(LnE2)Jan Van Den Boomen - Homokszem, Mint Megannyi

8/20/2019 (LnE2)Jan Van Den Boomen - Homokszem, Mint Megannyi

http://slidepdf.com/reader/full/lne2jan-van-den-boomen-homokszem-mint-megannyi 1/32

Kosfejes Úr tanításának egyik alaptétele, hogy a gyönge mindig elbukik, az erős pedigdiadalmaskodik. apjai szerint ez a természet rendje, és ez is !an olyan szilárd doktrína, mint más,nagyobb népszer"ségnek ör!endő !allásoké.

#z elméletnek a gyakorlatba történő át$ltetése minden eszmerendszer legsebezhetőbb pontja.#ligha té!ed$nk, ha azt állítjuk, hogy ezen a téren a %anagol&hit fényes sikereket köny!elhet el. Krán

birodalma é!ezredek 'ta fennáll, hatalma (sorbítatlan, társadalmi felépítése kiállta az idők pr'báját.

)indezt a *izenhármak egyetlen sarkalatos m'dszer segítségé!el érték el+ még a (síráját is kiirtották alatt!al'ikb'l annak az érzelemnek, amelyet mindközönségesen önzetlenség né!en ismer$nk.#z önzetlenség teljes hiánya azonban nem jelenti a kaotikus indi!idualizmus uralmát. #

leggyorsabb le(ke, amire Krán megtanítja az embert, egyetlen mondatban összefoglalhat'+ nem lehetszolyan erős, hogy ne legyen !alaki, aki erősebb nálad. #z egyénnek személyes hatalmát'l f$ggetlen$l &(sak !alamely tágabb szer!ezeti keret garantálhatja a !iszonylagos biztonságot+ egy (éh, klán !agy titkostársaság. # birodalomban nem élnek sokáig a f$ggetlen kalandoz'k.

*alán nehéz elképzelni, hogy milyen lehet a mindennapi élet ilyen környezetben. #kárhogy islegyen, az alább kö!etkező elbeszélés áttanulmányozása minden bizonnyal közelebb !iszi a ol!as't amegértéshez...

-an !an den

oomen

/0)0K123), )456)37#5584...



I. BERRID

0nnan, ahol $ltem, egészen j' kilátásom !olt az egész her(ehur(ára. )ások, az érzékenyebb lelk"ek talán mészárlásnak ne!ezték !olna, de én láttam már ennél k$lönb felfordulásokat is, például amikor Ká&osz&szekták estek egymásnak9 ez a mostani kis $tközet pedig & közt$nk legyen sz'l!a & a közelébe sem

járt azoknak.:mbátor !ér, az !olt bő!en.1zeren(sém !olt, azt hiszem, méghozzá nem is akármilyen. 5em gondoltam !olna, hogy ilyen

remek fogásnak nézek elébe, amikor a 7or&;assakb'l a feny!esek felé kanyarg' <ton figyelmes lettemrájuk. ;alamelyik 1zabad %endhez tartozhattak, (sak Káosz&;ulak a megmondhat'ja, melyikhez, ámbátor ez nem is érdekelt k$lönösebben. ren szokta pedig mondogatni, hogy érdemes legalább a rendek

jel!ényeit megtanulni, mert ha !iselik, akkor éppen nem állnak, senki!el hábor<ban, és jobb tudni, kibeköt bele az ember. /a ugyanis történetesen egy fej!adászt bök ki magának, hát igen (s<nyán ráfázik.

ren már (sak ilyen fontoskod' mindig. #zok a rendbéliek pedig biztosan nem rakják ki a jel!ényeiket & !alami l'farkas lándzsák !oltak egyébiránt &, ha tudják, hogy hábor<ban !annak a;éknyakkal. /a nem tartom szemmel őket, aligha pottyan az ölembe a zsákmány, és akkor aztán mondhatren, amit akar, a Káoszt ha érdekli. 6e ne szaladjunk annyira a dolgok elébe=

# ne!em errid, a gor&!assaki %ézhold *ol!ajházb'l+ származásom nem épp fő<ri, ahogy mondaniszokás. #pámat senki nem ismerte, anyámat annál többen, senki nem (sodálkozott hát, mikor egyre(sepered!én mind ke!esebb !onását !éltem magamon felfedezni. 1ok mindent nem kaptam tőle, amim!olt, azt mindég magamnak szereztem, (sak<gy azt is, hogy a *ol!ajházba ker$ltem. ár azt nemmondanám, hogy a tanításommal sokat törődött, egyet és mást azért ellestem tőle. éldául, hogy hogyanhál az ember a boszorkányokkal. 5em mintha anyámnak bármi köze lett !olna a b"bájossághoz9 de azt ahozzá látogat' férfiak nem igen tudhatták, és hát a biztonság az mégis(sak előbbre!al' dolog aszerelemnél, ezt bárki megmondhatja. Ki akarná, hogy !alami riban( a szoknyája mellé paran(solja azemberfiát, akár szemmel, akár bájolással> ?áttam én már arra éppen elég példát ahhoz, hogy ne kérjek

belőle.)ost, hogy jobban meggondolom, ezt sem anyámt'l tanultam, inkább a hozzá látogat'kt'l. # !égénmár annyi tisztesség sem !olt benne9 hogy kik$ldjön a szobáb'l. )entem én magam is, mihelyt elegendőeszem lett hozzá.

/ogy a gor&!assaki ut(ákon ne!elkedjék !alaki, hát azt nem kí!ánom senkinek. /a nem !igyáz azember, éppenséggel el is kaphatják, hogy az é!szakos halálad't !ele !álthassák meg9 no meg a hozzáhasonl'kkal. 5ehogy azt higgye bárki, hogy a !árosoknak olyan nagy gondot jelent negyedé!entefelajánlani néhány összefogdosott !adidegent= @n mondom, esztendőkre előre meg!an már a halálad'

bárhol, éppen (sak a !árosi börtönöknek ne!ezett kotoréklyukakba kell bekukkantani. # Kosfej"nek & !ér szálljon a szájára & teljesen mindegy, milyen alantas lényt fal fel, (sak a szí!e dobogjon.

5ekem azonban megadatott, talán épp a leleményességem okán, hogy épségben maradjak, és igen

nagy tehetségem lé!én a házakba !al' besurranáshoz, (sakhamar meg is akartak öletni, hogy neza!arhassam a *ol!ajház ter$letén a dolgok helyes folyását. #lábe(s$ltek, és hálát kell adjak %anagolangyalainak, hogy így történt. #z ellenem k$ldött orgyilkos !elem egykor< !olt, nyil!án bizonyítaniakellett !olna rendháza előtt, és könny", falatnak látszhattam a szem$kben. 3gykor<ak !oltunk, tudom,mert igen j'l ismertem+ a mellett$nk lé!ő házban ne!elkedett. # nyol(é!es gyerekeket pedig már haté!esen is meg tudtam ölni.

3ngesztelésképpen addig összegy"jtött kin(seimet meg a gyerek fejét el!ittem a *ol!ajháznak, ésalázatosan kértem fel!ételemet. )egtehették !olna, hogy kérdés nélk$l megölnek & hogy miért nemtették, azt ma sem értem. 3gy a lényeg+ att'l fog!a !olt (saládom és megélhetésem, de ami alegfontosabb, !édelmet is kaptam, s a !árosunkban ez !olt a legtöbb, amit kaphattam. #kkor még.

/ogy sza!am ne feledjem, éppen a ház kijelölte őrhelyen !igyáztam a nyugati kapu felé !ezető <tra,

amikor megláttam az én&fej!adászaimat. 4gaz ugyan, hogy éppenséggel a !árosba befelé halad'kra kellett!olna $gyelnem, de sose !oltam az a természet, aki mindig pontosan megtartja, amire kérik. 7yönyör"idő !olt, amolyan !ersfarag'knak !al'. 3gy j'kora fenyőerdő szélén $ltem, és (sak figyeltem, amint el&



léptetnek előttem azok a rendbéliek. 5emigen láthattak, mert j' rejtekem !olt, én azonban mindent meg&figyelhettem rajtuk a kengyel$k !asát'l a lo!uk marjáig. )eg nem mondhatom, mi !olt az, ami igazándi&

b'l felkeltette az érdeklődésemet, de nem sokáig haboztam utánuk menni. #z <t arrafelé olyan, akár akígy', egészen a tengerszemig9 nem okozott gondot mindig a hátuk mögött eloson!a eléb$k ker$lni ahegyoldalban anélk$l, hogy észre!ennének. -'l ismerem arrafelé a !iszonyokat, és tudom, merrehe!ernek azok a nagy mészkősziklák, ráadásul igen (sendes járásom !an & még tán a ;éknyak is

megirigyelhetnék.1z'!al mindég szem előtt tudtam tartani őket, és bár egy ideje már !issza kellett !olna mennem,mégis motoszkált bennem !alami, folyamatosan azt sugdosta a f$lembe, hogy kísérgessem (sak to!ábbőket. )ár éppen a tengerszem melletti sziklákhoz értem, oda, ahonnan az <t egyenesen !ezet to!ább ahasadásban, és esélyem sem !olt rá, hogy arrafelé is kö!ethessem őket, amikor észre!ettem a ;éknyak lo!agjait.

3gy kezemen meg tudom számolni, hogy életemben hányszor ijedtem meg igazában, de ez az esetmég épp odafért a többi mellé. )ert mondjon bárki bármit magam is elbolondozok a ;éknyakr'l egy j'

pohár bor mellett &, szemtől&szembe látni őket rémisztő dolog. @n pedig majdhogynem beléj$k sétáltam,kész (soda, hogy a!!al a b"bájos szem$kkel észre nem !ettek. Ketten !oltak, és fel&alá r<gtattak lo!aikkal ott a sziklán, ami a tengerszembe szakad.

)ondom, (sudára megijedtem, le is kuporodtam azonm'd, de nem bírtam sokáig, hogy ki ne lessek,mit akarnak azok ilyen közel a !ároshoz. 5yil!án !ártak !alakire, és nekem még a szél is a segítségemre!olt, hogy a lo!aik meg nem neszelték ottlétemet. #r(uk tele !olt mindenféle r<t ábrákkal, deannyifélé!el, hogy azzal nem boldogult a szemem, pedig láttam én már teto!álásokat, és nekem is !anegy mezítlen boszorkány a lábam közén. 6e ezek a rajzok egészen mások !oltak, és én bizony (sak mindenféle ákombákomoknak láttam őket, nem akadt közt$k egyetlen tisztességes sem, pedig azt

beszélik, a ;éknyak is tisztelik a Kosfej"t & !ér szálljon a szájára &9 ezek, ha ilyen szentségtelen rajzokkalékítették magukat, bizonnyal hitetlenek lehettek. :mbátor a pán(éljaik, azok igazán gyönyör"ek !oltak,akár eretnekek ko!á(solták őket, akár nem & tudtam j'l, mennyit érnek. # ;éknyak lo!agjai mindéghasonl't !iselnek, mondta ren, és !an egy&két <r, aki éktelen sok pénzt hajland' fizetni egy ilyenért./ogy is néztek ki azok a pán(élok> 3lég az hozzá, egyáltalán nem olyanok !oltak, mint amiket a

*artománylo!agjai !iselnek. Könny"nek t"ntek, ke(sesnek, alakjuk akár a pillang'k szárnya, rajtuk olyan(ikornyás díszek, hogy elté!ed rajta a szem, mire mindet !égigjárja.

4dáig jutottam gondolataimban, amikor kider$lt, mit akarnak itt a ;éknyak+ éppenhogy az énrendbéli embereimet. #zok öten még ki sem fordultak az utols' fenyő mög$l, amikor a ;éknyak kétlo!agja már rájuk is emelte az íját, és rögtön (sak hárman maradtak. /a meg is ijedtek, nem látszottrajtuk, mert azonm'd !ágtába kaptak. # ;éknyaknak nem maradt idej$k, hogy <jfent rájuk k$ldjék anyilaikat. #kár !iselték a rendbéliek a jel!ényeiket, akár nem, eddigre már nyil!án!al'!á lett9 hogyrendházuk hábor<ba lépett a ;éknyakkal. 6erekasan (sépelték egymást9 tudom, hogy a fej!adászok szí!esebben gyilkolnak lesből, hátulr'l, de szemből is megállják a hely$ket. #ztán az egyiknek elrep$lt afeje. 3gy darabig nem értettem a dolgot, azután láttam (sak, hogy az egyik pán(él (sukl'!asáb'l !éresa(élhurok fityeg alá. 7onosz egy fegy!er még a hozzá nem értők kezében is, ez a ;ékony meg elég időtkapott az angyalokt'l & !agy akárkitől &, hogy kitanulja a kezelését. Kitanulta, az egyszer biztos.

5em ör$lhetett sokáig, mert az ar(át !égig!ágták !alami tőrrel, és igen (s<f méreggel lehetett az preparál!a, mert egy sz' nem sok, annyit se mondott, és gör(sökben fetreng!e fordult le a lo!ár'l. Kettenmaradtak a fej!adászaim, pr'bálták kihasználni a fölény$ket. # maradék ;ékony !alamit kiáltott feléj$k,de gyanítom, nemigen értették ők sem. /a értették is, inkább a!!al !oltak elfoglal!a, miként !ágják át alo!a inait. #kárhogy is fi(kándozott & pedig be szép egy állat !olt= & hamarost a !égére jártak, !ér dőlt azorrán meg a f$lén is, olyan méreggel marták meg. # megmaradt pillang'!értes lo!ag $gyesenlehengergőzött r'la, s !alami átkot kiálthatott rájuk, !agy (sak istenéhez fohászkodott, nem is tudom. #kezét emelte fel, és ha j'l láttam, a kar!értjébe !olt beléko!á(sol!a, onnan lőtte ar(ba !alamit"!etőfélé!el az egyik rendbélit. #z $!ölt!e zuhant le a lo!ár'l, de addigra a másik $gyesen torkon sz<rta

a l'farkas jel!énnyel a ;éknyat, aki !ért ordít!a zuhant a tengerszembe./ogy az utols'nak maradt !adászt mi ölhette meg, arr'l sejtelmem sin(sen9 később, amikor meg!izsgáltam, semmiféle sér$lést nem találtam rajta. )indenesetre rö!idre rá, hogy a társa után dobta amásik lo!ag holttestét, egyszerre mintha megszéd$lt !olna, aztán összerogyott+ /ogy akkor halt&e, meg,



!agy (sak később, azt nem tudhatom, mert én magam a második (sobbanás után egy j' fertály'rá!almerészkedtem (sak elő. 5em hiszem, hogy más bátrabb, lett !olna.

1ajnáltam, hogy a pán(élokat mind a tengerszembe hajigálták, de nem szedhettem ki őket, ahhoz t<lmély !olt a !íz. #zért persze tudtam a m'dját, miként jussak hozzájuk. Agy hát nem bánk'dtam sokat,hanem miután átkutattam a !adászokat, utánuk dobáltam őket is, no meg elt$ntettem a nyomokat, hogyakárki is jár majd erre9 semmit meg k$lönöset ne találjon. # lo!akat elhajtottam & nem mintha nem

tetszettek !olna, de az embernek tudnia kell, mit emelhet el és mikor. # lo!ak alapján hamarost anyomomban lehetnének akár a rendbéliek, akár a ;éknyak, és akkor azután magyarázkodhatok, ameddig bírok, egyhamar át!ágják a nyakamat. # pán(élokkal más a helyzet. #zok megérik a ko(kázatot, én pedigmár !e!őt is tudtam rájuk. ;isszaiszkoltam hát a leshelyemre, és azon töprengtem, mikéntsomfordálhatnék el én még egyszer ide a tengerszemhez, a lehető leghamarabb.

Két nap m<ltán nyílt erre először lehetőségem, mert azonkí!$l, hogy mindenféle hazugságokattaláltam ki a többieknek, még j'pár dolgot el kellett intéznem. Bgyan nem találtam otthonában azt az urat,akinek el szerettem !olna adni a pán(élokat, mégis inkább <gy döntöttem, megpr'bálom kiemelni őket,mielőtt a ;éknyak !alami nya!alyás b"!ölés$kkel a nyomukra bukkannának. 5em szerettem !olna

!eszni hagyni a zsákmányt, ha már egyszer a szeren(se ilyen derekasan rám mosolygott. # !e!ő majdelboldogul a ;éknyakkal, ha nagyon akar, a magam részéről a Káoszba kí!ánom az egészet. 5em árt leszögezni azonban, hogy meg sem fordult a fejemben a *ol!ajházat értesíteni a dologr'l.

3gyrészt azért, mert akkor nem kétséges, hogy nekem az égadta !ilágon semmi hasznom nem származnék az egészből, másrészt, mert am<gy is !olt némi elszámolni!al'm ott néhány alakkal, amit a pán(élokértkapott pénzből <ri m'don megoldhatok. )inek tagadjam, egynémely 1zabad %enddel kí!ántam fel!ennia kap(solatot, hogy azután tisztességesen megdolgozhassanak a pénz$kért. 5em sajnáltam !olna től$k, haa *ol!ajház néhány tagjának egy fejnyi!el megkurtítják a magasságát. :mbátor még akkor sem lépnék elő, mert nem kétséges, hogy egyhamar a sorsukra jutnék. #z ember mindég figyeljen a háta mögé. #színfalak mög$l ugyan !égignézném a komédiát, és (sak azután mozdítanám ismét a pénzesza(sk'kat,mikorra <jra kirajzol'dtak az erő!iszonyok. ;olt az enyéimmel elszámolni!al'm rendesen.

4tt !an mindjárt az a nagy állat, Kese. /ogy miért olyan szín" a haja, amilyen, senki nem merifirtatni, mert egy!égről ő a *ol!ajház második embere, másfelől híres hirtelenharagjár'l és dur!aságár'l.# háta mögött azonban az anyját okolták mindenért. Kese utálatos egy féreg. #hogy jár, a fejétlépésenként pi(it oldalra tartja, mint a kö!ér emberek általában, és mintha folyton tele lenne a szája!alami!el, olyan kásásan mondja a sza!akat. 5eki először a szemét tolatnám ki, (serébe azért, amit azö((sé!el tett két é!e. /a egy anyát'l !oltak is, az apjuk aligha pr'bálkozott kétszer.

;agy !egy$k a 1or!adtkez"t= C !olt a cairus, aki a lopott holmi <jraeladására fel$gyelt. %ossznomád!ér az ö!é, az apja !alahonnét a barbár !ilágb'l érkezett ki nem állhattam a !ágott szeme(sillogását. %ég'ta ad'som néhány el$lső foggal, de annyi bizonyos, hogy a hátába kapná az első sz<rást,ha rajtam m<lna. -obb ezen t<llenni minél hamarabb, mielőtt még !alami <ton&m'don meg<ssza, amilyenrafinált. )indegy, ezek régi $gyek, de majd kerít$nk rájuk is sort.

1iker$lt mindenkinek a gyanak!ását elaltatnom néhány $gyes hazugsággal, és már előre dörzsöltema tenyeremet, hogy kipr'bálhatom azt a kis fiolát, amit három é!!el ezelőtt szereztem egyzarándok(sapatt'l.

/áromszor is meggyőződtem r'la, hogy nem kö!et senki, és egy, a déli kaput'l nem messze lé!ő putriban a !égső ál(ámat is magamra öltöttem. 5em !olt t<l hi!alkod' jelmez, de abban bizonyoslehettem, hogy igen ke!esen fognak megállítani és azt firtatni9 ugyan mit is szállítok.

7or&;assak (sak a birodalmi időszámítás szerint fiatal !áros, emberi léptékkel mér!e ugyan(sak benne jár már a korban+ árhogy legyen más helyeken, arr'l én mit sem tudok, de gyanítom, hogy a1zabad *artományok határain kí!$l, a barbár !ilágban semmi ilyesmit nem találnánk. *ény, hogy 7or&;assak á *artomány legnagyobb !árosa9 és tudomásom szerint már amikor az első házak helyét kijelölték

a irodalmi Dalh<z'k, akkor is a (satornák megépítésé!el kezdték a dolgot. ersze (sak a *arros, a 1etéthelyét ásták ki akkor, a többi mo(sokalagutat aztán a !áros terpeszkedésé!el (sapták hozzá. :mbátor, ha jobban belégondolok, a ter!$k azoknak is meglehetett.



ármit mond a tudomány, 7or&;assak népe nem !eti meg a has örömeit, és ennek megfelelően juttatnak az áldásb'l a (satornák népének. #kármi folyékonyan haladnak is a dolgok a nagy esők idején,Káosz&uulzaab ha!ában, bizony nemegyszer !olt már példa arra, hogy maga a *arros is megelégelte adolgokat, és nem átallott elzár'dni. 4lyenkor ugye rögtön megkezdődik a hajsza a doquarasok után, mert

bár az ut(a népe a boldog napokon meg!etéssel és lenézéssel fordul el től$k, rögtön a ked!$ket keresik,mihelyt a gyomorka!ar' szagok felkí!ánkoznak+ )ert az ő dolguk a föld alatt felgy$lemlett torlaszokat

kihordani a földekre, összeszedni az ut(ár'l a holtakat, tisztán tartani a (satornákat, ami egy akkora!árosban, mint 7or&;assak, (seppet sem !idám foglalatosság. /abár mindig az árnyékban járnak, ésker$lik az emberek társaságát, igen öntudatos és istenfélő nép, a klánjaik meg <gy marakodnak a !árosalatti ter$letekért, mint a !eszett kutyák. 5agyobb a hatalmuk 7or&;assak felett, mint bárki gondolná, atöbbség mégis lenézi őket és munkájukat. :mbátor !olt rá példa, hogy amikor nem engedték egyker$letben letelepedni őket, addig nem !égezték a dolgukat, míg az ott át!ezető egyik (satorna meg nemmaka(solta magát, és a sok összegy$lemlett légtől lángot nem !etett. Úgy összerogyott az egész, mint ahomok!ár, nem egy lak'házat magá!al rántott. 1z' esett r'la9 hogy tán nem !életlen$l zár'dott el az a(satorna, de mi!el senki nem merte azidőtájt magára haragítani a doquaras klánokat, el(sendesedett adolog. /a bármit tudni akar az ember arr'l, ami a föld alatt történik, jobb, ha hozzájuk fordul, mert ők találják meg a fő<ri hullákat (sak<gy, mint a kifosztott idegeneket, és néha oly felfedezésekről is

beszélnek, melyeket még én sem hiszek el.izonyos lehettem hát benne, hogy senki nem fog megállítani9 ha fedett, szamaras kordémmal anyugati kapu felé hajtok, ha arra !alamelyik doquaras-klán jelét rajzolom.

# nap már igen meg!eresedett, elindult a hegyek (s<(sa felé, ahogy azt a költő mondja, és nekemigyekeznem kellett, ha még !ilágosban akartam tenni !alamit. 5em teket'riáztam hát, egyenesen atengerszemhez hajtottam a (sa(sit, és egy sz"k ös!ényen, ha nehezen is9 de lejjebb ereszkedhettem aszikla alá, ahol már nem láthatták az <tr'l, miben mesterkedem.

edig lett !olna azon (sudálni!al' épp elég. 3lőször egy j'fajta áll!ányt állítottam fel, amolyanemelőféleséget egy erős kenderkötéllel, amit egy (sigán b<jtattam át, de (sak ott $töttem össze a(sapokat, ahol sejtésem szerint a ;éknyak a tengerszembe pottyantak. Btána le!etkeztem mezítlenre, és afagyos !ízbe ereszkedtem, erősen szid!a a hideget, amit a Kosfej" & !ér szálljon a szájára & nagy

kegyelmében !alamely angyalá!al reánk bo(sátott. 4gazáb'l (sak az én kis mezítlen boszorkányomatsajnáltam a lábam közén, de be kellett lássa, hogy egy időre ő is jobban teszi, ha összeh<zza magát.

)ost kö!etkezett az, amitől a leginkább tartottam9 pedig a sarkpontja !olt egész ter!emnek. #zarándok & amíg meg nem fojtottam & a!!al kérkedett9 hogy a fiola tartalma a halakhoz tesz hasonl'!á, éskét aranyért nekem adja, ha már ily erősen megkí!ántam. )ondanom sem kell, mennyit fizettem. Esak neszálljon rám a holtak átka, mert az ki!eszi mindenekből az erőt & akár a holdfénynél akasztott al'l szedett(salán &, legyen az élő !agy élettelen.

5em átkozott el az a dög+ a fiolába zárt hatalom m"ködött. 5em !olt azonban sok időm az <jtudásban gyönyörködni, mert s$rgetett az idő. 3lőször ugyan fur(sálltam, hogy így is jutok le!egőhöz,azután derekamra bogoztam a kötelet, és le(s<sztattam a lábam a nyálkás sziklár'l. )ondhatom, remek érzés !olt, ahogy egyre lejjebb ereszkedtem leendő zsákmányom felé, de azután kezdtem megrém$lni,mert bármily tiszta is !olt a !íz, egyre fogyott a fény, és mire az aljára értem, már (sak homályosárnyaknak rémlett minden. #rra gondoltam, inkább ör$lnöm kéne, hogy leértem, mint bosszankodnomamiatt, hogy alig látok !alamit.

5agy, lomha halak <sztak mor(osan arrább, ahogy feléj$k b'klásztam az iszapot rugdos!a. 3gydarabig féltem, hogy elté!edtem és rossz helyen bolyongok, aztán megpillantottam az én egyik lo!agomat. Úgy fek$dt ott, mint !alami (sigahéj. # halak már erősen megtépázták az ar(át. 5em !oltidőm rosszul lenni, és k$lönben is szok!a !agyok már az ilyen dolgokhoz, <gyhogy amilyen gyorsan (sak tudtam, odalábaltam hozzá. 6erekamr'l leoldottam a kenderkötelet, áthurkoltam a lábán. 3z !olt az,amelyiket torkonsz<rták. 5em !olt szép lát!ány, de számomra ő t"nt a legszebb elfnek, akit !alaha láttam.3z, ha <gy !essz$k, még igaz is !olt, lé!én rajta kí!$l (sak a szét!ágott ar(<t !olt m'dom

szemre!ételezni. #kkor !ettem (sak észre, hogy messzebb jöttem és mélyebbre, mint azt először számítottam+ a kötelem !ége letekeredett a (sigár'l, és most ott billegett mögöttem. #milyen gyorsan(sak tudtam, magamhoz rán(ibáltam, és elindultam !ele fölfelé. Agy már j'!al nehezebb dolgom !olt,folyton fogást keresni a (s<sz's kö!eken, de hát nem !életlen$l !agyok a legjobb tol!ajok között9 így ha



apránként is, de megoldottam a dolgot. # lo!agom (sak hátráltatott, mert időről időre meg kellett rángat&nom, de azért jött !elem szorgalmasan.

# baj akkor kezdődött, amikor észre!ettem, hogy a hazug zarándok itala lassan ereje !égére ér. 5emis att'l féltem, hogy nem lesz elég le!egőm a felszínre e!i(kélni, mint inkább att'l, hogy nem mehetek !issza az én másik szép lo!agomért. )ondhatom, sírni lett !olna ked!em. /etedízglen megátkoztam azarándokot, és mert mást nemigen tehettem, kimásztam a !ízből, s elgémberedett ujjaimmal

áterőszakoltam a (sigán a kötelet. Delrángattam az én kis lo!agomat, és odatámasztottam a kordé mellé.3szem ágában sem !olt magammal !inni & <gy ter!eztem9 !isszaker$l majd a kaszabolt ar(< mellé ahelyére, mihelyt nekem adta, amije !an.

?egyenek átkozottak a ;éknyak és összes fattyaik, ki!áltképp a fegy!erko!á(sok= 4gen(sak megkínl'dtam, mire kihámoztam az elf dögöt a (sigaházáb'l. %afinált (satokkal meg he!ederekkelkötözte magára, nagy örömet (sak akkor okozott, mikor már feldobtam a kordéra, egykori gazdáját meg!isszarugdostam mélt' helyére. :mbátor nem siker$lt minden <gy, ahogy elter!eztem, !isszafelé menetmár ke!éssé bánk'dtam, és mire a !ároskapuhoz értem, már !igyorogtam.

ár a szél a *arros felől f<jt, aranyszagot éreztem a le!egőben.

/ogy 3lát szerettem&e, az nem tartozott senkire, bár azért a *ol!ajházban mindenki sejtette, hogynem minden szép és !idám odahaza. # /ázt'l kaptam, akár(sak ő a kékfestő m"helyt. 3nnyibenmaradtunk, és bár a /ázked!ében jár!a pr'báltam kis tol!ajokat is gyártani, az 3lá!al !alahogy sosemsiker$lt. ;olt ugyan néhány fattyam szerte a !árosban, de azokba nem sok szorult a tehetségemből. /aakarja, a /áz énfelőlem ettől még megpr'bálhat embert faragni belől$k, engem !alahogy nemigenérdekelt a dolog. 4dőnként láttam őket felbukkanni itt&ott, nagynéha az anyjuk szoknyájánál, és egy ki(sitsajnáltam is őket, hisz magamr'l tudtam, milyen a gyerek élete egy riban( mellett.

6e !issza 3lához, mert !égsősoron őmiatta alakultak <gy a dolgok, ahogy. #zt a kurafi nemest a bíborpaszomántos ruhájában másnap sem találtam, <gyhogy kénytelen !oltam otthagyni a pán(élt a pin(émbe rejt!e, 3la néhány !ég !ászna alatt. )i!el aznapra nem !olt mit tennem, és még Kesének semlehetett egy sza!a se ellene, kénytelen !oltam !alahogy mégis meg$nnepelni a dolgot, legalább

magamban. # zsákmány már ugye az enyém !olt, és az a bíborpaszomántos is előker$l két nap m<l!a,már ha hihet az ember egy olyan sanda szolgának, mint amilyet az tart odahaza. )inek tagadjam,felöntöttem a garatra, de (sak <gy m'djá!al, mert nem !agyok az a fajta, aki (sak <gy nyakra&főre döntimagába a lőrét.

#mikor hazaértem, már sejtettem, hogy baj lesz, láttam annak a szukának a szeméből.& 4ttál & mondta a!!al a sa!any< ar(á!al. )egmondom őszintén9 kezdett remegni a szám széle, pedig

a ja!a (sak ezután kö!etkezett.& ersze hogy ittam, a Káoszra is, mi közöd hozzá> & léptem beljebb. #rrébb löktem az <tb'l,, hogy

befejezze, ő mégsem adta fel.& )it dugdosol a !ásznaim alatt, arra felelj = ánom is én, ha !edelsz, de a /áz dolgait ne (ipeld

haza= #zt mondják, az ember lehiggad, ha felmondja magában a h'napok ne!eit Káosz&)ethát'l kezd!eKáosz&Khakhttal bezár'lag, de 3lának nem !olt ekkora szeren(séje. Káosz&/u!arhgnál $töttem meg elő&ször, hogy beesett az ágyig, és azután még többször. 5em mondhatnám, hogy megnyugodtam tőle, mertto!ább rugdostam és $!öltöztem még akkor is, mikor már j'(skán !érzett. )inden d$hömet rajta éFtemki, a második pán(él9 Kese, a 1or!adtkez" meg a bíborpaszomántos fi(s<r miatt. 3zt (sak most mondom,akkor meg sem fordult a fejemben, (sak $!öltöztem, mindenfélét, már magam sem emlékszem pontosan,mit. # b$dös (afka nem Gsikítozott, nem könyörgött, (sak szorította összefele azt a sa!any< száját, hogymég d$hösebb lettem tőle. # sarkammal törtem össze az ujjait, hogy ne ny<ljon többet a dolgaimhoz.#kkor !égre $!öltött. 5em sírt, (sak $!öltött. e(saptam magam mögött az ajt't.

4lyenkor mindig !alami nő kell nekem, (sak nem az, amelyik otthon !an, nem az a sa!any<ar(<ringy', nem a *ol!ajház kolon(a. 3zért is megkapom majd a magamét, abban biztos !oltam, de ez

érdekelt a legke!ésbé. ;alami nő kellett az én kis boszorkányomnak, akármilyen szutyok, (sak ne az a!éresar(< dög legyen a !isításá!al.;olt egy ked!en(em, az is ren alá tartozott, neki fek$dte össze a pénzt, pontosabban a

*ol!ajháznak, de azért ren is alaposan le!ette r'la a sápot. )ikor meglátott az ajt'ban, már kerekedett a



szeme, én meg $!öltöttem, hogy pont ez nem kell most nekem, és legyen j' kislány, ha életben akar maradni. )ondtam már, hogy tudom, hogyan kell a boszorkányokkal hálni, és noha biztos !oltam benne,hogy 4ranát'l nem kell tartanom, szorosra kötöttem a szemét a kap(ámmal, és a torka alá nyomtam akésemet, amíg (sináltam, de nem sz'lt az egy sz't sem, nem pr'bált ölelni, (sak sírt (sendesen. 6elegalább sírt.

0tthagytam rajta a kap(ámat, <gy mentem to!ább inni.

;olt egy ked!en( i!'m is, onnan mentem haza, és oda mentem most !issza. ánta a Káosz akkor már, hogy ki!el, meg hogy mennyit, de inni akartam.?áttam én részegeket sokfélét, de ahhoz foghat' hazudoz't, aki!el akkor találkoztam, még soha.

Hreg légi'snak mondta magát, és amilyen nagy !olt, lehetett éppen az is, azt pedig még a Kosfej" & !ér szálljon a szájára & sem !itathatta, hogy az egyik lába hiányzott.

)ondott pár dolgot, ami hihetőnek hangzott, mégis igen j'l sz'rakoztunk rajta, ő meg (sak (s'!áltaa fejét+

& edig a irodalmon kí!$l !annak más országok is & d$nnyögte. 3z éppen igaz !olt, magam ishallottam a barbár !égekről, az ott lak' szeren(sétlenekről, akiknek nem adatott meg, hogy tiszta legyen aszí!$k és a lelk$k, de hogy országokban lakjanak, az bizony elég hihetetlen$l hangzott számomra. )eg ismondtam neki.

& Agy !an, sza!amra & emelte rám !éreres szemét. 5agy országok, mindenféle népekkel, és némelyik oly hatalmas, hogy a 1zent irodalom kénytelen hábor<zni !el$k.& # b$ntetőhadjáratokra gondolsz, <gy hiszem mondtam neki, miután elhalt a ne!etés, de az (sak

megmaka(solta magát.& *öbb hábor<ban is !oltam, és tudok olyanr'l, ami még most is folyik. 3gy 'riási si!atagban, ahol

ameddig a szem ellát, minden$tt (sak homokot hord a szél, !alami idegen és !ad faj istenei!elk$zdött$nk, akik majdnem olyan hatalmasok, mint az Csök.

3!!el immár !égképp bizonyossá !ált, hogy hazudik, de azért (sak adtam alá a lo!at+& *án a lábadat is ott !eszítetted el, komám> #z meg (sak b'logatott komolyan.& 3gy démon tépte le, egyetlen mozdulattal, még a karom se tudtam felemelni...& %észeg !agy, nem b$ntetlek meg a hazugságaidért & !eregettem meg a !állát, j'llehet magam sem

!oltam akkorra k$lönb állapotban. )iután rendeltem neki még egy kors'!al, jobbnak láttam hazafelé!enni az utat.

# friss le!egőn egészen kitisztult a fejem & akkor esett meg az a dolog, ami ugyan<gy megrettentett,ahogy a ;éknyak ott az erdőben. ;alaki a nyomomban járt. # hátam mögött !olt, engem kö!etett. 5emláttam tisztán, de amint egyszer, am<gy megszokásb'l !isszafordultam, egy ar(ot láttam sietősen!isszah<z'dni az egyik sarok mögé. 3zer köz$l is megismertem !olna. Esak a ;éknyaknak !annak ilyen!onásaik.

4gaz, nem !olt rajta egy fia teto!álás sem, de én megismertem azonm'd. :mbátor igen(sak inambaszaladt a bátorságom, annyi eszem mégis(sak maradt, hogy ne haza rohanjak. /a a pán(élért jött &márpedig mi másért jöhetett &, nem !ezethetem egyenesen a rejtekhelyemre= )ondhatom, kij'zanodtamegy(sapásra. # járásom legalábbis egyenesebb lett, a gondolataim is tisztábbá !áltak. ;agy három 'rátmászkáltam mindenfelé, mire <gy gondoltam, !égleg nyomomat !eszítette, (sak akkor indultam hazafelé.4gen hideg !olt már akkorra, nekem mégis inkább azon járt az eszem, hogy lehetne minél hamarabbt<llenni az $zleten. # ;éknyak kö!etgessék (sak a bíborpaszomántost, ha akarják. 3lát nem találtamotthon, de ez egy (seppet sem érdekelt, (sakis az motoszkált a fejemben, mité!ő legyek, de miremegtaláltam a megoldást, már igen(sak !ilágosodott, és nekem még mindig nem akar'zott aludni.

#rra gondoltam, ha <gyis a !éremet akarják, hát kapják meg a halálomat & jobb lesz, ha magam!eszem kezembe az $gyet. # pán(élt <gy elrejtettem, hogy azt egykönnyen nem találják meg, magam

pedig felkerekedtem, hogy egy ismerősömön behajtsak egy régi ad'sságot. )éregke!erő !olt a fi(k',méghozzá a jobbik fajtáb'l9 tudtam9 hogy !annak olyan szerei is, melyek (sak mímelik a halált, de olyh"en, hogy a k$lönbséget senki fel nem fedi. 1zabadkozott, hogy (sak ebédidő utánra tudja megke!erni,

de ráhagytam, addig is utána tudtam nézni legalább a bíborpaszomántosnak+3sk$szöm a Kosfej"re & !ér szálljon a szájára &, én még ilyen kör$ltekintően nem mentem !égig7or&;assak ut(áin, és ha !alaki kö!etett, az !agy láthatatlan !olt, !agy nem e!ilágr'l !al'. #kár így, akár <gy, ha bármelyik is igaz lenne, mindegy, akármit fondorkodom.



# bíborpaszomántos persze nem !olt otthon, és nekem lassan fontol'ra kellett !ennem, hogymegkérdem rent, hátha ő tud megbízhat' !e!őt. /a osztozni is kell a hasznon, legalább legy$nk t<l rajtamihamarább, nem j ' a ;éknyakkal ujjat h<zni.

# hamis méreg egy kis fiolában !olt. ?átására összeszorult a gyomrom, de fizettem, és már ott sem!oltam. 3gészen hazáig (sak hátra figyeltem9 és közben azt ter!ezgettem, mit tegyek, ha a szer hatásaelm<lik. izonyos, hogy mint a *ol!ajház halottját, fel fognak ajánlani a /áz zsigerelőinek. 3rre a

gondolatra sem nyugodtam meg igazán. )ég akkor sem, ha tudtam, hogy rituális kitisztításomra (sak három nap után ker$lhet sor, addigra pedig a szer hatása elm<lik. )égsem hagyott nyugodni a gondolat,hátha !alami hiba (s<szott a méregke!erő számításába. )ost már kár !olt ezen rág'dni, de (sak nemment ki a dolog a fejemből.

3la még mindig nem !olt otthon, reméltem legalább a m"helybe elment, mert k$lönben igen (ifránállhatnak ott a dolgok. 5o mindegy. /alálom után lesz elegendő időm elrendezni az $gyeimet az én kislo!agom pán(éljá!al meg a bíborpaszomántossal9 de nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy mi lesz, ha a;éknyak még így is átkutatják a házat, és megtalálják. #zután <gy döntöttem, az se baj, legalább él!emeg<szom a dolgot, és nem kell to!ább !el$k !eszkődnöm, a *ol!ajház előtti kimagyarázkodás meg<gyis ráér. #mint lehet, odébbállok, köd előttem köd utánam. /a pedig minden j'l alakul, ráérek gondolkodni, ha átengedem a terepet egy 1zabad %endnek.

# házam a tegnap este után am<gy is szépen festett, át sem kellett rendeznem. #zután megkar(oltama kezem fejét, hogy j'l láthat' legyen a seb, a tőrt meg eldugtam egy kö(sögben !alamelyik pol(on. #méreg keser" !olt9 de hát mi mást is !árhattam !olna. # háts' ud!arr'l hajítottam el minél messzebb,azután !isszabotorkáltam a házba, mert már igen(sak gyenge lábakon álltam. #z asztal alá he!eredtem, deelőtte még I j'l össze!éreztem mindent, amit lehetett.

ren erre mondaná, hogy biztosra mentem.



II. BREN

3la a szemem láttára tépte ki a férje szí!ét. 1zörnyen nézett ki a keze, de ballal is meg tudta fogni akést. errid <gy halt meg ahogy élt+ mint egy rossz kutya. #lmában.

3nnyit arr'l, hogyan kell barátokat !álasztani. @n magam már tudok annyit az életről, hogy ilyen

gyermeteg hibát ne kö!essek el9 de errid, <gy látszik, nem !olt tisztában ezzel.& #bbog rohasszon el= & köpött mellettem a halott ar(ára 3la. & )indig is gy"löltelek, de magamat

gy"löltem !olna a legjobban, ha tőled megfoganok= 5em !olt már k$lönösebb jelentősége a dolognak, de hagytam, hadd tombolja ki magát. 3z (sakis

rájuk tartozott, minek is a!atkoztam !olna közbe> /ogy 3la megosztotta !elem az ágyát> #z ő dolga !olt,én igazáb'l sosem hí!tam.

errid nem (sak ott hibázott, hogy hagyta idáig fajulni a /áz !álasztott nőjé!el a dolgokat. #bban iselő!igyázatlan !olt, hogy nem ellenőrizte sem a barátait, sem a társait. ;égzetes könnyelm"ség. ?emerem fogadni, hogy nem is tudta, az öreg méregke!erő nekem sokkal inkább a lekötelezettem, mintneki. /a erről tudomása !an, aligha ment !olna épp hozzá. 5em telt bele fél 'ra, és már tudtam a kisdedter!éről. 3la pedig k$lönben is elmondott majdnem mindent a pán(élr'l. )eg erridről. Ki gondolta !ol&na, hogy ilyesmi!el pr'bálkozik> -ellemző az ostobaságára, hogy megpr'bált t<ljárni az elfek és a *ol!aj&ház eszén. ?átni ugyan még nem láttam azt a !értezetet, de ha hihetek 3lának & márpedig a nők j'megfigyelők &, akkor (sak az lehet, amire én gondolok.

/a az ember nyitott f$lekkel jár, könnyen összerakosgathatja a dolgokat. )ost már nyílt titok, amittegnap még (sak rebesgettek, hogy a /oll'szárnyak 1zabad %end tengelyt akasztott az elfek 6yasJ6iananházá!al. # pontos okok még tisztázásra !árnak, de megtalálták a /oll'szárnyak rendházának három gaz&dátlan lo!át, és befogtak egy siqquist is, ezt a fajta paripát pedig az elfeken kí!$l nem tudja más meg$lni.3z az első.

# második, hogy az embereim látták bejönni a nyugati kapun két nap előtt este erridet adoquarasok egyik ko(siján,. és igen j' ked!e !olt. 0lyannyira tetszett a !ilág ennek a marhának, hogy

kör$lnézni is elfelejtett. /a már nem nézett kör$l, legalább arra $gyelhetett !olna, hogy őt meg neismerjék. 6e hát soha nem az eszéről !olt híres. ersze azt hitte, képes lesz megtenni, de hát olykor a puszta hit ke!és9 és ha inkább abban .hisz az embernek fia, hogy j'l meg tud szer!ezni !alamit, akkor !al'szín"leg több sikert köny!elhet el.

/ogy az elfek mire jutottak, és keresik&e már a tol!ajokat, azt nem tudtam, és ez !olt alegnyugtalanít'bb. # tény, hogy errid elter!ezte ezt a kis színjátékot, mindenesetre arra !all, hogy aKönny"lépt" 5ép legalábbis tapogat'zni kezdett. 4lyenkor sajnálom igazán, hogy nem tudok többet r'luk.6e hát ki tud> 3la za!art meg töprenkedésemben.

& *e ren, most mité!ők legy$nk>& 5yugodj meg. @n már gondoltam mindenre. 3lőször is megkeress$k azt a pán(élt, amiről

beszéltél, azután elmész a /ázhoz, és. jelented, mi történt+ erridet rituálisan meggyilkolta !alami szekta,

kéred a !érbossz< meghirdetését, a testét pedig felajánlod a *ol!ajház zsigerelőinek.& 6e mi lesz, ha nem hisznek nekem> )i lesz, ha a kezemről kérdeznek>& )iért ne hinnének> & kérdeztem. & )indent <gy mondj el, ahogy tanítottalak, akkor nem lehet baj.

eszélj a teto!álásokr'l, az elfekről, mindenről. Ck is tudják, hogy a Könny"lépt"ek nem feltétlen$l ölik meg ellenségeik asszonyait.

& 6e mit mondjak, ha a kezemet kérdezik> & nézett rám aggodalmasan. & 3gy zsigerelő pontosanmeg tudja mondani, mikor sér$ltem meg, ren.

& %endben & !álaszoltam. & *alán igazad !an. # legjobb lesz, ha nem találják meg azt a kezet.%anagolnak hála, a bárdom első (sapására elájult, és nem sikoltozott később sem. 5em igazán értek a se&

bekhez, de azt tudtam, hogy mindenféle ápolás nélk$l egyhamar el!érzik. # kezét később magammal!ittem, és este a 2öld Esatornába dobtam.



1zegény erridnek tényleg nem !olt sok esze. 3nnél nyil!án!al'bb helyre nem is dughatta !olna a pán(élt. # bárdom épp hogy (sak nekifesz$lt a padl'deszkák repedésének & mindig bámulom, milyen sok&oldal< szerszám &, és már engedett is a téssék&lássék össze$tött titkosajt'. /anem az a pán(él !al'bangyönyör" !olt. /a haboztam is előtte, hogy mit jelentsek a /áznak erről az egész za!aros hist'riár'l, azelf !értezet lát!ánya azonnal meggyőzött, hogy jobban teszem, ha az első !áltozatnál maradok, és semmitnem mondok nekik. )agam pr'bálom meg to!ábbadni, amíg az elfek nyugtalankodni nem kezdenek. /a

másban nem is, ebben azért igazat kellett adjak a szeren(sétlen erridnek. #nnyi pénz lebegett lelkiszemeim előtt, amikor megpillantottam a pán(élt, amennyinek a lehetősége is szédítő, s amennyit alányok egy é! alatt sem tudnak össze$gyeskedni nekem.

7yönyör" !olt. Kéken irizált a lámpásom fényében, felszínén milljom apr' !éset, jelek, ábrák,!égenin(s, ka(skaring' !onalak, melyek mintha éltek !olna, <gy mo(orogtak, amint a fény eltán(oltfelett$k. 1ok pénz fek$dt ott, nagyon sok. #nnyi mindenképpen, amennyi megéri a ko(kázatot, hogy azember megpr'báljon t<ljárni a *ol!ajház eszén. /iszen ott is (sak ugyanolyan alakok $lnek, mint én, ésnin(s több esz$k, mint nekem. /a !alamit megtanultam, mi'ta ebben a farkas!ilágban nyitott szemmel

járok&kelek, az néhány mondatban összefoglalhat'. #z egyik+ ha te $tsz elsőnek, olyan nagy baj már nemlehet, (sak arra kell figyelni, kire mi!el támadsz. # másik, és ez a fontosabb+ mindenekelőtt az eszedetkell használnod, bármi történjék is. ?ehet, hogy mások k$lönb értékmérőket tudnak maguknak, nekem

%anagol erre nyitotta rá a szememet. #z elme hatalmára. #ki nem gondolkodik, el!eszett. #lantas éssemmirekellő az, aki nem képes gondolatait <gy rendezni, hogy abb'l a legtöbb hasznot lássa. 3lőször erre kell rájönnie mindenkinek. %anagol felsőségére. @n magam sohasem !oltam képes az angyalainkereszt$l hozzá eljutni & bo(sássa meg ezt C nekem &, ám annyi eszem mindig !olt, hogy nekérdőjelezzem meg a dolgot. # irodalomban élni annyi, mint %anagolnak élni, és aki ezzel nin(s tisztá&

ban, az halott.1ohasem ked!eltem azokat, akik szolgam'd meghunyászkodnak az egyház dogmái előtt, és hit$ket

nem az ész ér!einek meggyőző ereje adja, (supán a rettegés, hogy maguknak sem merik be!allani,mennyire félnek gondolkodni. #z ilyen hit gyenge, és mint olyan, érdemtelen arra, hogy a Kosfej" el&fogadja. 3zek el is nyerik mélt' b$ntetés$ket. )i sem !olt meggyőzőbb ér! számomra, mint erridholtteste az asztal alatt. 5o és a pán(él a szemem előtt.

íztam benne, hogy siker koronázza a ter!emet. /a mégsem, abba is bele kell törődjek, hiszmindannyian %anagol szar!ár'l l'gunk alá, s ha mégis alázuhanunk, az bizonyosan az C akaratáb'ltörténik majd. # pán(élt egy zsákba rejtettem & hihetetlen, milyen könny" !olt, akár !alamely lepke &, éserrid háts' kijáratán át tá!oztam. Esak remélhettem, hogy senki nem látott meg, s ha mégis, bíztam

benne, hogy ál(ám j'tékonyan leplez majd. # kék hold, a szeren(seholdam most sem hagyott (serben,felhőket hí!ott maga elé, onnan figyelte, mint !ágok át a Keser" sikátorokon, le egészen a 2öld (satornakö!es oldaláig.

Kihalt !olt az este, ke!és klán merészkedett erre a !idékre & tudtam, hogy így lesz. 5em !olttudomásom semmilyen komolyabb hábor<r'l a !ároson bel$l. *alán (sak a kőfarag'k és kőm"!esek szö!etsége !iselt hadat !alamiféle ok!etetlenkedő (éhek ellen, de az egész annyira az ő magán$gy$k !olt9hogy még az ut(ákra sem nagyon !itték ki a dolgot. 7or&;assak már (sak ilyen9 és alig hiszem, hogy .más!ár'sok sokban k$lönböznének tőle. 4gen egyszer" szabályok mozgatják, és aki betartja őket, annak nemsok bánt'dása eshet+ ha nem tartozol !alamely klánhoz !agy (éhszö!etséghez, el!esztél. )indig tiszteld análad rangban és hatalomban följebb!al'kat=

#z ellenszeg$lők könnyen p'rul járhattak, s ha !alakinek nem !olt meg az esze hozzá, hogy miként<sztassa ezen a foly'n a tutaját, annak nem !olt sok hátra az életéből. )ert be kell látni, akármilyen!eszélyes is a sodrás, az, aki ismeri az ör!ényeket, tudja, merre !annak a zuhatagok, igenis elboldogulhat,és alkalmasint a saját fáját is le<sztathatja.

:m amíg a (satorna mentén eljutottam addig a kis házik'ig, ahol a felszín alá ereszkedhettem, nemez, hanem sokkalta fontosabb gondolatok jártak a fejemben. *udtam én már mindazt, amit az iméntelősoroltam, most sokkal inkább az foglalkoztatott, miként járhatnék t<l á *ol!ajház eszén, <gy, hogy

abb'l nekem semmi hátrányom ne származzon. 7ondolom, erridnek is meg!olt a ter!e+ !alakinek eladjaa pán(élt, és !iszontlátásra. 3lső látásra akár még értelme is lenne, (supán azt az apr'ságot felejtette el,hogy milyen tör!ényeket kell betartania, illet!e áthágnia. #z eredményt a saját szememmel láttam.Hsszegeznem kellett hát, mit tudok, mit akarok, s hogyan kell összhangba hozni az egyes tényezőket.



3lőször+ a pán(él jog szerint a /áz tulajdona, !iszont nem tudnak a létezéséről. )ásodszor+ismertem egy Káosz&szektát háromnapi jár'földre 7or&;assakt'l, akik mindent megadnának aKönny"lépt" 5ép egy pán(éljáért. /armadszor+ ha oda el akarok menni, !alamit ki kell találjak, amiigazolhatja a /áz előtt tá!ozásomat. # legegyszer"bb természetesen az lenne, ha ők maguk k$ldenének ela !árosb'l. 1zép lassan kör!onalaz'dni kezdett a ter!+

)agamnak kell jelentést tennem az $gyről, méghozzá minél hamarabb9 nehogy mások találják meg

a halottakat. /áztag lé!én nem a eszédek 1zobájában fognak kihallgatni, ebben bizonyos lehettem. 5emkell hát a!!al k$szködnöm, hogy a pszi&tudoraik előtt kínl'djak, mindén sza!amra $gyel!e, hogy (sakisigazság hagyja el ajkaimat. # /ázon kí!$liekkel mind így tesznek. )agam is láttam, milyen sorsra jutnak azok, akik így akarnak t<ljárni a *ol!ajház eszén. 5em mintha nem lehetne hazudni abban a teremben, denéhány mentalista azonnal jelzi, ha !alaki ilyesmiben mesterkedik.

)inthogy a bizalom sohasem !olt a /áz sajátja, nekem, a /áztagnak is le kell nyelnem majd a bírák 4gazságostyáját, hogy így késztessenek igazmondásra. 3z sem egy utols' m'dszer, de legalábbkijátszhat'. /a tudnák, hogy két é!!el ezelőtt siker$lt ki(sempésznem egy darabot a nyel!em alatt ebbőla mindenféle f"szerszámmal átitatott lapkáb'l, már bizonyosan nem élnék. @n magam is egy j' darabig!ártam, amíg el mertem !inni a méregke!erő barátomhoz. #z ő gondjaira bíztam az ostyadarabot, ő pedignekilátott, hogy .a titkát megfejtse. 5em mondom9 hogy rö!id ideig tartott, de tehetsége lé!én !álasztott

hi!atásához, előbb&ut'bb azonosította minden összete!őjét. )ár (sak arr'l kellett gondoskodnia, hogyelőállítsa a szert, ami ellens<lyozza az ostya erejét. )ondanom sem kell9 sikerrel járt9 nem fontolgattam!olna most a ter!emet, ha nem így történt !olna. )inderről a /áznak nem lehetett tudomása, s én magamis sokat !ártam, mire !égre <gy érezhettem, elérkezett az idő, hogy !alami hasznát is lássam tudásomnak.

3lőször tehát a pán(élt kell elrejtenem9 aztán /iranra, a mákonyok, mérgek és b'dít' párlatok mesterére lesz sz$kségem, hogy titkos tudását az én szolgálatomba állítsa. 5em szokásom szí!ességetkérni senkitől, mert nem !agyok barátkoz's fajta, s mindig meggondolom, milyen kö!etkezményeilehetnek tetteimnek. /iranhoz azonban bíz!ást mehettem. 0ly sok mindent !eszített & és !eszíthetett &,hogy szí!esen teljesítette minden kí!ánságomat. 3leddig még nem !ettem észre a szemében azt a sunyi,alig észre!ehető !illanást, ami az árulást megelőzi. #mi alapján oly magabiztossággal leleplezhetők akisded összeesk$!ések és álnok elfordulások, mint ahogy a gyermekek kasokkal halakat fogdosnak a

(satornák !izében./iran ad'som !olt, méghozzá nem is ke!éssel. 5em pénzre kell gondolni ilyenkor, hiszen azok,

akik nem fizetnek időben rennek, hamarost a t<l!ilág f$ggönye mög$l leskelődhetnek !issza eddigiélet$kre. 5em. énzről egyáltalán nem esett sz' ebben az $zletben.

/iran méregke!erő !olt, j' néhány esztendeig dolgozott egy kiterjedt szer!ezet szolgálatában,melynek a ne!e már nem fontos. -'llehet mind befolyásuk, mind hatalmuk elegendő !olt, mégsemátallottak ármányt szőni egy másik hasonl' szer!ezet ellen, melynek ne!ét nem fedhetem föl anélk$l,hogy magamat bajba ne ke!erjem,, és %anagol a megmondhat'ja, ezt mennyire nem szeretném+)aradjunk annyiban, hogy Káosz&szekták közötti hábor<ba, ha (sak teheti, ne a!atkozzon az ember.

/iran nem akart belea!atkozni, annál több ész szorult belé, de már benne !olt akkor nyakig, amikor megkeresett. 3ngem soha nem érdekelt, hogy mi m'don keresi !alaki %anagolt, és nem !oltam olyan bo&tor, hogy ezt sz'!á is tegyem. :m akkor már régen találkoztunk, és ez egyszer a szí!em fel$lkerekedettmegfontoltságomon. #z ősi !ér ne!ében kért tőlem segítséget, és én nem tagadtam meg tőle. 1zegről&!ég&ről mégis(sak a test!érem !olt, igaz, akkor már rég'ta nem tartoztunk egy (saládba.

# nemesek, a ki!álasztottak, a lo!agrendek megtehetik, hogy számon tartsák (saládjukat. 5ek$nk,egyszer" népeknek ez nem mindig adatik meg, s ör$l$nk, ha a szeren(se oly kegyes hozzánk, hogy másik (saládot ad, ha az egyiket el!eszítj$k. /iran és én már mindketten ár!ák !oltunk egy ideje, ne firtassuk am'dját, legyen elég annyi, hogy sz$leink áldozatul estek egy ker$letek közötti össze(sapásnak. #kkor sírtam utoljára, és az sem !igasztalt, hogy ha sz$leink halálának árán is, de á !áros nyugati részében a miker$let$nké lett a hatalom. 5em mintha nem lennének kijelölt concissek minden ker$let élén, ám az egydolog, és egészen más az al!ilág !ezetése.

1z'!al /iran nagy bajban !olt, és ha nem tudom, hogy ártatlan, bizony nem segítettem !olna nekielrejtőzni a szektája !adászai elől, akik !alami árulással !ádolták. 1okáig tartott, mire !isszanyerte emberialakját, s ha élnének, bőséggel tudnának mesélni erről az át!áltozásr'l azok a zsigerelők és ront'&lányok is, akik részt !ettek benne. #kárhogy !olt, rég történt. /iran szektáját a föld színéről is elsöpörték, ám



mindketten tisztában !oltunk !ele, hogy maradtak mások is életben, s míg én történetesen tudom, merre&találom őket, /iran (sak a sötétben tapogat'zik.

#nnyi baj legyen9 (sak mindig tudja, mi!el tartozik, és ha !alami fondorlaton jár az esze, időbenfigyelmeztetni tudjam rá, mit ko(káztat.

4lyen és efféle dolgokon járt az eszem, ahogy egyre lejjebb ereszkedtem a dohos k$rtőben arejtekhelyre, hol egykor /iran is elb<jt az utána szaglász'k elől, s most bizonnyal megfelel majd a

Könny"lépt" 5ép pán(éljának is.

/iran leginkább egy mo(skos öregemberre hasonlított. /a nem tudom, hogy ki(soda, legalábbharmin( esztendő!el idősebbnek gondoltam !olna. )ost egy kis !isk'ban lakott, .nem messze a 2öld(satornát'l. ;iseltes házát fura szag járta át+ főzetek, f$!ek, ás!ányok kesernyés illata. Délrehajtott fejjel!izsgált, s nem sz'lalt meg, amíg elő nem adtam mi járatban !agyok.

& )ost lenne sz$kségem a főzetedre & mondtam neki. 5em kellett részleteznem mire gondolok, tudtaanélk$l is, de nem mozdult.

& 5agy dolgok !annak kész$lőben ugye, ren> & nézett rám a felemás szemé!el.& 5em tartozik rád. )inél ke!esebbet tudsz, annál jobb neked, s nem ajánlom, hogy eljárjon a szád.

5e feledkezz meg r'la, honnan jöttél, /iran=& #z $gyes és okos báty taná(sa ez, !agy egy mo(sok zsarol'é, ren> #zt hiszem, lassan a !égéreértem a szolgálataidnak.

& 5e pr'bálkozz semmi!el= # burjánbőr" barátaid még nem felejtettek el.& 5e fenyegess. &Ki(siny $!eget tolt felém. & 4tt !an a főzeted, ezzel letudtam a tartozásomat. Delejts

el= Agy ut'lag azt hiszem, nem látta meg a szememben azt a sunyi, alig észre!ehető !illanást, ami azárulást megelőzi. 1ajnos nem !agyok j' gyilkos, nem tudtam egy $téssel összetörni a gigáját, de azérthanyatt zuhant, magá!al ránt!a egy halom porl', szárított f$!et. 5em emlékszem pontosan9 de <gyrémlik, !olt egy pillanat, amikor majdnem meggondoltam magam. *alán az a beletörődőn néző, felemásszeme tette. #z az öregember&pillantása. #lig ellenkezett. ;ég$l is egy széklábbal !ertem agyon. #kunyh'ja <gy égett, mintha a szárított gazokon kí!$l más nem is lett !olna benne.

& ...és kérem a /ázat, hogy magamra !állalhassam a khaynesst.& Úgy gondolod, !iadarini ren, hogy elég szoros !olt a kap(solatod errid 4halannal>& @n !oltam az egyetlen barátja, paran(sol'm. 3ngem fogadott a bizalmába, a !érébe. Károm esne,

ha nem juthatnék a jussomhoz. #lantas férgek, bál!ányimád' renegátok (sapták be !értest!éremet, s rajtakereszt$l a /ázat is. )agad is láttad, erre !all minden jel. 3ngedd, hogy magam !egyem !érét bárki is!olt az= %anagol maga sem kí!ánhat mást, mint a férgek !esztét. # felesége lelke az égre $!ölt ily gazságláttán. /oltában loptak meg engem... és a /ázat. )agam szerzem !issza az elorzott zsákot. Agy nemke!eredhet gyan<ba a /áz, s három testet is nyernek zsigerelőink, ha sikerrel j árok. & /iran főzetem"ködött. Úgy hazudtam, mint a !ízfolyás, és eddig minden tökéletesen ment. # /áz első bírája &hatalmas, zsíroskép" férfi elgondolkozott.

& 3legendő az erőd erre a feladatra, !iadarini ren> # /áz nem engedheti meg magának, hogyfelesleges hábor<ba sodr'djék, ha egy tagja hibás döntéseket hozott. )i a biztosíték arra, hogy nem $t!issza /ázunkra esetleges hibás döntésed>

& 3ngedjétek meg, hogy felkössem a ranakha-kendőt, paran(sol'm= Eselekedeteim kö!etkezményeinem háramolhatnak a /ázra, ha azt !iselem. ossz<m így teljes lesz, és ha nem hibáztam, a kendőt timagatok !ehetitek le.

4nnentől kezd!e nem sok gondolkodni!al' !olt a dolgon. /a a /áz egy tagja maga kéri akiközösítést, akkor arra áldásukat adják. # kendő lehető!é teszi, hogy !iselője azt (selekedjék, amit (sak akar, a háza, klánja, (éhe nem !onhat' felelősségre tetteiért, ám nem is áll mögötte semmiben. 5em

kötelezi !érbossz<ra, s nem ny<jt neki menedéket sem. @n magam sem kértem !olna a kendőt, ha nemlett !olna a másik ter!em, amely !élhetőleg annyi nyereséget hoz majd, mely bő!en megéri a ko(kázatot.*udtam j'l, !annak, akik !adásznak á kendőt !iselőkre, és mások, akiknek gyönyört ny<jt, ha <gyke!erhetnek bajt, ha a kitagadottak életé!el játszanak. )indez nem érdekelt, mert tudtam, hogy az elfek



pán(élja minden ko(kázatot megér. /a !isszatérek onnét, aho!á menni szándékozom, ismét a /áz teljes jog< tagja leszek, és !isszahelyeznek minden hatalmamba. # színjáték meg!olt, most már (sak rajtam állt,tudok&e élni a kínálkoz' lehetőséggel.

Úgy surrantam ki a /áz ál(aként fenntartott palotájának kapuján, mintha soha nem is tartoztam!olna oda. 5yakam kör$l a hímzett fekete kelme fennen hirdette átkozott !oltomat, s mit sem tehettemellene. 5em mondom, hogy nem !iszketett9 forr'n kí!ántam, bár(sak mégse lenne ott, de amilyen forr'n

erre !ágytam, legalább ennyire bizonyos !oltam abban is, hogy más !álasztásom nemigen akadt. 5emt"nhetek el a !árosb'l felt"nés nélk$l, (sak ha az enyéim k$ldenek.Bgyan(sak hasonlatos lehet ez a dörzsölő érzés ahhoz, amit a kenderk'( hurkok (som'jánál érezhet

a halálra !ár'. 5ekem nem !olt ennyire elkeserítő a helyzetem, mégis <gy iszkoltam az árnyékban,mintha az életem f$ggne tőle. *alán (sakugyan így is !olt. )aga a rhanakhatel h<zta szorosra a szépenhímzett selymet, nemigen akadt más, aki megoldhatta !olna. #hány ház, klán !agy (éh, annyiféle(som'kat ismernek ezek a !arázshasznál' kurafik, s láttam már olyan kitaszítottat, aki másra bízta, !agy &%anagol őrizzen tőle & saját maga pr'bálta megoldani a szertartásosan meghurkolt bogot. 5em kétlem, azsigerelőknek is !an némi köz$k ehhez az átkozott kelmékhez, mert ha illetéktelen oldja meg őket, <gyszakítanak szét ereket, gégét, nyakat, hogy nem él a irodalomban olyan !ajákos, aki még egyszer összefoltozná őket. # /ázak és rendek így oldják meg egyszer s mindenkorra, hogy a kitagadott tagok

nehogy mégis megpr'báljanak !alamiféle $gyeskedéssel kib<jni a szertartás és annak sajnálatoskö!etkezményei al'l. 5em bízhattam másban, mint magamban, hogy sikerrel be!égzem !állaltfeladatomat, s a /áz majd megszabadít e gyászos ruhadarabt'l. # !isszafogadás szertartását mindenszer!ezet rendkí!$l komolyan !ette, nem lehetett hát sz' arr'l, hogy amennyiben a kitaszítottmegbo(sátást nyer, és !isszatér (saládja kebelébe, nem talál ott senkit, aki megoldhatná a bogot. 4lyenalkalmakra még a sírb'l is !isszatérnek a kendőt megkötők. Esakhogy ez pénz& és időigényes m"!elet, anekromanták és boszorkánymesterek fizetségét pedig annak kell magára !állalnia, aki !issza akar térni!álasztott (saládjához.

;olt egy bő napom, hogy minden előkész$letet megtegyek9 mielőtt <trakélek. 5oha a lányok istudták, hogy már nem tartoznak engedelmességgel nekem, azzal is tisztában !oltak, hogy a házamon bel$lmég mindig én !agyok az <r, és akárhogy forog is a szeren(se kereke, bizony jobban járnak, ha nem

szeg$lnek ellene. #dakoz' és igyek!ő !olt mindegyik$k, de gyanítottam, (sak azért tesznek így, mert bíznak benne, hogy többé nem látnak !iszont+

%eméltem, nem betegszenek majd bele á (sal'dásba, ha egyszer mégis !iszontlátnak.

# hegyek között (udar idő !olt. # szél <gy hajtogatta a fejem felett a tintaszín fenyőket, akár !alaminádast. -'magam egy kisebb szikla mögött b<jtam meg, onnan szemléltem a szekta fészkét.

)ondhatom, nem !olt ínyemre, amit láttam. Káosz&*huragh hí!einek tanyája egy minden oldalr'lmegközelíthetetlen sziklaszirten tr'nolt. #z, hogy megközelíthetetlen, mégsem !olt a teljes igazság+szépen kiépített <t kanyargott a sárkányfejek őrizte kapuig. /ogy amögött mi lehetett, azt a magasbatörőfalakt'l nem láthattam, de igazáb'l nem is !oltam kí!án(si rá. 5ekem elég az, ha a pénzemet kilökik elém, és otthagyhatom ezt az átkozott pán(élt.

5em tudtam t<l sokat a Káosz&szektákr'l, ám abban bizonyos lehettem, hogy ha !alaki ak$l!ilágb'l !etődik a ter$let$kre, akár b<(s<t is mondhat az életének, ha(sak nin(s olyasmi birtokában,amire igen(sak fáj a szekta foga. 5os, nekem !olt !alami a birtokomban, és biztos !oltam abban, hogy hamásra nem is, erre mindenképp !e!őt találok a komor falakon bel$l. )ár rég'ta keringtek hírek 7or&;assak al!ilágában arr'l, hogy ezt a szektát igen(sak érdekelné a Könny"lépt" 5ép egy !értezete. #miértre senki nem kérdezett rá, nem(sak azért, mert ked!es !olt az élete, hanem az okb'l is, mert azilyenfajta tudás terhes lehet, ha pedig !alami nem igazán érdekel, akkor arr'l jobb nem is tudni. )agam ishasonl' el!eket !allottam, s gyanítom, ezért tudhattam magam mögött ilyen tartalmas életet.

3gy sz' mint száz, (sak az érdekelt, miként értesíthetném a falakon bel$l lé!őket árumr'l anélk$l,

hogy magamat komolyabb bajba sodornám. 5oha !allom, hogy kör$ltekintő ter!ezéssel bármiki!itelezhető, most sajnos nem !oltam abban a helyzetben9 hogy mindenre gondolhassak. Káosz&*huraghhí!eiről semmi bizonyosat nem lehet tudni, s bizonyos nehezen hozzáférhető hírekből is (sak annyitsiker$lt kih$!elyeznem, hogy igen(sak meghitt kap(solatban állnak az asztrál!ilág lényei!el. 3nnyi



bőségesen elegendő !olt ahhoz, hogy ne akarjak ajt'stul rontani a házukba. Ennél azért sokkal több azeszem.

)ég idejö!etelem előtt beszereztem néhány tárgyat, amely bizonyos !édelmet ny<jt a más síkokr'lfenyegető !eszélyekkel szemben. 3zek egyike egy ki(siny bagoly !olt. :ttetsző kőből faragták, amolyankesernyés&zöld szín"ből+ #z, aki adta, peridotnak ne!ezte, ami felőlem akár igaz is lehetett. )indenesetremár tapasztalhattam, hogy nem ke!és hatalma !an az asztrálsík jö!e!ényei!el szemben. Két esztendeje

!olt L birtokomban, ezalatt számos alkalommal figyelmeztetett boszorkányok praktikáira !agy !alamelyátkos személy érzelmeimet (élba!e!ő mesterkedéseire./asonl' kőből kész$lt egyik gy"r"m is, melynek még nem tapasztalhattam áldásos te!ékenységét,

de akitől szereztem, %anagol szar!ára esk$dött, hogy egyetlen gondolatomra ellenszeg$l az árt'érzelmeknek. )uszáj !olt hinnem neki. /a mégis hazudott, tudta, mire számíthat. Két emberen a szemeelőtt törte szilánkokra a kutyája gerin(ét & pedig nem akármilyen kop' !olt. 7y"jteményemet egy aranyfoglalat< f$ggő tette teljessé. # sors ir'niájáb'l Káosz&;ulakot ábrázolta, de most nem !olt ked!emne!etni ezen. /a akartam, szememet az asztrális !ilágra nyithattam általa, ám (supán egyetlenalkalommal naponta.

#z írást már régen elkészítettem, (sak a ked!ező szélre kellett !árnom, hogy íjammal a falom bel$lre juttassam. 5em sokáig. 3redetileg is <gy helyezkedtem el, hogy erre lehetőségem legyen, és

mihelyt le tudtam k$zdeni szí!em dobogását, megfeszítettem az ideget. )aga a fegy!er nem !olt alegjobb fajta, !alahol a terseni tartományban készítették, nyomába sem érhetett az elfek íjainak, de a(élnak megfelelt. # Könny"lépt"ek holmijáb'l már am<gy is !olt nálam elegendő.

5em !olt nehéz lö!és, és ahogy ter!be !ettem, elsőre sikerrel jártam. # !essző szép í!et h<zott ahajnali égboltra, elt"nt a sárkányfejes kapu mögött. 5em maradt más dolgom, mint !árni. iztosra!ettem, hogy jelentkezni fognak, de abban (sak bizakodhattam, hogy nem lesznek ellenségesek. # Káosz&szektákat nem taná(sos alábe(s$lni, és mi!el nem számíthattam be(s$letes kalmáremberekre, a pán(élteldugtam nem messze rejtekhelyemtől, egy kis ligetben. )i!el nem kenyerem a t$relmes !árakozás, nemdőltem hátra, hogy meg!árjam, míg értem jönnek, hanem egyre az od!as bejáratot figyeltem, háthahamarabb történik !alami, mint azt elter!eztem. /ogy mégsem estem a fejem lágyára, azt mi sem

bizonyítja jobban, mint hogy a kis zöld bagollyal kezemben !izslattam a sárkányfejes kaput. /a igazak a

hírek Káosz&*huragh hí!eiről, alighanem először az asztrális !ilágb'l fognak szemre!ételezni. 5em sok takargatni!al'm !olt előtt$k, mégsem $lhettem nyugodtan. ;alahogy nem szen!edhetem, ha láthatatlanszemek f$rkésznek. 4degesen piszkáltam az átizzadt fekete kendőt a nyakamban.

aglyom majd egy 'ra m<l!a jelzett először. 5em mondom, hogy kiugrott a szí!em az ijedtségtől,mert akkor már egy ideje kész$ltem a dologra, és pr'báltam magam néhány hasznos kis mantrá!alfelkészíteni a jö!etel$kre. 1zemmel nem láthattam a k$ldött$ket, de éreztem, hogy ott téblábolkör$löttem. Úgy tettem, mintha mi sem történt !olna, (supán a gy"r"met akti!áltam, hogy megerősítsemam<gy sem (sekély !édelmemet, amely az asztrál!ilág k'borl' szolgáit'l !édelmezett.

/a mást nem is, nyugtalanságot azért érezhetett rajtam, mert hiába tagadnám, minden agyaf<rt mon&d'ka ellenére érzéseim átszi!ároghattak gondosan megter!ezett bástyáimon. # kör$löttem matat' szel&lemkezek érintésére kirázott a hideg. *isztában !oltam !ele, hogy ez az első pr'ba, melyet ha kiállok,tárgyalnak !elem, ha !iszont elbukom, (supán asztrális orgyilkosaikat uszítják rám. Úgy éreztem, hidegiszapba mer$lök egyre lejjebb, a számon akart befolyni, a f$lemen kereszt$l árasztott el. )indenerőfeszítésem ellenére rosszullét környékezett, szinte hallottam az asztrális testemen erőszakot te!ő9semmisz$lte lény kárör!endő ne!etését. 5em mertem a f$ggőn kereszt$l ránézni. #zt későbbretartogattam.

/irtelen kih"lt kezemben a bagoly. )intha megrepedő, !astag $!egkors' tompa hangját hallottam!olna. *örött harangokat. )eglehet, (supán az érzékeim játszottak !elem, nekem mégis annyirahitelesnek t"nt, hogy le kellett hunynom a szemem. 3lt"nt. 3lmászott, el!onaglott mellőlem az a testetlenszörny"ség, ami & számomra <gy t"nt & eddig nyálfolyat!a kéjelgett !elem. Kirázott a hideg.

Újabb 'ra pergett le képzeletbeli homok'rámon, mire ismét mozdult !alami. 3z<ttal azonban láttam

is őket. 5em mondhatom, hogy megnyugtat' !olt, ami a szemem elé tárult.#z od!as kaputorok elrozsdállt !asrostélya lassan felemelkedett, mögötte gomolyog!a libbent!alami. 3lőször f$stnek !éltem. ;al'jában egy méregzöld köpönyeg 'riás szárnya (sapott ki asziklatorokb'l. 5em tudtam eldönteni, a földön jár !agy rep$l&e az, ami felém közelített. )érgező



holl'szárny szö!etei sz$ntelen körötte repkedtek, hol eltakar!a, hol felfed!e alakját. ?assan lelépett az<tr'l, és nyílegyenesen indult meg felém. 5em !olt to!ább rejtegetni!al'm, felegyenesedtem hát, s ekkor hallottam meg a hangot, melyre kirázott a hideg, s karomon <gy felmeredt a szőr, akár az a(sarg' kutyák hátán. 1emmihez nem hasonlíthat', (sikorg' moraj !olt, s nem a !árb'l szállt felém, nem is a köröttem aszélben sikoltoz' fenyőkből. # köpönyegből jött, az ka(agott, az rángat'zott eszelős hangokatöklendez!e. Hnkéntelen$l hátrébb léptem. /a meg akartam őrizni lassan elillan' önbizalmam maradékát,

le kellett (sillapítsam háborg' lelkemet.# tán(ol' köpönyeg abbahagyta a tébolyult ne!etést, és felfedte tulajdonosát. 3mber lehetett!alamikor. #r(án méregzöld hártya rángat'zott, (sillog' (seppeket izzad!a, befolyt minden rán(ba,repedésbe, kibélelte a száját&orrlyukait, a szeme elé átlátszatlan hályogot !ont. 3z !olt a ruhája is,második bőre, legalábbis nem láttam rajta mást, (supán az őr$lten !onagl' köpönyeget. )egsz'lalt. #szája mozgott ugyan, de nem !oltam meggyőz!e r'la, hogy nem a ka!arg' zöld szö!et beszél hozzám.

& )utasd, mit hoztál=& Esak ha látom szándékaid tisztaságát, henin & ne!eztem a szektatagoknak kijár' né!en.# köpeny !innyog!a felka(agott, s felka!arta maga kör$l a fenyőt$skéket+& )i kí!$l&bel$l tiszták !agyunk. )it hoztál> & # Könny"lépt"ek egy pán(élját, henin.)ost zökkent ki először a szerepéből. # mellkasomon billegő f$ggőre helyeztem a kezemet. Kis

híján felordítottam, amint átpillantottam az asztrál!ilág+?áttam már polipot, mikor a *ol!ajházat kép!iseltem egy tengermelléki tartományban. #mi !elemszemben !onaglott, ke!éssé k$lönbözött tőle & (supán koromfekete !olt, és mintha ezer tapogat'ja lett!olna. # köpeny és gazdája szemmel láthat'an egy lény !oltak. 3gyetlen, mérgezőn burjánz' fekély. @sez a fekély most izgatottan és moh'n nézett rám. 3(et gy"lt a számba.

& )utasd= & sziszegte a polip. )egremegett kör$lötte a le!egő, az egész átláthatatlan színekkelmegfestett kép. ;ibrál' árnyak mozdultak, hangtalan közelítő kísértetek. # fekete árny szolgái. 5emebből a !ilágb'l meredtek rám. 3rnyedt test$k !alahol a !ár falai mögött pihenhetett. 5em hittem, hogyk$lönösképpen ártalmamra lehettek !olna. :m !alami a háta mög$l is átsz$remlett a !ilágra. 4zgő&mozg',gonosz kis féreg, kifakult színekkel tekergő o(smányság. #z asztrál!ilág sz$lötte, aki nem is olyan régmég engem méregetett. )ost kellett nagyon elő!igyázatosnak lennem.

& 5in(s nálam, de itt !an, nem messze. /a megmondod, mennyit ér nektek, talán tárgyalhatunk. /ake!eslem, azt is elfelejtheted, hogy !alaha láttál.

Úgy éreztem, kissé elbizonytalanodott. )egfakultak a színei, lelohadt az ezer motoz' (sáp.& /ol !an>& #z összeget mondd, henin!& 1záz aranyat kapsz érte, és bántatlanul elmehetsz. & 3zer alatt akár meg se sz'lalj.Úgy gondolom, nem tudhatta, hogy látom a talpnyal'it. # polipkarok rám uszították alaktalan ku&

tyáját. # feje mög$l ugrott rám, a peridot gy"r" azonban <gy taszította el, akár !alami tollpihét. Del&ne!ettem.

& 5e pr'bálkozz ilyesmi!el, henin! )inden balfogásod száz arannyal emeli az árat.# köpeny sziszegett, rángott tehetetlen d$hében. # semmisz$lte kutya !isszaoldalgott mögé./iran ekkor (sapott le rám. Esak ő lehetett. /a akkor ezt nem is éreztem, az'ta már rájöttem. #

gyomromba mart, minden előzetes figyelmeztetés nélk$l. Hsszegörnyedtem. )intha a hirtelen fájdalomadott !olna neki erőt, a köpeny szárnyai magasba (saptak, s a polip megint az égre ordított. Hsszeestem.#gyam rém$lten pr'bálta összerakni a szétsz'r'dott mozaikdarabkákat. 1emmit nem értettem. Ki$r$lt afejem. *ehetetlen$l haraptam a keser" t"le!elekbe.

3gy nyirkos sziklabörtönben tértem magamhoz. 5em is tudom már az idejét, mikor. 5éhaörökké!al'ságnak t"nik, máskor (supán m<l' álom lesz belőle. 5em tudom, mit akarnak, és azt sem,hogy miért... de mindaz, amit átéltem, a legszörny"bbekre készített fel. 3gy ideig azt hittem, sokkal

rosszabb már nem lehet, aztán !ért okád!a döbbentem rá a !al'ságra. 5em kérdeztek semmit9 bizonyoslettem benne, hogy hamar el!eszítem a j'zan eszemet, ha nem mondanak !alamit, akármilyenmagyarázatot. )égsem tettem meg az'ta sem.

1oha, de soha nem mondanak semmit=



/a $!öltöttem, (sak eszelős !ihogás !olt a !álasz. )egőrjít a (söpögés. /a gondolkodom, az alegszörny"bb. 0lyankor eszembe jutnak dolgok. 5em(sak 3la le!ágott keze. %émálmaimb'l /iran bámulrám.

Agy ut'lag azt hiszem, nem láttam meg a szemében azt a sunyi, alig észre!ehető !illanást, ami azárulást megelőzi.

- Ne fenyegess, Bren. - Kis eget tolt elém. - E""el letudtam a tarto"ásomat. #ele$ts el!

# rohadék nem ölt meg azonnal. Esak az erőt szí!ta ki minden tagomb'l. @l!e elrothaszt itt a földalatt. :tok=Kezeimet erős bilin(sek kötik g<zsba, hátamon lassan folydogál a földmélyi !erem ned!essége.

5em merek gondolkodni. Délek a kínzásaikt'l, de a legszörny"bb az lenne, ha megérteném. #kárhogy is,álomszer" ébrenléteim idején <jabb és <jabb részletek !ilágosodnak meg. # fájdalomt'l !al' félelem nemaz igazi... !al'jában att'l rettegek, hogy megértem, mit is akarnak... hogy már tudom is. 4lyenkor hosszan$!öltök, de (sak kéjes farkasnyögések a !álaszok. #zt hiszem, lassan belehalok. *alán épp ez a ter!$k.

1enki nem akarhatja megérteni őket. /ogyan is tehetnénk, ha semmit nem tudunk r'luk> )agam(sak az őr$lettel k$zdök itt a po(solyák között. /a nem magammal birk'zom, (sak ordítok, !agy ájultanfekszem saját mo(skomban.

)iért> 5e... ne mondjatok semmit.

)ár&már azt hittem, a /áz zsigerelői mindent tudnak a kínzásr'l. 6e nem... ' nem= 4nasok semlehetnének e !aras fej" rettenetek mellett. )ozdulni is képtelen !agyok, nin(s egy ép (sontom. Esak fekszem, míg <jra értem jönnek... azaz nem jönnek, (sak megállnak néhány lépésre, és hörögnek. #szemeik... a szemeikben nin(s semmi. 1emmi.

)ár nem is ny<lnak hozzám, (sak ször(sög!e nyelnek !alamit. ;alamit, ami mintha belőlemáradna. M, ez lehetetlen= 5em lehet igaz... nem szí!hatják fel a rettegésemet=

?3783*3K :*K020**#K= :*K020**#K /3*36A247?35 41=%anagol kör$l tolong' szörnyek. 0ly ke!esen !annak a tartományok lak'ihoz képest= /a nem

"znék érthetetlen praktikáikat, ha nem !iselnének időről időre hadat !alamely más szekta !agy klán ellen,a kutya sem törődne !el$k. )o(skok= :tokfattya rohadékok= )it tudtok> )it tudtok...>

)indent tudnak. #zt hittem, ha nem mondom meg, hol a pán(él, elengednek. 6e elmondtam. #

legelső napon. )ert remegtem, hogy folytatják... mert azt hittem, hogy abbahagyják. /ogy legalábbmegölnek. 5em tették. 3gy pillanatra sem hagyták abba az'ta sem... s közben !égig ne!etnek. 5e!etnek,és szí!ják magukba a félelmemet.

#zt hiszem, ebből élnek. 3bből merítenek maguknak erőt. Agy keresik a Kosfejes Brat. #hogy azar(ukat elnéztem, meg is találták. Esupán kamrában l'g' élelem !agyok számukra. 5em több és nemke!esebb.

'khál'ba guban(olt, !ergődő légy. ?egyenek átkozottak =omlik az agyam. 5em hiszem, hogy az én helyemben bárki másként !iselkedne. edig a szekták

mind %anagol !alamelyik angyalát imádják. # Kosfej" egyik ar(át. Hr$lt, rángat'z' ar(okat. 5emimádhatják, hisz akkor eretnekek... ez nem ked!es a Kosfej" Úrnak... s ha mégis...

53) 47#2= @5 /4123K 3553= /4123) /#*#?):* @1 47#21:7:*= /078 ?3E1# #78357@K%3...

én hiszek... 5em !agyok méltatlan. /isz az C angyalának szí!ják az én rettegésemet. /iszen rajtam kereszt$l

élnek... abb'l, hogy félek... hogy én félek.ondr' lettem. #z életéért reszkető féreg.D@?3K *C?3*3K= 3?@7 ;0?*, )4* #K#%*0K )@7> )45635* )37*3123K=Délek, hogy gyenge !oltam, hogy a halálomban is gyenge leszek.)iért> )ondjátok meg= # félelem gyengeség> Esak fekszem a mo(skos !ízben és reszketek. /ogy

jönnek, hogy nézni fognak.errid, neked !olt igazad... istenemre mondom, neked... és már nem is től$k félek... att'l (supán,

hogy ők állnak a j' oldalon... 5em érdekeltek= 7yertek, ess$nk t<l rajta= ...tudom, hogy én !agyok a féreg. @n !agyok, (sak nenézzetek=



3zt adtad, uram... és nem az én hibám, hogy így lett. 3z azén igazságom. Bgye, errid> Esak !isszajöttél. 1ajnálom uram, én megpr'báltam... 3zek a szemek... 1zikkadt, hályogos szemek... Délek meghalni9 uram, de neked halok meg. 4tt !an errid. # félelem. Ketten maradtunk.

@n és a rettegés... meg a hideg...?3783*3K :*K020**#K=



III. HÍFHARR

1zeretem az ágyamat, és szeretem a reggeleket. 3z jutott most is eszembe, amikor fel$ltem anyirkosra fek$dt !ánkosok között. *udom, hogy sokan lenéznének és meg!etnének érzelmeim miatt, deaz ő számukra Káosz&*huragh sohasem mutatkozott meg teljes !al'jában. #z ő szem$ket nem nyitotta rá

a *anításokra. edig %anagol dogmái ezek (sak<gy, mint a őrköny! ezeregyszáz !erse.)egny<jt'ztattam tagjaimat, mert e"t is szeretem. 1h< kérdőn simult körém. 4smertem már kö!etelőző,ritmikus rángásait, melyekkel minden reggel $d!özölt. ?e(suktam hát szemem, és mindenelégedettségemet felé sugároztam egészen addig, míg kis híján ki$r$ltem+

C !olt, és az enyém !olt. /ozzám tartozott, és a részem !olt. @n !oltam ő is. 1zerette hát areggeleket. *izenöt esztendeje kezdtem magamb'l kinö!eszteni Káosz&*huragh nagyobb di(sőségére./ífharr !oltam, a szekta !ezetője, előjogom !olt hát, hogy így (selekedjek. 1h< mára már j'!al nagyobb!olt, mint az ágyam, és nagyobb az egész szobánál is. )essziről szemlél!e köpönyegnek t"nhetett, 'riásifelleghajt'nak.

Delleghajt'. %égi időket rángatott elő ez a sz' belőlem. # m<lt legmélyén he!erő emlékeket.Közömbösek !oltak immár, nem jelentettek semmit. #mi közömbössé !álik, annak nem lehet értelmeKáosz&*huragh előtt. Agy f$gg össze az érzelem és a tiszta ész. # Kosfej" angyalának és az Úrnak tanítása. Közömbös !olt hát az apám, és közömbös !olt minden sz', amit !alaha használt. 5em bírt

jelentéssel a felleghajt' sem. 3mlékeztem rájuk, emlékeztem ugyanígy a kis falura, a sebes folyás< patakra, a z<g'&robog', foly!ást dolgoz' malomra, a ned!es moha megnyugtat' illatára és Káosz&1amambrag ha!ában, a körték hideg ízére a számban. )ajdnem mind jelentését !eszítette. % dieur,Káosz&*huragh akarta így.

;olt más is a m<ltban. 0lyan dolgok, melyek nem halo!ányodtak el. 5em sza!ak. @rzések.Dájdalom. 1karlát foltok a balta a(élján, ahogy a fa!ág'rönk mellé zuhan a fahasábbal, amire teljes

erőmből les<jtottam. )ellette pörög le!ágott h$!elykem. i(iny !ér(söppek. ;örös szikra(seppek.;alami okb'l ott kárálnak anyám ty<kjai is.

Keser"ség. H(sém lila ujjai a jégtábla peremén. ?atyakká marják körbe a ha!at. 5ádtörek és őszile!elek minden$tt. Délelem.1ötét és hideg a !astag tölgyládában, aho!á a bátyám erőszakolt be. el$lről a !asalás szege(seinek

!égéhez ér az ujjam. # réseken pedig beszi!árognak a bátyám által életre keltett, sosem!olt szörnyek.Kintről szaggatott ne!etés. )ár ami eljut hozzám eszelős $!öltésemen kereszt$l. Később megöltem ezért.

Bndor.0rkok felkon(olt hullái a *enes partján, és !égig a !ízben. Delp$ffedt dögök, ujjaik között nád inog

az égen. # lát'juk zabálja őket. #la(sony kis ember, guban(os, ősz haja a !éres !ízbe l'g.Kí!án(siság. #z elreteszelt ajt', mely anyámék szobájába !ezet. Esak a t"zhely rőt fényei tán(olnak

az ar(omon. # t"zben az erdőszellem töri a di't. #nyám kiabál, de amikor előjönnek, mosolyog. 1okáigmeg akartam ölni az apámat, ha tényleg fájdalmat okoz neki. 7yönyör.

D"szag< alkonyat, és a seb!aras kar< lány. Káosz&*huragh hí!e, aki & most már tudom & akkor majdnem ki$r$lt, (sak hogy nekem j' legyen. )ellei keményre tömött labdák gyámoltalan kezeim alatt.#z'ta sem találtam hasonl't.

/ogyan is találhatnánk meg a tiszta gondolatokat, ha nem az érzéseinken kereszt$l> %anagol sok hí!e elfojtja magában asztrális lényét, s nem engedi, hogy az meg!ilágosítsa elméjét. )ert ugyanhibázunk, ha az érzelmeinkre hallgatunk, ám (sakis általuk dönthet$nk helyesen.

G?áss és tapasztalj. @rezz és mérlegelj. #z össze!etésekben megtalálod a !al't.G#z ablakhoz sétáltam, és szélesre tártam a szoros zsalukat. 1h< szinte felrobbant köröttem.

;iharként ka!argott, (sapdosott, !égigs<rol!a körben a falakat. # kis, !ízzel teli dézsához léptem, és befrö(sköltem magam. 1h< !áladékos bőrét egy !ászondarabbal átdörgöltem az ar(omon és a testemen, shagytam, hogy kinyissa az ajt't.

/arn és Doir már !ártak. 5em is tehettek másként, hisz én paran(soltam nekik, hogy így tegyenek./a megszegnék az utasításaimat, ők lennének az elsők, akiket elemésztenénk. )indketten mélymeghajlással köszöntöttek, és elmormolták a szertartásos $d!özlő szö!eget. #z előírásoknak megfelelően



!álaszoltam, de közben az ar(ukat f$rkésztem. # hiányt kerestem. ;alamit, aminek ott kéne lennie, denyoma sin(s.

G/a maradéktalanul elmer$lsz érzelmeidben, megtalálod gondolataid és (selekedeteid helyesirányát. /a hiányt szen!edsz benn$k, ellenfeleid találják meg az utat tehozzád.G

)indketten közel álltak a ki$r$léshez, de fegyelmezték magukat. 4smertem régről őket. /arn tízesztendeje szolgált mint a szekta második embere, miután elődje helytelen$l !élekedett r'lam és az

erőmről. # legjobb gyilkosaim egyike !olt, !állán erős jelenlét asztrális lenyomatát láttam. #z !olt neki,ami nekem 1h<. Konok szö!etséges, megszelídített !eszett kutya. Kapu az asztrál!ilágra & és könyörtelenorgyilkos. # 1hee ne!et !iselte.

/arn a fájdalomb'l élt. /ogy a sajátja !agy másé, az a legke!ésbé sem érdekelte, bár az ésszer"ség<gy kö!etelte, hogy magához kíméletesebb legyen. Káosz&*huragh egyik legki!ál'bb katonája !olt. *es&tét elborították a rituális sebhelyek, s számos helyen meg is nö!elte bőrének fel$letét, hogy minél többlehetősége legyen az önkínzásra. árki őr$ltnek tartotta !olna az erődka!ernán kí!$l, s ez így is !oltrendjén. )int ahogy az is, hogy az így gondolkod'kat maga ajánlja dieurunk köz!etítésé!el %anagolkegyelmébe. ;ékony, lapos szája lefittyedt, mezítlen testéről temérdek heges bőrlebeny l'gott alá. 3mber !olt ő is, akár(sak én. Káosz&*huragh segedelmé!el hagyta mögött azt a nyomorult állapotot.

?egh"ségesebb taná(sad'm, Doir, erejét és az Úthoz !ezető segítséget az undorb'l és a félelemből

szipolyozta ki. #r(án látszott, hogy nemrég tért !issza a *arka %engetegekből. )agunk között illett$k (supán ily né!!el az asztrál!ilágot9 más nem hallhatta, s ha mégis idegenek !ették szájukra a szentsza!akat, menthetetlen$l el!esztek. Doirt is majdnem eltakarta asztrális társa, (sak<gy, mint&engem 1h<,ám lé!én rangban alattam lé!ő, még nem !olt joga kiterjeszteni ezen a síkon. 3gyelőre (sak a felsőtestét

borította. #nyagiasul!a a ka!ernán kí!$li népekben !isszatetszést keltettek ezek a más!ilágiteremtmények, ám többség$knek eképpen láthattuk leginkább hasznát. Doir éppen ezt használta ki. #látását'l megrém$lt, undorod' lényektől orozta el érzelmeiket. 1zemei bes$ppedtek a nyálkás szö!etalatt, de ugyan<gy látott, akár(sak én, s folyamatosan érzékelté a *arka %engetegek történéseit is.#sztráltársa benyomult a száján és az orrán, a f$leibe is beszi!árgott. *arjagos sebek borították, szinteteljesen ellepték, akár a h<st a döglegyek. Két keze, akár a korhadt faágak, sor!adtan (s$ggött alá. 5em!oltak nagyobbak egy kisgyerek !égtagjainál. 1oha nem szorult a használatukra+ asztráltársa és mágiája

minden helyzetben tökéletesen helyettesítette őket.#z asztrálsíkon nyugodtnak látszottak, noha mind a ketten régen !ették magukhoz Káosz&*huragh

kegyelmét.& # Képsz<r'k pán(éljának kufára meghalt, h&fharr & közölte Doir. /angja szen!telen !olt, mind

mindig. Hrömet kellett !olna éreznem, de némi közönyön kí!$l mást nem fedeztem fel magamon. 5em bírt hát k$lönösebb fontossággal az $gy. #z ember betöltötte !égzetét+ elhozta a Képsz<r'k !értjét azerődka!ernába.

Képsz<r'k, elfek, Könny"lépt" 5ép & sok elne!ezést használnak az ősi faj megmaradt tagjaira. 5em!olt k$lön jelentés$k, egy nép megjelölésére szolgált mindegyik. )i Képsz<r'knak hí!tuk őket, azar(ukat borít' fur(sa rajzolatok miatt. Hregek !oltak, idősebbek bárminél, (supán az Csök

b$szkélkedhettek náluk is régebbre !isszany<l' (saládfá!al. 5em !álaszoltam Doirnak, (sak intettem, hogy tudomásul !ettem, amit mondott.& 4tt az ideje, hogy közelebbről is meg!izsgáljuk azt a !értet. /átha gyönyör"ségemet lelem benne.

?áttam rajtuk, hogy az asztráltestemet figyelik/arn egy pillanatra még mintha a testéből is kilépett !olna, ám mielőtt bizonyosságot szereztem,

ismerős tekinteté!el !izsgált <jra. 5em hibáztattam őket ezért. /a életben akarnak maradni, nem tehetnek másként.

3lőre indultam a !ízpárát'l (sillog' folyos'n, 1h< látsz'lag közönyösen simította !égig a falakat.Káosz&*huragh nem kö!etel meg től$nk fény"ző otthont, de nem is kényszerít egyszer"séget ránk. @nszerettem parányi birodalmam ősöreg ép$letét.

#z erődka!erna k$lső, öles falain sárkányok elkopott szobrai tekergőztek !égig. Esak<gy a sz"kre

mért belső ud!ar árkádjain, s a falakkal összenőtt, mogor!a lak'torony megkopott kö!ein. arányi, zöldsárkányok öltöztették díszbe a belső ud!ar faragott 'riásait+ repkény és !adszőlő rajzolt ka(skaring'mintákat !égtelen indái!al a sziklaboltok felett, és a zömök oszlopokon. # sárkányfejes kapugyilokjár'jár'l tartottuk (supán tá!ol, nem engedt$k, hogy a k$lső falakon is hatalmat nyerhessen.



#z öregtoronynak (sak a föld alatt !olt összeköttetése a ka!erna más részei!el. #z árkádok homályos boltí!ei al'l nyílt bejárás a belső folyos'kra, az általunk (sak !ér(satornáknak ne!ezett

járatokra. 3zek kötötték össze az erődka!erna sziklába !ájt szintjeit az öregtoronnyal, de ide nyíltak a belső ud!ar szellőzők$rtői és az ud!ar nyugati részét árnyékba borít' bástya légaknái is.

%égi hábor<k emlékeit őrizték ezek a folyos'k. 2sákmányolt hadijel!ények, lobog'k megfeketedett!ásznai festették sötétebbre annál, mint amilyen am<gy is !olt. Kormos falikarok markában lobog',

szurkos láng< szö!étnek !etett némi !ilágot h<szlépésenként a falakra, a kapuboltokra./ideget és párát leheltek ezek a falak, mély$kön a *arka %engetegek idesz'lított, b"bájjal a kö!ek lelkéhez kötött teremtményei strázsáltak. 3gyesek & a k'borl'k fajának értelem nélk$li tagjai & (supán aszirt felett tr'nol' asztrális entitásnak, KhJilonnak jelezték mindazon idegenek közeledtét, akik azerődka!erna ter$letére léptek. )ások, a szellemnépek fiai köz$l, már agyaf<rtabb (sapdákkal !árták azellenséges szándék<akat, ám igen ritka esetekben a ka!erna eretnek !agy önpusztít' tagjai ellen isfordíthatták hatalmukat. )indezek felett tr'nolt láthatatlanul KhJilon, hatalmas a síkurak között9 kinek létéről az erőd minden lak'ja tudott, ám egyed$l a hifharr formálhatott jogot arra, hogy megsz'lítsa, sutasításokat adjon neki. Csi paktum kötötte a helyhez, melynek mibenlétéről (supán a ka!erna!ezetőjének lehetett tudomása.

@n persze ismertem az 'idők minden szerződéseit, a feltételekkel és kötelességekkel egy$tt,

KhJilonnal mégsem beszéltem háromnál többször az elm<lt tizenöt esztendő alatt. 5em !itt rá a sz$kség. 5em !olt meg hozzá a bátorságom. # kí!án(siság pedig nem éltet.#mit tudtam r'la, éppenséggel elegendő !olt ahhoz, hogy ne zaklassam fölöslegesen. Konok !olt és

sz"ksza!<, mint minden sík<r. 3lső beszélgetés$nkkor kifejezetten <gy éreztem, rosszindulatb'l gy<rták össze. 1árgászölden ka!argott, akár a felöklendett epe. Keser"!é lett a szám minden sza!ára, hamu

pergett a garatomon minden !álasz után. 6e meg kellett lennie ennek a beszédnek. )inden h&fharr első<tja hozzá !ezet. )egerősített$k a paktumot, <jra megfogadtuk, mire ne!$nk be(s$letét föltett$k. ?assan

beszélt, s én egyszerre láttam az erődka!ernában zihál' áramlatokat, a lassan mozg', hömpölygőhullámokat, a köröskör$l el(sendesedő remegést. #z egésznek a legközepén KhJilon $lt. C keltette azör!ényeket, simította ki az idegen !ibrálásokat. /atalmasnak rémlett előttem, olyannak, aki bármitelnyelhet, s ked!e szerint támaszthat rianásokat, amerre szeszélye !ezeti. /ossz< é!ek 'ta először féltem.

#kárha !isszazárt !olna sötét és hideg tölgyládájába a bátyám. :m ezegyszer nem $!ölthettemmélt'ságom feladása nélk$l. Kétségbeestem a nagysága előtt. 3lnyeltek az áramlatai.

# kemény sziklába !ájt, mélyebbre !ezető folyos'k akár a zár!ányok kanyarogtak öntör!ény",kiismerhetetlen utakon mind mélyebbre. ?ép(sők és dohos pihenők kötötték egyiket a másikhoz, finomhuzat lobogtatta a bágyadt fáklyalángot, ahogy mind mélyebbre ereszkedt$nk. Esikorog!a nyíl',férfideréknyi ajt'k tárták fel előtt$nk titkukat, hamuszín p'khál'(sipkék lebbentek lépt$nk nyomán.3zekben a járatokban már ke!esebbet dolgozott az ősi építők szépre !ágy' !ésője. 6íszek, kőből a(éllalkiharapott faragások (sak el!ét!e mutatták meg magukat, akkor is (sak annyi ideig, hogy utána ismét!isszah<z'dhassanak a mindeneket elrejtő homályba.

# belső szentélyek irányába ereszkedt$nk. ;alahonnan a messzeségből haldokl' fény sz$remlett fe&lénk, lustán hull' (seppek monoton ritmusa jelezte a (iszterna éjsötét !izének közeledtét. # hideg hullá&mokban ért el benn$nket. # roppant !íztömeg j eges $d!özletét szalajtotta elibénk.

1h< segítségé!el átsiklottam a *arka %engetegekbe. Két siralomkutya kö!etett már j' ideje. ?átniugyan (sak most láttam meg őket, de jelenlét$ket, nyirkossa!any< lehelet$ket már korábban is éreztem.

#z erődka!ernának ez a része nem sokban k$lönbözött a *arka %engetegek tartományaiban sem.Komor !olt és kihalt. # sötét epeszín áramlatok alig !áltak el a falakt'l, lassan l$ktetett mindenkör$lött$nk9 s KhJilon akár !alami sötét szí! tr'nolt mindennek a közepén. Ct magát nem láttam, mertnem kí!ántam látni, s alighanem ő maga is hasonl'képpen lehetett e!!el, másk$lönben bizonyáramegmutatkozik, ha máshogy nem, ruhaként !iselt asztrális gyilkosomon kereszt$l ránt át a %engetegekbe.

5em hiányoltam. Dáklyaként !iláglott fel előtt$nk az 4konfal. ;isszasiklottam a !al' !ilágba.

/arn felkész$lt a !áltásra. # pán(élhoz (sak testetlen !al'jában kö!et majd benn$nket. # (iszterna!izén lomhán tán(olt fáklyáink fénye. ;öröses iker(sillámokat rajzolt melléj$k a sötétbe !esző



mennyezetről alál'g' hatalmás, $!egfal< lámpás. ;askos lán(on f$ggeszkedett, (sak<gy mint néhányfa!ödör, amelyeket más&más szintek ide torkoll' k<taknáib'l eresztettek a (iszternához.

#z 4konfalat örökmé(sesek !ilágították meg, előtte Káosz&*huragh fekete, sárkányfejes szobraterpeszkedett. )inden érzelemtől mentes, s mégis mindenre érzékeny. #z önmagát kiolt' fény. # tisztagondolat sz$letése. #z angyal maga.

)ögötte a sötétségbe ol!ad' 4konfal. )egannyi arannyal és ez$sttel festett szentkép, egymásba kap&

(sol'd' keret és domborm". Esillámporral futtatott koskoponyák és mo((anatlan zászl'k. # legfelsőszegmens festményei %anagol alászállását ábrázolták. # Kosfej" bonyolult szimbolikájá!al megfestettképeken egyre lejjebb ereszkedett a kristályszférákon, míg lábnyomát a 1heral oldalán nem hagyta.7onddal elkészített frazetták sorozata beszélte el a őrköny! felnyitását, a szent színek és állatok megteremtését. # kráni magas stílus kö!etelményei szerinti mo((anatlan, kissé torz alakok sorra!égigjárták a /árom :ldás :t!ételét, a 7yermekek @rkeztét és az Csök Dogadalmát. 3z$sttel ke!ert kék !olt ezeken a képeken az uralkod' szín. # Delemelkedés nyol( képe alatt a démonlo!agok j'l ismertszimbolikus alakjai hajlottak egymásba, s a huszonnégy angyal !örösrézzel és arannyal ékített táblaképefogta keretbe alulr'l a falat.

)ire a szertartásrend szerint !égigjártam az ikonokat, /arn már ernyedten fek$dt Káosz&*huraghlábainál, ám 1h<n kereszt$l tisztán érzékeltem jelenlétét a balomon. 0rgyikostársa, 1hee, finoman

remegő, halo!ány dene!érnek rémlett mellette, noha tudtam, hogy a legke!éssé sem hasonlít erre azártatlan állatra.Doir is felnézett imájáb'l. K$lönösnek tetszett előttem. Dorradásos, nyálkás ar(án, *ársa bőrén

kereszt$l most mintha felt"nőbbnek rémlett !olna, mennyire ki$r$lt. 1zeme mintha egészen el!eszett!olna az $regében. Esak nem áldozott !alakinek az éltető undorb'l>

3lindult előre. /arn a hátam mögött lebegett. ;aras bőrlebernyegekkel teli teste a sárkányfejesszobor árnyékában pihent. )ellkasa egyenletesen emelkedett&s$llyedt.

Doir felr'tta a megfelelő r<nát az 4konfal mellett rejtőző kőajt'ra+ # jel megmo((ant, gyengén felde&rengett. #z ajt' kitárult. /átunk mögött <jabb !íz(seppek zuhantak a (iszterna !izébe.

5oha láttam már a Képsz<r'k pán(élját korábban is, amikor két henin behozta az erődka!ernába,most is leny"gözött az erő, ami belőle áradt. # *arka %engetegek bágyadt fényében izzott a

magabiztosságt'l és a b$szkeségtől. #kkor érinteni sem mertem. Elké'es"t( gy)ny)rt $elent ma$d magamra )lteni! *udtam, éreztem, hogy annyi erő !an benne,

amennyit képtelen lennék !alaha is elemészteni. 3lőttem fek$dt a tökéletes táplálék, a szentség, melynek érintése is hatalmas gyönyör"séget jelent majd.

:hítat (sipkefoszlányai !erdestek ujjaim hegyén, ahogy megérintettem. *öbb !olt, mint szép.:táramlott belém, érintésére í!ben megfesz$lt a testem. 1h< önkí!$letben !erdesett mellettem. -uttattamneki is bőséggel, bőrszárnyai!al hatalmas szelet ka!art, keményen !égig!ert Doir heg!aras ar(án.@reztem, láttam, hogy ők is megrend$lnek ilyen felfokozott erősség" szerelemtől. 1árgán ordít'hullámokat z<dítottam rájuk, míg megszéd$ltek. 5oha a gyönyörnek ilyen formáira másk$lönbenérzéketlenek !oltak, /arn a szemem láttára !áltoztatta fájdalommá érzéseimet, s szinte láttam, amintKáosz&*huragh szobra alatt felfakadnak a sebei.

Doir sem tudott ellenállni öntudatlan (sapásaimnak. Duldoklott asztráltársa fojt' bőre alatt a gyönyör keltette utálatt'l és undort'l, felhasadozott bőréből (sillog' !áladék (sorgott !égig gerin(én, elsor!adtkezei magatehetetlen$l rángat'ztak.

)ég sohasem éreztem ilyet ezelőtt. Kezembe !ettem a tökéletes szépséget és b$szkeséget, ésmellkasomra emeltem. *omboltam a t<l(sordul' szeretettől. #z asztrálsík rángott, !onaglott, s mindenhenint a földre !etett a ráz<dul' áradat+ 3zért !agyok én a h&fharr. # gyönyörömet mindenki sajátérzéseihez igazíthatja. :ltalam telítődnek, és én tisztítom meg az elméj$ket, ha elég erős !agyok.3lemésztenek. Esakis így gondolkodhatnak tisztán, eképp égetik ki magukat, hogy rendezettgondolatokkal álljanak a Kosfejes Úr elé. #kkor eszembe sem ötlött ilyesmi, de később bizonyos lettem

benne, hogy ezidáig senkinek nem siker$lt még az ősöreg falak között az, ami akkor nekem.

1h< hörög!e $!öltött mellettem, míg felöltöttem a kar!asakat. # testem könnyedén idomult mindenke(ses hullámához. 1zeretőmhöz igazítottam minden mozdulatomat, le!egő!ételemet. 1zélszag< nyáréj jutott az eszembe. Dehér törzs" fák és reszketeg f"szálak hullámz' erdeje. # keblek a tenyerem alatt+1ebhelyes kezek karomnyoma a hátamon.



Káosz&*huragh f"illat< leánya. #z előző h&fharr. 1osem találtam hozzá hasonl't.# gyönyörtől sír!a ordítottam.KhJilon !elem rángott, s !ihar kelt minden mozdulatára. 3l!eszítettem az eszméletemet. /arn (ipelt

!issza a szállásomra. *eljesen elemészttettem, és tökéletesen ki$r$ltem. 1h< (ir'gat'9 erő!el teli érintésé& ből merítettem, amikor magamhoz tértem.

)ár tudtam, hogyan tudom megfékezni érzéseimet, hogy bemutathassuk az áldozatot. # Káosz&

*huraghnak és a Kosfejes Úrnak sz'l' legnagyszer"bb ajándékot, mit szekta !alaha is adhatott.)agamnak sem mertem be!allani, de a halálosan megrém$lt KhJilon ordította belém abban a pillanatban, amikor összeomlott kör$löttem a !ilág.

% heninek sorra járultak elém ler'ni hálájukat. )indegyikőj$ket személyesen ismertem, s ez így is!olt rendjén. 1zektánk nem !olt a legnagyobb a Káosz&*huraghot imád'k között, de a maga erejéből!í!ta ki, hogy elismerjék, hogy ellenfelei rettegjenek tőle. 1zámban lehet, hogy alulmaradtunk egyes ren&dek !agy házak erejé!el szemben, ám szö!etségeseink, a *arka %engetegek lak'i (supán hír$kkel messzi&re riasztották az ellen$nk törőket.

3légedetten szemléltem az öregtorony központi termében szertartásos köszönésre gy$lekezőket.

ompás szolgál'i !oltak dieurunknak. 5em (sak lelk$ket, egész test$ket áldozták érette, s teljes élet$ketaz ő megértésének szentelték.# szertartás egy régi árnyjátékra emlékeztetett. # 1riun és a kék erdő történetét elbeszélőre. #hogy

ki!ont kardjaikkal elhaladtak az öregtorony ablakai előtt, formátlan sziluetteik lassan b'logat!a járták tán(ukat. 1h< elégedetten libegett, más részei '!'n susogtak a fémáll!ányon nyug!' pán(él előtt azerezett kőpadl'n.

)ár meg tudtam érinteni. *re"tem. 7yönyör" í!eit és illesztéseit, drágakö!ekként (sillog'domborításait, ezer ágra szakad' !éseteit ismerte tenyerem minden barázdája. *öbb !olt nekem, mint

bármi, ami!el eddig . találkoztam. #z élőktől akármikor megszerezhettem az érzelmeimet, de az igazi(soda a tárgyakban rejtezett. /arn és Doir, de még a szekta többi tagja sem !olt képes élettelen dolgokb'lmeríteni, azokat felemészteni. @n h&fharr !oltam. 5ekem megadatott. 1 mindaz, amit tőlem kaptak,

eltörp$l majd amellett, amit ,az igazi áldozat bemutatásakor kaphatnak.6e még !árniuk kellett. # (sillagok nem engedték, hogy el!égezz$k. /ozzájuk még nek$nk is

alkalmazkodnunk kellett.1zeretőmre néztem. # Képsz<r'k pán(éljára.1oha nem !ártuk, hogy bármelyik$k is felbukkanjon, időről időre mégis megtörtént. K$lönleges

(semege !olt, !alahányszor egyik$k a ter$let$nkre !etődött, de !eszélyes játék is egyben. /a nem !oltunk eléggé elő!igyázatosak, könnyen hábor<ba sodorhatott benn$nket egy meggondolatlan kaland.

5em is tört ki között$nk semmiféle !iszály immáron száznegy!en esztendeje, ami hatalmas időugyan egy szekta !iharos életében, ám jelentéktelen pillanat (supán a másik félnek. #kkor sem lennék meglep!e, ha az egykoron hadat !iselő Képsz<r'k köz$l néhányan még most is a kardjukat !onnák, hafelemlegetnék előtt$k a néhai !iszályt. 5em lé!én hozzászok!a az ilyen ny<lfarknyi hábor<khoz, mégmindig loboghat benn$k az ellenségeskedés nehezen olthat' lángja. Képsz<r'k.

4gen(sak emlékezetes had !olt az akkori, s mindkét oldalnak hatalmas !eszteségeket okozott. :mami akkor !olt, immáron elm<lt, (supán a f'liánsok őrizték hírét9 s bár az <jonnan kör!onalaz'd' helyzet<jfent a hábor< szagát'l !olt terhes, egyelőre nem fenyegetett köz!etlen !eszély. /a Káosz&*huraghakarja, eztán sem fog. #z erődka!ernának nem hiányzott, hogy ismét bizonytalan kimenetel" hábor<ba

bonyol'djék, ki!áltképp nem a Könny"lépt" 5éppel. @n magam még a régi iratok homályos rajzaitsegítség$l hí!a sem tudtam !olna azonosítani, mely ház !agy házak ronthatnak a szektára, ha egyszer a

pán(él nyomára bukkannak. 5em !oltak elegendőek az akkor készített leírások ahhoz, hogy bizonyosattudjunk az ellenséges Esaládokr'l. 4gazán nem kí!ántam, hogy a régi !iszály, akár egy gennyes seb, ismétfelfakadjon.

)indannyian tudtuk, hogy hábor< kész$l. 5yil!án!al' !olt az első pillanatt'l fog!a. 6e ez a hábor<fontosabb lesz bármelyiknél, amit eddig a szekta Káosz&*huragh ne!éért !iselt. :m ezzel is tisztában!oltunk. /arn és Doir bizakodott. # !érszita és a tanka&pál(ikák ked!ező előjelekről meséltek.



3lőtt$k nem mutathattam, ám engem minden hábor<nál inkább lekötött a !ért és az áldozat.*ökéletesnek kell lennie, hogy elnyerj$k %anagol ás Káosz&*huragh kegyét a har(ban. 1 tökéletes is lesz.

/olnap. #z árnyjáték az öregtoronyban lassan a !ége felé közeledett. )ár (sak azok a belsőgyilkosaink maradtak köszönőtán(ukkal, akik kiérdemelték, hogy magukra !ehessék asztrális társuk lenyomatát+ /arn !ezette őket, !ékony tőreik kö!ethetetlen iramban fonták egymásba halálos hurkaikat.?assan siklottam át a *arka %engetegekbe. 1zédítő kék b$szkeségforgatag tán(olt előttem,

árnyék!illámok z<gtak minden irányban. # belső gyilkosok *ársai, megannyi zöld szikra&gomoly,ész!esztő iramban kö!ették gazdáikat saját tisztelgő tán(ukban. # halálnak sz'lt ez a tán(, és a har(nak.Káosz&*huragh és %anagol tán(a !olt. # pán(élé és az enyém.

;ég$l (sak /arn maradt. ?ehajtott fejjel !árakozott a tr'nszobor előtt. *őrei akár könyöknyi,!ékony kígy'nyel!ek.

& # fájdalom a tiéd, h&fharr.& 4nkább adjunk gyönyört az angyaloknak & !álaszoltam szertartásosan. & 3melkedj fel, /arn=%ituális sebei+ megannyi gö(sörtös hasadék. őrlebernyegei s'hajt!a s<rl'dtak egymásnak.& # !eremben már !árnak, h&fharr.& )enj előre. 3ngem 1h< majd le!isz a torkon kereszt$l.- % dr+nnal mik a ter!eid>

& /agyjátok abba az ingerlését= ?átni akarom a gy"löletét.& #hogy paran(solod.)ár indult !olna, amikor utánasz'ltam. 5em állhattam meg.& # Képsz<r'k pán(élja és ő, egy$tt lesznek a legszebb ajándékunk, mit deurunk !alaha látott.

1zélesen elmosolyodott, és keresztbefogta tőreit. ;ártam néhány per(et, míg léptei elhaltak a homálybanrejtőző lép(sőkön, akkor emelkedtem (sak fel a tr'nszoborr'l. 1h< '!atosan !égigsimította a pán(élt,amint elhaladtunk mellette. #z alkonyi fényben szebb !olt, mint bármikor. 3llenállhatatlan ingertéreztem, hogy én is megérintsem, s ne kelljen beérnem a 1h< h<sa köz!etítette érzéssel&, de elfojtottammagamban a !ágyat. ?obog!a !ágtunk át az öregtorony !énséges falai között, a mögött$nk lebbenő!astag, !érszín f$ggönyök, mintha összenőttek !olna !el$nk.

# torkot rejtő terem a roppant torony közepén terpeszkedett, boltí!es mennyezete ala(sony fellegek

képét !etítette elém. # maka(s homályt rőt lánggal égő zsarátnokfáklyám oszlatta szét, amint beléptem.# torok sötétsége da(olt imbolyg' lidér(fényemmel. Ht lépés átmérőj", elkopott perem" kőakna

!olt, az erődka!erna alatti sziklák mélyére !ezetett. 1h< (afrangos szegélye hörög!e kapkodott a semmifelé. 7ondolkodás nélk$l léptem a mélységbe.

1h< rögtön kiny<lt a lekopott perem felé. 5em zuhantunk. #nyagiasult társam szobányi testeengedett mind lejjebb. 2sarátnokfáklyám (sak a fejem felett sz"k$lő teret, a mellett$nk elrohan' falakat!ilágította meg. 4ng' !isszfényeket lopott 1h< !áladékos bőrére, a fáklyát tart' kezemre, a sötétbe ol!ad',felfelé szalad' ősi faragásokra.

#z utols' szakaszon !al'ban rep$lt$nk. # torok hatalmas terem mennyezetére nyílott9 az ott uralg'sötét rámrontott, amint belézuhantunk. 1h< minden irányban kiterjesztette magát, így (sillapít!asebesség$nket. 2sarátnokfáklyá!al a kezemben fényt hoz' angyalnak érezhettem magam. ort ka!ar!aérkezt$nk a ka!erna mélyére.

5égyen !ártak. /arn, Doir és két másik henin, akiket a !erem fel$gyeleté!el, és értékes foglyunk őrzésé!el bíztunk meg. )ég nem !olt társuk a !al' !ilágban, de egy sereg teremtménynek paran(soltak KhJilon segedelmé!el itt a mélység legmélyén. )indketten a szen!edést és a félelmet szí!ták mindenerej$kkel magukba. *est$ket és ar(ukat nem torzították sebhelyek, (supán a !állukr'l sarjasztottak rengő(sáperdőt. 1zeretők !oltak, s mint oly sok nő a ka!ernában, az asszony köz$l$k is kék festék(síkokkalékítette magát. # %engetegek itt keser" rettenettel és kínnal izzottak, /arn egyenesen ragyogni látszottközött$k.

& )utassátok= & rendelkeztem+4llőn elh<z'dtak előlem, s utat engedtek egy b"zös oldalfolyos' felé. # falon megpillantottam az

áldozati fegy!ert. 3zt is a Képsz<r'k készítették. %emekbe szabott lándzsa !olt, kegyetlen í!" heggyel,faragott nyéllel. 3z$st karikák ékítették, s éles kamp'k meredeztek körkörös díszekkel telezs<foltköp$jéről is. )indig nagy tisztelettel ad'ztam a Képsz<r'k fegy!erko!á(sai előtt9 %anagol ki!ételestehetséggel áldotta meg őket.



& ;annir & sz'lítottam ne!én a fegy!ert, és meghajoltam felé. # többiek kö!ették mozdulatomat.;isszafordultam a b"zös járat felé.

% dr+nt több mint két emberöltő!el ezelőtt ejtette foglyul az akkori h&fharr, aki bírt némi ősihatalommal. is. *itokzatos származására mindig b$szke !olt, de soha nem osztotta meg !el$nk történetét.Agy is szállt a sírba öt!en hossz< esztendeje egy k$lönösen kemény télen, amikor a la!inák mindenirányban elzárták az utakat a ka!erna kör$l. )a már senki nem él azok köz$l, akik akkor itt !oltak, de a

h&fharr minden (selekedetét hí!en megőrizték f'liánsaink.#z'ta ez a fogoly !olt a mi legnagyobb be(sben tartott kin(s$nk. # szektát éltető, kiapadhatatlanforrás. @rzései oly erősek !oltak, mint senki ember fiáé.

5em !életlen$l. 3reiben ősöreg !ér folyt, élte sokkal messzebbre ny<lt, mint mi sejthett$k. ár hat!an esztendeje nem !olt a felszínen, gyanítom, több holdegy$ttállást láthatott, mint a szekta összeshenin$e egy$tt!é!e.

ár a legtöbb$ket mindez a legke!éssé sem érdekelte. 5ekik (sak az !olt a fontos, hogy időről időreelemészthessenek !alamit & s a dr<n soha nem fogy' készletekkel rendelkezett. 3lemi erej" !olt mindenfelénk lö!ellt kitörése. /ozzá mér!e a mi ki$r$léseink (supán gyenge érzelemhullámok !oltak. Cstölgyalatt sarjad' magon(. ;ízbe szakad' szikja hullámain fodroz'd' gyerekka!i(s (sobbanása.

r+n, Cs !agy aNuir. 1zámtalan ne!$k !olt, akár a irodalom minden népének, de talán őket !ette

kör$l a legtöbb legenda és titok. )agam soha nem láttam hasonl't, s ha(sak %anagol másként nemrendeli, nem is szándékoztam ilyen balgaságot (selekedni. #z emberek mindig oly dolgokr'l találják ki alegmegdöbbentőbb és legszörny"bb történeteket, mikről a legke!esebb tudomásuk lehet. :m azaNuirokr'l sz'l' hist'riák ke!ésbé t<lz' !áltozatai is arra késztettek, hogy ne kí!ánjak sohaszembeker$lni eggyel sem. # mi dr+nunk ki!étel !olt.

# felé !ezető folyos'n egyre inkább erősödött a b"z. 1emmihez nem hasonlíthat',összeté!eszthetetlen szag !olt. 3gyfajta elegye rothadásnak, állott kipárolgásoknak és romlott ned!eknek.Kis híján el!iselhetetlen !olt, ám maga a dr+n lát!ánya, s főként a belőle árad' érzelemhullámok mindenszen!edést megértek. # sziklabörtön, ahol őrizt$k, (supán egyetlen kijárattal bírt, azt is összesz"kítették még hat!an é! előtt annyira, hogy azon egy darabban soha többé ne ker$lhessen ki. 3zen bel$l kar!astagrá(sokb'l ko!á(solt ketre( őrizte, melyet a sz<k terem minden sarkában falikarokb'l lobog' fáklyák

!ilágítottak meg. )ezítlen$l fek$dt egy ember!astag gerendákb'l összer'tt asztalon. 5égy !égtagjáthatalmas szögekkel $tötték át mindjárt foglyulejtése után. Dekélyes, petyh$dt h<sa már szinte teljesenkör$lnőtte az ökölnyi szögfejeket az'ta. Körben a falakon mágikus !ésetek biztosították, hogy a sz"k,rothadásíz" teremben egy hang se eshessék.

#zt beszélték ugyanis, hogy a dr+nok képesek egyetlen sza!ukkal bármilyen emberi teremtménytromlásba dönteni. eszéd$k előtt sikong!a adja meg magát a leg!astagabb a(élr<d, porrá omlik a gránit.;érré és (sontporrá z<znak bárkit, aki feléj$k közelít, ha (sak a legkisebb ellenséges indulatot !élik bennefelfedezni.

@n magam soha nem tapasztaltam ilyesmit, mégsem !olt okom kételkedni sem azok igaz !oltában,sem az '!intézkedések helyességében. 5em (sak azért, mert a szikla(ellát az aNuirt foglyul ejtő h&fharr építtette, hanem azért is, mert r'la is azt jegyezték fel, hogy hasonl' dolgokra !olt képes, ha nem is olyan

pusztít' formában, mint maguk az aNuirok. )indez arra bíztatott, hogy ne kérdőjelezzem meg döntéseit,és nem láttam be, miért kellene azokon bármit !áltoztatni.

Doglyunk érzelmei elapaszthatatlanok !oltak, s ha mégsem igaz mindaz, amit mesélnek r'luk, akkor is jobb, ha hét lakat alatt őrizz$k9 mintha lehetőséget adnánk neki arra, hogy tegyen ellen$nk, (sak mertenyhített$nk a terhein. #z eddigi é!ek azt mutatták, nemigen árthat, s életben kell maradnia mindaddig,amíg (sak akarjuk. @lelmet nem fogadott el már emberemlékezet 'ta. 3gy, a bőrére kenhető !érszín ke&nő(snek köszönhett$k, hogy még mindig élt. Doglyulejtője hagyományozta ránk az összetételét. Cmutatta meg azokat a helyeket is, ahol immár hagyományosan, hetente két alkalommal bekenj$k a táplá&lékul szolgál' !áladékkal, mely átszi!árog felduzzadt, !aras bőrén és akarata ellenére életben tartja.Or$lékét és a rászáradt egyéb !áladékokat őrizői tiszte lemosni r'la.

Ke!és nálánál kiszolgáltatottabb és !édtelenebb teremtményt láttam életemben, ám asztrálképe ékes bizonyítéka !olt annak, hogy nem fáradozunk hiába. # felém lö!ellt gy"lölethullám majdnem le!ert alábamr'l. 5em tudom hogyan, de !alami m'don rájött Káosz&*huragh létének lényegére, és minden



lehetőséget megragad, hogy tehessen ellen$nk a t<ls' !ilágban. 5em siker$lhet neki. KhJilon feladatatöbbek között az ő fel$gyelete is.

ompás áldozat lesz. 6$h& és tehetetlenségfoszlányok !iharzottak kör$löttem, szinte el!akítottak.?átásom mindig ezeket !áltotta ki belőle. /a megfelelően felerősítj$k őket, nem(sak a ka!erna fog örök időkre emlékezni a halálára, de %anagol is mélt' ajándékot kap angyalán kereszt$l.

@rzelmei mindent magá!al ragad' áramlatként z<gtak kör$löttem a halotti (sendben. 1h< remegett

az izgalomt'l. *alán ordított is !alamit, ám a falakra !ésett r<nák miatt nem hallhattam a sza!át.1okáig töprengt$nk, miként lehetne még inkább felerősíteni ezt az elemi erej" asztrális kitörést. #!álasz egyértelm"nek t"nt. % dr+n halála nyil!án olyan !ihart ka!arna, amely mélt' !olna Káosz&*huragh&hoz. )ég ő is felfigyelhetne rá. Esakhogy az áldozattal el!eszítenénk a szekta egyetlen ki nemmer$lő forrását. 3rre pedig (sakis akkor !állalkozhatunk, ha a helyettesítése megoldott.

@s most rábukkantunk.# Képsz<r'k !értezetét é!eken át (supán azért kutattuk, mert tudomásunk !olt r'la, hogy !éget nem

érő hábor< d<l a két faj között. izonyosak !oltunk benne, hogy amennyiben az áldozatot ősi ellenségeifegy!erzeté!el, az ő szokásaik szerint hajtjuk !égre, a!!al elképesztő m'don felerősíthetj$k a !égzeté!elelszabadul' gy"löletet és halálfélelmet. /ogy a !érten kereszt$l <j forrást is lel$nk, azt álmunkban semremélhett$k.

)ost eljött az idő. /olnap %anagol megkapja mélt' áldozatát. /a kitelik a !érhold. % dr+ntehetetlen$l rángat'zott az asztalra szegez!e. #lig hiszem, hogy épelméj" maradt+ od!as szájá!alhangtalanul $!öltött rám. )inden szikrázott és !akít' fénnyel lángolt az asztrálsíkon.

7y"lölet, tehetetlen d$h és meg!etés. *omboljon (sak=G;igyázz érzelmeid kimutatásá!al. Esakis tiszta elmé!el engedd szabadjára őket, másként a

!esztedet jelentik=GÚgy legyen.

# !érhold kitelt. $szkén, akaratosan tr'nolt szikráz' égi társai között, ud!arára rézszín fénytfolyatott bőkez"n. # Képsz<r'k ideje !olt ez. /amis esk$!ések ideje.

@s az áldozaté.:rnyékom hátam megett egészen a falig ért. 0dalenn, az ud!aron hatalmas máglya lobogott, a

heninek meg!adult démonok gyanánt tán(olták kör$l. )agasan a falakon, a fáklyás őrök mellől rézk$rtök rikoltották az őr$lt dárid' hírét a felhőtlen égboltra. # hold reánk mosolygott.

& )inden készen áll, h&fharr.Doir !olt az. # mo(org' hártyán kereszt$l is láttam, hogy mosolyog. )eg tudtam érteni.

)egdöbbentően felemelő lát!ányt ny<jtottam. 3mberi szem nem láthatott még tökéletesebbet. 1zeretőm'!'n simult testemre, minden mozdulatomra azonnal !álaszolt. Esatjai, illesztései sosem!olt összhangban

járták tán(ukat, izgalommal és gyönyörrel tölt!e el 1h<t és engem.Két kézre fogtam a Képsz<r'k lándzsáját, <gy fordultam el az ablakt'l.& #z égiek sem akarhatják másként & mondtam Doirnak. 1ebei, fonnyadt kezei megmozdultak

beleegyezésként.# *arka %engetegeket be!ilágítottam ragyogásommal, léptem nyomán <j értelmet nyert minden, s

magam köré hí!tam a gyönyör és elégedettség&foszlányokat. ?assan gy$lekeztek, de tudtam, hogy mire aszertartás !égére érek, minden másnál többen remegnek majd a közelemben. #z én tisztem lesz értelmetadni nekik. #z én teremtményem lesz. #z én áldozatom. )ár a ne!ét is tudtam+ hinantsia.

%anagol és Káosz&*huragh ked!ét leli majd benne, hisz tökéletes lesz. 5em lehet más.& )enj$nk & intettem Doirnak. 1h< megrándult, és előre(sapott (afrangos marká!al

t$relmetlenségében.*aná(sad'mat mágikus aura derengte kör$l, szinte elfolyt, felold'dott KhJilon epeszín

derengésében. # sík<r egyelőre mo((anatlan nyugodott, nem adta jelét, hogy tudomásul !ette !olna

szándékainkat. 5em tehetett ellen$nkre. Káosz&*huragh&gal szállt !olna szembe.# torok felé !ezető lekoppadt folyos'kra is behallatszott a k$rtök rémisztő sikolya. Doir szerepéhezmélt' higgadtsággal lépdelt előttem, az ala(sony boltí!" szobában azonban meg!árta, míg mellé érek.1h< gyengéden átkarolta, és át!etett$k magunkat a sötét peremen. )indketten felkész$lt$nk a !áltásra.



3gyszerre hagytuk magunk mögött a test$nket, s az 1h<!al egy$tt to!ább ereszkedett á !erem mélyére.)i ketten elmer$lt$nk az epeszín hullámokban.

KhJilon áramlata azonnal magá!al ragadott, s benn$nket is elkapott a hé!, ahogy mind <j és <jabbtartományokon sodort kereszt$l. #z áramlatok spirális !onalán száguldottak kör$l az erődka!ernát,roppant sziklákon átrohan!a, mind mélyebbre ereszked!e, ahol már !árt ránk az őr$lt dr+n, s a feladat,hogy kisajtoljunk belőle mindent, amit nek$nk adhat.

3pezöld folyam !oltunk, s elénk járultak mind a %engetegek szolgái, nemes és nemtelen egyként,hogy hálá!al ad'zzanak, amiért <rnőj$k sz$letését elősegítj$k. #z áramlatok egyre gyorsul' irambanhordoztak benn$nket, s a !al' !ilág immár nem !olt több számunkra, mint elm<l' érthetetlen alakok éskör!onalak sora, amely megmaradt a torokban lassan aláhull' testeinknek, s mi rohantunk to!a, KhJilon

birodalmában, elfeledkez!e mindenről, mi a !al's testet érintheti, elol!ad!a és eggyé!ál!a a%engetegekkel, hogy utunk !égén <j erőre kap!a, lélekben mega(éloz!a !ehess$k fel <jfent a nek$nk rendelt testet.

1h< még nem ért földet, amikorra mi már !isszaért$nk. )egsokasodtak körött$nk a gyönyör éselégedettség&foszlányok. )indazok, akik eleddig !alahol rejteztek, megrekedtek !alamely láthatatlan(sapdában, (él nélk$l sodr'dtak az erődka!erna százados falai között. )agam köré gy"jtöttem őket.3kkor sz'lalt meg KhJilon. 5em beszéd !olt ez, de számomra az ő érzelmei, az áramaiban d$bögő

hullámok (sak<gy értelemmel bírtak, akár az élő sza!ak. Esak énhozzám sz'lt, s én értettem egyed$l./amu pergett a garatomon. Ké's"+rk t/ntek fel a" er(d)n k&l, h&fharr. 0árhat olt. Ne foglalko"" ele, nem lehetnek ár-

talmunkra. % kls( áramlatok siralomkutyái elhallgattak, h&fharr. Elcsatangoltak. 1a kirlnek, iss"atérnek egyhamar. Eddig még sosem tettek ilyet, h&fharr. Nagy na' a mai, engedélye""k e"t nekik. bármit is akarnak a Ké's"+rk, most már nem

s"eglhetnek ellennk. 1a a" áldo"at ége"téel életre kél hinantsia, kett(t)kkel nem dacolhatnak.2rende"" inkább ass"onyodnak!

Nehé" nékem a" )r)m, h&fharr. Káos"-3huragh megseg&t.

4ktalan és elakult agy, h&fharr. 5agam a kaernára gyelek.Keser<t köptem, amikor elment. Doir kérdőn nézett rám, de (sak a fejem ráztam.& )enj$nk.#z aNuir sziklabörtönéhez !ezető járatot fáklyák !ilágították meg9 s két henin járt előtt$nk, illatos

!izet lo(sol!a a kőre. Káosz&*huragh első himnuszát mormolták. # !ért minden lépésemre felragyogott afáklyafényen. Doir lehajolt és átb<jt a sz"k bejáraton. 1h< is összeh<z'dott, <gy kö!ett$k. .

Kis híján a földre rogytam, olyan erős !olt a rám z<dul' kitörés. % dr+n hangtalan $!ölt!e dobáltaorm'tlan testét az öles gerendaasztalon láttomra. # Képsz<r'k !értje minden eddiginél he!esebbérzelmeket !áltott ki az eszementből, de nem kellett att'l tartani, hogy letépi magát a szögekről. Bndok !áladék szi!árgott a testéből minden mozdulatára. @!tizedek 'ta most először sebezte fel saját magát, detehetetlen !olt. :rtalmatlanul !ergődött a s$ket (sendben+

Közelebb léptem, kezemben a lándzsá!al. #kár lehetett hallani, akár nem, Káosz&*huragh hetedik himnuszát kezdtem énekelni. # *eremtésről sz'l't. Doir meghajolt előttem és mágikus hatalma kitárta a!asketre( ajtaját. Közelebb léptem a b"zlő testhez. usa fejét tehetetlen$l !erdeste a gerendákhoz, élesfogai!al (afrangosra harapta a száját. ;éres !áladék zubogott !égig kétoldalt harag!', eltorzult ar(án.

# *arka %engetegek leírhatatlan hé!!el izzottak. 1osemlátott erősség" gy"lölet, d$h és tehetetlenségáradt az aNuirb'l, s értelem nélk$li lényéből <jabb szín (satlakozott az előzőkhöz. # halálfélelemé.eleborzongtam.

3ddig érzéketlen !oltam az efféle hullámokra, most mégis szemkápráztat' gyönyörré ol!adt bennem mindez. )egremegtem. *udtam, hogy a !ért az oka, hogy ő ad nekem elegendő erőt, hogy épésszel el!iseljem mindezt, hogy ő teszi számomra is befogadhat'!á.

1h< !al'szín"leg $!öltött a mámort'l, méregzöld karjai a rá(sokat ostromolták. Delugrottam azasztalra, s egy lépést tettem az aNuir felé. %ángott, remegett alattam a hatalmas gerendatákolmány. #%engetegekre már nem is mertem kinyitni a szemem, oly erős áramlatok !ág'dtak felém.

KhJilon felnyögött. #z ő sza!át tisztán értettem.



# lándzsá!al mély bemetszést ejtettem az aNuiron. ontosan ott, ahol a f'liánsok jelzik. 1árgászöld+hab jelezte, hogy nem té!edtem. *o!ább sza!al!a a himnuszt, magasba emeltem a lándzsát, mindkétkezemmel megmarkol!a faragásokkal teli nyelét. # fáklyák elmondhatatlan !isszfényeket !ertek (sodásszeretőmön. )egremegett alattam az asztal, fejem fölött a !ilág, bennem a mindenség.

# gyönyör"ségtől megindultak a könnyeim, s éreztem, hogy sokkal to!ább már nem élhetek épésszel, még akkor sem, ha KhJilon !igyáz rám, nem <gy, mint első alkalommal, amikor a !értet magamra

öltöttem+ #z ősi dögből mind !askosabb hullámokban tört fel a rettegés. Doir ájultan zuhant el mögöttem,sor!adt, faágnyi kezei tehetetlen$l remegtek, a felső testét borít' hártya al'l !ér szi!árgott. Btols' erejétemésztette fel áldozatom. # tehetetlenség és a félelem minden eddiginél he!esebben lángolt felkör$löttem. e kellett fejeznem, másk$lönben belehalok a gyönyörbe. 5em ny<jthattam to!ább. Dejemkör$l roppant gömb gyanánt !onaglottak az összegy"jtött, egybegy<rt érzelemfoszlányok, értelem nélk$li(afatok. Esak egy mozdulat kell, hogy egyetlen hatalmas egésszé ol!adjanak. Esak egyetlen, mindentlebír' érzelemhullám. /ogy élet keljék a halálb'l+

?es<jtottam.#zonnal kellett (selekednem, ha nem akartam, hogy minden kárba !esszen. # himnusz megtette a

magáét. #bban a pillanatban, amikor átdöftem az alattam !onagl' aNuir szí!ét, a himnusz kitépte lelkemegy darabját. # sötétség megremegett és életrekelt. #z áldozat !égetért. % dr+n !égső erejé!el felborította

az asztalt, sárgán frö(skölő í!et h<z!a a sebéből ömlő !áladékkal.1hinantsia megsz$letett. 3lájultam.

/amu ízét éreztem a garatomon, amikor magamhoz tértem. #z aNuir b"zében fek$dtem, fejem a!asrá(snak nyom'dott. 1h< lassan ébredezett mellettem. 1hinantsia (ir'gatott.

% Ké's"+rk a falak mellett annak, h&fharr, d$nnyögte KhJilon a f$lembe. ;alami balj'slat<téreztem a hangs<lyaiban.

El'us"t&t$uk mindahányat.1hinantsia magabiztosan gomolygott. Deltápászkodtam, Doir is magához tért. %é!etegen bámulta a

dr+n dögöt. 1h< mellbe taszította.

& /ábor< !an, Doir= & dörrentem rá. & *edd a dolgodat=Kérdőn nézett rám. )osolyom megnyugtatta. & 1iker$lt.# lábaim elé !etette magát, majd gyorsan felpattant, és kirohant a b"zlő teremből./arn az öregtoronyban !árt. 1eb!aras feje, bőrlebernyegei izgatottan b'logattak. 1hee, ki(siny

orgyilkostársa remeg!e körözött a feje mögött.& # falaknál !annak, h&fharr - mondta, mihelyt meg(s'kolta lábaimat. & 1zemmel még nem látni

őket, de a %engetegeken kereszt$l már kikémleltem a mozgásukat.& /ol !annak a kutyák>& 3z engem is nyugtalanít. Ck jelezték, hogy jönnek, de az'ta elt"nték.hinantsia! %ögtön megjelent. *apinthat' gyönyörként folyt kör$l. @n ennek láttam, mert ennek

alkottam, de tudtam, hogy bármi másra képes. 1ík<r. #kár(sak KhJilon. ?egnagyszer"bb teremtményem!olt. *alán engednem kellene, hogy 1h< helyét is. elfoglalja+ Né"" k)rl!

6gy les", uram.3kkor harsant fel a har(i riad'. 5em értettem, miként ker$lhettek a ka!erna ter$letére, de erre is

meglesz majd a magyarázat. Két sík<rral nem !ehetik fel a har(ot. 3lemésztj$k őket. #z ablakhoz léptem.# !ért ez$sttel ke!ert réz színében !illant fel a holdfényben.

# máglya már alig parázslott, $szkös zsarátnokának halo!ány !ilágánál tombol' közdelem folyt.3gyik félnek sem !olt sz$ksége fényekre. # Képsz<r'k k$lönleges szem$k erejét, mi a %engetegek fényeit használtuk.

6a(, bossz<!ágy9 gyilkos harag9 hideg könyörtelenség t$zei ka!arogtak odalent. # jelzéseikről nemismertem fel az elfek házát, sem a lo!agrendet, amelyért har(oltak. Kétség nem férhetett azonban

szándékaikhoz. 5em (sak a %engetegekben izzottak bossz<szomjas fénnyel, gyönyör" pán(éljaik köz$lnem egyet láttam felbukkanni a lenti ka!arodásban.KhJilon le(sapott rájuk+ 3peszín árnyak ömlöttek a k$zdőkre, hullámaiban az asztrálsík tombol'

teremtményei !onaglottak. #kár a lámpás fényére gy$lekező moszkit'k, <gy érkeztek a sík<r hí!'



sza!ára az ép$lethez kötött, itt sodr'd' lények, az ő sza!ának alá!etett szellemalakok. # Képsz<r'k asztrális másaira akaszkodtak, kereszt$lharapták magasba tornyozott !édelmeiket, !agy alattombanátszi!árogtak foszlányos, nem e!ilági pán(éljaikon. ;értezeteken, melyeket ember ugyan nem láthatott,ám annál !al'ságosabbak !oltak a %engetegeket lát' szemeim számára. 1 !alami mást is láttam ott. 0lyandolgok asztrálmását, amiket nem tudtam ho!a illeszteni. *$relmetlenségét+ ;árakozásét.

5ire árnak7 5it tere"nek a fattyak7

# %engetegek lak'i birokra keltek !el$k. #melyik$k átrágta magát a láthatatlan !érteken,kíméletlen$l beléj$k mélyesztette méregfogát. 3zért tartottuk őket, ezért kötött$k az erődka!ernaé!százados kö!eibe !alamennyit. 5em elkényeztetett nemeshölgyek !íg kedélyére fel$gyeltek, nem isgazdag öz!egyasszonyok gyönyörteljes éjeit idézték <jra és <jra, mint más zabolába !etett társaik. 3hheznem értettek. 5em ilyen érzelmekből szö!ődtek. <skomorságot és gyötrelmet nyáladzott némelyik,(s$ggedelmet és epebeteg bánatot a másik. Dásultságot (sorgattak az ellenfélbe és elkeseredést. Kioltották a lelkesedést, a b$szkeséget és a bossz<!ágyat. 1árba tiporták a hősi érzéseket s a kötelesség erőtad'érzelmeit., 3lemésztették őket.

ármilyen di(ső har(osaik !oltak is a Képsz<r'knak, láthatatlan ellenfeleikkel igen ke!esen tudtak da(olni. #kik elbuktak a %engetegek fene!adjai!al szemben, hamarosan át!ágott inakkal, lefegy!erez!efetrengtek a !érmo(skos kö!eken. ;égképp elemésztj$k majd mindahányat. )iként is gondolhatták, hogy

ellen$nk törhetnek> 1h< ne!et!e (sapott ki az ablakszárnyak között, győzelmi zászl' gyanánt !erdesett a!érszín éjszakában. /amarabb megérezte az erőd körbepásztázásár'l !isszatérő 1hinantsiát, mint én.)egremegett.

5i e"7 #éltékenység7-' adag elégedettséget sugároztam felé. 5em engedhetem, hogy önáll' érzéseket fejleszthessen

magának. /amarabb megéreztem, hogy !alami baj !an, mint hogy 1hinantsia elmondhatta !olna. )égnem !olt önáll', ezer szállal kötöttem magamhoz. 7yönyörteli gomolygásába hatalmas adag rettenet!egy$lt.

Egy ashirru! % Ké's"+rk egy ashirrut re$tegetnek a dombok m)g)tt! 6gy b+$t ki a támadásaimel(l, hogy egy mo"dulatot sem tett! a mentáls&k néhány teremtménye is a támadk s"aát lesi!

Crá !árnak hát az öngyilkosok> #z istenkároml', eretnek fatty<ra> #ki tol!aj a tol!ajok között,

átoksz$lte kor(s, hitetlen bitang> #ki lopott hatalmat !et idegen földbe, hogy más tudását szökkentseszárba rajta> %osszabbak a tol!ajok mo(skánál is ezek a döge!ők, mert tagadják sárkányfej" angyalunkat,s mégis beosonnak a %engetegekbe. $ntetlen hajlítják a maguk ked!ére a fáit9 ki(supálják bokrait,meggyalázzák mezeit. )agukat !arázstud'k ne!ei!el illetik, ám nem mások, mint undorít' patkányok,idegen házba besurran' férgek= Esupán időt akarnak nyerni> 5em fogják megkapni azt az örömet, hogyfel$lkerekednek9 nem él!ezhetik félelm$nket=

7yors mozdulattal fordultam meg, és indultam a tr'nszobor felé. Kh8ilon! 4rdításom !égigremegett az asztrál!ilágon. 5em érdekelt, hogy semmibe !eszem a sík<rral

kötött egyezség kö!etelte hangnemet, s (seppet sem törődtem a kö!etkezményei!el. 3gyetlen dolog !oltfontos (supán+ a két sík<r söpörje el a !ilágb'l az asshirut, az asztrálsík hí!atlan kárte!őjét. 7yalázzák halálra, szipolyozzák a !égsőkig= 1enki más nem lehetett az ártalmunkra. /a őt elpusztítjuk, még amagunk ja!ára fordíthatjuk a k$zdelmet.

1zörny" moraj jött (sak KhJilont'l !álaszul. # lelkem legmélyéig beleremegtem, s felsikoltottköröttem az asztrál!ilág. %ettegés és utálat nyirkos hullámai rontottak rám, keser" hamu íze folyt !égig agaratomon.

53333)=Döldre rogytam az iszonytat' erő alatt. KhJilon halál$!öltése pusztít' szélként z<gott kereszt$l

rajtunk. 1hinantsia bizonytalan kitöréseiből éreztem, hogy legalább annyira meg!iseli a sík<r !égsősikolya, mint engem. elegondolni sem mertem, mit élhet át a többi hen&n !agy KhJilon asztrálfattyai. #zsem szolgált elégtétel$l, hogy az iszony< asztrál!ihar a Képsz<r'kkal sem kíméletesebb. ;ért zokogott,sírt minden teremtmény az erődka!erna mérföldes környékén tehetetlen kínjában.

#ztán elm<lt. /irtelen !ége lett. Ki(siny birodalmam hatalmas oltalmaz'ját elsöpörték, el"zték jogos földjeiről. 5em is akartam arra gondolni, mekkora hatalom kell ahhoz, hogy ezt bárki megtegye.;éres !olt az ar(om, amikor feltápászkodtam. 1hinantsia mellettem zokogott.



2ld meg (ket, gy)ny)r/m! - suttogtam neki. 3as"&tsd a nemlétbe mindahányat! 9d( kell ahho", hogye"t elnk is megismételhessék...

;érszomjas gomolygással szökkent kereszt$l a falon. #z ablakhoz botorkáltam. #z ud!ar hörgősebes$ltekkel és értetlen$l támolyg' za!arodottakkal !olt tele. KhJilonnal egy$tt a %engetegek mindenfattya elpusztult !agy el"zetett. Kénytelen !oltam az ablak hideg párkányára támaszkodni, hogy erőtgy"jtsek.

6i(sőségtől fényes ar(ok bukkantak fel a falak tetején. 1zinte izzottak a b$szkeségtől. Bndor !etettlobot a szí!emben. 1hinantsia is észre!ette őket. ;al'szín"leg nem !etettek számot két sík<rral.# falak lidér(fénnyel ragyog' gyilokjár'i pillanatok alatt kétségbeeséstől és öngyilkos !ágyt'l

lettek iszam'sak. #r((al előre !etették magukat a kö!ekre a teto!ált ar(<ak a négyemberes magasságb'l.1hinantsia tombolt.

3gy erdőben álltam. ontosabban nem egy erdőben, hanem egy bi"onyos erdőben. *udtam, hogy jobb kéz felé egy lejtős rész után ott lesz a kis erdei ta!unk )csém lila u$$ai a $égtábla 'eremén. :atyakkámar$ák k)rben a haat. Nádt)rek és (s"i leelek mindentt balra pedig (sak kétszáz lépés, és elém áll az'riás b$kk. 4nnen is látszik a koronája. 6öbbenten fordultam körbe. ;érmo(skos alak tapadt az egyik

b$kk ez$st törzsének. 5em saját j'szántáb'l állt ott & elfek dárdája szögezte a fa sima kérgére, akár !alami szalmabábot. )ellkasáb'l meredt élő, síkos,J rőt foltot nö!eszt!e a mozdulatlanul (s$ngő

bőrlebernyegekre. /arn. # szekta legk$lönb orgyilkosának játszi könnyedséggel !ették !érét. Delsz<rták,akár egy mala(ot. *re"tem. 5yakánál irt'ztat' seb tátongott az asztrálsíkon. 1heet egyszer"en letépték r'la. %ekedten felordítottam.

:ehetetlenség bárkir(l is elálas"tani a" as"tráltársát, m&g csak a" él! heet 'edig nem )lhették meg! Nem lehetett annyi ere$k!

1h< látta meg először. Delsikoltott, sosemlátott gör(sbe rándult a zsigereiből előtörő rettegéstől. /ö&rög!e !onaglott, rángat'zott9 eszement m'don arra kész$lt, amit soha meg nem tehetett. 3l akart szakadnitőlem. *őlem, aki!el egyek !oltunk és el!álaszthatatlanok. Körös kör$l felszaggatta a bőröm, s !égig a(sontomig tépte a h<somat. )ég mindig nem láttam, mitől (sapott le rá az eszelős félelem.

O!ölt!e megfordultam.3gy Képsz<r' állt !elem szemben. #r(át torz ábrák díszítették, hullámos !onalak, saskaromhoz

hasonl' háromszögek. )osolygott. /aját nemlétező szél f<jta. :t(saptam nemlétező ar(án. 7ombaszag<lett a kezem.

% mentáls&k egy s"olgá$a $áts"ik elem7#z erdő mélyén 1hinantsia t"nt fel. énultan gomolygott, magatehetetlen$l. 5em tudtam szabadjára

engedni. #nnál több szállal kötődött hozzám. # fák között lehetetlen$l kék ég t"nt elő. 1zinte re(segett aza!ar, ahogy a lombokon át!illan' fénypászmák !égigsimítottak rajta. # Képsz<r' még mindig ott állt.)osolygott.

Engedd el, mondta !alakinek, és az a !alaki elengedett.#z öregtoronyban !oltam, 1h< bénultan (s$ngött minden irányban. # Képsz<r' ott állt !elem

szemben.3gy nő !olt. H!én ragyog' fémlán( az asztrálsík prédáinak. 1hee halo!ány foszlányai (s$ggtek

rajta. # teto!ált ar(< nem mosolygott. ?ándzsa !olt a kezében.



IV. GRAIAN DIAS' DYANAN CIRN DEAGH

/oltainkat máglyára !etett$k, fehér (sontjaikat megsirattuk. 1okan !oltak. 1okak b$szke életétkö!etelte ma a )indeneket 3lnyelő. 6i(sőségben f$rdők és áldottak ők9 átkozott és halott mind, kiellen$nk szeg$lt. Agy kí!ánta %anagol és !érből lett gyermeke, a )indeneket 3lnyelő. 7yors hábor< !olt,

az égiek ked!ére !al'. /ála nékik, hogy ez egyszer !ége.# máglyaf$st magasan kanyargott az égre a !érmo(skos ud!arr'l. Hnkéntelen$l is a Esontlitániát

kezdtem sza!alni+

Nékem els(bben, agy néki7 Nem tudán, ma agy holna'. %" el)l men(k, a" (ket k)et(k; f 3)bben agyunk, mint fat)r"s)n a harmatcse''ek,3)bben agyunk, mint ágakon a harmatcse''ek,

5iként a ha$nal r"saorcá$a, %lkonyatra fehér csontok les"nk, 5eglegyint a mulandság s"ele, Be"árul a két s"embogár, a léleg"et megs"akad )r)kre.

# féregélt"ek holttesteit nem mozdítottuk. 0tthagytuk mindet, ahol a !égzet les<jtott rájuk. rédáulmaradnak a döge!őknek, például mindazoknak, akinek a j'zan ész nem elegendő, hogy helyesen ítéljék meg erej$ket. Kiáltásomra magasba emelkedtek a 6iasJ6yanan ház jégmadárkék zászlai. 3légedetten

jártam kör$l a romokat, a szokás adta jogomnál fog!a elh'dít!a azt a féregélt"ek o(smány szektáját'l.

)ár hajnalodott. /armat(seppek gy"ltek mell!értemen, ahogy az éjszaka párája rám telepedett. 1ok mindent láttak ezek a (seppek, s most (sak engem figyeltek (sak<gy, mint a /áz fegy!eresei. #r(uk közömbösnek t"nt, ám én tudtam, hogy színjegyes bőr$k mo((anatlan álar(a mögött izgatottan !árják, a/áznak ítélem&e a friss prédát, s mind a hozzá tartoz'. földeket. 1ejthették, mint döntök.

#z idegen birtok öt napnyi lo!aglásra !olt Doly'!íztől. )essze. )esszebb annál, hogysemgondtalanul fel$gyelj$nk rá. # kör$ljárás mégis nagy jelentőséggel bírt. )egszentelte a földet, hol sok test!érem !érét adta a 6iasJ6yalan ház be(s$letéért.

/ideg kőí!ek alatt kapaszkodtam a falakra. *izenöt élet szakadt meg ezen a helyen. *izenöt lélek !árta, hogy <tra kelhessen az átkos helyről. Ke!és ez a szám, ha egy hábor<ra számoljuk, igen sok, ha

bossz<ra. 1 mégis meghoztuk ezt az áldozatot, s meghozzuk mindaddig, amíg élt$nk engedi, amíg aházunk megkí!ánja.

3z ;errion /J#nthall, a )indeneket 3lnyelő akarata. 3z a be(s$let kí!ánalma.;askos torony támaszkodott a kopott falakra. 3gy kiszögellő párkányra kapaszkodtam fel, ottoldalaztam !égig, akár a puma. Kis ablak nyílt a torony fullaszt', a féregélt"ek tömény szagá!al teliszobájára. Két dög fek$dt odabenn. #z egyik, melyiknek a torkán döftem át a lándzsámat9 aki jog nélk$lszentséggyaláz' m'don magára öltötte a rend !értezetét. 2öldes, köpenyféle anyag fedte. :tkos,döglehelet" h<s, félig már oszlásnak is indult, !isszakí!ánkozott az idegen síkra, melyről !étetett. 6öglött!olt, akár tol!aj gazdája. 6öglött és tisztátalan. 5em akaszthattam prédaszíjamra. 1zertefoszlik magát'l.# másik féregélt" is oszladoz' po(solyában fek$dt, sor!adt kezeit meg!etésem jelé$l magam !ágtam le, stettem a lábára., ;ele 4rtiu !égzett & ő segített később a tol!aj leterítésében is. *o!ább mentem a

párkányon. 4rtiu megérezte, hogy rá gondoltam, s felt"nt a 1zellemsíkon, nem messze tőlem, a fal tetején.Ke(ses !olt és légies. :tfolyt rajta . a másik !ilág felkelő napja. ;isszaugrottam a párkányr'l a falra.

Könnyedén jártam, akár ő a síkok között.# féregélt"ek igazi hatalommal (supán a ?elkek /e!ének síkján bírtak, ám a tegnapi éjen ott is

győzedelmeskedt$nk felett$k. # di(sőség ki(sikar'ja alant fek$dt az ud!aron egy gyékényszőnyegen.



#ohhir, nagyok között a legnagyobb. Darkasbőrt terített$nk pihegő testére. )i'ta be!égezte feladatát,folyamatosan a hideg rázta, s nem sz'lt több sz't. 1zí!e kalapált, mint a lépre ragadt madáré. 5agy tettet!itt !éghez a (sillagok alatt, s igen meg!iselte az erőfeszítés. 6i(sőség a Esaládnak és a háznak.Kr'nikajele az orrára s a szemei alá ker$l majd. )ielőtt első alkalommal hanyatlott !olna azeszméletlenségbe, még értés$nkre adta, hogy (supán a )indeneket 3lnyelő kegyelméből arattak diadalt a

jégmadárkék zászl'k. 3nnek egyed$l ő a mondhat'ja. C a fraayin, ő hajtja hatalma alá a ?elkek /e!ének

síkján lak'kat félelmes sza!ai!al és tán(á!al. Esörgői és (sengetty"i most is ott fek$dtek gyönggyel !arrt bőrg<nyáján.Didrass és 7inigass értesített r'la, mikor di(sőn megtértem hozzájuk. #ohhir szerint a féregélt"ek

még egy síkurat kötöttek erődj$khöz, ám (supán /antien /arran, az :rnyékban 5eszező amegmondhat'ja, milyen m'don. #ohhir & di(sőség néki & el"zte, elpusztította az egyik síkurat, azerősebbet, ki már időtlen idők 'ta uralta a kőhalmot, s mindazokat az ésszel bír' a!agy tudattalanteremtményeket, akik oda !oltak lán(ol!a. :m az <j sík<rr'l mit sem tudhatott, s ereje sem !olt elegendőhozzá, hogy megmérkőzzön !ele. ;égsőkig el(sigáz!a rogyott össze, míg mi győzelm$nk biztostudatában k$zdött$nk, tudomásunk sem lé!én r'la, mily közel is hozzánk a )indeneket 3lnyelő sötétszája.

Ká'rá"at és nem emlék, amire gondols", +rn(m. )áskor talán tiszteletre tanítom 4rtiut, ám most ke&

gyes hangulatban !oltam. 1zorosabbra kell !onnom elmémet '!' pajzsaimat, ha nem kí!ánom, hogy a1zellemsík lak'i, kiket lándzsám sz'lít szolgálatomba, gondolataimhoz férkőzhessenek. # szellemlényígy is !innyog!a k<szott tá!olabb tőlem.

# fal legala(sonyabb pontján álltam. Ke!és híja !olt, hogy !égére érjek a kör$ljárásnak+ # jég&madárkék zászl'k kí!án(sian lesték lépteimet, hátuk megett összerogyott a halotti máglya. ;érfoltterpeszkedett a lábamnál.

3 hely$tt léptem a falakra magam is, hogy halált oszt!a tisztítsam meg a konkolyt'l %anagol b<záját, s hogy a 1zellemsík lak'it a sík<r pusztulását kö!ető z"rza!arban a hit!ány !édőkre uszítsam.)egtették a dolgukat.

5em <gy, mint test!ér$k a gor&!assaki tengerszemnél, aki halálba taszította lo!agjaink gyilkosait. 0már foszlányokká szaggat!a $!ölt a 1zellemsíkon. /ibázott. 5em látta meg a hullarabl' féregélt"t,

mielőtt !isszatért. 1ikolyait beleszőttem a pán(élt felkutat' szertartásom szőnyegébe. 0 el!étette, amit(élul elé kit"zt$nk. *est!érei nem.

)ákonyos emlékképek zuhatagá!al, !aksággal, sosem!olt képekkel rontottak a sárkányfej"szektájára, s nagy !olt ;errion /J#nthall kegyelme, mert megbénították a féregélt"ek urát is. #zt, ki azifj< sík<rnak paran(snokolt. 1 leszállt az éj. # féregélt"eknek örök időkre.

?elk$k nem lé!én, elporladtak a (sillagok alatt.# hajnali szél magasra kapta a pernyét a máglyár'l. 5em !olt itt már mit tenn$nk, a kör$ljárás

!égetért. )egjelöltem mindent. ?eugrottam az ud!arra. Köpenyem, akár a !ér(seszárny. 6öntöttem azerőd sorsár'l.

)agas árnyék lépett elő az egyik b"zös kapualjb'l. /aja arany, kezei pillang'k, szeme ta!asz!irág.án(élingén !ér barnult+ a féregélt"ek híg !ére. Két hieNuar az oldalán, mint marni kész kígy'k, fegy!er&ö!én megszáradt tr'feák. ?épése hullám a ta!on, szellő a nyírfákon. Kr'nikajelei mögött halo!ánymosoly.

1ín 6iasJ6yanan. # Doly'!íz /ázainak második har(osa.& /er(egnő, tiéd a di(sőség, tiéd a tett, s tiéd az ellenség !ére, mit a föld iszik.& # 6iasJ6yanan /áz ne!ében elfogadom. # )indeneket 3lnyelő ne!é!el megtagadom ellenségeink

nyugalmát, %anagol ne!ében békét kérek zászlainkra9 s gyermekeket a Esaládnak.Két har(os hozta ki a kormos folyos'kr'l ö(sém pán(élját. *isztátalan !olt a féregélt"ek érintésétől,

mégis felragyogott a párás fénnyel derengő nap !ilágánál.& 7raion 6iasJ6yanan (irn 6eagh, holt her(egi sarj= # !érrel meg!áltottalak, apám és anyám

szellemé!el megtaláltalak. 3 helyet a -égmadarak ne!ében eltöröltem, s a /ázakhoz (satoltam= %anagol

ne!ében, a )indeneket 3lnyelő szájá!al örökkétig !al' tiltást mondok rá, itt nyugalmat élő ne találjon,enyhet, árnyat, étket ne leljen= )ind, ki erre jár, iszonyodjék, mert erre int a bossz<, és erre figyelmeznek mind az árnyak. Kutasd fel az Btat, holt her(egi sarj, a mi időnk kitelt e helyen. # madarak sz'lítnak. @n



mondom ezt, nő!éred, 7raian 6iasJ6yanan (irn 6eagh, a ?ándzsa!i!ő, a -égmadár Esaládjának hadura, aDoly'!íz /ázainak első har(osa. /omlokomon kék sas, or(ámon lánglobog', melleimen rőt farkasok.

# máglya még akkor is az égre f$stölt, amikor lo!aink a dombok mögé értek.

Documents

(LnE2)Jan Van Den Boomen - Homokszem, Mint Megannyi