Közcélú szervezetek menedzsmentje

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEMKAUTZ GYULA GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARREGIONÁLIS-TUDOMÁNYI ÉS KÖZPOLITIKAI TANSZÉK

Közcélú szervezetek Közcélú szervezetek menedzsmentjemenedzsmentje

Közszolgálati szakKözszolgálati szak

2007/2008 tavasz2007/2008 tavasz

Konczosné dr.Szombathelyi Márta


2

TematikaTematika

1.hét:A non-business szektor 1.hét:A non-business szektor terminológiai kérdései. Dinya 2004. terminológiai kérdései. Dinya 2004. 9-12, 21-39.9-12, 21-39.

2. hét:A non-business szektor 2. hét:A non-business szektor szerepe a társadalmi igények szerepe a társadalmi igények kielégítésében. Dinya 2004. 21-39.kielégítésében. Dinya 2004. 21-39.

3. hét:A non-business szféra helye, 3. hét:A non-business szféra helye, szerepe, sajátosságai a hálózati szerepe, sajátosságai a hálózati gazdaságban. Dinya 2004. 39-48.gazdaságban. Dinya 2004. 39-48.

4. hét:A non-profit szervezetek 4. hét:A non-profit szervezetek menedzsmentje/1. Szektoriális menedzsmentje/1. Szektoriális jellemzők, alapok. Dinya 2004. 145-jellemzők, alapok. Dinya 2004. 145-161.161.

5. hét:A non-profit szervezetek 5. hét:A non-profit szervezetek menedzsmentje/2. Jellegzetességek menedzsmentje/2. Jellegzetességek és menedzsment funkciók. Dinya és menedzsment funkciók. Dinya 2004. 161-187.2004. 161-187.

6. hét:Közszolgáltatási 6. hét:Közszolgáltatási menedzsment/1. Menedzserek a menedzsment/1. Menedzserek a közszférában. Dinya 2004. 187-201.közszférában. Dinya 2004. 187-201.

7. hét:Közszolgáltatási 7. hét:Közszolgáltatási menedzsment./2. Sikeres menedzsment./2. Sikeres közszolgáltatók. Dinya 2004. 202-közszolgáltatók. Dinya 2004. 202-218. 218.

8. hét:Emberi erőforrás menedzsment a 8. hét:Emberi erőforrás menedzsment a közszolgálatban/1. Terv és stratégia, közszolgálatban/1. Terv és stratégia, munkakörelemzés, munkakörelemzés, személyzetbiztosítás, személyzetbiztosítás, teljesítményértékelés, motiválás. teljesítményértékelés, motiválás. Karoliny 2005: 17-156.Karoliny 2005: 17-156.

9. hét:Emberi erőforrás menedzsment a 9. hét:Emberi erőforrás menedzsment a közszolgálatban/2. Képzés és közszolgálatban/2. Képzés és személyzetfejlesztés, személyzetfejlesztés, változásmenedzselés, szervezeti változásmenedzselés, szervezeti kommunikáció. Karoliny 2005: 157-233.kommunikáció. Karoliny 2005: 157-233.

10. hét:Elszámoltathatóság a 10. hét:Elszámoltathatóság a közszférában.A teljesítményorientáció közszférában.A teljesítményorientáció helye és szerepe a közszolgálati helye és szerepe a közszolgálati rendszer megújításában. Molnár in: rendszer megújításában. Molnár in: Karoliny 2005: 256-266,Dudás in: Karoliny 2005: 256-266,Dudás in: Karoliny 2005: 268-276.Karoliny 2005: 268-276.

11. hét:A közszolgálatiság értelmezése 11. hét:A közszolgálatiság értelmezése a média világában. Jakab in: Kiss 2000. a média világában. Jakab in: Kiss 2000. 77-83.77-83.

12. hét:Retorika a közszolgálatban: 12. hét:Retorika a közszolgálatban: kiemelkedően fontos írásművek a kiemelkedően fontos írásművek a közszolgálatban. Vass 2001: 59-123.közszolgálatban. Vass 2001: 59-123.

13. hét:Tulajdonságok, készségek, 13. hét:Tulajdonságok, készségek, képességek, alapértékek, képességek, alapértékek, viselkedéskultúra a közszolgálatban. viselkedéskultúra a közszolgálatban. Vass 2001: 163-189.Vass 2001: 163-189.


3

1-2.hét: A non-business szektor 1-2.hét: A non-business szektor terminológiai kérdései. A szektor terminológiai kérdései. A szektor szerepe a társadalmi igények szerepe a társadalmi igények kielégítésében kielégítésében ((Dinya 2004. 9-12, 21-39, 21-39.)Dinya 2004. 9-12, 21-39, 21-39.)

A társadalmi igények kielégítésében – az üzleti szektor A társadalmi igények kielégítésében – az üzleti szektor mellett – fontos szerepet játszik a non-business szektor, mellett – fontos szerepet játszik a non-business szektor, méretét, társadalmi súlyát, gazdasági szereplői számát méretét, társadalmi súlyát, gazdasági szereplői számát tekintve.tekintve.

Az állam szerepe nélkülözhetetlen a stabil, tartós fejlődés Az állam szerepe nélkülözhetetlen a stabil, tartós fejlődés megalapozásában, a gyorsan bővülő piacok szabályainak és megalapozásában, a gyorsan bővülő piacok szabályainak és intézményrendszerének létrehozásában, működtetésében. intézményrendszerének létrehozásában, működtetésében. Ez jelentős forrásokat igényel. Ez jelentős forrásokat igényel.

A tartós növekedés végét jelző válságok az 1970-es évektől A tartós növekedés végét jelző válságok az 1970-es évektől kezdődően egyértelművé tették, hogy újra kell gondolni az kezdődően egyértelművé tették, hogy újra kell gondolni az üzleti és nem üzleti szektor közt korábban kialakult üzleti és nem üzleti szektor közt korábban kialakult munkamegosztást, az állami szerepvállalás mértékét, munkamegosztást, az állami szerepvállalás mértékét, módját.módját.

A téma részletes tárgyalását meg kell, hogy előzze azonban A téma részletes tárgyalását meg kell, hogy előzze azonban a terminológiai problémák tisztázása. Még a a terminológiai problémák tisztázása. Még a szakirodalmakban is gyakran keverednek az alábbi fogalmak:szakirodalmakban is gyakran keverednek az alábbi fogalmak:


4

Terminológiai problémák a Terminológiai problémák a közszolgáltatások kapcsánközszolgáltatások kapcsán

TevékenységTevékenység SzervezetSzervezetKözhasznúKözhasznú KözintézményKözintézmény

KözcélúKözcélú Költségvetési Költségvetési intézményintézmény

KözérdekűKözérdekű KözüzemKözüzem

Non-profitNon-profit KözszféraKözszféra

Not-for-profitNot-for-profit KözszektorKözszektor

Közigazgatás Közigazgatás Harmadik szektorHarmadik szektor

KözszolgáltatásKözszolgáltatás Közösségi szektorKözösségi szektor

KözszolgálatKözszolgálat Civil szféraCivil szféra

KözfeladatKözfeladat Non-business Non-business szektorszektor


5

A gazdasági szereplők által előállított A gazdasági szereplők által előállított javak kategorizálása/1.javak kategorizálása/1. A fogyasztás, az igény jellege szerintA fogyasztás, az igény jellege szerint

Egyéni: ha valaki elfogyasztja, más már nem teheti meg (élelmiszer, tartós fogyasztási cikkek stb.)

Közösségi (az egyén fogyasztása másokat nem korlátoz (tv-nézés, közbiztonság stb.)

A javakhoz való hozzáférés A javakhoz való hozzáférés korlátozhatósága szerintkorlátozhatósága szerint Lehetséges: a fogyasztó csak akkor veheti

birtokba, ha fogyaszt érte (fodrász, autó stb.) Nem lehetséges: technikai vagy etikai okok miatt

nem lehet kizárni a fogyasztásból (levegő, nemzetvédelem stb.)


6

A gazdasági szereplők által előállított A gazdasági szereplők által előállított javak kategorizálása/2.javak kategorizálása/2. MagánjavakMagánjavak

Felhasználás egyéni fogyasztás formájában A fogyasztók hozzáférése korlátozott, ár ellenében

KözjavakKözjavak Előállításuk közfeladat Fogyasztásukból senki nem zárható ki Piaci alapon megfizettetni nem lehet

Megfizettethető javakMegfizettethető javak Közérdekű szolgáltatások, mindenkinek szüksége van rá Technikailag megoldható a hozzáférés korlátozása Dönthet úgy a társadalom, hogy részben vagy egészben fizessék

meg a fogyasztók (pl. közüzemi szolgáltatók)

Közös (közhasznú) javakKözös (közhasznú) javak Fogyasztása egyéni jellegű A hozzáférés kevésbé korlátozott Dönthet úgy a társadalom, hogy a fogyasztók helyett a

társadalom más tagjai fizessék meg (pl. kulturális szolgáltatások, hajléktalanszállás stb.)


7

Gazdálkodó szervezetek gazdasági Gazdálkodó szervezetek gazdasági ágakba sorolva ágakba sorolva (A-K: üzleti szektor, E: közüzemi szektor, L-(A-K: üzleti szektor, E: közüzemi szektor, L-M-N: költségvetési szektor, O: non-profit szektor)M-N: költségvetési szektor, O: non-profit szektor) I. szektorI. szektor

A:Mezőgazdaság, erdő- és vadgazdálkodás B:Halászat C:Bányászat

II. szektorII. szektor D:Feldolgozóipar E:Villamos-energia-, gáz-, gőz-, vízellátás (közüzemi szektor) F:Építőipar

III. szektorIII. szektor G:Kereskedelem, járműjavítás H:Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás I:Szállítás, raktározás, posta, távközlés J:Pénzügyi tevékenység K:Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás L:Közigazgatás, védelem, kötelező TB M:Oktatás N:Egészségügyi, szociális ellátás O:Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás P:Alkalmazottakat foglalkoztató magánháztartások Q:Területen kívüli szervezetek


8

A társadalmi igényeket kielégítő A társadalmi igényeket kielégítő szereplők csoportosítása szereplők csoportosítása (a szolgáltatás célja és az (a szolgáltatás célja és az előállított javak jellege szerint)előállított javak jellege szerint)

Vállalatok (üzleti szektor)Vállalatok (üzleti szektor) Cél: profit szerzése Javak: magánjavak (a fogyasztók piaci árat fizetnek)

Közintézmények (költségvetési szektor)Közintézmények (költségvetési szektor) Cél: kollektív igények kielégítése Javak: közjavak (politikai döntés alapján)

Közüzemek (Közüzemi szektor)Közüzemek (Közüzemi szektor) cél: profitszerzés és kollektív igények kielégítése Javak: megfizettethető javak

Civil szervezetek (non-profit szektor)Civil szervezetek (non-profit szektor) Cél: egyéni igények kielégítése, de közhasznú Javak: közös javak


9

„„Non-business” szektorNon-business” szektor Költségvetési, közüzemi Költségvetési, közüzemi

és non-profit szektorés non-profit szektor

Főtevékenység:kollektív Főtevékenység:kollektív igényeket kielégítő igényeket kielégítő és/vagy közhasznú és/vagy közhasznú szolgáltatásokszolgáltatások

Fogyasztói Fogyasztói igény jellegeigény jellege

EgyéniEgyéni

Civil Civil szervezetekszervezetek

Vállalkozás Vállalkozás (üzleti (üzleti szektor)szektor) Privát szféraPrivát szféra

KollektívKollektív

KözintézménKözintézmény y (költségveté(költségvetési szektor)si szektor)

Közüzemek Közüzemek (közüzemi (közüzemi szektor)szektor) KözszolgáltatáKözszolgáltatá

si szférasi szféra

közhasznúközhasznú profitszerzésprofitszerzés

Szolgáltatás céljaSzolgáltatás célja


10

Információs társadalom, hálózati Információs társadalom, hálózati gazdasággazdaság A szereplők korábbihoz képest sokkal szélesebb körének A szereplők korábbihoz képest sokkal szélesebb körének

és sokkal intenzívebb összefonódása, kölcsönös és sokkal intenzívebb összefonódása, kölcsönös egymásra utaltságaegymásra utaltsága

A business-szektor működésében megjelenő A business-szektor működésében megjelenő marketing/menedzsment módszerek alkalmazása a non-marketing/menedzsment módszerek alkalmazása a non-business szektorbanbusiness szektorban

A business-szféra bekapcsolódása a non-business A business-szféra bekapcsolódása a non-business szektorbaszektorba

A társadalmi igények kielégítésének alapfeltétele a A társadalmi igények kielégítésének alapfeltétele a szektorok harmonikus együttműködéseszektorok harmonikus együttműködése

Az üzleti szektorban lezajlott, a közszférában napirendre Az üzleti szektorban lezajlott, a közszférában napirendre került (szervezeti hatékonyság, működési szabályok, került (szervezeti hatékonyság, működési szabályok, menedzsment átalakulása), a civil szervezeteknél a menedzsment átalakulása), a civil szervezeteknél a kezdeteknél tart a gazdasági és a tudati rendszerváltáskezdeteknél tart a gazdasági és a tudati rendszerváltás


11

KérdésekKérdések

A non-business szektor sajátosságai A non-business szektor sajátosságai mennyiben módosítják, korlátozzák a mennyiben módosítják, korlátozzák a business-szektorban alkalmazott módszerek business-szektorban alkalmazott módszerek használhatóságát, adaptálási lehetőségeit?használhatóságát, adaptálási lehetőségeit?

A non-business-szektor sajátosságai A non-business-szektor sajátosságai indokolják-e speciálisan erre a szektorra indokolják-e speciálisan erre a szektorra érvényes marketing/menedzsment érvényes marketing/menedzsment módszerekmódszerek

kidolgozását?kidolgozását?


12

A non-business szektorhoz tartozó A non-business szektorhoz tartozó szervezetek fontosabb kvalitatív szervezetek fontosabb kvalitatív jellemzőijellemzői SzektorokSzektorok

JellemzőkJellemzők

„„Non-business” szektorNon-business” szektor

Üzleti szektorÜzleti szektorKözszolgáltatási szféraKözszolgáltatási szféra Non-profit Non-profit szektorszektor

Költségvetési Költségvetési szektorszektor

Közüzemi Közüzemi szektorszektor

SzervezeteiSzervezetei KözintézményeKözintézményekk

KözüzemekKözüzemek Civil Civil szervezetekszervezetek

VállalatokVállalatok

Előállított javakElőállított javak KözjavakKözjavak Megfizettethető Megfizettethető javakjavak

Közös javakKözös javak MagánjavakMagánjavak

Kielégített Kielégített igényekigények

KollektívKollektív KollektívKollektív EgyéniEgyéni EgyéniEgyéni

Fogyasztás Fogyasztás finanszírozójafinanszírozója

KöltségvetésKöltségvetés Költségvetés+Költségvetés+

fogyasztófogyasztó

Adományozó, Adományozó, szponzorszponzor

FogyasztóFogyasztó

Tevékenység Tevékenység céljacélja

KözhasznúKözhasznú ProfitszerzésProfitszerzés KözhasznúKözhasznú ProfitszerzésProfitszerzés

Szférához Szférához csatoláscsatolás

Közszolgáltatási Közszolgáltatási szféraszféra

KözszolgáltatásKözszolgáltatási szférai szféra

Privát szféraPrivát szféra Privát szféraPrivát szféra

TulajdonformaTulajdonforma ÁllamiÁllami Állami/vegyesÁllami/vegyes MagánMagán MagánMagán

Működési formaMűködési forma Költségvetési Költségvetési intézményintézmény

VállalatVállalat Alapítvány, Alapítvány, egyesület, egyesület, közhasznú közhasznú társaságtársaság

Egyéni, társas Egyéni, társas vállalkozásvállalkozás


13

MegállapításokMegállapítások

A költségvetési és az üzleti szektor minden A költségvetési és az üzleti szektor minden vonatkozásban eltér egymástólvonatkozásban eltér egymástól

A non-profit szektor több dologban hasonlít A non-profit szektor több dologban hasonlít az üzleti szektorra, mint a közüzemi vagy a az üzleti szektorra, mint a közüzemi vagy a közintézményi szektorraközintézményi szektorra

A közüzem átmenet a költségvetési A közüzem átmenet a költségvetési szervezetek és a vállalatok közöttszervezetek és a vállalatok között

A non-business-szektor nem tekinthető A non-business-szektor nem tekinthető homogénnekhomogénnek

A non-profit-szektorban eredményesen A non-profit-szektorban eredményesen alkalmazható módszerek közelebb állnak az alkalmazható módszerek közelebb állnak az üzleti szektor megoldásaihozüzleti szektor megoldásaihoz


14

Az egyes szektorok menedzsment Az egyes szektorok menedzsment sajátosságaisajátosságai

KöltségvetésKöltségvetési szektori szektor

Közüzemi Közüzemi szektorszektor

Non-profit Non-profit szektorszektor

Üzleti Üzleti szektorszektor

A A szervezet szervezet céljacélja

Ellátási Ellátási kötelezett-kötelezett-ségek ségek elvégzéseelvégzése

Közellátás Közellátás rentábilis rentábilis megvalósítámegvalósításasa

SzolgáltatáSzolgáltatási si teljesítménteljesítmény maxima-y maxima-lizálásalizálása

ProfitszerzéProfitszerzés s maximalizálmaximalizálásaása

TagokTagok Köz-Köz-alkalmazottaalkalmazottakk

köztisztviselköztisztviselőkők

AlkalmazottAlkalmazottakak

AlkalmazottAlkalmazottak és ak és önkéntesekönkéntesek

alkalmazottalkalmazottakak

Irányítási Irányítási mechanizmmechanizmusus

Szabályozott Szabályozott állami állami felügyeletfelügyelet

Hivatali Hivatali menedzsmemenedzsmentnt

Testületi útTestületi út TulajdonosoTulajdonosok vagy k vagy megbízottaimegbízottaikk

KörnyezetKörnyezet Politikai Politikai alapon alapon nyugvó nyugvó túlszabá-túlszabá-lyozottságlyozottság

Korlátozott Korlátozott piaci piaci befolyásbefolyás

Igény-Igény-gazdasággazdaság

Piaci Piaci versenyverseny


15

3. hét: A non-business szféra helye, szerepe, 3. hét: A non-business szféra helye, szerepe, sajátosságai a hálózati gazdaságbansajátosságai a hálózati gazdaságban((Dinya 2004. 39-48.)Dinya 2004. 39-48.)

A non-business-szektor A non-business-szektor számára nagyobb számára nagyobb kihívás a hálózati kihívás a hálózati gazdaság, mint az gazdaság, mint az üzleti szektor számáraüzleti szektor számára

A hálózati gazdaság két A hálózati gazdaság két alappillére: alappillére: önszerveződés és önszerveződés és önfenntartásönfenntartás

A közszolgáltatásokat A közszolgáltatásokat viszont központilag viszont központilag hozzák létre és hozzák létre és központilag is központilag is finanszírozzákfinanszírozzák

A közszféra a kihívásoknak A közszféra a kihívásoknak a „vállalkozói szellemű” a „vállalkozói szellemű” működés felé működés felé elmozdulva próbál elmozdulva próbál megfelelnimegfelelni

Minden gazdasági Minden gazdasági szervezet valamilyen szervezet valamilyen hálózat tagja: klaszterekhálózat tagja: klaszterek


16

Gazdasági paradigmaváltásGazdasági paradigmaváltásKlasszikusKlasszikus HálózatiHálózati

StabilitásStabilitás Folyamatos alkalmazkodásFolyamatos alkalmazkodás

A szervezeti hierarchia A szervezeti hierarchia kiterjesztésekiterjesztése

A szervezeti hierarchia A szervezeti hierarchia lebontásalebontása

Hosszú távú tervezésHosszú távú tervezés Azonnali reagálásAzonnali reagálás

Menedzsment szerep: Menedzsment szerep: versengésversengés

Menedzsment szerep: Menedzsment szerep: kooperációs készségkooperációs készség

Egyedi szervezetekEgyedi szervezetek Hálózatok, klaszterek Hálózatok, klaszterek (egy (egy adott iparág versenyző és adott iparág versenyző és kooperáló vállalatainak, kooperáló vállalatainak, kapcsolódó és támogató iparági kapcsolódó és támogató iparági szereplőinek földrajzi szereplőinek földrajzi koncentrációja)koncentrációja)

Fizikai folyamatok Fizikai folyamatok menedzselésemenedzselése

A cég tudásának A cég tudásának menedzselésemenedzselése

Közszolgáltatások: hatósági Közszolgáltatások: hatósági funkció, ellátási funkció, ellátási kötelezettségekkötelezettségek

Közszolgáltatások: kooperáció Közszolgáltatások: kooperáció a gazdasággal, az érdekeltek a gazdasággal, az érdekeltek mobilizálása, katalizátorszerepmobilizálása, katalizátorszerep


17

Az 5 tényezős versenyerőAz 5 tényezős versenyerőPorter szerintPorter szerintAz 5 tényezős versenyerőAz 5 tényezős versenyerőPorter szerintPorter szerint

Meglevő, illetve új Meglevő, illetve új belépők belépők

fenyegetésefenyegetése

Versenytársakfenyegetése

Versenytársakfenyegetése

Helyettesítő Helyettesítő termékek termékek

fenyegetésefenyegetése

Szállítók Szállítók alkupozícióalkupozíció

jaja

Vevők Vevők alkupozícióalkupozíció

jaja

Forrás: Porter, M.: Versenystratégia. Akadémiai Kiadó, Bp. 1993.


18

Az Öt Versenyerő-Az Öt Versenyerő-modell:modell:

az elemzések az elemzések kulcseszközekulcseszköze

Forrás: Porter, M. (1979):How Competitive Forces

Shape Strategy?Harvard Business Review 57,

No.2. March-April, pp. 137-145.

Más iparágak cégei által kínálthelyettesítő termékek

A termékek és szolgáltatások vevői

A kulcsinputok beszállítói

Potenciális új belépők

A beszállítók alkupozíciójával és jövedelmezőségével összefüggő versenyerők

A vevők alkupozíciójával és jövedelmezőségével összefüggő versenyerők

Kívülállók piaci törekvése a vásárlók elcsábítására saját helyettesítő termékeik vásárlásáért

Új riválisok belépésének fenyegetéséből származó versenyerők

Harc a meglévő versenytársakkal

A rivális cégek versenyerői, harcban a jobb piaci pozícióért és más versenyelőnyökért


19

A versenyelőnyökA versenyelőnyökPorter szerintPorter szerintA versenyelőnyökA versenyelőnyökPorter szerintPorter szerint Input feltételek Input feltételek

fejlettsége fejlettsége (erőforrás, tőke, (erőforrás, tőke, infrastruktúra)infrastruktúra)

SzervezetSzervezet

Keresleti feltételek Keresleti feltételek fejlettsége fejlettsége (a piac (a piac

igényessége, igényessége, nyomása)nyomása)

KapcsolódKapcsolódó ágazatok ó ágazatok fejlettsége fejlettsége (támogató, (támogató, kiszolgáló, kiszolgáló, non-profit non-profit ágazatok)ágazatok)

Versengés Versengés fejlettsége fejlettsége (intenzitása, (intenzitása, innovációra innovációra ösztönzése)ösztönzése)

Forrás: Porter, M.: Versenystratégia. Akadémiai Kiadó, Bp. 1993.


20

Átalakuló versenykörnyezetÁtalakuló versenykörnyezet

A non-business szektor (különösképpen a A non-business szektor (különösképpen a közszolgáltató szervezetek: költségvetési közszolgáltató szervezetek: költségvetési intézmények, közüzemek) szerepe valamennyi intézmények, közüzemek) szerepe valamennyi tényezőcsoportnál megjelenik: a lokális tényezőcsoportnál megjelenik: a lokális versenyelőnyök alakulására komoly hatással versenyelőnyök alakulására komoly hatással vannakvannak

A globalizálódó verseny elsődleges szereplőivé A globalizálódó verseny elsődleges szereplőivé az egyedi szervezetek helyett egyre inkább a az egyedi szervezetek helyett egyre inkább a hálózatok válnak, amelyek a lokális hálózatok válnak, amelyek a lokális versenyelőnyökre építve lehetnek sikeresekversenyelőnyökre építve lehetnek sikeresek

Minél intenzívebb a verseny, annál jelentősebb Minél intenzívebb a verseny, annál jelentősebb mértékű és speciálisabb összetételű mértékű és speciálisabb összetételű versenyelőny szükséges a sikerhezversenyelőny szükséges a sikerhez


21

Gazdasági hálózatokGazdasági hálózatok

Üzleti hálózatok vs. gazdasági hálózatokÜzleti hálózatok vs. gazdasági hálózatok Az üzleti szféra csak a vállalkozásokat foglalja

magában, a gazdasági szféra a közszférát és a civil szervezeteket is

A társadalmi igények kielégítésében valamennyi szereplő gazdasági jellegű tevékenységet végez

Az üzleti hálózatokban jelen vannak a közszféra, sőt a civil szféra szereplői is

Az adm. nyilv.tartásban szereplő, jogilaglétező, adószámmal rendelkező valamennyiegység gazdasági szervezetnek tekinthető


22

Hálózati jellemzők a non-business Hálózati jellemzők a non-business szektorbanszektorban

Az összes gazdasági szervezet gyakorisági megoszlása a Az összes gazdasági szervezet gyakorisági megoszlása a foglalkoztatottak létszáma alapján gyorsan csökkenő foglalkoztatottak létszáma alapján gyorsan csökkenő hatványfüggvénnyel leírható (80%: 0-1 főt foglalkoztató, 16%: 2-hatványfüggvénnyel leírható (80%: 0-1 főt foglalkoztató, 16%: 2-49 főt foglalkoztató, 4%: 50 főt és ennél nagyobb létszámot 49 főt foglalkoztató, 4%: 50 főt és ennél nagyobb létszámot foglalkoztató)foglalkoztató)

A szervezetek zöme a mikro méretű kategóriába tartozik, a A szervezetek zöme a mikro méretű kategóriába tartozik, a nagyobb szervezetek tapasztalatai, módszerei kevéssé nagyobb szervezetek tapasztalatai, módszerei kevéssé hasznosíthatókhasznosíthatók

Az önszervező elvek teljesülése legjellemzőbb a szolgáltató és az Az önszervező elvek teljesülése legjellemzőbb a szolgáltató és az agrárágazatban, leginkább torzul a költségvetési intézményeknél, agrárágazatban, leginkább torzul a költségvetési intézményeknél, főként a közüzemi szolgáltatóknálfőként a közüzemi szolgáltatóknál

Az üzleti és a civil szervezetek alapvetően hasonló elemi Az üzleti és a civil szervezetek alapvetően hasonló elemi szabályokat követnekszabályokat követnek

A költségvetési és a közüzemi (közszolgáltatási) szféra struktúrája A költségvetési és a közüzemi (közszolgáltatási) szféra struktúrája egységes, mindkettő alapvetően eltér az üzleti és a non-profit egységes, mindkettő alapvetően eltér az üzleti és a non-profit szférátólszférától

A közszolgáltatási menedzsment sajátosságait megszabja az elemi A közszolgáltatási menedzsment sajátosságait megszabja az elemi szabályok torz érvényesülése és mérettől való függetlenségeszabályok torz érvényesülése és mérettől való függetlensége


23

Non-business szervezetekre érvényes Non-business szervezetekre érvényes megállapításokmegállapítások Speciális vonásai erőst hatást gyakorolnak az Speciális vonásai erőst hatást gyakorolnak az

alkalmazható menedzsmentelvekre és –módszerekrealkalmazható menedzsmentelvekre és –módszerekre

Jellemző szervezeti megoldásokJellemző szervezeti megoldások

Az üzleti vállalkozásokhoz hasonlóan a szektor Az üzleti vállalkozásokhoz hasonlóan a szektor szervezeteinek jelentős hányada rendelkezik formális szervezeteinek jelentős hányada rendelkezik formális stratégiával, alkalmazzák a stake-holder analízis stratégiával, alkalmazzák a stake-holder analízis módszereitmódszereit

A non-business szervezetek esetében a követendő A non-business szervezetek esetében a követendő értékrend inkább etikai normákban nyilvánul meg értékrend inkább etikai normákban nyilvánul meg (személyiségi jogok védelme, átlátható gazdálkodás a (személyiségi jogok védelme, átlátható gazdálkodás a közpénzekkel, partneri viszony az ügyfelekkel)közpénzekkel, partneri viszony az ügyfelekkel)

Az emberi erőforrások menedzselése jellemző Az emberi erőforrások menedzselése jellemző sajátosságokkal bír (önkéntes munka szervezése és sajátosságokkal bír (önkéntes munka szervezése és motivációja, specialisták és generalisták motivációja, specialisták és generalisták együttműködése, testületekben végzett munka)együttműködése, testületekben végzett munka)


24

4. hét: A non-profit szervezetek 4. hét: A non-profit szervezetek menedzsmentje/1. Szektoriális menedzsmentje/1. Szektoriális jellemzők, alapokjellemzők, alapok ( (Dinya 2004. 145-161.)Dinya 2004. 145-161.)

Napjainkra csaknem minden, ami befolyásolja a non-Napjainkra csaknem minden, ami befolyásolja a non-profit szektorban nyújtott szolgáltatásokat profit szektorban nyújtott szolgáltatásokat (kormányzati bürokrácia világa,politikai környezet, (kormányzati bürokrácia világa,politikai környezet, üzleti bürokrácia világa, személyes világ), üzleti bürokrácia világa, személyes világ), alapvetően megváltozottalapvetően megváltozott

A két szektor (business, non-business) egymást A két szektor (business, non-business) egymást megtermékenyítő jellegemegtermékenyítő jellege

Definíciós problémák: az intézmények névvel Definíciós problémák: az intézmények névvel különböztették meg magukat az üzleti világ és az különböztették meg magukat az üzleti világ és az államkormányzat szerveitől („nem üzleti”, „nem államkormányzat szerveitől („nem üzleti”, „nem profit”, stb.)profit”, stb.)

Integratív jellegű definíciók (3. szektor, független Integratív jellegű definíciók (3. szektor, független szektor stb.)szektor stb.)

1989 USA Internal Revenue Code (IRC): adózási 1989 USA Internal Revenue Code (IRC): adózási kedvezményi státusz az ún. non-profit kedvezményi státusz az ún. non-profit szervezeteknekszervezeteknek


25

Nemzetközileg elfogadott, Nemzetközileg elfogadott, karakterisztikus szektoriális jellemzőkkarakterisztikus szektoriális jellemzők1.1. Nem profitorientáltakNem profitorientáltak

Nem a profitszerzés megtiltása, hanem az esetlegesen elért profit szétosztásának tilalma

2.2. Közhatalmi funkciót nem gyakorolnak, nem függnek közvetlenül Közhatalmi funkciót nem gyakorolnak, nem függnek közvetlenül a kormányzattóla kormányzattólMűködési, vezetési, gazdálkodási autonómia

3.3. IntézményesültekIntézményesültekSzabályos vezetőség és kialakult működési szabályok

4.4. KözhasznúakKözhasznúak1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről: tágabb

értelmezésben minden öntevékeny szervezet közhasznú; szűkebben értelmezve a közjót csak azok a szervezetek közhasznúak, amelyek nemcsak tagjaikat, hanem a tágabb közösség érdekeit is szolgálják

5.5. Adományokból való működés és öntevékenységAdományokból való működés és öntevékenységEz nem mond ellent a költségvetési támogatásnak, a vállalkozói

tevékenységnek, a szolgáltatásaikért cserébe kapott ár- és díjbevételeknek

6.6. Politikai szervezetek kizárásaPolitikai szervezetek kizárásaA magyar gyakorlat a pártokat nem, de az őket támogató egyesületeket,

alapítványokat beveszi a non-profit szervezetek kategóriába


26

A szektor hazai fejlődéseA szektor hazai fejlődése

A magyar non-profit szektor viharos A magyar non-profit szektor viharos fejlődésének okaifejlődésének okai Állam és társadalom kapcsoltrendszerének átalakulása

már a rendszerváltás előtt Csökken az ellenállás az átalakulással szemben Kialakultak a konflikus-kezelési módok (munkaadók és –

vállalók, kormányzati szervek és érdekképviseletek) Kiépültek a 3. szektor intézményei A modernizáció mo-i formája a non-profit szektorban az

amerikaihoz áll legközelebb: vállalkozói jelleg, az intézményfejlődés vegyes formája (alapítvány, közalapítvány, egyesület, szakszervezet, kht, szakmai érdekképviselet stb.)

Az alkalmazott menedzsmentelvek és módszerek nagy része amerikai eredetű

2001. december 31:2001. december 31: 46 263 működő non-profit szervezet Mo-on 65 476 főállású munkavállaló, 400ezer önkéntes


27

A non-profit szervezetek A non-profit szervezetek működésének környezetét alkotó működésének környezetét alkotó világméretű tendenciákvilágméretű tendenciák Információs globalizáció (27-32. dia)Információs globalizáció (27-32. dia)

Kulturális globalizációKulturális globalizáció

Kihívások a társadalom részérőlKihívások a társadalom részéről Növekvő mobilitás Demográfiai változások A gondoskodó állam háttérbe szorulása A társadalmi értékek módosulása, a politika

szerepének látszólagos felértékelődése

Határokon átnyúló kihívásokHatárokon átnyúló kihívások Környezetszennyezés, az állatvilág megmentése, a

bűnözés, a fogyasztási javak minőségének biztosítása


28

A globalizáció fogalmaA globalizáció fogalma

A társadalmi élet világméretű A társadalmi élet világméretű összekapcsolódásának határokon átnyúló, egyre összekapcsolódásának határokon átnyúló, egyre szélesedő, mélyülő és gyorsuló folyamata.szélesedő, mélyülő és gyorsuló folyamata.

A mind intenzívebb kölcsönös kapcsolatok és A mind intenzívebb kölcsönös kapcsolatok és függőségek világméretű rendszerének függőségek világméretű rendszerének kialakulásakialakulása

A társadalmi és kulturális rendszerek földrajzi A társadalmi és kulturális rendszerek földrajzi korlátai fokozatosan háttérbe szorulnakkorlátai fokozatosan háttérbe szorulnak

Az emberi közösségek az újkortól kezdve Az emberi közösségek az újkortól kezdve gyorsuló ütemben lépnek egymással gyorsuló ütemben lépnek egymással érintkezésbe, és a világgazdaság kialakulásával érintkezésbe, és a világgazdaság kialakulásával párhuzamosan fokozatosan egy jövőbeli mega-párhuzamosan fokozatosan egy jövőbeli mega-társadalom irányába haladnak. társadalom irányába haladnak.


29

A globalizáció jellemzőiA globalizáció jellemzői A XX. század utolsó harmadában kezdődő átalakulásA XX. század utolsó harmadában kezdődő átalakulás

Extenzív, intenzív, sebesség és befolyás jellemziExtenzív, intenzív, sebesség és befolyás jellemzi

A technológia fejlődése, a termelési kultúrák és a A technológia fejlődése, a termelési kultúrák és a világgazdaság expanziójavilággazdaság expanziója

Bázisa a távközlés, a közlekedés, a szállítás, a Bázisa a távközlés, a közlekedés, a szállítás, a komputerizáció és az informatikai iparág komputerizáció és az informatikai iparág robbanásszerű fejlődéserobbanásszerű fejlődése

A tőke, az eszmék, a szolgáltatások, és az emberek A tőke, az eszmék, a szolgáltatások, és az emberek tömeges áramlása, amely intenzív és átfogó tömeges áramlása, amely intenzív és átfogó kapcsolati hálóba fogja az egész világotkapcsolati hálóba fogja az egész világot

A világ ma egységes gazdasági törvények uralma A világ ma egységes gazdasági törvények uralma alatt áll, az önálló nemzetgazdaság mindinkább alatt áll, az önálló nemzetgazdaság mindinkább politikai fikció politikai fikció


30

A változás motorjaiA változás motorjai

Informatikai forradalomInformatikai forradalom

A transznacionális vállalatok előretörése a A transznacionális vállalatok előretörése a szabad tőke- és pénzforgalom bázisánszabad tőke- és pénzforgalom bázisán

A neoliberális gazdasági doktrínák uralma A neoliberális gazdasági doktrínák uralma (pénz, tőke, áruk, szolgáltatások és a (pénz, tőke, áruk, szolgáltatások és a munkaerő mozgása előtti korlátok munkaerő mozgása előtti korlátok felszabadítása)felszabadítása)

Dereguláció, privatizáció, alacsony adókDereguláció, privatizáció, alacsony adók

Globális pénzügyi szabályozás (Világbank, Globális pénzügyi szabályozás (Világbank, Nemzetközi Valutaalap)Nemzetközi Valutaalap)


31

A globalizációs átalakulás fő jellemzői A globalizációs átalakulás fő jellemzői

A tér és az idő A tér és az idő szerkezetével szerkezetével kapcsolatos új kapcsolatos új képzetekképzetek

DeterritorializálódáDeterritorializálódáss

ExterritorialitásExterritorialitás

Globális Globális tudásközpontoktudásközpontok

A globális A globális tömegkultúra tömegkultúra mindjobban mindjobban beágyazódik egy beágyazódik egy globális globális médiahálózatbamédiahálózatba

Csökken a Csökken a nemzetállam belső nemzetállam belső integrációs erejeintegrációs ereje

Új típusú hálózati Új típusú hálózati társadalom van társadalom van kialakulóban kialakulóban


32

Kulturális globalizáció-a globális Kulturális globalizáció-a globális kultúra hatása a nemzeti kultúrákrakultúra hatása a nemzeti kultúrákra Fő motorja a telekommunikáció forradalma Fő motorja a telekommunikáció forradalma

és egy globális világnyelv kialakulásaés egy globális világnyelv kialakulása

Alapkérdés: vajon homogenizálódik-e az Alapkérdés: vajon homogenizálódik-e az emberiség sokféle kultúrája, vagy megőrzi emberiség sokféle kultúrája, vagy megőrzi színességét és heterogenitásátszínességét és heterogenitását

A globális kereskedelmi médiakultúra A globális kereskedelmi médiakultúra lerombolhatja a helyi és a nemzeti kultúrákatlerombolhatja a helyi és a nemzeti kultúrákat

A nemzeti kultúrának óriási szerepe van a A nemzeti kultúrának óriási szerepe van a szocializációban, a kulturális identitás és a szocializációban, a kulturális identitás és a politikai lojalitás kialakulásábanpolitikai lojalitás kialakulásában

A területen kívüliség a kultúrában is hatA területen kívüliség a kultúrában is hat


33

Viták a kulturális globalizációrólViták a kulturális globalizációról

Berger, amerikai Berger, amerikai szociológus (2000)szociológus (2000)

a kultúra a kultúra globalizációjának globalizációjának négy, párhuzamosan négy, párhuzamosan futó folyamata futó folyamata

Davosi kultúra Davosi kultúra (nemzetközi (nemzetközi menedzsment)menedzsment)

„„Fakultás klub”-Fakultás klub”-internacionáléinternacionálé

McWorld kultúraMcWorld kultúra Evangelikus Evangelikus

protestantizmus protestantizmus

Appadurai, indiai Appadurai, indiai (2000)(2000)

központi központi probléma a probléma a kulturális kulturális homogenizáció homogenizáció és és heterogenizáció heterogenizáció közötti közötti feszültségfeszültség


34

A non-profit szervezetek A non-profit szervezetek menedzsmentjének szervezeti alapjaimenedzsmentjének szervezeti alapjai Hiányoznak magyar területen a non-profit Hiányoznak magyar területen a non-profit

szervezetek vezetésére és szervezésére szervezetek vezetésére és szervezésére (menedzsmentjére) irányuló vizsgálatok, (menedzsmentjére) irányuló vizsgálatok, elemzések, elméletek, ezek pótlása fontoselemzések, elméletek, ezek pótlása fontos A témának jelentős nemzetközi irodalma van A korábbi évekből származó kutatási előzmények

aktualizálása időszerű A non-profitok körében releváns igény


35

A non-profit szervezetek négy A non-profit szervezetek négy típusatípusa Jövedelemforrásuk alapjánJövedelemforrásuk alapján

Adományokból élő (pl. Vöröskereszt) Üzleti bevételekből - üzleti szolgáltatások ár- és

díjbevételéből - élő (pl. non-profit szociális otthonok)

Irányítási módjuk alapján Irányítási módjuk alapján (ki irányít, ki választja meg a (ki irányít, ki választja meg a vezetőket)vezetőket) „önigazgató”: az irányításról azok döntenek, akiktől

a szervezet jövedelme származik „vállalkozói”:

EgyüttesenEgyüttesen Adományokból élő önigazgató Adományokból élő vállalkozói Üzleti bevételekből élő önigazgató Üzleti bevételekből élő vállalkozói


36

A magyar non-profit szektor A magyar non-profit szektor pénzügyi forrásai (2001)pénzügyi forrásai (2001) Alaptevékenységből származó bevétel: 35,30%Alaptevékenységből származó bevétel: 35,30%

Állami támogatás: 34,40% (növekvő, az Állami támogatás: 34,40% (növekvő, az országok átlagában 40% feletti)országok átlagában 40% feletti)

Gazdálkodási tevékenység: 15,70% (csökkenő)Gazdálkodási tevékenység: 15,70% (csökkenő)

Magántámogatás: 13,80% (stagnál, a világon Magántámogatás: 13,80% (stagnál, a világon mindenütt kiegészítő jellegű)mindenütt kiegészítő jellegű)

Egyéb: 8%Egyéb: 8%

A bevételi szerkezet viszonylag nagyfokú A bevételi szerkezet viszonylag nagyfokú állandósága, aránya hasonló a fejlett állandósága, aránya hasonló a fejlett országokéihozországokéihoz


37

Viselkedési és leíró modellek/1.Viselkedési és leíró modellek/1. Optimálási modellek (vállalkozói non-profit)Optimálási modellek (vállalkozói non-profit)

Szolgáltatásaik mennyiségének és/vagy minőségének emelése (mennyiség: bizalomépítés, emberbaráti célok, minőség: értelmiségiek, művészek)

Intézményi költségvetés növelése Költségcsökkentésre törekvés

Hatékonysági problémák (vállalkozói non-profit)Hatékonysági problémák (vállalkozói non-profit) A non-profit szervezetek hatékonysága mindenképp

alacsony lesz, mert hiányoznak a profitérdekelt tulajdonosok, akik ezt kikényszerítenék

Csak azokban az ágazatokban vannak jelen, ahol a piac nem működik tökéletesen

Menedzsereik viselkedése különbözik a vállalatok menedzseréitől (nem érdekeltek a haszonban, a profit szétosztásának tilalma)

4 mód a hatékonyság növelésére (Porter-Kramer 1999) A támogatásra legalkalmasabb kedvezményezettek kiválasztása Jeladás más befektetőknek A támogatottak teljesítményének javítása A működési területen a tudomány és a gyakorlat fejlesztése


38

Viselkedési és leíró modellek/2.Viselkedési és leíró modellek/2.

Önigazgatási modell (önigazgató non-profitok)Önigazgatási modell (önigazgató non-profitok) Tagjaiknak és adományozóiknak irányítása alatt

működnek Milyen módon befolyásolják a tagok és adományozók

a szervezetek viselkedését

Tanuló szervezetek (önigazgató non-profitok)Tanuló szervezetek (önigazgató non-profitok) Jelentős igény a menedzsment professzionalizációjára Adaptációs képesség A tudás sokszínűsége Elkötelezettség (belső) és felhatalmazás

A feladatokat az egyének (a szervezet tagjai) határozzák meg A feladatok elvégzéséhez szükséges magatartást az egyének

határozzák meg A teljesítménycélokat a vezetők és a tagok együtt határozzák meg Az adott cél fontosságát az egyének határozzák meg


39

Tanuló szervezetek (folyt.)Tanuló szervezetek (folyt.)

A tanuló szervezet az adaptációs készségen A tanuló szervezet az adaptációs készségen és a tudás sokszínűségén alapulés a tudás sokszínűségén alapul

A szervezeti tagok elkötelezettsége A szervezeti tagok elkötelezettsége érdekében iránymutató elképzelések érdekében iránymutató elképzelések megfogalmazásamegfogalmazása

A tanulás infrastruktúrájának biztosítása a A tanulás infrastruktúrájának biztosítása a szervezeten belül: „tervezés mint tanulás” szervezeten belül: „tervezés mint tanulás” elv érvényesítéseelv érvényesítése

A szervezeti vezetők (kuratóriumok tagjai, A szervezeti vezetők (kuratóriumok tagjai, ügyvezetők) tanulási képességeinek ügyvezetők) tanulási képességeinek fejlesztésefejlesztése


40

A bürokratizálódás veszélye a A bürokratizálódás veszélye a professzionalizálódó non-profit professzionalizálódó non-profit szervezeteknélszervezeteknél

Lassú döntéshozatalLassú döntéshozatal

Sok felesleges kiadásSok felesleges kiadás

Nem fogyasztóközpontúNem fogyasztóközpontú

Nem képes rugalmasan válaszolniNem képes rugalmasan válaszolni

Túlzott adminisztrációt von maga utánTúlzott adminisztrációt von maga után


41

5. hét:A non-profit szervezetek 5. hét:A non-profit szervezetek menedzsmentje/2. Jellegzetességek és menedzsmentje/2. Jellegzetességek és menedzsment funkciók (menedzsment funkciók (Dinya 2004. 161-187.) Forrás: Dinya 2004. 161-187.) Forrás: Dinya 2004: 164.Dinya 2004: 164.IsmertetőjegyekIsmertetőjegyek Világosan megkülönböztethetőkVilágosan megkülönböztethetők

A vállalatoknálA vállalatoknál A non-profit A non-profit szervezeteknélszervezeteknél

1. Fő célkitűzése1. Fő célkitűzése Biztosítani a befektetett Biztosítani a befektetett tőke hozamáttőke hozamát

A szolgáltatások specifikus A szolgáltatások specifikus igényeket elégítenek kiigényeket elégítenek ki

2. A vevőkör 2. A vevőkör igényeinek igényeinek kielégítésekielégítése

Lefedni a piaci igényeketLefedni a piaci igényeket Lefedni a tagok speciális Lefedni a tagok speciális igényeitigényeit

3. A döntések 3. A döntések irányítottságairányítottsága

A döntéseket a piac, a A döntéseket a piac, a vevőkör magatartása és a vevőkör magatartása és a konkurencia irányítjakonkurencia irányítja

A szolgáltatásokról maguk A szolgáltatásokról maguk a tagok döntenek. Nem a tagok döntenek. Nem piaci helyzetben működnekpiaci helyzetben működnek

4. Előállított javak4. Előállított javak Magán és egyéni javak, Magán és egyéni javak, amelyek csak kereskedelmi amelyek csak kereskedelmi forgalomba hozhatókforgalomba hozhatók

Kollektív javak. Kollektív javak. Előfordulnak egyéni Előfordulnak egyéni szolgáltatások is, szolgáltatások is, amelyeket a tagok amelyeket a tagok eladhatnakeladhatnak

5. Pénzeszközök5. Pénzeszközök Befektetett tőke és az Befektetett tőke és az eladásból származó eladásból származó jövedelemjövedelem

Tagdíjakból vagy adókból Tagdíjakból vagy adókból származó jövedelem, származó jövedelem, illetve az eladott illetve az eladott szolgáltatásokbólszolgáltatásokból

6. A munkafaktor6. A munkafaktor A munkatársak zömét A munkatársak zömét teljes munkaidőre teljes munkaidőre alkalmazzákalkalmazzák

A tagok önkéntes A tagok önkéntes részvétele (bizottságok, részvétele (bizottságok, alcsoportok: aktivista alcsoportok: aktivista munka)munka)

7. Hatékonyság7. Hatékonyság A hatékonyságot az üzleti A hatékonyságot az üzleti forgalom, a piaci forgalom, a piaci részesedés, a haszon részesedés, a haszon tükrözitükrözi

Nehéz mérni a hatást, Nehéz mérni a hatást, ráfordítás-érzékenységráfordítás-érzékenység


42

Igazgató és kulcsemberekTagok

Pénzügyi alapok

Választópolgárok

Kormányzat

Kuratórium

További alkalmazottak

Önkéntesek

Non-profit

szervezet

Non-profit

szervezet

Kapcsolatok menedzsmentje:egy Kapcsolatok menedzsmentje:egy tipikus non-profit szervezet stake-tipikus non-profit szervezet stake-holdereiholderei

Forrás: Slevin, D. P.: The Whole Manager. AMACOM, New York, 1985. 15. o.


43

A non-profit szervezetek jellemző A non-profit szervezetek jellemző funkcióifunkciói (Margaret Harris in: Dinya 165-166.)(Margaret Harris in: Dinya 165-166.)

SzolgáltatásnyújtásSzolgáltatásnyújtás A szolgáltatásokat nyújtó rendszerek fejlesztése, A szolgáltatásokat nyújtó rendszerek fejlesztése,

tervezésetervezése A szükségletek és az igények felismerésének A szükségletek és az igények felismerésének

fejlesztésefejlesztése A jó közösségi kapcsolatok megőrzése (PR)A jó közösségi kapcsolatok megőrzése (PR) Pénzügyi források és adományok gyűjtésePénzügyi források és adományok gyűjtése Pénzügyi tevékenységPénzügyi tevékenység Személyzeti munka és képzésSzemélyzeti munka és képzés Menedzseri és koordinációs munkákMenedzseri és koordinációs munkák Logisztikai munkákLogisztikai munkák Irodai munkákIrodai munkák


44

10 probléma, amellyel minden 10 probléma, amellyel minden vezetőnek szembe kell néznie vezetőnek szembe kell néznie (James P. Gelatt (James P. Gelatt In: Dinya: 166.)In: Dinya: 166.) Tervezési probléma krízisekTervezési probléma krízisek Rendszerezés problémája kép az egészrőlRendszerezés problémája kép az egészről PR problémája a környezet nem ismeri a szervezetetPR problémája a környezet nem ismeri a szervezetet A pénzszerzés és adománygyűjtés menedzseléseA pénzszerzés és adománygyűjtés menedzselése

egyre több pénzre van szükségegyre több pénzre van szükség Pénzügyi, információs rendszer zavaros beszámolókPénzügyi, információs rendszer zavaros beszámolók Kommunikációs problémák tagok és a szervezet Kommunikációs problémák tagok és a szervezet

közti gyenge kommunikációközti gyenge kommunikáció „„Mit tegyünk?” helyett „Mit ne tegyünk? Gyenge Mit tegyünk?” helyett „Mit ne tegyünk? Gyenge

problémamegoldásproblémamegoldás A csoportmunka szervezése elégtelen egyre A csoportmunka szervezése elégtelen egyre

nehezebb önkénteseket találninehezebb önkénteseket találni Rosszul alkalmazott motivációs rendszer a legjobb Rosszul alkalmazott motivációs rendszer a legjobb

munkatársak gyorsan kiégnekmunkatársak gyorsan kiégnek


45

Egy non-profit szervezet leírásaEgy non-profit szervezet leírása(Adirondack in: Dinya 167.)(Adirondack in: Dinya 167.)

Profil, tevékenységi kör

Politika

Stratégia

Szervezet

Alapítványi forma Menedzsme

ntÜgyvezetés

Támasz

Működés

Szükségletek felismerése

Pénzügyi források

Ügyvitel

PR


46

Testületi formákTestületi formák

Vezető testületek (hatalommal, a hierarchia Vezető testületek (hatalommal, a hierarchia csúcsán)csúcsán)

Tanácsadó testületek (hatalom nélkül)Tanácsadó testületek (hatalom nélkül)

Vonalbeli testületek (hatalommal, a Vonalbeli testületek (hatalommal, a hierarchia alsóbb szintjén)hierarchia alsóbb szintjén)

Munkacsoport testületek (kisebb méretű Munkacsoport testületek (kisebb méretű szervezeteknél, hatalom és végrehajtás szervezeteknél, hatalom és végrehajtás együtt)együtt)


47

MunkatársakBefizetők

A hatalom birtokosai

Beszállítók

Közvetlenül érintettek

Végrehajtók

Kliensek

A tagok által ellátott

szerepek egy non-profit

szervezeten belül

A tagok által ellátott

szerepek egy non-profit

szervezeten belül

A non-profit szervezetek tagjainak A non-profit szervezetek tagjainak szerepeiszerepei

Forrás: Slevin, D. P.: The Whole Manager. AMACOM, New York, 1985. 15. o.


48

Az önkéntesekAz önkéntesek

Voluntary OrganisationsVoluntary Organisations Az önkéntesek teljes piaca a társadalom szinte Az önkéntesek teljes piaca a társadalom szinte

valamennyi tagjavalamennyi tagja Önkéntes szerepek:Önkéntes szerepek:

Vezetés (igazgatósági vagy vezetőségi tagok, kurátorok, bizottsági tagok stb.)

Direkt szolgálat (szervezeti tagság, készenléti szolgálat, táborozásokon való részvétel stb.)

Külső tagság (laza kapcsolódás, alkalmi feladatok végzése)

Az önkéntesek típusai motiválhatóságuk szerint:Az önkéntesek típusai motiválhatóságuk szerint: Igényvezérelt (alacsony igényszintű személyek) Kívülről irányított (mások viselkedési mintáinak

követése) Belülről irányított (értékeit és prioritásait önmagából

származtatja)


49

A non-profit vezetőség (kuratórium) A non-profit vezetőség (kuratórium) felelősségi területeifelelősségi területei A szervezet küldetésének, céljainak, A szervezet küldetésének, céljainak,

feladatainak meghatározásafeladatainak meghatározása

A szervezet éves működési költségeinek és A szervezet éves működési költségeinek és bevételeket biztosító feladatainak szervezése, bevételeket biztosító feladatainak szervezése, közreműködés az adományszerzésbenközreműködés az adományszerzésben

Működési irányelvek meghatározása és Működési irányelvek meghatározása és végrehajtásuk ellenőrzésevégrehajtásuk ellenőrzése

A szervezet vezető tisztségviselőinek és felelős A szervezet vezető tisztségviselőinek és felelős alkalmazottainak kinevezése és munkaviszonyuk alkalmazottainak kinevezése és munkaviszonyuk megszüntetésemegszüntetése

Kapcsolat tarása a közösséggelKapcsolat tarása a közösséggel

A szervezet munkájának népszerűsítéseA szervezet munkájának népszerűsítése


50

A non-profit vezetőség (kuratórium) A non-profit vezetőség (kuratórium) összetételeösszetétele Elnök, alelnök, titkár, kincstárnokElnök, alelnök, titkár, kincstárnok

3W (Flanagan): 1/3 wealth (gazdagság: 3W (Flanagan): 1/3 wealth (gazdagság: vagyonos), 1/3 work (munka: önkéntes), 1/3 vagyonos), 1/3 work (munka: önkéntes), 1/3 wisdom (bölcsesség: szakember)wisdom (bölcsesség: szakember)

Adományszerzés (fundrising): speciálisan Adományszerzés (fundrising): speciálisan non-profit szervezeti funkciónon-profit szervezeti funkció Ha a non-profit szektort önálló országnak

tekintenénk, a világ 7. legnagyobb gazdasága lenne


51

Az adománygyűjtés főbb Az adománygyűjtés főbb kérdéseikérdéseiAdománygyűjtés mint forrásteremtésAdománygyűjtés mint forrásteremtés

•Magánszemélyektől pénz- és időadományozás (önkéntesség)Magánszemélyektől pénz- és időadományozás (önkéntesség)

•CégektőlCégektől

Gátlások Gátlások vs. Ha nem kérünk, nem is adnak.vs. Ha nem kérünk, nem is adnak.

Mit láthat bennünk az adományozó?Mit láthat bennünk az adományozó?

•Egy támogatandó jó ügyet és/vagyEgy támogatandó jó ügyet és/vagy

•Potenciális ügyfelet, referenciát, kapcsolati tőkét stb.Potenciális ügyfelet, referenciát, kapcsolati tőkét stb.

Miért ad egy cég?Miért ad egy cég?

•mert van nekimert van neki

•mert bízik bennünkmert bízik bennünk

•mert jólesik nekimert jólesik neki

•mert felkészülten érkezünk a tárgyalásramert felkészülten érkezünk a tárgyalásra

Miért ad egy magánszemély?Miért ad egy magánszemély?

•Személyes érintettségbőlSzemélyes érintettségből

•PresztízsbőlPresztízsből

•Mert erkölcsi értéknek tartja az adományozástMert erkölcsi értéknek tartja az adományozást

Gondolkozzunk az adományozó fejével!Gondolkozzunk az adományozó fejével!

Legfontosabb üzenet: Legfontosabb üzenet: köszönjük, ez valósult megköszönjük, ez valósult meg


52

A non-profitok menedzsmentjének A non-profitok menedzsmentjének összefoglalásaösszefoglalása Munka-intenzívek (kiemelt feladat az emberi Munka-intenzívek (kiemelt feladat az emberi

erőforrásokkal való gazdálkodás)erőforrásokkal való gazdálkodás)

Versenyképes fizetést kell adniukVersenyképes fizetést kell adniuk

Az ösztönzés korlátokba ütközikAz ösztönzés korlátokba ütközik

A minőségre, jó hírnévre koncentrálnak, a munkaköri A minőségre, jó hírnévre koncentrálnak, a munkaköri autonómia magasabb fokaautonómia magasabb foka

Általában centralizált szervezetekÁltalában centralizált szervezetek

A pénzügyi források megteremtése itt is fő feladatA pénzügyi források megteremtése itt is fő feladat

Önkéntesek jelenléte, sajátos munkaszervezési és Önkéntesek jelenléte, sajátos munkaszervezési és ösztönzési eljárások szükségesekösztönzési eljárások szükségesek

A változások dinamikája szükségessé teszi a A változások dinamikája szükségessé teszi a változásmenedzsment módszereinek, eszközeinek, változásmenedzsment módszereinek, eszközeinek, modelljeinek alkalmazásátmodelljeinek alkalmazását


53

6. hét:Közszolgáltatási menedzsment/1. 6. hét:Közszolgáltatási menedzsment/1. Menedzserek a közszférában (Menedzserek a közszférában (Dinya 2004. 187-Dinya 2004. 187-201.)201.)

A menedzsment-modell valamely szervezet A menedzsment-modell valamely szervezet irányításában szerepet játszó strukturális és irányításában szerepet játszó strukturális és működési tényezők rendszerezett leírását működési tényezők rendszerezett leírását jelentijelenti

A menedzsment-modellek nem A menedzsment-modellek nem ágazatfüggőkágazatfüggők

Az üzleti szférára ugyanúgy érvényesek, Az üzleti szférára ugyanúgy érvényesek, mint a közszférára, a civil szervezetekre, a mint a közszférára, a civil szervezetekre, a közszolgáltató szervezetekreközszolgáltató szervezetekre

Legismertebb az ún. héttényezős modell Legismertebb az ún. héttényezős modell (McKinsey 7’s modellje)(McKinsey 7’s modellje)


54

Hivatkozással Pascale és Athos művére a japán menedzsmentről, Simon&Schuster, N.Y. 1981. In: Steade–Glowry–Glos: Business.South-Western Publishing Co. Cincinatti-Dallas etc. Cal. 1984. 205. o.

A sikeres vezetés 7S A sikeres vezetés 7S modelljemodellje

Főcélok (Superordinate Goals)Főcélok (Superordinate Goals)

Stratégia (Strategy)Stratégia (Strategy)

Struktúra (Structure)Struktúra (Structure)

Személyzet (Staff)Személyzet (Staff)

Stílus (Style)Stílus (Style)

Képességek (Skills)Képességek (Skills)

Rendszerek (Systems)Rendszerek (Systems)


55

Hivatkozással Pascale és Athos művére a japán menedzsmentről, Simon&Schuster, N.Y. 1981. In: Steade–Glowry–Glos: Business.South-Western Publishing Co. Cincinatti-Dallas etc. Cal. 1984. 205. o.


Főcélok (Superordinate Goals)Főcélok (Superordinate Goals) A szervezet tagjait átható lényegesebb

vélemények és vezető koncepciók

Stratégia (Strategy)Stratégia (Strategy) A célok eléréséhez szükséges

főbb erőforrások allokációs terve

Struktúra (Structure)Struktúra (Structure) A szervezeti séma jellemzése

(funkcionális, decentralizált stb.)


56

Hivatkozással Pascale és Athos művére a japán menedzsmentről, Simon&Schuster, N.Y. 1981. In:Steade–Glowry–Glos: Business.South-Western Publishing Co. Cincinatti-Dallas etc. Cal. 1984. 205. o.


Személyzet (Staff)Személyzet (Staff) A fontosabb személyzeti kategóriák demográfiai

jellemzése a cégen belül(mérnökök, vállalkozók, MBA-k stb.)

Stílus (Style)Stílus (Style) A menedzserek célkezelési módja

A szervezet kulturális stílusa Képességek (Skills)Képességek (Skills)

A cég és a kulcsszemélyekmegkülönböztető képességei

Rendszerek (Systems)Rendszerek (Systems) Rutinszerű folyamatok és jelentések,

formalizált nyilvántartásokkal


57

McKinsey 7’s modell értelmezése a McKinsey 7’s modell értelmezése a közszférábanközszférábanStratégiaStratégia

StrategyStrategy

A közszolgáltató szervezet küldetésének és a A közszolgáltató szervezet küldetésének és a környezeti változásokhoz történő környezeti változásokhoz történő alkalmazkodásának megfelelő célok, alkalmazkodásának megfelelő célok, változtatási és végrehajtási programokváltoztatási és végrehajtási programok

HH

AA

RR

DD

StruktúraStruktúra

StructureStructure

A közszolgáltató szervezet feladatainak A közszolgáltató szervezet feladatainak optimális elvégzését szolgáló vertikális és optimális elvégzését szolgáló vertikális és horizontális munkamegosztás, kooperáció és horizontális munkamegosztás, kooperáció és hatáskör-delegálás rendszerehatáskör-delegálás rendszere

RendszerekRendszerek

SystemsSystems

A közszolgáltató szervezet formálisan A közszolgáltató szervezet formálisan szabályozott működési területei és módjai, a szabályozott működési területei és módjai, a feladatok ellátását szolgáló, egymáshoz feladatok ellátását szolgáló, egymáshoz kapcsolódó folyamatokkapcsolódó folyamatok

StílusStílus

StyleStyle

A közszolgáltató szervezet irányító A közszolgáltató szervezet irányító menedzsment jellemző viselkedési módja, menedzsment jellemző viselkedési módja, amely formális és informális úton befolyásolja amely formális és informális úton befolyásolja az egyének és a szervezet működésétaz egyének és a szervezet működését

SS

OO

FF

TT

SzemélyzetSzemélyzet

StaffStaff

A közszolgáltató szervezet valamennyi A közszolgáltató szervezet valamennyi szereplője, objektív és szubjektív jellemzőikkel, szereplője, objektív és szubjektív jellemzőikkel, adottságaikkal egyetembenadottságaikkal egyetemben

KépességekKépességek

SkillsSkills

A közszolgáltató szervezet egészének A közszolgáltató szervezet egészének birtokában levő közös ismeret, tudás, birtokában levő közös ismeret, tudás, tapasztalat, valamint kooperációs és tanulási tapasztalat, valamint kooperációs és tanulási képességképesség

Fő célok Fő célok SuperordinatSuperordinate Goalse Goals

A közszolgáltató szervezet egészére jellemző, A közszolgáltató szervezet egészére jellemző, szereplőinek többsége által elfogadott, szereplőinek többsége által elfogadott, preferált és követett értékrend, amely preferált és követett értékrend, amely meghatározza a szervezet viselkedését.meghatározza a szervezet viselkedését.


58

A közszolgálati menedzsment jelenlegi A közszolgálati menedzsment jelenlegi helyzete/1. Stratégiahelyzete/1. Stratégia Közös az üzleti vállalkozásokkal: stratégia, Közös az üzleti vállalkozásokkal: stratégia,

küldetésnyilatkozat, vízió (elérni kívánt küldetésnyilatkozat, vízió (elérni kívánt pozíció), misszió (értékek), alapfeladatok pozíció), misszió (értékek), alapfeladatok meghatározása, stake-holder elemzésmeghatározása, stake-holder elemzés

A közszféra szervezeteinek sajátosságai:A közszféra szervezeteinek sajátosságai: Konkrét piaci pozíció megnevezése nem jelenik

meg A belső stake-holderek érdekeltségével többnyire

nem foglalkoznak A követendő értékrend inkább etikai

kategóriákban nyilvánul meg


59

A közszolgálati menedzsment jelenlegi A közszolgálati menedzsment jelenlegi helyzete/2. Struktúrahelyzete/2. Struktúra A szervezeti méret legfőbb mutatója a A szervezeti méret legfőbb mutatója a

foglalkoztatottak létszámafoglalkoztatottak létszáma

A közszférában a lineáris, lineáris-funkcionális A közszférában a lineáris, lineáris-funkcionális és néha a törzskari szervezettípus található megés néha a törzskari szervezettípus található meg

A mátrix szervezetek a közszférában jelenleg A mátrix szervezetek a közszférában jelenleg szinte elképzelhetetlenekszinte elképzelhetetlenek Tradíció: bürokratikus szervezet Külső, központi szabályozás: a közpénzek

felhasználásának szigorú ellenőrzése Biztonságra törekvés: kockázat minimalizálás Kultúra: az ügyfelek és a közalkalmazottak a fentieknek

megfelelően szocializálódtak A tevékenység jellege: a közszolgáltatások zöme hivatali

tevékenységet jelent


60

Szervezeti formák munkamegosztás Szervezeti formák munkamegosztás alapjánalapján

Egydimenziós szervezetek (egy Egydimenziós szervezetek (egy munkamegosztási elv alapján)munkamegosztási elv alapján) Lineáris Funkcionális (Divizionális)

Többdimenziós (mátrix) szervezetek (több Többdimenziós (mátrix) szervezetek (több munkamegosztási elv alapján)munkamegosztási elv alapján) Termékelvű mátrix (viszonylag állandó) Projekt mátrix

Dobák Miklós et al. (1992): Szervezeti formák és koordináció. KJK, Budapest


61

Egydimenziós szervezetek/1.Egydimenziós szervezetek/1. LineárisLineáris

legegyszerűbb forma, áttekinthető egy beosztott – egy felettes rugalmatlanság a felső vezetők túlterheltsége hangsúly: a hatalom gyakorlásán

Dobák Miklós et al. (1992): Szervezeti formák és koordináció. KJK, Budapest


62

Lineáris szervezetLineáris szervezet

Dobák Miklós és Bakacsi Gyula nyomán – Varsányi Judit ábrája

ÜgyvezetőÜgyvezető

„A” ágazat-igazgató


„B” ágazat-igazgató


„C” ágazat-igazgató


Főosztályok,osztályok






ÜzletkötőkÜzletkötők ÜzletkötőkÜzletkötők ÜzletkötőkÜzletkötők

Felső szint

Második vonal

Középvezetés

Beosztottak


63

Lineáris törzskari szervezetLineáris törzskari szervezet

ÜgyvezetőÜgyvezető













ÜzletkötőkÜzletkötők ÜzletkötőkÜzletkötők ÜzletkötőkÜzletkötők

Felső szint és törzskara

Második vonal

Középvezetés

Beosztottak

Tanácsadótestület


Dobák Miklós és Bakacsi Gyula nyomán - Varsányi Judit ábrája


64

Egydimenziós szervezetek/2.Egydimenziós szervezetek/2.

FunkcionálisFunkcionális egydimenziós szakmai munkamegosztás = szakmai irányítás döntéscentralizáció hangsúly: a szakértelmen


65

Funkcionális szervezetFunkcionális szervezet


VezérigazgatóVezérigazgató

FőmérnökFőmérnök Kereskedelmiigazgató

Kereskedelmiigazgató

Marketingigazgató

Marketingigazgató

Termelésiigazgató

Termelésiigazgató FőkontrollerFőkontroller

Műszakifőmérnökség,

K+F,osztályok,csoportok



Kereskedelmiosztályok,beszerzők,értékesítők

Kereskedelmiosztályok,beszerzők,értékesítők

Marketingfőosztály,

piackutatók,árosztály,PR- reklám


piackutatók,árosztály,PR- reklám

Termelőüzemek,

üzemvezetők,művezetők

Termelőüzemek,


Előkalkuláció,tervezésifposztály,

utókalkuláció


utókalkuláció

Felső szint

Funkcionális második vonal

Végrehaj tási szintek


66

Funkcionális törzskari szervezetFunkcionális törzskari szervezet



FőmérnökFőmérnök Vállalkozásiigazgató

Vállalkozásiigazgató

Marketingigazgató

Marketingigazgató

Gazdaságiigazgató

Gazdaságiigazgató

Műszakifőmérnökség,K+F,üzemek,művezetők

Műszakifőmérnökség,K+F,üzemek,művezetők

Kereskedelmifőosztályok,

osztályok

Kereskedelmifőosztályok,

osztályok


árosztály stb.


árosztály stb.

Gazdasági,pénzügyi

főosztály,osztályok

Gazdasági,pénzügyi

főosztály,osztályok



Felső szint és törzskara

Második vonal

Középvezetés

Beosztottak

Fejlesztők,üzemesítők,

termelők

Fejlesztők,üzemesítők,

termelők

Beszerzők,üzletkötők,ügynökök

Beszerzők,üzletkötők,ügynökök

Piackutatók,termék-felelősök,

kreatívosok

Piackutatók,termék-felelősök,

kreatívosok

Kalkulátorok,tervezők,

kontrollerek

Kalkulátorok,tervezők,

kontrollerek


67

Többdimenziós szervezetek: Mátrixszervezet Többdimenziós szervezetek: Mátrixszervezet (Termék elvű mátrix, Projekt mátrixok)(Termék elvű mátrix, Projekt mátrixok)



FőmérnökFőmérnök Marketingigazgató

Marketingigazgató

Termelésiigazgató

Termelésiigazgató FőkontrollerFőkontroller





Piackutatás,árképzés,

kereskedelem

Piackutatás,árképzés,

kereskedelem

Termelőüzemek,


Termelőüzemek,



utókalkuláció


utókalkuláció

„A” termékigazgató„A” termékigazgató

„B” termékigazgató„B” termékigazgató

„C” projektmenedzser„C” projektmenedzser

Felső szint

Második vonal

Középvezetés,beosztottak


68

A közszolgálati menedzsment jelenlegi A közszolgálati menedzsment jelenlegi helyzete/3. Rendszerek, folyamatokhelyzete/3. Rendszerek, folyamatok

Minden szervezet valamennyi folyamata Minden szervezet valamennyi folyamata ugyanazt a célt kellene, hogy szolgálja: a ugyanazt a célt kellene, hogy szolgálja: a vevők (ügyfelek) számára maximális érték vevők (ügyfelek) számára maximális érték előállítását („vevőérték” – Kotler)előállítását („vevőérték” – Kotler)

„„vevőérték”: egy bizonyos termék vagy vevőérték”: egy bizonyos termék vagy szolgáltatás által valamely vevő számára szolgáltatás által valamely vevő számára képviselt összes előny és a megszerzéséhez képviselt összes előny és a megszerzéséhez kapcsolódó összes áldozat különbségekapcsolódó összes áldozat különbsége

A közszférában ma még nem esik szó a A közszférában ma még nem esik szó a közszolgáltatások ilyen megközelítésérőlközszolgáltatások ilyen megközelítéséről

A közszférában a „vevőérték”: az előzetesen A közszférában a „vevőérték”: az előzetesen elvárt és a tapasztalt közti különbség elvárt és a tapasztalt közti különbség


69

Folyt.Folyt.

Az üzleti szférában a profit megjelenése Az üzleti szférában a profit megjelenése alapfeltétel és alapcél, a közszolgáltatásoknál a alapfeltétel és alapcél, a közszolgáltatásoknál a feladat elvégzésefeladat elvégzése

Az üzleti szférában a vevő az ár-idő-minőség Az üzleti szférában a vevő az ár-idő-minőség hármasát nézi,a közszolgáltatásoknál az ár nem hármasát nézi,a közszolgáltatásoknál az ár nem mérlegelési szempontmérlegelési szempont

A közszolgáltatásoknak jóval szélesebb ügyfélkört A közszolgáltatásoknak jóval szélesebb ügyfélkört kell kiszolgálniukkell kiszolgálniuk

Minden ügyfél hozzáférését lehetővé tevő Minden ügyfél hozzáférését lehetővé tevő infrastruktúrát kell megvalósítani, valamennyi infrastruktúrát kell megvalósítani, valamennyi ügyféllel rendszeres kommunikációt kell ügyféllel rendszeres kommunikációt kell fenntartanifenntartani

A verseny hiánya miatt az innováció A verseny hiánya miatt az innováció nagymértékben háttérbe szorulhatnagymértékben háttérbe szorulhat


70

A közszolgálati menedzsment jelenlegi A közszolgálati menedzsment jelenlegi helyzete/4. Személyzethelyzete/4. Személyzet

Sajátos munkajogi státusszal rendelkező Sajátos munkajogi státusszal rendelkező alkalmazottak: közalkalmazottak, alkalmazottak: közalkalmazottak, köztisztviselőkköztisztviselők

Kategóriák (képesség és motiváltság alapján)Kategóriák (képesség és motiváltság alapján) Önálló (felkészült és motivált) Visszafogott (felkészült, de kevésbé motivált) Lelkes (motivált, de nem eléggé felkészült) Problémás (hiányosan felkészült és kevésbé motivált)

Közszférában (Dinya 2004: 196)Közszférában (Dinya 2004: 196) Legtöbb a „visszafogott” Legkevesebb a „lelkes” Alacsonyan motiváltak magas aránya Alacsonyabb felkészültségűek magasabb aránya


71

A közszolgálati menedzsment jelenlegi A közszolgálati menedzsment jelenlegi helyzete/5. Stílushelyzete/5. Stílus

A személyi állomány sajátosságai A személyi állomány sajátosságai alapvetően meghatározzák: kooperáló, alapvetően meghatározzák: kooperáló, utasító, delegálóutasító, delegáló Leggyakrabban: kooperáló (vezető és beosztott

közösen alakítja ki a döntést, bevonás révén növeli a motiváltságot)

Legritkábban: meggyőző (megmagyarázza döntését és megbeszéli a beosztottakkal, főleg „lelkesek” esetében)


72

A közszolgálati menedzsment jelenlegi A közszolgálati menedzsment jelenlegi helyzete/6. Képességek helyzete/6. Képességek

A szervezet A szervezet képességeit, képességeit, tudását jelentiktudását jelentik

Megjelenési módja Megjelenési módja szerintszerint Explicit (tanulással

megszerezhető) Implicit (megfigyelés,

tapasztalat útján elsajátítható)

Hordozói szerintHordozói szerint Egyéni Kollektív

kollektkollektívív

„„kódoltkódolt””Gépies Gépies bürokráciabürokrácia, írott , írott szabályokszabályok

Pl.tömeg-Pl.tömeg-termelő termelő vállalatvállalat

„„beágybeágyazott”azott”Közös Közös értékrend, értékrend, szocializácszocializációpl. japán iópl. japán vállalati vállalati modellmodell

egyéniegyéni „„tanulttanult””Kvalifikált Kvalifikált szakértők szakértők transzferáltranszferál-ható -ható tudásatudása

Pl. Pl. egyetem, egyetem, kórházkórház

„„tapastapasztalati”ztalati”Egyéni Egyéni képességeképességek, k, gyakorlati gyakorlati tapasztalatapasztalat pl. t pl. kutató-kutató-fejlesztő fejlesztő vállalatvállalat

explicitexplicit implicitimplicit


73

A közszolgálati menedzsment jelenlegi A közszolgálati menedzsment jelenlegi helyzete/7. Fő célok, alapértékekhelyzete/7. Fő célok, alapértékek

AlapértékAlapérték Üzleti szféraÜzleti szféra KözszféraKözszféra

Azonosulás a Azonosulás a szervezettelszervezettel

Alapvető eljárásAlapvető eljárás Főként a hivatássalFőként a hivatással

CsoportorientációCsoportorientáció Rugalmas team-ekRugalmas team-ek „„gépezet-fogaskerék”gépezet-fogaskerék”

HumánorientációHumánorientáció Alapozás az emberi Alapozás az emberi tényezőretényezőre

Prioritá a feladatPrioritá a feladat

Függőség szerepeFüggőség szerepe Laza kölcsönösLaza kölcsönös Merev, egyirányúMerev, egyirányú

Kontroll szerepeKontroll szerepe Nagy mozgástérNagy mozgástér Korlátozott mozgástérKorlátozott mozgástér

Kockázati Kockázati orientációorientáció

A szükséges mértékűA szükséges mértékű KerülendőKerülendő

TeljesítményorientáTeljesítményorientációció

Fontos a produktivitásFontos a produktivitás Lényeg a munkakör Lényeg a munkakör ellátásaellátása

KonfliktusorientáciKonfliktusorientációó

Legyen konstruktívLegyen konstruktív Minimális – destruktívMinimális – destruktív

Cél/folyamat Cél/folyamat orientációorientáció

CélCél FolyamatFolyamat

Nyílt/zárt orientációNyílt/zárt orientáció Nyílt, alkalmazkodás a Nyílt, alkalmazkodás a környezethezkörnyezethez

Zárt, minden változás Zárt, minden változás zavarózavaró

Időtáv-orientációIdőtáv-orientáció stratégiaistratégiai operatívoperatív


74

7. hét:Közszolgáltatási menedzsment./2. 7. hét:Közszolgáltatási menedzsment./2. Sikeres közszolgáltatók (Sikeres közszolgáltatók (Dinya 2004. 202-218.)Dinya 2004. 202-218.)

Documents

Közcélú szervezetek menedzsmentje