(Mainz, 1400 körül -1468. február 3.)

Édesapja : Friele Gensfleisch zur Laden

Édesanyja : Else Wyrich von Gutenberg (az ő nevét vette fel)

a család 1430 táján költözött Strabourgba , Gutenberg már

ebben az időben kísérletezett könyvnyomtatással

találmánya alkalmazásának pontos időpontja ismeretlen, ezért a

könyvtörténeti kutatók az 1440-es esztendőt fogadták el

nemzetközi közmegegyezéssel

1447-ben Mainzba ment és pénzt kölcsönzött nyomdája

felállításához

első munkája : egy Weltgericht című vers volt, majd egy vékony

latin nyelvkönyvet készített ugyanazzal a kezdetleges

betűtípussal

1448 : csillagászati jóslatokat is tartalmazó naptárszebb

írásképet adó betűkkel készült

néhány további naptár és röpiratok nyomtatása után Gutenberg

nekilátott főművének, a 42 soros Bibliának az elkészítéséhez

42 soros Biblia

a 641 lapot, oldalanként 42 sort tartalmazó, két hasábban szedett mű hatalmas technikai és anyagi kihívás volt a nyomdász számára

azért, hogy a Biblia pont úgy nézzen ki, mint a kézzel készítettek szükség volt az iniciálék és a díszítések egyedi, kézzel történő megfestésére is

a munka 5 éven keresztül tartott, ezalatt rengeteg új betűt kellett önteni, papírt és pergament vásárolni

Gutenberg Bibliája

Találmányai

Mozgatható betűelemekkel való könyvnyomtatás fémből próbál betűket csinálni, először acélból

mindegyik betűből egy-egy példányt vésett ki

ez volt az ún. patrica vagy bélyegző, amelyet azután egy valamivel lágyabb réz vagy bronz darabba ütött

így keletkezett a negatív betűképet tartalmazó matrica.

a matricát használta az öntőkészüléknél, a végső betű elkészítéséhez

Betűfém hosszú kísérletezés után találta meg Gutenberg

a megfelelő ötvözetet, melynek összetétele nagyrészt ólom és bizonyos arányú antinom és ón

Kézi öntőkészülék

a matricát vaspofák közé

állították, amelyet a kívánt

betűszélességnek megfelelően

beszabályoztak

ennek következtében üres tér képződött

fölötte, amelynek magassága az öntendő

ólombetű magasságának felelt meg

ebbe az üres térbe felülről

forró, folyékony betűfémet öntöttek, majd

az öntés után a készüléket

szétszedték, a kieső kész – ismét

tükörfordított – ólombetűről a túlöntést

letörték, a szálkáktól megtisztították

ez a kész betű bármikor, bármilyen

mennyiségben, mindig ugyanolyan

alakban, szélességben és magasságban

utánönthető volt

Szedő-sorjázó/szedővas (winkel)

öntöttvasból készült szerszám, melynek oldalai egymással derékszöget zárnak be

két oldalról nyitott, zárt oldalai közül az egyik állítható és ékekkel rögzíthető.

így állítható be a kívánt sorszélesség

ebbe a szerszámba szedték egymás után a betűket a kéziszedők, és így alakult ki a szedett szöveg

Betűöntő

Kézisajtó a Gutenberg-féle kézisajtó két

függőleges oszlopból állt, amelyeket felül vízszintes keresztgerenda tartott össze a gerendában csavarmenet haladt

keresztül, s e csavarmenet alsó végére egy vaslemez (tégely) volt erősítve. az ugyancsak vasból készített

nyomóalap, az ún. fundamentum, amelyen a nyomásra szánt forma foglalt helyet, fából készített sínpáron ki- és betolható volt a fundamentumnak a tégelyen kívül

kellett állnia akkor, amikor a kiszedett könyvoldalakat ráhelyezték. a szedések közé megfelelő szélességű

léceket, úrkitöltőket helyeztek, ezek a betűk magasságánál alacsonyabbak voltak, hogy a festéktől mentesek maradjanak, s nyomást ne kaphassanak

Gutenberg zseniális találmányának

a betűsokszorosítás a lényege; ez

az a radikálisan új, amit ő teremtett

meg

az általa feltalált betűöntő

készülék, betűöntő műszer

segítségével tetszés szerinti

mennyiségben, sorozatban tudott

előállítani teljesen

azonos, egyforma betűket, s ezzel

megteremtette a szedés-nyomásos

eljárás, s a szép nyomtatás

legfontosabb feltételét

Gutenberg nyomtatványait, s az

ezzel a módszerrel készült XV.

századi nyomtatványokat

ősnyomtatványoknak nevezzük

Gutenberg jelentősége tehát

nem abban rejlik, hogy a

fémből készült mozgatható

betűmintákat használta, hanem

abban, hogy a modern

könyvnyomtatáshoz szükséges

négy alapvető összetevőt: a

mozgatható betűmintát, a

nyomógépet, a megfelelő

nyomdafestéket és a papírt egy

gyártási folyamatban tudta

összehangolni

a könyvnyomtatás fölénye a tömegtermelésben van, és Gutenberg találmányának fontossága ebben mutatkozik meg

A nyomtatott könyv rögzíti az információt terjesztés szempontjából

megteremtette az emberi kommunikáció úgy műfaját : tömegkommunikáció

alkotóelemeinek összekapcsolásával így a gyártásnak egy hatékony rendszerét alakította ki, ezáltal a könyvnyomtatás tömegtermelési folyamattá vált

Forráshelyek:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Johannes_Gutenberg

http://vmek.niif.hu/03300/03301/html/bgkvti_4/bgki0423.htm

http://www.famakonyv.hu/gutenberg.html

http://www.oszk.hu/hun/kiallit/virtualis/nyomdak/nyomtatott_

konyv_index_hu.htm

www.irodalmijelen.hu