Lotman: A szveg hrom funkcija
Lotman: A szveg hrom funkcija
A szveg s nyelv viszonyban a szvegre kell helyezni a
hangslyt.
Langue s parole kettssgben a szveg se nem langue, se nem
parole.
bizonyos szvegek nmagukban hordozzk a szablyokat.
a szveg = mvszi beszd. A sajt szablyrendszert magban hordozza,
olyan realits, amely az let bonyolultsgt hordozza.
funkcii:
informciramls, informcikzls a nyelv flreviszi a jelentseket
egyszerbb a szveget mestersges nyelven kzlni
kulturlis funkci emlkezet a kultra szvegei emlkeket hordoznak
(kulturlis + nyelvi) = szvegemlkek: magukban hordoznak egyfajta
nyelvi emlkezetet
szlsok: tzrl pattant, hamvba holt, feni a fogt. Kis szvegek,
amelyekben mesk vannak. Ezeket nem ismerjk.
a nyelvi tny gy tnik, mintha a szinkron rendszer rsze lenne, de
nem: mesk vannak mgtte.
szvegekbl ptkeznk, nem a nyelvbl
kreatv funkci dialgus: az olvass dialogizls a szveggel (a mvszi
szveg rajtam kvl ll); fordtsknt mkdik. Olvasknt n is egyfajta szveg
vagyok. szveg tallkozik szveggel (bonyolult, heterogn szvegek) a
szveget lehetetlen dekdolni: textus1 s textus2 nem olvad ssze:
szletik egy j szveg = generativits.
A megrts mindig egy drma, kzdelem. A vgn valami megszletik. n
mint olvas mr nem olvas vagyok, hanem szvegalkot. Produkci
keletkezik.
Interszubjektivitsknt kpzelhet el: a szveg = szubjektum s n =
szubjektum. A kettbl ltrejn valami harmadik, amely a kettt
egyesti.
Nemcsak a szveg szletik jj, hanem az olvas is jjszletik. A szveg
megrtshez nincs ms t, mint hogy n is megrjam a magam szvegt (ld.
pszichoanalzis: ha elmeslem az lmomat, rgtn rtelmezem is).
Jurij Lotman szemiotikai megkzeltst, mely szerint a szveg a
szvegben brmely szitucijra jellemz a relis/feltteles szembelltsra
pl jtk. Shakespeare drmjban a Hamlet kezdemnyezte sznjtk pldjval
szemllteti, a szveg bizonyos rszeinek ketts kdolsa miknt eredmnyezi
azt, hogy a szveg alaptere relis trknt rtelmezdik. Ebben megltsa
szerint dnt szerepet jtszik, hogy Shakespeare a sznpadon nemcsak a
jelenetet, hanem a jelenet prbjt is bemutatja
