Készítette: Kocsisné Kelemen Tímea Molnár Péternéboni.info.hu/menu/mod-okt-erdeiiskola.pdf · Az erdei iskola az évközben megszerzett tantárgyi tudás elmélyítésére,

TTÁÁ MMOO PP--33 .. 11 .. 44 --00 88 //22 -- 22 00 0088-- 00 11 2233

„„KKoommppeetteenncciiaa aallaappúú ookkttaattááss aa BBoonnyyhhááddii OOkkttaattáássii NNeevveellééssii IInnttéézzmméénnyybbeenn”” AArraannyy JJáánnooss EEggyyssééggeess IIsskkoollaa

Készítette: Kocsisné Kelemen Tímea Molnár Péterné

2

- TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS

Mi mindent nevezünk erdei iskolának?

Az erdei iskola a XX. század elején – de néhány országban később is – a szabadlevegős iskola egyik típusa

volt. Az egészséges hegyi, erdei környezetben létrehozott bentlakásos intézményeknek jelentős gyógyászati,

egészségnevelő szerepe volt, a mozgalom kezdetben a tüdőbeteg vagy veszélyeztetett gyerekek

egészségvédelmét, továbbá a beutalt gyerekek iskoláztatását szolgálta. Később, a környezeti nevelés új

szemléletének megjelenésével tereptanulmányi központokat kezdtek erdei iskolának nevezni hazánkban. Az

erdei iskolát nem feltétlenül erdőben szervezik és a hagyományos iskolához sem nagyon hasonlít. Sok helyen

erdei iskolai munkaformának nevezték az egy-egy napos, külső helyszínen megtartott órákat és a ma leginkább

témanapnak nevezett egységes tematikájú programokat is. Arról pedig, hogy az egybefüggően többnapos, de

otthon alvós, tehát nem bentlakásos programok nevezhetők-e erdei iskolának, még folynak a viták. A

megnevezéshez teljesen „hű” intézmények is akadnak: az erdészetek számos helyen tartanak fenn valóban

erdei környezetben működő iskolaépületeket, ahova az iskolai osztályok a hagyományos tanórák megtartása

céljából érkeznek.

A 1980-as, 1990-es években az erdei iskolázást olyan, több tantárgy esetében is használt pedagógiai

módszernek tekintették, melynek során az adott tárgy tantervi követelményeit nem osztálytermi keretek között

dolgozták fel tanáraik segítségével a diákok, hanem néhány napra elmentek egy, a témához valamilyen

formában kötődő helyre és ott folyt a tanítás.

3

Lehetett ez történelmi helyszín, az irodalomtörténet jeles helye vagy földrajzi táj, melyről éppen abban az évben

tanultak. A foglalkozások először talán inkább hasonlítottak az iskolai órákhoz, több volt a tanár(ok) általi

előadás, megmaradt a megszokott értékelési mód, az osztályzás is. Később viszont – a lehetőségek

felismerésével párhuzamosan, de még mindig adott tantárgyak keretein belül maradva – túlsúlyba kerültek a

diákok aktivitását igénylő megismerési módok, az anyaggyűjtés, vizsgálódás, interjúzás, a projektek keretében

történő munkálkodás stb.

Új szemléletet és tartalmakat hozott – és talán a mozgalommá válással is egybeesett – az a mozzanat, amikor

az egyébként is természetközeli erdei iskolákban egyre tudatosabb környezeti nevelési tevékenység kezdett

kibontakozni. Az erre nyitott pedagógusok felismerték, hogy az erdei iskolai programok során semmilyen más

iskolai tevékenységgel össze nem hasonlítható hatást tudnak elérni a gyerekek környezeti szemléletének

formálása terén. Kialakult – és a program során sok szempontból rendszereződött is – a környezeti nevelés

erdei iskolai keretek között használható módszereinek és eszközeinek köre.

Az erdei iskolázás pedagógiai lehetőségei

A gyerekek az erdei iskolai programok során adott környezet természeti, társadalmi és kulturális ismereteire

alapozva, „tapasztalva” tanulhatnak. A tanteremhez kötött, tantárgyakra szabdalt világban az erdei iskola olyan

hely, ahol a világ egységes egésszé áll össze számukra. Megismerhetik a környék történetét, felfedezhetik

nyelvi, kulturális érdekességeit, a hagyományos mesterségeket. Az erdei iskola olyan hely, ahol tudatosul

bennük, hogy rajtunk is múlik, milyen környezetben élünk.

4

Aki gyermekkorában táborokba járt, tudja, hogy egy-egy tanulócsoport – akár csak néhány napig tartó – együtt

élése, együtt lélegzése, egymásra utaltsága életre szóló élményt jelenthet. Sok gyereknek ezek az első, szüleitől

távol töltött éjszakái. Ez – megfelelő életkorban – pozitívan befolyásolhatja a fiatalok önállóvá válását,

önmagukkal és társaikkal kapcsolatos felelősségérzetüket. Az osztályközösség összekovácsolódása,

együttműködésre való készsége, harmóniája az iskolába visszatérve hosszú időre meghatározhatja a gyerekek

viselkedését, nyitottságát a tanórai munkára.

Az erdei iskolai oktatás alapvető célja ugyanúgy a tanulás segítése, mint a hagyományos tantermi oktatásé, és

mint ilyennek, az iskola pedagógiai programjának integráns részévé kellene válnia. A helyi tanterv céljainak

megvalósítását kell szolgálnia a szorgalmi időszakban. Ám itt a tanulás-tanítás módja, tárgya és eszközei

eltérnek a tanteremben megszokottaktól. A tanulás tárgya az ember és környezete kapcsolatának s e kapcsolat

összefüggéseinek megismerése és megértése. Az ismeretek átadása a gyerekek kíváncsiságára, érdeklődésére

alapoz. Míg a hétköznapok során a tananyag elsajátítása jellemzően tankönyvhöz, taneszközhöz kapcsolódik,

az erdei iskola a közvetlen, természetes megismerés folyamatát és eszközeit kínálja. A megtanult tananyagnál

fontosabb a tanulás folyamatában, mint élményhelyzetben való konstruktív részvétel. Az erdei iskolai program

színteret nyújt a szociális tanuláshoz, segíti a személyiség- és közösségfejlesztést. Az ismeretszerzés folyamata

főként együttműködő tanulási technikákra, a projektmódszer alkalmazására épül. Az erdei iskola helyszíne

egyszerre értelmezhető valóságos és szimbolikus környezetként, kedvezve a drámapedagógiai eszközök

használatának.

5

A jó erdei iskolai program úgy tanít, hogy miközben a gyerekek felszabadulnak a megszokottá vált napi terhelés

alól, szinte észre sem veszik, mennyi tudással gyarapodnak. Ismereteik bővülése mellett fejlődik

együttműködési, kommunikációs, problémafelismerési és -megoldási képességük.

Az erdei iskolázás nem csak az egyes gyerekek vagy az osztály élménye. Eredményei az egész iskolai

közösségre kihatnak. A gyerekek megnyílnak, ezáltal jobban, más oldalukról is megismerhetők lesznek. A

pedagógusok kötetlenebb körülmények között taníthatnak, és ők is új módszertani fogásokat sajátíthatnak el. Az

erdei iskolából hazakerülnek azok az értékek és tapasztalatok, amelyekre szert tettek diákok és tanárok

egyaránt. Amennyiben az iskolai közösség ezeket az élményeket meg tudja osztani, valamint be tudja építeni az

iskola programjába, módszertani eszköztárába, akkor hagyomány teremtődhet, amelyre új kezdeményezések

épülhetnek a jövőben. Javulhat a munkahelyi légkör, ez jó irányba befolyásolhatja az iskolafenntartó és a szülők

véleményét az iskoláról.

ÖÖSSSSZZEEGGZZÉÉSS

AAZZ EERRDDEEII IISSKKOOLLAA FFOOGGAALLMMAA,, CCÉÉLLJJAA::

� Az erdei iskola célja sajátos, a környezet adottságaira építő nevelési, tanulásszervezési egység. A

szorgalmi időben megvalósuló, egybefüggően többnapos, a szervező oktatási intézmény

székhelyétől eltérő helyszínű tanulásszervezési mód, amely során a tanulás a tanulók aktív, cselekvő

kölcsönösségen alapuló együttműködésére épül.

6

� A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín

természeti, és ember által létesített környezetéhez.

� Az erdei iskola élménypedagógiai szemléletet kíván, azaz a megélt élmény nevelési eszközzé válik.

� Az ember világképe, értékrendje tapasztalatain alapul, ezért az erdei iskolai programokkal az élő, a

természetes környezet megismerését célozzuk meg, törekedve a gyerekek környezettudatos

magatartásának pozitív irányú befolyásolására.

� Az erdei iskola az évközben megszerzett tantárgyi tudás elmélyítésére, gyakorlati felhasználására

teremt lehetőséget. Az erdei iskola ma már nem csak egy lehetőség, hanem a legtöbb iskolában a

tananyag része és fontos kiegészítője.

� A problémák, konfliktusok megoldása, szabadidejük megszervezése során jobban, több oldalról

ismerhetik meg egymást - és ezzel együtt önmaguk képességeit is a tanulók. Az erdei iskola tehát

mind a környezeti nevelés, mind a közösségformálás kiváló terepe.

7

EERRDDEEII IISSKKOOLLAA EELLŐŐKKÉÉSSZZÍÍTTÉÉSSEE

Az erdei iskola a tanéven belül kialakított önálló nevelés- és tanulásszervezési egység. Önálló, mivel számos

sajátossága folytán különbözik a hagyományos tanítási napoktól, de nem elszigetelt. Az erdei iskola nem akkor

kezdődik, amikor a helyszínre megérkezik a csoport. Alapos előkészítésre van szükség ahhoz, hogy az a

néhány nap, amit a tanulók „terepen” töltenek eredményes és meghatározó lehessen. Lényeges, hogy az erdei

iskola programot előkészítő szakaszban alakítsuk ki mindazokat a készségeket, képességeket, ismereteket,

amelyeket a terepi tanulás során majd alkalmazni kívánunk.

EELLŐŐZZEETTEESS FFEELLAADDAATTOOKK

Augusztus:

� Terv megfogalmazása

� Szállás lefoglalása

Szeptember:

� Szülői értekezleteken szülők tájékoztatása az erdei iskoláról, a felmerülő költségek finanszírozási

módjának megbeszélése

Április:

� A tanulók és a szülők tájékoztatása a programról

� A program végrehajtásához szükséges eszközök beszerzése

� Külső segítők szervezése (vadász, túravezető, kézműves, állatgondozó, hagyományőrző, stb.)

8

� Utazás megszervezése, szállás véglegesítése

Május eleje:

� Szülők tájékoztatása levélben a szükséges felszerelésről, részletekről (1.sz. melléklet)

Május vége:

� Megvalósítás

� A megfigyelések, gyűjtött anyagok, adatok összesítése, kiállítása

� Önértékelés (sikeresség, eredményesség, hogy éreztük magunkat, mit csinálhattunk volna jobban?)

AAZZ EERRDDEEII IISSKKOOLLAAII MMOODDUULLOOKK EELLŐŐKKÉÉSSZZÍÍTTÉÉSSEE TTAANNÓÓRRÁÁKKOONN

// KKAAPPCCSSOOLLÓÓDDÁÁSS AA NNAATT MMŰŰVVEELLTTSSÉÉGGII TTEERRÜÜLLEETTEEIIVVEELL//

MMaaggyyaarr nnyyeellvv ééss iirrooddaalloomm

-- LLeeggyyeenn ggyyaakkoorrllootttt aazz iinnffoorrmmáácciióókk ggyyűűjjttéésséébbeenn,, ccssooppoorrttoossííttáássáábbaann ééss ffeellhhaasszznnáálláássáábbaann!!

-- AAzz oollvvaassootttt sszzöövveeggeekk sseeggííttsséékk aa kköörrnnyyeezzeettbbeenn vvaallóó eelliiggaazzooddáásstt,, kköözzvveettííttsseenneekk iissmmeerreetteekkeett aa tteerrmméésszzeettrrőőll!!

- A természeti környezetből vett témán alapuló szépirodalmi művek, versek, prózai alkotások, ismeretterjesztő

szövegek feldolgozása.

- Tudjon rövid elbeszélést írni szerzett élmény alapján!

- Ismerje nemzeti történelmünk néhány kiemelkedő eseményét és személyét!

- Olvasson népköltészeti alkotást, értelmezze!

9

Szövegfeldolgozások: - Egy hívatlan vendég: a kullancs

- A süncsalád

- A mézelő méh

- Mező, erdő állatai /Az üregi nyúl, A hörcsög, A vaddisznó, A fácán, A zöld gyík, A

kecskebéka

- Miért színesek a virágok?

- Mátyás király és a mutatványos

- A kolozsvári bíró

- Kinizsi

- Nándorfehérvár ostroma

- Találós kérdések, szólások gyűjtése az erdő élővilágáról

Matematika

- Szerezzen tapasztalatot a környező világ tárgyainak megismerésében!

- Képes legyen az önálló gondolkodás elemi szintű gyakorlására!

- A méréseket pontosan, megbízhatón végezze el!

- Vegyen részt az alkotó tevékenységet és kreativitást fejlesztő tevékenységekben!

10

Feladatok:

- Szöveges feladatokban valódi adatok felhasználása az állatok, növények köréből.

- Adatok gyűjtése, grafikonok készítése, leolvasása a tanult élőlényekkel kapcsolatban.

- Mennyiségek meg-, és kimérése alkalmi és szabvány mértékegységgel.

- Becslés- kerekítés- mérés /távolság, tömeg/

- Terület-, kerület mérése és számítása / pl. fa törzsének kerülete; falevelek területének

mérése, összehasonlítása rácshálón/

- Hosszúság és tömeg mértékegységek a gyakorlatban /pl. szarvasbogár, hangya mérése/

- Mérés kis-, és nagyarasszal

- Negatív számok /hőmérséklet mérése/

Ember és természet

- A tanuló váljék nyitottá a természet szépségei, értékei iránt!

- Ismerje fel a környezetében előforduló veszélyhelyzeteket!

- Legyen képes a tanult állatok főbb jellemzőit elmondani, leírni, lerajzolni!

- Ismeretei ébresszék rá, hogy felelős a természet védelméért!

- Legyen képes útvonalrajzok, térképvázlatok készítésére; iránytű használatára!

11

Kapcsolódó tananyagok: - Az erdő életközössége; A virágok titkai; A békák; Rovarok;

Csodálatos madárvilág; Emlősök; A környezet hatása a növényekre és

az állatokra; Az éltető víz; Tájékozódás iránytűvel; Népművészet, Régi

mesterségek

Technika és életvitel

- Optimális feltételek biztosítása a természetes környezet anyagainak megismeréséhez.

- Legyen ismeretük a felhasznált anyagokhoz kötődő mesterségekről és szakmákról.

- Tárgyak készítése, saját ötletek megvalósítása, a funkció, forma és esztétikum együttes

figyelembevételével.

Kapcsolódó tananyagok: - Természetes anyagok vizsgálata, alakítása /fa és a természet kincsei/

- Fához kötődő mesterségek megismerése

- A népi építészet

Művészetek

- Megismerő- és befogadóképesség fejlesztése.

- Legyen képes a látvány, valamint a zenei élmény értelmezésére, feldolgozására!

12

Tanórai feladatok:

- Természeti formák ábrázolása, Élőlények ábrázolása

- Természet szépségeinek bemutatása /pl. az erdő színei/

MODULOK: 1. modul : PORTATÚRA, FALUPORTYA

2. modul : ERDŐJÁRÓ

3. modul : „ TISZTELD A MÚLTAT ÉS ÉLTESD TOVÁBB!”

ÁLTALÁNOS NAPIREND A TÁBORBAN

700 Ébresztő, tisztálkodás, reggeli, szobarend

900 Foglalkozás

1200 Ebéd

1400 Foglalkozás

1700 Szabadidő

1800 Vacsora, tisztálkodás

2000 Esti „meglepetés” program

2200 Takarodó

13

ÓRAREND

1. nap 2. nap 3. nap

Délelőtt

Megérkezés, beköltözés

Faluportya

Erdőjáró

„Tiszteld a múltat és

éltesd tovább!”

Délután

Portatúra (ismerkedés a

tanya állataival)

Erdőjáró (folyt.)

„Tiszteld a múltat és

éltesd tovább!”

Este

Bátorságpróba Holdfénytúra az erdőben Hazautazás

14

15

A modul foglalkozásának megnevezése, a foglalkozások résztémáinak tartalmi kifejtése

A foglalkozás

helyszíne

Módszerek,

munkaformák

Eszközigény

AA ffooggll..

iiddőőttaarrttaammaa

- Felkészülés a faluportyára Csoportalakítás

• szóeső (A „lehulló” papírcsíkok tartalma alapján a gyerekek csoportokba rendeződnek.)

• Ellenőrzés: a gyerekek maguk, és egymás munkáját értékelik.

• Faluportya

(A gyerekek meginterjúvolják a falusi embereket, a hivatal, az iskola dolgozóit, tanulóit, a bolti eladókat stb.)

• Ellenőrzés: a

csoportok egymás munkáját ellenőrzik

• Ifjúsági Szálló „terasz” foglalkoztatója

• Egyházaskozár utcái, iskolája, boltja, polgármesteri hivatal

• Ifjúsági szálló foglalkoztatója

• csoportmunka, szóforgó

• csoportmunka

• papírcsíkok a különböző településtípusok jellemzőivel

(2. sz. melléklet)

• feladatlap • (3. sz. melléklet) • ceruza

2 perc 10 perc 120 perc 1100 ppeerrcc

16

Tanyatúra

1. Séta (A gyerekek önállóan körbejárják a tanya udvarát, ismerkednek a helyszínnel és az állatokkal.) 2. ”Állati memória” (A gyerekek kört alkotnak és a tanyán élő háziállatokat sorolják fel úgy, hogy mindig az előzőleg elhangzottakat is ismételniük kell. Aki téveszt, leül. Folytatásként a környék állataival, vagy vadon élő állatokkal is játszhatják.) 3. Csoportalakítás (A gyerekek állatnevek közül húznak /szarvasmarha, ló, juh, sertés/. Mindenki az általa húzott állat hangját hallatja. Az azonos hangot kiadó gyerekek egy csoportba kerülnek.)

a tanya gazdasági udvara terasz Ifjúsági Szálló foglalkoztatója

egyéni munka FOM csoportmunka

- -

papírcsíkok állatnevekkel

60 perc 10 perc 5 perc

17

4. Állati felfedező (A gyerekek a kijelölt állatról szereznek minél több ismeretet, és mélyítik el tudásukat.)

• A csoportok tudásukat megosztják a többi csoport tagjaival 5. Egy családot alkotunk (A gyerekek kitöltik a táblázatot, mindenki 1-1 sorát.) 6. Ki vagyok én? (Barkochba a táblázatban szereplő állatokkal és „családfájukkal”.) 7. Családegyesítés (A táblázatot szétdaraboljuk, a családtagoknak úgy kell megtalálniuk egymást.)

Ifjúsági Szálló foglalkoztatója és a gazdasági udvar Ifjúsági Szálló foglalkoztatója Ifjúsági Szálló foglalkoztatója Ifjúsági Szálló foglalkoztatója Ifjúsági Szálló foglalkoztatója

csoportmunka

• megfigyelés • búvárkodás

csoportmunka külső szakértői mozaik CSOM FOM csoportmunka

• feladatlap (4. sz. melléklet) • AZS

gyermeklexikon • internet • A mi világunk

környezetismereti tankönyv

• stb. feladatlap

• csomagoló papír táblázattal (5.sz. melléklet)

• olló, ragasztó

• a „kitöltött” csomagoló papír

szétvágott papírcsíkok

60 perc 4X5 perc 10 perc 10 perc 5 perc

18

8. „Állati” feladatok és lehetőségek (Az állatok megismerése után fejés, tojás begyűjtése, etetés, csutakolás, almolás, ól takarítás, lovagolás, simogatás, stb.)

A tanya gazdasági udvara

egyéni

állatok

tetszőleges

19

20

A modul foglalkozásának

megnevezése, a foglalkozások

résztémáinak tartalmi kifejtése

Eszközigény A fogl.

időtartama


időtartama

1.Felkészülés az Erdőjáró túrára

- Mi legyen a hátizsákban?

/esőkabát, ceruza, jegyzetfüzet,

távcső, kézi nagyító, papírzacskó

a gyűjtéshez, zacskó a hulladéknak,

enni- és innivaló/

- Csoportalakítás

/Az összerakott képekről a tanultak

felidézése./

-A természetben tartózkodás kulturált

szokásainak, szabályainak ismerete

2. Készítsünk útvonaltervet!

- Térképvázlaton az útvonal bejelölése.

Ifjúsági Szálló foglalkoztatója

Páros munka

/ a hátizsákok

ellenőrzése/

Puzzle

(6.sz. melléklet)

Csoportmunka

/Ablak módszer/

Egyéni munka

- Hátizsák

- Fényképezőgép

- Növényhatározó

könyvek

/erdei növények

állatok összedarabolt

képei /

papír, ceruza

- Turistatérkép

(7.sz. melléklet)

10 perc

10 perc

15 perc

10 perc

21




A foglalkozás

helyszíne

Módszerek,

munkaformák


időtartama

3. Az erdő szőnyegén - Hőmérsékletmérés: - erdő szélén - sűrű erdőben - erdei tisztáson - Avar vizsgálata: / 2-3 maroknyi avart csomagolópapíron szétterítve kézi nagyítóval vizsgálnak / - Virágok az erdőben - Mérgező szépségek / Egy választott erdei virág jellemzése./ 4. Válassz egy fát! / A csoportok a kiválasztott fát vizsgálják a feladatlapon megadott szempontok szerint./ - Becslések - mérések: - a fa magassága - törzsének kerülete - kora /ágörvök alapján/ - egy levél területe négyzethálóval - Kéregminta készítése a fa törzséről 5. Ehető erdő /Rövid megbeszélés után ehető vagy feldolgozható növények gyűjtése./ Bodzavirág gyűjtése –bodzaszörp készítéséhez /szálláshelyen/

K

ozár

i er

dő

Egyéni munka Tapasztalatokról Beszámoló Csoportmunka / csoportszóforgó / A csoportok elmondják, mit gyűjtöttek és mire használható.

- Hőmérő - Csomagolópapír - Kézi nagyító - Kis növényhatározó - Feladatlap (8.sz. melléklet) - Mérőszalag - Négyzethálós lap - Lap, zsírkréta - Zacskó - Csomagolópapír - Kis növényhatározó

5 perc 15 perc 20 perc 30 perc 30 perc

22




A foglalkozás

helyszíne

Módszerek,

munkaformák

Eszközigény

AA ffooggll..

iiddőőttaarrttaammaa

6. Gyűjts neszeket! - Feküdjetek le a fűbe és hallgatózzatok! - Írjátok le, milyen állati hangokat ill. milyen erdei neszeket hallottatok!

- Fakopáncs hallás: egy korhadt, kidőlt fatörzs egyik

végére tapasszák a fülüket a gyerekek és hunyják be

a szemüket! A másik végén a társuk különböző

hangokat kelt. / ütögetés, kaparászás, kopogás stb./

7. Kincsvadászat az erdőben

- Gyűjtsünk kincseket / pl. apró kövek, lyukas

csigaház, madártollak, termések stb./ - melyekből

a táborban a csoportok képet készítenek!

- Világtájak meghatározása az erdőben

iránytű nélkül.

/ Pl. A fa mohás oldala; hangyaboly lankás oldala stb./

KO

ZÁ

RI

ER

DŐ

Egyéni tapasztalatszerzés Egyéni munka Frontális munka

Nincs Zacskó Ellenőrzés: iránytűvel

20 perc 15 perc 10 perc

23




A foglalkozás

helyszíne

Módszerek,

munkaformák


időtartama

8. A természet ábrázolása - Keress egy tisztást vagy egy erdőrészletet! Figyeld a természet szépségeit és készíts egy képet! 9. Délutáni és esti foglakozás - Az erdőben gyűjtött anyagokból csendélet készítése - Levélnyomat készítése - Az erdőben készített vázlatrajz kidolgozása - Bodzaszörp készítése - Kiállítás a gyerekek munkáiból 10. Naplementeszemle - A naplemente mozzanatainak megfigyelése, rögzítése 11. A csillagos égbolt - A Sarkcsillag, a Kis Göncöl,a Nagy Göncöl,a Sárkány megkeresése a csillagos égbolton. - Az északi irány meghatározása a sarkcsillag segítségével.

Erdei tisztás Ifjúsági Szálló foglalkoztatója Kozári halastó

Egyéni Egyéni vagy Csoportmunka Frontális munka Frontális munka

Rajzfelszerelés Rajzfelszerelés, Olló, ragasztó, kés Üveg, citrom Elemlámpa, Füzet, ceruza Csillagtérkép (9.sz.melléklet)

40 perc 40 perc Kb.30 perc 20 perc

24

25

A modul foglalkozásának megnevezése, a foglalkozások résztémáinak tartalmi kifejtése

A foglalkozás

helyszíne

A foglalkozás

időtartama

Eszközigény

A foglalkozás

időtartama

Lovaskocsis (idő)utazás a reneszánsz világába 1.„Magad uram…” (lovak befogása a kocsi elé)

2. Élet a középkorban (különböző olvasmányokból megismert foglalkozások, kézműves tevékenységek megfigyelése, lehetőség szerint kipróbálása)

3. „Két garas az ára!” (vásári jelenet megfigyelése, eljátszása, „Vásári kikiáltók” című népköltés megtanulása)

4. Lovagi torna a középkorban

• bajvívás

A tanya udvara Bikali Reneszánsz Élménybirtok különböző helyszínei (foglalkozások megfigyelése: molnár, mézeskalácsos, asztalos, kosárfonó, solymász, stb.) Bikali Reneszánsz Élménybirtok szatócsbolt, piactér Bikal

fakultatív egyéni FOM FOM

lovaskocsi, lószerszámok papír, ceruza mondóka szövege, 1-2 korhű jelmez fakardok, páncéling, íjak

20 perc 120 perc 20 perc 40 perc

26

megfigyelése • fegyverek

kipróbálása • harci jelenet

eljátszása (interaktív)

5. „Viva la musica!” (ismerkedés a középkor zenéjével, hangszereivel) 6. „Járd a táncot…!” (középkori tánclépések elsajátítása)

Bikal Ifjúsági Szálló foglalkoztatója

FOM FOM

az élőzene megfigyelése magnó, zene

60 perc 10 perc 20 perc 60 perc

…

27

28

1.sz. melléklet

Tisztelt Szülők! Az erdei iskolához szeretnénk néhány tudnivalót nyújtani. Időpontja: 2010. május 26-28-ig (szerda, csütörtök, péntek). Indulás: szerdán 8:30-kor az iskolától. Érkezés: pénteken 1330 és 1345 óra között az iskolához. Szerdán vacsorát kapunk először és pénteken ebédet utoljára. Ezért szerdára hideg élelemről és innivalóról mindenki gondoskodjon! A gyerekek számára 4 váltás ruhaneműt készítsenek, zoknival, alsóneművel! A réteges öltözködés biztosított legyen számukra, az időjárás előrejelzésének megfelelően! /Legyen náluk esőkabát, gumicsizma a csomagban!/ Szükséges még: törölköző, tusfürdő, strandpapucs, fürdőköpeny (ha van), fogkefe, fogkrém, pizsama, fésű, két váltás cipő, zseblámpa vagy fejlámpa, szúnyog – és kullancsriasztó, naptej tűző nap esetére, tolltartó színesekkel. (Némi költőpénz.) A rendszeresen gyógyszert szedők, gyógyszerérzékenységgel rendelkezők és allergiában szenvedők (stb.) részletesen tájékoztassák a tanítókat! Kisebb játékokat hozhatnak a gyerekek, de veszélyes dolgot nem! Értékes játékokat és mobiltelefont ne hozzanak, de az „alvós” plüss vagy kispárna otthon ne maradjon! Az idő rövidsége és a programok zavartalan lebonyolítása érdekében kérjük a látogatás mellőzését! Tanítónők

29

2.sz. melléklet

TANYA VÁROS FALU

• csak földszintes házak alkotják • akár többtízezer lakosa is lehet • mezőgazdaságból élnek lakói • több ipari üzeme, gyára is lehet • lakóinak száma lehet, hogy 500-nál is kevesebb, de lehet néhány ezer is • lehet, hogy csak egy házból áll • egyeteme is lehet • megyeszékhely is lehet az ilyen település • többemeletes és családi házak, különböző intézmények alkotják • rengeteg intézménye van • általában csak óvodája van • Bonyhád is ilyen település • lakóit az ipar és a szolgáltatások foglalkoztatják • Pécs is ezen települések közé tartozik • lakói állattenyésztéssel, növénytermesztéssel foglalkoznak

30

33..sszz.. mmeelllléékklleett

FALUPORTYA

1. Melyik megyében vagyunk?................................................................................

2. Mi a falu neve, ahol vagyunk?............................................................................

3. Milyen nemzetiségek élnek a faluban?................................................................

4. Milyen távolságra van körülbelül a focipálya?...................................................

5. Mi a polgármester neve?……………………………………………………….

6. Hány lakosú a falu?…………………………………………………………….

7. Hogy hívják a falu legidősebb emberét?……………………………………….

8. Melyik évben született?.....................................................................................

31

9. Mikor viszik el a leveleket a postáról?..............................................................

10. Hol lehet képeslapot kapni Egyházaskozárról?.................................................

11. Meddig tart az ebédszünet a boltban?...............................................................

12. Melyik utcában van a baptista templom?..........................................................

13. Mi az iskola címe?.............................................................................................

14. Milyen idegen nyelvet tanulnak az iskolában?.................................................

15. Milyen város van Egyházaskozárhoz legközelebb?..........................................

16. Hol található az I. ill. II. világháború kő emlékműve?......................................

…………………………………………………………………………………….

17. Hány templom található a faluban?...................................................................

18. Sorolj fel legalább 3 utcanevet, ami a faluban található! …………………….

…………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………...

32

Nevem: ………………………………………………………..

Ősöm: ………………………………………………………………………………………....

Magasságom: …………………………………………………………………………………

Súlyom: ……………………………………………………………………………………….

Lábaim száma: ………………………………………………………………………………..

Mozgásomban segít: ………………………………………………………………………….

Ujjaim végén ………………………………………………………...…………….. található.

Testemet ………………………………………………………………………………borítja.

Milyen tapintású vagyok? …………………………………………………………………….

Kedvenc ételeim: ……………………………………………………………………………..

Hasznom a gazdaságban: ……………………………………………………………………..

Férjem/feleségem neve: ………………………………………………………………………

Amikor még kicsi vagyok, így neveznek az emberek: ……………………………………….

Így születek: ………………………………………………………………………………….

Testvéreim száma általában: ………………………………………………………………….

Ilyen hangot adok: ……………………………………………………………………………

Közmondások/szólások, melyek rólam szólnak: ……………………………………………..

Különös ismertető jelem: ……………………………………………………………………..

4.sz. melléklet Állati felfedező Dolgozzatok csoportban! Minden csoport figyeljen meg alaposan egy-egy háziállatot, mely a portán él.! Készítsétek el bemutatkozó lapjukat, majd a bőrükbe bújva mutassátok be őket a többi csoportnak!

33

Nevem: ………………………………………………………..

Ősöm: ………………………………………………………………………………………....

Magasságom: …………………………………………………………………………………

Súlyom: ……………………………………………………………………………………….

Lábaim száma: ………………………………………………………………………………..





Kedvenc ételeim: ……………………………………………………………………………..




Így születek: ………………………………………………………………………………….





Állati felfedező Dolgozzatok csoportban! Minden csoport figyeljen meg alaposan egy-egy háziállatot, mely a portán él! Készítsétek el bemutatkozó lapjukat, majd a bőrükbe bújva mutassátok be őket a többi csoportnak!

34

Nevem: ………………………………………………………..

Ősöm: ………………………………………………………………………………………....

Magasságom: …………………………………………………………………………………

Súlyom: ……………………………………………………………………………………….

Lábaim száma: ………………………………………………………………………………..





Kedvenc ételeim: ……………………………………………………………………………..




Így születek: ………………………………………………………………………………….



Közmondások/szólások, melyek rólam szólnak: …………………………………………….

…………………………………………………………………………………………………..

………………………………………………………………………………………………….

Állati felfedező Dolgozzatok csoportban! Minden csoport figyeljen meg alaposan egy-egy háziállatot, mely a portán él. Készítsétek el bemutatkozó lapjukat, majd a bőrükbe bújva mutassátok be őket a többi csoportnak!

35

Nevem: ………………………………………………………..

Ősöm: ………………………………………………………………………………………....

Magasságom: …………………………………………………………………………………

Súlyom: ……………………………………………………………………………………….

Lábaim száma: ………………………………………………………………………………..





Kedvenc ételeim: ……………………………………………………………………………..




Így születek: ………………………………………………………………………………….





Állati felfedező Dolgozzatok csoportban! Minden csoport figyeljen meg alaposan egy-egy háziállatot, mely a portán él. Készítsétek el bemutatkozó lapjukat, majd a bőrükbe bújva mutassátok be őket a többi csoportnak!

36

5. sz. melléklet

Egy családot alkotunk:

Egészítsétek ki a táblázatot!

Állat neve: Hím: Nőstény: Kicsinye:

Ló

Szarvasmarha

Juh

Kecske

Sertés

Macska

Kutya

Házityúk

Házi kacsa

Házi liba

6.sz. melléklet

. Csoportalakítás: Puzzle / összedarabolt képek összeillesztésével/

38

7.sz melléklet

8.sz. melléklet

V V

Á ÁL L

A AS S

S SZ Z

A AT T

O OK K

E EG G

Y Y F F

Á ÁT T

! ! A

z alábbi feladatok segítenek, hogy minél pontosabban tudjátok bem

utatni társaitoknak.

- Becsüld m

eg a fa magasságát!_________________________________________

- Körülbelül m

ennyi levél lehet egy ágán? ________________________________

- Becsüld m

eg a korát!/ Az ágörvekb

ől tudjátok megállapítani!/________________

- Becsüld m

eg a fa törzsének kerületét!___________________________________

- Mérjétek m

eg mérőszalaggal is!________________________________________

- Egyedül átéri-e valaki a fa törzsét?_____________________________________

Ha nem

, hányan kell összekapaszkodnotok? ___________________________

- Milyen különlegességeket veszel észre rajta?____________________________

- Vizsgáld m

eg a fád környezetét! Keress olyan term

éseket, leveleket, hajtásokat

amik a fátokról szárm

azhatnak!

Ezt találtuk:________________________________________________________

- Rajzolj körül egy falevelet a négyzethálón!

- Számold ki a levél területét!

_____db egész négyzet _____db fél négyzet Ö

sszesen__________négyzet a levél területe.

- Készíts kéregm

intát a törzséről!

9.sz. melléklet

Documents

Készítette: Kocsisné Kelemen Tímea Molnár Péternéboni.info.hu/menu/mod-okt-erdeiiskola.pdf · Az erdei iskola az évközben megszerzett tantárgyi tudás elmélyítésére,