Upload
others
View
3
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
Viselkedésfarmakológia
Kurzus
Tanulás és memória
Sipos Eszter PhD.
2016.
1. Tudás/tanulás fajtái
Öröklött (feltételes reflex, taxis, kinezis,magatartásmintázat)
Szerzett tudás (nem asszociatív, fázisérzékeny, asszociatív és komplex tudás)
2. Memória elemi jelenségei és az engram szerveződési szintjei
(szinapszis, sejtmag, dentrittüskék, neuronpopulációk,
neuronhálózatok)
3. Memória fajtái
Időtartam alapján (szenzoros tár, munkamemória, rövid,
hosszútávú és kérgi reorganizáció)
Tudatosság alapján (deklaratív és nem deklaratív)
Tanulás patológiája (DSM: neurokognitív és idegrendszeri fejlődési zavarok)
4. Tanulást vizsgáló állatkísérletes modellek
Áttekintés
1. Tudás/tanulás fajtái
Öröklött (feltételes reflex, taxis, kinezis,magatartásmintázat)
Szerzett tudás (nem asszociatív, fázisérzékeny, asszociatív és komplex tudás)
2. Memória elemi jelenségei és az engram szerveződési szintjei
(szinapszis, sejtmag, dentrittüskék, neuronpopulációk,
neuronhálózatok)
3. Memória fajtái
Időtartam alapján (szenzoros tár, munkamemória, rövid,
hosszútávú és kérgi reorganizáció)
Tudatosság alapján (deklaratív és nem deklaratív)
Tanulás patológiája (DSM: neurokognitív és idegrendszeri fejlődési zavarok)
4. Tanulást vizsgáló állatkísérletes modellek
Áttekintés
Tudás
1. Teoretikus tudás: Tudatos felismerésével szerzett információ. Emberi sajátság a teoretikus tudás,
elsajátítása akár egyszeri példa alapján, következtetéssel, vagy tanulás során nyelvi kommunikációban.
1.
2. Képesség/ Adaptáció: Gyakorlás során tudattalanul alakul ki.
Az emberi és állati magatartás "behaviour" a szervezetet érő ingerekre adott válaszok összessége.
Veleszületett tudás: (genetikailag meghatározott DNS-ben átörökített
● táplálkozás
● párosodás
● félelmet/szorongást kiváltó szituációk
● agresszió stb.
Szerzett tudás:
● tanulás és memória
Feltétlen reflex: Adekvát ingerre automatikusan bekövetkező válaszreakció
● Térdreflex
● Pupilla-reflex
Taxis: a stimulus irányába vagy attól távolodó mozgásválasz
● Kemotaxis: (szúnyog-CO2)
● Fototaxis: Planaria: (negatív fototaxis : Djsnap-25 gén +fotoreceptorok,
de IR attraction)
Kinezis: az állat válasza arányos az adott inger erősségével, de független annak
térbeli tulajdonságaitól
Ortho-Klino kinézis a mozgás sebessége függ a stimulus erősségétől
● Orsóhal és Csótány fény- intenzívebb mozgás
Öröklött mozgásmintázat és vándorlás:
● udvarlási rituáé
● pók hálószövése (formaállandóság, megszakíthatatlan, nincs
visszacsatolás a mozgás szabályozása és a környezet között
● költöző magatartás (bálnák, lazacok, fecskék)
Veleszületett tudás
Fázis érzékeny tanulás: imprinting - bevésődés: kritikus periódus,
egyszeri találkozás, életbevágó információ (fajtárs, ragadozó, utódok)
● korai (Konrad Lorentz) -fészekrakó madarak. Erős motiváció (gyors, mert
koncentrált) Eleje megszabott, inger hiányában vége kitolható,
fehérjeszintézis gátlókkal gátolható, felejtés csak mesterségesen (Altbacker
Vilmos)
● szexuális (Bereczkei Tamás) élőlények olyan párt választanak
szaporodásukhoz, amelyek hasonlítanak az őket nevelő felnőttekhez (ember
nevelte Panda emberhez vonzódott)
● Westermarck effektus /fordított szexuális imprinting (Israeli kibbutzim-
kollektív farm) 5-6 éves korukig együtt neveltek nem vonzódnak szexuálisan
egymáshoz
Szerzett Tudás
Nem asszociatív tanulás:”begyakorlás”, procedurális emlékezet
habituáció: A válasz csökken u.arra a stimulusra.
Ha viszont az inger jellege, erőssége megváltozik, fellép az orientációs reakció, az inger
hatása visszanyeri eredeti, habituació előtti jelentőségét (órakegyegés parfüm illata)
NT mennyiség csökken, receptor deszenzitizálódik, internalizálódik
szenzitizáció: ha az inger kellemetlen a válaszreakció nő, többszörösen megerősített
inger nyomán más természetű ingerek is ugyanazon választ idezik elő (mosógép kattogása
tönkremenetel előtt)
több NT, csökken receptor ingerküszöbe (PTSD)
Asszociatív tanulás: két vagy több inger társítása
Pavlov(Nobel díj 1904): Klasszikus kondícionálás (feltételes reflex): A
feltétlen és feltételes inger időben összekapcsolódik (kontiguitás), illetve a feltételes
inger alapján a feltétlen inger megjósolható.
feltétlen inger + közömbös inger (kondícionáló inger) társítása a közömbös inger
kiváltott feltételes válaszhoz vezet
kondícionálás= ismételt társítás
„szimpla” asszociáció
Szerzett Tudás-Klasszikus kondícionálás
kioltás: ha a feltételes ingert nem követi
feltétlen inger, akkor a kialakult időleges
kapcsolat megszűnik
generalizáció: egy meghatározott
ingerre kialakult feltételes választ az
eredeti ingerhez hasonló, más ingerek is
kiváltanak; az ingerek „általánosulnak” a
válaszoló viselkedése szempontjából
diszkrimináció: az eredetitől eltérő
ingerekre különböző választ ad
Thorndike (1905):„Law of effect”: Ha a véletlen magatartás jutalommal jár az
megismétlődik, ha büntetést vált ki, akkor abbamarad. A magatartásunk
következményeiből tanulunk.
Skinner (1948): „Reinforcement” Az a viselkedés amit nem követ megerősítés
idővel ritkul és végül teljesen eltűnik.
Szerzett Tudás-Operáns kondícionálás
0
0.2
0.4
0.6
0.8
1
1.2
10
20
30
45
60
80
100
120
La
rge
re
wa
rd p
refe
ren
ce
(%
) *
Tanulás
Delay discounting paradigma- impulzivitás
ASX modell
0
0.2
0.4
0.6
0.8
1
La
rge
rew
ard
pre
fere
nc
e (
%)
*
1 2 3 4 5
Days
megerősítés: pozitív (étel, drog)
negatív (áramütés pl a doboz egyik felében)
büntetés (áramütés/nincs menekülés)
Skinner box vagy Operáns kondícionáló doboz
Puzzle box
kioltás, generalizáció és diszkrimináció Aliczki et al., Hormones and Behavior 66 (2014)
1. nap 3 mA elektromos sokk
10-szer ismételve 5 percen át
PTSD/trauma modell: aktív tanulás (NMDA, Ca-dependens AMPA függő akvizíció/extinció)
Szerzett Tudás-Kondícionált félelem F
ree
zin
g %
of
tota
l ti
me
28
+
10
20
30
40
50
60
70
80
1 2 3 4 5 6 7
Days after trauma
*
#
* *
%
● 1/28 nap vissza
● Különböző visszahelyezési paradigma
különböző félelmi reakciót eredményez,
rebound
● Spontán kioltódás- visszaesés (rebound)
28 nap
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
fre
ezin
g %
Day1 Day2 Day3
Felejtés – trauma
28 napon kezdett kioltódás után nincs szignifikáns fear recovery/visszaesés az 56. napon)!!!
Agyi területek aktiválódásával lehet összefüggés
Félelem embernél inkább PFC- hez kötött, a rágcsálóknál inkább Amygdala és több alsóbbrendű terület!
Tulogdi et al. 2012 Brain Res Bull. 88(4):359-70
Szerzett Tudás-Komplex tanulás
1. Latens/perceptuális tanulás- a tanulási folyamatot nem kíséri a
viselkedés látható megváltozása, eredményessége későbbi időpontban
nyilvánul meg.
Nem elég az inger-válasz tanulás – mentális reprezentációt kell feltételezni!
Tolman-féle labirintus teszt (kognitív térkép, motiváció étel vagy kiváncsiság)
Az útvesztőkben a patkány nem az elfordulások sorrendjét tanulja meg, hanem térképet alakít ki a
helyről. Minden folyosó végén ételt találhat. Az éhes patkány feladata megtalálni az élelmet anélkül,
hogy visszatér a már korábban látogatott karokba.
2. Belátásos tanulás: (Köhler)
cél-eszköz egységben való látása, a köztük lévő viszonylat felismerése
● belátás (célorientált cselekvés)
● elérhetőség (amit egyszer megtanultunk, mindig tudunk)
● transzfer (amit az egyik szituációban megtanultunk, azt egy másik
hasonló helyzetben képesek vagyunk újra alkalmazni)
3. Verbális tanulás (szóbeliséget jelent): kizálólag emberi, elvont, fogalmi gondolkodást igényelnek. A
beszéd általi tanulás az egyik, csak emberre jellemző tanulási mód.
4. Szociális tanulás: szocializáció folyamata, társadalmi formáknak, társadalmi érték és normarendszer,
megfelelő viselkedési formák elsajátítása (pl patkány playfight).
Egész életen át tartó tanulási folyamat életkorilag jellemző feladatok összekapcsolunk dolgokat.
Szociális tanulás alapfolyamatai (Kelman írta le 1973-ban):
Állatoknál is megfigyelhető:
Utánzás: A szociális tanulás legelemibb formája. Egyszerű mozdulat, megfigyelés
(ragadozók) Fontos szerepet játszik a jutalom és a büntetés
● “swaythling-i tejlopás” :Kanadai Cinege (Parus atracupillus fajtárstól
utánzással tanult) (Lefebvre L. Behav Processes 1995)
● anyanyelv tanulása
● a gyermekek számára az utánzás révén kialakuló beleélés szinte egyedüli
eszköze mások megértésének
Szerzett Tudás-Komplex tanulás
“the milk mystery”
Csak emberre jellemző:
Modellkövetés: Az utánzott cselekvés mellett az utánzott személy is fontos.
Azonosulás/identifikáció::Szándékosan vagy spontán választott modelltől átvett viselkedés, a
személyiség részévé válnak. A választott modellel való kapcsolat fenntartásán. (pl. kislány édesanyja
cipőjét próbálja)
Belsővé tétel/interiorizáció: A szociális tanulás legmagasabb szintje. Belsővé válik az adott
dolog, külső kényszer nélkül is működik, függetlenedik a forrástól és beépül a személyiségbe. pl:
rendszeretet, fasizmus stb..
A szociális tanulás formái nem különíthetőek el élesen egymástól. Egymásra épülve, együttesen alakítják
és formálják személyiségünket.
Biokémiai reakciók/Baktérium is “tud tanulni” (Tagkopoulos, I., Liu, Y.-C. & Tavazoie, S. Science advanced online
publication, doi:10.1126/science.1154456 (2008)) Magas hőmérsékletben anaerob a környezet (bélrendszer), szájban
anticipációs viselkedést fejleszt ki (felkészül az anyagcsereváltozásra). A prediktív viselkedés igénylő
vezérlést az egysejtű szervezetekben az idegrendszert biokémiai reakciók hálózata helyettesíti.
Szerzett Tudás mechanizmusa
Idegrendszeri plaszticitás: Az idegsejtek kapcsolódásainak
rugalmas alakulásra való képessége.
• Remapping: Az ujjak szétválasztása után az agyi reprezentáció is
szétvált)
• Kereszt-modális plaszticitás: Bach-y-Rita P et al. Nature 1969 Mar
8;221(5184):963-4.) A tapintás útján bekerülő jelek némi gyakorlást
követően ténylegesen aktivitást váltanak ki a látókéregből!
Összetett formát is képesek érzékelni: váza takarta telefon vagy
feléjük dobott labda
Epigenetika: Aktív vagy inaktív gének expresszióváltozása, mely
nem jár együtt DNS szekvencia változással. A DNS metiláció, Hiszton
modifikáció vagy nem kódolt RNS (ncRNS) asszociált géncsendesítés
indíthat el, vagy tarthat fenn epigenetikai változást (Egger et al 2004).
Szerzett viselkedés: Az ingerekre adott válaszok az élőlény előéletétől függően
változhatnak, egyes reakciók eltűnnek, mások felerősödnek, illetve új tanult reakciómódok
alakulnak ki.
„Tasting the Light”
1. Tudás/tanulás fajtái
Öröklött (feltételes reflex, taxis, kinezis,magatartásmintázat)
Szerzett tudás (nem asszociatív, fázisérzékeny, asszociatív és komplex tudás)
2. Memória elemi jelenségei és az engram szerveződési szintjei
(szinapszis, sejtmag, dentrittüskék, neuronpopulációk, neuronhálózatok)
3. Memória fajtái
Időtartam alapján (szenzoros tár, munkamemória, rövid,
hosszútávú és kérgi reorganizáció)
Tudatosság alapján (deklaratív és nem deklaratív)
Tanulás patológiája (DSM: neurokognitív és idegrendszeri
fejlődési zavarok)
4. Tanulást vizsgáló állatkísérletes modellek
Áttekintés
Memória elemi jelenségei
Az emlékezés pedig a múltbeli tapasztalatok - tudatos vagy tudattalan - felidézésének
képessége
Richard Semon (1909-engram def.):
Engram=memórianyom
● az engram az i.rendszerben bekövetkező maradandó változás
● Az engram a kódolás és az előhívás között nyugvó állapotban van
● ekfória törvénye: alvó engram előhívható “ a sikeres felidézéshez az eredeti epizód
részleges újramegjelenése szükséges”
● Az engram tartalmát a kódolás során megértett és a többszörös előhívás során
felidézhető információ határozza meg
Karl Lashley (1929-patkánykísérlet):
● Agykérgi lézió- nem volt hatással a patkány labirintusban mutatott teljesítményére
csak a tanulására- szerinte az engram az egész kéregben jelen van (mai tudásunk
szerint: az engram elszórva helyezkedik el a kortex-ben.
Hebb posztulátum(1949):
● Ha az A sejt axonja elég közel van a B sejthez, és ismétlõdõen vagy folyamatosan
hozzájárul annak tüzeléséhez, akkor valamely, egyik vagy mindkét sejtre jellemzõ
növekedési folyamat vagy metabolikus változás következményeként A sejt
hatékonysága a B sejt tüzeléséhez való hozzájárulás szempontjából megnõ =
szinaptikus megerősödés
Tanulás+emlékezés=magatartás
Engram „életciklusa”:
(Josselyn et al (2015):16 Nature Reviews)
Tanulás/memorizálás folyamata
Gyakorlás/elsajátítás (aktív magatartási
szakasz) Engram keletkezése
Rögzülés- Bevésés (idegrendszeri
szakasz)
Végleges tárolás helyére szállítás
Tárolás
Előhívás- Felidézés
(idegrendszeri/magatartási szakasz)
consolidation, m. encoding/TÁROLÁS
örökre v.
hosszabb-rövidebb
időre
RTM Orbitofrontális kéreg: reverberációs körök
sérülékeny
Temporális lebeny: tárolás
elszórt neuronokban/ n.hálózatokban
Hippocampuson keresztül szállítás plasztikus szinapszisok
HTM
acquisition /KÓDOLÁS
retrieval /ELŐHÍVÁS
Memória: A tanulás, a memória működése több részfolyamatból áll. Ezek sematikusan a következők:
A memórianyom/ENGRAM szerveződési szintjei
1
1. Szinaptikus transzmisszió szintjén:a
fehérjék P-ja
2. Sejtmag szinten: a transzkripciós és
epigenetika szintű változások
3. Dentrittüskék szintjén: a szinaptikus
kapcsolatok megerősödése
4. A neuronpopuláció és hálózatok szintjén:
a neuronok/agyterületek viszonya
Szinapszis Sejtmag
Dentrittüske Neuronpopulációk Memóriarendszerek
Mi alakítja az engramot:
Josselyn et al (2015):16 Nature Reviews
Szinaptikus hatékonyságváltozás (lsd Hebb post)
szinapszis erősödése (homoszinaptikus)
facilitáció – rövid ideig tartó változás- Az egymást rövid időn belül
követő preszinaptikus ingerületek egyre nagyobb posztszinaptikus
potenciált (PSP) váltanak ki.
potenciáció –hosszabb ideig tartó változás (poszttetanikus
potenciáció – nagy frekvenciájú, tartós sorozatingerlést követően
(LTP). Preszinaptikus ingerlés először a PSP csökkenését, majd
növekedését idézi elő.
szinapszis gyengülése (heteroszinaptikus)
depresszió –alacsony frekvenciájú elektromos ingerlés. (Hosszú
idejű sz. gyengülés –LTD)
Szinapszis Elektrofiziológia változások
Specificitás (input specifikus): Csak aktív szinapszisnál van
változás, más szinapszisra nem terjed át.
Asszociativitás: Egy gyenge stimulus nem vált ki önmagában
LTP-t, ha egyidejűleg ugyanazon a sejten egy másik szinapszis
erős stimulust kap, mindkét szinapszis megerősödik.
Cooperativitás: LTP kiváltható egy erős, tetanikus vagy több
gyengébb stimulációval is.
Perzisztencia: LTP-t tartós (percek- hónap) fennmaradás
jellemzi és különbözteti meg a többi szinaptikus plaszticitástól.
LTP jellemői
http://www.jneurosci.org/content/29/36/11153.full
Biokémiai reakciósor hozza létre az elemi memóriát (Erik Kandel és mtsai, 2000)
Nobel díj)- A szinaptikus transzmisszió során fehérjék foszforilációja történik.
Szinapszis Biokémiai változások
Elemi memória:
Habituáció/ Szenzitizáció
Kopoltyúív összehúzási reflex (monoszinaptikus ÉN-MN):RTM lehet belőle HTM
FN-ból NT (Ser)→ G feh. köt ami az adenilát-ciklázt aktiválja → cAMP keletkezik → PKA-
t aktivál → K+-csatornát P, mely részlegesen bezáródik. A Ca2+ csatornája tovább nyitva
→ több Ca2+ → több NT áramlik az MN felé → tartósabb a kopoltyúizom összehúzódás
emléknyom: K+ csatorna foszforiláltsága
RTM: meglévő fehérjekészlet módosítása (foszforiláció/defoszforiláció) felszaporodása
HTM: sokszor ismételve, közbeiktatott pihenőkkel új fehérje is kell, magi PKA
foszforililája a CREB feh.-t-új feh. létrejötte, fehérjeszintézis gátlókkal megakadályozható
– pl. tartósan aktív CREB (cAMP response element-binding protein )
Tanító kamra: A szaghoz enyhe áramütést társít ; 1000 mutáns→1 nem tanul
Dunce (buta) génmutáns törzs: II típusú cAMP-foszfodiészteráz (PDEII) hiány
→magas cAMP →lassan tanul
Rutabaga génmutáns törzs: adenilát cikláz probléma
→alacsony cAMP → még rosszabbul tanul
» » cAMP anyagcsere dinamikája
CREB-szerű fehérje homológját túltermeltetve- zsenik! 10 ciklus helyett 1 alatt tanul
»» törzsfejlődés során nem feltétlen a legjobb maradt fenn, lehet jobbat csinálni!!!!
Drosophila melanogaster
Tanulási teszt Ecetmuslicákon (S. Benzer):
A: kellemetlen inger+szag
B: szag
Szinapszis Biokémiai változások
cAMP gyors dinamikája kell a tanuláshoz/ fehérjék foszforilálódásához
Neurotranszmitterek
Glutamát LTP
GABA gátolják a memórianyomok kialakulását (GABAA-R; GABAB-R)
Monoaminok serkentik a memória kialakulását
dopamin: jutalom (N. Accumbens)
noradrenalin: szelektív figyelem (PFC)
szerotonin: motiváció (M. Raphe)
Opiátok gátolják a memória kialakulását; csökkentik a motivációt
Acetilkolin a memória egyik fő kialakítója (Hippocampus)(scopolaminnal gátolható) (n/mAChR) (Striatum)
Acetilkolin hatása a kérgi dinamikára:szenzoros stimulusra kortikális köröket hoz létre
A magas acetilkolin: felerősíti a kortexbe érkező szenzoros jel nagyságát (nikotin receptoron keresztül),
ugyanakkor gátolja a kérgi visszacsatolás mértékét (muszkarinerg receptoron át)
Az alacsony acetilkolin (AD) gyengébb hatással bír a bejövő jelre, ugyanakkor hatása erős excitatórikus
visszacsatolást eredményez
(Hasselmo, 2006 Curr Opin Neurobiol)
fehérje szintézis
új receptorok (Ca-permeábilis AMPA),
új szinapszisok
HTM
retrográd hírvivők megnövelik Glu
felszabadulást
hatékonyabb szinapszis (Glu nagyobb
valószínűséggel vált ki AP-t)
RTM
Szinapszis/Dentrittüske sűrűség Elektrofiziológia változások
Nagy frekv. stimulus
Mg2+blokk megszűnik
Érzékeny lesz Glu-ra
Retr. hírvívő felszab.
Preszin. Glu felszab.
A memóriatartalmak a tárolás időpontja szempontjából:
Lamprecht et al (2004):5 Nature Reviews)
Dentrittüske sűrűség Elektrofiziológia változások
Szinapszisok stabilizálódása/ dentritüske morfogenezis:
-néhány óra alatt bekövetkezik
-többszörös kapcsolat alakul ki a preszinatikus boutonnal
- Eredménye a szinaptikus plaszticitás, memória kialakulás, LTP indukció
-NMDAR: morfogenezist indukál (NMDAR gátló -nincs strukt. változás)
-AMPAR: struktúrális stabilitást biztosít
-actin: ex.cell. stim. aktin polimerizációt indukál (AMPAR gátlóval gátolható-AMPAR kontroll)
-adhéziós mol.: stabilizálja a pre- és posztszinaptikus elemeket (GluR és Citoszk. kontroll)
A molekulák irányított aktivitása (GluR és citoszkeleton kontroll alatt) a szinaptikus
hatékonyság stabilitását eredményezi a memória konszolidáció alatt.
Hebb és Konorski: IR plaszticitást ismételt stimulusok asszociációi indukálnak, melyet a már
meglévő szinaptikus kapcsolatot funkcionális kapcsolatokká alakulása/morfológiai megváltozása
eredményez.
Sejtmag Epigenetikai változások
Neuroepigenetika (NEG)
• Az evolúció távlatából „rövid” távú” alkalmazkodás (HTM) epigenetikai mechanizmusokkal valósul
meg.
• Nem a genom szekvencián alapuló (részben) öröklődő DNS feletti változások.
• Dinamikus és aktivitás indukált változás a felnőtt IR-ben
• Epigenetiai folyamatok főbb típusai: DNS metiláció, kromatin újrarendeződés, hiszton módosulás és
nem-kódoló RNS szekvenciák (in)aktivációja.
• Epigenetikai változások gyakran alkalmazott biomarkerei az EG-i folyamatokért felelős enzimek:
DNS metilációért felelős DNMT3a/b, vagy a heterokomatin kialakulásában alapvető szerepet játszó
H3K9)
• Molekuláris szinten a tanulás és memória kialakulásáért intracell. szignálkaszkád folyamatok
felelősek, melyek a fehérjék szintézisét és a gének aktivitását szabályozzák.
• Hiszton kód teória: A kromatin módosulások, különösen a hiszton acetiláció és DNS metiláció
mértéke korrelál a hosszú távú memória konszolidációjával. Modulálja a tanulásért felelős gének
stimulusfüggő aktivációját a memória kialakításáért felelős sejthálózatokban.
• Kromatin módosító enzimek tehát dinamikusan és kétirányúan szabályozzák az eseményre adott
választ (pl. neuronális aktivitás) így befolyásolva a tanulás folyamatát.
Euchromatin - Active Transcription
(Zovkic Learn Mem. (2013 )20(2): 61–74.)
Az EG-i módosulások:
• aktívan és szelektíven indukálhatók speciális
szignálkaszkádok által meghatározott géneken
egyes sejtekben és agyrégiókban amelyek
bizonyos típusú memória kialakulásáért felelősek.
• ezen alapszik számos HC-függő tanulás (MWM,
NOR, Cond.fear). Általánosan igaz, hogy ezek a
feladatok növelik az eukromatinhoz kapcsolódó
posztranszlációs hisztonmódosulások számát és
pozitívan szabályozzák a génexpressziót.
• Körny. ingerek hatására kaszkádfolyamat indul be,
mely epigenetikai módosuláshoz vezet. Ez a
szabályozó folyamat befolyásolja az LTP
kialalakulást, dentrittüskék sűrűségét, sejt. excitab.
stb.
• Heterokromatin erősen zárt állapot, ami gátolja a
transzkripciót/ a memória kialakulását.
• Eukromatin asszociált módosulások növelik a
transzkripciót/indukáltják a memória kialakulását
Sejtmag Epigenetikai változások
Neuronok/populációk Elektrofiziológia
O’Keefe és Dostrovsky (1971):
Térbeli memória: „place sejtek”
(HC/EC)
Ezek a piramissejtek akkor kerülnek
aktív állapotba, amikor a patkány a tér
egy adott pontjára ér. Amikor az állatot
másik környezetbe helyezték a korábban
aktív sejtek szinte teljesen elhallgattak.
Nem egy sejt aktiválódik, hanem azok
meghatározott populációja
A sejtek tüzelési mintázata az állat
térbeli helyzetével korrelál.
Firing rating map
Neuronok/populációk Magatartásvizsgálatok (optogenetika)
Optogenetika lehetővé teszi hogy neuronokat/populációkat szelektíven vizsgáljunk:
GD c-fos-tTA egerekbe (Cre/loxP system
and temporal control): csak az érintett
neuronok mutatnak c-fos aktivitást adott
környezetbe helyezve
tTA -tetracyclin transactivator-(tetracyclin)
doxicycline hiányában gépexpresszió!
AAV9-TRE-ChR2-EYFP- víruskonstrukt
TRE- tetracycline response element
ChR2-channelrodopsin-fény indukált ioncsat.
EYFP-yellow fluorescent protein
Optikai szálon keresztül kék lézer 473nm
ChR2 expresszió Doxicyclin és neuronális
függő. ChR2 kifejeződés csak Dox
jelenlétében, így a Dox diéta megvonása alatt
a memória létrejöttéért felelős neuronok
megjelelölhetők.
Liu et al (2012) Nature 484 (381-5)
1. nap 3 mA elektromos sokk
10-szer ismételve 5 percen át
Kondícionált félelemben a kontextuális memória
kialakulásért a GD granuláris sejtei felelősek.
(neuronok 2-4% mutat c-fos aktivitást a
tesztdobozba visszahelyezve).
1. A neuronpopuláció szintjén: a neuronok viszonya határozza meg az engramot
Neuronok/populációk Magatartásvizsgálatok (optogenetika)
Josselyn et al (2015):16 Nature Reviews
Gyrus Dentatus-ba ültett optikai szálon keresztül a GD AAV9-TRE-ChR2-EYFP víruskonstrukot felvett neuronokat
aktiválják (sárga vagy zöld lézzerre):
ZIF268 -tTA egerek:Láthatóvá tesz minden, a kontextusban aktiválódott neuront
A kondícionált félelmi reakció során
korábban aktiválódott neuronok (laterális
amygdalában, kortexben, gyrus
dentatusban) a kontextusba
visszahelyezve és a GD-t megvilágítva
újból (de)aktiválódnak
Neuronok/populációk Magatartásvizsgálatok(DREADD)
Josselyn et al (2015):16 Nature Reviews clozapine-N-oxide (CNO)
designer receptors exclusively activated by designer drugs (DREADDs)
DREADD-et (G-fehérje kapcsolt
receptor) AAV víruskonstrukttal juttatjuk
a sejtbe.
CNO DREADD specifikus szubsztrátja,
nincs jelen a szervezetben, innert
(önmagába adva nincs hatása )
A kísérlet menete:
1) Idegsejtek egy populációjában
(Amygdala) designer receptort
fejeztetünk ki (DREADD)
2) CNO-val aktiváljuk a DREADD-et
kifejező sejteket
3) Az állatot beletesszük egy adott
környezetbe, ahol engram kialakítása
történik
3) A depolarizált sejtpopuláció fog
beépülni az engramba
4) A későbbiek folyamán az engram
vizsgálható (serkenthető, gátolható)
Neuronhálózat Hologram- dejà vu
Az agy információhordozói a neuronok, illetve a neuronális hálózatok. A neuronok
mellett a hálóban a másik legfontosabb komponens a szinapszis. A hálózat
egymással összekapcsolt szuperhálózata a nagyskálájú agyi hálózat. Ha a
neuronhálózat néhány sejtje, szinapszisa kiesik, nem történik semmi, mert a többi
épen maradt neuron és a közöttük lévő szinapszis, csak úgy, mint a darabokra tört
hologram, ellátja a feladatát. Képalkotó, statisztikai és matematikai (gráfelmélet)
eljárások alkalmasak a hálózatelemzésre.
A hologram minden része tartalmazza a teljes kép előállításához szükséges összes
információt. Minél kisebb részből próbáljuk meg előállítani az egészet, annál
„homályosabb” képet kapunk. Sno szerint az emberi memória is így működik. (Sno és
Linszen, 1990, Am J Physiol)
Déjà vu vagy paramnézia
Az agyunk egy emléktöredékből egy egész
„emléket” rak össze és ez a „már
láttam/átéltem” érzését okozza. déjà vu
élményének későbbi felidézésekor maga az
érzés meglehetősen pontosan körülírható,
ugyanakkor annak felidézése, hogy milyen
valós körülmények váltották ki az érzést,
ugyanolyan bizonytalan, mint maga a
képzeletbeli, "már átélt" szituáció.
Az egész több, mint a részek összege,
minőségi változás! Hálózatok.
1. Tudás/tanulás fajtái
Öröklött (feltételes reflex, taxis, kinezis,magatartásmintázat)
Szerzett tudás (nem asszociatív, fázisérzékeny, asszociatív és komplex tudás)
2. Memória elemi jelenségei és az engram szerveződési szintjei
(szinapszis, sejtmag, dentrittüskék, neuronpopulációk,
neuronhálózatok)
3. Memória fajtái
Időtartam alapján (szenzoros tár, munkamemória, rövid,
hosszútávú és kérgi reorganizáció)
Tudatosság alapján (deklaratív és nem deklaratív)
Tanulás patológiája (DSM: neurokognitív és idegrendszeri fejlődési zavarok)
4. Tanulást vizsgáló állatkísérletes modellek
Áttekintés
(képi info)
Echoikus (hallási)
Haptikus (tapintási)
Memória fajtái
tudatosság alapján
Szenzoros
asszociatív
kérgi ter.
Motoros
asszociatív
kérgi ter.
Limbikus
kérgi
terület
Motoros asszoc. Affektív asszoc.
Hippocampus
Szubkortikális területek
(Talamusz, szeptum
Hipotalamusz, agytörzs)
Funkció, jelentés
Deklaratív memória típikusan a felismerő memória
Rövidtávú (percek-órák)
Középtávú(8-12h)
Hosszútávú(18h-napok)
Hosszan tartó (7napnál tovább)
Hippocampus lézió epilepsziásoknál: • A műtétet követően perceptuális és intellektuális
képességek épek • Képtelen új emlékek kialakítására (anterográd
amnézia és régi emlékek felidézésére • Az információ rövid fejben tartása nem okoz gondot • Képes új készségek elsajátítására (pl tükörrajzolási
feladat)
Érintett szenzoros modalitások agykérgi területei: kereszt modális plaszticitás, terület kiterjedése
Memória fajtái
tudatosság alapján
Érzékelés
Patológia Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders (DSM)
Delirium: figyelmi vagy/és tudatzavar
Mild: Enyhe kognitív károsodás egy v. több kognitív funkcióban, mely nem akadályozza az önálló életvitelt.
Major: Szignifikáns mértékű kognitív zavar egy v. több kognitív funkcióban és az önálló életvitel
akadályozottsága.
DSM-V. 3 nagy osztályba sorolja a neurokognitív rendellenességeket (Neurocognitive disorders (DSM-
V.) vagy dementia (DSM-IV:) :
A neurokognitív zavarok
elkülönítése etiológiai szempontok
szerint:
• Alzheimer kór
• Frontotemporális lebeny károsodás
• HIV fertőzés
• Huntington kór
• Lewy testes demencia
• Parkinson kór
• Prion betegség
• Traumás agysérülés
• Vaszkuláris demencia
• Gyógyszer vagy hatóanyag
használat
• Egyéb orvosi vagy etiológiai okok
Sachdev et al. Nature Rev. Neurol. ( 2014) (11):634-42.
Miért van szükség az osztályozási rendszerre? kezelés hatékonysága növelhető, diagnózis,
modellalkotás pontosabb
• Traumás agysérülés (pl.
újszülöttkori agysérülés)
• Motoros funkciók zavara
• Genetikai betegséges
• Shizophrenia vagy
shizotipikus
rendellenesség
• HIV
• Malária
• Más idegrendszeri
fejlődési
rendellenességek
Patológia Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders (DSM)
Amnézia
Az emlékezeti funkciók kisebb vagy nagyobb mértékű, átmeneti vagy tartós sérülése.
Oka: • agysérülés, stroke • poszttraumás amnézia- disszociatív amnézia (stresszes
helyzetek felidézésének zavara) • depresszió, stressz (glucocorticoidok- hippocampus) • agyi oxigén hiány • elektrokonvulzív terápia • gyógyszerek (antidepresszánsok, antihisztaminok, szorongásoldók,
izomrelaxánsok, nyugtatók, altatók, fájdalomcsillapítók)
• alkohol, dohányzás, drogok • Alvásmegvonás • Tápanyaghiány • dementia
Általában a procedurális memória és a hosszútávú emlékek jobban megtartottak, mint deklaratív emlékek és rövid távú memória. Javulás esetén is régi emlékek térnek először vissza.
• Etiológiai megközelítés: betegség és/vagy agysérülés következtében
• Lokalizációs megközelítés: az agysérülés helye alapján
• Funkcionális megközelítés : bizonyos emlékezeti funkciók
nem működnek
• Pszichogén amnézia: trauma kiváltott felejtés
Fekete csokoládé, tea, bor – flavonoidok stimuláló
hatása
Maximálisan elérhető stimuláló hatás:
10g/nap csokoládé
75-100ml/nap bor, tea
(Nurk és mtsai, 2009, J Nutr)
(Oudiette és mtsai, 2013 J Neurosci)
Alvás és memória: az alvás hozzájárul a deklaratív memória (események tények) konszolidációjához
Stimulálószerek szerepe a memóriarögzítésben
1. Tudás/tanulás fajtái
Öröklött (feltételes reflex, taxis, kinezis,magatartásmintázat)
Szerzett tudás (nem asszociatív, fázisérzékeny, asszociatív és komplex tudás)
2. Memória elemi jelenségei és az engram szerveződési szintjei
(szinapszis, sejtmag, dentrittüskék, neuronpopulációk,
neuronhálózatok)
3. Memória fajtái
Időtartam alapján (szenzoros tár, munkamemória, rövid,
hosszútávú és kérgi reorganizáció)
Tudatosság alapján (deklaratív és nem deklaratív)
Tanulás patológiája (DSM: neurokognitív és idegrendszeri fejlődési zavarok)
4. Tanulást vizsgáló állatkísérletes modellek
Áttekintés
Tanulás/memorizálás vizsgálata
* *
* *
*
CÉL
ST
AR
T
I. Felderítési (explorációs) magatartáson alapuló tesztek
Y-labirintus tesz
Tárgyfelismerés (object recognition)
Szociális memória (social discrimination)
II. Jutalommal/büntetéssel járó tesztek
Egyszerű asszociációk
vonzáson (“jutalmon”) alapuló tesztek
labirintus-tesztek (radiál és T-maze)
operáns kondícionálás - Skinner box
szag-kondícionálás
helypreferencia (CPP) - morfin
taszításon (“büntetésen”) alapuló tesztek
passzív választ igénylő tesztek
elkerülési tesztek (passive avoidance)
aktív választ igénylő tesztek (klasszikus kondícionálás)
shuttle box, rúdra való ugratás, íz-averzió
szag-averzió, hely-averzió
Komplex relációk
vonzáson (“jutalmon”) alapuló tesztek
hole board teszt (motiváló faktor cukorpellet)
komplex labirintustesztek
büntetésen alapuló tesztek
vizilabirintus (motiváló faktor: kellemetlenség elkerülése)
Tanulás/memorizálás vizsgálata
I. Felderítési (explorációs) magatartáson alapuló tesztek
Y-labirintus tesz
Tárgyfelismerés (object recognition)
Szociális memória (social discrimination)
II. Jutalommal/büntetéssel járó tesztek
Egyszerű asszociációk
vonzáson (“jutalmon”) alapuló tesztek
labirintus-tesztek (radiál és T-maze)
operáns kondícionálás - Skinner box
szag-kondícionálás
helypreferencia (CPP) - morfin
taszításon (“büntetésen”) alapuló tesztek
passzív választ igénylő tesztek
elkerülési tesztek (passive avoidance)
aktív választ igénylő tesztek (klasszikus kondícionálás)
shuttle box, rúdra való ugratás, íz-averzió
szag-averzió, hely-averzió
Komplex relációk
vonzáson (“jutalmon”) alapuló tesztek
hole board teszt (motiváló faktor cukorpellet)
komplex labirintustesztek
büntetésen alapuló tesztek
vizilabirintus (motiváló faktor: kellemetlenség elkerülése)
Spontán alterálás az új környezetbe
helyezett patkány felfedező
magatartásán alapszik. A rágcsáló
jellemzően új, még ismeretlen
helyeket ( karokat) látogat, a régi
karokba való gyakoribb visszatérés
a munkamemória deficitjét jelenti. A
feladat végrehajtásában nagy
szerepet játszik a preforntális kéreg,
bazális előagy, septum és
hippocampus.
Tanulás vizsgálata állatmodelleken
1. Felderítési (explorációs) magatartáson alapuló tesztek
Y-maze teszt
Tesztidő: 8 min
Alterálási %= alterálás/karba lépés száma-2
1db alterálás pl: CBA v ABC v ACB
Tanulás vizsgálata állatmodelleken
I. Felderítési (explorációs) magatartáson alapuló tesztek
Diszkriminációs index (DI)=(új-régi)/(új+régi)
Tárgyfelismerés teszt
Retenciós idő 30min-48h
Tanulás és visszahívás 4-5min
Spontán exploráció az új környezetbe
helyezett patkány felfedező magatartásán
alapszik. A rágcsáló jellemzően új, még
ismeretlen tárgyakat szagolgat. A feladat a
visszahívás idejétől függően tesztel rövid-
vagy hosszútávú memóriát.
Inferotemporal kortex szerepe a feladat
végrehajtásában
I. Felderítési (explorációs) magatartáson alapuló tesztek
4
min
Tanulás
M
J
Retenció/
visszahívás
X h
Visszahívás/teszt
M
J J
*
4
min
Szociális diszkrimináció
Engelmann et al., Nature Protocols (2011) 6, 1152–1162
A memóriakódolás és előhívás között eltelt idő
függvényében vizsgálható rövid/közép és hosszú
távú memória a teszt segítségével.
A teszt 3 részből áll az arénához habituálást
követően:
tanulás/mintavételezés (4-10min)
retenciós intervallum (10min-72h)
visszahívás (4-10 min)
Tanulás vizsgálata állatmodelleken
0
10
20
30
40
50
60
70
*
0.5 h
*
2 h
*
24 h
Inve
sti
gati
on
du
rati
on
(se
c)
RI
0.5 h 2 h 24 h
*
Inve
sti
ga
tio
n d
ura
tio
n (
se
c)
0
10
20
30
40
50
60
70 Rats
Mice
MINDIG juvenilis (21-45 nap) állatot használnak
(Nincs agresszív interakció)
Engelmann et al., Nature Protocols 6, 1152–1162 (2011)
Tanulás vizsgálata állatmodelleken
Short-term Long-term Memory retention
volatile Fraction of the
Olfactory
signature non-volatile
sampling choice
J
1
J
1
J
2
M M
Volatile fraction cage
Szociális diszkrimináció
A szociális kommunikáció során
alkalmazott szagmintavételen alapul a
teszt
Az egerek a patkányokkal ellentétben
képesek elkülöníteni a különböző juvenilis
állatok szagmintáit
Alkalmazhatóság:
Az egereknél a
stimulusállattal
történő fizikai
kapcsolat agresszív
viselkedéshez
vezethet, így a
szociális memória
ebben a
paradigmában
jobban
alkalmazható.
Tanulás/memorizálás vizsgálata
Helypreferencia doboz
Passzív elkerülés doboz
I. Felderítési (explorációs) magatartáson alapuló tesztek
Y-labirintus tesz
Tárgyfelismerés (object recognition)
Szociális memória (social discrimination)
II. Jutalommal/büntetéssel járó tesztek
Egyszerű asszociációk
vonzáson (“jutalmon”) alapuló tesztek
labirintus-tesztek (radiál és T-maze)
operáns kondícionálás - Skinner box
szag-kondícionálás
helypreferencia (CPP) - morfin
taszításon (“büntetésen”) alapuló tesztek
passzív választ igénylő tesztek
elkerülési tesztek (passive avoidance)
aktív választ igénylő tesztek (klasszikus kondícionálás)
shuttle box, rúdra való ugratás, íz-averzió
szag-averzió, hely-averzió
Komplex relációk
vonzáson (“jutalmon”) alapuló tesztek
hole board teszt (motiváló faktor cukorpellet)
komplex labirintustesztek
büntetésen alapuló tesztek
vizilabirintus (motiváló faktor: kellemetlenség elkerülése)
Tanulás/memorizálás vizsgálata
shuttle-box
days
**
days
CAR - conditioned avoidance response; EF -escape failure
Nu
mb
er
of
EP
Nu
mb
er
of
CA
R
Félelem motivált asszociatív aktív elkerülés, ahol megtanulja az állat egy semleges stimulus
(fény) segítségével előre jelezni és elkerülni az averzív esemény bekövetkezését.
Jelzés és a sokk között nyílik a kapu, ha tudja h a jel az áramot jelenti akkor átmegy. A fény
mindig abban a kamrában kapcsol ahol az állatot infravörös detektor érzékeli.
Footshock: 0,3mA 5sec
Tanulás/memorizálás vizsgálata
I. Felderítési (explorációs) magatartáson alapuló tesztek
Y-labirintus tesz
Tárgyfelismerés (object recognition)
Szociális memória (social discrimination)
II. Jutalommal/büntetéssel járó tesztek
Egyszerű asszociációk
vonzáson (“jutalmon”) alapuló tesztek
labirintus-tesztek (radiál és T-maze)
operáns kondícionálás - Skinner box
szag-kondícionálás
helypreferencia (CPP) - morfin
taszításon (“büntetésen”) alapuló tesztek
passzív választ igénylő tesztek
elkerülési tesztek (passive avoidance)
aktív választ igénylő tesztek (klasszikus kondícionálás)
shuttle box, rúdra való ugratás, íz-averzió
szag-averzió, hely-averzió
Komplex relációk
vonzáson (“jutalmon”) alapuló tesztek
hole board teszt (motiváló faktor cukorpellet)
komplex labirintustesztek
büntetésen alapuló tesztek
vizilabirintus (motiváló faktor: kellemetlenség elkerülése)
Tanulás/memorizálás vizsgálata
Hole board test:
Hippocampus függő térbeli
memória teszt
Motiváció: cukorpellet (nincs
éheztetés)
Feladat/memória kódolás:
1. Megtanulni hogy keresni
kell a pelletet
2. Megtanulni hogy csak
bizonyos lyukakban van
pellet
3. Referencia memória teszt:
a kondícionált helytől eltérő a
pelletek helyzete
Összes pellet megtalálásához
szükséges idő (max. 5 min)
I. Felderítési (explorációs) magatartáson alapuló tesztek
Y-labirintus tesz
tárgy felismerés (object recognition)
szociális memória (social discrimination)
II. Jutalommal/büntetéssel járó tesztek
Egyszerű asszociációk
vonzáson (“jutalmon”) alapuló tesztek
labirintus-tesztek (radiál és T-maze)
operáns kondícionálás - Skinner box
szag-kondícionálás
helypreferencia (CPP) - morfin
taszításon (“büntetésen”) alapuló tesztek
passzív választ igénylő tesztek
elkerülési tesztek (passive avoidance)
aktív választ igénylő tesztek (klasszikus kondícionálás)
shuttle box, rúdra való ugratás, íz-averzió
szag-averzió, hely-averzió
III. Komplex relációk
vonzáson (“jutalmon”) alapuló tesztek
hole board teszt (motiváló faktor cukorpellet)
komplex labirintustesztek
büntetésen alapuló tesztek
vizilabirintus (motiváló faktor: kellemetlenség elkerülése)
Tanulás/memorizálás vizsgálata
Tanulás/memorizálás vizsgálata
Morris-féle vizilabirintus (motiváló faktor: kellemetlenség elkerülése)
Hippocampusfüggő térbeli memória teszt
Feladat: víz alatti platform megtalálása (memória kódolás) 5 nap napi 4 próba,
1,5 perc látható platformmal
Probe teszt- 1nap nincs platform
Referencia memória teszt-3-szor 4 próba, a kondícionált helytől eltérő a
platform lokalizációja
Különböző stratégiát alkalmazva
talál rá a platformra pl:
• mozgásmintázat
• térbeli referencia pontok (cue)
Tanulás:
Kognitív térképet alakít ki
(Pan és mtsai, 2010, Horm Behav)
1. Platform keresés megtanulása (felszín feletti zászlóval (~3nap)
2. Minden nap új helyen a platform, napon belül ugyanott 4 próba/nap. Az 1-2 próba között eltelt idő
változik ~12 nap
Tanulás/memorizálás vizsgálata Spatial delayed matching-to-place task (DMP)
NR2B antagonista (RO-25 és Ifenprodil) CA1 régióban injektálva:
• Nem hat a rövid távú térbeli tanulásra de a hosszú távúra igen (nincs hatással a 30sec a tanulásra de
a 10 perces késésnél szignifikánsan romlott a tanulás)
• Nem befolyásolja sem a motivációt, sem a motoros képességeket.
CA3-NR1 knockout egerek- Sérül az új térbeli információ gyors kódolása (Nakagazawa et al. 2004)
Zhang et al. Molecular Brain 2013, 6:13
Köszönöm a figyelmet!