Lopön Tenzin Námdák Rinpocse - Dzogcsen - A filozófiától a szivárványtestig.pdf

8/16/2019 Lopön Tenzin Námdák Rinpocse - Dzogcsen - A filozófiától a szivárványtestig.pdf

http://slidepdf.com/reader/full/lopoen-tenzin-namdak-rinpocse-dzogcsen-a-filozofiatol-a-szivarvanytestigpdf 1/83

LOPÖN TENZIN NÁMDÁK RINPOCSE

DZOGCSEN

A filozófiától a szivárvá!t"sti#K$sz$"t Lo%$ Ri%o&s'"( a ta)táso('rt A városi Dzo#&s"*+ó#i(a( a+álva



Lopön Rinpocse szóbeli tanításai alapján fordította és szerkesztette:Urgyen és Pemá Lámó

!elel"s kiadó: !énygömb #lapít$ány

%&dapest'(()

*+%, -./ '01 /1' 2

,yomta a Prime Rate 3ft4

El,szó

# köny$ a 5zogcsen agyománnyal foglalkozik6 ezért el"ször is köszönetet mond&nkLopön 7enzin ,ámdák Rinpocsének6 kit"l e tanítások származnak6 és azoknak a8estereknek6 7anítóknak kik nek9nk önzetlen szeretettel tanították6 tanítják a 5zogcsent6mint sögyál ,amkai ,orbii Rinpocse6 3eit 5o;man és <on Reynolds4 # köny$et bárkiasználatja6 de a 5zogcsen gyakorlásáoz egy iteles 8ester él" be$ezetése sz9kséges4

# köny$ben él" tanítások leírásai $annak6 melyeket Lopön Rinpocse az általa $ezetetta&sztriai6 angliai6 ollandiai és amerikai el$on&lásokban adott4 Lopön Rinpocse a bön és b&ddista filozófiák6 a tantra és a 5zogcsen szakért"je6 a katmand&i kolostorábanmindezeket tanítja is4 =gyszer>en ?Lopönnek@ ne$ezik6 ami f" tanítót $agy $adzsramestert

jelent4 Aszentsége a 5alai Láma 3álacsakra f9zetéb"l idézz9k Lopön Rinpocse rö$idéletrajzát: ?7iszteletreméltó Lopön 7enzin ,ámdák Rinpocse 0-'.Bban sz9letett 5élkeletB7ibetben4 Cét é$es korában ker9lt kolostorba4 0-)/Bban6 a gese Ddoktorát&sE fokozatmegszerzése &tán6 fiatalon6 alig '2 é$es korában6 a 8enri kolostor lopönjé$é $álasztották4

,égy é$ig tanításokat adott6 majd el$égezte a agyományos áromé$es el$on&lást6 aztkö$et"en 7ibetb"l ,epálba szökött4 Rinpocse irányította az indiai és nepáli bön kolostoroképítését4@

Lopön Rinpocse6 mi$el maga is 5zogcsen mester6 és a agyomány jó ismer"je6 nagyon$ilágosan elmagyarázza a agyomány f" aspekt&sait gyakorlati szempontból6 mi$el a5zogcsent értelmetlen p&sztán elméletben ismerni4 Ftlát$a a k9lönböz" agyományokat6 nem

'



tesz k9lönbséget közt9k6 mindig azokat a sza$akat asználja melyeket a legmegfelel"bbnektart az adott elyzetben6 f9ggetlen9l attól6 ogy azok a nyingmapa b&ddista6 a j&ngdr&ng

bön6 $agy más agyományokban asznált kifejezések4 így a agyományos j&ngdr&ng bönkifejezések elyett is sokszor a már megonosodott b&ddista sza$akat asználja6 iszen nema kifejezés6 anem a mögötte lé$" tartalom a lényeg4

8inden $onal nagy mesterei gyakorolták és gyakorolják a 5zogcsent6 maga a mostani

5alai Láma is 5zogcsen gyakorló6 s"t 5zogcsen tanításokat is adott =&rópában és#merikában egyaránt4 Glyan régi nagy mesterek $oltak 5zogcsen gyakorlók6 mint az H4 5alaiLáma a gel&gpa agyományból6 a ***4 3armapa Rángdzs&ng 5ordzse a kagy9paagyományból6 Irászpá Iyálcen a szakjapa agyományból4

# k9lönböz" agyományok6 és f"leg a nyingmapa és a bön 5zogcsen tanításokkölcsönatására6 közös középBázsiai eredetére &tal a kö$etkez" idézet is6 mely 7öndr&p7&lk& Meditáció és csodák mesterei köny$ének nyolc$ankettedik oldalán találató:

?I&r& Rinpócse meglátogatta az összes *ndia fölötti elyei6 sok más országot ésszigetet6 a lényeket csodálatos erejé$el és meg$ilágosodott tanításai$al szolgál$a48eglátogatta JsángBzs&ngot is6 7apirieaként DKGd 3ji 3je&E nyil$án&l$a meg6 a Dzogcsennye-gyü-t tanít$a6 mely most a bön $allás 5zogpá senpojának egyik f" tanítása6 ogy sok

lényt a meg$ilágosodás meg$alósításáoz és a fényiestez $ezessen4@# Lopön Rinpócse az itt találató tanításokban $égigmegy a 5zogcsen teljes tján6 a

be$ezetést"l a 7ögál meg$alósításáig6 a szi$ár$ánylestig43öszönj9k 3osa 5aninak a borító elkészítését4 =lnézést kér9nk a köny$ben találató

ismétlésekért6 de mi$el több6 k9lönböz" elyen és id"ben adott tanításról $an szó6 nemakart&k kiagyni4 7ermészetesen a köny$ben el"ford&ló ibák a fordítók felel"ssége4

8i$el ez egy 5zogcsenr"l szóló köny$6 a kimondottan 5zogcsenre $onatkozókifejezéseket nagybet>$el írt&k6 ellenben a sz&trában és tanlrában asználatos asonlókifejezéseket nem4 #z idegen $agy sajátos kifejezéseket els" megjelenés9k alkalmá$al6$alamint a kiemelked"en fontos részeket6 dőlt bet>kkel írt&k4

Háljon minden lény ja$áraM

/



G-R-*./GA IMA

CSI C-G DE0ÁCSENPÖ PODÁNG D- A Nagy Gyönyörűség palotáá!an"

DRINCSEN CÁ0E LÁMA LÁ SZOL0Á DE1 A kegyes Gyökérlámá#oz imádkozom"

SZÁNG2E SZEMSZ- TÖNPÁ RINPOCSE $i t%datom &%dd#a-természetét m%tatod"

RÁNG/ RÁNGI SEPÁR DZSINCSILO1 &ecses 'an(tó" add áldásodat)

N



*lső +eezet,1E0EZET3S A DZOGCSEN1E

!ontos ismern9nk mi a 5zogcsen6 ogyan gyakorolják6 és mi ezeknek agyakorlatoknak az eredménye4 =zeket a tanításokat annak idején 7ibetben sem $olt könny>

megkapni4 # nyolcadik század óta nagy titokban tartották6 s"t a még korábban élt zsángBzs&ngnyeBgy9 agyomány$onal &szonnégy 5zogcsen mestere6 akik mind meg$alósították a5zsál>t $agy +zi$ár$ánytestet6 "k is mindig csak egyetlen tanít$ány&knak adták át ezt at&dást4 # nyolcadik századtól napjainkig ez a 5zogcsen $onal szakadatlan maradt4 #kör9lmények azonban meg$áltoztak a &szadik század második felében6 a 8esterek és a$édelmez"k engedélyezték a 5zogcsen sokkal nyitottabban történ" tanítását4 # 8esterem isimádkozott a $édelmez"köz6 és mi$el pozití$ jelek jelentkeztek6 most sokkal nyitottabbantanítj&k a 5zogcsent a fogadásra kész tanít$ányoknak6 melyet az indiai 5olándzsibantalálató kolostor&nkban két é$es k&rz&sokon tanít&nk4 =z a k&rz&s egy kilenc é$es programrésze6 melyet a gese fokozatért $égeznek6 és a 5zogcsen nagyon logik&s és felépített

bem&tatását adja4 =z a agyomány szakadatlan maradt az "si id"kt"l napjainkig4 # 5zogcsen

tanítás a bönpóban és a nyingmapában azonos6 a k9lönbség a agyomány$onalban $an47örténelmileg a zsáng-zs%ng nye-gyii DzsangBzs&ng sznyanBbrgj&dE a legfontosabb 5zogcsen$onal4 ,em tibeti eredet>6 anem a ny&gati JsangBzs&ng "si királyságból Dami ma Oszak és

,y&gat 7ibetE származik6 mely a 3ájlás egy ter9lete köré összpontos&lt4 # 5zogcsen $oltJsángBzs&ng $allási k&ltrájának legmagasabb tanítása6 a agyomány innen terjedt át 7ibetbe4

# nyolc$anas é$ekben ,amkai ,orb& Rinpocse tizennégy olasz tanít$ányá$al a5olándzsiban lé$" kolostor&nkba jött6 ogy megkapja a zsángBzs&ng nyeBgy9 átadást6 és$éd"istensége6 azaz jidámja bea$atását6 aki a JsángBzs&ng 8eri4 #zonban ,amkai ,orb&nem bönpó láma6 " dr&gpaBkagy9pa t&lk&6 aki a 5erge Iomcsen kolostorban szakja ne$eléstkapott6 f" 5zogcsen mestere6 pedig a 5ergében él" íres nyingmapa láma6 sángcs&b5ordzse $olt4 5e Rinpocsét nagyon érdekelte a bönpó agyomány és a bön6 mi$el a tibeti

k&ltrát és a 5zogcsen történelmi gyökereit k&tatta4 =zek gyökere a bönpó6 az a bön6 mely7ibet b&ddizm&s el"tti $allási k&ltrája $olt4 JsángBzs&ngban gyernek ne$ezték4 # bönpó ésa nyingmapa rendszereket a t#egpá rimg% DtegBpa rim dg&E jellemzi6 $agyis ameg$ilágosodásoz $ezet" kilenc egymást kö$et" t6 és mindkét esetben a kilencedik6legmagasabb járm> a 5zogcsen4

# paramita" $agyis a sz%tra rendszer szerint árom méretetlen kalpába ker9l a b&ddaság meg$alósításának elérése4 # tantra rendszer szerint6 cs&pán ét életet igényel4 #két rendszerben a cél6 azaz a b&ddaság elérése6 azonos6 de a módszer6 $agyis az t6k9lönböz"4 # bönpó rendszerben négy tantra osztály $an:04 Jsjá$e gy9 DbjaBbaKi rgj&dE $agy krijaBtantra'4 sjöpe gy9 DszpjodBpaKi rgj&dE $agy csárjaBtantra/4 <eBsen gyi gy9 Dje gsen gji rgj&dE6 ésN4 <eBsen csenpó gy9 Dje gsen csenBpoKi rgj&dE4

)



=zen tantra osztályozások mindegyikének saját szemlélete $an6 ami a gyakorlás alapja4 =zértazt találj&k6 ogy sz9kségszer>en másBmás id" kell a gy9mölcs meg$alósításáoz6 $agyis agyakorlás eredményének eléréséez4 #z egyik t sokkal atékonyabb6 mint másik6 és ígygyorsabban eredményt oz6

# 5zogcsen tanításokat árom csoportba osztj&k:04 +zemdé DszemszBszdeE6 $agy 7&dat sorozat6

'4 Longdé DklongBszdeE6 $agy 7ér sorozat6/4 8engágdé DmanBngag szdeE6 azaz Upadésa6 $agy 7itkos tm&tatások sorozat4 A Dzogcsen tan(tások!an #árom !első minőség an, '%datosság DrigBpaE6 .resség

DsztongBpa njidE6 és *lálaszt#atatlanság%k DdbjerBmedE45e a 7ermészetes Fllapotban DgnaszBl&gszE6 ami a 7&dat 7ermészete6 ezeket amegk9lönböztetéseket nem találj&k meg6 mi$el itt a kezdetekt"l fog$a minden eredend"enegy és el$álasztatatlan4 # magyarázatokban és a tanítások leírásakor $iszont k9lönbségeketteet9nk4 # +zemdé6 $agy 7&dat sorozat inkább a 7&datosság oldalt $agy aspekt&stangslyozza DrigBcsaE6 a Longdé6 $agy 7ér sorozat inkább az Qresség oldalt DsztongBcsaE6 ésa 8engágdé $agy Upadésa sorozat a 7&datosság és Qresség =l$álasztatatlanságát Drig sztongdbjerBmedE4 # 5zogcsen tanítások eme mindárom sorozata elismeri6 ogy a /erme $agy

=l$álasztatatlanság alap$et"4 # k9lönbség cs&pán a angslyon $an4 = ármas sorozatfelosztásában a zsángBzs&ng nyeBgy9 az Upadésáoz $agy 8engágdéez tartozik6 mi$el f"lega 7&datosság és Qresség =l$álasztatatlanságát tanítja4

# 5zogcsen6 $agy ,agy 7eljesség DrdzogszBpa csenBpoE állapota $ádák DkaBdagE6$agyis =redend" 7isztaság4 +osem $olt benne semmilyen elomályos&lás6 mint a közönségest&dat&nkban DjidE és a közönséges t&datosság&nkban DrnamBseszE4 # 5zogcsen 7ermészetesFllapota természetesen és benne rejl"en 7iszta6 ezért az eredend" b&ddaságot Dje szangszBrgyaszE jelenti4 =z az t DlamE és a Iy9mölcs DKbraszBb&E6 $agyis az t meg$alósításának#lapja DgziE4 =zért árom b&ddáról beszél9nk:04 Ji szángye DgziKi szangszBrgyaszE6 #lap b&ddaság6'4 Lám gyi szángye Dlam gyi szangszBrgyaszE6 t b&ddaság6 és/4 5reb& szángye DKbraszBb&Ki szangszBrgyaszE6 Iy9mölcs b&ddaság4

#z #lap %&ddaság a $ádák $agy =redend" 7isztaság6 ez a kifejezés a s&nyátá $agyQresség DsztongBpa nyidE szinonimája4 ,incs benne semmilyen elomályos&lás6 sem érzelmi6sem intellekt&ális4 Glyan6 mint a t9kör természete6 ami képes minden el"tte megnyil$án&lódolgot t9krözni4 <ólleet a benne rejl" b&ddatermészet az összes érz" lényben meg$an6 nemez a $égs" cél4 #z Utat gyakoroln&nk kell a b&ddatermészet9nk meg$alósításáért6 melyei

pillanatnyilag nem ismer9nk fel4 Glyan ez6 mint amikor a nap nem látszik a fel"kkel teliégbolton4 Látatatlan6 pedig mindig ott $an4 !orrásként a benn9nk rejl" b&ddatermészet mártiszta6 és nincsenek benne érzelmi $agy intellekt&ális szennyez"dések4 =me ténymeg$alósításának folyamata az Ut b&ddasága4 #z t gyakorlása által meg$alósítást ér9nk el6

amit a Iy9mölcs b&ddaságának ne$ezz9nk4 #z #lap b&ddaságát és az t b&ddaságát?b&ddának@ ne$ezz9k6 de ez nem $alódi b&dda4 # b&ddaság képesség és leet"ség6 deténylegesen még nem nyil$án&l meg6 eez az egyénnek meg kell el"bb tisztítania akezdetellen id"k óta felalmozott elomályos&lásait4 <ogosan kérdezetj9k akkor6 ogy aminden lény már b&dda6 akkor miért $an sz9kség egyáltalán gyakorlásra Oppen ezért6 merta b&ddaság még nem nyil$án&lt meg és nem látató4Ca 5zogcsent gyakorl&nk6 nem sz9kséges istenségeket $iz&alizáln&nk6 $agy recitációkat$égezn9nk6 mint a 8enedék és a %odicsitla4 ,éányan azt mondják6 egyáltalán nem kelltenn9nk semmit6 de ez az állítás csak a 7ermészetes Fllapot oldaláról igaz4 #zt mondják6 így$an6 mi$el a7ermészctes Fllapotban minden képességként már jelen $an6 és így semmi semiányzik6 semmit nem leet ozzátenni $agy el$enni bel"le4 =z kit>n"4 5e a gyakorló

oldaláról6 sok tenni$aló $an6 és a 8enedékez $agy %odicsittáoz asonló gyakorlatok igenis sz9kségesek4 +aját összef9ggésében6 a 5zogcsennek nincsenek szabályai6 mindenre nyitott45e ez $ajon azt jelentiBe6 ogy p&sztán azt kell tenn9nk6 amit a pillanatban érz9nk #

.



7ermészetes Fllapot szempontjából ez igaz6 nincsenek benne szabályok $agy korlátozások4#z összes jelenség a t&dat megnyil$án&lása Dszemsz kji sznangBbaE6 mint a t9kör t9kröz"dése6és nincs benn9k rejl" negati$itás $agy tisztátlanság4 8inden tökéletesen rendben $an gy6aogy $an4 8egnyil$án&lás6 ami a 7&dat 7ermészetének energiája DrtszalE4 Glyan6 mint azégbolton egymás mellet aladó feér és fekete fel"k6 eltá$ozás&k &tán nem agynak mag&kmögött nyomot4 =z azonban csak a 7ermészetes Fllapot oldaláról igaz6 ami olyan6 mint a

tiszta nyitott égbolt6 melyre nincs atással a fel"k jelenléte $agy iánya4 #z égbolt számárateljesen egyformák4 # gyakorló szempontjából $iszont6 teljesen k9lönböznek6 mi$el agyakorló azt iszi6 ogy a fel"k szilárdak6 nem áttetsz"ek6 nagyon $alóságosak6 és anyagiak4# gyakorlónak el"ször e fel"k anyagtalanságát és $alótlanságát kell megértenie6 melyekelfedik 7&data 7ermészetének DszemszBnyidE egét4 =z a táá DltaBbaE $agyis szemlélet az alap6itt kell kezden9nk4 =zt kö$et"en gyakoroln&nk kell6 és meg$alósítást érn9nk el4 7eát6 agyakorló oldaláról6 a gyakorlat és a fogadalmak els"rend> fontosságak4 8aga a 7ermészetesFllapot teljesen nyitott6 tiszta6 mint a tér6 de mi6 egyének6 nem $agy&nk teljesen nyitottak éselomályos&latlanok4

A Dzogcsen +ő ponta a szemlélet" a 'ermészetes 0llapot +elismerése" és a !enne aló +olyamatos tartózkodás az 1t2 =z minden járm> közt a legmagasabb4 #latta nyolc másik jána

Djárm>E $an6 aol a gyakorló Bnem számít6 ogy elmésen $agy t&datlan&l B ragaszkodik DKdzinB paE a $alóságoz és a cselekedetez DbjaBbaE6 mellyel be akar $alamit teljesíteni4 # 5zogcsen6ezzel szemben6 teljességgel mentes minden megragadástól6 tartástól6 és felszabadítócselekedett"l DKdzinBmedE4 Mikor gyakorlóként elkezdük a Dzogcsen 1tát" alaki" aki maga isközetlenül tapasztala a 'ermészetes 0llapotot" !e kell" #ogy ezessen minket2 P&sztánegyszer találkozni $ele6 mint egy j ismer"ssel6 nem elég4 !el kell fedezn9nk mag&nkban a7ermészetes Fllapotot6 jra és jra átél$e6 és így nem marad kétség9nk fel"le4 =zértgyakoroln&nk kell6 rátekinten9nk a gondolatainkra6 észre$é$e6 aogy feljönnek6 tartózkodnak6és elt>nnek4 8eg kell nézn9nk6 onnan jönnek föl6 ol tartózkodnak6 és o$á mennek4 Sgyfelfedezz9k6 ogy a gondolatok anyagtalanok6 p&sztán feljönnek6 és jra elt>nnek6 nemagy$a mag&k &tán nyomot4 Ca nem a$atkoz&nk bele6 $agy nem igyeksz9nk "ketmeg$áltoztatni6 felszabadítják és feloszlatják önmag&kat4 =zért meg kell tan&ln&nk6 ogyantartózkodj&nk és maradj&nk módosítások nélk9l ebben a 7ermészetben4 *tt nincs semmi$áltoztatni$aló6 módosítani$aló6 elyreozni$aló Dma bcsoszBpaE4 # gondolatok cs&pánfeljönnek és felszabad&lnak4

3ezdetben ez elegend"6 de mikor igazán tapasztalj&k a 7ermészetes Fllapotot6 nincssz9kség9nk rá6 ogy ellen"rizz9k és $árj&k a gondolatok elt>nését4 # gondolatok feljönnek ésfelol$adnak a természet9k szerint4 # gondolatok feloszlásának pillanatában a kö$etkez"gondolat feljö$eteléig agyj&nk mindent gy6 aogy $an4 =gy nagyon tiszta és éber állapotbantalálj&k mag&nkat4 # tibeti 3áng-rig szó mag&nkra tekintést jelent6 $agyis Tnt&datosságot4 Caa gondolatokat kö$etj9k6 elkalandoz&nk6 eltakarják a jelenlétérzés9nket6 és elfelejt9nk

Tnt&datosak lenni4 # 7ermészetes Fllapot sza$akkal kifejezetetlen4 #mikor a teljestisztaságban tartózkod&nk6 és azt gondolj&k6 $agy mondj&k6 ?7iszta $agyokM@6 már el is$eszített9k az állapotot4 # 7ermészetes Fllapotban nem kell semmit a gondolatainkkal$izsgálgatn&nk4 #z ilyen t&dati te$ékenység nem a 7ermészetes Fllapot4 # gondolatokfelol$adásakor6 agyj&nk mindent gy6 ogy $an6 de legy9nk éberek és tiszták4 #7ermészetes Fllapot min"ségei az Qresség DsztongBpaE és a 7isztaság DgszalBbaE4%eszélet9nk ezekr"l a min"ségekr"l6 de a 7ermészetes Fllapotban ezeket nem találj&k megk9lönBk9lön6 minden teljes és ,emBkett"s DdbjerBmedE4 A 'ermészetes 0llapot p%sztánönmaga" semmi más" de mindent magá!a +oglal2 Ca nem foglalna mindent magába6 akkor$áltozatlan6 egyéni6 benneBrejl" léte DrangBbzinE lenne6 és nem leetne semmilyen $áltozás a$ilágban4 # $áltozás leetetlen lenne6 mi$el minden a szilárd6 benneBrejl" természetéez $agy

lényegiségéez lenne rögzít$e4 8inden9tt $áltozást tapasztal&nk6 teát minden anyagtalan6 és benneBrejl" létezést"l mentes DrangBbzin medBpaE4 #kár sok fel" $an az égen6 $agy egy

2



sincs6 az égbolt természete $áltozatlan és za$artalan marad4 s&pán a mi $íziónk az6 ogyza$art és elomályos&lt4

7eát6 nem szabad engedn9nk6 ogy a meditációban feljö$" gondolatok szórakozottátegyenek6 és igyekezn9nk kell a 7ermészetes Fllapotban maradni4 =gy id" &tán azelmélkedés9nk stabil lesz6 eleinte azonban a szórakozottság gyakran megjelenik4 3ezdj9kazzal6 ogy figyelm9nket egyetlen pontra összpontosítj&k6 így fel t&dj&k ismerni6 mi za$arja

meg elmélkedés9nket6 ez fontos aoz6 ogy gyakorlat&nk elyes legyen4# 7ermészetes Fllapot megtapasztalásának sok módja $an4 Casználatj&k a sámát#át DziBgnaszE erre a célra6 példá&l egyegy> figyelemmel összpontosít$a a feér tibeti FBra43ezdetben ez a rögzítés nem ad teret a feljö$" gondolatoknak6 melyek szórakozottá teetnek6majd6 mikor a rögzítést lazítj&k6 ismét gondolatok jelennek meg4 # feljö$" gondolatok

p&sztán olyanok6 mint az égbolton megjelen" fel"k6 feloszlanak6 nem agynak mag&kmögött nyomot4 7eát6 nincs rá sz9kség6 ogy elemezgess9k és gondolkodj&nk ról&k6mag&nkat kérd$e6 ?Qresek $agy tiszták@ Hég9l mag&nkat a ny&galmi állapotban találj&k6aol ke$és gondolat jön föl6 $agy egyáltalán nem jön föl4 =z a rögzítés eredménye6 és nem aRigpa $agy 7ermészetes Fllapot4 P&sztán tapasztalás4 # 7ermészetes Fllapot nem a ny&godtállapot6 sem a gondolatok mozgása6 anem a tiszta azonnali t&datosság állapota6 mely

megalad minden gondolatot és t&datm>ködést4 Glyan6 mint a t9kör6 bármi el"tte megjelen"tt9kröz6 ítélkezés és gondolat nélk9l4 8ikor ebbe a 7ermészetes Fllapotba j&t&nk6 nemgyakorolj&k a pozití$ gondolatok m>$elését6 és nem igyeksz9nk a negatí$ gondolatokelfojtására4 =z a sz&trák módszere6 az ellenszerek asználata4 # 5zogcsen módszere nem ez4

A Dzogcsen gyakorlása p%sztán a 3igpa 'ermészetes 0llapotá!an történő +olytonosságot elenti" engede !ármilyen gondolat megelenését" mely önmagát sza!ad(ta +öl" akár pozit(akár negat(2

# 5zogcsent nagyon titokban tartották *ndiában és 7ibetben6 mi$el könnyen elytelenszemléletet sz9let4 # 5zogcsen az okBokozat állapotának megaladásáról beszél6 teát agyakorlásában nem fontos a pozití$ gondolatok m>$elése és a negatí$ gondolatok elfojtása48iért $olt a 5zogcsen ilyen tikos ,em azért mert eretnekség6 $agy6 mert rejtegetni$aló $an

benne4 Ca &gyanis az egyén nem kész erre a tanításra6 mégis all róla és félreérti6 magának ésmásoknak is árt azzal6 ogy elytelen szemléletét elmondja nekik4 =zért6 jobb a tanításititokban6 személyesnek megtartani4

Cogyan gyakorolj&k a 5zogcsent =l"ször I&r&Bjógát kell $égezn9nk4 5e a I&r&B jóga $iz&alizáció t&dat&nk által alkotott4 # t&dat ozza létre ezt a tárgyat4 Ugyanez ér$ényes afeér tibeti F esetében is4 Cabár ezekkel a gyakorlatokkal kezdj9k6 nem a f" gyakorlatok6 az at&daton tli állapotba j&tás6 amit a Rigpa állapotának ne$ez9nk4 Halamilyen tárgyra rögzítés6mint példá&l a feér F6 cs&pán a Rigpa felfedezését szolgálja4

8i&tán t&dat&nkat a feér FBra rögzített9k6 és mag&nkat a ny&godt állapotban találj&k6$isszanéz9nk t&dat&nkra6 meg$izsgálj&k ki rögzített erre a tárgyra4 # t&dat6 a gondolatok

forrása &tán k&tat&nk4 Connan jönnek Col tartózkodnak Co$á mennek HanBe $alamilyenszín>k $agy formáj&k # gondolatok felol$adása &tán marad $alamilyen nyom &tán&k =zmind a tárgy oldal4 8egnézz9k az alanyi oldalt is4 3i figyel 3i ozta létre ezt a$iz&alizációt 3ét dolog találató itt6 a megfigyel" és a megfigyelt 3&tat&nk és k&tat&nk6 ésnem talál&nk semmit4 3&tatj&k az alanyt6 és nyomát sem találj&k4 Hisszamegy9nk a

pillanatba6 és a megfigyel" és megfigyelt feloszlik4 #ztán cs&pán abban a jelenlétben kellmaradn&nk6 bármi meg$áltoztatása nélk9l4 8indent gy agy$a6 aogy $an4 %ea$atkozásnélk9l a gondolatok természetesen feloszlanak4 7eát6 agyj&k a gondolatokat6 aogy $annak6ítélkezés nélk9l4 ,em számít6 mi jelenik meg a t&dat&nkban4 # 5zogcsen szö$egek aztmondják6 ogy a 7ermészetes Fllapot Qresség oldala =redend"en 7iszta DkaBdagE6 aHilágosság $agy 7&datosság oldala +pontán 7ökéletes Dl&nBgr&bE4 8ikor mag&nkat a

7ermészetes Fllapotban találj&k6 nem gondol&nk erre6 nem elemz9nk6 és nem ítélkez9nk4 =za 7ermészetes Fllapot az intellekt&s fogalmain tl $an6 és sza$akkal kifejezetetlen4 Caegyszer be$ezett9k a 7ermészetes Fllapotot6 t&dj&k mi az6 és nem felejtj9k el4 #kkor a

1



feladat&nk jra és jra belej&tni6 és folytatni benne4 Az elmélkedés agy +olytonosság a 3igpá!an a Dzogcsen +ő gyakorlata2

#z elmélkedést za$aró árom f" akadály: csingá DKbjingBbaE $agy álmosság6 m%gpáDrm&gBpaE $agy tompaság6 és godpá DrgodBpaE $agy izgatottság4 *gyeksz9nk folyamatosan a7ermészetes Fllapotban maradni6 és a igyekezet9nkbe álmosság $egy9l6 megjító energiára$an sz9kség9nk4 8eg kell figyeln9nk elmélkedés9nket6 ogy észre$egy9k6 a a árom iba

$alamelyike megjelenik4 # tompaság azt jelenti6 ogy tisztaság&nk bes>r>södik6 ésátlátszósága gyeng9l6 a tárgyak tompán jelennek meg4 Ciányzik az energiánk4 # tompaságellenkez"je az éberség6 és a tárgy tiszta megnyil$án&lása $agy $iz&alizációja4 Oszre kell$enn9nk6 és el kell dönten9nk milyen ellenszert asználj&nk4 Ca tl sok energiát ad&nk bele6izgatottá $ál&nk4 Ca nincs elég energiánk tompák6 $agy álmosak $agy&nk4 7eát meg kellismern9nk mag&nkat6 mi$el minden gyakorló személy képessége és alkata más4 Fltalában azizgatottságot könny> felismerni4 5e kétféle izgatottság is létezik: d&r$a és finom4 #z &tóbbitnagyon neéz fölismerni4 Iondolatok jönnek föl6 és a t&datosan $agy t&datlan&l azonos&l&nk$el9k6 azonnal kizökkentenek a 7ermészetes Fllapotból4 # 7ermészetes Fllapotbantartózkodás a f"t6 mely a célba $isz minket6 a szórakoztató gondolatok mellék&takra$ezetnek6 aol elté$ed9nk6 és csak neezen talál&nk $issza a célba $ezet" tra4

7eát6 mi az ellenszer #z álmossággal két f" dolgot teet9nk4 =l"ször6 mélyeketlélegz9nk a friss le$eg"b"l6 majd megrázz&k6 megmozgatj&k test9nket4 Ca d&r$a izgatottság

jelenik meg6 megáll&nk kissé a meditáció gyakorlásá$al4 Halami egyebet tesz9nk ésleny&gsz&nk4 # finom izgatottságot sokkal neezebb kezelni6 mi$el általában föl semismerj9k4 8ikor felismert9k6 szintén megáll&nk6 és sz9netet tart&nk4 # tompaságot azálmosságoz asonlóan kezelj9k4 A Dzogcsen gyakorlásakor ne +eletsük el" #ogy soseerőltessük mag%nkat" és #agy%nk mag%nknak elég teret2 3ezdetben szerencsésebb több6 rö$idszakaszban gyakoroln&nk6 közt9k frissít" sz9neteket tart$a6 mint mag&nkat tl korán osszmeditációkra er"ltetni4 =z csak akadályokat ébreszt4 8ind kezdetben6 mind kés"bb alegfontosabb6 ogy ellazíts&k mag&nkat4 A 'ermészetes 0llapot már kezdetektől +oga elenan" ezért nem kell semmit elérnünk agy el+otan%nk2 4s%pán ny%god%nk el" és #agy%nkmindent 1gy" a#ogy an2 *z a Dzogcsen 1ta2

-



Lopön 7enzin ,ámdák Rinpocse

0(



Második +eezet,A 1-DD4ASÁG EL3R3SE

l5 A 6ia+áa sz"7l'l"t

# maajána fölismeri a trikáát" a %&dda Cárom 7estét6 a inajána nem4 # inajánakö$et"i csak a történelmi %&dda létét ismerik el6 aki a mltban élt4 +zemlélet9kben %&dda+ákjam&ni egy ár#át#oz asonló6 aki az összes klésáát Dszen$edélyek $agy negatí$ érzelmekE

és ászánáát Dkarmik&s lenyomatokE megtisztította4 # meg$ilágosodása &tán a megmaradtkarmáját a fizikai teste jelentette4 !izikai teste fennmaradt egy ideig6 de t&data teljesenmegtiszt&lt az elomályos&lásoktól4 #ztán a pariniráná!a $aló tá$ozása &tán6 egyáltalánsemmi nem maradt &tána6 sem test6 sem t&dat4 =zért6 mikor %&ddáoz imádkoz&nk6 ez acselekedet nem több megemlékezésnél6 mi$el nincs senki6 ki minket allana4 ,em kap&nkáldást és bölcsességet t"le6 mi$el %&dda nincs többé4 s&pán a tanításaira emlékezés és aszentiratokban rögzített példa4 8indamellett6 &tat m&tatatott6 ogyan szabad&lj&nk meg aszamszárában lé$" szen$edést"l6 ami az áráttá $álás6 azaz a t&datáram&nkat befolyásolóösszes klésa és karmik&s nyom kik9szöbölése4 =z a inajána szemlélete4 =zen inajána tgyakorlásá$al azonban csak az árát állapotát $alósítj&k meg6 és nem a teljesenmeg$ilágosodott b&ddáét4

85 A 7a6a+áa sz"7l'l"t

# bönben és b&ddizm&sban találató kozmológia szerint az &ni$erz&mban árom f" létszinttalálató:D0E a kamad#át% $agy Hágy Hilága6 aol az istenek $agy déák ki$ételé$el az összes érz"lényt a $ágy DkamaE érzékei &ralják6D'E a r%pad#át% $agy !orma Hilága6 aol azok az istenek tartózkodnak6 kiknek nagyon finomtest9k Dr&paE $an6 fény érzékszer$ekkel6 és akiket már nem &ral a d&r$a érzéki $ágy DkamaE6és

D/E az ar%pad#át% $agy !ormanélk9li Hilág6 aol a lényeknek nincs formáj&k Dar&paE6 és akozmik&s t&dat dimenziójában tartózkodnak4# r&padát& cscsaként a lét legmagasabb síkja #kanistaként ismert6 mely tibeti9l

Ggmin DKogBminE6 és a lét e síkján az akanist#a déák DKogBmin *aE élnek4 Ca $égigmegy9nk ar&padát& isteni síkjain6 azt találj&k6 ogy a dé$ák fénytestben $annak6 mely az egyrefejlettebb síkokon egyre finomabb és tisztább4 7eát6 mikor készek $agy&nk a b&ddaságelérésére6 a földi emberi lét &tán6 #kanista mennyországába sz9letet9nk6 mi$el ezen a síkonátélt lény9nk sokkal alkalmasabb a b&ddaság meg$ilágos&lt tapasztalásáoz4 =zértmondatj&k6 ogy megszerezt9k a magasan kifinom&lt fénytestet az #kanista birodalombasz9letés erénye által4 #z #kanista mennyországban folytatj&k a gyakorlást6 ogyt&daláram&nkat az összes elomályos&lástól megtisztíts&k6 még a nagyon finom és t&datalatti

elomályos&lásoktól is4 Ca minden akadály megtisztított&nk6 szambógakájaként érj9k el a b&ddaságot #kanistában6 meg$alósítj&k a szambógakája formát4 így érj9k el a b&ddaságot a maajána sz&tra rendszere szerint4

00



# bön szerint a lénynek el"ször #kanistába kell sz9letnie akanista istenként6 ogy ameg$ilágosodásoz megfelel" teste $agy formája legyen4 *tt az egyén eléri a szambógakáját6's az alsóbb $ilágokba jön6 ogy nirmánakájaként megnyil$án&lasson a fizikai föld síkján4%&dda t&data darmakája6 és kétféle tisztaság jellemz" rá6 a benne rejl" tisztaság és azid"szakos szennyez"désekt"l mentes szabadság4 =z a darmakája felfogatatlan6kifejezetetlen és atártalan4 # szambógakája a b&ddák energiájának Dt&gszBrdzseE

megnyil$án&lása6 a fény és energia tiszta formája4 Látató4 =z a b&ddák beszéd aspekt&sa4 #nagy bodiszatt$ák6 mikor a magas !%mikot $agy állapotokat elérik6 érzékelik ezt a dics"testet4 # kamadát&ban számtalan szen$ed" lény $an6 kik az elomályos&lásaik folytán nemérzékelik a szambógakáját6 szám&kra %&dda saját formájából számtalan kis&gárzástDnirmitaE nyil$ánít meg az összes lakott $ilágban6 ezeket nirmánakájáknak $agy 3is&gárzás7esteknek6 Harázstesteknek Dszpr&lBszk&E ne$ezz9k4 =zeket a testeket azok a lények isérzékelik6 kiknek t&data klésáktól Dszen$edélyekE és az érzéki $ágyaktól elomályos&lt4 #szambógakája olyan6 mint a nap az égen6 fénye minden9tt ott ragyog4 sak egyetlen nap $anaz égen6 de nagyon sok $isszat9kröz"d" képe $an a földön lé$" sok $íztócsában4 =zek a$isszat9krözött képek a nirmánakáják4 5e a gyakorló cs&pán akkor képes látni aszambógakáját és direkt allani a tanításait6 mikor elérte a $ízió tját DdarsanaBmarga6 a

armadik az öt t köz9lE6 és eléggé megtisztította elomályos&lásait4 # t&datlan érz" lényekcsak a nirmánakáját képesek érzékelni4

95 A tatra sz"7l'l"t"

# tantra rendszerében más módszer leírását találj&k6 eez nem sz9kséges el"ször#kanista mennyországba sz9letni a finom fénytest eléréséért4 =zt a módszert maade#ának"*ll&zórik&s 7estnek6 $agy tibeti9l gy%lünek Dszgy&Bl&szE ne$ezik4 =bben az esetben itt a földiélet9nk alatt gyakorolj&k a dzogrimet DrdzogszBrimE6 ami a tantrik&s átalak&lás másodikfázisa4 # finom prána és a t&dat egysége segítségé$el létreozz&k szí$központ&nkban anagyon kifinom&lt *ll&zórik&s 7estet4 =z a gy&l9 $agy *ll&zórik&s 7est megfelel" alap&lszolgál a szambógakája megnyil$án&lásoz6 teát nem sz9kséges semmilyen máslétdimenzióban ezen alap &tán k&tatn&nk4 !öldi élet9nk során6 gyakorlás&nk ré$én6létreozatj&k ezt a gy&l9t6 és alál&nkkor t&dat&nkat $agy námsénkat azzá alakítj&k6 és így

járm>$é $álik a szambógakájáoz4# gy&l9nek két fajtája $an6 tiszta és tisztátlan4 Ca a alál pillanatában nem ért9k el a teljesmeg$alósítást6 és nem tisztított&k meg az összes érzelmi és intellekt&ális finomelomályos&lás&nkat6 akkor a prána és t&dat egységéb"l megsz9let" finomtestet tisztátalan*ll&zórik&s 7estnek ne$ezz9k4 =bben a testben to$ábbi tisztító gyakorlatokat kell $égezn9nk ateljes meg$ilágosodás meg$alósításáoz4 sak az így megtisztított állapot elérésé$el

beszélet9nk tiszta *ll&zórik&s 7estr"l4 =zen gy&l9 megnyil$án&lását +zi$ár$ánytestnek

DKdzsaKBl&szE $agy !énytestnek DKodBl&szE is ne$ezik4 =z azonban nem igaz6 mert aszambógakája gy&l9 megnyil$án&lása a kerim DbszkjedBrimE $agyis kifejleszt" fázis6 ésdzogrim DrdzogszBrimE $agyis beteljesít" fázis el"zetes gyakorlásának és meg$alósításánakköszönet"4 8ikor a szemléletes gyakorlás k9lönbözik6 akkor a gy9mölcs $agy eredmény ismás lesz4 7eát ezek a megnyil$án&lások nem azonosak6 az *ll&zórik&s 7est és a+zi$ár$ánytest nem azonos4

:5A Dzo#&s" sz"7l'l"t"

# 5zogcsen szempontjából a finom prána és t&dat egységének gy&l9 általimeg$alósítása Da tantrik&s módszerE6 az #kanista mennyországban dé$aként sz9letés Da

maajána módszereE6 sem az árát állapota Da inajána módszerE nem jelenti a $alódi b&ddaságot4 Ca az árát meg$alósította állapotát6 az összes klésáját gyökerénél el$ágta6 nemkell többet emberként megsz9letnie6 de a létezés emelkedettebb szintjein to$ább kell

0'



folytatnia t&datárama tisztításának folyamalát6 mi$el még to$ábbi intellekt&áliselomályos&lásokt"l sjtott4 #z &tolsó emberi jjász9letés &tán magasabb létszintre j&t$a6 azárát a b&ddaság eléréséért a maajána tjára kell lépjen4 # gy&liit meg$alósított tantrik&sgyakorló sem kell6 ogy emberként jjász9lessen4 # gy&l9 azonban nem állandó6 mi$elokokból jön föl6 aogy ez az #kanistában sz9letésre is igaz4 Ca a darmakája korábbi okokeredménye6 állandótlan kell6 ogy legyen4 ,em folytatatj&k a feltételekez kötött állapotot a

feltételekez nem kötött állapotban4 =z leetetlen4# darmakájának két aspekt&sa $an: feltételekez nem kötött állandótlan ésfeltételekez nem kötött állandó4 DPéldának6 itt $an a $égtelen tér6 és a korsó belsejében lé$"tér6 az egyik állandó a másikat id"szakosan beatárolja a korsó agyagfala4 8ikor a korsóeltörik6 a kett" egy tér4E Ca a b&ddaság korábbi okokból jön létre6 nem feltételekt"l mentesállapot4 ,em állandó4 =ljön a $ége6 aogy a meditációban megjelen" összes misztik&stapasztalásnak $ége lesz6 és aztán $isszatér a közönséges megté$eszt" t&datszint4 *tt azalap$et" el$ az6 ogy az összes feltételekez kötött dolog állandótlan6 ezt az igazságot azösszes b&dda tanította4 8égis a sz&tra rendszer szerint a bölcsesség gy>jtése a darmakájaoka6 míg az erény gy>jtése a r&pakája oka4 ,incs itt logikai ellentmondás

# meg$ilágosodás elérése &tán6 a korábban letett bodicsitta és pranidana

fogadalmainak köszönet"en B ezek a fogadalmak6 a sz&tra magyarázat szerint6 a alpakájaként$aló megjelenés okai B %&dda jra megjelent a földön6 ogy az embereknek darmáttanítson4 =z a r&pakája azért jelenik meg6 mert nek9nk sz9kség9nk $an rá6 és nem azért6 merta b&ddának bármilyen óaja $agy törek$ése lenne4 T a %eszéd járm>$é$el tanít6 azgyne$ezett szambógakájá$al6 az energia megnyil$án&lásá$al6 de 7&data darmakája4 #darmakája feltételekez nem kötött6 nem leet befolyásolni6 $agy gondolatokkal ésérzelmekkel korlátozni6 olyan6 mint a tiszta6 nyílt6 akadálytalan ég4 # szambógakája azégbolton lé$" napoz asonlítató4 Pártatlanság $agy megk9lönböztetés nélk9l mindenfelészétszórja s&garait6 ezek a naps&garak a nirmánakájákoz asonlóak4 8égis a egy egyészaki oldalán lé$" barlangjában 9l9nk6 ki kell jönn9nk a barlangból6 ogy megláss&k a napot6még akkor is6 a az mindenre szórja s&garát4 Ugyanez igaz a szambógakájára is4Lényegiségében a darmakája 9res és formátlan6 mint az égbolt6 feltételekez nem kötött ésállandó4 5e a bölcsesség DseszBrabE oldaláról állandótlan6 mi$el ez a bölcsesség okokból jönföl4 #kkor a $alódi darmakája ogyan t&d a bölcsesség almozásából feljönni6 mint okból

*z az el a Dzogcsen szerint telesen külön!özik2 A Dzogcsen 5padésa tan(tások +ő gyakorlatai a 'regcsö és '#ögál2 A 'regcsö az elmélkedés állapotá!a" a 'ermészetes 0llapot!a %tást" és a +olyamatos !enne tartózkodást elenti2 A '#ögál azt elenti" #ogy mialattaz elmélkedés állapotá!an tartózkod%nk" a 'ermészetes 0llapot potencialitása 6rig-pa7irtszal82 spontán (zióként meg t%d elenni2 = potencialitás megnyil$án&lásának közege leet anapfény6 a teljes sötétség6 $agy az égbolt nyitott tere4 # 7ögál gyakorlat $égs" eredménye a+zi$ár$ánytest $agy 5zsál9 DKdzsaBl&szE4 =z azt jelenti6 ogy már elért9k a szambógakáját6

mi$el benne $an a 7ermészetes Fllapot potencialitásában4 ,em korábbi okok ozzák létre6eredend"en jelenlé$"6 mi$el maga a 7ermészetes Fllapot benn9nk lé$" leet"sége $agyenergiája4 =z a módszer csak a 5zogcsenben találató meg6 más járm>$ekben nem4 *tt aszambógakáját nem $alami k9ls" tényez" ozza létre6 mint fogadalmak $agy a dzogrimgyakorlása4 +pontán TnBtökéletes Dl&nBgr&bE megnyil$án&lás4 Látató dolog6 és az összeslátató dologoz asonlóan6 $áltozó és állandótlan4 =zért a r&pakája mindig állandótlan4 ,emolyan6 mint é$századokon kereszt9l $áltozatlan&l6 a $égtelenségig az égbéli trónon 9lni4

# 7ögálban $alóban benne $an a tisztátalan fizikai test feloszlatásának leet"sége aalál idején $agy még el"tte6 amit a +zi$ár$ánytest megjelenése kö$et4 5e ez nem atisztátalan fizikai test tiszta szambógakájá$á alakításának folyamata4 # 5zogcsen sajátosmódszere nem az átalakítás6 mint a tantrák esetében6 anem az TnBfelszabad&lás tja4 7eát a

tantrában és a 7ögálban alkalmazott eljárás teljesen k9lönböz"4 # $ízió és energiaátalakításáért a tantra $iz&alizációkat asznál a kjerim és dzogrim gyakorlatokban4 8ag&nkatszambógakája formában képzelj9k el6 békés $agy aragos megnyil$án&lásként4 5e a

0/



5zogcsenben nincs $iz&alizáció és átalakítani$aló4 # 7ögál folyamán feljö$" $íziók nem$iz&alizációk4 # $iz&alizáció t&datm&nkát jelent6 a t&dat ozza létre4 # 5zogcsen $iszont at&datot megaladó állapot4 # 7ögálban feljö$" $íziókat nem a t&dat $agy a t&datalattikarmája okozza6 anem a 7ermészetes Fllapotban már eredend"en meglé$" potencialitásmegnyil$án&lása4 # $íziót nem $alamilyen ok ozza létre6 anem 9#%ndr%! Dl&nBgr&bE6$agyis +pontán 7ökéletes4 8i$el a szambógakája már teljesen benne $an a 7ermészetes

Fllapotban6 egyszer>en megnyil$án&l4 =gyed9l a 5zogcsen fedi fel a $alódi természetet6föltárja ezt a benne rejl" b&ddaságot6 a $alódi természet9nket6 és így a szambógakájaer"ltetés nélk9l megnyil$án&l4 # 7ögál folyamat cscsán $an az a fázis6 aminek ne$e6 a?$íziók állapotának kimerítése a Halóságba@ DbonBnyid zadBpaE6 aol a gyakorló általlapasztalt összes tiszta és tisztátalan $ízió felol$ad a 7ermészetes Fllapotban4 =bbe fizikaitest9nk is beletartozik6 ami régi karmik&s okok kö$etkezménye6 és a tisztátalan karmik&s$íziót jelenti4 # gyakorló számára minden fölol$ad4 =z teret ad a szambógakája spontánmegnyil$án&lásának6 mely egészen a kezdetekt"l leet"ségként jelen $olt a 7ermészetesFllapotban4 8i$el már itt $olt6 megjelenésének nincsenek els"dleges okai48egnyil$án&lásának másodlagos oka6 az elomályos&lások megtisztítása az ton4 Glyan6 mintamikor a szél az égbolton elfjja a fel"ket6 és a nap látató$á $álik6 $agy a templomajtó

kinyitása6 mely állal a b&ddaszobor tisztán látató$á $álik4Ca a b&ddaság eszméjét logikai szempontból $izsgálj&k6 azt találj&k6 ogy a

nirmánakája és a szambógakája állandótlan6 egyed9l a darmakája állandó4 #mikor adarmakáját to$ább elemezz9k6 azt találj&k6 ogy két oldala $an4 #z 9resség oldalárólállandó6 a bölcsesség oldaláról állandótlan4 # $ünsi minden alapja6 állandó6 mi$el 9res6 aRigpa állandótlan6 mi$el nem mindig nyil$án&l meg4 =z a kett"6 a 39nsi és a Rigpa6 mindig=l$álasztatatlan DdbjerBmedE a 7ermészetes Fllapotban4 #z Qresség oldaláról DsztongBcsaEállandó6 a 7isztaság DgszalBcsaE $agy 7&datosság DrigBcsaE oldaláról állandótlan4 7eát amegnyil$án&lás oldal állandótlan6 mindig $áltozik6 míg az 9resség oldal konstans és állandó48ikor a 7ermészetes Fllapotról beszél9nk6 logikai szempontból megk9lönböztetj9k ezeket adolgokat6 de a 7ermészetes Fllapot a teljesség tökéletes egysége4 %enne az Qresség és7isztaság el$álasztatatlan6 és sosincs másképp4 =z az =l$álasztatatlanság $agy /ermeDdbjerBmedE a 5zogcsen lényege4

A :ziárány tetst megalós(tásá#oz '#ögált kell gyakoroln%nk" nem2 alami másmódszert2 A feljö$" $íziókat nem a t&dat&nkkal ozz&k létre6 anem a másodlagos tényez"katására6 mint a napfény6 sötétség $agy a tiszta6 nyitott égbolt6 spontán megjelennek4Tnkéntelen9l feljönnek a 7ermészetes Fllapotból6 nem kell kjerim $agy dzogrimgyakorlatokat $égezni el"készítés9köz4 s&pán a 7ermészetes Fllapotban tartózkodás stabilképessége kell ozzá4 =zt ne$ezik 7regcsönek4 # 7ögál $íziók a&tomatik&san feljönnek6 anapfény6 a teljes sötétség6 $agy az 9res égbolt atására4 !okozatosan az istenségek összestiszta $íziója feljön6 ezek a $íziók beteljes9lés9kig fejl"dnek Dkét fázisbanE6 majd fölol$adnak

a 7ermészetes Fllapotban6 ez a négy fázis tja DsznangBba bziE4 # tiszta és tisztátalan $íziókDsznangBbaE a Halóságba DbonBnyidE ol$adnak6 ami a 7ermészetes Fllapot4 8ikor $ízióinkfelol$adnak6 felol$ad fizikai test9nk is6 mi$el tisztátalan karmik&s $íziónk eredménye4 #mindennapi tisztátalan $íziónk forrása azonos a 7ögál tiszta $íziójának forrásá$al6 és mostmindkett" egyformán az alapjába ol$ad6 a 7ermészetes Fllapotba4 =gyetlen eredend" #lap$an6 a 7ermészetes Fllapot6 de két t6 a tisztátalan karmik&s $ízióé és a tiszta $ízióé6 aogy aIy9mölcs $agy eredmény is kett"6 a szamszára és a nir$ána4 # $égs" forrásoz $isszatér$e6 a7ermészetes Fllapot potencialitása +zi$ár$ány testként jelenik meg6 a $alódi r&pakájaként4

# 5zsál9 $agy +zi$ár$ánytest az érz" lényeknek anyag formájában is megjelenet6ogy tanítsa "ket4 # +zi$ár$ánytest nem anyagi6 de gy jelenet meg6 minta az lenne6 ogyegyszerre t&djon atni az érz" lény összes érzékére4 # szambógakáját csak az árják6 a

armadik6 negyedik és ötödik &tat B a Hízió tja6 a 8editáció kifejlesztése és beteljesedéseBelért bodiszatt$ák t&dják érzékelni4 Ak allani t&dják a szambógakáják tanításait6 míg aközönséges lények nem látják6 és nem is allják "ket4 # nirmánakája az6 amit allani és

0N



érzékelni t&dnak4 #z embereknek a nirmánakája emberként jelenik meg4 8ás $ilágokban6másfajta lényekkel6 más a elyzet4 5e a +zi$ár$ánytest a 7ermészetes Fllapot leet"ségeként6semmilyen sajátos formára nem korlátozott4 # k9lönböz" formák miriádjaibanmegnyil$án&lat4 # 7ermészetes Fllapot $el9nk $an kezdetekt"l fog$a4 ,incs több dolg&nk6mint felfedezni6 benne tartózkodni6 és engedni potencialitása megnyil$án&lását4 =z a

b&ddaság4

;armadik +eezet,A N3G2 L3N2EGI PONT

=z a rö$id szö$eg a Nam-mka7 7p#r%l mdzod gy>jteményb"l származik6 és a 5zogcsentermészetének megértésére szolgáló négy lényegi pontot magyarázza4 #z els" pont6 ogy a5zogcsen nincs ellentmondásban a 3ét *gazsággal4 # második6 ogy a 5zogcsen nemragaszkodik az önlét elméletéez4 # armadik a dzogcsenpák $iselkedésére $onatkozik6 melyszerint nem tesznek meg bármit6 a pillanatnyi imp&lz&saik atására4 # negyedik6 ogy nem

ragaszkodnak semmiez4# sz&trákból jól ismert6 ogy %&dda tanította a 3ét *gazságot: a Hiszonylagost és az#bszoltot4 =zek kétségtelen9l %&dda tanításai6 ezért a 5zogcsen megértésénél fontos6 ogy

0)



ne beszélj9nk e 3ét *gazság ellen4 # 5zogcsen6 mely %&dda legmagasabb tanítása6 aztmondja6 ogy az okozatiság6 $agyis a karmik&s okok és kö$etkezményeik nem a legmagasabbigazság4 # bönpó agyományban két módszert asználnak az t járásakor4 #z els" esetében6 a3ilenc t legmagasabb ös$énye D5zogcsenE szerint6 a t&dat természete 9res4 =zért lényegéttekint$e semmi dolga az okozatisággal6 a karmik&s okok és kö$etkezményeik nem$áltoztatják6 nem módosítják4 7eljesen megaladja azokat6 tl $an az okBokozaton6 teát azt

mondj&k6 ogy =redend"en 7iszta DkaBdagE4 # gyakorlónak6 aki tényleg elérte a b&ddaságot6és folyamatosan ebben a 7ermészetes Fllapotban tartózkodik6 nem kell semmi okollétreoznia6 ogy $alami mást meg$alósítson4 ,incs el$árása $agy félelme6 ogy erényes$agy erénytelen cselekedeteinek6 jó $agy rossz kö$etkezménye lesz4 =z azért $an6 mert a7ermészetes Fllapot az összes karmik&s okot és okozatot megaladja4 =zért a 5zogcsen6amikor a 7ermészetes Fllapotra &tal6 nem beszél a karmik&s okokról4 Ca a gyakorló nincsténylegesen a 7ermészetes Fllapotban B ami a szokásos6 közönséges6 szamszárik&s létezés9nkB mindent a karmik&s okok atároznak meg4 selekedeteinknek kö$etkezményei $annak4

Ca a %ön 3ilenc tját DtegBpa rim dg&E nézz9k6 a nyolc másik t nem a 5zogcsenszemlélete és gyakorlata szerint alad4 =zekben a angsly f"leg a Hiszonylagos *gazságmegértésén $an6 és ezért sokkal több szó esik a karmik&s okokról4 #z összes jó és rossz

eredmény okokból jön föl4 Casonlóképpen6 a 7ögál gyakorlataiban feljö$" $íziók is aHiszonylagos *gazság szférájába tartoznak DsznanagBl&gsz k&nBrdzob bdenBpaE4 #zellentmondás csak látszólagos4 # 7ermészetes Fllapot szempontjából az #bszolt *gazságról

beszél9nk4 8inden 9res és benne rejl" létezést"l mentes4 # 5zogcsen angslyozza6 ogy a7ermészetes Fllapot az okságon tl $an6 nem támaszkodik semmilyen karmik&s okra6 dekiemeli6 ogy a megnyil$án&lások teljessége DsznangBl&gszE okoktól f9gg4 =z k9lönösen igaza tisztátalan karmik&s $íziók esetében6 amire példa emberi karmik&s $íziónk6 aogyan azáltal&nk ismert emberi létben $agy&nk4 # karmik&s $ízió okokból keletkezik6 és mi$el azonoskarmik&s okokkal rendelkez9nk6 a $ilágol mindannyian az emberi karmik&s $ízió szerintfogj&k fel4 7isztátalan6 mi$el a t&datlanság és szen$edély okozza4

3étfajta gyakorlóról beszél9nk6 a közönséges személyr"l és a meg$alósított lényr"l$agy bea$atottról4 ,e feledj9k6 ogy a sza$akban kifejezett tanítások tartalma6 a tanításokallgatóitól f9gg4 #z alap$et" 5zogcsen tanokat f"leg az =redend" %&dda6 5armakája+zamantabadra $agyis 3&nt&zángpó D3&n t& bzangBpoE tárta föl6 és a darmakája mindig az*gazságról ?beszél@6 sosem egyébr"l4 # darmakája a 7ermészetes Fllapot álláspontjáról szól4=zért a 5zogcsen nem fogadja el nézetei közt a 3ét *gazságot4 4s%pán *gyetlen igazságotagy <orrást +ogad el" amit *gyedüli 9ényegiségnek 6t#ig-le nyag-gcsig8 neez- *z a'ermészetes 0llapot" mely!en a megelenés és üresség elálaszt#atatlan2 Azon!an" aközönséges (ziónk - a tisztátalan karmik%s (zió - okok!ól ön +öl" és a Dzogcsen egyetértezzel2 'e#át" #a megértük a Dzogcsent" nem talál%nk itt semmilyen ellentmondást" #iszenezek az =gazságok B a $ét =gazság és az *gyedüli 9ényegiség - külön!öző elentésekkel !(rnak2

=J az els" pont4# második pont szerint a 5zogcsen nem ismeri el az állandó én létét Ddag gi ltaBbaE4# étköznapi élet9nkben mindig mag&nkra gondol&nk4 #6 egész gondolkodás&nk eez azénBképzetez kötött Dami $alóságos és maradandóE6 és az összes érzelmi reakciónk erre azénre ép9l4 így a $alóságban nem létez" ént állandóan létreozó folyamat ne$e ?énezragaszkodás@ Dbdag KdzinE6 $agyis énBközpontság4 =z a szám&nkra nem ismert folyamat$ezetett minket egészen máig6 és így számtalan életen kereszt9l negatí$ karmik&s okokatgy>jtött9nk4 *z a2 dágdzin" agy én-ragaszkodás a >t%datlanság?" ami itt a alódi t%dás agyt%datosság #iányát elenti 6ma rig-pa82 =nnek a t&datlanságnak nincs abszolt kezdete6minden élet9nkben $el9nk $olt létabit&s&nk alkotóelemeként4 %ármilyen dolgot lát&nk6azonnal elfogadj&k6 $agy el&tasítj&k4 # felfogott tárgyat jónak $agy rossznak ítélj9k6 és ennek

megfelel" érzelmi $iszony&lás&nk a ragaszkodás $agy &tálat4 ;a nem ragad%k meg67dzin-pa8a tárgyat azzal" #ogy mentálisan !erögz(tük" agy meg(télük" nem +og%nk ragaszkodni #ozzá2

0.



=zért mag&nkba kell nézn9nk és meg kell próbáln&nk rátalálni az gyne$ezett ?énre@DbdagE4 Cogyan gondolkod&nk #zt gondolj&k6 ogy az által&nk észlelt dolog rajt&nk kí$9llétezik6 objektí$ és $alóságos4 Halóban itt $an6 és mi megragadj&k4 5e a k&tat&nk &tána6 mi amegragadandó Col $an a megragadó Glyan6 mint egy sorozat kínai doboz kinyitása4 Hég9lazt találj&k6 ogy nincs semmi megragadató4 ,ézz9k6 ogyan m>ködik ez a megragadó $agydzinpá2 Példá&l a gyötr" fejfájás&nk $an6 azt gondolj&k6 ?G6 fejfájásom $anM@ Han egy

fejfájásérzet6 de ez nem mi $agy&nk4 # fej sem mi $agy&nk4 Ragaszkod&nk6 azt mond$án6?%eteg $agyokM@ ,ézz9k csak meg ezt közelebbr"l4 ,incs létez" ?én@6 cs&pán a fájdalomtapasztalása4 Ugyanez $onatkozik a test többi részére is4 Ca mindet meg$izsgálj&k6 talál&nkBe

bármilyen ?ént@ # beazonosítási folyamatot6 amikor az összes tapasztalás&nkra ráz&nkegy ?ént@ dágzinnak $agy énez ragaszkodásnak ne$ezz9k4 Haló igaz6 ogy mindezek arészek a test9nköz tartoznak6 de a egyenként meg$izsgálj&k az &tolsó sejtig6 megtalálj&kBeaz ?ént@

Le$onj&k a kö$etkeztetést6 ogy az én nincs a fizikai testben6 teát a t&dat&nkban $an47&dat&nkkal &gyangy teet9nk6 mint a fizikai test9nkkel6 keress9k benne az ?ént@6 és nemtalálj&k benne4 Hegy9k példának a szemBt&datot4 Ca nem $olna jelen6 egyáltalán semmit nemlátatnánk6 még a a szem6 mint érzékszer$ m>köd"képes lenne is4 # &llának $an szeme6 de

nem lát semmit6 mi$el a t&dat nincs jelen4 =z a szemBt&dat az ?én@6 $agy nem ,apitapasztalás&nk folyamán asonlóképpen tan&lmányozatj&k az összes többi t&datot43&tatatj&k mag&nkon kí$9l a felfogott dolgokban6 $agy a test részeként6 nem talál&nk seollétez" ?ént@4 8ajd mag&nkban k&tatatj&k6 az érzékBt&datainkban6 és azt találj&k6 ogy ottsincs egyáltalán ?én@4 5e mi $an a gondolatainkkal Han ez az én Ca meg$izsgálj&kt&dat&nkat6 felfedezz9k6 ogy nincs egyedi önléte $agy anyaga6 inkább egy id"ben történ"folyamat6 a t&datállapotok egymás&tániságának k9lönböz" mentális tartalmai$al4 Glyan6 minta pillanatrólBpillanatra $áltozó áramlás $agy folyó4 +osem azonos4 =zekben at&datállapotokban és a t&datállapotok tartalmaiban megtalálj&k $alaol az ént 3imerít"enk&tatt&k kí$9l és bel9l6 és mit talált&nk Col $an az oly könnyedén kiejtett ?én@ Az által%nklátott és lapasztalt egyik dolog sem az > én ?2 A dolgok nem mi agy%nk" de 1gy ragaszkod%nk#ozzá%k" mint#a azok lennénk2

#nélk9l6 ogy bármilyen szilárd objektí$ $alóság lenne a térben6 ragaszkod&nk a$ilágban felfogottakoz6 minta $alóságosak lennének4 # felfogott dolgok nem léteznekmag&kban6 de mi gy fogj&k fel "ket6 minta objektí$en léteznének4 =z a Hiszonylagos*gazság4 # k9ls" megnyil$án&lások a Hiszonylagos *gazság összef9ggésében léteznek6 de eznem a $alódi igazság6 ez t&datlanság6 mely kezdetekt"l létezett mostanáig6 és a létforgatagforrása4 #zt gondolatj&k6 ogy ?a t&datos énem megragadja a tárgyát6 de ott nincs tárgy4@#zonban ez is csak illzió4 # szokásos iedelm9nk6 ogy a k9ls" tárgynak benne rejl" léte$an6 de ez nincs így4 +emmi sem létezik benneBrejl"en6 másképp a $ilágban nem leetne$áltozás6 és a lényegiségéez6 $agy benneBrejl" természetéez lenne láncol$a4 5e $áltozást

tapasztal&nk6 teát nincs benneBrejl" létezés4 # ragaszkodás mégis megmarad4 7eát amegragadó t&dat megbízatatlan6 és té$edésekez $ezet4 # felfogás során sok szép és csnyadolgot lát&nk4 ítéletet oz&nk6 $onzódást $agy &ndort érz9nk4 Halójában nincs szép $agycsnya tárgy6 ezeket az ítélkezéseket a t&dat&nk ozza6 így e kett"s ozzáállás&nkat is4 #sötétben az oszlopot ellenség9nknek nézz9k6 és rácsap&nk az ökl9nkkel4 #z ellenség nemlétezik önmagában6 a t&dat&nk alkotása4 Ca egy ideig teljesen sötét szobában tartózkod&nk6 aképzelet9nk sok k9lönös atást oz létre6 ezeket nagyon $alóságosaknak látj&k6 meg akarj&kérinteni "ket6 és mi$el káprázatok6 az &t&nkban lé$" falba 9tköz9nk4 =zért nincs értelme6 ogy$ágyakozz&nk eme kísértetek és káprázatok iránt6 melyek $alótlanok6 mint az álom4 Camegértj9k ezt a pontot6 a $ágy&nk és &tálat&nk lecsökken4

8ég a nem is talál&nk semmi benneBrejl" létezést6 nem mondatj&k6 ogy nem

létez9nk6 mert mi $agy&nk az6 aki ragaszkodik4 Létez9nk6 mi$el a felfogott tárgyakozragaszkod&nk Ddzinpá82 Ca mag&nkban bels" létezés &tán k&tat&nk6 nem talál&nk semmit4 =zazonban nem jelenti6 ogy nem létez9nk4 Példá&l a az itt 9l" ?Iyörgynek@ ne$ezett személyt

02



$essz9k6 azt mondatj&k6 ogy a fink6 barát&nk6 apánk6 szeret"nk6 $agy ellenség9nk4 #szobában6 annak alapján6 ogy milyen $iszonyban $an $ele6 mindenkinek más elképzelése$an arról6 ogy $alójában ki is Iyörgy4 5e ki a $alódi Iyörgy Ca Iyörgy a fiam6 nem leetaz apám4 8ég a a fiam is6 a ?fiam@ szónak nincs minden egyebet kizáró $alódi lényege6iszen példá&l a saját gyermekének ?apám@4 7eát Iyörgyöt a felfogás&nk és a t&dat&nkozza létre6 megatároz$a "t a saját szemszög9nkb"l4 7eát a tárgyi oldalról Iyörgynek nincs

benneBrejl" léte6 de az nem jelenti azt6 ogy nem 9l itt6 mindannyi&nk el"tt4 #z alanyi oldalrólminden létezik6 mert t&d&nk ról&k és fölfogj&k6 de tárgyi oldalról semmi sem létezik$áltozatlan szilárd $alóságként4 =zért nincs értelme a ragaszkodásnak $agy &tálatnak emegnyil$án&lások iránt4 =nnek megértése a $alódi darma4

,em könny> a negatí$ cselekedetek almozásának megállítása er"s ellenszer nélk9l4Iyakorlással ez az ellenszer nagyon er"s leet6 és így csillapítani t&dja a szen$edélyek

befolyásait4 # negatí$ cselekedetek gyengébbek lesznek6 és ke$ésbé nö$ekednek agyakorlás&nk kö$etkeztében4 így ke$esebbet árt&nk másoknak6 és erényeket almoz&nk4P&sztán a mantrák recitációja $agy a szt&pák körbejárása nem elég4 # $áltozás megozatala at&dat&nkban a legfontosabb4

# armadik pont szerint a 5zogcsen gyakorló nem cselekszik pillanatnyi imp&lz&sai

atására6 bármit megté$e6 amit a pillanatban érez4 <elenleg emberi lét9nk $an és emberitest9nk6 amit nem könny> elnyerni6 mi$el számtalan életen kereszt9l almozott6 nagymennyiség>6 érdemteli karma gy>jtésének eredménye4 8ég a embernek is sz9let9nk6leetnek nagyon neéz kör9lményeink6 mint s9ketség és némaság6 $agy sz9letet9nk olyanországba6 aol nincs darma4 7eát nem csak emberi sz9letésre $an sz9kség9nk6 anemkapcsolatba is kell lépn9nk a tanításokkal6 és mi&tán megértett9k6 gyakoroln&nk kell azokat4

Miel a lét állandótlan" nem #alaszt#at%k a d#armát a köetkező #ónapra agy ére" nem#agy#at%k parlagon testünk" !eszédünk és t%dat%nk képességeit2 Nem tékozol#at%k eléletünket azzal" #ogy nem cselekszünk erényesen2 Ca másokról rosszat gondol&nk6 éselytelen9l beszél9nk $el9k6 el$esztegetj9k t&dat&nk és beszéd9nk leet"ségeit4 =z b&taság6iszen test9nket6 beszéd9nket és t&dat&nkat gyakorlásra asználatj&k a gyarapodásoz ésfejl"désez4 Minden le#etőséget ki kel) #asználn%nk a meditáció gyakorlására" #ogymag%nkat a 'ermészetes 0llapotra szoktass%k2 Nincs ki!1ó" mondán keés az időnk" agyt1l el+oglaltak agy%nk" de" #ogy mit és milyen #osszan gyakorl%nk az a képességeinktől" és akörülményeinktől +ügg2 ;a Dzogcsen gyakorlók agy%nk" életünk minden pillanatá!an

gyakorol#at%nk2 ,agyon jó6 5zogcsent gyakorl&nk4 # armadik pont $iszont nem azl jelenti6 ogy

szabados módon6 mindent megteet9nk6 amit akar&nk6 mond$án6 nincs b>n6 $agyis acselekedeteinknek nincs kö$etkezménye4 &ár a Dzogcsen #angs1lyozza" #ogy a 'ermészetes

0llapot ok és #atás +ölött an" és a karmik%s okozatiság semmilyen módon nem !e+olyásola"ez2 csak akkor érényes ránk" #a tényleg a 'ermészetes 0llapot!an tartózkod%nk2 8ásként

t&dat&nkat és élet9nket teljesen a karma szabályozza4 # nap folyamán id"nk legnagyobbrészében nem a 7ermészetes Fllapotban $agy&nk6 így a karma nagyon er"sen at amindennapi gondolatainkra és cselekedeteinkre4 Hiszonylagos kör9lmények között él9nk6cs&pán akkor $agy&nk a karmától $édettek6 amikor tényleg a 7ermészetes Fllapotbantartózkod&nk4 'e#át" mindent megtenni" ami eszünk!e %t" nem a Dzogcsen #elyes szemlélete2=zek az által&nk tapasztalt pillanatnyi $ágyak és imp&lz&sok6 a t&datalatti karmik&slenyomataink által létreozott befolyásoló tényez"k6 melyek kö$etése B beszélj9nk

bármennyit is a 5zogcsenr"l V nem szabadság4 sak a 7ermészetes Fllapotban nincsenekszabályok $agy korlátok6 csak itt $an teljes szabadság4

# negyedik pont szerint a 5zogcsenben nincs semmi amiez6 ragaszkodni kellene ésnem is kell semmit megfogadni4 # közönséges6 általános $íziókra és a étköznapi élet9nkre

&tal$a azt mondatj&k6 ogy minden illzió és t&dat&nk ozza létre4 Ca $alóban megértj9kezt6 nem !og&nk semmiez sem ragaszkodni6 mint példá&l a barát $agy ellenség ideája4 ,emragaszkod&nk semmiez6 nem ragaszkod&nk a jólétez6 a $agyonoz4 :emmi sem

01



különlegese!! a másiknál" megértük #ogy alóá!an minden egyenlő2 Minden dologegy+ormán üres és minden dolog egy+ormán ill1zió2 ;a megértük" #ogy lényegé!en mindendolog ill1zió" nincs miért negat( érzelmeket táplálni iránt%k2 Az egész élet álom#oz #asonló2# jelenségeket $alóban látj&k6 de felol$adnak6 és nem agynak mag&k &tán nyomot4 8iazonban6 a 7ermészetes Fllapot6 marad&nk4

=rre a négy lényegi pontra emlékezn9nk kell

Negyedik +eezet,AZ ;RESS3G SZEML3LETE

<5 1"v"z"t,

8anapság sok láma azt mondja6 ogy a madjamaka6 maam&dra és 5zogcscn

szemlélete és gyakorlásának eredménye azonos4 5e ez nem igaz4 8iért # spirit&ális ton szó$an az #lapról6 tról és Iy9mölcsr"l4 3ét gyakorlási rendszer összeasonlításakor6 a az#lap szemlélete k9lönböz"6 az t gyakorlatai is k9lönböz"ek lesznek6 és ezért az eredmény$agy Iy9mölcs is k9lönböz" lesz4 =zért elemezn9nk kell eme k9lönböz" rendszerekszemléleteit4# b&ddista és a bön tanítások sz&trára6 tantrára és 5zogcsenre oszlanak4 8indegyikrendszernek k9lönböz" #lapja és tja $an6 mely k9lönböz" Iy9mölcsöz $agy eredményez$ezet4 # sz&tra rendszer sajátos módszere a lemondás tja Dszpong lamE6 a tantráé az átalakítástja Dszgj&r lamE6 a 5zogcsené az TnBfelszabad&lás tja Dgrol lamE4 # madjamaka a sz&trarendszerez6 a maam&dra a tantra rendszerez tartozik6 a 5zogcsen önálló t6 nem sz&tra$agy tantra4 =zek a rendszerek #lapj&kban is nagyon k9lönböznek4 # szemlélet9k egyáltalán

nem azonos6 és a gyakorlás&k sem $ezet azonos eredményre4 Ca a szemlélet és gyakorlásk9lönbözik6 az eredmény is k9lönbözni fog4 =z logik&s4

0-



# sz&tra rendszer két szintje a inajána és maajána4 # inajánának két alosztálya$an: a sráakák a$agy tanít$ányok tja DnjanBtoszBpaE6 és a pr%tyéka!%dd#ák azaz magányos

b&ddák DrangBrgjalBbaE tja4 # kétfajta gyakorlók e csoportjai önmag&kért gyakorolnak6 ogymegszabad&ljanak a szamszárából4 ,em mások sorsá$al tör"dnek4 !elismerik a személyben a$áltozatlan6 állandó én iáyát DgangBzag gi bdagBmedE6 de gy gondolják6 ogy a darmák B itta darmák a $ilágegyetem összes jelenségét jelentik B tapasztalás&kban észlelt pillanatnyi

fizikai és pszicikai eseményei $alóságosak4 =z a nézet9k4 # maajána számára azonban azegy9ttérzés kifejlesJtése angslyosabb4 *tt a gyakorlók nem csak arra gondolnak6 ogysajátmag&k szabad&ljanak meg a szamszárában tapasztalt szen$edést"l6 anemW ogy mindenlény szabad&ljon meg attól4 !elismerik6 ogy nincs az egyénekben állandó és maradandó én6aogy a inajánát gyakorlók is gondolják6 de azt is felismerik6 ogy ezek a pillanatnyiesemények $agy darmák állandótlanok6 $alótlanok6 anyagtalanok Dcsosz kji bdagBmedE4 =z amaajána szemlélete és ezt ne$ezz9k s&nyátának $agy 9rességnek4

85 A 7a=6+a7a(a sz"7l'l"t"

# b&ddizm&s és a bön maajána szintjén kél k9lönböz" filozófiai rendszert talál&nk4

#z egyik a madjamaka6 tibeti9l &mapa Ddb&BmaBpaE6 melynek jelentése ?középs" t@6 amásik a jógacsára a$agy csittamátra6 tibeti9l szemcámpá DszemszBtszamBpaE6 azt jelenti6 ?csakBt&dat@4 Cabár nem annyira ismert6 a bönpó agyományban szintén $annak Pradzsnaparamitasz&trák6 és ezekben kifejtett filozófiai nézeteket és módszereket madjamakának ne$ezik4 #tibetiek többsége szerint a madjamaka a legmagasabb filozófia6 melynek legmagasabbszemlélete az 9resség4 # $égs" cél6 mely felé a sz&tra rendszer alad minden jelenségs&nyátájának a$agy 9rességének megértése4 =z a bönpókra is igaz6 abár a bönpóagyományban nincs k9lönálló jógacsára szö$eg6 mint a b&ddista agyományban6 aolszanszkritból a jógacsára szemléletét csittamátra né$en fordították le4 *tt mind ez6 mind amadjamaka szemlélet róla szóló cáfolata jól ismert4

# bönpó agyomány azonban6 nem tartja a madjamakát a legmagasabb nézetnek4+zemléletér"l azt állítja6 ogy az által&k magyarázott meg$ilágosodás állapota is tartalmazintellekt&ális ragaszkodást6 ezért kett"sséget foglal magába4 # bönpók szerint a 5zogcsenszemlélet a legmagasabb tanítás6 mert minden intellekt&son és kett"sségen tl $an4

=z nem jelenti azt6 ogy a madjamakát és a tantrát nem a b&ddák tanították6 ésönmag&kban nem tökéletesek4 # b&ddák tanít$ányaiknak k9lönböz" tanításokat adtak6 azokintellekt&ális képességének és4 fejlettségi szintjének megfelel"en4 :aát össze+üggésük!en erendszerem mindegyike teles és tökéletes2 Minden a tan(tány képességétől +ügg" ezért#iá!aaló #i!ákat keresgélni más rendszerek!en" p%sztán azért" mert nem gyakorol%k azokat25gyanakkor tisztán meg kell értenünk eme * rendszerek mindegyikének alapető nézeteit2 ;aeleétől +oga nem értük f tisztán a szemléletet" nem szám(t mennyi meditációs gyakorlatot

égzünk" gyakorlás%nk #i!ás lesz2Fltalában a maajána rendszerben B a madjamaka és a jógacsára iskolában B kétigazságról $an szó: az #bszolt *gazságról DdonBdam bdenBpaE és a Hiszonylagos *gazságrólDk&nBrdzob bdenBpaE4 # sz&tra rendszer és a tantra rendszer is felismeri6 ogy a 3él *gazság adarmakája és r&pakája meg$alósításának oka4 # darmakájának Hégs" *gazságként nincsformája6 9res4 5e a gy9mölcs $agy eredmény meg$alósításának oka kell legyen4 #darmakája eredményének meg$alósításáoz $ezet" ok az #bszolt *gazság megértése6 melya s&nyátá $agy 9resség teljes megértését jelenti4 # Hiszonylagos *gazság a r&pakájameg$alósításának oka4 # megfelel" okokoz és atásokoz két almozás tartozik4 #

bölcsesség almozása a bels" és k9ls" jelenségek 9rességének és anyagtalanságánakmegértését jelenti6 az érdem almozása a tíz tökéletesség gyakorlása4

,éa at tökéletességr"l beszélnek6 de a bönpó sz&tra rendszerben tíz tökéletességr"l$an szó6 ne$ezetesen6 nagylelk>ség DszbjinBpaE6 erkölcs Dts&lBkrimszE6 t9relem DbzodBpaE6 er"

'(



DbtszonBKgr&szE6 meditáció DbszamBgtanE6 képesség DsztobszE6 egy9ttérzés DsznyingBdzseE6kí$ánság DszmonBlamE6 felajánlás DbszngoBbaE6 és bölcsesség DseszBrabE4

Sgy két alap $agy ok6 két módszer6 és két eredmény $an:D*E #bszolt *gazság B bölcsesség gy>jtése B darmakája6 ésD'E Hiszonylagos *gazság B érdem gy>jtése B r&pakája4=z a 3ét *gazság olyan6 mint a madár két szárnya6 melyek nélk9l nem t&dna rep9lni4

=gyformán gyakorl&nk az #bszolt *gazság Bminden dolog 9res B és a Hiszonylagos *gazság Baz erényes okok jó eredményeket oznak B tm&tatásai szerint6 mi$el másképp nem t&dj&kelemi a b&ddaságot4 =z azért $an6 mert a b&ddaság a darmakáját és r&pakáját is jelenti4 #alpakájának $agy !ormatestnek Dgz&gsz szk&E két elk9lönítet" megnyil$án&lása $an:szambógakája és nirmánakája4 7eát a két almozást be kell teljesíten9nk6 és tökéletességrekell $inn9nk a darmakája és r&pakája meg$alósításáoz4 # darmakája meg$alósításáoz azel"készít" a pradzsna $agy bölcsesség DseszBrabE gyakorlása4 # bölcsességgel egy9tt jár azösszes tapasztalás&nk $izsgálata6 melynek során felismerj9k6 ogy alapj&kban 9resek6anyagtalanok6 nincs bels" lét9k4 # darmakája lényege ez a s&nyátá $agy 9resség4 # többitökéletességet a szambógakája és a nirmánakája meg$alósításáért gyakorolj&k4 # b&ddaságeme árom aspekt&sát =nkáának $agy %&dda Cárom 7estének Dszk& gsz&mE ne$ezik4 #

inajána gyakorlók nem ismerik föl a trikája létezését6 csak a történelmi %&dda +ákjam&niét4Ak az árátok $agy tökéletes szentek létezésér"l t&dnak6 akik kik9szöbölték összes klésáikatBszen$edélyek $agy negatí$ érzelmek B6 és ezért nem sz9letnek többé jjá a szamszára alsó$ilágaiban4

# madjamaka f" szemlélete a s%nyáádá" az 9resség szemlélete4 # madjamaka aztállítja6 ogy egyetlen jelenségnek B egyetlen clarmának $agy pillanatnyi fizikai és pszicikaieseménynek B sincs enneBrejl" létezése6 és ez az 9resség4 Ugyanis6 a $alami f9ggetlen9llétezne6 benneBrejl" léte lenne6 semmi nem leetne rá atással6 semmi sem $áltoztatatnámeg4 3armik&s ok sem ozatná el"6 mi$el a benneBrejl" léte állandó és $áltozatlan lenne4

,em $áltozatna $alami mássá6 és ezért az egész okozatiság leetetlen $olna4 ,emtörténetne $áltozás6 mi$el a dolognak meg lenne a benneBrejl" természete $agy lényegisége6amiez ozzá lenne láncol$a4 7apasztalás&nk szerint azonban6 a dolgok folyamatosan$áltoznak6 $agyis semminek nincs benneBrejl" természete4#z összes jelenség 9res6 ezért állandótlannak és anyagtalanná tapasztalj&k4 8i gondolj&kcs&pán6 ogy a jelenség $alamiképpe szilárd6 állandó és $alóságos6 ami csökönyös6ragaszkodó gondolkodás4 =zért asználj&k a filozófiai elemzést $agy pradzsnát6 ogyelyreozz&k elytelen látásmód&nkat4

Ca $esz9nk egy $irágot és kitépj9k szirmait6 ol a $irág Col $ara ennek a $irágnak alényegisége $agy benneBrejl" léte Leszedj9k összesj szirmát6 és azt $essz9k észre6 ogy nemmaradt semmi a $irágból4 3&tat&nk a $irág &tán6 és nem talál&nk semmit6 cs&pánsziromalmot aj földön4 5e ol a $irág =gyBegy kiszedett szirom6 nem a $irág4 #z összes

szirom a $irágoz tartozik6 de maga a ?$irág@ nincs seol6 cs&pán részei összessége4 ,incsf9ggetlen léte6 ezért 9res4 7eát az #bszolt *gazság szempontjából 9rességnek mondj&k4 #?$irág@ cs&pán egy szó és fogalom6 nem $égs" $alóság4 8egne$ezett és fogalmakkal ellátott6ezért Hiszonylagos *gazságnak ne$ezz9k4 Ca alaposan meg$izsgálj&k a jelenséget6 $ég9lfelfedezz9k6 ogy nincs benne semmi $alóságos4 ,inc lényegi $agy benneBrejl"en létez"?$irág@6 cs&pán a t&dat&nk megne$ezése és fogalma4 =z az #bszolt *gazság szintje47ermészetesen6 a mindennapi élet $iszonylagos értelmezésében6 a $irág létezik6 mertmeg$essz9k6 gyönyörköd9nk benne6 érezz9k illatát4 =z a Hiszonylagos *gazság szintje4 7eátmindenre e két szempont6 az abszolt és $iszonylagos szerint tekint9nk6 és eszerintcseleksz9nk4

# $ilágon mindent a gondolkodás&nkkal ismer9nk meg6 és erre a t&dásra a ne$ek

alkalmazása által tesz9nk szert4 =z a folyamat ozza létre a karmik&s okokat4 # madjamakaszerint6 a s&nyátá ?benneBrejl" létezést"l menteset@ jelent4 Példa erre az el"bbi $irág ésszirmai4 # ?$irág@ fogalmát a t&dat&nk ozta létre4 =bben a fogalomban a árom id"

'0



találkozik t&dat&nkban: emlék9nk $an egy mltbéli $irágról6 és el"re látj&k a jö$"belit4 5eezeknek a tárgyaknak nincs semmilyen benneBrejl" lét9k4 s&pán a részek gy>jteményét $agyalmazát találj&k6 $irágszirmokat $irág nélk9l4 Casonló a elyzet a test9nk $agy t&dat&nk$izsgálata esetében is4 8egtalálj&k a részek almazát6 a szka%d#ákal" de nem találj&k at&lajdonost4 ,incs én $agy anyag4 Ca egy személy az ellenség9nk $olna6 az ?ellenség@természete $áltozatlan lenne6 és sosem látatnánk barátnak4 5e nem ez a elyzet4 8indent a

gondolkodás&nk alkot6 és semmi sem létezik benneBrejl"en4 !igyelj9nk oda erre6 és karmik&slenyomataink atása kisebb lesz4 s&pán elne$ezések léteznek6 ele ezek nem $alódi6 k9lönállótárgyak4 8égis egyre jobban e fantáziaelemek atása alá ker9l9nk6 ragaszkod&nk ozzáj&k6 ésfolytatj&k ** létkerék forgatását4

# madjamaka azt tanítja6 ogy nincs benneBrejl" létezés DrangBbzin medE6 a dolgok p&sztán kölcsönös f9ggésben Drten KbrelE léteznek6 és $alójában ez a s&nyátá értelme4 5e at&dat6 a gondolatok nélk9l6 nem értenénk meg ezt a s&nyátát6 az összes jelenséganyagtalanságát és kölcsönös f9ggését4 # tapasztalás&nk megértéséez t&dat&nkkal mindigmeg kell ragadn&nk a dolgokat6 elemez$e és megítél$e azokat4 =z t&dati m>ködés6 f"leg a

pradzsnának ne$ezett magas intellekt&ális m>ködés6 mely megérti minden k9ls" és bels" jelenség 9rességét4 8inden jelenségnek két aspekt&sa $an6 #bszolt *gazság és Hiszonylagos

*gazság4 8indig egy9tt ford&lnak el"4 # látató dolgok a Hiszonylagos *gazság6 kí$9lr"l$alóságosnak és szilárdnak t>nnek6 de a meg$izsgálj&k és elemezz9k "ket B darabokraszed$e6 ogy tényleges lényegiség9ket megtalálj&k B6 azt látj&k6 ogy nincs benneBrejl"természet9k4 =gyfel"l minden mentes a benneBrejl" létezést"l6 másfel"l mindennek oka $an4Gk nélk9l jelenség nem létezik6 iszen más korábbi eseményekt"l f9gg6 és önmagában nincssemmilyen benneBrejl" léte $agy természete4 # megnyil$án&ló jelenség a ne$ekt"l és okoktólf9gg6 ez a Hiszonylagos *gazság jelentése4# madjamika szerint a s&nyátá megértése a legmagasabb megértés4 5e ez a s&nyátá nem azt

jelenti6 ogy 9res6 mint a $áza6 melyben nincs semmi4 *nkább annak a folyamatnak a cscsa6mikor a jelenséget meg$izsgálj&k6 ogy láss&k6 létezikBe benneBrejl"en $agy nem4 &enne-relő létezés elmozd(t#atatlan lényegiségként alóá!an nem létezik2 Nem talál%nk ilyet a

elenségek közt egyetlen eset!en sem2 Canem6 mindig itt $an a 3ét *gazság4 # $irág esetében6a $irág Hiszonylagos *gazság6 9ressége az #bszolt *gazság4 A mad#amaka szerint!ármilyen !enne-relő létezés #iánya 6rang-!z#in med-pa8 ürességet 6sztong-pa nyid8 elent2=bben az értelemben6 minden jelenség 9res4 # s&nyátá nem jelenti6 ogy nincs egyáltalánsemmi6 inkább azt jelenti6 ogy minden jelenség feltétes és kölcsönös f9ggésben $an4 =zozza létre az összes $áltozást6 fejl"dést és átalak&lást egyik dologból a másikba4 =gyébként a$ilág statik&s és alott lenne6 minden $áltozástól és fejl"dést"l mentesen4

Hegy9k az asztal példáját4 Látj&k az asztalt és t&dj&k mi az4 #zt mondj&k6 ogy k9ls"$alóság4 5e a részeiben i neg$izsgálj&k6 ol az asztal %ármire m&tat&nk az &jj&nkkal6 aznem maga az asztal4 Casonlóan6 a fejem nem én $agyok4 #z ?enyém@ és ?én@ k9lönböz"4 Ca

el$essz9kl alkotóelemeinket6 ol marad az ?én@ #zt gondolatj&k6 ?itt $agyok6 és azt ott$anM@ # $ilágra mindig szilárdként és $alóságosként gondol&nk 8indenki így gondolkodik6de a madjamaka szerint ez t&datlanság #nyagias módon gondolkod&nk4 =zt szokt&k meg6 ésezért ebben bíz&nk6X =ez a gondolkodásmódoz ragaszkod&nk6 és nem figyel9nk arra6 mittesz9nk6 pedig a folyamat mögött egyáltalán nincs $alóság6 csak a t&dat&nk mesterkedése48ag&nkra $essz9k cs&pán6 ogy minden szilárd és $alóságos 5e miért $akít el a káprázatHalami k9ls"öz ragaszkod&nk4 Halóságosnak és szilárdnak tartj&k6 de mikor meg$izsgálj&k6mit talál&nk Casonlóan6 mag&nkban is $izsgálat alá $etj9k6 amir"l azt gondolj&k6 ogy mi$agy&nk: a ?gondolatom@6 az ?eszmém@6 az ?érzésem@6 a ?felfogásom@6 de ol találj&k az?ént@ # kon$encionális gondolkodásmód&nk az&dik nek9nk6 megamisítja a $alóságot4%ármit $izsgál&nk meg6 akár k9ls" tárgy $agy saját mag&nk6 azt találj&k6 ogy nincs

semmilyen szilárd $agy anyagi $alósága6 melyez ragaszkodatnánk6 melyet fenntartatnánk4=z a s&nyátá6 és az 9resség szám&nkra az #bszolt *gazság4 3&tatj&k mag&nkat6 és nemtalál&nk senkit4 5e nem mondatj&k6 ogy nem létez9nk6 aogy nem mondatj&k azt sem6

''



ogy az asztal nem létezik4 8indkett" létezik $iszonylagos értelemben6 de a a lényeg9k &tánk&tat&nk6 nem talál&nk semmit6 csak megne$ezést4 Példá&l6 a fejfájás&nk $an6 a ?fej@ nem mi$agy&nk és a ?fájás@ sem6 de azt mondj&k6 ogy fejfájás&nk $an4 # fájdalom egy tapasztalás6de ol $an az ?én@

# gondolkodás&nk nyel$9nk foglya lesz4 A @iszonylagos =gazság a dolgokc(mkézésének és elneezésének +olyamata" mint#a azok konkrét" +üggelien alóságok

lennének2 7"l9nk $agy megismerés9nkt"l f9ggetlen le$álasztott dolgok $agy entitások4 #?fej@ né$ kiejtésekor6 csak a né$ és afogalom létezik6 és ez a Hiszonylagos *gazság4 8inden az elne$ezésfolyamatából fejl"dik ki karmik&s okként6 de nincs benne semmi $alóságos4

A karmik%s okozatiság csak a iszonylagos oldalon működik" nem A!szol1t =gazság2 A mad#amaka szemlélete szerint minden üresség" azaz s%nyátá"ez az A!szol1t =gazság2

95 Ma=6+a7a(a és a Dzo#&s"

# madjamaka csak a s&nyátát ismeri el Hégs" *gazságként4 # madjamaka és a

csittamátra felismeri a 3ét *gazságot6 abár a 3ét *gazság jelentésér"l megértés9k k9lönböz"4# madjamaka szerint 8inden a 3ét *gazsággal kapcsolatos6 mi$el az alanynak és tárgynaknincs benneBrejl" léte6 csak gondolatok által alkotott ?ne$ei@4 +emminem létezik azonban f9ggetlen9l4 # madjamaka azt állítja6 ogy minden tapasztalás&nk

benne $an a 3ét *gazságban6 és nincs semmi ezen tl4 # prl&gpák azt állítják6 ogy a s&nyátá PraszangikaBmadjamaka szemlélete B melyetsandrakirti a Mad#amakaatará!an Dd%&Bma la Kzs&gBpaE fejtett ki B a legmagasabbleetséges szemlélet6 és nem létezik ennél magasabb nézet6 iszen 5zse ongkapa maga isezt állította4 =zért a $égs"6 mindenek fölött álló szemlélet a s&nyátá4 Cogyan t&dna a5zogcsen ennél jobbat nyjtani # madjamaka gel&gpa kö$et"i kritizálják a5zogcsent6 állít$a6 ogy tagadja a 3ét *gazságot4 8ás tibeti iskolákoz tartozó madjamakakö$et"k B akik a sz&trák és sásztrák kö$et"i B állítják6 ogy a 5zogcsen nem is $alódi

b&ddizm&s4 Cogy állatna a 5zogcsen a madjamaka fölött 8i ez a 5zogcsen6 mely aztállítja6 ogy a legmagasabb igazság

# nyingmapák és a bönpók szerint a 5zogcsen tllép a madjamaka szemléletén4 #?legmagasabb@ a megértés9nkt"l f9gg6 és csak akkara >legmagasa!! igazság?" #a alaposanmegértük szemlélete alódi /elentését" egyé!ként elentés nélküli p%szta szó2 # tanítás amegértés9nk kö$etkeztében lesz a legmagasabb4 # madjamaka rendszer szerint s&nyátá azt

jelenti6 ogy minden jelenség 9res DsztongBpaE és semminek sincs benneBrejl" léte DrangBbzinmedBpaE6 másképp a $áltozás leetetlen lenne4 5e ez nem a 5zogcsen $égs" szemlélete6 mi$el

itt az el"bbit nem tekintik teljes szemléletnek4 sak a kép felét adja4 # madjamaka beszélM adolgok Qresség oldaláról DsztongBcsaE6 de nembeszél a 7isztaság DgszalBcsaE a$agy7&datosság oldaláról DrigBcsaE4

# madjamaka szerint a két forrás a 3ét *gazság6 amiez két & kapcsolódik6 a bölcsesség és az érdem almozása6 és két eredménye Hár a darmakája és a r&pakája4

# 5zogcsen nem ismeri el két forrásként ezt a 3ét *gazságot6 csaK egyetlen forrást és=gy *gazságot fogad el6 ez a '#igle Nyágcsik DtigBle njagBgcsigE6 az =gyed9li Lényegiség4 *ttcsak egy #lap $an6 ezért nincs 3él *gazság4 ongkapa nagymester sandrakirti

Mad#amakaatara Dd%&Bma la Kzs&gBpaE kommentárjában6 a 9ám-rim csen-mo-!anmegkritizálja a 5zogcsent6 amiért nincs benne a 3ét *gazság4 # 5zogcsen gy tartja6 ogy a$égs" szemléletnek csak egyetlen természete $an4 Ca a 3ét *gazságot fogadj&k el6 ezek

ismeretéez kétféle t&dattal kellene rendelkezn9nk4 =zért beszélt ongkapa egy s&nyátátismer" intelligenciáról DsztongBnyid rtogszBpaKi seszBrabE6 és egy másik6 a ne$eket felismer"intelligenciáról4 8indkett"t intelligenciának DseszBrabE ne$ezik6 de kétfélék6 mert az egyik a

'/



Hiszonylagos a másik az #bszolt *gazsággal kapcsolatos4 # 5zogcsenben $iszont csakegyetlen =gyed9li Lényegiség $an6 és nem két t&dat4 # 5zogcsen szerint csak akkor$alósítj&k meg a trikáát" a az =l$álasztatatlanságot gyakorolj&k4

# madjamaka szemlélete szerint a s&nyátá teljes t&datosságában maradat&nk akontempláció $agy egyensly állapotának DmnjanBbzagE eszközé$el6 de mikor ebben azállapotban $agy&nk6 nem foglalkoz&nk semmilyen gondolattal6 nagylelk>séggel6 $agy más

tökéletességgel és erénnyel4 =zért a bölcsesség és érdem almozását $áltakoz$a6Y k9lörZ k9lönkell gyakoroln&nk4 # 5zogcsen szemlélet 7ermészetes Fllapot nem cs&pán Qresség6 anem+pontán 8egnyil$án&lás Dl&nBgr&bE is4 C csak az 9rességet DsztongBcsaE gyakorolj&nk6 nem$alósítatj&k meg teljes b&ddaságot4

# madjamaka6 csittamátra és a lantra mind elismeri a 3ét *gaságot4 # madjamakaföl is teszi a kérdést6 ogyan leet a b&ddaságo meg$alósítani6 a alapként nincs 3ét*gazság6 iszen másképpen nem gyakorolató a két almozás4 +z9kség $an ezekre az okokra adarmakája és r&pakája létrejöttéez4 =zen okok nélk9l nem $alósítatj&k meg a b&ddaságot4# 5zogcsen egyetért abban6 ogy okokként szerepl" ozzájár&ló tényez"k nélk9l neméretj9k el a b&ddaságot4 Ca $an egy nagydarab arany&nk6 nem kell a min"ségeit k&tatn&nk6mert azok már benne $annak4 A 'ermészetes 0llapot gyakorlásáal spontán megalós(t%k a

d#armakáát és r%pákáát" miel !%dd#a összes erénye !enne an a 'ermészetes 0llapot!an28ikor a másodlagos tényez"k megjelennek6 ezen erények spontán megnyil$án&lnak4 =bbenrejlik a $alódi ellentmondás a madjamaka és 5zogcsen között4 Ugyanakkor a 5zogcsenbenszintén kellenek másodlagos tényez"k a trikáa látató megnyil$án&lásáoz4 # trikóa ottlappang a 7ermészetes Fllapotban6 de látatatlan6 nem olyan6 mint a szobor6 amit a nyitotttemplomajtón kereszt9l megpillantat&nk4 =z asonló a dzsonangpa szemléletez4

# madjamaka szerint az érz" lények b&ddatermészete DlálágátágárbáE az indirekt jelentés Dés ezért id"legesE6 míg a s&nyátá a Halódi6 $égs" jelentés4 Longcsenpa nyingmapamester szerint B aogy a #ig-don mdzod m>$ében mondja B6 maga +ákjam&ni %&dda istanította ** 5zogcsent a Pradzsnaparamita +z&trákban4 =z a elyesen értelmezett bels"

b&ddatermészet $agy lálágátágárbá6 $alójában a 5zogcsenben kifejlett 7ermészetesFllapot4 7eát Longcsenpa itt a 5zogcsent Pradzsnaparamitaként értelmezi4 Ca felfedezt9k a$alódi természetet6 a 7ermészetes Fllapotot6 nem kell semmi egyéb &tán k&tatn&nk4

Ca azt mondj&k6 ogy a 5zogcsen nem ismeri el a 3ét *gazságot6 mondatj&kBe azt is6ogy nem ismeri el a tíz paramitát Sgy6 ogyan beszélet9nk egyáltalán gyakorlásról a5zogcsenben Ca nem gyakorl&nk6 ogyan almozatj&k a bölcsességet és érdemet Cogyanéretj9k el a b&ddaságot A Dzogcsen azon!an nem monda" #ogy nem kell a t(z paramitát

gyakoroln%nk2 *gyszerűen azt monda" #ogy a 'ermészetes 0llapot!an spontán !enne an at(z paramita" és nem kell őket egyenként" külön-külön gyakorolni2 A !%dd#ák összes erényemár spontán !enne an a 'ermészetes 0llapot!an" te#át a Dzogcsen!en csak ezt az egyedüli'ermészetes 0llapotot kell gyakorolni" ez elegendő2

8ikor a közönséges sz&tra gyakorló6 nincs az elmélkedés állapotában mnjamBbzagE6 szilárdés anyagi $íziója $an a $ilágról4 =bben az állapotban6 kalandozó gondolatokkal azegy9ttérzést gyakorolja6 és moti$ációját fejleszti4 # sz&tra rendszer szerint az egy9ttérzést atöbbi gondolat segítségé$el kell m>$elni és fejleszteni4 5e ez a gyakorlás cs&pán el"készít"6tá$ol áll a 5zogcsen gyakorlatától4 #z egy9ttérz" gondolat nem b&dda $alódi egy9ttérzése4

;a elértük a 'ermészetes 0llapotot és megértettük a Dzogcsen szemléletét" nincs szükségünkkülön az együttérzést +elesztő gyakorlatra" mely!en t%dat%nkkal együttérzést pró!ál%nklétre#ozni minden lény iránt2 Miért Mert" mikor a 'ermészetes 0llapot!an tartózkod%nk" aminden érző lény iránti együttérzés spontán és erő+esz(tés nélkül megelenik" nem kell at%datnak mesterségesen létre#oznia2 =tt olt teles tökéletességé!en a 'ermészetes 0llapot!ankezdetektől +oga2

,éa a 5zogcsen szö$egek azt is mondják6 ogy még meditációt sem kell gyakorolni48iért 7íz 7ökéletesség6 a$agy paramita létezik6 melyek köz9l a nagylelk>ség DszbjinBpa6szkt4 danaE az els"6 de mindegyik9k már kezdetekt"l benne $an a 7ermészetes Fllapotban6 és

'N



a tökéletesség9k $agy beteljesítés9k is benne $an4 7eát6 nem kell nagylelk>séget $agy atöbbi tökéletességet a gondolatok m>$elésé$el mesterségesen gyakorolni4 Ca a 7ermészetesFllapotot gyakorolj&k6 a nagylelk>ség már benne $an6 és spontán feljön4 Sgy a nagylelk>ségettermészetesen és önkéntelen9l gyakorolj&k6 nem kell el"ször meditáln&nk és azt gondoln&nk6ogy másokoz nagylelk>ek $agy&nk4 =z ér$ényes az erkölcs Dts&lBkrimsz6 szkt4 silaE és atöbbi 7ökéletességre is6 beleért$e a meditációt is4 A meditációal elér#ető összes erény és erő"

már mind telesen !enne an a 'ermészetes 0llapot!an2 *zért" nem kell a tökéletességeket semmilyen saátos módon gyakorolni" külön-külön" leálaszta a 'ermészetes 0llapottól2# madjamaka szerint a s&nyátát csak a gondolkodással leet megismerni4 Ca

$alaminek iányzik a bels" léte6 az a s&nyátá állapotában $an6 és ezt csak gondolkodássalleet fölismerni4 Iondolatok nélk9l egyáltalán semmi sem ismeret" meg4 8inden t&dás agondolkodással szerezet" meg4 ,incs más mód a s&nyátá megértésére4 =z a f" k9lönbség amadjamaka és a 5zogcsen közt4 #z els" azt állítja6 ogy gondolatra $an sz9kség a s&nyátámegismeréséez4 # 5zogcsen szerint azonban a 7ermészetes Fllapot kezdetekt"l fog$a tl$an a gondolatokon6 és t&dattal nem ragadató meg4 # 5zogcsenben6 a meg akar&nk ragadniDKdzinBpaE $agy fel akar&nk fogni $alamit6 az t&dati te$ékenységnek számít6 nem a7ermészetes Fllapotban $aló lét4 =zzel a módszerrel sosem lesz9nk képesek elérni a

7ermészetes Fllapotot4 # gondolatok mindig szétboncolják6 és részekre szedik a tárgyakat6egyébként nem t&dnánk "ket megragadni4 # $alóságot cs&pán részeiez asonlítatj&k4 #zintellekt&ssal a k9ls" tárgynak6 csak részleges elemzését $égezetj9k6 miként a kék $irágotmeg$izsgált&k6 ogy megérts9k 9rességét4 =z az ?9resség@ azonban6 csak gondolatokkallétreozott6 intellekt&ális megértés4 # 5zogcsen az 9resség megértésez nem a gondolatokatasználja6 mert azok mindig részlegesek és egyoldalak6 sosem ölelik át az egészet4

# nagy t&dós +zakja Pandita kifogásokat emelt a 5zogcsen ellen íres köny$ében6 a szDom gsz%m ra! d!e-!en" azt állít$a6 ogy kínai tanítás Drgja nag gi cs"szE6 mert csak a?gondolatnélk9liség@ Dmi rtogBpaE állapotát tanítja6 mint a kínai b&ddizm&s4 8egkritizáltaIampópa láma kö$et"it6 a kagy9pákat is6 mond$án6 ogy "k csak gyakorolnak6 de sosemtan&lnak6 és ezért nem is t&dnak semmit4 Ca csak $akon gyakorolnak6 gondolatok és

pszicológiai tan&lmányok nélk9l6 állatoknak sz9letnek jjá4 +zakja Pandita k9lönösenkritik&s $olt Iampópa maam&dra magyarázatá$al szemben6 azt állít$a6 ogy részben a5zogcsenen alap&l4 # 5zogcsen rendszerben azonban a cél nem a gondolatnélk9liség4 #gondolatnélk9li állapot p&sztán tapasztalás DnyamszE6 nem a Rigpa6 azaz a 7ermészetesFllapot4 # 5zogcsen az okBokozatot megaladó állapotról beszél4 # 7ermészetes Fllapot at&datot megaladó lét4 ,em számít6 ogy a 7ermészetes Fllapotban feljönnekBe a gondolatok$agy sem6 mi$el természetére nincsenek atással4 # 7ermészetes Fllapot olyan6 mint a t9kör6a gondolatok olyanok6 mint a t9kröz"dések a t9körben4 =zek a t9kröz"dések a t9körtermészetét nem módosítják6 nem $áltoztatják meg6 ezért azt mondj&k6 ogy a 7ermészetesFllapot =redend"en 7iszta DkattogEB

# madjamaka és a 5zogcsen itt ellentmond egymásnak4 # madjamaka rendszerbenmindig a klésák $agy szen$edélyek ellenszereit keress9k4 # 5zogcsen megkérdezi6 ogyanteetj9k ezt # szen$edély $agy negatí$ érzelem cs&pán gondolat6 és az ellenszere egy másikgondolat4 =z olyan6 mint kez9nkr"l a $ért $érrel mosni le4 # gondolatok nem semmisítik mega gondolatokat6 a azokat kö$etj9k6 sosincs $ég9k4 # gondolatokkal sosem találj&k meg aHégs" *gazságot6 mi$elE elker9letetlen9l még több gondolatoz $ezetnek4 =z a természet9k4#Z Hégs" *gazságot csak a gondolatok forrásánál találj&k meg4

7eát nem t&dj&k a gondolatokat megtisztítani és megsemmisíteni gy6 ogyellenszerként még több gondolatot asznál&nk4 #z egész egy körfolyamat4 =z nem a5zogcsen módszere4 # 5zogcsen szerint megfelel"bb6 a a 7ermészetes Fllapotbanmarad&nk6 ameddig csak t&d&nk4 # gondolatokat nem t&dj&k gondolatokkal megsemmisíteni6

nem t>nnek el6 cs&pán to$ább b&rjánzanak6 de a mag&kra agyj&k6 a 7ermészetes Fllapotbaol$adnak4 Az Bn-megsza!ad%lás a égső tiszt(tás" miel nem #agy maga %tán nyomot" és a

')



gondolatok nem szülnek 1a!! gondolatokat2 Ca a 7ermészetes Fllapotban lét9nk nem stabil6könnyen elszórakoztatnak a feljö$" j gondolatok4

A mad#amakáal ellentél!en" a Dzogcsen nem ismeri el a $ét =gazságot" mint at%datosság +orrásait2 A Dzogcsen alódi szemlélete az *lálaszt#atatlanság" részre#alásnélkül az egyik agy a másik irány!a2 A '%datosság és .resség *lálaszt#atatlan 6rig sztongd!er-med8" ezért csak *gy =gazság an" és ez meg#alada a $ét =gazság szemléletét2 *z

azon!an nem elenti azt" #ogy a $ét =gazság nem a !%dd#ák tan(tása olt" csak azt" #ogy a Dzogcsen meg#alada a sz%tra $ét =gazság értelmezését2 A madjamaka rendszer szerint 3ét *gazság $an6 a s&nyátá intellekt&ális értelmezését

is beleért$e6 melyek nélk9l nem $alósítató meg a b&ddaság4 =rre a 5zogcsen azt $álaszolja6ogy nem kell mást tenn9nk6 csak a 7ermészetes Fllapotban tartózkodn&nk6 ami a 7igle

,yágcsik DtigBle nyagBgcsigE6 melyben a b&ddaság összes min"sége és ereje kezdetekt"lfog$a benne $an4 =z elegend"4 =zért a 5zogcsen azt tartja6 ogy saját nézete a legmagasabb4

:5 A &sitta7átra sz"7l'l"t"

# jógacsára iskola csittamátra rendszerének alapja az egy9ttérzés és a bodicsitta4 #

csittamátra elismeri az alap künsit Dk&nBg'iE $agy áláát" és az önt&datosságot $agy szászámédánát DrangBrigE6 mely minden t&datpillanatban benne $an4 # csittamátra asználjaa rang-rig és k9nsi fogalmakat4 ,em ismeri el azt a s&nyátát6 melyet a madjamaka iskolaasznál6 szemlélete teljesen k9lönbözik a madjamakáétól4 # madjamaka azt állítja6 ogy a$alaminek bels" léte $an6 nem t&d meg$áltozni $agy elt>nni4 # lényege elmozdítatatlan4 5eazt tapasztalj&k6 ogy a dolgok mindig $áltoznak és elt>nnek4 7eát ezeknek a t&datoknakDrnamBseszE nem leet semmilyen bels" lét9k DrangBbzin medBpaE4 # csittamátra megkérdezi6a ez így $an6 ogy leetnek karmik&s lenyomatok

# madjamaka nézete6 ogy minden anyagtalan DbdagBmedE és minden bels" létt"lmentes DrangBbzin medBpaE4 +emmilyen énnek DbdagE $agy anyagnak sincs bels" léte6 ésf9ggetlen9l nem létezik4 8indent okok befolyásolnak6 minden folyamatosan $áltozik6 ezértminden 9res4 Ca bels" természete lenne6 akkor az ok nem ozatna létre attól k9lönböz"eredményt6 p&sztán olyan maradna6 amilyen eredetileg $olt6 és egyáltalán nem lenne $áltozás4# csittamátra azonban azt állítja6 ogy míg a t&datnak DszemszE6 az alanyi oldalon6 bels" léte$an DrangBbzin gji jodBpaE6 addig a kí$9l megjelen" jelenség nem létezik f9ggetlen9l4 8indena karmik&s okok eredménye4 !9ggetlen én nem létezik6 de $iszonylagos értelemben mégislétezik a kölcsönös f9ggés állapotában4 =z az én a künsi námse2 # k9nsi námse benneBrejl"enlétezik6 ez az alapBt&dat B a $alóságos ?én@Baz életekr"l életekre $ándorló alap4 8inden érz"lénynek $an ilyen alapt&data4 =z az egyéni alapt&dat6 nem ?egyBt&dat@4 =z a csittamátraszemlélete4 # madjamaka azt állítja6 ogy az én nem több mint egy né$4 =gyáltalán semmisem létezik6 mind p&sztán megne$ezések6 beleért$e a karmik&s okBokozatot is4 #

madjamaka rendszer nem ismeri el a k9nsi námset6 csak a at érzékBt&datot6 így itt nincstáráz a karmik&s lenyomatok számára6 gy tartják6 ogy nem kell "ket tárolni seol4 #t&lajdonosa cipeli magá$al6 és nem kell tárolás&kra k9lön ely4 5e minden esetben ez at&lajdonos p&szta né$4

# madjamaka iskola azt tanítja6 ogy semminek sincs bels" léte6 a csittamátra szerintez a szemlélet elégtelen4 # csittamátra állítja6 ogy bels" létezésnek lennie kell6 egyébkéntnem lenne alap a karmik&s okok létezésére4 Ca azt mondj&k6 ogy a karmik&s okok csakne$ek éi fogalmak6 akkor kö$etkezmény9k sem leet4 8ondatj&k6 ogy a fej9nkön $an egyszar$6 de ez nem jelenti azt6 ogy ott is $an4 %ármitX mondat&nk6 nem jelenti azt6 ogy amitmond&nk6 az létezik4 =zért $alamilyen saját bels" létnek lennie kell4 # madjamaka szemléletnemX megfelel"6 mi$el cs&pán a s&nyátá egyik oldalát ismeri el6 az alany ésX tárgy nemB

kett"sségét4# madjamaka ellenszeg9l ennek az indoknak4 Ca példá&l meg$izsgálj&k aszem9nket6 mondatj&k6 ogy bels" léte $an4 # f&nkciója a látás4 5e néa a szem sér9l6 $agy

'.



$ak6 és egyáltalán nem lát6 még a ?szem@ ne$e is $an4 =zért iányzik a bels" léte4 =gyetlendolognak sincs benneBrejl" léte6 mert mindegyik mindig $áltozik4 =z az 9resség9k4 =zértmondják a Pradzsnaparamita sz&trák6 ogy nincs szem6 nincs f9l6 és így to$ább4 ,incs benneBrejl" DrangBbzinE lét9k4 Orts9nk meg mit jelent a s&nyátá ebben az összef9ggésbenM

A csittamátra szintén elismeri az ürességet" de itt a s%nyátá elentése külön!özik amad#amaka üresség elentésétől2 A csittamátra szerint egyetlen karmik%s ok!ól ön +öl az

alany és tárgy két oldala2 *z a két oldal elálaszt#atatlan" és ez az elálaszt#atatlanság azüresség2 =z nem azonos azzal az állítással6 ogy itt nincs egyáltalán semmi4 Példá&l6 mikor azég kék színét látj&k6 a szemBt&dat&nkkal figyelj9k ezt a kék színt4 7eát6 két dolog $an: a kékszín és a saját szemBt&dat&nk4 =z a kett" el$álasztatatlan6 mi$el egyetlen karmik&s okból

jönnek föl4 =gyetlen ok $an6 és két atás6 a tárgy é4s a t&dat6 $agyis az alany4 #z alany éstárgy el$álasztásának igyekezete6 olyan6 mint félbe $ágni a tojástB igyeksz9nk kett"be $ágni6de csak egyetlen tojás $an4 #z alany és tárgy el$álasztatatlan4

# csittamátra iskola s&nyátája az alany és tárgy nemBkett"sségét jelenti6 ami akölcsönös f9ggés9k4 # kék szín DtárgyE és a szemBt&dat alanyE nemBkett"s és egymástól f9gg"6mert &gyanabból az okból jönnek föl64 mindig egy9tt ford&lnak el"4 Ca a szemBt&dat nincs

jelen6 a kék szín sem találató meg kí$9l6 csak felfogás&nk által létezik4 # t&dat és a *felfogott

tárgy el$álasztatatlan4 8ikor szem9nket becs&kj&k6 szám&nkra nen létezik to$ább4 # kékszín és a t&dat&nk el$álasztatatlan6 ez a s&nyátá <elentése4 Qresek6 mi$el nem le$álasztottf9ggetlen entitások6 egymástól f9ggnek6 és okból jönnek föl4 *tt a s&nyátá jelentése az6 ogynem léteznek föggetlen9l6 a kék szín és a szemBt&dat p&sztán az érme két oldala4

7eát6 a jógacsára és madjamaka rendszerekben a s&nyátá jelentése teljesenk9lönböz"4 # jógacsára iskolát csillamátrának $agy szemcámpának DszemszBtszamBpaE isne$ezik6 mi$el a jógacsára állítja6 ogy minden a t&dattal DszemszE kapcsolatos4 Ca nincs at&dat jelen6 a dolog nem létezik4 Létezéséez a tárgynak és a t&datnak találkoznia kell6összeölelkezni9k6 és egy9tt eltá$ozni&k4 #z egymástól f9ggés9k és %$álasztatatlanság&k az9resség9ket jelenti4

7o$ábbá6 a madjamaka szerint a at t&datnak nincs semmilyen benneBrejl"természete4 # csittamátra tizenatféle s&nyátáról beszél6 míg a madjamaka tizennyolcféles&nyátáról4 # csittamátra által elismert s&nyátá nem a madjamaka s&nyátája6 $agyis a benneBrejl" lét iánya DrangBbzin medBpaE4 # madjamakában és csittamátrában az ok k9lönböz"6ezért mondatj&k6 ogy az 9rességBmegértés9k is k9lönböz"4 =zért6 a gyakorlási t isk9lönböz"6 és a gy9mölcs is k9lönböz" lesz4 # s&nyátát a csittamátra az alany és tárgy nemBkett"ségeként értelmezi6 a csittamátra szemléletének kö$et"i ezt a s&nyátát gyakorolják6 nema madjamaka benneBrejl" létt"l mentes s&nyátáját4 # gyakorlat ebb"l a szemléletb"l ind&l ki6így a madjamaka b&dda nem lesz azonos a csittamátra b&ddá$al4 # tantrákat is leet amadjamaka $agy csittamátra szemlélet szerint értelmezni6 szö$eg9k leet"$é teszi$alamelyik értelmezést4 Cabár manapság az összes tibeti iskola i$atalosan praszangikaB

madjamaka6 és a tantrákat ebb"l a néz"pontból értelmezik6 a régi id"kben B *ndiában és7ibetben B sok kommentár magyarázta a tantrákat csittamátra szempontból6 és a gyakorlók azannak megfelel" eredményt érték el4

+ok tanítás azonos a madjamakában és csittamátrában6 mint példá&l a tíz paramita ésaz egy9ttérzés4 8indkett"ben öt t és tíz fokozat $an4 #z öt t köz9l6 a gy>jtés Dtsogsz lámE agyakorló gyakorlásának oka ami$el érdemet és bölcsességet almoz DtsogszE4 # kö$etkez"t azegyesítés tjának Dszbjor lamE ne$ezik6 mi$el az alany egyes9l DszbjorE a tárgyalj # armadika $ízió tja Dmtong lamE6 melynek során meglátj&k DmtongE a $alóság els" fel$illanását4 =zaz els" fokozat $agy b&mi4 # to$ábbiE kilenc fázis a negyedik t6 a meditáció tja DszgomBlamE4 Hég9l6 az ötödik t6 a minden tréninget megaladó t Dmi szlob lamE4

# madjamakában és a csittamátrában a Pradzsnaparamita $agy %ölcsesség

7ökéletességének gyakorlása k9lönböz"6 abár a többi paramita gyakorlása azonos6 mi$elmindkét iskola a maajánáoz tartozik4 # csittamátra azt mondja6 ogy az egész $ilág illzió6de nem mondja6E ogy nem létezik semmi4 # madjamaka állítja6 ogy mindent a

'2



gondolataink oznak létre4 # csittamátra azzal $álaszol6 ogy a ez ígyX $an6 miérttapasztal&nk annyi szen$edést a $ilágon 8indenki boldog akar lenni és él$ezni a kellemesérzéseket4 8i$el szen$edést tapasztal&nk6X kell lennie a gondolatainkon és $ágyainkon kí$9l$alami igazán létez"nek4X ,em csak a t&dat&nkkal oz&nk létre mindent4 ,em akar&nkszen$edni6X de a szen$edés létezik6 teát nem a t&dat&nkkal ozz&k létre4 # csittamátra aztmondja6 ogy $alami $alóságos kell6 ogy legyen6 mi$el másképp nem lenne gyakorlás és a

b&ddaság elérése sem4 Ca mindent p&sztán a gondolataink oznának létre6 nem $olnagyakorlásra sz9kség6 csak aztX kéne gondoln&nk6 ogy b&ddák $agy&nk6 és azok lennénk4# madjamaka azonban sosem mondja6 ogy amit gondol&nk igaz4 8ondatj&k6 ogy

?#z &jjam olyan6 mint az a&tó@6 de ez nem elyes állítás4 ,incs indoka4 Cogy a megne$ezésreképesek legy9nk6 elegend" indokra $an sz9kség4 *gen6 mindent a gondolatok oznak létre6 deaz állításnak megfelel"nek kell lennie4 8ondatj&k6 ?Labda a fejem@6 de ez nem ér$ényesállítás6 mi$el nincs ilyen kapcsolat a labda és a fejem közt4 7eát alap kell az ér$ényesállításra4 # madjamaka azt mondja6 ogy még az ér$ényes állításnak sincs benneBrejl" léte4# 5zogcsen szintén azt mondja6 ogy minden illzió6 de ezt nem elég mondan&nk6 meg kellkonkrétan érten9nk4

# csittamátra szerint az alany és tárgy el$álasztatatlan6 de megk9lönböztetet"4 =z

igaz a t&datra is6 aol az önt&dat6 $agyis a t&datosságBlény t&datos4 =bben az esetben a t&datDrnamBseszE a tárgy oldal6 és az önBt&datosság DrangBrigE az alanyi oldal4 =z az önt&datosság$agy rang-rig az önismeret6 $agyis önBlátás4 # tibeti rang szó ?ént@ $agy ?önmagát@ jelent6 ésa rig ismeretet $agy t&dást4 7eát az önmagára figyel" t&dás4 Példá&l6 a $ajlámpa fénye

be$ilágítja a sötét szobát6 de önmagát is meg$ilágítja6 ezért tiszta és $ilágos4 # lámpának teátkél f&nkciója $an: k9ls"leg eltá$olítja a szoba sötétségét6 és bels"leg meg$ilágítja önmagát4=z a két f&nkció el$álasztatatlan minden t&datpillanatban4 !igyel9nk a tárgyra Dgzan rigE ést&dj&k6 ogy figyel9nk4 7&dj&k6 ogy t&dj&k4 =z az önt&datosság4 7eát a ténylegesen látottés ismert $ilág6 nem önálló létezés> k9ls" $ilág4 sak a t&dat&nkat látj&k4 sak mag&nkatlátj&k4 #z érzékBt&datosság és az elmeBt&datosság minden elyzete az önt&datosság pillanata48ikor az alanynak önmagáról t&domása $an6 bármilyen gondolat nélk9l B az a rangBrig4 #csittamátra szemlélet jellemz"je a sz$ászámédana tana6 mely szerint a t&dat meg$ilágítjaönmagát és a tárgyát6 de a madjamaka ezt tagadja4

# madjamaka rendszer csak a at t&datm>ködést Dtsogsz dr&gE *smeri6 míg a jógacsára nyolcfélét Dtsogsz brgjadE4 8indegyik9k meg$ilágítja önmagát6 $agyis rangBrig4 #zel"z" példa6 az önmagát és a sötét szoba tárgyait szintén meg$ilágító lámpa szemlélteti ezt4=zért6 a l&dat $agy rangBrig mindig el$álasztatatlan4 # látás6 allás6 ízlelés6 szaglás éstapintás öt érzékBt&datán és a atodikon6 az elmeBt&daton Bmánoidzsnánán Dkid kji rnamBseszE B tl6 itt két másik t&dat is $an6 a beszennyezett elmeBt&dat B klista-mánoidzsnáná DnjonBseszE B6 és az alapBt&dat B álááidzsnána" a k9nsi námse Dk&nBgzi rnamBseszE4 #

beszennyezett elmeBt&dat azt jelenti6 ogy a szen$edélyek Dszkt4 klésaE jelenlétét"l a

t&datm>ködés Dszkt4 manaszE beszennyez"dik és eltorz&l4 =zért t&dat&nk nem m>ködikmegfelel"en6 és mindent torz módon lát a jelenlé$" szen$edélyekt"l átszínez"d$e4# csittamátra rendszerben ez a k9nsi minden alapja6 az összes karmik&s lenyomat

gy>jt"edénye4 # nyolc t&datm>ködés $iszonyát példá$al magyarázz&k meg4 #z alapBt&datolyan6 mint a kincsesáz6 azelmet&dat a férj6 az öt érzékBt&dat az öt szolga6 a beszennyezettelmeBt&dat a feleség4 #z öt szolga mindig a $ilágban kóborol6 azért k&tat$a6 ogymester9knek DférjE kincseket ozzanak aza4 A azokat aj kincsesázba beraktározza4 # feleséginnen megkaparintja6 és " él$ezi4 az összes kincset4 # k9nsi námse a karmik&s lenyomatokgy>jt"je ésX meg"rz"je6 de mikor az egyén eléri a nir$ánát6 ez az alapBt&dat szétoszlik6 mi$elnincs már több karmik&s lenyomat6 és jak sem gy>lnek4 # m>ködése megsz>nik4 #ddigazonban minden érz" lénynek saját alapt&data $an6 ez az egyéniség9nk alapja4 8ind a nyolc

t&dat rangBrig: önt&datos és önmagától tiszta4 # t&dat és a rangBrig mindig el$álasztatatlan4# k9nsi námse médi&mként m>ködik a karmik&s lenyomatok $agyM ászánák DbagBcsagszE to$ábbadásában4 8inden cselekedet9nk karmik&s lenyomatot agy maga &tán

'1



t&datáram&nk mélyebb szintjén4 =zek aj lenyomatok $agy 9ledékek olyanok6 mint azidegy>jtött magok6 mikor a jö$"ben megjelennek a másodlagos okok6 ezek a magokkicsíráznak6 és * a mltbéli karmánk gy9mölcsét tapasztalj&k4 8i$el ezek a karmik&slenyomatok a k9nsi námsében gy>lnek6 tárázt&datnak is ne$ezz9k4 7ibeti9l k9nsi námseDk&nBgzi rnamBseszE6 aol a k%n összest jelent6 ami az összes jó és rossz karmik&s lenyomat6

g#zi az alap6 a lenyomatok tárolásának gy>jt"elye6 és a rnam-sesz a t&datot jelenti4

# csittamátra azonban nem mondja6 ogy a k9nsi és a karmik&s lenyomatok azonosak6csak azt mondja6 ogy mindkett"nek $an bels" létezése DrangBbzinE4 Példá&l6 a k9nsi egynagy magtároz asonlítató6 a karmik&s lenyomatok a benne lé$" magok4 # madjamakaellenzi ezt az ér$elést6 azt állítja6 ogy azonosnak kell lenni9k6 egyébként6 a megtisztítanád ak9nsit6 p&sztán olyan lenne6 mint el"tte4 Ca a magtárból ki9rítj9k a magokat6 a áz mégmegmarad4 # csittamátra szerint6 a a karmik&s lenyomataink elt>nnek6 a k9nsi is feloszlik4 #s&nyátá és a bodicsitta gyakorlatai által6 ezek a karmik&s lenyomatok megtiszt&lnak4

Fltalában a karmik&s lenyomatokra két tibeti kifejezés9nk $an: a sza-!on Dszkt4 bidzsa6 magE és a !ag-csagsz Dszkt4 $ászana6 maradék6 nyomE4 # csittamátra rendszerében ez akét kifejezés azonos jelentés>4 5e a madjamaka szerint a sza-!on d&r$ább és könnyebbenmegtisztítató és eltá$olítató6 míg a !ag-csagsz finomabb és neezebben tisztítató meg4

8indkett" ellenszere a tíz b&mi4Tsszegez$e6 azt mondatj&k6 ogy alap$et" k9lönbség $an a madjamaka és a

csittamátra szemlélete közt4 # csittamátra asználja a rangBrig és a k9nsi fogalmakat6 de amadjamaka rendszerben B mely $issza&tasítja a csittamátra ezen el$eit B a s&nyátá alegmagasabb szemlélet4 # csittamátra szintén elfogadja a s&nyátát6 de a madjamakátólleljesen k9lönböz"en4 Látatt&k6 ogy a madjamaka tagadja a t&dat önt&datos DrangBrigEtermészetét6 és nem ismeri el az alapBt&dat létét4=z $olt néány f" k9lönbség a két filozófiai rendszer közt6 fontos "ket megérteni4 # 5zogcsenszintén beszél a 39nsir"l és a rangBrigr"l6 de e sza$ak jelentése teljesen más4

>5 A &sitta7átra 's a Dzo#&s"

# csittamátra szerint minden létez" kapcsolatban $an a t&dattal6 semmi sem létezikf9ggetlen9l4 =zért a csittamátrinok megkérdezik6 ogy leet a 5zogcsen ennél jobb Cogyanleet a 5zogcsennek magasabb szemlélete #zaz6 ogy meet a gondolatok és elme fölé6 at&datot megaladó állapotba =z nem leetséges6 mi$el semmi sincs a t&daton tl4

Han némely asonlóság a 5zogcsen és a csittamátra nyel$ezete közt6 és ezértnéányan összeté$esztik a szemlélet9ket6 bár $alójában teljesen k9lönböznek4 # 5zogcsenmindig ?t&datról@ DszemszE beszél6 és ezért az emberek általában azt gondolják6 ogy a?t&datnak@ itt azonos jelentése $an6 7it a csittamátrában DszemszBtszam6 ?csakBt&dat@E4 5e a?t&dat@ a 5zogcsen összef9ggésében nem a nyolc t&datrendszer DrnamBsesz brgjadE része6

anem a szó ténylegesen a 7&dat 7ermészetére DszemszBnyidE &tal6 amit általában mi7ermészetes Fllapotnak ne$ez9nk4 # 7ermészetes Fllapot lényege Qresség DsztongBpa nyidEés #zonnali 7&datosság DrigBpaE6 és ezek =l$álasztatatlanok DdbjerBmedE4 7eát nem leet

jelen semmilyen le$álasztó gondolat $agy t&dat az Qresség megismerésénél6 mi$el a tiszta#zonnali 7&datosság DrigBpaE &gyangy jelen $an4 5e a csittamátra szerint6 bármit lát&nk6$agy tapasztal&nk6 kölcsönösen f9gg6 ?9ressége@ ebben rejlik4 # felfogás a t&dat jelenlétét"lf9gg6 és ez a t&dat önmagában létezik6 abár az általa felfogott dolog nem4 # 5zogcsenazonban nem állítja6 ogy a 7ermészetes Fllapotnak bels" léte DrangBbzinE $an6 nincssemmilyen benneBrejl" léte DrangBbzin medBpaE6 mi$el maga az 9resség6 a tiszta leet"ség4

8i a k9lönbség a Rigpa6 azaz 7ermészetes Fllapot és a t&dat közt # 7ermészetesFllapot teljesen tiszta6 3ezdetekt"l 7iszta DkaBdagE6 míg a nyolc t&dat szennyezett és a

karmik&s lenyomatok járm>$e4 # meg$ilágosodás elérésé$el6 beleol$adnak a 7ermészetesFllapotba6 ésZ bölcsességként6 azaz eredeti t&dásként DjeseE nyil$án&lnak meg6 nem6 mint t&datDrnamBseszE4 # k9nsi námse médi&m a karmik&s lenyomatok átadására6 ezek nem találatók

'-



meg a 7ermészetes Fllapotban4 39lönbséget kell tenn9nk a 5zogcsen 39nsi asználata és acsittamátra k9nsi námse asználata közt6 &gyanis teljesen k9lönböznek4

# csittamátráoz asonlóan6 a 5zogcsen szintén beszél RangBrigr"l és 39nsir"l6 de ekifejezések értelmezése teljesen k9lönböz"4 # csittamátra szerint mindegyik t&dat létezik4 #t&dat és önmagát meg$ilágító min"sége mindig egy9tt $an4 7o$ábbá6 az alany és tárgyel$álasztatatlan6 abár k9lönböz"ek4 =ls" szinten az érzékBt&dat az alanyi oldal és a k9ls"

tárgy a tárgyi oldal4 8ásodik szinten maga a t&dat a tárgyi oldal és a rangBrig az alanyi oldal4# csittamátra szemléletben a rangBrig maga az önmagát felismer" t&dat6 amire azt mondj&k6ogy a t&dat önmagát meg$ilágítja6 önBmeg$ilágító4 8ind a nyolc t&datnak két f&nkciója $an:meg$ilágítja a tárgyat DgzanBrigE és meg$ilágítja önmagát4 =nnek szemléltetésére ozt&k azel"bbi példát a lámpá$al a sötét szobában6 meg$ilágítja a szobában lé$" tárgyakat és önmagátis4 # második f&nkciója teszi azZ emlékezést leet"$é4 7eát a rangBrig a másodlagos finomBt&dat6 mely az ismert els"dleges érzékt&datot kíséri4 # csittamátra állítja6 ogy a nem $olnaez az önt&datos min"ség6 nem emlékeznénk semmire4 8i$el emléksz9nk6 ez a rangBriglétezik4 # madjamaka az mondja6 ogy e ipotetik&s rangBrig nélk9l is emlékezet9nk48ikor látj&k a tárgyat6 egyszer>en emlékeztet minket4 P&sztán a megne$ezése általemléksz9nk rá6 nincs benneBrejl" léte4 # rangBrig jelentése ez a csittamátra rendszer szerint6

de a 5zogcsenben más jelentése $an4 A Dzogcsen szerint a 3ang-rig a 'ermészetes 0llapotot ismerő '%datosság2 Nincs

leálaszta a 'ermészetes 0llapotról" #anem a2 'ermészetes 0llapot az" ami t%d önmagáról"önt&datos6 míg a csittamátra rendszerben ez a kifejezés a nyolc $iszonylagos t&datraalkalmazató4 # csittamátra nem t&d a 7ermészetes Fllapotról6 szemléletében semmi sincs aszamszárik&s t&daton tl4 7eát &gyanazt a szót találj&k6 k9lönböz" Zelentéssel4 #

jógacsárában asznált t&dat mindig kett"s m>ködés>6 mindig az alany és tárgy kett"sszerkezeté$el találkoz&nk6 és mindig el"zetes okok befolyásolják4 =zzel szemben a7ermészetes Fllapot nemBkett"s6 benne nincs az alany és tárgy kett"ssége6 befolyásoktólmentes6 megaladja az id"t6 és nem okokból jön föl6 $agyis teljesen megaladja a kannát4Cabár beszél9nk a 7ermészetes Fllapot alanyi oldalaként a RangBrigr"l6 az nem a nyolct&datból ered6 mint a csittamátra szemléletében4 # csittamátra nem ismeri ezt az =redend"en7iszta 7ermészetes Fllapotot6 mely teljesen megaladja a k9nsi námsét4 # csittamátrinokk9nsi námséja szen$edélyekt"l szennyezett és befolyásolják a mltbéli karmik&s lenyomatok4

# 5zogcsen asonló sza$akat asznál6 mint a jógacsára6 de jelentés9k teljesenk9lönbözik4 # tárgyi oldalon ott az Qres 7ermészet6 de az alanyi oldalon a 5zogcsenbenasznált 7&datosság DrigBpaE állapota k9lönbözik n csittamátra t&datétól DrnamBseszE4 Caelemezz9k a tibeti szót6 a ?ráng@ szó szerinti jelentése ?én@6 a 5zogcsen összef9ggésébenazonban6 az Qrességre6 azaz 39nsire &tal6 a ?rig@ pedig a 7&datosságra6 azaz Rigpára4 #z 9restermészet DsztongBcsaE az6 amit lát&nk6 a rig az6 aki látja DgszalBcsaE4 #z #zonnali7&datosságra &tal6 nem a t&datra4 # 5zogcsen szerint ez a kett" =l$álasztatatlan Drig sztong

dbjerBmedE6 azaz6 az alanyi oldal és a tárgyi oldal nem atárolató el4 8ondatj&k6 ogy aRangBrig a 7ermészetes Fllapot alanyi oldala és a 39nsi a tárgyi oldala4 =z a RangBrig nem at&datból ered Dszemsz bj&ngE4 # 5zogcsen szerint a 39nsi és a Rigpa =l$álasztatatlan6mindig egy9tt $annak6 mint a t>z és melege6 $agy a $íz és ned$essége4 %eszélet9nk ak9lönböz" min"ségeir"l6 de $alójában el$álasztatatlanok4 # Rigpa a 7isztaság DgszalBbaEszinonimája6 a 39nsi 7iszta4 =l$álasztatatlanság&kban tiszták4 Példá&l olyanok6 mint azégbolt D39nsiE és az égboltot be$ilágító napfény DRigpaE4

# másik k&lcsszó a k9nsi4 # k9nsinek eltér" jelentése $an a csittamátrában és a5zogcsenben4 # csittamátra rendszerben a k9nsi námse $iszonylagos és befolyásolt t&datDrnamBseszE6 szerepe a karmik&s lenyomatok DbagBcsagszE tárolása4 #zért í$ják k9nsinek6mi$el az összes Dk&nE jó és rossz karmik&s lenyomat tároló elye az alap DgziE4 #lapBt&dat

$agy k9nsi námse Dk&nBgzi rnamBseszE4# csittamátra szemlélet szerint6 a nir$ána elérésé$el a k9nsi námse elt>nik4 #5zogcsen szemlélet más4 = szerint minden létez" benne $an a 39nsiben6 mi$el a szamszára és

/(



nir$ána alapja4 =zért6 nem oszlik föl4 # 39nsi maga az 9resség6 az a mátri[6 melyb"l mindenleetséges formáj megnyil$án&lat6 ezért az égez6 $agy a $égtelen térez asonlítják4 ,em akarmik&s lenyomatok tárelye6 nem szolgál a karmik&s lcnyomatoki alapjá&l6 mi$el=redend"en 7iszta4 # csittamátra rendszerben a k9ns% námse tisztátlan6 mi$el karmik&slenyomatokkal $egyített4 8ikor ezek a karmik&s lenyomatok $égre megtiszt&lnak6 a k9nsinámse elt>nik4 # karmik&s lenyomatoktól bepiszkított közönséges t&dat DrnamBseszE átalak&l

önmagában tiszta és karmik&s nyomoktól mentes b&ddaBt&dattá azaz bölcsességé DjeBseszE4sak az eredeti bölcsesség marad4 Glyan ez6 mint mikor kezel mos&nk6 és mikor minden koszlejött6 a kez9nk otj marad4 7eát azt mondj&k6 ogy mikor a k9nsi námse az összes karmik&slenyomattól megtiszt&lt6 a darmadát& bölcsességé$é DbonBdbjingsz jeBseszE $álik4

# 5zogcsenben a 39nsi minden Dk&nE alapja DgziE6 a szamszáráé és nir$ánáé is4 #5zogcsen összef9ggésében a 39nsi az 9res és $áltozatlan 7ermészetes Fllapot6 minden dologspontán&l és leet"ségként benne $an4 # 7ermészetes Fllapotban nincs mit megtisztítani6felcserélni $agy átalakítani6 ezért azt mondj&k6 ogy =redend"en 7iszta6 a számszárakarmik&s lenyomataitól sosem szennyezett $agy módosítotti 8indamellett6 minden alapja4%ármi jön föl6 a 7ermészetes Fllapotban jön föl6 bármi szabad&l meg6 a 7ermészetesFllapotban szabad&l meg4

8ásfel"l6 a csittamátra k9nsi námseje csak a szamszára karmik&% lenyomataittartalmazza6 csak a karmik&s lenyomatok alapja6 nem a nir$ánáé4 # 7ermészetes Fllapotbannem talál&nk karmik&s lenyomatokat4 Glyan6 minta a térre írnánk $alamit6 a fel"közasonlóan nyomtalan&l elt>nik az égbolton6 nem marad &tána nyom6 mi$el a 7ermészetesFllapot =redend"en 7iszta DkaBdagE4 # t9kör t9kröz"dései se agynak mag&k mögött nyomot4# 7ermészetes Fllapot mindig tiszta6 a szen$edélyekt"l $agy lenyomataiktól nemszennyezett4 8inden alapja6 bármi jön föl6 a 7ermészetes Fllapotban jön föl6 a 7ermészetesFllapotban tartózkodik6 és a 7ermészetes Fllapotban szabad&l föl4 =zérta7ermészetes Fllapotot darmakájának ne$ezik4

# 5zogcsenben azt mondj&k6 ogy a 39nsi az #lap darmakája DgziKi bonBszk&E6 deez nem a $alódi darmakája6 az &gyanis a megnyil$án&ló darmakája6 azaz a Iy9mölcs4 *tt az#lapról beszélt9nk4 # trikája teljesen benne $an az #lapban6 mint Lényeg6 7ermészet és%nergia DngoBbo rangBbzin t&gszBrdzse gsz&mE6 de a Iy9mölcsként látató ésmegnyil$án&ló Cárom 7estez bizonyos másodlagos okok kellenek6 ami a kétfajtaelomályos&lás megtisztítása4 %ár a nap mindig ott $an az égen6 aoz6 ogy a nap gömbjétmegláss&k6 el"ször a fel"knek e* kell oszlani&k az égboltról4

?5 A 7a6a7@=ra 's a tatra sz"7l'l"t"

8anapság két f" filozófiai irányzat $an 7ibetben: D0E a gel&gpák a praszangikaBmadjamaka szemléletet alkalmazzák a tantrák értelmezesében6 D'E a nyingmapák és a

bönpók a 5zogcsen szemlélettel maigyarázzák a tantrákat4 8indkét esetben a tantra a s&nyátáalap$et" gyakorlására ép9l6 nem számít6 ogy a madjamaka $agy a jógacsára iskolaszemléletét alkalmazz&k4

Fltalában a gel&gpák sz&tra rendszere a madjamaka iskolára ép9l6 aogy ezmegtalálató példá&l 3amalasila &#áánákrámáá!an és #tisa %odipát#áprádipáá!an2 =zta sz&tra rendszeri ongkapa fejtette ki teljesen B nagyon alapos magyarázatokkal B terjedelmesf"m>$ében6 a Lam-r(m csen-mo-!an2 A gel&gpákoz asonlóan6 a többi tibeti b&ddista iskolais sandrakirti praszangika madjamaka rendszerét tartja i$atalos filozófiájának6 de a sz&trarendszer tjáról szóló leírásaik néány részletben eltéretnek a gel&gpákétól4 # tantrarendszer szempontjából a gel&gpák a G%#aszamadzsa 'antra rendszerét kö$etik6 mely a f"apalantra6 és melyre ongkapa a tantraBkommentárjaiban jó magyarázatokat ad6 f"leg a

szNgagsz-rim2 csen-mo összefoglalásában6 mely az 1 tantrák rendszerének általánostan&lmánya4 Ortekezései a s&nyátáról megtalálatók a 9egsz-!sad sznying-po-!an és másolis4 8>$eiben sokszor idéz a !ordító 8arpától6 k9lönösen annak Naro csosz dr%g D,aropa at

/0



jógájaE kommentárjából6 mert ezt 8arpa aX G%#asz2amadzsa 'antra szempontjából írta meg4=z a szemlélet azonban nem azonos a 5zogcsené$el4 7eát6 a gel&gpa iskola szerint a sz&trákés a tantrák %&dda iteles sza$ai6 az &tóbbiak azonban csak az el"bbiek\ által értelmezet"k4

Cabár manapság az összes tibeti iskola a madjamaka s&nyátái értelmezését asználja6a korai id"kben ezt $áltakoz$a asználatták aj csittamátra s&nyátá értelmezésé$el4 #szemlélet elfogadása a gyakorlótól f9ggött4 +antaraksita6 a +zámje kolostor els" apátja6 a

nyolcadik században6 elfogadta a k9nsi és rangBrig tanokat6 abár a jógacsára4 tanításokatnagy részben $issza&tasította4 #z " madjamaka alBiskolája a szátantrika-mad#amakaDrangBrgj&d db&BmaBpaE $olt6 és ez 7ibet eredeti madjamaka agyománya4 sak atizenegyedik században $áltK ismerté a praszangikaBmadjamaka DtalBKgy&r db&BmaBpaE6mikori sandrakirti írásait és magyarázalait tibetire fordították6 és fokozatosan6 az összestibeti iskola sz&traBmagyarázó módszeré$é $ált4 =z igaz $olt a nyingmapákra és a bönpókra is4# tantrák magyarázata mégis k9lönbözik4

8anapság sok láma azt állítja6 ogy a madjamaka6 a maam&dra és a 5zogcsenszemlélete azonos4 5e ez nem igaz4 # 5zogcsen azt mondja6 ogy minden alannyal éstárggyal kapcsolatos ragaszkodást DKdzinBpaE meg kell aladn&nk4 =z a dzinpá $agyragaszkodás t&datm&nkát jelent6 a gondolatok mozgását6 még akkor is6 a ez a mozgás nagyon

finom és a felszíni áramlás alatt történik6 de mindenképpen mozgás6 és káprázatot DKkr&lBpaE jelent4 =zért a gyakorlónak meg kell aladnia még a legfinomabb dzinpát is4

Ca a dzinpá jelen $an6 $agyis az alany ragaszkodik a tárgyoz6 akkor a gyakorlat nem5zogcsen4 # 7ermészetes Fllapot képessége a Rigpának ne$ezett 7&datosság6 a Rigpa pedignem gondolkodás DrnamBrtogE4 ongkapa fenntartotta azt6 ogy mindig jelen kell lennieM$alamilyen finom dzinpának $agy gondolatnak6 k9lönben nem ismer9nk fel semmit6képtelenek $agy&nk bármit felfogni4 Ca nincs dzinpá6 nincs semmi6 mi$el mindent agondolatokkal ismer9nk meg6 ebb"l kö$etkezik6 ogy a dzogcsenpa ?t&datlan@6 isz célja a?t&dattól mentes@ állapot6 mint a #ásáng kö$et"inek4 D#kik megpróbálták a csant $agy zenttanítani 7ibetben6 és a agyományos tibeti történelem szerint6 $olt egy $esztes $itáj&k amadjamaka iskola kö$et"i$el a nyolcadik században4E

#z an&ttaratantrákat a madjamaka megatározásai$al magyarázzák6 teát némiragaszkodást talál&nk benn9k4 # gel&gpa magyarázat szerint egy finomBt&datnak léteznie kell6mely a pránát támogatja4 # tantra kifejezése a detong ese Dbde sztong jeBseszE6 aol a tongDsztongBpa nyid ] 9rességE a madjamakában asználttal azonos jelentés>4 # 5zogcsen7ermészetes Fllapota azonban kifejezetetlen és felfogatatlan6 teát nem értetj9k meg at&dati mesterkedésekkel6 &gyanakkor a gel&gpa rendszer szerint6 csak a gondolkodássalértet9nk meg $alamit4

+zakja Pandita nagymester is azt tartja6 ogy még a maam&dra állapotában is ott kelllennie némi dzinpának $agy gondolkodásnak6 másképp az állapot minden felfogástól mentesDKdzinBpa medBpaE6 és semmi nem ismeret" meg4 Iampópa írásai nem mondják ki6 ogy a

dzinpának ott kell lennie a maam&dra állapotában6 de a maam&dra filozófiai áttere eztm&tatja4 8arpa a G%#aszamadzsa 'antra szemléletét kö$ette6 és ezen tantra szemléleteazonos a madjamakáé$al6 teát a dzinpának jelen kell lennie az elmélkedés állapotábanDmnjamBbzagE4

# G%#aszamadzsa 'antra szerint6 aogy ongkapa kommentárjaiban találató6 ésaogy másol is magyarázzák6 két dolgot kell a meditációs gyakorlat&nkban egyesíten9nk6 agyönyört és az 9rességet4 =zt ne$ezi detong z%ngzs%gnak Dbde sztong z&ngBKzs&gE6 ami agyönyör és 9resség egysége4 *tt az 9resség Dsztong ] sztong pa nyidE a tapasztalás tárgyioldalára6 a gyönyör érzése Dbde ] bdeBbaE az alanyi oldalára &tal4 # két aspekt&s egyes9lésétne$ezik gy6 ogy a gyönyör és 9resség egységének t&datossága6 ami a detong jese Dbdesztong jeBseszE4 =z a t&datosság $agy eredend" bölcsesség DjeBseszE a lantra szemléletének

t&lajdonképpeni alapja4 *tt a tongpányi DsztongBpa nyidE $agy 9resség azonos a madjamaka!ilozófiában &talt s&nyátá$al $agy 9rességgel6 ezért ongkapa a G%#aszamadzsa 'antrakommentárjában sokat idéz olyan t&dósoktól6 mint ,agardzs&na6 sandrakirti $agy Frjadé$a4

/'



#z a nézet6 ogy az alany DbdeE ismeri a tárgyát DsztongE f"leg 8arpa Naro csosz dr%gD,aropa al tanaE kommentárjaiból származik6 ami a dzogrim gyakorlással foglalkozik4 =meagyomány magyarázata szerint a s&nyátá $agy 9resség azonosE ,agardzs&na s&nyátászemléleté$el4 =zt a gondolatsort folytat$a6 néány láma gy tartja6 ogy a detong jese azonosa 5zogcsen szemléleté$el6 ongkapa szerint azonban6 a dea" $agy t&dat megragadja6 $agy

birtokolja0 a tárgyat6 ami az 9resség4 =z nem csak a gyakorlás tján találató meg6Z anem a

meg$alósítás tényleges pillanatában is4 =bben az összef9ggésben a de$a egyfajta finomt&datot jelent4 #z azonnali6 eredend" t&dás DjeBseszE eme tapasztalásában az alany és tárgy egységben$an4 =z a detong jese és a maam&dra alapja4

+okféle módszer létezik6 közt9k a fizikai eljárások Dtárssal gyakorlásE és $iz&alizációsmódszerek6 melyek célja6 ogy felszínre ozzák e gyönyör DbdeBba6 szkt4 sz&kaE érzését4 #felfogó DKdzinBpaE alany és a felfogott Dbz&ngBbaE tárgy azonban mindig itt $an4 =zért ez aszemlélet a felfogást és megragadást nem aladja meg4 # 5zogcsen ellenben6 mindennelkapcsolatban6 az összes felfogást és megragadást megaladja4 # 5zogcsen állapota nemegyesít két dolgot6 mint a gyönyör és 9resség6 alany és tárgy6 anem kezdetekt"l fog$amegaladja ezeket4 =zt az állapotot Rigpának $agy #zonnali 7&datosságnak ne$ezz9k6 ésmentes minden megk9lönböztetést"l $agy egyesítést"l6 minden t&dati m>ködését"l és

cselek$ését"l4 # 5zogcsen a t&daton tl $an4# tanításban a 5zogcsen $agyis az eredend" 7ermészetes Fllapot magyarázatában

megk9lönböztetéseket tesz9nk6 ezért Qresség oldalrólK DsztongBcsaE és 7&datosság oldalrólDrigBcsaE beszél9nk4 5e ezek a megk9lönböztetések cs&pán nyel$iek és logikaiak6 nemtalálatók meg magában a 7ermészetes Fllapotban4 Cabár megértés9közEmegk9lönböztetj9k a 5zogcsen 7isztaság és Qresség Dgszal sztongE oldalail6 ezeket nem kellegyesíteni6 mint a tantra összef9ggésében tárgyalt gyönyört és 9rességet Dbde sztongz&ngBKzs&gE4

# t&datban feljö$" gondolatokat $agy fogalmakat bizonyos képek kö$etik4 Példá&l6mikor !rankf&rtra gondol&nk6 a ely képe t&dat&nkba feljön4 # gondolatok mindig $alamieztartoznak6 és annak képé$el összeke$erednek4 # gondolatok és a mánász Djid ] jid gyi rnamBseszE így alnak egymásra az emberi agy bioBkomp&terében4 # 7iszta DgszalBbaE kifejezéstasználj&k6 aminek jelentése az6 ogy ezek a bioBkomp&ter által létreozott képek sosem

borítják el a t&dat&nkat6 anem a 7&datosság DrigBpaE eredeti állapotában marad&nk6 mint at9kör6 mely az el"tte lé$" tárgyat t9krözi4 # t9kör nem $áltozik6 nem módos&l6 bármilyendolog is $an el"tte6 akár jó $agy rossz6 szép $agy csnya4 8indegyiket tisztán t9krözi6 bármiis a természet9k4 # Rigpa a 7&dat 7ermészetének e képessége: mindent tisztán t9kröz4 5e a7&dat 7ermészete DszemszBnyidE $áltozatlan és nem módos&l6 bármit is t9krözzön4 =z a7isztaság DgszalBbaE4 7eát6 amikor a 5zogcsen összef9ggésében6 a 7isztaság és Qresség=l$álasztalatlanságáról Dgszal sztong dbjerBmedE beszél9nk6 és a 7&dat 7ermészetét a tisztaDgszalE és 9res DsztongE t9köröz asonlítj&k6 ez nem <elenti az alany és tárgy egyesítését6

mert a kett" már egy9tt $an4 # <erme DdbjerBmedE kifejezés azt jelenti6 ogy sosem $ált el6teát nincs semmi egyesíteni$aló4# tantra módszere az átalakítás tja Dszgj&r lamE4 # tantra rendszerében a

szen$edélyek energiáját asználják és alakítják át a gyakorlás során4 # negatí$ érzelemeredeti t&dássá alak&l át4 !ontos6 ogy a meditációból6 $agy tényleges sze[&áliste$ékenységb"l feljö$" gyönyör>ség érzését B mely a lantrik&s gyakorlat tárgya B ne ke$erj9klissze a $ággyal $agy ragaszkodással DKdodBcsagszE4 # kalandozásnélk9liség $agygondolatnélk9liség Dmi rtogBpaE állapotában kell lenn9nk4 # dé$a önmagában csak egy érzésDtsorBbaE6 a gyönyör>ség érzése6 de a $ággyal $agy ragaszkodással $egy9l6 akkortisztátalanság $agy szen$edély4 8ásfel"l6 ez az eredeti érzés6 a tiszta érzés6 a a s&nyátá$al$egy9l felasználató a tantrában4 # társsal $aló fizikai egység létreozza ezt a gyönyör>ség

érzést4 8inden rendszer azt mondja módszerér"l6 ogy $ele a meg$ilágosodás eléret"6 atantra azt állítja6 ogy a sz&tra módszeré$el elért meg$alósítás azonban nem teljes6 ezértto$ábbi lépéseket kell tenni4

//



A Dzogcsen szemlélete más2 A Dzogcsen %gyan1gy +elismeri a s%myátát" mint amad#amaka" de ez cs%pán szemléletének egy része" mely önmagá!an nem teles2 A'ermészetes 0llapot a 'isztaság és .resség *lálaszt#atatlansága" melyek kezdetektől mindigegyütt annak2 Nincs más" csak a 'ermészetes 0llapot" ami#ez nincs mit #ozzátenni" nincs mitegyes(teni ele2 *gyszerűen meg kell ismernünk" és a!!an az állapot!an +olytatn%nk2 'e#át ittnincsenek egymásra épülő +ázisok 6sza lam8 melyeken égig kellene menni" csak a

'ermészetes 0llapot egyetlen +ázisa 6sza gcsig82# 5zogcsenben a 7isztaság B 7&datosság B és Qresség =l$álasztatatlanságáról DdbjerBmedE beszél9nk4 # 5zogcsenben a detong jelentése nem azonos a tantráé$al4 # 5zogcsenbennem kell semmi dé$át DbdeBbaE $agy tongpát DsztongBpaE kifejleszten9nk6 mint a tantrában4 #dé$át nem gyakorlással kényszerítj9k ki6 $agy ozz&k létre Dsze[&álisai $agy másképpE6 itt adé$a természetes és spontán feljö$"4 # gyönyör CS a L&ndr&b D*&nBgr&bE6 azaz +pontánTnBtökéletesség6 az 9resség * 3ádak6 azaz =redend" 7isztaság4 # 3ádk és L&ndr&btapasztalása spontán és álgondok er"feszítés nélk9l jelenik meg6 mi$el a t&daton $agygondolkodási folyamaton tl $an4 *tt nem egyesítj9k a bölcsességet él módszereket DtabszBseszE6 mint a sz&tra esetében6 iszen már minden teljesen benne $an a 7ermészetesFllapotban4 8ikor a gyakorló meg$alósítja a 7ermészetes Fllapotot6 már nem kell a kjerim

Dbszkjed rim6 kifejleszt" fázisE és dzogrim Dbeteljesít" fázisE fázisokat k9lön gyakorolnia4Cabár a tantra rendszer szerint a maam&dra meg$alósításáoz sz9kséges e két fokozat DrimgnjiszE gyakorlása6 a 5zogcsenben nem kell "ket gyakorolni4 # dzogrim gyakorlásimegkö$eteli a detong jese6 az egyes9li gyönyör és 9resség t&datosság felfogását $agymegragadását4 ,éányan azt mondják6 ogy a 5zogcsen és maam&dra azonos6 de ez nemigaz6 mi$el a 5zogcsen nem akar scmmil megragadni $agy megfogni6 még az 9rességet sem4

# tantra dzogrim gyakorlatában a finomt&dat és a prána $agy életenergia Dszemszrl&ngE egységét fejlesztj9k ki6 mely egység finomtestként folytatódik a fizikai test alála &tána bardóban4 # tantrik&s gyakorló6 az életében $égzett gyakorlása által6 alála &tán t&datátebben a finomtestben $agy gy%lü!en Dszgy&Bl&sz ] illziótestE találja6 mely a t&dat és a pránaegységéb"l jött létre4 # t&data a jidám t&datá$á alak&l =bben a finomtestben lé$" t&dat atantrának megfelel" jidám gyakorlat tján $alós&l meg6 és detong jesének í$ják4 8íg a jógielagyja a fizikai pitéi6 két lény lakozik benne6 anya és gyermeke Dma b&E4 #ztán a alálidején6 a fizikai test és a t&dat közti kapocs megszakad6 a test $isszaol$ad az alkotóelemeibe6míg a t&dat a bardóba lép4 sak a dzogrim gyakorlása Fllal létreozott gy&l9 $agy illziótestmarad6 mely a t&dat DszemszE és p&maBenergia Drl&ngE egysége4 =z a gy&l9 már rendelkezik adetong b&daság elérése6 ez még ragaszkodás6 $agyis dzinpá6 nem a 7ermészetes Fllapot4 #5zogcsenben azonban nincs ragaszkodás és nincs átalakítás4 # 5zogcsen gyakorlásakor nemellen"rizz9k melyik az Qresség oldal és melyik a 7isztaság oldal4

=bben a finomtestben $agy gy&l9ben tartózkod$a6 melynek formája p ismert jidám6folytatnia kell gyakorlását emelkedett állapotában D @pagszBpaKi sza6 árjáb&miE6 és nem kell

többet embernek sz9letnie4 8ár nincs a karmik&s okok ellen"rzése alatt6 és létre t&dja ozni atr&lpát Dszpr&lBpaE6 $agyis önmaga bármilyen formában történ" kis&gárzását6 pjiikor és aolcsak akarja4 8eg$álasztatja jjász9letése elyét és kör9lményeit4 # gy&l9 kialak&lásánakfolyamatát az an&ttaratantrák dzogrim részében magyarázzák4 # bönpó agyományban eztmá rgy%d-nek $agy anyatantrának ne$ezik4

# bönpó tantra magyarázatáoz a tárgyi oldalt ?lentr"l $eszik@ azaz 0 sz&trából6 azalanyi oldalt ?föntr"l@ azaz a 5zogcsenb"l4 #z alanyi oldal a bels" $áltozatlan természet6 csaka t&datosság $agy rangBrig látatja4 8inden egyes személynek meg$an ez az egyéni7ermészetes Fllapota6 teát egyéni folytonossággal rendelkezik életekr"l életekre4 #7ermészetes Fllapot önmagában $áltozatlan6 mégis az egyéni t&datosság DrangBrigE $áltozik6

pedig a kett" mindig el$álasztatatlan4 # bönpók má rgy%d-é!en a jáb a s&nyátát6 a j&m a

bölcsességet DjeBseszE jelképezi4

5 A 7a6a7@=ra 's a Dzo#&s"

/N



# maam&dra és a 5zogcsen az #lap6 t és Iy9mölcs értelmezésében ím azonos4 #

tantra a detong jesér"l beszél6 azaz a kett" B gyönyör és 9resség B egységér"l6 míg a 5zogcsen ,emBkett"s kezdetekt"l fog$a4 # sz&trában az intelligencia értette meg az 9rességet DsztongBnyid rtogszBpaKi seszBrabE4 # 5zogcsenben =gyed9li Lényegiség9nk DtigBle njagBj gcsigEtalálató4 7eát ezen &tak célja más és más4

8anapság sok láma mondja azt6 ogy >C#ag-csen rdzog-csen d!%-ma csen-po gcsig- pa red?" $agyis6 ogy a maam&dra6 5zogcsen és madjamaka azonos4 =z az állítás asznosleet a nemBszektássági népszer>sítéséez6 de filozófiailag nem igaz4 # maam&drát B abáraz összes tantrik&s iskolában megtalálató B k9lönösen a kagy9pákkal ozzák kapcsoltba6 a5zogcsent a nyingmapákkal és bönpókkal4 # gel&gpák a madjamakát mondjákszemlélet9knek4 8ár rám&tatt&nk6 ogy a madjamaka szemlélete $ilágosan k9lönbözik a5zogcsenét"l6 és most megnézz9k6 ogyan k9lönbözik a maam&dra nézete a 5zogcsenét"l6Látn&nk kell6 ogy az #lap DszemléletE6 az t DmeditációE és a Iy9mölcs DeredményEszempontjából nem azonosak4

# madjamaka szerint a $ízió tján B mely a armadik az öt egymása kö$et" t köz9lB6 az els" b&min B mely ide tartozik6 míg a kö$etkez"M kilenc b&mi $agy fázis a negyedik

toz B6 meg$alósítj&k az 9resség és tisztaság egységét Dz&ngBKzs&gE4 # 5zogcsenben $iszontaz Qresség él 7isztaság kezdetekt"l =l$álasztatatlan DdbjerBmedE4 =zért a b&ddaságM elérésea 7&dat 7ermészetének felismerését"l f9gg4 # sz&tra rendszerezM tartozó madjamakaszerint6 árom méretetlen kalpába ker9l a b&ddasági elérése6 a a tantra szerint gyakorl&nk6elérj9k a meg$ilágosodást legalább ét élet alatt4 #z a k9lönbség6 ogy a tantra és amaam&dra a kjerim és dzogrim módszerekkel egyesíti a gyönyört és 9rességei6 míg S^madjamaka csak a s&nyátát ismeri4 # 5zogcsenben azonban nincs sz9kség semmilyenel"készít" $iz&alizációs folyamatra6 anem azonnal felismerj9k magát a 7ermészetesFllapotot4 ,em kell semmit tenn9nk 7eát6 a meg$an a képesség9nk6 a 5zogcsengyakorlásá$al egyetlen élet alatt meg$alósítatj&k a b&ddaságot4 # k9lönböz" szemléletek ésk9lönböz" &tak k9lönböz" célokoz $ezetnek4 sak így logik&s4 7eát6 a b&ddaságDIy9mölcsE nem azonos a madjamaka és maam&dra szerint6 és mindkett" k9lönbözik a5zogcsen meg$alósításától4 #z ellenér$ szerint6 a ,e; _orkba akar&nk menni6 meet9nkrep9l"géppel6 ajó$al6 b&sszal6 a&tó$al6 bicikli$el $agy gyalog6 és minden esetben elj&tat&nk

,e; _orkba4 7eát a k9lönböz" &tak &gyanaoz a céloz $ezetetnek4 5e itt az #lapazonos: az ember el akar j&tni ,e; _orkba6 cs&pán az &tazás módja k9lönböz"4

7eát6 a felismerj9k a 7ermészetes Fllapot&nkat6 nincs mire to$ább $árni4 # sz&trarendszerében a t&dat&nkat ellenszerekkel tisztítj&k4 # lantra rendszerében $iz&alizációkatasznál&nk a $íziónk átalakítására és létreozz&k a s&nyátá és bodicsilta egységét4 =z azátalakítás tja6 ami nem ellenszereket asznál4 # 5zogcsen az önBfelszabad&lás tja4Látatj&k6 ogy minden rendszernek meg$an a maga k9lönálló #lapja6 ja és élja4

# sz&tra rendszerben a Hiszonylagos *gazságot a paramiták6 az #bszolt *gazságot a s&nyátá jelenti4 # madjamakáoz és a sz&tra rendszerez asonlóan6 a 5zogcsen 7ögál gyakorlásaaz összes dolog ill&zórik&s természetére tanít4 8eg kell érten9nk6 ogy az összesmegnyil$án&lás t&dat alkotta illzió6 de mikor a 7ermészetes Fllapotban Híigy&nk6 nemtesz9nk ilyen ítélkezéseket6 nem gondolkod&nk így6 ?=z csak illzióM@4 # trikáját egyszerreérj9k el6 nem egymás &tán4 # madjamaka szerint6 a 3ét *gazság nélk9l6 nem éretj9k el a

b&ddaságot4 # sz&tra rendszerben megtalálj&k ezt a két eszmét: el"ször6 ogy az 9rességetismer" t&dás a darmakája oka6 másodszor6 ogy a paramiták almozásának gyakorlata ar&pakája oka4 # sz&tra gyakorlása &gyanakkor nagyon ossz id"t igényel az eredménymeg$alósításáig4 *tt csak a s&nyátát gyakorolják6 az istenségek látató formáját nem$iz&alizálják4 # tantrában az 9resség tapasztalására kezdetekt"l fog$a ráépítj9k az istenségek

$iz&alizációját4 =zért ez a módszer sokkal gyorsabb4 # sz&tra a darmakája oká$alrendelkezik6 f"leg a s&nyátát gyakorolja6 nem ismeri azonban a r&pakája $alódi okát4 # tantra

/)





indiai maam&dra magyarázatot megtalálatj&k példá&l a szakjapák lam 7!rasz rendszerébenés Hir&pa doáiban4 =zek módszerének magyarázatában benne $an a dzinpá azaz amegragadás4 # 7ermészetes Fllapotban az alany és tárgy egyáltalán nincs k9lön6 de itt amaam&drában meg$an ez az el$álasztottság4 # tantrában szintén $an alanyi és tárgyi oldal48ikor néány láma azt mondja6 ogy a 5zogcsen es a maam&dra azonos6 ez nem leel igaz6mert a 5zogcsenben nincs dzinpa6 míg a dzogrimben meg$an a dzinpa6 $agyis a detong jese

ismerete4 Sgy a a szemlélet k9lönböz"6 akkor az t is k9lönböz" lesz6 és ennél megfelel"en agy9mölcs is4 ,éány láma szerint a sz&trában és a tantrábai a tárgy6 azaz a s&nyátá azonos6míg az alany k9lönböz"4 # sz&trában (m alany a közönséges t&dat6 míg a tantrában atiglékben $agy energiai cseppekben Dbind&E lé$" tiszta t&dat4 8indkét esetben ott $an adzinpl $agy megragadás6 míg a 5zogcsen 7ermészetes Fllapotában nincs ott aX alany és tárgykett"ssége6 azaz sosem $olt jelen a dzinpa4 7eát itt 0 sz&tra6 tantra és 5zogcsenszemléletében néány alap$et" k9lönbségfii talál&nk6 melyekre oda kell figyelni4

# bönpó agyományban is $an apatantra Dpa rgy&dE sorozat6 melyei az ötLegmagasabb *steni =r"nek ne$eznek6 $agyis szek#ar csog-nga Dgszasz mkar mcsog *ngaE6és anyatanra Dma gy9E4 7eát a 5zogcsen és a tantra gyakorlása nem zárja ki egymást4

Btödik +eezet,# 5JGI+=, +J=8LOL=7=6 I_#3GRLF+# O+ I_Q8TL+=

# gyakorlás f" és $égs" célja a meg$alósítás4# gyakorlás másodlagos eredménye67&dat&nk minden akadályának eltá$olítása6

# jobb6 ny&godtabb és békésebb életért68ely leet"séget ad a gyakorlásra4

<5 A Dzo#&s"B 7it a l"#7a#asa szit ta)tás

# bönpó és nyingmapa agyományokban megtalálató a meg$ilágosodásoz $ezet"kilenc egymásra ép9l" t DtegBpa rim dg&E6 ezek köz9l a 5zogcsen a legmagasabb szint>4

,em elég azonban azt mondan&nk6 ogy a 5zogcsen a cscs6 meg kell ismern9nk és meg kell

érten9nk miért a leglényegibb4 Ca ennek okát pontosan megértj9k6 a 5zogcsen tanítás irántiodaadás&nkat senki és semmi nem t&dja lerombolni4 # 5zogcsen tanítások forrása5armakája +zamantabadra azaz 3&nt& Jángpó Dk&n t& bzangBpoE6 és a 5zogcsenszakadatlan6 folyamatos átadásB$onallal rendelkezik a forrástól napjainkig4 #z egyik ilyenagyomány $onal a zsángBzs&ng nyeBgy9 is4

8iért a 5zogcsen a legmagasabb szemlélet 8ind a kilenc ton $agy járm>$ön a7ermészetes Fllapot &tán k&tat&nk6 az egyén képességét"l f9gg6 ogy melyiket akarja és t&djaasználni4 8ind a kilenc tnak k9lönböz" szemlélete $an4 # sz&tra módszere a lemondás tja6a lantra módszere az átalakítás tja6 és a 5zogcsen módszere az TnBfelszabad&lás tja4 7eátazt mondj&k6 ogy a 5zogcsen a $égs" t6 az Tlfl megszabad&lás a 7regcsö DkregszBcsodE$égs" szemlélete4

#z itt találató szö$eg6 a '#eg-pa7i rim-pa mngon d% !sad-pa7i mdo rgy%d" ?# sz&traés tantra tiszta magyarázata a kilenc ton@6 mely a 3özéps" 3incsekb"l $agy UBterb"l Ddb&BgterE származik6 így í$ják "kel mert a +zámje kolostorban és más középBtibeti elyeken

/2



találták meg4 # 5zogcsen szemléleté$el foglalkozik6 össze$et$e a madjamaka6 jógacsára éstantra nézetei$el4

Ca csak intellekt&ális spek&lációkra támaszkod&nk6 nagyon tá$ol ker9l9nk a5zogcsen szemléletét"l4 ,incs értelme azt gondolni6 # 5zogcsen ilyen $agy olyan4@ =zmesterséges6 nem direkt tapasztalás4 # 5zogcsen gyakorlásáoz el"ször direkt !eezetésre$an sz9kség a 7ermészetes BFllapotba DrigBpa ngoBszprodE4 =z a 7ermészetes Fllapot a

7regcsö szemlélete4 # be$ezetés nagyon egyszer>: mag&nkba néz9nk4 8indegyik9nknekmeg$an a leet"sége önmaga meg$alósítására4 A 7ermészetes Fllapot jelentését pontosítan&nk kell mag&nk számára4 ,incs értelme k9lönböz" tanításokat gy>jtögetni6 a ezttessz9k6 csal eltá$olod&nk4 # direkt és személyes tapasztalás a lényeg4 8indent agy&nk6aogy $an6 és akkor a megfigyel" és a megfigyelt tárgy &gyanabban a pillanatban elt>nik4!olytatj&k a 7ermészetes Fllapotba% ez a 7regcsö szemlélete4

# direkt be$ezetés sz9kséges6 mert a b&ddaság a tenyer9nkben $a% de az elomályos&lásaink folytán nem ismerj9k föl4 8egkapj&k ezt% direkt be$ezetést a 8estert"l6kinek személyes tapasztalata $an% 7ermészetes Fllapotról4 *smeri mi az6 és megm&latjanek9nk is4 =J tisztaságot és megértést oz6 eloszlat$a a za$arokat4 # 5zogcsen tanítás a5armakája +zamantabadra adta át 7apirica mesternek6 aki a nyolcadik században6 JsángB

zs&ng országában átadta azt tanít$ártyának Iyerp&ng ,ángzer Lopónak DIjerBszp&ngszsz,angBbzer lodBpoE6 aki azt leírta4 =zeket a tanításokat él" mesterek adták át folyamatosaitanít$ányaiknak6 egészen napjainkig4 =zért6 a zsángBzs&ng nyeBgy9Bben6 a ?zsángBzs&ngszóbeli átadásában@ Dsznjan rgj&dE 7apirica a g&r&Bjógi gyakorlat f" alakja4 7"le6 a

,irmánakája I&r&tól érkezik ozzánk azösszes áldás6 bölcsesség és az inspiráció ereje DbjinBrlabszE4 A elérte a meg$ilágosodást a5zogcsen gyakorlásá$al és meg$alósította a szi$ár$ánytestet DKdzsaKBl&szBpaE4 3és"bbmegjelent kisgyerek alakjában és átadta a 5zogcsen tanokat Iyerp&ngpa mesternek4

85 Sz"7l'l"t

# 5zogcsen manapság ,y&gaton is elterjedt6 nagyon értékes6 lényegbe$ágó tanítás48indegyik9nknek6 minden érz" lénynek DszemszBcsanE $an t&data DszemszE6 és mi$el ez atanítás a t&datról és a 7&dat 7ermészetér"l szól6 nem p&sztán elmélet6 anem gyakorlatiszempontból nagyon fontos szám&nkra4 # 5zogcsen aszna6 ogy t&dat&nkba békét6élet9nkbe boldogságot t&d ozni4 # 5zogcsen gyakorlásában nincsenek bonyol&lt$iz&alizációk6 jógaBelyzetek6 $agy monoton mantraBéneklések6 anem p&sztán az állapot&nk$izssgálata és 7&dat&nk 7ermészetének felfedezése4 !el kell fedezn9nk a $alóságot4 #t&dat&nk minden másnál közelebb $an ozzánk6 de látatatlan\ nem látj&k6 és nem ismerj9kfel azonnal a természetét4 =zért6 el"ször tanításokat kell * allgatn&nk6 majd gyakorlatba kell9ltetn9nk "ket4 =z nem csak most teszi ny&godtabbá és elégedettebbé élet9nket6 anem a

jö$"ben is megteremti a jobb jjász9letés kör9lményeit4 =nnek megértéséez azonban el"szörrá kell nézn9nk állapot&nkra6 és így felfedezetj9k6 felismeretj9k a 7&dat&nk 7ermészetét4# 5zogcsen tanítások nagyon egyszer>nek látszanak6 de nagyon bonyol&lt tibeti

szö$egek szólnak ról&k4 # 5zogcsen azt állítja6 ogy semmi egyébrenincs sz9kség6 mint a t&dat 7ermészetes Fllapotába DrigBpaE lépni6 és ott folytatni6teát nemkell a sz&tra $agy tantra módszereit gyakoroln&nk4 ,em kell semmik9lönlegeset tenn9nk6 akarmik&s lenyomatok léte6 $agy az erények gyakorlásanem kérdés4 # 5zogcsen szö$egek kiis mondják6 ogy nincs sz9kségszemléletre $agy meditációra4 8it jelent ez6 és miért mondja ezt néány szö$egHannak 5zogcsennel kapcsolatos direkt és indirekt magyarázatok4 ,éánytibeti kritik&s azt állítja6 ogy a 5zogcsen egyfajta niilizm&s6 nem is

b&ddizm&s4 5e ez nem így $an4 # 5zogcsen kritik&sai é$századokon kereszt9lsok elytelen szemléletet alakítottak ki4 Cagyományosan &gyanis a 5zogcsentsajátos k&lt&rális és intellekt&ális összef9ggésben tanítják6 ismern9nk kell ezeket

/1



az összef9ggéseket6 aoz6 ogy elker9lj9k a elytelen nézeteket4=z az intellekt&ális összef9ggés a b&ddizm&sban és a bönben f"leg a +JUtra és lantra

tanításokkal kapcsolatos4 # íres 7ibeti alottasköny$ bardó tanítása szintén ide tartozik4 #tibeti b&ddizm&sban és a j&ngdr&ng bönben a 5zogcsent b&ddák legmagasabb éslegezoterik&sabb tanításának tekintik4 # tibeti b&ddizm&s nyingmapa iskolája és a tibeti

j&ngdr&ng bön is ezt állítja4 # nyingmapa és bönpó szö$egek 5zogcsen tanításai és

terminológiája lényegileg azonos6 a f" k9lönbség közt9k a agyomány $onal4 # nyingmapákazt állítják6 ogy agyomány$onal&k *ndiából és Udclijánából DUrgyenE jön6 a bönpók6 ogyaz ö$ék JsángBzs&ngból és 7ázigból4 =gyébként a 5zogcsen értelmezése azonos a kétagyományban4 #z által&nk itt bem&tatott 5zogcsen szemlélet és gyakorlat a Nam-mk#a77p#r%l mdzod" ?#z ég mágik&s kincse@ bönpó 5zogcsenBszö$eggy>jteményl kö$eti4 =zL&ngton Lányán DL&ngBszton LaBgnyan4 +z4 0(11E mesterrel kapcsolatos6 a tanítási cikl&stszóban adta át neki e$áng Rigdzin D7seBdbang rigBKdzinE6 az indiai szádd&nak öltözött "si

bölcs4 # szö$egek e$áng Rigdzin apjának 5zogcsen tanításaiból származnak6 a JsángBzs&ngi 5ránpá ,ámkától D5ranBpa namBmkaKE6 és a 5zogcsen szemlélet filozófiai

bem&tatásai4# tibeti bön agyományban a 5zogcsen gyakorlásának két k9lönböz" megközelítése

$an4 #z els" szerint6 keres9nk mag&nknak egy megfelel" Lámát6 aki 5zogcsenBmester6 éstanításokat kér9nk t"le6 majd tm&tatásainak megfelel"en6 el$on&ltan6 el"készít"gyakorlatokat $égz9nk4 =zt ngöndronak DszngonBKgroE ne$ezik6 és kilenc gyakorlatot foglalmagába6 melyek mindegyikét százezerszer kell el$égezni4 =zért !%m-g%nak DKb&m dg&Ene$ezik6 aol a !%m százezret jelent4 8ikor ezeket az el"készít" gyakorlatokat el$égezt9k6$isszatér9nk a Lámáoz és kérj9k a 5zogcsen tanításokat4 =kkor " direkt be$ezetést ad aRigpába6 a 7ermészetes Fllapotba6 ami sokféleképpen történet4 =z&tán elagyott elyekre$on&l&nk és gyakorl&nk6 folytat$a a 7ermészetes Fllapotban tartózkodást4 8i$el a 8ester

be$ezetett6 már ismerj9k mi a Rigpa4 5e ez a t&dás nem elég4 Iyakoroln&nk kell ebben azállapotban marad$a6 így fejleszt$e képesség9nket4 Ca nem így lesz9nk B mi$el nem $áltmegszokás&nkká Bkétségek jönnek fel4 ,éa találkozn&nk kell a Lámánkkal6 ogy ellen"rizzemegértés9nket a 7ermészetes Fllapotról4 így folytatj&k a meg$ilágosodás eléréséig4

# második megközelítés sokkal intellekt&álisabb4 7ibetben a formális képzéskolostorokban folyt6 a nagy bönpó kolostorokban agyományos tanter$ létezett a k9lönböz"tan&lmányokra6 kezd$e a sz&trá$al6 majd a tantra tján alad$a6 $ég9l a 5zogcsenbecscsosodott ki4 # bönpók fenntartották e mély t&dás agyományát6 és meg$olt a 5zogcsentan&lásá$al kapcsolatos dialektik&s rendszer9k is4 8anapság az *ndiában lé$" bönpókolostorban ez kilenc é$es tan&lmányi programot foglal magába6 és sikeres $izsga esetén agyakorlók gese Dfilozófia doktoraE fokozatot kapnak4 Ca a kolostor filozófiai egyeteménektanít$ányai $agy&nk6 nincs sok id"nk gyakorlásra $agy el$on&lások $égzésére4 =z a gyakorlása tanít$ány számára a tan&lmányai befejezése és a gese fokozat elnyerése &tán kö$etkezik4

+árdzá Rinpocse jítást $ezetett be keletBtibeti kolostorában6 és a nyingmapákoz éskagy9pákoz asonlóan beiktatta a árom é$es el$on&lás rendszerét4 # filozófiaitan&lmányok befejezése &tán6 a tanít$ány árom é$es el$on&lást $égzett6 aol tantrát és5zogcsent gyakorolt4 +árdzá Rinpocse ezt a agyományt a nyingmapák és kagy9pákrendszerér"l mintázta6 ezért azonos el"készít" gyakorlatokat talál&nk benne4 7ermészetesen agyakorlás nem korlátozódik a árom é$es el$on&lásra6 a meg$ilágosodás eléréséiggyakorolnak4

8i a 5zogcsen6 és mi a 5zogcsen gyakorlás célja *smern9nk kell ezt6 és tisztán megkell érten9nk6 nem csak a saját szemlélet9nk kialakításáért és gyakorlás&nkért6 anem azért is6mert az emberek megkérdezetnek minket a 5zogcscnr"l4 Ca nem akar&nk nekik elyteleneszméket tanítani V mi$el szám&kra és szám&nkra egyaránt rossz lenne és ártana a 5zogcsen

tanítások írének is B akkor meg kell érten9nk mi a 5zogcsen6 ogyan gyakorolj&k6 és mi azeredménye4 # 5zogcsen megértéséez egy tapasztalt 8esternek be kell $ezetni minket amegfelel" állapotba6 " nem csak intellekt&álisan6 anem személyes tapasztalatból ismeri a

/-



5zogcsen állapotát4 8ikor a be$ezetés megtörténik6 olyan6 minta egy régi barátoddaltalálkoznál6 felismerésed felragyog4 így $ezetik be a Rigpát6 $agyis a 7ermészetes Fllapot4=nnek sok módja $an6 melyek köz9l a mi módszer9nk a feér #Bra rögzítés4

7&dat&nkat a meditáció tárgyára rögzítj9k6 így koncentrál&nk4 ,em számít milyentárgyat asznál&nk6 de nem $áltogatatj&k6 mert az szórakozottságoz $ezet4 8ag&nk eléelyezett pálcát $agy ka$icsot is asználat&nk6 de agyományosan a 5zogcsen be$ezetésénél

a tibeti feér FBt asználják4 Ca nem ismeritek6 ogyan néz ki6 asználatjátok a magyar FBtis6 $agy egy kis feér pöttyöt4 # feér bet> fekete $agy sötétkék papíron $an6 amit gyelyezz9k el6 ogy mikor meditációs elyzetben 9l9nk6 egyenesen el"tt9nk legyen4 7eát az# bet> el"tt9nk $an6 nem tl magasan6 nem tl alacsonyan4 +zemeinket erre az #Bra rögzítj9k6és így t&dat&nk is rá rögz9l4 # szem a t&dat szolgája6 a t&datBkirály f9gg a szolgától4 =z egymódszer a t&dat ellen"rzésére6 módszer nélk9l &gyanis nagyon neéz ellen"rzés alatt tartani4

8ikor a feér FBra néz9nk6 a t&dat rá koncentrál4 Ca szem9nk nem mozog6 t&dat&nksem mozog4 # 5zogcsenben nyitott szemekkel D$agy félig cs&kottakkalE meditál&nk6 a szemmozd&latlan és nem is &nyorg&nk4 7&dat&nkkal egyegy>en koncentrál&nk6 így a kalandozógondolatoknak nincs tere6 nem t&dnak feljönni és elszórakoztatni4 =zt gy $égezetj9k6 ogynagyon élesen és egyesen rögzítj9k figyelm9nket6 aztán ezt a rögzítést kissé elny&gtatj&k4

8ásfel"l6 a a egyes rögzítést tl ossz ideig $égezz9k6 problémáink lesznek4 Casználj&kítél"képesség9nketM =z a folyamat nem azonos a gondolatok elfojtásá$al6 itt p&sztán nincster9k a megnyil$án&lásoz4 # t&dat ilyen indirekt ellen"rzése olyan6 mint a nyilat a céltáblábal"ni4 # feér F teljes figyelm9nk célpontja6 és így módszer t&dat&nk ellen"rzésére4

8ikor a t&dat izgatott6 egyre több gondolat jön föl6 így könnyen szórakozottaklesz9nk6 és figyelm9nk $ándorol6 mi$el el$eszített9k a rögzítést4 =kkor ismét a feér FBrarögzít9nk6 de a a t&dat tl izgatott6 jobb6 a sz9netet tart&nk6 és kés"bb ismét megpróbálj&k4Ca er"ltetj9k6 megint csak problémákat okozat4 Ca a feér FBt omályosan6 nem tisztánlátj&k6 figyelm9nket élesíten9nk kell4 Problémánk az izgatottsággal DrgodBpaE6 a tompasággalDrm&gBpaE6 $agy az energiaiánnyal6 azaz álmossággal DbjingBbaE leet4 =me problémákellenszereként k9lönböz" módszereket alkalmazat&nk6 melyeket az els" fejezetben mártárgyalt&nk4

Ca így folytatj&k a gyakorlást6 t&dat&nkban a boldogság6 test9nkben a gyönyör érzésétfogj&k tapasztalni4 =zt ne$ezik dé$ának DbdeBbaE4 # gyakorlást folytat$a6 kifejlesztj9k asámátát $agy sinét DziBgnaszE6 a t&dat ny&godt állapotát4 7&dat&nk koncentrált6 olyanná$álik6 mint a tó felszíne6 mikor nem za$arja a szél6 a negatí$ gondolatok már nem za$arnak4

,e gondolj&k6 ogy ez a 7ermészetes Fllapot6 ez csak tapasztalás DnyamszE B a ny&galmiállapot és a gondolatnélk9liség tapasztalása Dmi rtogBpaE B6 de nem a Rigpa4 =zt akoncentrációt a t&dat&nk ozta létre6 nem a 7&dat 7ermészete4 8égis asznos módszer6 mertmegkönnyíti annak felismerését4 8ég a aladott gyakorló is azt tapasztalatja6 ogygyakorlása kiszárad6 és ezeket a szemdzin gyakorlatokat DszemszBKdzin ] t&datrögzítésE6 mint

példá&l a feér FBra rögzítés6 asználatja aoz6 ogy felfrissítse a 7ermészetes Fllapotbanfolytatás gyakorlását48ikor a feér FBra rögzít9nk6 és mag&nkat a ny&galom állapotában találj&k6 nem

szórakoztat el semmilyen feljö$" gondolat6 akkor nézz9nk mag&nkba és $egy9k észre6 mitörténik a t&dat&nkkal4 így kezdetj9k el $alódi természet9nk k&tatását4 8ikor gondolat jönföl6 egyszer>en $egy9k észre a gondolatot6 ítélkezés és bármilyen $áltoztatás $agy módosításigyekezete nélk9l4 HanBe színe $agy alakja HanBe a térben elye # testen bel9l $agy kí$9l$an Connan jön Col $an Co$a megy 8i a k9lönbség a ny&galmi állapot és agondolatmozgás közt Hégezz9k ezt rö$iden4

# rögzítés által létrejött ny&galmi állapotot és a gondolatmozgást megfigyel$e6 mitmondat&nk a t&datról ,ézz9nk mag&nkbaM 3i nézi ezeket a feljö$" gondolatokat Col $an

a figyel" és a megfigyelt Hegy9k észre és $izsgálj&k meg t&dat&nkat4 Han a t&dat és a 7&dat7ermészete4 3i figyeli meg a feljö$" gondolatokat Col $an 3eress9k ezt4 8it mondat&nk ,ézd és lásd milyen4 #zt mondatj&k6 ogy ?nézd@6 de ez ebben az esetben $alójában nem az

N(



alany és tárgy létét jelenti4 ,ézz9k6 keress9k6 de nem talál&nk semmit4 ,em $álasztj&k el afigyel"t és a megfigyeltet4 #zonos természet>ek4 Hisszanéz9nk6 és nem lát&nk semmit48egértj9k ezt6 és agyj&k a dolgokat6 aogy $annak4 =zekben a pillanatokban kezdj9kmegérteni mi a 7&dat 7ermészete4 #bban a

pillanatban marad&nk4 =z a 7ermészetes Fllapot felismerésének kezdete4 Ca egy bamb&szr&dat ki$ág&nk6 és megértj9k6 ogy 9res6 nem kell az egész bamb&szerd"t ki$ágn&nk6 ogy

láss&k6 mind 9resekBe4 #kár ny&galmi állapot an" akár a gondolatok mozgása6 ott $an a jelenlét érzése6 az azonnali t&datosság6 és ez a rigpa4 =z a 7ermészetes Fllapot min"sége48ég a nincsenek is feljö$" gondolatok6 figyelmesen jelen $agy&nk6 nem $agy&nkt&datlanok6 ez a jelenlét nagyon $ilágos és tiszta4 =bben a jelenlétben az alany és tárgy nemBkett"s4 8indent agy&nk6 aogy $an6 nincs mit $áltoztatni6 ja$ítani $agy módosítani4 P&sztánaz ami6 és semmi egyéb6 de kifejezetetlen4 ,em t&dj&k megmagyarázni6 még a j7isztaságnak DgszalBbaE $agy 7&datosságnak DrigBpaE ne$ezz9k is4 # 7&dat 7ermészete6 azaz a7ermészetes Fllapot jellemz" min"sége ez a 7isztaság $agy 7&datosság6 de &gyanakkorQresség is6 mi$el nem találj&k seol4 7eát ez a 7isztaság és Qresség el$álasztatatlan4=gyiket sem a t&dati te$ékenység ozta létre6 mint aogy a ny&galmat $agy a koncentrációt6nem alkotott6 kör9lményekt"l mentes és eredend"4 # t&dat és a t&dati te$ékenység alapja és

összef9gg $ele6 de nem a t&dat DszemszE6 anem a 7&dat 7ermészete DszemszBnyidE43&tat&nk a t&dat &tán a feér FBra rögzítés módszeré$el6 de ezt a feér FBt a t&dat

ozta létre4 3étféle állapotot tapasztal&nk: ny&galmi állapotot és a gondolatok mozgását48ikor a feér FBt létreozó t&datot keress9k6 ol találj&k a keres"t és a keresett tárgyat Caránéz9nk6 elt>nik6 de nem megy seo$a6 szétoszlik és felszabad&l6 nem agy maga &tánnyomot4 Connan jönnek ezek a gondolatok Col tartózkodnak Co$a mennek 3eress9k6 ésnem talál&nk semmit6 és ez a megtalálatatlanság Dmi rnyedE a $égs" forrás4 +&nyátának $agyQrességnek ne$ezz9k4 # modern t&domány mindig a $égs" részecske &tán k&tat6 de sosemtalálja azt4 8iért 8ert nincs $ége a gondolatok kö$etésének6 $égtelen9l * $ezetnek minket4+osem jön el a $égs" forrás6 a $égs" részecske6 $agy az abszolt kezdet4 ,em jó elyen6 nem

jól keress9k4 =zzel csak a szamszárát forgatj&k4 8inden t&datállapot kör9lményekez kötött6a gondolataink ozzák létre4 5e ezek a gondolatok felszabadítják önmag&kat6 és nem agynakmag&k &tán nyomot4 8i a forrás&k Co$á mennek #7ermészetes Fllapotban jönnek föl6 és a 7ermészetes Fllapotban ol$adnak $issza4 =z a7ermészetes Fllapot 9res6 másfel"l az összes jelenség megnyil$án&lásának leet"sége4 #7&dat 7ermészete olyan6 mint a t9kör6 mely minden el"tte megjelen" tárgyat képes$isszat9krözni6 de a benne t9kröz"d" tárgy6 akár szép6 akár csnya6 nem $áltoztatja meg4 =z a5zogcsen6 a ,agy 7eljesség állapota4

# 7ermészetes Fllapot felismerésére sokféle módszert asználat&nk6 mindegymelyikkel ismerj9k fel6 iszen az összes folyó $ize a nagy óceánba torkollik4 Casználat&nk

bármit a felismerésez6 mint rögzítés6 $iz&alizáció6 légzés6 ang6 $agy bármi más4 8i most a

koncentrációt asznált&k4 Ca egyetemisták $agy&nk6 a fej9nk gondolatokat $an tele6 és a t&datsosem ny&gszik4 *tt ellenkez" a módszer6 egyegy> figyelemmel rögzít9nk6 és nem enged9nkteret a gondolatoknak4 ,em a szokásos módon $iselked9nk6 mert akkor sosem lesz $ége akalandozó gondolatoknak4 ,éa zengetetj9k osszan és alacsonyan az FBt6 szórakozottságnélk9l a angra rögzít$e6 máskor zengetetj9k nyitott szájjal a CU8Bot6 és asonlórögzítéseket alkalmazat&nk az összes szemdzin módszernél4

IyakorolatjákBe gyerekek a 5zogcsent # fiatal gyerekeknek ke$esebb kalandozógondolat&k $an6 szokásaik nem oly szilárdak4 5e mikor az emberek feln"nek6 állandóangondolkodnak $alamin6 gondolataik mindig pörögnek6 nincs idej9k arra6 ogy t&dat&kat

pientessék4 ,em számít6 ogy ezek jó $agy rossz gondolatok4 # fel"k akár feérek $agyfeketék6 egyformán eltakarják az égboltot és elomályosítják a napot4 #z embernek dolgoznia

kell6 és egész nap gondolkodik6 nincs ideje még a koncentráció gyakorlására és $alóditermészetének feltárására sem4 # dolgozó ember és az egyetemi tan&ló nem is igyekszik a$alódi természete feltárására6 mi$el a létreozott gondolatok folyamatosan elragadják4 5e a

N0



gyerek még nem tá$olodott el annyira eredeti természetét"l4 8indamellett6 "t szintén be kell$ezetni 7ermészetes Fllapotába6 fel kell azt ismernie4 %ár " mélyebben megtapasztalatja6 eza képességét"l f9gg6 mégis leet6 ogy nem érti meg mi is az4

#kár szö$egeket tan&lmányoz&nk6 akár nem6 meg kell érten9nk a 7ermészetesFllapotot4 =zt megteetj9k intellekt&álisan $agy tapasztalatilag6 $agy mindkét módon6 azegyént"l f9gg4 =redményes leet6 bármelyik $áltozatot alkalmazz&k4 Példá&l +árdzá Rinpocse

nagy t&dós és entellekt9el $olt6 +zi$ár$ánytestet ért el 0-//Bban6 és ke$és fizikai anyagmaradt &tána4 =gyik tanít$ánya f"leg az el"készít"ket gyakorolta6 és elég tan&latlan $olt6 demikor +zi$ár$ánytestet ért el6 fizikai teste teljesen feloszlott6 nem maradt &tána semmi4

Casználatj&k a $ipásjánát a Rigpa meg$alósításáoz # sámátá és $ipásjáná nagyonáltalános fogalmak4 A Dzogcsen!en !ármilyen módszert #asznál#at%nk" mely akörülményeknek meg+elelő2 ,incs korlát4 # 5zogcsenben nincs kifejezetten tm&tatás asámátá és $ipásjáná gyakorlására6 de fontos a <erme D=l$álasztatatlanságE6 és eztermészetesen is kifejl"det4 # $ipásjáná gyakorlása gyönyört oz test9nkbe6 beszéd9nkbe ést&dat&nkba6 egyesít$e az érzést az 9rességgel4 # tibeti *ágtong DlagBmtongE kifejezésfényeset $agy tisztát jelent4 Ca ázat épít9nk6 az alappal kezd9nk6 és minden téglának&gyanolyan min"ség>nek kell lennie4 7eát6 a a 5zogcsen esetében a 7ermészetes Fllapottal

kezdj9k6 a sámátá és $ipásjáná gyakorlás&nk meg kell6 ogy feleljen a 5zogcsenszemléletnek4 Ca a sz&tra rendszer szerint kezd9nk $ipásjánát gyakorolni6 a madjamakában

bem&tatott s&nyátá $agy 9resség megértése szerint kell cselekedn9nk4 ,em $egyítetj9k összeeme k9lönböz" szemléleteket6 minta lecsót készítenénk4 Iyakorlás&nkban kö$etkezetesnekkell lenn9nk4 # 5zogcsenben a s&nyálál teljesen másképp értelmezik6 mint a madjamakában4# madjamaka szempontjából állapot&nk 9resség6 de a 5zogcsen szempontjából nem csakQresség6 anem &gyangy 7isztaság és <elenlét DgszalBleBba rigBgeBbaE4 7eát6 a 5zogcsengyakorlásában a s&nyátá $agy Qresség mellett meg kell6 ogy legyen ez a fényl" 7&datosság4# sz&tra rendszer nem beszél err"l4 Ca a dolgoknak csak az 9resség oldaláról DsztongBcsaE

beszél9nk6 az nem 5zogcsen4 sak akkor beszéletsz 5zogcsenr"l6 a elejét"l megérted a7&datosság és Qresség el$álasztatatlanságátM Drig sztong dbjerBmedE4

=gy $alóban fontos kérdés az6 ogyan kapcsolj&k össze a 7&datosságot és Qrességet# sz&tra rendszerben két k9lönböz" filozófiát talál&nk6 a madjamakát és a csittamátrát6melyek k9lönböz" módokon értelmezik a s&nyátát4 # csittamátra beszél az önt&datos DrangBrig6 szkt4 sz$ászám$édanaE t&datról DrnamBseszE6 de ez k9lönbözik attól6 aogy a 5zogcsen

beszél a 7ermészetes Fllapot Tnt&datosságáról4 ,e té$essz9k össze a kett"t4 # $édantafilozófiának szintén meg$an ezekre a saját form&lája4 :ok #asonlóság an a Dzogcsen" amad#amaka" a csittamátra és a édanta +ilozó+iái között" de egyértelmű külön!ségek isannak2 Nem minden szemléletük azonos2 A nyolc másik 1ton 6ána8 talál#ató nézet semazonos a Dzogcsen szemléletéel2 'e#át" mielőtt össze#asonl(tásokat égeznénk" alaposanmeg kell értenünk a #asonlóságokat és a külön!ségeket2 A Dzogcsen ellegzetessége" #ogy

mindig a /érméről 6nem-kettős8 !eszél2#zt állítj&k6 ogy a 5zogcsen a legmagasabb és legezoterik&sabb szemlélet6 de miértis # 5zogcsen szemlélet a <ermét angslyozza6 és ez nem a madjamaka $agy csittamátraszemlélete4 <ólleet mindkét rendszerben asználnak néány azonos tecnikai kifejezést6 azok

jelentése k9lönböz"4 Fltalában a 5zogcsenr"l a b&ddizm&s összef9ggésében beszél9nk6ezért nem árt ismern9nk a többi b&ddista szemléletet is4 +okszor mondom6 ogy felesleges asok beszéd6 inkább a 7&dat 7ermészetében kell tartózkodni6 mégis fontos beszélni róla até$edések elker9lése $égett4 Ca a tanításokat nem ismerj9k6 olyanok $agy&nk6 mint a $akember6 akit oda9ltettek egy meredek szikla szélére és megagyták neki6 ogy ne merjenmozogni6 mert a jobbra lép6 a jobb oldalon z&an le6 a balra lép6 a baloldalon4 # megfelel"tanítások le$eszik a $akságot a szemedr"l6 szabadon mozogatsz6 és természetesen nem teszel

gy4 mint a $ak lennél6 és nem t&dnád6 ol a szakadék4 ;a nem ;al%k miért a Dzogcsen alegmagasa!! tan(tás" !ármire" ami tetszik" azt mond#at%k" #ogy a >legmagasa!!?" de csak

N'



olyanok agy%nk" mint a ak em!er2 $önnyen téed#etünk" mert nem t%d%k az okát" mit miértmond%nk és #iszünk2

A szö$egek k9lönböz" &takat és módszereket íratnak le4 # csittamátra tanítja a rangBrig ?önt&datosságot@6 de jelentése k9lönbözik a 5zogcsenét"l4 #z els" szerint minden érz"lénynek $an t&data DrnamBseszE és minden t&datnak $an rangBrigBje $agy önt&data4 Ca ez nemlenne6 nem lennénk képesek semmire emlékezni4 Példá&l6 látt&nk tegnap egy kék $irágot6 és

mikor ma jra látj&k6 emléksz9nk rá4 # ma látott tapasztalás és a tegnap látott tapasztalásösszekapcsolódik6 a t&dat kapcsolja össze az emléket és a szemBt&datot4 8ikor a szemBt&dat&nkkal látj&k a kék $irágot6 a rangBrig9nk az érzés ízének tanja4 =z a tapasztalás egylenyomatot agy a k9nsiben4 =zért kapcsolódik a második6 nagyon finom t&dat&nk a szemBt&dat&nkoz4 # második t&datnak ozzáférése $an ezekez a nyomokoz $agy emlékekez4Fltalában a felfogás pillanatában nem k9lönböztetj9k meg a szemBt&datot és a rangBriget6 ezekegyszerre jelennek meg4 Ca a felfogás nem is történik meg6 a rangBrig emlékezni t&d6 és ategnapi benyomást össze t&dja kötni a mai$al4 5e míg a szemBt&dat tárgya a látató jelenség6a rangBrig magát a t&datot teszi tárgyá$á4 # rangBrig és az érzékBt&dat el$álasztatatlan4

# csittamátra szemlélet egyesíti az önt&datosságot DrangBrigE és a t&datot DrnamBseszE4#z els" nagyon finom6 a második d&r$a4 8ármost6 a 5zogcsen szintén beszél az

=l$álasztatatlanságról6 de itt más jelentése $an4 # 5zogcsen nem beszél a feltételekezkötött és benneBrejl"en kett"s t&datról DrnamBseszE4 # Rigpáról beszél6 a $alódi 7&datosságról6mely a 7ermészetes Fllapot benneBrejl" min"sége4 *tt a 7&datosság és az Qresség az=l$álasztatatlan Drig sztong dbjerBmedE4 # 7ermészetes Fllapot és $alódi min"sége6 a Rigpa6feltételekez nem kötött és megaladja az id"t4 ,em okok ozzák létre6 mint a t&datot4 =z aRigpának ne$ezett azonnali6 $alódi bels" 7&datosság6 eredend"6 és megaladja a kett"st&datot és a t&datm>ködéseket4 Ca a 5zogcsen cs&pán a csittamátra szemléletb"l állna6 nemlenne k9lönleges6 és a madjamaka könnyen megcáfolná4

95 o#a=alo7

Ca a gyakorló számára a szemlélet $ilágos6 akkor érkez9nk a fogadalomoz Dsz4 szamaja6 tib4damBtsigE4 Cabár a 5zogcsenben nem talál&nk olyan fogadalmakat és szabályokat6 mint asz&trában $agy a tantrában6 mégis a 5zogcsen szemléletéez igazodó fogadalmakat be kelltartan&nk6 a 5zogcsen gyakorlók akar&nk lenni4 =z a dámcig $agy fogadalom négyrét>:

04 egység DgcsigBpoE6'4 spontán tökéletesség Dl&nBgr&bE6/4 tagadás DmedBpaE6 ésN4 természetes tartózkodás a tisztaságban DrangBbzin gnasz dagE4# tibeti gcsig-po egyet6 egységet jelent4 # 5zogcsen szemléletben

=gységr"l $an szó6 mi$el nem z&an&nk egyik $agy másik oldalra6 anem mindig a <ermé$el

marad&nk4# 5zogcsen szemléletben minden jelenség +pontán 7ökéletes Dl&nBgr&bE4# medBpa szó tagadást jelent6 ?nem@Bet4 5e ebben az összef9ggésben nem azt

gondolj&k6 ogy $alami nem létezik4 # Nam-mk#a7 7p#r%l mdzod 5zogcsen +zemdé szö$egtisztán elmagyarázza ezt a tagadást: nincs menedék6 nincs egy9ttérzés6 stb4 =z a tagadás csak a7ermészetes Fllapottal kapcsolatos4 #zt jelenti6 ogy a 7ermészetes Fllapot semmi egyéb6mint a 7ermészetes Fllapot4 # megnyil$án&lás oldalán minden létezik6 az összes gyakorlatotés erényt is beleért$e6 de a 7ermészetes Fllapot oldalán semmi sincs f9ggetlen9l6 mi$el azösszes dolog6 beleért$e a menedéket6 egy9ttérzést6 a tíz paramitát6 már itt $an jelen teljesleet"ségként6 nincs mit meg$alósítani4 8ár minden itt $an4 Ca bármiez ragaszkod&nk6 aznem a 5zogcsen6 már elaladt&nk a 5zogcsen szemlélete mellett6 és alacsonyabb szemléletbe

est9nk4 =zért ez a tagadás tja DmedBpaE4# természetes tartózkodás a tisztaságban azt jelenti6 ogy folytatj&k a <ermeállapotában4

N/



:5 Elválaszt6atatlasá#

# 5zogcsen az =l$álasztatatlanságot angslyozza4 # jerme kifejezés nem jelenti kétk9lönböz" dolog egyesítését6 egyé tételét Dz&ngBKzs&gE4 #z =l$álasztatatlanság azt jelenti6ogy sosem $oltak k9lön4 Ról&k k9lönálló min"ségekként beszélet9nk6 de a $alóságban

mindig tökéletes egységben $oltak6 mint a $íz és ned$essége6 $agy a t>z és "je4 # 5zogcsenállítja6 ogy az =redend" 7isztaság és a +pontán 8egnyil$án&lás kezdetekt"l=l$álasztatatlan DjeBnasz kaBdag l&nBgr&b dbjerBmedE6 ez mindig így $olt4 7eát6 a5zogcsen szemléletének gyakorlójaként6 nem es9nk az egyik $agy másik oldalra4 # angslyk9lönböz" leet a 5zogcsen tanítások árom $áltozatában4 # Longdé az Qresség oldaltangslyozza DsztongBcsaE6 a +zemdé a 7isztaság $agy 7&datosság oldalt DgszalBcsaE6 de mégezekben is alap$et" az =gység $agy =l$álasztatatlanság DdbjerBmedE meg$alósítása4 #5zogcsen Upadésa $agy 8engágdé kezdetekt"l a <ermét angslyozza6 az=l$álasztatatlansággal kezd"dik6 és gyakorlójának nem az Qrességen $agy 7isztaságonkereszt9l kell ideérnie4 # 5zogcsen $alódi természete megaladja a kifejezéseket és sza$akat6azt cs&pán mag&nkban t&dj&k fölfedezni4 =zért6 a ny&galmi állapot DgnaszBpaE6 a gondolatok

mozgása gy&BbaE6 és az #zonnali 7&datosság DrigBpaE tapasztalásai asználatók direkt be$ezetésként a 7ermészetes Fllapotba4 8égis a csak a kalandozó gondolatokkal játsz&nk6aogy a gyerek játékszeré$el játszik6 kies9nk a 7ermészetes Fllapotból4 7eát6 a filozófia ésintellekt&ális spek&láció önmagában nem elég a $alóság felfedezéséez4

>5 M"=itá&ió

Ca már megértett9k a 5zogcsen szemléletét6 a kö$etkez"6 ami$el foglalkozn&nk kell6a gyakorlás módja4 # gyakorolás sz9kséges6 mert így kibontakoztatj&k a szemléletet6 sokkalkonkrétabbá tessz9k6 és minden kétség9nket el>zz9k4 8inden gyakorlási szakaszt g&r&jógá$alkezd9nk6 majd felol$asztj&k a $iz&alizációt és az így létreozott gondolatokat4 Cagy&nkmindent6 gy aogy $an6 és tartj&k a 7ermészetes Fllapotot6 ameddig csak t&dj&k4 3alandozógondolatok fognak feljönni6 melyek za$aróak leetnek6 de a elny&gsz&nk és elengedj9k "ket6felszabadítják önmag&kat4 Ugyanakkor megfigyelj9k6 ogy ki az6 aki ezeket a gondolatokatlátja4 Ca engedj9k a gondolatokat felol$adni6 $issza$isznek minket a forrásoz4

8ikor a 7ermészetes Fllapotban $agy&nk6 még a gondolatok jönnek is föl6 nemgondolkod&nk semmir"l4 ,incs el$árás&nk6 remény9nk $agy kétség9nk4 ,em k&tatj&k amásodlagos okokat6 nem ellen"rizz9k6 ogy a Rigpát tapasztalj&kBe $agy sem4 8indentagy&nk gy6 aogy $an6 bea$atkozás ja$ítás $agy $izsgálgatás nélk9l6 aogy a t9kör t9kröziaz el"tte lé$" tárgyat4 8ikor a 7ermészetes Fllapotban $agy&nk6 nem kell t&dn&nk semmitezen kí$9l4 s&pán agyj&k a feljö$" gondolatokat6 ogy önmag&kat felszabadítsák4 *tt nincs

felismerés6 nincs figyelés6 nincs elemzés6 nincs ne$ezés6 nem m>ködik semmilyen t&daticselekedet4 =kkor nem ellen"rz9nk6 nem elemz9nk semmit4 #mint gondolni6 $áltoztatni6elemezni6 felismerni akar&nk $alamit6 el$eszítj9k a 7ermészetes Fllapotot6 kies9nk bel"le4

# gyakorlás befejezté$el6 amikor nem $agy&nk a 7ermészetes Fllapotban6 más aelyzet4 =kkor meg kell ismern9nk a 7ermészetes Fllapot jellemz"it6 meg kell ismern9nk6 mia <erme6 egyébként za$arodottak lesz9nk6 és elytelen szemléletet fejleszt9nk ki4 #7ermészetes Fllapotban tiszta t&datosság $an6 nem alsz&nk el6 a jelenlét9nk fényl" és tiszta6mint a t9kör4 # 7isztaság a 7&datosság DrigBpaE6 és ami tiszta6 az a s&nyátá dimenziója4 #7isztaság és Qresség sosem $álik el6 mindig egy9tt $annak4 Ca ezt $alóban megértj9k65zogcsen szemlélettel rendelkez9nk4 =z az =l$álasztatatlanság nem csak egy pillanatnyiállapot6 anem a szemlélet megértése és folytatása4 Halójában kezdetekt"l itt $olt B létezés9nk

igazi alapjaként B6 most cs&pán jra felfedezt9k4# 7ermészetes Fllapot $alódi természet9nk6 mely kezdetekt"l itt $an6 nem ozta létresemmi6 nem romlik és nem ja$&l4 8indig $olt és mindig lesz6 $áltozatlan4 # t&dat és az elme

NN



mindig $áltozik és fejl"dik6 id"ben létezik és feltételekez kötött4 # 7ermészetes Fllapotolyan6 mint a tér6 a kalandozó gondolatok gy aladnak át rajta6 mint a madarak az égbolton6nem agynak mag&k &tán nyomot4 =zek a gondolatok akár jók $agy rosszak6 szépek $agycsnyák6 nem $áltoztatják meg a 7&dat 7ermészetét6 nyomtalan&l elt>nnek4

5e a így $an6 miért gyakorl&nk 8iért nem $ilágosodt&nk még meg 8inden érz"lény rendelkezik a 7ermészetes Fllapottal6 "k miért nem b&ddák még # t&dat mindig

$el9nk $an6 miért nem $agy&nk meg$ilágosodottak # 7ermészetes Fllapot eredend"enmegszabad&lt Dje grolE6 mi miért nem szabad&lt&nk még meg Ca a 7ermészetes Fllapotsosem $áltozik6 sosem romlik $agy ja$&l6 miért nem $ilágosodt&nk még meg 8i a k9lönbséga szamszára és nir$ána közt Ugyanabból a forrásból jönnek6 mégis k9lönböz"ek

=me kérdések megértéséez $issza kell menn9nk az #lapoz4 #kár t&d&nk $alamir"l6akár nem6 a 7ermészetes Fllapot $áltozatlan marad6 mi$el semmilyen id"ben történ" eseménynem $áltoztatatja meg6 aogy a t9kröt sem $áltoztatja az általa t9krözött dolog4 #7ermészetes Fllapot egyforma minden lénynél6 az =redend" %&ddától a legsilányabbro$arig6 senkinél sem nagyobb $agy kisebb4 #zonos minden lénynél6 de egyéni is4 =gyáltalánnem ?=gyBt&dat@4 =gyébként6 a egy személy elemé a meg$ilágosodást6 az összes többi lényis $ele egyszerre meg$ilágosodna4 Hagy6 a egy személy a bodicsittáról gondolkodna6 az

összes többi is a bodicsittáról gondolkodna4 5e nem ezt tapasztalj&k4 8inden személynekk9lönböz" t&data $agy t&datárama $an6 de a 7ermészetes Fllapot mindenkinél egyforma6azonos min"ség>4 # <erme minden érz" lényben azonos6 de ez nem a mindent átfogó ?=gyBt&dat@4 #z emberi l&dat és a ro$ar t&datának min"sége k9lönböz"6 de 7ermészetes Fllapotaik

jellemz"je &gyangy a nemBkett"sség4 ,em egyezik a $édanta állításá$al sem6 aol csakegyetlen braman $an4 # nir$ána elérése nem olyan6 mint a tenger $izébe &lló $ízcsepp4#kár a szamszárába6 akár a nir$ánába találj&k mag&nkat6 az indi$id&alitás létezik4

Ca így $an6 ogyan kezd"dik a szamszára és a nir$ána # $álasz6 ogy azonosforrás&k és azonos alapj&k $an4 # 7ermészetes Fllapot a szamszára és nir$ána alapja4 Cabáraz id"ben nincs abszolt kezdet9k6 mégis logik&san megmagyarázatj&k4 Calál&nk

pillanatában a t&dat&nk önt&datlan lesz4 #ogy a légzés9nk leáll6 t&dat&nk m>ködésemegsz>nik4 #z egyént"l f9gg6 ogy ez mennyi id" alatt történik meg4 # k9ls" légzés leállásátkö$et"en önt&datlan&l tekint9nk másokra6 fizikai test9nk megmere$edik6 és romlani kezd4%els"leg az öt elem DenergiaE feloszlásának k9lönböz" jeleit tapasztalj&k4 #z elemekkezdenek feloszlani és abbaagyják a t&dat támogatását4 %els" légzés9nk megsz>nésé$elt&dat&nk elsötét9l4 =z a folyamat asonló minden lénynél6 akkor akár t&d&nk róla6 akár nem a7ermészetes Fllapot&nk 7iszta !ényként fel$irrad4 # 7ermészetes Fllapot jelenléte a 7iszta!ény4 8inden lény tapasztalja ezt6 a k9lönbség az6 ogy felismeriBe $agy sem4 Ca 5zogcsengyakorlók $agy&nk6 sokkal $alószín>bb6 ogy abban az állapotban felismerj9k a 7iszta !énytsaját 7&dat&nk 7ermészetének megnyil$án&lásaként4 $éső!! (ziók önnek +öl" melyek#angok!ól" +ények!ől és s%garak!ól állnak2 8ajd6 az el"z" élet9nkben $égzett gyakorlatoktól

f9gg" egyéb $íziók jönnek föl6 k9lönösen6 a 7ögált és sötét el$on&lást $égezt9nk4 =bben azesetben a $íziókat 7ögál $íziókként ismerj9k fel6 olyanoknak6 aogy élet9nkben istapasztalt&k4 =zek bel"l9nk jönnek fel6 nem k9ls" eredet>ek4 Iyakorlás&nk folytán ismerj9kfel "ket4

8ikor ezek a megnyil$án&lások feljönnek6 két dolog történet4 # beteljesítettgyakorló felismeri6 ogy ezek a angok6 fények és s&garak a célt DrtszalE jelentik6 a 7&dat7ermészetének kreatí$ energiáját $agy bels" potenciáját6 és mi$el int&ití$en felismerte "ket6felszabad&lnak a 7ermészetes Fllapotba4 #z egyén meg$ilágosodik abban a pillanatban6 és eza nir$ána kezdete4 Ca nem ismeri föl6 egyre több $ízió jön fel4 Ca ezek a nir$ána tiszta$íziójá$al kapcsolatosak6 a sitró DziBkroE $íziókat fogj&k látni6 azaz a békés és aragosistenségeket6 azok mandaláját és kíséret9ket6 stb4 =kkor is felismereti6 ogy "k cs&pán a

7&dat 7ermészetének megnyil$án&lásai6 és meg$ilágosodat ebben a kés"bbi bardóállapotban6 számára ekkor kezd"dik a nir$ána4

N)



Ca el"z"leg nem gyakorolt&nk 5zogcsent6 egyre több $ízió jön föl6 és ezek már nem asitró tiszta $íziói6 anem az jjász9letés k9lönböz" állomásai$al kapcsolatos tisztátalankarmik&s $íziók6 melyek f"leg a mltbéli egyéni karmik&s lenyomatainkkal kapcsolatosak6 ésálmainkoz asonlóak4 ,em ismerj9k fel "ket a t&dat&nk megnyil$án&lásaként6 aztgondolj&k6 ogy a angoknak6 fényeknek és s&garaknak bels" lét9k $an és t"l9nkf9ggetlenek6 objektí$ $alóságok4 A >;angok? 6szgra8 a 6lát#atatlan8 i!rációkat" a ><ények?

67od8 a ilágosságot 6lát#ató sz(nek8" és a >:%garak? 6zer8 az alakokat és +ormákat elentik2 Canem ismerj9k fel "ket p&szta $íziókként6 $alóságosaknak gondolj&k6 bels" léttelrendelkez"knek6 aogy felébredés el"tt az álm&nkat4 =z a t&datlanság&nk és a szamszárakezdete4 !okozatosan a $íziók egyre d&r$ábbak és egyre részletesebbek lesznek4 =gyre$alóságosabbaknak6 szilárdabbaknak és anyagibbaknak látszanak4 #ztán érzelmek jönnek föl6és így fejl"dik ki a szamszára4 Fltalánosságban azt mondatj&k6 ogy a szamszára és nir$ána#lapja azonos6 de mikor az egyénr"l beszél9nk6 a mostani kör9lményei közt6 p&sztán aszamszára #lapja6 és nem a nir$ánáé4 # 5zogcsen szö$egekben általános magyarázatokattalál&nk az #lapról6 de a jelen lé$" egyén számára az #lap sajátos6 és csak a szamszára#lapja4

8inden érz" lényben egyformán benne $an a 7ermészetes Fllapot4 # k9lönbség a

bardóban a $íziók feljö$etelé$el jelentkezik4 Hagy felismerj9k természet9ket6 $agy nem4#zonban6 nem kell alál&nkig $árakozn&nk6 ogy a bardóban találj&k mag&nkat4 8ost is$égezet9nk sötét el$on&lást $agy 7ögál gyakorlatokat a alál &táni tapasztalásel"készítésére4

# 7ermészetes Fllapot olyan6 mint a nagy óceán6 minden lényt magába foglal4 #z#lap nem k9lönbözik6 minden9tt &gyanolyan6 mi$el megaladja az id"t és a kör9lményeket48ost is jelen $an benn9nk6 és bármikor ozzáféret9nk4 Iyakorolatj&k a feér tibeti FBrarögzítést6 $isszanéz9nk a megfigyel"re és megfigyeltre6 és azok feloszlanak4 #bban a

pillanatban leet"ség9nk $an a 7ermészetes Fllapot felismerésére4 #z a felismerés pillanata4Hisszatekint9nk a gondolatokra6 és azok szétosztanak4 5e o$a oszlanak # 7ermészetesFllapotba4 # 7ermészetes Fllapotban jönnek föl és a 7ermészetes Fllapotban ol$adnak$issza4 =gyszer>en megértj9k6 anélk9l6 ogy gondolkodnánk róla4 # megértés pillanatában ott$an a 7&datosság6 ami nagyon tiszta és friss4 Glyan6 mint a csatorna6 amely a csónak&nkat atengerre $ezeti4 # csatorna a gyakorlás&nkat jelenti6 míg a nagy óceán maga a 7ermészetesFllapot4 # tibeti közmondás szerint: a tl közel $agyok6 nem látom magam6 a tl fényes adolog6 nem látom azt4 # 7ermészetes Fllapot mindig kapcsolatban $an $el9nk6 de nem látj&k6mert ezt a 7&datosságot cs&pán a gondolatok felszabad&lása &tán találj&k meg4 8ikor a fel"keltiszt&ltak6 meglátatj&k a fényl" égboltot4 Iyakorlat&nk eltá$olítja a fel"ket4 Példa erre atengerbe $ezet" folyó $agy az egyed9li gyerek azatérése anyjáoz4 =zért kell gyakoroln&nk4

# gyakorlás&nkban kifejlesztett t&datosságot az #lap energiája jelképezi4 Cogyan kellezt fejleszteni #z #lapból jön föl6 mely a 7ermészetes Fllapot4 # 5zogcsen szö$egekben6

példá&l a zsángBzs&ng nyeBgy9Bben DzsangBzs&ng sznyanBbrgj&dE bonyol&lt magyarázatok$annak a aladás folyamatáról6 és megtalálatók itt a más szemléletekkel kapcsolatosellentmondások is4 #z #lap a mindent létreozó forrás6 akár jó6 akár rossz4 UgyanezBe a$édanta szemlélete ,éa azonos sza$akat asználnak6 de jelentés9k k9lönböz"4 # 5zogcsenszö$egek áromféle energiáról beszélnek6 melyek a dán" rolpá és cel2 A cél az egyén k9ls"6látatóan megnyil$án&ló energiáját jelenti6 a rolpá a ?bels"@ energiája6 a dán pedig6 a $égtelenformanélk9li energia6 mely azonban bármilyen formában megnyil$án&lat4

8i a célja a mag&nkba tekintésnek és a gondolatok észre$ételének Halaminek amegtalálása4 5e az egésznek az értelme éppen az6 ogy felfedezz9k6 nincs mit megtalálni DmirnyedE4

# f" gyakorlat a 7ermészetes Fllapotban tartózkodás4 3ezdetben a legjobb6 a rö$id

szakaszokban gyakorl&nk4 Ca képesség9nk fejl"dik ezekkel a rö$id 9lésekkel6 akkor agyakorlási id"t fokozatosan megnyjtatj&k6 és $ég9l6 aladott gyakorlókként6 képeseklesz9nk a gyakorlást a étköznapi élet9nkbe is be$inni4 <ár&nk6 9l9nk6 esz9nk6 alsz&nk mindig

N.



a 7ermészetes Fllapotban tartózkod$a4 3épesek lesz9nk gondolkodni és beszélni is ebben a7ermészetes Fllapotban marad$a4 =kkor már nem kell formálisan gyakoroln&nk6 de ez akezd"kre nem igaz4

# meditációs gyakorlat&nkban fontos megérten9nk ogy a sitté6 azaz a gondolatoktólmentes ny&godt állapot6 nem a Rigpa6 nem a 7ermészetes Fllapot4 #z el"bbi p&sztántapasztalás6 míg a Rigpa megaladja a t&datot és a gondolatokat4 5e a sámátá gyakorlása

segítet minket6 ogy a 7ermészetes Fllapotban találj&k mag&nkat4 Fltalában a 5zogcsenbennem kell el"ször a sámátát gyakorolni6 mert a a 7ermészetes Fllapotban tartózkod&nk6önmagától jelen $an4 Iyakorolatj&k a sz&tra rendszer szerint6 nem a 5zogcsenmódszereként4 =ez egyszer>en ki$álasztj&k a megfelel" meditációs tárgyat6 és t&dat&nkatrárögzítj9k4 Iyakorlásá$al megértetj9k az 9rességet4 =z a gondolatoktól mentes állapottapasztalása Dmi rtogBpaKi nyamszE6 de ogy gyakorlás&nk 5zogcsen legyen6 a 7isztaság ésQresség egyenl"en jelen kell legyen4 =gyed9l az 9resség nem elég4 Ca kizárólag sámátátgyakorl&nk6 könnyen leet6 ogy a dé$ák magasabb mentális birodalmaiban fog&nk sz9letni Bezeket a meg$alósításokat djánáknak $agy számápáttiknak ne$ezik4 8eg kell érts9k6önmagában a sámátá nem 5zogcsen gyakorlat4

# korai tibeti szö$egekben megtalálj&k a 5zogcsen és sámátá közti

ellentmondásokat6 a nem értj9k meg6 összeté$esztj9k a kett"t4 A Dzogcsen és a zen!%dd#izm%s közti k%lcskülön!ség" #ogy az %tó!!it általá!an a sz%tra rendszer szerintmagyarázzák" a#ol az2 üresség állapotá!an nincs semmi" amire rögz(teni kell" de a

Dzogcsen!en emellett a tisztaságnak is elen kell lenni2 # sámátá fenntartja6 ogy elég afeljö$" kalandozó gondolatokat megállítani6 és nem ozni létre jakat6 anem egyszer>en agondolatok közti asadékban maradni és ezt a rést megnyjtani4 8i ennek a résnek a

jellemz"je Glyan6 mint a gondolatoktól mentes 9res tér4 # sámátá megállítja a mltbéligondolatot és megakadályozza6 ogy gondolat jöjjön fel4 # t&dat megragadta az 9res teret és

benne tartózkodik6 teát tapasztalása $an és ragaszkodik4 5e a 5zogcsenben nemragaszkod&nk semmiez4 ,em kell k&tatn&nk a 7&datosság $agy 7isztaság &tán6 az márkezdetekt"l fog$a itt $an6 teát nem kell megragadni $agy megfogni4 # felfogást nem at&datm>ködés ozza létre6 a l&dat egyáltalán nem m>ködik6 cs&pán jelenlét $an4 # sz&trarendszer szerint a gondolkodás B mely ismeri a gondolatoktól mentes állapotot is Bjelen kelllegyen4 # t&dat gondolja6 ?=z a sámátáM@ $agy ?=z a gondolat nélk9li 9resség állapotaM@7eát itt a t&dat m>ködik6 még akkor is6 a feltételezz9k a gondolat nemlétét4 =z nem5zogcsen4 8indamellett6 a sámátá gyakorlat meg$alósításá$al és tökéletesítésé$el6 olyan

pszicikai er"ket éret9nk el6 mint a tisztánlátás DmngonBseszE és a tá$olba történ"mozgását$itel Drdz&BKpr&lE4 # t&dat ellen"rzésé$el ezek kifejl"dnek4

Cogyan ellen"rizz9k6 ogy a 7ermészetes Fllapotban $agy&nkBe Connan t&dj&k6ogy mikor $agy&nk benne és mikor nem =rre asználatj&k a g&r&jóga módszerét és a feérFBra rögzítést4 8i&tán be$ezettek a 7ermészetes Fllapotba6 direkt tapasztalás&nk $an róla4

Rögzítet9nk a feér FBra6 $isszanéz$e a t&datra6 mélyet nem talál&nk seol6 aztán folytatj&ka jelenlét állapotában4 Ca a Rigpában $agy&nk6 jelenlét $an6 és nincs probléma $agy kétség4 ,em kell elemezni6 ogy tényleg a RigpaBe4 Ca elemezgetni kezdj9k6 a t&dat&nkkaldolgoz&nk6 és kies9nk a 7ermészetes Fllapotból4 *smét elkapnak a gondolatok4 Halamitlétreoz&nk4 A 'ermészetes 0llapot ellemzőe a 3áng-rig" mely önmagát +elismeri mindenmásodlagos ok" azaz gondolatok nélkül2 Ca ismerj9k $alódi állapot&nkat6 &gyangy mindig

bele t&d&nk j&tni4 P&sztán önmaga és ismeri önmagát4 ,em kell mindig ellen"rizn9nk45e mit tegy9nk a feljö$" finom gondolatokkal # kalandozó gondolatok

felol$adásá$al ott $an a 7isztaság pillanata4 # 7iszta 7&datosság állapotában $agy&nk4 Ca eza 7isztaság nincs teljesen jelen6 finom gondolatok jöetnek föl6 de a nem ragaszkod&nkozzáj&k6 és nem bonyolítj&k6 felol$adnak4 C%sztán a pillanat!an kell tartózkodn%nk a

gondolat +eloladásakor2 Ne akar%nk semmin áltoztatni" +inoman erős(tsük +el a '%datosságérzését2 # gondolatok közti ézagot felfogó észlelés tapasztalás6 nem a Rigpa4 # sámátá6aogy magyarázt&k6 megragadja ezt a rést6 ezt az 9res teret4 5e a 5zogcsen engedi6 ogy még

N2



a finom gondolatok és felfogások is felol$adjanak6 és önmag&kat felszabadítsák4 8indentagy&nk6 aogy $an4 *tt nincs gondolkodás $agy felfogás4 Ca igyeksz9nk $alamit tenni B mintaz 9res tér felfogása $agy megragadása B6 kies9nk a 7ermészetes Fllapotból4 # 5zogcsenbenaz 9res állapot maga a 7&datosság és ismeri önmagát6 mert az Qresség és 7&datosságel$álasztatatlan4

# 7ermészetes Fllapot p&sztán önmaga és semmi más6 akár feljönnek a gondolatok6

akár nem4 # gondolatnélk9liség Dmi rtogBpaE nem a 5zogcsen lényegi gyakorlata4 *tt nincssemmi elytelen a gondolatok létében6 a gondolatok feljö$etele természetes4 =zek a7ermészetes Fllapot kreatí$ leet"ségét $agy dinamizm&sát DrtszalE jelentik4 8ikor a7ermészetes Fllapotban $agy&nk6 nincs $ele kapcsolatos gondolat&nk4 # 7ermészetes Fllapotmindig itt $an6 akár $annak gondolatok6 akár nincsenek4 # probléma ennek a 7ermészetesFllapotnak a felismerése6 anélk9l6 ogy a gondolatok elszórakoztatnának4 # feljö$" és elt>n"gondolatok megfigyelése6 az egyik mód a 7ermészetes Fllapot feltárására4 Glyan6 mint anyitott ablak4 5e itt nincs logikai megértés $agy ragaszkodás4 Ca megismerkedt9nk a7ermészetes Fllapotban folytatás eme gyakorlatá$al6 akkor a alál&nk &tán6 a bardóban6képesek lesz9nk a 7ermészetes Fllapotba lépni4 Os ez olyan6 mint az egyetlen gyerekazatérése anyja ölébe4

3és"bb mégis kételyek jöetnek föl4 39lönböz" embereknek k9lönböz" képességei$annak6 és a direkt be$ezetés ellenére6 kételyeket fejlesztet9nk ki6 azt gondol$a6 ?=z ilyen$agy olyan4@ =mléksz9nk rá6 ogy ott $olt&nk a 7ermészetes Fllapotban6 de nincs$onatkoztatási pont az emlék9nkben6 mert az emlék d&alista4 #z emlékek gondolatok6 és agondolatok t&datm>ködések6 nem a 7ermészetes Fllapot4 #z emlékek segítenek $isszaj&tni azFllapotba6 de mikor ismét ott $agy&nk6 az emlék felol$ad4 # jelenlét9nk teljes6 nem azemlék9nkben él9nk4 Ca kétségek jönnek föl6 azok cs&pán gondolatok4 ,ézz rá ezekre akétségekre és felol$adnak4 # 7ermészetes Fllapot megalad minden gondolatot és kifejezést6megfogatatlan és kifejezetetlen4 #z Fllapotról személyes tapasztalással kell rendelkezn9nk6nem elég a magyarázatot megallgatn&nk4 Cogyan t&dj&k megm&tatni a gyereknek a oldatRám&tat&nk6 a gyerek nézi az &jjnkat6 és allgatja magyarázat&nkat4 #z &jj&nk nem érinti aoldat6 de a gyerek meglátta4 7eát a szóbeli magyarázatok segítetik a be$ezetést6 de a5zogcsen megaladja a gondolatokat és kifejezéseket4

8i aszna a 5zogcsen természet meg$alósításának 8i a célja mindennek 8ikor asz&tra $agy a tantra szerint gyakorl&nk6 kifejlesztj9k a szándékBbodicsittát6 és arragondol&nk6 ogy más lényeket megszabadít&nk a szamszára börtönéb"l4 # 7ermészetesFllapot gyakorlásából mi aszna $an a többi lénynek6 iszen az a mi ja$&nkat6

boldogság&nkat és t&dati békénket szolgálja ,em $agy&nkBe olyanok6 mint a inajána sz&trarendszer árátja6 ki csak a saját asznára és szabad&lására gondol Ca így $an6 ogymondatj&k6 ogy a 5zogcsen a legmagasabb tanítás Celyesen mondj&k6 ogy alegmagasabb6 mert az összes erényes min"ség kezdetekt"l benne $an a 7ermészetes

Fllapotban4 +pontán benne $annak6 beleért$e a bodicsittát6 a dáná Dnagylelk>ségE és a többitökéletességet is6 $alamint a $inaja siláit Derkölcsi szabályaitE4 7eát6 a a 7ermészetesFllapotot gyakorolj&k B csak ezt az egy dolgot B6 a sok erényes min"ség mind önkéntelen9l éser"feszítés nélk9l megjelenik benn9nk4 # leet"ség mindig itt $an4 =zért6 nem kell azerényeket egyenként gyakoroln&nk és a kalandozó gondolatok eszközei$el m>$eln9nk4 Glyan6mint a tejben jelenlé$" $aj6 mindig ott $an6 még a nem is látj&k4 7eát az t összes erénye

benne $an a 7ermészetes Fllapotban6 és nem kell egyenként egymás &tán kifejleszteni "ket4 #7ermészetes Fllapot magába foglalja az összes jó dolgot6 de el"ször meg kell ismern9nk6 merte t&dás nélk9l té$es irányba alad&nk6 és elytelen9l cseleksz9nk4 =z a t&dásmegnyil$án&lás&k másodlagos oka4 Glyan6 mint a tej kiköp9lése6 ogy $ajat nyerj9nk4 # $ajmindig benne $olt a tejben6 de látatatlan6 a köp9lés a látató megnyil$án&lás másodlagos

oka4 # gyakorlatban ezen erények meg$alósításáoz állandó kapcsolatban kell legy9nk a$onal 5zogcsen mesterei$el4 =z a rendszeres I&r&jógát6 és a $édelmez"knek tett felajánlási

N1



p&dzsát jelenti4 7ermészetesen6 ez a $iszonylagos szint4 # 7ermészetes Fllapotban nincssz9kség egyetlen ilyen cselekedetre sem6 nek9nk $an rá sz9kség9nk4 8i$el a 7ermészetesFllapotban az összes negatí$ gondolat fokozatosan feloszlik6 és t&dat&nk boldogabb lesz6 azerényes gondolatok önkéntelen9l és er"feszítés nélk9l feljönnek4

8indamellett6 a 5zogcsen nem ragaszkodik semmiez6 még az erényescselekedetekez sem4 # 5zogcsenben még a 7&datosság jelenlétéez sem ragaszkod&nk4 #zt

találj&k6 ogy nincs mit megragadni6 és nincs aki megragadjon4 # megfigyel" és a megfigyelt6az alany és tárgy egyszerre ol$ad fel a 7ermészetes Fllapotban4 8ás iskolák nem elégszenekmeg a gondolatok feloszlatásá$al6 azzal6 ogy azok nyomtalan&l elt>nnek4

?5 Cs"l"(v's

Cogyan kapcsolj&k össze formális 5zogcsen gyakorlás&nkat $ilági élet9nkte$ékenységei$el # meditáció DszgomBpaE az egyik oldal6 míg cselekedeteink DszpjodBpaE amásik4 Cogyan kapcsolj&k össze "ket Os mi aszna ennek 7apasztalj&k élet9nkben a

szen$edélyek és negatí$ érzelmek beteges atásait6 de neezen t&dj&k megállítani "ket4*d"nként gy néz ki6 minta élet9nket a negatí$ érzelmek $ezetnék4 8ilyen ellenszertalkalmazz&nk $el9k szemben # f" 5zogcsen gyakorlat a 7ermészetes Fllapotbantartózkodás képességének kifejlesztése4 8inél inkább megismerked9nk a kontempláció$al6annál nagyobb lesz az ereje4 ,y&godtabbak lesz9nk6 és csökken a z>rza$ar4 # 7ermészetesFllapot jelenléte el$eszi a szen$edélyek erejét6 és erényesebb min"segeket oz felszínre48egértj9k6 ogy a k9ls" jelenségek $alótlanok6 nincs bels" lét9k6 így ke$ésbé ragaszkod&nk atárgyakoz6 és könnyebben ellen"rizz9k az érzelmeket4 # formális meditációs 9lés9nkbenosszabban is elid"z9nk a 7ermészetes Fllapotban6 de a $ilági élet9nkben mégsem könny>ezt alkalmazni4 # madjamaka asználató a k9ls" dolgok bels" létének tagadására6 de mi$an akkor6 a tol$ajjal találkoz&nk az &tcán sak azt gondolj&k6 ogy ?nincs bels" léte@6 ésagyj&k to$ábbmenni 8ikor olyan dolgokkal találkoz&nk6 melyek nem felelnek megóajainknak6 a arag érzelmi reakciója jön el"4 =z abban a t&dati ozzáállás&nkbangyökerezik6 ogy a dolgoknak bels" letet t&lajdonít&nk4 # meditációnktól a tol$aj nem biztos6ogy elker9l minket6 de aláaknázza a felé irány&ló érzelmi er"ket6 a t&dat&nk tökéletesenny&godt és tiszta marad6 és a kör9lményeknek megfelel" $álaszokat t&dj&k adni4

8inden jelenség 9res6 és a t&dat&nk ozza létre4 =nnek megértésé$el csökken aragaszkodás&nk és a rajt&nk &ralkodó érzelmek ereje4 8ár nem ragaszkod&nk er"sensemmiez4 # madjamaka azt mondja6 ogy minden a gondolataink Dmegne$ezéseinkEalkotása4 5e nagyon k9lönböz" a 5zogcsen el$e: minden a t&dat t9kröz"dése $agy ki$et9lése4Ca a ny&godt tó $izére néz9nk6 látj&k a $isszat9kröz"d" $ilág&nkat6 az eget6 napot6

csillagokat6 egyeket6 fákat6 mindent4 5e a &tán&k k&tat&nk6 egyiket sem találj&k4 ,incs ottsemmi6 minden csak $isszat9kröz"dés a $ízen6 a megérintj9k a $isszat9kröz"dést6 csak a$izet találj&k4 Casonlóan6 minden megnyil$án&lás a 7ermészetes Fllapotban jön föl6 és$isszaol$ad a 7ermészetes Fllapotban4 #zt mondj&k6 ogy nincs bels" léte6 de ezt neézkonkrétan megérten9nk6 mert annyira beidegz"dött az anyagias gondolkodás&nk4 # jelenség$izsgálata és a meditáció minden jelenség 9rességén6 segít abban6 ogy ke$esebbragaszkodás&nk legyen mindennapi élet9nk dolgaioz4 # 5zogcsen azt angslyozza6 ogy11minden 9resség6 de &gyanakkor ki$et9lés is6 $agyis az energia megnyil$án&lása4 =z az els"

pont4# második pont szerint6 meg kell $izsgáln&nk mindennapi élet9nk jelenségeit4 #

7ögál gyakorlásánál $íziók jönnek föl4 # gyakorlás &tán össze kell ezeket a $íziókatasonlítan&nk étköznapi élet9nk $íziói$al6 emberi lét9nk mindennapos karmik&s $íziói$al4 #napfényben $agy a sötét el$on&lásban tapasztalt 7ögál $íziók segítenek6 ogy megérts9k6

N-



ogyan fejl"dnek ki a 7ermészetes Fllapotból4 # sötét el$on&lásban olyan $íziókat lát&nk6melyeknek szín9k és formáj&k $an6 és bár $alóságosnak t>nnek6 t&dj&k6 ogy nincssemmilyen bels" lét9k4 Ca bels" lét9k lenne6 ogyan látatnánk "ket a teljesen sötétszobában6 mikor a fizikai szem9nk nem m>ködik Látat&nk $ad jakot a sötétel$on&lásszobában6 abár t&dj&k6 ogy a szoba tl kicsi annak a atalmas állatnak4 Látatj&kaz egész $ilág $ízióját a szobában6 abár t&dj&k6 ogy a $ilág nem fér be a szobába4 8inden

csillogó6 tiszta és $alóságos6 pedig p&sztán ki$et9lések4 # szobában látott fák6 egyek és jakok nem $alódiak4 5e látj&k "ket6 és szilárdaknak6 $alóságosaknak t>nnek4 =zeket a$íziókat $agy megnyil$án&lásokat DsznangBbaE nem a fizikai szem9nkkel $agy szemBt&dat&nkkal látj&k6 anem a Rigpá$al6 és a Rigpa energiáját $agy potencialitását DrigBpaKirtszalE jelentik4 8ajd feloszlanak6 felszabad&lnak a forrásba6 aonnan el"jöttek4 ;amegizsgál%k" +el+edezzük" #ogy ezeknek a '#ögál (zióknak és a #étköznapi élet!en látott(zióknak azonos minőségük an2 A mindennapi életünk (ziói szintén a 'ermészetes

0llapot!ól önnek +öl" a 'ermészetes 0llapot!an tartózkodnak" és a +eloladnak a 'ermészetes 0llapot!a2 8ialatt a 7ermészetes Fllapotban $agy&nk6 nem asonlítgatj&k a étköznapi$íziókat a 7ögál $íziókoz6 anem csak &tána4

# kö$etkez" összeasonlítást az álommal tessz9k4 # mindennapi életnek ne$ezett

$íziók a t&dat&nkból $et9lnek ki4 Glyanok6 mint az álom4 8indkelt" $alóságosnak látszik6 azálom és az ébrenlét állapotának $íziói is4 5e a az álmot megnézz9k6 mit talál&nkObredéskor nem talál&nk semmit4 Bssze#asonl(ta őket azt lát%k" #ogy az álom-állapot és azé!renléti állapot egy+ormán alótlan" miel mindkettő !előlünk kietülő (zió2 =zért nincsok&nk ragaszkodni ezekez a káprázatokoz6 és érzelmi reakcióknak sincs értelm9k4Fltalában6 a a jelenség tetszik6 ragaszkod&nk ozzá6 a nem tetszik6 el akarj&k tá$olítanimag&nktól4 5e ezek p&sztán jelenségek $agy megnyil$án&lások4 *zt nem csakintellekt%álisan kell megértenünk" #anem tapasztalatikig is2 =ntellekt%ális megértést

szerez#etünk a könyek olasásáal és a tan(tások #allgatásáal" tapasztalati megértéstazon!an csak gyakorlással2 *z az össze#asonl(tás #asznos" és ny%godta!!á" keés!éragaszkodóá tesz minket2

5 G!F7$l&s

8ost6 ogy megismert9k mi a 7ermészetes Fllapot6 ogyan gyakorolj&k6 és ozz&kmindennapi élet9nkbe6 ismern9nk kell a gyakorlás eredményeit6 és $égs" célját4 ígymegértj9k6 miért gyakorolj&nk4 Ca nincs meg ez az alap6 nem tart&nk ki osszabb ideig a5zogcsen el$on&lásban4 5e a szilárd alap&nk $an6 az eredmények bizonyosan megjönnek4

8érlegeln9nk kell a 5zogcsen gyakorlás asznát4 # gyakorlás jótéteményeiazonnaliak és $églegesek4 #z azonnali eredménye6 ogy t&dat&nk ny&godtabb lesz6 éske$ésbé za$arják a k9ls" kör9lmények6 az elet ked$ez"tlen állapotai4 8i$el a dogokoz

ke$ésbé ragaszkod&nk6 és ke$ésbé &tálj&k "ket6 a szen$edélyeink és negatí$ érzelmeinklecsökkennek6 és egyre ke$esebb negatí$ karmát oz&nk létre4 @égső #aszna megsza!ad%lása szamszárá!ól" és a !%dd#ák megilágosodásának elérése" megnyilán(ta a:ziáránytestet2 A 'regcsö gyakorlásáal megalós(t%k a D#armakáa eredendően tisztaállapotát" ami a Gyümölcse" a '#ögál gyakorlásáal megalós(t%k a :ziáránytest spontánmegnyilán%lását - :zam!#ógakáát és Nirmánakáál -" ami ennek a Gyümölcse2

5e mi $an a többi érz" lénnyel # ról&k $aló felfogás&nk $égtére is illzió4 Ak 9res jelenségek minden bels" lét nélk9l 5e mindegyik9k rendelkezik a 7ermészetes Fllapottal6 és&gyangy $alótlan ki$etítéseik foglyai6 mint mi6 az egyéni és közös karmik&s okaiktólf9gg"en4 8iben segítet9nk6 ogy megszabadíts&k "ket a szamszárában tapasztaltszen$edéseikt"l

Ca tényleg megértj9k6 ogy minden jelenség illzió és aztán $égigalad&nk a $íziókkifejl"désének négy fázisán DsznangBba bziE6 azt találj&k6 ogy a $ilágról szóló összes$íziónk szi$ár$ányfénnyé $álik4 # $alóság szilárdsága szétoszlik el"tt9nk6 és a forrásba

)(



$isszaol$ad4 8ég a fizikai test9nk is B mely a karmik&s okok és az emberi karmik&s $íziómegnyil$án&lása B szi$ár$ányfénnyé ol$ad és elt>nik a térben4 #z összes $íziónk felol$ad6 ésa Halóság is kimer9l DbonBnyid zadBpaE és felol$ad4 5e az Tsszes többi érz" lény6 kikt&datlanság&k foglyai6 a szamszárában marad4 ,em agyj&k azonban mag&kra "ket4 8i$elmost már teljesen és állandóan a 7ermészetes Fllapotban tartózkod&nk6 a benne lé$"egy9ttérzés erényes min"sége $égtelen9l6 korlátlan&l megnyil$án&l4 =z az egy9ttérzés teljes6 a

nagy egy9ttérzés6 mi$el részreajlástól mentesen minden érz" lényre kiterjed4 # spontánegy9ttérzés erejé$el !énytestben jelen9nk meg a szamszára lényeinek6 ogy taníts&k "ket6 éssegíts9k a megszabad&lás és meg$ilágosodás tján4 =z a b&dda természetes és önkéntelencselekedete4

5 Össz"#z's

Ca megértj9k a 5zogcsen természetének $alódi jelentését6 nem kell semmik9lönlegeset tenn9nk4 Ca rágalmaznak $agy dicsérnek6 nem tesz9nk k9lönbséget6 mertolyanok6 mint a $isszang a barlangban6 egyformán 9res ang4 8eg kell a 5zogcsentérten9nk6 és élet9nkben t&dni kell alkalmazni4 #z összes erényes min"ség már spontán benne

$an a 7ermészetes Fllapotban6 nem kell azon kí$9l semmi más &tán k&tatn&nk4# meditációs 9lés9nk $égén6 imákat és felajánlásokat mond&nk6 ogy minden k9ls" és

bels" za$ar elár&ljon4 így gyakorolj&k a 5zogcsent a mindennapokban4Ca megértj9k a 7ermészetes Fllapotot és $alamennyit benne is tartózkod&nk6 mégis

gy találj&k6 ogy nem $agy&nk készek a +zi$ár$ánytest elérésére6 jó kapcsolatot alakít&nk kikö$etkez" élet9nkre6 így eddigi gyakorlás&nk nincs eltékozol$a4 =zért kell mostgyakoroln&nk4 Hégezet9nk bardó $agy po$a gyakorlatot6 melyeket alál&nk idején és a

bardóban alkalmazni t&d&nk6 mi$el személyes tapasztalat&nk $an ról&k4 =zekkel agyakorlatokkal felkészítj9k mag&nkat6 ogy a alál &táni bardóban $agy a kö$etkez"élet9nkben meg$ilágosodj&nk4

tögál $íziók

)0



;atodik +eezet,DZOGCSEN ELHK3SZTH G2AKORLATOKB R-SENEK

# önmagától megjelen" bölcsesség az #lap6az öt negatí$ érzelem a megnyil$án&lt energia4

#z érzelmeket ibának látni té$edés4+aját természet9kben agyás az t6

a megszabad&lás nemBkett"s állapotáoz4# remény és félelem megaladása az =redmény4

<5 R@s" #!a(orlato(

*tt rö$iden a 5zogcsen r&sen gyakorlatairól beszél9nk4 # r&senek a 5zogcsenállapotába j&tás f" el"készít" gyakorlatai6 által&k felismerj9k a 7&dat 7ermészetét DszemszBnyidE6 és meg t&dj&k k9lönböztetni a t&dattól6 $agyis a gondolatfolyamoktól DszemszE4 =z ak9lönbségtétel a 5zogcsenben nagyon fontos4 # r&senek a 5zogcsen $alódi ngöndróiDszngonBKgroE6 $agyis el"készít" gyakorlatai4 Fltalában k9ls"6 bels" és titkos r&senekr"l

beszél9nk4 # bönpó agyományban kétféle el"készít" gyakorlatcsoport $an6 melyb"l az els"tnegy$enkilenc napig szokták el$on&lásban gyakorolni4 =zekben az el"készít" gyakorlatokbansok $iz&alizáció $an6 és $alójában nagyon asonlóak a tantra rendszerez4 =z nemkimondottan 5zogcsen6 míg a tényleges r&senek a 5zogcsen $alódi el"készít" gyakorlatai6mi$el be$ezetnek a 7&dat 7ermészetébe4

85 Az 'l"t álla=ótlasá#a

)'



=l"ször általánosan beszél9nk az el"készít" gyakorlatokról DszngonBKgroE6 melyek a b&ddizm&sban és a bönben is sz9kségesek és nagyon fontosak4 3ap&k a tantra és a 5zogcsengyakorlásáoz4 tm&tatásként szolgálnak arra6 ogy mit tegy9nk6 és mit gondolj&nk agyakorlás folyamán48egértj9k6 ogy mindennapi élet9nk állandótlan6 és el fog jönni a alál6 de nem t&dj&k mikor4#z el"készít" gyakorlatokban az élet állandótlanságán meditál&nk6 ogy ez a t&dás konkréttá

$áljon szám&nkra4 # alál bármelyik pillanatban jöet6 és p&szta káprázat másképpgondolkodn&nk4 Ca a alál irtelen eljön6 mit teet9nk #z összes spirit&ális agyományban6így a bönben is6 sokat foglalkoznak ezért azzal6 ogy mi történik a alál &tán és a kö$etkez"életben4 =z nagyon fontos4 # b&ddizm&s és a bön szerint a mltban létreozott karmik&sokok megozzák az eljö$end" jó és rossz kö$etkezményeket4 ,e 9ldözz9k a csalóka jólétet és$ilági ér$ényes9lést6 mert nem segít6 aszontalan a alál&nk &tán4 8inden érz" lény

boldogságra és a szen$edés elker9lésére $ágyik6 de nem t&dják6 ogyan $alósítsák meg4 #karmik&s okok ozzák az eljö$end" boldogságot $agy szen$edést4

95 A (ar7i(@s o(o( 's a t@=at

# b&ddizm&sban és a bönben sokat beszél9nk a karmik&s okokról4 Cogyanalmozz&k fel "ket #z erényes cselekedetek6 mint példá&l a nagylelk>ség és a másoknaknem ártás6 pozití$ karmik&s okokat oznak létre6 melyek a jö$"beli boldogság okai lesznek45e nem elég p&sztán a jó cselekedetek megtételér"l és a rosszak elker9lésér"l beszéln9nk4 #

jelen élet9nkben itt és most6 tapasztalj&k az el"z" életeink lelteinek gy9mölcseit4 =zek amltbéli okok nem t>ntek el a jelen élet9nk cselekedetei által6 mi$el már fölalmozódtak6 éseredmény9k elker9letetlen9l eljön6 aogy az árnyék kö$eti a testet6 de jelenlegicselekedeteinkkel6 melyek j karmik&s okokat oznak létre6

befolyásolatj&k eredményeiket és ez által életeinket4 8ost befolyásolj&k a jö$"nket6 ami a jómoti$áció m>$elésé$el kezd"dik4

# karmik&s oknak két fajtája $an: kollektí$ és egyéni4 Példá&l6 az összes emberilénynek azonos karmik&s oka $an az emberi jjász9letésre és az emberi karmik&s $ízióra6ezért látj&k mi6 emberi lények asonlóan a $ilágol4 5e a dé$ák6 asz&rák6 préták6 állatok $agy

pokollakók teljesen másképp látják a $ilágot6 mint az emberek6 mi$el nekik más közöskarmik&s okaik $annak4 8i emberek mind egyformán látj&k az óceánt6 de az óceán egészenmás a alaknak $agy a nágáknak6 kik a $ízben élnek4 Hannak egyéni karmik&s okaink is6melyek egyéni kör9lményeket oznak4 Példá&l6 a egy embert néz9nk6 akkor néányan

barátnak mások ellenségnek látják6 abár " &gyanaz az ember4 =z az egyéni karmik&s okokeredménye4 =zek a min"ségek nincsenek benne az egyénben4 +emminek nincs bels" léte6minden a felfogás okaitól f9gg4 8ikor az ember megal6 a kollektí$ emberi $íziójamegsz>nik6 mint mikor a nap leny&gszik6 és minden s&gara elt>nik4 5e az égbolt megmarad4

#z egyéni ok feloszlik6 azonban az összes többi ember ré$én a kollektí$ ok megmarad4Cabár azt mondj&k6 ogy a 5zogcsennek nincsenek szabályai6 ez nem jelenti azt6 ogy bármit megteet9nk4 Ca nem $agy&nk tényleg a 7ermészetes Fllapotban6 a t&dat m>ködik6 ésa karmik&s okozatiság folytatódik4 %izonyos tanításoknak direkt6 míg másoknak indirekt

jelentés9k $an6 teát6 mikor a 5zogcsen szö$egek állítását allj&k6 nagyon fontos ezt azösszef9ggést megérteni4 !ontos6 ogy ne ke$erj9k össze ezeket4

+zám&nkra a legfontosabb teend" a tíz erény gy>jtése test9nkkel6 beszéd9nkkel 'st&dat&nkkal4 ,em öl9nk6 nem lop&nk6 és nem er"szakoskod&nk DtestE6 nem az&d&nk6 nemrágalmaz&nk6 nem beszél9nk d&r$án6 és nem pletykál&nk DbeszédE6 t&dat&nkban nincsrosszakarat6 nincs kapzsi gondolat&nk6 és nincs elytelen szemlélet9nk4 =z a tíz erény jókarmik&s okokat almoz6 míg a tíz b>n az ellenkez"jét4 Ca rossz karmik&s okokkal

rendelkez9nk6 föl kell szabadítan&nk és meg kell tisztítan&nk "ket4 8ódszerekre $an sz9kségezek megtételéez6 és ez a spirit&ális t4

)/



:5 A tiszt)tás 7ó=+ai

=gyszer maga %&dda is közönséges emberi lény $olt6 mint mi4 A ogyan érte el ameg$alósítást #z "t megel"z" %&dda tanításait kö$ette és gyakorolta ezeket a tanításokat6így meg$ilágosodott és megszabad&lt a szamszáráb"l6 majd tanításokat adott másoknak4 %árkikö$eti a b&ddák tanításait6 bizonyosan eredményt ér el6 és megtisztítja negatí$ karmik&s

okait4 =zzel olyanná $álik6 mint aki már $olt rózsaiml"s6 és sosem kapja ismét el6 mi$el$édetté $ált4 # szamszára betegsége sosem jön $issza4 =z a tanítások kö$etésének célja4Pillanatnyilag nem t&d&nk a szen$edélyek karmik&s okaitól megszabad&lni6 a bön

agyományban erre árom f" módszer $an: sz&tra6 tantra és 5zogcsen4 Hegy9k példának az&t&nkba ker9l" mérgez" nö$ényt4 # sz&tra módszere szerint el kell ker9ln9nk6 $agy teljesen elkell égetn9nk6 el kell p&sztítan&nk4 # sz&trákban alkalmazott módszer a lemondás tja4 #mérgez" nö$ényt azonban6 nem kell elp&sztítani6 mert megfelel" módszerrel a méreggyógyszerré alakítató4 =z a tantrák módszere6 az átalakítás tja4 Ca nem érintj9k meg anö$ényt6 anem csak agyj&k6 aogy $an6 a méreg nem árt nek9nk4 =z a 5zogcsen módszere6mely az TnBmegszabad&lás tja4 # sz&tra rendszer k9lönböz" ellenszereket asznál aszen$edélyek ellen"rzésére6 a tantra rendszer $iz&alizációkat asznál6 képzelet9nkben

átalakít$a a negatí$ karmik&s $íziókat pozití$ tiszta $íziókká4 8indezt a t&dattal teszi6 de a5zogcsen módszere más6 mi$el a 5zogcsen megaladja a t&datot4 8ikor szen$edély jön föl6nem kö$etj9k6 és seogy sem támogatj&k4 ,em keres9nk ellenszereket $agy átalakításimódokat4 8ikor feljönnek6 egyszer>en gy agyj&k "ket6 aogy $annak6 és mag&któlfelol$adnak4 =lt>nnek6 és nem ártanak nek9nk4 A Dzogcsen!en p%sztán 1gy #agy%nk mindent"a#ogy an" és az önmagái +elsza!ad(ta2 A gondolatok nem ártanak" és nem #agynak mag%k%tán nyomot2 *z a klésák" szenedélyek és negat( karmik%s okok megtiszt(tásának +őmódszere2

>5 A (Fls, r@s""(

8ost6 ogy $an már némi megértés9nk a karmik&s okok és a t&dat kölcsönöskapcsolatáról6 meg kell nézn9nk a 5zogcsen el"készít"k célját4 # kordé r%sen cseá DKkorKdasz r&sBsan dbjeBbaE B ?a szamszára és nir$ána megk9lönböztetése@ B a 5zogcsen f"el"készít" gyakorlatsorozata4 =l"ször fel kell ismern9nk6 ogy mi a jó a nir$ánában és mi arossz a szamszárában4 8indig tisztában kell lenn9nk azzal6 ogy mi a gyakorlat&nk célja6másképp6 nem tart&nk ki mellette4 # nir$ána azt az állapotot jelenti6 aol az összes negatí$karmik&s ok és minden elomályos&lás megtiszt&lt4 # szamszára a ciklik&s lét6 a alál és azjjász9letés kezdcttclcn cikl&sa6 aol minden életben szen$edést tapasztal&nk4 !"leg at

birodalomról DKgroBba dr&gE beszél9nk6 és mindegyikben meg$an a rá jellemz" szen$edés4Példá&l6 a a poklok $ilágába sz9let9nk6 a " $agy fagy nagy szen$edését tapasztalj&k4 8ikor

ezt tapasztalj&k6 ogyan $égezetnénk bármilyen gyakorlatot # r&sen gyakorlatokmegm&tatják6 ogy milyen ott4 Ca a préták $ilágában sz9let9nk jjá6 er"s éséget ésszomjságot tapasztal&nk6 de nem al&nk bele ebbe a szen$edésbe6 míg a préta jjász9letéskarmik&s okának energiája ki nem 9r9l4 #z állatok $ilágába sz9let$e B $adállatokként $agyáziállatokként B szen$edést tapasztal&nk4 8ég a nagy er"$el és ossz élettel rendelkez"dé$ák legked$ez"bb birodalmában is6 mikor a dé$aként jjász9letés jó karmája ki9r9l6szen$ed9nk a aláltól és a t&dattól6 ogy más birodalomba sz9let9nk meg4 7eát a szen$edésel"l nincs menedék seol a szamszárában48ost megteetj9k6 ogy a felalmozott karmik&s okoknak megfelel"en cseleksz9nk6 $agyellen9k4 Példá&l6 arag&nkban megölet9nk $alakit6 $agy aragsz&nk $alakire6 demegbocsát&nk neki4 8egölet9nk $alakit akkor is6 a nem aragsz&nk rá6 mint példá&l a

katonák a áborban4 8egl"nek más katonákat6 és nem t&dják a megölt ne$ét sem4 =zekbenaz esetekben kollektí$ karmik&s okok $annak jelen4 # gy9mölcs beérésének idején azonban6 a pontos okoktól f9gg"en6 k9lönböz" eredményeket tapasztal&nk4 ,éa az eredmény azonnal

)N



jön6 máskor ossz id" ml$a6 talál a kö$etkez" életben4 =z azért $an6 mert aoz6 ogy akarmik&s okok eredményként nyil$án&ljanak meg6 másodlagos okok sz9kségesek4 Ca amásodlagos okok nincsenek jelen6 az els"dleges okok eredményként nem nyil$án&latnakmeg4

Fltalában a karmik&s okok nem csak a araggal kapcsolatosak6 anem nagymértékbena $ággyal is4 Ca tl sok $ágy $an az egyén t&datáramában6 ées szellemként a préták

$ilágában sz9letik jjá4 #z ées szellemek folyamatosan a $ágy fr&sztrációját tapasztalják6f"leg az er"s éséget és szomjságot6 mely sosem elég9l ki4 # prétaloka dimenzióbantapasztalt szen$edést a $ágy ozza létre6 míg a poklok dimenziójának szen$edését a gy>lölet4Ca el"z" életeinkben sokat gyakorolt&k a nagylelk>séget6 szen$edés9nk a prétalokábanarányosan kisebb lesz4 8eg leet az ok&nk az emberi sz9letésre6 és a földön sz9letet9nk jjá6de $an6 aki ked$ez" kör9lmények közé sz9letik6 mások nem6 néány&k gazdag lesz6 néány&kszegény4 ,éány&k becs9letes és erkölcsös életet élet6 de a pillanatnyilag feljö$"eredmények rosszak6 míg mások tisztességtelen és erkölcstelen élettel pillanatnyi jóeredményt él$ezetnek6 gazdagok és íresek lesznek4 8indez attól f9gg6 ogy az egyén el"z"életeiben milyen karmái gy>jtött4 # tisztességtelen6 fös$ény és erkölcstelen ember rosszkarmái almoz ebben az életében6 még akkor is6 a a kö$etkezménye csak a kö$etkez"

életében nyil$án&l meg6 a jelenbéli írne$e és szerencséje a mltbéli jó karmái almozásánakeredménye4 Ca ez a készlet ki9r9l6 lez&annak6 és sokkal szerencsétlenebb kör9lmények közttalálják mag&kat4 #z ilyen egyén olyan6 mint a $eszett k&tya6 aki sok embert megarap ésaztán maga is megal4 # karmik&s okozatiság atásai nem korlátozódnak egyetlen életre6anem az életek folytonosságán kereszt9l léteznek4 7eát ne $ezessen félre6 ogy a jelencselekedeteink eredménye nem azonnal jelentkezik4

Hannak olyan esetek6 mikor példá&l a az&gsággal6 $agyis az általában rossznakne$ezett dolgokkal segítj9k az embereket6 ilyen egy gyilkos megölése6 aki éppen sok ártatlanember életét el$enné4 8inden a szándék&nktól f9gg4 Ca a szándék&nk jó6 és a cselekedetrossznak is látszik6 az eredménye sokkal csekélyebb lesz6 minta ártó szándékkal tett9k $olna4Ugyanez ér$ényes a jó cselekedetekre is4 Fltalában a nagylelk>ség jó cselekedet6 de a

bizonyos szer$ezeteket fegy$erekkel lát&nk el6 "k nagy károkat okozatnak másoknak4 ,emcsak a cselekedetet kell nézn9nk6 mindig fontos a szándék6 szándék&nk alap$et"en

befolyásolja karmánkat4 =zért szándék&nknak6 $agyis a bodicsittának6 igen nagy figyelmetkell szenteln9nk4

# korde r&sen gyakorlatok egyik célja6 ogy tapasztalásokkal lásson el az jjász9letésat $ilágáról6 létreoz$a a kör9lményeket $agy másodlagos okokat6 és így sok benn9nk lé$"karmik&s ok megnyil$án&l4 Fltalában eme karmik&s okok létezésér"l nem t&d&nk6 de a r&sengyakorlatokkal teret biztosít&nk a megnyil$án&lás&koz4 =zen okok eredménye t&dattalanimp&lz&sokként nyil$án&l meg4 # at $ilág k9lönböz" lényei testi6 beszédbeli és t&datite$ékenységének imitálása által leet"$é tessz9k6 ogy ezekkel a $ilágokkal kapcsolatos6

k9nsiben tárolt t&dattalan imp&lz&sok t&datosan megnyil$án&ljanak4 7eljes fesztelenséggel6 bármilyen gátlás nélk9l6 engedj9k az imp&lz&sokat megnyil$án&lni: sikolt&nk6 $isít&nk6"rjöng$e szaladgál&nk6 sír&nk6 mindent megtesz9nk6 amire az imp&lz&s&nk irány&l4 7eljesengy $iselked9nk6 mint a pokollények6 préták6 állatok6 mint az oroszlán $agy $alamilyenmadár4 gy cseleksz9nk6 mint a dé$ák6 mint az aszrák6 $agy k9lönféle emberek4 ,incssemmi korlát4 *mitálj&k az isteneket $agy istenn"ket6 mint +i$a6 Hisn& $agy Urna4 8ég a+i$a istent játssz&k is6 és +i$aként tapasztal&nk6 a szamszárában $agy&nk6 és Urna6 a feleség6állandóan idegesít minket4 7eát felfedezz9k6 ogy bárol sz9let9nk jjá a szamszárában6nem talál&nk békét6 menedéket és tartós boldogságot4 8ég a dé$ák is tapasztalják a szamszáraszen$edését4

=zekben a r&sen gyakorlatokban színlel9nk6 és $iz&alizációkat $égz9nk6 minta

tényleg a pokolban laknánk6 $agy ées szellemként egy nagy6 $íz nélk9li si$atagban6 $agyatalmas oroszlánként #frikában4 # test9nk6 beszéd9nk és t&dat&nk összes te$ékenységé$elgy tesz9nk6 aogy ezek a lények cselekszenek6 beszélnek és gondolkodnak6 enged$e az

))



önkéntelen9l feljö$" imp&lz&soknak4 #z által&nk $égzett $iz&alizáció és a kiadott angok et&dattalan imp&lz&s megnyil$án&lásának másodlagos okai lesznek4 8indezt el$on&l$a6magányosan a $adonban $égezz9k6 emberekt"l és elységekt"l tá$ol6 mert a az emberek ígylátnak és allanak minket6 azt gondolják6 ogy megbolond&lt&nk6 és kórázba szállíttatnak4

=ddig a $ilági lények karmái szerint cselekedt9nk6 kimerít$e azokat6 most színlelj9k a bodiszatt$ákat6 a más lényeket segít" egy9ltérz" te$ékenység9ket4 =zt $iz&alizáció$al és

angos beszéddel tessz9k4 #ztán elképzelj9k6 ogy b&ddák $agy&nk6 kíséret9nkkelkör9l$é$e6 kiknek tanításokat ad&nk6 és nem csak $iz&alizálj&k6 anem angosan beszél9nk isezeknek a képzelt allgatóknak4 8eg akarj&k "ket megszabadítani a szamszáraszen$edéséb"l4

5e mi$el szabad akarattal rendelkez9nk6 maga b&dda sem t&d megszabadítani4 # b&dda olyan6 mint a nap6 mely részreajlástól mentesen és egyformán szórja s&garaitmindenkire6 de az egyénnek ki kell jönnie a ázból aoz6 ogy él$ezesse a naps&garakat4Tnként el kell mennie a b&ddáoz6 tanításokat kell allgatnia6 meg kell értenie "ket6gyakorlatba kell 9ltetnie6 és így meg t&d szabad&lni a szamszárától4 #z egyén nemkényszerítet" a megszabad&lásra4 # b&dda mégis 9gyes módszereket alkalmazat a lényektanítására6 ezért aragos istenségeknek képzelj9k mag&nkat6 és így oktatj&k a problémás

lényeket4 így megtapasztalj&k az összes jó és rossz állapotot6 az egész nir$ánát és szamszárát4=zek a gyakorlatok és te$ékenységek jelentik a k9ls" r&seneket4

?5 1"ls, r@s""(

=z&tán ét b&ddának6 $agyis a at 5&lsennek és +enlá Tkernek képzelj9k mag&nkat4+enlá Tker Dg+enBla KodBdkarE6 %&dda szambógakája aspekt&sa6 színe csillogó feér6 ésegy nemes erceg minden drágakö$ét és selyemöltözetét $iseli6 melyek a szambógakájagazdagságát és kimerítetetlen b"ségét jelképezik4 # at 5&lsen DKd&l gsen dr&gE a sz9letésat $ilágába kis&gárzott nirmánakája b&dda6 akik az itt rekedt lényeket a megszabad&lástjára tanítják4 Ak a nirmánakája %&dda 7önpá +enráb 8i$ocse kis&gárzásai6 aki GlmoL&ngBringben6 7ázigban élt6 01((( é$e6 és a at $ilág megtisztításáért megnyil$án&ltmindezekben a dimenziókban6 ogy a megszabad&lás és meg$ilágosodás tját tanítsa4

CétBét napig azt képzelj9k6 ogy ezek a b&ddák $agy&nk és mantráikat recitálj&k4=lképzelj9k6 ogy k9lönböz" szín> fénys&garak jönnek a szí$9nkb"l és megtisztítják a at$ilágot4 !énys&garakat k9ld9nk a pokolba6 a préták $ilágába6 és a többi $ilágba4 =me $ilágoklényei jó tra térnek6 és allgatják a tanításokat4 =lképzelj9k6 ogy jidámok ismegnyil$án&lnak a k9lönböz" $ilágegyetemekben4 !ényeket s&gároznak és mantrákatrecitálnak a $ilágok és a benn9k lakó lények megtisztítására4 =z a módszer tantrik&s6 sok$iz&alizációt és átalakítást foglal magába6 ami nem szokás a 5zogcsen gyakorlatokban4 =zeka gyakorlatok a bels" r&senek6 melyeket el$on&l$a negy$enkilenc napig gyakorol&nk4

# nyingmapa agyományban a bels" r&seneknél ?+zamantabadra at teré$el@ $agyaz G8 FC CU8 szótagokkal tisztítj&k a at $ilág karmik&s magjait jelképez"magszótagokat6 melyek a test9nk at pontján Da atodikból kett" $anE foglalnak elyet4

5 A tit(os r@s""(

8inden dolgot a t&dat&nk oz létre4 Ca önmag&nkba néz9nk6 látatj&k6 ogy a jódolgokat6 mint a b&ddák és bodiszatt$ák cselekedetei6 és a rossz dolgokat6 mint a szamszáralényeinek szen$edései6 mind a t&dat ozza létre4 # szamszárát és nir$ánát &gyangy a t&datozza létre4

Hiz&alizálj&k mag&nk el"tt a térben a tibeti feér FBt4 Cegyesen fók&szálj&nk6 és

addig $égezz9k ezt6 ameddig izgatottság és szórakozottság nélk9l t&dj&k4 #ztán nézz9nk$issza6 és figyelj9k meg6 ki fók&szál erre a feér F bet>re4 !elfedezz9k6 ogy a megfigyel" ésa megfigyelt egyszerre t>nik el4 #ztán fók&szálj&nk az 9res térre B minta ott lenne a feér F B

).



$iz&alizáció nélk9l4 ,ézz9nk a térre6 anélk9l6 ogy bármire gondolnánk4 !igyelj9k6 ol $an at&dat&nk4 Ca tárgyra fók&szál&nk6 mint a feér F6 észre$eetj9k6 ogy t&dat&nk leny&gszik ésegyegy> lesz4 8egpróbálj&k megtalálni a t&datot: Col $an # testben $agy a testen kí$9lHan $alamilyen színe6 formája 8ilyen t&lajdonságai $annak 8eg kell tenn9nk ezt a k&tatástés elemzést6 ogy feltárj&k mag&nknak mi a t&dat6 és ol $an4 8it talál&nk *gyekezz9nk a7&dat

7ermészetét is így megtalálni4 #ddig kell ezt $égezn9nk6 amíg meggy"z"déssé nem $álik4sak rö$id 9lésekben $égezz9k ezt a gyakorlatot6 és aztán állj&nk meg4 7arts&nksz9netet és $égezz9k ismét4 !okozatosan megnyjtatj&k az id"periód&st6 amikor nem$agy&nk szórakozottak $agy za$artak4 =l$on&l$a négy 9lést $égezz9nk nappal és négyet éjjel43ezdetben6 a tl ossz az 9lés $agy er"ltetj9k mag&nkat6 el$eszítetj9k a fók&szt6 ezért acsak rö$id 9lésekben gyakorl&nk6 a dolgok jobban fejl"dnek4 Ca za$artak $agy&nk6 tarts&nksz9netet6 menj9nk a szabadba és nézz9nk az égbe keleti $agy ny&gati irányba6 leet"leg áttala napnak6 majd folytass&k a meditációt4 8ikor a t&dat nem annyira szórakozott6 igyekezz9nkegy egy>en tartani4 !elfedezz9k6 ogy a 7&datosság mindig jelen $an4 +z9ntelengondolatmozgást tapasztal&nk6 de a t&dat nem ragadató meg4

5 A T@=at T"r7'sz"t'"( f"lis7"r's"

!olyamatosan k&tat&nk a t&dat &tán4 Ca $alamit tenni $agy ja$ítani akar&nk afok&szálás alatt6 izgatottabbak lesz9nk6 és egyre több gondolat jön föl4 =llen"rizz9k6 ogyláss&k6 mi a t&dat állapota6 ol $an6 és mit lesz4 #nyagi $agy nem #z anyagi dolgoknakméret9k6 alakj&k és szín9k $an4 # t&datnak $annakBe ilyen t&lajdonságai *gyekezz9nkmegtalálni a t&datot4 Ca kö$etj9k a tanításokat6 de azt gondolj&k6 ogy a t&dat ilyen $agyolyan6 maga ez a gondolkodás is akadállyá $álik4 # t&dat k&tatása annak p&szta megfigyelését

jelenti6 nem gondolkodást $agy filozófiai spek&lációt4 8ikor $alamire rájö$9nk ezzel amegfigyeléssel6 meg kell beszéln9nk a Lámá$al4 ,em elegend" cs&pán a szö$eg magyarázatátol$asn&nk6 és eztBazt gondoln&nk6 még akkor sem6 a megfelel" $álaszt t&d&nk adni4 8iért8i$el ezek a magyarázatok6 akár elyesek akár elytelenek6 cs&pán a t&dat alkotásai6 nemmaga a t&dat4 # tanítások azonban kimondják6 ogy a t&dat ilyen és olyan6 ésgondolkodat&nk a elyes $álaszról6 ismételetj9k a sza$akat6 de ezt a $álaszt p&sztán at&dat&nk ozta létre4 # 5zogcsenben nem gondolkod&nk6 és nem oz&nk létre fogalmakat6csak egyenesen az azonnali tapasztalás&nkra tekint9nk4 8ikor ezt a tapasztalást feltárj&kmag&nkban6 összeasonlítatj&k a szö$egben mondottakkal4 A '%dat 'ermészetének keresésenem gondolkodás a '%dat 'ermészetéről2 A alódi igazságot keressük" azt" #ogy mi an ittalóá!an2 A gondolatok másodlagosak6 egyBkét foknyira eltá$olodtak már az azonnalitapasztalás&nktól6 mltbéliek6 az azonnali tapasztalás&nk $iszont itt és most jelen $an a

pillanatban4 8i az azonnali tapasztalás&nk ,e gondolkodj&nk róla6 p&sztán nézz9nk rá4 8it

talál&nk=zekkel a r&sen gyakorlatokkal tapasztalatilag ismerni fogj&k6 ogy a szamszárában ésnir$ánában mindent a t&dat&nk oz létre4 sak elméletileg ismerni nem elég4 Látj&k ezeket a

jó és rossz gondolatokat6 amikor feljönnek6 és aztán keress9k a gondolatokat megaladó7&dat 7ermészetét4 ,em kell a gondolatok &tán k&tatn&nk6 mert azok mindig itt $annak6szakadatlan&l megjelennek4 5e most a 7&dat 7ermészete &tán k&tat&nk6 mely megaladja agondolatokat és a t&datot4 5irekt6 azonnali tapasztalással meg kell érten9nk mi a t&dat6 aszakadatlan&l megjelen" gondolatok6 és mi a 7&dat 7ermészete4

Ca nem ismerj9k fel a 5zogcsen jelentését és természetét6 cs&pán kis erényeketm>$el9nk6 ami id"szakos boldogságot oz6 de nem $alósítj&k meg a $égs" eredményt4 ,ematolt&nk a kérdés gyökeréig6 és ismét csak a szamszárában köröz9nk4 # gyakorlónak teát6 a

gyakorlat $égzéséez meg kell értenie annak sz9kségességét4 # 5zogcsen tanítások szerint felkell ismern9nk a 7&dat&nk 7ermészetét4 Ca már felismert9k6 nem kell ellen"rizgetn9nk6 azellen"rizgetés t&datm&nka6 és a t&datm&nka akadályozza a 7ermészetes Fllapotban létet4

)2



7eát minden gondolkodást és elemzést az 9lés &tán kell el$égezn9nk6 és nem akontemplációban tartózkodás alatt47eát egyszer>en csak észre kell $enn9nk a gondolatokat6 meg$áltoztatás&k $agyfelcserélés9k igyekezete nélk9l4 8indent agyj&nk6 aogy $an6 és a gondolatok mag&któlfelol$adnak4 =z az TnBmegszabad&lás4 Tnmag&któl jelennek meg és önmag&któlfelszabad&lnak4 ,em kell azt gondoln&nk6 ogy ?9res@ $agy ?felol$ad@6 mi$el az gondolkodás

és t&datm>ködés4 # 7ermészetes Fllapot megaladja a t&datot6 és a gondolkodni kezd9nk6el$eszítj9k4 s&pán mindent agy&nk gy6 aogy $an4 # feltárt állapot felfogatatlan éskifejezetetlen4 *tt nem kell semmit létreozni6 semmit kifejleszteni $agy $iz&alizálni47eljesen tökéletes6 aogy $an6 ezért mondj&k 5zogcsennek $agyis ,agy 7ökéletességnek4+emmit sem kell ozzáadni $agy ki$enni bel"le6 nincs mit módosítani $agy ja$ítani4 Glyanamilyen6 teljesen tökéletes4 8áiBminden benne $an4 7eát csak agyj&k4 =tt nincs pro!léma"te#át ne #ozz%nk létre semmi pro!lémát2

# gondolat felol$adása &tán tapasztalj&k a kifejezetetlen gondolatnélk9liséget és az9rességet4 #z 9lés &tán meg$izsgálatj&k és gondolkodat&nk err"l a tapasztalásról6meg$itatatj&k6 és meg$izsgálj&k6 ogy milyen a t&dat&nk4 =mléksz9nk a tapasztaltakra6 teátképesek $agy&nk ellen"rizni6 de amikor a kontemplációban $agy&nk6 a 7ermészetes

Fllapotban6 nem $égz9nk semmi elemzést6 mert az t&datm>ködés4 8indenkinek meg kellszereznie ezt a személyes tapasztalást4

Ca csak egy pillanatra is megértj9k a 7ermészetes Fllapotot6 nem kellmegfogalmazn&nk a ny&galmi állapotot és a gondolatok mozgását4 <elen $agy&nk6 akárny&galom $an6 akár mozgás4 ,incs k9lönbség4 # 7ermészetes Fllapot azonban nem azonosazzal6 ogy p&sztán ellaz&l&nk6 és 9res t&dat&nkban egy kis ideig nincsenek gondolatok6 $agyaz álom nélk9li mélyal$ással6 $agy általában az áj&ltsággal4 #zért 7ermészetes Fllapot6 merta fényl" 7isztaság jelen $an4 7&datosak és éberek $agy&nk6 abár nem gondolkod&nk4 =bbennincs semmi k9lönleges6 teljesen normális6 de mi szokás szerint figyelmetlenek $agy&nk6 nem7&datosak4 7ermészetes a gondolatok feljö$etele6 meg kell ismern9nk ezt a folyamatot6 aogya gondolatok közti rést is4 #zokban a résekben megtalálj&k a t&datosságot $agy jelenlétet6 ez aRigpa6 és leet"$é teszik a 7ermészetes Fllapot direkt és meztelen látását6 mely mentes at&dat és gondolatok bea$atkozásától4 5e általában ezt nem ismerj9k fel6 aogy nem ismerj9kfel a nap jelenlétét sem a fel"kkel borított égen4 Cabár nem látj&k a napot6 azért mindig ott$an4 Ca nem lenne ott6 teljes sötétség lenne4 7eát6 nem gondolkod&nk semmir"l6 anem

p&sztán a jelenlét állapotában marad&nk6 ameddig t&d&nk4 =z a $alódi meditáció4# kö$etkez" gondolat feljö$etelekor nem igyeksz9nk semmit tenni $agy meg$áltoztatni4P&sztán engedj9k feljönni6 és agyj&k6 aogy $an6 de teljesen 7&datosak $agy&nk4 8int at9kör6 mely minden el"tte megjelen"t t9kröz4 # t9kör nem tesz semmit6 er"feszítést"l mentes6természetes és önkéntelen megnyil$ánító képessége p&sztán bels" min"sége4 8ikort&dat&nkkal nem lép9nk közbe6 a gondolatok önmag&któl felszabad&lnak4 ,em kell semmit

tenn9nk4 Glyan6 mint mikor a szél elfjja a fel"ket az égboltról6 és azok felol$adnak a térben6anélk9l6 ogy bármit tenn9nk kéne4 P&sztán szemlélj9k a gondolatokat6 aogy az égboltonlé$" fel"ket is szemlélj9k4 ,em foglalkoz&nk $el9k6 akár jönnek6 akár nem4 # gondolatokfelszabad&lnak és a 7&datosság állapotában marad&nk4 ,incs el$árás $agy sajnálkozás6 nincsremény és félelem4 # meditáció gyakorlásának kezdetén $árj&k a gondolat felol$adását4 =z a

be$ezetés módja6 de kés"bb nincs erre sz9kség4 # 5zogcsen azt jelenti6 ogy mindentagy&nk6 aogy $an4 ,em kell fók&száln&nk6 $árakozn&nk6 nem tesz9nk semmi ilyent6 deátfogóan 7&datosak és jelen $agy&nk4 ,incs semmi k9lönleges6 egyszer>en olyanok $agy&nk6mint a fényl" 9res égbolt4

J5 M"=itá&ió

Fltalában a meditáció a t&datm>ködést jelenti6 és folyamatában fázisok $annak4 =ls"szakasza a sámátá6 a t&dat ny&godt állapota6 mely $ég9l $ipásjáná$á6 átató belátássá

)1



fejl"dik4 =z a sz&tra rendszer módszere4 # sámátá mestere kellemes testérzettel ésgyönyör>ség érzéssel rendelkezik6 ide tartozik a gondolatnélk9li 9resség tapasztalása is4 =zeka tapasztalások természetesen megtörténnek a meditációs gyakorlat&nk eredményeként4 8ikora meditációt egy ideig sikeresen gyakorolj&k6 négy fázist teljesít9nk be4 =zt négy cl#ánánakne$ezik6 és meg$alósításának eredményeként a brámaBlokáknak ne$ezett magas t&datisíkokon sz9letet9nk jjá6 mely a bráma istenségek dimenziója4 7izenat szintet $agy

mentális síkot ne$eznek brámaBlokának6 ezek a r&padát&oz tartoznak6 $agyis a!orma$ilágoz4 # brámaBlokák els" árom szintje az els" djánáoz kapcsolódik6 a középs"árom a másodikoz6 a kö$etkez" árom a armadikoz6 és a legfels" ét szint a negyedikdjánáoz4 8indeme szintek közt a legfels" az #kanistának $agy Ggminnak DKogBminEne$ezett brámaBloka6 itt tartózkodnak a tiszta fény istenei DKod laE4 =zek a bráma istenekmagasabb szinten $annak6 mint a dé$ák $agy ind& istenek6 akik a kamadát& $agyis a HágyB$ilág asztrális síkjain élnek4 # Hágy $ilágának mondják6 mi$el minden benne lakó lénytapasztalja a $ágy érzését6 míg a brámák a tiszta mentális létben élnek6 abár finomfénytest9k $an4 # r&padát& fölött áll az ar&padát&6 $agy !ormanélk9li dimenzió6 melyet anégy számápátti $agy kozmik&s t&dati sík alkot4 *tt szintén istenek élnek6 a brámáknál ismagasabb szinten6 de "k már megaladták a formát6 látatatlanok4

8indamellett6 a kamadát&oz6 r&padát&oz és ar&padát&oz tartozó mindezensíkok a szamszára részei6 mi$el mind okoktól f9ggnek és állandótlanok4 # djánák ésszámápáltik meg$alósításának oka a meditáció4 #z els" djána jellemz"je a $izsgálat6elemzés6 gyönyör6 örömmámor6 és egyegy> koncentráció4 =zek a tényez"k fokozatosanelt>nnek6 aogy a djánákon fölfele alad&nk6 míg $ég9l egyed9l az egyegy>ség marad48indamellett6 a t&dat mindig m>ködik6 és az alany és tárgy kett"ssége folytatódik4 # négyszámápátti sokkal megfogatallanabb6 mi$el itt nincs a meditációnak konkrét tárgya6 csak anyitott akadálytalan tér4 #z els" számápállinál meditációnk 9res és nyitott6 mint a $égtelen tér4# második számápáttinál t&dat&nk $égtelen lesz4 5e mindkét esetben ott $an a ragaszkodáskett"ssége6 akár az égboltoz asonló $égtelen 9res térez6 akár magáoz a t&datozragaszkod&nk4 # másik két szinten nincs semmi megatározott6 amiez ragaszkodni leetne6mi$el itt csak a nagyon finom t&dat létezik4 =gyetlen pontra fók&szál&nk6 mely &gyanakkor a$égtelen tér4 5e a t&dat itt $an6 él9nk6 a test9nk nem alott6 fók&szál&nk és felfog&nk6 ez teátkett"sség6 ezért nem azonos a Rigpá$al $agyis a 7ermészetes Fllapottal4 # djánák $agyszámápáttik okok által befolyásolt állapotok6 ezért állandótlanok és a szamszáráoz tartoznak4# 5zogcsen 7ermészetes Fllapota minden megragadástól és kett"sségt"l mentes6 a t&datot ésmeditációt megaladó állapot6 mi$el teljesen mentes a kör9lményekt"l4 Ugyanakkor ameditációnk fejl"désében ott $an a djána $agy koncentráció négy fázisa6 ezek ozzák meg atest kellemes érzéseit és a t&dat gyönyör>ségét4

3ell6 ogy némi tapasztalat&nk legyen ebben4 # 7&dat 7ermészetének felismerésérenem t&dati te$ékenység6 míg ezek a djána állapotok igen6 té$edés lenne azt gondoln&nk6

ogy ez a 7ermészetes Fllapot4 A 3igpa nem meditáció" a meditáció t%dattal égzett műelet2P&sztán az 9res t&dat és gondolatnélk9liség állapota önmagában nem a 7ermészetes Fllapot4P&sztán az égboltoz asonló 9resség nem a 7ermészetes Fllapot4 #z 9rességre fók&szálás6 azégbolt 9ressége6 a nem létezés6 $agy p&sztán a t&datra fók&szálás6 azaz a négy számápáttiegyike sem a 7ermészetes Fllapot4 =zek a t&dat által létreozott tapasztalások6 feltételekezkötöttek és állandótlanok4 =zekben a djánákban és számápáttikban a nagyon finom t&datmég létezik6 fók&szál&nk és megragad&nk6 ami a 5zogcsen szerint nem a 7ermészetesFllapot4 Meg kell találn%nk a t%datot meg#aladó 'ermészetes 0llapotot" mad ameddigt%d%nk" !enne tartózkodni2 *zt neezik 'regcsönek" ez nem meditáció" #anem a meditációmeg#aladása2 Nem-meditáció2

A Dzogcsen gyakorlásakor állapot%nk tiszta és +énylő" #a!ár semmi#ez sem

ragaszkod%nk" p%sztán '%datosak agy%nk2 *z a nem-meditáció a #elyes meditáció2 (gy +edezzük +el a '%dat 'ermészetét2 Iyakorlat&nkban engedj9k a gondolatokat felol$adni6 deekkor azt találatj&k6 ogy a 7&datosság&nk $agy /elenlétünk nem tiszta4 Ugy érezetj9k6

)-



ogy ebben az 9res t&datállapotban tartózkodat&nk4 =z egyszer>en önt&datlanság4 =zt atompa6 9res t&datállapotot l%ngmátennek Dl&ng ma bsztanE ne$ezik6 és nem a elyesmeditáció4 ,éány gyakorló képes szórakozottság nélk9l órákon kereszt9l ebben a l&ngmátenállapotban tartózkodni6 de ez az állapot p&sztán tapasztalás6 nem a 7ermészetes Fllapot $agyRigpa4 =z leet nagyon mély állapot6 de nem igazi számádi4 A alódi számád#i mindenragaszkodástól mentes" és %gyanakkor +énylő és tiszta2 # közönséges sámátá csak a t&dat

ny&godt állapota6 egy tapasztalás4 # l&ngmáten e tompa állapotában nem is mozg&nk6 olyanminta elal&dt&nk $olna4 8ély6 de tompa meditáció4 =zt a 5zogcsennel összeté$eszteni iba48ikor így gyakorl&nk6 irtelen nagyon er"s ?énez@ $agy ?enyémez@ ragaszkodást

tapasztalat&nk6 ami nagyon $áratlan&l ér minket4 =z az eseményragaszkodás az én bels"létéez6 f9ggetlennek tételez$e fel azt4 Ca kö$etj9k6 és $ele azonos&l&nk6 mindenbe

bele$egyítj9k6 és za$arni fog minket4 így az énBérzést fejlesztj9k6 az énBbeazonosítást6 és ezátatja egész tapasztalás&nkat4 Ca folytatj&k a meditációt6 és mély koncentrációs szintekrelép9nk6 alál&nk &tán a r&padát& brámaBloka osszBélet> istenei közt fog&nk jjász9letni4#zonban6 ez az eredmény m&landó6 még a ossz ideig tartat is4 # mennybe sz9letés nem

jelenti a szamszárából történ" megszabad&lást4Iyakorol&nk6 9rességet és gondolatnélk9liséget tapasztal&nk6 és arra a kö$etkeztetésre

j&t&nk6 ogy $égs" soron semmi sem létezik6 minden felol$ad6 a t&dat6 a karma6 a gyönyör4Ca ezt a tapasztalást ajszolj&k6 niilista szemléletbe eset9nk6 és ez nem elyes4

Oszre$eetj9k a feljö$" gondolatokat6 és ragaszkodat&nk ozzáj&k nagyon er"sen6gondol$a6 ogy ?országom@6 ?családom@6 de meditációnkban ez akadályozza a 5zogcsen$alódi gyakorlását4 ;a a tiszta Dzogcsen szemlélet!en marad%nk" meditációnk!an gondolatok

ö#etnek +öl" nem ny1l%nk" nem ragaszkod%nk #ozzá%k" és ekkor saát mag%któl +eloladnak"megsza!ad%lnak2 ;a!ár +elsza!ad%lnak" '%datosság%nk agy /elenlétünk olt an" nagyonilágosan és tisztán2 Az összes érzék tökéletesen működik" #a!ár nem mozd%l%nk a'ermészetes 0llapot!ól2 =z a elyes 5zogcsen gyakorlás és a megfelel" szemlélet4

,éa gy érezetj9k6 ogy mást is szeretnénk gyakorolni6 nem csak a 7ermészetesFllapotban tartózkodást6 gymint az istenségek és mandalák $iz&alizációit4 #kkor jó$alamilyen rö$id tantrik&s gyakorlatot $égezni4 ,éányan egyáltalán nem elégedettek a5zogcsen szemlélettel és $iz&alizációs gyakorlatokat szeretnének $égezni4 =ngedj9k "ket6ogy ezt tegyék4 5e #a dzogcsenpák szeretnénk lenni" meg kell értenünk" #ogy semmit semkell t%dat%nkkal létre#ozn%nk2 #mit t&dat&nkkal oz&nk létre6 m>$i és id"szakos6 nem a7ermészetes Fllapot4 Ca nem fedezz9k fel a 7&dat 7ermészetet6 a 7isztaság és Qresség=l$álasztatatlanságát6 akkor az összes ilyen mandala és istenség $iz&alizáció csakz>rza$ar&nkat igazolja6 és akkor nem $agy&nk a 7ermészetes Fllapotban4

<5 A sz"7l'l"t" fol!tatás

Leírt&nk néány elytelen meditációt6 aol nem $agy&nk a 7ermészetes Fllapotban4Cabármilyen ragaszkodás nélk9l6 folyamatosan ebben a fényl" <elenlétben tartózkod&nk6kifejezetetlen gyönyörérzel keletkezik4 Látni fogj&k a $ilágon létez" összes egyet6 ta$at6ázat6 embereket6 de nem tesz semmi szórakozottá6 bármit láss&nk6 $agy allj&nk is4 #<elenlét DrigBpaE tiszta és $ilágos érzésében marad&nk6 aogy a t9kör is t9krözi mindezeket adolgokat a $ilágon6 de a t9krözött dolgok nincsenek atással rá6 nem $áltoztatják meg4Glyanok lesz9nk6 mint a t9kör6 nem $áltoz&nk6 t9krözz9k akár az emberek $ilágát6 aogymost tesz9nk6 akár a poklok $ilágait6 a prétaBlokát6 az aszraBlokát6 $agy a dé$aBlokát4 8ind

p&sztán t9kröz"dések6 és nem $áltoztatják6 nem módosítják a 7ermészetes Fllapot&nkat4 ,incs jelent"sége6 ogy milyen kör9lmények közt6 milyen $ilágokban találj&k mag&nkat6 bármilyen el$árástól $agy $áltoztatástól mentesek $agy&nk4 P&sztán azok $agy&nk akik6 a

7ermészetes Fllapot a t9köröz asonló4 7iszta és 9res6 de mindent t9kröz6 az összesleetséges létezést és az összes leetséges élettartamot4 +osem $áltozik6 és semmit"l nemf9gg4 P&sztán önmaga6 semmi k9lönleges4 8ég a a t&dat önmaga tompa6 álmos és izgatott is6

.(



ez a 7ermészetes Fllapotot nem za$arja6 és nem módosítja4 *tt nem kell semmit eltá$olítani$agy megtisztítani4 =z az égbolton t9ndökl" napoz asonló4 7ermészetesen m>ködik6 nincssz9ksége semmilyen m>$eletre $agy er"feszítésre4 Glyan6 mint a sötét szobát be$ilágítólámpa6 er"feszítés nélk9l teszi4 # $ilágítás a lámpa $agy a nap természete4 ,em kell semmittennie a sötétség eltá$olítására4 =z a 5zogcsen tiszta szemlélete4

<<5 A 7"=itá&ió #!a(orlása

#z el"bbiekben felkész9lt9nk a direkt be$ezetés módszeré$el6 és megkísérelt9nkkija$ítani néány elytelen szemléletet4 8ost6 ogy már a 5zogcsen természetét6 a7ermészetes Fllapotot feltárt&k és felismert9k6 ogyan gyakorolj&k azt Ca kezd"k $agy&nk6és kezdett"l fog$a ossz 9lésszakaszokkal gyakorl&nk6 ny&gtalanok lesz9nk6 és olyan

problémáink leetnek6 mint fejfájás6 szemfájás4 =lfárad&nk6 és torkig lesz9nk a meditáció$al4=zért a osszabb 9lések elyett6 kezdj9k a gyakorlást több6 rö$id 9léssel6 közt9k sz9netekettart$a4 =z jó kondícióban tart6 és így megismerked9nk a gyakorlással4 3és"bb egy kissényjtatj&k az 9lések idejét6 így a meditáció megszokottabbá $álik4

8ikor gyakorolj&nk Cajnalban a legjobb kezdeni6 délben sz9netet tartani6 ogy ne

fáradj&nk el6 mert akkor neezen aladn&nk a meditációnkkal4 5él és éjfél egyébként sem jóid"szak a meditáció gyakorlására6 mert a ebben az id"szakokban meditál&nk6 azal&székonyság legy"z minket4 %orozás $agy er"s fizikai m&nka &tán &gyanez a elyzet4 =kkorgy érezetj9k6 "emelkedés9nk $an4 8editáció el"tt ne egy9nk tl sokat6 ne egy9nk b"séges$agy neéz ételeket6 f"leg agymát és fokagymát6 melyek tlságosan melegek és neéznekérezz9k mag&nkat t"l9k4 # kora reggeli6 dél&táni és esti id"szakok legjobbak a gyakorlásra6mi$el tisztaság&nk ekkor ma[im&mon $an4 Legjobb ezekben az id"szakokban gyakorolni akontemplációt4 Pontos gyakorlási rendet is készítet9nk6 és ozzá igazítj&k mag&nkat6 de néa$áltoztass&nk rajta6 ne ragaszkodj&nk tl mere$en ozzá6 mert problémákat okoz és elmegy aked$9nk a meditációtól4

Cogyan 9lj9nk #lapelyzet9nk a keresztezett lábakkal 9lés6 két kez9nkkiegyenslyozott tartásban6 nyak&nk enyén beajlít$a6 szem9nk nem tl nyitott6 nem tlcs&kott6 az orr&nk $onalában lefele néz9nk4 ,éa meg kell mozgatni $agy meg kell rázni atest9nket6 mert a tl osszan mozd&latlan&l 9l9nk6 kényelmetlen lesz4 # térbe néz9nk4 #kontemplációt más elyzetekben is gyakorolatj&k6 példá&l lefek9d$e6 áll$a6 lassan mozog$a$agy sétál$a4 Ca $alaki tényleg jártas az elmélkedésben6 a 7ermészetes Fllapotbantartózkodat e$és $agy beszélgetés közben is6 lényeg6 ogy ne legyen szórakozott4 7ársaságbais meet6 és gyakorol4 #z négy te$ékenység B 9lés6 állás6 fek$és és e$és B alatt is gyakorol6 ésezek nem za$arják meg a 7ermészetes Fllapotát4 =z meditációnk stabilitásának jele4

8ilyen a gyakorlásra alkalmas ely Legjobb egy kellemes6 nagyon ny&godt ésmagányos ely4 # egy ne legyen tl magas6 és a $ölgy ne legyen tl sz>k4 <ó6 a a közelben

lé$" $íz tiszta6 a mez" $irágos és gyógynö$ényekkel teli4 ,e legyenek figyelmet elterel"dolgok6 mint emberek6 t&risták6 tol$ajok6 tele$ízió6 a&tó6 rep9l"4 3ényelmesen az árnyékba9l9nk4 7ápláló és könny> ételt fogyassz&nk4 Remeteségben6 sátorban $agy barlangban mindiggyakorolat&nk4 Ca már megbarátkozt&nk a meditáció$al6 meg$áltoztatatj&k 9l"ely9nket6magasabbra meet9nk a egyekbe6 $agy sziklák közé6 tó mellé6 $ízfolyások közelébe4Fltalában6 olyan elyet kell $álasztani6 aol jól érezz9k mag&nkat6 de meditációnkstabilizálásá$al asználat&nk neéz és kellemetlen elyeket is4 #károl meditál&nk6 észrekell $enn9nk a gyakorlat megszokásá$al járó jeleket4

<85 A 7"=itá&ió zavarai

# meditáció gyakorlása közben sokféle za$ar jelenet meg4 Példá&l6 el$ész a7&datosság&nk6 minta al&dnánk4 =z az energia el$esztésének jele4 8eg kell jítan&nker"nket és tisztaság&nkat6 de nem kell az álmosság ellenszereit tlzásba $inn9nk6 mert

.0



izgatottá $álat&nk4 Cárom dologra $an sz9kség9nk: er"re6 tisztaságra és ny&galomra4 Caészre$essz9k6 ogy el$eszett a 7&datosság&nk6 és a dolgok nem tiszták6 mit tegy9nk +okmódszer $an6 ogy a za$aró okoknak megfelel"en cselekedj9nk4

Ca álmosság $esz er"t rajt&nk6 menj9nk gyakorolni magasabb elyekre6 aol frissebba le$eg"6 $agy nyitottabb elyre6 $agy a bent gyakorl&nk6 nyiss&k jobban ki az ablakot6 ogytöbb fény jöjjön a szobába4 Ca ez nem elég6 menj9nk olyan elyre6 aol er"s szél $an4 Ca azt

találj&k6 ogy za$artak $agy&nk6 moss&k meg fej9nket és arc&nkat6 kez9nket és láb&nkat4 #ideg$íz fölfrissít4 # gyakorlóely9nk meg$áltoztatása is segítet4 *gyekezz9nk áttámasz$agy párna nélk9l gyakorolni4 Fllj&nk föl6 járkálj&nk6 $égezz9nk el néány mély légzést és

jóga gyakorlatot4#z izgatottság za$arodottságában is találatj&k mag&nkat4 3oncentrálni igyeksz9nk6

de tl gyengék $agy&nk és za$arnak a feljö$" gondolatok4 Ja$ar a k9ls" lát$ány és ang4*lyenkor menj9nk ny&godtabb6 tá$oli elyre6 $agy igyekezz9nk $iszonylag sötét szobábangyakorolni4 Ca a testi egészség9nk nem jó $agy az étrend9nk szegényes6 izgatottságot ozat4=bben az esetben fogyassz&nk er"le$est és egy kis csángót Dsört $agy bortE6 ogy meleg6elny&godott és kényelmes érzést ozzon4 5e ezeket gyógyszerekként asználj&k48indamellett6 mag&nknak kell dönten9nk4

,éa6 a meditáció gyakorlásakor6 a&tomatik&san gondolatok jönnek föl6 példá&l a pénzr"l6 személyes dolgokról6 sze[r"l6 és egyebekr"l6 melyek izgatnak és za$arnak minket4Hegy9k észre6 ogy mindezek a jó és rossz6 barátságos és ellenséges gondolatok6 cs&pánálomszer> tapasztalások4 ,incs bels" lét9k6 és ezért nem kell ozzáj&k ragaszkodn&nk6kö$etn9nk "ket4 =mlékezz9nk6 ogy minden olyan6 mint az illzió4 =gyáltalán ne támogass&kezeket a gondolatokat6 csak engedj9k el4

# meditáció gyakorlásakor leetnek ilyen gondolataink is6 ogy ?Hajon ez a7ermészetes Fllapot@6 ?Hajon ez a tiszta 5zogcsen szemlélet4@6 ?Hajon ez a 7isztaság@6 és?Halóban meditálok6 $agy ez csak káprázat@ 8ásfajta kétségek is feljöetnek t&dat&nkban48indezek izgatottságot jelentenek6 melyeket mi oz&nk létre és támogat&nk4 =z m&tatja6 ogynem ismerj9k elégé a 5zogcsen szemléletet6 teát6 többet kell ol$asn&nk a 5zogcsentanításokat és tan&lmányozn&nk "ket a iányosság legy"zése érdekében4 <ó6 a megbeszélj9kkétség9nket a Lámá$al6 a mód $an rá4 =zek a kétségek el"ször nagyon kicsik6 demegn"etnek6 és nagyon izgatottakká teetnek4 Hizsgálj&k meg6 és dönts9k el6 ogy elyesBea meditációnk4 =gy ideig meditálj&nk6 aztán ellen"rizz9k4 # 7ermészetes Fllapotbantartózkodás&nk alatt6 nem ellen"rizget9nk6 $agy elemezget9nk6 mert kies9nk bel"le4 Leetsok finom gondolat&nk6 melyek t&datalatti mozgások4 *gyekezz9nk felismerni ezeket6 amikormegjelennek6 mert rablókoz asonlóak6 nincs pontos ellenszer ellen9k4 P&sztán engedj9k6ogy mag&któl felszabad&ljanak6 anélk9l6 ogy ragaszkodnánk ozzáj&k4 Ca ezt meg t&dj&ktenni6 a za$arok egyre kisebbek lesznek4

,éa test9nk spontán megrázkódik6 érezetj9k gy6 ogy nincs fej9nk6 $agy a

pszicikai csatornák rázkódnak meg6 a t&dat fényt és terességet érezet6 iz9leteink fájatnak6ekkor $égezz9nk önBmasszázst4 7alán er"s angokat all&nk4 =bben az esetben fogyassz&nkneezebb ételeket ésmasszírozz&k meg mag&nkat olajjal6 de semmiképpen se er"ltess9k mag&nkat4

,éa gyakorolni kezd9nk6 és érezz9k6 ogy nem okoz örömet6 &natkoz&nk4 +zem9nk$agy fej9nk fáj6 sokat köög9nk6 ez annak a jele6 ogy a koncentrációt tler"ltett9k4

,y&godj&nk el és nézz9nk lazán az égbe6 ne tarts&k t&dat&nkat tl feszesen6 mindiggyakorolj&nk rö$iden4

Ca kez9nkkel tenni akar&nk $alamit6 $agy énekelni6 té$ét nézni6 ez annak a jele6 ogynem $agy&nk elégé odaadóak a 5zogcsen szemlélet iránt4 =zért6 többet kell tan&lmányozn&nka szemléletet6 és az értékes emberi jjász9letés egyedi leet"ségét6 az élet állandótlanságát6 az

okBokozat tör$ényét6 a szamszára átrányait6 $agyis a ?szamszárálól elfordító négygondolatot@4 =mlékezz9nk6 ogy a $ilágban minden káprázat és nem f9gg9nk t"le4 # pokolra6a préták $ilágára6 és a többi négy $ilágra gondol&nk6 és a benn9k tapasztalt szen$edésekre4

.'



=zek a gondolatok ösztönözni fognak a darma gyakorlására4 Ca nem ismerj9k ezeket adolgokat6 tan&lmányozn&nk kell "ket4

<95 A 6"l!"s 7"=itá&ió +"l"i

Ca a meditációt elyesen gyakorolj&k6 a dolgokoz ke$ésbé fog&nk ragaszkodni6 és

7isztaság&nk megn"4 ,incs kézzelfogató mód a 7isztaság és Qresség megragadására4P&sztán ragaszkodás nélk9l az elny&godott állapotban kell folytatn&nk4 # 7&datosság&nk DrigB paE jelen $an6 t9ndökl"6 és így marad&nk4 # gondolatok spontán feljönnek6 és spontánfelszabad&lnak4 =gyre ke$esebb gondolat&nk lesz6 7&datosság&nk stabil és tiszta marad4 #gyakorlás&nkban az érzések nem késztetnek magyarázatokra4 8ikor a jelenlét azonnaliállapota nagyon $ilágos6 $ipásjánának ne$ezz9k4 =zek mind a elyes meditáció jelei4 #z is6ogy képtelenek $agy&nk megmagyarázni6 szintén a elyes meditáció jele4

8ikor az álmosság elt>nik a meditáció gyakorlása közben6 az is jel4 8editáláskorirtelen azt gondolj&k: ?8esterem olyan ked$es6 jól gyakorlok6 és elégedett $agyok@6 ezszintén jó jel4 Ca a nap folyamán meditál&nk6 és éjszaka azt álmodj&k6 ogy meditál&nk6 az is

pozití$ jel4 <ó jel az is6 a a megnyil$án&lás&nk fiatalos marad6 a a gondolataink ny&godtak4

Ca nincsenek er"s gondolataink6 mikor ozzátartozóink látogatóba jönnek6 az is jó jel4 =zekmind jelek6 ogy a meditációnk jól alad4 8ikor mások ócsárolnak $agy imádnak minket6 ésmi nem tör"d9nk $ele6 az is jó jel4 8ég a magától %&ddától kap&nk is tanításokat6 nincssemmilyen el$árás&nk4 ,em $agy&nk leangoltak6 a nincs eredménye4 =zek jó jelek4%elelát&nk a test9nkbe6 ómeneket lát&nk6 $agy telepátiá$al rendelkez9nk6 ezek az er"ktermészetesen megjelennek4 Látatj&k az jjász9letés at $ilágát és a benn9k lé$" lényekszen$edését4 Ojszaka már nincs olyan sötét szám&nkra6 és tisztán t&d&nk látni4 =z jel4 =zekmind jó jelek6 és ezeknél nincsenek jobbak4 8editálj&nk6 és spontán6 er"feszítés nélk9l jönnekezek a jelek4 3ényelmesen érezz9k mag&nkat6 szórakozottság nélk9l4 Mindig akiegyens1lyozottság azonos szintén marad%nk" nem zaar a !oldogság agy !oldogtalanság2

8ikor a kényelem és boldogság érzése folytatódik6 annak jele6 ogy test9nk földBelemét ellen"rzés9nk alá ozt&k4 Ca meditációt gyakorl&nk6 és gy érezz9k6 minta $ízbemer9lnénk6 annak jele6 ogy meditációnkban a $ízBelemet ellen"rzés9nk alatt tartj&k4 ,éa ameditációnk tiszta6 er"s és "t érz9nk6 ami annak jele6 ogy meditációnkban a t>zBelemetellen"rzés9nk alatt tartj&k4 ,éa könny>nek érezz9k mag&nkat6 és lebeg" érzés9nk $an6 amiannak a jele6 ogy meditációnkban a le$eg"Belemet ellen"rzés9nk alatt tartj&k4 ,éa nagyon$ilágos tapasztalás&nk $an6 és az érzékek szórakozottságai nem za$arnak6 tisztábbnak és9resebbnek érezz9k mag&nkat6 ez annak a jele6 ogy meditációnkban a térBelemetellen"rzés9nk alatt tartj&k4

8ikor ezek a jelek feljönnek6 ne aggódj&nk6 és ne spek&lálj&nk4 ,em kell semmit semtenn9nk $el9k4 s&pán agyj&nk mindent gy6 aogy $an4 # étköznapi illziónk

fokozatosan el$eszti szilárdságát és elt>nik4

./



Hetedik fejezet:

TREGCSÖ

<5 A T"r7'sz"t"s Álla%ot

# 5zogcsenben a 7ermészetes Fllapotot angslyozzák6 amit tapasztalatilag meg kellérten9nk4 =z a mácsöpa Dma bcsoszBpaE6 ami azt jelenti6 ogy nincs mit meg$áltoztatni6módosítani6 létreozni $agy elyreozni4 Cagyj&k6 maradjon6 aogy $an4 Iondolatok

jöetnek föl a 7ermészetes Fllapotban6 de agyj&k6 aogy $annak4 ,em alkalmaz&nkellenszereket6 mint a sz&tra rendszerben6 és nem alakít&nk át semmit6 mint a tantra6rendszerben4 Ca ezt megértj9k6 ez a 5zogcsen $alódi természete4 =z a 7regcsö DkregszBcsodE4 ,em gondolkodással6 anem direkt be$ezetéssel fedezz9k fel a 7ermészetes Fllapotot4# módszer a gondolatok feljö$etelének6 tartózkodásának és felol$adásának megfigyelése4Ránéz9nk t&dat&nkra és megfigyelj9k6 de nem lep9nk közbe6 és nem módosít&nk semmit6mert nem az a módszer4 # dolgokat engedj9k lenni6 és megfigyelj9k6 mi történik4

8egfigyelj9k és nem lép9nk közbe6 nem akar&nk semmit meg$áltoztatni6 és a gondolatokmag&któl elt>nnek6 nem agy$a mag&k &tán nyomot4 8it talál&nk ,em talál&nk semmit4 =za 7ermészetes Fllapot kifejezetetlen és megfogatatlan4 Qres6 de ez az Qresség nem a p&szta

.N



semmi6 mert 7&datosság $an benne4 5e ez a 7&datosság $agy Rigpa nem azonos aközönséges t&dat&nkkal DrnamBseszE4 # t&dat kett"s6 a megragadó t&dat és a megragadástárgya le$álasztott4 # 7&datosság DrigpaE nemBkett"s6 a látó és a látott egy és el$álasztatatlan6mint a t>z és a "je4 # 7ermészetes Fllapotban a gyakorló nem elemezget semmit6 csakegyszer>en RángBrig $agyis önt&datos4

# +zál$á DgszalBbaE szó Hilágosságot jelent6 de ez nem a fizikailag látató fény6 itt

<elenlétet és 7&datosságot jelent4 # 7ongpá DsztongBpaE Qrességet4 =z a kett" <erme DdbjerBmedE6 $agyis =l$álasztatatlan4 =z olyan6 mint a nappali égbolt6 aol az égbolt 9res DsztongEés a nap a $ilágosság DgszalE4 Ca a <elenlét $agy #zonnali 7&datosság állapotában marad&nk6az állapotnak árom jellemz"je $an: Lényeg6 7ermészet és =nergia6 ami az Qrességet67&datosságot és a kett" =gységét jelenti4 +osem $áltak el6 mi is csak azért $álasztj&k el6 ogy

beszéless9nk a 7ermészetes Fllapotról4 =z a 5zogcsen általános tanítása6 de a Longdétanítási széria inkább az Qrességet6 míg a +zemdé inkább a 7isztaságot angslyozza4 5e ezcsak angsly kérdése6 nincs $alódi el$álasztottság közt9k4 =bben az összef9ggésben a longDklong6 atalmas kiterjedésE jelentése tong Dsztong6 9rességE6 és a szem Dszemsz6 t&datE

jelentése szál Dgszal6 tisztaságE4 #z Upadésa $agy 8engágdé pedig az=l$álasztatatlanság&kat angslyozza Dgszal sztong dbjerBmedE4 7eát6 a 5zogcsen árom

tanítási sorozatában k9lönböz" módszereket alkalmaz4

85 A Dzo#&s" ta)táso( 6áro7 sorozata

# 5zogcsen árom szériájában DrdzogszBcsen szde gsz&mE a 7ermészetes Fllapotteljesen azonos6 mi$el mindig az Qresség és 7&datosság =l$álasztatatlansága4 #zonban6 atanítások e árom szériájának szemlélete k9lönböz"6 mi$el a angslyt k9lönböz" oldalakraelyezik4 #mikor a angslyt $alamelyik oldalra elyezz9k a meg$alósítás tja osszabb6mi$el ki kell egyenlíteni az Qresség oldalt és a 7isztaság oldalt4 # <erme a $alódi 5zogcsen4# +zemdé szö$egek a témát a bölcsességgel DjeBseszE6 #zonnali 7&datossággal DrigBpaE ésf"leg a 7&dat 7ermészeté$el Dszemsz ] szemsz nyidE magyarázzák4 # 5zogcsen tanításokeme sorozatát +zemeiének DszemszBszdeE $agy 7&dat szériának ne$ezik6 aol a szem DszemszE?t&datot@ jelent4 *tt mindent a l&dat befolyásol6 míg az Upadésában mindent a 7ermészetesFllapot4 5e ebben az esetben a ?t&dat@ DszemszE csak rö$idítés6 mert $alódi jelentése a 7&dat7ermészete DszemszBnyidE4 =zért6 a 5zogcsen +zemdében találató magyarázat kissé asonlíta csittamátra DszemszBtszamE szemléletére6 mi$el ez a szem DszemszE inkább a 7&datosságoldalon DrigBcsaE $an6 nem az Qresség oldalon DsztongBcsaE4 # gyakorlást a négykontempláció$al DtingBngeBKdzin bziE $égezz9k4

# 5zogcsen Longdében DklongBszdeE $agy 7ér szériában kilenc 9res teret Dklong dg&Etalál&nk4 ,em talál&nk itt semmi anyagi6 megfogató6 semmi mozgó $agy látató dolgot4 *tt aangsly az Qresség oldalon $an6 ez az Qresség nagyon asonló a madjamaka s&nyátá

elképzeléséez4 ,incs bels" létezés DrangBbzin medBpaE4 +em kí$9l6 sem bel9l nem látatósemmi4 #z Qresség $onatkozásában a tárgy oldalnak itt kilenc aspekt&sa $an6 míg amadjamaka rendszerben tizenat s&nyátá létezik4 =zért a kilenc 9res tér Dklong dg&E jelenti adolgok 9resség oldalát4 #z alanyi oldalon6 ami a gyakorló6 a meditációnak árom fázisa $an:armonik&s meditáció Dmt&n szgomE6 bels" meditáció Dnang szgomE és teres meditációDklong szgomE4

8iért $an a Dzogcsen desz%m DrdzogszBcsen szde gsz&mE6 $agyis a 5zogcsentanítások árom szériája 8i$el a 7ermészetes Fllapotnak árom min"sége $an: 7&datosság6Qresség és ,emBkett"sség Drig sztong dbjerBmedE4 Cabár a Nam-mk#a7 7p#r%l mdzod f"leg+zemdé szö$eg6 mégis azt mondja6 ogy a a tanítást csak a 7&datosság6 $agy csak azQresség oldaláról alkalmazz&k6 messze ker9l9nk a 5zogcsent"l4 # bönpó agyományban

nincs kifejezetten Longdé szö$eg6 abár Hajr"csána Did4 &4 14 sz4E sokat lefordított6 amit beépítettek a nyingmapa agyományba4 # f" bönpó 5zogcsen szö$egek mind 5zogcsenUpadésák4

.)



Ca csak a Longdét gyakorlód6 nem $alósítatod meg a +zi$ár$ánytestet6 mi$el ott nemtalálató meg a 7ögál gyakorlás6 mely a +zi$ár$ánytest oka DKdzsaK l&szE4 Ca csak 7rcgcsötgyakorl&nk6 meg$alósítatj&k az #tomtestet Drd&l l&szE6 aol az anyagi test alkotó atomjairaol$ad6 teát elt>nik6 de ebben az esetben marad némi anyag DatomiE6 abár szemmel nemlátató4 #z *llziótest Dszgy&Bl&szE teljesen k9lönböz" ok eredménye6 a tantra rendszerdzogrim DrdzogszBrimE gyakorlatáé4 # Longdé rendszer szerint is $an módszer a fizikai test

elt9ntetésére6 de ezt nem a 7ögál folyamata ozza létre4 7eát6 ezek a testek nem azonosak4# bönpóknak azonban nincsenek szö$egeik err"l a Longdé módszerr"l6 ez nyingmapa anyag4

95 Tr"#&s$ 's T6$#ál

# 5zogcsennel foglalkozó legkiterjedtebb szö$egek az Upadésák4 #z Upadésában$agy 8engágdében DmanBngag szdeE a angsly a 7regcsön és 7ögálon $an4 A 'regcsö a'ermészetes 0llapot!a %tást és a !enne maradást elenti" ami +őleg az *redendő 'isztaság6ka-dag8 állapotára onatkozik2 A '#ögál az 5padésa gyakorlat másik +ele" és a :pontán Bn-tökéletes megnyilán%lásra 6=#%n-gr%!8 onatkozik2 *tt a gyakorló testelyzeteket6 légzéseketés nézéseket alkalmaz4 A '#ögál gyakorlás megkezdésé#ez először +eltétlenül meg kell

alapozn%nk a szilárd 'regcsöt" ami azt elenti" #ogy sta!ilan a 'ermészetes 0llapot!antartózkod%nk2

# 7regcsö a 7ermészetes Fllapotba j&tást és a benne folytatást jelenti4 # gyakorlástgy kezdj9k6 ogy befele tekint9nk6 és megfigyelj9k t&dat&nkat4 *tt nincs $iz&alizációsgyakorlat6 nem kell kjerim és dzogrim meditációkat $égezn9nk6 mint a tantra esetében4 #zösszes lenni$alónk p&sztán annyi6 ogy szórakozottság nélk9l t&datosak $agy&nk ésmegfigyelj9k a feljö$" gondolatokat6 észre$eszz9k6 ogy nyomtalan&l $isszaol$adnak4 8íg a7ermészetes Fllapotban tartózkod&nk6 nem kell $iz&alizáln&nk4 Ca sz9kség9nk $an a$iz&alizáció és a mantra támaszára6 nem $agy&nk készek a 5zogcsenre4 8ikor lénylegesen a7ermészetes Fllapotban $agy&nk6 nem $izsgálgatj&k6 ogy jóBe $agy rossz4 ,em ítélkez9nk6és nem gondolkod&nk semmir"l6 mint amikor példá&l té$ét néz9nk4 Ca $alamit elemezget9nk6megítél9nk6 $agy $alamire fók&szál&nk6 az t&datm>ködés6 ezért nem $agy&nk a 7ermészetesFllapotban4 Ca figyelm9nket fók&szálj&k6 el$eszítj9k a 7ermészetes Fllapotot4 7eát6semmilyen módon ne ítélkezz9nk a feljö$" gondolatok fölölt4 Ca tárgyra rögzít9nk6 mint afeér F6 látatóan több gondolat jön föl4 3ezdetben a gondolatok gy roannak6 mint a egyi

patak f&tó $ize6 kés"bb t&dat&nk olyanná $álik6 mint a lass folyó6 $ég9l6 mint a ny&godttenger4

=l"ször gyakorlás&nkoz ny&godt elyre $an sz9kség9nk6 mi$el bármi szórakozottáteet4 8ég sok problémánk $an az álmossággal6 tompasággal és izgatottsággal6 ezeklegy"zésére $annak módszerek6 melyeket már tárgyalt&nk4

Nyo=cadik +eezet,T4ÖGÁL

..



<5 A t"stB "sz'= 's t@=at 7ó=sz"r"i

# 7ermészetes Fllapotba j&tás és benne tartózkodás stabilizációja &tán6 amit7regcsönek ne$ez9nk6 rátéret9nk a 7ögál gyakorlására4 # 7ögál gyakorlásánál bizonyosmódszerek $annak a testre6 beszédre és t&datra $onatkozóan6 melyek leet"$é teszik a $íziókkifejl"dését4 e$áng Rigdzin D7seBdbang rigBKdzinE mester szerint a $íziók gyakorlatáoz öt

testelyzet $an: D0E az oroszlán elyzete6 D'E az elefánt elyzete6 D/E a g&ggoló risi elyzete6DNE a liba elyzete6 D)E és az antilop elyzete4 =zeket egyenként megmagyarázz&k4#z oroszlán elyzete esetén egyenes áttal 9l9nk6 a talpakat összetessz9k a földön6 két

tenyer9nket a térdek közt lábszáraink alá cssztatj&k6 $agy ökl9nket a földre elyezz9k47ekintet9nkkel fölfele néz9nk4 =zen elyzet célja az aad#%ti" $agyis a középs" csatornamegnyitása6 mert így a $íziók sokkal gyorsabban jönnek6 és a 7ermészetes Fllapottapasztalása sokkal tisztább lesz4

#z elefánt elyzete esetén a könyökök6 a térdek és a sípcsontok a földön $annak6$alamint a lábfejek is4 #z állat a tenyerek tartják4` # g&ggoló risi elyzete esetén két talp&nkkal a földön g&ggol&nk6 és karjainkkalátölelj9k térdeinket4 # risi DdrangBszrongE a régi *ndia bölcseire &tal6 és ezt a testelyzetet

gyakran asználják *ndiában4# liba D$agy attyE elyzeténél a jobb oldal&nkra feksz9nk6 a bal oldal&nk föl9l4 #

két láb egymáson kinyjt$a6 kissé beajlít$a4 # jobb tenyérrel fej9nket tartj&k6 a bal kar azoldal&nkon ny&gszik4

#z antilop elyzete esetében g&ggol&nk6 mint egy kisgyerek4 # két kar körberagadja atérdeket al&lról4 Ca t&dj&k6 fogj&k meg a f9lcimpákat4

= szóbeli agyomány DsznyanBbrgy&dE szerinti öt elyzet $an6 de általában a ténylegesgyakorlásnál csak az oroszlán6 elefánt6 és a risi elyzeteket asználják4 = árom esetében azoroszlánt darmakája elyzetnek6 az elefántot szambógakája elyzetnek6 és a risitnirmánakája elyzetnek ne$ezik4 Ca az els" kett"t tl neéznek találj&k6 asználatj&k

p&sztán a g&ggoló risi elyzetet4 Cogy ezt a elyzetet kényelmesebbé tegy9k6 földre 9let9nk6könyök9nket térd9nkön tartj&k6 áll&nkat tenyereinkkel támasztj&k6 fölfele néz9nk6 és a elyzettartásáoz meditációs ö$et DszgomBtagE asznál&nk4 =z az általános gyakorlási elyzet4

# föntiek a testre $onatkozó módszerek4 =zt kö$etik a beszédre $onatkozó módszerek4=z azt jelenti6 ogy minden beszédet és mantrarecitációt megsz9ntet9nk4 # beszéd és arecitáció atással $an a légzés9nkre6 és több gondolat jön föl4 ,e $égezz9nk m&drákat se6mi$el minden mozgás megza$arja a 7ermészetes Fllapotban tartózkodás&nkat4 =ngedj9k6ogy légzés9nk lelass&ljon és leny&godjon6 így ke$esebb gondolat jön föl6 és ossz ideig a7ermészetes Fllapotban t&d&nk maradni4

# kö$etkez" a t&datra $onatkozó módszer4 Cogyan ellen"rizz9k t&dat&nkat=gyszer>en maradj&nk a 7ermészetes Fllapotban4 # szemek nézzenek az égre6 elmozd&lás

nélk9l6 mert a szemmozgás is gondolatokat oz föl4 ,e akarj&nk egyetlen gondolatot selétreozni6 és ne is kö$ess9k a feljö$" gondolatokat4 Ca folyamatosan így marad&nk6 a7ermészetes Fllapot tisztább lesz4 # test6 beszéd és t&dat eme árom módszere nagyonfontos4

85 A v)zió( f"+l"szt's'"( '#! 7ó=sz"r"

# $íziók fejlesztésére négy módszer $an: D0E az érzékszer$ek bejáratának módszere6D'E módszer tárgyakkal6 D/E légzésmódszer6 és DNE módszer a 7&datosságra DrigBpaE4

#z els"6 az érzékek ajtajára $onatkozó módszer: Hegy9k föl az oroszlánelyzetet ésnézz9nk olyan magasra az égbe6 amennyire t&d&nk4 Hagy $egy9k fel az elefánt elyzetet és

nézz9nk kissé lennebb4 Cagyj&k a szemeket félig cs&k$a6 és sose nézz9nk egyenesen a napba6anem inkább egy könyöknyi$el oldalra6 $agy a nap alá4 # elyzetek és a nézések akö$etkez" módon kapcsolódnak egymásoz: az oroszlán elyzetben fölfele6 az elefánt

.2



elyzetben enyén fölfele6 és a risi elyzetben egyenesen el"re4 +ose feledj9k6 ogy nenézz9nk egyenesen a napba6 mindig csak mellé $agy alá4 # fejet és a testet árnyékban kelltartani6 ogy ne érje er"s naps9tés4 3ezdetben ezek a nézések neezek és kényelmetlenek6 dekönnyebbé $álnak a gyakorlás által4

# második: módszer a tárgyakkal4 3étféle tárgy $an6 a naps&garak és az égbolt 9restere4 # napfénnyel gyakorlás módszerét az el"bb leírt&k4 Ca az ég 9res teré$el akar&nk

gyakorolni6 legyen fel"tlen6 és ne legyen szél4 3orán reggel ny&gat felé ford&l&nk6 dél&tánkelet felé4 8indkét esetben a nap át&nk mögött $an4 5élben ne gyakorolj&nk6 mert ilyenkor anap tl fényes4 *tt6 ked$9nk szerint6 &gyanazokat a elyzeteket é4s nézéseket asználatj&k6mint föntebb4 =z a gyakorlás a árom tér $agy dimenzió Ddbjingsz gsz&mE integrációjáoz$ezet4 +zem9nknek az égbolt mélységére fók&szálása a k9ls" tér Dpji dbjingszE4 # 3ati 9rescsatorna a bels" tér Dnang dbjingszE4 # 7ermészetes Fllapotban lét a titkos tér DgszangdbjingszE4 Sgy integrálódik a árom dimenzió4 ,e engedj9nk a szórakoztató gondolatoknak6anem egyszer>en csak maradj&nk a 7ermészetes Fllapotban4 # $íziók azonban könnyebbenfeljönnek6 mikor napfénnyel gyakorl&nk4

# armadik a légzésmódszer6 melynél légzés9nk természetes és mindennapi4 ,emtartj&k a légzést6 és nem er"ltetj9k4 #z orron és nyitott szájon lélegz9nk4 ,em tesz9nk semmi

k9lönöset6 mert azzal csak megza$arj&k a 7ermészetes Fllapotban maradás&nkat4 # száj csakkissé nyitott4 # kilégzés lassbb6 mint normálisan6 és a belégzés sem gyors4 ,éány szö$eg alégzés négy fázisáról beszél: belégzés6 tartás6 kilégzés és 9resBtartás4 5e itt nem kell ezttenn9nk6 mert légzés9nk szabályozásának igyekezete terel"6 és megza$arja a 7ermészetesFllapotban maradás&nkat4

# negyedik: módszer a Rigpára6 a t&datosságra4 +zem9nket a térre fók&szálj&k és a7ermészetes Fllapotban marad&nk4 # t#iglék DtigBleE6 a kis fénygömbök egymás &tánkezdenek megjelenni4 Leetnek koncentrik&sak is4 # k9ls" tér olyan6 mint a t9kör6 és aRigpánk olyan6 mint a saját arc&nk4 # térbe néz9nk6 és a 7ermészetes Fllapot&nk integrálódik$ele4 így folytatj&k4 !okozatosan egyre több $ízió jelenik meg4 =l"ször nemszi$ár$ányszín>ek6 anem p&sztán fénykörök4 #ztán szálak és gömbök jelennek meg6 feketék6feérek6 színtelenek4 Glyan6 minta ka$icsot dobnánk a ny&godt tóba6 és a &llámokkoncentrik&s köröket alkotnának4 =l"ször a tiglék m&stármag nagyságak6 aztán egyrenagyobbak lesznek4 Példák még a megnyil$án&lásokra a fonalak6 ol$asók6 láncok6 stb4 ,emszámít azonban6 mi jelenik meg6 ny&godtan és stabilan a 7ermészetes Fllapotban marad&nk4# térre fók&szál&nk és a tiglék megjelennek6 de nem elemezgetj9k "ket6 és nemgondolkod&nk ról&k4 Ca elragadnak ezek a $íziók6 $agy ragaszkod&nk ozzáj&k6gondolkod&nk6 $agy spek&lál&nk ról&k6 sosem stabilizálj&k "ket4 ,e kö$ess9k "ket6 anemmaradj&nk a 7ermészetes Fllapotban6 és tapasztalás&nk egyre stabilabb lesz4 7arts&ktestelyzet9nket és folytass&k a nézést6 ne tör"dj9nk semmi$el akár jönnek ezek a $íziók6 akárnem4 =zt a módszert kell itt asználn&nk4 =zek a $íziók B a nem er"ltetj9k "ket B nagyon

gyorsan jöetnek és kifejl"detnek4=me $íziókat nem a fizikai szem9nkkel látj&k4 Ca az érzékszer$ek tényleges tárgyailennének6 nem látatnánk "ket a sötétel$on&lásban4 # RigpaBszem9nkkel látj&k6 teát nemszámít6 ogy ténylegesen rajt&nk kí$9l6 $agy bel9l $annakBe4 8inden9tt látatj&k4 =zért aelyzetek6 a nézés és a 7ermészetes Fllapotban maradás módszereit asználj&k4 =memódszerek nélk9l is képesek az emberek $íziókat látni6 de a nem $agy&nk a 7ermészetesFllapotban6 ezek egyáltalán nem azonosítatók be a nángá siel DsznangBba bziE6 a $íziókkifejlesztésének négy fázisá$al6 nem k9lönböznek a mozizástól4 5e a a 7ermészetesFllapotban marad&nk6 a 7ögál $íziók jönnek fel4 # alál &tán is ezek a $íziók fognakfeljönni4 # alál &tán a bardóban találj&k mag&nkat6 felismerj9k a 7ermészetes Fllapotot6aztán kö$etkez" élet9nkben is gyakorolni fog&nk és meg$alósítj&k a +zi$ár$ánytestet4

95 G!a(orlási i=,sza(

.1



Cogyan gyakorolj&nk *tt $an a látató módszer és a látatatlan módszer4 3ezdetbennégyszer kell nappal gyakoroln&nk6 és négyszer éjjel Dt&n bziE4 Cajnal el"tt felkel9nk6rágondol&nk6 ogy élet9nk itt a földön állandótlan6 szen$ed9nk a szamszárában6 az értékesemberi lét9nk egyedi leet"séget biztosít6 és elker9letetlen9l tapasztalni fogj&kcselekedeteink kö$etkezményeit4 #ztán I&r&jógát $égz9nk4 =zeket az el"készít"gyakorlatokat $égezz9k korán reggel6 napkelte el"tt4 #z els" 9lésnek árom része $an: D0E a

föntebb leírt el"készít"kre gondol&nk6 D'E a 7ermészetes Fllapotban marad&nk6 ami a 7regcsögyakorlása6 és D/E $égezz9k a t%mmot Dgt&mBmoE6 a pszicikai " gyakorlatát4 =nnek az9lésnek id"szaka az els" naps&gár megjelenését"l napfelkeltéig tart4 Recitációkat is $égz9nk6$ízfelajánlást és egyéb felajánlásokat tesz9nk4

,apfelkelte &tán6 délel"tt 7ögált gyakorl&nk6 aogy föntebb leírt&k4 =z a második9lés4 5él&tán6 kés" dél&tánig bármilyen gyakorlatot $égezet9nk6 a ajlamainknak éskör9lményeinknek megfelel"en4 =z a armadik 9lés4 3és" dél&tántól naplementéig ismét7ögált gyakorl&nk4=z a negyedik 9lés4

=ste6 naplemente &tán6 recitációkat $égz9nk6 felajánlásokat tesz9nk a $édelmez"knek4Hégezet9nk sz1r Dgsz&rE szertartást és aztán csö DgcsodE gyakorlatot4 =z az ötödik 9lés4

7eljes besötétedés &tán ismét 7regcsöt gyakorl&nk4 =z a atodik 9lés4 #ztán kés" éjjel kétgyakorlás $an6 el"ször 7regcsö Da etedik 9lésE6 aztán elképzelj9k a $édelmez" jidám&nkat ésmantrát recitál&nk Dnyolcadik 9lésE4 Ojfél &tán azzal a szándékkal feksz9nk le6 ogy a7ermészetes Fllapotban alsz&nk el4 8inden 9lés kezdetén kifejlesztj9k a bodicsittát4 A +ő

gyakorlat a 'regcsö" a 'ermészetes 0llapot!an maradás2 8inden 9lés $égén felajánlj&k azérdemet6 és imákat mond&nk4

# gyakorlásnak két része $an: az el"bb leírt6 látató része6 és a látatatlan része6$agyis folytatás a 7ermészetes Fllapotban4 =me nézet alátámasztására a szö$egben idézetek$annak a k9lönböz" 5zogcsen írásokból4 Ojjel a 7ermészetes Fllapotban marad&nk6 nappal anapfénnyel gyakorl&nk4 Ca ezt kö$etkezetesen tessz9k6 ét é$ alatt elérj9k a +zi$ár$ánytestet4Os még a közönséges élet9nk nappali ébrenléti állapotának összes $íziója is felol$ad a7ermészetes Fllapotba4 +ose feledj9k6 ogy mindezek a $íziók csak káprázatok6 a7ermészetes Fllapotban jönnek föl6 és a 7ermészetes Fllapotban szabad&lnak föl4 #gyakorlás&nk által megszokj&k a tényt6 ogy a 7ögál $íziók a 7ermészetes Fllapotban

jönnek föl és oda is ol$adnak $issza6 felfedezz9k6 ogy élet9nk közönséges $íziói &gyanígy a7ermészetes Fllapotból jönnek föl6 és oda ol$adnak $issza4 3épesek lesz9nk összeasonlítania közönséges élet9nk $ízióit a 7ögál $íziókkal4 Ca napközben a napfénnyel gyakorl&nk6 éjjelgyakorolat&nk a sötétben6 de legfontosabb6 ogy mindig a 7ermészetes Fllapotbanmaradj&nk4 gy asználatj&k a elyzeteket és nézéseket6 aogy akarj&k4 #ztán $égezetj9ka tér gyakorlatát6 nappal szemben $agy áttal neki4 Flmainkat is olyannak kell felismern9nk6mint a 7ögál $íziókat4 %ármelyik érzékszer$9nkkel gyakorolat&nk6 de a k&lcspont mindig a

7ermészetes Fllapotban maradás4:5 T6$#ál v)zió(

# 7ögál gyakorlatot azért $égezz9k6 ogy tapasztalatot szerezz9nk6 és megérts9k6ogy a közönséges étköznapi élet9nk &gyangy káprázat és anyagtalan4 #zt gondolj&k6 ogya tisztátalan karmik&s $íziónk B az emberi lényként látott $ilág&nk B szilárd6 $alóságos éskonkrét6 de ezek a káprázatok mind az okokból feljö$" ki$et9lések4 8i$el mindannyi&nkbanmeg$an az emberi karmik&s $ízió oka6 emberekként többéBke$ésbé asonlóan látj&k a $ilágot45e meg kell érten9nk a karmik&s $íziónk káprázattermészetét4 # 7ögál gyakorlása egybenel"készít" is a alál &táni tapasztalásoz6 a bardóban feljö$" $íziókoz4

Cogy ilyen spontán $íziónk legyen6 cs&kj&k be szem9nket6 és nyomj&k meg &jj&nkkala szeméjat és a szemgolyót4 !ényeket lát&nk4 =zek nem tényleges 7ögál $íziók6 de egyfajtaízelít"k4 # 7ögál $íziók természetesek6 nem mesterségesek4 ,em szándékosan létreozottak6

.-



mint a t&dattal $égzett $iz&alizációk4 # sötét szobában is leet közönséges $íziónk6 ami nem7ögál4 # $íziónk kifejl"désére 5zogcsen módszereket kell alkalmazn&nk4 8eg kellérten9nk6 ogy ezek a spontán $íziók a 7ermészetes Fllapotban $annak és ott fejl"dnek ki48indezek a $íziók illziók6 nincs benn9k semmi anyagi4 # '#ögál (ziók először külön!özőmódon elen#etnek meg" mint a közönséges mindennapi (zióink" de meg kell értenünk" #ogy akét+ata (ziónak égső soron azonos természete an2 Mindkettő kietülés2 M(g ezt nem értük

meg" nem agy%nk készek a '#ögál gyakorlására2# 5zogcsenben nem a 3ét *gazságba6 anem ebbe az egyed9li #lapba $ezetnek be4Ca6 példá&l f9l9nket a földre szorítj&k6 mi történik Callj&k az önmagából ered" angokatDrang szgraE4 # allásoz általában f9lre $an sz9kség9nk6 ebben az esetben allj&k a angot6de nem a f9lBt&dat&nk által4 Hagy ismét megnyomj&k &jjainkkal a szemgolyókat borítószeméjakat6 majd irtelen felengedj9k6 és kinyitj&k szem9nket4 =kkor az önmag&kból ered"fényeket Drang KodE6 az önmag&kból ered" formákat és színeket D?s&garak@6 rang zerE látj&k4Látj&k "ket becs&kott szemekkel6 és látni fogj&k "ket nyitott szemekkel is4 Fltalában nyitottszemmel a szemBt&dat&nkkal lát&nk6 de ebben az esetben a fényeket és színeket a Rigpá$allátj&k4 =z csak egy példa a 7ögál bem&tatásáoz4 A '#ögál#an minden" ami megelenik"természetes és önkéntelen" nem a t%dattal égzett iz%alizáció2 Nem mesterséges2 A Dzogcsen

csak a természetességgel +oglalkozik" ezért a megilágosodás leggyorsa!! 1ta2 #7ermészetes Fllapotnak a 3ádák $agy =redeti tisztaságon Ds&nyátáE kí$9l meg$an aL&ndr&b $agy +pontán 8egnyil$án&lás min"sége is6 ezt a madjamaka nem ismeri4 #madjamaka módszere a tagadás tja6 de ezzel elanyagolja a 7ermészetes Fllapot pozití$oldalát is4 # 5zogcsen egyformán angslyozza6 mi$el a 3ádák és a L&ndr&b <erme6 $agyis=l$álasztatatlan a 7ermészetes Fllapotban4

# 7ögál k9lönböz" fényforrásokat asznál6 mint napfény6 oldlény6 lámpafény6kristályok6 stb4 8ódszerek $annak az 9res térbe nézésre és a teljes sötétségben gyakorlásra4 #feljö$" 7ögál $íziókat egyik esetben sem a szemBt&dat&nk fogja föl6 anem a Rigpánk4Cabár a napfény6 az égbolt és a sötétség a $íziók feljö$etelének másodlagos okai6 mag&k a$íziók nem k9ls" forrásból jönnek föl6 anem bel"l9nk4

# $íziók atártalanok4 !eljöetnek istenségek képei6 de B f"leg eleinte B tisztátalankarmik&s $íziók is4 %ármilyen $ízió jön föl6 spontán és természetes4 Iyakorlás&nk során azállatok6 szellemek6 démonok és másfajta $ilági lények $íziója is feljöet4

7iglék DtigBleE $agy gömbök $íziója jöet föl6 benn9k istenségeket látat&nk6 mint aíres sitró DziBkroE6 $agyis a %ékés és Caragos *stenségek meditációja esetében4 5e ezegyáltalán nem azonos a tantrákban leírt kjerim és gy&l9 gyakorlatokkal6 mi$el azok a t&datalkotásai4 # 7ögálban természetesen és önkéntelen9l jönnek föl a $íziók a 7ermészetesFllapotból4 Cabár a 7ermészetes Fllapot nem azonosítató be a testtel6 a 5zogcsen szerint6mégis a fizikai szí$ DtszittaE 9reges terében elyezkedik el4 # 7ögál $íziók még a sötétel$on&lásban is megjelennek el"tt9nk6 mi$el az átlátszó 3ati csatorna összeköti a szí$et a

szemekkel4 # szemek belsejében két k9lönböz" csatornát talál&nk6 az egyik a szemt&datm>ködésének járm>$e DlátóidegE6 a másik a 3ati6 a Rigpa mozgásának folyosójaként szolgál4# 3ati a fizikai szí$ 9regéb"l fölmegy az agy mögött6 $isszaford&l és ketté$álik6 miel"tt aszemekbe j&tna4 # 3atit nem asználják a étköznapi $ízióm>ködések és ne$e $ati átlátszókristály csatorna DkaBti sel gyi rtszalE4 # 7ögál szerint a $íziók a szí$ben jönnek föl6kereszt9laladnak a 3ati csatornán6 felb&kkannak a szemekb"l6 és azonnal felfogj&k "ket atérben4 Glyan ez6 mint amikor a korsó oldalán két ly&k $an6 és benne gyertya ég4 # fényforrása bel9l $an6 de fénye látszik a korsót kör9lölel" sötétségben is4

# 7ögál gyakorlása által $ízióink fejl"dnek és fokozatosan egyre stabilabbá $álnak4=l"ször fákat6 egyeket és egyéb dolgokat látat&nk4 3és"bb írások6 bet>k6 istenségek képei

jöetnek fel4 =zek a $íziók el"ször nem lesznek stabilak6 kissé mozogni fognak4 3és"bb

látat&nk részleges istenségképeket6 példá&l egy b&ddafejet4 # $íziók kifejl"désénekarmadik fázisában jábBj&mban lé$" istenségeket és egész mandalákai fog&nk látni6 ésmindezek teljesek6 tökéletesek és $ilágosak lesznek4 # negyedik fázisnál6 amit ki9resedésnek

2(



DzadBpaE ne$eznek6 az összes $ízió fölol$ad6 és cs&pán a 7ermészetes Fllapot marad6 mi$elnincs már több elomályos&lás6 nincs mi megjelenjen4

# 7ögál nem olyan6 mint a tantra6 aol sok $iz&alizációs gyakorlatot kell $égezn9nka jidám $íziójának megjelenéséért4 Ca a $íziók $alamilyen pozití$ karmik&s okokból jönnekföl6 mint a kjerim6 akkor speciális módon gyakoroln&nk kell4 =bben az esetben a $íziókeredményét az el"z" $iz&alizációs gyakorlat&nk befolyásolja4 5e ezek nem 7ögál $íziók6

mert a t&dattal létreozott okokból jönnek létre4 A '#ögál (zióinkat össze kell etnünk a közönséges életünk (zióáal" #ogyészreegyük" azonos +orrás!ól önnek +öl2 # 7ögál $íziók anyagtalanok6 könnyen meglátj&k6ogy káprázatok4 Látj&k "ket feljönni6 majd felol$adni4 # közönséges élet9nk $íziói nagyonstabilan jelennek meg és szilárdaknak látszanak6 $alóságosaknak gondolj&k "ket6 de ez nemmás6 mint a t&datlanság&nk4 7eát6 a 7ögál $íziók példaként szolgálnak6 olyanok6 mint ameg$alósítás k&lcsai6 ogy megérts9k6 a étköznapi élet9nk szintén ki$etítés és káprázat4 A'#ögál gyakorlásáal nyert t%dást összekapcsol%k a közönséges életünk (zióial2Bssze#asonl(t%k" és +el+edezzük" #ogy az egész >normális életünk? káprázat2 Ca nem tessz9kmeg ezt az összeasonlítást6 jobb6 a té$ét néz9nk4 #mikor a 7ermészetes Fllapotban$agy&nk6 nem ellen"rizget9nk $agy elemezgetn9nk semmit6 mi$el ez t&datm>ködés6 de

máskor meg$izsgálatj&k a $íziók k9lönböz" min"ségeit6 összeasonlít$a mindennapi élet9nk$íziói$al4

Ca összeasonlítj&k a 7ögál $íziókat a étköznapi $íziókkal6 fokozatosan az lesz azérzés9nk6 ogy a k9ls" $ilág &gyanolyan $alótlan4 3özönséges élet9nknek látatóan&gyanolyan min"sége $an6 mint a 7ögál $ízióknak: $alótlan és anyagtalan4 =z a $íziókkifejl"désének armadik szintjén j&t cscsára4 #z istenségek és mandalák $íziói beborítják és

beelyettesítik a közönséges karmik&s $ízióinkat4 # negyedik fázisban mindezek a $íziókforrás&kba $isszaol$adnak4 Hisszatérnek a 7ermészetes Fllapotba6 és nem marad semmi a7ermészetes Fllapoton kí$9l4 Ca az els" fázis meg$alósítása &tán al&nk meg6 akkor a

bardóban és kö$etkez" élet9nkben jra és jra találkoz&nk mesterekkel és tanításokkal6 ésfolytatj&k a gyakorlást a megszabad&lás eléréséig4 Ca a $égs" fázis meg$alósítása &tán al&nkmeg6 a tiszta dimenzióban sz9let9nk jjá4

# 7ögál $íziók spontán és el$árások nélk9l jönnek4 =lt>nés9k &tán nem agynakmag&k &tán nyomot4 # 7ermészetes Fllapot tartása megtisztítja az összes elomályos&lást6 at&datlanság f" elomályos&lását is4 # árom f" gyakorlási módszer a napfény6 a teljessötétség és az 9res tér alkalmazása4 # 7ögál gyakorlásáoz el"ször meg kell $alósítan&nk a7ermészetes Fllapotot6 $agyis mindig benne kell tartózkodn&nk6 ez a 7regcsö4 Ca $íziók

jönnek föl6 és ragaszkod&nk ozzáj&k6 a szamszárát pörgetj9k6 ezért a a 7ögál gyakorlásaközben $íziók jönnek föl6 nem ragaszkod&nk DKdzinBpaE6 mert a 7ermészetes Fllapotban$agy&nk4 # étköznapi élet $ízióioz ellenben6 folyamatosan ragaszkod&nk4 # 7regcsötökéletesítésé$el a 7ermészetes Fllapotban marad$a gondolkodat&nk6 és tanlrik&s

gyakorlatokat is $égezet9nk6 ez olyan lesz6 mint a tengerben t9kröz"d" old4>5 A v)zió( f"+l"szt's"

7regcsö nélk9l nem gyakorolatj&k a 7ögált4 Híziók jöetnek6 de azok nem lesznek7ögál $íziók4 =l"ször a 7rcgcsöt stabilizáln&nk kell6 és akkor a 7ögál gyakorlásá$alfolytatatj&k4 így a $ízióink stabilak lesznek4 # 7ögálban jöetnek tiszta és tisztátalan $íziókis6 de fokozatosan egyre tisztábbak lesznek6 és aztán egyre inkább egyes9lnek a közönséges$ízióinkkal4 # $égén ezek az egységben lé$" $íziók felol$adnak a 7ermészetes Fllapotba4

+ötét el$on&lást $égezet9nk a Rigpa stabilizációjának fejlesztésére is4 #ztánalkalmazz&k a 7ögál $íziók fejlesztésének módszereit4 # $íziók kissé amarabb jönnek fel a

napfény gyakorlatá$al6 de sokkal gyorsabban fejl"dnek a sötét el$on&lásban4# 7ögál gyakorlásának $égs" célja a +zi$ár$ány test meg$alósítása4 #mi az&tántörténik meg6 ogy az összes $ízió egységben $an4 # fizikai test9nk karmik&s $íziónk része6

20



teát6 mikor az összes $íziónk felol$ad a 7ermészetes Fllapotba6 fizikai test9nk az 9res térbeol$ad4 # +zi$ár$ánytesl DKdzsaK l&szE meg$alósításának módszere leet fokozatos $agyazonnali4 # fokozatos meg$alósítás esetében a $íziók 128

kifejlesztésének négy fázisáról6 $agyis náng$á sir"l DsznangBba bziE beszél9nk4 =zek akö$etkez"k:

04 # Halóság megnyil$án&lásának látató $íziói: ez a kezdeti fázis6 cs&pán kis tiglék $agyszi$ár$ányfény gömbök jelennek meg a napfényben4'4 # tapasztalásokat megnö$el" $íziók: most a tiglék sorozata $agy álózata jelenik meg4*stenségek arca $agy teste is megjelenet a tiglékben4/4 # teljes 7&datosságot kifejleszt" $íziók: ez a fázis az istenek és mandalák tiszta $ízióinakteljes kifejl"dését jelenti6 beleért$e a békés és aragos istenségeket is4 ,éány tigle leet olykicsi6 mint a m&stármag6 mások nagyok6 mint egy pajzs4N4 # $égs" felol$adás $íziója: az összes $ízió $isszaol$ad a 7ermészetes Fllapotba6 ami magamarad4

=zek a $íziók nem mindig stabilak4 8ikor spontán felol$adnak6 annak jele leet6 ogykészek $agy&nk a +zi$ár$ánytest meg$alósítására4 3étféle $ízió $an6 tiszta és tisztátlan4 #

$égs" fázisban azonban az összes $íziónk tiszta4# 7ögál $íziók spontán jönnek föl a 7ermészetes Fllapotból6 's kifejlesztés9nk

személyes képességeinkt"l f9gg6 példá&l a t&dati tisztaság&nk szintjét"l4 Ca egy 8ester jelenik meg el"tt9nk6 és $alamilyen tanítást ad6 az nem 7ögál $ízió6 de tiszta $ízió DdagsznangE6 mert bizonyos okok $agy karmik&s kapcsolatok befolyásolják és ozzák föl4 =rre

példa néány lertön esete6 aki I&r& Padmaszamba$át látta $íziójában4 =me tiszta $íziók okaia tertön t&datáramába el"z" életében rakódtak le6 mikor személyes tanít$ánya $olt I&r&Rinpocsének4 8ásfel"l6 a 7ögál $íziónak nincs k9ls" oka6 el"jön a szí$9nkben lé$"7ermészetes Fllapotból4 7ermészetes és önkéntelen6 bármilyen korábbi ok nélk9l4 #

b&ddatermészet9nk benneBrejl" 7ermészetes Fllapotának szabad6 spontán alkotása DrtszalE4

?5 A v)zió( "ls, fázisa

# $ízió kifejlesztésének els" fázisában a testelyzet az el"bb leírtakkal azonos4 ,apfénybe6 sötétbe $agy az ég 9res terébe néz9nk4 # k9ls" lámpa DpjiKi szronBmaE anapfényre6 sötétre $agy az 9res térre nézés9nk4 # bels" lámpa Dnang gi szronBmaE az ezekrefók&száló szem4 # titkos lámpa DgszangBbaKi szronBmaE a Rigpa fénye4 +zemmozgás nélk9lnéz9nk6 félig nyitott szemmel4 # szem és a t&dat fók&sza integrálódik6 mindkett" stabil ésmozd&latlan4 # testelyzet tartása is nagyon fontos6 mert a test9nket mozgatj&k6 a fizikaimozgás za$arja a pszicikai csatornákat DrtszaE6 mely megza$arja a pszicikai energiákat6$agyis a l%ngot Drl&ngE6 ami aztán atással $an a t&datra és a gondolatokra DszemszE4 #

kalandozó gondolat DrnamBrtogE száma megn"6 és kies9nk a 7ermészetes Fllapotból4 ,emleet9nk l&sták se4 ,e legy9nk tl feszesek és tl elengedettek se6 anem pontosan $égezz9k agyakorlatot4 # nézés is nagyon fontos6 tarts&k a szemeket mozd&latlan&l6 mi$el a szemekmozgása is több gondolatot stim&lál4 %ármi történik6 ne ítélkezz9nk fölötte6 ne spek&lálj&nk48inden a 7ermészetes Fllapottól f9gg4 ,e engedj9k t&dat&nkat $ándorolni4 #z $iszont6 ogymilyen $ízió jön fel6 a gyakorló képességét"l f9gg4

=gy id" &tán a kis tiglék6 $agyis a kis fénygömbök gy jelennek meg6 mint aszi$ár$ánykörök $agy a pá$atoll mintázata4 8indegyik belsejében $an egy sötét pötty4 =z acélt jelenti6 a megnyil$án&lás energiájának potencialitását4 # $íziók a cél megnyil$án&lásai6 a7ermészetes Fllapot energialeet"ségéb"l jönnek föl6 leetnek fénygömbök6 belsej9kben 9restérrel6 $agy koncentrik&s6 egymásban lé$"6 esetleg láncszer>en egybefonódott tiglék4 #

tiglék közt körben a teret naps&garak töltik ki4 =zek a rigpa l%g%gyü DrigBpa l&Bg&Brgy&dE6$agyis a t&datosság lánca4 ,e legyen el$árás&nk6 a mozognak6 ne próbálj&k meg módosítani"ket4 P&sztán lazíts&nk el a 7ermészetes Fllapotban6 így a stabilitás leet"$é $álik4 Ca a

2'



7ermészetes Fllapotban $agy&nk a $íziók mag&któl stabilizálódnak6 míg a nem tartj&k a7ermészetes Fllapotot6 a $íziók gyorsan jönnekBmennek6 $áltoznak4 =zeket a $íziókat gyí$ják6 ogy az Tnmagából =red" %ölcsesség Lámpája DseszBrab rangBbj&ng gi szronBmaE6 ezaz6 ami sz9kséges a 7ögáloz4

8iért lesznek ezek a $íziók látatóak szám&nkra #zért6 mert a 7ermészetesFllapotban tartózkod&nk4 =nnek a 7ermészetes Fllapotban árom min"ség $an: Lényeg6

7ermészet és =nergia6 ami azt jelenti6 ogy Qresség6 7&datosság és 8egnyil$án&lás4 =rre &tala spontán feljö$" $ízió4 # fények a 7ermészetes Fllapot Qrességének jeleként6 a gömbszer>tiglék a Rigpa $agy 7&datosság jeleként6 és a Láncolatok $agy rigpa l&g&gy9k az Qresség és7&datosság =l$álasztatatlanságának jeleként jönnek föl4 # 7ermészetes Fllapot átatja egészlét9nket6 de a fizikai szí$ DtszittaE 9reges terében koncentrálódik4 8iért csak mag&nk el"tt

jelennek meg a $íziók =z azért $an6 mert az átlátszó 3ati csatorna összeköti a fizikai szí$et afizikai szemekkel6 a Rigpa a csatornában mozog6 és ki$et9l mag&nk elé a térbe4 =zért látj&kcsak szemben a $íziókat6 még a teljesen sötét szobában $agy&nk is4 Glyanok $agy&nk6 mint alámpa6 melyet olyan agyagedénybe elyeznek6 melyen el"l két ly&k $an6 ami a kétszem9nknek felel meg4 # fény ezeken a réseken kereszt9l meg$ilágítja az edény el"tt lé$"teret4 =z egy példa4 így a Cangok6 !ények és +&garak Dszgra Kod zer gsz&mE6 melyek a

7ermészetes Fllapot potencialitásának megnyil$án&lását B a cel megnyil$án&lását Bjelentik6természetesen megjelennek4

8ikor így 7ögált gyakorl&nk6 a testei6 beszéddel és t&dattal kapcsolatos jelekmegnyil$án&lnak4 # testei kapcsolatos jel6 ogy nagyon kényelmesen érezz9k mag&nkat6 ésny&godtak $agy&nk6 mozd&latlanok6 mint a tekn"s a nagy páncéljában4 # beszéddelkapcsolatos jel6 ogy nincs beszédkényszer9nk6 és inkább csendben marad&nk4 # t&dattalkapcsolatos jel6 ogy a t&dat&nk olyan6 mint a álóba ker9lt madár4 # gondolatokfeljö$etel9kkor azonnal fcloszlanak4 %ármilyen jel $agy $ízió jelenik meg6 természetesen jön6nem a lest9nk6 beszéd9nk $agy t&dat&nk ozta létre4 8ikor ezek a jelek megjelentek agyakorlónak6 nem kell azt gondolnia6 ?*lyen és ilyen $agyok4@ # jelek p&sztán gyakorlás&nkaladását jelzik és fölm&tatják mennyire stabilan marad&nk a 7ermészetes Fllapotban4 Ca azels" szint meg$alósítását kö$et"en al&nk meg6 már csak kétszer kell jjász9letn9nk6 ésmindig kapcsolatban lesz9nk ezekkel a tanításokkal4

Ca sötét el$on&lást gyakorl&nk6 a jelek szintén megjelennek4 Példá&l6 leetnek f9stöz$agy $illámlásoz asonló jelek4 Hagy irtelen $íziónkban a sötét szoba nagyon $ilágos lesz6minta teliold t9ndökölne6 és mindent jól látat&nk a szobában4 Hagy meglátatj&k agyakorlóáz&nk falát4 Casonló jelek jöetnek a kjerim $agy a t&mó gyakorlásánál is a tantrarendszer szerint4 Orezetj9k6 ogy a térben lebeg9nk6 szabadon rep9l9nk az égen4 =zek a jelekmég nem nagyon stabilak6 de jelzik6 ogy kö$etkezetesen a 7ermészetes Fllapotban $agy&nk4

5 A v)zió( 7áso=i( fázisa

# kifejlesztés második fázisánál a $íziók meg$áltoznak6 egyenes fénys&garak jelennekmeg fönt és lent6 olyanok6 mint a nyíl$esz"k6 lándzsák6 $agy szö$edékek4 =z annak jele6 ogyaz egyes9lés elkezd"dött4 #z alakok és a színek tisztábbak6 mint el"tte4 7árgyakat látat&nk4Cálót látat&nk ossz ideig6 de a álón kí$9l $agy&nk6 így gyakorol$a ossz id"n át a jeleksokasodnak6 és öt é$ alatt eléretj9k a +zi$ár$ánytestet4

=l"ször a tiglék m&stármagokoz asonlóak6 majd megn"nek és kifejl"dnek agyakorló t&dása és képessége szerint4 # magas képesség> gyakorló olyan nagy tigléketlátat6 mint egyBegy pajzs6 a közepes képesség> tányér nagyságakat6 az alacsony képesség>kislabdanagyságakat4 =gén szálló nyíl $agy madár $íziónk is leet6 $agy látatj&k6 aogy a

$irágokról nektárt gy>jt" méek jönnekBmennek4 39lönféle $ízióink leetnek6 láncok6$illámlás6 egyeken szökdel" állatok6 szar$as6 és egyebek4 !okozatosan ezek a $íziók egyrestabilabbak lesznek6 és mozgás&k lelass&l4 Híziókat látat&nk a tiglék belsejében is4

2/



Ca a $íziók áromszög alakak és feérek6 magasabbra kell nézn9nk4 Ca téglalapalakak és $örösek6 lefele kell nézn9nk4 Ca négyszög>ek és sárgák6 jobbra kell nézn9nk4 Cainkább kör alakak és zöldek6 balra kell nézn9nk4 Ca egyes áromszögek6 és kékekegyenesen el"re kell nézn9nk4 =zek az alakzatok és színek a fesz9ltség elny&gtatásánakeredményei6 azt jelentik6 ogy bizonyos elemi energiák feljöttek a gyakorlóban4

!okozatosan a tiglék megn"nek és megsokasodnak6 betöltik egész látóter9nket4

=zeket a gömbszer> tigléket ötszín> szi$ár$ányfény $eszi kör9l4 8indegyik belsejében b&dda $agy istenség fejét6 fels"testét6 a testének jobb $agy bal oldalát látatj&k4 ,éa ezek afonnák mozognak6 néa nagyon stabilak4 =z attól f9gg6 milyen stabilan folytatj&k a7ermészetes Fllapotban4 !okozatosan ezek a $íziók stabilabbak lesznek6 és mozgás&klecsit&l4 Hég9l6 bármerre néz9nk6 $íziókat lát&nk4 =zek a $íziók mindent befednek4

8ikor ezt a fázist elért9k6 megjelennek a test6 beszéd és t&dat jelei4 7est9nknek nincssemmi kí$ánsága6 ogy mosakodj&nk $agy ne6 tiszta r&át $egy9nk $agy ne6 és egyebek4 #

beszéd9nk olyan lesz6 mint az "r9lté6 p&sztán értelmetlen alandzsa4 7&dat&nk olyan lesz6mint azé6 aki er"s mérget nyelt6 nem reméli6 ogy tléli6 és nem fél6 ogy $isszaesik aszamszárába4

5 A v)zió( 6ar7a=i( fázisa

8iért nyil$án&l meg teljesen a trikája6 azaz a darmakája6 szambógakája ésnirmánakája 8ert spontán létezik a 7ermészetes Fllapotban4 # spontán feljö$" $íziókat nemaz érzékszer$ek fogják föl6 anem egyenesen a Rigpa4 # test6 beszéd és t&dat +pontán7ökéletes Dl&nBgr&bE4 # $íziók mag&któl jönnek6 akár tan&lt $agy tan&latlan $agy4 =zt jelentia ?teljes mérték>@ DtsadE meg$alósítás4 ,em számít6 mit lát&nk a napfényben6 a sötétben6 $agyaz égbolt 9res terében6 $íziónk átfogó és panorámaszer> lesz4 #z összes $ízió teljes4 8iért

jönnek fel ezek a $íziók ,em alakított&k ki6 nem $iz&alizáció$al ozt&k létre6 mert potenciálisan mindig benne $oltak a 7ermészetes Fllapotban4 Ca a 7&dat 7ermészetébentartózkod&nk6 a 7ermészetes Fllapot potencialitásából bármi megnyil$án&lat4 7ermészetesenés akadálytalan&l jön el" fonásából4 8indig ott $olt6 bár elomályosít$a és felismeretlen9l4Glyan6 minta a tiszta t9körbe néznénk és látnánk teljes arc&nkat4 ,em kell semmit tenn9nkaoz6 ogy el"jöjjenek6 már minden itt $an4 =zek a fénynél6 sötétben és az 9res térbenel"ford&ló $íziók természetesek és bels"k4 ,em a l&dat ozza létre6 sem az olyan másodlagosokok6 mint a napfény6 sötétség6 $agy tér4 %ármi jelenik meg6 a forrásban benne $an4

=bben a fázisban minden tigle potencialitása megnyil$án&l6 és teljes mandalá$á$álik6 mely olyan6 mint a áromdimenziós mennyei palota4 8inden tigle belsejében látj&k azöt 5jáni %&ddát és saládjaikat6 minden tigle tele lesz b&ddákkai6 nem marad 9res tér4=zek a b&ddák $alóságosak6 t&datosak6 majdnem megszólalnak4 7eát ez nem statik&s kétBdimenziós kép4 5inamik&s és él"4 Fltalában sitróként6 %ékés és Caragos *stenségekként

jelenik meg4 # %ékés és Caragos *stenségek egész soksága a saját 7ermészetes Fllapot&nkenergiája $agy alkotó potencialitása4 8ind nagyon $ilágosan jelennek meg6 $alóságosnak ésanyagiaknak látszanak6 akár allott&nk ról&k6 akár nem6 és nagy számban jelennek meg4 8osta 7ermészetes Fllapotban lé$" összes potencialitás megnyil$án&l4 Glyan darma tanításokatall&nk6 melyeket még soa6 a régmlt összes tanítását és a jö$" összes tanítását is4 #z összesilyen tanítás benne $an ebben az egyed9li eredend" forrásban4 ,em csak látott $ízióink$annak6 all&nk is dolgokat4

#kkor a b&dda alakok6 mint b"r9nk pór&sai6 számtalanok4 Ca kez9nkre néz9nk6 aztlátj&k6 ogy ötszín> fényBa&ra takarja6 és öt szín t9ndököl el" bel"le4 +zí$központ&nkbólszi$ár$ány fénys&garak jönnek el"6 és a tiglék belsejében lé$" mandalák b&ddáinak ésistenségeinek szí$ébe mennek6 kiket mag&nk el"tt lát&nk6 és így a s&garak direkt kapcsolatot

oznak létre közt9nk4 Hagy a két szemöldök9nk köz9l jönnek el" fénys&garak és &gyangykapcsolatba lépnek a tiglékben lé$" összes b&ddaB$ízió$al4 Tt $agy még több tigle cs9ng

2N



a szemöldökök köz9l kilép" minden fénys&gáron4 !okozatosan a k9ls" $ilág összesközönséges $ízióját magába foglalja a személyes $ízió4

=zen a ponton akadálytalan&l át t&d&nk menni a falon $agy a kemény sziklán6 mi$el at&datos $alóság&nk már nem érzékeli szilárdnak a $ilágot4 #z anyagi dolgok már nemléteznek szám&nkra4 %els"leg6 a klésák $agyis negatí$ érzelmek teljesen megtiszt&lnak6 ésm>ködés9k megsz>nik4 7eát6 már nincs direkt kapcsolat&nk a szamszárá$al4 #z összes

karmik&s lenyomat elt>nik4 3iszabad&l&nk a árom álóból6 mely az egyént elkapja6 és fog$atartja: a k9ls" álóból6 mely a közönséges karmik&s $ízió6 a bels" álóból6 mely a fizikai test6és a titkos álóból6 ami az alany és tárgy kett"ssége4 8indezek a álók kinyílnak6 ésmegszabad&l&nk6 teát6 már semmi sem gátolja b&ddá$á $álás&nkat4

=kkor látató$á $álnak a test6 beszéd és t&dat jelei4 # testtel kapcsolatos jel6 ogy gyérezz9k mag&nkat6 mint az ingo$ányos iszap s>r>jéb"l kiszabad&lt elefánt4 7est9nk többénem betegszik meg6 ellen"rzés alatt tartj&k6 és meg t&d&nk gyógy&lni minden betegségb"l4 #

beszéddel kapcsolatos jel6 ogy beszéd9nk olyan6 mint a k%m!#andáé Dgr&lBb&mE6 angzásanagyon ked$es és mindenki szí$esen allgatja4 # l&dat jele aoz asonlít6 mint mikor azember már átesett a rózsaiml"n és $édetté $ált6 nem fél6 ogy jra elkapja a betegséget4 ,emfél6 ogy ismét $isszaesik a szamszárába6 de nem is b9szke a b&ddaság elérésére és nem is

$ágyik rá4 =kkor megszabad&l az összes negatí$itástól6 tisztátlanságtól6 korlátoltságtól éselomályos&lástól4 Ca a gyakorló ilyen jeleket kap6 nincs már messze a b&ddaság elérését"l4Glyan6 mint a teres n"6 akinek eljött az ideje és sz9lni fog6 már nem állat meg4

J5 A v)zió( v'#s, fázisa

# $íziók kifejlesztésének negyedik fázisa a jelenség ki9rítése a Halóságba DbonBnyidzadBpaKi sznangBbaE4 =nnek a ki9resítésnek $agy felol$asztásnak DzadBpaE árom fázisa $an4 #k9ls" ki9resítés azt jelenti6 ogy az összes tiszta és tisztátalan $ízió ki9r9l és felol$ad a7ermészetes Fllapotba4 *tt a Halóság DbonBnyidE a 7ermészetes Fllapot másik ne$e4 # bels"ki9resítés azt jelenti6 ogy fizikai test9nk ki9resedik és felol$ad az 9res térben4 # titkoski9resítés azt jelenti6 ogy összes gondolat&nk ki9resedik és $isszaol$ad a 7ermészetesFllapotba4

39ls"leg a 7ögál gyakorlója más személyekez asonlóan néz ki6 de $íziójak9lönböz"4 8ár nem lát tisztátalan karmik&s $íziókat4 Hisszaker9lt a b&ddák és mandaláktiszta $íziójába4 =nnél a legmagasabb fázisnál6 $íziói kiteljesednek6 és az összes $isszaol$ad a7ermészetes Fllapotba4 # $íziók a 7ermészetes Fllapotból jönnek föl6 a 7ermészetesFllapotban fejl"dnek6 és $ég9l a 7ermészetes Fllapotba ol$adnak $issza4 Hisszatérnekforrás&kba4

*tt6 a $íziók kifejlesztésének $égs" pontjánál6 a gyakorló rá kell6 ogy nézzen az &jjára6és anyaginak kell tartania6 így képes lesz a közönséges $alóság szintjén lé$" emberekkel

foglalkozni4 Legalább az egyik &jjegyét anyaginak kell tartania4 %els"leg6 a fizikai test már atérbe kezd ol$adni6 titkos szinten6 a t&datában az összes gondolat kezd elt>nni4

# b&ddáknak nincsenek kalandozó gondolataik DrnamBrtogE6 mint a közönségeslényeknek6 "k <esé$el DjeBseszE rendelkeznek6 ami az eredend" bölcsesség6 a $alóság azonnaliint&íciója6 melynek jellemz"je a nemBkett"sség4 # közönséges elomályos&lt érz" lényeknélis ott $an ez a <ese Dszkt4 dzsnáná6 gr4 gnózisE6 mely id"ben és lételméletileg megel"zi agondolkodási folyamat megjelenését4 =z a <ese azonnali int&ití$ 7&datosságként létezik afeljö$" gondolatok el"tt6 de kés"bb mag&k a gondolatok borítják be és omályosítják el atöbbi feljö$" gondolattal egy9tt6 melyek az els" gondolatoz kapcsolódnak4 # <ese nyitott éskorlátlan6 teres és átfogó eredend" t&datosság Dje nasz seszBpaE6 míg a námtog $agy kalandozó

gondolat DrnamBpar rtogBpaE korlátolt6 sz>k6 és t&datlansággal $egyített4 =z &tóbbi jellemz"jeaz alany és tárgy kett"ssége6 benneBrejl"en t&datlanságtól szennyezett6 és sosem gy fogja föla dolgokat6 aogy $annak4 =llenben6 a b&ddák által tapasztalt <ese tiszta és szennyez"dést"l

2)



mentes4 %&dda rendelkezik az azonnali eredend" DjeE t&dással DseszE4 8íg a Rigpa olyan6mint a tiszta6 nyitott égbolton DkiinsiE t9ndökl" nap6 a <ese olyan6 mint a $ilágon mindent

be$ilágító naps&garak4 Rigpa egy $an6 <ese sok4

<5 Álo7#!a(orlat

8ost az álombéli éjszakai $íziókkal foglalkoz&nk4 Olet9nk több mint egyarmadát al$ássaltöltj9k6 ez olyan id"szak6 melyet felasználat&nk a gyakorlásra4 5e ogyan Cáromszempontot kell figyelembe $enn9nk:

04 az al$ás integrálását a 7iszta !énnyel DK od gszal gnyid dang bszreB baE6

'4 milyen ibák és erények jönnek föl ezzel kapcsolatban DdeK i szkjon jon KcsarE6/4 a lényegi pontot az al$ás ellen"rzéséez Dgnad bz&ng ar la gtadE4 8ikor elalsz&nk6

álmod&nk akár emléksz9nk ráj&k6 akár nem4=zeknek az álmoknak a forrása karmik&s eredet>4 # nap folyamán sok tapasztalás&nk ésérzés9nk $an6 mi$el az öt érzék m>ködik6 és amikor elalsz&nk6 ezek ismét feljönnek a k9nsinámséb"l6 $agyis a t&datalatti pszicéb"l4 # mltbéli tapasztalások nyomai a tárázt&datban

maradnak6 és a t&dat ismét el"í$ja "ket az al$ás során4 #z érzelmeink nyomai is a k9nsibenmaradnak6 abár már leny&gtatt&k és elfelejtett9k a szen$edély9nket6 ind&lat&nkat4 =zek anyomok a t&datban maradnak4 Obrenlét alatt az érzékek k9lönböz" k9ls" tárgyakkal $annakelfoglal$a6 de mikor elalsz&nk6 az érzékeink felol$adnak a k9nsiben6 aogy a tekn"s$isszazza $égtagjait a páncéljába4 7eát az al$ás alatt álmok jönnek föl a k9nsibe rejtettnyomokból4

Cogyan gyakorolj&nk6 ogy az álomállapotot integrálj&k a meditáció$al Casználj&nkmagas párnát és kényelmes ágyat4 Hegy9k föl az al$ó oroszlán elyzetét6 azaz fek9dj9nk a

jobb oldal&nkra6 tegy9k a jobb kez9nket a fej9nk alá6 bal kez9nket a comb&nkra4 D# n"k pontfordít$a elyezkedjenek el4E Hiz&alizálj&k6 ogy az ágy&nk lót&sz6 nap és old4 ,égy állattartjaB oroszlán6 elefánt6 ló és gar&daB6 ami a arag DoroszlánE6 z>rza$ar DelefántE6 $ágyDgar&daE és egyéb szen$edélyek legy"zését jelenti4 Hégezz9nk tisztító légzést6 melymegtisztítja a árom csatornát6 $agyis a aragot6 $ágyat és nemBt&dást4 # szokásos tisztítólégzést kilencszer $égezz9k6 de itt csak áromszor4 8i$el az ágyban feksz9nk6 ezt finoman$égezz9k4 #ztán $iz&alizálj&k a torokközpont csakráját négy k9ll"$el6 közepébenfénygömbbel6 mely öt színben t9ndököl6 mint a pá$a tojása4 !ók&szálj&nk arra a pontra6 és neengedj9k6 ogy a mlt $agy jö$" gondolatai elragadjanak6 a 7ermészetes Fllapotbantartózkod$a al&dj&nk el4

Ca folyamatosan $égezz9k ezt a gyakorlatot6 a jó képesség> gyakorlónak tiszta álmailesznek4 # 7ermészetes Fllapotban marad6 és nem ébred fel id" el"tt4 7iszta $íziói lesznek6 ésaz álom állapotát gyakorlásra asználatja4 Ca nem agyja el a 7ermészetes Fllapotot6 és

mélyen alszik6 akkor ez mély meditáció lesz4 #z al$ás fénye a meditáció fényé$é $álik4# közepes képesség> gyakorló így gyakorol$a6 álmában felismeri6 ogy álmodik4=szébe j&t6 ogy alszik6 és a 7ermészetes Fllapotban akar maradni4

#z alacsony képesség> gyakorló6 a folyamatosan gyakorol6 nem pazarolja el azéletét6 és könnyedén magát a 7ermészetes Fllapotban találja4 Ca szorgalmasan gyakorol

pozití$ álmai lesznek6 és néa éber álmai is4Ca az álomgyakorlat&nk nem sikeres6 azt jelenti6 ogy iányzik a tanítás iránti

odaadás&nk4 Ca nem t&dj&k ellen"rizni a tl mély al$ást6 azt is jelenteti6 ogy tl sokatett9nk $agy itt&nk6 $agy tlságosan kifárasztott&k mag&nkat a sok m&nká$al4 #zt is jelenteti6ogy az elemeink kiegyenslyozatlanok4 =bben az esetben kelj9nk föl és igyekezz9nk tartania 7ermészetes Fllapotot4 Ca emléksz9nk az álmainkra felébredéskor6 asonlíts&k össze "ket

az ébrenléttel4 Látni fogj&k6 ogy az álmainknak és az ébrenlét9nknek nagyjából azonosmin"ségei $annak4 # 7antrákban sok gyakorlat $an az álomállapottal kapcsolatban6 mint példá&l az istenségekké alak&lás4

2.





megjelenik6 és ezek a $íziók a beteljes9lés9kig fejl"dnek4 #ztán $isszaol$adnak a7ermészetes Fllapotba4 # 7ögál $ízióknak &gyanolyan t&lajdonságai $annak6 mint aétköznapi élet9nk közönséges $ízióinak6 és azonos forrásból is származnak4 8i$el fizikaitest9nk is $íziónk része6 és azonos a forrása6 a $ízióink felol$adásának idején6 szinténfelol$ad4 # fizikai test9nk a tisztátalan karmik&s $íziónk része4 # tiszta $íziónk lesz atényleges dzsál9pa6 a $alódi szambógakája és nirmánakája4 # dzsáliipa megjelenet anyagi

formában az emberek tanítására4 # szambógakáját csak az árják látják6 azok a bodiszatt$ák6akik már átj&tottak az öt t armadik fokán6 és tanításait is allani t&dják4 # közönséges érz"lények nem t&dják allani $agy látni a szambógakáját6 és ezért szám&kra emberi alakban6nirmánakájaként nyil$án&l meg4

21



ELA.ÁNLÁS IMA

GO SZ-M DÁGPE GE0Á GÁNG K.I PÁ A ;árom $ap%m által létre#ozott minden erényt" KÁM SZ-M SZEMCSEN NÁM 3<*

DÖN D- NGO <elaánlom a ;árom &irodalom lényei aára"

D-G SZ-M SZÁGPE LE DRI1 K-N CSÁNG NE'iszt%lanak meg a #árom idő!en +el#almozott karmik%s #omálytól"

K- SZ-M DZOGPE SZÁNG2E N2-R TO1 SOG s gyorsan érék el a tökéletes !%dd#aság ;árom 'estét)

2-



G2ERP-NG NÁNGZ4ER LÖPOA DZOGCSEN L3N2EGE A ZSÁNG*ZS-NG N2E*G2;

4AG2OMÁN2 SZERINT

# rigpa eredend" állapota minden alapja4#z t önmagától tökéletes6 er"feszítésen és aladáson tli4# gy9mölcs önmagától tökéletes saját állapotában4# $alódi értelemben nincs tartandó szemlélet4# $alódi értelemben nincs min meditálni4# $alódi értelemben nincs kö$etend" $iselkedés4# t&dat olyan6 mint a tér4# t&dat sajátossága a t&dat természete4# t&dat jelentése a jelenség $égs" természete4

# $égs" nemBsz9letett dimenzióban+zakadatlan&l meglé$" bölcsesség6# keletkezés és megsz>nés kett"sségét megaladó egyediili gömbD=gyed9li Lényegiség6 $agyis a 7ermészetes FllapotE4

1(



GÁRÁ1 DORDZSE 03GRENDELETE MANDZS-SRIMITRÁNAK

A 6áro7 v"l,s t7@tatásB 7"l! f"+' talál+a a sz$#"t

+zembes9lj a tiszta jelenléttelM5öntsd cl6 ogy csak ez az egy számítMIy"z"dj meg róla6 ogy ez az igazságM

Tartalo7

=l"szó4444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444/I&r&Bjóga ima4444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444)%e$ezetés a 5zogcsenbe444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444.# b&ddaság elérése44444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444440/

# négy lényegi pont444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444440-#z 9resség szemlélete és a 5zogcsen44444444444444444444444444444444444444444444444444444444444'N# 5zogcsen szemlélete6 gyakorlása és gy9mölcse444444444444444444444444444444444444444N1

10



5zogcsen el"készít" gyakorlatok6 r&senek444444444444444444444444444444444444444444444444444.17rcgcsö4444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444441N7ögál4444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444412!elajánlásima44444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444440(/# 5zogcsen lényege444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444440(NIáráb 5ordzse $égrendelete444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444440()

A '!#$7 Ala%)tvá! &'l+a és t"v'("!s'#"

# keleti és ny&gati filozófiák ápolása# keleti t&dományok beillesztése a ny&gati életmódba# b&ddista pszicológia és más egészséges életmódalkalmazásaOl" b&ddista mesterek és a b&ddizm&soz kapcsolódótanítók 8agyarországra í$ása6 el"adásaik szer$ezése

<óga és meditációs rendez$ények6 k&rz&sok6 tanfolyamok6táborok szer$ezése7ibeti6 szanszkrit6 kínai és más keleti nyel$ek oktatása

1'



Documents

Lopön Tenzin Námdák Rinpocse - Dzogcsen - A filozófiától a szivárványtestig.pdf