghitt, árnyas zuggá varázsolta.– Ide csak kora reggel süt be a nap, így a délnyugati tájolású és lejtésű kerttel ellen-tétben délután is elviselhető, kellemes. Vétek lett volna gondozatlanul hagyni, hi-szen idenéz a konyha ablaka. Mosogatás közben is van min legeltetni a szemem, mondja nevetve.Megdicsérem az ablakba helyezett bal-konláda tökéletesre sikerült nebáncsvirág-bokrait (bámulatos, hogy itt nem „találta meg” a peronoszpóra), majd lassan lefelé vesszük az irányt, újra végigmazsolázva a kertben látott sok-sok növénycsemegét.

Algeier Wendy

www.kertnezoben.hu

Kert

eK-e

mbe

reK