Upload
others
View
5
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
Gyomnövények
A gyomnövény fogalma
Gyom: • ótörök jövevényszó, 1621
• köznyelvben: csúnya, szúrós, tüskés
Gyomnövény: • növény: nyelvújítás kora (addig „plánta”)
Gaz:
• 16. századtól ismert
• hitvány, gonosz → gazember
• termesztett növényeket károsító
Dudva, burján: ~ gaz
A gyomnövény fogalma
Szubjektív definíciók
• Penthe 1805: „Dudva alatt most minden olyan plántát értünk,
mely az önként termesztett plánta között, a neki szabott helyen
magában vadon terem, legyen bár az a leghasznosabb plánta
magában”.
• Wágner 1908: „Azok a növények melyek bárhol a mi akaratunk
ellenére tenyésznek, amelyeket öntudatosan nem vetettünk és
amelyek az elvetett növények kárára vannak, legalább
annyiban, hogy azt a helyet foglalják el, amelyet egy
szándékosan ültetett és jelen céljainkra szolgáló növény
elfoglalhatott volna, ha máskülönben nem is mérgesek, nem is
ártalmasak: gyomoknak hívjuk.”
• Ujvárosi 1957: „ Szántóföldeken gyomnak nevezünk minden
növényt, amelyet nem vetettünk, hasznot nem hoz és jelenléte
káros azzal, hogy a vetett növény elől elfoglalja a helyet vagy
felhasználja a talaj tápanyag- és vízkészletét”.
• Hunyadi 1974: „Gyomnövénynek nevezünk bármelyik fejlődési
stádiumban lévő olyan növényt vagy növényi részt (rizóma,
tarack, hagyma, hagymagumó stb.) amely ott fordul elő, ahol
nem kívánatos”.
• „A gyom olyan növény, ami ismeri a túlélés minden trükkjét, de
nem képes egyenes sorokban nőni.”
Bunting 1960: „a gyomnövények a másodlagos szukcessziók pionír
fajai, ahol a szántóföld egy speciális terület”
Holzner 1978: „A gyomok az ember termesztési tevékenységéhez
legjobban alkalmazkodó növények és azt jelentősen befolyásolják”.
Ökológiai definíciók
• Kevey : antropogén jellegű, nyílt, ± bolygatott
helyeken kialakuló növénytársulások, a fajok kis
versenyképességűek, de nagy szaporodó
képességűek.
• Borhidi: a „növényi társadalomban újjáépítők”
• Gyom:
– ~alkalmi szakképzetlen munkás
• Betelepített növények:
– ~külföldi szakértők és
– vendégmunkások
• Behurcolt növények:
– ~illegális bevándorlók
A gyomnövények a növények változó csoportja:
• időben
• térben
A termelési cél
differenciálja a növényeket
A fogalom nem
korlátozódik a mezőgazdaságra
A gyomnövények közvetlen kártétele
• terület-elfoglalás
• talajhőmérséklet csökkentése
• víz- és tápanyagkészlet
• felhasználás
• A szőrös disznóparéj N és K
felvétele a kukoricáénak 102-
104-szorosa
• A szárazságtűrés stratégiái:
• Magas szubletális víztelítettségi
deficit
• Alacsony hajtás / gyökér hányados
• Gyorsan növő és mélyre hatoló
gyökerek
• Xeromorf levelek (pl. vastag kutikula)
• Vízraktározás
– élősködés
– növekedésgátlás, csírázásgátlás
– beárnyékolás
A gyomnövények közvetlen kártétele
– betegségek és károsítók gazdanövényei
– termés-betakarítás megnehezítése
– terméshozam és minőség csökkentés
– termelési költség növelése
– növényvédelmi, vagy egyéb munkák akadályozása
– mérgező hatás
– zárlati és veszélyes gyomnövények
A gyomnövények közvetett kártétele
„A kompetíció a természetben mindenhol előforduló
jelenség és a létért folytatott küzdelemnek csak egyetlen,
de valószínűleg a legfontosabb tényezője.” (Darwin 1859)
„Két növény bármilyen közel is legyen egymáshoz,
mindaddig nem verseng egymással, amíg a víz, a
tápanyagkészlet és a fény mindkettő szükségletét
meghaladja. Amikor a közvetlen ellátás egyetlen szükséges
tényezőből a növények együttes szükséglete alá csökken,
megkezdődik a versengés.” (Clements et al. 1929)
Kompetíció
A gyomnövények száma
• 6700 gyomnövény befolyásolja a mg.-i termelést
• kb. 200 faj okoz világviszonylatban gondot
• 76 faj tartozik a legveszélyesebb gyomnövények közé
• 18 faj kiemelkedő jelentőségű
• Magyarországon Ujvárosi (1973) 805 gyomfajt említ
• 50 faj adja a borítás 90 %-át, 100 faj a 96 %-át
• a gyomnövényzet 70 %-át egyévesek, 30 %-át évelők teszik ki
A világ és hazánk 10 legfontosabb gyomnövénye
(1973, 1977)
szíriai palka közönséges kakaslábfű
csillagpázsit apró szulák
közönséges kakaslábfű fehér libatop
sáma-köles fakó muhar
aszályfű szőrös disznóparéj
fenyércirok mezei aszat
alangfű szulák keserűfű
vízijácint parlagfű
kövér porcsin tarló tisztesfű
fehér libatop hamvas szeder
1947-
53
1969-
71
1987-
88
1996-
97
2007
parlagfű 21. 8. 4. 1. 2.
köz. kakaslábfű 9. 1. 1. 2. 1.
szőrös disznóparéj 17. 5. 3. 3. 4.
fehér libatop 3. 3. 2. 4. 3.
mezei aszat 2. 7. 8. 5. 6.
apró szulák 1. 2. 5. 6. 7.
ebszékfű 66. 26. 6. 7. 8.
csattanó maszlag 179. 59. 19. 8. 11.
karcsú disznóparéj 105. 18. 13. 9. 12.
fenyércirok - 94. 18. 10. 14.
A gyomnövények fontossági sorrendje
(I.-V. Országos Gyomfelvételezések eredményei)
A gyommagvak terjedése
• Anemochor
• Hydrochor
• Dinamochor
• Zoochor
• Anthropochor
Szél útján terjedő (anemochor)
lependék makkocska
repítőkészülékes kaszat
ikerlependék
aszmag megnyúlt
bibeszállal
tövestől kiszakadó fajok
apró magvak
szőrfüggelékes
magvak ikerkaszat
Víz útján terjedő (hidrochor)
önterjesztő (dinamochor)
Eltérő turgornyomásúak
távolság (méter)
Kiszáradó termések
távolság (méter)
magrúgó 12,7
bíbor nebáncsvirág 7,0
ujjas csillagfürt 7,0
nehézszagú gólyaorr 6,0
kisvirágú nebáncsvirág 3,4
erdei madársóska 2,4
erdei ibolya 4,1
egynyári szélfű 4,0
virágrúgó kakukktorma 2,0
erdei nebáncsvirág 1,1
mezei árvácska 2,4
tövises iglice 0,6
Dinamochor magvak, termések
Állatok által terjedő (zoochor)
A növekedéshez és versengéshez kapcsolódók:
• Allelopatikus hatás
• Genetikai változatosság
• Raktározó szervek jelenléte
• Tág ökológiai tűrőképesség
• Erőteljes növekedés, magasság
• Nagy fotoszintetikus produktivitás
A gyomnövények adaptív tulajdonságai
A reproduktív fázishoz kapcsolódók:
• Változatos beporzási módok
• Gyors termőre fordulás
• Bőséges magprodukció
• Hosszú magtúlélés
• Polychoria
• Csírázás széles ökológiai tartományban
A védekezési eljárásokhoz kapcsolódók:
• Gyors regeneráció
• Erős vegetatív terjedőképesség
• Hasonlóság a kultúrnövényekhez
• Kedvező morfológiai bélyegek, tövisek, tüskék
• Mechanikai kezeléssel szembeni tűrőképesség
• Herbicidekkel szembeni tolerancia, ill. rezisztencia
TEROFITON (egyévesek):
T1: ősszel csirázó (10-14 oC), koratavasszal virágzó pl.: tyúkhúr
T2: ősszel, tavasszal csirázó (4-8 oC), és nyáron virágzó pl.: pipacs
T3: tavasszal csirázó (8-14 oC), nyáron virágzó pl.: repcsényretek
T4: nyáron csirázó (18-30 oC), nyárutón virágzó pl.: fakó muhar
GEOFITON (talajban telelő évelők):
G1: tarackos, rizómás pl.: csillagpázsit
G2: gumós – tarackgumós pl.: mezei menta
G3: szaporítógyökeres pl.: apró szulák
G4: hagymás, hagymagumósok pl.: üstökös gyöngyike
Élősködők
T1 csoport tagjai
• Ősszel csírázik
• 10 – 14
C szükséges a csírázásához
• Áttelelés csíra vagy tőleveles állapotban
• Ált. kis méretű, vízigényes, sekélyen gyökerező
fajok
• Nem szárazságtűrők, száraz nyarat mag
formájában vészelik át
• Februártól márciusig virágzik
• Április-májusban érlel magot
Képviselők
Lamium spp.
Stellaria media
Veronica spp.
T1
T2 életforma
• Ősszel és tavasszal is virágzik
• Csírázáshoz 4-8
C szükséges
• Nagyobb méretű növények
• Hosszabb vegetációs idő
• Fejlettebb gyökérzet
• Jobban tűri szárazságot
• Virágzás május-június
• Magok érése június-július
• Nyári száraz időszakot magként
képvielői
Papaver sp.
Vicia sp.
T2
T3 életformájú gyomok
• Tavasszal hajt ki
• Gyors fejlődésűek, magot T2 csoporttal egy
időben érlel
• Csírázáshoz 8-14
C szükséges (márc)
• Májusban virágzik
• Június előtt érik
Képviselők
Raphanus raphanistrum
Sinapis arvensis
T3
T4 életformájú gyomok
• Melegigényesek
• Áprilisban 18 – 30
C talajhőmérsékletnél
kezdenek csírázni
• Június október között virágoznak
• Ugyanebben az időszakban érlelnek magot
• Különböző méret, erős gyors növekedésűek erős
elnyomó hatással
• Jól tűrik a szárazságot
• fagyérzékenyek
Példák
Chenopodium album
Amaranthus
retroflexus
Echinochloa crus-galli
Setaria sp.
T4
Gyommag produkció
gyomfaj db mag/növény
fehér libatop 72,450 kövér porcsin 52,300 parlagfű 3,380 keszeg saláta 27,900 szőrös disznóparéj 117,400 pásztortáska 38,500 vadzab 250
G1 csoport - tarackos, rizómás
• Föld alatti szárral rendelkeznek
• Különböző mélységbe hatolnak
• Legtöbb tarack a megművelt rétegben található
• Tarack nem csak szaporító képlet hanem raktározó is
Képviselőik
Agropyron repens
Phragmites
communis
Cynodon dactylon
G1
G3 életformájú gyomok -
szaporítógyökeres
• Gyökérből reprodukálódik
• Tápanyag raktározás a gyökérben
• szárazságtűrők
• Több méter mélyre hatoló gyökérzet
Képviselői
Cirsium arvense
Lepidium draba
Sonchus arvensis
G3
Élősködők
Orobanche cumana
Convulvulus arvensis
Gyomok haszna - táplálék
• táplálék volt ínség idején a tarackbúza (Elymus repens)
tarackjának lisztje
• a fakó muhar (Setaria pumila), a pirók-ujjasmuhar (Digitaria
sanguinalis) és a kakaslábfû (Echinochloa crus-galli) magjaiból
pedig kását készítettek
• mogyorós lednek (Lathyrus tuberosus) lisztes gumója gyermekek
és felnőttek kedvenc csemegéje volt.
• A konkoly (Agrostemma githago) nagyobb magvú változatát az
első világháború elött Oroszországban alkohol gőzöléssel
méregtelenítették
• A konkolymag tápanyagban nagyon gazdag, nyersfehérje- és
zsírtartalma jó takarmányértékû, ezért takarmánykeverékekben
szarvasmarháknak, juhoknak, sertéseknek és kecskéknek is adták.
A faj ezekre az állatokra nem mérgező.
Gyomok haszna - táplálék
• A kövér porcsint (Portulaca oleracea), a
salátagalambbegyet (Valerianella locusta), a tükörvirágot
(Legousia speculum-veneris) és az apró szulákot
(Convolvulus arvensis) salátanövénynek gyűjtötték, ill.
olykor termesztették is.
Gyomok haszna - gyógynövény
• A beléndek (Hyoscyamus niger) magjának párlatát fogfájás
csillapítására használták
• Az orvosi székfű (Matricaria chamomilla)
gyulladáscsökkentő anyagot tartalmaz, ezen alapszik
sokféle felhasználása.
• Az apró szulák (Convolvulus arvensis) levelét vágott sebre
tették.
• A mezei szarkaláb (Consolida regalis) herbájából készített
pálinkás kivonatot erős menstruációs vérzések
csillapítására használták.
Gyomok haszna -
festőnövények • kék színű festéket vontak ki a madárkeserűfűből
(Polygonum aviculare)
• sárgás és barnás színeket a szulákkeserűfűből (Fallopia
convolvulus)
• vöröset pedig a fehér libatopból (Chenopodium album)
Gyomok haszna
nektár-, virágporforrás • legjelentősebb a tarlóméz fő alapanyagát biztosító tarlóvirág
(Stachys annua)
• selyemkóró (Asclepias syriaca), a kék búzavirág (Centaurea
cyanus), a repcsényretek (Raphanus raphanistrum), a
vadrepce (Sinapis arvensis), az apró szulák (Convolvulus
arvensis), az útszéli zsázsa (Cardaria draba), a tarlóhere
(Trifolium arvense) és a bükköny ( Vicia sp.) nemzetség
képviselői.
Gyomok pozitív hatásai
• A mélyen gyökerező gyomok tápanyagokat hoznak fel a
talaj alsóbb rétegeiből
• talajok nitrát túltelítettségét is enyhíteni képesek
• védi a talajt az eróziótól
• kedvező mikroklímát biztosít a talaj
mikroorganizmusainak és ellátja őket szerves hulladékkal
• Indikálja a környezeti tényezőket (klíma, talajtípus, víz- és
tápanyag-ellátottság, talajkémhatás)
• biológiai sokféleség hordozói, és jelentős funkciójuk van
az agroökoszisztémákban.
Funkciójuk az
agroökoszisztémában • A különböző növényi részek, pl. a levél, szár, pollen és
nektár táplálékul szolgálnak a növényevő állatoknak és
beporzó rovaroknak.
• Számos rovar életciklusa kötődik a gyomnövényekhez, pl.
a tyúkhúr (Stellaria media) esetében több mint 70 fitofág
rovarfajjal mutattak ki ilyen jellegű kapcsolatot.
• az állatok búvó- és szaporodási helyéül is szolgál, ezáltal
az élőhelyek fontos szerkezeti elemei, ugyanakkor
környezeti heterogenitást biztosítanak térben és időben
• fontos táplálékforrásai a mezei vadfajoknak, egyrészt
közvetlenül a magvak, másrészt a gyomokat fogyasztó
rovarok révén
• a fogoly (Perdix perdix) táplálékának zömét a
szulákpohánka (Fallopia convolvulus), kövér porcsin
(Portulaca oleracea), zöld és fakó muhar (Setaria viridis
és S. pumila), fehér libatop (Chenopodium album),
kakaslábfû (Echinochloa crus-galli) és szőrős disznóparéj
(Amaranthus retroflexus) adja.
• A fogolycsibék 20 napos korukig rovarokkal táplálkoznak,
gyom-, ill. a termesztett növények fitofág kártevői
• Nemzetközi kutatások szerint a gyomnövénycsaládok
közül a következők különösen fontosak a szántóföldi
élőhelyekhez kötődő madarak táplálkozásában:
pázsitfűfélék (Poaceae), keserűfűfélék (Polygonaceae),
libatopfélék (Chenopodiaceae), szegfűfélék
(Caryophyllaceae) és keresztesvirágúak (Brassicaceae).
„jó gyom” fogalma
• olyan fajokat sorolnak, melyek a kultúrnövényhez viszonyítva
kevésbé versenyképesek
• ugyanakkor értékesek a gerinctelen élőlények és a madarak
szempontjából
• Angliai vizsgálatok szerint ide tartozik pl. a madár keserûfû
(Polygonum aviculare), a vadrepce (Sinapis arvensis), a fehér
libatop (Chenopodium album), a baracklevelû keserûfû
(Persicaria maculosa), a tyúkhúr (Stellaria media), az
egynyári perje (Poa annua), a piros árvacsalán (Lamium
purpureum), a pásztortáska (Capsella bursa-pastoris) és a
perzsa veronika (Veronica persica).
• Pinke Gy 2013: A gyomnövények haszna I-II.
Agronapló 2013 XII
• Újvárosi M 1973: Gyomnövények. Budapest.
Mezőgazda Kiadó 1973
• Lehoczky É, Béres I: A gyomnövények biológiája.
Digitális Tankönyvtár. www.tankonytar.hu