Ké zi könyv a 4. évfolyamos Környezet is me ret ta ní tásá hozofi.hu/sites/default/files/040933_kornyezetismeret_4_kk.pdf · A környezetismeret tantárgy tanulása során

Hor váth Mik lós – Szent ir mai né Bre csok Má ria

Ké zi könyv a 4. évfolyamos

Környezet is me ret ta ní tásá hoz

CELLDÖMÖLK, 2011

AP–040933

ISBN 978-963-464-699-0

A kiadó a kiadói jogot fenntartja.A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű,

sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható.

Kiadja az Apáczai Kiadó Kft.9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18.Telefon: 95/525-000; fax: 95/525-014

E-mail: [email protected]: www.apaczai.hu

Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató

Nyom dai elő ké szí tés: Németh József

Terjedelem: 15,45 A/5 ív

Ked ves Kol lé gáK!

3

Kézikönyvünk Horváth Miklós és Szent ir ma i né Bre csok Mária, a 4. évfolyamosok szá mára írt, OM Kerettanterv tartalmaira és követelményrendszeré-re épülő, Környezetismeret tan könyv höz készült.

A kézikönyv tartalmazza a tantárgy céljait, a leg-fontosabb feladatokat, a követelményeket, melye-ket ta nu ló inknak teljesíteni kell.

Rész letes tanmenetjavaslattal kívánjuk segíte-ni kollégáink munkáját. Természetesen ez csak a legfon to sabb irányokat jelöli ki, az iskola és az egyes osztályok adottságainak megfelelően szabadon át-ren dez he tők.

Az egyes leckékhez konkrét, részletes feldolgozá-si javaslatokat, ötleteket adunk.

Bí zunk abban, hogy oktatási segédletünkben minden kollégánk talál hasznosítható információ-kat, öt le te ket!

Kérjük a kollégákat, hogy észrevételeiket, tapaszta-lataikat továbbra is osszák meg velünk, és küldjék el az Apáczai Kiadó címére!

Eredményes munkát kívánunk mindannyiuknak!

A szer zők

A tantárgy célja, hogy felkeltse a tanulókban a kör-nyezetük élő és élettelen világa iránti érdeklődést. Bátorítson a természet és a lakóhelyi környezet ön-álló megismerésére, alkotóinak, jelenségeinek „fel-fedezésére”. Jól értelmezett, könnyen felidézhető, egyszerű kognitív műveletek végzésére alkalmas képzeteket alakítson ki a közvetlenül vagy közvetve megismerhető természeti és ember által létesített környezetről. Javítsa a tanulóknak a környezetük állapota iránti érzékenységét, alapozza meg a kör-nyezet értékeit tisztelő, azokat megóvni kész maga-tartásukat. Segítse őket tájékozódni természeti és társadalmi környezetükben, intse őket a veszély-helyzetekkel kapcsolatos óvatosságra.

A környezetismeret tantárgy tanulása során a ta-nulók ismerkedjenek meg lakóhelyük, majd – egy-re táguló körben – távolabbi természeti és ember által létrehozott környezetük jellemző anyagaival, jelenségeivel, élőlényeivel, illetve azok változásával, valamint az emberek és környezetük kapcsolatával. Fedezzék fel a természet sokszínűségét, szépségét, és ébredjenek rá pótolhatatlan, értékes mivoltára.

A tanítás-tanulás folyamatában elsősorban a ta-nuló lakóhelyi, iskolai, települési környezete, majd hazánk értékeinek megismertetésére, megszerette-tésére törekedjünk. Ezen keresztül segítsük olyan pozitív attitűd kialakulását, mely az élő és élettelen környezet megóvására, védelmére ösztönöz, erősíti a lakóhelyhez való kötődést, s ezzel a hazánkhoz és a nemzetünkhöz tartozás érzését alapozza meg.

A tantárgy fontos feladata, hogy az elemi termé-szettudományos műveltség megalapozása érdeké-ben a tanulóknak az új ismeretek megszerzéséhez, azok rendszerezéséhez, rögzítéséhez és a minden-napi életben való alkalmazásához szükséges képes-ségeit folyamatosan és rendszeresen fejlessze. Az élő és élettelen környezettel kapcsolatos fogalom-alkotást mind személyes, mind közös, tevékeny tapasztalatszerzéssel készítse elő. Az egyszerű meg-ismerési, tanulási módszerek megtanításával, be-gya korlásával, alkalmazásával keltse fel – a gon-dolkodás fejlettségéhez illeszkedő mértékben – a természeti jelenségek, folyamatok ésszerű, tudo-mányos magyarázata iránti igényt.

Lakóhelyi környezetük megismerése során ta-nítsa meg a tanulókat elemi fokon tájékozódni a térben és az időben. Kiemelt cél az óvatosságra in-tés, az élet- és környezetkímélő, a veszélyhelyzetek megelőzését szolgáló magatartásformák kialakítá-sa s ezzel a személyes biztonság növelése. Nyújtson ismereteket az anyag különböző formáinak érzé-kelhető tulajdonságairól. Segítse észlelni és elemi szinten értékelni azok mennyiségi és minőségi vál-tozásait. Fejlessze helyes egészségszokásaikat, ala-pozza meg önmaguk, valamint az élő és élettelen környezetük iránti felelősségérzetüket, segítse a környezeti harmónia létrejöttéhez és fenntartásá-hoz szükséges magatartásuk és életvitelük alaku-lását.

4

CéloK és feladatoK (a Nat és a KerettaNterv alapjáN)

Fejlesztési követelmények

Tájékozódás a természettudományról, a megis-merés módszereirőlA tanuló váljék nyitottá a természet szépségei, ér-tékei iránt. Érdeklődésének megfelelően jusson is-meretekhez a valóság megtapasztalásával, valamint különböző képi és szöveges ismerethordozók segít-ségével. Legyen képes a természet tárgyait, élőlé-nyeit, jelenségeit és folyamatait észlelni, és azokat elemi szinten megfigyelni, a természeti és techni-kai tárgyakkal, jelenségekkel összefüggő elkép-zeléseket megfogalmazni. Aktívan vegyen részt a megfigyelések elemzésével kapcsolatos megbeszé-léseken. Építsen előzetes ismereteire, tanítói segít-séggel tájékozódjon egyszerű forrásanyagokból.

Tanítói irányítással végezzen egyszerű kísérleteket, vizsgálatokat a természeti és technikai környezet jelenségeinek, folyamatainak megfigyelésére. Is-merje fel a vizsgálódásokhoz, mérésekhez, kísér-letekhez szükséges eszközöket, és használja azokat balesetmentesen. Szerezzen gyakorlatot a minden-napi életben előforduló mérésekben, a hosszúság, a tömeg, az űrtartalom, a hőmérséklet és az idő mér-tékegységeinek használatában.

Szerezzen jártasságot a jelenségek, folyamatok egy-egy körének megadott szempontú csoportosí-tásában. Megfigyeléseit, tapasztalatait saját szavai-val, egyszerűen fogalmazza meg, és rajzban, írásban rögzítse. Értelmezze az egyszerű képi és szöveges

információkat. Korának megfelelő nyelvi megfor-málással számoljon be a megszerzett ismereteiről.

Legyen gyakorlata a különböző tárgyak, élőlé-nyek, jelenségek minőségi és mennyiségi jellemzői-nek elemi szintű összehasonlításában. Vesse össze a természeti és az ember alkotta környezetről külön-féle módon szerzett ismereteit egymással, rendezze azokat különböző csoportok szerint. Vizsgálódása-inak eredményeit elemezze, értelmezze.

Ismerje fel a környezetében előforduló veszély-helyzeteket. Alkalmazza a tanultakat a mindennapi élet problémáinak megoldásában.

Lássa be, hogy környezetének állapota saját egészségére is hatással van, igényelje az egészséges életkörülményeket. Ismeretei ébresszék rá, hogy fe-lelős a természet védelméért, és ezért becsülje meg környezetének értékeit. Tájékozódjon a biztonságot szolgáló szervezetek (mentők, tűzoltók, rendőrség, polgári védelem) munkájáról. Fejlődjön alkalmaz-kodó képessége veszélyhelyzetben (menekülés, se-gítségkérés).

Tájékozódás az élő és élettelen természetrőlÉrzékszervi megfigyelés segítségével szerezzen in-formációkat a környezetében előforduló fontosabb élő és élettelen anyagokról. Felismert tulajdonsá-gaik alapján tudja csoportosítani azokat. Külön-böztesse meg a tárgyakat és anyagokat tulajdon-ságaik alapján és tudja ezt életkorának megfelelő nyelvhasználattal kifejezni. Ismerje fel a haszná-lati tárgyak anyagát, készítsen egyszerű használa-ti tárgyakat. Fedezze fel – gyermeki elképzelésének megfelelően – az anyag szerkezeti tulajdonságait. Tapasztalat alapján ismerje fel a halmazállapotokat, a tudományos értelmezésnek megfelelően.

Kísérletek kapcsán ismerkedjen az anyagok köl-csönhatásaival, figyelje meg az ebből adódó válto-zásokat. Játékos tevékenységek keretében szerez-zen tapasztalatot a hang, a fény, és a hő terjedésével kapcsolatban. Ismerkedjen a háztartásban előfor-duló energiahordozó és technikai eszközökkel, és ismerkedjen meg a működésükkel kapcsolatos bal-esetforrásokkal. Legyen tájékozott arról, hogy mely élelmiszerek fogyasztása szükséges szervezetünk egészséges fejlődéséhez. Tartózkodjék az élvezeti és kábítószerek kipróbálásától. Érdeklődjön az iránt, hogy mely anyagok szennyezhetik leggyakrabban a környezetét, mely anyagok, eszközök a háztartás leggyakoribb veszélyforrásai.

Tájékozódás az időben és térbenA tájékozódás alapját a természeti jelenségek meg-figyelése képezze. Figyelje meg a ciklusok ismétlő-dését, a mozgásban megnyilvánuló állandóságot és változást, mutassa be azokat egyszerű példákon. Tájékozódjon a mindennapok időviszonyaiban. Fi-gyelje meg a napszakok és évszakok változását. Sze-rezzen gyakorlatot az idő mérésében, a mindennapi életünket meghatározó időtartamok becslésében. Saját tapasztalat alapján vegye észre az idő múlását, az élőlények – közöttük saját maguk – változását, a változások szabályszerűségét, annak okait.

Fejlődjön térérzékelése és térérzete az irányok, tá-volságok, hosszak, nagyságrendek becslésével, mé-résével. A környezetében előforduló tárgyak mére-tét viszonyítsa saját testméreteihez, majd szabvány mértékegységekhez. Tájékozódjon a lakóhelyén, és annak környékén tudjon útbaigazítást adni. Térkép segítségével figyelje meg, hogy Magyarországon belül hol találhatja meg saját lakóhelyét. Ismerked-jen meg az őt körülvevő táj jellegzetességeivel, fel-színének formáival, az ottani élőlények jellemző tu-lajdonságaival.

Hasonlítsa össze lakóhelye tájképi sajátosságait más hazai tájakkal. Beszélgetés szintjén legyen fo-galma a Földön kívüli térségek létének felismeré-séről, az égitestekkel kapcsolatos elképzelésekről. A hozott elemi információk és ismeretek gyűjtése alapul szolgáljon a tudományos kép formálására.

Információhordozók az ismeretek szerzésébenAz érzékelést, mint alapvető információszerzést használja az ismeretek összegyűjtéséhez. Tudato-suljon benne, hogy a természetről szerzett isme-reteket megfigyelés, vizsgálódás, kísérletezés, mé-rés útján szerezzük meg. Legyen tájékozott arról, hogy a természettel kapcsolatos ismereteit felké-szültségének megfelelő könyvek, cikkek és a mé-dia segítségével is fejlesztheti, de sok téves nézettel is találkozhat. Fejlődjön elemző, kritikai képessé-ge életkorának megfelelő kommunikációs helyze-tekben.

Fogalmazzon meg kérdéseket különböző infor-mációhordozó eszközökből szerzett ismereteiről. Érdeklődjön a tudósok munkája iránt.

Emberismeret, önismeret, honismeretAktívan vegyen részt az élet értelmezésére vonat-kozó elképzelésekkel kapcsolatos beszélgetésekben.

5

A születéssel, egyedfejlődéssel, öröklődéssel kap-csolatos elképzeléseit vitassa meg tanítójával és tár-saival. Ez alapul szolgáljon a tudományos nézetek későbbi közvetítéséhez. Legyen igénye a személyes higiéniára, a test és a ruházat gondozására. Alkal-mazza az egészségmegőrzés alapvető szabályait. Is-merje a korszerű táplálkozás, az egészséges életmód feltételeit. Ismerje fel, hogy a környezet állapota az ember egészségére is hatással van. Fogadja el a fo-gyatékkal élő embereket. Figyeljen meg emberi ma-gatartásformákat és élethelyzeteket.

Ismerkedjen szűkebb környezetének kulturális és vallási emlékeivel, hagyományaival. Gyakorol-ja azokat a tevékenységeket, szokásokat, amelyek

az otthona, a lakóhelye, a szülőföldje és a hazája megismeréséhez, megbecsüléséhez, szeretetéhez ve zetnek. A tapasztalatok összegyűjtése után ké-pes legyen azokról beszélgetni, kérdéseket megfo-galmazni, véleményt alkotni. Fejlődjön önismereti képessége, ismerje fel saját külső és belső tulajdon-ságait, tudjon azonosításokat és különbözőségeket megfogalmazni. Életkorának megfelelően ismerje hazája természeti és társadalmi adottságait, legyen tisztában azzal, hogy mit jelent a nemzet, haza, a magyarság fogalma. Gyűjtsön információkat a tan-anyaghoz kapcsolódóan híres emberekről.

6

Fejlesztési Feladatok

Évi óraszám: 1. változat 74 óra 2. változat 74 óra

Témakörök, tartalmak Fejlesztési feladatok, tevékenységekA megismerési módszerek alapozása (folyamatosan)

Megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, vizsgálódás, egyszerű kísérletek végzése, a tanulók közvet-len környezetében lévő tárgyak, élőlények érzékelhető tulajdonságai körében, a folyamatok nyomon követése, következtetések, egyszerű összefüggések felismerése.

Önálló mérés a gyakori szabvány mértékegységek alkalmazásával.

Az ismeretforrások (gyermekenciklopédiák, egyszerű képes határozók, térképek, álló és mozgóképek) felhasználása a megismeréshez tanítói segítséggel.

A tapasztalatok rögzítése élőszóban, rajzban, írásban tanítói segítséggel.

A tapasztalatok lejegyzése, rendezése, elemzése tanítói segít séggel. Folyamatos megfigyelés.

Méréssor megtervezése, végzése.

Az egyéni ismeretszerzés megalapozása. Búvárkodás a könyvtárban. Önálló beszámolók a könyv tári tájékozódás eredményéről.

Összefüggő feleletek tanítói kérdésekre. A jelenségek megfigyelésével, okok keresésével következtetések levonása.

Tájékozódás az élettelen természetről Az otthon tisztasága, szennyező forrásai. Környezetünk tisztasága, szennyezettsége.

A lakóhely levegőjének, vizeinek tisztasága, szennyezett sége. Szennyező források a környezetben, a szennyezés hatása az élőlényekre, az emberre. A megelőzés, a védekezés lehetősé-gei.

Folyamatos megfigyelések, egyszerű vizsgálatok, kísérletek a levegő, a víz a talaj tisztaságáról.

Környezetünkből vett vízminták egyszerű vizsgálata. Egyszerű eljárás a víz tisztítására, szűrésére. A lakóhely levegőtisztaságának megfigyelése. Levegő-, víz-, talajvizsgá-lat érzékszervekkel és egyszerű vizsgáló eszközökkel (pl. nagyító, szűrőpapír).

7

Különválogató hulladékgyűjtés.

A környezet szennyeződése miatt kialakuló veszélyhelyze-tek felismerése, az önvédelem lehetőségének megismerése.

A különválogató hulladékgyűjtés jelentőségének felismerése és szükségességének belátása.

A lakóhely környezetében előforduló anyagok összetettségé-nek észrevétele. Kapcsolat keresése az egyes anyagok tulajdonságai és a környezetszennyezés között. Jelenlegi viselkedésünk, szokásaink és azok jövőbeli környezeti hatásai közötti egyszerű összefüggések felismerése.

Tájékozódás az élő természetről A tanuló környezetében megfigyelhető élőhelyek jellemzői. Az erdő, a füves és vizes élőhelyek néhány gyakori növény- és állatfajának jellemzői (mérete, testfelépítése, jellemző részei, szervei, táplálkozása, szaporodása, változása, illetve viselkedése, alkalmazkodása).

Az ember hatása az élőhelyekre. A természet védelmének fontossága, védett helyi természeti értékek.

Egyszerű összefüggések keresése az élőlény élőhelye, életmódja és testfelépítése között. A helyi környezet és az élőlények környezetalakító hatásának vizsgálata. A lakóhe-lyen megfigyelhető néhány lágy és fás szárú növény, valamint néhány emlős-, madár, gerinctelen állat tulajdon-ságainak rendszerezett megismerése, ezek táplálékláncba sorolása.

Annak észrevétele, hogy jelen cselekedeteink befolyásolják a jövőt. Kapcsolat keresése az ember tevékenysége és a természet veszélyeztetettsége között.

Az ember és egészsége Az ember életkori szakaszai. A különböző korú emberek szervezetének, életműködései-nek, viselkedésének összehasonlítása.

Helyes és helytelen szokásaink. Az egészséget károsító szokások (dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószerezés) kialakulása, veszélye, felkészülés az elutasításukra. A reklámok hatása életmódunkra.

Megfigyelés, mérés a testen. A mérések rögzítése tanítói segítséggel.

Dramatikus játékok az életkorok jellemzőiről, helyes és helytelen szokásainkról. A reklámok elemzése az elérni kívánt hatás és a valóság összevetésével.

Tájékozódás térben és időben A domborzat és a vízrajz ábrázolása a térképen. Különböző domborzatú tájak, legnagyobb folyóink, tavaink felismerése Magyarország domborzati és vízrajzi térképén.

A lakóhely elhelyezése a térképen.

Tájaink képekben.

Utazás megtervezése.

Közvetlen tapasztalatszerzés a lakóhely jellemző felszíni for-máiról és felszíni vizeiről. Közvetett tapasztalatszerzés a hely-ben nem megtapasztalható felszíni formákról és vizekről.

Tájékozódási gyakorlat a lakóhely térképével, iránytűvel (egyszerű tájolóval). Elemi szintű tájékozódás Magyaror-szág domborzati térképén. A lakóhely megkeresése Ma-gyarország térképén.

Magyarország nagytájainak felismerése jellemző képek, leírások alapján.

Egyszerű utazás megtervezése menetrend segítségével.Országismeret Hazánk természeti szépségei, kulturális emlékei, értékei képekben. Településtípusok (város, falu, tanya).

Népcsoportok, kisebbségek hazánkban. Magyarok a határon túl.

Híres magyarok, hírünk a világban. A lakóhely nevezetes szülöttei.

A lakóhely és környékének természeti és kulturális értékei-nek megkeresése a térképen, felismerése képről. Jellemző képek gyűjtése, rendezése.

Tájékozódás arról, hogy a magyarokon kívül más népek is élnek határainkon belül, és élnek magyarok határainkon kívül is.

Híres emberek fennmaradt emlékeinek felkutatása a lakóhely múltjából.

8

A tanuló keressen a tankönyvön kívül más ismeret-hordozókból a tananyaghoz kapcsolódó informá-ciókat. Tanítói kérdésre néhány mondatos össze-függő felelettel válaszoljon. Mutasson be egy-egy ismert növényt, emlőst, madarat és gerinctelen ál-latot a lakóhely környezetéből. Nevezze meg az éle-tükhöz szükséges környezeti feltételeket.

Nevezzen meg a környezetéből környezetszeny-nyező forrásokat, ismerje azok egészségkárosító hatásait. Legyen képes méréseket végezni a tanult körben az emberi testen, nevezze meg a tanult élet-

tani jellemzőket. Tudja, hogyan őrizheti meg egész-ségét, és mi veszélyezteti azt leginkább.

Ismerje a domborzat jelölését a térképen. Találja meg lakóhelyét, nagytájainkat Magyarország dom-borzati térképén. Ismerje lakóhelyének védett ter-mészeti értékeit. Mutassa be a lakóhelyéhez közeli kirándulóhelyek egyikét. Nevezze meg a különb-ségeket az eltérő településtípusok között. Tudja, hogyan lehet megközelíteni a szomszédos telepü-léseket. Nevezze meg a lakóhelyén élő népcsopor-tokat.

A tanuló keressen a tankönyvön kívül más ismeret-hordozókból a tananyaghoz kapcsolódó informá-ciókat. Tanítói kérdésre néhány mondatos össze-függő felelettel válaszoljon. Mutasson be egy-egy ismert növényt, emlőst, madarat és gerinctelen ál-latot a lakóhely környezetéből. Nevezze meg az éle-tükhöz szükséges környezeti feltételeket.

Nevezzen meg a környezetéből környezetszeny-nyező forrásokat, ismerje azok egészségkárosító hatásait. Legyen képes méréseket végezni a tanult körben az emberi testen, nevezze meg a tanult élet-

tani jellemzőket. Tudja, hogyan őrizheti meg egész-ségét, és mi veszélyezteti azt leginkább.

Ismerje a domborzat jelölését a térképen. Találja meg lakóhelyét, nagytájainkat Magyarország dom-borzati térképén. Ismerje lakóhelyének védett ter-mészeti értékeit. Mutassa be a lakóhelyéhez közeli kirándulóhelyek egyikét. Nevezze meg a különb-ségeket az eltérő településtípusok között. Tudja, hogyan lehet megközelíteni a szomszédos telepü-léseket. Nevezze meg a lakóhelyén élő népcsopor-tokat.

A továbbhaladás feltételeiA továbbhaladás feltételei

Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez

Tájékozódás az élő és élettelen természetrőlAz érzékszervi megfigyelés pontossága.•Tulajdonságok megnevezése.•Csoportosítások, rendezések adott és önállóan •választott szempontok szerint.A tapasztalatgyűjtés gyakorlatában való aktív •részvétel.Érdeklődés a közvetlen környezet jelenségei •iránt.Érzékenység a környező természet megóvására.•

Tájékozódás időben és térbenA természet változásainak érzékelése, megfo-•galmazása.A megfigyelések elemzése, a természeti jelen-•ségek megismerése.A tájékozódás, viszonyítás, összehasonlítás ké-•pességének bizonyítása a gyakorlatban.Alapvető térképismeret: térképjelek leolvasása.•Érdeklődés, kíváncsiság, tájékozottság a tanul-•takat kiegészítő információk gyűjtésében.

Információhordozók az ismeretek szerzésébenA megfigyelésben, vizsgálódásban, kísérlete-•zésben való aktivitás.Tájékozottság a tananyagot érintő írásos és au-•dio-vizuális információkban.Kritikai képesség bizonyítása.•

Kommunikáció fejlettsége a tájékozottság bi-•zonyítására.

Emberismeret, önismeret, honismeretA beszélgetésekben való aktív részvétel.•Kérdések megfogalmazása, véleményalkotás.•Magatartásformák, élethelyzetek megfigyelésé-•ről való beszámolás.Mások iránti érdeklődés, nyitottság, a másság •elfogadása, segítségnyújtás.Tájékozottság hazája, lakóhelye, otthona föld-•rajzi, történeti és társadalmi jellemzőiről.Igényesség a személyes életvitelben (tisztaság, •táplálkozás, mozgás).Önmagát helyesen megítélő képesség fejlődé-•sének mértéke.Önállóság fejlődése a természeti és társadalmi •környezethez való alkalmazkodásban.Nyitottság és érdeklődés társadalmi környeze-•te megismerése iránt.Együttműködés tanítóval, társakkal.•Alapvető viselkedési formák (tisztelet, udvari-•asság, elfogadás, megbecsülés, kötelességtudat, segítőkészség, szeretet) tiszteletben tartása és alkalmazása spontán élethelyzetekben.

9

taNmeNetjavaslat

Éves óraszám: 74 óraHeti óraszám: 2 óra

A negyedik osztályos környzetesimseret tantárgy témakörei1. témakör: Az erdő élete 7 óra2. témakör: Ismerkedés a térképpel 8 óra3. témakör: Az élettelen környezet és az élőlények kapcsolata 6 óra4. témakör: Nekem szülőhazám 9 óra5. témakör: Testfelépítésünk, életműködéseink 7 óra6. témakör: A vizek, vízpartok élete 5 óra7. témakör: A füves területek élete 4 óra

Az órák száma óratípusonkéntÚj anyag feldolgozására: 36 óraTanulmányi kirándulásokra, megfigyelésekre összesen: 12 óra(erdő, vízpart, füves területek, élettelen környezet 3–3 óra)Kiegészítő anyag feldolgozására: 12 óraÖsszefoglaló órákra: 7 óraEllenőrzésre: 7 óra

Az erdő élete

Óra Az óra anyaga

Ajánlott tevékenység-formák, módszertani

javaslatok

Kompetenciák, (készségek, képességek) Fogalmak Projektmunka-javas-

latok a témakörhöz

1. Az erdő és környe-zetének kapcsolata

Önálló és csoportos megfigyelések a fákról, azok alakjáról és részeiről (gyökérzet, törzs, lombkorona).Térkép megfigyelése a ha zai erdők, a fátlan és a füves területek elhelyezkedéséről.Szövegelemzés: „Érdekes adatok a fákról” c. tankönyvi leírás alapján.

Anyanyelvi kompetencia, verbális kommunikációs képességek fejlesz tése: a megfigyelések tapasztalatainak megfogalmazása szóban.Vizuális és verbális kommunikáció fejlesztése a tankönyvi ábrák megfigyelésével.(„Az erdő és az élettelen környezet kapcsolata” – a szél, a csapa dék és a hőmérséklet) Ismeretalkalmazások: az élettelen környezetről tanultak felidézése és alkalmazása.Önálló munkára való képesség fejlesztése a munkafüzet feladatainak megoldásával.

fa, gyökérzet, törzs, lombkorona,természetes erdő,telepített erdő, oxigén-termelés

Csoportos megfigyelések a lakóhely környéki fás élőhelyeken:Milyen típusú erdők élnek?Melyek az uralkodó fa fajai?Az élettelen környezet vizsgálata: a szél, a hő mérséklet mérése az erdőben és az erdőn kívüli területeken.

2. Hazánk erdőiről

A tankönyv ábrái nak megfigyelése és meg - beszélése: a természetes és telepített erdők nagy - sága, tűlevél és lomble-vél összehasonlítása, az erdő szintezettségének megfigyelése.

Matematikai kompetencia fejlesztése: kördiagram megfigyelése, értelmezése.Gondolkodás fejlesztése: összefüggések keresése a növények fényigénye és a szintek kialakulása között.

élővilág sokfélesé-ge, lombhullató erdő, tűlevelű erdő, lomb levél, tűlevél, szintezett-ség, cserjeszint, gyepszint, lomb - koronaszint

Bemutatóanyag összeállítása: Milyen fafajokat telepítenek hazánkban?Mi a célja az erdőtelepítésnek?Hogyan hasznosítják a kitermelt fákat?

10

A lakóhely környéki fák és cserjék nevének megis merése határozó-könyvekből a leveleik, virágjuk, terméseik alapján.Rajzok készítése a lomblevelekről és tű - levelekről. Levél- és termésgyűjte-mények össze állítása a la kóhely környéki er- dők fáiról, cserjéiről.

Anyanyelvi kompetencia fejlesztése: a megfigyelések megfogalmazása szóban és a lényeges elemek írásos rögzítése a munkafüzetben.Természettudományos kompetencia fejlesztése – térképismeret: a tölgyesek és a bükkösök földrajzi elhelyezkedése hazánkban.Vizuális kommunikációs képességek fejlesztése: vázlatrajz készítése az erdő szintjeiről.

3. A lombko-ronában élő állatok

A tankönyv ábráinak megfigyelése és elem - zése az egyes állatok testfelépítéséről, élet módjáról.Koponyák, végtagok szemléltetése, megfi-gyelése és a lényeges jegyek megbeszélése.Önálló feladatmegoldá-sok a munkafüzetben

Ismeretalkalmazási képességek fejlesztése: a korábban tanult ismeretek felidézése (petékkel, tojásokkal szaporodó és elevenszülő állatok, ill. a növényevő, mindenevő, ragadozó életmód jellemzői, a kültakaró je lentősége a környezethez való alkalmazkodásban).Gondolkodási képességfejlesztés: fogalomalkotás („élőhely”) a korábbi tapasztalatok és új ismeretek alkalmazásával. A szövegértés és a szövegalkotás, továbbá a vizuális kommunikációs képességek fejlesztése a testfelépítés és az életmód közötti kapcsolatok megfigyeltetésével, következtetések levonásával.Legyenek képesek az ismert hazai állatokat táplálkozásuk alapján csoportosítani: melyek a növényevők, mindenevők, ragadozók?

élőhely, megszakí-tott téli álom, mó - kus, harkály, csuszka, szén-cinege

Egyéni vagy páros munkával bemutató tabló készítése a lomb koronában élő állatról.

4. A cserje-szint és gyepszint növényei

Képek, magyarázó rajzok, filmrészletek megfigyelésével a cserjék közös tulajdon-ságainak, továbbá a hóvirág és egyéb, a lakóhely közelében élő lágy szárú, kora tavaszi virágos növény megismerése.A kedvezőtlen téli idő- szakhoz való alkalmaz-kodás formáinak szemléltetése (rügy, hagyma, gyöktörzs).Ismeretterjesztő gyermekirodalom használata.

Legyenek képesek a fák és a cserjék közötti azonosságokat és különbségeket felismerni. Tudjanak példákat mondani a környezethez való alkalmazkodás formáira.

A verbális és a vizuális kommunikációs képességek fejlesztése: vázlatrajzok készítése a fák és a cserjék lényeges jegyeiről.Tudjanak az ismeretterjesztő gyermekirodalomból információkat szerezni (szövegértés, szöveg alkotás a lényeges jegyek kiemelésével).

cserje, cserjeszint,fészkelőhely,gyep szint, árnyékkedvelő, lombfakadás

Páros vagy csoportmunkában gyűjtsenek ismereteket a lakóhely környéki erdőkben élő cserjékről (előforduló fajok, jellegzetességeik, virágzási idejük, termésük, gyógyhatású anyagaik a levelek ben és a termésekben, jelentőségük az erdő életközösségében). Készítsenek levél és termésgyűjteményt.Folyamatos megfigyelések a cserjék közt élő állatokról (ízeltlábúak, madarak).

11

5. A cserje és a gyep-szint állatai

A cserje- és gyepszint állatvilágának, sokféle-ségének szemléltetése.A keleti sün, az erdei egér, a feketerigó, az erdei vöröshangya, a szarvasbogár és a koronás keresztespók képekről, rajzokról, filmekről történő megismerése. Testfel-építésük megfigyelése, a főbb sajátosságok kiemelése.

Anyanyelvi és természettudományos kompetenciák fejlesztése:A megfigyelt állatok főbb tulaj donságainak megfogalmazása szóban.A sokféleség megértése és az élővilág védelmének fontossága.Azonosságok és különbségek keresése a szarvasbogár és a koronás keresztespók testfelépítésében és életmódjában.Gondolkodási műveletekkel legyenek képesek érveket felsorolni a sokféleség fennmaradásának fontossága mellett.

erdei egér, feketerigó, erdei vöröshangya, szarvasbogár, kemény szárnyfe-dő, koronás keresztespók, csáprágó, méreg-mirigy

Ismeretterjesztő iro dalom segítségével bemutató tablók készítése a cser je és a gyepszint egyegy állatáról.

A nagyvárosok park jainak cserjéi közt megfigyelhető madarak.Folyamatos megfigyelések végzése, beszámolók készítése.

6. Az erdők nagyvad-jai: a gímszar-vas, az őz és a vad- disznó

Képek, rajzok, filmek megfigyelése, a három állatfaj testfelépítésének megismerése.Koponyák, fogazatok, végtagok, különböző erdei élőhelyek szemlél-tetése.Ismeretterjesztő irodalom szövegének és képeinek elemzése.

Gondolkodási műveletek végzésével azonosságok és különbségek keresése a három állat testfelépítésében, életmódjában és szaporodásában.Ismeretterjesztő irodalom szövegének megértése, a lényeges elemek kiemelése, a szakmai szókincs fokozatos bővítése.

gímszarvas, agancs, növény-evő, redős zápfogak,őz, vaddisznó, mindenevő, gumós zápfog, agyar

A lakóhely közeli fás élőhelyen a nagyvadak jelenlétére utaló nyomok felkutatása.

7. Az erdő ragadozó gerinces állatai

Közös megbeszélések az állatok életmódjáról, a ragadozó állatok jelentő ségéről az élet- közösségekben.Képek, magyarázó rajzok megfigyelése és elemzése a ragadozó emlősökről és mada-rakról.

Természettudományos kompetenciák fejlesztése: legyenek képesek érveket felsorolni a ra gadozó állatok jelentőségéről az életközösségekben.Ismerjék az állatok testfelépítése és életmódja közötti összefüggéseket.Tudjanak példákat mondani az ízeltlábú állatok, a madarak és az emlősök zsákmányszerzésének formáira.Anyanyelvi kompetencia fejlesz tése: a verbális és a vizuális kommunikáció összekapcsolása az illusztrációk elemzése során.Önálló munka képességének fejlesztése a munkafüzeti feladatok megoldása során.

ragadozó életmód,zsákmányszerzés, vörösróka, tépő- fog, ragadozó ma dár, héja, erdei fülesbagoly

A mesék és a valóság: ismeretterjesztő irodalomból adatok gyűjtése a ragadozó állatok zsákmányszerzéséről, a környezethez való alkalmazkodás különböző formáiról.

8. Tanulmá-nyi kirán- dulás az őszi erdőben

Tanulmányi kirándulás a lakóhely környéki fás élőhelyre.Egyéni és csoportmun-ka a tankönyvben leírt megfigyelések, kísérle-tek, vizsgálatok, mé- rések elvégzésére.

Szociális kompetenciák fejlesztése a csoportos megfigyelések során.Természettudományos kompetencia fejlesztése: megadott szem pontok alapján az élőhely megis merése, a megfigyelőképesség fejlesztése.A megszerzett ismeretek alkalmazása az élőhely és az élőlények megfigyelése során.

12

Anyanyelvi kompetencia fejlesz tése: a megfigyelt élőlényekről szerzett tapasztalatok megfogalmazása szóban, a lényeges jegyek kiemelése írásban.

9–10.

Rendsze-rezzük is- meretein-ket!

A témakörben megis-mert élőlények főbb tulajdonságainak felidé- zése.A legfontosabb ismere-teket a tankönyv összefoglalója tartal-mazza.

Ismeretalkalmazási képességek fejlesztése a munkafüzet feladatainak megoldása során.Természettudományos kompetencia fejlesztése: összefüggések keresése az állatok testfelépítése és életmódja között.Tudjanak példákat mondani a környezethez való alkalmazkodás formáira.

11. Témazáró felmérés megíratása

Ismerkedés a térképpel

Óra Az óra anyaga


javaslatok



12. Mit kell tudnod a térkép-ről?

Csoportmunka (kooperatív technikák) – alaprajz elkészítése különböző tárgyakról

Ábraelemzés – a repü - lő gép ablakából készült felvétel elemzése, a lá- tott kép összehasonlítá-sa a térképpel.Ugyanannak a terület-nek a különböző mé - retarányú ábrázolása.

Egyéni munka – a mun kafüzeti rejtvény önálló megfejtése

Tantárgyi mini projekt – Mióta használnak az emberek térképet?Csoportos projekt-munka

Szociális kompetencia erősítése.Együttműködési képesség fej lesztése. Matematikai kompetencia fej lesztése.

Szövegértelmező képesség fejlesztése.Anyanyelvi kompetencia – szóbeli kifejezőképesség fejlesztése: a meg figyelések tapasztalatainak megfogalmazása szóban.A logikai gondolkodás képességének fejlesztése a légi felvétel és a tér képelemzés során. Szövegértelmező képesség fejlesztése a rejtvényfejtés során.Önálló munkavégzésre nevelés.

Szociális kompetencia fejlesztése a közös, csoportos projektmunka közben.A konfliktuskezelés képességének fejlesztése a projekt során fel me rülő vitás kérdések megoldásával.Információ keresése, szelektálása – információfelhasználás gya kor lása.A kreativitás fejlesztése a pro duk tumok elkészítésekor.

alaprajz,térkép,mértékszám,méretarány

Mióta használnak az emberek térképet?Motiváló téma indító a „Mióta használnak térképet az emberek?” c. tankönyvi olvasmány.Produktum: tablók készítése

13

13. Milyen magasan van?

Becslés – becslés pontosítása méréssel a munkafüzeti feladatok alapján páros munká-val. Mértékegységek átváltásának gyakor - l ása – önálló mun - ka.

Szövegfeldolgozás, szö vegelemzés – a „Néhány érdekesség a mértékegységekről” c. tankönyvi leírás alapján.

Egyéni munka – a munkafüzeti bűvös kígyó önálló megfejtése

Matematikai kompetencia fej lesztése a mérés és az átváltások gyakorlásának segítségével.Szociális kompetencia fejlesztése a páros munka során.

Szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.A logikai gondolkodás képességének fejlesztése.

Szövegértelmező képesség fejlesztése a rejtvényfejtés során.Önálló munkavégzésre nevelés.

becslés, mérés

14. A körü- löttünk lévő tájak magassá-ga

Ábraelemzés – „A fel szín formák magasságát a tengerszinttől mérjük” c. ábra és a tankönyvi fotók elemzése.

Szövegfeldolgozás – a tankönyv 30. olda- lán található kiegészí-tő szemelvény elolva- sása.

Filmrészlet elemzése – film a tengerekről a tengerszint fogalmának kialakításához.

Csoportmunka (kooperatív technikák) – az egyes felszínfor-mák jellemzőinek a feldolgozása.

Tantárgyi mini projekt – felszínformák mo del - lezése terepasztalon.Csoportos projekt-munka

Gondolattérkép ké- szí tése – a felszínfor-mák magasság szerinti csoportosítása.

Szövegértelmező képesség fej lesztése.Anyanyelvi kompetencia – szóbeli kifejezőképesség fejlesztése: a megfigyelések tapasztalatainak megfogalmazása szóban.

Szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.A logikai gondolkodás képességének fejlesztése.

Ismeretterjesztő film szövegének megértése, a lényeges elemek kiemelése, a szakmai szókincs fokozatos bővítése.

Együttműködési képesség erő sítése a közös feladatmegoldás során.

Alapvető természettudományos kompetenciák fejlesztése. A ta nult ismeretek alkalmazása a mo dell elkészítése során.A kreativitás fejlesztése.

Rendszerszemlélet fejlesztése.A hatékony, önálló tanulás alapozása.

síkság,alföld,domb,dombság,hegy,hegység,fennsík,medence,völgy

A felszínformák mo dellezése terepasztalon, és ábrázolásuk a térképen.Produktum: tájrész let modellje a róla készült térképvázlattal.

14

15. Hogyan ábrázolja a térkép a magassá-got?

Ábraelemzés – ábrák öszszehasonlítása – tankönyv 32–33. ol - dali ábrák elemzése és összehasonlítása.

Térképolvasási gyakorlat az atlasz térképei segítségével – Milyen felszínformákat rejtenek az egyes színek és azok árnyalatai?Tantárgyi mini projekt A lakóhely domborzati térképének az elkészíté-se a magassági színská-la alapján. Csoportos projekt-munka

Szövegértelmező képesség fejlesztése.Anyanyelvi kompetencia – szóbeli kifejezőképesség fejlesztése: a megfigyelések tapasztalatainak megfogalmazása szóban.Az ábrák összehasonlításával a logikai gondolkodás képességének fejlesztése. Szemléleti térképolvasás fejlesz tése a domborzati térkép tanul mányozásával.

Alapvető természettudományos kompetenciák fejlesztése: szem lé letformálás.A szociális kompetencia és a konfl iktuskezelés fejlesztése a közös projektmunka során.

domborzati térképtérképjelekszínskálajelkulcsmagassági számok

A lakóhely domborzati térképének elké szí té se a magassági színskála alapján.

16. Hogyan ábrázolja a térkép a körülöt-tünk lévő vizeket?

Térképolvasási gyakorlat az atlasz térképei segít ségével – Példák keresése az álló- és a folyóvizek ábrázo-lására.

Egyszerű térkép ké- s zítése képzeletbeli táj vízrajzáról.

Gondolattérkép elké - szítése – a földfelszín vizeinek csoportosítása.

Szemléleti térképolvasás fejlesztése a domborzati térkép tanulmányozása során.

Matematikai kompetencia fejlesztése a térkép megszerkesztése során.Alapvető természettudományos kompetenciák fejlesztése: szem léletformálás.A kreativitás fejlesztése a tér kép rajzolás során.


állóvíz,folyóvíz,tó,ér, csermely, patak, folyó, folyam,csatorna

17. A me net-rend

A menetrend használa-tának gyakorlása a munkafüzeti feladatok segítségével.

Az elektronikus me - netrend használatának gyakorlása.

Tantárgyi mini projekt Utazás tervezése elek - tronikus menetrend segítségével.Csoportos projektmun-ka

Matematikai kompetencia fej lesz tése a feladatok megoldása során.

Digitális kompetencia fejlesztése az elektronikus menetrend használatának gyakorlása során.

Információkeresés és felhasználás képességének erősítése.A kreativitás fejlesztése a ter vezés során.A szociális kompetencia és a kon fliktuskezelés fejlesztése a közös munka során.

menetrend Utazás tervezése me- net rend segítségével.Produktum:Kész utazási terv (oda vissza) tetszőlegesen kiválasztott úti célhoz.

15

18. Rendsze-rezzük ismerete-inket!

A témakörben szereplő legfontosabb fogalmak, összefüggések rendsze-rező összefoglalása.

Alapvető természettudományos kompetenciák fejlesztése: szem lé letformálás.A már megszerzett ismeret al kal mazás képességek fejlesztése a rend szerezés során, különösen a munkafüzet feladatainak meg oldása közben.Rendszerszemlélet fejlesztése.A hatékony, önálló tanulás alapozása.

A témakörben szereplő összes fogalom.


Az élettelen környezet és az élőlények kapcsolata

Óra Az óra anyaga


javaslatok



20. Mit tanul tunk az élőlé- nyek kör- nyezeti feltételei-ről?

Az előző tanévben ta - nultak felidézése, a kör- nyezet fogalmának, a talaj, a víz, a levegő, a fény és a hőmérséklet jelentőségének átismét-lése.Konkrét példák meg - beszélése arról, mi minden tartozik egy- egy élőlény környezeté-be, a főbb jellemzők felsorolása.

Természettudományos kompetencia fejlesztése: összefüggések keresése az élőlények testfelépítése és a környezethez való alkal mazkodása között.Tudjanak példákat sorolni az alkalmazkodás formáira.Értsék meg az emberi beavatkozások káros hatásait a természetes környezetre.

környezeti tényezők, talaj, víz, levegő, fény, hőmérséklet,természetes környezet

21. A talaj. A talaj vé- delme és szennye-zése

A 3. évfolyamos tan- könyvben szereplő képek, ábrák megfigye-lése, a ko rábban tanul - tak felidézése és meg- beszélése a növények tápanyagairól, táplálék-készítéséről.Különböző talajminták megfigyeltetése, egy - szerűbb talajvizsgálatok végzése (színe, vízát-eresztő képessége, stb.).Néhány talajban élő élőlény kézinagyítós megfigyelése.Konkrét példák felso- rolása és elemzése a talajszennyezésről és annak káros hatásairól.

Természettudományos kompetencia fejlesztése: a korábban megszerzett ismeretek alkalmazása. A termőréteg és a talaj tápanyagtartalma fogalmak megértése néhány egyszerű kísérlet, vizs gálat elvégzésével.Értsék meg, hogy a tápanyagtartalom a természetes élőhelyeken önmagától megújul, az ember által művelt területeken a táp anyagot pótolni kell.A verbális és a vizuális kommunikációs képességek összekapcsolása a tankönyvi képek elem zése során.

talaj, termőképesség, tápanyagtartalom, istállótrágya,műtrágya,talajszennyezés

A lakóhely környéki élőhelyekről (szántóföldek, zöldségeskertek, természetes élőhe lyek) talajminták gyűjtése, és a talaj összetételének egyszerű vizsgálata.

16

22. A víz. A vizek szennye-zése és védelme

A tankönyv ábráinak megfigyeltetése a víz jelentőségéről (tápa-nyag, az élőlények tes - tének legfon tosabb építőanyaga).Megbeszélések a vizek szennyeződésének gyakori formáiról.Ismeretterjesztő szövegek felolvasása a vízvédelem elemi for- máiról.A tapasztalatok össze - gezése a lakóhely ivóvízellátásáról, a szennyvizek elvezeté-séről és kezeléséről.

Természettudományos kompetencia fejlesztése: a korábban tanult ismeretek felidézése és alkalmazása az új ismeretek megtanulása során.Anyanyelvi kompetencia fejlesz tése: a verbális és vizuális kom munikáció fejlesztése az ábraelemzések során.Értelmi képességek fejlesztése: okokozati összefüggések felismerése a vízszennyezések különböző formáiról és következményeiről.

a víz mint testépítő anyag, vízszennyezés, ipari- és háztar - tási szennyvizek,műtrágya, szennyvíztisztítás

Páros és csoportmunkában ismeretek szerzése a lakóhely ivóvízellátásáról, a szennyvízkezelésről, a vízszennyezések gyakoribb formáiról és következményeiről.

23. A levegő.A levegő szennye-zése és védelme

A korábban megismert főbb állatcsoportok képeinek szemléltetésé-vel csoportosítások végzése: mivel mozog-nak, hogyan lélegeznek a férgek, a halak, a bé- kák, a kígyók, gyí kok, a madarak és az emlős - állatok?Megfigyelések és cso- portosítások: milyennövényeket poroznak be a rovarok és melye-ket a szél?Melyik növényeknek terjeszti szél a terméseit, magjait?Szemelvények felolvasá-sa és megbeszélése az erős szél kedvezőtlen környezeti hatásairól.Folyamatos megfigyelé-sek végzése a lakóhely környékének levegőt szennyező forrásairól. Környezetbarát ener - giaforrások bemutatása (szélerőművek, napele-mek, villamos energia hasznosításai).Egyszerűbb vizsgálatok végzése a levegőszeny-nyezés kimutatására.

Matematikai kompetencia fejlesz tése: a tankönyv kördiagramjának elemzésével (a levegő összetétele).Természettudományos kompetencia fejlesztése: a korábban megszerzett ismeretek és a meglévő tapasztalatok alapján csoportosítások végzése megadott szempontok alapján.Oksági összefüggések felismerése a levegőszennyezés különbözőformái és az általuk okozott kör nyezeti károk között.Az ember egészségét is veszélyeztető levegőszennyező anya gok felismerése.Anyanyelvi kompetencia: sze melvények felolvasása és szöveg alkotás a levegő öntisztulási folyamatainak alapjairól.

oxigén,szén-dioxid,szélbeporzás, levegőszennyezés,füstköd (szmog),környezetbarát energiaforrások

Folyamatos megfigyelések végzése a lakóhely levegőszenynyező forrásairól.Mi minden segíti vagy gátolja a lakóhelyen a levegő öntisztulását?

17

24. Lakóhe-lyünk környeze-tének védelme

Példák felsorolása és megbeszélése a mester-séges környezet fo gal - máról, a természetes élőhelyek megszűnteté-séről. A lakóhely konkrét kör- nyezeti problémáinak szempontok alapján történő megfigyelése (szemétlerakók, szenny- vízelvezetés stb.), meg- beszélések a tapasztala-tokról.Önálló munka gyakor-lása a munkafüzet feladatainak megol dá-sakor.Tudatosítása annak, hogy milyen módon csökkenthető a keletke- ző hulladék és szemét mennyisége.

Természettudományos kompetencia fejlesztése: környezettudatos magatartás elemi normáinak ismerete.Következtetések és általánosítások: a környezetszennyezések különböző formái és következményeik. Tudatosuljon, hogy a környezetszennyezés bizonyos formái köz vetlenül veszélyeztetik az ember egészségét.

A szelektív hulladékgyűjtés és az újra hasznosítható csomagolás jelentőségének belátása.Kommunikációs képességek fejlesztése: a megfigyelt jelenségek megfogalmazása szóban és írásban.Szövegértés fejlesztése a tankönyv szemelvényeinek feldolgozásával.

mesterséges kör - nyezet, élőhely, zajártalom, hulla- dékmegsemmisí-tés, szelektív hulladékgyűjtés, komposztálás

A lakóhely környezeti állapotáról folyamatos megfigyelések végzése.

25. Az élette- len kör- nyezeti tényezők megfigye-lése és vizsgálata

Páros vagy csoport-munkában, a tankönyv-ben leírt megfigyelések, vizsgálatok elvégzése a talajjal, vízzel és leve - gővel kapcsolatban.A tapasztalatok meg - beszélése és rögzítése a munkafüzetben.

Természettudományos kompetencia fejlesztése: vizsgálatok, kísérletek jelentősége a megismerésben.Az elméleti ismeretek és a gya korlat kapcsolata a kísérletek során.Szociális kompetenciák: a közös munkához szükséges kompetenciák fejlesztése.Anyanyelvi kompetencia fej lesz tése: a lényeges jegyek megfogalmazása szóban, a tapasztalatok rögzítése írásban.


A témakörben megis-mert főbb fogalmak, je lenségek felidézése, az ön álló munka gyakor-lása a munkafüzet feladatainak megoldá-sával.

Értelmi képességek fejlesztése:a korábban tanultak felidézése és alkalmazása a feladatmegoldások során.Összefüggések felismerése a kör nyezeti tényezők hatásai és az élőlények alkalmazkodása kö zött.Következtetések: a környezet szennyezés különböző formáiból a várható következményekre. Tudjanak példákat mondani a talaj, a víz, a levegő szennyezésének különböző formáira, és a szennyezések következményeire.


18

Nekem szülőhazám

Óra Az óra anyaga


javaslatok



28. Ismerke-dés ha- zánk dombor-zati tér- képével

Ábraelemzés – tan-könyv 54. oldali ábrák elemzése és összeha-sonlítása.

Számítási feladatok – a munkafüzeti felada-tok megoldása.

Térképolvasási gyakor-lat az atlasz térképei segítségével. Példák ke resése az álló- és a folyóvizek ábrázolására.

Csoportmunka – a hazai tájak legmaga-sabb pontjának megkeresése.

Gondolattérkép elké - szítése – hazánk nagy tájainak magasság sze - rinti csoportosítása.

Anyanyelvi kompetencia: szóbeli kifejezőképesség fejlesztése az ábrák elemzése során.A matematikai kompetencia fejlesztése a kördiagram elemzése közben.

A matematikai kompetencia fej lesztése a kördiagram elemzése közben. Alapvető természettudományos kompetenciák fejlesztése: szem lé letformálás.

Szemléleti térképolvasás fejlesztése Magyarország domborzati térképének tanulmányozása és a munkafü zeti feladatok megoldása közben.

Szemléleti térképolvasás fejlesz tése.Szociális kompetencia és a kon f liktuskezelés képességének a fejlesztése a közös munka során.


Alföld,Kisalföld,Dunántúli-domb-ság,Mecsek,Dunántúli-közép-hegység,Északi-közép-hegység,Alpokalja/Nyugat-magyar-országi-peremvi-dék, Mátra,Kékestető

29. Élet az al- földeken

Ábraelemzés – a tan- könyvi ábrák elemzése és összehasonlítása.

Térképolvasási gya korlat – az atlasz térképei segítségével – az Alföld és a Kisalföld térképé-nek tanulmányozása.

Egyéni munka – jel-lem ző képek gyűjtése az interneten, az ösz - szegyűj tött képek rend - szerezése, tablókészítés.

Anyanyelvi kompetencia: szóbeli kifejezőképesség fejlesztése az ábrák elemzése során.Alapvető természettudományos kompetenciák fejlesztése – szemléletformálás.

Szemléleti térképolvasás fejlesz tése az Alföld és a Kisalföld dom borzati térképének ta nul mányozása és a munkafüzeti fela da tok megoldása közben.

Információkeresés és felhasználás képességének fejlesztése.Esztétikai és művészi tudatosság és kifejezőképesség – tanulók esztétikai befogadóképességének fejlesztése.Digitális kompetencia fejlesztése.

élelmiszeripar,biogazdálkodás

19

Gondolattérkép elké- szí tése – a mezőgazda-ság és az ipar kapcsola-ta.

A logikai gondolkodás képességének fejlesztése. Rendszerszemlélet fejlesztése.A hatékony, önálló tanulás alapozása.

30. Élet a dombvi-dékeken

Szövegfeldolgozás, szövegértelmezés – a falusi turizmussal kapcsolatos tankönyvi sze- melvény feldolgozása megadott szempontok szerint.Ábraelemzés – a tan- könyvi ábrák elemzése és összehasonlítása.

Térképolvasási gyakor-lat – az atlasz térképei segítségével – a Dunán-túli-dombság térképé-nek tanulmányozása.

Egyéni munka – jel-lem ző képek gyűjtése az interneten, az össze-gyűj tött képek rendsze-rezése, tablókészítés.Munkafüzeti feladatok megoldása során.

Anyanyelvi kompetencia: szóbeli kifejezőképesség fejlesztése az ábrák elemzése során.Alapvető természettudományos kompetenciák fejlesztése – szemléletformálás.

Szemléleti térképolvasás fejlesztése a Dunántúlidombság dom borzati térképének tanulmányozása és a munkafüzeti feladatok megoldása közben.

Információkeresés és felhasználás képességének fejlesz tése.Digitális kompetencia fejlesztése.Esztétikai és művészi tudatosság és kifejezőképesség: tanulók esz tétikai befogadóképességének fejlesztése.

31. Élet a hegyvi-dékeken

Filmrészlet elemzése meg figyelési szem-pontok alapján – hegy-vidékről készült rövid filmrészlet elemzése.Ábraelemzés – a tan- könyvi ábrák elemzése és összehasonlítása megadott szempontok szerint.

Összehasonlító elem - zés – az alföld és a hegység összehasonlítá-sa megadott szempon-tokból.Gondolattérkép elké-szítése.

Térképolvasási gyakor-lat – Magyarország hegyvidékeinek megkeresése a térképen.

Alapvető természettudományos kompetenciák fejlesztése.Anyanyelvi kompetencia: szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.Megfigyelőképesség fejlesztése.Anyanyelvi kompetencia: szóbeli kifejezőképesség fejlesztése az ábrák elemzése során.Alapvető természettudományos kompetenciák fejlesztése: szem lélet formálás.A logikai gondolkodás képességének fejlesztése: okokozati össze függések feltá rása. Alapvető természettudományos kompetenciák fejlesztése.Anyanyelvi kompetencia: szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.Rendszerszemlélet fejlesztése.A hatékony, önálló tanulás alapozása.Szemléleti térképolvasás fejlesztése Magyarország domborzati térképének tanulmányozása és a munkafüzeti feladatok megoldása közben.

20

Páros munka – a bűvös kör megfejtése.

Információgyűjtés az interneten – hazánk erdőiben található gom-bák jellemzőinek gyűj - tése.

Tantárgyi mini projekt – Ősi mesterségek a hegyvidékeken.Csoportos projektmun-ka.Forráselemzés.

Szociális kompetencia fejlesztése a közös munkavégzés során.Szövegértelmező képesség fejlesztése a rejtvény meghatározásainak az értelmezésével.

Információkeresés és felhasználás képességének fejlesztése. Szövegértelmező képesség fej lesztése.Digitális kompetencia fejlesztése az internet használatával.Információkeresés és felhasználás képességének erő sítése. Kreativitás fejlesztése a ter ve zés során.Szociális kompetencia és a konfliktuskezelés fejlesztése a közös munka során.Kulturális tudatosság erősítése: a magyar kultúra megismerésére és megőrzésére való igény kia lakí tása.

32. Ismerjé-tek meg lakóhe-lyetek termé-szeti adottsá-gait!

Projektindító tanul-mányi séta.Terepi megfigyelés. Közvetlen tapasztalat-szerzés a lakóhely ter- mészeti viszonyainak megfigyelése köz ben.Kísérletezés, megfigye-lés a lakóhely környé- kén gyűjtött talajok vizsgálata során.

A legegyszerűbb vizsgálati esz közök gyakorlati alkalmazásának ismerete és balesetmentes hasz nálata a terepi vizsgálódás során.A környezettudatos, a természetre nyitott gondolkodás formálása.Alapvető kompetenciák fejlesztése a természettudományok és azok alkalmazása terén. A koráb ban megszerzett ismeretek alkalmazása.

A lakóhely természeti viszonyai.Produktumok:– Felszínformák a la kóhely környékén – térképvázlat– A lakóhely felszínformái – terepasztali modell

33. Ismerjé-tek meg lakó- helyetek termé-szeti adottsá-gait!

Projekt – A lakóhely természeti viszonyai.

Közben:

Csoportos projekt-munka.Egyéni munka.Időjárási megfigyelés.Vízvizsgálat.Talajvizsgálat.Modellezés terepaszta-lon.Fényképezés.Könyvtári gyűjtőmun-ka.Internetes keresés.A lakóhely öröm- és bánattérképének el- ké szítése.

Kommunikációs képességek fejlődése.Információkeresés és felhasználás képességének erő sítése.A korábban megszerzett ismeretek alkalmazása a projektfolyamat közben.A földrajzi környezetben és a gyakorlati életben való eligazodás képességének fejlesztése.A környezettudatos, a természetre nyitott gondolkodás formálása.A tanulók esztétikai befogadóképességének fejlesztése.A kulturális tudatosság erősítése: a magyar kultúra megismerésére és megőrzésére való igény kiala kítása.Kreativitás fejlesztése a tervezés során.A szociális kompetencia és a kon fliktuskezelés fejlesztése a közös projektmunka során.

– A lakóhely környékének természeti szépsé geit bemutató tablók– Talajvizsgálati „jegy zőkönyv”A lakóhely élővizeit bemutató plakátok– A lakóhely „öröm és bánattérképe”

21

34. Települé-seink

Filmrészlet vagy Po werPoint elemzése megfigyelési szempon-tok alapján – a települé-sekről készült rövid filmrészlet elemzése.Szövegfeldolgozás, szö - vegértelmezés – a tele- pülések kialakulásával kapcsolatos tankönyvi részlet feldolgozása megadott szempon tok szerint.Ábraelemzés – a tankönyvi ábrák elemzése és összehason-lítása.

Csoportmunka – fela - datlap alapján, benne szövegfeldolgozás

Egyéni munka – jel-lemző képek gyűjtése, rendszerezése, tablóké-szítés, munkafüzeti feladatok megoldása.

Alapvető természettudományos kompetenciák fejlesztése.Anyanyelvi kompetencia: szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.Megfigyelőképesség fejlesztése.

Anyanyelvi kompetencia: szóbeli kifejezőképesség fejlesztése az ábrák elemzése során.Alapvető természettudományos kompetenciák fejlesztése: szem léletformálás.

Szociális kompetencia: együttműködési képesség és a konfliktuskezelés képességének fejlesztése a közös munka során.

Információkeresés és felhasználás képességének a ja vítása. Digi tális kompetencia fejlesztése a gyűjtőmunka során.Kreativitás, az esztétikai és mű vészi tudatosság és művészi kife jezőképesség fejlesztése az önálló alkotómunka során.A hatékony, önálló tanulás ala pozása a munkafüzeti feladatok megoldásával.

település,város,falu,tanya

35. Ismerd meg lakóhe-lyed múltját!

Projekt – A lakóhely múltja

Közben:Csoportos projekt-munka.Egyéni munka.Könyvtári gyűjtőmun-ka.Forráselemzés.Internetes keresés: hí - res emberek fennma-radt emlékeinek felku- tatása a lakóhely múlt - já ból. Műemlékek, em- lékművek, emlékhelyek felkutatása.Fényképezés.Tablókészítés.Helytörténeti kiállítás rendezése.

A kulturális tudatosság erősítése – a magyar kultúra megismerésére és megőrzésére való igény kialakítása.Információkeresés és felhasználás képességének fejlesztése a téma feldolgozása során. Kommunikációs képességek fejlődése.A kreativitás fejlesztése a ter ve zés során.A tanulók esztétikai befogadóképességének fejlesztése.A szociális kompetencia és a konfliktuskezelés fejlesztése a közös projektmunka során.

történelmi emlékhely,emlékmű,műemlék

A lakóhely múltja

Produktumok:– Térképkészítés a mű emlékekről, emlékhelyekről, emlékművekről.– Turistakalauz készí tése a lakóhely mű emlékeiről, emlékhelyeiről, emlékmű veiről.– Tablókészítés a mű emlékekről, emlék helyekről, emlékművekről.– Vers, novella írása a lakóhely híres szülöt teiről.

22

36. Népcso-portok, kisebbsé-gek ha- zánkban

Filmrészlet vagy PowerPoint elemzése megfi gyelési szempon-tok alapján – a ha zánk- ban élő nemzetiségi csoportok életével fog- lalkozó filmrészlet/képek elemzése.Zenehallgatás – a ha- zánkban élő nemzetisé-gi csoportok népzenéje.Adatelemzés – a tan- könyvi táblázat ada tainak elemzése: a kör - nyező országokban élő magyarok létszámának összehasonlítása.Térképolvasási gyakor-lat – magyarlakta vidékek megkeresése a térképen.

Egyéni munka – jel-lemző képek gyűjtése, rendszerezése, tablóké-szítés, könyvtári gyűjtő-munka, internetes keresés, tablókészítés a hazánkban élő nemze-tiségek életével kapcso-latban.

Alapvető természettudományos kompetenciák fejlesztése.Anyanyelvi kompetencia: szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.Megfigyelőképesség fejlesztése.

Esztétikai és művészi tudatosság és kifejezőképesség: a tanulók esztétikai befogadóképességének fejlesztése a népzene hallgatása során.Matematikai kompetencia fej lesztése az adatok elemzése során.A szemléleti térképolvasás gya korlása.Információkeresés és felhasználás képességének javítása. Digitális kompetencia fejlesztése a gyűjtőmunka során.Kreativitás, az esztétikai és mű vészi tudatosság és művészi kifeje zőképesség fejlesztése tablókészítés során.

nemzetiség

37. Magya-rok az ország- határon kívül

Filmrészlet vagy Po - werPoint elemzése megfigyelési szempon-tok alapján – az ország-határon túl élő magya-rok életével foglalkozó filmrészlet/képek elem - zése.

Ábraelemzés – a tan- könyvi ábrák elemzése és összehasonlítása.

Adatelemzés – a tan- könyvi táblázat adatainak elemzése: a környe- ző országokban élő magyarok létszámának összehasonlítása.

Kulturális tudatosság: a ma gyar kultúra megismerésére és megőrzésére való igény kialakítása, a nemzeti identitástudat for málása.Anyanyelvi kompetencia: szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.Megfigyelőképesség fejlesztése.Anyanyelvi kompetencia: szóbeli kifejezőképesség fejlesztése az ábrák elemzése során.Alapvető természettudományos kompetenciák fejlesztése: szem léletformálás.Matematikai kompetencia fej lesztése az adatok elemzések során.

Erdély,Felvidék,Délvidék,Kárpátalja,Ausztria,Horvátország,Szlovénia,Nobel-díj,Szent-Györgyi Albert,Kertész Imre

A Nobel-díj és a magyar Nobel-díjasokProduktum:Tabló

A hungarikumokProduktum:TablóKiállítás

23

Térképolvasási gyakor-lat – magyarlakta vidé - kek megkeresése a tér- képen.Egyéni munka – jel-lemző képek gyűjtése, rendszerezése, tablóké-szítés, könyvtári gyűjtő-munka, internetes ke - resés, tablókészítés a hazánkban élő nemze-tiségek életével kapcso-latban.Tantárgyi mini pro - jekt – a Nobel-díj és a magyar Nobel-díjasok.A hungarikumok.

Közben:Csoportos projektmun-ka.Könyvtári gyűjtőmun-ka.Internetes keresés.Forráselemzés.Tablókészítés.

A szemléleti térképolvasás gyakorlása.

Információkeresés és felhasználás képességének javítása. Digitális kompetencia fejlesztése a gyűjtőmunka során.Kreativitás, az esztétikai és mű vészi tudatosság és művészi kifejezőképesség fejlesztése.

Információkeresés és felhasználás képességének erő sítése. Kulturális tudatosság erősítése a magyar kultúra megismerésére és megőr zésére való igény kialakítása.Kreativitás fejlesztése a terve zés során.A szociális kompetencia és a kon fliktuskezelés fejlesztése a közös munka során.

38. Apáról fiúra. Lakóhe-lyünk hagyo-mányai és új szo - kásai

Tantárgyi mini projekt – népdalok, mesék, anekdoták, játékok a lakóhelyről.

Csoportos projektmun-ka.Könyvtári gyűjtőmun-ka.Riportkészítés.Forráselemzés.Hagyomány-bemutató.Egyéni munka – a munkafüzeti rejtvény megfejtése.

Szociális kompetencia:a konfliktuskezelés képességének fejlesztése.Információkeresés és felhasználás.A kreativitás fejlesztése.Digitális kompetencia.Kommunikációs képességek fejlődése: lámpaláz leküzdése.

Szövegértelmező képesség fejlesz tése a rejtvényfejtés során.Önálló munkavégzésre nevelés.

hagyomány Népdalok, mesék, anek doták, játékok a lakóhelyről.


A témakörben szereplő legfontosabb fogalmak, összefüggések rendsze-rező összefoglalása.

Alapvető természettudományos kompetenciák fejlesztése: szem léletformálás.A már megszerzett ismeretalkalmazás képesség fejlesztése a rendszerezés során, különösen a munkafüzet feladatainak megoldása közben.Rendszerszemlélet fejlesztése.A hatékony, önálló tanulás alapozása.

A témakörben szereplő összes fogalom.


24

Testfelépítésünk, életműködéseink

Óra Az óra anyaga


javaslatok



41. Mit tanultunk a testfelépí-tésünk-ről, életmű-ködése-inkről?

A 3. évfolyamon a bőrről, a mozgásról, a táplálkozásról, a légzésről és a vérről tanultak felidézése modellek, makettek segítségével.A tankönyv ábráinak megfigyelése és elem- zése: a főbb élet műkö- dések magyarázata, önálló feladatmegoldá-sok a munkafüzetben.

Értelmi képességek fejlesztése: az emlékezet, a képzelet és a gon dolkodás fejlesztése a korábban megszerzett ismeretek felidézésével és alkalmazásával.A verbális és a vizuális kommunikációs képességek fejlesztése az ábraelemzések során.Elemi következtetések levonása a bőr, a csontváz, az izomzat felépítése és működése között.Ismerjék és a mindennapi élet ben alkalmazzák a bőr, a moz gás szervek, a légzés és a vérkeringés egészségmegőrzésének főbb szabályait.

bőr, környezeti hatások,mozgás, csontváz, izomzat,táplálkozás, tápanyagok, vitaminok, bélcsatorna,lebontás (emész-tés)

42. Legfonto-sabb táp- anyaga-ink és vitamin jaink

A növények és az álla- tok táplálkozásáról tanultak felidézése képek, magyarázó rajzok segítségével.Ismétlés: az állatok cso- portosítása táplálkozá-suk alapján (növény-evők, mindenevők, ragadozók).Élelmiszereink, ételeink csoportosítása: melyek növényi, melyek állati eredetűek?Közös megbeszélés: mi a jelentősége az egész - séges életmódnak és a helyes táplálkozásnak az egészségmegőrzés-ben?A táplálkozás, a táp - anyag, az építő- és fűtőanyag fogalmak magyarázata, megbe-szélések a fogalmak tartalmi jegyeiről.

Értelmi képességek (ismeretalkalmazás, gondolkodás) fejlesz tése: értsék, hogy egyes élelmiszerek, ételek a szervezet számára mint „fűtőanyagok”, mások mint építőanyagok fontosak, tudjanak példákat mondani mindezekre a gyakran fogyasztott élelmiszerek, ételek közül. Legyenek képesek példákat mon dani olyan élelmiszerekre, éte lekre, amelyek fontosak az egész ségmegőrzésben és olyanok ra, melyek nagy mennyiségben fo gyasztva károsak lehetnek.Értsék meg az elhízás és a so vány ság okait.

tápanyagok, építőanyagok, fűtőanyagok, víz mint testépítő anyag,vitaminok

Csoportmunkában anyaggyűjtés a külön böző vitaminféleségekről, azok hatásairól, és olyan élelmi szerekről, ételekről, melyek különösen sok vitamint tartalmaznak.

43. Az egész- séges táp- lálkozás

A táplálkozásról, a nö- vényi és állati eredetű tápanyagokról és a táp- csatornáról tanultak ismétlése megbeszé- léssel.A tankönyvi képek és rajzok megfigyelése (fogmosás, tejfogak,

Természettudományos kompetencia fejlesztése: ismerjék meg és a mindennapi életben alkalmazzák az egészséges táplálkozás legfontosabb tudnivalóit.Tudják a helyes fogápolás szabá lyait.Értsék meg, hogy miért fontos az ételeink helyes megválasztása,

egészségmegőrzés,fogápolás, helyes táplálkozás,liszt ből készült ételek, húskészít-mények, zöldség- és gyümölcsfélék

Plakátkészítés: – az egészséges táplálkozásról,– a fogápolásról,– a helytelen étkezési szokásokról.

25

maradandó fogak, fogszuvasodás folyama-ta, milyen élelmiszerek-ből mennyit és milyen gyakran fogyasszunk), megbeszélése.

összetétele, és mi a jelentősége a napi ötszöri étkezésnek.Anyanyelvi kommunikációs ké pességek fejlesztése: a tankönyv szövegének megértése és a lénye ges jegyek kiemelése.

44. Helyes és helytelen szokások

Közös megbeszélések, majd a tapasztalatok összegezése a szokások kialakulásáról, a min - dennapi életben gyak - ran előforduló helytelen és helyes szokásokról.Csoportmunkában napirend készítése.Szemelvények feldolgo-zása a helytelen szokások, továbbá az alkohol, a kábítószer és a cigaretta egészségká-rosító hatásairól.Szituációs játékok a szo- kásokról.

Gondolkodási műveletek vég zése: okokozati összefüggések keresése a helytelen szokások és az egészség károsodása között.Tudjanak mindezekre konkrét példákat mondani.Anyanyelvi kommunikációs ké pességek fejlesztése: a tankönyvi képanyag megfigyelése, a lényeg megfogalmazása szóban (képelemzés).

szokás, napirend, helytelen szokás,helyes szokás,egészségkárosítás, alkohol, kábítószer

Páros munkával isme retterjesztő gyermekirodalom segítségével bemutatóanyag össze állítása az alkohol, a drog és a cigaretta káros hatásairól.

45. Az ember életkori szakaszai

Képek, rajzok segítségé-vel a növények, állatok szaporodásáról tanultak felidézése.A tankönyv ábráinak és egyéb információ hor - dozók segítségével a magzati fejlődés főbb szakaszainak megfigye-lése és megbeszélése.A tapasztalatok összegyűjtése a főbb életkori szakaszokra jellemző testi és lelki változásokról.Szerepjátékok a kis - mamákról az idős emberekről való gon- doskodás formáiról.

Attitűdformálás:A helyes viselkedés követelményei a gyerektársakkal és a fel nőttekkel szemben. Annak belátása, hogy az egész séges életmód minden életkori szakaszban alapvető követelmény.Tekintsék értéknek a szervezetegészséges működését.

Anyanyelvi kompetencia fejlesz tése: az egyes életkori szakaszok főbb változásainak kigyűjtése a tankönyv szövegéből.

magzati fejlődés,anyaméh,magzat,életkori szaka-szok,csecsemőkor,kisgyermekkor,kisiskoláskor,serdülőkor,ifjúkor,felnőttkor,időskor

Hogyan mutatják be a gyermekeknek ké szült irodalmi művekben a kisgyermekkort és a kisiskoláskort?


A témakörben tanultak felidézése.Az ismeretek alkalma-zása a közös megbeszé-lések és a feladatok meg oldása során.

Képek és rajzok elem- zése, közös megbeszé-lése.Önálló feladatmegoldá-sok.

Az emlékezőképesség fejlesztése a tanultak felidézésével. Elemi csoportosítások végzése a különböző tápanyagok és vita mi nok felidézésével.

Összefüggések keresése a helyes életmód és az egészség megőrzése között.


26

A vizek, vízpartok élete

Óra Az óra anyaga


javaslatok



48. Vízi és vízparti élőhelyek.A parti öv nö vé-nyei

A korábbi ismeretek felidézése és megbeszé-lése – a folyók, tavak kelet - kezéséről;– a víz jelentőségéről, mint élettelen környe-zeti tényező;– a vizek szennyezésé-ről és következményei-ről.A tankönyv rajzainak megfigyelése és elem- zése a vízi, vízparti élőhelyekről.Élő növényekkel szem- léltetés a parti öv és a nyílt víz gyakori nö- vényeiről (fűz- és nyárfahajtások, hínárfélék stb.) Vázlatrajzok készítése a megfigyelt növényekről.Szövegelemzés: a tan- könyv leírásának feldol- gozása a parti öv nö- vényzetének jelentősé- géről.

Természettudományos kompetencia fejlesztése: a korábban megszerzett ismeretek alkalmazása az új ismeretek tanulásakor.A megfigyelőképesség fejlesztése a leggyakoribb növények főbb tulajdonságainak megismerése során.Összefüggések keresése a növé nyek testfelépítése és élőhelye között, bizonyos szervekből következtetések az életmódra (csőr és lábtípusok, fogazatok, végtagok).Gondolkodási képességek fejlesztése az összehasonlítások során (azonosságok és különbségek a lágy szárú és a fás szárú növények között).Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése: mi a jelentősége a hí narasoknak? Milyen következményekkel jár a vízinövényzet túlszaporodása?Anyanyelvi kompetencia fejlesz tése: szövegértés, szövegalkotás a lényeges jegyek kiemelésével.

parti öv,nyílt víz,fenéköv,vízparti fák,fészkelőhely, búvóhely, táplá-lékforrás,nedvességkedvelő, hínárfélék

Egy a lakóhely közeli vizes élőhely folyamatos megfigyelése. Kis növényhatározó se gítségével a leggyakoribb növények ne vé nek megismerése.

49. A parti öv állatai I.

Az erdő állatairól tanultak felidézése.A korábban megismert állatok csoportosítása testfelépítésük, életmód-juk, szaporodásuk alap- ján.Szemléltetések, megfi-gyelések, közös meg - beszélések: a vidra, a rétihéja, a gémfélék és a récék testfelépítése, életmódja, alkalmazko-dásuk a környezethez. Összehasonlítások vég- zése a korábban tanult emlősök, madarak és az új anyagban szereplő állatok között.Ismeretterjesztő irodalom szövegének feldol- gozása a vizes élőhelyek ritka, védelem alatt álló fajairól (hód, rétisas, fekete gólya, stb.).

Gondolkodási képességek fejlesz tése: összefüggések, azonosságok, különbségek keresése a vizes élő helyek és az erdők gerinces álla tairól.Természettudományos kompetencia fejlesztése: a vizes élőhelyek védelmének és fennmaradásának fontossága.Tudják, hogy az élőlények a ter mészetes környezetükben csak az élőhelyük védelmével együtt maradnak fenn.A vizes élőhelyeket veszélyeztető környezeti tényezők felidézése és alkalmazása a téma tanítása során.

vidra,úszóhártyás végtagok,barna rétihéja,gémfélék,vadrécék

Páros munkában egyegy ritka, védett vízparti állat testfelépítésének, életmódjának, szaporodásának, stb. ismeretterjesztő iroda lom alapján történő feldolgozása. Bemutatótabló készítése.

27

50. A parti öv állatai II.

A korábban tanult isme-retek felidézése az álla- tok kültakarójának fela- datáról, a férgek, a halak, a kígyók, a madarak és az emlősök kültaka-rójának jellemzőiről.A tankönyv képeiről, filmekről a nádirigó, a vízisikló, kecskebéka és a szitakötők bemutatá-sa, testfelépítésük meg- figyelése.Közös megbeszélések a tananyagban szereplő állatok életéről.A tankönyvi illusztráci-ók megfigyelése és elemzése.

Természettudományos kompetencia fejlesztése: tudjanak példá kat mondani az élőlények alkal mazkodására.Összefüggések keresése: hogyan változik meg az állatok viselkedése az élettelen környezeti ténye zők változásainak hatására?Anyanyelvi kompetenciák fejlesz tése: szövegértés, lényegkiemelés a szemelvények feldolgozásakor.Az élőlények megfigyelése során szövegalkotás, a szakmai szókincs fokozatos bővítése.Önálló munkához szükséges ké pességek fejlesztése a munkafüzeti feladatok megoldása során.

nádirigó,költöző madár, vízisikló,kecskebéka, rejtőszín,szitakötő

Önálló munkával is meretterjesztő szöveg feldolgozása, és kis előadás tartása egyegy madárfaj vonulásáról, a madár vonulások okáról, és az ismertebb madarak téli szálláshelyéről.

51. A nyílt vizek növényei, állatai

Hínarasok megfigyelte-tése a tankönyv képei- ről és egyéb szemléltető anyagról (filmek, élő növények).Közös megbeszélések a nyíltvízi növények jelentőségéről (táplálék-forrás, búvóhely, ikrá- zó hely, oxigéntermelés).A ponty, a lesőharcsa megismerése, életmód-juk összehasonlítása a korábban megismert állatokkal.Táplálkozási láncok ké- szítése az erdő, vízpart élőlényeiből. Magyará-zat a táplálékláncok jelentőségéről az élet- közösségekben.

Természettudományos kompetenciafejlesztés: az élőlények meg figyelése megadott szempontok alapján.Az élettelen környezet és az élőlé nyek kapcsolatának felismerése.A táplálkozási láncok szerepe az életközösségek egyensúlyának fennmaradásában.A környezethez való alkalmazkodás különböző formáinak felismerése és megnevezése.Vizuális kommunikációs képességek fejlesztése a tankönyvi illusztrációk megfigyelése során.

Páros munkában bemutatótabló készítése néhány ismertebb hazai halfajról.

52. Tanul-mányi ki-rándulás a víz- partra

Egy lakóhely közeli víz- parti élőhelyen a tan- könyvben leírt megfi-gyelések, vizsgálatok elvégzése.A tapasztalatok közös megbeszélése.

Természettudományos kompetenciafejlesztés: az önálló meg figyelésekhez szükséges képességek fejlesztése.Az elméleti jellegű ismeretek összekapcsolása a gyakorlati tapasztalatokkal.A természetben a helyes viselkedés elemeinek gyakorlása.Anyanyelvi kompetencia fej lesz tése: a megfigyelt jelenségek és a vizsgálatok tapasztalatainak megfogalmazása szóban, lényeg kiemeléssel rögzítés a munkafüzetben.

28


Önálló és csoportos feladatmegoldások a munkafüzet és egyéb feladatok megoldása során.A korábban tanult is - meretek felidézése és alkalmazása.Ismeretterjesztő iro- dalmak szövegeinek feldolgozása, csoporto-sítások.

Matematikai kompetencia fej lesztése: az ismert állatok halmazokba rendezése megadott szempontok (kültakaró, mozgás, szaporodás, táplálkozás) és a tanulók által választott szempontok alapján.Értelmi képességek fejlesztése: a korábban tanultak felidézésével és feladathelyzetekben történő alkalmazásával. Az önértékeléshez és a mások munkájának értékeléséhez szük séges képességek fejlesztése.


A füves területek élete

Óra Az óra anyaga


javaslatok



55. A füves területek növényei

A korábban tanult isme retek felidézése:– a növények életéhez szükséges környezeti feltételek; – a telepített és az ős- honos erdők jellemzői;Élő fűféle növényeken a főbb szervezeti sajátos-ságok megfigyelése.Tájékozódás hazánk domborzati térképén a lombhullató erdők és a füves területek elhe- lyezkedéséről.Telepített és természetes füves területek összeha-sonlítása.

Természettudományos kompetencia fejlesztése:Ismerjék meg, hogy hazánk ter mészetes növénytakaróját az er dők és a füves területek alkotják.

Tudják a fűfélék szervezeti sajá tosságainak nevét (mellékgyökérzet, üreges szár, levél, nem feltűnő virágzat).Összefüggések keresése a természetes növényzet és az élettelen környezeti tényezők jellemzői között.A verbális és a vizuális kommunikációs képességek összekapcsolása az élő növények megfigyelése és leírása során.

füves terület,gyökérzet, szár, levél, természetes, tele pí-tett füves terület,pongyola pitypang

Páros vagy csoportmunkában anyaggyűjtés és bemutatótabló készítése a Hortobágyi Nemzeti Parkról és a Kiskunsági Nemzeti Parkról.Egy lakóhely közeli természetes vagy telepített füves terület életének bemutatása. Folyamatos megfigyelések végzése, a leg gyakoribb növények és állatok bemutatása.

56. A füves területek állatai I.

A korábban tanult ismeretek felidézése:– a szarvasbogár test- felépítése, életmódja, szaporodása;– a héja és a fülesbagoly testfelépítése, életmódja.Tankönyvi ábrák meg- figyelése a sáskák, szöcskék és a lepkék fejlődéséről.Ismeretterjesztő irodalom szövegének fel- dolgozása a füves terü- leteken élő állatok sok- féleségéről.

Természettudományos kompetencia fejlesztése: az élővilág sokféleségének megőrzése.Értelmi képességek fejlesztése: öszszehasonlítások, azonosságok, különbségek keresése különböző ízeltlábú állatok között.Az élőlények csoportosítása megadott szempontok és a tanu lók által megadott szempontok alapján. Verbális és vizuális kommunikációs képességek fejlesztése, a szak mai szókincs bővítése.

sáska,szöcske,tücsök, ugróláb,rágó szájszerv,fecskefarkú lepke,teljes átalakulás,fürge gyík,vörösvércse

Bemutatótabló készí tése az állatok kültakarójáról, a rejtőszínükről, és a mimikriről (utánzás).

A lakóhelyhez közeli füves terület vagy egy városi park madárvilágának megfigyelése.

29

Kézinagyítós vizsgála-tok a rovarok testfelépí-téséről.

Matematikai kompetencia fej lesztése: az eddig megismert gerinctelen állatok halmazokba rendezése különböző szempontok alapján, pl. testfelépítésük, élet módjuk, szaporodásuk.

A gyakoribb fajok nevének megismerése ismereterjesztő köny vek segítségével.Beszámoló készítése a megfigyelésekről.

57. A füves területek állatai II.

A korábban tanult ismeretek felidézése:– az erdei egér és pocok testfelépítése, táplálko-zása;– a héja, a füles bagoly életmódja.

A tankönyv ábráinak megfigyelése a füves területek táplálkozási láncáról.

Természettudományos kompetencia fejlesztése: oksági összefüggések keresése az élettelen környezeti tényezők, az állatok egyedszáma és fajgazdagsága között.A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. (Milyen környezeti tényezők alakítják ki a füves és a fás élőhelyeket?)Ismeretalkalmazási képességek fejlesztése: táplálkozási láncok készítése a füves területek állatairól; a ragadozó életmódú állatok je lentősége az életközösségekben.Matematikai kompetenciafejlesztés: a tankönyvben lévő számítások elvégzése a hörcsögök és a pockok szaporaságáról.

mezei pocok,hörcsög,menyét,egerészölyv, táplálkozási lánc

58. Tanulmá-nyi kirán- dulás a füves területre

A tankönyvben leírt megfigyelések, vizsgála-tok elvégzése.A tapasztalatok meg- beszélése és rögzítése a munkafüzetbe. A tanórán megszerzett ismeretek és az élőhe-lyen elvégzett közvetlen megfigyelések tapaszta-latainak összevetése.

Természettudományos kompetencia: az élőhelyen végzett meg figyelésekhez, vizsgálatokhoz, mérésekhez szükséges képességek fejlesztése. A füves területek sokféleségének megismerése.Értsék meg, hogy az állatvilág fennmaradásának feltétele az élőhely megőrzése.Anyanyelvi kompetencia fejlesz tése: szövegalkotás, a lényeges ele mek írásos megfogalmazása.

59. Rendsze-rezzük is- meretein-ket!

A témakörben megis-mert fontosabb fogalmak, jelenségek felidézése és rögzítése.Önálló feladatmegoldá-sok a munkafüzetben.Összehasonlítások, csoportosítások végzése a megadott szempontok alapján.

Természettudományos kompetencia: az élő természet és az élet telen környezeti tényezők közötti kapcsolat felismerése.Tudják, hogy mely emberi beavatkozások veszélyeztetik a füves területek életét és az élő helyek fennmaradását.Anyanyelvi kompetenciafejlesztés: szövegalkotás, a lényeges ele mek kiemelése szóban és írásban. Saját és mások munkájának értékeléséhez szükséges képességek fejlesztése.


30

az egyes té ma Kö röK Kö ve tel mé Nyei

AZ erdő, A viZek, A víZpArtok és A füves területek élete

CélIsmerjék meg a tanulók – a lakóhely környéki jellemző élőhelyeket;– a fás, füves, vizes élőhelyek és az ott élő élőlények

jellemző tulajdonságait, alkalmazkodásukat a kör - nyezethez;

– az emberi tevékenységek hatását a különböző élő-helyekre;

– a természetvédelem fontosságát, a helyi termé-szeti értékeket.

Tar ta lomAz erdő és környezetének kapcsolata. Hazánk jel-legzetes erdőtípusai.Az erdőt alkotó fák (tölgy, bükk, erdei fenyő) jel-lemző tulajdonságai.Cserjék (kökény, mogyoró) és lágy szá rú növények (hóvirág, szellőrózsa).A lombkoronában élő állatok (harkályok, cinegék, csusz kák, héják, mókusok), a cserje- és gyep szint állatainak (pókok, hangyák, szarvasbogarak, rigók, egerek, pockok, sünök) test felépítése, élet módja, szaporodása, alkalmazkodásuk a környezethez.A gímszarvas, az őz és a vaddisznó élőhelye, táplál-kozása, szaporodása.A hazai erdők ragadozó életmódú gerinces állata-inak (róka, nyest, héja, fülesbagoly) testfel épí tése, táp lálkozása, szaporodása, jelentőségük az erdők életében.Táplálkozási kapcsolatok az erdő élőlényei között.Az emberi tevékenységek hatása az erdők életére. Az erdők pusztulásának okai, az erdők vé del me.Tanulmányi kirándulás: megfigyelések, vizsgálatok az őszi erdőben.Élőhelyek a vizekben és a vizek partján. A parti öv növényei (füzek, nyárfák, nádasok).A vízparti öv néhány jellegzetes állata (vidra, barna réti héja, gémek, récék, békák, vízisikló, ná di ri gó, kecskebéka, szitakötő), testfelépítésük alkalmazko-dása a környezethez, táp lál ko zá suk, szapo ro dá suk.A nyílt vizek jellegzetes növényei (hi na ra sok: fe-hér tündérrózsa, békalencse, békaszőlő), je len tő sé-gük a vizek életében. A nyílt vizek jellegzetes halai (ponty, le ső har csa), testfelépítésük, táp lálkozásuk.Táplálkozási kapcsolatok a vizek, vízpartok élőlé-nyei között.

A vizek szennyeződésének formái, a vizek védelme.Tanulmányi kirándulás: megfigyelések, vizsgálatok a vízparton.A füves területek kialakulásának környezeti feltételei.A természetes és telepített füves területek hazánkban.A füves területek gyakori állatai (sáskák, szöcskék, nappali lepkék, fürge gyík, vörös vércse, me zei po-cok, hörcsög, menyét, egerészölyv), testfelépítésük, táplálkozásuk, szaporodásuk, al kal mazkodásuk a környezeti feltételekhez.Táplálkozási kapcsolatok a füves területek élőlényei között.A füves területek pusztulásának okai, védelmük.

Kö ve tel mé nyekLegyenek képesek a lakóhely környéki élőhelyek és az ott élő élőlények megfigyelésére, le írá sá ra, az élőhelyek és az élőlények elemi szintű összehason-lítására.Tudják a megismert élőhelyeket és élőlényeket a meg-adott szempontok szerint csoportosítani, azonos-ságokat és különbségeket keresni, egyszerűbb kö-vetkeztetéseket levonni, összefüggé se ket felismer ni a testfelépítésük, életmódjuk alapján. Ismerjék az er-dő, a víz, vízpart és a füves területek jellemző kör-nyezeti feltételeit, az ott élő gya kori nö vény- és ál-latfajok nevét, alkalmazkodásukat. Ismerjék a tanult állatok életmódját.Tud janak példákat mondani az egyes élőhelyek élő-lényei közötti táplálkozási kapcsolatokra.Le gyenek képesek szóban kifejezni a megfigyelt ál-latok viselkedésének jellegzetességeit.Tud ják, mely emberi beavatkozások veszélyeztetik a füves, fás, vizes élőhelyeket, ismerjék az élő helyek védelmének fontosságát.Szerezzenek tapasztalatokat a lakóhelyük környé-kén lévő természeti értékekről, a védett te rü le tekről.

Kon cent rá cióKörnyezetismeret 1. évfolyamAz időjárás elemei: a napsugárzás, a hőmérséklet, a szél, a csapadék.A víz megjelenési formái a természetben.Az évszakok jellemző időjárása.Az élő és az élettelen közötti különbség.Közvetlen környezetünkben előforduló állatok

31

meg figyelése (méret, szín, alak, hang, mozgás, táp -lál ko zás, szaporodás).

Környezetismeret 2. évfolyamA termesztett növényeink megfigyelése.A vadon élő és a tenyésztett állatok közötti különb-ség.Az állatok viselkedésének megfigyelése, leírása, összehasonlítása.

Környezetismeret 3. évfolyamA növények életéhez szükséges környezeti feltételek.A növények tápanyagai és táplálék készítése.A növények szaporodása.A növények alkalmazkodása a környezeti feltéte-lekhez.Az állatok kültakarója és jellegzetes mozgásformái.Az állatok táplálkozása: növényevő, mindenevő, ra-gadozó életmódú állatok.Az állatok szaporodása (peték, tojások, elevenszü-lők).Az ember hatása a növények, állatok életére.

Környezetismeret 4. évfolyamAz élőlények életéhez szükséges környezeti feltéte-lek.Az élettelen kör nye zet és az élőlények kapcsolata: a talaj, a víz és a levegő szennyezése, szeny nye zés ká-ros hatásai az élővilágra.A lakóhely környezetének védelme, a szennyezések miatt kialakuló veszélyhelyzetek.

Technika 1. évfolyamIsmerkedés az anyagokkal (fa, termések, levelek, szalma, nád).A természetes és a mesterséges környezet anyagai.

Technika 2. évfolyamA lakóhely szűkebb földrajzi környezetének bemu-tatása.A környezet káros hatásainak felismerése és a véde-kezés módjainak felsorolása.A természetes és az ember alkotta környezet meg-különböztetése, az ember természetátalakító mun-ká ja.

Technika 3. évfolyamAz élővilág és a tárgyi környezet.A biológiai élőhelyek hasznosítható anyagai.

Technika 4. évfolyamAz épített környezet: épületek, hidak, utak, gyárak.

Rajz és vizuális kultúra 1. évfolyamAz emberekhez, állatokhoz, növényekhez fűződő élmények személyes hangú kifejezése rajzokban, fest ményekben, szobrokban.Rácsodálkozás a természet szép látványaira.Közös beszélgetés a szépnek ítélt látványról, élőlé-nyekről, színekről, formákról.

Rajz és vizuális kultúra 2. évfolyamÉlőlények ábrázolása közvetlen szemlélet és emlé-kezet alapján.Az élőlények adott szempontok szerinti vizsgálata.

Magyar nyelv és irodalom 1. évfolyamIrodalomolvasás – a természeti környezetből vett témájú szépirodalmi művek, versek, prózai alkotá-sok, ismeretterjesztő művek.

Magyar nyelv és irodalom 3. évfolyamIsmeretterjesztő szövegek értelmezése.Irodalomolvasás – állatmesék.

32

CélMegtanuljanak a tanulók egyre nagyobb önállóság-gal tájékozódni térben és időben.A térképészeti alapismeretek elsajátítása, a későbbi tartalmak megalapozása.

Tar ta lom– A domborzat és a vízrajz ábrázolása a térképen.– Különböző domborzatú tájak, legnagyobb folyó-

ink, tavaink felismerése Magyarország dombor-zati és vízrajzi térképén.

– A lakóhely a térképen.

KövetelményekIsmerje a domborzat jelölését a térképen.Találja meg lakóhelyét, nagy tá ja in kat Magyaror-szág domborzati térképén.

Kon cent rá cióKörnyezetismeret 1–2. évfolyamSaját testhez viszonyított irányok.Az iskola környékének jellemző közterei.Út az otthontól az iskoláig.

Környezetismeret 3. évfolyamA tárgyak alaprajza – kicsinyítés rajzolással.Útvonalrajzok, térképszerű ábrázolások ismert te-repről.A valóság térképi ábrázolása jelekkel. Világtájak.

Matematika 1–4. évfolyamMértékegységek és átszámításuk.

Természetismeret 5–6., valamint a földrajz 7–8. alapozása.

isMerkedés A térképpel

AZ élettelen környeZet és AZ élőlények kApcsolAtA

CélIsmerjék meg a tanulók– az élettelen környezeti tényezőket;– a talaj, a víz és a levegő szennyezésének kü lönböző

formáit és káros következményeit;– a szennyezések következményeként bekövetkező

veszélyhelyzeteket;– a lakóhely környékének környezeti problémáit, a

hulladék- és szemétkezelés fontosságát.

Tar ta lomA talaj, a víz, a levegő, a fény és a hőmérséklet jelen-tősége az élőlények életében.Az élőlények alkalmazkodása a környezeti feltéte-lekhez. A környezetet veszélyeztető emberi te vé-kenységek káros hatásai az élőlényekre.A talaj jellemzői, a védelem fontossága. A talaj-szennyezés formái, következményei.A tápanyagpótlás környezetbarát formái.A levegő jelentősége az élőlények életében. A leve-gő szennyezésének formái, káros hatásai.A lakóhely levegőszennyező forrásainak megisme-rése.A víz jelentősége az élővilágban. A vizek szennye-zésének formái és káros hatásai.A vizek védelmének legfontosabb tennivalói.

Felelős magatartás a környezet védelméért, a szeny-nyezésének megakadályozásáért.Globális problémák a környezetszennyezés követ-kezményeként.A lakóhely környezetének védelme. A lakóhely környezeti ártalmainak és káros hatásainak meg-ismerése.A szétválogató hulladékgyűjtés jelentősége, egyes anyagok újrahasznosíthatósága.Az élettelen környezeti tényezők és a környezet-szennyezés különböző formáinak megfigye lé se, vizsgálata, tapasztalatok szerzése az élettelen kör-nyezeti tényezők hatásáról.

Kö ve tel mé nyekIsmerjék meg az élettelen környezeti tényezőket, szerezzenek tapasztalatokat a talaj, a víz, a le vegő, a fény és a hőmérséklet hatásáról, jelentőségükről.Tudják a talaj főbb jellemzőit, értsék meg a termő-talaj védelemének fontosságát.Szerezzenek tapasztalatokat a lakóhely környéké-nek talajszennyező forrásairól, értsék meg a ta laj-szennyezés és a vizek tisztaságának megóvása kö-zötti összefüggést.Is merjék meg a levegő összetevői közül az oxigén és a szén-dioxid jelentőségét. Tudják, mely kör-

33

nyezetszennyező források veszélyeztetik a levegő tisztaságát. Szerezzenek tapasztalatokat a lakóhely levegőszennyező forrásairól, tudják, melyek a kör-nyezetbarát energiaforrások.Ért sék a víz jelentőségét az élővilágban, tudják, hogy a víz hiányát az élőlények csak rövid ide ig ké-pesek elviselni.

Szerezzenek tapasztalatokat a vízszennyezés formá-iról és káros következményeiről. Ismerjék, a lakó - helyük környékén mi minden veszélyezteti a vizek tisztaságát. Értsék meg, hogy bi zo nyos szennyezé-sek az élőhely súlyos károsodását, az élőlények tel-jes pusztulását okozhatják. Tudják a vizek védel-mének legfontosabb tennivalóit.

Ismerjék meg a lakóhelyüket, mint mesterséges környezetet, tudják a lakóhelyükön leggyakoribb kör nyezetszennyező forrásokat és ezek káros hatá-sait az élőlényekre, az ember egész sé gé re.Megfigyelések, vizsgálatok, kísérletek elvégzésével szerezzenek tapasztalatokat az élettelen kör nye ze ti tényezők hatásáról, a szennyezések káros következ-ményeiről, a környezetvédelem fon tosságáról.

Kon cent rá cióKörnyezetismeret 1. évfolyamAz időjárás elemei (napsugárzás, hőmérséklet, csapa-dék, szél), a víz megjelenési formái a ter mé szet ben.Az élő és az élettelen közötti különbség.

Környezetismeret 2. évfolyamA vadon élő és a tenyésztett állatok közötti különb-ség. Az állatok viselkedésének megfigye lé se, le írá-sa, összehasonlítása.

Környezetismeret 3. évfolyamA növények és az állatok életéhez szükséges kör-nyezeti feltételek. A környezeti tényezők változásá-nak hatása az élőlények életére.Az élőlények alkalmazkodása az évszakokhoz.Helyes viselkedés a természetben.

Technika 2. évfolyamA lakóhely szűkebb földrajzi környezetének bemu-tatása. A környezet káros hatásainak felismerése és a vé dekezés módjainak felsorolása. A természetes és az ember alkotta környezet megkülönböztetése, az ember természetátalakító mun ká ja.

Technika 3. évfolyamAz élővilág és tárgyi környezet. A biológiai élőhelyek hasznosítható anyagai.

Technika 4. évfolyamAz épített környezet: utak, hidak, városok, gyárak.

Rajz és vizuális kultúra 1. évfolyamRácsodálkozás a természet szép látványaira. Közös beszélgetés a szépnek ítélt látványról, élő lé nyek ről, színekről, formákról.

nekeM sZü lő HA ZÁM

CélHozzájárulni nemzeti értékeink megismeréséhez oly módon, hogy tanulóink megtanulják tisz tel ni és becsülni azokat. A nemzettudat erősítése.Megismertetni környezetünk valós állapotát, a vé - delemre szoruló természeti és kulturális ér té ke-in-ket. Ki alakítani tanulóinkban az életkoruknak meg-felelő szinten a környezetvédő magatartást.

Tar ta lom– Hazánk természeti szépségei, kulturális emlékei,

értékei képekben.– Településtípusok (város, falu, tanya).

– Népcsoportok, kisebbségek hazánkban. – Magyarok a határon túl.– Híres magyarok, hírünk a világban.– A lakóhely nevezetes szülöttei.

KövetelményekNevezze meg a különbségeket az eltérő településtí-pusok között.Tudja, hogyan lehet megközelíteni a szomszédos településeket.Nevezze meg a lakóhelyén élő népcsoportokat.

Kon cent rá cióKörnyezetismeret 1. évfolyamA lakóhely ismerete: a környék nevezetes épületei.

34

Környezetismeret 2. évfolyamA lakóhely ismerete: a település és környéke felszí-nének jellemző formái.

Környezetismeret 3. évfolyamÉlet a fővárosban és az ország más vidékein.

Magyar nyelv és irodalom 1–4. évfolyamA hazáról szóló irodalmi művek.

A természetismeret 6. és a földrajz 8. alapozása.

testünk és életMŰködésünk

CélIsmerjék meg a tanulók– az ember bőrének felépítését és a bőr egészség-

védelmét;– a legfontosabb tápanyagainkat és vitaminjainkat;– az emésztés lényegét, az egészséges táplálkozás je-

lentőségét;– az ember életkori szakaszait, az egyes szakaszok

jellemzőit;– az egészségkárosító szokásokat.

Tar ta lomA mozgás, a légzés lényege, az egészséges táplálko-zás és a helyes napirend.Az ember bőrének felépítése és a bőr működése (verejtékezés, faggyútermelés, érzékelés) vé de lem a kül ső környezet hatásaival szemben.A bőr egészségmegőrzésének főbb tudnivalói.Élel miszer, étel, tápanyagok fogalmának megisme-rése. Az emberi szervezet legfontosabb „épí tő” és „fű tőanyagai”. A vitaminok jelentősége, előfordulá-suk a különböző ételekben, zöldség- és gyümölcsfé-lék ben.A tápanyagok megemésztésének lényege. A tejfogak és a maradandó fogak.Az ember életkori szakaszai (magzati fejlődés, cse-csemőkor, kisgyermekkor, gyermekkor, ser dü lő-kor, ifjúkor, felnőttkor, idős kor), az egyes szaka-szok főbb jellemzői.Az életkori szakaszok összehasonlítása az életmű-ködések, viselkedésbeli sajátosságok alapján. A szokások kialakulásának folyamata, a helyes és helytelen szokások életünkben.

Kö ve tel mé nyekSzerezzenek tapasztalatokat az ember főbb életmű-ködéseiről (mozgás, táplálkozás, légzés).Is merjék meg az ember bőrének felépítését és leg-

fontosabb működéseit. Tudják azokat a leg fon to-sabb szabályokat, melyek betartásával meg ő riz het-jük bőrünk egészségét.Értsék meg, hogy a táplálkozás során különböző tápanyagok kerülnek szervezetünkbe, melyek egy ré sze építő, más része fűtőanyagként hasznosul.Is merjék a gyakoribb ételek, élelmiszerek milyen vitaminféleségeket tartalmaznak.Tud ják, hogy az egészséges életmód fontos része a helyes táplálkozás.Sze rezzenek néhány megfigyelés, kísérlet révén ta-pasztalatokat az emésztés lényegéről.Is merjék meg az ember életének főbb szakaszait, tudják a főbb szakaszok nevét.A korábbi tapasztalataikat is rendszerezve, tudják az egyes életkori szakaszok nevét, főbb jel lem zőit, a fontosabb testi és lelki változásokat.Is merjék meg saját testük mérhető adatait (testma-gasság, testtömeg, mellkas mérete), figyeljék fo lya-ma tosan a változásokat. Tudják a helyes szokások jelentőségét az egészség megőrzésében és a testi-lelki fejlődésben.Ismerjék a helytelen szokások (mozgásszegény élet - mód, helytelen táplálkozás, kevés alvás) egész ség-károsító hatásait.Tudatosuljon, hogy a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a kábítószerek súlyosan károsítják az em ber egész-ségét, és veszélyesek a fejlődő szervezet számára.Ta pasztalataikat feldolgozva ismerjék meg a reklá-mok célját, hatását az emberek életmódjára.

Kon cent rá cióKörnyezetismeret 1. évfolyamTestünk főbb részei.Szervezetünk megfigyelhető ritmusai.Az érzékszervek szerepe a környezet megismerésé-ben.Az egészség és a betegség.

35

Környezetismeret 2. évfolyamÉletműködéseink főbb jellemzői (mozgás, táplál-kozás, légzés, fejlődés).A legfontosabb szerveink működése életünkben.A környezet szervezetünkre gyakorolt káros hatásai.

Környezetismeret 3. évfolyamTestünk mérhető tulajdonságai. Az ember mozgása, a csontváz és az izomzat szere-pe a mozgásban. A csontok és az izmok egészséges fej lődésének feltételei.

Az ember légzésének főbb mozzanatai, a vérkerin-gés lényege. A légzés és a vérkeringés egész ség meg-őrzésének főbb szabályai.Az egészséges életmód fő összetevői (helyes napi-rend, rendszeres mozgás, sportolás, helyes táp lál-ko zás, 9-10 óra alvás). Gyermekkori fertőző betegségek. A betegségek tü-netei.

Az óra anya ga: Az erdő és környezetének kapcso-lataAz óra tí pu sa: Új is me re te ket fel dol go zó óraOk ta tá si feladat: Az erdő fogalma. A fák általános jellemzői (gyökérzet, törzs, lomb-korona). Hazánk erdővel borított területei. A természetes és a tele pített erdő fogalma. Az erdők jelentősége, hatásuk az élettelen környeze-ti tényezőkre. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Természettudományos kompetencia fejlesztése a tankönyv illusztrációs anyagainak elemzésével (erdővel borított területeink, az erdő és az élettelen környezet kapcsolata). Anyanyelvi kompetencia fejlesztése: a vizuális és a verbális kommunikáció, továbbá a szövegértés, a lényegkiemelés és a szövegalkotás képességeinek fejlesztése. Az önálló munkavégzéshez szükséges képességek fejlesztése a munkafüzet feladatainak megoldásá val.

Ismételjük át, amit 3. évfolyamon „A fa élete” cí-mű témában tanultunk! A tankönyv képei és más szemléltetőanyag segítségével beszéljük meg:

Hogy nevezzük a fa részeit? Mi jellemző a fák gyökérzetére, törzsére, lombkoronájára? Mi a fel-adata az egyes részeknek? Mi a lényeges különbség a fa és a többi növény között? A fák mely élőlények-nek nyújtanak védelmet, búvóhelyet, és melyeknek biztosítanak táplálékot is?

Olvassuk fel a következő leírást egy fáról! Értel-mezzük a szöveget! (A mértékszámokat szemléle-tes példával érzékeltessük!)

Egy 100 éves bükkfa fiatal, ereje teljében lévő növény. Ha elegendő fényt kap, folyamatosan növekszik és évente termést érlel. Magassága 2025 méter, 150 négyzetméter talajt árnyékol be, 15 köbméter faanyagból áll. Leveleinek összes felülete 1600 négyzetméter, mely naponta több ember oxigénszükségletét termeli meg.

Májustól szeptemberig naponta 400 liter vizet párologtat el. Tisztítja a levegőt, mivel egy év alatt 1 tonna lebegő porszennyezés tapad meg a felszínén.

Magyarázzuk el az erdő fogalmát. Ennek két lénye-ges része, hogy nagy kiterjedésű terület, melyen az uralkodó növényzetet a fák adják. Figyeltessük meg képeken, mi a lényeges különbség a lágy szárú és a fás szárú növények között!

Az anyanyelvi kompetenciát (szövegértés, lényeg-kiemelés, szövegalkotás) fejleszthetjük az alábbi sze-melvény felolvasásával, majd megbeszélésével:

Az erdő többet jelent, mint egymás mellett álló fák sokasága. Fel lehet az élőlényeit egyenként sorolni (bükkfa, gímszarvas, vaddisznó, mókus, széncinege, hóvirág, ibolya stb.), de csak együttesen életképesek, egyik sem élhet a másik nélkül, egymásra vannak utalva.

mÓdszertaNi ötleteK, javaslatoKaz egyes témáK taNÍtásáHoz

AZ erdő élete

Az erdő és környezetének kapcsolata

36

Például a fák gyökérzete a gombák szabad szemmel nem látható részeivel, a gombafonalakkal van kapcsolatban. A fonalak felveszik a vizet és a benne oldott tápanyagokat a fa számára. A fa cserébe az elkészített táplálékból juttat a gombáknak.

A falevelekkel táplálkozó hernyók sem élhetnek a fa nélkül, de a cinegék sem a leveleket rágó hernyók nélkül. A ragadozó madarak is éhen pusztulnának, ha nem lennének cinegék és egyéb énekesmadarak.

Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 1. és 2. feladatát!

Az erdő fogalmának kialakítása után magyarázzuk el, hogy kétezer évvel ezelőtt hazánk területének nagy részét erdők borították. Ma már csak 20%-át.

Figyeltessük meg a tankönyv térképvázlatán az erdővel borított területeinket! Beszéljük meg, mi minden okozta az erdővel borított területek csök-kenését! A tanulók tapasztalatait feldolgozva be-széljük meg, milyen növényzet volt a szántóföldek, a rétek, legelők, a lakótelepek, az utak, gyárak he-lyén?

Magyarázzuk el, hogy mindezek miatt csökkent az erdővel borított területek nagysága. A mai erdők egy része telepített erdő, vagyis az ember hozta lét-re (telepített fenyvesek, akácosok, nyárerdők), má-sik része természetes állapotú, mely őshonos fafa-jokból (tölgy, bükk) áll.

A fa fontos nyersanyag is. A munkafüzet 2. fel-adatában rögzítsük a fa mint nyersanyag jelentő-ségét.

Az erdőket, mint minden élőlényt az élettelen környezet veszi körül. Szoros kapcsolat van az élő-lények és az élettelen környezet között. Idézzük fel, mit tanultunk az előző tanévben az élettelen kör-nyezeti tényezőkről! Beszéljük meg, miért fontos a víz, a levegő, a napfény, a megfelelő hőmérséklet az élőlények életéhez!

Figyeltessük meg és értelmezzük a tankönyv „Az erdő és az élettelen környezet kapcsolata” című raj-zait! Szempontok: hogyan befolyásolja az erdő a szél erejét, a lehulló csapadékot, a levegő hőmér-sékletét nappal és éjszaka?

Magyarázzuk el az erdő jelentőségé! Tudatosít-suk, hogy az erdei talaj nedvességtartalma a fák ár-nyékoló hatása, az aljnövényzet, az avartakaró ked-vező hatása miatt mindig magasabb, mint az erdőn kívüli területeké!

Idézzük fel a növények tápanyagait (a levegőben lévő szén-dioxid és a víz a benne oldott tápanya-gokkal)! A tapasztalatok alapján rögzítsük, hogy az erdő talaját nem kell trágyázni! Ugyanis a lehulló levelek, egyéb elhalt növények és állatok lebomla-nak, így pótolják a talaj tápanyagtartalmát.

A 3. évfolyamon már tanultuk, hogy a növények saját maguk készítik el tápanyagaikat. A folyamat a levelekben megy végbe, közben oxigén is képző-dik, ami a levegőbe jut. Ez az oxigén az alapja a föl-di életnek. Mindezek alapján a tanulók megértik, hogy a fák hozzájárulnak a levegő oxigénszintjé-nek megőrzéséhez, újratermeléséhez. Tehát az er-dők védelme minden ember kötelessége.

Óra végi összefoglalás: oldják meg önálló munká-val a munkafüzet 4. feladatát, majd válaszoljanak a tankönyv összefoglaló kérdéseire.

Kiegészítés: A lehetőségek függvényében válasz-szunk ki egy, a lakóhelyhez közeli természetes vagy telepített erdőt! Figyeljük meg folyamatosan annak életét! Készítsünk a tanulókkal feljegyzéseket a ta-pasztalatokról!

Az élőhely és az élőlények megfigyeléséhez, a terepen végzett munkához a tanmenetjavaslat ad konkrét ötleteket.

37

Az óra anya ga: Hazánk erdőirőlAz óra tí pu sa: Új is me re te ket fel dol go zó óraOk ta tá si feladat: A természetes és a telepített er -dők fő jellemzői.A lombhullató és a tűlevelű erdők sajátosságai, a lomblevél és a tűlevél.A lombhullató erdők szintjei, a fény jelentősége a szintezettség kialakulásában.A növények fényige, a cserje-, a gyep- és a lombko-ronaszint.A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Természettudományos kompetencia fejlesztése: a tan könyv illusztrációs anyagainak megfigyelése és elemzése. A gondolkodás fejlesztése összefüggések keresé-sével (a növények fényigénye és az erdő szintezett-sége közötti kapcsolat). Anyanyelvi kompetenciafejlesztés: a vizuális és a verbális kommunikáció összekapcsolása. Vázlatrajzok készítése lomblevélről és tűlevélről, továbbá az erdő szinte zettségéről.Matematikai kompetencia fejlesztése: egyszerű kör-diagram megfigyelése és értelmezése. Az önálló munkavégzéshez szükséges képességek fejlesztése a munkafüzet feladatainak megoldásá-val.

Ismételjük át az előző óra legfontosabb ismereteit! Oldják meg önálló munkával az alábbi igaz-hamis fe la datot!

Hazánk területének felét erdők borítják: …A telepített erdőket az ember hozta létre: …

Az utak szélére ültetett fák erdőt alkotnak: …Az erdőt alkotó fáink törzse sok vizet raktároz: …Az erdei fák védik a talajt a kiszáradástól: …A fa legidősebb része a lombkorona: …A hazai erdőkben soha nem élt hiúz és barna-medve: …Egy terebélyes fa egy ember éves oxigénszüksé-gletét fedezi: …

Idézzük fel, mit tanultunk a 3. évfolyamon a fa részeiről, a növények tápanyagairól és táplálék-készítéséről! Mondjanak ismert példákat arról, hogy milyen kapcsolatok alakultak ki a növények és az állatok között! Mit biztosítanak a növények az álla-toknak? (táplálék, fészkelőhely, búvóhely)

Az új anyag feldolgozását a természetes és a te lepített erdők szemléltetésével kezdjük (tan-könyv képei, filmrészletek, színes képek)! Magyarázzuk el a két erdőtípus közötti különbsé-geket, ismer tessük, hogy mindkét erdőtípust a bennük ural kodó, legnagyobb mennyiségben elő-forduló fafajokról nevezik el (tölgyesek, bükkösök, erdei fenyvesek, akácosok, nyárasok)!

Elemezzük a tankönyv kördiagramját! A kör hazánk területét jelöli, más színű körcikk jelöli az erdőket, ezen belül annak két formáját. Figyeltessük meg, hogy az erdőink nagyobb része telepített erdő!

Applikáljuk a táblára egy természetes (pl. tölgy) és egy telepített erdő (pl. nyárfaerdő) képét! A ké -pek alá rögzítsük a főbb fogalmakat:

Hazánk erdőiről

Természetes erdő Telepített erdő Őshonosak, sok ezer éve alakultak ki. Az ember hozta létre. Természetes módon megújulnak. Kitermelés után újratelepítik. Idős és fiatal fák alkotják. A fák azonos életkorúak, szabályos rendben állnak. Élőviláguk gazdag, változatos. Élőviláguk szegényes.

Részösszefoglalás: oldják meg a munkafüzet 1. fela-datát!

A lombhullató erdő fogalmát a meglévő tapaszta-latok feldolgozásával alakítsuk ki! Milyen változá-sok történek a lomkoronában tavasszal? Milyen ősszel és a tél beköszöntével?

Beszéljük meg, mit tanultunk a 3. évfolyamon! Mi képződik a növények leveleiben? Magyarázzuk el, hogy ősszel a levélhullás után a fák nyugalmi ál-lapotba kerülnek. Levélzet hiányában nincs táp-anyagfelvétel és tápanyagkészítés sem.

Áttelelő szervük a rügy, mely tavasszal kihajt, be lőle új vesszők és levelek fejlődnek. Szabad szem-

38

mel, majd kézinagyítóval is vizsgáljanak meg né hány rügyet. Szemléltessünk fenyőerdőket (luc-fenyveseket, erdei fenyveseket) különböző évszak-ban készült felvételekkel. Figyeltessük meg, hogy ezek a fák a téli időszakban sem hullatják le a leve-leiket, ezért örökzöldeknek is hívjuk őket. Ma -gyarázzuk el, hogy levélváltás itt is van, csak nem egyszerre hullanak le a levelek, hanem szakaszon-ként. Több év alatt cserélődik ki a teljes levélzet.

Vizsgáljanak meg a tanulók örökzöld fenyő-leveleket! Figyeljék meg a levelek alakját, tapintsák meg a levél csúcsát! Dörzsöljék meg ujjaikkal a levelét, majd megszagolva érezhetik a tűlevek jel-legzetes gyanta illatát.

A gyanta a levelek és az ágak gyantajárataiban képződik. Kettős feladata van. Jellegzetes szagával sok állati kártevőt távol tart, elriaszt. Ha pedig a fa megsérül (pl. a szél letör egy ágat), akkor a kicsor-gó gyanta a sebfelületen megszilárdulva védi a fát a kártevő gombáktól.

A borostyán nem más, mint több millió évvel ez-előtt képződött megkövesedett gyanta.

Vizsgáljanak meg a tanulók egy lomhullató fa (tölgy, bükk, juhar, nyár) levelét is! Beszéljük meg a főbb tulajdonságokat: a lomblevél lapos, vékony, széles felületű, puha tapintású. A tűlevél merev, hosszúkás, hegyes végű.

Részösszefoglalás: oldják meg a munkafüzet 2. feladatát.

A lombhullató erdő szintezettségét a tankönyv ma-gyarázó rajzán és fotóin figyeltessük meg. Magya-rázzuk el, hogy legfelül, a fák lombkoronája alkotja a lombkoronaszintet. Ezek a levelek kapják a leg-több fényt. A lombkoronaszint alá már kevesebb fény jut.

A cserje- és a gyepszintben olyan növények él-nek, amelyek kevesebb fénnyel is beérik.

Önállóan olvassák el a tankönyvi lecke utolsó két bekezdését, értelmezzék a szöveget, majd be-széljük meg: Miből tevődik össze a lombkorona-szint? Milyen magasan helyezkedik el? Milyen ma-gasra nőnek a cserjék? Hol élnek az árnyékkedvelő növények?

Kiegészítő ismeretek: Télen a fák a fagyos talajból nem tudnak vizet felvenni. Ha ilyenkor volnának leveleik és azok párologtatnának, akkor nem tudnák a talajból felvett vízzel az elpárologtatott vizet pótolni és kiszáradnának.

A fenyők képesek télen is egy kevés vizet felvenni. A párologtatásuk azonban igen kis mértékű, mivel a leveleik viaszos bevonata ezt meggátolja, ezért télen sem száradnak ki.

A fák kérge minden fafajra sajátságosan jellemző mintázatú és vastagságú. Ez a réteg védelmet biztosít az állatok rágásával, a gombák megtelepedésével és a hőmérséklet változásaival szemben is.

A lehetőségek szerint, természetes élőhelyen figyeltessük meg a fák alakját, a lomkorona jellegzetes ágait, a fák törzsét és a törzs mintázatát.

A fák törzse nagyrészt elhalt anyagokból épül fel, ez biztosítja a merevségét, szilárdságát. A fa élő része nagyon vékony réteget alkot a kéreg alatt. Ebben áramlik a talajból felvett víz és a benne oldott tápanyagok, illetve a levélben elkészített táplálék, mely a fa minden részébe eljut.

A szintezettségről tanultakat a munkafüzet 3. fe-ladatában rögzítsük.

Óra végi összefoglalás: a tankönyv illusztrációi segítségével tegyenek fel egymásnak kérdéseket, és válaszoljanak az összefoglaló kérdésekre is.

Az óra anya ga: A lombkoronában élő állatokAz óra tí pu sa: Új is me re te ket fel dol go zó óraOk ta tá si feladat: Az élőhely az állatok természetes otthona. A mókus a lombhullató és tűlevelű erdőkben is megél. Növényi és állati eredetű táp lálékot fogyaszt. Megszakított téli álmot alszik. 4-5 utódot szül, me -lyeket szoptat. A harkályok, csuszkák, széncinegék testfelépítése, alkalmazkodásuk a környezet hez.

A madarak hangadásának céljai (területfoglalás, párkeresés, fiókanevelés).A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei:Az élőhelyek védelmének fontossága. Ismeretalkalmazási képességek fejlesztése: a koráb-ban tanult ismeretek felidézése (petékkel, tojások-kal szaporodó és elevenszülő állatok, ill. a növény-evő, mindenevő, ragadozó életmód jellemzői, a kül takaró jelentősége a környezethez való alkal-mazkodásban).

A lombkoronában élő állatok

39

Gondolkodási képességfejlesztés: fogalomalkotás („élőhely”) a korábbi tapasztalatok és az új ismere-tek alkalmazásával. Összefüggések keresése az álla-tok életmódja és testfelépítése között. Szövegértés és a szövegalkotás, továbbá a vizuális kommunikációs képességek fejlesztése a testfelépí-tés és az életmód közötti kapcsolatok megfigyelte-tésével, következtetések levonásával. Legyenek képesek az ismert hazai állatokat táplál-kozásuk alapján csoportosítani: melyek a növény-evők, mindenevők, ragadozók?

Az alábbi tudáspróbával ismételjük át a korábban tanultakat:

1. Mi a legfontosabb különbség a természetes és a telepített erdő között?

..................................................................................

..................................................................................

2. Válogasd szét a lombhullató és az örökzöld er -dők tulajdonságait!

Számok beírásával válaszolj!

1. erdeink nagyobb része ilyen típusú, 2. a levél-

váltás folyamatos, 3. fáinak levele lapos és széles,

4. fáinak levele hosszú, hegyes végű, 5. legtöbb

fenyőnek ilyen a levele, 6. a fák ősszel az összes

leveleiket lehullatják, 7. az ilyen erdőkben gyan-

ta illat van

lombhullató erdő: ....................................................

tű le ve lű erdő: ...........................................................

3. Nevezd meg a lombhullató erdők szintjeit!

..................................................................................

..................................................................................

4. Készíts rajzot egy lomblevélről és egy tűlevélről!

Az élőhely fogalmának megismerése előtt idéz-zük fel kérdések segítségével a tanulók tapasztala-tait! A megbeszélés célja, hogy a tanulók felismer-jék, minden állatra jellemző az, hogy hol él, milyen környezet veszi körül, milyen más állatok és növé-nyek élnek a környezetükben.

Hol él a házi sertés, a szarvasmarha, a házi ló, a házi tyúk? Hol él a gímszarvas, az őz, a vaddisznó, a róka? Hol él a mezei nyúl, a hörcsög? Hol él a tő-ponty, a lesőharcsa? Hol élnek a bálnák, a cápák, a fókák? Hol élnek, milyen környezet veszi körül az oroszlánokat és a krokodilokat?

Színes képekkel applikáljuk a táblára az ismer-tebb erdei állatainkat: gímszarvas, vaddisznó, róka, őz, mókus, erdei egér, fülesbagoly, fakopáncs (har-kály), széncinege, szarvasbogár, keresztespók, vö-röshangya. Beszéljük meg, hogy erdőn belül mely részeken élnek, hol találkozhatunk velük! Tudato-sítsuk, hogy az erdőn belül minden állatnak meg-van a természetes otthona, amit más néven élő-helynek nevezünk. Figyeltessük meg a tankönyv rajzát és a tanulók mondják el, az erdő mely részén élnek a rajzokon látható állatok (lombkoronában, fatörzsön, talajban, sűrűbb erdőrészeken, cserjék ágai között, stb.).

Részösszefoglalás: készítsünk egy vázlatos rajzot az erdő szintjeiről és rakjuk az állatok képét a meg-felelő szinthez.

Az élőhely fogalmát a munkafüzet 1. feladatában rögzítsük! Szemléltessük a mókust, és a tanulók ta-pasztalatait összegezve, beszéljük meg testfelépíté-sét (hosszú farok, vöröses barnás színű szőr, hegyes karmok), gyors mozgását!

A tankönyv 11. oldalának első két bekezdéséből gyűjtsük össze, mivel táplálkozik, mi jellemző téli viselkedésére.

Figyeltessük meg a tankönyv rajzán a mókus ko-ponyáját, a rágcsáló fogazatát! Az elöl lévő metsző-fogak élesek, melyekkel feltöri a csonthéjas termé-seket (dió, mogyoró). Figyeltessük meg a mókus természetes ellenségeinek (nyest, héja) képét is!

Idézzük fel, mit tanultunk az emlősállatok sza-porodásáról és utódaik gondozásáról. Ismertessük, hogy a mókus 4-5 utódot hoz a világra, melyeket 2 hónapig szoptat.

Kiegészítés: Az állatvilágban gyakori, hogy a rendelkezésre álló táplálék függvényében nevelik fel az állatok az utódaikat. Ha bőségesen van táplálék, minden megszületett, tojásból kibújt utódot felnevelnek. Ha táplálékhiány van, akkor csak néhányat. Pl. a mókus is a megszületett 45 utódokból csak 12t nevel fel.

A mókusra vonatkozó ismereteket a munkafüzet 4. feladatában rögzítsük.

40

A tankönyv képein és egyéb szemléltető anyag-ról mutassuk be a lombkoronában élő leggyako-ribb madárfajokat!

Magyarázzuk el, hogy testfelépítésük a lombko-ronában és a fatörzseken megszerezhető táplálék megszerzéséhez alkalmazkodott.

Mutassuk be, hogy a harkályok erős farktolla, ka-paszkodó lába a fatörzsön való mozgást biztosítja. Erős, véső alakú csőrével lehántja a fák kérgét, az odvas fákba üregeket váj a táplálék megszerzésére.

A munkafüzet 2. feladatának megoldásával rög-zítsük a harkályok jellemző tulajdonságait!

A lombkorona gyakori énekesmadara a szénci-nege és a csuszka. Itt fészkelnek, és itt keresik meg rovarokból álló táplálékaikat.

Figyeltessük meg testfelépítésüket, tollazatuk színét! A tankönyv képei szemléltetik azt is, hogy hegyes csőrükkel a fák kéregrepedéseiből, üregei-ből is képesek kicsipegetni táplálékukat.

A munkafüzet 3. feladatában rögzítsük az éne-kesmadarak főbb tulajdonságait!

Óra végi összefoglalás: Oldják meg a munkafüzet 5. feladatát és válaszoljanak a tankönyv kérdéseire!

A cserjeszint és a gyepszint növényei

Az óra anya ga: A cserjeszint és a gyepszint növé-nyeiAz óra tí pu sa: Új is me re te ket fel dol go zó óraOk ta tá si feladat: A cserjék fogalma (nincs törzsük, a talaj felett közvetlenül elágaznak), a cserjeszint el helyezkedése.A cserjék és a cserjeszint jelentősége az erdők élet-közösségében. A gyepszint fogalma és néhány jellemző növény (hóvirág) testfelépítése, alkalmazkodása a környe-zethez.A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Természettudományos kompetencia fejlesztése: Le gyenek képesek a fák és a cserjék közötti azo -nosságokat és különbségeket felismerni! Tudjanak példákat mondani a környezethez való alkalmaz-kodás formáira! A verbális és a vizuális kommunikációs képességek fejlesztése: vázlatrajzok készítése a fák és a cserjék lényeges jegyeiről.Anyanyelvi kompetencia fejlesztése: tudjanak az is meretterjesztő gyermekirodalomból informá ció-kat szerezni (szövegértés, szövegalkotás a lé nye ges jegyek kiemelésével).

Óra eleji ismétlés: A tanulók csoportmunkában fogal-mazzanak meg kérdéseket az erdő életéről. Minden csoport egy-egy konkrét, korábban tanult témán gon-dolkozzon (az erdő jelentősége, természetes – telepí-tett erdő, lombhullató – tűlevelű erdők, mókus stb.). Válaszoljanak a kérdésekre, közben szemléltessünk!

Az új anyag feldolgozását az erdő szintezettségét bemutató képek és rajzok szemléltetésével kezd-jük!

Nevezzük meg a szinteket, idézzük fel a lombko-ronában élő állatokat!

Élő növények hajtásaival és a tankönyv képei-vel szemléltessük a leggyakoribb cserjéket (kökény, vadrózsa, mogyoró)!

Idézzük fel a fa részeit (gyökérzet, törzs, lomb-korona, mely ágakból, gallyakból, vesszőkből áll, a levelek az ágakon és a vesszőkön helyezkednek el). Oldják meg a munkafüzet 1. feladatát!

Figyeltessük meg a tankönyv összehasonlító raj-zát a fa és a cserje felépítéséről, majd beszéljük meg a lényeges különbséget (a cserjéknek nincs törzsük, a talaj felett közvetlenül elágaznak). Keressenek a rajz alapján azonosságokat is (gyökérzet, ágak, vesszők, lombkorona)! A cserjék sajátosságait bármely lakó-hely környékén telepített díszcserjén is megfigyel-tethetjük. A cserjék fő tulajdonságait a munkafüzet 2. feladatában rögzítsük!

Színes képekről, a tankönyv képeiről szemléltes-sük a cserjeszintet. Mutassuk be, hogy a cserjeszint a lombkorona alatt helyezkedik el. A szintet alkotó növények még a fák lomkoronájának kiteljesedése előtt virágoznak.

Olvassák el önállóan a tankönyv 12. oldal, 2. be-kezdését! Értelmezzék az olvasottakat, majd be-széljük meg: Mi a jelentősége a cserjéknek? Mit biztosítanak az állatoknak? (táplálék, fészkelőhely, búvóhely)

Hogyan befolyásolják az élettelen környezeti té-nyezők hatását? (felfogják a szelet)

Kiegészítés: Az erdőszéli cserjék és magas fák sajátos élőhelyet biztosítanak az állatoknak, ugyanis táplálékukat az erdőn kívüli mezőgazdasági területeken

41

(szántóföldek, gyümölcsösök) keresik. Ilyen állatok pl. a rigók, pintyek, ölyvek, vércsék. De a varangy, az őz, a borz, a sün is az erdőszéleken, a cserjék között találnak élőhelyet, de táplálkozni az erdőn kívüli területekre járnak.

A hüllők változó testhőmérsékletű állatok. A siklók, gyíkok testét a napsugarak melegítik fel, ezért a reggeli órákban a cserjék szélső ágain sütkéreznek. Veszély esetén hamar elbújhatnak a sűrű, tövises, tüskés ágak között.

Képekről, a tankönyv rajzairól szemléltessük a gyepszintet, és az itt élő ismertebb növényeket (hó-virág, ibolya, szellőrózsa, gyöngyvirág stb.).

A tankönyv szervezettani rajzai segítségével mu-tassuk be a hóvirág és a szellőrózsa szervezettani

felépítését. A tapasztalatok alapján beszéljük meg, hogy többségük a lombfakadás előtt virágzik, ek-kor még kedvezőek a fényviszonyok. Amikor a fák kifejlesztik lombozatukat, már kevés fény jut a gyepszintre. Az itt élő növények ehhez alkalmaz-kodnak, árnyékkedvelők.

Magyarázzuk el, hogy mindkét növény, a talaj-ban lévő szerveikben (hagyma, gyöktörzs), táp-anyagot raktároz. Kora tavasszal ezek a tápanya-gok biztosítják a virágzást és magok beérést. Mire összezárul felettük a lombkorona, a szaporodásuk lezárul.

Óra végi összefoglalás: Oldják meg a munkafüzet 3. feladatát és válaszoljanak a tankönyv kérdéseire.

A cserje- és gyepszint állatai

Az óra anya ga: A cserje- és a gyepszint állataiAz óra tí pu sa: Új is me re te ket fel dol go zó óraOk ta tá si feladat: A cserje- és a gyepszint néhány gyakori állatának (sün, feketerigó, vöröshangya, szarvasbogár, koronás keresztespók) testfelépítése, életmódja, alkalmazkodása a környezethez.A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei:Anyanyelvi és természettudományos kompeten-ciák fejlesztése: A megfigyelt állatok (sün, feket-erigó, vöröshangya, szarvasbogár, keresztespók) főbb tulajdonságainak megfogalmazása szóban.Az élővilág sokféleségének megértése, és a sokféle-ség védelmének fontossága. Azonosságok és különbségek keresése a szarvasbo-gár és a koronás keresztespók testfelépítésében és életmódjában. Tudjanak egyre pontosabb megfi-gyeléseket végezni, azonosságokat és különbsége-ket keresni. Gondolkodási műveletek gyakorlásával legyenek képesek érveket felsorolni az élő világ sokféleségé-nek fennmaradása mellett.

Az óra eleji ismétlést a következő tudáspróbával végezhetjük el:

1. Írd az élőlények neve után a jellegzetes élőhelyük nevét!

Hóvirág: ……………………………………

Mókus: ……………………………………

Kökény: ……………………………………

Széncinege: ……………………………………

Harkály: ……………………………………

Csúsz ka: ……………………………………

Illatos ibolya: …………………………………

2. Készíts vázlatrajzot a lombhullató erdők szint-jeiről, és nevezd is meg az egyes szinteket!

3. Mi a lényeges különbség a fa és a cserje között?

……………………………………………………

……………………………………………………

4. Sorold fel az erdőszéli cserjesor jelentőségét az erdő életközösségében!

……………………………………………………Ismételjük át, mit tanultunk az előző évfolyamon a főbb állatcsoportok mozgásáról! Beszéljük meg, miért fontos az állatok számára a mozgás! Hogyan mozognak az ízeltlábú állatok, a gerincesek közül a halak, a békák, a kígyók, gyíkok, a madarak és az emlősállatok?

42

Idézzük fel az állatok táplálkozásáról tanultakat is! Mi a közös minden állat táplálkozásában? (más élőlényekre vannak utalva) Táplálkozásuk alapján hogyan csoportosítottuk őket? (növényevők, min-denevők, ragadozók) Ismert állatok képét applikál-juk a táblára! A tanulók csoportosítsák őket táplál-kozásuk alapján!

Az új anyag feldolgozását a cserje- és a gyep-szintben élő gyakori állatok képének szemléltetésé-vel kezdjük. A tankönyv képei és egyéb szemlél- tetőanyag segítségével figyeltessük meg a sün testfelépítését! Magyarázzuk el, hogy a védekezé-sül szolgáló szarutüskék az állat szőrös kültakaró-jának módosulásai. A tankönyv szövegéből gyűjt-sük össze, mi mindennel táplálkozik!

Ha lehetőség van rá, szemléltessünk sün kopo-nyát vagy bármely rovarevő koponyát. Figyeljék meg, hogy valamennyi foga hegyes, mely a rovarok kültakarójának felaprítására szolgál.

Idézzük fel a lombkorona madarainak nevét (nagy fakopáncs, csuszka, széncinege) és táplálko-zását, majd mutassuk be a gyepszint és a cserjeszint gyakori énekesmadarát, a feketerigót!

A tanulók tapasztalataiból kiindulva rögzítsük, hogy a feketerigók nagy számban élnek az embe-ri települések környezetében is. Ennek oka, hogy itt több táplálékot találnak, és az emberek közelsé-ge miatt kevesebb a természetes ellensége is (héja, karvaly, róka, nyest). Ezek a példányok nem is vo-nulnak a téli időszakra a Földközi-tenger környé-kére, hanem nálunk telelnek át. Megszokják az em-ber közelségét, így gyakran találkozhatunk velük a téli madáretetőkön is.

Részösszefoglalás: oldják meg a munkafüzet 1. feladatát, melyben a megadott szempontok alapján a harkályt és a feketerigót hasonlítsák össze!

Figyeltessük meg a tankönyv rajzán az erdei vörös-hangya nőstényének és hímjének rajzát! Hány pár lábuk, hány testrészük van? Mi jellemző a lábak fel-építésére?

Applikáljuk a táblára a hangya rajzát, majd írjuk mellé: három pár ízelt láb, fej, tor, potroh. Magya-rázzuk el, hogy tulajdonságai alapján az ízeltlábú állatok csoportján belül a rovarok közé tartozik.

Olvassák el a tankönyv 14. oldalának utolsó be-kezdését, majd válaszoljanak a kérdésekre: Mivel

táplálkoznak a hangyák? Mely szerveik segítik a táplálék megszerzését? (rágó szájszerv, méreg-anyag)

A tankönyv rajzát megfigyelve beszéljük meg, hogy a hangyák nagy csoportokban élnek a han-gyabolyok föld alá is lenyúló járataiban. Fontosak az erdő életközösségében, mivel eltakarítják az el-pusztult élőlényeket, az élő rovarok fogyasztásával pedig szabályozzák azok számát.

Megfigyelés alapján hasonlítsuk össze a vörös-hangya és a szarvasbogár testfelépítését! Szempon-tok: Nagyságuk? Lábaik száma? Testrészeik száma és neve? Szárnyaik jellegzetességei? Mi a lényeges különbség a szárnyakban? (a szarvasbogár első pár szárnya kemény fedőszárny, ez védi az alatta lévő hártyás szárnyat)

Beszéljük meg, hogy a szarvasbogarak lárvája 4-5 évig fejlődik a korhadó fában. A kifejlett boga-rak csak rövid ideig élnek, a párzás és a peterakás után elpusztulnak.

A tankönyv rajzán figyeltessük meg a koronás keresztespók testfelépítését is. Hasonlítsuk össze a testrészeik és a lábaik számát! (két testrésze van és 4 pár ízelt lába)

Olvassák el a lecke utolsó bekezdését, értelmez-zük a leírást a keresztespók zsákmányszerzéséről.

Részösszefoglalás: oldják meg a munkafüzet 2. és 3. feladatát.

Kiegészítő ismeretek, néhány érdekesség:A pókok egy része hálót sző, melyben fennakadnak a repülő rovarok (méhek, legyek, szúnyogok). A pók csáprágójával sebet ejt rajtuk, majd méregmirigyének váladékát a seben keresztül áldozatába juttatja. A méreganyag elfolyósítja és előemészti a belső szerveket, amelyet a pók felszív.

A pókok a háló rezgéséből felismerik, hogy rájuk is veszélyes méhek, darazsak, vagy éppen táplálékul szolgáló állatok akadtak fenn a hálón.

A rigók és más énekesmadarak gyakran fürödnek felborzolt tollakkal a feltúrt hangyabolyban. A hangyák védekezésül méraganyagot fecskendeznek rájuk, amely elpusztítja a madár tollazatán és bőrén megtelepedő élősködőket (atkák, kullancsok, tetvek).

Óra végi összefoglalás: Oldják meg a munkafüzet 4. feladatát és válaszoljanak a tankönyv kérdéseire.

43

Az óra anya ga: Az erdők nagyvadjai: a gímszarvas, az őz és a vaddisznóAz óra tí pu sa: Új is me re te ket fel dol go zó óraOk ta tá si feladat: A szarvas, az őz és a vaddisznó testméretei, táp-lálkozása, szaporodása.A nagyvadak néhány jellegzetes viselkedésmód-jának megismerése.A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei:Gondolkodási műveletek végzésével azonosságok és különbségek keresése a három állat testfelépíté-sében, életmódjában és szaporodásában.Anyanyelvi kompetencia fejlesztése: Ismeretterjesztő irodalom és a tankönyv szövegé-nek értő olvasása, a lényeges elemek kiemelése, a szakmai szókincs fokozatos bővítése.

Ismételjük át az alábbi feladatok önálló megoldásá-val az előző órák anyagát!Nevezd meg a fogalmakat!1. Az erdők gyepszintjében él, de ma már az emberi

települések környezetében is gyakori madár. Főleg férgekkel, csigákkal, rovarokkal táplálko-zik: ………………………………………………

2. Nyolc ízelt lába van, a feje és a tora összenőtt:

……………………………………………………

3. Vöröses barna a bundája, 4-5 méteres ugrásokra képes, télre készleteket gyűjt:

……………………………………………………

4. Véső alakú csőre van, faroktollai erősek, hegyes karmaival kapaszkodik a fák törzsén:

……………………………………………………

5. Szárnyfedőjük és egész testük kemény. Három pár ízelt lábuk és három testrészük van:

……………………………………………………

Ismételjük át, mit tanultunk a 3. évfolyamon a ha-lak, a békák, a kígyók, a gyíkok, a madarak és az emlősállatok szaporodásáról!

Idézzük fel, miért fontos életjelenség a szaporo-dás! Mi történne akkor, ha az élőlények nem sza-porodnának? Ismernek-e olyan állatokat, amelyek mára már kipusztultak a földről?

Színes képekről, filmrészletekről szemléltessük az erdő nagyvadjait, majd a tankönyv első bekez-

dését olvassák el, és válaszoljanak a kérdésekre: Milyen nagyságú a gímszarvas testtömege? Mi-lyen hosszú az állat? Hazánkban kb. hány darab gímszarvas él?

Elbeszélés módszerével mutassuk be, hogy az év nagy részében a szarvasbikák és a tehenek kü-lön-külön csordákban élnek. Figyeltessük meg a tankönyv képén a legelésző tehén szarvacsordát! A szarvasok természetes élőhelye a nagy kiterjedé-sű, összefüggő, idős fákból álló lombhullató erdő.

Figyeltessük meg az agancsot! Ha van valódi agancsunk, akkor a tanulók tapintással könnyen meggyőződhetnek arról, hogy az agancs csontkép-ződmény. Állománya tömör, kemény anyagból áll.

Szarvas koponyán vagy a tankönyv rajzával szem-léltessük a növényevő emlősökre jellemző széles la-pos, redős felszínű zápfogakat. Magyarázzuk el, hogy ezek a széles felszínű fogak a növényi táplálék kemény rostanyagainak szétzúzására alkalmasak.

Részösszefoglalás: Oldják meg a munkafüzet 2. fela datának szarvasra vonatkozó részét!

Önálló munkával olvassák el a tankönyv őzekre vonatkozó szövegét! Beszéljük meg a lényeges is-mereteket, majd mindezeket rögzítsük a munkafü-zet 2. feladatának további megoldásával.

Elbeszélés módszerével mutassuk be, hogy az őz természetes élőhelyei a fás-füves puszták voltak. A mezőgazdasági területek növekedése és a gyakori vadászatuk miatt húzódtak az erdőkbe. A szarvas-hoz hasonlóan növényevők, és ugyancsak éjjel jár-nak táplálékuk után.

Szemléltető anyag megfigyelése után szempon-tok alapján beszéljük meg a vaddisznó testfelépí-tését!

Mi jellemző a kültakarójára? Mi jellemző a tör-zsére, fejére, végtagjaira? A tankönyv szövegéből ke-ressük ki a testtömegére vonatkozó adatot. Hasonlít-suk össze a testtömegét a gímszarvassal és az őzzel!

A vaddisznó is mindenevő állat. Idézzük fel, mit jelent ez a fogalom! Figyeltessük meg valódi kopo-nyán és a tankönyv rajzán a mindenevő fogazat jel-lemzőit! Beszéljük meg az agyar szerepét a táplál-kozásban!

Vetítsük ki az alábbi leírás! Olvassák el a szöve-get és válaszoljanak a kérdésekre!

A vaddisznó a nappalt a sűrű erdőrészekben tölti. Éjjel jár tápláléka után. Hosszú orra és hatal

Az erdők nagyvadjai: a gímszarvas, az őz és a vaddisznó

44

mas szemfogai (agyarai) segítik a táplálék kitúrást az avar alól, a korhadó fákból és a feltépett gyökerek alól. Férgekkel, csigákkal, rovarokkal, gombákkal, gyökerekkel, makkal táplálkozik. Megeszi a madarak tojásait, kiszimatolja, majd kitúrja az egerek, pockok fészkét és a kölyköket felfalja. Elfogyasztja az elhullott állatokat is, vagyis dögöket is eszik. A szántóföldeken feldúlja a kukoricatáblákat, a burgonyaföldeket, tetemes mennyiségű termesztett növényt fal fel. Ezt nevezik vadkárnak, amit gyakran a túlszaporodott őzek és szarvasok is okoznak.

Mikor jár a vaddisznó a tápláléka után? Mely szervei segítik a táplálék megszerzését? Mivel táp-

lálkozik a vaddisznó? Mit nevezünk vadkárnak?Részösszefoglalás: Oldják meg a munkafüzet 1. és

4. feladatát, és írják be a 2. feladatba a hiányzó is-mereteket.

Magyarázzuk el, mit jelent a szaporaság mint bio-lógia fogalom. A vaddisznó is szapora állat. Évente egyszer 6-10 utódot hoz a világra. Az őz és a gím-szarvas csak 1-1 utódot.

Óra végi összefoglalás: A tankönyv képei alapján tegyenek fel egymásnak kérdéseket, majd oldják meg a munkafüzet 3. feladatát, és válaszoljanak a tankönyv kérdéseire!

Az erdők ragadozó gerinces állatai

Az óra anya ga: Az erdők ragadozó gerinces állataiAz óra tí pu sa: Új is me re te ket fel dol go zó óraOk ta tá si feladat: A ragadozó életmód jellemzői, a ragadozó állatok jelentősége az életközösségek egyensúlyának fenntartásában. A vörösróka, a héja és az erdei fülesbagoly test fel-építése, életmódja, környezethez való alkalmazko-dása.Táplálkozási kapcsolatok (táplálékláncok) fogalma és jelentősége.A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Természettudományos kompetenciák fejlesztése: legyenek képesek érveket felsorolni a ragadozó álla tok jelentőségéről az életközösségekben.Ismerjék az állatok testfelépítése és életmódja közötti összefüggéseket. Tudjanak példákat mondani az ízeltlábú állatok, a madarak és az emlősök zsákmányszerzésének kü -lönböző formáira. Anyanyelvi kompetencia fejlesztése: a verbális és a vizuális kommunikáció összekapcsolása az illuszt-rációk elemzésével.A szövegértő és szövegalkotó képességek fejlesz-tése. Az önálló munkavégzéshez szükséges képességek fejlesztése a feladatok megoldása során.

Az előző órán tanultakat az alábbi feladatok önálló megoldásával ismételjük át:1. Mit jelentenek az alábbi kifejezések? Írd le rövi-

den a tartalmukat!

Növényevő: ……………………………………

... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Mindenevő: ……………………………………

……………………………………………………

2. Miért kerülnek ritkán a szemünk elé a szarvasok, őzek, vaddisznók?

……………………………………………………

3. Melyik előző órán tanult állatra vonatkoznak az alábbi adatok?

A hím testtömege 250 kg, 1,5 méter hosszú:

……………………………………………………

25 kg testtömegű, hossza 1-1,5 méter:

……………………………………………………

200 kg testtömegű, 2 méter hosszú, 1-1,5 méter magas:

……………………………………………………

4. Sorold fel, mi mindennel táplálkoznak az alábbi állatok!

Sün: ………………………………………………

Feketerigó: ………………………………………

Gímszarvas: ………………………………………

Vaddisznó: ………………………………………

45

Ellenőrizzük és értékeljük a tanulók munkáját, a hiányosságokat pótoljuk! Az új anyag feldolgozását hazai és távoli tájakon élő, ismert állatok képeinek szemléltetésével kezdjük (oroszlán, tigris, jaguár, farkas, hiúz, vadmacska, róka, rétisas, óriáskígyó, lesőharcsa, csuka, fehércápa).

A tanulók feladata, hogy ismerjék fel, hogy mi a közös tulajdonság a bemutatott állatokban. (vala-mennyi ragadozó életmódú)

A felismerés után magyarázzuk el, hogy a raga-dozó állatok közös tulajdonsága, hogy élő állatokra vadásznak. Valamennyinek sajátos zsákmányszer-ző szerve van, mely a táplálékállat elfogását segí-ti. Válasszanak ki egy ragadozó állatot, és tapasz-talataik alapján mutassák be, hogyan szerzik meg zsákmányukat!

Mondják el, mi minden segíti a zsákmány meg-szerzését! (méregfog, gyors futás, erős fogazat, éles látás, erős izomzat, horgas csőr, hosszú, hegyes kar-mok, stb.)

Fontos nevelési feladat tudatosítani: a ragadozó állatok nem vérengző fenevadak, amelyek kedvte-lésből ölnek. Fontos szerepük van, mert életmód-jukkal szabályozzák az élőhelyükön a táplálékál-latok számát. Ragadozók hiányában felbomlik az életközösség egyensúlya, ami a növényevők, a min-denevők és a ragadozó állatok között alakult ki.

Szemléltessük a hazai erdőkből kipusztult csúcs-ragadozókat (hiúz, barnamedve, farkas). Elbeszélés módszerével mutassuk be, hogy kipusztulásukat az élőhelyek csökkenése és a kíméletlen vadászatuk okozta. Csúcsragadozók hiányában a növényevő állatok egyedszámát a vadászattal szabályozzák.


A vörösróka a hazai erdők ragadozó állata. A tan-könyv képei és egyéb szemléltető anyagok segítsé-gével mutassuk be jellegzetes alakját, a nyári és téli időszakban jellemző bundáját.

Megbeszélés módszerével gyűjtsük össze a tanu-lók ismereteit a rókáról! Mondják el az állatmesék, az irodalmi leírások, a rajzfilmek alapján milyen ál-latnak ismerték meg a rókát! Előzetes tanulói felké-szülés alapján hallgassunk meg néhány verset, le-írást a rókáról.

Magyarázzuk el, a róka rejtőzködő viselkedésé-nek, kiváló alkalmazkodó képességének köszönhe-ti, hogy az állandó üldözés és a kíméletlen vadászat ellenére fennmaradt, sőt állománya egyes területe-

ken már aggasztó mértékben növekszik. Ezért egy-re gyakoribb, hogy az emberi települések környé-kén is feltűnik.

Szemléltessük a tankönyv rajzán és róka (vagy kutya) koponyáján a ragadozó fogazatot. A táplá-lék megragadását a hosszú, hegyes szemfogak biz-tosítják. A hátul lévő tépőfogakkal darabolja fel a zsákmányát.

A lecke 3. bekezdését olvassák el, majd beszél-jük meg: mi mindennel táplálkoznak a rókák? Ma-gyarázzuk el, hogy a lakóhelyek környékén azért fordulnak gyakran elő, mert elfogyasztják a kony-hai hulladékot is. Szemetes környezetben mindig találnak maguknak valami ennivalót… A környe-zetünk tisztaságával, a hulladékok megfelelő keze-lésével (zárható tárolóedények) védekezhetünk a rókák nem kívánatos látogatása ellen.

Idézzük fel az állatok szaporodásáról tanultakat! Mely állatok szaporodnak petékkel, melyek lágy vagy meszes héjú tojásokkal, és melyek hoznak a világra eleven utódokat? Beszéljük meg, a koráb-ban megismert állatok hogyan gondozzák a kicsi-nyeiket!

A nőstény róka 4-6 kölyköt hoz a világra. Kez-detben szoptatja a kicsinyeket, majd megtanítja őket az önálló zsákmányszerzésre is.

A hazai erdőkben számos ragadozó életmódú, nagytestű madár is él. Szemléltessük (tk. képei, egyéb színes képek, filmek) a héját, a karvalyt, az erdei fülesbagolyt.

Önálló munkával dolgozzák fel a tankönyv 19. ol-dal 1. bekezdését, majd beszéljük meg: Mi jellemző a ragadozó madarak repülésére, látására, hallására? Mi jellemző a lábukra, karmukra, csőrükre? Mi a je-lentősége a testfelépítésük sajátosságának a zsákmány megszerzésében és elfogyasztásában?

Szemléltető anyagon is figyeltessük meg a raga-dozó madarak horgas csőrét és fogólábát. Hason-lítsuk össze a korábban megismert madarak csőré-vel és lábával!


Elbeszélés módszerével mutassuk be, hogy a hé-ja nappali, az erdei fülesbagoly éjszakai ragadozó. Ennek megfelelően a héjának a látása, a fülesba-golynak inkább a hallása kifinomult.

A tankönyvben négy folyamatábra mutatja be az állatok közötti kapcsolatok legismertebb formáját, a táplálkozási láncot. Mielőtt ezeket megfigyeltet-

46

nénk és megbeszélnénk, idézzük fel a 3. évfolya-mon tanultakat! Mivel táplálkoznak a növények? Hogyan csoportosítottuk az állatokat táplálkozá-suk alapján?

Értessük meg a tanulókkal, hogy a táplálkozá-si láncok révén az élőlények szabályozzák egymás

egyedszámát. Ezért a természetes életközösségek-ben egyik élőlénycsoport sem szaporodik túl a má-sik kárára, vagyis növények és állatok között vi-szonylagos egyensúly van.

Tanulmányi kirándulás az őszi erdőben

Az óra anya ga: Az őszi erdő életének megfigye léseAz óra típusa: Ismereteket alkalmazó gyakorló óraOk ta tá si feladat: A tankönyvben leírt kísérletek, megfigyelések, vizsgálatok elvégzése. Cél, hogy a tanulók közvetlen tapasztalatokat sze-rezzenek az erdő élőlényeiről, az élőlények és az élettelen környezet kapcsolatáról.A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Szociális kompetenciák fejlesztése a csoportos meg figyelések során. Természettudományos kompetencia fejlesztése: mega dott szempontok alapján az élő lények és élő-helyük megfigyelése.

A megszerzett ismeretek alkalmazása a megfigye-lések során.Anyanyelvi kompetencia fejlesztése: a megfigyelt élőlényekről szerzett tapasztalatok megfogalmazá-sa szóban, a lényeges jegyek kiemelése írásban.

A tanulmányi kirándulás helyszíne lehetőség sze rint egy iskola környéki fás élőhely legyen. A tankönyv-ben leírt megfigyelésekből, vizsgálatokból végez-zünk el minél többet, a tapasztalatokat jegyezzék le a munkafüzetbe. Fontos didaktikai követelmény, hogy a kísérletek, vizsgálatok elvégzése előtt mindig idézzük fel a kapcsolódó ismereteket.

Rendszerezzük ismereteinket!

Az óra anya ga: Rendszerezzük ismereteinket!Az óra tí pu sa: Ismétlő, rendszerező, összefoglaló óraOk ta tá si feladat: A témakörben megszerzett isme-retek felidézése, alkalmazása.Összefüggések keresése az erdő élőlényeinek test-felépítése, életmódja és a környe zethez való alkal-mazkodása között.A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Ismeretalkalmazási képességek fejlesztése a mun-kafüzet feladatainak megoldása során. Természettudományos kompetencia fejlesztése: össze-függések keresése az állatok test felépítése és élet-módja között.Tudjanak példákat mondani a környezethez való alkalmazkodás formáira. A témakör legfontosabb ismereteit a tankönyv kér-déseire adott helyes válaszok és az összefoglaló táb-lázat tartalmazzák. A megbeszélés során élő anyag-

gal (fák, cserjék hajtásai, termései, magjai) színes képekkel, filmrészletekkel, a tankönyv illusztrációs anyagával szemléltessünk.

Az ismétlés során felszínre kerülő hiányosságo-kat tanítsuk újra. Törekedjünk arra, hogy a tanulók az erdőt egységében is szemléljék. Hangsúlyozzuk ki minél több példa alátámasztásával, hogy az élő-lények és környezetük között szoros kapcsolat van, továbbá, hogy az élőlények milyen módon alkal-mazkodnak a környezetükhöz.

A munkafüzet feladatait önállóan oldják meg, így folyamatosan visszajelzéseket kaphatunk a tanulók tudásszintjétől. Az órán térjünk ki arra is, hogy mi-lyen környezeti ártalmak veszélyeztetik az erdő éle-tét. Idézzük fel ezzel kapcsolatban is a tanulmányi kiránduláson megszerzett tapasztalatokat. Beszél-jük meg az emberi tevékenységek hatásait az erdő életére, továbbá az erdővédelem legelemibb szabá-lyait.

47

Az erdő élete tudáspróba megoldása

1. Igazak vagy hamisak az állítások? Az erdő gyepszintjében fénykedvelő állatok élnek: H A telepített erdőket az ember hozta létre: I A természetes erdőkben valamennyi fa egyidős: H A fenyőfák többsége örökzöld: I Az örökzöld fák levelei sosem hullanak le: H A lombhullató erdőkben a legtöbb fényt a falevelek kapják: I A kökény és a vadrózsa a cserjeszintben él: I Hazánk területének közel 20%-át erdő borítja: I __ /8

2. Mi a lényeges különbség a fa és a cserje között? A fának van törzse, a cserjéknek viszont nincs. __ /2

3. Az állatok jellemzésében hibák vannak! Húzd alá a hibákat! Harkály: rovarokkal táplálkozik; csőre rövid, vékony; üreget váj az odvas fákba; avarszintben keresi

táplálékát; farktollai erősek. Mókus: kirabolja a madárfészkeket; vöröses-barna a szőrzete; télen bundája fehér színre vált; elől lévő

fogai hosszúak, élesek; egész télen folyamatosan alszik. Gímszarvas: csak növényekkel táplálkozik; a nősténynek (tehén) is van agancsa; éjjel jár tápláléka

után; idős lombhullató erdőket kedveli; 3-4 utódot hoz a világra. __ /6

4. A koponyák alapján nevezd meg az állatokat! mókus, gímszarvas, vaddisznó, róka __/4

5. Csoportosítsd az állatokat táplálkozásuk szerint. Az állatokat jelölő számok beírásával válaszolj! Növényevő: 1., 3. Mindenevő: 4., 6. Ragadozó (húsevő): 2., 5 __/6

6. Készíts négy tagból álló táplálkozási láncot az erdő élőlényeiből! falevél – hernyó – széncinege – héja __/4

Összesen: __ / 30 pont

48

Az elemi térképismeret már elengedhetetlenül fon-tos része volt az első három évfolyam környezetis-meret tananyagának is. Az alsóbb évfolyamokon tanultakkal megalapozzuk az elemi térképhasz-nálatot.A földrajzoktatás legfontosabb és nélkülöz-hetetlen segédeszköze a térkép. Berg szerint „a térkép a földrajzoktatás kezdete és vége”. A térképen való tájékozódás ismeretének gyakorlati haszna felbecsülhetetlen, mivel a mindennapi életben bár-mikor szükségünk lehet rá.

Az előző tanévben a gyerekek már készítettek alaprajzokat, pl. a szobájukról, a tanteremről és az iskola környékéről. Ebben a fejezetben rendszerez-zük az eddig tanultakat, emellett újabb ismereteket is nyújtunk. Lépésről lépésre haladunk az egyszerű mérésektől a kisebbítésen keresztül egészen a tér-képig és a legfontosabb felszínformákig.

isMerkedés A térképpel

Mit kell tudnod a térképről?

Az óra anya ga: Mit kell tudnod a térképről?Az óra tí pu sa: Új is me re te ket fel dol go zó óraOk ta tá si feladat: Hogyan ábrázolja a térkép a való-ságot?Párhuzam állítása a repülőgépből látott kép és a térkép között.A térkép fogalmának kialakítása.A kisebbítés mértékének megállapítása.A méretarány fogalmának kialakítása.A térkép méretaránya.Különböző méretarányú térképek összehasonlítása.Átváltási gyakorlatok a térkép méretarányához kap csolódó mértékegységekkel.Mire használjuk a térképeket?Mióta használnak az emberek térképet?A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Anyanyelvi kompetencia – szóbeli kifejezőképes-ség fejlesztése: a megfigyelések tapasztalatainak megfogalmazása szóban. Szövegértelmező képesség fejlesztése a repülőgép ablakából készült felvétel elemzése, és a térképpel történő összehasonlítása, a munkafüzeti rejtvény önálló megfejtése és a projekt-anyaggyűjtés során.A logikai gondolkodás képességének fejlesztése a légi felvétel és a térképelemzés során.Matematikai kompetencia fejlesztése az alaprajzké-szítéssel. A szociális kompetencia: az együttműködési képes-ség fejlesztése a közös, csoportos projektmunka közben. A konfliktuskezelés képességének fejlesz-tése a projekt során felmerülő vitás kérdések meg-oldásával.

Szemléltető eszközök:transzparensekképek, diák, videofelvételkülönböző méretarányú térképekvonalzó, csomagolópapír

I. A térkép fogalmaAz új tananyag feldolgozását kezdjük egy motivá-ciós beszélgetéssel arról, hogy a térkép szó hallatán mi jut az eszébe a gyerekeknek. (Annak ellenére, hogy csak most tanulják a térkép pontos fogalmát, tanítványaink már többször találkoztak ezzel a szó-val. Már kialakult valamiféle képzetük a térképek-ről.) Mondják el, véleményük szerint miért van szükség a térképekre!

Az előző tanévben a tanulók már gyakorolták az alaprajz készítését, ismerik a mértékszám fogalmát, és ennek megfelelően le tudják kisebbíteni a körü-löttük lévő egyszerűbb tárgyakat. Azzal pedig, hogy elkészítették a tanterem vagy a szoba alaprajzát, tu-lajdonképpen egyszerű „térképet” is rajzoltak.

Mivel ezekkel a gyakorlatokkal a térképészet leg-alapvetőbb elemeit rögzítjük, az alaprajz és a mér-tékszám fogalmát példán keresztül elevenítsük fel.

A térkép fogalmának kialakításakor azt a tényt hangsúlyozzuk ki, hogy a térkép is egy alaprajz: felülnézetből, kisebbítve ábrázolja a felszínen ta-lálható formákat és tárgyakat. Elemezzünk olyan képeket, amely ugyanarról a tájról vagy település-ről készültek, de különböző magasságból. Ha van a gyerekek között olyan, aki már utazott repülőgé-pen, mondja el, milyennek látta föntről a tájat.

49

Úgy vezessük a beszélgetést, hogy a gyerekek mondják ki: minél magasabbról készült a fénykép (vagy minél magasabban jár a repülőgép, amely ablakából kinézünk), a részletek annál kevésbé lát-szanak.

Beszéljük meg, mit jelent a „madártávlatból” ki-fejezés!

II. A mértékszámMivel a térkép is egy kisebbített kép, ismerni kell a kisebbítés mértékét. Ezt a számot minden térké-pen feltüntetik. Olvassuk le közösen az atlaszban lévő térképek méretarányát. A tankönyv példáján keresztül elemezzük a méretarányt! Mondjuk el, hogy a térkép esetében is ugyanazt jelenti a mér-tékszám, mint azt az alaprajz készítésénél megta-nultuk. Példánkban: ami a térképen egy centimé-ter, a valóságban 100 000 centiméter.

A következő szempontok segítségével a tanulók elemezzék a tankönyv 27. oldalának ábrasorát:

1. Olvassák le a három térképvázlat méretará-nyát!

2. Figyeljék meg a település nagyságát a külön-böző méretarányok esetében!

3. Hasonlítsák össze a település nagyságát a kü-lönböző méretarányok esetében!

4. Vonjanak le következtetést!Gyakoroljuk a méretarányban szereplő értékek

átváltását! Adjunk fel néhány példát házi feladat-ként is!

Óra végi összefoglalásként oldjuk meg a munka-füzetben található rejtvényt, melyet a térképészeti alapismeretekből állítottunk össze! Ha időnk enge-di, önálló munkaként is feladhatjuk ezt a feladatot, de megoldhatjuk közösen is.

A munkafüzeti rejtvény megfejtése:

Megfejtés: MÉRETARÁNy

Olvassuk el a tankönyv 27. oldalán található „Mióta használnak térképet az emberek?” c. olvasmányt, ami azoknak a tanulóknak, akik érdeklődnek a térképészet múltja iránt egy tantár-gyi mini projekt motivációs olvasmánya is lehet.

A projekt eredményeit a következő környezetis-meret-órán mutassák be a csoportok. Produktum ként tablót, képzeletbeli régi térképet várjunk. Az alábbi szemelvény kiegészíti a tankönyvi olvasmányt.

Plussz információ – Az írott térképek rövid törté-nete Az első, fennmaradt, írott térképek 33 évszázaddal ezelőtt készültek, II. Ramszesz fáraó idejében. Ezeket a núbiai aranybányákat ábrázoló vázlatokat papiruszra rajzolták.

Számtalan térkép maradt fenn az ókorból, hiszen a térképészet az első virágkorát a görög műveltség idején élte.

Eratoszthenészt (i. e. 276–195) és a három év századdal később élt Ptolemaioszt tartják a térképészet és a földmérés atyjának. Érdekes alaposan szemügyre venni az általuk készített térképeket. Megtudhatjuk belőle, hogy mennyit ismertek az ókori görögök a világról.

A rómaiak kiválóan alkalmazták a görögök térképtudományát. Míg a görögöket a körülöttük lévő világ megismerése indította térképeik elkészítésére, ezzel mit sem törődve a rómaiak csak a számukra fontos katonai útvonalakat vetették papírra.

A középkorban az egyház mindent elvetett, amit az ókori görögök a Föld alakjáról és mozgásairól tartottak, de tiltották Ptolemaiosz gömb alakú földről szóló tanításait is. Bolygónkat korong alakúnak ábrázolták, középpontjába mindig Jeruzsálem került, mellette a mesék világába tartozó országok, városok, sőt állatok és emberek is rákerültek.

Ha összehasonlítjuk a két kor térképeit, hatalmas visszalépést állapíthatunk meg. Valójában ezek a rajzok nem is érdemlik ki a térkép elnevezést!

A XV. század közepétől egyre messzebbre merészkedtek a kor hajósai. Természetes tehát, hogy mindinkább megbízható térképekre, ehhez azonban még több utazásra és az ott készült mind pontosabb vázlatrajzokra volt szükség.

Kolumbusz eljutott Ame rikába, Magellán pedig körülhajózta a Földet, útjaikról térképvázlatokat ké szítettek.

50

A modern térképészet alapjait Mercator teremtette meg, aki 1569ben megjelentette hajózási vi lág térképét. Ez már a kor utazói számára egy sokkal pontosabb, jobban használható térkép volt.

A térképkészítés központja sokáig Hollandia és Németország volt. Híres műhelyeikből nagyon sok, jobbnál jobb térkép került ki.

Hazánkban az első ismert, nyomtatott térképet Lázár deák készítette a XVI. század elején. Meg kell

említeni Zsámboky János nevét is, aki 1571ben olyan térképet készített, amelyen már magyar neveket is feltüntetett. A kor híres atlaszaiba is bekerült, hosszú ideig ezekből ismerték Magyarországot.

! A következő órára mindenki hozzon magával mérőszalagot!

Milyen magasan van?

Az óra anya ga: Milyen magasan van?Az óra tí pu sa: Új is me re te ket fel dol go zó óraOk ta tá si feladat: A tárgyak vagy személyek helyze-tének viszonyítása.Honnan számítjuk a magasságot?Lent-fent viszony kérdése.Alacsony-magas egymáshoz viszonyítása.Milyen magasan van?Milyen magas?A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Anyanyelvi kompetencia – szóbeli kifejezőképesség fejlesztése: a megfigyelések tapasztalatainak meg-fogalmazása szóban.Szövegértelmező képesség fejlesztése a szövegfel-dolgozás, szövegelemzés során. Matematikai kompetencia fejlesztése a mérés és az átváltások gyakorlása segítségével, miközben a már tanult ismeretek gyakorlati alkalmazása is megvaló-sul.A szociális kompetencia: az együttműködési képes-ség fejlesztése a páros munka közben.Szemléltető eszközök:földgömbökmérőszalagméterrúd

I. A tárgyak viszonylagos helyzete a magasság szempontjábólA tanulók nagyon nehezen értik meg azt a tényt, hogy a tárgyak helyzete a magasság szempontjából viszonylagos, ezért ezt a tételt példák során keresz-tül tudjuk csak szemléltetni.1. Figyeljük meg a tankönyv 28. oldalán lévő ké pe-

ket, majd közösen elemezzük őket az ábraaláírá-sok segítségével.

2. Tegyünk tárgyakat különböző magasságba. Viszonyítsuk egymáshoz a helyzetüket. Ha van

három egyforma tárgy pl. földgömb a tanterem-ben, még szemléletesebbé tehetjük a megfigye-lést. Tegyük a kijelölt tárgyak egyikét a padlóra, a tanári asztalra és a szekrény tetejére! Viszonyítsuk egymáshoz a három tárgy helyze-tét, pl. így: a padlóra helyezett tárgy lent van, a pad tetején lévő pedig fent. Mikor a pad tetején lévő tárgyat viszonyítjuk a szekrény tetején lévő-höz, ahhoz képest már az is lent lesz, és így tovább.

3. Viszonyítsuk a tanteremben különböző helyen lévő tárgyak magasságát egy-egy másik tárgyhoz.

4. Végül vonjunk le következtetést: mindegyik tárgy nak más-más helyzete van, attól függően mihez viszonyítjuk, tehát a tárgyak vagy szemé-lyek helyzete a magasság szempontjából is viszonylagos.

Oldjuk meg a munkafüzet ide vonatkozó felada-tát!

II. A tárgyak magasságának becsléseA munkafüzet feladatai segítségével becsüljük meg a tanteremben lévő tárgyak magasságát, illetve azt, hogy bizonyos tárgyak milyen magasan helyezked-nek el.

Határozzuk meg a becslés fogalmát. Beszélges-sünk arról, hogy a mindennapi életben mikor használjuk a becslés módszerét.

III. A becslés pontosítása mérésselA becslést követően mérjük meg ugyanazoknak a tárgyaknak a magasságát, illetve azt, hogy bizonyos tárgyak milyen magasan helyezkednek el.

Érzékeltessük a tárgyak magassága és a helyzetük – vagyis milyen magasan vannak – közötti különb-séget.

51

A munkafüzet 4. feladatának a megoldásával a mértékegységek átváltását gyakorolhatják a tanulók. Hangsúlyozzuk ki, mennyire fontos a térképészek munkájában a pontos számolás! Ezek a feladatok nagymértékben hozzájárulnak a matematikai kom-petencia fejlesztéséhez!

Közösen olvassák el a Néhány érdekesség a mértékegységekről című olvasmányt (tankönyv 29. ol -dal), és az abban szereplő mértékegységekhez

rendeljünk feladatokat. A tanulók mérjék meg, hány ujj hosszú pl. a tolluk vagy a tankönyvük, és mekkora a kis-, illetve a nagyarasz a kezükön. A padtársak hasonlítsák össze a mért értékeket!

Óra végi összefoglalásként oldjuk meg a mun-kafüzetben található bűvös kígyó rejtvényt, amit térképészeti és tájékozódási alapismeretekből állí-tottunk össze.


Megfejtés: VISzONyLAGOS

A körülöttünk lévő tájak magassága

Az óra anya ga: A körülöttünk lévő tájak magassá-gaAz óra tí pu sa: Új is me re te ket fel dol go zó óraOk ta tá si feladat: Mi adja a felszín változatosságát?A domborzat fogalmának kialakítása.A tengerszint fogalmának kialakítása.Az alföld, a dombság és a hegység fogalmának pon tosítása.A fennsík, a medence és a völgy fogalmának kiala-kítása.A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Anyanyelvi kompetencia – szóbeli kifejezőképesség fejlesztése: a megfigyelések tapasztalatainak meg-fogalmazása szóban „A felszínformák magasságát a tenger szint től mérjük” c. ábra és a tankönyvi fotók elemzése során.Szövegértelmező képesség fejlesztése a tankönyvi kiegészítő szemelvény szövegfeldolgozása során. A tengerekről, a tengerszintről szóló ismeretterjesztő film szövegének megértése, a lényeges elemek kie-melése, a szakmai szókincs fokozatos bővítése.Alapvető természettudományos kompetenciák fejlesztése. A tanult ismeretek alkalmazása a felszín-formák modelljének elkészítése során.A rendszerszemlélet fejlesztése a felszínformák magasság szerinti csoportosításáról készült gon-dolattérkép elemzésével.Alapvető természettudományos kompetenciák fejlesztése a modell elkészítése során.A szociális kompetencia – az együttműködési képesség fejlesztése a csoportos projektmunka köz-ben. A konfliktuskezelés képességének fej lesztése a

projekt során felmerülő vitás kérdések megold-ásával.Szemléltető eszközök:domborzati térképekterepasztal

I. A tengerszint fogalmának kialakításaEddig csak alaprajzot készítettünk. Mivel a dom-bor zati térképek a földfelszín formáinak magas-ságát ábrázolják, mielőtt a tanulók megismerked-nének annak jelrendszerével és az ábrázolás mód-jával, ki kell alakítani a felszíni formák fogalmát. Az elmúlt alkalommal általában megalapoztuk az ismereteket a magasságról.

Nehezen tudják elképzelni a gyerekek a körülöt-tük lévő felszín magasságát, ez érthető, mivel ők maguk nem tudják megmérni azt.

Fontos kihangsúlyozni, hogy a térképek szerkesz-tésekor a felszín formáinak magasságát mindig ugyanahhoz viszonyítjuk. Nem tehetjük azt, hogy egyszer ehhez, máskor ahhoz viszonyítunk, mert akkor nem kapunk valós képet. A földfelszín formáit a tenger szintjétől mérjük. (1951 óta a Balti-tenger – Kronstadt – közepes vízszintje a magasságmérés alapja, előtte az Adriai-tenger szintjéhez igazították a magasságokat, ez 68 méterrel alacsonyabban volt.)

A tengerszint fogalmának kialakítását előzze meg néhány fontos ismeret a tengerekről. A tíz-éves korosztály már általában tudja, mit értünk ez alatt. A személyes tapasztalatok és filmélmények

52

felidézésével a gyerekek jellemezzék a tengert. Itt a hatalmas méretet, a mélységet, a sós vizet és a nagy hullámokat biztosan megemlítik. Hangsúlyozzuk ki, hogy állóvizek. Ha van rá lehetőség, vetítsünk rövid filmrészletet a tengerről. Megfigyelési szem-pontok segítségével alakítsuk ki a tengerszint fogalmát.

II. A felszínformák fogalmának pontosítása, új fogalmak kialakításaA föld felszínén lévő sík-, domb- és hegyvidékekről az előző tanévek során már volt szó. Az ismeretek koncentrikus bővülése folytán az idei tananyagban kibővítjük az ezekről tanultakat.

Határozzuk meg pontosabban az alföld, dombság és a hegység fogalmát. Itt már mondjunk az egyes felszínformákhoz a tengerszint feletti magasság számadatait, és jellemezzük néhány szóval ezeket a felszínformákat. Ügyeljünk arra, hogy ne adjunk róluk több információt, mint, amit a tankönyv tar-talmaz. Minden felszínformához gyűjtsünk plusz képanyagot (dia, fénykép, esetleg egy-két perces filmrészlet). Elemezzük a tankönyv fotóit. Mindig tartsuk szem előtt, hogy a kisgyermek csak akkor tudja elképzelni és rögzíteni a számára elvont fo-galmakat, ha látja is azt, mert így már tudja mihez kötni.

Mindegyik felszínforma esetében a tengerszint feletti magasságok meghatározásánál elemezzük a tankönyv 31. oldalának alsó ábráját.

Közösen alakítsuk ki terepasztalon a tanult fel-színformákat. Ügyeljünk a magasságokra! Ha szem -léletesen meg tudjuk formázni a legfontosabb fel - színformákat, a gyerekek jobban el tudják különí-teni egymástól az egyes elemeket!

A felszínformák fogalmának a kialakításával párhuzamosan készítsünk gondolattérképet.

FELSZÍNFORMÁK

500 m felett hegység

200–500 m dombság

0–200 m alföld

0 m tengerszint

A gondolattérképet kivetítő segítségével is bemu-tathatjuk, de felépíthetjük applikációként is. Ha applikációként építjük fel, nagyon ügyeljünk a csíkok kivitelezésére és a méretére. Mindig olyan betűméretet és vastagságot válasszunk, amelyet az utolsó padban ülő gyerekek is jól látnak. Variáljuk a kis és nagybetűket, valamint a színeket. Az egyes csíkokat tetessük fel a gyerekekkel!

A gondolattérkép felépítése nagyon sokat segít a tanulásban és a rendszerszemlélet formálásában.

Nagyon fontos a pontos fogalomalkotás! Válasszuk külön a síkság és az alföld fogalmát! A síkság, mint ahogyan a neve is árulkodik róla, olyan terü-let, amelyen nincsenek nagyobb kiemelkedések, a felszíne egyöntetűen sík. Nincs magassági kate-góriához kötve, tehát bármelyik tengerszint feletti magasságon megtalálható. A síkságokat, attól füg-gően, hogy melyik tengerszint feletti magasságon található, különbözőképpen nevezték el. Ha a tenger szintje alatt helyezkedik el mélyföldről, ha a ten gerszint és a 200 méteres magasság között talál-ható alföldről, ha pedig e magasság fölött fenn-síkról beszélünk! Soha ne használjuk az alföld kifejezés helyett a síkság elnevezést!

Óra végi összefoglalásként oldjuk meg a mun-kafüzet feladatait!

53

Az óra anya ga: Hogyan ábrázolja a térkép a magasságot?Az óra tí pu sa: Új is me re te ket fel dol go zó óraOk ta tá si feladat: Mit ábrázol a domborzati térkép? Hogyan?Az egyes felszínformák ábrázolása a térképen.A domborzati térkép jelmagyarázata.A magassági szám fogalmának kialakítása.Magassági számok leolvasása.Térképolvasási gyakorlatok.A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Anyanyelvi kompetencia – szóbeli kifejezőképesség fejlesztése: a megfigyelések tapasztalatainak szó-beli megfogalmazása révén. Szövegértelmező ké - pes ség fejlesztése.A logikai gondolkodás képességének fejlesztése a tankönyvi ábrák összehasonlításával. Szemléleti térképolvasás fejlesztése a domborzati térkép tanulmányozásával. Alapvető természettudományos kompetenciák fejlesztése – szemléletformálás. A lakóhely dombo-rzati térképének az elkészítése során. Szemléltető eszközök: domborzati térképekterepasztal

I. A felszínformák jelölése domborzati térképenAz elmúlt alkalommal kialakítottuk a felszínforma, a fennsík, a medence és a völgy fogalmát, illetve pontosítottuk az alföld, a dombság és a hegység fogalmát, majd rendeljük hozzá a megfelelő térképjeleket is. Minden felszínformára keressünk példákat a térképen, ezeket rögzítsük a füzetbe is!

Az egyes felszínformák jellemzőit – az alföldtől a magashegységekig – a tanulók mutassák be a tankönyv 31. oldalának képsora segítségével. Építsük fel az előző alkalommal elkészített gondolattérképet az alaposabb rögzítés érdekében.

Az egyes felszínformák jellemzésével párhuza-mosan beszéljünk a térképi színezéséről is. Vessük

össze a 31. oldal képein szereplő felszínformákat a 32. oldalon lévő domborzati térképi ábrákkal.

Nézzük meg a jelkulcsot, és ennek színezése alapján keressünk rá példákat a térképen. Nagyon fontos, hogy a tanulók kössék a térképhez az egyes felszínformák fogalmát! A mechanikus térképolvasás fejlesztése, valamint a topográfiai ismeretek bővítése és rögzítése állandó feladatunk, ezért a térképen keressünk példákat a felszínformákra, és mutassuk is meg őket.

II. A magassági számOlvassuk le az egyes felszínformákon fekete pont-tal jelölt számokat is. Hangsúlyozzuk ki, hogy ezek a magassági számok. Beszéljük meg, miért tüntetik fel őket, hangsúlyozzuk ki, hogy ezek pontosan megmért magasságok, tehát pontos adatok.

Fontos a térképek színezése és a magassági számok közötti kapcsolat. Feltétlenül hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a színezés csak egy-egy magassági kategóriát jelöl, ebből mindig csak hozzávetőlegesen tudjuk megállapítani a lehetséges magasságot. Viszont a magassági számok mindig pontosan jelölik a keresett hely magasságát.

III. TérképjelekMivel a térképen jelekkel szimbolizáljuk a felszín egyes tárgyait és a térkép egyéb tartalmait, minden térképen jelmagyarázatban tüntetik fel ezek jelen-tését. Olvassunk le különböző térképjeleket és keressük meg a jelentésüket az atlasz elején talál-ható jelmagyarázatban!

Készítsék el a tanulók a lakóhelyük domborzati térképét tantárgyi mini projekt keretében! Az elkészült munkákat állítsuk ki!

Óra végi összefoglalásként a tanulók páros munka keretében oldják meg a munkafüzet fel-adatait.

Hogyan ábrázolja a térkép a magasságot?

54

Az óra anya ga: Hogyan ábrázolja a térkép a kö -rülöttünk lévő vizeket?Az óra tí pu sa: Új is me re te ket fel dol go zó óraOk ta tá si feladat: A földfelszín vizeinek csoporto-sítása.Az állóvizek és a tavak fogalma.A tavak ábrázolása a térképen.A folyóvizek nagyság szerinti csoportosítása.A folyóvizek ábrázolása a térképen. A térképjelek gyakorlása térképolvasással és kép-zeletbeli vízrajzi térkép rajzolásával.A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Szemléleti térképolvasás fejlesztése a domborzati térkép tanulmányozásával, példák keresésével az álló- és a folyóvizek ábrázolására. Alapvető természettudományos kompetenciák fej-lesztése – a már tanult ismeretek alkalmazásának gyakorlása egy képzeletbeli táj vízrajzi térképének elkészítése során. A rendszerszemlélet fejlesztése és a hatékony, önálló tanulás alapozása a felszíni vizek csoporto-sítására készült gondolati térképpel.Szemléltető eszközök:domborzati térképekterepasztal

I. A szárazföld vizeinek csoportosítása Végezzük el a vizek csoportosítását gondolattérkép segítségével. Ezek az információk már mind a gye-

re kek birtokában vannak, csak az a feladatunk, hogy rendszerezzük ezeket A gondolattérképet kivetítő segítségével is bemutathatjuk, de felépít-hetjük applikációként is.

A SZÁRAZFÖLD VIZEI

állóvizek folyóvizek felszín alatti vizek

tavak ér csermely patak folyó folyam

II. A vizek ábrázolása a térképenMutassunk példát a falitérképen a gondolattérké-pen ábrázolt víztípusokra, majd keressék meg eze-ket a gyerekek az atlaszban önállóan is. III. Képzeletbeli táj vízrajzi térképének elkészítéseKözösen készítsük el a munkafüzetbe a képzelet-beli térképvázlatot. Szerepeljen a lap szélén minden térkép nélkülözhetetlen kellék a mértékszám, a vonalas mérték és a jelmagyarázat. A térképvázla-tot lássuk el képzeletbeli nevekkel!

Hogyan ábrázolja a térkép a körülöttünk lévő vizeket?

A menetrend

Az óra anya ga: Gyakoroljuk a menetrend hasz-nálatát!Az óra tí pu sa: Új is me re te ket fel dol go zó óraOk ta tá si feladat: A menetrend fogalma.A menetrend elemi használata.A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Matematikai kompetencia fejlesztése a munkafüze-ti feladatok megoldása során. Digitális kompetencia fejlesztése az elektronikus menetrend használatának gyakorlása közben. Információ keresés és felhasználás képességének erősítése.A kreativitás fejlesztése az útiterv elkészítése során.Szemléltető eszközök:menetrendek, számítógép internet hozzáféréssel

A kerettanterv előírja az elemi menetrendhasználat elsajátítását! Ne törekedjünk a „nagymenetrend” kimerítő ismertetésére, mindössze a legfontosabb ismereteket vázoljuk fel. A tankönyvben szereplő leggyakoribb térképjeleket közösen magyarázzuk meg.

A tankönyv 41. oldalán található menetrend-részleten elsajátíthatóak a legalapvetőbb ismeretek. A munkafüzet feladataira alapozva építsük fel az órát.

Ha van rá lehetőségünk, mutassuk meg a tan-ulóknak az elektronikus menetrendet (www.mávstart(elvira).hu és a www.volan.hu oldalakon! Mutassuk be, milyen gyorsan ad pontos és részletes információt!

55

Az óra anyaga: Rendszerezzük ismereteinket!Az óra típusa: Összefoglaló, a témakör ismereteit rendszerező óraOktatási feladat: A térképészeti alapismeretekről tanultak rendszerezése és alkalmazásának gyakor-lása.A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Az alapvető természettudományos kompetenciák fejlesztése – szemléletformálás. A már megszerzett ismeretalkalmazás képességek fejlesztése a rendszerezés során, különösen a mun-kafüzet feladatainak megoldása közben. Rendszerszemlélet fejlesztése, a hatékony, önálló tanulás alapozása a rendszerezés során.Szemléltető eszközök: domborzati térképek

A tankönyv 37–38. oldalán található összefoglaló táblázat segítségével csoportmunkában, forgószín-pad-szerűen végezzük el a rendszerezést.

I. Amit már tudni kell a térképről – térképészeti alapismeretek

II. A felszínformákIII. A domborzat és a felszíni vizek ábrázolása a

térképen


Megfejtés: FELSzÍNFORMÁK


56

Ismerkedés a térképpel felmérés megoldása

1. Mi a térkép? A földfelszín kicsinyített alaprajzi képe. /2

2. a) Mit jelent a következő szám? 1 : 1000 Ami a térképen 1 cm, az a valóságban 1000 cm (10 m). b) Hogyan nevezzük ezt a számot? Mértékszám /3

3. Végezd el az átváltásokat! 8 m = 80 dm = 800 cm = 8000 mm 823 cm = 8 m 2 dm 3 cm /5

4. a) Melyik felszínformára ismersz rá a jellemzők alapján? I. A tenger szintje és a 200 méteres magasság közötti sík terület: alföld

II. 200-500 méter tengerszint feletti magasságú hullámos felszínű terület: dombságb) Milyen színnel ábrázolja a térkép ezeket a felszínformákat?

I. zöld II. világos barna /4

5. Írd a pontozott vonalra a hiányzó fogalmakat!

/36. Mit jelöl a következő magassági szám: • 623?

Azt, hogy a megadott hely 623 méter magasságban helyezkedik el a tenger szintjétől. /2

7. Melyik vízfolyás a nagyobb? Rakd ki a relációs jeleket!

folyó > csermely < patak < folyam

/38. Rajzold le, hogyan ábrázolja a térkép a tavakat!

/2

0 m200400600800

fennsík

magashegység

57

AZ élettelen környeZet és AZ élő lé nyek kApcsolAtA

Mit tanultunk az élőlények környezeti feltételeiről?

Az óra anya ga: Mit tanultunk az élőlények kör-nyezeti feltételeiről?Az óra tí pu sa: Ismétlő óraOk ta tá si feladat: A 3. évfolyamon a környezetről és az élettelen környezeti tényezőkről tanultak feli-dézése.A környezethez való alkalmazkodás néhány példá-jának felidézése.A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei:Természettudományos kompetencia fejlesztése: Az emlékezet és a gondolkodás fejlesztése a koráb-ban tanult ismeretek felidézésével és új feladathely-zetekben történő alkalmazásával. Összefüggések keresése az élőlények testfelépítése és a környezethez való alkalmazkodása között.Tudjanak az élőlények testfelépítéséből következ-tetni természetes élőhelyükre.Tudjanak példákat sorolni az élettelen környezethez való alkalmazkodás formáira. Értsék meg az emberi beavatkozások káros hatásait a természetes környezetre.

Az óra első részében ismertessük a tanulókkal, hogy az új témakörben miről fogunk tanulni. Hív-juk fel a tanulók figyelmét, hogy ismeretterjesztő irodalomból, folyóiratokból, tévéműsorokban, kü -lön böző digitális ismeretforrásokból és a környe-zetük önálló megfigyelésével maguk is sok hasznos ismeretet szerezhetnek. A motiváció érdekében mutassunk be ezek közül néhányat.

Hívjuk fel a tanulók figyelmét azokra az önálló, páros és csoportmunkában elvégezhető projek-tekre, amelyeket részletesen a tanmenetjavaslat tartalmaz. Beszéljük meg a projekten való dolgozás módszereit, eszközeit és a tanítói segítségadás kü -lönböző formáit.

Ismételjük át, mit jelent a környezet fogalma! (Az élőlények környezetéhez tartozik mindaz, ami őket körülveszi és hatással van az életükre.)

Olvassák el a lecke első bekezdését! Értelmezzék a szöveget, majd beszéljük meg, mi minden tar-tozik a gímszarvas környezetébe! A megbeszélésen ügyeljünk arra, hogy a tanulók minél több konkrét példát tudjanak mondani a gímszarvas életére ható élő- és élettelen tényezőkre.

Beszéljük meg, mi minden tartozik az erdőben élő egyéb állatok (pl. füles bagoly, héja, széncinege, tölgyfa) környezetébe.

Idézzük fel és applikáljuk a táblára az élettelen környezeti tényezőket (talaj, víz, levegő, fény, hőmérséklet), beszéljük meg, mit tanultunk mind-ezek jelentőségéről.

Oldják meg a munkafüzet 1. és 2. feladatát.Miért fontos a talaj a növények számára? Mely

állatok élnek szinte egész életük során a talajban? Ismernek-e olyan állatokat, melyek a talajba búvó-helyet, járatokat, kotorékokat készítenek?

A víz jelentőségéről már tanultak. Hiányát az élőlények nem tudják elviselni. Ismertessük, hogy egy felnőtt embernek naponta átlagosan 2,5 liter vízre van szüksége, de sportoláskor vagy a forró nyári napokon ennek duplájára. Ismeretterjesztő irodalomból olvassunk fel szemelvényeket arról, hogy egyes háziállatoknak mennyi a napi ivóvízi-génye!

Érdekességként mutassuk be, hogy vannak olyan állatok, amelyek közvetlenül nem isznak vizet, víz-igényüket a táplálék víztartalmából fedezik (ege-rek, hörcsögök). Előzetes felkészülés alapján néhány tanuló kiselőadást is tarthat olyan állatokról és növényekről, amelyek hosszú ideig képesek elvisel-ni a vízhiányt.

Ismételjük át, mit tanultunk a növények tápanya-gairól! (víz és a benne oldott ásványi anyagok, továbbá a levegő szén-dioxidja) Honnan veszik fel és mely szerveikkel a tápanyagokat? (a gyökérzet a talajból, a levél a levegőből)

A napfény jelentőségét a növények táplálék-készítésekor tanultuk. Megismerték a tanulók, hogy fény hiányában nem készül a növények levelében táplálék, ezért elpusztulnak. Idézzük fel az ide vonatkozó ismereteket: az erdő növényei közül melyek igénylik a legtöbb fényt, melyek az árnyék-kedvelők?

A fény befolyásolja az állatok életét is. Mondjanak példát olyan állatokra, amelyek nappal mozognak és melyek az éjszakai állatok! Mely állatok igénylik a közvetlen napsütést, vagyis melyek szeretnek süt-kérezni a napon?

58

Szemléltessünk éjjel aktív (gímszarvas, vaddisz-nó, füles bagoly, denevér, róka, sün) és nappal ak -tív (sárgarigó, széncinege, héja, harkály, mókus) állatokat.

A hőmérséklettel szemben minden élőlény sajá-tos igényű. Vannak, melyek elviselik a hideget, má -sok a meleget kedvelik. A tanulók tapasztalatai alap ján csoportosítsuk az állatokat:

Melyek viselik el a hideget és a meleget is? (szar-vas, őz, vaddisznó, róka)

Hogyan változik meg az állatok kültakarója a téli hideg hónapokra? Mely állatok alszanak téli álmot? (sün, denevér, részben a mókus is) Hogyan készül-nek fel az állatok a téli álomra?

Hogyan változik meg a fák lombkoronája a tél beköszönte előtt? Hogyan vészeli át a telet a hóvirág? Mely szerve biztosítja a túlélést?

A levegő oxigénje minden élőlény számára alapvető szükséglet. Az oxigén a légzés során jut az élőlények szervezetébe. Idézzük fel a 3. évfolyamon tanultakat! Mi a légzés lényege? Hogy nevezzük az ember légzőszervét? Hogyan lélegeznek az ízelt-lábú állatok, a halak, a békák, a siklók, a madarak és az emlősök?

A környezeti tényezők átismétlése után szemlél-tessük és magyarázzuk el, hogy az élőlények kü lönböző módon alkalmazkodnak a környezeti feltételekhez. Testfelépítésük, életmódjuk és az élő-helyük között szoros a kapcsolat. Idézzük fel né -hány ismert élőlény alkalmazkodását (héja, har-kály, csuszka, vaddisznó stb.)!

Mondjanak a tanulók példákat arra, hogy a róka miért tudott fennmaradni a kíméletlen üldözés el-lenére! Hogyan éli túl a téli hideget a sün?

Magyarázzuk el, hogy az emberi beavatkozások sok esetben az élőhelyek csökkentésével, vagy más esetben azok megszűnésével jár együtt. A kisebb változásokat sok esetben túlélik, de a gyorsan ható, nagy területre kiterjedő környezetkárosításokat azonban nem tudják elviselni.

A következő adatok bizonyítják, hogy az emberi beavatkozásoknak milyen káros hatása van a bioszférára. Az adatok azt is jelentik, hogy minden ember felelős a megmaradt élőhelyek és élőlények védelméért.

Az élelmiszertermelés a Föld minden országában elsődleges feladat, ugyanis a népesség az elmúlt 150 évben 2 milliárdról 6 milliárdra nőtt. Ennek következménye, hogy a szárazföld 33%án mezőgazdasági termelés folyik, ekkora területet foglalnak el a szántóföldek és a legelők. Korábban ezeken a területeken természetes füves puszták vagy lombhullató erdők voltak.

Az elmúlt évszázadokban az emberi beavatkozások miatt 34 emlős, 94 madárfaj pusztult ki. Veszélyeztetett helyzetben van 120 emlős és közel 1000 madárfaj. Az éghajlatváltozás miatt a sivatagos területek aránya közel háromszorosára nőtt. Földünk felszínének korábban 9%a , ma 25%a sivatag.

Óra végi összefoglalás: Oldják meg a munkafüzet 3. és 4. feladatát. A tankönyv illusztrációs anyagá-nak segítségével tegyenek fel kérdéseket egymás-nak az élőlények kör nyezetéről.

A talaj. A talaj szennyezése, védelme

Az óra anya ga: A talaj. A talaj szennyezése, vé -delmeAz óra tí pu sa: Új is me re te ket fel dol go zó óraOk ta tá si feladat: A talaj fogalma, főbb jellemzői.A talajvédelem célja a termőréteg és annak táp-anyagtartalmának megőrzése.A talajt veszélyeztető környezeti tényezők.A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Természettudományos kompetencia fejlesztése:A korábban megszerzett ismeretek alkalmazása. A termőréteg és a talaj tápanyagtartalma fogalmak megértése néhány egyszerű kísérlet, vizsgálat el -vég zésével. Értsék meg, hogy a tápanyagtartalom a természe-tes élőhelyeken önmagától meg újul, az ember által

művelt területeken a tápanyagot pótolni kell. A verbális és a vizuális kommunikációs képessé-gek összekapcsolása a tan könyvi képek elemzése so rán.

Az új anyag feldolgozásához szükséges – korábban megszerzett ismereteket –, az alábbi kérdések meg-beszélésével idézzük fel:

Melyek a növények és az állatok életéhez szüksé-ges alapvető környezeti feltételek?

Mi a jelentősége a talajnak a növények szá mára?Mely állatok élete kötődik szorosan a talajhoz? Melyek a növények legfontosabb tápanyagai?

Hon nan veszik fel és mely szerveik segítségével a tápanyagokat?

59

Hogyan csoportosítottuk táplálkozásuk alapján az állatokat?

Az új anyag megtanítását többféle talajtípus szem-léltetésével kezdjük, majd ismertessük a talaj fo -galmát, lényegét. Részletesebben a talajról 5. évfo-lyam természetismeret-óráin tanulnak. Idézzünk fel példákat, miért fontos a talaj a növények és az állatok számára!

Elbeszélés módszerével mutassuk be a talajké p-ződés főbb szakaszait, figyeltessük meg a tan-könyv ábráján a kőzetek felaprózódását.

A talaj összetételéről végezzük el a tankönyv 50. oldalán az 1. pontban leírt vizsgálatot. A vizs-gálat eredményének megfigyeltetésével a tanulók meg győződhetnek arról, hogy a talaj elaprózódott kő zetekből, növényi és állati maradványokból áll.

A tankönyv magyarázó rajzán és fotóján a talaj-rétegeket szemléltethetjük. Beszéljük meg, mely ré tegben a leggazdagabb az élet! Idézzük fel, mit ta nultunk az erdő talaját borító avarrétegről! Mi történik az évek során a talajra lehulló levelekkel, elpusztult növényekkel, állatokkal? (ezekből épül fel a talaj humusztartalma)


A fentiek megértése alapján a tanulók belátják, hogy a talaj nélkülözhetetlen környezeti feltétel az élőlé nyek számára, ezért megóvása, védelme alapvető feladat.

A tankönyv képén és egyéb szemléltető anyagon mutassuk be a talajpusztulást. A meglévő tapasz-talatokat feldolgozva beszéljük meg, hogy az erdő-irtások miért járhatnak együtt a talaj pusztulásával. Miért pusztul a talaj a bevetetlen, növénytakaró nélküli szántóföldön?

Idézzük fel, hogy a természetes erdőben hogyan pótlódik a talaj tápanyagtartalma! Miért nincs szük-ség a tápanyagok pótlására? Mi a feltétele annak, hogy a tápanyagkészlet önmagától megújuljon?

A tanulók tapasztalatait is felidézve mutassuk be, hogy zöldséges- és gyümölcsöskertekben, a szán tóföldeken az ember pótolja a talaj tápanyag-készletét. Erre a célra, különböző műtrágyákat, istállótrágyát és egyéb tápanyagpótló anyagokat (komposzt, tőzeg stb.) használ fel. Lehetőség sze-rint szemléltessünk minél több trágyaféleséget!

Olvassák el a tankönyv kiegészítő anyagát a kü -lönböző trágyákról, azok előállításáról, majd beszéljük meg az alapvető ismereteket! Mi a kü-lönbség az istállótrágya és a műtrágya között? Melyik kedvezőbb a növényzet és a talajlakó élőlé-nyek számára? Milyen károkat okozhatnak a műtrágyák a szakszerűtlen felhasználás során?

A tanulói tapasztalatok felidézésével, továbbá a tankönyv képei és egyéb szemléltető anyagok segít-ségével beszéljük meg a talajszennyezés leggyako-ribb formáit (nem engedélyezett szemétlerakók, elszórt hulladékok, a természetben szétszórt külön-böző használati tárgyak, stb.)!

Magyarázzuk el, hogy a talaj felszínére kerülő szemét ből, hulladékból a csapadék közvetítésével sok szennye ző anyag bemosódik a talajba. Ezek az anyagok elpusztítják a talajlakó élőlényeket, és el-szennyezik a talaj mélyebb rétegeinek vízkészletét is.

Bizonyos szennyező anyagok a talajból a növé-nyek szervezetébe kerülhetnek. Gondolkodjanak a tanulók azon, hogy miért veszélyes mindez az állatvilágra és az emberre is! Ennek megértéséhez idézzük fel a táplálkozási láncról tanultakat!

Beszéljük meg, hogy a talajon szétszórt és bomlásnak indult tetemek, konyhai hulladékok sokféle veszélyes betegségek terjedését segítik elő. Mutassunk be néhány betegséget, melyeket patkányok, egerek, csótányok, legyek terjesztenek (tífusz, vérhas). Tudatosítsuk, hogy a környezet tisztaságával egyben a fertőző betegségek ellen is védekezhetünk.

Óra végi összefoglalás: Oldják meg a munkafüzet 2., 4., 5. feladatát!

60

Az óra anya ga: A víz. A vizek szennyezése, vé -delmeAz óra tí pu sa: Új is me re te ket fel dol go zó óraOk ta tá si feladat: A víz jelentősége a növények, állatok életében.A vizek szennyezésének különböző formái.A vizek védelme, fontosabb feladatok a szennye-zések megakadályozására.A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Természettudományos kompetencia fejlesztése: a korábban tanult ismeretek felidé zése és alkalmazá-sa az új ismeretek megtanulása során. Anyanyelvi kompetencia fejlesztése: a verbális és vizuális kommunikáció fejlesztése az ábraelem-zések során. Értelmi képességek fejlesztése: ok-okozati össze-függések felismerése a vízszennye zések különböző formáiról és következményeiről.

Óra eleji ismétlés: Keressék meg és húzzák alá az alábbi leírásokból a hibás állításokat!

A talaj a Föld felszínének felső termékeny rétege. •A jó minőségű talaj a növények számára nélkü-•lözhetetlen tápanyagokat tartalmaz.A talajvédelem célja a talaj termőképességének •megőrzése. A talajlakó állatok károsak, mert elrágják a nö- •vé nyek gyökerét. A természetes erdőben a talaj tápanyagtartalma •évről évre csökken, ezért műtrágyázni kell. A talajon elszórt konyhai hulladék odavonzza az •egereket, patkányokat, legyeket, melyek veszélyes betegségeket terjesztenek.

Az új anyag feldolgozását az élettelen környezeti tényezők felsorolásával kezdjük. Figyeltessük meg a tankönyv két rajzát: az ábrák elemzése során ismerjék fel a tanulók, miért nélkülöz hetetlen környezeti ténye-ző a víz az ember, az állatok és a növények számára!

Milyen arányban alkotja víz az ember, a rovarok, csigák, férgek testét? Idézzük fel az ábra megfi-gyelése során, hogy a víz és a benne oldott anyagok miért fontosak a növények számára, mi készül a víz, a napfény és a szén-dioxid segítségével a növé-nyek leveleiben?

Ismertessük az alábbi elgondolkodtató adatot: 100 kg búza megérleléséhez a növényeknek 20 ezer liter vizet kell felvenni és elpárologtatni.

A lédús termések (alma, dinnye, narancs, körte, stb.) 98-99% vizet tartalmaznak.

Részösszefoglalás: oldják meg a munkafüzet 1. fe la datát.

A víz jelentőségének megértése az alapja annak, hogy a tanulók belássák, a vizeket védeni kell min-den szennyezéstől, mert a jövőben azok számítanak „gazdag” országnak, ahol tiszta a levegő, ahol meg-ő rizték a talaj termőképességét, ahol elegendő tisz-ta ivóvíz található.

A tanulók tapasztalatait felidézve és összegezve beszéljük meg, mi mindennel szennyeződnek a folyók, tavak és a talaj felszínalatti vízkészletei. Olvas sák el a tankönyv „A vizek szennyeződése” című részt! Értelmezzék a szöveget, majd válaszol-janak a kérdésekre:

Milyen veszélyhelyzeteket okoznak a vízbe ke -rülő műtrágyák? Milyen következményei lesznek, ha a víz tápanyagtartalma feldúsul? Miért veszélye-sek a vizekbe kerülő növényvédő szerek?

Idézzük fel a táplálkozási láncok felépítését, majd a tanulók következtessenek: miért veszélye-sek a vizekbe kerülő mérgezőanyagok? (beépülnek a méreganyagok a táplálkozási láncba, és annak minden tagját károsítják)

Figyeltessük meg a tankönyv 45. oldalán lévő képeket! Ezek alapján beszéljük meg, hogy a szennye zések milyen károkat okozhatnak! Hogyan lehet a vizes élőhelyeket megőrizni és a szen-nyezéseket elkerülni?

Az óra feladata, hogy a lakóhely környéki vizek környezeti állapotát is értékeljük! Az alábbi kér-désekre keressük a választ: Milyen szennyezések fordultak elő? Alkalmas-e a víz fürdésre?

Hogyan biztosítják a lakóhelyen a lakósság ivó-vízellátását? A falusi környezetben élők mondják el, alkalmas-e a kutak vize emberi fogyasztásra! Mi történik a háztartásokban keletkező szennyvízzel? Van-e szennyvízcsatorna-rendszer és tisztítóbe-rendezés a településen?

Óra végi összefoglalás: Oldják meg a munkafüzet 2., 3. és 4. feladatát, majd válaszoljanak a tankönyv összefoglaló kérdéseire!

A víz. A vizek szennyezése, védelme

61

Az óra anyaga: A levegő. A levegő szennyezése és védelmeAz óra típusa: Új ismereteket feldolgozó óraOktatási feladat: A levegő jelentősége az élővilág-ban. A levegő összetétele, az oxigén. A levegő mozgásának hatása. A levegő szennyezése, a szennyezések következményei.A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Matematikai kompetencia fejlesztése: a tankönyv kördiagramjának elemzése (a leve gő összetétele). Természettudományos kompetencia fejlesztése: a ko rábban megszerzett ismeretek és a meglévő tapasztalatok alapján csoportosítások végzése mega-dott szempontok alapján.Oksági összefüggések felismerése a levegőszennye-zés különböző formái és a szennyezések által oko-zott környezeti károk között.Az ember egészségét is veszélyeztető levegőszeny-nyező anyagok felismerése. A levegőszennyezés és az éghajlatváltozások közöt-ti oksági összefüggés felisme rése. Anyanyelvi kompetencia: szemelvények felolvasá-sa és szövegalkotás a levegő öntisz tu lási folyamata-inak alapjairól.

Idézzük fel, mit tanultunk a 3. évfolyamon az élő-lények légzéséről. Mi a légzés lényege? A levegő mely összetevőjét hasznosítják az élőlények a lég-zés során?

A növények mely szervükön keresztül lélegeznek? Hogy nevezzük az ismertebb állatcsoportok lég-zőszervét? Applikáljuk a táblára a légzőszervek nevét: légcső, kopoltyú, tüdő, majd helyezzük a megfelelő címke alá az állatok képét!

Légcső Kopoltyú cserebogár folyami rák szarvasbogár ponty vöröshangya dévérkeszeg szitakötő lesőharcsa

Tüdő kecskebéka vízisikló házi tyúk vörös róka

Az új anyag feldolgozását a levegő összetételét bemutató tankönyvi ábra megfigyelésével és elemzésével kezdjük. Milyen anyagból tevődik össze a levegő? Ezek közül melyek fontosak a növé-nyek és az állatok életéhez?

Oldják meg a munkafüzet 1. feladatát!Mivel a levegő nem látható, színtelen, szagtalan

anyag, jelenlétét néhány egyszerű kísérlet bemuta-tásával érzékeltethetjük. Fújjunk fel egy lufit, a lufi megtelik levegővel, bár a levegőt nem látjuk, de tapasztalhatjuk, hogy valamivel „megtelt” a lufi. Ha hirtelen kiengedjük belőle a levegőt, érzékeltet-hetjük a kiáramló levegő mozgását. Műanyagból készült orvosi fecskendővel további tapasztalatokat szerezhetünk a láthatatlan levegő tulajdonságairól. Ha egy papírkígyót teszünk a radiátorra, a fölfelé áramló meleg levegő mozgásba hozza és forogni kezd.

Idézzük fel, mit tanultunk a növények táplálék-készítéséről. A tankönyv 44. oldalán lévő ábrája se-gíti a felidézést. (A növényeknek a táplálékkészí-téshez vízre, napfényre és a levegő szén-dioxidjára van szüksége.) Rögzítsük, hogy a levegő a növé-nyek nélkülözhetetlen tápláléka is egyben.

A levegő mozgása (a szél) fontos környezeti tényező, kedvező és kedvezőtlen hatásai is vannak az élőlényekre. Idézzük fel, hogy a virágport a rovarok, a víz vagy a szél viszi a termőre, tehát a szélnek fontos szerepe van a megporzásban.

Szemléltessünk néhány szél útján terjedő növé-nyi termést és magot (juharfa termése, pongyola-pitypang termése, fenyőfák szárnyas magja, nyár-fák repítőszőrös magja). Figyeltessük meg ezeknek a terméseknek, magoknak, továbbá a tankönyv rajzain szereplő növényeknek a repítőszerkezetét! Néhányuk működését a tanteremben is bemu-tathatjuk és megfigyeltethetjük.

Magyarázzuk el, hogy az erős szél fokozza a növények párologtatását, így azok hamarabb kiszáradnak. Figyeljük meg a tankönyv képén és egyéb szemléltető anyagon a szélviharok okozta károkat!

A szélnek kedvező hatása is van, amit a madarak repülésük során ki is használnak. Hasonló módon kihasználják a felmelegedő és felfelé áramló meleg levegőt a vitorlázó repülésükkel.

A levegő. A levegő szennyezése és védelme

62

A levegőszennyezés leggyakoribb formáit a tan-könyv képein és egyéb szemléltető anyagokon fi gyeltessük meg (zsúfolt gépjárműforgalom, erő-művek, a szén és földgáz elégetése során a levegőbe kerülő káros anyagok, tarlóégetés, vulkánkitörés stb.). Összegezzük a tanulók tapasztalatait: mi min dennel szennyeződik lakóhelyük környékén a levegő? Mi veszélyezteti a levegő tisztaságát?

Olvassák el a tankönyv 47. oldal 3. és 4. bekezdé-sét, majd beszéljük meg: Mi okozza a füstködöt (szmog)? Milyen időjárási tényezők segítik elő kialakulását? Milyen egészségkárosító hatásai van-nak? Ismertessük a tanulókkal, ha a szmog mér-téke egy bizonyos határértéket túllép, a hatóság szmogriadót rendelhet el, aminek több fokozata van.

Magyarázzuk el, hogy a savas eső milyen leve-gőbe kerülő szennyeződés hatására alakul ki! Milyen káros hatásai vannak az élő és az élettelen környe-zetre? Szemléltessünk savas esőtől elpusztult növény-zetet, korrodálódó vasszerkezeteket, málló mészkő-ből készült köztéri szobrokat, épületdíszeket! (A klímaváltozást okozó szén-dioxid szennye ződésről az 5. évfolyamon tanulnak részletesen.)

A lecke utolsó bekezdéséből gyűjtsék össze, hogy milyen módon csökkenthető a levegőszennyezés! Mit lehet tenni a levegő tisztaságának megőrzéséért? (tisztító- és szűrőberendezések; villamos energia, napenergia, szélenergia alkalmazása)

Óra végi összefoglalás: Oldják meg önálló mun-kával a munkafüzet 2., 3., 4., 5. feladatát és válaszol-janak a tankönyv kérdéseire!

Lakóhelyünk környezetének védelme

Az óra anya ga: A lakóhely környezetének védel-meAz óra tí pu sa: Új is me re te ket fel dol go zó óraOk ta tá si feladat: A mesterséges környezet fogalma. A lakóhely leggyakoribb környezeti problémái: le -vegő-, víz- és talajszennyezés, zajártalom. A szemét- és hulladékkezelés. Hogyan csökkenthető a keletkező szemét mennyisége?A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Ter-mé szettudományos kompetencia fejlesztése: kör-nye zet tudatos magatartás elemi normáinak isme-rete. Következtetések és általánosítások: a környe-zetszennyezés különböző formái és következmé-nyei. Tudatosuljon, hogy a környezetszennyezés bizonyos formái közvetlenül veszélyeztetik az ember egészségét.A szelektív hulladékgyűjtés és az újra hasznosítható csomagolás jelentőségének megértése.Kommunikációs képességek fejlesztése: a megfi-gyelt jelenségek megfogalmazása szóban és írás-ban.Szövegértés fejlesztése a tankönyv és az ismeret ter-jesztő irodalom szemelvényeinek feldolgozásá val.

A következő igaz-hamis feladat megoldásával is-mételjük át az előző órán tanultakat:

A levegő legnagyobb részt oxigénből áll: ….A növények számára a levegő szén-dioxid tartal-ma fontos táplálék: ….

A szélnek az élővilág számára csak káros hatása van: ….A tölgyfa termését a szél terjeszti: ….A vitorlázva repülő gólya a felszálló levegőt hasz-nálja ki: ….A szél hatására fokozódik a növények párolog-tatása: ….A levegőszennyező anyagok egy része idővel le-ülepszik a talajra: ….Műtrágyákat korlátlan mennyiségben lehet hasz-nálni: ….A füstköd az állandóan szélnek kitett városok fe-lett alakul ki: ….A szél- és a naperőmű környezetbarát energia-forrás: ….

Az alábbi szemelvényt olvassuk fel a tanulóknak, majd beszéljük meg a levegő öntisztulásának folya-matát, továbbá a növényzet szerepét az öntisztulási folyamatban:

Budapesten évente 600800 tonna korom kerül a levegőbe. A levegő öntisztulásának egyik formája, hogy lebegő részecskék idővel leülepednek a talajra. A települések parkokba vagy az utak szélére ültetett fái, cserjéi törzsükkel, ágaikkal és levelük felületével felfogják és megkötik a lebegő vagy a szél által szállított szennyező anyagokat. Ezért az erdőkben, a nagyobb parkokban mindig tisztább a levegő, mint a fátlan területeken.

63

Ismételjük át a környezet fogalmát! Idézzük fel, mi minden tartozik pl. egy lombhullató erdőben élő szarvas természetes környezetébe!

Elbeszélés módszerével mutassuk be, hogy az emberek mesterséges környezetben élnek, azaz élőhelyüket saját tevékenységükkel alakították, és ma is folyamatosan alakítják.

A tanulók tapasztalatait megbeszélve gyűjtsük össze, mi mindent tesz az ember a lakókörnyezeté-nek kialakításakor!

Olvassák el a tankönyv első bekezdését is, majd válaszoljanak a kérdésekre: Mit jelent az, hogy az ember mesterséges környezetben él? Milyen tevé-kenységekkel alakította át a természetes környeze-tet? A természet átalakítása során mi az ember leg-főbb szempontja? Milyen következményei vannak a mesterséges környezet kialakításának?

Hogy szemléletesebbé tegyük az ember termé-szetátalakító tevékenységét, olvassunk fel néhány szemelvényt a távoli tájakon élő emberek és kör-nyezetük kapcsolatáról. Mutassuk be, hogyan al-kalmazkodnak egyes embercsoportok a szélsősé-ges környezeti feltételekhez! Pl. a Szaharában élő beduinok, Alaszka eszkimói, a Kalahári sivatag busmanjai.

Oldják meg a munkafüzet 1. és 2. feladatát!Rögzítsük, hogy az európai emberek a lakókör-

nyezetük kialakításakor nagyban megváltoztatták a környezetet. A változások sok esetben a környezet szennyezésével járnak együtt. Ismételjük át a ko-rábban tanultakat a talaj, a víz és a levegőszennye-

zésről! Mondjanak mindezekre a tanulók konkrét példákat! Idézzük fel, milyen veszélyes, az egészsé-get súlyosan károsító anyagok jutnak a levegőbe, a vizekbe és a talajra!

Figyeltessük meg a tankönyv képeit! Miért ve-szélyesek a nem engedélyezett szemétlerakó-he-lyek a környezetre? Mely betegségterjesztő állatok szaporodhatnak el ebben a környezetben?

Olvassuk el a tankönyvben a szervezett szemét-gyűjtésről és a szelektív hulladékgyűjtésről a főbb ismereteket. Rögzítsük, hogy az összegyűjtött sze-metet lerakóhelyeken tárolják vagy égetőművek-ben megsemmisítik.

A szelektíven gyűjtött hulladékot pedig újra hasznosítják.

Értelmezzük a tankönyvben leírt szöveget az egy ember után, egy év alatt keletkező szemét mennyi-ségéről, majd az ott leírtak szerint érzékeltessük, milyen hatalmas térfogatot és tömeget jelent egy-egy lakóhelyre vonatkoztatva ez a mennyiség.

A háztartásokban keletkező hulladék egy része – ahol erre lehetőség van –, környezetbarát módon újra hasznosítható. Magyarázzuk el a komposzt készítésének folyamatát és a komposzt hasznosítá-sát!

Óra végi összefoglalás: Figyeljék meg ismét a tan-könyv képeit és fogalmazzanak meg kérdéseket a látottak alapján!

Válaszoljanak a tankönyv kérdéseire is, majd oldják meg önállóan a 3., 4., 5. feladatot!

Az élettelen környezeti tényezők megfigyelése, vizsgálata

Az óra anya ga: Az élettelen környezeti tényezők megfigyelése, vizsgálataAz óra tí pu sa: Ismereteket alkalmazó, munkáltató óraOk ta tá si feladat: A tankönyvben leírt megfigye-lések, vizsgálatok elvégzésével közvetlen tapaszta-latok szerzése a talaj, a víz, a levegő főbb tulajdon-ságairól, a környezetszennyezések formáiról és a hatásairól.A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Természettudományos kompetencia fejlesztése: vizs-gálatok, kísérletek jelentősége az élettelen környe zet megismerésben.Az elméleti ismeretek és a gyakorlat kapcsolata a kísérletek során.

Szociális kompetenciák: a közös munkához szük-séges kompetenciák fejlesztése. Anyanyelvi kompetencia fejlesztése: a lényeges je -gyek megfogalmazása szóban, a tapasztalatok rögzí-tése írásban.

A helyi lehetőségek függvényében végezzünk el mi-nél több megfigyelést és vizsgálatot a tankönyvben leírtak alapján.

Fontos didaktikai követelmény, hogy a vizsgála-tok elvégzése előtt idézzük fel a kapcsolódó elmé-leti jellegű ismereteket. Továbbá a tapasztalatokat összegezzük és emeljük ki a lényeget!

64

Az óra anya ga: Rendszerezzük ismereteinket!Az óra tí pu sa: Ismereteket alkalmazó, összefoglaló óraOk ta tá si feladat: Az élettelen környezetre vonat-kozó ismeretek felidézése és megszilárdítása.A lényeges elemek kiemelése és írásos rögzítése a munkafüzetben. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Értelmi képességek fejlesztése: a korábban tanultak felidézése és alkalmazása a feladatmegoldások so -rán. Összefüggések felismerése a környezeti tényezők hatásai és az élőlények alkalmazkodása között. Következtetések: a környezetszennyezés különbö-ző formáiból a várható következményekre. Tudjanak példákat mondani a talaj, a víz, a levegő szennyezésének különböző formáira, és a szennye-zések következményeire.

A témakörben tanultakat csoportmunkában is feldolgozhatjuk. Alakítsunk négy csoportot! A cso portok a következő kérdésekre adjanak választ. Válaszaikat röviden, tömören fogalmazzák meg, segédeszközként a tankönyvet használhatják.

I. csoport feladatai:1. Mit nevezünk környezetnek?

Mi minden tartozik egy lombhullató tölgyerdő-ben élő vaddisznó környezetébe?

2. Soroljátok fel az élettelen környezeti tényezőket!3. Hogyan alkalmazkodott a harkályok és a héják

testfelépítése a táplálék megszerzéséhez?4. Miért nem nevezhetünk talajnak egy vödör ka-

vicsot?5. Melyek a talajszennyezés leggyakoribb formái?6. Figyeljétek meg a rajzot! Írjatok hozzá magya-

rázatot!

II. csoport1. Mi a talajvédelem elsődleges célja?2. Milyen anyagokból tevődik össze a levegő?3. Hogyan tudnátok bizonyítani, hogy minket egy

színtelen, szagtalan, de létfontosságú anyag, a le-vegő vesz körül?

4. Milyen kedvező és kedvezőtlen hatásai vannak a levegő mozgásának (szélnek)?

5. Milyen folyamatot látsz a rajzon? Nevezd meg a folyamat lényegét!

III. csoport1. Melyek a leggyakoribb levegőszennyezési források?

Milyen káros következményei lehetnek mindezek-nek?

2. Lakóhelyetek környezetében mi mindennel szen nyeződik a levegő? Hogyan lehetne a szeny-nyezőforrásokat megszüntetni, vagy a szennye-zés mértékét csökkenteni?

3. Indokoljátok meg, miért létfontosságú környe-zeti tényező a víz!

4. Mi mindennel szennyeződnek a lakóhelyetek környéki vizes élőhelyek?

5. Készíts magyarázatot a rajzhoz!


65

IV. csoport1. Mi minden okozhatja a tavakban a tápanyagok

feldúsulását? Milyen káros következményei le-hetnek?

2. Mit jelent az a kifejezés, hogy a vizek öntisztulás-ra képesek?

3. Magyarázd meg, mit jelent az alábbi mondat: Az ember mesterséges környezetben él.

4. Mit jelent és miért fontos a különválogató (sze-lektív) hulladékgyűjtés?

5. Mit mutatnak meg a rajzok? Mit fejeznek ki a sö-tét színnel jelölt részek?

A feladatok megoldása után a csoportok számolja-nak be munkájukról! A beszámoló során javítsuk a hibákat!

(A munkafüzet 1., 2., 3. és 4. feladatát az otthoni tanulás során oldják meg!)

Az élettelen környezet és az élőlények kapcsolata tudáspróba megoldása

1. Mely élettelen környezeti tényezők szükségesek az alábbiakhoz? Fontos szerepe van egyes növények magjainak, terméseinek terjesztésében: szél Hiányukban a magokból nem fejlődne új növény, a csírázáshoz szükségesek: hőmérsékletA növények, állatok legfontosabb testépítő anyaga: vízA növények innen veszik fel a tápanyagaikat: talajHiányában nem készülhetne a növények levelében táplálék: napfényHa tartósan alacsony az értéke, egyes állatok téli álmot alszanak: hőmérséklet __ /6

2. Fejezd be az elkezdett mondatokat!A talaj a földkéreg felső, termékeny rétege.Az élőlények környezetéhez tartozik mindaz, ami őket körülveszi és életükre hatással van. Környezetbarát energiaforrások a nap, a szél, a folyóvíz.Nagyvárosok felett füstből, koromból, kipufogógázokból képződik a füstköd (szmog).Újrahasznosítható csomagolással csökkenthető a hulladék mennyisége. __/5

3. Igazak vagy hamisak az alábbi állítások?A fény minden élőlénynek alapvető életszükséglet: HA talajszennyezés miatt az ivóvízkészlet is károsodhat: IMűanyaghulladékból kiváló komposzt készíthető: HEgerek, patkányok, legyek valamennyi emberi település környezetében gyakoriak: HA háztartási szennyvizek nem szennyezik a környezetet: HA levegő szén-dioxidja növénynek, állatnak egyaránt fontos: HA gyermekláncfű termését a szél terjeszti: IAz istállótrágya az állatok ürülékéből és alomanyagából képződik: IA vakond életéhez nincs szükség fényre: IA savas eső az élő és az élettelen környezetet is károsítja: I __/9

66

4. Színezd barnára azt a talajszintet, amelyben leggazdagabb az élet! A felső szintet kell barnára színezni. / 1

5. Olvasd el a mondatokat és nevezd meg a fogalmat! Külön-külön kukába gyűjtik a műanyag, az üveg- és a papírhulladékot: szétválogató (szelektív) hulladékgyűjtés) Az élőlények legfontosabb testépítő anyaga: a víz A talaj tápanyagkészletének pótlására használják: 1. istállótrágya és 2. műtrágya __ /4

6. Nevezd meg, a levegőnek mely két alkotórészéről tanultunk! Írd az alkotórész után, miért fontos! Oxigén: az élőlényeknek légzéséhez szükséges Szén-dioxid: a növények egyik tápanyaga __/4

Összesen: __/30 pont

nekeM sZülőHAZÁM

Az eddigiektől eltérően a jelenleg érvényben lévő kerettanterv szerint negyedik évfolyamon nem kell részletesen megismerkedni az egyes hazai tájak földrajzi jellemzőivel, ez majd a későbbi évfolya-mokra tolódik.

Negyedikben a hazai tájtípusokkal, azok gaz-dasági lehetőségeivel, valamint az ott élők életmód-jával foglalkozunk.

Úgy sajátíthatják el tanítványaink az általános természet- és társadalomföldrajz elemi szintű alap-ismereteit, hogy közben saját lakóhelyüket is részle-tesebben megismerik. Mindannyiunk számára na -gyon fontos, hogy minél alaposabban megismerjük szülőföldünket, szűkebb környezetünket, lakóhe-lyünket. A későbbiekben, ezek ismeretében bővít-het jük majd a hazáról szóló tudást!

Ismerkedés hazánk domborzati térképével

Az óra anya ga: Ismerkedés hazánk domborzati térképévelAz óra tí pu sa: Új is me re te ket fel dol go zó óraOk ta tá si feladat: Hazánk domborzatának általá-nos jellemzése – hazánk felszínformái. Magyarország nagytájainak azonosítása a térképen, legfontosabb jellemzőik a tér kép alapján.Jellegzetes képek bemutatása hazánk nagytájairól.Magassági számok leolvasása hazánk domborzati térképéről.Hazánk legalacsonyabb és legmagasabb pontja.Térképészeti gyakorlat.A különböző felszínformák aránya hazánk dom-borzatában.A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Anyanyelvi kompetencia – szóbeli kifejezőképesség fejlesztése az ábrák elemzése során.

A matematikai kompetencia fejlesztése a kördia-gram elemzése közben. Szemléleti térképolvasás fejlesztése Magyarország domborzati térképének tanulmányozása – hazánk nagytájainak térképi azonosításával – és a mun ka-füzeti feladatok megoldása közben. A topográfiai fogalmak körének bővítése. A rendszerszemlélet fejlesztése és a hatékony, önál-ló tanulás alapozása hazánk nagy tájainak magasság szerinti csoportosítására készült gondolati térkép-pel.Szemléltető eszközök: domborzati térképekMagyarország kontúrtérképefilmrészlet vagy képek Magyarország tájairól

67

I. Térképészeti alapismeretek hazánk domborzati térképénA téma feldolgozását kezdjük az eddig tanult tér-képészeti alapismeretek átismétlésével. Olvas tassuk le Magyarország domborzati térképének a méret-arányát, magyarázzuk meg, mit jelent ez a szám!

II. Hazánk nagytájaiMotivációkén – ha van rá lehetőség – vetítsünk rövid filmrészletet vagy mutassunk fotókat Magyar-ország tájairól. Ebben a fejezetben – a leckék témá-jából adódóan – gyakori a képekkel történő szemlél-tetés. Ha rendelkezünk kivetítővel, mindenképpen érdemes PowerPoint bemutatóként összerakni a ké peket. Tájanként egy-két jellemző képet mutas-sunk be.

III. Hazánk domborzati térképeFigyeljük meg hazánk domborzati térképének a színezését. Ez alapján következtessünk a nagy tájak lehetséges felszínformáira. Figyeljük meg, melyik szín található a legnagyobb arányban!

Közösen elemezzük a tankönyv 54. oldalán talál-ható kördiagramot! Az ábra itt még szándékosan nem tartalmazza a különböző magasságú felszín-formák részesedésének százalékos értékeit, csak az ará nyokra legyünk kíváncsiak. Figyeljük meg a térképen a zöld és a különböző árnyalatú barna

területek nagyságát, majd hasonlítsuk össze a kör-diagram színezésével.

Olvassunk le a térképről magassági számokat. Hazánk legalacsonyabb és legmagasabb pontját kö -zösen keressük meg. A szemléletformálás érdekében a megadott földrajzi helyet először mindig közösen keressük meg a falitérképen. Miután minden gyer-mek tudja, hol kell keresni, mutassák meg az atla-szukban önállóan is! Ez a feladat kezdetben időigé-nyesebb, de megéri a ráfordított időt, hiszen a térkép a legfontosabb segédeszközünk, és itt alapozzuk meg a szemléleti térképolvasást. Ha már az alsóbb évfolyamokon rendszeres segédeszközzé válik a tér-kép, használata nem jelent majd problémát a termé-szetismeret-, majd később a földrajzórákon.

A hazai tájak legmagasabb pontjának megkere-sése történhet csoportmunkában. A csoportok oldják meg a munkafüzet utolsó feladatát.

Mutassuk meg hazánk nagy tájait a térképen, majd írjuk be őket a munkafüzet 43. oldalán talál-ható térképvázlatba.

Rakjuk fel Magyarország kontúrtérképére a tájak nevét, ha van rá lehetőség, számítógép és kivetítő segítségével is megoldhatjuk a feladatot. Ügyeljünk az új nevezéktanra. A kerettanterv fogalomhasznála-tában az Alpokalja Nyugatmagyarországiperemvidék, az Északi-középhegység pedig az Északmagyar országiközéphegység néven is szerepel!

Élet az alföldeken

Az óra anyaga: Élet az alföldekenAz óra típusa: Új ismereteket feldolgozó óraOktatási feladat: Mi határozza meg az emberek életmódját?Az alföldi területek természetföldrajzi jellemzői.Milyen megélhetési lehetőségeket ad az alföld, mint táj az ott élőknek?A természeti viszonyok és a gazdasági élet kapcso-lata.Térképészeti gyakorlat.A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Anyanyelvi kompetencia – szóbeli kifejezőképesség fejlesztése a tankönyvi ábrák elemzése során.Szemléleti térképolvasás fejlesztése az Alföld és a Kisalföld domborzati térképének tanulmányozása és a munkafüzeti feladatok megoldása közben. Az információkeresés és -felhasználás ké pes-ségének, valamint a digitális kompetencia fejlesz-

tése a biogazdálkodás témakörének feldolgozá-sával.A rendszerszemlélet fejlesztése és a hatékony, önál-ló tanulás alapozása a mezőgaz daság és az ipar kap csolata gondolati térképpel.Szemléltető eszközök: Magyarország domborzati térképeMagyarország kontúrtérképe filmrészlet vagy ké pek az Alföldről és a Kisalföldről

I. Az életmód és a természeti környezet kapcsolataMotivációként kezdeményezzünk beszélgetést a különböző típusú tájakon élők életmódjáról. Mivel a gyermekek többségének a lakóhelyéről és annak környékéről van a legtöbb tapasztalata, először arról beszéljünk. Jellemezzük a felszínt és a hozzá kapcsolódó természeti viszonyokat. Állítsuk párhu-zamba egy más típusú tájjal. Hívjunk segítségül

68

jellegzetes képeket vagy filmfelvételt. Hagyjuk, hogy a gyermekek maguk jöjjenek rá a hasonlósá-gokra és a különbségekre.

Vonjuk le közösen a beszélgetés konklúzióját: az emberek életmódját nagymértékben meghatároz-zák a lakóhely természeti viszonyai; másfajta életet, szokásokat alakíthattak ki az alföldeken élők, mint a hegyvidékek lakói!

II. Az alföld, mint felszínforma jellemzőiKezdjük a téma feldolgozását egy rövid filmrészlet bemutatásával. Adjunk megfigyelési szempontot: Mi jellemzi a filmen látható táj felszínét?

A térképészeti alapismereteknél már pontosí-tottuk a fogalmat, valamint különbséget tettünk a síkság és az alföld, mint felszínforma között. A filmrészlet megbeszélése során elevenítsük fel az erről tanultakat is!

Oldjuk meg a munkafüzet első feladatát!Nevezzük meg hazánk alföldjeit. Először mutas-

suk meg őket közösen Magyarország domborzati térképén, ezt követően minden tanuló keresse meg az atlaszában is. Ügyeljünk a pontos térképészeti munkára!

Oldjuk meg a munkafüzet második feladatát!

Adjunk hazánk alföldjeire vonatkozóan néhány jellem ző természetföldrajzi információt:– a hőmérsékleti viszonyok kedveznek a növény-

termesztésnek;– az Alföld déli területeit nagyon sok napsütés éri;– legtöbb helyen a növénytermesztéshez ele gen dő

mennyiségű csapadék hullik;– szárazabb vidékeken lehetőség van az ön tözésre,

(Keressük meg közösen az Alföld csatornáit, hív-juk fel a figyelmet arra, mennyire sűrűn hálózzák be a területet!)

– változatos, de jó minőségű talajai sokféle növény termesztésére alkalmasak.

III. Gazdasági élet hazánk alföldjeinVonjunk párhuzamot a felszín és a gazdálkodási lehetőségek között. Miért egyszerűbb a földművelés a sík vidékeken?

Elsőként a növénytermesztésről beszéljünk, majd az állattenyésztésről, végül keressünk össze-függést a mezőgazdaság e két ágazata között. Ele-mezzük a tankönyv ábráit.

Jellemezzük a mai nagyüzemi növénytermesz-tést:

•gépesítés•korszerűfajták•szakszerűtápanyag-utánpótlás•öntözés•korszerűnövényvédelem

Hasonlítsuk össze a nagyüzemi és a kisebb, háztáji gazdaságokban folyó munkát! Hasonlítsuk össze a mai és a régebbi idők gazdálkodását! Mutassunk a témához kapcsolódó képeket vagy filmrészletet!

Mindenképpen említsük meg a biogazdálko-dást. Ha vannak a téma iránt érdeklődő tanulók, szervezze nek egy projektet. A projektbemutatót megtart hat ják a következő alkalommal.

Hangsúlyozzuk ki, hogy ma már az alföldeken a mezőgazdaság mellett jelentős az ipar is, amely elsősorban a mezőgazdaság termékeit dolgozza fel. Az összefüggések megértésére építsünk fel gon-dolattérképet.

Plussz információ – Az Alföld földrajzi jellem-zőiHazánk területének több mint a felét az Alföld foglalja el. A táj túlnyúlik az országhatáron. Ukraj na, Románia, Szerbia, valamint Horvátország területén folytatódik.

Alföldünk legnagyobb része végeláthatatlan síkság, melyet több helyen hullámos felszínű részek – kisebb halmok, homokbuckás vidékek – tagolnak. Legalacsonyabb átlagmagasságú tájunk. A fo lyók menti te rületei alig haladják meg a 100 méteres tengerszint feletti magasságot. Magasabb részein, a Nyírségben és a Kiskunságon néhol megközelíti a 200 métert, a Mezőföldön meg is haladja azt.

Az Alföld mélyén óidei kristályos kőzetekből felépülő lesüllyedt és vastag üledékrétegekkel takart egykori hegyvonulat húzódik, melyeket a Pannon

69

tenger üledékei borítanak. Az üledékréteg vastagsága az Alföld déli részén meghaladja a 3000 métert is. A terület jó részét a peremhegységekből érkező folyók töltötték fel. A negyedidőszakban a táj legnagyobb részét folyami hordalék és lösztakaró borította be. A homok és lösz felhalmozódása mellett jelentős a jégkori fagy felszínalakító hatása.

Az Alföld nagy tájain belül – elsősorban a felszín takarórétege alapján – számtalan résztájat különböztetünk meg. Eszerint beszélhetünk löszvidékekről, hordalékkúpokról és folyami árterületekről.

A löszvidékek a jégkorszak idején alakultak ki. Az állandóan fújó szél az egyes szakaszokban kü lönböző vastagságban halmozta fel ezt a laza üledékes kőzetet.

Lösztakarós tájak a Mezőföld, a Nagykunság, a KörösMarosköze és a Hajdúság.

Legjelentősebb lösztáblák a Mezőföldön alakultak ki. A legszebb példát erre Paks környékén a mintegy 50 méter magas meredek löszfalnál figyelhetjük meg.

A Nagykunság tökéletes síkság, ez a folyók áradásának köszönhető. A folyószabályozás előtti időkben, rendszeresen árvizek öntötték el a területet, amit az ár levonulása után vastagon beborított a folyó szétteregetett hordaléka. Így alakult ki több ezer év alatt ez az egyhangúan sík felszín.

A KörösMarosköze és a Hajdúság felszíne is tö kéletesen sík vidék. A löszvidékeken kiváló minőségű termőtalaj ala kult ki.

A hordalékkúpok a környezetükből kiemelkedő olyan felszínformák, melyek a folyók vagy a szél (esetleg mindkettő) által összehordott hordalékból épülnek fel. Jellegzetes formái alakultak ki az Alföld peremvidékén, a hegyvidék és az alföldi táj találkozásánál.

Az alacsonyabb térszínekre érve a hegyekből lefutó folyóvizek esése csökken, ennek következtében a magával görgetett hordalékot a hegylábi területeken lerakja. Így alakulnak ki a hegyvidékeket szinte szoknyaszerűen körbeölelő, legyező alakú hordalékkúpok – Mátraalja, Bükkalja, Hegyalja –, me lyek az Alföld legmagasabb területei. Ezeket együtt Északalföldihordaléklejtő néven is szoktuk emlegetni.

Más jellegű hordalékkúp a Kiskunság és a Nyírség. Kialakulásukban a folyóvíz mellett nagy szerepe volt a szélnek is.

A Kiskunság homokkal borított hordalékkúp, melynek anyagát az ŐsDuna több ága hagyta ma ga után. A homokot a szél kifújta az ŐsDuna

elhagyott medrének hordalékából, majd áthalmozta és különböző távolságra el is szállította. Amint gyengült az ereje, lerakta azt. A XIX. században még kiterjedt futóhomokos vidékek voltak. Ezeket növényzet, pl. erdők vagy szőlő telepítésével megkötötték. A Kiskunsági Nemzeti Park területén, Fülöpháza mellett egy kisebb területen meghagyták a futóhomokot, mint a táj ősi formájának egy utolsó képviselőjét.

Az ŐsTisza és mellékfolyóinak jégkorszaki hordalékkúpján a Nyírség emelkedik, ez a táj a környezeténél 2050 méterrel magasabb terület. Észak felől a Kárpátok irányából a Tiszába futó folyók kb. 150 méter vastag hordalékréteget – kavicsot és ho mokot – terítettek el. A táj enyhe megemelkedés révén került magasabbra. A szél felszínformáló szerepe itt is számottevő. A homok a táj déli és délkeleti felén a 2030 méteres vastagságot is eléri. Felszíne változatosabb a Kiskunságénál. Magasabb buckák és határozottabb völgyek jellemzik.

A folyami árterek az Alföld legfiatalabb és legalacsonyabban fekvő részei. A folyószabályozás előtt a medrükből kilépő folyók kaviccsal, homokkal és finom öntésiszappal borították el ezeket a területeket. A rendszeresen ismétlődő áradások iszaprétegei fokozatosan egyengették a felszínt, ezzel tökéletesen sík vidékeket hoztak létre. Az árterek felszíne sokkal egyhangúbb, mint a magasabban fekvő lösz tábláké vagy hordalékkúpoké. Ilyen, tökéletes sík felszín jellemzi a folyók menti kistájakat, mint pl. a Szatmárberegisíkságot, a Bodrogközt, a Hor tobá gyot, a Jászságot, a Körösvidéket, a Sár közt és a Drávamelléket.

Mint ahogyan az ország egésze, az Alföld éghajlata is kontinentális. Magyarország legszélsőségesebb éghajlatú tája. Zártsága, medence jellege, valamint az Atlantióceántól való távolsága miatt a nyarak melegebbek, a telek pedig sokkal hidegebbek, mint a dunántúli területen. Emiatt nagy az évi hőingás. Ezen a tájon mérték az eddigi legmagasabb és legalacsonyabb hőmérsékletet is hazánkban. A júniusi csapadékmaximum után rendszeresen beköszönt az aszály.

A tartós napsugárzásnak köszönhetően magas a napfénytartam, melynek jótékony hatását a mezőgazdászok ki is használják. A DélAlföldön a nyugati országrészekhez viszonyítva akár 250 óra is le het a különbség.

A csapadék mennyisége, elsősorban a tenyészidőszakban igen alacsony, ilyenkor rendszeresen öntöz

70

ni kell. A biztonságos öntözés érdekében víztározókat építettek, és csatornákkal hálózták be a tájat, ilyen pl. a Keleti és a Nyugatifőcsatorna.

Az éghajlati szélsőségek valóságos gyűjtőterülete a KözépsőTiszavidéke – a Nagykunság, a Horto bágy és a Hajdúság. Itt a legnagyobb az évi közepes hőingás, itt a legkevesebb a csapadék. Az ország legszárazabb tája a Nagykunság és a Hortobágy. Az Alföld peremén elhelyezkedő tájakon, a környező hegyvidékek hatására csökkennek az időjárási szélsőségek.

Külön említést érdemel a DunaTisza közi ho mokvidék éghajlata. A déli fekvésének és a felszínét borító homoknak köszönhetően olyan sajátságos vonásai vannak, mely az Alföld egyetlen vidékére sem jellemző. Itt a legnagyobb a napsütéses órák száma, ez alkalmassá teszik a tájat a zöldségfélék és gyümölcsök termesztésére.

Az Alföld leghűvösebb tája, az északi fekvéséből adódóan a Nyírség. Nyara nem annyira forró, tele zord. Hazánk legmagasabb hegységeit nem számítva itt a leghidegebb a tél.

Az itteni folyók többsége a környező hegyekből érkezik. Mivel síkvidéki folyók, lomhán kanyarogva teszik meg útjukat az Alföldön.

Az Alföld eredetileg erdős puszta volt, ahol tölgyerdők váltakoztak füves pusztákkal és ártéri erdőkkel. Hosszú évszázadok alatt az erdőállományt csaknem teljesen kiirtották, helyét művelés alá vonták.

A Hortobágy, ellentétben az Alföld más területeivel, nem erdőirtások révén alakult ilyenné, természetes táj, a délorosz sztyepp legnyugatibb előőrseként emlegetik. KözépEurópa egyetlen nagy kiterjedésű füves pusztája. A hortobágyi puszta természetes eredetű növényzetét, állatvilágát, az ősi pásztorkodás fennmaradt emlékeit 1973 óta védi az első hazai nemzeti park, mely 1999 óta a Világörökség része.

A természet értékeit az Alföld más területein is szigorúan óvják. A Hortobágyi Nemzeti Park mellett itt található a Kiskunsági, a DunaDráva és a KörösMaros Nemzeti Park.

Az Alföld jelentős részét borítja a löszön képződött, nagyon jó minőségű mezőségi talaj. A Mezőföldön, a Hajdúságban, a Nagykunságban és a Kö rösMarosközén hatalmas, összefüggő táblákon ta lálkozunk vele. A DunaTiszaközén és a Nyír ségben jelentős területeket borít a humuszos homoktalaj. A természetes növénytakaróját vesztett tájakat évszázadokon át uralta a futóhomok. A gazdák élete a homok elleni küzdelemmel telt. Egyegy kia

dós szélvihar után szinte minden elpusztult. A ho mokot bőséges trágyázással talajjá alakították.

Megfelelő öntözési technológiákkal ma már meggátolják a talaj felszínének kiszáradását, így a laza szerkezetű, jól felmelegedő homoktalajokon kiváló minőségű zöldségeket termesztenek. Az árterületek magasabb részein réti, míg a folyókat kísérő sávban öntéstalajok alakultak ki. A folyószabályozás és a belvizek levezetése után mélyebbre szálló talajvíz több helyen a Nasók felhalmozódásához, a talaj elszikesedéséhez vezetett.

Az Alföld Magyarország legnagyobb mezőgazdasági területe, ahol a természeti viszonyoknak meg felelően sokrétű növénytermelés alakult ki.

Az éghajlat és a talaj adottságai az Alföld különböző tájain másmás növények termesztését tették lehetővé. Állattenyésztése is egyre inkább felzárkózik a dunántúli tájakéhoz.

A nagyüzemekben, ahol ez lehetséges, minden munkafolyamatot gépesítettek. A biztonságosabb ter melés érdekében öntözőrendszereket építettek ki. Folyóit csatornahálózat köti össze, ez biztosítja a csapadékszegényebb időszakokban a növények fejlődéséhez szükséges vizet.

Kitűnő fajták nemesítésével még változatosabbá teszik hazánk zöldség és gyümölcsfajta választékát.

Mindezek ellenére az elmúlt években az alföldi gazdáknak is meg kellett küzdeniük a rendszerváltást követő nehézségekkel. Az új kisüzemek tőke és megfelelő gépek nélkül nehezen tudják fenntartani magukat. Az itteni termelőket is érzékenyen érintette a korábbi piacok elvesztése.

Az Alföldön fejlett a mezőgazdaság termékeinek többségét feldolgozó élelmiszeripar. Számtalan ágazata – malom, hús, tej, cukor és konzervipar – dolgozza fel az itteni nyersanyagokat.

A rendszerváltást követően az élelmiszeripar is válságba került. A piacok elvesztését követően, a csökkenő kereslet miatt több üzemet be kellett zárni, vagy a kapacitását kellett csökkenteni. Min demellett a mai napig tartja vezető helyét a többi iparág között.

Az Alföldön hatalmas vetésterületeket foglal el a búza. A hazai termésmennyiség mintegy 60%át itt termelik. A löszvidékek jó minőségű mezőségi talaján adja a legjobb termést. Legfontosabb vetésterülete a Mezőföld, a Nagykunság, a Hajdúság és a KörösMarosköze. Békés hazánk legnagyobb búzatermő megyéje. Ezeken a tájakon számtalan malom működik.

71

A Nyírség hűvösebb homokvidékein számottevő a rozs vetésterülete.

A Körös és a Tisza középső szakasza mentén rizst termesztenek. Ettől északabbra már sehol nem termeszthető, mivel igen melegigényes növény. Karca gon rizshántoló üzemel.

A kukorica azokon a löszvidékeken terem a legjobban, ahol meleg a nyár, és nyár derekán bőséges a csapadék. A legtöbb kukoricát Békésben takarítják be, de jelentős termőterületei vannak a Mező földön és a Hajdúságban is.

A kukoricatermő vidékek sertés és baromfiállománya számottevő, ezért több húskombinát üzemel az Alföldön. Híres termékeiket a világ számtalan országába exportálják, mint pl. a szegedi Pick szalámit vagy a debreceni, békéscsabai és gyulai kolbászféléket.

Orosházán korszerű baromfifeldolgozó működik.Az Alföld természeti viszonyai kedvezőek a cukor

répa termesztéséhez. Évekkel ezelőtt hazánk legfontosabb ipari növénye volt. A jó minőségű hazai alapanyagot a termőterületek közelében épült korszerű cukorgyárakban dolgozták fel, mint pl. Kabán, Szolnokon, Hatvanban és Szerencsen. Ezekben az üzemekben napjainkban már nem folyik termelés.

Hazánkban, így az Alföldön is nő a napraforgó és a repce termőterülete. Az egészséges táplálkozás alapjául szolgáló étolajat Martfű és Nyírbátor növényolajgyárában sajtolják.

Főként a Nyírségben nagy területeken termesztenek burgonyát és dohányt. Az Alföld meleg és napsütésben gazdag éghajlata különösen kedvez a zöldség és gyümölcstermesztésnek.

A DunaTiszaköze déli részének homokvidékein kiváló minőségű paradicsom, uborka, saláta, paprika és gyökérzöldség terem. Az itteni klíma kiváló zamatú kajszi és őszibarackot érlel, de kedvez a szőlőtermesztésnek is.

A világhírű fűszerpaprika Szeged és Kalocsa nevéhez kötődik. A makói hagyma messze földön ismert. A szentesi paprika kiváló minőségű.

A zöldpaprikát, paradicsomot, uborkát és hagymát a DélTiszántúlon is hatalmas táblákba ültetik.

Budapest környékén a zöldségtermesztésé a vezető szerep, mivel a főváros ellátására minden zöldségféléből hatalmas mennyiségre van szükség.

Az ország almáskertje a Nyírség.Ma már hagyományai vannak az Alföldön a pri

mőrzöldség termelésének. Télen is milliónyi üvegház és fóliasátor adja az értékes zöldségféléket. Sok helyen

használják a hévforrások forró vizét, így gazdaságosabbá teszik a termelést. Elsősorban a DunaTisza közén, a DélAlföldön és a főváros környékén foglalkoznak egész évben a zöldségtermesztéssel.

A zöldségek és gyümölcsök jelentős részét frissen fogyasztjuk, de számottevő mennyiséget dolgoznak fel az Alföld konzervgyárai és hűtőházai. Ezeket az üzemeket a termőterületek közelébe telepítik, mert a szállítás megnöveli az előállítás költségeit és rontja a feldolgozásra kerülő alapanyag minőségét.

A szarvasmarhát legnagyobb számban a Szatmárberegisíkságon tartják. A füves pusztákon, elsősorban a Kiskunságban és a Hortobágyon juhokat tartanak. Az ország juhállományának több mint háromnegyed része az Alföldön található.

Az Alföldön a mezőgazdaság termékeit feldolgozó élelmiszeripari ágazatok mellett más iparágak is fejlődésnek indultak. Ebben a folyamatban a feltárt szénhidrogénvagyon, a folyók biztosította ipari víz, az olcsó munkaerőpiac és a nagy felvevőpiac játszotta a legfontosabb szerepet.

A DélAlföldön és a Tiszántúlon több helyen számottevő kőolaj és földgázlelőhely található.

A legnagyobb földgázmezők a Nagykunság és a Hajdúság területén találhatók. Lakások, fóliasátrak, üvegházak és üzemek fűtésére elsősorban a föld gázt használják.

A tiszaújvárosi és tiszapalkonyai Tiszai Erőműben és a százhalombattai Dunamenti Erőműben kőolaj elégetésével nyerik az áramot. A Tiszán Kiskörénél és Tiszalöknél vízerőmű található. A Duna mellett Paksnál üzemel hazánk egyetlen atomerőműve.

Dunaújvárosban működik Magyarország legnagyobb vas és acélkohászati üzeme. A vasmű kokszolója egyre inkább külföldi szénnel üzemel. A vasércet Ukrajnából és a Délafrikai Köztársaságból vásároljuk.

Az Alföld vegyipara sokoldalú. Kőolajfinomítók, vegyi üzemek és gyógyszergyárak egyaránt megtalálhatók a területén. Helyi alapanyagra építették az algyői kőolajfinomítót. A százhalombattai, a tiszaújvárosi és a nyírbogdányi finomító csővezetéken érkező hazai és külföldi olajat dolgoz fel.

Az ország legnagyobb vegyipari kombinátja a Tiszai Vegyikombinát (TVK), Tiszaújvárosban található. Legnagyobb műanyaggyártó központunk.

Szolnokon, a Tiszamenti Vegyiművekben (TVM) műtrágyát, kénsavat, mosószereket és festékeket gyártanak. Szegedre és Nyíregyházára műkaucsukot felhasználó gumiipar települt.

72

A Debrecenben található gyógyszergyár az itteni egyetem kutatásain alapul. Tiszavasváriban alkaloidagyár működik.

Gépgyáraiban sokféle terméket állítanak elő. Az Alföldre elsősorban a munkaerőkínálat miatt

települtek a könnyűipari ágazatok. Mára az üzemek száma nagyon megcsappant. Orosházán működik az ország legkorszerűbb üveggyára. Hódme zővásárhelyen porcelángyár található.

Dunaújváros szalmacellulóz és papírgyára a Duna vizére települt. Szolnok papíripara a Tisza iparivízkészletét hasznosítja.

Külön említést érdemel az Alföld népművészete jövedelmező műhelyeivel, szebbnél szebb portékáival. Világhírű a halasi csipke, de messze földön híres a kalocsai hímzés, Hódmezővásárhely népi kerámiái és hímzései is. Az Alföld más tájainak hímzései, szőttesei, kékfestői, kerámiái, faragásai, bú torai, gyékény és szalmaportékái népszerűek az idelátogató turisták körében is.

Az Alföld nemzeti parkjait, arborétumait, történelmi és irodalmi emlékhelyeit, műemlékeit turisták ezrei keresik fel. A színvonalas tudományos és kulturális programok, fesztiválok is vendégcsalogatók.

Fellendült a gyógy idegenforgalom. A sok helyen feltörő gyógy és hévizekre telepített fürdőkben, szanatóriumokban és gyógyszállodákban sok hazai és külföldi beteget gyógyítanak. Híres fürdőhely pl. Hajdúszoboszló, Gyula, Kakasszék, Cserkeszőlő. Néhány év óta különleges vendégcsalogató a falusi turizmus.

A KisalföldA Kisalföld kedvező forgalmi helyzete révén a „kapu” szerepét tölti be a Kárpátmedence peremén. A Duna menti táj a folyónak köszönhetően évszázadok óta bekapcsolódik a hazai és nemzetközi kereskedelembe, ami a térség felvirágoztatását eredményezte.

A felszíne alatt középidei mészkőrögök maradványaira bukkantak a geológusok, melyek valójában a Dunántúliközéphegység mélybe süllyedt darabjai. Mintegy 15 millió évvel ezelőtt a megsüllyedt területet a Pannontenger borította. Je lenlétéről helyenként kétezer méter vastag üledékrétegek tanúskodnak. A táj mai képének formálásában a folyóvizek, a Duna és mellékfolyói vettek részt.

A Kisalföld központi része a Győrimedence, egy folyók által feltöltött síkság. Kistájai: a Szigetköz, a Mosonisíkság, a Hanság és a Rábaköz.

A Szigetköz a Duna hordalékkúpja. A hegyvidékről érkező folyó a hordalékaiból építette fel. Szlovákiai párja a Csalló köz.

Rábaköz a Rába és a Rábca közötti hordalékkúp. A Fertőtől keletre találjuk a Hanságot. Ez a táj a XX. század közepéig mocsaraslápos terület volt.

A Kisalföld peremén, a Dunától délre a Ko máromesztergomisíkság sávja húzódik.

A Marcalmedence a jégkorszakban alakult ki, amikor a kissé megemelkedett terület anyagát a szél, a víz és a jég aprító hatására feldarabolódott kőzetanyag lejtőn történő mozgása pusztította le. A jégkorszak idején az erőteljesen ható külső erők mintegy 100 méter vastag réteget hordtak le. Ebben az időben alakultak ki a Kisalföld déli peremének jellegzetes hegyei, a Somló és a Ság hegy. Mindkettő vulkáni tanúhegy: arról tanúskodnak, hogy eredetileg milyen magas volt a környezetük. A felszínre ömlő bazalttakaró megvédte az alatta elhelyezkedő lazább üledékrétegeket a lepusztulástól.

Nyugati fekvésének köszönhetően a Kisalföldön erősebben érvényesül az óceáni hatás. Ennek köszönhető, hogy az éghajlata lényegesen kiegyenlítettebb: a nyár hűvösebb, a tél pedig kevésbé hideg, több a csapadék, és az eloszlása is egyenletesebb, mint az Alföldön. A Kisalföld mentes az időjárási szélsőségektől. Hazánk legszelesebb tája, mivel a nyugati légtömegek itt, a Dévényikapun keresztül, törnek be a Kárpátmedencébe. A napsütés órák száma lényegesen kevesebb, mint az Alföldön.

Vízhálózata – a csapadékos időjárásnak köszönhetően – sűrű. Legjelentősebb vízfolyása a tájon keresztülhaladó Duna. Ezen a szakaszon még számtalan kisebbnagyobb szigetet és zátonyokat épít. Azért, hogy a folyó ezen a szakaszon is hajózható legyen, a középső ágát, az ÖregDunát rendszeresen tisztítani kell.

A Rába az Alpokalja, a Marcal pedig a Dunántúliközéphegység vizeit viszi a Dunába. Itt található a Fertő tó is, melynek nagyobbik része Ausztriához tartozik. A táj szigorúan védett területe a FertőHansági Nemzeti Park.

A Kisalföld fontos mezőgazdasági területünk. Ez elsősorban a kedvező időjárási viszonyoknak, az ebből adódó gazdag vízkészletének és a jó minőségű termőtalajának köszönhető. A természeti adottságok a takarmánynövények, a búza, árpa, kukorica és a cukorrépa termesztését teszik lehetővé. A takarmánynövény termesztésre és a nagy múl tú rét és legelőgazdálkodásra szarvasmarha te nyész tés épül.

73

A Kisalföld területén mind a könnyű, mind pedig a nehézipari ágazatok történelmi hagyományokkal rendelkeznek.

A jelentős mezőgazdaság tette lehetővé az élelmiszeripari ágazatok fejlődését. Csornán malom üzemel. A tej és hús feldolgozására korszerű üzemeket építettek. Répcelakon található sajtgyárban sokféle finomabbnál finomabb sajtot készítenek. Pápa és Kapuvár húskombinátja országos jelentőségű.

Győr és Pápa textilipara régi hagyományokra épül, bár ma már sokat veszített régi jelentőségéből.

A táj fontos bányakincse a széndioxid. Répcelakon gyártják és töltik a szódavízkészítéshez szükséges szifonpatront. Mosonmagyaróváron mezőgazdaságigépalkatrész és timföldgyár üzemel.

A Kisalföld legnagyobb városa a Duna mentén épült Győr. Fontos közlekedési útvonalak csomó

pontja. Kedvező földrajzi helyzete közrejátszott abban, hogy az ÉszakDunántúl leggyorsabban fejlődő ipari, kulturális és oktatási központjává fejlődött. Az elmúlt néhány évben hatalmas fejlődésen ment keresztül. Gazdaságát erősíti, hogy az M1es autópályáról a város minden része elérhető. Fejlesztik a dunai kikötőjét, a Győr–Gönyü kikötőt és a Győr–Pér repülőteret. A város körül ipari parkot létesítettek, ahol több, korszerű üzem építésével, új munkahelyek létrehozásával a város gyors ütemű fejlődését alapozták meg. Több multinacionális cég is betelepült, pl. az Audi Motor és a Philips.

Hazánk legforgalmasabb határátkelőhelye He gyeshalom. Fontos átkelőhely Ausztria felé Rajka, Szlo vákia felé pedig Vámosszabadi és Komárom.

Élet a dombvidékeken

Az óra anyaga: Élet a dombvidékekenAz óra típusa: Új ismereteket feldolgozó óraOktatási feladat: Élet a dombvidékeken.A domborzat, a természeti viszonyok és egy terület gazdasági élete közötti kapcsolat.Térképészeti gyakorlat.A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Anyanyelvi kompetencia – szóbeli kifejezőképesség fejlesztése a tankönyvi ábrák és a falusi turizmussal kapcsolatos tankönyvi szemelvény megadott szem-pontok szerinti feldolgozása során.Szemléleti térképolvasás fejlesztése a Dunántúli-dombság domborzati térképének tanulmányozása és a munkafüzeti feladatok megoldása közben. Szemléltető eszközök:Magyarország domborzati térképeMagyarország kontúrtérképefilmrészlet vagy képek a Dunántúli-dombságról

I. A dombság mint felszínforma jellemzéseMotivációként mutassunk olyan képsort vagy film-részletet, amelyeken jól láthatóak a dombvidék jel-lemzői.

Adjunk megfigyelési szempontot: Mi jellemzi a képeken vagy filmen látható táj felszínét? Közben elevenítsük fel a dombság fogalmát. Ismételjük át, ho gyan ábrázolja a térkép a dombsági tájakat.

II. Dombvidékek hazánkbanKeressünk dombságokat hazánk domborzati térké-pén. Ezeket, akárcsak az alföldeknél tettük, először közösen mutassuk meg a falitérképen, ezt követően pedig minden tanuló keresse meg az atlaszban is. Olvassunk le magassági számokat a területükről.

Minden tanuló oldja meg önállóan a munkafüzet 2. feladatát!

III. A dombságok gazdasági jelentőségeHangsúlyozzuk ki a dombságok gazdasági jelentő-ségét: növénytermesztés – szőlő és gyümölcs

állattenyésztéserdőgazdálkodás

Vonjunk párhuzamot a felszín és a gazdálkodási lehetőségek között. Beszéljük meg, miért alkalma-sak növénytermesztésre a dombvidékek is!

Hangsúlyozzuk ki, hogy dombvidékeinken is je -lentős ipar alakult ki a mezőgazdaság mellett. Akár csak az alföldi területeken, elsősorban a mezőgazdaság termékeit dolgozza fel. Az összefüg-gések megláttatására itt is építsük fel az alföldeknél már bemutatott gondolattérképet.

Dolgozzuk fel a tankönyv 59. oldalán található, a falusi turizmussal kapcsolatos szemelvényt!

A feldolgozás során válaszoljuk meg az alábbi kérdéseket:

74

– Mit jelent a falusi turizmus?– Miben különbözik a hagyományos szállo dá-

tól?– Mit jelent a napraforgók száma?A feladat megoldása során hozzájárulunk az

anyanyelvi kompetencia fejlesztéséhez: gyakoroljuk az értő olvasást és a szóbeli kifejezőkészséget.

! Kezdjék el a gyerekek az időjárási megfi-gyeléseket! A munkafüzet 32. oldalán található táblázatban szereplő méréseket, megfigye-léseket mindennap, a feladatban rögzítettek szerint végezzék el! Hívjuk fel a figyelmet arra, ha a táblázatban szereplő időpontok nem megfelelőek, ezek megváltoztathatók. De ügyeljenek arra, hogy mindennap ugyanabban az időpontban mérjenek, és az egyes mérések a napszaknak megfelelő időpontban történ-jenek!

Projektlehetőség: Ősi mesterségek a hegyvidékeken A téma felvázolása után alakuljon projektcsoport.

A projektbemutatót az „Élet a hegyvidékeken” c. té mát feldolgozó óra lezárásaként szervezzük meg!

Dunántúli-dombságA Dunántúlidombság a Dunántúl Balatontól délre eső, a Zalaidombság, a Sió, a Duna és a Dráva által határolt területe. Változatos felszínét dombok és széles völgyek tagolják.

A dombvidék részei BelsőSomogy, KülsőSomogy, TolnaiBaranyaidombság, melyet délen a Mecsek és a Villányihegység mintegy szigethegyként kiemelkedő vonulatai tesznek változatossá.

A táj alapját a középidei mészkőrétegek és az erre rakódó, 5002000 méter vastag pannontengeri üledékrétegek adják. Területe a tenger visszahúzódása után néhol kisebb mértékben megemelkedett, a környezetében viszont az alföldi területek folyamatosan süllyedtek. Ennek köszönhető, hogy vízfolyásaik a táj pereme felé vették útjukat. Kialakulásában döntő szerepet játszottak a folyó vizek, de ebben az esetben – az eddig tanultaktól eltérően – nem feltöltötték a felszínt, hanem a tájat borító nagyon laza üledékrétegekbe, a földkéreg töréseit követve völgyeket mélyítettek.

A dombvidék keleti részét pleisztocénkori lösztakaró borítja. Ennek köszönhetően a táj nagy részén kiváló minőségű termőtalaj alakult ki. A Duna

mentén az 50 méter vastagságot is eléri, ami nyugat felé haladva egyre vékonyabb lesz.

A lösszel borított tájakon változatos felszínt alakít ki a szél és a csapadékvíz. Jellegzetes formája a löszmélyút. A szántókra és szőlőhegyekre ve zető „földutak” felszínét fellazítják a járművek, ezt aztán könnyűszerrel elhordja a szél és a lefolyó csapadékvíz. Az út egyre mélyebb lesz, meredek löszfalak között vezető „löszmélyúttá” alakul. A Tol naidomb ságban gyakran találkozhatunk ilyennel. A szekszárdi szőlővidéken a pincéket is löszfalakba vájják.

BelsőSomogyban kiterjedt homokvidékkel találkozunk. Anyagát a szél halmozta fel, az egykori ŐsDuna és mellékfolyói által lerakott hordalékkúpból.

A Mecsek alacsony röghegység, középhegységekre jellemző szolid formákkal. Területének jelentős része a középidőben alakult ki, de vannak óidei rögei is. Legmagasabb pontja a 680 méter magas Zengő. A hegység anyaga legnagyobbrészt középidei mészkő, ennek köszönhetően számtalan karsztjelenséggel találkozhatunk errefelé. Itt található az Abaligeti cseppkőbarlang.

A Mecsekben bővizű karsztforrások biztosítják a környező települések, köztük Pécs ivóvíz szükségletének legnagyobb részét. Itt fakad a Tettyeforrás.

Az óidei vöröshomokkő uránt, míg a középidei üledékes kőzetek feketekőszenet rejtenek.

A hegység keleti nyúlványai gránitból felépülő óidei rögök, mint a Mórágyirög.

A táj legdélibb része a lankás Villányihegység. A középidei mészkőből felépülő sasbérci erdőit mára már nagyrészt kiirtották, ezért felszínük csaknem teljesen „kopasz”. A hegyek anyagát az építőipar évtized óta hasznosítja. Legmagasabb pontját, a Szársomlyót is csaknem elhordták. Páratlan növényritkaságok találhatók errefelé. Hazánkban csak itt virít a magyar kikerics. Hosszú huzavona után sikerült védelem alá helyezni a hegyet és környékét.

A Mecsek déli előterében 62₀Cos természetes gyógyvíz tör a felszínre. Itt található Harkány, a híres fürdőhely, melyet a feltörő gyógyvíz tett messze földön híressé. A víz az 1800az évek elején, csatornázási munkálatok közben magától tört a felszínre. A kiásott árkokban hol itt, hol ott buggyant fel, ami miatt az ott dolgozók igen sokat bosszankodtak, hiszen eleinte maguk sem gondolták, hogy munka közben milyen jótékony hatású vízben „dagonyáznak”. Régi

75

emlékek szerint a víz hatását egy árokásó munkás fedezte fel, akinek fájós lába, bedagadt térdei sokat javultak, míg ezekben az árkokban dolgozott.

A víz jótékony hatását már az 1800as években kihasználták.

A harkányi gyógyvíz a Dráva hordalékrétegéből, mintegy 1500 méter mélyről tör fel. A Harkány alatt húzódó törésvonal teszi lehetővé, hogy ez a forró víz a felszínre törjön. A kénes gyógyvizek csoportjába tartozik, gyógyító ereje nagy. A régi és az új vizsgálati értékeket egybevetve a kutak vízhozama, hőmérséklete és összetétele a fú rás óta nem változott.

Harkányt a reumás betegek Mekkájaként is szokták nevezni. Ennek köszönhetően az egykori poros kis falu mára messze földön híres gyógyfürdővé alakult.

Ez a gyógyvíz és iszap alkalmas a reuma, izületi gyulladások, törések és más, baleset utáni mozgásszervi utókezelésekre, köszvény, bőrbántalmak, szervi bántalmak (lép, máj, női betegségek, anyagcsere betegségek) gyógyítására. Az ivókúra és belélegzés gyógyítja a légzőszervi, gyomor és bélrendszeri betegségeket. A víz hőmérséklete és kéntartalma együttesen biztosítják e kiváló gyógyhatást.

A Dunántúlidombság éghajlata átmeneti jel legű. Nyugati részein erőteljesen érvényesül az óceáni hatás, ennek köszönhetően itt több a csapadék. Az ország belseje felé haladva fokozatosan csökken az atlanti hatás. A déli részeken a mediterrán légtömegek hatását érezzük. Ennek szembetűnő jele a bőséges, késő őszi csapadék, ami sokszor okoz ár vizet a Dráván. Ezeken a tájakon több a napsütés, így magasabb a hőmérséklet is. A Mecsek és a Villányihegység déli részén a legenyhébb a tél, a tavasz is itt köszönt be legkorábban.

A sok csapadéknak köszönhetően a vízhálózat sűrű. Folyói a lejtési viszonyoknak megfelelően észa kon a Balatonba, keleten a Sióba, délen pedig a Drávába folynak.

A Dunántúlidombság valamikor erdőkben gazdag tájunk volt. Ma már csak a nyugati részek bükkös, gyertyános és cserestölgyesei maradtak meg. A kiirtott hatalmas erdők helyén szántóföldi termelés folyik.

A Mecsekben és a Villányihegységben mediterrán jellegű örökzöld növényzettel is találkozunk.

A dombvidék természeti viszonyainak megfelelően, gazdasági életét elsősorban a mezőgazdaság és annak termékeit feldolgozó iparágak jellemzik.

A napsütötte keleti vidékek löszön képződött, nagyon jó minőségű talaja inkább kedvez a növénytermesztésnek, itt a búza, árpa, kukorica, szója és a cukorrépa termőterülete jelentős. BelsőSomogy homokvidékein rozsot, burgonyát termesztenek.

A gazdálkodó ember évezredek óta kihasználja a déli lejtők adta lehetőségeket, így van ez a Mecsek esetében is. A napsütötte déli lejtőkön a rómaiak által meghonosított szőlőt, mandulát és más napfényt és meleget kedvelő gyümölcsöt termesztenek. A táj híres, történelmi borvidékei a villányi, szekszárdi és a mecseki.

Azokon a vidékeken, ahol kukoricát és szóját termesztenek, a sertés és a baromfitenyésztésé a vezető szerep.

A mezőgazdaság bőségesen biztosít nyersanyagot az élelmiszeripar számára. Számtalan malom, húskombinát és tejüzem dolgozza fel az itt termesztett nyersanyagokat. Az élelmiszer feldolgozásának legfontosabb központja Kaposvár, ahol malom, hús és tejipar üzemei mellett cukorgyár is üzemelt. Mára már több üzemet bezártak ezen a tájon is.

Somogyban magas az erdők aránya. Ezek az er dőségek értékes nyersanyagot biztosítanak az ipar számára. Több faipari üzemet is létesítettek errefelé.

A közelmúltban még a táj legfontosabb bányakincse a mecseki feketeszén és urán volt. Miután a kitermelés gazdaságossága kérdésessé vált, az 1990es évekre sorra zárták be a bányákat. Ma már csak csekély külszíni fejtés jellemző. Az itt felszínre hozott szén egy részéből a pécsi hőerőműben nyertek energiát, a másik felét Dunaújvárosba, a vasműbe szállították. A bányák bezárásával sok munkahely szűnt meg Pécsen és környékén.

Örvendetes, hogy a bányászat felhagyásával ismét magasabban van a hegység karsztvíz szintje. Jelenleg fontos kutatások folynak, és komoly esélye van annak, hogy a DélDunántúlon ismét megindul a bá nyászat. A somogyi területeken több szénhidrogénmezőt is feltártak, a legjelentősebb Babócsa és Mezőcso konya térségében található.

Mecsekben és a Villányihegységben fontos épí tőkövet és cementipari alapanyagokat bányásznak, mint pl. homokkővet, mészkövet, gipszet, márgát és gránitot. Siklós környékének vörös színű mészköve kiváló díszítőkő. Ezzel burkolták az Országház előcsarnokát is.

A löszvidékeken sok helyen termelik ki a téglagyártás jó minőségű alapanyagát.

76

A Mecsek lábainál, eltérő jellegű tájak találkozásánál terül el a DélDunántúl legfontosabb kulturális, gazdasági és egészségügyi központja Pécs. A mintegy 2000 éves múltra vissza tekintő várost, Sopianaet a harmadik században kialakított délpannóniai tartomány, Pannonia Valeria székhelyeként tisztelték. A város legrégebbi emléke ként őrzik a római korból fennmaradt sírépítményegyüttest, mely 2001 óta a kulturális világörökség része.

A Dunántúl legnagyobb egyetemi városa. Több évszázados múltra visszatekintő egyetemét még 1367ben alapították.

Számtalan műemléke történelmi múltját idézi, közülük több a török kor emlékeit őrzi.

Világszerte ismertek a Zsolnay Porcelángyár termékei.

A Dunántúlidombság tájait nagyobbrészt sűrűn elhelyezkedő, aprófalvas települések jellemzik. Ezekben a falvakban sok helyen még az alapellátás, mint orvos vagy iskola sem biztosított. A gyerekeknek mindennap kilométereket kell megtenni, hogy eljussanak az óvodába vagy az iskolába. A munkalehetőség kevés. A lakosság a jobb életkörülmények és a munkalehetőségek miatt beköltözik a nagyobb központokba. A falvakat sok helyütt az elnéptelenedés veszélye fenyegeti. Megoldást jelenthet az a törekvés, hogy ezeken a vidékeken olyan kisebb, mikrotérségi központokat hoznak létre, amelyek biztosítják a környező települések megfelelő ellátását.

A Dunántúlidombság idegenforgalma jelentős. A táj szépsége, a történelmi múlt emlékei és a gyógyvizek vonzzák a turistákat.

Élet a hegyvidékeken

Az óra anya ga: Élet a hegyvidékekenAz óra tí pu sa: Új is me re te ket fel dol go zó óraOk ta tá si feladat: A hegyvidékek természetföld-rajzi jellemzői.Milyen megélhetési lehetőségeket ad a hegyvidék, mint táj az ott élőknek?A természeti viszonyok és a gazdasági élet kapcso-lata.Élet a hegyvidékeken.A domborzat, a természeti viszonyok és egy vidék gazdasági élete közötti kapcsolat.Térképészeti gyakorlat.Projekt szervezése.A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Alapvető természettudományos kompetenciák és a megfigyelőképesség fejlesztése a hegyvidékről ké -szült rövid filmrészlet elemzése során. Anyanyelvi kompetencia – szóbeli kifejezőképes ség fejlesztése a tankönyvi ábrák elemzése, az alföld és a hegység összehasonlító elemzése, valamint hegy-vidékről készült rövid filmrészlet elemzése során.A logikai gondolkodás képességének fejlesztése – ok-okozati összefüggések feltárása, az alapvető ter-mészettudományos kompetenciák és a rendszer-szemlélet fejlesztése az alföld és a hegység összeha-sonlító elemzése során, valamint a gondolati tér -kép elkészítésével.Szemléleti térképolvasás fejlesztése Magyarország domborzati térképének tanulmányozása és a mun-kafüzeti feladatok megoldása közben.

Szövegértelmező képesség fejlesztése a rejtvény meghatározásainak értelmezésével.Információ keresés – információ felhasználás képességének, valamint a digitális kompetencia fejlesztése az internet használatával a hazánk erdőiben található gombák jellemzőinek gyűjtése közben.Kulturális tudatosság erősítése – a magyar kultúra megismerésére és megőrzésére való igény kialakí-tása az Ősi mesterségek a hegyvidékeken c. tantár-gyi mini projekt lebonyolítása közben. A szociális kompetencia és a konfliktuskezelés fejlesztése a közös munka során.Szemléltető eszközök:Magyarország domborzati térképeMagyarország kontúrtérképe filmrészlet/képek a Dunántúli- és az Északi-középhegységről és az Al -poka ljáról

I. A hegység, mint felszínforma jellemzéseMotivációként vetítsünk valamelyik hegységünkről készült rövid filmrészletet vagy mutassunk be jel-lemző képeket!

Megfigyelési szempont: Mi jellemzi a felszínformákat?Mi a jellegzetes természetes növénytakaró?Hová épültek a települések? Elevenítsük fel a hegység fogalmát. Ismételjük át, hogyan ábrázolja a térkép a hegyvidékeket.

77

II. Hegyvidékek hazánkbanKeressünk meg közösen hazánk domborzati térké-pén a hegységeket. Először közösen mutassuk meg a falitérképen, majd minden tanuló keresse meg az atlaszban is. Olvassunk le magassági számokat a területükről.

Írják be a tanulók a hegységek nevét a 44. oldal térképvázlatába, területüket színezzék ki sötét-barnára, majd készítsenek jelmagyarázatot is.

III. A hegyvidékek gazdasági jelentősége – összehasonlítása az alföldekévelHasonlítsuk össze:

– a hegyvidék és az alföld természeti viszonyait: a felszínt, a hőmérsékleti és csapadékviszonyo-kat, valamint a növényzetet;

– a hegyvidék és az alföld településeit: elhelyez-kedés, nagyság – a különbség oka;

– a növénytermesztés lehetőségeit – a különbség oka;

– az állattenyésztés lehetőségeit – a különbség oka.

Emeljük ki:– az erdők szerepét – fakitermelés, faipari üze-

mek, turizmus, környezetvédelem– bányászatot

A gazdasági élet jellemzését segíti a tankönyvi ké -pek elemzése.

Érdekességként mutassunk be néhány régi mes -terséget. Ezzel motiváljuk az Ősi mesterségek a hegy vidékeken c. projektet. Óra végi összefoglalásként oldjuk meg a munkafüzet 45. oldalán található bűvös kört!A mun ka fü ze ti rejtvény megfejtése:

Megfejtés: TURIzMUS

! Hívjuk fel a gyerekek figyelmét arra, hogy a következő alkalommal tanulmányi séta követ-kezik!

Előzetesen adjuk ki feladatnak:– A település elnevezése összefüggésben van-e

a természeti viszonyokkal?– Mire használják a környék vizeit?

! A tanulmányi sétára hozzanak magukkal kisebb méretű jól lezárható műanyag dobozt vagy üveget a talajminta begyűjtéséhez!

ProjektlehetőségA téma felvázolása után alakuljon projekt csoport. A projektbemutatót az „Ismerkedés a lakóhely ter-mészeti viszonyaival” c. témát feldolgozó óra lezá-rásaként szervezzük meg!

A lakóhely időjárásával kapcsolatos érdekessé-gek gyűjtése: emlékeznek-e az itt élő idős emberek szélsőséges időjárási eseményekre: nagy hideg, vas-tag hó, hatalmas viharok, jégverés, kánikula, árvíz stb. Milyen változáson ment keresztül lakóhelyed időjárása az elmúlt évtizedekben?

Nyugat-magyarországi-peremvidékHazánk nyugati részén található a Nyugatmagyarországi peremvidék vagy más néven az Alpokalja. Az Alpok legkeletibb nyúlványainak tekinthetjük. Délen hozzátartozik a Zalaidombság területe is.

Az Alpokalja legömbölyített csúcsokkal, széles hegyhátakkal és völgyekkel tagolt középhegység. Hegyeit erősen lepusztult, szelíd formák jellemzik. Kelet felé haladva vonulatait dombságok, majd alacsonyabb sík vidékek követik. Legmagasabb ré sze a Soproni és a Kőszegihegység, amelyekhez az Alpokból lefutó folyók, homok és kavicshordalékából kialakult dombvidék, a Vasihegyhát, az Őrség és a Kemeneshát csatlakozik.

A Sopronihegység mélybesüllyedt, összetöredezett ókori hegységmaradvány, mely az Alpok kialakulása közben ismét a felszínre került. Erről árulkodik kőzetanyaga is, ami legnagyobbrészt lemezes szerkezetű, palás kőzetekből tevődik össze.

A Sopronihegységtől keletre az óidei hegyeket körülölelő Pannontengerből számottevő mészkővidék alakult ki. A Fertő partján található Fertőrákos, kőfejtőjéből 200 évig termelték ki a sok ép ségben maradt tengeri csigával, kagylóval tarkított mészkövet, mely jó minőségű építőkő. Ebből ké szült pl. Sopron és Bécs számos épülete.

78

A Kőszegihegység legnagyobb része a Dunántúliközéphegységgel egyidőben alakult ki. Az üledékes kőzetek mellett, a központi részeken palás kőzetekkel találkozunk. Jellegzetes kőzete a zöldpala, mely látványos építőkő. Több csúcsa emelkedik 600 méter fölé, közülük legmagasabb a 882 méter magas Írottkő, mely egyben a Dunántúl legmagasabb pontja is. Hőmérséklete sokkal kiegyenlítettebb, mint az alföldi tájakon. Errefelé ritkábbak az időjárási szélsőségek: a tél kevésbé zord, a nyár pedig men tes a kánikulától, akárcsak a Kisalföldön. Később tavaszodik, az ősz viszont hosszabb, csendesebb. Mindezt a nyugati fekvésének köszönheti. Ha zánkban itt érvényesül a legnagyobb mértékben az óceáni hatás. Ez, valamint a tengerszint feletti magasság miatt Magyarország legcsapadékosabb vidéke. Az Írottkő oldalában mérték az eddigi legtöbb csapadékot, 1027 mmt.

Hazánk erdőkben leggazdagabb vidéke. Magasabb területeit szinte összefüggő erdőségek borítják. A tengerszint feletti magassággal változik a faállomány, a tölgyeseket bükkösök váltják fel, míg a ma gasabb hegycsúcsokon fenyvesek díszlenek. A bőséges csapadék miatt nagy területeket bo rítanak fenyvesek az Őrségben is.

A dombvidékeken léptennyomon talajpusztulással, az erózió nyomaival találkozunk. A ter mészetes növénytakarójától megfosztott és a talajművelés során fellazított talajt a szél és a csapadékvíz lehordja, mellyel óriási károkat okoz. Helyes műveléssel a talajpusztulásnak elejét lehet venni, a lejtőre me rőleges szántással, szőlő és erdőtelepítéssel megállítható a pusztulási folyamat.

A Zalaidombságot méltán nevezik az „ezer völgy vidékének”, hiszen számtalan völgy teszi változatossá a tájat. Talaja agyagos, mely könnyen felá zik. Esős időben az átázott domboldalak könnyen lecsúszhatnak a völgybe. A völgyek talpa sok helyen nedves, vizenyős. Emiatt a települések is a szárazabb dombhátakra úgynevezett, „szegekre” épültek. Több település neve is utal erre, pl. Zala eger szeg, Kustánszeg, Pálfiszeg.

Sok, egymáshoz közeli apró település jellemzi. Sok a völgyekbe, folyóvizek két oldalára épült egyutcás falu. Különleges településforma az Őr ségben a szeres település. A szerek kialakulása még a honfoglalás idejére nyúlik vissza. A hajdani őrállók a szálláshelyeiket a dombtetőre építették, mivel innen alaposabban befürkészhették a kö zeledő idegeneket. Ahány domb, annyi szer épült.

Mára ez a településforma is sokat változott. Utcaszerű képet kapott, de a szeres szerkezet ma is megmaradt. Szép példa erre Őriszentpéter, mely 8 dombra épült, egymástól néhány kilométerre lévő szerből áll. Itt maradt meg legszebben ez az ősi forma, de a mai építkezési szokásoknak megfelelően már utcákat alakítottak ki. Az egyes szerek azonban nem épültek össze, közöttük szántók, erdők díszlenek.

A természeti viszonyok elsősorban az állattenyésztésnek kedveznek. Legjellemzőbb a szarvasmarha tenyésztése, mely a hagyományos rét és legelőgazdálkodásra támaszkodik.

Az alacsonyabban fekvő vidékeken és a domboldalak hűvös, párás éghajlatú területein is megtermő takarmánynövényeket és cukorrépát termesztenek.

A déli lejtőkön évszázadok óta termesztenek szőlőt. Zalában jelentős a csemege és borszőlő termesztése. Híresek a Sopronihegység borai.

A táj erdőségei megfelelő élőhelyet biztosítanak a szelídgesztenyének. Az országos termés jelentős részét itt szüretelik.

A nagy múltra visszatekintő erdőgazdálkodás ma is sok ember megélhetési lehetősége. Az Alpokalja erdői kiváló nyersanyagot biztosítanak a faiparnak. Sopronban és Szombathelyen országos jelentőségű faipari üzemek működnek. Sopronban erdészeti középiskola és egyetem képezi a szakembereit.

Minden igényt kielégítő bútorok kerülnek ki a zalaegerszegi és nagykanizsai bútorgyárakból. A Zala megyei Lenti hatalmas fűrészüzemében parkettát készítenek. Szentgotthárdon működik az Opel magyarországi gyára, ahol motorokat és sebességváltókat gyár tanak.

A Zalaidombságon fontos ipari nyersanyag a kőolaj és földgáz. Az itteni mezőket az 193040es években tárták fel. A kitermelt kőolaj nagy részét a zalaegerszegi finomítóban dolgozzák fel.

A Nyugatmagyarországiperemvidék települései jelentős bevételre tesznek szert az idegenforgalom ból. Vonzza a turistákat a szinte érintetlen erdők adta tiszta levegő és a csodálatos kirándulóhelyek.

Történelmi nevezetességekben és néprajzi em lékhelyekben gazdag vidék. Turisták ezreit vonzza Sopron, Szombathely és Kőszeg történelmi múltja.

Virágzik a gyógyidegenforgalom. A Sopronihegységben híres szanatóriumok várják a légzőszervi és keringési betegségekben szenvedőket. Gyógyvíz tör fel Balfon és Bükön. A zalai részek bővelkednek gyógy

79

vizekben, a legismertebb Zala karos és környéke, de az elmúlt években számtalan új fürdőt is építettek.

Dunántúli-középhegységA Dunántúliközéphegység a Zala folyótól a Vi segrádihegységig, délnyugatészakkelet irányban húzódó középhegység. Legmagasabb pontja a 756 m magas Pilis.

A tájat egyenetlen felszínű fennsíkok sora, lapos hegyhátak, lankás hegyoldalak, széles völgyek, va la mint medencék teszik változatossá.

A Dunántúliközéphegység részei: a Bakony, a Vértes, a Dunazughegység és a Velenceihegység.

Legnagyobb részét – a Bakonyt, a Vértest, és a Dunazughegységet – középidei üledékes kőzetek, mészkő és dolomit építi fel. A Bakonyban több helyen vulkáni működés nyomaival is találkozhatunk. Erre a vidékre a bazalt vulkanizmus volt a jellemző.

A Velenceihegységet óidei gránit építi fel. A Dunántúliközéphegység jelentős tömege vető

dés eredményeként jött létre. A külső erők az évmilliók során folyamatosan pusztították a felszínét, létrehozva ezzel a röghegységekre jellemző formakincset. A vetődéssel kialakult felszínt árkok darabolják fel. A Bakony és a Vértes között a Móriárok, a Vértes és a Dunazughegység között a Tataiárok, a Pilis és a Budaihegység között pedig a Pilisvörösváriárok húzódik. Ezek a törésvonalak jól átjárhatóvá teszik a tájat, bennük húzódnak az egyes országrészeket összekötő útvonalak.

A Bakony törésvonalakkal elválasztott részei, a Balatonnal párhuzamosan helyezkednek el, és emelkednek egyre magasabbra. A tó fölött található a Balatonfelvidék, ehhez a DéliBakony, majd a legmagasabb, az ÉszakiBakony csatlakozik.

A tá jat nyugatról a Keszthelyihegység vonulatai zárják le, melyhez keletről a Tapolcaimedence kapcsolódik. A medence valamikor a tó sekély öble volt. Ma harmad időszaki bazaltsapkás vulkáni tanúhegyek sora látható itt, melyek éppen úgy alakultak ki, mint a Somló és a Ság hegy.

A Tihanyifélszigeten is élénk vulkanizmus játszódott le, erről tanúskodik a vastag bazalttufaréteg. Itt a vulkáni utóműködés nyomaiként gejzírkúpok maradványait figyelhetjük meg, melyek közül az Arany ház maradt a legépebb.

A Vértes legmagasabb csúcsa sem éri el az 500 m es magasságot (NagyCsákány 487 m). Kőzet

anyagának és formakincsének köszönhetően illeszkedik a táj többi részéhez.

A variszkuszi maradványként számon tartott Velenceihegység is alacsonyabb táj. Legmagasabb pontja a Meleghegy, mindössze 352 méter magas. Óidei kőzetanyagán a lepusztulás érdekes formáival találkozhatunk. Az ott élő emberek által „gyapjúzsáknak” nevezett gránitsziklák valóban olyanok, mintha hatalmas, kitömött zsákok lennének. Jellegzetes formákat képviselnek az ingókövek. Ezek az óriási sziklatömbök csak egy élük mentén támaszkodnak fel, ezért könnyen mozgathatók.

A hegység déli előterében található a Velenceitó süllyedéke. A Dunazughegyvidék részei a Pilis, a Budaihegység és a Gerecse. Területén több barlang is található. Különlegesen szépek a Budaihegység mélyén lévők, mint pl. a Pálvölgyicseppkőbarlang és a Szemlőhegyibarlang. A hegység területén több mint száz gyógy és hévforrás található, mely fővárosunkat a fürdők városává avatja.

A hegységek kisebb medencéket zárnak közre, mint pl. Zámolyi vagy a Zsámbékimedence.

Ég hajlata a domborzati viszonyoknak megfe lelően hűvösebb és csapadékosabb. Ennek köszön hető, hogy erdőségekben gazdag.

A bőséges csapadék ellenére a magasabb területek felszíni vízfolyásokban szegények, mivel az alapkőzet elnyeli a kapott vízmennyiséget, ami aztán a hegylábaknál karsztforrások formájában ömlik a felszínre. A karsztvíz fontos ipari és ivóvíz. Je lentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy több település nevében is találkozunk a „kút” szó val, pl. Úrkút, Iharkút, Padragkút.

A hegység és környéke gazdag gyógyító vizekben. A gyógyulni vágyók messze földről érkeznek pl. Hévízre vagy Balatonfüredre. A Balatonfelvidék több pontján, így pl. Kékkúton és Tihanyban ás ványvíz tör a felszínre. A Bakonyt korábban gazdag erdőségei miatt „Bakonyerdőként” is emlegették. Az elmúlt évszázadok nagymértékű erdőirtásainak köszönhetően ma már sok helyütt csak gyér nö vényzetű vagy kopár mészkőfennsíkokkal találkozhatunk.

A táj erdőalkotó fafajai a tölgy és a bükk. A Szentgáli tiszafás természetvédelmi területen még megtalálható az őshonos tiszafa. A Dunántúliközéphegység ipari nyersanyagokban gazdag. Itt ta lálható az ország teljes bauxit és mangánkészlete. Ma már csekélyebb mennyiségben, de még bá nyász nak barnakőszenet és lignitet. Mára már a

80

bányák többségét bezárták, már csak a vájatok töredékét művelik. A Bakonyban és a Vértesben bányásszák az alumínium ércét, a bauxitot. Hazánk mangántelepei a Bakony déli részén találhatók. A mangán nagyon fontos acélötvöző anyag. A hegyek anyagát, mint fontos építőipari alapanyagokat, nagy mennyiségben bányásszák.

A mészkő fontos építőkő és a cementgyártás egyik alapanyaga. A Gerecsében fejtett, különleges mintázatú, vörös színű mészkövet „süttői vörös márványnak” is nevezik. Számtalan épület külső és belső burkolataként használják fel. A vulkáni eredetű bazaltot nagy szilárdsága miatt vasúti töltések építésénél használják. A Velenceihegység gránitja keresett, nagyon értékes, nagy kopásálló burkolóanyag. Fontos nyersanyag az erdők fája.

A villamos energia egy részét még mindig a barnakőszén elégetésével, hőerőművekben állítják elő, melyeket a költségek csökkentése miatt a bányák közelébe telepítik. A hőerőművek működéséhez szükséges vízmennyiséget a Dunából és a hegység karsztvíz készletéből fedezik. Egyre több erőműben térnek át a gazdaságosabb és környezetkímélőbb földgáz üzemeltetésre.

A hagyományos iparágak közé tartozik az alumíniumipar is. Ajkán timföldgyár, Várpalotán alumíniumkohó működik. Említést érdemel a térség vegyipara. Balatonfűzfőn a Nitrokémiai Ipartelep, Várpalotán pedig a Péti Nitrogénművek található.

A Duna mentén a tájat egy hosszan elnyúló ipari körzet szegélyezi, melynek telepítésében a hegység nyersanyaga, a folyóadta szállítási lehetőség és ipari víz játszotta a legfontosabb szerepet. A Duna menti ipari sáv egyik jelentős bázisa Komárom. A város kikötője fontos folyóvízi nemzetközi be és kiléptető határállomás.

Almásfüzitő kőolaj finomítója, Nyergesújfalu mű szál, valamint azbesztcementgyára, Lábatlan cement és papír, valamint Tokod üveggyártása kiemelkedő.

A növénytermesztés a természeti viszonyoknak megfelelően csak a tájat szegélyező dombvidékekre és medencékre korlátozódik, ahol búzát és burgonyát ültetnek. A déli lejtőkön gyümölcsöt és szőlőt termesztenek. Híres borvidék Mór és környéke, ahol elsősorban fehér bort termelnek.

Folyamatosan nő az erdőgazdálkodás és az erre települő faipar jelentősége.

A Bakony gazdasági, oktatási és kulturális központja Veszprém. Dolo mitsziklára épült a város

a Séd partján. Szent István feleségének Gizella királynénak volt a székhelye.

Székesfehérvár az Árpádházi királyok korában koronázási székhely volt. Hazánk egyik legnagyobb közlekedési csomópontja. Hagyományos iparágának számít az egyre bővülő hiradástechnikai ipar.

Esztergom a Duna partján található egyik legrégibb városunk. Szent István király alapította. A Ró mai Katolikus Egyház magyarországi központja, gyönyörű műemlékekkel. Ide telepítették a Suzuki személygépkocsi gyár hazai üzemét.

Herend kézzel festett porcelánja és Ajka ólomkristály üvegtárgyai világszerte ismertté tették a tájat. A történelmi múlt emlékei mellett a természet adta élmények egyre több turistát vonzanak ide.

Északi-középhegységHazánk legészakibb és egyben legmagasabb tája, a Visegrádihegységtől a Bodrogig húzódik. Tagjai: Visegrádihegység, Börzsöny, Cserhát, Mát ra, Bükk, és az AggtelekRudabányai és Zemp lénihegyvidék. Tagjait folyóvölgyek és medencék választják el egymástól. A Visegrádihegységet a Duna leválasztja a hegység törzséről, ez látszólag a Dunántúliközéphegységhez köti. Kialakulása és formakincse azonban az Északiközéphegységhez kapcsolja, így annak részeként kezeljük.

A hegyvidék északi előterében kialakult medencéket a környék vízfolyásai dombvidékké for málták. Ilyen tájunk pl. az Ipolyvölgy, a Nógrádimedence, a Sajóvölgye, a Cserehát és a Hernád völgye.

Az Északiközéphegység hazánk legváltozatosabb domb és hegyvidéki tája, az ÉszakiKárpátok része. A hegységet elsősorban harmadidőszaki vulkáni vonulatok alkotják, ezek a Kárpátok belső, vulkáni ívének részei. A Visegrádihegység, a Bör zsöny, a Cserhát, a Mátra és a Zemplénihegység kialudt vulkánok. A jellemző vulkáni formák már csak nyomokban maradtak meg, mivel felszínüket a külső erők az évmilliók során lepusztították.

A Visegrádihegységet, a Börzsönyt, a Mátrát és a Cserhát keleti vonulatait elsősorban andezit, míg a Zemplénihegységet riolit és riolittufa építi fel.

A Börzsönyt meredek formák, szűk völgyek tarkítják. A hegység az alapterületéhez képest igen magas. Legmagasabb csúcsa a Csóványos, 938 méter. A táj több mint háromnegyed részét erdő borítja.

A Cserhát magasságát tekintve inkább dombságnak tekinthető. Nyugati fele alacsonyabb dombvidék. Keleten összetöredezett lávatakaró borítja. Magas

81

ságánál fogva majdnem teljes egészében kultúrtáj. A Medves és a Somoskő negyedidőszaki bazaltvulkanizmus emlékét őrzik.

A Mátra a Zagyva és a Tarna között húzódik, itt találhtató hazánk legmagasabb pontja a Kékes (1014 méter). A Mátra fagytól feldarabolódott kőtengerek formájában őrzi a jégkorszak emlékét. A hegység déli részén, Tatármezőn található hazánk egyik legnagyobb és legszebb kőtengere.

A Zemplénihegység területén érdekes sátor alakú romvulkánokkal találkozunk.

Az Északiközéphegység legrégibb területei a vulkáni vonulatok közé ékelődő mészkőhegységek, a Bükk és az Aggtelekikarszt. Az ó és középidei tengerekből lerakódott tekintélyes vastagságú üledékrétegből vetődéssel keletkeztek.

A Bükkhegység tetején kb. 20 km hosszú és mintegy 67 km széles fennsík található, melyet méreteinél fogva az „Óriások asztalának” is neveznek. Pereme meredeken szakad le a környező tájra. Az itt található kopár mészkőszirteket „köveknek” nevezik, mint pl. az Istállóskő, mely 958 m magasságával a Bükk legmagasabb pontja.

A Bükkben és az Aggtelekikarszton az alapkőzet tulajdonságainak megfelelően, léptennyomon karsztjelenségekkel találkozunk. Számtalan víznyelőt és dolinát figyelhetünk meg. A kopár mészkőfelszín jellegzetes formája a karr vagy más néven ördögszántás, melyek barázdákkal és üregekkel tagolt, lyuggatott formák. A hegységek belsejében a beszivárgó csapadékvíz kisebbnagyobb barlangüreget alakított ki, melyekben csodálatos cseppkövek találhatók. Az Aggtelekikarszt mélyén hú zódik a Baradla barlang, amely a szomszédos Szlovákia területére is átnyúló, AggtelekDomicai barlangrendszer részeként, 1995 óta a Világörökség része.

Az Északiközéphegység éghajlata a táj északi fekvésének és domborzatának köszönhetően lényegesen hűvösebb, mint a tőle délebbre elhelyezkedő, alacsonyabb területeké. Errefelé a tél hosszabb és hidegebb. A hótakaró is általában vastagabb, és a magasabb részeken hosszabb ideig megmarad. Rendszerint 23 héttel később köszönt be ide a tavasz, mint az Alföldre.

A hegyvidék magasabb részei csapadékosabbak (átlagosan 8900 mm). Az uralkodó széliránynak megfelelő oldalon akár 2300 mmrel magasabb értéket is mérnek, mint a szélárnyékos lejtőkön. Az alacsonyabb részeken ennél sokkal kevesebb a csapadék.

Decemberben és januárban a hegycsúcsokon lényegesen több a napsütéses órák száma, ilyenkor ugyanis az alacsonyabban fekvő területeken gyakran megül a nehezebb, párás levegő.

Az Északiközéphegység mészkővonulatain kevés a felszíni vízfolyás, mert a csapadékvíz a kőzetrepedéseken keresztül beszivárog a hegyek belsejébe. A beszivárgó vizet hosszú, rejtett út után, a hegylábaknál karsztforrások hozzák a felszínre. Errefelé a karsztvíz biztosítja az itt élők ivóvíz és az itteni üzemek ipari víz szükségletét.

A karsztforrások vízhozama a csapadék mennyiségétől függ, így a csapadékszegény időszakok zavartalan vízellátásának biztosítására víztározókat építettek.

A vulkáni vonulatok vízhálózata gazdag. Errefelé sok forrás fakad, melyek számtalan vízfolyást táplálnak. Az Északiközéphegység vízfolyásainak vizét az Ipoly a Dunába, a Zagyva, a Sajó és a Bodrog pedig a Tiszába vezeti.

A Bükk déli előterében hévforrások törnek a felszínre. Kács, Bogács és Egerszalók egyre keresettebb fürdőhely. A hegység északi peremén, utóvulkáni működés eredményeként fakad Parádon a kénhidrogénes, szénsavas, csevicének nevezett gyógyvíz.

Nagy részét sűrű tölgy és bükkerdők borítják. Ez a látszólag hatalmas erdőterület a történelem során egyre zsugorodott. Az építkezések és a bányaművelés, az alacsonyabb részeken pedig a szántóterületek terjeszkedése miatt évszázadokon keresztül hatalmas erdőségeket irtottak ki. Ennek nyomait a kopár mészkőfennsíkok képében napjainkban is magán viseli a táj. Ma már a szükséges erdőművelés tervszerűen történik. A táj természeti értékeinek védelmére hozták létre a DunaIpoly, a Bükki és az Aggteleki Nemzeti Parkot.

A hegyvidék kialakulásának köszönhetően a táj mind üledékes, mind pedig vulkáni eredetű ásványkincsekben gazdag. A barnakőszén évtizedeken keresztül a térség legjellemzőbb energiahordozója volt. A Borsodi és a Nógrádimedencében, bár több bányát is bezártak, ma is folyik a kitermelés. A hegyvidék több részén, a Nógrádi és a Borsodimedencében, a Mátraalján és a Bükkalján jelentős lignit lelőhelyeket tártak fel. Számottevő a Mátraalján, Visonta térségében a külszíni lignitkitermelés. A kitermelt szenet a sajószentpéteri Borsodi és a visonai Mátrai Erőműben dolgozzák fel.

A Bükkalján, Demjén közelében jelentős a kőolajkészlet. E bányakincsek jelenléte alapozta meg az

82

energiaigényes iparágak telepítését. Hőerőműveket, acél, üveg és cementgyárakat építettek.

Fontos természeti erőforrás a hegységek kőzetanyaga, ami az építőipar alapanyagát képezi. A hegy vidék területén számtalan kőbánya üzemel. A mészkőhegységek adják a cementgyárak alapanyagát. A perlitből, különleges technológia alkalmazásával, hőszigetelő anyagokat gyártanak. Az építőipar komoly tájromboló iparág, előfordul, hogy szinte az egész hegyet elhordják, pl. a Bükkben található Bélkőnek is már csak töredéke maradt meg, nagy részét lebontották és évtizedeken át a bélapátfalvi cementgyárban dolgozták fel. Ugyancsak példaként említhetjük a pálházi perlithegy sorsát, ezt is szinte már teljesen felemésztette a bányászat.

Főként a Zemplénihegységben fordul elő a porcelángyártás alapanyaga a kaolin és az illit. Bányásznak még bentonitot, kovaföldet és zeolitot. Az Északiközéphegységben a természeti adott ságoknak kö szön éhetően elsősorban az ipar fejlődött.

Az ipartelepítés az üveghuták megépítésével, az üveg olvasztásával a Bükkben és a Zemplénihegységben kezdődött. Több település is viseli ennek az ősi manufaktúrának a nevét: Répáshuta, Újhuta, Vágáshuta. Az üveghutákban hatalmas mennyiségű fát használtak fel, így emiatt óriási erdőterületeket irtottak ki. Az erdőirtás emlékét is több település neve őrzi: Irtás, Kovácsvágás.

A táj vasiparát a az 1700as évek vasolvasztása alapozta meg, melyet a rudabányai vasércre és az erdők fájából előállított faszénre telepítettek. A Bükkben a Garadnapatak völgyében található az a faszénnel fűtött őskohó, amit még a XVIII. században építettek.

A táj legnagyobb iparvidéke a Borsodimedence. Itt, ugyanúgy, mint a vidék legtöbb üzemében, a hazai mellett ma már egyre több külföldről behozott nyersanyagot dolgoznak fel.

Az 1990es években hazánkban is végbement az ipar szerkezetének átalakítása. A piacgazdaságra való áttérés felgyorsította a bánya és nehézipar válságát. Mivel ebben a térségben évtizedekig ez volt a gazdaság alapja, nagyon komolyan érintette az itt élőket. A térség hosszú időn keresztül virágzó vaskohászata és acélgyártása elvesztette elsőségét. A gazdaságtalanul működő üzemeket és bányákat sorra zárták be. Ez történt a vas és acélipar két fellegvárában Ózdon és Diósgyőrben is.

Az utóbbi években a műanyagokat előállító vegyipar került előtérbe, s ez lett a térség vezető iparága.

Kazincbarcikán óriási vegyipari kombinát, a Borsodchem működik. Az Alföldről és Oroszországból csővezetéken szállított kőolajat és földgázt dolgozzák fel. A TVKból csővezetéken szállítják ide a vegyipari alapanyagot az etilént.

Az üvegipar is több évszázados múltra tekint viszsza. A salgótarjáni síküveggyárban ablak és autószélvédő üvegeket gyártanak. Parád ólomkristály tárgyainak jelentős része exportra készül.

Nagy múlttal rendelkező, híres porcelángyár működik Hollóházán. Valamikor csak a Zemplénihegységben található alapanyagból készítették a szebbnél szebb tárgyakat, ma már inkább külföldi kaolint dolgoznak fel.

Az Északiközéphegységben a legfontosabb mezőgazdasági ágazat az erdőgazdálkodás. A déli lejtők szőlő és gyümölcstermesztése kiemelkedő. Történelmi borvidékeink – Tokaj, Eger és Gyöngyös környéke – már évszázadokkal ezelőtt világhírnévre tettek szert.

Az alacsonyabb dombvidékeken, a folyóvölgyekben és a hegylábi területeken búzát, árpát és cukorrépát termesztenek. A cukorrépát elsősorban Hevesben és Borsodban ültetik. Borsodban fontos még a burgonya, Hevesben pedig a görögdinnye.

A hegyi legelők juhállománya jelentős.Az Északiközéphegység hazánk leglátogatottabb

helyei közé tartozik, a táj minden részén virágzik az idegenforgalom. A földtani értékek, a táj szépsége, a történelmi hangulat és a kulturális élet vonzza a turistákat. Gyógyidegenforgalma is kiemelkedő. Gyógyfürdői, barlangjai és a hegyvidék tiszta levegője miatt a gyógyulni vágyók ezrei keresik fel a tájat.

A táj legnagyobb városa Miskolc, a Borsodimedence kapujába épült régi kereskedőváros. Ma a térség gazdasági, oktatási és kulturális központja, csodálatos természeti kincsekkel körülvéve. Miskolctapolcán a tavas barlang, Lillafüreden pedig hazánk legmagasabbról alábukó vízesése, a Szinvavízesés és a különleges hévizes Annabarlang nyújt felejthetetlen élményt az idelátogatóknak.

A Bükk lábánál található Eger patinás iskolaváros. Minden szegletében a történelem egy darabjával találkozunk. Leglátogatottabb történelmi emlékhelye Az Egri csillagokat megidéző vár. A város számtalan műemléke őrzi a török idők emlékét. Az egri bor, mely földtani és éghajlati hatásoknak köszönheti utánozhatatlan zamatát, messze földről vonzza a turistákat.

83

A tokaji bor hazáját is szívesen felkeresik a hazánkba látogató vendégek. A híres nedűt a XVII. század óta méltán emlegetik a „királyok bora, borok királya”ként. Ezt a címet a Napkirály, XIV. Lajos udvarában kapta. Ma is a világ minden részén ismerik, s évről évre diadalmaskodik a nemzetközi borversenyeken is.

Az Északiközéphegység természeti kincsei közül az Aggtelekikarszt, a kulturális örökségek közül pedig a hollókői ófalu, míg a kulturtájként a Tokajvidék a Világörökség része.

Ismerjétek meg lakóhelyetek természeti adottságait!(tanulmányi séta)

Az óra anya ga: Ismerjétek meg lakóhelyetek ter-mészeti adottságait!A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: A legegyszerűbb vizsgálati eszközök gyakorlati alkalmazásának ismerete és balesetmentes haszná-lata a terepi vizsgálódás során.A környezettudatos, a természetre nyitott gondol-kodás formálása.Alapvető kompetenciák fejlesztése a természettu-dományok és azok alkalmazása terén. A korábban megszerzett ismeretek alkalmazása a terepi mun-kán.

Ez a tanulmányi séta megelőzi a lakóhely természe-ti viszonyaival foglalkozó órát, ezért annak tartal-mára építve határozzuk meg a megfigyelnivalókat.

1. A lakóhely környékén található felszínformák meg figyelése és lerajzolása.

2. Talajminták gyűjtése különböző helyekről. Mivel foglalkoznak a gyűjtés helyén az emberek?

3. A településen található élővíz vizsgálata a mun-kafüzeti feladatok segítségével. A folyásirány meg határozása.

A megfigyeléseket minden tanuló rögzítse a jegy-zetfüzetébe.

Ha van rá lehetőség, készítsünk a lakóhely ter-mészeti viszonyait jellemző felvételeket.

A tanulmányi sétán megfigyelteket építsük be a lakóhely természeti viszonyainak feldolgozásakor.

Ismerjétek meg lakóhelyetek természeti adottságait!

Az óra anya ga: Ismerjétek meg lakóhelyetek ter-mészeti adottságait!Az óra tí pu sa: Projekt Ok ta tá si feladat: A település természeti viszonyai-nak (domborzat, vízrajz, időjárás) jellemzői.A természeti viszonyok és a települések kialakulása közötti kapcsolat.Az életmód és a természeti viszonyok közötti kap-csolat.A megfigyelések mérések értékelése, azok eredmé-nyeinek a felhasználása.A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei a pro-jekt lebonyolítása közben: Információkeresés és -felhasználás ké pességének erő sítése. Kommunikációs képességek fejlődése.A korábban megszerzett ismeretek alkalmazása a projektfolyamat közben.

A földrajzi környezetben és a gyakorlati életben való eligazodás képességének fejlesztése.A környezettudatos, a természetre nyitott gon-dolkodás formálása.A tanulók esztétikai befogadóképességének fejlesz-tése.A kulturális tudatosság erősítése, a magyar kultúra megismerésére és megőrzésére való igény kialakí-tása.A kreativitás fejlesztése a tervezés során.A szociális kompetencia és a konfliktuskezelés fej-lesztése a közös projektmunka során.

Ezt a témát feldolgozhatjuk hagyományos formá-ban egy tantárgyi mini projekt beiktatásával, de megszervezhetjük projektként is.

84

Feldolgozás projekt szervezésével:Szerencsés, ha ezt a témát projektként dolgozzuk fel. Megszervezhetjük az első igazi nagy tantárgyi projektet. Az eredmény szinte garantált, mivel – a tapasztalatok szerint – diákjaink szívesen foglalkoz-nak ezzel a témával.

A módszer fő erénye, hogy a gyermekek úgy ta-nulnak meg számtalan érdekes és fontos dolgot, hogy örömüket lelik benne. A tapasztalatok szerint a tanulók kedvelik a projektmunkát. Ennek egysze-rű a magyarázata: az érdeklődésükre és a minden-kiben ott lakozó értékekre épít, tehát a sikerélmény valamilyen szinten garantált.

Alakítsunk projektcsoportokat! Ügyeljünk arra, hogy a gyerekek a téma iránti érdeklődés miatt ke-rüljenek be egy-egy csoportba! A tanulók közösen munkálkodnak, a felmerült problémákat is – a sa-ját erősségeikre támaszkodva – közösen kell meg-oldaniuk úgy, hogy mindenkinek legyen saját fel-adata is.

Törekedjünk arra, hogy a témát minél komplex-ebb módon, a lehető legtöbb szempontból köze-lítsük meg! Ez a komplexitás elősegíti a rendszer-ben tör ténő gondolkodás kialakulását.Javasolt aspektusok:

1. csoport: A lakóhely domborzati jellemzői2. csoport: A környék talajai3. csoport: A környék vizei4. csoport: Az időjárás jellemzői5. csoport: A lakóhely és környékének élővilága

A megadott szempontsor alapján a témát a tanulók önállóan dolgozzák fel, ezáltal a tudást a tanulók aktívan hozzák létre, nem csak passzívan befogad-ják, mint a frontális osztálymunka során. A tanu-lók cselekvő részvétele jellemző a teljes projektfo-lyamatban. „Egyetlen gramm tapasztalat többet ér egy tonna teóriánál!” (John Dewey)

A teljes lebonyolításhoz két egymás után követ-kező óra szükséges.

•1.óra:Tanulmányiséta•2.óra:Projektbemutató

Olyan helyre szervezzük a tanulmányi sétát, hogy lehetőség szerint minden csoport el tudja végezni a megfigyeléseket.

A projekt sikere érdekében önálló, tanórán kívü-li gyűjtőmunkára is felhívhatjuk a gyerekek figyel-mét. A produktumokat is célszerű így elkészíteni. Ezekre kiváló lehetőség nyílik a napköziben.

A projekt során a végeredmény minden esetben egy bemutatható szellemi vagy anyagi alkotás → produktum (csoportonként egy vagy több is lehet). A produktum létrehozása nem tekinthető öncélú „fabrikálásnak”. Az elkészítés során a tanu-lók végig a témával foglalkoznak, és ezáltal szinte „magukba dolgozzák” az ismereteket.

A lakóhely természeti viszonyai c. projekt lehet-séges produktumai:

• Felszínformák a lakóhely környékén – térkép-vázlat

•Alakóhelyfelszínformái–terepasztalimodell•Alakóhelykörnyékénektermészetiszépségeit

bemutató tablók•Talajvizsgálati„jegyzőkönyv”•Alakóhelyélővizeitbemutatóplakátok•Alakóhely„örömésbánattérképe”

A projektet zárjuk projektbemutatóval, ami nem más, mint a produktumok felvonultatása bármi-lyen ötletes formában. Ebben az esetben a csopor-tok beszámolnak a témával kapcsolatban szerzett ismereteikről. A produktumokból kiállítást ren-deznek, amit néhány napig elöl is hagyhatnak.

A projektfolyamat közben a kompetenciák sorát fejlesztjük, szinte mindegyiket.

A projekt megszervezéséhez kérjük a napközis kollégák segítségét!

Hagyományos feldolgozás: Motivációként beszélgessünk el arról, mit értünk a természeti viszonyok kifejezésen.

Az eddig tanultakra támaszkodva, a tankönyv képei segítségével mondjuk el, miért fontos az em-berek életmódja szempontjából a domborzat, idő-járás és a vízrajz! Beszéljük meg az időjárási megfi-gyelésnél tapasztaltakat!

A téma feldolgozásánál kövessük a tankönyvben megadott algoritmust. Használjuk fel a tanulmányi séta és az előzetesen feladott gyűjtőmunka során összegyűlt adatokat. Az összegyűjtött információ-kat jegyezzük le a munkafüzetbe és a füzetbe.

1. Domborzati jellemzők•Alakóhelybesorolásahazánknagytájaihoz.•Akörnyékdomborzatitérképénekmegfigyelése.•A lakóhelykörnyékéntalálható felszínformák

jellemzése.•Összefüggéskereséseaföldrajzikörnyezetésa

lakóhely egyes részeinek elnevezése között.

85

2. Talaj•Abegyűjtötttalajmintákösszehasonlítása.•Annakamegbeszélése,hogymivel foglalkoz-

nak a gyűjtés helyén az emberek. •Azültetettnövényekfelsorolása.

3. A környék vizei•A lakóhelyen és környékén található élővizek

fel sorolása.•Afolyókútjánakkövetésea térképen(havan

rá megfelelő térkép), annak leolvasása, hová ömlik.

•Csatornák,mesterségestavak.•Akörnyékenlévővizekhasznosítása.•Avízszennyezésmértékénekjellemzése.

4. Az időjárási megfigyelések eredménye•Amegfigyelésektapasztalata.•Alakóhelyéskörnyékénekidőjárásijellemzői

a mérések és a tapasztalatok alapján.

5. Projektbemutató•Aprojektcsoportbemutatója:

Téma: A lakóhely időjárásával kapcsolatosan összegyűjtött érdekességek bemutatása: szélső-séges időjárási események, nagy hideg, vastag hó, hatalmas viharok, jégverés, kánikula, árvíz stb. Milyen változáson ment keresztül lakóhelyed időjárása az elmúlt évtizedekben?

•Aproduktum/okbemutatása

Ha készült a lakóhely természeti viszonyait jellemző képsor, készítsünk tablót és helyezzünk ki az osztá-lyterem falára.

! Gyűjtőmunka a következő órára:– Milyen típusú településen él?– Hány lakosa van?– Mivel foglalkoznak az ott élők?– Milyen változások történtek a lakóhelyen az

elmúlt évtizedekben a lakáskörülményekben és az ellátás terén?

Településeink

Az óra anyaga: TelepüléseinkAz óra típusa: Új ismereteket feldolgozó óraOktatási feladat: A települések kialakulása, állan-dó változása, fejlődése.Hogyan befolyásolja a földrajzi környezet a telepü-lések kialakulását?A város fogalmának kialakítása.A városok jellemzése.A falu fogalmának kialakítása.A falvak jellemzése.A falvak szerepének megváltozása.A tanya fogalmának kialakítása.A tanyák jellemzése.A tanyák szerepének megváltozása.A tanyasi életforma megváltozása.A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Az alapvető természettudományos kompetenciák és a megfigyelőképesség fejlesztése a településtí-pusokról készült rövid filmrészlet elemzése során.Anyanyelvi kompetencia – szóbeli kifejezőképesség fejlesztése a tankönyvi ábrák elemzése és a telepü-lések kialakulásával kapcsolatos tankönyvi részlet megadott szempontok szerinti feldolgozása során.Szövegértelmező képesség fejlesztése a települések

kialakulásával kapcsolatos tankönyvi részlet meg-adott szempontok szerinti feldolgozása során.Szemléltető eszközök: Magyarország közigazgatási térképefilmrészlet vagy képek a településtípusokról

Motivációként mutassunk rövid filmrészletet, képe-ket (ha van rá, lehetőség PowerPoint bemutatóval) különböző típusú településekről. Beszéljük meg a különbségeket!

I. Mi befolyásolta a települések kialakulását?Önálló munka a tankönyv első bekezdésének elol-vasásával.Feladat: A tanulók húzzák alá önállóan azokat a megállapításokat, amelyek a települések kialakulá-sában fontos szerepet játszottak. Ezzel a feladattal gyakoroljuk az értő olvasást.

II. A településtípusok jellemzőinek feldolgozása csoportmunkávalAlakítsunk öt csoportot! Minden csoportnak ké-szítsünk egy, a tankönyv anyagára épülő feladatla-pot.

86

A témák elosztása a csoportok között, javasolt fel-adatok:1. csoport

Milyen a városi utcák képe?Mi jellemzi a városokban épülő házakat?Sorolj fel olyan intézményeket, amelyek csak vá-rosban találhatók!

2. csoportMi jellemzi a városok közlekedését?Mely tömegközlekedési eszközök jellemzőek csak a városokban!

3. csoportMi jellemezte a falvakat régen? (épületek, utak, közlekedési eszközök, munkalehetőségek)

4. csoportMilyen változásokon mentek keresztül a falvak? (épületek, utak, közlekedési eszközök, munkale-hetőségek)

5. csoportMi jellemzi a tanyákat? Hogyan éltek itt az emberek a múltban?

A csoportmunka lezárásaként közösen oldjuk meg a munkafüzeti feladatokat!

III. A saját település jellemzése

! Gyűjtőmunka a következő órára:A tanulók érdeklődjenek az idősebb emberektől a település – múltjáról,– nevének eredetéről.

Sajátos magyar településforma a tanya. Elsősorban az Alföldön jellemző. A török uralom után alakult ki. A nagy alföldi távolságok miatt ideiglenes nyári lakokat építettek az emberek, hogy meg tudják művelni a falvaktól messze eső földeket. Később ezekből a nyári lakokból egész évi tartózkodási hely lett.

A legtöbb tanyát akkor építették, amikor a rideg állattartást kezdte felváltani a növénytermesztés. A másik nagy tanyaépítési hullámot akkorra tehetjük, mikor az Alföld homokvidékein beindult a szőlőtelepítés (1880ban Szeged 73 ezer lakosából 27 ezer, 1930ban 135 ezer lakosából 45 ezer élt tanyán). Két tanyatípust különböztetünk meg: a magányos vagy szórványtanyát és a sorban vagy bokorban telepített csoportos tanyát. A Szeged környéki tanyákat közigazgatásilag kapitányságokra osztották, élükön a tanyai kapitány állt.

Az alföldi tanyavilágra évszázadokon keresztül az elmaradottság volt a jellemző. Még az 1900as évek második felében is több, mint 60 ezer analfabéta élt ezen a vidéken.

Többféle elgondolás született a tanyavilág fölszámolására, átalakítására. Sokan elhagyták már a düledező vályogházakat, ahol még villany sem volt. Tanyaközpontokat hoztak létre, ahol bolt üzemel és az autóbusz is közlekedik arrafelé.

Több helyen megújultak a tanyák. Sokat közülük hétvégi pihenésre alakítottak ki a városból ideérkezők.

Egyre több helyen láthatunk korszerű építőanyagokból épült, új épületeket. Ma ismét sokan választják a tanyákat végleges lakhelyül, távol a települések zajától, a természet közelében. A mai technikai berendezések segítségével minden kényelmet kielégítő életkörülményeket biztosíthat a tanya is.

87

Ahhoz, hogy a napjainkban zajló eseményeket, folyamatokat megértsük, nagyon fontos a múlt ismerete. A történelemórákon majd alaposan megis-merik a tanulók a világtörténelmi és a hazai ese-ményeket és azok okait, viszont a lakóhely esemé-nyeire kevesebb idő jut.

Szerencsés, ha a lakóhely múltját projektként dol-gozzuk fel. Az eredmény ebben az esetben is szin te garantált, mivel – a tapasztalatok szerint – diák-jaink szívesen foglalkoznak ezzel a témával.

Alakítsunk projektcsoportokat. Most is ügyel-jünk arra, hogy a gyerekek a téma iránti érdeklő-dés miatt kerüljenek be a csoportba. Figyeljünk arra, hogy mindenkinek legyen saját feladata, és tudja kamatoztatni az erősségét.

A témát minél komplexebb módon, a lehető legtöbb szempontból közelítsük meg.

Javasolt aspektusok:1. csoport: A lakóhely nevének eredete. Az egyes

településrészek elnevezése.2. csoport: A lakóhely történetének legfontosabb

állo másai.3. csoport: A lakóhely múltját őrző emlékhelyek:

műemlékek, emlékművek.4. csoport: A lakóhely híres szülöttei.

A teljes lebonyolításhoz két egymás után következő óra szükséges.•1.óra:Gyűjtőmunkaakönyvtárban,múzeumban

stb., emlékművek, műemlékek felkeresése•2.óra:Projektbemutató

A gyűjtőmunka során tegyünk látogatást könyv-tárban, múzeumban vagy helytörténeti kiállításon. Az lenne a legszerencsésebb, ha lehetőség lenne mindhárom helyen búvárkodni

Az a csoport, amelyik a lakóhely múltját őrző emlékhelyek felkutatásával foglalkozik, látogasson

el minden fellelhető helyre, illetve a nagyobb vá -rosban élők keressenek az iskola közelében műem-lék épületeket és emlékműveket.

A projekt sikere érdekében önálló, tanórán kívü-li gyűjtőmunkára is felhívhatjuk a gyerekek figyel-mét. A produktumokat is célszerű így elkészíteni. Ezekre kiváló lehetőség nyílik a napköziben.

Ha az alacsonyabb óraszám (56 óra/tanév) miatt csak egy óra áll a rendelkezésre, a gyűjtőmunkát tanórán kívüli tevékenységként oldjuk meg. Ebben az esetben viszont a projektbemutató előtt két hét-tel kezdjük el a projektszervezést.

A lakóhely múltja c. projekt lehetséges produk-tumai:

•térképkészítésaműemlékekről,emlékhelyekről,emlékművekről;

•turistakalauzkészítésea lakóhelyműemlékei-ről, emlékhelyeiről, emlékműveiről;

•tablókészítésaműemlékekről,emlékhelyekről,em lékművekről;

•vers,novellaírásaalakóhelyhíresszülötteiről.

A projektbemutató ebben az esetben lehet pl. egy konferencia megszervezése, ami keretében a cso-portok beszámolnak a témával kapcsolatban szer-zett ismereteikről. A produktumokból kiállítást rendeznek, amit néhány napig elöl is hagyhatnak.

A projekt megszervezéséhez kérjük a napközis kollé gák segítségét!

! Gyűjtőmunka a következő órára:– Élnek-e lakóhelyen valamelyik nemzetiséghez

tar tozók? – Őrzik-e a hagyományaikat? Ha igen, gyűjtsenek

közülük néhányat.

Ismerd meg lakóhelyed múltját! I-II.(tantárgyi projekt)

88

Az óra anya ga: Népcsoportok, kisebbségek ha -zánkbanAz óra tí pu sa: Új is me re te ket fel dol go zó óraOk ta tá si feladat: A nemzetiség fogalmának kiala-kítása.Mely nemzetiségek élnek hazánkban?Az ország melyik részén élnek az egyes nemzetisé-gekhez tartozók?Miért telepednek le a külföldiek hazánk területén?A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Anyanyelvi kompetencia – szóbeli kifejezőképes-ség fejlesztése a tankönyvi ábrák elemzése és a ha -zánkban élő nemzetiségekkel kapcsolatos filmrész-let vagy képek elemzése során.Esztétikai és művészi tudatosság és kifejezőképes-ség – a tanulók esztétikai befogadóképességének fejlesztése a hazánkban megtalálható nemzetiségi népzene hallgatása során.A szemléleti térképolvasás gyakorlása – a magyar-lakta vidékek megkeresése a térképen. Szemléltető eszközök:Magyarország domborzati térképe filmrészlet vagy képek a hazánkban élő nemzeti-ségekről CD: nemzetiségi népzene

Nyolcadikban a földrajzórákon majd bővebben fog lal kozunk ezzel a témával. Hazánk területén több féle nemzetiség él együtt. Az utóbbi években több tízezer külföldi (főleg kínai) telepedett le Magyarországon. A gyermekeknek ismerniük kell

az egymás mellett élőket, legyenek valamilyen nemzetiséghez vagy külföldről betelepültekhez tartozók. A toleranciára nevelés nagyon fontos, mivel napjainkban sok helyütt csorbát szenved a másság elfogadása.

I. A hazánkban élő nemzetiségek Motivációként hallgassunk nemzetiségi népzenét, vagy nézzünk meg a hazánkban élő nemzetiségek életével foglalkozó filmrészletet. A témát a tankönyv tartalma szerint dolgozzuk fel.

II. A hazánkban élő külföldiekA feldolgozásnál építsünk a tankönyv tartalmára és a tanulók saját tapasztalataira. Leggyakrabban a kína iakkal találkozunk. Meséljenek a tanulók a sa -ját élményeikről.Óra végi összefoglalásként oldjuk meg a munkafüzet feladatait!

! Gyűjtőmunka a következő órára:– Információgyűjtés híres magyar származású

tudósokról, művészekről, politikusokról és üz -letembe rekről.

– Mi adja a magyarok hírét világszerte?– Hungarikumok gyűjtése, kiállítás berende-

zése az osztályterem egyik sarkába.– Információgyűjtés az interneten a Nobel-

díj ról és a magyar származású Nobel-díjasokról.

Népcsoportok, kisebbségek hazánkban

Magyarok az országhatáron kívül

Az óra anya ga: Magyarok az országhatáron kí -vülAz óra tí pu sa: Új is me re te ket fel dol go zó óraOk ta tá si feladat: Hol élnek az országhatáron kívül magyarok?Térképészeti gyakorlat – a szomszédos országok ma -gyarlakta vidékeinek megkeresése.Külföldön élő híres magyarok.A Nobel-díj, Nobel-díjas magyarok.Hírünk a világban.A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei:Kulturális tudatosság – a magyar kultúra megis-me résére és megőrzésére való igény kialakítása, a

nem zeti identitástudat formálása az országhatáron túl élő magyarok életével foglalkozó filmrészlet, képek vagy források elemzésével, valamint a No -bel-díj jal és a Nobel-díjas magyarokkal kapcsolatos gyűj tés közben.Információ keresés – információ felhasználás képes-ségének, valamint a digitális kompetencia fejlesztése az internet használatával a Nobel-díjjal és a Nobel-díjas magyarokkal kapcsolatos gyűjtés közben.Szemléltető eszközök: a Föld térképe filmrészlet vagy képek a szomszédos országok magyarlakta vidékeiről és a hungarikumokrólhírünk a világban

89

Motivációként kezdeményezzünk beszélgetést a kül földön élő magyarokról. Arra alapozzunk, hogy a tanulók többségének ismeretségi körében van külföldön élő rokon vagy ismerős.

I. A határainkon túl élő magyarokHa van rá lehetőség, mutassunk be rövid filmrész-letet a szomszédos országok magyarlakta vidékei-ről. Kezdjük a téma feldolgozását a tankönyv 70. oldalán található táblázat adatainak a leolvasásá-val. Nézzük meg a tankönyvben található térképen a Kárpát-medence magyarlakta területeit. Ne -vezzük meg, majd közösen mutassuk meg a Kárpát-medence térképén a magyarlakta tájakat. Olvassuk le közösen, melyik országban élnek a legnagyobb területen. Oldjuk meg a munkafüzet első feladatát.

Elemezzük a tankönyv 70. oldalának képeit! Beszéljünk az Európán kívül élő magyarokról.

Mutassuk meg a Föld országai c. térképen az Ame-rikai Egyesült Államokat, Kanadát, Latin-Amerikát, Izraelt és Ausztráliát.

II. A hírünk a világban – híres magyarokA téma feldolgozásánál alapozzunk a tantárgyi mi ni projektre (A Nobel-díj és a magyar Nobel-díjasok), ami a tanulói gyűjtőmunká alapul. Hall-gassuk meg a beszámolókat.

III. A hírünk a világban – hungarikumokKészítsünk gondolatébresztő PowerPointot vagy állítsunk össze képsort a jellegzetes magyar hunga-rikumokról, mint pl.: szegedi fűszerpaprika, makói hagyma, tokaji aszú, egri bikavér, kalocsai hímzés, szegedi halászlé, Pick szalámi.

Elemezzük a tankönyv 71. oldalán található ké -pe ket.

Beszéljük meg, miért fontos egy-egy Magyaror-szág hírnevének öregbítése érdekében, hogy minél több olyan, csak rá jellemző dolog legyen, ami miatt szívesen látogatnak el hozzánk.

Ennél a témánál is lehetőség adódik egy tantár-gyi mini projekt megszervezésére. A tanulók által gyűjtött hungarikumok bemutatása és kiállítása.

A Nobel-díj és a magyar Nobel-díjasokA díj alapításaAlfred Nobel 1833. október 21én született Stockholmban. Nevéhez több jelentős találmány is fűződik. Ő találta fel a dinamitot, amit véletlenül, egy megfigyelés alapján fedezett fel. A rendkívül nagy hatású

robbanószert, a nitroglicerint, 1843ban fedezte fel az olasz Sobrero. Alkalmazását azonban akadályozta veszélyessége: már kis mechanikai hatásra, ütésre is robbant, ami sok katasztrófát okozott. Nobel megfigyelte, hogy a véletlenül kiömlött niroglicerint az ott lévő kovaföld fölitta, és az így képződő anyag ütésre nem érzékeny, tehát biztonságosan szállítható, de gyutaccsal ugyanúgy robban, mint a nitroglicerin. A dinamitot széleskörűen alkalmazták az ipari robbantásokra, de katonai célokra csak elenyésző mértékben használták.

1895. november 27én kelt végrendeletében egész vagyonát egy alapítványra hagyta. A Nobel Ala pítvány alapokmányát Stockholmban, a Királyi Palotában mutatták be 1900. június 29én.

„1. § A Nobel Alapítványt Dr. Alfred Bernhard Nobel 1895. november 27én kelt végrendelete alapján hozták létre. A végrendelet vonatkozó részei a következők:

»Hátramaradó vagyonom egészét a következőképpen kell kezelni: a végrendeleti végrehajtóim által biztos értékpapírokba fektetett tőke egésze képez egy alapot, amelynek kamatait évente azok között osszák ki díjakként, akik a megelőző évben a legnagyobb szolgálatot tették az emberiségnek. A jelzett kamatokat öt egyenlő részre kell felosztani, amelyeket azután a következőképpen kell megosztani: egy részt annak a személynek, aki a legjelen tősebb felfedezést tette a fizika területén; egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a kémia területén; egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette az élettan, illetve az orvostudomány területén; egy részt annak a személynek, aki az irodalom területéhez a legkiválóbb idealisztikus beállítottságú alkotással járult hozzá; egy részt pedig annak a személynek, aki a legtöbbet, illetve a legjobbat tette a nemzetek közötti barátság ügyéért, az állandó hadseregek megszüntetéséért, illetve csökkentéséért, a békekongresszusok megrendezéséért és elősegítéséért. A fizikai és a kémiai díjakat a Svéd Tudományos Akadémia; az élettani, illetve orvosi díjakat a stockholmi Karolina Intézet; az irodalmi díjat a stockholmi Akadémia; a béke elő moz dítá sáért adandó díjat pedig a Norvég Stortinget (Par lament) tagjaiból választott, öt személyből álló bizottság ítéli oda. Kifejezett kérésem, hogy a díjak odaítélésénél ne játsszon szerepet a jelöltek nemzeti hovatartozása, hanem egyedül az, hogy az arra legérdemesebb kapja, függetlenül attól, hogy skan dináve vagy sem.«

90

2. § A végrendeletnek azt a kikötését, hogy az évi díjakat olyan eredményekért kell odaítélni, melyeket „az elmúlt év folyamán” értek el, úgy kell értelmezni, hogy a díjakkal a végrendeletben szereplő területeken elért legújabb eredményeket kell jutalmazni, korábbi munkákat csak akkor, ha azok jelentősége korábban nem derült ki.

3. § A díjak odaítélésénél csak nyomtatásban meg jelent munkák vehetők figyelembe.

4. § A díjat két egyenlő részre felosztva is ki lehet adni, ha mindegyik érdemes az elismerésre. Ha egy jutalmazni kívánt eredményt két vagy három személy ért el, akkor őket közösen lehet jutalmazni. Semmiképpen sem lehet azonban több, mint három személyt díjazni.

Elhunyt személy munkája nem díjazható. Ha azonban a díj nyertese meghal, mielőtt a díjat megkaphatta volna, a díj kiadható.

5. § A díjat odaítélő testület minden egyes svéd tagozatára egy „Nobel Bizottságot” jelölnek ki, mely három, négy vagy öt tagból áll, hogy véleményt alkossanak a díjak odaítéléséről.

7. § Csak azokat a személyeket lehet a díjak odaítélésekor figyelembe venni, akikre arra kompetens személyek tettek javaslatot. A díj iránti személyes folyamodásokat nem szabad mérlegelni.

9. § Az Alapítvány Ünnepi Napján, december 10én, a végrendelkező halálának évfordulóján, a díjat odaítélő testületek minden egyes díjazottnak átadják a díj összegének megfelelő csekket, az oklevelet és egy, az alapító képmását ábrázoló és megfelelő felirattal ellátott aranyérmet.

10. § A díjat odaítélő testületek döntése ellen nem lehet kifogást emelni.

A díjra vonatkozó javaslatokat, vizsgálódásokat és véleményeket nem szabad nyilvánosságra hozni. Abban az esetben, ha a díjat odaítélő testület határozatát illetően véleménykülönbségek jelentkeznének, akkor ezeket sem szabad a jegyzőkönyvben rögzíteni, sem pedig nyilvánosságra hozni.

Azonban a díjat odaítélő testület, minden egyes eset mérlegelése alapján hozzáférhetővé teheti a határozat kialakításának alapját képező anyagot történeti kutatások céljára. Ilyen engedély azonban nem adható a döntést követő ötven éven belül.”

1968ban a Svéd Bank Igazgatósága a bank fennállásának 300. évfordulója alkalmából úgy döntött, hogy a közgazdasági tudományok terén elért nagy

jelentőségű eredmények elismerésére díjat alapít, és ezt a Nobeldíjak keretében hozza létre. Hosszas tárgyalások után a Nobel Alapítvány elfogadta ezt a javaslatot. Az első ízben 1969ben kiosztásra került díj hivatalos neve: „A Svéd Bank Közgazdasági Tudományos Díja Alfred Nobel Emlékére”. A díjat a Svéd Tudományos Akadémia ítéli oda.

Miért nincs matematikai Nobeldíj?Ezzel kapcsolatban többféle verzióról olvashatunk: Nobel nem tudta megbocsátani a házvezetőnőjének, hogy egy matematikussal szökött el tőle. Nobel haragja természetesen aligha befolyásolhatta volna a Nobeldíj Bizottságot, mely Nobel halála után néhány évvel kezdte meg működését, de természetesen nem adhatott matematikai díjat, mivel ez nem szerepelt a végrendeletben.

Egy másik feltevés szerint Nobelnek volt egy harminc évvel fiatalabb barátnője, akit egy ízben rajtakapott egy matematikussal. Állítólag ez késztette arra, hogy a Nobeldíj megalapításakor kihagyja az alapítvány szabályzatából a matematikát. Valójában a matematika mellőzésének más, éspedig Nobel tudományos szemléletében rejlő oka volt. Nobel nem részesült semmiféle magasabb oktatásban. Rendszeres tanulmányai, melyeket magánúton folytatott, már 16 éves korában befejeződtek. Egyetemre nem járt, kémiai ismereteit Zinintől, a kiváló orosz szerves kémikustól szerezte. Zinin hívta fel később, 1855ben Nobelék figyelmét a nitroglicerinre is. Nobel jellegzetes, múlt századbeli zseniális feltaláló volt. Találmányai, melyek közül a legfontosabbak a gyutacs, a dinamit és a robbanó zselatin, anyagismeretet, céltudatosságot, és természetesen intuiciót igényeltek, de nem követeltek meg semmiféle magasabb matematikai ismeretet. Valószínű, hogy Nobel matematikai ismeretei nem haladták meg a négy alapműveletet, és biztos, hogy találmányainak kidolgozása nem is igényelt többet. A XIX. század második felében a kémiai kutatómunka általában, az ő kutatásai pedig különösen nem támaszkodtak matematikai ered ményekre. A természettudományi kutatások természetében csak Nobel halála után következett ebben az irányban lényeges változás. Ma aligha hagyná Nobel figyelmen kívül a matematika és a számítástudomány fejlődésének előmozdítását.

A díj és az éremMivel a díjat a vagyon évi hozadéka, illetve a ka matok teszik ki, a díj összege évről évre változik.

91

1995ben meghaladta az egymillió dollárt. Mindegyik díjazott kap egy kb. 200 g súlyú, 23 karátos aranyból készült érmet.

A három tudományos és az irodalmi díjjal együtt adományozott érmet Erik Lindberg, a századforduló jelentős svéd szobrásza tervezte. A 64 mm átmérőjű érmek előlapja azonos: Nobel profilban ábrázolt arc, illetve mellképe. Felirata: A kép bal oldalán ALFR./ NOBEL, a kép jobb oldalán NAT./MDCCC/XXXIII/OB./MDCCC/XCVI. Alul bevésés: E. LINDBERG 1902.

Az érmek hátoldala különböző. A hetvenes évek óta a díjazottak megvásárolhatják aranyérmük bronz másolatának legfeljebb három példányát. A díjazottak kapnak egy 1,2 cm átmérőjű jelvényt is, melyen az érem előlapja látható.

A különböző bizottságok tagjai minden évben kapnak egy aranyozott ezüstérmet, melynek előlapja megegyezik az adott Nobelérem előlapjával, hátoldala pedig az odaítélő intézményre utal. Ezeknek az érmeknek 2,6 cm az átmérője, a tömege pedig 13 g. Ha egy bizottsági tag tíz érmet összegyűjtött, akkor azt becserélheti egy aranyéremre.

A döntések igazságosságaA dolog természetéből következik, hogy a díjak odaítélése nem mindenkor találkozott az illetékes szakkörök teljes egyetértésével. Az önmagában is hatalmas eredmény, hogy a tudományos érdemekért díjazottak között alig akad olyan, akiről ne az lenne a szinte egyöntetű vélemény, hogy rászolgált az elismerésre. Ez a megállapítás természetesen nem érvényes az irodalmi, és még kevésbé a béke díjjal jutalmazottakra. Azonban számos olyan természettudóst említhetünk, akik munkásságukkal éppúgy rászolgáltak a díjra, mint a ténylegesen díjazottak legjobbjai, és mégsem részesültek abban. Ezt a megállapítást alátámasztandó, elég csak az orosz Mengyelejev vagy a gyermekbénulás rémét eltüntető amerikai Salk és Sabin nevét említeni.

Javasoltak és javaslókEgyes esetekben egyetlen ajánlás is elegendő volt a díj odaítéléséhez, más esetekben pedig évtizedeken keresztül ismétlődtek az ajánlások – esetenként végleg – eredmény nélkül. Eötvös Lorándot pl. három ízben, 1911ben, 1914ben és 1917ben jelölték, minden esetben eredménytelenül. 1939ben Gróh Gyula ajánlotta a díjra Hevesy Györgyöt, aki azután azt négy évvel később meg is kapta.

Visszautasított NobeldíjakA Nobeldíj minden bizonnyal a legvágyottabb és legtöbbre értékelt elismerés. Ezért természetes, hogy a visszautasításának különlegesek az okai. A náci ura lom alatt bebörtönzött Carl von Ossietzky békedíjjal való kitüntetése miatt Hitler megtiltotta, hogy német állampolgárok elfogadják a Nobeldíjat. Ezért aztán az 1938. és 1939. évi kémiai díjakat Richard Kuhn és Adolf Butenandt, az 1939. évi fiziológiai díjat Richard Domagk csak a háború után vehette át.

Borisz Paszternáknak ítélték az 1958. évi irodalmi Nobeldíjat, de a szovjet hatóságok nyomására visszautasította a kitüntetést. 1964ben Sartre elvi megfontolások alapján utasította vissza az irodalmi Nobeldíjat.

A magyar, illetve a magyar származású Nobeldíjasok

Lénárt Fülöp Fizikai 1905Bárány Róbert Orvostudományi 1914Zsigmondy Richárd Kémiai 1925SzentGyörgyi Albert Orvostudományi 1937Hevesy György Kémia 1943Békésy György Orvostudományi 1961Wigner Jenő Fizikai 1963Gábor Dénes Fizikai 1971Wiesel, Elie Béke 1986Polanyi, John C. Kémiai 1986Oláh György Kémiai 1994Harsányi János Közgazdasági 1994Kertész Imre Irodalmi 2002

Lénárd Fülöp (Pozsony, 1862. VII. 7. – Messelhausen, 1947. V. 20.) Pozsonyban jár gimnáziumba. Egyetemi tanulmányait Budapesten, Berlinben és Heidelbergben végezte. Rövid ideig Eötvös Loránd tanársegédje volt, ezt követően haláláig Németországban élt. A Magyar Tudományos Akadémia 1897ben választotta levelező tagjává. 1901 és 1905 között minden évben javasolták a díjra, melyet 1905ben ítéltek oda a katódsugárzással kapcsolatos munkáiért. 1907ben az Akadémia tiszteleti tagjává választotta. A századforduló és a századelő egyik legjelentősebb fizikusa volt. Sajnálatos, hogy a század második évtizedétől kezdődően egyre erősebben torzultak nézetei, és Starkkal, egy másik német Nobeldíjas fizikussal később a náci ideológia támaszai lettek. Hirdették a

92

német fizika felsőbbrendűségét a dogmatikus (zsidó) fizikával szemben. Bármilyen elítélő is lehet véleményünk Lénárd politikai nézeteiről, munkásságának alapvető jelentősége, és a magyar kultúrával és tudományossággal való kapcsolata kétségtelen.

Bárány Róbert (Bécs, 1876. IV. 22. – Uppsala, 1936. IV. 8.) Magyar származású (apja vándorolt ki Rohoncról Bécsbe, ma is élnek rokonai Magyarországon). Valószínűleg ő köszönhetett legtöbbet (a vesztibuláris apparátus »azaz az egyensúlyszerv« élettanával és kórtanával kapcsolatos munkásság a neki ítélt 1914es Nobeldíjnak, mert az első világháborúban orosz hadifogságba került, és onnan mint Nobeldíjas a svéd kormány közbenjárására szabadult. A háború után Bécsbe ment, de nem kapott egyetemi tanszéket. Ezután Svédországban telepedett le, az Uppsalai Egyetemen kapott katedrát.

Zsigmondy Richárd (Bécs, 1865. IV. 1. – Göttingen, 1929. IX. 23.) Szülei mindketten magyarok, de neki nem volt kapcsolata a magyar kultúrával. Ezt mutatja az is, hogy amikor az 1925. évi Nobeldíjat 1926ban neki ítélték a kolloid oldatok heterogén természetének magyarázatáért, és a kutatásai során alkalmazott, a modern kolloidkémiában alapvető jelen tőségű módszere (az ultramikroszkóp felfedezésért), a Természettudományi Közlöny meg sem em lékezett az eseményről.

Szent-Györgyi Albert (Budapest, 1893. IX. 16. Woods Hole, 1986. X. 22.) A Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán 1917ben nyert orvosdoktori diplomát. Ezután hollandiai, németországi, angliai és amerikai egyetemeken dolgozott. 1928ban hívta meg Klebelsberg Kúnó kultuszminiszter a szegedi egyetemre. Katedráját 1930ban foglalta el, és folytatta korábban megkezdett kutatásait a biológiai oxidációs folyamatok mechanizmusával és az általa felfedezett Cvitaminnal kapcsolatban.

Nagyon jelentős volt annak a felfedezése, hogy a szegedi zöldpaprikában különlegesen nagy az aszkorbinsav koncentrációja. Ez lehetővé tette, hogy addig elképzelhetetlenül nagy mennyiségben állítsák elő, és mind biológiai, mind pedig kémiai szempontból sokoldalú kísérleteket végezzenek vele. A fiziológiai és orvostudományi Nobeldíjat 1937ben ítélték

oda neki (a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a Cvitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért). 1935ben nyerte el az MTA levelező, majd 1938ban a rendes tagságot.

Még szegedi évei alatt kezdett el az izommozgás biokémiájával foglalkozni. Ezen a területen a Nobeldíjjal értékelt munkájával egyenértékű eredményeket ért el. Elkötelezett humanista polgár volt. A szovjetfinn háború idején Nobelérmét a finneknek ajánlotta fel. Szerencsére az érmet egy gazdag finn kiváltotta, és a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. A Kállay kormány idejében titkos diplomáciai küldetése volt a háborúból való kiugrás előkészítésére. 1944. március 19e után ezért illegalitásba vonult. A háború után a budapesti egyetemre nevezték ki. A MagyarSzovjet Társaság első elnöke lett. Magyarországról, politikai okok miatt, 1947ben először Svájcba, majd az Egyesült Államokba távozott, ahol rákkutatással kezdett el foglalkozni.

Hevesy György (Budapest, 1885. VIII. 1. – Freiburg, 1966. VII. 5.) Egyetemi tanulmányait Budapesten és több külföldi egyetemen végezte, Freiburgban doktorált. Korának legjelentősebb tudósaival volt szoros mun kakapcsolatban. 1918ban a Budapesti Tudomány egyetem tanárává nevezték ki, de katedrájától 1919ben megfosztották. Koppenhágába ment, ahol felfedezte a hafniumot. Majd 1933ig a Freiburgi Egyetem professzora. Dánia német megszállásakor Svédországba menekült. 1924 és 1936 között hét alkalommal javasolták Nobeldíjra, melyet 1943ban nyert el (a radioaktív izotópok indikátorként való alkalmazásáért a kémiai kutatásban). Az MTA 1945ben tiszteleti tagjává választotta.

Békésy György (Budapest, 1899. VI. 3. – Honolulu, 1972. VI. 13.) Mind középiskolai, mind egyetemi tanulmányait több országban végezte, mivel mint diplomata gyermeke sok országban töltött rövidebbhosszabb időt. A Budapesti Egyetemen doktorált.

Az általa kifejlesztett módszerekkel végezte a hallással kapcsolatos alapvető fontosságú, különlegesen pontos kísérleteit. 1939ben átvette a Kísérleti Természettani Tanszék vezetését. 1939ben az MTA levelező tagjává választották. 1946ban külföldre távozott, először Stockholmba, majd a Harvard Egyetemre. Élete utolsó szakaszában a Hawaii Egyetemen dolgozott, ott is halt meg. Az élettani Nobel

93

díjat 1961ben kapta, lényegében még Budapesten végzett kísérletei alapján (a fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért).

Wigner Jenő (Budapest, 1902. XI. 17. – Princeton, 1995. I. 3.) A Fasori Gimnáziumban tett érettségi után a berlini Technische Hochschulén folytatta vegyészmérnöki tanulmányait. Itt doktorált 1925ben. Rövid időre hazatért Budapestre, ahol bőrgyári vegyészmérnökként dolgozott. Ezután németországi egyetemeken, 1930tól pedig a princetoni egyetemen dolgozott. Meghatározó jelentőségű volt a szerepe az atombomba kifejlesztésében. A Nobeldíjat 1963ban – Maria Goeppert Mayerrel és J. H. D. Jensennel megosztva – kapta meg (az atommagok és az elemi részek elmélete terén, különösen pedig az alapvető szimmetriaelvek felfedezésével és alkalmazásával elért eredményeiért). Az MTA 1988ban választotta tiszteleti tagjává.

Gábor Dénes (Budapest, 1900. VI. 5. – London, 1979. II. 5.) Egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetemen kezdte, és 1924ben a charlottenburgi Műszaki Egyetemen fejezte be, 1927ben itt doktorált le. Volt kutatómérnök a SiemensHalske és a British ThomsonHouston cégnél, 1949től nyugalomba vonulásáig a londoni Imperial College professzoraként tevékenykedett. Rövidebb ideig az Egyesült Izzóval is kapcsolatban állt.

Az 1971. évi fizikai Nobeldíjat a holográfia módszerének felfedezéséért és fejlesztéséért kapta. A mérnöki fizika területén sok más alapvető jelentőségű eredményt is elért. Az MTA 1964ben választotta tiszteleti tagjává.

Polanyi, John Charles (Berlin, 1930. I. 23.) Egyetemi tanulmányait Manchesterben végezte,

majd angliai, amerikai és kanadai egyetemeken dolgozott. 1962 óta a Torontói Egyetem professzora. Az 1986. évi kémiai Nobeldíjat – D. R. Herschbachhal és Yuan T. Leevel megosztva – nyerte el.

Wiesel, Elie (Máramarossziget, 1928. IX. 30.) Családjából egyedül élte túl a deportálást. Először Párizsban telepedett le, 1963 óta amerikai állampolgár. Széleskörű irodalmi tevékenységet folytatott, az 1986. évi Nobel békedíjat azért kapta, mert egyik legfontosabb vezéralak és szellemi vezető volt akkor, amikor az erőszak, az elnyomás és a fajgyűlölet rányomta bélyegét a világ arculatára.

Oláh György (Budapest, 1927. V. 29.) A budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett, a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett vegyészmérnöki oklevelet. 1956ban hagyta el Magyarországot. Először Kanadába, majd az Egyesült Államokba ment, ott előbb a Case Western Reserve University, majd a University of Southern California professzoraként dolgozott. A modern szerves kémia területén tevékenykedett. 1994ben kémiai Nobeldíjat kapott a karbokationok területén végzett kutatásaiért. Lényegében az ő munkái döntötték meg a szén négyvegyértékűségének dogmáját, és új utakat nyitottak a szénhidrogének előállítására. Állandó a kapcsolata a hazai kutatókkal. Az MTA 1990ben választotta tiszteleti tagjává.

Harsányi János (Budapest, 1920. V. 29.)A Fasori Gimnáziumban érettségizett, 1942ben gyógy szerészi oklevelet szerzett a Budapesti Tudomány egyetemen. 1947ben filozófiai doktorátust nyert. 1950ben Ausztráliába ment, a Sidneyi Egyetemen közgazdászként végzett. Különböző amerikai és ausztráliai egyetemeken dolgozott. Az 1994. évi közgazdasági Nobeldíjat John Nashsel és Reinhard Seltennel megosztva kapta.

94

Apáról fiúra. Lakóhelyünk hagyományai és új szokásai

Az óra anya ga: Apáról fiúra. Lakóhelyünk hagyo-mányai és új szokásaiAz óra tí pu sa: Új ismereteket feldolgozó óraOktatási feladat: A hagyományok kialakulása.A hagyományok változásai.Hogyan tarthatjuk életben a hagyományokat?A népművészeti alkotások.A népművészek szerepe a hagyományok megőrzé-sében.Új hagyományok teremtődése.A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Kulturális tudatosság – a magyar népi kultúra meg-ismerésére és megőrzésére való igény kialakítása, a nemzeti identitástudat formálása a hagyomány-ápolás fontos ságának tudatosításán keresztül. Szemléltető eszközök: filmrészlet vagy képek népművészeti alkotásokról, hagyo mányokról

I. A tankönyvi ismeretek feldolgozása megadott szempontok alapjána) Hagyományok kialakulása

Feldolgozási szempontok: •Hogyan,tanultákamesterségeketamúltban?•Mivelfoglalkoztakazévegyesidőszakaiban?•Miveltöltöttékazemberekatéliestéiket?Mi-

ért?

b) Hogyan ápoljuk hagyományainkat?Feldolgozási szempontok: •Melyikhagyományokatéltetjükmais?•Mitnevezhetünknépművészetialkotásnak?•Milyenújhagyományok teremtődneknap-

jainkban?

Beszéljünk a tankönyv képeiről.

II. A saját lakóhely hagyományaiEzt a témát is feldolgozhatjuk projekt formában. Ha ezt választjuk, érdemes legalább két hetet szán-ni a lebonyolításra.

Ha nem projektként dolgozzuk fel a témát, akkor is mindenképpen végezzenek gyűjtőmunkát a ta-nulók. Az összegyűjtött anyag felhasználásával be-szélgessünk a település hagyományairól. Ha van rá lehetőség, az osztályterem egyik szegletében ren-dezzünk be egy kis néprajzi kiállítást. Gyűjtsünk a település környékén született népdalokat, meséket, anekdotákat. Érdeklődjünk, mely játékokat játszot-ták a nagyszülők, dédszülők!

Ha él a környéken olyan személy, aki ismeri a te-lepülés hagyományait, hívjuk meg egy beszélgetés-re vagy bemutatóra. Ha van ilyen lehetőség, min-denképpen érdemes önálló órát is biztosítani a vendég fogadására.

Hangsúlyozzuk ki, hogy kötelességünk megbe-csülni múltunk emlékeit, hagyományait. Igyekez-nünk kell életben tartani őket, az elfeledetteket pe-dig újból életre kell keltenünk!

A mai ember életvitele, életkörülményei, szoká-sai új hagyományok kialakulását eredményezi.

Nagyon fontos, hogy a helyi sajátosságokat be-építsük a cél és feladatrendszerünkbe, a helyi tan-tervbe.

A munkafüzeti rejtvény megfejtése

Megfejtés: HAGyOMÁNy

95

Az óra anyaga: Rendszerezzük ismereteinket!Az óra típusa: Összefoglaló, a témakör ismereteit rendszerező óraOktatási feladat: A hazánkról tanult ismeretek rend szerezése.A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Alapvető természettudományos kompetenciák fej-lesztése – szemléletformálás.A már megszerzett ismeret- alkalmazás képességek fejlesztése a rendszerezés során, különösen a mun-kafüzet feladatainak megoldása közben. Rendszerszemlélet fejlesztése, a hatékony, önálló tanulás alapozása a rendszerezés során.Szemléltető eszközök: Magyarország domborzati térképeMagyarország kontúrtérképeterepasztal

A tankönyv 77. oldalán található összefoglaló táb-lázat segítségével csoportmunkában, forgószínpad-szerűen végezzük el a rendszerezést.

Szakaszokra bontva dolgozzuk fel a tankönyv 77-78. oldalán található összefoglaló részt, amely

a fejezet legfontosabb részeit tartalmazza. Oldjuk meg a munkafüzet feladatait.

I. Élet hazánk különböző típusú tájain II. Települések hazánkbanIII. Népcsoportok, kisebbségek hazánkban – ma -

gyarok az országhatáron kívül IV. Hagyományaink

A munkafüzeti rejtvény megfejtése

Megfejtés: NEMzETISÉG


96

1.

3.

„Nekem szülőhazám...” felmérés megoldása

1. a) Hazánk mely tájait jelölik a térképvázlatban a számok?

1. Dunántúlidombság2. Kisalföld3. Északiközéphegység

__ /6

2. Sorold fel, elsősorban mivel foglalkoznak az emberek alföldjeinken!Földművelés, állattenyésztés, a mezőgazdaság terményeit feldolgozó ipar __ /3

3. Mi jellemzi a hegyvidékeken a – települések elhelyezkedését: elsősorban a völgyekben és az alacsonyabb területeken telepedtek le az em

berek. Kisebb települések jöttek létre.– a növénytermesztést: A domborzat és az éghajlat miatt csak az alacsonyabb területeken lehetséges.

A déli lejtőkön szőlőt és a gyümölcsöt termesztenek. __ /4

4. Milyen településtípusok találhatók hazánkban? város, falu, tanya __ /3

5. Mit nevezünk nemzetiségnek? Hazánkban élő más anyanyelvű csoportok, a közös anyanyelv mellett, közös kultúrával és történelmi múlttal rendelkeznek. __ /3

6. Mi tette híressé Szent-Györgyi Albertet? Nobeldíjat kapott a Cvitamin felfedezéséért. __ /2

7. Melyik magyar író kapott Nobel-díjat 2002-ben? Kertész Imre __ /1

8. Sorolj fel három olyan dolgot, ami a magyarok hírnevét erősíti külföldön! Bármi, ami beletartozik a kategóriába, olyan is, amiről nem volt szó az órákon, több is lehet, de elég három: Nobeldíjasaink, művészeink, tudósaink eredményei, sporteredményeink, híres termékeink (herendi porcelán, tokaji aszú, egyéb boraink), híres terményeink, népművészetünk, gyógyfürdőink, magyar konyha stb. __ /3

Összesen: __ /25

2.

97

Az óra anya ga: Mit tanultunk a testfelépíté-sünkről, életműködéseinkről?Az óra tí pu sa: Ismétlő óra (a 3. évfolyamon tanul-tak felidézése) Ok ta tá si feladat: A bőrünkről, a mozgásról, a táp-lálkozásról, a légzésről és a vérkeringésről tanultak felidézése, a lényeges elemek kiemelése.A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Értelmi képességek fejlesztése: az emlékezet, a kép-zelet és a gondolkodás fejlesztése a korábban meg-szerzett ismeretek felidézésével és alkalmazásával.A verbális és a vizuális kommunikációs képességek fejlesztése az ábraelemzések során.Elemi következtetések levonása a bőr, a csontváz, az izomzat felépítése és működése között.Ismerjék és a mindennapi életben alkalmazzák a bőr, a mozgásszervek, a légzés és a vérkeringés egészségmegőrzésének főbb szabályait.

Az óra első részében mutassuk be, miről fogunk tanulni ebben a témakörben! Tekintsük át a tan-könyv leckéit, nézzünk meg néhány tankönyvi il-lusztrációt, amelyek tájékoztatnak a következő órák anyagairól. Mutassunk be a tanulóknak néhány is-meretterjesztő gyermekirodalmat, melyekből a ta-nulók önállóan is ismereteket szerezhetnek!

Ismertessük a tanulókkal, melyek azok a témák (projektek), amelyeket önálló vagy páros munkával dolgozhatnak fel. Ezek a következők: Anyaggyűjtés a különböző vitamin-féleségekről, azok hatásairól és olyan élelmiszerekről, ételekről, melyek különösen sok vitamint tartalmaznak.Plakátkészítés: az egészséges táplálkozásról, a fog-ápolásról, a helytelen étkezési szokásokról,Ismeretterjesztő gyermekirodalom segítségével bemutató anyag összeállítása az alkohol, a drog és a cigaretta káros hatásairól.Önálló gyűjtőmunka a gyermekirodalomból: mi - lyennek mutatják be az írók az iskoláskort?

Ismételjük át a következő kérdések alapján az ember bőréről (kültakarójáról) tanultakat! Milyen feladatokat végez a bőr? Hogyan tudja a bőr meg-védeni testünket a leégéstől? Mi a jelentősége az iz-zadásnak? Az előző témakör ismereteit alkalmazva magyarázzák el, milyen környezeti ártalmak ér-

hetik a bőrünket! Szerepjátékkal tudatosítsuk, mi a teendő akkor, ha a bőrünk megsérül (karcolás, horzsolás, vágott és szúrt sebek).

A mozgásról tanultak felidézését az állatokra jel-lemző mozgásformák ismétlésével kezdjük. Szem-léltessük a nagyobb állatcsoportok egy-egy képvi-selőjét (földigiliszta, cserebogár, vöröshangya, éti csiga, ponty, kecskebéka, vízisikló, fürge gyík, hé-ja, házityúk, gímszarvas, denevér), majd beszéljük meg, hogyan és mivel mozognak!

A meglévő tapasztalatok feldolgozásával rögzít-sük, hogy miért fontos az állatok számára a moz-gás.

A tankönyv rajzaival (csontváz felépítése, a főbb izmaink) és csontvázmakettről szemléltetve idéz-zük fel az alábbi kérdések alapján az ember moz-gásáról tanultakat! Mi szükséges az ember mozgásához? Miből épül fel a csontváz? Milye van a csontoknak? Melyek a legvastagabb csontjaink? Melyek azok a csontok, amelyek védik az alatta lévő szerveket?

Figyeltessük meg a csontokhoz tapadó izomzat elhelyezkedését! Milyen működést végeznek az iz maink? A hajlítást és a feszítést az alábbi ábra kivetítésével szemléltessük!

Végezzék el az alábbi megfigyelést az izomműkö-désről: jobb tenyerüket felfelé fordítva tegyék a ke-züket a pad lapja alá, majd próbálják a padot kicsit felfelé nyomni, megemelni. Emelés közben a bal kezükkel tapintsák meg a felkaron elől lévő izmot. Érzékelhetik, hogy az izom megfeszül, megkemé-nyedik. Ezt nevezzük hajlításnak, hajlító izommű-ködésnek.

testfelépítésünk, életMŰködéseink

Mit tanultunk testfelépítésünkről, életműködéseinkről?

98

Ezt követően a bal kezükkel tapintsák meg a fel-karon hátul elhelyezkedő izmokat! Érzékelhetik, hogy azok nem feszülnek meg, puhák maradnak. Ezek az izmok elernyednek.

Most a jobb kezükkel nyomják lefelé a padot. Ta-pintsák meg ismét a bal kezükkel a felkaron elöl és hátul lévő izmokat. Az elöl lévők ellazulnak, puha tapintásúak, a hátul lévők pedig kemények, mert most ezek feszülnek meg. Minden csontokhoz ta-padó izom hasonló módon működik. A mozgás-ban két izomcsoport vesz részt, a hajlító és a feszí-tő izmok.

Idézzük fel: milyen ételeket, élelmiszereket kell fogyasztanunk ahhoz, hogy a csontok és az izmok megfelelően fejlődjenek? (hús, tej, tejtermékek, zöldségek, gyümölcsök)

Az állatok légzésének lényegét is már a 3. évfo-lyamon tanulták. Idézzük fel, hogyan lélegeznek a férgek, az ízeltlábú állatok, a halak, a békák, a kí-gyók, a madarak és az emlősök!

A 3. évfolyamos tankönyv képeinek szemlélteté-se segíti a felidézést.

Figyeltessük meg a tankönyv 81. oldalán az em-ber légzőszerveit! A tüdő és a többi légzőszerv tér-beli elhelyezkedését az „emberi test torzója” ma-ketten figyelhetjük meg. Idézzük fel, milyen két mozzanatból áll a légzés? Milyen anyagok cseré-lődnek? Hogyan biztosíthatjuk a légzőszerv egész-séges fejlődését és egészségmegőrzését?

Az előző témakörben megismerteket alkalmaz-va idézzük fel: milyen környezeti ártalmak veszé-lyeztetik a légzőszerv egészségét? Milyen hatása van a szmognak és a szén-dioxid-tartalom feldú-sulásának?

A 3. évfolyamos tankönyv illusztrációs anyagá-nak megfigyelésével (68–69. old.) beszéljük meg az egészséges életmód összetevőit: a helyes napirend, az egészséges táplálkozás, a szabadidő hasznos el-töltésének fontosságát, a jó közérzet biztosítását a testi és a lelki egészség megőrzésében.

Óra végi összefoglalás: Oldják meg önálló munkával a munkafüzet feladatait, és válaszoljanak a tankönyv kérdéseire!

Legfontosabb tápanyagaink és vitaminjaink

Az óra anya ga: Legfontosabb tápanyagaink és vitaminjainkAz óra tí pu sa: Új is me re te ket fel dol go zó óraOk ta tá si feladat: A táplálkozás és a tápanyagok fo -galma.Ételeink különböző összetételben tápanyagokat tar talmaznak.A tápanyagok egy része mint „építőanyag”, másik része mint „fűtőanyag” hasznosul.A víz és a vitaminok jelentősége. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei:Értelmi képességek (ismeretalkalmazás, gondolko-dás) fejlesztése: Értsék, hogy egyes élelmiszerek, ételek a szervezet számára mint „fűtőanyagok”, mások mint építő anyagok fontosak.Tudjanak példákat mondani mindezekre a gyakran fogyasztott élelmiszerek, ételek közül.Legyenek képesek példákat mondani olyan élelmi-szerekre, ételekre, amelyek fontosak az egészség-megőrzésben, és olyanokra, melyek nagy mennyi-ségben fogyasztva károsak lehetnek.Értsék meg az elhízás és a soványság okait.

Ismételjük át, mit tanultunk a növények tápanya-gairól és az állatok táplálkozásáról.

Sorolják fel a növények tápanyagit! Applikáljunk a táblára egy virágos növény rajzát! Szókártyákra írjuk fel a tápanyagok nevét, majd a tanulók tegyék a növény megfelelő része mellé (a gyökérzet mellé kerülő szókártya: víz és a benne oldott ásványi anyagok, a levél mellé a levegő szén-dioxidja nevű szókártya).

Helyezzük a táblára ismert állatok képét, a képe-ket számozzuk meg! A tanulók feladata, hogy meg-számozott állatokat táplálkozásuk alapján csopor-tosítsák három halmazba, majd nevezzék meg a halmazokat is: növényevők, mindenevők, ragado-zók (húsevők).

Oldják meg a munkafüzet 1. feladatát!A két ismétlő feladat után rögzítsük: valameny-

nyi élőlénynek táplálkozni kell. Ha nem jutnak ele-gendő táplálékhoz, hosszabb-rövidebb idő után el-pusztulnak.

Gyűjtsük össze, mi mindennel táplálkozik az ember! A felsorolásból következtethetünk arra,

99

hogy az ember táplálkozása alapján mindenevő, azaz növényi és állati eredetű táplálékot is fogyaszt. Amikor táplálkozunk, tápanyagok jutnak a szer-vezetünkbe.

A 3. évfolyamon tanultak alapján beszéljük meg, hogy hányszor kell naponta étkeznünk! A fejlődő szervezet számára melyek a legfontosabb élelmi-szerek, ételek?

Magyarázzuk el, hogy a tápanyagok egy része szervezetünk felépítéséhez szükséges, vagyis a csontok, az izmok, a bőr stb. a tápanyagokból épít-kezik. Fiatal korban különösen sok építőanyagra van szükség. Ha az emberi szervezetet egy gépko-csihoz hasonlítanánk, akkor az építőanyagokat, az autót felépítő több ezer alkatrészhez hasonlíthat-nánk. A sok-sok alkatrész különböző, igen változa-tos összetételű anyagokból épül fel.

Az ételeink, élelmiszereink közül a húskészítmé-nyek, a tojás, a tej és tejtermékek, a borsó, a bab, a szója tartalmaz sok építőanyagot (azaz fehérjé-ket).

A különböző alkatrészekből fel lehet építeni az autót. De ahhoz, hogy elinduljon, szükség van még üzemanyagra (benzinre, gázolajara) is. Ez az autó „fűtőanyaga”, aminek elégetésével az autó energi-ához jut. Ha nem tankoljuk meg az autót, hiába van tökéletesen összerakva, a legjobb minőségű alkat-részekből sem fog működni.

A szervezetünk számára ilyen fűtőanyagok a bú-za- és rozslisztből, burgonyából, rizsből zsír, olaj, cukor hozzáadásával készült ételek. Ezek lebontá-sával és elégetésével jut a szervezetünk energiához, ez biztosítja az erőt a munkavégzéshez.

Olvassák el a 83. oldal 1. bekezdését! Értelmez-zék a szöveget, majd beszéljük meg:Milyen formában raktározza el szervezetünk a fe-lesleges energiát? Mi történik akkor, ha túlzottan sok fűtőanyagot tartalmazó ételeket fogyasztunk? Vagyis miért nem egészséges a zsíros húsos ételek, a sok cukrot tartalmazó, és a sok kenyér- és tészta-félét tartalmazó ételek fogyasztása? Mi okozza az elhízást?Idézzük fel: miért nélkülözhetetlen környezeti fel-tétel a víz? Magyarázzuk el, hogy naponta átlagosan két liter vízre van szervezetünknek szüksége. A forró nyári napokon, sportoláskor vagy nehéz fizikai munka-végzés során ennek kétszeresére, háromszorosára is.

A vitaminokkal kapcsolatban mutassuk be, hogy igen kis mennyiségben vannak jelen a különböző ételeinkben, de igen nagy hatást fejtenek ki az élet-működéseinkre. Ha valamelyik vitaminféleségből hiány van, a szervezet működésében zavar támad, és különböző betegségek alakulnak ki.

Tudatosítsuk, hogy egyes vitaminféleségeket nem tudja a szervezet tárolni, ezért minden nap biztosítani kell pótlásukat. Ezek a vízben oldódó C és B-vitaminok.

Az A- és D- vitaminokat (zsírban oldódók) a szer vezet hosszabb ideig elraktározza.

Óra végi összefoglalás: Oldják meg a munkafüzet feladatait és válaszoljanak a tankönyv kérdéseire.

Az egészséges táplálkozás

Az óra anya ga: Az egészséges táplálkozás Az óra tí pu sa: Új is me re te ket fel dol go zó óraOk ta tá si feladat: Az egészséges táplálkozás célja, hogy a szervezetünk minden életkorban hozzájus-son azokhoz tápanyagokhoz, amelyek biztosítják a növekedést és a fejlődést.A fog egészségmegőrzésének tudnivalói. A helyes táplálkozás legfontosabb ismérvei: napon-ta ötször kell étkezni, ügyelni kell arra, hogy a szervezetünk elegendő építő és fűtőanyaghoz, vita-minhoz jusson.A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Természettudományos kompetenciafejlesztés:

Ismerjék meg és a mindennapi életben alkalmaz-zák az egészséges táplálkozás legfontosabb tudniva-lóit.Tudják a helyes fogápolás szabályait. Értsék meg, miért fontos ételeink helyes megvá-lasztása, összetétele, és mi a jelen tősége a napi ötszöri étkezésnek.Legyenek képesek a tankönyvet önállóan ismeret-forrásként használni. Anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése: a tankönyv szövegének megértése, és a lényeges jegyek kiemelése.

100

A verbális és vizuális kommunikáció összekapcso-lása az ábraelemzések során.

Az előző órán tanultakat a következő feladatok megoldásával ismételjük át:1. Igazak vagy hamisak az állítások?

Az élelmiszerekből ételek készülnek: ….Az ember egyik fontos tápláléka a levegő szén-dioxidja: ….A tápanyagok közül a fűtőanyagok energiát biz-tosítanak: ….A húsból készült ételek a szervezet számára fon-tos építőanyagokat tartalmaznak: ….Az ember táplálkozása alapján a növényevők kö-zé tartozik: ….A friss gyümölcsök sok C-vitamint tartalmaz-nak: ….Az embernek naponta fél liter vizet kell fogyasz-tani….

2. Sorolj fel olyan élelmiszereket, a melyeképítőanyagok: ……………………………………fűtőanyagok: ……………………………………

Ismételjük át a 3. évfolyamon tanultakat a tápanya-gokról és azok megemésztéséről:A 3. évfolyamos tankönyv segítségével, önálló mun - kával válaszoljanak az alábbi kérdésekre:

Miért van szüksége szervezetünknek tápanya-gokra?Hol történik a tápanyagok lebontása? Hogy nevezzük a szájnyílástól a végbélnyílásig terjedő szervünket?Hol történik a tápanyagok felszívása? Mi szállítja szervezetünkben a lebontott tápanyagokat?Hányszor kell naponta étkeznünk? Miért fon -tos, hogy ételeink változatos összetételűek legye-nek?Milyen nélkülözhetetlen tápanyagokat tartalmaz-nak a friss zöldség- és gyümölcsfélék?Sorolj fel olyan ételeket, amelyek elhízást okoz-hatnak!

A megbeszélés során a tankönyv képeivel, továbbá a tápcsatornát bemutató faliképekkel vagy az em-beri test modelljével szemléltessünk.

Az új anyag feldolgozását az egészséges táplálko-zás alapismereteinek magyarázatával kezdjük! Mu-tassunk be pozitív és negatív példákat arról, hogy milyen következményekkel jár, ha valaki egészsé-

gesen vagy egészségtelenül táplálkozik. Ismeretter-jesztő irodalomból olvassunk fel szemelvényeket olyan betegségekről (fogínyvérzés, vérszegénység, fáradékonyság, aluszékonyság, rendellenesen fejlő-dő csontozat és izomzat, stb.), amelyek a helytelen táplálkozás miatt alakulnak ki.

Értelmezzék a következő szöveget: A fejlett országokban a lakosság nagy része több táplálékot fogyaszt, mint amennyire a szervezetének szüksége van. Ezért az emberek 40%a (közel fele!) túlsúlyos vagy elhízott. Hazánkban 3 millió túlsúlyos ember van.

Az óra következő részében a fogak egészség-megőrzését dolgozzuk fel.

A tanulók meglévő tapasztalatai alapján beszéljük meg, mi a jelentősége az emlősállatok fogazatának! Mondjanak példát olyan emlősökre, amelyek zsák-mányukat a fogaikkal (hosszú szemfogaikkal) ragad-ják meg! (kutya, macska, oroszlán) Mely háziállatok rágják meg hosszú ideig a táplálékukat? (szarvasmar-ha) Mely állatok nyelik le nagy darabokban, szinte rá-gás nélkül a táplálékukat? (ragadozó emlős állatok)

Lehetőség szerint a fentieket növényevő és raga-dozó fogazatokkal szemléltessük.

Magyarázzuk el, hogy egészséges táplálkozásunk alapja az, hogy fogazatunkkal az ételt alaposan meg-rágjuk. Keressék ki a 84. oldal 3. bekezdéséből: mi történik akkor, ha nem rágjuk meg elég alaposan az ételeinket (a tápanyagokat nem tudja a szervezet le-bontani)?

Figyeltessük meg a tankönyv rajzait a tejfogakról és a maradandó fogakról, majd a fényképekkel és rajzokkal illusztrált mozzanatokat a fogmosásról. Ismertessük, melyik mozzanatnak mi a célja!

Mutassunk be néhány fogkrém ismertetőjét! Be-széljük meg, hogy a fogkrémekben lévő ásványi anyagoknak milyen szerepe van a fogak egészség-megőrzésében (eltávolítják a lepedéket, erősítik a fog zománcrétegét)!

A fogszuvasodás hazánkban népbetegség, mely-nek két fő oka a helytelen táplálkozás és a nem megfelelő fogápolás.

Figyeltessük meg a tankönyv rajzait a fogszuva-sodásról. Magyarázzuk el, mi okozhatja a fogzo-mánc pusztulását, hogyan előzhetjük ezt meg! Az ábra lehetőséget biztosít arra, hogy szemléltessük, mi a célja a rendszeres fogorvosi ellenőrzésnek, mikor lehet a legkisebb beavatkozással a szuvaso-dás terjedését megállítani.

101

Az egészséges táplálkozás főbb ismereteit a tan-könyv 85. oldalán lévő rajzok segítségével dolgoz-zuk fel.

Figyeltessük meg a rajzon, naponta hányszor kell étkezni! A rajzon a körcikkek nagysága azt jel-zi, mikor mennyi ételt fogyasszunk, és melyik étke-zések számítanak, ún. főétkezésnek.

Beszéljük meg, a tanulók étkezési szokásai meg-felelnek-e az elvárásoknak (általános tapasztalat, hogy a gyerekeknek csak igen kis hányada reggeli-zik bőségesen, továbbá, hogy a főétkezésnek a va-csora számít).

Nemcsak az étkezések száma és az egyes étkezé-sek során elfogyasztott ételek mennyisége fontos, hanem az is, hogy a szervezet hozzájusson a szük-séges mennyiségű építő anyagokhoz (fehérjék), fű-

tőanyagokhoz (zsírok, szénhidrátok), vitaminok-hoz és ásványi anyagokhoz.

Figyeltessük meg a 85. oldalon a táplálkozási pi-ramist, majd beszéljük meg: a piramis alján azok az élelmiszerek vannak, amelyekből a legtöbbet kell fogyasztani. A piramis csúcsa felé haladva pedig azok, a melyekből kevesebbet.

Beszéljük meg, hogy a tanulók étkezi szoká-sai mennyire felelnek meg az egészséges táplálko-zás feltételeinek! Általános tapasztalat az is, hogy a tanulók sok szénhidrátot (magas energiatartalmú ételek) fogyasztanak. A felesleges tápanyag zsírszö-vet formájában elraktározódik, ez okozza az elhí-zást.

Óra végi összefoglalás: Válaszoljanak a tankönyv kérdéseire, és oldják meg a munkafüzet feladatait!

Helyes és helytelen szokások

Az óra anya ga: Helyes és helytelen szokásokAz óra tí pu sa: Új is me re te ket fel dol go zó óraOk ta tá si feladat: A szokások kialakulása, jelentő-ségük az egészségmegőrzésben.A gyermekkora jellemző helyes és helytelen szoká-sok.A dohányzás, az alkohol és kábítószerek egészség-romboló hatásai.A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Gondolkodási képességek fejlesztése: ok-okozati összefüggések keresése a helytelen szokások és az egészség károsodása között. Tudjanak mindezekre konkrét példákat mondani. Anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése: a tankönyvi kép-anyag megfigyelése, a lényeg meg-fogalmazása szóban (kép elemzés). Tankönyvi szövegrészletek önálló feldolgozása (szö vegértés, lényegkiemelés, szövegalkotás).

Óra eleji ismétlés: oldják meg önálló munkával az alábbi igaz-hamis feladat!

Az ételeink különböző tápanyagokat tartalmaz-nak: ….A lisztből és cukorból készült ételek testünk fő építőanyagait tartalmazzák: ….A zöldség- és gyümölcsfélék vitaminban és ás -vá nyi anyagokban gazdagok: ….A sok zöldségfogyasztás elhízást okoz: ….A tejfogakat nem kell megóvni, mivel azok úgyis kihullanak: ….

A fogsorunk metszőfogakból, szemfogakból és záp fogakból áll: ….Naponta háromszor kell étkezni, a főétkezés azon -ban a vacsora: ….A tojás, a sajt, a túró és a nem zsíros hús szerve-zetünk fő fűtőanyagai: ….

Az új anyag feldolgozását a tankönyv 86. oldal, 1. bekezdésének önálló feldolgozásával kezdjük. Ol vas sák el a szöveget, majd beszéljük meg: Mit nevezünk szokásnak? Mi a feltétele annak, hogy bizonyos tevékenységek akár jó vagy rossz szoká-sokká váljanak?

Rögzítsük a lényeget: a szokások kialakulásának feltétele, hogy bizonyos tevékenységek sokszor ismétlődjenek. Mondjanak a tanulók mindezekre a saját életükből példákat! Mit tartanak jó és mit rossz szokásuknak? Indokolják meg, miért tartják barátjuk bizonyos szokásait jónak vagy éppen rossz nak!

Magyarázzuk el a napirend jelentőségét a min-dennapi életben! Majd a tankönyv szövegét értel-mezve beszéljük meg, melyek a napirend helyes szokásai: napi 8-9 óra alvás, reggelizés, tisztál-kodás, meleg ebéd, otthoni segítség a szülőknek, a tanulás és a játék helyes arányának betartása, vacsora és az esti tisztálkodás fontossága.

Gyakori helytelen szokás: késői lefekvés, reg-gelizés elmaradása, kevés mozgás a szabad leve-gőn, helytelen táplálkozás, rendszertelen a napi

102

étke zések száma, sok cukros étel és ital fogyasz-tása, stb.

Tudatosítsuk, hogy helytelen szokások sok eset-ben károsítják az egészséget! Pl. az idegrendszer, a csontozat és az izomzat nem fejlődik megfele - lően, a helytelen életmód, a rossz szokások miatt gyengébb tanulmányi teljesítményre lesznek képesek, stb.

Részösszefoglalás: oldják meg a munkafüzet 1. és 2. feladatát. Előzetes felkészülés alapján, néhány tanuló szituációs játékkal is bemutathat néhány helyes és helytelen szokást.

A dohányzás, az alkohol és a drog egyre több fiatal szervezetét károsítja. Sok esetben súlyos egész ségkárosodást is elszenvednek.

Olvassuk el a tankönyv szövegét! Beszéljük meg, miért jelentenek ezek a szerek különösen nagy veszélyt a fejlődő szervezet számára. Magyarázzuk el a tanulóknak, hogyan alakul ki a függőség, miért jelent ez különösen nagy veszélyt a drogozó környezete számára is.

Óra végi összefoglalás: Oldják meg közösen a munkafüzet 3. feladatát, majd válaszoljanak a tan-könyv kérdéseire.

Az ember életkori szakaszai

Az óra anya ga: Az ember életkori szakaszaiAz óra tí pu sa: Új is me re te ket fel dol go zó óraOk ta tá si feladat: A magzati fejlődés és a szülés.Az életkori szakaszok főbb jellemzői, a fontosabb testi változások megismertetése.A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei:Természettudományos kompetenciafejlesztés: ért-sék meg a védőoltások jelentő ségét. Attitűdformálás: a helyes viselkedés követelményei a gyerektársakkal és a felnőttekkel szemben. Lássák be, hogy az egészséges életmód minden életkori szakaszban alapvető követelmény.Tekintsék értéknek a szervezet egészséges működé-sét. Szerezzenek gyakorlatot a csoportmunkában, tud-janak megadott szempontok alapján ismeretek szerezni, azokat rendszerezni és csoportmunkában feladatokat megoldani.

Az új anyag feldolgozása előtt ismételjük át a növé-nyek és az állatok szaporodásáról tanultakat. Be -széljük meg: Miért fontos életjelenség a szaporo-dás? Mi történne, ha egy-egy élőlény nem szapo-rodna? Hogy nevezzük a virágos növények szapo-

rító szervét? Mi alakul ki a virágokból a beporzás után? Mit tartalmaznak a termések? Mi történik, ha a növények magját elvetjük?

Csoportosítsuk az állatokat szaporodásuk alap-ján! Melyek szaporodnak petékkel, tojásokkal, ik -rák kal, melyek hoznak eleven utódokat a világra?

Az új anyagot csoportmunkában dolgozzuk fel. Alakítsunk négy csoportot, melyek a tankönyv szövegének és illusztrációs anyagának segítségével oldják meg a következő feladatokat:1. csoport: A magzati fejlődés fogalma. A csecse-mőkor jellem zői2. csoport: A kisgyermekkor és a gyermekkor időtartama, főbb jellemzői3. csoport: A serdülőkor és az ifjúkor időtartama, főbb testi változások.4. csoport: A felnőttkor és az időskor jellemzői. Az egészséges életmód jelentősége

A csoportmunka befejezésekor, a beszámolók so -rán applikáljuk a táblára az életkori szakaszok ne vét és szókártyákkal rögzítsük a legfontosabb ismereteket:

103

Magzati fejlődés Csecsemőkor Kisgyermekkor anyaméh 1 éves korig tart 6 éves korig tart 280 napig tart megtanul ülni, állni, járni fokozódik az önállósága kialakulnak a szervek erősödik a csontozat és izomzat kinőnek a tejfogak fő tápláléka az anyatej megtanul beszélni fő tevékenysége a játék

Gyermekkor Serdülőkor Ifjúkor 10 éves korig tart 16 éves korig tart 20–24 éves korig tart kinőnek a maradandó fogak kialakulnak a nőies, férfias befejeződik a testi fejlődés kialakul a kötelesség- és vonások céltudatosság felelősségtudat fokozódó önállóság gyors értelmi fejlődés pályaválasztás

Felnőttkor Idős kor 60 éves korig tart 60 éves kortól kezdődik családalapítás, gyermeknevelés csontozat, izomerő csökken munkavégzés, egészséges életmód fokozott törődés, gondoskodás


Az óra anya ga: Rendszerezzük ismereteinket!Az óra tí pu sa: Összefoglaló, a témakör ismereteit rendszerező óraOk ta tá si feladat: A testfelépítésünkről, tápanya-gainkról, az egészséges táplálkozásról, a szokásokról és az életkori szakaszokról tanultak felidézése, a ta -nultak alkalmazása. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Természettudományos kompetenciafejlesztés:A testfelépítésünkre vonatkozó ismeretek alkal-mazási képességének fejlesztése. Az emlékezőképesség fejlesztése a tanultak feli-dézésével, csoportosítások végzése a különböző táp anyagok és vitaminok felidézésével.

Összefüggések keresése a helyes életmód és az egész ség megőrzése között.

A témakör legfontosabb ismereteit a tankönyv kér-déseire adott válaszok és az összefoglaló táblázat-ban leírtak tartalmazzák.

A felidézés történhet frontális osztály- vagy páros munkában is. Az emlékezet működését segítjük, ha a felidézéshez használjuk a tankönyv illusztrációs anyagát.

Az ismereteket a munkafüzet 44. és 45. oldalán található feladatok megoldásával rögzítsük.

104

Testfelépítésünk, életműködéseink tudáspróba megoldása

1. Válaszolj a kérdésekre!Mi szükséges alapvetően az ember mozgásához? a) csontváz b) izomzat

Mik az alapvető feladatai a testünket borító bőrnek? a) véd a környezeti hatásoktól (hideg, meleg, dörzsölés)b) megőrzi a test hőmérsékletét (de jó válasz még, hogy Dvitamin képződik benne és érzékszerv is egy

ben)

Hol emésztődik meg a táplálék szervezetünkben? bélcsatornában (emésztőszervrendszerben)

Milyen két nagy mozzanatból áll a légzés? a) kilégzés b) belégzés

Melyik szervünk folyamatos működése biztosítja a vér áramlását? a szív ütemes összehúzódása __ /8

2. Hogyan hasznosulnak a testünkben a megemésztett tápanyagok?a) építőanyagok b) fűtőanyagok __ /2

3. Mitől függ, hogy az elfogyasztott élelmiszerek értékesek legyenek a szervezetünk számára?a) tápanyagtartalomtól b) vitamintartalomtól __ /2

4. A rajzon látható élelmiszerek milyen tápanyagokat tartalmaznak elsődlegesen?Vitamint és ásványi anyagokat __ /2

5. Nevezz meg két olyan élelmiszert, amelyek túlzott fogyasztása elhízást okoz!a) zsír (olaj) b) szalonna (rizs, burgonya, cukros ételek, tészták)

Nevezz meg két olyant is, melyek a csontok és az izomzat fejlődéséhez szükségesek!a) húskészítmények (szarvasmarha, sertés, csirke, pulyka, hal)b) tej (tejtermékek, tojás, bab, borsó) __ /4

6. Melyik életkori szakaszra igazak az alábbi mondatok? Írd a mondat után az életkori szakasz nevét!Befejeződik a testi fejlődés, a csontok növekedése leáll: ifjúkorEgy éves korig tart, legfontosabb tápláléka kezdetben az anyatej: csecsemőkorA testmagasság ebben az életkorban növekszik a leggyorsabban: serdülőkorAz izomerő fokozatosan gyengül, a csontok anyaga fokozatosan leépül: időskorAz alváson kívül a legfontosabb tevékenység a játék: kisgyermekkor __ /5

Összesen: /23 pont

105

A viZek, víZpArtok élete

Vízi és vízparti élőhelyek. A parti öv növényei

Az óra anya ga: Vízi és vízparti élőhelyek A parti öv növényei.Az óra tí pu sa: Új is me re te ket fel dol go zó óraOk ta tá si feladat: Vízi élőhelyek, a parti öv, a nyílt-víz és a fenéköv.A parti öv fáinak jelentősége a vizek életközösségé-ben.A hínárfélék életének és fontosságuknak a megér-tése.A fenéköv fogalma, jellemző élőlényei.A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Természettudományos kompetencia fejlesztése:A korábban megszerzett ismeretek alkalmazása az új ismeretek tanulásakor. A megfigyelőképesség fejlesztése a növények főbb tulajdonságainak megismerése során. Összefüggések keresése a növények testfelépítése és élőhelye között, bizonyos szer vekből következte-tések az életmódra (csőr- és lábtípusok, fogazatok, végtagok). Gondolkodási képességek fejlesztése az összeha-sonlítások során (azonosságok és különbségek a lágy szárú és a fás szárú növények között). Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése: mi a jelentősége a hínarasoknak? Milyen következmé-nyekkel jár a vízinövényzet túlszaporodása? Anyanyelvi kompetencia fejlesztése: szövegértés, szö vegalkotás a lényeges jegyek kiemelésével. A verbális és vizuális kompetencia fejlesztése az élő anyag és a tankönyvi illusztrációk megfigyelésével és elemzésével.

Az új témakör tanulását a tananyag áttekintésé-vel, rövid bemutatásával kezdjük. Figyeltessük meg a tankönyvben, hogy a témakör keretében megis-merkedünk a leggyakoribb növényekkel, állatok-kal, azok testfelépítésével, életmódjával és környe-zetükhöz való alkalmazkodásával.

Ismertessük a tanulókkal azokat a feladatokat (projektjavaslatok), amelyeket önálló vagy páros munkában dolgozhatnak fel, és majd a témakör vé-gén bemutathatnak:

Egy lakóhely közeli vizes élőhely folyamatos megfigyelése. Kis növényhatározó segítségével a leggyakoribb növények nevének megismerése.

Páros munkában egy-egy ritka, védett vízparti állat testfelépítésének, életmódjának, szaporodásá-nak stb. ismeretterjesztő irodalom alapján történő feldolgozása. Bemutató tabló készítése.

Önálló munkával ismeretterjesztő szöveg feldol-gozása, és kiselőadás tartása egy-egy madárfaj vo-nulásáról, a madárvonulások okáról, és az ismer-tebb madarak téli szálláshelyéről.

Ismételjük át a vízről, a vizek szennyezéséről és azok következményeiről tanultakat!

Mi a jelentősége a víznek mint élettelen környe-zeti tényezőnek? Miért nélkülözhetetlen a víz a szá-razföldi élőlények számára?

Mi mindennel szennyeződhetnek az álló- és fo-lyóvizek? Milyen következményei vannak a szeny-nyeződéseknek? A felidézés és megbeszélés során használjuk a tankönyv 44. és 45. oldalán lévő il-lusztrációs anyagot!

Az új anyag feldolgozását a vízi és vízparti élőhe-lyek bemutatásával és megnevezésével kezdjük. Szemléltetésre a tankönyv képeit, a vízparti élőhe-lyeket bemutató rajz és egyéb információforrásokat használjuk.

Ismertessük a három jól elkülöníthető élőhely (parti öv, nyíltvíz, fenéköv) elhelyezkedését és né-hány jellegzetes tulajdonságát.

Készítsünk a tankönyv rajza alapján a táblára is egy vizes élőhelyet bemutató vázlatrajzot!

Olvassuk fel (vagy vetítsük ki) a következő sze-melvényt, majd a szöveg értelmezése után a lénye-get applikáljuk a táblai rajz megfelelő részéhez:

A parti öv növényei szinte szabályos alakzatban helyezkednek el a parttól a nyílt víz felé mutató irányban: a vízparti fákat (éger, fűz, nyár) a nádasok követik, akár 12 méteres vízmélységig behatolva. Jellegzetes növényei a nád, a sás, a gyékény. Állatok közül a nádasokban élnek az énekesmadarak (rigók, poszáták, barkóscinegék, kócsagok, gémek).

A nyílt víz jellegzetes növényei a hínarasok, melyek úsznak, lebegnek vagy az aljzathoz rögzülnek. Jellegzetes állatait a különböző halfajok és a vízben vagy víz felszínén élő ízeltlábúak alkotják.

A fenékövben – különösen a tavakban –, sok korhadó növényi és állati törmelék halmozódik fel.

106

Mindezek kedvező feltételeket teremtenek egyes halak, csigák, kagylók, ízeltlábúak és férgek életéhez.

Élő anyaggal szemléltessük a parti öv fáinak (fűz, nyár, éger) hajtásait. Tavasszal mindezeken jól meg-figyeltethetjük a virágzatokat és a leveleket. Magya-rázzuk el, hogy ezek a fák jól elviselik a környezet hatásait, a gyakori árvizeket, időszakos kiöntése-ket, a szélviharokat.

A fák gyorsan növekednek és képesek a letört ágakból új növényt fejleszteni. Ezért az árvizek pusz tításai, vagy a szélviharok után is hamar meg-újul az erdő.

Mindezt egyszerű módon szemléltethetjük. Egy ujjnyi vastag fűzfavesszőt dugjunk 10 cm mélyen nedves homokba. A homokot tartsuk nedvesen és néhány hét múlva megfigyelhetjük, hogy a rügyek kihajtanak, a homokba került vesszőkön pedig já-rulékos gyökerek fejlődnek.

Idézzük fel az erdő életközösségénél tanultakat: Mi a jelentősége a fáknak? Milyen kapcsolatban vannak a fák az állatvilággal? Mit biztosítanak a fák az állatok számára?

A vízparti fák és a lágy szárú növények (nád, gyé-kény) jelentőségéről olvassák el a tankönyv 93. old. 1. bekezdését, majd válaszoljanak a kérdésekre: Mi a jelentősége a fának? Mivel szemben biztosítanak vé-delmet? Árnyékoló hatásuk miért kedvező az élőhely és az élőlények számára? Hol gyökerezik a nád és a gyékény? Miért képesek bizonyos mértékig megvé-deni a víz minőségét a parti öv növényei?

A tankönyv rajzain, képein és élő növényeken fi-gyeltessük meg a nád és gyékény felépítését!

Magyarázzuk el, hogy a mederfenékben rögzül a kúszó szára. Ez a növényi rész nemcsak a tápanya-gokat raktározza, hanem szilárdan rögzíti is a növé-nyeket, így azok hullámverés vagy árvíz idején sem sodródnak el.

Részösszefoglalás: oldják meg a munkafüzet 1., 2. és 3. feladatát.

Figyeljük meg a tankönyv rajzán a hínárfélék alakját, leveleit, szárát. Élő hínárféléket is figyel-tessünk meg! Ismertessük, hogy nagy jelentőségük van, mivel egyrészt táplálékot, búvóhelyet biztosí-tanak az állatoknak, másrészt oxigént termelnek, mely a vízben oldódva az állatok légzéséhez nélkü-lözhetetlen.

Olvassák el a lecke utolsó bekezdését! Lehetőség szerint élő anyaggal szemléltetve beszéljük meg, milyen állatok élnek a fenékövben! Többségük mi-vel táplálkozik? Ők maguk mely állatoknak biztosí-tanak táplálékforrást?

Rendezzünk be a közeli vizes élőhelyről begyűj-tött hínárfélékből, csigákból, kagylókból, ízeltlábú állatokból (szitakötő- és szúnyoglárvák, csíkbogár-lárvák, csővájó férgek stb.) akváriumot! Így a tan-teremben is hosszabb ideig megfigyelhetjük életü-ket.

Óra végi összefoglalás: A tanórán használt élő anyag és a tankönyv illusztrációinak segítségével fo galmazzanak meg a tanulók kérdéseket egymás-nak és válaszoljanak!

A parti öv állatai I.

Az óra anya ga: A parti öv állatai I.Az óra tí pu sa: Új is me re te ket fel dol go zó óraOk ta tá si feladat: A vidra, a barna réti héja, a gém-félék és a récék testfelépítése, életmódja, alkalmaz-kodásuk a környezethez.A vizes élőhelyek és az élőlényeik védelme.A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Gondolkodási képességek fejlesztése: összefüggé-sek, azonosságok különbségek ke re sése a vizes élő-helyek és az erdők gerinces állatairól.

Természettudományos kompetencia fejlesztése: a vi -zes élőhelyek védelmének és fenn maradásának fon-tossága. Tudják, hogy az élőlények a természetes környe-zetükben csak az élőhelyük védelmével együtt ma -radnak fenn. A vizes élőhelyeket veszélyeztető környezeti té nye- zők felidézése és alkalmazása a téma tanítása során.

107

Ismétlésként oldják meg az alábbi feladatokat!

1. Igaz-hamis?A tölgyesek a vízpartok uralkodó növényei: ….A nád fás szárú cserje: ….A gyékény vízparti lágy szárú növény: ….A vízparti fák gyökérzete megvédi a partot az áramló víztől: ….A víz fölé hajló fák lombkoronája árnyékoló hatású: ….A parti öv növényzete élő szűrőként is mű kö -dik: ….A hinarasok károsak a vízi élet számára: ….A parti övtől indulva a növényzet elhelyezke-dése: nád – fák – gyékény – hínaras: ….

2. Az alábbi felsorolások melyik vízi, vízparti élő-helyre jellemzők?Számok beírásával válaszolj!1. jellemző növényzete a hinaras; 2. sok korhadó anyag jellemzi; 3. a növényzet egy része lebeg; 4. jellemző növénye a nyárfa; 5. itt él a ponty és a lesőharcsa; 6. uralkodó növényzete a nádas; 7. a szúnyoglárvák élőhelye; 8. növényzete megszűri a szennyezéseket

Parti öv: ………………………………………….Nyílt víz: …………………………………………Fenéköv: ………………………………………..

Új anyag feldolgozását a vidra szemléltetésével kezdjük. Magyarázzuk el, hogy fő tápláléka a hal. Fi gyeltessük meg, hogy testfelépítése hogyan alkal-mazkodott a táplálék megszerzéséhez (hengeres test, hosszú, az úszást segítő farok, testhez simuló rövid szőrzet, apró fülek, elzárható orrnyílás, úszó-hártyák a lábujjak között).

A 94. old. 2. bekezdéséből keressék ki a test-méretére és a zsákmány megszerzésére vonatkozó adatokat! Figyeltessük meg a tankönyvben a vidra úszóhártyás végtagját és a koponyáját!

Magyarázzuk el, hogy a hegyes szemfogak a zsákmány megragadását, a hátul lévő tarajos záp-fogak annak felaprítását biztosítják.

Hasonlítsuk össze a róka (tk. 18. old.) és a vidra (tk. 94. old.) koponyáját! Gondolkozzanak! Mi lehet az azonosság oka?

Elbeszélés módszerével mutassuk be, hogy a vidra veszélyeztetett, a kihalás közelébe került állat! Értessük meg a tanulókkal, hogy a vizes élőhelyek megszüntetése, a különböző emberi tevékenységek nem kedveznek a vidra fennmaradásának.

Olvassák el a tankönyvben a barna rétihéjáról szóló részt, majd beszéljük meg fészkelését és táp-lálkozását! Hasonlítsuk össze főbb tulajdonságait az erdő életközösségében megismert héja tulajdon-ságaival (tk. 19. old.)! Mi lehet az azonosságok (horgas csőr, erős fogóláb, kiváló repülés) oka?

A sekély parti vizek összefüggő nádasaiban, a vízparti fákon élnek a gémfélék. Szemléltessünk szürke gémet, nagykócsagot, vörösgémet, kanalas gémet és kiskócsagot! Figyeltessük meg közös tula-jdonságaikat (hosszú hegyes csőr, hosszú láb)! Elbeszélés módszerével mutassuk be, hogyan szer-zik meg táplálékukat! Mi a szerepe a hosszú csőrnek és a hosszú lábnak a zsákmány megszerzésében? (A vidra naponta 1 kg, a szürke gém negyed kg halat eszik meg.)

Keressék ki a tankönyvből (95. old. 1. bek.), mi jellemző költésükre! Gondolkozzanak és próbál-janak magyarázatot adni, miért vonulnak el a téli időszakra melegebb éghajlatú területekre! Miért lehetséges az, hogy sok egyed nem vonul el, hanem hazánkban telel át? A tőkés réce leggyakoribb réce-fajunk. Szemléltessük más egyéb récefajokkal együtt!

A tanulók tapasztalatait feldolgozva beszéljük meg, hol találkozhatunk tőkés récékkel! Mi lehet az oka, hogy már a nagyvárosokban is feltűnnek? Figyeltessük meg a tesfelépítését és beszéljük meg, hogyan mozog a szárazföldön, a vízben és a levegőben! Testfelépítésének mely sajátossága segí-ti az úszásban?

Olvassák el a lecke utolsó bekezdését, majd be -széljük meg: Mi jellemző a récék csőrére? Hogyan segíti a csőre a táplálék megszerzését? A korábbi ismereteket alkalmazva idézzük fel, mi mindent tud a lemezes csőrével az iszapból kiszűrni (férgek, lárvák, csigák)?

Óra végi összefoglalás: Oldják meg önálló mun-kával a munkafüzet 1–4. feladatát. Értékel jük a megoldásokat, majd válaszoljanak a tankönyv kér-déseire!

108

A parti öv állatai II.

Az óra anya ga: A parti öv állatai II.Az óra tí pu sa: Új is me re te ket fel dol go zó óraOk ta tá si feladat: A nádi rigó, a vízi sikló, a kecske-béka és a szitakötő testfelépítése, életmódja, szapo-rodása, alkalmazkodásuk a környezethez.A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei:Természettudományos kompetencia fejlesztése:Tudjanak példákat mondani az élőlények alkal-mazkodására. Összefüggések keresése: Hogyan változik meg az állatok viselkedése az élettelen környezeti tényezők változásainak hatására?A parti öv élővilágát veszélyeztető környezeti té -nyezők felismerése. Anyanyelvi kompetenciák fejlesztése: szövegértés, lényegkiemelés a tankönyv szövegének és a szemel-vények feldolgozásakor. Az élőlények megfigyelése során szövegalkotás, a szakmai szókincs fokozatos bővítése. Önálló munkához szükséges képességek fejlesztése a tankönyv szövegének feldolgozásakor és a mun-kafüzeti feladatok megoldása során.

Az óra eleji ismétléskor applikáljuk a táblára a vízi, vízparti élőhelyek vázlatrajzát. Idézzük fel, majd tegyük a megfelelő élőhelyre az eddig megismert növények és állatok képét: fűzfa, nyárfa, nád, gyékény, vidra, barna rétihéja, szürke gém, tőkés réce.Önálló munkával oldják meg a következő felada-tot!1. Milyen hosszú a vidra törzse? …………………

A barna rétihéja testfelépítése melyik korában ta nult madárfajhoz hasonló? ……………………Mi mindennel táplálkoznak a gémek? …………Táplálkozása alapján milyen állat a tőkésréce? ……………………………………………………

2. Hogyan alkalmazkodott a vidra testfelépítése a vízi életmódhoz? ………………………………

3. Mi a hasonlóság a vidra és a tőkés réce végtagjai között? …………………………………………

4. Melyik korábban tanult állatra jellemző?Táplálékát lemezes csőrével szűri ki a vízből…………………………………………………… Áldozatára a levegőből nagy erővel lecsap …………………………………………………………

Mozdulatlanul figyelve vagy lassan lépkedve figyeli ki áldozatát ……………………………… ………………………………………………… A vízben gyorsan úszva, kitartó üldözéssel szerzi meg zsákmányát: …………………………… …………………………………………………

Az új anyag feldolgozását a tananyagban szereplő négy állatfaj bemutatásával kezdjük! A tankönyv ké peivel és egyéb információhordozóval szemlél-tessünk!

Idézzük fel, mit tanultunk a 3. évfolyamon ezek-nek az állatoknak a kültakarójáról és szaporodásá-ról! A válaszokat applikáljuk a táblára!

kültakaró szaporodásnádirigó toll tojásokkalvízisikló száraz pikkelyek tojásokkalkecskebéka csupasz, nyálkás bőr petéket rak

Szemléltessünk a vízpartokon, nádasokban élő éne kesmadarakat (nádi rigó, nádi poszáta, barkós cinege, füzike). A nádi rigó jelenlétét éneke már messziről elárulja. Mutassuk be hangfelvételről az énekét! A tankönyv képén figyeltessük meg fészke-lő helyét és tojásainak számát!

A tankönyv szövegéből keressék ki, mi minden-nel táplálkozik! Világtérképen mutassuk be költözé-si útvonalát és téli telelőhelyét!

A tankönyv képei és egyéb szemléltetőanyag fel-használásával mutassuk be a hazánkban élő kígyó-féléket: erdei sikló, haragos sikló, rézsikló, keresztes vipera, parlagi vipera, vízisikló, kockás sikló.

Olvassák el önállóan a tankönyv szövegét, majd tegyenek fel kérdéseket egymásnak! Tudatosítsuk, hogy a siklóknak nincsenek méregfogaik, méreg-mirigyeik, az emberre veszélytelen állatok. Fontos nevelési feladat, hogy a tanulók megértsék: okta-lanul fűződnek ezekhez az állatokhoz félelmek, tévhitek és téves elképzelések. Lehetőség szerint élő siklóféléket is figyeljenek meg, és szerezzenek róluk minél több valós ismeretet!

A kecskebéka is (a többi békafajjal és a kígyókkal együtt) a „nem szeretem” állatok közé tartozik.

109

Ezért a siklókhoz hasonlóan fontos, hogy a tanórán minél több valós ismeretet szerezzenek, és oszlassuk el az oktalan félelmeket és undort!

Figyeltessük meg a kecskebéka képét! Beszéljük meg a kültakaró fontosságát, ami egy-

ben rejtőszin is. A tanulók tapasztalatait feldol-gozva beszéljük meg: mi mindennel szemben nyújt védelmet a rejtőszín? Hogyan segíti mindez zsák-mánya (legyek, szúnyogok, szitakötők, apró haliva-dékok, piócák) megszerzését, és az észrevétlenül maradást természetes ellenségeivel (siklók, raga-dozó halak és madarak, gémfélék) szemben?

A tankönyv ábrája segítségével beszéljük meg a béka szaporodását! Mivel szaporodik? Mik kelnek ki a petékből? Mi jellemző a lárvákra? Milyen testi változásokon megy át, mire kifejlődik a béka?

Idézzük fel! Hogyan mozog a béka a vízben és hogyan a szárazföldön? Mi segíti az úszást (úszó-hártya), és mi a hosszú ugrásokat? (izmos hátsó ug-rólába)

Részösszefoglalás: Oldják meg a munkafüzet 1., 2. és 3. feladatát!

Figyeltessük meg a szitakötő testfelépítését! Hány testrésze, hány pár lába és szárnya van?

Lábai alapján melyik állatcsoportba soroljuk?Hasonlítsuk össze a testfelépítését a korábban

megismert erdei vöröshangyával és szarvasbogár-ral! Milyen azonosságok és különbségek figyelhe-tők meg?

Elbeszélés módszerével mutassuk be villámgyors mozgását (repülését) és zsákmányszerzését (repülő rovarokat zsákmányol, amelyeket repülés közben fogyaszt el)!

Óra végi összefoglalás: Kérdések alapján beszél-jük meg és egészítsük ki a táblai applikációt:

táplálkozásnádirigó rovarok, pókok, kisebb békákvízisikló halak, békák, madárfiókákkecskebéka legyek, szúnyogok, apró halak, piócákszitakötő repülő rovarok (legyek, szúnyo- gok, lepkék)

Oldják meg a munkafüzet 4. feladatát és válaszol-janak a tankönyv kérdéseire.

A nyílt vizek növényei, állatai

Az óra anya ga: A nyílt vizek növényei, állataiAz óra tí pu sa: Új is me re te ket fel dol go zó óraOk ta tá si feladat: A hinarasok jellemző növényei, jelentőségük a vizek életében.A ponty és a lesőharcsa testfelépítése, életmódja.Táplálkozási kapcsolatok, tápláléklánc a vizes élő-helyeken. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Természettudományos kompetencia fejlesztése: az élőlények megfigyelése megadott szempontok alapján.Az élettelen környezet és az élőlények kapcsola-tának felismerése.A táplálkozási láncok szerepe az életközösségek egyensúlyának fennmaradásában. A környezethez való alkalmazkodás különböző formáinak felismerése és megnevezése. Vizuális kommunikációs képességek fejlesztése a tankönyvi illusztrációk megfigyelésével.

Ismételjük át az előző órákon tanultakat. Melyek a jellegzetes élőhelyek a vizek, vízpartok kör nye ze-

tében? Hogyan alkalmazkodtak az eddig megis-mert élőlények a vizes élőhelyekhez? Milyen zsák-mány szerzési módokról tanultunk: hogyan szerzi táplálékát a barna rétihéja, a vidra, a szürke gém, a tő kés réce, a szitakötő lárvája és a kifejlett rovar, a kecskebéka, a vízisikló?

Önállóan, írásban válaszoljanak az alábbi feladat ra: Ismerd fel és nevezd meg a leírások alapján a vizek, vízpartok állatait!

3 pár ízelt lába és 3 testrésze van, vízbe rakja pe-téit: ………………………………………………20 cm nagyságú, összefüggő nádasokban költ, költöző madár: …………………………………60-80 cm hosszú emlősállat, főleg halakat zsák-mányol: ………………………………………Hosszú vékony lábuk, megnyúlt hegyes csőrük van: ………………………………………………Lárvái vízben fejlődnek, rejtő színe van, nyelve kicsapható: ………………………………………

110

A tankönyv képein, egyéb színes képeken mu-tassuk be a nyílt vizet, mint élőhelyet.

Ismertessük, hogy a tápanyagban gazdag állóvi-zekben élnek a hínarasok. A hinarasokat többféle növény alkotja. Egyesek az aljzatban gyökereznek (hínáros békaszőlő), mások úsznak a víz felszínén (békalencse, kolokán), és a víz szabadon sodorja őket. Más fajok az aljzatban rögzülnek, és levelük a víz felszínén szétterül (fehér tündérrózsa).

A tankönyv képeinek megfigyelése mellett szem-léltessünk néhány élő hínárfélét. Figyeljük meg a gyökérzetüket, szárukat, levelüket, virágjukat!


A növényzetnek minden életközösségben megha-tározó szerepe van. Olvassák el a tankönyv máso-dik bekezdését. Értelmezzék a szöveget, majd te-gyenek fel kérdéseket a megértett szöveg alapján: Mit termelnek a hinarasok? Mi mindent biztosíta-nak az állatok számára? Hogyan változna meg egy tó élete, ha nem lenne a vízben és a parti övben nö-vényzet?

A főbb ismereteket a munkafüzet 1., 2. és 3. fel-adatában rögzítsük!

A nyílt vizek leggyakoribb állatai a halak.Idézzük fel, mit tanultunk a 3. évfolyamon a ha-lak kültakarójáról és mozgásáról. Mi borítja a halak

testét? Mivel mozognak? Melyik úszónak van a leg-nagyobb szerepe a mozgásban?

Lehetőleg élő, kisebb testű hallal szemléltes-sünk. Magyarázzuk el, hogy a halak testfelépítése a vízi életmódhoz alkalmazkodott. Figyeltessünk meg képekről egyéb halfajokat is! Mutassuk be, hogy testük alakja nyújtott cseppformához hason-ló, melynek kicsi a vízzel szembeni ellenállása. Így könnyebben haladnak a vízben.

Olvassák el önállóan a tankönyv 99. oldalán a ponty és a lesőharcsa főbb tulajdonságait! A szö-veg értelmezése után beszéljük meg: Mekkora lehet a testtömegük? Az álló- és folyóvizek mely részeit kedvelik? Mivel táplálkoznak?

Olvassunk fel néhány érdekességet a harcsáról! (csupasz a kültakarója, naponta testtömegétől füg-gően több kiló halat is zsákmányol, nagy jelentősé-ge van az élőlények egyedszámának szabályozásá-ban, stb.)

Készítsünk táplálkozási láncokat az erdő élőlé-nyeiből! Az erdő életközösségéhez hasonlóan a vi-zek, vízpartok élőlényei is táplálkozási kapcsolat-ban állnak egymással. Figyeltessük meg a tankönyv ábráját! Melyik élőlény mivel táplálkozik?

Készítsenek a tanulók önállóan is láncokat!Óra végi összefoglalás: Válaszoljanak a tankönyv

kérdéseire!

Tanulmányi kirándulás a vízpartra

Az óra anya ga: Vízparti élőhelyen megfigyelések, vizsgálatok végzéseAz óra típusa: Ismereteket alkalmazó gyakorló, munkáltató óraOk ta tá si feladat: A tankönyvben leírt megfi-gyelések, vizsgálatok elvégzésével közvetlen tapasz-talatok szerzése a vízi, vízparti élőlényekről, az emberi tevékenységek káros hatásairól.A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Természettudományos kompetencia fejlesztése: vizsgálatok, kísérletek jelentősége az élettelen kör-nyezet megismerésében. A környezethez való alkalmazkodás néhány jelleg-zetes formája.

Az elméleti ismeretek és a gyakorlat kapcsolata a kísérletek során.Szociális kompetenciák: a közös munkához szük-séges kompetenciák fejlesztése. Anyanyelvi kompetencia fejlesztése: a lényeges je -gyek megfogalmazása szóban, a tapasztalatok rög-zítése írásban.

A tanulmányi kirándulás helyszíne egy, a lakóhely-hez közeli természetes vagy mesterséges vizes élő-hely legyen. A tankönyvben leírt 11 vizsgálatból végezzünk el minél többet.

A vizsgálatokról készítsenek a tanulók rövid fel-jegyzéseket!

111


Az óra anya ga: Rendszerezzük ismereteinket!Az óra típusa: Összefoglaló, a témakör ismereteit rendszerező óra.Ok ta tá si feladat: A vízi, vízparti élőlények test felé-pítéséről, környezetükhöz való alkalmazko dá sáról, az állatok életmódjáról tanultak felidézése és alkal-mazása.A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Természettudományos kompetencia fejlesztése: Legyenek képesek a megfigyelt jelenségeket szóban elmondani és a lényeges jegyeket írásban rögzíteni. Értelmi képességek fejlesztése: a korábban tanult ismeretek felidézésével és feladathelyzetekben tör-ténő alkalmazásával. Matematikai kompetencia fejlesztése: az ismert álla-tok halmazokba rendezése megadott szempontok (kültakaró, mozgás, szaporodás, táplálkozás) és a tanulók által választott szempontok alapján. Az önértékeléshez és a mások munkájának értékelé-séhez szükséges képességek fej lesztése.

Az összefoglaló órán a tankönyv kérdései alapján foglaljuk össze a témakör legfontosabb ismereteit.

A megbeszélés során használjunk minél több szem-léltetőanyagot, amit lehet élőben is mutassunk be. Rend szerezzük a tanulók tapasztalatait, mindig tö-rekedjünk a lényeg kiemelésére. Tudják a megis-mert ál latok nevét, emeljük ki a testfelépítés és az életmód közötti összefüggéseket. A megismert ál-latok kö zül tudjanak példákat mondani a környe-zethez való alkalmazkodás különböző formáira.

A környezeti nevelés és ökológiai szemlélet meg-alapozása miatt fontos, hogy az összefoglalás során is belássák: az élőlények nemcsak az élettelen kör-nyezettel vannak szoros kapcsolatban, hanem egy-más sal is. Ennek egyik formája a táplálkozási lánc.

Idézzük fel a lakóhely környéki vizes élőhelyek környezeti problémáit, tudjanak megnevezni olyan kör nyezeti ártalmakat, melyek veszélyeztetik a vi-zes élőhelyet és élőlényeit.

A munkafüzet 7 feladatát a megbeszélés után ön-állóan dolgozzák fel. Az önálló munka ellenőrzése, ér tékelése során javítsuk a hibákat.

A vizek, vízpartok élete tudáspróba megoldása

1. Csoportosítsd a felsorolt élőlényeket élőhelyük szerint! Írd az élőlényeket jelelölő számokat a megfele-lő élőhelyhez!Parti öv: 1, 2, 5, 7, 8 Nyílt víz: 3, 6 Fenéköv: 4 __ /8

2. Mely tanult élőlényre vonatkoznak az alábbi állítások? rejtő színe van; bőre csupasz, nyálkás; legyekkel, szúnyogokkal táplálkozik: kecskebéka nyílt vizeken élnek; egyes fajok úsznak a víz felszínén, mások az iszapban gyökereznek; oxigént ter-

melnek; az állatoknak táplálékot és búvóhelyet biztosítanak: hínárfélék __ /2

3. Mit látsz a rajzokon? Nevezd meg! A gémfélék hosszú, hegyes csőre és gázlólába. Récék lemezes csőre és úszóhártyás lába. __ /4

4. Az állatok jellemzésében egy-egy hiba van. Húzd alá a hibás állítást!A vidra ragadozó emlősállat, főleg halakkal táplálkozik. Gyorsan úszik, ujjai között úszóhártya van. Novembertől áprilisig téli álmot alszik.A tőkés réce jól úszik, de gyenge repülő. Lemezes csőrével szűri ki a vízből a táplálékot. Télen mele-gebb tájakra vonul, de van hazánkban áttelelő példány is.A nádirigó az összefüggő, nagy kiterjedésű nádasokban él. Rovarokkal, pókokkal, kisebb békákkal, apró halakkal táplálkozik. Fészkét nádszálak közé rakja. Állandó madarunk. A lesőharcsa akár 100 kg tömegű is lehet. Szájában sok apró fog van. Nappal pihen, éjjel jár tápláléka után. Főleg a nád hajtásaival és hínarasok növényeivel táplálkozik. __ /4

112

5. Írd a táblázatba az élőlények fő tulajdonságait!Mi borítja a testét? Mi a fő tápláléka? Mivel szaporodik?

vízisikló száraz pikkelyek halak tojásokkalnádirigó toll rovarok (kishalak, békák) tojásokkal

tőkés réce toll férgek, rovarok, hínár tojásokkal

vidra szőr halak (békák, kagylók) eleven utódokat szül

__ /12Összesen: __ / 30 pont

füves területek élete

Füves területek növényei

Az óra anya ga: Füves területek növényeiAz óra tí pu sa: Új is me re te ket fel dol go zó óraOk ta tá si feladat: A fűfélék közös tulajdonságai, alkalmazkodásuk a környezethez. A füves területek fogalma, természetes és telepített füves területek.A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Természettudományos kompetencia fejlesztése: Össze függések keresése a természetes növényzet és az élettelen környezeti tényezők jellemzői között. Ismerjék meg, hogy hazánk természetes növényta-karóját az erdők és a füves terüle tek alkotják. Tudják a fűfélék szervezeti sajátosságainak nevét (mellékgyökérzet, üreges szár, levél, nem feltűnő virágzat). A verbális és a vizuális kommunikációs képességek összekapcsolása az élő növények megfigyelése és leírása során.

A témakör bevezetése – a helyi lehetőségek függ-vényében – többféle lehet:1. Élmények és tapasztalatok gyűjtése tanulmányi

kiránduláson egy iskola környéki füves terüle-ten.

2. Egy film megtekintése hazánk egy jellegzetes fü-ves területéről.

3. A tankönyv illusztrációs anyagának áttekintése a füves területek élőlényeiről.

Ismertessük, hogy a témakör tanulása során milyen projekteken dolgozhatnak a tanulók:

Bemutató tabló készítése az állatok kültakarójá-•ról, a rejtőszínükről és a mimikriről (utánzás).

A lakóhelyhez közeli füves terület, vagy egy váro-•si park madárvilágának megfigyelése.A gyakoribb fajok nevének megismerése ismeret-•terjesztő könyvek segítségével.Beszámoló készítése a megfigyelésekről.• Páros vagy csoportmunkában anyaggyűjtés és •bemutató tabló készítése a Hortobágyi Nemzeti Parkról és a Kiskunsági Nemzeti Parkról.Egy lakóhely közeli természetes vagy telepített fü-•ves terület életének bemutatása. Folyamatos megfigyelések végzése, a leggyako-•ribb növények és állatok megismerése.Ismételjük át, mit tanultunk a tanév elején ha-

zánk erdőiről! Mit nevezünk erdőnek? Miben kü-lönböznek a fák minden más növénytől? Hazánk-ban milyen típusú erdőkről tanultunk?

Mi a különbség a természetes és a telepített er-dők között? Szemléltessük és beszéljük meg a lombhullató erdők szintezettségét! Nevezzük meg a legjellemzőbb fás szárú és lágy szárú növénye-ket! Mondjanak példákat a növények alkalmazko- dására a környezeti feltételekhez!

A tankönyv képeivel és egyéb szemléltető anyag segítségével mutassunk be füves területeket! A megfigyelések alapján rögzítsük a lényeget: a fü-ves területek nevüket onnan kapták, hogy uralko-dó növényei a fűfélék.

Élő növényekről szemléltessünk néhány fűfé-le növényt (csomós ebir, siskanád, angolperje)! Fi-gyeltessük meg a tankönyv rajzát is és nevezzük meg a növény részeit! Ismertessük, hogy gyökér-zete dúsan elágazik, nincs főgyökér, valamennyi gyökér egyforma vastagságú. Figyeljék meg, hogy

113

a szára belül üreges, a virágzat pedig nem feltűnő, zöldes színezetű.

Szemléltető képek segítségével beszéljük meg, hogy a füves területek nagy részét legelőnek hasz-nálják, ahol a szarvasmarhák, juhok frissen legelik le a füvet. Más füves területek kaszálók, vagyis a le-vágott füvet megszárítják, az így létrejövő szénát szintén az állatok takarmányozására használják fel.

Mindezek megismerése után, fogalmazzák meg a tanulók: milyen környezeti hatásokat kell elvisel-ni a fűféléknek! (a legeléssel vagy gépi kaszálással együtt járó taposást, a rendszeres csonkolást, azaz, hogy a talaj feletti részük nagy részét az állatok le-legelik vagy a gépek levágják, mivel nincsenek fák, el kell viselniük a tűző napsütést; stb.)

A tankönyv 107. oldalán lévő ábra megfigyelésé-vel és elemzésével ismerjék meg a tanulók: a füves területek növényei a talajban lévő szerveikben táp-lálékot raktároznak. A legelés vagy a kaszálás után a raktározott tápanyagok segítségével gyorsan ki-hajtanak és növekednek.

Gyűjtsenek a tanulók ismereteket arról, hogy a lakóházak környékén telepített gyepek füvét vagy az iskola környéki kaszálórétek füveit milyen gyak-ran nyírják, illetve kaszálják le! Mikor hajtják ki először tavasszal a legelőkre a háziállatokat? Hány hónapon át legelhetnek az állatok? Idézzük fel, mit tanultunk a természetes és a telepített erdők jellem-zőiről! Mi a különbség a két erdőtípus között?

Magyarázzuk el, hogy hazánk füves területeinek nagy része telepített, azaz ember hozta létre. A tele-pített rétek, legelők helyén korábban erdők voltak.

Mivel az állattenyésztéshez sok takarmány kell, az erdőket kivágták, helyükön szántóföldeket vagy fü-ves területeket létesítettek.

Magyarország domborzati- és csapadéktérképén figyeltessük meg, hogy a középhegységek déli ol-dalán és az Alföld egyes részein kevesebb csapadék hull, mint más területeken. Ez a csapadékmennyi-ség nem elegendő a fák számára, ezért az említett területeken természetes füves területek alakultak ki. A füves területeken, a sokféle fűféle mellett számos színes virágtakarójú lágy szárú növény is él. Közü-lük az egyik leggyakoribb a pongyolapitypang.

Élő növényen figyeltessük meg a szerveit, majd hasonlítsuk össze a tankönyvi illusztrációval is! Nevezzük meg a szerveit, magyarázzuk el, hogy a talajban lévő megvastagodott szervei (főgyökérzet, szár) tápanyagot raktároznak. Ez a része telel át, to-vábbá ez biztosítja, hogy a legelés, kaszálás után ké-pes gyorsan kihajtani.

Szemléltessük virágzatát! Figyeltessük meg, hogy a virágzat sok apró virágból tevődik össze! A rova-rok megporzása után a virág helyén termés képző-dik, melyekhez repítőszőrök kapcsolónak. Kézi na-gyítóval is megfigyelhetjük, majd fújjunk rá az érett termésekre. Ilyen módon terjed a szél útján a ter-més és benne a mag.

Óra végi összefoglalás: Oldják meg a munkafüzet 1., 2. és 3. feladatát! Válaszoljanak a tankönyv kér-déseire! Élő növényeken nevezzék meg a növény részeit!

A füves területek állatai I.

Az óra anya ga: Füves területek állatai I.Az óra tí pu sa: Új is me re te ket fel dol go zó óraOk ta tá si feladat: A füves területek gyakori gerinc-telen és gerinces állatainak (sáskák, szöcskék, tücs-kök, lepkék, a fürge gyík és a vörös vércse) a test-felépítése, életmódja, alkalmazkodásuk a környe-zethez.A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Természettudományos kompetencia fejlesztése:Az élővilág sokféleségének megismerése, a sokféle-ség megőrzésnek fontossága. Értelmi képességek fejlesztése: összehasonlítások, azonosságok, különbségek keresése különböző ízelt lábú állatok között.

Összefüggések keresése a testfelépítés és az élet-mód között. Az élőlények csoportosítása megadott szempontok és a tanulók által megadott szempontok alapján. A verbális és a vizuális kommunikációs képességek fejlesztése, a szakmai szókincs bővítése.Matematikai kompetencia fejlesztése: Az eddig megismert gerinctelen állatok halma-zokba rendezése különböző szempontok alapján: pl. testfelépítésük, életmódjuk, szaporodásuk.

Az következő feladatok önálló megoldásával majd megbeszélésével ismételjük át az előző órán tanul-takat!

114

1. Sorold fel, milyen környezeti hatásokat kell elvi-selni a rétek, legelők növényzetének! ………………………………………………… …………………………………………………

2. Hazánk mely tájain alakultak ki természetes fü-ves területek? ………………………………………………… …………………………………………………

3. Fogalmazd meg, mi a különbség a rét és a lege-lő között! ………………………………………………… …………………………………………………

4. Mi a különbség egy fűféle növény és a pongyola-pitypang gyökérzete között? ………………………………………………… …………………………………………………

Az új anyag feldolgozását a sáskák, szöcskék, tücs-kök szemléltetésével kezdjük. Lehetőség szerint néhány élő állatot mutassunk meg! Figyeljék meg testfelépítésüket: mely korábban tanult állatok-hoz hasonló? Az összehasonlításhoz szemléltessük a vöröshangya, a szarvasbogár, a szitakötő képét! Keressenek az állatok között azonosságokat és kü-lönbségeket! Rögzítsük a lényeget: valamennyinek három pár ízelt lába és három testrésze van. Kü-lönböznek alakjukban, élőhelyükben, táplálkozá-sukban stb.

A rejtőszín fogalmát, már a kecskebékánál meg-ismerték. Idézzük fel, mit jelent ez a fogalom, majd alkalmazzuk mindezt a sáskákra, szöcskékre, tücs-kökre! A tanulók tapasztalatait feldolgozva beszél-jük meg, hogy mi jellemző mozgásukra, majd fi-gyeltessük meg a tankönyv képein, hogy a 3. pár lába ugrólábbá módosult. Ismertessük, hogy száj-szervük a cserebogárhoz, szarvasbogárhoz, han-gyákhoz hasonlóan rágó szájszerv, mellyel a növé-nyek leveleit aprítja fel.

Figyeltessük meg a tankönyv ábráit a fejlődésük-ről! Hova rakják a petéiket? Mik kelnek ki a peték-ből? Milyen változások láthatók a lárvák fejlődése során? (Az ábrák elemzéséből megismerhetik a ki-fejlés folyamatát.)

Részösszefoglalás: oldják meg a munkafüzet 1. feladatát!A füves területek változatos rovarvilágából kitűn-nek a színes nappali lepkék. Figyeltessük meg a tankönyv képén a fecskefarkú lepkét! A 109. oldal képein megfigyelhetik, hogy a lepkék miért tartoz-nak a rovarok csoportjába (három pár ízelt láb, há-rom testrész).

A fecskefarkú lepke fejlődését bemutató ábrasor megfigyeltetésével és magyarázatával tudatosítsuk a teljes átalakulást, melynek szakaszai pete, lárva, báb és kifejlett lepke. Magyarázzuk el a különbö-ző fejlődési alakok fő tulajdonságait! Ismertessük, hogy a lárva kizárólag egyféle növénnyel (vadmu-rok) táplálkozik. Mindezt azért fontos tudatosítani, hogy a tanulók megértsék: kizárólag a fajok védel-me nem elégséges a fennmaradásukhoz, ahhoz az élőhelyük természetes állapotát is meg kell őrizni.

Részösszefoglalás: oldják meg a munkafüzet 2. és 3. feladatát!

A füves területek gyakori hüllője a fürge gyík, a ragadozó madarak közül pedig a vörös vércse. Szemléltessük az állatokat, majd a tanulókat két csoportra osztva önálló munkával (szövegértés, szövegelemzés, lényegkiemelés) dolgozzák fel a tankönyv szövegét.

Szempontokat adva beszéljük meg: mi jellemző a fürge gyík és a vörös vércse kültakarójára, mozgá-sára, táplálkozására? Hogyan ejtik el a zsákmánya-ikat? Mely szerveik segítik a zsákmány elejtését?

Hasonlítsuk össze a fürge gyík testfelépítését és táplálkozását a vízisiklóval, a vörös vércsét pedig az erdő életközösségében megismert héjával!

Óra végi összefoglalás: A tankönyvi illusztrációk alapján fogalmazzanak meg kérdéseket egymás-nak! Válaszoljanak a tankönyv kérdéseire is, majd oldják meg a munkafüzet 4. feladatát!

115

Az óra anya ga: Füves területek állatai II.Az óra tí pu sa: Új is me re te ket fel dol go zó óraOk ta tá si feladat: A füves területek rágcsáló (mezei pocok, hörcsög) és ragadozó állatainak (menyét és egerészölyv) főbb jellemzői. Táplálkozási kapcsolatok az élőlények között.A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Természettudományos kompetencia fejlesztése: ok sági összefüggések keresése az élettelen kör-nyezeti tényezők, az állatok egyedszáma és faj-gazdagsága között. A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése: mi minden befolyásolja az állatok egyedszámát az élőhelyeken? Ismeretalkalmazási képességek fejlesztése: táplál-kozási láncok készítése a füves területek állatairól, a ragadozó életmódú állatok jelentősége az élet-közösségekben. Matematikai kompetencia fejlesztése: a tankönyv-ben lévő számítások elvégzése a hörcsögök és a pockok szaporaságáról.

Ismételjük át az alábbi feladat önálló megoldásával az előző órán tanultakat! Igaz vagy hamis?

A vörös vércse tyúknagyságú madár: ….A fecskefarkú lepke éjszakai állat: ….A sáskák, szöcskék rovarok: ….A lepkék is testfelépítésük alapján a rovarok kö-zé tartoznak: ….A sáskák fejlődésük során nem bábozódnak be: ….A fürge gyík éjjel jár rovarból álló táplálékai után: ….Hazánkban nincsenek őshonos füves terü letek: ….A rétek füvét rendszeresen kaszálják: ….

Értékeljük a tanulók munkáját, majd applikáljuk a táblára az eddig megismert növények és állatok képét.

Az új anyag feldolgozásakor elbeszélés módsze-rével mutassuk be, hogy a réteken a legnagyobb tömegben fű terem. A fű és egyéb lágy szárú nö-vények számos állatnak nyújtanak táplálékot, a ro-varoknak búvóhelyet is.

Szemléltessük a leckében szereplő fajokat: a poc-kok, hörcsögök főleg növényekkel, azok termései-

vel táplálkoznak. Pockokkal, hörcsögökkel táplál-koznak a ragadozó életmódú állatok (a menyét és az egerészölyv). Applikáljuk a táblára ezeknek az állatoknak a képét is.

A tananyagot négy csoportot alkotva a tankönyv szövege alapján dolgozzuk fel.1. csoport

Mutassátok be a mezei pocok testfelépítésének fő •jellemzőit!Mi a különbség az erdei egér (tk. 14. old.) és a •mezei pocok testfelépítése között? Mivel táplálkozik a mezei pocok? Hová készíti já-•ratait? Mi jellemző a viselkedésére a téli hónapok alatt?•Mutassátok be a szaporodását!•

2. csoportIsmertessétek a hörcsög testfelépítését! Miről •tud juk felismerni az állatot?Hová készíti járatait? Mi mindennel táplálkozik?•Hogyan változik meg a téli viselkedése?•Milyen élő és élettelen környezeti tényező befo-•lyásolja a hörcsögök és a pockok számát?

3. csoportMi jellemző a ragadozó állatokra? •Miért fontosak a ragadozó állatok az életközös-•ségekben?Mi jellemző a testfelépítésre, hogyan alkalmazko-•dott a testfelépítése a zsákmány megszerzéséhez? Milyen összefüggés van a zsákmányállatok (ege-•rek, pockok, hörcsögök) száma és a menyétek száma között?Készítsetek táplálkozási láncot a füves területek •állataiból!

4. csoport Mutassátok be az egerészölyv testfelépítését! Mely •korábban megismert ragadozó madarak testfel-építéséhez hasonlók?Mi jellemző a csőrére, lábaira?•Hol fészkel, és hogyan szerzi meg zsákmányát?•Milyen összefüggés van az egerek, pockok egyed-•száma és az ölyv szaporodása között?

A feladat megoldása után a csoportok számoljanak be munkájukról, majd értékeljünk! A beszámoló

A füves területek állatai II.

116

alatt szemléltessünk, és emeljük ki a legfontosabb ismereteket! Ezt a munkafüzet 1., 2., 3. és 4. felada-tainak megoldása tartalmazza.

A szaporaságáról olvassuk fel és beszéljük meg az alábbiakat!

A mezei pocok nősténye évente hétszer ellik. Egyegy alkalommal 4, vagy ha bőségesen van táplálék, 12 utódot is a világra hoz.

A kölykök kéthetes korukig szopnak, gyorsan fejlődnek. 3 hetes koruktól fogva már maguk is szaporodnak.

Az ökológiai szemlélet kialakítása érdekében hang-súlyozzuk, hogy a rágcsálók és a ragadozók egyed-száma között szoros összefüggés van. Ez az önsza-bályozó működés a természetes életközösségekben működik. Tudatosítsuk, hogy az emberi beavat-kozások (élőhelyek csökkenése, vegyszeres nö-vényvédelem, bizonyos állatok pusztítása, stb.) ezt a természetes rendet felborítják és megbomlik az egyensúly.

Tanulmányi kirándulás füves területre

Az óra anya ga: Tanulmányi kirándulásAz óra típusa: Ismereteket alkalmazó, a füves terü-letekről közvetlen tapasztalatokat szerző óra Ok ta tá si feladat: A tanult ismeretek alkalmazása, közvetlen tapasztalatszerzés a füves területek meg-figyelésével és vizsgálatok elvégzésével.A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei:Természettudományos kompetencia: az élőhelyen végzett megfigyelésekhez, vizsgálatokhoz, méré-sekhez szükséges képességek fejlesztése. A megfi-gyelőképesség fej lesztése a füves területek élővilága sokféleségének megismerésével.Értsék meg, hogy az állatvilág fennmaradásának feltétele az élőhely megőrzése.

Anyanyelvi kompetencia fejlesztése: a megfigyelt jelenségekről szövegalkotás, a lényeges elemek írá-sos megfogalmazása.

A tanulmányi kirándulás helyszíne egy iskola kör-nyéki füves terület (rét, legelő vagy egy természetes gyeptársulású élőhely) legyen.

Végezzünk el a tankönyvben leírt megfigyelések, vizsgálatok közül minél többet! A tapasztalatokat beszéljük meg, emeljük ki a lényeget, amelyet a tanulók írásban rögzítsenek.


Az óra anya ga: Összefoglalás, a füves területek élete Az óra tí pu sa: Ismereteket rendszerező, összefog-laló óraOk ta tá si feladat: A témakörben megismert növé-nyek, állatok testfelépítése, alkalmazkodásuk a kör-nyezethez. A megismert állatok életmódja, viselke-désük tanult jellegzetességei.Az élőlények közötti kapcsolatok, a táplálkozási lánc.A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Természettudományos kompetencia:Az élő természet és az élettelen környezeti tényezők közötti kapcsolat felismerése. Tudják, hogy mely emberi beavatkozások veszé-lyeztetik a füves területek életét és az élőhelyek fennmaradását.

Anyanyelvi kompetencia fejlesztése: szövegalkotás, a lényeges elemek kiemelése szó ban és írásban.Saját és mások munkájának értékeléséhez szüksé-ges képességek fejlesztése.

A témakör legfontosabb tudnivalóit a tankönyv összefoglaló táblázata tartalmazza (115. old.). Ennek alapján ismételjük át a korábban tanultakat! A lényeges fogalmakat (mellékgyökérzet, üreges szár, főgyökér, ugróláb, rágó szájszerv, stb.) a táblá-ra applikált élőhely (füves területek) és élőlények (fűfélék, pongyolapitypang, sáskák stb.) képei alá rögzítsük!

A munkafüzet 1., 2., 3. és 4. feladatainak megol-dása, szintén a legfontosabb tudnivalók kiemelését és rögzítését segíti.

117

Beszéljük meg a tankönyv 115. oldalán lévő kér-déseket. A megbeszélés során ismételten figyeljük meg a tankönyv rajzait, képeit. A munkafüzet

összefoglaló feladatait a kérdések megbeszélése után ön ál lóan oldják meg.

Füves területek élete tudáspróba megoldása

1. Nevezd meg a rajzon a vonallal jelölt növényi részeket!Fűféle: mellékgyökérzet, szár, levél, virágzatPongyolapitypang: főgyökér, szár, levél, virágzat, termés __ /9

2. Mi a különbség a természetes és telepített füves területek között?A telepített füves területeket az ember hozta létre, a természeteseket nem (őshonosak). __ /2

3. Hogy nevezzük a fecskefarkú lepke fejlődését? Nevezd meg a fejlődésük szakaszait is! Fejlődésének neve: teljes átalakulás Fejlődésének szakaszai: pete, lárva, báb, kifejlett lepke (rovar) __ /5

4. Melyik tulajdonság vonatkozik a mezei pocokra, melyik a hörcsögre? A tulajdonságot jelölő számok beírásával válaszolj! Ha egy tulajdonság mindkét állatra igaz, akkor mindkét állat neve után írd le a számot!Mezei pocok: 1, 2, 3, 5, 6, 7Hörcsög: 2, 4, 7, 8 __ /8

5. Húzd alá a kétféle állítás közül azt, amelyik a fürge gyíkra igaz!a rovarokat üldözés után fogja el – lesből támad áldozatairaéjjel szerzi meg zsákmányát – nappali ragadozómozgását az erős lábai segítik – mozgását hajlékony teste és hosszú farka segíti __ /3

6. Készíts három élőlényből álló táplálkozási láncot a füves területek élőlényeiből.fű – mezei pocok – egerészölyv __ /3

Összesen: __ / 30 pont

tartalomjegyzék

Kedves Kollégák! ........................................................................................................................................... 3

célok és felAdAtok (a NAT és a kerettanterv alapján) ............................................................. 4 Fejlesztési követelmények ....................................................................................................................... 4 Fejlesztési feladatok ................................................................................................................................. 6

tanmenetjavaslat ............................................................................................................................ 9

az egyes témakörök követelményei ................................................................................ 30 Az erdő, a vizek, a vízpartok és a füves területek élete ....................................................................... 30 Ismerkedés a térképpel ............................................................................................................................ 32 Az élettelen környezet és az élőlények kapcsolata ............................................................................... 32 Nekem szülőhazám .................................................................................................................................. 33 Testünk és életműködésünk .................................................................................................................... 34

MódsZertAni ötletek, jAvAslAtok AZ egyes téMÁk tAnítÁsÁHoZ ................ 35 Az erdő élete .............................................................................................................................................. 35 Ismerkedés a térképpel ............................................................................................................................. 48 Az élettelen környezet és az élőlények kapcsolata ................................................................................ 57 Nekem szülőhazám .................................................................................................................................. 66 Testfelépítésünk, életműködéseink ........................................................................................................ 97 A vizek, vízpartok élete ............................................................................................................................ 105 Füves területek élete ................................................................................................................................. 112

Documents

Ké zi könyv a 4. évfolyamos Környezet is me ret ta ní tásá hozofi.hu/sites/default/files/040933_kornyezetismeret_4_kk.pdf · A környezetismeret tantárgy tanulása során