KÖRNYEZETVÉDELEMKÖRNYEZETVÉDELEM

2.2.

Előadó:Előadó:

Széll AndreaSzéll Andrea

egyetemi tanársegédegyetemi tanársegéd2006.2006.

TARTALOMTARTALOM

• környezetvédelmi szabályozáskörnyezetvédelmi szabályozás

közvetlen, közvetett, egyébközvetlen, közvetett, egyéb

közigazgatásközigazgatás

irányítási rendszerekirányítási rendszerek

• környezeti tudat alakításakörnyezeti tudat alakítása

• nem állami szervezetek nem állami szervezetek

Környezetvédelmi szabályozás

- A társadalom a földi rendszer egyik alrendszere, az országok belső fejlődését a politika szabja meg

- A környezetvédelmi szabályozás koncepcióját a környezetpolitika határozza meg:a környezetvédelem területén megfogalmazott fő célokat, alapelveket foglalja össze a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében

- célja: szolgálja a környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok megvalósítását, csökkenti a környezeti kockázati elemeket

Megvalósításához ismerni kell:- a jelentkező környezeti problémák minden szakterületet érintenek, a nagy horderejű döntésekbe be kell vonni a kövéd. szakembereket is

- a környezetvédelem hosszú távú gondolkodást igényel. Stratégiai döntéshozatal, pillanatnyi előnyök ↔ távlati előnyök

- elemezni szükséges a köpol. döntések lokális, regionális és globális hatását, a helyi érdekeket alárendelni a magasabb szintűeknek

- törekedni kell az országok környezetpolitikájának összehangolására, tapasztalatok átvétele szükséges

A környezetpolitika leghatékonyabb eszközei: gazdasági és jogi szabályozási eszközök

+ a tudatformálás

A környezetvédelmi szabályozás módszerei:

- közvetlen törvényi szabályozás,- közvetett gazdasági szabályozás,

- egyéb szabályozó eszközök.

I. A közvetlen törvényi szabályozás

- meghatározott tevékenység(ek) elhagyására kényszerít

- hatósági előírások (utasítások, tilalmak) segítségével, kényszer hatása révén éri el a köpol. célokat

- utasításnál bizonyos mértékű körny.terhelés még engedett, tilalomnál a környezetet károsító magatartás tilos (DDT alkalmazása, gyártása)

- a hatósági előírás vonatkozhat emisszióra (kibocsátás), immisszióra (szennyezettségi állapot), termelési folyamatra és termékekre, szolgáltatásokra

- Emissziós előírások határértékek (norma) formájában, a kibocsátható szennyező anyagok mennyiségét és koncentrációját határozzák meg

- Immisszióra is határértékeket használnak.

Termelési folyamathoz: előírások használata:

- milyen anyagokat használunk fel, konkrét anyagokat írhat elő, mennyiségileg is - technológiákra is érvényes, szabályokat rögzíthetnek, szabványokban

Termékekhez: előírások használata:- termék alakjára és összetételére vonatkozik - tiltó és engedélyező lehet

közvetlen törvényi szabályozás előnyei:

- Utasítások, tilalmak egyértelműek, a reagálás előre látható, az igen veszélyes emissziók esetén nincs alternatívája

- Előírások betartása elvileg ellenőrizhető

- Előírások bevezetésével gyors eredmények

- Határértékek tudományos megalapozásával az ökológiai és eü. hatásosság fokozható

hátrányai:

- gazdaságilag nem hatékony, mert berendezésekre egységes követelmények, a környezet adott állapotának minimális költségek melletti elérését nem biztosítja

- előírások betartása zavarhatja a versenyfeltételeket (kis és közepes üzemeket nagyobb kövéd. terhek érik)

- nem ösztönöz az előírásokat meghaladó szennyezés csökkentésre, környezetkímélő eljárások bevezetésére - nincs érdek, motiváció

Ezért:a közvetlen törvényi szabályozást hatékony szankciórendszerrel kell ellátni

- Ellenőrzés (enélkül alacsony hatékonyság, komolytalanság)

- Bírságolási rendszer (visszatartó, elrettentő erő)

a termelőnek két alternatívakét alternatíva áll rendelkezésre: - határérték felett szennyez és bírságot fizet, - határérték alatt marad, pótlólagos beruházásokkal (pl. tisztító berendezések építése)

a bírság akkor jó, ha inkább a beruházást választja a termelő

Progresszíven növekvő bírság: Progresszíven növekvő bírság: - következetes és többszöri határérték túllépés (üzem leállítása lehetséges) esetén

Hatástalan: - ha a vevőre hárítják a bírság kifizetését (termék árába beépítve)- ha az államra hárítják (költségvetési támogatás)

Eredményes környezetpolitika a lakosság tájékoztatása és támogatása nélkül nem lehetséges:

(automatikus mérőállomás, tájékoztató táblák, mozgó ellenőrző állomás, hatástanulmány készítése, amelyet bárki megtekinthet, stb.)

II. Közvetett gazdasági szabályozás

Gazdasági érdekeket figyelembe véve ösztönöznek a környezetvédelmileg kívánatos magatartás kialakítására

A vállalat döntési teret kap a leggazdaságosabbnak ítélt kövéd. megoldás kiválasztására

Cél: a környezetvédelmet belső vállalati érdekké tenni

- adójellegű szabályozás- szennyezési jogok piaca

AdókAdók - környezetvédelmi adó: környezetszabályozó eszköz, ahol az adófizetés révén olyan alap keletkezik, amelyből meghatározott környezetszabályozó feladatokat lehet megvalósítani

A) fiskális adók: - környezetszanáló adók (hatóságok kövéd. intézkedéseihez teremt adóbevételt), - kövéd. díjak, hozzájárulások (hatóságok, közületek által üzemeltetett kövéd. létesítmények költségeihez) - finanszírozó funkció

B) környezetszabályozó adók: - emissziós adó (egységnyi szennyezőanyag

kibocsátásra adott nagyságú adót kell fizetni), - termékadó (környezetkárosító termékek

használatának korlátozására vetik ki - termék ára nő, nem lesz versenyképes),

- erőforrásadó (természeti erőforrások használatára kivetve - takarékosságra ösztönöz) - ösztönző funkció

A környezetszabályozó adók funkciói:- optimalizáló, ösztönző, költségminimalizáló,

szubvencionáló (támogató, visszatérítő)

Optimalizáló:A nemzetgazdasági összköltség minimumának meghatározása = körny.terhelés gazdasági kárairól és a kövéd.költségekről van szó. Növekvő kövéd. kiadásokkal csökkenthetőek a kövéd. károk.

Ösztönző:Adózás esetén a szennyező alternatíva előtt áll: ha szennyez: adót fizet ha pl. tisztítóberendezést épít be: adót takarít meg

a számára legkisebb kiadással járót fogja választani

Költségminimalizáló:Ott lehet adókkal nagyobb eredményt elérni, ahol alacsonyak a kövéd. intézkedések költségei

Szubvencionáló:Felerősíti az ösztönző és a költségminimalizáló funkciók hatásosságát

Szubvenció: ha pl. a hatóságok által előírtnál nagyobb tisztítási teljesítmény kell és ezzel pótlólagos beruházás, akkor az adóbevételekből megtérítik a többletköltségeket

Adómegoldások előnyei:

- adók segítik a kövéd. költségek minimalizálását

- adók a szennyezés csökkentését adómegtakarítással ösztönzik

- az adó piackonform, dönthetünk a szennyezés csökkentése mellett vagy adót fizetünk

- adó képes a környezetvédelmet a gazdálkodó belső érdekévé tenni

Adómegoldások hátrányai:- adó mértékét a politikai folyamatokban alakítják

– sokszor alacsony- adófizetők ellenállása- adómértéket nehéz felülvizsgálni, korrigálni- egységes adók nem biztosítják a különböző régiók szennyezettségének egyforma csökkentését – szennyezettségi gócok kialakulása- infláció csökkenti az adók ösztönző erejét- ha az adó becslésekre alapul, nincs ösztönző erő a csökkentésre- nemzetközi szinten nem azonos adók – versenysemlegesség hiányzik

Piaci módszerek a kövéd. szabályozásban

a) szennyezési jogok piacaA szennyezőanyag-kibocsátás befolyásolásához a „szennyezési jogok értékesítését” kell használni

- szennyező cégek kötött áron vagy árverésen megvásárolhatják bizonyos szintű szennyezőanyag-kibocsátás jogát- Akik a csökkentést költségesnek találják – vásárolnak, akiknek a csökkentés olcsóbb – nem vásárolnak ill. eladnakEredmény: a szennyezés csökkentése a legkisebb költségek mellett mehet végbe + ösztönző hatás

Szén-dioxid kereskedelemSzén-dioxid kereskedelem

- CO2-kibocsátási egységeketegységeket kapnak a vállalatok a Nemzeti Kiosztási Terv alapján

- A nagy tüzelőberendezéseket működtető mintegy 250 hazai létesítmény a 2005-2007-es időszakban összesen mintegy 93,7 millió - egyenként 1 tonna szén-dioxid kibocsátására feljogosító - kvótával gazdálkodhat

- Az egységek nagy részét az érintettek díjtalanul kapják meg, de ha nagyobb mennyiségű szén-dioxidot bocsátanak ki, energiahatékonysági fejlesztésekkel kell csökkenteni emissziójukat, vagy külső vásárlásokkal kell pótolni kvótahiányukat, vagy büntetést fizet: 2007-ig tonnánként 40 eurót, 2008-tól 100 eurót, ráadásul a büntetés megfizetése után is meg kell venni az egységet

- a kibocsátási egységek ára 5-30-10 euró között tonnánként

Rossz kiindulási alap:

feltételezés: a szennyezés okozta károk kizárólag a szennyezés mértékétől függnek – nem igaz

- szennyezés helye és ideje is fontos (napszak, évszakokhoz kötődő pl. vízjárási különbségek)

- az adók mértékét és a szennyezési jogok árát is módosítani szükséges, helytől és pl. évszakoktól tenni függővé – nehéz alkalmazási lehetőségek

b) szennyezési jogok modellje

kiindulási alap:- egyes szennyező anyagokra meghatározzák az összkibocsátás mennyiségét- ezt részekre osztják, és a részmennyiségeket mint szennyezési jog tekintik- ezen jogokat az állam időközönként leértékeli- a jogok kölcsönözhetők és eladhatók

Előny: a szennyezés csökkentése a költségek optimumán valósul meg, biztosítja a szennyezés-kibocsátás állami előírásoknak megfelelő alakulását

Gyakorlati megvalósításban gondok:

- összkibocsátás meghatározása nehézkes – más országokból is jön szennyezés, egy országét mérni nem lehet külön- pontos kibocsátási adatok szupertitkosak- ökológiai kockázat: ha nagy térbeli kiterjedésű a szennyezési jogok piaca, a szennyezés mennyisége újra elosztódik a régiók között, szennyezési gócok- különösen érzékeny állatok, növények sínylik meg, nem lehet védettséget biztosítani a területen

III. Egyéb szabályozó eszközök

- kizárólagos tulajdonjogoka környezeti javakhoz való korlátlan hozzájutást és kihasználást korlátozni kell (pl. ipari üzem túlzott szennyezőanyag kibocsátása a település területén (övé a kizárólagos tulajdonjog a légtérre) - a károsult fizetne a szennyezőnek a csökkentésért!) - elméleti jelentőség

- jótállási kötelezettségha a kibocsátó szennyez, törvényben rögzített módon köteles kártéríteni, ösztönöz az emisszió csökkentésére

- kövéd. megállapodásokelőnye a rugalmasság, összhang a kövéd. hatóság és a gazdaság szereplői között- ágazati: hatóságok és gazdasági ágazatok közt - regionális: adott terület több gazdasági ágát érintő kövéd. feladatoknál - fajlagos költségek csökkentése- lakossági: lakosság és üzemek közt

- adókedvezményekközteherviselés elvén nyugvó kö.politikai eszköz, a közületek a kövéd. kiadások egy részét vagy egészét magukra vállalják, a kialakuló kövéd. ipar támogatására használható fel

- környezetvédelmi informálás és tanácsadásakkor hasznos, ha sok szereplő figyelmét kell felhívni egy bizonyos tevékenység vagy használat következményeireIgény rá: demokratikus társadalom, környezettudatos viselkedés, kövéd. szabályozás bővülése, szigorítása

- környezetvédelmi emblémáka kereslet fokozódik a környezetbarát termékek iránt, megkülönböztető jelzéssel ellátott áruk, pl. kék angyal, zöld nyilak Gond a versenyképesség az ár tekintetében

A környezetvédelmi érdekek érvényesülésének legfontosabb területei:

- közigazgatás- polgári jog- büntetőjog

KözigazgatásAz állam érdekében jár el, közhatalmat gyakorol, kényszerít ki. A) Közvetlen megelőzést szolgáló eszközei:

a) engedélyezés

Ez az előfeltétele valamely tevékenység folytatásának illetve létesítmény létrehozásának

tv-ben meghatározott dokumentumok benyújtása, vizsgálatok elvégzése szükséges

- közvetlen engedélyezés: kisebb jelentőségű eseteknél, pl. fakivágás engedélyezése

- közvetett: a kövéd. érdekeit csak szakhatóságként lehet érvényesíteni

b) környezeti hatásvizsgálatkötelező az 1995. LIII. tv. mellékletében vagy kormányrendeletekben (pl. 314/2005.) felsorolt beruházások, tevékenységek, technológiák esetén, a nyilvánosságot is bevonó és tárgyalásokat igénylő hatástanulmány elkészítése céljából

A környezeti hatásvizsgálat: eljárás, feladata meghatározott emberi tevékenységek, és produktumaik következtében várható körny. hatások feltárása, a hatások értékelése, bemutatása, hogy a döntési folyamatban a környezeti követelmények érvényesüljenek.

A vizsgálat lefolytatása a kérelmező feladata és költsége, minimális tartalmi követelmények:

- a megvalósítandó tevékenység és cél leírása, megvalósítás helye, ideje, kivitelezési mód, időtartam, indokoltság

- az érintett és adott állapotú környezet bemutatása és jellemzőinek leírása + esetleges politikai, jogi körülmények bemutatása

- a tervezett tevékenység reális alternatíváinak bemutatása, a null-állapot is! Miért azt választja?

- minden előbbi alternatíva várható környezeti hatását és kiterjedését, becsült jelentőségét feltárni – közvetett és közvetlen, rövid és hosszabb távú hatások!!

- a valószínűsíthető eü., szociális és gazdasági hatások leírása, minden változathoz- közbenső intézkedések leírása, amelyekkel az esetleges káros hatások csökkenthetők, kiküszöbölhetők, kompenzálhatók + költségvonzatai- módszerek, eljárások bemutatása, amelyeket alkalmaznak és a hiányosságok bemutatása, az eredményre vonatkozóan is!- folyamatos ellenőrzés és utóellenőrzés biztosítása + költségvonzatai- társadalom bevonása és a tanulmány közérthető változatának elkészítése

Először környezeti tanulmány (régebben előzetes hatástanulmány) készül, döntéshozatal elősegítésére, lakossági fórumokon tárgyalás

Itt bemutatásra kerülnek:- előzmények, tevékenység, potenciális hatótényezők és hatások, várható hatásfolyamatok, állapotváltozás előzetes minősítése, állásfoglalás, mellékletek

Ezután (régebben részletes körny. hatástanulmány) környezeti hatástanulmány a hatásfolyamatok vizsgálatainak dokumentálására.

A konkrét megvalósításból eredő folyamatokat mutatja be.

Készül még tájékoztató összefoglaló pl. lakosság részére, és körny. hatásjelentés – a döntéshozó informálására, a tanulmányról és a lakossági felszólalásokról, módosításokról

c) környezeti állapotfelmérés (auditing)

létező termelő üzemek, technológiák körébencél: meghatározza valamely meglévő környezethasználat környezetre gyakorolt hatását, különösen változás esetén

Akkor szükséges, amikor a környezeti hatásvizsgálat, de ellentétben vele, elsődlegesen az eddigi körny. hatások felmérésére irányul, okokat és következményeket figyel, de foglalkozik a várható hatások felmérésével is.Egyfajta vállalati önellenőrzés, folyamatos információ szolgáltatás, hatékonyság jellemzése.

d) termékminősítés

kormányrendeletben vagy tv. mellékletben követelményi lista felállítása, a KHV-re nem kötelezett anyagok, eljárások és technológiáknál. Itt is kell a kövéd. hatóság engedélye.

Csak pozitív minősítésnél lehet új terméket stb. bevezetni, ezt a termékismertetőben közlik is.

e) határértékek alkalmazása

- immissziós (terhelhetőségi) és emissziós (kibocsátási)ezek bírságolás alapjául szolgálnak, nem a megelőzésben jutnak szerephez

f) védetté nyilvánítás- eltérő védelmet igénylő területek eltérő követelményi rendszerrel bírnak- megelőzésben van szerepe- védőterület, védősáv kialakítása

B) Kötelezések, korlátozások, ellenőrzés

Közvetlen, hatékony beavatkozás a környezetre ártalmas magatartásokba

3 csoport:

a) cselekvés elrendelése (pl. füstgáztisztító felszerelése)

b) cselekvéstől tartózkodás – tilalom, korlátozás (pl. határértékhez a kibocsátást)

c) cselekvés abbahagyása, megszüntetése (pl. illegális hulladék elhelyezés, az anyagok megsemmisítése)

Ellenőrzés - önellenőrzés: az általa végzett tevékenységet

bizonyos szempontok szerint vizsgálja, méri, jelenti, a rendszeres ellenőrzésre nincs mód, de alapinformációkat nyújthat a hatósági ellenőrzéshez

- társadalmi ellenőrzés – részvétel a lakosság részéről, sok információ gyűjtése- hatósági ellenőrzés – kövéd. hatóságok, társhatóságok, önkormányzatok

C) Jogi szankcióka) kövéd. bírság - felelősség vállalását jelenti, határértéket meghaladó szennyezések következményeként Anyagi hátrányba hozás a cél, megfizetése nem mentesít a jogi vagy szabálysértési, kártérítési felelősség alólPl. szennyvízbírság, levegőtisztaság-védelmi bírság, termvéd. bírság, veszélyes hulladék bírság…

Jellemzői:- jogellenes magatartásra reagál,- határértékekhez kötődik,- progresszivitás, - hatóság mérlegelhet az ösztönzés érdekében

Céljai:- a környezetszennyező rászorítása a jogkövető magatartásra- kártalanítás a kövéd. alapokba befolyt bírságokból (KAC, VICE) - társadalmi értékítélet + büntetés

b) szabálysértési felelősségmagánszemélyek környezetkárosító magatartása ellen, akár szándékos, akár gondatlan, elsődleges büntetés a pénzbírság

Polgári jogAz igények minden környezeti tárgynál és káros környezeti hatásnál azonos feltételekkel és eljárással zajlanak, a bíróságokon - személyek jogi védelme: testi épség, egészség védelme- szellemi alkotások joga: pl. iparjogvédelem: valamilyen műszaki megoldásra jogvédelem (találmányok szabadalma, védjegy)

- szomszédjog: tartózkodni kell minden olyan magatartástól, amely a szomszédot jogai gyakorlásában gátolja – szükségtelen zavarás ne legyen, de a zavarás valamely szintjét mindenki köteles eltűrni- birtokvédelem: valaminek a birtokosára vonatkozik, ami őt megilleti, zavarás: ami veszélyezteti őt a birtoka feletti uralom gyakorlásában- okozott károkért való felelősség: „szennyező fizet elv”

Büntetőjog

Az egyéni felelősség megállapításának legsúlyosabban értékelhető formája, elég hatékony, komoly visszatartó erő

Környezetkárosítás, természetkárosítás, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, állatkínzás – börtönnel sújthatók.

KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK

A lakosság növekvő érzékenysége a környezet iránt jelzi, hogy a környezettudatos magatartáskörnyezettudatos magatartás, a kövéd. teljesítmény egy vállalat megítélésénél sarokkő lehet

Környezettudatos vállalatirányítás - azon tevékenységek kézbentartása, amelyek hatással voltak, vannak és lesznek a környezetre

- magatartási forma, amely alapján működtetik a vállalatot, hogy a tevékenységek, termelés és termékek ne veszélyeztessék az egészséget, ne terheljék a munkahelyi, települési és természeti környezetet

Egy hosszú távon gondolkodó vállalat nem hagyhatja figyelmen kívül a környezeti hatások kérdését

Környezeti menedzsment

- segít a problémák szisztematikus megközelítésében - így mindennapi tevékenységük részévé válik

A vállalat általános menedzsmentjének azon aspektusa, amely kialakítja, végrehajtja, bevezeti és megújítja a környezetpolitikai célkitűzéseket

A KMR (környezeti menedzsment rendszer) vagy a KIR (környezetközpontú irányítási rendszer) a vállalat menedzsmentjének része

- kiterjed a szervezeti felépítésre, tervezésre, feladatkörökre, folyamatokra és erőforrásokra

Célja: segítsen- a környezeti hatások, tényezők és kockázatok meghatározásában és kezelésében- rövid-közép-hosszú távok célok kitűzésében + költség-haszon egyensúlyban- programok végrehajtásában- alapelvek meghatározásában – kövéd. felelősségről szólva- erőforrások meghatározásában és a felelősök kijelölésében- feladatok és hatáskörök meghatározásában és dokumentálásában- elvek terjesztésében

A KIR egy adott vállalatnál törvényi előírások és környezeti hatások alapján fogalmazza meg a stratégiátstratégiát

A kiépített rendszer a káros környezeti hatásokat minimalizálja, felülvizsgálat és tanúsítvány készül

A rendszer teljeskörűen biztosítja a működés kövéd. felülvizsgálatát és a gazdasági lehetőségek, az adott műszaki színvonal általi korlátokat

A vállalati környezeti menedzsment eszközei

- külső fél által tanúsítható KIR- hulladékminimalizálás, energiaracionalizálás, tisztább technológiák- dolgozók képzése, ösztönzése- ökokontrolling- logisztika átalakítása- ökológiai könyvvitel- környezetbarát termékek- életciklus-elemzés- ökomarketing- környezeti jelentések

KIR

- szabvány, a szervezet környezeti teljesítményének figyelése és javítása a feladata- garancia arra, hogy a vállalat a környezeti vállalásokat teljesíti

MSZ EN ISO 14 001:1997.

Célja a törvényi előírások tükrében a környezeti hatások azonosítása és kontrollja, a környezeti terhelés folyamatos csökkentése.

Bevezetésének előnyei:

- versenyképesség megtartása- javuló külső kapcsolatok + image- hatósági kapcsolatok javulása- fejlesztési lehetőségek- haváriákból eredő hatások csökkentése- export lehetőségek növekedése- nagyobb bizalom- hatékony menedzsment

- költséghatékonyság- társadalom szempontjából:

- javuló környezetminőség és -biztonság- nő a cég elfogadottsága- csökken a cég felelősségi kockázata- szigorodó előírásoknak jobb megfelelés- lakosság politikai támogatása nő- javuló társadalmi kapcsolatok- javuló életminőség

Több minőségbiztosítási szabványon alapuló környezeti menedzsment szabvány:- BS 7750 - Nagy-Britannia- EMAS /Eco Management and Audit Scheme/ -1836/93 (1990-ben) - EU- ISO 14001 - világszerte

EMASAz EU ökoirányítási rendszere.Iparvállalatok önkéntes részvételén alapul, kényszer helyett ösztönzés, a környezeti teljesítmény önkéntes javítására. 2000-ig 3200-an léptek be, Mo.-on csak páran (Audi, Opel, Temic)

Jellemzői:

- Kötelező az auditált jelentést nyilvánosságra hozni- Szükséges a környezeti teljesítmény folyamatos javítása- Audit készítése 3 évente- Teljes körű környezeti állapotfelmérés- Legjobb elérhető technikák alkalmazása (Best Available Technologies)- Kézikönyv használata kötelező

ISO 14001

Környezetközpontú irányításról szóló nemzetközi szabvány, 1996.

Bizonyos elveket átvesz az ISO 9000-től, alapja a PDCA: Plan – Do – Check – Act (Tervezés – Végrehajtás – Ellenőrzés – Javítás)

Nem határoz meg konkrét célt vagy határértéket a környezeti teljesítésnél, csak elkötelezettséget a jogszabályok betartására, a környezetszennyezés megelőzésére és a folyamatos javításra.2000-re 7600 európai vállalat szerezte meg, 120 Mo.-ról (Bábolna, Unilever) + valamennyi európai állami tulajdonú erdőgazdaság integráltan.

Jellemzők

- nyilvános környezeti jelentés önkéntes alapon- elkötelezettség a jogi előírások betartására- irányítási rendszer fejlesztése- bárhol alkalmazható: ipar, közlekedés, szolgáltatás, agrárium…- szabványos (17 lépés)- központban a szennyezés megelőzése- audit elkészítése 1-3 évente- a környezeti hatások felmérésének módszere szabadon választható- a környezeti politika nyilvános

Életciklus-elemzés /LCA/

- A környezeti menedzsment széles körben terjedő eszköze, tanulmányozza a környezeti tényezőket és a potenciális környezeti hatásokat a termék teljes élettartama alatt („bölcsőtől a sírig”), a nyersanyagbeszerzéstől a felhasználáson át a végső hulladékkezelésig.- Felölelik az erőforrások használatát, az emberi egészséget, az ökológiai következményeket.- Helyesebb egy tágabb döntési folyamat részeként használni és értékelni eredményeit, a kölcsönhatások figyelembe vétele érdekében.MSZ EN ISO 14040-43 szabvány.

Ökomérleg- Egy adott szervezetnél indexek segítségével egységesíti és állapítja meg a körny. elemekre gyakorolt hatások optimális kombinációját. - Folyamatos ellenőrzés, előrehaladás a fontos.

Ökocímke- A termék környezeti hatásairól ad számot életciklusa egészét tekintve- Cél: javítsa minden olyan termék tervezését, forgalomba hozatalát, felhasználását, amely életciklusa bármely szakaszában akár a legkisebb hatással is van környezetére- Informál a termék környezeti hatásairól

TUDATFORMÁLÁS SZEREPEA KÖRNYEZETVÉDELMI

SZABÁLYOZÁSBAN

A környezetvédelmi cselekedetek a motiváció alapján 3 csoportba:

- belső motiváltságon alapuló- gazdasági érdekek motiválta- külső kényszer hatására

A kövéd. szabályozás módszerei utóbbi kettőbe tartoznak

- A környezeti tudatosság általános szintje a Földön alacsony szinten - Fontos a belső motiváltság kialakítása

Média és iskolarendszer szerepe

- 1972. stockholmi konferencia, környezetvédelemre irányítja a figyelmet- Média nemcsak tudósít, hanem adásokat sugároz, újságcikkek, oktató-nevelő tevékenység- A mai felnőtt lakosság nagy része ezekkel nem találkozott az iskolában, nagy felelősség a környezethez való viszony kialakításában

- Félremagyarázás, politikai indokkal, vagy ismeretek kellő hiánya, hitelesség rovására- Valóságosabb kép, ha a média több szereplőinek véleményét is megismerjük- Saját vélemény kialakulása függ: egyéni adottságok, politikai hovatartozás, neveltetés…- Visszajelzés: fórumokon, megmozdulásokon, emlékezéseken, médiában – döntéshozóhoz is eljut- Civil szervezetek alakulása, közös fellépés és érdekérvényesítés (sztrájk, gyűlések, demonstrációk) – média tudósít, kihasználhatják politikai célokra is

- Előfordulhat: torz állampolgári visszajelzés, helyes döntést helytelennek ítél meg

Miért? - Nincs elég ismeret, a tudomány is adós pár környezeti kérdés megválaszolásában - környezetvédelmi alapelvek ismerete fogódzó lehet

Zöld érzület + pontos ismeretek együtt hatékonyak

Oktatás-nevelés szerepe

- Legfontosabb színtere a környezeti tudatosság fejlesztésének- Iskolába mindenki jár, csak a legelmaradottabb országoknál 40 % ez az arány

Nevelés: a teljes személyiség fejlesztésének folyamataOktatás: ismeretátadási folyamat

A kettő elválaszthatatlan.

Környezeti nevelés: személyiségfejlesztés, amelynek célja a környezetvédő gondolkodás, viselkedésmód kialakítása.

Miért az iskola?

- szakképzett pedagógusok- életkori sajátosságok figyelembevételével - oktatás tantervekkel- tudományosan igazolt ismeretek- rendszeres számonkérés- gyakorlati alkalmazása az ismereteknek- pedagógus személyisége nevelő hatású

Környezeti neveléskor értelmi, érzelmi és motorikus készségek fejlesztése együtt – életkor figyelembevételével!

Tudomány- és tantárgyközinek kell lennie, azaz nem 1-2 tárgy keretében oktatni, hanem mindenhová szervesen beépítve.

Nevelés 3 irányaA) minden tárgyon belül kellő súllyal jelennek meg

a kövéd. jellegű ismeretek, nevelési feladatok. Tanárok együttműködése alapvető. Előny: elmélyült ismeretanyagHátrány: - bizonyos kövéd. ismereteket nehéz beilleszteni 1-1

tárgyba, így kimarad az oktatásból - tantárgyi összehangolási nehézségek, szemléletbeli

eltérések oktatóknál - versengés, az ő tárgyukban legyen a legtöbb kövéd.

vonatkozás, de gyakorlatban nem tudják megvalósítani

- az osztozásban kimaradnak fontos témák

B) másik véglet: a környezetvédelem önálló tárgyként, a többiben nincs kövéd. oktatás

Előny: rendszeres kövéd. ismereteket kapnak Hátrány: - egy tárgy keretében nem lehet minden

vonatkozást megismertetni- átfogó szemlélet nem alakul ki, nem hatékony - oktató sem lehet mindenből felkészült- általában kis óraszám

C) óvodai előkészítés után iskolában több tárgy keretében foglalkoznak a kövéd. kérdésekkel.

Általános és speciális ismereteket is ad

Alapvető célkitűzések:Alapvető célkitűzések: - ált. iskolában rendszeres környezeti nevelést, eredményezzen környezetvédőbb gondolkodást, kö.védő személyiség kialakulása - fontos a család példamutatása – iskola önmagában nem elég- igény alakuljon ki a környezeti problémák és megoldásuk iránt, aktív részvétel- legfiatalabb korban az érzelmi ráhatás segít, pl. természet szépsége, a helytelen cselekvések megismerése és a helyes gyakoroltatása- 10 éves kortól értelmi nevelés: nő az ismeretanyag is

- a különböző órákon különböző szemléletű tanárok aspektusait ismerik meg + saját tapasztalatok (széles látókörű oktató)- alapfokon a széles néptömegek környezeti tudatának kialakítása, közép- és felsőfokon szakemberképzés- felsőoktatás felelőssége: döntéshozók, kövéd. szakemberek, tudósok kikerülése + polihisztorok hiányában kevés a széles látókörű szakember, aki széles környezeti műveltségű, a speciális problémákat el tudja helyezni egy tágabb körben, áttételes hatásokat tud megítélni, tehát globális és speciális látásmódú

- oktatásban olyan tantárgyak kellenek, amelyek a globális földi rendszerrel, a társadalom fejlődésével, természeti környezet konfliktusaival együtt, rendszerben foglalkoznak- erre építeni a speciális ismereteket – utalni a szélesebb hatásokra, távlati időbeli következményekre, bizonytalanságokra- egyetemi posztgraduális képzés: itt elmélyült kövéd. ismeretszerzés, szakismeretek magas szintű alkalmazása – tudományos kutatás megalapozása

NEM ÁLLAMI SZERVEZETEK

Egy társadalom környezetkultúráját nemcsak a politika, az önkormányzatok, hanem a saját kezdeményezésű civil szervezetek tevékenysége is befolyásolja. - rendszerváltozás után sok környezetvédő és környezeti nevelő civil szervezet jött létre: 1949: Bulányi György karácsonyi elmélkedés, a "Régi Írás", a Bokor katolikus közösség "zöld filozófiájának" első dokumentuma1974: megalakul a Magyar Madártani Egyesület 1976: Vásárhelyi István Természetvédő Kör

A természetvédelmi kutatások mellett jelentős szerepet vállaltak a természetvédelmi nevelőmunkában, táborokat szerveztek, iskolai foglalkozásokat vezettek, elkezdték működésüket a "madarász sulik".

TIT az 1980-as évek végéig csaknem 20 éven keresztül megrendezte a Környezetvédelmi Nyári Egyetemeket.

’80-as évek: kibontakozó zöld mozgalom több gyökere: az erőszakmentes-békemozgalmi, a közösségben más életmódot élni akaró és a természet-környezetvédelmi.Egyesületek, amelyek célkitűzései között fontos szerepet kapott a környezeti nevelés is:(1981. B.A.Z.-megyei Természetvédelmi Egyesület, 1985. BME Zöld Klub, Kaán Károly Ökológiai Klub, 1986. Reflex, 1988. Biokultúra Egyesület, E-Misszió, Levegő Munkacsoport, IKSZ, 1989. Magyar Természetvédők Szöv., Fauna Klub, 1990. Zöld Szív Ifjúsági Természetvédő Mozgalom, Fauna Egyesület, Védegylet stb.)

Minden egyesület más aspektusból valósítja meg a környezettel való harmonikus együttélésre nevelést (külön pedagógiai, erdei iskolai vagy ifjúsági szakosztály, mások egy-egy témakör területén fejtenek ki intenzív munkát (közlekedés, kerékpározás, életmód, hulladék, fogyasztói szokások stb.))

A ‘90-es években új folyamat: Több országos egyesület alakult, céljaik között az első és legfontosabb helyen a környezeti nevelőmunka segítése.

- Erdei Iskola Egyesület- Természet- és Környezetvédő Tanárok Egyesülete- Magyar Környezeti Nevelési Egyesület- Környezeti Nevelési Iskolahálózat- Körlánc Orsz. Környezeti Nevelési Egyesület

tagjai pedagógusok, ill. oktatási intézmények, amelyek munkájukhoz szeretnének egyre több információt, szakmai és módszertani segítséget kapni.

Hálózati együttműködés:

- Internet Honlapok, - hírlevelek, kiadványok, - konferenciák- kormányzattal való együttműködés

A helyi zöld civil szervezetek jelenléte esetén a településeken a környezeti tudatosság erőteljesebb.

A helyi szükségletek a helyi társadalom környezeti nevelése terén:

- "saját hely" ismerete (domborzat, felszín, mikroklíma, term. értékek, veszélyeztetettség),- "saját hellyel" való lelki azonosulás, helyet magáénak vallás, közösségi érzés, tudat, a gondoskodás, a védelem attitűdje, - állampolgári szintű figyelem, ismeretek a helyi természet illetve környezet védelmének regionális, országos, globális beágyazottságáról, összefüggéseiről, a kö.politika irányultságáról, - a helyi természet és környezet védelmének stratégiája, eszközei, megvalósítási készség, - a helyi közösség közös erkölcsi rendje, kommunikációja,

- a "helyi védelem cselekvő részese" attitűd kialakulása, működése, - a természet- és környezetvédelemben való közösségi részvétel természetessé válása.

ZÖLD PÓK Hálózat (tagok: pl. MME, HUMUSZ, LEVEGŐ MUNKACSOPORT)

GREENPEACE 1971-„Gyermekeid 21. századáért harcolsz – pokolba a szabályokkal!”David McTaggart, a Greenpeace egyik alapítója

A legkülönbözőbb országokból, kultúrákból és vallási felekezetekből származó, legkülönbözőbb színű, különböző politikai nézeteket valló emberek szövetkeznek egy közös célért folytatott, erőszakmentes harcban: Földünk megőrzése magunknak és a jövőbeli generációk számára, hogy az Élet továbbra is változatos lehessen.

- nem fogadnak el pénzt gyáraktól, kormányoktól, politikusoktól, így őrzik meg a függetlenséget és megvesztegethetetlenséget- 101 országban több, mint 2.600.000 magánember támogatja pénzzel

Fontosabb kampányok és sikerek

1971-ben tiltakozás az amerikai atomtesztek ellen "Let's make it a green peace" A teszteket leállították

1975 – bálnavadászat elleni fellépés (1986. nemzetközi bálnavadászati tilalom lép életbe)

A '70-es évek közepén a Cree indián törzs sámánja a Greenpeace-nek a "Rainbow Warriors" - (Szivárvány-harcos) címet adta

A '80-as évek elejétől fellépés a hulladéklerakás ill. a víz és levegő vegyi szennyezése ellen

1987-ben megnyitnak egy Antarktisz-állomást a kontinens védelme céljából

1989. A Greenpeace fellép az őserdők védelméért

1994 és 2001 között több óriási területű őserdő kerül Kanadában védelem alá

1994-ben  Megtiltják az ipari országokból Kelet-Európába és a Harmadik Világ országaiba történő mérgező hulladék-szállítást

A ’90-es évek elején elindul a klíma-kampány

1990.  Világméretű tilalom születik az FCKW (CFC) (fluor-klór szén-hidrogének, hűtőközegekben), mint "ózonréteg-gyilkos" ellen

A '90-es évek közepe óta a géntechnológia földeken és ételekben való alkalmazása ellen tiltakozik

1997-ben Ausztriában elsőként megtiltják a géntech-kukorica importálásátHazánkban TISZA ciánszennyezése, NO WAR!, Zengő radarállomás, Verespataki aranybánya, GMO-mentes települések

KöszönöKöszönömm

aa

figyelmfigyelmet!et!