A tudomaacutenyroacutel koumlzgazdasaacutegi keacutepzeacutesben reacutesztvevő

hallgatoacuteknak a

Tanulaacutes- eacutes kutataacutesmoacutedszertan

tantaacutergyhoz

Horvaacuteth Tibor Palloacute Gaacutebor eacutes Z Karvalics Laacuteszloacute

tanulmaacutenyai alapjaacuten keacutesziacutetette

Tamaacutesneacute Fekete Adrienn

2013

A tudaacutes faacuteja - reacutezmetszet

Cellarius latin

tankoumlnyveacutehez 1777

URL

httpwwwsulinethuoroksegtardatate

lepulesek_ertekeiVacpagesmindennapi

_elethtm

A tudaacutes faacuteja - reacutezmetszet

Cellarius latin

tankoumlnyveacutehez 1777

URL

httpwwwsulinethuoroksegtardatate

lepulesek_ertekeiVacpagesmindennapi

_elethtm

MIEacuteRT FOGLALKOZZUNK

A TUDOMAacuteNNYAL

Tanulmaacutenyaik alapvetően oumlsszefuumlggnek a tudomaacutennyal csakis tudomaacutenyosan megalapozott ismereteket tanulnak a koumlzgazdasaacutegtan eacutes hataacuterteruumlleti tudomaacutenyainak rendszereacuteben struktuacuteraacutejaacuteban bdquodolgoznakrdquo eacutes tudomaacutenyuk aacutetfogoacute volta miatt szinte minden maacutes diszcipliacutena ismerete is előnyoumls

Ezeacutert szuumlkseacuteges a tudomaacuteny fogalmaacutenak rendszereacutenek megismereacutese eacutes fejlődeacuteseacutenek folyamatos nyomonkoumlveteacutese

A moacutedszeresen veacutegzett tudomaacutenyos igeacutenyű biztonsaacutegos kereseacutes a koumlzgazdasaacutegtani irodalomban nem neacutelkuumlloumlzheti a koumlnyvtaacuteri gyűjtemeacutenyekben adatbaacutezisokban valoacute buacutevaacuterkodaacutest ndash a koumlnyvtaacuterak tartalmi csoportosiacutetaacutes ceacuteljaira azokat a tudomaacutenyrendszereket vetteacutek aacutet (neacutemi moacutedosiacutetaacutessal) amelyek a filozoacutefiaacuteban a tudomaacutenyokban kialakultak

Tudja a gyakorlatban alkalmazni a tudomaacutenyrendszerekről tanultakat pl a keresőkeacuterdeacutes megfogalmazaacutesaacuteban a teacutema szűkiacuteteacutesekor taacutegiacutetaacutesakor (genus ndash species) a kutataacutesban fel tudja meacuterni a mag- eacutes a hataacuterteruumlletek jelentőseacutegeacutet stb

IRODALOM

A vaacutezlat az alaacutebbi művek alapjaacuten keacuteszuumllt

HORVAacuteTH Tibor A koumlnyvtaacutertudomaacuteny eacutes informaacutecioacutetudomaacuteny alapjai ndash In

Koumlnyvtaacuterosok keacutezikoumlnyve szerk Horvaacuteth Tibor Papp Istvaacuten ndash Budapest Osiris ndash 1 koumlt Alapveteacutes ndash 2003 ndash p 15-80

PALLOacute Gaacutebor Enciklopeacutedizmus diszcipliacutenaacutek interdiszcipliacutenaacutek projektek ndash In

Vilaacutegossaacuteg 46 eacutevf 9 sz (2005) p 34-44 httpwwwvilagossaghupdf20050929102518pdf

Z KARVALICS Laacuteszloacute Az adatsiloacutektoacutel a tudomaacuteny kontrollforradalmaacuteig ndash In Magyar tudomaacuteny 169 eacutevf 3 sz (2008) p 352-363

httpwwwmatudiifhu08mar13html

Z KARVALICS Laacuteszloacute Bevezeteacutes az informaacutecioacutetoumlrteacutenelembe ndash Budapest Gondolat Infonia 2004

Z KARVALICS Laacuteszloacute A cyber-infrastruktuacutera mint aktuaacutelis kihiacutevaacutes eacutes mint tudomaacutenyszocioloacutegiai probleacutema ndash In Magyar tudomaacuteny 168 eacutevf 4 sz (2007) p 475-489

httpepaoszkhu00600006910004011html

IRODALOM

A vaacutezlat az alaacutebbi művek alapjaacuten keacuteszuumllt

HORVAacuteTH Tibor A koumlnyvtaacutertudomaacuteny eacutes informaacutecioacutetudomaacuteny alapjai ndash In

Koumlnyvtaacuterosok keacutezikoumlnyve szerk Horvaacuteth Tibor Papp Istvaacuten ndash Budapest Osiris ndash 1 koumlt Alapveteacutes ndash 2003 ndash p 15-80

PALLOacute Gaacutebor Enciklopeacutedizmus diszcipliacutenaacutek interdiszcipliacutenaacutek projektek ndash In

Vilaacutegossaacuteg 46 eacutevf 9 sz (2005) p 34-44 httpwwwvilagossaghupdf20050929102518pdf

Z KARVALICS Laacuteszloacute Az adatsiloacutektoacutel a tudomaacuteny kontrollforradalmaacuteig ndash In Magyar tudomaacuteny 169 eacutevf 3 sz (2008) p 352-363

httpwwwmatudiifhu08mar13html

Z KARVALICS Laacuteszloacute Bevezeteacutes az informaacutecioacutetoumlrteacutenelembe ndash Budapest Gondolat Infonia 2004

Z KARVALICS Laacuteszloacute A cyber-infrastruktuacutera mint aktuaacutelis kihiacutevaacutes eacutes mint tudomaacutenyszocioloacutegiai probleacutema ndash In Magyar tudomaacuteny 168 eacutevf 4 sz (2007) p 475-489

httpepaoszkhu00600006910004011html

A TUDOMAacuteNY FOGALMA EacuteS

JELLEMZŐI

Leonardo da Vinci (1452-1519)

Vitruvius-tanulmaacuteny

URL mtahu

bdquoArdquo TUDOMAacuteNY EacuteS A TUDOMAacuteNYOK

A tudomaacuteny az emberi tudaacutes szisztematikus igazolt ismeretekre eacutepuumllő rendszere

Kettős jelenteacutesben hasznaacuteljuk

igazolt ismeretek rendszere ndash bdquoardquo tudomaacuteny mint taacutersadalmi gazdasaacutegi szellemi stb

eacutepiacutetmeacuteny alrendszer oumlnaacutelloacutean is vizsgaacutelhatoacute (laacutesd tudomaacutenyfilozoacutefia tudomaacutenymetria

stb)

jelenti a tudomaacutenyok valamelyikeacutet is egy oumlnaacutelloacute tudomaacutenyt

bdquoardquo tudomaacuteny tudomaacutenyaacutegakra uacuten diszcipliacutenaacutekra oszlik

a diszcipliacutenaacutek teacutemaacutekra hellip

bdquoMinden tudomaacuteny ugyanannak a toumlrzsnek az aacutegardquo ndash F Bacon

A mai felfogaacutes szerint az egyes tudomaacutenyokat taacutergyteruumlleteik szerint (mit kutatnak ndash pl az

eacutelő termeacuteszetet) eacutes moacutedszereik (pl empirikus) szerint kuumlloumlniacutetik el egymaacutestoacutel

A TUDOMAacuteNY JELLEMZŐI

a megalapozaacutesra valoacute iraacutenyultsaacuteg azaz a tudaacutesnak (episzteacutemeacute) eacutes a puszta veacutelekedeacutesnek (doxa) a megkuumlloumlnboumlzteteacutese

valoacutes taacutergya van ndash termeacuteszet taacutersadalom gondolkodaacutes

az ismeretek megszerzeacuteseacutere eacutes igazolaacutesaacutera moacutedszereket alakiacutet ki ndash azaz a teacutenyek tapasztalati igazolhatoacutesaacutega vagy caacutefolhatoacutesaacutega illetve ennek interszubjektiacutev elismereacutese a tudoacuteskoumlzoumlsseacuteg reacuteszeacuteről (kritikai alapaacutellaacutes)

a racionaacutelis eacuterveleacutes

igaz megaacutellapiacutetaacutesai segiacutetseacutegeacutevel előrejelzeacutesek adhatoacutek

toumlrteacutenetileg vaacuteltozik

emberi koumlzoumlsseacutegek tudataacuteban eacutel (kollektivitaacutes)

A TUDOMAacuteNY VIZSGAacuteLATA

A tudomaacuteny mint komplex rendszer megismereacuteseacutekor a koumlvetkező fő oldalait vizsgaacuteljuk

1 mint teveacutekenyseacutegi rendszert ndash a tudomaacuteny dinamikus oldalaacutet amelyben

a) meghataacuterozoacutei oumlsztoumlnzői egyreacuteszt kuumllső (taacutersadalmi gazdasaacutegi stb) maacutesreacuteszt belső (a tudomaacuteny oumlntoumlrveacutenyeiből koumlvetkező) szuumlkseacutegletek eacutes lehetőseacutegek

b) ceacuteljai feladatai a megismereacutes az alkalmazaacutes fejleszteacutes előrelaacutetaacutes tervezhetőseacuteg

2 mint eredmeacutenyrendszert ndash a tudomaacuteny viszonylag statikus oldalaacutet amelynek alkotoacuteelemei

a) az elmeacuteleti eacutes taacutergyiasult ismeretek rendszere

b) a kutataacutesi moacutedszerek eszkoumlzoumlk eacutes eljaacuteraacutesok rendszere

3 a teveacutekenyseacuteget veacutegző illetve eredmeacutenyeket leacutetrehozoacute embereket csoportjaikat koumlzoumlsseacutegeiket ezen beluumll is

a) azokat a csoportkoumlzi viszonyokat amelyek a tudomaacutenyok fejlődeacuteseacutenek adott szakaszaacuteban a legeredmeacutenyesebbek a tudomaacutenyos eredmeacutenyek leacutetrehozaacutesa szempontjaacuteboacutel s a legjellemzőbbek

b) a kutataacutes inteacutezmeacutenyi oldalaacutet amely a tudomaacuteny fejlődeacuteseacutenek adott fokaacuten a tudomaacutenyos eredmeacutenyek leacutetrehozaacutesaacutet a legjobban tudjaacutek taacutemogatni (inteacutezmeacutenyek szervezetek paacutelyaacutezatok oumlsztoumlndiacutejak ndash tervezeacutes iraacutenyiacutetaacutes szervezeacutes ndash kiadoacutek szerkesztőseacutegek lektoraacutelaacutes stb)

bdquoArdquo TUDOMAacuteNNYAL FOGLALKOZOacute DISZCIPLIacuteNAacuteK

Tudomaacutenytoumlrteacutenet ndash a tudomaacutenyok keletkezeacuteseacutevel leacutetrejoumltteacutevel az oacutekortoacutel napjainkig tartoacute fejlődeacuteseacutevel foglalkozik

Tudomaacutenypolitika ndash a tudomaacuteny finansziacuterozaacutesaacutet a tudomaacutenyos kutataacutesok eacutes azok aacuteltal leacutetrehozott technoloacutegiaacutek szabaacutelyozaacutesaacutet foglalja magaacuteban

Tudomaacutenymetria ndash a tudomaacuteny haladaacutesaacutenak statisztikai moacutedszerekkel toumlrteacutenő folyamatos vizsgaacutelata

Tudomaacutenyfilozoacutefia ndash a filozoacutefia azon aacutega amely a tudomaacuteny filozoacutefiai keacuterdeacuteseit vizsgaacutelja pl

a tudomaacutenyos megismereacutes lehetőseacutegeit

moacutedszereit

a tudomaacutenyos igazsaacutegok eacutes koumlvetkezteteacutesek eacuterveacutenyesseacutegeacutenek okait

Olyan filozoacutefiai vizsgaacuteloacutedaacutesok melyek a tudomaacuteny moacutedszereacutevel koumlzeliacutetenek a filozoacutefiai keacuterdeacutesekhez pl

milyen moacutedszerek alkalmasak a tudomaacuteny aacutelliacutetaacutesainak igazolaacutesaacutera mi teszi a vizsgaacuteloacutedaacutest tudomaacutenyossaacute

mi egy tudomaacutenyos elmeacutelet melyek a tudomaacutenyos fogalmak karakterisztikus tulajdonsaacutegai

miben aacutell a tudomaacutenyos fejlődeacutes

bdquoArdquo TUDOMAacuteNY FEJLŐDEacuteSE ndash

A PARADIGMAVAacuteLTAacuteSOK FOLYAMATA

Michelangelo Buonarroti (1475-1564) Aacutedaacutem teremteacutese Sixtus-kaacutepolna Vatikaacuten

URL httpwwwirodalmiradiohufemismichelangelo03festmeny04festmenyhtm

bdquoArdquo TUDOMAacuteNY EacuteS A TUDOMAacuteNYOK

A tudomaacuteny az emberi tudaacutes szisztematikus igazolt ismeretekre eacutepuumllő rendszere

Kettős jelenteacutesben hasznaacuteljuk

igazolt ismeretek rendszere ndash bdquoardquo tudomaacuteny mint taacutersadalmi gazdasaacutegi szellemi stb

eacutepiacutetmeacuteny alrendszer oumlnaacutelloacutean is vizsgaacutelhatoacute (laacutesd tudomaacutenyfilozoacutefia tudomaacutenymetria

stb)

jelenti a tudomaacutenyok valamelyikeacutet is egy oumlnaacutelloacute tudomaacutenyt

bdquoardquo tudomaacuteny tudomaacutenyaacutegakra uacuten diszcipliacutenaacutekra oszlik

a diszcipliacutenaacutek teacutemaacutekra hellip

bdquoMinden tudomaacuteny ugyanannak a toumlrzsnek az aacutegardquo ndash F Bacon

A mai felfogaacutes szerint az egyes tudomaacutenyokat taacutergyteruumlleteik szerint (mit kutatnak ndash pl az

eacutelő termeacuteszetet) eacutes moacutedszereik (pl empirikus) szerint kuumlloumlniacutetik el egymaacutestoacutel

A TUDOMAacuteNY JELLEMZŐI

a megalapozaacutesra valoacute iraacutenyultsaacuteg azaz a tudaacutesnak (episzteacutemeacute) eacutes a puszta veacutelekedeacutesnek (doxa) a megkuumlloumlnboumlzteteacutese

valoacutes taacutergya van ndash termeacuteszet taacutersadalom gondolkodaacutes

az ismeretek megszerzeacuteseacutere eacutes igazolaacutesaacutera moacutedszereket alakiacutet ki ndash azaz a teacutenyek tapasztalati igazolhatoacutesaacutega vagy caacutefolhatoacutesaacutega illetve ennek interszubjektiacutev elismereacutese a tudoacuteskoumlzoumlsseacuteg reacuteszeacuteről (kritikai alapaacutellaacutes)

a racionaacutelis eacuterveleacutes

igaz megaacutellapiacutetaacutesai segiacutetseacutegeacutevel előrejelzeacutesek adhatoacutek

toumlrteacutenetileg vaacuteltozik

emberi koumlzoumlsseacutegek tudataacuteban eacutel (kollektivitaacutes)

A TUDOMAacuteNY VIZSGAacuteLATA

A tudomaacuteny mint komplex rendszer megismereacuteseacutekor a koumlvetkező fő oldalait vizsgaacuteljuk

1 mint teveacutekenyseacutegi rendszert ndash a tudomaacuteny dinamikus oldalaacutet amelyben

a) meghataacuterozoacutei oumlsztoumlnzői egyreacuteszt kuumllső (taacutersadalmi gazdasaacutegi stb) maacutesreacuteszt belső (a tudomaacuteny oumlntoumlrveacutenyeiből koumlvetkező) szuumlkseacutegletek eacutes lehetőseacutegek

b) ceacuteljai feladatai a megismereacutes az alkalmazaacutes fejleszteacutes előrelaacutetaacutes tervezhetőseacuteg

2 mint eredmeacutenyrendszert ndash a tudomaacuteny viszonylag statikus oldalaacutet amelynek alkotoacuteelemei

a) az elmeacuteleti eacutes taacutergyiasult ismeretek rendszere

b) a kutataacutesi moacutedszerek eszkoumlzoumlk eacutes eljaacuteraacutesok rendszere

3 a teveacutekenyseacuteget veacutegző illetve eredmeacutenyeket leacutetrehozoacute embereket csoportjaikat koumlzoumlsseacutegeiket ezen beluumll is

a) azokat a csoportkoumlzi viszonyokat amelyek a tudomaacutenyok fejlődeacuteseacutenek adott szakaszaacuteban a legeredmeacutenyesebbek a tudomaacutenyos eredmeacutenyek leacutetrehozaacutesa szempontjaacuteboacutel s a legjellemzőbbek

b) a kutataacutes inteacutezmeacutenyi oldalaacutet amely a tudomaacuteny fejlődeacuteseacutenek adott fokaacuten a tudomaacutenyos eredmeacutenyek leacutetrehozaacutesaacutet a legjobban tudjaacutek taacutemogatni (inteacutezmeacutenyek szervezetek paacutelyaacutezatok oumlsztoumlndiacutejak ndash tervezeacutes iraacutenyiacutetaacutes szervezeacutes ndash kiadoacutek szerkesztőseacutegek lektoraacutelaacutes stb)

bdquoArdquo TUDOMAacuteNNYAL FOGLALKOZOacute DISZCIPLIacuteNAacuteK

Tudomaacutenytoumlrteacutenet ndash a tudomaacutenyok keletkezeacuteseacutevel leacutetrejoumltteacutevel az oacutekortoacutel napjainkig tartoacute fejlődeacuteseacutevel foglalkozik

Tudomaacutenypolitika ndash a tudomaacuteny finansziacuterozaacutesaacutet a tudomaacutenyos kutataacutesok eacutes azok aacuteltal leacutetrehozott technoloacutegiaacutek szabaacutelyozaacutesaacutet foglalja magaacuteban

Tudomaacutenymetria ndash a tudomaacuteny haladaacutesaacutenak statisztikai moacutedszerekkel toumlrteacutenő folyamatos vizsgaacutelata

Tudomaacutenyfilozoacutefia ndash a filozoacutefia azon aacutega amely a tudomaacuteny filozoacutefiai keacuterdeacuteseit vizsgaacutelja pl

a tudomaacutenyos megismereacutes lehetőseacutegeit

moacutedszereit

a tudomaacutenyos igazsaacutegok eacutes koumlvetkezteteacutesek eacuterveacutenyesseacutegeacutenek okait

Olyan filozoacutefiai vizsgaacuteloacutedaacutesok melyek a tudomaacuteny moacutedszereacutevel koumlzeliacutetenek a filozoacutefiai keacuterdeacutesekhez pl

milyen moacutedszerek alkalmasak a tudomaacuteny aacutelliacutetaacutesainak igazolaacutesaacutera mi teszi a vizsgaacuteloacutedaacutest tudomaacutenyossaacute

mi egy tudomaacutenyos elmeacutelet melyek a tudomaacutenyos fogalmak karakterisztikus tulajdonsaacutegai

miben aacutell a tudomaacutenyos fejlődeacutes

bdquoArdquo TUDOMAacuteNY FEJLŐDEacuteSE ndash

A PARADIGMAVAacuteLTAacuteSOK FOLYAMATA

Michelangelo Buonarroti (1475-1564) Aacutedaacutem teremteacutese Sixtus-kaacutepolna Vatikaacuten

URL httpwwwirodalmiradiohufemismichelangelo03festmeny04festmenyhtm

A TUDOMAacuteNY JELLEMZŐI

a megalapozaacutesra valoacute iraacutenyultsaacuteg azaz a tudaacutesnak (episzteacutemeacute) eacutes a puszta veacutelekedeacutesnek (doxa) a megkuumlloumlnboumlzteteacutese

valoacutes taacutergya van ndash termeacuteszet taacutersadalom gondolkodaacutes

az ismeretek megszerzeacuteseacutere eacutes igazolaacutesaacutera moacutedszereket alakiacutet ki ndash azaz a teacutenyek tapasztalati igazolhatoacutesaacutega vagy caacutefolhatoacutesaacutega illetve ennek interszubjektiacutev elismereacutese a tudoacuteskoumlzoumlsseacuteg reacuteszeacuteről (kritikai alapaacutellaacutes)

a racionaacutelis eacuterveleacutes

igaz megaacutellapiacutetaacutesai segiacutetseacutegeacutevel előrejelzeacutesek adhatoacutek

toumlrteacutenetileg vaacuteltozik

emberi koumlzoumlsseacutegek tudataacuteban eacutel (kollektivitaacutes)

A TUDOMAacuteNY VIZSGAacuteLATA

A tudomaacuteny mint komplex rendszer megismereacuteseacutekor a koumlvetkező fő oldalait vizsgaacuteljuk

1 mint teveacutekenyseacutegi rendszert ndash a tudomaacuteny dinamikus oldalaacutet amelyben

a) meghataacuterozoacutei oumlsztoumlnzői egyreacuteszt kuumllső (taacutersadalmi gazdasaacutegi stb) maacutesreacuteszt belső (a tudomaacuteny oumlntoumlrveacutenyeiből koumlvetkező) szuumlkseacutegletek eacutes lehetőseacutegek

b) ceacuteljai feladatai a megismereacutes az alkalmazaacutes fejleszteacutes előrelaacutetaacutes tervezhetőseacuteg

2 mint eredmeacutenyrendszert ndash a tudomaacuteny viszonylag statikus oldalaacutet amelynek alkotoacuteelemei

a) az elmeacuteleti eacutes taacutergyiasult ismeretek rendszere

b) a kutataacutesi moacutedszerek eszkoumlzoumlk eacutes eljaacuteraacutesok rendszere

3 a teveacutekenyseacuteget veacutegző illetve eredmeacutenyeket leacutetrehozoacute embereket csoportjaikat koumlzoumlsseacutegeiket ezen beluumll is

a) azokat a csoportkoumlzi viszonyokat amelyek a tudomaacutenyok fejlődeacuteseacutenek adott szakaszaacuteban a legeredmeacutenyesebbek a tudomaacutenyos eredmeacutenyek leacutetrehozaacutesa szempontjaacuteboacutel s a legjellemzőbbek

b) a kutataacutes inteacutezmeacutenyi oldalaacutet amely a tudomaacuteny fejlődeacuteseacutenek adott fokaacuten a tudomaacutenyos eredmeacutenyek leacutetrehozaacutesaacutet a legjobban tudjaacutek taacutemogatni (inteacutezmeacutenyek szervezetek paacutelyaacutezatok oumlsztoumlndiacutejak ndash tervezeacutes iraacutenyiacutetaacutes szervezeacutes ndash kiadoacutek szerkesztőseacutegek lektoraacutelaacutes stb)

bdquoArdquo TUDOMAacuteNNYAL FOGLALKOZOacute DISZCIPLIacuteNAacuteK

Tudomaacutenytoumlrteacutenet ndash a tudomaacutenyok keletkezeacuteseacutevel leacutetrejoumltteacutevel az oacutekortoacutel napjainkig tartoacute fejlődeacuteseacutevel foglalkozik

Tudomaacutenypolitika ndash a tudomaacuteny finansziacuterozaacutesaacutet a tudomaacutenyos kutataacutesok eacutes azok aacuteltal leacutetrehozott technoloacutegiaacutek szabaacutelyozaacutesaacutet foglalja magaacuteban

Tudomaacutenymetria ndash a tudomaacuteny haladaacutesaacutenak statisztikai moacutedszerekkel toumlrteacutenő folyamatos vizsgaacutelata

Tudomaacutenyfilozoacutefia ndash a filozoacutefia azon aacutega amely a tudomaacuteny filozoacutefiai keacuterdeacuteseit vizsgaacutelja pl

a tudomaacutenyos megismereacutes lehetőseacutegeit

moacutedszereit

a tudomaacutenyos igazsaacutegok eacutes koumlvetkezteteacutesek eacuterveacutenyesseacutegeacutenek okait

Olyan filozoacutefiai vizsgaacuteloacutedaacutesok melyek a tudomaacuteny moacutedszereacutevel koumlzeliacutetenek a filozoacutefiai keacuterdeacutesekhez pl

milyen moacutedszerek alkalmasak a tudomaacuteny aacutelliacutetaacutesainak igazolaacutesaacutera mi teszi a vizsgaacuteloacutedaacutest tudomaacutenyossaacute

mi egy tudomaacutenyos elmeacutelet melyek a tudomaacutenyos fogalmak karakterisztikus tulajdonsaacutegai

miben aacutell a tudomaacutenyos fejlődeacutes

bdquoArdquo TUDOMAacuteNY FEJLŐDEacuteSE ndash

A PARADIGMAVAacuteLTAacuteSOK FOLYAMATA

Michelangelo Buonarroti (1475-1564) Aacutedaacutem teremteacutese Sixtus-kaacutepolna Vatikaacuten

URL httpwwwirodalmiradiohufemismichelangelo03festmeny04festmenyhtm

A TUDOMAacuteNY VIZSGAacuteLATA

A tudomaacuteny mint komplex rendszer megismereacuteseacutekor a koumlvetkező fő oldalait vizsgaacuteljuk

1 mint teveacutekenyseacutegi rendszert ndash a tudomaacuteny dinamikus oldalaacutet amelyben

a) meghataacuterozoacutei oumlsztoumlnzői egyreacuteszt kuumllső (taacutersadalmi gazdasaacutegi stb) maacutesreacuteszt belső (a tudomaacuteny oumlntoumlrveacutenyeiből koumlvetkező) szuumlkseacutegletek eacutes lehetőseacutegek

b) ceacuteljai feladatai a megismereacutes az alkalmazaacutes fejleszteacutes előrelaacutetaacutes tervezhetőseacuteg

2 mint eredmeacutenyrendszert ndash a tudomaacuteny viszonylag statikus oldalaacutet amelynek alkotoacuteelemei

a) az elmeacuteleti eacutes taacutergyiasult ismeretek rendszere

b) a kutataacutesi moacutedszerek eszkoumlzoumlk eacutes eljaacuteraacutesok rendszere

3 a teveacutekenyseacuteget veacutegző illetve eredmeacutenyeket leacutetrehozoacute embereket csoportjaikat koumlzoumlsseacutegeiket ezen beluumll is

a) azokat a csoportkoumlzi viszonyokat amelyek a tudomaacutenyok fejlődeacuteseacutenek adott szakaszaacuteban a legeredmeacutenyesebbek a tudomaacutenyos eredmeacutenyek leacutetrehozaacutesa szempontjaacuteboacutel s a legjellemzőbbek

b) a kutataacutes inteacutezmeacutenyi oldalaacutet amely a tudomaacuteny fejlődeacuteseacutenek adott fokaacuten a tudomaacutenyos eredmeacutenyek leacutetrehozaacutesaacutet a legjobban tudjaacutek taacutemogatni (inteacutezmeacutenyek szervezetek paacutelyaacutezatok oumlsztoumlndiacutejak ndash tervezeacutes iraacutenyiacutetaacutes szervezeacutes ndash kiadoacutek szerkesztőseacutegek lektoraacutelaacutes stb)

bdquoArdquo TUDOMAacuteNNYAL FOGLALKOZOacute DISZCIPLIacuteNAacuteK

Tudomaacutenytoumlrteacutenet ndash a tudomaacutenyok keletkezeacuteseacutevel leacutetrejoumltteacutevel az oacutekortoacutel napjainkig tartoacute fejlődeacuteseacutevel foglalkozik

Tudomaacutenypolitika ndash a tudomaacuteny finansziacuterozaacutesaacutet a tudomaacutenyos kutataacutesok eacutes azok aacuteltal leacutetrehozott technoloacutegiaacutek szabaacutelyozaacutesaacutet foglalja magaacuteban

Tudomaacutenymetria ndash a tudomaacuteny haladaacutesaacutenak statisztikai moacutedszerekkel toumlrteacutenő folyamatos vizsgaacutelata

Tudomaacutenyfilozoacutefia ndash a filozoacutefia azon aacutega amely a tudomaacuteny filozoacutefiai keacuterdeacuteseit vizsgaacutelja pl

a tudomaacutenyos megismereacutes lehetőseacutegeit

moacutedszereit

a tudomaacutenyos igazsaacutegok eacutes koumlvetkezteteacutesek eacuterveacutenyesseacutegeacutenek okait

Olyan filozoacutefiai vizsgaacuteloacutedaacutesok melyek a tudomaacuteny moacutedszereacutevel koumlzeliacutetenek a filozoacutefiai keacuterdeacutesekhez pl

milyen moacutedszerek alkalmasak a tudomaacuteny aacutelliacutetaacutesainak igazolaacutesaacutera mi teszi a vizsgaacuteloacutedaacutest tudomaacutenyossaacute

mi egy tudomaacutenyos elmeacutelet melyek a tudomaacutenyos fogalmak karakterisztikus tulajdonsaacutegai

miben aacutell a tudomaacutenyos fejlődeacutes

bdquoArdquo TUDOMAacuteNY FEJLŐDEacuteSE ndash

A PARADIGMAVAacuteLTAacuteSOK FOLYAMATA

Michelangelo Buonarroti (1475-1564) Aacutedaacutem teremteacutese Sixtus-kaacutepolna Vatikaacuten

URL httpwwwirodalmiradiohufemismichelangelo03festmeny04festmenyhtm

bdquoArdquo TUDOMAacuteNNYAL FOGLALKOZOacute DISZCIPLIacuteNAacuteK

Tudomaacutenytoumlrteacutenet ndash a tudomaacutenyok keletkezeacuteseacutevel leacutetrejoumltteacutevel az oacutekortoacutel napjainkig tartoacute fejlődeacuteseacutevel foglalkozik

Tudomaacutenypolitika ndash a tudomaacuteny finansziacuterozaacutesaacutet a tudomaacutenyos kutataacutesok eacutes azok aacuteltal leacutetrehozott technoloacutegiaacutek szabaacutelyozaacutesaacutet foglalja magaacuteban

Tudomaacutenymetria ndash a tudomaacuteny haladaacutesaacutenak statisztikai moacutedszerekkel toumlrteacutenő folyamatos vizsgaacutelata

Tudomaacutenyfilozoacutefia ndash a filozoacutefia azon aacutega amely a tudomaacuteny filozoacutefiai keacuterdeacuteseit vizsgaacutelja pl

a tudomaacutenyos megismereacutes lehetőseacutegeit

moacutedszereit

a tudomaacutenyos igazsaacutegok eacutes koumlvetkezteteacutesek eacuterveacutenyesseacutegeacutenek okait

Olyan filozoacutefiai vizsgaacuteloacutedaacutesok melyek a tudomaacuteny moacutedszereacutevel koumlzeliacutetenek a filozoacutefiai keacuterdeacutesekhez pl

milyen moacutedszerek alkalmasak a tudomaacuteny aacutelliacutetaacutesainak igazolaacutesaacutera mi teszi a vizsgaacuteloacutedaacutest tudomaacutenyossaacute

mi egy tudomaacutenyos elmeacutelet melyek a tudomaacutenyos fogalmak karakterisztikus tulajdonsaacutegai

miben aacutell a tudomaacutenyos fejlődeacutes

bdquoArdquo TUDOMAacuteNY FEJLŐDEacuteSE ndash

A PARADIGMAVAacuteLTAacuteSOK FOLYAMATA

Michelangelo Buonarroti (1475-1564) Aacutedaacutem teremteacutese Sixtus-kaacutepolna Vatikaacuten

URL httpwwwirodalmiradiohufemismichelangelo03festmeny04festmenyhtm

bdquoArdquo TUDOMAacuteNY FEJLŐDEacuteSE ndash

A PARADIGMAVAacuteLTAacuteSOK FOLYAMATA

Michelangelo Buonarroti (1475-1564) Aacutedaacutem teremteacutese Sixtus-kaacutepolna Vatikaacuten

URL httpwwwirodalmiradiohufemismichelangelo03festmeny04festmenyhtm

PARADIGMA = KORSZELLEM

Thomas Kuhn (1922-1996) bdquoA tudomaacutenyos forradalmak szerkezeterdquo ciacutemen 1962-ben megjelent műve forradalmat jelentett a tudomaacutenyfilozoacutefiaacuteban tudomaacutenyfejlődeacutes-felfogaacutesa hataacutessal volt a tudomaacutenytoumlrteacutenet-iacuteraacutesra az egyes tudomaacutenyok oumlnazonossaacutegaacutenak megaacutellapiacutetaacutesaacutera

Jelenteacutese olyan aacuteltalaacutenosan elismert tudomaacutenyos eredmeacuteny tudomaacutenyos gondolkodaacutes veacutelekedeacutes eacuterteacutek szemleacuteletmoacuted eacutes moacutedszer amely egy adott időszakban a tudomaacutenyos kutatoacutek koumlzoumlsseacutege aacuteltal elfogadott eacutes probleacutemaacuteik probleacutemamegoldaacutesaik modelljekeacutent szolgaacutel

Jellemzői

a muacuteltra eacutepuumll

kutataacutesi eszkoumlz az adott tudomaacutenyteruumllet koumlzoumls nyelve laacutetaacutesmoacutedja szabaacutelyrendszere

kereteacuteben eldoumlnthető hogy egy probleacutema mikor van megoldva

sok keacuterdeacutesre ad megoldaacutest de kellő mennyiseacutegű nyitott probleacutemaacutet is hagy

vezeacuterli a tovaacutebbi lehetseacuteges kutataacutesi iraacutenyokat

Peacutelda a vilaacutegegyetemre vonatkozoacute paradigmaacutek vaacuteltozaacutesaacutera

az antik geocentrikus felfogaacutes

a newtoni paradigma

az einsteini paradigma

A tudomaacuteny fejlődeacutese soraacuten a paradigma is vaacuteltozik

A PARADIGMAVAacuteLTAacuteS

FOLYAMATAacuteNAK SZAKASZAI 1-2 1 Anomaacutelia amikor egy probleacutemaacutera a megszokott moacutedszerekkel eacutes fogalmakkal nem

talaacutelhatoacute megoldaacutes a kutatoacutek nem a vaacutert eredmeacutenyt kapjaacutek a proacutebaacutelkozaacutesok sikertelenek bizonytalansaacuteg uralkodik s a paradigma vaacutelsaacutegba keruumll

2 A rendkiacutevuumlli kutataacutesok szakasza ndash uacutettoumlrő korszak

a koraacutebbi konzervativizmust radikalizmus vaacuteltja foumll megszűnik a tradiacutecioacute eacutes a tekinteacutelyek elismereacutese

a kutataacutesnak nincs egyseacuteges orientaacutecioacuteja a kutataacutesok individuaacutelissaacute vaacutelnak a kutatoacutek sajaacutet invencioacutejuk szerint vaacutelasztanak megoldhatoacutenak laacutetszoacute probleacutemaacutet s dolgoznak ki egyeacuteni eljaacuteraacutesokat

a kutatoacutek nem kooperaacutelnak hanem rivalizaacutelnak

a legalapvetőbbnek szaacutemiacutetoacute dogmaacutek is keacutetseacutegbe vonhatoacutek metafizikai keacuterdeacutesekről lehet vitaacutezni gyoumlkeresen uacutej moacutedszerek vezethetők be

az anomaacuteliaacutek megoldaacutesa az egyes tudoacutesok kreativitaacutesaacutetoacutel fuumlgg eacutes maacutesfeacutele talaacuteleacutekonysaacutegot igeacutenyel

sokasodnak az elmeacuteletek a paradigma-jeloumlltek

elfogadtataacutesuk bizonyiacutetaacutes helyett mellett meggyőzeacutessel azaz logikai eacutes retorikai eszkoumlzoumlkkel toumlrteacutenik ndash konferenciaacutek szerepe

ha a meggyőzeacutes sikeres a tudoacuteskoumlzoumlsseacuteg maacutes tagjai is elfogadjaacutek az uacutej szemleacuteletmoacutedot kialakul a csoport szellemi koheacutezioacuteja

A PARADIGMAVAacuteLTAacuteS

FOLYAMATAacuteNAK SZAKASZAI 3-4 3 Az uralkodoacute paradigma levaacuteltaacutesa ndash bdquotudomaacutenyos forradalomrdquo ndash kidolgozaacutes elterjedeacutes

egy zűrzavaros aacutetmeneti perioacutedus utaacuten a reacutegi paradigmaacutet uacutej vaacuteltja fel

az uacutej paradigma mindig izgalmasabb megeacuteri lecsereacutelni a reacutegit (vele a tudoacutesokat is)

megszuumlnteti a bdquobarokkosodaacutestrdquo (amikor mindent csak diacutesziacutetenek bdquoragozgatnakrdquo)

az uacutej paradigma kialakiacutetaacutesaacutehoz nagyban hozzaacutejaacuterul az ifjuacute nemzedeacutek

az bdquooumlregekrdquo ellenaacutellnak hasznos kritikaacutekkal illetik az uacutej paradigmaacutet

folyoacuteiratok rovataiban jelennek meg iacuteraacutesok az uacutej diszcipliacutena koumlreacuteből

a teacutema megjelenik a mesterszintű doktori programokban

a paradigmavaacuteltaacutes akkor fejeződik be amikor maacuter a tankoumlnyveket is aacutetiacuterjaacutek

4 a tudomaacuteny normaacutel aacutellapota ndash konszolidaacutecioacute = amikor egy tudoacuteskoumlzoumlsseacutegben elfogadottaacute vaacutelik egy paradigma = a diszcipliacutena legaacutelis eacutes dotaacutelt megvaloacutesulaacutesi formaacuteja

a megleacutevő tudaacutes kiterjeszteacutese uacutej teruumlletekre

a paradigma teszteleacuteseacutere alkalmas teacutenyek gyűjteacutese

az elmeacutelet kiigaziacutetaacutesa pontosiacutetaacutesa

aacutellami kutataacutesi oumlsztoumlndiacutejak valamint az alapiacutetvaacutenyok eacutes szponzoraacutelt kutataacutesok indulnak

egeacutesz folyoacuteiratok szerveződnek az uacutej diszcipliacutena koumlreacute

monograacutefiaacutek jelennek meg

nemzetkoumlzi szervezetek alakulnak

A bdquonormaacutel tudomaacutenyrdquo valamint az anomaacutelia stabilizaacuteloacute szerepet jaacutetszik a tudomaacutenyban

A TUDOMAacuteNYOK RENDSZEREZEacuteSE

3D Virtuaacutelis Szoba

URL

httpwwwsghucikk

ek89584konnyebb_l

esz_a_tudosok_virtual

is_egyuttmukodese

A PARADIGMAVAacuteLTAacuteS

FOLYAMATAacuteNAK SZAKASZAI 1-2 1 Anomaacutelia amikor egy probleacutemaacutera a megszokott moacutedszerekkel eacutes fogalmakkal nem

talaacutelhatoacute megoldaacutes a kutatoacutek nem a vaacutert eredmeacutenyt kapjaacutek a proacutebaacutelkozaacutesok sikertelenek bizonytalansaacuteg uralkodik s a paradigma vaacutelsaacutegba keruumll

2 A rendkiacutevuumlli kutataacutesok szakasza ndash uacutettoumlrő korszak

a koraacutebbi konzervativizmust radikalizmus vaacuteltja foumll megszűnik a tradiacutecioacute eacutes a tekinteacutelyek elismereacutese

a kutataacutesnak nincs egyseacuteges orientaacutecioacuteja a kutataacutesok individuaacutelissaacute vaacutelnak a kutatoacutek sajaacutet invencioacutejuk szerint vaacutelasztanak megoldhatoacutenak laacutetszoacute probleacutemaacutet s dolgoznak ki egyeacuteni eljaacuteraacutesokat

a kutatoacutek nem kooperaacutelnak hanem rivalizaacutelnak

a legalapvetőbbnek szaacutemiacutetoacute dogmaacutek is keacutetseacutegbe vonhatoacutek metafizikai keacuterdeacutesekről lehet vitaacutezni gyoumlkeresen uacutej moacutedszerek vezethetők be

az anomaacuteliaacutek megoldaacutesa az egyes tudoacutesok kreativitaacutesaacutetoacutel fuumlgg eacutes maacutesfeacutele talaacuteleacutekonysaacutegot igeacutenyel

sokasodnak az elmeacuteletek a paradigma-jeloumlltek

elfogadtataacutesuk bizonyiacutetaacutes helyett mellett meggyőzeacutessel azaz logikai eacutes retorikai eszkoumlzoumlkkel toumlrteacutenik ndash konferenciaacutek szerepe

ha a meggyőzeacutes sikeres a tudoacuteskoumlzoumlsseacuteg maacutes tagjai is elfogadjaacutek az uacutej szemleacuteletmoacutedot kialakul a csoport szellemi koheacutezioacuteja

A PARADIGMAVAacuteLTAacuteS

FOLYAMATAacuteNAK SZAKASZAI 3-4 3 Az uralkodoacute paradigma levaacuteltaacutesa ndash bdquotudomaacutenyos forradalomrdquo ndash kidolgozaacutes elterjedeacutes

egy zűrzavaros aacutetmeneti perioacutedus utaacuten a reacutegi paradigmaacutet uacutej vaacuteltja fel

az uacutej paradigma mindig izgalmasabb megeacuteri lecsereacutelni a reacutegit (vele a tudoacutesokat is)

megszuumlnteti a bdquobarokkosodaacutestrdquo (amikor mindent csak diacutesziacutetenek bdquoragozgatnakrdquo)

az uacutej paradigma kialakiacutetaacutesaacutehoz nagyban hozzaacutejaacuterul az ifjuacute nemzedeacutek

az bdquooumlregekrdquo ellenaacutellnak hasznos kritikaacutekkal illetik az uacutej paradigmaacutet

folyoacuteiratok rovataiban jelennek meg iacuteraacutesok az uacutej diszcipliacutena koumlreacuteből

a teacutema megjelenik a mesterszintű doktori programokban

a paradigmavaacuteltaacutes akkor fejeződik be amikor maacuter a tankoumlnyveket is aacutetiacuterjaacutek

4 a tudomaacuteny normaacutel aacutellapota ndash konszolidaacutecioacute = amikor egy tudoacuteskoumlzoumlsseacutegben elfogadottaacute vaacutelik egy paradigma = a diszcipliacutena legaacutelis eacutes dotaacutelt megvaloacutesulaacutesi formaacuteja

a megleacutevő tudaacutes kiterjeszteacutese uacutej teruumlletekre

a paradigma teszteleacuteseacutere alkalmas teacutenyek gyűjteacutese

az elmeacutelet kiigaziacutetaacutesa pontosiacutetaacutesa

aacutellami kutataacutesi oumlsztoumlndiacutejak valamint az alapiacutetvaacutenyok eacutes szponzoraacutelt kutataacutesok indulnak

egeacutesz folyoacuteiratok szerveződnek az uacutej diszcipliacutena koumlreacute

monograacutefiaacutek jelennek meg

nemzetkoumlzi szervezetek alakulnak

A bdquonormaacutel tudomaacutenyrdquo valamint az anomaacutelia stabilizaacuteloacute szerepet jaacutetszik a tudomaacutenyban

A TUDOMAacuteNYOK RENDSZEREZEacuteSE

3D Virtuaacutelis Szoba

URL

httpwwwsghucikk

ek89584konnyebb_l

esz_a_tudosok_virtual

is_egyuttmukodese

A PARADIGMAVAacuteLTAacuteS

FOLYAMATAacuteNAK SZAKASZAI 3-4 3 Az uralkodoacute paradigma levaacuteltaacutesa ndash bdquotudomaacutenyos forradalomrdquo ndash kidolgozaacutes elterjedeacutes

egy zűrzavaros aacutetmeneti perioacutedus utaacuten a reacutegi paradigmaacutet uacutej vaacuteltja fel

az uacutej paradigma mindig izgalmasabb megeacuteri lecsereacutelni a reacutegit (vele a tudoacutesokat is)

megszuumlnteti a bdquobarokkosodaacutestrdquo (amikor mindent csak diacutesziacutetenek bdquoragozgatnakrdquo)

az uacutej paradigma kialakiacutetaacutesaacutehoz nagyban hozzaacutejaacuterul az ifjuacute nemzedeacutek

az bdquooumlregekrdquo ellenaacutellnak hasznos kritikaacutekkal illetik az uacutej paradigmaacutet

folyoacuteiratok rovataiban jelennek meg iacuteraacutesok az uacutej diszcipliacutena koumlreacuteből

a teacutema megjelenik a mesterszintű doktori programokban

a paradigmavaacuteltaacutes akkor fejeződik be amikor maacuter a tankoumlnyveket is aacutetiacuterjaacutek

4 a tudomaacuteny normaacutel aacutellapota ndash konszolidaacutecioacute = amikor egy tudoacuteskoumlzoumlsseacutegben elfogadottaacute vaacutelik egy paradigma = a diszcipliacutena legaacutelis eacutes dotaacutelt megvaloacutesulaacutesi formaacuteja

a megleacutevő tudaacutes kiterjeszteacutese uacutej teruumlletekre

a paradigma teszteleacuteseacutere alkalmas teacutenyek gyűjteacutese

az elmeacutelet kiigaziacutetaacutesa pontosiacutetaacutesa

aacutellami kutataacutesi oumlsztoumlndiacutejak valamint az alapiacutetvaacutenyok eacutes szponzoraacutelt kutataacutesok indulnak

egeacutesz folyoacuteiratok szerveződnek az uacutej diszcipliacutena koumlreacute

monograacutefiaacutek jelennek meg

nemzetkoumlzi szervezetek alakulnak

A bdquonormaacutel tudomaacutenyrdquo valamint az anomaacutelia stabilizaacuteloacute szerepet jaacutetszik a tudomaacutenyban

A TUDOMAacuteNYOK RENDSZEREZEacuteSE

3D Virtuaacutelis Szoba

URL

httpwwwsghucikk

ek89584konnyebb_l

esz_a_tudosok_virtual

is_egyuttmukodese

A TUDOMAacuteNYOK RENDSZEREZEacuteSE

3D Virtuaacutelis Szoba

URL

httpwwwsghucikk

ek89584konnyebb_l

esz_a_tudosok_virtual

is_egyuttmukodese

A TUDOMAacuteNY MINT bdquoRENDSZERrdquo EacuteS TOumlRTEacuteNETISEacuteGE

A tudomaacutenyok rendszerezeacutese a filozoacutefiai (logikai) felosztaacutes eljaacuteraacutesaacuten nyugszik

Rendszerreacute formaacutelni rendbe foglalni a tudomaacutenyt ez inkaacutebb csak eszmei koumlvetelmeacuteny

Toumlrteacutenetiseacutege azt jelenti hogy az egyik korszak elmeacuteletei a koumlvetkező korszakban tartalmukban gazdagodnak moacutedosulnak vaacuteltozik helye eacutes hataacutesa a tudomaacutenyok egeacuteszeacuteben

TUDOMAacuteNYOK BELSŐ RENDSZERE

LOGIKAI RENDSZEREZEacuteS

SZUumlSZTEacuteMA (goumlroumlg) = RENDSZER REacuteSZEK EGYUumlTTESE

FELOSZTAacuteS = valamely GENUST (=sbquonemrsquo aacutetfogoacute fogalmat) egy FELOSZTAacuteSI SZEMPONT (alap) SZERINT SPECIESEKRE (=fajfogalmakra) OSZTUNK uacutegy hogy a felosztaacutes heacutezag- eacutes aacutetfedeacutes-mentes legyen

A felosztaacutes toumlbb fokozata hierarchiaacutet eredmeacutenyez A felosztaacutesi alap ugyanazon a hierarchiaszinten nem csereacutelhető

A genus ndash species kapcsolat = foumlleacute ndashalaacuterendeleacutesi viszony

Egy fogalom alaacuterendeltje speciese a maacutesiknak ha teljes terjedelmeacutevel beletartozik

Keacutet fogalom akkor aacutell melleacuterendelő viszonyban ha ugyanannak a genusnak ugyanazon a felosztaacutesi alapon ugyanazon a hierarchia szinten alaacuterendeltjei

KUTATAacuteSMOacuteDSZERTANI MEGJEGYZEacuteSEK

Kutataacuteskor szakirodalom kereseacutesekor hasznaacutelja ki a tudomaacutenyrendszerek hierarchiaacutejaacuteban rejlő lehetőseacutegeket

Induljon ki az aacutetfogoacutebb nemfogalomboacutel ndash iacutegy keresett teacutemaacutejaacutenak tudomaacutenyos probleacutemaacutejaacutenak a tudomaacutenyaacuteg egeacuteszeacuteben struktuacuteraacutejaacuteban valoacute elhelyezkedeacuteseacutere is raacutelaacutethat szaacutemba veheti a kapcsoloacutedoacute hataacuterteruumlleteket is ndash ezek a melleacuterendelő viszonyban leacutevő teacutemaacutek fogalmak

Ha nem talaacutel relevaacutens irodalmat az adott szinten neacutezze meg a teacutemaacutejaacutet tartalmazoacute felső szinten leacutevő aacutetfogoacutebb nemfogalmat

Ha tuacutel sok relevaacutens irodalmat talaacutel teacutemaacutejaacuteban szűkiacutetse kereseacuteseacutet hasznaacutelja keresőkeacuterdeacutese megfogalmazaacutesaacuteban a fajfogalmakat

Ezt szolgaacuteljaacutek a koumlnyvtaacuteri adatbaacutezisokban a logikai operaacutetorok eacutes (and) vagy (or) de nem (not) Hasznaacutelja ezeket az EKF TPKM kataloacutegusaacuteban Az oumlsszetett kereseacutest vaacutelasztva szűkiacutetheti is kereseacuteseacutet időben gyűjtemeacutenyben nyelv eacutes dokumentumtiacutepus szerint httpwebpacektfhuWebPacCorvinaWebjsessionid=F4ADE8ACD8C33C222D738604B1B5F394action=advancedsearchpage

TUDOMAacuteNYOK BELSŐ RENDSZERE

LOGIKAI RENDSZEREZEacuteS

SZUumlSZTEacuteMA (goumlroumlg) = RENDSZER REacuteSZEK EGYUumlTTESE

FELOSZTAacuteS = valamely GENUST (=sbquonemrsquo aacutetfogoacute fogalmat) egy FELOSZTAacuteSI SZEMPONT (alap) SZERINT SPECIESEKRE (=fajfogalmakra) OSZTUNK uacutegy hogy a felosztaacutes heacutezag- eacutes aacutetfedeacutes-mentes legyen

A felosztaacutes toumlbb fokozata hierarchiaacutet eredmeacutenyez A felosztaacutesi alap ugyanazon a hierarchiaszinten nem csereacutelhető

A genus ndash species kapcsolat = foumlleacute ndashalaacuterendeleacutesi viszony

Egy fogalom alaacuterendeltje speciese a maacutesiknak ha teljes terjedelmeacutevel beletartozik

Keacutet fogalom akkor aacutell melleacuterendelő viszonyban ha ugyanannak a genusnak ugyanazon a felosztaacutesi alapon ugyanazon a hierarchia szinten alaacuterendeltjei

KUTATAacuteSMOacuteDSZERTANI MEGJEGYZEacuteSEK

Kutataacuteskor szakirodalom kereseacutesekor hasznaacutelja ki a tudomaacutenyrendszerek hierarchiaacutejaacuteban rejlő lehetőseacutegeket

Induljon ki az aacutetfogoacutebb nemfogalomboacutel ndash iacutegy keresett teacutemaacutejaacutenak tudomaacutenyos probleacutemaacutejaacutenak a tudomaacutenyaacuteg egeacuteszeacuteben struktuacuteraacutejaacuteban valoacute elhelyezkedeacuteseacutere is raacutelaacutethat szaacutemba veheti a kapcsoloacutedoacute hataacuterteruumlleteket is ndash ezek a melleacuterendelő viszonyban leacutevő teacutemaacutek fogalmak

Ha nem talaacutel relevaacutens irodalmat az adott szinten neacutezze meg a teacutemaacutejaacutet tartalmazoacute felső szinten leacutevő aacutetfogoacutebb nemfogalmat

Ha tuacutel sok relevaacutens irodalmat talaacutel teacutemaacutejaacuteban szűkiacutetse kereseacuteseacutet hasznaacutelja keresőkeacuterdeacutese megfogalmazaacutesaacuteban a fajfogalmakat

Ezt szolgaacuteljaacutek a koumlnyvtaacuteri adatbaacutezisokban a logikai operaacutetorok eacutes (and) vagy (or) de nem (not) Hasznaacutelja ezeket az EKF TPKM kataloacutegusaacuteban Az oumlsszetett kereseacutest vaacutelasztva szűkiacutetheti is kereseacuteseacutet időben gyűjtemeacutenyben nyelv eacutes dokumentumtiacutepus szerint httpwebpacektfhuWebPacCorvinaWebjsessionid=F4ADE8ACD8C33C222D738604B1B5F394action=advancedsearchpage

KUTATAacuteSMOacuteDSZERTANI MEGJEGYZEacuteSEK

Kutataacuteskor szakirodalom kereseacutesekor hasznaacutelja ki a tudomaacutenyrendszerek hierarchiaacutejaacuteban rejlő lehetőseacutegeket

Induljon ki az aacutetfogoacutebb nemfogalomboacutel ndash iacutegy keresett teacutemaacutejaacutenak tudomaacutenyos probleacutemaacutejaacutenak a tudomaacutenyaacuteg egeacuteszeacuteben struktuacuteraacutejaacuteban valoacute elhelyezkedeacuteseacutere is raacutelaacutethat szaacutemba veheti a kapcsoloacutedoacute hataacuterteruumlleteket is ndash ezek a melleacuterendelő viszonyban leacutevő teacutemaacutek fogalmak

Ha nem talaacutel relevaacutens irodalmat az adott szinten neacutezze meg a teacutemaacutejaacutet tartalmazoacute felső szinten leacutevő aacutetfogoacutebb nemfogalmat

Ha tuacutel sok relevaacutens irodalmat talaacutel teacutemaacutejaacuteban szűkiacutetse kereseacuteseacutet hasznaacutelja keresőkeacuterdeacutese megfogalmazaacutesaacuteban a fajfogalmakat

Ezt szolgaacuteljaacutek a koumlnyvtaacuteri adatbaacutezisokban a logikai operaacutetorok eacutes (and) vagy (or) de nem (not) Hasznaacutelja ezeket az EKF TPKM kataloacutegusaacuteban Az oumlsszetett kereseacutest vaacutelasztva szűkiacutetheti is kereseacuteseacutet időben gyűjtemeacutenyben nyelv eacutes dokumentumtiacutepus szerint httpwebpacektfhuWebPacCorvinaWebjsessionid=F4ADE8ACD8C33C222D738604B1B5F394action=advancedsearchpage

AZ EKF TITTEL PAacuteL KOumlNYVTAacuteR EacuteS MEacuteDIACENTRUM

KATALOacuteGUSAacuteNAK bdquoOumlSSZETETT KERESEacuteSrdquo OLDALA

A FILOZOacuteFIAI TUDOMAacuteNYRENDSZEREK

A tudomaacutenyrendszerek vizsgaacutelata egyidős az euroacutepai filozoacutefiai gondolkodaacutessal a kezdetekben annak vezető eszmeacuteje

Kuumlloumlnboumlznek egymaacutestoacutel

toumlrteacuteneti szempontboacutel hiszen az emberi tudaacutes tagoloacutedaacutesa (szaktudomaacutenyok kialakulaacutesa) a folyamatosan gyarapodoacute ismereteink miatt maacuteig tartoacute folyamat

maacutes-maacutes felosztaacutesi alapra eacutepuumllnek

alkotoacuteik kuumlloumlnboumlző reacuteszletezeacutesben bontjaacutek ki rendszeruumlket

Egyik sem osztja tovaacutebb a diszcipliacutenaacutek (tudomaacutenyaacutegak) szintjeacuteneacutel

FELOSZTAacuteSI SZEMPONTOK

A tudomaacutenyrendszerek az alkalmazott felosztaacutesi szempontok szerint 3 nagyobb csoportra

oszthatoacutek

eredet szaacutermazaacutes (tudomaacutenytoumlrteacuteneti megkoumlzeliacuteteacutes)

a tudomaacuteny taacutergya a megismerő ember tulajdonsaacutegai

a megfigyelő neacutezőpontja

EREDET ndash SZAacuteRMAZAacuteS SZERINTI FELOSZTAacuteS

Az oacutekori goumlroumlg gondolkodaacutesban eacuterveacutenyesuumllt

E szempont a mai napig a felosztaacutes alapja kuumlloumlnboumlző tudomaacutenyokban Peacuteldaacuteul

az eacutelővilaacuteg fejlődeacuteselmeacuteleti rendszerezeacuteseacuteben

a vilaacuteg nyelveinek felosztaacutesaacuteban

TAacuteRGYI FELOSZTAacuteSOK

Alapja hogy a tudomaacutenyok a valoacute vilaacuteg mely reacuteszeacutet vizsgaacuteljaacutek mivel foglalkoznak (Arisztoteleacutesz rendszere)

Gyakran a tudomaacuteny neve is utal a taacutergyra (noumlveacutenytan csillagaacuteszat jogtudomaacuteny)

Ez a szempont azt sugallja hogy előszoumlr a valoacute vilaacutegot kell felosztani majd az iacutegy kapott szegmensekhez lehet egy-egy tudomaacutenyt hozzaacuterendelni

Ha a tudomaacuteny taacutergya a valoacute vilaacuteg egeacutesze akkor a tudomaacutenyoknak annyi csoportjuk van ahaacuteny leacutetformaacutet ismeruumlnk

TERMEacuteSZET

TAacuteRSADALOM

EMBER (gondolkodaacutes)

A taacutergyi felosztaacutes szerint ennek megfelelően kuumlloumlnuumll el a tudomaacutenyok haacuterom csoportja

TERMEacuteSZETTUDOMAacuteNYOK

TAacuteRSADALOMTUDOMAacuteNYOK

HUMAacuteN TUDOMAacuteNYOK (humanioacuteraacutek) vagy gondolkodaacutestudomaacutenyok

A leacutet egeacuteszeacutevel a filozoacutefia foglalkozik

A tudomaacutenyok taacutergyakeacutent tekintett vilaacutegot toumlbbfeacutele moacutedon lehet feldarabolni ennek megfelelően maacutes eacutes maacutes tudomaacutenyrendszerek joumlnnek leacutetre s a taacutergyi felosztaacutes uacutetjaacuten is toumlbb rendszer eacutepiacutethető fel

A MEGFIGYELŐ NEacuteZŐPONTJA

bdquoAnnyi tudomaacuteny van amennyi lelki keacutepesseacutegrdquo Xenokrateacutesz (ie 396-ie324)

Az ember megismerő-keacutepesseacutegeacutenek valamilyen tulajdonsaacutega azaz intellektuaacutelis keacutepesseacutegeink a tudomaacutenyok felosztaacutesaacutenak alapja ndash az a szempont hogyan ismerhetjuumlk meg ezeket a tudomaacutenyokat az emberi eacuterzeacutekeleacutes eacutertelem eacutes eacuterzelmek aacuteltal

A megismereacutesi moacutedszerek alapjaacuten szokaacutes leiacuteroacute kiacuteseacuterleti oumlsszehasonliacutetoacute illetve elmeacuteleti eacutes alkalmazott tudomaacutenyokroacutel beszeacutelni

A megismereacutes meacutelyseacutege lehet felsziacuteni ndash kuumllsőleges leiacuteraacutest keacutepesek nyuacutejtani vagy

meacutelyebbre hatolnak egeacuteszen a leacutenyegi oumlsszefuumlggeacutesek vagy toumlrveacutenyek felismereacuteseacuteig

A felosztaacutes itt is neheacutezseacutegekbe uumltkoumlzik hisz pl minden tudomaacuteny toumlbbfajta moacutedszert hasznaacutel

ugyanaz a moacutedszer viszont toumlbb tudomaacutenyban is alkalmazhatoacute

KIEGEacuteSZIacuteTŐ SZEMPONTOK A FELOSZTAacuteSOKHOZ

1 Mineacutel meacutelyebbre hatolunk a tudomaacutenyok rendszereacutebe annaacutel keveacutesbeacute laacutethatoacutek a tudomaacutenyok hataacuterai Egy teacutemaacutet tudomaacutenyok sokasaacutega vizsgaacutel pl egy gazdasaacutegi teacutema kutataacutesaacuteval foglalkozhat a statisztika a demograacutefia a foumlldrajz a toumlrteacutenettudomaacuteny stb E folyamat eredmeacutenyei a főbb klasszikus tudomaacutenyokboacutel leacutetrejoumlvő hataacutertudomaacutenyok pl biokeacutemia biofizika stb Kuumlloumlnoumlsen a matematika hatol be minden tudomaacutenyteruumlletre a humanioacuteraacutekba is

2 Baacutermilyen sikeres is a felosztaacutes mindig lesznek az adott felosztaacutesi alapon be nem sorolhatoacute tudomaacutenyok Pl a taacutergyi felosztaacutesuacute rendszerek kiinduloacute aacutegaiba ndash termeacuteszettudomaacutenyok taacutersadalomtudomaacutenyok humanioacuteraacutek szerkezeteacutebe ndash nem feacuter el a matematika

3 Az uacutejabb keletű tudomaacutenyok koumlzuumll sok a matematikaacuteboacutel vaacutelik ki kibernetika rendszerelmeacutelet informaacutecioacuteelmeacutelet kommunikaacutecioacuteelmeacutelet amelyek taacutergya nem a valoacute vilaacuteg valamely szegmense hanem valamely szempontboacutel vizsgaacuteljaacutek a valoacutesaacuteg egy bizonyos jelenseacutegeacutet amely valamennyi szegmensben jelen van s elvont toumlrveacutenyeknek engedelmeskedik Ezek a tudomaacutenyok szeacutetfesziacutetik a tudomaacutenyok ismert kereteit

4 A foumlldrajznak a toumlrteacutenettudomaacutenynak sajaacutet taacutergya van emellett megjelenik minden olyan tudomaacutenyban amely sajaacutet taacutergyaacutet teruumlleti vagy időbeli vetuumlletben szemleacuteli

5 Mineacutel kidolgozottabb a hierarchia annaacutel toumlbbszoumlr kell uacutej felosztaacutesi alapot vaacutelasztani maacutesokat elhagyni A hierarchia kieacutepiacuteteacutese egyuumltt jaacuter a valoacutesaacuteg bizonyos torziacutetaacutesaacuteval

6 Az alapkutataacutes alaptudomaacuteny olyan tudomaacutenyok eacutes kutataacutesok megnevezeacuteseacutere szolgaacutel amelyekneacutel nem elsődleges szempont az alkalmazhatoacutesaacuteg a gyakorlati felhasznaacutelaacutes A tudomaacutenyok aacuteltalaacutenos toumlrveacutenyeinek legmeacutelyebb oumlsszefuumlggeacuteseinek vizsgaacutelata mindenkor alapkutataacutesnak minősuumllt Aacuteltalaacuteban koumlltseacutegesek a kutataacutes sikere bizonytalanabb eacutes hosszabb idő utaacuten vaacuterhatoacute de az emberi megismereacutest viszi előre Tudomaacutenypolitikai keacuterdeacutes milyen legyen az araacuteny a taacutersadalom kutataacutesi erőforraacutesaihoz keacutepest az alap- eacutes alkalmazott kutataacutes koumlzoumltt Az uacutejabb szakirodalom felfedező eacutes ceacutelzott kutataacutest valamint keacutezzel foghatoacute gazdasaacutegi hasznot hozoacute innovaacutecioacutet kuumlloumlnboumlztet meg 7 Az uacuten tiszta tudomaacutenyok egyeacutertelműen mellőzik az alkalmazaacutes az alkalmazhatoacutesaacuteg szempontjaacutet 8 Egzakt tudomaacuteny az amely emberi eacuterdek szubjektivizmus neacutelkuumll egyeacutertelműen aacutellapiacutetja meg teacuteteleit 9 A puha vagy laacutegy tudomaacutenyok megaacutellapiacutetaacutesai keveacutesbeacute megbiacutezhatoacuteak lemondanak a bizonyiacutetaacutes szigoruacute szabaacutelyairoacutel Terminoloacutegiaacutejuk nem koumlvetkezetes gyakran egyeacutenieskedő Iacuteraacutesaikban sokszor a szerző vagy csoportjaacutenak veacutelemeacutenye tuumlkroumlződik Stiacutelusukban a szeacutepproacuteza ereacutenyeit is fontosnak tartjaacutek a tudomaacutenyos koumlzleacutes mellett Leggyakoribb koumlzleacutesi műfaja az esszeacute 10 A kemeacuteny tudomaacutenyok szabatos szoacutehasznaacutelattal pontosan meghataacuterozott fogalmakkal dolgoznak Okfejtők oknyomozoacutek stiacutelusukban inkaacutebb szaacuterazak egyeacutertelműek keruumllik a szubjektivizmust Leggyakoribb koumlzleacutesi műfaja az eacutertekezeacutes 11 A puha eacutes kemeacuteny tudomaacutenyokra valoacute szeacutetvaacutelasztaacutes nem megmerevedett aacutellapot eacutes aacutellaacutespont kifejezője az egyes tudomaacutenyok bdquoinkaacutebb ndash keveacutesbeacuterdquo minősiacuteteacutessel helyezhetők el a rendszerben Teljesen puha tudomaacuteny nem leacutetezik hisz akkor nem lenne tudomaacuteny 12 A tudomaacutenyok fenti jegyei reacuteszben aacutetfedik egymaacutest Peacuteldaacuteul az egzakt tudomaacuteny egyben kemeacuteny tudomaacuteny a tiszta tudomaacuteny leginkaacutebb alaptudomaacuteny az elmeacuteleti tudomaacuteny egyben tiszta tudomaacuteny stb

KUTATAacuteSMOacuteDSZERTANI MEGJEGYZEacuteSEK

A koumlzgazdasaacutegtan tudomaacutenyaacuten beluumll vannak egzaktabb kemeacutenyebb eacutes

puhaacutebb tudomaacutenyteruumlletek

Munkaacutejaacuteban mindig vegye figyelembe alkalmazza a teacutemaacutejaacutet jellemző

sajaacutetossaacutegokat eacuterveinek alaacutetaacutemasztaacutesaacutera mindig vegye igeacutenybe a

rendelkezeacuteseacutere aacutelloacute bdquokemeacutenyrdquo adatokat statisztikaacutekat adatsorokat ndash

termeacuteszetesen a forraacutes megjeloumlleacuteseacutevel

Stiacutelusa szinteacuten a teacutemaacutejaacutenak megfelelő ndash alapvetően ndash eacutervelő a

veacutelemeacutenyeket aacutellaacutespontokat kifejtő uumltkoumlztető alaacutetaacutemasztoacute legyen

PARADIGMAacuteK EacuteS TUDOMAacuteNYRENDSZEREK

KORSZAKONKEacuteNT A TOumlRTEacuteNELEMBEN

Maurits Cornelis Escher

(1898-1972)

Day and night

URL flickrcom

URL httpscytheh

utudom any-vs-hit

A FILOZOacuteFIAI TUDOMAacuteNYRENDSZEREK

A tudomaacutenyrendszerek vizsgaacutelata egyidős az euroacutepai filozoacutefiai gondolkodaacutessal a kezdetekben annak vezető eszmeacuteje

Kuumlloumlnboumlznek egymaacutestoacutel

toumlrteacuteneti szempontboacutel hiszen az emberi tudaacutes tagoloacutedaacutesa (szaktudomaacutenyok kialakulaacutesa) a folyamatosan gyarapodoacute ismereteink miatt maacuteig tartoacute folyamat

maacutes-maacutes felosztaacutesi alapra eacutepuumllnek

alkotoacuteik kuumlloumlnboumlző reacuteszletezeacutesben bontjaacutek ki rendszeruumlket

Egyik sem osztja tovaacutebb a diszcipliacutenaacutek (tudomaacutenyaacutegak) szintjeacuteneacutel

FELOSZTAacuteSI SZEMPONTOK

A tudomaacutenyrendszerek az alkalmazott felosztaacutesi szempontok szerint 3 nagyobb csoportra

oszthatoacutek

eredet szaacutermazaacutes (tudomaacutenytoumlrteacuteneti megkoumlzeliacuteteacutes)

a tudomaacuteny taacutergya a megismerő ember tulajdonsaacutegai

a megfigyelő neacutezőpontja

EREDET ndash SZAacuteRMAZAacuteS SZERINTI FELOSZTAacuteS

Az oacutekori goumlroumlg gondolkodaacutesban eacuterveacutenyesuumllt

E szempont a mai napig a felosztaacutes alapja kuumlloumlnboumlző tudomaacutenyokban Peacuteldaacuteul

az eacutelővilaacuteg fejlődeacuteselmeacuteleti rendszerezeacuteseacuteben

a vilaacuteg nyelveinek felosztaacutesaacuteban

TAacuteRGYI FELOSZTAacuteSOK

Alapja hogy a tudomaacutenyok a valoacute vilaacuteg mely reacuteszeacutet vizsgaacuteljaacutek mivel foglalkoznak (Arisztoteleacutesz rendszere)

Gyakran a tudomaacuteny neve is utal a taacutergyra (noumlveacutenytan csillagaacuteszat jogtudomaacuteny)

Ez a szempont azt sugallja hogy előszoumlr a valoacute vilaacutegot kell felosztani majd az iacutegy kapott szegmensekhez lehet egy-egy tudomaacutenyt hozzaacuterendelni

Ha a tudomaacuteny taacutergya a valoacute vilaacuteg egeacutesze akkor a tudomaacutenyoknak annyi csoportjuk van ahaacuteny leacutetformaacutet ismeruumlnk

TERMEacuteSZET

TAacuteRSADALOM

EMBER (gondolkodaacutes)

A taacutergyi felosztaacutes szerint ennek megfelelően kuumlloumlnuumll el a tudomaacutenyok haacuterom csoportja

TERMEacuteSZETTUDOMAacuteNYOK

TAacuteRSADALOMTUDOMAacuteNYOK

HUMAacuteN TUDOMAacuteNYOK (humanioacuteraacutek) vagy gondolkodaacutestudomaacutenyok

A leacutet egeacuteszeacutevel a filozoacutefia foglalkozik

A tudomaacutenyok taacutergyakeacutent tekintett vilaacutegot toumlbbfeacutele moacutedon lehet feldarabolni ennek megfelelően maacutes eacutes maacutes tudomaacutenyrendszerek joumlnnek leacutetre s a taacutergyi felosztaacutes uacutetjaacuten is toumlbb rendszer eacutepiacutethető fel

A MEGFIGYELŐ NEacuteZŐPONTJA

bdquoAnnyi tudomaacuteny van amennyi lelki keacutepesseacutegrdquo Xenokrateacutesz (ie 396-ie324)

Az ember megismerő-keacutepesseacutegeacutenek valamilyen tulajdonsaacutega azaz intellektuaacutelis keacutepesseacutegeink a tudomaacutenyok felosztaacutesaacutenak alapja ndash az a szempont hogyan ismerhetjuumlk meg ezeket a tudomaacutenyokat az emberi eacuterzeacutekeleacutes eacutertelem eacutes eacuterzelmek aacuteltal

A megismereacutesi moacutedszerek alapjaacuten szokaacutes leiacuteroacute kiacuteseacuterleti oumlsszehasonliacutetoacute illetve elmeacuteleti eacutes alkalmazott tudomaacutenyokroacutel beszeacutelni

A megismereacutes meacutelyseacutege lehet felsziacuteni ndash kuumllsőleges leiacuteraacutest keacutepesek nyuacutejtani vagy

meacutelyebbre hatolnak egeacuteszen a leacutenyegi oumlsszefuumlggeacutesek vagy toumlrveacutenyek felismereacuteseacuteig

A felosztaacutes itt is neheacutezseacutegekbe uumltkoumlzik hisz pl minden tudomaacuteny toumlbbfajta moacutedszert hasznaacutel

ugyanaz a moacutedszer viszont toumlbb tudomaacutenyban is alkalmazhatoacute

KIEGEacuteSZIacuteTŐ SZEMPONTOK A FELOSZTAacuteSOKHOZ

1 Mineacutel meacutelyebbre hatolunk a tudomaacutenyok rendszereacutebe annaacutel keveacutesbeacute laacutethatoacutek a tudomaacutenyok hataacuterai Egy teacutemaacutet tudomaacutenyok sokasaacutega vizsgaacutel pl egy gazdasaacutegi teacutema kutataacutesaacuteval foglalkozhat a statisztika a demograacutefia a foumlldrajz a toumlrteacutenettudomaacuteny stb E folyamat eredmeacutenyei a főbb klasszikus tudomaacutenyokboacutel leacutetrejoumlvő hataacutertudomaacutenyok pl biokeacutemia biofizika stb Kuumlloumlnoumlsen a matematika hatol be minden tudomaacutenyteruumlletre a humanioacuteraacutekba is

2 Baacutermilyen sikeres is a felosztaacutes mindig lesznek az adott felosztaacutesi alapon be nem sorolhatoacute tudomaacutenyok Pl a taacutergyi felosztaacutesuacute rendszerek kiinduloacute aacutegaiba ndash termeacuteszettudomaacutenyok taacutersadalomtudomaacutenyok humanioacuteraacutek szerkezeteacutebe ndash nem feacuter el a matematika

3 Az uacutejabb keletű tudomaacutenyok koumlzuumll sok a matematikaacuteboacutel vaacutelik ki kibernetika rendszerelmeacutelet informaacutecioacuteelmeacutelet kommunikaacutecioacuteelmeacutelet amelyek taacutergya nem a valoacute vilaacuteg valamely szegmense hanem valamely szempontboacutel vizsgaacuteljaacutek a valoacutesaacuteg egy bizonyos jelenseacutegeacutet amely valamennyi szegmensben jelen van s elvont toumlrveacutenyeknek engedelmeskedik Ezek a tudomaacutenyok szeacutetfesziacutetik a tudomaacutenyok ismert kereteit

4 A foumlldrajznak a toumlrteacutenettudomaacutenynak sajaacutet taacutergya van emellett megjelenik minden olyan tudomaacutenyban amely sajaacutet taacutergyaacutet teruumlleti vagy időbeli vetuumlletben szemleacuteli

5 Mineacutel kidolgozottabb a hierarchia annaacutel toumlbbszoumlr kell uacutej felosztaacutesi alapot vaacutelasztani maacutesokat elhagyni A hierarchia kieacutepiacuteteacutese egyuumltt jaacuter a valoacutesaacuteg bizonyos torziacutetaacutesaacuteval

6 Az alapkutataacutes alaptudomaacuteny olyan tudomaacutenyok eacutes kutataacutesok megnevezeacuteseacutere szolgaacutel amelyekneacutel nem elsődleges szempont az alkalmazhatoacutesaacuteg a gyakorlati felhasznaacutelaacutes A tudomaacutenyok aacuteltalaacutenos toumlrveacutenyeinek legmeacutelyebb oumlsszefuumlggeacuteseinek vizsgaacutelata mindenkor alapkutataacutesnak minősuumllt Aacuteltalaacuteban koumlltseacutegesek a kutataacutes sikere bizonytalanabb eacutes hosszabb idő utaacuten vaacuterhatoacute de az emberi megismereacutest viszi előre Tudomaacutenypolitikai keacuterdeacutes milyen legyen az araacuteny a taacutersadalom kutataacutesi erőforraacutesaihoz keacutepest az alap- eacutes alkalmazott kutataacutes koumlzoumltt Az uacutejabb szakirodalom felfedező eacutes ceacutelzott kutataacutest valamint keacutezzel foghatoacute gazdasaacutegi hasznot hozoacute innovaacutecioacutet kuumlloumlnboumlztet meg 7 Az uacuten tiszta tudomaacutenyok egyeacutertelműen mellőzik az alkalmazaacutes az alkalmazhatoacutesaacuteg szempontjaacutet 8 Egzakt tudomaacuteny az amely emberi eacuterdek szubjektivizmus neacutelkuumll egyeacutertelműen aacutellapiacutetja meg teacuteteleit 9 A puha vagy laacutegy tudomaacutenyok megaacutellapiacutetaacutesai keveacutesbeacute megbiacutezhatoacuteak lemondanak a bizonyiacutetaacutes szigoruacute szabaacutelyairoacutel Terminoloacutegiaacutejuk nem koumlvetkezetes gyakran egyeacutenieskedő Iacuteraacutesaikban sokszor a szerző vagy csoportjaacutenak veacutelemeacutenye tuumlkroumlződik Stiacutelusukban a szeacutepproacuteza ereacutenyeit is fontosnak tartjaacutek a tudomaacutenyos koumlzleacutes mellett Leggyakoribb koumlzleacutesi műfaja az esszeacute 10 A kemeacuteny tudomaacutenyok szabatos szoacutehasznaacutelattal pontosan meghataacuterozott fogalmakkal dolgoznak Okfejtők oknyomozoacutek stiacutelusukban inkaacutebb szaacuterazak egyeacutertelműek keruumllik a szubjektivizmust Leggyakoribb koumlzleacutesi műfaja az eacutertekezeacutes 11 A puha eacutes kemeacuteny tudomaacutenyokra valoacute szeacutetvaacutelasztaacutes nem megmerevedett aacutellapot eacutes aacutellaacutespont kifejezője az egyes tudomaacutenyok bdquoinkaacutebb ndash keveacutesbeacuterdquo minősiacuteteacutessel helyezhetők el a rendszerben Teljesen puha tudomaacuteny nem leacutetezik hisz akkor nem lenne tudomaacuteny 12 A tudomaacutenyok fenti jegyei reacuteszben aacutetfedik egymaacutest Peacuteldaacuteul az egzakt tudomaacuteny egyben kemeacuteny tudomaacuteny a tiszta tudomaacuteny leginkaacutebb alaptudomaacuteny az elmeacuteleti tudomaacuteny egyben tiszta tudomaacuteny stb

KUTATAacuteSMOacuteDSZERTANI MEGJEGYZEacuteSEK

A koumlzgazdasaacutegtan tudomaacutenyaacuten beluumll vannak egzaktabb kemeacutenyebb eacutes

puhaacutebb tudomaacutenyteruumlletek

Munkaacutejaacuteban mindig vegye figyelembe alkalmazza a teacutemaacutejaacutet jellemző

sajaacutetossaacutegokat eacuterveinek alaacutetaacutemasztaacutesaacutera mindig vegye igeacutenybe a

rendelkezeacuteseacutere aacutelloacute bdquokemeacutenyrdquo adatokat statisztikaacutekat adatsorokat ndash

termeacuteszetesen a forraacutes megjeloumlleacuteseacutevel

Stiacutelusa szinteacuten a teacutemaacutejaacutenak megfelelő ndash alapvetően ndash eacutervelő a

veacutelemeacutenyeket aacutellaacutespontokat kifejtő uumltkoumlztető alaacutetaacutemasztoacute legyen

PARADIGMAacuteK EacuteS TUDOMAacuteNYRENDSZEREK

KORSZAKONKEacuteNT A TOumlRTEacuteNELEMBEN

Maurits Cornelis Escher

(1898-1972)

Day and night

URL flickrcom

URL httpscytheh

utudom any-vs-hit

FELOSZTAacuteSI SZEMPONTOK

A tudomaacutenyrendszerek az alkalmazott felosztaacutesi szempontok szerint 3 nagyobb csoportra

oszthatoacutek

eredet szaacutermazaacutes (tudomaacutenytoumlrteacuteneti megkoumlzeliacuteteacutes)

a tudomaacuteny taacutergya a megismerő ember tulajdonsaacutegai

a megfigyelő neacutezőpontja

EREDET ndash SZAacuteRMAZAacuteS SZERINTI FELOSZTAacuteS

Az oacutekori goumlroumlg gondolkodaacutesban eacuterveacutenyesuumllt

E szempont a mai napig a felosztaacutes alapja kuumlloumlnboumlző tudomaacutenyokban Peacuteldaacuteul

az eacutelővilaacuteg fejlődeacuteselmeacuteleti rendszerezeacuteseacuteben

a vilaacuteg nyelveinek felosztaacutesaacuteban

TAacuteRGYI FELOSZTAacuteSOK

Alapja hogy a tudomaacutenyok a valoacute vilaacuteg mely reacuteszeacutet vizsgaacuteljaacutek mivel foglalkoznak (Arisztoteleacutesz rendszere)

Gyakran a tudomaacuteny neve is utal a taacutergyra (noumlveacutenytan csillagaacuteszat jogtudomaacuteny)

Ez a szempont azt sugallja hogy előszoumlr a valoacute vilaacutegot kell felosztani majd az iacutegy kapott szegmensekhez lehet egy-egy tudomaacutenyt hozzaacuterendelni

Ha a tudomaacuteny taacutergya a valoacute vilaacuteg egeacutesze akkor a tudomaacutenyoknak annyi csoportjuk van ahaacuteny leacutetformaacutet ismeruumlnk

TERMEacuteSZET

TAacuteRSADALOM

EMBER (gondolkodaacutes)

A taacutergyi felosztaacutes szerint ennek megfelelően kuumlloumlnuumll el a tudomaacutenyok haacuterom csoportja

TERMEacuteSZETTUDOMAacuteNYOK

TAacuteRSADALOMTUDOMAacuteNYOK

HUMAacuteN TUDOMAacuteNYOK (humanioacuteraacutek) vagy gondolkodaacutestudomaacutenyok

A leacutet egeacuteszeacutevel a filozoacutefia foglalkozik

A tudomaacutenyok taacutergyakeacutent tekintett vilaacutegot toumlbbfeacutele moacutedon lehet feldarabolni ennek megfelelően maacutes eacutes maacutes tudomaacutenyrendszerek joumlnnek leacutetre s a taacutergyi felosztaacutes uacutetjaacuten is toumlbb rendszer eacutepiacutethető fel

A MEGFIGYELŐ NEacuteZŐPONTJA

bdquoAnnyi tudomaacuteny van amennyi lelki keacutepesseacutegrdquo Xenokrateacutesz (ie 396-ie324)

Az ember megismerő-keacutepesseacutegeacutenek valamilyen tulajdonsaacutega azaz intellektuaacutelis keacutepesseacutegeink a tudomaacutenyok felosztaacutesaacutenak alapja ndash az a szempont hogyan ismerhetjuumlk meg ezeket a tudomaacutenyokat az emberi eacuterzeacutekeleacutes eacutertelem eacutes eacuterzelmek aacuteltal

A megismereacutesi moacutedszerek alapjaacuten szokaacutes leiacuteroacute kiacuteseacuterleti oumlsszehasonliacutetoacute illetve elmeacuteleti eacutes alkalmazott tudomaacutenyokroacutel beszeacutelni

A megismereacutes meacutelyseacutege lehet felsziacuteni ndash kuumllsőleges leiacuteraacutest keacutepesek nyuacutejtani vagy

meacutelyebbre hatolnak egeacuteszen a leacutenyegi oumlsszefuumlggeacutesek vagy toumlrveacutenyek felismereacuteseacuteig

A felosztaacutes itt is neheacutezseacutegekbe uumltkoumlzik hisz pl minden tudomaacuteny toumlbbfajta moacutedszert hasznaacutel

ugyanaz a moacutedszer viszont toumlbb tudomaacutenyban is alkalmazhatoacute

KIEGEacuteSZIacuteTŐ SZEMPONTOK A FELOSZTAacuteSOKHOZ

1 Mineacutel meacutelyebbre hatolunk a tudomaacutenyok rendszereacutebe annaacutel keveacutesbeacute laacutethatoacutek a tudomaacutenyok hataacuterai Egy teacutemaacutet tudomaacutenyok sokasaacutega vizsgaacutel pl egy gazdasaacutegi teacutema kutataacutesaacuteval foglalkozhat a statisztika a demograacutefia a foumlldrajz a toumlrteacutenettudomaacuteny stb E folyamat eredmeacutenyei a főbb klasszikus tudomaacutenyokboacutel leacutetrejoumlvő hataacutertudomaacutenyok pl biokeacutemia biofizika stb Kuumlloumlnoumlsen a matematika hatol be minden tudomaacutenyteruumlletre a humanioacuteraacutekba is

2 Baacutermilyen sikeres is a felosztaacutes mindig lesznek az adott felosztaacutesi alapon be nem sorolhatoacute tudomaacutenyok Pl a taacutergyi felosztaacutesuacute rendszerek kiinduloacute aacutegaiba ndash termeacuteszettudomaacutenyok taacutersadalomtudomaacutenyok humanioacuteraacutek szerkezeteacutebe ndash nem feacuter el a matematika

3 Az uacutejabb keletű tudomaacutenyok koumlzuumll sok a matematikaacuteboacutel vaacutelik ki kibernetika rendszerelmeacutelet informaacutecioacuteelmeacutelet kommunikaacutecioacuteelmeacutelet amelyek taacutergya nem a valoacute vilaacuteg valamely szegmense hanem valamely szempontboacutel vizsgaacuteljaacutek a valoacutesaacuteg egy bizonyos jelenseacutegeacutet amely valamennyi szegmensben jelen van s elvont toumlrveacutenyeknek engedelmeskedik Ezek a tudomaacutenyok szeacutetfesziacutetik a tudomaacutenyok ismert kereteit

4 A foumlldrajznak a toumlrteacutenettudomaacutenynak sajaacutet taacutergya van emellett megjelenik minden olyan tudomaacutenyban amely sajaacutet taacutergyaacutet teruumlleti vagy időbeli vetuumlletben szemleacuteli

5 Mineacutel kidolgozottabb a hierarchia annaacutel toumlbbszoumlr kell uacutej felosztaacutesi alapot vaacutelasztani maacutesokat elhagyni A hierarchia kieacutepiacuteteacutese egyuumltt jaacuter a valoacutesaacuteg bizonyos torziacutetaacutesaacuteval

6 Az alapkutataacutes alaptudomaacuteny olyan tudomaacutenyok eacutes kutataacutesok megnevezeacuteseacutere szolgaacutel amelyekneacutel nem elsődleges szempont az alkalmazhatoacutesaacuteg a gyakorlati felhasznaacutelaacutes A tudomaacutenyok aacuteltalaacutenos toumlrveacutenyeinek legmeacutelyebb oumlsszefuumlggeacuteseinek vizsgaacutelata mindenkor alapkutataacutesnak minősuumllt Aacuteltalaacuteban koumlltseacutegesek a kutataacutes sikere bizonytalanabb eacutes hosszabb idő utaacuten vaacuterhatoacute de az emberi megismereacutest viszi előre Tudomaacutenypolitikai keacuterdeacutes milyen legyen az araacuteny a taacutersadalom kutataacutesi erőforraacutesaihoz keacutepest az alap- eacutes alkalmazott kutataacutes koumlzoumltt Az uacutejabb szakirodalom felfedező eacutes ceacutelzott kutataacutest valamint keacutezzel foghatoacute gazdasaacutegi hasznot hozoacute innovaacutecioacutet kuumlloumlnboumlztet meg 7 Az uacuten tiszta tudomaacutenyok egyeacutertelműen mellőzik az alkalmazaacutes az alkalmazhatoacutesaacuteg szempontjaacutet 8 Egzakt tudomaacuteny az amely emberi eacuterdek szubjektivizmus neacutelkuumll egyeacutertelműen aacutellapiacutetja meg teacuteteleit 9 A puha vagy laacutegy tudomaacutenyok megaacutellapiacutetaacutesai keveacutesbeacute megbiacutezhatoacuteak lemondanak a bizonyiacutetaacutes szigoruacute szabaacutelyairoacutel Terminoloacutegiaacutejuk nem koumlvetkezetes gyakran egyeacutenieskedő Iacuteraacutesaikban sokszor a szerző vagy csoportjaacutenak veacutelemeacutenye tuumlkroumlződik Stiacutelusukban a szeacutepproacuteza ereacutenyeit is fontosnak tartjaacutek a tudomaacutenyos koumlzleacutes mellett Leggyakoribb koumlzleacutesi műfaja az esszeacute 10 A kemeacuteny tudomaacutenyok szabatos szoacutehasznaacutelattal pontosan meghataacuterozott fogalmakkal dolgoznak Okfejtők oknyomozoacutek stiacutelusukban inkaacutebb szaacuterazak egyeacutertelműek keruumllik a szubjektivizmust Leggyakoribb koumlzleacutesi műfaja az eacutertekezeacutes 11 A puha eacutes kemeacuteny tudomaacutenyokra valoacute szeacutetvaacutelasztaacutes nem megmerevedett aacutellapot eacutes aacutellaacutespont kifejezője az egyes tudomaacutenyok bdquoinkaacutebb ndash keveacutesbeacuterdquo minősiacuteteacutessel helyezhetők el a rendszerben Teljesen puha tudomaacuteny nem leacutetezik hisz akkor nem lenne tudomaacuteny 12 A tudomaacutenyok fenti jegyei reacuteszben aacutetfedik egymaacutest Peacuteldaacuteul az egzakt tudomaacuteny egyben kemeacuteny tudomaacuteny a tiszta tudomaacuteny leginkaacutebb alaptudomaacuteny az elmeacuteleti tudomaacuteny egyben tiszta tudomaacuteny stb

KUTATAacuteSMOacuteDSZERTANI MEGJEGYZEacuteSEK

A koumlzgazdasaacutegtan tudomaacutenyaacuten beluumll vannak egzaktabb kemeacutenyebb eacutes

puhaacutebb tudomaacutenyteruumlletek

Munkaacutejaacuteban mindig vegye figyelembe alkalmazza a teacutemaacutejaacutet jellemző

sajaacutetossaacutegokat eacuterveinek alaacutetaacutemasztaacutesaacutera mindig vegye igeacutenybe a

rendelkezeacuteseacutere aacutelloacute bdquokemeacutenyrdquo adatokat statisztikaacutekat adatsorokat ndash

termeacuteszetesen a forraacutes megjeloumlleacuteseacutevel

Stiacutelusa szinteacuten a teacutemaacutejaacutenak megfelelő ndash alapvetően ndash eacutervelő a

veacutelemeacutenyeket aacutellaacutespontokat kifejtő uumltkoumlztető alaacutetaacutemasztoacute legyen

PARADIGMAacuteK EacuteS TUDOMAacuteNYRENDSZEREK

KORSZAKONKEacuteNT A TOumlRTEacuteNELEMBEN

Maurits Cornelis Escher

(1898-1972)

Day and night

URL flickrcom

URL httpscytheh

utudom any-vs-hit

EREDET ndash SZAacuteRMAZAacuteS SZERINTI FELOSZTAacuteS

Az oacutekori goumlroumlg gondolkodaacutesban eacuterveacutenyesuumllt

E szempont a mai napig a felosztaacutes alapja kuumlloumlnboumlző tudomaacutenyokban Peacuteldaacuteul

az eacutelővilaacuteg fejlődeacuteselmeacuteleti rendszerezeacuteseacuteben

a vilaacuteg nyelveinek felosztaacutesaacuteban

TAacuteRGYI FELOSZTAacuteSOK

Alapja hogy a tudomaacutenyok a valoacute vilaacuteg mely reacuteszeacutet vizsgaacuteljaacutek mivel foglalkoznak (Arisztoteleacutesz rendszere)

Gyakran a tudomaacuteny neve is utal a taacutergyra (noumlveacutenytan csillagaacuteszat jogtudomaacuteny)

Ez a szempont azt sugallja hogy előszoumlr a valoacute vilaacutegot kell felosztani majd az iacutegy kapott szegmensekhez lehet egy-egy tudomaacutenyt hozzaacuterendelni

Ha a tudomaacuteny taacutergya a valoacute vilaacuteg egeacutesze akkor a tudomaacutenyoknak annyi csoportjuk van ahaacuteny leacutetformaacutet ismeruumlnk

TERMEacuteSZET

TAacuteRSADALOM

EMBER (gondolkodaacutes)

A taacutergyi felosztaacutes szerint ennek megfelelően kuumlloumlnuumll el a tudomaacutenyok haacuterom csoportja

TERMEacuteSZETTUDOMAacuteNYOK

TAacuteRSADALOMTUDOMAacuteNYOK

HUMAacuteN TUDOMAacuteNYOK (humanioacuteraacutek) vagy gondolkodaacutestudomaacutenyok

A leacutet egeacuteszeacutevel a filozoacutefia foglalkozik

A tudomaacutenyok taacutergyakeacutent tekintett vilaacutegot toumlbbfeacutele moacutedon lehet feldarabolni ennek megfelelően maacutes eacutes maacutes tudomaacutenyrendszerek joumlnnek leacutetre s a taacutergyi felosztaacutes uacutetjaacuten is toumlbb rendszer eacutepiacutethető fel

A MEGFIGYELŐ NEacuteZŐPONTJA

bdquoAnnyi tudomaacuteny van amennyi lelki keacutepesseacutegrdquo Xenokrateacutesz (ie 396-ie324)

Az ember megismerő-keacutepesseacutegeacutenek valamilyen tulajdonsaacutega azaz intellektuaacutelis keacutepesseacutegeink a tudomaacutenyok felosztaacutesaacutenak alapja ndash az a szempont hogyan ismerhetjuumlk meg ezeket a tudomaacutenyokat az emberi eacuterzeacutekeleacutes eacutertelem eacutes eacuterzelmek aacuteltal

A megismereacutesi moacutedszerek alapjaacuten szokaacutes leiacuteroacute kiacuteseacuterleti oumlsszehasonliacutetoacute illetve elmeacuteleti eacutes alkalmazott tudomaacutenyokroacutel beszeacutelni

A megismereacutes meacutelyseacutege lehet felsziacuteni ndash kuumllsőleges leiacuteraacutest keacutepesek nyuacutejtani vagy

meacutelyebbre hatolnak egeacuteszen a leacutenyegi oumlsszefuumlggeacutesek vagy toumlrveacutenyek felismereacuteseacuteig

A felosztaacutes itt is neheacutezseacutegekbe uumltkoumlzik hisz pl minden tudomaacuteny toumlbbfajta moacutedszert hasznaacutel

ugyanaz a moacutedszer viszont toumlbb tudomaacutenyban is alkalmazhatoacute

KIEGEacuteSZIacuteTŐ SZEMPONTOK A FELOSZTAacuteSOKHOZ

1 Mineacutel meacutelyebbre hatolunk a tudomaacutenyok rendszereacutebe annaacutel keveacutesbeacute laacutethatoacutek a tudomaacutenyok hataacuterai Egy teacutemaacutet tudomaacutenyok sokasaacutega vizsgaacutel pl egy gazdasaacutegi teacutema kutataacutesaacuteval foglalkozhat a statisztika a demograacutefia a foumlldrajz a toumlrteacutenettudomaacuteny stb E folyamat eredmeacutenyei a főbb klasszikus tudomaacutenyokboacutel leacutetrejoumlvő hataacutertudomaacutenyok pl biokeacutemia biofizika stb Kuumlloumlnoumlsen a matematika hatol be minden tudomaacutenyteruumlletre a humanioacuteraacutekba is

2 Baacutermilyen sikeres is a felosztaacutes mindig lesznek az adott felosztaacutesi alapon be nem sorolhatoacute tudomaacutenyok Pl a taacutergyi felosztaacutesuacute rendszerek kiinduloacute aacutegaiba ndash termeacuteszettudomaacutenyok taacutersadalomtudomaacutenyok humanioacuteraacutek szerkezeteacutebe ndash nem feacuter el a matematika

3 Az uacutejabb keletű tudomaacutenyok koumlzuumll sok a matematikaacuteboacutel vaacutelik ki kibernetika rendszerelmeacutelet informaacutecioacuteelmeacutelet kommunikaacutecioacuteelmeacutelet amelyek taacutergya nem a valoacute vilaacuteg valamely szegmense hanem valamely szempontboacutel vizsgaacuteljaacutek a valoacutesaacuteg egy bizonyos jelenseacutegeacutet amely valamennyi szegmensben jelen van s elvont toumlrveacutenyeknek engedelmeskedik Ezek a tudomaacutenyok szeacutetfesziacutetik a tudomaacutenyok ismert kereteit

4 A foumlldrajznak a toumlrteacutenettudomaacutenynak sajaacutet taacutergya van emellett megjelenik minden olyan tudomaacutenyban amely sajaacutet taacutergyaacutet teruumlleti vagy időbeli vetuumlletben szemleacuteli

5 Mineacutel kidolgozottabb a hierarchia annaacutel toumlbbszoumlr kell uacutej felosztaacutesi alapot vaacutelasztani maacutesokat elhagyni A hierarchia kieacutepiacuteteacutese egyuumltt jaacuter a valoacutesaacuteg bizonyos torziacutetaacutesaacuteval

6 Az alapkutataacutes alaptudomaacuteny olyan tudomaacutenyok eacutes kutataacutesok megnevezeacuteseacutere szolgaacutel amelyekneacutel nem elsődleges szempont az alkalmazhatoacutesaacuteg a gyakorlati felhasznaacutelaacutes A tudomaacutenyok aacuteltalaacutenos toumlrveacutenyeinek legmeacutelyebb oumlsszefuumlggeacuteseinek vizsgaacutelata mindenkor alapkutataacutesnak minősuumllt Aacuteltalaacuteban koumlltseacutegesek a kutataacutes sikere bizonytalanabb eacutes hosszabb idő utaacuten vaacuterhatoacute de az emberi megismereacutest viszi előre Tudomaacutenypolitikai keacuterdeacutes milyen legyen az araacuteny a taacutersadalom kutataacutesi erőforraacutesaihoz keacutepest az alap- eacutes alkalmazott kutataacutes koumlzoumltt Az uacutejabb szakirodalom felfedező eacutes ceacutelzott kutataacutest valamint keacutezzel foghatoacute gazdasaacutegi hasznot hozoacute innovaacutecioacutet kuumlloumlnboumlztet meg 7 Az uacuten tiszta tudomaacutenyok egyeacutertelműen mellőzik az alkalmazaacutes az alkalmazhatoacutesaacuteg szempontjaacutet 8 Egzakt tudomaacuteny az amely emberi eacuterdek szubjektivizmus neacutelkuumll egyeacutertelműen aacutellapiacutetja meg teacuteteleit 9 A puha vagy laacutegy tudomaacutenyok megaacutellapiacutetaacutesai keveacutesbeacute megbiacutezhatoacuteak lemondanak a bizonyiacutetaacutes szigoruacute szabaacutelyairoacutel Terminoloacutegiaacutejuk nem koumlvetkezetes gyakran egyeacutenieskedő Iacuteraacutesaikban sokszor a szerző vagy csoportjaacutenak veacutelemeacutenye tuumlkroumlződik Stiacutelusukban a szeacutepproacuteza ereacutenyeit is fontosnak tartjaacutek a tudomaacutenyos koumlzleacutes mellett Leggyakoribb koumlzleacutesi műfaja az esszeacute 10 A kemeacuteny tudomaacutenyok szabatos szoacutehasznaacutelattal pontosan meghataacuterozott fogalmakkal dolgoznak Okfejtők oknyomozoacutek stiacutelusukban inkaacutebb szaacuterazak egyeacutertelműek keruumllik a szubjektivizmust Leggyakoribb koumlzleacutesi műfaja az eacutertekezeacutes 11 A puha eacutes kemeacuteny tudomaacutenyokra valoacute szeacutetvaacutelasztaacutes nem megmerevedett aacutellapot eacutes aacutellaacutespont kifejezője az egyes tudomaacutenyok bdquoinkaacutebb ndash keveacutesbeacuterdquo minősiacuteteacutessel helyezhetők el a rendszerben Teljesen puha tudomaacuteny nem leacutetezik hisz akkor nem lenne tudomaacuteny 12 A tudomaacutenyok fenti jegyei reacuteszben aacutetfedik egymaacutest Peacuteldaacuteul az egzakt tudomaacuteny egyben kemeacuteny tudomaacuteny a tiszta tudomaacuteny leginkaacutebb alaptudomaacuteny az elmeacuteleti tudomaacuteny egyben tiszta tudomaacuteny stb

KUTATAacuteSMOacuteDSZERTANI MEGJEGYZEacuteSEK

A koumlzgazdasaacutegtan tudomaacutenyaacuten beluumll vannak egzaktabb kemeacutenyebb eacutes

puhaacutebb tudomaacutenyteruumlletek

Munkaacutejaacuteban mindig vegye figyelembe alkalmazza a teacutemaacutejaacutet jellemző

sajaacutetossaacutegokat eacuterveinek alaacutetaacutemasztaacutesaacutera mindig vegye igeacutenybe a

rendelkezeacuteseacutere aacutelloacute bdquokemeacutenyrdquo adatokat statisztikaacutekat adatsorokat ndash

termeacuteszetesen a forraacutes megjeloumlleacuteseacutevel

Stiacutelusa szinteacuten a teacutemaacutejaacutenak megfelelő ndash alapvetően ndash eacutervelő a

veacutelemeacutenyeket aacutellaacutespontokat kifejtő uumltkoumlztető alaacutetaacutemasztoacute legyen

PARADIGMAacuteK EacuteS TUDOMAacuteNYRENDSZEREK

KORSZAKONKEacuteNT A TOumlRTEacuteNELEMBEN

Maurits Cornelis Escher

(1898-1972)

Day and night

URL flickrcom

URL httpscytheh

utudom any-vs-hit

TAacuteRGYI FELOSZTAacuteSOK

Alapja hogy a tudomaacutenyok a valoacute vilaacuteg mely reacuteszeacutet vizsgaacuteljaacutek mivel foglalkoznak (Arisztoteleacutesz rendszere)

Gyakran a tudomaacuteny neve is utal a taacutergyra (noumlveacutenytan csillagaacuteszat jogtudomaacuteny)

Ez a szempont azt sugallja hogy előszoumlr a valoacute vilaacutegot kell felosztani majd az iacutegy kapott szegmensekhez lehet egy-egy tudomaacutenyt hozzaacuterendelni

Ha a tudomaacuteny taacutergya a valoacute vilaacuteg egeacutesze akkor a tudomaacutenyoknak annyi csoportjuk van ahaacuteny leacutetformaacutet ismeruumlnk

TERMEacuteSZET

TAacuteRSADALOM

EMBER (gondolkodaacutes)

A taacutergyi felosztaacutes szerint ennek megfelelően kuumlloumlnuumll el a tudomaacutenyok haacuterom csoportja

TERMEacuteSZETTUDOMAacuteNYOK

TAacuteRSADALOMTUDOMAacuteNYOK

HUMAacuteN TUDOMAacuteNYOK (humanioacuteraacutek) vagy gondolkodaacutestudomaacutenyok

A leacutet egeacuteszeacutevel a filozoacutefia foglalkozik

A tudomaacutenyok taacutergyakeacutent tekintett vilaacutegot toumlbbfeacutele moacutedon lehet feldarabolni ennek megfelelően maacutes eacutes maacutes tudomaacutenyrendszerek joumlnnek leacutetre s a taacutergyi felosztaacutes uacutetjaacuten is toumlbb rendszer eacutepiacutethető fel

A MEGFIGYELŐ NEacuteZŐPONTJA

bdquoAnnyi tudomaacuteny van amennyi lelki keacutepesseacutegrdquo Xenokrateacutesz (ie 396-ie324)

Az ember megismerő-keacutepesseacutegeacutenek valamilyen tulajdonsaacutega azaz intellektuaacutelis keacutepesseacutegeink a tudomaacutenyok felosztaacutesaacutenak alapja ndash az a szempont hogyan ismerhetjuumlk meg ezeket a tudomaacutenyokat az emberi eacuterzeacutekeleacutes eacutertelem eacutes eacuterzelmek aacuteltal

A megismereacutesi moacutedszerek alapjaacuten szokaacutes leiacuteroacute kiacuteseacuterleti oumlsszehasonliacutetoacute illetve elmeacuteleti eacutes alkalmazott tudomaacutenyokroacutel beszeacutelni

A megismereacutes meacutelyseacutege lehet felsziacuteni ndash kuumllsőleges leiacuteraacutest keacutepesek nyuacutejtani vagy

meacutelyebbre hatolnak egeacuteszen a leacutenyegi oumlsszefuumlggeacutesek vagy toumlrveacutenyek felismereacuteseacuteig

A felosztaacutes itt is neheacutezseacutegekbe uumltkoumlzik hisz pl minden tudomaacuteny toumlbbfajta moacutedszert hasznaacutel

ugyanaz a moacutedszer viszont toumlbb tudomaacutenyban is alkalmazhatoacute

KIEGEacuteSZIacuteTŐ SZEMPONTOK A FELOSZTAacuteSOKHOZ

1 Mineacutel meacutelyebbre hatolunk a tudomaacutenyok rendszereacutebe annaacutel keveacutesbeacute laacutethatoacutek a tudomaacutenyok hataacuterai Egy teacutemaacutet tudomaacutenyok sokasaacutega vizsgaacutel pl egy gazdasaacutegi teacutema kutataacutesaacuteval foglalkozhat a statisztika a demograacutefia a foumlldrajz a toumlrteacutenettudomaacuteny stb E folyamat eredmeacutenyei a főbb klasszikus tudomaacutenyokboacutel leacutetrejoumlvő hataacutertudomaacutenyok pl biokeacutemia biofizika stb Kuumlloumlnoumlsen a matematika hatol be minden tudomaacutenyteruumlletre a humanioacuteraacutekba is

2 Baacutermilyen sikeres is a felosztaacutes mindig lesznek az adott felosztaacutesi alapon be nem sorolhatoacute tudomaacutenyok Pl a taacutergyi felosztaacutesuacute rendszerek kiinduloacute aacutegaiba ndash termeacuteszettudomaacutenyok taacutersadalomtudomaacutenyok humanioacuteraacutek szerkezeteacutebe ndash nem feacuter el a matematika

3 Az uacutejabb keletű tudomaacutenyok koumlzuumll sok a matematikaacuteboacutel vaacutelik ki kibernetika rendszerelmeacutelet informaacutecioacuteelmeacutelet kommunikaacutecioacuteelmeacutelet amelyek taacutergya nem a valoacute vilaacuteg valamely szegmense hanem valamely szempontboacutel vizsgaacuteljaacutek a valoacutesaacuteg egy bizonyos jelenseacutegeacutet amely valamennyi szegmensben jelen van s elvont toumlrveacutenyeknek engedelmeskedik Ezek a tudomaacutenyok szeacutetfesziacutetik a tudomaacutenyok ismert kereteit

4 A foumlldrajznak a toumlrteacutenettudomaacutenynak sajaacutet taacutergya van emellett megjelenik minden olyan tudomaacutenyban amely sajaacutet taacutergyaacutet teruumlleti vagy időbeli vetuumlletben szemleacuteli

5 Mineacutel kidolgozottabb a hierarchia annaacutel toumlbbszoumlr kell uacutej felosztaacutesi alapot vaacutelasztani maacutesokat elhagyni A hierarchia kieacutepiacuteteacutese egyuumltt jaacuter a valoacutesaacuteg bizonyos torziacutetaacutesaacuteval

6 Az alapkutataacutes alaptudomaacuteny olyan tudomaacutenyok eacutes kutataacutesok megnevezeacuteseacutere szolgaacutel amelyekneacutel nem elsődleges szempont az alkalmazhatoacutesaacuteg a gyakorlati felhasznaacutelaacutes A tudomaacutenyok aacuteltalaacutenos toumlrveacutenyeinek legmeacutelyebb oumlsszefuumlggeacuteseinek vizsgaacutelata mindenkor alapkutataacutesnak minősuumllt Aacuteltalaacuteban koumlltseacutegesek a kutataacutes sikere bizonytalanabb eacutes hosszabb idő utaacuten vaacuterhatoacute de az emberi megismereacutest viszi előre Tudomaacutenypolitikai keacuterdeacutes milyen legyen az araacuteny a taacutersadalom kutataacutesi erőforraacutesaihoz keacutepest az alap- eacutes alkalmazott kutataacutes koumlzoumltt Az uacutejabb szakirodalom felfedező eacutes ceacutelzott kutataacutest valamint keacutezzel foghatoacute gazdasaacutegi hasznot hozoacute innovaacutecioacutet kuumlloumlnboumlztet meg 7 Az uacuten tiszta tudomaacutenyok egyeacutertelműen mellőzik az alkalmazaacutes az alkalmazhatoacutesaacuteg szempontjaacutet 8 Egzakt tudomaacuteny az amely emberi eacuterdek szubjektivizmus neacutelkuumll egyeacutertelműen aacutellapiacutetja meg teacuteteleit 9 A puha vagy laacutegy tudomaacutenyok megaacutellapiacutetaacutesai keveacutesbeacute megbiacutezhatoacuteak lemondanak a bizonyiacutetaacutes szigoruacute szabaacutelyairoacutel Terminoloacutegiaacutejuk nem koumlvetkezetes gyakran egyeacutenieskedő Iacuteraacutesaikban sokszor a szerző vagy csoportjaacutenak veacutelemeacutenye tuumlkroumlződik Stiacutelusukban a szeacutepproacuteza ereacutenyeit is fontosnak tartjaacutek a tudomaacutenyos koumlzleacutes mellett Leggyakoribb koumlzleacutesi műfaja az esszeacute 10 A kemeacuteny tudomaacutenyok szabatos szoacutehasznaacutelattal pontosan meghataacuterozott fogalmakkal dolgoznak Okfejtők oknyomozoacutek stiacutelusukban inkaacutebb szaacuterazak egyeacutertelműek keruumllik a szubjektivizmust Leggyakoribb koumlzleacutesi műfaja az eacutertekezeacutes 11 A puha eacutes kemeacuteny tudomaacutenyokra valoacute szeacutetvaacutelasztaacutes nem megmerevedett aacutellapot eacutes aacutellaacutespont kifejezője az egyes tudomaacutenyok bdquoinkaacutebb ndash keveacutesbeacuterdquo minősiacuteteacutessel helyezhetők el a rendszerben Teljesen puha tudomaacuteny nem leacutetezik hisz akkor nem lenne tudomaacuteny 12 A tudomaacutenyok fenti jegyei reacuteszben aacutetfedik egymaacutest Peacuteldaacuteul az egzakt tudomaacuteny egyben kemeacuteny tudomaacuteny a tiszta tudomaacuteny leginkaacutebb alaptudomaacuteny az elmeacuteleti tudomaacuteny egyben tiszta tudomaacuteny stb

KUTATAacuteSMOacuteDSZERTANI MEGJEGYZEacuteSEK

A koumlzgazdasaacutegtan tudomaacutenyaacuten beluumll vannak egzaktabb kemeacutenyebb eacutes

puhaacutebb tudomaacutenyteruumlletek

Munkaacutejaacuteban mindig vegye figyelembe alkalmazza a teacutemaacutejaacutet jellemző

sajaacutetossaacutegokat eacuterveinek alaacutetaacutemasztaacutesaacutera mindig vegye igeacutenybe a

rendelkezeacuteseacutere aacutelloacute bdquokemeacutenyrdquo adatokat statisztikaacutekat adatsorokat ndash

termeacuteszetesen a forraacutes megjeloumlleacuteseacutevel

Stiacutelusa szinteacuten a teacutemaacutejaacutenak megfelelő ndash alapvetően ndash eacutervelő a

veacutelemeacutenyeket aacutellaacutespontokat kifejtő uumltkoumlztető alaacutetaacutemasztoacute legyen

PARADIGMAacuteK EacuteS TUDOMAacuteNYRENDSZEREK

KORSZAKONKEacuteNT A TOumlRTEacuteNELEMBEN

Maurits Cornelis Escher

(1898-1972)

Day and night

URL flickrcom

URL httpscytheh

utudom any-vs-hit

A MEGFIGYELŐ NEacuteZŐPONTJA

bdquoAnnyi tudomaacuteny van amennyi lelki keacutepesseacutegrdquo Xenokrateacutesz (ie 396-ie324)

Az ember megismerő-keacutepesseacutegeacutenek valamilyen tulajdonsaacutega azaz intellektuaacutelis keacutepesseacutegeink a tudomaacutenyok felosztaacutesaacutenak alapja ndash az a szempont hogyan ismerhetjuumlk meg ezeket a tudomaacutenyokat az emberi eacuterzeacutekeleacutes eacutertelem eacutes eacuterzelmek aacuteltal

A megismereacutesi moacutedszerek alapjaacuten szokaacutes leiacuteroacute kiacuteseacuterleti oumlsszehasonliacutetoacute illetve elmeacuteleti eacutes alkalmazott tudomaacutenyokroacutel beszeacutelni

A megismereacutes meacutelyseacutege lehet felsziacuteni ndash kuumllsőleges leiacuteraacutest keacutepesek nyuacutejtani vagy

meacutelyebbre hatolnak egeacuteszen a leacutenyegi oumlsszefuumlggeacutesek vagy toumlrveacutenyek felismereacuteseacuteig

A felosztaacutes itt is neheacutezseacutegekbe uumltkoumlzik hisz pl minden tudomaacuteny toumlbbfajta moacutedszert hasznaacutel

ugyanaz a moacutedszer viszont toumlbb tudomaacutenyban is alkalmazhatoacute

KIEGEacuteSZIacuteTŐ SZEMPONTOK A FELOSZTAacuteSOKHOZ

1 Mineacutel meacutelyebbre hatolunk a tudomaacutenyok rendszereacutebe annaacutel keveacutesbeacute laacutethatoacutek a tudomaacutenyok hataacuterai Egy teacutemaacutet tudomaacutenyok sokasaacutega vizsgaacutel pl egy gazdasaacutegi teacutema kutataacutesaacuteval foglalkozhat a statisztika a demograacutefia a foumlldrajz a toumlrteacutenettudomaacuteny stb E folyamat eredmeacutenyei a főbb klasszikus tudomaacutenyokboacutel leacutetrejoumlvő hataacutertudomaacutenyok pl biokeacutemia biofizika stb Kuumlloumlnoumlsen a matematika hatol be minden tudomaacutenyteruumlletre a humanioacuteraacutekba is

2 Baacutermilyen sikeres is a felosztaacutes mindig lesznek az adott felosztaacutesi alapon be nem sorolhatoacute tudomaacutenyok Pl a taacutergyi felosztaacutesuacute rendszerek kiinduloacute aacutegaiba ndash termeacuteszettudomaacutenyok taacutersadalomtudomaacutenyok humanioacuteraacutek szerkezeteacutebe ndash nem feacuter el a matematika

3 Az uacutejabb keletű tudomaacutenyok koumlzuumll sok a matematikaacuteboacutel vaacutelik ki kibernetika rendszerelmeacutelet informaacutecioacuteelmeacutelet kommunikaacutecioacuteelmeacutelet amelyek taacutergya nem a valoacute vilaacuteg valamely szegmense hanem valamely szempontboacutel vizsgaacuteljaacutek a valoacutesaacuteg egy bizonyos jelenseacutegeacutet amely valamennyi szegmensben jelen van s elvont toumlrveacutenyeknek engedelmeskedik Ezek a tudomaacutenyok szeacutetfesziacutetik a tudomaacutenyok ismert kereteit

4 A foumlldrajznak a toumlrteacutenettudomaacutenynak sajaacutet taacutergya van emellett megjelenik minden olyan tudomaacutenyban amely sajaacutet taacutergyaacutet teruumlleti vagy időbeli vetuumlletben szemleacuteli

5 Mineacutel kidolgozottabb a hierarchia annaacutel toumlbbszoumlr kell uacutej felosztaacutesi alapot vaacutelasztani maacutesokat elhagyni A hierarchia kieacutepiacuteteacutese egyuumltt jaacuter a valoacutesaacuteg bizonyos torziacutetaacutesaacuteval

6 Az alapkutataacutes alaptudomaacuteny olyan tudomaacutenyok eacutes kutataacutesok megnevezeacuteseacutere szolgaacutel amelyekneacutel nem elsődleges szempont az alkalmazhatoacutesaacuteg a gyakorlati felhasznaacutelaacutes A tudomaacutenyok aacuteltalaacutenos toumlrveacutenyeinek legmeacutelyebb oumlsszefuumlggeacuteseinek vizsgaacutelata mindenkor alapkutataacutesnak minősuumllt Aacuteltalaacuteban koumlltseacutegesek a kutataacutes sikere bizonytalanabb eacutes hosszabb idő utaacuten vaacuterhatoacute de az emberi megismereacutest viszi előre Tudomaacutenypolitikai keacuterdeacutes milyen legyen az araacuteny a taacutersadalom kutataacutesi erőforraacutesaihoz keacutepest az alap- eacutes alkalmazott kutataacutes koumlzoumltt Az uacutejabb szakirodalom felfedező eacutes ceacutelzott kutataacutest valamint keacutezzel foghatoacute gazdasaacutegi hasznot hozoacute innovaacutecioacutet kuumlloumlnboumlztet meg 7 Az uacuten tiszta tudomaacutenyok egyeacutertelműen mellőzik az alkalmazaacutes az alkalmazhatoacutesaacuteg szempontjaacutet 8 Egzakt tudomaacuteny az amely emberi eacuterdek szubjektivizmus neacutelkuumll egyeacutertelműen aacutellapiacutetja meg teacuteteleit 9 A puha vagy laacutegy tudomaacutenyok megaacutellapiacutetaacutesai keveacutesbeacute megbiacutezhatoacuteak lemondanak a bizonyiacutetaacutes szigoruacute szabaacutelyairoacutel Terminoloacutegiaacutejuk nem koumlvetkezetes gyakran egyeacutenieskedő Iacuteraacutesaikban sokszor a szerző vagy csoportjaacutenak veacutelemeacutenye tuumlkroumlződik Stiacutelusukban a szeacutepproacuteza ereacutenyeit is fontosnak tartjaacutek a tudomaacutenyos koumlzleacutes mellett Leggyakoribb koumlzleacutesi műfaja az esszeacute 10 A kemeacuteny tudomaacutenyok szabatos szoacutehasznaacutelattal pontosan meghataacuterozott fogalmakkal dolgoznak Okfejtők oknyomozoacutek stiacutelusukban inkaacutebb szaacuterazak egyeacutertelműek keruumllik a szubjektivizmust Leggyakoribb koumlzleacutesi műfaja az eacutertekezeacutes 11 A puha eacutes kemeacuteny tudomaacutenyokra valoacute szeacutetvaacutelasztaacutes nem megmerevedett aacutellapot eacutes aacutellaacutespont kifejezője az egyes tudomaacutenyok bdquoinkaacutebb ndash keveacutesbeacuterdquo minősiacuteteacutessel helyezhetők el a rendszerben Teljesen puha tudomaacuteny nem leacutetezik hisz akkor nem lenne tudomaacuteny 12 A tudomaacutenyok fenti jegyei reacuteszben aacutetfedik egymaacutest Peacuteldaacuteul az egzakt tudomaacuteny egyben kemeacuteny tudomaacuteny a tiszta tudomaacuteny leginkaacutebb alaptudomaacuteny az elmeacuteleti tudomaacuteny egyben tiszta tudomaacuteny stb

KUTATAacuteSMOacuteDSZERTANI MEGJEGYZEacuteSEK

A koumlzgazdasaacutegtan tudomaacutenyaacuten beluumll vannak egzaktabb kemeacutenyebb eacutes

puhaacutebb tudomaacutenyteruumlletek

Munkaacutejaacuteban mindig vegye figyelembe alkalmazza a teacutemaacutejaacutet jellemző

sajaacutetossaacutegokat eacuterveinek alaacutetaacutemasztaacutesaacutera mindig vegye igeacutenybe a

rendelkezeacuteseacutere aacutelloacute bdquokemeacutenyrdquo adatokat statisztikaacutekat adatsorokat ndash

termeacuteszetesen a forraacutes megjeloumlleacuteseacutevel

Stiacutelusa szinteacuten a teacutemaacutejaacutenak megfelelő ndash alapvetően ndash eacutervelő a

veacutelemeacutenyeket aacutellaacutespontokat kifejtő uumltkoumlztető alaacutetaacutemasztoacute legyen

PARADIGMAacuteK EacuteS TUDOMAacuteNYRENDSZEREK

KORSZAKONKEacuteNT A TOumlRTEacuteNELEMBEN

Maurits Cornelis Escher

(1898-1972)

Day and night

URL flickrcom

URL httpscytheh

utudom any-vs-hit

KIEGEacuteSZIacuteTŐ SZEMPONTOK A FELOSZTAacuteSOKHOZ

1 Mineacutel meacutelyebbre hatolunk a tudomaacutenyok rendszereacutebe annaacutel keveacutesbeacute laacutethatoacutek a tudomaacutenyok hataacuterai Egy teacutemaacutet tudomaacutenyok sokasaacutega vizsgaacutel pl egy gazdasaacutegi teacutema kutataacutesaacuteval foglalkozhat a statisztika a demograacutefia a foumlldrajz a toumlrteacutenettudomaacuteny stb E folyamat eredmeacutenyei a főbb klasszikus tudomaacutenyokboacutel leacutetrejoumlvő hataacutertudomaacutenyok pl biokeacutemia biofizika stb Kuumlloumlnoumlsen a matematika hatol be minden tudomaacutenyteruumlletre a humanioacuteraacutekba is

2 Baacutermilyen sikeres is a felosztaacutes mindig lesznek az adott felosztaacutesi alapon be nem sorolhatoacute tudomaacutenyok Pl a taacutergyi felosztaacutesuacute rendszerek kiinduloacute aacutegaiba ndash termeacuteszettudomaacutenyok taacutersadalomtudomaacutenyok humanioacuteraacutek szerkezeteacutebe ndash nem feacuter el a matematika

3 Az uacutejabb keletű tudomaacutenyok koumlzuumll sok a matematikaacuteboacutel vaacutelik ki kibernetika rendszerelmeacutelet informaacutecioacuteelmeacutelet kommunikaacutecioacuteelmeacutelet amelyek taacutergya nem a valoacute vilaacuteg valamely szegmense hanem valamely szempontboacutel vizsgaacuteljaacutek a valoacutesaacuteg egy bizonyos jelenseacutegeacutet amely valamennyi szegmensben jelen van s elvont toumlrveacutenyeknek engedelmeskedik Ezek a tudomaacutenyok szeacutetfesziacutetik a tudomaacutenyok ismert kereteit

4 A foumlldrajznak a toumlrteacutenettudomaacutenynak sajaacutet taacutergya van emellett megjelenik minden olyan tudomaacutenyban amely sajaacutet taacutergyaacutet teruumlleti vagy időbeli vetuumlletben szemleacuteli

5 Mineacutel kidolgozottabb a hierarchia annaacutel toumlbbszoumlr kell uacutej felosztaacutesi alapot vaacutelasztani maacutesokat elhagyni A hierarchia kieacutepiacuteteacutese egyuumltt jaacuter a valoacutesaacuteg bizonyos torziacutetaacutesaacuteval

6 Az alapkutataacutes alaptudomaacuteny olyan tudomaacutenyok eacutes kutataacutesok megnevezeacuteseacutere szolgaacutel amelyekneacutel nem elsődleges szempont az alkalmazhatoacutesaacuteg a gyakorlati felhasznaacutelaacutes A tudomaacutenyok aacuteltalaacutenos toumlrveacutenyeinek legmeacutelyebb oumlsszefuumlggeacuteseinek vizsgaacutelata mindenkor alapkutataacutesnak minősuumllt Aacuteltalaacuteban koumlltseacutegesek a kutataacutes sikere bizonytalanabb eacutes hosszabb idő utaacuten vaacuterhatoacute de az emberi megismereacutest viszi előre Tudomaacutenypolitikai keacuterdeacutes milyen legyen az araacuteny a taacutersadalom kutataacutesi erőforraacutesaihoz keacutepest az alap- eacutes alkalmazott kutataacutes koumlzoumltt Az uacutejabb szakirodalom felfedező eacutes ceacutelzott kutataacutest valamint keacutezzel foghatoacute gazdasaacutegi hasznot hozoacute innovaacutecioacutet kuumlloumlnboumlztet meg 7 Az uacuten tiszta tudomaacutenyok egyeacutertelműen mellőzik az alkalmazaacutes az alkalmazhatoacutesaacuteg szempontjaacutet 8 Egzakt tudomaacuteny az amely emberi eacuterdek szubjektivizmus neacutelkuumll egyeacutertelműen aacutellapiacutetja meg teacuteteleit 9 A puha vagy laacutegy tudomaacutenyok megaacutellapiacutetaacutesai keveacutesbeacute megbiacutezhatoacuteak lemondanak a bizonyiacutetaacutes szigoruacute szabaacutelyairoacutel Terminoloacutegiaacutejuk nem koumlvetkezetes gyakran egyeacutenieskedő Iacuteraacutesaikban sokszor a szerző vagy csoportjaacutenak veacutelemeacutenye tuumlkroumlződik Stiacutelusukban a szeacutepproacuteza ereacutenyeit is fontosnak tartjaacutek a tudomaacutenyos koumlzleacutes mellett Leggyakoribb koumlzleacutesi műfaja az esszeacute 10 A kemeacuteny tudomaacutenyok szabatos szoacutehasznaacutelattal pontosan meghataacuterozott fogalmakkal dolgoznak Okfejtők oknyomozoacutek stiacutelusukban inkaacutebb szaacuterazak egyeacutertelműek keruumllik a szubjektivizmust Leggyakoribb koumlzleacutesi műfaja az eacutertekezeacutes 11 A puha eacutes kemeacuteny tudomaacutenyokra valoacute szeacutetvaacutelasztaacutes nem megmerevedett aacutellapot eacutes aacutellaacutespont kifejezője az egyes tudomaacutenyok bdquoinkaacutebb ndash keveacutesbeacuterdquo minősiacuteteacutessel helyezhetők el a rendszerben Teljesen puha tudomaacuteny nem leacutetezik hisz akkor nem lenne tudomaacuteny 12 A tudomaacutenyok fenti jegyei reacuteszben aacutetfedik egymaacutest Peacuteldaacuteul az egzakt tudomaacuteny egyben kemeacuteny tudomaacuteny a tiszta tudomaacuteny leginkaacutebb alaptudomaacuteny az elmeacuteleti tudomaacuteny egyben tiszta tudomaacuteny stb

KUTATAacuteSMOacuteDSZERTANI MEGJEGYZEacuteSEK

A koumlzgazdasaacutegtan tudomaacutenyaacuten beluumll vannak egzaktabb kemeacutenyebb eacutes

puhaacutebb tudomaacutenyteruumlletek

Munkaacutejaacuteban mindig vegye figyelembe alkalmazza a teacutemaacutejaacutet jellemző

sajaacutetossaacutegokat eacuterveinek alaacutetaacutemasztaacutesaacutera mindig vegye igeacutenybe a

rendelkezeacuteseacutere aacutelloacute bdquokemeacutenyrdquo adatokat statisztikaacutekat adatsorokat ndash

termeacuteszetesen a forraacutes megjeloumlleacuteseacutevel

Stiacutelusa szinteacuten a teacutemaacutejaacutenak megfelelő ndash alapvetően ndash eacutervelő a

veacutelemeacutenyeket aacutellaacutespontokat kifejtő uumltkoumlztető alaacutetaacutemasztoacute legyen

PARADIGMAacuteK EacuteS TUDOMAacuteNYRENDSZEREK

KORSZAKONKEacuteNT A TOumlRTEacuteNELEMBEN

Maurits Cornelis Escher

(1898-1972)

Day and night

URL flickrcom

URL httpscytheh

utudom any-vs-hit

6 Az alapkutataacutes alaptudomaacuteny olyan tudomaacutenyok eacutes kutataacutesok megnevezeacuteseacutere szolgaacutel amelyekneacutel nem elsődleges szempont az alkalmazhatoacutesaacuteg a gyakorlati felhasznaacutelaacutes A tudomaacutenyok aacuteltalaacutenos toumlrveacutenyeinek legmeacutelyebb oumlsszefuumlggeacuteseinek vizsgaacutelata mindenkor alapkutataacutesnak minősuumllt Aacuteltalaacuteban koumlltseacutegesek a kutataacutes sikere bizonytalanabb eacutes hosszabb idő utaacuten vaacuterhatoacute de az emberi megismereacutest viszi előre Tudomaacutenypolitikai keacuterdeacutes milyen legyen az araacuteny a taacutersadalom kutataacutesi erőforraacutesaihoz keacutepest az alap- eacutes alkalmazott kutataacutes koumlzoumltt Az uacutejabb szakirodalom felfedező eacutes ceacutelzott kutataacutest valamint keacutezzel foghatoacute gazdasaacutegi hasznot hozoacute innovaacutecioacutet kuumlloumlnboumlztet meg 7 Az uacuten tiszta tudomaacutenyok egyeacutertelműen mellőzik az alkalmazaacutes az alkalmazhatoacutesaacuteg szempontjaacutet 8 Egzakt tudomaacuteny az amely emberi eacuterdek szubjektivizmus neacutelkuumll egyeacutertelműen aacutellapiacutetja meg teacuteteleit 9 A puha vagy laacutegy tudomaacutenyok megaacutellapiacutetaacutesai keveacutesbeacute megbiacutezhatoacuteak lemondanak a bizonyiacutetaacutes szigoruacute szabaacutelyairoacutel Terminoloacutegiaacutejuk nem koumlvetkezetes gyakran egyeacutenieskedő Iacuteraacutesaikban sokszor a szerző vagy csoportjaacutenak veacutelemeacutenye tuumlkroumlződik Stiacutelusukban a szeacutepproacuteza ereacutenyeit is fontosnak tartjaacutek a tudomaacutenyos koumlzleacutes mellett Leggyakoribb koumlzleacutesi műfaja az esszeacute 10 A kemeacuteny tudomaacutenyok szabatos szoacutehasznaacutelattal pontosan meghataacuterozott fogalmakkal dolgoznak Okfejtők oknyomozoacutek stiacutelusukban inkaacutebb szaacuterazak egyeacutertelműek keruumllik a szubjektivizmust Leggyakoribb koumlzleacutesi műfaja az eacutertekezeacutes 11 A puha eacutes kemeacuteny tudomaacutenyokra valoacute szeacutetvaacutelasztaacutes nem megmerevedett aacutellapot eacutes aacutellaacutespont kifejezője az egyes tudomaacutenyok bdquoinkaacutebb ndash keveacutesbeacuterdquo minősiacuteteacutessel helyezhetők el a rendszerben Teljesen puha tudomaacuteny nem leacutetezik hisz akkor nem lenne tudomaacuteny 12 A tudomaacutenyok fenti jegyei reacuteszben aacutetfedik egymaacutest Peacuteldaacuteul az egzakt tudomaacuteny egyben kemeacuteny tudomaacuteny a tiszta tudomaacuteny leginkaacutebb alaptudomaacuteny az elmeacuteleti tudomaacuteny egyben tiszta tudomaacuteny stb

KUTATAacuteSMOacuteDSZERTANI MEGJEGYZEacuteSEK

A koumlzgazdasaacutegtan tudomaacutenyaacuten beluumll vannak egzaktabb kemeacutenyebb eacutes

puhaacutebb tudomaacutenyteruumlletek

Munkaacutejaacuteban mindig vegye figyelembe alkalmazza a teacutemaacutejaacutet jellemző

sajaacutetossaacutegokat eacuterveinek alaacutetaacutemasztaacutesaacutera mindig vegye igeacutenybe a

rendelkezeacuteseacutere aacutelloacute bdquokemeacutenyrdquo adatokat statisztikaacutekat adatsorokat ndash

termeacuteszetesen a forraacutes megjeloumlleacuteseacutevel

Stiacutelusa szinteacuten a teacutemaacutejaacutenak megfelelő ndash alapvetően ndash eacutervelő a

veacutelemeacutenyeket aacutellaacutespontokat kifejtő uumltkoumlztető alaacutetaacutemasztoacute legyen

PARADIGMAacuteK EacuteS TUDOMAacuteNYRENDSZEREK

KORSZAKONKEacuteNT A TOumlRTEacuteNELEMBEN

Maurits Cornelis Escher

(1898-1972)

Day and night

URL flickrcom

URL httpscytheh

utudom any-vs-hit

KUTATAacuteSMOacuteDSZERTANI MEGJEGYZEacuteSEK

A koumlzgazdasaacutegtan tudomaacutenyaacuten beluumll vannak egzaktabb kemeacutenyebb eacutes

puhaacutebb tudomaacutenyteruumlletek

Munkaacutejaacuteban mindig vegye figyelembe alkalmazza a teacutemaacutejaacutet jellemző

sajaacutetossaacutegokat eacuterveinek alaacutetaacutemasztaacutesaacutera mindig vegye igeacutenybe a

rendelkezeacuteseacutere aacutelloacute bdquokemeacutenyrdquo adatokat statisztikaacutekat adatsorokat ndash

termeacuteszetesen a forraacutes megjeloumlleacuteseacutevel

Stiacutelusa szinteacuten a teacutemaacutejaacutenak megfelelő ndash alapvetően ndash eacutervelő a

veacutelemeacutenyeket aacutellaacutespontokat kifejtő uumltkoumlztető alaacutetaacutemasztoacute legyen

PARADIGMAacuteK EacuteS TUDOMAacuteNYRENDSZEREK

KORSZAKONKEacuteNT A TOumlRTEacuteNELEMBEN

Maurits Cornelis Escher

(1898-1972)

Day and night

URL flickrcom

URL httpscytheh

utudom any-vs-hit

PARADIGMAacuteK EacuteS TUDOMAacuteNYRENDSZEREK

KORSZAKONKEacuteNT A TOumlRTEacuteNELEMBEN

Maurits Cornelis Escher

(1898-1972)

Day and night

URL flickrcom

URL httpscytheh

utudom any-vs-hit

URL httpscytheh

utudom any-vs-hit

PARADIGMAacuteK ŐSKOR OacuteKOR

Őskoumlzoumlsseacutegi taacutersadalom ndash mitikus vilaacutegkeacutep vallaacutesi magyaraacutezatok

Oacutekor ndash Goumlroumlgorszaacuteg a bdquohonnan ered a vilaacutegunkrdquo keacuterdeacutesre adott vaacutelaszuk a semmiből helyett a mindig leacutetező valami az ősanyag őselem leacutetezeacutese Ez a filozoacutefiai magyaraacutezat a kialakuloacute termeacuteszetfilozoacutefia jelenti az első leacutepeacutest a tudomaacutenyos gondolkodaacutes feleacute

A tudomaacuteny eacutes a filozoacutefia egyet jelentettek ndash a tudomaacuteny osztaacutelyozaacutesaacuteval a kor filozoacutefusai foglalkoztak de nincs kituumlntetett helyen

Jellemző az ismeretek gyakorlati ceacuteluacute rendszerezeacutese Arisztoteleacutesz aki elsőkeacutent laacutetta be a mindenki szaacutemaacutera mindenkor eacuterveacutenyes tudomaacuteny-meghataacuterozaacutes lehetetlenseacutegeacutet a tudomaacutenyokat elmeacuteletiekre illetve gyakorlatiakra vaacutelasztotta szeacutet

PLATON (ie 427-347) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

A lelki keacutepesseacutegek alapjaacuten osztotta fel a tudomaacutenyt

EacuteRTELEM DIALEKTIKA

EacuteRZEacuteKELEacuteS FIZIKA

AKARAT EacuteRZELEM ETIKA

Az atheacuteni akadeacutemia e szerint tagozoacutedott

Az ifjak neveleacuteseacutenek rendszereacutet Az aacutellam c műveacuteben a koumlvetkező sorrendben adta meg

GIMNASZTIKA

ZENE (METRIKA)

OLVASAacuteS IacuteRAacuteS

IRODALOM (KOumlLTEacuteSZET)

ZENE (DALLAM)

MATEMATIKA

ARITMETIKA

GEOMETRIA

ASZTRONOacuteMIA

DIALEKTIKA

Ez a felosztaacutes a szabad műveacuteszetek előfutaacuterakeacutent vaacutelt a keacutesőbbi korokban aacuteltalaacutenossaacute

ARISZTOTELEacuteSZ (ie 384-322) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

Tudomaacutenyrendszere Platoacuten felosztaacutesaacuten alapul de annaacutel gazdagabban tagolt

A tudomaacuteny ceacutelja alapjaacuten kuumlloumlnboumlztet meg elmeacuteleti eacutes gyakorlati tudomaacutenyokat

A mesterseacutegeket eacutes az anyagi javakat előaacutelliacutetoacute egyeacuteb tudomaacutenyokat a goumlroumlgoumlk nem tartottaacutek

tudomaacutenynak mivel azokkal főleg rabszolgaacutek foglalkoztak eacutes iacutegy bizonyos megveteacutessel illett őket

kezelni

ELMEacuteLETI TUDOMAacuteNYOK

DIALEKTIKA

ANALITIKA (LOGIKA)

METAFIZIKA

MATEMATIKA

FIZIKA

TULAJDONKEacutePPENI FIZIKA

LEacuteLEKTAN

GYAKORLATI TUDOMAacuteNYOK

CSELEKVEacuteSRE (PRAXIS) IRAacuteNYULOacuteK

ETIKA

POLITIKA

TEREMTEacuteSRE (POEacuteZIS) IRAacuteNYULOacuteK

RETORIKA

POEacuteTIKA

MARCUS TERENTIUS VARRO (ie 116-27)

TUDOMAacuteNYRENDSZERE

Platon eacutes Arisztoteleacutesz taniacutetaacutesai alapjaacuten iacuterta meg bdquoA tudomaacutenyok kilenc koumlnyverdquo ciacutemű műveacutet

A heacutet szabad műveacuteszetet akkor meacuteg kilenc alkotta mert hozzaacutevetteacutek meacuteg a medicinaacutet eacutes az architektuacuteraacutet

GRAMMATIKA

DIALEKTIKA

RETORIKA

GEMETRIA

ARITMETIKA

ASZTRONOacuteMIA

ZENE

ORVOSTUDOMAacuteNY

EacutePIacuteTEacuteSZET

Varro 47-től koumlnyvtaacuteroskeacutent műkoumldoumltt

ALEXANDRIAI PHILON (ie 25-iu 29)

TUDOMAacuteNYRENDSZERE

Megvaacuteltoztatta Varro felosztaacutesaacutenak sorrendjeacutet elhagyta az aritmetikaacutet az orvostudomaacutenyt eacutes az eacutepiacuteteacuteszetet viszont hozzaacutefűzte a logikaacutet ndash az iacutegy keletkezett tudomaacutenyfelosztaacutest bdquoheacutet szabad műveacuteszetrdquo neacuteven foglalta oumlssze

GRAMMATIKA

GEOMETRIA

ASZTRONOacuteMIA

ZENE

RETORIKA

LOGIKA

DIALEKTIKA

A koumlzeacutepkorban ezen a sorrenden moacutedosiacutetottak a kialakult oktataacutesi rendszernek megfelelően

PARADIGMAacuteK KOumlZEacutePKOR

A felhalmozoacutedott emberi ismeretek oumlsszefoglalaacutesaacutera eacutes egyseacuteges filozoacutefiai eacutertelmezeacuteseacutere toumlrekedtek A tudomaacutenyok egyseacutegbe szervezeacuteseacutet tűzteacutek ki ceacutelul amely egyben oktataacutes alapjaacutet is jelentette

A hitet eacutes a tudaacutest oumlsszeegyeztethetőnek veacutelteacutek a kereszteacuteny egyhaacutezatyaacutek nem aacutelliacutetottaacutek szembe az antik tudomaacutenyt a kereszteacutenyseacuteggel hanem kifejezetten eacutepiacutetettek raacute Pl a roacutemai patriacutecius Augustinus Szent Aacutegoston (354-430) keacutesőbb Hippo puumlspoumlke egyenesen a Biblia megeacuterteacuteseacutenek felteacutetelekeacutent szabta az előkelő roacutemai de maacuter kereszteacuteny Cassiodorus (485-580) az egyhaacutezi eacutes vilaacutegi tudomaacutenyokroacutel iacutert oumlsszefoglaloacute műveacuteben a heacutet szabad műveacuteszetet uacutegy taacutergyalja hogy ezek szuumlkseacutegesek a Biblia tanulmaacutenyozaacutesaacutehoz

Az ismereteket oumlsszefoglaloacute jellemző tudomaacutenyos műfaj a toumlbbkoumltetes enciklopeacutedikus bdquosummardquo bdquothesaurusrdquo bdquospeculumrdquo volt A summaacutek egyben tankoumlnyvek is voltak Ilyen volt Sevillai Isidorus (570-636) tudoacutes polihisztor 20 koumltetes műve is amely rendszertelenuumll kritikaacutetlanul halmozta az oacutekor eacutes korai koumlzeacutepkor ismereteit

A KOumlZEacutePKORI TUDOMAacuteNYRENDSZER

A tudomaacutenyrendszer alapja a koraacutebban emliacutetett Marcus Terentius Varro felosztaacutesa a HEacuteT SZABAD MŰVEacuteSZET volt

A tudomaacutenyok = ARS-ok (artes liberales) mesterseacuteget (artes mechanicae) technikai uumlgyesseacutegen alapuloacute tudaacutest eacutes műveacuteszetet is jelentettek s ezeket egyseacutegben szemleacuteltek Koumlltői oumlsszefoglalaacutesaacutet Martianus Capellaacutenak koumlszoumlnhetjuumlk Mercurius eacutes Philologia haacutezassaacutega c műveacuteben heacutet nő allegorizaacutelja a műveacuteszeteket

Rendező elve a tudomaacutenyok elsajaacutetiacutetaacutesaacutenak lehetseacuteges sorrendje volt Ez tuumlkroumlződoumltt az iskolaacutek ndash egyetemek szervezeteacuteben az oktataacutesban a tantaacutergyak kialakiacutetaacutesaacuteban a koumlnyvtaacuterak rendjeacuteben

Keveacutes nagyobb hataacutesuacute tudomaacutenyrendszert alkottak

Keacutesőbb a reneszaacutensz fő megismereacutesi moacutedszere az analoacutegia volt a kuumlloumlnbseacutegek azonossaacutegok eacutes hasonloacutesaacuteg megaacutellapiacutetaacutesa ndash ezen alapul pl Carl Linneacute A termeacuteszet

rendszereacutenek leiacuteraacutesa c műve (1735)

A KOumlZEacutePKOR OSZTAacuteLYOZAacuteSI RENDSZERE

A koumlzeacutepkor osztaacutelyozaacutesi rendszereacutet joacutel mutatja

az oktataacutes ndash iskola szerkezete

TRIVIUM

GRAMMATICA RETHORICA DIALECTICA

QUADRIVIUM

ARITHMETICA GEOMETRIA ASTRONOMIA MUSICA

A HEacuteT SZABAD MŰVEacuteSZET AacuteBRAacuteZOLAacuteSA

Scientiae sermonicales ndash

beszeacuteddel taacutersalgaacutessal oumlsszefuumlggő

rheacutetori trivium (a neveleacutes alapzata)

GRAMMATICA

DIALECTIKA (a vitatkozaacutes

tudomaacutenya benne a logika)

RHETORICA

Quadrivium scientiae reales ndash a matematikai neacutegyes

ARITHMETICA

GEOMETRIA

ASTRONOMIA

MUSICA

AQUINOacuteI SZENT TAMAacuteS (1225-1274)

TUDOMAacuteNYRENDSZERE A skolasztika meacuterseacutekelt realizmust koumlvető iraacutenyzataacutenak keacutepviselője

A kor egyseacuteges tudomaacutenyos vilaacutegkeacutepeacutet bdquoSumma Theologiaerdquo ciacutemű műveacuteben foglalta oumlssze ndash az ember Istenhez valoacute visszateacutereacuteseacutenek uacutetjaacutet vaacutezolta fel

Gondolati rendszere a tomizmus melyet Arisztoteleacutesz filozoacutefiaacutejaacutenak az egyhaacutezi taniacutetaacutessal toumlrteacutent egyesiacuteteacuteseacuteből alkotott meg

Megteremtette a hit eacutes tudaacutes nagy szinteacuteziseacutet felteacutetelezte hogy Arisztoteleacutesz filozoacutefiaacutejaacuten keresztuumll be tudja bizonyiacutetani Isten leacuteteacutet

Szerinte az igazsaacuteg megismereacuteseacutenek keacutet uacutetja van a hit eacutes a tudaacutes Ha a keacutetfeacutele uacuteton nyert ismeretek nem egyeznek ennek az emberi eacutesz gyarloacutesaacutega az oka s ezeacutert nem az eacutertelemeacute hanem a hiteacute az elsőbbseacuteg

A tudomaacuteny mint a hit ugyanahhoz az igazsaacuteghoz vezethet el de moacutedszeruumlk maacuter kuumlloumlnboumlző kell hogy legyen mivel a filozoacutefia (s egyuacutettal minden tudomaacuteny is) a teremtett dolgokboacutel indul ki s ennek vizsgaacutelata soraacuten jut el Istenhez miacuteg a teoloacutegia Isten vizsgaacutelataacutera oumlsszpontosiacutet s a keacutesz kapott kinyilatkoztataacutest eacutertelmezi A kinyilatkoztataacutes igazsaacutegaacutenak felfedezeacuteseacuteben taacutemaszra lelhet a teoloacutegia a filozoacutefiaacuteban mert a hitteacutetelek nem mondhatnak ellent a rationak

PARADIGMAacuteK UacuteJKOR

Elsősorban a termeacuteszettudomaacutenyok fejlődeacutese koumlvetkezteacuteben a tudomaacutenyok differenciaacuteloacutedtak eredmeacutenyeire eacutes a technikai gyakorlat tapasztalataira taacutemaszkodnak a műszaki tudomaacutenyok Jellemző tehaacutet az anyag kuumlloumlnboumlző megnyilvaacutenulaacutesainak tanulmaacutenyozaacutesa

A sokasodoacute uacutej diszcipliacutenaacutek oumlnazonossaacutegaacutenak hataacuterainak kijeloumlleacuteseacutere tovaacutebbi fejlődeacutesuumlkhoumlz uacutej tudomaacutenyrendszerre volt szuumlkseacuteg A tudomaacutenyok rendszerezeacutese az euroacutepai gondolkodoacutek vezető eszmeacutejeacuteveacute vaacutelt

Az uacutejkori filozoacutefia programja a valoacute vilaacutegot egyseacutegeacuteben s meacutelyseacutegeiben felmutatni A rendszeralkotoacutek filozoacutefiai probleacutemaacuteja az ismeretelmeacutelet maacuteig eacutelő keacuterdeacutese a vilaacuteg emberi gondolkodaacutesban kialakult keacutepe mennyire felel meg a valoacute vilaacuteg rendjeacutenek azaz a gondolati tudati rendszer egyben a valoacute vilaacuteg rendszere is

A kor gondolkodoacuteinak vezető eszmeacuteje az eacutesz (ratio) felteacutetlen tisztelete amely Reneacute Descartes az uacutejkor neves filozoacutefusa hiacuteres gondolataacuteval jellemezhető bdquoCOGITO ERGO SUMrdquo = bdquoGONDOLKODOM TEHAacuteT VAGYOKrdquo

A termeacuteszetszemleacutelet materialisztikus volt a kutataacutesi moacutedszer azonban mivel a tudoacutesok a differenciaacuteloacutedaacutes koumlvetkezteacuteben az egyes jelenseacutegeket egymaacutestoacutel elszakiacutetva szemleacutelteacutek metafizikus

FRANCIS BACON (1561-1626) TUDOMAacuteNYRENDSZERE Bacon kiacuteseacuterlete a tudomaacuteny felosztaacutesaacutera az első proacutebaacutelkozaacutes volt a tudomaacuteny toumlrteacuteneteacuteben a

felhalmozott ismeretek aacuteltalaacutenosiacutetaacutesaacutera eacutes rendszerbe foglalaacutesaacutera Neacutezeteit az bdquoInstitutio magnardquo eacutes az bdquoIsteni eacutes emberi tudomaacutenyok meacuteltoacutesaacutegaacuteroacutel eacutes fejlődeacuteseacuterőlrdquo ciacutemű műveiben fejti ki

Tudomaacutenyfelosztaacutesa koumlzel keacutet eacutevszaacutezadon keresztuumll meghataacuterozta a tudomaacuteny rendszerezeacuteseacutet koumlvetői csak variaacuteltaacutek tudomaacutenyfelosztaacutesaacutet

A Bacon-feacutele tudomaacutenyrendszeren alapszik Melvil K Dewey Tizedes Osztaacutelyozaacutesa Ez az egyik legismertebb gyakorlati ceacuteluacute koumlnyvtaacuteri osztaacutelyozaacutesi rendszer ebből fejlesztetteacutek ki az ETO-t

Tudomaacutenyfelosztaacutesa LEacuteLEKTANI ALAPon nyugszik Bacon szerint az ember emleacutekezettel keacutepzelettel eacutertelemmel eacutes gondolkodaacutessal rendelkező leacuteny s ezeacutert az emberi ismereteknek annyi fő reacutesze van ahaacuteny keacutepesseacuteggel rendelkezuumlnk a vilaacuteg megismereacuteseacutere

Fentiekből kiindulva az emberi tudaacutes (human knowledge) haacuterom csoportra oszthatoacute

emleacutekezet (memory) ndash ide tartoznak a toumlrteacutenettudomaacutenyok

keacutepzelet (imagination) ndash ide tartozik a koumllteacuteszet

gondolkodaacutes eacutertelem (reason) ndash ide tartozik a filozoacutefia (Bacon igen taacutegan eacutertelmezi a filozoacutefiaacutet)

Az emberi eacutertelem feladata szerinte az hogy a tapasztalatokat feldolgozza aacuteltalaacutenosiacutetsa ndash az indukcioacutes eljaacuteraacutes hiacuteve A tudomaacutenyos kutataacutes alapjaacutenak a kiacuteseacuterletezeacutest a gyakorlatot tekinti ndash ezzel az EMPIRIKUS (tapasztalati) IRAacuteNYZAT megalkotoacuteja Gyakorlatiassaacutegaacuteban az uacutejkor a kapitalizmus szelleme mutatkozik meg

BACON TUDOMAacuteNYRENDSZERE

TOumlRTEacuteNETTUDOMAacuteNYOK

BACON TUDOMAacuteNYRENDSZERE

KOumlLTEacuteSZET

BACON TUDOMAacuteNYRENDSZERE

FILOZOacuteFIA

RENEacute DESCARTES (1596-1650) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

Tudomaacutenyfelosztaacutesaacutenak alapja a tudomaacuteny taacutergya azaz az anyag mozgaacutesformaacutei

A tudomaacutenyok sorrendjeacutet uacutegy aacutelliacutetja fel amilyen sorrendben a tudomaacutenyokat

tanulmaacutenyozni kell

Logika

Matematika

Filozoacutefia

Metafizika

Fizika

Orvostudomaacuteny

Mechanikai tudomaacutenyok

Etika

DENIS DIDEROT (1713-1784) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

Bacon raacute is hatott

Nagy hangsuacutelyt fektetett

a mesterseacutegek

elhelyezeacuteseacutere is

ndash az Enciklopeacutedia szellemeacuteben

Az aacutebraacuten a

termeacuteszettudomaacutenyok

rendszere laacutethatoacute

A FRANCIA

ENCIKLOPEacuteDIA

FOGALOM-

TEacuteRKEacutePE

Forraacutes

httpwwwhtiumiched

uddidgraphicstreefr

enchjpg

A KLASSZIKUS NEacuteMET FILOZOacuteFIA

Az un bdquoklasszikus neacutemet filozoacutefiaacutetrdquo maacutes neacuteven klasszikus neacutemet idealizmust egyetlen iskolakeacutent vagy aacuteramlatkeacutent tartjuk szaacutemon Keacutepviselői ndash egyeacutebkeacutent neacutegy elteacuterő aacutellaacutespontot keacutepviselő alkotoacute Immanuel Kant 1724-1804) Johann Gottlieb Fichte (1762ndash1814) Friedrich Willheim Joseph Schelling (1775ndash1854) eacutes Georg Wilhelm Friedrich Hegel

Koumlzoumls jellemzőjuumlk hogy mint az uacutejkor maacutes filozoacutefusai is az egyseacutegben az egeacuteszben valoacute gondolkodaacutes igeacutenyeacutet fogalmazzaacutek meg

Elődeiknek a tapasztalatra emberi megismereacutesi keacutepesseacutegekre alapiacutetoacute empirikus felfogaacutesaacuteval ellenteacutetben szemleacuteletuumlk idealista rendszeruumlk alapja nem a materiaacutelis vilaacuteg a gyakorlat hanem az eacutesz a gondolkodaacutes melynek segiacutetseacutegeacutevel apriori megteremthető a rendszer

bdquoNem teremthetuumlnk meg hellip semmifeacutele megalapozott felosztaacutest aneacutelkuumll hogy egyszersmind ne teremteneacutenk meg a totalitaacutest is ennek meg kell lennie az előtt mielőtt a reacuteszeket meghataacuteroznaacutenkrdquo ndash Immanuel Kant

GEORG WILHELM FRIEDRICH HEGEL (1770-1831)

TUDOMAacuteNYRENDSZERE Az idealista neacutemet filozoacutefia legteljesebb rendszereacutenek kidolgozoacuteja

Neacutezete szerint a vilaacuteg nem egyeacuteb mint az egyetemes eacutesz megnyilatkozaacutesa az ember tudataacutetoacutel fuumlggetlenuumll leacutetező bdquoabszoluacutet eszmerdquo (az isten elvontabb szemeacutelytelenebb aacutebraacutezolaacutesa) Ez hozta eacutes hozza leacutetre a termeacuteszet eacutes a taacutersadalom minden jelenseacutegeacutet tehaacutet azonosiacutetja a leacutetet eacutes tudatot (ezeacutert idealista)

Koumlvetkezmeacutenyekeacutent felteacutetelezi hogy a megismereacutes eacutes a valoacutesaacuteg ugyanazon toumlrveacutenyek szerint viselkedik tehaacutet az emberi gondolkodaacutes toumlrveacutenyei eacuterveacutenyesek a termeacuteszetre is

Gondolkodaacutesunkban ma is hat dialektikus szemleacutelete eacutes moacutedszere amennyiben a termeacuteszeti jelenseacutegeket oumlroumlkoumls mozgaacutesban eacutes vaacuteltozaacutesban levőknek tekinti ahol ellenteacutetes erők hatnak koumllcsoumlnoumlsen egymaacutesra Idealista szemleacutelete alapjaacuten azonban szerinte nem a termeacuteszet fejlődik hanem csak az eszme a termeacuteszet bdquofogalmardquo fejlődőkeacutepes

Haacutermas tagozoacutedaacutesuacute tudomaacutenyfelosztaacutesa is abboacutel indul ki hogy az abszoluacutet idea milyen formaacutekat oumllt a termeacuteszetben

LOGIKA

TERMEacuteSZETFILOZOacuteFIA

SZELLEMFILOZOacuteFIA

Ezeken beluumll is 3-3 majd uacutejabb 3-3 tudomaacutenyt kuumlloumlnboumlztet meg

PARADIGMAacuteK XIX SZAacuteZAD

A 19 szaacutezadban oumlnaacutelloacutesultak a szellemtudomaacutenyok valamint kialakultak az emberi csoportok eacutes taacutersadalmak oumlsszefuumlggeacuteseacutet eacutes műkoumldeacuteseacutet vizsgaacuteloacute modern taacutersadalomtudomaacutenyok (szocioloacutegia szociaacutelpszicholoacutegia politikatudomaacuteny koumlzgazdasaacuteg-tudomaacuteny demograacutefia neacuteprajz szociaacutelantropoloacutegia jogtudomaacuteny szociolingvisztika toumlrteacutenettudomaacuteny stb)

A filozoacutefusok egy reacutesze kezdi tagadni a rendszer szuumlkseacutegesseacutegeacutet ndash pl Soslashren Aabye Kierkegaard (1813-1855) eacutes Friedrich Nietzsche (1844-1900) ndash mert a rendszer megkoumlti a gondolat szabadsaacutegaacutet

A szaacutezad gondolkodaacutesaacutet a toumlrteacutenetiseacuteg hataacuterozta meg koumlzponti helyre keruumllt a haladaacutes fejlődeacutes gondolkodaacutes vaacuteltozaacutes Eszerint a dolgok aacutellapotaacutet eacutes mikeacutentjeacutet megelőző aacutellapotukboacutel lehet levezetni

Kiemelkedő jelentőseacuteggel biacuter

a termeacuteszettudomaacutenyokban Charles Robert Darwin (1809-1882) evoluacutecioacuteelmeacutelete

a taacutersadalomtudomaacutenyokban Karl Marx (1818-1883) taacutersadalomelmeacutelete

TUDOMAacuteNYRENDSZERTANI SAJAacuteTOSSAacuteGOK

A 19 szaacutezadban egyre vilaacutegosabbaacute vaacutelt hogy a felosztaacutes alapja a tudomaacutenyok taacutergya lehet

A 19 szaacutezad oacuteta keletkezett majdnem valamennyi tudomaacutenyosztaacutelyozaacutes jellemzőjeacuteveacute vaacutelt termeacuteszet eacutes a szellemtudomaacutenyok dualizmusa

Az egyes diszcipliacutenaacutek rendszerben elfoglalt helyeacutet jellemzően

az ismeretek elsajaacutetiacutetaacutesaacutenak veacutelemeacutenyuumlk szerinti legjobb sorrendje vagy

a tudomaacutenyos vizsgaacuteloacutedaacutes kutataacutes moacutedszereiben felismert sajaacutetossaacuteg szabta meg

Eredmeacutenyekeacutent a tudomaacutenyokat

elmeacuteleti eacutes gyakorlati

absztrakt eacutes konkreacutet

deduktiacutev eacutes induktiacutev tudomaacutenyokra osztottaacutek foumll

Egyre elterjedtebb a felismereacutes ndash a tudomaacutenyok egyre gyorsuloacute fejlődeacutese miatt nincs eacutes nem is lehetseacuteges oumlroumlkeacuterveacutenyű tudomaacutenyfelosztaacutes

AUGUST COMTE (1798-1857) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

A pozitivista filozoacutefia atyja

Tudomaacutenyfelosztaacutesa a tudomaacutenyok taacutergyaacutenak noumlvekvő bonyolultsaacutegi fokaacutet tuumlkroumlzi ndash a tudomaacutenyok lineaacuteris elhelyezeacuteseacutet kiacuteseacuterelte meg

A tudomaacutenyokat termeacuteszettudomaacutenyos szempontboacutel kiindulva keacutet fő osztaacutelyba sorolta ezen beluumll oumlsszesen 6 alaptudomaacutenyt aacutelliacutetott fel abban a sorrendben ahogy szerinte az egyik tudomaacuteny a maacutesikboacutel kifejlődoumltt

SZERVETLEN TESTEK TUDOMAacuteNYAI

Matematika

Csillagaacuteszat

Fizika

Keacutemia

SZERVES TESTEK TUDOMAacuteNYAI

Fizioloacutegia

Szocioloacutegia

Uacutegy veacutelte felosztaacutesa megvilaacutegiacutetja a tudomaacutenyok toumlrteacuteneteacutet is mert

az egyszerűbbek gyorsabban a bonyolultabbak oumlsszetettek lassabban fejlődnek

a tudomaacuteny haladaacutesa pedig abban van hogy az oumlsszetettet elemeire bontjuk a kuumlloumlnoumlst az egyetemesbe oldjuk a minőseacuteget a mennyiseacutegbe

Comte osztaacutelyozaacutesa a 19 szaacutezadban neacutepszerűveacute vaacutelt meacuteg a 20 szaacutezad eleji polgaacuteri filozoacutefia keacutepviselői is ezt a tudomaacutenyfelosztaacutest hasznaacuteljaacutek

FRIEDRICH ENGELS (1820-1895) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

Rendszere materialista dialektikus

Kiinduloacute elve hogy a tudomaacutenyok osztaacutelyozaacutesaacutet a termeacuteszet mozgaacutesformaacuteinak dialektikaacutejaacuteboacutel kell kialakiacutetani amelyeket a tudomaacutenyok visszatuumlkroumlznek

A tudomaacutenyok osztaacutelyozaacutesa maguknak a mozgaacutesformaacuteknak a hierarchiaacutejaacutet mutatja Minthogy az anyag egyes mozgaacutesformaacutei kuumlloumlnboumlző bonyolultsaacutegi fokot mutatnak az egyszerű mozgaacutestoacutel a legbonyolultabb mozgaacutesformaacutekig a tudomaacutenyok elrendezeacuteseacutenek egymaacutesutaacutenjaacutet az hataacuterozza meg hogy az egyes tudomaacutenyok vizsgaacuteloacutedaacutesaacutenak taacutergyai milyen sorrendben tartanak az egyszerűtől az egyes bonyolultabb mozgaacutesformaacutek feleacute

Ezen alapszik haacutermas tudomaacutenyfelosztaacutesa

EacuteLETTELEN TERMEacuteSZET

Matematika

Csillagaacuteszat

Mechanika

Fizika

Vegytan stb

EacuteLŐ SZERVEZETEK KUTATAacuteSA

TOumlRTEacuteNELMI TUDOMAacuteNYOK

Filozoacutefia

Vallaacutes

Jog

Műveacuteszet stb

PARADIGMAacuteK XX SZAacuteZAD

A tudomaacutenyos kutataacutes egyre inkaacutebb a reacuteszletek iraacutenyaacuteba indul

Az egyseacuteges tudomaacutenyos vilaacutegkeacutep lehetőseacutege kicsi

bdquoMinden egeacutesz eltoumlroumlttrdquo ndash panaszolja Ady Endre

A tudomaacutenyok rendszerezeacuteseacutenek probleacutemaacuteja tovaacutebbra is eacutel a filozoacutefiaacuteban de maacuter nincs prioritaacutesa

Mit tegyen a tudomaacuteny amelynek feladata a tudaacutes gyakorlati ceacuteluacute rendszerezeacutese a mindennapi hasznosiacutetaacutes szaacutemra

Megtartja a tudomaacutenyrendszereket a felosztaacutest veacutegigviszi az egyedi kutataacutesi teacutemaacutekig mikoumlzben tudataacuteban van azoknak a haacutetraacutenyoknak amelyek szuumlkseacutegkeacuteppen keletkeznek a tudaacuteshierarchia feleacutepiacuteteacutesekor

Elhagyva a felosztaacuteselvű rendszereket megvizsgaacutelja a tudomaacutenyok maacutesfajta szerkezeteacutet

A 20 szaacutezad elejeacuten a gondolkodaacutesban megjelenik a bdquostruktuacuterardquo fogalom ndash pl egy gazdasaacutegi sajaacutetossaacuteg ebben a keretben nem uacutegy magyaraacutezhatoacute hogy levezetik megelőző aacutellapotaacuteboacutel hanem abboacutel a szerepből lehet megeacuterteni amelyet betoumllt ndash maga utaacuten vonta a rendszer fogalmaacutet = leacutetrejoumltt az aacuteltalaacutenos rendszerelmeacutelet ti a vizsgaacutelat taacutergyaacutet tekinti rendszernek s ebben az alkotoacuteelemek koumllcsoumlnhataacutesait elemzi

Keacutesőbb megjelenik majd a 2 vilaacuteghaacuteboruacute koumlvetkezmeacutenyekeacutent kiteljesedik a tartalomelemzeacutes a szoumlvegtan moacutedszere

BONIFATYIJ MIHAJLOVICS KEDROV (1903-1985)

TUDOMAacuteNYRENDSZERE

A tudomaacutenyok felosztaacutesaacutenak utolsoacute nagyszabaacutesuacute kiacuteseacuterlete

Rendszere erősen hierarchikus

Dialektikus eacutes materialista felosztaacutes jellemzi

Kiinduloacute elvei (taacutergyi felosztaacutesa) az anyag mozgaacutesformaacutei pl elemi reacuteszek mozgaacutesa ndash

fizika atomi mozgaacutes ndash keacutemia eacutegitestek ndash csillagaacuteszat

Egyeduumll a termeacuteszettudomaacutenyoknaacutel alkalmazhatoacute

hellip eacutes a 21 szaacutezad

A TUDOMAacuteNY MA

Haacuteloacutezati koumlzeacuteputak

URL iponhu

FORRADALMI VAacuteLTOZAacuteS A TUDOMAacuteNYBAN

Az informatika nemcsak eszkoumlz- hanem taacutergyi szinten is behatol a tudomaacutenyokba A digitaacutelis eszkoumlzpark a szaacutemiacutetaacutestechnika fogalmai moacutedszerei eacutes teacutetelei szervesen beeacutepuumllnek az adott tudomaacutenyteruumllet műveleacuteseacutenek szoumlveteacutebe eacutes uacutej szakmai bdquominőseacutegeketrdquo hoznak leacutetre

Koumlvetkezmeacuteny

az uacutej informaacutecioacutes eacutes kommunikaacutecioacutes technoloacutegia hataacutesaacutera paradigmavaacuteltaacutes toumlrteacutenik

leacutetrejoumln az E-SCIENCE (Simonyi goumlmbje eacutes a Valhalla befogadoacutekeacutepesseacutege ndash ld Z Karvalics Laacuteszloacute Az adatsiloacutektoacutel a tudomaacuteny kontrollforradalmaacuteig ndash In Magyar Tudomaacuteny 169 eacutevf 2008 3 sz URL httpwwwmatudiifhu08mar13html)

a tudomaacuteny igeacutenyei eacuterdekeacuteben fejlesztett informatikai koumlzművek strateacutegiai keacuterdeacutesseacute vaacutelnak

PLATON (ie 427-347) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

A lelki keacutepesseacutegek alapjaacuten osztotta fel a tudomaacutenyt

EacuteRTELEM DIALEKTIKA

EacuteRZEacuteKELEacuteS FIZIKA

AKARAT EacuteRZELEM ETIKA

Az atheacuteni akadeacutemia e szerint tagozoacutedott

Az ifjak neveleacuteseacutenek rendszereacutet Az aacutellam c műveacuteben a koumlvetkező sorrendben adta meg

GIMNASZTIKA

ZENE (METRIKA)

OLVASAacuteS IacuteRAacuteS

IRODALOM (KOumlLTEacuteSZET)

ZENE (DALLAM)

MATEMATIKA

ARITMETIKA

GEOMETRIA

ASZTRONOacuteMIA

DIALEKTIKA

Ez a felosztaacutes a szabad műveacuteszetek előfutaacuterakeacutent vaacutelt a keacutesőbbi korokban aacuteltalaacutenossaacute

ARISZTOTELEacuteSZ (ie 384-322) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

Tudomaacutenyrendszere Platoacuten felosztaacutesaacuten alapul de annaacutel gazdagabban tagolt

A tudomaacuteny ceacutelja alapjaacuten kuumlloumlnboumlztet meg elmeacuteleti eacutes gyakorlati tudomaacutenyokat

A mesterseacutegeket eacutes az anyagi javakat előaacutelliacutetoacute egyeacuteb tudomaacutenyokat a goumlroumlgoumlk nem tartottaacutek

tudomaacutenynak mivel azokkal főleg rabszolgaacutek foglalkoztak eacutes iacutegy bizonyos megveteacutessel illett őket

kezelni

ELMEacuteLETI TUDOMAacuteNYOK

DIALEKTIKA

ANALITIKA (LOGIKA)

METAFIZIKA

MATEMATIKA

FIZIKA

TULAJDONKEacutePPENI FIZIKA

LEacuteLEKTAN

GYAKORLATI TUDOMAacuteNYOK

CSELEKVEacuteSRE (PRAXIS) IRAacuteNYULOacuteK

ETIKA

POLITIKA

TEREMTEacuteSRE (POEacuteZIS) IRAacuteNYULOacuteK

RETORIKA

POEacuteTIKA

MARCUS TERENTIUS VARRO (ie 116-27)

TUDOMAacuteNYRENDSZERE

Platon eacutes Arisztoteleacutesz taniacutetaacutesai alapjaacuten iacuterta meg bdquoA tudomaacutenyok kilenc koumlnyverdquo ciacutemű műveacutet

A heacutet szabad műveacuteszetet akkor meacuteg kilenc alkotta mert hozzaacutevetteacutek meacuteg a medicinaacutet eacutes az architektuacuteraacutet

GRAMMATIKA

DIALEKTIKA

RETORIKA

GEMETRIA

ARITMETIKA

ASZTRONOacuteMIA

ZENE

ORVOSTUDOMAacuteNY

EacutePIacuteTEacuteSZET

Varro 47-től koumlnyvtaacuteroskeacutent műkoumldoumltt

ALEXANDRIAI PHILON (ie 25-iu 29)

TUDOMAacuteNYRENDSZERE

Megvaacuteltoztatta Varro felosztaacutesaacutenak sorrendjeacutet elhagyta az aritmetikaacutet az orvostudomaacutenyt eacutes az eacutepiacuteteacuteszetet viszont hozzaacutefűzte a logikaacutet ndash az iacutegy keletkezett tudomaacutenyfelosztaacutest bdquoheacutet szabad műveacuteszetrdquo neacuteven foglalta oumlssze

GRAMMATIKA

GEOMETRIA

ASZTRONOacuteMIA

ZENE

RETORIKA

LOGIKA

DIALEKTIKA

A koumlzeacutepkorban ezen a sorrenden moacutedosiacutetottak a kialakult oktataacutesi rendszernek megfelelően

PARADIGMAacuteK KOumlZEacutePKOR

A felhalmozoacutedott emberi ismeretek oumlsszefoglalaacutesaacutera eacutes egyseacuteges filozoacutefiai eacutertelmezeacuteseacutere toumlrekedtek A tudomaacutenyok egyseacutegbe szervezeacuteseacutet tűzteacutek ki ceacutelul amely egyben oktataacutes alapjaacutet is jelentette

A hitet eacutes a tudaacutest oumlsszeegyeztethetőnek veacutelteacutek a kereszteacuteny egyhaacutezatyaacutek nem aacutelliacutetottaacutek szembe az antik tudomaacutenyt a kereszteacutenyseacuteggel hanem kifejezetten eacutepiacutetettek raacute Pl a roacutemai patriacutecius Augustinus Szent Aacutegoston (354-430) keacutesőbb Hippo puumlspoumlke egyenesen a Biblia megeacuterteacuteseacutenek felteacutetelekeacutent szabta az előkelő roacutemai de maacuter kereszteacuteny Cassiodorus (485-580) az egyhaacutezi eacutes vilaacutegi tudomaacutenyokroacutel iacutert oumlsszefoglaloacute műveacuteben a heacutet szabad műveacuteszetet uacutegy taacutergyalja hogy ezek szuumlkseacutegesek a Biblia tanulmaacutenyozaacutesaacutehoz

Az ismereteket oumlsszefoglaloacute jellemző tudomaacutenyos műfaj a toumlbbkoumltetes enciklopeacutedikus bdquosummardquo bdquothesaurusrdquo bdquospeculumrdquo volt A summaacutek egyben tankoumlnyvek is voltak Ilyen volt Sevillai Isidorus (570-636) tudoacutes polihisztor 20 koumltetes műve is amely rendszertelenuumll kritikaacutetlanul halmozta az oacutekor eacutes korai koumlzeacutepkor ismereteit

A KOumlZEacutePKORI TUDOMAacuteNYRENDSZER

A tudomaacutenyrendszer alapja a koraacutebban emliacutetett Marcus Terentius Varro felosztaacutesa a HEacuteT SZABAD MŰVEacuteSZET volt

A tudomaacutenyok = ARS-ok (artes liberales) mesterseacuteget (artes mechanicae) technikai uumlgyesseacutegen alapuloacute tudaacutest eacutes műveacuteszetet is jelentettek s ezeket egyseacutegben szemleacuteltek Koumlltői oumlsszefoglalaacutesaacutet Martianus Capellaacutenak koumlszoumlnhetjuumlk Mercurius eacutes Philologia haacutezassaacutega c műveacuteben heacutet nő allegorizaacutelja a műveacuteszeteket

Rendező elve a tudomaacutenyok elsajaacutetiacutetaacutesaacutenak lehetseacuteges sorrendje volt Ez tuumlkroumlződoumltt az iskolaacutek ndash egyetemek szervezeteacuteben az oktataacutesban a tantaacutergyak kialakiacutetaacutesaacuteban a koumlnyvtaacuterak rendjeacuteben

Keveacutes nagyobb hataacutesuacute tudomaacutenyrendszert alkottak

Keacutesőbb a reneszaacutensz fő megismereacutesi moacutedszere az analoacutegia volt a kuumlloumlnbseacutegek azonossaacutegok eacutes hasonloacutesaacuteg megaacutellapiacutetaacutesa ndash ezen alapul pl Carl Linneacute A termeacuteszet

rendszereacutenek leiacuteraacutesa c műve (1735)

A KOumlZEacutePKOR OSZTAacuteLYOZAacuteSI RENDSZERE

A koumlzeacutepkor osztaacutelyozaacutesi rendszereacutet joacutel mutatja

az oktataacutes ndash iskola szerkezete

TRIVIUM

GRAMMATICA RETHORICA DIALECTICA

QUADRIVIUM

ARITHMETICA GEOMETRIA ASTRONOMIA MUSICA

A HEacuteT SZABAD MŰVEacuteSZET AacuteBRAacuteZOLAacuteSA

Scientiae sermonicales ndash

beszeacuteddel taacutersalgaacutessal oumlsszefuumlggő

rheacutetori trivium (a neveleacutes alapzata)

GRAMMATICA

DIALECTIKA (a vitatkozaacutes

tudomaacutenya benne a logika)

RHETORICA

Quadrivium scientiae reales ndash a matematikai neacutegyes

ARITHMETICA

GEOMETRIA

ASTRONOMIA

MUSICA

AQUINOacuteI SZENT TAMAacuteS (1225-1274)

TUDOMAacuteNYRENDSZERE A skolasztika meacuterseacutekelt realizmust koumlvető iraacutenyzataacutenak keacutepviselője

A kor egyseacuteges tudomaacutenyos vilaacutegkeacutepeacutet bdquoSumma Theologiaerdquo ciacutemű műveacuteben foglalta oumlssze ndash az ember Istenhez valoacute visszateacutereacuteseacutenek uacutetjaacutet vaacutezolta fel

Gondolati rendszere a tomizmus melyet Arisztoteleacutesz filozoacutefiaacutejaacutenak az egyhaacutezi taniacutetaacutessal toumlrteacutent egyesiacuteteacuteseacuteből alkotott meg

Megteremtette a hit eacutes tudaacutes nagy szinteacuteziseacutet felteacutetelezte hogy Arisztoteleacutesz filozoacutefiaacutejaacuten keresztuumll be tudja bizonyiacutetani Isten leacuteteacutet

Szerinte az igazsaacuteg megismereacuteseacutenek keacutet uacutetja van a hit eacutes a tudaacutes Ha a keacutetfeacutele uacuteton nyert ismeretek nem egyeznek ennek az emberi eacutesz gyarloacutesaacutega az oka s ezeacutert nem az eacutertelemeacute hanem a hiteacute az elsőbbseacuteg

A tudomaacuteny mint a hit ugyanahhoz az igazsaacuteghoz vezethet el de moacutedszeruumlk maacuter kuumlloumlnboumlző kell hogy legyen mivel a filozoacutefia (s egyuacutettal minden tudomaacuteny is) a teremtett dolgokboacutel indul ki s ennek vizsgaacutelata soraacuten jut el Istenhez miacuteg a teoloacutegia Isten vizsgaacutelataacutera oumlsszpontosiacutet s a keacutesz kapott kinyilatkoztataacutest eacutertelmezi A kinyilatkoztataacutes igazsaacutegaacutenak felfedezeacuteseacuteben taacutemaszra lelhet a teoloacutegia a filozoacutefiaacuteban mert a hitteacutetelek nem mondhatnak ellent a rationak

PARADIGMAacuteK UacuteJKOR

Elsősorban a termeacuteszettudomaacutenyok fejlődeacutese koumlvetkezteacuteben a tudomaacutenyok differenciaacuteloacutedtak eredmeacutenyeire eacutes a technikai gyakorlat tapasztalataira taacutemaszkodnak a műszaki tudomaacutenyok Jellemző tehaacutet az anyag kuumlloumlnboumlző megnyilvaacutenulaacutesainak tanulmaacutenyozaacutesa

A sokasodoacute uacutej diszcipliacutenaacutek oumlnazonossaacutegaacutenak hataacuterainak kijeloumlleacuteseacutere tovaacutebbi fejlődeacutesuumlkhoumlz uacutej tudomaacutenyrendszerre volt szuumlkseacuteg A tudomaacutenyok rendszerezeacutese az euroacutepai gondolkodoacutek vezető eszmeacutejeacuteveacute vaacutelt

Az uacutejkori filozoacutefia programja a valoacute vilaacutegot egyseacutegeacuteben s meacutelyseacutegeiben felmutatni A rendszeralkotoacutek filozoacutefiai probleacutemaacuteja az ismeretelmeacutelet maacuteig eacutelő keacuterdeacutese a vilaacuteg emberi gondolkodaacutesban kialakult keacutepe mennyire felel meg a valoacute vilaacuteg rendjeacutenek azaz a gondolati tudati rendszer egyben a valoacute vilaacuteg rendszere is

A kor gondolkodoacuteinak vezető eszmeacuteje az eacutesz (ratio) felteacutetlen tisztelete amely Reneacute Descartes az uacutejkor neves filozoacutefusa hiacuteres gondolataacuteval jellemezhető bdquoCOGITO ERGO SUMrdquo = bdquoGONDOLKODOM TEHAacuteT VAGYOKrdquo

A termeacuteszetszemleacutelet materialisztikus volt a kutataacutesi moacutedszer azonban mivel a tudoacutesok a differenciaacuteloacutedaacutes koumlvetkezteacuteben az egyes jelenseacutegeket egymaacutestoacutel elszakiacutetva szemleacutelteacutek metafizikus

FRANCIS BACON (1561-1626) TUDOMAacuteNYRENDSZERE Bacon kiacuteseacuterlete a tudomaacuteny felosztaacutesaacutera az első proacutebaacutelkozaacutes volt a tudomaacuteny toumlrteacuteneteacuteben a

felhalmozott ismeretek aacuteltalaacutenosiacutetaacutesaacutera eacutes rendszerbe foglalaacutesaacutera Neacutezeteit az bdquoInstitutio magnardquo eacutes az bdquoIsteni eacutes emberi tudomaacutenyok meacuteltoacutesaacutegaacuteroacutel eacutes fejlődeacuteseacuterőlrdquo ciacutemű műveiben fejti ki

Tudomaacutenyfelosztaacutesa koumlzel keacutet eacutevszaacutezadon keresztuumll meghataacuterozta a tudomaacuteny rendszerezeacuteseacutet koumlvetői csak variaacuteltaacutek tudomaacutenyfelosztaacutesaacutet

A Bacon-feacutele tudomaacutenyrendszeren alapszik Melvil K Dewey Tizedes Osztaacutelyozaacutesa Ez az egyik legismertebb gyakorlati ceacuteluacute koumlnyvtaacuteri osztaacutelyozaacutesi rendszer ebből fejlesztetteacutek ki az ETO-t

Tudomaacutenyfelosztaacutesa LEacuteLEKTANI ALAPon nyugszik Bacon szerint az ember emleacutekezettel keacutepzelettel eacutertelemmel eacutes gondolkodaacutessal rendelkező leacuteny s ezeacutert az emberi ismereteknek annyi fő reacutesze van ahaacuteny keacutepesseacuteggel rendelkezuumlnk a vilaacuteg megismereacuteseacutere

Fentiekből kiindulva az emberi tudaacutes (human knowledge) haacuterom csoportra oszthatoacute

emleacutekezet (memory) ndash ide tartoznak a toumlrteacutenettudomaacutenyok

keacutepzelet (imagination) ndash ide tartozik a koumllteacuteszet

gondolkodaacutes eacutertelem (reason) ndash ide tartozik a filozoacutefia (Bacon igen taacutegan eacutertelmezi a filozoacutefiaacutet)

Az emberi eacutertelem feladata szerinte az hogy a tapasztalatokat feldolgozza aacuteltalaacutenosiacutetsa ndash az indukcioacutes eljaacuteraacutes hiacuteve A tudomaacutenyos kutataacutes alapjaacutenak a kiacuteseacuterletezeacutest a gyakorlatot tekinti ndash ezzel az EMPIRIKUS (tapasztalati) IRAacuteNYZAT megalkotoacuteja Gyakorlatiassaacutegaacuteban az uacutejkor a kapitalizmus szelleme mutatkozik meg

BACON TUDOMAacuteNYRENDSZERE

TOumlRTEacuteNETTUDOMAacuteNYOK

BACON TUDOMAacuteNYRENDSZERE

KOumlLTEacuteSZET

BACON TUDOMAacuteNYRENDSZERE

FILOZOacuteFIA

RENEacute DESCARTES (1596-1650) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

Tudomaacutenyfelosztaacutesaacutenak alapja a tudomaacuteny taacutergya azaz az anyag mozgaacutesformaacutei

A tudomaacutenyok sorrendjeacutet uacutegy aacutelliacutetja fel amilyen sorrendben a tudomaacutenyokat

tanulmaacutenyozni kell

Logika

Matematika

Filozoacutefia

Metafizika

Fizika

Orvostudomaacuteny

Mechanikai tudomaacutenyok

Etika

DENIS DIDEROT (1713-1784) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

Bacon raacute is hatott

Nagy hangsuacutelyt fektetett

a mesterseacutegek

elhelyezeacuteseacutere is

ndash az Enciklopeacutedia szellemeacuteben

Az aacutebraacuten a

termeacuteszettudomaacutenyok

rendszere laacutethatoacute

A FRANCIA

ENCIKLOPEacuteDIA

FOGALOM-

TEacuteRKEacutePE

Forraacutes

httpwwwhtiumiched

uddidgraphicstreefr

enchjpg

A KLASSZIKUS NEacuteMET FILOZOacuteFIA

Az un bdquoklasszikus neacutemet filozoacutefiaacutetrdquo maacutes neacuteven klasszikus neacutemet idealizmust egyetlen iskolakeacutent vagy aacuteramlatkeacutent tartjuk szaacutemon Keacutepviselői ndash egyeacutebkeacutent neacutegy elteacuterő aacutellaacutespontot keacutepviselő alkotoacute Immanuel Kant 1724-1804) Johann Gottlieb Fichte (1762ndash1814) Friedrich Willheim Joseph Schelling (1775ndash1854) eacutes Georg Wilhelm Friedrich Hegel

Koumlzoumls jellemzőjuumlk hogy mint az uacutejkor maacutes filozoacutefusai is az egyseacutegben az egeacuteszben valoacute gondolkodaacutes igeacutenyeacutet fogalmazzaacutek meg

Elődeiknek a tapasztalatra emberi megismereacutesi keacutepesseacutegekre alapiacutetoacute empirikus felfogaacutesaacuteval ellenteacutetben szemleacuteletuumlk idealista rendszeruumlk alapja nem a materiaacutelis vilaacuteg a gyakorlat hanem az eacutesz a gondolkodaacutes melynek segiacutetseacutegeacutevel apriori megteremthető a rendszer

bdquoNem teremthetuumlnk meg hellip semmifeacutele megalapozott felosztaacutest aneacutelkuumll hogy egyszersmind ne teremteneacutenk meg a totalitaacutest is ennek meg kell lennie az előtt mielőtt a reacuteszeket meghataacuteroznaacutenkrdquo ndash Immanuel Kant

GEORG WILHELM FRIEDRICH HEGEL (1770-1831)

TUDOMAacuteNYRENDSZERE Az idealista neacutemet filozoacutefia legteljesebb rendszereacutenek kidolgozoacuteja

Neacutezete szerint a vilaacuteg nem egyeacuteb mint az egyetemes eacutesz megnyilatkozaacutesa az ember tudataacutetoacutel fuumlggetlenuumll leacutetező bdquoabszoluacutet eszmerdquo (az isten elvontabb szemeacutelytelenebb aacutebraacutezolaacutesa) Ez hozta eacutes hozza leacutetre a termeacuteszet eacutes a taacutersadalom minden jelenseacutegeacutet tehaacutet azonosiacutetja a leacutetet eacutes tudatot (ezeacutert idealista)

Koumlvetkezmeacutenyekeacutent felteacutetelezi hogy a megismereacutes eacutes a valoacutesaacuteg ugyanazon toumlrveacutenyek szerint viselkedik tehaacutet az emberi gondolkodaacutes toumlrveacutenyei eacuterveacutenyesek a termeacuteszetre is

Gondolkodaacutesunkban ma is hat dialektikus szemleacutelete eacutes moacutedszere amennyiben a termeacuteszeti jelenseacutegeket oumlroumlkoumls mozgaacutesban eacutes vaacuteltozaacutesban levőknek tekinti ahol ellenteacutetes erők hatnak koumllcsoumlnoumlsen egymaacutesra Idealista szemleacutelete alapjaacuten azonban szerinte nem a termeacuteszet fejlődik hanem csak az eszme a termeacuteszet bdquofogalmardquo fejlődőkeacutepes

Haacutermas tagozoacutedaacutesuacute tudomaacutenyfelosztaacutesa is abboacutel indul ki hogy az abszoluacutet idea milyen formaacutekat oumllt a termeacuteszetben

LOGIKA

TERMEacuteSZETFILOZOacuteFIA

SZELLEMFILOZOacuteFIA

Ezeken beluumll is 3-3 majd uacutejabb 3-3 tudomaacutenyt kuumlloumlnboumlztet meg

PARADIGMAacuteK XIX SZAacuteZAD

A 19 szaacutezadban oumlnaacutelloacutesultak a szellemtudomaacutenyok valamint kialakultak az emberi csoportok eacutes taacutersadalmak oumlsszefuumlggeacuteseacutet eacutes műkoumldeacuteseacutet vizsgaacuteloacute modern taacutersadalomtudomaacutenyok (szocioloacutegia szociaacutelpszicholoacutegia politikatudomaacuteny koumlzgazdasaacuteg-tudomaacuteny demograacutefia neacuteprajz szociaacutelantropoloacutegia jogtudomaacuteny szociolingvisztika toumlrteacutenettudomaacuteny stb)

A filozoacutefusok egy reacutesze kezdi tagadni a rendszer szuumlkseacutegesseacutegeacutet ndash pl Soslashren Aabye Kierkegaard (1813-1855) eacutes Friedrich Nietzsche (1844-1900) ndash mert a rendszer megkoumlti a gondolat szabadsaacutegaacutet

A szaacutezad gondolkodaacutesaacutet a toumlrteacutenetiseacuteg hataacuterozta meg koumlzponti helyre keruumllt a haladaacutes fejlődeacutes gondolkodaacutes vaacuteltozaacutes Eszerint a dolgok aacutellapotaacutet eacutes mikeacutentjeacutet megelőző aacutellapotukboacutel lehet levezetni

Kiemelkedő jelentőseacuteggel biacuter

a termeacuteszettudomaacutenyokban Charles Robert Darwin (1809-1882) evoluacutecioacuteelmeacutelete

a taacutersadalomtudomaacutenyokban Karl Marx (1818-1883) taacutersadalomelmeacutelete

TUDOMAacuteNYRENDSZERTANI SAJAacuteTOSSAacuteGOK

A 19 szaacutezadban egyre vilaacutegosabbaacute vaacutelt hogy a felosztaacutes alapja a tudomaacutenyok taacutergya lehet

A 19 szaacutezad oacuteta keletkezett majdnem valamennyi tudomaacutenyosztaacutelyozaacutes jellemzőjeacuteveacute vaacutelt termeacuteszet eacutes a szellemtudomaacutenyok dualizmusa

Az egyes diszcipliacutenaacutek rendszerben elfoglalt helyeacutet jellemzően

az ismeretek elsajaacutetiacutetaacutesaacutenak veacutelemeacutenyuumlk szerinti legjobb sorrendje vagy

a tudomaacutenyos vizsgaacuteloacutedaacutes kutataacutes moacutedszereiben felismert sajaacutetossaacuteg szabta meg

Eredmeacutenyekeacutent a tudomaacutenyokat

elmeacuteleti eacutes gyakorlati

absztrakt eacutes konkreacutet

deduktiacutev eacutes induktiacutev tudomaacutenyokra osztottaacutek foumll

Egyre elterjedtebb a felismereacutes ndash a tudomaacutenyok egyre gyorsuloacute fejlődeacutese miatt nincs eacutes nem is lehetseacuteges oumlroumlkeacuterveacutenyű tudomaacutenyfelosztaacutes

AUGUST COMTE (1798-1857) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

A pozitivista filozoacutefia atyja

Tudomaacutenyfelosztaacutesa a tudomaacutenyok taacutergyaacutenak noumlvekvő bonyolultsaacutegi fokaacutet tuumlkroumlzi ndash a tudomaacutenyok lineaacuteris elhelyezeacuteseacutet kiacuteseacuterelte meg

A tudomaacutenyokat termeacuteszettudomaacutenyos szempontboacutel kiindulva keacutet fő osztaacutelyba sorolta ezen beluumll oumlsszesen 6 alaptudomaacutenyt aacutelliacutetott fel abban a sorrendben ahogy szerinte az egyik tudomaacuteny a maacutesikboacutel kifejlődoumltt

SZERVETLEN TESTEK TUDOMAacuteNYAI

Matematika

Csillagaacuteszat

Fizika

Keacutemia

SZERVES TESTEK TUDOMAacuteNYAI

Fizioloacutegia

Szocioloacutegia

Uacutegy veacutelte felosztaacutesa megvilaacutegiacutetja a tudomaacutenyok toumlrteacuteneteacutet is mert

az egyszerűbbek gyorsabban a bonyolultabbak oumlsszetettek lassabban fejlődnek

a tudomaacuteny haladaacutesa pedig abban van hogy az oumlsszetettet elemeire bontjuk a kuumlloumlnoumlst az egyetemesbe oldjuk a minőseacuteget a mennyiseacutegbe

Comte osztaacutelyozaacutesa a 19 szaacutezadban neacutepszerűveacute vaacutelt meacuteg a 20 szaacutezad eleji polgaacuteri filozoacutefia keacutepviselői is ezt a tudomaacutenyfelosztaacutest hasznaacuteljaacutek

FRIEDRICH ENGELS (1820-1895) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

Rendszere materialista dialektikus

Kiinduloacute elve hogy a tudomaacutenyok osztaacutelyozaacutesaacutet a termeacuteszet mozgaacutesformaacuteinak dialektikaacutejaacuteboacutel kell kialakiacutetani amelyeket a tudomaacutenyok visszatuumlkroumlznek

A tudomaacutenyok osztaacutelyozaacutesa maguknak a mozgaacutesformaacuteknak a hierarchiaacutejaacutet mutatja Minthogy az anyag egyes mozgaacutesformaacutei kuumlloumlnboumlző bonyolultsaacutegi fokot mutatnak az egyszerű mozgaacutestoacutel a legbonyolultabb mozgaacutesformaacutekig a tudomaacutenyok elrendezeacuteseacutenek egymaacutesutaacutenjaacutet az hataacuterozza meg hogy az egyes tudomaacutenyok vizsgaacuteloacutedaacutesaacutenak taacutergyai milyen sorrendben tartanak az egyszerűtől az egyes bonyolultabb mozgaacutesformaacutek feleacute

Ezen alapszik haacutermas tudomaacutenyfelosztaacutesa

EacuteLETTELEN TERMEacuteSZET

Matematika

Csillagaacuteszat

Mechanika

Fizika

Vegytan stb

EacuteLŐ SZERVEZETEK KUTATAacuteSA

TOumlRTEacuteNELMI TUDOMAacuteNYOK

Filozoacutefia

Vallaacutes

Jog

Műveacuteszet stb

PARADIGMAacuteK XX SZAacuteZAD

A tudomaacutenyos kutataacutes egyre inkaacutebb a reacuteszletek iraacutenyaacuteba indul

Az egyseacuteges tudomaacutenyos vilaacutegkeacutep lehetőseacutege kicsi

bdquoMinden egeacutesz eltoumlroumlttrdquo ndash panaszolja Ady Endre

A tudomaacutenyok rendszerezeacuteseacutenek probleacutemaacuteja tovaacutebbra is eacutel a filozoacutefiaacuteban de maacuter nincs prioritaacutesa

Mit tegyen a tudomaacuteny amelynek feladata a tudaacutes gyakorlati ceacuteluacute rendszerezeacutese a mindennapi hasznosiacutetaacutes szaacutemra

Megtartja a tudomaacutenyrendszereket a felosztaacutest veacutegigviszi az egyedi kutataacutesi teacutemaacutekig mikoumlzben tudataacuteban van azoknak a haacutetraacutenyoknak amelyek szuumlkseacutegkeacuteppen keletkeznek a tudaacuteshierarchia feleacutepiacuteteacutesekor

Elhagyva a felosztaacuteselvű rendszereket megvizsgaacutelja a tudomaacutenyok maacutesfajta szerkezeteacutet

A 20 szaacutezad elejeacuten a gondolkodaacutesban megjelenik a bdquostruktuacuterardquo fogalom ndash pl egy gazdasaacutegi sajaacutetossaacuteg ebben a keretben nem uacutegy magyaraacutezhatoacute hogy levezetik megelőző aacutellapotaacuteboacutel hanem abboacutel a szerepből lehet megeacuterteni amelyet betoumllt ndash maga utaacuten vonta a rendszer fogalmaacutet = leacutetrejoumltt az aacuteltalaacutenos rendszerelmeacutelet ti a vizsgaacutelat taacutergyaacutet tekinti rendszernek s ebben az alkotoacuteelemek koumllcsoumlnhataacutesait elemzi

Keacutesőbb megjelenik majd a 2 vilaacuteghaacuteboruacute koumlvetkezmeacutenyekeacutent kiteljesedik a tartalomelemzeacutes a szoumlvegtan moacutedszere

BONIFATYIJ MIHAJLOVICS KEDROV (1903-1985)

TUDOMAacuteNYRENDSZERE

A tudomaacutenyok felosztaacutesaacutenak utolsoacute nagyszabaacutesuacute kiacuteseacuterlete

Rendszere erősen hierarchikus

Dialektikus eacutes materialista felosztaacutes jellemzi

Kiinduloacute elvei (taacutergyi felosztaacutesa) az anyag mozgaacutesformaacutei pl elemi reacuteszek mozgaacutesa ndash

fizika atomi mozgaacutes ndash keacutemia eacutegitestek ndash csillagaacuteszat

Egyeduumll a termeacuteszettudomaacutenyoknaacutel alkalmazhatoacute

hellip eacutes a 21 szaacutezad

A TUDOMAacuteNY MA

Haacuteloacutezati koumlzeacuteputak

URL iponhu

FORRADALMI VAacuteLTOZAacuteS A TUDOMAacuteNYBAN

Az informatika nemcsak eszkoumlz- hanem taacutergyi szinten is behatol a tudomaacutenyokba A digitaacutelis eszkoumlzpark a szaacutemiacutetaacutestechnika fogalmai moacutedszerei eacutes teacutetelei szervesen beeacutepuumllnek az adott tudomaacutenyteruumllet műveleacuteseacutenek szoumlveteacutebe eacutes uacutej szakmai bdquominőseacutegeketrdquo hoznak leacutetre

Koumlvetkezmeacuteny

az uacutej informaacutecioacutes eacutes kommunikaacutecioacutes technoloacutegia hataacutesaacutera paradigmavaacuteltaacutes toumlrteacutenik

leacutetrejoumln az E-SCIENCE (Simonyi goumlmbje eacutes a Valhalla befogadoacutekeacutepesseacutege ndash ld Z Karvalics Laacuteszloacute Az adatsiloacutektoacutel a tudomaacuteny kontrollforradalmaacuteig ndash In Magyar Tudomaacuteny 169 eacutevf 2008 3 sz URL httpwwwmatudiifhu08mar13html)

a tudomaacuteny igeacutenyei eacuterdekeacuteben fejlesztett informatikai koumlzművek strateacutegiai keacuterdeacutesseacute vaacutelnak

ARISZTOTELEacuteSZ (ie 384-322) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

Tudomaacutenyrendszere Platoacuten felosztaacutesaacuten alapul de annaacutel gazdagabban tagolt

A tudomaacuteny ceacutelja alapjaacuten kuumlloumlnboumlztet meg elmeacuteleti eacutes gyakorlati tudomaacutenyokat

A mesterseacutegeket eacutes az anyagi javakat előaacutelliacutetoacute egyeacuteb tudomaacutenyokat a goumlroumlgoumlk nem tartottaacutek

tudomaacutenynak mivel azokkal főleg rabszolgaacutek foglalkoztak eacutes iacutegy bizonyos megveteacutessel illett őket

kezelni

ELMEacuteLETI TUDOMAacuteNYOK

DIALEKTIKA

ANALITIKA (LOGIKA)

METAFIZIKA

MATEMATIKA

FIZIKA

TULAJDONKEacutePPENI FIZIKA

LEacuteLEKTAN

GYAKORLATI TUDOMAacuteNYOK

CSELEKVEacuteSRE (PRAXIS) IRAacuteNYULOacuteK

ETIKA

POLITIKA

TEREMTEacuteSRE (POEacuteZIS) IRAacuteNYULOacuteK

RETORIKA

POEacuteTIKA

MARCUS TERENTIUS VARRO (ie 116-27)

TUDOMAacuteNYRENDSZERE

Platon eacutes Arisztoteleacutesz taniacutetaacutesai alapjaacuten iacuterta meg bdquoA tudomaacutenyok kilenc koumlnyverdquo ciacutemű műveacutet

A heacutet szabad műveacuteszetet akkor meacuteg kilenc alkotta mert hozzaacutevetteacutek meacuteg a medicinaacutet eacutes az architektuacuteraacutet

GRAMMATIKA

DIALEKTIKA

RETORIKA

GEMETRIA

ARITMETIKA

ASZTRONOacuteMIA

ZENE

ORVOSTUDOMAacuteNY

EacutePIacuteTEacuteSZET

Varro 47-től koumlnyvtaacuteroskeacutent műkoumldoumltt

ALEXANDRIAI PHILON (ie 25-iu 29)

TUDOMAacuteNYRENDSZERE

Megvaacuteltoztatta Varro felosztaacutesaacutenak sorrendjeacutet elhagyta az aritmetikaacutet az orvostudomaacutenyt eacutes az eacutepiacuteteacuteszetet viszont hozzaacutefűzte a logikaacutet ndash az iacutegy keletkezett tudomaacutenyfelosztaacutest bdquoheacutet szabad műveacuteszetrdquo neacuteven foglalta oumlssze

GRAMMATIKA

GEOMETRIA

ASZTRONOacuteMIA

ZENE

RETORIKA

LOGIKA

DIALEKTIKA

A koumlzeacutepkorban ezen a sorrenden moacutedosiacutetottak a kialakult oktataacutesi rendszernek megfelelően

PARADIGMAacuteK KOumlZEacutePKOR

A felhalmozoacutedott emberi ismeretek oumlsszefoglalaacutesaacutera eacutes egyseacuteges filozoacutefiai eacutertelmezeacuteseacutere toumlrekedtek A tudomaacutenyok egyseacutegbe szervezeacuteseacutet tűzteacutek ki ceacutelul amely egyben oktataacutes alapjaacutet is jelentette

A hitet eacutes a tudaacutest oumlsszeegyeztethetőnek veacutelteacutek a kereszteacuteny egyhaacutezatyaacutek nem aacutelliacutetottaacutek szembe az antik tudomaacutenyt a kereszteacutenyseacuteggel hanem kifejezetten eacutepiacutetettek raacute Pl a roacutemai patriacutecius Augustinus Szent Aacutegoston (354-430) keacutesőbb Hippo puumlspoumlke egyenesen a Biblia megeacuterteacuteseacutenek felteacutetelekeacutent szabta az előkelő roacutemai de maacuter kereszteacuteny Cassiodorus (485-580) az egyhaacutezi eacutes vilaacutegi tudomaacutenyokroacutel iacutert oumlsszefoglaloacute műveacuteben a heacutet szabad műveacuteszetet uacutegy taacutergyalja hogy ezek szuumlkseacutegesek a Biblia tanulmaacutenyozaacutesaacutehoz

Az ismereteket oumlsszefoglaloacute jellemző tudomaacutenyos műfaj a toumlbbkoumltetes enciklopeacutedikus bdquosummardquo bdquothesaurusrdquo bdquospeculumrdquo volt A summaacutek egyben tankoumlnyvek is voltak Ilyen volt Sevillai Isidorus (570-636) tudoacutes polihisztor 20 koumltetes műve is amely rendszertelenuumll kritikaacutetlanul halmozta az oacutekor eacutes korai koumlzeacutepkor ismereteit

A KOumlZEacutePKORI TUDOMAacuteNYRENDSZER

A tudomaacutenyrendszer alapja a koraacutebban emliacutetett Marcus Terentius Varro felosztaacutesa a HEacuteT SZABAD MŰVEacuteSZET volt

A tudomaacutenyok = ARS-ok (artes liberales) mesterseacuteget (artes mechanicae) technikai uumlgyesseacutegen alapuloacute tudaacutest eacutes műveacuteszetet is jelentettek s ezeket egyseacutegben szemleacuteltek Koumlltői oumlsszefoglalaacutesaacutet Martianus Capellaacutenak koumlszoumlnhetjuumlk Mercurius eacutes Philologia haacutezassaacutega c műveacuteben heacutet nő allegorizaacutelja a műveacuteszeteket

Rendező elve a tudomaacutenyok elsajaacutetiacutetaacutesaacutenak lehetseacuteges sorrendje volt Ez tuumlkroumlződoumltt az iskolaacutek ndash egyetemek szervezeteacuteben az oktataacutesban a tantaacutergyak kialakiacutetaacutesaacuteban a koumlnyvtaacuterak rendjeacuteben

Keveacutes nagyobb hataacutesuacute tudomaacutenyrendszert alkottak

Keacutesőbb a reneszaacutensz fő megismereacutesi moacutedszere az analoacutegia volt a kuumlloumlnbseacutegek azonossaacutegok eacutes hasonloacutesaacuteg megaacutellapiacutetaacutesa ndash ezen alapul pl Carl Linneacute A termeacuteszet

rendszereacutenek leiacuteraacutesa c műve (1735)

A KOumlZEacutePKOR OSZTAacuteLYOZAacuteSI RENDSZERE

A koumlzeacutepkor osztaacutelyozaacutesi rendszereacutet joacutel mutatja

az oktataacutes ndash iskola szerkezete

TRIVIUM

GRAMMATICA RETHORICA DIALECTICA

QUADRIVIUM

ARITHMETICA GEOMETRIA ASTRONOMIA MUSICA

A HEacuteT SZABAD MŰVEacuteSZET AacuteBRAacuteZOLAacuteSA

Scientiae sermonicales ndash

beszeacuteddel taacutersalgaacutessal oumlsszefuumlggő

rheacutetori trivium (a neveleacutes alapzata)

GRAMMATICA

DIALECTIKA (a vitatkozaacutes

tudomaacutenya benne a logika)

RHETORICA

Quadrivium scientiae reales ndash a matematikai neacutegyes

ARITHMETICA

GEOMETRIA

ASTRONOMIA

MUSICA

AQUINOacuteI SZENT TAMAacuteS (1225-1274)

TUDOMAacuteNYRENDSZERE A skolasztika meacuterseacutekelt realizmust koumlvető iraacutenyzataacutenak keacutepviselője

A kor egyseacuteges tudomaacutenyos vilaacutegkeacutepeacutet bdquoSumma Theologiaerdquo ciacutemű műveacuteben foglalta oumlssze ndash az ember Istenhez valoacute visszateacutereacuteseacutenek uacutetjaacutet vaacutezolta fel

Gondolati rendszere a tomizmus melyet Arisztoteleacutesz filozoacutefiaacutejaacutenak az egyhaacutezi taniacutetaacutessal toumlrteacutent egyesiacuteteacuteseacuteből alkotott meg

Megteremtette a hit eacutes tudaacutes nagy szinteacuteziseacutet felteacutetelezte hogy Arisztoteleacutesz filozoacutefiaacutejaacuten keresztuumll be tudja bizonyiacutetani Isten leacuteteacutet

Szerinte az igazsaacuteg megismereacuteseacutenek keacutet uacutetja van a hit eacutes a tudaacutes Ha a keacutetfeacutele uacuteton nyert ismeretek nem egyeznek ennek az emberi eacutesz gyarloacutesaacutega az oka s ezeacutert nem az eacutertelemeacute hanem a hiteacute az elsőbbseacuteg

A tudomaacuteny mint a hit ugyanahhoz az igazsaacuteghoz vezethet el de moacutedszeruumlk maacuter kuumlloumlnboumlző kell hogy legyen mivel a filozoacutefia (s egyuacutettal minden tudomaacuteny is) a teremtett dolgokboacutel indul ki s ennek vizsgaacutelata soraacuten jut el Istenhez miacuteg a teoloacutegia Isten vizsgaacutelataacutera oumlsszpontosiacutet s a keacutesz kapott kinyilatkoztataacutest eacutertelmezi A kinyilatkoztataacutes igazsaacutegaacutenak felfedezeacuteseacuteben taacutemaszra lelhet a teoloacutegia a filozoacutefiaacuteban mert a hitteacutetelek nem mondhatnak ellent a rationak

PARADIGMAacuteK UacuteJKOR

Elsősorban a termeacuteszettudomaacutenyok fejlődeacutese koumlvetkezteacuteben a tudomaacutenyok differenciaacuteloacutedtak eredmeacutenyeire eacutes a technikai gyakorlat tapasztalataira taacutemaszkodnak a műszaki tudomaacutenyok Jellemző tehaacutet az anyag kuumlloumlnboumlző megnyilvaacutenulaacutesainak tanulmaacutenyozaacutesa

A sokasodoacute uacutej diszcipliacutenaacutek oumlnazonossaacutegaacutenak hataacuterainak kijeloumlleacuteseacutere tovaacutebbi fejlődeacutesuumlkhoumlz uacutej tudomaacutenyrendszerre volt szuumlkseacuteg A tudomaacutenyok rendszerezeacutese az euroacutepai gondolkodoacutek vezető eszmeacutejeacuteveacute vaacutelt

Az uacutejkori filozoacutefia programja a valoacute vilaacutegot egyseacutegeacuteben s meacutelyseacutegeiben felmutatni A rendszeralkotoacutek filozoacutefiai probleacutemaacuteja az ismeretelmeacutelet maacuteig eacutelő keacuterdeacutese a vilaacuteg emberi gondolkodaacutesban kialakult keacutepe mennyire felel meg a valoacute vilaacuteg rendjeacutenek azaz a gondolati tudati rendszer egyben a valoacute vilaacuteg rendszere is

A kor gondolkodoacuteinak vezető eszmeacuteje az eacutesz (ratio) felteacutetlen tisztelete amely Reneacute Descartes az uacutejkor neves filozoacutefusa hiacuteres gondolataacuteval jellemezhető bdquoCOGITO ERGO SUMrdquo = bdquoGONDOLKODOM TEHAacuteT VAGYOKrdquo

A termeacuteszetszemleacutelet materialisztikus volt a kutataacutesi moacutedszer azonban mivel a tudoacutesok a differenciaacuteloacutedaacutes koumlvetkezteacuteben az egyes jelenseacutegeket egymaacutestoacutel elszakiacutetva szemleacutelteacutek metafizikus

FRANCIS BACON (1561-1626) TUDOMAacuteNYRENDSZERE Bacon kiacuteseacuterlete a tudomaacuteny felosztaacutesaacutera az első proacutebaacutelkozaacutes volt a tudomaacuteny toumlrteacuteneteacuteben a

felhalmozott ismeretek aacuteltalaacutenosiacutetaacutesaacutera eacutes rendszerbe foglalaacutesaacutera Neacutezeteit az bdquoInstitutio magnardquo eacutes az bdquoIsteni eacutes emberi tudomaacutenyok meacuteltoacutesaacutegaacuteroacutel eacutes fejlődeacuteseacuterőlrdquo ciacutemű műveiben fejti ki

Tudomaacutenyfelosztaacutesa koumlzel keacutet eacutevszaacutezadon keresztuumll meghataacuterozta a tudomaacuteny rendszerezeacuteseacutet koumlvetői csak variaacuteltaacutek tudomaacutenyfelosztaacutesaacutet

A Bacon-feacutele tudomaacutenyrendszeren alapszik Melvil K Dewey Tizedes Osztaacutelyozaacutesa Ez az egyik legismertebb gyakorlati ceacuteluacute koumlnyvtaacuteri osztaacutelyozaacutesi rendszer ebből fejlesztetteacutek ki az ETO-t

Tudomaacutenyfelosztaacutesa LEacuteLEKTANI ALAPon nyugszik Bacon szerint az ember emleacutekezettel keacutepzelettel eacutertelemmel eacutes gondolkodaacutessal rendelkező leacuteny s ezeacutert az emberi ismereteknek annyi fő reacutesze van ahaacuteny keacutepesseacuteggel rendelkezuumlnk a vilaacuteg megismereacuteseacutere

Fentiekből kiindulva az emberi tudaacutes (human knowledge) haacuterom csoportra oszthatoacute

emleacutekezet (memory) ndash ide tartoznak a toumlrteacutenettudomaacutenyok

keacutepzelet (imagination) ndash ide tartozik a koumllteacuteszet

gondolkodaacutes eacutertelem (reason) ndash ide tartozik a filozoacutefia (Bacon igen taacutegan eacutertelmezi a filozoacutefiaacutet)

Az emberi eacutertelem feladata szerinte az hogy a tapasztalatokat feldolgozza aacuteltalaacutenosiacutetsa ndash az indukcioacutes eljaacuteraacutes hiacuteve A tudomaacutenyos kutataacutes alapjaacutenak a kiacuteseacuterletezeacutest a gyakorlatot tekinti ndash ezzel az EMPIRIKUS (tapasztalati) IRAacuteNYZAT megalkotoacuteja Gyakorlatiassaacutegaacuteban az uacutejkor a kapitalizmus szelleme mutatkozik meg

BACON TUDOMAacuteNYRENDSZERE

TOumlRTEacuteNETTUDOMAacuteNYOK

BACON TUDOMAacuteNYRENDSZERE

KOumlLTEacuteSZET

BACON TUDOMAacuteNYRENDSZERE

FILOZOacuteFIA

RENEacute DESCARTES (1596-1650) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

Tudomaacutenyfelosztaacutesaacutenak alapja a tudomaacuteny taacutergya azaz az anyag mozgaacutesformaacutei

A tudomaacutenyok sorrendjeacutet uacutegy aacutelliacutetja fel amilyen sorrendben a tudomaacutenyokat

tanulmaacutenyozni kell

Logika

Matematika

Filozoacutefia

Metafizika

Fizika

Orvostudomaacuteny

Mechanikai tudomaacutenyok

Etika

DENIS DIDEROT (1713-1784) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

Bacon raacute is hatott

Nagy hangsuacutelyt fektetett

a mesterseacutegek

elhelyezeacuteseacutere is

ndash az Enciklopeacutedia szellemeacuteben

Az aacutebraacuten a

termeacuteszettudomaacutenyok

rendszere laacutethatoacute

A FRANCIA

ENCIKLOPEacuteDIA

FOGALOM-

TEacuteRKEacutePE

Forraacutes

httpwwwhtiumiched

uddidgraphicstreefr

enchjpg

A KLASSZIKUS NEacuteMET FILOZOacuteFIA

Az un bdquoklasszikus neacutemet filozoacutefiaacutetrdquo maacutes neacuteven klasszikus neacutemet idealizmust egyetlen iskolakeacutent vagy aacuteramlatkeacutent tartjuk szaacutemon Keacutepviselői ndash egyeacutebkeacutent neacutegy elteacuterő aacutellaacutespontot keacutepviselő alkotoacute Immanuel Kant 1724-1804) Johann Gottlieb Fichte (1762ndash1814) Friedrich Willheim Joseph Schelling (1775ndash1854) eacutes Georg Wilhelm Friedrich Hegel

Koumlzoumls jellemzőjuumlk hogy mint az uacutejkor maacutes filozoacutefusai is az egyseacutegben az egeacuteszben valoacute gondolkodaacutes igeacutenyeacutet fogalmazzaacutek meg

Elődeiknek a tapasztalatra emberi megismereacutesi keacutepesseacutegekre alapiacutetoacute empirikus felfogaacutesaacuteval ellenteacutetben szemleacuteletuumlk idealista rendszeruumlk alapja nem a materiaacutelis vilaacuteg a gyakorlat hanem az eacutesz a gondolkodaacutes melynek segiacutetseacutegeacutevel apriori megteremthető a rendszer

bdquoNem teremthetuumlnk meg hellip semmifeacutele megalapozott felosztaacutest aneacutelkuumll hogy egyszersmind ne teremteneacutenk meg a totalitaacutest is ennek meg kell lennie az előtt mielőtt a reacuteszeket meghataacuteroznaacutenkrdquo ndash Immanuel Kant

GEORG WILHELM FRIEDRICH HEGEL (1770-1831)

TUDOMAacuteNYRENDSZERE Az idealista neacutemet filozoacutefia legteljesebb rendszereacutenek kidolgozoacuteja

Neacutezete szerint a vilaacuteg nem egyeacuteb mint az egyetemes eacutesz megnyilatkozaacutesa az ember tudataacutetoacutel fuumlggetlenuumll leacutetező bdquoabszoluacutet eszmerdquo (az isten elvontabb szemeacutelytelenebb aacutebraacutezolaacutesa) Ez hozta eacutes hozza leacutetre a termeacuteszet eacutes a taacutersadalom minden jelenseacutegeacutet tehaacutet azonosiacutetja a leacutetet eacutes tudatot (ezeacutert idealista)

Koumlvetkezmeacutenyekeacutent felteacutetelezi hogy a megismereacutes eacutes a valoacutesaacuteg ugyanazon toumlrveacutenyek szerint viselkedik tehaacutet az emberi gondolkodaacutes toumlrveacutenyei eacuterveacutenyesek a termeacuteszetre is

Gondolkodaacutesunkban ma is hat dialektikus szemleacutelete eacutes moacutedszere amennyiben a termeacuteszeti jelenseacutegeket oumlroumlkoumls mozgaacutesban eacutes vaacuteltozaacutesban levőknek tekinti ahol ellenteacutetes erők hatnak koumllcsoumlnoumlsen egymaacutesra Idealista szemleacutelete alapjaacuten azonban szerinte nem a termeacuteszet fejlődik hanem csak az eszme a termeacuteszet bdquofogalmardquo fejlődőkeacutepes

Haacutermas tagozoacutedaacutesuacute tudomaacutenyfelosztaacutesa is abboacutel indul ki hogy az abszoluacutet idea milyen formaacutekat oumllt a termeacuteszetben

LOGIKA

TERMEacuteSZETFILOZOacuteFIA

SZELLEMFILOZOacuteFIA

Ezeken beluumll is 3-3 majd uacutejabb 3-3 tudomaacutenyt kuumlloumlnboumlztet meg

PARADIGMAacuteK XIX SZAacuteZAD

A 19 szaacutezadban oumlnaacutelloacutesultak a szellemtudomaacutenyok valamint kialakultak az emberi csoportok eacutes taacutersadalmak oumlsszefuumlggeacuteseacutet eacutes műkoumldeacuteseacutet vizsgaacuteloacute modern taacutersadalomtudomaacutenyok (szocioloacutegia szociaacutelpszicholoacutegia politikatudomaacuteny koumlzgazdasaacuteg-tudomaacuteny demograacutefia neacuteprajz szociaacutelantropoloacutegia jogtudomaacuteny szociolingvisztika toumlrteacutenettudomaacuteny stb)

A filozoacutefusok egy reacutesze kezdi tagadni a rendszer szuumlkseacutegesseacutegeacutet ndash pl Soslashren Aabye Kierkegaard (1813-1855) eacutes Friedrich Nietzsche (1844-1900) ndash mert a rendszer megkoumlti a gondolat szabadsaacutegaacutet

A szaacutezad gondolkodaacutesaacutet a toumlrteacutenetiseacuteg hataacuterozta meg koumlzponti helyre keruumllt a haladaacutes fejlődeacutes gondolkodaacutes vaacuteltozaacutes Eszerint a dolgok aacutellapotaacutet eacutes mikeacutentjeacutet megelőző aacutellapotukboacutel lehet levezetni

Kiemelkedő jelentőseacuteggel biacuter

a termeacuteszettudomaacutenyokban Charles Robert Darwin (1809-1882) evoluacutecioacuteelmeacutelete

a taacutersadalomtudomaacutenyokban Karl Marx (1818-1883) taacutersadalomelmeacutelete

TUDOMAacuteNYRENDSZERTANI SAJAacuteTOSSAacuteGOK

A 19 szaacutezadban egyre vilaacutegosabbaacute vaacutelt hogy a felosztaacutes alapja a tudomaacutenyok taacutergya lehet

A 19 szaacutezad oacuteta keletkezett majdnem valamennyi tudomaacutenyosztaacutelyozaacutes jellemzőjeacuteveacute vaacutelt termeacuteszet eacutes a szellemtudomaacutenyok dualizmusa

Az egyes diszcipliacutenaacutek rendszerben elfoglalt helyeacutet jellemzően

az ismeretek elsajaacutetiacutetaacutesaacutenak veacutelemeacutenyuumlk szerinti legjobb sorrendje vagy

a tudomaacutenyos vizsgaacuteloacutedaacutes kutataacutes moacutedszereiben felismert sajaacutetossaacuteg szabta meg

Eredmeacutenyekeacutent a tudomaacutenyokat

elmeacuteleti eacutes gyakorlati

absztrakt eacutes konkreacutet

deduktiacutev eacutes induktiacutev tudomaacutenyokra osztottaacutek foumll

Egyre elterjedtebb a felismereacutes ndash a tudomaacutenyok egyre gyorsuloacute fejlődeacutese miatt nincs eacutes nem is lehetseacuteges oumlroumlkeacuterveacutenyű tudomaacutenyfelosztaacutes

AUGUST COMTE (1798-1857) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

A pozitivista filozoacutefia atyja

Tudomaacutenyfelosztaacutesa a tudomaacutenyok taacutergyaacutenak noumlvekvő bonyolultsaacutegi fokaacutet tuumlkroumlzi ndash a tudomaacutenyok lineaacuteris elhelyezeacuteseacutet kiacuteseacuterelte meg

A tudomaacutenyokat termeacuteszettudomaacutenyos szempontboacutel kiindulva keacutet fő osztaacutelyba sorolta ezen beluumll oumlsszesen 6 alaptudomaacutenyt aacutelliacutetott fel abban a sorrendben ahogy szerinte az egyik tudomaacuteny a maacutesikboacutel kifejlődoumltt

SZERVETLEN TESTEK TUDOMAacuteNYAI

Matematika

Csillagaacuteszat

Fizika

Keacutemia

SZERVES TESTEK TUDOMAacuteNYAI

Fizioloacutegia

Szocioloacutegia

Uacutegy veacutelte felosztaacutesa megvilaacutegiacutetja a tudomaacutenyok toumlrteacuteneteacutet is mert

az egyszerűbbek gyorsabban a bonyolultabbak oumlsszetettek lassabban fejlődnek

a tudomaacuteny haladaacutesa pedig abban van hogy az oumlsszetettet elemeire bontjuk a kuumlloumlnoumlst az egyetemesbe oldjuk a minőseacuteget a mennyiseacutegbe

Comte osztaacutelyozaacutesa a 19 szaacutezadban neacutepszerűveacute vaacutelt meacuteg a 20 szaacutezad eleji polgaacuteri filozoacutefia keacutepviselői is ezt a tudomaacutenyfelosztaacutest hasznaacuteljaacutek

FRIEDRICH ENGELS (1820-1895) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

Rendszere materialista dialektikus

Kiinduloacute elve hogy a tudomaacutenyok osztaacutelyozaacutesaacutet a termeacuteszet mozgaacutesformaacuteinak dialektikaacutejaacuteboacutel kell kialakiacutetani amelyeket a tudomaacutenyok visszatuumlkroumlznek

A tudomaacutenyok osztaacutelyozaacutesa maguknak a mozgaacutesformaacuteknak a hierarchiaacutejaacutet mutatja Minthogy az anyag egyes mozgaacutesformaacutei kuumlloumlnboumlző bonyolultsaacutegi fokot mutatnak az egyszerű mozgaacutestoacutel a legbonyolultabb mozgaacutesformaacutekig a tudomaacutenyok elrendezeacuteseacutenek egymaacutesutaacutenjaacutet az hataacuterozza meg hogy az egyes tudomaacutenyok vizsgaacuteloacutedaacutesaacutenak taacutergyai milyen sorrendben tartanak az egyszerűtől az egyes bonyolultabb mozgaacutesformaacutek feleacute

Ezen alapszik haacutermas tudomaacutenyfelosztaacutesa

EacuteLETTELEN TERMEacuteSZET

Matematika

Csillagaacuteszat

Mechanika

Fizika

Vegytan stb

EacuteLŐ SZERVEZETEK KUTATAacuteSA

TOumlRTEacuteNELMI TUDOMAacuteNYOK

Filozoacutefia

Vallaacutes

Jog

Műveacuteszet stb

PARADIGMAacuteK XX SZAacuteZAD

A tudomaacutenyos kutataacutes egyre inkaacutebb a reacuteszletek iraacutenyaacuteba indul

Az egyseacuteges tudomaacutenyos vilaacutegkeacutep lehetőseacutege kicsi

bdquoMinden egeacutesz eltoumlroumlttrdquo ndash panaszolja Ady Endre

A tudomaacutenyok rendszerezeacuteseacutenek probleacutemaacuteja tovaacutebbra is eacutel a filozoacutefiaacuteban de maacuter nincs prioritaacutesa

Mit tegyen a tudomaacuteny amelynek feladata a tudaacutes gyakorlati ceacuteluacute rendszerezeacutese a mindennapi hasznosiacutetaacutes szaacutemra

Megtartja a tudomaacutenyrendszereket a felosztaacutest veacutegigviszi az egyedi kutataacutesi teacutemaacutekig mikoumlzben tudataacuteban van azoknak a haacutetraacutenyoknak amelyek szuumlkseacutegkeacuteppen keletkeznek a tudaacuteshierarchia feleacutepiacuteteacutesekor

Elhagyva a felosztaacuteselvű rendszereket megvizsgaacutelja a tudomaacutenyok maacutesfajta szerkezeteacutet

A 20 szaacutezad elejeacuten a gondolkodaacutesban megjelenik a bdquostruktuacuterardquo fogalom ndash pl egy gazdasaacutegi sajaacutetossaacuteg ebben a keretben nem uacutegy magyaraacutezhatoacute hogy levezetik megelőző aacutellapotaacuteboacutel hanem abboacutel a szerepből lehet megeacuterteni amelyet betoumllt ndash maga utaacuten vonta a rendszer fogalmaacutet = leacutetrejoumltt az aacuteltalaacutenos rendszerelmeacutelet ti a vizsgaacutelat taacutergyaacutet tekinti rendszernek s ebben az alkotoacuteelemek koumllcsoumlnhataacutesait elemzi

Keacutesőbb megjelenik majd a 2 vilaacuteghaacuteboruacute koumlvetkezmeacutenyekeacutent kiteljesedik a tartalomelemzeacutes a szoumlvegtan moacutedszere

BONIFATYIJ MIHAJLOVICS KEDROV (1903-1985)

TUDOMAacuteNYRENDSZERE

A tudomaacutenyok felosztaacutesaacutenak utolsoacute nagyszabaacutesuacute kiacuteseacuterlete

Rendszere erősen hierarchikus

Dialektikus eacutes materialista felosztaacutes jellemzi

Kiinduloacute elvei (taacutergyi felosztaacutesa) az anyag mozgaacutesformaacutei pl elemi reacuteszek mozgaacutesa ndash

fizika atomi mozgaacutes ndash keacutemia eacutegitestek ndash csillagaacuteszat

Egyeduumll a termeacuteszettudomaacutenyoknaacutel alkalmazhatoacute

hellip eacutes a 21 szaacutezad

A TUDOMAacuteNY MA

Haacuteloacutezati koumlzeacuteputak

URL iponhu

FORRADALMI VAacuteLTOZAacuteS A TUDOMAacuteNYBAN

Az informatika nemcsak eszkoumlz- hanem taacutergyi szinten is behatol a tudomaacutenyokba A digitaacutelis eszkoumlzpark a szaacutemiacutetaacutestechnika fogalmai moacutedszerei eacutes teacutetelei szervesen beeacutepuumllnek az adott tudomaacutenyteruumllet műveleacuteseacutenek szoumlveteacutebe eacutes uacutej szakmai bdquominőseacutegeketrdquo hoznak leacutetre

Koumlvetkezmeacuteny

az uacutej informaacutecioacutes eacutes kommunikaacutecioacutes technoloacutegia hataacutesaacutera paradigmavaacuteltaacutes toumlrteacutenik

leacutetrejoumln az E-SCIENCE (Simonyi goumlmbje eacutes a Valhalla befogadoacutekeacutepesseacutege ndash ld Z Karvalics Laacuteszloacute Az adatsiloacutektoacutel a tudomaacuteny kontrollforradalmaacuteig ndash In Magyar Tudomaacuteny 169 eacutevf 2008 3 sz URL httpwwwmatudiifhu08mar13html)

a tudomaacuteny igeacutenyei eacuterdekeacuteben fejlesztett informatikai koumlzművek strateacutegiai keacuterdeacutesseacute vaacutelnak

MARCUS TERENTIUS VARRO (ie 116-27)

TUDOMAacuteNYRENDSZERE

Platon eacutes Arisztoteleacutesz taniacutetaacutesai alapjaacuten iacuterta meg bdquoA tudomaacutenyok kilenc koumlnyverdquo ciacutemű műveacutet

A heacutet szabad műveacuteszetet akkor meacuteg kilenc alkotta mert hozzaacutevetteacutek meacuteg a medicinaacutet eacutes az architektuacuteraacutet

GRAMMATIKA

DIALEKTIKA

RETORIKA

GEMETRIA

ARITMETIKA

ASZTRONOacuteMIA

ZENE

ORVOSTUDOMAacuteNY

EacutePIacuteTEacuteSZET

Varro 47-től koumlnyvtaacuteroskeacutent műkoumldoumltt

ALEXANDRIAI PHILON (ie 25-iu 29)

TUDOMAacuteNYRENDSZERE

Megvaacuteltoztatta Varro felosztaacutesaacutenak sorrendjeacutet elhagyta az aritmetikaacutet az orvostudomaacutenyt eacutes az eacutepiacuteteacuteszetet viszont hozzaacutefűzte a logikaacutet ndash az iacutegy keletkezett tudomaacutenyfelosztaacutest bdquoheacutet szabad műveacuteszetrdquo neacuteven foglalta oumlssze

GRAMMATIKA

GEOMETRIA

ASZTRONOacuteMIA

ZENE

RETORIKA

LOGIKA

DIALEKTIKA

A koumlzeacutepkorban ezen a sorrenden moacutedosiacutetottak a kialakult oktataacutesi rendszernek megfelelően

PARADIGMAacuteK KOumlZEacutePKOR

A felhalmozoacutedott emberi ismeretek oumlsszefoglalaacutesaacutera eacutes egyseacuteges filozoacutefiai eacutertelmezeacuteseacutere toumlrekedtek A tudomaacutenyok egyseacutegbe szervezeacuteseacutet tűzteacutek ki ceacutelul amely egyben oktataacutes alapjaacutet is jelentette

A hitet eacutes a tudaacutest oumlsszeegyeztethetőnek veacutelteacutek a kereszteacuteny egyhaacutezatyaacutek nem aacutelliacutetottaacutek szembe az antik tudomaacutenyt a kereszteacutenyseacuteggel hanem kifejezetten eacutepiacutetettek raacute Pl a roacutemai patriacutecius Augustinus Szent Aacutegoston (354-430) keacutesőbb Hippo puumlspoumlke egyenesen a Biblia megeacuterteacuteseacutenek felteacutetelekeacutent szabta az előkelő roacutemai de maacuter kereszteacuteny Cassiodorus (485-580) az egyhaacutezi eacutes vilaacutegi tudomaacutenyokroacutel iacutert oumlsszefoglaloacute műveacuteben a heacutet szabad műveacuteszetet uacutegy taacutergyalja hogy ezek szuumlkseacutegesek a Biblia tanulmaacutenyozaacutesaacutehoz

Az ismereteket oumlsszefoglaloacute jellemző tudomaacutenyos műfaj a toumlbbkoumltetes enciklopeacutedikus bdquosummardquo bdquothesaurusrdquo bdquospeculumrdquo volt A summaacutek egyben tankoumlnyvek is voltak Ilyen volt Sevillai Isidorus (570-636) tudoacutes polihisztor 20 koumltetes műve is amely rendszertelenuumll kritikaacutetlanul halmozta az oacutekor eacutes korai koumlzeacutepkor ismereteit

A KOumlZEacutePKORI TUDOMAacuteNYRENDSZER

A tudomaacutenyrendszer alapja a koraacutebban emliacutetett Marcus Terentius Varro felosztaacutesa a HEacuteT SZABAD MŰVEacuteSZET volt

A tudomaacutenyok = ARS-ok (artes liberales) mesterseacuteget (artes mechanicae) technikai uumlgyesseacutegen alapuloacute tudaacutest eacutes műveacuteszetet is jelentettek s ezeket egyseacutegben szemleacuteltek Koumlltői oumlsszefoglalaacutesaacutet Martianus Capellaacutenak koumlszoumlnhetjuumlk Mercurius eacutes Philologia haacutezassaacutega c műveacuteben heacutet nő allegorizaacutelja a műveacuteszeteket

Rendező elve a tudomaacutenyok elsajaacutetiacutetaacutesaacutenak lehetseacuteges sorrendje volt Ez tuumlkroumlződoumltt az iskolaacutek ndash egyetemek szervezeteacuteben az oktataacutesban a tantaacutergyak kialakiacutetaacutesaacuteban a koumlnyvtaacuterak rendjeacuteben

Keveacutes nagyobb hataacutesuacute tudomaacutenyrendszert alkottak

Keacutesőbb a reneszaacutensz fő megismereacutesi moacutedszere az analoacutegia volt a kuumlloumlnbseacutegek azonossaacutegok eacutes hasonloacutesaacuteg megaacutellapiacutetaacutesa ndash ezen alapul pl Carl Linneacute A termeacuteszet

rendszereacutenek leiacuteraacutesa c műve (1735)

A KOumlZEacutePKOR OSZTAacuteLYOZAacuteSI RENDSZERE

A koumlzeacutepkor osztaacutelyozaacutesi rendszereacutet joacutel mutatja

az oktataacutes ndash iskola szerkezete

TRIVIUM

GRAMMATICA RETHORICA DIALECTICA

QUADRIVIUM

ARITHMETICA GEOMETRIA ASTRONOMIA MUSICA

A HEacuteT SZABAD MŰVEacuteSZET AacuteBRAacuteZOLAacuteSA

Scientiae sermonicales ndash

beszeacuteddel taacutersalgaacutessal oumlsszefuumlggő

rheacutetori trivium (a neveleacutes alapzata)

GRAMMATICA

DIALECTIKA (a vitatkozaacutes

tudomaacutenya benne a logika)

RHETORICA

Quadrivium scientiae reales ndash a matematikai neacutegyes

ARITHMETICA

GEOMETRIA

ASTRONOMIA

MUSICA

AQUINOacuteI SZENT TAMAacuteS (1225-1274)

TUDOMAacuteNYRENDSZERE A skolasztika meacuterseacutekelt realizmust koumlvető iraacutenyzataacutenak keacutepviselője

A kor egyseacuteges tudomaacutenyos vilaacutegkeacutepeacutet bdquoSumma Theologiaerdquo ciacutemű műveacuteben foglalta oumlssze ndash az ember Istenhez valoacute visszateacutereacuteseacutenek uacutetjaacutet vaacutezolta fel

Gondolati rendszere a tomizmus melyet Arisztoteleacutesz filozoacutefiaacutejaacutenak az egyhaacutezi taniacutetaacutessal toumlrteacutent egyesiacuteteacuteseacuteből alkotott meg

Megteremtette a hit eacutes tudaacutes nagy szinteacuteziseacutet felteacutetelezte hogy Arisztoteleacutesz filozoacutefiaacutejaacuten keresztuumll be tudja bizonyiacutetani Isten leacuteteacutet

Szerinte az igazsaacuteg megismereacuteseacutenek keacutet uacutetja van a hit eacutes a tudaacutes Ha a keacutetfeacutele uacuteton nyert ismeretek nem egyeznek ennek az emberi eacutesz gyarloacutesaacutega az oka s ezeacutert nem az eacutertelemeacute hanem a hiteacute az elsőbbseacuteg

A tudomaacuteny mint a hit ugyanahhoz az igazsaacuteghoz vezethet el de moacutedszeruumlk maacuter kuumlloumlnboumlző kell hogy legyen mivel a filozoacutefia (s egyuacutettal minden tudomaacuteny is) a teremtett dolgokboacutel indul ki s ennek vizsgaacutelata soraacuten jut el Istenhez miacuteg a teoloacutegia Isten vizsgaacutelataacutera oumlsszpontosiacutet s a keacutesz kapott kinyilatkoztataacutest eacutertelmezi A kinyilatkoztataacutes igazsaacutegaacutenak felfedezeacuteseacuteben taacutemaszra lelhet a teoloacutegia a filozoacutefiaacuteban mert a hitteacutetelek nem mondhatnak ellent a rationak

PARADIGMAacuteK UacuteJKOR

Elsősorban a termeacuteszettudomaacutenyok fejlődeacutese koumlvetkezteacuteben a tudomaacutenyok differenciaacuteloacutedtak eredmeacutenyeire eacutes a technikai gyakorlat tapasztalataira taacutemaszkodnak a műszaki tudomaacutenyok Jellemző tehaacutet az anyag kuumlloumlnboumlző megnyilvaacutenulaacutesainak tanulmaacutenyozaacutesa

A sokasodoacute uacutej diszcipliacutenaacutek oumlnazonossaacutegaacutenak hataacuterainak kijeloumlleacuteseacutere tovaacutebbi fejlődeacutesuumlkhoumlz uacutej tudomaacutenyrendszerre volt szuumlkseacuteg A tudomaacutenyok rendszerezeacutese az euroacutepai gondolkodoacutek vezető eszmeacutejeacuteveacute vaacutelt

Az uacutejkori filozoacutefia programja a valoacute vilaacutegot egyseacutegeacuteben s meacutelyseacutegeiben felmutatni A rendszeralkotoacutek filozoacutefiai probleacutemaacuteja az ismeretelmeacutelet maacuteig eacutelő keacuterdeacutese a vilaacuteg emberi gondolkodaacutesban kialakult keacutepe mennyire felel meg a valoacute vilaacuteg rendjeacutenek azaz a gondolati tudati rendszer egyben a valoacute vilaacuteg rendszere is

A kor gondolkodoacuteinak vezető eszmeacuteje az eacutesz (ratio) felteacutetlen tisztelete amely Reneacute Descartes az uacutejkor neves filozoacutefusa hiacuteres gondolataacuteval jellemezhető bdquoCOGITO ERGO SUMrdquo = bdquoGONDOLKODOM TEHAacuteT VAGYOKrdquo

A termeacuteszetszemleacutelet materialisztikus volt a kutataacutesi moacutedszer azonban mivel a tudoacutesok a differenciaacuteloacutedaacutes koumlvetkezteacuteben az egyes jelenseacutegeket egymaacutestoacutel elszakiacutetva szemleacutelteacutek metafizikus

FRANCIS BACON (1561-1626) TUDOMAacuteNYRENDSZERE Bacon kiacuteseacuterlete a tudomaacuteny felosztaacutesaacutera az első proacutebaacutelkozaacutes volt a tudomaacuteny toumlrteacuteneteacuteben a

felhalmozott ismeretek aacuteltalaacutenosiacutetaacutesaacutera eacutes rendszerbe foglalaacutesaacutera Neacutezeteit az bdquoInstitutio magnardquo eacutes az bdquoIsteni eacutes emberi tudomaacutenyok meacuteltoacutesaacutegaacuteroacutel eacutes fejlődeacuteseacuterőlrdquo ciacutemű műveiben fejti ki

Tudomaacutenyfelosztaacutesa koumlzel keacutet eacutevszaacutezadon keresztuumll meghataacuterozta a tudomaacuteny rendszerezeacuteseacutet koumlvetői csak variaacuteltaacutek tudomaacutenyfelosztaacutesaacutet

A Bacon-feacutele tudomaacutenyrendszeren alapszik Melvil K Dewey Tizedes Osztaacutelyozaacutesa Ez az egyik legismertebb gyakorlati ceacuteluacute koumlnyvtaacuteri osztaacutelyozaacutesi rendszer ebből fejlesztetteacutek ki az ETO-t

Tudomaacutenyfelosztaacutesa LEacuteLEKTANI ALAPon nyugszik Bacon szerint az ember emleacutekezettel keacutepzelettel eacutertelemmel eacutes gondolkodaacutessal rendelkező leacuteny s ezeacutert az emberi ismereteknek annyi fő reacutesze van ahaacuteny keacutepesseacuteggel rendelkezuumlnk a vilaacuteg megismereacuteseacutere

Fentiekből kiindulva az emberi tudaacutes (human knowledge) haacuterom csoportra oszthatoacute

emleacutekezet (memory) ndash ide tartoznak a toumlrteacutenettudomaacutenyok

keacutepzelet (imagination) ndash ide tartozik a koumllteacuteszet

gondolkodaacutes eacutertelem (reason) ndash ide tartozik a filozoacutefia (Bacon igen taacutegan eacutertelmezi a filozoacutefiaacutet)

Az emberi eacutertelem feladata szerinte az hogy a tapasztalatokat feldolgozza aacuteltalaacutenosiacutetsa ndash az indukcioacutes eljaacuteraacutes hiacuteve A tudomaacutenyos kutataacutes alapjaacutenak a kiacuteseacuterletezeacutest a gyakorlatot tekinti ndash ezzel az EMPIRIKUS (tapasztalati) IRAacuteNYZAT megalkotoacuteja Gyakorlatiassaacutegaacuteban az uacutejkor a kapitalizmus szelleme mutatkozik meg

BACON TUDOMAacuteNYRENDSZERE

TOumlRTEacuteNETTUDOMAacuteNYOK

BACON TUDOMAacuteNYRENDSZERE

KOumlLTEacuteSZET

BACON TUDOMAacuteNYRENDSZERE

FILOZOacuteFIA

RENEacute DESCARTES (1596-1650) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

Tudomaacutenyfelosztaacutesaacutenak alapja a tudomaacuteny taacutergya azaz az anyag mozgaacutesformaacutei

A tudomaacutenyok sorrendjeacutet uacutegy aacutelliacutetja fel amilyen sorrendben a tudomaacutenyokat

tanulmaacutenyozni kell

Logika

Matematika

Filozoacutefia

Metafizika

Fizika

Orvostudomaacuteny

Mechanikai tudomaacutenyok

Etika

DENIS DIDEROT (1713-1784) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

Bacon raacute is hatott

Nagy hangsuacutelyt fektetett

a mesterseacutegek

elhelyezeacuteseacutere is

ndash az Enciklopeacutedia szellemeacuteben

Az aacutebraacuten a

termeacuteszettudomaacutenyok

rendszere laacutethatoacute

A FRANCIA

ENCIKLOPEacuteDIA

FOGALOM-

TEacuteRKEacutePE

Forraacutes

httpwwwhtiumiched

uddidgraphicstreefr

enchjpg

A KLASSZIKUS NEacuteMET FILOZOacuteFIA

Az un bdquoklasszikus neacutemet filozoacutefiaacutetrdquo maacutes neacuteven klasszikus neacutemet idealizmust egyetlen iskolakeacutent vagy aacuteramlatkeacutent tartjuk szaacutemon Keacutepviselői ndash egyeacutebkeacutent neacutegy elteacuterő aacutellaacutespontot keacutepviselő alkotoacute Immanuel Kant 1724-1804) Johann Gottlieb Fichte (1762ndash1814) Friedrich Willheim Joseph Schelling (1775ndash1854) eacutes Georg Wilhelm Friedrich Hegel

Koumlzoumls jellemzőjuumlk hogy mint az uacutejkor maacutes filozoacutefusai is az egyseacutegben az egeacuteszben valoacute gondolkodaacutes igeacutenyeacutet fogalmazzaacutek meg

Elődeiknek a tapasztalatra emberi megismereacutesi keacutepesseacutegekre alapiacutetoacute empirikus felfogaacutesaacuteval ellenteacutetben szemleacuteletuumlk idealista rendszeruumlk alapja nem a materiaacutelis vilaacuteg a gyakorlat hanem az eacutesz a gondolkodaacutes melynek segiacutetseacutegeacutevel apriori megteremthető a rendszer

bdquoNem teremthetuumlnk meg hellip semmifeacutele megalapozott felosztaacutest aneacutelkuumll hogy egyszersmind ne teremteneacutenk meg a totalitaacutest is ennek meg kell lennie az előtt mielőtt a reacuteszeket meghataacuteroznaacutenkrdquo ndash Immanuel Kant

GEORG WILHELM FRIEDRICH HEGEL (1770-1831)

TUDOMAacuteNYRENDSZERE Az idealista neacutemet filozoacutefia legteljesebb rendszereacutenek kidolgozoacuteja

Neacutezete szerint a vilaacuteg nem egyeacuteb mint az egyetemes eacutesz megnyilatkozaacutesa az ember tudataacutetoacutel fuumlggetlenuumll leacutetező bdquoabszoluacutet eszmerdquo (az isten elvontabb szemeacutelytelenebb aacutebraacutezolaacutesa) Ez hozta eacutes hozza leacutetre a termeacuteszet eacutes a taacutersadalom minden jelenseacutegeacutet tehaacutet azonosiacutetja a leacutetet eacutes tudatot (ezeacutert idealista)

Koumlvetkezmeacutenyekeacutent felteacutetelezi hogy a megismereacutes eacutes a valoacutesaacuteg ugyanazon toumlrveacutenyek szerint viselkedik tehaacutet az emberi gondolkodaacutes toumlrveacutenyei eacuterveacutenyesek a termeacuteszetre is

Gondolkodaacutesunkban ma is hat dialektikus szemleacutelete eacutes moacutedszere amennyiben a termeacuteszeti jelenseacutegeket oumlroumlkoumls mozgaacutesban eacutes vaacuteltozaacutesban levőknek tekinti ahol ellenteacutetes erők hatnak koumllcsoumlnoumlsen egymaacutesra Idealista szemleacutelete alapjaacuten azonban szerinte nem a termeacuteszet fejlődik hanem csak az eszme a termeacuteszet bdquofogalmardquo fejlődőkeacutepes

Haacutermas tagozoacutedaacutesuacute tudomaacutenyfelosztaacutesa is abboacutel indul ki hogy az abszoluacutet idea milyen formaacutekat oumllt a termeacuteszetben

LOGIKA

TERMEacuteSZETFILOZOacuteFIA

SZELLEMFILOZOacuteFIA

Ezeken beluumll is 3-3 majd uacutejabb 3-3 tudomaacutenyt kuumlloumlnboumlztet meg

PARADIGMAacuteK XIX SZAacuteZAD

A 19 szaacutezadban oumlnaacutelloacutesultak a szellemtudomaacutenyok valamint kialakultak az emberi csoportok eacutes taacutersadalmak oumlsszefuumlggeacuteseacutet eacutes műkoumldeacuteseacutet vizsgaacuteloacute modern taacutersadalomtudomaacutenyok (szocioloacutegia szociaacutelpszicholoacutegia politikatudomaacuteny koumlzgazdasaacuteg-tudomaacuteny demograacutefia neacuteprajz szociaacutelantropoloacutegia jogtudomaacuteny szociolingvisztika toumlrteacutenettudomaacuteny stb)

A filozoacutefusok egy reacutesze kezdi tagadni a rendszer szuumlkseacutegesseacutegeacutet ndash pl Soslashren Aabye Kierkegaard (1813-1855) eacutes Friedrich Nietzsche (1844-1900) ndash mert a rendszer megkoumlti a gondolat szabadsaacutegaacutet

A szaacutezad gondolkodaacutesaacutet a toumlrteacutenetiseacuteg hataacuterozta meg koumlzponti helyre keruumllt a haladaacutes fejlődeacutes gondolkodaacutes vaacuteltozaacutes Eszerint a dolgok aacutellapotaacutet eacutes mikeacutentjeacutet megelőző aacutellapotukboacutel lehet levezetni

Kiemelkedő jelentőseacuteggel biacuter

a termeacuteszettudomaacutenyokban Charles Robert Darwin (1809-1882) evoluacutecioacuteelmeacutelete

a taacutersadalomtudomaacutenyokban Karl Marx (1818-1883) taacutersadalomelmeacutelete

TUDOMAacuteNYRENDSZERTANI SAJAacuteTOSSAacuteGOK

A 19 szaacutezadban egyre vilaacutegosabbaacute vaacutelt hogy a felosztaacutes alapja a tudomaacutenyok taacutergya lehet

A 19 szaacutezad oacuteta keletkezett majdnem valamennyi tudomaacutenyosztaacutelyozaacutes jellemzőjeacuteveacute vaacutelt termeacuteszet eacutes a szellemtudomaacutenyok dualizmusa

Az egyes diszcipliacutenaacutek rendszerben elfoglalt helyeacutet jellemzően

az ismeretek elsajaacutetiacutetaacutesaacutenak veacutelemeacutenyuumlk szerinti legjobb sorrendje vagy

a tudomaacutenyos vizsgaacuteloacutedaacutes kutataacutes moacutedszereiben felismert sajaacutetossaacuteg szabta meg

Eredmeacutenyekeacutent a tudomaacutenyokat

elmeacuteleti eacutes gyakorlati

absztrakt eacutes konkreacutet

deduktiacutev eacutes induktiacutev tudomaacutenyokra osztottaacutek foumll

Egyre elterjedtebb a felismereacutes ndash a tudomaacutenyok egyre gyorsuloacute fejlődeacutese miatt nincs eacutes nem is lehetseacuteges oumlroumlkeacuterveacutenyű tudomaacutenyfelosztaacutes

AUGUST COMTE (1798-1857) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

A pozitivista filozoacutefia atyja

Tudomaacutenyfelosztaacutesa a tudomaacutenyok taacutergyaacutenak noumlvekvő bonyolultsaacutegi fokaacutet tuumlkroumlzi ndash a tudomaacutenyok lineaacuteris elhelyezeacuteseacutet kiacuteseacuterelte meg

A tudomaacutenyokat termeacuteszettudomaacutenyos szempontboacutel kiindulva keacutet fő osztaacutelyba sorolta ezen beluumll oumlsszesen 6 alaptudomaacutenyt aacutelliacutetott fel abban a sorrendben ahogy szerinte az egyik tudomaacuteny a maacutesikboacutel kifejlődoumltt

SZERVETLEN TESTEK TUDOMAacuteNYAI

Matematika

Csillagaacuteszat

Fizika

Keacutemia

SZERVES TESTEK TUDOMAacuteNYAI

Fizioloacutegia

Szocioloacutegia

Uacutegy veacutelte felosztaacutesa megvilaacutegiacutetja a tudomaacutenyok toumlrteacuteneteacutet is mert

az egyszerűbbek gyorsabban a bonyolultabbak oumlsszetettek lassabban fejlődnek

a tudomaacuteny haladaacutesa pedig abban van hogy az oumlsszetettet elemeire bontjuk a kuumlloumlnoumlst az egyetemesbe oldjuk a minőseacuteget a mennyiseacutegbe

Comte osztaacutelyozaacutesa a 19 szaacutezadban neacutepszerűveacute vaacutelt meacuteg a 20 szaacutezad eleji polgaacuteri filozoacutefia keacutepviselői is ezt a tudomaacutenyfelosztaacutest hasznaacuteljaacutek

FRIEDRICH ENGELS (1820-1895) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

Rendszere materialista dialektikus

Kiinduloacute elve hogy a tudomaacutenyok osztaacutelyozaacutesaacutet a termeacuteszet mozgaacutesformaacuteinak dialektikaacutejaacuteboacutel kell kialakiacutetani amelyeket a tudomaacutenyok visszatuumlkroumlznek

A tudomaacutenyok osztaacutelyozaacutesa maguknak a mozgaacutesformaacuteknak a hierarchiaacutejaacutet mutatja Minthogy az anyag egyes mozgaacutesformaacutei kuumlloumlnboumlző bonyolultsaacutegi fokot mutatnak az egyszerű mozgaacutestoacutel a legbonyolultabb mozgaacutesformaacutekig a tudomaacutenyok elrendezeacuteseacutenek egymaacutesutaacutenjaacutet az hataacuterozza meg hogy az egyes tudomaacutenyok vizsgaacuteloacutedaacutesaacutenak taacutergyai milyen sorrendben tartanak az egyszerűtől az egyes bonyolultabb mozgaacutesformaacutek feleacute

Ezen alapszik haacutermas tudomaacutenyfelosztaacutesa

EacuteLETTELEN TERMEacuteSZET

Matematika

Csillagaacuteszat

Mechanika

Fizika

Vegytan stb

EacuteLŐ SZERVEZETEK KUTATAacuteSA

TOumlRTEacuteNELMI TUDOMAacuteNYOK

Filozoacutefia

Vallaacutes

Jog

Műveacuteszet stb

PARADIGMAacuteK XX SZAacuteZAD

A tudomaacutenyos kutataacutes egyre inkaacutebb a reacuteszletek iraacutenyaacuteba indul

Az egyseacuteges tudomaacutenyos vilaacutegkeacutep lehetőseacutege kicsi

bdquoMinden egeacutesz eltoumlroumlttrdquo ndash panaszolja Ady Endre

A tudomaacutenyok rendszerezeacuteseacutenek probleacutemaacuteja tovaacutebbra is eacutel a filozoacutefiaacuteban de maacuter nincs prioritaacutesa

Mit tegyen a tudomaacuteny amelynek feladata a tudaacutes gyakorlati ceacuteluacute rendszerezeacutese a mindennapi hasznosiacutetaacutes szaacutemra

Megtartja a tudomaacutenyrendszereket a felosztaacutest veacutegigviszi az egyedi kutataacutesi teacutemaacutekig mikoumlzben tudataacuteban van azoknak a haacutetraacutenyoknak amelyek szuumlkseacutegkeacuteppen keletkeznek a tudaacuteshierarchia feleacutepiacuteteacutesekor

Elhagyva a felosztaacuteselvű rendszereket megvizsgaacutelja a tudomaacutenyok maacutesfajta szerkezeteacutet

A 20 szaacutezad elejeacuten a gondolkodaacutesban megjelenik a bdquostruktuacuterardquo fogalom ndash pl egy gazdasaacutegi sajaacutetossaacuteg ebben a keretben nem uacutegy magyaraacutezhatoacute hogy levezetik megelőző aacutellapotaacuteboacutel hanem abboacutel a szerepből lehet megeacuterteni amelyet betoumllt ndash maga utaacuten vonta a rendszer fogalmaacutet = leacutetrejoumltt az aacuteltalaacutenos rendszerelmeacutelet ti a vizsgaacutelat taacutergyaacutet tekinti rendszernek s ebben az alkotoacuteelemek koumllcsoumlnhataacutesait elemzi

Keacutesőbb megjelenik majd a 2 vilaacuteghaacuteboruacute koumlvetkezmeacutenyekeacutent kiteljesedik a tartalomelemzeacutes a szoumlvegtan moacutedszere

BONIFATYIJ MIHAJLOVICS KEDROV (1903-1985)

TUDOMAacuteNYRENDSZERE

A tudomaacutenyok felosztaacutesaacutenak utolsoacute nagyszabaacutesuacute kiacuteseacuterlete

Rendszere erősen hierarchikus

Dialektikus eacutes materialista felosztaacutes jellemzi

Kiinduloacute elvei (taacutergyi felosztaacutesa) az anyag mozgaacutesformaacutei pl elemi reacuteszek mozgaacutesa ndash

fizika atomi mozgaacutes ndash keacutemia eacutegitestek ndash csillagaacuteszat

Egyeduumll a termeacuteszettudomaacutenyoknaacutel alkalmazhatoacute

hellip eacutes a 21 szaacutezad

A TUDOMAacuteNY MA

Haacuteloacutezati koumlzeacuteputak

URL iponhu

FORRADALMI VAacuteLTOZAacuteS A TUDOMAacuteNYBAN

Az informatika nemcsak eszkoumlz- hanem taacutergyi szinten is behatol a tudomaacutenyokba A digitaacutelis eszkoumlzpark a szaacutemiacutetaacutestechnika fogalmai moacutedszerei eacutes teacutetelei szervesen beeacutepuumllnek az adott tudomaacutenyteruumllet műveleacuteseacutenek szoumlveteacutebe eacutes uacutej szakmai bdquominőseacutegeketrdquo hoznak leacutetre

Koumlvetkezmeacuteny

az uacutej informaacutecioacutes eacutes kommunikaacutecioacutes technoloacutegia hataacutesaacutera paradigmavaacuteltaacutes toumlrteacutenik

leacutetrejoumln az E-SCIENCE (Simonyi goumlmbje eacutes a Valhalla befogadoacutekeacutepesseacutege ndash ld Z Karvalics Laacuteszloacute Az adatsiloacutektoacutel a tudomaacuteny kontrollforradalmaacuteig ndash In Magyar Tudomaacuteny 169 eacutevf 2008 3 sz URL httpwwwmatudiifhu08mar13html)

a tudomaacuteny igeacutenyei eacuterdekeacuteben fejlesztett informatikai koumlzművek strateacutegiai keacuterdeacutesseacute vaacutelnak

ALEXANDRIAI PHILON (ie 25-iu 29)

TUDOMAacuteNYRENDSZERE

Megvaacuteltoztatta Varro felosztaacutesaacutenak sorrendjeacutet elhagyta az aritmetikaacutet az orvostudomaacutenyt eacutes az eacutepiacuteteacuteszetet viszont hozzaacutefűzte a logikaacutet ndash az iacutegy keletkezett tudomaacutenyfelosztaacutest bdquoheacutet szabad műveacuteszetrdquo neacuteven foglalta oumlssze

GRAMMATIKA

GEOMETRIA

ASZTRONOacuteMIA

ZENE

RETORIKA

LOGIKA

DIALEKTIKA

A koumlzeacutepkorban ezen a sorrenden moacutedosiacutetottak a kialakult oktataacutesi rendszernek megfelelően

PARADIGMAacuteK KOumlZEacutePKOR

A felhalmozoacutedott emberi ismeretek oumlsszefoglalaacutesaacutera eacutes egyseacuteges filozoacutefiai eacutertelmezeacuteseacutere toumlrekedtek A tudomaacutenyok egyseacutegbe szervezeacuteseacutet tűzteacutek ki ceacutelul amely egyben oktataacutes alapjaacutet is jelentette

A hitet eacutes a tudaacutest oumlsszeegyeztethetőnek veacutelteacutek a kereszteacuteny egyhaacutezatyaacutek nem aacutelliacutetottaacutek szembe az antik tudomaacutenyt a kereszteacutenyseacuteggel hanem kifejezetten eacutepiacutetettek raacute Pl a roacutemai patriacutecius Augustinus Szent Aacutegoston (354-430) keacutesőbb Hippo puumlspoumlke egyenesen a Biblia megeacuterteacuteseacutenek felteacutetelekeacutent szabta az előkelő roacutemai de maacuter kereszteacuteny Cassiodorus (485-580) az egyhaacutezi eacutes vilaacutegi tudomaacutenyokroacutel iacutert oumlsszefoglaloacute műveacuteben a heacutet szabad műveacuteszetet uacutegy taacutergyalja hogy ezek szuumlkseacutegesek a Biblia tanulmaacutenyozaacutesaacutehoz

Az ismereteket oumlsszefoglaloacute jellemző tudomaacutenyos műfaj a toumlbbkoumltetes enciklopeacutedikus bdquosummardquo bdquothesaurusrdquo bdquospeculumrdquo volt A summaacutek egyben tankoumlnyvek is voltak Ilyen volt Sevillai Isidorus (570-636) tudoacutes polihisztor 20 koumltetes műve is amely rendszertelenuumll kritikaacutetlanul halmozta az oacutekor eacutes korai koumlzeacutepkor ismereteit

A KOumlZEacutePKORI TUDOMAacuteNYRENDSZER

A tudomaacutenyrendszer alapja a koraacutebban emliacutetett Marcus Terentius Varro felosztaacutesa a HEacuteT SZABAD MŰVEacuteSZET volt

A tudomaacutenyok = ARS-ok (artes liberales) mesterseacuteget (artes mechanicae) technikai uumlgyesseacutegen alapuloacute tudaacutest eacutes műveacuteszetet is jelentettek s ezeket egyseacutegben szemleacuteltek Koumlltői oumlsszefoglalaacutesaacutet Martianus Capellaacutenak koumlszoumlnhetjuumlk Mercurius eacutes Philologia haacutezassaacutega c műveacuteben heacutet nő allegorizaacutelja a műveacuteszeteket

Rendező elve a tudomaacutenyok elsajaacutetiacutetaacutesaacutenak lehetseacuteges sorrendje volt Ez tuumlkroumlződoumltt az iskolaacutek ndash egyetemek szervezeteacuteben az oktataacutesban a tantaacutergyak kialakiacutetaacutesaacuteban a koumlnyvtaacuterak rendjeacuteben

Keveacutes nagyobb hataacutesuacute tudomaacutenyrendszert alkottak

Keacutesőbb a reneszaacutensz fő megismereacutesi moacutedszere az analoacutegia volt a kuumlloumlnbseacutegek azonossaacutegok eacutes hasonloacutesaacuteg megaacutellapiacutetaacutesa ndash ezen alapul pl Carl Linneacute A termeacuteszet

rendszereacutenek leiacuteraacutesa c műve (1735)

A KOumlZEacutePKOR OSZTAacuteLYOZAacuteSI RENDSZERE

A koumlzeacutepkor osztaacutelyozaacutesi rendszereacutet joacutel mutatja

az oktataacutes ndash iskola szerkezete

TRIVIUM

GRAMMATICA RETHORICA DIALECTICA

QUADRIVIUM

ARITHMETICA GEOMETRIA ASTRONOMIA MUSICA

A HEacuteT SZABAD MŰVEacuteSZET AacuteBRAacuteZOLAacuteSA

Scientiae sermonicales ndash

beszeacuteddel taacutersalgaacutessal oumlsszefuumlggő

rheacutetori trivium (a neveleacutes alapzata)

GRAMMATICA

DIALECTIKA (a vitatkozaacutes

tudomaacutenya benne a logika)

RHETORICA

Quadrivium scientiae reales ndash a matematikai neacutegyes

ARITHMETICA

GEOMETRIA

ASTRONOMIA

MUSICA

AQUINOacuteI SZENT TAMAacuteS (1225-1274)

TUDOMAacuteNYRENDSZERE A skolasztika meacuterseacutekelt realizmust koumlvető iraacutenyzataacutenak keacutepviselője

A kor egyseacuteges tudomaacutenyos vilaacutegkeacutepeacutet bdquoSumma Theologiaerdquo ciacutemű műveacuteben foglalta oumlssze ndash az ember Istenhez valoacute visszateacutereacuteseacutenek uacutetjaacutet vaacutezolta fel

Gondolati rendszere a tomizmus melyet Arisztoteleacutesz filozoacutefiaacutejaacutenak az egyhaacutezi taniacutetaacutessal toumlrteacutent egyesiacuteteacuteseacuteből alkotott meg

Megteremtette a hit eacutes tudaacutes nagy szinteacuteziseacutet felteacutetelezte hogy Arisztoteleacutesz filozoacutefiaacutejaacuten keresztuumll be tudja bizonyiacutetani Isten leacuteteacutet

Szerinte az igazsaacuteg megismereacuteseacutenek keacutet uacutetja van a hit eacutes a tudaacutes Ha a keacutetfeacutele uacuteton nyert ismeretek nem egyeznek ennek az emberi eacutesz gyarloacutesaacutega az oka s ezeacutert nem az eacutertelemeacute hanem a hiteacute az elsőbbseacuteg

A tudomaacuteny mint a hit ugyanahhoz az igazsaacuteghoz vezethet el de moacutedszeruumlk maacuter kuumlloumlnboumlző kell hogy legyen mivel a filozoacutefia (s egyuacutettal minden tudomaacuteny is) a teremtett dolgokboacutel indul ki s ennek vizsgaacutelata soraacuten jut el Istenhez miacuteg a teoloacutegia Isten vizsgaacutelataacutera oumlsszpontosiacutet s a keacutesz kapott kinyilatkoztataacutest eacutertelmezi A kinyilatkoztataacutes igazsaacutegaacutenak felfedezeacuteseacuteben taacutemaszra lelhet a teoloacutegia a filozoacutefiaacuteban mert a hitteacutetelek nem mondhatnak ellent a rationak

PARADIGMAacuteK UacuteJKOR

Elsősorban a termeacuteszettudomaacutenyok fejlődeacutese koumlvetkezteacuteben a tudomaacutenyok differenciaacuteloacutedtak eredmeacutenyeire eacutes a technikai gyakorlat tapasztalataira taacutemaszkodnak a műszaki tudomaacutenyok Jellemző tehaacutet az anyag kuumlloumlnboumlző megnyilvaacutenulaacutesainak tanulmaacutenyozaacutesa

A sokasodoacute uacutej diszcipliacutenaacutek oumlnazonossaacutegaacutenak hataacuterainak kijeloumlleacuteseacutere tovaacutebbi fejlődeacutesuumlkhoumlz uacutej tudomaacutenyrendszerre volt szuumlkseacuteg A tudomaacutenyok rendszerezeacutese az euroacutepai gondolkodoacutek vezető eszmeacutejeacuteveacute vaacutelt

Az uacutejkori filozoacutefia programja a valoacute vilaacutegot egyseacutegeacuteben s meacutelyseacutegeiben felmutatni A rendszeralkotoacutek filozoacutefiai probleacutemaacuteja az ismeretelmeacutelet maacuteig eacutelő keacuterdeacutese a vilaacuteg emberi gondolkodaacutesban kialakult keacutepe mennyire felel meg a valoacute vilaacuteg rendjeacutenek azaz a gondolati tudati rendszer egyben a valoacute vilaacuteg rendszere is

A kor gondolkodoacuteinak vezető eszmeacuteje az eacutesz (ratio) felteacutetlen tisztelete amely Reneacute Descartes az uacutejkor neves filozoacutefusa hiacuteres gondolataacuteval jellemezhető bdquoCOGITO ERGO SUMrdquo = bdquoGONDOLKODOM TEHAacuteT VAGYOKrdquo

A termeacuteszetszemleacutelet materialisztikus volt a kutataacutesi moacutedszer azonban mivel a tudoacutesok a differenciaacuteloacutedaacutes koumlvetkezteacuteben az egyes jelenseacutegeket egymaacutestoacutel elszakiacutetva szemleacutelteacutek metafizikus

FRANCIS BACON (1561-1626) TUDOMAacuteNYRENDSZERE Bacon kiacuteseacuterlete a tudomaacuteny felosztaacutesaacutera az első proacutebaacutelkozaacutes volt a tudomaacuteny toumlrteacuteneteacuteben a

felhalmozott ismeretek aacuteltalaacutenosiacutetaacutesaacutera eacutes rendszerbe foglalaacutesaacutera Neacutezeteit az bdquoInstitutio magnardquo eacutes az bdquoIsteni eacutes emberi tudomaacutenyok meacuteltoacutesaacutegaacuteroacutel eacutes fejlődeacuteseacuterőlrdquo ciacutemű műveiben fejti ki

Tudomaacutenyfelosztaacutesa koumlzel keacutet eacutevszaacutezadon keresztuumll meghataacuterozta a tudomaacuteny rendszerezeacuteseacutet koumlvetői csak variaacuteltaacutek tudomaacutenyfelosztaacutesaacutet

A Bacon-feacutele tudomaacutenyrendszeren alapszik Melvil K Dewey Tizedes Osztaacutelyozaacutesa Ez az egyik legismertebb gyakorlati ceacuteluacute koumlnyvtaacuteri osztaacutelyozaacutesi rendszer ebből fejlesztetteacutek ki az ETO-t

Tudomaacutenyfelosztaacutesa LEacuteLEKTANI ALAPon nyugszik Bacon szerint az ember emleacutekezettel keacutepzelettel eacutertelemmel eacutes gondolkodaacutessal rendelkező leacuteny s ezeacutert az emberi ismereteknek annyi fő reacutesze van ahaacuteny keacutepesseacuteggel rendelkezuumlnk a vilaacuteg megismereacuteseacutere

Fentiekből kiindulva az emberi tudaacutes (human knowledge) haacuterom csoportra oszthatoacute

emleacutekezet (memory) ndash ide tartoznak a toumlrteacutenettudomaacutenyok

keacutepzelet (imagination) ndash ide tartozik a koumllteacuteszet

gondolkodaacutes eacutertelem (reason) ndash ide tartozik a filozoacutefia (Bacon igen taacutegan eacutertelmezi a filozoacutefiaacutet)

Az emberi eacutertelem feladata szerinte az hogy a tapasztalatokat feldolgozza aacuteltalaacutenosiacutetsa ndash az indukcioacutes eljaacuteraacutes hiacuteve A tudomaacutenyos kutataacutes alapjaacutenak a kiacuteseacuterletezeacutest a gyakorlatot tekinti ndash ezzel az EMPIRIKUS (tapasztalati) IRAacuteNYZAT megalkotoacuteja Gyakorlatiassaacutegaacuteban az uacutejkor a kapitalizmus szelleme mutatkozik meg

BACON TUDOMAacuteNYRENDSZERE

TOumlRTEacuteNETTUDOMAacuteNYOK

BACON TUDOMAacuteNYRENDSZERE

KOumlLTEacuteSZET

BACON TUDOMAacuteNYRENDSZERE

FILOZOacuteFIA

RENEacute DESCARTES (1596-1650) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

Tudomaacutenyfelosztaacutesaacutenak alapja a tudomaacuteny taacutergya azaz az anyag mozgaacutesformaacutei

A tudomaacutenyok sorrendjeacutet uacutegy aacutelliacutetja fel amilyen sorrendben a tudomaacutenyokat

tanulmaacutenyozni kell

Logika

Matematika

Filozoacutefia

Metafizika

Fizika

Orvostudomaacuteny

Mechanikai tudomaacutenyok

Etika

DENIS DIDEROT (1713-1784) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

Bacon raacute is hatott

Nagy hangsuacutelyt fektetett

a mesterseacutegek

elhelyezeacuteseacutere is

ndash az Enciklopeacutedia szellemeacuteben

Az aacutebraacuten a

termeacuteszettudomaacutenyok

rendszere laacutethatoacute

A FRANCIA

ENCIKLOPEacuteDIA

FOGALOM-

TEacuteRKEacutePE

Forraacutes

httpwwwhtiumiched

uddidgraphicstreefr

enchjpg

A KLASSZIKUS NEacuteMET FILOZOacuteFIA

Az un bdquoklasszikus neacutemet filozoacutefiaacutetrdquo maacutes neacuteven klasszikus neacutemet idealizmust egyetlen iskolakeacutent vagy aacuteramlatkeacutent tartjuk szaacutemon Keacutepviselői ndash egyeacutebkeacutent neacutegy elteacuterő aacutellaacutespontot keacutepviselő alkotoacute Immanuel Kant 1724-1804) Johann Gottlieb Fichte (1762ndash1814) Friedrich Willheim Joseph Schelling (1775ndash1854) eacutes Georg Wilhelm Friedrich Hegel

Koumlzoumls jellemzőjuumlk hogy mint az uacutejkor maacutes filozoacutefusai is az egyseacutegben az egeacuteszben valoacute gondolkodaacutes igeacutenyeacutet fogalmazzaacutek meg

Elődeiknek a tapasztalatra emberi megismereacutesi keacutepesseacutegekre alapiacutetoacute empirikus felfogaacutesaacuteval ellenteacutetben szemleacuteletuumlk idealista rendszeruumlk alapja nem a materiaacutelis vilaacuteg a gyakorlat hanem az eacutesz a gondolkodaacutes melynek segiacutetseacutegeacutevel apriori megteremthető a rendszer

bdquoNem teremthetuumlnk meg hellip semmifeacutele megalapozott felosztaacutest aneacutelkuumll hogy egyszersmind ne teremteneacutenk meg a totalitaacutest is ennek meg kell lennie az előtt mielőtt a reacuteszeket meghataacuteroznaacutenkrdquo ndash Immanuel Kant

GEORG WILHELM FRIEDRICH HEGEL (1770-1831)

TUDOMAacuteNYRENDSZERE Az idealista neacutemet filozoacutefia legteljesebb rendszereacutenek kidolgozoacuteja

Neacutezete szerint a vilaacuteg nem egyeacuteb mint az egyetemes eacutesz megnyilatkozaacutesa az ember tudataacutetoacutel fuumlggetlenuumll leacutetező bdquoabszoluacutet eszmerdquo (az isten elvontabb szemeacutelytelenebb aacutebraacutezolaacutesa) Ez hozta eacutes hozza leacutetre a termeacuteszet eacutes a taacutersadalom minden jelenseacutegeacutet tehaacutet azonosiacutetja a leacutetet eacutes tudatot (ezeacutert idealista)

Koumlvetkezmeacutenyekeacutent felteacutetelezi hogy a megismereacutes eacutes a valoacutesaacuteg ugyanazon toumlrveacutenyek szerint viselkedik tehaacutet az emberi gondolkodaacutes toumlrveacutenyei eacuterveacutenyesek a termeacuteszetre is

Gondolkodaacutesunkban ma is hat dialektikus szemleacutelete eacutes moacutedszere amennyiben a termeacuteszeti jelenseacutegeket oumlroumlkoumls mozgaacutesban eacutes vaacuteltozaacutesban levőknek tekinti ahol ellenteacutetes erők hatnak koumllcsoumlnoumlsen egymaacutesra Idealista szemleacutelete alapjaacuten azonban szerinte nem a termeacuteszet fejlődik hanem csak az eszme a termeacuteszet bdquofogalmardquo fejlődőkeacutepes

Haacutermas tagozoacutedaacutesuacute tudomaacutenyfelosztaacutesa is abboacutel indul ki hogy az abszoluacutet idea milyen formaacutekat oumllt a termeacuteszetben

LOGIKA

TERMEacuteSZETFILOZOacuteFIA

SZELLEMFILOZOacuteFIA

Ezeken beluumll is 3-3 majd uacutejabb 3-3 tudomaacutenyt kuumlloumlnboumlztet meg

PARADIGMAacuteK XIX SZAacuteZAD

A 19 szaacutezadban oumlnaacutelloacutesultak a szellemtudomaacutenyok valamint kialakultak az emberi csoportok eacutes taacutersadalmak oumlsszefuumlggeacuteseacutet eacutes műkoumldeacuteseacutet vizsgaacuteloacute modern taacutersadalomtudomaacutenyok (szocioloacutegia szociaacutelpszicholoacutegia politikatudomaacuteny koumlzgazdasaacuteg-tudomaacuteny demograacutefia neacuteprajz szociaacutelantropoloacutegia jogtudomaacuteny szociolingvisztika toumlrteacutenettudomaacuteny stb)

A filozoacutefusok egy reacutesze kezdi tagadni a rendszer szuumlkseacutegesseacutegeacutet ndash pl Soslashren Aabye Kierkegaard (1813-1855) eacutes Friedrich Nietzsche (1844-1900) ndash mert a rendszer megkoumlti a gondolat szabadsaacutegaacutet

A szaacutezad gondolkodaacutesaacutet a toumlrteacutenetiseacuteg hataacuterozta meg koumlzponti helyre keruumllt a haladaacutes fejlődeacutes gondolkodaacutes vaacuteltozaacutes Eszerint a dolgok aacutellapotaacutet eacutes mikeacutentjeacutet megelőző aacutellapotukboacutel lehet levezetni

Kiemelkedő jelentőseacuteggel biacuter

a termeacuteszettudomaacutenyokban Charles Robert Darwin (1809-1882) evoluacutecioacuteelmeacutelete

a taacutersadalomtudomaacutenyokban Karl Marx (1818-1883) taacutersadalomelmeacutelete

TUDOMAacuteNYRENDSZERTANI SAJAacuteTOSSAacuteGOK

A 19 szaacutezadban egyre vilaacutegosabbaacute vaacutelt hogy a felosztaacutes alapja a tudomaacutenyok taacutergya lehet

A 19 szaacutezad oacuteta keletkezett majdnem valamennyi tudomaacutenyosztaacutelyozaacutes jellemzőjeacuteveacute vaacutelt termeacuteszet eacutes a szellemtudomaacutenyok dualizmusa

Az egyes diszcipliacutenaacutek rendszerben elfoglalt helyeacutet jellemzően

az ismeretek elsajaacutetiacutetaacutesaacutenak veacutelemeacutenyuumlk szerinti legjobb sorrendje vagy

a tudomaacutenyos vizsgaacuteloacutedaacutes kutataacutes moacutedszereiben felismert sajaacutetossaacuteg szabta meg

Eredmeacutenyekeacutent a tudomaacutenyokat

elmeacuteleti eacutes gyakorlati

absztrakt eacutes konkreacutet

deduktiacutev eacutes induktiacutev tudomaacutenyokra osztottaacutek foumll

Egyre elterjedtebb a felismereacutes ndash a tudomaacutenyok egyre gyorsuloacute fejlődeacutese miatt nincs eacutes nem is lehetseacuteges oumlroumlkeacuterveacutenyű tudomaacutenyfelosztaacutes

AUGUST COMTE (1798-1857) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

A pozitivista filozoacutefia atyja

Tudomaacutenyfelosztaacutesa a tudomaacutenyok taacutergyaacutenak noumlvekvő bonyolultsaacutegi fokaacutet tuumlkroumlzi ndash a tudomaacutenyok lineaacuteris elhelyezeacuteseacutet kiacuteseacuterelte meg

A tudomaacutenyokat termeacuteszettudomaacutenyos szempontboacutel kiindulva keacutet fő osztaacutelyba sorolta ezen beluumll oumlsszesen 6 alaptudomaacutenyt aacutelliacutetott fel abban a sorrendben ahogy szerinte az egyik tudomaacuteny a maacutesikboacutel kifejlődoumltt

SZERVETLEN TESTEK TUDOMAacuteNYAI

Matematika

Csillagaacuteszat

Fizika

Keacutemia

SZERVES TESTEK TUDOMAacuteNYAI

Fizioloacutegia

Szocioloacutegia

Uacutegy veacutelte felosztaacutesa megvilaacutegiacutetja a tudomaacutenyok toumlrteacuteneteacutet is mert

az egyszerűbbek gyorsabban a bonyolultabbak oumlsszetettek lassabban fejlődnek

a tudomaacuteny haladaacutesa pedig abban van hogy az oumlsszetettet elemeire bontjuk a kuumlloumlnoumlst az egyetemesbe oldjuk a minőseacuteget a mennyiseacutegbe

Comte osztaacutelyozaacutesa a 19 szaacutezadban neacutepszerűveacute vaacutelt meacuteg a 20 szaacutezad eleji polgaacuteri filozoacutefia keacutepviselői is ezt a tudomaacutenyfelosztaacutest hasznaacuteljaacutek

FRIEDRICH ENGELS (1820-1895) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

Rendszere materialista dialektikus

Kiinduloacute elve hogy a tudomaacutenyok osztaacutelyozaacutesaacutet a termeacuteszet mozgaacutesformaacuteinak dialektikaacutejaacuteboacutel kell kialakiacutetani amelyeket a tudomaacutenyok visszatuumlkroumlznek

A tudomaacutenyok osztaacutelyozaacutesa maguknak a mozgaacutesformaacuteknak a hierarchiaacutejaacutet mutatja Minthogy az anyag egyes mozgaacutesformaacutei kuumlloumlnboumlző bonyolultsaacutegi fokot mutatnak az egyszerű mozgaacutestoacutel a legbonyolultabb mozgaacutesformaacutekig a tudomaacutenyok elrendezeacuteseacutenek egymaacutesutaacutenjaacutet az hataacuterozza meg hogy az egyes tudomaacutenyok vizsgaacuteloacutedaacutesaacutenak taacutergyai milyen sorrendben tartanak az egyszerűtől az egyes bonyolultabb mozgaacutesformaacutek feleacute

Ezen alapszik haacutermas tudomaacutenyfelosztaacutesa

EacuteLETTELEN TERMEacuteSZET

Matematika

Csillagaacuteszat

Mechanika

Fizika

Vegytan stb

EacuteLŐ SZERVEZETEK KUTATAacuteSA

TOumlRTEacuteNELMI TUDOMAacuteNYOK

Filozoacutefia

Vallaacutes

Jog

Műveacuteszet stb

PARADIGMAacuteK XX SZAacuteZAD

A tudomaacutenyos kutataacutes egyre inkaacutebb a reacuteszletek iraacutenyaacuteba indul

Az egyseacuteges tudomaacutenyos vilaacutegkeacutep lehetőseacutege kicsi

bdquoMinden egeacutesz eltoumlroumlttrdquo ndash panaszolja Ady Endre

A tudomaacutenyok rendszerezeacuteseacutenek probleacutemaacuteja tovaacutebbra is eacutel a filozoacutefiaacuteban de maacuter nincs prioritaacutesa

Mit tegyen a tudomaacuteny amelynek feladata a tudaacutes gyakorlati ceacuteluacute rendszerezeacutese a mindennapi hasznosiacutetaacutes szaacutemra

Megtartja a tudomaacutenyrendszereket a felosztaacutest veacutegigviszi az egyedi kutataacutesi teacutemaacutekig mikoumlzben tudataacuteban van azoknak a haacutetraacutenyoknak amelyek szuumlkseacutegkeacuteppen keletkeznek a tudaacuteshierarchia feleacutepiacuteteacutesekor

Elhagyva a felosztaacuteselvű rendszereket megvizsgaacutelja a tudomaacutenyok maacutesfajta szerkezeteacutet

A 20 szaacutezad elejeacuten a gondolkodaacutesban megjelenik a bdquostruktuacuterardquo fogalom ndash pl egy gazdasaacutegi sajaacutetossaacuteg ebben a keretben nem uacutegy magyaraacutezhatoacute hogy levezetik megelőző aacutellapotaacuteboacutel hanem abboacutel a szerepből lehet megeacuterteni amelyet betoumllt ndash maga utaacuten vonta a rendszer fogalmaacutet = leacutetrejoumltt az aacuteltalaacutenos rendszerelmeacutelet ti a vizsgaacutelat taacutergyaacutet tekinti rendszernek s ebben az alkotoacuteelemek koumllcsoumlnhataacutesait elemzi

Keacutesőbb megjelenik majd a 2 vilaacuteghaacuteboruacute koumlvetkezmeacutenyekeacutent kiteljesedik a tartalomelemzeacutes a szoumlvegtan moacutedszere

BONIFATYIJ MIHAJLOVICS KEDROV (1903-1985)

TUDOMAacuteNYRENDSZERE

A tudomaacutenyok felosztaacutesaacutenak utolsoacute nagyszabaacutesuacute kiacuteseacuterlete

Rendszere erősen hierarchikus

Dialektikus eacutes materialista felosztaacutes jellemzi

Kiinduloacute elvei (taacutergyi felosztaacutesa) az anyag mozgaacutesformaacutei pl elemi reacuteszek mozgaacutesa ndash

fizika atomi mozgaacutes ndash keacutemia eacutegitestek ndash csillagaacuteszat

Egyeduumll a termeacuteszettudomaacutenyoknaacutel alkalmazhatoacute

hellip eacutes a 21 szaacutezad

A TUDOMAacuteNY MA

Haacuteloacutezati koumlzeacuteputak

URL iponhu

FORRADALMI VAacuteLTOZAacuteS A TUDOMAacuteNYBAN

Az informatika nemcsak eszkoumlz- hanem taacutergyi szinten is behatol a tudomaacutenyokba A digitaacutelis eszkoumlzpark a szaacutemiacutetaacutestechnika fogalmai moacutedszerei eacutes teacutetelei szervesen beeacutepuumllnek az adott tudomaacutenyteruumllet műveleacuteseacutenek szoumlveteacutebe eacutes uacutej szakmai bdquominőseacutegeketrdquo hoznak leacutetre

Koumlvetkezmeacuteny

az uacutej informaacutecioacutes eacutes kommunikaacutecioacutes technoloacutegia hataacutesaacutera paradigmavaacuteltaacutes toumlrteacutenik

leacutetrejoumln az E-SCIENCE (Simonyi goumlmbje eacutes a Valhalla befogadoacutekeacutepesseacutege ndash ld Z Karvalics Laacuteszloacute Az adatsiloacutektoacutel a tudomaacuteny kontrollforradalmaacuteig ndash In Magyar Tudomaacuteny 169 eacutevf 2008 3 sz URL httpwwwmatudiifhu08mar13html)

a tudomaacuteny igeacutenyei eacuterdekeacuteben fejlesztett informatikai koumlzművek strateacutegiai keacuterdeacutesseacute vaacutelnak

PARADIGMAacuteK KOumlZEacutePKOR

A felhalmozoacutedott emberi ismeretek oumlsszefoglalaacutesaacutera eacutes egyseacuteges filozoacutefiai eacutertelmezeacuteseacutere toumlrekedtek A tudomaacutenyok egyseacutegbe szervezeacuteseacutet tűzteacutek ki ceacutelul amely egyben oktataacutes alapjaacutet is jelentette

A hitet eacutes a tudaacutest oumlsszeegyeztethetőnek veacutelteacutek a kereszteacuteny egyhaacutezatyaacutek nem aacutelliacutetottaacutek szembe az antik tudomaacutenyt a kereszteacutenyseacuteggel hanem kifejezetten eacutepiacutetettek raacute Pl a roacutemai patriacutecius Augustinus Szent Aacutegoston (354-430) keacutesőbb Hippo puumlspoumlke egyenesen a Biblia megeacuterteacuteseacutenek felteacutetelekeacutent szabta az előkelő roacutemai de maacuter kereszteacuteny Cassiodorus (485-580) az egyhaacutezi eacutes vilaacutegi tudomaacutenyokroacutel iacutert oumlsszefoglaloacute műveacuteben a heacutet szabad műveacuteszetet uacutegy taacutergyalja hogy ezek szuumlkseacutegesek a Biblia tanulmaacutenyozaacutesaacutehoz

Az ismereteket oumlsszefoglaloacute jellemző tudomaacutenyos műfaj a toumlbbkoumltetes enciklopeacutedikus bdquosummardquo bdquothesaurusrdquo bdquospeculumrdquo volt A summaacutek egyben tankoumlnyvek is voltak Ilyen volt Sevillai Isidorus (570-636) tudoacutes polihisztor 20 koumltetes műve is amely rendszertelenuumll kritikaacutetlanul halmozta az oacutekor eacutes korai koumlzeacutepkor ismereteit

A KOumlZEacutePKORI TUDOMAacuteNYRENDSZER

A tudomaacutenyrendszer alapja a koraacutebban emliacutetett Marcus Terentius Varro felosztaacutesa a HEacuteT SZABAD MŰVEacuteSZET volt

A tudomaacutenyok = ARS-ok (artes liberales) mesterseacuteget (artes mechanicae) technikai uumlgyesseacutegen alapuloacute tudaacutest eacutes műveacuteszetet is jelentettek s ezeket egyseacutegben szemleacuteltek Koumlltői oumlsszefoglalaacutesaacutet Martianus Capellaacutenak koumlszoumlnhetjuumlk Mercurius eacutes Philologia haacutezassaacutega c műveacuteben heacutet nő allegorizaacutelja a műveacuteszeteket

Rendező elve a tudomaacutenyok elsajaacutetiacutetaacutesaacutenak lehetseacuteges sorrendje volt Ez tuumlkroumlződoumltt az iskolaacutek ndash egyetemek szervezeteacuteben az oktataacutesban a tantaacutergyak kialakiacutetaacutesaacuteban a koumlnyvtaacuterak rendjeacuteben

Keveacutes nagyobb hataacutesuacute tudomaacutenyrendszert alkottak

Keacutesőbb a reneszaacutensz fő megismereacutesi moacutedszere az analoacutegia volt a kuumlloumlnbseacutegek azonossaacutegok eacutes hasonloacutesaacuteg megaacutellapiacutetaacutesa ndash ezen alapul pl Carl Linneacute A termeacuteszet

rendszereacutenek leiacuteraacutesa c műve (1735)

A KOumlZEacutePKOR OSZTAacuteLYOZAacuteSI RENDSZERE

A koumlzeacutepkor osztaacutelyozaacutesi rendszereacutet joacutel mutatja

az oktataacutes ndash iskola szerkezete

TRIVIUM

GRAMMATICA RETHORICA DIALECTICA

QUADRIVIUM

ARITHMETICA GEOMETRIA ASTRONOMIA MUSICA

A HEacuteT SZABAD MŰVEacuteSZET AacuteBRAacuteZOLAacuteSA

Scientiae sermonicales ndash

beszeacuteddel taacutersalgaacutessal oumlsszefuumlggő

rheacutetori trivium (a neveleacutes alapzata)

GRAMMATICA

DIALECTIKA (a vitatkozaacutes

tudomaacutenya benne a logika)

RHETORICA

Quadrivium scientiae reales ndash a matematikai neacutegyes

ARITHMETICA

GEOMETRIA

ASTRONOMIA

MUSICA

AQUINOacuteI SZENT TAMAacuteS (1225-1274)

TUDOMAacuteNYRENDSZERE A skolasztika meacuterseacutekelt realizmust koumlvető iraacutenyzataacutenak keacutepviselője

A kor egyseacuteges tudomaacutenyos vilaacutegkeacutepeacutet bdquoSumma Theologiaerdquo ciacutemű műveacuteben foglalta oumlssze ndash az ember Istenhez valoacute visszateacutereacuteseacutenek uacutetjaacutet vaacutezolta fel

Gondolati rendszere a tomizmus melyet Arisztoteleacutesz filozoacutefiaacutejaacutenak az egyhaacutezi taniacutetaacutessal toumlrteacutent egyesiacuteteacuteseacuteből alkotott meg

Megteremtette a hit eacutes tudaacutes nagy szinteacuteziseacutet felteacutetelezte hogy Arisztoteleacutesz filozoacutefiaacutejaacuten keresztuumll be tudja bizonyiacutetani Isten leacuteteacutet

Szerinte az igazsaacuteg megismereacuteseacutenek keacutet uacutetja van a hit eacutes a tudaacutes Ha a keacutetfeacutele uacuteton nyert ismeretek nem egyeznek ennek az emberi eacutesz gyarloacutesaacutega az oka s ezeacutert nem az eacutertelemeacute hanem a hiteacute az elsőbbseacuteg

A tudomaacuteny mint a hit ugyanahhoz az igazsaacuteghoz vezethet el de moacutedszeruumlk maacuter kuumlloumlnboumlző kell hogy legyen mivel a filozoacutefia (s egyuacutettal minden tudomaacuteny is) a teremtett dolgokboacutel indul ki s ennek vizsgaacutelata soraacuten jut el Istenhez miacuteg a teoloacutegia Isten vizsgaacutelataacutera oumlsszpontosiacutet s a keacutesz kapott kinyilatkoztataacutest eacutertelmezi A kinyilatkoztataacutes igazsaacutegaacutenak felfedezeacuteseacuteben taacutemaszra lelhet a teoloacutegia a filozoacutefiaacuteban mert a hitteacutetelek nem mondhatnak ellent a rationak

PARADIGMAacuteK UacuteJKOR

Elsősorban a termeacuteszettudomaacutenyok fejlődeacutese koumlvetkezteacuteben a tudomaacutenyok differenciaacuteloacutedtak eredmeacutenyeire eacutes a technikai gyakorlat tapasztalataira taacutemaszkodnak a műszaki tudomaacutenyok Jellemző tehaacutet az anyag kuumlloumlnboumlző megnyilvaacutenulaacutesainak tanulmaacutenyozaacutesa

A sokasodoacute uacutej diszcipliacutenaacutek oumlnazonossaacutegaacutenak hataacuterainak kijeloumlleacuteseacutere tovaacutebbi fejlődeacutesuumlkhoumlz uacutej tudomaacutenyrendszerre volt szuumlkseacuteg A tudomaacutenyok rendszerezeacutese az euroacutepai gondolkodoacutek vezető eszmeacutejeacuteveacute vaacutelt

Az uacutejkori filozoacutefia programja a valoacute vilaacutegot egyseacutegeacuteben s meacutelyseacutegeiben felmutatni A rendszeralkotoacutek filozoacutefiai probleacutemaacuteja az ismeretelmeacutelet maacuteig eacutelő keacuterdeacutese a vilaacuteg emberi gondolkodaacutesban kialakult keacutepe mennyire felel meg a valoacute vilaacuteg rendjeacutenek azaz a gondolati tudati rendszer egyben a valoacute vilaacuteg rendszere is

A kor gondolkodoacuteinak vezető eszmeacuteje az eacutesz (ratio) felteacutetlen tisztelete amely Reneacute Descartes az uacutejkor neves filozoacutefusa hiacuteres gondolataacuteval jellemezhető bdquoCOGITO ERGO SUMrdquo = bdquoGONDOLKODOM TEHAacuteT VAGYOKrdquo

A termeacuteszetszemleacutelet materialisztikus volt a kutataacutesi moacutedszer azonban mivel a tudoacutesok a differenciaacuteloacutedaacutes koumlvetkezteacuteben az egyes jelenseacutegeket egymaacutestoacutel elszakiacutetva szemleacutelteacutek metafizikus

FRANCIS BACON (1561-1626) TUDOMAacuteNYRENDSZERE Bacon kiacuteseacuterlete a tudomaacuteny felosztaacutesaacutera az első proacutebaacutelkozaacutes volt a tudomaacuteny toumlrteacuteneteacuteben a

felhalmozott ismeretek aacuteltalaacutenosiacutetaacutesaacutera eacutes rendszerbe foglalaacutesaacutera Neacutezeteit az bdquoInstitutio magnardquo eacutes az bdquoIsteni eacutes emberi tudomaacutenyok meacuteltoacutesaacutegaacuteroacutel eacutes fejlődeacuteseacuterőlrdquo ciacutemű műveiben fejti ki

Tudomaacutenyfelosztaacutesa koumlzel keacutet eacutevszaacutezadon keresztuumll meghataacuterozta a tudomaacuteny rendszerezeacuteseacutet koumlvetői csak variaacuteltaacutek tudomaacutenyfelosztaacutesaacutet

A Bacon-feacutele tudomaacutenyrendszeren alapszik Melvil K Dewey Tizedes Osztaacutelyozaacutesa Ez az egyik legismertebb gyakorlati ceacuteluacute koumlnyvtaacuteri osztaacutelyozaacutesi rendszer ebből fejlesztetteacutek ki az ETO-t

Tudomaacutenyfelosztaacutesa LEacuteLEKTANI ALAPon nyugszik Bacon szerint az ember emleacutekezettel keacutepzelettel eacutertelemmel eacutes gondolkodaacutessal rendelkező leacuteny s ezeacutert az emberi ismereteknek annyi fő reacutesze van ahaacuteny keacutepesseacuteggel rendelkezuumlnk a vilaacuteg megismereacuteseacutere

Fentiekből kiindulva az emberi tudaacutes (human knowledge) haacuterom csoportra oszthatoacute

emleacutekezet (memory) ndash ide tartoznak a toumlrteacutenettudomaacutenyok

keacutepzelet (imagination) ndash ide tartozik a koumllteacuteszet

gondolkodaacutes eacutertelem (reason) ndash ide tartozik a filozoacutefia (Bacon igen taacutegan eacutertelmezi a filozoacutefiaacutet)

Az emberi eacutertelem feladata szerinte az hogy a tapasztalatokat feldolgozza aacuteltalaacutenosiacutetsa ndash az indukcioacutes eljaacuteraacutes hiacuteve A tudomaacutenyos kutataacutes alapjaacutenak a kiacuteseacuterletezeacutest a gyakorlatot tekinti ndash ezzel az EMPIRIKUS (tapasztalati) IRAacuteNYZAT megalkotoacuteja Gyakorlatiassaacutegaacuteban az uacutejkor a kapitalizmus szelleme mutatkozik meg

BACON TUDOMAacuteNYRENDSZERE

TOumlRTEacuteNETTUDOMAacuteNYOK

BACON TUDOMAacuteNYRENDSZERE

KOumlLTEacuteSZET

BACON TUDOMAacuteNYRENDSZERE

FILOZOacuteFIA

RENEacute DESCARTES (1596-1650) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

Tudomaacutenyfelosztaacutesaacutenak alapja a tudomaacuteny taacutergya azaz az anyag mozgaacutesformaacutei

A tudomaacutenyok sorrendjeacutet uacutegy aacutelliacutetja fel amilyen sorrendben a tudomaacutenyokat

tanulmaacutenyozni kell

Logika

Matematika

Filozoacutefia

Metafizika

Fizika

Orvostudomaacuteny

Mechanikai tudomaacutenyok

Etika

DENIS DIDEROT (1713-1784) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

Bacon raacute is hatott

Nagy hangsuacutelyt fektetett

a mesterseacutegek

elhelyezeacuteseacutere is

ndash az Enciklopeacutedia szellemeacuteben

Az aacutebraacuten a

termeacuteszettudomaacutenyok

rendszere laacutethatoacute

A FRANCIA

ENCIKLOPEacuteDIA

FOGALOM-

TEacuteRKEacutePE

Forraacutes

httpwwwhtiumiched

uddidgraphicstreefr

enchjpg

A KLASSZIKUS NEacuteMET FILOZOacuteFIA

Az un bdquoklasszikus neacutemet filozoacutefiaacutetrdquo maacutes neacuteven klasszikus neacutemet idealizmust egyetlen iskolakeacutent vagy aacuteramlatkeacutent tartjuk szaacutemon Keacutepviselői ndash egyeacutebkeacutent neacutegy elteacuterő aacutellaacutespontot keacutepviselő alkotoacute Immanuel Kant 1724-1804) Johann Gottlieb Fichte (1762ndash1814) Friedrich Willheim Joseph Schelling (1775ndash1854) eacutes Georg Wilhelm Friedrich Hegel

Koumlzoumls jellemzőjuumlk hogy mint az uacutejkor maacutes filozoacutefusai is az egyseacutegben az egeacuteszben valoacute gondolkodaacutes igeacutenyeacutet fogalmazzaacutek meg

Elődeiknek a tapasztalatra emberi megismereacutesi keacutepesseacutegekre alapiacutetoacute empirikus felfogaacutesaacuteval ellenteacutetben szemleacuteletuumlk idealista rendszeruumlk alapja nem a materiaacutelis vilaacuteg a gyakorlat hanem az eacutesz a gondolkodaacutes melynek segiacutetseacutegeacutevel apriori megteremthető a rendszer

bdquoNem teremthetuumlnk meg hellip semmifeacutele megalapozott felosztaacutest aneacutelkuumll hogy egyszersmind ne teremteneacutenk meg a totalitaacutest is ennek meg kell lennie az előtt mielőtt a reacuteszeket meghataacuteroznaacutenkrdquo ndash Immanuel Kant

GEORG WILHELM FRIEDRICH HEGEL (1770-1831)

TUDOMAacuteNYRENDSZERE Az idealista neacutemet filozoacutefia legteljesebb rendszereacutenek kidolgozoacuteja

Neacutezete szerint a vilaacuteg nem egyeacuteb mint az egyetemes eacutesz megnyilatkozaacutesa az ember tudataacutetoacutel fuumlggetlenuumll leacutetező bdquoabszoluacutet eszmerdquo (az isten elvontabb szemeacutelytelenebb aacutebraacutezolaacutesa) Ez hozta eacutes hozza leacutetre a termeacuteszet eacutes a taacutersadalom minden jelenseacutegeacutet tehaacutet azonosiacutetja a leacutetet eacutes tudatot (ezeacutert idealista)

Koumlvetkezmeacutenyekeacutent felteacutetelezi hogy a megismereacutes eacutes a valoacutesaacuteg ugyanazon toumlrveacutenyek szerint viselkedik tehaacutet az emberi gondolkodaacutes toumlrveacutenyei eacuterveacutenyesek a termeacuteszetre is

Gondolkodaacutesunkban ma is hat dialektikus szemleacutelete eacutes moacutedszere amennyiben a termeacuteszeti jelenseacutegeket oumlroumlkoumls mozgaacutesban eacutes vaacuteltozaacutesban levőknek tekinti ahol ellenteacutetes erők hatnak koumllcsoumlnoumlsen egymaacutesra Idealista szemleacutelete alapjaacuten azonban szerinte nem a termeacuteszet fejlődik hanem csak az eszme a termeacuteszet bdquofogalmardquo fejlődőkeacutepes

Haacutermas tagozoacutedaacutesuacute tudomaacutenyfelosztaacutesa is abboacutel indul ki hogy az abszoluacutet idea milyen formaacutekat oumllt a termeacuteszetben

LOGIKA

TERMEacuteSZETFILOZOacuteFIA

SZELLEMFILOZOacuteFIA

Ezeken beluumll is 3-3 majd uacutejabb 3-3 tudomaacutenyt kuumlloumlnboumlztet meg

PARADIGMAacuteK XIX SZAacuteZAD

A 19 szaacutezadban oumlnaacutelloacutesultak a szellemtudomaacutenyok valamint kialakultak az emberi csoportok eacutes taacutersadalmak oumlsszefuumlggeacuteseacutet eacutes műkoumldeacuteseacutet vizsgaacuteloacute modern taacutersadalomtudomaacutenyok (szocioloacutegia szociaacutelpszicholoacutegia politikatudomaacuteny koumlzgazdasaacuteg-tudomaacuteny demograacutefia neacuteprajz szociaacutelantropoloacutegia jogtudomaacuteny szociolingvisztika toumlrteacutenettudomaacuteny stb)

A filozoacutefusok egy reacutesze kezdi tagadni a rendszer szuumlkseacutegesseacutegeacutet ndash pl Soslashren Aabye Kierkegaard (1813-1855) eacutes Friedrich Nietzsche (1844-1900) ndash mert a rendszer megkoumlti a gondolat szabadsaacutegaacutet

A szaacutezad gondolkodaacutesaacutet a toumlrteacutenetiseacuteg hataacuterozta meg koumlzponti helyre keruumllt a haladaacutes fejlődeacutes gondolkodaacutes vaacuteltozaacutes Eszerint a dolgok aacutellapotaacutet eacutes mikeacutentjeacutet megelőző aacutellapotukboacutel lehet levezetni

Kiemelkedő jelentőseacuteggel biacuter

a termeacuteszettudomaacutenyokban Charles Robert Darwin (1809-1882) evoluacutecioacuteelmeacutelete

a taacutersadalomtudomaacutenyokban Karl Marx (1818-1883) taacutersadalomelmeacutelete

TUDOMAacuteNYRENDSZERTANI SAJAacuteTOSSAacuteGOK

A 19 szaacutezadban egyre vilaacutegosabbaacute vaacutelt hogy a felosztaacutes alapja a tudomaacutenyok taacutergya lehet

A 19 szaacutezad oacuteta keletkezett majdnem valamennyi tudomaacutenyosztaacutelyozaacutes jellemzőjeacuteveacute vaacutelt termeacuteszet eacutes a szellemtudomaacutenyok dualizmusa

Az egyes diszcipliacutenaacutek rendszerben elfoglalt helyeacutet jellemzően

az ismeretek elsajaacutetiacutetaacutesaacutenak veacutelemeacutenyuumlk szerinti legjobb sorrendje vagy

a tudomaacutenyos vizsgaacuteloacutedaacutes kutataacutes moacutedszereiben felismert sajaacutetossaacuteg szabta meg

Eredmeacutenyekeacutent a tudomaacutenyokat

elmeacuteleti eacutes gyakorlati

absztrakt eacutes konkreacutet

deduktiacutev eacutes induktiacutev tudomaacutenyokra osztottaacutek foumll

Egyre elterjedtebb a felismereacutes ndash a tudomaacutenyok egyre gyorsuloacute fejlődeacutese miatt nincs eacutes nem is lehetseacuteges oumlroumlkeacuterveacutenyű tudomaacutenyfelosztaacutes

AUGUST COMTE (1798-1857) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

A pozitivista filozoacutefia atyja

Tudomaacutenyfelosztaacutesa a tudomaacutenyok taacutergyaacutenak noumlvekvő bonyolultsaacutegi fokaacutet tuumlkroumlzi ndash a tudomaacutenyok lineaacuteris elhelyezeacuteseacutet kiacuteseacuterelte meg

A tudomaacutenyokat termeacuteszettudomaacutenyos szempontboacutel kiindulva keacutet fő osztaacutelyba sorolta ezen beluumll oumlsszesen 6 alaptudomaacutenyt aacutelliacutetott fel abban a sorrendben ahogy szerinte az egyik tudomaacuteny a maacutesikboacutel kifejlődoumltt

SZERVETLEN TESTEK TUDOMAacuteNYAI

Matematika

Csillagaacuteszat

Fizika

Keacutemia

SZERVES TESTEK TUDOMAacuteNYAI

Fizioloacutegia

Szocioloacutegia

Uacutegy veacutelte felosztaacutesa megvilaacutegiacutetja a tudomaacutenyok toumlrteacuteneteacutet is mert

az egyszerűbbek gyorsabban a bonyolultabbak oumlsszetettek lassabban fejlődnek

a tudomaacuteny haladaacutesa pedig abban van hogy az oumlsszetettet elemeire bontjuk a kuumlloumlnoumlst az egyetemesbe oldjuk a minőseacuteget a mennyiseacutegbe

Comte osztaacutelyozaacutesa a 19 szaacutezadban neacutepszerűveacute vaacutelt meacuteg a 20 szaacutezad eleji polgaacuteri filozoacutefia keacutepviselői is ezt a tudomaacutenyfelosztaacutest hasznaacuteljaacutek

FRIEDRICH ENGELS (1820-1895) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

Rendszere materialista dialektikus

Kiinduloacute elve hogy a tudomaacutenyok osztaacutelyozaacutesaacutet a termeacuteszet mozgaacutesformaacuteinak dialektikaacutejaacuteboacutel kell kialakiacutetani amelyeket a tudomaacutenyok visszatuumlkroumlznek

A tudomaacutenyok osztaacutelyozaacutesa maguknak a mozgaacutesformaacuteknak a hierarchiaacutejaacutet mutatja Minthogy az anyag egyes mozgaacutesformaacutei kuumlloumlnboumlző bonyolultsaacutegi fokot mutatnak az egyszerű mozgaacutestoacutel a legbonyolultabb mozgaacutesformaacutekig a tudomaacutenyok elrendezeacuteseacutenek egymaacutesutaacutenjaacutet az hataacuterozza meg hogy az egyes tudomaacutenyok vizsgaacuteloacutedaacutesaacutenak taacutergyai milyen sorrendben tartanak az egyszerűtől az egyes bonyolultabb mozgaacutesformaacutek feleacute

Ezen alapszik haacutermas tudomaacutenyfelosztaacutesa

EacuteLETTELEN TERMEacuteSZET

Matematika

Csillagaacuteszat

Mechanika

Fizika

Vegytan stb

EacuteLŐ SZERVEZETEK KUTATAacuteSA

TOumlRTEacuteNELMI TUDOMAacuteNYOK

Filozoacutefia

Vallaacutes

Jog

Műveacuteszet stb

PARADIGMAacuteK XX SZAacuteZAD

A tudomaacutenyos kutataacutes egyre inkaacutebb a reacuteszletek iraacutenyaacuteba indul

Az egyseacuteges tudomaacutenyos vilaacutegkeacutep lehetőseacutege kicsi

bdquoMinden egeacutesz eltoumlroumlttrdquo ndash panaszolja Ady Endre

A tudomaacutenyok rendszerezeacuteseacutenek probleacutemaacuteja tovaacutebbra is eacutel a filozoacutefiaacuteban de maacuter nincs prioritaacutesa

Mit tegyen a tudomaacuteny amelynek feladata a tudaacutes gyakorlati ceacuteluacute rendszerezeacutese a mindennapi hasznosiacutetaacutes szaacutemra

Megtartja a tudomaacutenyrendszereket a felosztaacutest veacutegigviszi az egyedi kutataacutesi teacutemaacutekig mikoumlzben tudataacuteban van azoknak a haacutetraacutenyoknak amelyek szuumlkseacutegkeacuteppen keletkeznek a tudaacuteshierarchia feleacutepiacuteteacutesekor

Elhagyva a felosztaacuteselvű rendszereket megvizsgaacutelja a tudomaacutenyok maacutesfajta szerkezeteacutet

A 20 szaacutezad elejeacuten a gondolkodaacutesban megjelenik a bdquostruktuacuterardquo fogalom ndash pl egy gazdasaacutegi sajaacutetossaacuteg ebben a keretben nem uacutegy magyaraacutezhatoacute hogy levezetik megelőző aacutellapotaacuteboacutel hanem abboacutel a szerepből lehet megeacuterteni amelyet betoumllt ndash maga utaacuten vonta a rendszer fogalmaacutet = leacutetrejoumltt az aacuteltalaacutenos rendszerelmeacutelet ti a vizsgaacutelat taacutergyaacutet tekinti rendszernek s ebben az alkotoacuteelemek koumllcsoumlnhataacutesait elemzi

Keacutesőbb megjelenik majd a 2 vilaacuteghaacuteboruacute koumlvetkezmeacutenyekeacutent kiteljesedik a tartalomelemzeacutes a szoumlvegtan moacutedszere

BONIFATYIJ MIHAJLOVICS KEDROV (1903-1985)

TUDOMAacuteNYRENDSZERE

A tudomaacutenyok felosztaacutesaacutenak utolsoacute nagyszabaacutesuacute kiacuteseacuterlete

Rendszere erősen hierarchikus

Dialektikus eacutes materialista felosztaacutes jellemzi

Kiinduloacute elvei (taacutergyi felosztaacutesa) az anyag mozgaacutesformaacutei pl elemi reacuteszek mozgaacutesa ndash

fizika atomi mozgaacutes ndash keacutemia eacutegitestek ndash csillagaacuteszat

Egyeduumll a termeacuteszettudomaacutenyoknaacutel alkalmazhatoacute

hellip eacutes a 21 szaacutezad

A TUDOMAacuteNY MA

Haacuteloacutezati koumlzeacuteputak

URL iponhu

FORRADALMI VAacuteLTOZAacuteS A TUDOMAacuteNYBAN

Az informatika nemcsak eszkoumlz- hanem taacutergyi szinten is behatol a tudomaacutenyokba A digitaacutelis eszkoumlzpark a szaacutemiacutetaacutestechnika fogalmai moacutedszerei eacutes teacutetelei szervesen beeacutepuumllnek az adott tudomaacutenyteruumllet műveleacuteseacutenek szoumlveteacutebe eacutes uacutej szakmai bdquominőseacutegeketrdquo hoznak leacutetre

Koumlvetkezmeacuteny

az uacutej informaacutecioacutes eacutes kommunikaacutecioacutes technoloacutegia hataacutesaacutera paradigmavaacuteltaacutes toumlrteacutenik

leacutetrejoumln az E-SCIENCE (Simonyi goumlmbje eacutes a Valhalla befogadoacutekeacutepesseacutege ndash ld Z Karvalics Laacuteszloacute Az adatsiloacutektoacutel a tudomaacuteny kontrollforradalmaacuteig ndash In Magyar Tudomaacuteny 169 eacutevf 2008 3 sz URL httpwwwmatudiifhu08mar13html)

a tudomaacuteny igeacutenyei eacuterdekeacuteben fejlesztett informatikai koumlzművek strateacutegiai keacuterdeacutesseacute vaacutelnak

A KOumlZEacutePKORI TUDOMAacuteNYRENDSZER

A tudomaacutenyrendszer alapja a koraacutebban emliacutetett Marcus Terentius Varro felosztaacutesa a HEacuteT SZABAD MŰVEacuteSZET volt

A tudomaacutenyok = ARS-ok (artes liberales) mesterseacuteget (artes mechanicae) technikai uumlgyesseacutegen alapuloacute tudaacutest eacutes műveacuteszetet is jelentettek s ezeket egyseacutegben szemleacuteltek Koumlltői oumlsszefoglalaacutesaacutet Martianus Capellaacutenak koumlszoumlnhetjuumlk Mercurius eacutes Philologia haacutezassaacutega c műveacuteben heacutet nő allegorizaacutelja a műveacuteszeteket

Rendező elve a tudomaacutenyok elsajaacutetiacutetaacutesaacutenak lehetseacuteges sorrendje volt Ez tuumlkroumlződoumltt az iskolaacutek ndash egyetemek szervezeteacuteben az oktataacutesban a tantaacutergyak kialakiacutetaacutesaacuteban a koumlnyvtaacuterak rendjeacuteben

Keveacutes nagyobb hataacutesuacute tudomaacutenyrendszert alkottak

Keacutesőbb a reneszaacutensz fő megismereacutesi moacutedszere az analoacutegia volt a kuumlloumlnbseacutegek azonossaacutegok eacutes hasonloacutesaacuteg megaacutellapiacutetaacutesa ndash ezen alapul pl Carl Linneacute A termeacuteszet

rendszereacutenek leiacuteraacutesa c műve (1735)

A KOumlZEacutePKOR OSZTAacuteLYOZAacuteSI RENDSZERE

A koumlzeacutepkor osztaacutelyozaacutesi rendszereacutet joacutel mutatja

az oktataacutes ndash iskola szerkezete

TRIVIUM

GRAMMATICA RETHORICA DIALECTICA

QUADRIVIUM

ARITHMETICA GEOMETRIA ASTRONOMIA MUSICA

A HEacuteT SZABAD MŰVEacuteSZET AacuteBRAacuteZOLAacuteSA

Scientiae sermonicales ndash

beszeacuteddel taacutersalgaacutessal oumlsszefuumlggő

rheacutetori trivium (a neveleacutes alapzata)

GRAMMATICA

DIALECTIKA (a vitatkozaacutes

tudomaacutenya benne a logika)

RHETORICA

Quadrivium scientiae reales ndash a matematikai neacutegyes

ARITHMETICA

GEOMETRIA

ASTRONOMIA

MUSICA

AQUINOacuteI SZENT TAMAacuteS (1225-1274)

TUDOMAacuteNYRENDSZERE A skolasztika meacuterseacutekelt realizmust koumlvető iraacutenyzataacutenak keacutepviselője

A kor egyseacuteges tudomaacutenyos vilaacutegkeacutepeacutet bdquoSumma Theologiaerdquo ciacutemű műveacuteben foglalta oumlssze ndash az ember Istenhez valoacute visszateacutereacuteseacutenek uacutetjaacutet vaacutezolta fel

Gondolati rendszere a tomizmus melyet Arisztoteleacutesz filozoacutefiaacutejaacutenak az egyhaacutezi taniacutetaacutessal toumlrteacutent egyesiacuteteacuteseacuteből alkotott meg

Megteremtette a hit eacutes tudaacutes nagy szinteacuteziseacutet felteacutetelezte hogy Arisztoteleacutesz filozoacutefiaacutejaacuten keresztuumll be tudja bizonyiacutetani Isten leacuteteacutet

Szerinte az igazsaacuteg megismereacuteseacutenek keacutet uacutetja van a hit eacutes a tudaacutes Ha a keacutetfeacutele uacuteton nyert ismeretek nem egyeznek ennek az emberi eacutesz gyarloacutesaacutega az oka s ezeacutert nem az eacutertelemeacute hanem a hiteacute az elsőbbseacuteg

A tudomaacuteny mint a hit ugyanahhoz az igazsaacuteghoz vezethet el de moacutedszeruumlk maacuter kuumlloumlnboumlző kell hogy legyen mivel a filozoacutefia (s egyuacutettal minden tudomaacuteny is) a teremtett dolgokboacutel indul ki s ennek vizsgaacutelata soraacuten jut el Istenhez miacuteg a teoloacutegia Isten vizsgaacutelataacutera oumlsszpontosiacutet s a keacutesz kapott kinyilatkoztataacutest eacutertelmezi A kinyilatkoztataacutes igazsaacutegaacutenak felfedezeacuteseacuteben taacutemaszra lelhet a teoloacutegia a filozoacutefiaacuteban mert a hitteacutetelek nem mondhatnak ellent a rationak

PARADIGMAacuteK UacuteJKOR

Elsősorban a termeacuteszettudomaacutenyok fejlődeacutese koumlvetkezteacuteben a tudomaacutenyok differenciaacuteloacutedtak eredmeacutenyeire eacutes a technikai gyakorlat tapasztalataira taacutemaszkodnak a műszaki tudomaacutenyok Jellemző tehaacutet az anyag kuumlloumlnboumlző megnyilvaacutenulaacutesainak tanulmaacutenyozaacutesa

A sokasodoacute uacutej diszcipliacutenaacutek oumlnazonossaacutegaacutenak hataacuterainak kijeloumlleacuteseacutere tovaacutebbi fejlődeacutesuumlkhoumlz uacutej tudomaacutenyrendszerre volt szuumlkseacuteg A tudomaacutenyok rendszerezeacutese az euroacutepai gondolkodoacutek vezető eszmeacutejeacuteveacute vaacutelt

Az uacutejkori filozoacutefia programja a valoacute vilaacutegot egyseacutegeacuteben s meacutelyseacutegeiben felmutatni A rendszeralkotoacutek filozoacutefiai probleacutemaacuteja az ismeretelmeacutelet maacuteig eacutelő keacuterdeacutese a vilaacuteg emberi gondolkodaacutesban kialakult keacutepe mennyire felel meg a valoacute vilaacuteg rendjeacutenek azaz a gondolati tudati rendszer egyben a valoacute vilaacuteg rendszere is

A kor gondolkodoacuteinak vezető eszmeacuteje az eacutesz (ratio) felteacutetlen tisztelete amely Reneacute Descartes az uacutejkor neves filozoacutefusa hiacuteres gondolataacuteval jellemezhető bdquoCOGITO ERGO SUMrdquo = bdquoGONDOLKODOM TEHAacuteT VAGYOKrdquo

A termeacuteszetszemleacutelet materialisztikus volt a kutataacutesi moacutedszer azonban mivel a tudoacutesok a differenciaacuteloacutedaacutes koumlvetkezteacuteben az egyes jelenseacutegeket egymaacutestoacutel elszakiacutetva szemleacutelteacutek metafizikus

FRANCIS BACON (1561-1626) TUDOMAacuteNYRENDSZERE Bacon kiacuteseacuterlete a tudomaacuteny felosztaacutesaacutera az első proacutebaacutelkozaacutes volt a tudomaacuteny toumlrteacuteneteacuteben a

felhalmozott ismeretek aacuteltalaacutenosiacutetaacutesaacutera eacutes rendszerbe foglalaacutesaacutera Neacutezeteit az bdquoInstitutio magnardquo eacutes az bdquoIsteni eacutes emberi tudomaacutenyok meacuteltoacutesaacutegaacuteroacutel eacutes fejlődeacuteseacuterőlrdquo ciacutemű műveiben fejti ki

Tudomaacutenyfelosztaacutesa koumlzel keacutet eacutevszaacutezadon keresztuumll meghataacuterozta a tudomaacuteny rendszerezeacuteseacutet koumlvetői csak variaacuteltaacutek tudomaacutenyfelosztaacutesaacutet

A Bacon-feacutele tudomaacutenyrendszeren alapszik Melvil K Dewey Tizedes Osztaacutelyozaacutesa Ez az egyik legismertebb gyakorlati ceacuteluacute koumlnyvtaacuteri osztaacutelyozaacutesi rendszer ebből fejlesztetteacutek ki az ETO-t

Tudomaacutenyfelosztaacutesa LEacuteLEKTANI ALAPon nyugszik Bacon szerint az ember emleacutekezettel keacutepzelettel eacutertelemmel eacutes gondolkodaacutessal rendelkező leacuteny s ezeacutert az emberi ismereteknek annyi fő reacutesze van ahaacuteny keacutepesseacuteggel rendelkezuumlnk a vilaacuteg megismereacuteseacutere

Fentiekből kiindulva az emberi tudaacutes (human knowledge) haacuterom csoportra oszthatoacute

emleacutekezet (memory) ndash ide tartoznak a toumlrteacutenettudomaacutenyok

keacutepzelet (imagination) ndash ide tartozik a koumllteacuteszet

gondolkodaacutes eacutertelem (reason) ndash ide tartozik a filozoacutefia (Bacon igen taacutegan eacutertelmezi a filozoacutefiaacutet)

Az emberi eacutertelem feladata szerinte az hogy a tapasztalatokat feldolgozza aacuteltalaacutenosiacutetsa ndash az indukcioacutes eljaacuteraacutes hiacuteve A tudomaacutenyos kutataacutes alapjaacutenak a kiacuteseacuterletezeacutest a gyakorlatot tekinti ndash ezzel az EMPIRIKUS (tapasztalati) IRAacuteNYZAT megalkotoacuteja Gyakorlatiassaacutegaacuteban az uacutejkor a kapitalizmus szelleme mutatkozik meg

BACON TUDOMAacuteNYRENDSZERE

TOumlRTEacuteNETTUDOMAacuteNYOK

BACON TUDOMAacuteNYRENDSZERE

KOumlLTEacuteSZET

BACON TUDOMAacuteNYRENDSZERE

FILOZOacuteFIA

RENEacute DESCARTES (1596-1650) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

Tudomaacutenyfelosztaacutesaacutenak alapja a tudomaacuteny taacutergya azaz az anyag mozgaacutesformaacutei

A tudomaacutenyok sorrendjeacutet uacutegy aacutelliacutetja fel amilyen sorrendben a tudomaacutenyokat

tanulmaacutenyozni kell

Logika

Matematika

Filozoacutefia

Metafizika

Fizika

Orvostudomaacuteny

Mechanikai tudomaacutenyok

Etika

DENIS DIDEROT (1713-1784) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

Bacon raacute is hatott

Nagy hangsuacutelyt fektetett

a mesterseacutegek

elhelyezeacuteseacutere is

ndash az Enciklopeacutedia szellemeacuteben

Az aacutebraacuten a

termeacuteszettudomaacutenyok

rendszere laacutethatoacute

A FRANCIA

ENCIKLOPEacuteDIA

FOGALOM-

TEacuteRKEacutePE

Forraacutes

httpwwwhtiumiched

uddidgraphicstreefr

enchjpg

A KLASSZIKUS NEacuteMET FILOZOacuteFIA

Az un bdquoklasszikus neacutemet filozoacutefiaacutetrdquo maacutes neacuteven klasszikus neacutemet idealizmust egyetlen iskolakeacutent vagy aacuteramlatkeacutent tartjuk szaacutemon Keacutepviselői ndash egyeacutebkeacutent neacutegy elteacuterő aacutellaacutespontot keacutepviselő alkotoacute Immanuel Kant 1724-1804) Johann Gottlieb Fichte (1762ndash1814) Friedrich Willheim Joseph Schelling (1775ndash1854) eacutes Georg Wilhelm Friedrich Hegel

Koumlzoumls jellemzőjuumlk hogy mint az uacutejkor maacutes filozoacutefusai is az egyseacutegben az egeacuteszben valoacute gondolkodaacutes igeacutenyeacutet fogalmazzaacutek meg

Elődeiknek a tapasztalatra emberi megismereacutesi keacutepesseacutegekre alapiacutetoacute empirikus felfogaacutesaacuteval ellenteacutetben szemleacuteletuumlk idealista rendszeruumlk alapja nem a materiaacutelis vilaacuteg a gyakorlat hanem az eacutesz a gondolkodaacutes melynek segiacutetseacutegeacutevel apriori megteremthető a rendszer

bdquoNem teremthetuumlnk meg hellip semmifeacutele megalapozott felosztaacutest aneacutelkuumll hogy egyszersmind ne teremteneacutenk meg a totalitaacutest is ennek meg kell lennie az előtt mielőtt a reacuteszeket meghataacuteroznaacutenkrdquo ndash Immanuel Kant

GEORG WILHELM FRIEDRICH HEGEL (1770-1831)

TUDOMAacuteNYRENDSZERE Az idealista neacutemet filozoacutefia legteljesebb rendszereacutenek kidolgozoacuteja

Neacutezete szerint a vilaacuteg nem egyeacuteb mint az egyetemes eacutesz megnyilatkozaacutesa az ember tudataacutetoacutel fuumlggetlenuumll leacutetező bdquoabszoluacutet eszmerdquo (az isten elvontabb szemeacutelytelenebb aacutebraacutezolaacutesa) Ez hozta eacutes hozza leacutetre a termeacuteszet eacutes a taacutersadalom minden jelenseacutegeacutet tehaacutet azonosiacutetja a leacutetet eacutes tudatot (ezeacutert idealista)

Koumlvetkezmeacutenyekeacutent felteacutetelezi hogy a megismereacutes eacutes a valoacutesaacuteg ugyanazon toumlrveacutenyek szerint viselkedik tehaacutet az emberi gondolkodaacutes toumlrveacutenyei eacuterveacutenyesek a termeacuteszetre is

Gondolkodaacutesunkban ma is hat dialektikus szemleacutelete eacutes moacutedszere amennyiben a termeacuteszeti jelenseacutegeket oumlroumlkoumls mozgaacutesban eacutes vaacuteltozaacutesban levőknek tekinti ahol ellenteacutetes erők hatnak koumllcsoumlnoumlsen egymaacutesra Idealista szemleacutelete alapjaacuten azonban szerinte nem a termeacuteszet fejlődik hanem csak az eszme a termeacuteszet bdquofogalmardquo fejlődőkeacutepes

Haacutermas tagozoacutedaacutesuacute tudomaacutenyfelosztaacutesa is abboacutel indul ki hogy az abszoluacutet idea milyen formaacutekat oumllt a termeacuteszetben

LOGIKA

TERMEacuteSZETFILOZOacuteFIA

SZELLEMFILOZOacuteFIA

Ezeken beluumll is 3-3 majd uacutejabb 3-3 tudomaacutenyt kuumlloumlnboumlztet meg

PARADIGMAacuteK XIX SZAacuteZAD

A 19 szaacutezadban oumlnaacutelloacutesultak a szellemtudomaacutenyok valamint kialakultak az emberi csoportok eacutes taacutersadalmak oumlsszefuumlggeacuteseacutet eacutes műkoumldeacuteseacutet vizsgaacuteloacute modern taacutersadalomtudomaacutenyok (szocioloacutegia szociaacutelpszicholoacutegia politikatudomaacuteny koumlzgazdasaacuteg-tudomaacuteny demograacutefia neacuteprajz szociaacutelantropoloacutegia jogtudomaacuteny szociolingvisztika toumlrteacutenettudomaacuteny stb)

A filozoacutefusok egy reacutesze kezdi tagadni a rendszer szuumlkseacutegesseacutegeacutet ndash pl Soslashren Aabye Kierkegaard (1813-1855) eacutes Friedrich Nietzsche (1844-1900) ndash mert a rendszer megkoumlti a gondolat szabadsaacutegaacutet

A szaacutezad gondolkodaacutesaacutet a toumlrteacutenetiseacuteg hataacuterozta meg koumlzponti helyre keruumllt a haladaacutes fejlődeacutes gondolkodaacutes vaacuteltozaacutes Eszerint a dolgok aacutellapotaacutet eacutes mikeacutentjeacutet megelőző aacutellapotukboacutel lehet levezetni

Kiemelkedő jelentőseacuteggel biacuter

a termeacuteszettudomaacutenyokban Charles Robert Darwin (1809-1882) evoluacutecioacuteelmeacutelete

a taacutersadalomtudomaacutenyokban Karl Marx (1818-1883) taacutersadalomelmeacutelete

TUDOMAacuteNYRENDSZERTANI SAJAacuteTOSSAacuteGOK

A 19 szaacutezadban egyre vilaacutegosabbaacute vaacutelt hogy a felosztaacutes alapja a tudomaacutenyok taacutergya lehet

A 19 szaacutezad oacuteta keletkezett majdnem valamennyi tudomaacutenyosztaacutelyozaacutes jellemzőjeacuteveacute vaacutelt termeacuteszet eacutes a szellemtudomaacutenyok dualizmusa

Az egyes diszcipliacutenaacutek rendszerben elfoglalt helyeacutet jellemzően

az ismeretek elsajaacutetiacutetaacutesaacutenak veacutelemeacutenyuumlk szerinti legjobb sorrendje vagy

a tudomaacutenyos vizsgaacuteloacutedaacutes kutataacutes moacutedszereiben felismert sajaacutetossaacuteg szabta meg

Eredmeacutenyekeacutent a tudomaacutenyokat

elmeacuteleti eacutes gyakorlati

absztrakt eacutes konkreacutet

deduktiacutev eacutes induktiacutev tudomaacutenyokra osztottaacutek foumll

Egyre elterjedtebb a felismereacutes ndash a tudomaacutenyok egyre gyorsuloacute fejlődeacutese miatt nincs eacutes nem is lehetseacuteges oumlroumlkeacuterveacutenyű tudomaacutenyfelosztaacutes

AUGUST COMTE (1798-1857) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

A pozitivista filozoacutefia atyja

Tudomaacutenyfelosztaacutesa a tudomaacutenyok taacutergyaacutenak noumlvekvő bonyolultsaacutegi fokaacutet tuumlkroumlzi ndash a tudomaacutenyok lineaacuteris elhelyezeacuteseacutet kiacuteseacuterelte meg

A tudomaacutenyokat termeacuteszettudomaacutenyos szempontboacutel kiindulva keacutet fő osztaacutelyba sorolta ezen beluumll oumlsszesen 6 alaptudomaacutenyt aacutelliacutetott fel abban a sorrendben ahogy szerinte az egyik tudomaacuteny a maacutesikboacutel kifejlődoumltt

SZERVETLEN TESTEK TUDOMAacuteNYAI

Matematika

Csillagaacuteszat

Fizika

Keacutemia

SZERVES TESTEK TUDOMAacuteNYAI

Fizioloacutegia

Szocioloacutegia

Uacutegy veacutelte felosztaacutesa megvilaacutegiacutetja a tudomaacutenyok toumlrteacuteneteacutet is mert

az egyszerűbbek gyorsabban a bonyolultabbak oumlsszetettek lassabban fejlődnek

a tudomaacuteny haladaacutesa pedig abban van hogy az oumlsszetettet elemeire bontjuk a kuumlloumlnoumlst az egyetemesbe oldjuk a minőseacuteget a mennyiseacutegbe

Comte osztaacutelyozaacutesa a 19 szaacutezadban neacutepszerűveacute vaacutelt meacuteg a 20 szaacutezad eleji polgaacuteri filozoacutefia keacutepviselői is ezt a tudomaacutenyfelosztaacutest hasznaacuteljaacutek

FRIEDRICH ENGELS (1820-1895) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

Rendszere materialista dialektikus

Kiinduloacute elve hogy a tudomaacutenyok osztaacutelyozaacutesaacutet a termeacuteszet mozgaacutesformaacuteinak dialektikaacutejaacuteboacutel kell kialakiacutetani amelyeket a tudomaacutenyok visszatuumlkroumlznek

A tudomaacutenyok osztaacutelyozaacutesa maguknak a mozgaacutesformaacuteknak a hierarchiaacutejaacutet mutatja Minthogy az anyag egyes mozgaacutesformaacutei kuumlloumlnboumlző bonyolultsaacutegi fokot mutatnak az egyszerű mozgaacutestoacutel a legbonyolultabb mozgaacutesformaacutekig a tudomaacutenyok elrendezeacuteseacutenek egymaacutesutaacutenjaacutet az hataacuterozza meg hogy az egyes tudomaacutenyok vizsgaacuteloacutedaacutesaacutenak taacutergyai milyen sorrendben tartanak az egyszerűtől az egyes bonyolultabb mozgaacutesformaacutek feleacute

Ezen alapszik haacutermas tudomaacutenyfelosztaacutesa

EacuteLETTELEN TERMEacuteSZET

Matematika

Csillagaacuteszat

Mechanika

Fizika

Vegytan stb

EacuteLŐ SZERVEZETEK KUTATAacuteSA

TOumlRTEacuteNELMI TUDOMAacuteNYOK

Filozoacutefia

Vallaacutes

Jog

Műveacuteszet stb

PARADIGMAacuteK XX SZAacuteZAD

A tudomaacutenyos kutataacutes egyre inkaacutebb a reacuteszletek iraacutenyaacuteba indul

Az egyseacuteges tudomaacutenyos vilaacutegkeacutep lehetőseacutege kicsi

bdquoMinden egeacutesz eltoumlroumlttrdquo ndash panaszolja Ady Endre

A tudomaacutenyok rendszerezeacuteseacutenek probleacutemaacuteja tovaacutebbra is eacutel a filozoacutefiaacuteban de maacuter nincs prioritaacutesa

Mit tegyen a tudomaacuteny amelynek feladata a tudaacutes gyakorlati ceacuteluacute rendszerezeacutese a mindennapi hasznosiacutetaacutes szaacutemra

Megtartja a tudomaacutenyrendszereket a felosztaacutest veacutegigviszi az egyedi kutataacutesi teacutemaacutekig mikoumlzben tudataacuteban van azoknak a haacutetraacutenyoknak amelyek szuumlkseacutegkeacuteppen keletkeznek a tudaacuteshierarchia feleacutepiacuteteacutesekor

Elhagyva a felosztaacuteselvű rendszereket megvizsgaacutelja a tudomaacutenyok maacutesfajta szerkezeteacutet

A 20 szaacutezad elejeacuten a gondolkodaacutesban megjelenik a bdquostruktuacuterardquo fogalom ndash pl egy gazdasaacutegi sajaacutetossaacuteg ebben a keretben nem uacutegy magyaraacutezhatoacute hogy levezetik megelőző aacutellapotaacuteboacutel hanem abboacutel a szerepből lehet megeacuterteni amelyet betoumllt ndash maga utaacuten vonta a rendszer fogalmaacutet = leacutetrejoumltt az aacuteltalaacutenos rendszerelmeacutelet ti a vizsgaacutelat taacutergyaacutet tekinti rendszernek s ebben az alkotoacuteelemek koumllcsoumlnhataacutesait elemzi

Keacutesőbb megjelenik majd a 2 vilaacuteghaacuteboruacute koumlvetkezmeacutenyekeacutent kiteljesedik a tartalomelemzeacutes a szoumlvegtan moacutedszere

BONIFATYIJ MIHAJLOVICS KEDROV (1903-1985)

TUDOMAacuteNYRENDSZERE

A tudomaacutenyok felosztaacutesaacutenak utolsoacute nagyszabaacutesuacute kiacuteseacuterlete

Rendszere erősen hierarchikus

Dialektikus eacutes materialista felosztaacutes jellemzi

Kiinduloacute elvei (taacutergyi felosztaacutesa) az anyag mozgaacutesformaacutei pl elemi reacuteszek mozgaacutesa ndash

fizika atomi mozgaacutes ndash keacutemia eacutegitestek ndash csillagaacuteszat

Egyeduumll a termeacuteszettudomaacutenyoknaacutel alkalmazhatoacute

hellip eacutes a 21 szaacutezad

A TUDOMAacuteNY MA

Haacuteloacutezati koumlzeacuteputak

URL iponhu

FORRADALMI VAacuteLTOZAacuteS A TUDOMAacuteNYBAN

Az informatika nemcsak eszkoumlz- hanem taacutergyi szinten is behatol a tudomaacutenyokba A digitaacutelis eszkoumlzpark a szaacutemiacutetaacutestechnika fogalmai moacutedszerei eacutes teacutetelei szervesen beeacutepuumllnek az adott tudomaacutenyteruumllet műveleacuteseacutenek szoumlveteacutebe eacutes uacutej szakmai bdquominőseacutegeketrdquo hoznak leacutetre

Koumlvetkezmeacuteny

az uacutej informaacutecioacutes eacutes kommunikaacutecioacutes technoloacutegia hataacutesaacutera paradigmavaacuteltaacutes toumlrteacutenik

leacutetrejoumln az E-SCIENCE (Simonyi goumlmbje eacutes a Valhalla befogadoacutekeacutepesseacutege ndash ld Z Karvalics Laacuteszloacute Az adatsiloacutektoacutel a tudomaacuteny kontrollforradalmaacuteig ndash In Magyar Tudomaacuteny 169 eacutevf 2008 3 sz URL httpwwwmatudiifhu08mar13html)

a tudomaacuteny igeacutenyei eacuterdekeacuteben fejlesztett informatikai koumlzművek strateacutegiai keacuterdeacutesseacute vaacutelnak

A KOumlZEacutePKOR OSZTAacuteLYOZAacuteSI RENDSZERE

A koumlzeacutepkor osztaacutelyozaacutesi rendszereacutet joacutel mutatja

az oktataacutes ndash iskola szerkezete

TRIVIUM

GRAMMATICA RETHORICA DIALECTICA

QUADRIVIUM

ARITHMETICA GEOMETRIA ASTRONOMIA MUSICA

A HEacuteT SZABAD MŰVEacuteSZET AacuteBRAacuteZOLAacuteSA

Scientiae sermonicales ndash

beszeacuteddel taacutersalgaacutessal oumlsszefuumlggő

rheacutetori trivium (a neveleacutes alapzata)

GRAMMATICA

DIALECTIKA (a vitatkozaacutes

tudomaacutenya benne a logika)

RHETORICA

Quadrivium scientiae reales ndash a matematikai neacutegyes

ARITHMETICA

GEOMETRIA

ASTRONOMIA

MUSICA

AQUINOacuteI SZENT TAMAacuteS (1225-1274)

TUDOMAacuteNYRENDSZERE A skolasztika meacuterseacutekelt realizmust koumlvető iraacutenyzataacutenak keacutepviselője

A kor egyseacuteges tudomaacutenyos vilaacutegkeacutepeacutet bdquoSumma Theologiaerdquo ciacutemű műveacuteben foglalta oumlssze ndash az ember Istenhez valoacute visszateacutereacuteseacutenek uacutetjaacutet vaacutezolta fel

Gondolati rendszere a tomizmus melyet Arisztoteleacutesz filozoacutefiaacutejaacutenak az egyhaacutezi taniacutetaacutessal toumlrteacutent egyesiacuteteacuteseacuteből alkotott meg

Megteremtette a hit eacutes tudaacutes nagy szinteacuteziseacutet felteacutetelezte hogy Arisztoteleacutesz filozoacutefiaacutejaacuten keresztuumll be tudja bizonyiacutetani Isten leacuteteacutet

Szerinte az igazsaacuteg megismereacuteseacutenek keacutet uacutetja van a hit eacutes a tudaacutes Ha a keacutetfeacutele uacuteton nyert ismeretek nem egyeznek ennek az emberi eacutesz gyarloacutesaacutega az oka s ezeacutert nem az eacutertelemeacute hanem a hiteacute az elsőbbseacuteg

A tudomaacuteny mint a hit ugyanahhoz az igazsaacuteghoz vezethet el de moacutedszeruumlk maacuter kuumlloumlnboumlző kell hogy legyen mivel a filozoacutefia (s egyuacutettal minden tudomaacuteny is) a teremtett dolgokboacutel indul ki s ennek vizsgaacutelata soraacuten jut el Istenhez miacuteg a teoloacutegia Isten vizsgaacutelataacutera oumlsszpontosiacutet s a keacutesz kapott kinyilatkoztataacutest eacutertelmezi A kinyilatkoztataacutes igazsaacutegaacutenak felfedezeacuteseacuteben taacutemaszra lelhet a teoloacutegia a filozoacutefiaacuteban mert a hitteacutetelek nem mondhatnak ellent a rationak

PARADIGMAacuteK UacuteJKOR

Elsősorban a termeacuteszettudomaacutenyok fejlődeacutese koumlvetkezteacuteben a tudomaacutenyok differenciaacuteloacutedtak eredmeacutenyeire eacutes a technikai gyakorlat tapasztalataira taacutemaszkodnak a műszaki tudomaacutenyok Jellemző tehaacutet az anyag kuumlloumlnboumlző megnyilvaacutenulaacutesainak tanulmaacutenyozaacutesa

A sokasodoacute uacutej diszcipliacutenaacutek oumlnazonossaacutegaacutenak hataacuterainak kijeloumlleacuteseacutere tovaacutebbi fejlődeacutesuumlkhoumlz uacutej tudomaacutenyrendszerre volt szuumlkseacuteg A tudomaacutenyok rendszerezeacutese az euroacutepai gondolkodoacutek vezető eszmeacutejeacuteveacute vaacutelt

Az uacutejkori filozoacutefia programja a valoacute vilaacutegot egyseacutegeacuteben s meacutelyseacutegeiben felmutatni A rendszeralkotoacutek filozoacutefiai probleacutemaacuteja az ismeretelmeacutelet maacuteig eacutelő keacuterdeacutese a vilaacuteg emberi gondolkodaacutesban kialakult keacutepe mennyire felel meg a valoacute vilaacuteg rendjeacutenek azaz a gondolati tudati rendszer egyben a valoacute vilaacuteg rendszere is

A kor gondolkodoacuteinak vezető eszmeacuteje az eacutesz (ratio) felteacutetlen tisztelete amely Reneacute Descartes az uacutejkor neves filozoacutefusa hiacuteres gondolataacuteval jellemezhető bdquoCOGITO ERGO SUMrdquo = bdquoGONDOLKODOM TEHAacuteT VAGYOKrdquo

A termeacuteszetszemleacutelet materialisztikus volt a kutataacutesi moacutedszer azonban mivel a tudoacutesok a differenciaacuteloacutedaacutes koumlvetkezteacuteben az egyes jelenseacutegeket egymaacutestoacutel elszakiacutetva szemleacutelteacutek metafizikus

FRANCIS BACON (1561-1626) TUDOMAacuteNYRENDSZERE Bacon kiacuteseacuterlete a tudomaacuteny felosztaacutesaacutera az első proacutebaacutelkozaacutes volt a tudomaacuteny toumlrteacuteneteacuteben a

felhalmozott ismeretek aacuteltalaacutenosiacutetaacutesaacutera eacutes rendszerbe foglalaacutesaacutera Neacutezeteit az bdquoInstitutio magnardquo eacutes az bdquoIsteni eacutes emberi tudomaacutenyok meacuteltoacutesaacutegaacuteroacutel eacutes fejlődeacuteseacuterőlrdquo ciacutemű műveiben fejti ki

Tudomaacutenyfelosztaacutesa koumlzel keacutet eacutevszaacutezadon keresztuumll meghataacuterozta a tudomaacuteny rendszerezeacuteseacutet koumlvetői csak variaacuteltaacutek tudomaacutenyfelosztaacutesaacutet

A Bacon-feacutele tudomaacutenyrendszeren alapszik Melvil K Dewey Tizedes Osztaacutelyozaacutesa Ez az egyik legismertebb gyakorlati ceacuteluacute koumlnyvtaacuteri osztaacutelyozaacutesi rendszer ebből fejlesztetteacutek ki az ETO-t

Tudomaacutenyfelosztaacutesa LEacuteLEKTANI ALAPon nyugszik Bacon szerint az ember emleacutekezettel keacutepzelettel eacutertelemmel eacutes gondolkodaacutessal rendelkező leacuteny s ezeacutert az emberi ismereteknek annyi fő reacutesze van ahaacuteny keacutepesseacuteggel rendelkezuumlnk a vilaacuteg megismereacuteseacutere

Fentiekből kiindulva az emberi tudaacutes (human knowledge) haacuterom csoportra oszthatoacute

emleacutekezet (memory) ndash ide tartoznak a toumlrteacutenettudomaacutenyok

keacutepzelet (imagination) ndash ide tartozik a koumllteacuteszet

gondolkodaacutes eacutertelem (reason) ndash ide tartozik a filozoacutefia (Bacon igen taacutegan eacutertelmezi a filozoacutefiaacutet)

Az emberi eacutertelem feladata szerinte az hogy a tapasztalatokat feldolgozza aacuteltalaacutenosiacutetsa ndash az indukcioacutes eljaacuteraacutes hiacuteve A tudomaacutenyos kutataacutes alapjaacutenak a kiacuteseacuterletezeacutest a gyakorlatot tekinti ndash ezzel az EMPIRIKUS (tapasztalati) IRAacuteNYZAT megalkotoacuteja Gyakorlatiassaacutegaacuteban az uacutejkor a kapitalizmus szelleme mutatkozik meg

BACON TUDOMAacuteNYRENDSZERE

TOumlRTEacuteNETTUDOMAacuteNYOK

BACON TUDOMAacuteNYRENDSZERE

KOumlLTEacuteSZET

BACON TUDOMAacuteNYRENDSZERE

FILOZOacuteFIA

RENEacute DESCARTES (1596-1650) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

Tudomaacutenyfelosztaacutesaacutenak alapja a tudomaacuteny taacutergya azaz az anyag mozgaacutesformaacutei

A tudomaacutenyok sorrendjeacutet uacutegy aacutelliacutetja fel amilyen sorrendben a tudomaacutenyokat

tanulmaacutenyozni kell

Logika

Matematika

Filozoacutefia

Metafizika

Fizika

Orvostudomaacuteny

Mechanikai tudomaacutenyok

Etika

DENIS DIDEROT (1713-1784) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

Bacon raacute is hatott

Nagy hangsuacutelyt fektetett

a mesterseacutegek

elhelyezeacuteseacutere is

ndash az Enciklopeacutedia szellemeacuteben

Az aacutebraacuten a

termeacuteszettudomaacutenyok

rendszere laacutethatoacute

A FRANCIA

ENCIKLOPEacuteDIA

FOGALOM-

TEacuteRKEacutePE

Forraacutes

httpwwwhtiumiched

uddidgraphicstreefr

enchjpg

A KLASSZIKUS NEacuteMET FILOZOacuteFIA

Az un bdquoklasszikus neacutemet filozoacutefiaacutetrdquo maacutes neacuteven klasszikus neacutemet idealizmust egyetlen iskolakeacutent vagy aacuteramlatkeacutent tartjuk szaacutemon Keacutepviselői ndash egyeacutebkeacutent neacutegy elteacuterő aacutellaacutespontot keacutepviselő alkotoacute Immanuel Kant 1724-1804) Johann Gottlieb Fichte (1762ndash1814) Friedrich Willheim Joseph Schelling (1775ndash1854) eacutes Georg Wilhelm Friedrich Hegel

Koumlzoumls jellemzőjuumlk hogy mint az uacutejkor maacutes filozoacutefusai is az egyseacutegben az egeacuteszben valoacute gondolkodaacutes igeacutenyeacutet fogalmazzaacutek meg

Elődeiknek a tapasztalatra emberi megismereacutesi keacutepesseacutegekre alapiacutetoacute empirikus felfogaacutesaacuteval ellenteacutetben szemleacuteletuumlk idealista rendszeruumlk alapja nem a materiaacutelis vilaacuteg a gyakorlat hanem az eacutesz a gondolkodaacutes melynek segiacutetseacutegeacutevel apriori megteremthető a rendszer

bdquoNem teremthetuumlnk meg hellip semmifeacutele megalapozott felosztaacutest aneacutelkuumll hogy egyszersmind ne teremteneacutenk meg a totalitaacutest is ennek meg kell lennie az előtt mielőtt a reacuteszeket meghataacuteroznaacutenkrdquo ndash Immanuel Kant

GEORG WILHELM FRIEDRICH HEGEL (1770-1831)

TUDOMAacuteNYRENDSZERE Az idealista neacutemet filozoacutefia legteljesebb rendszereacutenek kidolgozoacuteja

Neacutezete szerint a vilaacuteg nem egyeacuteb mint az egyetemes eacutesz megnyilatkozaacutesa az ember tudataacutetoacutel fuumlggetlenuumll leacutetező bdquoabszoluacutet eszmerdquo (az isten elvontabb szemeacutelytelenebb aacutebraacutezolaacutesa) Ez hozta eacutes hozza leacutetre a termeacuteszet eacutes a taacutersadalom minden jelenseacutegeacutet tehaacutet azonosiacutetja a leacutetet eacutes tudatot (ezeacutert idealista)

Koumlvetkezmeacutenyekeacutent felteacutetelezi hogy a megismereacutes eacutes a valoacutesaacuteg ugyanazon toumlrveacutenyek szerint viselkedik tehaacutet az emberi gondolkodaacutes toumlrveacutenyei eacuterveacutenyesek a termeacuteszetre is

Gondolkodaacutesunkban ma is hat dialektikus szemleacutelete eacutes moacutedszere amennyiben a termeacuteszeti jelenseacutegeket oumlroumlkoumls mozgaacutesban eacutes vaacuteltozaacutesban levőknek tekinti ahol ellenteacutetes erők hatnak koumllcsoumlnoumlsen egymaacutesra Idealista szemleacutelete alapjaacuten azonban szerinte nem a termeacuteszet fejlődik hanem csak az eszme a termeacuteszet bdquofogalmardquo fejlődőkeacutepes

Haacutermas tagozoacutedaacutesuacute tudomaacutenyfelosztaacutesa is abboacutel indul ki hogy az abszoluacutet idea milyen formaacutekat oumllt a termeacuteszetben

LOGIKA

TERMEacuteSZETFILOZOacuteFIA

SZELLEMFILOZOacuteFIA

Ezeken beluumll is 3-3 majd uacutejabb 3-3 tudomaacutenyt kuumlloumlnboumlztet meg

PARADIGMAacuteK XIX SZAacuteZAD

A 19 szaacutezadban oumlnaacutelloacutesultak a szellemtudomaacutenyok valamint kialakultak az emberi csoportok eacutes taacutersadalmak oumlsszefuumlggeacuteseacutet eacutes műkoumldeacuteseacutet vizsgaacuteloacute modern taacutersadalomtudomaacutenyok (szocioloacutegia szociaacutelpszicholoacutegia politikatudomaacuteny koumlzgazdasaacuteg-tudomaacuteny demograacutefia neacuteprajz szociaacutelantropoloacutegia jogtudomaacuteny szociolingvisztika toumlrteacutenettudomaacuteny stb)

A filozoacutefusok egy reacutesze kezdi tagadni a rendszer szuumlkseacutegesseacutegeacutet ndash pl Soslashren Aabye Kierkegaard (1813-1855) eacutes Friedrich Nietzsche (1844-1900) ndash mert a rendszer megkoumlti a gondolat szabadsaacutegaacutet

A szaacutezad gondolkodaacutesaacutet a toumlrteacutenetiseacuteg hataacuterozta meg koumlzponti helyre keruumllt a haladaacutes fejlődeacutes gondolkodaacutes vaacuteltozaacutes Eszerint a dolgok aacutellapotaacutet eacutes mikeacutentjeacutet megelőző aacutellapotukboacutel lehet levezetni

Kiemelkedő jelentőseacuteggel biacuter

a termeacuteszettudomaacutenyokban Charles Robert Darwin (1809-1882) evoluacutecioacuteelmeacutelete

a taacutersadalomtudomaacutenyokban Karl Marx (1818-1883) taacutersadalomelmeacutelete

TUDOMAacuteNYRENDSZERTANI SAJAacuteTOSSAacuteGOK

A 19 szaacutezadban egyre vilaacutegosabbaacute vaacutelt hogy a felosztaacutes alapja a tudomaacutenyok taacutergya lehet

A 19 szaacutezad oacuteta keletkezett majdnem valamennyi tudomaacutenyosztaacutelyozaacutes jellemzőjeacuteveacute vaacutelt termeacuteszet eacutes a szellemtudomaacutenyok dualizmusa

Az egyes diszcipliacutenaacutek rendszerben elfoglalt helyeacutet jellemzően

az ismeretek elsajaacutetiacutetaacutesaacutenak veacutelemeacutenyuumlk szerinti legjobb sorrendje vagy

a tudomaacutenyos vizsgaacuteloacutedaacutes kutataacutes moacutedszereiben felismert sajaacutetossaacuteg szabta meg

Eredmeacutenyekeacutent a tudomaacutenyokat

elmeacuteleti eacutes gyakorlati

absztrakt eacutes konkreacutet

deduktiacutev eacutes induktiacutev tudomaacutenyokra osztottaacutek foumll

Egyre elterjedtebb a felismereacutes ndash a tudomaacutenyok egyre gyorsuloacute fejlődeacutese miatt nincs eacutes nem is lehetseacuteges oumlroumlkeacuterveacutenyű tudomaacutenyfelosztaacutes

AUGUST COMTE (1798-1857) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

A pozitivista filozoacutefia atyja

Tudomaacutenyfelosztaacutesa a tudomaacutenyok taacutergyaacutenak noumlvekvő bonyolultsaacutegi fokaacutet tuumlkroumlzi ndash a tudomaacutenyok lineaacuteris elhelyezeacuteseacutet kiacuteseacuterelte meg

A tudomaacutenyokat termeacuteszettudomaacutenyos szempontboacutel kiindulva keacutet fő osztaacutelyba sorolta ezen beluumll oumlsszesen 6 alaptudomaacutenyt aacutelliacutetott fel abban a sorrendben ahogy szerinte az egyik tudomaacuteny a maacutesikboacutel kifejlődoumltt

SZERVETLEN TESTEK TUDOMAacuteNYAI

Matematika

Csillagaacuteszat

Fizika

Keacutemia

SZERVES TESTEK TUDOMAacuteNYAI

Fizioloacutegia

Szocioloacutegia

Uacutegy veacutelte felosztaacutesa megvilaacutegiacutetja a tudomaacutenyok toumlrteacuteneteacutet is mert

az egyszerűbbek gyorsabban a bonyolultabbak oumlsszetettek lassabban fejlődnek

a tudomaacuteny haladaacutesa pedig abban van hogy az oumlsszetettet elemeire bontjuk a kuumlloumlnoumlst az egyetemesbe oldjuk a minőseacuteget a mennyiseacutegbe

Comte osztaacutelyozaacutesa a 19 szaacutezadban neacutepszerűveacute vaacutelt meacuteg a 20 szaacutezad eleji polgaacuteri filozoacutefia keacutepviselői is ezt a tudomaacutenyfelosztaacutest hasznaacuteljaacutek

FRIEDRICH ENGELS (1820-1895) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

Rendszere materialista dialektikus

Kiinduloacute elve hogy a tudomaacutenyok osztaacutelyozaacutesaacutet a termeacuteszet mozgaacutesformaacuteinak dialektikaacutejaacuteboacutel kell kialakiacutetani amelyeket a tudomaacutenyok visszatuumlkroumlznek

A tudomaacutenyok osztaacutelyozaacutesa maguknak a mozgaacutesformaacuteknak a hierarchiaacutejaacutet mutatja Minthogy az anyag egyes mozgaacutesformaacutei kuumlloumlnboumlző bonyolultsaacutegi fokot mutatnak az egyszerű mozgaacutestoacutel a legbonyolultabb mozgaacutesformaacutekig a tudomaacutenyok elrendezeacuteseacutenek egymaacutesutaacutenjaacutet az hataacuterozza meg hogy az egyes tudomaacutenyok vizsgaacuteloacutedaacutesaacutenak taacutergyai milyen sorrendben tartanak az egyszerűtől az egyes bonyolultabb mozgaacutesformaacutek feleacute

Ezen alapszik haacutermas tudomaacutenyfelosztaacutesa

EacuteLETTELEN TERMEacuteSZET

Matematika

Csillagaacuteszat

Mechanika

Fizika

Vegytan stb

EacuteLŐ SZERVEZETEK KUTATAacuteSA

TOumlRTEacuteNELMI TUDOMAacuteNYOK

Filozoacutefia

Vallaacutes

Jog

Műveacuteszet stb

PARADIGMAacuteK XX SZAacuteZAD

A tudomaacutenyos kutataacutes egyre inkaacutebb a reacuteszletek iraacutenyaacuteba indul

Az egyseacuteges tudomaacutenyos vilaacutegkeacutep lehetőseacutege kicsi

bdquoMinden egeacutesz eltoumlroumlttrdquo ndash panaszolja Ady Endre

A tudomaacutenyok rendszerezeacuteseacutenek probleacutemaacuteja tovaacutebbra is eacutel a filozoacutefiaacuteban de maacuter nincs prioritaacutesa

Mit tegyen a tudomaacuteny amelynek feladata a tudaacutes gyakorlati ceacuteluacute rendszerezeacutese a mindennapi hasznosiacutetaacutes szaacutemra

Megtartja a tudomaacutenyrendszereket a felosztaacutest veacutegigviszi az egyedi kutataacutesi teacutemaacutekig mikoumlzben tudataacuteban van azoknak a haacutetraacutenyoknak amelyek szuumlkseacutegkeacuteppen keletkeznek a tudaacuteshierarchia feleacutepiacuteteacutesekor

Elhagyva a felosztaacuteselvű rendszereket megvizsgaacutelja a tudomaacutenyok maacutesfajta szerkezeteacutet

A 20 szaacutezad elejeacuten a gondolkodaacutesban megjelenik a bdquostruktuacuterardquo fogalom ndash pl egy gazdasaacutegi sajaacutetossaacuteg ebben a keretben nem uacutegy magyaraacutezhatoacute hogy levezetik megelőző aacutellapotaacuteboacutel hanem abboacutel a szerepből lehet megeacuterteni amelyet betoumllt ndash maga utaacuten vonta a rendszer fogalmaacutet = leacutetrejoumltt az aacuteltalaacutenos rendszerelmeacutelet ti a vizsgaacutelat taacutergyaacutet tekinti rendszernek s ebben az alkotoacuteelemek koumllcsoumlnhataacutesait elemzi

Keacutesőbb megjelenik majd a 2 vilaacuteghaacuteboruacute koumlvetkezmeacutenyekeacutent kiteljesedik a tartalomelemzeacutes a szoumlvegtan moacutedszere

BONIFATYIJ MIHAJLOVICS KEDROV (1903-1985)

TUDOMAacuteNYRENDSZERE

A tudomaacutenyok felosztaacutesaacutenak utolsoacute nagyszabaacutesuacute kiacuteseacuterlete

Rendszere erősen hierarchikus

Dialektikus eacutes materialista felosztaacutes jellemzi

Kiinduloacute elvei (taacutergyi felosztaacutesa) az anyag mozgaacutesformaacutei pl elemi reacuteszek mozgaacutesa ndash

fizika atomi mozgaacutes ndash keacutemia eacutegitestek ndash csillagaacuteszat

Egyeduumll a termeacuteszettudomaacutenyoknaacutel alkalmazhatoacute

hellip eacutes a 21 szaacutezad

A TUDOMAacuteNY MA

Haacuteloacutezati koumlzeacuteputak

URL iponhu

FORRADALMI VAacuteLTOZAacuteS A TUDOMAacuteNYBAN

Az informatika nemcsak eszkoumlz- hanem taacutergyi szinten is behatol a tudomaacutenyokba A digitaacutelis eszkoumlzpark a szaacutemiacutetaacutestechnika fogalmai moacutedszerei eacutes teacutetelei szervesen beeacutepuumllnek az adott tudomaacutenyteruumllet műveleacuteseacutenek szoumlveteacutebe eacutes uacutej szakmai bdquominőseacutegeketrdquo hoznak leacutetre

Koumlvetkezmeacuteny

az uacutej informaacutecioacutes eacutes kommunikaacutecioacutes technoloacutegia hataacutesaacutera paradigmavaacuteltaacutes toumlrteacutenik

leacutetrejoumln az E-SCIENCE (Simonyi goumlmbje eacutes a Valhalla befogadoacutekeacutepesseacutege ndash ld Z Karvalics Laacuteszloacute Az adatsiloacutektoacutel a tudomaacuteny kontrollforradalmaacuteig ndash In Magyar Tudomaacuteny 169 eacutevf 2008 3 sz URL httpwwwmatudiifhu08mar13html)

a tudomaacuteny igeacutenyei eacuterdekeacuteben fejlesztett informatikai koumlzművek strateacutegiai keacuterdeacutesseacute vaacutelnak

A HEacuteT SZABAD MŰVEacuteSZET AacuteBRAacuteZOLAacuteSA

Scientiae sermonicales ndash

beszeacuteddel taacutersalgaacutessal oumlsszefuumlggő

rheacutetori trivium (a neveleacutes alapzata)

GRAMMATICA

DIALECTIKA (a vitatkozaacutes

tudomaacutenya benne a logika)

RHETORICA

Quadrivium scientiae reales ndash a matematikai neacutegyes

ARITHMETICA

GEOMETRIA

ASTRONOMIA

MUSICA

AQUINOacuteI SZENT TAMAacuteS (1225-1274)

TUDOMAacuteNYRENDSZERE A skolasztika meacuterseacutekelt realizmust koumlvető iraacutenyzataacutenak keacutepviselője

A kor egyseacuteges tudomaacutenyos vilaacutegkeacutepeacutet bdquoSumma Theologiaerdquo ciacutemű műveacuteben foglalta oumlssze ndash az ember Istenhez valoacute visszateacutereacuteseacutenek uacutetjaacutet vaacutezolta fel

Gondolati rendszere a tomizmus melyet Arisztoteleacutesz filozoacutefiaacutejaacutenak az egyhaacutezi taniacutetaacutessal toumlrteacutent egyesiacuteteacuteseacuteből alkotott meg

Megteremtette a hit eacutes tudaacutes nagy szinteacuteziseacutet felteacutetelezte hogy Arisztoteleacutesz filozoacutefiaacutejaacuten keresztuumll be tudja bizonyiacutetani Isten leacuteteacutet

Szerinte az igazsaacuteg megismereacuteseacutenek keacutet uacutetja van a hit eacutes a tudaacutes Ha a keacutetfeacutele uacuteton nyert ismeretek nem egyeznek ennek az emberi eacutesz gyarloacutesaacutega az oka s ezeacutert nem az eacutertelemeacute hanem a hiteacute az elsőbbseacuteg

A tudomaacuteny mint a hit ugyanahhoz az igazsaacuteghoz vezethet el de moacutedszeruumlk maacuter kuumlloumlnboumlző kell hogy legyen mivel a filozoacutefia (s egyuacutettal minden tudomaacuteny is) a teremtett dolgokboacutel indul ki s ennek vizsgaacutelata soraacuten jut el Istenhez miacuteg a teoloacutegia Isten vizsgaacutelataacutera oumlsszpontosiacutet s a keacutesz kapott kinyilatkoztataacutest eacutertelmezi A kinyilatkoztataacutes igazsaacutegaacutenak felfedezeacuteseacuteben taacutemaszra lelhet a teoloacutegia a filozoacutefiaacuteban mert a hitteacutetelek nem mondhatnak ellent a rationak

PARADIGMAacuteK UacuteJKOR

Elsősorban a termeacuteszettudomaacutenyok fejlődeacutese koumlvetkezteacuteben a tudomaacutenyok differenciaacuteloacutedtak eredmeacutenyeire eacutes a technikai gyakorlat tapasztalataira taacutemaszkodnak a műszaki tudomaacutenyok Jellemző tehaacutet az anyag kuumlloumlnboumlző megnyilvaacutenulaacutesainak tanulmaacutenyozaacutesa

A sokasodoacute uacutej diszcipliacutenaacutek oumlnazonossaacutegaacutenak hataacuterainak kijeloumlleacuteseacutere tovaacutebbi fejlődeacutesuumlkhoumlz uacutej tudomaacutenyrendszerre volt szuumlkseacuteg A tudomaacutenyok rendszerezeacutese az euroacutepai gondolkodoacutek vezető eszmeacutejeacuteveacute vaacutelt

Az uacutejkori filozoacutefia programja a valoacute vilaacutegot egyseacutegeacuteben s meacutelyseacutegeiben felmutatni A rendszeralkotoacutek filozoacutefiai probleacutemaacuteja az ismeretelmeacutelet maacuteig eacutelő keacuterdeacutese a vilaacuteg emberi gondolkodaacutesban kialakult keacutepe mennyire felel meg a valoacute vilaacuteg rendjeacutenek azaz a gondolati tudati rendszer egyben a valoacute vilaacuteg rendszere is

A kor gondolkodoacuteinak vezető eszmeacuteje az eacutesz (ratio) felteacutetlen tisztelete amely Reneacute Descartes az uacutejkor neves filozoacutefusa hiacuteres gondolataacuteval jellemezhető bdquoCOGITO ERGO SUMrdquo = bdquoGONDOLKODOM TEHAacuteT VAGYOKrdquo

A termeacuteszetszemleacutelet materialisztikus volt a kutataacutesi moacutedszer azonban mivel a tudoacutesok a differenciaacuteloacutedaacutes koumlvetkezteacuteben az egyes jelenseacutegeket egymaacutestoacutel elszakiacutetva szemleacutelteacutek metafizikus

FRANCIS BACON (1561-1626) TUDOMAacuteNYRENDSZERE Bacon kiacuteseacuterlete a tudomaacuteny felosztaacutesaacutera az első proacutebaacutelkozaacutes volt a tudomaacuteny toumlrteacuteneteacuteben a

felhalmozott ismeretek aacuteltalaacutenosiacutetaacutesaacutera eacutes rendszerbe foglalaacutesaacutera Neacutezeteit az bdquoInstitutio magnardquo eacutes az bdquoIsteni eacutes emberi tudomaacutenyok meacuteltoacutesaacutegaacuteroacutel eacutes fejlődeacuteseacuterőlrdquo ciacutemű műveiben fejti ki

Tudomaacutenyfelosztaacutesa koumlzel keacutet eacutevszaacutezadon keresztuumll meghataacuterozta a tudomaacuteny rendszerezeacuteseacutet koumlvetői csak variaacuteltaacutek tudomaacutenyfelosztaacutesaacutet

A Bacon-feacutele tudomaacutenyrendszeren alapszik Melvil K Dewey Tizedes Osztaacutelyozaacutesa Ez az egyik legismertebb gyakorlati ceacuteluacute koumlnyvtaacuteri osztaacutelyozaacutesi rendszer ebből fejlesztetteacutek ki az ETO-t

Tudomaacutenyfelosztaacutesa LEacuteLEKTANI ALAPon nyugszik Bacon szerint az ember emleacutekezettel keacutepzelettel eacutertelemmel eacutes gondolkodaacutessal rendelkező leacuteny s ezeacutert az emberi ismereteknek annyi fő reacutesze van ahaacuteny keacutepesseacuteggel rendelkezuumlnk a vilaacuteg megismereacuteseacutere

Fentiekből kiindulva az emberi tudaacutes (human knowledge) haacuterom csoportra oszthatoacute

emleacutekezet (memory) ndash ide tartoznak a toumlrteacutenettudomaacutenyok

keacutepzelet (imagination) ndash ide tartozik a koumllteacuteszet

gondolkodaacutes eacutertelem (reason) ndash ide tartozik a filozoacutefia (Bacon igen taacutegan eacutertelmezi a filozoacutefiaacutet)

Az emberi eacutertelem feladata szerinte az hogy a tapasztalatokat feldolgozza aacuteltalaacutenosiacutetsa ndash az indukcioacutes eljaacuteraacutes hiacuteve A tudomaacutenyos kutataacutes alapjaacutenak a kiacuteseacuterletezeacutest a gyakorlatot tekinti ndash ezzel az EMPIRIKUS (tapasztalati) IRAacuteNYZAT megalkotoacuteja Gyakorlatiassaacutegaacuteban az uacutejkor a kapitalizmus szelleme mutatkozik meg

BACON TUDOMAacuteNYRENDSZERE

TOumlRTEacuteNETTUDOMAacuteNYOK

BACON TUDOMAacuteNYRENDSZERE

KOumlLTEacuteSZET

BACON TUDOMAacuteNYRENDSZERE

FILOZOacuteFIA

RENEacute DESCARTES (1596-1650) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

Tudomaacutenyfelosztaacutesaacutenak alapja a tudomaacuteny taacutergya azaz az anyag mozgaacutesformaacutei

A tudomaacutenyok sorrendjeacutet uacutegy aacutelliacutetja fel amilyen sorrendben a tudomaacutenyokat

tanulmaacutenyozni kell

Logika

Matematika

Filozoacutefia

Metafizika

Fizika

Orvostudomaacuteny

Mechanikai tudomaacutenyok

Etika

DENIS DIDEROT (1713-1784) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

Bacon raacute is hatott

Nagy hangsuacutelyt fektetett

a mesterseacutegek

elhelyezeacuteseacutere is

ndash az Enciklopeacutedia szellemeacuteben

Az aacutebraacuten a

termeacuteszettudomaacutenyok

rendszere laacutethatoacute

A FRANCIA

ENCIKLOPEacuteDIA

FOGALOM-

TEacuteRKEacutePE

Forraacutes

httpwwwhtiumiched

uddidgraphicstreefr

enchjpg

A KLASSZIKUS NEacuteMET FILOZOacuteFIA

Az un bdquoklasszikus neacutemet filozoacutefiaacutetrdquo maacutes neacuteven klasszikus neacutemet idealizmust egyetlen iskolakeacutent vagy aacuteramlatkeacutent tartjuk szaacutemon Keacutepviselői ndash egyeacutebkeacutent neacutegy elteacuterő aacutellaacutespontot keacutepviselő alkotoacute Immanuel Kant 1724-1804) Johann Gottlieb Fichte (1762ndash1814) Friedrich Willheim Joseph Schelling (1775ndash1854) eacutes Georg Wilhelm Friedrich Hegel

Koumlzoumls jellemzőjuumlk hogy mint az uacutejkor maacutes filozoacutefusai is az egyseacutegben az egeacuteszben valoacute gondolkodaacutes igeacutenyeacutet fogalmazzaacutek meg

Elődeiknek a tapasztalatra emberi megismereacutesi keacutepesseacutegekre alapiacutetoacute empirikus felfogaacutesaacuteval ellenteacutetben szemleacuteletuumlk idealista rendszeruumlk alapja nem a materiaacutelis vilaacuteg a gyakorlat hanem az eacutesz a gondolkodaacutes melynek segiacutetseacutegeacutevel apriori megteremthető a rendszer

bdquoNem teremthetuumlnk meg hellip semmifeacutele megalapozott felosztaacutest aneacutelkuumll hogy egyszersmind ne teremteneacutenk meg a totalitaacutest is ennek meg kell lennie az előtt mielőtt a reacuteszeket meghataacuteroznaacutenkrdquo ndash Immanuel Kant

GEORG WILHELM FRIEDRICH HEGEL (1770-1831)

TUDOMAacuteNYRENDSZERE Az idealista neacutemet filozoacutefia legteljesebb rendszereacutenek kidolgozoacuteja

Neacutezete szerint a vilaacuteg nem egyeacuteb mint az egyetemes eacutesz megnyilatkozaacutesa az ember tudataacutetoacutel fuumlggetlenuumll leacutetező bdquoabszoluacutet eszmerdquo (az isten elvontabb szemeacutelytelenebb aacutebraacutezolaacutesa) Ez hozta eacutes hozza leacutetre a termeacuteszet eacutes a taacutersadalom minden jelenseacutegeacutet tehaacutet azonosiacutetja a leacutetet eacutes tudatot (ezeacutert idealista)

Koumlvetkezmeacutenyekeacutent felteacutetelezi hogy a megismereacutes eacutes a valoacutesaacuteg ugyanazon toumlrveacutenyek szerint viselkedik tehaacutet az emberi gondolkodaacutes toumlrveacutenyei eacuterveacutenyesek a termeacuteszetre is

Gondolkodaacutesunkban ma is hat dialektikus szemleacutelete eacutes moacutedszere amennyiben a termeacuteszeti jelenseacutegeket oumlroumlkoumls mozgaacutesban eacutes vaacuteltozaacutesban levőknek tekinti ahol ellenteacutetes erők hatnak koumllcsoumlnoumlsen egymaacutesra Idealista szemleacutelete alapjaacuten azonban szerinte nem a termeacuteszet fejlődik hanem csak az eszme a termeacuteszet bdquofogalmardquo fejlődőkeacutepes

Haacutermas tagozoacutedaacutesuacute tudomaacutenyfelosztaacutesa is abboacutel indul ki hogy az abszoluacutet idea milyen formaacutekat oumllt a termeacuteszetben

LOGIKA

TERMEacuteSZETFILOZOacuteFIA

SZELLEMFILOZOacuteFIA

Ezeken beluumll is 3-3 majd uacutejabb 3-3 tudomaacutenyt kuumlloumlnboumlztet meg

PARADIGMAacuteK XIX SZAacuteZAD

A 19 szaacutezadban oumlnaacutelloacutesultak a szellemtudomaacutenyok valamint kialakultak az emberi csoportok eacutes taacutersadalmak oumlsszefuumlggeacuteseacutet eacutes műkoumldeacuteseacutet vizsgaacuteloacute modern taacutersadalomtudomaacutenyok (szocioloacutegia szociaacutelpszicholoacutegia politikatudomaacuteny koumlzgazdasaacuteg-tudomaacuteny demograacutefia neacuteprajz szociaacutelantropoloacutegia jogtudomaacuteny szociolingvisztika toumlrteacutenettudomaacuteny stb)

A filozoacutefusok egy reacutesze kezdi tagadni a rendszer szuumlkseacutegesseacutegeacutet ndash pl Soslashren Aabye Kierkegaard (1813-1855) eacutes Friedrich Nietzsche (1844-1900) ndash mert a rendszer megkoumlti a gondolat szabadsaacutegaacutet

A szaacutezad gondolkodaacutesaacutet a toumlrteacutenetiseacuteg hataacuterozta meg koumlzponti helyre keruumllt a haladaacutes fejlődeacutes gondolkodaacutes vaacuteltozaacutes Eszerint a dolgok aacutellapotaacutet eacutes mikeacutentjeacutet megelőző aacutellapotukboacutel lehet levezetni

Kiemelkedő jelentőseacuteggel biacuter

a termeacuteszettudomaacutenyokban Charles Robert Darwin (1809-1882) evoluacutecioacuteelmeacutelete

a taacutersadalomtudomaacutenyokban Karl Marx (1818-1883) taacutersadalomelmeacutelete

TUDOMAacuteNYRENDSZERTANI SAJAacuteTOSSAacuteGOK

A 19 szaacutezadban egyre vilaacutegosabbaacute vaacutelt hogy a felosztaacutes alapja a tudomaacutenyok taacutergya lehet

A 19 szaacutezad oacuteta keletkezett majdnem valamennyi tudomaacutenyosztaacutelyozaacutes jellemzőjeacuteveacute vaacutelt termeacuteszet eacutes a szellemtudomaacutenyok dualizmusa

Az egyes diszcipliacutenaacutek rendszerben elfoglalt helyeacutet jellemzően

az ismeretek elsajaacutetiacutetaacutesaacutenak veacutelemeacutenyuumlk szerinti legjobb sorrendje vagy

a tudomaacutenyos vizsgaacuteloacutedaacutes kutataacutes moacutedszereiben felismert sajaacutetossaacuteg szabta meg

Eredmeacutenyekeacutent a tudomaacutenyokat

elmeacuteleti eacutes gyakorlati

absztrakt eacutes konkreacutet

deduktiacutev eacutes induktiacutev tudomaacutenyokra osztottaacutek foumll

Egyre elterjedtebb a felismereacutes ndash a tudomaacutenyok egyre gyorsuloacute fejlődeacutese miatt nincs eacutes nem is lehetseacuteges oumlroumlkeacuterveacutenyű tudomaacutenyfelosztaacutes

AUGUST COMTE (1798-1857) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

A pozitivista filozoacutefia atyja

Tudomaacutenyfelosztaacutesa a tudomaacutenyok taacutergyaacutenak noumlvekvő bonyolultsaacutegi fokaacutet tuumlkroumlzi ndash a tudomaacutenyok lineaacuteris elhelyezeacuteseacutet kiacuteseacuterelte meg

A tudomaacutenyokat termeacuteszettudomaacutenyos szempontboacutel kiindulva keacutet fő osztaacutelyba sorolta ezen beluumll oumlsszesen 6 alaptudomaacutenyt aacutelliacutetott fel abban a sorrendben ahogy szerinte az egyik tudomaacuteny a maacutesikboacutel kifejlődoumltt

SZERVETLEN TESTEK TUDOMAacuteNYAI

Matematika

Csillagaacuteszat

Fizika

Keacutemia

SZERVES TESTEK TUDOMAacuteNYAI

Fizioloacutegia

Szocioloacutegia

Uacutegy veacutelte felosztaacutesa megvilaacutegiacutetja a tudomaacutenyok toumlrteacuteneteacutet is mert

az egyszerűbbek gyorsabban a bonyolultabbak oumlsszetettek lassabban fejlődnek

a tudomaacuteny haladaacutesa pedig abban van hogy az oumlsszetettet elemeire bontjuk a kuumlloumlnoumlst az egyetemesbe oldjuk a minőseacuteget a mennyiseacutegbe

Comte osztaacutelyozaacutesa a 19 szaacutezadban neacutepszerűveacute vaacutelt meacuteg a 20 szaacutezad eleji polgaacuteri filozoacutefia keacutepviselői is ezt a tudomaacutenyfelosztaacutest hasznaacuteljaacutek

FRIEDRICH ENGELS (1820-1895) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

Rendszere materialista dialektikus

Kiinduloacute elve hogy a tudomaacutenyok osztaacutelyozaacutesaacutet a termeacuteszet mozgaacutesformaacuteinak dialektikaacutejaacuteboacutel kell kialakiacutetani amelyeket a tudomaacutenyok visszatuumlkroumlznek

A tudomaacutenyok osztaacutelyozaacutesa maguknak a mozgaacutesformaacuteknak a hierarchiaacutejaacutet mutatja Minthogy az anyag egyes mozgaacutesformaacutei kuumlloumlnboumlző bonyolultsaacutegi fokot mutatnak az egyszerű mozgaacutestoacutel a legbonyolultabb mozgaacutesformaacutekig a tudomaacutenyok elrendezeacuteseacutenek egymaacutesutaacutenjaacutet az hataacuterozza meg hogy az egyes tudomaacutenyok vizsgaacuteloacutedaacutesaacutenak taacutergyai milyen sorrendben tartanak az egyszerűtől az egyes bonyolultabb mozgaacutesformaacutek feleacute

Ezen alapszik haacutermas tudomaacutenyfelosztaacutesa

EacuteLETTELEN TERMEacuteSZET

Matematika

Csillagaacuteszat

Mechanika

Fizika

Vegytan stb

EacuteLŐ SZERVEZETEK KUTATAacuteSA

TOumlRTEacuteNELMI TUDOMAacuteNYOK

Filozoacutefia

Vallaacutes

Jog

Műveacuteszet stb

PARADIGMAacuteK XX SZAacuteZAD

A tudomaacutenyos kutataacutes egyre inkaacutebb a reacuteszletek iraacutenyaacuteba indul

Az egyseacuteges tudomaacutenyos vilaacutegkeacutep lehetőseacutege kicsi

bdquoMinden egeacutesz eltoumlroumlttrdquo ndash panaszolja Ady Endre

A tudomaacutenyok rendszerezeacuteseacutenek probleacutemaacuteja tovaacutebbra is eacutel a filozoacutefiaacuteban de maacuter nincs prioritaacutesa

Mit tegyen a tudomaacuteny amelynek feladata a tudaacutes gyakorlati ceacuteluacute rendszerezeacutese a mindennapi hasznosiacutetaacutes szaacutemra

Megtartja a tudomaacutenyrendszereket a felosztaacutest veacutegigviszi az egyedi kutataacutesi teacutemaacutekig mikoumlzben tudataacuteban van azoknak a haacutetraacutenyoknak amelyek szuumlkseacutegkeacuteppen keletkeznek a tudaacuteshierarchia feleacutepiacuteteacutesekor

Elhagyva a felosztaacuteselvű rendszereket megvizsgaacutelja a tudomaacutenyok maacutesfajta szerkezeteacutet

A 20 szaacutezad elejeacuten a gondolkodaacutesban megjelenik a bdquostruktuacuterardquo fogalom ndash pl egy gazdasaacutegi sajaacutetossaacuteg ebben a keretben nem uacutegy magyaraacutezhatoacute hogy levezetik megelőző aacutellapotaacuteboacutel hanem abboacutel a szerepből lehet megeacuterteni amelyet betoumllt ndash maga utaacuten vonta a rendszer fogalmaacutet = leacutetrejoumltt az aacuteltalaacutenos rendszerelmeacutelet ti a vizsgaacutelat taacutergyaacutet tekinti rendszernek s ebben az alkotoacuteelemek koumllcsoumlnhataacutesait elemzi

Keacutesőbb megjelenik majd a 2 vilaacuteghaacuteboruacute koumlvetkezmeacutenyekeacutent kiteljesedik a tartalomelemzeacutes a szoumlvegtan moacutedszere

BONIFATYIJ MIHAJLOVICS KEDROV (1903-1985)

TUDOMAacuteNYRENDSZERE

A tudomaacutenyok felosztaacutesaacutenak utolsoacute nagyszabaacutesuacute kiacuteseacuterlete

Rendszere erősen hierarchikus

Dialektikus eacutes materialista felosztaacutes jellemzi

Kiinduloacute elvei (taacutergyi felosztaacutesa) az anyag mozgaacutesformaacutei pl elemi reacuteszek mozgaacutesa ndash

fizika atomi mozgaacutes ndash keacutemia eacutegitestek ndash csillagaacuteszat

Egyeduumll a termeacuteszettudomaacutenyoknaacutel alkalmazhatoacute

hellip eacutes a 21 szaacutezad

A TUDOMAacuteNY MA

Haacuteloacutezati koumlzeacuteputak

URL iponhu

FORRADALMI VAacuteLTOZAacuteS A TUDOMAacuteNYBAN

Az informatika nemcsak eszkoumlz- hanem taacutergyi szinten is behatol a tudomaacutenyokba A digitaacutelis eszkoumlzpark a szaacutemiacutetaacutestechnika fogalmai moacutedszerei eacutes teacutetelei szervesen beeacutepuumllnek az adott tudomaacutenyteruumllet műveleacuteseacutenek szoumlveteacutebe eacutes uacutej szakmai bdquominőseacutegeketrdquo hoznak leacutetre

Koumlvetkezmeacuteny

az uacutej informaacutecioacutes eacutes kommunikaacutecioacutes technoloacutegia hataacutesaacutera paradigmavaacuteltaacutes toumlrteacutenik

leacutetrejoumln az E-SCIENCE (Simonyi goumlmbje eacutes a Valhalla befogadoacutekeacutepesseacutege ndash ld Z Karvalics Laacuteszloacute Az adatsiloacutektoacutel a tudomaacuteny kontrollforradalmaacuteig ndash In Magyar Tudomaacuteny 169 eacutevf 2008 3 sz URL httpwwwmatudiifhu08mar13html)

a tudomaacuteny igeacutenyei eacuterdekeacuteben fejlesztett informatikai koumlzművek strateacutegiai keacuterdeacutesseacute vaacutelnak

AQUINOacuteI SZENT TAMAacuteS (1225-1274)

TUDOMAacuteNYRENDSZERE A skolasztika meacuterseacutekelt realizmust koumlvető iraacutenyzataacutenak keacutepviselője

A kor egyseacuteges tudomaacutenyos vilaacutegkeacutepeacutet bdquoSumma Theologiaerdquo ciacutemű műveacuteben foglalta oumlssze ndash az ember Istenhez valoacute visszateacutereacuteseacutenek uacutetjaacutet vaacutezolta fel

Gondolati rendszere a tomizmus melyet Arisztoteleacutesz filozoacutefiaacutejaacutenak az egyhaacutezi taniacutetaacutessal toumlrteacutent egyesiacuteteacuteseacuteből alkotott meg

Megteremtette a hit eacutes tudaacutes nagy szinteacuteziseacutet felteacutetelezte hogy Arisztoteleacutesz filozoacutefiaacutejaacuten keresztuumll be tudja bizonyiacutetani Isten leacuteteacutet

Szerinte az igazsaacuteg megismereacuteseacutenek keacutet uacutetja van a hit eacutes a tudaacutes Ha a keacutetfeacutele uacuteton nyert ismeretek nem egyeznek ennek az emberi eacutesz gyarloacutesaacutega az oka s ezeacutert nem az eacutertelemeacute hanem a hiteacute az elsőbbseacuteg

A tudomaacuteny mint a hit ugyanahhoz az igazsaacuteghoz vezethet el de moacutedszeruumlk maacuter kuumlloumlnboumlző kell hogy legyen mivel a filozoacutefia (s egyuacutettal minden tudomaacuteny is) a teremtett dolgokboacutel indul ki s ennek vizsgaacutelata soraacuten jut el Istenhez miacuteg a teoloacutegia Isten vizsgaacutelataacutera oumlsszpontosiacutet s a keacutesz kapott kinyilatkoztataacutest eacutertelmezi A kinyilatkoztataacutes igazsaacutegaacutenak felfedezeacuteseacuteben taacutemaszra lelhet a teoloacutegia a filozoacutefiaacuteban mert a hitteacutetelek nem mondhatnak ellent a rationak

PARADIGMAacuteK UacuteJKOR

Elsősorban a termeacuteszettudomaacutenyok fejlődeacutese koumlvetkezteacuteben a tudomaacutenyok differenciaacuteloacutedtak eredmeacutenyeire eacutes a technikai gyakorlat tapasztalataira taacutemaszkodnak a műszaki tudomaacutenyok Jellemző tehaacutet az anyag kuumlloumlnboumlző megnyilvaacutenulaacutesainak tanulmaacutenyozaacutesa

A sokasodoacute uacutej diszcipliacutenaacutek oumlnazonossaacutegaacutenak hataacuterainak kijeloumlleacuteseacutere tovaacutebbi fejlődeacutesuumlkhoumlz uacutej tudomaacutenyrendszerre volt szuumlkseacuteg A tudomaacutenyok rendszerezeacutese az euroacutepai gondolkodoacutek vezető eszmeacutejeacuteveacute vaacutelt

Az uacutejkori filozoacutefia programja a valoacute vilaacutegot egyseacutegeacuteben s meacutelyseacutegeiben felmutatni A rendszeralkotoacutek filozoacutefiai probleacutemaacuteja az ismeretelmeacutelet maacuteig eacutelő keacuterdeacutese a vilaacuteg emberi gondolkodaacutesban kialakult keacutepe mennyire felel meg a valoacute vilaacuteg rendjeacutenek azaz a gondolati tudati rendszer egyben a valoacute vilaacuteg rendszere is

A kor gondolkodoacuteinak vezető eszmeacuteje az eacutesz (ratio) felteacutetlen tisztelete amely Reneacute Descartes az uacutejkor neves filozoacutefusa hiacuteres gondolataacuteval jellemezhető bdquoCOGITO ERGO SUMrdquo = bdquoGONDOLKODOM TEHAacuteT VAGYOKrdquo

A termeacuteszetszemleacutelet materialisztikus volt a kutataacutesi moacutedszer azonban mivel a tudoacutesok a differenciaacuteloacutedaacutes koumlvetkezteacuteben az egyes jelenseacutegeket egymaacutestoacutel elszakiacutetva szemleacutelteacutek metafizikus

FRANCIS BACON (1561-1626) TUDOMAacuteNYRENDSZERE Bacon kiacuteseacuterlete a tudomaacuteny felosztaacutesaacutera az első proacutebaacutelkozaacutes volt a tudomaacuteny toumlrteacuteneteacuteben a

felhalmozott ismeretek aacuteltalaacutenosiacutetaacutesaacutera eacutes rendszerbe foglalaacutesaacutera Neacutezeteit az bdquoInstitutio magnardquo eacutes az bdquoIsteni eacutes emberi tudomaacutenyok meacuteltoacutesaacutegaacuteroacutel eacutes fejlődeacuteseacuterőlrdquo ciacutemű műveiben fejti ki

Tudomaacutenyfelosztaacutesa koumlzel keacutet eacutevszaacutezadon keresztuumll meghataacuterozta a tudomaacuteny rendszerezeacuteseacutet koumlvetői csak variaacuteltaacutek tudomaacutenyfelosztaacutesaacutet

A Bacon-feacutele tudomaacutenyrendszeren alapszik Melvil K Dewey Tizedes Osztaacutelyozaacutesa Ez az egyik legismertebb gyakorlati ceacuteluacute koumlnyvtaacuteri osztaacutelyozaacutesi rendszer ebből fejlesztetteacutek ki az ETO-t

Tudomaacutenyfelosztaacutesa LEacuteLEKTANI ALAPon nyugszik Bacon szerint az ember emleacutekezettel keacutepzelettel eacutertelemmel eacutes gondolkodaacutessal rendelkező leacuteny s ezeacutert az emberi ismereteknek annyi fő reacutesze van ahaacuteny keacutepesseacuteggel rendelkezuumlnk a vilaacuteg megismereacuteseacutere

Fentiekből kiindulva az emberi tudaacutes (human knowledge) haacuterom csoportra oszthatoacute

emleacutekezet (memory) ndash ide tartoznak a toumlrteacutenettudomaacutenyok

keacutepzelet (imagination) ndash ide tartozik a koumllteacuteszet

gondolkodaacutes eacutertelem (reason) ndash ide tartozik a filozoacutefia (Bacon igen taacutegan eacutertelmezi a filozoacutefiaacutet)

Az emberi eacutertelem feladata szerinte az hogy a tapasztalatokat feldolgozza aacuteltalaacutenosiacutetsa ndash az indukcioacutes eljaacuteraacutes hiacuteve A tudomaacutenyos kutataacutes alapjaacutenak a kiacuteseacuterletezeacutest a gyakorlatot tekinti ndash ezzel az EMPIRIKUS (tapasztalati) IRAacuteNYZAT megalkotoacuteja Gyakorlatiassaacutegaacuteban az uacutejkor a kapitalizmus szelleme mutatkozik meg

BACON TUDOMAacuteNYRENDSZERE

TOumlRTEacuteNETTUDOMAacuteNYOK

BACON TUDOMAacuteNYRENDSZERE

KOumlLTEacuteSZET

BACON TUDOMAacuteNYRENDSZERE

FILOZOacuteFIA

RENEacute DESCARTES (1596-1650) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

Tudomaacutenyfelosztaacutesaacutenak alapja a tudomaacuteny taacutergya azaz az anyag mozgaacutesformaacutei

A tudomaacutenyok sorrendjeacutet uacutegy aacutelliacutetja fel amilyen sorrendben a tudomaacutenyokat

tanulmaacutenyozni kell

Logika

Matematika

Filozoacutefia

Metafizika

Fizika

Orvostudomaacuteny

Mechanikai tudomaacutenyok

Etika

DENIS DIDEROT (1713-1784) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

Bacon raacute is hatott

Nagy hangsuacutelyt fektetett

a mesterseacutegek

elhelyezeacuteseacutere is

ndash az Enciklopeacutedia szellemeacuteben

Az aacutebraacuten a

termeacuteszettudomaacutenyok

rendszere laacutethatoacute

A FRANCIA

ENCIKLOPEacuteDIA

FOGALOM-

TEacuteRKEacutePE

Forraacutes

httpwwwhtiumiched

uddidgraphicstreefr

enchjpg

A KLASSZIKUS NEacuteMET FILOZOacuteFIA

Az un bdquoklasszikus neacutemet filozoacutefiaacutetrdquo maacutes neacuteven klasszikus neacutemet idealizmust egyetlen iskolakeacutent vagy aacuteramlatkeacutent tartjuk szaacutemon Keacutepviselői ndash egyeacutebkeacutent neacutegy elteacuterő aacutellaacutespontot keacutepviselő alkotoacute Immanuel Kant 1724-1804) Johann Gottlieb Fichte (1762ndash1814) Friedrich Willheim Joseph Schelling (1775ndash1854) eacutes Georg Wilhelm Friedrich Hegel

Koumlzoumls jellemzőjuumlk hogy mint az uacutejkor maacutes filozoacutefusai is az egyseacutegben az egeacuteszben valoacute gondolkodaacutes igeacutenyeacutet fogalmazzaacutek meg

Elődeiknek a tapasztalatra emberi megismereacutesi keacutepesseacutegekre alapiacutetoacute empirikus felfogaacutesaacuteval ellenteacutetben szemleacuteletuumlk idealista rendszeruumlk alapja nem a materiaacutelis vilaacuteg a gyakorlat hanem az eacutesz a gondolkodaacutes melynek segiacutetseacutegeacutevel apriori megteremthető a rendszer

bdquoNem teremthetuumlnk meg hellip semmifeacutele megalapozott felosztaacutest aneacutelkuumll hogy egyszersmind ne teremteneacutenk meg a totalitaacutest is ennek meg kell lennie az előtt mielőtt a reacuteszeket meghataacuteroznaacutenkrdquo ndash Immanuel Kant

GEORG WILHELM FRIEDRICH HEGEL (1770-1831)

TUDOMAacuteNYRENDSZERE Az idealista neacutemet filozoacutefia legteljesebb rendszereacutenek kidolgozoacuteja

Neacutezete szerint a vilaacuteg nem egyeacuteb mint az egyetemes eacutesz megnyilatkozaacutesa az ember tudataacutetoacutel fuumlggetlenuumll leacutetező bdquoabszoluacutet eszmerdquo (az isten elvontabb szemeacutelytelenebb aacutebraacutezolaacutesa) Ez hozta eacutes hozza leacutetre a termeacuteszet eacutes a taacutersadalom minden jelenseacutegeacutet tehaacutet azonosiacutetja a leacutetet eacutes tudatot (ezeacutert idealista)

Koumlvetkezmeacutenyekeacutent felteacutetelezi hogy a megismereacutes eacutes a valoacutesaacuteg ugyanazon toumlrveacutenyek szerint viselkedik tehaacutet az emberi gondolkodaacutes toumlrveacutenyei eacuterveacutenyesek a termeacuteszetre is

Gondolkodaacutesunkban ma is hat dialektikus szemleacutelete eacutes moacutedszere amennyiben a termeacuteszeti jelenseacutegeket oumlroumlkoumls mozgaacutesban eacutes vaacuteltozaacutesban levőknek tekinti ahol ellenteacutetes erők hatnak koumllcsoumlnoumlsen egymaacutesra Idealista szemleacutelete alapjaacuten azonban szerinte nem a termeacuteszet fejlődik hanem csak az eszme a termeacuteszet bdquofogalmardquo fejlődőkeacutepes

Haacutermas tagozoacutedaacutesuacute tudomaacutenyfelosztaacutesa is abboacutel indul ki hogy az abszoluacutet idea milyen formaacutekat oumllt a termeacuteszetben

LOGIKA

TERMEacuteSZETFILOZOacuteFIA

SZELLEMFILOZOacuteFIA

Ezeken beluumll is 3-3 majd uacutejabb 3-3 tudomaacutenyt kuumlloumlnboumlztet meg

PARADIGMAacuteK XIX SZAacuteZAD

A 19 szaacutezadban oumlnaacutelloacutesultak a szellemtudomaacutenyok valamint kialakultak az emberi csoportok eacutes taacutersadalmak oumlsszefuumlggeacuteseacutet eacutes műkoumldeacuteseacutet vizsgaacuteloacute modern taacutersadalomtudomaacutenyok (szocioloacutegia szociaacutelpszicholoacutegia politikatudomaacuteny koumlzgazdasaacuteg-tudomaacuteny demograacutefia neacuteprajz szociaacutelantropoloacutegia jogtudomaacuteny szociolingvisztika toumlrteacutenettudomaacuteny stb)

A filozoacutefusok egy reacutesze kezdi tagadni a rendszer szuumlkseacutegesseacutegeacutet ndash pl Soslashren Aabye Kierkegaard (1813-1855) eacutes Friedrich Nietzsche (1844-1900) ndash mert a rendszer megkoumlti a gondolat szabadsaacutegaacutet

A szaacutezad gondolkodaacutesaacutet a toumlrteacutenetiseacuteg hataacuterozta meg koumlzponti helyre keruumllt a haladaacutes fejlődeacutes gondolkodaacutes vaacuteltozaacutes Eszerint a dolgok aacutellapotaacutet eacutes mikeacutentjeacutet megelőző aacutellapotukboacutel lehet levezetni

Kiemelkedő jelentőseacuteggel biacuter

a termeacuteszettudomaacutenyokban Charles Robert Darwin (1809-1882) evoluacutecioacuteelmeacutelete

a taacutersadalomtudomaacutenyokban Karl Marx (1818-1883) taacutersadalomelmeacutelete

TUDOMAacuteNYRENDSZERTANI SAJAacuteTOSSAacuteGOK

A 19 szaacutezadban egyre vilaacutegosabbaacute vaacutelt hogy a felosztaacutes alapja a tudomaacutenyok taacutergya lehet

A 19 szaacutezad oacuteta keletkezett majdnem valamennyi tudomaacutenyosztaacutelyozaacutes jellemzőjeacuteveacute vaacutelt termeacuteszet eacutes a szellemtudomaacutenyok dualizmusa

Az egyes diszcipliacutenaacutek rendszerben elfoglalt helyeacutet jellemzően

az ismeretek elsajaacutetiacutetaacutesaacutenak veacutelemeacutenyuumlk szerinti legjobb sorrendje vagy

a tudomaacutenyos vizsgaacuteloacutedaacutes kutataacutes moacutedszereiben felismert sajaacutetossaacuteg szabta meg

Eredmeacutenyekeacutent a tudomaacutenyokat

elmeacuteleti eacutes gyakorlati

absztrakt eacutes konkreacutet

deduktiacutev eacutes induktiacutev tudomaacutenyokra osztottaacutek foumll

Egyre elterjedtebb a felismereacutes ndash a tudomaacutenyok egyre gyorsuloacute fejlődeacutese miatt nincs eacutes nem is lehetseacuteges oumlroumlkeacuterveacutenyű tudomaacutenyfelosztaacutes

AUGUST COMTE (1798-1857) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

A pozitivista filozoacutefia atyja

Tudomaacutenyfelosztaacutesa a tudomaacutenyok taacutergyaacutenak noumlvekvő bonyolultsaacutegi fokaacutet tuumlkroumlzi ndash a tudomaacutenyok lineaacuteris elhelyezeacuteseacutet kiacuteseacuterelte meg

A tudomaacutenyokat termeacuteszettudomaacutenyos szempontboacutel kiindulva keacutet fő osztaacutelyba sorolta ezen beluumll oumlsszesen 6 alaptudomaacutenyt aacutelliacutetott fel abban a sorrendben ahogy szerinte az egyik tudomaacuteny a maacutesikboacutel kifejlődoumltt

SZERVETLEN TESTEK TUDOMAacuteNYAI

Matematika

Csillagaacuteszat

Fizika

Keacutemia

SZERVES TESTEK TUDOMAacuteNYAI

Fizioloacutegia

Szocioloacutegia

Uacutegy veacutelte felosztaacutesa megvilaacutegiacutetja a tudomaacutenyok toumlrteacuteneteacutet is mert

az egyszerűbbek gyorsabban a bonyolultabbak oumlsszetettek lassabban fejlődnek

a tudomaacuteny haladaacutesa pedig abban van hogy az oumlsszetettet elemeire bontjuk a kuumlloumlnoumlst az egyetemesbe oldjuk a minőseacuteget a mennyiseacutegbe

Comte osztaacutelyozaacutesa a 19 szaacutezadban neacutepszerűveacute vaacutelt meacuteg a 20 szaacutezad eleji polgaacuteri filozoacutefia keacutepviselői is ezt a tudomaacutenyfelosztaacutest hasznaacuteljaacutek

FRIEDRICH ENGELS (1820-1895) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

Rendszere materialista dialektikus

Kiinduloacute elve hogy a tudomaacutenyok osztaacutelyozaacutesaacutet a termeacuteszet mozgaacutesformaacuteinak dialektikaacutejaacuteboacutel kell kialakiacutetani amelyeket a tudomaacutenyok visszatuumlkroumlznek

A tudomaacutenyok osztaacutelyozaacutesa maguknak a mozgaacutesformaacuteknak a hierarchiaacutejaacutet mutatja Minthogy az anyag egyes mozgaacutesformaacutei kuumlloumlnboumlző bonyolultsaacutegi fokot mutatnak az egyszerű mozgaacutestoacutel a legbonyolultabb mozgaacutesformaacutekig a tudomaacutenyok elrendezeacuteseacutenek egymaacutesutaacutenjaacutet az hataacuterozza meg hogy az egyes tudomaacutenyok vizsgaacuteloacutedaacutesaacutenak taacutergyai milyen sorrendben tartanak az egyszerűtől az egyes bonyolultabb mozgaacutesformaacutek feleacute

Ezen alapszik haacutermas tudomaacutenyfelosztaacutesa

EacuteLETTELEN TERMEacuteSZET

Matematika

Csillagaacuteszat

Mechanika

Fizika

Vegytan stb

EacuteLŐ SZERVEZETEK KUTATAacuteSA

TOumlRTEacuteNELMI TUDOMAacuteNYOK

Filozoacutefia

Vallaacutes

Jog

Műveacuteszet stb

PARADIGMAacuteK XX SZAacuteZAD

A tudomaacutenyos kutataacutes egyre inkaacutebb a reacuteszletek iraacutenyaacuteba indul

Az egyseacuteges tudomaacutenyos vilaacutegkeacutep lehetőseacutege kicsi

bdquoMinden egeacutesz eltoumlroumlttrdquo ndash panaszolja Ady Endre

A tudomaacutenyok rendszerezeacuteseacutenek probleacutemaacuteja tovaacutebbra is eacutel a filozoacutefiaacuteban de maacuter nincs prioritaacutesa

Mit tegyen a tudomaacuteny amelynek feladata a tudaacutes gyakorlati ceacuteluacute rendszerezeacutese a mindennapi hasznosiacutetaacutes szaacutemra

Megtartja a tudomaacutenyrendszereket a felosztaacutest veacutegigviszi az egyedi kutataacutesi teacutemaacutekig mikoumlzben tudataacuteban van azoknak a haacutetraacutenyoknak amelyek szuumlkseacutegkeacuteppen keletkeznek a tudaacuteshierarchia feleacutepiacuteteacutesekor

Elhagyva a felosztaacuteselvű rendszereket megvizsgaacutelja a tudomaacutenyok maacutesfajta szerkezeteacutet

A 20 szaacutezad elejeacuten a gondolkodaacutesban megjelenik a bdquostruktuacuterardquo fogalom ndash pl egy gazdasaacutegi sajaacutetossaacuteg ebben a keretben nem uacutegy magyaraacutezhatoacute hogy levezetik megelőző aacutellapotaacuteboacutel hanem abboacutel a szerepből lehet megeacuterteni amelyet betoumllt ndash maga utaacuten vonta a rendszer fogalmaacutet = leacutetrejoumltt az aacuteltalaacutenos rendszerelmeacutelet ti a vizsgaacutelat taacutergyaacutet tekinti rendszernek s ebben az alkotoacuteelemek koumllcsoumlnhataacutesait elemzi

Keacutesőbb megjelenik majd a 2 vilaacuteghaacuteboruacute koumlvetkezmeacutenyekeacutent kiteljesedik a tartalomelemzeacutes a szoumlvegtan moacutedszere

BONIFATYIJ MIHAJLOVICS KEDROV (1903-1985)

TUDOMAacuteNYRENDSZERE

A tudomaacutenyok felosztaacutesaacutenak utolsoacute nagyszabaacutesuacute kiacuteseacuterlete

Rendszere erősen hierarchikus

Dialektikus eacutes materialista felosztaacutes jellemzi

Kiinduloacute elvei (taacutergyi felosztaacutesa) az anyag mozgaacutesformaacutei pl elemi reacuteszek mozgaacutesa ndash

fizika atomi mozgaacutes ndash keacutemia eacutegitestek ndash csillagaacuteszat

Egyeduumll a termeacuteszettudomaacutenyoknaacutel alkalmazhatoacute

hellip eacutes a 21 szaacutezad

A TUDOMAacuteNY MA

Haacuteloacutezati koumlzeacuteputak

URL iponhu

FORRADALMI VAacuteLTOZAacuteS A TUDOMAacuteNYBAN

Az informatika nemcsak eszkoumlz- hanem taacutergyi szinten is behatol a tudomaacutenyokba A digitaacutelis eszkoumlzpark a szaacutemiacutetaacutestechnika fogalmai moacutedszerei eacutes teacutetelei szervesen beeacutepuumllnek az adott tudomaacutenyteruumllet műveleacuteseacutenek szoumlveteacutebe eacutes uacutej szakmai bdquominőseacutegeketrdquo hoznak leacutetre

Koumlvetkezmeacuteny

az uacutej informaacutecioacutes eacutes kommunikaacutecioacutes technoloacutegia hataacutesaacutera paradigmavaacuteltaacutes toumlrteacutenik

leacutetrejoumln az E-SCIENCE (Simonyi goumlmbje eacutes a Valhalla befogadoacutekeacutepesseacutege ndash ld Z Karvalics Laacuteszloacute Az adatsiloacutektoacutel a tudomaacuteny kontrollforradalmaacuteig ndash In Magyar Tudomaacuteny 169 eacutevf 2008 3 sz URL httpwwwmatudiifhu08mar13html)

a tudomaacuteny igeacutenyei eacuterdekeacuteben fejlesztett informatikai koumlzművek strateacutegiai keacuterdeacutesseacute vaacutelnak

PARADIGMAacuteK UacuteJKOR

Elsősorban a termeacuteszettudomaacutenyok fejlődeacutese koumlvetkezteacuteben a tudomaacutenyok differenciaacuteloacutedtak eredmeacutenyeire eacutes a technikai gyakorlat tapasztalataira taacutemaszkodnak a műszaki tudomaacutenyok Jellemző tehaacutet az anyag kuumlloumlnboumlző megnyilvaacutenulaacutesainak tanulmaacutenyozaacutesa

A sokasodoacute uacutej diszcipliacutenaacutek oumlnazonossaacutegaacutenak hataacuterainak kijeloumlleacuteseacutere tovaacutebbi fejlődeacutesuumlkhoumlz uacutej tudomaacutenyrendszerre volt szuumlkseacuteg A tudomaacutenyok rendszerezeacutese az euroacutepai gondolkodoacutek vezető eszmeacutejeacuteveacute vaacutelt

Az uacutejkori filozoacutefia programja a valoacute vilaacutegot egyseacutegeacuteben s meacutelyseacutegeiben felmutatni A rendszeralkotoacutek filozoacutefiai probleacutemaacuteja az ismeretelmeacutelet maacuteig eacutelő keacuterdeacutese a vilaacuteg emberi gondolkodaacutesban kialakult keacutepe mennyire felel meg a valoacute vilaacuteg rendjeacutenek azaz a gondolati tudati rendszer egyben a valoacute vilaacuteg rendszere is

A kor gondolkodoacuteinak vezető eszmeacuteje az eacutesz (ratio) felteacutetlen tisztelete amely Reneacute Descartes az uacutejkor neves filozoacutefusa hiacuteres gondolataacuteval jellemezhető bdquoCOGITO ERGO SUMrdquo = bdquoGONDOLKODOM TEHAacuteT VAGYOKrdquo

A termeacuteszetszemleacutelet materialisztikus volt a kutataacutesi moacutedszer azonban mivel a tudoacutesok a differenciaacuteloacutedaacutes koumlvetkezteacuteben az egyes jelenseacutegeket egymaacutestoacutel elszakiacutetva szemleacutelteacutek metafizikus

FRANCIS BACON (1561-1626) TUDOMAacuteNYRENDSZERE Bacon kiacuteseacuterlete a tudomaacuteny felosztaacutesaacutera az első proacutebaacutelkozaacutes volt a tudomaacuteny toumlrteacuteneteacuteben a

felhalmozott ismeretek aacuteltalaacutenosiacutetaacutesaacutera eacutes rendszerbe foglalaacutesaacutera Neacutezeteit az bdquoInstitutio magnardquo eacutes az bdquoIsteni eacutes emberi tudomaacutenyok meacuteltoacutesaacutegaacuteroacutel eacutes fejlődeacuteseacuterőlrdquo ciacutemű műveiben fejti ki

Tudomaacutenyfelosztaacutesa koumlzel keacutet eacutevszaacutezadon keresztuumll meghataacuterozta a tudomaacuteny rendszerezeacuteseacutet koumlvetői csak variaacuteltaacutek tudomaacutenyfelosztaacutesaacutet

A Bacon-feacutele tudomaacutenyrendszeren alapszik Melvil K Dewey Tizedes Osztaacutelyozaacutesa Ez az egyik legismertebb gyakorlati ceacuteluacute koumlnyvtaacuteri osztaacutelyozaacutesi rendszer ebből fejlesztetteacutek ki az ETO-t

Tudomaacutenyfelosztaacutesa LEacuteLEKTANI ALAPon nyugszik Bacon szerint az ember emleacutekezettel keacutepzelettel eacutertelemmel eacutes gondolkodaacutessal rendelkező leacuteny s ezeacutert az emberi ismereteknek annyi fő reacutesze van ahaacuteny keacutepesseacuteggel rendelkezuumlnk a vilaacuteg megismereacuteseacutere

Fentiekből kiindulva az emberi tudaacutes (human knowledge) haacuterom csoportra oszthatoacute

emleacutekezet (memory) ndash ide tartoznak a toumlrteacutenettudomaacutenyok

keacutepzelet (imagination) ndash ide tartozik a koumllteacuteszet

gondolkodaacutes eacutertelem (reason) ndash ide tartozik a filozoacutefia (Bacon igen taacutegan eacutertelmezi a filozoacutefiaacutet)

Az emberi eacutertelem feladata szerinte az hogy a tapasztalatokat feldolgozza aacuteltalaacutenosiacutetsa ndash az indukcioacutes eljaacuteraacutes hiacuteve A tudomaacutenyos kutataacutes alapjaacutenak a kiacuteseacuterletezeacutest a gyakorlatot tekinti ndash ezzel az EMPIRIKUS (tapasztalati) IRAacuteNYZAT megalkotoacuteja Gyakorlatiassaacutegaacuteban az uacutejkor a kapitalizmus szelleme mutatkozik meg

BACON TUDOMAacuteNYRENDSZERE

TOumlRTEacuteNETTUDOMAacuteNYOK

BACON TUDOMAacuteNYRENDSZERE

KOumlLTEacuteSZET

BACON TUDOMAacuteNYRENDSZERE

FILOZOacuteFIA

RENEacute DESCARTES (1596-1650) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

Tudomaacutenyfelosztaacutesaacutenak alapja a tudomaacuteny taacutergya azaz az anyag mozgaacutesformaacutei

A tudomaacutenyok sorrendjeacutet uacutegy aacutelliacutetja fel amilyen sorrendben a tudomaacutenyokat

tanulmaacutenyozni kell

Logika

Matematika

Filozoacutefia

Metafizika

Fizika

Orvostudomaacuteny

Mechanikai tudomaacutenyok

Etika

DENIS DIDEROT (1713-1784) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

Bacon raacute is hatott

Nagy hangsuacutelyt fektetett

a mesterseacutegek

elhelyezeacuteseacutere is

ndash az Enciklopeacutedia szellemeacuteben

Az aacutebraacuten a

termeacuteszettudomaacutenyok

rendszere laacutethatoacute

A FRANCIA

ENCIKLOPEacuteDIA

FOGALOM-

TEacuteRKEacutePE

Forraacutes

httpwwwhtiumiched

uddidgraphicstreefr

enchjpg

A KLASSZIKUS NEacuteMET FILOZOacuteFIA

Az un bdquoklasszikus neacutemet filozoacutefiaacutetrdquo maacutes neacuteven klasszikus neacutemet idealizmust egyetlen iskolakeacutent vagy aacuteramlatkeacutent tartjuk szaacutemon Keacutepviselői ndash egyeacutebkeacutent neacutegy elteacuterő aacutellaacutespontot keacutepviselő alkotoacute Immanuel Kant 1724-1804) Johann Gottlieb Fichte (1762ndash1814) Friedrich Willheim Joseph Schelling (1775ndash1854) eacutes Georg Wilhelm Friedrich Hegel

Koumlzoumls jellemzőjuumlk hogy mint az uacutejkor maacutes filozoacutefusai is az egyseacutegben az egeacuteszben valoacute gondolkodaacutes igeacutenyeacutet fogalmazzaacutek meg

Elődeiknek a tapasztalatra emberi megismereacutesi keacutepesseacutegekre alapiacutetoacute empirikus felfogaacutesaacuteval ellenteacutetben szemleacuteletuumlk idealista rendszeruumlk alapja nem a materiaacutelis vilaacuteg a gyakorlat hanem az eacutesz a gondolkodaacutes melynek segiacutetseacutegeacutevel apriori megteremthető a rendszer

bdquoNem teremthetuumlnk meg hellip semmifeacutele megalapozott felosztaacutest aneacutelkuumll hogy egyszersmind ne teremteneacutenk meg a totalitaacutest is ennek meg kell lennie az előtt mielőtt a reacuteszeket meghataacuteroznaacutenkrdquo ndash Immanuel Kant

GEORG WILHELM FRIEDRICH HEGEL (1770-1831)

TUDOMAacuteNYRENDSZERE Az idealista neacutemet filozoacutefia legteljesebb rendszereacutenek kidolgozoacuteja

Neacutezete szerint a vilaacuteg nem egyeacuteb mint az egyetemes eacutesz megnyilatkozaacutesa az ember tudataacutetoacutel fuumlggetlenuumll leacutetező bdquoabszoluacutet eszmerdquo (az isten elvontabb szemeacutelytelenebb aacutebraacutezolaacutesa) Ez hozta eacutes hozza leacutetre a termeacuteszet eacutes a taacutersadalom minden jelenseacutegeacutet tehaacutet azonosiacutetja a leacutetet eacutes tudatot (ezeacutert idealista)

Koumlvetkezmeacutenyekeacutent felteacutetelezi hogy a megismereacutes eacutes a valoacutesaacuteg ugyanazon toumlrveacutenyek szerint viselkedik tehaacutet az emberi gondolkodaacutes toumlrveacutenyei eacuterveacutenyesek a termeacuteszetre is

Gondolkodaacutesunkban ma is hat dialektikus szemleacutelete eacutes moacutedszere amennyiben a termeacuteszeti jelenseacutegeket oumlroumlkoumls mozgaacutesban eacutes vaacuteltozaacutesban levőknek tekinti ahol ellenteacutetes erők hatnak koumllcsoumlnoumlsen egymaacutesra Idealista szemleacutelete alapjaacuten azonban szerinte nem a termeacuteszet fejlődik hanem csak az eszme a termeacuteszet bdquofogalmardquo fejlődőkeacutepes

Haacutermas tagozoacutedaacutesuacute tudomaacutenyfelosztaacutesa is abboacutel indul ki hogy az abszoluacutet idea milyen formaacutekat oumllt a termeacuteszetben

LOGIKA

TERMEacuteSZETFILOZOacuteFIA

SZELLEMFILOZOacuteFIA

Ezeken beluumll is 3-3 majd uacutejabb 3-3 tudomaacutenyt kuumlloumlnboumlztet meg

PARADIGMAacuteK XIX SZAacuteZAD

A 19 szaacutezadban oumlnaacutelloacutesultak a szellemtudomaacutenyok valamint kialakultak az emberi csoportok eacutes taacutersadalmak oumlsszefuumlggeacuteseacutet eacutes műkoumldeacuteseacutet vizsgaacuteloacute modern taacutersadalomtudomaacutenyok (szocioloacutegia szociaacutelpszicholoacutegia politikatudomaacuteny koumlzgazdasaacuteg-tudomaacuteny demograacutefia neacuteprajz szociaacutelantropoloacutegia jogtudomaacuteny szociolingvisztika toumlrteacutenettudomaacuteny stb)

A filozoacutefusok egy reacutesze kezdi tagadni a rendszer szuumlkseacutegesseacutegeacutet ndash pl Soslashren Aabye Kierkegaard (1813-1855) eacutes Friedrich Nietzsche (1844-1900) ndash mert a rendszer megkoumlti a gondolat szabadsaacutegaacutet

A szaacutezad gondolkodaacutesaacutet a toumlrteacutenetiseacuteg hataacuterozta meg koumlzponti helyre keruumllt a haladaacutes fejlődeacutes gondolkodaacutes vaacuteltozaacutes Eszerint a dolgok aacutellapotaacutet eacutes mikeacutentjeacutet megelőző aacutellapotukboacutel lehet levezetni

Kiemelkedő jelentőseacuteggel biacuter

a termeacuteszettudomaacutenyokban Charles Robert Darwin (1809-1882) evoluacutecioacuteelmeacutelete

a taacutersadalomtudomaacutenyokban Karl Marx (1818-1883) taacutersadalomelmeacutelete

TUDOMAacuteNYRENDSZERTANI SAJAacuteTOSSAacuteGOK

A 19 szaacutezadban egyre vilaacutegosabbaacute vaacutelt hogy a felosztaacutes alapja a tudomaacutenyok taacutergya lehet

A 19 szaacutezad oacuteta keletkezett majdnem valamennyi tudomaacutenyosztaacutelyozaacutes jellemzőjeacuteveacute vaacutelt termeacuteszet eacutes a szellemtudomaacutenyok dualizmusa

Az egyes diszcipliacutenaacutek rendszerben elfoglalt helyeacutet jellemzően

az ismeretek elsajaacutetiacutetaacutesaacutenak veacutelemeacutenyuumlk szerinti legjobb sorrendje vagy

a tudomaacutenyos vizsgaacuteloacutedaacutes kutataacutes moacutedszereiben felismert sajaacutetossaacuteg szabta meg

Eredmeacutenyekeacutent a tudomaacutenyokat

elmeacuteleti eacutes gyakorlati

absztrakt eacutes konkreacutet

deduktiacutev eacutes induktiacutev tudomaacutenyokra osztottaacutek foumll

Egyre elterjedtebb a felismereacutes ndash a tudomaacutenyok egyre gyorsuloacute fejlődeacutese miatt nincs eacutes nem is lehetseacuteges oumlroumlkeacuterveacutenyű tudomaacutenyfelosztaacutes

AUGUST COMTE (1798-1857) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

A pozitivista filozoacutefia atyja

Tudomaacutenyfelosztaacutesa a tudomaacutenyok taacutergyaacutenak noumlvekvő bonyolultsaacutegi fokaacutet tuumlkroumlzi ndash a tudomaacutenyok lineaacuteris elhelyezeacuteseacutet kiacuteseacuterelte meg

A tudomaacutenyokat termeacuteszettudomaacutenyos szempontboacutel kiindulva keacutet fő osztaacutelyba sorolta ezen beluumll oumlsszesen 6 alaptudomaacutenyt aacutelliacutetott fel abban a sorrendben ahogy szerinte az egyik tudomaacuteny a maacutesikboacutel kifejlődoumltt

SZERVETLEN TESTEK TUDOMAacuteNYAI

Matematika

Csillagaacuteszat

Fizika

Keacutemia

SZERVES TESTEK TUDOMAacuteNYAI

Fizioloacutegia

Szocioloacutegia

Uacutegy veacutelte felosztaacutesa megvilaacutegiacutetja a tudomaacutenyok toumlrteacuteneteacutet is mert

az egyszerűbbek gyorsabban a bonyolultabbak oumlsszetettek lassabban fejlődnek

a tudomaacuteny haladaacutesa pedig abban van hogy az oumlsszetettet elemeire bontjuk a kuumlloumlnoumlst az egyetemesbe oldjuk a minőseacuteget a mennyiseacutegbe

Comte osztaacutelyozaacutesa a 19 szaacutezadban neacutepszerűveacute vaacutelt meacuteg a 20 szaacutezad eleji polgaacuteri filozoacutefia keacutepviselői is ezt a tudomaacutenyfelosztaacutest hasznaacuteljaacutek

FRIEDRICH ENGELS (1820-1895) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

Rendszere materialista dialektikus

Kiinduloacute elve hogy a tudomaacutenyok osztaacutelyozaacutesaacutet a termeacuteszet mozgaacutesformaacuteinak dialektikaacutejaacuteboacutel kell kialakiacutetani amelyeket a tudomaacutenyok visszatuumlkroumlznek

A tudomaacutenyok osztaacutelyozaacutesa maguknak a mozgaacutesformaacuteknak a hierarchiaacutejaacutet mutatja Minthogy az anyag egyes mozgaacutesformaacutei kuumlloumlnboumlző bonyolultsaacutegi fokot mutatnak az egyszerű mozgaacutestoacutel a legbonyolultabb mozgaacutesformaacutekig a tudomaacutenyok elrendezeacuteseacutenek egymaacutesutaacutenjaacutet az hataacuterozza meg hogy az egyes tudomaacutenyok vizsgaacuteloacutedaacutesaacutenak taacutergyai milyen sorrendben tartanak az egyszerűtől az egyes bonyolultabb mozgaacutesformaacutek feleacute

Ezen alapszik haacutermas tudomaacutenyfelosztaacutesa

EacuteLETTELEN TERMEacuteSZET

Matematika

Csillagaacuteszat

Mechanika

Fizika

Vegytan stb

EacuteLŐ SZERVEZETEK KUTATAacuteSA

TOumlRTEacuteNELMI TUDOMAacuteNYOK

Filozoacutefia

Vallaacutes

Jog

Műveacuteszet stb

PARADIGMAacuteK XX SZAacuteZAD

A tudomaacutenyos kutataacutes egyre inkaacutebb a reacuteszletek iraacutenyaacuteba indul

Az egyseacuteges tudomaacutenyos vilaacutegkeacutep lehetőseacutege kicsi

bdquoMinden egeacutesz eltoumlroumlttrdquo ndash panaszolja Ady Endre

A tudomaacutenyok rendszerezeacuteseacutenek probleacutemaacuteja tovaacutebbra is eacutel a filozoacutefiaacuteban de maacuter nincs prioritaacutesa

Mit tegyen a tudomaacuteny amelynek feladata a tudaacutes gyakorlati ceacuteluacute rendszerezeacutese a mindennapi hasznosiacutetaacutes szaacutemra

Megtartja a tudomaacutenyrendszereket a felosztaacutest veacutegigviszi az egyedi kutataacutesi teacutemaacutekig mikoumlzben tudataacuteban van azoknak a haacutetraacutenyoknak amelyek szuumlkseacutegkeacuteppen keletkeznek a tudaacuteshierarchia feleacutepiacuteteacutesekor

Elhagyva a felosztaacuteselvű rendszereket megvizsgaacutelja a tudomaacutenyok maacutesfajta szerkezeteacutet

A 20 szaacutezad elejeacuten a gondolkodaacutesban megjelenik a bdquostruktuacuterardquo fogalom ndash pl egy gazdasaacutegi sajaacutetossaacuteg ebben a keretben nem uacutegy magyaraacutezhatoacute hogy levezetik megelőző aacutellapotaacuteboacutel hanem abboacutel a szerepből lehet megeacuterteni amelyet betoumllt ndash maga utaacuten vonta a rendszer fogalmaacutet = leacutetrejoumltt az aacuteltalaacutenos rendszerelmeacutelet ti a vizsgaacutelat taacutergyaacutet tekinti rendszernek s ebben az alkotoacuteelemek koumllcsoumlnhataacutesait elemzi

Keacutesőbb megjelenik majd a 2 vilaacuteghaacuteboruacute koumlvetkezmeacutenyekeacutent kiteljesedik a tartalomelemzeacutes a szoumlvegtan moacutedszere

BONIFATYIJ MIHAJLOVICS KEDROV (1903-1985)

TUDOMAacuteNYRENDSZERE

A tudomaacutenyok felosztaacutesaacutenak utolsoacute nagyszabaacutesuacute kiacuteseacuterlete

Rendszere erősen hierarchikus

Dialektikus eacutes materialista felosztaacutes jellemzi

Kiinduloacute elvei (taacutergyi felosztaacutesa) az anyag mozgaacutesformaacutei pl elemi reacuteszek mozgaacutesa ndash

fizika atomi mozgaacutes ndash keacutemia eacutegitestek ndash csillagaacuteszat

Egyeduumll a termeacuteszettudomaacutenyoknaacutel alkalmazhatoacute

hellip eacutes a 21 szaacutezad

A TUDOMAacuteNY MA

Haacuteloacutezati koumlzeacuteputak

URL iponhu

FORRADALMI VAacuteLTOZAacuteS A TUDOMAacuteNYBAN

Az informatika nemcsak eszkoumlz- hanem taacutergyi szinten is behatol a tudomaacutenyokba A digitaacutelis eszkoumlzpark a szaacutemiacutetaacutestechnika fogalmai moacutedszerei eacutes teacutetelei szervesen beeacutepuumllnek az adott tudomaacutenyteruumllet műveleacuteseacutenek szoumlveteacutebe eacutes uacutej szakmai bdquominőseacutegeketrdquo hoznak leacutetre

Koumlvetkezmeacuteny

az uacutej informaacutecioacutes eacutes kommunikaacutecioacutes technoloacutegia hataacutesaacutera paradigmavaacuteltaacutes toumlrteacutenik

leacutetrejoumln az E-SCIENCE (Simonyi goumlmbje eacutes a Valhalla befogadoacutekeacutepesseacutege ndash ld Z Karvalics Laacuteszloacute Az adatsiloacutektoacutel a tudomaacuteny kontrollforradalmaacuteig ndash In Magyar Tudomaacuteny 169 eacutevf 2008 3 sz URL httpwwwmatudiifhu08mar13html)

a tudomaacuteny igeacutenyei eacuterdekeacuteben fejlesztett informatikai koumlzművek strateacutegiai keacuterdeacutesseacute vaacutelnak

FRANCIS BACON (1561-1626) TUDOMAacuteNYRENDSZERE Bacon kiacuteseacuterlete a tudomaacuteny felosztaacutesaacutera az első proacutebaacutelkozaacutes volt a tudomaacuteny toumlrteacuteneteacuteben a

felhalmozott ismeretek aacuteltalaacutenosiacutetaacutesaacutera eacutes rendszerbe foglalaacutesaacutera Neacutezeteit az bdquoInstitutio magnardquo eacutes az bdquoIsteni eacutes emberi tudomaacutenyok meacuteltoacutesaacutegaacuteroacutel eacutes fejlődeacuteseacuterőlrdquo ciacutemű műveiben fejti ki

Tudomaacutenyfelosztaacutesa koumlzel keacutet eacutevszaacutezadon keresztuumll meghataacuterozta a tudomaacuteny rendszerezeacuteseacutet koumlvetői csak variaacuteltaacutek tudomaacutenyfelosztaacutesaacutet

A Bacon-feacutele tudomaacutenyrendszeren alapszik Melvil K Dewey Tizedes Osztaacutelyozaacutesa Ez az egyik legismertebb gyakorlati ceacuteluacute koumlnyvtaacuteri osztaacutelyozaacutesi rendszer ebből fejlesztetteacutek ki az ETO-t

Tudomaacutenyfelosztaacutesa LEacuteLEKTANI ALAPon nyugszik Bacon szerint az ember emleacutekezettel keacutepzelettel eacutertelemmel eacutes gondolkodaacutessal rendelkező leacuteny s ezeacutert az emberi ismereteknek annyi fő reacutesze van ahaacuteny keacutepesseacuteggel rendelkezuumlnk a vilaacuteg megismereacuteseacutere

Fentiekből kiindulva az emberi tudaacutes (human knowledge) haacuterom csoportra oszthatoacute

emleacutekezet (memory) ndash ide tartoznak a toumlrteacutenettudomaacutenyok

keacutepzelet (imagination) ndash ide tartozik a koumllteacuteszet

gondolkodaacutes eacutertelem (reason) ndash ide tartozik a filozoacutefia (Bacon igen taacutegan eacutertelmezi a filozoacutefiaacutet)

Az emberi eacutertelem feladata szerinte az hogy a tapasztalatokat feldolgozza aacuteltalaacutenosiacutetsa ndash az indukcioacutes eljaacuteraacutes hiacuteve A tudomaacutenyos kutataacutes alapjaacutenak a kiacuteseacuterletezeacutest a gyakorlatot tekinti ndash ezzel az EMPIRIKUS (tapasztalati) IRAacuteNYZAT megalkotoacuteja Gyakorlatiassaacutegaacuteban az uacutejkor a kapitalizmus szelleme mutatkozik meg

BACON TUDOMAacuteNYRENDSZERE

TOumlRTEacuteNETTUDOMAacuteNYOK

BACON TUDOMAacuteNYRENDSZERE

KOumlLTEacuteSZET

BACON TUDOMAacuteNYRENDSZERE

FILOZOacuteFIA

RENEacute DESCARTES (1596-1650) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

Tudomaacutenyfelosztaacutesaacutenak alapja a tudomaacuteny taacutergya azaz az anyag mozgaacutesformaacutei

A tudomaacutenyok sorrendjeacutet uacutegy aacutelliacutetja fel amilyen sorrendben a tudomaacutenyokat

tanulmaacutenyozni kell

Logika

Matematika

Filozoacutefia

Metafizika

Fizika

Orvostudomaacuteny

Mechanikai tudomaacutenyok

Etika

DENIS DIDEROT (1713-1784) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

Bacon raacute is hatott

Nagy hangsuacutelyt fektetett

a mesterseacutegek

elhelyezeacuteseacutere is

ndash az Enciklopeacutedia szellemeacuteben

Az aacutebraacuten a

termeacuteszettudomaacutenyok

rendszere laacutethatoacute

A FRANCIA

ENCIKLOPEacuteDIA

FOGALOM-

TEacuteRKEacutePE

Forraacutes

httpwwwhtiumiched

uddidgraphicstreefr

enchjpg

A KLASSZIKUS NEacuteMET FILOZOacuteFIA

Az un bdquoklasszikus neacutemet filozoacutefiaacutetrdquo maacutes neacuteven klasszikus neacutemet idealizmust egyetlen iskolakeacutent vagy aacuteramlatkeacutent tartjuk szaacutemon Keacutepviselői ndash egyeacutebkeacutent neacutegy elteacuterő aacutellaacutespontot keacutepviselő alkotoacute Immanuel Kant 1724-1804) Johann Gottlieb Fichte (1762ndash1814) Friedrich Willheim Joseph Schelling (1775ndash1854) eacutes Georg Wilhelm Friedrich Hegel

Koumlzoumls jellemzőjuumlk hogy mint az uacutejkor maacutes filozoacutefusai is az egyseacutegben az egeacuteszben valoacute gondolkodaacutes igeacutenyeacutet fogalmazzaacutek meg

Elődeiknek a tapasztalatra emberi megismereacutesi keacutepesseacutegekre alapiacutetoacute empirikus felfogaacutesaacuteval ellenteacutetben szemleacuteletuumlk idealista rendszeruumlk alapja nem a materiaacutelis vilaacuteg a gyakorlat hanem az eacutesz a gondolkodaacutes melynek segiacutetseacutegeacutevel apriori megteremthető a rendszer

bdquoNem teremthetuumlnk meg hellip semmifeacutele megalapozott felosztaacutest aneacutelkuumll hogy egyszersmind ne teremteneacutenk meg a totalitaacutest is ennek meg kell lennie az előtt mielőtt a reacuteszeket meghataacuteroznaacutenkrdquo ndash Immanuel Kant

GEORG WILHELM FRIEDRICH HEGEL (1770-1831)

TUDOMAacuteNYRENDSZERE Az idealista neacutemet filozoacutefia legteljesebb rendszereacutenek kidolgozoacuteja

Neacutezete szerint a vilaacuteg nem egyeacuteb mint az egyetemes eacutesz megnyilatkozaacutesa az ember tudataacutetoacutel fuumlggetlenuumll leacutetező bdquoabszoluacutet eszmerdquo (az isten elvontabb szemeacutelytelenebb aacutebraacutezolaacutesa) Ez hozta eacutes hozza leacutetre a termeacuteszet eacutes a taacutersadalom minden jelenseacutegeacutet tehaacutet azonosiacutetja a leacutetet eacutes tudatot (ezeacutert idealista)

Koumlvetkezmeacutenyekeacutent felteacutetelezi hogy a megismereacutes eacutes a valoacutesaacuteg ugyanazon toumlrveacutenyek szerint viselkedik tehaacutet az emberi gondolkodaacutes toumlrveacutenyei eacuterveacutenyesek a termeacuteszetre is

Gondolkodaacutesunkban ma is hat dialektikus szemleacutelete eacutes moacutedszere amennyiben a termeacuteszeti jelenseacutegeket oumlroumlkoumls mozgaacutesban eacutes vaacuteltozaacutesban levőknek tekinti ahol ellenteacutetes erők hatnak koumllcsoumlnoumlsen egymaacutesra Idealista szemleacutelete alapjaacuten azonban szerinte nem a termeacuteszet fejlődik hanem csak az eszme a termeacuteszet bdquofogalmardquo fejlődőkeacutepes

Haacutermas tagozoacutedaacutesuacute tudomaacutenyfelosztaacutesa is abboacutel indul ki hogy az abszoluacutet idea milyen formaacutekat oumllt a termeacuteszetben

LOGIKA

TERMEacuteSZETFILOZOacuteFIA

SZELLEMFILOZOacuteFIA

Ezeken beluumll is 3-3 majd uacutejabb 3-3 tudomaacutenyt kuumlloumlnboumlztet meg

PARADIGMAacuteK XIX SZAacuteZAD

A 19 szaacutezadban oumlnaacutelloacutesultak a szellemtudomaacutenyok valamint kialakultak az emberi csoportok eacutes taacutersadalmak oumlsszefuumlggeacuteseacutet eacutes műkoumldeacuteseacutet vizsgaacuteloacute modern taacutersadalomtudomaacutenyok (szocioloacutegia szociaacutelpszicholoacutegia politikatudomaacuteny koumlzgazdasaacuteg-tudomaacuteny demograacutefia neacuteprajz szociaacutelantropoloacutegia jogtudomaacuteny szociolingvisztika toumlrteacutenettudomaacuteny stb)

A filozoacutefusok egy reacutesze kezdi tagadni a rendszer szuumlkseacutegesseacutegeacutet ndash pl Soslashren Aabye Kierkegaard (1813-1855) eacutes Friedrich Nietzsche (1844-1900) ndash mert a rendszer megkoumlti a gondolat szabadsaacutegaacutet

A szaacutezad gondolkodaacutesaacutet a toumlrteacutenetiseacuteg hataacuterozta meg koumlzponti helyre keruumllt a haladaacutes fejlődeacutes gondolkodaacutes vaacuteltozaacutes Eszerint a dolgok aacutellapotaacutet eacutes mikeacutentjeacutet megelőző aacutellapotukboacutel lehet levezetni

Kiemelkedő jelentőseacuteggel biacuter

a termeacuteszettudomaacutenyokban Charles Robert Darwin (1809-1882) evoluacutecioacuteelmeacutelete

a taacutersadalomtudomaacutenyokban Karl Marx (1818-1883) taacutersadalomelmeacutelete

TUDOMAacuteNYRENDSZERTANI SAJAacuteTOSSAacuteGOK

A 19 szaacutezadban egyre vilaacutegosabbaacute vaacutelt hogy a felosztaacutes alapja a tudomaacutenyok taacutergya lehet

A 19 szaacutezad oacuteta keletkezett majdnem valamennyi tudomaacutenyosztaacutelyozaacutes jellemzőjeacuteveacute vaacutelt termeacuteszet eacutes a szellemtudomaacutenyok dualizmusa

Az egyes diszcipliacutenaacutek rendszerben elfoglalt helyeacutet jellemzően

az ismeretek elsajaacutetiacutetaacutesaacutenak veacutelemeacutenyuumlk szerinti legjobb sorrendje vagy

a tudomaacutenyos vizsgaacuteloacutedaacutes kutataacutes moacutedszereiben felismert sajaacutetossaacuteg szabta meg

Eredmeacutenyekeacutent a tudomaacutenyokat

elmeacuteleti eacutes gyakorlati

absztrakt eacutes konkreacutet

deduktiacutev eacutes induktiacutev tudomaacutenyokra osztottaacutek foumll

Egyre elterjedtebb a felismereacutes ndash a tudomaacutenyok egyre gyorsuloacute fejlődeacutese miatt nincs eacutes nem is lehetseacuteges oumlroumlkeacuterveacutenyű tudomaacutenyfelosztaacutes

AUGUST COMTE (1798-1857) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

A pozitivista filozoacutefia atyja

Tudomaacutenyfelosztaacutesa a tudomaacutenyok taacutergyaacutenak noumlvekvő bonyolultsaacutegi fokaacutet tuumlkroumlzi ndash a tudomaacutenyok lineaacuteris elhelyezeacuteseacutet kiacuteseacuterelte meg

A tudomaacutenyokat termeacuteszettudomaacutenyos szempontboacutel kiindulva keacutet fő osztaacutelyba sorolta ezen beluumll oumlsszesen 6 alaptudomaacutenyt aacutelliacutetott fel abban a sorrendben ahogy szerinte az egyik tudomaacuteny a maacutesikboacutel kifejlődoumltt

SZERVETLEN TESTEK TUDOMAacuteNYAI

Matematika

Csillagaacuteszat

Fizika

Keacutemia

SZERVES TESTEK TUDOMAacuteNYAI

Fizioloacutegia

Szocioloacutegia

Uacutegy veacutelte felosztaacutesa megvilaacutegiacutetja a tudomaacutenyok toumlrteacuteneteacutet is mert

az egyszerűbbek gyorsabban a bonyolultabbak oumlsszetettek lassabban fejlődnek

a tudomaacuteny haladaacutesa pedig abban van hogy az oumlsszetettet elemeire bontjuk a kuumlloumlnoumlst az egyetemesbe oldjuk a minőseacuteget a mennyiseacutegbe

Comte osztaacutelyozaacutesa a 19 szaacutezadban neacutepszerűveacute vaacutelt meacuteg a 20 szaacutezad eleji polgaacuteri filozoacutefia keacutepviselői is ezt a tudomaacutenyfelosztaacutest hasznaacuteljaacutek

FRIEDRICH ENGELS (1820-1895) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

Rendszere materialista dialektikus

Kiinduloacute elve hogy a tudomaacutenyok osztaacutelyozaacutesaacutet a termeacuteszet mozgaacutesformaacuteinak dialektikaacutejaacuteboacutel kell kialakiacutetani amelyeket a tudomaacutenyok visszatuumlkroumlznek

A tudomaacutenyok osztaacutelyozaacutesa maguknak a mozgaacutesformaacuteknak a hierarchiaacutejaacutet mutatja Minthogy az anyag egyes mozgaacutesformaacutei kuumlloumlnboumlző bonyolultsaacutegi fokot mutatnak az egyszerű mozgaacutestoacutel a legbonyolultabb mozgaacutesformaacutekig a tudomaacutenyok elrendezeacuteseacutenek egymaacutesutaacutenjaacutet az hataacuterozza meg hogy az egyes tudomaacutenyok vizsgaacuteloacutedaacutesaacutenak taacutergyai milyen sorrendben tartanak az egyszerűtől az egyes bonyolultabb mozgaacutesformaacutek feleacute

Ezen alapszik haacutermas tudomaacutenyfelosztaacutesa

EacuteLETTELEN TERMEacuteSZET

Matematika

Csillagaacuteszat

Mechanika

Fizika

Vegytan stb

EacuteLŐ SZERVEZETEK KUTATAacuteSA

TOumlRTEacuteNELMI TUDOMAacuteNYOK

Filozoacutefia

Vallaacutes

Jog

Műveacuteszet stb

PARADIGMAacuteK XX SZAacuteZAD

A tudomaacutenyos kutataacutes egyre inkaacutebb a reacuteszletek iraacutenyaacuteba indul

Az egyseacuteges tudomaacutenyos vilaacutegkeacutep lehetőseacutege kicsi

bdquoMinden egeacutesz eltoumlroumlttrdquo ndash panaszolja Ady Endre

A tudomaacutenyok rendszerezeacuteseacutenek probleacutemaacuteja tovaacutebbra is eacutel a filozoacutefiaacuteban de maacuter nincs prioritaacutesa

Mit tegyen a tudomaacuteny amelynek feladata a tudaacutes gyakorlati ceacuteluacute rendszerezeacutese a mindennapi hasznosiacutetaacutes szaacutemra

Megtartja a tudomaacutenyrendszereket a felosztaacutest veacutegigviszi az egyedi kutataacutesi teacutemaacutekig mikoumlzben tudataacuteban van azoknak a haacutetraacutenyoknak amelyek szuumlkseacutegkeacuteppen keletkeznek a tudaacuteshierarchia feleacutepiacuteteacutesekor

Elhagyva a felosztaacuteselvű rendszereket megvizsgaacutelja a tudomaacutenyok maacutesfajta szerkezeteacutet

A 20 szaacutezad elejeacuten a gondolkodaacutesban megjelenik a bdquostruktuacuterardquo fogalom ndash pl egy gazdasaacutegi sajaacutetossaacuteg ebben a keretben nem uacutegy magyaraacutezhatoacute hogy levezetik megelőző aacutellapotaacuteboacutel hanem abboacutel a szerepből lehet megeacuterteni amelyet betoumllt ndash maga utaacuten vonta a rendszer fogalmaacutet = leacutetrejoumltt az aacuteltalaacutenos rendszerelmeacutelet ti a vizsgaacutelat taacutergyaacutet tekinti rendszernek s ebben az alkotoacuteelemek koumllcsoumlnhataacutesait elemzi

Keacutesőbb megjelenik majd a 2 vilaacuteghaacuteboruacute koumlvetkezmeacutenyekeacutent kiteljesedik a tartalomelemzeacutes a szoumlvegtan moacutedszere

BONIFATYIJ MIHAJLOVICS KEDROV (1903-1985)

TUDOMAacuteNYRENDSZERE

A tudomaacutenyok felosztaacutesaacutenak utolsoacute nagyszabaacutesuacute kiacuteseacuterlete

Rendszere erősen hierarchikus

Dialektikus eacutes materialista felosztaacutes jellemzi

Kiinduloacute elvei (taacutergyi felosztaacutesa) az anyag mozgaacutesformaacutei pl elemi reacuteszek mozgaacutesa ndash

fizika atomi mozgaacutes ndash keacutemia eacutegitestek ndash csillagaacuteszat

Egyeduumll a termeacuteszettudomaacutenyoknaacutel alkalmazhatoacute

hellip eacutes a 21 szaacutezad

A TUDOMAacuteNY MA

Haacuteloacutezati koumlzeacuteputak

URL iponhu

FORRADALMI VAacuteLTOZAacuteS A TUDOMAacuteNYBAN

Az informatika nemcsak eszkoumlz- hanem taacutergyi szinten is behatol a tudomaacutenyokba A digitaacutelis eszkoumlzpark a szaacutemiacutetaacutestechnika fogalmai moacutedszerei eacutes teacutetelei szervesen beeacutepuumllnek az adott tudomaacutenyteruumllet műveleacuteseacutenek szoumlveteacutebe eacutes uacutej szakmai bdquominőseacutegeketrdquo hoznak leacutetre

Koumlvetkezmeacuteny

az uacutej informaacutecioacutes eacutes kommunikaacutecioacutes technoloacutegia hataacutesaacutera paradigmavaacuteltaacutes toumlrteacutenik

leacutetrejoumln az E-SCIENCE (Simonyi goumlmbje eacutes a Valhalla befogadoacutekeacutepesseacutege ndash ld Z Karvalics Laacuteszloacute Az adatsiloacutektoacutel a tudomaacuteny kontrollforradalmaacuteig ndash In Magyar Tudomaacuteny 169 eacutevf 2008 3 sz URL httpwwwmatudiifhu08mar13html)

a tudomaacuteny igeacutenyei eacuterdekeacuteben fejlesztett informatikai koumlzművek strateacutegiai keacuterdeacutesseacute vaacutelnak

BACON TUDOMAacuteNYRENDSZERE

TOumlRTEacuteNETTUDOMAacuteNYOK

BACON TUDOMAacuteNYRENDSZERE

KOumlLTEacuteSZET

BACON TUDOMAacuteNYRENDSZERE

FILOZOacuteFIA

RENEacute DESCARTES (1596-1650) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

Tudomaacutenyfelosztaacutesaacutenak alapja a tudomaacuteny taacutergya azaz az anyag mozgaacutesformaacutei

A tudomaacutenyok sorrendjeacutet uacutegy aacutelliacutetja fel amilyen sorrendben a tudomaacutenyokat

tanulmaacutenyozni kell

Logika

Matematika

Filozoacutefia

Metafizika

Fizika

Orvostudomaacuteny

Mechanikai tudomaacutenyok

Etika

DENIS DIDEROT (1713-1784) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

Bacon raacute is hatott

Nagy hangsuacutelyt fektetett

a mesterseacutegek

elhelyezeacuteseacutere is

ndash az Enciklopeacutedia szellemeacuteben

Az aacutebraacuten a

termeacuteszettudomaacutenyok

rendszere laacutethatoacute

A FRANCIA

ENCIKLOPEacuteDIA

FOGALOM-

TEacuteRKEacutePE

Forraacutes

httpwwwhtiumiched

uddidgraphicstreefr

enchjpg

A KLASSZIKUS NEacuteMET FILOZOacuteFIA

Az un bdquoklasszikus neacutemet filozoacutefiaacutetrdquo maacutes neacuteven klasszikus neacutemet idealizmust egyetlen iskolakeacutent vagy aacuteramlatkeacutent tartjuk szaacutemon Keacutepviselői ndash egyeacutebkeacutent neacutegy elteacuterő aacutellaacutespontot keacutepviselő alkotoacute Immanuel Kant 1724-1804) Johann Gottlieb Fichte (1762ndash1814) Friedrich Willheim Joseph Schelling (1775ndash1854) eacutes Georg Wilhelm Friedrich Hegel

Koumlzoumls jellemzőjuumlk hogy mint az uacutejkor maacutes filozoacutefusai is az egyseacutegben az egeacuteszben valoacute gondolkodaacutes igeacutenyeacutet fogalmazzaacutek meg

Elődeiknek a tapasztalatra emberi megismereacutesi keacutepesseacutegekre alapiacutetoacute empirikus felfogaacutesaacuteval ellenteacutetben szemleacuteletuumlk idealista rendszeruumlk alapja nem a materiaacutelis vilaacuteg a gyakorlat hanem az eacutesz a gondolkodaacutes melynek segiacutetseacutegeacutevel apriori megteremthető a rendszer

bdquoNem teremthetuumlnk meg hellip semmifeacutele megalapozott felosztaacutest aneacutelkuumll hogy egyszersmind ne teremteneacutenk meg a totalitaacutest is ennek meg kell lennie az előtt mielőtt a reacuteszeket meghataacuteroznaacutenkrdquo ndash Immanuel Kant

GEORG WILHELM FRIEDRICH HEGEL (1770-1831)

TUDOMAacuteNYRENDSZERE Az idealista neacutemet filozoacutefia legteljesebb rendszereacutenek kidolgozoacuteja

Neacutezete szerint a vilaacuteg nem egyeacuteb mint az egyetemes eacutesz megnyilatkozaacutesa az ember tudataacutetoacutel fuumlggetlenuumll leacutetező bdquoabszoluacutet eszmerdquo (az isten elvontabb szemeacutelytelenebb aacutebraacutezolaacutesa) Ez hozta eacutes hozza leacutetre a termeacuteszet eacutes a taacutersadalom minden jelenseacutegeacutet tehaacutet azonosiacutetja a leacutetet eacutes tudatot (ezeacutert idealista)

Koumlvetkezmeacutenyekeacutent felteacutetelezi hogy a megismereacutes eacutes a valoacutesaacuteg ugyanazon toumlrveacutenyek szerint viselkedik tehaacutet az emberi gondolkodaacutes toumlrveacutenyei eacuterveacutenyesek a termeacuteszetre is

Gondolkodaacutesunkban ma is hat dialektikus szemleacutelete eacutes moacutedszere amennyiben a termeacuteszeti jelenseacutegeket oumlroumlkoumls mozgaacutesban eacutes vaacuteltozaacutesban levőknek tekinti ahol ellenteacutetes erők hatnak koumllcsoumlnoumlsen egymaacutesra Idealista szemleacutelete alapjaacuten azonban szerinte nem a termeacuteszet fejlődik hanem csak az eszme a termeacuteszet bdquofogalmardquo fejlődőkeacutepes

Haacutermas tagozoacutedaacutesuacute tudomaacutenyfelosztaacutesa is abboacutel indul ki hogy az abszoluacutet idea milyen formaacutekat oumllt a termeacuteszetben

LOGIKA

TERMEacuteSZETFILOZOacuteFIA

SZELLEMFILOZOacuteFIA

Ezeken beluumll is 3-3 majd uacutejabb 3-3 tudomaacutenyt kuumlloumlnboumlztet meg

PARADIGMAacuteK XIX SZAacuteZAD

A 19 szaacutezadban oumlnaacutelloacutesultak a szellemtudomaacutenyok valamint kialakultak az emberi csoportok eacutes taacutersadalmak oumlsszefuumlggeacuteseacutet eacutes műkoumldeacuteseacutet vizsgaacuteloacute modern taacutersadalomtudomaacutenyok (szocioloacutegia szociaacutelpszicholoacutegia politikatudomaacuteny koumlzgazdasaacuteg-tudomaacuteny demograacutefia neacuteprajz szociaacutelantropoloacutegia jogtudomaacuteny szociolingvisztika toumlrteacutenettudomaacuteny stb)

A filozoacutefusok egy reacutesze kezdi tagadni a rendszer szuumlkseacutegesseacutegeacutet ndash pl Soslashren Aabye Kierkegaard (1813-1855) eacutes Friedrich Nietzsche (1844-1900) ndash mert a rendszer megkoumlti a gondolat szabadsaacutegaacutet

A szaacutezad gondolkodaacutesaacutet a toumlrteacutenetiseacuteg hataacuterozta meg koumlzponti helyre keruumllt a haladaacutes fejlődeacutes gondolkodaacutes vaacuteltozaacutes Eszerint a dolgok aacutellapotaacutet eacutes mikeacutentjeacutet megelőző aacutellapotukboacutel lehet levezetni

Kiemelkedő jelentőseacuteggel biacuter

a termeacuteszettudomaacutenyokban Charles Robert Darwin (1809-1882) evoluacutecioacuteelmeacutelete

a taacutersadalomtudomaacutenyokban Karl Marx (1818-1883) taacutersadalomelmeacutelete

TUDOMAacuteNYRENDSZERTANI SAJAacuteTOSSAacuteGOK

A 19 szaacutezadban egyre vilaacutegosabbaacute vaacutelt hogy a felosztaacutes alapja a tudomaacutenyok taacutergya lehet

A 19 szaacutezad oacuteta keletkezett majdnem valamennyi tudomaacutenyosztaacutelyozaacutes jellemzőjeacuteveacute vaacutelt termeacuteszet eacutes a szellemtudomaacutenyok dualizmusa

Az egyes diszcipliacutenaacutek rendszerben elfoglalt helyeacutet jellemzően

az ismeretek elsajaacutetiacutetaacutesaacutenak veacutelemeacutenyuumlk szerinti legjobb sorrendje vagy

a tudomaacutenyos vizsgaacuteloacutedaacutes kutataacutes moacutedszereiben felismert sajaacutetossaacuteg szabta meg

Eredmeacutenyekeacutent a tudomaacutenyokat

elmeacuteleti eacutes gyakorlati

absztrakt eacutes konkreacutet

deduktiacutev eacutes induktiacutev tudomaacutenyokra osztottaacutek foumll

Egyre elterjedtebb a felismereacutes ndash a tudomaacutenyok egyre gyorsuloacute fejlődeacutese miatt nincs eacutes nem is lehetseacuteges oumlroumlkeacuterveacutenyű tudomaacutenyfelosztaacutes

AUGUST COMTE (1798-1857) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

A pozitivista filozoacutefia atyja

Tudomaacutenyfelosztaacutesa a tudomaacutenyok taacutergyaacutenak noumlvekvő bonyolultsaacutegi fokaacutet tuumlkroumlzi ndash a tudomaacutenyok lineaacuteris elhelyezeacuteseacutet kiacuteseacuterelte meg

A tudomaacutenyokat termeacuteszettudomaacutenyos szempontboacutel kiindulva keacutet fő osztaacutelyba sorolta ezen beluumll oumlsszesen 6 alaptudomaacutenyt aacutelliacutetott fel abban a sorrendben ahogy szerinte az egyik tudomaacuteny a maacutesikboacutel kifejlődoumltt

SZERVETLEN TESTEK TUDOMAacuteNYAI

Matematika

Csillagaacuteszat

Fizika

Keacutemia

SZERVES TESTEK TUDOMAacuteNYAI

Fizioloacutegia

Szocioloacutegia

Uacutegy veacutelte felosztaacutesa megvilaacutegiacutetja a tudomaacutenyok toumlrteacuteneteacutet is mert

az egyszerűbbek gyorsabban a bonyolultabbak oumlsszetettek lassabban fejlődnek

a tudomaacuteny haladaacutesa pedig abban van hogy az oumlsszetettet elemeire bontjuk a kuumlloumlnoumlst az egyetemesbe oldjuk a minőseacuteget a mennyiseacutegbe

Comte osztaacutelyozaacutesa a 19 szaacutezadban neacutepszerűveacute vaacutelt meacuteg a 20 szaacutezad eleji polgaacuteri filozoacutefia keacutepviselői is ezt a tudomaacutenyfelosztaacutest hasznaacuteljaacutek

FRIEDRICH ENGELS (1820-1895) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

Rendszere materialista dialektikus

Kiinduloacute elve hogy a tudomaacutenyok osztaacutelyozaacutesaacutet a termeacuteszet mozgaacutesformaacuteinak dialektikaacutejaacuteboacutel kell kialakiacutetani amelyeket a tudomaacutenyok visszatuumlkroumlznek

A tudomaacutenyok osztaacutelyozaacutesa maguknak a mozgaacutesformaacuteknak a hierarchiaacutejaacutet mutatja Minthogy az anyag egyes mozgaacutesformaacutei kuumlloumlnboumlző bonyolultsaacutegi fokot mutatnak az egyszerű mozgaacutestoacutel a legbonyolultabb mozgaacutesformaacutekig a tudomaacutenyok elrendezeacuteseacutenek egymaacutesutaacutenjaacutet az hataacuterozza meg hogy az egyes tudomaacutenyok vizsgaacuteloacutedaacutesaacutenak taacutergyai milyen sorrendben tartanak az egyszerűtől az egyes bonyolultabb mozgaacutesformaacutek feleacute

Ezen alapszik haacutermas tudomaacutenyfelosztaacutesa

EacuteLETTELEN TERMEacuteSZET

Matematika

Csillagaacuteszat

Mechanika

Fizika

Vegytan stb

EacuteLŐ SZERVEZETEK KUTATAacuteSA

TOumlRTEacuteNELMI TUDOMAacuteNYOK

Filozoacutefia

Vallaacutes

Jog

Műveacuteszet stb

PARADIGMAacuteK XX SZAacuteZAD

A tudomaacutenyos kutataacutes egyre inkaacutebb a reacuteszletek iraacutenyaacuteba indul

Az egyseacuteges tudomaacutenyos vilaacutegkeacutep lehetőseacutege kicsi

bdquoMinden egeacutesz eltoumlroumlttrdquo ndash panaszolja Ady Endre

A tudomaacutenyok rendszerezeacuteseacutenek probleacutemaacuteja tovaacutebbra is eacutel a filozoacutefiaacuteban de maacuter nincs prioritaacutesa

Mit tegyen a tudomaacuteny amelynek feladata a tudaacutes gyakorlati ceacuteluacute rendszerezeacutese a mindennapi hasznosiacutetaacutes szaacutemra

Megtartja a tudomaacutenyrendszereket a felosztaacutest veacutegigviszi az egyedi kutataacutesi teacutemaacutekig mikoumlzben tudataacuteban van azoknak a haacutetraacutenyoknak amelyek szuumlkseacutegkeacuteppen keletkeznek a tudaacuteshierarchia feleacutepiacuteteacutesekor

Elhagyva a felosztaacuteselvű rendszereket megvizsgaacutelja a tudomaacutenyok maacutesfajta szerkezeteacutet

A 20 szaacutezad elejeacuten a gondolkodaacutesban megjelenik a bdquostruktuacuterardquo fogalom ndash pl egy gazdasaacutegi sajaacutetossaacuteg ebben a keretben nem uacutegy magyaraacutezhatoacute hogy levezetik megelőző aacutellapotaacuteboacutel hanem abboacutel a szerepből lehet megeacuterteni amelyet betoumllt ndash maga utaacuten vonta a rendszer fogalmaacutet = leacutetrejoumltt az aacuteltalaacutenos rendszerelmeacutelet ti a vizsgaacutelat taacutergyaacutet tekinti rendszernek s ebben az alkotoacuteelemek koumllcsoumlnhataacutesait elemzi

Keacutesőbb megjelenik majd a 2 vilaacuteghaacuteboruacute koumlvetkezmeacutenyekeacutent kiteljesedik a tartalomelemzeacutes a szoumlvegtan moacutedszere

BONIFATYIJ MIHAJLOVICS KEDROV (1903-1985)

TUDOMAacuteNYRENDSZERE

A tudomaacutenyok felosztaacutesaacutenak utolsoacute nagyszabaacutesuacute kiacuteseacuterlete

Rendszere erősen hierarchikus

Dialektikus eacutes materialista felosztaacutes jellemzi

Kiinduloacute elvei (taacutergyi felosztaacutesa) az anyag mozgaacutesformaacutei pl elemi reacuteszek mozgaacutesa ndash

fizika atomi mozgaacutes ndash keacutemia eacutegitestek ndash csillagaacuteszat

Egyeduumll a termeacuteszettudomaacutenyoknaacutel alkalmazhatoacute

hellip eacutes a 21 szaacutezad

A TUDOMAacuteNY MA

Haacuteloacutezati koumlzeacuteputak

URL iponhu

FORRADALMI VAacuteLTOZAacuteS A TUDOMAacuteNYBAN

Az informatika nemcsak eszkoumlz- hanem taacutergyi szinten is behatol a tudomaacutenyokba A digitaacutelis eszkoumlzpark a szaacutemiacutetaacutestechnika fogalmai moacutedszerei eacutes teacutetelei szervesen beeacutepuumllnek az adott tudomaacutenyteruumllet műveleacuteseacutenek szoumlveteacutebe eacutes uacutej szakmai bdquominőseacutegeketrdquo hoznak leacutetre

Koumlvetkezmeacuteny

az uacutej informaacutecioacutes eacutes kommunikaacutecioacutes technoloacutegia hataacutesaacutera paradigmavaacuteltaacutes toumlrteacutenik

leacutetrejoumln az E-SCIENCE (Simonyi goumlmbje eacutes a Valhalla befogadoacutekeacutepesseacutege ndash ld Z Karvalics Laacuteszloacute Az adatsiloacutektoacutel a tudomaacuteny kontrollforradalmaacuteig ndash In Magyar Tudomaacuteny 169 eacutevf 2008 3 sz URL httpwwwmatudiifhu08mar13html)

a tudomaacuteny igeacutenyei eacuterdekeacuteben fejlesztett informatikai koumlzművek strateacutegiai keacuterdeacutesseacute vaacutelnak

BACON TUDOMAacuteNYRENDSZERE

KOumlLTEacuteSZET

BACON TUDOMAacuteNYRENDSZERE

FILOZOacuteFIA

RENEacute DESCARTES (1596-1650) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

Tudomaacutenyfelosztaacutesaacutenak alapja a tudomaacuteny taacutergya azaz az anyag mozgaacutesformaacutei

A tudomaacutenyok sorrendjeacutet uacutegy aacutelliacutetja fel amilyen sorrendben a tudomaacutenyokat

tanulmaacutenyozni kell

Logika

Matematika

Filozoacutefia

Metafizika

Fizika

Orvostudomaacuteny

Mechanikai tudomaacutenyok

Etika

DENIS DIDEROT (1713-1784) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

Bacon raacute is hatott

Nagy hangsuacutelyt fektetett

a mesterseacutegek

elhelyezeacuteseacutere is

ndash az Enciklopeacutedia szellemeacuteben

Az aacutebraacuten a

termeacuteszettudomaacutenyok

rendszere laacutethatoacute

A FRANCIA

ENCIKLOPEacuteDIA

FOGALOM-

TEacuteRKEacutePE

Forraacutes

httpwwwhtiumiched

uddidgraphicstreefr

enchjpg

A KLASSZIKUS NEacuteMET FILOZOacuteFIA

Az un bdquoklasszikus neacutemet filozoacutefiaacutetrdquo maacutes neacuteven klasszikus neacutemet idealizmust egyetlen iskolakeacutent vagy aacuteramlatkeacutent tartjuk szaacutemon Keacutepviselői ndash egyeacutebkeacutent neacutegy elteacuterő aacutellaacutespontot keacutepviselő alkotoacute Immanuel Kant 1724-1804) Johann Gottlieb Fichte (1762ndash1814) Friedrich Willheim Joseph Schelling (1775ndash1854) eacutes Georg Wilhelm Friedrich Hegel

Koumlzoumls jellemzőjuumlk hogy mint az uacutejkor maacutes filozoacutefusai is az egyseacutegben az egeacuteszben valoacute gondolkodaacutes igeacutenyeacutet fogalmazzaacutek meg

Elődeiknek a tapasztalatra emberi megismereacutesi keacutepesseacutegekre alapiacutetoacute empirikus felfogaacutesaacuteval ellenteacutetben szemleacuteletuumlk idealista rendszeruumlk alapja nem a materiaacutelis vilaacuteg a gyakorlat hanem az eacutesz a gondolkodaacutes melynek segiacutetseacutegeacutevel apriori megteremthető a rendszer

bdquoNem teremthetuumlnk meg hellip semmifeacutele megalapozott felosztaacutest aneacutelkuumll hogy egyszersmind ne teremteneacutenk meg a totalitaacutest is ennek meg kell lennie az előtt mielőtt a reacuteszeket meghataacuteroznaacutenkrdquo ndash Immanuel Kant

GEORG WILHELM FRIEDRICH HEGEL (1770-1831)

TUDOMAacuteNYRENDSZERE Az idealista neacutemet filozoacutefia legteljesebb rendszereacutenek kidolgozoacuteja

Neacutezete szerint a vilaacuteg nem egyeacuteb mint az egyetemes eacutesz megnyilatkozaacutesa az ember tudataacutetoacutel fuumlggetlenuumll leacutetező bdquoabszoluacutet eszmerdquo (az isten elvontabb szemeacutelytelenebb aacutebraacutezolaacutesa) Ez hozta eacutes hozza leacutetre a termeacuteszet eacutes a taacutersadalom minden jelenseacutegeacutet tehaacutet azonosiacutetja a leacutetet eacutes tudatot (ezeacutert idealista)

Koumlvetkezmeacutenyekeacutent felteacutetelezi hogy a megismereacutes eacutes a valoacutesaacuteg ugyanazon toumlrveacutenyek szerint viselkedik tehaacutet az emberi gondolkodaacutes toumlrveacutenyei eacuterveacutenyesek a termeacuteszetre is

Gondolkodaacutesunkban ma is hat dialektikus szemleacutelete eacutes moacutedszere amennyiben a termeacuteszeti jelenseacutegeket oumlroumlkoumls mozgaacutesban eacutes vaacuteltozaacutesban levőknek tekinti ahol ellenteacutetes erők hatnak koumllcsoumlnoumlsen egymaacutesra Idealista szemleacutelete alapjaacuten azonban szerinte nem a termeacuteszet fejlődik hanem csak az eszme a termeacuteszet bdquofogalmardquo fejlődőkeacutepes

Haacutermas tagozoacutedaacutesuacute tudomaacutenyfelosztaacutesa is abboacutel indul ki hogy az abszoluacutet idea milyen formaacutekat oumllt a termeacuteszetben

LOGIKA

TERMEacuteSZETFILOZOacuteFIA

SZELLEMFILOZOacuteFIA

Ezeken beluumll is 3-3 majd uacutejabb 3-3 tudomaacutenyt kuumlloumlnboumlztet meg

PARADIGMAacuteK XIX SZAacuteZAD

A 19 szaacutezadban oumlnaacutelloacutesultak a szellemtudomaacutenyok valamint kialakultak az emberi csoportok eacutes taacutersadalmak oumlsszefuumlggeacuteseacutet eacutes műkoumldeacuteseacutet vizsgaacuteloacute modern taacutersadalomtudomaacutenyok (szocioloacutegia szociaacutelpszicholoacutegia politikatudomaacuteny koumlzgazdasaacuteg-tudomaacuteny demograacutefia neacuteprajz szociaacutelantropoloacutegia jogtudomaacuteny szociolingvisztika toumlrteacutenettudomaacuteny stb)

A filozoacutefusok egy reacutesze kezdi tagadni a rendszer szuumlkseacutegesseacutegeacutet ndash pl Soslashren Aabye Kierkegaard (1813-1855) eacutes Friedrich Nietzsche (1844-1900) ndash mert a rendszer megkoumlti a gondolat szabadsaacutegaacutet

A szaacutezad gondolkodaacutesaacutet a toumlrteacutenetiseacuteg hataacuterozta meg koumlzponti helyre keruumllt a haladaacutes fejlődeacutes gondolkodaacutes vaacuteltozaacutes Eszerint a dolgok aacutellapotaacutet eacutes mikeacutentjeacutet megelőző aacutellapotukboacutel lehet levezetni

Kiemelkedő jelentőseacuteggel biacuter

a termeacuteszettudomaacutenyokban Charles Robert Darwin (1809-1882) evoluacutecioacuteelmeacutelete

a taacutersadalomtudomaacutenyokban Karl Marx (1818-1883) taacutersadalomelmeacutelete

TUDOMAacuteNYRENDSZERTANI SAJAacuteTOSSAacuteGOK

A 19 szaacutezadban egyre vilaacutegosabbaacute vaacutelt hogy a felosztaacutes alapja a tudomaacutenyok taacutergya lehet

A 19 szaacutezad oacuteta keletkezett majdnem valamennyi tudomaacutenyosztaacutelyozaacutes jellemzőjeacuteveacute vaacutelt termeacuteszet eacutes a szellemtudomaacutenyok dualizmusa

Az egyes diszcipliacutenaacutek rendszerben elfoglalt helyeacutet jellemzően

az ismeretek elsajaacutetiacutetaacutesaacutenak veacutelemeacutenyuumlk szerinti legjobb sorrendje vagy

a tudomaacutenyos vizsgaacuteloacutedaacutes kutataacutes moacutedszereiben felismert sajaacutetossaacuteg szabta meg

Eredmeacutenyekeacutent a tudomaacutenyokat

elmeacuteleti eacutes gyakorlati

absztrakt eacutes konkreacutet

deduktiacutev eacutes induktiacutev tudomaacutenyokra osztottaacutek foumll

Egyre elterjedtebb a felismereacutes ndash a tudomaacutenyok egyre gyorsuloacute fejlődeacutese miatt nincs eacutes nem is lehetseacuteges oumlroumlkeacuterveacutenyű tudomaacutenyfelosztaacutes

AUGUST COMTE (1798-1857) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

A pozitivista filozoacutefia atyja

Tudomaacutenyfelosztaacutesa a tudomaacutenyok taacutergyaacutenak noumlvekvő bonyolultsaacutegi fokaacutet tuumlkroumlzi ndash a tudomaacutenyok lineaacuteris elhelyezeacuteseacutet kiacuteseacuterelte meg

A tudomaacutenyokat termeacuteszettudomaacutenyos szempontboacutel kiindulva keacutet fő osztaacutelyba sorolta ezen beluumll oumlsszesen 6 alaptudomaacutenyt aacutelliacutetott fel abban a sorrendben ahogy szerinte az egyik tudomaacuteny a maacutesikboacutel kifejlődoumltt

SZERVETLEN TESTEK TUDOMAacuteNYAI

Matematika

Csillagaacuteszat

Fizika

Keacutemia

SZERVES TESTEK TUDOMAacuteNYAI

Fizioloacutegia

Szocioloacutegia

Uacutegy veacutelte felosztaacutesa megvilaacutegiacutetja a tudomaacutenyok toumlrteacuteneteacutet is mert

az egyszerűbbek gyorsabban a bonyolultabbak oumlsszetettek lassabban fejlődnek

a tudomaacuteny haladaacutesa pedig abban van hogy az oumlsszetettet elemeire bontjuk a kuumlloumlnoumlst az egyetemesbe oldjuk a minőseacuteget a mennyiseacutegbe

Comte osztaacutelyozaacutesa a 19 szaacutezadban neacutepszerűveacute vaacutelt meacuteg a 20 szaacutezad eleji polgaacuteri filozoacutefia keacutepviselői is ezt a tudomaacutenyfelosztaacutest hasznaacuteljaacutek

FRIEDRICH ENGELS (1820-1895) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

Rendszere materialista dialektikus

Kiinduloacute elve hogy a tudomaacutenyok osztaacutelyozaacutesaacutet a termeacuteszet mozgaacutesformaacuteinak dialektikaacutejaacuteboacutel kell kialakiacutetani amelyeket a tudomaacutenyok visszatuumlkroumlznek

A tudomaacutenyok osztaacutelyozaacutesa maguknak a mozgaacutesformaacuteknak a hierarchiaacutejaacutet mutatja Minthogy az anyag egyes mozgaacutesformaacutei kuumlloumlnboumlző bonyolultsaacutegi fokot mutatnak az egyszerű mozgaacutestoacutel a legbonyolultabb mozgaacutesformaacutekig a tudomaacutenyok elrendezeacuteseacutenek egymaacutesutaacutenjaacutet az hataacuterozza meg hogy az egyes tudomaacutenyok vizsgaacuteloacutedaacutesaacutenak taacutergyai milyen sorrendben tartanak az egyszerűtől az egyes bonyolultabb mozgaacutesformaacutek feleacute

Ezen alapszik haacutermas tudomaacutenyfelosztaacutesa

EacuteLETTELEN TERMEacuteSZET

Matematika

Csillagaacuteszat

Mechanika

Fizika

Vegytan stb

EacuteLŐ SZERVEZETEK KUTATAacuteSA

TOumlRTEacuteNELMI TUDOMAacuteNYOK

Filozoacutefia

Vallaacutes

Jog

Műveacuteszet stb

PARADIGMAacuteK XX SZAacuteZAD

A tudomaacutenyos kutataacutes egyre inkaacutebb a reacuteszletek iraacutenyaacuteba indul

Az egyseacuteges tudomaacutenyos vilaacutegkeacutep lehetőseacutege kicsi

bdquoMinden egeacutesz eltoumlroumlttrdquo ndash panaszolja Ady Endre

A tudomaacutenyok rendszerezeacuteseacutenek probleacutemaacuteja tovaacutebbra is eacutel a filozoacutefiaacuteban de maacuter nincs prioritaacutesa

Mit tegyen a tudomaacuteny amelynek feladata a tudaacutes gyakorlati ceacuteluacute rendszerezeacutese a mindennapi hasznosiacutetaacutes szaacutemra

Megtartja a tudomaacutenyrendszereket a felosztaacutest veacutegigviszi az egyedi kutataacutesi teacutemaacutekig mikoumlzben tudataacuteban van azoknak a haacutetraacutenyoknak amelyek szuumlkseacutegkeacuteppen keletkeznek a tudaacuteshierarchia feleacutepiacuteteacutesekor

Elhagyva a felosztaacuteselvű rendszereket megvizsgaacutelja a tudomaacutenyok maacutesfajta szerkezeteacutet

A 20 szaacutezad elejeacuten a gondolkodaacutesban megjelenik a bdquostruktuacuterardquo fogalom ndash pl egy gazdasaacutegi sajaacutetossaacuteg ebben a keretben nem uacutegy magyaraacutezhatoacute hogy levezetik megelőző aacutellapotaacuteboacutel hanem abboacutel a szerepből lehet megeacuterteni amelyet betoumllt ndash maga utaacuten vonta a rendszer fogalmaacutet = leacutetrejoumltt az aacuteltalaacutenos rendszerelmeacutelet ti a vizsgaacutelat taacutergyaacutet tekinti rendszernek s ebben az alkotoacuteelemek koumllcsoumlnhataacutesait elemzi

Keacutesőbb megjelenik majd a 2 vilaacuteghaacuteboruacute koumlvetkezmeacutenyekeacutent kiteljesedik a tartalomelemzeacutes a szoumlvegtan moacutedszere

BONIFATYIJ MIHAJLOVICS KEDROV (1903-1985)

TUDOMAacuteNYRENDSZERE

A tudomaacutenyok felosztaacutesaacutenak utolsoacute nagyszabaacutesuacute kiacuteseacuterlete

Rendszere erősen hierarchikus

Dialektikus eacutes materialista felosztaacutes jellemzi

Kiinduloacute elvei (taacutergyi felosztaacutesa) az anyag mozgaacutesformaacutei pl elemi reacuteszek mozgaacutesa ndash

fizika atomi mozgaacutes ndash keacutemia eacutegitestek ndash csillagaacuteszat

Egyeduumll a termeacuteszettudomaacutenyoknaacutel alkalmazhatoacute

hellip eacutes a 21 szaacutezad

A TUDOMAacuteNY MA

Haacuteloacutezati koumlzeacuteputak

URL iponhu

FORRADALMI VAacuteLTOZAacuteS A TUDOMAacuteNYBAN

Az informatika nemcsak eszkoumlz- hanem taacutergyi szinten is behatol a tudomaacutenyokba A digitaacutelis eszkoumlzpark a szaacutemiacutetaacutestechnika fogalmai moacutedszerei eacutes teacutetelei szervesen beeacutepuumllnek az adott tudomaacutenyteruumllet műveleacuteseacutenek szoumlveteacutebe eacutes uacutej szakmai bdquominőseacutegeketrdquo hoznak leacutetre

Koumlvetkezmeacuteny

az uacutej informaacutecioacutes eacutes kommunikaacutecioacutes technoloacutegia hataacutesaacutera paradigmavaacuteltaacutes toumlrteacutenik

leacutetrejoumln az E-SCIENCE (Simonyi goumlmbje eacutes a Valhalla befogadoacutekeacutepesseacutege ndash ld Z Karvalics Laacuteszloacute Az adatsiloacutektoacutel a tudomaacuteny kontrollforradalmaacuteig ndash In Magyar Tudomaacuteny 169 eacutevf 2008 3 sz URL httpwwwmatudiifhu08mar13html)

a tudomaacuteny igeacutenyei eacuterdekeacuteben fejlesztett informatikai koumlzművek strateacutegiai keacuterdeacutesseacute vaacutelnak

BACON TUDOMAacuteNYRENDSZERE

FILOZOacuteFIA

RENEacute DESCARTES (1596-1650) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

Tudomaacutenyfelosztaacutesaacutenak alapja a tudomaacuteny taacutergya azaz az anyag mozgaacutesformaacutei

A tudomaacutenyok sorrendjeacutet uacutegy aacutelliacutetja fel amilyen sorrendben a tudomaacutenyokat

tanulmaacutenyozni kell

Logika

Matematika

Filozoacutefia

Metafizika

Fizika

Orvostudomaacuteny

Mechanikai tudomaacutenyok

Etika

DENIS DIDEROT (1713-1784) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

Bacon raacute is hatott

Nagy hangsuacutelyt fektetett

a mesterseacutegek

elhelyezeacuteseacutere is

ndash az Enciklopeacutedia szellemeacuteben

Az aacutebraacuten a

termeacuteszettudomaacutenyok

rendszere laacutethatoacute

A FRANCIA

ENCIKLOPEacuteDIA

FOGALOM-

TEacuteRKEacutePE

Forraacutes

httpwwwhtiumiched

uddidgraphicstreefr

enchjpg

A KLASSZIKUS NEacuteMET FILOZOacuteFIA

Az un bdquoklasszikus neacutemet filozoacutefiaacutetrdquo maacutes neacuteven klasszikus neacutemet idealizmust egyetlen iskolakeacutent vagy aacuteramlatkeacutent tartjuk szaacutemon Keacutepviselői ndash egyeacutebkeacutent neacutegy elteacuterő aacutellaacutespontot keacutepviselő alkotoacute Immanuel Kant 1724-1804) Johann Gottlieb Fichte (1762ndash1814) Friedrich Willheim Joseph Schelling (1775ndash1854) eacutes Georg Wilhelm Friedrich Hegel

Koumlzoumls jellemzőjuumlk hogy mint az uacutejkor maacutes filozoacutefusai is az egyseacutegben az egeacuteszben valoacute gondolkodaacutes igeacutenyeacutet fogalmazzaacutek meg

Elődeiknek a tapasztalatra emberi megismereacutesi keacutepesseacutegekre alapiacutetoacute empirikus felfogaacutesaacuteval ellenteacutetben szemleacuteletuumlk idealista rendszeruumlk alapja nem a materiaacutelis vilaacuteg a gyakorlat hanem az eacutesz a gondolkodaacutes melynek segiacutetseacutegeacutevel apriori megteremthető a rendszer

bdquoNem teremthetuumlnk meg hellip semmifeacutele megalapozott felosztaacutest aneacutelkuumll hogy egyszersmind ne teremteneacutenk meg a totalitaacutest is ennek meg kell lennie az előtt mielőtt a reacuteszeket meghataacuteroznaacutenkrdquo ndash Immanuel Kant

GEORG WILHELM FRIEDRICH HEGEL (1770-1831)

TUDOMAacuteNYRENDSZERE Az idealista neacutemet filozoacutefia legteljesebb rendszereacutenek kidolgozoacuteja

Neacutezete szerint a vilaacuteg nem egyeacuteb mint az egyetemes eacutesz megnyilatkozaacutesa az ember tudataacutetoacutel fuumlggetlenuumll leacutetező bdquoabszoluacutet eszmerdquo (az isten elvontabb szemeacutelytelenebb aacutebraacutezolaacutesa) Ez hozta eacutes hozza leacutetre a termeacuteszet eacutes a taacutersadalom minden jelenseacutegeacutet tehaacutet azonosiacutetja a leacutetet eacutes tudatot (ezeacutert idealista)

Koumlvetkezmeacutenyekeacutent felteacutetelezi hogy a megismereacutes eacutes a valoacutesaacuteg ugyanazon toumlrveacutenyek szerint viselkedik tehaacutet az emberi gondolkodaacutes toumlrveacutenyei eacuterveacutenyesek a termeacuteszetre is

Gondolkodaacutesunkban ma is hat dialektikus szemleacutelete eacutes moacutedszere amennyiben a termeacuteszeti jelenseacutegeket oumlroumlkoumls mozgaacutesban eacutes vaacuteltozaacutesban levőknek tekinti ahol ellenteacutetes erők hatnak koumllcsoumlnoumlsen egymaacutesra Idealista szemleacutelete alapjaacuten azonban szerinte nem a termeacuteszet fejlődik hanem csak az eszme a termeacuteszet bdquofogalmardquo fejlődőkeacutepes

Haacutermas tagozoacutedaacutesuacute tudomaacutenyfelosztaacutesa is abboacutel indul ki hogy az abszoluacutet idea milyen formaacutekat oumllt a termeacuteszetben

LOGIKA

TERMEacuteSZETFILOZOacuteFIA

SZELLEMFILOZOacuteFIA

Ezeken beluumll is 3-3 majd uacutejabb 3-3 tudomaacutenyt kuumlloumlnboumlztet meg

PARADIGMAacuteK XIX SZAacuteZAD

A 19 szaacutezadban oumlnaacutelloacutesultak a szellemtudomaacutenyok valamint kialakultak az emberi csoportok eacutes taacutersadalmak oumlsszefuumlggeacuteseacutet eacutes műkoumldeacuteseacutet vizsgaacuteloacute modern taacutersadalomtudomaacutenyok (szocioloacutegia szociaacutelpszicholoacutegia politikatudomaacuteny koumlzgazdasaacuteg-tudomaacuteny demograacutefia neacuteprajz szociaacutelantropoloacutegia jogtudomaacuteny szociolingvisztika toumlrteacutenettudomaacuteny stb)

A filozoacutefusok egy reacutesze kezdi tagadni a rendszer szuumlkseacutegesseacutegeacutet ndash pl Soslashren Aabye Kierkegaard (1813-1855) eacutes Friedrich Nietzsche (1844-1900) ndash mert a rendszer megkoumlti a gondolat szabadsaacutegaacutet

A szaacutezad gondolkodaacutesaacutet a toumlrteacutenetiseacuteg hataacuterozta meg koumlzponti helyre keruumllt a haladaacutes fejlődeacutes gondolkodaacutes vaacuteltozaacutes Eszerint a dolgok aacutellapotaacutet eacutes mikeacutentjeacutet megelőző aacutellapotukboacutel lehet levezetni

Kiemelkedő jelentőseacuteggel biacuter

a termeacuteszettudomaacutenyokban Charles Robert Darwin (1809-1882) evoluacutecioacuteelmeacutelete

a taacutersadalomtudomaacutenyokban Karl Marx (1818-1883) taacutersadalomelmeacutelete

TUDOMAacuteNYRENDSZERTANI SAJAacuteTOSSAacuteGOK

A 19 szaacutezadban egyre vilaacutegosabbaacute vaacutelt hogy a felosztaacutes alapja a tudomaacutenyok taacutergya lehet

A 19 szaacutezad oacuteta keletkezett majdnem valamennyi tudomaacutenyosztaacutelyozaacutes jellemzőjeacuteveacute vaacutelt termeacuteszet eacutes a szellemtudomaacutenyok dualizmusa

Az egyes diszcipliacutenaacutek rendszerben elfoglalt helyeacutet jellemzően

az ismeretek elsajaacutetiacutetaacutesaacutenak veacutelemeacutenyuumlk szerinti legjobb sorrendje vagy

a tudomaacutenyos vizsgaacuteloacutedaacutes kutataacutes moacutedszereiben felismert sajaacutetossaacuteg szabta meg

Eredmeacutenyekeacutent a tudomaacutenyokat

elmeacuteleti eacutes gyakorlati

absztrakt eacutes konkreacutet

deduktiacutev eacutes induktiacutev tudomaacutenyokra osztottaacutek foumll

Egyre elterjedtebb a felismereacutes ndash a tudomaacutenyok egyre gyorsuloacute fejlődeacutese miatt nincs eacutes nem is lehetseacuteges oumlroumlkeacuterveacutenyű tudomaacutenyfelosztaacutes

AUGUST COMTE (1798-1857) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

A pozitivista filozoacutefia atyja

Tudomaacutenyfelosztaacutesa a tudomaacutenyok taacutergyaacutenak noumlvekvő bonyolultsaacutegi fokaacutet tuumlkroumlzi ndash a tudomaacutenyok lineaacuteris elhelyezeacuteseacutet kiacuteseacuterelte meg

A tudomaacutenyokat termeacuteszettudomaacutenyos szempontboacutel kiindulva keacutet fő osztaacutelyba sorolta ezen beluumll oumlsszesen 6 alaptudomaacutenyt aacutelliacutetott fel abban a sorrendben ahogy szerinte az egyik tudomaacuteny a maacutesikboacutel kifejlődoumltt

SZERVETLEN TESTEK TUDOMAacuteNYAI

Matematika

Csillagaacuteszat

Fizika

Keacutemia

SZERVES TESTEK TUDOMAacuteNYAI

Fizioloacutegia

Szocioloacutegia

Uacutegy veacutelte felosztaacutesa megvilaacutegiacutetja a tudomaacutenyok toumlrteacuteneteacutet is mert

az egyszerűbbek gyorsabban a bonyolultabbak oumlsszetettek lassabban fejlődnek

a tudomaacuteny haladaacutesa pedig abban van hogy az oumlsszetettet elemeire bontjuk a kuumlloumlnoumlst az egyetemesbe oldjuk a minőseacuteget a mennyiseacutegbe

Comte osztaacutelyozaacutesa a 19 szaacutezadban neacutepszerűveacute vaacutelt meacuteg a 20 szaacutezad eleji polgaacuteri filozoacutefia keacutepviselői is ezt a tudomaacutenyfelosztaacutest hasznaacuteljaacutek

FRIEDRICH ENGELS (1820-1895) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

Rendszere materialista dialektikus

Kiinduloacute elve hogy a tudomaacutenyok osztaacutelyozaacutesaacutet a termeacuteszet mozgaacutesformaacuteinak dialektikaacutejaacuteboacutel kell kialakiacutetani amelyeket a tudomaacutenyok visszatuumlkroumlznek

A tudomaacutenyok osztaacutelyozaacutesa maguknak a mozgaacutesformaacuteknak a hierarchiaacutejaacutet mutatja Minthogy az anyag egyes mozgaacutesformaacutei kuumlloumlnboumlző bonyolultsaacutegi fokot mutatnak az egyszerű mozgaacutestoacutel a legbonyolultabb mozgaacutesformaacutekig a tudomaacutenyok elrendezeacuteseacutenek egymaacutesutaacutenjaacutet az hataacuterozza meg hogy az egyes tudomaacutenyok vizsgaacuteloacutedaacutesaacutenak taacutergyai milyen sorrendben tartanak az egyszerűtől az egyes bonyolultabb mozgaacutesformaacutek feleacute

Ezen alapszik haacutermas tudomaacutenyfelosztaacutesa

EacuteLETTELEN TERMEacuteSZET

Matematika

Csillagaacuteszat

Mechanika

Fizika

Vegytan stb

EacuteLŐ SZERVEZETEK KUTATAacuteSA

TOumlRTEacuteNELMI TUDOMAacuteNYOK

Filozoacutefia

Vallaacutes

Jog

Műveacuteszet stb

PARADIGMAacuteK XX SZAacuteZAD

A tudomaacutenyos kutataacutes egyre inkaacutebb a reacuteszletek iraacutenyaacuteba indul

Az egyseacuteges tudomaacutenyos vilaacutegkeacutep lehetőseacutege kicsi

bdquoMinden egeacutesz eltoumlroumlttrdquo ndash panaszolja Ady Endre

A tudomaacutenyok rendszerezeacuteseacutenek probleacutemaacuteja tovaacutebbra is eacutel a filozoacutefiaacuteban de maacuter nincs prioritaacutesa

Mit tegyen a tudomaacuteny amelynek feladata a tudaacutes gyakorlati ceacuteluacute rendszerezeacutese a mindennapi hasznosiacutetaacutes szaacutemra

Megtartja a tudomaacutenyrendszereket a felosztaacutest veacutegigviszi az egyedi kutataacutesi teacutemaacutekig mikoumlzben tudataacuteban van azoknak a haacutetraacutenyoknak amelyek szuumlkseacutegkeacuteppen keletkeznek a tudaacuteshierarchia feleacutepiacuteteacutesekor

Elhagyva a felosztaacuteselvű rendszereket megvizsgaacutelja a tudomaacutenyok maacutesfajta szerkezeteacutet

A 20 szaacutezad elejeacuten a gondolkodaacutesban megjelenik a bdquostruktuacuterardquo fogalom ndash pl egy gazdasaacutegi sajaacutetossaacuteg ebben a keretben nem uacutegy magyaraacutezhatoacute hogy levezetik megelőző aacutellapotaacuteboacutel hanem abboacutel a szerepből lehet megeacuterteni amelyet betoumllt ndash maga utaacuten vonta a rendszer fogalmaacutet = leacutetrejoumltt az aacuteltalaacutenos rendszerelmeacutelet ti a vizsgaacutelat taacutergyaacutet tekinti rendszernek s ebben az alkotoacuteelemek koumllcsoumlnhataacutesait elemzi

Keacutesőbb megjelenik majd a 2 vilaacuteghaacuteboruacute koumlvetkezmeacutenyekeacutent kiteljesedik a tartalomelemzeacutes a szoumlvegtan moacutedszere

BONIFATYIJ MIHAJLOVICS KEDROV (1903-1985)

TUDOMAacuteNYRENDSZERE

A tudomaacutenyok felosztaacutesaacutenak utolsoacute nagyszabaacutesuacute kiacuteseacuterlete

Rendszere erősen hierarchikus

Dialektikus eacutes materialista felosztaacutes jellemzi

Kiinduloacute elvei (taacutergyi felosztaacutesa) az anyag mozgaacutesformaacutei pl elemi reacuteszek mozgaacutesa ndash

fizika atomi mozgaacutes ndash keacutemia eacutegitestek ndash csillagaacuteszat

Egyeduumll a termeacuteszettudomaacutenyoknaacutel alkalmazhatoacute

hellip eacutes a 21 szaacutezad

A TUDOMAacuteNY MA

Haacuteloacutezati koumlzeacuteputak

URL iponhu

FORRADALMI VAacuteLTOZAacuteS A TUDOMAacuteNYBAN

Az informatika nemcsak eszkoumlz- hanem taacutergyi szinten is behatol a tudomaacutenyokba A digitaacutelis eszkoumlzpark a szaacutemiacutetaacutestechnika fogalmai moacutedszerei eacutes teacutetelei szervesen beeacutepuumllnek az adott tudomaacutenyteruumllet műveleacuteseacutenek szoumlveteacutebe eacutes uacutej szakmai bdquominőseacutegeketrdquo hoznak leacutetre

Koumlvetkezmeacuteny

az uacutej informaacutecioacutes eacutes kommunikaacutecioacutes technoloacutegia hataacutesaacutera paradigmavaacuteltaacutes toumlrteacutenik

leacutetrejoumln az E-SCIENCE (Simonyi goumlmbje eacutes a Valhalla befogadoacutekeacutepesseacutege ndash ld Z Karvalics Laacuteszloacute Az adatsiloacutektoacutel a tudomaacuteny kontrollforradalmaacuteig ndash In Magyar Tudomaacuteny 169 eacutevf 2008 3 sz URL httpwwwmatudiifhu08mar13html)

a tudomaacuteny igeacutenyei eacuterdekeacuteben fejlesztett informatikai koumlzművek strateacutegiai keacuterdeacutesseacute vaacutelnak

RENEacute DESCARTES (1596-1650) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

Tudomaacutenyfelosztaacutesaacutenak alapja a tudomaacuteny taacutergya azaz az anyag mozgaacutesformaacutei

A tudomaacutenyok sorrendjeacutet uacutegy aacutelliacutetja fel amilyen sorrendben a tudomaacutenyokat

tanulmaacutenyozni kell

Logika

Matematika

Filozoacutefia

Metafizika

Fizika

Orvostudomaacuteny

Mechanikai tudomaacutenyok

Etika

DENIS DIDEROT (1713-1784) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

Bacon raacute is hatott

Nagy hangsuacutelyt fektetett

a mesterseacutegek

elhelyezeacuteseacutere is

ndash az Enciklopeacutedia szellemeacuteben

Az aacutebraacuten a

termeacuteszettudomaacutenyok

rendszere laacutethatoacute

A FRANCIA

ENCIKLOPEacuteDIA

FOGALOM-

TEacuteRKEacutePE

Forraacutes

httpwwwhtiumiched

uddidgraphicstreefr

enchjpg

A KLASSZIKUS NEacuteMET FILOZOacuteFIA

Az un bdquoklasszikus neacutemet filozoacutefiaacutetrdquo maacutes neacuteven klasszikus neacutemet idealizmust egyetlen iskolakeacutent vagy aacuteramlatkeacutent tartjuk szaacutemon Keacutepviselői ndash egyeacutebkeacutent neacutegy elteacuterő aacutellaacutespontot keacutepviselő alkotoacute Immanuel Kant 1724-1804) Johann Gottlieb Fichte (1762ndash1814) Friedrich Willheim Joseph Schelling (1775ndash1854) eacutes Georg Wilhelm Friedrich Hegel

Koumlzoumls jellemzőjuumlk hogy mint az uacutejkor maacutes filozoacutefusai is az egyseacutegben az egeacuteszben valoacute gondolkodaacutes igeacutenyeacutet fogalmazzaacutek meg

Elődeiknek a tapasztalatra emberi megismereacutesi keacutepesseacutegekre alapiacutetoacute empirikus felfogaacutesaacuteval ellenteacutetben szemleacuteletuumlk idealista rendszeruumlk alapja nem a materiaacutelis vilaacuteg a gyakorlat hanem az eacutesz a gondolkodaacutes melynek segiacutetseacutegeacutevel apriori megteremthető a rendszer

bdquoNem teremthetuumlnk meg hellip semmifeacutele megalapozott felosztaacutest aneacutelkuumll hogy egyszersmind ne teremteneacutenk meg a totalitaacutest is ennek meg kell lennie az előtt mielőtt a reacuteszeket meghataacuteroznaacutenkrdquo ndash Immanuel Kant

GEORG WILHELM FRIEDRICH HEGEL (1770-1831)

TUDOMAacuteNYRENDSZERE Az idealista neacutemet filozoacutefia legteljesebb rendszereacutenek kidolgozoacuteja

Neacutezete szerint a vilaacuteg nem egyeacuteb mint az egyetemes eacutesz megnyilatkozaacutesa az ember tudataacutetoacutel fuumlggetlenuumll leacutetező bdquoabszoluacutet eszmerdquo (az isten elvontabb szemeacutelytelenebb aacutebraacutezolaacutesa) Ez hozta eacutes hozza leacutetre a termeacuteszet eacutes a taacutersadalom minden jelenseacutegeacutet tehaacutet azonosiacutetja a leacutetet eacutes tudatot (ezeacutert idealista)

Koumlvetkezmeacutenyekeacutent felteacutetelezi hogy a megismereacutes eacutes a valoacutesaacuteg ugyanazon toumlrveacutenyek szerint viselkedik tehaacutet az emberi gondolkodaacutes toumlrveacutenyei eacuterveacutenyesek a termeacuteszetre is

Gondolkodaacutesunkban ma is hat dialektikus szemleacutelete eacutes moacutedszere amennyiben a termeacuteszeti jelenseacutegeket oumlroumlkoumls mozgaacutesban eacutes vaacuteltozaacutesban levőknek tekinti ahol ellenteacutetes erők hatnak koumllcsoumlnoumlsen egymaacutesra Idealista szemleacutelete alapjaacuten azonban szerinte nem a termeacuteszet fejlődik hanem csak az eszme a termeacuteszet bdquofogalmardquo fejlődőkeacutepes

Haacutermas tagozoacutedaacutesuacute tudomaacutenyfelosztaacutesa is abboacutel indul ki hogy az abszoluacutet idea milyen formaacutekat oumllt a termeacuteszetben

LOGIKA

TERMEacuteSZETFILOZOacuteFIA

SZELLEMFILOZOacuteFIA

Ezeken beluumll is 3-3 majd uacutejabb 3-3 tudomaacutenyt kuumlloumlnboumlztet meg

PARADIGMAacuteK XIX SZAacuteZAD

A 19 szaacutezadban oumlnaacutelloacutesultak a szellemtudomaacutenyok valamint kialakultak az emberi csoportok eacutes taacutersadalmak oumlsszefuumlggeacuteseacutet eacutes műkoumldeacuteseacutet vizsgaacuteloacute modern taacutersadalomtudomaacutenyok (szocioloacutegia szociaacutelpszicholoacutegia politikatudomaacuteny koumlzgazdasaacuteg-tudomaacuteny demograacutefia neacuteprajz szociaacutelantropoloacutegia jogtudomaacuteny szociolingvisztika toumlrteacutenettudomaacuteny stb)

A filozoacutefusok egy reacutesze kezdi tagadni a rendszer szuumlkseacutegesseacutegeacutet ndash pl Soslashren Aabye Kierkegaard (1813-1855) eacutes Friedrich Nietzsche (1844-1900) ndash mert a rendszer megkoumlti a gondolat szabadsaacutegaacutet

A szaacutezad gondolkodaacutesaacutet a toumlrteacutenetiseacuteg hataacuterozta meg koumlzponti helyre keruumllt a haladaacutes fejlődeacutes gondolkodaacutes vaacuteltozaacutes Eszerint a dolgok aacutellapotaacutet eacutes mikeacutentjeacutet megelőző aacutellapotukboacutel lehet levezetni

Kiemelkedő jelentőseacuteggel biacuter

a termeacuteszettudomaacutenyokban Charles Robert Darwin (1809-1882) evoluacutecioacuteelmeacutelete

a taacutersadalomtudomaacutenyokban Karl Marx (1818-1883) taacutersadalomelmeacutelete

TUDOMAacuteNYRENDSZERTANI SAJAacuteTOSSAacuteGOK

A 19 szaacutezadban egyre vilaacutegosabbaacute vaacutelt hogy a felosztaacutes alapja a tudomaacutenyok taacutergya lehet

A 19 szaacutezad oacuteta keletkezett majdnem valamennyi tudomaacutenyosztaacutelyozaacutes jellemzőjeacuteveacute vaacutelt termeacuteszet eacutes a szellemtudomaacutenyok dualizmusa

Az egyes diszcipliacutenaacutek rendszerben elfoglalt helyeacutet jellemzően

az ismeretek elsajaacutetiacutetaacutesaacutenak veacutelemeacutenyuumlk szerinti legjobb sorrendje vagy

a tudomaacutenyos vizsgaacuteloacutedaacutes kutataacutes moacutedszereiben felismert sajaacutetossaacuteg szabta meg

Eredmeacutenyekeacutent a tudomaacutenyokat

elmeacuteleti eacutes gyakorlati

absztrakt eacutes konkreacutet

deduktiacutev eacutes induktiacutev tudomaacutenyokra osztottaacutek foumll

Egyre elterjedtebb a felismereacutes ndash a tudomaacutenyok egyre gyorsuloacute fejlődeacutese miatt nincs eacutes nem is lehetseacuteges oumlroumlkeacuterveacutenyű tudomaacutenyfelosztaacutes

AUGUST COMTE (1798-1857) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

A pozitivista filozoacutefia atyja

Tudomaacutenyfelosztaacutesa a tudomaacutenyok taacutergyaacutenak noumlvekvő bonyolultsaacutegi fokaacutet tuumlkroumlzi ndash a tudomaacutenyok lineaacuteris elhelyezeacuteseacutet kiacuteseacuterelte meg

A tudomaacutenyokat termeacuteszettudomaacutenyos szempontboacutel kiindulva keacutet fő osztaacutelyba sorolta ezen beluumll oumlsszesen 6 alaptudomaacutenyt aacutelliacutetott fel abban a sorrendben ahogy szerinte az egyik tudomaacuteny a maacutesikboacutel kifejlődoumltt

SZERVETLEN TESTEK TUDOMAacuteNYAI

Matematika

Csillagaacuteszat

Fizika

Keacutemia

SZERVES TESTEK TUDOMAacuteNYAI

Fizioloacutegia

Szocioloacutegia

Uacutegy veacutelte felosztaacutesa megvilaacutegiacutetja a tudomaacutenyok toumlrteacuteneteacutet is mert

az egyszerűbbek gyorsabban a bonyolultabbak oumlsszetettek lassabban fejlődnek

a tudomaacuteny haladaacutesa pedig abban van hogy az oumlsszetettet elemeire bontjuk a kuumlloumlnoumlst az egyetemesbe oldjuk a minőseacuteget a mennyiseacutegbe

Comte osztaacutelyozaacutesa a 19 szaacutezadban neacutepszerűveacute vaacutelt meacuteg a 20 szaacutezad eleji polgaacuteri filozoacutefia keacutepviselői is ezt a tudomaacutenyfelosztaacutest hasznaacuteljaacutek

FRIEDRICH ENGELS (1820-1895) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

Rendszere materialista dialektikus

Kiinduloacute elve hogy a tudomaacutenyok osztaacutelyozaacutesaacutet a termeacuteszet mozgaacutesformaacuteinak dialektikaacutejaacuteboacutel kell kialakiacutetani amelyeket a tudomaacutenyok visszatuumlkroumlznek

A tudomaacutenyok osztaacutelyozaacutesa maguknak a mozgaacutesformaacuteknak a hierarchiaacutejaacutet mutatja Minthogy az anyag egyes mozgaacutesformaacutei kuumlloumlnboumlző bonyolultsaacutegi fokot mutatnak az egyszerű mozgaacutestoacutel a legbonyolultabb mozgaacutesformaacutekig a tudomaacutenyok elrendezeacuteseacutenek egymaacutesutaacutenjaacutet az hataacuterozza meg hogy az egyes tudomaacutenyok vizsgaacuteloacutedaacutesaacutenak taacutergyai milyen sorrendben tartanak az egyszerűtől az egyes bonyolultabb mozgaacutesformaacutek feleacute

Ezen alapszik haacutermas tudomaacutenyfelosztaacutesa

EacuteLETTELEN TERMEacuteSZET

Matematika

Csillagaacuteszat

Mechanika

Fizika

Vegytan stb

EacuteLŐ SZERVEZETEK KUTATAacuteSA

TOumlRTEacuteNELMI TUDOMAacuteNYOK

Filozoacutefia

Vallaacutes

Jog

Műveacuteszet stb

PARADIGMAacuteK XX SZAacuteZAD

A tudomaacutenyos kutataacutes egyre inkaacutebb a reacuteszletek iraacutenyaacuteba indul

Az egyseacuteges tudomaacutenyos vilaacutegkeacutep lehetőseacutege kicsi

bdquoMinden egeacutesz eltoumlroumlttrdquo ndash panaszolja Ady Endre

A tudomaacutenyok rendszerezeacuteseacutenek probleacutemaacuteja tovaacutebbra is eacutel a filozoacutefiaacuteban de maacuter nincs prioritaacutesa

Mit tegyen a tudomaacuteny amelynek feladata a tudaacutes gyakorlati ceacuteluacute rendszerezeacutese a mindennapi hasznosiacutetaacutes szaacutemra

Megtartja a tudomaacutenyrendszereket a felosztaacutest veacutegigviszi az egyedi kutataacutesi teacutemaacutekig mikoumlzben tudataacuteban van azoknak a haacutetraacutenyoknak amelyek szuumlkseacutegkeacuteppen keletkeznek a tudaacuteshierarchia feleacutepiacuteteacutesekor

Elhagyva a felosztaacuteselvű rendszereket megvizsgaacutelja a tudomaacutenyok maacutesfajta szerkezeteacutet

A 20 szaacutezad elejeacuten a gondolkodaacutesban megjelenik a bdquostruktuacuterardquo fogalom ndash pl egy gazdasaacutegi sajaacutetossaacuteg ebben a keretben nem uacutegy magyaraacutezhatoacute hogy levezetik megelőző aacutellapotaacuteboacutel hanem abboacutel a szerepből lehet megeacuterteni amelyet betoumllt ndash maga utaacuten vonta a rendszer fogalmaacutet = leacutetrejoumltt az aacuteltalaacutenos rendszerelmeacutelet ti a vizsgaacutelat taacutergyaacutet tekinti rendszernek s ebben az alkotoacuteelemek koumllcsoumlnhataacutesait elemzi

Keacutesőbb megjelenik majd a 2 vilaacuteghaacuteboruacute koumlvetkezmeacutenyekeacutent kiteljesedik a tartalomelemzeacutes a szoumlvegtan moacutedszere

BONIFATYIJ MIHAJLOVICS KEDROV (1903-1985)

TUDOMAacuteNYRENDSZERE

A tudomaacutenyok felosztaacutesaacutenak utolsoacute nagyszabaacutesuacute kiacuteseacuterlete

Rendszere erősen hierarchikus

Dialektikus eacutes materialista felosztaacutes jellemzi

Kiinduloacute elvei (taacutergyi felosztaacutesa) az anyag mozgaacutesformaacutei pl elemi reacuteszek mozgaacutesa ndash

fizika atomi mozgaacutes ndash keacutemia eacutegitestek ndash csillagaacuteszat

Egyeduumll a termeacuteszettudomaacutenyoknaacutel alkalmazhatoacute

hellip eacutes a 21 szaacutezad

A TUDOMAacuteNY MA

Haacuteloacutezati koumlzeacuteputak

URL iponhu

FORRADALMI VAacuteLTOZAacuteS A TUDOMAacuteNYBAN

Az informatika nemcsak eszkoumlz- hanem taacutergyi szinten is behatol a tudomaacutenyokba A digitaacutelis eszkoumlzpark a szaacutemiacutetaacutestechnika fogalmai moacutedszerei eacutes teacutetelei szervesen beeacutepuumllnek az adott tudomaacutenyteruumllet műveleacuteseacutenek szoumlveteacutebe eacutes uacutej szakmai bdquominőseacutegeketrdquo hoznak leacutetre

Koumlvetkezmeacuteny

az uacutej informaacutecioacutes eacutes kommunikaacutecioacutes technoloacutegia hataacutesaacutera paradigmavaacuteltaacutes toumlrteacutenik

leacutetrejoumln az E-SCIENCE (Simonyi goumlmbje eacutes a Valhalla befogadoacutekeacutepesseacutege ndash ld Z Karvalics Laacuteszloacute Az adatsiloacutektoacutel a tudomaacuteny kontrollforradalmaacuteig ndash In Magyar Tudomaacuteny 169 eacutevf 2008 3 sz URL httpwwwmatudiifhu08mar13html)

a tudomaacuteny igeacutenyei eacuterdekeacuteben fejlesztett informatikai koumlzművek strateacutegiai keacuterdeacutesseacute vaacutelnak

DENIS DIDEROT (1713-1784) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

Bacon raacute is hatott

Nagy hangsuacutelyt fektetett

a mesterseacutegek

elhelyezeacuteseacutere is

ndash az Enciklopeacutedia szellemeacuteben

Az aacutebraacuten a

termeacuteszettudomaacutenyok

rendszere laacutethatoacute

A FRANCIA

ENCIKLOPEacuteDIA

FOGALOM-

TEacuteRKEacutePE

Forraacutes

httpwwwhtiumiched

uddidgraphicstreefr

enchjpg

A KLASSZIKUS NEacuteMET FILOZOacuteFIA

Az un bdquoklasszikus neacutemet filozoacutefiaacutetrdquo maacutes neacuteven klasszikus neacutemet idealizmust egyetlen iskolakeacutent vagy aacuteramlatkeacutent tartjuk szaacutemon Keacutepviselői ndash egyeacutebkeacutent neacutegy elteacuterő aacutellaacutespontot keacutepviselő alkotoacute Immanuel Kant 1724-1804) Johann Gottlieb Fichte (1762ndash1814) Friedrich Willheim Joseph Schelling (1775ndash1854) eacutes Georg Wilhelm Friedrich Hegel

Koumlzoumls jellemzőjuumlk hogy mint az uacutejkor maacutes filozoacutefusai is az egyseacutegben az egeacuteszben valoacute gondolkodaacutes igeacutenyeacutet fogalmazzaacutek meg

Elődeiknek a tapasztalatra emberi megismereacutesi keacutepesseacutegekre alapiacutetoacute empirikus felfogaacutesaacuteval ellenteacutetben szemleacuteletuumlk idealista rendszeruumlk alapja nem a materiaacutelis vilaacuteg a gyakorlat hanem az eacutesz a gondolkodaacutes melynek segiacutetseacutegeacutevel apriori megteremthető a rendszer

bdquoNem teremthetuumlnk meg hellip semmifeacutele megalapozott felosztaacutest aneacutelkuumll hogy egyszersmind ne teremteneacutenk meg a totalitaacutest is ennek meg kell lennie az előtt mielőtt a reacuteszeket meghataacuteroznaacutenkrdquo ndash Immanuel Kant

GEORG WILHELM FRIEDRICH HEGEL (1770-1831)

TUDOMAacuteNYRENDSZERE Az idealista neacutemet filozoacutefia legteljesebb rendszereacutenek kidolgozoacuteja

Neacutezete szerint a vilaacuteg nem egyeacuteb mint az egyetemes eacutesz megnyilatkozaacutesa az ember tudataacutetoacutel fuumlggetlenuumll leacutetező bdquoabszoluacutet eszmerdquo (az isten elvontabb szemeacutelytelenebb aacutebraacutezolaacutesa) Ez hozta eacutes hozza leacutetre a termeacuteszet eacutes a taacutersadalom minden jelenseacutegeacutet tehaacutet azonosiacutetja a leacutetet eacutes tudatot (ezeacutert idealista)

Koumlvetkezmeacutenyekeacutent felteacutetelezi hogy a megismereacutes eacutes a valoacutesaacuteg ugyanazon toumlrveacutenyek szerint viselkedik tehaacutet az emberi gondolkodaacutes toumlrveacutenyei eacuterveacutenyesek a termeacuteszetre is

Gondolkodaacutesunkban ma is hat dialektikus szemleacutelete eacutes moacutedszere amennyiben a termeacuteszeti jelenseacutegeket oumlroumlkoumls mozgaacutesban eacutes vaacuteltozaacutesban levőknek tekinti ahol ellenteacutetes erők hatnak koumllcsoumlnoumlsen egymaacutesra Idealista szemleacutelete alapjaacuten azonban szerinte nem a termeacuteszet fejlődik hanem csak az eszme a termeacuteszet bdquofogalmardquo fejlődőkeacutepes

Haacutermas tagozoacutedaacutesuacute tudomaacutenyfelosztaacutesa is abboacutel indul ki hogy az abszoluacutet idea milyen formaacutekat oumllt a termeacuteszetben

LOGIKA

TERMEacuteSZETFILOZOacuteFIA

SZELLEMFILOZOacuteFIA

Ezeken beluumll is 3-3 majd uacutejabb 3-3 tudomaacutenyt kuumlloumlnboumlztet meg

PARADIGMAacuteK XIX SZAacuteZAD

A 19 szaacutezadban oumlnaacutelloacutesultak a szellemtudomaacutenyok valamint kialakultak az emberi csoportok eacutes taacutersadalmak oumlsszefuumlggeacuteseacutet eacutes műkoumldeacuteseacutet vizsgaacuteloacute modern taacutersadalomtudomaacutenyok (szocioloacutegia szociaacutelpszicholoacutegia politikatudomaacuteny koumlzgazdasaacuteg-tudomaacuteny demograacutefia neacuteprajz szociaacutelantropoloacutegia jogtudomaacuteny szociolingvisztika toumlrteacutenettudomaacuteny stb)

A filozoacutefusok egy reacutesze kezdi tagadni a rendszer szuumlkseacutegesseacutegeacutet ndash pl Soslashren Aabye Kierkegaard (1813-1855) eacutes Friedrich Nietzsche (1844-1900) ndash mert a rendszer megkoumlti a gondolat szabadsaacutegaacutet

A szaacutezad gondolkodaacutesaacutet a toumlrteacutenetiseacuteg hataacuterozta meg koumlzponti helyre keruumllt a haladaacutes fejlődeacutes gondolkodaacutes vaacuteltozaacutes Eszerint a dolgok aacutellapotaacutet eacutes mikeacutentjeacutet megelőző aacutellapotukboacutel lehet levezetni

Kiemelkedő jelentőseacuteggel biacuter

a termeacuteszettudomaacutenyokban Charles Robert Darwin (1809-1882) evoluacutecioacuteelmeacutelete

a taacutersadalomtudomaacutenyokban Karl Marx (1818-1883) taacutersadalomelmeacutelete

TUDOMAacuteNYRENDSZERTANI SAJAacuteTOSSAacuteGOK

A 19 szaacutezadban egyre vilaacutegosabbaacute vaacutelt hogy a felosztaacutes alapja a tudomaacutenyok taacutergya lehet

A 19 szaacutezad oacuteta keletkezett majdnem valamennyi tudomaacutenyosztaacutelyozaacutes jellemzőjeacuteveacute vaacutelt termeacuteszet eacutes a szellemtudomaacutenyok dualizmusa

Az egyes diszcipliacutenaacutek rendszerben elfoglalt helyeacutet jellemzően

az ismeretek elsajaacutetiacutetaacutesaacutenak veacutelemeacutenyuumlk szerinti legjobb sorrendje vagy

a tudomaacutenyos vizsgaacuteloacutedaacutes kutataacutes moacutedszereiben felismert sajaacutetossaacuteg szabta meg

Eredmeacutenyekeacutent a tudomaacutenyokat

elmeacuteleti eacutes gyakorlati

absztrakt eacutes konkreacutet

deduktiacutev eacutes induktiacutev tudomaacutenyokra osztottaacutek foumll

Egyre elterjedtebb a felismereacutes ndash a tudomaacutenyok egyre gyorsuloacute fejlődeacutese miatt nincs eacutes nem is lehetseacuteges oumlroumlkeacuterveacutenyű tudomaacutenyfelosztaacutes

AUGUST COMTE (1798-1857) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

A pozitivista filozoacutefia atyja

Tudomaacutenyfelosztaacutesa a tudomaacutenyok taacutergyaacutenak noumlvekvő bonyolultsaacutegi fokaacutet tuumlkroumlzi ndash a tudomaacutenyok lineaacuteris elhelyezeacuteseacutet kiacuteseacuterelte meg

A tudomaacutenyokat termeacuteszettudomaacutenyos szempontboacutel kiindulva keacutet fő osztaacutelyba sorolta ezen beluumll oumlsszesen 6 alaptudomaacutenyt aacutelliacutetott fel abban a sorrendben ahogy szerinte az egyik tudomaacuteny a maacutesikboacutel kifejlődoumltt

SZERVETLEN TESTEK TUDOMAacuteNYAI

Matematika

Csillagaacuteszat

Fizika

Keacutemia

SZERVES TESTEK TUDOMAacuteNYAI

Fizioloacutegia

Szocioloacutegia

Uacutegy veacutelte felosztaacutesa megvilaacutegiacutetja a tudomaacutenyok toumlrteacuteneteacutet is mert

az egyszerűbbek gyorsabban a bonyolultabbak oumlsszetettek lassabban fejlődnek

a tudomaacuteny haladaacutesa pedig abban van hogy az oumlsszetettet elemeire bontjuk a kuumlloumlnoumlst az egyetemesbe oldjuk a minőseacuteget a mennyiseacutegbe

Comte osztaacutelyozaacutesa a 19 szaacutezadban neacutepszerűveacute vaacutelt meacuteg a 20 szaacutezad eleji polgaacuteri filozoacutefia keacutepviselői is ezt a tudomaacutenyfelosztaacutest hasznaacuteljaacutek

FRIEDRICH ENGELS (1820-1895) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

Rendszere materialista dialektikus

Kiinduloacute elve hogy a tudomaacutenyok osztaacutelyozaacutesaacutet a termeacuteszet mozgaacutesformaacuteinak dialektikaacutejaacuteboacutel kell kialakiacutetani amelyeket a tudomaacutenyok visszatuumlkroumlznek

A tudomaacutenyok osztaacutelyozaacutesa maguknak a mozgaacutesformaacuteknak a hierarchiaacutejaacutet mutatja Minthogy az anyag egyes mozgaacutesformaacutei kuumlloumlnboumlző bonyolultsaacutegi fokot mutatnak az egyszerű mozgaacutestoacutel a legbonyolultabb mozgaacutesformaacutekig a tudomaacutenyok elrendezeacuteseacutenek egymaacutesutaacutenjaacutet az hataacuterozza meg hogy az egyes tudomaacutenyok vizsgaacuteloacutedaacutesaacutenak taacutergyai milyen sorrendben tartanak az egyszerűtől az egyes bonyolultabb mozgaacutesformaacutek feleacute

Ezen alapszik haacutermas tudomaacutenyfelosztaacutesa

EacuteLETTELEN TERMEacuteSZET

Matematika

Csillagaacuteszat

Mechanika

Fizika

Vegytan stb

EacuteLŐ SZERVEZETEK KUTATAacuteSA

TOumlRTEacuteNELMI TUDOMAacuteNYOK

Filozoacutefia

Vallaacutes

Jog

Műveacuteszet stb

PARADIGMAacuteK XX SZAacuteZAD

A tudomaacutenyos kutataacutes egyre inkaacutebb a reacuteszletek iraacutenyaacuteba indul

Az egyseacuteges tudomaacutenyos vilaacutegkeacutep lehetőseacutege kicsi

bdquoMinden egeacutesz eltoumlroumlttrdquo ndash panaszolja Ady Endre

A tudomaacutenyok rendszerezeacuteseacutenek probleacutemaacuteja tovaacutebbra is eacutel a filozoacutefiaacuteban de maacuter nincs prioritaacutesa

Mit tegyen a tudomaacuteny amelynek feladata a tudaacutes gyakorlati ceacuteluacute rendszerezeacutese a mindennapi hasznosiacutetaacutes szaacutemra

Megtartja a tudomaacutenyrendszereket a felosztaacutest veacutegigviszi az egyedi kutataacutesi teacutemaacutekig mikoumlzben tudataacuteban van azoknak a haacutetraacutenyoknak amelyek szuumlkseacutegkeacuteppen keletkeznek a tudaacuteshierarchia feleacutepiacuteteacutesekor

Elhagyva a felosztaacuteselvű rendszereket megvizsgaacutelja a tudomaacutenyok maacutesfajta szerkezeteacutet

A 20 szaacutezad elejeacuten a gondolkodaacutesban megjelenik a bdquostruktuacuterardquo fogalom ndash pl egy gazdasaacutegi sajaacutetossaacuteg ebben a keretben nem uacutegy magyaraacutezhatoacute hogy levezetik megelőző aacutellapotaacuteboacutel hanem abboacutel a szerepből lehet megeacuterteni amelyet betoumllt ndash maga utaacuten vonta a rendszer fogalmaacutet = leacutetrejoumltt az aacuteltalaacutenos rendszerelmeacutelet ti a vizsgaacutelat taacutergyaacutet tekinti rendszernek s ebben az alkotoacuteelemek koumllcsoumlnhataacutesait elemzi

Keacutesőbb megjelenik majd a 2 vilaacuteghaacuteboruacute koumlvetkezmeacutenyekeacutent kiteljesedik a tartalomelemzeacutes a szoumlvegtan moacutedszere

BONIFATYIJ MIHAJLOVICS KEDROV (1903-1985)

TUDOMAacuteNYRENDSZERE

A tudomaacutenyok felosztaacutesaacutenak utolsoacute nagyszabaacutesuacute kiacuteseacuterlete

Rendszere erősen hierarchikus

Dialektikus eacutes materialista felosztaacutes jellemzi

Kiinduloacute elvei (taacutergyi felosztaacutesa) az anyag mozgaacutesformaacutei pl elemi reacuteszek mozgaacutesa ndash

fizika atomi mozgaacutes ndash keacutemia eacutegitestek ndash csillagaacuteszat

Egyeduumll a termeacuteszettudomaacutenyoknaacutel alkalmazhatoacute

hellip eacutes a 21 szaacutezad

A TUDOMAacuteNY MA

Haacuteloacutezati koumlzeacuteputak

URL iponhu

FORRADALMI VAacuteLTOZAacuteS A TUDOMAacuteNYBAN

Az informatika nemcsak eszkoumlz- hanem taacutergyi szinten is behatol a tudomaacutenyokba A digitaacutelis eszkoumlzpark a szaacutemiacutetaacutestechnika fogalmai moacutedszerei eacutes teacutetelei szervesen beeacutepuumllnek az adott tudomaacutenyteruumllet műveleacuteseacutenek szoumlveteacutebe eacutes uacutej szakmai bdquominőseacutegeketrdquo hoznak leacutetre

Koumlvetkezmeacuteny

az uacutej informaacutecioacutes eacutes kommunikaacutecioacutes technoloacutegia hataacutesaacutera paradigmavaacuteltaacutes toumlrteacutenik

leacutetrejoumln az E-SCIENCE (Simonyi goumlmbje eacutes a Valhalla befogadoacutekeacutepesseacutege ndash ld Z Karvalics Laacuteszloacute Az adatsiloacutektoacutel a tudomaacuteny kontrollforradalmaacuteig ndash In Magyar Tudomaacuteny 169 eacutevf 2008 3 sz URL httpwwwmatudiifhu08mar13html)

a tudomaacuteny igeacutenyei eacuterdekeacuteben fejlesztett informatikai koumlzművek strateacutegiai keacuterdeacutesseacute vaacutelnak

A FRANCIA

ENCIKLOPEacuteDIA

FOGALOM-

TEacuteRKEacutePE

Forraacutes

httpwwwhtiumiched

uddidgraphicstreefr

enchjpg

A KLASSZIKUS NEacuteMET FILOZOacuteFIA

Az un bdquoklasszikus neacutemet filozoacutefiaacutetrdquo maacutes neacuteven klasszikus neacutemet idealizmust egyetlen iskolakeacutent vagy aacuteramlatkeacutent tartjuk szaacutemon Keacutepviselői ndash egyeacutebkeacutent neacutegy elteacuterő aacutellaacutespontot keacutepviselő alkotoacute Immanuel Kant 1724-1804) Johann Gottlieb Fichte (1762ndash1814) Friedrich Willheim Joseph Schelling (1775ndash1854) eacutes Georg Wilhelm Friedrich Hegel

Koumlzoumls jellemzőjuumlk hogy mint az uacutejkor maacutes filozoacutefusai is az egyseacutegben az egeacuteszben valoacute gondolkodaacutes igeacutenyeacutet fogalmazzaacutek meg

Elődeiknek a tapasztalatra emberi megismereacutesi keacutepesseacutegekre alapiacutetoacute empirikus felfogaacutesaacuteval ellenteacutetben szemleacuteletuumlk idealista rendszeruumlk alapja nem a materiaacutelis vilaacuteg a gyakorlat hanem az eacutesz a gondolkodaacutes melynek segiacutetseacutegeacutevel apriori megteremthető a rendszer

bdquoNem teremthetuumlnk meg hellip semmifeacutele megalapozott felosztaacutest aneacutelkuumll hogy egyszersmind ne teremteneacutenk meg a totalitaacutest is ennek meg kell lennie az előtt mielőtt a reacuteszeket meghataacuteroznaacutenkrdquo ndash Immanuel Kant

GEORG WILHELM FRIEDRICH HEGEL (1770-1831)

TUDOMAacuteNYRENDSZERE Az idealista neacutemet filozoacutefia legteljesebb rendszereacutenek kidolgozoacuteja

Neacutezete szerint a vilaacuteg nem egyeacuteb mint az egyetemes eacutesz megnyilatkozaacutesa az ember tudataacutetoacutel fuumlggetlenuumll leacutetező bdquoabszoluacutet eszmerdquo (az isten elvontabb szemeacutelytelenebb aacutebraacutezolaacutesa) Ez hozta eacutes hozza leacutetre a termeacuteszet eacutes a taacutersadalom minden jelenseacutegeacutet tehaacutet azonosiacutetja a leacutetet eacutes tudatot (ezeacutert idealista)

Koumlvetkezmeacutenyekeacutent felteacutetelezi hogy a megismereacutes eacutes a valoacutesaacuteg ugyanazon toumlrveacutenyek szerint viselkedik tehaacutet az emberi gondolkodaacutes toumlrveacutenyei eacuterveacutenyesek a termeacuteszetre is

Gondolkodaacutesunkban ma is hat dialektikus szemleacutelete eacutes moacutedszere amennyiben a termeacuteszeti jelenseacutegeket oumlroumlkoumls mozgaacutesban eacutes vaacuteltozaacutesban levőknek tekinti ahol ellenteacutetes erők hatnak koumllcsoumlnoumlsen egymaacutesra Idealista szemleacutelete alapjaacuten azonban szerinte nem a termeacuteszet fejlődik hanem csak az eszme a termeacuteszet bdquofogalmardquo fejlődőkeacutepes

Haacutermas tagozoacutedaacutesuacute tudomaacutenyfelosztaacutesa is abboacutel indul ki hogy az abszoluacutet idea milyen formaacutekat oumllt a termeacuteszetben

LOGIKA

TERMEacuteSZETFILOZOacuteFIA

SZELLEMFILOZOacuteFIA

Ezeken beluumll is 3-3 majd uacutejabb 3-3 tudomaacutenyt kuumlloumlnboumlztet meg

PARADIGMAacuteK XIX SZAacuteZAD

A 19 szaacutezadban oumlnaacutelloacutesultak a szellemtudomaacutenyok valamint kialakultak az emberi csoportok eacutes taacutersadalmak oumlsszefuumlggeacuteseacutet eacutes műkoumldeacuteseacutet vizsgaacuteloacute modern taacutersadalomtudomaacutenyok (szocioloacutegia szociaacutelpszicholoacutegia politikatudomaacuteny koumlzgazdasaacuteg-tudomaacuteny demograacutefia neacuteprajz szociaacutelantropoloacutegia jogtudomaacuteny szociolingvisztika toumlrteacutenettudomaacuteny stb)

A filozoacutefusok egy reacutesze kezdi tagadni a rendszer szuumlkseacutegesseacutegeacutet ndash pl Soslashren Aabye Kierkegaard (1813-1855) eacutes Friedrich Nietzsche (1844-1900) ndash mert a rendszer megkoumlti a gondolat szabadsaacutegaacutet

A szaacutezad gondolkodaacutesaacutet a toumlrteacutenetiseacuteg hataacuterozta meg koumlzponti helyre keruumllt a haladaacutes fejlődeacutes gondolkodaacutes vaacuteltozaacutes Eszerint a dolgok aacutellapotaacutet eacutes mikeacutentjeacutet megelőző aacutellapotukboacutel lehet levezetni

Kiemelkedő jelentőseacuteggel biacuter

a termeacuteszettudomaacutenyokban Charles Robert Darwin (1809-1882) evoluacutecioacuteelmeacutelete

a taacutersadalomtudomaacutenyokban Karl Marx (1818-1883) taacutersadalomelmeacutelete

TUDOMAacuteNYRENDSZERTANI SAJAacuteTOSSAacuteGOK

A 19 szaacutezadban egyre vilaacutegosabbaacute vaacutelt hogy a felosztaacutes alapja a tudomaacutenyok taacutergya lehet

A 19 szaacutezad oacuteta keletkezett majdnem valamennyi tudomaacutenyosztaacutelyozaacutes jellemzőjeacuteveacute vaacutelt termeacuteszet eacutes a szellemtudomaacutenyok dualizmusa

Az egyes diszcipliacutenaacutek rendszerben elfoglalt helyeacutet jellemzően

az ismeretek elsajaacutetiacutetaacutesaacutenak veacutelemeacutenyuumlk szerinti legjobb sorrendje vagy

a tudomaacutenyos vizsgaacuteloacutedaacutes kutataacutes moacutedszereiben felismert sajaacutetossaacuteg szabta meg

Eredmeacutenyekeacutent a tudomaacutenyokat

elmeacuteleti eacutes gyakorlati

absztrakt eacutes konkreacutet

deduktiacutev eacutes induktiacutev tudomaacutenyokra osztottaacutek foumll

Egyre elterjedtebb a felismereacutes ndash a tudomaacutenyok egyre gyorsuloacute fejlődeacutese miatt nincs eacutes nem is lehetseacuteges oumlroumlkeacuterveacutenyű tudomaacutenyfelosztaacutes

AUGUST COMTE (1798-1857) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

A pozitivista filozoacutefia atyja

Tudomaacutenyfelosztaacutesa a tudomaacutenyok taacutergyaacutenak noumlvekvő bonyolultsaacutegi fokaacutet tuumlkroumlzi ndash a tudomaacutenyok lineaacuteris elhelyezeacuteseacutet kiacuteseacuterelte meg

A tudomaacutenyokat termeacuteszettudomaacutenyos szempontboacutel kiindulva keacutet fő osztaacutelyba sorolta ezen beluumll oumlsszesen 6 alaptudomaacutenyt aacutelliacutetott fel abban a sorrendben ahogy szerinte az egyik tudomaacuteny a maacutesikboacutel kifejlődoumltt

SZERVETLEN TESTEK TUDOMAacuteNYAI

Matematika

Csillagaacuteszat

Fizika

Keacutemia

SZERVES TESTEK TUDOMAacuteNYAI

Fizioloacutegia

Szocioloacutegia

Uacutegy veacutelte felosztaacutesa megvilaacutegiacutetja a tudomaacutenyok toumlrteacuteneteacutet is mert

az egyszerűbbek gyorsabban a bonyolultabbak oumlsszetettek lassabban fejlődnek

a tudomaacuteny haladaacutesa pedig abban van hogy az oumlsszetettet elemeire bontjuk a kuumlloumlnoumlst az egyetemesbe oldjuk a minőseacuteget a mennyiseacutegbe

Comte osztaacutelyozaacutesa a 19 szaacutezadban neacutepszerűveacute vaacutelt meacuteg a 20 szaacutezad eleji polgaacuteri filozoacutefia keacutepviselői is ezt a tudomaacutenyfelosztaacutest hasznaacuteljaacutek

FRIEDRICH ENGELS (1820-1895) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

Rendszere materialista dialektikus

Kiinduloacute elve hogy a tudomaacutenyok osztaacutelyozaacutesaacutet a termeacuteszet mozgaacutesformaacuteinak dialektikaacutejaacuteboacutel kell kialakiacutetani amelyeket a tudomaacutenyok visszatuumlkroumlznek

A tudomaacutenyok osztaacutelyozaacutesa maguknak a mozgaacutesformaacuteknak a hierarchiaacutejaacutet mutatja Minthogy az anyag egyes mozgaacutesformaacutei kuumlloumlnboumlző bonyolultsaacutegi fokot mutatnak az egyszerű mozgaacutestoacutel a legbonyolultabb mozgaacutesformaacutekig a tudomaacutenyok elrendezeacuteseacutenek egymaacutesutaacutenjaacutet az hataacuterozza meg hogy az egyes tudomaacutenyok vizsgaacuteloacutedaacutesaacutenak taacutergyai milyen sorrendben tartanak az egyszerűtől az egyes bonyolultabb mozgaacutesformaacutek feleacute

Ezen alapszik haacutermas tudomaacutenyfelosztaacutesa

EacuteLETTELEN TERMEacuteSZET

Matematika

Csillagaacuteszat

Mechanika

Fizika

Vegytan stb

EacuteLŐ SZERVEZETEK KUTATAacuteSA

TOumlRTEacuteNELMI TUDOMAacuteNYOK

Filozoacutefia

Vallaacutes

Jog

Műveacuteszet stb

PARADIGMAacuteK XX SZAacuteZAD

A tudomaacutenyos kutataacutes egyre inkaacutebb a reacuteszletek iraacutenyaacuteba indul

Az egyseacuteges tudomaacutenyos vilaacutegkeacutep lehetőseacutege kicsi

bdquoMinden egeacutesz eltoumlroumlttrdquo ndash panaszolja Ady Endre

A tudomaacutenyok rendszerezeacuteseacutenek probleacutemaacuteja tovaacutebbra is eacutel a filozoacutefiaacuteban de maacuter nincs prioritaacutesa

Mit tegyen a tudomaacuteny amelynek feladata a tudaacutes gyakorlati ceacuteluacute rendszerezeacutese a mindennapi hasznosiacutetaacutes szaacutemra

Megtartja a tudomaacutenyrendszereket a felosztaacutest veacutegigviszi az egyedi kutataacutesi teacutemaacutekig mikoumlzben tudataacuteban van azoknak a haacutetraacutenyoknak amelyek szuumlkseacutegkeacuteppen keletkeznek a tudaacuteshierarchia feleacutepiacuteteacutesekor

Elhagyva a felosztaacuteselvű rendszereket megvizsgaacutelja a tudomaacutenyok maacutesfajta szerkezeteacutet

A 20 szaacutezad elejeacuten a gondolkodaacutesban megjelenik a bdquostruktuacuterardquo fogalom ndash pl egy gazdasaacutegi sajaacutetossaacuteg ebben a keretben nem uacutegy magyaraacutezhatoacute hogy levezetik megelőző aacutellapotaacuteboacutel hanem abboacutel a szerepből lehet megeacuterteni amelyet betoumllt ndash maga utaacuten vonta a rendszer fogalmaacutet = leacutetrejoumltt az aacuteltalaacutenos rendszerelmeacutelet ti a vizsgaacutelat taacutergyaacutet tekinti rendszernek s ebben az alkotoacuteelemek koumllcsoumlnhataacutesait elemzi

Keacutesőbb megjelenik majd a 2 vilaacuteghaacuteboruacute koumlvetkezmeacutenyekeacutent kiteljesedik a tartalomelemzeacutes a szoumlvegtan moacutedszere

BONIFATYIJ MIHAJLOVICS KEDROV (1903-1985)

TUDOMAacuteNYRENDSZERE

A tudomaacutenyok felosztaacutesaacutenak utolsoacute nagyszabaacutesuacute kiacuteseacuterlete

Rendszere erősen hierarchikus

Dialektikus eacutes materialista felosztaacutes jellemzi

Kiinduloacute elvei (taacutergyi felosztaacutesa) az anyag mozgaacutesformaacutei pl elemi reacuteszek mozgaacutesa ndash

fizika atomi mozgaacutes ndash keacutemia eacutegitestek ndash csillagaacuteszat

Egyeduumll a termeacuteszettudomaacutenyoknaacutel alkalmazhatoacute

hellip eacutes a 21 szaacutezad

A TUDOMAacuteNY MA

Haacuteloacutezati koumlzeacuteputak

URL iponhu

FORRADALMI VAacuteLTOZAacuteS A TUDOMAacuteNYBAN

Az informatika nemcsak eszkoumlz- hanem taacutergyi szinten is behatol a tudomaacutenyokba A digitaacutelis eszkoumlzpark a szaacutemiacutetaacutestechnika fogalmai moacutedszerei eacutes teacutetelei szervesen beeacutepuumllnek az adott tudomaacutenyteruumllet műveleacuteseacutenek szoumlveteacutebe eacutes uacutej szakmai bdquominőseacutegeketrdquo hoznak leacutetre

Koumlvetkezmeacuteny

az uacutej informaacutecioacutes eacutes kommunikaacutecioacutes technoloacutegia hataacutesaacutera paradigmavaacuteltaacutes toumlrteacutenik

leacutetrejoumln az E-SCIENCE (Simonyi goumlmbje eacutes a Valhalla befogadoacutekeacutepesseacutege ndash ld Z Karvalics Laacuteszloacute Az adatsiloacutektoacutel a tudomaacuteny kontrollforradalmaacuteig ndash In Magyar Tudomaacuteny 169 eacutevf 2008 3 sz URL httpwwwmatudiifhu08mar13html)

a tudomaacuteny igeacutenyei eacuterdekeacuteben fejlesztett informatikai koumlzművek strateacutegiai keacuterdeacutesseacute vaacutelnak

A KLASSZIKUS NEacuteMET FILOZOacuteFIA

Az un bdquoklasszikus neacutemet filozoacutefiaacutetrdquo maacutes neacuteven klasszikus neacutemet idealizmust egyetlen iskolakeacutent vagy aacuteramlatkeacutent tartjuk szaacutemon Keacutepviselői ndash egyeacutebkeacutent neacutegy elteacuterő aacutellaacutespontot keacutepviselő alkotoacute Immanuel Kant 1724-1804) Johann Gottlieb Fichte (1762ndash1814) Friedrich Willheim Joseph Schelling (1775ndash1854) eacutes Georg Wilhelm Friedrich Hegel

Koumlzoumls jellemzőjuumlk hogy mint az uacutejkor maacutes filozoacutefusai is az egyseacutegben az egeacuteszben valoacute gondolkodaacutes igeacutenyeacutet fogalmazzaacutek meg

Elődeiknek a tapasztalatra emberi megismereacutesi keacutepesseacutegekre alapiacutetoacute empirikus felfogaacutesaacuteval ellenteacutetben szemleacuteletuumlk idealista rendszeruumlk alapja nem a materiaacutelis vilaacuteg a gyakorlat hanem az eacutesz a gondolkodaacutes melynek segiacutetseacutegeacutevel apriori megteremthető a rendszer

bdquoNem teremthetuumlnk meg hellip semmifeacutele megalapozott felosztaacutest aneacutelkuumll hogy egyszersmind ne teremteneacutenk meg a totalitaacutest is ennek meg kell lennie az előtt mielőtt a reacuteszeket meghataacuteroznaacutenkrdquo ndash Immanuel Kant

GEORG WILHELM FRIEDRICH HEGEL (1770-1831)

TUDOMAacuteNYRENDSZERE Az idealista neacutemet filozoacutefia legteljesebb rendszereacutenek kidolgozoacuteja

Neacutezete szerint a vilaacuteg nem egyeacuteb mint az egyetemes eacutesz megnyilatkozaacutesa az ember tudataacutetoacutel fuumlggetlenuumll leacutetező bdquoabszoluacutet eszmerdquo (az isten elvontabb szemeacutelytelenebb aacutebraacutezolaacutesa) Ez hozta eacutes hozza leacutetre a termeacuteszet eacutes a taacutersadalom minden jelenseacutegeacutet tehaacutet azonosiacutetja a leacutetet eacutes tudatot (ezeacutert idealista)

Koumlvetkezmeacutenyekeacutent felteacutetelezi hogy a megismereacutes eacutes a valoacutesaacuteg ugyanazon toumlrveacutenyek szerint viselkedik tehaacutet az emberi gondolkodaacutes toumlrveacutenyei eacuterveacutenyesek a termeacuteszetre is

Gondolkodaacutesunkban ma is hat dialektikus szemleacutelete eacutes moacutedszere amennyiben a termeacuteszeti jelenseacutegeket oumlroumlkoumls mozgaacutesban eacutes vaacuteltozaacutesban levőknek tekinti ahol ellenteacutetes erők hatnak koumllcsoumlnoumlsen egymaacutesra Idealista szemleacutelete alapjaacuten azonban szerinte nem a termeacuteszet fejlődik hanem csak az eszme a termeacuteszet bdquofogalmardquo fejlődőkeacutepes

Haacutermas tagozoacutedaacutesuacute tudomaacutenyfelosztaacutesa is abboacutel indul ki hogy az abszoluacutet idea milyen formaacutekat oumllt a termeacuteszetben

LOGIKA

TERMEacuteSZETFILOZOacuteFIA

SZELLEMFILOZOacuteFIA

Ezeken beluumll is 3-3 majd uacutejabb 3-3 tudomaacutenyt kuumlloumlnboumlztet meg

PARADIGMAacuteK XIX SZAacuteZAD

A 19 szaacutezadban oumlnaacutelloacutesultak a szellemtudomaacutenyok valamint kialakultak az emberi csoportok eacutes taacutersadalmak oumlsszefuumlggeacuteseacutet eacutes műkoumldeacuteseacutet vizsgaacuteloacute modern taacutersadalomtudomaacutenyok (szocioloacutegia szociaacutelpszicholoacutegia politikatudomaacuteny koumlzgazdasaacuteg-tudomaacuteny demograacutefia neacuteprajz szociaacutelantropoloacutegia jogtudomaacuteny szociolingvisztika toumlrteacutenettudomaacuteny stb)

A filozoacutefusok egy reacutesze kezdi tagadni a rendszer szuumlkseacutegesseacutegeacutet ndash pl Soslashren Aabye Kierkegaard (1813-1855) eacutes Friedrich Nietzsche (1844-1900) ndash mert a rendszer megkoumlti a gondolat szabadsaacutegaacutet

A szaacutezad gondolkodaacutesaacutet a toumlrteacutenetiseacuteg hataacuterozta meg koumlzponti helyre keruumllt a haladaacutes fejlődeacutes gondolkodaacutes vaacuteltozaacutes Eszerint a dolgok aacutellapotaacutet eacutes mikeacutentjeacutet megelőző aacutellapotukboacutel lehet levezetni

Kiemelkedő jelentőseacuteggel biacuter

a termeacuteszettudomaacutenyokban Charles Robert Darwin (1809-1882) evoluacutecioacuteelmeacutelete

a taacutersadalomtudomaacutenyokban Karl Marx (1818-1883) taacutersadalomelmeacutelete

TUDOMAacuteNYRENDSZERTANI SAJAacuteTOSSAacuteGOK

A 19 szaacutezadban egyre vilaacutegosabbaacute vaacutelt hogy a felosztaacutes alapja a tudomaacutenyok taacutergya lehet

A 19 szaacutezad oacuteta keletkezett majdnem valamennyi tudomaacutenyosztaacutelyozaacutes jellemzőjeacuteveacute vaacutelt termeacuteszet eacutes a szellemtudomaacutenyok dualizmusa

Az egyes diszcipliacutenaacutek rendszerben elfoglalt helyeacutet jellemzően

az ismeretek elsajaacutetiacutetaacutesaacutenak veacutelemeacutenyuumlk szerinti legjobb sorrendje vagy

a tudomaacutenyos vizsgaacuteloacutedaacutes kutataacutes moacutedszereiben felismert sajaacutetossaacuteg szabta meg

Eredmeacutenyekeacutent a tudomaacutenyokat

elmeacuteleti eacutes gyakorlati

absztrakt eacutes konkreacutet

deduktiacutev eacutes induktiacutev tudomaacutenyokra osztottaacutek foumll

Egyre elterjedtebb a felismereacutes ndash a tudomaacutenyok egyre gyorsuloacute fejlődeacutese miatt nincs eacutes nem is lehetseacuteges oumlroumlkeacuterveacutenyű tudomaacutenyfelosztaacutes

AUGUST COMTE (1798-1857) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

A pozitivista filozoacutefia atyja

Tudomaacutenyfelosztaacutesa a tudomaacutenyok taacutergyaacutenak noumlvekvő bonyolultsaacutegi fokaacutet tuumlkroumlzi ndash a tudomaacutenyok lineaacuteris elhelyezeacuteseacutet kiacuteseacuterelte meg

A tudomaacutenyokat termeacuteszettudomaacutenyos szempontboacutel kiindulva keacutet fő osztaacutelyba sorolta ezen beluumll oumlsszesen 6 alaptudomaacutenyt aacutelliacutetott fel abban a sorrendben ahogy szerinte az egyik tudomaacuteny a maacutesikboacutel kifejlődoumltt

SZERVETLEN TESTEK TUDOMAacuteNYAI

Matematika

Csillagaacuteszat

Fizika

Keacutemia

SZERVES TESTEK TUDOMAacuteNYAI

Fizioloacutegia

Szocioloacutegia

Uacutegy veacutelte felosztaacutesa megvilaacutegiacutetja a tudomaacutenyok toumlrteacuteneteacutet is mert

az egyszerűbbek gyorsabban a bonyolultabbak oumlsszetettek lassabban fejlődnek

a tudomaacuteny haladaacutesa pedig abban van hogy az oumlsszetettet elemeire bontjuk a kuumlloumlnoumlst az egyetemesbe oldjuk a minőseacuteget a mennyiseacutegbe

Comte osztaacutelyozaacutesa a 19 szaacutezadban neacutepszerűveacute vaacutelt meacuteg a 20 szaacutezad eleji polgaacuteri filozoacutefia keacutepviselői is ezt a tudomaacutenyfelosztaacutest hasznaacuteljaacutek

FRIEDRICH ENGELS (1820-1895) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

Rendszere materialista dialektikus

Kiinduloacute elve hogy a tudomaacutenyok osztaacutelyozaacutesaacutet a termeacuteszet mozgaacutesformaacuteinak dialektikaacutejaacuteboacutel kell kialakiacutetani amelyeket a tudomaacutenyok visszatuumlkroumlznek

A tudomaacutenyok osztaacutelyozaacutesa maguknak a mozgaacutesformaacuteknak a hierarchiaacutejaacutet mutatja Minthogy az anyag egyes mozgaacutesformaacutei kuumlloumlnboumlző bonyolultsaacutegi fokot mutatnak az egyszerű mozgaacutestoacutel a legbonyolultabb mozgaacutesformaacutekig a tudomaacutenyok elrendezeacuteseacutenek egymaacutesutaacutenjaacutet az hataacuterozza meg hogy az egyes tudomaacutenyok vizsgaacuteloacutedaacutesaacutenak taacutergyai milyen sorrendben tartanak az egyszerűtől az egyes bonyolultabb mozgaacutesformaacutek feleacute

Ezen alapszik haacutermas tudomaacutenyfelosztaacutesa

EacuteLETTELEN TERMEacuteSZET

Matematika

Csillagaacuteszat

Mechanika

Fizika

Vegytan stb

EacuteLŐ SZERVEZETEK KUTATAacuteSA

TOumlRTEacuteNELMI TUDOMAacuteNYOK

Filozoacutefia

Vallaacutes

Jog

Műveacuteszet stb

PARADIGMAacuteK XX SZAacuteZAD

A tudomaacutenyos kutataacutes egyre inkaacutebb a reacuteszletek iraacutenyaacuteba indul

Az egyseacuteges tudomaacutenyos vilaacutegkeacutep lehetőseacutege kicsi

bdquoMinden egeacutesz eltoumlroumlttrdquo ndash panaszolja Ady Endre

A tudomaacutenyok rendszerezeacuteseacutenek probleacutemaacuteja tovaacutebbra is eacutel a filozoacutefiaacuteban de maacuter nincs prioritaacutesa

Mit tegyen a tudomaacuteny amelynek feladata a tudaacutes gyakorlati ceacuteluacute rendszerezeacutese a mindennapi hasznosiacutetaacutes szaacutemra

Megtartja a tudomaacutenyrendszereket a felosztaacutest veacutegigviszi az egyedi kutataacutesi teacutemaacutekig mikoumlzben tudataacuteban van azoknak a haacutetraacutenyoknak amelyek szuumlkseacutegkeacuteppen keletkeznek a tudaacuteshierarchia feleacutepiacuteteacutesekor

Elhagyva a felosztaacuteselvű rendszereket megvizsgaacutelja a tudomaacutenyok maacutesfajta szerkezeteacutet

A 20 szaacutezad elejeacuten a gondolkodaacutesban megjelenik a bdquostruktuacuterardquo fogalom ndash pl egy gazdasaacutegi sajaacutetossaacuteg ebben a keretben nem uacutegy magyaraacutezhatoacute hogy levezetik megelőző aacutellapotaacuteboacutel hanem abboacutel a szerepből lehet megeacuterteni amelyet betoumllt ndash maga utaacuten vonta a rendszer fogalmaacutet = leacutetrejoumltt az aacuteltalaacutenos rendszerelmeacutelet ti a vizsgaacutelat taacutergyaacutet tekinti rendszernek s ebben az alkotoacuteelemek koumllcsoumlnhataacutesait elemzi

Keacutesőbb megjelenik majd a 2 vilaacuteghaacuteboruacute koumlvetkezmeacutenyekeacutent kiteljesedik a tartalomelemzeacutes a szoumlvegtan moacutedszere

BONIFATYIJ MIHAJLOVICS KEDROV (1903-1985)

TUDOMAacuteNYRENDSZERE

A tudomaacutenyok felosztaacutesaacutenak utolsoacute nagyszabaacutesuacute kiacuteseacuterlete

Rendszere erősen hierarchikus

Dialektikus eacutes materialista felosztaacutes jellemzi

Kiinduloacute elvei (taacutergyi felosztaacutesa) az anyag mozgaacutesformaacutei pl elemi reacuteszek mozgaacutesa ndash

fizika atomi mozgaacutes ndash keacutemia eacutegitestek ndash csillagaacuteszat

Egyeduumll a termeacuteszettudomaacutenyoknaacutel alkalmazhatoacute

hellip eacutes a 21 szaacutezad

A TUDOMAacuteNY MA

Haacuteloacutezati koumlzeacuteputak

URL iponhu

FORRADALMI VAacuteLTOZAacuteS A TUDOMAacuteNYBAN

Az informatika nemcsak eszkoumlz- hanem taacutergyi szinten is behatol a tudomaacutenyokba A digitaacutelis eszkoumlzpark a szaacutemiacutetaacutestechnika fogalmai moacutedszerei eacutes teacutetelei szervesen beeacutepuumllnek az adott tudomaacutenyteruumllet műveleacuteseacutenek szoumlveteacutebe eacutes uacutej szakmai bdquominőseacutegeketrdquo hoznak leacutetre

Koumlvetkezmeacuteny

az uacutej informaacutecioacutes eacutes kommunikaacutecioacutes technoloacutegia hataacutesaacutera paradigmavaacuteltaacutes toumlrteacutenik

leacutetrejoumln az E-SCIENCE (Simonyi goumlmbje eacutes a Valhalla befogadoacutekeacutepesseacutege ndash ld Z Karvalics Laacuteszloacute Az adatsiloacutektoacutel a tudomaacuteny kontrollforradalmaacuteig ndash In Magyar Tudomaacuteny 169 eacutevf 2008 3 sz URL httpwwwmatudiifhu08mar13html)

a tudomaacuteny igeacutenyei eacuterdekeacuteben fejlesztett informatikai koumlzművek strateacutegiai keacuterdeacutesseacute vaacutelnak

GEORG WILHELM FRIEDRICH HEGEL (1770-1831)

TUDOMAacuteNYRENDSZERE Az idealista neacutemet filozoacutefia legteljesebb rendszereacutenek kidolgozoacuteja

Neacutezete szerint a vilaacuteg nem egyeacuteb mint az egyetemes eacutesz megnyilatkozaacutesa az ember tudataacutetoacutel fuumlggetlenuumll leacutetező bdquoabszoluacutet eszmerdquo (az isten elvontabb szemeacutelytelenebb aacutebraacutezolaacutesa) Ez hozta eacutes hozza leacutetre a termeacuteszet eacutes a taacutersadalom minden jelenseacutegeacutet tehaacutet azonosiacutetja a leacutetet eacutes tudatot (ezeacutert idealista)

Koumlvetkezmeacutenyekeacutent felteacutetelezi hogy a megismereacutes eacutes a valoacutesaacuteg ugyanazon toumlrveacutenyek szerint viselkedik tehaacutet az emberi gondolkodaacutes toumlrveacutenyei eacuterveacutenyesek a termeacuteszetre is

Gondolkodaacutesunkban ma is hat dialektikus szemleacutelete eacutes moacutedszere amennyiben a termeacuteszeti jelenseacutegeket oumlroumlkoumls mozgaacutesban eacutes vaacuteltozaacutesban levőknek tekinti ahol ellenteacutetes erők hatnak koumllcsoumlnoumlsen egymaacutesra Idealista szemleacutelete alapjaacuten azonban szerinte nem a termeacuteszet fejlődik hanem csak az eszme a termeacuteszet bdquofogalmardquo fejlődőkeacutepes

Haacutermas tagozoacutedaacutesuacute tudomaacutenyfelosztaacutesa is abboacutel indul ki hogy az abszoluacutet idea milyen formaacutekat oumllt a termeacuteszetben

LOGIKA

TERMEacuteSZETFILOZOacuteFIA

SZELLEMFILOZOacuteFIA

Ezeken beluumll is 3-3 majd uacutejabb 3-3 tudomaacutenyt kuumlloumlnboumlztet meg

PARADIGMAacuteK XIX SZAacuteZAD

A 19 szaacutezadban oumlnaacutelloacutesultak a szellemtudomaacutenyok valamint kialakultak az emberi csoportok eacutes taacutersadalmak oumlsszefuumlggeacuteseacutet eacutes műkoumldeacuteseacutet vizsgaacuteloacute modern taacutersadalomtudomaacutenyok (szocioloacutegia szociaacutelpszicholoacutegia politikatudomaacuteny koumlzgazdasaacuteg-tudomaacuteny demograacutefia neacuteprajz szociaacutelantropoloacutegia jogtudomaacuteny szociolingvisztika toumlrteacutenettudomaacuteny stb)

A filozoacutefusok egy reacutesze kezdi tagadni a rendszer szuumlkseacutegesseacutegeacutet ndash pl Soslashren Aabye Kierkegaard (1813-1855) eacutes Friedrich Nietzsche (1844-1900) ndash mert a rendszer megkoumlti a gondolat szabadsaacutegaacutet

A szaacutezad gondolkodaacutesaacutet a toumlrteacutenetiseacuteg hataacuterozta meg koumlzponti helyre keruumllt a haladaacutes fejlődeacutes gondolkodaacutes vaacuteltozaacutes Eszerint a dolgok aacutellapotaacutet eacutes mikeacutentjeacutet megelőző aacutellapotukboacutel lehet levezetni

Kiemelkedő jelentőseacuteggel biacuter

a termeacuteszettudomaacutenyokban Charles Robert Darwin (1809-1882) evoluacutecioacuteelmeacutelete

a taacutersadalomtudomaacutenyokban Karl Marx (1818-1883) taacutersadalomelmeacutelete

TUDOMAacuteNYRENDSZERTANI SAJAacuteTOSSAacuteGOK

A 19 szaacutezadban egyre vilaacutegosabbaacute vaacutelt hogy a felosztaacutes alapja a tudomaacutenyok taacutergya lehet

A 19 szaacutezad oacuteta keletkezett majdnem valamennyi tudomaacutenyosztaacutelyozaacutes jellemzőjeacuteveacute vaacutelt termeacuteszet eacutes a szellemtudomaacutenyok dualizmusa

Az egyes diszcipliacutenaacutek rendszerben elfoglalt helyeacutet jellemzően

az ismeretek elsajaacutetiacutetaacutesaacutenak veacutelemeacutenyuumlk szerinti legjobb sorrendje vagy

a tudomaacutenyos vizsgaacuteloacutedaacutes kutataacutes moacutedszereiben felismert sajaacutetossaacuteg szabta meg

Eredmeacutenyekeacutent a tudomaacutenyokat

elmeacuteleti eacutes gyakorlati

absztrakt eacutes konkreacutet

deduktiacutev eacutes induktiacutev tudomaacutenyokra osztottaacutek foumll

Egyre elterjedtebb a felismereacutes ndash a tudomaacutenyok egyre gyorsuloacute fejlődeacutese miatt nincs eacutes nem is lehetseacuteges oumlroumlkeacuterveacutenyű tudomaacutenyfelosztaacutes

AUGUST COMTE (1798-1857) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

A pozitivista filozoacutefia atyja

Tudomaacutenyfelosztaacutesa a tudomaacutenyok taacutergyaacutenak noumlvekvő bonyolultsaacutegi fokaacutet tuumlkroumlzi ndash a tudomaacutenyok lineaacuteris elhelyezeacuteseacutet kiacuteseacuterelte meg

A tudomaacutenyokat termeacuteszettudomaacutenyos szempontboacutel kiindulva keacutet fő osztaacutelyba sorolta ezen beluumll oumlsszesen 6 alaptudomaacutenyt aacutelliacutetott fel abban a sorrendben ahogy szerinte az egyik tudomaacuteny a maacutesikboacutel kifejlődoumltt

SZERVETLEN TESTEK TUDOMAacuteNYAI

Matematika

Csillagaacuteszat

Fizika

Keacutemia

SZERVES TESTEK TUDOMAacuteNYAI

Fizioloacutegia

Szocioloacutegia

Uacutegy veacutelte felosztaacutesa megvilaacutegiacutetja a tudomaacutenyok toumlrteacuteneteacutet is mert

az egyszerűbbek gyorsabban a bonyolultabbak oumlsszetettek lassabban fejlődnek

a tudomaacuteny haladaacutesa pedig abban van hogy az oumlsszetettet elemeire bontjuk a kuumlloumlnoumlst az egyetemesbe oldjuk a minőseacuteget a mennyiseacutegbe

Comte osztaacutelyozaacutesa a 19 szaacutezadban neacutepszerűveacute vaacutelt meacuteg a 20 szaacutezad eleji polgaacuteri filozoacutefia keacutepviselői is ezt a tudomaacutenyfelosztaacutest hasznaacuteljaacutek

FRIEDRICH ENGELS (1820-1895) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

Rendszere materialista dialektikus

Kiinduloacute elve hogy a tudomaacutenyok osztaacutelyozaacutesaacutet a termeacuteszet mozgaacutesformaacuteinak dialektikaacutejaacuteboacutel kell kialakiacutetani amelyeket a tudomaacutenyok visszatuumlkroumlznek

A tudomaacutenyok osztaacutelyozaacutesa maguknak a mozgaacutesformaacuteknak a hierarchiaacutejaacutet mutatja Minthogy az anyag egyes mozgaacutesformaacutei kuumlloumlnboumlző bonyolultsaacutegi fokot mutatnak az egyszerű mozgaacutestoacutel a legbonyolultabb mozgaacutesformaacutekig a tudomaacutenyok elrendezeacuteseacutenek egymaacutesutaacutenjaacutet az hataacuterozza meg hogy az egyes tudomaacutenyok vizsgaacuteloacutedaacutesaacutenak taacutergyai milyen sorrendben tartanak az egyszerűtől az egyes bonyolultabb mozgaacutesformaacutek feleacute

Ezen alapszik haacutermas tudomaacutenyfelosztaacutesa

EacuteLETTELEN TERMEacuteSZET

Matematika

Csillagaacuteszat

Mechanika

Fizika

Vegytan stb

EacuteLŐ SZERVEZETEK KUTATAacuteSA

TOumlRTEacuteNELMI TUDOMAacuteNYOK

Filozoacutefia

Vallaacutes

Jog

Műveacuteszet stb

PARADIGMAacuteK XX SZAacuteZAD

A tudomaacutenyos kutataacutes egyre inkaacutebb a reacuteszletek iraacutenyaacuteba indul

Az egyseacuteges tudomaacutenyos vilaacutegkeacutep lehetőseacutege kicsi

bdquoMinden egeacutesz eltoumlroumlttrdquo ndash panaszolja Ady Endre

A tudomaacutenyok rendszerezeacuteseacutenek probleacutemaacuteja tovaacutebbra is eacutel a filozoacutefiaacuteban de maacuter nincs prioritaacutesa

Mit tegyen a tudomaacuteny amelynek feladata a tudaacutes gyakorlati ceacuteluacute rendszerezeacutese a mindennapi hasznosiacutetaacutes szaacutemra

Megtartja a tudomaacutenyrendszereket a felosztaacutest veacutegigviszi az egyedi kutataacutesi teacutemaacutekig mikoumlzben tudataacuteban van azoknak a haacutetraacutenyoknak amelyek szuumlkseacutegkeacuteppen keletkeznek a tudaacuteshierarchia feleacutepiacuteteacutesekor

Elhagyva a felosztaacuteselvű rendszereket megvizsgaacutelja a tudomaacutenyok maacutesfajta szerkezeteacutet

A 20 szaacutezad elejeacuten a gondolkodaacutesban megjelenik a bdquostruktuacuterardquo fogalom ndash pl egy gazdasaacutegi sajaacutetossaacuteg ebben a keretben nem uacutegy magyaraacutezhatoacute hogy levezetik megelőző aacutellapotaacuteboacutel hanem abboacutel a szerepből lehet megeacuterteni amelyet betoumllt ndash maga utaacuten vonta a rendszer fogalmaacutet = leacutetrejoumltt az aacuteltalaacutenos rendszerelmeacutelet ti a vizsgaacutelat taacutergyaacutet tekinti rendszernek s ebben az alkotoacuteelemek koumllcsoumlnhataacutesait elemzi

Keacutesőbb megjelenik majd a 2 vilaacuteghaacuteboruacute koumlvetkezmeacutenyekeacutent kiteljesedik a tartalomelemzeacutes a szoumlvegtan moacutedszere

BONIFATYIJ MIHAJLOVICS KEDROV (1903-1985)

TUDOMAacuteNYRENDSZERE

A tudomaacutenyok felosztaacutesaacutenak utolsoacute nagyszabaacutesuacute kiacuteseacuterlete

Rendszere erősen hierarchikus

Dialektikus eacutes materialista felosztaacutes jellemzi

Kiinduloacute elvei (taacutergyi felosztaacutesa) az anyag mozgaacutesformaacutei pl elemi reacuteszek mozgaacutesa ndash

fizika atomi mozgaacutes ndash keacutemia eacutegitestek ndash csillagaacuteszat

Egyeduumll a termeacuteszettudomaacutenyoknaacutel alkalmazhatoacute

hellip eacutes a 21 szaacutezad

A TUDOMAacuteNY MA

Haacuteloacutezati koumlzeacuteputak

URL iponhu

FORRADALMI VAacuteLTOZAacuteS A TUDOMAacuteNYBAN

Az informatika nemcsak eszkoumlz- hanem taacutergyi szinten is behatol a tudomaacutenyokba A digitaacutelis eszkoumlzpark a szaacutemiacutetaacutestechnika fogalmai moacutedszerei eacutes teacutetelei szervesen beeacutepuumllnek az adott tudomaacutenyteruumllet műveleacuteseacutenek szoumlveteacutebe eacutes uacutej szakmai bdquominőseacutegeketrdquo hoznak leacutetre

Koumlvetkezmeacuteny

az uacutej informaacutecioacutes eacutes kommunikaacutecioacutes technoloacutegia hataacutesaacutera paradigmavaacuteltaacutes toumlrteacutenik

leacutetrejoumln az E-SCIENCE (Simonyi goumlmbje eacutes a Valhalla befogadoacutekeacutepesseacutege ndash ld Z Karvalics Laacuteszloacute Az adatsiloacutektoacutel a tudomaacuteny kontrollforradalmaacuteig ndash In Magyar Tudomaacuteny 169 eacutevf 2008 3 sz URL httpwwwmatudiifhu08mar13html)

a tudomaacuteny igeacutenyei eacuterdekeacuteben fejlesztett informatikai koumlzművek strateacutegiai keacuterdeacutesseacute vaacutelnak

PARADIGMAacuteK XIX SZAacuteZAD

A 19 szaacutezadban oumlnaacutelloacutesultak a szellemtudomaacutenyok valamint kialakultak az emberi csoportok eacutes taacutersadalmak oumlsszefuumlggeacuteseacutet eacutes műkoumldeacuteseacutet vizsgaacuteloacute modern taacutersadalomtudomaacutenyok (szocioloacutegia szociaacutelpszicholoacutegia politikatudomaacuteny koumlzgazdasaacuteg-tudomaacuteny demograacutefia neacuteprajz szociaacutelantropoloacutegia jogtudomaacuteny szociolingvisztika toumlrteacutenettudomaacuteny stb)

A filozoacutefusok egy reacutesze kezdi tagadni a rendszer szuumlkseacutegesseacutegeacutet ndash pl Soslashren Aabye Kierkegaard (1813-1855) eacutes Friedrich Nietzsche (1844-1900) ndash mert a rendszer megkoumlti a gondolat szabadsaacutegaacutet

A szaacutezad gondolkodaacutesaacutet a toumlrteacutenetiseacuteg hataacuterozta meg koumlzponti helyre keruumllt a haladaacutes fejlődeacutes gondolkodaacutes vaacuteltozaacutes Eszerint a dolgok aacutellapotaacutet eacutes mikeacutentjeacutet megelőző aacutellapotukboacutel lehet levezetni

Kiemelkedő jelentőseacuteggel biacuter

a termeacuteszettudomaacutenyokban Charles Robert Darwin (1809-1882) evoluacutecioacuteelmeacutelete

a taacutersadalomtudomaacutenyokban Karl Marx (1818-1883) taacutersadalomelmeacutelete

TUDOMAacuteNYRENDSZERTANI SAJAacuteTOSSAacuteGOK

A 19 szaacutezadban egyre vilaacutegosabbaacute vaacutelt hogy a felosztaacutes alapja a tudomaacutenyok taacutergya lehet

A 19 szaacutezad oacuteta keletkezett majdnem valamennyi tudomaacutenyosztaacutelyozaacutes jellemzőjeacuteveacute vaacutelt termeacuteszet eacutes a szellemtudomaacutenyok dualizmusa

Az egyes diszcipliacutenaacutek rendszerben elfoglalt helyeacutet jellemzően

az ismeretek elsajaacutetiacutetaacutesaacutenak veacutelemeacutenyuumlk szerinti legjobb sorrendje vagy

a tudomaacutenyos vizsgaacuteloacutedaacutes kutataacutes moacutedszereiben felismert sajaacutetossaacuteg szabta meg

Eredmeacutenyekeacutent a tudomaacutenyokat

elmeacuteleti eacutes gyakorlati

absztrakt eacutes konkreacutet

deduktiacutev eacutes induktiacutev tudomaacutenyokra osztottaacutek foumll

Egyre elterjedtebb a felismereacutes ndash a tudomaacutenyok egyre gyorsuloacute fejlődeacutese miatt nincs eacutes nem is lehetseacuteges oumlroumlkeacuterveacutenyű tudomaacutenyfelosztaacutes

AUGUST COMTE (1798-1857) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

A pozitivista filozoacutefia atyja

Tudomaacutenyfelosztaacutesa a tudomaacutenyok taacutergyaacutenak noumlvekvő bonyolultsaacutegi fokaacutet tuumlkroumlzi ndash a tudomaacutenyok lineaacuteris elhelyezeacuteseacutet kiacuteseacuterelte meg

A tudomaacutenyokat termeacuteszettudomaacutenyos szempontboacutel kiindulva keacutet fő osztaacutelyba sorolta ezen beluumll oumlsszesen 6 alaptudomaacutenyt aacutelliacutetott fel abban a sorrendben ahogy szerinte az egyik tudomaacuteny a maacutesikboacutel kifejlődoumltt

SZERVETLEN TESTEK TUDOMAacuteNYAI

Matematika

Csillagaacuteszat

Fizika

Keacutemia

SZERVES TESTEK TUDOMAacuteNYAI

Fizioloacutegia

Szocioloacutegia

Uacutegy veacutelte felosztaacutesa megvilaacutegiacutetja a tudomaacutenyok toumlrteacuteneteacutet is mert

az egyszerűbbek gyorsabban a bonyolultabbak oumlsszetettek lassabban fejlődnek

a tudomaacuteny haladaacutesa pedig abban van hogy az oumlsszetettet elemeire bontjuk a kuumlloumlnoumlst az egyetemesbe oldjuk a minőseacuteget a mennyiseacutegbe

Comte osztaacutelyozaacutesa a 19 szaacutezadban neacutepszerűveacute vaacutelt meacuteg a 20 szaacutezad eleji polgaacuteri filozoacutefia keacutepviselői is ezt a tudomaacutenyfelosztaacutest hasznaacuteljaacutek

FRIEDRICH ENGELS (1820-1895) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

Rendszere materialista dialektikus

Kiinduloacute elve hogy a tudomaacutenyok osztaacutelyozaacutesaacutet a termeacuteszet mozgaacutesformaacuteinak dialektikaacutejaacuteboacutel kell kialakiacutetani amelyeket a tudomaacutenyok visszatuumlkroumlznek

A tudomaacutenyok osztaacutelyozaacutesa maguknak a mozgaacutesformaacuteknak a hierarchiaacutejaacutet mutatja Minthogy az anyag egyes mozgaacutesformaacutei kuumlloumlnboumlző bonyolultsaacutegi fokot mutatnak az egyszerű mozgaacutestoacutel a legbonyolultabb mozgaacutesformaacutekig a tudomaacutenyok elrendezeacuteseacutenek egymaacutesutaacutenjaacutet az hataacuterozza meg hogy az egyes tudomaacutenyok vizsgaacuteloacutedaacutesaacutenak taacutergyai milyen sorrendben tartanak az egyszerűtől az egyes bonyolultabb mozgaacutesformaacutek feleacute

Ezen alapszik haacutermas tudomaacutenyfelosztaacutesa

EacuteLETTELEN TERMEacuteSZET

Matematika

Csillagaacuteszat

Mechanika

Fizika

Vegytan stb

EacuteLŐ SZERVEZETEK KUTATAacuteSA

TOumlRTEacuteNELMI TUDOMAacuteNYOK

Filozoacutefia

Vallaacutes

Jog

Műveacuteszet stb

PARADIGMAacuteK XX SZAacuteZAD

A tudomaacutenyos kutataacutes egyre inkaacutebb a reacuteszletek iraacutenyaacuteba indul

Az egyseacuteges tudomaacutenyos vilaacutegkeacutep lehetőseacutege kicsi

bdquoMinden egeacutesz eltoumlroumlttrdquo ndash panaszolja Ady Endre

A tudomaacutenyok rendszerezeacuteseacutenek probleacutemaacuteja tovaacutebbra is eacutel a filozoacutefiaacuteban de maacuter nincs prioritaacutesa

Mit tegyen a tudomaacuteny amelynek feladata a tudaacutes gyakorlati ceacuteluacute rendszerezeacutese a mindennapi hasznosiacutetaacutes szaacutemra

Megtartja a tudomaacutenyrendszereket a felosztaacutest veacutegigviszi az egyedi kutataacutesi teacutemaacutekig mikoumlzben tudataacuteban van azoknak a haacutetraacutenyoknak amelyek szuumlkseacutegkeacuteppen keletkeznek a tudaacuteshierarchia feleacutepiacuteteacutesekor

Elhagyva a felosztaacuteselvű rendszereket megvizsgaacutelja a tudomaacutenyok maacutesfajta szerkezeteacutet

A 20 szaacutezad elejeacuten a gondolkodaacutesban megjelenik a bdquostruktuacuterardquo fogalom ndash pl egy gazdasaacutegi sajaacutetossaacuteg ebben a keretben nem uacutegy magyaraacutezhatoacute hogy levezetik megelőző aacutellapotaacuteboacutel hanem abboacutel a szerepből lehet megeacuterteni amelyet betoumllt ndash maga utaacuten vonta a rendszer fogalmaacutet = leacutetrejoumltt az aacuteltalaacutenos rendszerelmeacutelet ti a vizsgaacutelat taacutergyaacutet tekinti rendszernek s ebben az alkotoacuteelemek koumllcsoumlnhataacutesait elemzi

Keacutesőbb megjelenik majd a 2 vilaacuteghaacuteboruacute koumlvetkezmeacutenyekeacutent kiteljesedik a tartalomelemzeacutes a szoumlvegtan moacutedszere

BONIFATYIJ MIHAJLOVICS KEDROV (1903-1985)

TUDOMAacuteNYRENDSZERE

A tudomaacutenyok felosztaacutesaacutenak utolsoacute nagyszabaacutesuacute kiacuteseacuterlete

Rendszere erősen hierarchikus

Dialektikus eacutes materialista felosztaacutes jellemzi

Kiinduloacute elvei (taacutergyi felosztaacutesa) az anyag mozgaacutesformaacutei pl elemi reacuteszek mozgaacutesa ndash

fizika atomi mozgaacutes ndash keacutemia eacutegitestek ndash csillagaacuteszat

Egyeduumll a termeacuteszettudomaacutenyoknaacutel alkalmazhatoacute

hellip eacutes a 21 szaacutezad

A TUDOMAacuteNY MA

Haacuteloacutezati koumlzeacuteputak

URL iponhu

FORRADALMI VAacuteLTOZAacuteS A TUDOMAacuteNYBAN

Az informatika nemcsak eszkoumlz- hanem taacutergyi szinten is behatol a tudomaacutenyokba A digitaacutelis eszkoumlzpark a szaacutemiacutetaacutestechnika fogalmai moacutedszerei eacutes teacutetelei szervesen beeacutepuumllnek az adott tudomaacutenyteruumllet műveleacuteseacutenek szoumlveteacutebe eacutes uacutej szakmai bdquominőseacutegeketrdquo hoznak leacutetre

Koumlvetkezmeacuteny

az uacutej informaacutecioacutes eacutes kommunikaacutecioacutes technoloacutegia hataacutesaacutera paradigmavaacuteltaacutes toumlrteacutenik

leacutetrejoumln az E-SCIENCE (Simonyi goumlmbje eacutes a Valhalla befogadoacutekeacutepesseacutege ndash ld Z Karvalics Laacuteszloacute Az adatsiloacutektoacutel a tudomaacuteny kontrollforradalmaacuteig ndash In Magyar Tudomaacuteny 169 eacutevf 2008 3 sz URL httpwwwmatudiifhu08mar13html)

a tudomaacuteny igeacutenyei eacuterdekeacuteben fejlesztett informatikai koumlzművek strateacutegiai keacuterdeacutesseacute vaacutelnak

TUDOMAacuteNYRENDSZERTANI SAJAacuteTOSSAacuteGOK

A 19 szaacutezadban egyre vilaacutegosabbaacute vaacutelt hogy a felosztaacutes alapja a tudomaacutenyok taacutergya lehet

A 19 szaacutezad oacuteta keletkezett majdnem valamennyi tudomaacutenyosztaacutelyozaacutes jellemzőjeacuteveacute vaacutelt termeacuteszet eacutes a szellemtudomaacutenyok dualizmusa

Az egyes diszcipliacutenaacutek rendszerben elfoglalt helyeacutet jellemzően

az ismeretek elsajaacutetiacutetaacutesaacutenak veacutelemeacutenyuumlk szerinti legjobb sorrendje vagy

a tudomaacutenyos vizsgaacuteloacutedaacutes kutataacutes moacutedszereiben felismert sajaacutetossaacuteg szabta meg

Eredmeacutenyekeacutent a tudomaacutenyokat

elmeacuteleti eacutes gyakorlati

absztrakt eacutes konkreacutet

deduktiacutev eacutes induktiacutev tudomaacutenyokra osztottaacutek foumll

Egyre elterjedtebb a felismereacutes ndash a tudomaacutenyok egyre gyorsuloacute fejlődeacutese miatt nincs eacutes nem is lehetseacuteges oumlroumlkeacuterveacutenyű tudomaacutenyfelosztaacutes

AUGUST COMTE (1798-1857) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

A pozitivista filozoacutefia atyja

Tudomaacutenyfelosztaacutesa a tudomaacutenyok taacutergyaacutenak noumlvekvő bonyolultsaacutegi fokaacutet tuumlkroumlzi ndash a tudomaacutenyok lineaacuteris elhelyezeacuteseacutet kiacuteseacuterelte meg

A tudomaacutenyokat termeacuteszettudomaacutenyos szempontboacutel kiindulva keacutet fő osztaacutelyba sorolta ezen beluumll oumlsszesen 6 alaptudomaacutenyt aacutelliacutetott fel abban a sorrendben ahogy szerinte az egyik tudomaacuteny a maacutesikboacutel kifejlődoumltt

SZERVETLEN TESTEK TUDOMAacuteNYAI

Matematika

Csillagaacuteszat

Fizika

Keacutemia

SZERVES TESTEK TUDOMAacuteNYAI

Fizioloacutegia

Szocioloacutegia

Uacutegy veacutelte felosztaacutesa megvilaacutegiacutetja a tudomaacutenyok toumlrteacuteneteacutet is mert

az egyszerűbbek gyorsabban a bonyolultabbak oumlsszetettek lassabban fejlődnek

a tudomaacuteny haladaacutesa pedig abban van hogy az oumlsszetettet elemeire bontjuk a kuumlloumlnoumlst az egyetemesbe oldjuk a minőseacuteget a mennyiseacutegbe

Comte osztaacutelyozaacutesa a 19 szaacutezadban neacutepszerűveacute vaacutelt meacuteg a 20 szaacutezad eleji polgaacuteri filozoacutefia keacutepviselői is ezt a tudomaacutenyfelosztaacutest hasznaacuteljaacutek

FRIEDRICH ENGELS (1820-1895) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

Rendszere materialista dialektikus

Kiinduloacute elve hogy a tudomaacutenyok osztaacutelyozaacutesaacutet a termeacuteszet mozgaacutesformaacuteinak dialektikaacutejaacuteboacutel kell kialakiacutetani amelyeket a tudomaacutenyok visszatuumlkroumlznek

A tudomaacutenyok osztaacutelyozaacutesa maguknak a mozgaacutesformaacuteknak a hierarchiaacutejaacutet mutatja Minthogy az anyag egyes mozgaacutesformaacutei kuumlloumlnboumlző bonyolultsaacutegi fokot mutatnak az egyszerű mozgaacutestoacutel a legbonyolultabb mozgaacutesformaacutekig a tudomaacutenyok elrendezeacuteseacutenek egymaacutesutaacutenjaacutet az hataacuterozza meg hogy az egyes tudomaacutenyok vizsgaacuteloacutedaacutesaacutenak taacutergyai milyen sorrendben tartanak az egyszerűtől az egyes bonyolultabb mozgaacutesformaacutek feleacute

Ezen alapszik haacutermas tudomaacutenyfelosztaacutesa

EacuteLETTELEN TERMEacuteSZET

Matematika

Csillagaacuteszat

Mechanika

Fizika

Vegytan stb

EacuteLŐ SZERVEZETEK KUTATAacuteSA

TOumlRTEacuteNELMI TUDOMAacuteNYOK

Filozoacutefia

Vallaacutes

Jog

Műveacuteszet stb

PARADIGMAacuteK XX SZAacuteZAD

A tudomaacutenyos kutataacutes egyre inkaacutebb a reacuteszletek iraacutenyaacuteba indul

Az egyseacuteges tudomaacutenyos vilaacutegkeacutep lehetőseacutege kicsi

bdquoMinden egeacutesz eltoumlroumlttrdquo ndash panaszolja Ady Endre

A tudomaacutenyok rendszerezeacuteseacutenek probleacutemaacuteja tovaacutebbra is eacutel a filozoacutefiaacuteban de maacuter nincs prioritaacutesa

Mit tegyen a tudomaacuteny amelynek feladata a tudaacutes gyakorlati ceacuteluacute rendszerezeacutese a mindennapi hasznosiacutetaacutes szaacutemra

Megtartja a tudomaacutenyrendszereket a felosztaacutest veacutegigviszi az egyedi kutataacutesi teacutemaacutekig mikoumlzben tudataacuteban van azoknak a haacutetraacutenyoknak amelyek szuumlkseacutegkeacuteppen keletkeznek a tudaacuteshierarchia feleacutepiacuteteacutesekor

Elhagyva a felosztaacuteselvű rendszereket megvizsgaacutelja a tudomaacutenyok maacutesfajta szerkezeteacutet

A 20 szaacutezad elejeacuten a gondolkodaacutesban megjelenik a bdquostruktuacuterardquo fogalom ndash pl egy gazdasaacutegi sajaacutetossaacuteg ebben a keretben nem uacutegy magyaraacutezhatoacute hogy levezetik megelőző aacutellapotaacuteboacutel hanem abboacutel a szerepből lehet megeacuterteni amelyet betoumllt ndash maga utaacuten vonta a rendszer fogalmaacutet = leacutetrejoumltt az aacuteltalaacutenos rendszerelmeacutelet ti a vizsgaacutelat taacutergyaacutet tekinti rendszernek s ebben az alkotoacuteelemek koumllcsoumlnhataacutesait elemzi

Keacutesőbb megjelenik majd a 2 vilaacuteghaacuteboruacute koumlvetkezmeacutenyekeacutent kiteljesedik a tartalomelemzeacutes a szoumlvegtan moacutedszere

BONIFATYIJ MIHAJLOVICS KEDROV (1903-1985)

TUDOMAacuteNYRENDSZERE

A tudomaacutenyok felosztaacutesaacutenak utolsoacute nagyszabaacutesuacute kiacuteseacuterlete

Rendszere erősen hierarchikus

Dialektikus eacutes materialista felosztaacutes jellemzi

Kiinduloacute elvei (taacutergyi felosztaacutesa) az anyag mozgaacutesformaacutei pl elemi reacuteszek mozgaacutesa ndash

fizika atomi mozgaacutes ndash keacutemia eacutegitestek ndash csillagaacuteszat

Egyeduumll a termeacuteszettudomaacutenyoknaacutel alkalmazhatoacute

hellip eacutes a 21 szaacutezad

A TUDOMAacuteNY MA

Haacuteloacutezati koumlzeacuteputak

URL iponhu

FORRADALMI VAacuteLTOZAacuteS A TUDOMAacuteNYBAN

Az informatika nemcsak eszkoumlz- hanem taacutergyi szinten is behatol a tudomaacutenyokba A digitaacutelis eszkoumlzpark a szaacutemiacutetaacutestechnika fogalmai moacutedszerei eacutes teacutetelei szervesen beeacutepuumllnek az adott tudomaacutenyteruumllet műveleacuteseacutenek szoumlveteacutebe eacutes uacutej szakmai bdquominőseacutegeketrdquo hoznak leacutetre

Koumlvetkezmeacuteny

az uacutej informaacutecioacutes eacutes kommunikaacutecioacutes technoloacutegia hataacutesaacutera paradigmavaacuteltaacutes toumlrteacutenik

leacutetrejoumln az E-SCIENCE (Simonyi goumlmbje eacutes a Valhalla befogadoacutekeacutepesseacutege ndash ld Z Karvalics Laacuteszloacute Az adatsiloacutektoacutel a tudomaacuteny kontrollforradalmaacuteig ndash In Magyar Tudomaacuteny 169 eacutevf 2008 3 sz URL httpwwwmatudiifhu08mar13html)

a tudomaacuteny igeacutenyei eacuterdekeacuteben fejlesztett informatikai koumlzművek strateacutegiai keacuterdeacutesseacute vaacutelnak

AUGUST COMTE (1798-1857) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

A pozitivista filozoacutefia atyja

Tudomaacutenyfelosztaacutesa a tudomaacutenyok taacutergyaacutenak noumlvekvő bonyolultsaacutegi fokaacutet tuumlkroumlzi ndash a tudomaacutenyok lineaacuteris elhelyezeacuteseacutet kiacuteseacuterelte meg

A tudomaacutenyokat termeacuteszettudomaacutenyos szempontboacutel kiindulva keacutet fő osztaacutelyba sorolta ezen beluumll oumlsszesen 6 alaptudomaacutenyt aacutelliacutetott fel abban a sorrendben ahogy szerinte az egyik tudomaacuteny a maacutesikboacutel kifejlődoumltt

SZERVETLEN TESTEK TUDOMAacuteNYAI

Matematika

Csillagaacuteszat

Fizika

Keacutemia

SZERVES TESTEK TUDOMAacuteNYAI

Fizioloacutegia

Szocioloacutegia

Uacutegy veacutelte felosztaacutesa megvilaacutegiacutetja a tudomaacutenyok toumlrteacuteneteacutet is mert

az egyszerűbbek gyorsabban a bonyolultabbak oumlsszetettek lassabban fejlődnek

a tudomaacuteny haladaacutesa pedig abban van hogy az oumlsszetettet elemeire bontjuk a kuumlloumlnoumlst az egyetemesbe oldjuk a minőseacuteget a mennyiseacutegbe

Comte osztaacutelyozaacutesa a 19 szaacutezadban neacutepszerűveacute vaacutelt meacuteg a 20 szaacutezad eleji polgaacuteri filozoacutefia keacutepviselői is ezt a tudomaacutenyfelosztaacutest hasznaacuteljaacutek

FRIEDRICH ENGELS (1820-1895) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

Rendszere materialista dialektikus

Kiinduloacute elve hogy a tudomaacutenyok osztaacutelyozaacutesaacutet a termeacuteszet mozgaacutesformaacuteinak dialektikaacutejaacuteboacutel kell kialakiacutetani amelyeket a tudomaacutenyok visszatuumlkroumlznek

A tudomaacutenyok osztaacutelyozaacutesa maguknak a mozgaacutesformaacuteknak a hierarchiaacutejaacutet mutatja Minthogy az anyag egyes mozgaacutesformaacutei kuumlloumlnboumlző bonyolultsaacutegi fokot mutatnak az egyszerű mozgaacutestoacutel a legbonyolultabb mozgaacutesformaacutekig a tudomaacutenyok elrendezeacuteseacutenek egymaacutesutaacutenjaacutet az hataacuterozza meg hogy az egyes tudomaacutenyok vizsgaacuteloacutedaacutesaacutenak taacutergyai milyen sorrendben tartanak az egyszerűtől az egyes bonyolultabb mozgaacutesformaacutek feleacute

Ezen alapszik haacutermas tudomaacutenyfelosztaacutesa

EacuteLETTELEN TERMEacuteSZET

Matematika

Csillagaacuteszat

Mechanika

Fizika

Vegytan stb

EacuteLŐ SZERVEZETEK KUTATAacuteSA

TOumlRTEacuteNELMI TUDOMAacuteNYOK

Filozoacutefia

Vallaacutes

Jog

Műveacuteszet stb

PARADIGMAacuteK XX SZAacuteZAD

A tudomaacutenyos kutataacutes egyre inkaacutebb a reacuteszletek iraacutenyaacuteba indul

Az egyseacuteges tudomaacutenyos vilaacutegkeacutep lehetőseacutege kicsi

bdquoMinden egeacutesz eltoumlroumlttrdquo ndash panaszolja Ady Endre

A tudomaacutenyok rendszerezeacuteseacutenek probleacutemaacuteja tovaacutebbra is eacutel a filozoacutefiaacuteban de maacuter nincs prioritaacutesa

Mit tegyen a tudomaacuteny amelynek feladata a tudaacutes gyakorlati ceacuteluacute rendszerezeacutese a mindennapi hasznosiacutetaacutes szaacutemra

Megtartja a tudomaacutenyrendszereket a felosztaacutest veacutegigviszi az egyedi kutataacutesi teacutemaacutekig mikoumlzben tudataacuteban van azoknak a haacutetraacutenyoknak amelyek szuumlkseacutegkeacuteppen keletkeznek a tudaacuteshierarchia feleacutepiacuteteacutesekor

Elhagyva a felosztaacuteselvű rendszereket megvizsgaacutelja a tudomaacutenyok maacutesfajta szerkezeteacutet

A 20 szaacutezad elejeacuten a gondolkodaacutesban megjelenik a bdquostruktuacuterardquo fogalom ndash pl egy gazdasaacutegi sajaacutetossaacuteg ebben a keretben nem uacutegy magyaraacutezhatoacute hogy levezetik megelőző aacutellapotaacuteboacutel hanem abboacutel a szerepből lehet megeacuterteni amelyet betoumllt ndash maga utaacuten vonta a rendszer fogalmaacutet = leacutetrejoumltt az aacuteltalaacutenos rendszerelmeacutelet ti a vizsgaacutelat taacutergyaacutet tekinti rendszernek s ebben az alkotoacuteelemek koumllcsoumlnhataacutesait elemzi

Keacutesőbb megjelenik majd a 2 vilaacuteghaacuteboruacute koumlvetkezmeacutenyekeacutent kiteljesedik a tartalomelemzeacutes a szoumlvegtan moacutedszere

BONIFATYIJ MIHAJLOVICS KEDROV (1903-1985)

TUDOMAacuteNYRENDSZERE

A tudomaacutenyok felosztaacutesaacutenak utolsoacute nagyszabaacutesuacute kiacuteseacuterlete

Rendszere erősen hierarchikus

Dialektikus eacutes materialista felosztaacutes jellemzi

Kiinduloacute elvei (taacutergyi felosztaacutesa) az anyag mozgaacutesformaacutei pl elemi reacuteszek mozgaacutesa ndash

fizika atomi mozgaacutes ndash keacutemia eacutegitestek ndash csillagaacuteszat

Egyeduumll a termeacuteszettudomaacutenyoknaacutel alkalmazhatoacute

hellip eacutes a 21 szaacutezad

A TUDOMAacuteNY MA

Haacuteloacutezati koumlzeacuteputak

URL iponhu

FORRADALMI VAacuteLTOZAacuteS A TUDOMAacuteNYBAN

Az informatika nemcsak eszkoumlz- hanem taacutergyi szinten is behatol a tudomaacutenyokba A digitaacutelis eszkoumlzpark a szaacutemiacutetaacutestechnika fogalmai moacutedszerei eacutes teacutetelei szervesen beeacutepuumllnek az adott tudomaacutenyteruumllet műveleacuteseacutenek szoumlveteacutebe eacutes uacutej szakmai bdquominőseacutegeketrdquo hoznak leacutetre

Koumlvetkezmeacuteny

az uacutej informaacutecioacutes eacutes kommunikaacutecioacutes technoloacutegia hataacutesaacutera paradigmavaacuteltaacutes toumlrteacutenik

leacutetrejoumln az E-SCIENCE (Simonyi goumlmbje eacutes a Valhalla befogadoacutekeacutepesseacutege ndash ld Z Karvalics Laacuteszloacute Az adatsiloacutektoacutel a tudomaacuteny kontrollforradalmaacuteig ndash In Magyar Tudomaacuteny 169 eacutevf 2008 3 sz URL httpwwwmatudiifhu08mar13html)

a tudomaacuteny igeacutenyei eacuterdekeacuteben fejlesztett informatikai koumlzművek strateacutegiai keacuterdeacutesseacute vaacutelnak

FRIEDRICH ENGELS (1820-1895) TUDOMAacuteNYRENDSZERE

Rendszere materialista dialektikus

Kiinduloacute elve hogy a tudomaacutenyok osztaacutelyozaacutesaacutet a termeacuteszet mozgaacutesformaacuteinak dialektikaacutejaacuteboacutel kell kialakiacutetani amelyeket a tudomaacutenyok visszatuumlkroumlznek

A tudomaacutenyok osztaacutelyozaacutesa maguknak a mozgaacutesformaacuteknak a hierarchiaacutejaacutet mutatja Minthogy az anyag egyes mozgaacutesformaacutei kuumlloumlnboumlző bonyolultsaacutegi fokot mutatnak az egyszerű mozgaacutestoacutel a legbonyolultabb mozgaacutesformaacutekig a tudomaacutenyok elrendezeacuteseacutenek egymaacutesutaacutenjaacutet az hataacuterozza meg hogy az egyes tudomaacutenyok vizsgaacuteloacutedaacutesaacutenak taacutergyai milyen sorrendben tartanak az egyszerűtől az egyes bonyolultabb mozgaacutesformaacutek feleacute

Ezen alapszik haacutermas tudomaacutenyfelosztaacutesa

EacuteLETTELEN TERMEacuteSZET

Matematika

Csillagaacuteszat

Mechanika

Fizika

Vegytan stb

EacuteLŐ SZERVEZETEK KUTATAacuteSA

TOumlRTEacuteNELMI TUDOMAacuteNYOK

Filozoacutefia

Vallaacutes

Jog

Műveacuteszet stb

PARADIGMAacuteK XX SZAacuteZAD

A tudomaacutenyos kutataacutes egyre inkaacutebb a reacuteszletek iraacutenyaacuteba indul

Az egyseacuteges tudomaacutenyos vilaacutegkeacutep lehetőseacutege kicsi

bdquoMinden egeacutesz eltoumlroumlttrdquo ndash panaszolja Ady Endre

A tudomaacutenyok rendszerezeacuteseacutenek probleacutemaacuteja tovaacutebbra is eacutel a filozoacutefiaacuteban de maacuter nincs prioritaacutesa

Mit tegyen a tudomaacuteny amelynek feladata a tudaacutes gyakorlati ceacuteluacute rendszerezeacutese a mindennapi hasznosiacutetaacutes szaacutemra

Megtartja a tudomaacutenyrendszereket a felosztaacutest veacutegigviszi az egyedi kutataacutesi teacutemaacutekig mikoumlzben tudataacuteban van azoknak a haacutetraacutenyoknak amelyek szuumlkseacutegkeacuteppen keletkeznek a tudaacuteshierarchia feleacutepiacuteteacutesekor

Elhagyva a felosztaacuteselvű rendszereket megvizsgaacutelja a tudomaacutenyok maacutesfajta szerkezeteacutet

A 20 szaacutezad elejeacuten a gondolkodaacutesban megjelenik a bdquostruktuacuterardquo fogalom ndash pl egy gazdasaacutegi sajaacutetossaacuteg ebben a keretben nem uacutegy magyaraacutezhatoacute hogy levezetik megelőző aacutellapotaacuteboacutel hanem abboacutel a szerepből lehet megeacuterteni amelyet betoumllt ndash maga utaacuten vonta a rendszer fogalmaacutet = leacutetrejoumltt az aacuteltalaacutenos rendszerelmeacutelet ti a vizsgaacutelat taacutergyaacutet tekinti rendszernek s ebben az alkotoacuteelemek koumllcsoumlnhataacutesait elemzi

Keacutesőbb megjelenik majd a 2 vilaacuteghaacuteboruacute koumlvetkezmeacutenyekeacutent kiteljesedik a tartalomelemzeacutes a szoumlvegtan moacutedszere

BONIFATYIJ MIHAJLOVICS KEDROV (1903-1985)

TUDOMAacuteNYRENDSZERE

A tudomaacutenyok felosztaacutesaacutenak utolsoacute nagyszabaacutesuacute kiacuteseacuterlete

Rendszere erősen hierarchikus

Dialektikus eacutes materialista felosztaacutes jellemzi

Kiinduloacute elvei (taacutergyi felosztaacutesa) az anyag mozgaacutesformaacutei pl elemi reacuteszek mozgaacutesa ndash

fizika atomi mozgaacutes ndash keacutemia eacutegitestek ndash csillagaacuteszat

Egyeduumll a termeacuteszettudomaacutenyoknaacutel alkalmazhatoacute

hellip eacutes a 21 szaacutezad

A TUDOMAacuteNY MA

Haacuteloacutezati koumlzeacuteputak

URL iponhu

FORRADALMI VAacuteLTOZAacuteS A TUDOMAacuteNYBAN

Az informatika nemcsak eszkoumlz- hanem taacutergyi szinten is behatol a tudomaacutenyokba A digitaacutelis eszkoumlzpark a szaacutemiacutetaacutestechnika fogalmai moacutedszerei eacutes teacutetelei szervesen beeacutepuumllnek az adott tudomaacutenyteruumllet műveleacuteseacutenek szoumlveteacutebe eacutes uacutej szakmai bdquominőseacutegeketrdquo hoznak leacutetre

Koumlvetkezmeacuteny

az uacutej informaacutecioacutes eacutes kommunikaacutecioacutes technoloacutegia hataacutesaacutera paradigmavaacuteltaacutes toumlrteacutenik

leacutetrejoumln az E-SCIENCE (Simonyi goumlmbje eacutes a Valhalla befogadoacutekeacutepesseacutege ndash ld Z Karvalics Laacuteszloacute Az adatsiloacutektoacutel a tudomaacuteny kontrollforradalmaacuteig ndash In Magyar Tudomaacuteny 169 eacutevf 2008 3 sz URL httpwwwmatudiifhu08mar13html)

a tudomaacuteny igeacutenyei eacuterdekeacuteben fejlesztett informatikai koumlzművek strateacutegiai keacuterdeacutesseacute vaacutelnak

PARADIGMAacuteK XX SZAacuteZAD

A tudomaacutenyos kutataacutes egyre inkaacutebb a reacuteszletek iraacutenyaacuteba indul

Az egyseacuteges tudomaacutenyos vilaacutegkeacutep lehetőseacutege kicsi

bdquoMinden egeacutesz eltoumlroumlttrdquo ndash panaszolja Ady Endre

A tudomaacutenyok rendszerezeacuteseacutenek probleacutemaacuteja tovaacutebbra is eacutel a filozoacutefiaacuteban de maacuter nincs prioritaacutesa

Mit tegyen a tudomaacuteny amelynek feladata a tudaacutes gyakorlati ceacuteluacute rendszerezeacutese a mindennapi hasznosiacutetaacutes szaacutemra

Megtartja a tudomaacutenyrendszereket a felosztaacutest veacutegigviszi az egyedi kutataacutesi teacutemaacutekig mikoumlzben tudataacuteban van azoknak a haacutetraacutenyoknak amelyek szuumlkseacutegkeacuteppen keletkeznek a tudaacuteshierarchia feleacutepiacuteteacutesekor

Elhagyva a felosztaacuteselvű rendszereket megvizsgaacutelja a tudomaacutenyok maacutesfajta szerkezeteacutet

A 20 szaacutezad elejeacuten a gondolkodaacutesban megjelenik a bdquostruktuacuterardquo fogalom ndash pl egy gazdasaacutegi sajaacutetossaacuteg ebben a keretben nem uacutegy magyaraacutezhatoacute hogy levezetik megelőző aacutellapotaacuteboacutel hanem abboacutel a szerepből lehet megeacuterteni amelyet betoumllt ndash maga utaacuten vonta a rendszer fogalmaacutet = leacutetrejoumltt az aacuteltalaacutenos rendszerelmeacutelet ti a vizsgaacutelat taacutergyaacutet tekinti rendszernek s ebben az alkotoacuteelemek koumllcsoumlnhataacutesait elemzi

Keacutesőbb megjelenik majd a 2 vilaacuteghaacuteboruacute koumlvetkezmeacutenyekeacutent kiteljesedik a tartalomelemzeacutes a szoumlvegtan moacutedszere

BONIFATYIJ MIHAJLOVICS KEDROV (1903-1985)

TUDOMAacuteNYRENDSZERE

A tudomaacutenyok felosztaacutesaacutenak utolsoacute nagyszabaacutesuacute kiacuteseacuterlete

Rendszere erősen hierarchikus

Dialektikus eacutes materialista felosztaacutes jellemzi

Kiinduloacute elvei (taacutergyi felosztaacutesa) az anyag mozgaacutesformaacutei pl elemi reacuteszek mozgaacutesa ndash

fizika atomi mozgaacutes ndash keacutemia eacutegitestek ndash csillagaacuteszat

Egyeduumll a termeacuteszettudomaacutenyoknaacutel alkalmazhatoacute

hellip eacutes a 21 szaacutezad

A TUDOMAacuteNY MA

Haacuteloacutezati koumlzeacuteputak

URL iponhu

FORRADALMI VAacuteLTOZAacuteS A TUDOMAacuteNYBAN

Az informatika nemcsak eszkoumlz- hanem taacutergyi szinten is behatol a tudomaacutenyokba A digitaacutelis eszkoumlzpark a szaacutemiacutetaacutestechnika fogalmai moacutedszerei eacutes teacutetelei szervesen beeacutepuumllnek az adott tudomaacutenyteruumllet műveleacuteseacutenek szoumlveteacutebe eacutes uacutej szakmai bdquominőseacutegeketrdquo hoznak leacutetre

Koumlvetkezmeacuteny

az uacutej informaacutecioacutes eacutes kommunikaacutecioacutes technoloacutegia hataacutesaacutera paradigmavaacuteltaacutes toumlrteacutenik

leacutetrejoumln az E-SCIENCE (Simonyi goumlmbje eacutes a Valhalla befogadoacutekeacutepesseacutege ndash ld Z Karvalics Laacuteszloacute Az adatsiloacutektoacutel a tudomaacuteny kontrollforradalmaacuteig ndash In Magyar Tudomaacuteny 169 eacutevf 2008 3 sz URL httpwwwmatudiifhu08mar13html)

a tudomaacuteny igeacutenyei eacuterdekeacuteben fejlesztett informatikai koumlzművek strateacutegiai keacuterdeacutesseacute vaacutelnak

BONIFATYIJ MIHAJLOVICS KEDROV (1903-1985)

TUDOMAacuteNYRENDSZERE

A tudomaacutenyok felosztaacutesaacutenak utolsoacute nagyszabaacutesuacute kiacuteseacuterlete

Rendszere erősen hierarchikus

Dialektikus eacutes materialista felosztaacutes jellemzi

Kiinduloacute elvei (taacutergyi felosztaacutesa) az anyag mozgaacutesformaacutei pl elemi reacuteszek mozgaacutesa ndash

fizika atomi mozgaacutes ndash keacutemia eacutegitestek ndash csillagaacuteszat

Egyeduumll a termeacuteszettudomaacutenyoknaacutel alkalmazhatoacute

hellip eacutes a 21 szaacutezad

A TUDOMAacuteNY MA

Haacuteloacutezati koumlzeacuteputak

URL iponhu

FORRADALMI VAacuteLTOZAacuteS A TUDOMAacuteNYBAN

Az informatika nemcsak eszkoumlz- hanem taacutergyi szinten is behatol a tudomaacutenyokba A digitaacutelis eszkoumlzpark a szaacutemiacutetaacutestechnika fogalmai moacutedszerei eacutes teacutetelei szervesen beeacutepuumllnek az adott tudomaacutenyteruumllet műveleacuteseacutenek szoumlveteacutebe eacutes uacutej szakmai bdquominőseacutegeketrdquo hoznak leacutetre

Koumlvetkezmeacuteny

az uacutej informaacutecioacutes eacutes kommunikaacutecioacutes technoloacutegia hataacutesaacutera paradigmavaacuteltaacutes toumlrteacutenik

leacutetrejoumln az E-SCIENCE (Simonyi goumlmbje eacutes a Valhalla befogadoacutekeacutepesseacutege ndash ld Z Karvalics Laacuteszloacute Az adatsiloacutektoacutel a tudomaacuteny kontrollforradalmaacuteig ndash In Magyar Tudomaacuteny 169 eacutevf 2008 3 sz URL httpwwwmatudiifhu08mar13html)

a tudomaacuteny igeacutenyei eacuterdekeacuteben fejlesztett informatikai koumlzművek strateacutegiai keacuterdeacutesseacute vaacutelnak

hellip eacutes a 21 szaacutezad

A TUDOMAacuteNY MA

Haacuteloacutezati koumlzeacuteputak

URL iponhu

FORRADALMI VAacuteLTOZAacuteS A TUDOMAacuteNYBAN

Az informatika nemcsak eszkoumlz- hanem taacutergyi szinten is behatol a tudomaacutenyokba A digitaacutelis eszkoumlzpark a szaacutemiacutetaacutestechnika fogalmai moacutedszerei eacutes teacutetelei szervesen beeacutepuumllnek az adott tudomaacutenyteruumllet műveleacuteseacutenek szoumlveteacutebe eacutes uacutej szakmai bdquominőseacutegeketrdquo hoznak leacutetre

Koumlvetkezmeacuteny

az uacutej informaacutecioacutes eacutes kommunikaacutecioacutes technoloacutegia hataacutesaacutera paradigmavaacuteltaacutes toumlrteacutenik

leacutetrejoumln az E-SCIENCE (Simonyi goumlmbje eacutes a Valhalla befogadoacutekeacutepesseacutege ndash ld Z Karvalics Laacuteszloacute Az adatsiloacutektoacutel a tudomaacuteny kontrollforradalmaacuteig ndash In Magyar Tudomaacuteny 169 eacutevf 2008 3 sz URL httpwwwmatudiifhu08mar13html)

a tudomaacuteny igeacutenyei eacuterdekeacuteben fejlesztett informatikai koumlzművek strateacutegiai keacuterdeacutesseacute vaacutelnak

FORRADALMI VAacuteLTOZAacuteS A TUDOMAacuteNYBAN

Az informatika nemcsak eszkoumlz- hanem taacutergyi szinten is behatol a tudomaacutenyokba A digitaacutelis eszkoumlzpark a szaacutemiacutetaacutestechnika fogalmai moacutedszerei eacutes teacutetelei szervesen beeacutepuumllnek az adott tudomaacutenyteruumllet műveleacuteseacutenek szoumlveteacutebe eacutes uacutej szakmai bdquominőseacutegeketrdquo hoznak leacutetre

Koumlvetkezmeacuteny

az uacutej informaacutecioacutes eacutes kommunikaacutecioacutes technoloacutegia hataacutesaacutera paradigmavaacuteltaacutes toumlrteacutenik

leacutetrejoumln az E-SCIENCE (Simonyi goumlmbje eacutes a Valhalla befogadoacutekeacutepesseacutege ndash ld Z Karvalics Laacuteszloacute Az adatsiloacutektoacutel a tudomaacuteny kontrollforradalmaacuteig ndash In Magyar Tudomaacuteny 169 eacutevf 2008 3 sz URL httpwwwmatudiifhu08mar13html)

a tudomaacuteny igeacutenyei eacuterdekeacuteben fejlesztett informatikai koumlzművek strateacutegiai keacuterdeacutesseacute vaacutelnak

A TUDOMAacuteNYOK FEJLŐDEacuteSEacuteNEK

SAJAacuteTOSSAacuteGAIBOacuteL ADOacuteDOacute PROBLEacuteMAacuteK

1 A tudomaacutenyok aacuteltalaacutenos jellemzői

2 A tudomaacutenyos kommunikaacutecioacute eacutes eszkoumlzei

3 Kutatoacutek eacutes kutatoacutekoumlzoumlsseacutegek

A TUDOMAacuteNYOK JELLEMZŐI MA

1 AZ ADATOK EacuteS A TUDOMAacuteNYOS ISMERETEK

a tudomaacuteny termeleacutesi aacuteggaacute vaacutelik exponenciaacutelis noumlvekedeacutes 1665 oacuteta ma toumlbb mint feacutelmillioacute eacutelő tudomaacutenyos folyoacuteirat van a noumlvekedeacutes keacutetszereződeacutesi ideje tudomaacutenyteruumllettől fuumlggően 5-15 eacutev

a cyber informaacutecioacutes eacutes kommunikaacutecioacutes technoloacutegia hataacutesaacutera paradigmavaacuteltaacutes toumlrteacutenik a ceacutelzottan leacutetrehozott adatok (pl egy szoacutecikk az Encyclopedia Britannica-ban vagy egy feltoumlltoumltt fotoacute) mellett a felhasznaacuteloacute (vagyis sajaacutet) internetes teveacutekenyseacuteguumlnk aacuteltal generaacutelt adatok a valoacutes eacuteletben vilaacutegban folytatott teveacutekenyseacutegeink is adatokat keacutepeznek

a tudomaacuteny kortaacutersisaacutega minden valaha eacutelt 9 kutatoacute koumlzuumll 8 kortaacutersunk ndash a tudomaacuteny noumlvekedeacuteseacutenek uumlteme T ~ 15 eacutev egy kutatoacute aktiacutev eacuteletkora ~ 45 eacutev ez ~ 3 keacutetszerezeacutesi idő tehaacutet a tudomaacutenyos ismeretek egy kutatoacute eacuteleteacuteben 3x2 = 6-szorosaacutera nőnek

a szakirodalom szoacuteroacutedaacutesa a legrelevaacutensabb folyoacuteiratokboacutel (magfolyoacuteiratok) indulva az egymaacutesra koumlvetkező zoacutenaacutekban talaacutelhatoacute folyoacuteiratok (hataacuterteruumlletek) szaacutema uacutegy araacutenylik egymaacuteshoz mint 1nn2

a szakirodalom eleacutevuumlleacutese egy teacutemakoumlr szakirodalmaacutenak felezeacutesi ideje azt a sebesseacuteget meacuteri amellyel a hivatkozaacutesok gyakorisaacutega a szakirodalom felhasznaacutelaacutesaacutenak meacuterteacuteke a feleacutere csoumlkken

Price Derek de Solla Kis tudomaacuteny ndash nagy tudomaacuteny ndash Bp Akad K 1979

Barabaacutesi Albert Laacuteszloacute Behaacuteloacutezva ndash a haacuteloacutezatok uacutej tudomaacutenya ndash Bp Magyar Koumlnyvklub 2003

A nyilvaacutenos veacuteceacutetől a raacutekkutataacutesig mire joacutek a lenyomataink 2013107 URL httphvghukkv20131004_mire_jok_a_lenyomatainkutm_source=hvg_dailyamputm_medium=emailamputm_campaign=newsletter2013_10_07amptype-id=HvgDailyampuser-id=A3183686amputm_content=normal

Laacutejkolj s megmondom ki is vagy 20131031 URL httpkeresesbloghu20131031lajkolj_s_megmondom_ki_is_vagy

A TUDOMAacuteNYOK JELLEMZŐI MA

1 AZ ADATOK EacuteS A TUDOMAacuteNYOS ISMERETEK

a tudomaacuteny termeleacutesi aacuteggaacute vaacutelik exponenciaacutelis noumlvekedeacutes 1665 oacuteta ma toumlbb mint feacutelmillioacute eacutelő tudomaacutenyos folyoacuteirat van a noumlvekedeacutes keacutetszereződeacutesi ideje tudomaacutenyteruumllettől fuumlggően 5-15 eacutev

a cyber informaacutecioacutes eacutes kommunikaacutecioacutes technoloacutegia hataacutesaacutera paradigmavaacuteltaacutes toumlrteacutenik a ceacutelzottan leacutetrehozott adatok (pl egy szoacutecikk az Encyclopedia Britannica-ban vagy egy feltoumlltoumltt fotoacute) mellett a felhasznaacuteloacute (vagyis sajaacutet) internetes teveacutekenyseacuteguumlnk aacuteltal generaacutelt adatok a valoacutes eacuteletben vilaacutegban folytatott teveacutekenyseacutegeink is adatokat keacutepeznek

a tudomaacuteny kortaacutersisaacutega minden valaha eacutelt 9 kutatoacute koumlzuumll 8 kortaacutersunk ndash a tudomaacuteny noumlvekedeacuteseacutenek uumlteme T ~ 15 eacutev egy kutatoacute aktiacutev eacuteletkora ~ 45 eacutev ez ~ 3 keacutetszerezeacutesi idő tehaacutet a tudomaacutenyos ismeretek egy kutatoacute eacuteleteacuteben 3x2 = 6-szorosaacutera nőnek

a szakirodalom szoacuteroacutedaacutesa a legrelevaacutensabb folyoacuteiratokboacutel (magfolyoacuteiratok) indulva az egymaacutesra koumlvetkező zoacutenaacutekban talaacutelhatoacute folyoacuteiratok (hataacuterteruumlletek) szaacutema uacutegy araacutenylik egymaacuteshoz mint 1nn2

a szakirodalom eleacutevuumlleacutese egy teacutemakoumlr szakirodalmaacutenak felezeacutesi ideje azt a sebesseacuteget meacuteri amellyel a hivatkozaacutesok gyakorisaacutega a szakirodalom felhasznaacutelaacutesaacutenak meacuterteacuteke a feleacutere csoumlkken

Price Derek de Solla Kis tudomaacuteny ndash nagy tudomaacuteny ndash Bp Akad K 1979

Barabaacutesi Albert Laacuteszloacute Behaacuteloacutezva ndash a haacuteloacutezatok uacutej tudomaacutenya ndash Bp Magyar Koumlnyvklub 2003

A nyilvaacutenos veacuteceacutetől a raacutekkutataacutesig mire joacutek a lenyomataink 2013107 URL httphvghukkv20131004_mire_jok_a_lenyomatainkutm_source=hvg_dailyamputm_medium=emailamputm_campaign=newsletter2013_10_07amptype-id=HvgDailyampuser-id=A3183686amputm_content=normal

Laacutejkolj s megmondom ki is vagy 20131031 URL httpkeresesbloghu20131031lajkolj_s_megmondom_ki_is_vagy

A publikaacutecioacutek szerzők hivatkozaacutesok eacutes ideacutezetek szaacutemaacutenak relatiacutev noumlvekedeacutese

Forraacutes Wolfgang Glaumlnzel A tudomaacutenymetria heacutet miacutetosza ndash koumllteacuteszet eacutes valoacutesaacuteg ndash In

Magyar tudomaacuteny 2009 8 sz URL httpwwwmatudiifhu09aug09htm

MAGYARORSZAacuteG TUDOMAacuteNYOS PUBLIKAacuteCIOacuteS

AKTIVITAacuteSA A REacuteGIOacuteBAN Forraacutes Kampis Gyoumlrgy ndash Sooacutes Saacutendor ndash Gulyaacutes Laacuteszloacute A magyar tudomaacuteny inteacutezmeacutenyi szerkezete eacutes

kompetenciaacutei 2001ndash2010 a Reuters-Thomson ndash ISI Web of Science adatbaacutezis alapjaacuten ndash In Magyar

Tudomaacuteny 2011 8 sz URL httpwwwmatudiifhu20110810htm

A TUDOMAacuteNYOK JELLEMZŐI MA

1 1 UacuteJ TUDOMAacuteNYTERUumlLETEK TRANSZDISZCILINAacuteK

mineacutel meacutelyebbre hatolunk a tudomaacutenyok rendszereacutebe annaacutel keveacutesbeacute laacutethatoacutek a tudomaacutenyok hataacuterai egy teacutemaacutet tudomaacutenyok sokasaacutega vizsgaacutel pl egy gazdasaacutegi teacutema kutataacutesaacuteval foglalkozhat a statisztika a demograacutefia a foumlldrajz a jog stb

a főbb klasszikus tudomaacutenyokboacutel joumlnnek leacutetre a hataacutertudomaacutenyok pl az oktataacutesgazdasaacutegtan stb

sok transzdiszciplina (nagyon sok eacutes nagyon kuumlloumlnboumlző tudomaacutenyaacutegat egyesiacutető szintetizaacuteloacute eacutes magasabb szintre emelő tudomaacuteny) alkotoacuteeleme a koumlzgazdasaacutegtan pl a humaacutenoumlkoloacutegiaacuteeacute amely a termeacuteszet- eacutes taacutersadalom komplex oumlsszefuumlggeacuteseit kutatja (reacuteszei meacuteg a bioloacutegia geokeacutemia geofizika foumlldrajz biomatematika kliacutematoloacutegia foumlldtoumlrteacutenet a mezőgazdasaacutegi eacutes műszaki tudomaacutenyok pszicholoacutegia szocioloacutegia antropoloacutegia koumlzgazdasaacutegtan politikatudomaacuteny nyelvtudomaacutenyok műveacuteszet- eacutes kultuacutertoumlrteacutenet filozoacutefiatoumlrteacutenet)

minden hataacutertudomaacuteny transzdiszciplina illetve tudomaacutenyteruumllet eredmeacutenye visszahat a tudomaacutenyra

Z Karvalics Laacuteszloacute A toumlrteacuteneti informatika a koumlnyvtaacuterroacutel ndash In Tudomaacutenyos eacutes

műszaki taacutejeacutekoztataacutes 42 eacutevf 1 sz (1995)

URL httptmtomikkbmehushow_newshtmlid=3314ampissue_id=435

2 A TUDOMAacuteNYOS KOMMUNIKAacuteCIOacute

A tudomaacuteny fejlődeacuteseacutenek előrehaladaacutesaacutenak legfőbb sajaacutetossaacutega az hogy

kommunikaacutecioacutes folyamat

Isaac Newton bdquoha valamivel is messzebbre laacutettam maacutesoknaacutel ez csak azeacutert volt mert oacuteriaacutesok vaacutellain aacutelltamrdquo

Francis Crick Nobel-diacutejas (a DNS szerkezeteacutenek felfedezője [1962] James D Watsonnal eacutes Maurice Wilkins-szel) bdquoa kommunikaacutecioacute a tudomaacuteny leacutenyegerdquo

A tudomaacutenyos kutataacutes mint informaacutecioacutes kommunikaacutecioacutes rendszer folyamata

kutataacutes laacutethatatlan kolleacutegium kongresszusok levelezeacutes preprintek a

tudomaacutenyos mű megiacuteraacutesa szerkesztőseacuteg lektoraacutelaacutes biacuteraacutelat eacuterteacutekeleacutes

moacutedosiacutetaacutes veacutegleges mű szerkesztőseacuteg a mű megjeleneacutese terjeszteacutes

eacuterteacutekeleacutes biacuteraacutelat a mű kutatoacute tudomaacutenyos eredmeacutenyeacutenek befogadaacutesa

ideacutezet biacuteraacutelat vita uacutejabb eredmeacuteny

A TUDOMAacuteNYOS KOMMUNIKAacuteCIOacute ESZKOumlZEINEK VAacuteLTOZAacuteSA

formaacutelis csatornaacutek szakkoumlnyvek tudomaacutenyos folyoacuteiratok kuumlloumlnlenyomatok

informaacutelis csatornaacutek tudomaacutenyos oumlsszejoumlvetelek előadaacutesai jelenteacutesek (reportok) eacutertekezeacutesek disszertaacutecioacutek preprintek postprintek konferencia anyagok videoacutefelveacutetelek (a publikaacutelt eredmeacutenyek 90-aacutet a formaacutelis kommunikaacutelaacutes előtt informaacutelis csatornaacutekon teszik koumlzzeacute

elektronikus dokumentumok folyoacuteiratok (előnyoumlk ndash haacutetraacutenyok)

cyber-infrastruktuacutera MINŐSEacuteGI VAacuteLTOZAacuteSt eredmeacutenyez a digitaacutelis eszkoumlzpark a szaacutemiacutetaacutestechnika fogalmai moacutedszerei eacutes teacutetelei szervesen beeacutepuumllnek az adott tudomaacutenyteruumllet műveleacuteseacutenek szoumlveteacutebe uacutej szakmai bdquominőseacutegeketrdquo hozva leacutetre a tudomaacuteny igeacutenyei eacuterdekeacuteben fejlesztett informatikai koumlzművek strateacutegiai keacuterdeacutesseacute is vaacuteltak

elindulnak a szervezett nagy inteacutezmeacutenyi kapacitaacutesokat oumlsszeeacutepiacutető tudomaacutenyos ceacuteluacute feldolgozoacute-haacuteloacutezatok az uacuten gridek eacutes folyamatossaacute vaacutelik a grid-architektuacutera informatikai innovaacutecioacuteja

leacutetrejoumlnnek az uacutej tiacutepusuacute a taacuterolaacutest eacutes az eleacutereacutest biztosiacutetoacute szakosiacutetott ceacutelinteacutezmeacutenyek az uacuten science centerek tudomaacutenyos koumlzpontok a tudomaacutenyos munka folyamataacuteban a birtoklaacutes helyett a hozzaacutefeacuterhetőseacuteg vaacutelik kulcskeacuterdeacutesseacute

A lsquo2020 tudomaacutenya feleacutersquo (Towards 2020 Science) ndash a jelenteacutesben az elkoumlvetkező eacutevek

legfontosabbnak tartott tudomaacutenyos trendjeit eacutes feladatait fogalmazta meg a tudoacuteskoumlzoumlsseacuteg

URL httpresearchmicrosoftcomtowards2020science

A TUDOMAacuteNYOS KOMMUNIKAacuteCIOacute ESZKOumlZEINEK VAacuteLTOZAacuteSA

formaacutelis csatornaacutek szakkoumlnyvek tudomaacutenyos folyoacuteiratok kuumlloumlnlenyomatok

informaacutelis csatornaacutek tudomaacutenyos oumlsszejoumlvetelek előadaacutesai jelenteacutesek (reportok) eacutertekezeacutesek disszertaacutecioacutek preprintek postprintek konferencia anyagok videoacutefelveacutetelek (a publikaacutelt eredmeacutenyek 90-aacutet a formaacutelis kommunikaacutelaacutes előtt informaacutelis csatornaacutekon teszik koumlzzeacute

elektronikus dokumentumok folyoacuteiratok (előnyoumlk ndash haacutetraacutenyok)

cyber-infrastruktuacutera MINŐSEacuteGI VAacuteLTOZAacuteSt eredmeacutenyez a digitaacutelis eszkoumlzpark a szaacutemiacutetaacutestechnika fogalmai moacutedszerei eacutes teacutetelei szervesen beeacutepuumllnek az adott tudomaacutenyteruumllet műveleacuteseacutenek szoumlveteacutebe uacutej szakmai bdquominőseacutegeketrdquo hozva leacutetre a tudomaacuteny igeacutenyei eacuterdekeacuteben fejlesztett informatikai koumlzművek strateacutegiai keacuterdeacutesseacute is vaacuteltak

elindulnak a szervezett nagy inteacutezmeacutenyi kapacitaacutesokat oumlsszeeacutepiacutető tudomaacutenyos ceacuteluacute feldolgozoacute-haacuteloacutezatok az uacuten gridek eacutes folyamatossaacute vaacutelik a grid-architektuacutera informatikai innovaacutecioacuteja

leacutetrejoumlnnek az uacutej tiacutepusuacute a taacuterolaacutest eacutes az eleacutereacutest biztosiacutetoacute szakosiacutetott ceacutelinteacutezmeacutenyek az uacuten science centerek tudomaacutenyos koumlzpontok a tudomaacutenyos munka folyamataacuteban a birtoklaacutes helyett a hozzaacutefeacuterhetőseacuteg vaacutelik kulcskeacuterdeacutesseacute

A lsquo2020 tudomaacutenya feleacutersquo (Towards 2020 Science) ndash a jelenteacutesben az elkoumlvetkező eacutevek

legfontosabbnak tartott tudomaacutenyos trendjeit eacutes feladatait fogalmazta meg a tudoacuteskoumlzoumlsseacuteg

URL httpresearchmicrosoftcomtowards2020science

3 KUTATOacuteK EacuteS KUTATOacuteKOumlZOumlSSEacuteGEK

A bdquoPUBLIKAacuteLJ VAGY PUSZTULJrdquo JELSZOacuteTOacuteL

A REacuteSZVEacuteTELI VAGY NYIacuteLT TUDOMAacuteNYIG

Egy szerző produktivitaacutesa fuumlgg (toumlbbek koumlzoumltt)

a kutatoacute egyeacuteni kvalitaacutesaacutetoacutel (nyelvtudaacutes a teruumlleten eltoumlltoumltt idő stb)

a kutataacutesi teruumllet sajaacutetossaacutegaitoacutel

a kor jellemző uralkodoacute kommunikaacutecioacutes lehetőseacutegeitől az egyuumlttműkoumldeacutes formaacutejaacutetoacutel minőseacutegeacutetől

1 hivatkozaacutes ndash laacutethatatlan kolleacutegium

2 taacutersszerzőseacuteg = dokumentaacutelt informaacutelis kommunikaacutecioacute ndash Price ezt a folyamatot tekinti a kis tudomaacutenyboacutel a nagy tudomaacutenyba valoacute aacutetmenet legjellemzőbb tulajdonsaacutegaacutenak (nagy tekinteacutelyű professzor kutatoacutecsoport vezetője taniacutetvaacutenyok serege veszi koumlruumll a laacutethatatlan kolleacutegium vezető kutatoacuteja neheacutez koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt mellőzve dolgozik oacuteriaacutesi oumlsszegek aacuteraacuten fenntartott inteacutezmeacutenyekben dolgozik magaacutenyos farkas fuumlggetlen elismert eacutes ismert szemeacutelyiseacuteg aki a taacutersadalomban fontos funkcioacutekat toumllt be)

3 a KOOPERAacuteCIOacute UacuteJSZERŰ FORMAacuteI ndash az adattoumlmeg magas eacuterteacutekhozzaacuteadaacutesuacute feldolgozaacutesa a kooperaacutecioacute uacutejszerű formaacuteit eacutes egyre toumlbb szakeacutertő oumlsszehangolt munkaacutejaacutet igeacutenyli hogy elkeruumllhetőek legyenek a felesleges paacuterhuzamossaacutegok eacutes biztosiacutethatoacute a szuumlkseacuteges bdquohumaacuten infrastruktuacuterardquo ndash megfelelő minőseacutegben mennyiseacutegben eacutes diszciplinaacuteris soksziacutenűseacutegben ndash a vilaacutegmeacuteretű kutatoacutekoumlzoumlsseacutegek megkeruumllhetetlen feladata az adatbaacutezisok koumlzoumls gyarapiacutetaacutesa eacutes felhasznaacutelaacutesa

A bdquoHUMAacuteN ERŐFORRAacuteSOK BIZTOSIacuteTAacuteSArdquo

Kihiacutevaacutes

bdquoA tudoacutesok leacutenyegesen gyorsabban hozzaacutek leacutetre az uacutej adatokat mint ahogy azokat elemezni tudnaacutek Az eredmeacuteny leginkaacutebb az optikai csaloacutedaacutesra hasonliacutetrdquo (Hugh Kieffer ndash ideacutezi Z Karvalics [2008])

bdquohellip a tudomaacuteny kontrollvaacutelsaacutega ma nem a megleacutevő eredmeacutenyekhez valoacute hozzaacutefeacutereacutes akadaacutelyai koumlrnyeacutekeacuten keresendő hanem aacutettevődoumltt az uacutej tudaacutesok leacutetrehozhatoacutesaacutegaacutenak eacutes a tudomaacuteny aacuteltal megtermelt jeltoumlmeg tudaacutessaacute transzformaacutelaacutesaacutenak sziacutentereirerdquo (James R Beniger ndash ideacutezi Z Karvalics [2008])

A bdquohumaacuten erőforraacutesokrdquo biztosiacutetaacutesaacutenak lehetőseacutegei

intenzifikaacutelaacutes ndash az azonos kutataacutesi teruumlleten dolgozoacute kutatoacutek oumlsszekapcsolaacutesa

szakosodaacutes a kutataacutes folyamaacuten adatmenedzserekre eacutes feldolgozaacutesban eacuterintettekre

interdiszciplinaacuteris kutatoacutecsoportok leacutetrehozaacutesa

virtuaacutelis egyuumlttműkoumldeacutesi formaacutek bővuumlleacutese

a bdquohobbytudomaacutenyrdquo keacutepviselőinek bevonaacutesa

az bdquoaacutellampolgaacuteri-reacuteszveacuteteli tudomaacutenyrdquo kiteljesiacuteteacutese

az innovatiacutev megoldaacutesokkal motivaacutelt haacuteloacutezati koumlzoumlsseacuteg bevonaacutesa

a 12ndash18 eacuteves korosztaacutely illetve tanaacuteraik kutataacutesba valoacute bekapcsolaacutesa

bull Z Karvalics Laacuteszloacute Az adatsiloacutektoacutel a tudomaacuteny kontrollforradalmaacuteig ndash In Magyar

Tudomaacuteny 2008 3 sz p URL httpwwwmatudiifhu08mar13html

A bdquoHUMAacuteN ERŐFORRAacuteSOK BIZTOSIacuteTAacuteSArdquo

Kihiacutevaacutes

bdquoA tudoacutesok leacutenyegesen gyorsabban hozzaacutek leacutetre az uacutej adatokat mint ahogy azokat elemezni tudnaacutek Az eredmeacuteny leginkaacutebb az optikai csaloacutedaacutesra hasonliacutetrdquo (Hugh Kieffer ndash ideacutezi Z Karvalics [2008])

bdquohellip a tudomaacuteny kontrollvaacutelsaacutega ma nem a megleacutevő eredmeacutenyekhez valoacute hozzaacutefeacutereacutes akadaacutelyai koumlrnyeacutekeacuten keresendő hanem aacutettevődoumltt az uacutej tudaacutesok leacutetrehozhatoacutesaacutegaacutenak eacutes a tudomaacuteny aacuteltal megtermelt jeltoumlmeg tudaacutessaacute transzformaacutelaacutesaacutenak sziacutentereirerdquo (James R Beniger ndash ideacutezi Z Karvalics [2008])

A bdquohumaacuten erőforraacutesokrdquo biztosiacutetaacutesaacutenak lehetőseacutegei

intenzifikaacutelaacutes ndash az azonos kutataacutesi teruumlleten dolgozoacute kutatoacutek oumlsszekapcsolaacutesa

szakosodaacutes a kutataacutes folyamaacuten adatmenedzserekre eacutes feldolgozaacutesban eacuterintettekre

interdiszciplinaacuteris kutatoacutecsoportok leacutetrehozaacutesa

virtuaacutelis egyuumlttműkoumldeacutesi formaacutek bővuumlleacutese

a bdquohobbytudomaacutenyrdquo keacutepviselőinek bevonaacutesa

az bdquoaacutellampolgaacuteri-reacuteszveacuteteli tudomaacutenyrdquo kiteljesiacuteteacutese

az innovatiacutev megoldaacutesokkal motivaacutelt haacuteloacutezati koumlzoumlsseacuteg bevonaacutesa

a 12ndash18 eacuteves korosztaacutely illetve tanaacuteraik kutataacutesba valoacute bekapcsolaacutesa

bull Z Karvalics Laacuteszloacute Az adatsiloacutektoacutel a tudomaacuteny kontrollforradalmaacuteig ndash In Magyar

Tudomaacuteny 2008 3 sz p URL httpwwwmatudiifhu08mar13html

A REacuteSZVEacuteTELI VAGY NYIacuteLT TUDOMAacuteNY A reacuteszveacuteteli vagy nyiacutelt tudomaacuteny leacutetrejoumltte

1 jellemző a decentralizaacuteltabb demokratikusabb tudaacutestermeleacutesi modellek kereseacutese

2 a tudomaacutenyban foglalkoztatottak extenziacutev noumlveleacuteseacutenek elvi-logikai veacutegső hataacutera a Foumlld teljes neacutepesseacutege

3 foumlleacuterteacutekelődik a tudomaacutenynak az az aacutega amelyik azzal foglalkozik hogyan nyerhető ki a bdquonyers jeltoumlmegből hasznosiacutethatoacute tudaacutesrdquo eacutes hogyan haladhatoacuteak meg a jelenlegi keacutenyszerpaacutelyaacutek

Az e-science vilaacutegaacutenak jellemzői

a digitaacutelis technoloacutegia eredmeacutenyekeacutent az adatok mennyiseacutege illetve sokfeacuteleseacutege ugraacutesszerűen noumlvekszik

komplex probleacutemaacutek megoldaacutesaacuten kell dolgoznunk ndash elteacuterő termeacuteszetű eacutes oacuteriaacutesi mennyiseacutegű kiacuteseacuterleti szaacutemiacutetaacutesi eacutes maacutes adatforraacutesok mozgoacutesiacutetsa reacuteveacuten helyi inteacutezmeacutenyi eacutes nemzeti erőforraacutesok bdquooumlsszeeacutepiacuteteacuteserdquo segiacutetseacutegeacutevel (beleeacutertve a kutatoacutetaacutersakat is)

a kutatoacutekoumlzoumlsseacutegek teljes behuzalozaacutesaacuteval leroumlviduumll a megszuumllető eredmeacuteny eacutes az ahhoz valoacute hozzaacutefeacutereacutes koumlzti idő

nagy volumenű eacutes bonyolult projektek eacutes folyamatok gondozaacutesa vaacutelik lehetőveacute ndash diszciplinaacuteris eacutes foumlldrajzi hataacuterok neacutelkuumll

kiteljesedhet a kapcsolat a maacuter publikaacutelt eacutes a meacuteg nyers de maacuter megszuumlletett eredmeacutenyek az alap- eacutes az alkalmazott kutataacutes illetve a kutataacutes eacutes az oktataacutes kulcsszereplői koumlzoumltt ndash a keacutetiraacutenyuacute kapcsolatok megerősiacuteteacuteseacutevel

a szaacutemiacutetaacutesi kapacitaacutes megsokszorozoacutedaacutesa eredmeacutenyekeacutent a megvaacutelaszolhatoacutevaacute vaacutelt keacuterdeacutesek szaacutema eacutes fajtaacutei robbanaacutesszerűen megnoumlvekednek a vaacutelaszidők hihetetlenuumll leroumlviduumllnek

a kuumlloumlnboumlző kormaacutenyok aacuteltal e-tudomaacutenyra szaacutent forraacutesok oumlsszege noumlvekszik

EZREDFORDULOacuteS TUDOMAacuteNYRENDSZEREK

Hőmeacuterseacuteklet-előrejelzeacutesek a

climatepredictionnet

modelljein

URL

httpindexhutudomanyclima

070119

EZREDFORDULOacuteS TUDOMAacuteNYRENDSZEREK

Hőmeacuterseacuteklet-előrejelzeacutesek a

climatepredictionnet

modelljein

URL

httpindexhutudomanyclima

070119

bdquoA TUDOMAacuteNY AacuteTLEacutePETT A KORAacuteBBI DISZCIPLINAacuteRIS

AacuteLLAPOTONrdquo

A diszciplinaacuteris felosztaacutest meghaladoacute tudomaacutenyfilozoacutefiai megkoumlzeliacuteteacutes leacutenyege

a kutataacutes alapegyseacutege maacuter nem a diszcipliacutena nem is a diszcipliacutenaacutek koumlzoumltti vagy foumlloumltti valamely teruumllet hanem a projekt

a diszcipliacutena keacutepviseli a szigoruacute moacutedszeres fegyelmezett kutataacutest az interdiszciplinaritaacutes a csapongoacute uacutejat

a tudomaacuteny leacutenyegeacutehez tartozik mindkeacutet oldal egyidejű jelenleacutete aneacutelkuumll hogy ez teacutenyleges belső ellentmondaacutest okozna ndash inkaacutebb komplementer oldalakroacutel lehet szoacute melyek neacutelkuumlloumlzhetetlen belső feszuumlltseacuteget okoznak hellip

Ma a kutataacutes komplexitaacutesa eacutes a taacutersadalmi igeacutenyek megkoumlvetelik hogy az egyetemi eacutes az

akadeacutemiai szfeacutera megőrizze a Mode 1 tiacutepusuacute kutataacutesokat de foumllvaacutellalja a feladatorientaacutelt

minden diszciplinaacuteris hataacutert ledoumlntő Mode 2 tiacutepusuacute kutataacutest

Gibbons ndash Limoges ndash Nowotny ndash SchartzmanndashScottndashTrow [1994] ndash ideacutezi Palloacute Gaacutebor Enciklopeacutedizmus diszcipliacutenaacutek interdiszcipliacutenaacutek projektek [Palloacute Gaacutebor oumlsszefoglalaacutesa az MTA Filozoacutefiai Kutatoacuteinteacutezeteacuteben zajloacute bdquoA 21 szaacutezad tudomaacutenyrendszererdquo ciacutemű akadeacutemiai nagyprojekt eredmeacutenyeiről] ndash In Vilaacutegossaacuteg 46 eacutevf 2005 9 sz p 19-30 URL httpwwwvilagossaghupdf20050929102518pdf

A TUDOMAacuteNYMŰVELEacuteS DISZCIPLINAacuteRIS MOacuteDJA

MODE 1 ndash a tudomaacutenyműveleacutes diszciplinaacuteris moacutedja

a kutataacutes alapvetően diszcipliacutenaacutet eacutepiacutet

a tudomaacuteny diszciplinaacuteris struktuacuteraacutejaacutet koumlveti azaz olyan teacutemaacutekat dolgoz ki eacutes olyan moacutedszereket alkalmaz amelyeket a diszcipliacutena belső oumlsszefuumlggeacutesei szabnak meg eacutes iraacutenyiacutetanak

koumlzpontosiacutetott szervezeacutesű egyetemeken veacutegzik

egyeacuteni kezdemeacutenyezeacutesen eacutes kreativitaacuteson alapul minőseacutegellenőrzeacuteseacutet maguk a tudoacutesok veacutegzik

a tudaacutestermeleacutes klasszikus moacutedja keacutetleacutepcsős logikaacutet koumlvet előszoumlr a diszcipliacutenaacutekon beluumll megszuumlletnek bizonyos tudomaacutenyos eredmeacutenyek az alapkutataacutes vagy tiszta tudomaacutenyos kutataacutes eredmeacutenyei majd ezeket maacutesodik leacutepeacutesben alkalmazzaacutek

ez a logika hozta leacutetre a joacutel ismert tudomaacutenyos inteacutezmeacutenyrendszert a hozzaacute idomuloacute finansziacuterozaacutesi megoldaacutesokat a diszcipliacutenaacutekon alapuloacute szakmastruktuacuteraacutet

Peacuteldaacuteul ilyenek

Az egyes tudomaacutenyteruumlletekhez tartozoacute tudomaacutenyaacutegak valamint a műveacuteszeti aacutegak felsorolaacutesa melleacuteklet a 1692000 (IX 29) Kormrendelethez) a 1542004 (V 14) Korm rendelettel moacutedosiacutetott szoumlveg Keacuteszuumllt bdquoA Kormaacuteny a felsőoktataacutesroacutel szoacuteloacute toumlbbszoumlr moacutedosiacutetott - 1993 eacutevi LXXX toumlrveacuteny (Ftv) 72 sect-a r) pontjaacutenak felhatalmazaacutesa alapjaacuten

A doktori iskolaacutek tudomaacutenyteruumlleti -aacutegi besorolaacutesa ndash 2007

Koumlnyvtaacuteri alkalmazaacutes ndashtudomaacutenyfelosztaacuteson alapuloacute hierarchikus osztaacutelyozaacutesi rendszerek

A TUDOMAacuteNYMŰVELEacuteS NEM DISZCIPLINAacuteRIS

MOacuteDJA

MODE 2 ndash a tudomaacutenyműveleacutes nem diszciplinaacuteris moacutedja

a termeacuteszet megismereacuteseacutenek igeacutenye eacutes az ismeret hasznosiacutetaacutesa hozta leacutetre ndash globaacutelis probleacutemaacutek megoldaacutesaacutet szolgaacutelja

a kutataacutes eleve gyakorlatias ceacutelt tűz ki eacutes a termeacuteszetre vonatkozoacute hiaacutenyzoacute ismeretet sajaacutet szuumlkseacutegleteinek megfelelően poacutetolja aneacutelkuumll hogy a Mode 1-ben műkoumldő keacutetleacutepcsős logikaacutet hasznaacutelnaacute

az alkalmazott eacutes a tiszta tudomaacutenyos eredmeacuteny megkuumlloumlnboumlztethetetlenneacute vaacutelik

a kutataacutesi ceacutelt a megrendelő tűzi ki eacuterdekeinek megfelelően nem pedig a diszcipliacutena a tudoacuteskoumlzoumlsseacuteg

a feladat rendszerint nem esik valamely diszcipliacutena veacutedett hatoacutekoumlrzeteacutebe de meacuteg csak nem is keacutet diszcipliacutena eacuterintkezeacutesi pontjaacutera

az ilyen ismereteknek nem kell feloumllelniuumlk az egeacutesz diszcipliacutenaacutet

keacuteszuumllhet ipari kormaacutenyzati megbiacutezaacutesboacutel privaacutet eacuterdekeket eacuteppuacutegy szolgaacutelhat mint koumlzoumlsseacutegieket aacutellamit katonait stb

szervezete diverz sokfeacutele formaacutet vehet fel a feladat termeacuteszeteacutetől fuumlggően eacutes persze sokfeacutele specialistaacutet foglalkoztathat

a taacutersadalom egeacuteszeacutenek vagy egy-egy szegmenseacutenek tudaacutesigeacutenyeacutet eleacutegiacuteti ki sőt magaacutet az igeacutenyt is gyakran magaacutenak kell megtalaacutelnia

A PROJEKT JELLEMZŐI

pontosan definiaacutelt kutataacutesi feladat megoldaacutesaacutet vaacutellalja el

a moacutedszereket a szuumlkseacuteges felszereleacutest eacutes kutatoacutei aacutellomaacutenyt előre megtervezi maga verbuvaacutelja eacutes ennek alapjaacuten kiszaacutemiacutetja a koumlltseacutegigeacutenyt

a finansziacuterozoacute elbiacuteraacutelja ennek realitaacutesaacutet eacutes a maga ceacuteljaival egybevetve doumlnt a kutataacutes megindiacutethatoacutesaacutegaacuteroacutel

a projekt meacuterete igen kuumlloumlnboumlző lehet a diszciplinaacuteris kutataacutesoknaacutel megszokott meacuterettől a komoly aacutellami vagy ipari koumlltseacutegveteacutesi teacutetelekig (az eredmeacuteny a taacutersadalomra leacutenyeges befolyaacutest gyakorolhat peacuteldaacuteul a Human Genom Project eseteacuteben)

szemeacutelyi oumlsszeteacutetele igen vaacuteltozatos szakmaacutek keacutepviselőiből verbuvaacuteloacutedik

fontos iraacutenyiacutetoacutei a tudomaacutenyos menedzser eacutes a kommunikaacutecioacutes szakember aki a megrendelők eacutes a kutatoacutek koumlzoumltti interfeacuteszt biztosiacutetja

az interdiszciplinaritaacutest a ceacutelkitűzeacutessel eacutes a specialistaacutek oumlsszefogaacutesaacuteval eacuteri el nem az uacutej diszcipliacutenakeacutent is felfoghatoacute interdiszcipliacutenaacuteval

nem csak egyetlen projektet foglal magaacuteban hanem esetleg rugalmasan vaacuteltozoacute projektek egeacutesz csokraacutet

olyan tudaacutestermeleacutes folyik aacuteltala amelynek eredmeacutenyesseacutegeacutet nem a kolleacutegaacutek eacuterteacutekeleacuteseacuten a peer review-n alapuloacute publikaacutecioacutekban meacuterik hanem a piaci

eredmeacutenyeken taacutersadalmi elfogadottsaacutegon politikai sikeren stb

A MODE 2 KUTATOacuteJA

a kutataacutesaacutehoz olyan specialista kell aki nagyon joacutel eacutert egy egeacuteszen szűk teruumllethez

konzultaacutensi feladatot is ellaacutethat

szűk teruumlleteacutenek specialistaacutejakeacutent kreatiacutev munkaacutera keacutepes aneacutelkuumll hogy valamely diszcipliacutenaacutehoz koumltődne

a specialistakeacutent dolgozoacute kutatoacute elteacuterő karriermintaacutet koumlvet ndash nem szuumlkseacutegkeacuteppen dolgozik az egyetemi kutatoacuteinteacutezeti szfeacuteraacuteban

nagy mobilitaacutessal rendelkező tudomaacutenyos kisvaacutellalkozoacutevaacute alakul ndash kileacutep a humboldti egyetem falai koumlzuumll

Kutataacutesmoacutedszertani tanaacutecsok

Az hogy megjelenik a cyber-infrastruktuacutera meacuteg nem vetendők el a formaacutelis eacutes informaacutelis csatornaacutekon keresztuumll eacuterkező eredmeacutenyek a hagyomaacutenyos nyomtatott formaacutetumoknak is megvan a sajaacutetos szerepe (pl a friss oumlsszefoglaloacute műveknek vagy egy uacutej tudomaacutenyteruumllet nyomtatott formaacutejuacute oumlsszegző kifejteacuteseacutenek ndash felsőoktataacutesban tanuloacutek szaacutemaacutera) mint ahogy pl a konferenciaacutek előtt utaacuten a laacutethatatlan kolleacutegium tagjainak kiosztott preprinteknek postprinteknek vagy az eacutelőbeszeacutednek (konferenciaacutek videofelveacutetelei)

A ceacutel a baacutermilyen formaacutetumuacute mű felleleacutese belőle a relevaacutens ismeret informaacutecioacute bdquokinyereacuteserdquo

Egyre fontosabbaacute vaacutelik a frissesseacuteg szempontjaacutenak figyelembe veacutetele a kutataacutes megtervezeacuteseacuteneacutel

Kutataacutesmoacutedszertani tanaacutecsok

A tudomaacutenyműveleacutes diszciplinaacuteris eacutes nem diszciplinaacuteris moacutedja toumlbb

tanuacutesaacutegot is rejt a kutatoacute szaacutemaacutera

az a kutatoacute van előnyben aki toumlbb tudomaacuteny diszciplinaacuteris ismereteivel is rendelkezik

aki egy kisebb teruumlleten bdquofel tud jutni a csuacutecsra eacutes ott is tud maradnirdquo

aki tudaacutesaacutet kreativitaacutessal tudja oumltvoumlzni

aki hajlandoacute a folyamatos taacutejeacutekozoacutedaacutesra ismeretei meguacutejiacutetaacutesaacutera ndash nem csak sajaacutet tudomaacutenyteruumlleteacuten

aki tud eacutes szeret maacutesokkal egyuumlttdolgozni keacutepes az egyuumlttműkoumldeacutesre tudaacutesa megosztaacutesaacutera

Tudoacutesok tanaacutecsai a sikeres tudomaacutenyos paacutelya legfőbb

pszicholoacutegiai felteacuteteleiről ndash Paul Thagard gyűjteacutese Forraacutes Palloacute Gaacutebor A tudomaacutenyos siker kettős termeacuteszete a fiatal kutatoacutek eacutes a siker

In Magyar tudomaacuteny 2011 4 sz URL httpwwwmatudiifhu20110415htm

1 Leacutetesiacutets uacutej kapcsolatokat bull Terjeszkedj tovaacutebb mint egyetlen tudomaacutenyos teruumllet bull

Olvass sokfeacuteleacutet bull Hasznaacutelj analoacutegiaacutekat a dolgok oumlsszekapcsolaacutesaacutehoz bull Dolgozz egyszerre

toumlbb projekten bull Hasznaacutelj vizuaacutelis eacutes verbaacutelis megjeleniacuteteacutest egyaraacutent bull Nem dolgozz

olyan teacutemaacuten amin mindenki maacutes is dolgozik bull Hasznaacutelj toumlbb moacutedszert keress uacutej

mechanizmusokat

2 Vaacuterd a vaacuteratlant bull Az anomaacuteliaacutekat vedd komolyan bull Tanulj a kudarcokboacutel bull

Gyoacutegyulj ki a kudarcokboacutel

3 Legyeacutel kitartoacute bull Koncentraacutelj a fontos probleacutemaacutekra bull Legyeacutel moacutedszeres eacutes őrizd meg

a jegyzeteidet bull Igazolj hamar eacutes caacutefolj keacutesőn

4 Keresd az izgalmat bull Olyan projekteken dolgozz amiket szeretsz bull Jaacutetssz a

gondolatokkal eacutes dolgokkal bull Tegyeacutel fel eacuterdekes keacuterdeacuteseket bull Vaacutellalj kockaacutezatot

5 Legyeacutel szociaacutebilis bull Keress okos egyuumlttműkoumldőket bull Szervezz joacute csoportokat bull

Eacuterdeklődj aziraacutent hogy maacutesok hogy vaacuteltak sikeresseacute bull Figyelj a gyakorlott emberekre bull

Segiacutets elő kuumlloumlnboumlző megismereacutesi stiacutelusokat bull Kommunikaacuteld maacutesoknak sajaacutet munkaacutedat

6 Hasznaacuteld a vilaacutegot bull Keress gazdag koumlrnyezetet bull Eacutepiacutets eszkoumlzoumlket bull Ellenőrizd az

oumltleteket

A TUDOMAacuteNYMŰVELEacuteS NEM DISZCIPLINAacuteRIS

MOacuteDJA

MODE 2 ndash a tudomaacutenyműveleacutes nem diszciplinaacuteris moacutedja

a termeacuteszet megismereacuteseacutenek igeacutenye eacutes az ismeret hasznosiacutetaacutesa hozta leacutetre ndash globaacutelis probleacutemaacutek megoldaacutesaacutet szolgaacutelja

a kutataacutes eleve gyakorlatias ceacutelt tűz ki eacutes a termeacuteszetre vonatkozoacute hiaacutenyzoacute ismeretet sajaacutet szuumlkseacutegleteinek megfelelően poacutetolja aneacutelkuumll hogy a Mode 1-ben műkoumldő keacutetleacutepcsős logikaacutet hasznaacutelnaacute

az alkalmazott eacutes a tiszta tudomaacutenyos eredmeacuteny megkuumlloumlnboumlztethetetlenneacute vaacutelik

a kutataacutesi ceacutelt a megrendelő tűzi ki eacuterdekeinek megfelelően nem pedig a diszcipliacutena a tudoacuteskoumlzoumlsseacuteg

a feladat rendszerint nem esik valamely diszcipliacutena veacutedett hatoacutekoumlrzeteacutebe de meacuteg csak nem is keacutet diszcipliacutena eacuterintkezeacutesi pontjaacutera

az ilyen ismereteknek nem kell feloumllelniuumlk az egeacutesz diszcipliacutenaacutet

keacuteszuumllhet ipari kormaacutenyzati megbiacutezaacutesboacutel privaacutet eacuterdekeket eacuteppuacutegy szolgaacutelhat mint koumlzoumlsseacutegieket aacutellamit katonait stb

szervezete diverz sokfeacutele formaacutet vehet fel a feladat termeacuteszeteacutetől fuumlggően eacutes persze sokfeacutele specialistaacutet foglalkoztathat

a taacutersadalom egeacuteszeacutenek vagy egy-egy szegmenseacutenek tudaacutesigeacutenyeacutet eleacutegiacuteti ki sőt magaacutet az igeacutenyt is gyakran magaacutenak kell megtalaacutelnia

A PROJEKT JELLEMZŐI

pontosan definiaacutelt kutataacutesi feladat megoldaacutesaacutet vaacutellalja el

a moacutedszereket a szuumlkseacuteges felszereleacutest eacutes kutatoacutei aacutellomaacutenyt előre megtervezi maga verbuvaacutelja eacutes ennek alapjaacuten kiszaacutemiacutetja a koumlltseacutegigeacutenyt

a finansziacuterozoacute elbiacuteraacutelja ennek realitaacutesaacutet eacutes a maga ceacuteljaival egybevetve doumlnt a kutataacutes megindiacutethatoacutesaacutegaacuteroacutel

a projekt meacuterete igen kuumlloumlnboumlző lehet a diszciplinaacuteris kutataacutesoknaacutel megszokott meacuterettől a komoly aacutellami vagy ipari koumlltseacutegveteacutesi teacutetelekig (az eredmeacuteny a taacutersadalomra leacutenyeges befolyaacutest gyakorolhat peacuteldaacuteul a Human Genom Project eseteacuteben)

szemeacutelyi oumlsszeteacutetele igen vaacuteltozatos szakmaacutek keacutepviselőiből verbuvaacuteloacutedik

fontos iraacutenyiacutetoacutei a tudomaacutenyos menedzser eacutes a kommunikaacutecioacutes szakember aki a megrendelők eacutes a kutatoacutek koumlzoumltti interfeacuteszt biztosiacutetja

az interdiszciplinaritaacutest a ceacutelkitűzeacutessel eacutes a specialistaacutek oumlsszefogaacutesaacuteval eacuteri el nem az uacutej diszcipliacutenakeacutent is felfoghatoacute interdiszcipliacutenaacuteval

nem csak egyetlen projektet foglal magaacuteban hanem esetleg rugalmasan vaacuteltozoacute projektek egeacutesz csokraacutet

olyan tudaacutestermeleacutes folyik aacuteltala amelynek eredmeacutenyesseacutegeacutet nem a kolleacutegaacutek eacuterteacutekeleacuteseacuten a peer review-n alapuloacute publikaacutecioacutekban meacuterik hanem a piaci

eredmeacutenyeken taacutersadalmi elfogadottsaacutegon politikai sikeren stb

A MODE 2 KUTATOacuteJA

a kutataacutesaacutehoz olyan specialista kell aki nagyon joacutel eacutert egy egeacuteszen szűk teruumllethez

konzultaacutensi feladatot is ellaacutethat

szűk teruumlleteacutenek specialistaacutejakeacutent kreatiacutev munkaacutera keacutepes aneacutelkuumll hogy valamely diszcipliacutenaacutehoz koumltődne

a specialistakeacutent dolgozoacute kutatoacute elteacuterő karriermintaacutet koumlvet ndash nem szuumlkseacutegkeacuteppen dolgozik az egyetemi kutatoacuteinteacutezeti szfeacuteraacuteban

nagy mobilitaacutessal rendelkező tudomaacutenyos kisvaacutellalkozoacutevaacute alakul ndash kileacutep a humboldti egyetem falai koumlzuumll

Kutataacutesmoacutedszertani tanaacutecsok

Az hogy megjelenik a cyber-infrastruktuacutera meacuteg nem vetendők el a formaacutelis eacutes informaacutelis csatornaacutekon keresztuumll eacuterkező eredmeacutenyek a hagyomaacutenyos nyomtatott formaacutetumoknak is megvan a sajaacutetos szerepe (pl a friss oumlsszefoglaloacute műveknek vagy egy uacutej tudomaacutenyteruumllet nyomtatott formaacutejuacute oumlsszegző kifejteacuteseacutenek ndash felsőoktataacutesban tanuloacutek szaacutemaacutera) mint ahogy pl a konferenciaacutek előtt utaacuten a laacutethatatlan kolleacutegium tagjainak kiosztott preprinteknek postprinteknek vagy az eacutelőbeszeacutednek (konferenciaacutek videofelveacutetelei)

A ceacutel a baacutermilyen formaacutetumuacute mű felleleacutese belőle a relevaacutens ismeret informaacutecioacute bdquokinyereacuteserdquo

Egyre fontosabbaacute vaacutelik a frissesseacuteg szempontjaacutenak figyelembe veacutetele a kutataacutes megtervezeacuteseacuteneacutel

Kutataacutesmoacutedszertani tanaacutecsok

A tudomaacutenyműveleacutes diszciplinaacuteris eacutes nem diszciplinaacuteris moacutedja toumlbb

tanuacutesaacutegot is rejt a kutatoacute szaacutemaacutera

az a kutatoacute van előnyben aki toumlbb tudomaacuteny diszciplinaacuteris ismereteivel is rendelkezik

aki egy kisebb teruumlleten bdquofel tud jutni a csuacutecsra eacutes ott is tud maradnirdquo

aki tudaacutesaacutet kreativitaacutessal tudja oumltvoumlzni

aki hajlandoacute a folyamatos taacutejeacutekozoacutedaacutesra ismeretei meguacutejiacutetaacutesaacutera ndash nem csak sajaacutet tudomaacutenyteruumlleteacuten

aki tud eacutes szeret maacutesokkal egyuumlttdolgozni keacutepes az egyuumlttműkoumldeacutesre tudaacutesa megosztaacutesaacutera

Tudoacutesok tanaacutecsai a sikeres tudomaacutenyos paacutelya legfőbb

pszicholoacutegiai felteacuteteleiről ndash Paul Thagard gyűjteacutese Forraacutes Palloacute Gaacutebor A tudomaacutenyos siker kettős termeacuteszete a fiatal kutatoacutek eacutes a siker

In Magyar tudomaacuteny 2011 4 sz URL httpwwwmatudiifhu20110415htm

1 Leacutetesiacutets uacutej kapcsolatokat bull Terjeszkedj tovaacutebb mint egyetlen tudomaacutenyos teruumllet bull

Olvass sokfeacuteleacutet bull Hasznaacutelj analoacutegiaacutekat a dolgok oumlsszekapcsolaacutesaacutehoz bull Dolgozz egyszerre

toumlbb projekten bull Hasznaacutelj vizuaacutelis eacutes verbaacutelis megjeleniacuteteacutest egyaraacutent bull Nem dolgozz

olyan teacutemaacuten amin mindenki maacutes is dolgozik bull Hasznaacutelj toumlbb moacutedszert keress uacutej

mechanizmusokat

2 Vaacuterd a vaacuteratlant bull Az anomaacuteliaacutekat vedd komolyan bull Tanulj a kudarcokboacutel bull

Gyoacutegyulj ki a kudarcokboacutel

3 Legyeacutel kitartoacute bull Koncentraacutelj a fontos probleacutemaacutekra bull Legyeacutel moacutedszeres eacutes őrizd meg

a jegyzeteidet bull Igazolj hamar eacutes caacutefolj keacutesőn

4 Keresd az izgalmat bull Olyan projekteken dolgozz amiket szeretsz bull Jaacutetssz a

gondolatokkal eacutes dolgokkal bull Tegyeacutel fel eacuterdekes keacuterdeacuteseket bull Vaacutellalj kockaacutezatot

5 Legyeacutel szociaacutebilis bull Keress okos egyuumlttműkoumldőket bull Szervezz joacute csoportokat bull

Eacuterdeklődj aziraacutent hogy maacutesok hogy vaacuteltak sikeresseacute bull Figyelj a gyakorlott emberekre bull

Segiacutets elő kuumlloumlnboumlző megismereacutesi stiacutelusokat bull Kommunikaacuteld maacutesoknak sajaacutet munkaacutedat

6 Hasznaacuteld a vilaacutegot bull Keress gazdag koumlrnyezetet bull Eacutepiacutets eszkoumlzoumlket bull Ellenőrizd az

oumltleteket

A PROJEKT JELLEMZŐI

pontosan definiaacutelt kutataacutesi feladat megoldaacutesaacutet vaacutellalja el

a moacutedszereket a szuumlkseacuteges felszereleacutest eacutes kutatoacutei aacutellomaacutenyt előre megtervezi maga verbuvaacutelja eacutes ennek alapjaacuten kiszaacutemiacutetja a koumlltseacutegigeacutenyt

a finansziacuterozoacute elbiacuteraacutelja ennek realitaacutesaacutet eacutes a maga ceacuteljaival egybevetve doumlnt a kutataacutes megindiacutethatoacutesaacutegaacuteroacutel

a projekt meacuterete igen kuumlloumlnboumlző lehet a diszciplinaacuteris kutataacutesoknaacutel megszokott meacuterettől a komoly aacutellami vagy ipari koumlltseacutegveteacutesi teacutetelekig (az eredmeacuteny a taacutersadalomra leacutenyeges befolyaacutest gyakorolhat peacuteldaacuteul a Human Genom Project eseteacuteben)

szemeacutelyi oumlsszeteacutetele igen vaacuteltozatos szakmaacutek keacutepviselőiből verbuvaacuteloacutedik

fontos iraacutenyiacutetoacutei a tudomaacutenyos menedzser eacutes a kommunikaacutecioacutes szakember aki a megrendelők eacutes a kutatoacutek koumlzoumltti interfeacuteszt biztosiacutetja

az interdiszciplinaritaacutest a ceacutelkitűzeacutessel eacutes a specialistaacutek oumlsszefogaacutesaacuteval eacuteri el nem az uacutej diszcipliacutenakeacutent is felfoghatoacute interdiszcipliacutenaacuteval

nem csak egyetlen projektet foglal magaacuteban hanem esetleg rugalmasan vaacuteltozoacute projektek egeacutesz csokraacutet

olyan tudaacutestermeleacutes folyik aacuteltala amelynek eredmeacutenyesseacutegeacutet nem a kolleacutegaacutek eacuterteacutekeleacuteseacuten a peer review-n alapuloacute publikaacutecioacutekban meacuterik hanem a piaci

eredmeacutenyeken taacutersadalmi elfogadottsaacutegon politikai sikeren stb

A MODE 2 KUTATOacuteJA

a kutataacutesaacutehoz olyan specialista kell aki nagyon joacutel eacutert egy egeacuteszen szűk teruumllethez

konzultaacutensi feladatot is ellaacutethat

szűk teruumlleteacutenek specialistaacutejakeacutent kreatiacutev munkaacutera keacutepes aneacutelkuumll hogy valamely diszcipliacutenaacutehoz koumltődne

a specialistakeacutent dolgozoacute kutatoacute elteacuterő karriermintaacutet koumlvet ndash nem szuumlkseacutegkeacuteppen dolgozik az egyetemi kutatoacuteinteacutezeti szfeacuteraacuteban

nagy mobilitaacutessal rendelkező tudomaacutenyos kisvaacutellalkozoacutevaacute alakul ndash kileacutep a humboldti egyetem falai koumlzuumll

Kutataacutesmoacutedszertani tanaacutecsok

Az hogy megjelenik a cyber-infrastruktuacutera meacuteg nem vetendők el a formaacutelis eacutes informaacutelis csatornaacutekon keresztuumll eacuterkező eredmeacutenyek a hagyomaacutenyos nyomtatott formaacutetumoknak is megvan a sajaacutetos szerepe (pl a friss oumlsszefoglaloacute műveknek vagy egy uacutej tudomaacutenyteruumllet nyomtatott formaacutejuacute oumlsszegző kifejteacuteseacutenek ndash felsőoktataacutesban tanuloacutek szaacutemaacutera) mint ahogy pl a konferenciaacutek előtt utaacuten a laacutethatatlan kolleacutegium tagjainak kiosztott preprinteknek postprinteknek vagy az eacutelőbeszeacutednek (konferenciaacutek videofelveacutetelei)

A ceacutel a baacutermilyen formaacutetumuacute mű felleleacutese belőle a relevaacutens ismeret informaacutecioacute bdquokinyereacuteserdquo

Egyre fontosabbaacute vaacutelik a frissesseacuteg szempontjaacutenak figyelembe veacutetele a kutataacutes megtervezeacuteseacuteneacutel

Kutataacutesmoacutedszertani tanaacutecsok

A tudomaacutenyműveleacutes diszciplinaacuteris eacutes nem diszciplinaacuteris moacutedja toumlbb

tanuacutesaacutegot is rejt a kutatoacute szaacutemaacutera

az a kutatoacute van előnyben aki toumlbb tudomaacuteny diszciplinaacuteris ismereteivel is rendelkezik

aki egy kisebb teruumlleten bdquofel tud jutni a csuacutecsra eacutes ott is tud maradnirdquo

aki tudaacutesaacutet kreativitaacutessal tudja oumltvoumlzni

aki hajlandoacute a folyamatos taacutejeacutekozoacutedaacutesra ismeretei meguacutejiacutetaacutesaacutera ndash nem csak sajaacutet tudomaacutenyteruumlleteacuten

aki tud eacutes szeret maacutesokkal egyuumlttdolgozni keacutepes az egyuumlttműkoumldeacutesre tudaacutesa megosztaacutesaacutera

Tudoacutesok tanaacutecsai a sikeres tudomaacutenyos paacutelya legfőbb

pszicholoacutegiai felteacuteteleiről ndash Paul Thagard gyűjteacutese Forraacutes Palloacute Gaacutebor A tudomaacutenyos siker kettős termeacuteszete a fiatal kutatoacutek eacutes a siker

In Magyar tudomaacuteny 2011 4 sz URL httpwwwmatudiifhu20110415htm

1 Leacutetesiacutets uacutej kapcsolatokat bull Terjeszkedj tovaacutebb mint egyetlen tudomaacutenyos teruumllet bull

Olvass sokfeacuteleacutet bull Hasznaacutelj analoacutegiaacutekat a dolgok oumlsszekapcsolaacutesaacutehoz bull Dolgozz egyszerre

toumlbb projekten bull Hasznaacutelj vizuaacutelis eacutes verbaacutelis megjeleniacuteteacutest egyaraacutent bull Nem dolgozz

olyan teacutemaacuten amin mindenki maacutes is dolgozik bull Hasznaacutelj toumlbb moacutedszert keress uacutej

mechanizmusokat

2 Vaacuterd a vaacuteratlant bull Az anomaacuteliaacutekat vedd komolyan bull Tanulj a kudarcokboacutel bull

Gyoacutegyulj ki a kudarcokboacutel

3 Legyeacutel kitartoacute bull Koncentraacutelj a fontos probleacutemaacutekra bull Legyeacutel moacutedszeres eacutes őrizd meg

a jegyzeteidet bull Igazolj hamar eacutes caacutefolj keacutesőn

4 Keresd az izgalmat bull Olyan projekteken dolgozz amiket szeretsz bull Jaacutetssz a

gondolatokkal eacutes dolgokkal bull Tegyeacutel fel eacuterdekes keacuterdeacuteseket bull Vaacutellalj kockaacutezatot

5 Legyeacutel szociaacutebilis bull Keress okos egyuumlttműkoumldőket bull Szervezz joacute csoportokat bull

Eacuterdeklődj aziraacutent hogy maacutesok hogy vaacuteltak sikeresseacute bull Figyelj a gyakorlott emberekre bull

Segiacutets elő kuumlloumlnboumlző megismereacutesi stiacutelusokat bull Kommunikaacuteld maacutesoknak sajaacutet munkaacutedat

6 Hasznaacuteld a vilaacutegot bull Keress gazdag koumlrnyezetet bull Eacutepiacutets eszkoumlzoumlket bull Ellenőrizd az

oumltleteket

A MODE 2 KUTATOacuteJA

a kutataacutesaacutehoz olyan specialista kell aki nagyon joacutel eacutert egy egeacuteszen szűk teruumllethez

konzultaacutensi feladatot is ellaacutethat

szűk teruumlleteacutenek specialistaacutejakeacutent kreatiacutev munkaacutera keacutepes aneacutelkuumll hogy valamely diszcipliacutenaacutehoz koumltődne

a specialistakeacutent dolgozoacute kutatoacute elteacuterő karriermintaacutet koumlvet ndash nem szuumlkseacutegkeacuteppen dolgozik az egyetemi kutatoacuteinteacutezeti szfeacuteraacuteban

nagy mobilitaacutessal rendelkező tudomaacutenyos kisvaacutellalkozoacutevaacute alakul ndash kileacutep a humboldti egyetem falai koumlzuumll

Kutataacutesmoacutedszertani tanaacutecsok

Az hogy megjelenik a cyber-infrastruktuacutera meacuteg nem vetendők el a formaacutelis eacutes informaacutelis csatornaacutekon keresztuumll eacuterkező eredmeacutenyek a hagyomaacutenyos nyomtatott formaacutetumoknak is megvan a sajaacutetos szerepe (pl a friss oumlsszefoglaloacute műveknek vagy egy uacutej tudomaacutenyteruumllet nyomtatott formaacutejuacute oumlsszegző kifejteacuteseacutenek ndash felsőoktataacutesban tanuloacutek szaacutemaacutera) mint ahogy pl a konferenciaacutek előtt utaacuten a laacutethatatlan kolleacutegium tagjainak kiosztott preprinteknek postprinteknek vagy az eacutelőbeszeacutednek (konferenciaacutek videofelveacutetelei)

A ceacutel a baacutermilyen formaacutetumuacute mű felleleacutese belőle a relevaacutens ismeret informaacutecioacute bdquokinyereacuteserdquo

Egyre fontosabbaacute vaacutelik a frissesseacuteg szempontjaacutenak figyelembe veacutetele a kutataacutes megtervezeacuteseacuteneacutel

Kutataacutesmoacutedszertani tanaacutecsok

A tudomaacutenyműveleacutes diszciplinaacuteris eacutes nem diszciplinaacuteris moacutedja toumlbb

tanuacutesaacutegot is rejt a kutatoacute szaacutemaacutera

az a kutatoacute van előnyben aki toumlbb tudomaacuteny diszciplinaacuteris ismereteivel is rendelkezik

aki egy kisebb teruumlleten bdquofel tud jutni a csuacutecsra eacutes ott is tud maradnirdquo

aki tudaacutesaacutet kreativitaacutessal tudja oumltvoumlzni

aki hajlandoacute a folyamatos taacutejeacutekozoacutedaacutesra ismeretei meguacutejiacutetaacutesaacutera ndash nem csak sajaacutet tudomaacutenyteruumlleteacuten

aki tud eacutes szeret maacutesokkal egyuumlttdolgozni keacutepes az egyuumlttműkoumldeacutesre tudaacutesa megosztaacutesaacutera

Tudoacutesok tanaacutecsai a sikeres tudomaacutenyos paacutelya legfőbb

pszicholoacutegiai felteacuteteleiről ndash Paul Thagard gyűjteacutese Forraacutes Palloacute Gaacutebor A tudomaacutenyos siker kettős termeacuteszete a fiatal kutatoacutek eacutes a siker

In Magyar tudomaacuteny 2011 4 sz URL httpwwwmatudiifhu20110415htm

1 Leacutetesiacutets uacutej kapcsolatokat bull Terjeszkedj tovaacutebb mint egyetlen tudomaacutenyos teruumllet bull

Olvass sokfeacuteleacutet bull Hasznaacutelj analoacutegiaacutekat a dolgok oumlsszekapcsolaacutesaacutehoz bull Dolgozz egyszerre

toumlbb projekten bull Hasznaacutelj vizuaacutelis eacutes verbaacutelis megjeleniacuteteacutest egyaraacutent bull Nem dolgozz

olyan teacutemaacuten amin mindenki maacutes is dolgozik bull Hasznaacutelj toumlbb moacutedszert keress uacutej

mechanizmusokat

2 Vaacuterd a vaacuteratlant bull Az anomaacuteliaacutekat vedd komolyan bull Tanulj a kudarcokboacutel bull

Gyoacutegyulj ki a kudarcokboacutel

3 Legyeacutel kitartoacute bull Koncentraacutelj a fontos probleacutemaacutekra bull Legyeacutel moacutedszeres eacutes őrizd meg

a jegyzeteidet bull Igazolj hamar eacutes caacutefolj keacutesőn

4 Keresd az izgalmat bull Olyan projekteken dolgozz amiket szeretsz bull Jaacutetssz a

gondolatokkal eacutes dolgokkal bull Tegyeacutel fel eacuterdekes keacuterdeacuteseket bull Vaacutellalj kockaacutezatot

5 Legyeacutel szociaacutebilis bull Keress okos egyuumlttműkoumldőket bull Szervezz joacute csoportokat bull

Eacuterdeklődj aziraacutent hogy maacutesok hogy vaacuteltak sikeresseacute bull Figyelj a gyakorlott emberekre bull

Segiacutets elő kuumlloumlnboumlző megismereacutesi stiacutelusokat bull Kommunikaacuteld maacutesoknak sajaacutet munkaacutedat

6 Hasznaacuteld a vilaacutegot bull Keress gazdag koumlrnyezetet bull Eacutepiacutets eszkoumlzoumlket bull Ellenőrizd az

oumltleteket

Kutataacutesmoacutedszertani tanaacutecsok

Az hogy megjelenik a cyber-infrastruktuacutera meacuteg nem vetendők el a formaacutelis eacutes informaacutelis csatornaacutekon keresztuumll eacuterkező eredmeacutenyek a hagyomaacutenyos nyomtatott formaacutetumoknak is megvan a sajaacutetos szerepe (pl a friss oumlsszefoglaloacute műveknek vagy egy uacutej tudomaacutenyteruumllet nyomtatott formaacutejuacute oumlsszegző kifejteacuteseacutenek ndash felsőoktataacutesban tanuloacutek szaacutemaacutera) mint ahogy pl a konferenciaacutek előtt utaacuten a laacutethatatlan kolleacutegium tagjainak kiosztott preprinteknek postprinteknek vagy az eacutelőbeszeacutednek (konferenciaacutek videofelveacutetelei)

A ceacutel a baacutermilyen formaacutetumuacute mű felleleacutese belőle a relevaacutens ismeret informaacutecioacute bdquokinyereacuteserdquo

Egyre fontosabbaacute vaacutelik a frissesseacuteg szempontjaacutenak figyelembe veacutetele a kutataacutes megtervezeacuteseacuteneacutel

Kutataacutesmoacutedszertani tanaacutecsok

A tudomaacutenyműveleacutes diszciplinaacuteris eacutes nem diszciplinaacuteris moacutedja toumlbb

tanuacutesaacutegot is rejt a kutatoacute szaacutemaacutera

az a kutatoacute van előnyben aki toumlbb tudomaacuteny diszciplinaacuteris ismereteivel is rendelkezik

aki egy kisebb teruumlleten bdquofel tud jutni a csuacutecsra eacutes ott is tud maradnirdquo

aki tudaacutesaacutet kreativitaacutessal tudja oumltvoumlzni

aki hajlandoacute a folyamatos taacutejeacutekozoacutedaacutesra ismeretei meguacutejiacutetaacutesaacutera ndash nem csak sajaacutet tudomaacutenyteruumlleteacuten

aki tud eacutes szeret maacutesokkal egyuumlttdolgozni keacutepes az egyuumlttműkoumldeacutesre tudaacutesa megosztaacutesaacutera

Tudoacutesok tanaacutecsai a sikeres tudomaacutenyos paacutelya legfőbb

pszicholoacutegiai felteacuteteleiről ndash Paul Thagard gyűjteacutese Forraacutes Palloacute Gaacutebor A tudomaacutenyos siker kettős termeacuteszete a fiatal kutatoacutek eacutes a siker

In Magyar tudomaacuteny 2011 4 sz URL httpwwwmatudiifhu20110415htm

1 Leacutetesiacutets uacutej kapcsolatokat bull Terjeszkedj tovaacutebb mint egyetlen tudomaacutenyos teruumllet bull

Olvass sokfeacuteleacutet bull Hasznaacutelj analoacutegiaacutekat a dolgok oumlsszekapcsolaacutesaacutehoz bull Dolgozz egyszerre

toumlbb projekten bull Hasznaacutelj vizuaacutelis eacutes verbaacutelis megjeleniacuteteacutest egyaraacutent bull Nem dolgozz

olyan teacutemaacuten amin mindenki maacutes is dolgozik bull Hasznaacutelj toumlbb moacutedszert keress uacutej

mechanizmusokat

2 Vaacuterd a vaacuteratlant bull Az anomaacuteliaacutekat vedd komolyan bull Tanulj a kudarcokboacutel bull

Gyoacutegyulj ki a kudarcokboacutel

3 Legyeacutel kitartoacute bull Koncentraacutelj a fontos probleacutemaacutekra bull Legyeacutel moacutedszeres eacutes őrizd meg

a jegyzeteidet bull Igazolj hamar eacutes caacutefolj keacutesőn

4 Keresd az izgalmat bull Olyan projekteken dolgozz amiket szeretsz bull Jaacutetssz a

gondolatokkal eacutes dolgokkal bull Tegyeacutel fel eacuterdekes keacuterdeacuteseket bull Vaacutellalj kockaacutezatot

5 Legyeacutel szociaacutebilis bull Keress okos egyuumlttműkoumldőket bull Szervezz joacute csoportokat bull

Eacuterdeklődj aziraacutent hogy maacutesok hogy vaacuteltak sikeresseacute bull Figyelj a gyakorlott emberekre bull

Segiacutets elő kuumlloumlnboumlző megismereacutesi stiacutelusokat bull Kommunikaacuteld maacutesoknak sajaacutet munkaacutedat

6 Hasznaacuteld a vilaacutegot bull Keress gazdag koumlrnyezetet bull Eacutepiacutets eszkoumlzoumlket bull Ellenőrizd az

oumltleteket

Kutataacutesmoacutedszertani tanaacutecsok

A tudomaacutenyműveleacutes diszciplinaacuteris eacutes nem diszciplinaacuteris moacutedja toumlbb

tanuacutesaacutegot is rejt a kutatoacute szaacutemaacutera

az a kutatoacute van előnyben aki toumlbb tudomaacuteny diszciplinaacuteris ismereteivel is rendelkezik

aki egy kisebb teruumlleten bdquofel tud jutni a csuacutecsra eacutes ott is tud maradnirdquo

aki tudaacutesaacutet kreativitaacutessal tudja oumltvoumlzni

aki hajlandoacute a folyamatos taacutejeacutekozoacutedaacutesra ismeretei meguacutejiacutetaacutesaacutera ndash nem csak sajaacutet tudomaacutenyteruumlleteacuten

aki tud eacutes szeret maacutesokkal egyuumlttdolgozni keacutepes az egyuumlttműkoumldeacutesre tudaacutesa megosztaacutesaacutera

Tudoacutesok tanaacutecsai a sikeres tudomaacutenyos paacutelya legfőbb

pszicholoacutegiai felteacuteteleiről ndash Paul Thagard gyűjteacutese Forraacutes Palloacute Gaacutebor A tudomaacutenyos siker kettős termeacuteszete a fiatal kutatoacutek eacutes a siker

In Magyar tudomaacuteny 2011 4 sz URL httpwwwmatudiifhu20110415htm

1 Leacutetesiacutets uacutej kapcsolatokat bull Terjeszkedj tovaacutebb mint egyetlen tudomaacutenyos teruumllet bull

Olvass sokfeacuteleacutet bull Hasznaacutelj analoacutegiaacutekat a dolgok oumlsszekapcsolaacutesaacutehoz bull Dolgozz egyszerre

toumlbb projekten bull Hasznaacutelj vizuaacutelis eacutes verbaacutelis megjeleniacuteteacutest egyaraacutent bull Nem dolgozz

olyan teacutemaacuten amin mindenki maacutes is dolgozik bull Hasznaacutelj toumlbb moacutedszert keress uacutej

mechanizmusokat

2 Vaacuterd a vaacuteratlant bull Az anomaacuteliaacutekat vedd komolyan bull Tanulj a kudarcokboacutel bull

Gyoacutegyulj ki a kudarcokboacutel

3 Legyeacutel kitartoacute bull Koncentraacutelj a fontos probleacutemaacutekra bull Legyeacutel moacutedszeres eacutes őrizd meg

a jegyzeteidet bull Igazolj hamar eacutes caacutefolj keacutesőn

4 Keresd az izgalmat bull Olyan projekteken dolgozz amiket szeretsz bull Jaacutetssz a

gondolatokkal eacutes dolgokkal bull Tegyeacutel fel eacuterdekes keacuterdeacuteseket bull Vaacutellalj kockaacutezatot

5 Legyeacutel szociaacutebilis bull Keress okos egyuumlttműkoumldőket bull Szervezz joacute csoportokat bull

Eacuterdeklődj aziraacutent hogy maacutesok hogy vaacuteltak sikeresseacute bull Figyelj a gyakorlott emberekre bull

Segiacutets elő kuumlloumlnboumlző megismereacutesi stiacutelusokat bull Kommunikaacuteld maacutesoknak sajaacutet munkaacutedat

6 Hasznaacuteld a vilaacutegot bull Keress gazdag koumlrnyezetet bull Eacutepiacutets eszkoumlzoumlket bull Ellenőrizd az

oumltleteket

Tudoacutesok tanaacutecsai a sikeres tudomaacutenyos paacutelya legfőbb

pszicholoacutegiai felteacuteteleiről ndash Paul Thagard gyűjteacutese Forraacutes Palloacute Gaacutebor A tudomaacutenyos siker kettős termeacuteszete a fiatal kutatoacutek eacutes a siker

In Magyar tudomaacuteny 2011 4 sz URL httpwwwmatudiifhu20110415htm

1 Leacutetesiacutets uacutej kapcsolatokat bull Terjeszkedj tovaacutebb mint egyetlen tudomaacutenyos teruumllet bull

Olvass sokfeacuteleacutet bull Hasznaacutelj analoacutegiaacutekat a dolgok oumlsszekapcsolaacutesaacutehoz bull Dolgozz egyszerre

toumlbb projekten bull Hasznaacutelj vizuaacutelis eacutes verbaacutelis megjeleniacuteteacutest egyaraacutent bull Nem dolgozz

olyan teacutemaacuten amin mindenki maacutes is dolgozik bull Hasznaacutelj toumlbb moacutedszert keress uacutej

mechanizmusokat

2 Vaacuterd a vaacuteratlant bull Az anomaacuteliaacutekat vedd komolyan bull Tanulj a kudarcokboacutel bull

Gyoacutegyulj ki a kudarcokboacutel

3 Legyeacutel kitartoacute bull Koncentraacutelj a fontos probleacutemaacutekra bull Legyeacutel moacutedszeres eacutes őrizd meg

a jegyzeteidet bull Igazolj hamar eacutes caacutefolj keacutesőn

4 Keresd az izgalmat bull Olyan projekteken dolgozz amiket szeretsz bull Jaacutetssz a

gondolatokkal eacutes dolgokkal bull Tegyeacutel fel eacuterdekes keacuterdeacuteseket bull Vaacutellalj kockaacutezatot

5 Legyeacutel szociaacutebilis bull Keress okos egyuumlttműkoumldőket bull Szervezz joacute csoportokat bull

Eacuterdeklődj aziraacutent hogy maacutesok hogy vaacuteltak sikeresseacute bull Figyelj a gyakorlott emberekre bull

Segiacutets elő kuumlloumlnboumlző megismereacutesi stiacutelusokat bull Kommunikaacuteld maacutesoknak sajaacutet munkaacutedat

6 Hasznaacuteld a vilaacutegot bull Keress gazdag koumlrnyezetet bull Eacutepiacutets eszkoumlzoumlket bull Ellenőrizd az

oumltleteket

NEacuteHAacuteNY TOVAacuteBBI SZERVEZET EacuteS PROJEKT A

MODE1 EacuteS MODE2 TIacutePUSUacute KUTATAacuteSOK

BEMUTATAacuteSAacuteRA NEMZETI INNOVAacuteCIOacuteS HIVATAL (NIH) (2012)

URL httpwwwnihgovhu

A Nemzeti Innovaacutecioacutes Hivatal feladatai az aacutellamigazgataacutesi munkamegosztaacutesban

URL httpwwwnihgovhutevekenyseghivatal-szerepe-kfi

BEFEKTETEacuteS A JOumlVŐBE Nemzeti Kutataacutes-fejleszteacutesi eacutes Innovaacutecioacutes Strateacutegia 2020

Taacutersadalmi konzultaacutecioacutera keacutesziacutetett TERVEZET Nemzetgazdasaacutegi Miniszteacuterium ndash Budapest 2012 november

URL httpwwwkormanyhuhunemzetgazdasagi-miniszteriumparlamenti-es-gazdasagstrategiaert-felelos-allamtitkarsaghirektarsadalmi-konzultacio-indul-a-nemzeti-kutatas-fejlesztesi-es-innovacios-strategiarol

A MAGYAR TUDOMAacuteNYOS AKADEacuteMIA KUTATOacuteHELYEINEK 2011 EacuteVI TUDOMAacuteNYOS EREDMEacuteNYEI ndash Budapest 2012

I Matematika eacutes termeacuteszettudomaacutenyok

URL httpmtahudatacikk121621cikk_121621kutbesz_1a_mellekletpdf

II Eacutelettudomaacutenyok

URL httpmtahudatacikk121621cikk_121621kutbesz_1bmellekletpdf

III Taacutersadalomtudomaacutenyok

URL httpmtahudatacikk121621cikk_121621kutbesz_1cmellekletpdf

AZ EUROacutePAI NEMZETI AKADEacuteMIAacuteK SZAKMAI HAacuteTTERET BIZTOSIacuteTANAK AZ UNIOacuteS DOumlNTEacuteSEKHEZ

Az 2001-ben alakult eacutes jelenleg 27 euroacutepai tagaacutellam nemzeti akadeacutemiaacutejaacutenak vezetőiből aacutelloacute Euroacutepai Tudomaacutenyos Akadeacutemiaacutek Tanaacutecsadoacute Testuumllete (European Academies Science Advisory Council EASAC) ceacutelja az euroacutepai toumlrveacuteny- eacutes doumlnteacuteshozoacutek szaacutemaacutera tudomaacutenyosan megalapozott hiteles veacutelemeacutenyek aacutellaacutespontok keacutesziacuteteacutese eacutes keacutepviselete minden olyan keacuterdeacutesben amely szakmai haacutettereacutenek megeacuterteacutese is fontos a doumlnteacuteshozoacutek szaacutemaacutera

URL httpmtahumta_hireiaz-europai-tudomanyos-akademiak-tanacsado-testulete-easac-az-eu-legrangosabb-tudomanyos-donteshozoival-tartott-kozos-ertekezletet-brusszelben-130720

KONZULTAacuteCIOacute A MAacuteR MEGLEacuteVŐ NEMZETI KUTATAacuteSI INFRASTRUKTUacuteRAacuteK MEGNYITAacuteSAacuteROacuteL EacuteS INTEGRAacuteLAacuteSAacuteROacuteL A JOumlVŐBENI EU AKTIVITAacuteSOK ELŐKEacuteSZIacuteTEacuteSEacuteBEN

URL httpwwwnihgovhunemzetkozi-tevekenysegesemenyekkonzultacio-mar-meglevo

NEMZETKOumlZI KFI INFORMAacuteCIOacuteK A NEMZETI INNOVAacuteCIOacuteS HIVATAL OLDALAacuteN

URL httpwwwnihgovhunemzetkozi-tevekenysegeu-7-keretprogramhasznos-linkek

URL httpwwwnihgovhunemzetkozi-kfi

Az Euroacutepai Unioacute K+F politikaacuteja eacutes inteacutezmeacutenyrendszere

URL httpwwwnihgovhunemzetkozi-kfi-szervezetekunios-kfi

EU 7 KERETPROGRAM

URL httpwwwnihgovhunemzetkozi-tevekenysegeu-7-keretprogrammi-7-keretprogram

INDUL A 7 KERETPROGRAM ndash SAJTOacuteKOumlZLEMEacuteNY

Az Euroacutepai Unioacute Tanaacutecsa aacuteltal joacutevaacutehagyott koumlzoumlsseacutegi szintű kutataacutesi- technoloacutegiafejleszteacutesi eacutes demonstraacutecioacutes keretprogram neacutegy specifikus programja Kooperaacutecioacute Oumltletek Emberek Kapacitaacutesok

URL httpwwwnihgovhunemzetkozi-tevekenyseghirek-esemenyekindul-7-keretprogram-080519

EU KOOPERAacuteCIOacute

A kooperaacutecioacute specifikus program az mely az EU kutataacutespolitikaacutejaacutenak hat ceacutelkitűzeacutese koumlzuumll haacutermat foglal magaacuteban a kollaboratiacutev kutataacutest az euroacutepai technoloacutegiai kezdemeacutenyezeacuteseket illetve a nemzeti programok koordinaacutecioacutejaacutet

URL httpwwwnihgovhunemzetkozi-tevekenysegkooperaciokooperacio-specifikus

HORIZON 2020 ndash Az EU K+F keretprogramja a versenykeacutepesseacuteg noumlveleacutese eacutes a foglalkoztataacutes noumlveleacutese eacuterdekeacuteben

URL httptranslategooglehutranslatehl=huamplangpair=en|huampu=httpeceuropaeuresearchhorizon2020index_encfm3Fpg3Dh2020-documents

KUTATAacuteSI INFRASTRUKTUacuteRAacuteK EUROacutePAI STRATEacuteGIAI FOacuteRUMA (EUROPEAN STRATEGY FORUM ON RESEARCH INFRASTRUCTURES = ESFRI)

URL httptranslategooglehutranslatehl=huamplangpair=en|huampu=httpeceuropaeuresearchesfriampei=iJqsUPnwAtGSswbF0oDIDQ

MAGYAROK A CERN-BEN A FELFEDEZŐ KUTATAacuteSOKTOacuteL A VILAacuteGSZIacuteNVONALUacute ADATKOumlZPONTIG

Paacutelyaacutezati forraacutesboacutel 2013 elejeacutere valoacutesul meg a Higgs-bozon eacutes a bdquosoumlteacutet anyag kutataacutesaacuteban kulcsszerepet jaacutetszoacute kihelyezett infrastruktuacutera a csuacutecstechnoloacutegiaacutet keacutepviselő Wigner Adatkoumlzpont Csillebeacutercen amely reacuteszt vesz a CERN Nagy Hadronuumltkoumlztetője adatainak feldolgozaacutesaacuteban

URL httpmtahumta_hireimagyarok-a-cern-ben-a-felfedezo-kutatasoktol-a-vilagszinvonalu-adatkozpontig-130640

A FEacuteNY EacuteS AZ ANYAG KOumlZTI KOumlLCSOumlNHATAacuteS KUTATOacuteI KAPTAacuteK A FIZIKAI NOBEL-DIacuteJAT

bdquoMegosztva a francia Serge Haroche-nak eacutes az amerikai David J Winelandnek iacuteteacutelteacutek oda az idei fizikai Nobel-diacutejatrdquo Serge Haroche doktori teacutemavezetője volt a paacuterizsi Ecole Normale Superieure-oumln Domokos Peacuteternek a bdquoKvantummeacutereacutes Lenduumllet csoportrdquo vezetőjeacutenek s munkaacutejuk soraacuten az Euroacutepai Unioacute hetedik keretprogramjaacuten beluumll a bdquoCircuit and Cavity Quantum Electrodynamicsrdquo ciacutemű projektben egyuumlttműkoumldnek Serge Haroche laboratoacuteriumaacuteval is

URL httpmtahutudomany_hireia-feny-es-az-anyag-kozti-alapveto-kolcsonhatasok-kutatoi-kaptak-a-fizikai-nobel-dijat-130664

308 MILLIOacuteS TAacuteMOP TAacuteMOGATAacuteSSAL FEJLESZTIK TOVAacuteBB AZ ELSŐ NEMZETI TUDOMAacuteNYOS BIBLIOGRAacuteFIAI ADATBAacuteZIST AZ AKADEacuteMIAI KOumlNYVTAacuteRBAN

A Magyar Tudomaacutenyos Művek Taacutera (MTMT) a hazai kutataacutes-fejleszteacutesi informaacutecioacutes rendszer egyik koumlzponti eleme Az MTA Koumlnyvtaacuteraacuteban egy 19 fős informatikusokboacutel koumlnyvtaacuter-informatikusokboacutel taacutejeacutekoztatoacute koumlnyvtaacuterosokboacutel koumlzgazdaacuteszokboacutel valamint szocioloacutegusokboacutel aacutelloacute csoport illetve egy 29 fős hasonloacute szakemberekből aacutelloacute kuumllső csapat veacutegzi a projekttel kapcsolatos munkaacutet

URL httpmtahumta_hirei308-millios-tamop-tamogatassal-fejlesztik-tovabb-az-elso-nemzeti-tudomanyos-bibliografiai-adatbazist-az-akademiai-konyvtarban-130467

Egy uacutej tudomaacuteny

Beszaacutemoloacute a Magatartaacutestudomaacutenyi Vilaacutegkongresszusroacutel

URL httpsemmelweis-egyetemhuhirek20120912beszamolo-a-magatartastudomanyi-vilagkongresszusrol

A Szegedi Tudomaacutenyegyetem Koumlnyvtaacuteraacutenak diacuteszzaacuteszloacutei az iacuteraacutesbeliseacuteg a koumlnyvkultuacutera egymaacutesra reacutetegződő korszakait szemleacuteltetik a megjeleniacutetett művekkel eacutes az egyes korok

jellemző betűtiacutepusaival

Koacutedex-keacuteziacuteraacutes a Keacutepes Kroacutenikaacuteboacutel

Misztoacutetfalusi Kis Mikloacutes Szakaacutecskoumlnyvecskeacuteje

Wesseleacutenyi Ferenc eacutes Zriacutenyi Peacuteter szoumlvetseacuteglevele

Szeacutechenyi Hiteleacutenek ajaacutenlaacutesa

Joacutezsef Attila Istenem ciacutemű verse binaacuteris koacutedokkal

OLVASAacuteSRA AJAacuteNLOM

Bereacutenyi Deacutenes Hataacuterok neacutelkuumlli tudomaacuteny ndash In Magyar tudomaacuteny 2011 2 sz

URL httpwwwmatudiifhu20110313htm

Laacuteng Istvaacuten ndash Kerekes Saacutendor Megalakult A Tuacuteleacuteleacutes Szellemi Koumlr ndash In Magyar tudomaacuteny

2013 1 sz

URL httpwwwmatudiifhu20130112htm

Meguacutejul a Magyar Tudomaacutenyos Akadeacutemia inteacutezmeacutenyhaacuteloacutezata ndash In Magyar tudomaacuteny

2012 1 sz

URL httpwwwmatudiifhu20120114htm

A World Science Forum zaacuteroacutenyilatkozata a vilaacuteg tudomaacutenyaacutenak uacutej korszakaacuteroacutel ndash In

Magyar tudomaacuteny 2012 1 sz

URL httpwwwmatudiifhu20120118htm

Az euroacutepai tudomaacutenypolitika Krooacute Norbert eacutes Egyed Laacuteszloacute beszeacutelgeteacutese ndash In Magyar

tudomaacuteny 2013 10 sz

URL httpwwwmatudiifhu20131013htm

Mosonineacute Fried Judit ndash Horvaacuteth Daacuteniel Tudomaacutenyos fokozattal rendelkezők eacuteletpaacutelya-

vizsgaacutelata foacutekuszban a mobilitaacutes ndash In Magyar tudomaacuteny 2012 8 sz

URL httpwwwmatudiifhu20120810htm

OLVASAacuteSRA AJAacuteNLOM

Bereacutenyi Deacutenes Hataacuterok neacutelkuumlli tudomaacuteny ndash In Magyar tudomaacuteny 2011 2 sz

URL httpwwwmatudiifhu20110313htm

Laacuteng Istvaacuten ndash Kerekes Saacutendor Megalakult A Tuacuteleacuteleacutes Szellemi Koumlr ndash In Magyar tudomaacuteny

2013 1 sz

URL httpwwwmatudiifhu20130112htm

Meguacutejul a Magyar Tudomaacutenyos Akadeacutemia inteacutezmeacutenyhaacuteloacutezata ndash In Magyar tudomaacuteny

2012 1 sz

URL httpwwwmatudiifhu20120114htm

A World Science Forum zaacuteroacutenyilatkozata a vilaacuteg tudomaacutenyaacutenak uacutej korszakaacuteroacutel ndash In

Magyar tudomaacuteny 2012 1 sz

URL httpwwwmatudiifhu20120118htm

Az euroacutepai tudomaacutenypolitika Krooacute Norbert eacutes Egyed Laacuteszloacute beszeacutelgeteacutese ndash In Magyar

tudomaacuteny 2013 10 sz

URL httpwwwmatudiifhu20131013htm

Mosonineacute Fried Judit ndash Horvaacuteth Daacuteniel Tudomaacutenyos fokozattal rendelkezők eacuteletpaacutelya-

vizsgaacutelata foacutekuszban a mobilitaacutes ndash In Magyar tudomaacuteny 2012 8 sz

URL httpwwwmatudiifhu20120810htm

Koumlszoumlnoumlm a figyelmet

adritamasnegmailcom