1

Kockázat alapú verseny és stabilitás:

a közelmúlt tanulságai

Király Júlia

a Magyar Nemzeti Bank alelnöke

II. Bankkonferencia, 2007 november 6-7 Visegrád

2

Amiről szó fog esni

1. Tradicionális és új típusú hitelmodellek

2. Miért érdekes mindez számunkra ?

3. A kockázat alapú verseny a retail piacon

3

Klasszikus és új típusú banki hitelmodellek

• Klasszikus hitelmodell („a delegált megfigyelő”):

– A piaci befektető olyan hitelpapírt (kötvényt) vesz a piacon, amelynek kibocsátójáról van piaci információ (pl. nyilvános rating)

– Az a hitelfelvevő, akinek nem éri meg piaci információt közzétenni magáról bankhitelt vesz fel

– A bank tehát az az intézmény, amelyre a „betétes” a hitelfelvevő monitorozását „delegálja”

• Új típusú hitelmodell („keletkeztető és szétosztó”):

– A bank „keletkezteti” a hitelt, de cash flow-ját eladja

– Az „értékpapírosító” cégek a cash flow-t „átcsomagolják” értékpapírrá („ABS”, MBS)

– A „strukturált értékpapírosítók” az átcsomagolt cash flow-kat tovább csomagolják – különböző minőségű értékpapír osztályokba, „tranch” („CDO”)

– A bankok egy részénél az átcsomagolt papírok kockázata mérlegen belül vagy mérlegen kívül („conduitok”) megjelenik – a kockázat „visszaszáll”

– Betétes és piaci befektető számára a legnagyobb kockázat: átláthatatlanság

4

Hitelfelvevő

BankSPV

„ABS gyár”

ABCP conduit

SIV

Kék: eredeti cash flow, illetve

átcsomagolt cash flow vagy

hitelpapír („fixed income”)

Piros: hitel, hitelkeret

Rating cégek

Hitel-

biztosítók

Befektető

CDO „gyár”

„GREED”

Betétes

5

Hitelfelvevő

BankSPV

„ABS gyár”

ABCP conduit

SIV

Rating cégek

Hitel-

biztosítók

Befektető

CDO „gyár”

Subprime

hitelfelvevő

?

?

?

?

?

?

?

„FEAR”

„GREED”

6

Érdekel ez bennünket egyáltalán ?

• Amerikai jelzálogpiaci kitettség szinte nincs

• Átcsomagolt hiteltermékekbeli kitettség csekély

• Anybankok érintettsége – a hivatalos adatok alapján -csekély

• Marginális pénzpiaci hatások

• Finanszírozási kockázatok kis mértékben növekedtek

• A forint eszközöktől elvárt hozamok eddig csak átmenetileg emelkedtek

• A forint kis mértékű leértékelődése nem növelte jelentősen az ügyfelek törlesztési terheit és így a hitelkockázatokat

ÉS MÉGIS!

7

Mi jellemezte a bankok magatartását az USA-ban

(a „mohóság” nagyobb úr, mint a „félelem”)

• A bankrendszer jelentősen hozzájárult a gyors

hitelnövekedés és eszközár buborék kialakulásához

– Kockázatalapú verseny miatt lazuló hitelezési feltételek

– Egyre kockázatosabb szegmens megcélzása (subprime)

– Egyre kockázatosabb termékek értékesítése (ARM, Jumbo

jelzáloghitel)

• A „keletkeztető és szétosztó” modell nem csak a kockázatok

optimális allokálását, hanem egyben a sokkok gyors

tovaterjedését is elősegíti

8

És mit látunk Európában ?

(a „mohóság” nagyobb úr mint a „félelem”)

• Az európai bankokra is hatott az elmúlt években az alacsony

kamatkörnyezet és a magas jövedelmezőségi elvárások

– Erős retail hitelezés, sokáig laza hitelezési sztenderdek

– Növekvő befektetési banki szolgáltatások

– Mérlegen kívüli befektetések a strukturált hiteltermékek piacán (a

„conduit”-sztori,)

– M&A/LBO aktivitás

– „Drang nach osten”

• Az európai bankok kiugró jövedelmezőséget mutattak az

elmúlt években

9

„Drang nach osten”

• A nyugat-európai bankok terjeszkedésének fő iránya a KKE régió

• Skandináv bankok a Baltikumban terjeszkednek

• Következmény:

– A hozamért folytatott harc jelentősen hozzájárul a „credit boom”-hoz

– Devizahitelezés robbanásszerű elterjedése

– Növekvő makrogazdasági és pénzügyi sérülékenység

10

Hatás: erősödő verseny a magyar retail piacon

• Árverseny: csökkenő marzsok

• Értékesítési verseny: fiókhálózat építés

• Költség alapú verseny: aktív reklámkampány

• Kockázat alapú verseny

11

Kockázat alapú verseny élesedésére utaló jelek

• Deviza alapú hitelek - ügyfél hitelkockázata nő (ellentmondásos)

• Ügynöki értékesítés (félreértékesítés kockázata)

• Lazuló hitelezési sztenderdek

• Növekvő LTV

• Nem banki hitelezők növekvő aránya

• Emelkedő hitelkockázatok

• „Funding” likviditási kockázat bevállalása

12

A bankszektor jelenleg stabil

• A pénzügyi közvetítés jelentősen mélyül és barázdálódik

• Piaci és hitelkockázati stressz tesztek magas sokk-.ellenálló-képességet

mutatnak

• Likviditási stressz teszt szempontjából stabil funding

• Tőkehelyzet kielégítő

• Javuló hatékonyság

• Jövedelmezőség csökken, de még mindig magas

• Nincs ingatlan-buborék – ingatlan-árak inkább stagnálnak!

13

Érdekel-e minket a „subprime-turbulencia” ?

• Érdekel, mert az új típusú bankmodell („keletkeztető és szétosztó”) velünk fog élni: a kockázatot, mint forró krumplit dobáljuk, megszabadulni nem tudunk tőle. Célunk: tudjuk hol van és tudjuk mekkora (transzparencia).

• Érdekel, mert hitel- és likviditási kockázat új árnyalatot kapott –újragonolandó kockázatkezelés, szabályozás (Bázel II)

• Érdekel, mert a „szennyeződő pénzáramlás” kiindulópontja egy speciális hitelezési helyzet volt, ami hasonló helyzetek iránti kockázatérzékenységet megnövelte

• Érdekel, mert a magyar hitelpiacon hasonló jelenségek a kockázat alapú verseny következtében felfedezhetők

• A jelen tanulsága: a magyar bankpiacon a verseny megnövelte a kockázati étvágyat de ma még a többletkockázat transzparens módon megjelenik

14

Köszönöm a figyelmet !

15

0

4

8

12

16

1998 I

. n

. év

1998 I

II. n

. év

1999 I

. n

. év

1999 I

II. n

. év

2000 I

. n

. év

2000 I

II. n

. év

2001 I

. n

. év

2001 I

II. n

. év

2002 I

. n

. év

2002 I

II. n

. év

2003 I

. n

. év

2003 I

II. n

. év

2004 I

. n

. év

2004 I

II. n

. év

2005 I

. n

. év

2005 I

II. n

. év

2006 I

. n

. év

2006 I

II. n

. év

2007 I

. n

. év

0

4

8

12

16

subprime jelzáloghitelek prime jelzáloghitelek teljes jelzáloghitel

% %

Késedelembe eső adósok hiteleinek aránya az USA-ban

Forrás: Mortgage Banking Association.

16

Késedelembe eső adósok hiteleinek aránya a hitelfelvétel

időpontja szerint az USA-ban

0%

2%

4%

6%

8%

10%

12%

0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80

14%

2006

2000

20012005

2002

2004

2003

Kibocsátást követő hónapok száma

0%

2%

4%

6%

8%

10%

12%

0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80

14%

2006

2000

20012005

2002

2004

2003

Kibocsátást követő hónapok száma

Forrás: IMF.

17

Háztartási hitelezési feltételek alakulása az USA-ban

Forrás: FED.

-30

-20

-10

0

10

20

30

2000.I

.

2000.I

II.

2001.I

.

2001.I

II.

2002.I

.

2002.I

II.

2003.I

.

2003.I

II.

2004.I

.

2004.I

II.

2005.I

.

2005.I

II.

2006.I

.

2006.I

II.

2007.I

.

2007.I

II.

%

háztartási jelzáloghitel hitelkártyák egyéb fogyasztási

EN

YH

ÍTÉ

S SZ

IGO

RÍT

ÁS

18

Jelzáloghitelezési feltételek lazulása az USA-ban

Év

90 % fölötti LTV

arány

Alacsony

dokumentáltság

90 % LTV és alacsony

dokumentáltság

2000 24% 50% 4%

2006 54% 79% 45%

Forrás: Citigroup, értékek az adott évi kibocsátás százalékában.

19

ROE alakulása néhány fejlett európai országban

Forrás: OECD, EKB banking stability report.

0

5

10

15

20

25

30

Németország Ausztria Hollandia Franciaország Norvégia Svédország Belgium

2000 2006

%

20

Háztartási hitelezési feltételek alakulása az Eurozónában

Forrás: EKB.

-20

-15

-10

-5

0

5

10

15

202003.I

.

2003.I

I.

2003.I

II.

2003.I

V.

2004.I

.

2004.I

I.

2004.I

II.

2004.I

V.

2005.I

.

2005.I

I.

2005.I

II.

2005.I

V.

2006.I

.

2006.I

I.

2006.I

II.

2006.I

V.

2007.I

.

2007.I

I.

2007.I

II.

%

háztartási jelzáloghitel fogyasztási és egyéb

EN

YH

ÍTÉ

SSZ

IGO

RÍT

ÁS

21

Külföldi tulajdonban lévő bankok piaci részaránya

mérlegfőösszeg alapon (2006)

Forrás: EKB banking structure report.

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

Szlovénia Magyarország Lettország Lengyelország Csehország Litvánia Szlovákia Észtország

%

22

A jelzáloghitelezés és a házárak szintje az EU-ban

Megjegyzés: 2005. évi értékek Észtországra és Szlovákiára.

Forrás: BIS, EMF, Nemzeti jegybankok, Égert és Mihaljek (2007).

0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

0 20 40 60 80 100

Jelzáloghitel/GDP arány 2006-bent (%)

Átl

ago

s ap

par

tman

tár

a fő

vár

osb

an 2

005-b

en (

EU

R/

nég

yzet

mét

er)

A buborék mérete a vásárlóerő-parításon

számolt egy főre eső GDP-t mutatja

NL

DK

LT

SK

HU

LV

EE

PL

CZ

SI

DEAT BE

FI

LU

IE

ES

FR

PL

23

Jelzáloghitelezés és a házárak növekedése az EU-ban

Megjegyzés: 2005. évi értékek Észtországra és Szlovákiára.

Forrás: BIS, EMF, Nemzeti jegybankok, Égert és Mihaljek (2007).

0

10

20

30

40

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 110

LT

SK HU

LV

EE

PL

CZ

SI

Jelzáloghitel/GDP arány átlagos éves növekedési üteme 2002 és 2006 között (%)

DE

AT

BE

FI

NL

LU

DK

IE

ES

FR

Lak

ásár

ak á

talg

os

éves

reá

lnö

vek

edés

i üte

me

2002 é

s 2006 k

özö

tt (

%)

A buborék mérete a GDP reál

növekedési ütemét mutatja.

24

Devizahitelek aránya a háztartási portfolióban

Kelet-Európában

Forrás: Nemzeti jegybankok.

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

Csehország Szlovákia Lengyelország Szlovénia Magyarország Litvánia Észtország Lettország

2003 2006

%

25

A banki spread alakulása Magyarországon

Forrás: MNB.

-8

-6

-4

-2

0

2

4

6

8

10

12

2003.d

ec.

2004.m

árc.

2004.jú

n.

2004.s

zep

t.

2004.d

ec.

2005.m

árc.

2005.jú

n.

2005.s

zep

t.

2005.d

ec.

2006.m

árc.

2006.jú

n.

2006.s

zep

t.

2006.d

ec.

2007.m

árc.

2007.jú

n.

2007.s

zep

t.

%

2,0

2,2

2,4

2,6

2,8

3,0

3,2

3,4

3,6

3,8

4,0%

kamatbevétel/átl.kamatozó eszközök (bal skála) kamatráfordítás/átl.kamatozó források (bal skála)

spread (jobb skála)

26

Háztartási hitelezési feltételek alakulása Magyarországon

Forrás: MNB.

-80

-60

-40

-20

0

20

40

60

802002.I

I.

2003.I

.

2003.I

I.

2004.I

.

2004.I

I.

2005.I

.

2005.I

I.

2006.I

.

2006.I

I.

2007.I

.

2007.I

I.te

rv

hitelképességi standard - lakás hitelképességi standard - fogyasztási

SZ

IGO

RÍT

ÁS

EN

YH

ÍTÉ

S

%

27

70% feletti LTV arány a negyedéves hazai banki jelzáloghitel-folyósításban

Forrás: MNB.

0

10

20

30

40

50

60

2004. m

árc

2004. jú

n

2004. sz

ept

2004. d

ec

2005. m

árc

2005. jú

n

2005. sz

ept

2005. d

ec

2006. m

árc

2006. jú

n

2006. sz

ept

2006. d

ec

2007. m

árc

2007. jú

n

%

28

Jelzáloghitelezést folytató vállalkozások száma Magyarországon

Forrás: MNB.

0

5

10

15

20

25

30

35

40

2005.m

árc.

2005.á

pr.

2005.m

áj.

2005.jú

n.

2005.jú

l.

2005.a

ug.

2005.s

zep

t.

2005.o

kt.

2005.n

ov.

2005.d

ec.

2006.ja

n.

2006.f

ebr.

2006.m

árc.

2006.á

pr.

2006.m

áj.

2006.jú

n.

2006.jú

l.

2006.a

ug.

2006.s

zep

t.

2006.o

kt.

2006.n

ov.

2006.d

ec.

2007.ja

n.

2007.f

ebr.

2007.m

árc.

2007.á

pr.

2007.m

áj.

2007.jú

n.

banki hátterű captive magán

darab

29

A háztartások jövedelemarányos törlesztési terhe Magyarországon

Forrás: MNB.

0

3

6

9

12

15

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 I. félév

kamattörlesztés/rendelkezésre álló jövedelem tőketörlesztés/rendelkezésre álló jövedelem

%

30

„Funding” likviditási kockázat a magyar bankrendszerben

Forrás: MNB.

0

10

20

30

40

50

60

70

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007.06

%

0

6

12

18

24

30

36

42%

éven túli eszközök / mérlegfőösszegéven túli források / mérlegfőösszeg(éven túli eszközök - éven túli források) / mérlegfőösszeg (jobb skála)

31

0

500

1 000

1 500

2 000

2 500

3 00004.1

2.

05.1

2.

06.1

2.

07.0

6.

04.1

2.

05.1

2.

06.1

2.

07.0

6.

04.1

2.

05.1

2.

06.1

2.

07.0

6.

04.1

2.

05.1

2.

06.1

2.

07.0

6.

04.1

2.

05.1

2.

06.1

2.

07.0

6.

lakáshitel szabad felhasználású

jelzáloghitel

személyi hitel áruhitel gépjármű-hitel

Mrd Ft

0

2

4

6

8

10

12%

bruttó állomány értékvesztés/állomány (jobb skála)

n.a.

Az értékvesztés arányok alakulása a hazai bankok főbb

háztartási hiteltermékei esetén

Forrás: MNB.

32

A hazai bankok tőkeellátottsága

Megjegyzés: *(Alapvető tőke – kereskedési könyvi, devizaárfolyam- és árukockázat tőkekövetelménye)/korrigált mérlegfőösszeg

**(Alapvető tőke – kereskedési könyvi, devizaárfolyam- és árukockázat tőkekövetelménye – nemteljesítő mérlegtételek nettó

értéke)/(korrigált mérlegfőösszeg – nemteljesítő mérlegtételek nettó értéke)

Forrás: MNB.

4

5

6

7

8

9

10

11

1220

05. m

árc.

2005

. jú

n.

2005

. sz

ept.

2005

. dec

.

2006

. m

árc.

2006

. jú

n.

2006

. sz

ept.

2006

. dec

.

2007

. m

árc.

2007

. jú

n.

%

0,0

0,2

0,4

0,6

0,8

1,0

1,2

1,4

1,6

1,8

2,0

%

nem teljesítő követelések nettó értéke/kockázattal korrigált mérlegfőösszeg (jobb skála)tőkemegfelelési mutató (bal skála)korrigált alapvető tőkemegfelelési mutató* (bal skála)stressz-tőkemegfelelési mutató** (bal skála)

33

A hazai bankok eszköz- és tőkearányos jövedelmezősége

0

5

10

15

20

25

30

35

402000.d

ec.

2001.jú

n.

2001.d

ec.

2002.jú

n.

2002.d

ec.

2003.jú

n.

2003.d

ec.

2004.jú

n.

2004.d

ec.

2005.jú

n.

2005.d

ec.

2006.jú

n.

2006.d

ec.

2007.jú

n.

%

0,4

0,7

1,0

1,3

1,6

1,9

2,2

2,5

2,8

%

ROE (bal skála) Reál ROE (bal skála) ROA (jobb skála)

Forrás: MNB.