KÖRNYEZETVÉDELMI

ALAPISMERETEK

I.

Alapfogalmak, bioszféra-átalakítás története, globális problémák,

a környezetvédelem története

Készítette: Rausch Péter, 2014.

Alapfogalmak szemelvények a 1995. évi LIII. törvényből

Környezeti elemek: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által

létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői

Környezet: a környezeti elemek, azok rendszerei, folyamatai, szerkezete;

Környezetvédelem: olyan tevékenységek és intézkedések összessége,

amelyeknek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának,

szennyezésének megelőzése, a kialakult károk mérséklése vagy megszüntetése, a

károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása.

Fenntartható fejlődés (modernebb, pontosabb kifejezés: fenntarthatóság):

társadalmi-gazdasági viszonyok és tevékenységek rendszere, amely a természeti

értékeket megőrzi a jelen és a jövő nemzedékek számára, a természeti

erőforrásokat takarékosan és célszerűen használja, ökológiai szempontból hosszú

távon biztosítja az életminőség javítását és a sokféleség megőrzését.

Miért van szükség környezetvédelemre?

Az élet az anyag, illetve a természet általunk ismert legmagasabb szerveződési

szintje. Az emberiséget a természet hozta létre, a létezését a bioszféra1 működése

teszi lehetővé, tehát az ember nem kivételes élőlény olyan szempontból, hogy

nem képes tartósan elszakadni a bioszférától. A bioszféra egy rendkívül összetett

rendszer, mely többé-kevésbé egyensúlyi állapotok mentén szüntelenül változik,

ahogy általában a környezet is (ez azt jelenti, hogy egyensúlyban inkább sok apró

változás történik, mint kevés nagy). Az élővilág ezért könnyebben és kisebb

megrázkódtatással viseli a sok gyenge zavarást, mint a kevés erőset, mivel utóbbi

esetben kikényszerül egyensúlyi helyzetéből, melyet emberi időmértékkel mérve

csak nagyon hosszú idő során képes visszanyerni. A bioszféra nem-egyensúlyi

állapotát ökológiai válságnak is nevezzük azért, mert az élővilág változatossága2

(ezáltal stabilitása) és általában a termelékenysége is jelentősen csökken.

Minden élőlény átalakítja a környezetét, életműködése során folyamatos

kölcsönhatásban áll vele. Az emberiség kivételesen nagy hatást képes gyakorolni

1 az élet színtere, a Földön azok a helyek, ahol élet van. Az atmoszféra (légburok), a litoszféra (kőzetburok), a hidroszféra (vízburok) és a pedoszféra (talajtakaró) egyes részeit foglalja magába. 2 idegen szóval: diverzitása, egyszóval a biodiverzitás.

3

a környezetére és ez a hatás nagyon gyorsan növekedett az elmúlt 2 évszázad

folyamán.

A Föld történetében már voltak olyan élőlények, melyek alapvetően formálták át

bolygónk arculatát. A mai ismereteink szerint a cianobaktériumok (kékmoszatok)

tehetők felelőssé azért, hogy a reduktív őslégkörből (N2, H2O, CO2, CO, NH3, CH4)

oxidatív légkört formáltak. Ez a folyamat 2,4 milliárd évvel ezelőtt zajlott le

paleoproterozoikumban, ez volt az úgynevezett oxigénkatasztrófa, mely tömeges

fajkihalást eredményezett. A környezeti változások és a kihalás is jóval lassabban

ment végbe, mint a ma tapasztalható, így az élővilágnak több ideje volt

alkalmazkodni.

Azért van szükség környezetvédelemre, mert az utóbbi időkben, rendkívül rövid

időn belül, az ember olyannyira nagy hatást gyakorol a bioszférára, hogy az

kimozdulni látszik egyensúlyi állapotából. Az emberi tevékenység következtében

nem csak az élővilág, hanem emberi szemszögből a környezet minősége is

jelentősen romlott.

A környezetvédelem alapelvei

1. Egzakt megismerés elve: egzakt paraméterekkel jellemezni a környezeti

állapotot, ne szélsőségeket használjunk – környezeti monitoring rendszer.

2. Az Élet tiszteletének és védelmének elve: az élet mai formáinak megőrzése a

pusztulástól. Élet különlegességének megértése, funkcióinak tisztánlátása –

környezeti etika.

3. A károk megelőzésének és megszüntetésének elve: mindenféle környezettel

kapcsolatos tevékenység kiindulási alapja, környezetkímélő és fenntartható

termelés és fogyasztás.

4. Visszaforgatás elve: a termelésben létre kell hozni és bevezetni olyan

technológiákat, amelyek lehetővé teszik a hulladékok visszavezetését a termelés

folyamatába.

5. Takarékosság elve: meg nem újuló energia- és nyersanyagforrások készletei

végesek, minél messzebbre tolni a kimerülés idejét illetve helyettesítő anyagok.

4

6. Elővigyázatosság elve: a folyamatok véges ismerete miatt a kedvezőtlen

alakulásokra is fel kell készülni, igyekszik megelőzni, kivédeni.

7. Alkalmazkodás elve: nem szakadhatunk el a természettől, regenerálódási időt

hagyni.

8. Fenntartható fejlődés: Csak olyan mértékben bővíthetjük a termelést,

használhatjuk az erőforrásokat, hogy az hosszútávon is fenntartható legyen (

fenntarthatóság).

9. Környezetvédelem tervszerű alakításának elve: megfelelő környezetpolitikával,

programmal, a gazdasági, terület- és települési rendezési, és környezeti tervek

együtt kezelendők.

10. Állami felelősség- és kötelezettség-vállalás elve: nem kizárólagos! De a

felelősség és irányító szerep pl. kutatásban, környezetvédelmi információs

rendszer kialakítása, oktatás és ismeretterjesztés, nemzetközi együttműködések,

állami támogatások.

11. Egyéni és kollektív társadalmi részvétel elve: környezetvédelmi döntések

előkészítésébe be kell vonni az embert, és az ellenőrzésnek is részesei kellenek

legyenek, önkormányzatok szerepe, helyi döntésekben).

12. Együttműködés elve: állam és társadalom közt, a környezetvédelemmel

kapcsolatos jogok és kötelezettségek akkor érvényesíthetők, ha az érintettek

egymásra tekintettel tevékenykednek, együttműködnek a problémák

megoldásában.

13. Nemzetközi együttműködés elve: az egységes földi rendszer zavartalan

működése érdekében, a környezeti ártalmak nem országhatárokhoz kötődnek

hosszú távon csak nemzetközi összefogás, érdekellentétek egyeztetése.

14. Életminőség javítása: a fejlettebb társadalmak az egészséges élet mellett

oktatási, kulturális, szórakozási igényeket is magas szinten, szegényebb

országokban is biztosítani kell.

15. Távlati gondolkodás elve a társadalom irányítói általában a jelennel és a

közeljövővel foglalkoznak, ritkán előbbre, a környezeti problémák hosszabb távon

is okoznak gondot, tervezni kell, jövőkutatás.

5

16. Információk szabad áramlásának elve: nemzeti szinten mindenkinek

biztosítani kell, hogy hozzáférjen a környezetre vonatkozó információkhoz,

amelyekkel a hatóságok rendelkeznek, az egyes közösségeket érintő veszélyes

anyagokra és tevékenységekre vonatkozó információt, biztosítani

döntéshozatalban való részvételt.

17. Környezeti nevelés elve: felnövekvő generációk környezettudatosságát

fejleszteni, intézményes oktatás-nevelés fejlesztésével, ember és környezete

kapcsolatának jobb megismertetésével.

Az emberiség bioszféra-átalakításának rövid története Mit jelent a bioszféra átalakítás?

Minden élőlény hatást gyakorol a környezetére, sőt egyes fajok korábban (jóval

az ember megjelenése előtt) is gyökeresen átalakították a földi környezetet. A

légkörben található oxigént például jórészt a kékmoszatoknak köszönhetjük.

Az ember bioszféra-átalakítás jelentős beavatkozást jelent a Föld folyamataiba.

Például amikor az ember kivág egy erdőt, lecsapol egy tavat, hogy ott gabonát

termeszthessen, beavatkozik a természetes folyamatokba.

Amikor világszerte sok-sok ilyen helyi beavatkozás történik, s a megzavart

területek aránya már összemérhető a bioszféra egészével, bioszféra-átalakításról

beszélünk. Az emberiség egyedül, rövid idő alatt (!) szerzett óriási befolyást a földi

folyamatokban nem valószínű, hogy a bioszféra, illetve az emberiség elég

gyorsan tud alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez.

Miért épp az ember lett erre képes?

6

Elvont (absztrakt) fogalmi, szimbolikus gondolkodás: Az ember fejlett központi

idegrendszerrel rendelkezik, mely lehetővé teszi, hogy elvonatkoztasson az

aktuális környezetétől. A nyelv és az elvont fogalmi gondolkodás kölcsönösen

határozzák meg egymást. Az ember képes szimbolikusan gondolkodni,

fogalmakat alkotni, illetve olyan jelenségekről, tárgyakról gondolkodni, amelyek

nem lelhetők fel a környezetében (el tudsz képzelni egy 11 lábú asztalt? És láttál

is már?). Sőt, olyan elvont fogalmak értelmezésére, mint például az erkölcs, jog

vagy éppen a számok stb. A fogalmak mentén gondolkodás során kategóriákat

hoz létre az ember, melynek segítségével a világot egyszerűbb egységekre bontja,

s ezek mentén kezeli.

Kiemelkedő tanulási képesség: óriási mennyiségű információt tud feldolgozni és

gyorsan előhívni az agyunk, emiatt kiválóan tud alkalmazkodni a környezethez.

Társadalmi létezés: Az ember társas lény. A nyelv, és ezáltal az elvont fogalmi

gondolkodás nem valósulhat meg, ha az ember nem emberek között nő fel, illetve

nem maradhatna fenn, ha az emberek elszigetelten élnének. Az emberi lét

társadalom nélkül elképzelhetetlen.

Nyelv: egyezményes jelrendszer, a kommunikáció rendkívül hatékony, kifinomult

módja. Gondolkodásban is döntő szerepe van (gondolj arra, amikor

vészhelyzetben „hangosan” gondolkodik az ember).

Manipulatív tevékenység: Evolúciós adottságai révén (felegyenesedett testtartás

felszabadult végtagok, jó közellátás, szembefordítható hüvelykujj fogás,

kifinomult kézmozgató izmok és tapintás, köröm) az ember nagy hatékonysággal

képes átalakítani a környezetét. Az ember a tárgyakat és eszközöket nem csak

alkalomszerűen használja, hanem az eszközöket magánál tartja (állandó

eszközhasználat). Ezen felül az ember képes eszközöket készíteni, köztük

olyanokat is, melyekkel újabb eszközöket képes előállítani.

7

Nagy ugrások az ember történetében – a bioszféra-

átalakítás szemszögéből nézve 1. nagy ugrás – kőeszközök megjelenése – 2,5 millió éve

Kőeszközök segítségével a Homo habilis (ügyes ember) nagyobb mennyiségű

húshoz tudott hozzájutni, Ezek a kőeszközök az állatok alkalmi eszközeivel

szemben, már állandó szerszámok voltak! Az emberek eszközkészítő eszközöket

is készítenek. 1,9 millió évvel ezelőtt a Homo erectus (felegyenesedett ember)

elvándorol Afrikából.

2. nagy ugrás – a tűz – 280-250 ezer éve

A tűz segítségével főzni illetve sütni tudtak, az ételt

tartósítani tudták, fűteni is tudtak. Egyes vélemények szerint

nagy szerepe volt az emberek társadalmi érintkezésének

fejlődésében is. A tűztől más állatok (köztük az emberre

veszélyes ragadozók is) ösztönösen félnek, ezért a tűz

segítségével távol tudták tartani őket. A tűz használatával a

Homo sapiens (értelmes vagy bölcs ember) több élelmet tudott szerezni, a

népesség tovább növekedhetett.

8

3. nagy ugrás – a nyelv – 280-40 ezer éve

Maihoz hasonló összetett kommunikációs eszköz,

amely rendelkezik a szintaxissal (szavaknak van

sorrendjük, jelentést hordoznak). Megjelennek a

művészetek, ruhákat, sátrakat készítenek. Hatékonyabb kommunikáció és tervezés (pl. egy

vadászaté) népességnövekedés, az első

letelepedések.

4. nagy ugrás – a mezőgazdaság – 10 ezer éve

Gyűjtögető életmódból letelepedés, tudatos élelemtermelés

megindulása, élelmiszer-raktározás. Állatok háziasítása és

gabonák nemesítése, egyszerű gépek megjelenése

növekedett a terméshozam A letelepedett életmód,

élelmiszerraktározás, az egyszerű gépek és a házasítás révén az

életkörülmények javultak, a népességszám megugrott.

5. nagy ugrás – a civilizáció – i.e. 3500 körül

Megjelentek az első városok, a társadalom rétegződik, megjelenik a

munkamegosztás (nem mindenki foglalkozik már élelemtermeléssel,

megjelennek pl. a kézművesek, papok stb.) Az írásbeliségnek köszönhetően

létrejön az állam, megalakulnak az első civilizációk. A vas és a különböző

fémeknek a használata általánossá válik.

6. nagy ugrás – a nagy hódítások – i.sz. 16.

sz.

1492-ben felfedezték az európaiak

Amerikát (Kolombusz), 1519-ben

megkezdődött Magellán Föld körüli útja.

16. században megkezdődik a

gyarmatosítás. Óriási mértékű

természetátalakítás, idegen fajok

behurcolása más kontinensekről. Kialakul a világgazdaság. Megújuló (fa, szél)

9

energiaforrások használatának növekedése. A népesség eközben folyamatosan

növekedett.

7. nagy ugrás – ipari forradalom – 1769-től napjainkig

Fosszilis tüzelőanyagok felhasználása megkezdődik (kőszén, olaj és földgáz), a

népesség folyamatosan növekszik. Piacgazdaság kialakulása, világkereskedelem

fejlődése, tudományos-technikai forradalmak. Globális környezeti problémák

megjelenése. A XX. században az ember már képes arra, hogy megsemmisítse

magát.

A világ népességének növekedése – 1700 - 2048-ig – 2014. szeptember:

7,125 milliárd fő

10

A világ energiafelhasználásnak alakulása – i.e. 10 000 – 1990-ig

A világ energiafelhasználásnak alakulása – 1982 – 2007-ig

8. nagy ugrás?

Szinte biztosra vehető, hogy a bioszféra és a környezet használatának

csökkenését fogja okozni. Ha a nagy ugrást az emberiség nem lépi meg, a

bioszféra fogja kikényszeríteni (ennek az emberiségre gyakorolt hatása

beláthatatlan). A 8. ugrás fogja eldönteni jó időre az emberiség jövőjét. Azért kell

környezetvédelmet tanulnunk, hogy az emberiség hosszútávon fennmaradjon.

11

Globális, világszintű problémák

Az ember már az ókortól maradandó sebeket

ejtett túlzott vagy helytelen

környezethasználattal (pl. görög kopárok, Húsvét-

szigetek). Ezeken a területeken rendkívül

nagymértékben lecsökkent a környezet eltartó

képessége. A Húsvét-szigetekről pl. eltűnt az

ember. Az egyre sokasodó helyi problémákból,

ma már világszintű (globális) problémák lettek, ami már az ember létezését is

veszélyeztetik a bolygón.

1. Népesedés, népességrobbanás

Az ember által okozott környezeti problémák nagyságát alapvetően

meghatározza a népesség nagysága. Több embernek több élelemre, ivóvízre,

ruházatra, lakóhelyre van szüksége, így jobban igénybe veszik a környezetüket.

1 2 milliárd – 123 év

2 3 milliárd – 33 év

3 4 milliárd – 14 év

4 5 milliárd – 13 év

5 6 milliárd – 12 év

6 7 milliárd – 13 év

7 8 milliárd – 12 év

8 9 milliárd – 24 év

Duplázódás: 1 2 milliárd – 123 év

2 4 milliárd – 47 év

3 6 milliárd – 39 év

4 8 milliárd – 50 év

12

További gond, hogy a Földön ma elsősorban a szegény országokban nagy a

népességnövekedés, miközben itt a legnagyobb az éhezés, legtöbb áldozatukat

itt szedik a járványok (AIDS, malária, ebola) stb.

A fejlett, ipari országokban a gyermekvállalási kedv lecsökken, a

népességnövekedés leáll, sőt egyes esetekben – pl. ilyen Magyarország –

népességfogyás jelentkezik.

2. Élelmezési gondok

A Föld iparilag fejlett részein túltermelés (a termelés szüneteltetéséért jár sokszor

állami támogatás), másutt óriási hiány. Kb. 1 milliárd ember táplálkozik

hiányosan, ebből 400 millió éhezik! A lenti ábrán azt látjuk, hogy az adott ország

lakosságának hány %-a küzd éhezéssel. Legrosszabb helyzetben Közép-Afrikában

lévő országok vannak.

A „hagyományos” éhezés mellett, fejlett országokban is jellemző a minőségi

éhezés. Ennek kulturális vagy életmódbeli oka is lehet. A minőségi éhezés azt

jelenti, hogy kellő kalóriájú (sőt, néha túl kalóriadús) étel áll rendelkezésre, de az

nem vagy nem megfelelő arányban tartalmazza tápanyagokat (fehérjék,

vitaminok, ásványi anyagok, rostok stb.), esetleg szennyezettek.

13

3. Ivóvíz-hiány

1,4 milliárd ember nem jut naponta megfelelő minőségű ivóvízhez. A lenti

térképen azt látjátok, hogy melyek azok a területek ahol ivóvíz-hiány van. Szerte

a világon, a fejlett államokban ennek ellenére ivóvízzel öblítjük le még a WC-t is…

4. Energiatermelés, energiahiány

Az energiatermelés (fosszilis tüzelőanyagok égetése, áramtermelés) az az ágazat,

ami a leginkább megterheli a környezetünket. Itt is nagy a különbség a fejlett és

a fejlődő (szegény) országok között. A fejlett országok alapvetően pazarolnak, túl

sokat fogyasztanak, a fejlődő országokban pedig energiahiány van. Sokat mondó

szám, hogy a világ népességének negyede fogyasztja el a megtermelt energia

75%-át.

A fosszilis tüzelőanyagok (kőszén, földgáz, kőolaj) emellett idővel elfogynak.

Jelenleg a világ energiatermelése 80%-ban ezekre az energiaforrásokra

támaszkodik.

14

5. Biológiai sokféleség (biodiverzitás) csökkenése, élőhelyek eltűnése,

állat- és növényfajok kihalása

Az élővilág stabilitását az élőhelyek és vele, az élők végtelen változatossága adja.

Minél változatosabb, sokszínűbb egy élőhely, minél fajgazdagabb, annál

életképesebb, erősebb. Egy fajgazdag, színes, változatos életközösség, illetve

bioszféra képes leginkább alkalmazkodni a környezet változásaihoz.

Az ember tevékenységével csökken az élővilág rendelkezésre álló terület, a

megmaradt élőhelyek töredezettsége miatt sérülékenyebbek,

kiszolgáltatottabbak a változásoknak. A bioszféra esetleges válsága, egyben az

emberiség legnagyobb válságát jelentené.

6. A környezet elszennyeződése, tönkretétele

Az ember tevékenységével - földtörténeti idővel mérve - rövid idő alatt olyan

anyagokat juttat a környezetbe, melyek addig egyáltalán nem voltak vagy nem

olyan mennyiségben voltak ott jelen. Ezeknek a legnagyobb része károsítja az élő

szervezeteket, tönkreteszi az életközösségeket.

A fény-, hő-, zaj- és radioaktív sugárszennyezés is negatívan befolyásolhatja az

élővilágot, annak ellenére, hogy ezek nem vegyi (anyagi) természetű

szennyezések. A környezet szennyezettsége visszahat az ember

életlehetőségeire, egészségére is.

7. Globális klímaváltozás

A fosszilis energiahordozók felhasználása során nagy mennyiségű szén-dioxid, az

iparral és mezőgazdasággal sok metán és egyéb üvegházhatást fokozó gáz kerül a

légkörbe. Emellett az energiatermelés és felhasználás nagy mennyiségben bocsájt

ki az emberiség hőt (hőszennyezés). Mivel megváltozik a Föld üvegházhatása,

illetve az élőhelyek beépítésével, megváltozásával a földfelszín fényelnyelő

képessége is, így a bolygó klímája is változik.

A Föld átlaghőmérséklete folyamatosan növekszik, ezért sokszor ezt a jelenséget

globális klímaváltozásnak nevezik.

15

8. Ózonréteg pusztulása

A 20. század folyamán felfedezett és széles körben használt halogéntartalmú

szénvegyületek (CFC-k) a légkörbe kerülve, a sztratoszférában lévő ózonréteget

kezdték bontani. Ennek következtében, főleg a sarkok környékén megnőtt a káros

UV-sugárzás, mely magával hozta a bőrrákos megbetegedések számának

ugrásszerű növekedését.

A problémát okozó vegyületek gyártásának és felhasználásának világszintű

tiltásával, olyan jelek vannak, hogy sikerült megállítani az ózonréteg pusztulását,

sőt az ózonréteg az utóbbi években lassú gyógyulás jeleit mutatja.

9. Környezetegészségügyi gondok, járványok

Az egészségtelen környezet, illetve életmód, rossz társadalmi viszonyok (pl.

családok szétesése, alkoholizmus, drogok) következtében az emberek

életminősége csökken. A nem megfelelő élelem és ivóvíz miatt komoly

megbetegedések, járványok üthetik fel a fejüket.

16

10. Háborúk, szegénység, óriási társadalmi különbségek

A világ jelentős hányadán zajlik ma is háború, melyek során a környezetvédelmi

és fenntarthatósági kérdések huszadrangú gondokká válnak, mind az állam, mind

a társadalom számára.

Magyarországon szerencsére béke van. A társadalmi különbségek azonban –

ahogy sajnos a világon mindenütt – igen nagyok és egyre nagyobbak. A szegények

szegényebbek, a gazdagok még gazdagabbak lesznek. A tehetősebbek számukhoz

képest jobban tudnak hatni a politikára, sikeresebbek érdekeik érvényesítésében,

mint a szegények. A környezeti problémákat nem lehet megoldani a társadalmi

gondok enyhítése nélkül!

Mik a lehetséges megoldások?

1. Népesedés, népességrobbanás Születésszabályozás, családtervezés, fogamzásgátlás, életszínvonal növekedése

2. Élelmezési gondok Termőföldek védelme, pazarlás csökkentése, igazságosabb elosztás

3. Ivóvíz-hiány Csatornázás, szennyvízkezelés, szakszerű műtrágyázás, vízhasználat csökkentése

4. Energiatermelés, energiahiány Energiahatékonyság, energiatakarékosság, megújulók használata

5. Biológiai sokféleség (biodiverzitás) csökkenése

Természetes élőhelyek védelme, fajok védelme, ökológiai szemléletű gazdálkodás

6. A környezet elszennyeződése, tönkretétele

Környezetbarát hulladékszegény ipari technológiák, újrahasználat, újrafeldolgozás

17

7. Globális klímaváltozás Üvegházhatás fokozó gázok kibocsátásának csökkentése, CO2-szegény technológiák

8. Ózonréteg pusztulása CFC-k használatának szigorú korlátozása, CFC-mentes technológiák alkalmazása

9. Környezetegészségügyi gondok, járványok

Tiszta környezet, higiénia, fejlett egészségügy, környezetbarát ipari technológiák

10. Háborúk, szegénység, társadalmi különbségek

Oktatás, ösztönző szociális háló, korrupció visszaszorítása, a konfliktusok tárgyalásos rendezése, tolerancia, egymás kultúrájának, vallásának tisztelete

A környezetvédelem kialakulása

őskor: alacsony népesség és gyűjtögető életmód, gyakorlatilag nincsenek

környezeti károk

ókor: városokban megjelentek a problémák: hulladékkezelés, vízellátás és

szennyvízelvezetés, higiénés problémák, szántóföldi növénytermesztés,

állattartás, ércbányászat, kohászat

középkor: Edward angol király Londonban betiltja a kőszén égetését, káros hatás

a lovagok és felségek egészségére, rossz higiénés körülmények, járványok,

mocsárlecsapolás, erdőirtás

újkor: szél és napenergia hasznosítása, bányászat és kohászat fejlődése,

gyarmatosítás, a sziléziai Bunslauban megépül az első szennyvíztisztító telep és

vízmű

19. század: szén felhasználása általánossá válik, gőzgépek, ipari termelés,

bányászat, ipar fejlődése, 1872 Yellowstone Nemzeti Park (USA), az első nemzeti

park

18

20. század: energiafogyasztás és életszínvonal robbanásszerű emelkedése, belső

égésű motorok, elektromosság, fogyasztói társadalom kialakulása, urbanizáció,

népességrobbanás, új szennyezés-típusok (vegyi, hő, zaj, fény, radioaktivitás )

Összefoglalva

A környezetvédelem története A rádöbbenés korszaka

Az 1960-as évekig a tudomány és a technika

rohamos fejlődése soha nem látott jólétet

hozott. Azt az illúziót keltette, mintha ez a

fejlődés megoldást jelenthetne minden

problémára. Az emberek emiatt hittek a

tudomány és a haladás mindenhatóságában,

a természet leigázásában.

RACHEL CARSON, (1907-1964),

tengerbiológus, ökológus munkássága

kulcsfontosságú volt. Carson tanulmányozni

19

kezdte a rovarirtószerek környezeti hatásait, különösen a DDT-jét.

Kiderült: maradandó környezeti károkat okoznak (madarak

tömeges pusztulása, rák kialakulása embereknél), miközben

gyorsan kialakul a rezisztencia (ellenálló képesség) a szerrel

szemben. 1962-ben fejezte be NÉMA TAVASZ című könyvét.

Hatás: 1967 USA Környezetvédelmi Alapítvány megalapítása, DDT

betiltása világszerte, Föld napja, környezetvédelmi mozgalmak

kialakulása.

Segítségével felismertük: Az ember többé nem a Természet ura, hanem annak

elválaszthatatlan része. Amit a Természettel teszünk… azt magunkkal is tesszük!

1968 – Római Klub - „Célunk a közös gondviselés és felelősség az

emberiség jövőjéért!”

1968-ban Aurelio Peccei gyáriparos nemzetközi

tudóstársaságot alapított. 10 országból 30 tudósból

alakult meg, a szervezetet Római Klubnak nevezték el, a

mai napig működik (25 ország 70 tudósával) -

http://www.clubofrome.org/

1972-ben kiadták a Dennis L. Meedows szerkesztésében

a Limits of Growth (A növekedés határai) című könyvet,

melyben a népességi és a gazdasági növekedés

korlátlan növekedésének lehetőségét igyekszik cáfolni.

Felhívja továbbá a figyelmet az erőforrások

szűkösségére, végességére. Fontos megállapítása továbbá, hogyha túl későn

intézkedünk, átlépünk egy határt, akkor vissza nem fordítható eseménysor

indulhat meg.

1972 - ENSZ - első környezetvédelmi világértekezlet

Az Egyesült Nemzetek Szervezete vagy röviden ENSZ (United

Nations, UN) egy nemzetközi szervezet, amely az államok

közti együttműködést hivatott elősegíteni a nemzetközi jog és

biztonság, a gazdasági fejlődés, a szociális ügyek és az emberi

jogok terén, valamint a világbéke elérésében.

20

1972. június 5-17.– Stockholm – első környezetvédelmi világértekezlet, június 5.

– Környezetvédelmi világnap

Éles ellentét a fejlett (gazdag) és fejlődő (szegény) országok közt:

- a fejlettek nem akarták elismerni, hogy a környezeti problémák

összefüggnek a társadalmi-gazdasági helyzettel, a fejletlenek pedig csak a

szegénységnek tulajdonították ezeket.

- Érdeme: a környezetvédelem nemzetközi és nemzeti intézményrendszerei

fejlődésnek indultak. UNEP (ENSZ Környezetvédelmi Program), nemzeti

környezetvédelmi törvények alkotása. Magyarországon 1976-ban

megszületik az első környezetvédelmi törvény.

- A nemrégiben megismert környezetvédelmi irányelveket fogadták el.

- Föld természeti erőforrásait meg kell őrizni a jelen és jövő

nemzedékek számára

- minden ország joga, hogy saját erőforrásait kiaknázza, nem okozva

más országoknak kárt

1975 - Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (Helsinki,

Finnország)

Elismerték a környezet- és természetvédelem nemzetközi jogi és együttműködési

elveinek fontosságát.

1979 – I. Összeurópai Környezetvédelmi Tanácskozás, Genfi-egyezmény

(Svájc)

34 tagország. Egyezmény a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő

légszennyezés korlátozásáról.

1979 - Ramsari-egyezmény (Irán)

A nemzetközi jelentőségű vadvizekről, a vízimadarak tartózkodási helyének

védelméről. Magyarországon 30 000 hektárt érint!

21

1979 – Bonn (Németország)

Egyezmény a vándorló vadon élő állatfajok védelméről.

1983 - Környezet és Fejlődés Világbizottság, Brundtland-jelentés

Vezetője a norvég miniszterelnök, Gro Harlem Brundtland. 22 tagú bizottság,

köztük Láng István akadémikus. Fenntartható fejlődés koncepciója, „Közös

Jövőnk” (Brundtland) jelentés.

„a fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek

kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik

kielégítésének lehetőségétől.”

Nincs időbeli korlátozása, mindenkire és minden időben vonatkozik. Az alapvető

szükségletek: élelem, víz, ruházat, lakás. A nem megújuló és a megújítható

erőforrásokkal való bánásmódot meg kell változtatni, környezetkímélő

helyettesítő anyagokat és energiaforrásokat kell találni.

1985 – Washingtoni-egyezmény (CITES) (USA)

A vadon élő, veszélyeztetett állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről.

1985 – Helsini, Bécs (Ausztria)

Helsinki: 1993-ig a kibocsátást az 1980-as szinthez képest 30 %-kal csökkentik,

Hollandia önként 70 %-os csökkentést vállalt. Bécs: ózonréteg védelme

1987 – Montreal (Kanada)

Ózonkárosító anyagok felhasználása: CFC-k (klórozott-fluorozott-

szénhidrogének) termelését 1992-ig nem növelik. Londoni egyezmény szigorított:

2000-ig a CFC-k termelését és felhasználását is betiltják. 1990-es évek közepéig

be kell fagyasztani 1986-os szinten a freon- és halonvegyületek termelését, 1998-

ig pedig a felére kell csökkenteni. Eredmény: Siker! Az ózonréteg mára gyógyuló

fázisba lépett!

1988 – Szófia (Bulgária)

Nitrogén-oxid vegyületekkel (gázok) kapcsolatos egyezmény. Az 1994-es

termelés nem haladhatja meg az 1987-es szintet.

22

1989 – Baseli-egyezmény (Svájc)

Veszélyes hulladékok nemzetközi szállítására vonatkozó egyezmény. „Minden

államnak szuverén joga megtiltani a külföldi veszélyes hulladékok behozatalát

vagy elhelyezését területére.”

1990 – Bergen (Norvégia) – elővigyázatosság elve

A fenntartható fejlődés megteremtéséhez szükséges feltételeket tárgyalta.

Előzetes elővigyázatosság elve: nem lehet addig várni a környezetvédelmi

intézkedésekben, amíg minden okot tisztáznak, mert addigra a folyamat

visszafordíthatatlan lesz.

1991 – Espoo (Finnország)

Országhatárokon átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szólt.

1992 – Rio de Janeiro (Brazília) - „Környezet és Fejlődés Konferenciája”

178 ország képviselői vettek részt, környezetvédelmi világkonferencia. Riói

nyilatkozat elfogadása: 27 elv, hosszú távra meghatározzák a gazdasági fejlődés

környezetkímélő irányait. Fenntartható Fejlődés Bizottság létrehozása.

Ellenérdekek: nem lehetett mindenki számára kötelező vállalásokat elfogadni (pl.

az olajtermelők az energiatakarékosság fontosságát vitatták, a fejlődő országok

az esőerdők védelmét nehezményezték). Szükséges pénz előteremtésével is

gondok.

1997 – Kiotói-egyezmény (Japán) – konferencia a globális

felmelegedésről

6000 (!) fő részvétele, 161 ország képviseltette magát. Célja a légköri

üvegházhatású gázok kibocsájtások csökkentése, szigorítása. 38 fejlett ország

vállalta az évi átlagosan 5,2%-os csökkentést 1990-hez képest. Az Európai Unió

8%-ot vállal, Magyarország 6%-ot. Könnyítés: kereskedhetnek a kibocsájtási

kvótával.

23

A vörös színnel jelölt területek a kibocsájtás kb. 30%-áért felelősek…

2000 – Hága (Dánia) – konferencia a globális felmelegedéséről

2000 fő, 180 ország képviselője ült össze – EU és USA között nézeteltérés a

vállalásokban. Nincs még közös állásfoglalás sem.

2002 – Johannesburg (Dél-afrikai Köztársaság)

60 000 résztvevő, Fenntartható Fejlődés Világtalálkozó. Lényege: a jelenlegi

fenntarthatatlan erőforrás-használat fő előidézői, a fejlett államok hajlandóak-e

azon szükséges vállalásokra, megszorításokra, amellyel a környezet túlhasználata

csökkenthető, és a globális felmelegedés kezelhető.

Az USA nem volt hajlandó ratifikálni a kiotói vállalásokat a szén-dioxid

csökkentésére, nem csak etikai szempontból lenne ez fontos: 36 %-ért ő a felelős.

Ha nem hajlandó drágább, de tisztább és hatékonyabb technológiákat bevezetni,

növelheti versenyelőnyét, így a többi ország az USA aláírásához köti a maga

aláírását.

A riói (1992) feladatok túlnyomó része nem teljesült, a földi környezet állapota

tovább romlott, erdőterület és biodiverzitás csökkent, üvegházhatás fokozódik,

gázok mennyisége nő, lényegében Riót tárgyalták újra. Az igazi környezetvédelmi

kérdések háttérbe szorultak, nagyobb hangsúly a társadalmi-gazdasági

24

problémákra. Újrafogalmazták és bővítették a riói vállalásokat, csak az

általánosság szintjén.

2012 – Doha (Katari Köztársaság)

200 ország képviselője meghosszabbította a Kiotói-jegyzőkönyvet. Csalódást

okozó végeredmény. Japán, Oroszország és Kína nem akart hosszabbítani. USA és

Kína a legnagyobb kibocsájtók. Orosz álláspont:,,míg a globális felmelegedés

megváltoztatására irányuló új megállapodás nem vonatkozik az összes nagy

kibocsátóra, addig ők sem fogják elfogadni az új egyezményt”

Félő, hogy mire észbe kap az emberiség, már túl késő lesz…

Környezetvédelem Magyarországon

15. század – Luxemburgi Zsigmond király szabályozza a bányák körüli erdők

használatát

1769 – Mária Terézia Erdőrendtartás törvénye, túlhasználat miatt

1872 – Vadászati törvény

1901 – Madárvédelmi miniszteri rendelet, 1906-van törvény

1909 – „Madarak és fák napja” – május 10.

1910 – Lóczy Lajos felterjesztést ad be a Balaton védelméről

1935 – 1935. évi IV. természetvédelmi törvény

1935-1945 – 219 új természetvédelmi terület (első Debreceni Nagyerdő)

1951 – Védett lett a Kis-Balaton

1952 – Tihanyi-félsziget – első Tájvédelmi Körzet

1960-as évek – Hanság lecsapolása

1961 - A Természetvédelmi Törvény védetté nyilvánította a hüllőket, kétéltűeket

és denevérfajokat, madarak többségét és 48 emlősfajt. A védelmet az

élőhelyeikre is kiterjesztette!

1972 – A Hortobágyi Nemzeti Park alapítása (Yellowstone 100. évf.)

25

1973 – egy rendelet a vállalatokat légszennyezés területén 4 kategóriába sorolja

1976 – Új környezetvédelmi törvény

1977 – Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal (OKTH) alapul

1981-1987 – vízről, levegőről, földről, veszélyes hulladékokról, zaj és rezgés elleni

védelemről születnek törvények

1988 – Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium (KvVM)

1989 – Alkotmányos alapjog az egészséges környezet: „A Magyar Köztársaság

elismeri és érvényesíti mindenki jogát

az egészséges környezethez.”

1995. évi LIII. törvény –korszerű környezetvédelmi törvény! Ma is érvényes, sokat

módosították.

1997-2002 – Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) I. (gazdaság-környezet

összehangolás)

2002-2008 – Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) II.

2009-2013 – Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) III.

2010 – Megszűnik az önálló környezetvédelmi minisztérium csak államtitkára

van a Vidékfejlesztése Minisztériumban

2014 – Államtitkárság is megszűnt. Több minisztériumban, szétszórtan kezelik a

környezetvédelmet. Kérdéses hatékonyság.

2014-2019 – Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) IV.

Fontosabb környezetvédő szervezetek Magyarországon

Greenfo.hu

Zöld híroldal

tve.hu

greenpeace.hu

okotars.hu

vedegylet.hu

humusz.hu

wwf.hu

mtvsz.hu