az MTA Pedagógiai Tudományos Bizottsága

Pedagógusképzési Albizottsága2014. január 30.

Sáska Gézasaskag@t-online.hu

Brezsnyánszky Lászlónak,Gáspár Mihálynak és Pukánszky Bélának,Rádli Katalinnak.

Külön köszönöm Faragó Magdinak az értékes javaslatait.

Kizárólag a közismereti tárgyakat érintő, két szakos tanárok képzési rendszerének főbb változásait mutatjuk be, mint a „főiskolai” és az „egyetemi-diszciplináris” értékrend képviselőinek konfliktusát a kreditek változásában.*

három időszakasz összehasonlításában:1. Bologna előtti időszak: 111/1997. a tanári képesítés

követelményeiről és a 77/2002 Korm. Rendelet kreditrendszerű képzéshez illeszkedő kiegészítéséről,

2. Bologna- reform,3. poszt-Bologna reform.

*Az alacsonyabb kreditértékkel számolva, értéktartomány esetben.

A „jó” tanárképzés mibenlétét „ a főiskolai” és az

„egyetemi” érdekkör számos területen folyamatosan ütközik,

Az elérő kultúra, És egzisztenciális okokból.

A közdelem tétje: A korlátos időkeretből minél nagyobb

hányadot kell megszerezni. .

Az állandó küzdelem állását mindig

jogszabályok rögzítik és mutatják.

Az nyer, amelyik több kreditet szerez a korábbi helyzethez képest

Tehát:Nem:

a „jó” és a „rossz”, a „haladás” és a jövőt veszélyeztető

„konzervatív/retrográd, a diákok érdekeit és az oktatók érdekeinek a

küzdelme.Hanem:Két egyen ragú, de egymással ellentétes, kultúrájú

és érdekű csoport küzdelméről esik szó.

Legalább 200 éve meglévő iskolarendszer szervezeti különbsége

A népiskolai képzés, a tömegoktatásszempontjait , értékeit a tanítóképző (főiskolák) képviselik , [pedagógiai- pszichológiai értékrend].

A felsőfokú továbbtanulásra felkészítő gimnáziumok értékeit az egyetemi szintű képzést folytatók reprezentálják [diszciplináris értékrend].

1. Kezdetben fizikai értelemben is elkülönült e két terület.

2. Ha érintkeznek, konfliktusok keletkeznek A polgári iskolai tanárképzés és tanítóképzés

között a XX. század első felében. (nem esik erről szó a későbbiekben)

Az általános iskola létrejöttével 1945-ben a felső tagozaton kiszorították a gimnáziumi értékrendet. A főiskolai képzésben részesült tanítói értékend képviselői foglalták el e teret-területet.

A középfokú oktatás expanziója következtében tömegesen jelennek meg a főiskolai értékrendet követő új fajta gimnáziumok.

Egy ponton a hagyományos gimnáziumok és az értékrendjük kisebbségbe szorul.

Következmény: párhozamosan működik Kétfajta tanárképzési kultúra a

középfokú oktatás iskoláiban. A két, egymást kizáró értékrend őreként

az egyetem és a főiskola.

Különböznek:1. Pedagógiai kultúrájukban, a világról alkotott

képükben.2. Társadalmi-gazdasági státusuk tekintetében.

(Nem, származás, jövedelem, házastárs kiválasztása sat.)

3. A tanárképzést adó intézményük jellegében. A képzés hossza és a PP aránya tekintetében Az oktatók formális tudományos

elismertségében, sat.

A főiskolai tanár/tanítói képzés Az egyetemi közismereti tanárképzés

A gyermek ismerete és fejlesztése fontosabb, mint a tudományos diszciplína szempontja.

A diszciplína fontosabb, mint a gyermek ismerete és fejlesztésének szempontjai.

Alapvető a természeti és társadalmi világ megismertetése, megszerettetése,tájékozódás képessége fejlesztése

A tudományos tények és logika ismerete, használata az elsődleges.

A műveltség szerkezete flexibilis és ezért kontúrtalan ,a szervező elv és az elemek könnyen változtatható.

A diszciplináris tudás szerkezete merev, kontúros.A képzés megszakítása a műveltség elvesztését jelenti.

Gyakorlatias, módszertan orientált. Mérsékelten gyakorlat, és módszertan orientált.

Nem szívesen buktat, de szívesen fegyelmez.

Nem fegyelmez, de szívesen eltanácsol, buktat.

A főiskolai tanár/tanítói képzésben:a pszichológia és a pedagógia területéről, (szak képzésből csak a tantárgy

pedagógia)

Az egyetemi tanárképzésben:a különböző diszciplínák reprezentánsai.(pszichológia, mind diszciplína igen,

azonban a pedagógia elemeként már nem: (A felsőoktatás pedagógiáját-módszertanát mereven visszautasítják.)

Alacsonyabb helyzetűnek/presztízsűnek tekintik:Az általános iskolai, főiskolai végzettségű

tanárt, és képzőhelyét, tudását, kultúráját, iskoláját ,

mint a Gimnáziumi(középiskolai), egyetemi

végzettségűt és képzőhelyét, az (elit) gimnáziumokat) és a műveltségének fajtáját.

A főiskola és az egyetem legyen egyenrangú, mert

Mindkét szintnek a tanárképzéshez van pedagógiája és pszichológiája, amely az 5-13. évfolyamok lényegében azonos.

A közoktatásban a tanítói [általános iskolai] értékrendet követő iskolák többségben vannak.

A tanárképzés alávetettsége a szakmai igazságtalansághoz vezet, amelyhez a resentiment is tapad.

1. A szakok között: tanárképzésre és a diszciplináris képzésre fordítható időmennyiség aránya.

2. A képzési szakaszok (évfolyamok) között a képzési idő elosztása. a képzés végén lévő időkeret megszerzése

különösen értékes, mert a képzésjellegét a felhasználás módja sugallja.

3. Az évfolyam bővítése: rendelkezésre álló képzési idő meghosszabbítása és elfoglalása.

1. Hierarchia megszüntetése/növelése,2. Területfoglalás, az adott időmennyiség

keretei között, kreditben számolva3. Az expanziós területnövelésből minél

nagyobb hányad birtoklása.

Az állandó küzdelem eredményét jogszabályok rögzítik és mutatják.

A pedagógia-pszichológia képzés területén szűnt meg a főiskola és egyetem közötti hierarchikus különbség a 111/1997. (VI. 27.) Korm. a tanári képesítés követelményeiről szóló rendelettel.

Feltehető: a tanárképzésben az egyetemi és főiskolai szintű pedagógia és pszichológia felfogás között a különbség könnyen áthidalható.

Azaz: az egyetemi és a főiskolai PP tanárképzési felfogás egylényegű. (A főiskolai pp kultúra valamikor felváltotta az egyetemit.)

1. Felosztja a képzést és a rendelkezésre álló időt a szak, és a pedagógia-pszichológia területe között.

2. Tagolják a pedagógia-pszichológia területét és időterjedelmét: Pedagógiai és pszichológiai általános elméleti

és gyakorlati ismeretekre, képességek megszerzésére irányuló képzésre,

Szakmódszertanra (tantárgy-pedagógiára). Iskolai gyakorlatokra.

3. A PP területét tovább bontják.

1. A képzés osztott.2. A diszciplináris képzés és a pedagógia és

pszichológia területe élesen elkülönül egymástól.

3. A főiskola és az egyetem között a hierarchikus különbséget a szakterületi képzésre fordított idő többlete mutatja (egy év, 90 kredit).

4. Az főiskolai és az egyetemi képzésben pedagógia és a pszichológia modul azonos, éppen ezért A főiskolai képzésben nagyobb a pedagógiai és

pszichológia súlya 20,8%, az egyetemié 15.6 %-ponttal kevesebb.

77/2002. (IV. 13.) Korm. rendelet 2. számú melléklete bölcsész szakcsoport 1. és 2 pontja a tanári képesítés képesítési követelményeinek kreditrendszeréről

Közismereti tanár szakokon szakpárban folyó képzés eseténÁltalános iskolai kétszakos tanári

szakképzettség (Főiskola)Középiskolai kétszakos tanári

szakképzettség(Egyetem)

időtartam 8 félév 10 félévszakterületi, szaktudományos tudás

2x95= 190 2x140=280

pedagógiai, pszichológiai elmélet és gyakorlat (23 k)

50 szakmódszertani és tantárgy-pedagógia szakonként (7k)összefüggő, egyéni iskolai gyakorlat (10 k)kredit, összesen 240 330pedagógiai, pszichológiai képzés kreditjeinek aránya

20.8% 15,2%

A felsőoktatás rendszerének radikális átalakításának kényszere a képzési terület új szerkezetét és időarányainak (kredit-hányad) kialakítását teszi lehetővé.

Felidézve a korábbiakat: Az a szakmai csoport az erősebb, amelyik

érdekeit államigazgatási dimenzióba tudja helyezni , jogszabályban megjeleníteni.

A kettős oklevelet nyújtó tanár szakokra vonatkozó források:

2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról,

289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről.

15/2006. (IV. 3.) OM rendelet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről, 4. számú melléklet Tanári Mesterképzési Szak

Az általános és a középiskolai tanárképzés egységes és nem hierarchikus, de osztott és ciklusos.

Az alapképzés diszciplína a túlsúlyos (93,3%). Az Ma szinten a pedagógia-pszichológia a

meghatározó 56%. Az alap (Ba) szinten új a tanári képzést megalapozó

10 kreditnyi képzés, a diszciplína időkeretének a terhére jön létre.

Ma szinten a tantárgy-pedagógia és a szakmódszertan tantárgyanként 7-7, (azaz 14) kredit a szakterületi tudás időkeretének a terhére helyezik el.

Az iskolai gyakorlat 1 félévvel (30 kredittel) hosszabb lett a képzési rendszer (3+2+0,5 év),

Alapképzési szint (Ba)

Ma szintkétszakos tanári

szakképzettség**Összesen

Tanári felkészítést megalapozó, pályaorientáció és ideje

10 (2 félév) --- 10 (2 félév)

Szaktudományos tudás** 170 66 236Összefüggő, egyéni iskolai gyakorlat és ideje

--- 30 (1 félév) 30 Ped. Pszich. elmélet és gyakorlat --- 40 40 Szakmódszertani és tantárgy-pedagógia

--- 14 14

Kredit, összesen 180 150 330Ped. Pszich. kreditjeinek aránya

6,7% 56,0% 28,5%

* Bölcsész szakcsoport**BA szinten a 10 kredit pályaorientáció beszámításával, az Ma szinten a tantárgy-pedagógia + szakmódszertan 14 kreditjével csökkentve

A Bologna előtti 2002-es és a 2005-2006 állapot összehasonlítása

Kérdés:Melyik terület veszett vagy nyert időt

(kreditet)és hol?

A középiskolai tanárképzés helyzete kredit-tömeget tekintve változatlanul 330 kredit.

Az egyetemi szintű szakterületi képzés veszített 44 kreditet,

20-at az összefüggő iskolai gyakorlatból, 10 már volt,

14-et a szakmódszertan, tantárgy pedagógia miatt,10-et a tanári felkészítést megalapozó tantárgyak miatt.

A főiskolai képzés összességében nyert 70 kreditet. A főiskolai szakterületi képzés nyert 46 kreditet.

Bolognai reform előttiállapot

kreditekben

Bolognai reform

kreditekben

Egyenlegkredit-különbségben

Általános iskolai tanári

szakképzettség (Főiskola)

Középiskolai tanári

szakképzettség(Egyetem)

Alapképzés (Ba)

és Ma képzésegyütt

Ált. iskolai Szakképzett-ségre vetítve

Középiskolai szakképzett-ségre vetítve

időtartam 8 félév 10 félév 11 félév +3 félév +1 félév

szakterületi, szaktudomá-nyos tudás

190 280 236 +46 -44

50 50 94 +44 +44

kredit, összesen 240 330 330 +90 0Ped. Pszich. kreditjeinek aránya

20.8%

15,2% 28,5% + 7,7% +13,3%

*pedagógiai, pszichológiai elmélet és gyakorlat , szakmódszertani és tantárgy-pedagógia , összefüggő, egyéni iskolai gyakorlat és a Bologna reformban a pályaorientáció kreditjei

A korábbi kétszakos egyetemi képzésre nincs elegendő idő,

ezért van egyetemi jellegű major szak, kb. 140 kredittel és főiskolai minor kb. 96 kredittel.

Hivatalosan: első, és második tanárszak.

Megjegyzés: MAB kötelezően létrehozandó tanárképzési bizottsága részben e sérelem okozta ellenállás kivédésére hozhatták létre.

Ez a terület 44 kreditet nyert.10 kreditet az alapképzésben a pályaorientáció

bevezetésével.14 kreditet a szakmódszertan diszciplína

terhére történő elszámolásából.20 kreditet a féléves iskolai gyakorlatból, amely

az egyetemi képzés terhére hosszabbodott meg a tanárképzés.

A legtöbbet nyert kredit tömegben:1. a főiskolai szint az expanzióval

a szaktudományos, a pedagógia és pszichológia területén.(Egzisztenciális és kulturális győzelem)

2. Az egyetemi tanárképzésben pedagógia és pszichológia területe.(Gyengült a egyetem tudományos jellege .)

A Bologna reform okozta sebekre a gyógyírt a 2010 választások után került gyógyír, amelyet, rögzít:

2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról

szóló törvény 283/2012. (X. 4.) Korm. Rendelet a tanárképzés

rendszeréről, a szakosodás rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről

8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet A tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről

Visszaáll az osztatlan képzés rendje. Visszaállítják a korábbi hierarchiát, A főiskolai jellegű képzésben a Bologna reformhoz

képest erősödik a pp jellege, az egyetemin némileg csökken.

Az iskolai gyakorlat idejét megduplázzák, a képzési idő további fél évvel növekszik.

A tantárgy pedagógia kikerül a szak időkeretéből . A MAB hatáskörébe utalják a tanárképzési

bizottság felállítását. Megszűnik a pályaorientáció, helyébe(?) az

alkalmasság vizsgálata kerül.

A 83/2012. (X. 4.)a tanárképzés rendszeréről, a szakosodás rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről szerint kormány rendelet visszatér a 111/1997 sz. korm. rend. logikájához, de nem ment hátrább!3. § (1) A tanári szakképzettség elemei:

a) a tanárszak szerinti szakterületi … tudás, valamintb) a tanári munkához szükséges ba) pedagógiai, pszichológiai elméleti és gyakorlati, bb) szakmódszertani … tantárgy-pedagógiai …, és bc) a képzéssel párhuzamosan megszerzett pedagógiai,

pszichológiai és tanítási gyakorlat, továbbác) … egyéni iskolai gyakorlat.

* Bolognai reform

kreditekben

Bologna után2012

Egyenleg

Alapképzés (Ba)és a Ma képzés

együtt

Általános iskolai tanári szak-képzettség

Közép-iskolai tanári

szakképzettség

Általános iskolai tanári szak-képzettség

Közép-iskolai tanári

szakképzettség

Időtartam 11 félév 10 félév 12 félév

-1 +1

Szakterületi tudás

236 200 260 - 36 + 24A Ped. Pszich. kreditje* 94 100 100 +6 +6

kredit, összesen

330 300 360 -30 +30Ped. ,pszich. aránya 28,5 33.3% 27,7% +4,8 -0,8

*pedagógiai, pszichológiai elmélet és gyakorlat , szakmódszertani és tantárgy-pedagógia , összefüggő, egyéni iskolai gyakorlat és a Bologna reformban a pályaorientáció kreditje

A diszciplináris szféra a Bolognai reformban elszenvedett 44 kreditnyi veszteségéből 24-et visszakap.

A pedagógia, pszichológia a főiskolai és egyetemi szinten 6-6 kreditet nyer (a gyakorlattal együtt).

Az egyetemi és a főiskolai szakos képzés rendje visszaállításával megszűnik a major/minor rendszer.

A pp aránya (a gyakorlati képzés megnövelésével) a főiskolai szinten 4,8, százalékponttal nő.

Az egyetemi szintű képzés nyer 30 kreditet, 1 félévet a gyakorlati képzéssel.

A főiskolai képzés veszít 1 félévet, 30 kreditet. A szakterületi képzésből 36 kreditet.

Az 1997-es és a 2012 reform összevetése

Azaz:A Bologna reform korrekciójának az

eredménye,Másképpen: a Bologna reform hatása.

Bologna előtt2002

Bologna után2012

Egyenleg

Általános iskolai tanári

szakkép-zettség

Közép-iskolai tanári

szakkép-zettség

Általános iskolai tanári

szakkép-zettség

Közép-iskolai tanári

szakkép-zettség

Általános iskolai tanári

szakkép-zettség

Közép-iskolai tanári

szakkép-zettség

időtartam 8 félév 10 félév 10 félév 12 félév +2 +2

Szakterü-leti tudás

190 280 200 260 +10 -20

összefüggő egyéni iskolai gyakorlat

10 10 50 (2 félév)

50 (2 félév)

+40 +40

111.1997 r. kkk felosztása szerint

40 40 50 50 +10 +10

kredit, összesen

240 330 300 360 +60 +30

Ebből a 10 kreditet meghaladó gyak. nélkül

240 330 250 310 +10 -20

Ped. pszich. aránya

26.35 15.15 33.3% 27,7% +7% p +12,6%p

Az iskolai-gyakorlat orientáltság képviselői. Az egyetemi és a főiskolai szakos képzés rendje

visszaáll. Megszűnik a major/minor rendszer.

A főiskolai két szakos képzés terjedelme 10 kredittel bővül 1997-hez képest.

Az egyetemi képzés a Bolognai reformban elszenvedett 44 kreditnyi veszteségéből 24-et visszakap, 20-t veszít.

A középiskolai tanárképzésre fordítható időkeretben 12.6, az általános iskolaiéban 7 %-ponttal nőtt a pedagógia és a pszichológia hányada, főként az iskolai gyakorlat miatt, de A Pedagógia és Pszichológia területe is

kap még10 kredit pontot az összefüggő iskolai gyakorlat időkeretéből.

A középiskolai tanárképzésben a diszciplína területéről elvett 20 kredit a pedagógiai-pszichológiai felhasználásra került.

Noha az egyetemi diszciplináris szféra 20 kreditet veszítet, de visszaszerezheti, ha a főiskolai szakképzést folytató intézményét az egyetemivel összevonja.

Ebben az esetben egyetemi jellegű diszciplináris képzésben lesz részük a leendő általános iskolai tanároknak.

De veszítenek azok a főiskolák, ahol nincs egyetem.

A hierarchia elutasítói, a főiskolai/tanítóképző érdekeit képviselő csoport, mert

megmarad a főiskolai és az egyetemi értékrend kettőssége.

Akik, a tanárképzés jelleg adó elemének pedagógiát- és a pszichológiát tekintik. Az utolsó öt félévében 56,0%-ról, megközelítőleg

30%-ra csökken a pp a poszt-Bologna rendszerű képzésben .

A tanárképzés expanziója a gyakorlati képzés idejének bővítésével.

Némileg közeledett egymáshoz a főiskolai és egyetemi képzés kultúrája, azáltal, hogy az egyetemen növekedett a pp aránya, és csökkent a szakos elem, a főiskolákon mindkettő növekedett.

A két, egymást kizáró és egyenrangú diszciplína és pedagógia-pszichológia értékrendet képviselő csoport intézményes elkülönítése az általános iskolai és középiskolai képzés mentén.

A pedagógiai gyakorlat tovább erősödött.

A restaurációval életre keltették a régi feszültségeket is:

Az általános iskolai és a gimnáziumi tanárképzés szakos eleme diszciplináris logikájú.

a pedagógiai-pszichológiai képzés főiskolai, tanítóképzős értékrendet követ.

Kódolt e két kultúra bizonytalan kimenetű ütközése várható.

Továbbá: a pszichológia és a pedagógia között támadt új

feszültség oldása a gyakorlati képzés rovására történhet.

Köszönöm figyelmüket!