Sztratoszféra: 43% hősugár 52% fénysugár 5% ibolyántúli sugár Földfelszínén: 60% hősugár 39% fénysugár 1% ibolyántúli sugár Fényelméletek: 1. Newton (1704): korpuszkuláris 2. Huygens (1690)-Fresnel (1817): hullám 3. Maxwell (~1870): elektromágneses 4. Einstein (1905): kvantum

Hullám elmélet: c = ·

I = kA2

Közönséges (a) és lineárisan poláros (b) fény (Niggli P. után)

A fényhullám hullámhossza és amplitúdója

Polarizációs mikroszkóp vázlata (Opton gyártmányú)

Az egyszerű mikroszkóp optikai vázlata; O – objektív; OK – okulár

Polarizációs mikroszkóp vázlata

1 – szemlencse 2 – korrekciós lencsék 3 – tárgylencse-befogó 4 – polarizátor 5 – kondenzor-emelőcsavar 6 – megvilágítótükör 7 – kondenzor 8 – objektív 9 – analizátor10 – durva csavar11 – Amici-Bertrand-lencse

Fényelhajlás (a) és fényelhajlási maximumok (b) keletkezése vonalas optikai rácson. A sugarak haladási irányára merőleges egyenes az egyidőben rezgésben lévő részecskéken átfektetett sík, azaz a hullámfront; a) d – rácsállandó; 1,2,3,4, – a beeső; 1’,2’,3’,4’,5’ – az szöggel elhajlított sugarak; 1,2 – a két szomszédos beeső sugár; 1°,2° – elhajlítatlan sugarak; 1I,2I és 1II,2II – I, illetőleg II szöggel elhajlított sugarak.

A különböző útkülönbségű sugarak interferenciája. A pontozott rész az erősítés, azaz a vagy n késésű. A fehér rész pedig a gyengített, illetve kioltott rész, tehát a -tól eltérő útkülönbségű terület. S – a fénysugár; H – a hullámfront.

d1

d2

A C B

1

1

2

2

1.

2.

2

1*

2*

1

sinαnλd

N.a. = 0.95 (75°)

A rácsnyilás és a fényelhajlás összefüggésea) nagy nyilás kis -szög, b) kisebb nyilás, nagyobb -szög.

A különböző hullámhosszuságú fénysugarakelhajlásának vázlata: 1. sárga, 2. vörös

Különböző szögnyílású objektívek.F = fókusz, u = fél nyilásszög. Az u tehátaz optikai tengellyel párhuzamosan beeső és az objektívbe még éppen bejutó legferdébbsugár által bezárt szöget jelzi. A numerikus apertura = n . szín u . Ahol n = a tárgy és azobjektív közötti közeg törésmutatója

;

Az optikai tengellyel párhuzamosan beeső, és az objektívbe még éppen bejutólegferdébbsugár által bezárt szög

F – fókusz, u= – az objektív fél nyílásszöge

Az objektív fél nyílásszöge és az elhajlás közötti összefüggés;I – az első, II – a második elhajlásimaximum. Az I elhajlított sugát mégéppen bejut az objektívbe. T – tárgy;

O – objektív

A fénysugár útja levegőben és immerziós folyadékban; 1,2,3 – beeső fénysugarak; 4 – kondenzor; 5 – olaj; 6 – levegő; 7 – tárgylemez; 8 – tárgy; 9 – fedőlemez (0,17 mm); 10 – objektív

Az objektív színi eltérése; a) különböző színárnyalatok gyújtópontja;b) a képsík helyének színárnyalattól függő változása. A-B – a tárgy;B’-A’ – a tárgykép ibolya fényben; B”-A” – a tárgykép vörös fényben.

A színi eltérés kiküszöbölése; a) fényrekesszel; b) monokromás színszűrővel

A gömbi eltérés keletkezésének vázlata(A P pont képe a sugaraknak az egyszerűlencsén való áthaladásától függően a P’-benvagy a P”-ben jelenik meg.)

A gömbi eltérés csökkentése a szélső sugarak kizárásával

A mikroszkópcentrálás módja; a) excentrált; b) pontosan centrált mikroszkóp

okulár

4 510

0,9 1,00,08 mm

tárgymikrométer

0,08/10=0,008=8 µm

a b

c d

A = 20%B = 40%C = 40%

Háromkomponensű rendszer százalékos összetételénekmeghatározása koncentrációs háromszögben

A törési együttható és a sebesség összefüggése

K – skálabeosztásos hátsó fémlemez; R – a hátsó fémlemez rése; L – első fémlemez; F – az első fémlemez nyílása; Ü – plánparalel üveglemez; P – üvegprizma; E – az üvegprizma éle; Ef – az eltérített fénysugár útja; Fo – a mérendő folyadék; T – tolóka; Sk – skála; nFo – a mérendő folyadék fénytörése;nP – az üvegprizma fénytörése

BDABisin

BDDCrsin

2

1

VV

DCAB

DCBD

BDAB

rsinisinn

;

A törésmutató meghatározása üvegfélgömbös totálrefraktométerrel

a) üvegfélgömbön át történő megvilágításb) súrlódó megvilágításÜ – üvegfélgömbT – tárgyn – a tárgy törésmutatójaN – az üvegfélgömb törésmutatójal – látcső látómezejet – a kritikus szög, a teljes visszaverődés

határszöge

A Jelley-féle mikro-refraktométer vázlata

Leitz-gyártmányú Jelley-féle mikrorefraktométer

Becke-féle vonal

Optikailag negatív, egy optikai tengelyű kristály kéthéjú sugár-és hullámfelülete

Optikailag pozitív, egy optikai tengelyű kristály kéthéjú sugár-és hullámfelülete

Optikailag pozitív, egy optikai tengelyű kristály indikatrixa

Optikailag negatív, egy optikai tengelyű kristály indikatrixa

Két optikai tengelyű kristály indikatrixa

Az optikai tengelyek síkja

Anizotrop ásványlemez diagonális állásban,

keresztezett nikolok között