KULTURÁLIS KREATIVITÁSUNK GAZDASÁGI TÜKÖRBEN

KULTURÁLIS KREATIVITÁSUNK GAZDASÁGI TÜKÖRBEN

Dr. Bendzsel Miklós elnök Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

INFOTÉR Konferencia 2012. november 8., Balatonfüred

Az előadás vázlata

I. A kreatív iparágak gazdasági jelentősége és súlya

II. A szellemitulajdon-védelem szerepe

III. A Jedlik Terv. Nemzeti stratégia a szellemi tulajdon védelmére 2013 – 2016

IV. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának jelenléte az „INFOTÉR”-ben

INFOTÉR Konferencia, 2012. november 8., Balatonfüred

A szellemitulajdon-védelem

A szellemi tulajdon sokoldalú eszköz a gazdasági-társadalmi fejlődés előmozdítására, a nemzet gyarapodásának biztosítására.Tudásra épülő információs társadalom a szellemi tulajdon védelme alapvető versenyképességi kérdés, a vállalkozásbarát innováció-serkentő üzleti környezet kulcsfontosságú eleme.A tudásintenzív iparágakban a stratégiai ágazati fejlesztések nélkülözhetetlen mozgatórugója a hazai K+F+I tevékenység előmozdítása, támogatása, illetve a létrejövő eredmények megfelelő védelme és kamatoztatása.


Új Széchenyi Terv Jedlik Terv

ÚSZT: A magyar nemzetgazdaság kitörési pontjainak egyike a kreatív szektor: „a tudásintenzív társadalmakban a kreatív gazdaság az egyik legmeghatározóbb versenyképességi tényező, amely jelentősen hozzá tud járulni a nemzeti össztermékhez”.JT: A kreatív gazdaság fejlesztésére irányuló célkitűzések csak akkor lehetnek eredményesek, ha a létrehozott szellemi alkotások, kreatív teljesítmények jogi védelme, illetve ezeknek a jogoknak az érvényre juttatása biztosított, és ehhez az alkotók és a vállalkozások megfelelő segítséget, támogatást kapnak.


A Jedlik Terv alapelvei

Együttműködés: a jogosultak, a társadalmi és érdekképviseleti szervezetek, a szellemi tulajdon védelméért felelős állami szervek között.Egyensúly: a szabályozás, a hatósági és bírósági joggyakorlat, a felhasználók, fogyasztók és egyéb érintettek érdekei közötti érdekegyensúly. Hosszú távú szemlélet: a stratégiai intézkedések rendszerszerű, korszakfordító változásokat eredményeznek.A nemzetközi, európai és nemzeti szintű cselekvés egysége: a globális erőtérben, európai beágyazottsággal kell feltárni a nemzeti érdek-érvényesítés esélyeit és irányait.Átlátható, követhető végrehajtás: A stratégia végrehajtásának eredményességét és hatékonyságát megfelelő eszközökkel kell biztosítani.


A szellemi tulajdon gazdasági jelentősége

A világ első 500 cégének piaci értékében nyilvántartott szellemi tulajdoni hányad az elmúlt négy évtizedben


Az Innovációs Unió országrangsora (2011) − eredménytábla 19. hely

Az Innovációs Unió országrangsora (2011) − eredménytábla 19. hely

Forrás: Innovation Union Scoreboard 2011 (2012. február); a számítások a 2007-2010 közötti adatokat tartalmazzák


Az Innovációs Unió országrangsora (2011) − szellemi eszközök 20. hely

Az Innovációs Unió országrangsora (2011) − szellemi eszközök 20. hely

Indikátor HU helyezés (vizsgált országok száma)

Eltérés az EU27 átlagától

PCT szabadalmi bejelentések száma a GDP %-ában (milliárd euró)

19. (33) -35%

PCT szabadalmi bejelentések száma a GDP %-ában – társadalmi kihívások (milliárd euró)

16.(32) -57%

Közösségi védjegybejelentések száma a GDP %-ában (milliárd euró)

26.(34) -41%

Közösségi formatervezési-minta bejelentések száma a GDP %-ában (milliárd euró)

24.(34) -22%



Az Innovációs Unió országrangsora (2011) − gazdasági hatások5. hely

Az Innovációs Unió országrangsora (2011) − gazdasági hatások5. hely

Indikátor HU helyezés (vizsgált országok száma)

Eltérés az EU27 átlagától

Medium-high és high-tech termékexport (az összes export %-ában)

2. (34) +41%

Külföldről származó hasznosítási és licencia bevételek (a GDP %-ában)

5.(34) +24%

Piaci és vállalati innováció értékesítése (a forgalom %-ában)

8.(34) +52%

Piaci és vállalati innováció értékesítésének növekedése (a forgalom %-ában)

2.(34) +25%



Globális Innovációs Index (2012) – high-tech export – 9. helyGlobális Innovációs Index (2012) – high-tech export – 9. hely

Forrás: The Global Innovation Index 2012 (2012. július ), INSEAD-WIPO; 2010. évi adatok alapján, az összes export %-ában; a vizsgált 141 ország közül az adott rangsor első 25 helyezettjét tüntettük fel


Globális Innovációs Index (2012) – hasznosítási és licencia bevételek, 8. hely

Globális Innovációs Index (2012) – hasznosítási és licencia bevételek, 8. hely

Forrás: The Global Innovation Index 2012 (2012. július ), INSEAD-WIPO ; 2010. évi adatok alapján, a GDP %-ában (1000 USD) ; a vizsgált 141 ország közül az adott rangsor első 25 helyezettjét tüntettük fel


Globális Innovációs Index (2012) – kreatív szolgáltatások exportja5. hely

Globális Innovációs Index (2012) – kreatív szolgáltatások exportja5. hely

Forrás: The Global Innovation Index 2012 (2012. július ); 2010. évi adatok alapján, az összes szolgáltatásexport %-ában; a vizsgált 141 ország közül az adott rangsor első 25 helyezettjét tüntettük fel


A szerzői jogi szektor súlya

A szerzői jogi szektor nemcsak kulturális szerepe, hanem gazdasági – foglalkoztatási, hozzáadott értéket növelő – hozzájárulása tekintetében is jelentős súlyú szektor.

A primer szerzői jogi ágazatok jelentős diffúziós hatást fejtenek ki a technikai hátteret jelentő, illetve a kiszolgáló ágazatok vonatkozásában, így gazdasági hozzájárulásuk számbavételekor nem hagyhatók figyelmen kívül.

A szerzői jogi szektor a hagyományos iparágak egész sorához mérhető gazdasági hozzájárulást mutat.


Szerzői jogi ágazatok: a kreatív szektor definíciója a WIPO szerint

Primer szerzői jogi ágazatok

Részlegesen szerzői jogi ágazatok

Technikai háttér-ágazatok Egyéb

kiszolgáló ágazatok

– sajtó és irodalom– zene, színművek, opera– film és videó– rádió és televízió– fotográfia

– szoftver és adatbázis

– hirdetés, reklám – közös jogkezelő szervezetek

– ruházat, textil és cipő– ékszerek és érmék– kézműves áruk– bútor– háztartási eszközök, porcelán és üveg– tapéta és szőnyeg– játékok és számítógépes játékok,– építészet, mérnöki tervezés, elemzés– múzeumok– ezek kis- és nagy-kereskedelme

– televíziók, rádiók, videók, CD-, DVD- lejátszó, magnó, játékkonzolok– számítógépek– hangszerek– fényképészeti eszközök és mozi-berendezések– fénymásolók– üres rögzítő eszköz– papír – kölcsönzés– ezek kis- és nagy- kereskedelme

– szerzői jogi termékekkel foglalkozó kis- és nagykereskedelem, – szállítás, raktározás, távközlés


A primer szerzői jogi ágazatok gazdasági súlya (a GDP %-ában, 2009)

A primer szerzői jogi ágazatok gazdasági súlya (a GDP %-ában, 2009)

Sajtó és irodalom0,98%

Zene, színművek, opera0.65%

Filmalkotás és videó0.82%Rádió és televízió

0.53%

Fotóművészet0.04%

Szoftver és adatbázis1.83%

Reklám0.31%

könyv- és lapkiadás, nyomás és kötés, fordítás, tolmácsolás, hírügynökségek, könyv- és levéltárak, kapcsolódó kiskereskedelem

A primer szektorok az összes szerzői jogi ágazat hozzáadott értékének (7,85%) kétharmadáért felelősek (5,18%) az alábbi bontásban:

Forrás: SZTNH: A szerzői jogi ágazatok gazdasági súlya Magyarországon 3. (2012)


A szerzői jogi ágazatok gazdasági súlyának alakulásaA szerzői jogi ágazatok gazdasági súlyának alakulása

Bruttó hozzáadott érték Bruttó kibocsátás Foglalkoztatás Munkavállalói jövedelem0

2

4

6

8

10

12

6.67

9.69

7.10 7.177.42

11.54

7.28 7.327.85

10.97

7.98 8.03

2002 2006 2009

% G

DP



A szerzői jogi ágazatok gazdasági súlya – összehasonlítás egyéb nemzetgazdasági szektorokkal

(2009, milliárd Ft)

A szerzői jogi ágazatok gazdasági súlya – összehasonlítás egyéb nemzetgazdasági szektorokkal

(2009, milliárd Ft)

Vendéglátás

Villamosenergia

Mezőgazdaság

Egészségügy

Építőipar

Pénzügy és biztosítás

Oktatás

PRIMER SZERZŐI JOGI ÁGAZATOK

Infokommunikáció

Szállítás és raktározás

ÖSSZES SZERZŐI JOGI ÁGAZAT

Kereskedelem

Feldolgozóipar

345

719

853

900

996

1072

1076

1121

1279

1280

1700

2197

5036



A szerzői jogi ágazatok gazdasági súlya – nemzetközi összehasonlítás

(a legfrissebben publikált nemzeti felmérések alapján, 2004 - 2012)

A szerzői jogi ágazatok gazdasági súlya – nemzetközi összehasonlítás

(a legfrissebben publikált nemzeti felmérések alapján, 2004 - 2012)

0 2 4 6 8 10 120

2

4

6

8

10

12Ausztrália Bulgária

Fülöp-szigetek Hollandia

Horvátország Jamaica

Kanada Kenya

Kína Kolumbia

Dél-Korea Lettország

Malajzia Libanon

Mexikó Oroszország

Panama Peru

Románia Szingapúr

Ukrajna USA

Magyarország Szlovénia

Bhután Brunei

Finnország Pakisztán

Dél-Afrika Tinidad és TobagoFoglalkoztatottság (%)

GD

P (

%)



Magyarország nemzetközi összehasonlításban

A szerzői jogi ágazatok gazdasági teljesítménybeli, foglalkoztatási súlya nemzetközi összehasonlításban magas Magyarországot az európai uniós tagországok élmezőnyébe juttatja.

A nemzetközi tendenciákkal ellentétben a szerzői jogi ágazatok foglalkoztatási súlya meghaladja gazdasági teljesítménybeli arányukat.

A primer szerzői jogi szektor külkereskedelmi szerepe alulmarad gazdasági teljesítménybeli súlyánál. A potenciális exportlehetőségek jobb kihasználása szükséges.


A SZERZŐI JOG (AZ IPARJOGVÉDELEM mellett) a SZELLEMI TULAJDON VÉDELMÉNEK NAGY HAGYOMÁNYÚ S EGYBEN FORRONGÓ TERÜLETE ÉS ESZKÖZRENDSZERE

Fő funkciója: a szerzők és alkotók, illetve az egyéni, eredeti művek „előállításában” közreműködők, valamint a felhasználók közötti ösztönző és méltányos (érvényesíthető) viszonyok társadalmilag elismert módon való biztosítása

Irodalom, tudomány és művészet területén létrehozott művek kapcsána) személyhez fűződő jogok:

- a mű nyilvánosságra hozatala- a szerző nevének feltüntetése- a mű egységének védelme

b) vagyoni jogok:- a többszörözés joga, - nyilvánossághoz közvetítés,- a terjesztés joga, - átdolgozás,- a nyilvános előadás joga, - merchandising, kiállítás joga


A KÖZÖS JOGKEZELÉS FOGALMA ÉS CÉLJA, FORMÁI

Ha a felhasználás jellege, illetve körülményei miatt egyedileg nem gyakorolhatóak a szerzői jogok (szerződés vagy jogszabályi felhatalmazás alapján) erre a célra létrejött egyesületek teszik azt. Miniszteri ellenjegyzésű díjszabás és támogatási politika, nyílt és visszavonható alanyi kör, kötelező és önkéntes területeken.-irodalmi és zenei művek ARTISJUS-egyéb alkotóművészeti alkotások HUNGART-filmalkotások FILMJUS-előadóművészeti teljesítmények MSZSZ-EJI-hangfelvételek MAHASZReprográfiai dj: RSZ, MASZRE, REPROPRESSMagyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület: az irodalmi művekkel és a kottában rögzített zeneművekkel kapcsolatban a nyilvános haszonkölcsönzési jog érvényesítéséért felel.Felügyelet és nyilvántartás, tájékoztatás és oktatás: SZTNH


A közös jogkezelést érintő főbb módosítások• Nyilvántartásba vétel szigorítása

– belföldi jogosultakra vonatkozó reprezentativitás követelménye, infrastruktúra, szakmaiság;

– a legfőbb szerv (a jogosultak taggyűlése, vagy a jogosultak által közvetlenül választott testület) kizárólagos hatáskörei (támogatási politika, felosztási szabályzat, szervezeti és működési szabályzat, számviteli beszámoló elfogadása, éves költségvetés megállapítása, szociális-kulturális felhasználásról szóló döntés).

• Többes jogkezelés lehetővé tétele – felelős mérlegelés a bejegyzés feltételeinek való megfelelés tekintetében;– jóváhagyáshoz kötött megállapodás az egyik jogkezelő által sem képviselt jogosultakra

vonatkozóan.•Transzparencia biztosítása, kormányzati és társadalmi kontroll erősítése.•Szociális-kulturális célú kiadások szabályozása ― forrás és mérték tekintetében, a támogatási politika előzetes miniszteri jóváhagyása. • A díjszabás-jóváhagyási eljárás reformja a véleményezésre jogosultak körének szélesítésével.


A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) (2010. december 31-éig Magyar Szabadalmi Hivatal) • szellemi tulajdon védelméért, ezen belül a iparjog-

védelemért és a szerzői jogi védelemért felelős magyar kormányhivatal.

• Az SZTNH-t kormányhivatalként a Ksztv. értelmében a Kormány irányítja, a törvényben meghatározott felügyeletet a miniszterelnök által kijelölt közigazgatási és igazságügyi miniszter látja el.

• Hatósági tevékenységét és az információbiztonságot 2010-ben tanúsíttatta az ISO 9001 és az ISO 27001 szabványok szerint, 2013-ban tervezi az informatikai rendszer ISO 20000-es szabványszerinti tanúsíttatását.


Az SZTNH adatvagyona*ügyviteli rendszer mennyiség időszak

ügyek száma 2,1 millió 1896-2012

intézkedések száma 5,2 millió 1992-2012

névrekord 2,6 millió 1896-2012

fájlkezelő rendszer mennyiség időszak

dokumentumok száma

1,5 millió szövegfájl, 1,4 millió képfájl

1992-2012

Az SZTNH teljes adatvagyon leltára elkészült 2012 nyarán. Az Európai Szabadalmi Szervezet szorgalmazza, hogy a tagországok 2013/2014-re vegyék föl adatvagyon leltárukat.


Az SZTNH részvétele a Patent Prosecution Highway-n


Az SZTNH az e-közigazgatásban

Az SZTNH 2011-től hat új elektronikus szolgáltatást vezetett be:– automatikusan előállított e-közlöny,– e-nyilvántartás,– e-kutatás,– e-iratbetekintés,– e-ügyintézés,– lajstromkivonat kérése és küldése elektronikus úton.

Az elektronikus ügyintézés az ügyfélkapun keresztül zajlik.


DR. BENDZSEL MIKLÓS

Köszönöm a figyelmet


Documents

KULTURÁLIS KREATIVITÁSUNK GAZDASÁGI TÜKÖRBEN