32
Kommunikáció I. NKE-KTK 2012

Kommunikáció I

Embed Size (px)

DESCRIPTION

Kommunikáció I. NKE -K T K 201 2. Kommunikáció. Communico, communicare (latin eredetű szó), etimológiai jelentése: megosztani, egyesülni, érintkezés, összeköttetés. A kommunikáció…. Információtranszfer (Shannon-Weaver) - PowerPoint PPT Presentation

Citation preview

Page 1: Kommunikáció  I

Kommunikáció I.

NKE-KTK2012

Page 2: Kommunikáció  I

Kommunikáció

Communico, communicare (latin eredetű szó), etimológiai jelentése: megosztani, egyesülni, érintkezés, összeköttetés

Page 3: Kommunikáció  I

A kommunikáció…

Információtranszfer (Shannon-Weaver)

Interakció, előre nem látható többlettel (Watzlawick, Bateson, Goffman)

Közös tudásban, hitben, nézetben való osztozás, kapcsolat rituális megerősítése (Carey)

Jelek segítségével történő jelentésátviteli folyamat (szemiotikai hagyomány)

Page 4: Kommunikáció  I

Kommunikáció

elpirulás zene

könnycseppek

képek szavak

film

hangok

illatok

Page 5: Kommunikáció  I

Kommunikáció

Információk közlése vagy cseréje valamilyen erre szolgáló eszköz vagy jelrendszer (nyelv, gesztusok) segítségével.

Page 6: Kommunikáció  I

„Kommunikáló” állatok (példa)

Kaptárba visszatérő felderítő méh: tánc segítségével tudatja a táplálékforrás minőségét, irányát és távolságát. Körtánc / rezgőtánc – a tánc iránya a függőlegestől akkora szögben tér el, amekkora a táplálék irányának szögeltérése a Naphoz viszonyítva. A tánc időtartama a tápláléklelőhely távolságát jelzi.

Page 7: Kommunikáció  I

„Kommunikáló” állatok (példa)

Látótávolságon belül: fej- és uszonymozdulataik, állkapcsuk tartása is részei a társas érintkezésnek; látótávolságon kívül: hangjelek.Társasági életet élnek; a csoportok összetartó ereje néhány "közkedvelt" egyed.Fogságban a gondozójuktól hallott hangokat (sípje: „gyere jutalomfalatért” is beépítik kommunikációjukba.Minden egyes egyednek egyedül rá jellemző füttye van, s ezt társai, "ismerősei" még akkor is felismerik, ha a füttyszót nem eredetiben hallják.Az egyedek a hangsor, s nem hangjuk alapján azonosítják egymást,

Palackorrú delfin

Page 8: Kommunikáció  I

Kommunikáló gépek,gépek-emberekhuman-computer interaction

http://www.origo.hu/tudomany/20090324-japan-robot-szupermodell.htmlhttp://hirposta.hu/cikk/2718203/Szuperrobot_vigyazhat_az_idosekre/

Page 9: Kommunikáció  I

Kommunikáló emberek

Page 10: Kommunikáció  I

Kommunikáló emberek

1. Lehetetlen nem kommunikálni.2. Minden kommunikációban jelen van egy tartalmi és

egy viszonymeghatározó aspektus, és az utóbbi minősíti az előzőt, ennélfogva metakommunikáció

• Tartalmi szint („mit” síkja):– maga az információ, a közlendő

• Viszony / kapcsolati szint („hogyan” síkja):– mi a viszony a tartalomhoz– mi a viszony a másikhoz (szerepek)– mi a viszony a helyzethez– mi a viszony a közlés módjához

– A viszony síkja kommunikáció a kommunikációról (metakommunikáció).

Page 11: Kommunikáció  I

Kommunikáló társadalom: a kommunikáció a társadalom kötőszövete

Page 12: Kommunikáció  I

Társadalmi kommunikáció szintjei

Szintjei (McQuail-piramis):

» Intraperszonális kommunikáció» Interperszonális kommunikáció» Csoportközi kommunikáció» Szervezeti kommunikáció» Intézményi kommunikáció» Társadalmi kommunikáció

Kommunikáció a szinteken és a szintek között isMinél több ember vesz a kommunikációban részt, annál inkább

szükséges közvetítő eszköz > mediatizált vagy médiakommunikáció

Minél több ember vesz a kommunikációban részt, annál kevésbé személyes és spontán a kommunikáció

Hagyományos média: nem semleges technikai közvetítő eszköz! Intézmény, amely nagyüzemi termelést végez:Az adott intézmény – szerkesztőség – apparátusa egy meghatározott médiaműfaj konvencióin belül, szakmai kultúrájának (tulajdonos, szakmai szocializáció során internalizált értékek, rendelkezésre álló szakemberek, eszközök, idő, pénzügyi forrás) megfelelő értékek szerint szelektálja, feldolgozza, csomagolja és prezentálja a médiatermékeket (médiaüzeneteket)

Page 13: Kommunikáció  I

Kommunikációs képzés az NKE KTK-n

Kommunikációs szabályszerűségek tudatosítása, kommunikációs készségek, képességek fejlesztése

• Interperszonális • Szervezeti / társadalmi (közigazgatási:

önkormányzatok külső és belső kommunikációja)

• Társadalmi (politikai kommunikáció, médiakommunikáció

Page 14: Kommunikáció  I

A kommunikatív aktus elemei

• Adó (beszélő, feladó)• Vevő (befogadó, címzett) • Üzenet (közlemény, „szöveg”) • Csatorna (fizikai közvetítő közeg)• Kód (jelrendszer) • Szituáció (kontextus)

Page 15: Kommunikáció  I

Beszélő (kommunikátor; adó; feladó)

Szerep – szerepelvárás

Mit tehet?

Önismeret fejlesztése, helyzet ismerete, hallgató ismerete, közös valóságra vonatkozó tudás, kommunikációs ismeretek, empátia, beszédtechnika fejlesztése

Page 16: Kommunikáció  I

Befogadó (vevő, címzett)

Szerep – szerepelvárás

Mit tehet?

Önismeret fejlesztése, beszélő ismerete, helyzet ismerete, közös valóságra vonatkozó tudás, kommunikációs ismeretek, empátia, aktív, értő hallgatás technikájának fejlesztése

Page 17: Kommunikáció  I

Üzenet (szöveg, közlemény)

jelölő és jelölt

viszonyaönkényes

Page 18: Kommunikáció  I

Üzenet értelmezése

Poliszémia: minden üzenet többféle értelmezésre nyitott

Page 19: Kommunikáció  I

Csatorna

Beszéd (30-40000 év)

Írás (6000 év)

Nyomtatás (1450)

Elektronikus kommunikáció (1850-től)

Számítógépes hálózatok (1970-től)

„A médium maga az üzenet” - McLuhan

Page 20: Kommunikáció  I

Kódok: verbális, paraverbális és nonverbális jelrendszerek

• Verbális csatorna

• Para-verbális csatorna– hang, hangszín, hanglejtés, szünet, intonáció

• Non-verbális csatornák– Mimikai kommunikáció– Kommunikáció tekintet révén– Mozgásos/akciós kommunikációs csatornák

• Gesztusok• Testtartás (poszturális kommunikáció)• Proxemika (térköz-szabályozás)

– Intimitás-egyensúly szabályozása– Territoriális kommunikáció (hogyan osztjuk fel a teret)

• Kinezikus kommunikáció• Taktilis kommunikáció: (taktilis kommunikáció - bonyolult kulturális

konvenciók szabályozzák!)– Kémikus kommunikáció

• kommunikáció a szagok révén, állatvilág és kulturális konvenciók– Tárgynyelv

• Öltözködés, lakberendezés, épületek formái - hatalom és presztizs (énkifejezés módja)

• Tárgyak (Rolex óra, mobiltelefon), testdíszek (tetoválások), hajviselet

Page 21: Kommunikáció  I

Szituáció (kontextus)

Támpont az értelmezéshez

Page 22: Kommunikáció  I
Page 23: Kommunikáció  I

A zavar gyakori forrása

Kontextus félreértelmezése

(szerepelvárás félreértelmezése következtében inadekvát viselkedés)

Kultúraközi kommunikáció esetén még gyakoribb, mivel a megszokott értelmező sémák esetleg nem működnek...

Page 24: Kommunikáció  I

A kommunikáció időbeli lefolyása, dinamikája

– Belebonyolódás a kommunikáció felépülése

– Kihátrálása kommunikáció szertefoszlása

– A kommunikáció törzse kommunikáció törzse – szerkezetét a kommunikáció során

követett kompetitív vagy kooperatív stratégiák határozzák meg

Page 25: Kommunikáció  I

A belebonyolódás

– A belebonyolódás során kerülnek partneri kapcsolatba a kommunikátorok

– Definiálják:• Saját szerepüket,

– az egyik résztvevő felkínál egy sajátos szerepet /szerepmegvalósítást, a másik szereplő ezt elfogadja vagy módosítja

• a szituációt,– Pl. információt kérek az utcán – a szituáció adott– Barátok között – a szituáció adott– Családon belül is adott a szituáció, de lehetnek

kivételek

• és a témát / témák sorrendjét.– Ez lehet egyszerűbb (bármiről lehet szó) vagy

bonyolultabb (pl. vállalatvezetők közti konferenciahívás)

Page 26: Kommunikáció  I

A kihátrálás

– A felépült kommunikáció természetes módon megszűnik

– Ennek jelét adják a kommunikátorok

– Ahogy a belebonyolódást, úgy a kihátrálást is sajátos nonverbális jegyek segítik

– Normális esetben gyakoribb a verbális jelzés (megköszönjük a beszélgetést, és mindenki megy a maga dolgára)

Page 27: Kommunikáció  I

A kommunikáció törzse: a stratégiák

– Stratégia: az a viselkedésminta lánc, amely a kommunikáció törzsének szerkezetét alakítja

– A stratégiák, minta sajátos viselkedéskészletek lehetnek:

– kompetitív stratégiák– kooperatív stratégiák

Page 28: Kommunikáció  I

A kompetitív stratégiák

– Alapja a kommunikátorok versengése

– a vetélkedés során az elérhető nyereség megosztása a tét

– A partner rovására lehet maximalizálni a nyereséget– Az olyan játszmák, amelyek kompetitív stratégiákon

alapszanak: „zéró összegű” játszmák: a vetélkedés során az elérhető nyereség állandó, az egyik kommunikátor a vetélkedés annyival többet könyvelhet el magának, amennyit a másik veszít

– Nyereség egysége: sztrók (nem üres „habcsók”)

» Játszma: állandó partnerek között, ua. sémára épül, merev szerepekkel; felszínen együttműködés, mélyben versengés

Tárgyalás – disztributív

Page 29: Kommunikáció  I

A kooperatív stratégiák

– A kommunikátorok célja, hogy közös erőfeszítéssel az elérhető nyereséget maximalizálják

– (nem pedig hogy a partner rovására jussanak nyereséghez >> kompetitív stratégiák)

– Végeredményként olyan „jövedelmek” is megjelenhetnek, amelyek nem oszlanak meg a résztvevők között, hanem valamennyi résztvevő jövedelmét növelik, a költségek pedig megoszlanak

– Pl. időtöltés váróteremben, vonaton– olyan problémamegoldó interakciók, amely során pl. a

felek olyan problémát oldalak meg együtt, amire külön-külön nem lennének képesek

– A kooperatív stratégiák esetén mindkét résztvevő győztes, még ha a nyereség az egyik résztvevőnél realizálódik is.

– Tárgyalás – integratív

Page 30: Kommunikáció  I

A kommunikáció funkciója a szociálpszichológiai hagyomány szerint

A szociálpszichológia a pszichológia egyik ága, mely azt vizsgálja, hogy az egyes személyek viselkedését hogyan befolyásolja mások, valódi, elképzelt vagy mögöttes jelenléte. Az egyén és a társas környezet kölcsönhatásával foglalkozik. Vizsgálja és értelmezi, hogy a társadalom hogyan hat az egyénre.

Page 31: Kommunikáció  I

A kommunikáció funkciója(szociálpszichológiai megközelítés

A kommunikáció szükségletének (kommunikációs éhség) magyarázata

„Ingeréhség” – kisgyerekeknél állapot leromlása, betegségek, végzetes lehet

Ingerek legkedvezőbb formája: fizikai intimitásMegvonás: lelki zavarok (magánzárka)

idegsejtek elsorvadnak az agytörzsben

Ingeréhség: biológiai, pszichológiai, társadalmi vetület

Gyermek – fizikai ingerekre vágyikFelnőtt – rejtettebb, szimbolikus gondozási formákkal

is beéri

Sztrók – pozitív vagy negatív inger (Eric Berne)

Page 32: Kommunikáció  I

Kérdések?

[email protected]