ksh 2014 adatok

2014

Mag

yaro

rszá

g sz

ámok

ban

MAGYARORSZÁG SZÁMOKBAN

2014

Központi Statisztikai Hivatal, 2015

Általános jelzőszámok, 2014 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2

1. Népesség, népmozgalom. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4

2. Foglalkoztatottság, munkanélküliség. . . . . . . . . . . . . . . . 8

3. Jövedelem, fogyasztás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10

4. Egészségügy. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14

5. Oktatás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16

6. Tudomány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18

7. Kultúra, sport . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20

8. Gazdasági növekedés, beruházások. . . . . . . . . . . . . . . . . 22

9. Egyensúly. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24

10. Árak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26

11. Mezőgazdaság, ipar, szolgáltatások . . . . . . . . . . . . . . . . . 28

12. Környezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40

Kiemelt témák

Földünk népessége. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 422015 az ipari és technikai örökség éve –

Hazánk a járműgyártás világában. . . . . . . . . . . . . . . . . 50

Jelmagyarázat– A megfi gyelt statisztikai jelenség nem fordult elő... Az adat nem ismeretes.+ Előzetes adat.

Tartalom

Mo_szamokban_2014.indd 1Mo szamokban 2014.indd 1 2015.09.16. 8:23:342015.09.16. 8:23:34

LU 23,9

SE 10,6

MT 9,3AT 9,1

DK 7,5

UK 6,4

DE 5,0BE 4,8FR 4,5IE 4,4

NL 4,2FI 3,8

CZ 2,5EU-28 2,2

SK 1,0SI 0,9

IT 0,2

PL –0,3

ES –1,6EE –1,9

HU –2,9

RO –4,3

PT –5,0HR –5,1

BG –6,0

LT –7,6LV –7,7

GR –8,4

CY –12,9

Magyarország számokban, 20142

Országlista

Hivatalos megnevezés Magyarország

Főváros Budapest

Hivatalos nyelv magyar

Pénznem forint (HUF)

Terület, km2 93 011

Népesség, ezer fő (év végén) 9 856

Népsűrűség, fő/km2 (év végén) 106,0

Megyék száma 19

Települések száma 3 155

Ebből város 346

Országgyűlési képviselők száma (év végén) 199

Európai parlamenti képviselők száma (év végén) 21

Autópályák hossza, km 1 144

Működtetett vasúthálózat hossza, km 7 082

Legnagyobb légikikötőBudapest Liszt

Ferenc Nemzet-közi Repülőtér

Legmagasabb pont, m Kékes, 1015

Leghosszabb folyók, km Tisza, 596Duna, 417

Legnagyobb tó, km2 Balaton, 596

Világörökségi helyszínek száma 9

Védett természeti területek

száma 2 272

területe, ezer hektár 895

Erdőterület összesen, ezer hektár 1 940

Éghajlat kontinentális

Évi középhőmérséklet (Budapest), ºC 13,3

Lehullott csapadék (Budapest), mm 665

Általános jelzőszámok, 2014

AT Ausztria

BE Belgium

BG Bulgária

CY Ciprus

CZ Csehország

DE Németország

DK Dánia

EE Észtország

ES Spanyolország

FI Finnország

FR Franciaország

GR Görögország

HR Horvátország

HU Magyarország

IE Írország

IT Olaszország

LT Litvánia

LU Luxemburg

LV Lettország

MT Málta

NL Hollandia

PL Lengyelország

PT Portugália

RO Románia

SE Svédország

SI Szlovénia

SK Szlovákia

UKEgyesült

Királyság


Központi Statisztikai Hivatal, 2015 3

AthénAthéAthéAthéAthéAtAthAthAthéAthéAtththéhhéhéAthéAAthAthéAthéAtththéhéAtththhhthéthéAthéAtthétthhAthéththhtththhhhhhAthéAthAthéthéthhéhhhéAtttthththhhhhhhhhééttAthéhhhéhhéééA hhhhhéhhhééAAthhhhhhhéééhhhhhéhéhééthhhhhééééhhhéhééét éthééénnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnn

Budapest

Belgrád Bukarest

Berlin

Prága

Bécs

Zágráb

Pozsony

Ljubljana

VarsóLondon

Madrid

Párizs

HágaBrüsszel

Koppenhága

Stockholm

Helsinki

Róma

Athén

Kijev

Moszkva

(km)

Athén 1 570 London 1 670

Belgrád 400 Madrid 2620

Berlin 910 Moszkva 1 980

Bécs 250 Párizs 1 460

Brüsszel 1 370 Pozsony 194

Bukarest 830 Prága 570

Hága 1 450 Róma 1 250

Helsinki 2 570 Stockholm 1 920

Kijev 1 155 Varsó 680

Koppenhága 1 290 Zágráb 342

Ljubljana 432

Budapest és néhány európai nagyváros közötti távolság közúton


LU 23,9

SE 10,6

MT 9,3AT 9,1

DK 7,5

UK 6,4

DE 5,0BE 4,8FR 4,5IE 4,4

NL 4,2FI 3,8

CZ 2,5EU-28 2,2

SK 1,0SI 0,9

IT 0,2

PL –0,3

ES –1,6EE –1,9

HU –2,9

RO –4,3

PT –5,0HR –5,1

BG –6,0

LT –7,6LV –7,7

GR –8,4

CY –12,9


1. Népesség, népmozgalom

1. Az ezer lakosra jutó tényleges szaporodás, fogyás, 2014 (ezrelék)

1.

1.1. tábla Főbb népesedési adatok az év elején

Megnevezés 2001 2012 2013 2014 2015

Lakónépességa)

Férfi ak, ezer fő 4 851 4 725 4 716 4 703 4 696Nők, ezer fő 5 349 5 207 5 193 5 174 5 160Összesen, ezer fő 10 200 9 932 9 909 9 877 9 856Ezer férfi ra jutó nő 1 103 1 102 1 101 1 100 1 099

Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárokc)

Összesen, ezer fő 110 143 141 141 146

Ebből: állampolgárság szerinti megoszlás, %

román 38 29 25 22 20ukrán 8 8 8 6 5német 7 11 12 13 13szerbd) 12 6 3 2 2kínai 5 7 8 9 11szlovák 1 5 5 6 6

A népesség megoszlása a település jellegeb) szerint, %

Budapest 17,2 17,4 17,5 17,7 17,8Többi város 52,8 52,9 52,8 52,7 52,7Község 29,9 29,7 29,7 29,6 29,5

a) A 2001–2011 közötti népességszámok a 2001. február 1-jei, a 2012–2014. évi ada-tok a 2011. október 1-jei népszámlálás bázisán számított adatok.

b) A 2014. január 1-jei közigazgatási besorolás szerint.c) A 2012-es adatok a 2011. október 1-jei népszámlálás alapján korrigálásra kerültek.

2012-től a menekült- és oltalmazott státusszal rendelkezők számát is tartalmazza.d) 2011-ig a montenegróiakkal együtt.



Általános jelzőszámok

1.1. ábra Magyarország legnagyobb városainak lakossága és a régiók népsűrűsége, 2014. január 1.

1. N

épes

ség,

nép

moz

galo

m

Debrecen203 506

Miskolc162 593

Győr129 372

Székesfehérvár98 673

Pécs145 985

Szeged159 554

Kecskemét111 836

Nyíregyháza118 125

Budapest1 757 618

– 70

Népsűrűség, fő/km2

71– 80

Lakosság, fő

81– 90

91–100

101–

Megnevezés 2001 2011 2012 2013 2014

Ezer lakosra jutóélveszületés 9,5 8,8 9,1 9,0 9,3halálozás 13,0 12,9 13,0 12,8 12,8házasságkötés 4,3 3,6 3,6 3,7 3,9válás 2,4 2,3 2,2 2,0 2,0

Csecsemőhalandóság, ezer élveszülöttre 8,1 4,9 4,9 5,1 4,6

Házasságon kívül született gyermekek aránya, %

30,3 42,3 44,5 46,2 47,6

Teljes termékenységi arányszám 1,31 1,24 1,34 1,34 1,41

Születéskor várható átlagos élettartam, év 72,3 74,7 75,0 75,5 75,6

férfi ak 68,2 70,9 71,5 72,0 72,1nők 76,5 78,2 78,4 78,7 78,9

1.2. tábla Főbb népmozgalmi adatok


LU 23,9

SE 10,6

MT 9,3AT 9,1

DK 7,5

UK 6,4

DE 5,0BE 4,8FR 4,5IE 4,4

NL 4,2FI 3,8

CZ 2,5EU-28 2,2

SK 1,0SI 0,9

IT 0,2

PL –0,3

ES –1,6EE –1,9

HU –2,9

RO –4,3

PT –5,0HR –5,1

BG –6,0

LT –7,6LV –7,7

GR –8,4

CY –12,9


FR

IE

SE

UK

BE, FI

NLDK

LT

EU-28,LU, SI

EE, LV

BG

CZ, HR

AT

RO

DE, ITMT

HUSK

GR, CYPL

ES

PT

1,99

1,96

1,89

1,83

1,75

1,681,67

1,59

1,55

1,521,52

1,48

1,46

1,44

1,41

1,391,38

1,351,34

1,301,29

1,27

1,21

2.

2. Teljes termékenységi arányszám, 2013

1.2. ábra A népességszámot formáló tényezők*

20

30

–50

–40

–30

–20

–10

0

10

2011

2012

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

Ezer fő

Természetes népességfogyás

Nemzetközi vándorlási nyereség

Tényleges népességfogyás

–40,7–39,2

–35,1–36,0

–41,2–37,4–38,2

–31,7–35,3

–30,9–34,0

–40,1–38,1

16,0

9,73,5

15,618,2 17,3

21,3

14,6 16,5 17,3

11,5 12,8

6,7

2013

2014

–34,8

13,0

* A mutató kiszámításához felhasznált népességszámok 2001–2011 között a 2001. február 1-jei, 2012–2014 között a 2011. október 1-jei népszámlálás bázisán számí-tott adatok.

1.3. tábla A népesség korösszetétele, eltartottsági ráta az év elején

(%)

Megnevezés 2001 2012 2013 2014 2015

Idősek a gyermek-korúak százalékában 91,3 116,4 118,9 121,5 123,6

Korösszetétel

14 évesek és fi atalabbak 16,6 14,5 14,4 14,4 14,5 15–64 évesek 68,3 68,6 68,4 68,0 67,6 65 évesek és idősebbek 15,1 16,9 17,2 17,5 17,9

A 15–64 évesekhez viszonyítva

Gyermeknépesség 24,3 21,1 21,1 21,2 21,4Idős népesség 22,2 24,6 25,1 25,8 26,5




1.3. ábra A népesség száma nem, életkor és családi állapot szerint, 2015. január 1.*

Nőtlen, hajadon Elvált ÖzvegyHázas

020406080 1030507090100

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

0 20 40 60 8010 30 50 70 90 100

Ezer lakos Ezer lakos Korév

Férfi Nő

* Az azonos neműek között 2009. július 1-je óta létesített bejegyzett élettársi kapcsolatban élők adatait a házas, az özvegy és az elvált bejegyzett élettársakét az özvegy, illetve elvált családi állapot kategóriák tartalmazzák. 1.

Nép

essé

g, n

épm

ozga

lom

0

20

40

60

80

100

1990 2001 2011

%

Házasságon alapuló család

Élettársi kapcsolaton alapuló család

Egyszülős család

74,065,3

9,514,9

16,5 19,8

80,2

4,315,5

1.4. ábra A családok megoszlása családtípusonként



GR 26,7

ES 24,6

HR

CY

PT

SK

IT

BG, IE

LVLT

EU-28FR

SI

PL

FIBE

SE

HUNL, EE

RO

DK

UKCZ

MT, LUAT

DE

17,5

16,3

14,5

13,2

12,9

11,5

11,110,9

10,410,3

9,9

9,1

8,88,6

8,1

7,87,5

7,1

6,8

6,36,25,95,7

5,1

3. 2. Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.1. tábla A foglalkoztatottság és a munkanélküliség jellemzői* (a 15–64 éves népességen belül)

2.1. ábra A 15–64 éves népesség foglalkoztatási aránya és munkanélküliségi rátája*

3. Munkanélküliségi ráta, 2014 (a 15–64 éves népességen belül) (%)

18,4

16,2

16,1

Megnevezés 2012 2013 2014

Foglalkoztatottság

Foglalkoztatottak száma, ezer fő 3 792,8 3 860,0 4 069,9

Foglalkoztatási arány, % 56,7 58,1 61,8férfi ak 61,6 63,7 67,8nők 51,9 52,6 55,9

Részmunkaidőben fog-lalkoztatottak aránya, % 6,7 6,4 6,0

Határozott idejű munka-szerződéssel rendel-kezők aránya az alkal-mazottakon belül, %

9,5 10,9 10,8

Munkanélküliség

Munkanélküliek száma, ezer 472,2 440,2 342,7

Munkanélküliségi ráta, % 11,1 10,2 7,8

férfi ak 11,4 10,3 7,6nők 10,7 10,2 8,0

05

1015202530354045505560657075Foglalkoztatási arány, %

0123456789

1011121314

Munkanélküliségi ráta, %

Foglalkoztatási arány, EU-28

Foglalkoztatási arány,

Magyarország

Munkanélküliségi ráta, EU-28

Munkanélküliségi ráta,

Magyarország

63,4 64,3 65,2 65,7 64,4 64,1 64,2 64,1 64,1 64,8

56,9 57,4 57,0 56,4 55,0 54,9 55,4 56,7 58,161,8

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

* 2006-ig visszamenően az adatok teljeskörűsítése a 2011. évi népszámlálás bázisán továbbvezetett népességszámon alapszik, az adatok ezért nem egyeznek a koráb-ban publikáltakkal.




2. F

ogla

lkoz

tato

ttság

, mun

kané

lkül

iség

2.2. ábra Foglalkoztatási arány és munkanélküliségi ráta a legmagasabb iskolai végzettség szerint, 2014

(a 15–64 éves népességen belül)

2.2. tábla A foglalkoztatottak száma néhány kiemelt nemzetgazdasági ágban, 2014 (a 15–64 éves népességen belül)

Ágazat Ezer főVáltozás az előző évhez képest, %

A nők aránya, %

Mezőgazdaság 185,5 2,5 25,8Ipar 987,8 7,9 34,6Ebből:

feldolgozóipar 885,8 8,5 35,9energiaipar 37,0 18,7 26,1

Építőipar 256,9 5,2 7,1Kereskedelem, gépjárműjavítás 544,1 3,8 54,2Szállítás, raktározás 258,0 –0,3 25,9Szálláshely-szolgáltatás,

vendéglátás 166,7 6,1 58,2

Információ, kommunikáció 102,6 –6,7 32,5Pénzügyi, biztosítási tevékenység 94,4 –1,3 61,2Ingatlanügyletek 19,1 –5,6 47,3Közigazgatás, oktatás,

egészségügyi szolgáltatás 987,3 6,2 66,9

Nemzetgazdaság összesen 4 069,9 5,4 45,9

131 235 171

Foglalkoztatási arány

020406080100

EU-28

Munkanélküliségi ráta

0 5 10 15 20

Egyetem,

főiskola

Középfokú

8 általánosvagy annál

alacsonyabb

Magyarország

6,2

9,5

19,0

3,2

7,4

18,6

82,0

68,4

43,3

80,8

66,7

31,5

% %



GR

IT

FR

AT

PT

DK

NL

EU-28FI

BEDE, UK

ESSE

SI

PL

HR

CZLU

MT, HUCY

RO

BGSKLV

EELT

IE

17,5

16,6

15,2

15,0

14,8

14,5

13,4

13,213,0

12,412,3

12,011,9

11,6

11,1

10,7

9,99,89,69,5

8,8

8,58,48,2

7,87,7

7,3 4. Nyugdíjra fordított kiadások a GDP százalékában, 2012 (%)

3. Jövedelem, fogyasztás

Jövedelem

3.1. tábla Jövedelemalakulás

(előző év =100,0)

Megnevezés 2011 2012 2013 2014

Egy főre jutó reáljövedelem 102,6 96,7 104,3 ..

Egy keresőre jutó reálkereset 102,4 96,6 103,1 103,2

Egy ellátottra jutó nyugdíja) reálértéke 101,2 100,1 104,2 103,5

Természetbeni társadalmi juttatások volumene

100,4 97,9 100,6 100,7

a) Nyugdíj alatt 2011-ig a nyugdíjakat és nyugdíjszerű ellátásokat, 2012-től a nyug-díjakat, ellátásokat, járadékokat és egyéb járandóságokat értjük.

4.

0

20

40

60

80

100

120

140

160

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

Ezer forint

2013

103111 114

122 124133

141 144151

156

2014

3.1. ábra Havi nettó átlagkereset alakulása




88,5 93,9 107,3

3.2. ábra A nyugdíjak, ellátások, járadékok és egyéb járandóságok összegének alakulása

3. Jö

vede

lem

, fog

yasz

tás

3.2. tábla Havi átlagkereset állományfőcsoportok szerint

(forint)


Bruttó átlagkereset

Fizikai foglalkozásúak 154 008 159 505 162 421Szellemi foglalkozásúak 296 363 307 469 321 945Nemzetgazdaság összesen 223 060 230 714 237 695

Nettó átlagkereset

Fizikai foglalkozásúak 100 373 104 476 106 386Szellemi foglalkozásúak 190 487 201 392 210 874Nemzetgazdaság összesen 144 085 151 118 155 690

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

Ellátás,% Változás, %

2013

Ellátás a nettó nominális átlagkereset százalékában

A reálnyugdíj változása 2005-höz képest, %

61,162,3

66,9 69,1 67,2 65,1 64,7 67,1 67,6 67,6

0

2

4

6

8

10

12

14

0

10

20

30

40

50

60

70

2014



GR

CY

PTLT

BG, UK

ROLVIT

PL, HR

ES

EU-28

SK

MTDEFR

FI

SIAT

BEEE

HU

CZ

DK

SE

NLIE

LU

69,5

68,7

64,063,7

61,6

60,960,460,3

59,259,2

58,0

56,9

55,7

54,253,753,4

52,7

52,152,0

50,550,3

49,0

47,9

47,0

45,0

43,843,3

28,7 5. A háztartások végső fogyasztási kiadása a GDP százalékában, 2014 (%)

Fogyasztás

5.

Élelmiszerek és alkoholmentes italok Lakásfenntartás, háztartási energia

Lakberendezés, háztartásvitel Közlekedés, hírközlés

Ruházat és lábbeli Egészségügy

Élvezeti cikkek, szabadidő, Oktatás és egyéb

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

16,5

18,3

18,5

20,6

6,2

4,1

19,6

16,8

3,4

2,8

4,0

4,4

21,6

22,6

10,2

10,5

2005

2013

%

vendéglátás

3.3. tábla A háztartások tényleges fogyasztásának alakulása

Megnevezés

2012 2013 2014

volumen, előző év=100,0meg-

oszlás, %

Háztartások fogyasztási kiadása 98,0 100,1 101,7 81,1

Természetbeni tár-sadalmi juttatás, kormányzattól

97,4 101,5 101,3 16,4

Természetbeni társadalmi juttatás, nonprofi t intézményektől

100,8 94,7 96,9 2,5

Összesen 98,0 100,2 101,5 100,0

3.3. ábra A háztartások kiadásainak szerkezete




88,5 93,9 107,3

3. Jö

vede

lem

, fog

yasz

tás

3.4. tábla Száz háztartásra jutó tartós fogyasztási cikk, 2013

Tartós fogyasztási cikk

Gyer-

mektelen

háztartá-

sok

Gyerme-

kes ház-

tartásoka)

Legalsó

jövedelmi

tized

Legfelső

jövedelmi

tized

Összesen

Mosogatógép 13 22 7 25 15Mikrohullámú sütő 89 93 76 93 90Mosógép, automata

és félautomata 84 89 57 93 85

Légkondicionáló 5 7 1 12 5Televízió, színes 173 203 143 93 82Ebből: plazma, LCD 28 40 14 51 31

Digitális fényképezőgép 37 60 19 65 43

DVD 48 75 41 66 56Házimozi-

berendezés 8 19 8 15 11

Asztali számítógép (PC) 46 78 44 65 55

Hordozható számítógép 28 42 14 49 32

Mobiltelefon 167 269 190 175 196Személygépkocsi 53 73 34 73 59

a) 20 év alatti gyermeket nevelők.

0 20 40 60 80 100 120kilogramm

Hús és hal

Zsiradék

Liszt

Cukor

Zöldség

Burgonya

Gyümölcs

2005 2013

67,1

36,5

91,2

31,2

112,1

66,8

82,7

59,2

33,1

81,4

28,3

100,8

58,6

85,7

3.4. ábra Az egy főre jutó éves élelmiszer-fogyasztás alakulása



ES

IT

CY, FR

MT

LU, SE

NLGRATUK

FI, IEDEPTBE

EU-28

SIDK

CZ

HR

EE

PL

SK

HU

RO

BG

LV

LT

82,4

82,1

81,7

81,4

81,2

80,780,680,580,480,380,280,180,0

79,9

79,779,6

77,5

77,1

76,7

76,5

76,0

75,2

74,9

74,5

73,7

73,4 6. Születéskor várható átlagos élettartam, 2013 (év)

4. Egészségügy

4.1. tábla Egészségügyi alapellátás, fekvőbeteg-ellátás


Alapellátás

Egy háziorvosra, házi gyermekorvosra jutó lakos, fő 1 545 1 557 1 554

Egy háziorvos rendelésén évente megjelent beteg 11 211 11 294 11 309

Egy háziorvosra jutó rendelőn kívüli ellátások száma) 510 463 408

Egy háziorvosra jutó szakrendelésre irányítás 2 244 2 341 2 353

Egy háziorvosra jutó kórházba utalás 91 83 84

Munkahelyi foglalkozás-egészség-ügyi vizsgálatok száma, ezer 43 39 46

Egy gyógyszertárra jutó lakos 4 137 4 213 4 255Fekvőbeteg-ellátás

Működő kórházi ágyak, tízezer lakosra 70 70 70

Az aktív ágyak aránya,% 61 61 61Ápolási napok száma, millió 19,1 19,1 19,1Ápolás átlagos tartama, aktív

osztályon, nap 5,2 5,2 5,1

Ápolás átlagos tartama, krónikus osztályon, nap 28,5 28,7 29,6

Elbocsátott betegek száma, ezer 2 372 2 385 2 413Egynapos kórházi ellátás, ezer eset 205,9 215,9 224,9

6.

4.1. ábra A kórházak ágyszáma és kihasználtságuk a főbb fenntartóknál, 2014

0

10

20

30

40

50

70

Központi intézmény

Egyetem Vállalkozás Egyházi

Ezer darab

0

20

40

60

80

120%

Ágyszám, ezer darab Ágykihasználás, %

60 100

58 7 2 1

7672

99

76

a) 2013-ig beteglátogatások száma.




4. E

gész

ségü

gy

4.2. ábra Az egészségtudatosan gondolkodók aránya iskolai végzettség szerint, 2014

4.2. tábla A járóbeteg-szakellátás leglátogatottabb rendeléseinek száz lakosra jutó száma, 2014+

SzakmafőcsoportMegjelenési

esetek

Beavat-

kozások

Teljesített

szakorvosi

munkaórák

Laboratóriumi diagnosztika 151,2 1 811,8 6,6

Fizioterápia 72,0 429,0 0,5

Fogászat 72,9 212,6 45,0

Szemészet 24,1 128,4 7,2

Reumatológia 30,0 162,0 7,8

Belgyógyászat 41,6 115,4 14,8

Fül-, orr-, gégegyógyászat 22,8 83,1 6,3

Neurológia 13,5 80,4 6,2Csecsemő- és gyermek-

gyógyászat 16,5 70,7 8,1

Sebészet 27,5 74,8 7,4

%

66

76

8893

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

Legfeljebbáltalános iskolát

végzett

Középfokúvégzettségű,

érettségi nélkül

Érettségizett Felsőfokúvégzettségű



FR, MTNLITIE

DKBELUESUK

DE

SE

PTHU

EU-28ATSI

LV

EE

BG

CZ

RO

LTPLCY

SK

ELFI

HR

100,099,699,299,198,398,097,897,497,3

96,5

95,9

95,094,593,993,893,493,3

90,0

87,1

86,1

85,5

84,884,383,8

77,1

75,275,1

71,7

7.

7. Köznevelésben való részvétel az iskola-előkészítő évfolyamokon, 4 éves kortól, 2012(%)

5. Oktatás

5.1. tábla A 2014/2015-ös tanév adatai+

Megnevezés ÓvodaÁlta-lános iskola

Szak-iskola

Közép-iskola Felsőfok

Nappali oktatásban, képzésben részt vevők száma, ezer

321,5 748,5 100,0 371,0 217,2

Ebből: lányok aránya, % 48,1 48,4 37,3 52,1 52,1állami, önkor-

mányzati intéz-ményben tanu-lók aránya, %

90,4 85,2 78,8 74,7 89,5

Egy csoportra/osztályra jutó gyermek/tanuló

21,7 20,2 18,5 26,0 –

Egy pedagógusra jutó tanuló 10,3 9,9 10,3 10,2 14,5a)

5.1. ábra A nappali tagozaton tanulók aránya a megfelelő korúak százalékában

a) Az összes hallgatóhoz viszonyítva.

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

3–6 évesek

7–14 évesek

14–15 évesek

16–17 évesek

18–22 évesek

2005/2006 2012/2013 2013/2014 2014/2015

90,4

96,6

98,2

90,2

49,9

90,3

97,3

99,2

91,9

52,0

89,1

97,9

99,1

93,0

54,8

89,5

100,0

100,0

92,6

51,0

%

5.2. tábla Érettségizettek, oklevelesek


Érettségizettek a 18 évesek százalékában 61,7 58,8 62,6Oklevelet szerzettek a 22 évesek százalékában 25,1 28,6 31,3A 20–24 évesek közül legalább középfokú

végzettségű, % 83,4 84,2 85,3

A 25–64 évesek iskolai végzettség szerint, % legfeljebb alapfokú végzettségű 23,6 17,5 16,9 legalább középfokú végzettségű 76,4 82,5 83,1 felsőfokú végzettségű 17,1 22,6 23,4




5. O

ktat

ás

5.3. tábla A felsőfokú alap- és mesterképzésben részt vevő nappali képzésben tanulók száma ISCED képzési területenként*

5.2. ábra A költségvetés oktatási kiadásai a GDP százalékában

(%)

Megnevezés 2005/2006 2014/2015+

Tanárképzés, oktatástudomány 11,8 6,4Művészetek 2,2 3,2Humán tudományok 9,6 7,3Társadalomtudományok 13,8 8,8Gazdaság és irányítás 14,9 15,9Jog 4,5 3,5Természettudományok 3,2 4,6Informatika 4,4 3,7Műszaki tudományok 16,8 20,9Mezőgazdaság 3,1 2,6Egészségügy, szociális gondoskodás 8,9 12,7Szolgáltatás 6,6 7,4Képzési terület szerint nem besorolható 0,0 3,0Összesen 100,0 100,0

* Az egyetemi, főiskolai és osztatlan képzésben részt vevőkkel együtt.

5.4. tábla Oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások

a) Az egyetemi, főiskolai és osztatlan képzésben részt vevőkkel együtt.

(%)

Megnevezés 2012/2013 2013/2014 2014/2015

Az általános iskolások közül napköziotthoni ellátásban részesül 47,6 50,9 53,6 étkeztetésben részesül 73,9 76,8 77,6

A szakiskolások közül kollégiumban lakik 7,7 8,2 8,7

A középiskolásokból kollégiumban lakik 8,7 8,9 9,1 étkeztetésben részesül 19,0 20,3 21,5 ösztöndíjas 1,5 1,3 1,1

A felsőfokú alap- és mesterképzésben tanulók közüla) kollégiumban lakik 18,9 18,6 18,3

0

1

2

3

4

5

6

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 20112010

%

Összes oktatási kiadásÓvoda

Alap- és középfokú oktatásFelsőfokú oktatás

2012 2013



FISE

DK

DEAT

SI

BEFR

EU-28NL

CZ

EE

UK

HUPT

ITES

LU

LTPL

MTSKHRGR

BGLV

CY

RO

3,31

2,59

1,26

3,30

3,06

2,852,81

2,282,23

2,011,98

1,91

1,74

1,63

1,411,36

1,24

1,16

0,950,870,850,830,810,80

0,650,60

0,48

0,39

8.

8. Összes K+F-ráfordítás a GDP százalékában, 2013 (%)

6. Tudomány

6.1. tábla A kutatás-fejlesztés adatai, 2014

6.1. ábra A K+F-ráfordításokból a vállalkozások által fi nanszírozott hányad

1,05

MegnevezésÁllam-

háztartási szektor

Felső-oktatási szektor

Vállal-kozási

szektorÖsszesen

Ráfordítások, millió forint 60 608 59 537 315 499 441 092b)

Dolgozók tényleges létszáma, fő 9 379 22 447 25 359 57 185

Kutatók tényleges létszáma, fő 6 257 15 925 17 008 39 190

Nők aránya a kuta-tók között, % 43,0 39,0 17,7 30,4

Száz kutatóra jutó magyar nyelvű cikk,a) darab

60 142 3 45

Száz kutatóra jutó idegen nyelvű cikk, a) darab

101 180 3 60

a) A jelzett mutatók az ún. számított létszám (a kutató-fejlesztő munkára fordí-tott idő arányában a teljes munkaidejű dolgozókra átszámított létszám) alapján készültek.

b) Tartalmazza a tudományos fokozattal rendelkezők tiszteletdíjára, illetmény-kiegészítésére, valamint az ösztöndíjasok illetményére költségvetési forrásból kifi zetett összegeket is.

2000 2002 2004 2006 2008 2010 2014

0

10

20

30

40

50

60

70

%

2012

Lisszaboni célérték: 66,6%




6. T

udom

ány

6.2. ábra A K+F-ráfordítások felhasználásának alakulása

6.2. tábla A kutatók* megoszlása tudományági besorolás szerint, 2014

Tudományág Megoszlás, %

Természettudományok 28,5Műszaki tudományok 33,9Orvostudományok 11,4Agrártudományok 3,9Társadalomtudományok 11,8Bölcsészettudományok 10,5Összesen 100,0

*A kutatók tényleges létszáma alapján számítva.

78 77 88 74 84

0 20 40 60 80 100

2014

2013

2012

2005

Alapkutatás Alkalmazott kutatás Kísérleti fejlesztés

18,8

19,7

20,0

27,9

29,6

31,1

35,8

33,3

51,6

49,2

44,2

38,8

%



NL

DK

DE

SE

LU

IE

BE, FR

AT

EU-28EE, FI, SI,

CZ, UK

HR

LT

SKES, IT,

LVCY, MT,

EL, HU

PT

PL

BG

RO

27

25

24

22

21

19

16

13

12

11

10

8

7

6

5

4

3

2

1

9.

9. Sportklub tagsággal rendelkezők aránya, 2013 (%)

7. Kultúra, sport

7.1. tábla A kulturális élet néhány mutatója


Kiadott könyvek, füzetek száma 13 599 11 957 11 998

Kiadott könyvek, füzetek példányszáma, ezer 42 624 27 590 28 286

Színházlátogatás ezer lakosra 437 589 655Hangverseny-látogató

ezer lakosra 50 96 158

Múzeumlátogatás ezer lakosra 1139 923 969

7.2. tábla Könyvek a szerző nemzetisége szerint

Megnevezés

2005 2013 2014

mennyiség, darab előző év = 100,0

Összes kiadott könyv 12 898 11 388 11555 101,5Ebből:

magyar 9 412 8 100 8180 101,0amerikai (USA) 1 483 1 700 1744 102,6angol 557 365 397 108,8német 601 452 383 84,7francia 203 114 156 136,8

Ebből: ifj úsági és gyermekirodalom összesen

775 1185 1197 101,0

Ebből: magyar 351 542 527 97,2amerikai (USA) 146 230 235 102,2angol 127 75 108 144,0német 77 147 117 79,6francia 11 19 41 215,8




7. K

ultú

ra, s

port

Megnevezés Hazai színházak külföldön

Külföldi színházak Magyarországon

Országok száma 37 43Előadások száma 1360 526Látogatók száma, ezer 848 133Egy előadásra jutó látogató 624 252

7.1. ábra Közművelődési intézményekben rendezett kiállítások adatai

Kiállítások száma, ezer Látogatók száma, millió

MillióEzer

14,7 14,913,4 13,2

12,4 12,811,5

14,515,36,3 5,9 5,7

5,5 5,4 5,04,4 4,7 4,7

0

1

2

3

4

5

6

7

0

2

4

6

8

10

12

14

16

18

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

74

62

50 4754

4237

32

44

1

11

21

31

41

51

61

71

81

2013 2014

45

Forrás: A FIFA honlapja.

7.2. ábra A magyar férfi labdarúgó-válogatott helyezése a FIFA-világranglistán (év végén)

7.3. tábla A színházak vendégszereplése, 2014



LU

IE

NL

AT

SEDE, DK,

BE

FIUKFR

EU-28

IT

ES

CY, MTCZSI

PT

SKLTEEGR

PL, HU

LV

HR

RO

BG

263

132

130

128

124

119

110108107

100

97

93

858483

78

76747372

68

64

59

54

45

10.

10. Az egy főre jutó GDP, 2014 (vásárlóerő-paritáson számolva, EU-28=100) (%)

8. Gazdasági növekedés, beruházások

8.1. tábla A bruttó hazai termék alakulása

8.1. ábra A GDP és fő felhasználási tételeinek alakulása (2005 = 100%)

(%)

Nemzetgazdasági ág

Meg-oszlás,

%, 2014a)

Volumenváltozás

2012 2013 2014

GDP összesen 100,0 –1,5 1,5 3,6Ebből:

mezőgazdaság, erdőgazdál-kodás, halászat 4,4 –22,6 15,1 12,5

ipar 26,4 –1,2 –3,5 5,4építőipar 4,3 –5,8 6,6 13,6kereskedelem, gépjármű-

javítás, szálláshely-szolgál-tatás, vendéglátás

12,0 –0,1 6,0 3,7

szállítás, raktározás 6,6 –1,6 2,5 3,7információ, kommunikáció 5,1 3,9 1,0 3,3pénzügyi, biztosítási

tevékenység 3,8 –2,8 –5,6 –0,7ingatlanügyletek 8,3 –1,9 0,6 –0,5közigazgatás, védelem;

kötelező TB; oktatás, humán egészségügyi, szociális ellátás

17,3 1,8 5,3 –1,1

GDP belföldi felhasználása összesen 92,6 –3,0 1,2 4,3

Végső fogyasztás összesen 70,7 –1,7 0,8 1,8Ebből:

háztartások tényleges fogyasztása 60,4 –2,0 0,2 1,5

közösségi fogyasztás 10,3 0,0 5,0 3,6Bruttó állóeszköz-felhalmozás 21,4 –4,2 5,2 11,7

a) A termelés esetében ágazatok összesen, alapáron = 100,0; a felhasználás esetében GDP összesen = 100,0.

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

80

90

100

110

GDP Háztartások tényleges fogyasztása

Bruttó állóeszköz-felhalmozás

%

2013

85

95

105

2014




8. G

azda

sági

növ

eked

ések

, ber

uház

ások

8.2. ábra Kiviteli (+), illetve behozatali (–) többlet a GDP arányában

8.3. ábra Beruházási ráfordítások*

%

–6

–4

–2

0

2

4

6

8

10

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 20132012

–2,3–1,1

0,7 0,4

4,15,4

6,26,9

7,6 7,4

2014

2012 2013

0

1 000

2 000

3 000

4 000

6 000

Milliárd forint

Feldolgozóipar

Többi nemzetgazdasági ág

Mezőgazdaság,erdőgazdálkodás, halászat

Közösségi szolgáltatások

Kereskedelem,gépjárműjavítás

Ingatlanügyletek

Szállítás, raktározás

Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás

1 333 1 361 1 552

638 524574

573 716

936305 423

444282

280

294

240266

320

148125

134

649816

963

2014

5 000

* Negyedéves adatok alapján.



GR

ITPT

IECYBE

ES

FR

UKEU-28

HRATSI

HUDE

NLMT

FI

SK

PL

DKSI

CZLTLVRO

BG

LU

EE

177,1

132,1130,2

109,7107,5106,5

97,7

95,0

89,486,885,084,580,9

76,974,7

68,868,0

59,3

53,6

50,1

45,243,942,640,940,039,8

27,6

23,6

10,6

11.

11. A kormányzati szektor „maastrichti” adóssága a GDP százalékában, 2014 vége (%)

9. Egyensúly

9.1. ábra Éves átlagos devizaárfolyamok alakulása

Forrás: Magyar Nemzeti Bank

9.1. tábla A folyó fi zetési mérleg és részmérlegeinek egyenlege

(millió euró)


A folyó fi zetési mérleg egyenlege 1 813 4 053 4 094Ebből:

áruk és szolgáltatások 6 787 7 507 7 709elsődleges jövedelmek –4 171 –2 923 –2 864másodlagos jövedelmek –802 –530 –751

9.2. tábla Az államháztartás és alrendszereinek egyenlege (A nemzeti számlák európai rendszere szerint)

(milliárd forint)


Államháztartás –659 –734 –818Ebből:

központi kormányzat –795 –1 615 –1 293társadalombiztosítási alapok –4 139 31helyi önkormányzatok 140 743 445

100

150

200

250

350

Forint

Euró Amerikai dollár Svájci frank

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

300




9.2. ábra A kormányzati szektor maastrichti kritérium szerinti hiánya a bruttó hazai termékhez viszonyítva

9.3. tábla A termékek és szolgáltatások külkereskedelmi forgalma, 2014

9. E

gyen

súly

(millió euró)

Megnevezés Import Export Egyenleg

Termékek

Élelmiszerek, italok, dohány 3 994 6 473 2 479Nyersanyagok 1 721 2 229 508Energiahordozók 9 369 2 969 –6 401Feldolgozott termékek 26 926 26 786 –140Gépek és szállítóeszközök 36 278 46 234 9 956Összesen 78 288 84 690 6 402

Szolgáltatások

Bérmunka szolgáltatási díj 151 1 379 1 228Javítási és karbantartási

szolgáltatások 297 379 82Turizmus 1 531 4 430 2 899Szállítási szolgáltatások 2 784 4 659 1 875Üzleti szolgáltatások 8 216 7 604 –612Kormányzati szolgáltatások 97 103 6Összesen 13 076 18 554 5 478

9.3. ábra A termékimport és -export volumenének alakulása (előző év = 100%)

%

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

–12

–10

–8

–6

–4

–2

0

2

4

6

Maastrichti kritérium

2013

2014

–3,0

–6,4

–2,3 –2,5

–5,5–4,5–4,6

–3,7–5,1

–9,4–7,9–7,2

–8,9

–4,1–2,6

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

80

85

90

95

100

105

110

115

120

Import Export

%

20132012 2014



LT

DK

SEFI

UKIE

LU

NLBEFRAT

ITDE

EU-28

ES

CY

GR

MTPT

EE

LV

SK

HR

CZ

HUPLRO

BG

138,0

124,7123,2121,6120,7120,1

110,7109,2107,8106,8

101,9101,5

100,0

92,7

89,4

86,2

82,682,581,1

79,4

72,0

68,6

66,6

64,264,0

57,155,854,3

48,4

SI

12. 10. Árak

12. A háztartások fogyasztási kiadásainak relatív árszínvonala, 2014 (EU-28=100,0) (%)

10.1. tábla A fogyasztói árak alakulása(előző év =100,0)


Élelmiszerek és alkoholmentes italok 106,0 102,7 99,2Szeszes italok, dohányáruk 114,6 112,4 106,9Ruházat és lábbeli 102,5 99,6 99,4Lakásszolgáltatás, víz, villamos

energia, gáz és egyéb tüzelőanyagok 105,8 94,7 91,7

Lakberendezés, lakásfelszerelés, rendszeres lakáskarbantartás 103,4 100,9 99,9

Egészségügy 103,6 103,4 103,3Közlekedés és szállítás 106,1 99,9 99,6Távközlés 104,6 102,0 100,8Szabadidő és kultúra 101,4 100,7 100,2Oktatás 101,8 103,0 103,6Vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás 104,6 103,1 102,4Egyéb termékek és szolgáltatások 106,7 107,9 104,1Összesen 105,7 101,7 99,8

10.2. tábla A külkereskedelmi termékforgalom árindexei és a cserearány-mutató

(előző év =100,0)


Behozataliár-index 104,3 99,4 100,1Kiviteliár-index 102,9 100,0 101,1Cserearány-mutató 98,7 100,6 101,0




10.3. tábla Egyes termékek és szolgáltatások fogyasztói átlagára

10.1. ábra Termelői és fogyasztói árak alakulása(2005 = 100%)

10. Á

rak

(forint)


Sertéshús, comb, csont és csülök nélkül, kilogramm 1 280 1 350 1 350

Kenyér, házi jellegű, kilogramm 326 313 306

Tej, pasztőrözött, 2,8%, liter 231 234 249

Finomliszt, kilogramm 165 167 140

Kristálycukor, kilogramm 300 275 222

Burgonya, kilogramm 108 173 147

Világos sör, 0,5 literes 185 192 190

LCD televízió, 76–82 cm, darab 98 250 85 490 82 350

Múzeumi belépőjegy, darab 708 740 786

Általános közlekedési havibérlet, darab 6 940 8 550 7 930

Autóbenzin, ólommentes, 95 oktánszámú, liter 426 418 408

Gázolaj, liter 435 428 418

Villamos energia, általános, 10 kWh 485 437 383

Vezetékes gáz, 1 m3 136 122 104

Vízdíj, m3 331 316 296

110

120

130

140

150

160

170

180

190

200

2005 2006 2007 2008 2009 2010

%

Mezőgazdasági termelői árakIpari termelői árakFogyasztói árak

2011 2012 2013

100

2014



LT

BG

DK

LV

FR

HU

CZ

RO

SKDEEE

PLHR

SEATUKLUESBEFI

ELITIE

NLSI

CY

PT

971

758

739

713

606

507

447

365

311310309

249235

195188186168166165160145121119

7967

46

8

13.

13. Egy főre jutó búza termésmennyisége, 2013 (kilogramm)

11.1. ábra A mezőgazdaság bruttó termelése (2000=100%)

11. Mezőgazdaság, ipar, szolgáltatások

Mezőgazdaság

Megnevezés2012 2013 2014+

ezer tonna

Búza 4 011 5 058 5 262Kukorica 4 763 6 756 9 315Napraforgó 1 317 1 484 1 597Cukorrépa 882 991 1 067Zöldség 1 363 1 423 1 514Gyümölcs 822 850 1 040Szőlő 356 451 406

11.1. tábla Alapvető növényi termékek termelése

60

80

100

120

140

160

180

2000 2002 2004 2006 2008 2010 2014+

%

Növénytermesztés Állattenyésztés Mezőgazdaság összesen

2012




11.2. ábra A mezőgazdasági termékek termelési szerkezete

11.2. tábla Állatállomány, december 1.

Megnevezés2012 2013 2014+

természetes mértékegységben

Vágóállat, ezer tonna 1 354 1 335 1 423Tehéntej, millió liter 1 765 1 726 1 830Tyúktojás, millió darab 2 411 2 469 2 407Gyapjú, tonna 3 834 3 843 3 939Méz, tonna 17 500 18 500 ..

11. M

ezőg

azda

ság,

ipar

, szo

lgál

tatá

sok

(ezer darab)


Szarvasmarha 760 782 802Sertés 2 989 3 004 3 136Juh 1 185 1 214 1 185Baromfi 38 546 37 900 38 599Ló 76 62 61

11.3. tábla Fontosabb állati termékek termelése

0

20

40

60

80

100%

Állati termékek

ÁllatokEgyéb növényi termékek

GyümölcsfélékKertészeti termékek, burgonya

Ipari növényekGabonafélék

2000 2014

22,7

5,2

7,8

30,2

18,0

32,8

5,34,1

23,5

13,5

13,0

3,1

12,3

8,5

+



CZ

ROSI

HUDE

PLSK

LTBG

IE

AT

EE, HR

FI

SE

EU-28IT

DK

ESPTBENLLV

FRUK

MTGR

CY

LU

32,4

27,327,1

26,425,9

25,124,7

23,623,5

22,4

21,7

21,1

20,3

19,7

18,918,518,1

17,517,016,816,716,4

13,813,4

11,811,6

7,7

6,1

14.

14. Az ipar aránya a bruttó hozzáadott értékben, 2014 (%)

Ipar, építőipar, lakás

11.3. ábra Az ipari termelés és értékesítés vállalatnagyság szerinti megoszlása, 2013

Ágazat, ágazatcsoport

Főbb ágazatcsoportok részesedése

az ipari termelésbőla)

2005 2010 2014

Bányászat 0,5 0,4 0,4Feldolgozóipar 92,7 92,4 94,6Gépipar 47,0 48,1 47,9

Ebből: járműgyártás 17,1 17,6 26,0Vegyipar 16,8 19,0 19,9Élelmiszeripar 11,5 9,9 10,7Kohászat, fémfeldolgozás 7,7 6,3 6,9Egyéb 9,7 9,0 9,2Energiaipar 6,8 7,3 5,0Ipar összesen 100,0 100,0 100,0

11.4. tábla Az ipari termelés megoszlása*

* Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül.a) Folyó áron, a legalább 5 főt foglalkoztató gazdálkodói kör = 100,0.

11.4. ábra Az ipari termelés és értékesítés volumenváltozása (2005. évhez képest)

0

20

40

60

80

100

Termelés Belföldi értékesítés

Export-értékesítés

250 fő és afelett

50–249 fő

5–49 fő

4 fő és kevesebb

%

40,378,8

4,4 9,48,4

22,0

5,40,2

17,7

28,3

15,6

69,6

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2014

%

Ipari termelés Belföldi értékesítés Exportértékesítés

2012 2013

–30–20–10

0102030405060




11. M

ezőg

azda

ság,

ipar

, szo

lgál

tatá

sok

11.5. ábra Az építőipari termelés megoszlása létszám-kategóriák szerint, 2013

11.5. tábla Az építőipari termelés volumenindexei ágazatonként

(előző év=100,0)

Ágazatok 2012 2013 2014

Épületek építése 87,3 116,0 102,0Egyéb építmények építése 97,7 113,8 128,8Speciális szaképítés 94,1 101,1 109,0Építőipari szervezetek összesen 93,4 108,5 113,5

11.6. tábla Lakásépítés, -megszűnés


Épített lakások száma 10 560 7 293 8 358Megszűnt lakások száma 2 183 1 251 1 724Épített lakások átlagos alapterülete, m2 107 101 101

11.7. tábla Lakásállomány, laksűrűség, 2014. január 1.

Település-

típus

Lakások

száma,

ezer darab

Száz

lakásra jutó

népesség, fő

Átlagos

lakás-

alapterület,

m2

Száz szobára

jutó lakó,

fő

Budapest 910 193 64 78Többi város 2 282 227 77 83Községek 1 222 238 88 83Összesen 4 415 223 77 82

4 és annál kevesebb

5–9

10–19

20–49

50–249

250 és annál több

26,8%

10,4%

12,9%14,1%

20,9%

14,9%



LV

EE

AT

SE

LT

FI

DE

ROSK

HUCZSI

EU-28HRPL

BEFR

DK, UKIT

BG

PTNLES

LUGRIE

CY, MT

60,4

44,1

42,1

38,2

33,6

27,8

23,5

21,921,4

20,520,319,3

17,817,417,0

15,115,0

13,213,0

9,1

5,94,94,6

2,41,21,10,0

15.

15. A vasúti szállítás részesedése a szárazföldi áruszállítási teljesítményből, 2013 (%)

Szállítás

Megnevezés

Teljesítmény,

milliárd

árutonna-

kilométer

A teljesítmény

alakulása,

előző év

= 100,0

A nemzetközi

forgalom

részaránya, %

Vasúti 10,1 104,1 80,0Közúti 37,5 104,7 74,3Belvízi 1,8 94,1 99,2Csővezetékes 5,8 101,9 68,0Összesen 55,3 103,9 75,5

11.8. tábla Áruszállítási teljesítmények, 2014

11.6. ábra A helyközi személyszállítási teljesítmények 2014. évi megoszlása

Hajó,

0,1%

A szállított utasok száma szerint

(100% = 671,6 millió fő)

Az utaskilométer-teljesítmény szerint

(100% = 25,0 milliárd utaskilométer)

Autóbusz,

77,8%

Vasút,

21,7%

Repülőgép,

17,3%

Vasút,

30,8%

Repülőgép,

0,4%

Hajó,

0,0%

Autóbusz,

51,9%




11. M

ezőg

azda

ság,

ipar

, szo

lgál

tatá

sok

11.9. tábla A helyi közösségi közlekedés keretében szállított utasok száma

11.7. ábra A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér legnagyobb utasforgalmú viszonylatai, 2014*

(összesen = 9 millió 156 ezer fő)

(millió fő)


Autóbusz 1 114 1 113 1 128Villamos 442 441 432Trolibusz 89 90 90Metró, földalatti 306 310 388Helyiérdekű vasút 70 74 79Összesen 2 021 2 028 2 117

0 500 1 000

Spanyolország

Törökország

Belgium

Svájc

Franciaország

Hollandia

Olaszország

Egyesült Királyság

Németország

ezer fő1 500

365

381

407

455

470

589

746

1 403

1 419

* Az egyes viszonylatok kizárólag a kereskedelmi célú utasforgalmat, míg az „összesen” adat a repülőtéri forgalom 1,1%-át kitevő, nem kereskedelmi célú forgalmat is magában foglalja.



UK

DK

LU, SEDE

NL

FI

FR

AT, IE

EU-28BE, MT,

EE

SK

ES

SICZ

PL, LVCYHR

GR, HULT

PT

IT

BG

RO

72

66

6261

59

53

49

43

41

37

31

28

2625242322

2019

17

15

10

6

16.

16. Az e-kereskedelemben rendszeresen (legalább 3 havonta) részt vevő lakosság aránya, 2014 (%)

Internet, telefon

11.8. ábra Az internet-előfi zetések kapcsolattípusonként

11.9. ábra A napi rendszereséggel internetezők aránya korcsoportok szerint, 2014

0

1 000

2 000

3 000

4 000

7 000

2012 2013 2014

Ezer

Egyéb (pl. LAN, bérelt vonal, kapcsolt vonal, ISDN)

Vezeték nélküli (mobilinternet nélkül)

KábeltelevízióxDSL

Mobilinternet

6 000

5 000

8 000

101

1 056

104

4 072

114

781

3 177

774

1 229

766

1 144

3474 756

393

429

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

55–64 évesek

45–54 évesek

35–44 évesek

25–34 évesek

16–24 évesek

65–74 évesek

83

94

80

91

73

87

%




11. M

ezőg

azda

ság,

ipar

, szo

lgál

tatá

sok

11.10. tábla A telefonálás főbb adatai, 2014

MegnevezésVezetékes telefónia

Mobiltelefónia

Vezetékes fővonalak, illetve mobil-előfi zetések száma, ezer 3 031 11 796

Száz lakosra jutó vezetékes fővonalak, illetve mobil-előfi zetések száma 30,8 119,7

Kiinduló hívások száma, millió darab 1 188 8 135Kiinduló hívások időtartama,

millió perc 4 671 19 230

Egy vonalra, illetve előfi zetésre jutó beszélgetések száma 392 690

Egy vonalra, illetve előfi zetésre jutó beszélgetések időtartama, perc 1 541 1 630

A kiinduló hívások átlagos ideje, perc 3,9 2,4

11.11. tábla A háztartások ellátottsága információs és kommunikációs eszközökkel

(a háztartások arányában, %)


Mobiltelefon 95,1 95,5 ..Asztali számítógép 57,1 56,2 53,2a)

Hordozható számítógép (laptop) 33,7 40,4 45,4a)

Kézi számítógép (palmtop) 4,2 4,8 ..Internetkapcsolat 66,8 69,7 73,0Ezen belül: szélessávú internet-

kapcsolat 66,3 69,2 72,4

a) Becslés.



CY

MT

HR

DK

GR*

ES

BG

IT

AT

PT

EU-28SKUK

NLCZSI

PLFR

HULU

LTRODE

BE

SELV

EEFI

5,79

5,64

5,13

4,42

4,21

3,76

3,65

3,55

3,28

3,07

2,972,922,90

2,792,762,722,652,63

2,572,51

2,422,402,37

2,25

2,021,98

1,881,86

17.

17. Átlagos tartózkodási idő a kereskedelmi és nem üzleti célú szálláshelyeken, 2014 (éjszaka)

Turizmus

11.12. tábla Magyarországra érkező külföldi látogatók főbb országok szerint

(ezer fő)

Ország 2012 2013R 2014

Szlovákia 9 971 10 015 10 324Románia 7 901 7 282 8 248Ausztria 7 233 7 117 7297Szerbia, Montenegró, Koszovó 2 658 3 344 3 364Németország 3 188 2 848 2 935Ukrajna 1 863 1 901 1 744Lengyelország 1 603 1 812 1 700Csehország 1 041 1 188 1 356Bulgária 1 443 1 174 1 284Horvátország 756 824 903

11.13. tábla A Magyarországra látogató külföldiek száma és kiadása az utazás célja szerint, 2014

Motiváció

LátogatókLátogatók

kiadása

száma, ezer fő

meg-oszlása,

%

milliárd forint

meg-oszlása,

%

Szabadidős turizmus 16 049 34,9 939 64,3 Ebből:

rokon-, barátlátogatás 5 255 11,4 192 13,2gyógy- és egészség-

turizmus 2 687 5,8 181 12,4

Üzleti turizmus 1 204 2,6 131 9,0 Ebből: konferenciaturizmus 91 0,2 9 0,6Turisztikai motiváció összesen 17 253 37,5 1 070 73,3Tanulás 371 0,8 39 2,7Vásárlás 9 212 20,0 142 9,7Munkavégzés 2 486 5,4 103 7,0Átutazás 16 159 35,1 108 6,9Egyéb 504 1,1 5 0,3Nem turisztikai motiváció

összesen 28 731 62,5 389 26,7

Mindösszesen 45 984 100,0 1 460 100,0

* 2013. évi adat.




11. M

ezőg

azda

ság,

ipar

, szo

lgál

tatá

sok

11.14. tábla A vendéglátóhelyek eladási forgalma

Év Kereskedelmi Munkahelyi Összesen

Megoszlás, %

2012 86,2 13,8 100,02013 86,9 13,1 100,02014 86,1 13,9 100,0

Volumenindex, az előző év = 100,0

2012 100,3 97,1 99,82013 100,8 94,3 99,92014 104,1 111,7 105,1

11.10. ábra A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak területi megoszlása, 2014

9%

26%

65%

59%

14%

27%

Belföldivendég-éjszakák

Külföldivendég-éjszakák

Budapest

Balaton

Többi országrész



LU

EE

RO

LT

HU

BG

UK

IE

SKLV

CZ

SE

EU-28DECY

FRDK, PT

BE, ES, PLNL

ITAT

SIGRHRMT

FI

108,4

107,1

106,4

105,5

104,9

104,5

104,2

104,0

103,8103,7

102,9

102,4

101,9101,8101,7

101,3101,2101,1101,0

100,4100,3

99,799,699,599,4

98,8

18.

18. A kiskereskedelmi forgalom volumenindexe, 2014 (előző év=100,0) (%)

Kiskereskedelem

11.11. ábra A kiskereskedelmi forgalom volumene(2005 = 100%)

11.15. tábla A kiskereskedelmi forgalom alakulása, 2014

(%)

MegnevezésA forgalom megoszlása

A forgalom változása az előző évihez

képest

Élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes 46,7 +4,5

Ebből: élelmiszer jellegű vegyes 36,6 –1,5élelmiszer-, ital-, dohányáru 10,0 +38,3

Nem élelmiszer 35,1 +5,3Ebből:

iparcikk jellegű vegyes 3,1 +11,1textil, ruházati és lábbeli 5,4 +14,6bútor, műszaki cikk 10,8 +0,4könyv, számítástechnika, és

egyéb iparcikk 7,3 –0,2

gyógyszer, gyógyászati termék, illatszer 6,1 +4,5

használtcikk 0,4 +10,6csomagküldő és internetes 2,0 +39,8

Üzemanyag 18,2 +5,8Kiskereskedelem összesen 100,0 +5,0

85

90

95

100

105

110

115

20132005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

%

Élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes

Üzemanyag Összesen

Nem élelmiszertermék

2012

80

2014




11. M

ezőg

azda

ság,

ipar

, szo

lgál

tatá

sok

11.12. ábra Az üzemanyagok fogyasztói árának és forgalmának alakulása (előző év azonos időszaka = 100%)

11.13. ábra A bevásárlóközpontok és a hipermarketek számának alakulása

80

85

90

95

100

105

110

115

120

125

130

135

2010.január

2011.január

2012.január

2013.január

2014.december

%

Üzemanyag-kiskereskedelem Járműüzemanyagok fogyasztóiár-indexe

2014.január

0

25

50

75

100

125

150

175

200

2001 2005 2010 2014

Darab

Bevásárlóközpont Hipermarket

40

65

114121

44

91

166 170



BG

PLCY

RO

IT

SKHU

CZ

SIEU-28

BE

ESFRPTLVAT

NLLT

DE

UKLUDK

SEIE

EE

FI

45,9

36,636,4

33,0

30,0

28,928,8

27,5

25,424,924,8

23,923,723,622,822,4

21,020,6

19,8

18,117,817,4

14,314,0

12,7

11,0

19. 12. Környezet

19. A városok egy köbméter levegőjében fellelhető 10 μm átmérőnél kisebb szilárdanyag (PM10), 2012 (mikrogramm)

12.1. tábla Környezeti adatok


Erdőterület, ezer hektár 1 928 1 934 1 938Az összes települési, közüzemileg

tisztított szennyvíz, millió m3 466,0 431,6 485,1

A legalább biológiailag tisztított tele-pülési szennyvíz aránya, % 98,1 99,8 99,8

Települési szilárd hulladék, kg/fő 382 402 377,8

Hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya, % 91,3 91,0 ..

Szén-dioxid (bruttó) kibocsátás, kg/fő 5 045 4 228 4 005

Nem metán illékony szerves vegyüle-tek (NMVOC), kg/fő 12 12 12

Kén-dioxid kibocsátás, kg/fő 3 3 310 μm átmérőnél kisebb szilárdanyag

(PM10) kibocsátása, kg/fő 5 5 5

12.1. ábra A települési szilárd hulladék gyűjtése és kezelése, 2013

76%11%

13%

Lerakással

Égetéssel

Újrafeldolgozással

Kezelés

74%

26%

Gyűjtés

Hagyományos módon

Szelektív gyűjtéssel




12.2. tábla Energiafelhasználás

12.2. ábra Az unió és tagországainak energiafüggősége, 2012*(a nettó import aránya a bruttó belföldi fogyasztáson belül)

12. K

örny

ezet

ÉvÖsszesen Egységnyi GDP-re

jutó felhasználás, előző év = 100,0petajoule előző év =100,0

2012 992,0 94,2 95,62013 955,7 96,3 94,92014 961,6 100,6 97,1

0 10 20 30 100

EU-átlag: 53

40 50 60 70 80 90 110%

Málta

Luxemburg

Ciprus

Írország

Olaszország

Litvánia

Portugália

Belgium

Spanyolország

Görögország

Ausztria

Németország

Szlovákia

Lettország

Finnország

Magyarország

Franciaország

Szlovénia

Svédország

Bulgária

Egyesült Királyság

Lengyelország

Hollandia

Csehország

Románia

Észtország 17,2

22,7

25,2

28,7

30,7

30,7

36,1

42,2

51,6

45,5

48,1

52,3

56,4

60,0

61,1

63,6

65,6

73,3

74,0

79,5

80,3

80,8

84,8

97,0

97,4

100,4

* Dánia nettó exportőr.Forrás: Eurostat.

Forrás: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH).



Földünk népessége

Földünk népessége tovább gyarapodik

Földünkön – az ENSZ számításai szerint – 2015-ben 7,3 milliárdnyian élünk. A világ népessége folyamatosan nő, bár a népességnövekedés üteme a közelmúltban lassult. Míg tíz évvel ezelőtt évente átlagosan 1,24%-kal gyarapodtunk, addig az utóbbi években 1,18%-kal, azaz körülbelül 83 millió fővel. Becslések szerint a Föld lakóinak száma a 19. század elején érte el az egymilliárd főt, ez mintegy 130 év alatt kétszereződött meg. Az ezredforduló idejére a népesség több mint 6 milliárdra nőtt, és az elmúlt másfél évtizedben újabb 1,2 milliárd fővel lettünk többen.

Az ENSZ előrejelzése szerint a népességszám 2050-ben meghaladja a 9,7 milliárdot, 2100-ban pedig – annak ellenére, hogy várhatóan e század második felében a népességnövekedés üteme lassul – a 11,2 milliárdot.1)

1. ábra A Föld népességének alakulása kontinensek szerint, 1950–2100

0

2

4

6

8

10

12

1950

1960

1970

1980

1990

2000

2010

2020

2030

2040

2050

2060

2070

2080

2090

2100

Afrika Ázsia

Európa Közép- és Dél-Amerika

Észak-Amerika Óceánia

Milliárd fő

1) Az ENSZ demográfusai három (alacsony, közepes és magas) változatban készítették el a világ népességének alakulására vonatkozó, 2100-ig szóló előrejelzésüket. Az általunk is közölt közepes vagy alaphipotézis a legvalószínűbbnek tartott jövőbeli változást mutatja, míg az alacsony és a magas változatok a változás elképzelhető határait jelölik ki.


Kiemelt témák

43Központi Statisztikai Hivatal, 2014

A legnépesebb földrészen, Ázsiában 2015-ben 4,4 milliárd ember, a bolygónk lakóinak 60%-a él, utána sorrendben Afrika (16%), Európa (10%), Közép- és Dél-Amerika (8,6%), Észak-Amerika (4,9%), végül Óceánia (0,5%) következik. Az ázsiai földrész súlyát jelzi, hogy Kína vagy India lélekszáma (1,4, illetve 1,3 milliárd fő) önmagában is meghaladja Afrika teljes lakosságát (1,2 milliárd fő).

A kevésbé fejlett térségek népessége jóval nagyobb ütemben nő, mint a fejlettebbeké2)

Az egyes térségek népessége eltérő ütemben gyarapodik. A leggyorsabban Afrika lakóinak száma nő, 2050-re a becslések szerint népességszámuk eléri a 2,4 milliárd főt, azaz megduplázódik, ugyanakkor Európa a jelenleginél 32 millióval kevesebb, 707 millió ember otthona lesz. Az előrejelzések szerint népességnövekedés a világ kevésbé fejlett térségeiben várható, ahol 2050-re a jelenlegi 6,1 milliárdról 8,4 milliárdra emelkedik a népességszám. Ugyanebben

2. ábra A Föld népességének alakulása a térségek fejlettsége szerint, 1950–2100

0

2

4

6

8

10

12

1950

1960

1970

1980

1990

2000

2010

2020

2030

2040

2050

2060

2070

2080

2090

2100

Kevésbé fejlett régiók a legkevésbé fejlett országok kivételével

A legkevésbé fejlett országok

Fejlett országok

Milliárd fő

2) Fejlett régiók: Európa, Észak-Amerika, Ausztrália/Új-Zéland és Japán. Kevésbé fejlett régiók: Afrika, Ázsia – Japán kivételével – , Közép- és Dél-Amerika, Melanézia, Mikronézia és Poliné-zia. Részletes módszertan és adatbázis: http://esa.un.org/unpd/wpp/Excel-Data/population.htm



az időszakban a fejlett régiókban változatlanul mintegy 1,3 milliárd ember fog élni.

A világ kevésbé fejlett térségeiben az élelmiszerhiány, a munkalehetőségek, az oktatás, az alapvető egészségügyi és szociális ellátások biztosítása jelentenek kihívást, a fejlett országoknak ugyanakkor a munkaképes korú lakosság csökkenésével, a lakosság gyorsuló öregedésével kapcsolatos gondok (szociális biztonság, magas színvonalú egészségügyi ellátottság) megoldására kell törekedniük.

Ma a világ tíz legnépesebb országa közül Afrikában egy (Nigéria), Ázsiában öt (Banglades, Kína, India, Indonézia és Pakisztán), Latin-Amerikában kettő (Brazília és Mexikó), Észak-Amerikában egy (Egyesült Államok) és Európában szintén egy (Oroszország) található. Jelenleg Nigéria – a hetedik legnépesebb ország – gyarapodik a leggyorsabban, az előrejelzések szerint 2050-re lakossága meghaladja az Egyesült Államokét. Ekkorra várhatóan hat ország (Kína, India, Indonézia, Nigéria, Pakisztán és az Egyesült Államok) népessége 300 millió főnél több lesz.

Termékenység, családtervezés

A termékenység az elmúlt évtizedekben a világ valamennyi országában csökkent. Globálisan 1970–1975 között átlagosan egy nő 4,4 gyermeket hozott világra élete folyamán, 2010–2015-ben már csak 2,5-et.

Több olyan nagy népességszámú országban, mint pl. Kína, India, Indonézia, Irán, Brazília, Dél-Afrika az egy nőre jutó gyermekszám különösen meredeken esett vissza. Európa legtöbb országát és Kelet-Ázsiát is jóval a reprodukciós szint (2,1 gyermek) alatti termékenység jellemzi (kivéve Mongóliát, ahol a térség többi országát és a reprodukciós szintet is meghaladóan 2,7 gyermek jut egy nőre). Becslések szerint a világ népességének 46%-a alacsony termékenységű országban él, ahol egy nő átlagosan kevesebb mint 2,1 gyermeket hoz világra élete folyamán.

Az országok egy csoportjára azonban továbbra is magas termékenység lesz jellemző, ott az elkövetkező egy-két, esetleg három évtizedben is átlagosan öt gyermek jut egy szülőképes korú nőre. A 2015-ben készített előrejelzés 14 országot sorol ide, közülük 13 az ENSZ listáján a 48 legkevésbé fejlett ország körébe tartozik. E magas termékenységű országok közül 13 Afrikában található (Burundi, Mozambik, Szomália, Uganda, Zambia, Angola, Csád, Nigéria, Niger, Kongói Demokratikus



Kiemelt témák

Köztársaság, Burkina Faso, Gambia és Mali), egy pedig Ázsiában (Kelet-Timor). Ezekben az országokban a népesség növekedése gyors ütemű, és várhatóan továbbra is az marad a következő évtizedekben.

A jövőbeni termékenység becslését nehezíti, hogy az 1950-es évektől megjelent modern fogamzásgátló eszközök – amelyek ha-tására a magatartásminták jelentősen megváltoztak – elterjedése a fejlődő világban nehezen előrejelezhető. Emellett több országban az egyének, a párok gyermekvállalással kapcsolatos elképzeléseit a kormányok családtervezési politikája korlátozza, megfosztva a döntés szabadságától a családokat a vállalni kívánt gyermekek szá-mát és időzítését illetően. Más országokban a korszerű fogamzás-gátló módszerek alkalmazását korlátozzák vagy tiltják.

A kevésbé fejlett, magas termékenységű térségekben kiemelt fi gyelmet kell fordítani a biztonságos gyermekszülésre, a túl fi atal életkorban kötött házasságokra, a nők oktatására és foglal-koztatási lehetőségeire, az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésre, az olcsó, biztonságos és hatékony fogamzásgátlá-si eljárások elterjesztésére. Az alacsony termékenységű, fejlett térségekben a gyermekvállalási hajlandóságot elősegítő intézke-désekre van inkább szükség.

3. ábra A teljes termékenységi arányszám alakulása kontinensek szerint, 1950–2100

1950

–19

55

1960

–19

65

1970

–19

75

1980

–19

85

1990

–19

95

2000

–20

05

2010

–20

15

2020

–20

25

2030

–20

35

2040

–20

45

2050

–20

55

2060

–20

65

2070

–20

75

2080

–20

85

2090

–20

9520

95–

2100

Afrika Ázsia

Európa Közép- és Dél-Amerika

Észak-Amerika Óceánia

0

1

2

3

4

6

8

7

5



Várható élettartam, halálozás

Az ENSZ szakértői a várható élettartam növekedésével számolnak mind a fejlett, mind a fejlődő országok körében.

A 20. században – a világ egészét tekintve – a várható élettartam addig soha nem látott mértékben emelkedett: míg 1950–1955-ben a születéskor várható élettartam 47 év volt, addig 2010–2015-ben ennél 24 évvel több. Az elkövetkező évtizedekben az életkilátások tovább javulnak: a globális szintű előrejelzések szerint 2045–2050-re a születéskor várható élettartam eléri a 77, 2095–2100-ra a 83 évet is. Az évszázad végére a fejlett országokban átlagosan 89, a kevésbé fejlett országokban 82 éves korukig élnek majd az emberek.

A szakemberek az életkilátások javulását prognosztizálják a világ legkevésbé fejlett országaiban is, annak ellenére, hogy számos ország lakosságát jelentősen sújtja a HIV-fertőzés. Becslések szerint a születéskor várható élettartam ezekben az országokban a 2010–2015. évi 62 évről 2045–2050-re 72 évre emelkedik, a század végén pedig 79 év lesz.

4. ábra A teljes termékenységi arányszám alakulása a térségek fejlettsége szerint, 1950–2100

1950

–19

55

1960

–19

65

1970

–19

75

1980

–19

85

1990

–19

95

2000

–20

05

2010

–20

15

2020

–20

25

2030

–20

35

2040

–20

45

2050

–20

55

2060

–20

65

2070

–20

75

2080

–20

85

2090

–20

9520

95–

2100

Fejlett országok



0

1

2

3

4

6

8

7

5



Kiemelt témák

A várható élettartam növekedéséhez a csecsemő-, illetve a gyermekhalandóság csökkenése is hozzájárult. Az öt éven aluli gyermekek halálozása a múlt század közepétől meredeken csökkent: becslések szerint 1950–1955-ben ezer élveszületésre 215 öt éven aluli haláleset jutott, 2010–2015-ben már csak 50. 2012-ben világszerte 6,6 millió gyermek halt meg, mielőtt betöltötte volna az ötödik életévét, a legtöbben Afrikában és Dél-Ázsiában. A gyermekek halálát többnyire megelőzhető betegség okozta, pl. heveny légzőszervi fertőzések, hasmenés, kanyaró és malária.

Az ENSZ célkitűzései között szerepel az anyai halálozások visszaszorítása a világ legkevésbé fejlett térségeiben. Becslések szerint 2010-ben 287 ezer nő halt meg gyermekágyban, illetve nem biztonságos abortusz következményeként. A kevésbé fejlett régiókban a nők tizenötször nagyobb valószínűséggel halnak meg a terhességgel vagy a gyermek születésével összefüggő okok miatt. Az összes anyai halálozás harmada Indiában és Nigériában történt.

5. ábra A születéskor várható élettartam alakulása a térségek fejlettsége szerint, 1950–2100

0

10

20

30

60

100

1950

–19

55

1960

–19

65

1970

–19

75

1980

–19

85

1990

–19

95

2000

–20

05

2010

–20

15

2020

–20

25

2030

–20

35

2040

–20

45

2050

–20

55

2060

–20

65

2070

–20

75

2080

–20

85

2090

–20

9520

95–

2100

80

40

Fejlett országok



Életév

50

70

90



A megelőzésben történt előrehaladás ellenére a megbetegedé-sek és a halálokok között továbbra is vezető szerepe van a HIV-fertőzésnek. Becslések szerint 2012-ben 35 millió ember (felnőtt és gyermek) volt vírushordozó, és ebben az évben 2,3 millióan fertőződtek meg. Közülük 260 ezer gyermek születésekor már fertőzött volt. Az elmúlt években az erőfeszítések ellenére a HIV-fertőzöttség szintje változatlan maradt Közép- és Észak-Ameri-kában, és tovább nőtt Afrikában.

Öregedő korstruktúrák

Az alacsony termékenység az életkilátások javulásával együtt öregedő korösszetételt eredményez. A világ fejlett országaiban már elindult ez a folyamat, ezekben a térségekben az időskorúak (60 év felettiek) aránya (24%) meghaladja a gyermekkorúak (15 évesnél fi atalabbak) arányát (16%), és 2050-re várhatóan az időskorúak aránya kétszerese lesz a gyermekkorúakénak (33, illetve 16%). A magas termékenységű, kevésbé fejlett országokban a népesség lassabb ütemben és kisebb mértékben öregszik.

6. ábra Az 5 éves koruk előtt meghalt gyermekek ezer élveszületésre jutó száma a térségek fejlettsége szerint, 1950–2100

0

50

100

150

250

350

1950

–19

55

1960

–19

65

1970

–19

75

1980

–19

85

1990

–19

95

2000

–20

05

2010

–20

15

2020

–20

25

2030

–20

35

2040

–20

45

2050

–20

55

2060

–20

65

2070

–20

75

2080

–20

85

2090

–20

9520

95–

2100

300

200

Fejlett országok



Ezrelék



Kiemelt témák

Ezekben a térségekben a gyermekek aránya 1950 óta 38-ról 28%-ra csökkent, miközben az időseké 6,3-ről 9,9%-ra emelkedett. A szakértők rámutatnak, hogy azokban az országokban, ahol a termékenység már több éve a reprodukciós szint alá esett (pl. Kínában és különösen Kelet-Ázsiában) a népesség öregedése gyorsabb, mint a világ más államaiban.

A Föld népességének medián életkora 1950 és 2015 között 6 évvel emelkedett, 2100-ra pedig a prognózisok szerint várhatóan további 12 évvel növekszik.

Az ENSZ évente más-más, a népesedéssel, az emberek életminőségével, életkörülményeivel összefüggő problémakört jelöl meg a Népesedési Világnap fő témájaként, amit nagyban befolyásol a térségek gazdasági és politikai helyzete, az egészségügyi ellátórendszer fejlettsége, a vallási hovatartozás, az oktatás színvonala, a munkakörülmények, az urbanizáció, továbbá a természeti tényezők is.

A korábbi években a Népesedési Világnap alkalmával kiemelt fi gyelmet kapott többek között a szegénység elleni küzdelem, a fi atalok helyzete, a nemek közötti egyenlőség, a gyermekvállalással, a családtervezéssel kapcsolatos problémák, a fogamzásgátlás, a tinédzserkori terhesség, az egészségügyi ellátottság, az emberiség környezetre gyakorolt hatása és az AIDS is.

1. tábla A medián életkorok változása

Terület 1950 2015 2050 2100

Világ 23,5 29,6 36,1 41,7Gazdasági fejlettség szerint

Fejlett országok 28,5 41,2 45,1 46,6Kevésbé fejlett régiók 21,4 27,8 34,9 41,1

A legkevésbé fejlett országok 19,3 19,7 26,1 35,7Kevésbé fejlett régiók a legkevésbé

fejlett országok kivételével 21,6 29,3 37,8 43,9

Földrészek szerintAfrika 19,3 19,4 24,8 34,9Ázsia 22,0 30,3 39,9 46,5Európa 28,9 41,7 46,2 47,2Közép- és Dél-Amerika 19,9 29,2 41,2 49,1Észak-Amerika 29,8 38,3 42,1 45,0Óceánia 27,9 32,9 37,4 43,9



2015 az ipari és technikai örökség éve

Hazánk a járműgyártás világában

A kiegyezést követően, a nagy lendületű iparosodással és a gépgyártás fejlődésével párhuzamosan a hazai gépészmér-nökök is egyre aktívabbak voltak az új gépek megtervezésé-ben és kivitelezésében. A fejlődést ugyanakkor hátráltatták a találmányok hasznosítását erősen korlátozó piaci lehetőségek, továbbá az a tény, hogy Magyarország technológiai fejlettsége egy lépéssel a nyugat-európai országok mögött volt. Az 1890-es évektől azonban egyre több mérnök fi gyelme a Nyugat-Európá-ban fokozatosan élénkülő járműgyártás felé terelődött.

• Bánki Donát (1859–1922) és Csonka János (1852–1939) 1890-re kifejlesztették a benzines Bánki–Csonka-mo-tort, amelyet később a Ganz üzemében gyártottak.

• A korszak egyik legjelentősebb magyar járműipari talál-mánya a karburátor, más néven porlasztó, amelyet 1893. február 11-én Bánki Donát és Csonka János közösen szaba-dalmaztatott. A porlasztó megoldást jelentett az Otto-mo-torok által igényelt levegő-üzemanyag keverék előállítására.

• 1894-ben Bánkiék megalkottak egy kéthengeres motor-kerékpárt, majd Bánki saját neve alatt még ugyanebben az évben védoltalom alá helyeztette az első nagynyomású robbanómotort, a Bánki-motort.

• Az első hazai, motorral hajtott járművet, egy motoros triciklit Csonka János tervezte 1900-ban, és a Ganz-gyárban két darabot készítettek belőle a Magyar Királyi Posta számára. A levélgyűjtésre használt tricikli naponta 40 kilométert is képes volt megtenni.

• Az első automobil már 1895 szeptemberében megjelent a magyar közutakon, az első hazai készítésű autó viszont mindössze 1905-ben került forgalomba. Szintén a posta megrendelésére készült el, és négy alkatrész (golyóscsap-ágyak, mágneses gyújtókészülék, hajtólánc, „méh-kashű-tő”) kivételével a többi autóelem hazai eredetű volt.

• 1909-től többnyire a kisautók szerkesztésével foglal-kozott Csonka. 1910 és 1912 között Csonka 14 négy-hengeres motorral ellátott kisautót tervezett és szerelt össze. Ebből 12-t a posta vásárolt meg, és ezek között



Kiemelt témák

volt olyan, amit a posta mintegy negyedszázadon át használt.

• 1905-ben állt munkába az amerikai Ford-gyárnál Ga-lamb József (1881–1955). Az ő nevéhez köthető a vi-lág első sorozatgyártású és korának legnépszerűbb autómodellje, a Ford T-modell megszületése. A for-radalmi újításoknak köszönhetően a T-modell a világ első népautója lett. 1908 és 1927 között 15 milliót gyártottak a kocsiból, az ára pedig a kezdeti 850 dol-lárról kevesebb mint 300 dollárra csökkent.

Beindult a hazai járműgyártás

Az első magyar, klasszikus értelemben vett járműgyárat az aradi Magyar Automobil Rt. (MARTA) indította be 1908-ban. Az első típusok még az amerikai Westinghouse cég licencei alapján készültek. 1918-ig 187 személygépjárműt és 730 tehergépjárműt gyártottak le a MARTA márkajelzésével, ekkor a vállalat román tulajdonba került. A századfordulótól egyre több üzemben készítettek automobilt, a leggyakrabban kis szériában és külföldi licencek alapján. A győri Magyar Waggon- és Gépgyárt Rt. (amely később a Rába nevet vette fel) 1913-ban megvásárolta a cseh Praha járművek licenceit, ami alapján a Rába „V” tehergépjárműveket és a Rába Grand személyautókat gyártották. A teherautókból 1928-ig mintegy 500 darab készült.

1930-ban már 1814 hazai gyártású személyautó volt a forgalomban a magyar utakon, az 1926. évihez képest közel kétszer annyi, viszont a teljes autóállományon belüli arányuk 12–15% között mozgott. 1933 után felgyorsult hazánkban a motorizáció, amivel a hazai járműgyártás nem tudta a lépést tartani. 1938-ra magyar készítésű kocsik száma 16%-kal, a teljes állományon belüli arányuk pedig 19%-ról 7,3%-ra csökkent.

Egy korai Ford T-modell a budapesti Városligetben.

Kép forrása: Fortepan / Párdányi Miklós adományozó.



A teherautók esetében 1926 és 1931 között több mint kétszeresére nőtt a hazai gyártásúak száma, arányuk viszont 13–17% között mozgott. 1931 és 1933 között a forgalomból kivont teherautók száma meghaladta az újonnan forgalomba helyezettekét, ezt követően viszont a teherautók száma újra emelkedett, ami az arányukban is megmutatkozott. 1938-ban majdnem minden harmadik teherautó hazánkban készült.

1937 1938

0

2

4

6

8

10

12

14

16

18

20

1926 1927 1928 1929 1930 1931 1933 1934 1935 1936

0

200

400

600

800

1 000

1 200

1 400

1 600

1 800

2 000Darab

Hazai gyártmányú személyautók száma, darab

Hazai gyártmányú személyautók aránya a teljes állományon belül, %

%

7. ábra Hazai gyártmányú személyautók állománya

1937 1938

0

5

10

15

20

25

30

35

1926 1927 1928 1929 1930 1931 1933 1934 1935 1936

0

200

400

600

800

1 000

1 200

1 400Darab

Hazai gyártmányú teherautók száma, darab

Hazai gyártmányú teherautók aránya a teljes állományon belül, %

%

8. ábra Hazai gyártmányú teherautók állománya



Kiemelt témák

A KGST és a hazai járműipar viszonyaA hazai járműgyártás a II. világháborút követően újra megélénkült. A KGST-megállapodások (KGST: Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa) nyomán hazánk nem gyártott személyautókat, ennek ellenére az 1950-es évek elején az állam meghirdette a „törpeautók” programját, amire több mint 250 autóterv érkezett be. A pályázatot és annak megvalósítását 1956-ban leállítottak, viszont így is számos elképzelés eljutott a megvalósulásig, legalábbis néhány példány erejéig. A nemzetközi szocialista munkamegosztás keretében személyautó nem, viszont motorkerékpár, teher-gépjármű (Rába és Csepel) és autóbusz (Ikarus) készült Magyarországon. Mindegyik járműgyártó – a termelési érték és a foglalkoztatotti létszám alapján egyaránt – hazánk legnagyobb vállalatai közé tartozott.

Az autó helyettesítője a motorkerékpár lett

A hazai motorkerékpár-gyártás termékei közül kiemelkedtek a magyar tervek alapján megvalósított Csepel és Pannónia motorok. Előbbiek 1945 és 1954 között, utóbbiak 1954 és 1975 között készültek a Csepel Motorkerékpárgyár üzemeiben. A két márkából összesen közel 700 ezer darabot gyártottak le, a 250 ezredik példányt 1962 júliusában. A hazai motorkerék-pár-gyártás legtermékenyebb éve 1959 volt, 67 ezer darabbal. Ezt követően viszont csökkenő tendenciát mutatott a legyár-tott mennyiség. A motorbiciklik jelentős részét külföldön értékesítették. 1955 és 1970 között 271 ezer motorkerékpárt ex-portáltunk, a legyártott mennyiség 39%-át. 1966 és 1970 között a külső kereslet erőteljesen felfutott: ekkor a legyártott motor-kerékpárok 59%-át (113 ezer darabot) külföldön adtuk el. En-nek a döntő többségét, 1966–1970 között több mint 100 ezret, a Szovjetunióba értékesítették. A motorkerékpárok erős keres-letének hátterében egyrészt a személyautókhoz való nehézkes hozzájutás, másrészt a gyors közlekedés iránti igény állt. 1949 és 1975 között 935 ezer darab motorkerékpárt gyártottunk, elsősorban a „csepeli” motorok népszerűségének köszönhető-en. A KGST tovább mélyülő ipari szakosodása következtében azonban 1975-ben megszüntették hazánkban a kétkerekűek gyártását.



Győr és Csepel voltak a teherautó-gyártás bástyái

A hazai járműipart 1949-re nagymértékben átszervezték. Győrött átmenetileg megszűnt az önálló autógyártás, így a hazai teherautó-gyártás központja a csepeli járműgyár lett. A Csepel teherautók termelése gyorsan felfutott, 1953-ban már 6,5 ezer tehergépkocsi készült. Az ezt követő több mint 10 évben 3–4 ezer darab között mozgott az évente legyártott teherautók száma, viszont ennek legalább 60%-át jellemzően külföldön értékesítették. Az 1960-as évek közepéig tíz exportált kamionból minimum hat Csehszlovákiába, Jugoszláviába vagy Kínába került, ezt követően viszont a legyártott mennyiség több mint felét a Szovjetunióban hozták forgalomba. A Csepel teherautókból olyan országokba is kerültek, mint például Argentína, Brazília, Egyiptom Finnország, vagy Irán.

A teherautó-iparban változást csak a győri gyártás újraindulása hozott: az 1960-as években előbb a nagyteljesítményű járműmo-torok, majd a kamionok gyártására is engedélyt kapott a Rába. Az 1969. évi Budapesti Nemzetközi Vásáron (BNV) mutatták be az új Rába teherautókat. 1972-ben 4,7 ezer kamion készült hazánk-ban, ami 19 éves csúcsnak felelt meg. Ennek ellenére az 1970-es évek közepé től csökkenésnek indult a legyártott teherautók száma. 1949 és 1980 között összesen 106 ezer új teherszállító jármű gördült ki a hazai üzemekből, ennek 45%-át (48 ezret) külföldre értékesítet-ték. A rendszerváltás után lényegében már csak a Rába üzemeiben zajlott nagy mennyiségben a tehergépkocsik gyártása.

10 10 12 13 14 15 17

2835

5667

58 5549

4451

45 42 39 40 36 35 37 38 38 34

19

Ezer darab

0

10

20

30

40

50

60

70

1949

1955

1960

1965

1970

1975

1954

1959

1964

1969

1974

1953

1958

1963

1968

1973

1952

1957

1962

1967

1972

1951

1950

1956

1961

1966

1971

9. ábra Motorkerékpárok gyártása



Kiemelt témák

Autóbuszgyártó nagyhatalommá váltunk

Hazánk legnagyobb járműgyártója az 1949-ben alapított Ikarus volt, melynek fő profi lja az autóbuszok gyártása volt. A legtöbb szocialista járműgyártó licencvásárlásaival szemben az Ikarus szinte mindvégig saját fejlesztésű buszok készítésére törekedett, ezek sorozatgyártása 1961-ben indult el. Az autó-buszgyár kezdetben a budapesti Mátyásföldön rendelkezett gyár ral, később, az 1960-as évek folyamán kibővült a székes-fehérvári üzemmel. Nemzetközileg is az egyik legnagyobb sikert a farmotoros Ikarus-66 és Ikarus-55 modell aratta. 1952 és 1959 között 1409 darabot gyártottak ezekből a típusokból. (A farmotoros buszoknál a motort a jármű hátsó részében helyezték el.) 1972-ben generációváltás történt: a farmotorosok helyett a 200-as buszcsalád modelljeit, ezen belül is először az Ikarus-255-öst kezdték el gyártani. Az Ikarus-200-as és 300-as buszok jelentős részét a győri Rábában készült dízelmotorokkal látták el (a korábbi típusokban nagy arányban Csepelen készült erőforrások voltak). A termelés gyors felfuttatása után 1975 és 1989 között az évente legyártott buszok száma 10 ezer feletti volt. A rekordévet 1979 jelenti, ekkor 14 230 jármű gördült ki az Ikarus üzemeiből. Körülbelül 30 percenként hagyta el a gyártócsarnokot egy új busz, amelyből már csak a belső elrendezés, az ülések hiányoztak.

A rendszerváltást követően – az exportpiacok nagymértékű elvesztésével – évről évre csökkent a termelés, 1996 után

0

1

2

3

4

5

6

719

56

1961

1949

1955

1960

1965

1970

1980

1975

1976

1977

1978

1979

1954

1959

1964

1969

1974

1953

1958

1963

1968

1973

1952

1957

1962

1967

1972

1951

1950

1971

1966

Ezer darab

10. ábra Tehergépkocsi-gyártás



már az évi 2000-et sem érte el az újonnan elkészült buszok száma. A gyártás fokozatos visszaesése mellett is törekedtek a fejlesztésre: 1994 folyamán például forgalomba állt az első, környezetvédelmi szempontokat is fi gyelembe vevő erőforrással ellátott csuklós Ikarus-435. Az ezredfordulót követően Székesfehérváron és a budapesti Mátyásföldön jelentősen csökkent, majd 2007 folyamán végleg befejeződött a gyártás. Bár a hazai autóbuszgyártás ezzel nem szűnt meg, viszont drasztikusan visszaesett és csak kis sorozatú termeléssel üzemelnek a meglévő cégek. A Rába is újra megpróbálkozott autóbuszok készítésével, de 2001-ben beszüntették a termelést annak gazdaságtalansága miatt. 2009-ben mindössze 261 darab buszt gyártottak Magyarországon.

Magyar buszok a világban

Az Ikarus buszokból 1990-ig 224 ezer darabot, a legyártott mennyiség 81%-át adtuk el külföldre. Az 1950-es és 1960-as években minden második buszt vagy az NDK-ba vagy a Szovjetunióba értékesítették. 1977-ben már 42 ország útjain közlekedtek magyar buszok, az évtizedek során a világ minden részébe került az Ikarusból: mint például Bulgáriába, Burmába, az Egyesült Államokba, az Egyesült Királyságba, Egyiptomba, Iránba, Jemenbe, Kínába, Kubába, Kuvaitba, Romániába, Svéd országba, Tajvanba, Törökországba vagy Venezuelába.

0

2

4

6

8

10

12

16

14

1949

1955

1960

1965

1970

2009

1975

1980

1990

1985

1995

2000

2005

Ezer darab

11. ábra Autóbuszgyártás



Kiemelt témák

A külföldre szánt buszokat mindig hozzáigazították a vásárló igényeihez.

Az Ikarus már az 1970-es évek második felében értékesített buszokat (például a csuklós Ikarus-286-ost) az Egyesült Államokba is. Mivel ott a belső piac védelme érdekében az állami és az önkormányzati társaságok legalább 60%-os amerikai értékhányaddal rendelkező járműveket vásárolhattak, a buszok tervezése és a váz legyártása hazánkban történt, az összeszerelés pedig az USA-ban. A rendszerváltást követő gazdasági problémák miatt az Ikarus kivonult az amerikai piacról, az így keletkező piaci rést az 1992-ben alapított NABI (North American Bus Industries) töltötte be. A tervezés és a váz elkészítése ezúttal is hazánkban (Budapesten és Kaposváron) történt, csak az összeszerelés zajlott a tengerentúlon. 2005-ben már hibrid hajtású NABI buszok kerültek forgalomba az Egyesült Államok útjain. A gyár működése során több mint 8 ezer darab járművet készítettek, de 2013 végén megszűnt a termelés.

A személyautó-gyártás felfutása

A rendszerváltást követően a személyautó-gyártásban kedvező irányú folyamatok kezdődtek. Három nagy autóipari gyártó is üzemet létesített Magyarországon az 1990-es évek folyamán, viszont a létrejövő gyártókapacitások lényegében összeszerelést jelentettek, és kezdetben kevésbé vették igénybe a hazai kutatók, fejlesztők szürkeállományát. 1992 márciusában gördült le az első hazánkban készült Opel Astra, ezt a típust 1998 végéig gyártották Szentgotthárdon. Az utolsó magyar Opel – amely egy Opel Vectra volt – 1999 novemberében hagyta el a gyártósort. A szentgotthárdi üzemben azóta elsősorban motorblokkokat és sebességváltókat készítenek a világ minden tájára. (A szent gotthárdi gyáregység mellett többek között Győrben is zajlik motorgyártás, 1996 és 2006 között összesen 17,4 millió belső égésű motor készült közúti gépjárműhöz és motorkerékpárhoz.)

A rendszerváltás óta a leghosszabb ideje tartó hazai személyautó-gyártás a japán Suzuki esztergomi üzemében zajlik. 1992-ben kezdődött a Suzuki Swift gyártása, 1996 folyamán már a százezredik gördült le a futószalagról. A cég az üzem bővítése mellett a járműpalettát is szélesítette. Ennek következtében a termelés is nőtt, 2006 októberében az egy-, 2011 júliusában pedig a kétmilliomodik Suzuki hagyta el a gyártósort.



A hazai K+F-et egyik leginkább igénybe vevő autógyártónak a német Audi bizonyult az évek során. A vállalat 1994-ben avatta fel motorgyárát Győrben, ezt később kibővítették, és itt kezdték a hátsókerék-meghajtású Audi TT modelleket készíteni. Napjainkra a győri Audi-üzem komplexé vált, az autógyártás minden fázisát képes ellátni. 2013-ban és 2014-ben a győri üzemben két-két Audi A3-as, illetve Audi TT modellt gyártottak. A teljes termelés 2013-ban közel 43 ezer (ebből 24 ezer A3-as, illetve 18 ezer TT), 2014-ben több mint 135 ezer (ebből 118 ezer A3-as, illetve 18 ezer TT) jármű volt.

A 2009-ben elmélyülő pénzügyi és gazdasági válságot követően a hazai járműipar újabb lendületet kapott. A Magyar-országon működő autóipari vállalatok (Audi, Opel, Suzuki) jelentős mértékben bővítették kapacitásukat, ezen kívül a Mercedes Kecskeméten zöldmezős beruházás keretében új gyárat hozott létre. A kecskeméti gyárban 2012 márciusában indult be a termelés és azóta – 3 modell gyártása mellett – több mint 300 ezer jármű gördült ki az üzemből.

A járműipari beruházások és az erős külső kereslet eredményeként a hazánkban lévő autóipari cégek 2011-ben 78 ezer, 2012-ben 102 ezer, 2013-ban 162 ezer darab – legalább 1,5 literes motorral felszerelt – személygépkocsit gyártottak. Míg a hazai járműgyártást a II. világháború végéig alapvetően a magyar tőke és a külföldi licenc határozta meg, addig most a külföldi tőke és a „tulajdonos” saját fejlesztésű autóinak gyártása jellemzi. 2012-ben a közúti jármű gyártásában érdekelt 481 vállalkozásból 137 állt külföldi irányítás alatt, viszont ezek adták az ágazati termelés – folyó áron – 96, valamint a foglalkoztatottak létszámának 87%-át.



Kiemelt témák

Források:

Az ENSZ Népesedési osztályának adatbázisa

World Population Prospects: Th e 2015 Revision, United Nations, New York, 2015

Új Magyar Életrajzi Lexikon, I. kötet. Magyar Könyvklub, 2001

Új Magyar Életrajzi Lexikon, II. kötet. Magyar Könyvklub, 2001

Majdán János: A közlekedés története Magyarországon, 1700–2000. Pro Pannónia Kiadói Alapítvány

Frisnyák Zsuzsa: A magyarországi közlekedés krónikája, 1750–2000. História, MTA Történettudományi Intézete, Budapest, 2001

A Magyarbusz Info honlapja

Szőnyegi Hajnalka: Ikarus szárnyai. Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtár Egyesület, Győr, 2014

A Közlekedési Múzeum honlapja

A Csonka János Emlékmúzeum honlapja

A Magyarjármű.hu honlapja

A Rába Járműipari Holding Nyrt. honlapja

Az Audi Hungária Motor Kft . honlapja

A Magyar Suzuki Zrt. honlapja

A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft . honlapja

A Fortepan.hu honlapja (Adományozó: Párdányi Miklós, Nagy Gyula, Magyar Hírek folyóirat, Márton Gábor)


© Központi Statisztikai Hivatal, 2015ISSN 2063-0190

A kézirat lezárásának időpontja: 2015. augusztus 19.

Felelős kiadó:Dr. Vukovich Gabriella elnök

A kiadványban szereplő adatok elsődleges forrása a Központi Statisztikai Hivatal, a nemzetközi adatok pedig elsősorban

az Eurostat adatbázisából és kiadványaiból származnak. Minden egyéb forrást a felmerülés helyén lábjegyzetben jelöltünk.

A kiemelt témák esetében a felhasznált források az elemzések végén találhatóak.

Készült a Tájékoztatási főosztályon, a szakstatisztikai főosztályokközreműködésével.

Felelős szerkesztő:Freid Mónika

Vezető szerkesztő:Andrejcsik Linda

Szerzők:Andrejcsik Linda, Dr. Bocz János, Deák Tiborné,

Herzog Tamás, Jávorszkyné Nagy Anikó, Kátainé Marosi Angéla, Kelemen Nóra, Kovács Benedek, Kovács Krisztián, Majoros Marcella,

Molnár Beatrix, Nagyné Pakula Urszula

A kéziratot gondozta:Benedek Szabolcs

Tördelőszerkesztő:Bada I. Csilla, Dobróka Zita, Gyulai Katalin,

Simonné Horváth Gabriella

Internet: http://www.ksh.hu

Borítóterv: Lounge Kft .

Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft . – 2015.096


Documents

ksh 2014 adatok