KULTURÁLIS KREATIVITÁSUNK GAZDASÁGI TÜKÖRBEN
Dr. Bendzsel Miklós elnök Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
INFOTÉR Konferencia 2012. november 8., Balatonfüred
Az előadás vázlata
I. A kreatív iparágak gazdasági jelentősége és súlya
II. A szellemitulajdon-védelem szerepe
III. A Jedlik Terv. Nemzeti stratégia a szellemi tulajdon védelmére 2013 – 2016
IV. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának jelenléte az „INFOTÉR”-ben
INFOTÉR Konferencia, 2012. november 8., Balatonfüred
A szellemitulajdon-védelem
A szellemi tulajdon sokoldalú eszköz a gazdasági-társadalmi fejlődés előmozdítására, a nemzet gyarapodásának biztosítására.Tudásra épülő információs társadalom a szellemi tulajdon védelme alapvető versenyképességi kérdés, a vállalkozásbarát innováció-serkentő üzleti környezet kulcsfontosságú eleme.A tudásintenzív iparágakban a stratégiai ágazati fejlesztések nélkülözhetetlen mozgatórugója a hazai K+F+I tevékenység előmozdítása, támogatása, illetve a létrejövő eredmények megfelelő védelme és kamatoztatása.
INFOTÉR Konferencia, 2012. november 8., Balatonfüred
Új Széchenyi Terv Jedlik Terv
ÚSZT: A magyar nemzetgazdaság kitörési pontjainak egyike a kreatív szektor: „a tudásintenzív társadalmakban a kreatív gazdaság az egyik legmeghatározóbb versenyképességi tényező, amely jelentősen hozzá tud járulni a nemzeti össztermékhez”.JT: A kreatív gazdaság fejlesztésére irányuló célkitűzések csak akkor lehetnek eredményesek, ha a létrehozott szellemi alkotások, kreatív teljesítmények jogi védelme, illetve ezeknek a jogoknak az érvényre juttatása biztosított, és ehhez az alkotók és a vállalkozások megfelelő segítséget, támogatást kapnak.
INFOTÉR Konferencia, 2012. november 8., Balatonfüred
A Jedlik Terv alapelvei
Együttműködés: a jogosultak, a társadalmi és érdekképviseleti szervezetek, a szellemi tulajdon védelméért felelős állami szervek között.Egyensúly: a szabályozás, a hatósági és bírósági joggyakorlat, a felhasználók, fogyasztók és egyéb érintettek érdekei közötti érdekegyensúly. Hosszú távú szemlélet: a stratégiai intézkedések rendszerszerű, korszakfordító változásokat eredményeznek.A nemzetközi, európai és nemzeti szintű cselekvés egysége: a globális erőtérben, európai beágyazottsággal kell feltárni a nemzeti érdek-érvényesítés esélyeit és irányait.Átlátható, követhető végrehajtás: A stratégia végrehajtásának eredményességét és hatékonyságát megfelelő eszközökkel kell biztosítani.
INFOTÉR Konferencia, 2012. november 8., Balatonfüred
A szellemi tulajdon gazdasági jelentősége
A világ első 500 cégének piaci értékében nyilvántartott szellemi tulajdoni hányad az elmúlt négy évtizedben
INFOTÉR Konferencia, 2012. november 8., Balatonfüred
Az Innovációs Unió országrangsora (2011) − eredménytábla 19. hely
Az Innovációs Unió országrangsora (2011) − eredménytábla 19. hely
Forrás: Innovation Union Scoreboard 2011 (2012. február); a számítások a 2007-2010 közötti adatokat tartalmazzák
INFOTÉR Konferencia, 2012. november 8., Balatonfüred
Az Innovációs Unió országrangsora (2011) − szellemi eszközök 20. hely
Az Innovációs Unió országrangsora (2011) − szellemi eszközök 20. hely
Indikátor HU helyezés (vizsgált országok száma)
Eltérés az EU27 átlagától
PCT szabadalmi bejelentések száma a GDP %-ában (milliárd euró)
19. (33) -35%
PCT szabadalmi bejelentések száma a GDP %-ában – társadalmi kihívások (milliárd euró)
16.(32) -57%
Közösségi védjegybejelentések száma a GDP %-ában (milliárd euró)
26.(34) -41%
Közösségi formatervezési-minta bejelentések száma a GDP %-ában (milliárd euró)
24.(34) -22%
Forrás: Innovation Union Scoreboard 2011 (2012. február); a számítások a 2007-2010 közötti adatokat tartalmazzák
INFOTÉR Konferencia, 2012. november 8., Balatonfüred
Az Innovációs Unió országrangsora (2011) − gazdasági hatások5. hely
Az Innovációs Unió országrangsora (2011) − gazdasági hatások5. hely
Indikátor HU helyezés (vizsgált országok száma)
Eltérés az EU27 átlagától
Medium-high és high-tech termékexport (az összes export %-ában)
2. (34) +41%
Külföldről származó hasznosítási és licencia bevételek (a GDP %-ában)
5.(34) +24%
Piaci és vállalati innováció értékesítése (a forgalom %-ában)
8.(34) +52%
Piaci és vállalati innováció értékesítésének növekedése (a forgalom %-ában)
2.(34) +25%
Forrás: Innovation Union Scoreboard 2011 (2012. február); a számítások a 2007-2010 közötti adatokat tartalmazzák
INFOTÉR Konferencia, 2012. november 8., Balatonfüred
Globális Innovációs Index (2012) – high-tech export – 9. helyGlobális Innovációs Index (2012) – high-tech export – 9. hely
Forrás: The Global Innovation Index 2012 (2012. július ), INSEAD-WIPO; 2010. évi adatok alapján, az összes export %-ában; a vizsgált 141 ország közül az adott rangsor első 25 helyezettjét tüntettük fel
INFOTÉR Konferencia, 2012. november 8., Balatonfüred
Globális Innovációs Index (2012) – hasznosítási és licencia bevételek, 8. hely
Globális Innovációs Index (2012) – hasznosítási és licencia bevételek, 8. hely
Forrás: The Global Innovation Index 2012 (2012. július ), INSEAD-WIPO ; 2010. évi adatok alapján, a GDP %-ában (1000 USD) ; a vizsgált 141 ország közül az adott rangsor első 25 helyezettjét tüntettük fel
INFOTÉR Konferencia, 2012. november 8., Balatonfüred
Globális Innovációs Index (2012) – kreatív szolgáltatások exportja5. hely
Globális Innovációs Index (2012) – kreatív szolgáltatások exportja5. hely
Forrás: The Global Innovation Index 2012 (2012. július ); 2010. évi adatok alapján, az összes szolgáltatásexport %-ában; a vizsgált 141 ország közül az adott rangsor első 25 helyezettjét tüntettük fel
INFOTÉR Konferencia, 2012. november 8., Balatonfüred
A szerzői jogi szektor súlya
A szerzői jogi szektor nemcsak kulturális szerepe, hanem gazdasági – foglalkoztatási, hozzáadott értéket növelő – hozzájárulása tekintetében is jelentős súlyú szektor.
A primer szerzői jogi ágazatok jelentős diffúziós hatást fejtenek ki a technikai hátteret jelentő, illetve a kiszolgáló ágazatok vonatkozásában, így gazdasági hozzájárulásuk számbavételekor nem hagyhatók figyelmen kívül.
A szerzői jogi szektor a hagyományos iparágak egész sorához mérhető gazdasági hozzájárulást mutat.
INFOTÉR Konferencia, 2012. november 8., Balatonfüred
Szerzői jogi ágazatok: a kreatív szektor definíciója a WIPO szerint
Primer szerzői jogi ágazatok
Részlegesen szerzői jogi ágazatok
Technikai háttér-ágazatok Egyéb
kiszolgáló ágazatok
– sajtó és irodalom– zene, színművek, opera– film és videó– rádió és televízió– fotográfia
– szoftver és adatbázis
– hirdetés, reklám – közös jogkezelő szervezetek
– ruházat, textil és cipő– ékszerek és érmék– kézműves áruk– bútor– háztartási eszközök, porcelán és üveg– tapéta és szőnyeg– játékok és számítógépes játékok,– építészet, mérnöki tervezés, elemzés– múzeumok– ezek kis- és nagy-kereskedelme
– televíziók, rádiók, videók, CD-, DVD- lejátszó, magnó, játékkonzolok– számítógépek– hangszerek– fényképészeti eszközök és mozi-berendezések– fénymásolók– üres rögzítő eszköz– papír – kölcsönzés– ezek kis- és nagy- kereskedelme
– szerzői jogi termékekkel foglalkozó kis- és nagykereskedelem, – szállítás, raktározás, távközlés
INFOTÉR Konferencia, 2012. november 8., Balatonfüred
A primer szerzői jogi ágazatok gazdasági súlya (a GDP %-ában, 2009)
A primer szerzői jogi ágazatok gazdasági súlya (a GDP %-ában, 2009)
Sajtó és irodalom0,98%
Zene, színművek, opera0.65%
Filmalkotás és videó0.82%Rádió és televízió
0.53%
Fotóművészet0.04%
Szoftver és adatbázis1.83%
Reklám0.31%
könyv- és lapkiadás, nyomás és kötés, fordítás, tolmácsolás, hírügynökségek, könyv- és levéltárak, kapcsolódó kiskereskedelem
A primer szektorok az összes szerzői jogi ágazat hozzáadott értékének (7,85%) kétharmadáért felelősek (5,18%) az alábbi bontásban:
Forrás: SZTNH: A szerzői jogi ágazatok gazdasági súlya Magyarországon 3. (2012)
INFOTÉR Konferencia, 2012. november 8., Balatonfüred
A szerzői jogi ágazatok gazdasági súlyának alakulásaA szerzői jogi ágazatok gazdasági súlyának alakulása
Bruttó hozzáadott érték Bruttó kibocsátás Foglalkoztatás Munkavállalói jövedelem0
2
4
6
8
10
12
6.67
9.69
7.10 7.177.42
11.54
7.28 7.327.85
10.97
7.98 8.03
2002 2006 2009
% G
DP
Forrás: SZTNH: A szerzői jogi ágazatok gazdasági súlya Magyarországon 3. (2012)
INFOTÉR Konferencia, 2012. november 8., Balatonfüred
A szerzői jogi ágazatok gazdasági súlya – összehasonlítás egyéb nemzetgazdasági szektorokkal
(2009, milliárd Ft)
A szerzői jogi ágazatok gazdasági súlya – összehasonlítás egyéb nemzetgazdasági szektorokkal
(2009, milliárd Ft)
Vendéglátás
Villamosenergia
Mezőgazdaság
Egészségügy
Építőipar
Pénzügy és biztosítás
Oktatás
PRIMER SZERZŐI JOGI ÁGAZATOK
Infokommunikáció
Szállítás és raktározás
ÖSSZES SZERZŐI JOGI ÁGAZAT
Kereskedelem
Feldolgozóipar
345
719
853
900
996
1072
1076
1121
1279
1280
1700
2197
5036
Forrás: SZTNH: A szerzői jogi ágazatok gazdasági súlya Magyarországon 3. (2012)
INFOTÉR Konferencia, 2012. november 8., Balatonfüred
A szerzői jogi ágazatok gazdasági súlya – nemzetközi összehasonlítás
(a legfrissebben publikált nemzeti felmérések alapján, 2004 - 2012)
A szerzői jogi ágazatok gazdasági súlya – nemzetközi összehasonlítás
(a legfrissebben publikált nemzeti felmérések alapján, 2004 - 2012)
0 2 4 6 8 10 120
2
4
6
8
10
12Ausztrália Bulgária
Fülöp-szigetek Hollandia
Horvátország Jamaica
Kanada Kenya
Kína Kolumbia
Dél-Korea Lettország
Malajzia Libanon
Mexikó Oroszország
Panama Peru
Románia Szingapúr
Ukrajna USA
Magyarország Szlovénia
Bhután Brunei
Finnország Pakisztán
Dél-Afrika Tinidad és TobagoFoglalkoztatottság (%)
GD
P (
%)
Forrás: SZTNH: A szerzői jogi ágazatok gazdasági súlya Magyarországon 3. (2012)
INFOTÉR Konferencia, 2012. november 8., Balatonfüred
Magyarország nemzetközi összehasonlításban
A szerzői jogi ágazatok gazdasági teljesítménybeli, foglalkoztatási súlya nemzetközi összehasonlításban magas Magyarországot az európai uniós tagországok élmezőnyébe juttatja.
A nemzetközi tendenciákkal ellentétben a szerzői jogi ágazatok foglalkoztatási súlya meghaladja gazdasági teljesítménybeli arányukat.
A primer szerzői jogi szektor külkereskedelmi szerepe alulmarad gazdasági teljesítménybeli súlyánál. A potenciális exportlehetőségek jobb kihasználása szükséges.
INFOTÉR Konferencia, 2012. november 8., Balatonfüred
A SZERZŐI JOG (AZ IPARJOGVÉDELEM mellett) a SZELLEMI TULAJDON VÉDELMÉNEK NAGY HAGYOMÁNYÚ S EGYBEN FORRONGÓ TERÜLETE ÉS ESZKÖZRENDSZERE
Fő funkciója: a szerzők és alkotók, illetve az egyéni, eredeti művek „előállításában” közreműködők, valamint a felhasználók közötti ösztönző és méltányos (érvényesíthető) viszonyok társadalmilag elismert módon való biztosítása
Irodalom, tudomány és művészet területén létrehozott művek kapcsána) személyhez fűződő jogok:
- a mű nyilvánosságra hozatala- a szerző nevének feltüntetése- a mű egységének védelme
b) vagyoni jogok:- a többszörözés joga, - nyilvánossághoz közvetítés,- a terjesztés joga, - átdolgozás,- a nyilvános előadás joga, - merchandising, kiállítás joga
INFOTÉR Konferencia, 2012. november 8., Balatonfüred
A KÖZÖS JOGKEZELÉS FOGALMA ÉS CÉLJA, FORMÁI
Ha a felhasználás jellege, illetve körülményei miatt egyedileg nem gyakorolhatóak a szerzői jogok (szerződés vagy jogszabályi felhatalmazás alapján) erre a célra létrejött egyesületek teszik azt. Miniszteri ellenjegyzésű díjszabás és támogatási politika, nyílt és visszavonható alanyi kör, kötelező és önkéntes területeken.-irodalmi és zenei művek ARTISJUS-egyéb alkotóművészeti alkotások HUNGART-filmalkotások FILMJUS-előadóművészeti teljesítmények MSZSZ-EJI-hangfelvételek MAHASZReprográfiai dj: RSZ, MASZRE, REPROPRESSMagyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület: az irodalmi művekkel és a kottában rögzített zeneművekkel kapcsolatban a nyilvános haszonkölcsönzési jog érvényesítéséért felel.Felügyelet és nyilvántartás, tájékoztatás és oktatás: SZTNH
INFOTÉR Konferencia, 2012. november 8., Balatonfüred
A közös jogkezelést érintő főbb módosítások• Nyilvántartásba vétel szigorítása
– belföldi jogosultakra vonatkozó reprezentativitás követelménye, infrastruktúra, szakmaiság;
– a legfőbb szerv (a jogosultak taggyűlése, vagy a jogosultak által közvetlenül választott testület) kizárólagos hatáskörei (támogatási politika, felosztási szabályzat, szervezeti és működési szabályzat, számviteli beszámoló elfogadása, éves költségvetés megállapítása, szociális-kulturális felhasználásról szóló döntés).
• Többes jogkezelés lehetővé tétele – felelős mérlegelés a bejegyzés feltételeinek való megfelelés tekintetében;– jóváhagyáshoz kötött megállapodás az egyik jogkezelő által sem képviselt jogosultakra
vonatkozóan.•Transzparencia biztosítása, kormányzati és társadalmi kontroll erősítése.•Szociális-kulturális célú kiadások szabályozása ― forrás és mérték tekintetében, a támogatási politika előzetes miniszteri jóváhagyása. • A díjszabás-jóváhagyási eljárás reformja a véleményezésre jogosultak körének szélesítésével.
INFOTÉR Konferencia, 2012. november 8., Balatonfüred
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) (2010. december 31-éig Magyar Szabadalmi Hivatal) • szellemi tulajdon védelméért, ezen belül a iparjog-
védelemért és a szerzői jogi védelemért felelős magyar kormányhivatal.
• Az SZTNH-t kormányhivatalként a Ksztv. értelmében a Kormány irányítja, a törvényben meghatározott felügyeletet a miniszterelnök által kijelölt közigazgatási és igazságügyi miniszter látja el.
• Hatósági tevékenységét és az információbiztonságot 2010-ben tanúsíttatta az ISO 9001 és az ISO 27001 szabványok szerint, 2013-ban tervezi az informatikai rendszer ISO 20000-es szabványszerinti tanúsíttatását.
INFOTÉR Konferencia, 2012. november 8., Balatonfüred
Az SZTNH adatvagyona*ügyviteli rendszer mennyiség időszak
ügyek száma 2,1 millió 1896-2012
intézkedések száma 5,2 millió 1992-2012
névrekord 2,6 millió 1896-2012
fájlkezelő rendszer mennyiség időszak
dokumentumok száma
1,5 millió szövegfájl, 1,4 millió képfájl
1992-2012
Az SZTNH teljes adatvagyon leltára elkészült 2012 nyarán. Az Európai Szabadalmi Szervezet szorgalmazza, hogy a tagországok 2013/2014-re vegyék föl adatvagyon leltárukat.
INFOTÉR Konferencia, 2012. november 8., Balatonfüred
Az SZTNH részvétele a Patent Prosecution Highway-n
INFOTÉR Konferencia, 2012. november 8., Balatonfüred
Az SZTNH az e-közigazgatásban
Az SZTNH 2011-től hat új elektronikus szolgáltatást vezetett be:– automatikusan előállított e-közlöny,– e-nyilvántartás,– e-kutatás,– e-iratbetekintés,– e-ügyintézés,– lajstromkivonat kérése és küldése elektronikus úton.
Az elektronikus ügyintézés az ügyfélkapun keresztül zajlik.
INFOTÉR Konferencia, 2012. november 8., Balatonfüred
DR. BENDZSEL MIKLÓS
Köszönöm a figyelmet
INFOTÉR Konferencia, 2012. november 8., Balatonfüred