(orok és emberek

Tolna megyeiek életrajzgyűjteménye

S Z E K S Z Á R D Tolna megyei Tanács VB Könyvtára

1973l

összeál l í tot ta és szerkesztette:

Sipter Gézáné

Lektorálta:

dr. Andrásfalvy Bertalan,

a Magyar Tudományos Akadémia Dunántú l i Tudományos Intézetének

tudományos munkatársa

K. Balog János,

a Tolna megyei Levéltár igazgatója

Borítót tervezte: Schubert Péter

A Megyei Könyvtár kiadványa, Tolna megye felszabadulásának 30. évfordulója

tiszteletére jelent meg.

KOROK ÉS EMBEREK

Kézirat a nyomdába érkezett 1974. január Elkészült 1974. szeptember

Megjelent A/4 formátumban. 12,5 (A 5) ív terjedelemben, 3000 példányban Engedélyszám: 99577/73

Kiad ja : a Tolna megyei Tanács VB. Könyvtára Felelős k iadó: Vadóc Kálmán

74.275 Szekszárdi Nyomda Felelős vezető: Széli István

ELŐSZÓ

A helytörténeti, honismereti kutatások iránti érdeklődés országszerte meg növekedett: klu-bok, szakkörök alakulnak és működnek sikere-sen, el ter jedt a községi krónikaírás, egymás után készülnek és je lennek meg a helyi mo-nográfiák, és örvendetes, hogy ma már mind több helyen dolgozzák fel a termelőszövetke-zetek, üzemek vál lalatok történetét. Ügy vél-jük, az igaz hazafiság egyik meghatározója, hogy az ember megismerje közvetlen környe-zetét, lakóhelyét, munkahelyét, annak múlt ját, történetét, behelyezve azt a nemzeti és egye-temes történelem, a társadalmi fejlődés nagy egészébe. Ily módon a szűkebb pátria, a la-kóhely, az ott élő emberek életével, küzdelme-ivel, a helyben vagy országosan szerepet be-töltő emberek tetteivel, munkásságukkal, al-kotásaikkal jelentős szerepet töltenek be a helyes világszemlélet kialakításában.

A szépen terebélyesedő helytörténeti kutató-munkához, a megye történetének jobb meg-ismeréséhez kíván segítséget adni a szekszár-di megyei könyvtár e kiadvány közreadásával, ismertetve azokat a neves személyeket, akik jelentős szerepet játszottak a megye életében, vagy e fö ldből sarjadva, innen elindulva vál-tak ismertté társadalmi, polit ikai, tudományos, szociális, művészeti munkásságukkal.

Nem életrajzi írás volt a cél, az ismeretek bő-vítése mellet a kutatóknak kívántunk elsősor-ban segítséget adni egy további munkához a rövid életrajzi adatok mellett az irodalom fel-sorolásával. Teljes irodalomjegyzéket a mű jel legénél fogva nem adhatunk, a szerzők műveiből, az i rodalomból csupán válogatot t b ib l iográf iát közölhetünk. A további kutató-munkát kívánja megkönnyíteni ez a módszer, hog/ csupán a gyakran ismétlődő forrásmun-kákról adtunk rövidített címleírást. Az a véle-mény alakult ki ugyanis, hogy túl sok rövidítés, visszakeresés, számozás esetleg zavart okozha-

tott volna, a forrásanyag áttekintését hosszabí-taná.

Földrajzi mutatóban — ahol szükségesnek lát-tuk — helységeken túl tájegységeket is fel-vetettünk.

A munkásmozgalom mártír jainak, kimagasló egyéniségeinek életrajzi adatai t K. Balog Já-nos: „Értünk éltek, értünk hal tak" című köte-téből vette át a szerkesztő. Ezeknél a neveknél életrajzot nem adunk, csupán a vonatkozó iro-dalomjegyzéket közöljük.

Az anyag több évi szorgos munka eredménye. A névanyag gyűjtésében részt vett Dömötör Lajosné, volt munkatársunk vezetésével a me-gyei könyvtár kollektívája. A szerző hasznos segítséget kapott a bonyhádi, dombóvári, paksi, és tamási járási könyvtárak igazgatóitól, valamint a bátaszéki községi könyvtár dolgo-zójától, Csiky Bélánétól.

A munkát nem tar t ják befejezettnek. Idők múltával a névsor egyre bővül, egyrészt, mivel élők — érthető indoklással — a felsorolásban nem szerepelnek, másrészt éppen az örvende-tesen terebélyesedő kutatómunka fel tárhat olyan «egyéneket, akikről eddig ismereteink nem voltak. Köszönet il leti a szerzőt, S i p t e - r G é z á n é tudományos munkatársat, midazokat, akik az anyag gyűjtésében tevékenykedtek, köszönet illeti a Tolna megyei Tanács VB Művelődés-ügyi Osztályát azért, hogy a kiadvány meg-jelenését lehetővé tette.

Hisszük, hogy e munka közreadásával hasz-nosan szolgáljuk a megyében folyó kutató-munkát, a helyismereti tevékenységet és hoz-zájárulunk megyénk j obb megismeréséhez. Szekszárd, 1973. augusztus 30.

VADÓC KÁLMÁN megyei könyvtárigazgató

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

K. Balog: Éh. K. Ealog János: Értünk éltek, értünk haltak. Szekszárd 1972.

K. Balog: Tolna megye. K. Balog János: Tolna megye a Magyar Ta-nácsköztársaság időszakában. Szekszárd, 1964.

Békés: Hazádnak. Békés István: Hazádnak rendület lenül. Bp. 1955.

Bodnár: Bczerédj. Bodnár István: Bezerédj István és a százéves Szekszárdi Kaszinó. Szekszárd, 1942.

Bodnár—Gárdonyi: Bezerédj. Bodnár István—Gárdonyi Albert : Bezerédj Ist-ván. 1—2. köt. Bp. 1918—1920.

Borai: Bonyhádi. Borai Ákos: A bonyhádi járás ipara. Pécs, 1960.

Fodor: Magyar vízimérnököknek. Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Ti-sza-völgyben a kiegyezés koráig végzett fel-mérései, vízimunkálatai és azok eredményei. Bp., 1957.

Gulyás: Magyar álnév. Gulyás Pál: Magyar írói álnév lexikon. Bp., 1956

Hirn: Tm fejek. Hirn László: Tolnamegyei fejek. Dombóvár, 1930.

A két forradalom. A két forradalom Tolna megyében. 1918— 1919. Szerk. K. Balog János. Szekszárd, 1970.

Kiss: Simontornya. Kiss István: Simontornya krónikája. Simontornya, 1938.

MÉL Magyar Életrajzi lexikon. Főszerk: Kenyeres Ágnes. 1—2. köt. Bp., 1967—1969.

MIL Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell . 1—3. köt. Bp. 1963—1965.

ML Művészeti lexikon. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 1—4. köt. Bp. 1965—1968.

MPL Magyar pedagógia i lexikon. Szerk. Kemény Ferenc. Bp., 1933.

MtL Munkásmozgalom-történet i lexikon. (Főszerk.) Vass Henrik. Bp., 1972.

Nóvák: Dombóvár. Nóvák József: Dombóvár 1919-es hősei és mártír jai. Szekszárd, 1959.

OL Orvosi lexikon. Főszerk. Hol lán Zsuzsa. 1—4. köt. Bp., 1967—1973.

Pataki: Megyénk történelmi. Megyénk történelmi kiválóságainak rövid élet-rajza. Összeáll. Pataki József. Szekszárd, 1958.

Pataki: Tm kalauz. Pataki József: Tolna megyei kalauz. Bp., 1967.

PNL Pallas Nagy Lexikona. 1—16. köt. Bp. 1893— 1900.

RNL Révai Nagy Lexikona. 1—21. köt. Bp., 1910— 1935.

SZL Színházi kislexikon. Főszerk. Hont Ferenc. Bp., 1969.

TL Természettudományi lexikon. Főszerk. Erdey-Grúz Tibor. 1—6. köt. Bp., 1964—1968.

Tolna megye. Tolna megye. 1919—1959. összeál l . Perecsi Ferencné. Bp., 1959.

UFI LJj fi lmlexikon. Főszerk. Ábel Péter. 1—2. köt. Bp., 1971—1973.

ZL Zenei lexikon. Főszerk. Bartha Dénes. 1—3. köt. Bp., 1965.

ABAY _ 7 _ ALPÁRI

ABAY NEMES Gyula (Dunaföldvár, 1876. — Paks, 1952.) Gyógyszerész. 1914-től élt Pakson. Versei, cik-kei, tanulmányai a Mezőfödi Hír lap, a Keszt-hely, a Szekszárd Vidéke, a Tolnamegyei Köz-löny, a Pesti Napló, a Gyógyszerészeti Szemle című lapokbam jelentek meg. I rodalom: Hirn. : Tm fejek.

ABELOVSZKY Béla (Nagyhörcsög, 1898. — Felsőörs, 1919.) A munkásmozgalom mártír ja. I rodalom: K. Balog: Éh.

ACS Lipót (Vizsoly, 1868. augusztus 6. — Bp., 1945. jú-lius 11.)

Festő, rajztanár, keramikus, iparművész, a népművészet gyűjtője. Az Országos Mintarajz-iskolában végezte tanulmányait , majd Lötz Károly tanítványa volt. A szekszárdi gimnázi-um tanára 16 éven át , ahol ikerámiaműhelyt létesített 1902-ben. 1900-tól rendszeresen fog-lalkozott ötvösséggel és kerámiával. 1901-ben házi ipari műhelyt létesített a Sárközben, ezzel elősegítette a sárközi népművészet felfedezé-sét és kibontakoztatását. 1910-ben Budapestre költözött, ahol a Fistíher Emil gyárnak lett a tervezője, majd a Nép-rajzi Múzeumnak a munkatársa. Számos mű-vészeti és művészeipedagógiai oikke jelent meg a hazai és külföldi szaklapokban. Munkái t az 1906-os milánói, 1907-es pécsi és 1911-es miskolci, 1922-es helsinki kiállításon kitüntették. Művei : Népművészeti gyűjtés. Bp. 1928.; Malonyay Dezső: A mogyar nép művészete dunántúl i kötetének munkatársa, raj-zolója. Bp. 1912. I rodalom: MÉL: ML. Megjegyzés: Előneve: Auerbach. A Művészeti lexikon szerint a halálának időpont ja: 1945. júl ius 12.

AGGHÁZY Gyula (Dombóvár, 1850. március 20. — Bp., 1919.

x május 13.)

Festőművész, főiskoli tanár. Hazai tanítómes-tere Ujházy Ferenc volt. 1869—71-ben Bécs-ben, 1871-től Münchenben tanult . Párizsi tar-tózkodása idején Munkácsy Mihálynál tanult. Korai életképeire hatással volt a müncheni festészet naturalista stílusa. 1876-tól Szolno-kon, majd Budapesten élt, 1897-től az Orszá-gos Mintarajz liskola tanára. 1874-től szerepelt a kiállításokon népéletképekkel, szolnoki, később balatoni tájképekkel. Életképeinél ma-radandóbbak Mészöly irányához kapcsolódó tájképei.

Képeit a Magyar Nemzeti Galér ia őrzi. I rodalom: MÉL; ML.

ÄKOS István (Kölesd, 1861. január 8. — Bp. 1958. április 7.) Gyógypedagógus. 1897-ben a váci siket-né-ma-intézet, 1901-től a budapesti gyógypeda-góg ia i intézet, 1909-től az ideges gyermekek ál lami tanintézetének tanára. 1910—1920. kö-zött a gyógypedagógiai intézet igazgatóhe lyettese. A Siketnémákat Gyámolító Egyesület kezdeményezésére alakul t 1894-ben. Az Egye-sület évi jelentéseit Ákos István szerkeszti 1910-ig. Szerkesztője a Kalauz a siketnémák oktatása és nevelése terén és a Magyar Gyógypedagógia című szakfolyóiratoknak.

Művei : A siketnémák tárgyi és alaki nyelvoktatása. Első fok. Bp. 1892.; A siketnémaoktatás és nevelés kézikönyve. 3p. 1895.; Az 1899-ikl nemzetközi gyermekvédő kongresszus napló-ja. Bp. 1900. I rodalom: MPL; MÉL. Megjegyezés: Előneve: Scherer.

ALDOR János László (Nagyigmónd, 1895. — ? 1944.) Festő, építészmérnök. 1924-tól szerepelt a ki-ál l í tásokon képeivel. A Benczúr Társaság ve-zetőségi tag ja volt. A fasizmus áldozata lett. Több művében a váral jai népviseletet, nép-életet örökítette meg. I rodalom: ML.

ALFÖLD! FLATT Károly Id. FLATT Károly

ALPÄR Ignác

(Bp. 1855. január 17. — Züridh, 1928. ápril is 27.) Műépítész. Ö készítette a dombóvári gimnázi-um épületének terveit, melyet Hübner Béla és Hübner Tibor kiegészített. A tervek a lap ján 1928. augusztusábn kezdődött el az építkezés Lukóy Emil budapesti építész irányításával. I rodalom: Lyka Károly: Alpár Ignác. = Magyar Művészet. 1928.; Fábián Gáspár: Nagy magyar építőművészek. Bp. 1936. Hirn: Tm fejek.

ALPÁRI Gyula (Dunafödvár, 1882. január 19. — Sachsenha-usen, 1944. júl ius 17.) Újságíró. A magyar és a nemzetközi munkás-mozgalom kiemelkedő harcosa. 1902-ben kap-csolódott be az i f júmunkás mozgalomba. 1904-től az I f júmunkás című lap munkatársa, 1907-től szerkesztője. 1911-ben a Szociálde-mokrata című folyóirat szerkesztője. Lelkesen üdvözölte az orosz, majd a magyar forradal-mat. Megalakulásakor csatlakozott a Kommu-nisták Magyarországi Pártjához. A Magyar Tanácsköztársaság idején Kun Béla helyettese volt. A Tanácsköztársaság megdöntése után emigrációba kényszerült és soha többé nem térhetett vissza Magyarországra.

ALTHÄN - 8 - ARANY

A második v i lágháború idején Párizsban élt, itt tartóztatta le a Gestapo. Fogságának idején azt követelték tőle, hogy írja meg a Kommu-nista Internacionálé történetét. Munkájával 1944. júniusában készült el. Miu tán könyvében is hitet tett a marxizmus—leninizmus ügye mellett, megpecsételődött a sorsa. 1944. június 17-én a sanchsenhauseni ha lá l táborban ki-végezték. Főbb müvei: Alpár i Gyula válogatott írásai. Bp. I960.; Al-pári Gyula huszonöt év előtt i levele Wi lhe lm Pieckhez. — Népszabadság. 1960. szeptember 9. I roda lom: Aranyossy M a g d a : Alpár i Gyula. — Csi l lag. 1954. 9. sz.: Aranyossy Magda : Nem tehettem másként. Bp. 1957: A magyar forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő harco-sai. Kézirat. 1965. P. I. Archívum.; Forradalmár elődeink. Szcrk. Bakó Ágnes. Bp. 1970.; Megyénk szülötte Alpár i Gyula. — Tolna megyei Népújság. 1957. július 7.; F. Run-ge : Emlékezés Alpár i Gyulára. = Pórttörténcti Közlemé-nyek. 1960. 3. sz.; A szabadság vértanúi. Bp. 1960.; Do-kumentumok a magyar forradalmi munkásmozqalom törté-netéből. 1. Bp. 1964.; Gárdos Mar iska: Száll j gondolat . Bp. 1962.; Szántó Zol tán: Vég és kezdet. Bp. 1964."; K. Ba-log : Éh.; Pataki: Megyénk történelmi.

ALTHÄN János (Ismeretlen, 1899. — 1919. augusztus 14.) A munkásmozgalom mártír ja. I rodc lom: K. Balog: Éh. Megjegyzés: Nevét gyakran ,, Al thein"-nck írták.

APOR-család Tol na megyében élő középkori nemzetség ne-ve. Az Apor-családbeliek Ágoston kanonok-rendi prépostságot alapítottak Aparon, mely-nek gótikus temploma, barokk átépítésben napja ink ig fennmaradt, mint Tolna megye egyik értékes műemléke. I roda lom: RNL; Pataki: Tm kalauz.

APOSTAGI Emere ( ? ) Birtokos főúr. 1354-ben megmentette Nagy La-jos király életét a tatárok ellen viselt háború-ba n. Jutalmul megkapta Paks község mai te-rületét. Utódai Pakos, Paksi, Paksy néven a község névadói lettek. I roda lom: PNL.

APPELSHOFFER Adám (Tolna, 1876. szeptember 6. — Tolna, 1955. j anuár 7.) A munkásmozgalom kiemelkedő harcosa. I roda lom: Tolnamegyei Újság. 1921. júl ius 9.; júl ius 16.; K. Ba log: Éh.

APPONYI-csaiád Családi birtokuk egy része Tolna megyébe.i volt, a Pálfa, Apar, Sió mellett i területeken. Apponyi Antal György gróf, 1780-tól Tolna vár-megye főispánja. Apponyi Géza gróf, pál fa i földbirtokos, a Wekerle-kormány idején Tol-na vármegyei főispán. I roda lom: RNL; Pataki: Tm kalauz; MÉL.

APPONYI György (Pozsony, 1808. december 29. — Eberhard, 1899. február 28.) Konzervatív politikus, udvari kancellár, nagy-birtokos, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, országbíró. Birtokai közé tartozott Lengyel. I rodalom: Szőgény—Marich László emlékiratai . 1—3. köt. Bp. 1903—1918.; MÉL.

APPONYI József 1829-ben Apponyi József építtette a lengyeli kastélyt, amely ma a Mezőgazdasági Szakis-kola. I rodalom: Genthon István: Magyarország művészeti emlékei. 1. Dunántúl. Bp. 1959.; Boda Ferenc:' Ahány nap, annyi ab lak. — Tolna megyei Népújság. 1969. júl ius 31.

APPONYI Sándor (Párizs, 1844. január 19. — Lengyel, 1925. ápri-lis 18.) Diplomata, bibliofil és bibliográfus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Külföldön végez-te tanulmányait . Apja, Apponyi Rudolf mellett követségi attasé, majd követségi t i tkár lett. Ap jának 1876-ban bekövetkezett halá la után visszavonult a d ip lomáciai pályáról, lengyeli bir tokán bibl iográf iával foglalkozott, történel-mi és régészeti kutatásokat végzett. Tudomá-nyos munkássága során Ábel Jenővel közösen, kiadta Isotta Nogarola nőrokonának műveit. Tervszerűen gyűjtötte a magyar vonatkozású külföldi könyveket, a hungarikáket. Lengyeli könyvtárának kincseit és r i tkaságait az 1882-i könyvkiállítás alkalmával ismertette. Gyűjtemé-nyének négykötetes annotál t katalógusa egyik legtel jesebb hungar ika-b ib l iográf iánknak te-kinthető.

Anyagi lag támogatta Wosinsky Mórt az ősko-ri leletekben gazdag „ lengyel i sánc" feltárá-sában. 1895-ben felajánlot ta lengyeli kastélyá-ban lévő gyűjteményét egy Szekszárdon létesí-tendő múzeum számára. A könyvészeti r i tkaságokat tartalmazó könyvtá-rát 1924-ben az Országos Széchényi Könyvtár-nak ajándékozta. A könyvtár 1925-ben került az Országos Széchényi Könyvtár birtokába. Művei : Hungarica. Magyar vonatkozású külföldi nyomtat-ványok. Gyűjtötte és leír ta: gróf Apponyi Sándor, Bp. 1900—1902. I rodalom: Nekrológ. = Magyar Könyvszemle. 19~3.; Végh Gyula : Rariora et curioso gróf Apponyi Sándor gyűjtemé-nyéből. Bp. 1925.; Dézsi Lajos: Gróf Apponyi Sándor em-lékezete. Bp. 1927.; Vértesy Miklós: Apponyi Sándor. A Könyvtáros. 1957. 4. sz.: RNL; MÉL.

ARANY Dénes (Pátka, 1881. — Decs, 1957.) Református lelkész. Középiskolai tanulmányait Kecskeméten, a teológiát Budapesten végezte Kiskunhalason és Budapesten volt segádlel-

A"ANY - 9 - BABITS

kösz, majd 1908-tól 1922-ig Baranya megyé-ben élt. 1923-tól halá lá ig Decs község refor-mátus lelkésze. Papi tevékenységén kívül ve-zető szerepet játszott a község kulturális éle-tében, elnöke volt a népművelési bizottságnak. Behatóan érdeklődött Decs község múlt ja, tör-ténete iránt. Művei : A decsi református egyház története. Szekszárd, 1910. I rodalom: H i rn : Tm fejek. Mef jogyzés: Előneve Abai volt.

ARANYOS György (Ismeretlen, 1869. — Szekszárd, 1919. augusz-tus 10.) A munkásmozgalom mártír ja. I roda ion : A két forradalom: A vörös tanító. = Tolna me-gyei Népújság. 1969. február 9.; Tolna megye; K. Balog:

ARNOLD György (Paks, 178). — Szabadka, 1848. október 25.) Zeneszerző, karnagy. Tanítója volt apja, Ar-nold József hajósi kántor és Pöhm Pál kalo-csai székesegyházi karmester. Egész f iata lon, 1800-ban választották meg a szabadkai Szt. Tcréz-templom karnagyává. Főleg egyházi mű-veket komponált . 1815-ben, VII. Pius pápa francia fogságból való visszatérése a lka lmából nagy offertór iumot szerzett, amelyet a pápa levélben köszönt meg. Illir énekeskönyve 1819-b í n j c ' sn t meg Eszéken.

Közéleti szereplése is jelentős vo!t. A szabad-l-ai városi tanács kültagja volt, 1848. júniusá-tól az ideiglenes csendbizottmány tagja. Müvei : Kemény Simon. Opera. 1826. Kisfaludy Károly drá-mája nyomán.: A gottherdhegyi boszorkány. Melodráma. 1337. Schuster Antal szövege nyomán.; Tisztújítás. Kísérő-zene Nagy Ignác darabjához.; Mátyás király választása. Társ-szerző: Heinisch József. 1834, Szentjóbi Szabó László müve r l o p j á n . ; Tonkünstler lexicon. 1826. Kézirat. Veszprémvár-megyei Nóták. : A vesztett rózsa. Dal. Sárosy Gyula szö-vege a lap ján.

I rodalom: d'lsoz Kálmán: Arnold György. Bp. 1903. RNL: ZL.: MÉL.

ASZAIAY József (Paks, 1798 február 14. — Eger, 1874. októ-ber 6.) Térképész, szakíró. Tanulmányait Kalocsán, Vá-cott, Pesten, és Egerben végezte. 1817-ben kancelláriai fogalmazó, 1826-ban a helytartó-tanács t i tkára lett. 1349-bon a cári intervenci-ós hadseregben kormánybiztos. Nagy statisz-tikai térképet készített, amely 1830—38. kö-zött jelent meg. E művéért számos kitüntetés-ben részesült. Később Borsod megyébe, mályi birtekára vonult vissza, ahol irodalommal, ker-tészettel fog la lkozot t

Müvei : Mappa genera l is . . . Regni Hungáriáé. I—VII. Vin-doboane 1830—1838.; Szellemi omnibus, kéjutazások az élet utain. I—III. köt. Pest 1855—1856.; Szel lemi röppentyűk. Pest 1859.

I rodalom: RNL; MdL.

AUGUSZ-család Tolna és Veszprém megyei földbirtokos család. A XIX. században jelentős közéleti szerepük volt Tolna megyében. I rodalom: RNL.

AUGUSZ Antal (1807. — Szekszárd, 1878.) Földbirtokos. Jelentős közéleti szerepet vál lal t Tolna megye reformkori életében. 1843—1848 között Tolna megye al ispánja. 1852—1859 kö-zött a királyi helytartótanács alelnöke volt. Mint a művészetek pártolója Budán zeneegy-letet alapított , melynek évekig az elnöke lett. Szekszárdi kastélyának gyakori vendége volt a magyar zenei élet kimagasló alakja, Liszt Fe-renc is. I rodalom: Tanulmányok Tolna megye történetéből. Szork. Puskás At t i la . 2. kőt. Szekszárd, 1969. Abay Nemes Gyula: A szekszárdi báró Augusz Antal szerepe Liszt Ferenc koro-názási miséje körül. - Tolnamegyei Újság. 1942. január 31. Bodnár István: Liszt Ferenc Szekszárdon. — Tolnamegyei Üjság. 1929. ápri l is 20.—május 11.: Laczó Zoltán: Liszt Fe-renc több ízben vendégeskedett báró Augusz Antal szek-szárdi otthonában. = Muzsika. 1971. 1. szóm.; RNL. F-od-nár—Gárdonyi: Bezáródj.; Bodnár: Bezerédj.; Pataki: Tm kalauz.

AUGUSZ Imre (1859. március 19. — Szekszárd, 1886. novem-ber 6.) Tolna megyei földbirtokos, aki négyszázezer forint értékű vagyonát egy szekszárdi felekezet-nélküli szeretetház építésére hagyta. I rodalom: Vendel István: Szekszárd, megyei város monográ-f iá ja. Szekszárd, 1941.; RNL.; H i rn : Tm fejek.

BABARCZAI József (Csibrák-puszta, 1896. november 17. — Zom-ba, 1959. március 5.) Földműves. Az első v i lágháború idején orosz fogságba esett. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom idején belépett a Vörös Hadse-regbe. 1919. j anuá r jában tért haza Zombóra, majd a Tanácsköztársaság idején a párt helyi szervezetének i f júsági vezetője volt. A felsza-badulás idején tolmács a szovjet hadsereg-nél. 1951-től a zombai Vörös Csil lag Tsz-be-n dolgozott, mint brigádvezető. 1952—1953-ban a termelőszövetkezet elnöke, a pártszervezet tikára. Tevékenysége elismeréséül számos ki-tüntetésben részesült. I rodalom: Babarczai József. — Tolna megyei Népújság. 1959. március 6.; Babarczai József. = Tolna megyei Népújság. 1959. március 7.; K. Balog János: Babarczai József. Kézirat. Tolna megyei Levéltár.

BABITS Mihály (Szekszárd, 1883. november 26. — Bp., 1941. augusztus 4.)

BABITS - 1 0 - BAKÓ

Költő, író, esszéista, műfordító, a Nyugat első nemzedékének kiemelkedő alakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Középiskoláit Pécsett végezte, 1901—1905. között a tudo-mányegyetem bölcsész karán tanult . 1902-től közölték verseit, műfordításait a különböző la-pok. 1905-től a ba ja i cisztercita gimnáziumban tanár, majd Szegeden és Fagarason tanított. Első irodalmi sikerei is ebben az időben érik. A Ho lnap című antológia közli 1908-ban ver-seit, az 1908-ban induló Nyugat á l landó mun-katársa, 1909-ben megjelent első versesköte-te Levelek írisz koszorújából címmel. 1911-től Budapesten tanár. Az I. v i lágháború kitörését ellenérzéssel fogadta, több versében hangot adot t békevágyának. 1917-ben kénytelen le-mondani tanári állásáról, miután Fortissimo című verse miatt elkobozták a Nyugatot. Lel-kesedéssel üdvözölte a háború végét, a pol-gár i forradalmat, a Tanácsköztársaságot. Az el lenforradalom megfosztotta katedrájától , ta-nári nyugdíjától. Ekkor adta ki a Magyar költő kilencszáztizenkilencben. című tanulmányát, melyben megmagyarázza for radalom alatt i ma-gatartását. Ezután a humanista módon gon-dolkodó polgári írói tábor vezető egyénisége lett. 1930-tól Móricz Zsigmonddal közösen, 1939-től egyedül szerkeszti a Nyugatot. 1927-től a Baumgarten-dí j kurátora. 1930-tól a Kis-faludy Társaság tag ja . Sok f ia ta l író —Illyés Gyula, Gelléri Andor Endre, Szabó Lőrinc, Pap Károly — útjának volt az egyengetője. A 20-as —30-as években al ig múlt el esztendő, hogy egy vagy két kötete ne je lent volna meg. A harmincas évek végén, az egyre súlyosabbá váló betegsége ellenenére is folytatta a mun-kát. A fasizmus térhódítása, a II. v i lágháború veszélyének fokozódása mind jobban 'kimozdí-totta elszigeteltségéből, egyre határozottabban fordul t szembe az embertelenség erőivel. A Jónás könyve 1938-ban nyílt szembefordulás a fasizmussal és bátor önbírálat is, a poli t ikai ál-lásfoglalástól elzárkózó magatartás elítélése. Műfordí tó i munkássága kiemelkedő a ma-gyar i rodalomban.

Müve i : Levelek írisz koszorújából. Bp. 1909.; Herceg, hát-ha megjön a tél is. Bp. 1911.; Recitotiv. Bp. 1916.; Nyug-talanság völgye. Bp. 1920.; Sziget és tenger. Bp. 1925.; Az istenek halnak, az ember él. Bp, 1929.; Versenyt a eszten-dőkkel. Bp. 1933.; A gólyakal i fa. Bp. 1916.; Karácsonyi ma-donna. Bp. 1920.; Tímár Virgi l f ia. Bp. 1922.; Kártyavár. Bp. 1923.; Ha lá l f ia i . Bp. 1927.; A torony árnyéka. Bp. 1931.; Elza p i ló ta, vagy a tökéletes társadalom. Bp. 1933.; Hat-holdas rózsakert. Bp. 1937.; Keresztül-kasul az életemen. Bp. 1939.; Gondolat és írás. Bp. 1922.; Élet és i rodalom. Bp. 1929.; Az európai irodalom története. 1—2. Bp. 1934— 1935.; összeayűjtött munkái. 1—10. Bp. 1937.; Két krit ika. Bp. 1911.; Irodalmi problémák. Bp. 1916.; Válogatot t mű-vek. Bp. 1959.; Összes versfordításai. Bp. 1961.; Levelezé-se. 1959. I roda lom; A Nyugat Babits-száma, Bp. 1924.; Juhász Géza: Babits Mihály. Bp. 1928.; Kárpáti Auré l : Babits Mihály életműve. Bo. 1941. ;8abits-emlékkönvv. Szerk. Illvés Gyula. Bib l iográf iával . Bp. 1941.; Ungvári Tamás: Adalékok Babits Mihá ly pályakénéhez 1918—19. Bp. 1959.; Kiss Ferenc: A beérkezés küszöbén. Babits, Juhász és Kosztolányi i f júkor i barátsága. Bp. 1962.; Éder Zoltán: Babits a katedrán. Bp. 1966.; Fodor József: Töprengő arca néz rám. == Élet és Irodalom. 1966. 32. szám.; Sőtér István: A cethal gyomrá-

ban. = Élet és Irodalom. 1966. 32. szám.; Ignotus: Ba-bits. = Nyugat. 1909.; Schöpflin A ladá r : Babits. Bp. 1914.; Kosztolányi Dezső: Babits Mihály. Bp. 1916.; Dante és Ba-bits. Bp. 1920.; Hatvany Lajos: Vázlatok Babits Mihályró l . Bp. 1922.; Illyés Gyula : Két bevezető. = Nyugat. 1932.; Halász Gábor : Egy ízlésforma önarcképe. Bp. 1938.; Illés Endre: Babits Mihály, a novellaíró. Bp. 1938.; Lukács György: Babits Mihály val lomásai. Bp. 1941.; Belia György: Két fejezet Babits életrajzából. — Dunántúl. 1955.; Sőtér István: Babits Mihály . - - Kortárs. 1959.; Bäsch Lóránt: ,,A halál p i tvaróban. " = Jelenkor. 1962.; Formateremtő-elvek a költői alkotásban. Bp. 1971.; Kardos Pál: Babits Mihály. Bibl iográf iával . Bp. 1972.; Oláh Gábor : Babits Mihály 25 éve. Szeged 1932.; Pók Lajos: Babits Mihály alkotásai ós vallomásai tükrében. Bp. 1970. Babits Mihály kitüntetése és jótékonysága. = Tolnamegyei Újság. 1933. március 15.; Brisits Frigyes: Babits Mihály diákéveinek nyomában. = Vigí l ia . 1963. 2. szám.; Király István: Ady és Babits. = Kortárs. 1971. 5. szám.; Pándi Pál : Babits Mihály két frontja. = Népszabadság. 1959. 239. szám.; Babits Mihály olasz i rodalmi kitüntetése. = Tolnamegyei Újság. 1940. február 28.; Babits Mihály a Tudományos Akadémia tag-ja lett. — Tolnamegyei Újság. 1940. május 1.; A vallásos Babits. = Tolnamegyei Újság. 1941. augusztus 20.; Dr. Ba-bits Mihály 1883—1941. = Tolnamegyei Újság 1941. augusztus 9.; Major Imre: Babits. = Tolnamegyei Újság. 1941. augusztus 13.; Az európai sajtó Babits Mihály vi lágjelenségéről. — Tolnamegyei Újság. 1941. november 19.; Antal László: Gon-dolatok Babitsról. 1 Sárköz. 1956. 1. szám.; Tóth Nán-dor : Apróságok Babits Mihályról . = A Babits Mihály Tár-saság évkönyve. 1957. Szekszárd 1957.; Csányl László: Ba-bits és Szekszárd — Tanulmányok Tolna megye történe-téből. III. Szekszárd 1972.; Csányl László: Szekszárd Ba-bits életében és művében. = Tolnai Könyvtáros. 1972. 3. szám.; Babits (Mihály)—Juhász (Gyula)—Kosztolányi (De-zső): Levelezése. Bp. 1959.; Vat i Papp Ferenc: egyet-len játéka a szó vo l t . " = A Tanító. 1972. 1. szám.; Pa-tak i : Megyénk tör ténelmi . ; Pataki: Tm kalauz.; MIL.

BABITS Mihályné Id. TÖRÖK Sophie

BABUS Jolán

1ónya?, 1917. — Szekszárd, 1967. május 5.) Tanár, néprajzos, muzeológus, Nagykál lón könyvtáros, Vásárosnaményban tanár volt, s ott iskolamúzeumot alapított. Szekszárdon a Balogh Ádám Múzeum néprajzosa volt. Kiemel-kedő szorgalommal kutatta és gyűjtötte a sár-közi néprajzi értékeket. Egy régi mesterség a kékfestés, eszközeivel gazdagította a Múzeum néprajzi anyagát. Művei : Tiszaháti falucsúfolók. = Népünk hagyományaiból. (1955>—1956. Bp. 1955—1955.; A lányai vizek néprajza. Bp. 1959. í todalom: Meghal t Babus Jolán. — Tolna megyei Népújság. 1967. május 6.

BÁDENI Lajos (1655. ápri l is 8. — 1707. június 7.) Őrgróf, földbirtokos. Korának egyik legnagyobb hadvezére a török elleni harcokban. 1686-ban seregeivel felszabadította a törököktől Simon-tornya, és Tamási várát. I rodalom: PNL.; Pataki: Tm kalauz.; Kiss: Simontornya.

BADICS Lidia Id. HAJPÁL Sándorné

BAKÓ Gábor

(Pest. 1871. december 22. — Szekszárd, 1948. május 23.) Növényvédelmi szakember, rovarász. 1900-tól az Ál lami Rovartani Állomás, később Nö\ény-védelmi Kutató Intézet munkatársa. 1932-től az Ál lami Növényvédelmi Kutató Intézet igazgató-

BAKÓ - 1 1 - BÁRÁNY

ja. Munkássága a szőlő és kukorica rovarkár-tevőinek feltárása terén a legkimagaslóbb, de jelentékenyek az egész mezőgazdaságban végzett rovartani kutatásai. Müvei: A gyümölcs ápolásának kiskátéja. Bp. 1932. I rodalom: MÉL.

BAKÓ István (Kisvejke, 1894. — Tamási, 1969.) A munkásmozgalom kiemelkedő harcosa. I rodalom: K. Balog: Éh.

BAKONYI Miksa (Dunaföldvár, 1862. augusztus 23. — Bp., 1935. április 15.) Újságiró. Orvosi d ip lomát szerzett, de 1885-től az újságírói pályát folytatta. A Magyar Föld, Magyarország, Nagyvi lág, Egyetértés című la-pokban jelentek meg főleg közgazdasági jel le-gű cikkei. 1904-től az Újság vezécikkírója és közgazdasági rovatvezetője. 1908-tól szerkesz-tő je a Dél című szabadkőműves lapnak. Első-ként ismertette meg Magyarországon Henry George: Haladás és szegénység című művét, és a födtu la jdon ál lamosítására vonatkozó el-méletet. I rodalom: MÉL.

BALASSA János

(Sárszentlőrinc, 1814. május 5. — Pest, 1868. december 9.) Sebész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Orvosi pályáját Bécsben kezdte, műtőorvos a bécsi sebészeti klinikán. Hosszabb külföldi tanulmányút után 1843-tól 1868-ig a sebészet tanára a pesti egyetemen. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején a honvédkórház igazgatója. 1849. után fogságot szenvedett és csak 1851-től fogla lhat-ta el ismét tanszékét. Ö kezdeményezte az Orvosi Het i lap megalapítását, szorgalmazója volt az Országos Közegészségügyi Tanács léte-sítésének, el indította a haladó magyar orvosok szervezkedését. A korszerű magyar sebészeti oktatás és gyakorlat megteremtője. Az elsők között alkalmazta Európában az általános ér-zéstelenítést. Úttörő jelentőségű a hasi sérvek-ről szóló munkája. Nagy számbam végzett hó-lyagmetszést, kőmorzsolást. Úttörő jelentősé-gű a plasztikai sebészete és a tuberkulotikus betegek gyógyításánál alkalmazott módszerei. A Magyar Sebésztársaság 1906-ban emlékére „Balassa János emlékérem" kitüntetést alapí-tott. Müvei: Gyakorlati sebészet. Pest 1844.; A hassérvekről. Pest 1853.; Új műtét módozata az orrképzés körül. Pest 1863.: Ba-lassa János összegyűjtött kisebb művei, összeál l . Fanny Gyula. Bp. 1875. I rodalom: Barabás Lajos: Balassa János. = Orvosi Heti lap. 1964. 57. sz.; Molnár Béla — Balassa-emlékelőadás. —- Orvosi

Het i lap. 1964. 1. sz.: Kerekes István: Balassa János. = Élő-v i lág. 1964. 5. sz.: Ladányi Józsa: Emlékelőadás Balassa Já-nos 150. születésnapján. Bp. 1965.: Barabás Lajos: Balas:.a és Markusovszky barátságáról. = Orvosi Het i lap. 1965. 51. sz.; Kudász József: Emlékezés Balassa Jánosra. — Orvosi He-t i lap. 1965. 1. sz.; Békés: Hazádnak.; MÉL.

BALOGH Ádám (Vas megye, 1665. körül — Buda, 1711. febru-ár 6.) Kuruc brigadéros, dunántúli középbirtokos ne-mes. Faddon volt birtoka. 1700-ban Vas vár-megye főszolgabírója. 1704. decemberében csatlakozott Rákóczihoz. Mindvégig a Dunán-túlon harcolt. 1708-ban a tamási vár parancs-noka. 1708. szeptember 2-án Kölesdnél meg-verte a császári sereggel egyesülni készülő szerbeket. Ezzel új erőt öntött a szabadságharc csapataiba. Lovas hadaival az egész Dunán-tú lon győzelmes harcokat vívott a labanc se-regekkel. Portyázásai során Grázig és Bécsig is el jutott. 1710-ben, a sikertelen dunántú l i had jára t végén, Szekszárd mellett a császáriak kezére került. A haditörvényszék előt t is hitet tett Rákóczi ügye mellett, ezért Budán kivé-gezték. I rodalom: Béri Balogh Adám-emlékünnep. = Tolnamegyei Üjság. 1931. október 31.; Molnár József: Béri Balogh Adóm emlékezete. = Tolnamegyei Újság. 1931. október 31.; Bod-nár István könyve Béri Balogh Ádámról. — Tolnamegyei Újság. 1939. november 8.; Major Imre: Az ősök vére. = Tolnamegyei Újság. 1942. december 24.; A Szekszárdi Ka-szinó Béri Balogh Adóm-emlékünnepe. = Tolnamegyei Újság. 1938. február 16.; Bodnár István: Béri Balogh Adám, a vértanúhalál t halt kuruc brigadéros. Szekszárd, 1939.; Bé-ri Balog Ádám, a kuruc brigadéros. = Tolna megyei Nép-újság. 1958.; Tóth Gyula: Balogh Ádám kuruc brigadéros. Bp. 1958.; Esze Tamás: Balogh Ádám. = Vasi Szemle. 1962. 1—2. szám.; Lipták Gábor—Zákonyi Ferenc: Veszprém megye a szabadságküzdelmekben. Veszprém, 1957.; Bán-kúti Imre: Tolna megye, a Rákóczi-szabadságharcban. — Tanulmányok Tolna megye történetéből. 2. Szekszárd, 1969.; Vitányi János: Balogh Ádám a nevem. Regény. Bp. 1953.: Békés: Hazádnak.: Pataki: Megyénk történelmi. ; MÉL. Megjegyzés: Balogh Ádám neve Béri előnévvel vált ismertté, Béri Balogh Adám névalakban.

BALOGH Miksa ( ? ) Ügyvéd, újságíró, költő. Műveit Balog Misa álnéven írta. Művei : Háború és hadifogság. Doberdó, Erdély, Szibéria, Ver-seskönyv. Bp. 1938.; Szecskarágó Vendel szibériai levelei Kun-szabó Juliskához, orosz, amerikai és japán fogságból. Dom-bóvár, 1921. I rodalom: Tolnavármegye és a Közérdek című lap 1910-es éveinek számai.

BARANYA János (öcsény, 1890. - Bp., 1920.) A munkásmozgalom mártír ja. I rodalom: Tolnamegyei ú jság, 1919. szeptember 21.; K. Ba-log: Éh. Megjegyzés: Nevét gyakran , ,Baranyai"-nak írták.

BÁRÁNY György (Beled, 1682. — Sárszentlőrinc, 1757. júl ius 1.) Tanár, evangélikus lelkész, szakíró, bibliafor-dító. Gyönkön, Györkönyben és Sárszentlőrin-cen volt evangélikus lelkész, Tolna—Baranya

BÁRÁNY - 12 - BARTÓK

—Somogy evangélikus egyházmegye megszer-vezője és első esperese. Jénában, majd Hal lé-ban végezte tanulmányai t . Ha l léban a pietista elveket valló August Hermann Francké-t hall-gat ta, akinek Oktatás a gyermeknevelésről cí-mű munkáját 1711-ben kiadta magyar nyel-ven. Ő maga is nagy fontosságot tu la jdonítot t a gyermeknevelésnek. Az oktatásban a klasszi-kus nyelvek háttérbeszorításával a magyar nyelvnek és a reál iáknak kívánt nagyobb teret biztosítani. Magycrra fordította Luther Kis és Nagy kátéját 1750-ben, majd Torkos András-sal együtt az Újszövetséget 1754-ben. I rodalom: Payr Sándor: A peitizmus pedagógiá ja . — Theológiai Szaklapok, 1907—1908.: Schmidt János: Szenicei Bárány György . . . élete és munkássága. Paks, 1940.; MIL.; MÉL. Megjegyzés: Neve Szeniczei előnévvel vált ismertté. A Ma-gyar irodalmi lexikon szerint az Újszövetséget Sartorius Szabó Jánossal és Bárány Jánossal fordította.

BÁRÁNY János

(Tolna megyében született a XVIII. század első évtizedében.)

Evangélikus lelkész, majd püspök. 1737-ben jena i egyetem polgára. 1740-ben tér vissza Magyarországra. Kisebb vallásos munkákat írt; nevezetesebbek: lefordította Bárány Györggyel és Sartorius Szabó Jánossal az ó-szövetséget, de az kéziratban maradt, valamint a Dissertationes theologicae. Soproni 1753. Ez utóbbi a Nemzeti Múzeum kézirattárában van. I rodalom: RNL.; MIL. Megjegyzés: Neve Szeniczei előnévvel vál l ismertté. A Magyar i rodalmi lexikon szerint Sartorius Szabó Jánossal és Bárány Györggyel, az Újszövetséget fordította le.

BARANYAI DECSI János.

(Decs, 1560. körül — Marosvásárhely, 1601. május 15.)

Humanista, udvari történeíró, tanár. A vitten-bergi és póduai egyetemen tanul t . Egy ideig a protestánsok főiskoláján, Tolnán tanított (1592), majd a főiskolával együtt e lőbb Debre-cenbe, majd Erdélybe menekült és Kolozsváron később Marosvásárhelyen vál la l t állást. Mint udvari történetíró, munkájában a XVI. század végének történetét, Báthori Zsigmond tetteit örökítette meg. Magyarra fordította Sallusti-ust (Szeben, 1595.), átdolgozta és magyar köz-mondásokkal bővítette Erasmus közmondás-gyűjteményét (Bártfa, 1598.). Több mint 5 000 közmondásunkat dolgozta fel, amellyel meg-teremti a magyar közmondás és kifejezés gyűjtésének a lap ja i t .

Műve i : Joannis Decii Barovii Commentariorum De rebus Un-garicis. Kiadta Toldy Ferenc. Pest, 1865.; Sinopsis Philo-sophiae . . . Wit tenbergae, 1595. I rodalom: RNL.; MIL. ; MÉL.; Toldy Ferenc: Corpus gramma-ticorum linguae Hungarlcae veterum. Pest, 1866.; Toldy Fe-renc: Decsi János. = összegyűjtött munkái. 1. köt. Pest, 1868.; Bal lagi Mór : Baranyai Decsi János és Kisviczai Pé-

ter közmondásai. Bp. 1882.; Szabó Károly: Adatok Decsi Já-nos életéhez. Bp. 1898.; Pataki: Megyénk történelmi. Megjegyzés: Családi neve Czimor János volt, de a tudo-mányban Baranyai Decsi János néven ismeretes.

BARTAL-család Faddi földbirtokos család. Bartal György re-formkori Tolna megyei polit ikus. Bartal Aurél jelentős történelmi munkásságot folytatott. Müvei : Bartal Auré l : A Beleházi és Ethrekarchai Bartal-csa-lád. Karcag, 1937.; Apu (Bartal Au ré l ) : , ,Napsugár" György élete és halála. H. n. <1936.); Bartal Auré l : Fadd monog-ráf iá ja. Pécs, 1941. I rodalom: Bodnár—Gárdonyi: Bezerédj.; Bodnár: Bezerédj.

BARTAL György (Pozsony vármegye, 1820. szeptember 20. — Fadd, 1875. október 25.) Liberális politikus, miniszter. Tolna megyében hivatalnokoskodott, 1848-ban képviselő lett. Debrecenbe is követte a kormányt, Szemere kormányában elvállalta a pénzügyi ál lom titkár-ságot. A szabadságharc leverése után bebör-tönözték. 1861-ben Tolna megye al ispánja lett 1865-től a Helytartótanács másodelnöke. A ki-egyezés után csatlakozott a Deák-párthe z. A Bittó-kormány földművelés-, ipar- és ke ^ske-delemügyi minisztere volt. I rodalom: RNL.; MÉL.

BARTHA Miksa (Simontornya, 1862. — Simontornya, 1919.) A munkásmozgalom mártír ja.

I rodalom: K. Balog: Éh.

BARTÓK Béla

(Nagyszentmiklós, 1881. március 25. — New York, 1945. szeptember 25.) Zeneszerző, zongoraművész, zenetudós, a Ma-gyar Tudományos Akadémia tagja. Népdalgyűj-tő út ja in gyakran felkereste Tolna megyét. Je-lentős gyűjteményének, a Magyar Népda.ok-nak (1924), közel egyharmadát Iregszemcse és Ozora környékén gyűjtötte.

Művei : Bartók Béla műveinek részletes b ib l iográ f iá já t a Ze-nei lexikon. Főszerk.: Bartha Dénes. 1. köt. Bp. 1965. közli. I rodalom: Documenta Bartokiana. 1—2. füzet. Bp. 1964.; Kodály Zoltán: Bartók Béla operája. = Nyugat. 1918. VI . : Kodály Zoltán: Bár ók Béla gyermekkarai. = Énekszó. 1936.; Kodály Zoltán: Bar ik Béla az ember. = Zenei Szemle. 1947. 1. szám.; Kot ly Zoltán: Bartók emlékezete. = Zene-tudományi Tanulmá ,yok. III. 1955.; Kodály Zoltán: A folklorista Bartók. ••= Uj Zenei Szemle. I. 4. 1950.; i f j . Bar-tók Béla: Apámról. Zenetudományi Tanulmányok. III. 1955. Kosztolányi Dezső: Bartók Béla. = Pesti Hír lap. 1925. má-jus 31.; Molnár An ta l : Bartók Béla, Táncjátéka alkalmá-ból. Bp. 1917.; Molnár Anta l : Bartók művészete, emlékezé-sekkel a művész életére. Bp. 1948. Molnár Anta l : Bartók Béla, az ember. = Alföld. VII. 1. 1956.; Szabolcsi Bence: Bartók és a népzene. — Uj Zenei Szemle. I. 4. 1950.; Szabolcsi Bence: Bartók Béla élete. = Csil lag. IX. 9. 1955.: Demény János: Bartók Béla tanuló évei és romantikus kor-szaka. 1899—1903.; Demény János: Bartók Béla művészi ki-bontakozásának évei. Találkozás a népzenével, 1906—1914.: Kroó György: Bartók Béla színpadi müvei. Bp. 1962.; Szegő Júl ia: Bartók Péla élete. Bukarest, 1964.; Ujfalussy József: Bartók Béla. Bp. 1965.; Pataki: Tm kalauz. Megjegyzés: A fenti b ibl iográf ia válogatás. Részletes iro-dalmat közöl a Zenei lexikon. 1. köt. és a Magyar élet-rajzi lexikon 1. kötete.

BÁTTASZÉKI - 13 - BENEDEK

BATTASZÉKi Lajos

(Bátaszék, 1844. szeptember 20. — Bp. 1921. február 15.) Ügyvéd, újságíró. A budapest i és bécsi egye-temen végezte jog i tanulmányait . 1869-ben Nagyváradon jog i i rodát nyitott. Itt szerkesztet-te a Nagyvárad, a Biharmegyei Közlöny, majd a Nagyváradi Lapok című újságokat. 1875-től Békéscsabán élt, ahol a Békés, Békésmegyei Közlöny és az Al fö ld i Lapok című újságokat szerkesztette. 1885-ben Aradra ment, ahol nyomdát létesített és szerkesztette az Aradi Közlönyt, valamint az Al fö ld i Újságot. Cikkei-ben síkra szállt a nők joga inak kiterjesztéséért. Jelentós szerepe volt a vidéki sajtó fellendítésé-ben. Művoi: Legyen világosság. Bp. 1893.; A vérvád. Bp. 1900. I rodalom: Nagyné Szegvári Kata l in : A nők művelődési jo-galét folytatott harc hazánkban. Bp. 1969.; MÉL.

BAUMGARTEN Sándor

(Dunaföldvár, 1864. január 24. — Bp., 1928. május 31.) Építész. A budapest i műegyetemen tanul t . Több mint 300 vidéki iskolát tervezett. Steindl Imre, Hauszmann Alajos és Wéber A. i rodájá-ban dolgozott. 1911-től önál ló tervező volt, majd a vallás-, és közoktatásügyi minisztérium építési osztályát vezette. Fő művei a Tudo-mányegyetem központi főépülete, a volt Erzsé-bet Nőiskola, a Vakok Intézete. Leohner ö d ö n építésznek segítségére volt a budapesti posta-takarékpénztár tervezésekor, ö n á l l ó művei eklektikus stílusban készültek. I rodalom: ML. ; MÉL.

BEATRIX, Aragóniai

(Nápoly, 1457. november 14. — Nápoly, 1508. szeptember 12.) I. Mátyás magyar király második felesége. 1476. december 22-én koronázták magyar ki-rálynénak. 1488-tól I. Mátyás király átenged-te Beatrix királynénak a simontornyai vár tu-la jdonjogát. I rodalom: Berzeviczy Alber t : Beatrix, magyar királyné. Magyar Történelmi Életrajzok. 52. Bp. 1908.; PNL.; MÉL.

BEKACH-nemzetség

Tolna megyei földesurak, a madocsoi monos-tor alapítói. I rodalom: RNL.

BÉLA, I.

(1016. körül — 1063. júl ius—augusztus.) 1061-tő! 1063-ig Magyarország királya. 1061. december 6-án Székesfehérváron koronázták meg. Trónra lépését a pogánysághoz húzó, a

feudál is ál lami és társadalmi rend ellen táma-dó elemek lázadása követte, Vata f ia János vezetésével. A lázadást I. Béla király leverte. Gyakori tartózkodási helyén, Szekszárdon, fi kereszténység támogatására, 1061-ben bencés apátságot alapított. Fia, a későbbi I. Géza, kí-vánságára ide temettette el. I rodalom: Hóman Bálint—Szekfű Gyula: Magyar történet. Bp. 1928—1933.; Fraknói Vi lmos: A szekszárdi apátság története. Bp. 1879.; Kertész János: Aliseától—Szekszárdig. Bp. 1941.; Vörösmarty Mihály : Korona és kard. Elbeszélő költemény.; I. Béla szekszárdi sírhelyét megál lapították a vármegyei Le-véltárban. Tolnamegyei Újság. 1938. Június 5.; PNL.; RNL.; Pataki: Megyénk tör ténelmi. ; Pataki: Tm kalauz.; M É L .

BÉLA, ü. (Vak) (1108. — 1141. február 13.) 1131-től 1141-ig Magyarország királya. Gyako-ri tartózkodási helye volt Tolna. 1131—1141 között bencés apátságot létesített Dunafödvá-rott. Az apátság védelmére emelt torony a XIV—XV. századból való. 1858-ban égett le, azóta Csonka torony a neve. I rodalom: Hannenhelm Ungern unter Béla II. und Géza I!, in seinen Beziehungen zu Deutschland. Jena 1884.; Márki Sándor: Arad vármegye és Arad szabad királyi város tör-ténete. Bp. 1892—1895.; Fejérpataki László: Béla Király név-telen jegyzőjének hasonmás kiadása. Bp. 1892.; RNL.; MEL.; Pataki: Tm kalauz. '

BENCZE Ferenc

(Szekszárd, 1871. — Szekszárd, 1919. augusz-tus 17.) A munkásmozgalom mártír ja. I rodalom: A két for radalom.; Negyven esrtendővel ezelőtt. = Tolna megyei Népújság. 1959. március 14.; K. Ba-log ; Éh.

BENCZE Feienc

(Bataszék, 1874. augusztus 19. — Bp„ 1926.) Festő. A budapesti Mintarajz iskolában és c bécsi Akadémián végezte tanulmányait . Po-zsonyban és Baján dolgozott, később Újpes-ten telepedett le. Kezdetben életképeket, majd arcképeket festett. Szakirodalmi munkássága is jelentős. I rodalom: ML.

BENEDEK Mihály (Nagydorog, 1748. — Debrecen, 1821. április 23.) Prédikátor, református püspök. Debrecenben, Bázelben, Franekerben, Oxfordban tanult. 1777-től lelkész, később püspök. Számos egy-házi beszédet, történeti munkát írt. Nyelvészet-tel is foglalkozott. Egyik szerkesztője az 1785-ben megjelent Debreceni grammatikának. Négy egyházkerület megbízásából énekesköny-vet szerkesztett. Művei : Útmutatás a keresztény vallás előadására. Bp. 1804—1805. Irodclom : ,KNL.; MÉL.

BENYOVSZKY - 14 - BESZÉDES

BENYOVSZKY-cscjlád Tolna megyei földbirtokos család. Kastélyuk Tengelicen volt. A kastély park já t növényritka-ságai miatt védett parkká nyilvánították. I rodalom: Pataki: Tm kalauz.

BERÉNYI László (Paks, 1851. szeptember 4. — Bp., 1931. de-cember 17.) Újságíró, kritikus. Budapesten és Bécsben ta-nult, majd több országban tanulmányutat tett. 1869-től jelentek meg versei, színdarabjai, kri-t ikái a fővárosi Icpokban. A Nemzet című lap segédszekesztője, 1879-ben megalapítot ta a Magyar Föld című közgazdasági napi lapot. A Pesti Hír lap és a Budapesti Hír lap című lapok-nál munkatárs, vezércikkíró, közgazdasági ro-vatvezető. I roda lom: RNL.; MÉL.

BERNÁT János (Nak, 1910. — Monrovia, 1964.) Festőművész. Külföldön élt. Végakarátanak megfelelően f iatalkor i festményeit szülőföldjé-nek hagyományozta. I rodalom: Amerikai magyar festőművész Hagyatéka Szek-szárdon. — Magyar Hírek. 1971. november 27.

BERTALAN Margit Id. MIHALIK Gézáné

BERTÓK Róbert

(Ismeretlen, 1894. — Szekszárd, 1919. augusz-tus 10.) A munkásmozgalom mártírja. I rodalom: „M indenk ihez ! " = Tolna megyei Népújság. 1968. március 21.: A két forradalom.; Tolna megye.; K. Ba-log : Éh.

BERTÓK Róbertné sz. Dezső Mária (Szekszárd, 1891. — Szekszárd, 1919. augusz-tus 17.) A munkásmozgalom mártírja. I rodalom: Anyát gyi lkoltak. = Tolna megyei Népújság. 1959. március 8.: K. Balog: Tolna megye.; Tolna megye.; K. Balog: Éh.

BERZE NAGY János (Bessenyő, 1879. augusztus 23. — Pécs, 1946. ápri l is 6.) Néprajztudós, tanár. 1905-ben bölcsészdokto-ri címet kapott. A tanügyigazgatásba^ dqlqo-zott különböző b e o s z t á s o k b a n ^ ^ aflomasne-lyeken, több éven át Szekszárdon is. Meseka-ta lcgusa a magyar népmesék első korszerű rendszerezése. Müve i : Heves megyei nyelvjárás. Bp. 1905.; Népmesék He-ves- és Jász-Nagykun-, Szolnok megyékből. Bp. 1907.; A nép-hagyományok kutatásának fontossága és módszere. Bp. 1907.;

A csodaszarvas mondája. Bp. 1927.; Tájékoztató Baranya vár-megye magyar népe szájhagyományainak és szokásainak gyűj-téséhez. Bp. 1933.; Szent László füvéről szóló monda. Bp. 1934.; Mese. = Magyarság néprajza. 3. köt. Bp. 1935.; Ba-ranyai magyar néphagyományok. Bp. 1940.; Baranyai nép-mesék. Bp. 1942.; Szendrey Zsigmond. Bp. 1943.; Égig érő fa. Bp. 1958.; Magyar népmesétípusok. Bp. 1957.

I rodalom: Várkonyi Nándor: Emlékezés Berze Nagy Jánosra. = Tolna megyei Népújság. 1971. jú l ius 11.; MIL. ; MÉL.

BESZÉDES Ferenc (Ókanizsa, 1789. — ? ) Vízépítő mérnök. Folyamszabályozásról szóló szakirodalmi tevékenysége jelentős >olt. Több írása je lent meg a Gazdasági Lapokban is. Az 1830-as évektől Tolna vármegye mérnöke volt. I rodalom: Fodor: Magyar vízimérnököknek.

BESZÉDES József (Magyarkanizsa, 1787. február 13. — Duna-földvár, 1852. február 28.) Vízépítő mérnök. Tanulmányait Szegeden, Egerben és Budapesten végezte. 1813-ban szerezte meg oklevelét, 1819-ben fi lozófiai dok-torátust nyert. Gyakorlat i tevékenységét 1811-ben a megyénkben kezdi, a Sárvizi Nádor Csatorna Társulatnál, majd Veszprém, Komá-rom, Pozsony, Nyitra vármegyékben is végzett vízrendezési munkát. 1816-tól a Sárvíz-szabá-lyozás mérnöke. Simontornya és Pálfa között kb. 1000 kh-t csapol le, elkészíti a Kapós sza-bályozási tervét. 1820—1825 között a Duna baja—-bátai szakaszát szabályozta és megépí-tette az árvédelmi töltéseit, amellyel a Sárköz gazdasági ármentesítését is biztosították. Je-lentős munkája Arad megyében a Nádor ma-lomcsatorna építése, mely az első ipari célú csatornánk. Elsőként foglalkozott az A l -Duna szabályozásának gondolatával. Elkészíti a Du-na—Tisza csatorna, valamint egy Kolozsvártól Grázig vezető hajózható csatorna tervét. Szá-mos egyéb vízrendezési-, és csatornatervek mellett a szakirodalom is sokat köszönhet Be-szédes Józsefnek, akit a magyar nyelvű műsza-ki irodalom egyik megteremtőjének tekinthe-tünk. Művei : Magyarország vízépítészetéről. Pest 1331.; Kolozsvártól Grázig hajózható országos nagy csatorna. Pest 1B39.; Mérnöki iránylatok. Pest 1843.; Duna—tiszai hajózható csatorna. ?.

I rodalom: Sárközy Imre: Régibb vfzimérnökeink életéből. Bp. 1897.; Károlyi Zsigmond: Beszédes József élete és működése. Bp. 1953.; Fodor Ferenc: Beszédes József. = Vízügyi Közle-mények. 1952. 2. szám.; Fodor Ferenc: Institutum Geometri-cum. Bp. 1954.; Erdős Jenő: A ..Kolozsvártól Grátzig hajóz-ható Országos Nagy Csatorna" tervezője, Beszédes József. — Élet és Tudomány. 1957. 10. szám.; László Ferenc: A re-

formkor kiváló mérnöke: Beszédes József. = Élet és Tudo-mány. 1962. 22. szám.; Környei Elek: Szobrot kapott a Sió part ján Beszédes József, a nagy vízimérnök. = Magyar Nem-zet. 1963. május 18.; László Ferenc: Beszédes József a re-formkor kiváló vízimérnöke (1786—1852). = Vízgazdálkodás. 1963. március 1.; László Ferenc: Mél tó emléket ál l í tottak Siófokon Beszédes Józsefnek, a reformkor kiváló mérnöké-nek. = Vízgazdálkodás. 1963. június 2. ; Magyar műszaki al-kotók. Bp. 1964.; Kiss: Simontornya.; Békés: Hazádnak.; Pataki: Megyénk tör ténelmi . ; MÉL.

Megjegyzés: Beszédes József születési évét a kézikönyvek és a cikkek többsége 1786-ra teszi.

BESZÉDES - 15 - BICSÉRDY

BESZÉDES Kálmán (Dunaföldvár, 1839. augusztus 4. — Konstati-nápoly, 1893. május 3.) Festő. Bécsben és Olaszországban végezte ta-nulmányait. Olaszországból hazatérve képes-lapok számára készített i l lusztrációkat. 1878-tól halá lá ig Konstat inápolyban élt, ahol a tűzoltó-ság szervezésében ért el érdemeket. Sokat fáradozott a Rákóczi-hamvak hazaszállítása és a rodostói templom restaurálása érdekében. Több cikke, tárcája jelent meg a korabeli ma-gyar lapokban. I rodalom: Megemlékezés. "" Századok. 1893.; Egy konstan-t inápolyi magyar halála. Tolnavármegye. 1893. május 21.; RNL.; ML.; MÉL.

BEZERÉDJ Amália (Szentivánfa, 1804. április 15. — Máriavölgye, 1837. szeptember 21.) A magyar gyermekirodalom és kisdedóvás út-törője. Bezerédj István Tolna megye fö ldbir-tokos felesége. Magas műveltségű: németül, f ranciául, angolu l beszélt, szépen énekelt, hár-fázott, festett. Flóri nevű kislányának meséket, történeteket, verseket írt, majd ezeket Flóri könyve címen kiadta. A könyvhöz il lusztráció-kat, kottákat készített. Könyvével a magyar gyermekirodalom úttörőjévé vált. Nagy szerepe volt a megye első óvodájának felál l í tásában és a h id ja i népiskola létésítésében. Müvei : Flóri könyve. Pest 1836.; Földesi estvék. Olvasókönyv a magyar i f júság számára. Buda 1840.; Novellen und Erzäh-lungen. Pest 1840. I rodalom: Szondy György: Bezerédj Amál ia . Debrecen 1937.; Kodály Zol tán: Zene az óvodában. = Magyar Zenei Szemle. 1941.; Drescher Pál: Régi magyar gyermekkönyvek. Bp. 1934.; Prahács Marg i t : Zene a régi óvodákban. = Zenetudományi tanulmányok. Bp. 1953.; Bauer Tiborné: Egy reformkori gyer-mekkönyv 125. évfordulójára. = Magyarországi óvónőképző Intézetek Tudományos Közleményei. 1965.; Bodnár—Gárdonyi: Bezerédj.; Bodnár: Bezerédj.; Pataki : Megyénk tör ténelmi. ; Pataki: Tm kalauz.; RNL.; MPL.; MIL. ; ZL.; ML.; MÉL. Megjegyzés: A Magyar irodalmi lexikon az írónő születési helyét tévesen Szentistvánfiára teszi.

BEZERÉDJ Imre ( ? 1679. — Sárospatak, 1708. december 17.) Kuruc brigadéros, Tolna megyei birtokos ne-mes. A kurucok oldalán harcolt és a dunántú-li harcokban tette ismertté nevét vitézségével. A szabadságharc idején Pálffy János császári tábornokkal az átállás feltételeiről tárgyalt. Tervét leleplezték a szintén áruló Bottka Fe-renccel együtt. A kuruc hadi bíróság mindket-tőjüket halálra ítélte és Sárospatakon kivégez-ték őket.

I rodalom: Lukinich Imre: Bezerédj árulásáról. = A Bécsi Történeti Intézet Évkönyve. Bécs 1933.; RNL.; MÉL.; Kiss: Simontornya : Pataki* Tm kalauz.

BEZERÉDJ István (Szerdahely, 1796. november 28 — Hidja, 1856. március 6.) Reformpolitikus, Tolna megyei földbirtokos. A Tolna megyei reformellenzék egyik megszer-

vezője, 1830-tól országgyűlési követ. Az első földesúr, aki 1836-ban örökváltsági szerző-dést kötött a jobbágyaival és az elsők egyike, aki 1844. után önként adófizetést vállalt. 1836-ban Brunszvik Terézzel, Kossuth Lajossal és Szentkirályi Móriccal megalapította a Kis-dedóvó Intézeteket Magyarországban terjesztő Egyesületet. A selyem hernyótenyésztés fel len-dítése érdekében szederegyletet alapított . 1848—1849-ben országgyűlési követ. Tagja volt a Honvédelmi Bizottmánynak, ott volt a debreceni Függetlenségi Nyilatkozat megszavazásánál, annak ellenére, hogy a l ibe-rálisokkal, a béke híveivel tartott. Haynau ha-lálra ítélte, de kegyelmet kapott és hid ja i bir-tokán élt haláláig rendőri felügyelet alatt . Művei: Követi jelentése Tolna vármegyének az 1836. esztendei júl ius 5-én tartott közgyűlési jegyzőkönyvéből. Pest 1836. I rodalom: Csengery Anta l : Magyar szónokok és statusférfiak. Pest 1851.; Leopold Samu: Bezerédj az örök igazság. = Bu-dapesti Szemle. 1897.; Barta István: Bezerédj István (1796— 1856). = Élet és Tudomány. 1957. 4. szám.; Varga Jónos: A jobbágyfelszabadítás kivívása 1848-ban. Bp. 1971.; Bodnár— Gárdonyi: Bezerédj.; Bodnár: Bezerédj.; Pataki: Megyénk történelmi. ; RNL.; MÉL.; Pataki: Tm kalauz.

BEZERÉDJ Pál (Sopron, 1840. március 17. — Hidja, 1918. ja -nuár 21.) Tolna megyei földbirtokos, a Magyar Tudomá-nyos Akadémia tiszteletbeli tagja. A Weichenstefani gazdasági főiskola elvégzé-se után több évet töltött külföldön. 1880-ban megbízást kapott selyemhernyó-tenyésztésünk országos rendezésére. 1889-ben megalapította az Országos Selyemtenyésztési Felügyelőséget. Tolnai selyemgyára 1898-ban épült, 1900-tól üzemelt. Itt dolgozták fel az egész ország se-lyemgubóját fonal lá. Textilgyára főként export-ra dolgozott. A selyemhernyótenyésztés és a fonóipar fellendítése mellett jelentős volt a szakirodalmi tevékenysége is. Cikkei főleg a Magyar Ipar, Köztelek és a Nemzet cimű la-pokban jelentek meg. Müvei : Jelentés a selyemtenyésztés emelése cél jóból folyama, tosított intézkedésekről. Bp. 1380—1881.; Néhány szó Magyar-ország selyemtenyésztéséről és selyemiparáról. Szekszárd 1896.; Néhány szó a községi faiskolákról és befásításról, tekintettel selyemtenyésztésünk érdekeire. Bp. 1897.; A selyembogarak veszedelme. Szekszárd 1900.; A Tolnai, Győri és a Komáromi M(agyar) Kir<ályi> Selyemfonóval kapcsolatban létesített mun-kásotthon három évi működése. 1910—1912. Szekszárd 1913.; Jelentés Magyarország selyemiparának ál lásáról és fej lődé-séről 1882. és 1883-ban. Bp. 1884.; J e l e n t é s . . . Magyarország selyemtenyésztésének és selyemfonó iparának ál lapotáról az 1910. évben . . . Szekszárd 1910.

I todalom: Gaal Jenő: Bezerédj Pál t. tag. emlékezete. = Magyar Tudományos Akadémia. Emlékbeszédek. XVII.; Máday Izidor: Bezerédj Pál emlékezete. Bp. 1919.; Németh Anta l : A magyar selyemipar története. Bp. 1971.; Bezerédj Pól emlé-kének megörökítése az Országos Selyemtenyésztési Felügyelő-ség félévszázados jubi leumán. — Tolnamegyei Újság. 1930. február 15.; RNL.; Hi rn: Tm fejek.; Pataki: Tm kalauz.; MÉL.

BICSÉRDY János

( ? ) Miniatürfestö és illusztrátor. 1860—1889. között működött. Szekszárdon, majd Pesten élt. 1876-

- 16 - BOROS

ban megbízást kapott a Bécsi Képes Krónika lemásolására. Az elkészült másolat a Nemzeti Múzeum tu la jdona. I rodalom: ML.

BITI ER Illés (Apar, 18Ó8. október 22. — Pécs, 1939. szep-tember 26.) Cisztercita szerzetes, pedagógus iskolaigazga-tó. Számos nevelésügyi cikke je lent meg a szaklapokbcn. Német nyelvi tankönyveket í r t iskolai használatra bevezetőkkel látta el Schil-ler és Goethe műve i t Müvei : A középiskolai reform. Bp. 1914.; A család és a ne-velés. Bp. 1912.; A háború nevelő értéke. Bp. 1915.; Salse dicta. Latin mondások szállóigék.

I rodalom: MPL.; MÉL.

BLOCH Ferenc (Fadd, 1889 — Fadd, 1919. augusztus 16.) A munkásmozgalom mártír ja. I rodalom: Tolna megye.; K. Balog: Éh.

BLUM Ferenc Id. VIRÁG Ferenc

BODNÁR István

(Dabolc, 1663, december 22. — Szekszárd, 1945. november 10.) Iró, újságíró, Tolna vármegye gyámpénztárosa, a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank igazga-tó ja. Szekszárdon a Közérdek és a vele egye-sült Tolnavármegye című lapok felelős szer-kesztője. 1884-ben Beregszászon a Szünóra cí-mű szépirodalmi lapok szerkesztője. Szépiro-dalmi munkái, cikkei, humoreszkjei a fővárosi és a Tolna megyei lapokban jelentek meg Bezerédj Istvánról írt történelmi munkáját a Történelmi Társulat pályadí j ja l jutalmazta.

Müvei : Bezerédj István. Társszerző: Gárdonyi Albert . 1—2. köt. Bp. 1918—1920.; Bezerédj István és a százéves Szek-szárdi Kaszinó. Szekszárd 1942.; Tiszavirágok. 1891.: Béri-Ba-logh Adám, Bornemissza János. Bp. 1914.; Alkonyat. Bp. 1911.; Ebéd előtt. Bp. 1919.; Hungária él. Bp. 1919.; Feltámadás. Bp. 1924.; Három piktor pongyolában. Bp. 1924.; Az én fa-lum árnyékában. Bratislava — Pozsony 1938.; Mesemondás, tárcák, elbeszélések. 1—2. köt. Bp. — Pécs 1933—1935.; Vidám epizódok a szekszárdi da lárda életéből. Szekszárd 1930.?; Garay-album. Bp. 1898.; Szabadságharcunk ozorai d iada la . Szekszárd 1937.: Béri Balogh Adám a vértanúhalált halt kuruc brigadéros. Szekszárd 19??.; Liszt Ferenc Szek-szárdon. = Tolnamegyei Újság. 1929. ápr i l is 20.—május 11.

I rodalom: Herczeg Ferenc: Előszó. = Bodnár István: Mese-mondás . . . 1—2. köt. Bp. — Pécs 1933—1935.; RNL. Kiegé-szítés.

BODNÁR Jenő (Szekszárd, 1889. május 17. — Bp., 1953. jún i -us 9.)

Színész. 1919-től tag ja a Nemzeti Színháznak. Jellemszerepeket játszott. I rodalom: MÉL.; SZL.

BODÓ-család, györgyi Földbirtokos család. A Mezőföld és Hegyhát közti át járót, gázlót védő mocsárvár (Anyavár) a középkorban a főúri tekintélyű györgyi Bodó-család székhelye volt. I rodalom: PNL.; Pataki: Tm kalauz.

BODO Ferenc ( ? _ ? 1528.)

Földbirtokos. 1510-ben II. Ulászló Bodó Fe-rencnek Anyavár (Sártornya) tartozékaként adományozta Mede községet, a mai Medinát . I rodalom: PNL.; Pataki : Tm kalauz.

BODÓ Gáspár (15. század.) Tolna megyei földbirtokos, királyi asztalnok-mester. Együtt nevelkedett Hunyadi János f ia i-val. Korának jeles tudású férf i ja volt. I rodalom: PNL.

BODÓ Gergely

( ? ) Tolna megyei földbirtokos. 1458—59-ben Má-tyás király tárnokmestere. I rodalom: PNL.

BONYHA (Bonny) herceg

( ? ) I. István király unokaöccse. Bonyhád nagyköz-ség névadója. I rodalom: Kálti Márk : Képes krónika. (Ford. és jegyz. Geréb László. Bev. Kardos Tibor.) Bp. 1959.; Pataki: Megyénk tör-ténelmi. ; Pataki: Tm kalauz.

BORNEMISZA János ( ? — Pozsony, 1527. október 7.) Kincstartó, budai várnagy, pozsonyi főispán. II. Lajos király nevelője. Tolnáról, valószínűleg jobbágy családból származott. I rodalom: MÉL.

BOROS Ferenc (19. század első fele.) Festő. Szekszárdon élt. 1846-ban Scitovszky Já-nos pécsi püspök megbízásából festett a szász-vári templom szentélyében. I rodalom: ML.

BOROS Nepomuk János Szekszárd, 1808. — Szekszárd, 1855.) Festő. Bécsben és Münchenben tanult . Szek-szárdon telepedett le. Sokat dolgozott a pécsi egyházmegye számára. Életében mintegy 700

BOTTYÁN - 17 - CSALLÁNY

képet festett, köztük 200 arcképet. Egyik képe a hőgyészi p lébániatemplomban van. I rodalom: ML.; Pataki : Tm kalauz.

BOTTYÁN János ( ? 1643. — Lőrinckáta, 1709. szeptember 27.) Kuruc generális, a Rákóczi-szabadságharc ne-ves hadvezére. 1704. októberében ál l t Rákóczi mellé, aki kinevezte generálissá. 1705 tavaszán a dunántúl i átkelés biztosítására Dunakömlőd vidékén emeltette Bottyán várát. 1705 őszén kiszorította a Dunántúlról a császári sereget, majd 1707-ben a túlerő el len megvédte ezt az országrészt. Magas kora el lenére élete utolsó napjá ig hadban volt, s a katonai táborban halt meg. Művei : Bottyán János vezénylő tábornok levelezései. Kiad. Thaly Kálmán. Bp. 1883. I rodalom: Thaly Kálmán: Bottyán János. Pest 1865.; Kiss: Simontornya.; Várkonyi Ágnes: Vak Bottyán. Bp. 1951.; Vár-konyi Ágnes: Az ismeretlen Vak Bottyán. = Történelmi Szem-le. 1964. 1. szám.; Várkonyi Ágnes: Két pogány közt. A Rá-kóczi-szabadságharc története. Bp. 1968.; Köpeczi Béla— Várkonyi Agnes, R.: II. Rákóczi Ferenc. Bp. 1955.; Békés: Hazádnak.; Lipták Gábor—Zákonyi Ferenc: Veszprém megye a szabadságküzdelmekben. Veszprém 1957.; PNL.; RNL.; MSL.; Bánkuti Imre: Tolna megye a Rákóczi-szabadságharcban. == Tanulmányok Tolna megye történetéből. 2. Szekszárd 1969.; Szász Imre: Szól a sip. Regény. Bp. 1953.; Várkonyi Ágnes: A kuruckor hősei. Történelmi elbeszélések. Bp. 1968.; Vitányi János: Újvári kaland. Regény. Bp. 1951.

Megjegyzés: Bottyán János a török el leni harcokban elvesz-tette fél szemét, amiért katonái és az utókor Vak Bottyán Já-nos néven említ i .

BÖHM (CSEH) Ferenc (Bécs, 1733.? — 1800 után?) Vízépítő mérnök. Kezdetben a helytartótanács alkalmazott ja, majd az Eszterházyak uradalmi főmérnöke. Közel 60 mocsarat, tavat tett művel-hető területté, malomcsatornákat épített. A Sárvíz-csatorna szabályozási tervéért Tolna megye megbecsülését érdemelte ki. Részt vett a Tolna megyei Duna-szakasz szabályozásá-ban is, Tolnától Bátáig hét mérföldnyi töltést tervezett.

I rodalom: Sárltözy Imre: Böhm Ferenc. — Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Heti Értesítője. 1897.; Magyar műszaki alkotók. Bp. 1964.; Pataki: Megyénk történelmi. ; Pataki: Tm kalauz.; MÉL.

Megjegyzés: 1790—91-ben munkásságának elismeréséül nemes-séget nyert s nevét Cseh-re változtatta.

BRISITS Frigyes (Máza, 1890. — Vác, 1969. december 7.) Irodalomtörténész. 1913-tól cisztercita pap, 1914-től középiskolai tanár, 1935-től egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia leve-lező tagja. Jelentősek Vörösmarty-kutatásai. Müvei : Vörösmarty Mihály k iadat lan költeményei. Bp. 1927.; A Magyar Tudományos Akadémia Vörösmarty-kéziratainak jegyzéke. Bp. 1928.; Vörösmarty Mihály és az Akadémia. Bp. 1937.; A magyar irodalom története a XIX. század első felé-ben. Bp. 1939. I rodalom: Ágoston Imre: Brisits Frigyes hetven éves. — Vigí-l ia. 1960. 7. szám.; Bencédy József: Brisits Frigyes. Iro-dalomtörténeti Közlemények. 1970. 3. szám.; MIL.

BUBICS Zsigmond (Ozora, 1821. március 11. — Baden, 1907. má-jus 22.) Püspök, a Magyar Tudományos Akadémia tag-ja. Történelmi tanulmányaiban főleg a 17. szá-zaddal, Buda visszafoglalásával foglalkozott. Értékes képzőművészeti gyűjteményét a kassai múzeumnak, iparművészeti gyűjteményét a Bu-dapesti Iparművészeti Múzeumnak ajándékozta. Művei : Magyarországi várak és városoknak a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában létező fa- és rézmetszetei. Bp. 1830.; A középkori miniature-festészetről. Bp. 1883.; Az Esterházy-család története. Bp. 1894.; A miniature festészetről. Bp. 1899.; Cornaro Frigyes velencei bécsi követnek jelentései Budavára visszavételéről 1686. Bp. 1892—1894.; Esterházy Pál Mars Hun-garicusa. Bp. 1895. I rodalom: Ortvay Tivadar: Bubics Zsigmond. = Századok. 1909.; Hajnóczi József: A Bubics-ügy. Bp. 1906.; Ortvay Tiva-dar : Emlékbeszéd Bubics Zsigmond t. tag felett. Bp. 1908.; RNL.; MÉL.

BUZLAY Dénes Id. GERGELYLAKY BUZLAY Dénes

CHOLNOKY László (Ozora, 1899. május 29. — Pécs. 1967. június 12.) Vegyész, gyógyszerész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Kossuth-díjas. A Pécsi Tudo-mányegyetem, majd a Pécsi Orvostudományi Egyetem tanára, rektora. A szerves kémia ke-retében a karotinoidok kémiájával fog la lko-zott. Kutatásai problémaköréből számos do lgo-zata je lent meg a hazai és külföldi szaklapok-ban. Művei: Die Chromatographische Adsorption;methode. Wien 1937—1938. I rodalom: MÉL.; OL.

CSÁKÁNY Lajos (Bonyhád, 1882. — 1938. május 16.) A Magyar Tanácsköztársaság idején Bonyhá-don a lakáshivatal vezetője volt. A proletárha-lalom leverése után bebörtönözték. Három hónapig tartották börtönben. I rodalom: K. Balog János: Csákány Lajos. Kézirat. Tolna me-gyei Levéltár.

CSALLÁNY Gábor (Tolnatamási, 1871. május 10. — Bp., 1945. j a -nuár 31.) Szakíró, múzeumigazgató. 1893-ban került Szen-tesre, ahol 1897-ben lerakta a szentesi Csong-rád Vármegyei Múzeum alapját . Létrehozta a Szentesi Torna Egyletet, a Szentesi Sakk Kört, 1900-ban a Szentes című újságot. Több száz cikket, tanulmányt írt, melyek országos szakla-pokban és a szentesi lapokban jelentek meg. Művei : Az őskor régészeti szempontból és különös tekintettel Szentesre s környékére. Szentes 1890.; At t i la székhelye és sírja Szentes határában — Donáton. Szentes 1890.; Avarkori és IX—XIII. századi magyar leletek a szentesi múzeumban. Sze-ged 1934. Irodalom: MÉL.

CSÁNY - 1 8 - CSÓK

CSÁNY László (Csány, 1790. — 1849. október 10.) Politikus, közlekedésügyi miniszter, Zala me-gyei földbirtokos. 1848. június 2-től Zala, So-mogy, Baranya, Tolna és a Jellasics ellen küz-dő dunántú l i sereg kormánybiztosa. A szabad-ságharc bukása után Haynau felakasztatta. I rodalom: Eissen Gyu la : Csányi László pályája. Arad 1917.: Barta István: Kossüth és Csányi. = Századok. 1952. 3—4. szám.: Barta István: Csányi László. — Élet és Tudomány. 1960. 41. szám.; MÉL.; Illyés Gyula: Fáklyaláng. Dráma. Bp. 1953.

CSAPÓ Dániel (Győr, 1778. március 21. — Pest, 1844. augusz-tus 5.) Agrárpolitikus, szakíró, földbirtokos. 1827-től 1836-ig Tolna vármegye a l ispánja, és ország-gyűlési követe a reformkorban. Tengelici bir to-kát mintagazdasággá fejlesztette. Tevékenyen részt vett a Ferenc-csatorna létrehozásában. Fellendítette a dohány-, és a kendertermelést Tolna megyében. Sikereket ér t el a mezőségi futóhomok megkötésében, fásításában, termé-kennyé tételében. Javaslatokat dolgozott ki a mezőgazdasági szakoktatás megszervezésére, amelyet az országgyűlés is e l fogadot t . Az Or -szágos Magyar Gazdasági Egylet 1839-ben al-elnökévé választotta. Müvei : Kérdezősködő magyar nyelvmester. Pest 1833.; Gazda sági kistükör. Buda 1343. I rodalom: Galqóczy Károly: Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület emlékkönyve. 1. Bp. 1884.; Mezőgazdasági lexikon. Szerk. Muraközy Tamás. 1. köt. Bp. 1958.; Puskás A t t i l a : Tol-navármegye közgyűlésének szerepe a reformkorban. — Tolna megyei helytörténeti füzetek. 2. Szekszárd 1970.; Bánkuti Imre: Reform, forradalom és nemzeti függetlenség. — Tolna megyei helytörténeti füzetek. 2. Szekszárd 1970.; Garay János: Emlékáldozat. Vers.; Pataki : Megyénk tör ténelmi. ; Bodnár —• Gárdonyi : Bezerédj.; Bodnár: Bezerédj.; Pataki: Tm kalauz. ; RNL.; MÉL.

CSAPÓ Vilmos (Dunaszentgyörgy, 1798. december 4. — Duna-szentgyörgy, 1879. szeptember 3.) 1848-as honvédtiszt, Tolna vármegyei nemzet-őrség őrnagya. Az 1848-as ozorai győzelem fő részese. 1848 novemberében ezredesi ran-got kapott. A szabadságharc bukása után sú-lyos várfogságot szenvedett. I rodalom: Varga János: Népfelkelő és geri l laharcok Jellasics el len 1848 őszén. Bp. 1953.; Horváth Á rpád : A Tolna megyei 1848-as szabadságharcosok nyomában. = Tanulmányok Tolna megye történetéből. 1. Szekszárd 1968.: Illyés Gyula: Ozorai példa. Színmű. Bp. 1952.; Békés: Hazádnak. ; Pataki: Megyénk tör ténelmi . ; Pataki: Tm kalauz.; MÉL.

CSÁSZÁR! LÓSY Pál (Madocsa, 1771. — Fülöpszállás, 1823. máius 23.)

Református lelkész. 1801-től — 1811-ig Kecske-méten tanár. Ekkor írta Deák Grammatika, Deák olvasókönyv és A három botsai pusztabeli ju -hászoknak együtt való beszélgetések című munkáit.

I rodalom: A Református Főgimnázium Értesítője. 1857.; Joós Ferenc: A vándorszínészettől az á l lami színházig. Kecskemét 1957.; Váry István—Heltai Nándor : Kecskemét jelesei. Kecske-mét 1968.; Nevezetes emberek Bács-Kiskunban. Kecskemét 1971.; Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. I—XIV. Bp. 1890—1914. Megjegyzés: Szinnyei József: Magyar író élete és munkái és a Nevezetes emberek Bács-Kiskunban című művek adata i sze-rint a helyes névalak: Császári Lózsi Pál, a születési hely: Otvöskónyi.

CSÁTI Demeter (16. század.) Költő, Ferences szerzetes. Több kolostorban megfordult. Pannónia megvételéről szóló la-t in énekét Ozorán írta, mely a honfoglalás eseményét, a fehér ló mondáját örökíti meg. I rodalom: MIL. ; MÉL.; Pataki : Tm kalauz.

CSÉBY József (Pécs, 1892. — Cece, 1919.) A munkásmozgalom mártír ja. I rodalom: Munkásmozgalmunk harcosai. Pécs. 1963.; Értesít-jük elvtársainkat . . . = Tolna megyei Népújság. 1958. októ-ber 17.; K. Balog János: Negyven esztendővel e z e l ő t t . . . = Tolna megyei Népújság. 1959. március 14.; Kövendy Sán-dor: A proletárdiktatúra Szekszárdon. = Sarló és Kalapács. Moszkva 1935.; Eltemették Cséby József és Cséby László elv-társakat. = Népszabadság. 1958. október 19.; Kapalyag Imre: A Cséby-testvérek. — Népszabadság. 1958. október 18.; Meg-talál ták Cecén az 1919-ben kivégzett Cséby László és Cséby József sír ját. = Népakarat. 1957. augusztus 22.; Takács Jó-zsef: Kőbe vésett emlékezés. = Fejérmegyei Hír lap 1972. március 26.; A két for radalom.; K. Balog: Éh.

CSÉBY László (Pécs, 1397. — Cece, 1919.) A munkásmozgalom mártír ja. I rodalom: Munkásmozgalmunk harcosai. Pécs 1963.; Értesít-jük elvtársainkat . . . = Tolna megyei Népújság. 1953. októ-ber 17.; Takács József: Kőbe vésett emlékezés. = Fejérmegyei Hír lap. 1972. március 26.; Kapalyag Imre: A Cséby-testvérek. = Népszabadság. 1958. október 18.; Eltemették Cséby József és Cséby Tászló elvtársakat. = Népszabadság. 1958. október 19.; Megta lá l ták Cecén az 1919-ben kivégzett Cséby László és Cséby József sírját. = Népakarat. 1957. augusztus 22.; A két forradalom.; K. Balog: Éh.

CSEH Ferenc Id. B Ö H M Ferenc

CSEHÁK Péter

(Fadd, 1894. — Fadd, 1919. augusztus 8.) A munkásmozgalom mártír ja. I rodalom: K. Balog: Éh.

CSIFFÁRY Kálmán (Tolna, 1864. <1861 ?> — T o l n a , 1919. október 7.)

A munkásmozgalom mártír ja. I rodalom: K. Balog: Éh.

CSÓK István (Sáregres, 1865. február 13. — Bp., 1961. feb-ruár 1.) Festő, Kossuth-díjas kiváló művész. A budapes-ti Mintara jz tanodában Greguss János, Székely Bertalan, Lötz Károly, a müncheni akadémián

CSORDÁS - 19 - DEÁK

Löfftz, Hackl, a párizsi Jul ian Akadémián Bouguereau, Robert-Fleury növendéke volt. Több ízben tartózkodott Tolna megyében. Hí-resek a Dunaföldváron festett tájképei, a sár-közi és a sárszentlőrinci képei. Müvei : Emlékezéseim. Bp. 1945. I rodalom: Farkas Zol tán: Csók István. Bp. 1957.: Murányi-Kovács Endre: Csók István emlékezete. = Népszabadság. 1965. 33. szám.; Sógor Már ia : Kiállítás Dunaföldváron. — Tolna megyei Népújság. 1969. december 7.; Csók István halálára. «= Tolna megyei Népújság. 1961. február 3.; ML. ; MÉL.

CSORDÁS Ferenc (Bölcske, 1900. — Dachau? 1944.) A munkásmozgalom mártírja. I rodalom: K. Ba log: Éh.

CSOVÍCS Béla ((Ismeretlen, 1891. — Simontornya, 1919. augusztus 12.) A munkásmozgalom mártírja. I rodalom: K. Balog: Éh.

CZENCZ János (Ostffyasszonyfa, 1885. szeptember 2. — Szek-szárd, 1960. január 12.) Festő. Pedagógusként kezdte a pályáját, majd Budapesten művészeti tanulmányokat folytatott. Első jelentősebb sikerét Tükör előtt című képé-vel 1911-ben aratta. Tolna megyében Bátán élt. Képeivel megörökítette a sárközi népviselet gazdag színpompáját. 1955-ben Szekszárdon, 1959-ben Pécsett volt kiállítása. Több képét a Magyar Nemzeti Galér ia őrzi. I rodalom: Meghal t Czencz János festőművész. = Tolna me-gyei Népújság. 1960. január 14.; Csányi László: Búcsú Czencz Jánostól. = Tolna megyei Népújság. 1960. január 15.; ML. ; MÉL.

CZIMOR János Id. BARANYAI DECSI János

CZIRÁKY Gyula

(DunaFöldvár, 1867. november 14. — Duna-földvár, 1912. március 23.) Pap, történész. Bácstopolyán volt pap. Mun-kássága során Tolna megye történetével is fog-lalkozott. Müvei: A dunaföldvári vár ostroma és bevétele 1705-ben. Dunnföldvár 1193.; Tolna vármegyei Dunaföldvár múltja és ielonc. Dunaföldvár 1910.; Arpádházi boldog Margi t . Kalocsa 1507.

DALLOS György (Szekszárd, 1905. december 22. — Bp., 1956 január 25.) Tanár, irodalomtörténész. Tanulmányait a bu-dapesti egyetemen, Bécsben és Rómában vé-gezte. Több gimnáziumban, technikumbari 1953-tól az Eötvös Lóránd Tudományegyete-

men tanított. Jelentős munkásságot fejtett ki a tankönyvek kiadásában, szerkesztésében. Számos cikke és tanulmánya je lent meg. Szer-kesztésében jelent meg Iriarte műveinek gyűj-

teménye. Művei : Szovjet írók. Bp. 1952.; Szöveggyűjtemény a 20. szá-zad magyar és szovjet i rodalmából. Bp. 1951. i rodalom: Vargha Kálmán: Dallos Gyögy. = Irodalomtörté-net. 1956. 2. szám.; MIL.; MÉL.

DANKÖ Gyula (Nagymihály, 1883. — Kaposvár, 1920. szep-

tember.)

A munkásmozgalom mártír ja. I rodalom: Tolnamegyei Űjság. 1920. júl ius 31.; K. Balog: Éh.

DARÓCZY-család Földbirtokos család. Daróczy Zsigmond, a XVI. században, felesége, Paksy Anna révén hatal-mas birtokot örökölt a Fejér- és Tolna me-gyei Paksy-birtokból. I rodalom: Nagy Iván: Magyar családok, 3. köt. ; Daróczy Z. : A Daróczyak történetéhez, XXIII. ; PNL.; RNL.

DARÓCZY Aladár (Paks, 1867. február 18. — Bp„? 1939. október 11.)

Történész, közgazda. Munkássága során Tolna megye történetével is foglalkozott. Művei : Tolna vármegye. = Közgazdasági Szemle. 1903. szep-tember—december.; Tolna vármegye közgazdasági leírása. I. Történelmi rész. Bp. 1909 Megjegyzés: Családi előneve: Királydaróczy volt.

DARÓCZY Ferenc

( ? ) Földbirtokos, Tolna megye alispánja. 1725-ben a vármegye kiadta az úrbéri viszonyok rende-zése és ál landósítása ügyében tett részletes szabályzatát. I rodalom: Horváth Mihály : Maqyarország történelme. Pest 1871.; PNL.; RNL.

DEÁK Ferenc (Söjtör, 1803. október 17. — Bp„ 1876. január 28.)

Államférfi, jogtudós, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A vi lágosi fegyverletétel után Felsőnyékre menekült. Vas Gereben író segít-ségével a felsőnyéki plébános adot t menedé-ket Deák Ferencnek. Gyakori vendége volt a hidja i Bezerédj és a paksi Szeniczey család-nak. Művei: Követjelentés az 1839—40-ki országgyűlésről. Pest 1842.; Deák Ferenc és Herlelendy Károly két követ jelentése az 1832/36. és 1839'40-iki országgyűlésről. Bp. 1904.; Az 1847-i Ellenzéki Nyilatkozat. Bp. 1951.; Adalék a magyar közjoghoz. Pest 1865.; Deák Ferenc húsvéti cikke és a kiegyezést védő beszéde. Bp. 1916.; Deák válasza Kossuth Cassandra-levelére. = Pesti Napló. 1867. május 30.; Deák Ferenc Beszédei. Bp. 1882.; Deák Ferenc emlékezete. = Gondolatok. Bp. 1833—1873.

DEAK - 2 0 - DEZSŐ

I roda lom: Csengery An ta l : Deák Ferenc emlékezete. Bp. 1877.; Pulszky Ferenc: Deák Ferenc. Bp. 1879.; Ferenczi Zol-tán : Deák élete. Bp. 1904.; Eötvös Károly: Deák Ferenc és családja. Bp. 1905.; Gyulai Pál: Emlékezés Deák Ferencre. Bp. 1906.; Halász Imre: Egy letűnt nemzedék. Deák Ferenc. = Nyugat. 1910—1911.; Wlassics Gyu la : Deák Ferenc. Bp. 1923.; Magyarország története. 2. köt. Bp. 1964.; Barabás Ábe l : Vas Gereben. Bp. 1903.; Boda Ferenc: Ahol Deák Ferenc is megfordult. = Tolna megyei Népújság. 1969. októ-ber 12.; Pataki: Tm kalauz.; MÉL.; Bodnár—Gárdonyi : Beze-rédj .

DEAK Gyula (Döbrököz, 1872. június 17. — ?) Pedagógus, közgazdász, lapszeikesztő, szakíró. A Máramarosi Híradó, a Resicai lapok és az Ung című lapokat szerkesztette. Egyik a lapí tó-ja volt a Gyöngyösi Irodalmi Társaságnak és a Heves megyei múzeumnak. Több tankönyvet, útikönyvet, tanulmányt írt. Müvei : Budapesti emlékeim. Máramarossziget 1896.: Hét or-szágon keresztül. Unqvár 1910.; Polgári iskolai irótanárok élete és munkál. Bp. 1942. I rodalom: MÉL.

DEAK Mihály (Gyönk, 1885. — Szekszárd, 1919. augusztus 10.) A munkásmozgalom mártírja. I rodalom: A két for rada lom. ; K. Ba log : Tolna megye.; K. Ba log: Éh.

DEERENTHE! Tamás Id. DÖBRENTEI Tamás

DEBULAY-család

Francia származású lakatos család Szekszár-don. 167 évi folyamatos szakmabeli működése szűnt meg a családnak Debulay János halálával 1971. decemberében. Az iparos dinasztia 10 ezer forintos alapítványt létesített 1973-ban, egy-egy kiváló szaktudást szerzett végzős la-katos szakmunkástanuló évenkénti ezer for int-tal való jutalmazására. I rodalom: A Debulay lakatosnemzetség. = Magyar Nemzet. 1973. március 17.; (Bal labás László): Debulay-alapítvány ipar i tanulók jutalmazására. = Tolna megyei Népújság. 1973. már-cius 17.

DECSI Gáspár (16. század.) Protestáns prédikátor. 1570 körül Tolnán műkö-dött. Vallásos vitairatokat, lat in nyelvű elégi-ákat írt, prédikációsgyűjteményt adott ki. Müvei : História a Dávid királynak Uriásnak feleségével való vétkeiről. H. n. 1579.; Az utolsó üdőben egynéhány regnáló bűnökről való prédikációk. Debrecen 1582. I rodalom: MIL. ; MÉL.

DÉNES Oszkár (Magyarkeszi, 1894. május 8. — Trentó, 1950. júl ius 2.) Színész. A Belvárosi Színház, a Király Színház, a Royal Orfeum, a Budai Színkör tag ja . A

színházi szereplései mellett játszott filmszere-peket is. Utazásai során számos országban fellépett. I rodalom: SZL.; MÉL. Megjegyzés: A színházi kislexikon adatai szerint Dénos Osz-kár születési éve: 1891.

DÉRI Hugó (Szekszárd, 1887. május 26. — Bp. 1949. már-cius 6.) Színész, jellemkomikus. A színiiskola ehégzése után, 1922—1926. között Csehszlovákia terüle-letén játszott. Budapesten az Új Színház, a Városi Színház, a Fővárosi Operettszínház tagja volt. I rodalom: MÉL.

DÉRY István (Szekszárd, 1792? — Diósgyőr, 1862. Január 8.) Színész, a magyar színjátszás egyik úttörője. 1817-ben visszavonult a színpadtól, majd 1821-től ismét játszott. Miskolcon, Egerben és Budán lépett fel. Több francia és német darabo t for-dított és alkalmazott a magyar színpadra. Műfordí tásai : Z iegler : Asszonyi érdem. Pest 1810.; Kotzebue: Szenvedő Ida. Pest 1813.; Körner: Hedvig, a bandi ta mátka. Székesfehérvár 1814.; Schi l ler: Stuart Már ia. Buda 1835. I rodalom: Egy szekszárdi művészlélek. = Tolna megyei Nép-újság. 1969. augusztus 14.; SZL.; MÉL. Megjegyzés: Családi neve Mráz volt.

DETSI István (17. század.) Prédikátor, énekszerző, a róla elnevezett kó-dex írója. A Dunántúl különböző f aha iban volt tanító és lelkipásztor. Kódexét 1609—1613. között ál l í totta össze Deesen. Énekeinek egy része 16. századi vallásos ének, de történeti énekeket is megőrzött, olyanokat is, melyek csak e kódexből ismeretesek. Énekeit a Régi Magyar Költők Tára című mű XVII. száma köz-li (Bp., 1959.). I rodalom: MIL. ; MÉL.; Pataki: Tm kalauz.

DEZSŐ Jakab (Nagykanizsa, ? - Bp., 1930.) Tisztviselő volt a Magyar Tanácsköztársaság idején, Szekszárd város tanácsának tagja, a tanács alelnöki tisztét töltötte be és megbí-zást kapott a pénzügyi osztály vezetésére is. Tevékenységével biztosította a pénzügyi osz-tály zavartalan munkáját, és hogy a megye ál-lampénztáraiból a kék pénzt és az ezüstöt Szekszárdra juttassák. Ezáltal a megyei intéző-bizottság olyan fizetési eszközhöz jutott , amely-iyel a demarkációs vonalon túli területekről is tudot t élelmiszert beszerezni. A Tanácsköztár-

DEZSŐ - 21 - DÖME

saság megdöntése után letartóztatták, elítél-ték. Szabadulása után — állást vesztve — Bu-dapestre ment, alkalmi munkából tengette éle-tét. I rodalom: K. Balog János: Dezső Jakab. Kézirat. Tolna me-gyei Levéltár"; K. Balog: Tolna megye.; A két forradalom.

DEZSŐ Mária Id. BERTÓK Róbertné

DICENTY Dezső

(Szekszárd, 1379. október 16. — Balatonfüred, 1965. ápril is 25.) Szőlész, agrogeológus. 1901-ben a Földtani In-tézetbe került, 1905-től az Ampelo lógia i Inté-zet gyakornoka, 1920-tól igazgatója. Jelentő-sek agrogeológiai kutatásai és a szőlőtermesz-tési kísérletei. Hazai és külföldi szakemberek előtt számos előadást tartott. Fáradhatat lan harcosa volt a szőlőkultúra fejlesztésének. Alapí tó ja volt az első Magyar Ál lami Borkősav-gyárnak, szerkesztője az 1936. évi bortörvény-nek. Müvei : A magyar szőlőbirtok sorsa. Bp. 1930. I rodalom: Rakcsányi László: Dicenty Dezső. 1869—1965. = Borgazdaság. 1965. 4. szám.; MÉL.

DICZENTI László (Szekszárd, 1867 — Szekszárd, 1962, január 25.) Építőmester. 1904-ben nyitotta meg szekszárdi i rodáját . Tervezte és építette a szekszárdi Hi-telbank, a Nemzeti Bank palotákat, restau-rálta a belvárosi templomot, kibővítette és át-alakította a városházát, ellenőrzése alat t épült a vágóhíd stb. Tolna megyében számos köz-ségháza, iskola, középület tartozik alkotásai közé.

I rodalom: Hirn: Tm fejek.

DITRÓI Mórné Id. EiBENSCHUTZ Mária

DOLESCHALL Frigyes

(Bp., 1897. szeptember 28. — Bp., 1964. már-cius 31.) Orvos, szociálpolitikus, miniszter, az orvostu-dományok kandidátusa. 1950-ben a szek-szárdi kórház élére került, 1951-ig vezetője volt. Müvei : Gondolctok az ,,orvosképzés" ú jból i megindulása al-kalmából. Bp. 1960. i roda lom: Szabó Zoltán: Doleschall Frigyes. = Orvosi Heti-lap. 1964. 17. szám.; OL.; MÉL.

DOMBAY-család A dombóvári földbirtokot kapják meg az Anjo-uk korában, Felsőnyéken is váruk volt. I rodalom: Szőke Sándor: Dombóvár. Bp. 1971. RNL.; Pataki: Tm kalauz.

2/2 KOROK ÉS EMBEREK

DOMBAY János

( ? ) Földbirtokos várúr. Felesége Werbőczi örzse, Werbőczi István leánya. Miután Dombay Já-nos örökös nélkül halt meg, a dombóvári vár tu la jdon joga Werbőczi Ishánra szállt, aki itt írta a híres Tripartitum, Hármaskönyv jelentős részét. I rodalom: Szőke Sándor: Dombóvár. Bp. 1971.; Palaki: Tm kalauz.

DOMBAY Pál

( ? ) Földbirtokos várúr. Mátyás király főlovászmes-tere, II. Ulászló király alatt egyike a magyar törvénykönyv szerkesztőinek. Vára a Kapós fo-lyó egyik bozótszigetén volt. A felsőnyéki temp-lomban temették el. I rodalom: Szőke Sándor: Dombóvár. Bp. 1971.; Szabó Ferenc: Amiről Dombó Pál várának romjai mesélnek. — Tolnamegyei Hír lap. 1943. szeptember 25.; PNL.; Pataki: Tm kalauz.

D O M B Ó Pál Id. DOMBAY Pál

D O M B Ó I Péter (16. század.) Protestáns hitszónok, tudós. A to lnai protestáns iskolában tanított. I rodalom: Pataki: Tm kalauz.

DOMBÓVÁRI Géza (Dombóvár, 1848.? — Bp., 1910. március 26.) Ügyvéd, szociológus, jogi író. ügyvédi i rodája Budapesten a olt. Művei : Az érvényben lévő büntetőtörvények gyűjteménye. Bp. 1884.; A bűntettekről és vétségekről szóló büntetőtörvény-könyv. Bp. 1888.; A munkásmozgalom keletkezése Magyar-országon. Bp. 1895. I rodalom: MÉL. Megjegyzés: Családi neve Schulhof volt.

DOMBÓY-család Id. DOMBAY-család

DÖBRENTEI Tamás ( ? _ 1482.)

Püspök. Mátyás király jóvoltából a cikádori (bátaszéki) apátság kormányzója volt. Művei : Orat io. = Magyar Könyvszemle. 1839. I rodalom: MÉL.; Pataki: Tm kalauz. Megjegyzés: A Magyar élelrajzi lexikon szerint Debrenthei volt az előneve.

DÖME József (Cseihipuszta,? — 1905. június 28.) A századeleji agrárdemokratikus mozgalom mártír ja. I rodalom: K. Balog: Éh.

D Ö M Ö T Ö R - 2 2 -

DÖMÖTÖR János (Dunaszentgyörgy, 1843. december 20. — Bp., 1877. január 7.) Költő, kritikus, református teológiai tanár, tan-felügyelő. Tanulmányai során, 1857-ben Arany János tanítványa volt. I rodalmi barátai Arany János és Gyulai Pál mellett Tolnai Lajos és Szász Béla voltak. 1865-ben a református egyház az edinburghi egyetemre küldte tanulmányai folytatására. Hazatérése után a reformátusok budapest i fő iskoláján a teológia tanára. Négy év múlva a kormány Pest megye tanfelügyelő-jévé nevezte ki. Közben irodalmi sikereket ért el. 1865-ben A ba l lada elmélete című dolgozata a Kisfaludy Társaság pályázatán dicséretben részesült. 1876-ban a Kisfaludy Társaság tag-jává választották. A korabel i fo lyóiratokban megjelenő verseit, kritikáit, tanulmányai t a kor-társak elismeréssel fogadták, öngy i lkos lett.

Művei : Dömötör János munkái. Sajtó a iá rendezték barátai . Baráth Ferenc életrajzi bevezetőjével. Bp. 1878. I rodalom: Szósz Károly: Dömötör János munkáiról. = Vasár-napi Újság. 1878.; Angyal Dáv id : Dömötör János munkái. =« Budapesti Szemle. 1880.; Baksay Sándor: Dömötör Jánosról. = A Kisfaludy-Társaság évlapjai . 21. köt. Bp. 1887.; Babits M ihá ly : Irodalmi problémák. Bp. 1917.; Komlós A ladá r : Dö-mötör János. = K. A. A magyar költészet Petőfitől Adyíg*. Bp. 1959.; MIL.; MÉL.

DÖMÖTÖR László (Kismánya, 1837. november 14. — Szekszárd, 1907. február 27.) Jogász, ügyvéd, a magyar méhészet egyik úttö-rője. A Tolna megyei Gazdasági egyesület t i t-kára. Gazdasági cikkeket írt a Gazdasági La-pokba, a Gyakorló Gazdába és a Fővárosi La-pokba. 1891-ben szerkesztője a ,Tolna megyei Gazdasági Egyesület' Értesítője című szaklap-nak. Művei : A méhtenyésztés okszerű gyakorlata az amerikai rend-szer szerint. Bp. 1882. i roda lom: MÉL.

DÖMÖTÖR Pál (Dunaszentgyörgy, 1770. — Baja, 1847. január 7.) Ügyvéd, táblabíró. A jog i akadémiát Debrecen-ben végezte, ma jd az 1880-as évek ele jén Ba-jára költözött. Hőskölteményeket, út irajzokat is írt. Lapokat alapítot t , de népszerűségét a nap-tárral , különösen a Kecskeméti Nagy Képes Naptárra l szerezte. I rodalom: MÉL.

DÖRY-család Sopron megyéből származó család, őseik csá-fordi vár jobbágyok voltak. A rég i birto-kuk Jobbaház és Dőr volt, melyek után a csa-lád a XV. században a jobbaházii előnevet vet-te fel. Tolna megyében ter jedelmes birtokaik

voltak. Utódaik jelentős közéleti szerepet ját-szottak Tolna megyében. Dőry László és Mo-naszterly kapta a törökök kiűzése után Zombát. Jegyzői, szolgabírói tisztet töltött be Dőry Dé-nes, Dőry Lajos, Dőry Viktor. Dőry Hugó az Országos Magyar Gazdasági Egyesület alelnö-ke, állattenyésztési szakosztályának elnöke. A Dombóvári Takarékpénztár igazgatósági elnö-ke. Dőry Etelka 1912-ben alapította Dombóvá-rott a Dőry-Konzervgyárat. I rodalom: PNL.; RNL.; H i rn : Tm kalauz.; H i rn : Tm fejek.

DÖRY Ferenc (Szekszárd, 1875. november 27. — Zomba, 1960. február 15.) Levéltáros. Tanulmányai elvégzése után, 1898-ban az Országos Lexéltár szolgálatába lépett. 1922-től a Levéltár igazgatója. Jelentős szak-írói tevékenységet fejtett ki. 1913—1914-ben szerkesztője a Magyar Kultúra című katolikus folyóiratnak. Műve i : Gróf Buttler János házassága. Pécs 1931.; Bus Jakab emlékezete. Bp. 1936. I rodalom: Dőry Ferenc. = Levéltári Közlemények. 1961.; MÉL.

DRÁGÍTS Imre (Pincehely, 1853. szeptember 8. — Szekszárd, 1937. júliius 13.)

Orvos. Fadd és Jánosmajor körzeti orvosa, majd vármegyei tiszti orvos. Közegészségügyi tevékenysége igen jelentős volt. I rodalom: Dr. Dragits Imre ny. vm. tiszti főorvos. = Tolna-megyei Újság. 1937. júl ius 14.; Dr. Draaits Imre temetése. = Tolnamegyei Újság. 1937. júl ius 17.; Hirn. Tm fejek.

DULIN Jenő (Bp., 1889. ápri l is — B p . , 1959. szeptember 20.) ügyvéd, igazságügyi államtitkár, lapszerkesztő. Tanulmányai és bírósági szolgálata után szek-szárdi ügy\éd és ellenzéki lapszerkesztő. 1935 —1939. között kisgazdapárti országgyűlési képviselő, majd igazságügyi ál lamtitkár. 1952 után ismét ügyvéd. A Tolnamegyei Nemzedék és a Tolnamegyei Hír lap című lapok szerkesz-tő je I rodalom: Tolna vármegye adattára. 1937. Szerk. Zsadányi Oszkár. Pécs 1937.; Magyar Jog. Bp. 1959.; RNL.; Hirn: Tm fe jek. ; MÉL.

EGERSZEGI Imre (Alsódabas, 1898. ápri l is 9. — ? 1944.?) Napszámos. 1924-től tagja volt a Szociálde-mokrata Pártnak. Többször bírálta a párt or-szágos vezetőinek jobbolda l i pol i t ikáját. Laká-sán több il legális találkozó volt. Tagja lett az ozorai i l legális tevékenységet fedő Független Szociáldemokrata Pártnak 1935-ben, ezért a pécsi törvényszék fogházbüntetést szabott ki

EGYED - 23 - ENGEL

ró. Balodal i beállítottsága miatt 1944 ápri l isá-ban internálták. Nem sokkal szabadulása után 1944 októberében ismét letartóztatták. Előbb Szekszárdra, majd ismeretlen helyre ihurcoiták. I rodalom: K. Balog János: Egerszegi Imre. Kézirat. Tolna megyei Levéltár.

EGYED Antal (Székesfehérvár, 1779. június 13. — Dunafö ld-vár, 1862. augusztus 27.) Költő, műfordító, káplán, plébános, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Versei, elégiái , vallásos énekei, valamint számos lat in fordítása révén vált 'ismertté. Virág Benedek volt a tanára, és a költői mentora. Költői pá-lyája kezdetén segítette a f iatal Vörösmartyt, amikor a költő Bonyhád-Börzsönyben a Per-czel-családnál nevelő volt. 1828—1829-ben szociográfiái jel legű helytörténeti, néprajzi kérdőívet szerkesztett Tolna megye megismeré-sére, mely ma is fontos forrás a kutatómun-kához.

Végrendeletében jelentős vagyonát a Magyar Tudományos Akadémiára, a Nemzeti Színház-ra, a váci siketnémák intézetére, szegény gyer-mekekre, könyvtárát Dunaföldvár községre hagyta. 1829-től Dunaföldváron volt plébános, ahol rablótámadás áldozata lett. Müvei : Bonyhád mező-várasnak rövid leírása. — Tudományos Gyűjtemény. 5. köt. Pest 1623.; Pécsi püspöki megyének rövid esmértetése. : Tudományos Gyűjtemény. 1. köt. Pest 1824.; A nemes Tolna vármegyének topoqráf ia i leírása. = Tudomá-nyos Gyűjtemény. 6. köt. Pest 1828.; Paks leírása. Tudo-mányos Gyűjtemény. 2. köt. Pest 1829.; Elégiák levelekben. Pest 1831.: Dunaföldvár leírása. = Tudományos Gyűjtemény. 10. köt. Pest 1832.; Kis énekes könyv híveim számára. Pest 1934.; Megváltó. Esztergom 1836. I rodalom: Csányi László: Az i f jú Vörösmarty. Szekszárd 1955.; Haias Béla: Vörösmarty Mihály és Perczel Etelka. Bp. 1931.; Adatok Egyed Antal életéből. = Tolnamegyei Újság. 1932. szeptember 7.; Dunaföldvór kegyelete Egyed Antal sír jánál.

Tolnamegyei Újság. 1932. november 12.; Egyed Antal élet-raÍ7a. = Tolnamegyei Közlöny. 1879. július 27.; Vörösmarty Mihá ly : Egyed Antalhoz. Vers.; MonHIik Ágoston: <Egyed Anta l ) . = Magyar Sión 1863.; Cziráky Gyula: Tolna vár-megyei Dunaföldvár múlt :a és jelene. Dunaföldvór 1910.; Csányi László: Egyed Antal t ragédiá ja. Kézirat. Megyei Könyvtár Szekszárd.; MIL.; MÉL.

EGYED Károly (Felsőnyék, 1882 — Felsőnyék, 1960.) A munkásmozgalom kiemelkedő harcosa. I rodalom: K. Balog: Éh.

EIBENSCHÜTZ Mária (Szekszárd, 1856. augusztus 8. — Bp., 1939.) Szinésznő. Ditrói Mór színházigazgató felesé-ge. 1874-ben lépett fel először Kolozsvárott az „Ármány és szerelem" Lujza szerepében. 1875-től a Nemzeti Szíházban vendégszerepelt. 1883-ban aranykoszorúval ajándékozta meg a kö-zönsége a Budai Színkörben I rodalom: Ditrói Mór: Komédiások. Bp. 1929.; Hunyady Sán-dor : A Vígszínház negyven éve. Bp. 1936.; Bárdi ö d ö n : A régi Vígszínház. Bp. 1957.; Síremléket ál l í tanak Szekszárd kiváló szülöttének, Ditróinénak az országoshírű nagy művész-nőnek. = Tolnamegyei Újság. 1940. augusztus 14.

EISLER Miksa (Tamási, 1886. — Tamási, 1919. augusztus 18.) A munkásmozgalom mártír ja. I rodalom: K. Balog: Éh.

ELEK Károly (Bátaszék, 1888. december 25. — Buchenwald, 1945. december 27.) Gyorsíró. Bécsi tanulmányai után a budapesti Ango l—Magyar Bank tisztviselője. 1930 után kezdett behatóan foglalkozni a gyorsírással. Szerkesztője volt a Magyar Gyorsíró Szemle című szaklapnak. Gyorsíró-szakiskolát létesí-tett. Szakcikkeket írt, megszerkesztette a gyors-írási számsort. Mintasztenogramokat és gyakor-lati példatárakat szerkesztett. Müvei : Könnyet hul latni . Versek, műfordítások. Bp. 1919,; Módszeres gyakorló és d ik tá ló fcönyv az irodai gyorsíráshoz^ Közrem. Ferenczy Károly. Bp. 1933.; Módszeres beszédírási sztenogramok a kettős magánhangzós jelek beidegzésére és alkalmazásóra. Bp. 1937.; Az Egységes Magyar Gyorsírás irodai fokának közvetlen módszerű tankönyve. Bp. 1940. I rodalom: MÉL.

EMMERTH Antal (Tolna, 1835. — Debrecen, 1903.) Zeneszerző, tanár. Merkl József, Thern Károly tanítványa, Bécsben Thalbergnél tanul t . Több évig tartó hangversenykörútra ment, huzamo-sabb ideig Amerikában élt. 1862-től a debre-ceni Zenede tanára volt. Kísérőzenét írt az Em-ember tragédiájához, operája a Mormonok, ezenkívül szimfóniákat, kamarazenét, kórusmű-veket alkotott. I rodalom: ZL.

ENDRŐDY János (Értény, 1756. szeptember 26. — Kalocsa, 1824. február 28.) Piarista pap, tanár, író, színháztörténész. Az Estenházy-családnál nevelő, majd piarista rendfőnök és gimnáziumigazgató Kalocsán. Teológiai műveket beszédeket, költeményeket írt. Egyik jelentősebb műve az 1792—1793-ban megjelent A magyar játékszín I—IV. című mun-kája, melyben a magyar és külföldi szerzők drámái t adta közre és bevezetőül megírta a magyar színpad történetét. Dramatizálta Dugo-nics András Arany perecek című regényét.

I rodalom: Duda János: Endrődy János. Bp. 1892.; SZL.; RNL.; MÉL. Megjegyzés: Révai Nagy Lexikona és a Magyar életrajzi lexi-kon szerint Endrődy János születésének helye: Érd. Halálának időpont ja : 1824. február 27.

ENGEL Imre (Ismeretlen, 1892 — 1919. szeptember 2.) A munkásmozgalom mártír ja. I rodalom: A két forradalom.; K. Balog: Eh.

ENGESZER - 24 - ESTERHÁZY

ENGESZER Mátyás (Bonyhád, 1812. ápri l is 17. — Bp., 1885. ápri-lis 19.) Zeneszerző, karnagy. 1835-ben Kalocsán kán-tor, 1836-tól Pesten zenetanár. 1840-ben a Hangász-egyleti Zenede (Nemzeti Zenede) ta-nára lett. 1870-ben Liszt Egylet néven megala-pította az első magyar női énekkart, amely 1873-ban vegyeskarrá alakult. Az országos da-losügy terén is igen jelentős munkásságot fej-tett ki. Különböző egyházi kompozícióin kívül női, férfi-, és vegyeskari művet írt. Számos szak-cikke és krit ikája je lent meg. I roda lom: ZL.; MÉL.

ENGESSZER Mátyás Id. ENGESZER Mátyás

ERDÉLY! Aladár

(Tótszerdahely, 1880. február 15. — Paks, 1949. augusztus 6.) Politikus, jogász, szakíró. Jogi tanulmányai t a budapest i egyetemen végezte. Részt vett az I. \ i lágháborúban, utána ügyvédi i rodáját felad-ta. 1922-ben nemzetgyűlési, majd országgyűlé-si képviselő lett. 1935-ben visszavonult a poli-t ikai élettől. A bir tokán élt. oho l régészettel is foglalkozott. Több újságcikke és par lament i be-széde jelent meg. Műve i : Régi magyar családi hitbizományok története és joga. I—II. Bp. 1912. I rodalom: MÉL.

ERDÉLYI József (Tolna 1776. augusztus 28. — Pest, 1850. no-vember 19.) Mérnök. Oklevelét 1800-ban szerezte. Az Épí-tési Igazgatóság zágrábi kerületének, a pozso-nyi kamarai kerület igazgató mérnöke és Po-zsony vármegyének táb labí rá ja volt. Müve i : Hydrotechnikai jegyzetek. Pest 1840. I rodalom: Fodor: Magyar vízimérnököknek.: MÉL.

ERDŐS Márk (Fadd, 1888. — Fadd, 1919. augusztus 16.) A munkásmozgalom mártír ja. I rodalom: K. Balog: Éh.

ÉRI Márton (Döbrököz, 1865. — Bp., 1937. december 25.) Jogász, Tolna megye aljegyzője, alispánja, Dombóvár országgyűlési képviselője. Min t köz-igazgatási gyakornok lépett Tolna vármegye szolgálatába 1892-ben, majd a megye aljegy-zője lett. 1922-ben választották meg al ispán-nak. E tisztet 1926-ban történt nyugdíjazásáig töl töt te be. Elnöke volt a szekszárdi kórházi bizottságnak. Sokat fáradozott a kórház beren-

dezésének bővítéséért, termeinek újításáért. 1931-től Budapesten a Vármegyék és Városok Országos Mentőegyesületének ügyvezető al-elnöke. I rodolom: Treer István: Tolna vármegye Horthy Miklós köz-kórházának másfél évszázados története és munkássága. Szekszárd 1935.; Dr. Éry Márton. 1365—1937. = Tolnamegyei Újság. 1938. január 1.: H i rn : Tm fejek. Megjegyzés: A Tolnamegyei Újságban megjelent cikk a nevet Éry a lakban közli.

ERÖS Jenő (Ismeretlen, ? — 1919.) A munkásmozgalom mártírja. I rodalom: K. Balog: Éh.

ESCHER Károly (Szekszárd, 1890. október 21. — Bp., 1966. feb-ruár 16.) Fotoriporter, érdemes művész. Első sikereit a f i lmgyártásban érte el, ahol mint híradóriporter, később mint producer dolgozott. 1928-tól az Est-lapok, a Híd, a Film-Színház-lrodalom fotoriportere. A II. v i lágháború utón a Képes Világ, a Képes Figyelő, a Hungar ian Foreign Trade munkatársa. Riportképei kortörténeti ér-tékűek. Munkásságának egyik jelentős sikere a Petőfi-dagerrot ipia felújítása. Képeit több hazai és külföldi kiállításon díjazták. Müvei : Bajor Gizi. Fotoalbum. Bp. 1958.; Riportfényképezés. Bp. 1959.; Escher Károly munkássága. Fotóalbum. Bp. 1966. l.-odalom: Vécsey György: Egy fotóriporter portréja. = Magyar Sajtó. 1964. 3. szám.; Szege'dí Emil: A magyar fotográfia mesterei. = Foto. 1964. május.; Vécsey György: Egy kiál l í tás képei. = Magyar Sajtó. 1965. 4. szám.; Gál Zoltán: Alkotási kedvének nincs gát ja . = Ország-Világ. 1964. július 15.; Ruffy Péter: Escher Károly meghalt. — Magyar Nemzet. 1966. 40. szám.; MÉL.

ESTERHÁZY-család Főnemesi család a megyében. Tamási, Pince-hely, Dombóvár, Ozora, Simontornya birtoko-sai I rodalom: Pataki : Tm kalauz.; Kiss: Simontornya.

ESTERHÁZY Pál (Kismarton, 1635. szeptember 7. — Kismarton, 1713. március 26.) Nádor, költő, zeneszerző, műgyűjtő. Ozora, Ta-mási, és Dombóvár is a földbir tokai közé tarto-zott. Támogatta a tudományokat és művészete-ket. Zeneműveinek gyűjteménye, a Harmónia Coelestis, a barokk kori magyar zenekultúra egyedülál ló jelentőségű emléke. Költeménye-ket és vallásos verseket is írt és a Trophaeum Domus Inclytae Estoratianae című munka összeállításában is részt vett. I rodalom: Bubics Zsigmond: Esterházy Pál Mars Hungaricusa. Bp. 1895.; Bubics Zsigmond—Merényi Lajos: Herceg Esterházy Pál nádor. Bp. 1895.; Szabolcsi Bence: Probleme der al ten ungarischen Musikgeschichte. Bp. 1925".; Tolnai Gábo r : Régi magyar főurak. Bp. 1939.; Vértes József: A nagy palatínus. Regény. Sopron 1939.; RNL.; MÉL.

ESZTERGÁLYOS FEJŐS

ESZTERGÁLYOS János (Dunaföldvár, 1873. december 5. — Bp., 1941. május 4.) Vasmunkás, szociáldemokrata politikus. Fiatal korában német és olasz üzemekben dolgozott, majd bekapcsolódott a hazai vasmunkásmoz-galomba. 1905-ben minden gyár kizárta a vas-munkások sztrájkjában való részvétele miatt. 1905-ben a Magyarországi Molnárok és Ma-lommunkások Szövetségének t i tkára lett. 1908-ban kivándorolt az Amerikai Egyesült Ál lamokba. Hazatérése után, 1911-ben, a Mun-kásbiztosító Pénztár hivatalnoka lett. A Nép-szava vidéki t itkára, majd felelős szerkesztője. 1922-től 1939-ig Pécs város országgyűlési kép-viselője.

I rodalom: Esztergályos János. = Népszava. 1941. 102. szám.; MÉL.; MtL.

ETE vezér Honfoglaláskori vezér, nevét a XVII. században elpusztult Ete város őrizte meg, Decs határá-ban. I rodalom: PNL.

EVLIJA Cselebi (Konstatinápoly, 1611. — ? 1679.) Török diplomata, tudós és utazó. Bejárta Euró-pát és Ázsiát. Útiélményeit 10 kötetben kiadta, és ezzel értékes topográf ia i , néprajzi és törté-neti adatokat hagyott az utókorra. 1660—1664 között Tolna megyében is járt, és értékes fel-jegyzései maradtak fenn róla.

Müvei : Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazá-sai 1660—1664. Bp. 1904.; Evlia Cselebi török vi lágutazó ma-gyarországi utazásai 1664—1666. = Török—magyarkori törté-nelmi emlékek. Török történetírók. 4. köt. Ford. Karácson Im-re. Bp. 1903.

I rodalom: Haraszti Sándor — Pethő Tibor: Utikalandok n régi Magyarországon. Bp. 1963.; Szombathy Viktor: A fél-hold vándora. Regény. Bp. 1967.; RNL.; Pataki: Tm. kalauz.

FÁBIÁN Gáspár (Székesfehérvár, 1885. január 2. — Bp., 1953, január 13.) Építész. A szekszárdi kórház építője. Jelentős szakirodalmi tevékenységet fejtett ki. Művei : Életem, főbb alkotásaim. Szeged 1935.; Magyar fo-gada lmi emléktemplomok. Szeged 1935.; Nagy magyar épí-tőmesterek. Bp. 1936.

I rodalom: Treer István: Tolna vármegye Horthy Miklós köz-kórházinak másfél évszázedos története és munkássága. Szek-szárd 1935.; MÉL.

FÁBIÁN János (Felsőhídvég, 1897. — Tolna, 1919. augusztus 25.) A munkásmozgalom mártírja. I rodalom: K. Balog: Éh.

FÁBIÁN Pál (Ismeretlen, ? — Alsónyék, 1919. ápril is.) A munkásmozgalom mártírja. I rodalom: K. Balog: Éh.

FARKAS József (Tolna, 1895. — Tolna, 1919. augusztus 13.) A munkásmozgalom mártírja. I rodalom: Tolna, 1919. = Tolna megyei Népújság. 1969. már-cius 2., K. Balog: Éh.

FARKAS Sándor (Dombóvár, 1895. — Nagyszékely, 1919. má-jus 29.) A munkásmozgalom mártírja. I rodalom: K. Balog: Tolna megye.; K. Balog: Éh.

FAYL György (Bonyhád, 1801. — Bp., 1875, szeptember 15.) Orgonista. A pozsonyi főiskolán Klein Henrik tanítványa volt. 1922-től Pesten énektanár és orgonista. A karéneklés meghonosítója a zsi-nagógákban. I rodalom: RNL.; ZL.

FEJŐS Imre (Szekszárd, 1899. március 23. — Bp. 1965. már-cius 6.) Muzeológus, művészeti író, könyvtáros Az Or -szágos Széchényi Könyvtárban teljesített szol-gálatot . 1929-ben a Parlamenti Múzeumhoz került, 1949-ben a Magyar Nemzeti Múzeum-hoz, ahol a Történeti Képcsarnok osztályveze-tő je volt. Számos tanulmánya je lent meg, je-lentősek a fényképezés történetére vonatkozó kutatásai. Müvei : A Magyar Nemzeti Múzeum története. = Folia Ar-cheologica. 1964, 1965. I rodalom: Rózsa György: Fejős Imre. — Folia Archeologica. Bp. 1965.; Fejős Imre. — Fényképművészeti Tájékoztató. 1965. 1. szám.; ML.; MÉL. Megjegyzés: A Művészeti lexikon adatai szerint Fejős Imre Csákváron halt meg.

FEJŐS Pál (Szekszárd, 1898. január — New York, 1963. ápri l is 25.) Filmrendező. Középiskoláit Kecskeméten végez-te. Kémiát tanul t , de művészi haj lamai révén az Operaház szcenikai osztályára került. 1922. után Bécsbe, később Amerikába ment. 1933-ban ismét Ausztr iában forgatott. Egy időre Dá-niában telepedett le. 1938 tá ján felhagyott a filmezéssel, kutatóexpedíciót vezetett. Latin-Amerikában inka kutatásokat végzett. New York-ban régész, egyetemi tanár. Számos tu-dományos írása je lent meg. Legagyobb sikerű f i lmjei : Tavaszi zápor, Lonesome—a nagyváros

FEKETE

mostohái, Fantomas, Az arany mosolya, Egy marék rizs. I rodalom: Szekszárdi magyar tudós vezette a dél-amerikai in-kakutató expedíciót. = Tolnamegyei Újság. 1941. júl ius 26.; Georges Sadoul: A filmművészet története. Bp. 1959.; Mol-nár István: Fejős Pál. = Filmkultúra. 1960. 4. szám.; H. N.: Fejős Pál és Kecskemét. = Petőfi Népe. 1968. október 13.; Nemeskéri János: Fejős Pál. = Antropológiai Közlemények, 1963. 1—2. füzet.; MÉL., UFI. Megjegyzés: A Magyar életrajzi lexikon adatai szerint Fe-jős Pál születésének helye ismeretlen, az Üj f i lmlexikon ada-tai szerint Budapest.

FEKETE János (Kápolnásnyék, 1817. december 11. — Székes-fehérvár, 1877. ápri l is 3.) Iró. Gyönkön, Kecskeméten és Pápán tanul t . A szabadságharc idején alügyész, később fő-jegyző. Szerkesztője a kormányhoz szóló üdvöz-lő iratnak a trónfosztás alkalmából . Vi lágos után bújdosnia kellett. Versei a különböző la-pokban jelentek meg. Munkatársa volt a Pesti Divat lapnak. Humoros cikkeket, elbeszéléseket életképeket írt. Müvei : Életiskola a magyar nép számára. Pest 1858. I rodalom: MIL.; MÉL.

FELSMANN János (Nagymányok, 1839. február 3. — Lúgos, 1891. január 15.) Zenei író, pedagógus. 1855—1856-ban a pesti tanítóképzőben tanult , az összhangzattant és a zongorázást a Nemzeti Zenedében hal lgat ta. 1886—1891. között Lúgoson tanítóskodott, és a dalegyesület elnöke volt. Jelentős volt a tevé-kenysége a magyar dalosügy terén. Zenei vo-natkozású szakcikkei a Zenészeti Lapokban je-lentek meg, de több szaktanulmányt írt a mé-hészetről is. Szerkesztője volt az 1865-ben meg-je lent Dalárzsebkönyvnek. I rodalom: RNL.; ZL.

FELSMANN József (Nagymányok, 1835. október 14. — ? 1929.) Tanár, pedagógiai író. Tanulmányai befejezé-se után Török-, Görög- , Olasz-, és Németor-szágba utazott. 1857-ben a pécsi, 1862-ben a pesti reáliskola tanára lett. 1871-ben a fővá-ros új reáliskolájának igazgatójává nevezték ki. Német nyelvű tankönyveket szerkesztett, cikke-ket és tanulmányokat írt. Művei : Mányoki levelek a tizenhetedik századból. Bp. 1913. I rodalom: RNL.

FESTETICS-család Horvátországi származású család. Festetics Pál a 17. század közepe tá ján telepedett meg M a . gyorországon. Felesége, Bornemissza Erzsébet révén Tolna birtokosa lett. I rodalom: Bakács István: A Festetics-család levéltárának ren-dezése. = Levéltári Híradó. 1955. 1—2. szám; PNL.; RNL.; Pataki : Tm. kalauz. Megjegyzés: A család korábbi névalakja: Ferstetich.

FESTETICS Leó (Pécs, 1800. október 8. — Bp., 1884. november 15.) Zeneszerző, színházigazgató, tolnai földbirto-kos. 1840—1846 között a pest—budai hangász-egyesület elnöke, 1852—1854 között a Nemzeti Színház, 1866-tól a Színitanoda igazgatója. Tá-mogatta a kisdedóvás ügyét. 1838-ban alapít-ványt tett a kisdedóvók létesítésére. Több szín-házi és zenei szakcikket írt. Müvei : Hat magyar népdal. = Hungária. Pest 1843.; Palo-tás, nóták és magyar dalok szó nélkül. Pest 1858.; A Nemzeti Színházról 7 építményrajzzal. Pest 1856 ; I l lemtan. A Színi Tanoda és a magyar színészek használatára. Pest 1366.; Né-hány szó a művészet és a Magyar Nemzeti Színház érde-kében. Pest. 1867. I rodalom: Boda Ferenc: A mi falunk Tolna. — Tolna megyei Népújság. 1969. augusztus 2.; Pukánszkyné Kádár Jolán: A Nemzeti Színház százéves törtenete. 1—2. köt. Bp. 1938—1940. PNL.; RNL.; MÉL.; Bodnár—Gárdonyi: Bezerédj.; Pataki: Tm kalauz.

FESTETICS Pál, id. (? 1841. ápri l is 25. — ?) Földbirtokos. A kisbirtokosok földhitel intézeté-nek igazgatósági elnöke. Nagydorogi birtokán jelentős volt a telivér lótenyészete. Lovaival több ízben dí jakat nyert. I rodalom: PNL.; RNL.

FETTER Károly

(Dombóvár, 1889. — Dombóvár, 1938.) Szobrász, kőfaragó, címfestő. A pécsi Zsolnay-gyárban volt tanuló. Több szobra van Dombó-várott, legismertebb a hősi szobor, de ezenkí-vül a temetőben számos síremlék, a Kálvárián, az újdombóvári templom előtt egy-egy kereszt is az alkotásai közé tartozik. Több szobrát őr-zik a dombóvári magángyűjtők. I rodalom: Hirn: Tm. fejek.

FINK Kálmán (Ismeretlen, ? — Alsónyék, 1919. április.) A munkásmozgalom mártír ja. I rodalom: K. Baloq: Éh.

FISCHER, Johann Martin (? 1740. november 2. — Bécs, 1820. április 27.) Szobrász. 1775—1776-ban két gazdag szobor-díszes oltárt készített a pécsi székesegyház szá-mára, melynek egyike most Kurdon van. I rodalom: M. Poch-Kalous: Johann Mart in Fischer. Wien 1949.; ML. ; Pataki: Tm. kalauz.

FISCHER Pál (Pécs, 1888. — Tamási, 1919. augusztus 18.) A munkásmozgalom mártírja. I rodalom: Nóvák: Dombóvár. ; K. Balog: Éh.

FISCHL - 27 - FRAKNÓI

FISCHL Simon (Udvar i* 1896. — Gyönk, 1919. szeptember 6.) A munkásmozgalom mártírja. I rodalom: K. Balogh: Éh.

FLACH Imre Id. WLACH Imre

FLATT Károiy

(Szekszárd, 1853. január 10. — Újpest, 1906. február 10. Botanikus, mezőgazda. Tanulmányait a ma-gyaróvári gazdasági akadémián végezte. Al-csuton gyakornokoskodott, később Révlugoson uradalmi el lenőr, főtiszt. 1900-tól Budapesten a vetőmagvizsgáló ál lomáson dolgozott. Részt vett a Magyar Füvek gyűjteményének szerkesz-tésében. 1902-től 1904-ig szerkesztette a Ma-gyar Botanikai Lapokat. 1866-ban kiadta Bent-ham Notes on Gramineae magyar fordítását a Pázsitfélék rendszere címmel. Kutatásai főleg a füvekkel kapcsolatosak és történeti je l legűek voltak. Számos cikke, tanulmánya jelent meg. Művei : A herbáriumok történetéhez. = Magyar Botanikai La-pok. 1902—1903. I rodalom: Degen Árpád: Al fö ld i Flatt Kóioly. = Magyar Botanikai Lapok. 1906.; MÉL. Megjegyzés: Flatt Károly neve Al fö ld i előnévvel vált ismert-té, Al fö ld i Flatt Károly névalakban.

FODOR László (? _ Győr, 1710. január 18.)

Kuruc brigadéros, dunántúli birtokos nemes, 1709-ben Simontornyánál és Dunaföldvárnál harcolt az osztrák sereg ellen. Sebesülten a császáriak fogságába került. Heister tábornok kivégeztette. I rodalom: Bánkúti Imre: Tolna megye a Rákóczi-szabadság-harcban. = Tanulmányok Tolna megye történetéből. 2. Szek-szárd 1969.; PNL.; Kiss: Símonlornya.; MÉL.

FÓRIS István (Felsőnána, 1863. június 22. — Arad, 1895. de-cember 21.) Színész. Több színházban játszott, 1891-ben a kolozsvári Nemzeti Színházhoz szerződött, 1894-ben Aradra. Min t jó komikus kedveltje volt a közönségnek. I rodalom: RNL.

FÖLDVÁRI Mihály (Nagykőrös, 1858. — Auschwitz, 1944.) A munkásmozgalom mártír ja. I rodalom: Tolnamegyei Újság. 1919. szeptember 21.; A két forradalom,; K. Balog: Éh.

FÖRDŐS Dávid (Mezőtúr, 1787. december 27. — Nagydorog, 1866. november 11.)

Költő, egyházi író, tanár, református lelkész. Őcsényi tanító, gyönki tanár, 1819-től körös-hegyi, 1829-től nagydorogi református lelkész volt. Alkalmi verseit a dunántú l i református egyházkerület tanítói, kántorai használták te-metések alkalmával. 1817-ben kiadta Kovács József rímfaragó költeményeit. Müvei: Külömb-külömféle versek. I—II. füzet. Debrecen 1827.; Vigasztalások a koporsónál. Pécs 1838.; Halot t i búcsúzó ver-sek. Kecskemét 1842. Irodalom: Kálmán Dezső: A gyönki ev. ref. gymnasium törté-nete. 1806—1900. Szegzárd 1901.; RNL.; MIL. Megjegyzés: A Révai Nagy Lexika adatai szerint Fördős Dá-vid Mezölakoi. született. A költő külömb-külömféle versek cí-mű kötete Ferdős Dávid néven jelent meg. Fördős Dávid neve szenei előnévvel vált ismertté, szenei Fördős Dávid névalak-ban.

FÖRDŐS Lajos (Gyönk, 1817. június 7. — Kecskemét, 1884. május 5.) Református lelkész, egyházi író. Kecskeméten, Kisújszálláson, Kunszentmiklóson volt reformá-tus lelkész, majd egyházmegyei főjegyző, Török Pál halála után helyettes püspök. A reformá-tus egyháznak egyik legkedveltebb szónoka volt. Számos cikke, értekezése, beszéde je lent meg az oktatásügy és egyházi irodalom téma-köréből. Szerkesztője volt A különféle viszo-nyokra vonatkozó papi dolgozatok című gyűj-

teménynek az 1849—1858-as években. Művei: Ájtatos hölqy. Elmélkedések. Kecskemét 1346.; Egyházi szertartási beszédek. Kecskemét 1847.; Buzgóság szárnyai. Imádságok a protestáns nép számára. Kecskemét 1853.; Egy-házi beszédek. 1—3. füzet. Kecskemét 1850, 1854, 1861.; Kon-kordántzia vagy szentírási szókönyv. Kecskemét 1857.; Agenda. Pest 1866.; Magyar protestáns egyházirodalmi ismertetések és bírálatok. Kecskemét 1851.; Kecskeméti protestáns közlöny. 1858—1860.; Kecskeméti lelkészi tár. Pest 1870—1871. Irodalom: Váry István—Heltai Nándor : Kecskemét jelesei. Kecskemét 1968.; RNL. Megjegyzés: Váry István—Heltai Nándor: Kecskemét jelesei című mű szerint Fördős Lajos születésének időpont ja: 1817. június 17. Neve szenei előnévvel vált ismertté, szenei Fördős Lajos névalakban.

FRAKNÓI VILMOS (örmény, 1843. február 27. — Bp., 1924. no-vember 20.

Történetíró, kanonok, püspök, a Magyar Tudo-mányos Akadémia tagja. Pesti bölcsészeti és teológiai tanulmányai után, 1864-től a nagy-szombati gimnázium, 1865-től az esztergomi papnevelő tanára. 1865-ben szentelték pappá. 1871-től Pesten élt, 1875-től az Országos Széchényi Könyvtár őre, 1879-től a Magyar Tu-dományos Akadémia főtitkára, majd 1889-től 1892-ig másodelnöke. 1879-ben szekszárdi cím-zetes apát és a múzeumok és könyvtárak orszá-gos felügyelője. Rómában magyar történeti intézetet, utóbb magyar művészházat alapított . Tanulmányaiban, történelmi munkáiban fő leg a XV., XVII. századot dolgozta fel. Szerkesztője volt a Magyar Tudományos Akadémia Érteke-zések a történettudomány köréből című kiad-ványnak, a Magyar Tudományos Akadémia év-

FREUND - 2 8 - GARAI

könyveinek, értesítőinek, a Magyar Könyvszem-lének Müvei : A magyar nemzet műveltségi ál lásának vázlata az első fejedelmek k o r á b a n . . . Pest 1861.: Pázmány Péter és kora. 1—3. kőt. Pest 1868—1872.; A hazai és külföldi iskolá-zás a XVI. században. Pest 1873.: II. Lajos király és udvara. Bp. 1878.: Vitéz János esztergomi érsek élete. Bp. 1879.; A szekszárdi apátság története. Bp. 1879.; Martinovics és tár-sainak összeesküvése. Bp. 1880.; Pázmány Péter. Bp. 1306.; Erdődi Bakócz Tamás élete. Bp. 1889.; Hunyadi Mátyás király élete. Bp. 1890.; A Hunyadiak és a Jagellók kora. (1440— 1526.) Bp. 1896.: Verbőczy István. Bp. 1899.; Magyarország egyházi és dip lomácia összeköttetései a szentszékkel, 1—3. köt. Bp. 1900—1903.; Martinovics élete. Bp. 1921.; Könyv-táb lákban felfedezett magyar ősnyomtatványunicumok. Bp. 1878.; Gróf Széchényi Ferenc. Bp. 1903.; II. Rákóczi Ferenc élete és munkái. Bp. 1911. Tomori Pál élete és levelei. Bp. 1882. I rcda lom: Fraknói Vilmos negyedszázados irodalmi munkás-sága 1861—1885. Bp. 1886.; Aldásy An ta l : Fraknói Vilmos. = Századok. 1924. 7—10. szám.; Tóth László: Fraknói Vilmos. Bp. 1925.; Berzeviczy A lber t : Fraknói Vilmos ig. és t. tag emlé-kezete. Bp. 1927.; RNL.; MIL.; MÉL. Megjegyzés: 1874-;g Franki Vilmos. Első művét e néven adta ki. A Magyar irodalmi lexikon szerint halá lának éve 1925.

FREUND Vilmos (Paks, 1846. augusztus 12. — Bp., 1920. jún i -us 26.)

Építész. Budapesten és Zür ichben végezte ta-nulmányait . Számos bérházat, villát, kórházat tervezett. Az Országházra kiírt pályázaton pá-lyaműve sikert aratott. Terveit újreneszánsz és újbarokk stílusban készítette.

I rodalom: ML.; MÉL. Megjegyzés: A Művészeti lexikon ada ta i S2erint Freund Vilmos halálának éve: 1922.

FRIED-csaiád Tímár család. 1826-ban Fried Salamon létesí-tette a simontornyai bőrgyárat. A gyár 1885. óta a mai helyén működik. Az 1870. körül még csak 16—18 fővel dolgozó üzem a máso-dik v i lágháborúig nagyüzemmé fej lődött. Ma Tolna megye egyik legnagyobb ipari üzeme. Története során igazgatója volt az alapító csa-lád két tag ja : Fried Pál és Fried Imre. I rodalom: Baktai Ferenc: Simontornya két krónikája. — Nép-szava. 1971. február 17.; Tolna megye legnagyobb ipari vál-la la ta : a Simontornyai Bőrgyár. = Figyeiő. 1972. 16. szám.; Bemutatjuk a Simontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vál-la latot . = Tolna megyei Népújság. 1970. november 4.; Hol-ka Vi lmos: Gyár a Sió part ján. = Képes Újság. 1972. feb-ruár 19.; H i rn : Tm fe jek. ; Kiss: Simontornya.; Pataki: Tm kalauz.

FUSZ János (Tolna, 1777. december 16. — Buda, 1819. március 9.)

Zeneszerző. Tanulmányait Baján végezte Tolna megyében tanító volt, később Pozsonyban ze-netanító. Bécsben Albrechtsbergernek lett a tanítványa és Haydnnal is kapcsolatba került. A német klasszikus irányzat magyarországi képvi-

selője volt. Müvei : Die Braut von Messina. Nyitány. 1811.; Basszetkürt-quartett . 1807.: Pyramus és Thisbe. Melodráma. 1801.; Wot-wcrt. Opera. 1805.; Isaak. Melodráma. 1812.; Romulus és Remus. Opera. 1816.; Das Medai l lon. Opera . ; Pandora sze-lencéje.

I iodalom: Krüchten József: A Honnyi Művészek életírása. — Tudományos Gyűjtemény. 1818. 1819.; Fusz János Evangélista emlékezete. = Tudományos Gyűjtemény. 1319. XI.; Fusz Já-nos Evangélista Hang-szerzeményei. = Tudományos Gyűjte-mény. 1819. XI I . ; Studien zur Musikwissenschaft, 1923.; ZL.; MÉL.

FUTÓ Kálmán (Ismeretlen, 1896. — 1919.) A munkásmozgalom mártír ja. I rodalom: K. Ba log: Éh.

FÜLÖP Ferenc (Decs, ? 1885. február 4. — Dunaújváros, 1961. június 4.) Földműves, decsi népi táncos. Munkásságáért megkapta a ,,népművészet mestere" kitüntetést. I rodalom: Bogár István: Húsz év dal la l , tánccal. Szekszárd 1965.

CAÁL Gaszton (Székesfehérvár, 1868. november 30. — Bala-tonboglár, 1932. október 26.) Nagybirtokos, kisgazdapárti politikus. A Ma-gyar Tanácsköztársaság megdöntése után Ba-ranya, Somogy, Tolna megye kormánybiztosa, később Somogy megye főispánja. I iodalom: Dobi István; Val lomás és történelem. Bp. 1962.; Z. Nagy Ferenc: Ahogy én Táttam. Bp.1965.; MÉL.

GALGÓCZY Károly (Lápafő, 1823. január 27. — Bp., 1916. október 23.)

Mezőgazdász, gazdasági író, a Magyar Tudo-mányos Akadémia tagja. 1843-ban az Orszá-gos Magyar Gazdasági Egyesület e lőadója lett Fényes Elek mellett. 1848-ban a belügyminisz-tér iumban dolgozott, 1849-ben századosként harcolt. 1860-tól az Adr ia i Biztosító Társaság titkára. 1859—1860-ban szerkesztője a Falusi Gazda és az Iparosok Lapjának. Részt vett a Nemzetgazdasági Közlöny szerkesztésében is. Gubitz Andrással együtt szerkesztették az egész országban el ter jedt u. n. „Gubi tz-ekét" . Szá-mos műve történeti-forrásértékű. Müvei : Népszerű gazdasági földművelés. Pest 1345.; Mezei gazda... 1—4. Pest 1854.; Magyarország, a szerb vajdaság és a temesi bánság mezőgazdasági statisztikája. Pest 1855.; Mire nevelje a mac-yar ember a gyermekeit? Pest 1859.; Ko-lozsvár város múl t ja , jelene és jövője. Kolozsvár 1872.; Pest-Pilis-Solt-Kiskunmegye monographiája. 1—3. 1876—1377.; Erdő-ségek és a befásítás fontossága Magyarországon. Bp. 1877.; Az al fö ldi aszályosság.; Bp. 1878.; A gazdasági munkáskérdés. Bp. 1879.; A telepítés kérdése Magyarországon. Bp. 1880.; Az ipar fontossága Magyarországon. Bp. 1880.; Nagykőrös város monográf iája. 1—3. Bp. 1896.; Gazdasági egyesületek monográf iája. Bp. 1896.; Az OMGE részletes története. 1876—1887. Bp. 1897. I rodalom: Galgóczy Károly. — Akadémiai Értesítő. 1916.: Galgóczy Károly. = Köztelek. 1916. 44, szám.; MEL.

GARAI-család Családi birtokuk volt Simontornya. I rodalom: RNL.; Kiss: Simontornya.; Pataki: Tm kalauz.

GARAI GARAY

GARAI János ( ? _ ? 1 4 3 5 . )

Főúr. 1415-ben fogságba esett a boszniai had-járatban. Kiszabadulása után a bátai monos-tornak adományozta bilincseit. Ozora bánja volt. I rodalom: Wcrtner Mór : A Garaiak. = Századok. 1897. 10. szám.; RNL.; Kiss: Simontornya.; Pataki : Tm kalauz.

GARAI László (? _ ? 1460.)

Főúr. A simontornyai vár ura. Javításokat vé-geztetett a váron, miután innen intézte orszá-gos ügyeit. Amikor Hunyadi János Bátaszék-nél 1440-ben megverte a Garai - l igát . Simon-tornyát is ostrom alá vette, de nem sikerült el-foglaln ia. Simontornyán léptek szövetségre a Hunyadiak ellen 1453. júl ius 16-án Gara i Lász-ló, Új laki Miklós és Szilágyi Mihály. I rodalom: Erkel Ferenc: Hunyadi László. Opera. 1844.; PNL.; RNL.; Pataki: Megyénk történelmi.; Pataki: Tm kolouz.; Kiss: Simontornya.

GARAY Akos (Pusztaapáti, 1866. október 5. — Bp., 1952. január 25.) Festő, grafikus, néprajzkutató. Budapesten, Pécsett és Münchenben tanul t . A Borsszem Jankó, Kokas Márton, Fliegende Blatter című lapok közölték illusztrációit, de emellett számos fővárosi lapnak rajzolt. A népélet témaköréből készült festményei, tus-, és ceruzarajzai, akva-relljei forrásértékűek. Gyakan festett sárközi témájú képeket is. Országosan ismertek a ma-gyar huszárról és a megyar lóról készült képei. 1909-ben a Nemzeti Szalon gyűjteményes kiál-lítást rendezett műveiből. Nagybátyja, Garay János Az obsitos című költeményéhez készített il lusztrációi legjelentősebb munkái közé tarto-zik. 1927-ben „Juhászok a kecskeméti vásáron" című rajzával megnyerte a Magyar táj- és élet-kép kiállítás graf ikai nagydíját. Munkáinak leggazdagabb gyűjteményét a szekszárdi Ba-logh Ádám Múzeum őrzi.

Müvoi: Régi magyar férfi hajviseletek. - Néprajzi Értesítő. 1911.; Szlavóniai régi magyar faluk. = Néprajzi Értesítő. I rodalom: RNL.; MÉL.; Csók István: Garay Akos. = Művé-szet. 1915.; Pataki: Megyénk történelmi. Megjegyzés: Pusztaapáti ma Szedres községhez tartozik. Me-gyénk történelmi kiválóságainak rövid életrajza című mű sze-rint Garay Akos halálának éve: 1953.

GARAY Alajos (Szekszárd, 1818. december 24. — Dunaszek-cső, 1886. január 18.) Költő, pap. Garay János költő testvére. 1842-től a pécsi egyházmegye több községében se-gédlelkész, majd plébános. 1860-ban Pestre költözött, ahol a Szent István- és a Szent László-társulatnál titkár és könyvtáros. Részt

vett a Szentek Élete című kiadvány szerkeszté-sében. 1861—1863-as években szerkesztője a Magyar Egyházi Szónok című egyházi folyóirat-nak. Művei: Dalhangok a katolikus egyház őstörténete s szokásai-ból. Szekszárd 1852.; Falusi élet. Pest 1856.; Betulia hölgye. Hősköltemény. Pest 1360.; Hazafias egyházi szónoklatok. Bp. 1878.

I rodalom: PNL.; RNL.

GARAY János (Szekszárd, 1812. október 10. — Pest, 1853. november 5.) Költő, lapszerkesztő, elbeszélő, a Magyar Tudo-mányos Akadémia tagja. Apja kereskedő, ár-vaszéki teendőkkel megbízott szekszárdi polgár volt. Középiskoláit Pécsett végezte, majd Pest-re ment az orvosi egyetemre, később átiratko-zott a bölcsészetre. Egyetemi tanulmányai be-fejezése után Mátray Gábor Honművész és Re-gélő című lapjánál szerkesztő és kiváló újság-író. A magyar drámaírás és színjátszás fejlesz-tése érdekében megalakította a Pesti Drámai Egyesületet. A lapoknak német és f rancia el-beszéléseket fordított. A Rajzolatok című lap-hoz szerkesztette a Ha jna l című zsebkönyv két kötetét. 1842-ben önál ló folyóiratot indított Re-gélő Pesti Divatlap címen, ezt 1844-ben átadta Vahot Imrének. 1844-ben megvált a lapszer-kesztéstől, az Egyetemi Könyvtárban könyvtáro-si ál lást vállalt. 1845-ben ismét vállalt újságírói munkát, az Életképek című lapnál a Hír lapi Méh című rovatot vezette. 1848-ban Kossuth Hír lapjának segédszerkesztője és rövid ideig nemzetőri szolgálatot is teljesít. A szabadság-harc bukása után emiatt törvényszék elé állít-ják, ál lását is elveszti. Betegsége kiújul, látá-sa rosszabbodik, utolsó írásait a családja tag-ja inak diktál ja. A magyar irodalomtörténeti és nyelvészeti egyetemi tankönyvi munkája töre-dék maradt.

Művei: Csatár. Hősköltemény. Pest 1834.; Az Árpádok története bal ladák- s mondákban. Pest 1847.; Az obsitos. Pest 1343.; Szent László. Eger 1851—1832.; Dramaturgiai füzér. = Hon-miivész. 1335—1836.; Sárköz. = Tudományos Gyűjtemény 1833, Összes munkái. Sajtó a lá rendezte Ferenczy József. Bp. 1806.; Válogatott művei. Sajtó a lá rendezte Kovács Antal . Szekszárd 1956. I rodalom: Ferenczy József: Garay János életrajza. Bp. 1833.: Garay-album. Szerk. Bodnár István. Bp. 1898.; Császár Elemér: Garay János. = Budapesti Szemle. 1912.; Jeney János; Garay János. Bp. 1912.; Pornai Gyula : Garay János költészetének for-rásai. Bp. 1933.; Kozocsa Sándor: Garay János levelezése aty-jával és öccsével. Irodalomtörténeti Közlemények. 1940.: Gá-bor István: A hét f i lmjei . (Garay János: Háry János) . = Ma-gyar Nemzet. 1965. augusztus 9.; I.S.; Garay János emléke-zete. = Magyar Nemzet. 1962. október 10.; Varga János: A jobbágyfelszabadítás kivívása 1848-ban. Bp. 1971.; Tóth De-zső: Két ..Vörösmarty-epigon". —- Irodalomtörténeti Közlemé-nyek. I960.; Erdélyi T. I lona: Irodalom és közönség a reform-korban. =-- Regélő Pesti Divat lap. Bp. 1970.; Garay János. = Szülőföldem. Szekszárd 1957.; Kolta Ferenc: Garay János egyetemi székfoglaló beszéde. = Jelenkor. 1959. I. 3.; Kolta Ferenc: Garay János ismeretlen versei. Pécs 1957. Móricz Zsig-mond: Garay és „Az obsitos". = M.ZS.: Irodalomról, művé-szetről. Bp. 1959.; Szolay Károly: A magyar szatíra száz éve. Bp. 1966.; Toldy Ferenc: Bevezető beszéd Garay Jánoshoz. = T.F.: összegyűjtött munkái. Pest 1872.: Vértesy Jenő: A ma-qyar romantikus dráma. Bp. 1913.; MIL.; MÉL.; PNL.; RNL.; Pataki: Megyénk történelmi. ; Békés: Hazádnak.; Pataki: Tm kalauz.

GARÁZDA - 30 - GLASER

GARÁZDA Péter (Apar, 1448.? — Esztergom, 1507.) Humanista költő. Vitéz János és Janus Panno-nius rokona. Ferrarában és Firenzében tanult , 1471-ben Páduában telepedett le néhány évre. 1474-ben hazatért Magyarországra. Nyitrán, Esztergomban kanonok, majd prépost. Költői, prózaírói tevékenységét nagyra értékelték a kortársak. I rodalom: Aben Jenő: Gorázda Péter. - Egyetemes Philoló-g ia i Közlöny. 1880.; Kovács Sándor: Garázda Péter. = Iro-dalomtörténeti Közlemények. 1957.; Horváth János: Az iro-dalmi műveltség megoszlása. Bp. 1914.; MIL. ; RNL.; MEL.

GÁTI Gyula Id. GLASER Gyula

GAUL Károly

(Grábóc, 1854. november 28. — Bp., 1932. március 10.) Gépészmérnök. A budapesti műegyetem elvég-zése után hosszabb időt töl töt t nyugati orszá-gokban. Főiskolai, később egyetemi tanár. 1907-ben a Technológiai Iparmúzeum igazga-tója lett. Jelentős fa ipar i szakmunkákat, cikke-ket, tanulmányokat írt. Művei : Hazánk házi fa ipara . Bp. 1902. I rodalom: Ordódy János: GaiíT Károly. Magyar Iparoktatás Tanárainak Közleményei. 1932. 5. szám.; MÉL.

GAUZER Gyula (Paks, 1890. — Paks, 1919. augusztus 9.) A munkásmozgalom mártírja. I rodalom: K. Balog: Eh.

GEBHARDT Antal (Pécs, 1887. ápri l is 9. — Pécs, 1972. március.) Ügyvéd. 1919 ele jén került a dombóvári járás-bírósághoz, melynek 1920-tól vezetője volt. Je-lentősek zoológiai vonatkozású tanulmányai. Rovargyűjteménye országos hírű, szakmunkás-sága külföldön is ismert. A Mecsek puhates-tűinek rendszertani és ál lat földrajz i kutatója volt élete végéig. I rodalom: Hirn: Tm fe jek. ; TL.

GEBHARDT Xavér Ferenc (Paks, 1791. január 23. — Pest, 1869. október 27.)

Orvos, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A pesti egyetemen szerezte meg orvosi okleve-lét. A himlő el leni ol tóanyagot előállí tó intézet megalapítója 1824-ben. Szakkönyvei, tanulmá-nyai latin, német és magyar nyelven jelentek meg. Művei : Útmutatás az orvosi gyakorlatra. Pest 1827.; Különös orvosi nyavalyák és gyógyítástudomány. 1—2. Pest 1828—1838. I rodalom: Gebhardt Xavér Ferenc. = Gyógyászat. 1869. 11. szám.; RNL.; MÉL.

Megjegyzés: Révai Nagy Lexikona adata i szerint Gebhardt Xavér Ferenc halálának időpont ja 1869. október 29. 1840-ben magyar nemesi, 1857-ben királyi tanácsosi címet kapott.

GEBHARDT Xavér Ferenc (Paks, 1872. júl ius 26. — Temesvár, 1917. már-cius 21.) Orvos. A budapesti egyetemen végezte orvosi tanulmányait . Tanulmányai befejezése után Kétly Károly kl inikáján dolgozott 5 éven át. 1907-ben Németországban a tüdővészellenes mozgalmat és intézményeket tanulmányozta. 1908-tól a budapesti Szent János Kórház tüdő-betegosztályának főorvosává nevezték ki. Számos szakmunkája, tanulmánya jelent meg Magyarországon és külföldön. I rodalom: RNL. Meqjegyzós: Érdemei elismeréséül a malomhegyi előnevet kapta.

GERGELYLAKI BUZLAY Dénes

( ? ) Országbíró. 1507-ben megkapta a simontornyai várat, melyet átépíttetett, reneszánsz stílusban díszíttette. I rodalom: Kiss: Simontornya.; Pataki : Tm kclauz.

GERLACH, Stephan (16. század.) Német lelkész. Utazásai során Magyarországot is felkereste és 1573-ban készült nap ló jában több értékes adatot jegyzett fel Tolna megyé-ről is. Művei: Tage-Buch der von zween . . . Römischen Kaysern . . . Gesandsaft . . . Frankfurth am Mayn 1674. Irodalom: I f j . Szakály Ferenc: Tolna megye negyven eszten-deje a mohácsi csata után (1526—1566). = Tanulmányok Tolna megye történetéből. 2. Szekszárd 1969.

GERMÁN Gyula (Ismeretlen, 1893. — Simontornya, 1919. au-gusztus 12.) A munkásmozgalom mártír ja. I rodalom: K. Balon: Éh.

GÉZA, II. (1130. — 1162. március 31.) 1141. február 16-tó! — 1162. március 31-ig Magyarország királya. 1142-ben cisztercita apátságot alapítot t Bátaszéken (Cikádor) „szé-ki apátság" néven. I rodalom: Békefi Rémig: A Czikádori Apátság története. Pécs 1894.; RNL.; Pataki: Tm kalauz.

GLASER Gyula (Bonyhád, 1891. — Bonyhád, 1946.) Cipész, ipari vállalkozó. 1919-ben belépett társnak a bonyhádi Pétermann cipőgyárba,

GLÖCKNER - 31 - GYENIS

amely rövidesen Pétermann és Glaser céggé alakult. Cégük 1929-ben részvénytársaság lett, melynek Glaser Gyula lett egyik igazgatója. I rodalom: Bonyhád monográf iája. Bonyhád 1960.; Hi rm: Tm fejek.; Borai : Bonyhádi.

GLÖCKNER Bé!a (Ismeretlen, 1888. ? — Gyönk, 1920. május 7.)

A munkásmozgalom mártírja. I rodalom: K. Ba log: Éh.

GCLDSCHMIEDT Jenő (Dombóvár, 1887. — Tamási, 1919. augusztus 18.) A munkásmozgalom mártírja. I rodalom: Nóvák: Dombóvár.; K. Ba log: Éh.

GÖLL János (Bátaszék, 1841. június 25. — 1907. október 20.) Zeneszerző és zenepedagógus. A budapest i Nemzeti Zenedében Thern Károly, Zapf Antal és Feigler Géza tanítványa. 1865-től polgár i iskolai énektanár, 1874-től a Tánc, 1886-tól az Apol ló című folyóirat szerkesztője. Müvei : Énektan. Énekgyűjtemény.; 200 népdal fér f ikarra. ; Ál-talános Zenetan. 2. kiad. 1906.; Általános zene-műszótár. 1900.; Zenészeti Műszótár. 1907.; 2 népdal. 1867.; Jókai csárdás. 1886. I rodalom: ZL.; MÉL.

G Ö G Ü S Ignác (Tamási, 1893. — Tamási, 1929. júl ius 31.) A magyar munkásmozgalom mártírja. Tamási-ban asztalosmesterséget tanul t , Mohácson és Kaposváron dolgozott. 1914-ben behívták kato-nának, 1915-ben orosz fogságba esett. A hadi-fogsága alat t ismerkedett meg a kommunista eszmékkel. 1918-ban, Moszkvában találkozott Kun Bélával és Szamuely Tiborral. A taganro-gi hadifoglyok megbízott jaként rész vett a moszkvai konferencián, belépett a Vörös Gár-dába és három éven át harcolt az intervenció ellen. 1921-ben hazatért Magyarországra és bekapcsolódott az il legális munkába. Vezető-ségi tag ja volt az 1925-ben megalakult Ma-gyarországi Szocialista Munkáspártnak. 1925. augusztusában Bécsben összeült az újjászer-vezett Kommunisták Magyarországi Párt jának első kongresszusa, ahol je len volt Gőgös Ignác is. A Központi Bizottság tag ja lett. 1925. októ-ber 2-án a Horthy-rendszer letartóztatta, 1926. augusztus 4-én három és fél évi fegyház-büntetésre ítélték. A börtönben tüdővészt ka-pott. Halálos betegen tért vissza Tamásiba, ahol 1929. júl ius 31-én meghalt. I rodalom: Megemlékezés Gőgös Ignácról. = Szabad Nép. 1949. júl ius 30.; A szabadságharc vértanúi. Bp. 1960.; Boda Ferenc: Szakdolgozat Gőgös Ignácról. = Tolna megyei Nép-újság. 1971. júl ius 18.; A magyar forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő harcosai. Kézirat. 1965. Párttörténeti Intézet.;

Gőgös Ignácról — születésének 75. évfordulóján. — Népsza-Badság. 1963. május 22.; Kelemen Erzsébet: Századunk név-adójának Gőgös Ignácnak élete és munkássága. Dolgozat . ; Pataki: Megyénk történelmi. ; Tolna megye.; K. Balog: Éh.

G Ö M B Ö S Gyula (Murga, 1886. december 26. — München, 1936. október 6.) Fajvédő, jobboldali politikus, miniszterelnök. Hivatásos katonatiszt volt, az I. v i lágháború idején vezérkari századosi rangot ért el. Poli-t ikai pályafutását 1919-ben kezdte, amikor a Magyar Országos Véderő Egylet elnökévé vá-lasztották. 1919-ben a szegedi el lenforradalmi kormány hadügyi ál lamti tkára. 1919. júl iusától Bécsben a szegedi kormány meghatalmazott ja, Horthy bizalmasa. 1932. október 1-től a nagy-birtokosok és katonai körök támogatásával mi-niszterelnök. Intézkedéseket léptetett életbe a totális fasizmus kiépítésére. Külpol i t ikájában elkötelezte magát Németország agressziós ter-vei mellett. I rodalom: Riva i József: Gömbös Gyula élete és pol i t iká ja. Bp. 1934.; Szokoly Endre: . . . és Gömbös Gyula a kapitány. Bp. 1960.; A két forradalom.; MÉL. Megjegyzés: Gömbös Gyula előneve: jákfai volt.

GRÓF Pál (Szekszárd, 1876. — Szekszárd, 1919. augusz-tus 17.) I rodalom: A két forradalom.; K. Balog: Éh.

GULYÁS János (Ozora, 1894. október 2. — Bp., 1951. június 1.) Festő. Budapesten Zemplényi Tivadar tanítvá-nya volt. Nagybányán is dolgozott. A Műcsar-nokban szerepeltek a képei. Többségben arc-, és f igurál is képeket festett. I rodalom: ML.

GURICS János (Dunaföldvár, 1889. — Szekszárd, 1920.) A munkásmozgalom mártír ja. I rodalom: A két forradalom.; K. Balog: Éh.

GUZMITS Zsigmond (Füles, 1825. — Szekszárd, 1894. június 1.) Levéltáros. Tanulmányait Budapesten végezte. Az 1848—1849. szabadságharc leverése után várfogságot szenvedett. Tolna vármegye főlevél-tárnoka volt. I rodalom: — th: Guzmits Zsigmond. = Tolnamegyei Közlöny. 1894. június 17.

GYENIS Antal (Kiskozár, üszögpuszta, 1871. — Tamási, 1919. augusztus 18.) A munkásmozgalom mártír ja. I rodalom: A nép sarkára ál l t . = Tolna megyei Népújság. 1969. március 13.; A két forradalom.; Nóvák: Dombóvár. ; K. Balog: Éh.

HAAS - 32 - HALASZ

HAAS Mihály (Pinkafő, 1810. ápri l is 8. — Pest. 1866. márci-us 27.) Püspök, író, helytörténész. A bécsi Pazmane-umban tanult, 1834-től káplán volt Ozorán, Pincehelyen és Dunaföldváron. 1837-től a pé-tsi líceum történelemtanára, 1853-tól szatmári püspök. Müvei : Boranya ismertetése. Pécs 1845.; Gedenkbuch der freien Stadt Fünfkirchen. Fünfkirchen 1852. Emlékek a Duna mentén Földvártól Vukovárig. = Danie l ik emlékkönyv. 2. köt. Pest 1852. I rodalom: Rotter R.; Michael Haas. Biographische Skizze, Ofen 1859.; MÉL.

HACKER József (18. század második fele.) Pesti építőmester. Jung Józseffel együtt készí-tett tervet a szekszárdi vármegyeháza átalakí-tására. I rodulom: ML.

HAGYMÁSSY Lajos Id. TOLNAI Lajos

HAJDÚ Andor (Ozora, 1879. — Bp., 1960.) Szülőfalujából f iatal korában Budapestre ke. rüIt, ahol f igyelemmel kísérve a sajtót, az iro-dalmat, feljegyezte az Ozorára vonatkozó köz-leményeket. Az Országos Levéltárban értékes adatokat gyűjtött Ozora múlt járól . Feljegyzése-it az ozorai múzeum megalakulása után el jut-tatta az adattár részére. I rodalom: (Ozora, Járási Múzeum) Múzeumi évkönyv. 1961. Szekszárd 1961.

HAJPÁL Sándoiné, sz. Badics Lídia (Dunaszentgyörgy, 1875. — Szekszárd, 1926. júl ius 14.) A munkásmozgalom mártír ja. I rodalom: Tolnamegyei Üjság. 1920. szeptember 18.; októ-ber 23.; K. Balog: Éh.

HADNAGY Albert

(Dálnok, 1901. — Szekszárd, 1967. május 26.) Tolna megye Levéltárának igaigatója Tanul-mányait Budapesten végezte. 1926-ban került a Tolna megyei Levéltár élére, melynek halálá-ig igazgatója volt. Tudományos munkássága so-rán Liszt Ferenc és az Augusz-család kapcso-latáról, Háry Jánosról, Tolna megye paraszt-mozgalmairól, a megye történetéről, néprajzá-ról gyűjtött maradandó, értékes adatokat. Egyik legnagyobb érdeme a II. v i lágháború során fe ldúl t családi levéltárak, okiratok és értékes könyvtárak begyűjtése volt. Számos tanulmá-nya és szakcikke jelent meg. Munkája elisme-réséül a Munka érdemrend ezüst fokozatával tüntették ki 1967-ben.

Müvei : Tolna vármegye küzdelmes évei a török hódoltság után. 1—2. = Tolnamegyei Űjsóg. 1936. ápri l is 16, 23.; Eredeti Madách levél a Szekszárdi Á l lami Levéltárban. = Levéltári Szemle. 1963. 4. szám.; Iratok és irattárak sorsa Tolna vármegyében. = Levéltári Hiradó. 1960. 2. szám.; Tolna vármegye Levéltárának pusztulása a II. v i lágháború során. — Levéltári Szemle. 1963. 1—2. szám.; Tolna megye Munka-erögczdálkodási Hivatalának iratai a Szekszárdi Ál lami Le-véltárban. = Levéltári Hiradó. 1960. 1. szám.; Tolna megyei Közmunkaügyi Igazgatóság iratai a Szekszárdi Ál lami Levél-tárban. = Levéltári Hiradó. 1960. 1. szám.; Tolna megye szabadságharcos népköltészeti hagyományai. = Sárköz. 1956. 1. szám.; Tanulmányok Tolna megye parasztságának XVIII. századi történetéből. 1—2. — Sárköz. 1956. 2—4. szám.; A Szekszárdi Kaszinó . . . könyvtárának katalógusa. Szekszárd 1937.; Liszt szekszárdi kapcsolatairól. Társszerző: Prahács Margi t . = Tanulmányok Tolna megye történetéből. 2. Szek-szárd 1969.

I rodalom: Meghalt dr. Hadnagy Albert . — Tolna megyei Népújság. 1967. május 28.

HÁGA Mihály (Ismeretlen, 1900. (?) — Bogyiszló, 1919. augusztus. A munkásmozgalom mártír ja. I redalom: A két for radalom.; K. Balog: Éh.

HALASI Andor (Szekszárd, 1890. — Tengelic, 1919. augusztus 27.) A munkásmozgalom mártírja. I rodalom: K. Balog: Éh.

HALASI József, id. (Dunaföldvár, 1866. — Dunaföldvár, 1919. augusztus 10.) A munkásmozgalom mártír ja. I rodalom: A két forradalom.; K. Balog: Tolna megye.; K. Balog: Éh.

HALASI József, ifj. (Dunafödvár, 1889. — Dunaföldvár, 1919. augusztus 10.) A munkásmozgalom mártír ja. i rodalom: K. Ba log: Tolna megye.; K. Balog: Éh.

HALÁSZ Gáspár (Szilasbalhás, 1787. — Szilasbalhás, 1859. január 2.) Vízépítő mérnök. A Nádor Csatorna Társulat igazgató főmérnöke. A Sárvíz szabályozásánál Beszédes József munkatársa. Tanulmányokat készített a vízerőhasznosítás témaköréből. I rodalom: Sárközy Imre: Régibb vizimérnökeink életéből. Bp. 1897.; MÉL.; Pataki: Tm kalauz.

HALÁSZ Lajos (Bölcske, 1893. — Siófok, 1919.) A munkásmozgalom mártír ja. I rodalom: A névadó Halász Lajos. 1 = Tolna megyei Népújság. 1963. március 21.; Tolna megye.; K. Balog: Éh.

HALÁSZ - 33 - HEGEDŰS

HALÁSZ Sándor (Dunaföldvár, 1859. november 9. — Bp., 1918. február 2.) Újságíró, közgazdász. A budapesti egyetemen végezte jogi tanulmányait . Az Ellenőr, később a Nemzet című lap segédszerkesztője. 1885-tól a Postatakarékpénztárnál dolgozott, mely-nek igazgatója lett 1907-től. Egyik szerkesztője volt a Közgazdasági lexikonnak. Számos tanul-mányt cikket írt. Müvei : A postatakarékpénztárak fejlődésének története. Bp. 1891.; A postatakarékpénztárakról. Bp. 1896.; A cheque-rend-szer és fejlesztése Magyarországon. Bp. 1900.; A községi takarékpénztárak Magyarországon. Bp. 1903. I rodalom; MÉL.

HANTI István (Dombóvár, 1897. — Kaposvár, 1920. szeptem-ber.) A munkásmozgalom mártír ja. I rodalom; Tolnamegyei Újság. 1920. júl ius 31.; K. Balog; Eh.

HÁRY János (Szekszárd, 176Ó. ? — Szekszárd, 1850.) Fazekasmesler. Garay János szekszárdi szüle-tésű költőnk Az obsitos című elbeszélő költe-ményében írta meg Háry János mesés katonás-kodását, melyet Kodály Zoltán megzenésített. Háry Jánosról számos tanulmány, cikk jelent meg. I rodalom: Merwerth Ignácz: Jegyzőkönyv. Tolnamegye mono-graphiá jának megírásához beszerzett adatokról Szekszárd nagyközséget i l letőleg. Paks 1884.; Csalogovits József: Ada-tok Háry János életrajzához. = Tolnamegyei Újság. 1934. január 4.; Bodnár István: Hogy is vagyunk hát, — Háry Jánossal?! = Tolnamegyei Újság. 1940. május 11.; Gyárfás Miklós: Háry János halá la. = Irodalmi Újság. 1955. feb-ruár 5.; Ki volt Háry János? = Népszabadság. 1960. novem-ber 11.; Kopré József: Háry János nyomában. = Irodalmi Újság 1955. október 22.; Volly István: Háry János valóban élt. = Nők Lapja. 1954. 15. szám.; Ferenczy József: Garay János életrajza. Bp. 1883.; Pornai Gyula: Garay János köl-tészetének forrásai. Bp. 1933.; Garay János: Az obsitos. Elbeszélő költemény. Bukarest 1970.; Háry János. Daljáték. Zenéjét szerezte Kodály Zol tán.; ZL.; Pataki: Tm kalauz.

HAYPÁL Benő (Paks, 1869. január 23. — Bp., 1926. május 16.) Református lelkész. A budapesti Református Theológiai Akadémia elvégzése után Dunave-csén segédlelkész lett. Később Budapesten lelkész, később egyházközségi vezető. A Nagy-pénteki Református Társaság és kamaraerdei árvaház egyik szervezője és vezetője. Szerkesz-tő je volt az Üj Reformáció és a Református Katonák című lapoknak, I rodalom; MÉL.

HÉDER Henrik (? _ Föveny, 1274. szeptember 26—29 között.) Földbirtokos főúr. 1272—1273-ban ozorai bán. Kőszeg városának alapítója, erről f iai a Kősze-gi vagy Henrikfi nevet viselték. I rodalom: Karácsonyi János: A magyar nemzetségek. 2. köt. Bp. 1901.; M6L.; Pataki: Trn kalauz.

HÉDERVÁRY-család Földbirtokos, főúri család. Nagyobb birtokaik voltak Tolna megyében is. Tamási, Ozora stb. I rodalom: A Héderváry-család eredetéről és elágazásairól. 11. köt. Bp.; Radvánszky Béla — Závodszky Levente: A Hé-derváry-család oklevéltára. 1—2. köt. Bp. 1909, 1922.; RNL.; Pataki: Tm kalauz.

HÉDERVÁRY Ferenc

( ? ) Földbirtokos főúr A tamási vár is birtokai kö-zé tartozott, melyet 1531-ben végrendeleti leg apósára, Werbőczy Istvánra hagyott. I rodalom: A Héderváry-család eredetéről és elágazásairól. 11. köt. Bp.; Radvánszky Béla — Závodszky Levente: A Hé-derváry-család oklevéltára. 1—2. köt. Bp. 1909, 1922.; Pataki : Tm kalauz.

HÉDERVÁRY Imre ( ? — 1478—1481. között.) Földbirtokos főúr. Magas tisztségeket viselt. V. Lászlót szolgálta, majd Mátyás király híve lett. Birtokai közé tartozott a tamási vár. I rodalom: Radvánszky Béla — Závodszky Levente: A Héder-váry-család oklevéltára. 1—2. köt. Bp. 1909, 1922.; MEL.; Pataki: Tm kalauz. Megjegyzés: A Magyar életrajzi lexikon adatai szerint Héderváry Imre névalakja: Hédervári.

HÉDERVÁRY Lőrinc (? — 1447. júl ius 14. — augusztus 7. között.) Földbirtokos főúr, nádor. Magas tisztségeket viselt a királyi udvarban. A Hunyadi-ház híve. Birtokai közé tartozott a tamási vár. I rodalom: Radvánszky Béla — Závodszky Levente: A Héder-váry-család oklevéltára. 1—2. köt. Bp. 1909, 1922.; MÉL.; Pataki: Tm kalauz. Megjegyzés: A Magyar életrajzi lexikon adata i szerint Héder-váry Lőrinc névalakja: Hédervári.

HÉDERVÁRY Miklós (? _ 1492—1493 ?.)

Földbirtokos főúr, asztalnok- és tárnokmester. Mátyás király halála után Corvin Jánoshoz csatlakozott, majd Miksát ismerte el. Birtokai közé tartozott Tamási és Ozora. I rodalom: Radvánszky Béla — Závodszky Levente: A Héder-váry-család oklevéltára. 1—2. köt. Bp. 1909, 1922.; MEL.; Pataki: Tm kalauz. Megjegyzés: A Magyar életrajzi lexikon adata i szerint Héder-váry Miklós névalak ja: Hédervári.

HEGEDŰS Gyula (Kéty, 1870. február 3. — Bp., 1931. szeptem-ber 21.) Szinész. A Budapesti Színészek Szövetsége örökös tiszteletbeli elnöke, a naturalista szín-játszó stílus legnagyobb magyar képviselője. 1889-ben lépett először színpadra Keresztély Jánosné vándor dal társulatánál. Még ebben az évben Beiratkozott a színitanodába. Paulay Ede és Újházi Ede voltak a mesterei. 1891-ben

HEGEDŰS - 34 -

vidékre szerződött. 1894-ben a kolozsvári szín-ház tag ja lett. 1896-ban a Világszínházhoz szerződtette Ditrói Mór. Leggyakrabban fran-cia vígjátékokban játszott, ezekben fejlesztette ki egyéni stílusát, a könnyed dialógusokat, az egyszerű beszédet és mozgást. A színházi sze-repek mellett f i lmszerepeket is játszott. Müvei : Komédia. Bp. 1914.; A beszéd művészete. Bp. 1917.; Emlékezések. Bp. 1921. I roda lom: Bárdi ö d ö n : A régi Vígszínház. Bp. 1957.; Illés Endre: Aki nem volt f iatal . = Film, Színház, Muzsika. 1965. 34. szám.: Kárpát i Aurél : Hegedűs Gyula. 6=3 Magyar Hírek. 1956. október 7.; Bodnár István: Hegedűs Gyula. = Tolnamegyei Üjság. 1931. szeptember 23.; Hegedűs Gyula temetése. — Tolnamegyei Újság. 1931. szeptember 26.; SZL.; MÉL.; UFI. ; Pataki: Tm kalauz. Megjegyzés: A Színházi kislexikon adata i szerint Hegedűs Gyula halálának időpont ja : 1931. szeptember 22. Névváltoz-tatás előt t i névalakja: Heckmann Gyula.

HEGEDŰS Lajos

(Bp., 1908. március 1. — Bp., 1958. jú l ius 23.) Nyelvész, tanár. Egyetemi tanulmányai t Buda-pesten, Bécsben és Londonban végezte. 1933-tól 1944-ig Pécsett és Debrecenben volt tanár, 1944-től 1950-ig Pécsett dolgozott a Dunántú l i Tudományos Intézetben és a Pedagógiai Fő-iskolán. 1950-ben Budapestre került, a Nyelv-tudományi Intézetben tudományos munkát vég-zett. A közel 2000 hangfelvétel lel megszervezte és létrehozta a magyar nyelvjárások múzeu-mát. A hanglemezes nyelvjárásgyűjtés hazai út törője volt. Tolna megyében is végzett nyelv-járási gyűjtést. Műve i : Magyar hanglejtésformák grafikus ábrázolása. Bp. 1930.; A magyar nemzeti versritmus kérdése. Bp. 1934.; E!ektro-akuszt;kai berendezések a beszéd- és nyelvjáráskutatás szolgálctábcn. Bp. 1941.; Népnyelvi szövegek az Ormánság-ból. Pécs 1916.; Moldvai csángó népmesék és beszélgetések. Bp. 1952.; Hangfelvételes népnyelvi gyűjtés a Sárközben. = Magyar Nyelvőr. 1953.

I roda lom: Bárczi Géza: Búcsú Hegedűs Lajostól. Magyar Nyelv. 1953. 3—4. szám.; Vértes O. András: Hegedűs Lajos. = Nyelvtudományi Közlemények. 1959. 1. szám.; MIL.

HEGEDŰS Pál (Nyíregyháza, 1875. június 26. — 1964. decem-ber 27.) A munkásmozgalom kiemelkedő a lak ja. I rodalom: K. Balog: Éh.

HEIL Dénes (Kakasd, 1883. — Tolna, 1919. június 23.) A munkásmozgalom mártír ja. I roda lom: K. Balog: Éh.

HEISTER, Siegbert (? 1646. — Kirchberg, 1718. február 22.) Császári generális. A Rákóczi-szabadságharc idején többször ostromolta a dunántúl i várakat. A kuruc seregtől el foglal ta Simontornyát 1704. őszén, melyet 1705. november 11-én Bottyán János serege súlyos közelharc után visszafog-lalt.

I rodalom: Várkonyi Agnes: Vak Bottyán. Bp. 1951.; Tóth Gyula: Balogh Adóm kuruc brigadéros. Bp. 1958.; Bánkuti Imre: Tolna megye a Rákóczi-szabadságharcban. = Tanul-mányok Tolna megye történetéből. 2. Szekszárd 1969.; RNL.; Kiss: Simontornya.; Pataki : Tm kalauz.

HELLEBRONTH János (? 1672. március 13. — Gyöngyös, 1738. ápril is 10.) Kuruc kapitány, kisnemes. 1704. j anuár jában csatlakozott a kurucokhoz. Főként a Dunántú-lon harcolt. 1709-ben Simotornya kapitánya. Miu tán a lőszere elfogyott, kénytelen volt a vá-rat fe ladni Heister császári generálisnak. 1709-ben a császári sereg elfogta és 1711-ig a spielbergi vár foglya volt. I rodalom: Bánkuti Imre: Tolna megye a Rákóczi-szabadság-harcban. = Tanulmányok Tolna megye történetéből. 2. Szek-szárd 1969.; Kiss: Simontornya.; MÉL.

HEMM József (Bácskula, 1886. december 1. — Szekszárd, 1963. május 21.) A munkásmozgalom kiemelkedő a lak ja. I rodalom: Szavukat a népért emelték fel. = Tolna megyei Népújság. 1958. december 3.; K. Balog: Éh.

HENCZFIA János

( ? ) óvári kapitány, rektor. Az Anjouk el leni láza-dás egyik főerősségének, Tolna várának ost-romakor vitézül harcolt, s két rokonával együtt elesett. A várat ezért Károly Róbert Henczfia János utódainak adományozta. A vár rokoni ala-pon a Lackfi családé lett. I rodalom: Pataki: Tm kalauz.

HENTALLER Károly (Budapest, 1894. — ?) A munkásmozgalom kiemelkedő alakja. I rodalom: Tolna megye.; K. Balog: Éh.

HERMANN Egyed (Bátszék, 1895. február 17. — Bátaszék, 1970. március 21.) Történész, egyetemi tanár, ciszter-rendi pap, a Szent István Akadémia tagja. Tudományos munkássága során több Tolna megyei vonat-kozású müve jelent meg. Művei : A bátaszéki németek és népdalaik. Bp. 1929.; Otten-dorf, Henrik: Budáról Belgrádba 1663-ban. Ford. kiad. és bev. Hermann Egyed. Szekszód 1943. I rodalom: Pataki: Tm kalauz.; H i rn : Tm fejelt.

HINORÁN János (Marcelháza, 1887. szeptember 4. — Györe, 1970. szeptember 30.) A munkásmozgalom kiemelkedő a lak ja. I rodalom: K. Balog: Éh.

HIRSCH - 35 - HOLUB

HIRSCH Ferenc (Tamási, 1902. — Tamási, 1919. augusztus 18.) A munkásmozgalom mártír ja. I rodalom: K. Balog: Éh.

HIRSCH Zoltán Id. ZOLI BOHÓC

HITTIG Amália (Sárszentlőrinc? — ?) Hitt ig János sárszentlőrinci jegyző leánya. Pe-tőf i Sándor sárszentlőrinci diákoskodása ide-jén Hit t ig Jánosnál lakott néhány hónapig. 1845-ben, amikor Petőfi Sándor ismét találko-zik Hit t ig Amáliával, hozzá írja Gyermekkori barátnémhoz című versét. I rodalom: Miszlai István: Petőfi Tolna megyében. = Szülőföl-dem. Szekszárd 1957.; Miszlai István: Petőfi Tolna megyében. Kézirat.; Illyés Gyula: Petőfi Sándor. Bp. 1970.; Illyés Gyula: Tűz vagyok . . . Petőfi Sándor élete. Bp. 1971.; Csányi László: Petőfi arca. = Tolna megyei Népújság. 1972. július 1.; Dienes András: Petőfi díákpályája. = Család ós Iskola. 19Ő1. 10. szám.; Pataki: Tm kalauz.

HOFFER Károly (Bonyhád, 1840.? — Pécs, 1927. ?) Karnagy, a Nemzeti Színház operai társulatá-nak tenoristája, A 90-es évektől a pécsi szé-kesegyház énekese, és a pécsi Városi Zeneis-kola igazgatója. Művei : Király-himnusz. 1891. I rodalom: ZL.; RNL.

HOLECZ Sándor (Dunaföldvár, 1900. — ?) A munkásmozgalom mártír ja. I rodalom: K. Balog: Éh.

HOLLÓS László

(Szekszárd, 1859, június 18. — Szekszárd, 1940. február 16.) Botanikus, tanár, a Magyar Tudományos Aka-démia levelező tagia. Tanulmányait a buda-pesti Műegyetemen és a tudományegyetemen kémia—fizika szakán végezte. 1892-ben böl-csészdoktori címet kapott. 1891-től 1912-ig Kecskeméten főreáliskolai tanár. 1912-től Szek-szárdon élt. A természettudományi kutatásai fő-leg a gombák feltárására irányul. Egész életét a gombák kutatásának szenteli. 1903-ban ki-adja a Magyar Tudományos Akadémia Magyar-ország Gasteromycetái című munkáját, és ez-zel Hollós László a gombák kutatásában vi-lágtekintély lett. A vi lágon ismert gombafa j tá-kat 500 új leírással gazdagította. Nevéről kül-földön számos gombafa j t neveztek el. Elméle-ti munkái mellett a növények és gyümölcsö-sök gombakártevőivel is foglalkozott.

Müvei : Magyarország Gasteromycetái. Bp. 1903.; Magyar-ország fö ldalat t i gombái, szarvasgombaféléi. Bp. 1911.; Kecs-kemét vidékének gombái. = Mathematikai és Természet-tudományi Közlemények. 1913. 32. szám.; Szekszárd vidéké-nek gombái. = Mathematikai és Természettudományi Közle-mények. 1933. 37. szám.; Üj gombák Szekszárd vidékéről. — Mathematikai ós Természettudományi Közlemények. 1926. 35. szám.; Uti jegyzetek a Kaukázusból. Bp. 1899. I rodalom: Hornyík József: Kecskeméti írók. 1901.; Nevezetes emberek Bács-Kiskunban. Kecskemét. 1971.; Váry István — Heltai Nándor: Kecskemét jelesei. Kecskemét 1968.; Tudós Hollós László. = Magyar Alföld. 1911. augusztus 20.; Szántó Kálmán: Hollós László. = Reálgimnáziumi Évkönyv. 1912/13.; Moesz Gusztáv: Hollós László emlékezete. = Bota-nikai Közlemények. 1941. 38. szám.; Fehérváry Örs: Dr. Hollós László emlékünnepség Szekszárdon. = Búvár. 1971. 2. szám.; Szekszárdi tudós húszesztendős munkásságának eredményét kiadja a Tudományos Akadémia. = Tolna-megyei Újság. 1933. október 14.; Meghalt a' szekszárdi gom-batudós. — Tolnamegyei Újság. 1940. február 21.; Hollós László emlékezete. = Tolnamegyei Újság. 19*1. júl ius 12.; Szakály Ferenc: Hollós László életrajza. Kézirat.; Pataki: Tm kalauz.; MÉL.

Megjegyzés: Névváltoztatás előtti névalakja: Schwarzkopf László.

HOLUB János (Szekszárd, 1859. — Szekszárd, 1931. szeptem-ber 14.) Pedagógus, a szekszárdi fiúiskola igazgatója. Számos szakcikk, tanulmány szerzője, a fiúisko-la értesítőinek szerkesztője. I rodalom: Holub János. = Tolnamegyei Újság. 1931. szep-tember 16.

HOLUB József (Alsókubin, 1885. ápri l is 4. — Pécs, 1962. már-cius 28.) Történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudomá-nyos Akadémia tagja. Középiskoláit a szekszár-di Garay János gimnáziumban végezte, továb-bi tanulmányai t Budapesten. 1909-től 1923-ig a Magyar Nemzeti Múzeum levéltárában és kézirattárában dolgozott. 1914-től 1923-ig szer-kesztője volt a Turulnak. 1923-tól a pécsi egye-tem tanára, a bölcsészkar, majd az alkotmány és jogtörténeti kar dékánja volt. Tagja volt a Magyar Külügyi Társaságnak, az Országos Tör-ténettudományi és Hadtörténet i Bizottságnak, a Magyar Történelmi Társulat Választmányának és Elnöki Tanácsának, a Magyar Heraldikai és Genealógia i Társaság Igazgató Választmányá-nak, a Felsőoktatási Tanácsnak és a párizsi So-ciaté d'Historie du Droit-nak. Munkássága a történelem, a családtörténet és a genealógia tárgykörére ter jed ki. Műveinek többsége fontos forrás Tolna megye történetéhez is.

Müvei : Jegyzetek szőlőmüvelésünk történetéhez. = Közérdek 1906 , 37. szám.; Tolna megye történetéhez a XVI. században. - - Közérdek. 1907. 14. szám.; A rómaiak szőlőműveléséről. •-=* Közérdek. 1908. 33. szám.; Evlia Cselebi XVII. századbeli vi lágutazó megyénkről. = Közérdek. 1909. 2—3. szám.; A tolnai reformáció történetének vázlata. Szekszárd 1911.; Tol-navármegye 1698-iki pecsétkérése. Bp. 1913.; Az elenyészett tolnamegyei bencés apátságok, a Tolnavármegye és a Köz-érdek. 1913. 66. szám.; Tolnavármegye pecsétje. — Turul. 1914.; Megyénk múlt jából. = Tolnavármegye és a Közérdek. 1915. 102. szám.; A Tolnavármegyei Múzeumban őrzött ok-levelek és iratok. — Levéltári Közlemények. 1927. V. ; Szek-szárd a török kiűzése utáni első évtizedekben. Szekszárd 1936.; Az újpalánki harmincad-hivatal és kamarai tiszttartó-ság 1690—1703. = Tolnamegyei Újság. 1936. december 23.;

HORTOBÁGYI - 36 - HUNYADI

Tolna vármegye népessége a XVIII. század végén. = Tolna-megyei Újság. 1939. 13. szám.; A bátai apátság Krisztus vére ereklyéjének ábrázolásos emléke. Szekszárd 1940.; Bezeréd és a Bezerédj-család ősei. = Bezerédj István és a százéves Szekszárdi Kaszinó. Szekszárd 1942.; Az újjáépítés megindulása Tolna megyében a török kiűzése után 1686— 1703-ig. Kézirat. 1952.; Adatok a Baranya és Tolna megye közt folyt határper töténetéhez. (1695—1720) = Janus Pan-nonius Múzeum Évkönyve. 1959.; Ete város története. Adalé-kok a Tolna megyei Sárköz település gazdaságtörténetéhez. = Történeti Statisztikai Közlemények. 1958. 3—4. szám. I rodalom: Szabó Pál: A Magyar Királyi Erzsébet Tudomány-egyetem és irodalmi munkássága. Pécs 1940.; KomjáThy Mik-lós: Holub József. = Levéltári Közlemények. 1962. 2. szám.; MÉL. Megjegyzés: Holub József munkáiból csak a Tolna megyei vonatkozásúakból adtunk válogatást a fent i b ib l iográf iában.

HORTOBÁGYI Ágost (Szenice, 1875. — Kaposvár, 1948.) Iró, szerkesztő. Vidéki városokban lapszerkesz-tő, naptárak összeállítója. Göcsej i Könyvtár című könyvsorozatot indított. Művei : Költemények. Komárom 1898.; Szekszárdi verses em-lékek. Szekszárd 1921. I rodalom: MIL.

HORVÁTH István (Paks, 1900. — ? 1944.) A munkásmozgalom mártír ja. I rodalom: K. Balog: Éh.

HORVÁTH János (Tolna, 1876. — Tolna, 1919. augusztus 13.) A munkásmozgalom mártírja. I rodalom: Tolna megye.; K. Balog: Éh.

HORVÁTH József (Tolna, 1900. — Tolna, 1919. augusztus 13.) A munkásmozgalom mártír ja. I rodalom: Tolna megye.; K. Balog: Éh.

HOTTÓ Mihály (Ismeretlen, 1899. — 1919. június) A munkásmozgalom mártírja. I rodalom: K. Balog: Éh.

HÖBLING János (Benediktbeuern, 1660. május — Buda, 1736. június 6.)

Építőmester. 1696-tól Budán gazdag munkás-ságot fejtett ki, és a város fejlesztésében je-lentős volt. Vidéki városokban is számos mun-kája van. 1723—1725. között építette a duna-földvári p lébániatemplomot barokk stílusban. I rodalom: Schoen Arno ld : Hölbl ing építőmester Budán. = Művészettörténeti Értesítő. 1958.; ML.; Pataki : Tm kalauz.

HRABOVSZKY Péterné sz. Kassay Anna (? — Szekszárd 1855. augusztus 17.) Földbirtokos. 1855. júl ius 31-én kelt végrende-letében a 90 000 forint értékű vagyonát Szek-

szárdra hagyta egy újvárosi templom építésére. Az építkezés 1864—1868 között volt. I rodalom: Dsbulay Anta l : A Szekszárd-Újvárosi r. k. temp-lom. Kézirat.; Vendel István: Szekszárd megyei város monog-ráf iá ja. Szekszárd 1940.; Hi rn: Tm fejek. ; Pataki: Tm kalauz.

HUNYADI János

(? 1407—1409 között — Zimony, 1456. augusz-tus 11.) Hadvezér, kormányzó. Ozorai Pipánál kezdte ka-tonai pályafutását, később Csáki István, 1427. előtt pedig Lazarevics István szerb despota ap-ródja volt. 1430-ban királyi szolgálatba lépett. 1437-ig kora legjobb zsoldos vezéreinél tanult , megismerte az akkor legkorszerűbb íharceljárá-sokat, és bőséges tapasztalatokat szerzett a török harcmodorról. 1439—1446-ig Szörényi bán, 1441-től erdélyi vajda. Ulászló, lengyel király megválasztásáért szállt síkra. Ulászló ellenfelei a gyermek V. László pár t ján ál ló Ga-rai László és Tamássy Henrik seregét Hunya-di János Tolna megye területén, Bátaszék és Báta között legyőzte. Ulászló hálából nagy bir-tokokkal ajándékozta meg. Hunyadi és család-ja hálából az akkor már országos hírű bátai bencés apátsági búcsújáróhelyre gyakran el-látogatott és gazdag ajándékokkal látta el a templomot. 1456. júl ius 21—22-én ragyogó győzelmet aratot t Nándorfehérvárnál a törökök felett. Nem sokkal élte túl a győzelmet, áldo-zatul esett a táborban kitört pestisjárványnak.

I rodalom: Elekes Lajos: Hunyadi János. Bp. 1952.; Mályusz Elemér: A magyar rendi ál lam Hunyadi korában. = Száza-dok. 1957.; Kisfaludy Sándor: Hunyadi János. Dráma.; Darvas József: A törökverő. Regény. Bp. 1961.; Hollós Korvin Lajos: Hunyadi. Dráma. Bp. 1956.; Czuczor Gergely: Hunyadi. Vers.; Komjáthy István: Hunyadi. Elbeszélő költemény. Bp. 1951.: Fájth Jenő: Tolna vármegye Hunyadi emléke. — Tolnameayei Újság. 1935. december 24.; A bátai Hunyadi János emlék-templom kéresztszentelése. = Tolnamegyei Újság. 1939. má-jus 20.: A bátai apátsáp és RVisztus-vére ereklyéje. <lrták:> Kónyi Már ia. Holub József stb. Szekszárd 1940.; RNL.; MÉL.; Pataki: Megyénk történelmi. ; Békés: Hazádnak. ; Pataki: Tm kalauz.

HUNYADI László (? 1433. _ Buda, 1457. mácius 16.) Hunyadi János kormányzó és hadvezér f ia. 1452-ben pozsonyi ispán, 1453-ban horvát-szlavón bán, 1456—1457-ben temesi ispán. Párthívei megölték Ciliéit, ezért V. László király lefejeztette. Hunyadi László ajándéka mutat ja a Hunyadi család Báta iránti tiszteletét. Egy fennmaradt apátsági leltár szerint Hunyadi László egy fekete bársony, arannyal átszőtt miseruhát küldött Bátára ,,tempore suae mor-t is", azaz halála órájában.

I rodalom: Teleki József: A Hunyadiak kora Magyarországon. Pest 1852—1857.; A bátai apátság ós Krisztus-vére ereklyéi';, ( í r ták ) : Kónyi Már ia , Holub József stb. Szekszárd 1940.; Fájth Jenő: Tolna vármegye Hunyadi emléke, = Tolnamegyei Újság. 1935. december 24.; Tótíi Lőrinc: Hunyadi László. Szomorújáték. Pest 1839.; Bessenyei György: Hunyadi László. Tragédia. : Erkel Ferenc: Hunyadi László. Opera. Pest 1844.; Vörösmarty Mihá ly : Ci l iéi és a Hunyadiak. Dráma.; Pataki: Tm kclauz ; MÉL.; RNL.

HUNYADI Mátyás Id. MÁTYÁS király

HUTH Tivadar

(Bonyhád, 1896. szeptember 19. — Pécs, 1962, június 16.) Orvos, egyetemi tanár, az orvostudományok kadidátusa. 1925-ben nyert orvosdoktori címet a budapesti egyetemen. 1948-tól a pécsi egye-tem urológiai kl inika főorvosa, 1952-től igazga-tó ja . 1958-ban országgyűlési képviselővé vá-lasztották. Számos szakcikke je lent meg. I rodalom: Kariinger Tihamér: Huth Tivadar. =• Orvosi Heti lap. 1962. 103. szám.; MÉL.

IMRE (? 1174. — ? 1204. november 30.) 1196-tól 1204-ig magyarország királya. 1199-ben (Duna-) Földvárt a bencéseknek adta, kik azt 1494-ig birták. I rodalom: PNL.; Pataki : Tm kalauz.; MÉL.

ISGUM József (Tolna, 1904. — ? 1944.) A munkásmozgalom mártírja. I ioda lom: K. Balog: Éh.

ISTVÁN, I. (Esztergom, 967—977.? — ? 1038. augusztus 15.) 1000-től 1038-ig Magyarország királya. Tolnán várispánságot létesített. Törvényeket is alkotott itt. Tolna vára századokon át királyi vagy király-néi várként szerepelt. I rodalom: Szent-István Emlékkönyv. I—III. Bp. 1933.; Tóth Zol-tán: A Hartvig-legenda krit ikájához. Bp. 1942.; Bonis György: István király. Bp. 1956.; Pór Anta l : Szent István élete. Pest 1371.; Boda Ferenc: A mi falunk Tolna. = Tolna megyei Népújság. 1969. augusztus 2.; Katona József: István a ma-gyarok első királya. Dráma. Bp. 1880.; Kós Károly: Az or-szágépítő. Regény. Kolozsvár 1934.; PNL., RNL.; Pataki: Tm kalauz.

IVANICH Antal (Baté, 1868. — Dombóvár, 1943. január.) Ipari vállalkozó, gépmester. Katonai szolgála-ta után Dombóvárott telepedett le, ahol meg-alapította a járás első mezőgazdasági gépgyá-rát. 1894-ben nagyobb újítására nyert szaba-dalmat. 1902-ben megszerezte a vil lamoscent-ráléra a koncessziót. 1905-ben üzembe helyez-te az első vi l lanytelepet Tolna megyében. 1927-ben a közgazdaság terén elért érdemei-nek elismeréséül kormánytanácsosak nevezték ki. I rodalom: Szőke Sándor: Dombóvár. Bp. 1971.; id. Ivanich Anta l . = Tolnamegyei Hír lap. 1943. január 9.; Hirn> Tm fejek.

JAGICZA Lajos (Fadd, 1833. június 4. — Celldömölk, 1911. november 4.)

Egyházi író, teológiai tanár. Hitelemző beszédek és az Isten igéje című hitszónoki folyóirat szer-kesztője. I rodalom: RNL.; PNL. Megjegyzés: A faddi születési hely nem bizonyított adat.

JAKAB Imre (Léva, 1902. — Lonco (Chi le), 1935.) Geológus. Családja Szekszárdon telepedett le, ap ja Szekszárdon tisztviselő. Egy tudományos expedícióval Dél-Amerikába ment, ahol tragikus körülmények között meghalt. I rodalom: Dr. Jakab Imre geológus gyilkosság áldozata lett? = Tolnamegyei Üjság. 1935. augusztus 14.; Szekszárdi tudós tragikus halála Délamerikában. = Tolnamegyei Újság. 1935. augusztus 14.

JÁMBOR Pál (Paks, 1821. január 16. — Szabadka, 1897. áp-rilis 14.) Iró, költő. Hiador álnéven írta művei többségét. 1840-ben Kalocsán kispap, 1844-ben Óbecsén káplán lett. Első verseit a népies irányzat ellen-felei mintaképül emlegették. A szabadságharc idején a közoktatásügyi minisztériumban dol -gozott és írásaival támogatta Kossuth pol i t iká-ját. Világos után Párizsba emigrált , ahol iro-dalmi munkásságot folytatott, fordításokból tartotta fenn magát. 1859-ben tért haza Ma-gyarországra. 1861-től a szabadkai gimnázium igazgatója lett. 1871-ben ki lépett az egyházi rendből. Művei : Hattyúdalok. Versek. Pest 1843.; Emléklapok egy fő-rangú hölgyhöz. Költemény. Buda 1846.; Balladák. Pest 1848.; Hangok az emberiséghez. Pest 1848.; Kossuth. Pest 1849.; Szabadsógdalok a hadseregnek. Debrecen 1849.; A magyar irodalom története. Pest 1863.; Les artistes. Paul Durivage álnéven. Paris 1856.; Hiador (J.P.) művei. Szabad-ka 1880—1883. I rodalom: Tones Gusztáv: Jámbor Pál. — A szabadkai vá-rosi gimnázium értesítője. 1910.; Varga János: A jobbágy-felszabadítás kivívása 1848-ban. Bp. 1971.; MIL.; MÉL.

JANKÓ Sándor (Kisszékely, 1894. — 1944.) A munkásmozgalom mártír ja. I rodalom: Tolna megye; K. Balog: Éh.

JOÓSZ Ferenc (Tolna, 1896. október 22. — Tolna, 1965. de-cember 22.) Kőműves. Ar első v i lágháború előtt tagja lett az építőmunkások szakszervezetének és a Szo-ciáldemokrata Pártnak. 1916-ban katonai szol-gálatra vonult be. A háború végén ismét bekapcsolódott a munkásmozgalomba. Emi-att a fehérterror idején menekülnie kellett. 1932—1934 között Törökországban vál lal t munkát. Hazatérése után a Tolnai Munkásotthonban végzett szakszervezeti munkát. 1942-ben behívták munkaszolgálat-ra 1945 elején érkezett haza és belépett a

JÓZEF - 38 - KAPOSSY

Szociáldemokrata Pártba. A két munkáspárt egyesülése után tag ja lett a Magyar Dolgozók Párt jának, majd aktív tevékenységet fe j tet t ki a Magyar Szocialista Munkáspártban is, mint Tolna község pártbizottságának tagja. I roda lom: K. Balog János: Joási Ferenc. Kézirat. Tolna me-gyei Levéltár.

JÓZEF Antal (Tamási, 1900. — Tamási, 1919. augusztus 18.) A munkásmozgalom mártír ja. I roda lom: K. Balog: ÉH.

JUHASZ Sándor (Nagyfödémes, 1889. — Udvari 1967. június 14.) Földműves. 1908-tól Budapesten élt. A főváros-ban ismerkedett meg a munkásmozgalommal. 1912-ben ő is sztrájkolt és tüntetett a titkos vá-lasztójogért, a háború ellen. A lovasrendőrök megkardlapozták, kórházba került. 1919-ben részt vett a Szociáldemokrata Párt megalakítá-sában Nagyfödémesen, 1921-ben létrehozták a Kommunista Párt szervezetét is, amelynek ala-pító tag ja lett. A pár t küldötteként bekerült a községi közigazgatási képviseleti szervbe, amelynek 1938-ig tag ja volt. 1947-ben te lepül t át Tolna megyébe, Udvariba, jelentkezett a kommunista pártba. A községi tanács tag ja lett. Az 1949-ben a megalakul t termelőszövet-kezet egyik alapítója. I rodalom: K. Balog János Juhász Sándor. Kézirat. Tolna megyei Levéltár.

JUNG József (Iglau, 1734. — Pest, 1808. augusztus 22.) Építész. 1763-ban jö t t Magyarországra a Gras-salkovich-család meghívására. Több fővárosi és vidéki középület tervezése fűződik a nevéhez. A szekszárdi vármegyeháza épületének áta la-kítása, 1780-ban, Hacker József és Jung Jó-zsef munkája. I rodalom: ML.; MÉL.

KÁLMÁN Dezső (Kölesd, 1846. jú l ius 15. — Nagypal l , 1920.) Iró, tanár. A református teológia elvégzése után Gyönkön lett tanár, majd Kölesden refor-mátus lelkész. 1870-től számos humorisztikus és egyéb írása jelent meg. Legjelentősebbek a parasztéletről szóló elbeszélései. Müvei : Csalánlevelek. Bp. 1882.; Tarka világ. Bp. 1886.; A gyönki gimnázium története. Szegzárd 1901.; Szőlőlevelek. Bp. 1902.; "Füstkarikák. Bp. 1393. I rodalom: RNL.; MIL.

KÁLMÁN Jenő (Szakcs, 1885. — Bp., 1967.)

Iró, hírlapíró, humorista. 1909-ben lett újság-író, a Független Magyarország című napi lap munkatársa volt. 1912-től 1938-ig a Színházi Élet helyettes szerkesztője. Számos írását közöl-te az Esti Hír lap és a Magyar Nemzet. Művei : Omszki randevú. Bp. 1929.; Könyveim átvizsgálása után. Bp. 1941.; Röfike születésnapja. Bp. 1961.; Sicc. Bp. 1966.; Sicc a cirkuszban. Bp. 1969.; Sicc az iskolában. Bp. 1969.; Sicc a Szaharában. Bp. 1969.; Sicc kalandjai . Bp. 1956.; Sicc leújabb kalandjai . Bp. 1957.; Sicc Meseországban. Bp. 1966.; Sicc összes ka landja i . Bp. 1959. I rodalom: MIL.

KAMMERER Ernő (Kékút, 1856. november 7. — Bp. ? 1920. au-

gusztus 3.) Politikus, történész, szakíró. A budapest i jog i egyetemen végezte tanulmányait . 1886-ig az igazságügyi minisztériumban fogalmazó. 1887-től 1905-ig a szakcsi, 1910-től a pincehelyi ke-rület képviselője. 1896-ban az Országos Kép-tár és a Történeti Képcsarnok kormánybiztosa, 1901-től a Szépművészeti Múzeum igazgatója. Történelmi munkái jelentősek. Tolna megye tör-ténetére vonatkozó kutatása kéziratban maradt. Művei : Magyarországi török kincstári defterek. Közrem. Velits Antal . Bp. 1886—1890.; A Zichy és Vásonkeői Zichy család idősb ágának okmánytára. Bp. 1895. I rodalom: RNL.

KANIZSAI-család Földbirtokos család. 1324-ben birtokul kapta Lőrinc mester Kanizsát, innen vette a család a nevét. Birtokaik közé tartozott a Simontornyai vár. I rodalom: Kiss: Simontornya.: Pataki: Tm kalauz.

KANIZSAI Dorottya (? — 1532. után.) Kanizsai Miklós soproni ispán leánya. Geréb Péter, majd Perényi Imre nádor felesége. A mohácsi csata után a saját pénzén fogadot t emberekkel temettette el az áldozatokat. Több-ször jár t a bátai apátság templomában, ahová gazdag ajándékokat vitt. I rodalom: Takáts Sándor: Kanizsai Dorottya. = Magyar nagy-asszonyok. 1. köt. Bp. 1926.; RNL.; MÉL.; Pataki : Tm kalauz.

KÁNYÁI Fülöp Főúr. 1315-ben a tamási vár ura. I rodalom: Pataki: Tm kalauz.

KAPOSSY György (Szántó (Koppányszántó), 1836. — Andrásfal-va, 1912. ápril is 10.) Pedagógus. Az egyházi zene művelője. Szakcson volt kántortanító. Jelentős szakírói tevékenysé-get fej tett ki. Müvei : Egyházi énekek és hymnusok.; Gyászmiseénekek.: Ró-mai katholikus egyházi énekek, az isteni szolgálat összes ágai ra . Közrem. Szemenyel Mihály. I rodalom: RNL.

KARA - 39 - KERBACHER

KARA Gyözö (Bonyhád, 1860. — Arad, 1942.) Irodalomtörténész, tanár. Az aradi Kölcsey Egyesület t i tkára. Számos cikke, tanulmánya jelent meg. Kiadta Toldy Ferenc, Vörösmarty Mihály, Fábián Gábor és Sárosi Gyula levele-zését. Müvei : Fábián Gábor műfordításai. Arad 1892.: Csiky Ger-gely tanuló korában. Arad 1893.: Az aradi gyásznap. Arad 1890. I rodalom: MIL.

KARL Gusztáv (Somogyszil, 1882. — Békés, 1959.) Ipari vállalkozó. 1921-ben belépett társnak a bonyhádi Pétermann és Glaser cipőgyárba, amelynek később egyik igazgatója lett. I rodalom: Bonyhád monográf iá ja. Bonyhád 1960.: Hirn: Tm fejek.: Borai: Bonyhádi.

KASSAY Anna Id. HRABOVSZKY Péterné.

KECSKÉS Ferenc (Szekszárd, 1862. — Szekszárd, 1919. augusz-tus 17.) A munkásmozgalom mártír ja. I rodalom: A két forradalom.; K. Balog: Éh.

KEGYES József (Bölcske, 1834. június 15. — Bp., 1914. augusz-tus 8.) Festő. Autodidakta művész. A múlt század hat-vanas és hetvenes éveiben vándorfestőként portréképeket, zsánerképeket, oltárképeket fes-tett. Egy képe a Nemzeti Galér iában, egy képe a Történelmi Képcsarnokban van. I rodalom: ML.

KELEN Béla (Tamási, 1870. december 12. — Bp., 1946. áp-rilis 2.)

Röntgenoiogus, egyetemi tanár. 1893-tól gya-kornok, később tancrsegéd a budapesti kór-boncta ni intézetben. 1909-től a budapesti női klinika röntgenlaboratór iumának vezetője. 1916-ban az Egyetemi Központi Röntgenintézet vezetője lett. Jelentősek a kutatási eredményei. A hazai röntgenkészülék-gyártás szorgalmazó-ja, orvosi tankönyvek szerzője. Müvei : Rontgenologic orvostanhallgatók és gyakorló orvosok számára. Bp. 1928.; A rontgenologic alapvonalai . Bp. 1934. I rodalom: Végh József: A magyar radiológia úttörői. Kelen Béla. = Magyar Radiológia. 1954. 4. szám.; RNL.; MÉL.

KELEMEN Izsó (Sárbogárd, 1884. — Nagyvárad, 1935.) A munkásmozgalom kiemelkedő alakja. I rodalom: A két forradalom.: K. Balog: Éh.

KEMÉNY Gábor (Fiume, 1889. — ? 1944.) A munkásmozgalom mártír ja. I rodalom: K. Balog: Éh.

KEMÉNY Sándor (Fiume, 1890. — Vác, 1923.) A munkásmozgalom mártír ja. I rodalom: Tolnamegyei Űjság. 1920. február 14.—május 22-ig megjelent számai.; Kövendy Sándor: A proletárdiktatúra Szekszárdon. = Sarló és Kalapács. Moszkva 1935.; A két for radalom.: K. Balog: Éh.

KEMÉNY Tibor (Szekszárd, 1903. — ? 1944.) A munkásmozgalom mártír ja. I rodalom: Szavukat a népért emelték fel. = Tolna megyei Népújság. 1958. december 2.; A két forradalom.; K. Ba log: Éh.

KENESSEY Albert (Gerjen, 1828. február 4. — Brod, 1879. jú l ius 15.)

Hajózási szakíró, a Magyar Tudományos Aka-démia levelező tagja. A tengerészeti akadémiai tanfolyamot Fiúméban végezte. 1847—1848-ban tengerész hadnagy a Trieszti Lloyd Társaság adr ia i hajóin. A szabadságharc idején a Mé-száros nevű gőzösön hadnagy, 1849. február-jától a nagyváradi tüzériskolán matematika-tanár. A szabadságharc leverése után nyelvlec-kékből élt. 1852-től a balatoni Kisfaludy gő-zös kapitánya, 1853-tól a Duna Gőzhajózási Társaságnál kormányos, 1867-től a közmunka és közlekedésügyi minisztériumban dolgozott. 1868-ban megalapította a hajózási iskolát, melynek 1874-ben történt megszűnéséig taná-ra és igazgatója volt. A magyar hajózási szak-irodalom első művelője.

Müvei : Német—magyar és magyar—német hajózási műszó-tár. Pest 1865.: Halászatunk és a haltenyésztés. Pest 1868.; Hajózási törvények és rendszabályok, különös tekintettel a magyar Dunára. Pest 1869.; Hajózási árukezelés. Pest 1870.; A kapaszkodó hajózásról. Pest 1872.; Segédkönyv hajósok számára. Bp. 1873.

I rodalom: Galgóczy Károly: Emlékbeszéde Kenessey Albert felett. Bp. 1881.; RNL.; MÉL.

KEPE Pál (Gyertyános, 1885. — ? 1944.) A munkásmozgalom mártír ja. I rodalom: A két forradalom.; K. Balogh: Éh.

KERBACHER Gyula (Ismeretlen, 1899 — Szekszárd, 1919. augusz-tus 14.) A munkásmozgalom mártír ja. I rodalom: K. Balog: Éh.

KERNSERICH - 40 - KLIMÓ

KERSNERICH-csalód Földbirtokos család. Birtokaik közé tartozott Bonyhád. I roda lom: Egyed Anta l : Bonyhád Mező-várasnak rövid le-írása. = Tudományos Gyűjtemény. 5. köt. Pataki: Tm ka-lauz.

KERTÉSZ Armin (Tamási, 1883. — Tamási, 1919. augusztus 18.) A munkásmozgalom mártírja. I rodalom: K. Balog: Éh.

KÉTHELYI-család Földbirtokos család. Birtokaik közé tartozott Bonyhád. I rodalom: Egyed An ta l : Bonyhád Mezö-várasnak rövid le-írása. = Tudományos Gyűjtemény. 5. köt. Pest 1823.; Pataki : Tm kalauz.

KIRÁLY János (Ismeretlen, ? — Simontornya, 1919, augusz-tus 12.) A munkásmozgalom mártírja. I rodalom: K. Balog: Éh.

KIRCHNER Elek (Mucsfa, 1852. május 20. — ?) Zeneszerző. Teológiai tanulmányai t Pozsonyban és Hal léban végezte. 1875—1888-ig Mucsfán lelkészkedett 1888 után a győri evangélikus gyülekezet orgonakarnagya volt. A győri Ének-, és Zeneegylet férf ikarának karnagya. Kompo-zíciói képzett muzsikusra val lanak. Dalokat, egyházi műveket, vegyes-, és férf ikarokat, or-gonadarabokat komponált. I rodalom: ZL.

KISMARTY LECHNER Loránd (Vác, 1883. júl ius 6. — Bp., 1963. június 6.) Építész. A klasszikus magyar stílushagyomá-nyokat megelevenítő műveit a korszerű for-mák és a modern építészeti törekvések jel lem-zik. Főbb művei közé tartozik a sárközi mo-tívumokkal díszített, famennyezetes báta i templom. Élete utolsó másfél évtizedében mű-emiékek helyreállításával is foglalkozott. I rodalom: ML.; MÉL.

KITAIBEL Pál (Nagymarton, 1757. február 3. — Pest, 1817. december 13.)

Természettudós, polihisztor, egyetemi tanár. Tanulmányai elvégzése után Winterl József Jakab professzor mellett botanikus adjunktus. Rendszerezte a Mygind-féle herbáriumot, ez-zel lerakta az egyetemi herbár ium a lap já t , rendszerezte a botanikuskert ál lományát.

A kormány megbízta a hazai ásványvizek és természeti viszonyok tanulmányozásával. 1792 —1816. között Erdély kivételével az egész or-szágot beutazta. Ekkor ju tot t el Tolna me-gyébe is, és ú t inapló jában értékes feljegyzé-sek maradtak fenn a megye természeti viszo-nyairól, néprajzáról, növényföldrajzáról. Művei : Descriptiones et iconesplantarum rariorum Hungá-riáé. I—III. Viennae 1799—1812.; Plan zu einer ungarischen Gesellschaft für Naturkunde. Pesth 1802.; Topographische Beschreibung von Ungarn. Pesth 1803."; Dissertatio de terrae motu . . . in genere ac in specie Márensi anno 1810. Budae 1814.; Hydrographia Hungáriáé. I—II. Kiad. Schuster János. Pest 1829.; Rel iquiae Ki ta ibel ianae. Kiad. Kanitz Ágost. Hal le 1863.; P. Ki taibel i i Addi tamenta ad f loram Hungár iáé. Kiad. Kanitz Agost. Wien 1863.; D iar ia it inerum Pauli Ki-ta ibe l i i . Szerk. Gombócz Endre. Bp. 1945.; Kitaibel Pál bo-tanikus naplófeljegyzése tolnamegyei út ja i ró l . Közrem.: Gombócz Endre, Horvát Adolf Ol ivér. (Szekszárd) 1941. I rodalom: Gombócz Endre: Ki ta ibel és kora. = A magyar botanika története. Bp. 1936.; Jávorka Sándor: Kitaibel Pál, Teljes b ib l iográf iávai . Bp. 1937.; Jávorka Sándor: Ki taibel Pál. 1957.; Tasnádi Kubacska András: Ki taibel Pól. = Ter-mészettudományi Közlemények. 1957.; Jávorka Sándor: Ki-ta ibel Pál. Születésének 200-ik évfordulójára. = Magyar Tu-domány. 1957. Ki taibel Pál a magyar botanika megterem-tőjének utazása Tolna megyében. = Tolnamegyei Üjsóg. 1942. január 10.; RNL.; MÉL.

KLEIN Jakab (Fadd, 1832. — Bp., 1925. október 24. A magyar pipereipar jelentős alakja, szap-panfőző mester. Tolnán volt szappanfőzőta-nonc, majd Lúgoson és Baján dolgozott, mint céhbeli legény. 1860-ban Pestre ment dolgoz-ni. 1867-ben Grünwald Sámuellel önál ló vá-lalkozásba kezdett. Ez a társulás lett a lap ja a későbbi jó hírű pipereszappangyárnak. 1872-ben a hazai igényeken kívül kiterjesztették tevékenységüket Ausztriára és Lengyelország-ra, 1887-ben engedélyt kaptak a magyar cí-mernek gyártmányaikon való használatára. Exporttevékenységük 1890-ben már szinte az egész vi lágra kiterjedt. 1896-ban a Mi l lenni-umi kiállításokon aranyéremmel tüntették ki a gyárat. Klein Jakab egyike a magyar pipe-reipar és piperevegyészet megteremtőjének. A Kárpát-medence szinte valamennyi növényi o la já t összegyűjtötte és a megfelelő minősé-geket kezdte gyártani. Megszervezte a nö-vénygyűjtést. I l lóolaj-gyűjteménye híres volt. Legnagyobb sikert az ibolya, levendula és fe-nyő i l latú szappanaival érte el. Amerikába és Kínába is exportált a gyár. I rodalom: Szepessy Géza: Szerény adat a hazai szappan-gyártás történetéhez. Kézirat. Megyei Könyvtár, Szekszárd.

KLIEGL-család Földbirtokos család. Birtokaik közé tartozott Bonyhád. i roda lom: Egyed Anta l : Bonyhád Mező-várasnak rövid le-írása. = Tudományos Gyűjtemény. 5. köt. Pest 1823.; Pataki : Tm kalauz.

KLIMÓ György (Lopassó, 1710. ápril is 4. — Pécs, 1777. má-jus 2.)

KUVÉNYI KONCZ

Püspök. A tudományos élet és az irodalom párt fogója. 1733-ban szentelték pappá. 1751-től pécsi megyéspüspök. Tizenötezer kötettel gyarapította a oüspöki könyvtárat. Magyar-országon elsőként nyilvánossá tette a könyv-tárát. Tolna és Baranya megye fő ispánja volt. Művei : Epistola pastorolis. Pozsony 1762.; Edictum episcopi Quinque-Ecclesiensis. H. n. 1771.

I rodalom: Horváth Marg i t : Klimó püspök könyvtáralapítása. Pécs 1932.; Liber Marg i t : Klimá püspök, mint maecenas. Pécs 1933.: Hernády Ferenc: A pécsi Klimó-könyvtár múlt jából . = Magyar Könyvszemle. 1959.: MÉL.; RNL.

KUVÉNYI Jakab (Szekszárd, 1800. júl ius 24. — Pécs, 1866. júl i -us 11.) Költő. Tanulmányait Pesten és Pécsett végezte. Káplánkodása után a pécsi l iceum tanára, ké-sőbb pécsi kanonok és apát lett. Min t költő is jelentős, de különös érdeme, hogy a f iatal Vörösmartyt költői fellépésre bátorította. I roda lom: Gyulai Pál: Vörösmarty életrajza. Pest 1866.: Tóth Dezső: Vörösmarty Mihály. Bp. 1957.; Csányi László: Az i f jú Vörösmarty. Szekszárd 1955.; RNL.; MIL.

KOCSIS Sándor Id. VIRÁNYI Sándor

KODÁLY Zoltán (Kecskemét, 1882. december 16 .— Bp., 1967. március 6.)

Zeneszerző, zenetudós, néprajzkutató, zenepe-dagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1926-ban került bemutatásra a Háry Já-nos című dal játéka. A második v i lágháború idején Donibóvárott a Péczeli családnál tartóz-kodott, hogy elkerülje a zaklatásokat. Műveinek b ib l iográf iá ját a Zenei lexikon. Főszerk. Bartha Dénes. 2. köt. Bp. 1965. ad ja . I rodalom: Eősze László: Kodály Zoltán élote és munkássága. Bp. 1956. Bib l iográf ia i adatokkal . ; Molnár An ta l : Kodály Zoltán. Bp. 1936.; Szabolcsi Bence: Kodály Zoltán hatvan éve. = Magyar Csi l lag. 1942. 13. szóm.; Horusitzky Zoltán: Kodály Zoltán életút ja. = A Zene. 1942.; Gárdonyi Zoltán: Kodály, a pedagógus. = Zenei Szemle. 1942. 12. sz.; Em-lékkönyv Kodály Zoltán hatvanadik születésnapjára. Szerfe. Gunda Béla. Bp. 1943.; Szöllősy András: Kodály művészete. Bp. 1943.; Haraszti Emil: Zoltán Kodály et la musique hong-roise. = La Revue Musical. 1944. február. ; Emlékkönyv Ko-dály Zoltán 70. születésnapjára. = Zenetudományi tanulmá-nyok. 1. köt. Bp. 1953.: Eősze László: Kodály Zoltán élete képekben. Bp. 1957.; Kodály Zoltán 75. születésnapjára. --Zenetudományi Tanulmányok. 6. köt. Bp. 1957.; Vargyas La-jos: Kodály Zoltán mint rokon népeink kutatója. = Nyelv-tudományi Közlemények. 1958.; A Magyar Zene Kodály-szá-ma. 1°62. december.; Bárdos Lajos: Heptatonia secunda. Egy sajátos hangrends7er Kodály müveiben. - - Magyar Ze-ne. 1962. 6. szám. 1963. 1. szám.; Percy Young: Zoltán Ko-dály. London 1964.; Megemlékezések Kodály Zoltánról. -Új Irás. 1967. 4. szám.; Kortárs. 1967. 5. szám.; Muzsika. 1967. 5. szám.; Népszabadság. 1967. március 7. ; Tolna me-gyei Népújság. 1967. március 7.

KOKÁN József (Szilasbalhás, 1896. december 26. — ? 1944.) Földműves. Baloldal i magatartása közismert volt Tamásiban. 1931-ben Budapesten részt vett egy tüntetésben. Kapcsolatba került a tamási és az ozorai balo ldal i csoporttal, mivel tudott

a tamási—ozorai szervezkedésről és azt nem jelentette. Ezt követően rendőri felügyelet alat t ál lott. 1944-ben internálták és nyoma veszett. I rodalom: K. Balog János: Kokán József. Kézirat. Tolna me-gyei Levéltár.

KOLLÁR Andor (Kivadár, 1894. — Dalmand-Alsóleperd, 1919. augusztus 26.) A munkásmozgalom mártírja I roda lom: K. Ba log: Éh.

KOLLONiCH ?

( ? ) Bécsi bíboros érsek, bátai javadalmas apái. 1743-ban felépíttette a bátai p lébániatemp-lomot. I rodalom: Pataki: Tm kalauz.

KOLTAY György (Szabadka 1899. ápril is 7. —Bp., 1961. október 29.) Erdőmérnölc, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, Kossuth-díjas. Gyakorlat i munkáját az Esterházy hercegi hitbizottmány gyulaj i er-dőgondnokságánakbeosztot t jaként kezdte. 1927-től a bátaszéki közalapítványi erdőgondnoksá-gon dolgozott. Új nyárfatermesztési módszere-ket dolgozott ki. Az elért eredményei a lp ján az Erdészeti Tudományos Intézetnél kapott be-osztást. Közlései, tanulmányai az erdészeti szaklapokban jelentek meg.

Művei : A nyárfa gazdasági jelentősége. = Erdészeti Lapok. 1949.; A nyárfa. Bp. 1953. I rodalom: Kopoczky Ferenc: Koltay György. = Az Erdő. 1962. 2. szám.; MÉL.

KOMÄRCMY István

( ? ) Pap. Felsőnyéken volt plébános. Az 1848—1849-es szabadságharc bukása után nála rejtőzkö-döt t néhány hétig Deák Ferenc. Itt tartózkodá-sa alat t felkereste Kálmándy János présházát is, mely később a Kiss-család tu la jdona lett. I rodalom: Ferenczi Zol tán: Deák élete. I—III. Bp. 1904.; Barabás Abel : Vas Gereben. Bp. 1903.; Boda Ferenc: Ahol Deák Ferenc is megfordul t . = Tolna megyei Népújság. 1969. október 12.; Kiss László: A mi öreg présházunk. = Szabad Föld. 1963. júl ius 14.; Pataki : Tm kalauz.

KONCZ Ferenc (Tolna, 1886. — Szekszárd, 1958.) Nyomdász. 1900-ban kezdte a nyomdászat ta-nulását Budapesten, majd 1907-ig a főváros-ban dolgozott. 1907-től a szekszárdi Molnár-féle Nyomdában vál lal t munkát. 1907-ben be-lépett a nyomdász szakszervezetbe, s egy év-

KONT - 42 - KOVÁCS

vei később tag ja lett a Szociáldemokrata Párt-nak is. A Tanácsköztársaság idején a szakszer-vezeti mozgalom egyik vezető a lakja Szekszár-don. 1919 ápr i l isában a szekszárdi járás ta-nácselnökévé választották, s e funkciót a Ta-nácsköztársaság ideje a la t t mindvégig betöl-tötte. Az el lenforradalom hatalomra jutása után munkahelyéről elbocsátották, éveken át csak időszaki munkára alkalmazták. A felszabadulás után Szekszárdon a Magyar Szociáldemokrata Pártnak, a két párt egyesülésétől a Magyar Dolgozók Pártja Szekszárd-belvárosi szerveze-tének volt a tag ja . I roda lom: K. Balog János: Koncz Ferenc. Kézirat. Tolna me-gyei Levéltár.

KONT Miklós, Újlaki (? — ? 1367. március 16. — május 1. között.) Nádor, az ország egyik legnagyobb birtokosa. Az Újlaki család megalapítója. Birtokai közé tartozott Regöly. I roda lom: PNL.; MÉL.; Pataki: Tm kalauz.

KONTRA Sándor (Paks, 1932. február — Paks, 1970. október 27.) A Paksi Konzervgyárban kezdett dolgozni. 1947-ben felvették a Magyar Kommunista Pártba. Jelentős munkát végzett az i f júsági mozgalomban. 1949-ben a paksi járási párt-bizottság munkatársa lett, majd pártmegbíza-tásként a megyei lapkiadó vál lalat munkatár-sa, később vezetője lett. Katona évei után Szekszárd város Demokratikus If júsági Szövet-ség titkára lett, majd saját kérésére Paksra helyezték, ahol járási Demokratikus I f júsági Szövetség t i tkárának választották meg. Az el-lenforradalom alat t fegyverrel védte a járási, pártszékházat, majd elsők között kezdte meg a párt újjászervezését a paksi járásban, 1966-ban választották meg a paksi járás pártbizott-ság titkárának. Ha lá lá ig e funkcióban látta el fe ladatát. I roda lom: Meghalt Kontra Sándor elvtárs. = Tolna megyei Népújság. 1970. október 28.; Eltemették Kontra Sándor elv-társat. = Tolna megyei Népújság. 1970. október 30.; K. Ba-log János: Kontra Sándor. Kézirat. Tolna megyei Levéltár.

KORITSANSZKY Ottó (Kölesd, 1882. március 16. — Bp., ?) Gyógyszerész. Bonyhádon és Késmárkon végezte középiskoláit. Tanulmányai befejezése után Kö-lesden lett gyógyszerész. 1921-től a Magyaror-szági Gyógyszerész Egyesület ügyvezető igaz-gató ja. Számos cikke, tanulmánya, könyve je-lent meg. I rodalom: Koritsánszky Ottó gyógyszertári jogosítványt nyert Budapesten. = Tolnamegyei Újság. 1929. január 5.; Korit-sánszky Ottó e lőadásai a f innugor kongresszuson. = Tolna-megyei Újság. 1936. augusztus 5.; H i rn : Tm fejek.

KORIZMICS László (Aggszentpéterpuszta, 1816. március 29. — K i s -tétény, 1886. október 5.) Mezőgazdász, mérnök, agrárpolitikus, a Ma-gyar Tudományos Akadémia t. tagja. 1838-tól Esterházy herceg ozorai urada lmában segéd-mérnök. 1841-ben Lévára kerül. Magyarorszá-gon az elsők között alkalmazott rétöntözést. 1849. elején megindította a Gazdasági Lapok-a t A korszerű talajművelés magyarországi úttö-rője. Számos szakcikke jelent meg. Művei : Levelek a rétöntözés érdekében. Pest 1645.; Jószág-berendezés. Pest 1848.; Mezei gazdaság könyve. Közrem. Benkö Dániel, Mórócz István. Pest 1855—1868.; Gazdasági levelek. Pest 1867.; Levelek a szőlőből. Pest 1871.; A pénz-ügyi vámok. Bp. 1877.; Szőlőmívelés és borászat. Bp. 1880. I rodalom: Korizmics László. = Gazdasági Lapok. 1887. 22. szám.; Galgóczy Károly: Emlékbeszéd Korizmics László fe-lett. Bp. 1887.; Fodor Ferenc: A magyar vízmérnököknek.; Mezőgazdasági lexikon. Szerk. Muraközy Tamás. 1. köt. Bp. 1958.; MÉL.

KORNFELD-család Földbirtokos család. Iregszemcsei kastélyuk, mely 1820-ban épül t klasszicista stílusban, ma gyógypedagógiai intézet. A kastély koráb-bi tulajdonosa a Viczay család. I rodalom; Pataki: Tm kalauz.

KOSZORÚ Gyula

( ? ) A Magyar Tanácsköztársaság idején a paksi járási főszolgabíró választási elnöknek küldte Faddra, ahol őt is megválasztották tanácstag-nak. Tagja volt az intézőbizottságnak, majd já-rási és megyei tanácstag lett. Az 1919. júniusi el lenforradalmi lázadáskor kénytelen volt el-hagyni a községet. I rodalom: A két forradalom.; K. Balog János: Koszorú Gyu-la. Kézirat. Tona megyei Levéltár.

KOVÁCH Aladár (Nyitra, 1860. ápri l is 17. — Szekszárd, 1930. május 7.) Etnográfus. 1900-ban Tolna vármegye allevél-iárosa lett, 1921-ben főlevéltárossá nevezték ki. A megyei múzeum létesítésénél Wosinsky Mór munkatársa volt. 1908-tól a megyei mú-zeum ingyenes vezetését is el lát ta. Kutatási témája elsősorban a Sárköz néprajza, de szá-mos írása jelent meg Tolna megye történeté-ből is. Müvei : A Tolna megyei Sárköz népviselete. = Néprajzi Ér-tesítő. 1907.; Kezdetleges épületek Tolna vármegyében. Néprojzi Értesítő. 1912.; A lókultusz maradványa a Tolna megyei Sárközben. = Ethnographic. XIV. 1903.; A csikle. = Ethnooraplva. XIV. 1903.; Tolna megye Múzeumának Nép-rajzi Osztálya. = Ethnographia. XV. 1904.; Adalékok a Tolna megyei Sárköz népi halászatához. = Ethnographia. XV. 1904. I rodalom: MÉL,

KOVÁCS-család Gyapapusztai földbirtokos család. Jelentős közéleti szerepük volt Tolna megye életében.

KOVÁCS KÖLLÖ

Kovács Sebestyén 1914-től Tolna megye főis-pánja. Kovács Sebestyén Endre Paks község képviselőtestületének és Tolna vármegye tör-vényhatósági bizottságának tagja. 1929-től Tolna vármegye felsőházi követe. Kovács Imre 1939-től Tolna vármegye főispánja. A család előneve: madi. I rodalom: Hirn: Tm fejek.

KOVÁCS György, madi (Paks, 1840. ápri l is 2. — Gerjen, 1901. júl ius 1.) Táborszernagy. Birtokai közé tartozott Gerjen. I rodalom: RNL.

KOVÁCS Gyula (Felsőireg, 1875. október 4. — ?) Politikus. Főként kisgazdák és mezőgazdasági munkások helyzetével foglalkozott. 1910-ben a gyomai választókerület képviselője lett. 1912. június 7-én az ellenzéki képviselőket karhata-lommal eltávolították a Ház ülésterméből. Vá-laszul Kovács Gyula három lövést ado t t le Ti-sza István házelnökre. A lövések egyike sem talált. Tettéért a budapest i esküdtszék elé ál-lították. 1912-ben lemondott mandátumáról . I rodalom: RNL.

KOVÁCS István Id. NAGY KOVÁCS István

KOVÁCS János, K. ( ? 1886. — Sárpilis, 1970. február 17.) Földműves, mesemondó, népi táncos, a nép-művészet mestere. 200-nál több népdal t je-gyeztek le, tanultak meg tőle. Népművészeti tevé-kenységéért megkapta a „Szocialista Kultúrá-ért" kitütetést. I rodalom: Meghalt a Sárköz mesemondója. — Tolna megyei Népújság. 1970. február 16.

KOVÁCS József (Ismeretlen, ? — Alsónyék. 1919. ápri l is 25.) A munkásmozgalom mártír ja I rodalom: K. Balog: Éh.

KOVÁCS József, erdőteleki (Tengelic, 1832. február 11. — Erdőtelek, 1897. augusztus 6.) Sebészorvos egyetemi tanár. Orvosi oklevelét Bécsben szerezte. Balassa János mellett lett műtőnövendék, asszisztens. 1862-ben magán-tanár, 1868-ban, Balassa János halála után a sebészeti klinika tanára. 1874—1875-ben az egyetem rektora. Az Igazságügyi Orvosi Tanács első elnöke. Kiváló sebész volt, hólyagkő műté-tekkel kapcsolatos tanulmányai a külföldi szak-lapokban is megjelentek.

Művei : A hugykövekről. Bp. 1883.: Gyakorlat i sebészet. Bp. 1890. I rodalom: RNL.; MÉL. Megjegyzés: A Révai Nagy lexikona szerint Kovács József halá lának időpont ja: 1897. augusztus 7. 1896-ban nemesi cí-met kapott erdőteleki előnévvel.

KOVÁCS József, vasvári (Paks, 1832. február 17. — Nagysurány, 1894. október 2.) Színész. Részt vett az 1848—1849-es szabad-ságharcban. 1850-ben kezdte színészi pályá-ját. A budapesti Népszínháznak volt a tagja. A lak ja emlékezetes marad, mint a nemzet funerátoráé, aki a meghalt nevezetesebb em-berek koporsója előtt vitte a keresztet, utol já-ra Kossuth Lajos temetésén. I rodalom: RNL.

KOVÁCS Mátyás (Szelő, 1883. — Dalmand—Alsóleperd, 1919. augusztus 26.)

A munkásmozgalom mártír ja I rodalom: K. Balog: Éh.

KOVÁCS Sándor (Ismeretlen, 1887. — Szekszárd, 1919. augusz-tus 10.) A munkásmozgalom mártír ja I rodalom: K. Balog: Tolna megye.; K. Balog; Éh.

KOVACSICS György (Pécs, 1898. — Szekszárd, 1919. augusztus 17.)

A munkásmozgalom mártír ja I rodalom: A két forradalom.; K. Balog: Éh.

KÖDÖBÖCZ János Id. SOMOSI János

KŐHALMI István

(Alsópél, ? — Tamási, 1919. augusztus.) A munkásmozgalom mártír ja I rodalom: Beszélgetés egy negyven év előtt i szövetkezetről. = Tolna megyei Népújság. 1959. ápri l is 8.; K. Balog: Éh.

KÖLLÖ Miklós (Gye-rgyócsomafalva, 1861. — Bp., 1900. szep-tember 17.) Szobrász. Tanulmányait Münchenben végezte, Hess és Knabl vezetése alatt. Főműve Petőfi Sándor és Kossuth Lajos szobra, de emellett több jelentős alkotása van. A szekszárdi Ga-ray János szobor egyik alkotója Szárnovszky Ferenc mellett. I rodalom: Garay-album. Garay János emlékszobrának lelep-lezési ünnepére. Szerk. Bodnár István. Bp. 1898.; RNL.; ML.

KŐSZEGIEK LACKF1

KŐSZEGIEK [gy nevezték magukat az 1274-ben elesett Héder Henrik bán leszármazottai mindad-dig, míg á l landó családneveket (Herceg, Ka-kas, Rehonczi, Tamássy) nem vettek fel. A tör-ténetírók Németújvár iaknak is nevezik őket. I roda lom: Századok. 1895.: Hazai okmánytár. 124, 147, 151.; Anjou-kori okmánytár. 2 . ; PNL.; RNL.; Pataki: Tm kalauz.

KŐSZEGI Henrik ( ? _ ? 1309. október 23. —1310. május 5. kö-zött.) Bán, főúr. Héder Henrik f ia. 1301—1306. kö-zött somogyi, to lnai , baranyai ispán. I roda lom: Karácsonyi János: A magyar nemzetségek. 2. köt. Bp. 1901.; MÉL.

KŐSZEGI János

( ? ) Földbirtokos, főúr. A Héder-család tagja. Birtokai közé tartozott Tamási, f ia i felvették a Tamássy családnevet. I rodalom: Pataki: Tm kalauz.

KöVENDi Sándor (Szekszárd, 1889. — Szovjetunió, 1944.) A munkásmozgalom mártír ja I roda lom: Tolnamegyei Újság. 1920. február 14.—május 22-ig megjelent számai.; Kövendi Sándor: A proletárdiktatúra Szekszárdon. = Sarló és Kalapács. Moszkva 1935.; Kövendi Sándor. = Tolna megyei Népújság. 1959. február 8. ; Tolna megye.; K. Balog: Éh.

KRAMMER Mária (Paks, 1883. — Bp., 1949. ápri l is 5.) Pedagógus, szociáldemokrata, majd a kom-munista mozgalom harcosa. Egyetemi hal lga-tóként kapcsolódott be a munkásmozgalom-ba. 1918 novemberében a Kommunisták Ma-gyarországi Párt jának lett a tagja. A Tanács-köztársaság idején a pártfőiskolát vezette és tag ja volt a Budapesti Központi Forradalmi Munkás-, és Katonatanácsnak. A fehérterror idején Ausztriába, majd Németországba emigrált . 1926-ban a Szovjetunióban telepe-dett le. 1945. végén tért haza Magyarország-ra. I rodalom: MtL.

KRAMMER Sándor (Esztár, 1896. március 20. — Bp., 1920. május 19.) Nyomdász, a kommunista ifjúmunkás-mozga-lom mártírja. Részt vett az első v i lágháború-ban. A Kommunisták Magyarországi Párt jának és az If júmunkások Országos Szövetségének

alapító tagja. Munkatársa volt a Vörös Új-ságnak és a Vörös Gárda egyik szervezője. A Tanácsköztársaság idején a forradalmi tör-vényszék vádbiztosa. Ö vezette azt a buda-pesti karhatalmi alakulatot, amely a Tolna megyei el lenforradalmi lázadást leverte. A Ma-gyar Tanácsköztársaság megdöntése után a budapest i büntetőtörvényszék halálra ítélte, és kivégezték. I rodalom: Szabó Lajos: Szekszárdi vulkán. Visszaemlékezé-sek. Bp. 1959.; Svéd László: Utat tör az i f jú sereg. Bp. 1962.; K. Balog János: Emlékezés Krammer Sándorra. = Tolna megyei Népújság. 1973. március 20.; K. Balog: Tolna megye.; A két for rada lom. ; MÉL.

KRENMÜLLER Béla Id. TORMAY Béla

KRISZTINKOVICH Aladár (Kisláng, 1828. szeptember 15. —Enying, 1901. február 18.) Vízügyi szakíró. A Sió-szabályozó társulat igaz-gató ja volt. Megírta a Sió-szabályozás történe-tét 1835-től. I rodalom: RNL.

KRISZTINKOVICH Antal (Muth, 1827. október 10. — Bp., 1899. március 19.)

Ügyvéd. Kaposváron nyitott ügyvédi irodát. 1867-től törvényszéki, később árvaszéki ülnök. 1878—1890 között Győr megye főszámvevője volt. 1890-ben Vízügyi és Hajózási Közlöny cí-men szakfolyóiratot indított. I rodalom: RNL. Megjegyzés: A hajdani Muth, ma [regszemcséhez tartozik.

KUN-család Földbirtokos család. Birtokaik közé tartozott Bonyhád. I rodc lom: Pataki: Tm kalauz. Megjegyzés: A család korábbi névalak ja: Kl iegl.

KUNCZER J. Jenő (Szekszárd, 1892. — Szekszárd, 1969. decem-ber 17.) Ügyvéd. 1920-ban nyitott ügyvédi i rodát Szek-szárdon. A Tolnamegyei Nemzedék című lap egyik megalapítója és szerkesztője volt. I rodalom: Hirn: Tm fejek.

LACKFI-család Főúri, földbirtokos család. Birtokai közé tarto-zott Simontornya és a döbröközi mocsárvár. 1377-ben országos vásártartási engedélyt sze-reztek Simontornyának. I rodalom: RNL.; Kiss: Simontornya.; Pataki : Tm kalauz.

I.ACKFI - 45 - LÁSZLÓ

LACKFI Dénes, simontornyai ( ? _ ? 1366. utón.)

Erdélyi vajda. Kerekegyházi Lackfi István fia. 1343-tól főlovászmester, később Szörényi bán, erdélyi vajda, majd bolgár bán, viddini kapi-tány. i rodalom: Kiss: Simontornya.: MÉL.

LACKFI István, kerekegyházi ( ? _ ? 1353.)

Hadvezér. 1326-tól főlovászmester, majd Új-vár, Berencs és Bolondóc várnagya, 1331-től soproni, vasi, nyitrai ispán, 1343—1344-ben tár-nokmester, 1344-től erdélyi vajda. A nápolyi hadjáratban fővezér. 1351-től horvát és sziavon bán. Érdemeiért a Dunántúlon hatalmas bir-tokadományokban részesült. Birtokai közé tarto-zott Simontornya is. I rodalom: Karácsonyi János: A magyar nemzetségek. 1—2. Bp. 1900—1901.; Kiss: Simontornya.; MÉL.

LACKFI István, III. vagy simontornyai

( ? ) Főúr. Magas tisztségeket töl tött be. Tolna me-gyében is voltak birtokai. I rodalom: Karácsonyi János: A Lackfiak. = Délmagyarorszá-gi Történeti és Régészeti Értesítő. 1888.; PNL.

LACKFI Miklós, II. vagy döbröltözi

( ? ) Főúr. Magas tiszségeket töl tött be. Tolna me-gyében is voltak birtokai. I rodalom: Karácsonyi János: A Lackfiak. = Délmagyar-országi Történeti és Régészeti Értesítő. 1883.; PNL.

LAJOS, II. (Buda, 1506. jú l ius 1. — Mohács, 1526. au-gusztus 29.)

Magyarország és Csehország királya. 1518-ban Tolnára hívta össze az ország rendjeit. 1526-. augusztusában, a mohácsi csata előtt II. Lajos Szekszárdon ment keresztül seregével, majd a bátai apátságot látogatta meg. I rodalom: Brodarics István: De confl iktu Hungarorum tum Turcis ad Mohacz. Krakkó 1527. Ford. Szentpétery Imre. — Mcigyar Könyvtár. 1903.; Szerémi György lat in emlékirata Magyarország romlásáról. Ford. Mogyoróssy János. Arad 1884.; Erdélyi László: A mohácsi vész kora. Bp. 1941.; Fraknói Vilmos: II. Lajos udvara. Bp. 1878.; Székely György: A tö-rök hódítók elleni védelem ügye a Dózsa parasztháborútól Mohácsig. = Századok. 1952.; Pataki: Tm kalauz.

LAJTHA László (Bp., 1892. június 30. — Bp., 1963. február 16.) Zeneszerző, népzenekutató, Kossuth-díjas. A népzenei hagyományok feltárása során rendkí-vül értékes gyűjtő-, és kutatómunkát végzett. Tolna megyében Bogyiszlón és Öcsényben ké-szített népzenei felvételeket.

Művei: Lajtha László műveinek részletes b ib l iográf iá já t a Zenei lexikon. Főszerk. Bartha Dénes. 1. köt. Bp. 1965. közli. I rodalom: Gombosi Ot tó : Lajtha László. Melos 1929.; Avasi Béla: Au 70e anniversaire de László Lajtha. — Acta Ethnog-raphica. 1962. 3—4. szám.; ZL.; MEL.

LAKOS János Pál (Ismeretlen, 1882. — Szekszárd, 1920. szep-tember 29.)

A munkásmozgalom mártír ja I rodalom: K. Balog: Éh.

LAKY Imre Id. TORONYI Imre

LANDAUER Pál (Szekszárd, 1897. — ? 1944.) A munkásmozgalom mártír ja. I rodalom: Tolnamegyei Üjság. 1919. szeptember 21.; Tolna-megyei Újság. 1920. február 14.—május 22-ig megjelent szá-mai . ; Tolnamegyei Üjság. 1920. szeptember 11.; K. Ba log: Éh.

LÁSZLÓ, I. (? 1040. — ? 1095. júl ius 29.) 1077-től — 1095-ig Magyarország királya. 1092-ben bencés apátságot a lapí t Bátán, mely a 14. századtól nevezetes búcsújáróhely lett. I rodalom: Karácsonyi János: Szent László király élete. Bp. 1926.: Horváth Cyri l l : Szent László legendáinak eredetéről. Bp. 1928.; Lukcsics Pál: Szent László király ismeretlen le-gendája. Bp. 1930.; Toldy László: Szent László király élete. Bp. 1946.; Magyarország története. 1. köt. Bp. 1967.; A bá-tai apótság és Krisztus-vére ereklyéje. ír ták: Kónyi Már ia , Holub József stb. Szekszárd 1940.; Pataki : Tm kalauz. Megjegyzés: Halá la után, 1192-ben szentté avatták. A ma-gyar történelemben szent László néven vált ismertté.

LÁSZLÓ, IV. (? 1262. — ? 1290. júl ius 10.) 1272-től — 1290-ig Magyarország királya. Tol-na községet feleségének, Anjou Izabellának, más néven Erzsébetnek adományozta. I rodalom: Szabó Károly: Kun László. 1272—1290. = Magyar Történelmi Életrajzok. Bp. 1866.; Németh Gyula: Kun László király nyögérei. Bp. 1954.; Pataki: Tm kalauz. Megjegyzés: A történetírók IV. László királyt Kun László névalakban emlegetik.

LÁSZLÓ (LÖWI) Andor (Simontornya, ? — Som, 1919. augusztus 30.) A munkásmozgalom mártír ja. I rodalom: Hental ler Károly: Jelentés a fehérterror krónikájá-ból. == Népszava. 1919. október 2.; A határban a halál ka-szál. Fejezetek Prónay Pál napló jából . Bp. 1963.; K. Ba log :

LÁSZLÓ Edo Dezső (Simontornya, 1859. május 5. — Bp., 1933. már-cius 15.) Vegyész, borász. Tanulmányai elvégzése után Franciaországban a borászat kérdéseivel fog-lalkozott. 1886-ban a műegyetem tanára lett.

LÁSZLÓ - 46 - LEOPOLD

Számos cikke, tanulmánya je lent meg a borá-szat témaköréből. Műve i : Magyarországi agyagok chemiai és mechanikai elem-zése. Bp. 1886.; A bor extrakt tar ta lmának gyors megha-tározása. == Borászati Lapok. 1890.; A természetes és gyártott bor felismerése. = Természet Tudományi Közlemények. 1893.; A bortörvény ügyéről. = Természet Tudományi Közlemények. 1895.; Borászatunk fej lődése. = Borászati Lapok. 1920. I roda lom: Hajós Görgy: A borvizsgálat magyar úttörői . = Országos Borminősítő Intézet Évkönyve. 1952—1962. Bp. 1963.; RNL.; MÉL. Megjegyzés: László Ede Dezső névváltoztatás előt t i név-a l ak j a : Lőwy Ede Dezső.

LÁSZLÓ János (Simontornya, ? — Simontornya, 1924.) A munkásmozgalom mártír ja. I roda lom: A határban a halál kaszál. Fejezetek Prónay Pál nap ló jábó l . Bp. 1963.; K. Balog: Éh.

LÁTRÁNYI István (Ismeretlen, ? — Dombóvár, 1921.) A munkásmozgalom mártír ja. I roda lom: A két for rada lom. ; K. Ba log : Éh.

LAUFF Sándor (Bátaszék, 1884. — ? 1919. ? ) A munkásmozgalom mártír ja. I roda lom: K. Balog: Éh.

LÁZÁR J. Pál (Újpest, 1912. — Szekszárd, 1970. december 10.) Tanár, festőművész, szobrász, fametsző. A kép-zőművészeti Főiskolán végzett, 1935-ben nyert rajztanári oklevelet. Csók István és Glatz Osz-kár tanítványa volt. A szobrászatot Szentgyörgyi Istvántol, a fametszést Varga Nándor Lajostói tanul ta. 1933—1936 között több fővárosi pla-kátpályázaton díjazták műveit. Egy főiskolai pályázaton Nemes Marcell d í ja t kapott. 1946-ban költözött Szekszárdra. Részt vett a Tolna megyei Képzőművészek Munkacsoport jának megalakításában. 1963-ban tag ja lett a Kép-zőművészeti A lapnak. A Képzőművészek Dél-Dunántú l i Szervezetének is tag ja volt és Tolna megyei titkára. I rodalom: Tolna megyei képzőművészek. Szekszárd 1969.: Lázár J. Pál—Simsay Ildikó—Szily Géza kiál l í tása. Szekszárd 1967.; Csányi László: Lázár Pál ha lá lára. = Tolna megyei Népújság. 1970. december 15.

LECHNER Loránd Id. KISMARTY LECHNER Lo-ránd

LEHR Albert (Sárszentlőrinc, 1844. ápril is 25. — Bp., 1924. május 9.) Nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia le-velező tagja. Sopronban teológiát végzett 1865-

től Sárszentlőrincen, később Bonyhádon, 1873-tól Budapesten gimnáziumi tanár. Nyelvtudo-mányi cikkei, tanulmányai a Magyar Nyelv, a Magyar Nyelvőr és a Budapesti Szemle című lapokban jelentek meg. A legjelentősebbek Arany Jánosról írt dolgozatai. Verses és prózai műfordításokat is készített. Iskolai tankönyveket is írt. Müvei : Disznóták. Tréfás versek. Bp. 1888.; Toldi , nyelvi és tárgyi bő magyarázatokkal. Bp. 1882.; Arany-magyarázatok. = Magyar Nyelv. 1905-től. I rodalom: Balassa József: Lehr Albert . = Nyugat. 1923.; Fe-nyő Miksa: Lehr Albert . = Nyugat. 1924.; Császár Elemér: Lehr Albert . = Akadémiai Értesítő. 1929.; MIL.; MÉL.

LEHR Zsigmond (Sárszentlőrinc, 1841. szeptember 1. — Pozsony, 1871. szeptember 3.) Műfordító. Sopronban és a hallei egyetemen hal lgatot t teológiát és fi lozófiát. Pozsonyban tanított hazatérése után. Versei és irodalmi tárgyú cikkei a korabeli lapokban jelentek meg. Angol, francia és olasz költőktől fordított. Ma-gyarra fordította Shakespeare: Perikies és IV. Henrik című drámáit . Munkái többségét Lőrin-czi Zsigmond néven tette közé. I rodalom: M I I . ; MÉL.; RNL. Megjegyzés: A Magyar i rodalmi lexikon szerint Lehr Zsig-mond születési helye: Sárszentmiklós.

LENGYEL János (Kajdacs, 1887. — Kajdacs, 1929.) A munkásmozgalom mártír ja. I rodalom: K. Balog: Éh.

LEOPOLD Kornél (Szekszárd, 1865. ápril is 29. —Bp., 1939. júl ius 29.) Ügyvéd, lapszerkesztő. Szerkesztője és kiadótu-lajdonosa a Tolnavármegye című lapnak. A Közérdek és a Tolnavármegye című lapok egye-sülése után az új lap főszerkesztője lett. A Tol-navármegyei Takarék és Hi te lbanknál előbb ügyvéd, 1911-től vezérigazgató. I rodalom: Harminckilenc év. = Tolnamegyei Újság. 1933. jú-lius 5.; Dr. Leopold Kornél. = Tolnamegyei Újság. 1939. augusztus 2.; H i rn : Tm fejek.

LEOPOLD Lajos (Szekszárd, 1879. december 5. — Tótvázsony, 1948.) Szociológus. Budapesten végezte egyetemi ta-nulmányait, majd külföldön folytatott hosszabb időn át tanulmányokat. 1928-tól a Közgazda-sági Egyetem és c Műegyetem előadója. Kuta-tásainak eredményeit különféle folyóiratokban tette közzé. Müvei : A presztízs. Bp. 1911.; Prestige. A psychological study of social estimates, London 1913.; Aranykapu. 1926.; Elmélet nélkül. Bp, I rodalom: RNL.

LÉVAY-CSEH - 47 - LŐWI

LÉVAY-CSEH család Földbirtokos család, a Kapós—Koppány vidéke birtokaik közé tartozott. I rodalom: Pataki: Tm kalauz.

LIEBBALD Béni (Dombóvár, 1844. szeptember 10. — ? 1904. szeptember 8.) Gyiimölcskertész, szakíró, tanító, lapszerkesztő. 1862-ben nyert tanítói oklevelet Pécsett. Részt vett a Baranya megyei gazdasági egylet meg-alapí tásában, egy ideig titkára is volt. Me-csekszabolcs község határában gyümölcsker-tészetet létesített. 1883-ban Baranya megye te-rületére vándortanítónak nevezték ki. 1875-től szerkesztője volt a Gazdasági Néplapnak, ro-vatvezetője a Kert című szaklapnak. Művei : Népszerű földrajz. Pécs 1872.; Népszerű gazdászat-tan. Balcsa 1872.; A gazda kalauza. Pécs 1875.; Gyümölcsé-szeti egyveleg. Bp. 1887. I rodalom: Vaday József: Magyar tanférf iak. Békéscsaba 1896.; L iebbald Béni. = A Kert. 1904.; MÉL.

LIEBBALD Gyula Tamás (Morvaország, 1780. tá ján — Dombóvár, 1846. augusztus 3.) Bölcsészdoktor, orvos. 1806-tól a keszthelyi Georg ikonban az állatgyógyászat tanára. 1818-ba n az akkor létesült akadémia tanára lett. 1825-től az Esterházy-hitbizomány ozorai ura-da lmának főállatorvosa volt. Jelentős a szak-i rodalmi tevékenysége. Művei : über die zweckmässeste Methode, d ie Schafe von den Blättern zu sichern. Wien 1817.; Ratio Studiorum in theoretico — practico scientiarum et art ium rural ium . . . Wien 1824. I rodalom: Süle Sándor: A keszthelyi Georgikon. Bp. 1967.; RNL.; MÉL.

LINDE Konrád (Váral ja, 1887. — Váral ja, 1936.) Gépész, a Tolna megyei munkásmozgalom ki-emelkedő alakja. A Magyar Tanácsköztársaság idején a váral jai direktórium elnöke volt. Az el lenforradalom idején Bonyhádra hurcolták és megkínozták. Sírja Vára l ján van. I rodalom: K. Balog: Tolna megye.; A két for radalom.; Tol-na megye.

LINEK Lajos (Gyönk, 1859. november 17. — Cleveland, 1941. júl ius.) Festő, grafikus. Tanulmányait a budapesti Mintarajziskolában végezte. Korán feltűnt hírlapil lusztrációival a Borsszem Jankó, Ka-kas Márton és a Mátyás Deák című lapokban. A kiállításokon il lusztrációkkal, portrékkal sze-repelt. 1910-ben kivándorolt Amerikába. Mű-vei a Magyar Nemzeti Galér iában és a Leg-újabbkor i Történeti Múzeumban vannak.

I rodalom: Linek Lajos. = Új Idők. 1897.; Lyka: Linek a Sza-lonban. = Új Idők. 1907.; Meghal t Linek Lajos. Bp. 1941.; ML.; MÉL. Megjegyzés: A Magyar életrajzi lexikon adata i szerint Linek Lajos halálának időpont ja : 1941. augusztus.

LISZT Ferenc (Dobor ján, 1811. október 22. — Bayreuth, 1886. júl ius 31.)

Zeneszerző és zongoraművész. A vi lághírű ze-neköltő gyakori vendége volt Augusz Antal művészetpártoló szekszárdi földbirtokosnak. 18461

október 13-án látogatot t először Szekszárdra, majd október 18-án a régi megyeháza nagy-termében hangversenyt adott. A város lakosa-inak ünneplésére este az Augusz-ház nyitott ab laka in át koncertet adott. Első látogatása után szinte évről évre el látogatott Szekszárdra. Kirándulásokat tett a szomszédos községekbe, a szekszárdi szőlőkbe. Többször játszott az új-városi és a belvárosi templom orgonáján. 1870-ben hangversenyt adot t a Szekszárd-szálló nagytermében. 1876-ban járt utol jára Szek-szárdon. A megye iránti szeretete mutatkozik meg levelezéseiben.

Művei : Liszt Ferenc műveinek b ib l iográf iá já t Id. Zenei le-xikon. Főszerk. Bartha Dénes. 2. köt. Bp. 1965. I rodalom: Ordas Iván: Liszt Ferenc szekszárdi barát ja. = Tolna megyei Népújság. 1967. május 28.; Abay Nemes Gyu-la : Liszt Ferenc emléke Pakson. — Tolnamegyei Újság. 1934. november 7.; Bal labás László: Eddig ismeretlen Liszt-ereklye Szekszárdon. = Tolna megyei Népújság. 1972. január 29.: Bodnár István: Liszt Ferenc Szekszárdon. = Tolnamegyei Újság. 1929. ápri l is 20.—május 11.; Csekey l i t ván : Liszt Fe-renc Baranyában. = Irodalomtörténet. 1959.; Földes László: Rézkarcok Liszt Ferenc életéből. = Tolnamegyei Újság. 1936. ápri l is 11.; Laczó Zol tán: Liszt Ferenc több ízben vendéges-kedett . . . Augusz Antal szekszárdi otthonában. = Muzsika. 1971. 1. szám.; Liszt Ferencről. — Népszabadság. 1961. ok-tóber 22.; Ordas Iván: Liszt Ferenc Szekszárdon. A torony-szoba lakója. — Bor, paprika és mise. = Tolna megyei Népújság. 1965. ápri l is 9.; Rónai Miklós András: Honfitár-sunk: Liszt Ferenc. = Magyar Hírek. 1961. augusztus 15.; Tucsni László: Liszt Ferenc Szekszárdon. = Sárköz. 1956.; A Szekszárdi Kaszinó 90 éve. Szekszárd 1932.; Liszt Ferenc válogatott írásai. 1—2. köt. Bp. 1959.; Liszt (Ferenc): Briefe aus ungarischen Sammlungen. 1835—1886. Ges., erl. von Mar-git Prahács. Bp. 1966.: Pataki: Tm kalauz.; Pataki : Megyénk történelmi. ; Bodnár—Gárdonyi : Bezerédj.; Bodnár: Bezerédj.; ZL.; MÉL.

LŐRINCZI Ferenc (Szekszárd, 1846. — Bp., 1898. március 1.) Orvos. Tanulmányai elvégzése után a belügy-minisztérium egészségügyi osztályán szolgált. Szépirodalmi munkássága is említésre méltó. A közegészségügy kérdéseivel foglalkozott. Szerkesztője volt a Mátyás Deák című élclap-nak 1871—1874. között. Művei : Vezérkönyv közegészségügyi szolgálat terén. Bp. 1882.; A közegészségügyi közigazgatás kézi könyve. Bp. 1890.; Ho-gyan menthetők meg a tüdőgümőkórosok. Bp. 1895. I rodalom: MÉL. Megjegyzés: Korábbi névalakja Laurencsics Ferenc.

LŐRINCZI Zsigmond Id. LEHR Zsigmond

LŐWI Andor Id. LÁSZLÓ (LÖWI) Andor

LUTTERBERGER - 48 - MÁRKUS

LUTTENBERGER Ágost Id. TIHANYI Ágost

MADI KOVÁCS-család Id. KOVÁCS-család

MAGYAR Imre

(Dunaföldvár, 1791. május 19. — Szabadka, 1871. szeptember 22.) Mezőgazda. A keszthelyi Georgikon tanára. Magyar László Afr ika-utazó nevelő apja. Je-lentős a szakirodalmi tevékenysége. I roda lom: Magyar Imre. = Akadémiai Értesítő. 1872. 6. szám.; MÉL.

MAGYAR László (Szombathely, 1818. november 13. — Ponto do Cujo, 1864. november 9.) Utazó, földrajzi író, az Afrika-kutatás egyik út-törője, a Magyar Tudományos Akadémia leve-lező tagja. Tanulmányait Dunafödváron, Kalo-csán, Szabadkán végezte. 1843-tól a f iumei tengerészeti iskola hal lgatója. Min t császári tengerészkadét Dél-Amerikába hajózott. Szol-gá la tá t elhagyva, mint tengerésztiszt, spanyol, argentínai hajókon. Ango lában egy afr ikai né-ger fejedelem szolgálatába lépett. 1848-ban egy nagyobb kongói utat tett. 1849-ben Dél-Afr ikában telepedett le, feleségül vette a bihéi néger fejedelem leányát. Kereskedelmi út jai t földrajzi és néprajzi megfigyelésre használta fel. A bejárt területekről térképeket készített. Utazásairól készített írásait a Magyar Tudomá-nyos Akadémiának küldte el.

Müve i : Magyar László délafr ikai utazásai. 1849—1857. évek-ben. Kiad. Hunfalvy János. Pest 1859.; Magyar László déi-af r ika i levelei és naplókivonatai . Pest 1857.; Rövid utasítás a Moluva vagy Moropuu és Lobálországokról. = Akadémiai Értesítő. 1859.; A dé la f r ika i Munda-Evámbo, Lungo és Kapota tartományok ál talános fö ld i rat i vázlata. = Akadémiai Ér-tesítő. 18Ó2. I roda lom: Hunfalvy János emlékbeszéde Magyar László fö-lött. = Budapesti Szemle. 1874. 4. köt. ; Thirring Gusztáv: U jabb adatok Magyar László életrajzához. = Földrajzi Köz-lemények. 1888.; Thirr ing Gusztáv: A Dél-Afr ikában tett leg-nevezetesebb utazások rövid vázlata. Bp. 1884.; Bendefy Lász-ló : Magyar László. 15 év Dél-Afr ikában. Bp. 1934.; Thirring Gusztáv: Magyar László élete és tudományos működése. Bp. 1937. Németh Itare: Magyar László Af r ikában. = Élet és Tu-domány. 1967. június. ; Németh Imre: Őserdők mélyén. Re-gény. Bp. 1953.; Bánfy János: Magyar László utazásai és ka land ja i . ; Békés: Hazádnak. ; Pataki: Megyénk történelmi.

MANNINGER Gusztáv Adolf (Sopron, 1880. január 11. — Debrecen, 1954. szeptember 15.) Mezőgazdász, egyetemi tanár, a mezőgazda-sági tudományok kandidátusa. 1909-től Rácbo-lyon volt gazdatiszt, az első v i lágháború alatt Istr iában egy 40 000 kh-as gazdaságot veze-tett. 1918-ban a németbolyi és a fürgedi bir-tokok kormányzója lett. Itt kezdte meg a ne-mesített búzafaj ták termesztését és tudomá-nyosan megalapozott gazdálkodással ál landó-

sította a kiemelkedő termésátlagot. Itt alakítot-ta ki a róla elnevezet talajművelési rendszert. Müvei : Milyen búzát termeljünk? = Köztelek. 1929.; Talaj-nedvesség-gazdá lkodás. . . = Mezőgazdaság. 1934.; Der Ac-kerboden als Biodinamische System. = Bodenkunde und Pflanzenernahrung. 1937. 4. füzet.; A ta la j életének és táp-lálóanyag-készletének biztosítása megfelelő talajművelés-sel. Bp. 1938.; Szántóföldi vetésforgó. . . Közrem. Hajas Jó-zsef. Bp. 1950.; A ta la j sekély művelése. Bibl iográf iával , kiad. Manninger István. Bp. 1957.; Gazdasági növények ter-mesztése. Társszerző: Bittera Miklós. Bp. 1943.; A lucerna termesztése és védelme. Társszerző: Kemenesy Ernő. Bp. 1966.; Szántóföldi növények á l la t i kártevői, különös tekin-tettel a nagyüzemi védekezésre. Bp. 1960.; üzemi növényvé-delem. Társszerző: Kacsó András, Kerekes Gyula. Bp. 1963. I rodalom: Bánlaki Sándor: Vetőmagtermesztés. Bp. 1955.; Mezőgazdasági lexikon. Főszerk. Muraközy Tamás. 2. köt. Bp. 1958.; MÉL.

MARCZALIAK Földbirtokos család. Az Anjuok korában meg-kapják királyi adományként a tolnai uradal-mat. I rodalom: PNL.; RNL.

MÁRIA TERÉZIA (Bécs, 1717. május 13. — Bécs, 1780. novem-ber 29.) 1740-től — 1780-ig Magyarország és Csehor-szág királynője, Ausztria főhercegnője, 1745-től német-római császárné. 1777-ben megszün-tette a szekszárdi javadalmas apátságot és birtokait a nagyszombati egyetem fenntartásá-ra rendelte. I rodalom: Marczal i Henrik: Már ia Terézia. = Magyar Törté-nelmi Életrajzok. 18. szám. Bp. 1891.; Eckhart Ferenc: A bécsi udvar gazdasági pol i t ikája Magyarországon Mária Terézia korában. Bp. 1922.; Wel lmann Imre: A jóságos királynő, Már ia Terézia. = Élet és Tudomány. 1961.; Pataki : Tm ka-lauz.

MÁRKUS Dezső (Paks, 1862. október 15. — Bp., 1912. decem-ber 3.)

Jogtudós, jogi író, lapszerkesztő. 1894-től az igazsógügymimisztérium munkatársa, 1911-től kúriai bírói rangban. Szerkesztője a Jogi Szem-le című szakfolyóiratnak, valamint a Magyar Törvénytár — Corpus juris hungar ic i című mű miíleneumi emlékkiadasnak. Több forrásta-nulmányt is írt, és számos döntvénytárnak, a Magyar Jogi Lexikonnak, és Fodor Árminnal közösen a Magyar magánjog I—IV. kötetének szerkesztője volt. Művei: A Pragmatica Santcio lényege. Bp. 1888.; A Corpus juris hungarici és a magánjogi kodif ikáció. Bp. 1889.; A régi magyar el járás ga l l ia i eredete. Bp. 1899.; Magyar köz-jog. Bp. 1906.: A választójog. Bp. 1912.; A végrehajtási törvény. Bp. 1886.; Felsőbíróságaink elvi határozatai. 15. köt. Bp. 1899.; Külföldi Biztosítótársaságok Magyarországon. Bp. 1891.; A házassági jog és anyakönyvi törvény kéziköny-ve. Bp. 1895.; A polgár i törvénykezési rendtartás kézikönyve. Bp. 1894.; Polgári perrendtartás. Bp. 1895.; A holtkézi tör-vények Magyarországon. Bp. 1396.; A házasságon kívül szü-letett gyermek joga. Bp. 1897.; A biztosító magánvál lala-tokról. Bp. 1900.; A végrehajtási el járás zsebkönyve. Bp. 1907.; Magyar közjog a hatályban lévő jogforrások a lapján. Bp. 1910.; A választójog. Bp. 1912. I rodalom: RNL.; MÉL. Megjegyzés: A Magyar életrajzi lexikon szerint Márkus De-zső születésének ide je : 1862. október 13.

- 49 - MÉREY

MARTON Sándor (Lovasberény, 1868. szeptember 3. — Kecske-mét, 1940. január 15.) Irodalomtörténész, pedagógus. Gyönkön, Deb-recenben, Kecskeméten tanított. Kecskemét irodalmi életében jelentős szerepe volt. Értéke-sek a Katona Józsefre vonatkozó kutatásai, írásai. Müvei : A gályarabok története. Bp. 1895.; A kurucvilág éne-kekben. Bp. 1905.; Katona József költői öntudatossága. Kecs-kemét 1930. I rodalom: MÉL.

MÁT AI Antal (Lengyel, 1935. — Bp., 1956. október.) A munkásmozgalom mártír ja. I rodalom: El lenforradalmi erők a magyar októberi esemé-nyekben. Bp. 1957.; Haypál Tibor: A hős életút ja. Szekszárd 1961.; R. Ba log: Éh.

MÁTYÁS, I. (Kolozsvár, 1443. február 23. — Bécs, 1490. ápri l is 6.) 1458-tól — 1490-ig Magyarország királya. Má-tyás király és családja gyakran felkereste a bátai apátságot, gazdagon megajándékozták a templomot egyházi felszerelésekkel, ruhákkal és más tárgyakkal. Mátyás király 1463 máju-sában három ízben is já r t Bátán. Több ízben erélyesen beleszólt az uralkodó osztály vagyon-szerző, jobbágyságot sújtó viszályaiba. 1476-ban megszüntete Döbrenthey Tamás bátaszéki és szekszárdi apát törvénytelen vámszedését. Ugyancsak igazságot szolgáltatott, amikor a tolnai lakosokat érte hasonló sérelem. 1463-ban és 1468-ban országgyűlést tartott Tolnán. Vitéz János nem értvén egyet Mátyás nyugati pol i t ikájával, összeesküvést szőtt ellene. Az összeesküvők fő fészkét, a szekszárdi várat Mátyás 1471-ben leromboltatta. 1482-ben a si-montornyai vár tu la jdonjoga, mivel Gara i utód nélkül halt el, Mátyás királyra szállt.

I rodalom: Teleki József: A Hunyadiak kora Magyarországon.; Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunya-diak korában.: Magyar d ip lomácia i emlékek Mátyás király korából. Bp. 1874—1878.; Fraknói Vilmos: Hunyadi Mátyás király. = Magyar Történelmi Életrajzok. 6. köt. Bp. 1890.; Fraknói Vi lmos: Mátyás király levelei. 1—2. köt. Bp. 1893— 1895.; Mátyás király. Szerk. Márki Sándor. Bp. 1900.; Gulyás Pál: Mátyás király könyvtára. Bp. 1916.; Tóth Zol tán: Má-tyás király idegen zsoldos serege. Bp. 1925.; Bibl iotheca Corvina. Mátyás király budai könyvtára. Bp. 1927.; Mátyás király emlékkönyv. 1—2. köt. Szerk. Lukinich Imre. Bp. 1940.; Guoth Kálmán: Mikor született Mátyás király? Kolozsvár. 1943.; Elekes Lajos: Mátyás és kora. Bp. 1956.; Mátyás a kortársak között. Szerk. H. Balázs Éva. Bp. 1957.; Balogh Jolán: Művészet Mátyás király udvarában. Bp. 1966.; Pataki : Megyénk történelmi. ; Kiss: Simontornya.; Pataki: Tm kalauz.; RNL.; MÉL.; PNL. Megjegyzés: Több kézikönyv Mátyás király születésének idejét 1440. február 23-i dátummal je lö l i .

MATTYÓK Aladár (Pomáz, 1882. december 28. — Bp., 1960, feb-ruár 3.) Építészmérnök. Számos sportlétesítményt terve-zett, melyek közül a Mil lenáris Sporttelep ter-

vezése nemzetközi elismerést váltott ki. Mattyók Aladár tervezte a szekszárdi strandfürdőt is. Müvei : Strandfürdők és uszodák létesitése. Bp. 1931. I rodalom: Haidekker János: A szeFszárdi strandfürdő. = Tér és Forma. 1933.; Schmidl Ferenc: Székesfehérvár új strand-fürdője. = Tér és Forma. 1934.; MÉL.

MAURER Mihály Id. TEVELI Mihály

MAUTNER Gyula

(Bp., 1887. — Szekszárd, 1919. augusztus 10.) A munkásmozgalom mártír ja. I rodalom: Gondolatok a munkásmozgalmi kiál l í táson. = Tol-na megyei Népújság. 1959. március 20.; A két forradalom.; K. Balog: Éh.

MEGYERCSY Béla (Fadd, 1879. december 30. — Zürich, 1925. szeptember 30.) Lelkész, lapszerkesztő. Pécsett, Seregélyesen, Dunapata jon volt lelkész. Szerkesztője az Éb-resztő és a Magyarság című lapoknak. I rodalom: Nyáry Pál: A pécsi református egyház története. Pécs 1908.; Kiss Sándor: I f júsági munka a magyar refor-mátus egyházban. Bp. 1941.; MÉL.

MEHRWERT Ignác (? — Szekszárd, 1891.) Szekszárdi főjegyző. Róla mintázta meg Garay János költő ,,Az obsitos" furfangos diákját. Müvei : Jegyzőkönyv. Tolnamegye monographiájának megírá-sához beszerzett adatokról Szekszárd nagyközséget i l letőleg. Paks 1884. I rodalom: Garay János: Az obsitos. Bukarest 1970.; Pataki: Tm kalauz.

MERCY, Claudius Florimund (Lotharingia, 1666. — Itália, 1734. június 29.) Császári fővezér, tábornagy. 1722-ben megvá-sárolta a hőgyészi uradalmat Sinzendorf varas-di városparancsnoktól. Magyar lakosokat tele-pített Kölesdre. Jelentős szerepe volt a mocsa-ras vidékek egy részének lecsapolásában. Tá-mogatta a selyemhernyó-tenyésztés ügyét is. 1733-ban az itál iai hadszíntérre vezényelték, ahol Parma közelében életét vesztette. I rodalom: Szentkláray Jenő: Mercy Claudius Florimund kor-mányzata a temesi bánságban . . . = Akadémiai értesítő a történettudomány köréből. Bp. 1909.; Baráti Lajos: Adatok Mercy Klaudius Florimund gr. életéhez. Temesvár 1910.; PNL.; MÉL.; Pataki: Tm kalauz.

MERCY, Kolozs Florimund Id. MERCY, Claudi-us Florimund

MÉREY Mihály

( ? ) Szekszárdi apát. Mérey Mihály az utolsó szek-szárdi javadalmas apát , Mária Terézia király-nő 1777-ben megszüntette a szekszárdi java-dalmas apátságot. I rodalom: Pataki: Tm kalauz.

MERKL - 50 - MOLNÁR

MERKL József (Tolna, 1811. — Tolna, 1887.) Zeneszerző. Első szerzeményét Tolnán adták elő, később Kalocsára került mint alt ista. 1829-ben Bécsben J. Drechsler növendéke volt. 1831-ben tért vissza Pestre, ahol Serwaczynski Sta-nislaw-val és Dömény Sándorral magán zene-tanodá t alapított. I roda lom: Bartalus: Merk l József. *= Ország Tükre. 1862. 12— 14. szám.; ZL.

MÉSZÁROS Ede (Fehértemplom, 1889. március 18. — Debre-cen, 19Ó4. júl ius 22.) Klasszika-filológus, egyetemi tanár. 1919-től 1927-ig a dombóvári gimnázium tanára. Ta-nulmányaiban fő leg a görög és latin f i lo lógi-ával és a középkori latinság problémáival fog-lalkozott. Műve i : Smyrnai Bion. = Egyetemes Phi lo lógia i Közlöny. 1913.; A horatiusi satira sermója. Pécs 1932.; A kétezeréves

Quintus Horatius Flaccushoz, Pécs 1935.; Sopianae,- Pécs ró-maikor i neve. = Egyetemes Phi lológiai Közlöny. 1936.; Ver-g i l ius eschatológiájához. =» Egyetemes Phi lo lógia i Közlöny. 1936.; Qua ratione Anonymus Hungarus in conscribendis Ges-tis suis Sacra Scriptura usus sit. Quinqueeclesiae. 1936.; Decimus Junius Juvenalis életéhez. = Egyetemes Philológiai Közlöny. 1937.; A magyarországi középkori lat inság főbb sa-játosságai. = Műhely. 1937—1939.; De cultu l i t terarum et de l ingua Latina Hungár iáé medii aevi : Per lo studio e l'uso de lat ino. Roma 1940.; Vergil ius és az őskeresztény felira-tok. = Egyetemes Phi lo lóg ia i Közlöny. 1941.; Horatius rus-t icus. = Antik Tanulmányok. 1955. I roda lom: MÉL

MÉSZÁROS Gyula (Szakcs, 1883. március 28. — New York, 1957.) Etnográfus, oriental ista, költő, egyetemi tanár. 1904—1906-ban török nyelvi tanulmányokat folytatott Konstatinápolyban, majd a Volga vi-déki csuvasok és tatárok között folklórgyűjtéssel foglalkozott. Hazatérve a Magyar Nemzeti Mú-zeum munkatársa lett. Többször jár t külföldön, 1932-ben a Műemlékek Országos Bizottságá-nak lett a munkatársa. 1951-től New Yorkban élt. Néprajzi népköltés gyűjtése, főleg csuvas anyaga képvisel tudományos értéket. Müve i : Csuvas népköltési gyűjtemény. 1—2. köt. Bp. 1909— 1912.; Török költők. Műfordítások. Bp. 1910.; Magna Ungaria, a baskír—magyar kérdés. Bp. 1910.; A Boszporusz part ján. Bd . 1911.; Die Pakhy-Sprache. Chicago. 1934.; Ciprus-lombok a la t t . Pécs 1905. I roda lom: MIL.; MÉL. Megjegyzés: Művelnek egy részét M. Gy. és Fuád Eminuddin álnéven írta.

mesziegnyei SZERECSEN-család Id. SZERE-CSEN-család

MIHALIK Gézáné sz. Bertalan Margit (Bp., 1881. — Paks, 1919. augusztus 13.) A munkásmozgalom mártírja. I roda lom: Kioltott fáklyák. Emlékezések a fehérterror peda-gógus-áldozatairól. Szerk. Bihari Mór. Bp. 1963.; K. Balog: Éh.

MIKLÓS István (Ozora, 1898. — Ozora, 1947. december 21.) A munkásmozgalom kiemelkedő harcosa. I rodalom: Tolna megye.; K. Balog: Éh.

MIKLÓSI-MUTSCHENBACHER ödön (Szekszárd, 1881. szeptember 10. — Szekszárd, 1942. ápri l is 20.) Festő és illusztrátor. Az Iparművészeti Iskolá-ban és a Mintarajz iskolában végzett tanulmá-nyai után Szekszárdon dolgozott. Művei több-ségben f igurál is kompozíciók és tájképek. Éle-lapokba is gyakran rajzolt. I rodalom: Miklósi Ödön festőművész kiál l í tásának megnyi-tása. = Tolnamegyei Újság. 1933. december 2.; Miklósi Ödön. = Tolnamegyei Újság. 1942. ápr i l is 22.; Hi rn: Tm fejek.; ML.

MISKOLCZI Gáspár (Alsónyék, ? — Alsónyék-Pörböly, 1919. április.) A munkásmozgalom mártírja. I rodalom: K. Ba log: Éh.

MISZLAI János (Szilasbalhás, 1901. március 2. — ? 1943.) Kőműves. 1925-től 1929-ig tag ja volt a Szociál-demokrata Pártnak, majd ki lépett a pártból, miután nem értett egyet a párt pol i t ikájával. Később kapcsolatba került az ozorai i l legá-lis szervezettel, saj tóanyagukat olvasta, azo-kat továbbítota. Ezért, 1935-ben a pécsi tör-vényszék elítélte. 1942. tavaszán munkaszolgá-latra vonultatták be. A Don vidékére vitték, ahol nyoma veszett. I rodalom: K. Balog János: Miszlai János. Kézirat. Tolna megyei Levéltár.

MOHAI István (Nagydorog, 1922. — Miskolc, 1956. október.) A munkásmozgalom mártírja. I rodalom: El lenforradalmi erők a magyar októberi esemé-nyekben. 3. köt. Bp. 1957.; K. Balog: Éh.

MOL.ETZ Géza (Sásd, 1888. — Tamási, 1919. augusztus 18.) A munkásmozgalom mártírja. I rodalom: K. Ba log : Éh,

MOLNÁR György (Nagykanizsa, 1887. — Tamási, 1919. augusz-tus 18.) A munkásmozgalom mártír ja. I rodalom: A nép sarkára ál l t . = Tolna megyei Népújság. 1969. március 13.; Simon Károly: Nyolcvanöt éve született Molnár György. — Tolna megyei Népújság. 1972. június 11.; Kioltott Fáklyák. Emlékezés a fehérterror pedagógus-áldoza-taira. Szerk. Bihari Mór. Bp. 1963.; A két forradalom.; K. Balog: Éh.

MOLNÁR - 51

MOLNÁR István (Kajdacs, 1906. augusztus 10. — Kajdacs, 1954. szeptember 24.) Földműves, a kajdacsi termelőszövetkezet elnöke A termelőszövetkezeti mozgalommal szemben ál ló erők áldozata lett. I rodalom: Kajdacsi községi tanács anyakönyve.

MOLNÁR József (? — ? 1919. augusztus.)

Vadőr. A kalocsai érsekséghez tartozó gemen-ci erdőség hátfői részén volt alkalmazott. A fe-hérek 1919. augusztusában kivégezték. I rodalom: K. Balog János: Molnár József. Kézirat. Tolna megyei Levéltár.

MONASZTERLY-család A törökök kiűzése után megkapta a zombai ura-dalmat Dőry Lászlóval közösen. I rodalom: RNL.; Pataki : Tm kalauz.

MORGENSTERN Izsó (? — Dunaföldvár, 1919. augusztus 20.) Kereskedő. Bölcskei vegyeskereskedő. Az ellen-forradalmárok elfogták, és Dunaföldvárott agyonlőtték. Tevékenysége ismeretlen. I rodalom: K. Balog János: Morgenstern Izsó. Kézirat. Tolna megyei Levéltár.

MOYS-nemzeSség Főúri család. Dombóvár-Tüske pusztán ál l t a Moys nemzetség monostora. IV. Béla és Kun László király uralkodása idején nádori méltó-ságot viselt. Tagjai alapították az ábrahámi monostort. Majos község névadója. I rodalom: Szőke Sándor: Dombóvár. 2. kiad. Bp. 1971.; RNL.; Pataki: Tm kalauz.

MUTSCHENBACHER ö d ö n Id. MIKLÓSI-MUT-SCHENBACHER Ödön

MÜLLER Adolf (Tolna, 1801. október 7. — Bécs, 1886. júl ius 29.) Zeneszerző. A Theater an der Wien karmeste-re volt. 640 színpadi műhöz komponált zenét. Magyarországon is népszerű volt. I rodalom: RNL.; ZL.

MÜLLER Adolf (Ismeretlen, 1876. — Tamási, 1919. május 31.) A munkásmozgalom mártírja. I rodalom: K. Balog: Éh.

MÜLLER József (? — Tolna, 1850-es évek.) Zeneszerző, karmester. 1848-ban a Pesten ál lo-másozó 62. es. kir. ezred karmestere volt. Szá-mos induló szerzője. Táncdarabokat, csárdá-sokat s egyéb zeneműveket hangszerelt ka-tonazenekarokra. I rodalom: RNL.; ZL.

MÜLLER József (Tolna, 1894. szeptember 23. — Tolna, 1963. január 13.) A munkásmozgalom kiemelkedő harcosa. I rodalom: K. Balogh: Éh.

NAGY KOVÁCS István (Döbrököz, 1898. — Döbrököz, 1969. március 17.) Földműves, népi hírversíró. 1919-ben vöröska-tona volt. A Horthy-korszak idején kivándorolt Kanadába. Verseit a kanadai magyar újságok is közölték. Munkásságát Illyés Gyula több írá-sában méltatta. I rodalom: Meghal t Nagy Kovács István. —= Tolna megyei Népújság. 1969. március 18.

NAGY László (Kunhegyes, 1816. június 9. — Bp., 1875. má-jus 6.) Pedagógus, szakíró, lapszerkesztő. Debrecen-ben végezte teológiai tanulmányait . 1852-től a kisújszállási algimnázium tanára, 1858-tól a nagykőrösi tanítóképző igazgatója. 1868-ban Tolna és Baranya vármegye, 1872-ben Pest megye tanfelügyelőjévé nevezték ki. Szerkesz-tője a Protestáns Népiskolai Közlönynek. Szak-cikkeket és pedagógia i tanulmányokat írt. Miive l : Vezérkönyv a magyar nyelvtan tanításához. Buda 1871. I rodalom: MÉL.

NÉMETH Ferenc (Paks, 1900. — ? 1944. <?» A munkásmozgalom mártír ja. I rodalom: K. Balog: Éh.

NÉMETH Gyula (Zalaszentistvánd, 1882. január 14. — Szek-szárd, 1965. június 11.) Lelkész. Munkásságának eredménye, hogy Szekszárdon felépült az evangélikus templom, paplak és iskola. A templomot Kapi Béla püs-pök szentelte fel 1928-ban. Jelentős szakiro-dalmi és közéleti tevékenységet fejtett ki. I rodalom: H i rn : Tm fejek.

NICKY-csalód - 52 - O Z O R A I

NICKY-család Főúri, fö ldbi r tokos család. To lna megye terü-letén is voltak bir tokaik. I roda lom: Pataki: Tm kalauz.

NOSZLOPY Gáspár (Vrácsik, 1822. — Pest, 1853. március 3.) Kormánybiztos, katona. 1849 tavaszán Somogy és Tolna megye kormánybiztosa, a megyei nép-felkelés egyik szervezője. 1849. ápr i l i sában si-keres had já ra toka t vezetett, de a cári tú le rő e lő t t kénytelen vol t meghát rá ln i . A szabadság-harc leverése u tón bujdosott , 1850 ápr i l i sában e l fogták, de az í télethozatal e lő t t ismét meg-szökött. 1852-ben ismét e l fog ták és a császár e l leni szervezkedés résztvevőivel együtt Pesten kivégezték. I roda lom: Noszlopy Tivadar: Elmúlt időkből . Kaposvár 1910.: Noszlopy Antal visszaemlékezései. Szerk. és bev. Vörös Ká-roly. = Századok. 1953.: Szabó Gyula : Noszlopy Gáspár, az 1848—49-i magyar szabadságharc Somogy megyei part izán-vezére. Kaposvár 1953.; Borsi—Darázs József: Noszlopy Gás-pár a forradalom katonája. = Tiszatáj. 1953. 4. szám.; RNL.; MÉL.

O C S K Ó László ( Ismeretlen, 1870. — Szekszárd, 1919. augusz-tus 10.) A munkásmozgalom márt í r ja. I roda lom: Kövendi Sándor: A proletárdiktatúra Szekszárdon = Sarló és Kalapács. Moszkva 1935.; K. Balog: Tolna me-gye. ; A két forradalom.; K. Balog: Éh.

O N D R U K István (Bagota , 1904. október 1. — Ozora , 1946.) Napszámos. Ozorán került kapcsolatba a ba l -o lda l i szervezettel. Nem bizonyítható, hogy t ag ja lett volna e csoportnak, de sz impát iá já t bizonyít ja, hogy a kommunista saj tóterméke-ket olvasta, azokat továbbí tot ta . 1935-ben a pécsi törvényszék elítélte. A közvélemény mint ba lo lda l i érzelmű személyt ta r to t ta nyílván. A fe lszabadulást követő időkben betegsége meg-akadályozta abban , hogy aktív pol i t ikai tevé-kenységet fej tsen ki. I roda lom: K. Balog János: Ondruk István. Kézirat, Tolna megyei Leváltár.

ORBÁN Antal (Pusztakalán, 1887. ápri l is 24. — Bp„ 1940. no-vember 27.)

Szobrász. Budapesten, Münchenben , Párizsban és Brüsszelben tanul t . Éveken á t kül földi ezüst és kerámiagyárak tervezője, 1919-től a buda-pesti Iparművészeti Főiskola tanára . A szek-szárdi, to lnai és dunafö ldvár i I. v i lágháborús á ldozata inak emlékszobor a lko tó ja . Több mű-vét őrzi a Nemzeti Galér ia . I roda lom: Meghalt a szekszárdi, to lna i és dunaföldvári em-lékszobrok alkotóművésze. — Tolnamegyei Üjság. 1941. január 1.; H i rn : Tm fejek.; ML.

OROSZ Sándor (Dunafö ldvár , 1889. — Szekszárd, 1937. novem-ber 26.) A munkásmozgalom márt í r ja . I rodalom: Tolnamegyei Újság 1937. szeptember 25.; K. Ba-log: Éh.

OTTENDORF Henrik (17. század.) Császári mérnökkari tiszt, a törökökhöz küldöt t követség egyik vezetője 1663-ban. Ú t i nap ló j á -ban beszámolt Tolna megyéről is. Művei : Budáról Belgrádba 1663-ban. Ford. k iad. és bev. Hermann Egyed. (Szekszárd) 1943. I rodalom: Vármegyénk 1663-ban. Tolnamegyei Újság. 1943. május 12.; Pataki : Tm kalauz.

OZORAI Imre (Ozora, 1500—1510. körül. — ?) Reformátor, író. A krakkói és w i t tenberg i egye-temeken tanu l t . Hazatérése után a Tiszántúl t öbb vármegyéjében vol t prédikátor . Ö írta az első protestáns szellemű magyar nyelvű köny-vet. Népies ízű, magyar nyelven írt munká iban a luther i reformáció szükségességét bizonyítot-ta. í rása iban kifejezésre ju t ta t ta a magyar re-formáció tá rsada lmi és pol i t ika i tendenc iá i t . Művel : De Christo et eius ecclesia, item de Antichristo eiusque ecclesia. Krakkó 1535. Új kiadása Varjas Béla sajtó a lá rendezésében, Nemeskürty István tanulmányával. Bp. 1961. I rodalom: Rupp Kornél = Irodalomtörténeti Kiskönyvtár. 1896.; Révész Imre: Krisztus és Antikrisztus. (Ozorai Imre és műve.) Debrecen 1928.; Horváth János: A reformáció je-gyében. Bp. 1953.; Klaniczay Tibor: A magyar reformáció i rodalma. = Reneszánsz és barokk. Bp. 1961.; MIL. ; PNL.; RNL.; MÉL.

OZORAI Pipo (? 1369. — Lippa, 1426. december 27.) Kincstartó, Szörényi bán. Elszegényedett f i ren-zei csa ládbó l származott. 1382-ben egy Budán működő f irenzei kereskedő a lka lmazot t jaként került Magyarországra. 1387-ben Zs igmond ki-rály szo lgá la tába lépett. Az Ozora i csa ládne-vet onnan kapta, hogy feleségül vette Ozora i Borbá lá t és e réven Tolna megyében, Ozorán hata lmas bir toka lett. A harcokban is ki tün-tette magát , híressé vál t a törökök e l len i had-műveleteivel, amelyekkel Hunyadi e lő t t e lhá-rít ja az országot fenyegető veszedelmet. Kato-nai sikerei kora kiváló hadvezérei közé emelik. Hunyad i János alat ta kezdte katonai pá lyafu-tását. Rokonságát fényes ál lásokba ju t ta t ta : testvére zágrábi , később nagyváradi püspök, unokaöccse pécsváradi, majd kalocsai érsek. Pártol ta a művészetet. Magához hívta Olasz-ország egyik híres építészét, Annaman t i t és Masol i festőt. Ök díszítik Ozorán emel t kora-reneszánsz stílusú pa lo tá já t . Ozorának mező-városi pr iv i lég iumot szerzett. Székesfehérvárott temetkezőkápolnát épít tetett , L ippán kó rháza t

ÖRFFY - 53 - PALKOVICS

I rodalom: Vita d l messer Phi l ippp Scolari. Archivio storico I tal iano. IV. Firenze 1843.; Poggio Jakab: Vita d i messer Fi l ippo Scolari s i t tadio Fiorentino. Firenze.; Venzel Gusztáv: Ozorai Pipp. = Akadémiai Értesítő. 1859.; Kardos Tibor: A magyarországi humanizmus kora. Bp. 1953.; Ozora, Járási Múzeum. Múzeumi évkönyv. 1960. Ozora 1960.; Teleki-család oklevéltára. = Magyar Történeti Tár. XM.; Schönberr: Az Anjou-ház örökösei.; Tarczai György: Masolino. Regény. Bp. 1903.; RNL.; Pataki : Megyénk tör ténelmi. ; Pataki: Tm kalauz.; MÉL. Megjegyzés: Ozorai Pipo olasz családi neve: Fi l ippo Scolari.

ÖRFFY-család A család tagjainak jelentős társadalmi és köz-életi szerepe volt Tolna megye életében, de részt vettek az országos politikaj életben is. örffy Gyula tiszti főügyész volt. örffy Imre ügyvéd, Szekszárd város országgyűlési képvise-lője, Tolna megye felsőházi tagja, örffy Lajos orvos, a szülésznőképző iskola vezetője Szombat-helyen és Szekszárdon. Örrfy Lajosné (Nászay Teréz) zongoratanárnő, Bartók Béla tanítványa volt. A család előneve: görbői. I rodalom: özv. ö r f f y Lajosné. = Tolnamegyei Újság. 1937. november 10.; H i rn : Tm íejek.

PADOS János (Dunaföldvár, 1820. június 21. — Nemestörde-mic, 1892. június 22.) Pap, orvos. A teológiát Székesfehérvárott végez-te. A szabadságharcban mint tábori lelkész vett részt. A szabadságharc bukása után 6 évi vár-fogságra ítélték. Nagyobb európai körutat tett az orvosi intézmények tanulmányozása céljából. Jelentós szakírói és műfordítói tevékenysége. Müvei : Machiavel l i Értekezések Titus Livius római történe-teinek X. első könyve fölött . Ford. Pados János. Pest 18Ó2.; A rómaiak nagysága és hanyatlása. Montesquieu után ford. Pados János. Pest 1856.; Úti jegyzetek levelekben. Pest 1863.; Utazási napló. Bp. 1890. I rodalom: Pados János tudományos cikket írt. = Tolna-megyei Újság. 1930. szeptember 6.; Károssi Pál: Arcképek. Az orvos-pap. = Tolnamegyei Újság. 1930. szeptember 6. ; Agárd i Ferenc: A nagyvi lág magyar vándorai. Bp. 1955.; MÉL.

PAJZÁN Dávid (19. század első fele. — ?) Festő. Gyönkön, 1855—1857-ben Nagykőrösön volt rajztanár. 1857 után Pestre költözött. Arc-képeket, csendéleteket, életképeket festett. A Pesti Műegyletben állította ki a képeit. I rodalom: ML.

PAJZS Elemér (Tolna, 1894. április 28. — Bp„ 1944.) Iró, újságíró. A budapesti egyetemen végezte tanulmányait, majd több napilap külföldi tu-dósítója lett. Orosz, német, svéd regényeket fordított. Kabarédarabokat, elbeszéléseket, re-gényeket írt. Szerkesztője volt a Fantasztikus könyvtár című sorozatnak. Művei : Flórián viaskodása a nővel. Bp. 1913.; Cirkusz. Bp. 1915.; Az aggegény Pinterics. Békéscsaba 1917.; Kabarészer-

zők galér iá ja. Bp. 1919.; ö r e g lány. Bp. 1929.; Salazar. Élet-rajz. Bp. 1941.; Pualu a fóka. Bp. 1942.; Szellem. Bp. 1919.; Kalap. Bp. 1921.; Házasságközvetítő. Bp. 1921.; A gyász-ruhás hölgy. Bp. 1924. I rodalom: Havas Gyula: Pajzs Elemér. Nyugat. 1913.; Szabó Dezső: Pajzs Elemér. = Nyugat. 1915.; MIL.; MÉL.

PAKOS-család Földbirtokos család, Rátót nembeliek. Paks a birtokaik közé tartozott, mely nevét is a Pakos-családról kapta. I rodalom: PNL.; RNL.; Pataki : Tm kalauz.

PALÄGYI Menyhért (Paks, 1859. december 16. — Darmstadt, 1929. július 14.) Filozófus, irodalomtörténész, kritikus. A buda-pesti műegyetemen számtan—fizika szakos ta-nári oklevelet szerzett. Az egyetemi évei alatt írt matematikai értekezéseit a Magyar Tudomá-nyos Akadémia adta ki. Később az irodalommal és a bölcsészettel foglalkozott. 1882-ben az Irodalmi Lapok, 1887-ben az Új Nemzedék, 1896—1897-ben a Jelenkor című lapok szer-kesztője. 1919-től Darmstadt-ban élt, ahol egyetemi tanár volt. Müvei : Vonalgeometr iai tanulmányok. Bp. 1880.; Az ész tör-vénye. Bp. 1896.; Madách Imre élete és költészete. Bp. 1900.; Neue Theorie des Raumes und der Zeit. Lipcse 1901.; Kant und Bolzano. Hal le 1902.; Die Logik auf dem Scheidewege. Berlin 1903.; Az ismeretlen alapvetése. Bp. 1904.; Naturphi-losophische Vorlesungen. Charlottenburg 1907.; Theorie der Phantasie. Bp. 1908.; Petőfi. Bp. 1909.: Die Relativitätstheo-rie in der modernen Physik. Berl in 1914.; Marx és tanítása. Bp. 1920.; Melchior Palágyi's gesammelte Schriften. 1—3. köt. Lipcse 1925—1926. I rodalom: Tardos—Krenner Viktor: Emlékezéseim Palágyi Menyhértre. — Nyugat 1924.; Komlós A ladá r : Palágyi Meny-hért. = Magyar Csil lag. 1943.; Solt Hugó: Palágyi Meny-hért bölcselete. Bp. 1943.; Komlós A ladá r : Irodalmi el len-zéki mozgalmak a XIX. század második felében. Bp. 1956.; MIL. ; MÉL. Megjegyzés: A Magyar i rodalmi lexikon adatai szerint Palágyi Menyhért születésének időpont ja : 1859. december 26., halálának időpont ja : 1924. júl ius 14.

PÁLINKÁS János Mihály (Fadd, 1859. — Fadd, 1919. augusztus 29.) A munkásmozgalom mártírja. I rodalom: A két foradalom.; K. Ba log: Éh.

PALKÓ Józsefné sz. Zaicz Zsuzsanna (Andrásfalva, 1882. március 18. — Kakasd, 1965. március 4.) Mesemondó. A bukovinai székelyekkel a Tolna megyei Kakasd községben telepedett le. 1954. augusztus 20-án a „népművészet mestere" ki-tüntetést nyerte el mesemondása elismeréséül. I rodalom: Dégh Linda: Kakasdi népmesék. 1—2. köt. Bp. 1955. 1960.

PALKOVICS István (Tamási, 1899. — Mauthausen, 1944.) A munkásmozgalom mártírja. I rodalom: Tolna megye.; K. Balog: Éh,

PALKOVITS - 54 - PERCZEL-család

PALKOVITS Ferenc

( ? ) Főhadbiztos. A Rákóczi-szabadságharc i de jén Za la , Somogy, Tolna és Barainya kuruc h a d -biztosa. Jelentős szerepe vol t a s imontornyai vár megerősítésének és e l lá tásának biztosítá-sában. I roda lom: Bánkúti Tmre: Tolna megye a Rákóczi-szabadság-harcban. = Tanulmányok Tolna megye történetéből. 2. Szek-szárd 1969.; PNL.; Kiss: Simontornya. Megjegyzés: Nevét cs-vel is írták, Palkovics névalakban.

PAP József Id. SOBRI Jóska

PAPAI Pál

( ? ) Ferences szerzetes. Pápai Pál másolta az ozo-rai ferences beg inák részére a Kulcsár-kódexet. I roda lom: Boros A l á n : Zsoltárfordítás a kódexek korában. Bp. 1903.; Timár Kálmán: Néhány ferencrendi írónkról. = Irodalomtörténet. 1914.; Timár Ká lmán: Dunántúl i magyar kódexek sorsa. = Pannónia. 1935.; MIL . ; Pataki: Tm ka-lauz.

PATAI P. Sámuel (Dunapa ta j , 1600. körül — Tolna, 1662. körül) Református püspök. To lnán rektor, 1630-tól Sol ton, 1634-től To lnán prédikátor , egyben a to lna i egyházmegye esperese. 1653—1657. kö-zött dunapa ta j i prédikátor . Műve i : A Duna-mellék reformációjának története. = Protes-táns Szemle. 1895. I roda lom: MÉL.

PÁVAI VAJNA Ferenc (Csongva, 1886. március 6. — Szekszárd, 1964. j a n u á r 12.)

Geológus, a föld- és ásványtani tudományok kandidátusa. Tanulmányai befejezése után, 1911-ben a Selmecbányái akadémián tanárse-géd , később erdély i , horvátországi, 1918-tól a dunán tú l i szénhidrogén-kuta tásokban vo l t je-lentős szerepe. 1930-ban a Földtani Intézet fő-geo lógusa. Munkássága e lsősorban a tek ton i -ka, a kőo la j fö ld tan és a vízfö ldtan terü le tére t e r j ed t ki. A hazai kőola j - és fö ldgázkutatás egyik úttörője vol t . Több je lentős hévíz fe l tárá-sa is a nevéhez fűződik. Számos tanu lmány t írt, melyek a Földtani Közlönyben és Bányászati és Kohászati Lapokban je len tek meg. Műve i : Az Erdélyi Medence Északnyugati peremének tekto-nikai viszonyai. = Földtani Közlemények. 1913.: A Dunántúl fö ldgáz és petróleum kincseiről. = Bányászati és Kohászati Lapok. 1919.; A földkéreg leg f ia ta labb tektonikus mozgá-sairól. = Földtani Közlemények. 1925.; Magyarország hé-vizei. = Hidro lógia i Közlemények. 1927—1928.; Hőenergia-bányászat és lehetőségei. — Magyar Mérnök és Építész Egylet Közleményei. 1932.; A Dunántú l hegyszerkezete. = Beszámoló a Földtani Ihtézet vitaülésének munkálatai ró l . 1943. 5. füzet.; Az a l fö ld i Duna-mellék rétegtana és hegység-szerkezete. = Földtani Intézet 1951. évi jelentések. I roda lom: Csiky Gábor : Dr. Pávai Va jna Ferenc emlékezete. Bib l iográf iával . = Földtani Közlemények. 1956.; Széky Fe-renc: Megemlékezés Pávai Vajna Ferencről. — Karszt és Bar lang. 1966. 1. szám.; Szálkái Sándor : A magyar földgáz felfedezője. = Népszabadság. 1960. júl ius 31.; RNL.; MÉL.

PAVEL Ágoston (Vashidegkút , 1886. augusztus 28. — Szombat-hely, 1946. j anuá r 2.) Nyelvész, etnográfus, műfordító, költő. 1911-től Tordán, 1913-tól 1919-ig Dombóvárot t , 1919-től Szombathelyen tanár . 1924-től vezetője a Vas-vármegyei Múzeum könyvtárának. 1933-ban megindí to t ta a Vasi Szemle című lapot , mely később Dunán tú l i Szemle cím a la t t j e len t meg. Nyelvészeti munkásságának fő terü le te a Mura vidéki szlovén nyelvjárás volt. Kiváló ismerője és fo rd í tó ja volt a szlovén i roda lomnak. Művei : A vashidegkúti szlovén nyelvjárás hangtana. Bp. 1909.; A legújabb vend i rodalom nyelve. = Nyelvtudomány. 1916.; Vend szöveggyűjtemény és az eddig i gyűjtések tör-ténete. = Nyelvtudomány. 1916.; Nyílttűzhelyi konyhák a hazai szlovénoknál. = Néprajzi Értesítő. 1927.; Vak völgy ölén így zsolozsmázok. Versek. 1933.; Felgyújtott erdő. Ver-sek. 1936.; Pavel Ágoston versei. Bp. 1935.; Őrségi képek. Szombathely 1937.; Riasztás a Vendvidéken és az Őrségben. Bp. 1942. I rodalom: Radnóti Miklós: Pavel Ágoston, = Nyugat. 1937.; Pavel Ágoston emlékkönyv. Szombathely 1949.; V. Novak: Ágoston Pavel. Ljubjana 1956.; Kovács Péter: Pavel Ágoston emlékezete. = Köznevelés. 1956. 8. szám.; Dömötör Sán-dor : A Vasi (Dunántúl i ) Szemle tizenegy éve. 1933—1944. Szombathely 1957.; Angyal Endre: Ágoston Pavel. — Slavica. Debrecen 1961.; Kuntár Lajos: Pavel Ágoston. = Könyvtáros. 1963. 11. szám.: Kerecsényi Dezső: Pável Ágoston. = Protes-táns Szemle. 1933.; Szabó Richárd: Pável Ágoston. = Pro-testáns Szemle. 1936.; Hein Tádé: Pável Ágoston l í rája. Szombathely. 1941.; Dunántúl i Szemle: Pável Ágoston em-lékszá ma. 1949.; Palkó István: Vasi elet es i rodalom. 1957.; Pavel dr. Ágoston. Előadások gyűjteménye . . . Szombathely — Murska Sobota 1967.; Weöres Sándor: Pável Ágoston. — Nyugat 1934.; Weöres Sándor: Pável Ágoston emlékének. Vers. Bp. 1957.

PÉCSIK ? (19. század.)

Gráci műépítész. A szekszárdi zsidó hitközös-ség mór stílusú temp lomának tervezője. I rodalom: H i rn : Tm fejek.

PERCZEL-család Tolna és Baranya megye egyik bir tokos család-ja . Bir tokaik közé tar tozot t Bonyhád. A család tag ja i je lentős közéleti és tör ténelmi szerepet tö l tö t tek be. Perczel Béla (Szekszárd, 1884. jú l i -us 23. — Győr, 1944.?) egyik szervezője vol t a „ H ű s é g g e l a hazáér t " e l lenál lás i mozgalom-nak. Koncentrációs t á b o r b a n vesztette életét. Bonyhádi Perczel Béla, (Szekszárd, 1884. jú l ius 2 3 . — ?) a völgységi já rás főszolgabí ró ja , Tolna megye felsőházi képviselője, a l ispán. 1905-ben a lap í to t ta a bonyhádi zománcgyárat . Perczel Béla, (Börzsöny, 1819. j a n u á r 15. — 1888. már-cius 25.) igazságügyi miniszter. Perczel Elek, 1778-tól a s imontornyai járás főb í rá ja . Perczel G á b o r az 1770-es években a fö ldvár i járás fő-bírá ja. Perczel Géza az 1848—1849-es szabad-ságharc bukása után felvette a Bonyhády csa-ládnevet. Tolna és Baranya megyében viselt hi-vatal t . Perczel Gyula is a szabadságharc bu-kása után vette fel a Bonyhádi családnevet. Perczel Imre 1827-től Tolna vármegyei jegyző, ma jd főbíró. Felvette a Bonyhády családnevet .

PERCZEL - 55 - PERCZEL

Perczel István Tolna vármegyei követ 1839-ben, majd főispán. Perczel József (1699. január 15. — 1768. augusztus 4.) a bonyhádi Perczel-csa-lád megalapítója. Felesége gyulai Gaál Kata-lin. Tolna megye első al ispánja. 1745-ben Bonyhád Tolna vármegyei helységre s tartozan-dóságaira, bonyhádi előnévvel, királyi ado-mányt nyert. Perczel József a bonyhádi Magyar Zománcmű és Fémárugyár igazgatója 1922-től. Perczel Tamás 1761—1769. között a földvári járás főbírája. Perczel Zsigmond 1767-ben ki-rályi testőr, 1786-tól Tolna vármegyében a ka-taszteri felmérés elnöke.

i roda lom: Fehér István: Poli t ikai küzdelmek Tolna megyé-ben a III. v i lágháború végén. = Tanulmányok Tolna megye történetéből. 1. Szekszárd 1968.; Egyed Anta l : Bonyhád Mező-városnak rövid leírása. = Tudományos Gyűjtemény. 5. köt. Pest 1823.; Szülőföldem. Szekszárd 1957.; PNL.; RNL.; H i rn : Tm fejek.; Borai : Bonyhádi.; Pataki : Tm kalauz.

PERCZEL Béla (Börzsönypuszta, 1819. június 15. — Bp., 1888. március 25.) Jogász, a Kúria elnöke, politikus, igazságügyi miniszter. Perczel Dezső belügyminiszter ap ja . A szabadságharc bukása után egy ideig visz-szavonultan élt a birtokán. 1886-tól a főrendi ház tagja. I rodalom: RNL.; MÉL. Megjegyzés: A Révai Nagy Lexikona adata i szerint Perczel Béla születésének időpont ja : 1819. január 15.

PERCZEL Dezső (Szekszárd, 1848. január 18. — Bonyhád, 1913. május 20.) Politikus, belügyminiszter. 1877-től Tolna me-gyei al ispán, majd szabadelvű párt i ország-gyűlési képviselő. Számos intézkedést hozott a munkásmozgalom és a nemzetiségi mozgalmak letörésére. Tisza István bukása után visszavo-nult a poli t ikai élettől. 1910-ben a Nemzeti Munkapár t egyik alapítója volt. I rodalom: RNL.; MÉL.

PERCZEL László (Börzsöny, 1827. — Péterháza, 1897.) Kartográfus. Perczel Mór tábornok és Perczel Miklós testvére. A bécsújhelyi katonai akadé-mia elvégzése után a varasdi katonai határőr-vidéki ezredhez került. 1848—1849-ben részt vett a szabadságharcban, utána négyévi vár-fogságra ítélték, de kegyelem folytán előbb szabadult. Komárom megyében, kömlői birto-kán készítette azt a földgömböt, mely a III. nemzetközi földrajzi kongresszuson aranyér-met nyert. Különös érdemei vannak a magyar vasúthálózat fejlesztésében. I rodalom: Fodor Ferenc: A magyar térképírás. III. Bp. 1955.; Hadnagy A lber t : Levéltári adatok Perczel László életéhez.

Kézirat. Szekszárdi Levéltár. 1958.; Ambrus—Fallenbüchl Zol-tán: Der grösste Erdglobus Ungarns — hundert Jahre a l t (Der Globusfreund, Publ. Nr. 12. Wien 1963.); MÉL. Megjegyzés: Börzsöny ma Bonyhádhoz tartozik.

PERCZEL Miklós (Bonyhád, 1812. december 15. — Baja, 1904. március 4.) Honvéd ezredes, és politikus. Perczel Mór és László testvére. Vörösmarty Mihály volt a ne-velője. Tanulmányai elvégzése után megyei szolgálatba lépett. Tevékeny szerepet játszott a reformkor poli t ikai küzdelmeiben. Az 1848-as országgyűlésen Tolna vármegye képviselője. 1848 őszén részt vett a Zrínyi-csapat szerve-zésében. A továbbiak során bátyja, Perczel Mór seregében szolgált, részt vett a móri, a szolnoki, ceglédi, pákozdi és ozorai csatákban. A szabadságharc bukása után Törökországba, később Amerikába emigrált, ahol mint nyelv-mester és gazdálkodó tartotta fenn magát. A kiegyezés után hazatért Magyarországra és közéleti szerepet vál lalt . 1868-tól Baranya és Pécs főispánja, 1887-től Pécs országgyűlési képviselője.

I rodalom: Bodnár István: Szabadságharcunk ozorai d iada la . Szekszárd 1937.; Horváth Árpád : A Tolna megyei 1848-as szabadságharcosok nyomában. = Tanulmányok Tolna megye történetéből. 1. köt. Szekszárd 1968.; Szülőföldem. Szek-szárd 1957.; RNL.; Pataki : Megyénk tör ténelmi . ; Pataki: Tm kalauz.; MÉL.

PERCZEL Mór (Bonyhád, 1811. november 11. — Bonyhád, 1899. május 23.) Honvéd tábornok, Tolna megyei földbirtokos. Az 1848—1849-i forradalom és szabadságharc kimagasló alakja. Fiatal korában Vörösmarty Mihály volt a nevelője. 1830-ban a lengyel szabadságharc érdekében szervezkedik, amiért felségsértési pörbe keveredik öccsével, Perczel Miklóssal együtt. 1843-tól a rendi országgyű-léseken a radikális eszmék szószólója. 1848. szeptember 1-én megalakította a Zrínyi-sza-badcsapatot, melynek döntő szerepe volt az ozorai győzelem kivívásában. Pákozdnál, Ozo-rán, Muraközben, Délvidéken harcolt. 1849-ben a Tisza mentén akadályozza a császárlak hadműveleteit. Világos után emigrációba kény-szerült. Távollétében halálra ítélték. 1867 után térhetett haza. Hazatérése után még részt vett a polit ikai életben, a balközéphez tartozott, majd visszavonult a pol i t ikai élettől bonyhádi birtokára. Visszaemlékezései jelentős kordoku-mentumok.

I rodalom: Aldor Imre: Kossuth és Perczel. Pest 1868.; Ko-sáry Domokos: Perczel Mór feljegyzései. = Századok. 1937.; Pölöskei Ferenc: Az 1868-as a l fö ld i jarasztmozgalmak. = Századok. 1956.; Szekfü Gyula: Az öreg Kossuth. = Kossuth-emlékkönyv. 2. köt Bp. 1952.; Kolta László: Perczel Mór éle-te és munkássága. Bonyhád 1963.; Adamovics I lona: Perczel Mór naplója. = Borsodi Szemle. 1966. 3. szám.; Szülőföl-dem. Szekszárd 1957.; Kolta László: Perczel Mór. = Sárköz. 1956. 3—4. szám.; Bodnár István: Szabadságharcunk ozorai

PERÉNYI - 56 - PILLICH

d iada la . Szekszárd 1937.; Közlemények Perczel Mór tábor-nok i rata iból . Bonyhád 1883.; Balogh István: Egy hadvezér emlékezik. Perczel Mór i f júsága. ~ Család és Iskola. 1964. 3. szám.; Balázs József: Perczel Mór honvédtábornok. (1811 —1899.) = Népszabadság. 1961. november 11.; Salacz Gá-bor : Perczel Mór emlékirataiból . = V ig i l i a . 1958 . 4. szám.; Illyés Gyula : Az ozorai példa. Dráma. Bp. 1952.; Perczel Mór emlékmű-leleplezés Bonyhádon. = Tolnamegyei Cljság. 1933. november 15.; Békés: Hazádnak. ; Pataki: Megyénk tör ténelmi . ; RNL.; MÉL.

PERÉNYI Péter (? 1502. — ? 1548. január.) Koronaőr, erdélyi vajda. 1519-ben temesi is-pán és temesvári főkapitány. Részt vett a mo-hácsi csatában. A csata előtt elrabolta a báta i „Szent Vér" ereklyét. I roda lom; RNL.; MÉL.; Pataki : Tm kalauz.

PERR Viktor (? 1891. — Bonyhád, 1964. december 30.) Pap, neves szónok, közgazda, helytörténész. Tudományos munkássága során a helynevek történetével, et imológiájával foglalkozott. Szek-szárdon, Grábócon és Bonyhádon volt plébá-nos. Müve i : Kaszás Endre—Román Béla—Perr Viktor: Szekszárd története. Szekszárd 1948.; (Helynevek története.) Kézirat. I roda lom: Andrásfalvy Berta lan: A sárköziek gazdálkodása a XVIII1. és XIX. században. Pécs 1965.

PESTHY Pál (Úzdbor jád, 1873. júl ius 9. — Sárszentlőrinc, 1952. május 7.) Jogász, igazságügyminiszter. 1908-tól szekszár-di járásbí ró, 1914-től törvényszéki elnök, 1921-től kúriai bírói címmel. 1922-től nemzetgyűlési, ill. országgyűlési képviselő, 1923-tól nemzet-gyűlési alelnök, 1924-től a Bethlen-kormány igazságügyminisztere. Minisztersége a lat t je-lent meg a felsőház szervezetéről szóló törvény, az igazságügyi szervezet módosítása, a magán-jog i törvénykönyv javaslata. 1930-tól a Földbir-tokrendezés Pénzügyi Lebonyolítására Alakul t Szövetkezet elnöke, 1936-tól az Országos Föld-hitel intézet elnöke. I roda lom: RNL.; M6L.; Hi rn: Tm fejek.

PÉTERMANN Jakab (Gyönk, 1887. — Bonyhád, 1947.) Cipész, ipari vállalkozó. 1911-ben önállósította iparát, 1917-ben megalapította a bonyhádi cipőgyárat. A gyár 1919-tői Pétermann és Gla-ser céggé alakult, 1929-től részvénytársaság lett. I roda lom: Bonyhád monográf iá ja. Bonyhád 1960.; H i rn : Tm fejek. ; Borai : Bonyhád.

PETŐFI Sándor (Kiskőrös, 1823. január 1. — Fehéregyháza, 1849. júl ius 31.)

Költő, a magyar lírának egyik legjelentősebb képviselője, az 1840-es évek forradalmi értel-miségének vezére. A kutatások adata i szerint Petőfi Sándor három ízben tartózkodott Tolna megyében. 1831 szeptemberétől a sárszentlő-rinci a lgimnázium tanuló ja lett. Hi t t ig János jegyzőnél, majd Német Ferenc taní tónál lakott. Két éven át volt az iskola diákja. Második al-kalommal mint vándorszínész került a megyé-be. Ozorán csatlakozott Sepsy Károly színtár-sulatához. Simontornyán, Cecén, Sárbogárdon és Szekszárdon léptek fel, majd Mohácson el-hagyta a társulatot. 1845 őszén gyermekkori barát ja, Sass István meghívta a költőt Borjód-ra, és ekkor két hetet tölt itt. Itteni élményei-nek hatására született több verse, Négyökrös szekér, Gyermekkori barátnémhoz, A magyar nemes, Hegyen ülök, A költő és a szőlővessző.

Művei és i roda lom: Csányi László: Petőfi arca. = Tolna megyei Népújság. 1972. júl ius 1.; Dienes András: Petőfi d iákpályá ja . = Család és Iskola. 1961. 10. szám.; Illyés Gyu la : Tűz vagyok . . . Bp. 1971.; Endrődi Sándor: Petőfi nap-ja i a magyar i rodalomban. Bib l iográf ia i szemle. Bp. 1972.; Miszlai Sarol ta: Petőfi Tolna megyében. Szakdolgozat. Szek-szárd I960.; MIL. B ib l iográf iáva l . ; MÉL.; Pataki : Megyénk tör ténelmi . ; Pataki : Tm kalauz.

PILISY Elemér (Nagyszöllős,? 1892. — Bp., 1937. november 18.) Ügyvéd. A Sárköz—Tolnamegye Népművészeti ti Egyesület alapítója és alelnöke. Kimagasló érdemeket szerzett a sárközi ősi népművészeti értékek újjáélesztésében. E cél érdekében nép-művészeti tanfolyamokat, kiál l í tásokat szerve-zett a sárközi népművészeti értékek közkinccsé tételére. Röviddel halála előtt Budapestre he-lyezték, királyi ügyész lett. I roda lom; Sokan jelentkeztek a sárközi hímzőtanfolyamra. « Tolnamegyei Újság. 1931. december 16.; Dr. Örffy Imre a sárközi népművészet érdekében. = Tolnamegyei Újság. 1932. január 20.; A kereskedelmi miniszter megígérte a sárközi népművészet támogatását. = Tolnamegyei Újság. 1932. ja-nuár 23.; A sárközi népművészeti tanfolyam belső élete. Tolnamegyei Újság. 1932. március 5.; A sárközi népművészeti tanfolyam záró ünnepélye. — Tolnamegyei Újság. 1932. már-cius 5.; A sárközi népművészeti tanfolyam berekesztése. = Tolnameqyei Újság. 1932. március 9.; A ..Sárköz—Tolna-megyei Népművészeti Egyesület" megalakulása. Sárközi ki-ál l í tás a vármegyeházán. = Tolnamegyei Újság. 1934. júl ius 4.; Ny. É.: Népművészeti tanfolyamzárás Váral ján. = Tol-namegyei Újság. 1936. május 2.; Szakáts István: Pilisy Ele-mér halá lára. == Tolnamegyei Újság. 1937, november 7. ; Pilisy Elemér. Tolnamegyei Újság. 1937. november 20.

PILLICH Ferenc (Szombathely, 1876. ápri l is 2. — Simontomya, 1948. június 14.) Gyógyszerész, rovargyüjtő tudományos kutató. 1898-ban telepedett le Simontornyán. Fiával, i f j . Pillich Ferenccel együtt 1920—1934. között 753, eddig ismeretlen virágos növényt gyűjtöt-tek össze és ezzel 1176-ra emelték a megye területén ta lá l t edényes növények számát. Gyűj tőmunkájuk során 30 új rovart fedeztek fel. Egyik munkájában Simontornya környékéről

PISZTER - 57 - RADÁKOVICS

4005 ízeltlábú rovarfajt ismertet. Számos tudo-mányos cikke, tanulmánya je lent meg. Halála után fia folytatta a gyűjtőmunkát. I rodalom: Csíki Ernő: Pill ich Ferenc emlékezete. (1876— 1948.) = Rovartani Közlemények. 1949. 2. szám.; Hi rn: Tm fejek. ; Kiss: Simontornya.; Pataki: Tm kalauz.

PISZTER Imre

(Szekszárd, 1855. ápril is 13. — ? 1936.) Esztétikai, történelmi és hittudományi író. Teológiai tanár és tanulmányi felügyelő Zircen, 1887-től Budapesten tanár, igazgató, 1915-től Szentgotthárdon perjel lett. Tagja volt a Szent István Akadémiának. Müve i : Festmény a törvényszék előtt. Bp. 1887.: A művészet és erkölcsiség. = Religio. 1887—1891.; Vitás pontok a szép meghatározás körül. = Bölcseleti Folyóirat. 1891.; A szép-művészetek valódi cél ja és fe ladata. = Bölcseleti Folyóirat. 1893—1894.; Szent Bernát és a képzőművészetek. Bp. 1897.; Szent Bernát élete és müvei. 1—2. köt. Bp. 1899. I rodalom: RNL.

POLLACK Mihály János

(Bécs, 1773. augusztus 30. — Pest, 1855. ja-nuár 5.) Építész, a magyar klasszicista építészet mestere. Külföldi tanulmányutak után 1798-ban érkezett Pestre. Első pesti műve a Deák téri evangéli-kus templom építése volt. A magánépítkezései-nek száma meghaladta a másfél százat, igazi alkotóterülete a monumentális középület volt. 1828—1836. között építette a dór stílusú szek-szárdi megyeházát, mely a kor egyik legszebb vidéki középülete. Alkotásai közé tartozott a tengel ici Csapó-kúria is. A Nemzeti Múzeum épülete nemcsak Pollack Mihálynak, hanem a hazai klasszicizmusnak is egyik fő műve.

I rodalom: Lechner Jenő: A Magyar Nemzeti Múzeum épü-lete. Bp. 1928.; Zádor Anna: Pollack Mihály . Bp. 1960.; A megyeháza építője. — 110 éve halt meg Pollack Mihály. = Tolna megyei Népújság. 1965. március 5.; RNL.; ML.; MÉL.; Pataki: Tm kalauz.; Békés: Hazádnak.

POOR Imre

(Dunaföldvár, 1823. október 13. — Bp., 1897. augusztus 20,)

Orvos, bőrgyógyász, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Orvosi tanulmányai t 1849-ben kezdte. 1857-től tanársegéd a pesti belkli-nikán, 1859-től a bőr- és nemibetegségek ma-gántanára, 1861-től a Rókus Kórház bőrgyó-gyászati osztályának főorvosa. Az Orvosi Heti-lap társszerkesztője, a Gyógyászat című lap alapí tó ja. Számos vitacikke je lent meg a szak-lapokban. Nékám Sándorral elkészítette az or-vosi műszavak zsebszótárát.

Műve i : A kelet indiai hányszékelés. Pest 1860.; A görvégek. Pest 1860.; Az iblany hatása a bujakórban. = Gyógyászat. 1872. I rodalom: RNL,; MÉL.

PÓR Bertalan (Bábaszék, 1880. november 4. — Bp„ 1964. augusztus 29.) Festőművész. Kossuth-díjas, Munkácsy-díjas, kiváló művész. Megjegyzés: A Révai Nagy Lexikona. 15. köt. adata i szerint Pór Bertalan Bábaszéken született, míg a Művészeti lexikon 3. kötetének és a Magyar életrajzi lexikon 2. kötetének ada-tai szerint a Tolna megyei Bátaszéken. Bátaszék község 1880. évi anyakönyveiben nem szerepel Pór Bertalan neve, ennek a lap ján a Révai Nagy Lexikona 15. kötetének adata i t tekinthetjük helyesnek.

P0R05ZKAY Ignác (Szilas, 1819. — Nagybecskerek, 1869. novem-ber 9.) Mérnök. Tanulmányait a pesti Mérnöki Intézet-ben végezte 1840-ben kamarai mérnök lett Bács megyében, majd Pest és Tolna megyék főmérnöke. Javaslatot készített egy Duna-völ-gyi csatorna építésére. Az 1920-ban épített Átok-csatorna Poroszkay Ignác elgondolásai a lap ján épült. Művei : A bácsi csatorna könnyen hosszabbítható Pestig. = Het i lap. 1846.; A Ferencz-csatorna Pestig hosszabbításának h a s z n a i . . . Pest 1847.; Melyik csatorna volna hasznosabb? Nagy-Becskerek 1868. I rodalom: I'. I. y.: A Ferencz-csatorna Pestig hosszabbításá-nak hasznai. = Het i lap 1847.; Fodor: Magyar vízimérnökök-nek.; MÉL.

PRANTNER János (Szekszárd, 1864. — Szekszárd, 1919. augusz-tus 17.) A munkásmozgalom mártír ja. I rodalom: Kövendi Sándor: A proletárdiktatúra Szekszárdon, — Sarló és Kalapács. Moszkva 1935.; K. Balog: Tolna me-gye.; A két for radalom.; K. Balog: Éh.

PRÓNAY Pál (Romhány, 1875. — ? 1944—1945. ?) Alezredes, Horthy egyik leghírhedtebb különít-ményének parancsnoka. A Magyar Tanácsköz-társaság megdöntését követő hónapokban kü-lönítménye vidéken és Budapesten tömegesen végezte ki a tanácshatalom volt vezetőit. A Tol-na megyei kommunisták kivégzése is a Prónay-különítmény tette volt. A vérengzések történe-tét megírta Prónay Pál napló jában, amely 1963-ban je lent meg A határban a halál kaszál cím alatt. I rodalom: Dersi Tamás: Párbeszéd a vérebről. Prónay Pál napiójáról . = Üj írás. 1963. 6. szám.; Andrássy Anta l : A hó-hér to l lat fogott. = Somogyi Néplap. 1963 . 252. sz.; K. Ba-log: Tolna megye.; Pataki: Tm kalauz.

PUSZTAI János (Szekszárd, 1904. — Bp„ 1947.) Az antifasiszta partizánharcok vezető alakja. I rodalom: MÉL.; K. Balog: Éh.

RADÁKOVICS József Id. VAS Gereben

RÁDY - 58 - RILL

RADY József (Szekszárd, 1884. szeptember 22. — Balatonke-nese, 1957. október 11.) Vivó, huszár ezredes. Az 1928. évi amszterdami o l imp ián a bajnok, 1924-ben a párizsi o l impián a második helyet szerzett kardcsapat, az 1928. évi amszterdami ol impián az ötödik helyre ke-rült tőrcsapat tag ja . Több Európa-bajnoksá-gon egyéni és csapatbajnokságot nyert. Visz-szavonulása után évekig a Magyar Vívó Szövet-ség egyik vezetője volt. I rodalom: MÉL.

RANGA Imre (Dunapata j , 1865. — Bölcske, 1938. augusz-tus 25.) A munkásmozgalom mártír ja. I roda lom: A két for rada lom. ; K. Ba log : Éh.

RÁNKI József Id. ROXY József, Ránki

RATKAY László

(Gönyü, 1853. október 11. — Dunaföldvár, 1933. október 2.) Iró, ügyvéd, politikus, költő. 1877-től Duna-földváron ügyvédi gyakorlatot folytatott. 1896-tól országgyűlési képviselő. 1908-ban a Petőfi Társaság tiszteletbeli tagjává választotta Szín-művei többsége kéziratban maradt. Müve i : A toborzás. 1880.; Felhő Klár i . 1886.: Bársony uram. 1887.; Pünkösdi királyság. 1888.; Arvalányhaj. 1891. I rodalom: G(ulyás) P<ál>: Rátkay László. = Irodalomtörté-net. 1933.; Bodnár István: Rátkay László. — Tolnamegyei Újság. 1936. július 15.; S.: Id. Rátkay László. = Tolnome-gyei Újság. 1933. október 4.; Eltemették Rátkay Lászlót. = Tolnamegyei Újság. 1933. október 7. ; Rátkay László emlék-nap Dunaföldváron. = Tolnamegyei Újság. 1933. december 6.; Rátkay László. = Tolnamegyei Újság. 1932. október 15.; MIL. ; MÉL.

RÁTÖT-nemzetség Földbirtokos család. Rétót nemzetség utódai nyerik el az Anjuok korában a paksi uradalmat. I roda lom: RNL.; Patak i : Tm kalauz.

REICH Béla (Ksszü, 1895. — Tamási, 1919. augusztus 18) A munkásmozgalom mártír ja. I roda lom: Nóvák: Dombóvár . ; K. Ba log: Éh.

REICHARDT Sándor (Paks, 1825. ápri l is 17. — Boulogne, 1885. már-cius 14.)

Operaénekes. 1843-ban lépett fel először Lem-bergben, majd a bécsi Hofoper szerződtette. 1851—1857. között rendszeresen fel lépett Lon-

donban. 1860-ban Boulogneban telepedett le, ahol zeneegyesületet alapított és a zeneis-kola elnöke volt. I roda lom: RNL.; ZL.

REICHERT Róbert (Bo., 1901. szeptember 15. — Bp., 1937. júl ius 8.) Mineralógus. Kutatásai során Magyarország néhány érdekesebb zeolitelőfordulásával fog-lalkozott. Értékes adatokat szolgáltatott a Mó-rágy vidéki gránitok ismertetéséhez. Tanulmá-nyai a Földtani Közlönyben jelentek meg. Ki-magasló érdemei vannak tudományának nép-szerűsítésében is. Művei : Asványhatározó. Közrem. Zeller Tibor, Koch Sándor. Bp. 1931.; A csodálatos kristály. = Földtani Értesitő. 1937.; A fö ld őstörténete. Bp. 1938. I roda lom: Papp Ferenc: Reichert Róbert emlékezete. = Földtani Közlöny. 1938.; MÉL.

RÉZBANYAI János (Paks, 1831. január 16. — Pécs, 1918. ápril is 8.) Egyházi író. 1854-től segédlelkész Tótkeszin, Rácpetrén és Pécsett. 1857-ben a pécsi pap-nevelő intézet igazgatójává nevezték ki. 1864-től plébános Vokányban, 1878-tól a pécsi lí-ceum tanára, 1906-ban tiszteletbeli kanonok. Szerkesztője a Pécsi Közlöny című lapnak. Müvei : Európa művelődési történelme különös tekintettel hazánkra. 1—3. Pécs 1878—1881.; Az ókori népek művelő-dési történelme. Bp. 1886. I roda lom: RNL.; MÉL. Megjegyzés: A Révai Nagy Lexikona szerint a helyes név-a lak : Rézbányay János.

RI3LING József (Szekszárd, 1891. — ?) A munkásmozgalom kiemelkedő iharcosa. I roda lom: Kövendi Sándor: A proletárdiktatúra Szekszár-don. = Sarló és Kalapács. Moszkva 1935.; Tolnamegyei Újság. 1920. február 14.—május 22-ig megjelent számai.; Tolnamegyei Újság. 1922. február 25., június 10.; Tolna-megyei Újság. 1923. január 13., 20., 27.; A két forrada-lom.; K. Balog: Éh.

RIBLING Lajos (Szekszárd, 1884. ápri l is 28. — Szekszárd, 1962. június 23.) A munkásmozgalom kiemelkedő harcosa. I roda lom: Tolnamegyei Újság. 1920. február 14.—május 22-ig megjelent számai.; K. Ba log: Éh.

RILL József (Módos, 1839. január 11. — Ipolyság, 1909. ápri l is 5.) Pedagógus, tanfelügyelő. 1853-ban altanító TorontóIszécsényben. 1858-ban Lippára került, 1862-től Vingán iskolavezető, 1869-től a budai képző tanára. A Tanítóegyletek Országos Szö-

ROBOZ - 59 - ROZSNYAI

vetségének a vezetője. 1874-től Tolna vármegye tanfelügyelője. Számos pedagógia i művet írt, 1880—1888. között szerkesztője a Magyar Pe-dagógia i Szemlének, 1868—1887 között az Un-garischer Schulbotenak. Művei : Neveléstörténeti i rodalmunk. Bp. 1682.; A magyar iskolaügy a lapelvei . Bp. 1883.; A tanügyi életből. Bp. 1885.; Egyházpolitika a tanügy terén. Szekszárd 1895. I rodalom: <Száz) 100 év múltán. = Tolnamegyei Újság. 1939. február 8.; MÉL.

ROBOZ Zoltán (Kaposvár, 1861. szeptember 2. — Kaposvár, 1905.) Zoológus, levéltáros. A budapesti egyetemen végezte tanulmányait , majd külföldi tanulmány-útra ment. 1884-től, mint filoxérabiztos sokat tett Tolna megye szőlőinek felújításáért. Szá-mos zoológiai cikke, tanulmánya jelent meg a szaklapokban. Művei : Adatok a Cestodák i smere téhez . . . Bp. 1882.; A szénkéneg alkalmazása a phyloxera el leni védekezésnél. Szekszárd 1890.; Néhány szó a hazai szőlészetünk reconstruc-tiójához. Kaposvár 1892.; Az amerikai szőlők a f i loxera el-leni védekezésnél. Bp. 1892. i rodalom: Daday Jenő: A Magyar Ál la t tani Irodalom is-mertetése. Bp. 1891.; RNL.; MÉL.

ROSTY Kálmán, P. (Rozsnyó, 1832. júl ius 1. — Kalocsa, 1905. feb-ruár 15.) Költő, gimnáziumi tanár. Gyakran jár t Tolna megyében. Élményeiről írásban számolt be. Magyarország kegyhelyei hazánkban című mű-vében részletes leírását adja Szekszárdnak. I rodalom: P. Rosty Kálmán S. J. Szekszárd költője. Tol-namegyei Újság. 1932. júl ius 23.

ROTH, Karl

( ? ) Tábornok. Jellasics mellett harcolt az osztrák csapatoknál. 1848 őszén nagy hadisarcot haj-tott be a pincehelyiektől, majd felgyújtatta a falut. 1848. október 7-én, Ozoránál, Perczel Mór magyar seregétől vereséget szenvedett. Philippovics generálissal együtt a magyarok fogságába került, akik e lőbb Dunaföldvárra, majd Pestre vitték őket. I rodalom: Varga János: Népfelkelő és geri l laharcok Jella-sics el len 1848 őszén. Bp. 1953.; Horváth Árpád: A Tolna

• megyei 1848-as szabadságharcosok nyomában. — Tanulmá-nyok Tolna megye Történetéből. 1. Szekszárd 1968.; PNL.; Pataki: Tm kalauz.

ROXY József, Ránki (Ozora, 1909. május 13. — Bp., 1953. január 17.)

Grafikus. Brünni műegyetemi tanulmányai után több ismert csehszlovák lap rajzolója lett. Ha-zatérése után csatlakozott a Szocialista Kép-zőművészek Csoportjához. A Horthy-rendszert bíráló rajzai ismertté tették. A felszabadulás

után újságírói és szerkesztői fe ladatokat lá-tott el. 1956-ban emlékkiállítása volt Buda-pesten és Ozorán. I roda lom: Irodalmi Újság. 1956. szeptember 1.; ML. ; MÉL.

RÓZSA József (Szekszárd, 1891. január 18. — Dunaszent-györgy, 1947.) Földműves. Az első v i lágháború utolsó éveiben balo ldal i szervezkedésben vett részt Dunaszent-györgyön, mely 1919 január jában a Magyar Szociáldemokrata Párt helyi szervezetének meg-alakításához vezetett. A Magyar Tanácsköztár-saság idején vöröskatonaként szolgálta a pro-letárhatalmat. A Tanácsköztársaság leverése után lázítás címén börtönbüntetésre ítélték és megkínozták. Szabadulása után több éven át rendőri felügyelet a la t t állt. 1938 után, hogy a községből eltávolítsák, katonai szolgálatra hív-ták be. Igy került a keleti frontra, ahol fog-ságba esett 1945-bein tért haza a Szovjetunió-ból. A dunaszentgyörgyi kommunisták a párt-szevezet elnökévé választották. E tisztségét ha-láláig betöltötte. I rodalom: K. Balog János: Rózsa József. Kézirat. Tolna me-gyei Levéltár.

RÓZSA László (Ozora, 1898. — Bp., 1970. január.) Fotoriporter. Művészi fotóival számos kiál l í tá-son szerepelt. Több alkalommal dí ja t nyert ké-peivel. A Szabad Föld című het i lap munkatár-sa volt. I rodalom: Elhunyt Rózsa László. = Szabad Föld. 1970. ja-nuár 11.

RÓZSÁS Ferenc (? 1750 körül — Veszprém, 1800 után) Mérnök. Főleg a Dunántúlon, Tolna majd Veszprém megyében működött. 1776—1777-ben a Sió, Sárvíz és a Kapós összefolyásának mo-csaras vidékét térképezte, 1778-ban a Koppány mentén térképezett. I rodalom: MÉL. Megjegyzés: A szakirodalomban Rósás Ferenc névalakja is megtalá lható.

ROZSNYAI Mátyás (Szabadszállás, 1833. május 14. — Arad, 1895. augusztus 5.) Gyógyszerész. Egyetemi tanulmányait Pesten és Bécsben végezte. Új kininkészítményt állí-tott elő, mellyel elnyerte a magyar orvosok és természetvizsgálók f iumei nagygyűlésének pá-lyadíját. 1861-től 1874-ig Zombán volt gyógy-szerész. Müve i : A kinalt, chinint miképpen lehetne elkészíteni, hogy az keserű ízét veszítené . . . gyermekeknek is könnyen ada-golható legyen. Gyógyszerészeti Het i lap. 1871.; Studien

SÁFRÁNY - 6 0 - SARACZ

über die quanti tat ive chemische Analyse der China-Alcaloi-de . . . Arad 1878. I rodalom: Schédy Sándor : Rozsnyai Mátyás. Gyógyszeré-szi Het i lap. 1896. 29. szám.; —s. —s.: Rozsnyai Mátyás Zomba híres gyógyszerésze. = Tolna megyei Népújság. 1967. augusztus 27.; MÉL.

SÁFRÁNY József (Ozora, 1896. — ? 1944.) Földműves. Az 1930-as évek ozorai szervezke-désének egyik támogató ja . Hosszabb időn át megengedte hogy az il legális szervezet tag ja i a lakásán találkozzanak, i l legál is gyűlése-ket tartsanak nála. Baloldali meggyőződésű volt. 1944 októberében letartóztatták a csend-őrök. Szekszárdra, majd ismeretlen helyre szállították. További sorsa ismeretlen. I rodalom: K. Balog János: Sáfrány József. Kézirat. Tolna megyei Levéltár.

SÁGI Dezső (Szekszárd, 1887. — Szekszárd, 1919. augusz-tus 10.) A munkásmozgalom mártírja. I rodalom: Igy élt, így hal t a vörösőr. — Tolna megyei Nép-újság. 1969. augusztus 17.; Tolna megye.; K. Balog: Éh.

SALAMON Géza. alapi (Bölcske, 1842. ápri l is 9. — Szentandráspusz-ta, 1870. június 2.) Festő. Pesten Marastoni Jakabnál és Rostagni Majosnál tanult, majd a müncheni akadémia növendéke lett. Hazatérése után pusztaszent-andrási birtokán dolgozott. A bölcskei temp-lomban is maradtak fenn képei. I rodalom: ML.

SALAMON Henrik (Hőgyész, 1865. március 31. — Bp., 1944. júl ius 15.) Fogorvos. 1899-ben nyert orvosi oklevelet. Bu-dapesten dolgozott, 1919-től a Stomatológiai Klinikán. A rögzített fogpót lásokról rendszertant dolgozott ki. Út törő je volt Magyarországon a fogszabályozásnak. A fogászat történetével is foglalkozott. Műve i : A stomatológia tanításának története Magyarorszá-gon. Bp. 1906.; Fogpótlástan. Bp. 1923.; Eine Systematik der zahnärztl ichen Brücken. Berl in 1923.; A fogorvosi hídpótlások rendszertana. Bp. 1924.; A modern or thodont ia i therapia uralkodó eszméi. Bp. 1930.; Fogszabályozóstan. Bp. 1934.; A magyar stomatológia (fogászat) története. Bp. 1942. I rodalom: Morel l i Gusztáv: Salamon Henrik. 1865—1944. Bp. 1946.; Huszár György: Salamon Henrik. 1865—1944. = Fog-orvosi Szemle. 1965. 6. szám.; Huszár György: Salamon Henrik fogorvostörténeti munkássága. — Communicationes ex Bibl iotheca Históriáé Medicae Hungar ica. 1966. 38—39. szám.; RNL.; MÉL.

SÁNDOR József (Ismeretlen, 1880. — Simontornya, 1919. au-gusztus 11.) A munkásmozgalom mártírja. I rodalom: K. Balog: Tolna megye; K. Ba log : Éh.

SÁNTA József (Nagydorog, 1885. június 20. — Nagydoroy, 1962. március 10.) A munkásmozgalom kiemelkedő harcosa. I rodalom: K. Ba log : Éh.

SÁNTHA Károly (Kecskemét, 1840. október 22. — Bp„ 1928. szeptember 7.) Lelkész, költő, egyházi író. A budapesti protes-táns teológián tanult, ahol tanára i voltak az i rodalmat támogató Székács József, Szász Ká-roly és Karsay Sándor. Már tanulóévei a la t t megjelentek első versei. 1866-ban Sárszentlő-rincre került káplánnak, egy év múlva Tolna-némedi község választja lelkipásztorául. Né-hány évig Baranya és Veszprém megyében vál lal t hivatalt. 1876-ban visszatért Sárszentlő-rincre, itt élt ezután 34 éven át, nyugdíjazásá-ig. Sárszentlőrincen írta költeményeinek, éne-keinek többségét. Sok szeretettel rajzolta meg verseiben Sárszentlőrincet, a község lakóit, hí-res iskoláját, az algimnáziumot. Vi lági költésze-tén kívül igen jelentős az egyházi énekköltésze-te. A dunántú l i énekeskönyvbe Sántha Károly-tól 105 eredeti és 69 átdolgozott ének van fel-véve, így az énekeskönyv csaknem egyharma-dát a költő írta.

Művei : Adventi és böj t i imák. Brassó 1898—1899.; Buzgóság könyve. Bp. 1888.; Dalok kisunokámról. Sárszentlőrinc 1909.; Egyházi költemények. Kecskemét 1869.; Konfirmációi áldások. Bp. 1899.; Olaj fa levelek. 1901.; Orosháza. = Evangélikus Népiskola. Sopron. 1894.; Őrangyal . Bp. 1896.; A Sárszent-lőrinczi ÁG. hitv. evangélikus egyházközség története. Szekszárd 1910.; Szent hangok. Bp. 1899.; Zsivora György a nagy emberbarát . Bp. 1899.; Költemények. Bp. 1897.; Hárfahangok. Bp. 1905.; Háborús idők imádságos könyve. Bp. 1916.

I rodalom: Fábián Imre: Sántha Károly a költő pap. 1840— 1928. Bp. 1931.; Payr Sándor: A nyolcvanéves Sántha Ká-roly. = Evangélikus Élet. 1920.; Sántha Károly. (1840—1928.) = Harangszó. 1928. szeptember 16.; Sántha Károly. — Protestáns Szemle. 1928.; Sántha Károly emléktáblát leplez-tek le Sárszentlőrincen. — Tolnamegyei Újság. 1931. októ-ber 28.; Sántha Károly sárszentlőrinci lelkész síremléke. = Tolnamegyei Újság. 1931. október 28.; A sárszentlőrinci Lut-her-Szövetségről. = Harangszó. 1925. augusztus 9.; „Test-véreim javóért . . . " 125 éve született Sántha Károly — Evangélikus Élet. 1965. 30. szám.

SARACZ Antal (Bezdán, 1891. — Bölcske, 1962. március 23.) Földműves. 1912-ben hívták be katonának és az I. v i lágháború kirobbanása után azonnal a frontra vitték. 1914 decemberében fogságba esett. 1918. február 17-én belépett a Vörös Hadseregbe. Kolcsak ellen harcolt. 1922 ja-nuár jában tért haza. Bölcskén á l landó rendőri felügyelet a la t t állott. 1944. december 2-án, mikor Bölcske felszabadult, tolmácsként dolgo-zott. Részt vett a Vörös Hadsereggel Buda-pest felszabadításában. 1945. ápri l is 2-án Bölcskén alapí tó tagja a Magyar Kommunista Pártnak. A földigénylő és földosztó bizottság elnöke. Egy évtizeden át pártvezetőségi tag,

5ÁRDY - 61 - SCHWARCZ

pórtt i tkár. Községi bíró volt és községi tanácsel-nök is lett. Munkája elismeréséül több alkalom-mal kapott kormánykitüntetést. I rodalom: Tolna megyeiek a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban. Szekszárd 1957.; K. Balog János: Saracz Anta l . Kézirat. Tolna megyei Levéltár.

SÁRDY János (Nagykónyi, 1907. júl ius 27. — Bp„ 1969. már-cius 9.) Színész, énekes, érdemes művész. Pápán vé-gezte el a tanítóképzőt, majd Dunaföldvárott lett tanító és segédkántor. Magánúton képez-te a hagját és műkedvelő előadásokon szere-pelt. 1936-ban az Operaház ösztöndíjas növen-déke lett, két év múlva rendes tagként szer-ződtették. A 40-es években népszerű tenoristó-vá válik, számos f i lm- és operett főszereplője. Többször szerepelt külföldön is. I rodalom: Film kislexikon. Abel Péter. Bp. 1964.; Sárdy János. = Film, Színház, Muzsika. 1962. 29. szám.; SZL.; ZL.

SÁRKÖZI NAGY Antal

( ? ) Dózsa György híres alvezére. Sárközből szárma-zott. I rodalom: Nemeskürti István: Krónika Dózsa György tettei-ről. Bp. 1972.; Pataki: Tm kalauz.

SASS-család Földbirtokos család. Sárszenlőrincen, Borjádon voltak birtokaik. Sass István Petőfi Sándor is-kolatársa volt. Az iskolaévek után is meleg ba-rátság fűzte össze a Sass családot es Petőfit. 1845-ben két hetet töltött a költő Sass István meghívására Borjádon. E látogatás emlékét több Petőfi-vers őrzi. Sass Erzsikéhez írta a köl-tő A négyökrös szekér című költeményét. Sass Zsófia emlékkönyve is őriz sorokat Petőfitől. Sass Károly volt Petőfi esküvőjén az egyik tanú. Sass Károly részletes visszaemlékezést közöl a költő házasságáról a Halasi Újság 1883. feb-ruár 18., augusztus 12. — szeptember 9-i szá-maiban, Adatok Petőfi házassága történeté-ről címmel. Sass Erzsike lánya Matt ioni Já-nosné (Török Erzsébet) 1894-től 1924-ig a szekszárdi kisdedóvó vezetője volt.

I rodalom: lilyés Gyula: Tűz v a g y o k . . . Petőfi Sándor élete. Bp. 1971.; Illyés Gyula: Petőfi Sándor. Bp. 1970.; Szülő-földem. Szekszárd 1957.; Ferenczi Zol tán: Petőfi életrajza. 1—3. Bp. 1896.; Pataki: Tm kalauz.; Pataki : Megyénk törté-nelmi.

SCHERER btván Id. ÁKOS István

SCHILLING Roger János (Dunakömlőd, 1901. október 21. — Bp., 1962. március 26.) Ciszterci rendi pap, tanár, nyelvész és történész. 1925—1926-ban tanár Egerben, 1926-tól Bu-

dapesten élt. 1926—1936-ban a rendi oblátu-sok főfelügyelője, 1942-től egyetemi magánta-nár. Művei közül több Tolna megyei vonatko-zású. Művei : Ansiedelung der Deutschen in Rumfungarn. Bp. 1928.; Dunakömlőd és Németkér telepítés-, népiség- és nyelv-története. Bp. 1933.; A német nyelvatlasz Magyarországon. Német nyelvészeti dolgozatok. Bp. 1938.

SCHILSON-család Földbirtokos család. Birtokaik közé tartozott Bonyhád. I rodalom: Egyed An ta l : Bonyhád Mező-várasnak rövid leírá-sa. = Tudományos Gyűjtemény. 5. köt. 1823.; Pataki: Tm kalauz.

SCHMIDT József (18—19. század.) Festő. Oltárképeket, portrékat festett. A szek-szárdi templomban is van munkáiból . I rodalom: ML.

SCHNEIDER János (Szekszárd, 1875. november 17. — Szekszárd, 1938. november.) Újságíró, a Szekszárdi Népbank vezérigazgató-ja. Helyettes szerkesztője volt a Szekszárd Vi-déke című lapnak, majd 1904-ben alapítot ta Bodnár Istvánnal a Közérdek című újságot, 1919-től felelős szerkesztője a Tolnamegyei Újságnak. I rodalom: Schneider János arcképének leleplezése. = Tol-namegyei Újság. 1939. november 14.; Schneider János la-punk alapí tó főszerkesztő-igazgatója meghalt. = Tolname-gyei Üjság. 1938. november 12.; Tolnamegyei Üjság közgyű-lése. = Tolnamegyei Újság. 1939. március 22.; Schneider Já-nos. = Tolnamegyei Üjság. 1938. november 16.; Schneider János vezérigazgató huszonötéves jub i leuma. = Tolnamegyei Üjság. 1937. december 4.; Hi rn: Tm fejek.

SCHNEIDLER Máiton (Bátaszék, 1890. — Alsónyék, 1919. április.) A munkásmozgalom mártírja. I rodalom: A két forradalom.; K. Balog: Éh. Megjegyzés: Nevét a korabeli hadijelentésok Schmcidler-ként is említ ik.

SCHULHOF Géza Id. DOMBÓVÁRI Géza.

SCHWARCZ Szilárd (? 1874. — Dunaszentgyörgy, 1924.) Vegyeskereskedő. Dunaszentgyörgyön tag ja volt annak a balodal i érzelmű csoportnak, amely 1919 január jában megalakította a Magyar Szociáldemokrata Párt szervezetét. A Tanács-köztársaság idején vöröskatona volt. A lakos-ság megválasztotta a helyi tanács tagjának is. Politikai tevékenysége miatt a hatalomra jutott el lenforradalmának többször is megkínozták. Az így szerzett sérüléséi okozták halálát. I rodalom: K. Balog János: Schwarcz Szilárd. Kézirat. Tolna megyei Levéltár.

SCHWARTZER - 6 2 - SIMON

SCHWARTZER Antal, Schwarcier (Szekszárd, 1780. január 16. — Vác, 1834. de-cember 29.) Gyógypedagógus, szakíró. Bécsben végzett ta-nulmányai után, 1802-től a váci siketnéma-in-tézet első tanára, 1808-tól az intézet igazgató-ja. Számos szakcikket, tanulmányt írt. Műve i : Magyar nyelvtanító könyv a süketnémák számára. Buda 1817.; Első esméretek a siketnémák számára May szerint. Buda 1817. I roda lom: RNL.; MÉL.

SCHWARZKOPF László Id. HOLLÓS László

SCOLARI, Filippo Id. OZORAI Pipo

SEBESTYCN-nemzetség

Földbirtokos nemzetség a középkorban. Vár-domb körül volt c monostoruk. I roda lom: Pataki: Tm kalauz.

SEBESTYÉN Géza (Kurd, 1878. február 11. — Bp., 1936. ápri l is 2.) Színész, színigazgató. A Színiakadémia elvég-zése után vidéki színtársulatoknál lépett fel. 1909-től a Magyar Színház tagja, 1924-től a pesti Városi Színház igazgatója lett. Az Or-szágos Színészegyesületnek elnöke volt. I roda lom: Gulyás Pál : Sebestyén Géza. = Irodalomtörté-net. 1936.; ffiagyar Bálint A bohémok igazgatója. = Fi lm, Színház, Muzsika. 1966. 35. szám.; SZL.; MÉL. Megjegyzés: A Színházi kislexikon adata i szerint Sebestyén Géza születési helye Budapest.

SEBESTYÉN Gyula (Gyönk, 1848. november 13. — Pestlőrinc, 1911.) Pedagógus, történész. 1874-től tanár Budapes-ten, 1894-től a vidéki á l lami tanítóképző inté-zetek miniszteri biztosa. A Nemzeti Nőnevelés, az Országos Középiskolai Tanáregyesületi Köz-löny, If júsági Iratok Tára című lapok szerkesz-tője. Több iskolai könyvet írt. Müve i : Zrínyi Miklós. Bp. 1878.; Vi lágtörténet. Bp. 1879.; Az őskor története. Bp. 1883.; Az Árpádok története. Bp. 1895.; Elemi iskolai tanító- és tanítónőképzésünk fej lődése. Bp. 1896. I roda lom: RNL.; MÉL.

SENYE Sándor (Már iaradna, 1898. március 13. — Bp., 1968. február 22.) Az antifasiszta ellenállási mozgalom szekszár-di csoportjának vezetője, tartalékos tiszt. Vezetése alatt 1944 nyarán bontakozott ki az el lenál lási csoport tevékenysége. A mozgalom cél ja volt, hogy alkalmas p i l lanatban megtá-madja a megszálló német helyőrséget Szek-

szárdon, megakadályozza a nyilasok és a né-metek rombolását, elősegítse az üldözöttek elrejtését, támogassa a felszabadító hadsere-get. Szekszárd felszabadulása után néhány nappal , 1944. december 6-án alakul t meg a Magyar Kommunista Párt Szekszárdon, amely-nek alapí tó tag ja volt. A párt tagokat ..Szek-szárdi Kommunista Párt" fel i ratú párt igazol-vánnyal látták el. Senye Sándor volt a felsza-badul t Szekszárd város első polgármestere. A tisztségében a szekszárdi képviselőtestület 1945. január 31 -i ülése megerősítette, miután 1944. december 13-tól látta el e feladatot. 1945 májusában a megye al ispánja lett. Érde-me, hogy az elsők között volt, akik a szovjet csa-patok bevonulása után a megye és a város vezetését vállalták, a békés építőmunkát elin-dították és biztosították a szovjet csapatok to-vábbi győzelmes harcaihoz a megye segítsé-gét.

I rodalom: Antifasiszta mozgalom adata i ra bukkantak Tolna megyében. — Magyar Nemzet. 1964. december 3.; Kocsis Tamás: Szekszárdi el lenál lók. 1944. 1. Antifasiszta mozgalom adata i ra bukkantak Tolnában. = Magyar Nemzet. 1965. ja-nuár 10.; K. Balog János: Ellenállási mozgalmak a II. vi-lágháború végén és az MKP megalakítása Tolna megyében. — Tolna megyei helytörténeti füzetek. 1. Szekszárd 1969.; K. Balog János: Tolna megye felszabadítása. = Tanulmá-nyok Tolna megye történetéből. 4. köt. Szekszárd 1972.; Puskás A t t i l a : Történelmi fordulat Tolna megyében 1944— 1945-ben. = Tanulmányok Tolna megye történetéből. 4. köt. Szekszárd 1972.

SIBOLTI Demeter

(Tolna, ? — Petneháza? 1589. február 17.)

Hitvitázó. 1549-től Temesvárt Szegedi Kiss Ist-vánnál tanult , 1557-től wit tenbergi diák, ké-sőbb Gyulán, Csepregen, Szencen volt iskola-mester. A katolikus ellenállás dacára Nagy-szombatra került kórházi templomi lelkésznek. Telegdi Miklós katolikus püspök és Rudolf császár tiltakozása miatt el kellett hagynia Nagyszombatot. Nádasdy Ferencnek, a nádor f iának volt nevelője, akinek felhívására részt vett a Beythe István és kálvinista társai elleni hitvitákban. Egyetlen műve maradt fenn, amely 1384-ben jelent meg Detrekőn Lelki hartz cím-mel.

I rodalom: Károlyi Árpád—Szalay László: Nódasdy Tamás csa-lád i levelei. Bp. 1882.: Thury Etele: A Dunántúl i Reformá-tus Egyházkerület története. Bp. 1908.; Schulek Tibor: Bor-nemissza Péter. Bp. 1939.; Horváth János: A reformáció je-gyében. Bp. 1953.; Nemeskürty István: Bornemissza Péter. Bp. 1959.; MIL.

S I M O N alországbíró

Főúr. 1227-ben birtokot kapott Hőgyész terüle-letén. A Sárvíz és a Sió mocsarai közti szigeten Felépítette a későbbi vár magvát alkotó vártor-nyot, amelyben a birtokos lakott és kincseit őrizte. Nevéről kapta Simontornya elnevezését a község. I roda lom: Pataki: Tm kalauz.

SIMONTSITS - 63 - S O M O G Y I

SIMONTSITS Elemér (Bölcske, 1869. január 1. — Bp., 1937. január 15.) Földbirtokos, politikus. Tolna vármegye al ispán-ja, majd főispánja, örökös törvényhatósá-gi bizottsági tagja, országgyűlési képviselője és felsőházi tag ja volt. Nevéhez fűződik a Szekszárdi Kaszinó székházának megvétele. A kaszinó könyvtára Simontsits Elemér Könyvtár nevet kapott. A kaszinó bazársor építése is intézkedései eredménye. I rodalom: Schneider János: Simontsits Elemér. = Tolna-megyei Üjság. 1937. január 20.; Simontsits Elemér v. b. f. t . ha lá la és temetése. = Tolnamegyei Újság. 1937. január 23.; A vármegye búcsúja Simontsits Elemértől. = Tolnamegyei Üj-ság. 1937. január 23.; Simontsits Elemér emlékezete a Szekszárdi Kaszinó közgyűlésén. = Tolnamegyei Üjság. 1937. február 10.; Bodnár: Bezerédj.

SINA-család Görög eredetű, osztrák—magyar bankár, és nagybirtokos család. 1820-ban tu la jdonukba került a kajmádi gőzmalom. I rodalom: PNL.; Pataki : Tm kalauz.

SINTZENDORF-család Földbirtokos család. A török kiűzése után meg-kapták a hőgyészi uradalmat, melyet 1722-ben adtak el. I rodalom; RNL.; Pataki : Tm kalauz.

SIPOS Márton (Szekszárd, 1900. január 19. — Budakeszi, 1926. december 11.) Versenyúszó, gazdatiszt. Az első v i lágháború után tűnt fel. az úszósportban. 1922-ben a 100-méteres mellúszásban vi lágrekordot ál l í tott fel. Az 1921—1923-as években a 100-méteres mell-úszás országos bajnoka volt. I rodalom: MÉL.

SITKEI József (Alsópél, ? — Tamási-Adorján erdő, 1919. au-gusztus.) A munkásmozgalom mártírja. I rodalom: Beszélgetés egy negyven év előtt i szövetkezetről. = . Tolna megyei Népújság. 1959. ápri l is 3.; K. Balog: Éh.

SOBRI Jóska (Ugod, 1809. — Lápafő, 1837. február 17.) Dunántúli betyár, a magyar betyár-romantika egyik híres alakja. Kisebb lopásokért 1834-ben a zirci börtönbe került, ahonnan megszökött s rabolni kezdett. Több híressé vált társa csatla-kozott hozzá. Vas, Veszprém, Győr és Zala me-gyékben volt a működési területük. A nádor rendeletére a katonaságot is kirendelték kéz-

rekerítésére. Somogy és Tolna megye határán lévő lápafői erdőbe szorult a zsandárok elől. Sebesülten nem tudott menekülni, agyonlőtte magát. I rodalom: Gönczi Ferenc: A somogyi betyárvi láq. Kaposvár 1944.; A gyöngyösi csárda. Veszprém 1966.; RNL.; MÉL.; Pataki : Tm kalauz. Megjegyzés: Sobri Jóska eredeti neve: Pap József volt.

Dunaföldvár, 1920. SOMLÓ György (Dunaföldvár, 1899. -március 31.) A munkásmozgalom mártír ja. I rodalom: K. Ba log: Éh.

SOMOGYI Imre (Simontornya, 1894. október 13. — Bp., 1951. szeptember 14.) Költő, író. Sárospatakon és Scheibbsban vé-gezte tanulmányait . Gyulán volt tisztviselő. Az első v i lágháborút végigküzdötte. A polgári de-mokratikus for radalomban Gyula rendőrkapi-tánya, a Tanácsköztársaság idején Békés megye direktór iumának tagja. Az el lenforrada-lom idején börtönbüntetést szenvedett. Megis-merkedett a börtönben a baptista tanokkal. Kiszabadulása után, 1922-től, baptista lelkész lett Gyulán és Budapesten. Teológiai oklevelét az USA-ban szerezte meg. 1939-től a baptista egyház vezetője volt, mint országos elnök, ill. hitközségi elől járó. A Kürt, a Békehírnök és a Lelki Élet című baptista lapok főszerkesztője volt.

Müvei : Hul ló csi l lagok. Bp. 1909.; Hárfahangok. Bp. 1926.: Oltártűz. Bp. 1929.; Örökmécs. Bp. 1940.; Szövétnek. Bp. 1929.; A gyülekezet harmonikus életének és fejlődésének alapfel tétele i . Bp. 1934.; Az Úr napja. Bp. 1935.; Égő csip-kebokor. Bp. 1943.; Táborhegyi órák. Bp. 1943.; A vallás-szabadság és a baptisták. A szekta kérdés. 1933.; Keresztény-ség és rehabi l i táció. Bp. 1939.; A baptisták. Bp. 1941.; Kos-suth Amerikában. Bp. 1941.; Ál lam és egyház. Bp. 1947.; A vallásszabadság Magyarország történetében. Bp. 1947.; Em-léklapok. 1—2. köt. Bp. 1943. I rodalom: MIL.; MÉL.

SOMOGYI ímre (Abony, 1902. május 26. — Bp., 1947. augusz-tus 5.) Gazdasági szervező, népnevelő, szakíró, Kos-suth-díjas. Az 1930-as években népi termelő-szövetkezeteket szervezett Tolna és Baranya megyében. Sokat tett a parasztság szellemi és anyagi jólétének előmozdításáért, a magyaror-szági kertkultúra fellendítéséért. A parasztság gazdasági újjászervezésével, a kertgazdálko-dással foglalkozó írásai a napi lapokban, folyó-iratokban jelentek meg.

Művei : Kertmagyarország felé. Bp. 1942.; Tökkel sütött ke-nyér. Bp. 1945.; Gyümölcsfeldolgozás cukor nélkül. Bp. 1945.; A fűzfánfütyülő rézangyalát. Kézirat. I rodalom: Dobi István: Vallomás és történelem. Bp. 1962.; Veres Péter: Az ország út ján. Bp. 1965.: MÉL.

SOMOSI - 64 -

SOMOSI János, Somossy (Bodzásújlak, 1783. május 24. — Sárospatak, 1855. augusztus 21.) Teológus, tanár, héber nyelvész, a Magyar Tu-dományos Akadémia tagja. 1815-től Sárospa-takon tanár. Zemplén és Tolna vármegye táb-labírá ja volt. 1835-ben kiadta a Szent Bibl iát Sárospatakon. Héber nyelvtankönyve Sidó grammatica címmel Budán je lent meg 1832-ben. I rodalom: Toldy Ferenc: Somosi János. = Akadémiai Értesí-tő. 1855.; MÉL. Megjegyzés: Eredeti neve: Ködöböcz János.

SOÓS Sándor (Bp., 1889. — Szekszárd, 1919. augusztus 10.) A munkásmozgalom mártír ja. I roda lom: Kövendi Sándor: A proletárdiktatúra Szekszár-don. = Sarló és Kalapács. Moszkva 1935.; A két forrada-lom.; K. Balog: Éh.

STARAI Mihály Id. SZTÄRAI Mihály

STERK Endre (Dunaföldvár, 1895. — Dunaföldvár, 1919. augusztus 10.) A munkásmozgalom mártír ja. I rodalom: A két for radalom.; K. Ba log : Éh.

STILLER Nándor (Ismeretlen, 1887. — Tolna, 1919. június 23.) A munkásmozgalom mártír ja. I roda lom: K. Balog: Tolna megye.; K. Balog: Éh.

STYRUM-LYMBURG-család Németal földi eredetű földbir tokos család. A simontornyai urada lmat Lipót császártól vásá-rolták meg 40 000 arany forintért. 1760-ig a si-montornyai várban laktak, később az itt épült kastélyukban. A család jelentős alapítványt lé-tesített az elhagyott gyermekek eltartására, az elszegényedett nemes i f jak taníttatására, az özvegyek támogatására. 1800-ban halt ki a család, utód nélkül. I rodalom: Lymburg-Styrum gróf végrendelete. (összeál l . ) Totth Ödön. Szekszárd. 1904.; RNL.; Kiss: Simontornya.; Pa-tak i : Tm kalauz.

SÜTŐ Balázs (Felsőnyék, 1898. ápri l is 2 1 . — 1938. február 18.) Földműves. Munkásmozgalmi tevékenységének kezdete az el lenforradalmi rendszer első éveire esik, de jelentősebb tevékenységet a harmin-cas években fej tett ki. 1935 tavaszán tudomást szerzett a tamási—ozorai i l legális szervezke-désről. A szervezkedésben részt vevők felkérésé-re elvállalta az i l legál is kommunista szervezke-dés fedőszerveként megalakított Független Szo-ciáldemokrata Párt elnöki funkcióját. 1935-ben

a pécsi törvényszék elítélte. Több alkalommal megkínozták a csendőrök. Munkát nem kapott. A terror öngyilkosságba kergette. I roda lom: K. Balog János: Sütő Balázs. Kézirat. Tolna me-gyei Levéltár.

SZABÓ Dezső (Siklós, 1888. december 12. — Szekszárd, 1971. március 4.) Festő. Művészi tanulmányai t a budapesti Kép-zőművészeti Főiskolán kezdte. Tanárai Révész Imre és Ferenczy Károly voltak. Az 1911—1914-es években a müncheni Képzőművészeti Aka-démián Stuck Ferenc tanítványa. Nyilvános or-szágos kiállításon 1910-ben szerepelt első íz-ben. Három külföldi és nyolc magyar kitünte-tést nyert. Sok képe került a múzeumok tu la j -donába. A Szépművészeti Múzeum, a Fővárosi Múzeum, a Történeti Múzeum, a Nemzeti Szín-iház Múzeuma, a szekszárdi Balogh Ádám Mú-zeum stb. őrzik képeit. A Szekszárdon lévő, is-mertebb képei: a szekszárdi vasútállomás há-rom nagyméretű falfestménye, az evangélikus templom oltárképe, a Zeneiskola Liszt Ferenc arcképe. 1966-ban rendezték meg Szekszárdon műveinek nagy retrospektív kiállítását, majd 1970-ben művészi tevékenységének 60. évfordu-lója alkalmából, jubi lár is kiállítása volt.

I roda lom: Tolna megyei képzőművészek. (Szekszárd 1969).; Szabó Dezső jubi lár is k iál l í tása. (1910—1970). Szekszárd 1970.; Elhunyt Szabó Dezső. = Tolna megyei Népújság. 1971. március 5.; Bal labás László: Szabó Dezső emlékére. = Tolna megyei Népújság. 1971. március 7.; Szekszárdi kép-zőművészeti kiál l í tás. = Tolnamegyei Újság. 1941. decem-ber 12.; ML.; Pataki : Tm kalauz.

SZABÓ Erzsébet (Dunaszentgyörgy, 1898. — Bp., 1921.) A munkásmozgalom mártír ja. I rodalom: Tolnamegyei Újság. 1920. szeptember 18., októ-ber 23.; Tolnamegyei Újság. 1921. ápri l is 9., 16.; Partizánka. = Tolna megyei Népújság. 1958. november.: Haypál Ti-bor : Partizánka. Szekszárd 1958.; Kioltott fáklyák. Emlékezés a fehérterror pedagógus áldozatairól . Szerk. Bihari Mór. Bp. 1963.; Tolna megye.; A két forradalom.; K. Balog: Éh.

SZABÓ György (Simontornya, 1876. — Simontornya, 1939, de-cember 30.) A munkásmozgalom kiemelkedő harcosa. I roda lom: Hental ler Károly: Jelentés a fehérterror króniká-jábó l . = Népszava. 1919. október 2.; K. Ba log: Éh.

SZABÓ Gyula (Dunaföldvár, 1845. — Eger, 1875. szeptember 10.) Mérnök, műegyetemi tanár. 1870-ben nevezték ki a József műegyetem víz-, út-, vasút-, és híd-építészet tanszékére. Műve i : A keskeny nyomú vasutak hivatása közlekedési esz-közeink sorában. Bp. 1874.; Út-vasút építéstan. Bp. 1874. I rodalom: MÉL.

G. SZABÓ - 65 - SZÁRNOVSZKY

G. SZABÓ János (Tószeg, 1879. — Tolna, 1919. június 23.) A munkásmozgalom mártír ja. I rodalom: K. Balog: Tolna megye.; K. Balog: Éh.

SZABÓ József (Fácánkert, 1871. — Szekszárd—Ózsák, 1919. augusztus 28.) A munkásmozgalom mártírja. I rodalom: K. Balog: Éh.

SZÁK-család Árpád-kor i földbirtokos család. A család egyik tag ja , Szák Miklós, 1212-ben II. Endre seregé-ben harcolt a Szentföldön. 1219—1222 és 1226-ban nádor volt. A mai Regölytől északra terült el a Szák-nemzetség szállásbirtoka. I rodalom: Pataki: Tm kalauz.

SZAKÁLY Béla (Szekszárd, 1911. — ? 1943.) A munkásmozgalom mártírja. I rodalom: Tolnamegyei Újság 1933. március—ápri l isi szá-mai . ; Szavukat a népért emelték fel. = Tolna megyei Nép-újság. 1958. december 2—7.; Tolna megye.; K. Balog: Éh. Megjegyzés: A halálának éve a holttá nyilvánítás évét mu-ta t ja .

SZAKÁLY Gyula (Szekszárd, 1907. — ? 1943.) A munkásmozgalom mártírja. I rodalom; Tolnamegyei Újság 1933. március—ápril isi szá-mai . ; Szavukat a népért emelték fel. = Tolna megyei Nép-újság. 1958. december 2—7.; Tolna megye.; K. Balog: Éh. Megjegyzés: A halálának éve a holttá nyilvánítás évét mu-ta t ja .

SZAKÁLY László (Szekszárd, 1909. — ? 1943.) A munkásmozgalom mártír ja. I rodalom: Tolnamegyei Újság 1933. március—ápri l isi szá-ma i . ; Szavukat a népért emelték fel. = Tolna megyei Nép-újság. 1958. december 2—7.; Tolna megye.; K. Balog: Éh. Megjegyzés: A halá lának éve a holttá nyilvánítás évét mu-ta t ja .

SZALAY András (Ozora, 1857. — Bp. 1884.) A munkásmozgalom mártír ja. I rodalom: A magyar forradalmi munkásmozgalom kiemelke-dő harcosai. Kézirat. 1965. Párttörtóneti Intézet Archívuma.; Száz esztendő harcai, összeál l . Borsónyi György, Székely Ernő. Bp. 1966.; Békés: Hazádnak. ; K. Balog: Éh.

SZAMOLÁNYI Gyula (Ungvár, 18?? — Szekszárd, 1932. augusztus 21.) Ügyvéd, lapszerkesztő, költő, pénzügyi titkár. Első írásai a Tolnamegyei Újságban jelentek meg. Budapesti diák korában jelent meg első verseskötete. Ungváron élclapot szerkesztett.

Országos lapok közül a Nemzeti Újság, a Nap-kelet, a Pesti Hír lap közölte írásalt. Nagyobb irodalmi sikert a Mese a boldogságról és a Harangvirág című kötete hozott számára. I rodalom: Szamolányi Gyula. = Tolnamegyei Újság. 1932. augusztus 24.; Bodnár István: Szamolányi Gyula. — Tolna-megyei Újság. 1932. augusztus 27.

SZANDTNER Pál (Dunaföldvár, 1884, december 4. — Dunaföld-vár, 1963. november 10.) Jogász, egyetemi tanár. Pályáját a vallás és közoktatásügyi minisztériumban kezdte. 1911-től Nagyváradon, 1917-től Kolozsvárott tanár. 1928-tól a budapest i egyetem jog-, és á l lam-tudományi karán tanár. Évtizedeken át fogla l -kozott az egyetemi i f júság szociális kérdései-vel. Művei : Az á l lamcél elméletei. Nagyvárad 1911.; Az alatt-valói engedelmesség problémája. Nagyvárad 1914.; A ma-gyar főiskolai i f júság válsága. Szeged 1926.; Az értelmiségi magyar i f júság jövője. Bp. 1931.; Pol i t ika. Bp. 1931.; Az egyetemi i f júság tanulmányai és szociális helyzete és az egyetemi reform. Bp. 1937.; A jog- és ál lamtudományi to-vábbképzés szervezése. Nagyvárad 1916. I rodalom: RNL.; MÉL.

SZÁNTÓ Mihály, német-keéri (Paks, 1847. március 28. — Pernitz, 1908. jú l i -us 13.) Jogász, a nemzetközi magánjog tudósa. A bu-dapesti törvényszéken, később az igazságügy-minisztériumban dolgozott, ahol a nemzetközi osztály vezetője volt. Müvei : Nemzetközi magánjog, különös tekintettel hazai vi-szonyainkra. Bp. 1892. I rodalom: RNL.

SZÁRASI Ferenc (16. század?) Tanár, a tolnai protestáns iskolában tanított. I rodalom: Pataki: Tm kalauz.

SZÁRAY-nemzetség Földbirtokos család. A törökök kiűzése után Tolna megyei birtokot kaptak. I rodalom: RNL.

SZÁRNOVSZKY Ferenc (Pest, 1863. december 23. — Bp., 1903. ápri l is 29.) Szobrász, éremművész. A bécsi akadémián, Lon-donban és Párizsban végezte tanulmányait . Első műveit a párizsi Salonban állította ki. Je-lentős műve az Iparművészeti Múzeum ál lami nagy aranyérme. Monumentál is szoboralkotá-sai közül legfontosabb a szekszárdi Garay-em-lékszobor, melyet 1898-ban Köllő Miklós szob-rásszal közösen alkotott. I rodalom: Dömötör Sándor: Szárnovszky Ferenc. = Művé-szet. 2. 1903.; Garay-album. Garay János emlékszobrának leleplezése ünnepére szerk. Bodnár István. Bp. 1898.; ML. ; MÉL.; Pataki: Tm kalauz.

SZAUTER - 6 6 - SZENICZEI

SZAUTER Mihály (Tolna, 1898. szeptember 24. — Tolna, 1967. december 13.) Hajós. Az első világháború idején került a ha-józáshoz, majd 1944 végéig itt dolgozott 1949-ben került a tolnai textilgyárba mint személy-zeti előadó, később művezető lett A munkás-mozgalommal 1919-ben került kapcsolatba. Alapító tagja volt a Hajós Szakszervezet tol-nai szervezetének. 1945-ben belépett a Szociál-demokrata Pártba, majd a két párt egyesülé-se után a Magyar Dolgozók Pártjának lett a tagja. 1958-tól haláláig Tolna község pártbi-zottságának titkára volt. I roda lom: Somi Benjaminné: A községi párt t i tkár. — Tol-na megyei Népújság. 1967. március 9. ; K. Balog János: Szauter Mihály. Kézirat. Tolna megy«l Levéltár.

SZEBÉNYI Géza (Dombóvár, 1920. február 22. — Bp., 1955. ok-tóber 22.) Irodalomtörténész, egyetemi tanár. Tudomá-nyos kutatásai során Jókai Mór írói munkássá, gával foglalkozott. Munkájával a Magyar Tu-dományos Akadémián pályadíjat nyert. Műve l : Jókai 1848—49-ben. Tanulmány. I roda lom: Szauder Jázs»f: Szsbényl Oé ia . Irodalomí4rt4-net. 1956.; MIL.

SZÉCHENYI-család Földbirtokos család. Nagydorogi kastélyuk ma általános iskola. I roda lom: PNL.; Patak i : Tm kalau*.

SZÉCHENYI Lajos (Gyönk, 1868. március 28. — Kaltenleutgeben, 1919. április.) Diplomata. 1892-ben lépett külügyi szolgálat-ba. Brüsszelben, Washingtonban, Rómában, Szentpéterváron ós Londonban teljesített szol-gálatot. 1909-ben követi rangban a kairói dip-lomáciai ügynökség és főkonzulátus vezetését vette át. Az első világháború idején katonai szolgálatot teljesített.. 1916-ban Szófiában, 1917-ben Hágában és Luxemburgban volt kö-vet. I roda lom: A császári és királyt Külügyi Szolgálat Evkönyve. Bp. 1917.; RNL.; MÉL.

SZEGEDI KIS István (Szeged, 1505. — Ráckeve, 1572. május 2.) Reformátor, püspök, költő. Szegeden, Lippán, Gyulán tanult, majd külföldön, a bécsi, a krak-kói, a wittenbergi egyetemeken folytatta tanul-mányait. 1544-ben tért haza Magyarországra. Az őt üldöző Fráter György elől menekülve fő-leg a török hódoltsági területen működött. 1552-ben Tolnán Sztárai Mihály lelkésszé szen-telte. 1561-től török fogságba került, ahonnan

Mező Ferenc kereskedő azzal a feltétellel vál-totta ki, hogy Ráckevén lesz lelkész. Műve i : Assertlo vera de Trlnitate. Genevae 1573.; Speculum romanorum pontif icum. Basel 1584.; Theologiae sincerae Loci Communes de Deo et homine. Basel 1585.; Confessio verae f ide i . Basel 1588.; Quaestiones de verbis coenae Domini. Zürich 1584.; Tabulae Anal i t icae. Schaffhausen 1592. I rodalom: Skaricza Máté : Vi ta Stephani Szegedini. Basel 1585.; Földváry László: Szegedi Kis István élete. Bp. 1904.; Horváth János: A reformáció jegyében. Bp. 1953.; Szilády Aron: Szegedi Kis István. = Régi Magyar Költök Tára. VI. Bp. 1896.; Csányi László: Tolna a XVI. században. Kézirat. Megyei Könyvtár Szekszárd.; MIL. ; MÉL.

SZÉKELY Albert (Józseffalva, 1905. augusztus — Bátaszék, 1957. november 9.) Székely Albert fafaragó és munkatársai által készített 12 részes dombormű a székelyek éle-tét eleveníti meg Bukovinától Tolna megyéig. A dombormű egy része a szekszárdi Balogh Ádám Múzeumban látható. Irodalom: Sebestyén Adám: A bukovinai andrásfalvi szé-kelyek élete és története Madéfalvától napja ink ig. Szekszárd 1972.; Pataki : Tm kalauz.

SZÉKELY Ferenc (Bp., 1859. — Szekszárd, 1904. április 7.) Levéltáros, lapszerkesztő. Tolna vármegye le-véltárának vezetője, a Tolnavármegye című lap segédszerkesztője volt. Történelmi jellegű mun-kákat írt, az 1848-as szabadságharc eseményei-vel foglalkozott tanulmányai többségében. I rodaiam: Székely Ferenc. = Tolnavármegye. 1904. ápri l is 10.

SZEKERES István ( ? ) Kuruc ezredes. Béri Balogh Ádám brigadéros-sal 1708. szeptember 8-án véres csatában meg-semmisítették a Simontornya ellen induló la-banc-rác sereget. I rodalom: Bánkuti Imre: Tolna megye a Rákóczi-szabadság-harcban. — Tanulmányok Tolna megye történetéből. 2. Szekszárd 1969.; Kiss: Simontornya.; Pataki: Tm kalauz.

SZENDE Ferenc (Hant, 1887. április 5. — Buenos Aires, 1955. december.) Operaénekes. 1909-ben kántornak választották Bátaszéken. 1913-ban szerződtette az Opera-ház. Bécsben Otto Ihronál tanult. 1944-ig az Operaház tagja volt. Miután elveszítette hang-ját, kivándorolt Argentínába, 1945-ben. Ének-tanítást vállalt. Színészi játékával is kitűnt, ö énekelte először Budapesten a Borisz Godunov címszerepét. I rodalom: RNL.; ZL.; MÉL. Megjegyzés: A Zenei lexikon szerint Szende Ferenc születési heiye: Alpár , a Magyar életrajzi lexikon szerint: Kakasd, a Révai Nagy Lexikona szerint: Hant.

SZENICZEI BÁRÁNY György Id. BÁRÁNY György

67 - SZINOVÄCZ

SZENICZEI BÁRÁNY János Id. BÁRÁNY János

SZENICZEY-család

Földbirtokos paksi család. 1850—1874. között gyakori vendégük volt Deák Ferenc. I rodalom: Pataki: Tm kalauz.

SZEPESSY László (Dombóvár, 1880. szeptember 9. — Doberdo, 1915. augusztus 1.) Költő, tanár. Budapesten szerezte meg tanári diplomáját . Mosonmagyaróvárott és Vácott ta-nított. 1907-től Budapesten élt. Szerkesztője volt a Kis Pajtás című gyermeklapnak. Dolgo-zott több fővárosi lapnak. Az olasz fronton esett el. Művei: Költeményei. Bp. 1902.: Csalogánydalok. Bp. 1903.; A vitéz huszár. Bp. 1904.; Hazafias Mária dalok. Bp. 1907.; Liliomok l ipoma. Bp. 1909.; Virágos vonattól a vöröskereszte-sig. Bp. 1914.; Lakodalmi köszöntő. Bp. 1914.; Katonaversek. Bp. 1914. Irodalom: MIL.

SZERECSEN-család, mesztegnyei Főúri, földbirtokos család, olasz, ill. da lmát eredetűek. Korábbi névadójuk Szaracén, aki 1366-ban az egész ország harmincadosa vo l t 1371—1377. között a pécsi és szerémi kincstá-ri kamarák ispánja. 1371-ben megkapta juta l -mul Ossero és Cherso szigeteket a királytól, melyek később testvéréé, Jánosé lett, aki e szi-geteket 20 Tolna vármegyei faluért eladta Zsigmond királynak, ö v é volt Mucsfa, Kölesd, Bonyhádvarasd, Kis-, és Nagyvejke, Závod stb. I rodalom: Ki volt Tevel? => Tolna megyei Népújság. 1969. október 26.; PNL.; RNL.; Pataki : Tm kalauz.

SZEREDY József (Szekszárd, 1831. március 3. — Pécs, 1903. ok-tóber 6.) Egyházi író, kanonok. Jogi tanulmányai t Po-zsonyban és Nagyváradon, hit tudományi tanul-mányait Pécsett végezte. 1856-tól Pécsett tanár, 1888-ban kanonokká nevezték ki. Több c ikket tanulmányt írt az egyházi lapokba. Művei : E g y h á z j o g . . . 1—2. kőt Bp. 1874. I rodalom: Köpcsányi Károly: A pécsi jogakadémia múlt ja s jelene. Pécs 1897.; RNL.; MÉL.

SZÉVALD Oszkár (Dunaföldvár, 1871. júl ius 3. — Szombathely, 1933. jú l ius 23.) Politikus. 1895-től Tolna vármegye aljegyzője, 1916-tól a dombóvári járás főszolgabírója, 1922-től Tolna vármegye főjegyzője, 1927-től Tolna vármegye al ispánja. Al ispáni működése alat t épül t a szekszárdi közkórház új épülete. Tevékenységének középpont jában ál l t a megye több községének villamosítása, és nagy része

van abban, hogy az új Duna-híd Dunaföldvá-rott elkészült. Dunaföldvár, Miszla, Bölcske és Szakadát díszpolgára. I rodalom: Treer István: Tolna vármegye Horthy Miklós köz-kórházának másfél évszázados története ós munkássága. Szekszárd 1935.; S.; Szentandrási Szévald Oszkár al ispán meghalt. = Tolnamegyei Újság. 1933. júl ius 26.; Dr. Leopold Kornél búcsúztatása. — Tolnamegyei Újság. 1933. júl ius 26.; Szévald Oszkár al ispán szekszárdi és dunaföídvárl temetése.

Tolnamegyei Újság. 1933. júl ius 29.; Hi rn: Tm fejek. Megjegyzés: Előnevével: Szentandrási Szévald Oszkár.

SZIGETH Gábor (Szekszárd, 1879. szeptember 4. — Bp., 1940. március 27.) Gépészmérnök. A budapesti egyetemen végez-te tanulmányait . 1903-tól a Röck István-féle Gépgyárban, 1907-től a Fővárosi Gázművek szolgálatában állt. 1925-ben műegyetemi ma-gántanár i címet nyert, majd a vi lágítógázgyár-tás meghívott e lőadója lett. Kutatásai elsősor-ban a magyar szenek gázgyártásban való fel-használására irányultak. Művel : A barnaszénkátrány termelése, lepárlása és felhasz-nálása, különös tekintettel a hazai viszonyokra. Bp. 1921.; Szlntétikus ammónia gyártása várpalotai l igni tből . Bp. 1934.; A hazai szén felhasználása gázgyártásra. Bp. 1938. I rodalom: Schfin Győző: Szigeth Gábor. = Magyar Mérnök-<is Építész Egylet Közlönye. 1940.; MÉL.

SZILÁGYI Erzsébet (?—1483. júl ius 10. után.) Hunyadi János hadvezér és kormányzó felesé-ge, Mátyás király anyja. Családjával gyakran felkereste Bátát, gazdagon megajándékozta az apátságot templomi felszerelésekkel, egyházi ruhákkal és más tárgyakkal. I rodalom: Arany János: Szilágyi Erzsébet. Vers.; Pataki: Megyénk történelmi. ; Pataki: Tm kalauz.; MÉL.

SZILAGYI Mihály (? — Konstantinápoly, 1461.) Hadvezér és kormányzó. Mátyás király anyai nagybátyja. A Hunyadi-kor jelentős polit ikusa. Előbb Hunyadi Mátyás szabadon bocsátása, majd királlyá választása érdekében harcolt. Mátyás, királlyá választása után néhány hónap múlva, kizárta Szilágyi Mihályt a tényleges kormányzásból, aki Gara i Lászlóval és Újlaki Miklóssal szövetkezve Mátyás ellen vonul t Si-montornyáról. A király a besztercei grófsággal vonta ismét a maga párt jára. 1460. november 8-án török fogságba esett. A szultán Konsta-t inápolyban lefejeztette. I rodalom: Fraknói Vi lmos: Szilágyi Mihály Mátyás király nagybátyja. Bp. 1913.; Kisfaludy Károly: Szilágyi Mihály sza-badulása. Színmű. Pest 1822.; Vörösmarty Mihá ly : Szilágyi a vi lágosi várban. Vers.; Kiss: Simontornya.; MÉL.

SZINOVÄCZ György (Bársonyos, 1807. május 1. — Pest, 1867. de-cember 25.)

SZOMBATI - 6 8 - TALLHERR

Jogtudós, a Magyar Tudományos Akadémia le-velező tagja. 1830-tól gr. Esterházy Károly mel-lett főispáni t i tkár, majd Tolna vármegye táb-labírája. Cikkei, tanulmányai jogi szaklapok-ban jelentek meg. Művei : Rövid értekezés a magyar játékszínnek. Pozsony 1835.: Közönséges ausztriai váltórendszabály és váltótörvénykezési el járás kérdések és feleletekben. Pozsony 1854.; Az uzsora-törvényekről. Pest 1867. I rodalom: Emlékbeszéd Szinovácz György felett. = Magyar Tudományos Akadémia Értekezések. 1868.; MÉL.

SZOMBATI Ferenc (Ozora, 1907. jú l ius 9. — ? 1942?) Földműves. A munkásmozgalommal a harmin-cas évek elején ismerkedett meg. 1935 elején alapító tag ja volt a Független Szociáldemok-rata Pártnak, amely az I l legális kommunista szervezkedés fedőneve volt Ozorán. Kommunis-ta sajtótermékeket terjesztett. Tevékenységéért a pécsi törvényszék fogházbüntetésre ítélte. 1942-ben munkaszolgálatra hívták be, a Don környékére hurcolták, ahol nyoma veszett. I rodalom: K. Balog János: Szombati Ferenc. Kézirat. Tolna megyei Levéltár.

SZTANKOVÁNSZKY-család Kajdacsi földbirtokos család. Jelentős közéleti szerepük volt Tolna megyében. Sztankovánszky Imre Tolna megye főjegyzője volt a reformkor-ban. I rodalom: Puskás A t t i l a : Tolnavármegye közqyűlésének szerepe a reformkorban. == Tolna megyei helytörténeti füzetek. 2. Szekszárd 1970.: Bodnár—Gárdonyi : Bezerédj.: Bodnár: Bezerédj.

SZTÁRAI Mihály (Sztára? — 1575?)

Hitújitó, prédikátor, zsoltár- és énekszerző, az első ismert magyar nyelvű drámaíró. Páduéban tanul t , majd Sárospatakon volt ferencrendi szerzetes. Siklósi Mihály nyerte meg a reformá-ciónak. Laskón, 1549-től Tolnán működött, ké-sőbb Gyulán, Sárospatakon és Pápán volt pré-dikátor. A reformáció egyik legmarkánsabb egyénisége, a kortársak szerint kitűnő szónok, és híres énekes volt. Életéből néhány epizódot megőrzött Bornemissza Péter. A reformáció iro-dalmában a polgárosodó mezővárosok szó-szólója. Vele kezdődik a zsoltárok kultusza, amely a reformáció egyik legkedveltebb műfa-ja lett. Batizi András kezdeményezésére lefor-dította Dávid 16 zsoltárát, meglehetősen sza-badon, a korabel i viszonyokra alkalmazva az ószövetségi versek mondanivalóját. Több bib-l iai történetet epikus formában dolgozott fel, legfontosabb azonban drámaírói munkássága. Drámáinak szövegeiben utalást ta lá lunk arra, hogy színműveit e lőadatta, s így minden bi-zonnyal to lnai működése alat t is rendezett színielőadásokat.

Művei : A Papok házassága. Krakkó 1550.; Az igaz papságnak tiköre. Krakkó 1550.; I rodalom: Miklós D d ö n : Sztárai Mihály. —= Protestáns Szem-le. 1942.; Horváth János: A reformáció jegyében. Bp. 1953.; Kardos Tibor: A magyar vígjáték kezdetei. Bp. 1953.; Kla-niczay Tibor: A magyar reformáció i rodalma. = Reneszánsz és barokk. Bp. 1961.; Nagy Sándor: Sztárai Mihály elete és művei. Bp. 1883.; Szilády Áron: XVI. századbeli magyar költők művei. 1886.; Csányi László: Tolna a XVI. században.; Kézirat. Megyei Könyvtár Szekszárd.; Csányi László: Régi irodalmunk emlékei a megyében. - - Tolnai Könyvtáros. 1970. 2. szám.: Boda Ferenc: A mi falunk Tolna. = Tolna megyei Népújság. 1969. augusztus 2.; RNL.; MIL. ; MÉL.

SZ0CS András

( ? ) Szűcs András vezetésével telepítették be 1720-ban Bonyhádot a református, magyar telepe-sek. I rodalom: Egyed Anto l : Bonyhád Mező-várasnak rövid leírá-sa. = Tudományos Gyűjtemény. 5. köt. 1823.; Pataki: Tm kalauz.

TAFNER Vidor

(Bátaszék, 1881. november 2. — Bp., 1966, ok-tóber 11.) Zoológus, ötvös. Kolozsvárott végezte tanulmá-nyait, később itt lett tanársegéd. Rovarokkal és atkákkal foglalkozott. 1906-tól Besztercebányán tanított, ahol új üvegfajta előállításával kísér-letezett. Az első v i lágháború után nyugdíjba vonult és ötvösséggel foglalkozott. Filigrán technikával készített, zománccal díszített éksze-reivel a régi magyar ötvösség hagyományait folytatta. Ékszereinek vonalvezetése a szecesz-szió stílusának ízlését őrizte meg. 1965-ben gyűjteményes kiállítása volt Székesfehérvárott. Művei : összenövesztett pi l langók. Bp. 1901.; A Rhinolophusok tapintó készülékéről. Kolozsvár 1904.; Az atka félék. Temes-vár 1904.; Az atkafélék földrajzi elterjedése. Bp. 1905. I rodalom: Mihal ik Sándor: Tafner ékszerek. = Magyar Ipar-művészet. 1937.: Mihal ik Sándor: Magyar zománcművészeti törekvések. — Művészettörténeti Értesítő. 1963.; M. Kiss Pál: Tafner Vidor ötvösművész. = Művészet. 1966. 4. szám.; ML.; MÉL.

TAKÁCS György

(Paks, 1891. — Paks, 1919. augusztus 9.) A munkásmozgalom mártírja. I rodalom: A két forradalom.; K. Balog: Éh.

TALLHERR József

(? 1730. körül — Buda, 1807. október 16.) Udvari kamarai építész. 1788-ban az Országos Építészeti Igazgatóság vezetője lett. Ál lami és magánépítkezései során szinte az egész ország-ra kiterjedt tevékenysége. Hivatalos tervei el-sősorban iskolák, vendéglők, magtárak létesí-tésére vonatkoztak, de számos palota építése is fűződik nevéhez. Jung József Tallherr József tervei a lap ján építette a szekszárdi r. k. temp-lomot.

I rodalom: ML.; MÉL.

TAMÁS - 69 - THOLNAI

TAMÁS József (Szekszárd, 1884. november 28. — Szekszárd, 1963. március 26.) Fazekasmester. Régi szekszárdi fazekascsalád tagja. Munkásságáért megkapta a „Népmű-vészet mestere" kitüntetést.

TAMÁSSY-család Földbirtokos család. A Héder-nemzetségből származnak. Ősük a Kőszegiek közül a király hűségére tért Kőszegi János volt. Az ő f ia inak adományozta Károly Róbert király Tamásit. A család ekkor vette fel a Tamássy családnevet. 1387-ben Zsigmond király Iregszemcsét is ne-kik adta. I rodalom: PNL.; RNL.; Pataki: Tm kalauz.

TANÁRKY Árpád (Nagykőrös, 1863. — Bp.? 193?.) Orvos. 1892-től 1926-ig a szekszárdi Ferenc közkórház igazgatója, egészségügyi főtaná-csos. A budapesti egyetemen szerezte meg or-vosi oklevelét 1887-ben, majd az orvostudomá-nyi egyetem klinikáin és Párizsban szerzett or-vosi gyakorlatot. Amikor a szekszárdi kórház vezető orvosi ál lását elvál lalta, a kórház a legkezdetlegesebb á l lapotban volt. Munkás-ságának eredménye a kórház modernizálása, kifejlesztése. 1895-ben építi meg a sebészeti, nőgyógyászati és belgyógyászati osztályt és konyhával, mosókonyhával is el látta a kórhá-zat, bevezette a villanyvilágítást, sterilizációs berendezéseket létesített, röntgent, laboratór i-umot állított fel. A bábaképző intézet vezetését is ellátta 1897-től 1920-ig. 1927-től az Orvos-szövetség főti tkára és hivatalos lapjának szer-kesztője volt. Művei : A Szegzárdi Ferencz közkórház évkönyve. 1892—1895. Szegzárd 1896.; A szekszárdi Ferenc Közkórház évkönyve. 1896—1905. Szekszárd 1907. I rodalom: Treer István: Tolna vármegye Horthy Miklós köz-kórházának másfél évszázados története és munkássága. Szekszárd 1935.; H i rn : Tm fejek.

TÁNCZOS Vendel (Bp., 1872. — Szekszárd, 1919. augusztus 10.) A munkásmozgalom mártír ja. I rodalom: Kövendi Sándor: A proletárdiktatúra Szekszárdon. — Sarló és Kalapács. Moszkva 1935.; A két forradalom.; K. Balog: Tolna megye.; K. Balog: Éh.

TANNER Ilona Id. TÖRÖK Sophie

TARCZA! Lajos (Paks, 1881. január 8. — USA?) Tanító, szociáldemokrata újságíró. 1904-ben szerkesztője a világosság című lapnak, rövid ideig munkatársa a Népszavának, később a fu-

varos-szakszervezet t i tkára, átmeneti leg a Szo-ciáldemokrata Párt Szabó Ervin vezette balo l -dal i ellenzékének tagja. 1911-ben kivándorolt az USA-ba, ahol a magyar szocialista mozga-lomban tevékenykedett. Müvei : Kik a hazaárulók? Beszéljen a történelem. Bp. 1905, I rodalom: MÉL.

TEMESVÁRI Pelbárt (Temesvár?, 1435. körül — Buda, 1504. janu-ár 22.) Egyházi író és szónok. A Pelbárt név minden bizonnyal szerzetesi név, keresztneve ta lán Pál volt. A krakkói egyetemen tanult, 1483-ban a ferencesek budai rendházában tanított, 1496-ban esztergomi házfőnök, később ismét Budá-ra került, 1480-as években hosszabb időt tö l -tött Ozorán. A középkori i rodalomnak Európá-ban ismert a lakja volt, a skolasztika híve. Művei : Stel larium Coronae Mar iae Virginis. Hagenau 1498.; Pomerium. Hagenau 1499.; Sermones Pomerii. Hagenau 1499.; Sermones de Tempore, de Santic, Quadragesimales. Hage-nau 1489—1496.; Expositio Psolmorum.; Aureum Rosarium Theológiae. Közrem. Loskai Osvát. Hagenau 1503—1508.; Temesvári Pelbárt műveiből. Vál. Brisits Frigyes. Bp. 1931. Irodalom: Szilády Aron: Temesvári Pelbárt élete és munkái. Bp. 1880.; Horváth Cyri l l : Temesvári Pelbárt és kódexeink. Bp. 1891.; Horváth János: A magyar i rodalmi műveltség kezdetei. Bp. 1931.; Horváth Cyri l l : Pomerius. Bp. 1894.; Katona Lajos: Temesvári Pelbárt példái Bp. 1902.; Turóczi-Trostler József: Temesvári Pelbárt. = Nyugat. 1931.; Hor-váth János: Az i rodalmi műveltség megoszlása. Bp. 1935.; Szalóczy Pelbárt: A humanista Mátyás és Temesvári Pel-bárt. Esztergom 1940.; Szalóczy Pelbárt: V ig i l ia . 1949.; Bognár András: Temesvári Pelbárt. Bibl iográf iával. Bp. 1960.; Pataki: Tm kalauz.; MIL.; MÉL.

TEVEL

( ? ) Árpád vezér egyik unokája. Ö kapta meg a mai Tevel község területét, melyet róla nevez-tek el. I rodalom: Ki volt Tevel? = Tolna megyei Népújság. 1969. október 26.

TEVELI Mihály (Tevel, 1867. szeptember 29. — Bp., 1934. au-gusztus 7.) Ifjúsági író, költő, lapszerkesztő. Középiskolai tanár, később igazgató Budapesten. Munkatár-sa volt a Hasznos Mulat tató és a Lányok Lap-ja című folyóiratoknak. Művei korában népszerű olvasmányok voltak. Müvei: Csokonainak ,,A lélek halhotat lanságá"-ró l írt tan-költeménye. Körmöcbánya. 1900.; Mosolygó arcok. Bp. 1903.; Emlékei m. Zolyom 1906.; Izenet a másvilágból. Bp. 1907.; Lidérfény. Bp. 1925.; Az én kis hőseim. Bp. 1926.; Az Dkey-fiúk. Bp. 1927. I rodalom: MIL.

THALHERR József Id. TALLHERR József

THEODOROVITS Anasztáz Id. TÖMÖRI Anasz-táz

THOLNAI Bálint Id. TOLNAI Bálint

THURZÓ - 70 - TOLNAI

THURZÓ Elek (? 1490. — ? 1543. január 25.) Helytartó, földbirtokos főúr. Birtokai közé tar-tozott Ozora is. I rodalom: Pataki: Tm kalauz.; MÉL.

TIHANYI Ágost (Paks, 1846. — 1899.) Zenetanár és dalszerző. Pedagógiai folyóiratok munkatársa, és több tankönyv zenei részének szerkesztője, népies gyermekdalok szerzője, egyházi énekek komponálója volt. I rodalom ZL

TILLMANN Miklós (Hőgyész, 1890. — Tolna, 1919. június 23.) A munkásmozgalom mártírja. I rodalom K, Balog: Éh.

TINÓDI LANTOS Sebestyén (Tinód, 1505—1510. között — Sárvár, 1556. ja-nuár vége.) Vándorlantos, énekmondó, a magyar epikus költészet jelentős alakja. Születési helyét csak valószínűsíteni lehet. 1538 körül Dombóvárott tartózkodott, itt írta a Jáson és Medea című széphistóriát. 1542-ig Török Bálint szolgálatá-ban állt. 1542 után többek között István,ffy Im-re, majd Werbőczi Imre párt fogol ta. Vándor-énekesként bejár ta az egész oszágot. A török-kel vívott harcok eseményeinek feljegyzései a közvetlen benyomások és tapasztalatok a lap-ján történeti farrásértékűek.

Művei : Tinódi Sebestyén válogatott históriás énekei. Sajtó a lá rend. Perényi Ado l f . Bp. 1899.; Tinódi Sebestyén vá-logatott krónikás énekei. Szerk. Bartha József. Pozsony — Bp. 1907.; Tinódi Lantos Sebestyén válogatott munkái. Saj-tó a lá rend. Bóka László. Bp. 1956.; összes művei. Szilády Áron gondozásában. = Régi Magyar Költők Tára. 111. I rodalom: Toldy Ferenc: Magyar költők élete. Pest 1870.; Dézsi Lajos: Tinódi Sebestyén. Bp. 1912.; Szabolcsi Bence: Tinódi zenéje. Bp. 1929.; A magyar zene évszázadai. I. Bp. 1959.; Horváth János: A reformáció jegyében. Bp. 1953.; Tinódi emlékkönyv. Sárvár 1956.; Klaniczay Tibor: Reneszánsz és barokk. Bp. 1961.; Veres Samu: Tinódi Sebestyén és kora. Bp. 1880.; Vermes Imre Tinódi Sebestyén és Gyöngyösi István életrajza. Pozsony — Bp. 1885.; Böngérfi József: Tinódi Lantos Sebestyén. Bp. 1898.; Acsády Ignác: Tinódi Sebes-tyén. = Budapesti Szemle. 1899.; Mészöly Gedeon: Tinódi Sebestyén. Nagykőrös. 1906.; Dézsi Lajos: Tinódi Sebestyén János király széphistóriája. Bp. 1913.; Szabolcsi Bence: Ti-nódi Sebestyén. = Zenei Szemle. 1929.; Lukácsi Bá l in t : Ti-nódi versei. Hódmezővásárhely 1943.; Csomasz Tóth Kálmán: A XVI. század magyar dal lamai . Bp. 1958.; Pataki: Tm kala-uz.; MIL.; MÉL Megjegyzés: Több kézikönyv Tinódi Sebestyén néven említ i , a Lantos második nevet a masterségére utalásnak tüntet i fel.

TOLNAI Bálint (16. század.) Költő. Élete ismeretlen. Tolnán tanárkodott a protestáns iskolában. 1579-ben jelent meg 18 levélben A Szent János látásánac 12. részé-ből való Éneke című munkája, amelynek egyet-

len fennmaradt példánya Nagy István múlt-századi könyvgyűjtő egész könyvtárával egy lipcsei árverésen eltűnt 1870 körül. A Lugossy-kódexben maradt fenn História de moribus in convivió című hosszabb versezete. I rodalom: Csányi László: Tolna a XVI. században. Kézirat. Megyei Könyvtár Szekszárd.; Pataki: Tm kalauz.; MIL.

TOLNAI F. István (Tolna, 1630. — Kolozsvár, 1690. március 25.) Iró. Tolnán, Ecseden, Nagyváradon, Sárospata-kon tanult. Nagyszalontán és Tarcalon volt ta-nító, 1685-től ha lá lá ig Kolozsvárott református pap. A régi magyar értekező próza egyik jeles képviselője. Művei : Haza Bekesege, Avagy Egyenes ö s v é n y . . . Nagy-szeben 1664.; Igaz, Keresztényi és Apostol i Tudomány s val-lás Útára vezető és az el-tévelyedéstől jó Útban hozó Ka-lauz. Kolozsvár 1679. I rodalom: Balogh Ferenc: A magyar protestáns egyház tör-ténelmi i rodalma. Debrecen 1879.; Török István: A kolozs-vári ev. ref. Col légium története. 1. köt. Kolozsvár 1905.; Csányi László: Tolna a XVI. században. Kézirat. Megyei Könyvtár Szekszárd.; RNL.

TOLNA! Lajos (Györköny, 1837. január 31. — Bp., 1902. már-cius 19.) Iró, költő, lapszerkesztő. Családi neve: Hagy-mássy Lajos, írói nevét Tolna megyéről vette fel. Ap ja jegyző volt Györkönyben és Váral ján. Középiskoláit Gyönkön és Nagykőrösön végez-te, Arany János tanítványa volt az utóbbi he-lyen. Szegénysége miatt és a család kívánsá-gára, a református teológián folytatta tanulmá-nyait. Néhány évig a pesti református g imná-t ium tanára volt. 1860-ban jelentek meg első versei, bal ladái Arany János hatását tükrözik. 1866-ban a Kisfaludy Társaság tag ja lett. 1868-tól 1884-ig marosvásárhelyi református lel-kész. Ebben az időben írta főműveit. 1879-ben megalapította Molnár Zsigmonddal a Kemény Zsigmond Társaságot. Műveinek társadalombí-rálata miatt egyre több támadás érte, 1884-ben kénytelen lemondani lelkészi ál lásáról. Budapestre költözött és néhány éven át kizáró-lag irodalmi tevékenységet folytatott. 1889-től polgár i iskolai tanár, majd igazgató volt. Az Irodalom című folyóirat szerkesztője 1887-től, 1891-től Murányi Ármin megbízására a Képes Családi Lapokat szerkeszti. A magyar prózairo-dalom, a kritikai realizmus úttörője. Regényei-ben éles kritikával ábrázolta a kiegyezéskori Magyarország közéleti és társadalmi visszásá-gait. Több írásának színtere Tolna megye.

Művei: Költeményei. Pest. 1865.; Beszélyei. I—II. Pest 1867.; Az urak. Pest 1872.; A báróné ténsasszony I—II. Bp. 1882.; A nemes vér. Bp. 1882.; Az oszlopbáró. Bp. 1834.; A pol-gármester úr. I—II. Bp. 1885.; A Jubilánsok. Bp. 1886.; Az új főispán. Bp. 1886.; Eladó birtokok. Bp. 1886.; A rongyos. Bp. 1890.; Sötét v i lág. Bp. 1942.; Válogatott művei. Bp. 1958.; Életképek. Pest 1867.; A nyomorék. Pest 1867.; Az én ismerőseim. Pest 1872.; A somvári Fényes Adám úr. Bp. 1875.; A szent-istváni Kéri-család. = Fővárosi Lapok. 1884.; A falu urai. Bp. 1886.; Dániel pap lesz. Bp. 1885.; A jégkisasszony. Bp.

TOMORI - 71 - TÓTH

1887.; Szegény emberek út jd. Bp. 1888.; A mai Magyar-ország. Bp. 1889.; Csak egy asszony. Bp. 1891.; Elbeszélések. Bp. 1892.; A mi fajunk. Bp. 1893.; A paizs. Bp. 1894.; A grófné ura. Bp. 1897.; A nagy gyárosék és egyéb elbeszélé-sek. Bp. 1899.; A megjavult adófelügyelő. Bp. 1946. I rodalom; Jakab Ödön: A Kisfaludy Társaság Évlapjai. 1904.; Elek Oszkár: Tolnai Lajos. = Irodalomtörténeti Közlemények, 1917.; Bíró János: Tolnai Lajos. Debrecen 1933.; Förhécz József: Tolnai Lajos élete és művei. Bp. 1935.; Dömötör Sándor: Tolnai Lajos. = Irodalomtörténeti Közlemények. 1937.; Németh László: A Nyugat elődei. = A minőség forradalma. 3. köt. Bp. 1940.; Rónay György: Tolnai Lajos. = Magyar Csil lag. 1943.; Belia György: Tolnai Lajos. : Irodalomtörté-net. 1951.; Cs. Gárdonyi Klára—Belia György: Tolnai Lajos. — Irodclomtorténet. 1952.; Puruczki Béla: Tolnai Lajos. Csil lag. 1952.; Kabos Ede: Kortársak nagy írókról. Bp. 1956.; Komlós A ladár : Irodalmi ellenzéki mozgalmak a XIX. szá-zad második felében. Bp. 1956.; Illés Endre: Krétarajzok. Bp. 1957.; Mikszáth Kálmán: Elbeszélések és tanűTmányok. Bp. 1957.; Harsányi Zoltán: Tolnai Lajos. — Irodalomtörténeti Közlemények. 1959.; Komlós A ladár : A magyar költészet Petőfitől Adyig. Bp. 195?.; Móricz Zsigmond: Irodalomról, művészetről. 2. köt Bp. 1959.; Bikácsi László: Tolnai Lajos. = Irodalomtörténet. I960.; Gergely Gergely: Tolnai Lajos pólyája. Bibl iográf iával . Bp. 1964.; Barta János: Tolnai La-jos. Irodalomtörténeti Közlemények. 1964.; Ady Endre: Egy ravatalnál. = összes prózai műv^i. 3. köt. Bp. 1964.; Gergely Gergely: Tolnai Lajos i rodalmi nézetei kr i t ikai mun-kássága a lap ján. = Irodalomtörténeti Közlemények. 1955.; Illés Jenő: Tolnai Lajos emlékezete. = Szabad Nép. 1952. március 20.; Kardos Klára: Tolnai Lajos. = V ig i l ia . 1947. 9. szám.; MIL.; MÉL.; Pataki: Megyénk történelmi. ; Pataki: Tm kalauz.; Békés: Hazádnak.

TOMORI Anasztáz

(Dunaföldvár, 1824. május 1. — Bp., 1894. ok-tóber 8.) Mérnök, a magyar irodalmi élet mecénása, író, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tag-ja. Pesten végezte tanulmányait , 1853-tól q nagykőrösi gimnázium tanára, Arany János ta-nártársa. 1854-ben hatalmas örökséghez jutott, lemondott tanári ál lásáról, majd vagyona nagy részét a tudományok és művészetek támogatá-sára fordította. Támogatásával jelenhetett meg az első Shakespeare fordítás Magyarországon. A Kisfaludy Társaság egyik alapító tag ja . Szá-mos cikket írt a Vasárnapi Újságba és a szak-lapokba. (rt egy számtankönyvet is.

Művel : Emlékkönyv a magyarlrodalomból. Pest 1852.; Elemi mennyiségtan. Pest 1854. I rodalom: Csányi László: Egy mecénás arcképe, = Tolna megyei Népújság. 1964. március 22.; MagyaF László: A nagy-kőrösi mecénás. = Pestmegyei Hír lap. 1964. 257. szám.; MIL.; MÉL.

TORMAY Béla

(Szekszárd, 1839. október 10. — Bp., 1906. de-cember 29.)

Mezőgazdász és állatorvos, a Magyar Tudomá-nyos Akadémia levelező tagja. Pesten gazda-sági gépészetet és kertészetet tanult. 1858-tól b io lógiai tanulmányokat folytatott és ál lator-vosi képesítést szerzett. 1861-ben a pesti ál lat-gyógyintézethez került, 1869-től a debreceni gazdasági tanintézet igazgatója, 1873-ban megbízást kapott az állatgyógyintézet ál lat-tenyésztési tanszékének megszervezésére, 1880-ban megszervezte a földművelésügyi minisz-tér iumban az állategészségügyi osztályt. Jelen-tős szakirodalmi tevékenységet fejtett ki.

Művel : Lófogtan. Pest 1862.; Általános állattenyésztéstan. Pest 1871.; Á falusi lótenyésztés. Debrecen 1873.; A szarvas-marha fajokról . Bp. 1874.; A szarvasmarha és tenyésztése. Bp. 1877.; A tenyészszarvasmarhák, juhok és sertések. Bp. 1885.; Az átörökítés. Bp. 1891.; A mezőgazdát is érdeklő né-hány városi ügyről. Bp. 1891.; A háziállatok tenyésztése. Bp. 1896.; Mezőgazdasági vezérfonal. Bp. 1896.; Állatorvosi feladatok a köztenyésztés terén. Bp. 1902.; Lótenyésztésünket i l lető nézetek. Bp. 1904. I rodalom: Bálás Árpád: Magyarország mezőgazdasági szak-oktatási intézményei 1896. Magyaróvár 1897.; Guoth György: Tormay Béla emlékezete. = Állatorvosi Lapok. 1915. 16. szám.; Ráth István: Tormay Béla. = Magyar Tudományos Akadémia. Emlékbeszédek. XVI. Bp. 1915.; Márkus József: Megemlék^és Tormay Béláról. = Magyar Állatorvosi Lapok. 1965. 11. szám.; MÉL. Megjegyzés: 1904-ben Nádudvari előnévvel nemességet kapott.

TORMAY Károly (Vác, 1804. június 29. — Pest, 1871. augusztus 19.)

Orvos. A pesti egyetem elvégzése után, 1832-ben Tolna vármegye főorvosává választották. 1848-ban a magyar minisztériumba osztályta-nácsosi kinevezést kapott. A szabadságharc idején a tábor i kórházakat szervezte. 1850-ben Esztergom vármegye főorvosa, majd Pest főor-vosa és közkórházának igazgatója. Számos köz-egészségügyi és demográf ia i mű szerzője. Művei : Medizinische Topographie der Stadt P e s t . . . Pest 1854.; A közegészség ál lapota Pest szabad királyi városában 1858-ik évben. Pest 1859.; Bányászati kalauz. Szekszárd 1846. I rodalom: Tormay Károly. — Orvosi Het i lap. 1871.; MÉL.; Pataki: Tm kalauz.

TORONYI Imre (Szekszárd, 1888. október 17. — Bp., 1952 ok-tóber 16.) Színész. 1918-ban lépett először színpadra a Belvárosi Színházban. Több színházban játszott. Példás beszédkultúrával alakította jellemszere-peit. Gyakran szerepelt f iatalok ha ladó szelle-mű előadásain, az Irók Kísérleti Színpadán, az Új Thália Társaságnál, az I f júsági Színház és az Úttörő Színház tag ja volt. I rodalom: SZL.; MÉL.

TÓTH Ferenc (Szilasbalhás, 1883. — Enying, 1919. augusztus.) A munkásmozgalom mártír ja. I rodalom: Tolna megye.; K. Balog: Éh.

TÓTH János (Dunaszentgyörgy, 1863. — Dunaszentgyörgy, 1925. ápri l is 11.) A munkásmozgalom mártír ja. I rodalom: Tolnamegyei Újság. 1920. szeptember 18, októbei 23.: A két forradalom.; K. Balog: Éh.

TÓTH János (Hatvan, 1900. — ? 1942.) A munkásmozgalom mártírja. I rodalom: K. Balog: Éh.

TÓTH - 72 -

TÓTH Károly (Mezőtúr, 1851. — Szekszárd, 1936. október 13.) Mérnök. Tanulmányait Zürichben végezte, majd évekig szülővárosában dolgozott, a város mér-nöke volt. 1878-ban lett a Szekszárd—Bátai Ar-vízmentesítő Társulat igazgatója. Kimagasló eredményeket ér t el a Sárköz árvízmentesítésé-ben. Hatvanezer hold földet tett termővé mun-kája során. Több lap közölte szakcikkeit, ta-nulmányait, foglalkozott ősmagyar nyelvészeti és történeti kérdésekkel is. Müvei : A Szegzárd-Bátai Dunavédgót Társulat Múl t ja és Jelene. Szegzárd 1896.; A Sárköz múl t jából . = Tolnai Re-formátusok Lapja. 1914. 1., 9., 10., szám. I rodalom: Tóth Károly igazgató főmérnök — Tolnamegyei Újság. 1936. október 14.

TÖRÖK Sophie (Bp., 1895. december 10. — Bp., 1955. január 28.)

Költő, író. Családi nevén Tanner Ilona, Babits Mihály felesége. A Fővárosi Könyvtár tisztvise-lője volt. I rodalmi tevékenységéért Baumgar-ten-dí jat kapott. Verseiben és prózájában a női lélek fá jda lmai t , örömeit szólaltatta meg. Müvei : Asszony a karosszékben. Bp. 1929.; Örömre születtél. Rp. 1934.; Hintz tanársegéd úr. Bp. 1935.; Nem vagy igazi. Rp. 1939.; Értem és helyetted. Bp. 1940.; Boldog asszonyok. Debrecen 1933.; Sirató. Bp. 1948. I rodalom: Gyergyai A lber t : Török Sophie. = Nyugat. 1929.; Szerb Antal : Török Sophie. = Széphalom. 1929.; Lesznai An-na : Török Sophie. = Nyugat. 1934.; Kádár Erzsébet: Török Sophie. = Nyugat. 1939.; Keresztury Dezső: Török Sophie. = Nyugat. 1940.; Makay Gusztáv: Magyarok. Bp. 1949.; Gellért Oszkár: Török Sophie. == Csil lag. 1955.; Várkonyi Nándor: ,,A l i terátor és Török Sophie. = Életünk. 1964.; Tóth Nándor : Emlékeim Babits Mihálynéról. = Sár-köz. 1956. 1. szám.; Csányi László: Szekszárd Babits életé-ben és művében. = Tolnai Könyvtáros. 1972 . 3. szám.; Csányi László; Babits és Szekszárd. — Tanulmányok Tolna mcqye történetéből. 3. köt. Szekszárd 197?.; Koháry Sarolta: Flóra és Ilonka. Életrajzi regény. Bp. 1973.; MIL.; MÉL.

TÖTTÖS-család Árpád-kori , Tolna megyei földbirtokos család. I rodalom: Pataki: Tm kalauz.

TREBITSCH Lajos Id. TARCZAI Lajos

TREBITSCH-LINCOLN, Ignatius Timothy (Paks, 1879. ápri l is 4. — Sanghaj, 1943. októ-ber 7.) Politikai kalandor. Beutazta Európát és az USA-t. Út jairól írt cikksorozatát az Egyetértés és a Közgazdasági Szemle közölte. Kanadában a presbiteriánus hitre tért át, majd 22 évesen pappá szentelték, s mint kiváló hitszónok hír-nevet szerzett. Anyagi okokból áttért az ang-l ikán egyházba és 1902-ben Ang l iában tele-pedett le. Néhány évig falusi lelkész, utána Londonban újságíró. Az első v i lágháború ide-jén a német t i tkosszolgálattal tartott kapcsola-tot és emiatt menekülnie kellett Angl iából . Börtönbüntetést kapott váltóhamisításért, majd 1919-ben Magyarországra toloncolták. Német-országban az el lenforradalom egyik fő szerve-

zője lett. Kapcsolatot tar tot t fenn a magyar el-lenforradalmi rendszer vezető egyéniségeivel is. 1921-ben Kínába utazott, ahol tevékenyen részt vett a poli t ikai életben. Müvei : The Autobiography of an Adventurier. London 1931.; Der grösste Abenteurer des XX. Jahrhunderts. Zürich 1931. I rodalom: Imre Gyomai: Le plus grand aventurier du siecle. Paris 1939.; Frank László: Szélhámosok — kalandorok. Bp. 1966.; MÉL.

TUBA András (Madocsa, 1876. — Madocsa, 1919. augusztus 16.) A munkásmozgalom mártír ja. I rodalom: K. Balog: Éh.

TUBOLY László (Lengyel, 1755. — Lengyel, 1828. május 21.) Tisztviselő, a jakobinus mozgalom résztvevője. Zala megyében aljegyző, főszolgabíró. Rövid ideig gr. Festetics György muraközi birtokán jószágkormányzó. Itt kerül összeköttetésbe, Hajnóczy József révén, a jakobinus mozgalom-mal. A mozgalom felfedezésekor a Helytartó-tanács elmozdította ál lásából. I iodalom: MÉL.

TÚRÓS György (Ozora, 1870. — Felsőnyék, 1919. augusztus 23.) A munkásmozgalom mártír ja. I rodalom: K. Balog: Éh.

TÚRÓS István (Ozora, 1903. december 6. — ? 1942 ?) Napszámos. 1923-ban belépett az ozorai föld-munkás-szövetségbe. Kapcsolatba került a helyi baloldal i érzelmű személyekkel, akiktől röpla-pokat, újságokat, könyveket kapott. Az i l legá-lis szervezettel kapcsolata volt, bár nem volt tagja a Független Szociáldemokrata Pártnak. 1935-ben a pécsi törvényszék elítélte baloldal i magatartása miatt. A közismerten balo ldal i ér-zelmű napszámost, kútásót 1942 tavaszán be-hívták munkaszolgálatra, a Don vidékén nyo-ma veszett. I rodalom: K. Balog János: Túrós István: Kézirat. Tolna me-gyei Levéltár.

UDVARI Vince (Bakóca, 1890. — Tamási, 1919. augusztus 18.) A munkásmozgalom mártír ja. I rodalom: Nóvák: Dombóvár.; A két forradalom.; K. Balog: Éh.

UJI AKI-család Földbirtokos főúri család. Tolna megyei birto-kaik is voltak. Újlaki Miklós 1465—1471-ben ozorai bán. I rodalom: PNL.; MÉL.; Pataki: Tm kalauz.

Ú.ILAKI - 73 - VALYI

ÚJLAKI KONT Miklós Id. KONT Miklós

UJVÁRY Lajos

(Dunaföldvár, 1896. február 24. — Bp., 1959. október 31.) Pedagógus, szakíró. 1921-től könyvkiadói lek-tor. 1923-ban magyar—lat in szakos tanár i okle-velet szerzett. 1927-től középiskolai tanár, 1936-tól igazgató, 1937-től középiskolai szakelőadó, majd Miskolcon és Kassán főigazgató-helyettes. 1949-től az Egyetemi Nyomdánál, később a Tankönyvkiadónál működött. A Magyar nyelv értelmező szótárának egyik munkatársa volt az Akadémiai Kiadónál. I rodalom: MÉL.

U N G N Á D Dávid

(16. század.) Császári követ a töröknél. Kíséretében utazott le a Dunán, hajón, Stephan Gerlach német lelkész, akinek 1573-ban készült nap ló jában több értékes megfigyelést olvashatunk Tolna megyéről is. I rodalom: If j . Szakály Fercnc: Tolna megye negyven eszten-deje a mohácsi csata után (1526—1566). = Tanulmányok Tol-na megye történetéből. 2. Szekszárd 1969.; Pataki : Tm ka-lauz.

UNGVÁRI István (Dunaszentgyörgy, 1861. — Dunaszentgyörgy, 1941. november 4.) A munkásmozgalom kiemelkedő harcosa. I rodalom: Tolnamegyei Újzáq. 1920. szeptember 18. o':tóber 23.; A két forradalom.; K. Balog: Éh.

VADÁSZ József

(Paks, 1883. — Paks, 1950. június 9.) Földműves. 1919-ben pált iskolát végzett Buda-pesten. Pártmegbízatássai Borsod megyébe ment, később hasonló feladattal Tolna megyé-be. A Tanácsköztársaság megdöntése után Ju-goszláviába emigrált, s csak az amnesztia meg-hirdetése után tért haza Magyarországra. Csendőri megfigyelés alat t állt. A felszabadu-lás után alapító tagja volt a Magyar Kommu-nista Párt paksi szervezetének. Elnöke volt a földigénylő és földosztó bizottságnak. A paksi járás egyik legismertebb szónoka volt. I rodalom: K. Balog János: Vadász József. Kézirat. Tolna megyei Levéltár.

VAJDA Ignác

(Gerjen, 1881. - Sztálingrád, 1943.) A munkásmozgalom mártír ja. I rodalom: Ki volt Vajda Ignác? = Tolna megyei Népújság. 1958. december 11.: Tolna megye.: K. Balog: Éh.

VAJNA Ferenc Id. PÁVAI VAJNA Ferenc

VAK BOTTYÁN Id. BOTTYÁN János

VALKÓ István

(? 1391. — ? 1943.)

Ügyvéd. 1919. május 24-én a megyei intéző bizottság hivatalból kinevezte a forradalmi tör-vényszék mellé szakelőadónak. Dunaföldvárott a proletárdiktatúra elvetnek megfelelően vé-gezte el a megbízatást. A Tanácsköztársaság megdöntése után á l landó zaklatásnak volt kitéve. Baloldal i magatartása közismert volt Dunaföld-várott. 1943-ban letartóztatták. Budapesten kellett volna előál l í tani, de a rohanó vonatból kiugrott. A vonat halálra gázolta. I rodalom: K. Balog János: Dr. Valkó István. Kézirat. Tolna megyei Levéltár.: Á két forradalom.

VALYI Péter

(Szombathely, 1919. december 25. — Miskolc, 1973. szeptember 18.)

Vegyészmérnök, polit ikus. Középiskolai tanul-mányait Szombathelyen végezte, majd 1942-ben a Budapesti Műegyetemen vegyészmérnöki oklevelet szerzett. 1944 őszéig a Simontornyai Bőrgyárban laboratóriumvezető volt. Simontor-nyáról a szekszárdi munkaszolgálatos század-hoz hívták be. 1945 január jában letartóztatták; szüleit a nyilasok internálták. A felszabadulás után, 1945 ápri l isában, Szombathelyen belé-pett a kommunista pártba. Korábbi munkahe-lyén a Simontornyai Bőrgyárban bekapcsoló-dot t a termelés megindításának munkájába, s részt vett a kommunista pártszervezet megalakí-tásában. 1947-ben a Vigodni Bőrgyár vállalat-vezetőjévé nevezték ki. 1848 január jában az Or-szágos Tervhivatalba került, majd az Országos Tervhivatal elnökhelyettesévé nevezték ki. 1967-től pénzügyminiszter, 1971 májusa óta a Mi-nisztertanács elnökhelyettese, a Kormány Nem-zetközi Gazdasági Kapcsolatok Bizottságának elnöke, hazánk képviselője a Kölcsönös Gaz-dasági Segítség Tanácsában. A Magyar Szoci-alista Munkáspárt X. kongresszusán a Közpon-t i Bizottság tagjává választották. Munkássága elismeréséül több magas kitüntetésben része-sült. Tulajdonosa volt a Népköztársasági Érdem-érem arany fokozatának, két ízben tüntették ki a Munka Érdemrenddel, s megkapta a Mun-ka Érdemrend arany fokozatát is.

I rodalom: Vályi Péter. = Népszabadság. 1973. szeptember 19.: Vályi Péter menhalt. --- Népszabadsáq. 1973. szeptember 19.: Végső búcsú Vályi Pétertől. = Népszabadság. 1973. szeptember 25.: Vályi Péter. = Tolna megyei Népújság. 1973. szeptember 19.: Elhunyt Vályi Péter. — Tolna megyei Nép-újság. 1973. szeptember 19.; Végső búcsú Vályi Pétertől. — Tolna megyei Népújság. 1973. szeptember 25.

VÁRADI - 74 - VAS

VARADI Antal (Závod, 1854. május 2. — Bp„ 1923. március 5.) Iró, drámaíró, költő, színházi történetíró, műfor-dító, dramaturg. A középiskoláit Pécsett, az egyetemet Pesten végezte, 3 éven át színiisko-lába is járt. 1870-ben a Pécsi Lapok színikriti-kusa, 1871-ben kereskedelmi iskolai tanító a fővárosban. Verseit, prózai írásait 1873-tól kö-zölték a lapok. Az Ellenőr, a Bolond Miska, az Egyetértés munkatársa volt. 1893-tól 1923-ig az Ország-Vi lág főszerkesztője. 1895-től a Nem-zeti Színház drámabírá ló bizottságának tagja, a Színművészeti Akadémia tanára, majd igaz-gató ja volt. 1876-tól a Petőfi Társaság, 1889-től a Kisfaludy Társaság tag ja lett. Verseit az akadémikus hang és formakészség jellemzi. Színművei főleg történeti, mondai tárgyúak és a Nemzeti Színházban kerültek színre. A Szí-niakadémia részére több tankönyvben kidol-gozta az esztétika, poétika, beszéd-, és moz-gástechnika tudnivalói t . Műveit több európai nyelvre lefordították. Müvei : Költemények. Bp. 1875.; Iskarióth. Bp. 1876.; Tamora. Bp. 1879.; A tör. Bp. 1880.; Huszonöt év. A színművészeti akadémia fejlődése. 1864—1889. Bp. 1889.; Emlékeim. Bp. 1904.; Képek a magyar író és színészvilágból. Bp. 1911.; Följegyzések életem sorából. Bp. 1912.; A régi Pest emlékeiből. Bp. 1921.; Színészhistóriák. Bp. 1922.; Ú jabb költemények. Bp. 1877.; Az én világom. Bp. 1879.; Költemények. Bp. 1890.; A hun utódok. Bp. 1890.; Charitas. Bp. 1893.; Rafael. Bp. 1894.; Démon. Bp. 1895.; Festett v i lág. Bp. 1892.; Hamis istenek. Bp. 1893.; Szent Aga ta levelei. Bp. 1893.; A láthatat lan írás. Bp. 1904.; Régi magyar színészvilág. Bp. 1911.; Az elzárt mennyország. Bp. 1910.; If júságom. Bp. 1905. I rodalom: Schöpflin A ladár : Váradi Antal. = Nyugat. 1923.; Petri Mór : Emlékezés Váradi Antal ró l . Bp. 1926.; Péterfy Ká-roly: Váradi Antal. Bp. 1928.; Mándi Már ia : Váradi Antal. Bp. 1934.; Császár Elemér: Váradi Antal . = Koszorú. 1936.; Galamb Sándor: A magyar dráma története 1867-tól 1896-ig. Bp. 1937—1944.; Zi lahy Lajos: Megemlékezés Váradi Antalról . = A Kisfaludy Társaság Évlapjai. 1924—1928.: Károssi Pál: Arcképek Váradi Antalról . = Tolnamegyei Újság. 1930. november 8.; S.: Váradi Antal emlékezete. = Tolnamegyei Újság. 1935. október 30.; Váradi Aranka: Márványtábla agy dunántúl i malmon. = Tolnamegyei Újság. 1935. novem-ber 20.; Gáspár Jenő: A megváltó büntetés. - Tolnamegyei Újság. 1935. december 24.; MIL.; SZL.; MÉL.; Pataki: Tm kalauz.

VARJAS Sándor (Dombóvár, 1885. január 19. — Szovjetunió, 1939.)

A filozófia, a társadalomtudomány jelentékeny magyar alakja, a munkásmozgalom harcosa, tanár és író. Úttörő munkásságot fe j tet t ki a f i lozófiatörténet és logika területén. 1905-től a szociáldemokrata párt tagja. Tanári oklevelé-nek megszerzése után Budapesten kereskedel-mi iskolai tanár. Ekkor főleg logikai, ismeretel-méleti, pszichológiai, társadalmi kérdésekkel foglalkozott, s még Kant, Bolzano, Husserl, Fre-ud gyakoroltak rá hatást. 1918-tól egyetemi ta-nár, 1919-től a Kommunista Párt tag ja . A Ká-rolyi-kormány idején az Országos Ismeretter-jesztő Bizottság tagja. Tevékenységében jelen-tős fordulatot jelentett a Magyar Tanácsköztár-saság győzelme. A Közoktatásügyi Népbiztosság tudományos propagandaosztályának vezetője

lett. Elmélyíti munkásságát a polit ikaelmélet, a történelem, a közgazdaságtan területén is. A Tanácsköztársaság megdöntése után emigráció-ba ment, majd 1922-ben a Szovjetunióban te-lepedett le, ahol egyetemi tanár lett. A leniniz-mus szintjén Moszkvában bontakozott ki a marxista, leninista, dialektikus materialista fi-lozófiai munkássága. A dialektikus materializ-mus logikájával és a 17—18. századi fi lozó-fia történetével foglalkozott. Moszkvában jelent meg két monográf iá ja orosz nyelven: Az újkori f i lozófia története, valamint a Logika és dialek-tika. Logikai koncepciójának előremutató voná-sa, hogy épít a matematikai logika vívmányai-ra. Marxista—leninista filozófus, aki a formá-lis logika területén működve — a matenjatika, és a matematikai logika f i lozófiai problémáit már a 20-as évektől nem egyes kiragadott ré-szeiben értelmezte, hanem át fogóan dialekti-kus materialista szellemben. Müvei : A logikáról. Dolgozatok a modern fi lozófia kö-réből. Bp. 1910.; Az álomról, Freud álom elmélete. Bp. 1911.; Az értéktöbbletráta és profitráta. Bp. 1919.; Marx és Engels életrajza. Bp. 1919.; Az újkori f i lozófia története. SZU. 1926.; Logika és dialekt ika. SZU. 1928.; A dialektikus materialista f i lozófia népszerű kifejtése Lenin művei a lap ján. SZU. 1928.; Válogatott f i lozófiai tanulmányok. Bp. 1971. I rodalom: Selmeczi József: Varjas Sándor — egy elfelejtett filozófus. = Művelődésügyi Min. Tájékoztató. Bp. 1966. 2. sz. Sándor Pál: Varjas Sándor f i lozóf ia i munkássága. — Valóság. 1972. 6. sz. K. Balog: Éh.

VAS Gereben (Fürgéd, 1823. ápri l is 7. — Bécs, 1868. január 26.) Iró. lapszerkesztő. Családi neve: Radankovics, Radákovics József. Veszprémi és pécsi tanulmá-nyai után gadasógi gyakornok lett egy dunán-túl i birtokon. Később a győri jogakadémiát lá-togatta, itt önképzőkört és egy kéziratos élc-lapot alapított Kétgarasos tár címmel. 1844-től küldözgette humoros írásait az Életképek és a Honderű című lapoknak. írásai rövid idő alatt ismertté tették a nevét. Tanulmányai befejezése után Sopronban lett joggyakornok. 1847-ben ügyvédi vizsgát tett Pesten. Ettől az időtől fog-va gyakran jelentek meg írásai, a Pesti Divat-lap és a Jelenkor szívesen foglalkoztatta. 1848-ban Arany Jánossal együtt őt bízták meg egy pol i t ikai néplap, a Nép Barát ja szerkesztésé-vel. A lap — hangvétele miatt — csak részben tett eleget fe ladatának. A szabadságharc bu-kása után bujdosni kényszerült. Deák Ferenc az ő segítségével menekült Tolna megyébe a császáriak elől. ügyvédi d ip lomájátó l megfosz-tották, börtönbe került. Szabadulása után az irodalomnak élt és rövid idő alat t az egyik legolvasottabb magyar íróvá lett. Szinte éven-ként jelentek meg a regényei, de számos tár-cát, népies éleképet, anekdotát is írt. Szá-mos írásának cselekménye Tolna megyében ját-szódik. Különböző naptárak, évkönyvek, nép-szerű könyvek szerkesztésével is foglalkozott.

VÁSÁRHELYI - 75 - V IGH

Regényeiben Jókait követte, de még jobban megszépítette a múltat. A korrajz tekintetében hűségre törekedett, majdnem minden regényét történelmi eseményhez kötötte. Min t a sárközi jobbágyok ügyvédje is működött és érdekükben röplapot adott ki. Miive i : A fa lu könyve. Pest 1851.; Falusi esték. Pest 1853.; Életképek és darázsfészek. Pest 1847,; Parlagi Képek. Pest 1851.; A régi jó idők. Bécs 1856.; Nevessünk. Pest 1855.; Tormagyökerek. Pest 1855.; Nagy idők, nagy emberek. Bécs 1856.; A nemzet napszámosai. Pest 1857.; Egy al ispán. Pest 1858.; A pörös atyafiak. Pest 1860.; Életunt ember. Pest 1862—1863.; Tekintetes urak. Pest 1864.; Garasos arisztokróczia. Pest 1865.; Dsszes munkái. I—XII. köt. Bp. 1886—1900.; I rodalom: Vál i Béla: Vas Gereben, Radákovits József élete és munkái. Bp. 1883.; Barabás Abel : Vas Gereben élete. Bp. 1903.; Vadnay Károly: Irodalmi emlékek. Bp. 1905.; Zsigmond Ferenc: Vas Gereben. = Irodalomtörténet. 1919.; Szinnyei Ferenc: Vas Gereben. = Irodalomtörténeti Közle-mények. 1941.; Krúdy Gyula : A forradalom napja i . = írói arcképek. 1. köt. Bp. 1957.; Vértesi Arno ld : Vas Gereben. = Magyarország és a Nagyvi lág. 1868.; Rass Károly: Vas Gereben. = Pásztortűz. 1923.; Lampérth Géza; Vas Gereben. = A falu. 1923 . 9. szám.; Karossi Pál : Vas Gereben Harmadik temetése. = Tolnamegyei Üjság. 1930. ápri l is 19.; Könnyű László: Tolnai írók. Vas Gereben. 1823—1868. = Tolnamegyei Újság. 1936. február 5.; Németh Béla : Türel-metlen és késlekedő félszázad. A romantika után. Bp. 1971.; Tóth Nándor : Vas Gereben szelleme. = Tolnamegyei Ujsag. 1934. november 24.; Vas Gereben. = Mikszáth Kálmán írói arcképek. Bp. 1953.; Kiss László: A mi öreg présházunk. = Szabad Föld. 1963. júl ius 14.; Pataki: Megyénk történelmi. ; Pataki: Tm kalauz.; MIL.; MÉL.

VÁSÁRHELYI Pál

(Szepesolaszi, 1795. március 25. — Buda, 1846. ápri l is 8.) A reformkor egyik legjelentősebb vizimérnöke, a Tisza-szabályozás tervezője, a Magyar Tudomá-nyos Akadémia tcgja. 1826-ban a Duna-térké-pezés mérnöke, 1829-től a dunai földmérések vezetője és az a l -dunai hajózás műszaki teendői t látta el. Együtt dolgozott Beszédes Jó-zseffel. Művel : Introductio in praxim tr iangulat ionis. Pest 1827.; A Buda-pesti á l lóhid tárgyában. 1838.; Néhány figyelmez-tető szó a vaskapui ügyben. Pest 1838.; A sebesség fokoza-táról folyóvizeknél, felvilágosítva egy Dunán mért kereszt-metszés és abban ta lá l t sebességek ál ta l . Pest 1845. I rodalom: Emlékbeszéd Vásárhelyi Pál felett. = Maqyar Tudományos Akadémia Évkönyv. I860.; Gonda Béla: Vásár-helyi Pál élete és művei. Bp. T396.; Sárközy Imre: Régibb vízi mérnökeink életéből. Bp. 1897.; Mosonyi Emil: Vásár-helyi Pál emlékére. Bp. 1955.; Károlyi Zsigmond: A vízhasz-nosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarorszá-gon. Bp. 1960.; Vörösmarty Mihály: Vásárhelyi Pál sír-kövére. Vers.; Garay János: Vásárhelyi Pál emlékére. Vers.; Horváth Árpád: A reformkor mérnöke. Regény. Bp. 1956.; Pataki: Tm kalauz.

VENDEL István

(Szekszárd, 1883. szeptember 25. — Szekszárd, 1967. március 6.)

Tisztviselő. 1921-től 1944-ig Szekszárd város polgármestere. Müvei : Részlet Szekszárd múlt jából . — Tolnamegyei Újság. 1931. május 6.; Szekszárd megyei város monogáfiája. Szekszárd 1941. I rodalom: Szekszárd megyei város monográf iá ja. — Tolna-megyei Újság. 1942. január 1.; Hi rn: Tm fejek.

VEREBÉLY József Id. ERDÉLYI József

VERESMART! Mihály (Veresmart, 1572. március — Pozsony, 1646 eleje.) Apátkanonok, hitvitázó. Tolnán és Debrecen-ben tanult. 1596-ban ceglédi rektor, 1599-ben ürményi, 1605-ben komjáti prédikátor lett. 1610-ben katolizált Bécsben. 1627-ben bátai apát lett. Megírta megtérésének történetét, amely koráriak egyik legérdekesebb vitairata. Szá-mos hitvitai írása jelent meg. Művei : Megtérése históriája. Kiad. Ipolyi Arnold. Bp. 1878.; Intő és Tonító levél, meiyben a régi keresztény hitben a barátaikat erősíti apáturok Veresmarty Mihá ly . . . Pozsony 1639. I rodalom: Ipolyi Arno ld : Veresmarti Mihá ly XVII. századi magyar író élete és munkái. Bp. 1875.; Adám Gerzson: Nagykőrösi Athenás. Nagykőrös 1904.; RNL.; MÉL.

VERTICS Ferenc (Hódmezővásárhely, 1740 körül — ? 1800 kö-rül.) Mérnök. Mérnöki munkáját az 1760-as években kezdte a Dunántúlon. Az 1796-ból való Sió-térképével részt vett a Sió—Balaton-vízrend-szer rendezésének előkészítő munkálataiban. Az 1770—80-as években Tolna vármegye mér-nöke. Később Békés és Csongrád megyében dolgozott. I rodalom: Tenk Béla: Vízszabályozások Tolna vármegyében . ! . Pécs 1936.; A magyar térképírás. I—III. Bp. 1952—1954.; Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon. Bp. 1958.; MÉL.

VESZELEI Károly (Veszprém, 1867. ápri l is 30. — Dombóvár, 1902. ápril is 11.) Költő. Dombóvár melletti bir tokán gazdálko-dott. Versei pesszimista hangulatúak többsé-gükben. Gyógyíthatat lan tüdőbaja miatt öngyil-kos lett. Művei : Hervadás regéi. Bp. 1894.; Fel a szívekkel. Bp. 1897.; Melódiák. Bp. 1903. I rodalom: Századvégi költők. Összeáll. Végh György. Bp. 1959.; RNL.; MIL. ; MÉL.

VICZAY-család Földbirtokos család. 1820-ban, klasszicista stí-lusban épült iregszemcsei kastélyuk ma ok-tatási intézmény. I rodalom: Pataki: Tm kalauz.

ViGH Gyula (Mindszent, 1889. augusztus 9. — Bp., 1958. szeptember 25.) Geológus, paleontológus, a föld- és ásvány-tani tudományok kandidátusa. Élete fő fela-datául a mezozoos képződmények kutatását választotta, főleg a Dunántúl i-középhegység jura-, és triászkori képződményeinek kérdései

VIRÁG - 76 - VÖRÖSMARTY

foglalkoztatták. Nevéhez fűződik Szekszárd vízellátásának megoldása. I rodalom: Noszky Jenő: Vigh Gyula emlékezete. — Föld-tani Közlöny. 1960. 2. szám; MÉL.

VIRÁG Ferenc (Bonyhád, 1869. augusztus 22. — Pécs, 1958. március 2.) Püspök, egyházi politikus. Tanulmányait Pé-csett végezte. Pappá szentelése után káplán, később hit tanár Szekszárdon. 1897-től pécsi karkáplán, 1901-től a papnevelő intézet lelki vezetője, 1912-től paksi plébános, 1915-től pá-pai kamarás, 1922-től szekszárdi plébános, ko-roncói apát, majd 1926-tól pécsi megyéspüspök. Jelentős irodalmi és publicisztikai tevékenységet fej tett ki. Művei : Hajnal. Bécs 1893. I rodalom: MÉL.

VIRÁNYI Sándor (Bonyhád, 1885. — Bp., 1923. júl ius 22.) Színész. Vidéken kezdte színészi működését. Budapesten először a Vígszínházban lépett fel 1912-ben. Több fővárosi színház tag ja volt. Legkiemelkedőbb alakítása a Vilmos huszárok című operett főszerepe volt, 1914-ben. I rodalom: MÉL.

VITÉZ János (Zredna, 1400 után — Esztergom, 1472. au-gusztus 9.) Humanista főpap és diplomata. Hunyadi gyermekeinek nevelője. A Hunyadiak és az V. László közti kiegyezés és a belső rend helyre-állításáért küzdött. Támogatta Mátyás király pol i t ikáját. 1470-ben azonban ellene fordul t , mert a cseh háborút d ip lomácia i lag megala-pozatlannak ta lá l ta . Mátyás központosító törek-vései egyre inkább az ellenzék vezérévé, egy királyellenes összeesküvés fejévé tették. Az összeesküvés főfészke a szekszárdi vár volt, mivel Vitéz János szekszárdi apát is volt többi méltósága mellett. Mátyás, miután helyzete megszilárdult, Vitéz Jánost Visegrádon bör-tönbe vettette, a szekszárdi várat 1471-ben leromboltatta. Vitéz János 1472 ápr i l isában szabadult a börtönből, de Beckensloer egri püspök őrizete a la t t maradt haláláig. Eszter-gomban töltötte élete utolsó hónapjai t , orszá-gos dolgokba beleszólása nem volt. Művei : Johannis de Zredna. . . epistolae per Paulum de Iwanich . . . congestae. Bécs 1746.; Zrednai Vitéz János po-l i t ikai beszédei és Aeneas Sylvius Piccolomini Vitéz Jánoshoz intézett levelei 1453—1457. Közread. Fraknói Vilmos. Bp. 1878. I rodalom: Fraknói Vi lmos: Vitéz János esztergomi érsek élete. Bp. 1879.; Kardos Tibor : A magyarországi humanizmus kora. Bp. 1955.; Mályusz Elemér: A magyar rendi á l lam Hunyadi korában. = Századok. 1957.; Prokopp Gyula: Vitéz János Esztergomban. = V ig í l ia . 1965. 9. szám.; Horváth János: Az i rodalmi műveltség megoszlása. Bp. 1935.; Elekes Lajos: Hunyadi. Bp. 1952.; Pataki : Megyénk történelmi. ; Pataki : Tm kalauz.; MIL.

VÖRÖS László (Hódmezővásárhely, 1790. — Kaposvár, 1870.) Mérnök. 1828-baT nyert mérnöki oklevelet az Institutum Geometr icumban. Közben mint réz-metsző Karacs Ferenc mellett dolgozott. Hu-szár Mátyás mellet a Körösök és a Duna tér-képezésén dolgozott. 1834-től Somogy várme-gye földmérője lett. Itt főleg a Kapós, Sárvíz és Sió, valamint a Balaton és a Duna Tolna vármegyei szakasza szabályozásával foglal-kozott. Somogy vármegyéről készített térképe 1850-ben jelent meg. A szabadságharc buká-sa után börtönbe került, ál lásából elbocsátot-ták. Műve i : Alapvízhelyzeti térképe Buda és Pest sz. kir. fő városainak. Pest 1833. I rodalom: Fodor: Magyar vizimérnököknek.; MÉL.

VÖRÖSMARTY Mihály (Kápolnásnyék, 1800. december 1. — Pest, 1855. november 19.) Költő, drámaíró, a magyar romantika és a re-formkor költészetének egyik legnagyobb alak-ja. I f jú korónak egy jelentős részét Tolna me-gyében töltötte, Bonyhádbörzsönyben és a Pincehely melletti Görbőn. 17 éves, amikor a Perczel-családnál lett nevelő három évig Pesten, maid 1820—1822-ig Bonyhádbör-zsönyben. Közben elvégezte a jogot és az egy-éves joggyakornokságot Csehfalvay Ferenc al ispán mellett tölt i . Ezután még három évig taní t ja a Perczel-fiúkat Pesten, de a nyári szüneteket ismét Börzsönyben töltik. Bonyhá-don művelt, igaz barátokra ta lá l t Vörösmarty. Egyed Antal, Teslér László barátsága komoly ösztönzést jelentett a pályája kezdetén ál ló költőnek. Itt ébredt fel a költő lelkében a fá jdalmas nagy szerelem Perczel Etelka iránt. A börzsönyi erdős, völgyes tá j , bonyhá-di barátainak ösztönzése és Perczel Etelka iránti szerelme, a meglátogatott történelmi helyek mély nyomot hagytak a költő lelkében és számos lírai, drámai művet, hazafias köl-teményt írt hatásukra.

Művei : összes munkái. Sajtó a lá rend. Gyulai Pál. I—VIII. köt. Bp. 1884—1886.; Művei. Krit ikai kiad. Sajtó alá rend. Horváth Károly és Tóth Dezső. Bp. I960.; Minden munkái. I—III. Pest 1833.; összes munkái. I—XII. Pest 1864.; Kiadat-lan költeményei. Bp. 1926.; összes versei. I—II. Bp. 1955.; összes versei. Bp. 1961. I rodalom: Csányi László: Az i f jú Vörösmarty. Szekszárd 1955.; Antal László: Az i f jú Vörösmarty. — Sárköz. 1956. 1. szám.; Gyalog Béla: Vörösmarty Börzsönyben. — Szülőföldem. Szek-szárd 1957.; Hajas Béla: Vörösmarty Mihály és Perczel Etelka. Bp. 1931.; Emléktáblával jelöl ik Vörösmarty lakását a bonyhádi maturandusok. — Tolnamegyei Újság. 1932. má-jus 21.; Gál István: Emléktáblát Vörösmarty egykori lakására. — Tolnamegyei Újság. 1932. május 14.; Fehérhajú nagyanya: Emlékezés Vörösmarty Mihályra. = Tolnamegyei Újság. 1931. december 2.: Brisits Frigyes: A Magyar Tudományos Akadé-mia Vörösmcrty-kéziratainak jegyzéke. Bp. 1928.: Babits M ihá ly : Az i f jú Vörösmarty, a férfi Vörösmarty. — Írás és olvasás. Bp. 1938.; Kolta László: Perczel Mór élete és munkássága. Bonyhád 1963.; Antalf fy Gyula: A tündéri Völgység. = Magyar Hírek. 1962. ápri l is 15.; Brisits Friqyes: Fogytán van a n a p o d . . . — Vigí l ia . 1956. 1. szám.; Brisits Frigyes: Vörösmarty költői el indulása. = V ig i l ia . 1950.; Csányi László: Vörösmarty szobájában. = Tolna megyei Nép-

WACHTEL - 77 - WOSINSKY

újság. 1972. február 8.; Illyés Gyula: Vörösmarty. = Irodal-mi Üjság. 1950. november 30.; Rónay György: A kozmikus költő. = V ig i l l a . 1950. 12. szám.; Sőtér István: Vörösmarty. = Irodálmi Üjság. 1955. novertiber 19.; Trencsényi—Waldap-fel Imre: Vörösmarty. = Irodalmi Üjság. 1950. november 30.; MIL, B ig l iográf iáva l . ; MÉL.; Pataki: Megyénk történelmi. ; Pa-taki : Tm kalauz.

WACHTEL Károly Gábor (Ismeretlen, 1878. — Szekszárd, 1919. augusz-tus 17.) A munkásmozgalom mártírja. I rodalom: K. Balog: Tolna megye.; K. Balog: Éh.

WALCHER József (? 18. század első fele — Buda, 1785 után.) Matematikus, mérnök, hajózási igazgató. Ta-nulmányait a jezsuita egyetemeken végezte. Bécsben matematikát és mechanikát, a The-resianumban mechanikát és hidraul ikát adot t elő. A jezsuita rend feloszlatása után a ka-maránál nyert alkalmazást, majd hajózási igazgatóvá nevezték ki. A Duna ausztriai és magyarországi szakasza felügyelete alá tar-tozott. A vízszabályozási tervek felülvizsgála-tával bízta meg a Helytartótanács, így a víz-ügyi igazgatás első vezetői közé tartozott. I rodalom: Tenk Béla: Vízszabályozások Tolna vármegyében. . . Pécs 1932.; Ember Győző: A magyarországi építészeti igaz-gatóság. . . = Levéltári Közlemények. 1942—1945.; MÉL.

WALLIS-család Földbirtokos család. A török kiűzése után bir-tokaik közé tartozott Tolna és Harc. I rodalom: RNL.; Pataki: Tm kalauz. Megjegyzés: A Révai Nagy Lexikona adatai szerint a csa-lád névalakja: Val l is.

WARGHA István (Nádudvar, 1808. július 28. — Nagyvárad, 1876. március 12.)

Pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Tanulmányai elvégzése után a nagyváradi iskola főgondnoka, majd a város főjegyzője volt. 1837-ben Tolnán az első óvó-nőképző intézet igazgatója volt. Számos cik-ket és tanulmányt írt. Művei: Mi kell a magyarnak? Kassa 1834.; Terv a kis-dedóvó-intézetek terjesztése iránt a két magyar hazában. Pest 1843.; A lélektudomány hatása a nevelésre. Pest 1846.; I rodalom: Szondy György: Bezerédj Amál ia. Debrecen 1937.; Warpha István. = Akadémiai Értesítő. 1906.; Jeszenszky László: Az óvodai mozgalom kezdetei Tolna megyében és a tolnai óvóképző. Szekszárd 1973.; Boda Ferenc: A mi fa-lunk Tolna. = Tolna megyei Népújság. 1969. augusztus 2.; Bodnár—Gárdonyi: Bezerédj.

WEISZ Lajos (Ismeretlen, 1872. — Simontornya, 1919. au-gusztus 12.) A munkásmozgalom mártír ja. I rodalom: K. Balog: Éh.

WELLMANN Róbert (Szerdahely, 1866. júl ius 10. — Paks, 1946. február 22.) Festő. Pesten és a müncheni akadémián ta-nult, majd éveken át Rómában dolgozott. A század elején szabadiskolája volt a művészet-kedvelő nők részére. Több kiállításon szerepelt. Anya gyermekével című képe a Nemzeti Ga-lériában van. I rodalom: MÉL.; ML.

WERBŐCZI István (Verbőc, 1458. — Buda, 1541. október 13.) Nádor, kancellár, királyi személynök, ítélő-mester. Hédervári Ferenc 1531-ben tamási várát és birtokát Werbőczi Istvánra hagyta. Leánya, Erzsébet, Dombay János felesége. Birtokaik közé tartozott a dombóvári és a döbröközi vár is. Fia, Imre, a besztercebányai 1542. X. tc. szerint Tolna vármegye főispánja. Dombóvárott írta Werbőczi István a Hármas-könyv jelentős részét. Müvei: Tripart i tum corpus juris consuetudinari i inclyti regni Hungáriáé. Bécs 1517.

Irodalom: Palugyay Imre: Werbőczi rövid életrajza. Pest 1842.; Szalay László: Werbőczi és Verancsics. «= Budapesti Szemle. 1857.; Csiky Kálmán: Werbőczi István ós Hármaskönyve. Bp. 1899.; Fraknói Vi lmos: Werbőczi István. Bp. 1899.; Csekey István: Werbőczi és a magyar alkotmányjog. Bibl iográf iával . Kolozsvár 1942.; Szőke Sándor: Dombóvár. Bp. 1971.; Pataki: Tm kalauz.

WIEDEMANN Antal (Tolna, 1874. — Paks, 1919. augusztus 13.) A munkásmozgalom mártír ja. I rodalom: K. Balog: Éh.

WLACH Imre (Szekszárd, 1906, — ? 1943.) A munkásmozgalom mártír ja. I rodalom: Tolnamegyei Újság. 1933. ápri l is 29, május 3, május 6.; Szavukat a népért emelték fel. = Tolna megyei Népújság. 1958. december 2—7.; Tolna megye.; K. Balog: Éh. Megjegyzés: A nevét többféleképpen írták. A születési anya-könyvbe , ,Vlach"-nak írták. A 20-as, 30-as években . .Flach"-nak ismerte a közvélemény. így emlegette a korabeli sajtó is. A róla elnevezett utca és emléktábla is így viseli novét. 1939-ben az anyakönyvet , ,Wlach"-ra helyesbítették. Wlach névírással szerepel a csendőrségi A — Zs 992. lap ján is.

WIMMER Theophil Ágoston

( ? ) Tanár. 1848-ban Kossuth Lajos te l jhata lmú megbízottja volt Poroszországban. 1813—1817. között a gyönki a lg imnáziumban tanított. I rodalom: Kálmán Dezső: A Gyönki ev. ref. Gymnasium tör-ténete. 1806—1900. Szegzárd 1901.; Pataki: Tm kalauz.

WOSINSKY Mór

(Tolna, 1854. március 28. — Szekszárd, 1907. február 22.)

Apátplébános, régész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Pappá szentelése után Gödrén, Aparon volt káplán. 1881-ben Lengyelbe került plébánosnak, ahol régészet-tel kezdett foglalkozni. Stfkeres ásatásának színhelye a Lengyel melletti Száraz-puszta. Lengyelben végzett ásatásai 1882—1888. kö-zött, a kő-, és bronzkori régészetben nemcsak Wosinsky Mór, hanem Lengyel község részé-re is európai hírt szerzett. Az ásatás anyagi költségeit Apponyi Sándor fedezte. Wosinsky szaktudásának elmélyítésére nagyobb utazá-sokat tett az európai országokban, sőt e l ju-tot t Egyiptomba, Szíriába, részt vett a Zichy-féle Kaukázus—Turkesztán expedicíóban. Lá-togatta a múzeumokat, tanulmányozta a ré-gészeti emlékeket. A lengyeli őstelep feltárása után az egész Tolna vármegyét végigjárta, kutatott, leleteket gyűjtött. Cikón 552 népván-dorláskori sírt tá r t fel. 1901-ben a múzeumok és könyvtárak országos felügyelőjévé nevez-ték ki. 1896-ban az általa feltárt leletekből megalapította a Tolna vármegyei régészeti múzeumot. Az önál ló múzeumépület a lapkőle-tételére 1900-ban került sor. Wosinsky Mór volt a múzeum első igazgatója.

Művei : Karcolatok dán- és svédországi utamrál. Szekszárd 1888.; Keleti utam emlékei. Szekszárd 1888.; Tolna vármegye története az őskortól a honfoglalásig. Bp. 18116.; Az őskor mészbetétes díszítésű agyogművessége. Bp. 1904.; Die Ink-rustierte Keramik der Stein und Bronzezeit. Berlin 1904. I rodalom: Wosinsky Mór . = Vasárnapi Újság. 1902. 36. szóm.; Ortvay Tivadar: Emlékbeszéd Wosinsky Mór fölött. = Magyar Tudományos Akadémia Emlékbeszédek. XIII. Bp. 1908.; Raugh Béla: Wosinsky Mór életrajza. Szekszárd <1908>.; Al fö ld i And-rás: Emlkezés Wosinsky Mórról. = Budapesti Szemie. 1928. 248. szám.; MÉL.; Mészáros 'Gyula: A szekszárdi múzeum hetven éve. (1895—1965.) Szekszárd 1966.: Mészáros Gyula : Wosinsky Mór halá lának harmincéves évfordulójára. = Tol-namegyei Újság. 1937. február 23.; S.: Wossinsky Mór emlékünnepély. = Tolnamegyei Újság. 1937. június 9.; Wosinszky Mór. = V ig l i a . 1957. 2. szóm.; Pataki: Megyénk történelmi. ; Pataki: Tm kalauz.

Megjegyzés: A szakirodalomban Wossinszky Mór, Wosinszky Mór névalakjai ta lá lható.

WUNDERLICH István

(Tolna, 1935. — Bp., 1956. november 4.) A munkásmozgalom mártírja. I rodalom: Munkásmozgalmunk harcosai. Baranya megyei b ib l iográf ia . Pécs 1968.; K. Balog: Éh.

WUSCHING Konrád Pál (Nagymányok, 1827. — Lúgos, 1900.) Dalszerző. A lugosi dal-, és zeneegyesület megalapítója és karnagya. Dalai , férfi-, és vegyeskari művei, egyházi szerzeményei nép-szerűek voltok. I rodalom: RNL.; ZL.

Megjegyzés: A Révai Nagy lexikona adatai szerint Wu-ich ing Konrád Pái halá lának éve: 1906.

ZAICZ Zsuzsánna Id. PALKÓ Józsefné

ZAY Dezső (Debrecen, 1886. — Simontornya, 1919, au-gusztus 11.) A munkásmozgalom mártír ja. I rodalom: Tolnamegyei Újság. 1920. július 31.; Jelentés a fehérterror krónikájából. —- Népszava. 1919. október 2. ; A magyar forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő harcosai. Kézirat. 1965.; A határban a halá l kaszál. Fejezetek Prónay Pál napló jából . Bp. 1963.; Forradalmárok, katonák. Szerk. Hetés Tibor. Bp. 1968.; K. Balog: Éh.

ZERECHEN-család Id. SZERECSEN-család

ZICHY Mihály

(Zala, 1827. október 14. — Szentpétervár, 1906. február 29.) Festő, grafikus, a magyar romantikus festé-szet jelentős alakja. Szent Anna című festmé-nye az 1761-ben épült kurdi barokk temp-lomban talá lható. I rodalom: Bodányi Ödön : Adatok Zichy Mihály életéből és művészetéről. Bp. 1907.; RSzsa Miklós: Zichy Mihály élete és művészete. Bp. é. n. i. Elek Arthur: Zichy Mihály születé-sének századik évfordulóján. = Nyugat. 1927.; Bende János: Zichy Mihály élete és művészete. Bp. 1927.; Lyka Károly: Zichy Mihály emlékezete. = Budapesti Szemle. 1928.; Lázár Béla: Zichy Mihály élete és művészete. Bp. 1928.; Bényi László — B. Supka Magdo lna : Zichy Mihály. Bp. 1953.; Berkovits I lona: Zichy Mihály élete és munkássága. Bp. 1964.; Pataki: Tm kalauz.

ZOLI B O H Ó C (Dombóvár, 1885. február 6. — Auschwitz, 1944. v. 1945.)

Artista, törpe. Pályáját Max Schumann cirku-szánál kezdte, később a 6 Senez nevű artis-tacsoporthoz szerződött. Beutazta az egész vi lágot, minden évben volt külföldi szerződé-se. Legtöbbször a londoni Olympia cirkusz-ban lépett fel, amelynek tag ja volt. Budapes-ten 1914-től szerepelt. Mindvégig megmaradt a Városliget színpadai mellett. A fasiszták el-hurcolták, a koncentrációs táborban hal t meg. Művei : Kis ember nagy élete. Önéletrajz. Bp. é. n. I rodalom: SZL.; MÉL. Megjegyzés: Zoli bohóc családi neve: Hirsch Zoltán.

Z S I G M O N D (Nürnberg, 1368. február 15. — Znojmo, 1437. december 9.) 1387-től—1437-ig magyar király. Több alka-lommal megfordult Tolna megyében, az ozo-rai várban. Kérésére 1434-ben IV. Jenő pápa búcsút engedélyezett Bátán. I rodalom: Horváth Henrik: Zsigmond király ós kora. Bp. 1937.; Mályusz Elemér: A konstanzi zsinat és a magyar fő-kegyúri jog. = Értekezések a történettudomány köréből. Ú j sorozat. 9.; Mályusz Elemér: Zsigmond király központosító törekvései Magyarországon. — Történelmi Szemle. I960.; Pataki: Tm kalauz.

Z S I G M O N D János (Szekszárd, 1865. november 30. — Veszprém, 1936. ápri l is 12.)

ZSIVORA - 79 -

Iró, útleíró. Bonyhádon és Baján végezte kö-zépiskoláit, 1882-ben belépett a piarista rend-be. Történelem—latin szakos tanár i oklevelet szerzett. Több vidéki városban tanított. Űtle-írósai cikkekben és önál ló kötetekben jelen-tek meg. Müvei : Afrika part ja i ról . Veszprém 1904.: Görög földön. Veszprém 1905.; Angi ia i emlékek. Veszprém 1909.; Áz Alpesek között. Veszprém 1910.; Skandináviai emlélcek. Veszprém 1911.; Olaszország. Veszprém 1912.; Hol landia. Veszprém 1913.; A pyreneusok körül. Veszprém 1915. I rodalom: MÉL.

ZSIVORA György (Sárszentlőrinc, 1804. augusztus 25. — Bp., 1883. november 30.) Kúriai tanácselnök, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 1827-től ügyvéd,

1848-ban a hétszemélyes táb la e lőadója, 1860—1861-ben Csanád vármegye főispánja, Deák Ferenc híve, akihez személyes barátság is fűzte. Az 1861. évi országbírói értekezleten az osztrák ál talános polgár i törvénykönyv fenn-tartása mellett fog la l t állást a megfelelő kor-rekciókkal. 1869-től a Kúria tanácselnöke. Je-lentős vagyonnal rendelkezett. Rákosmezőn mintagazdasága, szőlészete és tehenészete volt. Végrendeletében 100 000 for intot hagyott a Magyar Tudományos Akadémiára, bőkezű-en gondoskodott továbbá Sárszentlőrinc, Bonyhád iskoláiról, a soproni evangélikus fő-iskoláról, tanítóképzőről, a budapest i evangé-likus magyar gyülekezetről és több iskoláról. I rodalom: Tóth Lőrinc: Emlékbeszéd Zsivora György felett. — Magyar Tudományos Akadémia Emlékbeszédek. II. 7. Bp. 1885.; Sántha Károly: Zsivora György, a nagy emberbarát. Bp. 1899.

ÍRÓI ÁLNEVEK

(a) Id. Deák Gyula i roda lom: Máramarosi Hiradó 1896. 7. szám.; Resicai Lapok 1900. 4. szám.; Ung 1906. 19. szám.; Gulyás: Magyar álnév.

Balog Misa Id. Balogh Miksa I rodalom: Tolnavármegye és a Közérdek című lap 1910-es éveinek számai.

— a Id. Garay János I rodalom: Újabbkori ismeretek tára 5. köt. 9. ív; Gulyás: Magyar álnév.

D. Gy. Id. Deák Gyula I rodalom: Máramarosi Hiradó 1896. 7. szám.; Resicai La-pok 1900. 4. szám.; Ung 1906. 19. szám.; Magyar Polgár 1902.; Gulyás: Magyar álnév.

(—a) Id. Deák Gyula I rodalom: Máramarosi Hiradó 1896. 7. szám.; Resicai Lapok 1906. 4. szám.; Ung 1906. 19. szám. Gulyás: Magyar álnév.

D. J. Id. Dömötör János I rodalom: Vasárnapi Újság 1869. 78. szám.; Gulyás: Magyar álnév.

— a a Id. Garay János I rodalom: Újabbkor i ismeretek tára 5. köt. ; Gulyás: Magyar álnév.

D — r János Id. Dömötör János I rodalom: Vasá rnapi Újság 1873. 7. szám.; Gulyás: Magyar álnév.

Abánfy Tódor Id. Fábián István l todu iom: Uránia 1828.; Ványi Ferenc: Magyar Irodalmi lexikon. Bp. 1926.; Gulyás: Magyar álnév.

A nép egy igaz bará t ja Id. Esztergályos János I rodalom: A nyilaskeresztes népcsalásról. Bp. 1936.; Magyar Könyvészet. 1936.; Gulyás: Magyar álnév.

Anta l deák Id. Várad i Anta l I rodalom: Históriák, Nóták 162. sz.; Gulyás: Magyar álnév.

Apu Id. Bartal Auré l I rodalom: „ N a p s u g á r " György élete és halá la. H. n. 0 936).

B—i L—s dr. Id. Báttaszéki Lajos I rodalom: Pesti H i r lap 1892. 6. szám.; Gulyás: Magyar ál-név.

b. I. Id. Báttaszéki Lajos I rodalom: Magyarország 1897.; Gulyás: Magyar álnév.

B. L. dr. Id. Báttaszéki Lajos I rodalom: A Polgár 1905.; Gulyás: Magyar álnév.

(drb) Id. Báttaszéki Lajos I rodalom: Budapesti Napló 1897.; Pesti Hir lap 1893. 7. szám.; Ország Vi lág 1900.; Gulyás: Magyar álnév.

Durivage Paul Id. Jámbor Pál I rodalom: Poésies hongroises. Paris 1856.; Gulyás: Magyar álnév.

Emericus Id. Somogyi Imre I rodalom: Jog és kenyér. Bp. 1925.; Jerikói rózsák. Vallásos versek. Bp. 1928.; Polgár, Bács-Bodrog, Olvasd című bap-tista egyházi lapok. ; Gulyás: Magyar álnév.

Falusi János Id. Dömötör János I rodalom: Vasárnapi Újság. 1873. 7. szám.; Gulyás: Magyar álnév.; MÉL.

Fuád Eminuddin Id. Mészáros Gyula I rodalom: Cipruslombok alatt. Költemények a keleti v i lágból . Bp. 1905.; Petrik Géza: Magyar könyvészet. 1901—1910. 1.; Gulyás: Magyar álnév.

G. J. Id. Garay János l toduiom: Újabbkor i ismeretek tára 5. köt. 9. ív.; Gulyás: Magyar álnév.

B. M. Id. Bakonyi Miksa I rodalom: Az Újság 1905. 14. szám; Az Újság 1908.; Gulyás: Magyar álnév.

b. m. Id. Bakonyi Miksa I rodalom: Az Újság 1908.; Gulyás: Magyar álnév.

Garay Nepomuk Id. Garay János I rodalom: Csatár. Pest 1.834.; Gulyás: Magyar álnév.

Harapo fogó Dán ie l Id. Vas Gereben I rodalom: Irodalmi deres. Kecskemét 1847.; Gulyás: Magyar álnév.

Hiador Id. Jámbor Pál I rodalom: Hattyúdalok. Pest 1843.; Gulyás: Magyar álnév.

Hírlapi Méh Id. Garay János I rodalom: Életképek.; Ferenczy József: A magyar hír lapi roda-lom története 1780—1864. Bp. 1887.; Gulyás: Magyar álnév.

— i Id. Báttaszéki Lajos I rodalom: Pesti Hí r lap 1891.; Gulyás: Magyar álnév.

(—k) Id. Deák Gyula I rodalom: Máramarosi Hiradó 1896. 7. szám.; Gulyás: Ma-gyar álnév.

K. D. Id. Kálmán Dezső I rodalom: Tolnamegyei Közlöny 1873.; Tolnamegye.; Gulyás: Magyar álnév.

Kétlaky János Id. Dömötör János I rodalom: Vasárnapi Üjság. 1874.; Irodalomtörténeti Közle-mények. 1918.; Gulyás: Magyar álnév.

(Kettő) 2 + 2 = 4 Id. Tomori Anasztáz I rodalom: Gulyás: Magyar plnév.

Kovács Gyula Id. Deák Gyula I roda lom: Kurucföldön 1912. 5/6. szám.; Gulyás: Magyar ál-név.

Kubinszky Ddön Id. Jámbor Pál I rodalom: Gulyás: Magyar álnév.

Lőrinczi Zsigmond Id. Lehr Zsigmond I rodalom: Shakespeare fordítások.; Gulyás: Magyar álnév.

M. Gy. Id. Mészáros Gyula I rodalom: Pesti Hí r lap 1908.; Gulyás: Magyar álnév.

Moros Ella Id. Mészáros Gyula Moór Elemér és Mészáros Gyula közös írói álneve. I rodalom: Népünk és Nyelvünk. 1937.; Gulyás: Magyar ál-név.

Ostor Id. Váradi Antal I rodalom: Fővárosi Lapok.; Gulyás: Magyar álnév.

p. m. Id. Palágyi Menyhért I rodalom: Jelenkor 1896.; Magyar Figyelő 1912.; Pesti Napló 1891.; Gulyás Magyar álnév.

P.M. Id. Palágyi Menyhért I rodalom: Vasárnapi Űjság 1897.; Gulyás: Magyar álnév.

Philophemus Id. Fábián István I rodalom: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 1891—1914.; Gulyás: Magyar álnév.

Philop'hennus Id. Fábián István I rodalom: Magyar Nyelvészet 1856.; Gulyás: Magyar álnév.

Rhadamantus Id. Kálmán Dezső I rodalom: Tolnamegyei Közlöny. 1873—.; Tolnavármegye.; Gulyás: Magyar álnév.

-r -s Id. Id. Dömötör János I rodalom: Vasárnapi Újság 1869. 78. szám.; Vasánapi Új-ság 1879.; Gulyás: Magyar álnév.

-R -S Id. Dömötör János I rodalom: Vasárnapi Újság 1873. 7. szám.; Gulyás: Magyar álnév.

Ruy Blas Id. Váradi Antal I rodalom: A budapesti lapok. ; Gulyás: Magyar álnév.

Tass József Id. Babits Mihály I rodalom: Nyugat. ; Gulyás: Magyar álnév.

T. M. Id. Teveli Mihály I rodalom: Magyar Pedagógia. ; Gulyás: Magyar álnév.

Tolnai G. J. Id. Göll János I rodalom: Orphaeus. 1874. 8. szám.; Gulyás: Magyar álnév.

Török Orbán Id. Engeszer Mátyás I rodalom: Zenészeti Lapok.; Gulyás: Magyar álnév.

V. Id. Váradi Antal I rodalom: Ország — Vi lág 1893.; Gulyás: Magyar álnév.

p.e. Id. Pajzs Elemér I rodalom: Vi lág 1912.; Gulyás: Magyar álnév.

(V. A.) Id. Váradi Antal I rodalom: Fővárosi Lapok.; Gulyás: Magyar álnév.

AZ ÉLET RAJZGYŰJTEMÉNY A FOGLALKOZÁSI ÁGAK SZERINT

Diplomaták — politikusok

Apponyi György Apponyi Sándor Augusz Antal Bartal György Bezerédj István Csány László Deák Ferenc Doleschall Frigyes Dömötör Pál Dul in Jenő Erdélyi Aladár Éri Márton Esztergályos János Evlija Cselebi Gaá l Gaszton Gömbös Gyula Kovács Gyula Örf fy-család Perczel Béla Perczel Dezső Perczel Miklós Pesthy Pál Prónay Pál Rátkay László Simontsits Elemér Somogyi Imre Széchenyi Lajos Szévald Oszkár Trebitsch—Lincoln

Ignatius Timothy Ungnád Dávid Vitéz János Werbőczi István

Egyházi személyek

Arany Dénes Bárány György Bárány János Benedek Mihály Bitter Illés Brisits Frigyes Bubics Zsigmond Császári Lósy Pál Csáti Demeter Cziráky Gyula

Decsi Gáspár Detsi István Dombói Péter Döbrentei Tamás Egyed Antal Endrődy János Fördős Dávid Fördős Lajos Fraknói Vilmos Garay Alajos Gerlach, Stephan Haas Mihály Haypál Benő Hermann Egyed Klimó György Klivényi Jokab Kollonich Komáromy István Megyercsy Béla Mérey Mihály Németh Gyula Ozora i I m re Pados János Pápai Pál Patai P. Sámuel Perr Viktor Sántha Károly Schil l ing Rogér János Sibolti Demeter Somosi János, Somossy Szegedi Kiss István Szeredy József Sztáray Mihály Temesvári Pelbárt Veresmarti Mihály Virág Ferenc Vitéz János Wosinsky Mór

Építészek

Áldor János László Alpár Ignác Baumgarten Sándor Fábián Gáspár Freund Vilmos Hacker József Jung József

Kismarty Lechner Loránd

Mattyók Aladár Pécsik Pollack Mihály János Tallherr József

Festőművészek

Aggházi Gyula Áldor János László Bencze Ferenc Bernát János Beszédes Kálmán Bicsérdy János Boros Ferenc Boros Nepomuk János Csók István Czencz János Fetter Károly Garay Ákos Kegyes József Lázár J. Pál Linek Lajos Miklósi—Mutschen-

bacher Ö d ö n Pajzán Dávid Pór Bertalan Roxy József, Ránki Salamon Géza, a lap i Schmidt József Szabó Dezső Wel lmann Róbert Zichy Mihály

Filozófusok — szociológusok

Dombóvári Géza Leopold Lajos Mészáros Ede Palágyi Menyhért Varjas Sándor

Fotóművészek

Escher Károly Rózsa László

Földbirtokosok — főurak

Apor-család Apostagi Emere Apponyi-család Apponyi György Apponyi József Apponyi Sándor Augusz-család Augusz Antal Augusz Imre Bádeni Lajos Bartal-család Bekach-nemzetség Benyovszky-család Bezerédj István Bezerédj Pál Bodó-család Bodó Ferenc Bodó Gáspár Bodó Gergely Bonyha (Bonny) Bornemissza János Csapó Dániel Daróczy-család Daróczy Ferenc Dombay-család Dombay János Dombay Pál Dőry-család Esterházy-család Esterházy Pál Festetics-család Festetics Leó Festetics Pál Fodor László Gaál Gaszton Garai -család Garai János Gara i László Gergelylaki Buzlay

Dénes Héder Henrik Héderváry-család Héderváry Ferenc Héderváry Imre Héderváry Lőrinc

Héderváry Miklós Hrabovszky Péterné

sz. Kassay Anna Hunyadi János Hunyadi László Kanizsai-család Kanizsai Dorottya Kányái Fülöp Kéthelyi-család Kliegl-család Kont Miklós, Új lak i Kornfeld-család Kovács-család Kovács György, madi Kőszegiek Kőszegi Henrik Kőszegi János Kun-család Lackfi-család Lackfi Dénes,

simontornyai Lackfi István III.,

simontornyai Lackfi Miklós II.,

döbröközi Lévay—Cseh-család Marczal iak Mercy Claudius

Florimund Monaszterly-család Moys-nemzetség Ozorai Pipo Pakos-család Perczel-család Perényi Péter Rátót-nemzetség Sass-család Schilson-család Sebestyén-nemzetség Simon alországbíró Simontsits Elemér Sina-család Sintzendorf-család Styrum-Lymburg-

család Szák-család Szá ray-nemzetség Széchenyi-család Szeniczey-család Szerecsen-család,

mesztegnyei Szilágyi Erzsébet Szilágyi Mihály Sztankovánszky-család Tamássy-család Tevel Thurzó Elek Töttös-család Új laki-család Viczay-család

Wal l is-család Werbőczi István

Gyógyszerészek — vegyészek

Abay Nemes Gyula Cholnoky László Koritsánszky Ot tó László Ede Dezső Pill ich Ferenc Rozsnyai Mátyás

Hadvezérek — katonák

Bádeini Lajos Balogh Adóm, béri Bezerédj Imre Bottyán János, vak Csapó Vilmos Ete vezér Fodor László Heister, Siegbert Hel lebronth János Henczfia János Hunyadi János Kovács György, madi Lackfi István,

kerekegyházi Mercy Claudius

Florimund Noszlopy Gáspár Ottendorf Henrik Ozorai Pipo Palkovits Ferenc Perczel Miklós Perczel Mór Rády József Roth, Karl Sárközi Nagy Antal Szekeres István Szilágyi Mihály

Hivatalnokok

Elek Károly Mehrwert Ignác Schneider János Szamolányi Gyula Tuboly László Vendel István Zsivora György

Iparosok — gyáralapítók

Bezerédj Pál Debulay-család Diczenti László Fried-család

Glaser Gyula Diczenti László Háry János Höbl ing János Ivan'ich Antal Kari Gusztáv Klein Jakab Pétermann Jakab

Irók — költök — nyelvészek — újságírók

Alpári Gyula Babits Mihály Bakonyi Miksa Balogh Miksa Baranyai Decsi János Báttaszéki Lajos Berényi László Bezerédj Amália Bodnár István Brisits Frigyes Csáti Demeter Dallos György Deák Gyula Detsi István Dömötör János Dul in Jenő Egyed Antal Endrődy János Esterházy Pál Fejős Imre Fekete János Felsmann József Fördős Dávid Fördős Lajos Garay Alajos Garay János Garázda Péter Haas Mihály Halász Sándor Hegedűs Lajos Hitt ig Amál ia Hortobágyi Ágost Jagicza Lajos Jámbor Pál Kálmán Dezső Kálmán Jenő Kara Győző Klivényi Jakab Kunczer J. Jenő Lehr Alber t Lehr Zsigmond Leopold Kornél Liebbald Béni Márkus Dezső Mar ton Sándor Megyercsey Béla Mészáros Gyula Nagy László

Ozorai Imre Pajzs Elemér Palágyi Menyhért Pavel Ágoston Petőfi Sándor Piszter Imre Rátkay László Rézbányai János Rosty Kálmán P. Sántha Károly Schneider János Somogyi Imre Somosi János,

Somossy Szamolányi Gyula Szebényi Géza Szegedi Kis István Székely Ferenc Szepessy László Sztárai Mihály Tarczai Lajos Temesváry Pelbárt Teveli Mihály Tihanyi Ágost Tinódi Lantos Sebestyén Tolnai Bálint Tolnai F. István Tolnai Lajos Tomori Anasztáz Török Sophie

Babits Mihályné Váradi Antal Vas Gereben Veresmarti Mihály Veszelei Károly Vörösmarty Mihály Zsigmond János

Jogászok — ügyvédek

Balogh Miksa Báttaszéki Lajos Deák Ferenc Dombóvári Géza Dömötör László Dömötör Pál Dul in Jenő Erdélyi Aladár Éri Márton Gebhardt Antal Krisztinkovich Antal Kunczer J. Jenő Leopold Kornél Márkus Dezső Perczel Béla Pesthy Fái Pilisy Elemér Rátkay László Szamolányi Gyula

Szandtner Pál Szántó Mihály,

németkeéri Szinovácz György Valkó István Zsivora György

Könyvtárosok — levéltárosok

Babus Jolán Dőry Ferenc Fejős Imre Guzmits Zs igmond Hadnagy A lber t Kovách A ladá r Roboz Zol tán Székely Ferenc

Mérnökök — műszaki szakemberek

Beszédes Ferenc Beszédes József Böhm (Cseh) Ferenc Erdélyi József G a u l Károly Halász Gáspár Kennessey A lber t Korizmics László Krisztinkovich A ladá r Poroszkay Ignác Rózsás Ferenc Szabó Gyula Szigeth G á b o r Tomori Anasztáz Tóth Károly Vályi Péter Vásárhely i Pál Vert ics Ferenc Vörös László Wa lcher József

Mezőgazdászok

Bakó Gábor Csapó Dánie l Dicenty Dezső Dömötör László Flatt Károly, a l fö ld i Galgóczy Károly Koltay György Korizmics László László Ede Dezső L iebbald Béni Magyar Imre Mann inge r Gusztáv

Ado l f Sipos Már ton Tormay Béla

Munkásmozgalmi vezetők — mártii

Abelovszky Béla Alpár i Gyu la A l thön János Appelshof fer Adám Aranyos György Babarczai József Bakó István Baranya János Bartha Miksa Bcncze Ferenc Bertók Róbert Bertók Ró bért né

sz. Dezső Már ia Bloch Ferenc Csákány Lajos Cséby József Cséby László Csehák Péter Csiffáry Kálmán Csordás Ferenc Csovics Béla Dankó Gyu la Deák Mihá ly Dezső Jakab Döme József Egerszegi Imre Egyed Károly Eisler Miksa Engel Imre Erdős Márk Erős Jenő Fábián János Fábián Pál Farkas József Farkas Sándor Fink Ká lmán Fischer Pál Fischl Simon Földvári Mihá ly Futó Ká lmán Gauzer Gyu la Germán Gyula Glöckner Béla Go ldschmiedt Jenő Gőgős Ignác Gróf Pál Gulyás János Gurics János Gyenis An ta l Hága Mihá ly Ha jpá l Sándorné

sz. Badics Lídia Halasi Andor Halasi József, id. Halasi József, i f j . Halász Lajos Hant i István Hegedűs Pál

Hei l Dénes Hemm József Henta l le r Károly H ino rán János Hirsch Ferenc Holecz Sándor Horváth István Horváth János Horváth József Hot tó Mihály Isgum József Jankó Sándor Joósz Ferenc Józef Anta l Juhász Sándor Kecskés Ferenc Kelemen Izsó Kemény G á b o r Kemény Sándor Kemény Tibor Kepe Pál Kerbacher Gyu la Kertész Armin Király János Kokán József Kol lár Andor Koncz Ferenc Kontra Sándor Koszorú Gyula Kovács József Kovács Mátyás Kovács Sándor Kovacsics György Kőhalmi István Kövendi Sándor Krammer Már ia Krammer Sándor lakos János Pál Landauer Pál László (Lőwi) Andor László János Látrányi István Lauff Sándor Lengyel János Linde Konrád Má ta i Anta l Mautner Gyula Miha l ik Gézáné

sz. Bertalan Marg i t Mik lós István Miskolczi Gáspár Miszlai János M o h a i István Moletz Géza Mo lnár György Mo lnár István Mo lnár József Morgenstern Izsó Mül le r Adol f Mül le r József

Német Ferenc Ocskó László O n d r u k István Orosz Sándor Pálinkás János Mihály Palkovics István Prantner János Pusztai János Rariga Imre Reich Béla Ribl ing József Ribl ing Lajos Rózsa József Sáfrány József Sági Dezső Sándor József Sánta József Saracz An ta l Schneidler Már ton Schwarcz Szilárd Senye Sándor Sitkei József Somló György Somogyi Imre Soós Sándor Sterk Endre Sti l ler N á n d o r Sütő Balázs Szabó Erzsébet Szabó György Szabó János, G. Szabó József Szakály Béla Szakály Gyu la Szakály László Szalay András Szauter M ihá ly Szombati Ferenc Takács György Tánczos Vendel T i l lmann Mik lós Tóth Ferenc Tóth János, I. Tóth János II. Tuba András Túrós György Túrós István Udvar i V ince Ungvár i István Vadász József Va jda Ignác Vályi Péter Var jas Sándor Wachte l Károly Gábor Weisz Lajos W iedemann Anta l W lach Imre Wunder l i ch István Zay Dezső

Muzeológusok — néprajztudósok

Babus Jolán Berze Nagy János Csallány Gábor Fejős Imre Garay Ákos Kovách Aladár Mészáros Gyula Pavel Ágoston Wosinsky Mór

Népművészek

Fülöp Ferenc Kovács János, K. Nagy Kovács István Palkó Józsefné

sz. Zaicz Zsuzsanna Pilisy Elemér Tamás József

Operaénekesek

Hoffer Károly Reichardt Sándor Sárdy János Szende Ferenc

Orvosok

Bakonyi Miksa Balassa János Doleschall Frigyes Drag its Imre Gebhard t Xavér

Ferenc, I. Gebhard t Xavér

Ferenc, II. Huth Tivadar Kelen Béla Kovács József,

erdőteleki Liebbald Gyula Tamás Lőrinczi Ferenc Pados János Poór Ferenc Salamon Henrik Tanárky Árpád Tormay Béla Tormay Károly

Pedagógusok

Ács Lipót Aggházy Gyula Ákos István Babus Jolán Bárány György Baranyai Decsi János Berze Nagy János

Bitter Illés Brisits Frigyes Császári Lósy Pál Czencz János Dal los György Deák Gyula Dömötör János Emmerth Antal Endrődy János Felsmann János Felsmann József Fördős Dávid Göl l János Hegedűs Lajos Hermann Egyed Hollós László Holub János Holub József Huth Tivadar Jagicza Lajos Kálmán Dezső Kapossy György Kara Győző Kelen Béla Kitaibel Pál Klivényi Jakab Kovács József,

erdőteleki Krammer Már ia Lázár J. Pál Lehr Albert Leopold Lajos Liebbald Béni Liebbald Gyula Tamás Magyar Imre Manninger Gusztáv

Adol f Marton Sándor Mészáros Ede Mészáros Gyula Nagy László Patai P. Sámuel Piszter Imre Rézbányái János Rill József Rosty Kálmán, P. Schil l ing Rogér János Schwartzer Antal ,

Schwarzer Sebestyén Gyula Somosi János,

Somossy Szabó Gyula Szandtner Pál Szárasi Ferenc Szebényi Géza Szepessy László Tarczai Lajos Tihanyi Ágost Ujváry Lajos

Var jas Sándor Wargha István V/immer Theophil

Ágoston Zsigmond János

Rendezők — színészek Bodnár Jenő Dénes Oszkár Déri Hugó Déry István Eibenschütz Már ia Fejős Pál Festetics Leó Fóris István Hegedűs Gyula Kovács József, vasvári Sárdy János Sebestyén Géza Toronyi Imre Váradi Antal Virányi Sándor Zoli bohóc,

Hirsch Zoltán

Sportolók — utazók

Evlija Cselebi Magyar László Rády József Sipos Márton

Szobrászok — ötvösök

Ács Lipót Fetter Károly Fischer, Johann

Mart in Köllő Miklós Lázár J. Pál Orbán Antal Szárnovszky Ferenc Székely Albert Tafner Vidor

Természettudósok

Aszalay József Bakó Gábor Dicenty Dezső Flatt Károly, al földi Hollós László Jakab Imre Kitaibel Pál Pávai Vaj na Ferenc Perez el László Pillich Ferenc Reichert Róbert Roboz Zoltán Tafner Vidor Vigh Gyula Walcher József

Történészek — közgazdászok

Apponyi Sándor Arany Dénes Baranyai Decsi János Bartal Aurél Cziráky Gyula Daróczy Aladár Deák Gyula Dombói Péter Fraknói Vilmos Hajdú Andor Halász Sándor Hermann Egyed Holub József Kammerer Ernő Perr Viktor Sebestyén Gyula Szántó Mihály,

némekeéri

Uralkodók Beatrix, Aragónia i Béla, I. Béla, II. vak Géza, II. Imre István, I. Lajos, II. László, I. László, IV. Mária Terézia Mátyás, I. Zsigmond

Zeneszerzők — karnagyok

Arnold György Bartók Béla Emmerth Antal Engeszer Mátyás Esterházy Pál Fayl György Felsmann János Festetics Leó Fusz János Göl l János Hoffer Károly Kapossy György Kirchner Elek Kodály Zoltán Lajtha László Liszt Ferenc Merkl József Müller Adolf Müller József Wusching Konrád Pál

Egyéb Sobri Jóska:

Papp József Szűcs András

FÖLDRAJZ! MUTATÓ

Alsónyék

Fábián Pál Fink Kálmán Kovács József Miskolczi Gáspár Orosz Sándor Schneidler Márton

Aparhant

Apor-család Apponyi-család Bitter Illés Garázda Péter Szende Ferenc Wosinsky Mór

Báta

Beszédes József Böhm (Cseh) Ferenc Czencz János Garai János Hunyadi János Hunyadi László Kanizsai Dorottya Kismarty Lechner

Loránd Kolloniah Lajos, II. László, I. Mátyás, I. Perényi Péter Szilágyi Erzsébet Tóth Károly Veres marti Mihály Zsigmond

Bátaszék

Báttaszéki Lajos Bencze Ferenc Döbrentei Tamás Elek Károly Géza, II. Göl l János Hermann Egyed Hunyadi János Koltay György

Lauff Sándor Mátyás, I Pór Bertalan Ribling József Schneidler Márton Székely Albert Szende Ferenc Tafner Vidor

Bogyiszió

Hága Mihály Lajtha László

Bonyhád

Bonyha (Bonny) Csákány Lajos Csiffáry Kálmán Egyed Antal Engeszer Mátyás Fayl György Glaser Gyula Halasi Andor Hoffer Károly Huth Tivadar Kara Győző Kari Gusztáv Kersnerich-család Kéthelyi-család Kliegl-család Koritsánszky Ot tó Kun-család Lehr Albert Linde Konrád Perczel-család Perczel Béla Perczel Dezső Perczel László Perczel Miklós Perczel Mór Perr Viktor Pétermann Jakab Schilson-család Szűcs András Virág Ferenc Vörösmarty Mihály Zsigmond János Zsivora György

Bonyhádvarasd

Szerecsen-család mesztegnyei

Bölcske

Csordás Ferenc Halász Lajos Kegyes József Morgenstern Izsó Ranga Imre Salamon Géza, a lapi Saracz Anta l Simontsits Elemér Szévald Oszkár Takács György

Cikó

Wosinsky Mór

Csibrák

Babarczai József

Dalmand

Kollár Andor Kovács Mátyás

Decs

Arany Dénes Baranyai Decsi János Detsi István Ete vezér Fülöp Ferenc Halasi Andor

Dombóvár

Aggházy Gyula A lpár Ignác Balogh Miksa Dankó Gyula Dombay-család Dombay János Dom bay Pál Dombóvári Géza Dőry-család

Éri Márton Esterházy-család Esterházy Pál Farkas Sándor Fetter Károly Fischer Pál Gebhard t Antal Goldschmiedt Jenő Gyenis Antal Hant i István Ivanich Antal Kodály Zoltán Látrányi István Liebbald Béni Liebbald Gyula Tamás Mészáros Ede Moletz Géza Molnár György Moys-nemzetség Pavel Ágoston Reich Béla Szebényi Géza Szepessy László Tinódi Lantos Sebestyén Udvari Vince Varjas Sándor Veszelei Károly Werbőczi István Zay Dezső Zoli bohóc,

Hirsch Zoltán

Döbrököz

Deák Gyula Éri Márton Lackfi-család Lackfi Miklós, II.

döbröközi Nagy Kovács István Werbőczi István

Dunaföldvár

Abay Nemes Gyula Abelovszky Béla Alpár i Gyula Bakonyi Miksa Baumgarten Sándor

Béla, II. vak Beszédes József Beszédes Kálmán Bottyán János, vak Csók István Csordás Ferenc Cziráky Gyula Egyed Antal Erős Jenő Esztergályos János Fodor László Futó Kálmán Gurics János Haas Mihály Halasi József, id. Halasi József, i f j . Halász Sándor Holecz Sándor Hottó Mihály Höbl ing János Imre Kelemen Izsó Magyar Imre Magyar László Morgenstern Izsó Orbán Antal Orosz Sándor Pados János Poór Imre Rátkay László Roth, Karl Sárdy János Somló György Sterk Endre Szabó Gyula Szandtner Pál Szévald Oszkár Takács György Tomori Anasztáz Ujváry Lajos Valkó István

Dunakömlöd

Bottyán János, vak Schil l ing Rogér János

Dunaszentgyörgy

Csapó Vilmos Dömötör János Dömötör Pál Ha jpá l Sándorné

sz. Badics Lídia Rózsa József Schwarcz Szilárd Szabó Erzsébet Tolnai Lajos Tóth János Ungvári István

Értény

Endrődy János

Fácánkert

Szabó József

Fadd

Balogh Ádám, béri Bartal-család Bartal Aurél Bartal György Bloch Ferenc Csehák Péter Dragits Imre Erdős Márk Hága Mihály Jagicza Lajos Klein Jakab Koszorú Gyula Megyercsey Béla Pálinkás János Mihály

Felsőnána

Fóris István

Felsőnyék

Deák Ferenc Dombay-család Dombay János Dombay Pál Egyed Károly Komáromy István Sütő Balázs Túrós György Vas Gereben

Fürgéd

Manninger Gusztáv Adol f

Vas Gereben

Gerjen

Kenessey Albert Kovács György, madi Va jda István

Grábóc

Gau l Károly Perr Viktor

Gyönk

Bárány György Deák Miháiy Fekete János Fischl Simon Fördös Dávid

Fördös Lajos Glöckner Béla Kálmán Dezső Kőhalmi István Linek Lajos Marton Sándor Pajzán Dávid Pétermann Jakab Sebestyén Gyula Sitkei József Széchenyi Lajos Tolnai Lajos Wimmer Theophil

Ágoston

Györe

Bakó István Hinorán János

Györköny

Bárány György Landauer Pál Tolnai Lajos

Gyulaj

Koltay György

Harc

Wall is-család

Hőgyész Boros Nepomuk János Kemény Sándor Mautner Gyula Mercy Claudius

Florimund Ribling József Sági Dezső Salamon Henrik Simon Sintzendorf-család Til lmann Miklós

Iregszenicse

Bartók Béla Döme József Korn feld-család Kovács Gyula Krisztinkovich Antal Tamássy-család Viczay-család

Kajdacs

Lengyel János Molnár István Szta nkovánszky-család

Kakasd

Heil Dénes Palkó Józsefné

sz. Zaicz Zsuzsanna

Kéty

Hegedűs Gyula

Kisszékely

Jankó Sándor

Kisvejke

Bakó István Szerecsen-család,

mesztegnyei

Koppány vidék

Lévay-Cseh-család

Koppányszántó

Kapossy György

Kölesd

Ákos István Balogh Ádám, béri Kálmán Dezső Koritsánszky Ot tó Mercy Claudius

Florimund Petőfi Sándor Sass-család Szerecsen-család

mesztegnyei

Kurd

Fischer, Johann Mart in Sebestyén Géza Zichy Mihály

Lápafő

Galgóczy Károly Sobri Jóska,

Papp József

Lengyel

Apponyi György Apponyi József Apponyi Sándor Máta i Antal Tuboly László Wosinsky Mór

Madocsa

Bekach-nemzetség Császári Lósy Pál Takács György Tuba András

Magyarkoszi

Dénes Oszkár

Majos

Moys-nemzetség

Máza

Brisits Frigyes

Medina

Boaó Ferenc

Mezőföld

Bodó-család

Miszla

Szévald Oszkár

Mórágy

Reichert Róbert

Mucsfa

Kirchner Elek Szerecsen-család,

mesztcgnyei

Murga

Gömbös Gyula

Nagydorog

Baranya János Benedek Mihály Festetics Pál, id. Fördős Dávid Mohai István Sánta József Széchenyi-család Takács György

Nagykónyi

Sárdy János

Nagymányok

Bakó István Felismann János Felsmann József Hinorán János Wusohing Konrád Pál

Nagyszékely

Farkas Sándor

Nagyvejke

Szerecsen-család, mesztegnyei

Nak

Bernát János

Ozora

Bartók Béla Bubics Zsigmond Cholnoky László Csapó Vilmos Csáti Demeter Egerszegi Imre Egyed Károly Esterházy-család Esterházy Pál Gara i János Gulyás János Haas Mihály Ha jdú Andor Héder Henrik Héderváry-család Héderváry Miklós Jankó Sándor Kepe Pál Kokán József Korizmics László Liebbald Gyula Tamás Miklós István Miszlai János Ondruk István Ozorai Imre Ozorai Pipo Palkovics István Pápai Pál Perczel Miklós Perczel Mór Petőfi Sándor Roth, Karl Roxy József, Ránki Rózsa László Sáfrány József Sütő Balázs Szalay András Szombati Ferenc Temesvári Pelbárt Thurzó Elek Tóth Ferenc Tóth János Túrós György Túrós István Zsigmond

Öcsény

Baranya János Csók István Fördős Dávid

Lajtha László Molnár József Szabó József

Paks

Abay Nemes Gyula Apostagi Emere Arnold György Aszalay József Serényi László Daróczy-család Daróczy A ladár Deák Ferenc Erdélyi A ladár Freund Vilmos Gauzer Gyula Gebhardt Xavér

Ferenc, I. Gebhardt Xavér

Ferenc, II. Haypál Benő Horváth István Isgum József Jámbor Pál Kontra Sándor Koszorú Gyula Kovács-család Kovács József, vasvári Krammer Már ia Márkus Dezső Mihal ik Gézáné

sz. Bertalan Margi t Mohai István Németh Ferenc Orosz Sándor Pakos-család Palágyi Menyhért Rátót-nemzetség Reichard Sándor Rézbányái János Szabó Erzsébet Szántó Mihály,

németkeéri Szeniczey-család Takács György Tarczai Lajos Tihanyi Ágost Trebitsch-Lincoln

Ignatius Timothy Tuba András Vadász József Wel lmann Róbert Wiedemann Antal

Pálfa

Apponyi-család Beszédes József

Pincehely

Dragits Imre Esterházy-család Haas Mihály Kammerer Ernő Miklós István Roth, Karl Tóth János Vörösmarty Mihály

Regöly

Kont Miklós, Új laki Szák-család

Sárköz

Ács Lipót Beszédes József Böhm (Cseh) Ferenc Csók István Garay Ákos Kovách Aladár Pilisy Elemér Sárközi Nagy Antal Tóth Károly

Sárpilis

Kovács János, K.

Sárszentlörinc

Balassa János Bárány György Csók István Hi t t ig Amália Lehr Albert Lehr Zsigmond Petőfi Sándor Pesthy Pál Sántha Károly Sass-család Zsivora György

Sárvíz

Beszédes József Halász Gáspár Simon

Simontornya

Bádeni Lajos Bartha Miksa Beatrix, Aragónia i Beszédes József Bezerédj Imre Bottyán János, vak Csovics Béla Esterházy-család

Fodor László Freid-család Garai-család Garai László Gergelylaky Buzlay

Dénes Germán Gyula Heister, Siegbert Heílebronth János Hental ler Károly Kanizsai-család Király János Lackfi-család Lackfi Dénes,

simontornyai Lackfi István,

kerekegyházi Lackfi István, III.

simontornyai László (Lőwi) Andor László Ede Dezső László János Mátyás, I. Palkovits Ferenc Perczel-család Petőfi Sándor Pillich Ferenc Sági Dezső Sándor József Simon Somogyi Imre Styrum-Lymburg-

család Szabó György Szekeres István Szilágyi Mihály Tóth Ferenc Vályi Péter Weisz Lajos Zay Dezső

Sió

Krisztinkovich A ladár Simon

Szakadat

Szévald Oszkár

Szakcs

Kálmán Jenő Kammerer Ernő Kapossy György Mészáros Gyula

Szárazd

Wosinsky Mór

Szedres

Bezerédj Amália Bezerédj István Bezerédj Pál Deák Ferenc Garay Ákos

Szekszárd

Acs Lipót Aranyos György A l thön János Augusz-család Augusz Antal Augusz Imre Babits Mihály Babus Jolán Bakó Gábor Balogh Ádám, béri Baranya János Bartal György Béla, I. Bencze Ferenc Bertók Róbert Bertók Róbertné

sz. Dezső Mára i Berze Nagy János Bererédj István Bezerédj Pál Bicsérdy János Bodnár István Bodnár Jenő Boros Ferenc Boros Nepomuk János Czencz János Csapó Dániel Cséby József Cséby László Dal los György Dankó Gyula Daróczy Ferenc Deák Mihály Debulay-család Déri Hugó Déry István Dezső Jakab Dicenty Dezső Diczenti László Doleschal l Frigyes Dömötör László Dőry Ferenc Dragi ts Imre Dul in Jenő Egerszegi Imre Eibenschütz Már ia Engel Imre Escher Károly Éri Márton Fábián Gáspár Fejős Imre

Fejős Pál Flatt Károly, al földi Földvári Mihály Fraknói Vilmos Garay Alajos Garai János Gróf Pál Gurics János Guzmits Zsigmond Hacker József Hadnagy Alber t Ha jpá l Sándorné

sz. Badics Lídia Halasi Andor Hant i István Háry János Hemm József Holecz Sándor Hollós László Holub János Holub József Hortobágyi Ágost Horváth István Hrabovszky Péterné

sz. Kassay Anna Isgum József Jakab Imre Jankó Sándor Jung József Kammerer Ernő Kecskés Ferenc Kelemen Izsó Kemény Gábor Kemény Sándor Kemény Tibor Kerbacher Gyula Klivényi Jakab Köllő Miklós Koncz Ferenc Kontra Sándor Kovách A ladár Kovács Sándor Kovacsics György Kövendi Sándor Kunczer J. Jenő Lajos, II. Lakos János Pál Landauer Pál László (Lőwi) Andor Lázár J. Pál Lengyel János Leopold Kornél Leopold Lajos Liszt Ferenc Lőrinczi Ferenc Mária Terézia Mátyás, I. Mattyók Aladár Mautner Gyula Mehrwert Ignác

Mérey Mihály Miklósi-Mutschen-

bacher ö d ö n Moha i István Németh Gyula Ocskó László O rbán Antal Orosz Sándor Örf fy-család Pávai Vaj na Ferenc Pécsik Pesthy Pál Perczel-család Perczel Dezső Perr Viktor Petőfi Sándor Piszter Imre Polláck Mihály János Prantner János Pusztai János Rády József Ranga Imre Ribling József Ribling Lajos Rosty Kálmán, P. Rózsa József Sági Dezső Sass-család Schmidt József Schneider János Schwartzer Antal,

Schwarzer Senye Sándor Simontsits Elemér Sina-család Sipos Márton Soós Sándor Szabó Dezső Szabó József Szakály Béla Szakály Gyula Szakály László Szamolányi Gyula Szárnovszky Ferenc Székely Ferenc Szeredy József Szévald Oszkár Szigeth Gábor Tallherr József Tamás József Tanárky Árpád Tánczos Vendel Tormay Béla Tormay Károly Toronyi Imre Tóth János Tóth Károly Török Sophie, Babits Mihályné

Ungvári István Vendel István Vígh Gyula Virág Ferenc Vitéz János Wachte l Károly Gábor Wlach Imre Wosinsky Mór Zsigmond János

Tamási

Bádeni Lajos Bakó István Balogh Ádám, béri Csallány Gábor Eisler Miksa Esterházy-család Esterházy Pál Fischer Pál Goldschmiedt Jenő Gőgős Ignác Gyenis Antal Hant i István Héderváry-család Héderváry Ferenc Héderváry Imre Héderváry Lőrinc Héderváry Miklós Hirsch Ferenc Jozef Antal Kányái Fülöp Kelen Béla Kertész Ármin Kokán József Kőhalmi István Kőszegi János Kőszegiek Miklós István Moletz Géza Molnár György Mül ler Adolf Palkovics István Reich Béla Sitkei József Sütő Balázs Takács György Tamássy-család Tóth Ferenc

Udvari Vince Werbőczi István

Tengelic

Benyovszky-család Csapó Dániel Dragits Imre Fábián János Halasi Andor Kovács József,

erdőteleki Pollack Mihály János

Tevel

Teveli Mihály Váradi Antal

Tolna

Appelshoffer Ádám Baranyai Decsi János Béla, II. vak Bezerédj Pál Bornemissza János Böhm (Cseh) Ferenc Csiffáry Kálmán Deák Mihály Decsi Gáspár Dombói Péter Emmerth Antal Erdélyi József Fábián János Farkas József Festetics-család Festetics Leó Fusz János Hága Mihály Heil Dénes Henczfia János Horváth János Horváth József Isgum József István Joósz Ferenc Klein Jakab Koncz Ferenc Lajos, II. László, IV.

Marczaliak Mátyás, I. Merkl József Müller Adolf Müller József Orbán Antal Pajzs Elemér Patai P. Sámuel Sibolti Demeter Stiller Nándor Szabó János, G. Szárasi Ferenc Szauter Mihály Szegedi Kis István Sztárai Mihály Til lmann Miklós Tolnai Bálint Tolnai F. István Veresmarti Mihály Wall is-család Wunder l ich István Wargha István Wiedemann Antal Wosinsky Mór

Tolnanémedi

Sántha Károly

Udvari

Fischl Simon Juhász Sándor Sitkei József

Váralja

Áldor János László Linde Konrád Tolnai Lajos

Várdomb

Sebestyén-nemzetség

Závod

Szerecsen-család, mesztegnyei

Váradi Antal

Zomba

Babarczai József Dőry-család Dőry Ferenc Monaszterly-család Rozsnyai Mátyás

. Tolna megye

Bárány János Beszédes Ferenc Bodó Gáspár Bodó Gergely Csány László Evlija Cselebi Gaá l Gaszton Gerlach, Stephan Hegedűs Lajos Hegedűs Pál Kitaibel Pál Klimó György Kőszegi Henrik Krammer Sándor Nagy László Nicky-család Noszlopy Gáspár Ottendorf Henrik Poroszkay Ignác Prónay Pál Rill József Roboz Zoltán Rosty Kálmán, P. Rózsás Ferenc Somogyi Imre Somosi János,

Somossy Száray-nemzetség Szinovácz György Töttös-család Új laki-család Ungnád Dávid Vásárhelyi Pál Vertics Ferenc Vörös László Walcher József

IDŐRENDI MUTATÓ

967. István, I.

1016. Béla, I.

1038. István, I.

1040. László, I.

1061. Béla, I.

1063. Béla, I.

1092. László, I.

1095. László, I.

1108. Béla, II. (Vak)

1130. Géza, II.

1131. Béla, II. (Vak)

(Vak) 1141. Béla, I

1142. Géza,

1 1 6 2 .

Géza,

1174. Imre

1199. Imre

1204. Imre

1262.

László, IV.

1272. Héder Henrik

1274.

Héder Henrik

1290.

László, IV.

1309.

Kőszegi Henrik

1315. Kányái Fülöp 1353. Lackfi István,

kerekegyházi

1354. Apostagi Emere

1366. Lackfi Dénes,

simontornyai

1367. Kont Miklós, Újlaki

1368. Zsigmond

1369.

Ozorai Pipó

1407.

Hunyadi János

1426. Ozorai Pipó

1433. Hunyadi László

1434. Zsigmond

1435. Garai János Temesvári Pelbárt

1437. Zsigmond

1443.

Mátyás, I.

1447. Héderváry Lőrinc

1456. Hunyadi János

1457. Beatrix, Aragóniai Hunyadi László

1458. Werbőczi István

1460. Gara i László

1461. Szilágyi Mihály

1471. Mátyás, I.

1472.

Vitéz János

1478. Héderváry Imre

1482. Döbrentei Tamás

1483.

Szilágyi Erzsébet

1490. Mátyás, I. Thurzó Elek

1492.

Héderváry Miklós

1500.

Ozorai Imre

1502. Perényi Péter

1504. Temesvári Pelbárt

1505. Szegedi Kis István

1506. Lajos, II.

1507. Garázda Péter

Gergelylaki Buzlay Dénes

1508.

Beatrix, Aragónia i

1510.

Bodó Ferenc

1514. Sárközi Nagy Antal

1518. Lajos, II.

1526. Lajos, II.

1527. Bornemissza János

1528.

Bodó Ferenc

1531.

Héderváry Ferenc

1541.

Werbőczi István

1543.

Thurzó Elek

1548.

Perényi Péter

1556.

Tinódi Lantos Sebestyén

1560.

Boranyai Decsi János

1570. Decsi Gáspár 1572. Szegedi Kis István Veresmarti Mihály 1573.

Gerlaoh, Stephan

1575.

Sztárai Mihály

1589. Si bolti Demeter

1600. Patai P. Sámuel

1601.

Baranyai Decsi János

1611.

Evlija Cselebi

1630.

Tolnai F. István

1635.

Esterházy Pál

1643.

Bottyán János

1646. Heister, Siegbert Veresmart i M ihá ly 1655.

Báden i Lajos

1660. Evlija Csel ebi H ö b l i n g János 1662. Patai P. Sámuel

1665.

Ba logh Ádám

1672.

He l lebronth János

1679. Bezerédj Imre Evlija Cselebi 1682. Bárány György

1690. Tolnai F. István 1707. Bádeni Lajos

1708. Bezerédj Imre

1709. Bottyán János

1710. Fodor László Kl imó György

1711. Ba logh Ádám

A Rákóczi-szabadság-harc résztvevői

Balogh Ádám Bottyán János

Fodor László Heister, S iegber t He l leb ron th János Palkovits Ferenc Szekeres István

1713. Esterházy Pál

1717. Már ia Terézia

1718.

Heister, S iegber t

1720.

Szűcs András

1723.

Höb l i ng János

1730. Tal lherr József 1733. Böhm (Cseh) Ferenc

1734.

Jung József

1736.

Höb l ing János

1738.

He l lebront János

1740. Bárány János Fischer, Johann Mart in Vertics Ferenc 1748.

Benedek M ihá ly

1750. Rózsás Ferenc

1755. Tuboly László

1756. Endrődy János

1757. Bárány György Ki ta ibel Pál

1766. Háry János

1770. Dömötör Pál Már ia Terézia

1771. Császári Lósy Pál

1773. Pollack Mihály János

1776. Erdélyi József

1777. Fusz János Kl imó György Mérey Mihá ly

1778. Csapó Dánie l

1779. Egyed Anta l

1780. L iebba ld Gyu la Tamás Schwarízer Anta l

1781.

A rno ld György

1783.

Somosi János, Somossy

1787. Beszédes József Fördős Dávid Halász Gáspár 1789. Beszédes Ferenc

1790. Csány László Vörös László

1791. G e b h a r d t Xavér Ferenc Magya r Imre

1792. Déry István

1795. Vásárhely i Pál

1796.

Bezerédj István

1798. Aszalay József Csapó Vilmos

1800. Festetics Leó Klivényi Jakab Vertics Ferenc Vörösmarty Mihá ly

1801. Fayl György Mü l le r Adol f

1803. Deák Ferenc

1804. Bezerédj Amál ia Tormay Károly Zsivora György

1807. Augusz An ta l Szinovácz György Tal lherr József

1808. Appony i György Boros Nepomuk János Jung József W a r g h a István

1809.

Sobri Jóska

1811. Liszt Ferenc Merkl József Perczel Mór 1812. Engeszer Mátyás Garay János Perczel Miklós

1816. Korizmics László Nagy László

1817. Fekete János Fördős Lajos Ki ta ibel Pál

1818. Garay A la jos Magyar László

1819. Fusz János Perczel Béla Poroszkay Ignác

1820. Bgrtal György Fischer, Johann Mar t in Pados János

1821. Benedek Mihály Bubics Zs igmond Jámbor Pál

1822.

Noszlopy Gáspár

1823. Császári Lósy Pál

Galgóczy Károly Petőfi Sándor Poór Imre Vas Gereben

1824. Endrődy János Tomori Anasztáz

1825. Guzmits Zsigmond Reichardt Sándor

1827. Krisztinkovich Antal Perczel László Wusching Konrád Pál Zichy Mihály

1828. Kenessey Albert Krisztinkovich Aladár

1829. Apponyi József

1831. Rézbányai János Szeredy József

1832. Hit t ig Amália Klein Jakab Kovács József,

erdőteleki Kovács József,

vasvári Rosty Kálmán, P.

1833.

Jagicza Lajos Rozsnyai Mátyás

1834. Kegyes József Schwartzer Antal

1835. Fmmorth Antal Felsma'nn József

1836. Kapossy György Polláck Mihály János

1837. Bezerédj Amália Dömötör László Sobri Jóska Tolnai Lajos

1839. Beszédes Kálmán Felsmann János Rill József Tormay Béla

1840. Bezerédj Pál Hoffer Károly Kovács György, madi Sántha Károly

1841. Festetics Pál Göl l János Lehr Zsigmond

1842. Salamon Géza

1843. Dömötör János Fraknói Vilmos

1844. Apponyi Sándor Báttaszéki Lajos Csapó Dániel Lohr Albert Liebbald Béni

1845. Szabó Gyula

1846. Boros Ferenc Freund Vilmos Kálmán Dezső Liebbald Gyula Tamás Lőrinczi Ferenc Tihanyi Ágost Vásárhelyi Pál

1847. Dömötör Pál Szántó Mihály,

német-keéri

1848. Arnold György Dombóvári Géza Perczcl Dezső Sebestyén Gyula

1849. Csány László Petőfi Sándor

Az 1848—1849-es sza-badságharc résztvevői:

Arnold György Bezerédj István Csány László Csapó Vilmos Deák Ferenc Guzmits Zsigmond Komáromy István Kovács József,

vasvári Mül ler József Pados János Perczel László Perczel Miklós Perczel Mór Petőfi Sándor Tormay Károly Vas Gereben Vörös László Vörösmarty Mihály Wimmer Theophil

Ágoston

1850. Aggházy Gyula Erdélyi József Háry János Mül ler József

1851. Berényi László Tóth Károly

1852. Beszédes József Kirchner Elek

1853. Dragits Imre Garay János Noszlopy Gáspár Rátkay László

1854. Gau l Károly Pajzán Dávid Váradi Antal Wosinsky Mór

1855. Alpár Ignác Boros Nepomuk János Hrabovszky Petemé,

sz. Kassay Anna Piszter Imre Pollack Mihály János Somosi János, Somoss Vörösmarty Mihály

1856. Bezerédj István Eibenschütz Már ia Kammerer Ernő

1857. Szalay András

1858. Földvári Mihály

1859. Augusz Imre Halász Gáspár

Halász Sándor Hollós László Holub János László Ede Dezső Linek Lajos Palágyi Menyhért Pálinkás János Mihály Székely Ferenc

1860. Bicsérdy János Kara Győző Kovách Aladár

1861. Ákos István Köllő Miklós Roboz Zoltán Ungvári István

1862. Bartha Miksa Déry István Egyed Antal Kecskés Ferenc Márkus Dezső

1863. Bodnár István Fóris István Szárnovszky Ferenc Tanárky Árpád Tóth János

1864. Baumgarten Sándor Csiffáry Kálmán Magyar László Prantner János

1865. Csók István Éri Márton Ranga Imre Salamon Henrik Zsigmond János

1866. Fördős Dávid Garay Ákos Halasi József, id. Klivényi Jakab Wel lmann Róbert

1867. Cziráky Gyula Daróczy Aladár Diczenti László Szinovácz György Teveli Mihály Veszelei Károly

1868. Ács Lipót

Bitter illés Gaá l Gaszton Ivanioh Antal Mar ton Sándor Széchenyi Lajos Vas Gereben

1869. Aranyos György Gebhard t Xavér Ferenc Haypál Benő Poroszkay Ignác Simontsits Elemér Virág Ferenc

1870. Hegedűs Gyula Kelen Béla Ocskó László Salamon Géza Túrós György Vörös László

1871. Bakó Gábor Bencze Ferenc Csallány Gábor Gyenis Antal Lehr Zsigmond Magyar Imre Szabó József Szévald Oszkár Tormay Károly

1872. Deák Gyula Gebhardt Xavér Ferenc Tánczos Vendel Weisz Lajos

1873. Esztergályos János Pcsthy Pál

1874. Aszalay József Bencze Ferenc Schwarcz Szilárd Widemann Antal

1875. Bartal György Dőry Ferenc Fayl György Ha jpá l Sándorné

sz. Badics Lídia Hortobágyi Ágost Kovács Gyula Nagy László Prónay Pál Schneider János Szabó Gyula

1876. Abay Nemes Gyula Appelshoffer Ádám Deák Ferenc Gróf Pál Horváth János Mül ler Adolf Pillich Ferenc Szabó György Tuba András Wargha István

1877. Dömötör János Fekete János

1878. Augusz Antal Sebestyén Géza Wachtel Károly Gábor

1879. Bercze Nagy János Csapó Vilmos Dicenty Dezső Ha jdú Andor Kenessey Albert Leopold Lajos Megyercsy Béla Szabó János, G. Szigeth Gábor Trebitsch-Lincoln,

Ignatius Timothy

1880. Erdélyi A ladár Manninger Gusztáv

Adol f Sándor József Szepessy László

1881. Arany Dénes Bartók Béla Mihal ik Gézáné

sz. Bertalan Margi t Miklósi-Mutschen-

bacher ö d ö n Tafner Vidor Tarczai Lajos Vajda Ignác

1882. Alpár i Gyula Csákány Lajos Egyed Károly Kari Gusztáv Kodály Zoltán Koritsánszky Ot tó Lakos János Pál Mattyók A ladár

Németh Gyula Palkó Józsefné

sz. Zaicz Zsuzsanna

1883. Babits Mihály Dankó Gyula Heil Dénes Kertész Ármin Kismarty Leohner

Lóránd Kovács Mátyás Krammer Mária Mészáros Gyula Tóth Ferenc Vadász József Vendel István Zsivora György

1884. Fördős Lajos Kelemen Izsó Lauff Sándor Rády József Ribling Lajos Szalay András Szandtner Pál Tamás József

1885. Czencz János Deák Mihály Engeszer Mátyás Fábián Gáspár Fülöp Ferenc Holub József Kálmán Jenő Kepe Pál Reichardt Sándor Sánta József Var jas Sándor Virányi Sándor Zoli bohóc

1886. Augusz Imre Eisler Miksa Garay Alajos Gömbös Gyula Hemm József Koncz Ferenc Korizmics László Kovács János, K. Liszt Ferenc Mül ler Adolf Pávai Vajna Ferenc Pavel Ágoston Zay Dezső

1887. Déri Hugó

Gebhardt Antal Goldschmiedt Jenő Hinorán János Kovács József,

erdőteleki Kovács Mátyás Lengyel János Linde Konrád Mautner Gyula Merkl József Molnár György Orbán Antal Pétermann Jakab Sági Dezső Stiller Nándor Szende Ferenc

1888. Elek Károly Erdős Márk Fischer Pál Glöckner Béla Moletz Géza Perczel Béla Szabó Dezső Toronyi Imre

1889. Bloch Ferenc Bodnár Jenő Dul in Jenő Fetter Károly Gurics János Halasi József, ,ifj. Juhász Sándor Kemény Gábor Kövendi Sándor Mészáros Ede Orosz Sándor Soós Sándor Vígh Gyula

1890. Baranya János Brisits Frigyes Escher Károly Gauzer Gyula Halasi Andor Kemény Sándor Schneidler Márton Til lmann Miklós Udvari Vince

1891. Bertók Róbertné

sz. Dezső Mária Csovics Béla Felsmann János Glaser Gyula M eh wert Ignác Perr Viktor

Ribl lng József 1897. Rózsa József Cséby László Saracz Anta l Doleschal l Frigyes Takács György Fábián János Valkó István Hant i István

Jámbor Pál 1892. Landauer Pál Cséby József Perczel László Engel Imre Poór Imre Kunczer J. Jenő Laj tha László 1898.

Pados János Abelovszky Béla Pilisy Elemér Egerszegi Imre

Fejős Pál 1893. Kovacsics György Beszédes Ká lmán Köllő Mik lós Ge rmán Gyu la Lőrinczi Ferenc Gőgős Ignác Miklós István Halász Lajos Nagy Kovács István

Rózsa László 1894. Senye Sándor Bakó István Sütő Balázs Bertók Róbert Szabó Erzsébet Csehák Péter Szárnovszky Ferenc Dénes Oszkár Szauter Mihá ly Gulyás János

1899. Guzmics Zs igmond 1899.

Henta l le r Károly A l thön János Jankó Sándor Appony i György Kol lár Andor Cholnoky László Kovács József, Fejős Imre

vasvári Hot tó Mihá ly Mü l le r József Kerbacher Gyula Pajzs Elemér Koltay György Somogyi Imre Krisztinkovich Anta l Tomori Anasztáz Palkovics István

Perczel Mór 1895. Somló György Á ldor János László Tihanyi Ágost Appony i Sándor

1900. Farkas József 1900.

Farkas Sándor Csordás Ferenc Fóris István Hága Mihály Hermann Egyed Holecz Sándor Reich Béla Horváth István Rozsnyai Mátyás Horváth József Sterk Endre Józef An ta l Török Sophie Köllő Miklós

Németh Ferenc 1896. Sipos Már ton Babarczai József Tóth János Fischl Simon Wusch i r ig Konrád Pál Futó Kálmán Huth Tivadar 1901.

Joósz Ferenc Hadnagy Alber t Kokán József Kovács György, madi Krammer Sándor Krisztinkovich A ladár Sáfrány József Miszlai János Ujváry Lajos Reichert Róbert Wosinsky Mór Schi l l ing Roger János

1902. Hirsch Ferenc Jakab Imre Somogyi Imre Tolnai Lajos Veszelei Károly

1903. Emmerth An ta l Kemény Tibor Szárnovszky Ferenc Szeredy József

1904. Isgum József L iebbald Béni Perczel Miklós Pusztai János Székely Ferenc

1905. Dal los György Döme József Roboz Zo l tán Rosty Kálmán, P. Székely A lber t

1906. Mo lnár István Tormay Béla Wlach Imre Zichy Mihály

1907. Bubics Zs igmond Dömötör László Gö l l János Sárdy János Szakály Gyula Szombati Ferenc Wosinsky Mór

1908. Hegedűs Lajos Szántó Mihály ,

német-keéri

1909. Rill József Roxy József, Ránki Szakály László

1910. Bernát János Dombóvár i Géza

1911. Jagicza Lajos Sebestyén Gyu la Szakály Béla

1912. Cziráky Gyula Kapossy György

Lázár J. Pál Márkus Dezső

1913. Perczel Dezső

1914. Kegyes József

1915. Szepessy László

1916. Galgóczy Károly

1917. Babus Jolán G e b h a r d t Xavér Ferenc

1918. Bezerédj Pál Halász Sándor Rézbányai János

1919. Abelovszky Béla Aggházy Gyula A l thön János Aranyos György Bencze Ferenc Bertók Róbert Bertók Róbertné

sz. Dezső Már ia Bloch Ferenc Cséby József Cséby László Csehák Péter Csif fáry Kálmán Csovics Béla Deák Mihá ly Eisler Miksa Engel Imre Erdős Márk Erős Jenő Fábián János Fáb ián Pál Farkas József Farkas Sándor Fink Kálmán Fischer Pál Fischl Simon Futó Kálmán Gauzer Gyula Germán Gyula Go ldschmied t Jenő Gró f Pál Gyenis Anta l Hága Mihály Halas i Andor Halas i József, id. Ha las i József, i f j . Halász Lajos

Hei l Dénes Hirsch Ferenc Horvá th János Horvá th József Hot tó Mihá ly Józef An ta l Kecskés Ferenc Kerbacher Gyula Kertész Ármin Király János Kol lár Andor Kovács József Kovács Mátyás Kovács Sándor Kovacsics György Kőhalmi István László (Lőwi) A n d o r Lauff Sándor Mau tne r Gyula M iha l i k Gézáné

sz. Bertalan M a r g i t Miskolczi Gáspár Moletz Géza M o l n á r György Mo lná r József Morgenstern Izsó Mü l le r Adol f Ocskó László Pál inkás János Mihá ly Prantner János Reich Béla Sági Dezső Sándor József Schneid ler Már ton Sitkei József Soós Sándor Sterk Endre Sti l ler Nándor Szabó János, G. Szabó József Széchenyi Lajos Takács György Tánczos Vendel T i l lmann Miklós Tóth Ferenc Tuba András Túrós György Udvar i Vince Vályi Péter

Wach te l Károly Gábor Weisz Lajos W i e d e m a n n An ta l Zay Dezső

A Magyar Tanácsköz-társaság résztvevői

Abelovszky Béla A lpá r i Gyula A l thön János

Appe lshof fe r Á d á m Aranyos György Babarczai József Bakó István Baranya János Bartha Miksa Bencze Ferenc Bertók Róbert Bertók Róbertné

sz. Dezső Már ia Bloch Ferenc Csákány Lajos Cséby József Cséby László Csehák Péter Csi f fáry Kálmán Csovics Béla Dankó Gyula Deák Mihá ly Dezső Jakab Egyed Károly Eisler Miksa Engel Imre Erdős Márk Erős Jenő Fábián János Fáb ián Pál Farkas József Farkas Sándor Fink Kálmán Fischer Pál Fischl Simon Földvári Mihály Futó Kálmán Gauzer Gyula Ge rmán Gyula G löckner Béla Go ldschmiedt Jenő Gőgős Ignác Gró f Pál Gur ics János Gyenis Anta l H á g a Mihály H a j p á l Sándorné

sz. Badics Lídia Ha las i Andor Ha las i József, id . Ha las i József, i f j . Halász Lajos Han t i István Hegedűs Pál Hei l Dénes Hemm József Henta l le r Károly H ino rán János Hirsch Ferenc Holecz Sándor Horváth János Horváth József

Hottó Mihá ly Józef An ta l Juhász Sándor Kecskés Ferenc Kelemen Izsó Kemény G á b o r Kemény Sándor Kemény Tibor Kerbacher Gyu la Kertész Ármin Király János Kol lár Andor Koncz Ferenc Koszorú Gyula Kovács József Kovács Mátyás Kovács Sándor Kovacsics György Kőhalmi István Kövendi Sándor Krammer Már ia Kram mer Sándor Lakos János Pál Landauer Pál László (Lőwi) Ando r László János Látrányi István Lauff Sándor Lengyel János Linde Konrád Mau tne r Gyula Miha l ik Gézáné

sz. Berta lan Marg i t Miskolczi Gáspár Moletz Géza Mo lnár György Mo lnár József Morgenstern Izsó Mül íer Ado l f Mül le r József Ocskó László Orosz Sándor Pálinkás János Mihá ly Pavel Ágoston Prantner János Ranga Imre Reich Béla Ribl ing József Ribl ing Lajos Rózsa József Sági Dezső Sándor József Sánta József Saracz An ta l Schneidler Már ton Schwarcz Szilárd Sitkei József Somló György Soós Sándor

Sterk Endre Sti l ler Nándor Szabó Erzsébet Szabó György Szabó János, G. Szauter Mihály Takács György Tánczos Vendel T i l lmann Miklós Tótlh Ferenc Tóth János Tuba András Túrós György Udvar i Vince Ungvár i István Vadász József Va jda Ignác Valkó István Var jas Sándor Wach te l Károly G á b o r Weisz Lajos W iedemann An ta l Zay Dezső

1920. Baranya János Dankó Gyula Freund Vilmos Glöckner Béla Gur ics János Han t i István Kálmán Dezső Kammerer Ernő Krammer Sándor Lakos János Pál Somló Gyögy Szebényi Géza

1921. Báttaszéki Lajos Látrányi István Szabó Erzsébet

1922. Moha i István

1923. Kemény Sándor Várad i Antail Virányi Sándor

1924. Fraknói Vi lmos László János Lehr Alber t Schwarcz Szilárd

1925. Appony i Sándor Klein Jakab Megyercsy Béla Tóth János

1926. Bencze Ferenc Hajpá l Sándorné

sz. Bodies Lídia Haypál Benő Sipos Márton

1927. Hoffer Károly

1928. Alpár Ignác Baumgarten Sándor Németh Gyula Sántha Károly Tuboly László

1929. Felsmann József Gőgős Ignác Lengyel János Palágyi Menyhért

1930. Dezső Jakab Kovách Aladár

1931. Berényi László Hegedűs Gyula Holub János

1932. Gaá l Gaszton Kontra Sándor Szamolányi Gyula

1933. Rátkay László Szévald Oszkár

1934. Teveli Mihály

1935. Jakab Imre Kelemen Izsó Mátai Antal Wunder l ich István

1936. Gömbös Gyula Linde Konrád Piszter Imre Sebestyén Géza Tóth Károly Zsigmond János

1937. Dragits Imre Éri Márton Orosz Sándor Pilisy Elemér Reichert Róbert

Simontsits Elemér 1938. Csákány Lajos Fetter Károly Ranga Imre Schneider János Sütő Balázs

1939. Bitter Illés Daróczy Aladár Eibenschütz Már ia Szabó György Varjas Sándor

1940. Hollós László Marton Sándor Orbán Antal Szigeth Gábor

1941. Babits Mihály Esztergályos János Linek Lajos Ungvári István

1942. Kara Győző Miklósi-Mutschen-bacher ö d ö n Szombati Ferenc Tóth János

1943. Ivanich Antal Miszlai János Szakoly Béla Szakály Gyula Szakály László Trebitsch-Lincoln,

Ignatius Timothy Vajda Ignác Valkó István Wlach Imre

1944. Aldor János László Alpár i Gyula Csordás Ferenc Egerszegi Imre Földvári Mihály Horváth István Isgum József Jankó Sándor Kemény Gábor Kemény Tibor Kepe Pál Kokán József Kövendi Sándor Landauer Pál Németh Ferenc

Pajzs Elemér Palkovics István Sáfrány József Salamon Henrik Zoli bohóc

Az ellenállási mozga-lom és a II. világhá-ború résztvevői

Alpári Gyula Csordás Ferenc Egerszegi Imre Gőgös Ignác Horváth István Hinorán János Hegedűs Pál Joósz Ferenc Jankó Sándor Juhász Sándor Kövendi Sándor Kemény Gábor Kemény Tibor Kepe Pál Kokán József Landauer Pál

* Miszlai János Németh Ferenc Palkovics István Pusztai János Rózsa József Sáfrány József Saracz Antal Senye Sándor Szakály Béla Szakály Gyula Szakály László Szombati Ferenc Tóth János Vajda Ignác Wlach Imre

A békés termelés elindítói

Appelshoffer Adóm Babarczai József Bakó István Egyed Károly Hegedűs Pál Hemm József Hinorán János Juhász Sándor Koncz Ferenc Kontra Sándor Miklós István Molnár István Müller József Rózsa József Sánta József

Saracz Antal Senye Sándor Szauter Mihály Vadász József Vályi Péter

1945. Acs Lipót Bartók Béla Bodnár István Csallány Gábor Elek Károly Prónay Pál

1946. Berze Nagy János Glaser Gyula Kelen Béla Pavel Ágoston Wel lmann Róbert

1947. Miklós István Pétermann Jakab Pusztai János Rózsa József Somogyi Imre

1948. Bakó Gábor Hortobágyi Ágost Leopold Lajos Pillich Ferenc

1949. Déri Hugó Erdélyi A ladár Krammer Már ia

1950. Dénes Oszkár Vadász József

1951. Gulyás János Somogyi Imre

1952. Abay Nemes Gyula Garay Ákos Pesthy Pál Toronyi Imre

1953. Bodnár Jenő Fábián Gáspár Roxy József, Ránki

1954. Manninger Gusztáv

Adolf Molnár István

1955. Appelshoffer Ádám

Szebényi Géza 1960. 1964. 1968. Szende Ferenc Czencz János Bernát János Senye Sándor Török Sophie Dőry Ferenc Doleschall Frigyes

Senye Sándor

Egyed Károly Hegedűs Pál 1969. 1956. H a j d ú Andor Mészáros Ede Bakó István

Brisits Frigyes Dallos György Máta i Antal

Mattyók Aladár Pávai Vajna Ferenc Perr Viktor

Bakó István Brisits Frigyes

Mohai István 1961.

Pávai Vajna Ferenc Perr Viktor

Kunczer J. Jenő

Wunder l ich István Csók István 1965. Nagy Kovács István Fülöp Ferenc Dicenty Dezső Sárdy János

1957. Koltay György Fejős Imre 1970. Arany Dénes

1962. Joósz Ferenc 1970.

Mészáros Gyula 1962. Németh Gyula Hermann Egyed Rády József Diczenti László Palkó Józsefné Hinorán János Székely Albert Ho lub József sz. Zaicz Zsuzsanna Kontra Sándor Székely Albert

Huth Tivadar Kovács János, K. 1958. Ribl ing Lajos 1966. Lázár J. Pál Akos István Sánta József Fscher Károly Rózsa László Hegedűs Lajos Koncz Ferenc

Saracz Antal Schi l l ing Roger János

Tafner Vidor

1967. 1971. Vigh Gyula 1963. Babus Jolán Debulay-család Virág Ferenc Fejős Pál Cholnoky László Szabó Dezső

1959. Hemm József Hadnagy Albert 1972. 1959.

Kismarty Lechner Loránd Juhász Sándor 1972. Babarczai József Lajtha László Kálmán Jenő Gebhardt Antal Dul in Jenő Mül ler József Kodály Zoltán

1973. Kari Gusztáv Szandtner Pál Szauter Mihály 1973.

Ujváry Lajos Tamás József Vendel István Vályi Péter

(Az adatgyűjtést 1973. szeptember 30-án zártuk le.)

ABAY NEMES Gyula

ABELOVSZKY Béla

ÄGGHAZY Gyula

ACS Lipót

AKOS István

ÁLDOR János László

ALFÖLDI FLATT Károly

ALPÁR Ignác

ALPÁRI Gyula

ALTHAN János

APOR-család

APOSTAGI Emere

APPELSHOFFER Adám

APPONYI-család

APPONY1 György

APPONYI József

APPONYI Sándor

ARANY Dénes

ARANYOS György

ASZALAY József

ARNOLD György

AUGUSZ Antal

AUGUSZ Imre

BABARCZAI József

BABITS Mihály

BABITS Mihályné

BABUS Jolán

BÁDENI Lajos

BADICS Lidia

BAKÓ Gabor

BAKÓ István

BALASSA János

BALOGH Ádám

BALOGH Miksa

BARANYA János

BÁRÁNY György

BÁRÁNY János

BARANYAI DECSI Jáno^

BARTAL-család

BARTHA Miksa

BARTÓK Béla

HUNYADI Mátyás

HUTH Tivadar

IMRE

ISGUM József

ISTVÁN, I.

IVANICH Antal

JAGICZA Lojos

JAKAB Imre

JÁMBOR Pál

JANKÓ Sándor

JOÓSZ Ferenc

JÓZEF Antal

JUHÁSZ Sándor

JUNG József

KÁLMÁN Dezső

KÁLMÁN Jenő

KAMMERER Ernő

KANIZSAI-család

KANIZSAI Dorottya

KÁNYÁI Fülöp

KAPOSSY György

KARA Győző

KARL Gusztáv

KASSAY Anna

KEGYES József

KELEN Béla

KELEMEN Izsó

KEMÉNY Gábor

KEMÉNY Sándor

KEMÉNY Tibor

KENESSEY Albert

KEPE Pál

KERBACHER Gyula

KERSNERICH-család

KERTÉSZ Ármin

KÉTHELYI-család

KIRÁLY János

ABAY NEMES Gyula BARTHA Miksa

ABELOVSZKY Béla BARTÓK Béla

AGGHÁZY Gyula HUNYADI Mátyás

ÁCS Lipót HUTH Tivadar

ÁKOS István IMRE

ÁLDOR János László ISGUM József

ALFÖLDI FLATT Károly ISTVÁN, 1.

ALPÁR Ignác IVANICH Antal

ALPÁRI Gyula JAGICZA Lajos

ALTHAN János JAKAB Imre

APOR-család JÁMBOR Pál

APOSTAGI Emere JANKÓ Sándor

APPELSHOFFER Ádám JOÓSZ Ferenc

APPONYI-család JÓZEF Antal

APPONYI György JUHÁSZ Sándor

APPONYI József JUNG József

APPONYI Sándor KÁLMÁN Dezső

ARANY Dénes KÁLMÁN Jenő

ARANYOS György KAMMERER Ernő

ASZALAY József KANIZSAI-család

ARNOLD György KANIZSAI Dorottya

AUGUSZ Antal KÁNYÁI Fülöp

AUGUSZ Imre KAPOSSY György

BABARCZAI József KARA Győző

BABITS Mihály KARL Gusztáv

BABITS Mihályné KASSAY Anna

BABUS Jolán KEGYES József

BÁDENI Lajos KELEN Béla

BADICS Lidia KELEMEN Izsó

BAKÓ Gabor KEMÉNY Gábor

BAKÓ István KEMÉNY Sándor

BALASSA János KEMÉNY Tibor

BALOGH Ádám KENESSEY Albert

BALOGH Miksa KEPE Pál

BARANYA János KERBACHER Gyula

BÁRÁNY György KERSNERICH-család

BÁRÁNY János KERTÉSZ Armin

BARANYAI DECSI János KÉTHELYI-család

BARTAL család KIRÁLY János