KÁROLY RÓBERT FŐISKOLA - Gyongyos.uni-eszterhazy.hu · 2016. 11. 28. · 3 ESZTERHÁZY KÁROLY EGYETEM GYÖNGYÖSI KÁROLY RÓBERT CAMPUS EKE Egyetemi Tudományos Diákköri Bizottság,

Gyöngyös, 2016. november 30.

2

ESZTERHÁZY KÁROLY EGYETEM

GYÖNGYÖSI KÁROLY RÓBERT CAMPUS

INTÉZMÉNYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

rezümé kötet

Gyöngyös, 2016. november 30.

3

ESZTERHÁZY KÁROLY EGYETEM

GYÖNGYÖSI KÁROLY RÓBERT CAMPUS

EKE Egyetemi Tudományos Diákköri Bizottság, Gyöngyösi Károly Róbert Campus

Tamus Antalné Dr. PhD, főiskolai tanár, professor e.

EKE GTK TDK Bizottság, Gyöngyösi Károly Róbert Campus

Szabóné dr. Benedek Andrea PhD, adjunktus

EKE AVK TDK Bizottság, Gyöngyösi Károly Róbert Campus

Elnök: Dr. Koncz Gábor PhD, főiskolai docens

Tagok: Ambrus Andrea, adjunktus

Dr. Tury Rita PhD, adjunktus

Breznyik Benjamin, hallgató

Felelős kiadó: Dr. habil Bujdosó Zoltán, a Gyöngyösi Károly Róbert Campus főigazgatója

Kiadó: Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campus,

kiadva 40 példányban

4

A RENDEZVÉNY TÁMOGATÓI

5

TARTALOMJEGYZÉK

A Tudományos Diákköri Konferencia programja ...................................................................... 7

Agrártudományi szekció ................................................................................................... 9

Közgazdaságtudományi szekció ..................................................................................... 17

Szerzők jegyzéke ...................................................................................................................... 23

7

A TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA PROGRAMJA

2016. november 30.

14:00 Megnyitó A épület 2.206. terem

Dr. habil Bujdosó Zoltán, Campus főigazgató

Tamus Antalné Dr.

14:30 Szekcióülések

AGRÁRTUDOMÁNYI SZEKCIÓ (2.206)

Elnök: Dr. Baranyai Zsolt, egyetemi docens MET

Tagok: Dr. Szűcs Antónia – adjunktus EKE GYKRC

Dr. Láposi Réka – főiskolai docens EKE GYKRC

Dr. Herczeg Béla – főiskolai tanár EKE GYKRC

Breznyik Benjamin – hallgató EKE GYKRC

Titkár: Hoboli László

KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI SZEKCIÓ (2.207)

Elnök: Dr. Szabóné dr. Széles Zsuzsanna, egyetemi docens NYME

Tagok: Dr. Novák Tamás, egyetemi docens EKE GYKRC

Dr. Tégla Zsolt, egyetemi docens EKE GYKRC

Dr. Erdélyi Tamás, főiskolai docens EKE GYKRC

Unghváry Tamás, hallgató EKE GYKRC

Titkár: Bárdi-Szeberényi Rita

Eredményhirdetés, A épület, K szint (2.206)

9

AGRÁRTUDOMÁNYI SZEKCIÓ

2.206 Terem

Elnök: Dr. Baranyai Zsolt, egyetemi docens MET

Tagok: Dr. Herczeg Béla – főiskolai tanár EKE GYKRC

Dr. Láposi Réka – főiskolai docens EKE GYKRC

Dr. Szűcs Antónia – adjunktus EKE GYKRC

Breznyik Benjamin – hallgató EKE GYKRC

Titkár: Hoboli László hallgató

A szekció résztvevői:

Gubacsi Franciska

A gazdaságfejlesztés új irányai Recsk nagyközségben

Témavezető: Dr. Koncz Gábor, főiskolai docens

Kovács Bernadett Katalin A Gyöngyösi Kistérség város-vidék kapcsolatrendszerének elemzése

Témavezető: Dr. Koncz Gábor, főiskolai docens

Potlesák Csilla

Közszolgáltatás vidéken

Témavezető: Dr. Nagyné Dr. Demeter Dóra, egyetemi docens

Szabó Erika Csiperkegomba termesztés a Járvás gazdaságban

Témavezető: Dr. Kaprinyák Tünde, adjunktus

Tóth Sándor

Az eredetvédelem és a borvásárlás összefüggéseinek vizsgálata

Témavezető: Csernák József, tanársegéd; Dr. Zsófi Zsolt egyetemi docens

11

GUBACSI FRANCISKA

II. évfolyam

Vidékfejlesztési agrármérnök (Msc)

ESZTERHÁZY KÁROLY EGYETEM GYÖNGYÖSI KÁROLY RÓBERT CAMPUS, AVK

Témavezető: Dr. Koncz Gábor

főiskolai docens

Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campus, AVK

A gazdaságfejlesztés új irányai Recsk nagyközségben

Problémafelvetés

Recsk település neve tradicionálisan összeforrt a bányászattal, iparral. A kitermelőipar

fejlesztése továbbra is jelentős, azonban igen bizonytalan az előretörés a nagyközség életében.

Kutatási célkitűzés

Új gazdaságfejlesztési irányok és lehetőségek feltárására törekszem. Foglalkozom a fejlődést

befolyásoló tényezőkkel és irányokat határozok meg a jövőre vonatkoztatva.

Kutatási kérdés(ek)

Tudományos dolgozatom fő kérdésköre, hogy milyen új gazdaságfejlesztési irányok felé

mozdulhat el a település. Kutatási kérdéskört alkotott a turizmus és ipar területe.

Hipotézis(ek)

Az ércbánya megnyitása nem jelent potenciális lehetőséget Recsk életében. A nagyközségnek

a szomszédos településekhez képest másabb fejlesztési koncepciókkal kell dolgoznia.

Anyag és módszer

Az egykori mátrai bányásztelepülés a heves megyei Pétervásárai járásban található. Recsk

helyzetének értékelésére összetett elemzői vizsgálatot folytattam (széleskörű kérdőíves

vizsgálat, számítások, terepszemlék, szakértői tanulmányok áttekintése stb.), ezen kívül

munkámhoz adatelemzés (kereszttábla-, varianciaanalízis, faktor- és klaszterelemzés) is

kapcsolódik, amelyet IBM SPSS Statistics 20 programmal vizsgáltam.

Kutatási eredmények

Recsk nagyközség speciális helyzete jól kirajzolódott. Negatív társadalmi és gazdasági

mutatókkal rendelkezik, mégis megjelenik a mikrotérségi szerepkör. A településről alkotott

korábbi negatív vélemény nem emelkedik ki az eredményekből. A gazdaságfejlesztés

lakossági támogatottsága leginkább az ipar és turizmus felé irányult.

Következtetések, javaslatok

A településnek szélesíteni kell a partneri együttműködéseit. Az idegenforgalom fellendítése

lehet a fejlődés egyik útja. A szolgáltatói-kereskedelmi szektor bővítése erősítheti a település

helyzetét. A gazdaság területén a középméretű, kiegészítő tevékenységekre épülő és

melléktermékekkel foglalkozó vállalkozások lehetnek meghatározóak.

12

KOVÁCS BERNADETT KATALIN

IV. évfolyam

Vidékfejlesztési agrármérnök (BSc)


Témavezető: Dr. Koncz Gábor

főiskolai docens


A Gyöngyösi kistérség város- vidék kapcsolatrendszerének elemzése

Problémafelvetés

A Gyöngyösi kistérség az Észak- magyarországi régióban helyezkedik el Heves megyében. A

Gyöngyösi kistérség központja Gyöngyös. Témaválasztásomnál fontosnak gondoltam, hogy

az aktuális és szerteágazó legyen, ennek teljes mértékben megfelel a város és vidék

kapcsolatrendszerének vizsgálata.


Gyöngyös és a kistérség többi települése közötti kapcsolatokat tárom fel a dolgozatomban.

Fontos kutatási célkitűzésem volt számomra feltárni a meglévő kapcsolatok erősségeit és

gyengeségeit, mivel a probléma feltárásával azokra megoldást is lehet találni.

Kutatási kérdések

A dolgozatom kérdésköre felöleli Gyöngyös város kistérség központként betöltött szerepének

és a kistérség jelenlegi kapcsolatrendszerének vizsgálatát. Ez mellett vizsgálom, hogy mit tud

nyújtani a vidék a városnak és a város a vidékének.

Anyag és módszer

Primer és szekunder kutatásokat is végeztem. Interjú alanyaim voltak: Hiesz György

Gyöngyös város jelenlegi polgármestere és egyben a Kistérségi Társulás elnöke, illetve Maka

Piroska, aki a Kistérségi Humán Szolgáltató Központ igazgatóasszonya. Ez mellett felvettem

a kapcsolatot, a gyöngyösi Bugát Pál korház koordinációs asszisztensével is. Az adatbázisokat

Microsoft Excelben vizsgáltam és végeztem gravitációs-index és koncentrációs-index

számításokat.

Hipotézisek

A kutatás előtt több hipotézist állítottam fel, a vizsgálat során nagyobb részük alátámasztást

nyert: A Gyöngyösi kistérségben a szolgáltatások Gyöngyös városában koncentrálódnak.

Hatvan közelsége miatt erős térségi versenytársa Gyöngyösnek. Gyöngyös szuburbanizácós

területe túlnyúlik a kistérsége határain. A Gyöngyösi kistérség keleti és déli településeivel

gyengébb Gyöngyös város kapcsolata.


Egy hipotézisemet elvetettem a vizsgálat alapján: A Gyöngyöstől való távolság segíti a

szolgáltatások megjelenését a kistérség településein. Továbbá a gyöngyösi Bugát Pál Korház

adatainak elemzése során világossá vált számomra hogy nem csak a Gyöngyösi kistérség

településeiről veszik igénybe a betegek a szakrendeléseket.


A kistérségi együttműködés szerintem a jövőben is releváns. Javaslom a kistérségi

kapcsolatrendszert erősíteni és kiterjeszteni a kistérségen kívüli településekre is. Egy jól

működő kistérség kerül bemutatásra, melyben sok fejlesztési lehetőség van.

13

POTLESÁK CSILLA

II. évfolyam

Vidékfejlesztési agrármérnök (MSc)


Témavezető: Dr. Nagyné Dr. Demeter Dóra

egyetemi docens


Közszolgáltatás vidéken

Problémafelvetés:

Témaválasztásom időszerűségét az új közigazgatási rendszer, a járások kialakulása adja.

2013-ban megalakultak a járások, majd ezt követően 2014-ben elindították a

kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáinak az úgynevezett kormányablakoknak a kiépítését

országszerte.


Dolgozatom célja, hogy a felmerült hipotézisekre keressem a választ.

Kutatési kérdés

Dolgozatomban azt vizsgálom, hogy milyen helybentartó hatása lehet a közszolgáltatásoknak,

valamint, hogy milyen ügyeket lehet elintézni egy helyen, és miben változott a

közszolgáltatás.

Hipotézisek

H1: A médiában, írott sajtóban az elmúlt pár évben nagyon sok szó esett a

kormányablakokról, viszont a tapasztalat szerint a lakosság azon rétege aki nem mélyül el a

témában az nem tudja pontosan, hogy miért is alakultak ki, mi a célja, illetve milyen ügyeket

lehet itt elintézni. H2: Továbbá a különböző szlogenek hátterére voltam kíváncsi, hogy a

hétköznapokban valóban abban részesülnek az emberek, amit ígérnek, mint például:

Gyorsabb, olcsóbb, egyszerűbb; Számtalan ügyet egy helyen; Ügyintézés a lehető

leggyorsabban.

Anyag és módszer

Primer kutatáson keresztül felmérést végeztem három településen (Jászberényben, Jászapátin

és Gyöngyösön) kérdőíves formában, illetve mélyinterjút készítettem.


Dolgozatom első részében, egy történelmi áttekintéssel bemutatom a járási közigazgatási

rendszert. A jelenlegi járási rendszernél részletesen taglalom, hogy milyen célból alakultak ki

újra a járások, a járási hivatalok felépítését és működését, illetve ismertetem a

kormányablakokat. A kormányablakok kapcsán bemutatom a fő feladataikat, kialakításuk

célját, valamint az intézhető ügyek számát, jellegét, majd ezeket ábrákkal is szemléltetem.

Továbbá, a kormány 2020-ig dolgozta ki a közigazgatás-és közszolgáltatás-fejlesztési

stratégiáját, így e kapcsán bemutatom, hogy még mit tartogat számunkra a jövő.


Vidékfejlesztés szempontjából a kormányablakoknak helyben tartó hatása is van. Hiszen ha

egy településen fejlett az infrastruktúra, valamint a közszolgáltatások is elérhetőbbek az

állampolgárok számára, akkor ez által mérsékelhetjük a vidékről történő elvándorlást.

14

SZABÓ ERIKA

IV. évfolyam

Mezőgazdasági mérnök (BSc)

ESZTERHÁZY KÁROLY EGYETM GYÖNGYÖSI KÁROLY RÓBERT CAMPUS, AVK

Témavezető: Dr. Kaprinyák Tünde

adjunktus


CSIPERKEGOMBA TERMESZTÉS A JÁRVÁS GAZDASÁGBAN

Problémafelvetés

Hazánkban a csiperkegomba iránt a fogyasztói igény növekedik, így a jelenlegi termőfelület

növelése lenne szükséges. Európai Unió által nyújtotta pályázati lehetőségek miatt egyre

többen kezdenek bele a csiperkegomba termesztésébe, azonban sokan nem szakszerű

odafigyeléssel, illetve megfelelő termesztő berendezésben termesztik.


2015. évi terméshozamok összehasonlítása a két vizsgált teremben.


A termés mennyisége és minősége a kapott alapanyag függvényében, azonos termesztési

gyakorlat mellett, szakszerű odafigyeléssel a két vizsgált teremben hogyan változik? Valamint

a két terem alapvető különbsége, a szellőző kürtő és az évszakok befolyásolják-e az adott

termések mennyiségét és minőségi értékeit?

Hipotézis

Az évszakok és a szellőző nyílások elhelyezkedése befolyásolják a termesztéstechnológiát.

Anyag és módszer

Dolgozatomban bemutattam a gazdaság csiperkegomba termesztési technológiáját, melyeket

képekkel illusztráltam.


Vizsgálataimat a 2015-ös évben végeztem. Mindkét teremnél 5-5 betelepítés történt, melyet

részletesen bemutattam. Táblázatok alapján szemléltettem, hogy a különböző költségek, mint

a személy-, anyag-, gépi-, és egyéb költségek hogyan oszlanak meg.


Kutatásom során kiderült, hogy a „2-es” teremben, amelyben a szellőző kürtő több méter

magasságban, a mennyezethez közel helyezkedik el, azonos termesztés technológia és

szakszerű odafigyelés ellenére is kisebb a termésátlag, mint a másik általam vizsgált

teremben. A nyári meleg egyértelműen befolyásolja a terméshozamot mindkét teremben.

Javasolnám az új lehetőségek és termesztéstechnológia kipróbálását, az Európai Unió által

nyújtott pályázati lehetőségek kihasználását, illetve a nyári nagy melegben mellőzni a

betelepítést.

15

TÓTH SÁNDOR

III. évfolyam

Szőlész-borász mérnök (BSc)

ESZTERHÁZY KÁROLYEGYETEM GYÖNGYÖSI KÁROLY RÓBERT CAMPUS, AVK

Témavezető: Csernák József

tanársegéd

Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campus, GTK

Dr. Zsófi Zsolt

egyetemi docens


Az eredetvédelem és borvásárlás összefüggéseinek vizsgálata

Problémafelvetés

Magyarországon az elmúlt években egyre nagyobb az érdeklődés a minőségi borok iránt,

valamint a tudatos vásárlás is egyre jobban előtérbe kerül. Az országban a borkereskedések és

nagyáruházláncok is igyekeznek minél jobban kiszolgálni az igényeket és megfelelően

tájékoztatni a vevőket a náluk kapható tételekről. Felmerül azonban a kérdés, vajon mennyire

vagyunk tisztában egy palack kézbevételekor a címkén feltüntetett eredetvédelemről.


A borvásárlási szokások és az eredetvédelem kapcsolatának vizsgálata több szempont alapján.

Kutatási kérdés(ek)

Van-e kapcsolat az eredetvédelem és borvásárlás között.

Hipotézis(ek)

A vásárlók fontosnak tartják, hogy a vásárolt bortétel milyen eredetvédelemmel rendelkezik?

Anyag és módszer:

A kutatásom kérdőívezéssel és személyes megkeresések segítségével zajlott.

Számos online felületen és különböző borkedvelő közösségekben terjesztettem a kérdőívet

országszerte, hogy minél reprezentatívabb adatokat kapjak.


A kérdőívek beérkezése után Microsoft Excel segítségével adatbázist készítettem.

Kereszttábla elemzéseket alkalmaztam, valamint Csuprov asszociációs együtthatójának

segítésével kerestem a legnagyobb összefüggést a válaszok között.

Következtetések, javaslatok.

A kapott eredmények segítségével számos hiányosságra koncentrálva lehetséges

megoldásokat fogalmaztam meg. Emellett több reformjellegű javaslatot tettem, amik a

borágazat fejlődését hivatottak szolgálni.

17

KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI SZEKCIÓ

2.207 Terem

Elnök: Dr. Szabóné dr. Széles Zsuzsanna, egyetemi docens NYME

Tagok: Dr. Erdélyi Tamás, főiskolai docens, EKE GYKRC

Dr. Novák Tamás, egyetemi docens EKE GYKRC

Dr. Tégla Zsolt, egyetemi docens EKE GYKRC

Unghváry Tamás, hallgató EKE GYKRC

Titkár: Bárdi-Szeberényi Rita, hallgató

A szekció résztvevői:

Bata Miléna

A tudás, mint versenyelőny - mit nyerhetünk kulcskompetenciáink fejlesztésével?

Témavezető: Dr. Herneczky Andrea, főiskolai docens

Faragó Csaba, Fekete Csilla

A KKV szektor elemzése különös tekintettel a csődmodellek alkalmazására

Témavezető: Dr. Baranyi Aranka, egyetemi docens

Dr. Racskó Péter, egyetemi docens

Kecskés Anna

Élményturizmus a Mátrában

Témavezető: Dr. Taralik Krisztina egyetemi docens,

Ocela Tibor

A Gyöngyös-Mátra TDM mint szervezet jelene és jövője, a hazai TDM-hálózat és a

területfejlesztés tükrében

Témavezető: Dr. Taralik Krisztina, egyetemi docens

19

BATA MILÉNA

IV. évfolyam

Gazdálkodás és menedzsment (BA)

ESZTERHÁZY KÁROLY EGYETEM GYÖNGYÖSI KÁROLY RÓBERT CAMPUS, GTK

Témavezető: Dr. Herneczky Andrea

főiskolai docens


A tudás, mint versenyelőny – mit nyerhetünk kulcskompetenciáink fejlesztésével?

Problémafelvetés

A kutatási problémát a felsőoktatásban résztvevő hallgatók kulcskompetenciáinak fejlesztési

lehetőségei jelentették.


Céljaim a kulcskompetenciák megítélésének vizsgálata a hallgatók szempontjából, az oktatás

szerepének vizsgálata a tanulmányi eredmények tekintetében, illetve az oktatók szerepének

vizsgálata a tehetséggondozásban voltak.


Hogyan ítélik meg egy felsőoktatási intézmény hallgatói a kulcskompetenciák fontosságát?

Az oktatás milyen mértékben járul hozzá azok fejlesztéséhez? Mit tesznek közvetlenül az

oktatók azért, hogy egyén és csoport szinten is a legjobbat hozzák ki a hallgatókból?

Hipotézisek

Hipotéziseim a következők voltak: a tanulás tanulása kevésbé fontos a hallgatók számára a

karrierépítés során, mint a tanulmányok folytatása közben; az átlagosan teljesítő hallgatók

nagy része hiányolja a támogatást; az oktatók véleménye szerint a tanulás tanulása a

leghiányosabb kompetencia a hallgatók körében.

Anyag és módszer

Vizsgálataim során primer és szekunder kutatási módszereket alkalmazva eddigi

tanulmányaimra, kérdőíves, illetve fókuszcsoportos lekérdezéseimre támaszkodtam, melyben

oktatók és hallgatók egyaránt részt vettek.


Vizsgálataim során mindhárom hipotézisemet sikerült igazolnom a kérdőívek és a

fókuszcsoportos interjúk eredményeire alapozva.


Az eredményekre vonatkozó következtetések levonása után öt javaslatot fogalmaztam meg a

témával kapcsolatban: nagyobb hangsúlyt kell helyezni a gyakorlatorientált képzésre;

elengedhetetlen a szóbeli visszajelzés, a hallgatók nem csak magukért, de egymásért is

felelősséggel tartoznak; ösztönözni kell a hallgatókat céljaik megfogalmazására és az

elérésükhöz szükséges stratégiák felállítására; elengedhetetlen a folyamatos kapcsolattartás és

a partnerségi viszony a felsőoktatási intézmények és a munkáltatók között.

20

FARAGÓ CSABA – FEKETE CSILLA

III. évfolyam

Gazdálkodás és menedzsment (BA)


Témavezető: Dr. Baranyi Aranka

egyetemi docens


Dr. Racskó Péter

egyetemi docens

Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campus, TTK

A KKV szektor vizsgálata különös tekintettel a csődmodellekre

Problémafelvetés: A fizetésképtelenség korai előrejelzése nem csak a bankok és

hitelminősítő intézetek számára lehet elengedhetetlen tényező. Egy vállalkozásnak ugyanúgy

előnyt jelenthet, ha képes partnerei esetleges fizetési problémáit előre látni és reagálni rá.

Kutatási célkitűzés: Elemzésünk célja a mikro-, kis- és középvállalkozások

fizetésképtelenségének objektív előrejelzése pénzügyi mutatószámok segítségével. Egy olyan

módszer kidolgozása a célunk, amely nyilvánosan használt mérleg- és eredmény-

kimutatásokból származó adatokat alkalmaz és képes csőd közeli állapot megbízható

előrejelzésére.

Kutatási kérdések: Témaválasztásunk alapötletét egy korábbi kutatásunk jelentette, melyben

a KKV vállalkozások pénzügyi típusjelenségeit vizsgáltuk a kutatás-fejlesztés tükrében.

Elemzésünk során olyan kérdések maradtak megválaszolatlanul, mint hogy a paraméterezett

csődmutatók képesek-e napjainkban hatékonyan előrejelzést nyújtani. Illetve, hogy milyen

alternatív megoldások léteznek fizetésképtelenség előrejelzésére.

Hipotézisek: A paraméterezett csődmodellek fizetőképesség megállapítására szolgáló

előrejelzések évről évre romlanak. Mesterséges intelligenciára építkező csődmodellek

képesek hosszú távon is reálisan előre jelezni a csőd közeli állapotot. A cég felszámolások

számának csökkenése jelentősen befolyásolhatja a csődmodellek bizonytalanságát.

Anyag és módszer: Munkánk során kiemelt ágazatokat vizsgáltuk (Feldolgozóipar, Építőipar,

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás) 2010-2014 közötti időszakban. A fizetésképtelenség

megállapítása olyan összefüggések feltárására alkalmas módszerekkel történt, mint a

diszkriminancia- analízis, logisztikus regresszió, valamint mesterséges intelligencia

használatával.

Kutatási eredmények: Vizsgálataink során megállapítottuk, hogy a korai, paraméterezett

csődelőrejelzők (Altman-, Springate modell) képtelenek a napjainkban érvényes

finanszírozási szokásokat, készletezési technikákat figyelembe venni és ez által megfelelően

előre jelezni a fizetésképtelenséget.

Következtetések, javaslatok: Az elemzés alapján úgy véljük, hogy eredményes csőd

előrejelzésre csak a mesterséges intelligenciával megalkotott döntési fa alkalmas az általunk

vizsgált módszerek közül.

21

KECSKÉS ANNA

II. évfolyam

Turizmus menedzsment (MA)


Témavezető: Dr. Taralik Krisztina

egyetemi docens


Élményturizmus a Mátrában

Problémafelvetés: Dolgozatomban szeretném részletesen bemutatni a Mátrát, mint turisztikai

desztinációt, áttekinteni annak kínálati és keresleti jellemzőit, feltárni a programlehetőségeket

az ide látogatók számára.

Kutatási célkitűzés: Szekunder információk feldolgozásán keresztül mutatom be a hazai

turizmus jellemzőit mind a kereslet, mind a kínálat oldaláról, valamint szekunder

adatgyűjtésen keresztül előbb az Észak-Magyarországi régió aktív turisztikai lehetőségeit

tártam fel, Vizsgálataimat primer mélyinterjú sorozattal lebonyolításával zártam.

Kutatási kérdések: Szeretném megvizsgálni, hogy milyen adottságai vannak a térségnek, és

hogyan lehetne ezeket az adottságokat úgy hasznosítani a jövőben, hogy a turizmus még

meghatározóbb ággá válhasson az Észak- Magyarországi régióban.

Hipotézisek: Az idegenforgalom lehet az egyik fő kapaszkodó a hosszú távú fejlődésben,

leginkább az aktív turizmus.

Anyag és módszer: Először szekunder adatgyűjtéssel és elemezéssel tártam fel a témát, majd

primer mélyinterjú segítségével kvalitatív vizsgálatot végeztem a turizmus témakörében

kompetens szakemberek megkérdezésével.

Kutatási eredmények: a Mátra fejlesztése minden szempontból előnyös és visszatérülő

befektetés, mivel hazánkban csak itt vannak jelen olyan magashegységi turizmushoz tartozó

elemek, mint pl. a jól kiépített sícentrum Mátraszentistvánon, vagy az extrém sportok számára

létrehozott kalandpark Mátrafüred felett.

Következtetések és javaslatok

A desztináció turisztikai fejlesztését az ehhez szükséges fizikai környezettel, infrastruktúra

kialakításával kell kezdeni. Megítélésem szerint a marketing területén is jobban kellene

erősíteni a desztináció támogatását, hogy a desztináció még népszerűbbé váljon a turisták

körében.

22

OCELA TIBOR

II. évfolyam

Turizmus menedzsment (MA)


Témavezető: Dr. Taralik Krisztina

egyetemi docens


A Gyöngyös-Mátra TDM - mint szervezet - jelene és jövője, a hazai TDM-hálózat és a

területfejlesztés tükrében

Problémafelvetés: A dolgozat a Gyöngyös-Mátra Turisztikai Desztinációs Menedzsment

létrejöttének körülményeit, létrehozásának okát, jelenlegi – a TDM szervezetek sorában

betöltött – helyzetének vizsgálatát végzi el oly módon, hogy feltárja a hazai struktúra

legfontosabb ismérveit is.

Kutatási célkitűzés: A nemzetközi trendek, a hazai turisztikai elvek feltárása, a TDM

szervezetek általános jellemzőnek vizsgálata, ezen belül a Gyöngyös-Mátra TDM vizsgálata,

helye a szervezeteken belül.

Kutatási kérdések: Milyen szakmai stratégiák irányítják, jellemzik a hazai szervezeteket?

Hogyan illeszkednek ezek a nemzetközi irányelvekhez? Mi jellemzi a működési alapokat?

Milyen az a társadalmi közeg, az az infrastruktúra, amiben a TDM-ek működnek?

Összhangban van-e a területfejlesztés illetve a területfejlesztési tervek megvalósulása a TDM

szervezet működésével, céljaival?

Hipotézisek: A különböző prioritási tengelyek mellett meghatározott célok összhangban

vannak a szolgáltatási elvárással és annak infrastrukturális lehetőségeivel. A vállalkozások

ösztönzésére odafigyelnek az önkormányzatok, ezt többek között ipari parkok létesítésével is

erősítik, s a keletkezett iparűzési bevételt területfejlesztésre és turisztikai fejlesztésre fordítják.

A helyi turisztikai szervezeteknek már az elején bekapcsolódnak a tervezési folyamatokba.

Anyag és módszer: A téma vizsgálatához elsősorban szekunder adatgyűjtést és elemzést

végeztem, melyet a Gyöngyös-Mátra TDM-nél betöltött funkcióm során szerzett személyes

tapasztalataimmal – mint primer információkkal - egészítettem ki.

Kutatási eredmények: A kulcsprojektek területei: turisztikai infrastruktúra-fejlesztés és

rehabilitáció, szálláshely-, attrakció- és szolgáltatás-fejlesztés, kapcsolatépítés, a helyi TDM-

ek fejlesztése. A turizmus hazai rendszerében Gyöngyös és a Mátra kiemelt terület. Abban az

esetben, ha Gyöngyös-Mátra TDM financiális problémái megoldódnak, ha elég forrás áll a

rendelkezésére, eredményes fejlesztő tevékenységet tud végezni, hiszen humán erőforrása,

szellemi potenciálja jelentős. Működésével valóban megvalósulhat a „10 A” feltétel, amely a

térség számára a fenntartható fejlődés útját is jelenti.

Következtetések, javaslatok: A térségben nem maradhatnak el a kulcsfontosságú turisztikai

fejlesztések, melyek koordinációját a Gyöngyös-Mátra TDM képes ellátni. A

termékfejlesztési pillérek: a természeti aktív turisztikai pillér és a kulturális turisztikai pillér.

23

SZERZŐK JEGYZÉKE

BATA MILÉNA .................................... 19

FARAGÓ CSABA –

FEKETE CSILLA ................................. 20

GUBACSI FRANCISKA ...................... 11

KECSKÉS ANNA ................................. 21

KOVÁCS BERNADETT KATALIN .. 12

OCELA TIBOR ..................................... 22

POTLESÁK CSILLA ........................... 13

SZABÓ ERIKA ..................................... 14

TÓTH SÁNDOR ................................... 15

Documents

KÁROLY RÓBERT FŐISKOLA - Gyongyos.uni-eszterhazy.hu · 2016. 11. 28. · 3 ESZTERHÁZY KÁROLY EGYETEM GYÖNGYÖSI KÁROLY RÓBERT CAMPUS EKE Egyetemi Tudományos Diákköri Bizottság,