Kézi anyagmozgatás és targoncával végzett gépi anyagmozgatás a nagykereskedelemben

Impresszum

Összeállította: Köves Gábor

Szerkesztette: dr. Koch Mária

Lektorálta: Galla Gyula

Felelős Kiadó: Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete 1068 Budapest, Városligeti fasor 46-48.

Projekt neve: A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése a nagykereskedelmi ágazatban

Projekt azonosítószám: GINOP-5.3.4-16-2016-00022

Nyomda: Le Coin Kft., 1066 Budapest, Lovag utca 16.

ISBN: 978-615-80934-9-1

Készült 2018-ban.

BEFEKTETÉS A JÖVŐBE

Európai SzociálisAlap

A kézirat lezárva 2017. december 1-jén.

Kézi anyagmozgatás és targoncával végzett gépi anyagmozgatás

a nagykereskedelemben

3

I. Az anyagmozgatás fogalma

Az anyagmozgatás a nagykereskedelmi munkatevékenység és szolgál-tatás legtöbb fázisában megjelenik, és halálos, súlyos, illetve kevésbé súlyos következménnyel járó baleset, valamint felmérhetetlen számú foglalkozási eredetű egészségkárosodás forrása lehet.

1. grafikon. A munkabalesetek számának alakulása

Az anyagmozgatás anyagok és termékek, darabáruk és ömlesztett anya-gok, egy vagy több munkavállaló által történő felemelését, levételét, fel-tételét, letevését, tolását, húzását, továbbítását vagy mozgatását jelenti. Az anyagmozgatás fogalmába tartozik továbbá a nem nagy távolságra történő szállítás és rakodás is, ha ezek nem járnak együtt állapotválto-zással.

Az anyagmozgatási folyamatok kézi erővel és gépekkel vagy más munkaeszközökkel valósíthatók meg. Az anyagmozgatási tevékenység-hez hozzátartoznak − a vízszintes és a függőleges irányú mozgásokon kívül − a tárolással és raktározással kapcsolatos feladatok is.

0,00%

1,00%

2,00%

3,00%

4,00%

5,00%

6,00%

7,00%

8,00%

2014. 2015. 2016.

Összes munkabalesetből targoncával történt balesetek száma

Nagykereskedelmi ágazat munkabalesetei közül targoncával történt balesetek száma

4 5

II. A kézi anyagmozgatás

1. A segédeszköz nélküli kézi anyagmozgatásA kézi anyagmozgatás a munkavégzés legegyszerűbb, legősibb mód-ja, gyakran más munkavégzés kiegészítő tevékenysége. A tevékenység röviden a teher kézzel megemelését, kis távolságra történő szállítását, majd a teher lerakását jelenti.

2. Kézi anyagmozgatás egyszerűbb segédeszközökkelA terhek mozgatásában segítséget jelentenek olyan egyszerű eszközök, amelyek megkönnyítik a munkafolyamatot.

Egészségmegőrzési és biztonsági tipp:

Nagy tömegű terhek kis távolságra történő mozgatásához használja a kézi anyagmozgatás egyszerűbb segédeszközeit. Kímélje váz- és izom-rendszerét! Bármilyen anyagmozgatási tevékenység előtt először gon-dolja át a feladatot! Győződjön meg a tervezett anyagmozgatási útvonal akadálymentességéről!

A kézi anyagmozgatás egyszerűbb segédeszközei: horgok, fogószerke-zetek, tapadókorongok, emelőmágnesek, görgők, emelőrudak, korcso-lyák.Az egyszerűbb segédeszközök követelményei:

- a tömegük kicsi legyen, használatuk ne fárassza ki a munka- vállalót;

- a fogantyúk, nyelek megfelelően szilárdak, stabilan rögzítettek, és a feladat elvégzésére alkalmasak legyenek.

A kézi horgok használata során a teher kézzel való megfogása helyett a horog hegye a teherbe hatol, és lehetővé teszi a teher emelését, mozga-tását. A teher tulajdonságától függően a markolat és a horgok mérete változó.

1. 2. 3.

1. ábra. 1. kézi horog, 2. kampó, 3. kézi tapadókorongok

Biztonsági tipp:

Ha kézi horgot használ, minden alkalommal győződjön meg arról, hogy sérülésmentes a hegye, mivel a tompa, deformálódott horogból kicsúsz-hat a teher.

A fogószerkezetek az adott teher megemelését segítik, követik an-nak geometriai alakját. Az emelés előtt nyitott állásba hozott fogó-szerkezet a teher emelésre alkalmas részéhez illesztve, majd mindkét kart egyszerre emelve záródik, és lehetővé teszi terhek megemelését, mozgatását.

A nagykereskedelemben a nem túl nagy tömegű dobozok megfogá-sához, rakodásához alkalmas lehet egy speciális fogószerkezet, a do-bozcápa (dobozhordozó fogantyú).

Nehezen megfogható, sima, pormentes felületű tárgyak (pl. a táb-laüvegek, fémlemezek) megemeléséhez és mozgatásához használhatók a kézi tapadókorongok. Ezen eszközök gumi/műanyag korongját a te-her sima, pormentes felületére helyezve és a teherre nyomva, majd a szelepet zárva, lehetővé teszik a teher emelését és mozgatását. A szelep nyitásának hatására a levegő a korong alá jut, és a tapadókorong elvá-lasztható lesz a tehertől.

Az állandó mágnes betét használatával kialakított kézi tapadóko-rong csak vas/acél alapú terhek megemelésére és mozgatására alkalmas. Nagy tömegű terhek vízszintes mozgatásához görgőként acélcsövek,

6 7

A nagyobb átmérőjű kerekek és a puttony sajátos kialakítása lehetővé teszi a könnyű ürítést.

A kézi targoncák kis saját tömegűek, nagy átmérőjű vagy gördülő-csapágyazású kerékkel vannak ellátva. A tolófogantyúkon védőkengyel lehet.

A zsáktargonca kialakítása kifejezetten zsák felvételére, szállítására és lerakására készült. A zsáktargoncák fogantyúit a kézsérülések meg-akadályozása érdekében kézvédővel látják el.Speciális targoncák:

- a hordószállítók, - a gázpalackszállítók,- a ballonszállítók,- a billenőedényes szállítótargoncák (japáner),- a lépcsőnjáró targoncák.

A kézikocsik különböző darabáruk, illetve – oldal- és végfalakkal fel-szerelt kézikocsik esetében – ömlesztett anyagok szállítására alkalmaz-hatóak. A kézikocsik három- vagy négykerekűek, ezért emberi beavat-kozás nélkül is egyensúlyban tartják a terhet. Húzható, vonórudas, vagy tolható, vonórúd nélküli kialakításúak.

Mozgatásuk viszonylag szűk közlekedő utakon is megoldható, ezért leggyakrabban a raktárban, vagy a munkahelyek közötti anyagmozga-tásban alkalmazhatók.

2. ábra. Toló-fogantyús és vonórudas kézikocsik

rudak, hengeres keményfagörgők alkalmazhatóak, ha hosszuk legalább 20-20 cm-rel hosszabb, mint az emelendő teher szélessége.

Emelőrúdként – nehéz terhek kismértékű elmozdításához, pl. a gör-gők vagy az emelőkötél aláhelyezéséhez – csak megfelelő teherbírású, egyik végén ék alakúra kiképzett acélrúd alkalmazható.

A korcsolyák a mozgatott teher tömegének megfelelő teherbírású, fából vagy acélból készült tartók. A tartók felső végei beakasztható kampókkal vannak ellátva, amelyeket a szállítóeszköz rakfelületének végéhez rögzített, megfelelő teherbírású rúdhoz lehet illeszteni, és szét-csúszás ellen biztosítani szükséges. Az ugyancsak a rúdhoz rögzített kenderkötél segíti a kizárólag henger alakú terhek felhúzását, illetve le-engedését a rakfelületre.

Biztonsági tipp:

Görgők vagy korcsolyák használata esetén mindig figyeljen oda a görgők és a teher együtt mozgatására!

3. Kézi szállítóeszközökA talicskák fából vagy fémből készülhetnek, egy- vagy két kerékkel. Szállítóterük a kerék közelében helyezkedik el, ezért a szállított anyag tömegének nagy része a kerékre nehezedik. A talicskázó személy a fo-gantyú megemelésével, és az arra kifejtendő tolóerővel tudja a terhet továbbítani.

1. kép. Egykerekű fém talicskák és különféle targoncák

8 9

kialakított tányér szolgál a teher közvetlen emelésére. A talajra támasz-kodó talp az álló ház vagy fogasrúd alsó részén helyezkedik el. Az eme-lés kézi hajtással, fogaskerék-áttétel segítségével történik. A fogaskere-kek az acélházra szerelt burkolatban helyezkednek el.

A csavarorsós emelőknél a teher alátámasztására fűrész- vagy tra-pézmenetű orsó szolgál, amelynek felső végén helyezkedik el az elfor-gatható fej (szarv). A csavaranya az acéllemezből készült állványba van építve. Az orsó a felső részének radiális irányú furatába helyezett forga-tórúddal, vagy mindkét forgásirányra átállítható kereplőkarral forgat-va emelkedik ki a csavaranyából.

A kötélcsiga és a kötélcsigasor álló és mozgó kötélkorongokból és a korongokon átvezetett hajlékony függesztő-elemből (kötél) áll. Fel-függesztésére szolgáló tartók teherbírása legalább kétszerese kell, hogy legyen a felemelendő teher tömegének. A húzóelem csak oldalról kezel-hető.

3. ábra. Kötélcsiga

5. A kézi anyagmozgatás veszélyei, megelőzésA statisztikák szerint a munkabalesetek és hátsérülések jelentős része a kézi anyagmozgatás során következik be. A kézi anyagmozgatás, balesetveszélyessége mellett, foglalkozási megbetegedést (erről akkor beszélünk, ha nem hirtelen, rövid idő alatt következik be az egészség-károsodás, hanem hosszabb idő alatt, tartós megterhelés következmé-nyeként) és különféle foglalkozási eredetű ártalmakat okozhat.

A kézi anyagmozgatás biztonsági követelményeit alapvetően az első-sorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás1 minimális

A kisemelésű kézi szállítótargonca vagy rakodólap targonca, ismertebb nevén a béka, a rakodólapos egységrakományok mozgatásának legegy-szerűbb eszköze. Villája a vonórúd segítségével kb. 150 – 250 mm-re emelhető fel. A mozgatást lehetővé tevő négy kerék közül a két nagyobb átmérőjű a vonórúd alatt, a két kisebb átmérőjű a villaágak végei alatt helyezkedik el. A villagörgők előtt vagy után elhelyezett, ún. felfutó görgők a targonca betolásához és kihúzásához szükséges erőkifejtés csökkentését teszik lehetővé. A béka a villák segítségével a terhet szállí-tási helyzetbe hozza.

2. kép. Kisemelésű kézi szállítótargonca (béka)

Használata egyszerű: a hidraulika kézzel működtethető, az alul elhelye-zett fém rudak irányításával emeli meg az egész szerkezetet, és a rajta lévő terhet. A szelep megnyitása után a hidraulika folyadék visszafolyik a tartályba, a kisemelésű kézi szállítótargonca így újra alapállásba kerül.

4. Kézi emelőeszközökA kézi emelőeszközök a nagytömegű terhek emelését teszik lehetővé. A nagykereskedelemben nem általánosan használt eszközök, így csak röviden mutatjuk be ezeket.Fajtái:

- a fogasrudas emelők, - a csavarorsós emelők, - a kötélcsigasorok, - a kézi hajtású csörlők.

A fogasrudas emelőknél a terhelést közvetlenül átvevő emelkedő fogasrúd, vagy az acélház felső végén levő fej (szarv), vagy az alsó végén

Biztonsági tipp:

A békát húzva kell moz-gatni, a kar irányításával. Tartósan tolni tilos!

10 11

hajlamot jelent (spondylosis, Sheuermann-betegség, discopathia);c) a munkavégzéshez alkalmas ruházatot, lábbelit visel;d) nem visel olyan tárgyat (órát, ékszert), ami a mozgatandó teherbe

beleakadhat;e) rendelkezik megfelelő ismeretekkel, illetve gyakorlattal.

Az a) és b) pont megítélése a foglalkozás-egészségügyi szakorvos által végzett munkaköri alkalmassági vizsgálaton történik.

Egészségmegőrzési tipp

Ha úgy érzi, Ön egészségileg nem alkalmas az adott tömegű teher moz-gatására, jelezze ezt munkahelyi vezetőjének! Ne kockáztasson!Emelési, anyagmozgatási normák nincsenek, vagyis nincs olyan szabály, mely szerint a férfiak x kg-ot, a nők y kg-ot emelhetnek. A foglalkozás-egészségügyi szakorvos ítéli meg, hogy a munkavállaló milyen tömegű terhet emelhet, mozgathat.

A szükséges fizikai erőkifejtésA fizikai erőkifejtés hátsérülés kockázatával elsősorban akkor járhat, ha a tehermozgatás

– túl megerőltető,– csak a törzs elfordításával kivitelezhető,– a teher hirtelen elmozdulhat,– a test labilis helyzetében következik be,– ha nem kerülhető el, hogy előrehajolt helyzetben történjék az emelés.

Hátsérülés kockázata jelentkezhet a tevékenység során, ha az alábbiak közül egy vagy több feltétellel jár együtt:

– főként a gerincet érintő túl gyakori vagy túl hosszan tartó fizikai erőkifejtés esetén;

– ha a testi pihenési vagy a regenerációs periódus elégtelen (pl. egyenlőtlen munkabeosztás, év végi csúcsforgalom);

– az emelési, lerakási vagy továbbítási távolságok túlzottak;– a munkaritmust olyan folyamat szabja meg, amelyet a munkavál-

laló nem változtathat meg.

egészségi és biztonsági követelményeiről szóló 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet szabályozza, mely részletesen felsorolja a kézi anyagmozgatás fogalmait és veszélyeit.

A rendelet alkalmazásában kézi tehermozgatás: olyan terhek, egy vagy több munkavállaló által történő szállítása, tartása, beleértve azok felemelését, levételét, letevését, tolását, húzását, továbbítását vagy moz-gatását, amelyek jellemző tulajdonságaik vagy a kedvezőtlen ergonó-miai feltételek miatt a munkavállalóknak – különösen – hátsérülést okozhatnak.A hátsérülés elsősorban a gerinc és a mellette lévő lágyrészek sérülése (húzódása, szakadása, bevérzése) lehet, valamint tartósan fennmaradó kóros állapotot okozó betegség kialakulása.

Veszélyesnek nem minősülő munkaeszközökA kézi emelőeszközök általában nem minősülnek veszélyes munka-eszközöknek, így ezekre nem vonatkozik munkavédelmi üzembe he-lyezési kötelezettség. A munkavédelmi törvény 87. § alapján azonban a munkáltató maga veszélyes munkaeszköznek minősítheti ezeket az eszközöket, és ekkor kötelező elvégezni a munkavédelmi üzembe helye-zést megelőző munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatot, majd az alapján elrendelni a munkavédelmi üzembe helyezést.

Egyes kézi emelőeszközök biztonsága függhet a szerelés körülmé-nyeitől, ekkor a szerelést követően, de még a használatba vétel előtt, és minden egyes új telephelyre vagy munkahelyre történő mozgatás után, a munkáltató által megbízott személynek ellenőrző felülvizsgálat (do-kumentált eljárás) keretében meg kell győződnie a biztonságos szere-lésről, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos működés feltét-eleiről és körülményeiről.

6. A kézi anyagmozgatás biztonságos elvégzésének feltételei

Személyi feltételekAz adott feladatra a munkavállaló akkor alkalmas, ha

a) fizikailag, testi adottságai alapján a feladatot egészségének, testi épségének károsodása nélkül el tudja végezni; és

b) nincs olyan gerincelváltozása, amely a gerincsérülésre fokozott

1 A kézi anyagmozgatás és a kézi tehermozgatás ugyanazon tevékenységeket jelenti

12 13

A teher lehelyezése közben előforduló veszélyek– A teher letevése veszélyekkel járhat, ha a lerakóhely nincs kijelölve,

ezért a munkavállaló a teherszállítás közben kényszerül megfelelő hely keresésére.

– Ha a kijelölt helyen nincsenek alátétek elhelyezve, ujjsérülések keletkezhetnek.

– A nem megfelelően elhelyezett alátéteken a teher elbillenhet, leborulhat, és akár lábsérülést is okozhat.

Egészségmegőrzési tipp

Ha a teher tömege, mérete vagy mindkettő nagyobb, mint amit Ön meg-emelni és elszállítani képes, csoportosan szabad csak mozgatni, ne pró-bálja meg egyedül megoldani a feladatot!

A csoportos anyagmozgatás veszélyeiA csoportos anyagmozgatás veszélyforrásai a következők lehetnek:

– nem kapnak tájékoztatást, utasítást a munkafolyamatokra, nincs közülük irányító kijelölve;

– a munkát végzők száma kevesebb a szükségesnél;– túl nagy a létszám, a munkában egymást akadályozzák;– a különböző testméretű munkavállalók nem a testmagasságuk

szerint állnak sorba, egy részük túlterhelődik, más részük tényle-gesen nem vesz részt a tehermozgatásban;

– nem ismerik a felemelendő tárgy tömegét, a teher megfogásra al-kalmas részeit, illetve a tömegközéppontot;

– nem a teher egyik oldalán állnak, nem egyszerre kezdik meg a te-her megemelését;

– a szállítás megkezdésekor megbotlanak az alátéteken vagy az egyenetlen útvonalon;

– a lerakás helyén elejtik a terhet.

7. A kézi anyagmozgatás veszélyeinek megelőzéseA munkáltató műszaki és szervezési intézkedések megvalósításával ki-küszöbölheti a kézi tehermozgatást. Ha ez nem oldható meg, akkor is lehetséges különféle intézkedésekkel a lehető legkisebbre csökkentheti a tevékenységgel járó kockázatokat.

A teher jellemzőiA teher kézi mozgatása elsősorban akkor jelentheti hátsérülés kocká-zatát, ha a teher

– túl nehéz vagy túl nagy;– nem kézre álló vagy nehéz fogni;– instabil vagy tartalma elmozdulhat;– olyan módon helyezkedik el, hogy annak mozgatása során nincs

lehetőség a törzs közelében történő elhelyezésére, vagy a törzs haj-lításával vagy elfordításával lehet tartani, illetve mozgatni;

– körvonalai (felszíne) vagy halmazállapota (állaga) miatt valószí-nű, hogy a munkavállaló sérülését okozza ütközés esetén.

A munkakörnyezet jellemzőiA munkakörnyezet jellemzői a hátsérülés kockázatát növelhetik, ha

– nincs elég hely, különösen a függőleges irányban a teher mozga-tásához;

– a padozat vagy munkavégzés szintje változó, emiatt a terhet kü-lönböző szinteken kell mozgatni;

– a padozat vagy a láb megtámasztása instabil;– a hőmérséklet, a páratartalom vagy a szellőzés nem megfelelő.

A segédeszköz nélkül végzett kézi anyagmozgatás során további ve-szélyforrások is jelentkezhetnek, amelyek visszavezethetők a tehereme-lés és szállítás hibáira:

– A nagyobb teher hirtelen megemelése izomsérülést, izomhú-zódást, hasi sérvet (lágyék, és köldöktáji), ritkán szemsérülést is okozhat.

– A rosszul megfogott teher a kézből kicsúszva, leesve, lábfejsérülést is előidézhet.

– A nem megfelelő teherszállítási útvonal választása, a váratlan akadályok, a ki-, illetve bejáratok kapui, a padozat vagy az úttest hibái, a nem megfelelő világítás okozhat botlást, elesést, a teher leejtéséhez vezethet.

– Ha rendszeresen csak egyik kézben, vagy egyik vállon szállítja a terhet a munkavállaló, egyenlőtlen terhelést idéz elő, az adott test-rész túlterhelését okozva.

14 15

– A teher letevése előtt mindig meg kell győződni arról, hogy az adott helyre biztonságosan letehető-e. A lerakási helyre célszerű előzete-sen alátéteket helyezni az ujjsérülések megelőzésére.

– Csoportos anyagmozgatás esetén a munkát végzők létszámát úgy kell meghatározni, hogy az egyes közreműködők terhelése a megen-gedett határon belül legyen, ugyanakkor a munkában egymást ne akadályozzák.

– Csoportos anyagmozgatásnál biztosítani kell az emelés/lehelyezés egyenletességét és egyidejűségét.

– Az irányító feladata, hogy a munka megkezdése előtt tájékoztassa a többi munkavállalót az elvégzendő munkáról, ismertesse a helyes fogásokat, megbeszéljék a vezényszavakat.

– Hosszú tárgyak csoportos mozgatásánál a munkavállalók mindig csak egy oldalon helyezkedhetnek el. Az irányítónak a sor végén kell haladnia, mivel csak így láthatja valamennyi társát. Veszély esetén bárki adhat jelzést a megállásra.

8. Az egyszerű segédeszközökkel végzett kézi anyag

mozgatás további veszélyei és megelőzésükAz egyszerű segédeszközökkel végzett kézi anyagmozgatás veszélyei az előzően felsorolt veszélyeken kívül, többségben a segédeszközökből, azok műszaki hibájából, illetve helytelen használatból származnak.Az egyszerű segédeszközzel végzett kézi anyagmozgatás veszélyei:

– a kézi anyagmozgatás közben a munkavállaló elcsúszása, megbot-lása;

– a segédeszközzel a teher nem megfelelő megfogása következtében a teher leesése, esetleg a munkavállaló lábára esése;

– ha az egyszerűbb segédeszközök tömege a szükségesnél nagyobb, többlet megterheléssel jár a tevékenység;

– ha a kézi horgok hegye sérült, a tompa deformálódott horogból a teher kicsúszása;

– a sérült, kopott, megrongálódott fogószerkezetből a teher kiesése.Megelőzés: A kézsérülések elkerülése érdekében követelmény a fogan-tyúk, nyelek megfelelő megmunkálása, szilárdsága, műszaki állapota. Védőkesztyű használata is szükséges.

Akkor, ha nehéz terhek kézi mozgatása nem kerülhető el, a munkáltató a munkavégzés helyeit olyan módon alakíthatja ki, hogy az anyagmoz-gatás feltételei a biztonságosak legyenek, és ne járjanak egészségi ártal-makkal.

A munkáltató köteles biztosítani a munkavállalók, illetve azok kép-viselői számára a tájékoztatást, az oktatást és a konzultációt a kézi anyagmozgatási tevékenységekkel kapcsolatosan, a munkavédelmi tör-vény2 rendelkezései szerint.

A megelőzés legfontosabb eszközei: a teheremelés és kézi mozgatás szabályainak oktatása, a munkavégzés felügyelet melletti gyakoroltatá-sa és a szabályok szigorú betartatása. Ezek a munkáltató kötelezettségei.

Biztonsági tipp

– A kézi anyagmozgatási tevékenység során gondoskodni kell a moz-gatott tárgyak biztonságos megfogási lehetőségéről (pl. fogantyúk, fülek kialakítása, alátétek elhelyezése), vagy erre a célra megfelelő segédeszközt kell biztosítani.

– A terhek megemelése előtt biztos alátámasztási helyzetbe kell a lá-bakat helyezni.

– Nagy tömegű terheket csak egyenes háttal, hajlított térddel, lassú, egyenletes felemelkedéssel szabad megemelni.

– A terhet mindig biztonságosan, vagyis egész tenyérrel megmarkolva kell megfogni.

– Ügyelni kell arra, hogy a teher tömegközéppontja a lehető legköze-lebb legyen a testhez.

4. ábra. A mozgatandó teher helyes és helytelen megfogási módjai

– Nagy tömegű, terjedelmes terheket nem a test előtt, hanem vállon vagy háton kell szállítani.

2 1993. évi XCIII. tv.

16 17

– A csúszós útfelület, a nem kemény burkolatú útfelület, a járópalló kényszerű alkalmazása és az időjárás viszontagságai összességük-ben baleseteket okozhatnak.

– Talicskák használata során a vállheveder csökkenti a karok terhelé-sét, 50 cm magasság felett azonban a megrakott szállítóeszköz pal-lóról való legördülése a munkavállalót is leránthatja.

– A különböző fogantyúk, toló fogantyúk védőkengyel nélküli szállító eszközöknél kézfejsérülést okozhatnak!

– A zsáktargoncáknál a hibás teherfelvétel, a teher vázra csapódása vezethet balesethez.

– A vonórudas kézikocsik tolása, illetve a toló fogantyús kézikocsik húzása ráfutásos lábsérülést okozhat.

– A kézi emelőtargoncák (békák) szállítóeszközök, így nem minősül-nek emelőgépnek. A villák megemelése csak a szállítási helyzetbe állítást jelenti.

Megelőzés: A mozgatáshoz szükséges erőkifejtés csökkentése érdeké-ben kis saját tömegű kézi szállítóeszközöket célszerű alkalmazni.

Biztonsági tipp

– A menetellenállás nagy átmérőjű, illetve gördülő csapágyazású ke-rekek alkalmazásával csökkenthető.

– A kézsérülések megakadályozására a toló-fogantyúkat védőken-gyellel célszerű ellátni.

– Egykerekű talicskákkal végzett anyagmozgatás esetén a mozgatási útvonal biztonságos kialakítására különösen ügyelni kell.

– Csúszásveszély esetén az utat csúszást gátló anyaggal (pl. száraz ho-mokkal) kell felszórni. Szintkülönbség esetén biztonságos járópalló-kat kell alkalmazni.

– Kézvédővel ellátott talicskát akkor célszerű alkalmazni, ha munka-végzés közben a munkavállaló keze, a szűk közlekedő utak miatt, a kiálló tárgyakba való esetleges ütközés következtében megsérülhet.

– Maró anyagokat tartalmazó ballonok csak olyan gumikerekű tar-goncával szállíthatók, amelyek a nyakrész megfogására is alkalmas kosárral vannak ellátva. A ballonszállító targoncák a szállítás mel-lett rendszerint lehetővé teszik a ballonok biztonságos ürítését is.

– Húzni csak a vonórudas kézikocsikat szabad. – A toló-fogantyús kézikocsikat húzni nem szabad, a tolóerőt az erre

a célra kiképzett fogantyúra kell kifejteni.

Biztonsági tipp

– Sérült, hiányos, törött, nem megtelelő eszközt használni tilos.– A kézi tapadókorongok gumi szívókorongját, vagy mágnes betétjét

használat előtt ellenőrizni kell, a nem megfelelően sík felfekvési fe-lület, és az elégtelen szívó-, illetve a mágnes hatás a felemelt teher lezuhanását okozhatja.

Görgőként acélcsövek, rudak, hengeres keményfagörgők használatának feltétele a megfelelő teherbírás, a görgők egyforma átmérője, valamint a síkfelületű kellő teherbírású útfelület, mert ezek hibája esetén a szál-lított teher a görgőkön stabilitását vesztheti, legördülhet sérüléseket okozva, illetőleg megsérül a teher is.

Ha az acélcsövek, rudak hossza legalább 20 cm-rel nem haladja meg az emelendő teher szélességét, biztonságos kezelésük, irányításuk, a görgők cseréje biztonságosan megvalósíthatatlan.

A görgőket a megemelt teher alatt emelőrúddal vagy kalapáccsal kell beállítani, kézzel tilos igazítani, mert ezzel súlyos sérüléseket okozhat-nak.

Az emelőrúd egyik végén ék alakúra kiképzett acélrúd, nehéz terhek kismértékű elmozdításához, és így görgők, vagy emelőkötél aláhelyezé-séhez alkalmazható. Ha emelés közben a munkavállaló az emelőrúddal szemben áll, vagy arra rááll, a visszacsapódó rúd sérülést okozhat.

A korcsolyák fából vagy acélból készült tartók, amelyek végei be-akasztható kampókkal vannak ellátva, és a szállítójármű rakfelületébe akasztva. Ha a két tartó szétcsúszás ellen nincs biztosítva, a rajta kötél-lel felhúzandó, vagy leeresztendő hengeres alakú tárgy alatt a korcso-lyák szétcsúsznak, a teher legördülve lezuhanhat.

Ha a teher mozgatása közben a korcsolyák között bárki tartózkodik, a kötél kiakadása, vagy elszakadása súlyos elütéses balesetet okozhat.A kézi szállítóeszközökkel a terhek a kézzel való szállításánál kisebb erőkifejtéssel és hosszabb úton szállíthatók. A jelentkező veszélyek egy jelentős része az útvonal vonalvezetése, illetve az útfelület hibáiból származik.

Biztonsági tipp

– A meredek emelkedőn, illetve lejtőn történő a kézi szállítóeszköz használat nagyobb erőkifejtést okozhat, illetve a szállítóeszköz kéz-ből való elszabadulása súlyos, ütközéses balesetek okozója lehet.

18 19

Munkabaleset:

A kórházban belehalt sérüléseibe az a férfi, akire szerda délben, egy zalaszentbalázsi telepen rádőlt a targonca - közölte a rendőrség. A bal-eset szerda délben történt egy mezőgazdasági telephelyen, eddig ismeret-len körülmények között. A férfit súlyos, életveszélyes állapotban szállítot-ták kórházba. A rendőrség vizsgálatot indított, hogy tisztázzák a baleset körülményeit.Az MTI úgy tudja: a férfiről a munkatársainak sikerült leemelniük a targoncát. A helyszínre mentőhelikopter is érkezett, a sérültet akkor még sikerült újraéleszteni.3

IV. A gépi anyagmozgatás leggyakrabban használt eszközei, a targoncák a nagykereskedelemben

1. Targoncák fajtái, jellemzőikA targoncák (irányadó szabvány: MSZ EN 1726 sorozat) a csarnokon belüli és csarnokok közti belső anyagmozgatás fontos munkaeszközei. Szakaszos üzemű teher felvevés, szállítás, lerakás jellemzi ezeket az esz-közöket. Elsősorban darabáruk mozgatására alkalmasak, de megfelelő tárolóegységgel kiegészítve, ömlesztett anyagok emelésére és szállításá-ra is használhatók. A targoncák között megkülönböztethetünk szállító és vontatótargoncákat, valamint emelőtargoncákat.

A targoncák erőforrása lehet: kézi működtetés, kézi és gépi működte-tés, és gépi hajtás. A gépi hajtású targoncák /emelőtargoncák lehetnek: villamos motoros és belsőégésű motoros (benzin, dízel, gáz) targoncák. Villamos motoros hajtás esetén az egyenáramú villamos motorok ener-giaforrása az akkumulátortelep.

A kivitel, illetve a felhasználhatóság alapján megkülönböztethetünk: gyalogkíséretű, vezetőállásos, vezetőüléses és vezető nélküli targoncá-kat. A különböző vezérlési módok kombináltan is alkalmazhatók (pl. gyalogkíséretű és vezetőállásos).

A vontató targoncák pótkocsikra helyezett rakományok vízszintes irányú továbbítására alkalmasak. Saját rakfelületük nincs. A pótkocsik kapcsolószerkezet segítségével kapcsolhatók a vontatótargonca mögé.

– A kocsik csak addig a magasságig rakhatók meg áruval, amely még nem akadályozza meg, hogy a munkavállaló az útvonalat áttekintse.

Elhanyagolt, egyenetlen felületű úton a mozgatás − a kis átmérőjű ke-rekek, görgők miatt − nagyobb erőkifejtést kíván, és a rakomány lecsú-szási lehetősége miatt balesetveszélyes.

A hidraulikus működtetésű targoncáknál a hidraulikus berendezés üzembiztos működésére kell ügyelni.

A kézi emelőeszközök a nagy tömegű terhek emelését teszik lehetővé.Veszélyt az jelent a használatkor, hogy

– az emelés közben a teher visszazuhanhat, illetve– ha felemelt teher alatt végeznek munkát, a teher a munkát végző

személyre zuhanhat.

III. Anyagmozgatási útvonalak

Az anyagmozgatási feladatok biztonságos megvalósításához szükséges kijelölni az útvonalakat, és azokat biztonságossá tenni. Attól függően, hogy egy- vagy kétirányú a közlekedés, és a közlekedésben személyek és targoncák, esetleg közúti járművek mozgása is előfordul, az utak szük-séges szélessége eltérő.

Az útvonal szélességének megfelelősége függ még az alkalmazott kézi anyagmozgatási módszertől, az útvonalon található emelkedők, lejtők, lépcsők arányától és számától, és az épületen belüli és kívüli sza-kaszok hosszúságától. Az útvonal szükséges szélességét a mozgatott ter-hek mérete alapvetően befolyásolja.

Biztonsági tipp

Az anyagmozgatási útvonal megfelelőségének vizsgálata során ne feled-kezzen meg az ajtók, kapuk méretéről, valamint az útvonalba benyúló szerkezeti elemekről és felszerelési tárgyakról! Anyagmozgatási útvonal rakományok tárolásra ideiglenesen sem használható.

A kézi és gépi anyagmozgatási útvonalakat lehetőleg el kell választani, és a határvonalakat jól látható módon meg kell jelölni (pl. felfestéssel). Amennyiben az elválasztás nem lehetséges, a munkáltatónak meg kell határozni kell a biztonságos közlekedés szabályait.

3 https://index.hu/belfold/2017/11/22/meghalt_a_ferfi_akire_radolt_a_targonca/ 2017. 11.22.

20 21

A homlokvillás, vezetőüléses targoncákat a targoncavezető a részére kialakított ülésen ülve kezeli és kormányozza, így kényelmesen és biz-tonságosan végezheti munkáját

7 kép. Homlokvillás emelőtargonca

A homlokvillás emelőtargoncák teherfelvevő eszközei közül az emelő-villák a leggyakrabban használatosak, amelyek segítségével a rakodó-lapos rakományok emelhetők és szállíthatók. Az emelőmű feladata a teher emelése, süllyesztése, a megfogás lehetővé tétele. A hidraulikus berendezés az emelőművet működteti, a teherfelvevő szerkezet a teher megfogását végzi.

Az emelőtargoncákon a teherfelvevő szerkezetek a – a teher alakjá-hoz, méreteihez alkalmazkodó – speciális teherfelvevő-szerkezetekkel helyettesíthetők.

A vontatótargoncákon kívül a szállító- és az emelőtargoncák is alkal-masak pótkocsik vontatására.

3. kép. Vontatótargonca4

A kombinált működtetésű emelőtargoncáknál az emelést gépi (hidrau-likus) úton, a vízszintes irányú mozgatást kézi erővel végzik.A gyalogkíséretű targoncát a targoncavezető – a kormányrúdba szerelt kezelőelemek segítségével, a targonca mellett vagy mögött gyalogosan haladva – vezérli, a kormányrúd elfordításával kormányozva.

4. kép. Gyalogkíséretű emelőtargonca

A gyalogkíséretű és vezetőállásos emelőtargoncákat a vezetőállásból is vezeti, kormányozhatja a targoncavezető.

5. kép. Gyalogkíséretű vezetőállásos emelőtargonca

6. kép. A gyalogkíséretű emelőtargoncák kormányrúdja

4 Forrás: Nagoya Kft. nagoya.hu

22 23

9. kép. Tolóoszlopos emelőtargonca5

A tárolótéren belül történő komissiózás (az áruk megadott megrende-lések szerinti kigyűjtésének és összeválogatásának) jól használható esz-köze az alacsonyemelésű komissiózó targonca, amely vezetőállásos, és megkönnyíti a munkát a talajszinten végzett komissiózás esetén.

Az utántöltős állványok kiszolgálásának munkaeszköze az ún. vil-labuktatóval felszerelt tolóoszlopos emelőtargonca, amely illeszkedni képes az állványfelület görögsorának lejtőszögéhez.

10. kép. Villabuktatóval felszerelt tolóoszlopos emelőtargonca

Az emelőtargoncák és a rakodógépek közös alap gépe, amely emelő-targoncaként különleges feladatok ellátására is alkalmas, a toló-gémes emelőtargonca.

8. kép. Emelőtargoncák különféle tehermegfogó szerkezettela) emelővilla, b) elforgatható emelővilla, c) oldalirányba eltolható emelővilla,

d) emelőrúd,e) emelőgém, f) merítőkanál, g) papírtekercsfogó, h) bálafogó, i) téglafogó

A tolóoszlopos emelőtargoncák a raktári anyagmozgatás eszközei. (9. kép) Jellegzetességük, hogy a billenthető emelőoszlop, amely az elül-ső támaszkerekekig előre tolható, ezért a terhet ugyanúgy veszik fel és teszik le, mint a normál homlokvillás emelőtargonca. A teher fel-vétele után az emelőoszlopot a teherrel együtt vissza lehet húzni, így a teher tömegközéppontjának vetülete a szállítás időtartama alatt az alátámasztási poligonon belül esik. A toló-oszlopos emelőtargoncák általában villamos motoros hajtásúak, vezetőüléses vagy vezetőállásos kivitelűek, megfogó-szerkezetük csaknem kizárólag emelővilla.

4 Forrás: Nagoya Kft. nagoya.hu

24 25

meghatározott ideig ott tartózkodni, hátramenettel a rakodóhelyre áll-ni, illetve bonyolultabb műveletek elvégezni (pl. rakodólapos rakomány megfogását, felvételét), majd tovább haladást és a rendeltetési helyen a rakomány megfelelő helyre való lerakását.

2. Targoncák munkavédelmi üzembe helyezése és hasz-nálatba vétele, munkáltatói munkavédelmi feladatok

Termék megfelelőségA targoncáknak, mint termékeknek meg kell felelniük a gépek bizton-sági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló rendelet7 követelményeinek, és amennyiben ez megtörténik, a targoncákat CE jelöléssel látja el a gyártó vagy meghatalmazott képviselője.

Veszélyes munkaeszköz, munkavédelmi üzembe helyezésA munkavédelmi törvény és végrehajtási rendelete8 alapján a gépi hajtá-sú emelőtargoncák veszélyes munkaeszköznek minősülnek. Veszélyes munkaeszköz munkavédelmi üzembe helyezést követően vehető hasz-nálatba. A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat elvégzése, ez munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenység, ilyen feladatok ellátására jogosult szak-emberek végezhetik el.

A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a munkaeszköz meg-felel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi, személyi, szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek, illetőleg teljesíti a munkavédelmi törvény 18. § (1) bekezdése szerinti követelményeket.

3. Targoncák időszakos vizsgálataival kapcsolatos munkáltatói munkavédelmi feladatokA munkavédelmi törvény 23. § (1) szerint a biztonságos műszaki ál-lapot megőrzése érdekében időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni a targoncákat, mint veszélyes munkaeszközöket.Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot szakirányú képzettséggel és munkavédelmi képesítéssel rendelkező személy (munkabiztonsá-

A raktári állványkiszolgáló targoncákat többnyire soros, esetenként utántöltős, 6 - 12 magas, állványos raktári tárolóterekben alkalmazzák, többnyire rakodólapok be- és kitárolására, továbbá komissiózására. Az állványok között szabadon hagyandó közlekedő utak szélessége: 1,5 - 1,75 m. A felrakó-gépekhez képest rugalmasabb anyagmozgató rend-szer kialakítását teszik lehetővé, mivel a targoncák nincsenek folyosó-hoz kötve; a folyosóváltáshoz nincs szükség különleges berendezésre, és a targonca esetenként az árufogadási, illetve kiszállítási zóna anyag-mozgatási feladatainak megoldásában is közreműködhet.

A rögzített kivitelű vezetőfülkével ellátott un. felrakó-targoncákat rakodólapos egységrakományok be- és kitárolására alkalmazzák.A komissiózó targoncáknál a vezetőfülke a villával együtt emelkedik, így – a munkavállalóknak a tárolóhely kiszolgálásához szükséges szint-magasságába való felemelésével – lehetővé teszik a nagy magasságú áll-ványokból való közvetlen árukivételt (árukigyűjtést) is, illetve a kézzel kezelhető tárolási egységek (pl. tároló-ládák) be- és kitárolását.

11. kép. Állványkiszolgáló emelőtargonca indukciós megvezetéssel6

A nagy emelési magasság és a kis folyosó szélesség különleges emelő-oszlop és tehermegfogó szerkezet kialakítást, továbbá – a biztonság fo-kozása érdekében – a targoncáknak a folyosókban való megvezetését, valamint magasság-előválasztós vezérlés alkalmazását igényli.

A vezető nélküli emelőtargoncák üresen és terhelt állapotban az előre kijelölt útvonalon képesek haladni, a rakodóhely előtt megállni,

6 Forrás: Linde Magyarország Anyagmozgatási Kft.

7 16/2008. (VIII. 30.) NFGM rendelet8 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet

26 27

4. A targoncák veszélyeiA targoncák üzemeltetésének veszélyforrásai a biztonsági berendezések hiányából, nem rendeltetésszerű működtetéséből, vagy az egyes szer-kezeti egységek biztonságtechnikai szempontból nem megfelelő kiala-kításából származhatnak, továbbá emberi magatartással kapcsolatos tényezőkkel is összefüggésbe hozhatók. Ezek az alábbiak lehetnek:

– a vezetéssel összefüggő veszélyforrások,– az indítással és leállítással kapcsolatos veszélyforrások,– az anyag felvétel és anyagleadás közben fellépő veszélyforrások,– az anyag továbbítása közben fellépő veszélyforrások,– az energiaellátással kapcsolatos veszélyforrások,– az üzemeltetés egyéb veszélyforrásai.

5. A targoncák vezetésével összefüggő veszélyekA targoncavezető a munkaidejét a vezetőhelyen (vezetőülésen, vezető-álláson) tölti, a targonca irányításakor a kezelőelemeket működteti. Ha a vezetőhely kialakítása nem megfelelő, és a kezelőelemek használata fárasztó, a tartós munkavégzés következtében a targoncavezető refle-xei lelassulnak, nem tud kellő figyelmet fordítani az anyag felvételével, leadásával kapcsolatos műveletekre, az anyag szállítása során változó környezetre, és a kijelölt közlekedő útra, stb.

Emelőtargoncáknál a nagy magasságra emelt teher visszaesése okoz-hat balesetet.

Az emelőoszlop billentése során a teher az emelőszán felső helyzeté-ben a targoncavezetőre zuhanhat.

A targonca a rakományával épületen belüli és épületek közötti uta-kon, valamint raktári állványfolyosókban, rakodóhelyeken közlekedik. Komoly veszélyforrást jelent, ha a targoncavezető megszegi a közleke-dési szabályokat.

Ívekben való haladáskor, forduláskor, akadály észlelésekor a sebessé-get csökkenteni kell, a rendeltetési helyen meg kell állni. Kellő vezetői gyakorlat hiányában a targonca közvetlen veszélyforrássá válhat veze-tője és a környezete számára. Veszélyhelyzetek adódhatnak a megenge-dettnél nagyobb sebességgel való haladáskor, a lejtőn lefelé haladáskor vagy a vezető kilátásának akadályozottsága esetén is.

gi szaktevékenység), vagy külön jogszabályban erre feljogosított sze-mély, illetve erre akkreditált intézmény végezheti. A külön jogszabály 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet az Emelőgép Biztonsági Szabályzat (to-vábbiakban: EBSZ) kiadásáról, amely a rendelet melléklete.

Az emelőgép időszakos vizsgálatára (szerkezeti vizsgálat, fővizsgálat, időszakos biztonsági felülvizsgálat) emelőgép szakértő jogosult.

Az emelőgép fővizsgálatára – kivéve az 1000 kg-nál nagyobb megen-gedett teherbírású emelőgépet és az olyan emelőgépet, amelynél a ke-zelői munkahely az emelőkocsin van, és a kocsi 1,5 m-nél magasabbra emelhető – és szerkezeti vizsgálatára emelőgép ügyintéző jogosult, a szerkezeti vizsgálatra emelőgép vizsgáló is. Emelőgép ügyintéző az a személy lehet, aki ilyen OKJ-s szakképesítéssel rendelkezik.Az EBSZ I. fejezet 7. pontja szerint időszakos vizsgálat:

– az időszakos biztonsági felülvizsgálat, – a szerkezeti vizsgálat és – a fővizsgálat is, amelyek elvégzéséről vagy elvégeztetéséről – eltérő

megállapodás hiányában – az emelőgép tulajdonosának kell gon-doskodni.

Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot legalább ötévenként, vagy az emelőgép környezetének megváltozásakor (pl. a kiszolgált technoló-gia megváltozásakor) kell elvégezni, kivéve, ha a gyártó ennél rövidebb gyakoriságot ír elő.

Az időszakos biztonsági felülvizsgálat alkalmával vizsgálni kell, hogy az emelőgép szerkezeti kialakítása, gépészeti és villamos berendezése, valamint biztonsági berendezései megfelelnek-e az érvényes biztonsági és egészségvédelmi követelményeknek, az emelőgép eredeti funkciójá-nak megfelelően üzemel-e, az emelőgép környezetének jellemzői azo-nosak-e a tervezéskor és gyártáskor figyelembe vett szempontokkal.

Meg kell vizsgálni az emelőgép dokumentációjának meglétét, vala-mint azt, hogy a dokumentáció megfelel-e a tényleges állapotnak.

Az időszakos biztonsági felülvizsgálat során vizsgálni kell az emelő-gép korszerűsítésének szükségességét elsősorban a veszélyek csökken-tése érdekében.

A szerkezeti, valamint a fővizsgálatok módjára és gyakoriságára az emelőgépre, – fajtára/típusra – vonatkozó nemzeti szabványt (ld. 1. melléklet), vagy a gyártó utasításának rendelkezéseit kell figyelembe venni.

28 29

14. kép. Targonca vezetőhely ergonómiai szempontból helyes kialakítása

A teljesen zárt vezetőfülke esetében a fűtési és szellőzési követelmé-nyeket a targonca használatának klimatikus és környezeti feltételei határozzák meg. Azokat a targoncákat, amelyek főleg szabadban üze-melnek, olyan zárt vezetőfülkével célszerű ellátni, amely az időjárás vi-szontagságai ellen is védelmet nyújt.

A szélvédőt és a hátsó ablakot úgy kell ablaktörlőkkel felszerelni, hogy a vezetőnek a padlószintre való rálátása megfelelő legyen. Az üvegből készült ablakok esetén hőkezelt, vagy rétegelt üveget kell használni.

7. Az indítással és leállítással kapcsolatos veszély-források és elhárításukAz indítás akkor válhat veszélyessé, ha azt illetéktelen személy végzi, vagy ha a targoncavezető nem a számára kialakított helyen tartózkodva kapcsolja be a targonca motorját.

Biztonsági tipp:

A targonca illetéktelen személyek általi használata indítókulccsal, kár-tyával, vagy kódszámos zárral akadályozható meg. Ha a targonca csak indítókulccsal indítható, azt a targonca leállításakor, elhagyásakor a ve-zetőnek magával kell vinnie, hogy megakadályozza az illetéktelen hasz-nálatot. Kódszámos zár esetén a kódszámot soha nem írják fel a targon-cára vagy a parkolóhelyén a falra!

A targoncák pótkocsikat is vontathatnak, amelyek menet közbeni szét-kapcsolódása vagy felbillenése teremthet veszélyhelyzetet (a hajtott ke-rekek megcsúszása, visszagördülés stb.), különösen emelkedő útvona-lon haladáskor.

Munkabaleset:

Nagybani piacon egy hulladéktároló konténert szállító targoncát vezetett a munkavállaló. Egy kb. 30 cm magas betonelem oldalról megbillente a targoncát, amely felborult, maga alá temetve a munkavállalót, akit mun-katársai csak másfél óra múlva találtak meg, addig elhalálozott.

6. A targoncák vezetésével összefüggő veszélyek meg-előzésének lehetőségeiA vezetőhely ergonómiai szempontból megfelelő kialakítása:

– minden irányban állítható vezetőülés;– állítható kormány, és célszerűen kialakított kezelőelemek;– pedálok szabvány szerinti kialakítása és működésmódja;– kezelő visszatartó szerkezet megléte és használata (biztonsági öv);– leeső tárgyak elleni védelem (vezetővédő rács, tető), megnövelt

magasságú villaháttámasz.A vezetőülés megfelelő kialakítása biztosítja a vezető kényelmes testtar-tását és a kezelőelemek könnyű elérhetőségét. A vezetőülés kialakításá-nak a következő követelményeknek kell megfelelnie:

– A be- és kiszállás kényelmes, nehézség nélküli legyen.– Az előre és hátra is mozgatható kivitelű vezetőülés szerszámok

nélkül legyen állítható.– A lengési igénybevételek ülőpárna vagy lengéscsillapítóval ellátott

ülés alkalmazásával csökkenthetők.

Munkabaleset:

Agyonnyomott egy targonca egy 34 éves munkást a Fejér megyei Iszka-szentgyörgynél. A férfi egy kamion platójáról tolatott le a targoncával, amikor az valamiért leborult a kb. 1,5 m magas rámpáról, a munkás pedig alá szorult. A férfi azonnal meghalt. A munkavédelmi hatóság és a rendőrség is vizsgálja a balesetet. A munkás nem használta a biztonsági övet, így kirepült a billenő targoncáról, az pedig rádőlt.10

10 https://tenyek.hu/tenyek/169523_agyonnyomta_a_raborult_targonca.html 2015. 02. 20.

30 31

Az emelőmű feladata a teher emelése, süllyesztése, a tehermegfogás lehetőségének biztosítása (6 ábra).

A targonca hidraulikus rendszerét a hidraulikafolyadék elszennye-ződése ellen védeni kell, pl. mágnesekkel, szűrőkkel vagy más megfelelő berendezéssel.

A hidraulikus emelő-berendezés működésének elvi vázlata a 6. áb-rán látható.

6. ábra. Emelőtargonca hidraulikus emelő-berendezésének vázlata1. szivattyú; 2. nyomócső, 3. kapcsolószelep, 4. munkahenger; 5. visszafolyó-

cső, 6. olajszűrő; 7. olajtartály, 8. légszűrő

Az (1) jelű szivattyú biztosítja a folyadéknyomás növelését, a megnöve-kedett nyomású folyadék a (2) nyomócsővezetéken, valamint a (3) kap-csoló szelepeken keresztül a (4) munkahengerbe jut, és annak dugaty-tyúját elmozdítja. Az emelés elvégzése után a hidraulika folyadék az (5) visszavezetőcsövön és a (6) szűrőn keresztül visszaömlik a folyadékot tároló (7) tartályba. A szivattyút belsőégésű motoros targoncák ese-tében a targoncamozgató főmotor, villamos motoros emelőtargoncák esetében külön szivattyúmotor hajtja.

A hidraulikus rendszer minden körének van olyan eleme, amely megakadályozza a rendszerre tervezett nyomás túllépését.

A targonca megfelelő stabilitása a biztonságos teherfelvétel és szállí-tás feltétele. A rakomány magasra való felemelésekor a rendszer tömeg-középpontjának helyzete is változhat, ami veszélyeztetheti a targonca stabilitását. Fokozottabban jelentkezik a stabilitási probléma azoknál a targoncatípusoknál, amelyeknél a teher tömegközéppontja az alátá-masztási poligonon kívül esik, vagy az emelőoszlop előre billenthető.

A mozgásban lévő targonca a vezetője, a környezetében tartózkodók számára is veszélyt jelent, ha az alapvető biztonsági berendezései (fék, kormányszerkezet stb.) hibásan vagy nem működnek. A targonca le-állított helyzetéből való akaratlan elindulása is veszélyhelyzetet jelent.Az indítással és leállítással kapcsolatos veszélyforrásokat indító-, fék-érintkező és a vezető helyzetét érzékelő kapcsolóval, valamint üzemi- és rögzítő-fékkel kiküszöbölhetők ki.

A fékérintkező kapcsolóval a villamos motoros targoncák hajtómo-torjának indítása akadályozható meg mindaddig, amíg a fékek nincse-nek feloldva.

8. Az anyagfelvétel és anyagleadás közben fellépő veszélyforrások és elhárításukA szállítótargoncákra az anyagot a targonca rakfelületére vagy a pót-kocsira kell rakodni, a leadóhelyen a rakományt le kell tenni, illetve a rendeltetési helyére kell helyezni.Az anyag felvétele és lerakása során az emelőtargoncáknál veszélyfor-rás lehet:

– a megfogó-szerkezet helytelen műszaki kialakítása;– stabilitási problémák;– túlterhelés;– a hidraulikus berendezés meghibásodása;– a targoncavezető figyelmetlensége.

A megfogó-szerkezet helytelen kialakítása a rakomány leesését okoz-hatja emelés vagy szállítás közbeni.

A targonca helytelen terhelése felbillenést, és a hidraulikus rendszer meghibásodását eredményezheti.

A hidraulikus berendezés meghibásodása a felemelt teher váratlan visszaesését, hidraulikus működtetésű fogószerkezetek esetén a szorí-tóerő csökkenését, és így szintén a teher lezuhanását okozhatja.

A targoncavezető figyelmetlensége az emelőmű szélső helyzeteinek hibás megítéléséhez, vagy a rakomány foglalt helyre való helyezésé-nek megkezdéséhez vezethet. A megemelt helyzetben lévő rakomány egyensúlyi helyzete mindkét esetben labilissá válhat, aminek következ-tében a rakomány, vagy egyes részei leeshetnek.

32 33

Munkabaleset:

Hibázott a targoncás, rádőltek a tartóelemek a sofőrreAz egyik Tapolca környéki falu üzemében dolgozó férfi 2017 januárjában egy nyerges vontatóra és a hozzá kapcsolt pótkocsira kötegelt acélszer-kezeti tartóelemeket rakodott az oldalvillás targoncával. A tartóelemek felrakásában segítségére volt a nyerges vontató sofőrje, aki mindeközben a teherautó platóján tartózkodott. A felrakásukat követően azonban az elemek megbillentek, és a platón tartózkodó férfi felé dőltek, majd a te-herautóról a földre ugró férfi lábára estek, aki a baleset következtében nyolc napon túl gyógyuló törést szenvedett. A targonca vezetője munkája során megszegte az emelési művelet megtervezésére és végrehajtására vo-natkozó munkavédelmi előírásokat.11

Az emelőtargoncák teherbírását általában az emelővilla alkalmazására adják meg. A teherbírást (terhelhetőséget) csökkenteni kell a megfogó-szerkezet saját tömegéből származó nyomaték nagyságának figyelem-bevételével, ha az emelővilla helyett más megfogó-szerkezetet alkal-maznak. Ezért a cserélhető megfogó-szerkezeteket külön adattáblával kell ellátni, amely tartalmazza a szerkezet saját tömegét, valamint azok-nak a targoncatípusoknak a felsorolását, amelyekre a szerkezet alkal-mazható, továbbá a szerkezet teherbírását.

15. kép. A hagyományosnál hosszabb villákkal felszerelt emelőtargonca

Stabilitásvesztést eredményezhet lejtőn való haladáskor, ha a targonca a terhet nem felfelé szállítja, ha keresztbe halad, vagy ha megfordul a lejtőn.

Függőleges emelőoszlop esetén a stabilitás értelmezése a következő: ha a teher tömegközéppontjának függőleges vetülete az alátámasztási po-ligonon kívül található, akkor a teher a targoncára buktatónyomatékot fejt ki. A teher buktatónyomatékával a targonca saját tömegéből eredő nyomatéka tart egyensúlyt.

A terhelhetőségi diagramAz emelőtargoncák teherbírásának megadásával egyidejűleg kell meg-adni azt is, hogy a rakomány tömegközéppontja mekkora távolságra lehet a villa háttámaszától. Ha a teher tömegközéppont távolsága nő a villa háttámlától, akkor a megengedhető terhelés nagyságát kell csök-kenteni. Ennek elmulasztása a targonca felborulásához vezet.

A 7. ábra a teher-tömegközéppontjának a villaháttámasztól mért távolságának növelése esetén a megengedhető terhelés nagyságának csökkenését szemlélteti az adott targoncatípusra. A terhelési diagramot minden emelőtargoncán jól látható helyen fel kell tüntetni, minden olyan megfogó-szerkezethez, amellyel a targoncát fel lehet szerelni.

7. ábra. Terhelhetőségi diagram

A terhelhetőségi diagram jelentősége a hagyományostól hosszabb vil-lák alkalmazása esetén fokozottabban érvényes. Például tehergépjár-mű lerakodásánál a tehergépjármű rakodótér – a targoncához képest – túlsó oldalára helyezett egységrakományok csak hosszú villával vagy villahosszabbítóval érhetőek el, de a közelebbi oldalon levőket is ugyan-ezzel a villával kell lerakni.

11 https://www.veol.hu/kozelet/helyi-kozelet/targonca-baleset-sofor-munkavedelem-2136433/ 2017.10. 03.

34 35

A rakomány gyors süllyedésének megakadályozásaA hidraulikus rendszer meghibásodása (pl. csővezetéktörés) a felemelt tehernek a megszabottnál gyorsabb süllyedésével (esetleg visszazuha-násával) járhat. Ennek megakadályozása érdekében az emelőhengert zuhanás-gátló (fojtó- vagy visszacsapó) szeleppel látják el. (9. ábra)

9. ábra. Áramlásszabályozó (fojtó-) szelep1. tolattyú; 2. szeleprugó, 3. szűkítő-nyílás,

4. szelepház, 5. záró-sapka

Az áramlásszabályozó szelep a hengerbe befolyó folyadék mennyisé-gét alig, a visszafolyó mennyiséget viszont előre meghatározott és be-állított mértékben szabályozza. A szelepházban rugóterhelésű tolattyú van. Ha a hidraulika folyadék a tolattyúval szemben folyik, és az fo-lyadék mennyiség meghaladja a szűkület által megszabott mennyisé-get, a szűkület előtti és mögötti térben nyomáskülönbség keletkezik. A szűkítő-nyílás mögötti nyomáscsökkenés következtében a tolattyú a rugó nyomásával szemben elmozdul és oldalsó nyílásaival lefolytja az átáramló hidraulikafolydék mennyiségét. Ellenkező irányú áramlás esetén a tolattyú alaphelyzetben marad, és fojtás nélkül engedi az hid-raulika folyadékot átfolyni. A rugó feszítőerejét – a fojtás nagyságát – a záró-csavarral lehet szabályozni.

A hidraulikus működtetésű szerkezetek (a billentő-szerkezet, az emelőoszlop és a megfogó-szerkezet) véghelyzeteinek határolására mozgáshatároló ütközőket alkalmaznak. A véghelyzet elérésekor az üt-közők leállítják a hidraulikus működtetésű dugattyúk mozgását.

Biztonsági tipp

Mindig vegye figyelembe, hogy az előírásoknak megfelelő stabilitással rendelkező emelőtargonca is felborulhat, ha a teherbírást jelentősen túl-lépő teherrel terheli meg, illetve a teher nyomatéka meghaladja az enge-délyezett terhelhetőséget. A túlterhelés a hidraulikus rendszer károsodását, elsősorban a csőveze-tékek repedését, a hidraulika folyadékszivattyú túlterhelését okozhatja, a rendszerben keletkező nyomás miatt. A túlnyomás elleni védelem eszkö-ze a hidraulikus körbe beépített nyomásszabályozó (biztonsági) szelep (8. ábra). A nyomásszabályozó szelepet a hidraulikus körben megengedett maximális nyomásra kell beállítani. A beállított nyomás túllépése esetén a szelep – a rugóerővel szemben fel-lépő nagy nyomás miatt – nyit, és a hidraulika folyadék visszafolyik a tartályba anélkül, hogy a rakományt a targonca megemelné.

8. ábra. Nyomásszabályozó (biztosító) szelep elvi vázlata1. golyósszelep; 2. nyomórugó; 3. állítócsavar

Biztonsági tipp

Ne feledkezzen meg arról, hogy a nyomásszabályozó szelep beépítése nem nyújt biztonságot a targonca túlterheléséből származó felbillenés ellen, mert az csak az olajnyomás-változást érzékeli.

36 37

10. Az energiaellátással kapcsolatos veszélyforrások és elhárításukA villamos motoros targoncák energiaforrása nagy kapacitású savas, vagy lúgos akkumulátortelep, ami a targonca használata során kime-rül. A kimerült akkumulátort fel kell tölteni. Az akkumulátortelep a targoncán és a targoncáról leemelve is tölthető.

Az energiaellátással kapcsolatos veszélyforrások az akkumulátorte-lep töltése, kezelése, az elektrolit tárolása, pótlása és ellenőrzése során lépnek fel. Az akkumulátor töltőhelyiségek és töltőállomások kialakítá-sára vonatkozó előírásokat szabvány tartalmazza.

Az akkumulátor töltése közben gázok (oxigén és hidrogén) keletkez-nek, amelyek tűz- és robbanásveszélyesek. A veszélyt növelheti az elekt-romos csatlakozókon keletkező szikra vagy elektromos ív.

Az akkumulátor elektrolitja maró hatású, ami az emberi testre ke-rülve sebet, a szembe kerülve vakságot okoz.

A belsőégésű motoros targoncák üzemanyaga benzin vagy gázolaj, ritkábban propán-bután gázkeverék. Az üzemanyag-ellátással, töltéssel összefüggő veszélyforrások tűz- és robbanásveszélyt okozhatnak.

A belsőégésű motoros targoncák üzemanyag-tároló helyeinek kijelö-lésekor, és környezetének kialakításakor, az üzemanyag feltöltés végzé-sekor, valamint az üzemeltetés szabályozásakor a vonatkozó tűzrendé-szeti előírásokat is figyelembe kell venni.

Majdnem baleset

Egy dízel üzemű targonca utastere égett Szombathelyen, a Puskás Tiva-dar utcában pénteken reggel. A tűzben nem sérült meg senki. A szom-bathelyi hivatásos tűzoltók kiérkezése előtt a dolgozók három porral oltó készülékkel a tüzet megfékezték. A szombathelyi egység egy vízsugárral visszahűtötte a még izzó részeket.12

A folyékony gáz tartályait vagy rögzítetten, vagy cserélhetően kell a tar-goncán elhelyezni. A cserélhető tartályokat úgy kell a targoncával ösz-szekapcsolni, hogy a kapcsolóelemek akaratlanul ne legyenek oldhatók.

A folyékony gáz tartályán levő bemeneti nyíláson könnyen hozzá-férhető, kézzel gyorsan elzárható szelep legyen. E szelep helyzetét és kezelési módját a targonca külső oldalán vagy a szelep közelében egyér-telműen és felismerhetően meg kell adni.

9. Az anyag továbbítása közben fellépő veszélyforrá-sok és elhárításukA targonca a rakományával épületen belüli és épületek közötti utakon, valamint raktári állványfolyosókban, rakodóhelyeken közlekedik. A közlekedés (helyváltoztatás) számos veszélyforrást rejt magában.

Biztonsági tipp

Ívekben való haladáskor, forduláskor, akadály észlelésekor a sebességet csökkenteni kell, a rendeltetési helyen meg kell állni. Kellő vezetői gyakorlat hiányában a targonca közvetlen veszélyforrássá válhat vezetője és a környezete számára.

A targoncák pótkocsikat is vontathatnak, amelyek menet közbeni szét-kapcsolódása teremthet veszélyhelyzetet (a hajtott kerekek megcsúszá-sa, visszagördülés stb.), különösen emelkedő útvonalon haladáskor.Veszélyhelyzetek adódhatnak a megengedettnél nagyobb sebességgel való haladáskor, a lejtőn lefelé haladáskor vagy a vezető kilátásának akadályozottsága esetén is.

A targoncákat olyan fékberendezéssel kell ellátni, amely lehetővé teszi a targonca haladási sebességének szükség szerinti módosítását, a targonca megállását, valamint álló helyzetben való rögzítését. A tar-goncák fékberendezése mechanikus, hidraulikus vagy villamos rend-szerű lehet.

A vezetőüléses és a vezetőállásos targoncákra egymástól függetlenül működő több fékberendezéssel kell felszerelni. Az üzemi fék lehet villa-mos fék, a rögzítő-fék azonban csak mechanikus rendszerű lehet.A targoncák vonószerkezetei kialakításának meg kell akadályozni a véletlen szétkapcsolódást, az összekapcsolásnak és szétkapcsolásnak viszont egyszerűen, gyorsan végrehajthatónak kell lenni.

Gyalogkíséretű targoncáknál a kormányrúdon van a menetirány és a haladási sebesség változtatásához szükséges kezelőelem. A kormány-rúd az elengedése után önműködően a felső végállásba tér vissza, a ha-ladási üzemmódot szakítja meg, és működteti a féket. Ha a kormány-rúd az alsó állásban van, a hajtás szétkapcsol, és a fék működik.

12 Forrás: https://www.nyugat.hu/tartalom/cikk/targonca_egett_szombathelyen 2017.12.01.

38 39

12. A vezető nélküli targoncák biztonsági berendezéseiA korábbi kialakítású, vezető nélküli targoncáknál ütközés-gátló ken-gyel volt a targonca homlokoldalán – padlószint felett 100-200 mm magasságban – felszerelve. Érintésekor (ütközéskor) a fékvezérlő be-rendezést működtette. Szélességi mérete a targonca, illetve a rakomány szélességi méreteihez igazodott.

A következő generációs, hagyományos állványkiszolgáló targoncák-nál az indulási állapotjelző a targonca indulási készültségi állapotát je-lezte optikai úton, ezzel figyelmeztette a környezetében tartózkodókat az elindulással járó veszélyekre.

A mozgási állapotjelző a targonca haladó mozgását jelezte optikai vagy akusztikai jelekkel (körbeforgó fény vagy szaggatott hang).

Az irányjelző készülék a haladási irány megváltoztatása előtt adott fényjelzést.

A fékvezérlő berendezés a vezetőnyom elhagyása, a vezetőmező gyengülése, valamint a vészkikapcsoló működtetése esetén kikapcsolta a hajtómotort és működtette a rögzítő-féket.

A korszerűbb műszaki megoldásokkal működő vezető nélküli tar-goncák már nem csak szabályozott üzemű raktár-térben, hanem vegyes üzemmód (a közlekedő folyosóban egyidejűleg személy és targonca is tartózkodhat) esetén is alkalmazhatók. A targoncák a haladás és a te-herfelvevő eszköz mozgási irányába itt is fel vannak szerelve egy-egy lézer szkennerrel, amelyek a padlószinttől 20–30 cm magasságban vizs-gálják az útvonalon a szabad mozgás lehetőségét. A vezérlő elektronika ellenőrzi, és szabályozza a védelmi funkciókat, és kommunikál a jár-műelektronikával. Amennyiben a veszélyzónában személyt vagy más akadályt észlel, leállítja az állványkiszolgáló targonca mozgását. Ha az akadály tovább nem áll fenn ismét lehetővé teszi a targonca tovább ha-ladását.

A rendszer teljesen automatikusan működik, az állványkiszolgáló targonca napi üzembevételekor teszteli önmagát, majd a közlekedő fo-lyosóba való behaladáskor automatikusan üzemkész állapotba kerül.

A közlekedő utakat a targoncákon kívül más szállítóeszközök, anyag-mozgatást vagy más tevékenységet végző dolgozók is igénybe vehetik, a fel- és leadóhelyeken, azok környezetében emberek tartózkodhatnak. Az emelőtargonca közlekedése tehát a többi targoncavezetőkön kívül veszélyforrást jelenthet a közlekedő utakon tartózkodó más munkavál-lalóra is.

11. Az üzemeltetés egyéb veszélyforrásai és elhárításuk Szállító- és vontatótargoncák esetében vezetőállásos targoncák elöl álló vezetőit – ütközés esetén – a targonca az ütköző felülethez szoríthatja.A targoncák egymással és a környezetükkel való kapcsolataiból szár-mazó veszélyek:

– az átadó, átvevő (rakodó) területek nem megfelelő kialakítású (pl. nincs megfelelő terület szabadon hagyva a biztonságos átadáshoz);

– az átadóhelyen más műveletet is végeznek, és az átadó-átvevő te-rületre történő beállás feltételei nem megfelelők;

– a rakományt helytelenül adják át (pl. görgős szállítópályára fer-dén helyezik fel a rakományt), vagy nem megfelelő az átadóhely védelme;

– Az állványkiszolgáló targoncák esetében a megelőzés műszaki megoldásai és a kezelők megfelelő szakképzettsége, rendszeres ok-tatása, és a szabályos munkavégzés folyamatos ellenőrzése biztosít lehetőségeket.

A hagyományos állványkiszolgáló targoncák esetében a balesetek meg-előzése érdekében helyhez kötött vagy mobil biztonsági berendezések-kel akadályozzák meg, hogy valamely folyosó kiszolgálásakor szemé-lyek tartózkodjanak ott, vagy egy folyosóban egyszerre több targonca mozogjon. Ezek helyhez kötött biztonsági berendezések fény- vagy me-chanikai sorompósak A korszerűbb állványkiszolgáló targoncák a haladás és a teherfelvevő eszköz mozgási irányába is fel van szerelve egy-egy lézer szkennerrel, amelyek a padlószinttől 20-30 cm magasságban vizsgálják az útvonalon a szabad mozgás lehetőségét.

10. ábra. Korszerű állványkiszolgáló targonca, amellyel komissiózás is végezhető

40 41

A belsőégésű motoros targoncák épületen belüli közlekedése, az egészségre ártalmas kipufogó gázok miatt, sajátos veszélyforrás. A tűz-veszélyes helyiségben üzemelő targoncáknak ki kell elégíteniük az ilyen helyeken használatos gépekkel szemben támasztott követelményeket (a villamos motoros targoncákra vonatkozó követelményeket szabvány foglalja össze). A belsőégésű motoros targoncák lényegesen magasabb hőmérsékletre melegedhetnek, mint a villamos motorosak, ezért ezek felületi hőmérsékletét csökkenteni kell tokozással, hőszigeteléssel vagy hűtéssel.

A tűz- és robbanásveszélyes, illetve fokozottan tűz- és robbanás-veszélyes helyiségekben csak robbanás ellen védett kivitelű targoncák üzemelhetnek. A targoncák különböző védettségi fokozatnak megfe-lelő kivitelben készülhetnek. Az adott anyagmozgatási feladat megol-dására alkalmas targonca kialakítása, illetve kiválasztása ezért gondos előkészítő munkát igényel.

A robbanásveszélyt a levegővel keveredett tűz-, robbanásveszélyes anyagok okozzák, ezért a robbanás elleni védelem alapvető követelmé-nye, hogy a veszélyforrást képező szerkezeti elemek környezetébe ne kerüljenek gyúlékony anyagkeverékek, és a felületi hőmérséklet a meg-engedett határ alatt maradjon.

V. Az emelőgépek kezelésének/vezetésének jogo- sultságai, a munkáltató oktatási feladatai

A munkavédelmi törvény szerint a munkavállaló csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas, rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szüksé-ges ismeretekkel, készséggel és jártassággal. A munka egészséget nem veszélyeztető és biztonságos elvégzéséhez megfelelő szakképzettségű és számú munkavállalót kell biztosítani.

Ha a munka a munkavállaló testi épségére, egészségére veszéllyel jár-hat, azt csak meghatározott szakképzettséggel (képzettséggel), illetőleg gyakorlattal rendelkező személy végezheti. A szakmai képzés keretében kell gondoskodni arról, hogy a résztvevők elsajátítsák a képzettségük alapján betölthető munkakör egészségi és biztonsági követelményeit.

Az Emelőgép Biztonsági Szabályzat az I. fejezet 5.1 pontban lerögzíti, hogy gépi hajtású emelőgépet önállóan az a személy kezelhet, aki

– 18. életévét betöltötte vagy szakmunkás,– a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint előzetes és

időszakos orvosi vizsgálat alapján alkalmas,– rendelkezik az emelőgép kezelésére államilag elismert szakképe-

sítéssel, és a helyváltoztatásra is képes emelőgép esetében – ha azt maga vezeti – az ahhoz szükséges vezetői engedéllyel (jogosítvány-nyal).

Az Emelőgép Biztonsági Szabályzat az IV. fejezet 3.1 pont szerint a kézi működtetésű emelőgépet (emelőszerkezet kezelő) önállóan az a személy kezelhet, aki

– 18. életévét betöltötte vagy szakmunkás,– a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint előzetes és

időszakos orvosi vizsgálat alapján alkalmas,– a munkavégzés helyszínén igazolható módon rendelkezik a biz-

tonságos kezeléshez szükséges ismeretekkel.Az egyéb emelőszerkezetek kezelői részére a szakmai és munkavédelmi ismeretek elsajátítását munkavédelmi oktatás keretében az üzemeltető köteles biztosítani.

A kézi hajtású darukezelői igazolvány egyúttal a teher felerősítésére is jogosít.

A teher felfüggesztését, felerősítését az emelőgép teherfelvevő szer-kezetére, illetőleg az emelőgép kezelő irányítását önállóan az a személy végezheti (teherkötöző, irányító), aki

– 18. életévét betöltötte,– a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint előzetes és

időszakos munkaköri orvosi vizsgálat alapján alkalmas, és– a munkájához szükséges szakmai és munkavédelmi ismereteket

oktatás keretében, igazolható módon elsajátította.A munkáltatói munkavédelmi oktatás tekintetében az emelőgépekre

szigorúbb előírások vonatkoznak.Az emelőgép kezelőjét, a kötözőt és a karbantartót munkavédelmi

oktatásban kell részesíteni:– a munkába állása előtt,– legalább hat hónapos távollét után.

42 43

Ismétlődő, illetőleg rendkívüli munkavédelmi oktatásban kell részesí-teni:

– az emelőgép kezelőjét, a kötözőt és a karbantartót évente legalább egy alkalommal,

– az emelőgép kezelőt, a más - általa korábban még nem kezelt – emelőgép-típus kezelése előtt.

A munkavédelmi oktatásokhoz az üzemeltető munkavédelmi ké-pesítéssel rendelkező személlyel tematikát készíttet, amelynek ki kell terjednie a munkahelyek, munkaeszközök, a technológia kockázataira, annak elhárítására. Igazolható módon meg kell győződni a munkavé-delmi ismeretek elsajátításáról.

Biztonsági tipp

Igényelje munkáltatójától, hogy legalább évente egy alkalommal oktatást kapjon!Ön is tartsa számon a munkaköri alkalmassági véleménye érvényességi idejét, és jelezze munkáltatójának, ha közeledik a határidő vége!

VI. A munkavállaló feladatai és jogai a balesetek, és a foglalkozási megbetegedések megelő- zésével kapcsolatban

A munkavállaló köteles betartani a munkavédelmi szabályokat mun-kája során. Amennyiben sérülés éri, a sérült, illetőleg a balesetet észlelő személy köteles a balesetet a munkát közvetlenül irányító személynek haladéktalanul jelenteni.

Ha a sérült neki felróható okból ezen kötelezettségének nem tesz ele-get, a baleset munkáltatói kivizsgálása során a sérültet terheli annak bizonyítása, hogy a baleset a munkavégzés során vagy azzal összefüg-gésben történt.

Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségká-rosodást, illetőleg halált okoz.

Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett mun-kavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és idő-pontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függet-lenül.

A munkáltatónak minden bejelentett, illetve tudomására jutott bal-esetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinti-e. Ha nem tekinti munkabalesetnek, akkor erről és a jogorvoslat lehetőségéről (munkavédelmi törvény 68. §) a sérültet, halálos baleset esetén a hozzá-tartozót értesítenie kell.

A munkáltató köteles a munkaképtelenséggel járó munkabaleseteket kivizsgálni, és lehetővé kell tennie a munkavédelmi képviselő részvéte-lét a munkabaleset kivizsgálásában.

A munkabaleset kivizsgálása alapján munkabaleseti jegyzőkönyvet kell készíteni a munkáltatónak, ennek egy példányát a munkavállaló számára át kell adnia.

Foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlá-sa közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkároso-dás, amely

– a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavég-zés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető visz-sza, illetve

– a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybe-vételének a következménye.

Ha az érintett munkavállaló egészségi állapotának romlása a munka-végzéssel vagy a munkavégzés, munkafolyamat során előforduló kór-oki tényezőkkel hozható összefüggésbe, a foglalkozási megbetegedés gyanúját az azt észlelő orvos köteles bejelenteni a munkavédelmi ha-tóságnak.

Biztonsági tipp

Ha Ön megsérült munkája során, és nem ért egyet– munkáltatója a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kap-

csolatos intézkedésével, illetve ezeket elmulasztja vagy megtagadja a munkáltató, vagy

– Ön vitatja a sérülés súlyosságával kapcsolatos munkáltatói megál-lapítást,

44 45

a munkavédelmi törvény 1. melléklet szerinti bejelentőlapon elektroni-kusan, vagy egyéb úton a területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz fordulhat.Ugyanezt teheti, ha foglalkozási megbetegedés vagy fokozott expozíciós eset bejelentésének vagy kivizsgálásának elmulasztását sérelmezi.

A munkavállaló bejelentése alapján a munkavédelmi hatóság az eljárást hivatalból folytatja le.A munkavédelmi hatóság a foglalkozási megbetegedés gyanúját a fog-lalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló jogszabályban meghatározott szervhez előzetes vizsgálat és bejelentés céljából továbbítja.

1. melléklet

1. Emelőgépek időszakos vizsgálataiAz időszakos biztonsági felülvizsgálatot az Emelőgép Biztonsági Sza-bályzat alapján kell elvégezni. Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot az időszakos vizsgálati csoportszámtól függetlenül legalább ötévenként, vagy az emelőgép környezetének megváltozásakor (például a kiszolgált technológia megváltozása) kell elvégezni, amennyiben a gyártó nem ír elő ennél rövidebb időközt.

A szerkezeti és a fővizsgálatok gyakoriságára és módjára, az emelőgép-re, (fajtára/típusra) vonatkozó nemzeti szabványokat, vagy a gyártó utasításait kell figyelembe venni.

2. Az időszakos vizsgálatokra vonatkozó szabványok:

MSZ 63-1:1985 MunkavédelemTermelő-berendezések munkavédelmi vizsgálatának tartalmi és alaki követelményei. Általános követelmények (Mai szóhasználat szerint: időszakos vizsgálatok)

MSZ 63-5:1985 MunkavédelemMunkavédelem. Termelő berendezések munkavédelmi vizsgálatának tartalmi és alaki követelményei. Időszakos biztonsági felülvizsgálat MSZ 9750: 2009 Emelőgépek időszakos vizsgálati csoportszáma MSZ 9721-sorozat 1 – 8: 1982 – 2015 Emelőgépek időszakos vizsgálata. (A szabvány-sorozat tagjait – részben koruk, részben tartalmuk hibái miatt - jelenleg korszerűsíti az Magyar Szabványügyi Testület, a továb-biakban: MSZT)

47

Tartalom

I. Az anyagmozgatás fogalma ....................................................... 3

II. A kézi anyagmozgatás ............................................................... 4

1. A segédeszköz nélküli kézi anyagmozgatás ......................................4

2. Kézi anyagmozgatás egyszerűbb segédeszközökkel ........................4

3. Kézi szállítóeszközök ............................................................................6

4. Kézi emelőeszközök ..............................................................................8

5. A kézi anyagmozgatás veszélyei, megelőzés......................................9

6. A kézi anyagmozgatás biztonságos elvégzésének feltételei ........... 10

7. A kézi anyagmozgatás veszélyeinek melegőzése ............................13

8. Az egyszerű segédeszközökkel végzett kézi anyagmozgatás

további veszélyei és megelőzésük ......................................................15

III. Anyagmozgatási útvonalak ..................................................... 18

IV. A gépi anyagmozgatás leggyakrabban használt eszközei, a targoncák a nagykereskedelemben ....................................... 19

1. Targoncák fajtái, jellemzők ................................................................19

2. Targoncák munkavédelmi üzembe helyezése és használatba

vétele, munkáltatói munkavédelmi feladatok ................................25

3. Targoncák időszakos vizsgálataival kapcsolatos munkáltatói munkavédelmi feladatok ....................................................................25

4. A targoncák veszélyei .........................................................................27

5. A targoncák vezetésével összefüggő veszélyek ...............................27

6. A targoncák vezetésével összefüggő veszélyek megelőzésének lehetőségei .................................................................28

7. Az indítással és leállítással kapcsolatos veszélyforrások és elhárításuk ............................................................................................29

8. Az anyagfelvétel és anyagleadás közben fellépő veszélyforrások és elhárításuk ..........................................................30

9. Az anyag továbbítása közben fellépő veszélyforrások és elhárításuk .........................................................................................36

10. Az energiaellátással kapcsolatos veszélyforrások és elhárításuk .........................................................................................37

11. Az üzemeltetés egyéb veszélyforrásai és elhárításuk ...................38 12. A vezető nélküli targoncák biztonsági berendezései ...................39

V. Az emelőgépek kezelésének/vezetésének jogosultságai, a munkáltató oktatási feladatai ............................................... 40

VI. A munkavállaló feladatai és jogai a balesetek, és a foglalkozási megbetegedések megelőzésével kapcsolatban ......................... 42

1. melléklet ...................................................................................... 45

Emelőgépek időszakos vizsgálatai ........................................................45

Az időszakos vizsgálatokra vonatkozó szabványok...........................45