KOZMIKUS KÖRNYEZETÜNK

1. Hogyan épül fel a ma ismert világegyetem? Helyezze el a fogalmakat a megfelelő

csoportokba!

Nevezze meg a hiányzó csoportokat!

2.Egészítse ki, és lássa el magyarázattal (számok beírásával) a Tejútrendszer ábráit!

1. a Naprendszer helye; 2. a Naprendszer távolsága a Galaxis központjától 26000 fényév;

3. mag; 4. spirálkarok; 5. átmérője 100000 fényév

3.

Kinek a nevéhez kapcsolhatók az alábbi megállapítások? Írja a betűjeleket a megfelelő

nevekhez!

a) A bolygók a Nap körül keringenek kör alakú pályán. b) A Nap csak a sok csillag egyike. c)

A Nap az ellipszis alakú bolygópályák egyik gyújtópontjában van. d) A Napon kívül más

keringési központ is lehetséges. e) A gömb alakú Föld naponta megfordul saját tengelye

körül, és évente megkerüli a Napot. f) A világegyetem központja a Nap. g) A világegyetem

központja a Föld. h) A bolygók napközelben gyorsabban, naptávolban lassabban keringenek.

i) A bolygók keringési ideje és a Naptól való távolsága között összefüggés van. j) Az

általános tömegvonzás törvénye.

Ptolemaiosz: ..............................

Kopernikusz: .............................

Giordano Bruno: ............

Írja Kepler féle törvényeket a megfelelő rajzok alá!

4.Hasonlítsa össze a Föld típusú és a Jupiter típusú bolygókat a táblázat szempontjai

szerint! Az összehasonlításokat viszonyítással végezze! Sorolja be a bolygókat a táblázat

6., 7. rovatában az egyes csoportokba!

5. a) A Naprendszer mely égitestjeire jellemzők a felsoroltak? Írja a jellemzők számát a

megfelelő égitesthez! (Egy állítás több égitesthez is kerülhet.)

1. A bolygókat kíséri. 2. Csillag. 3. Nincs saját fénye, a Nap fényét veri vissza. 4. Vasból,

kőből álló kis égitest. 5. Kődarabjai, porszemei megfagyott gázok, amelyet vízjég ragaszt

össze. 6. Színét hőmérséklete határozza meg. 7. Energiája termonukleáris folyamatok

eredménye. *8. Plazmaállapotú anyagát a Földön is ismert természetes elemek építik fel. 9. A

Föld légkörébe érve anyagai felizzanak. 10. Jéggé fagyott anyaguk a Naphoz közeledve gázzá

alakul. 11. Hosszan elnyúlt ellipszis alakú pályán kering. 12. Néhány kilométer átmérőjű

szilárd égitest, amely főként a Mars és a Jupiter között kering. 13. Fő mozgása a tengely

körüli forgás és a Nap körüli keringés.

A) Nap …………………………… D) Hold ………………………………..

B) Bolygó…………………………. E) Üstökös……………………………..

C) Kisbolygó ……………………... F) Meteor ……………………………..

6. Jellemezze a Napot!

a) * Anyagának halmazállapota:

A benne lévő elemek összetétele:

70%..........................., 28%:………………………., 2% ……………………..

Mozgásai: 1.

2.

3.

Forgásának iránya:

b) Energiájának eredete:

7.Nevezze meg a Nap részeit a számok segítségéve! 1. ……………………………., Hőmérséklete:

2.

3.

b) A Nap felszínének hőmérséklete:

Mekkora távolságra van a Földtől? ………..km

Ez a távolság mértékegységként: ................................................

*c) Melyek a Nap látható tartományai?

.............................................................................................................

Húzza alá ezek közül azt, amelyikből a Nap fényének túlnyomó része származik

Nevezze meg a Nap légkörének alábbi jelenségeit!

Több tízezer kilométer átmérőjű, alacsonyabb hőmérsékletű, szabálytalan alakú

képződmények:

A fotoszférában keletkeznek, és 11 évenkénti ismétlődést mutatnak:

Rövid élettartamú, erős fényjelenségekkel kísért robbanások:

e) Milyen látható jelenségeket okoz a napszél?

f) Mik nyújtanak védelmet a földi élet számára a napszéllel és az ultraibolya sugárzással

szemben?

8. Figyelje meg, és hasonlítsa össze az ábrákat!

1. Milyen jelenséget ábrázolnak?

Mi az égitestek sorrendje a két jelenségnél?

9. Rendezze halmazokba a nap- és holdfogyatkozás jellemzőit!

a) A Hold eltakarja a Napot. b) A Hold a Föld árnyékkúpjába kerül. c) Csak holdtöltekor jön

létre. d) Csak újholdkor lehetséges. e) A fogyatkozás idején az égitesteknek egy vonalban kell

állniuk. f) A Föld felületének kis területére koncentrálódik, így csak azok láthatják, akik

ebben a keskeny sávban tartózkodnak. g) A földgolyó feléről látható. h) Szabad szemmel nem

figyelhető meg.

10. Írja a bolygók (törpebolygók) neve után jellemzőik betűjelét! (Egy bolygóhoz több

jellemző is tartozhat. )

a) A hajnali és az esti égbolton jól látható. b) Keringési ideje a leghosszabb. c) A Naphoz való

közelsége miatt ritkán látható. d) Sűrű felhőzetében viharok dúlnak. e) Felszínén sok a meteor

becsapódás okozta kráter. f) A Naprendszer legnagyobb bolygója. g) Legnagyobb a

gyűrűrendszere. h) Keringésévei ellentétes irányban forog a tengelye körül, i) Kisebb a

Holdnál. j) A legtöbb holdja van. k) Nincs holdja. l) Alakja geoid. m) Színét vasban gazdag kőzetei adják. n) A leg sűrűbb bolygó. o) A Földhöz viszonyítva itt a leghosszabb a nap és

legrövidebb az év. p) Ezen a bolygón hosszabb a nap, mint az év. r) Kék színét a légkörében

levő metángáz adja. s) Legmagasabb vulkáni kúpja 23 km magas. t) Tengelye erősen ráhajlik

a keringés síkjára.

1. Merkur: 4. Mars: 7. Uránusz:

2. Vénusz: 5. Jupiter: 8. Neptunusz:

3. Föld: 6. Szaturnusz: 9. Plutó:

10. Vizsgálja meg a bolygókról készült adatsort! Segítségével válaszoljon az alábbi

kérdésekre!

Mars Jupiter Szatur-

nusz Urá- nusz

Neptu- nusz Merkur Vénusz Föld

Jellemzők

Naptávolság 0,39 0,72

1 1,52 5,20

9,54 19,19 30,06

(Föld =1)

Átmérő 4878 12103

12742 6778 142984 114632 50532 50069

Km

tömeg 0,06 0,81

1 0,11 318,00

95,20 14,50 17,10

(Föld =1)

Sűrűség 5,43 5,25 5,52 3,95 1,33

0,69 1,29 1,64

(g/cm3)

Átlaghőmérséklet -180 +470 +15,7 -32,0

-130 -180 -200 -210

+430

Keringési idő 0,24 0,62 1 1,88 11,86

29,46 84,01 164,79

(földi év)

Forgás idő 58,65 243,16 1 1,03 0,41 0,44

0,72 0,67

földi nap)

Ismert holdak ° ° 1 2 28 30 21 8

száma

Melyik két-két bolygó átmérője hasonló nagyságú?

1) 2)

b)Mely bolygó átmérője és tömege hasonlít leginkább a Földéhez?

.................................................

c) Melyik bolygó mozgásainak időtartama áll legközelebb a földi napok és évek

időtartamához?

d) Melyik bolygó hőmérséklete a legmagasabb?

11. A következő feladat a Föld alakjával kapcsolatos. Válaszoljon a kérdésekre!

a) Mit bizonyít a horizont kör alakja?

.......................................................................................................................................................

b) Vizsgálja meg az alábbi adatokat! Mire következtethet az eltérésekből?

Az Egyenlítő hossza: 40076 km, az egyenlítői sugár hossza: 6378 km, a hosszúsági körök

hossza: 40008 km, a sarki sugár hossza: 6357 km.

.......................................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................

c) Írja az ábra megfelelő helyére a következő fogalmakat: geoid, *forgási ellipszoid!

d) Melyik közelíti meg jobban a Föld valódi alakját?

e) Ki kerülte meg először űrhajójával a Földet? .

12. Rendelje egymás mellé az ok-okozati összefüggéseket! Írja a következmények előtti

vonalra az okok betűjelét! (Egy betű több helyre is beírható.)

A) a Föld Nap körüli keringésének időtartama;

B) a Föld tengely körüli forgása;

C) a tengely körüli forgás időtartama;

D) a Nap körüli keringés, a földtengely ferdesége, a tengelyferdeség állandósága;

E) a Föld tengely körüli forgásának iránya

…..,1. a nappalok és az éjszakák váltakozása;

…..,2. a nappalok és az éjszakák hossza;

…..,3. az év hossza;

…..,4. az évszakok kialakulása;

…..,5. az északi és a déli félgömb ellentétes évszakai;

…..,6. a Nap látszólagos napi járása az égbolton;

…..,7. a Nap látszólagos évi járása az égbolton;

…..,8. mozgó testek kitérése az északi félgömbön jobbra, a déli félgömbön balra

13. a) Hasonlítsa össze a Julianus- és a Gergely-naptár szökőévszámítását!

.......................................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................

..............................

b) Mi melyik naptárt használjuk?

14. Igaz-hamis állítás. Írja a megfelelő I (igaz) vagy H (hamis) betűt az állítások elé!

1. A Föld forgásához mért idő a helyi idő.

2. A hosszúsági körökön mindenütt azonos a zónaidő.

3. A szomszédos időzónák között egy óra az idő különbség.

4. Egy-egy meridiánon azonos időben delel a Nap.

5. Az egymást követő hosszúsági körök között 4 perc a helyi idő különbsége.

6. A helyi idő és a zónaidő csak az időzóna középső délkörén azonos.

7. Az időzónák határai a délköröket követik.

8. A zónaidő az azonos időzónában használt egységesített idő.

9. Ha a dátumválasztó vonalat Ny-ról K-re lépjük át, egy nappal (például vasárnapról hétfőre)

előre kell igazítani óránk naptárját.

10. A középnapidő bevezetésére azért volt szükség, mert a Föld napközelben gyorsabban,

naptávolban lassabban halad a pályáján.

11. A greenwichi hosszúsági körhöz tartozó idő a világidő.

15. Nevezze meg az alábbi megállapítások alapján a szélességi köröket! Minek az időpontjai a

megadott dátumok?

a) December 22-én délben merőlegesen érik a napsugarak:

...................................................................

Ez az északi félgömbön a ……………………………….. időpontja.

b) Szeptember 23-án itt delelnek meró1egesen a napsugarak:

................................................................

Ez a déli félgömbön a ………………………………. időpontja.

c) Június 22-én délben merőlegesen érik a napsugarak:

..........................................................................

Ez az északi félgömbön a………………………………………….. időpontja.

d) Március 21-én ide érkeznek merőlegesen a napsugarak:

....................................................................

Ez a déli félgömbön az …………………………………….. időpontja.

16. Hány fokos szögben érik a delelő Nap sugarai a földfelszínt az északi sarkkörnél a

következő időpontokban ?

a) December 22-én: ..........................................., c) Június 22-én: ..............................................

b) Szeptember 23-án: ........................................., d) Március 21-én: ..,.......................................

17. Hány fokos szögben érik a napsugarak a földfelszínt az adott időpontokban azon a

településen, amely a déli szélesség 200-án fekszik? Milyen irányban láthatjuk delelni a Napot?

Március 21-én: °, irány: ...................., Szeptember 23-án: °, irány: ....................

Június 22-én: °, irány: ...................., December 22-én: °, irány: ....................

18.Mekkora szögben és milyen irányban látható a delelő Nap Kairóban és Durbanban március

21-én?:

Hány óra van ugyanekkor Fokvárosban helyi idő és zónaidő szerint?

Helyi idő: zónaidő:

Hány km-re van egymástól Kairó és Durban? Írja le a számítások menetét is!

19. Mi található az alábbi helyen?

D. sz. 16°, ny. h. 5° ..................................................

Hány óra van itt helyi idő szerint, ha Londonban a helyi idő 14 óra? Írja le a számítás menetét

is!

20. Mennyi a helyi idő Rio de Janeiróban (ny. h. 43°), ha Washingtonban (ny. h. 77,5°) delet

harangoznak? Írja le a számítás elvét és menetét is!

21. Hány fokos hajlásszögben érkeznek a napsugarak a felszínre a következő helyeken és

időpontokban ?

A) A Déli-sarkon *C) Athénben: sz. °

a) Ill. 21-én: ° a) Ill. 21-én: °

b) VI. 22-én: ° b) VI. 22-én: °

c) IX. 23-án: ° c) IX. 23-án: °

d) XII. 22-én: d) XII. 22-én: °

B) Az északi sarkkörön D) Buenos Airesben: sz. °

a) Ill. 21-én: ° a) Ill. 21-én: °

b) VI. 22-én: ° b) VI. 22-én: °

e) IX. 23-án: ° c) IX. 23-án: °

d) XII. 22-én: ° d) XII. 22-én: °

22. Magyarázza meg röviden a Holdra vonatkozó állítások okát!

1. A Földről nézve egyszer a Nap, máskor a Hold mutatkozik nagyobbnak.

2. A Hold felszínén a meteor becsapódások hatalmas krátereket, hegységgyűrűket alakítottak

ki.

3. A Holdon nincs légkör.

4. Nappal nagyon erős a felmelegedés, éjszaka pedig nagy a lehűlés.

5. A Holdnak mindig ugyanazt az oldalát látjuk.

6. A Holdon az ember súlya a Földön mért súlyának egyhatoda.

7. Két hétig tart a nappal, két hétig tart az éjszaka.

8. A Földró1 nézve alakja folyamatosan változik.

23. a) Figyelje meg az ábrát! Jelölje rajta a Hold keringési irányát!

b) Rajzolja a körökbe, hogy milyennek látjuk a négy időpontban a Hold alakját! Nevezze meg

a holdfázisokat (A, B, C, D)!

A)

B)

C)

D)

c) Melyik napszakban kel fel a Hold a Föld égboltján teliholdkor?

d) Melyik világtáj felé néz, ha a lenyugvó teliholdat látja?

24. Mi jellemző a meteorokra és meteoritokra? Írja az állítások elé a megfelelő betűjelet!

A) meteor

B) meteorit

C) mindkettő

D) egyik sem

1. Kőből, porból vannak, amelyet vízjég tapaszt össze.

2. A kis égitestek földre hullott darabjai.

3. Vasból, kőből vannak.

4. A légkörbe érve felizzanak.

5. Ezek a ,,hullócsillagok".

25. Rajzoljon le egy üstököst, és nevezze meg a részeit! Jelölje a Napot is a rajzon!

Az üstökös melyik részére jellemzők az alábbi megállapítások?

a) Jégbe fagyott anyagok, melyek a Naphoz közeledve gázzá alakulnak:

b) Rendkívül ritka sűrűségű:

c) Időszakos képződményei:

és a

26. Milyen mértékegységekben adják meg az égitestek nagyobb távolságát? Melyik miből

származik, és mekkora távolságot jelent kilométerben?

a)

b)

27. Sorolja fel, hogy mely tényezők hatására alakulnak ki a valós éghajlati övezetek!

a)

b)

c)

d)

28. Mi az oka a szoláris éghajlati övezetek kialakulásának?

b) Nevezze meg a rajzon betűkkel jelzett szoláris éghajlati övezeteket! Írja a megfelelő

négyzetekbe az adott szélességekre vonatkozó jellemzők számát!

Delelés magasság:

1. 47°-0° között

2. 23,5°-0° között

3. 90°-66,5° között

4. 90°-43° között

5. Nem delel 900-ban, de mindennap felkel és lenyugszik a Nap.

Évszakok:

6. Két évszak van. 7. Egy évszak van. 8. Négy évszak van.