Környezetvédelem és munkavédelem (MSc, levelező)Tantárgyjegyző: Dr. Mannheim Viktória, egyetemi adjunktus

Kötelező és ajánlott irodalmak:Órai előadásjegyzet

Dr. Barótfi István: Környezettechnika (Mezőgazda Kiadó, 2000.)Moser, M.-Pálmai, Gy.: A környezetvédelem alapjai (Tankönyvkiadó, 1992)Dr. Kozák Imréné: Munka- és környezetvédelem (FVM Képzési és Szaktanácsadási

Intézet, 2003.)Vegyipari munkavédelmi kézikönyv 4.: Munkavédelem (Táncsics kiadó)Dr. Árvai József: Hulladékgazdálkodási kézikönyvDr. habil. Simon Ákos CSc: Környezetvédelem (főiskolai tk).Vermes, L.: Hulladékgazdálkodás, hulladékhasznosítás. (Mezőgazda Kiadó, 1998)

Gyakorlati jegy megszerzésének feltétele:Az előadások rendszeres látogatása és sikeres zárthelyi dolgozat.

2009. Miskolci Egyetem, Vegyipari Gépek Tanszéke

Előadástematika:1-4. előadás:Környezetvédelem fogalma, területei és céljai. Fenntartható fejlődés és környezetvédelem. Nemzeti Környezetpolitikai Koncepció. Környezetvédelmi szemlélet és politika az Európai Unióban. EU irányelvek, általános és vonatkozó jogszabályok áttekintése. A környezetvédelem jogi szabályozási rendszere hazánkban. A környezetvédelem és a hulladékgazdálkodás kapcsolata. Hulladékgazdálkodási alapelvek. Integrált hulladékgazdálkodás az Európai Unióban. A termelési és a fogyasztási hulladékok jellemzése. A települési szilárd hulladékok bemutatása. Szelektív hulladékgyűjtés mint a hulladékhasznosítás előfeltétele. Környezetvédelmi termékdíj-rendszer hazánkban. A termékdíj jogi szabályozása. A csomagolásokkal és csomagolási hulladékokkal kapcsolatos fogalmak és ismérvek. Hulladékkezelést koordináló szervezetek szerepe a hulladékgazdálkodás területén. Hulladékok hasznosítási előnyei és lehetőségei. Hulladékkezelési eljárások és berendezéseik. Fizikai-mechanikai, kémiai, biológiai és termikus eljárások. Hulladékok újrahasznosítási területei. Műanyaghulladékok, gumiabroncs hulladékok és hulladékpapír előkészítése és feldolgozása. Kisfilmek megtekintése a szelektív gyűjtésről és az egyes hulladékfajták feldolgozásáról.

5-8. előadás:Környezeti ipar: megújuló energiaforrások. Környezetvédelmi tevékenység a hazai ipari gyakorlatban. A magyar ipar környezetpolitikai vizsgálata. Vízminőség-védelem. Vízszennyezés csökkentésére irányuló megoldások. Levegőtisztaság-védelem és talajvédelem. Levegő-, és talajszennyezés csökkentésére irányuló megoldások. Porleválasztók jellemzése, alkalmazási területei és kiválasztási szempontjai. Zaj- és rezgésvédelem.

9-12. előadás:Munkavédelmi szabályozás és felügyelet rendszere. Munkavédelmi feladatok, jogok és kötelességek. Munkaegészségtan. Tűz- és robbanásveszély. Vegyszerek öngyulladása. Gázelegyek robbanása. Por-levegőkeverékek robbanása. Tűz elleni védelem. Az elektrosztatikus feltöltődés veszélyei. Egészségi ártalom és mérgezésveszély. Vegyipari alapeljárások és műveletek biztonságtechnikája. Vegyipari üzemek karbantartása. Egyéni védőeszközök. Zárthelyi dolgozat. Félévzárás.

2

3

1. előadás: Környezetvédelem fogalma.

Felmerülő kérdések:

1. Miért szükséges Környezetvédelem tárgyat hallgatni?

2. Miért szükséges a környezet védelmével foglalkozni?

Válaszok:

1. A környezet védelme elsősorban mérnöki utakon lehetséges. A tantárgy megismerteti a mérnök hallgatókkal a környezet védelméhez szükséges műszaki lehetőségeket és megoldásokat. Széleskörű betekintést ad a környezetvédelmi feladatokba és az alkalmazandó eljárásokba, a szükséges műszaki berendezések rövid bemutatása mellett.

2. A környezeti károk nagy részét az emberi beavatkozás okozta/okozza.

Amit Ember okoz, csak Ember orvosolhat!

4

1. előadás: Környezetvédelem fogalma és területei.

Környezetvédelem fogalma:�Azon sokoldalú emberi tevékenységek és intézkedések összessége, amelyek célja a természetes és a mesterséges környezeti értékek megóvása. �A környezetvédelem nemzeti ügy. �Nem azonos a természetvédelem fogalmával! A két fogalom között azonban jelentős átfedés van. A környezetvédelem az a társadalmi tevékenység, amely az emberi társadalom által saját ökológiai létfeltételeiben a saját maga által okozott károsodások megelőzésére, mérséklésére vagy elhárítására irányul.

Környezetvédelem területei:

1.Levegőtisztaság-védelem

2.Vízminőség-védelem

3.Talajvédelem

4.Zaj- és rezgések elleni védelem

5.Hulladékgazdálkodás

5

1. előadás: Környezetvédelem céljai.

Környezetvédelem céljai:

• Az ember számára egészséges és emberhez méltó környezet biztosítása. Anyagi és szellemi javak védelme.

• A levegő, víz, a talaj és a növény- és állatvilág védelme az emberi beavatkozás hátrányaitól.

• Az emberi beavatkozás okozta környezeti károk megszüntetése.

6

1. előadás: : Környezetvédelem területei.

Környezetvédelmi tevékenységek a magvalósítandó célok elérése érdekében:

1. A környezetet szennyező és károsító kibocsátások (károsító emissziók) csökkentésére és megelőzésére ( = megelőzést szolgáló környezetvédelmi szemlélet):

- Termelésintegrált környezetvédelem - Termékintegrált környezetvédelem

A termelés- és termékintegrált környezetvédelem a termelési és fogyasztási technológia tervezése, megvalósítása, szervezése és ellenőrzése során alkalmazott környezetvédelmi szemléletmód és gyakorlat együttese. A technológia és az ennek révén előállított termék környezetszennyező hatásainak megelőzésére szolgál.

2. A környezetet szennyező és károsító kibocsátások és hatásaik elemzésére és redukálására (műszaki eszközökkel és módszerekkel):

- Additív környezetvédelem

3. A bekövetkezett környezetszennyezések és környezeti károk felszámolására:

- Szanáló (helyreállító) környezetvédelem

7

1. előadás: Nemzeti Környezetpolitikai Koncepció.

A Nemzeti Környezetpolitikai Koncepció alapelvei:

1. Megelőzés elve:A környezetszennyezést keletkezésének helyén kell megszüntetni, megelőzve szétterjedését a környezetben. Megelőző fellépés: környezeti hatásvizsgálat végzése, technológiai fejlesztés, természeti erőforrások tudatos használata az ökológiai egyensúly megtartása érdekében.

2. Elővigyázatosság elve:

A veszély, illetőleg a kockázat valós mértékének ismerete hiányában úgy kell eljárni, mintha azok a lehetséges legnagyobbak lennének.

3. Integrálás alapelve:A környezeti szempontokat minden részpolitikába integrálni kell.

4. Szubszidiaritás elve:Az elsődleges felelősséget és a döntéshozatalt a politikai és a gazdasági hierarchia legalacsonyabb szintjén kell tartani. Az EU csak akkor cselekszik, ha a problémát a tagállamoknál hatékonyabban tudja kezelni. Ott kell intézkedést hozni, ahol azok a leghatékonyabbak.

5. „Szennyező fizet” elv:A környezeti kár költségei a kár okozójának kell viselnie. Szankciók alkalmazása az előírások megsértése ellen.

6. „Fenntartható fejlődés” elv:A környezetpolitika központi gondolata. A fenntartható fejlődés szemléletmódját tükrözik az EU hulladékgazdálkodási stratégiájának irányelvei is.

„Fenntartható Fejlődés” elv

„A fejlődés olyan formája, mely a jelen igények kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációját saját szükségleteik kielégítésének

lehetőségétől”. (Bruntland jelentés)

Olyan fejlődésre van szükség, amely úgy elégíti ki a jelen nemzedékek igényeit, hogy az ne veszélyeztesse a jövő generációk életfeltételeit.

A szükségletek kielégítése addig biztosítható, amíg az korlátokba nem ütközik. Az egyre növekvő szükségletek kielégítése fejlesztéssel lehetséges, de csak harmonikus fejlesztéssel tartható fenn hosszútávon. Harmonikus fejlesztés:Az a fejlesztés, ahol az adott társadalmi forma és gazdasági színvonal összhangban van a környezet eltartó képességével.

A fenntartható fejlődés lényege:Az általános fejlődés folyamatában következetesen kell egyensúlyra törekedni a társadalmi, gazdasági, műszaki és környezeti feltételek között. Ökológiai kölcsönös függőség, egyensúly-fenntartás és etikai felelősség.A fenntartható fejlődés alapja:A természeti erőforrásokkal való ésszerű és hosszú távon is takarékos termelési és fogyasztási magatartások kialakítása.

8

1. előadás: Nemzeti Környezetpolitikai Koncepció.

A „fenntartható fejlődés” alapelvei, jogok és felelősségek

A. Általános alapelvek, jogok felelősségek(1-8.)

B. Alapelvek, jogok és kötelességek a határoktól független természeti erőforrások és beavatkozások terén(9-22.)

9

Az EU környezetvédelmi politikájának öt legfontosabb alapelve:

Magas szintű védelem = „legjobb gyakorlat” érvényesítése általánosságban. Az Európai Unió létrejöttének alkalmából elsősorban az elővigyázatosság és a megelőzés elve kapott hangsúlyt.

1. Megelőző fellépés2. Integrálás alapelve3. Szubszidiaritás elve4. „Szennyező fizet” elv5. „Fenntartható fejlődés” elv

1. előadás: Nemzeti Környezetpolitikai Koncepció.

10

1. előadás: Környezetvédelmi politika az EU-ban.

Környezetvédelmi politika: a Múlt:

Negyedik időszak : 1992-2000. 5. Környezetvédelmi akcióprogram.

A „fenntartható fejlődés” irányába határozza meg a főbb irányvonalakat, követelményeket és a környezetvédelmi prioritásokat (éghajlatváltozás, savasodás, levegőszennyezés, természeti erőforrások és a biológiai sokféleség pusztulása, vízkészletek csökkenése és szennyezése, tengerpartok pusztulása, a hulladék stb.)

Törekvése: A társadalom magatartásának megváltoztatása a megosztott felelősség alapján, bevonva annak minden szektorát, mint közigazgatás, állami és magánvállalkozói szektor és a társadalom egészét.

Környezetvédelmi politika: a Jelen:

Ötödik időszak : 2001-2010. 6. Környezetvédelmi akcióprogram.

A „fenntartható fejlődés” politikába való integrálás elve szerinti környezetvédelmi prioritások:

1. Éghajlatváltozás

2. Természet és biológiai változatosság

3. Környezet és egészség

4. Természeti erőforrások és hulladék.

Általános jogszabályok

• 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól (módosította a 2004. évi LXXVI. tv)

• 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálatról

• 193/2001. (X. 19.) Korm. rendelet az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól

• 2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról

• 270/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet az egyes környezetterhelési díjak visszaigénylésének, a kibocsátott terhelő anyag mennyiség meghatározás módjáról, valamint a díjfizetés áthárításának szabályairól (módosította a 363/2004. (XII.26.) Korm. rendelet)

• 1995. évi LVI. törvény a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról (módosította. a 2004. évi CIII. törvény, a 2004. évi XLVIII. törvény, a 2004. évi XXIX. törvény, a 2002. évi LXII. törvény)

• 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény végrehajtásáról (többször módosítva, legutóbb a 26/2004 (XII. 22.) Korm. rendelettel)

• 3/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet a környezetvédelmi termékdíj-mentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről (többször módosítva, legutóbb a 342/2004. (XII. 22.) Korm. rendelettel)

11

1. előadás: Környezetvédelmi politika az EU-ban.

Általános jogszabályok és szakterületi törvények• 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról• 1995. évi XCI. törvény az állategészségügyről

• 1999. évi LXIII. törvény a közterület-felügyeletről • 2000. évi XXXV. törvény a növényvédelemről

• 2000. évi XLIII. törvénya hulladékgazdálkodásról (módosította: a 2004. évi XCVII. törvény, a 2004. évi XXIX. törvény, a 2003. évi CXX. törvény és a 2002. évi XLVII. törvény)

• 2000. évi XXV . törvénya kémiai biztonságról

+ Kormányrendeletek, Miniszteri rendeletek áttekintése

12

1. előadás: Környezetvédelmi politika az EU-ban.

1

2. előadás: Hazai szabályozások. EMAS, ISO 14001, KIR.

Környezetközpontú vállalatirányítási rendszer:Az Európai Unió tagállamai 1995. április 1-jei hatállyal vezeték be az EMAS-t.

EMAS = Eco-Management and Audit Scheme = Környezetirányítási ésÁtvizsgálási Modell

Eszerint a környezeti auditálás (EA-Environmental Auditing) két lényeges kérdéscsoportra terjed ki:

1. a vizsgált szervezet működése mennyiben felel meg a környezeti előírásoknak és 2. a bevezetett és működő környezeti menedzsmentrendszer vizsgálata.

ISO 14001, amely a környezetirányítási rendszer kialakításávalfoglalkozik és az általános irányelveket útmutatóként megadó ISO 4004-et 1996. augusztusában fogadta el a Nemzetközi Szabványügyi

Szervezet.

Környezetirányítási rendszer (KIR):Első lépése egy környezeti állapotfelmérés elvégzése, második lépés a KIR

dokumentációjának elkészítése.

2

2. előadás: Hazai szabályozások. LCA.

Környezetbarát termék védjegycsak az olyan termékre alkalmazható amely:•nem tartalmaz veszélyes anyagot•ilyen a felhasználása, illetve a fogyasztása során sem keletkezik •gyártási eljárása nem veszélyezteti az emberi egészséget és a környezet minőségét.

Életciklus-elemzés (LCA- Life-Cycle Analysis):Egy termék vagy szolgáltatás teljes élettartama alatt az anyag- és energiaáramlást és az azokhoz kapcsolódó környezeti hatásokat vizsgálja.Fő szakaszai:•a vizsgálat céljának és a vizsgált rendszer határainak kijelölése•az életciklus-leltár elkészítése az egymást követő szakaszokra•az életciklus hatáselemzése•a leltár és a hatásértékelési szakaszok eredményeinek értelmezése, dokumentálása.

3

2. előadás: A környezetvédelem és a hulladékgazdálkodás kapcsolata.

Példa: Újrahasznosítás„Termék-Hulladék-Termék” ciklus(Recycling)

Gyártás Eladás Fogyasztás: termékFeldolgozás Fogyasztás: „hulladékból termék”

Hulladék: Az ember mindennapi élete során keletkezik… a keletkezésük helyén feleslegessé válik… tőlük tulajdonosuk megválik…mert sem felhasználni, sem

értékesíteni nem tud, ill. nem kíván

Hulladéktípusok: termelési (ipari+mg-i), települési (kommunális), veszélyes

Példa: Hasznosítás

4

2. előadás: Hulladékgazdálkodási alapelvek.

Hulladékgazdálkodási alapelvek:•Integrált hulladékgazdálkodás: A hulladék nem vész el, csak átalakul! •Gyártói felelősség. Hulladékszegény technológia alkalmazása.•„Szennyező fizet elv”.•Kereskedelmi korlátok eltörlése. Másodlagos nyersanyagpiac megteremtése.•Személetformálás. Fogyasztók megfelelő és széleskörű informálása. (2001. január elsejével hatályba lépett a 2000. évi XLIII. törvény a

hulladékgazdálkodásról (Hgt.). A törvény kiemelten foglalkozik a csomagolási hulladékokkal).

Integrált hulladékgazdálkodási koncepció :1. A hulladékok keletkezésének megelőzése, mennyiségének és veszélyességének csökkentése. 2. A keletkező hulladékok kezelése, amely a következő műveleteket jelenti: gyűjtés és begyűjtés, előkezelés, hasznosítás és ártalmatlanítás.3-4. Ártalmatlanítás: Égetés, Deponálás.

5

2. előadás: Hulladékok jellemzése és csoportosítása.

MennyisMennyiséége telepge telepüülléésenksenkéént eltnt eltéérréést mutat, st mutat, öösszetsszetéétele idtele időőben vben vááltozik, a hasznosltozik, a hasznosííthatthatóó rréészek szek

araráánya hnya háárom nagyobb csoportba foglalhatrom nagyobb csoportba foglalhatóók k öössze.ssze.

MagyarorszMagyarorszáág:g: 4,6 milli4,6 millióó t/t/éévv hphp: : 350350……400 kg/f400 kg/főő//éévvEU tagorszEU tagorszáágok:gok: 1 kg hullad1 kg hulladéék/fk/főő/nap/nap

(USA: (USA: 2 kg2 kg hulladhulladéék/fk/főő/nap) /nap)

Háztartások Ipar, szolgáltatás

60 % 40 %

SzilSziláárd teleprd telepüülléési hulladsi hulladéék jellemzk jellemzéése se éés s ttööbblbbléépcspcsőős technols technolóógiai elgiai előőkkéészszííttéésese

MennyisMennyiséége telepge telepüülléésenksenkéént eltnt eltéérréést mutat, st mutat, öösszetsszetéétele idtele időőben vben vááltozik, a hasznosltozik, a hasznosííthatthatóó rréészek szek

araráánya hnya háárom nagyobb csoportba foglalhatrom nagyobb csoportba foglalhatóók k öössze.ssze.

MagyarorszMagyarorszáág:g: 4,6 milli4,6 millióó t/t/éévv hphp: : 350350……400 kg/f400 kg/főő//éévvEU tagorszEU tagorszáágok:gok: 1 kg hullad1 kg hulladéék/fk/főő/nap/nap

(USA: (USA: 2 kg2 kg hulladhulladéék/fk/főő/nap) /nap)

Háztartások Ipar, szolgáltatás

60 % 40 %

SzilSziláárd teleprd telepüülléési hulladsi hulladéék jellemzk jellemzéése se éés s ttööbblbbléépcspcsőős technols technolóógiai elgiai előőkkéészszííttéésese

6

2. előadás: Szilárd települési hulladékok előkészítése.

CSOMAGOLÁS

ELŐSZORTÍROZÁS VÁLOGATÓMŰBENUTÓSZORTÍROZÁS

ELŐKÉSZÍTŐMŰBEN

SZERVES, BIOLÓGIAILAG LEBONTHATÓ

HULLADÉK

Komposztálás,Biogáz-előállítás

CSOMAGOLÁS

ELŐSZORTÍROZÁS VÁLOGATÓMŰBENUTÓSZORTÍROZÁS

ELŐKÉSZÍTŐMŰBEN

SZERVES, BIOLÓGIAILAG LEBONTHATÓ

HULLADÉK

Komposztálás,Biogáz-előállítás

Lerakás

energetikai energetikai hasznoshasznosííttááss

Salak-előkészítés,

lerakás

Lerakás

energetikai energetikai hasznoshasznosííttááss

Salak-előkészítés,

lerakás

SZELEKTÍV GYŰJTÉSháztartásokból, intézményektől, ipari és

kereskedelmi vállalatoktól, ill. vállalkozásoktól

SzilSziláárd teleprd telepüülléési hulladsi hulladéékk

MARADÉKSZELEKTÍV GYŰJTÉSháztartásokból, intézményektől, ipari és

kereskedelmi vállalatoktól, ill. vállalkozásoktól

SzilSziláárd teleprd telepüülléési hulladsi hulladéékk

MARADÉK10-30%

40-50%30-40%

50% 50%

7

2. előadás: Hulladékhasznosítás.

Fogyasztási hulladék

Termelés

Kibocsátás = Emissziók Hasznosítás

Energia

Segédanyag

Levegő, víz

Nyersanyag

Fogyasztás

Termelési hulladék

Újrahasznosítás

Termék

8

2. előadás: A hulladékhasznosítás előfeltétele: a szelektív hulladékgyűjtés.

A szelektív hulladékgyűjtés előnyei:• A válogatás költségeinek egy része megtakarítható.• A hulladék alkotói nem szennyeződnek és így kedvezőbb lehetőség nyílik

az újrafeldolgozásra.• A további kézi válogatás már közegészségügyi szempontból elfogadható.

A szelektív hulladékgyűjtés változatai:• A háztartásokban a hulladék elkülönített gyűjtésére több tárolóeszköz,

illetőleg zsák áll rendelkezésre, amit a begyűjtés során külön-külön vagy osztott rakterű járművel szállítanak el.

• Gyűjtősziget: a lakosság a szelektíven gyűjtött hulladék-komponenseket az arra kijelölt és feltűnően megjelölt konténerekbe hordja.

• Hulladékudvar: nagyobb terület szelektív begyűjtését ellátó, esetenként a hulladék előkezelését is végző létesítmény.

Az európai csomagolási hulladékokat begyűjtő és kezelő struktúrák:• Duális: kettős (párhuzamos) rendszer, amely a hagyományos települési

hulladékbegyűjtés mellett, attól elkülönülve működik.• Integrált: a hulladékbegyűjtés az önkormányzatok által fenntartott, már

létező hálózatra támaszkodik.

9

2. előadás: A hulladékgazdálkodás gazdasági szabályozása: a környezetvédelmi termékdíj.

A környezetvédelmi termékdíj-rendszer szereplői:1. Kormányzat

2. Ipar3. Kereskedelem

4. Önkormányzatok5. Civil szervezetek6. Az Állampolgár

Termékdíjköteles termékek és anyagok:• Gumiabroncsok• Hűtőközegek• Akkumulátorok• Egyéb kőolajtermékek• Reklámhordozó papírok• Elektromos és elektronikai berendezések• Műanyag (bevásárló-reklám) táska• Csomagolás és kereskedelmi csomagolás

10

3. előadás: Utolsó jogszabály módosítások.

A 2009.június 1.-jével hatályba lépett termékdíjas jogszabály-módosítások:

1. 2009. évi XIX. törvény: A környezetvédelmi termékdíjról és az 1995. évi LVI. törvény módosításáról.2. 104/2009. (V.14.) Korm. rendelet: A környezetvédelmi termékdíjmentességrőlés az 53/2003. (IV.11.) Korm. rendelet módosításáról.3. 7/2009. (V.29.) KvVM rendelet: A környezetvédelmi termékdíjról és az 1995. évi LVI. törvény végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX.28.) KTM rendelet módosításáról.

Változások 2009. június elsejével:

•A műanyag (bevásárló-reklám) táska termékdíjtétele 100%-ban levonható, ha a csomagolás helyén a kibocsátott táskák legalább 25 %-a környezetbarát védjeggyel kerül forgalomba.•A Kötelezettek anyagáramonként egyidejűleg csak egy koordináló szervezettel köthetnek megállapodást. Így például ugyanazon koordináló szervezettek kell megállapodni a papír, fa, műanyag és egyéb csomagolásokra vonatkozóan.•A gazdasági válság miatt 2009.-ben a 2008. évre előírt, 2010.-ben pedig a 2009. évre előírt hasznosítási arányok teljesítésével érhető el termékdíj-mentesség.

11

3. előadás: Csomagolási hulladékok.

A csomagolás környezeti hatásai:Alapanyag felhasználás

EnergiafelhasználásLégköri anyagok kibocsátása

Szennyvíz kibocsátásHulladék keletkezés

94/2002. (V.5.) Kormányrendelet

a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól.

„csomagolóanyag: olyan termék, amelyet termék, áru befogadása, megóvása, kezelése, szállítása, csoportosítása és kínálása érdekében

felhasználnak”.

Elsődleges csomagolás: fogyasztói csomagolásMásodlagos csomagolás: gyűjtőcsomagolásHarmadlagos csomagolás: szállítási csomagolás

12

3. előadás: Hulladékká vált csomagolóanyagok.

Élelmiszer

Italok

Dohány cikkek

ruhanemű

Gyógyszer

EÜ ésKozmetikumokTisztitószerek

Papírtermékek Papír, karton

Műanyag

Fém

Üveg

Fa

Egyéb

A csomagoló anyagok és a hulladékká vált csomagolás megoszlása:

A csomagolás újrahasználható jellegére vonatkozó követelmények:A csomagolás fizikai tulajdonságainak és jellemzőinek lehetővé kell tenniük több

fordulót vagy visszatérést.Teljesíteniük kell a hasznosítható csomagolásra vonatkozó sajátos

követelményeket, amikor a csomagolást már nem használják fel újra és ezáltal hulladékká válik.

A csomagolási hulladékok hasznosítási lehetőségei:• Anyagában történő hasznosítás: a csomagolást úgy kell előállítani, hogy a

felhasznált anyagok bizonyos százalékának visszaforgatását lehetővé tegyék.(Példa fotókkal: PET palack, italos fémdobozok).

• Energetikai hasznosítás: az energia-visszanyerés céljából feldolgozott csomagolási hulladéknak minimális alsó fűtőértékkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy lehetővé tegye az energia-visszanyerés optimalizálását.

• Komposztálás: a komposztálás céljából feldolgozott csomagolási hulladéknak olyan biológiai úton lebontható jelleggel kell rendelkeznie, hogy az ne akadályozza az elkülönített begyűjtést és a komposztálási eljárást.

• Biológiai lebontás.

2. hét: Hulladékká vált csomagolóanyagok. 3. előadás: Hulladékká vált csomagolóanyagok.

13

Környezetvédelmi Termékdíj csomagolási hulladékra

A csomagolóanyagot gyártó és forgalmazó cégek előtt tehát alapvetően két törvényes út áll: 1. Saját maguk önállóan hasznosítják a csomagolási hulladékuk kötelezően előírt részét. 2. Csatlakoznak a csomagolási hulladék hasznosítását koordinálószervezethez, és hasznosítási díjat fizetnek neki.

(A díj összegét, amely a termékdíjnál jóval alacsonyabb, a koordinálószervezet állapítja meg.)

3. előadás: Hulladékká vált csomagolóanyagok.

14

44Egyéb

6Üveg

16Papír és karton Cskt. Fa, természetes

alapú textil

13Fém (kivéve Al)

16Alumínium

44Társított

36Műanyag

Tömegalapútermékdíjtétel HUF/kg (2008)

A csomagolás anyaga

15

3. előadás: Termékdíj mentesség és koordináló szervezet.

Koordináló szervezet fogalma

Koordináló szervezet: a hulladék szelektív begyűjtéséért és hasznosításáért, azaz a hulladék sorsának koordinálásáért felelős szervezet.

ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. - csomagolási hulladékok hasznosítását koordináló sz. 2001 óta a védjegyet bevezető Pro Europe nemzetközi hálózat tagja, ami az európai zöld pontot alkalmazó szervezeteket fogja össze.

A Zöld Pont védjegy kizárólagos hazai használati jogosultja. Licence díj rendszer alkalmazása. 2400 szerződéses partner. 5 millió lakos kiszolgálása a szelektív gyűjtés területén, több mint 5000 gyűjtőszigettel. 900 bevont település.

Szervezeti célok:•A csomagolási hulladékok hasznosításának elősegítése oly módon, hogy az EU-skövetelmények teljesítése elérhetővé váljon.•Gyors és rugalmas reagálás a külső gazdasági hatásokra.•Nyitottság minden érintett gazdálkodó felé a csatlakozást illetően (de nem teheti kötelezővé a csatlakozást).

Feladat: ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. által készített kisfilm („Hulladékból termék” kiállítás-2008) megtekintése a szelektív hulladékgyűjtésről. Értékelés és levont következtetések.

1

3. előadás: Termékdíj mentesség és koordináló szervezet.

A koordináló szervezet szerepe:

�Szerződéses rendszerén keresztül átvállalja szerződéses partnerei befizetési, adatszolgáltatási és hasznosítási kötelezettségét licence díj befizetése ellenében.�A licence díj fizetés fejében termékdíj mentességet biztosít szerződéses partnereinek. Teljes termékdíj mentesség biztosítása a szerződéses partnereknek (kivéve reklámtáska). �Szerződéses kapcsolatok alapján, a befizetett licence díjakból pénzügyi ellenszolgáltatást, költségtérítést nyújt a hulladékhasznosítási lánc érintett szereplőinek (önkormányzatok, gyűjtők, hasznosítók).�Ahol szükséges támogatás nyújt a gazdaságosan nem hasznosíthatócsomagolási hulladékok hasznosításához és magához a gyűjtéshez. �Szerződést köt a hulladék-feldolgozókkal is (akik szintén részesülhetnek a koordináló szervezettől támogatásban), megteremtve a kapcsolatot a gyűjtés és a feldolgozás között.�A szerződéses partnerek által befizetett licence díjakból fedezi a gyűjtés és hasznosításra történő előkészítés költségeit.�A három hasznosítási arány (Hk, Ha, Ht- tényleges hasznosítási arány) teljesítésével a koordináló szervezet teljesen mentesül a termékdíj-fizetés alól.

2

3. előadás: Termékdíj mentesség italcsomagolásra.

Mentesség koordináló szervezethez való csatlakozás esetén

E díjtétel kereskedelmi csomagolásra

Példa: E1 termékdíj mentesség italcsomagolásra

Egy szénsavas üdítőital gyártó különböző fogyasztói csomagolásokban (PET, üvegpalack, fémdoboz), különböző adagnagyságokban évente 500 millió liter különbözőüdítőitalokat forgalmaz. Fogyasztói csomagolásukhoz:

- 300 millió db nem újrahasználható PET palackot,- 50 millió db nem újrahasználható fémdobozt,- 50 millió db újrahasználható üvegpalackot használ fel,

Összesen 400 millió db-ot.Az 50 millió db újrahasználható üvegpalackot 80%-ban visszagyűjti és újratölti (40 millió

db), 10 millió db hulladékká válik.- A cég csatlakozott hasznosítást koordináló szervezethez, amely igazolta, hogy a

kibocsátott= műanyag csomagolások hasznosítását 22%-ban,= fém csomagolások hasznosítását 52%-ban,

= üveg csomagolások hasznosítását 32%-ban elvégezte.Ez azt jelenti, hogy ilyen arányban E1 kötelezettje 85%-os mentességet vehet igénybe.

3

3. előadás: Termékdíj mentesség italcsomagolásra.

az E1 díjtétel kötelezettje a gyártó (első forgalomba hozó),

Az E1 díjtétel 2009-ben 1,80 Ft/db, 2010-ben 2,00 Ft/db.

E1 termékdíj számítása:Mentesség nélküli díjösszeg: 400 millió db x 1,8 = 720 mFtEbből levonható: - újrahasznált 40 x 1,8 = 72 mFt-nem újrahasznált, de hasznosított 85%-a műanyag esetén 300 x 0,22 x 1,8 x 0,85 = 101 millió Ftfémdoboz esetén 50 x 0,52 x 1,8 x 0,85 = 40 millió Ft üvegpalack esetén 10x 0,32 x 1,8 x 0,85 = 5 millió FtÖsszes levonás: 218 millió Ft

Fizetendő E1 termékdíj: 502 millió Ft

4

3. előadás: Termékdíj mentesség italcsomagolásra.

Példa: E2 díjtétel italcsomagolásra

Egy élelmiszer kiskereskedelmi egység 10 millió db különböző, a kereskedelmi csomagolásba sorolt italféleséget forgalmaz, különböző anyagúcsomagolóeszközökben az alábbi (átlagos) megoszlásban (db-ban számolva):

- műanyag: 60% (6 millió db)- üveg: 20% (2 millió db)- fém: 10% (1 millió db)- társított: 10% (1 millió db)

A vállalkozás hasznosítást koordináló szervezethez csatlakozott, amely igazolta, hogy a kibocsátott csomagolások hasznosítását az I. példában megadottak szerint hasznosította (a társított csomagolásokat a műanyagokkal megegyezőarányban).A vállalkozás 1 millió db újrahasználható üveg csomagolóeszközt szállított vissza E1 kötelezettnek.

az E2 díjtétel kötelezettje a „kiskereskedő” (továbbforgalmazó).

az E2 díjtétel 2009-ben 3,50 Ft/db, 2010-ben 4,00 Ft/db.

5

3. előadás: Termékdíj mentesség italcsomagolásra.

E2 termékdíj számítása:Mentesség nélküli teljes E2 díjösszeg: 10 m db x 3,5 = 35 millió Ft .

Ebből levonható: - újrahasznált 1,0 x 3,5 = 3,5 m Ft- nem újrahasznált, de hasznosított 85%-a műanyag esetén 6 x 0,22 x 3,5 x 0,85 = 3,93 mFt, üveg esetén 1 x 0,32 x 3,5 x 0,85 = 0,95 mFt, fém esetén 1 x 0,52 x 3,5 x 0,85 = 1,55 mFt, társított esetén 1x 0,22 x 3,5 x 0,85 = 0,65 mFt

Összes levonás: 10,58 mFt

Fizetendő E2 termékdíj: 35-10,6 = 24,4 millió Ft

Ez átlagosan 2,44 Ft/db termékdíjat jelent. (Ha ennél a példánál is feltételezzük a 3 milliárd db-os kibocsátást, az E2 termékdíj bevétel országosan min. 3 x 2,44 = 7, 32 milliárd Ft ). Az országos E termékdíj bevétel tehát min. 7,3 + 3,8 = 11,1 milliárd Ft.

6

3. előadás: Termékdíj mentesség csomagolásra.

Egyéni teljesítés: a fizetendő termékdíj és mentesség meghatározása

100%-os termékdíj mentesség vehető igénybe, beadott pályázatok útján.

T = A x t – MJelölések:A- a termékdíj alapja, kgt- a termékdíjtételM- a mentesség összege

Termékdíj alóli mentesség akkor szerezhető, ha - a kötelezett mentességi kérelmet nyújt be az illetékes környezetvédelmi hatóságnak (Felügyelőség vagy Főfelügyelőség részére) határidőre (a tárgyévet megelőzőszeptember 30-ig).- a mentességi engedélyben foglalt kötelező hasznosítási arány (Hk) és a kötelező anyagában történő hasznosítási arány (Ha) egyidejűleg teljesítésre kerül.(A termékdíj helyett a hasznosítás költségei terhelik az érintett gazdálkodókat).

Kötelező hasznosítási arány: 50% minden csomagolásra (2005. évben)(94/62. sz. EK irányelv alapján).

Hasznosítási díjtételek 2009. évre(ÖKO-Pannon Nonprofit Kft.)

6,9Fa

5,0Üveg

8,7Papír és karton

Természetes alapú textil

3,4Fém (kivéve Al)

6,0Alumínium

17,5-22,5Társított (kompozit)

20,90Műanyag fogyasztói csomagolás

Hasznosítási díjtétel HUF/kgAnyagfajta

7

3. előadás: Hasznosítási díjtételek csomagolásra.

8

4. előadás: Hulladékkezelés és hulladékhasznosítás.

A hulladékkezelés és hulladékhasznosítás legfontosabb előnyei:•Takarékoskodás a primer nyersanyagokkal.•A hasznosítható komponensek feldolgozásával kevesebb hulladék kerül deponálásra.•Az emberek életminősége javítható.•Energiakinyerés energetikai hasznosítás által:

pl. cementipar, energiaipar, kohászat stb.•Csökken a szén-dioxid kibocsátás.

Feladat:ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. által készített film („Hulladékból termék”kiállítás-2008) megtekintése a hulladékhasznosítás jelentőségéről és a hulladékok kezeléséről. Értékelés és levont következtetések.

9

4. előadás: Hulladékkezelés és hulladékhasznosítás.

A hulladékhasznosítás lehetőségei:•Anyagában•Nyersanyagként•Energetikai

A hulladékkezelés és hulladékfeldolgozás eljárásai:•Fizikai-mechanikai eljárások.•Kémiai vagy kémiai-fizikai eljárások.•Biológiai eljárások.•Termikus eljárások.

Példa:Vegyes műanyaghulladék feldolgozása és előkészítése. A folyamatábra részletes ismertetése a hulladékkezelési eljárások rövid bemutatásával.

Műanyaghulladékok jellemzése és előkészítése

• A műanyaghulladékok a háztartási hulladékok 25%-át teszik ki és többségük nem bomlik le a természetben.

• Nagy részét (65%) a tömegműanyagok (PP, LDPE, HDPE, PS, PVC, PU) jelentik, amelyek továbbra is a lerakókra kerülnek, pedig valamennyi típus visszaforgatható.

• Hasznosításukra anyagában (főként flakon- és fóliafrakciók), nyersanyagként vagy energiaként (valamennyi műanyagfrakció) történőmegoldások lehetségesek.

• Az anyagában történő felhasználás a műanyagot kémiailag változatlanul hagyja, megőrzi a műanyag energiatartalmát, de ehhez a feldolgozási eljáráshoz fajtiszta hulladékra van szükség.

• Nyersanyagként való hasznosításnál a műanyag hulladékokat kémiai (elgázosítás, termolízis, hidrogénezés) vagy kémiai-fizikai eljárással (oldószeres kezelés, Blowdec technológia fluidágyas reaktorban) új nyersanyaggá alakítják át, ahol a kevert hulladék is hasznosítható.

10

4. előadás: Műanyaghulladékok kezelése.

11

4. előadás: Műanyaghulladékok feldolgozása és hasznosítása.

12

4. előadás: Gumiabroncs hulladékok hasznosítási lehetőségei.

Gumiabroncs hulladék összetételi és hasznosítási előnyei

Hulladék mennyiségének csökkentése, deponálás elkerüléseKöltségmegtakarításKedvező tulajdonságok megtartásaEllenállás a baktériumok és penészgombák szaporodásával szembenRugalmasság megtartásaEllenállás a napfénnyel és UV sugárzással szembenFizikai tulajdonságai nem változnakNem toxikusBiológiai úton lebonthatatlanAlakítható, ami alkalmassá teszi az újrafelhasználásra

13

4. előadás: Gumiabroncs hulladékok hasznosítási lehetőségei.

1. Gumiabroncs felújítás, újrafutózás:Az újrafutózás aránya folyamatosan csökken, mivel megfelelő minőséget csak a

tehergépjárművek és a mezőgazdasági gépek abroncsai futófelületének felújításával lehet elérni.

2. Anyagában történő hasznosítás:- Granulálás, őrleménygyártás. Mechanikai vagy kriogén (nitrogénnel való fagyasztás)

aprítással és őrléssel nyert aggregátum. Az aprított és őrölt gumiabroncs esésvédőgumilapok, sportpályák borítása, futószőnyegek, gumitéglák, játszótéri burkolatok, parkolóhely-kerítés, tömítőanyagok és járólapok alapanyaga. Útépítésnél szigeteléshez és aszfaltadalékként (aszfaltgumi) használható.

- Mérnöki és kultúrmérnöki alkalmazások: hulladéklerakók vízelvezető rétegei, hő- és hangszigetelő rétegek, partvédelem, erózióvédelem, hullámtörők, lavinavédők, folyópart stabilizálók.

3. Energetikai hasznosítás:Hasznosítás tüzelőanyagként. Villamos energiatermelés.Pirolízises hasznosítás.4. Egyéb alkalmazások:Gátépítés, töltések és mesterséges zátonyok készítése.Mezőgazdasági alkalmazás. Talajtakarás.

14

4. előadás: Papírhulladékok hasznosítási lehetőségei.

A hulladékpapír a papír feldolgozása folyamán keletkező eselék (például hullámgépnél, doboz alapanyag készítésénél).

Csoportosítási szempontok:

• Rostanyag-összetétel: famentes, fatartalmú, félfamentes, rongy- és műszáltartalmú

• Négyzetmétertömeg (g/m2)• Rendeltetési cél (írás, nyomtatás, csomagolás, műszaki, egészségügyi)• Előállítási mód• Szín• Simaság• Megjelenési alak• Egyéb tulajdonság

(MSZ EN 643:2002 A begyűjtött papír és karton szokásos minőségi kategóriáinak európai jegyzéke -minőségazonosítás, kategorizálás- alapján).

15

4. előadás: Papírhulladékok hasznosítási lehetőségei.

A hulladékpapír újrahasznosításának feltételei:

• Alapfeltétel: a szennyezettség elkerülése.• Nem tartalmazhat semmilyen anyagot, amely akár a papíripari

berendezéseket, akár a másodlagos rostok felhasználásával gyártott késztermék tulajdonságait rontja.

• A szabvány szerinti papírhulladék fajtákban más típusú papírhulladék csak meghatározott mennyiségű lehet.

• Összetétele feleljen meg a szabvány-előírásoknak.• Megengedett nedvességtartalom: 10-12 százalék.• Gazdaságosan szállítható és tárolható bálákba, konténerekbe való

csomagolás szükséges.• Nem tartalmazhat: mérgező vegyi anyagot, radioakív sugárzással fertőzött

anyagot, humán és állategészségügyi intézetekből származófertőzésveszélyes papírterméket, illetve a kommunális vegyes hulladékból származó papírokat.

16

4. előadás: Papírhulladékok hasznosítási lehetőségei.

Hulladékpapír hasznosítási területei:

• A papírhulladék csaknem kizárólagos területe maga a papíripar.

• A begyűjtött papírhulladékból „újrapapír” készül, ami szürkés színezetű, gyengébb minőségű papír. Ilyenek például az egészségügyi papírok, különböző csomagolóanyagok, kartondobozok, hullámpapírok, stb.

• A nagy ásványianyag-tartalmú papírhulladékok (amelyek forrásai elsősorban a könyvek, napilapok stb.) elsősorban tömör papírlemezek és papírmasécsomagolóeszközök (pl. tojástálca) gyártásához használhatók.

• A papírhulladék további felhasználási köre lehet az építőipar (pl. szigetelőgipszrostlemez gyártása) és az energetikai hasznosítás (megújulóenergiaforrásokból származó elektromos energia termelése).

• A fogyasztói hulladékkartonból értékes komposzt is előállítható, illetve a papírgyártásra alkalmatlan papírhulladék brikettálható is.

12

4. előadás: Papírhulladékok hasznosítási lehetőségei.

Hazai körkép:

A fajlagos papírfelhasználás, más néven hulladékpotenciál értéke hazánkban 85 kg/fő/év, ami eléri az EU átlag felét (170 kg/fő/év).

2006-ban Magyarországon az összes keletkező szilárd települési hulladék 14,5 százaléka hulladékpapír (a Települési Szilárd Hulladékgazdálkodás Fejlesztési Stratégiája 2007-2016 adatai szerint), amelynek értéke ma már

inkább a 20 százalékhoz közelít.

Az országos papír és karton csomagolás kibocsátás közel 300 ezer tonna, ami az összes csomagolás kibocsátás 33 százaléka. Ennél a hulladékfajtánál a lakossági és az ipari papíralapú csomagolás kibocsátott mennyisége közel

azonos.

A hulladékpapír szelektív gyűjtése több éve folyik szervezetten, és jóeredményekkel hazánkban. A lakossági szelektív hulladékgyűjtés aránya

40-50 százalék.

A papír a legnagyobb mennyiségben újrahasznosításra kerülő hulladék!!!17