KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ · Egyetem falait, milyen kihív{sokkal tal{lja mag{t szemben. A műszaki fejlődésben persze nagyon sok folyamat nyomon követhető, a mi szempontunkból

Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem

Gépészmérnöki Kar

KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ

a mechatronikai mérnöki alapszak (BSc)

2012/2013. tanévben beiratkozott hallgatói részére

Szakfelelős:

Dr. Korondi Péter

egyetemi tan{r

Budapest, 2012. szeptember

Az aktu{lis t{jékoztató letölthető:

http://www.gpk.bme.hu/BSc/Alapszakok

http://www.gpk.bme.hu/BSc

2

TARTALOMJEGYZÉK

1. Előszó ........................................................................................................................................................................ 3

2. A mechatronikai mérnöki p{ly{ról és képzésről ................................................................................................ 4

3. A kétciklusú képzés................................................................................................................................................. 7

4. A kredit-rendszer fő von{sai................................................................................................................................ 11

5. A kredit-rendszerrel kapcsolatos szab{lyoz{sok .............................................................................................. 12

6. Az oktat{si tevékenységben részt vevő karok és szervezeti egységek .......................................................... 14

7. A tant{rgyak kódrendszere .................................................................................................................................. 15

8. A mechatronikai mérnöki alapszak tanterve és tant{rgyai ............................................................................. 16

8.1. Kötelező tant{rgyak ....................................................................................................................................... 17

8.2. Kritérium tant{rgyak: .................................................................................................................................... 18

8.3. A szakir{nyok tant{rgyai .............................................................................................................................. 20

8.3.1. Mechatronikai tervezés szakir{ny ......................................................................................................... 20

8.3.2. Gépészeti modellezés szakir{ny ............................................................................................................ 20

8.3.3. Termelési rendszerek mechatronik{ja szakir{ny ................................................................................ 20

8.3.4. Integrated Engineering szakir{ny (angol nyelven) ............................................................................. 21

8.4. Kötelezően v{lasztható és z{róvizsga tant{rgyak ...................................................................................... 21

8.4.1. Mechatronikai tervezés szakir{ny ......................................................................................................... 21

8.4.2. Gépészeti modellezés szakir{ny ............................................................................................................ 23

8.4.3. Termelési rendszerek mechatronik{ja szakir{ny ................................................................................ 23

8.4.4. Integrated Engineering szakir{ny (angol nyelven) ............................................................................. 24

9. A tant{rgyak ismertetése ...................................................................................................................................... 25

10. Szabadon v{lasztható tant{rgyak ...................................................................................................................... 68

3

1. ELŐSZÓ

A Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar{n 1871 óta

folyik gépészmérnökképzés. A Kar első ízben 2005-ben indította el négy szakon az

Európai Felsőoktat{si Térségben egységesített BSc (Bachelor of Science) alapdiplom{s

képzést. E négy szak: a gépészmérnöki szak, az energetikai mérnöki szak, a

mechatronikai mérnöki szak és az ipari termék- és formatervező mérnöki szak. A képzés

valamennyi szakon hétszemeszteres. A mechatronikai mérnöki szak alapképzésében

törekedtünk arra, hogy megőrizzük eddigi oktat{sunk értékeit és igyekeztünk olyan

szakir{ny v{lasztékot biztosítani, amihez egyrészt a személyi és infrastruktur{lis

feltételek magas szinten rendelkezésre {llnak, m{srészt, ami a munkaerő-piaci

elhelyezkedésre jó esélyt teremt. A Kar széleskörű nemzetközi kapcsolatai révén a

felsőbb éves hallgató sz{m{ra a külföldi részképzés lehetősége is adott.

Az egyes tudom{nyterületekhez tartozó laboratóriumok folyamatos fejlesztésével a

gyakorlatorient{lt képzés feltételeit teremtettük meg, segítve ezzel a hallgatók mérnöki

készségeinek biztos alapokra helyezését. Az informatika a képzés valamennyi területét

{thatja, a korszerű tervezéshez és modellezéshez sz{mos nagyértékű szoftver {ll

rendelkezésre.

Meggyőződésem, hogy a Gépészmérnöki Kar minden oktatója és dolgozója segítséget

nyújt ahhoz, hogy a középiskolai tanulm{nyi rendhez képest igen jelentős tanul{si,

módszerbeli és tartalmi v{lt{s zökkenőmentese valósuljon meg.

Remélem és hiszem, hogy oktatóinkkal együttműködve olyan mechatronikai mérnökké

v{lnak, akik mindenben eleget tesznek Pattantyús [brah{m Géza néhai műegyetemi

professzor {ltal megfogalmazott elv{r{soknak:

„A mérnöki hivat{s felelősségteljes gyakorl{s{hoz az alapos szaktud{son felül széles

l{tókörre, erkölcsi értékkel p{rosult jellemerőre és felelősségtudatra van szükség.”

Mindny{juknak jó egészséget, elegendő akaraterőt és tanulm{nyi sikereket kív{n:

Dr. Czig{ny Tibor

dék{n

4

2. A MECHATRONIKAI MÉRNÖKI P[LY[RÓL ÉS KÉPZÉSRŐL

A mechatronikai mérnöki alapképzési szak az egyik olyan alapképzési szak, amely a

régi rendszerben (a Bologna-i dekrétumban elfogadott line{ris kétciklusú rendszer

előtti, ún. egyciklusú képzésben) nem létezett. Új szakról lévén szó, ezért nagyon

fontosnak tartjuk, hogy az előre bel{tható műszaki fejlődést is figyelembe véve, v{zoljuk

a mechatronikai mérnöki p{ly{t és az erre felkészítő képzést. Induljunk ki abból, hogy

milyen folyamatok j{tszódnak le a műszaki fejlődésben, és prób{ljuk megbecsülni, hogy

3-5 év múlva, amikor a most beiratkozott hallgató, mint kész mérnök hagyja el az

Egyetem falait, milyen kihív{sokkal tal{lja mag{t szemben. A műszaki fejlődésben

persze nagyon sok folyamat nyomon követhető, a mi szempontunkból a legfontosabbat

nagyon egyszerű megfogalmazni: az ember az idők folyam{n egyre intelligensebb és

intelligensebb gépeket hozott létre. Ezzel a gondolattal nem is volt semmi probléma

addig, ameddig a gépek intelligenci{j{t puszt{n mechanikus szerkezetekkel, péld{ul

bütykökkel, ütközőkkel, emelőkarokkal meg lehetett oldani. Azonban a múlt sz{zad

m{sodik felében az informatika olyan rohamos fejlődésnek indult, amelynek egyszerűen

nincs p{rja a műszaki fejlődésben. Ez viszont azt jelentette, hogy a mesterséges

intelligencia hordozója egyértelműen az elektronika lett. R{ad{sul az elektronikus és az

informatikai elemek kezdtek beépülni az addig tiszt{n gépészeti rendszerekbe. A

beépülés idővel, a múlt sz{zad 80-as, 90-es éveiben egybeépülést, azaz integr{ciót is

jelentett, az eredmény pedig az eddigiekhez képest egy sokkal hatékonyabb, {ltal{ban

optimaliz{lt rendszer (gép, eszköz) lett, amelyet az integr{ció miatt m{r nem lehet

mechanikai, elektronikus vagy informatikai egységekre szétszedni (vagy úgy

konstru{lni), csakis egységes egészként, rendszerszemlélettel lehet az ilyen rendszereket

megközelíteni. Az ilyen eszközökkel, berendezésekkel foglalkozik a mechatronika. A

mechatronikai mérnököknek pedig az az egyik fő tevékenységük, hogy ilyen integr{lt,

mesterséges intelligenci{val rendelkező rendszereket üzemeltessenek, illetve ha tov{bb

tanulnak, akkor az elért magasabb, mestermérnöki szintű végzettséggel tervezzenek is.

A mechatronika tudom{nyterületének meghat{roz{s{ra a legelfogadottabb definíció így

hangzik: a mechatronika a gépészet, az elektronika és az informatika egym{s hat{s{t

erősítő integr{ciója a gy{rtm{nyok és folyamatok tervezésében és gy{rt{s{ban. B{r ez

a megfogalmaz{s elég t{gan hat{rozza meg a mechatronik{t, mégis szükséges néh{ny

megjegyzést hozz{fűzni. Az első, hogy a mechatronik{ban alapvetően mindig egy

gépről, vagy gépészeti rendszerről van szó, ez {ll a középpontban, és ezt kell

elektronik{val, informatik{val (lehet mondani mesterséges intelligenci{val) ell{tni,

felszerelni. Ezért tartoznak a mechatronikai képzések {ltal{ban a gépészmérnökséghez,

és a gépészmérnöki karokhoz. A m{sodik fontos megjegyzés a definícióban az egym{s

hat{s{t erősítő (idegen szóval szinergikus) hat{s, amely az egyes részrendszerek

integr{ciój{ra, és ebből következően a hatékonyabb és optimaliz{ltabb működésre, az

eddig nem létező, új minőségre utal. A mesterséges intelligencia elterjedésének, az egyre

integr{ltabb konstrukciók megjelenésének ma nem l{tszanak a hat{rai, ezért jogos az a

feltételezés, hogy ez az integr{ciós folyamat tov{bb fog haladni, és a mechatronikai

5

berendezések uralni fogj{k a következő évtizedeket, és a gépészet minden {gazat{ba

behatolnak, még oda is, ahol ma még nem is gondolunk r{.

Az elmondottak tükrében a mechatronikai mérnöki alapképzési szak tanterve követi azt

a filozófi{t, hogy mindenek előtt gépészeti alapismeretekre van szükség, amelyet a

tanterv úgy old meg, hogy a természettudom{nyos és a gépészeti alapt{rgyak egy része

is megegyezik a gépészmérnöki alapképzési szak t{rgyaival, azokat a mechatronikai

szakos hallgatók ugyanabban a teremben, ugyanabban az időpontban együtt hallgatj{k

a gépész szakos hallgatókkal. A különbség abban van, hogy a mechatronikai szakos

hallgatóknak viszonylag erős elektronikai és informatikai ismeretanyagra is szükségük

van, ezért gépészeti ismereteik nem lesznek, mert nem lehetnek olyan mélyek, mint a

gépész szakos hallgatóknak. Ez a h{tr{ny azonban megtérül, ha azt vesszük figyelembe,

hogy cserébe a mechatronika szakos hallgatók ismeretköre szélesebb, {tfogóbb, mivel

h{rom területet (gépészet, elektronika, informatika) ölel fel. Nyilv{nvaló, hogy a

munkaerő piacon egy olyan végzettségű ember könnyebben tud elhelyezkedni, és tal{n

könnyebben tud v{ltani is, akinek ismeretköre szélesebb alapokon nyugszik.

A mechatronikai mérnöki alapképzési szak tantervének tov{bbi jellegzetessége, hogy a

gazdas{gi és hum{n ismeretanyag is megegyezik a gépészmérnöki szak tant{rgyaival.

Az úgynevezett törzsanyag elsaj{tít{sa ut{n, az ötödik szemesztertől kezdődően a

hallgatóknak módjuk van ismereteiket érdeklődésüknek megfelelő szakir{nyokban

elmélyíteni. A tervezett szakir{nyokról e füzetben lehet t{jékozódni, de azt ma előre

megmondani nem tudjuk, hogy a hat szakir{ny közül melyek fognak majd elindulni, az

a szakir{nyra való jelentkezők létsz{m{tól függ. Az alapképzési szakon kívül a

Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem meg fogja hirdetni a mechatronikai

mestermérnöki szakot is, amelynek elvégzésével tov{bbi két éves tanul{ssal

mestermérnöki (MSc) diplom{hoz lehet jutni. A mechatronikai mérnöki alapképzési

(BSc) szakokon (b{rhol az orsz{gban) végzett hallgatók korl{toz{s nélkül

jelentkezhetnek a mestermérnöki képzésre.

Összefoglalva: a mechatronikai mérnöki tevékenység, és az ennek megfelelő képzés

egyik legfontosabb jellemzője, hogy a hagyom{nyos tudom{nyterületek között

helyezkedik el, idegen szóval interdiszciplin{ris jellegű. Ezért több is, meg kevesebb is,

mint a gépészmérnöki tevékenység és képzés, egyetlen szóval jellemezve: m{s.

Kevesebb abban, hogy órarendi korl{tok miatt szükségszerűen kevesebb

ismeretanyagot kapnak a hallgatók a gépészet területéről, mint a gépészmérnök

hallgatók. M{s oldalról pedig a mechatronikai szak több ismeretanyagot ad, mert

nemcsak azt vizsg{lja, hogy a mechanikai rendszerek (beleértve a hő- és {raml{stani

rendszereket is) milyen kimeneteket adnak (deform{ció, sebesség, gyorsul{s, hő{ram

stb.) a különböző bemenetekre (gerjesztésekre), hanem intelligens mechanikai

rendszerekkel foglalkozik, amelyeknél a kimenet rendszerint elő van írva, péld{ul hogy

a rendszer adott pontj{n mekkora legyen az elmozdul{s, a hőmérséklet, vagy

6

ak{rmilyen m{s mechanikai paraméter. Ehhez érzékelőkre, mérésre, jelfeldolgoz{sra,

mesterséges intelligenci{ra és a folyamatokba beavatkozó aktu{torokra van szükség,

amelyek a hatékonyabb működés érdekében nem külön egységekben, hanem a

gépészeti berendezésbe beleintegr{lva jelennek meg, sok esetben úgy, hogy az

összetevők eredeti hat{rai m{r nem is ismerhetők fel. Ez a mechatronika területe, és az

erre kidolgozott képzési struktúra azt kív{nja szolg{lni, hogy az ipar, a t{rsadalom

sz{m{ra kiképzett mechatronikai mérnökök képesek legyenek mechatronikai

rendszereket üzemeltetni, gy{rtani, karbantartani, és a tanulm{nyaikat ezen a területen

tov{bb folytató hallgatók képesek legyenek mechatronikai rendszerek tervezési

feladatainak ell{t{s{ra is.

7

3. A KÉTCIKLUSÚ KÉPZÉS

Az utóbbi időben egyre többet hallunk az egységes „európai felsőoktat{si térség”

kialakít{s{ról. Ezt a “Bolognai Nyilatkozat”-ban leírtak alapj{n kív{nj{k megvalósítani,

amelyhez szükséges folyamatokat, {talakít{sokat a bolognai folyamatként említik. E

nyilatkozatban lefektetett célok egyike az ún. többciklusú képzés bevezetése, amelynek

segítségével kív{nj{k a különböző felsőoktat{si intézményekben szerzett diplom{kat

összehasonlítani, elfogadni.

Haz{nk is csatlakozott ehhez a folyamathoz. A műszaki felsőoktat{sban többségében

m{r 2005-től bevezetésre kerül a kétciklusú képzés. Ez alapvetően eltér attól a

gyakorlattól, amelyet a kor{bbi főiskolai és egyetemi képzés jelentett. Ezid{ig a

középfokú végzettséget szerzett hallgatónak döntenie kellett, hogy felsőfokú

tanulm{nyait az elsősorban gyakorlati képzést szolg{ló főiskol{n, vagy az ink{bb

mélyebb elméleti ismereteket nyújtó egyetemen folytatja.

Az új képzés egyik lényeges jellemzője, hogy az első ciklus végén (alapdiploma, BSc,

baccaleureus) hét szemeszternyi tanul{s (210 kredit gyűjtése -> l{sd később

kreditrendszer!) ut{n a hallgató olyan gyakorlati ismereteket is elsaj{tít, amely lehetővé

teszi sz{m{ra az iparban való elhelyezkedést – azaz rendelkezik a munk{ba {ll{shoz

szükséges tanúsítv{nnyal. Azok sz{m{ra viszont, akik tov{bbi ismereteket kív{nnak

szerezni valamelyik speci{lis szakterületen, elegendő elméleti alapot ad, hogy tov{bbi

tanulm{nyaikat is sikeresen végezhessék. E m{sodik ciklus végén mester (MSc,

Magister) végzettséget szerezhetnek tov{bbi négy félévnyi tanul{s (120 kredit

megszerzése) ut{n. A legjobbaknak lehetőségük van tanulm{nyaik folytat{s{ra a

doktori képzésben (PhD fokozatot szerezhetnek), amely tov{bbi hat féléves tanulm{nyt

(180 kredit megszerzése, a doktori z{róvizsg{k letétele és a disszert{ció megvédése)

jelent.

Jóllehet az alapdiploma jogilag független attól, hogy melyik intézményben szerezte meg

valaki, de – mint ahogy a vil{g b{rmely részén, úgy Magyarorsz{gon is – mivel a

különböző intézmények oktat{si színvonala eltérő, így nem mindegy a tov{bbtanulni

sz{ndékozók sz{m{ra az intézmény megv{laszt{sa.

Azok a hallgatók, akik alapdiplom{jukat (első ciklus) egyetemen szerzik meg, olyan

speci{lis ismereteket is elsaj{títanak, amelyek birtok{ban nagyobb sikerrel végezhetik

majd tanulm{nyaikat a m{sodik ciklus sor{n. Természetesen – ez az első ciklus

jellegéből is következik – egyúttal olyan gyakorlati ismeretekhez is hozz{jutnak,

amelyek birtok{ban a tov{bbtanulni nem sz{ndékozók az iparban sikerrel

elhelyezkedhetnek.

8

A BME Gépészmérnöki Kara az alapdiplom{s képzés tananyag{nak kialakít{sa sor{n is

arra törekedett, hogy a képzést sikeresen teljesítő hallgatók tud{sa az egyetem

tradícióinak megfelelően magas színvonalú, korszerű, európai mércével mérve is

versenyképes legyen.

2005-től a Gépészmérnöki Kar {ttért a kétciklusú képzésre. A első ciklus tanulm{nyai

sor{n a hallgatók a mintatanterv szerint hét szemeszter alatt 210 kredit értékű

tanulm{nyokat folytatnak, és szakdolgozat készítése, valamint sikeres z{róvizsga ut{n

alapdiplom{t (BSc fokozat) szerezhetnek, amennyiben B2 (kor{bban középfokú C)

típusú nyelvvizsg{val rendelkeznek.

Az első négy szemeszter sor{n természettudom{nyos és szakalapozó ismereteket

tanulnak, amelyek megfelelő elméleti alapot biztosítanak tov{bbi szakir{nyú képzéshez

és a m{sodik ciklusú tanulm{nyokhoz (mester, MSc fokozat szerzése). A szükséges

szakmai ismeretek a negyedik szemesztert követő szakir{nyú tanulm{nyok sor{n

saj{títhatók el.

Az alapképzés befejezését követően – azok, akik megfelelő tanulm{nyi eredményeket

értek el – folytathatj{k tanulm{nyaikat a mesterképzés keretében {llamilag

finanszírozott vagy térítéses képzés form{j{ban.

Az új kétciklusú képzés sikeres teljesítése m{s szemléletet kív{n. Egy-két szemeszter

tanulm{nyi eredményei és az időközben kialakult vagy {talakult érdeklődés alapj{n

célszerű életp{ly{t tervezni és ehhez igazodó döntéseket hozni. Ilyenek pl. az

alapképzés sor{n a szakir{ny megv{laszt{sa, ill. annak eldöntése, hogy az első ciklus

elvégzése ut{n folytatni kív{nja-e tanulm{nyait vagy az ipari, mérnöki gyakorlatot

v{lasztja.

Amennyiben a tov{bbtanul{s a cél, el kell dönteni, hogy valaki egyenes {gon kív{n

tov{bbhaladni, vagy a mester tanulm{nyait egy m{sik szakon folytatja. A döntéstől

függően esetleg tov{bbi – a mesterképzés belépési feltételeihez szükséges – ismereteket

kell megszereznie. Erre felhaszn{lhatók a szabadon v{lasztható kreditek és a kötelező

210 kredit teljesítésén túl felvett tant{rgyak.

Azok előtt a tehetséges hallgatók előtt, akik sikeresen, mi több, jó vagy jeles

eredménnyel végezték el a mechatronikai mérnöki alapképzési szakot, és terveik között

a kutató-fejlesztő tevékenység szerepel, nyitva {ll a lehetőség tanulm{nyaik folytat{s{ra.

A Gépészmérnöki Kar 2007-ben indítja a mechatronikai mestermérnöki szakot, amely az

alapképzési szak egyenes folytat{sa. A képzés 4 szemeszteres, amelynek sor{n 120

kreditpontot kell összegyűjteni. A diplomaterv elkészítése, megvédése és az

{llamvizsg{k letétele ut{n a hallgató mechatronikai mestermérnöki diplom{t kap. Az

első h{rom szemeszter tananyaga az alapképzés tant{rgyaihoz képest magasabb

9

színvonalon ad egy {ltal{nos természettudom{nyos tov{bbképzést, egy szintén

magasabb szakmai tov{bbképzést, és egy gazdas{gi-hum{n tud{sanyagot. A

mesterképzésben is mód van arra, hogy a hallgató a saj{t érdeklődési körében

bővíthesse ismereteit, mert a mesterképzésben is léteznek szakir{nyok, amelyeknek

tartalma — természetesen magasabb szinten — nagyrészt megegyezik az alapképzés

szakir{nyaival. B{r a mechatronikai mestermérnöki képzés egyenes folytat{sa az

alapképzésnek, nemcsak azok kerülhetnek felvételre, akik a mechatronikai mérnöki

alapképzési szakot sikeresen teljesítették, hanem a kapu nyitva {ll m{s rokon

alapképzési szakokat elvégzettek sz{m{ra is, ha bizonyos, a mechatronikai képzettség

szempontj{ból fontos ismeretkörökből megfelelő kreditsz{mú ismeretekkel

rendelkeznek, vagy ha ezeket legkésőbb az első két szemeszter végéig pótolj{k. A

legtehetségesebb hallgatók sz{m{ra pedig, akik a mestermérnöki diploma megszerzése

ut{n még a doktori fokozatot is meg kív{nj{k szerezni, megvan a lehetőség, hogy

mechatronikai témakörben a nappali vagy levelező form{ban PhD (a filozófia doktora)

fokozatot érjenek el.

A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

Teljes kreditérték besz{mít{s{val vehető figyelembe a mechatronikai mérnöki

alapképzési szak.

A bemenethez meghat{rozott kreditek teljesítésével elsősorban sz{mít{sba

vehető alapképzési szakok: a gépészmérnöki, a közlekedésmérnöki, a

villamosmérnöki, a mérnök informatikus, a mezőgazdas{gi és élelmiszeripari a

gépészmérnöki, az energetikai mérnöki;

tov{bb{ azok az alap vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a

felsőoktat{sról szóló törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési

szakok, amelyeket a kredit meg{llapít{s{nak alapj{ul szolg{ló ismeretek

összevetése alapj{n a felsőoktat{si intézmény kredit{tviteli bizotts{ga elfogad.

A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A hallgatónak a kredit meg{llapít{sa alapj{ul szolg{ló ismeretek – felsőoktat{si

törvényben meghat{rozott – összevetése alapj{n elismerhető legal{bb 70 kredit a

kor{bbi tanulm{nyai szerint az al{bbi ismeretkörökben:

Természettudom{nyos ismeretek (20 kredit): matematika, fizika, hő-és {raml{stan,

mechanika;

Gazdas{gi és hum{n ismeretek (10 kredit): közgazdas{gtan, környezetvédelem,

minőségbiztosít{s, szaknyelv, t{rsadalomtudom{ny;

Elektrotechnikai és informatikai ismeretek (20 kredit): elektrotechnika, elektronika,

villamos hajt{sok, rendszer- és ir{nyít{stechnika, analóg és digit{lis technika,

szenzorok és aktu{torok, sz{mít{stechnika, programoz{s;

10

Gépészeti ismeretek (20 kredit): műszaki {br{zol{s, gépelemek, gépszerkezettan,

gépszerkesztés, géptervezés, gy{rt{s- és anyagtechnológia, j{rműtechnika,

energetika, robottechnika, mechatronika, méréstechnika.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben a felvételkor

legal{bb 40 kredittel rendelkezzen a hallgató. A 70 ponthoz hi{nyzó krediteket a

mesterfokozat megszerzésére ir{nyuló képzéssel p{rhuzamosan, a felvételtől sz{mított

két féléven belül, a felsőoktat{si intézmény tanulm{nyi és vizsgaszab{lyzat{ban

meghat{rozottak szerint meg kell szerezni.

11

4. A KREDIT-RENDSZER FŐ VON[SAI

A kredit-rendszer alkalmas az eredményesnek elismert tanulm{nyi munka

mennyiségének mérésére, minősítésére, az egyéni tanulm{nyi rend kialakít{s{nak

megkönnyítésére, a hallgatók előmenetelének mérésére.

A kreditpont

A kredit-rendszeren belül a mérősz{m a "kreditpont". A kreditpont a t{rgyak

elsaj{tít{s{ba fektetett munka mennyiségének egységes mérésére szolg{l. Egy

kreditpont {tlagosan 30 óra r{fordított munk{t jelent. A mintatanterv szerint

szemeszterenként {tlagosan 30 kredit szerezhető. A szemeszter egy regisztr{ciós hétből

(ezalatt kell a hallgatóknak beiratkozniuk és a v{lasztott tant{rgyakat a NEPTUN-

rendszerben véglegesíteni, mert a regisztr{ciós hét ut{n erre tov{bbi lehetőség m{r

nincs) és 14 oktat{si hétből {ll. Ehhez jön még kb. 4 hét vizsgaidőszak. (A

vizsgaidőszakban kell a vizsg{kat és az esetleges ismételt vizsg{kat letenni. A

vizsgaidőszak letelte ut{n vizsg{t tenni csak a következő szemeszter vizsgaidőszak{ban

lehet). Így a 30 kredit megszerzése hetente {tlagosan

30 3050

(14 4)

óra tanulm{nyi munk{t igényel.

Ez egyar{nt tartalmazza az órarendi és az azon kívüli munk{t. A heti órarendi

elfoglalts{g kb. 28-30 óra, így ehhez {tlagosan még 15-19 ór{t kell a h{zi feladatok

megold{s{val, az előad{shoz kapcsolódó anyagok feldolgoz{s{val és a mérnökök

sz{m{ra olyan fontos “begyakorl{ssal”, azaz a gyakorlat megszerzésével eltölteni.

A tanulm{nyi munka mennyiségének mérése

A gépészmérnöki alapdiploma megszerzéséhez a hét szemeszterből {lló tanulm{nyok

sor{n 210 kreditpont összegyűjtése szükséges. Ez szemeszterenként {tlagosan 30

kreditpontot megszerzését jelenti.

A kreditpontok megszerzésének feltétele a t{rgyak követelményeinek teljesítése.

A tanulm{nyi munka minősítése

A tant{rgyakból szerzett érdemjegyek mellett a tanulm{nyi munka minősítésére szolg{l

a súlyozott tanulm{nyi {tlag

Kérdemjegykreditpont

kreditpont

és az ösztöndíjindex, ami a juttat{sok meg{llapít{s{n{l j{tszik szerepet

300

kreditpontérdemjegyI

12

5. A KREDIT-RENDSZERREL KAPCSOLATOS SZAB[LYOZ[SOK

A mechatronikai mérnöki stúdium első hét szemesztere – az alapképzés (BSc) – sor{n a

hallgatónak 210 kreditpontot kell megszereznie, valamint 2 szigorlatot és a kritérium

feltételeket kell teljesíteni. A szemeszter és a napt{ri félév fogalma különböző. Az

alapképzés 7 szemeszterének időtartama {ltal{ban valóban 7 tanulm{nyi félév, de arra

is módot ad a kredit-rendszer, hogy erre a hallgató ettől eltérő időt fordítson. A tanterv

sűrítésére az első néh{ny szemeszterben kevesebb, a későbbiekben, a szakmai képzés

sor{n több lehetőség adódik.

A z{róvizsg{t a tantervminta 7. félévének lez{r{s{t követően kell letenni.

Abszolutóriumot az alapképzés lez{r{s{t követően {llítanak ki, amely jogot ad a

z{róvizsga letételére. Ezt legkésőbb a tanulm{nyok megkezdésétől sz{mított 7 éven

belül meg kell szerezni. A 7. szemeszter sor{n elkészített szakdolgozat 15 kreditpont

értékű.

A hallgatók tanulm{nyi ügyeinek részletes szab{lyoz{s{t a Tanulm{nyi és

Vizsgaszab{lyzat (TVSZ), a hallgatókra vonatkozó pénzügyi szab{lyokat a Térítési és

Juttat{si Szab{lyzat (TJSZ) tartalmazza.

Az alapdiplom{s képzés legfontosabb ellenőrzési pontjai

A hallgatóknak

o két lez{rt aktív félév ut{n 30 kreditpontot,

o négy lez{rt aktív félév ut{n 60 kreditpontot,

o hat lez{rt félév ut{n 90 kreditpontot illetve félévente minimum 15

kreditpontot kell teljesítenie.

Ezen kreditpontokba a felvételt megelőzően megszerzett és befogadott ún.

akkredit{lt kreditek nem sz{mítnak bele.

A jelenleg érvényben lévő szab{lyoz{s értelmében a végbizonyítv{nyt

(abszolutóriumot) legkésőbb a képzési idő kétszeresének leteltéig lehet

megszerezni (BSc képzés esetén 14 félév). Ebbe az aktív, passzív és akkredit{lt idő

is belesz{mít.

Megszűnik a hallgatói jogviszony, ha azonos tant{rgyból, 2012. szeptember 1.

ut{n tett sikertelen vizsg{k sz{ma eléri a hatot.

Tant{rgyfelvétel csak az előtanulm{nyi követelmények teljesítése ut{n lehetséges.

Szakir{nyra – a szakir{ny feltételek teljesítése ut{n – a tavaszi félévben lehet

jelentkezni. A szakir{ny jelentkezés hat{ridejét, módj{t és részletes feltételeit

minden év febru{rj{ban közöljük. A szakir{nyra történő belépés feltétele: a

13

mintatanterv szerint legal{bb 90 kreditpont és matematika szigorlat, valamint a

szakir{nyhoz szükséges, al{bbi kritérium t{rgyak teljesítése:

Mechatronikai tervezés szakir{ny: Dinamika

Gépészeti modellezés szakir{ny: Dinamika

Termelési rendszerek mechatronik{ja szakir{ny: Gépgy{rt{stechnológia

Integrated Engineering szakir{ny:(angol nyelven) Elektrotechnika alapjai

A szakmai gyakorlat ideje 6 hét, melyre a szakir{nyt gondozó (vagy a szakmai

gyakorlatot szervező) tanszéken lehet jelentkezni, a mintatanterv 6. szemesztere

ut{n, legal{bb 130 kreditpont birtok{ban, amennyiben a hallgatónak érvényes

szakir{ny v{laszt{sa van. A Szakmai gyakorlat című tant{rgyat a szakmai

gyakorlat teljesítését követő félévben lehet a Neptun-rendszerben felvenni.

A Szakdolgozat című tant{rgy két szigorlat és legal{bb – a mintatanterv szerinti

t{rgyakból teljesített – 175 kreditpont birtok{ban vehető fel. Szakdolgozat

készítéssel egyidőben, a mintatanterv 7. szemeszteres t{rgyai mellett csak

egyetlen 5. vagy 6. félévről elmaradt tant{rgy vehető fel. Erről a hallgató a

szakdolgozat feladatlap {tvételekor nyilatkozatot ír al{.

A kritérium követelmények és a tanterv {ltal előírt tant{rgyak teljesítése ut{n,

valamint a szakdolgozatra meg{llapított érdemjegy birtok{ban, a hallgató részére

a BME abszolutóriumot {llít ki.

Z{róvizsg{ra az abszolutórium megszerzése ut{n közvetlenül, vagy későbbi

z{róvizsga időszakban – a szakir{nyt gondozó tanszéken és a Neptun-

rendszerben – kell jelentkezni. A z{róvizsga időpontj{t, a szakir{nyt gondozó

tanszék tűzi ki.

Z{róvizsga a végbizonyítv{ny megszerzését követő két éven belül tehető.

Oklevelet csak eredményes z{róvizsga és a megfelelő nyelvvizsga igazol{s

bemutat{sa ut{n {llít ki az intézmény.

A mindenkor hat{lyos jogszab{lyok szerint a hallgató térítésmentesen az összes

előírt kredit meghat{rozott részét felveheti. Az ezen felül felvett kreditekért a

jogszab{ly térítési díjat írhat elő.

14

6. AZ OKTAT[SI TEVÉKENYSÉGBEN RÉSZT VEVŐ KAROK ÉS

SZERVEZETI EGYSÉGEK

Az oktat{si egység valamely tudom{nyterület művelésére és oktat{s{ra létrejött

szakmai szervezet, amely {ltal{ban tanszék, ritk{bban intézet. A képzésben az al{bbi

oktat{si egységek működnek közre:

Kar kód Tanszék cím

GE Gépészmérnöki Kar

GE [T [raml{stan Tanszék AE ép. I. em.

GE EN Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék D. ép. II. em.

GE FO RI

MI Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék D ép. IV. em.

GE GE Gép- és Terméktervezés Tanszék MG ép. I. em.

GE GT Gy{rt{studom{ny és -technológia Tanszék T ép. IV. em.

GE MM Műszaki Mechanika Tanszék MM ép. I. em.

GE MT Anyagtudom{ny és Technológia Tanszék MT ép. fszt.

GE PT Polimertechnika Tanszék T ép. III. em.

GE VG Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék D ép. III. em.

GE VÉ Épületgépészeti és Gépészeti Elj{r{stechnika Tanszék D ép. I. em.

GT Gazdas{g- és T{rsadalomtudom{nyi Kar

GT Pénzügyek Tanszék Q ép. A sz. III. em.

GT Üzleti Jog Tanszék Q ép. A sz. II. em.

GT Menedzsment és V{llalatgazdas{gtan Tanszék Q ép. A sz. III. em.

GT Közgazdas{gtan Tanszék Q ép. A sz. II. em.

TE Természettudom{nyi Kar

TE Matematika Intézet H ép. IV. em.

TE Fizikai Intézet F ép. III. lh. mfsz

VI Villamosmérnöki és Informatikai Kar

VI AU Automatiz{l{si és Alkalmazott Informatikai Tanszék Q ép. B sz. II. em.

15

7. A TANT[RGYAK KÓDRENDSZERE

A tant{rgyak az Útmutató következő fejezeteiben az al{bbi form{ban jelennek meg.

A magyar{zat kedvéért példaként vegyük az al{bbi tant{rgyat:

BMEGEGEATG2 GÉP ÉS SZERKEZETI ELEMEK II.

f 4 kp, ma

, ta,

4

ko (3 ea, 1 gy, 0 lab) Dr. Marosfalvi J{nos, Dr. Kerényi György

EK: Gép- és szerkezeti elemek I.

Tribológiai alapfogalmak. Gördülő- és siklócsap{gyaz{sok kialakít{sa, méretezése. Mechanikus

hajt{sok. Hengeres fogaskerék hajt{sok. Elemi-, kompenz{lt és {ltal{nos fogazat.

Kúpfogaskerekek. Csigahajtóp{rok. Fogaskerékhajt{sok kiv{laszt{sa, méretezése. Szíj-, l{nc- és

dörzshajt{sok. Forgattyús és kulissz{s hajtóművek. Tervezési feladat. Laboratóriumi mérések.

Minden tantárgynak van egy azonosító kódja, esetünkben ez:

BME GE GE ATG2

egyetem kar tanszék 4 karakteres kód

A kód első hét karaktere tartalmazza a BME, a Gépészmérnöki Kar és a tanszék kódj{t.

A kar tanszékeinek nevét, címét és kódj{t a 4. fejezet t{bl{zata tartalmazza. A kód utolsó

négy karaktere a tanszéki tant{rgyak megkülönböztetésére szolg{l. A 2. és 3. sorban

kiegészítő inform{ciók olvashatók. A 2. sorban:

a félévvégi oszt{lyzat jellege, amely lehet szigorlati jegy (s), vizsgajegy (v) vagy

félévközi munk{val megszerezhető jegy (f). A vizsga (szigorlat) lehet szóbeli,

ír{sbeli vagy a kettő együttesen is előfordulhat (a péld{ban „f” szerepel);

a tant{rgy kreditpont értéke (kp), melyeket a tant{rgyi követelmények teljesítésével

kell megszerezni (a péld{ban „4 kp” szerepel);

az előad{s nyelve, a különböző nyelvekhez az előadókat a felsorol{s sorrendje

rendezi össze (a péld{ban a „ma” magyart jelent);

a meghirdetés féléve, („os” - őszi, „ta” - tavaszi félévet jelent);

a kontakt ór{k sz{ma (ko), z{rójelben pedig azok megoszl{sa („ea” - előad{s,

„gy” - gyakorlat, „lab” - laboratórium);

a tant{rgyfelelős(ök) neve. Figyelem: nem feltétlenül azonos a tant{rgy előadój{val.

A 3. sorban az előtanulm{nyi követelmények (EK) felsorol{sa l{tható.

Ezt követi a tant{rgy tartalm{t tömören összefoglaló néh{ny soros annot{ció.

Az előadás nyelvének jelölése:

an Angol

ma Magyar

16

8. A MECHATRONIKAI MÉRNÖKI ALAPSZAK TANTERVE ÉS

TANT[RGYAI

Σ

NEPTUN kód Tantárgy ak e g l kr v /f e g l kr v /f e g l kr v /f e g l kr v /f e g l kr v /f e g l kr v /f e g l kr v /f ó

BMETE90AX00 Matematika A1 4 2 6 v 6

BMETE90AX02 Matematika A2 4 2 6 v 6

BMETE90AX10 Matematika A3 2 2 4 f 4

BMETE90AX23 Matematika szig. v

BMETE15AX02 Fizika A2 2 2 v 2

BMEGEMTAMT1 Any agismeret 3 1 1 5 v 5

BMEGEPTAMT0 Polimertechnika 3 1 4 v 4

BMEGEMMAGM1 Statika 1 1 3 f 2

BMEGEMMAGM2 Szilárdságtan 2 2 5 v 4

BMEGEMMAGM3 Dinamika 2 2 5 v 4

BMEGEMMAGM4 Rezgéstan 2 1 3 f 3

BMEGEMMAGM0 Mech.szig.(v álaszth.)

BMEGEGEAGM1 Gépszerkesztés alapjai 2 2 4 f 4

BMEGEGEA3CD CAD alapjai 1 2 4 f 3

BMEGEGEAM1G Gépelemek I. 2 1 3 f 3

BMEGEGEAMG2 Gépelemek II. 3 1 4 v 4

BMEGEFOAMF1 Finommechanikai építőelemek 2 1 3 f 3

BMEGEGTAM01 Gépgy ártástechnológia 2 1 3 v 3

BMEGEENATMH Hőtan 2 1 3 v 3

BMEGEÁTAM21 Áramlástan I. 2 3 f 2

BMEGEVÉAM01 Körny .v éd.elj.és ber. 2 2 f 2

2. Informatikai blokk

BMEGEMIAM01 Inf ormatika I. 2 1 3 v 3

BMEGERIAM1P Programterv ezés I. 1 2 3 v 3

BMEGEMIAM02 Programterv ezés II. 2 2 f 2

BMEGERIAM4I Inf ormatika II. 1 2 3 f 3

BMEGERIAM4S Inf orm.szig.(v ál.)

BMEGEFOAMT1 Megjelenítési techn. 1 1 2 f 2

BMEVIAUA007 Elektrotechnika alapjai 2 1 3 f 3

BMEVIAUA008 Elektromechanika 2 1 1 4 v 4

BMEGEFOAMG3 Optika és látórendszerek 2 1 3 v 3

BMEGEMIAM03 Rendszertechnika 2 2 f 2

BMEGEMIAMG1 Méréstechnika 2 1 3 f 3

BMEGEMIAM04 Irány ítástechnika 2 2 4 v 4

BMEVIAUA010 Digitális elektronika 3 1 4 v 4

BMEVIAUA009 Analóg elektronika 2 1 3 f 3

BMEVIAUA011 Elektr.szig.(v álaszth.)

BMEGEFOAMM0 Mechatronika alapjai 2 1 3 f 3

BMEGEFOAMA2 Gépészeti automatizálás 2 2 5 f 4

BMEGEFOAMM1 Mechatronika I. 2 1 3 v 3

BMEGEFOAMM2 Mechatronika II. 2 1 3 f 3

BMEGEFOAMS1 Szenzortechnika 2 1 3 v 3

BMEGEFOAMA1 Aktuátortechnika 2 1 3 v 3

BMEGERIAM6S Számítógépes irány ítás 2 2 f 2

BMEGEFOAMO1 Optomechatronika I. 2 2 f 2

BMEGERIAM6J Jelf eldolgozás 2 2 f 2

BMEGEFOAMV1 Mikrov ezérlők alkalmazása 1 1 3 f 2

Összes óra/kredit 6 6 14 15 4 14 22 43

BMEGT30A001 Mikro-és makroökon. 4 4 v 4

BMEGT20A001 Men. és v áll.g.tan 4 4 f 4

BMEGT55A001 Üzleti jog 2 2 f 2

BMEGEVGAG14 Műszaki és gazd.adatok elemz. 2 1 3 f 3

BMEGT20AT02 Minőségbiztosítás (TQM) 2 2 f 2

Köt.v ál. GTK tárgy 2 2 f 2

Szab.választh. 10 kr 2 2 f 2 2 f 2 2 f 4 4 2f 10

Összes óra 21 6 2 18 8 2 17 8 3 19 4 5 21 4 4 26 1 2 12 14 1 206

Összes kredit 30 30 29 29 31 30 31 210

Vizsgák száma 4 4 4 3 4 2 0

Félévközi jegyek sz. 4 5 6 6

Gazd. és humán ism. 17 kr

1. Gépészeti blokk

4. Mechatronika alapozó blokk

1 2 3 4

3. Elektrot. és méréstech. blokk

Szakmai törzsanyag 100 kr

Term. tud. alapism. 40 kr

Megjegyzések:

*** Diff. Szakm. törzsanyag a szakirányoknál részletezve

Kritérium: Ny elv v izsga a szakalapítási dokumentum szerint.

Kritérium tárgyak (kredit nélkül) : Testnev elés (2 f élév ), Munkav édelem, Szakmai gy akorlat (6 hét)

5 6 7

Órakereten kívüli tantárgyak

Diff. szakm. törzsanyag *** 43 kr

17

8.1. Kötelező tant{rgyak

kód tant{rgy félév ea/gy/lab kredit sz{monkérés

BMETE90AX00 Matematika A1 1 4/2/0 6 v

BMEGEMTAMT1 Anyagismeret 1 3/1/1 5 v

BMEGEMMAGM1 Statika 1 1/1/0 3 f

BMEGEMIAM01 Informatika I. 1 2/1/0 3 v

BMEGEFOAMT1 Megjelenítési technik{k 1 1/0/1 2 f

BMEGEFOAMM0 Mechatronika alapjai 1 2/1/0 3 f

BMEGT30A001 Mikro-és makroökonómia 1 4/0/0 4 v

BMEGT55A001 Üzleti jog 1 2/0/0 2 f

BMETE90AX02 Matematika A2 2 4/2/0 6 v

BMETE15AX02 Fizika A2 2 2/0/0 2 v

BMEGEMMAGM2 Szil{rds{gtan 2 2/2/0 5 v

BMEGEGEAGM1 Gépszerkesztés alapjai 2 2/2/0 4 f

BMEGEGEA3CD CAD alapjai 2 1/0/2 4 f

BMEGEVÉAM01 Környezetvédelmi elj{r{sok

és berendezések

2 2/0/0 2 f

BMEGERIAM1P Programtervezés I. 2 1/2/0 3 v

BMEGT20A001 Menedzsment és

v{llalkoz{sgazdas{gtan

2 4/0/0 4 f

Testnevelés A 2 a

Munkavédelem 2

BMETE90AX10 Matematika A3 3 2/2/0 4 f

BMEGEPTAMT0 Polimertechnika 3 3/0/1 4 v

BMEGEMMAGM3 Dinamika 3 2/2/0 5 v

BMEGEGEAM1G Gépelemek I. 3 2/1/0 3 f

BMEGEMIAM02 Programtervezés II. 3 0/2/0 2 f

BMEVIAUA007 Elektrotechnika alapjai 3 2/0/1 3 f

BMEGEFOAMG3 Optika és l{tórendszerek 3 2/0/1 3 v

BMEGEVGAG14 Műszaki és gazdas{gi adatok

elemzése

3 2/1/0 3 f

BMETE90AX23 Matematika szigorlat 3 s

Testnevelés B 3 a

BMEGEMMAGM4 Rezgéstan 4 2/1/0 3 f

BMEGEGEAMG2 Gépelemek II. 4 3/1/0 4 v

BMEGEGTAM01 Gépgy{rt{stechnológia 4 2/0/1 3 v

BMEGERIAM4I Informatika II 4 1/2/0 3 f

BMEGEMIAM03 Rendszertechnika 4 2/0/0 2 f

BMEGEMIAMG1 Méréstechnika 4 2/0/1 3 f

BMEVIAUA010 Digit{lis elektronika 4 3/0/1 4 v

BMEGEFOAMA2 Gépészeti automatiz{l{s 4 2/0/2 5 f

BMEGEFOAMO1 Optomechatronika I. 4 2/0/0 2 f

18


BMEGERIAM4S

BMEMMAGM0

BMEVIAUA011

V{lasztható 2. szigorlat:

Informatika szigorlat

Mechanika szigorlat

Elektrotechnika szigorlat

4

4

5

s

s

s

BMEGEFOAMF1 Finommechanikai építőelemek 5 2/0/1 3 f

BMEGEENAMTH Hőtan 5 2/1/0 3 v

BMEGE[TAM21 [raml{stan I. 5 2/0/0 3 f

BMEVIAUA008 Elektromechanika 5 2/1/1 4 v

BMEGEMIAM04 Ir{nyít{stechnika 5 2/2/0 4 v

BMEGEFOAMS1 Szenzortechnika 5 2/0/1 3 v

BMEGEFOAMV1 Mikrovezérlők alkalmaz{sa 5 1/0/1 3 f

BMEVIAUA009 Analóg elektronika 6 2/0/1 3 f

BMEGEFOAMM1 Mechatronika I. 6 2/1/0 3 v

BMEGEFOAMA1 Aktu{tortechnika 6 2/0/1 3 v

BMEGERIAM6S Sz{mítógépes ir{nyít{s 6 2/0/0 2 f

BMEGT20AT02 Minőségbiztosít{s (TQM) 6 2/0/0 2 f

BMEGEFOAMM2 Mechatronika II. 7 2/0/1 3 f

BMEGERIAM6J Jelfeldolgoz{s 7 2/0/0 2 f

Szakmai gyakorlat 7 a

Kötelezően v{lasztható GTK

t{rgyak

2 f

Idegen nyelv

Szabadon v{lasztható tant{rgyak*

*A Gépészmérnöki Kar {ltal meghirdetett szabadon v{lasztható t{rgyakat 10. fejezet tartalmazza

8.2. Kritérium tant{rgyak:

Testnevelés 2 félév (al{ír{s) a TVSZ-nek megfelelően

Munkavédelem (al{ír{s)

Szakmai gyakorlat: 6 hét a 6. szemeszter ut{n

Az oklevél kiad{s{nak feltétele a szak korm{nyrendeletben meghat{rozott képzési és

kimeneti követelményeinek megfelelő, {llamilag elismert legal{bb B2 (kor{bban

középfokú C) típusú, illetve azzal egyenértékű nyelvvizsga letétele.

19

A kötelező tant{rgyak előtanulm{nyi rendje (T{jékoztató jellegű)

20

8.3. A szakir{nyok tant{rgyai

8.3.1. MECHATRONIKAI TERVEZÉS SZAKIR[NY


BMEGEMIAMMT Mechatronikai tervezés 5 0/2/0 3 f

BMEGEMMAGM5 VEM alapjai 5 1/1/1 3 f

BMEGEFOAMM3 Mechatronika projekt 6 0/2/1 4 f

BMEGEFOAME2 VEM mechatronikai

alkalmaz{sa

6 1/0/2 3 f

BMEGEMIA4SD Szakdolgozat készítés 7 0/10/0 15 f

Specializ{ciós blokkok (az 1-3. blokkok közül kell egyet kiv{lasztani)

1. Mechatronikai berendezések specializ{ciós blokk

2. Optomechatronika specializ{ciós blokk

3. Biomechatronika specializ{ciós blokk

8.3.2. GÉPÉSZETI MODELLEZÉS SZAKIR[NY


BMEGEENAMHT Hő{tvitel 5 2/1/1 4 f

BMEGEMMAGM5 VEM alapjai 5 1/1/1 3 f

BMEGENAMHA Mechatronikai elemek hő és

{raml{stana

6 1/2/0 3 f

BMEGE[TAM02 Műszaki {raml{stan I. 6 2/0/0 2 f

BMEGE[TAM13 Korszerű {raml{smérés I. 6 1/0/2 4 f

BMEGEMMAM31 Termomechanika alapjai 6 1/0/1 3 f

BMEGEMMAM33 Robotok mechanik{ja 6 1/1/0 3 f

BMEGE[TAM04 [raml{sok numerikus

modellezése

7 1/0/2 3 f

BMEGEMMA4SD Szakdolgozat készítés 7 0/10/0 15 f

BMEGE[TA4SD

8.3.3. TERMELÉSI RENDSZEREK MECHATRONIK[JA SZAKIR[NY


BMEGEGTAGM5 Mesterséges intelligencia

alapjai

5 2/0/0 3 f

BMEGEGTAM51 Forg{csoló megmunk{l{sok 5 2/1/1 4 f

BMEGEGTAM62 Mechatronika projekt 6 0/2/1 3 f

BMEGEGTAM64 Szersz{mgépek 6 2/1/1 4 v

BMEGEGTAM63 NC gépek ir{nyít{sa 6 1/1/1 3 f

BMEGERIAM6A Adatb{zisok 7 2/0/0 3 f

BMEGEGTAM61 Neur{lis h{lók és fuzzy 7 2/0/0 2 f

21

rendszerek

BMEGEGTAM73 NC technológia és

programoz{s

7 2/1/1 4 f

BMEGEGTA4SD Szakdolgozat készítés 7 0/10/0 15 f

8.3.4. INTEGRATED ENGINEERING SZAKIR[NY (ANGOL NYELVEN)


BMEGEMMAGM5 Fundamentals of FEM (VEM

alapjai)

5 1/1/1 3 f

BMEVIAUA017 Power Electronics

(Teljesítményelektronika)

5 2/1/1 4 f

BMEKOKGA901 Production Management 5 3/1/0 4 f

BMEGE[TAM05 Numerical Modelling of

Fluid Flows ([raml{sok

numerikus modellezése)

6 2/1/1 4 f

BMEGE[TAM06 Laboratory (Labormérés) 6 0/0/4 5 f

BMEVIAUA016 Motion Control

(Mozg{sszab{lyoz{s)

7 2/0/1 3 f

BMEVIAUA019 Final Project (Szakdolgozat

készítés)

7 0/10/0 15 f

8.4. Kötelezően v{lasztható és z{róvizsga tant{rgyak

8.4.1. MECHATRONIKAI TERVEZÉS SZAKIR[NY

A v{lasztott specializ{ciós blokknak megfelelően az al{bbi tant{rgyakat kell teljesíteni.

Mechatronikai berendezések specializ{ciós blokk (kötelezően teljesítendő tant{rgyak)


BMEGEMIAMIM

Intelligens mechatronikai

berendezések

6 2/0/0 3 f

BMEVIAUA016 Mozg{sszab{lyoz{s 6 2/0/1 3 f

BMEGEGTAM61

Neur{lis h{lók és fuzzy

rendszerek

7 2/0/0 2 f

BMEGEMIAMG2 Szervopneumatika 7 0/0/2 3 f

22

Optomechatronika specializ{ciós blokk (kötelezően teljesítendő tant{rgyak)


BMEGEFOAMO2 Optomechatronika II. 6 2/0/1 3 f

BMEVIHVJV71 Az optikai h{lózatok alapjai 6 3/1/0 4 v

BMEGEFOAMO6 Optikai rendszerek tervezése 7 1/1/1 3 f

BMEGEFOAMK1 Képfeldolgoz{s 7 1/0/1 3 f

Biomechatronika specializ{ciós blokk (kötelezően teljesítendő tant{rgyak)


BMEGEMIAME1 Élettan és bionika I. 6 2/0/0 2 f

BMEVIMIJV32 Elektronikus orvosi

műszerek

6 2/2/0 4 v

BMEGEMTAMOA Orvostechnikai anyagok 7 4/0/1 5 f

BMEGEMIAME1 Élettan és bionika II. 7 0/2/0 2 f

A kötelezően v{lasztható kreditpontok teljesítéséhez az al{bbi tant{rgyakból, valamint a m{sik két

specializ{ciós blokk tant{rgyaiból lehet v{lasztani.


BMEGEFOAMO9 Alkalmazott lézertechnika 6 2/0/1 3 f

BMEGEFOAMO4 Színtan 6 2/0/1 3 f

BMEGEFOAMO8 Fénytechnika 7 2/0/0 2 f

BMEGEMMAMB3 Biomechanika 7 1/1/0 3 f

BMEGEGTAM71 Gyógy{szati szersz{mok 7 2/0/0 2 f

BMEGEMTAMMA M{gneses anyagok 7 2/0/0 2 f

BMEGEMTAM01 Precíziós technológi{k 7 2/0/0 2 f

BMEVIIIA063 Orvosi képalkot{s 6 2/1/0 4 v

BMEVIVEAV74 Léptetőmotoros hajt{sok 7 2/0/0 2 f

VIAUA047 Programozható {ramkörök 7 2/0/0 3 f

5. félév 6. félév 7. félév Összesen

Kreditpontok az 1. kötelezően v{lasztható blokkból 6 5 11

Kreditpontok a 2. kötelezően v{lasztható blokkból 7 6 13

23

Kreditpontok a 3. kötelezően v{lasztható blokkból 6 7 13

Kreditpontok a tov{bbi kötelezően v{lasztható

tant{rgyakból (+) csak az 1. specializ{cióban! 2 2 (+) 42 (+) 2

Szakir{ny kreditpont összesen (1. és 2. specializ{ció) 6 15 22 43

Szakir{ny kreditpont összesen ( 3. specializ{ció) 6 16 21 43

Z{róvizsga tant{rgyak

I. Mechatronika (Mechatronika I. 3 kr és Mechatronika II. 3 kr)

II. Analóg és digit{lis technika (Analóg elektronika 3kr, Digit{lis elektronika 3kr)

A kötelezően v{lasztott specializ{ciós blokk szerint:

III/1. Automatika (Gépészeti automatiz{l{s 5 kr, Szervopneumatika 3 kr)

III/2. Optomechatronika (Optika és l{tórendszerek 3 kr., Optomechatronika I. 2

kr., Optomechatronika II. 3 kr.)

III/3. Biomechatronika (Élettan és bionika I. 2 kr., Élettan és bionika II. 2 kr.,

Orvostechnikai anyagok 5 kr.)

8.4.2. GÉPÉSZETI MODELLEZÉS SZAKIR[NY


BMEGEMIAMG2

Szervopneumatika 7 0/0/2 3 f

BMEVIAUA047 Programozható

{ramkörök

7 2/0/0 3 f

BMEVIVEAV74

Léptetőmotoros

hajt{sok

7 0/0/2 2 f

Z{róvizsga t{rgyak:

Mechatronika (Mechatronika I. 3 kr, Mechatronika II. 3 kr)

Analóg és digit{lis technika (Analóg elektronika 3 kr, Digit{lis elektronika 3 kr)

Mechatronikai elemek hő- és {raml{stana és termomechanika (Mechatronikai

elemek hő és {raml{stana 3 kr, Termomechanika alapjai 3 kr) vagy

Robotok mechanik{ja és {raml{sok numerikus modellezése (Robotok

mechanik{ja 3 kr, [raml{sok numerikus modellezése 3 kr)

8.4.3. TERMELÉSI RENDSZEREK MECHATRONIK[JA SZAKIR[NY


BMEGERIAM6D Digit{lis szab{lyoz{s 6 2/0/1 3 f

BMEGEGTAGM2 Különleges robotok és 6 1/0/1 2 f

24

robotkezek

BMEGERIAM6H Sz{mítógépes informatikai

h{lózatok

6 2/0/0 2 f

BMEVIVEAV74

Léptetőmotoros hajt{sok 7 0/0/2 2 f

BMEVIAUA047

Programozható

{ramkörök

7 2/0/0 3 f

Z{róvizsga t{rgyak:



Mesterséges intelligencia (Mesterséges intelligencia. alapjai 3kr, Neur{lis h{lók és

fuzzy rendszerek 2kr)

8.4.4. INTEGRATED ENGINEERING SZAKIR[NY (ANGOL NYELVEN)


BMEGEFOAMO2 Optomechatronics II

(Optomechatronika II.)

6 2/0/1 3 f

BMEVIAUA001 Electrical Energy Supply of

Mobile Devices (Mobil

eszközök villamosenergia

ell{t{sa)

6 2/0/1 3 f

BMEVIAUA047 Programmable Circuits

(Programozható {ramkörök)

7 2/0/0 3 f

BMEVIAUA048 Internet Laboratory (Internet

laboratórium)

7 0/0/2 3 f

BMEVIAUA000 Design of Electronic Systems

(Elektronikai rendszerek

tervezése)

7 2/1/0 3 f

Z{róvizsga tant{rgyak:



Power Motion Control (Power Electronics 4kr, Motion Control 3kr)

25

9. A TANT[RGYAK ISMERTETÉSE

A tantervi követelményekben bekövetkező esetleges v{ltoz{sok tekintetében a NEPTUN

rendszerben szereplő mindenkori adatok tekintendők mérvadónak.

BMETE90AX00 - MATEMATIKA A1

Előadó: Dr. Horv{th Miklós

v, 6 kp, ma, os, 6 ko (4 ea, 2 gy, 0 lab)

Ek: -

Bevezetés az egyv{ltozós kalkulusba, ismerkedés a matematikai gondolkod{smóddal és egyes

matematikai szoftverek elemi szintű haszn{lat{val.

Sík- és térvektorok algebr{ja. Komplex sz{mok. Sz{msorozatok. Függvényhat{rérték, nevezetes

hat{rértékek. Folytonoss{g. Differenci{lsz{mít{s: Deriv{lt, differenci{l{si szab{lyok. Elemi függvények

deriv{ltjai. Középértéktételek, L'Hospital szab{ly. Taylor-tétel. Függvényvizsg{lat: lok{lis és glob{lis

szélsőértékek. Integr{lsz{mít{s: a Riemann-integr{l tulajdons{gai, Newton-Leibniz formula, primitív

függvény meghat{roz{sa, parci{lis és helyettesítéses integr{l{s. Speci{lis integr{lok kisz{mít{sa.

Improprius integr{l. Az integr{lsz{mít{s geometriai és mechanikai alkalmaz{sai. Matematikai szoftverek

alkalmaz{sa néh{ny elemi szintű feladat megold{s{ra.

Babcs{nyi I.-Wettl F.: Matematikai feladatgyűjtemény I., Műegyetemi Kiadó 1998.

B{rczy Barnab{s: Differenci{lsz{mít{s. Műszaki Könyvkiadó1994.

B{rczy Barnab{s: Integr{lsz{mít{s. Műszaki Könyvkiadó.

Cs{sz{r [kos: Valós analízis I., Tankönyvkiadó 1983.

Stefan Banach: Differenci{l- és integr{lsz{mít{s, Tankönyvkiadó 1975.

BMEGEMTAMT1 - ANYAGISMERET

Előadó: Dr. Németh [rp{d, Dr. Lovas Jenő


Ek:-

A t{rgy fő célkitűzése az, hogy megalapozza a fémes ötvözetek, fémalapú kompozit és ker{mi{k

alapanyagainak és előgy{rt{si technológi{inak kiv{laszt{s{t és alkalmaz{s{t a gépészmérnöki

szerkezetekhez. Foglalkozik különböző fém és ker{mia szerkezeti anyagok öntésével, porkoh{szat{val,

képlékeny alakít{s{val, hőkezelési, kötési és felületkezelési technológi{ival. Elemzi a technológi{k hat{s{t

az anyagok szerkezetére és tulajdons{gaira, az anyagok k{rosod{s{ra (törés, kúsz{s, f{rad{s stb.).

Bemutatja a roncsol{sos és hibakereső anyagvizsg{latokat.

Gillemot L.: Anyagszerkezettan és anyagvizsg{lat, Tankönyvkiadó, Bp.1976. 2. Proh{szka J: Bevezetés az

anyagtudom{nyba, Tankönyvkiadó, Bp. 1988.

Ginsztler – Dévényi – Hidasi: Alkalmazott anyagtudom{ny, Műegyetemi kiadó, Bp. 2000.

Artinger – Csikós – Kr{llics – Németh - Palot{s: Fémek és ker{mi{k technológi{ja, (45035) Műegyetemi

Kiadó, Bp. 1997.

Artinger - Kator - Romv{ri : Fémek technológi{ja, Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1971.

Artinger – Kator – Ziaja: Új fémes szerkezeti anyagok és technológi{k, Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1974.

26

BMEGEMMAGM1 - STATIKA

Előadó: Dr. Kov{cs [d{m

f, 3 kp, ma, os, 2 ko, (1 ea, 1 gy, 0 lab)

Ek: -

A tant{rgy oktat{s{nak célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a statika alaptételeit, egyensúlyban lévő

merev testek reakcióinak meghat{roz{s{hoz szükséges sz{mító és szerkesztő módszereket, a belső erők

meghat{roz{s{nak módj{t rudak esetében. Segíti a mérnöki szemlélet kialakul{s{t, fejleszti a mechanikai

modell alkot{si készséget a gépészetben előforduló egyensúlyi feladatok esetén.

Béda-Kocsis: Statika, Műegyetemi Kiadó, 45027

Elterné: Statika példat{r, Műegyetemi Kiadó, 45040

Mechanika mérnököknek. Statika. Szerk. M. Csizmadia B., N{ndori E., Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996.

BMEGEMIAM01 - INFORMATIKA I.

Előadó: Dr. Tam{s Péter


Ek:

A tant{rgy alapfeladata a(z) (elosztott) termelési rendszerekben is felhaszn{lható korszerű

sz{mít{stechnikai és h{lózati (kommunik{ciós) módszerek és technológi{k bemutat{sa. Tov{bbi feladat,

hogy a termék életciklus{nak egyes f{zisai sor{n alkalmazható tervezési módszerek, elj{r{sok és

technik{k összekapcsol{s{t, integr{l{s{t, lehetővé tevő informatikai és kommunik{ciós h{tteret, valamint

az ehhez elengedhetetlenül szükséges szabv{nyokat is megismerjék a hallgatók.

Előad{s fóli{k pdf file form{ban.

A tanszék honlapj{ról letölthető segédanyagok és az ott felsorolt irodalom.

BMEGEFOAMT1 - MEGJELENÍTÉSI TECHNIK[K

Előadó: Dr. Kov{cs G{bor


Ek: -

A tant{rgy keretében a hallgatók megismerik a vizu{lis inform{ciók megjelenítésének alapvető technik{it.

Megtanulj{k a szöveges, képekkel illusztr{lt tördelt dolgozatok publik{ciók, jelentések, poszterek,

műszaki leír{sok készítésének technik{it. Külön hangsúlyt kapnak a kapcsolódó fotogr{fiai, képbeviteli és

grafikai technik{k. Megismerkednek az elektronikus inform{ció t{rol{s és megjelenítés alapvető

módszereivel, a web-es technológi{k alapjaival, a prezent{ció készítés eszközeivel és módszereivel.

Alapt{rgyként, képessé teszi a hallgatókat a korszerű informatikai eszközök felhaszn{l{s{val színvonalas

dokument{ciók, nyomtatott publik{ció, illetve egyszerűbb web oldalak készítésére.

Ol{h Istv{n: Termékgy{rt{s technológi{i és berendezései, Könnyűipari Műszaki Főiskola, Jegyzet 1998

Radics Vilmos - Ritter Alad{r: Laptervezés, tipogr{fia, MUOSZ 1976

Dr. Gara Miklós: Nyomdaipari enciklopédia, Müszaki könyvkiadó 2002

Énekes Ferenc: Kiadv{nyszerkesztés, Tan-Grafix kiadó 1997,

Zala Tibor: A grafika története, Tan-Grafix kiadó 1997,

Betsy Bruce: Tanuljuk meg a Dreamweaver MX haszn{lat{t, Kiskapu 2002

27

Robert Reinhardt, Jon Warrren Lentz: Flash 5 Biblia, Kiskapu Kft 2001

Introducing Microsoft FrontPage, Microsoft Press 1996

BMEGEFOAMM0 - MECHATRONIKA ALAPJAI

Előadó: Dr. Huba Antal


Ek: -

A cél az, hogy a tanulm{nyok kezdetén felv{zoljuk azokat a műszaki tématerületeket és műszaki

megold{sokat, amelyek jellemzőek a mechatronik{ra. A gépészet és a mechatronika fejlődéstörténetének,

eszközt{r{nak és m{s műszaki tudom{nyterületekkel való kapcsolatrendszerének ismerete, különös

tekintettel a tanterv legfontosabb t{rgycsoportjaira. A mindennapi életben előforduló mechatronikai

rendszerek felépítésének ismerete. Mechatronikai rendszerek tervezéséhez és működtetéséhez szükséges

ismeretek bemutat{sa, különös hangsúllyal ezek megjelenésére a tantervben.

Huba – Moln{r: Mechatronika. Elektronikus előad{si segédlet.

Roddeck: Einführung in die Mechatronik

Teubner Verlag , Stuttgart 1997.

BMEGT30A001 - MIKRO ÉS MAKROÖKONÓMIA

Előadó: Dr. Meyer Dietmar


Ek:-

Gazd{lkod{s főbb alapelvei, a piac működése. A gazdas{g főbb szereplői: h{ztart{sok (fogyasztó),

v{llalkoz{sok, {llam és külföld. Döntési motiv{ciók. Kereslet és kín{lat alakul{sa: Marshall-kereszt.

Termelés – költségek – profit. Profitmaximaliz{l{s rövid és hosszú t{von.. Piacszerkezetek: tökéletes

piacok – monopolpiac – oligopolpiac – monopolisztikus versenypiac összehasonlít{sa. Tőkepiacok: profit

és kamat, termelési tényezők piaca: beruh{z{si, befektetési döntések optimuma. Az {llam szerepe a

makrogazdas{gban. Nemzetgazdas{gi teljesítmények mérése: GO, GDP, GNP, GNI, GNDI.

Makrogazdas{g Keynes-i modellje: egyensúly a makromodellben. Pénz szerepe a makrogazdas{gban, a

modern pénzügyi rendszer működése, a monet{ris politika eszközt{ra, a pénzforgalom szab{lyoz{sa. A

korm{nyzat fisk{lis politik{ja és eszközei, a költségvetési kiad{sok hat{sa a makrogazdas{gi

egyensúlyra.. [rupiac és pénzpiac makroszintű összekapcsol{sa: az IS-LM modell. Az üzleti ciklus,

munkanélküliség okai. Infl{ció szerepe, okai, hat{sai a mai modern gazdas{gban.. Gazdas{gi növekedés

Kerékgy{rtó György: Mikroökonómia. Műegyetemi Kiadó, 2003.

Kerékgy{rtó György: Makroökonómia, Műegyetemi Kiadó, 2004.

BMEGT55A001 - ÜZLETI JOG

Előadó: Dr. Perecz L{szló

f, 2 kp, ma, os, 2 ko (2 ea, 0 gy, 0 lab)

Ek:-

A t{rgy oktat{sa sor{n a gazdas{gi jogi alapképzés keretében a hallgatók megismerkednek a gazdas{gi

szervezetek st{tuszjog{val, illetve a kereskedelmi szerződések jog{val. A tematika ennek megfelelően

alapvetően t{rsas{gi- és cégjogra és az érintkező főbb jogterületekre (bank- és értékpapírjog, versenyjog,

csődjog,) a kereskedelmi szerződésekre vonatkozó {ltal{nos, és az egyes kereskedelmi ügyletekre

28

vonatkozó speci{lis jogi szab{lyoz{s bemutat{s{ra épül (polg{ri jogi szerződések, munkajog,

iparjogvédelem). A t{rgy kollokviummal z{rul.

S{rközy T.: Gazdas{gi jog I. AULA, Budapest, 2003.

S{rközi T.: Gazdas{gi jog II. AULA, Budapest, 2000.

BMEGEFOAM05 - INTELLIGENS GÉPEK ELEMEI

Előadó: Dr. [brah{m György


Ek: -

A mechatronik{ban leggyakrabban előforduló szenzorok fizikai működési elvének, jellegzetes

tulajdons{gainak és konstrukciós kialakít{s{nak megismerése. Az aktu{torok: elektronikus,

elektrom{gneses, piezo, magnetostrikciós termikus, memória-ötvözettel működő beavatkozó elemek és

alkalmaz{saik.

Tanszéki előad{sv{zlat: www.mogi.bme.hu

T. Fukuda and W. Menz: Handbook of sensors and actuators, (Elsevier 1998)

Lambert Miklós: Mérőérzékelők (Integra-projekt Kft. Bp. 1993)

Hahn-Hars{nyi-Lepsényi-Mizsei: Érzékelők és beavatkozók (Műegyetemi Kiadó, 1999)

Janocha: Aktoren (Springer Verlag, 1998)

Helmut Moczala: Törpe villamos motorok és alkalmaz{saik (Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1984)


Előadó: Dr. Rónyai Lajos

v, 6 kp, ma, ta, 6 ko (4 ea, 2 gy, 0 lab)

Ek: BMETE90AX00

A line{ris algebra, a többv{ltozós függvénytan és a sorfejtés alapfogalmainak megismerése, bevezetés

ezek alkalmaz{s{ba, életszerű problém{k megold{sa matematikai szoftverek alkalmaz{s{val. Line{ris

algebra elemei: műveletek m{trixokkal, line{ris egyenletrendszerek megold{s{nak módszerei, a megold{s

geometriai szemléltetése, determin{nsok; az n-dimenziós vektortér fogalma, vektorterek, line{ris

transzform{ció, saj{térték, saj{tvektor. Többv{ltozós valós függvények: folytonoss{g, differenci{lhatós{g

(parci{lis, tot{lis, ir{nymenti), többv{ltozós függvények szélsőértéke, többv{ltozós integr{lok. Sz{msorok,

konvergencia kritériumok, Taylor-sorok, periodikus függvények, Fourier-sorok, alkalmaz{sok.

Matematikai szoftverek alkalmaz{sa néh{ny elemi szintű feladat megold{s{ra.

Babcs{nyi I.-Wettl F.: Matematikai feladatgyűjtemény II., Műegyetemi Kiadó 1998.

Horv{th Erzsébet: Line{ris algebra, Műegyetemi Kiadó 1998.

Howard A. Anton, Robert C. Busby: Contemporary Linear Algebra, Wiley, 2003.

BMETE15AX02 - FIZIKA A2

Előadó: Dr. Pipek J{nos


Ek: BMETE90AX00

29

Hull{mok. Huygens elv. Interferencia. Optikai alapok. Elektrosztatikus erőtér. Gauss-tétel. Elektromos

potenci{l. Dielektrikumok. Elektromos mező energi{ja. Stacion{rius {ram. Joule törvény. Kirchhoff-

törvények. M{gneses indukció vektora. M{gneses fluxus. Ampere- és Biot–Savart-törvény. M{gneses

mező anyagban. Lorentz-féle erőtörvény. Töltés mozg{sa m{gneses erőtérben. Elektrom{gneses indukció,

Faraday-törvény. Elektrom{gneses hull{mok.

Erosty{k J. Litz J.: A fizika alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó.

Hudson, A.-Nelson, R.: Útban a modern fizika felé, LSI Oktatóközpont, Budapest

Szabó [.: Elektrodinamika, Tankönyvkiadó

Füstöss L.-Tóth G.: Fizika II., Tankönyvkiadó, J4-956

Hevesi I.: Elektromoss{gtan, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

BMEGEMMAGM2 - SZIL[RDS[GTAN



Ek: BMETE90AX00, BMEGEMMAGM1

A tant{rgy oktat{s{nak célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a feszültség analízis alaptételeit,

homogén, izotrop, line{risan rugalmas egyenes és görbe rudak csúcsfeszültségre való méretezésének,

ellenőrzésének módj{t egyszerű és összetett igénybevételek, valamint kihajl{s esetén. Bemutatja az

{ltal{nos feszültség elméleteket, rudak deform{ciój{nak sz{mít{s{t és a membr{n elmélet

alapösszefüggéseit vékonyfalú, tengelyszimmetrikus nyom{startó edény méretezéséhez, ellenőrzéséhez.

Fejleszti a mechanikai modellalkot{si készséget.

Béda: Szil{rds{gtan, Műegyetemi Kiadó, 45024

Elterné: Szil{rds{gtan példat{r, Műegyetemi Kiadó, 45062

Mechanika mérnököknek. Szil{rds{gtan. Szerk. M. Csizmadia B., N{ndori E., Nemzeti Tankönyvkiadó,

1999.

BMEGEGEAGM1 - GÉPSZERKESZTÉS ALAPJAI

Előadó: Dr. H{zkötő Istv{n

f, 4 kp, ma, ta, 4 ko (2 ea, 2 gy, 0 lab)

Ek: -

Megismertetni a hallgatókkal a műszaki kommunik{ció ”nemzetközi nyelvét”, a 2D-s műszaki {br{zol{s

legfontosabb szab{lyait. Ezeknek a begyakorl{sa ut{n a t{rgy a gépszerkesztés alapjait jelentő

legjellegzetesebb gépelemekkel, csavarkötésekkel, nyomatékkötésekkel, alkatrészek csatlakoz{s{val,

tűrésekkel és illesztésekkel, valamint a csőszerelvény modellezés sor{n felismerendő gy{rt{shelyes

kialakít{sokkal foglalkozik. Mindezek a tov{bbi műszaki t{rgyakban rajzi form{ban megjelenő ismeretek

olvas{s{hoz, elsaj{tít{s{hoz és a konstrukciós szerkesztési feladatok ön{lló kidolgoz{s{hoz szükségesek

H{zkötő I.: Gépszerkesztés alapjai. Feladatgyűjtemény és munkafüzet. Jegyzet 45057. Műegyetem Kiadó.

Budapest, 2000.

Gyulai Z.: Gépelemek tervezési segédlet I. (Géprajz) Jegyzet 41062. Műegyetem Kiadó. Budapest, 2000.

H{zkötő I.: Műszaki {br{zol{s. (Előkészület alatt lévő jegyzet)

30

BMEGEGEA3CD - CAD ALAPJAI

Előadó: Dr. V{radi K{roly

f, 4 kp, ma, ta, 3 ko (1 ea, 0 gy, 2 lab),

Ek: BMEGERIA31I vagy BMEGERIAM1P vagy BMEGEMIAM01 vagy BMEVIMM0157 vagy

BMEKOKAA119 vagy BMEVIMIA022 vagy BMEVIFOF013 vagy BMETE90AX06

A sz{mítógéppel segített tervezés alapvető módszereinek megismertetése, a tervezésben való alkalmaz{s

lehetőségeinek bemutat{sa és a geometriai modellezés alapfokú elsaj{títtat{sa. Sz{mítógépes rajzol{s. A

sz{mítógéppel segített mérnöki tevékenység (CAD/CAM/CAE) értelmezése és helye a termelési

folyamatban. Termékmodell. Sz{mítógépes grafika. Grafikai szolg{ltat{sok: geometriai modellek

transzform{ciói, leképzések, vetítések, takart vonalas {br{zol{s, {rnyékol{s. Geometriai modellezés.

Huzalv{z-, felület- és test-modellek. Paraméteres modellek. Alaksaj{toss{gra alapozott parametrikus

alkatrész-modellezés. Szerelt egységek. Össze{llít{s modellezés. Adaptív tervezés. Prezent{ció. Rajz-,

gy{rt{si dokument{ció készítés. A CAD/CAE elemző elj{r{sai. Végeselem módszer. A szerkezet

viselkedésének modellezése. Szerkezet-analízis és optim{l{s. Integr{lt tervező rendszerek. CAD/CAM

szoftverek saj{toss{gai. Grafikai szabv{nyok. Adatszerkezet.

V{radi – Moln{r: CAD alapjai. Jegyzet. (előkészületben); Program felhaszn{lói kézikönyvek; Segédletek a

tanszéki honlapon

BMEGEVÉAM01 - KÖRNYEZETVÉDELMI ELJ[R[SOK ÉS BERENDEZÉSEK

Előadó: Dr. L{ng Péter


Ek: -

A tant{rgy célja, hogy megismertesse a hallgatókkal az ipari környezetszennyezés forr{sait, a szab{lyoz{si

mechanizmusokat, valamint a levegőtisztas{g- és víztisztas{g-védelem, valamint a hulladékkezelés

alapvető elj{r{sait és gépi berendezéseit. A tant{rgy keretein belül esettanulm{nyokat ismertetünk a

probléma és a megold{s megértése érdekében. A tant{rgy célja a mérnöki gondolkod{s elsaj{tít{sa, az

egyes környezetvédelmi feladatokn{l a lehetséges megold{sok különböző szempontok szerint történő

megv{laszt{sa és a döntés hat{sainak elemzése, különös tekintettel az elektronikai berendezések

megsemmisítésénél és újra hasznosít{s{n{l alkalmazott elj{r{sok esetében.

Örvös M.: Levegőtisztas{g-védelem(Kézirat), http://www.vegyelgep.bme.hu

Tömösy L.: Szennyvíztisztít{s (Kézirat ), http://www.vegyelgep.bme.hu

Moser Gy.- P{lmai Gy.: A környezetvédelem alapjai Tankönyvkiadó Budapest, 1996.

BMEGERIAM1P - PROGRAMTERVEZÉS I.


v, 3 kp, ma, ta, 3 ko, (1 ea, 2 gy, 0 lab)

Ek: BMEGEMIAM01

A tant{rgy célja, hogy a hallgatók a tov{bbi tanulm{nyaik végzését segítő programtervezési ismeretekre

és készségekre tegyenek szert. Az {ttekintő jellegű előad{sok anyag{t a sz{mító-gépes tervezési

gyakorlatok teszik még érthetőbbé. A felhaszn{lói programok és az oper{ciós rendszer. Asztali és

elosztott alkalmaz{sok felépítése és működése. Adatszerkezetek, adatb{zisok, sz{mítógépes grafika,

programtervezési módszerek és megold{sok.

Czenky: Tanuljuk együtt az Informatik{t!, ComputerBooks Kiadó, 2003

http://www.vegyelgep.bme.hu/

31

Juh{sz-Kiss: Tanuljunk programozni!, ComputerBooks Kiadó, 2003

BMEGT20A001 - MENEDZSMENT ÉS V[LLALKOZ[SGAZDAS[GTAN

Előadó: Dr. Ormos Mih{ly

f, 4 kp, ma, ta, 4 ko, (4 ea, 0 gy, 0 lab)

Ek: -

A t{rgy oktat{s{nak célja, hogy megismertesse a hallgatókat a szervezetek és a menedzsment feladat{nak

és működésének alapelveivel. Ezen belül kiemelten t{rgyaljuk a menedzsment különféle felfog{sait, a

menedzsment funkciókat, a menedzseri szerepeket, valamint a szervezet eredményes és hatékony

működését elősegítő módszereket és elveket. A t{rgy keretében röviden bemutatjuk a menedzsment

tudom{ny legfontosabb részterületeit és aktu{lis problém{it. Ezt követően a v{llalkoz{sgazdas{gtan

alapjaival foglalkozunk és az al{bbi témaköröket t{rgyaljuk. Az üzleti v{llalkoz{s célja. A v{llalkoz{sok

szervezeti form{i. V{llalatelméletek. A v{llalati működés stratégiai alapjai. A marketingstratégia. Az

innov{ció folyamata. Emberi erőforr{s-gazd{lkod{s. A v{llalati inform{ciórendszer alapjai, a sz{mviteli

és vezetői inform{ciós rendszer. A logisztikai rendszer szerkezete. Termelő és szolg{ltató folyamatok,

termelésir{nyít{s, minőségbiztosít{s. A v{llalati pénzügyek alapjai, költséggazd{lkod{s, befektetés és

finanszíroz{s.

Barakonyi K{roly: Stratégiai Menedzsment, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000

Chik{n Attila: V{llalatgazdas{gtan, Aula Kiadó, Budapest, 2001

Dob{k Miklós: Szervezeti form{k és vezetés, KJK, Budapest, 2001

Menedzsment műszakiaknak, (szerk.: Kocsis József), Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2000

Szerzői munkaközösség: V{llalatgazdas{gtan I-II., BME, GTK egyetemi jegyzet, 2003


Előadó: Dr. Fritz József


Ek: BMETE90AX02 vagy BMETE90AX26

Bevezetés a közönséges differenci{legyenletek elméletébe és alkalmaz{s{ba. Bevezetés a vektoranalízisbe

és alkalmaz{saiba. Egyes matematikai szoftverek haszn{lata.

Differenci{legyenletek (DE) oszt{lyoz{sa. Szétv{lasztható DE, line{ris {llandó és v{ltozó együtthatós DE,

line{ris {llandó együtthatós DE rendszerek. Közönséges differenci{legyenletek néh{ny alkalmaz{sa.

Skal{r- és vektormezők. Görbe és felület menti integr{lok. Divergencia és rot{ció, Gauss- és Stokes-tétel.

Green-formula. Konzervatív vektormezők, potenci{l. A vektoranalízis néh{ny alkalmaz{sa. Matematikai

szoftverek alkalmaz{sa néh{ny elemi szintű feladat megold{s{ra.

G.B. Thomas, R.L. Finney, M.D. Weir and F.R. Giordano, Thomas’ Calculus, 10th Edition, Pearson

Addison Wesley, 2002.

BMEGEPTAMTO - POLIMERTECHNIKA

Előadó: Dr. Hal{sz Marianna


Ek: BMEGEMTAMT1

A tant{rgy célkitűzése, hogy megismertesse a hallgatókkal a polimerek, mint szerkezeti anyagok

32

felépítését, tulajdons{gait, tulajdons{gaiknak a szerkezeti felépítéstől, hőmérséklettől, környezeti

hat{soktól való függését, feszültség-deform{ciós kapcsolataik saj{toss{gait, alapvető

feldolgoz{stechnológiai, alkalmaz{stechnikai és újrahasznosít{si lehetőségeit.

Bodor G.; Vas L.M.: Polimer anyagszerkezettan. Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2000.

Czvikovszky T., Nagy P., Ga{l J.: A polimertechnika alapjai, Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2003.

Útmutató és jegyzőkönyv a mérésekhez: http://www.pt.bme.hu "Segédletek" címen.

BMEGEMMAGM3 - DINAMIKA

Előadó: Dr. Stép{n G{bor


Ek: BMETE90AX02 vagy BMETE90AX26, BMEGEMMAGM1 vagy BMEGEMMAT01 vagy

BMEGEMMAE01

A tant{rgy oktat{s{nak célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a dinamika alapfogalmait,

alapegyenleteit, azok megold{s{nak hagyom{nyos és korszerű módszereit. A mérnöki gyakorlatban

legelterjedtebb gépszerkezeti típusok esetén segíti a modellalkot{si készség fejlődését. A mozg{s

jellemzőinek sz{mít{si módszereit, a mozg{st megvalósító erőrendszer és a mozg{sjellemzők kapcsolat{t

feladatokon keresztül is megismerteti a hallgatókkal. A t{rgy a mechanikai alapelvek és matematikai

módszerek megértetésén túl azok logikus és gondos haszn{lat{nak gyakorl{s{t is feladat{nak tekinti. A

hallgatók a kurzus végén képesek lesznek egyszerű gépszerkezetek matematikai modellezésére, az

eredmények fizikai értelmezésére, mérnöki szemléletük fejlesztésére.

Béda, Bez{k: Kinematika és dinamika, Műegyetemi Kiadó 45050, 1999.

Csizmadia, N{ndori: Mozg{stan, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1997

Bez{k, Vörös: Dinamika példat{r I, Műegyetemi Kiadó 40928, 1985.

Ludvig: Dinamika példat{r II, Műegyetemi Kiadó 41040, 1986.

A tanszék honlapj{n közzétett feladatgyűjtemény

BMEGEGEAM1G - GÉPELEMEK I.

Előadó: Dr. Simon Vilmos


Ek: BMEGEGEAGM1, BMEGEMMAGM2, BMEGEMTAMT1

Megismertetni a di{kokat a gépszerkesztés elveivel és módszereivel, alapfeladataival. Felkészíteni

egyszerűbb konstrukciós feladatok ön{lló megold{s{ra: szerkezeti modellek alkot{s{ra, a lehetséges

tönkremeneteli okok felismerésére, az igénybevételi és a hat{r{llapotok becslésére, a méretezési és/vagy

az ellenőrzési elj{r{s végrehajt{s{ra, különös tekintettel a gépekben tal{lható különbféle kötésekre,

térképző elemekre, tengelyekre forgórészekre, tengelykapcsolókra.

Dr. Zs{ry [rp{d: Gépelemek I., II. Tankönyvkiadó, 1991.

Moln{r, L.: Gépelemek 5. Tengelykötések. Műegyetemi Kiadó, 1997. (41083)

Tanszéki nyomtatott előad{s v{zlatok.

http://www.pt.bme.hu/

33

BMEGEMIAM02 - PROGRAMTERVEZÉS II.


f, 2 kp, ma, os, 2 ko (0 ea, 2 gy, 0 lab),

Ek: BMEGERIAM1P

A t{rgy célja, egy olyan gondolkoz{smód és programoz{si eszköz ismeretének kialakít{sa, amely a

későbbiekben jól segíti a hallgatók ön{lló feladatainak megold{s{t. Korszerű programoz{si módszerek,

(objektum-orient{lt programoz{s, komponensek, RAD). Algoritmusok és a program. Programnyelv:

alapok, típusok, v{ltozók, programszerkezet. Programnyelv: műveletek, kifejezése, utasít{sok.

Programnyelv: alprogramok, paraméter{tad{s, modulok. Windows alkalmaz{sok felépítése, működése.

Windows alkalmaz{sok programnyelvi t{mogat{sa: tulajdons{gok, eseménykezelő elj{r{sok stb.

Programozzunk C++ nyelven!, ComputerBooks Kiadó, 2003

Alhabary-Drayton-Merril C# Essential, O’Reilly, 2001

BMEVIAUA007 - ELEKTROTECHNIKA ALAPJAI

Előadó: Dr. Nagy Istv{n


Ek: BMETE90AX02 vagy BMETE90AX26, BMETE15AX02

Szil{rd fizikai, matematikai alapokon maradandó ismeretek közlése. A nem villamos mérnöki

gyakorlatban is felmerülő villamos, elektronikai feladatok megértéséhez és kezeléséhez nélkülözhetetlen

alapok kiépítése. Hídverés a nem villamos és a villamos mérnökök között.

Nyugvó töltéshez kapcsolódó jelenségek, fogalmak, törvények összefoglal{sa. Földelés, elektrosztatikus

{rnyékol{s, kapacit{s mint koncentr{lt elem. Paschen-törvény. Egyen{ramú {ramkör. Termelő, fogyasztó,

ir{nyrendszer, teljesítmény. Koncentr{lt modell felépítés. [ramkör sz{mít{s. Üresj{r{s, rövidz{r{s,

névleges üzem. Terhelési jelleggörbe. Akkumul{tor. [llandó m{gneses térhez kapcsolódó jelenségek,

fogalmak, törvények összefoglal{sa. Hall-effektus. Munkavégzés villamos és m{gneses térrel.. V{ltozó

elektrom{gneses térhez kapcsolódó jelenségek, fogalmak, törvények összefoglal{sa. Kirchhoff-törvények

{ltal{nosít{sa. Koncentr{lt paraméterű modell felépítése. Villamos és m{gneses tér anyagban. Szkin-

effektus, {ramkiszorít{s, dielektromos veszteség. [tívelés, {tütés. M{gneses kör sz{mít{s, analógia.

Erőhat{s. M{gneskapcsoló, relé. Villamos alapmérések. Determinisztikus jelek: stacion{rius, periodikus,

quasi-periodikus, tranziens jelek. Időbeli {tlagrtékek. Villamos alapműszerek. Koncentr{lt paraméterű

elemek, {ramkörök. Szinuszosan gerjesztett {ramkörök. Komplex sz{mít{si mód. Reaktancia, admittancia,

impedancia. [ramkör sz{mít{si törvények. Vektor{bra. Rezonancia. Induktív, ohmos, kapacitív jellegű

{ramkör. Hat{sos, meddő, l{tszólagos teljesítmény. Szimmetrikus h{rom-, többf{zisú rendszerek. Csillag,

delta kapcsol{s. H{romf{zisú rendszer előnyei. Teljesítmények. Villamos gépek alapjai. Transzform{tor,

Elektromechanikai {talakítók

Nagy I. (mk): Elektrotechnika Alapkérdések, Műegyetemi Kiadó, Bp., 1997, 10029 sz.

Nagy I. (mk): Elektrotechnika Előad{si segédlet, Műegyetemi Kiadó, Bp., 1997,

Nagy I. (mk): Elektrotechnika Példat{r, Műegyetemi Kiadó, Bp.

Vars{nyi P.: Villamos műszerek és mérések, Műegyetemi kiadó, Bp., 1997, 541060 sz.

Szűcs T.,Zim{nyi P.:Elektronikus műszerek (mérési segédlet),Műegyetemi Kiadó, Bp.1997,541038 sz.

34

BMEGEFOAMG3 - OPTIKA ÉS L[TÓRENDSZEREK



Ek: BMETE90AX00

A hallgatók a t{rgy keretében a fizika fénytani alaptörvényeinek műszaki alkalmaz{sait ismerik meg.

Képesek lesznek egyszerű, színhib{ra korrig{lt, kéttagú optikai rendszert tervezni. Megismerik az

alapvető t{vcsövek sug{rmeneteit (Kepler, Galilei, Newton, Cassegrain). Fenomenológiai szinten

ismerniük kell az aberr{ciók fajt{it. Konstrukciós alapismeretekkel kell rendelkezniük az alapvető optikai

műszerek tervezésére vonatkozóan. T{jékozottnak kell lenniük a fénytechnikai terminológi{ban és az

alapvető fényenergetikai sz{mít{sokban. Ismerniük kell a lézerfény létrejöttének kritériumait és

tulajdons{gait. Alapismeretekkel kell rendelkezniük a hum{n és a gépi l{t{ssal kapcsolatban. Ismerniük

kell a színl{t{s mechanizmus{t.

[brah{m (szerk.): Optika. Panem 1998. Budapest

Nussbaum, Philips: Modern Optika. MK. 1984. Budapest

BMEGEVGAG14 - MŰSZAKI ÉS GAZDAS[GI ADATOK ELEMZÉSE

Előadó: Dr. Pandula Zolt{n

f, 3 kp, ma+an+né, os, 3 ko (2 ea, 1 gy, 0 lab)

Ek: BMETE90AX02, BMEGEVGAG01vagy BMEGEFOAMM0

Valószínűségsz{mít{s összefoglal{s. Statisztika alapfogalmai. Adatgyűjtés mintavételezéssel: mintavételi

elj{r{sok, mintavétel a minőségellenőrzésben. Adatgyűjtés méréssel: mérési elvek és mérési hib{k. Pont és

intervallumbecslés és a becslés tulajdons{gai. Konfidencia intervallum a v{rható értékre és szór{sra.

Korrel{ciós együttható, tapasztalati korrel{ciós együttható. Lényeges tulajdons{gok. Regresszió analízis,

Gauss-Markov tétel, {ltal{nosít{sok. Regressziós modellek és ötletek. Statisztikai prób{k. Paraméteres és

nem-paraméteres prób{k. Az U (vagy Z) -próba részletes t{rgyal{sa. Kritikus tartom{ny. Első és

m{sodfajú hib{k. Nem-paraméteres prób{k: 2 és Wilcoxon próba. Alkalmaz{sok. Bevezetés a

szór{sanalízis módszereibe.

Luk{cs O.: Matematikai statisztika. Műszaki Könyvkiadó. Budapest, 1999.

Hunyadi L. - Vita L.: Statisztika közgazd{szoknak. KSH, Budapest, 2002.

Hal{sz G. – Huba A.: Műszaki mérések. Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2000

BMEGEMMAGM4 - REZGÉSTAN



Ek: BMETE90AX10, BMEGEMMAGM2 vagy BMEGEMMAT01 vagy BMEGEMMAE01,

BMEGEMMAGM3 vagy BMEGEMMAT02 vagy BMEGEMMAE01

A tant{rgy oktat{s{nak célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a rezgéstan alapfogalmait,

alapegyenleteit, azok megold{s{nak hagyom{nyos és korszerű módszereit. A mérnöki gyakorlatban

legelterjedtebb gépszerkezeti típusok esetén segíti a modellalkot{si készség fejlődését. A t{rgy a

mechanikai alapelvek és matematikai módszerek megértetésén túl azok logikus és gondos haszn{lat{nak

gyakorl{s{t is feladat{nak tekinti. A hallgatók a kurzus végén ismerik a modellezéshez elengedhetetlen

alapvető rezgésmérési módszereket, képesek lesznek egyszerű gépszerkezetek rezgéstani modellezésére,

a mechanikai modellekhez tartozó matematikai modellek meghat{roz{s{ra, azok megold{s{ra, a

35

megold{sok analízisére, azok fizikai tartalm{nak értékelésére, és ezek alapj{n meglévő gépkonstrukciók

rezgéstani problém{inak kiküszöbölésére m{r a tervezés sor{n.

Béda: Lengéstan, Műegyetemi Kiadó 45043, 1998.

Csizmadia, N{ndori: Mozg{stan, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1997

Ludvig: Gépek dinamik{ja, Műszaki Könyvkiadó, 1986.

Ludvig: Lengéstan példat{r, Műegyetemi Kiadó 41033, 1985.

A tanszék honlapj{n közzétett feladatgyűjtemény

BMEGEGEAMG2 - GÉPELEMEK II.

Előadó: Dr. Simon Vilmos


Ek: BMEGEGEAM1G vagy BMEGEGEAMG1 vagy BMEGEGEAGG1 vagy BMEGEGEATS1

A Gépelemek I.-re építve megismertetni a hallgatókat a gépszerkesztés elveivel és módszereivel,

alapfeladataival. Felkészíteni egyszerűbb konstrukciós feladatok ön{lló megold{s{ra: szerkezeti modellek

alkot{s{ra, a lehetséges tönkremeneteli okok felismerésére, az igénybevételi és a hat{r{llapotok becslésére,

a méretezési és/vagy az ellenőrzési elj{r{s végrehajt{s{ra, különös tekintettel a gépekben tal{lható sikló-

és gördülőcsap{gyakra, a mechanikus hajt{sok jellemzően előforduló fajt{ira, a fogaskerék-, csiga-, szíj-,

l{nc- és dörzs hajt{sokra.

Kozma, M.: Tribológia, siklócsap{gyak. Műegyetemi Kiadó, 1995.

Moln{r, L.: Gördülőcsap{gyak és gördülővezetékek. Műegyetemi Kiadó, 1999.

Dr. Zs{ry [rp{d: Gépelemek I., II. Tankönyvkiadó, 1991.

BMEGEGTAM01 - GÉPGY[RT[STECHNOLÓGIA

Előadó: Dr. Szalay Tibor


Ek: BMEGEMTAMT1

A Gépgy{rt{stechnológia c. tant{rgy oktat{s{nak célja, hogy megismertesse a hallgatókat a munkadarab,

szersz{mgép, szersz{m, készülék, ir{nyít{s alkotta gy{rt{si rendszer saj{toss{gaival, alapvető elméleti és

alkalmaz{stechnikai kérdéseivel. Az alkatrészmodell elemeivel, modell inform{ciók megad{s{val, a

gy{rthatós{gi szempontokkal, a gy{rtóberendezésekkel és gy{rtóeszközökkel, a berendezések ir{nyít{si

és programoz{si lehetőségeivel. Bemutassa az alapvető hagyom{nyos és a korszerű gy{rt{si, tervezési és

minőségellenőrzési módszereket, a gy{rt{sinformatika és rendszerintegr{ció alapjait.

Kötelező irodalom:

Horv{th-Markos: Gépgy{rt{stechnológia, Műegyetemi Kiadó, 2000, Azonosító: 45018

Aj{nlott irodalom:

Kalpakjian-Schmid: Manufacturing Engineering and Technology, Prentice-Hall Inc.Publ. 2001, ISBN 0-

201-36131-0

Tanszéki honlapon, http://www.manuf.bme.hu/ lévő tananyagok és internet forr{sok

http://www.manuf.bme.hu/

36

BMEGERIAM4I - INFORMATIKA II.

Előadó: Dr. Aradi Petra


Ek: -

A LabVIEW grafikus programoz{sú rendszer és a műszaki gyakorlatban haszn{lt matematikai

programok megismertetése és alkalmaz{sa különböző mérnöki feladatok ön{lló megold{s{ra. A

LabVIEW programok felépítése és alkalmaz{sa mérésadatgyűjtési, szimul{ciós és ir{nyít{si feladatok

megold{s{ra Kapcsolat létrehoz{sa külső programokkal, adatb{zisokkal és matematikai programokkal. A

programok és a mérések dokument{l{si lehetőségei a LabVIEW eszközkészletével.

A tanszék honlapj{ról letölthető jegyzetek, előad{sv{zlatok, példaprogramok.

BMEGEMIAM03 - RENDSZERTECHNIKA

Előadó: Dr. Korondi Péter


Ek: BMETE90AX02

Az {llapotv{ltozó fogalma, a rendszer {llapotv{ltozós leír{sa. Folytonosidejű line{ris időinvari{ns (LTI)

rendszer {llapotegyenletének megold{sa az időtartom{nyban, exponenci{lis m{trix. Az idő{llandó

fogalma. A koordin{ta-transzform{ció hat{sa. Az {llapottér egyenletek kanonikus alakja. Az

impulzusv{lasz fogalma és alkalmaz{sa, a v{lasz kifejezése konvolúcióval. Jelek spektr{lis elő{llít{sa.

S{vszélességek, alakhű jel{tvitel. S{vkorl{tozott és időkorl{tozott jelek. Laplace-transzform{ció és

inverze. Differenci{l egyenletek megold{sa a komplex frekvenciatartom{nyban. [tviteli függvény.

Analízis a komplex frekvencia tartom{nyban, pólus-zérus elrendezés. Rendszerjellemző függvények.

Laplace-transzform{cióval. Rendszerjellemző függvények {ttekintése. Mindent{teresztő és minim{lf{zisú

rendszer.

Sztrancsik Zsolt: Rendszer-és ir{nyít{stechnika példat{r Műegyetemi kiadó 45031

A tanszék honlapj{ról letölthető jegyzetek, előad{sv{zlatok, péld{k és programok.

BMEGEMIAMG1 - MÉRÉSTECHNIKA



Ek: BMETE90AX02 vagy BMETE90AX26

A mérési tevékenység történelmi {ttekintése, a modern mérésügy kialakul{sa és szervezetei. A metrológia

szerepe a gépészetben. Péld{k. A mérés, mint modellalkot{si folyamat. Méről{nc felépítése, mérési

elj{r{sok (fizikai elvek és módszerek bemutat{sa mérőeszközök segítségével). Köztes mennyiségek

szerepe. A mérés kivitelezése (működési módok és műszerek megv{laszt{sa). Hib{k eredete és

rendszerezése, hat{suk csökkentése. Műszerjellemzők időben {llandó és időben v{ltozó mennyiségek

mérésénél, érzékenység, felold{s, felbont{s. A matematikai statisztika módszereinek alkalmaz{sa a

méréstechnik{ban. A valószínűség sz{mít{si módszerek alapjai a metrológi{ban. Rendszeres és véletlen

hib{k becslésének matematikai eszközei. Időben {llandó mennyiségek közvetlen mérése. Közvetett mérés,

hibaterjedés sz{mít{sa. Kalibr{l{s, line{ris regresszió. A gépészetben és a mechatronik{ban gyakran

alkalmazott aktív jel{talakítók és jellemzőik. A legfontosabb passzív jel{talakítók rendszerezése és

működésük ismertetése. A vivőfrekvenci{s mérőerősítők felépítése, f{zis érzékeny demodul{ció. Jelek

rendszerezése, alapvető jeltípusok spektrum{nak meghat{roz{sa. Időben v{ltozó fizikai mennyiségek

mérésének problém{i idő-és frekvencia tartom{nyban Méről{ncok dinamikus jel{tviteli tulajdons{gai. A

37

gépészetben alkalmazott digit{lis méréstechnika alapjai. Digit{lis hossz-és szögmérő rendszerek.

Mintavételezés elve és megvalósít{sa, sz{mítógépes mérőrendszerek alkalmaz{sa.

Hal{sz-Huba: Műszaki mérések. Műegyetemi Kiadó 2003. ISBN 963420748

Schnell: Jelek és rendszerek méréstechnik{ja. Műszaki K. 1985.

BMEVIAUA010 - DIGIT[LIS ELEKTRONIKA

Előadó: Dr. Glöckner György


Ek: BMEVIAUA007 vagy BMEVIVEA002

A t{rgy feltételezi az alapvető elektrotechnikai és elektronikai ismereteket. A mechatronikai szakterület

sz{m{ra sem nélkülözhetők a digit{lis technikai és digit{lis elektronikai ismeretek. Ezek alapjaiba vezet be

a t{rgy. Alapoz{sul szolg{l illetve kapcsolódik az informatikai, vezérléstechnikai és elektronikai

t{rgyakhoz. Kódol{s, kódok. Minterm, maxterm, logikai függvények. Minimaliz{l{si módszerek.

Kombin{ciós h{lózatok. Elemi és összetett kombin{ciós {ramkörök. Dinamikus viselkedés,

feladatmegold{sok. Sorrendi {ramkörök: bevezetés, leír{si módszerek. Elemi szekvenci{lis {ramkörök.

Speci{lis szinkron sorrendi h{lózatok tervezése. Egyszerű sorrendi {ramkörök tervezési módszerei.

Összetettebb sorrendi {ramkörök. Flip-flop helyettesítése flip-floppal. Digit{lis {ramkörök villamos

jellemzői. IC gy{rt{stechnológia [ramköri logik{k. Alkalmaz{s-specifikus {ramkörök. Programozható

{ramkörök. Vezérlések megvalósít{si megold{sai.

Dr. Glöckner Gy.: Digit{lis technika, digit{lis elektronika, elektronikus jegyzet, 2004

Dr. G{l T.: Digit{lis rendszerek I-II., Tankönyvkiadó, Budapest, 1989.

Dr. Arató P.: Logikai rendszerek tervezése - Egyetemi tankönyv, Tankönyvkiadó, 1984.

Dr. Hainzmann J.- Dr. Varga S. - Dr. Zoltai J.: Elektronikus {ramkörök Tankönyvkiadó, 1992

BMEGEFOAMA2 - GÉPÉSZETI AUTOMATIZ[L[S

Előadó: Dr. Szabó Tibor


Ek:-

A korszerű, különböző segédenergia fajt{kkal működő automatiz{l{si rendszerek struktur{lis

felépítésének, működésének, elméleti alapjainak, tervezési módszereit rendszerelméleti alapokon

megismertesse. Pneumatikus, hidraulikus, elektro-pneumatikus, elektro-hidraulikus energia{tviteli és

ir{nyító rendszerek elemeinek, felépítésének, elméleti és laboratóriumi környezetben történő vizsg{lat{ra

való képesség. A programozható logikai vezérlők (PLC-k) ipari alkalmaz{s{nak, programoz{s{nak

alkalmazói szintű ismerete, a FESTO DIDACTIC oktat{si rendszere valamint sz{mítógépes berendezés

emul{ció (VEEP) segítségével.

Ajtonyi-Gyuricza: Programozható ir{nyítóberendezések, h{lózatok és rendszerek,

Műszaki Könyvkiadó, 2002. Bp.

Arató: Logikai rendszerek tervezése, Tankönyvkiadó, 1985. Bp.

38

BMEGEFOAMO1 - OPTOMECHATRONIKA I.



Ek: BMEGEFOAMG3

Az optomechatronika az optika, a finommechanika és az elektronika intelligens, egym{s hat{s{t erősítő

integr{ciója. A t{rgy célja az alkalmazott optikai ismeretek elsaj{tít{sa, és hogy a hallgatók

megismerkedjenek az optikai rendszereket, detektorokat, fényforr{sokat tartalmazó berendezések

tervezésével. A t{rgy követelményeit teljesítők képesek lesznek konstrukcióikban az egyszerűbb leképező

és megvil{gító és fénytov{bbító rendszerek, érzékelők és fényforr{sok integr{ciój{ra.

[brah{m György: Optika. Panem 1998

Nussbaum, Phillip: Modern Optika. Műszaki kiadó 1982

Budó M{trai: Kísérleti fizika III. Tankönyvkiadó 1977

B.E.A. Saleh, M.C. Teich Fundamentals of Photonics

Photonics Directory. Laurin Publication

BMEGEFOAMF1 - FINOMMECHANIKAI ÉPÍTŐELEMEK

Előadó: Dr. Samu Kriszti{n


Ek: BMEGEGEAM1G vagy BMEGEGEAMG1

A kis méretek hat{sa, a finommechanikai konstrukció jellegzetességei, és a finommechanika

építőelemeinek megismerése. Az előad{sokra t{maszkodó gyakorlatok sor{n a hallgatók képesek lesznek

egyszerűbb finommechanikai építőelemek tervezésére, és egyszerűbb szerkezetek össze{llít{s{ra. Ezen

kívül természetesen képesek lesznek a finommechanikai szerkezetek üzemeltetésére és karbantart{s{ra is.

A finommechanikai méretek hat{sa a konstrukcióra, súrlód{si viszonyokra (péld{kkal illusztr{lva).

Forrasztott (elektromos vezetékek forraszt{sa, tehermentesítése), hegesztett, ragasztott, tapasztott,

beolvaszt{sos, be{gyaz{sos, szegecselt, sajtol{sos, befeszítéses és bepattintós kötés. Külön kiemelve az

elektronikai technológi{ban haszn{lt kötések. Finommechanikai egyenes, gördülő és rugalmas vezetékek.

Maxwell-elv. Az akad{s jelensége, oka, konstrukciós lehetőségek. Kialakít{si elvek. Finommechanikai

csap{gyaz{sok {ltal{nos jellemzői és követelményei. A finommechanikai csúszócsap{gy. Vízszintes és

függőleges csúcs{gyaz{sok, és azok tulajdons{gai. Rugalmas elemmel megoldott csap{gyaz{sok.

M{gnesesen tehermentesítet csap{gyaz{s. Él{gyaz{s. A Hertz feszültségre történő méretezés. Hajtórugók,

h{zba épített rugók. Teljes és részleges akad{lyoz{sok egyenes és forgó mozg{s esetén.. Az akad{lyoz{s

jós{gi foka. Csillapítók és fékek. Finommechanikai fogaz{sok. Órafogaz{s. Jellegzetes fogaskerekes

hajtóművek. Csigahajt{s. Bolygóműves hajt{sok. Ciklo- és. hull{mhajtóművek. Dörzshajt{sok.

Húzóelemes hajt{sok. Karos és bütykös mozgat{sok. Finommechanikai tengelykapcsolók. Sk{la és mutató

elemek, finombe{llít{s (jusztíroz{s).

Petrik: Finommechanika (Bp MK 1974).

Siegfried Hildebrand: Finommechanikai építőelemek (Bp. MK 1970).

W. Krause: Konstruktionselemente der Feinmechanik (Carl Hanser Verlag 2002).

W. Krause: Gerätekonstruktion (Carl Hanser Verlag 2000).

Dr. B{r{ny N{ndor: Finommechanikai Kézikönyv (Bp. MK 1974).

39

BMEGEENATMH - HŐTAN

Előadó: Dr. Gróf Gyula


Ek: BMETE90AX02 vagy BMEGETE90AX26

Termodinamikai fogalmak (rendszer, {llapotjelző, {llapotv{ltoz{s, {llapotegyenlet stb.) megismertetése. A

termodinamika nulladik, első és m{sodik főtételének megismerése és alkalmaz{sa. A gépekben és

berendezésekben lej{tszódó energia{talakít{si folyamatokban a g{zok és folyadékok {llapotv{ltoz{s{nak,

az energia transzportj{nak (munka, hő) sz{mít{sa. Az energia{talakít{s alapvető körfolyamatainak

megismerése.

Környey Tam{s: Termodinamika egyetemi jegyzet (megjelenés előtt)

A tanszéki honlapról letölthető segédanyagok, példat{r. www.energia.bme.hu

BMEGE[TAM21 - [RAML[STAN I.

Előadó: Dr. Lajos Tam{s



A tant{rgyban tanul{sa sor{n a hallgatók elsaj{títj{k a cseppfolyós és légnemű közegek {raml{s{val, és

ennek megismerésével, leír{s{val kapcsolatos alapvető ismereteket. Ezekre az ismeretekre építve a

tant{rgy bevezeti a hallgatókat közegek {raml{s{val kapcsolatos műszaki feladatok megold{s{ba.

Különös hangsúlyt kapnak az {raml{s mérésével, a berendezések hűtésével, csővezetékekben lévő

{raml{sok sz{mít{s{val kapcsolatos ismeretek. A hallgatók a félévközi z{rthelyiken és a vizsg{n az

ismeretek gyakorlati alkalmaz{s{ban szerzett j{rtass{gukról adnak sz{mot. Ezzel a hallgatókat

felkészítjük arra, hogy felismerjék a mérnöki alkotómunk{juk sor{n felmerülő {raml{stani problém{kat,

azok közül a leggyakrabban felmerülő, egyszerűbb feladatokat megoldj{k, és képesek legyenek az

elsaj{tított ismeretekre építve önképzéssel bonyolultabb feladatok megold{s{ra v{llalkozni.

Lajos Tam{s: Az {raml{stan alapjai

BMEVIAUA008 - ELEKTROMECHANIKA

Előadó: Dr. Nagy Istv{n



Szil{rd fizikai alapokon maradandó ismeretek közlése. A nem villamos mérnöki gyakorlatban is

felmerülő villamos, elektronikai feladatok megértéséhez és kezeléséhez nélkülözhetetlen alapok kiépítése.

Hídverés a nem villamos és a villamos mérnökök között. A tant{rgyon belül hangsúlyos részt képez az

”elektromechanikai {talakítók” rész. Transzform{tor. Szerkezeti felépítés. Működés. Helyettesítő v{zlat.

Vektor{bra. Üzemmódok: üresj{r{s, rövidz{rlat, p{rhuzamos üzem. Elektromechanikai {talakítók.

Rendszerezés, közös működési elv. Teljesítmény - méret kapcsolat. Forgó mező. Szinuszos légrés (fő)

mező, szórt mezők. Mechanikusan forgatott mező. Villamosan elő{llított forgó mező Aszinkron gépek.

Szerkezeti kialakít{sok. Működés. Szlip. Nyomaték - fordulatsz{m jelleggörbe. Motoros, gener{toros

üzem. Helyettesítő v{zlat. Teljesítmény-mérleg. Nyomaték, teljesítmény sz{mít{si módok. Kloss-formula.

Szinkron gépek. Szerkezeti felépítés. Működés. Helyettesítő v{zlat. Vektor{bra. Nyomaték-terhelési szög

kapcsolat. Egyen{ramú gépek. Működési elv. Mechanikus egyenir{nyít{s - kommut{tor. Szerkezeti

felépítés. Induk{lt feszültség. Nyomaték képzés. Motoros, gener{toros üzem. Teljesítmény-mérleg.

http://www.energia.bme.hu/

40

Különleges gépek. Szervomotorok. Léptető motorok. Line{ris motorok. Kefe nélküli egyen{ramú gépek.

Tachogener{torok. Szelszinek. Tranziens jelenségek. Egy és két energia t{rolós {ramkör tranziens

folyamatai egyen{ramú és szinuszos bemenő jelekre. Kezdeti feltételek. Bemenő jel nélküli és bemenő

(kényszer) jelre adott v{lasz. Egyszerűsített módszer egy energia t{rolós {ramkörre. [ltal{nosít{s.

Gyökök a komplex síkon. Pspice-program haszn{lata. Alkalmaz{sok: Biztons{gi riasztó {ramkör, autó,

légzs{k indító stb. Teljesítményelektronika. Elemek. Egyenir{nyít{s. V{ltakozó {ramú szaggatók. Egyen-

egyen konverterek. Inverterek: Feszültség-{ram inverterek. Energia{raml{s ir{nya. Négynegyedes

kapcsol{s. Alkalmaz{sok. Villamos hajt{sok. Aszinkron gépes hajt{s: Fordulatsz{m v{ltoztat{s: Forgórész

ellen{ll{ssal, pólussz{m v{ltoztat{ssal, kapocsfeszültséggel, t{pfrekvenci{val. Indít{si módok. Forg{s-

ir{ny v{ltoztat{s. Fékezés: gener{toros, dinamikus, ellen{ramú. Egyen{ramú gépes hajt{s: fordulatsz{m

v{ltoztat{s. Indít{s. Ir{nyv{lt{s. Fékezés.

Nagy I. (mk): Elektrotechnika Előad{si segédlet, Műegy. K., Bp., 1997

Nagy I. (mk): Elektrotechnika Példat{r, Műegy. K., Bp.

Nagy I. (mk): Elektrotechnika mérési útmutató, Műegy. K., Bp.

BMEGEMIAM04 - IR[NYÍT[STECHNIKA



Ek: BMEGEMIAM03

Az ir{nyít{s fogalma. Ir{nyít{si struktúr{k. Az önműködő szab{lyoz{s felépítése. Jel{tvitel az ir{nyít{si

rendszerben. A szab{lyoz{sokkal szemben t{masztott követelmények. Vizsg{lat az idő-, az oper{tor- és a

frekvenciatartom{nyban. Szab{lyoz{si tagok kapcsol{si módjai. Stabilit{svizsg{lat. A szab{lyoz{si kör

statikus viselkedése, alapjelkövetési és zavarelh{rít{si tulajdons{gai. Minőségi jellemzők az idő- és a

frekvenciatartom{nyban. A szab{lyoz{si kör méretezése. Soros (PID) és visszacsatol{sos kompenz{ció.

Szab{lyozók kísérleti be{llít{sa, Ziegler-Nichols módszer. Kaszk{dszab{lyoz{s. Tipikus nemlinearit{sok

hat{sa a line{risan tervezett szab{lyoz{si kör működésére. Folytonosidejű line{ris időinvari{ns (LTI)

rendszer Ir{nyíthatós{g, megfigyelhetőség. Pólus{thelyezés {llapotvisszacsatol{ssal. [llapotmegfigyelő

és tervezése. Az alapjel figyelembevétele. A mintavételes szab{lyoz{si kör felépítése, analízise- és

szintézise az idő-, az oper{tor- és a frekvenciatartom{nyban. A mintavételezési idő megv{laszt{sa.

Diszkrét pólus{thelyező (PID) kompenz{l{si algoritmusok. Méretezés véges be{ll{si időre. Digit{lis

szimul{ció.

Tusch{k Róbert: Szab{lyoz{stechnika. Műegyetemi Kiadó, 55020


BMEGEFOAMS1 - SZENZORTECHNIKA

Előadó: Halas J{nos



A mechatronik{ban leggyakrabban haszn{latos szenzorok megismerése. A t{rgy teljesítése ut{n a

hallgatók képesek lesznek a mechatronikai rendszerekben előforduló szenzorok felismerésére és

azonosít{s{ra, felügyeletére és karbantart{s{ra.

T. Fukuda and W. Menz: Handbook of sensors and actuators, (Elsevier 1998).

Lambert Miklós: Mérőérzékelők (Integra-projekt Kft., Bp. 1993).

41

Hahn-Hars{nyi-Lepsényi-Mizsei: Érzékelők és beavatkozók (Műegyetem kiadó, 1999).

H. Schaumberg: Sensoren (B. G. Teubner, Stuttgart, 1992)

H.-R. Tränkler-E. Obermeier: Sensortechnik (Springer 1998)

BMEGEFOAMV1 - MIKROVEZÉRLŐK ALKALMAZ[SA



Ek: BMEVIAUA010

A korszerű mérés, készüléktervezés ma m{r nem lehetséges sz{mítógépes vezérlés, szab{lyoz{s nélkül,

azonban nem miden alkalmaz{s igényli a nagygépes rendszereket, és ilyenkor kell előnyben részesíteni a

mikrokontrollereket. Ezek az egy chip-es mikrosz{mítógépek olcsók, rendkívül nagy a v{ltozatoss{guk,

szinte minden beépített vezérlő, ir{nyító egységhez lehet olyan v{ltozatot tal{lni, amelyik optim{lisan

illeszkedik az adott feladathoz. Ezek megismerését, alkalmaz{sainak lehetőségét mutatja be a t{rgy, és

képessé teszi a hallgatókat kisebb feladatok ön{lló megold{s{ra.

Dr Madar{sz L{szló: A PIC16C mikrovezérlők (Kecskemét, Kecskeméti főiskola, 2000)

Microchip oktatóanyag (www.microchip.com)

Vörös Tam{s: Mikrokontrollerek a gyakorlatban (R{diótechnika évkönyv, 2005)

Kónya L{szló: Mikrovezérlők alakalmaz{stechnik{ja, (Budapest, ChipCAD Kft. 2000)

BMEVIAUA009 - ANALÓG ELEKTRONIKA

Előadó: Dr. Sütő Zolt{n



A t{rgy célja olyan szintű elektronikai ismeretek nyújt{sa, hogy a hallgató a tanultak alapj{n képes legyen

mikroelektronikai eszközöket alkalmazó rendszerek megismerésére műszaki leír{s, működő berendezés

alapj{n, tov{bb{ elektronikus berendezések specifik{l{s{ra, funkcion{lis bevizsg{l{s{ra, elsősorban

vegyes szakképzettségű munkacsoportban. Az elektronika helye a gépészeti konstrukciókban: érzékelés,

erősítés, jel{talakít{s, működtetés. Előnyök. Eszközök: line{ris elemek, nemline{ris elemek, érzékelők,

integr{lt {ramkörök. Félvezetők fogalma, a jelenségek v{zlatos ismertetése. Rétegdióda, Zener dióda,

fotodióda. Bipol{ris tranzisztor. kisjelű helyettesítő kapcsol{s, h – paraméterek. FET tranzisztorok, g –

paraméterek. Erősítők oszt{lyoz{sa. Négypólusok. Kisjelű erősítők jellemzése: impedanci{k és valamelyik

{tviteli tényező, helyettesítő kapcsol{sok. Földelt emitteres erősítő, földelt source erősítő: munkapont

be{llít{s, helyettesítő kapcsol{s. Erősítés értéke, impedanci{k. Földelt kollektoros (emitterkövető) és közös

drain (source follower) erősítők. Differenci{lerősítő. Alkalmaz{sok. Terhelt erősítő {tviteli tényezője,

illesztés. Néh{ny többfokozatú erősítőkapcsol{s. Visszacsatol{s: eredő {tviteli függvény, hat{resetek.

Soros és p{rhuzamos visszacsatol{s, feszültség és {ram visszacsatol{s. Bode diagrammok haszn{lata.

Működés, kapcsol{si idők, disszip{ció. Az analóg kapcsoló (CMOS switch) felépítése, működése. Integr{lt

{ramköri technológia. [ltal{nos célú és alkalmaz{sorient{lt integr{lt {ramkörök. A műveleti erősítő

tulajdons{gai, tipikus paramétereik, Az ide{lis műveleti erősítő. Invert{ló és nem invert{ló erősítők,

virtu{lis földpont. Összeadó / kivonó {ramkör. Integr{ló és differenci{ló kapcsol{s. PID szab{lyozó.

Fotorezisztor, LED, fotodióda, fototranzisztor. Optoizol{tor. Szigetelt analóg jel{tvitel. Feladatuk,

oszt{lyoz{suk. Passzív szűrők, aktív szűrők. Modul{ció, demodul{ció: AM, FM. Oldals{vok. R{dió és TV

működése. A frekvenciaspektrum felhaszn{l{sa. Felépítés. Kapacitív és bemenetű induktív szűrő.

Stabiliz{torok, védelmek. DC -DC konverterek: Feszültségcsökkentő, feszültségnövelő és polarit{sv{ltó

kapcsol{s. Konverterek szab{lyoz{sa

http://www.microchip.com/

42

Nagy I. (mk): Elektrotechnika Előad{si segédlet 9. fejezet I.-II. rész.

Műegyetemi Kiadó Bp. 1997. 10024. sz.

Nagy I. (mk): Elektrotechnika Példat{r 13-15. fejezet: Analóg elektronika. 541079. sz.

Műegyetemi Kiadó Bp. 1995., 45022. sz.

BMEGEFOAMM1 - MECHATRONIKA I.




A t{rgy szakhoz való kapcsolód{sa értelemszerű. Az első része analízis, a m{sodik szintézis jellegű. A

tant{rgy bemutatja a matematikai modellezésének fontoss{g{t önműködő, szab{lyozott mechatronikai

rendszerek tervezésében és működtetésében. Felsorolja a modellek megalkot{s{nak módszereit, a

villamos és gépész szakterületek sz{m{ra egyar{nt haszn{lható h{lózatelméleti módszerre alapozva.

Ismerteti a modellek típusait, alkalmazhatós{gukat, a v{ltozókat, a modellezés aktív és passzív

elemkészletét, az energia-{talakítókat, az impedancia módszert, az egyenlet felír{s módszereit.

Huba A.: Mechatronikai rendszerek (elektronikus előad{si és gyakorlati segédanyag)

Roddeck: Einführung in die Mechatronik. Teubner Verlag 1997.

Isermann: Mechatronische Systeme. Springer, 2002.

BMEGEFOAMA1 - AKTU[TORTECHNIKA




A mechatronikai rendszerekben leggyakrabban előforduló aktu{torok működésének és tulajdons{gainak

megismerése. A t{rgy elvégzése ut{n a hallgatók képesek lesznek a különféle aktu{torok azonosít{s{ra,

üzemeltetésére és karbantart{s{ra.

T. Fukuda and W. Menz: Handbook of sensors and actuators, (Elsevier 1998).

Janocha: Aktoren (Springer Verlag, 1998).

Helmut Moczala: Törpe villamos motorok és alkalmaz{saik (Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1984)

Denny K. Miu: Mechatronics (Springer Verlag, 1992)

Werner Roddeck: Einführung in die Mechatronik, (B. G. Teubner Stuttgart, 1997)

BMEGERIAM6S - SZ[MÍTÓGÉPES IR[NYÍT[S

Előadó: Dr. Lipovszki György


Ek: BMEGEMIAM04 vagy BMEGERIA35I vagy BMEGEMIAM5I vagy BMEGEMIAGE1

Sz{mítógépes mérésadatgyűjtő/beavatkozó rendszerek jelfolyamat{nak megismerése. A jeleket érő zavaró

hat{sok és azok elh{rít{s{nak módja (elektronikus {rnyékol{sok, digit{lis szűrések). Analóg-digit{lis és

digit{lis-analóg {talakító berendezések működése. Mintavételes ir{nyít{si algoritmusok leír{s{nak

eszköze a Z-transzform{ció és speci{lis mintavételes ir{nyít{si algoritmusok megismerése.


43

BMEGT20AT02 - MINŐSÉGBIZTOSÍT[S (TQM)

Előadó: Dr. Kövesi J{nos, Dr. Top{r József

F, 2 kp, ma, ta, 2 ko (2 ea, 0 gy, 0 lab)

Ek: BMEGT20A001

A minőségmenedzsment fejlődésének fontosabb szakaszai és jellemzői. A v{llalati minőségügyi

rendszerek alapjai (ISO 9000:2000). A Total Quality Management alapelveinek és módszereinek

{ttekintése. A TQM és ISO rendszerek bevezetési módszerei és tapasztalatai. A minőségmenedzsment

rendszerek értékelésének lehetőségei. Minőségi díj modellek.

Top{r J.: Minőségmenedzsment alapjai

A.R.Tenner-I.J.Toro: Teljes körű minőségmenedzsment TQM 4. kiad{s, 2005.

MSZ EN ISO 9001:2001 Minőségir{nyít{si Rendszerek – Követelmények, 2001.

Top{r J.: A minőségmenedzsment-rendszerek fejlődésének néh{ny jellemzője a

hazai v{llalkoz{sokn{l

Aj{nlott irodalom: oktatók javaslata szerint

BMEGEFOAMM2 - MECHATRONIKA II.



Ek: BMEGEFOAMM1

A Mechatronika I. révén elsaj{tított eszközkészlet alkalmaz{s{val, és a legfontosabb mechatronikai

részegységek dinamikai modelljének ismeretével szab{lyozott mechatronikai rendszerek tervezése. A

szab{lyoz{s dinamikai szimul{ciója és optimaliz{l{sa. [llapotszab{lyoz{s alapjai. Sz{mítógéppel

ir{nyított rendszerek eszközt{ra. Diszkrét szab{lyoz{sok alapjainak megismerése.

Cs{ki-Bars: Automatika. Tankönyvkiadó, 1986.

Kuo: Önműködő szab{lyozó rendszerek. Műszaki K. 1979.


BMEGERIAM6J - JELFELDOLGOZ[S



Ek: BMEGEMIAMG1

Zajokkal terhelt digit{lis mérőberendezéssel mért jelek inform{ciótartalm{nak meg{llapít{sa. A digit{lis

szűrés alapjai, különböző digit{lis szűrő típusok felépítése és alapvető tulajdons{gai. Frekvencia

tartom{nybeli tulajdons{gok leír{sa digit{lis szűrőknél – diszkrét Fourier transzform{ció, gyors Fourier

transzform{ció, teljesítmény spektrum. Jelszűrésnél alkalmazott digit{lis szűrési ablakok típusai és

tulajdons{gai.

A tanszék honlapj{ról letölthető jegyzetek, előad{sv{zlatok, példaprogramok.

44

BMEGERIAM4S - INFORMATIKA SZIGORLAT (V[LASZTHATÓ)

Ek: A szigorlathoz előírt feltételek szerint

BMEGEMMAGM0 - MECHANIKA SZIGORLAT (V[LASZTHATÓ)

Ek: BMEGEMMAGM4, a szigorlathoz előírt feltételek szerint

BMETE90AX23 - MATEMATIKA SZIGORLAT


BMEVIAUA011 - ELEKTROTECHNIKA SZIGORLAT (V[LASZTHATÓ)


BMEGEMMAGM5 - VEM ALAPJAI



Ek: BMEGEMMAGM4

A módszer története, szerepe a mérnöki sz{mít{sokban. Alapfogalmak: elem, csomópont,

formafüggvények, anyagtípusok. Statikai és saj{trezgés analízis. Programrendszerek.

Síkbeli húzott rúdelem (TRUSS2D). Egyenes gerenda elem (BEAM1D). Síkbeli gerenda elem (BEAM2D).

Rugalmass{gtani síkfeladatok és elemtípusaik. Kinematikai és dinamikai peremfeltételek. Terhelési

esetek. Modellezési péld{k, fog{sok. Szimmetrikus szerkezetek.

Rugalmas rúdszerkezetek saj{trezgés analízise. Tömegm{trixok. Modellezési péld{k, fog{sok.

Mechanika mérnököknek. Modellalkot{s. Szerk. M. Csizmadia B., N{ndori E., Nemzeti Tankönyvkiadó,

2003

Ross, C.T.F.: Finite Element Methods in Engineering Science. Ellis Horwood, 1990.

Ross, C.T.F.: Finite Element Programs for Structural Vibrations. Springer, 1991.

Tanszéki kiad{sú példat{r és feladat gyűjtemény.

BMEGEMTA411 - MUNKAVÉDELEM

Felelős: Dr. Berecz Tibor

a, 0 kp, ma, os + ta, 0 ko (0 ea, 0 gy, 0 lab)

Ek: -

A tant{rgy felkészíti a gépészmérnök hallgatókat azoknak a munkavédelmi és biztons{gtechnikai

feladatoknak a megold{s{ra, amelyek tipikusak a mérnöki munkakörökben, és amelyek a kötelezettségeik

körébe tartoznak.

Bagi Istv{n: Munkavédelmi ismeretek (elektronikus jegyzet).

Munkavédelmi norm{k (a norm{k v{ltoz{s{hoz igazodó sillabuszok)

Szabv{nyosít{si, minőségügyi és termékfelelősségi norm{k.

Elekrtonikus anyagok: www.mtt.bme.hu

http://www.mtt.bme.hu/

45

BMEGEFOAME2 - VEM MECHATRONIKAI ALKALMAZ[SA



Ek: BMEGEMMAGM5 vagy BMEGEGEA3CD vagy BMEGEFOAMS1

Az ANSYS program megismerése és alkalmaz{sa összetett mechatronikai feladat tervezéséhez. A

programot részben a tervezendő berendezés szil{rds{gi méretezéseihez, részben a dinamikai

vizsg{latokhoz alkalmazz{k.

ANSYS Inc.: Multiphysics Simulation for MEMS (Micro Electro Mechanics Systems)

Huba A.: Mechatronikai rendszerek (elektronikus előad{si és gyakorlati segédanyag)

Roddeck: Einführung in die Mechatronik. Teubner Verlag 1997.


BMEGEFOAMF2 - FINOMMECHANIKAI SZERKEZETEK

Előadó: Dr. Samu Kriszti{n


EK: BMEGEFOAMF1

A finommechanikai műszerszintézis alapjai. Finommechanikai rendszerek felépítése finommechanikai

elemekből. Precíziós vezetékrendszerek, nm-es felold{sú pozícion{lók, súrlód{smentes, illetve igen kis

súrlód{ssal megvalósított rendszerek. Műszerek csap{gyaz{sa, speci{lis és precíziós csap{gyak

Mérőműszer hajt{sok. Extrém nagy {ttételű és jó hat{sfokú finommechanikai hajtóművek. Rögzítések,

fékek, többkoordin{t{s finombe{llító rendszerek.

Werner Krause: Gerätekonstruktion, Hanser, 2000. ISBN 3 446 19608 0

BMEGERIAM6D - DIGIT[LIS SZAB[LYOZ[S



Ek: BMEGERIA35I vagy BMEGEMIAM5I vagy BMEGEMIAM04

Szab{lyoz{si körök vizsg{lat{ra alkalmas matematikai és szimul{ciós programok. [llapottér modellek a

szab{lyoz{selméletben. Szab{lyozók tervezése {llapot-visszacsatol{ssal. Nemline{ris elemet tartalmazó

szab{lyoz{sok. Többhurkos és hierarchikus szab{lyoz{sok. Stabilit{svizsg{lati módszerek. Identifik{ció

idő- és frekvenciatartom{nyban. Szab{lyozótervezési és -behangol{si módszerek. Fuzzy szab{lyalapú

rendszerek. Neur{lis h{lók. Genetikus algoritmusok. Soft Computing módszerek szab{lyoz{stechnikai

alkalmaz{sa. Adaptív rendszerek.

Dr. Kov{cs Jenő: Digit{lis szab{lyoz{sok elmélete, elektronikus egyetemi jegyzet

Dr. Lantos Béla: Ir{nyít{si rendszerek elmélete és tervezése I., Akadémiai Kiadó


46

BMEVIAUA016 - MOZG[SSZAB[LYOZ[S



Ek: BMEVIAUA008, BMEGERIA35I vagy BMEGEMIAM5I vagy BMEGEMIAM04

A t{rgy célja, hogy a hallgatók megfelelő gyakorlatot szerezzenek szersz{mgépek, robotok és m{s

szervorendszerek villamos hajt{sainak, kiv{laszt{s{ban, üzembe helyezésében és üzemeltetésében.

Mindezek elsaj{tít{s{hoz a hallgatók megismerkednek az alapvető mozg{sszab{lyoz{si elvekkel, a

megvalósít{shoz szükséges sz{mít{stechnikai, elektronikai és teljesítményelektronikai eszközökkel,

valamint mérések elvégzéséhez szükséges mérőműszerek; az érzékelők működésével, azok alkalmaz{si

lehetőségeivel.

Hal{sz S. Villamos Hajt{sok, Tankönyvkiadó, 2001.

Hal{sz S.: Automatiz{lt villamos hajt{sok, Tankönyvkiadó, 1989

Ned Mohan.: Electric Dirves, an Integrated approach, MNPERE 2001

BMEGEFOAMM3 - MECHATRONIKA PROJEKT



Ek: BMEGEMMAGM5 vagy BMEGEGEA3CD vagy BMEGEFOAMS1

A Mechatronika I. c. tant{rgy elméleti ismereteinek megértését és elmélyítését célozza a projekt feladat.

Ennek sor{n a cél többféle fizikai rendszerből {lló, összetett szab{lyozott szakasz dinamikai modelljének

megalkot{sa, és a rendszer digit{lis szimul{ciója annak érdekében, hogy az egyes összetevők rendszerre

gyakorolt hat{s{t a hallgatók megismerjék.

Szabó (szerk.): Gépészeti rendszertechnika, MK

Petrik-Huba-Sz{sz: Rendszertechnika, TK 1986.

Huba: Mechatronikai rendszerek, Elektronikus oktat{si segédlet

Isermann: Mechatronische Systeme, Hanser, 2001

BMEGEGTAM61 - NEUR[LIS H[LÓK ÉS FUZZY RENDSZEREK

Előadó: Dr. Monostori L{szló


Ek: -

A mesterséges neur{lis h{lók és fuzzy rendszerek fogalomkörének ismertetése, az alapvető modellek

bemutat{sa, figyelembe véve a bonyolult gépipari rendszerek különböző szintjeinek az inform{ció

form{j{ban, mértékében és bonyolults{g{ban, valamint a megkív{nt v{laszidőben mutatkozó eltérő

jellegét. A szubszimbolikus megközelítésen túlmenően hibrid megold{sok is bemutat{sra kerülnek.


47

BMEGEMIAMG2 - SZERVOPNEUMATIKA

Előadó: Dr. Szabó Tibor

f, 3 kp, ma, an, os, 2 ko (0 ea, 0 gy, 2 lab)

Ek: -

A pozíció szab{lyoz{s célj{ra alkalmazott konvencion{lis és nem fix értékű szab{lyoz{sok ismerete.

Korszerű szervo-pneumatikus és elektro-pneumatikus energia{tviteli és ir{nyítórendszerek működésének

megismerése laboratóriumi körülmények között. A programozható logikai vezérlők (PLC-k) speci{lis

funkcióinak megismerése (AD/DA konverzió, TCP/IP kommunik{ció), programoz{s{nak alkalmazói

szintű elsaj{tít{sa. Készség a szervo-pneumatikus pozícion{ló rendszer alkalmaz{s{ra és programoz{s{ra

a FESTO DIDACTIC oktat{si rendszere segítségével.

Ajtonyi-Gyuricza: Programozható ir{nyítóberendezések, h{lózatok és rendszerek, Műszaki Könyvkiadó,

2002. Bp.

BMEGEMTAM01 - PRECÍZIÓS TECHNOLÓGI[K

Előadó: Dr. Dobr{nszky J{nos


Ek: BMEGEMTAMT1

Bevezetés. Alaklebontó és felépítő gy{rt{si elj{r{sok. Alakm{sol{s és alakgener{l{si technológi{k. NS és

NNS („Net Shape”, „Near Net Shape”) kész vagy közel kész alkatrészgy{rt{si módszerek, technológi{k.

Precíziós öntvénygy{rt{s (keramikus form{z{s, sajtolóöntés, tixoelj{r{sok, precíziós öntés, nyom{sos

öntés, stb.) Lemezmegmunk{l{s (kiv{g{s/finomkiv{g{s, mélyhúz{s, hajlít{s, stb.), nagysorozatú és

rugalmas gy{rtórendszerek). Finomlemezek megmunk{l{sa. (Szikra forg{csol{s, vízsugaras-plazma-,

lézeres v{g{s, stb.). Porkoh{szat (fémek, ker{mi{k). Technológiai lehetőségek és korl{tok, egyedi

lehetőségek a tulajdons{gok befoly{sol{s{ra. Térfogatalakít{si elj{r{sok (fejezés, előre-, h{tra-, radi{lis

folyat{s stb.) Megmunk{l{s forgó szersz{mokkal (fémnyom{s, t{molygó alakít{s, kereszthengerlés,

körkov{csol{s, stb.). Alkatrészek tulajdons{gait befoly{soló, szil{rds{gnövelő elj{r{sok, hőkezelések,

felületkezelési elj{r{sok. Mikrohegesztés, forraszt{s, ragaszt{s. Különleges (elektromos, m{gneses stb.

jellemzőjű) mechatronikai anyagok és kompozitok megmunk{l{sa.

Oktat{si segédletek: www.mtt.bme.hu honlapon

Bar{nszky-Jób Imre (szerk.): Hegesztési kézikönyv. (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1985.)

Artinger I., Csikós G., Kr{llics Gy., Németh [., Palot{s B.: Fémek és ker{mi{k technológi{ja. Műegyetemi

Kiadó, Budapest 1997.

A. J. Clegg: Precision casting processes. Pergamon Press, 1991.

Az előadók {ltal megadott publik{ciók.

BMEGEMTAMMA - M[GNESES ANYAGOK

Előadó: Dr. Mész{ros Istv{n


Ek: -

A tant{rgy oktat{s{nak célja gyakorlat orient{lt, {ttekintő ismeretanyag ad{sa az elektronikai - villamos-

és energetikai ipar m{gneses anyagairól, alkalmaz{si lehetőségeiről, vizsg{lati- és minősítési

módszereiről.

Proh{szka: Bevezetés az anyagtudom{nyba I. (Egyetemi tankönyv)

48

Ginsztler-Hidasi-Dévényi: Alkalmazott anyagtudom{ny (Egyetemi tankönyv, Műegyetemi Kiadó 2000.)

W .D. Callister: Materials science and engineering. J. Wiley 1994. London

S. Chikazumi - S. H. Charap: Physics of magnetism. J. Wiley 1966. N.Y.

R. A. McCurrie: Ferromagnetic materials strukture and properties. Academic Press 1994. London

W. v. Münch: Werkstoffe der Elektrotechnik. B.G. Teubner, 1989. Stuttgart

BMEGEFOAT05 - MIKROELEKTRO-MECHANIKAI RENDSZEREK

Előadó: Dr. Halmai Attila


Ek: -

Bevezetés. A kis méretek hat{sa, péld{k bemutat{sa. Elméleti alapok. A mikroelektromechanikai

rendszereknél haszn{latos effektusok {ttekintése és jellemzői. A mikroelektromechanikai rendszereknél

haszn{latos anyagok és anyagtulajdons{gok {ttekintése. A szilícium egykrist{ly elő{llít{sa, az ehhez

szükséges technológi{k {ttekintése. A CVD és PVD technológi{k. Litogr{fiai elj{r{sok. Kémia marat{si

elj{r{sok. Fizikai marat{si elj{r{sok. Dot{l{si elj{r{sok (diffúzió, ionimplant{ció). Röntgen litogr{fia

(LIGA-technika). Különböző mikrorendszerek bemutat{sa, tervezési szempontjai. A csatolt rendszerek

dinamikai modellezése. A mikrorendszerek funkcion{lis és formai elemkészlete. A mikrorendszerek

szerelése, rendszerintegr{ció.

Gerlach-Dötzel: Grundlagen der Mikrosystemtechnik, Hanser 1997.

Brück-Rizvi-Schmidt: Angewandte Mikrotechnik, Hanser 2001.

Gardner, Varadan, Awadelkarim: Microsensors, MEMS and Smart Devices. Wiley, 2002.

Halmai A.: MEMS előad{sv{zlat.

BMEGEMIA4SD – SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉS


Egy a szakir{nyhoz kapcsolódó szakdolgozat kidolgoz{sa.

BMEGEMIAMMT-MECHATRONIKAI TERVEZÉS



Ek: -

3 dimenziós modellezés és megjelenítés. Sz{mítógéppel segített gépészeti tervezés: CAD, végeselemes

ellenőrzés. A különböző programok összekapcsol{s{nak kérdései. Villamos {ramkörök tervezésére és

szimul{ciój{ra alkalmazható programok. (Analóg és digit{lis {ramkörök, sorrendi és kombin{ciós

h{lózatok.) Nyomtatott {ramkörök sz{mítógépes tervezése. Szimbolikus és numerikus alapú programok a

mechatronikai tervezés sor{n felmerülő matematikai problém{k megold{s{ra. Összetett, kapcsolt

rendszerek modellezése és szimul{ciós eszközei (Modelica).

A félév sor{n kiadott elektronikus és nyomtatott anyagok.

A v{lasztott feladathoz kapcsolódó szakirodalom.

49

BMEGEMIAMIM – INTELLIGENS MECHATRONIKAI BERENDSZÉSEK



Ek: -

A kommunik{ció fogalma és form{i. Intelligens tér fogalma. Intelligens tér felruh{z{sa érzelmekkel.

Érzelmek matematikai leír{s{nak alapjai. Érzelmek leír{s{nak összetettebb matematikai eszközei.

Elosztott intelligenci{jú rendszerek. Motion capture ruh{k és azok kalibr{l{si és programoz{si kérdései.

Eto-kommunik{ció alapjai. Eto-kommunik{ció a gyakorlatban. Kognitív kommunik{ciós csatorn{k. 3D

beviteli eszközök ismertetése. Mintapéld{k

A félév sor{n kiadott elektronikus és nyomtatott anyagok.

A v{lasztott feladathoz kapcsolódó szakirodalom.

BMEVIHVJV71 – AZ OPTIKAI H[LÓZATOK ALAPJAI

Előadó: Gerh{tné Udvary Eszter


Ek: -

Az optikai t{vközlés terén részletes ismeretekkel nem rendelkező hallgatók is elsaj{títhass{k az optikai

h{lózatok alapjait. A t{rgy az optikai h{lózatok és optikai jelfeldolgoz{s rendszereiről, elemeiről ad

{ttekintést.

Előad{sok fóli{i (elérhető a tant{rgy weboldal{ról)

elektronikus jegyzet (elérhető a tant{rgy weboldal{ról)

Rajiv Ramaswami, Kumar N. Sivarajan: Optical Networks – A practical perspective,

Morgan Kaufmann Publishers, USA, 2002

Amnon Yariv: Optical Electronics in Modern Communications

Oxford University Press, 1997

BMEVIHVJV32 – ELEKTRONIKUS ORVOSI MŰSZEREK

Előadó: Dr. Jobb{gy [kos


Ek: -

Az elektronikus orvosi műszerekben alkalmazott tipikus hardver egységek és jelfeldolgozó algoritmusok

bemutat{sa. Az EKG, EEG és a mandzsett{t haszn{ló indirekt vérnyom{smérő készülékek részletes

ismertetése. Valós (a hallgatókról felvett) fiziológiai eredetű jeleket feldolgozó algoritmus elkészítése

MATLAB környezetben

BMEVIIIA063 – ORVOSI KÉPALKOT[S

Előadó: Dr. Vajda Ferenc

50


Ek: -

A t{rgy célja, hogy bemutassa az orvosi diagnosztika fontosabb képalkotó elj{r{sait, az ehhez szükséges

alapvető képfeldolgoz{si, lényeg-kiemelési, inform{ció-elő{llít{si és megjelenítési módszereket, valamint

a kapcsolódó informatikai rendszerek működését.

Az előad{shoz kapcsolódó fóli{k letölthetők a t{rgy honlapj{ról

John C. Russ: The Image Processing Handbook (CRC Press, ISBN: 978-1-4398-4045-0)

Paul Suetens: Fundamentals of Medical Imaging (Cambridge University Press, ISBN: 0-521-80362-4)

BMEVIVEAV74 – LÉPTETŐMOTOROS HAJT[SOK

Előadó: Dr. Sz{mel L{szló


Ek: -

A léptetőmotorok felépítése, vezérlése és szab{lyoz{sa, működésének és nyomatékképzésének

t{rgyal{smódja a szok{sos villamos gépekétől eltérő. A tant{rgy célja a léptetőmotorok és léptetőmotoros

hajt{sok sokféleségének megismertetése, néh{ny konkrét alkalmaz{si példa bemutat{sa.

Schmidt I., Vincze Gyné., Veszprémi K.: Villamos szervo- és robothajt{sok.

Műegyetemi kiadó 2000. ISBN 963 420 642 5.

BMEVIAUA047 – PROGRAMOZHATÓ [RAMKÖRÖK



Ek: -

Digit{lis technikai alapok (kombin{ciós és sorrendi h{lózatok, kódol{s). Digit{lis elektronika: tranzisztorok felépítése,

működése, karakterisztik{i. Digit{lis IC-k villamos tulajdons{gai (jelszintek, {tviteli karakterisztika, zavarok hat{sa,

jelterjedési idő, disszip{ció, fan-out, t{pfeszültség, stb.). [ramköri logik{k (bipol{ris, MOS, CMOS).

Dr. Glöckner György: Digit{lis technika, digit{lis elektronika (letölthető elektronikus jegyzet) II. része

Dr. Glöckner György: Mikrosz{mítógépek (letölthető elektronikus jegyzet) megfelelő fejezetei

G{l Tibor: Digit{lis rendszerek I-II.

BMEGEFOAMO3 - OPTIKAI MÉRÉSTECHNIKA



Ek: BMEGEFOAMG3

A hossz- és szögmérés technik{ban a legnagyobb mérési pontoss{got és az érintésmentes mérést optikai

műszerekkel lehet elérni. A tant{rgy az optikai mérőműszerek alapvető optikai sug{rmeneteit,

hibaelemzését, a műszerek jusztíroz{s{t ismerteti. T{rgyalja a mérőmikroszkópok, mérőt{vcsövek,

endoszkópok, képalkotó mérőműszerek és optoelektronikai műszerek felépítését és méréstechnikai

jellemzőit.

51

[brah{m: Optika, McGraw Hill 1998

BMEGEFOAMO6 - OPTIKAI RENDSZEREK TERVEZÉSE



Ek: -

Geometriai és hull{moptikai alapismeretek. Képalkotó optikai rendszerek alapelvei. Harmadrendű hiba

elmélet. Nyers rendszerek felvételének módszerei. Ismertebb tervező szoftverek működése.

Finomkorrekciós módszerek.


BMEGEFOAMO2 - OPTOMECHATRONIKA II.



Ek: BMEGEFOAMO1

Fényforr{sok. Lézerek. Detektorok. CCD videó kamer{k. Sz{loptik{k. Optikai inform{ció tov{bbít{s.

Megjelenítők (CRT, LCD). Az emberi szem. Radiometria és kolorimetria. A képfeldolgoz{s alapjai.


BMEGEFOAMO4 - SZÍNTAN

Előadó: Dr. Wenzel Kl{ra


Ek: -

A színek a színes termékek minőség jellemzésében, a színes inform{ciók feldolgoz{s{ban és az esztétikai

élmény kialakul{s{ban egyar{nt fontosak. A tant{rgy keretében ismertetjük a színl{t{s és a színtévesztés

kérdéseit, az ipari termékek színének megvalósít{si és mérési módszereit, a színes nyomdai technik{kat és

a megvil{gít{s megtervezésének kérdéseit a helyes színhat{s elérése szempontj{ból

Luk{cs Gyula: Színmérés, MK 1988

Nemcsics Antal: Színdinamika, MK 1991


A tanszéki honlapon tal{lható előad{sv{zlatok

BMEGEFOAMM4 - MECHATRONIKA PROJEKT

Előadó: Dr. Antal [kos


Ek: BMEGEFOAMG3

Egy a szakir{nyhoz kapcsolódó komplex feladat kidolgoz{sa.

52

BMEGEFOAMO9 - ALKALMAZOTT LÉZERTECHNIKA

Előadó: Dr. Lőrincz Emőke

f, 3 kp, ma, ta+os, 3 ko (2 ea, 0 gy, 1 lab)

Ek: -

Fény és anyag kölcsönhat{sa, vonalkiszélesedési jelenségek. Atomok, molekul{k és szil{rd testek

lehetséges {llapotai, az energiaszintek betöltöttsége termikus egyensúlyban. az elektrom{gneses módus

fogalma, módussűrűség h{romdimenziós üregben. Spont{n emisszió, abszorpció és induk{lt emisszió.

Homogén és inhomogén vonalkiszélesedés természetes vonalszélesség, ütközési kiszélesedés. Doppler-

kiszélesedés. Koherens optikai erősítő létrehoz{sa. 3 és 4 nívós gerjesztési modellek. Az erősítés telítődése.

A teljes erősítés meghat{roz{sa homogén kiszélesedés esetén két hat{resetben: kis fluxus-sűrűségnél

(line{ris-kis jelű erősítés) és a telítődési értéket meghaladó esetben. Inhomogén és homogén erősítésű

közegek eltérő telítődési tulajdons{gai. Folyamatos és impulzusban való lézerműködés küszöb- és

f{zisfeltétel. Az optikai rezon{tor (passzív rezon{tor) jellemzői, a módusok élettartam{nak (a módusok

s{vszélességének) és a módusok frekvenciat{vols{g{nak meghat{roz{sa. A küszöbinverziósűrűség

fogalma. A lézermódusok frekvenci{ja. Impulzus-lézerek létesítésének lehetséges módjai: erősítés

kapcsol{sa, Q-kapcsol{s, módus-csatol{s. A lézerfény spektr{lis tulajdons{gai. Több módusú működés

homogén ill. inhomogén esetben, Lamb-dip jelenség. Egymódusú működés létesítésének lehetőségei. Elvi

s{vszélesség és a gyakorlatban fellépő s{vszélességnövelő jelenségek. S{vszélességcsökkentés aktív

stabiliz{l{ssal. Koherencia-tulajdons{gok. Időbeli koherencia és a s{vszélesség kapcsolata. Hagyom{nyos

fényforr{s és a lézerek koherenciahossza. Térbeli koherencia, lézernyal{b térbeli tulajdons{gai (Gauss-

nyal{b), divergencia fogalma. Lézertípusok. Szil{rdtest lézerek, g{zlézerek, festék- és kémiai lézerek,

félvezető lézerek. Lézernyal{b optika. A Gauss nyal{b fókusz{l{sa és újrafókusz{l{sa. Nyal{bt{gít{s és

nyal{bt{gító t{vcsövek. Technológiai lézerek alkalmaz{sa. A fény abszorbciója. Hővezetés. Felületkezelés.

Hegesztés lézerrel. V{g{s lézerrel. A lézerek méréstechnikai alkalmaz{sa. Interferométerek.

Hologrammok. Speckle interferencia. Optikai érzékelők lézerekhez. T{vols{gmérés. Lézerek az

orvostechnik{ban.

Sebészeti lézerek. szemészeti lézerek. Kozmetikai lézerek. Sz{loptikai lézerfény vezetés. Lézerek a

haditechnik{ban. Az SDI program lehetőségei és korl{tai. Légköri lézerfegyverek. Űrtechnikai

alkalmaz{sok. Lézerek a hírad{stechnik{ban. Légköri kommunik{ciós lehetőségek. Űrbéli

kommunik{ció lézerrel. Sz{loptik{s adat{tvitel. Integr{lt optika.

[brah{m (szerk.): Optika. Panem 1998. Budapest

BMEGEFOAMO5 - OPTOMECHATRONIKAI MŰSZEREK



Ek: -

A mechatronikai eszközökben az optika széleskörű alkalmaz{sra tal{l, mivel egyszerű, frapp{ns műszaki

megold{sokat tesz lehetővé és igen nagy inform{ció {tad{si sebességet biztosít. A tant{rgy az optikai

műszerelemek ismertetése ut{n gyakorlati alkalmaz{sokon (CCD kamer{k, automatikus

spektrofotométerek, ipari video-endoszkópok, CD írók és olvasók) keresztül t{rgyalja az

optomechatronikai rendszerek alapvető kérdéseit.


53

BMEGEFOAMK1 - KÉPFELDOLGOZ[S



Ek: -

A digit{lis képfeldolgoz{st az ipar széleskörűen alkalmazza, péld{ul mérőmikroszkópiai, tomogr{fiai és

hőkamera felvételek elemzésében, mezőgazdas{gi, meteorológiai és környezetvédelmi légi felvételek

elemzésében, űrkutat{si hamisszínes képek méréstechnikai felhaszn{l{s{ban, 3 D felvételek

feldolgoz{s{ban. A széleskörű ipari alkalmaz{s szükségessé teszi, hogy a képfeldolgoz{s elméletével,

lehetőségeivel és a tov{bbfejlesztés lehetőségeivel megismerkedjenek a szakemberek.

BMEGEFOAMO8 - FÉNYTECHNIKA



Ek: -

Munkahelyi, közúti, rekl{m és díszvil{gít{sok kialakít{sa. A megvil{gít{s megtervezésének elméleti és

gyakorlati kérdései műszaki, esztétikai és pszichológiai szempontból. Fényforr{sok, futó fények,

optoelektronik{ja. A lézerek fénytechnikai alkalmaz{sa.


BMEGEFOAMHO - HOLOGR[FIA ÉS INTERFEROMETRIA



Ek: -

A fény hull{mtermészete. Az interferencia jelenségek és hologramok. A hologramok elmélete. A

hologram készítésének gyakorlati kérdései. Nyersanyagok. Kidolgoz{si technológi{k. Fontosabb

holografikus elrendezések. Rekonstrukció. Fontosabb interferometrikus elrendezések. Interferenci{n

alapuló mérőműszerek. Holografikus interferogramok. Az interferogramok kiértékelése. A moirétechnika

és alkalmaz{sa.

Kötelező irodalom:

Hariharan P.: Basics of holography, Cambridge University Press, 2002.

G{bor Dénes: V{logatott tanulm{nyok, Budapest, Gondolat, 1976.

Aj{nlott irodalom:

[brah{m: Optika, Panem-McGrawHill, 1998.

Born, Wolf: Principles of Optics, Pergamon Press, NewYork, 1959. 6th. ed.

BMEGEENAMHA - MECHATRONIKAI ELEMEK HŐ ÉS [RAML[STANA

Előadó: Dr. Gróf Gyula, Dr. Régert Tam{s


Ek: BMEGEENAMHT

54

Hővezetési modellek alkalmaz{sa a mechatronikai elemekre (vékony rétegek, kompozit anyagok).

Nemline{ris modellek. Véges elem, véges térfogat módszerek alkalmaz{sa a hő és anyagtranszport

feladatok megold{s{ban. Numerikus hő- és {raml{stani gyakorlatok.

Lajos Tam{s: Az {raml{stan alapjai. Műegyetemi Kiadó 2004

Gruber József, Blahó Miklós: Folyadékok mechanik{ja. Tankönyvkiadó 1971.

BMEGEENAMHT - HŐ[TVITEL

Előadó: Dr. Gróf Gyula


Ek: BMETE90AX02

A hőterjedés alapvető form{i és alapegyenletei. A hővezetés {ltal{nos differenci{legyenlete. Hőellen{ll{s.

Bord{zott felületek. Hő{tvitel. Belső hőforr{sok. Időben v{ltozó hővezetés, közelítő megold{sok.

Hő{tad{s, hasonlós{g. A hat{rréteg, szerepe. Empirikus sz{mít{si képletek. Hőcserélők, hatékonys{g.

Hősug{rz{s, gyakorlati sz{mít{sa. Ernyőzés. Hő{tad{s és sug{rz{s együttesen.

Környey T.: Hőközlés, Műegyetemi kiadó 1999.

Segédletek, gyakorlati feladatok: www.energia.bme.hu

BMEGEATAM02 - MŰSZAKI [RAML[STAN I.

Előadó: Dr. Kristóf Gergely


Ek: BMEGE[TAM21 vagy BMEGE[TAM01 vagy BMEGE[TAM11

A tant{rgy oktat{s{nak célja, hogy megismertesse a különböző {raml{si kategóri{kban alkalmazható

közelítési rendszereket, a turbulencia modellezés elméletéti alapjait, a numerikus megold{si módszereket

és a numerikus modellezés hib{it, ezzel előkészítse az {raml{sok numerikus modellezésének gyakorlati

képzését. Összességében fejleszti a műszaki gondolkod{st és szemléletmódot. Az oktat{s célja tov{bb{,

hogy a tanult ismeretek alapj{n a hallgató legyen képes a tananyaghoz kapcsolódó gépészeti problém{k

felismerésére, helyes megítélésére.

BMEGE[TAM03 - KORSZERŰ [RAML[SMÉRÉS I.

Előadó: Dr. Vad J{nos



A korszerű ipari {raml{smérés típusai és a velük szemben t{masztott követelmények. A méréstechnika

oszt{lyoz{sa. Ipari nyom{smérés, hőmérsékletmérés, térfogat- és tömeg{ram mérés. Ipari méréstechnikai

(folyamatir{nyít{si, diagnosztikai) esettanulm{nyok. Laboratóriumi bemutatók és mérések.

BMEGEMMAM31 - TERMOMECHANIKA ALAPJAI




55

Szerkezeti anyagjellemzők hőmérsékletfüggése. Stacion{rius hővezetés fémekben. Fourier-törvény.

Termikus peremfeltételek. A hőmérséklet mező, az alakv{ltoz{si és feszültségi {llapot sz{mít{sa

rudakban, t{rcs{kban, vékony és vastagfalú hengerekben. Hőfeszültségek többrétegű hengerben és

zsugorkötésekben. Analitikus és numerikus módszerek. Hőfeszültségek sz{mít{sa végeselem módszerrel.

Boley, B.A., Weiner, J.H.: Theory of thermal stresses. R.E. Krieger Publ. Co., Malabar, 1985

BMEGEMMAM33 - ROBOTOK MECHANIK[JA




A pozíció szab{lyoz{s. A PD szab{lyoz{s mechanikai alapgondolata. Pozícion{l{si hiba Coulomb

súrlód{s jelenlétében. A digit{lis szab{lyoz{s destabiliz{ló hat{sa: mintavételezési holtidő, nullad-rendű

tartó. Stabilit{si vizsg{lat diszkrét rendszerben. Az elérhető legkisebb pozícion{l{si hiba, és a legkisebb

be{ll{si idő. Az erő szab{lyoz{s, és annak vizsg{lata: pontoss{g, be{ll{s. Rezgési frekvenci{k

stabilit{svesztéskor. Instabil egyensúlyi helyzetek stabiliz{l{sa. ADA {talakítók kvant{l{sa mint

nemlinearit{s. Mikro-kaotikus mozg{sok sz{mítógéppel szab{lyozott gépeken.

Stép{n G.: Sz{mítógéppel szab{lyozott gépek dinamik{ja (www.mm.bme.hu )

BMEGE[TAM04 - [RAML[SOK NUMERIKUS MODELLEZÉSE




A tant{rgy oktat{s{nak célja, hogy megismertesse az {raml{sok numerikus modellezésével, ezen belül a

matematikai modell fel{llít{s{val, a peremfeltételek lehetséges v{ltozataival, a numerikus h{lóval

szemben t{masztott kritériumokkal és a turbulencia modellezés alapjaival és a koncentr{l paraméterű

vagy egydimenziós időfüggő rendszerek leír{s{val. Összességében fejleszti a műszaki gondolkod{st és

szemléletmódot. Az oktat{s célja tov{bb{, hogy a tanult ismeretek alapj{n a hallgató legyen képes a

tananyaghoz kapcsolódó gépészeti problém{k felismerésére, helyes megítélésére és ön{lló megold{s{ra.

BMEGEMMA4SD; BMEGE[TA4SD - SZAKDOLGOZAT



BMEGEGTAGM5 - MESTERSÉGES INTELLIGENCIA ALAPJAI

Előadó: Dr. V{ncza József


Ek: BMETE90AX10

A tant{rgy célja, hogy korszerű {ttekintést adjon a mesterséges intelligencia jellegzetes módszereiről és

azok alkalmaz{si lehetőségeiről. A hallgatók megismerkednek a mesterséges intelligencia szimbolikus

módszereinek alapjaival, a mérnöki munka segítésére alkalmazható szimbolikus módszerek és eszközök

elméleti h{tterének legfontosabb kérdéseivel. A tant{rgy elvégzése ut{n a hallgatóknak képeseknek kell

lenniük arra, hogy a munk{jukban felmerülő feladatok saj{ts{gait a mesterséges intelligencia módszerek

56

és eszközök alkalmazhatós{ga szempontj{ból elemezzék, a mesterséges intelligencia szakemberrel közös

nyelvet tal{lva v{zolni tudj{k egy-egy konkrét feladat lényeges és kritikus von{sait, ill., hogy egyes

eszközök birtok{ban sz{mítógépes modellalkotó munk{t végezzenek.

Russell, S., Norvig, P. Mesterséges Intelligencia Modern Megközelítésben. Bp., PANEM-Prentice Hall,

2000.

Futó, I. (szerk.) Mesterséges Intelligencia. Aula, Bp., 1999.

A t{rgy előadój{nak honlapj{ról (http://www.sztaki.hu/~vancza) elérhető segédanyagok és az ott felsorolt

irodalom

BMEGEGTAM51 - FORG[CSOLÓ MEGMUNK[L[SOK

Előadó: Dr. Tak{cs M{rton


Ek: BMEGEGTAM01

Bevezetés. Az anyaglev{laszt{si folyamat rendszerezése. Forg{csol{si folyamat elvi alapjai és jellemzői.

Forg{csol{s szab{lyos és szab{lytalan élgeometri{jú szersz{mmal. Rendszerezés a forg{csol{s időbeni

{llandós{ga, a forg{csméretek {llandós{ga szerint. A forg{csol{s energetik{ja. Anyagtulajdons{gok és a

forg{cslev{laszt{si jellemzők összekapcsol{sa. Forg{cs alakv{ltoz{s. A szersz{mgeometria és a

forg{csalak kapcsolata. A forg{csol{s termodinamik{ja. Szakaszos, megszakított és folyamatos

forg{cslev{laszt{s termikus problém{i a munkadarab, a szersz{m és a környezet oldal{ról nézve.

Szersz{m anyagok. Norm{l keménységű és szuperkemény forg{csoló anyagok, szab{lyos élű

forg{csol{shoz,

A forg{cstő környezete. Hűtő-kenő anyagok. A hűtés-kenés technik{ja. A forg{csol{s tribológi{ja. Kop{s

mechanikai, fiziko-kémiai okai. A kop{s megjelenési form{i. A kop{s időbeli lefut{sa. A forg{csol{s

gazdas{goss{gi kérdései. Éltartam. Éltartam függvények. A forg{csol{si folyamat optim{lis kialakít{sa.

Felületintegrit{s forg{csol{skor. A forg{csolt felület jellemzése. A forg{csolt felület szerkezete, érdesség,

maradó feszültségi {llapot, szerkezetv{ltoz{sok. A forg{csol{s dinamik{ja. Rezgésforr{sok, öngerjesztett

rezgések. Rezgések megszüntetésének módja. Az anyag szerkezeti {llapot{nak hat{sa a

forg{cslev{laszt{sra. Szab{lyos élű keményforg{csol{s. Mikro-forg{cs lev{laszt{sa. Forg{csol{s

technik{ja. Folyamatos, {llandó keresztmetszetű forg{cslev{laszt{si elj{r{sok. [llandó keresztmetszetű

megszakított forg{csol{s. Folyamatos, v{ltozó keresztmetszetű forg{cslev{laszt{si elj{r{sok. Szakaszos,

{llandó keresztmetszetű forg{csol{si elj{r{sok. Szakaszos, v{ltozó keresztmetszetű forg{cslev{laszt{si

elj{r{sok. Forg{csol{s szab{lytalan él-geometri{val. Az elj{r{sok oszt{lyoz{sa. Szersz{m anyagok.

Köszörülő és csiszoló testek gy{rt{sa és jellemzése. Köszörülés technik{ja és technológi{ja. Felületek

elő{llít{sa alakkal és relatív mozg{ssal. Hónol{s, leppelés, csiszol{s, políroz{s technik{ja és technológi{ja.

Különleges felületek (periódikus szab{lyos, vonal- és szoborfelületek) megmunk{l{sa, a megmunk{l{si

elj{r{sokkal való összerendelése.

A Tanszéki honlapon, http://www.manuf.bme.hu lévő tananyagok és internet forr{sok.

Reichard: Fertigongstechnik 1.Handwerk und Technik Hamburg, 1994, ISBN 3.582.02311.7

BMEGEGTAM62 - MECHATRONIKA PROJEKT

Előadó: Dr. Monostori L{szló


Ek: BMEGEGTAM01

A tant{rgy oktat{s{nak célja, hogy a hallgatók olyan elméleti és gyakorlati j{rtass{got szerezzenek,

melyek felkészítik őket termelésinformatikai projektek megtervezésére és kivitelezésére. A tant{rgy azon


57

túl, hogy bemutatja a termelésmenedzsment alapvető problém{it, fogalmait, összefüggéseit és módszereit,

felkészíti a hallgatókat azon korszerű modellezési és megoldó ill. szimul{ciós rendszerek és környezetek

alkalmaz{s{ra, melyek segítségével egy-egy jellegzetes termelési h{lózat-menedzselési, termeléstervezési,

ütemezési ill. rakt{rkészlet kezelési probléma magas szinten megoldható, ill. a megold{s szimul{lható. A

t{rgy célja tov{bb{, hogy a hallgatók elsaj{títs{k a kisebb csoportokban való projekt szemléletű

feladatmegold{s alapvető módszereit. A mechatronika projekt tant{rgy keretein belül a hallgatók egy-egy

{tfogó feladat megold{s{ra törekszenek, aminek sor{n a későbbi szakdolgozat készítés minden lényeges

követelményével is megismerkednek. A tant{rgy követelményei közt szereplő feladat csak

bonyolults{g{ban tér el a későbbi, szakdolgozat keretein belül megoldandó feladattól.

Hopp, W.J.; Spearman, M.L, Factory physics, Foundations of manufacturing management, Irwin, 1996.

Koltai, T., Termelésmenedzsment, Typotex, Budapest, 2006

A tanszéki honlapról letölthető előad{s fóli{k és egyéb anyagok.

BMEGEGTAM64 - SZERSZ[MGÉPEK

Előadó: Dr. Németh Istv{n


Ek: BMEGEGTAM01

A forg{csoló szersz{mgépek mozg{srendszere, nyílt és p{rhuzamos kinematik{k, a részegységek

egym{sra épülésének vari{ciói. Fordulatsz{m és előtol{ssorok. A forg{csoló szersz{mgépek szerkezeti

elemei, kiv{laszt{suk, karbantart{suk alapjai. Csap{gyaz{sok, vezetékek, orsók, {gyak,

{llv{nyszerkezetek jellegzetes típusai. Az esztergaszerű szersz{mgépek. Az egyetemes eszterg{tól az

eszterg{ló központig-cell{ig. Az automatiz{lt szersz{m és munkadarabell{t{s megold{sai. A különféle

típusok technológiai, gazdas{goss{gi jellemzői. A marógépek, fúrógépek, a fúró-maró megmunk{ló

központ. Az automatiz{lt szersz{m és munkadarabell{t{s megold{sai. A különféle típusok technológiai,

gazdas{goss{gi jellemzői. A köszörűgépek különféle típusai, szerkezeti és technológiai jellemzői. A

köszörülő cella. A hengeres fogazatok gy{rt{s{nak forg{csoló elj{r{sai. A kúpos fogazatok gy{rt{s{nak

forg{csoló elj{r{sai. A szersz{mgép-tervezés és a szersz{mgép-vizsg{latok alapjai. A szersz{mgép

struktúr{k mechatronikai szemléletű kialakít{s{nak módszerei. A különleges kinematik{jú

szersz{mgépek (pl. p{rhuzamos vagy hibrid kinematik{k). Az ipari robot, mint forg{csoló szersz{mgép.

Lehetőségek, korl{tok. A gy{rtócell{k, gy{rtórendszerek jellemzői, a rendszerbe kapcsol{s új ir{nyzatai.

Y. Altintas: Manufacturing Automation, Cambridge University Press, 2000,

Horv{th-Markos: Gépgy{rt{stechnológia, Műegyetemi Kiadó, 2000, Azonosító: 45018

Czéh M., Hervay P., Dr.Nagy P.S.: Megmunk{lógépek, Műszaki Könyvkiadó, 1999

BMEGEGTAM63 - NC GÉPEK IR[NYÍT[SA

Előadó: Dr. Nagy S{ndor


Ek: BMEGEGTAM51

Korszerű NC vezérlésekkel szemben t{masztott követelmények. NC, CNC vezérlések {ltal{nos felépítése

funkcion{lis egységei. Inform{ció feldolgoz{s és eloszt{s. NC vezérlésekben, út- és kapcsol{si

inform{ciók. NC interpreterek és NC fordítók. Programozható logik{jú vezérlők feladata NC

vezérlésekben, egyszerű NC-funkciók programoz{sa. Interpol{torok, interpol{ciós módszerek. Nyílt és

z{rt hat{sl{ncú mellékhajt{sok, nagy sebességű (HS) megmunk{l{sok gépeinek hajt{sai. NC gépek

mérőrendszerei, szubmikronos gépek különleges mérőrendszerei. Pozicion{l{s, p{lyakövetés, a

58

p{lyakövetési hiba és hat{sa a munkadarabok geometriai pontoss{g{ra, a hiba csökkentésének módszerei.

Kiegészítő- és segédberendezések csatol{sa NC vezérlésekhez, interfészek, NC berendezések rendszerbe

kapcsol{s{nak eszközei, DNC funkciók. Öndiagnosztika és adaptív funkciók. Különleges megmunk{l{si

folyamatok ir{nyít{sa.

S{gi G., M{ty{si Gy.: Sz{mítógéppel t{mogatott technológi{k (CNC, CAD/CAM). Műszaki Kiadó ,

Budapest, 2007, ISBN 978-963-16-6048-7

Ajtonyi I: Programozható ir{nyítóberendezések, h{lózatok és rendszerek. Műszaki Kiadó, Budapest,

2002,ISBN 963-16-1897-8

Weck M.: Werkzeugmaschienen Band 3. VDI Verlag, Düsseldorf, 1982,ISBN 3-18-400484-8

Tanszéki segédletek és szórólapok. Katalógusok és prospektusok

Internet cím: www.manuf.bme.hu/oktatas

BMEGERIAM6A - ADATB[ZISOK



Ek: BMEGEMIAM02 vagy BMEGERIAM2P

Adatb{zis-kezelő rendszerek főbb jellemzőinek, az adatb{zisok alapj{t képező adatmodelleknek, valamint

az adatb{zis tervezési módszereknek a megismerése. Az SQL szabv{nyosított adatb{zis-kezelő nyelv

{ttekintése, nyelvj{r{sai. Adatb{zisok kialakít{sa és kezelése interaktív alkalmaz{sfejlesztéssel. Ügyfél-

kiszolg{ló architektúra jellemzői. Adatb{zisok kezelése 4 GL-es programnyelvekből (ADO).

Czenky M{rta: Adatmodellezés, SQL és Access alkalmaz{s, SQL Server és ADO, ComputerBooks Kiadó,

Budapest, 2005.

J.D.Ullmann – J. Widom: Adatb{zisrendszerek, Panem-Prentice-Hall, Budapest, 1998

BMEGEGTAM73 - NC TECHNOLÓGIA ÉS PROGRAMOZ[S

Előadó: Dr. M{ty{si Gyula


Ek: BMEGEGTAM01, BMEGEGTAM51

A tant{rgy oktat{s{nak célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a sz{mjegyvezérlésű szersz{mgépek

programoz{s{t, forg{csol{si technológia tervezését ,eszterg{l{si, mar{si, fúr{si műveletelemekhez

korszerű szersz{mok v{laszt{s{t. J{rtass{got szereznek a CAD/CAM rendszerek haszn{lat{ban, a gy{rt{s

előkészítésében az NC gép kezelésében. Az elméleti tananyagot gyakorlati képzés egészíti ki, a komplett

technológiai terv forg{csol{ssal és mérőgépen történő méréssel, minősítéssel fejeződik be.

M{ty{si Gyula: NC technológia és programoz{s I. Műszaki Kiadó, Budapest, 2001

M{ty{si Gy. – S{gi Gy. : Sz{mítógéppel t{mogatott technológi{k CNC, CAD/CAM

Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2007

M{ty{si Gyula,- Friedrich Attila: NC Technológia és programoz{s Mar{si segédlet

M{ty{si Gyula: NC technológia és programoz{s

NCT leír{s (1)

Katalógusok, sz{mítógépes szimul{tor programok, elektronikus katalógusok

Tanszéki honlapon, http://www.manuf.bme.hu/ lévő tananyagok és internet forr{sok


59

BMEGEGTA4SD - SZAKDOLGOZAT



BMEGEGTAGM2 - KÜLÖNLEGES ROBOTOK ÉS ROBOTKEZEK

Előadó: Dr. Merksz Istv{n


Ek: BMEGEGTAG01 vagy BMEGEGTAM01 vagy BMEGEGTAT01

A robottechnika alapjai. Különlegesnek tekinthető robot-felhaszn{l{si területek sz{mbavétele.

Környezetvédelmi és biztons{gi feladatokra alkalmazott robotok. Robottechnika a harci és ut{npótl{si

feladatok végrehajt{s{ban. Robottechnika alkalmaz{s{nak lehetőségei a mezőgazdas{gban.

Gyógy{szatban dolgozók munk{j{nak robotos segítése. Önj{ró robotok. Az „ügyes kéz”

fogalomrendszerének {ttekintés. Széleskörű, egyben nagysz{mú érzékelő egyidejű haszn{lata. Emberi

mozdulatok, szab{lyoz{si szintek, szisztém{k modellezése. A kéz alkotó elemeivel, egyedi

részegységeivel szemben megkövetelt teljesítőképességek fölmérése /pl. sebesség, erőhat{sok vizsg{lata,

különleges anyagok szükségessége/

Tanszéki honlapon, http://www.manuf.bme.hu/ lévő tananyagok és internet forr{sok.

BMEGERIAM6H - SZ[MÍTÓGÉPES INFORMATIKAI H[LÓZATOK

Előadó: Dr. Kelemen G{sp{r, Moln{r József


Ek: -

Inform{ció feldolgoz{s, Inform{ció-Logisztika: sz{mítógépes h{lózat szerepe, helye a folyamatban,

h{lózati struktúra, h{lózati erőforr{sok, a h{lózat működését biztosító funkcion{lis elemek. A h{lózat

hardware elemei, terminológi{k: HOST-gép, Server, PC, Work-Station, Termin{l emul{ció. Oper{ciós

rendszerek szerepe a h{lózati környezetben: helyi Oper{ciós rendszerek, „h{lózati oper{ciós rendszerek”,

sz{mítógépes-h{lózat modellje, inform{ciós csomag fogalma, szerkezeti felépítése. Kommunik{ciós

közeg: fémk{belek, optikai k{belek, vezeték nélküli {tvitel. Inform{ció leképezés: jelek, {tviteli módok,

kapcsol{stechnika, funkcion{lis {tvivő elemek. Sz{mítógépes h{lózatok evolúciója: nagygépes környezet,

t{vadat feldolgoz{s, sz{mítógépes h{lózatok . OSI (Open System Interconnection) modell: modellforma,

rétegfunkciók, rétegentit{s. H{lózati implement{ciók, protokollok, szabv{nyok. Helyi h{lózatok ( LAN-

Local Area Network). IEEE ( Institution of Electrical and Electronics Engineers ) szabv{nyok. Fizikai és

Adatkapcsolati réteg funkciók szabv{nyosít{si törekvései: LLC (Logical Link Control), MAC (Medium

Access Control) elj{r{sok, topológi{k, NIC (Network Interface Card) - h{lózati k{rtya, csomagszerkezetek.

Lok{lis h{lózatok fajt{i: osztott s{vszélességű h{lózat (Ethernet h{lózat), kapcsolt h{lózat, gyűrű (Token

Ring) h{lózat. H{lózati aktív elemek: repeater, bridge, switch, router, gateway. LAN fejlesztési ir{nyok:

szerver/kliens típusú h{lózatok, peer to peer h{lózatok. LAN-LAN összeköttetések: bérelt vonal,

vonalkapcsolt, csomagkapcsolt elj{r{sok. X.25 csomagkapcsolt h{lózat (funkcion{lis elemek, protokollok).

Digit{lis h{lózat: ISDN-Integreted Services Digital Network, h{lózati modell, struktúra, h{lózati elemek,

protokollok, ISDN architektúra. Vil{gh{lózat (Internet): modell, TCP/IP protokollok, címzési form{tumok,

szolg{ltat{sok(telnet , file-transfer, levelezés, www,<). H{lózati alkalmaz{sok: pl. elektronikus levelezés

(E-Mail), gy{rt{si és Irodaautomatiz{l{si rendszer (MAP-TOP: Manufacturing Automation Protocol -

Technical and Office Protocol). Összefoglal{s: tov{bbfejlesztési elvek, technológi{k, mit hoz(hat) a jövő?


60

Andrew S.Tannenbaum: Sz{mítógéph{lózatok, Panem-Prentice-Hall 1999

Dr. Kelemen G{sp{r: Sz{mítógépes informatikai h{lózatok, elektronikus jegyzet


BMEGEMMAGM5 - FUNDAMENTALS OF FEM (VEM ALAPJAI)


f, 3 kp, an, os, 3 ko (1 ea, 1 gy, 1 lab)

Ek: BMEGEMMAGM4

A tant{rgy oktat{s{nak célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a végeselem módszer történetét,

lényegét, a mérnöki sz{mít{sokban betöltött szerepét. A rúdszerkezetekre bemutatott modellezési

péld{kon keresztül kialakítja a hallgatókban a végeselemes modellalkot{s alapkészségeit, elmélyíti a

szil{rds{gtani és rezgéstani ismereteiket. Felkelti a hallgatók érdeklődését az egyéb végeselemes

alkalmaz{si területek ir{nt.

Mechanika mérnököknek. Modellalkot{s. Szerk. M. Csizmadia B., N{ndori E., Nemzeti Tankönyvkiadó,

2003

Ross, C.T.F.: Finite Element Methods in Engineering Science. Ellis Horwood, 1990.

Ross, C.T.F.: Finite Element Programs for Structural Vibrations. Springer, 1991.

Tanszéki kiad{sú példat{r és feladat gyűjtemény.

BMEGE[TAM05 - NUMERICAL MODELLING OF FLUID FLOWS ([RAML[SOK NUMERIKUS

MODELLEZÉSE)


f, 4 kp, an, ta, 4 ko (2 ea, 1 gy, 1 lab)


A tant{rgy oktat{s{nak célja, hogy megismertesse az {raml{sok numerikus modellezésével, ezen belül a

matematikai modell fel{llít{s{val, a peremfeltételek lehetséges v{ltozataival, a numerikus h{lóval

szemben t{masztott kritériumokkal és a turbulencia modellezés alapjaival és a koncentr{l paraméterű

vagy egydimenziós időfüggő rendszerek leír{s{val. Összességében fejleszti a műszaki gondolkod{st és

szemléletmódot. Az oktat{s célja tov{bb{, hogy a tanult ismeretek alapj{n a hallgató legyen képes a

tananyaghoz kapcsolódó gépészeti problém{k felismerésére, helyes megítélésére és ön{lló megold{s{ra.

BMEVIAUA016 - MOTION CONTROL (MOZG[SSZAB[LYOZ[S)



Ek: BMEVIAUA008, BMEGERIA35I vagy BMEGEMIAM5I vagy BMEGEMIAM04

A t{rgy célja, hogy a hallgatók megfelelő gyakorlatot szerezzenek szersz{mgépek, robotok és m{s

szervorendszerek villamos hajt{sainak, kiv{laszt{s{ban, üzembe helyezésében és üzemeltetésében.

Mindezek elsaj{tít{s{hoz a hallgatók megismerkednek az alapvető mozg{sszab{lyoz{si elvekkel, a

megvalósít{shoz szükséges sz{mít{stechnikai, elektronikai és teljesítményelektronikai eszközökkel,

valamint mérések elvégzéséhez szükséges mérőműszerek; az érzékelők működésével, azok alkalmaz{si

lehetőségeivel.

Hal{sz S. Villamos Hajt{sok, Tankönyvkiadó, 2001.

61

Hal{sz S.: Automatiz{lt villamos hajt{sok, Tankönyvkiadó, 1989

Ned Mohan.: Electric Dirves, an Integrated approach, MNPERE 2001

BMEVIAUA017 - POWER ELECTRONICS (TELJESÍTMÉNYELEKTRONIKA)

Előadó: Dr. J{rd{n R. K{lm{n


Ek: -

A hallgatók megismertetése a teljesítmény félvezető elemekkel, alapvető teljesítményelektronikai

kapcsol{sokkal és azok alkalmaz{s{val olyan mélységig, hogy felhaszn{lókként képesek legyenek a

berendezések, kapcsol{sok működésének megértésére, mérésére, hiba meg{llapít{s{ra és kiv{laszt{si,

üzemeltetési feladatok elvégzésére.

J{rd{n, R. K.: Power Electronics & Motion Control I.

J{rd{n, R. K.: Power Electronics & Motion Control II. ( Lecture Notes. Mindkettő a Tanszék honlapj{n

elérhető).

Mohan/Undeland/Robbins: Power Electronics. John Wiley, 1995

BMEGE[TAM06 - LABORATORY (LABORMÉRÉS)

Előadó: Dr. Vad J{nos

f, 5 kp, an, ta, 4 ko (0 ea, 0 gy, 4 lab)


Gépészmérnöki jellegű mérések: Gépek mechanikai jelleggörbéinek mérése (belsőégésű motorok,

vízgépek, szersz{mgépek). Villamosmérnöki jellegű mérések: Kombinatorikai és szekvenci{lis logikai

h{lózatok vizsg{lata. Elektronikus elemek mérése. Erősítő kapcsol{sok mérése. Műveleti erősítős

kapcsol{sok vizsg{lata. Mikrosz{mítógép működése, A/D és D/A konverterek.

Vad J{nos: Advanced Flow Measurements. www.ara.bme.hu

BMEKOKGA901 - PRODUCTION MANAGEMENT

Előadó: Dr. Legeza Enikő


Ek:

A technológiai folyamat végrehajt{s{hoz sz{mos szervezési és management tevékenység tartozik. A

tant{rgy célja a forr{sok optim{lis allok{l{sa a hatékony termeléshez.

J. Heizer-B.Render: Production and Operations Management. Prentice Hall, 1993.

R.B. Chase-N.J.Aquilano: Production and Operations Management. IRWIN,1985.

BMEVIAUA019 - FINAL PROJECT (SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉS)

Előadó: Dr. J{rd{n R. K{lm{n


62

Ek:

Cél, hogy a hallgatók gyakorlatot szerezzenek több területet mag{ba foglaló, interdiszciplin{ris mérnöki

feladatok megold{s{ban, az eredmények előad{s{ban és dokument{l{s{ban, tov{bb{, hogy ellenőrizhető

legyen a hallgató ön{lló mérnöki munk{ra való alkalmass{ga.

BMEVIAUA047 - PROGRAMMABLE CIRCUITS (PROGRAMOZHATÓ [RAMKÖRÖK)

Előadó: Dr. Glöckner György


Ek: -

Digit{lis technikai alapok (kombin{ciós és sorrendi h{lózatok, kódol{s). Digit{lis elektronika:

tranzisztorok felépítése, működése, karakterisztik{i. Digit{lis IC-k villamos tulajdons{gai (jelszintek,

{tviteli karakterisztika, zavarok hat{sa, jelterjedési idő, disszip{ció, fan-out, t{pfeszültség, stb.). [ramköri

logik{k (bipol{ris, MOS, CMOS). A t{rgy célja, hogy a hallgatók az élet minden területén haszn{lt

programozható digit{lis {ramkörök alapjaival, részegységeivel és alkalmaz{stechnik{j{val

megismerkedjenek.

A vetített angol nyelvű prezent{ció di{i

Dr. Glöckner György: Digit{lis technika, digit{lis elektronika (letölthető elektronikus jegyzet) II. része

Dr. Glöckner György: Mikrosz{mítógépek (letölthető elektronikus jegyzet) megfelelő fejezetei

G{l Tibor: Digit{lis rendszerek I-II.

BMEVIAUA048 - INTERNET LABORATORY (INTERNET LABORATÓRIUM)

Előadó: Dr. Hamar J{nos


Ek: -

A tant{rgy célja, hogy a gépészmérnök hallgatókat a modern szoftvertechnológia legfontosabb

kérdésköreinek (objektum-orient{lt szoftverfejlesztés, konkurens rendszerek, elosztott rendszerek)

elméletével és gyakorlat{val megismertessük. Elsődleges cél a korszerű webes rendszerekről, azok ipari

automatiz{l{si alkalmaz{s{ról, integr{lt v{llalati rendszerek felépítésére alkalmas szoftver eszközökről a

programozói szemszögből egy {tfogó képet adni, ugyanakkor a félév sor{n elvégzett nagyfeladat révén

némi gyakorlathoz juttatni a hallgatókat, olyan tud{ssal felruh{zni őket, mely későbbiekben lehetővé teszi

a kérdéses területen való elmélyedést, ir{nyt mutatni az ismeretek bővítésére és hatékony alkalmaz{s{ra.

The Java Tutorial - A practical guide for programmers and the J2EE Tutorial on-line documents at

http://java.sun.com/learning/tutorial/index.html

Ko C. C.: Creating Web-Based Laboratories, Springer, 2004.

Bailey D, Wright E.: Practical SCADA for Industry, Elsevier, 2003.

BMEVIAUA001 - ELECTRICAL ENERGY SUPPLY OF MOBILE DEVICES (MOBIL ESZKÖZÖK

VILLAMOSENERGIA ELL[T[SA)

Előadó: Dr. K{rp{ti Attila, Kerekes S{ndor

f, 3 kp, a, ta, 3 ko (2 ea, 0 gy, 1 lab)

Ek: BMEVIAUA008

[ttekinti a mobil eszközök villamos energia elő{llít{s{nak, t{rol{s{nak, eloszt{s{nak, külső töltési

63

megold{sainak szok{sos és jövőbeni megold{sait. Kiemelten kezeli a konverterek alkalmaz{s{t. A

különböző mobil eszközök feloszt{sa, a villamos energiaell{t{shoz kapcsolódó specifikus igények és

követelmények. A mobil eszközök villamos energiatermelő, t{roló, {talakító és elosztó rendszerének

alapstruktúr{i. A villamosenergia-fogyaszt{s, termelés és t{rol{s egyensúlya. A villamos energiaell{t{s

minőségi követelményei. Mobil eszközök villamos energia elő{llít{s{nak lehetőségei. (gener{tor, foto-

villamos rendszer, tüzelőanyag cella stb.). A villamos energia t{rol{sa. Az egyes energiat{rolók alapelve

és üzemi jellemzői. (Akkumul{tor típusok, kapacit{sok, egyéb különleges energia t{rolók). Villamos

energia fedélzeti eloszt{sa, {talakít{sa (DC-DC, DC-AC, AC-DC konverterek). A villamos energiat{rolók

szab{lyozott együttműködése a mobil eszközzel, üzemétől függően. A villamos energiarendszer egyes

elemeinek és rendszerének felügyelete. Külső villamos energia felvétel.



BMEVIAUA000 - DESIGN OF ELECTRONIC SYSTEMS (ELEKTRONIKAI RENDSZEREK

TERVEZÉSE)

Előadó: Dr. Sütő Zolt{n, Zab{n K{roly

f, 3 kp, a, os, 3ko (2 ea, 1 gy, 0 lab)

Ek: BMEVIAUA009, BMEVIAUA010

A t{rgy célja, hogy megismertesse a hallgatókat a hibrid analóg-digit{lis elektronikai {ramkörök tervezési

folyamat{val, módszereivel, eszközeivel, hangsúlyt fektetve a gyakorlati szempontokra. A hallgató egy

komplex képet kap az {ramkörök funkcion{lis tervezésétől a szimul{ciós vizsg{latokon {t a nyomtatott

{ramkörök tervezéséig egy integr{lt fejlesztő környezetben. Megismerkedik a legfontosabb EDA

(Electronic Design Automation) eszközökkel. A t{rgy {ttekinti az analóg szenzoroktól érkező jelek

erősítését, szűrését, nemline{ris karakterisztik{k megvalósít{s{t végző {ramköröket, a jeltov{bbít{s

eszközeit, modul{ciós és demodul{ciós technik{kat, A/D és D/A {talakít{st. Kitér az analóg és a digit{lis

szűrőtervezés módszereire.



BMEGEMIAME1 - ÉLETTAN ÉS BIONIKA I.



Ek: -

Az emberi test szerkezetét, felépítését az anatómia, működését, életjelenségeit az élettan t{rgyalja. Az

anatómia és az élettan egységes szemléletű megismertetése és működés függését a szerkezettől és a

működés visszahat{s{t a szerkezetre rendszerként mutatja be. Az anatómi{val megalapozott élettan a

megelőzés, mentés, gyógyít{s és orvosi rehabilit{ció kapcsolódó szempontjainak és eszközeinek

bemutat{s{val együtt elősegíti, hogy a műszaki előképzettségű hallgatók szemléletet kapjanak, és az

orvosi eszközök tervezéséhez, fejlesztéséhez és működtetéséhez szükséges ismereteket megszerezzék.

Dr. Don{th Tibor: Anatómia-élettan, Medicina

Dr. Don{th Tibor: Anatómiai atlasz, Medicina

Dr. Brecs{n J{nos: Orvosi szót{r, Medicina

64

A félév sor{n kiadott elektronikus és nyomtatott anyagok

BMEGEMIAME2 - ÉLETTAN ÉS BIONIKA II.



Ek: BMEGEMIAME1

V{logatott fejezetek bemutat{sa a megelőzés, mentés, gyógyít{s és orvosi rehabilit{ció területéről. Az

előző félévben megismert anatómiai és élettani ismeretek alapj{n a betegségek és sérülések szakterületek

szerinti integr{ciója. Az egészségügyben haszn{latos oszt{lyoz{si rendszerek (BNO, OENO, HBCS)

ismertetése. A törések AO szerinti oszt{lyoz{sa.

Dr. Don{th Tibor: Anatómia-élettan, Medicina

Dr. Don{th Tibor: Anatómiai atlasz, Medicina

Dr. Brecs{n J{nos: Orvosi szót{r, Medicina


BMEGEMTAMOA - ORVOSTECHNIKAI ANYAGOK

Előadó: Dr. Mész{ros Istv{n, Dr. Nagy Péter


Ek: BMEGEMTAMT1, BMEGEPTAMT0

A t{rgy a gyógy{szati tevékenység sor{n haszn{lt speci{lis anyagokkal –fémek, ötvözetek, ker{mi{k–

foglalkozik. Bemutatja az anyagokkal szemben t{masztott igényeket, részletesen t{rgyalja az alkalmazott

anyagok szerkezetét, gy{rt{si technológi{j{t és mértékadó tulajdons{gait. A t{rgy legfontosabb fejezetei a

következők: az életfunkciókhoz kapcsolódó fizikai, biológiai alapok összefoglal{sa: az orvosi műszerek és

berendezések speci{lis anyagai, az élő szervezetbe beépített anyagok (protézisek) v{rható élettartama

igénybevételeik függvényében valamint az ezt befoly{soló tényezők és hat{saik.

A gyógy{szat polimer protéziseinek, segédeszközeinek ismertetése, a velük szemben t{masztott

mechanikai, kémiai és biológiai követelmények. A gyógy{szatban alkalmazott polimerek. A polimerek

orvosi, egészségügyi alkalmaz{si területei. Egyszer haszn{latos orvosi eszközök gy{rt{sa műanyagból.

Gy{rtm{nykialakít{s, anyagmegv{laszt{s, a technológia megv{laszt{sa, csomagol{s, sterilezés. Műanyag

protézisek speci{lis gy{rt{si technológi{i. Az orvostechnikai műanyag eszközök stabilit{sa, a

tulajdons{gok időtartamfüggése. Orvostechnikai polimerek steriliz{l{sa, újrahasznosít{sa,

megsemmisítése.

A t{rgy elsaj{tít{s{t az oktató {ltal kiadott segédletek, órav{zlatok, valamint az egyes fejezetekhez javasolt

szakirodalom segíti.

Williams: Medical and Dental Materials, Pergamon press 1990.

Czvikovszky T., Nagy P.,: Polimerek az orvostechnik{ban, Műegyetemi Kiadó, 2003

Czvikovszky T., Nagy P., Ga{l J.: A polimertechnika alapjai, Műegyetemi Kiadó, 2003.

Wintermantel, E., Suk-Woo Ha: Biokompatible Werkstoffe und Bauweisen, Springer, Berlin-Heidelberg,

1996.

Silver, F.H.: Biomaterials, medical devices and tissue engineering, Chapmann & Hall, London, 1994.

65

BMEGEMIAMBP - BIOMECHATRONIKA PROJEKT



Ek: BMEGEMIAME1

Az orvosi gyakorlatban megelőzésre, mentésre, gyógyít{sra és rehabilit{cióra haszn{lt jellegzetes

műszerek és eszközök működési elvének ismertetése, haszn{latuk bemutat{sa. A tant{rgy keretében

megoldandó feladat egy kiv{lasztott téma ön{lló feldolgoz{sa, ami kapcsolódik a szakir{nyban t{rgyalt

témakörökhöz és felkészíti a hallgatót a szakdolgozat elkészítésére.


BMEGEFOAMO7 - ORVOSI OPTIKAI MŰSZEREK



Ek:

A geometriai optika alapfogalmai. A fizikai optika alapfogalmai. Képalkotó optikai rendszerek

minőségvizsg{lat. Az optikai {tviteli függvény alkalmaz{sa. A sz{loptik{k. Mikroszkópok. Endoszkópok.

A biometria eszközei. Lézerek az orvosi gyakorlatban. A szem optik{ja. Spektrofotometria.

Kromatogr{fok. Infra képtechnika, képfeldolgoz{s.


BMEGEMIAMBM - BIOMECHATRONIKA



Ek: BMEGEMIAME2

A biomechatronika a mechanik{t, elektronik{t és informatik{t integr{ló mechatronik{t a biológi{val

összekapcsoló interdiszciplin{ris tudom{ny. Egyfelől a biológiai rendszereket t{mogatja műszaki

megold{sokkal, m{sfelől a biológiai rendszerektől „tanul” (biomimetika). A tant{rgy célja, hogy a

hallgatók {ttekintést kapjanak a biomechatronika dinamikusan fejlődő alkalmaz{si területeiről és képesek

legyenek ön{llóan és csapatban dolgozni a területhez kapcsolódó feladatok megold{s{ban.


BMEGEMMAMB3 - BIOMECHANIKA

Előadó: Dr. Kiss Rita


Ek: BMEGEMMAGM3, BMEGEMIAME2

66

A tant{rgy oktat{s{nak célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a korszerű mozg{svizsg{lati

módszereket és elj{r{sokat, amelyeket nemzetközileg alkalmaznak a biomechanika területén.

http://goliat.eik.bme.hu/~kl/bio/bioea.htm

BMEGEMIA4SD - SZAKDOLGOZAT



BMEGEVÉAM02 - EGÉSZSÉGÜGYI HULLADÉKOK KEZELÉSE

Előadó: Dr. Örvös M{ria


Ek:

Az egészségügyi hulladékok kezelésének célja, típusai. Az egészségügyi hulladékok kezelésének legjobb

környezetvédelmi gyakorlata (BEP). Az egészségügyi hulladékok gyűjtése és sz{llít{sa. Az egyes

hulladéktípusok javasolt kezelési elj{r{sai és gyűjtőeszközei. A gyűjtőeszközökkel szemben t{masztott

követelmények. Az egészségügyi hulladékok égetéssel történő {rtalmatlanít{sa. Az egészségügyi

hulladékok égetésére haszn{lt berendezések. Füstg{ztisztít{s. Az egészségügyi hulladékok nem égetéses

{rtalmatlanít{si elj{r{sai. Gőzös fertőtlenítés. A mikrohull{mú fertőtlenítés. A fontosabb fertőtlenítő

elj{r{sok, gy{rtók ill. forgalmazók. A hulladékok végső elhelyezése. A hulladéklerakó tervezése, létesítése

és üzemeltetésének követelményei. A veszélyes hulladékok rendezett biztons{gos lerak{sa. Előkészítő

elj{r{sok. Az egészségügyi hulladékok kezelésével kapcsolatos fontosabb törvényi előír{sok. Radioaktív

hulladékok keletkezése és típusai. Radioaktív hulladékok {rtalmatlanít{si módszerei.

Egészségügyi hulladékok kezelése (Tanszéki segédlet).

BMEGEGTAM71 - GYÓGY[SZATI SZERSZ[MOK

Előadó: Dr. Markos S{ndor


Ek:

Megmunk{lhatós{g fogalma és értelmezése. Speci{lis orvosegészségügyi anyagok és

megmunk{lhatós{guk: szerves anyagok megmunk{l{sa, roncsol{sa. Anyagszétv{lasztó szersz{mok,

varrószersz{mok, gyém{nt és egyéb szuperkemény élanyagú bontó és v{gószersz{mok, fog{szati

szersz{mok, szőr- és bőrkialakító szersz{mok, test{pol{si (kozmetikai eszközök), nőgyógy{szati

szersz{mok, sugaras eszközök és szersz{mok. CAD/CAM alkalmaz{sa a szersz{m és

készüléktervezésben.

BMEGEVGAM03 - HEMODINAMIKA ÉS AKUSZTIKA

Előadó: Dr. Hal{sz G{bor



67

Az vérh{lózat felépítése, az élettani működés alapjai. [tmeneti {raml{si folyamatok alapjai: a

pulzushull{m terjedése. Periodikus {raml{s leír{sa könnyen deform{lható vezetékekben, alapegyenletek.

Az érfal anyagegyenletei: (line{ris, nemline{ris, hiszterézises, viszkoelasztikus). Az {raml{stani és az

anyagegyenletek numerikus megold{sa. Kezdeti és peremfeltételek. A szimul{ció eredményei és

haszn{lata. Vérnyom{s mérésének módszerei: az auszkult{ciós módszer elemzése. Az oszcillometri{s

módszer. Az invazív vérnyom{smérés módszerei. Akusztika t{rgya, line{ris akusztikai közelítések.

Homogén line{ris akusztikai hull{megyenlet és {ltal{nos megold{sai. Egyszerű és összetett harmonikus

hull{mok. Szintek az akusztik{ban. Hangszínképelemzés, okt{v- és tercs{vos, valamint keskenys{vú

felbont{s. Akusztikai pont- és vonalforr{s t{voltéri közelítése. Az emberi hall{s mechanizmusa, a

hallószerv felépítése, a hall{s fizikai jellemzői. Szubjektív akusztikai mérősz{mok, beszédérthetőség.

Zajmérés, zaj élettani hat{sai, zajcsökkentés módszertana.

Hal{sz G. (szerkesztő): Modellezés a biomechanik{ban. Műegyetemi Kiadó 2007.

Kurutz-Szentm{rtony: A Műszaki akusztika alapjai, Műegyetemi Kiadó 2001.

68

10. SZABADON V[LASZTHATÓ TANT[RGYAK

A Gépészmérnöki Kar {ltal meghirdetett szabadon v{lasztható tant{rgyak

T{rgykód T{rgynév

BMEGEMIA402 3D Szimul{ció és prezent{ció

BMEGEMIA403 3D Szimul{ciós és prezent{ciós eszközök

BMEGERIA4C1 A C++ nyelvű programoz{s alapjai

BMEGEPTA4S1 A fenntartható fejlődés technológi{i

BMEGEGEAGC1 CAD rendszerek I.

BMEGEGEAGCT CAD tervezés

BMEGEMIAME1 Élettan és bionika I.

BMEGEMIAME2 Élettan és bionika II.

BMEGEENAKEM Energetika a mindennapokban

BMEGEENAKEA Energetikai alapismeretek

BMEGEGEATFG Forma és grafikai tervezés sz{mítógépes módszerei

BMEGEGTAG71 Gy{rt{stervezés

BMEGEENA01 Hő{tad{s két fejezete: Hősug{rz{s, hőcserélők

BMEGEFOAM05 Intelligens gépek elemei

BMEGERIA4IP Internet programoz{s alapjai

BMEGERIA4C2 Java és C# alapú szoftverfejlesztés

BMEGE[TAK02 Környezetvédelem alapjai

BMEGEFOAMM3 Mechatronika projekt

BMEGERIA4C3 Objektum-orient{lt technika C++ és C# nyelven

BMEGEMMAM32 Robotok mechanik{ja

BMEGEGTAG53 Robottechnika

BMEGEGEATT1 Termékszimul{ció I

BMEGEGEATT2 Termékszimul{ció II.

BMEGEENATDG Termodinamika gyakorlatok

BMEGEMMAM31 Termomechanika alapjai

Documents

KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ · Egyetem falait, milyen kihív{sokkal tal{lja mag{t szemben. A műszaki fejlődésben persze nagyon sok folyamat nyomon követhető, a mi szempontunkból