Magánfinanszirozás és Magánfinanszirozás és tandíj a felsőoktatásban tandíj a felsőoktatásban

Szirák, 2006 november 3.Szirák, 2006 november 3.

Semjén András

MTA Közgazdaságtudományi IntézetELTE TáTK Szociológiai és Szociálpolitikai Intézet

Zsigmond Király Főiskola

VázlatVázlat Finanszírozási csatornákFinanszírozási csatornák

Magán és közösségi finanszírozás Magánfinanszírozás belső összetétele: különböző modellek Magánfinanszírozás az USÁ-ban (a lehetőségek határa)

A tandíj mint a magánfinanszírozás alapvető eszközeA tandíj mint a magánfinanszírozás alapvető eszköze Fő kérdések, értelmezési keretek A tandíj hatásai, következményei Érvek a tandíjak mellett és ellen Egységes vagy differenciált?

Közgazdasági érvek a differenciált tandíj mellett (brit irodalom)Közgazdasági érvek a differenciált tandíj mellett (brit irodalom)

Tandíj MagyarországonTandíj Magyarországon Rövid történet A tandíjkérdés relevanciája Magyarországon a 2000-es években Költségtérítéses képzés szerepe Javaslatok és problémáik

Bokros et al., Bokros et al., UKH, UKH, FERFER

KövetkezetésekKövetkezetések

Felsőoktatás-finanszírozási Felsőoktatás-finanszírozási csatornákcsatornák

Felsőoktatási intézmények főbb finanszírozási Felsőoktatási intézmények főbb finanszírozási csatornáicsatornái

MagánfinanszírozásMagánfinanszírozás tandíjak (a tandíjak (a hallgató szempontjábólhallgató szempontjából, beleértve minden, a hallgatóktól a képzéssel , beleértve minden, a hallgatóktól a képzéssel

összefüggésben szedett díjat)összefüggésben szedett díjat) adminisztrációs díjak (pl. beiratkozási, eljárási és vizsgadíjak)adminisztrációs díjak (pl. beiratkozási, eljárási és vizsgadíjak) intézmények által a hallgatóknak nyújtott jóléti szolgáltatások térítési díjai (pl. diákotthoni intézmények által a hallgatóknak nyújtott jóléti szolgáltatások térítési díjai (pl. diákotthoni

elhelyezés, étkezés)elhelyezés, étkezés) magánadományok: lakosság [alumni], gazdasági szféra, alapítványok)magánadományok: lakosság [alumni], gazdasági szféra, alapítványok) alaptevékenységekhez (képzés, kutatás) kapcsolódó bevételek a gazdasági szférátólalaptevékenységekhez (képzés, kutatás) kapcsolódó bevételek a gazdasági szférától egyéb intézményi bevételek a gazdasági szférátólegyéb intézményi bevételek a gazdasági szférától

Közösségi (állami) finanszírozásKözösségi (állami) finanszírozás képzéshez és intézményfenntartáshoz nyújtott kormányzati támogatások (beleértve a képzéshez és intézményfenntartáshoz nyújtott kormányzati támogatások (beleértve a

helyi vagy központi helyi vagy központi kormányzat által közvetlenül átvállalt és finanszírozott tandíjakatkormányzat által közvetlenül átvállalt és finanszírozott tandíjakat is) is) kutatási célú költségvetési (kormányzati) támogatásokkutatási célú költségvetési (kormányzati) támogatások tőkekiadásokra (felújítás, beruházás) nyújtott kormányzati támogatásoktőkekiadásokra (felújítás, beruházás) nyújtott kormányzati támogatások egyéb központi kormányzati támogatások (pl. címzett és céltámogatások)egyéb központi kormányzati támogatások (pl. címzett és céltámogatások) egyéb államháztartási (pl. önkormányzati, tb-) támogatásokegyéb államháztartási (pl. önkormányzati, tb-) támogatások egyéb (pl. külföldi szervezetektől, EU-tól stb. származó) közösségi támogatásokegyéb (pl. külföldi szervezetektől, EU-tól stb. származó) közösségi támogatások

(Felsőoktatás közösségi finanszírozása)(Felsőoktatás közösségi finanszírozása)

Felsőoktatási intézmények Felsőoktatási intézmények működésénekműködésének, alaptevékenységeinek , alaptevékenységeinek (oktatás, kutatás) közösségi támogatása (oktatás, kutatás) közösségi támogatása

Felsőoktatási Felsőoktatási beruházásokberuházások támogatása támogatása Rendszerszintű (nem az egyes intézményeket finanszírozó) Rendszerszintű (nem az egyes intézményeket finanszírozó)

felsőoktatási közkiadásokfelsőoktatási közkiadások központilag finanszírozott diákjóléti juttatások és hallgatói támogatások központilag finanszírozott diákjóléti juttatások és hallgatói támogatások

(pl. tandíjak finanszírozásnak megkönnyítéséhez, megélhetéshez), (pl. tandíjak finanszírozásnak megkönnyítéséhez, megélhetéshez), a hallgatói hitelrendszer működéséhez nyújtott állami támogatások és a hallgatói hitelrendszer működéséhez nyújtott állami támogatások és

garanciák,garanciák, felsőoktatási tankönyvtámogatások, felsőoktatási tankönyvtámogatások, utazási kedvezmények költségei, stb.utazási kedvezmények költségei, stb.

adókiadások (kedvezmények miatt kieső adóbevételek)adókiadások (kedvezmények miatt kieső adóbevételek) felsőoktatási adókedvezmények (pl. felsőoktatási célú felsőoktatási adókedvezmények (pl. felsőoktatási célú

magánadományok vagy egyénileg, a hallgató és hozzátartozói által magánadományok vagy egyénileg, a hallgató és hozzátartozói által fizetett tandíjkiadások után).fizetett tandíjkiadások után).

Közvetlen állami és (tisztítatlan) magánforrások a felsőoktatásban, 2001Közvetlen állami és (tisztítatlan) magánforrások a felsőoktatásban, 2001

0%10%20%

30%40%

50%60%70%

80%90%

100%

Állami és magánforrások aránya az egyes országokban a felsőoktatási intézmények finanszírozásában az OECD országokban 1.

Magánforrások**

Állami források*

*/ Csak a közvetlen állami támogatások (a magánkiadások támogatásán keresztül nyújtott közvetett állami támogatások nélkül)

**/ Magánforrások részben (közvetett) állami támogatásokat is tartalmazhatnak"/ Az adott országban a magánforrásokra vonatkozó adat nem tartalmazza a nem háztartási eredetű magánkiadásokat

(n. a.)°/ Az adott országban a magánforrásokra vonatkozó adat nem tartalmazza a a háztartásoktól származó forrásokat Lengyelország, Luxemburg, Svájc és Új Zéland: nincs adatLengyelország, Luxemburg, Svájc és Új Zéland: nincs adat

Közvetlen és közvetett állami és (tisztított) magánforrások aránya a felsőoktatásban, Közvetlen és közvetett állami és (tisztított) magánforrások aránya a felsőoktatásban, 20012001

°°/ Közvetett állami támogatásoktól megtisztítva°/ Közvetett állami támogatásokkal együtt*/Az adott országra a magánforrásokon keresztül nyújtott közvetett állami támogatásokra n. a.*/Az adott országra a magánforrásokon keresztül nyújtott közvetett állami támogatásokra n. a.ˇ̌/Az adott ország esetében a magánforrásokra vonatkozó adat nem tartalmazza a a háztartások magánkiadásait/Az adott ország esetében a magánforrásokra vonatkozó adat nem tartalmazza a a háztartások magánkiadásait"/ Az adott országban a magánforrásokon belül a nem háztartási eredetű magánkiadásokra n. a."/ Az adott országban a magánforrásokon belül a nem háztartási eredetű magánkiadásokra n. a.

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Állami és magánforrások aránya az egyes országokban a felsőoktatási intézmények finanszírozásában az OECD országokban 2.

Magánforrások°°

Állami források°

Háztartási eredetű magánkiadások (tandíj proxy: tandíjak, díjak és egyéni adományok) Háztartási eredetű magánkiadások (tandíj proxy: tandíjak, díjak és egyéni adományok) aránya a felsőoktatásbanaránya a felsőoktatásban

Magyarország az első ábrán a 9-edik, a másodikon pedig a 8-adik volt 26 országból a magánforrások arányát tekintve, az OECD átlaga felett. A háztartási eredetű magánforrások arányát tekintve viszont csak a 14-edik 21 országból, messze az OECD átlaga alatti aránnyal!!!

0

10

20

30

40

50

60

Háztartási eredetű magánkiadások aránya a felsőoktatási intézmények bevételeiben

Háztartási eredetűmagánkiadások arányaa felsőoktatásiintézményekbevételeiben

Magánfinanszírozás belső összetételeMagánfinanszírozás belső összetétele

Európában a gazdaságnak nyújtott szolgáltatások Európában a gazdaságnak nyújtott szolgáltatások bevételei mellett jelentős lehet a tandíjak és egyéb díjak bevételei mellett jelentős lehet a tandíjak és egyéb díjak szerepe (ahol van tandíj), de az adományok szerepe szerepe (ahol van tandíj), de az adományok szerepe általában meglehetősen csekélyáltalában meglehetősen csekély

USA, Japán, Dél-Korea: a tandíjak szerepe USA, Japán, Dél-Korea: a tandíjak szerepe meghatározó, a gazdaságnak nyújtott szolgáltatások meghatározó, a gazdaságnak nyújtott szolgáltatások (kutatás) bevételei mellett az adományok, és az ezekből (kutatás) bevételei mellett az adományok, és az ezekből létrehozott alapítványok, illetve a kiegészítő létrehozott alapítványok, illetve a kiegészítő vállalkozások bevételei is fontosakvállalkozások bevételei is fontosak

Magánfinanszírozás az USÁ-ban (a lehetőségek határa)

Intézmény típusaIntézmény típusa Állami non-profit Magán non-profit Magán üzleti (for profit)

TANÉV 1997/98 2000/01 1997/98 2000/01 1997/98 2000/01

Tandíjak és egyéb díjak 18,9 18,1 27,8 38,1 83,2 87,4

Szövetségi kormányzati támogatás

10,6 11,2 11,7 16,3 7,2 3,8

Tagállami kormányzati támogatás

35,7 35,6 1,0 1,42,0 1,8

Helyi önkormányzati tám. 3,8 4,0 0,6 0,6

Magánadományok, támogatások, szerződések

4,5 5,1 13,9 19,3 0,1 0,6

Alapítványi jövedelem ill. befektetések hozama

0,6 0,8 23,4 -4,4 0,4 0,4

Termékek és szolgáltatások értékesítése

22,2 21,7 17,4 23,4 4,3 4,8

Oktatási tevékenység 3,0 2,8 2,8 4,2 1,1 1,3

Kiegészítő vállalkozások 9,5 9,3 8,0 10,6 3,1 3,5

Kórházak 9,7 9,5 6,6 8,7 0,0 0,0

Egyéb forrás 3,7 3,7 4,2 5,1 2,8 1,9

Összesen 100 100 100 100 100 100

Főbb megállapítások

Állami intézményekben messze a kormányzati Állami intézményekben messze a kormányzati támogatások szerepe a legjelentősebbtámogatások szerepe a legjelentősebb

Magán non-profit intézményekben a tandíjaké, Magán non-profit intézményekben a tandíjaké, az adományoké és a termék-és az adományoké és a termék-és szolgáltatásértékesítéseké is jelentősszolgáltatásértékesítéseké is jelentős

For profit magánintézményekben a egyedül a For profit magánintézményekben a egyedül a tandíjak szerepe számottevőtandíjak szerepe számottevő

A tandíjak szerepe tág határok közt változik, de A tandíjak szerepe tág határok közt változik, de minden intézménytípusban jelentősminden intézménytípusban jelentős

Adományok szerepe csak a for-profit Adományok szerepe csak a for-profit magánintézményekben jelentős, de ott se magánintézményekben jelentős, de ott se meghatározómeghatározó

A tandíj mint a A tandíj mint a magánfinanszírozás magánfinanszírozás

alapvető eszközealapvető eszköze

Fő kérdések, szempontokFő kérdések, szempontok

Kit terhel a tandíj? Ki fizeti?Kit terhel a tandíj? Ki fizeti?hallgató hallgató családjacsaládjakormányzat vagy kormányzati szervkormányzat vagy kormányzati szervegyéb intézmény (pl. alapítványegyéb intézmény (pl. alapítvány))

Ki rendelkezik a tandíjból származó bevétel felett?Ki rendelkezik a tandíjból származó bevétel felett?intézményintézményfenntartó (kormányzat)fenntartó (kormányzat)

Ki állapítja meg a tandíj mértékét?Ki állapítja meg a tandíj mértékét?intézményintézményfenntartó (kormányzat)fenntartó (kormányzat)

Milyen kedvezmények vehetők igénybe a tandíj fizetéséhez? Milyen kedvezmények vehetők igénybe a tandíj fizetéséhez? kormányzati (adókedvezmény, ösztöndíj, hitelhez nyújtott támogatás: kamatkedvezmény, kormányzati (adókedvezmény, ösztöndíj, hitelhez nyújtott támogatás: kamatkedvezmény,

jövedelemfüggő jövedelemfüggő törlesztés, hátralék elengedése, stb.)törlesztés, hátralék elengedése, stb.)intézményi (tandíjcsökkentés vagy elengedés szociális szempontok vagy érdem intézményi (tandíjcsökkentés vagy elengedés szociális szempontok vagy érdem alapján)alapján)

Halasztható-e a tandíj megfizetése?Halasztható-e a tandíj megfizetése?Ha halasztható, milyen módon? Hallgatói kölcsön vagy halasztott fizetésű tandíjmodell?Ha halasztható, milyen módon? Hallgatói kölcsön vagy halasztott fizetésű tandíjmodell?Ha hitel, milyen feltételű: piaci vagy támogatott? Ha hitel, milyen feltételű: piaci vagy támogatott?

Halasztott fizetésű tandíjmodellekHalasztott fizetésű tandíjmodellekAusztrália: felsőoktatási hozzájárulási rendszer, HECSAusztrália: felsőoktatási hozzájárulási rendszer, HECSEgyesült Királyság:2006-ban bevezetett diplomás hozzájárulási rendszere, GCSEgyesült Királyság:2006-ban bevezetett diplomás hozzájárulási rendszere, GCS

Értelmezési keretekÉrtelmezési keretek

tandíj a hallgató szempontjából: képzési költségekhez történő, a hallgató vagy családja által fizetett hozzájárulás – ez akár intézményi, akár kormányzati bevétel is lehet

tandíj az intézmény szempontjából: az intézmény képzési teljesítményének nagyságától függő intézményi bevételek (pl. hallgatói tandíj vagy költségtérítés, átvállalt tandíj, esetleg képzési teljesítmény alapján folyósított normatív támogatás)

Ki fizetheti az intézményi tandíjat?hallgató, családja, kormányzat (valamelyik szintje, illetve szerve – pl. LEA Nagy-Britanniában),magánalapítványok (pl. egyetemi alapítványok az USÁ-ban)

Tehát az intézményi tandíj néha egyben hallgatói tandíj is (és vice versa) - máskor meg nem az!

Egyes esetekben ugyanaz a díj joggal tekinthető

tandíjnak, illetve nem tandíjnak is, attól függően, kinek a szempontjából nézzük!

Intézményi tandíj IT, a hallgató szempontjából tekintett tandíj HT,

a kormányzat által a hallgatótól átvállalt tandíj ÁT, a kormányzat által elvont (nem az intézményt gyarapító) hallgatói tandíj KT.

Definíciószerűen igaz, hogy IT = ÁT + HT – KT;HT = IT + KT – ÁT;

illetveKT = HT + ÁT – IT = HT – (IT – ÁT).

A gyakorlatban ha ÁT≠0, KT=0, illetve ha KT≠0, ÁT=0.(Ha a kormány átvállalja a tandíj fizetését a hallgatóktól, az ebből befolyó tandíj

értelemszerűen általában az intézményt gyarapítja.)

(Axiómák)(Axiómák)

Miért fontos az, hogy van-e tandíj?Miért fontos az, hogy van-e tandíj?

Az, hogy az intézmény oldaláról van-e tandíj, meghatározza, milyen ösztönzést érez az intézmény a hallgatói

létszám, ill. a képzési teljesítmény növelésére. Annak, hogy a hallgató szempontjából van-e tandíj, fontos hatása van az esélyegyenlőség, a hozzáférés nyitottsága

szempontjából (bizonyos hallgatói csoportokat elbátortalaníthat, visszariaszthat a felsőfokú tanulástól, a felsőoktatásban való részvételtől);

megváltoztatja a hallgató számára a megtérülési követelményt (a hallgatói szempontú tandíj léte társadalmi szempontból racionálisabb beiskolázási döntésekre ösztönzi a hallgatót);

ösztönzi a hallgatót a képzési rendszeren való megfelelő ütemű áthaladásra, a felsőfokú tanulmányok időben történő befejezésére.

(Hallgatói szempontú tandíjak, adminisztrációs díjak, egyéb hozzájárulások(Hallgatói szempontú tandíjak, adminisztrációs díjak, egyéb hozzájárulásokEU és EFTA-EEA régió, 1997-98)EU és EFTA-EEA régió, 1997-98)

Változások: Ausztria 2001, Egyesült Királyság 2006, Németország Változások: Ausztria 2001, Egyesült Királyság 2006, Németország több tartománya „besötétül”több tartománya „besötétül”

Szokásos érvek a tandíj mellettSzokásos érvek a tandíj mellettHallgatói tandíj szempontjából releváns

Képzés miatt megnövekedett egyéni életkereset lehetőséget teremt, hogy a fogyasztói hozzájáruljanak a költségekhez;

a közvetlen képzési költségek (részleges) hallgatóra terhelése csökkenti az egyéni és a társadalmi költségek különbségét, ez javítja a hallgatói döntések társadalmi szempontból vett racionalitását;

a tandíj ösztönzi a hallgatókat felsőfokú tanulmányaik ésszerű (~bb) megválasztására és időben történő, eredményes befejezésére;

tandíj híján az ingyenesen nyújtott közszolgáltatások esetén szokásos kormányzati kudarc (társadalmilag nem hatékony erőforrás-allokáció) lép fel. Képzési kibocsátás nem hatékony szerkezete (pl. túlzott volumenű tanítóképzés és a tandíjak hiánya között összefüggés van);

költséghatékonysági problémák tandíj hiányában (felerősödik a fogyasztási elem a felsőoktatásban; hallgatói életforma – lassú áthaladás; végzettség nélkül kilépő hallgatók aránya és a tanulmányi idő átlagos hossza nő);

Felsőoktatás támogatásának perverz újraelosztási hatásai csökkenthetők, ha a költségeket legalább részben a hallgatókra terhelik.

Szokásos érvek a tandíj mellettSzokásos érvek a tandíj mellett Intézményi tandíj szempontjából releváns

globalizálódó felsőoktatási piacon a minőség és versenyképesség szerepe megnő → ennek biztosításához többleterőforrásokra van szükség; a tandíj által biztosított addicionális jövedelem alapvető fontosságú a szolgáltatás megfelelő színvonalának és kínálatának biztosításához a közfinanszírozás szűkössége, a költségvetési megszorítások miatt;

más rossz helyzetű ágazatok (pl. egészségügy, közlekedési infrastruktúra) által támasztott verseny a költségvetési forrásokért → nem valószínű, hogy a felsőoktatás fejlesztéséhez szükséges többletforrásokat közösségi, költségvetési forrásból biztosítani lehet;

mivel a hozamok döntően egyéni szinten jelentkeznek, nem lenne igazságos költségvetési pénzekből fedezni a felsőoktatás megfelelő minőségét és nemzetközi versenyképességét biztosító forrásokat;

a bevételeket/tandíjakat hozó hallgatókért folyó intézményközi verseny → a felsőoktatás minősége javul (a verseny hatásosabb lehet minden központi minőségbiztosítási eszköznél.

Szokásos érvek a tandíjak ellenSzokásos érvek a tandíjak ellen

Hallgatói tandíj szempontjából releváns

a felsőoktatás pozitív externális hatásai jelentősek, hatásukból az egész társadalom részesül → ez elégséges indok arra, hogy költségeit az adófizetőkre terheljék;

a tandíjak léte az alacsonyabb jövedelmű és gyengébb iskolázottságú csoportokból származó fiatalokat visszatart(hat)ja a felsőfokú részvételtől, gátolja a társadalmi mobilitást és esélyegyenlőséget;

a hallgatók tanulmányi teljesítményei elsősorban társadalmi-gazdasági hátterüktől függenek, nem függenek a tandíj lététől vagy hiányától.

Intézményi tandíj szempontjából releváns

Nincsenek ilyenek!

Eldöntendő kérdésekEldöntendő kérdések

Egységes vagy differenciált legyen a tandíj?Egységes vagy differenciált legyen a tandíj?

Ha differenciált, mi szerint?Ha differenciált, mi szerint?

Legitim szempontok lehetnek:Legitim szempontok lehetnek: Költségek eltérései (képzési területek és/vagy intézmények között)Költségek eltérései (képzési területek és/vagy intézmények között) Diplomák eltérő munkaerő-piaci értékeDiplomák eltérő munkaerő-piaci értéke Hallgatók fizetőképessége (szociális helyzete) vagy képességei és Hallgatók fizetőképessége (szociális helyzete) vagy képességei és

teljesítménye szerintteljesítménye szerint

Nemzetközi gyakorlat a differenciálás léte ill. szempontjait illetően változatos!Nemzetközi gyakorlat a differenciálás léte ill. szempontjait illetően változatos!USA intézményen belül gyakori a képzési irányok közötti keresztfinanszírozásintézményen belül gyakori a képzési irányok közötti keresztfinanszírozás Intézményen belül a szakok szerint kért tandíjak különbségei jóval kisebbek a Intézményen belül a szakok szerint kért tandíjak különbségei jóval kisebbek a

költségkülönbségeknélköltségkülönbségeknél a tandíj meghatározásánál a diploma munkaerő-piaci értéke általában többet számít, a tandíj meghatározásánál a diploma munkaerő-piaci értéke általában többet számít,

mint a képzési költségmint a képzési költség saját forrásból jelentős tandíjkedvezmények szociális szempontok és érdem szerintsaját forrásból jelentős tandíjkedvezmények szociális szempontok és érdem szerint

(Brit érvek a differenciált tandíjak mellett 1.)(Brit érvek a differenciált tandíjak mellett 1.)

Greenaway-Haynes, 2000

az egyes intézmények költségszintje igen eltérő lehet képzési szerkezetüktől, egyes tevékenységeik (képzés, kutatás, technológiatranszfer) súlyától, a megcélzott piac jellegétől stb. függően. A költségszintek eltérései az expanzió és a felsőoktatás diverzifikálódása miatt idővel nőnek;

Egy-egy képzési területen belül egységes (intézmények szerint nem differenciált) hallgatói hozzájárulás azt eredményezi, hogy a hallgatókat terhelő költségek nem tükrözik a különböző minőségű diplomákhoz tartozó képzési költségek különbségeit és az egyes végzettségek várható megtérülési rátáinak jelentős eltéréseit sem;

differenciált tandíjak lehetővé teszik az intézmények számára a fizetőképesség szerinti relatív díjkülönbségek növelését;

a tandíjak differenciálásával nagyobb teret lehet engedni a piacnak a férőhelyek iránti kereslet és a képzési kínálat összhangjának megteremtésében, ezáltal kevésbé lenne szükség költséges szabályozásra.

(Brit érvek a differenciált tandíjak mellett 2.)(Brit érvek a differenciált tandíjak mellett 2.)

Barr-Crawford, 1998 szűk, elit felsőoktatás: a hasonló diplomák piaci értéke intézménytől függetlenül

nagyjából azonos → a különféle intézmények azonos „árak” alapján finanszírozhatók; tömeg-felsőoktatásban ez a feltevés már nem tartható!

Ha abból indulunk ki, hogy adott képzési területen belül erős pozitív korreláció van a képzés (diploma) minősége és fajlagos költsége között, és minden területen 3 költségszintet tételezünk fel, akkor azonos elvű és mértékű finanszírozás mindenképpen problematikus, bármilyen költségszintre is építsen!

ha átlagos szinten finanszíroznák az összes intézményt, a nemzetközi szintű minőség nem lenne tartósan fenntartható, ugyanakkor az alacsony minőségű helyeket túlfinanszíroznák;

ha a nemzetközileg versenyképes intézmények magas fajlagos költségei alapján finanszíroznák az egész rendszert, ez az erőforrás-allokáció gyenge hatékonysága és pazarló jellege miatt finanszírozhatatlan és politikailag is fenntarthatatlan;

ha az alacsony költségszint lenne az egységes finanszírozás alapja, a kutató-egyetemek nemzetközileg teljesen versenyképtelenné válnának, és még az átlagos minőség sem lenne fenntartható.

„mindentudó központi tervezés” →differenciált intézményfinanszírozással megoldhatja-e az eltérő költségszintek problematikáját? Válasz: 40 évvel ezelőtt talán…. ám ma már a feladat ehhez messze túl komplex, és csak olyan finanszírozási rendszerben oldható meg, amely lehetővé teszi, hogy az intézmények maguk állapíthassák meg áraikat.

(Brit érvek a differenciált tandíjak mellett 3.)(Brit érvek a differenciált tandíjak mellett 3.)

DfES, 2003 (White Paper)

„abszolút világos, hogy a különböző kurzusok hallgatói különböző hozamokhoz jutnak majd”

Nem lenne igazságos munkaerő-piaci kilátásoktól függetlenül munkaerő-piaci kilátásoktól függetlenül egységesen ugyanakkora hozzájárulást kérni, hiszenegységesen ugyanakkora hozzájárulást kérni, hiszen differenciálatlan tandíj esetén az egységes díjak miatt a gyengébb esetén az egységes díjak miatt a gyengébb kereseti kilátásokkal rendelkezők kereseti kilátásokkal rendelkezők támogatnák a magas hozamú a magas hozamú képzésekben részt vevő, magas életkeresetű diplomásokat. képzésekben részt vevő, magas életkeresetű diplomásokat.

A differenciált tandíjak bevezetése nem csupán igazságosabb, de A differenciált tandíjak bevezetése nem csupán igazságosabb, de azt is azt is lehetővé teszi, hogy a hallgatói keresletet , hogy a hallgatói keresletet jjobban kiszolgáló an kiszolgáló intézmények magasabb bevételekhez, jobb pénzügyi hozamokhoz , jobb pénzügyi hozamokhoz jussanak, és ezáltal erősíti jussanak, és ezáltal erősíti a hallgatói választás szerepét a képzési kínálat átalakításában. .

Ugyanakkor a Ugyanakkor a hozzáférés egyenlőségének tulajdonított kiemelt tulajdonított kiemelt érték miatt a javaslat érték miatt a javaslat csak bizonyos határokon belül (tandíjplafon (tandíjplafon mellett) támogatja a tandíjak differenciálását. mellett) támogatja a tandíjak differenciálását.

(„Abszolút világos, hogy a különböző kurzusok hallgatói különböző hozamokhoz jutnak majd” – Empirikus bizonyítékok)

Nagy-Britannia Walker–Zhu, 2001

kereseti prémiumok eltérései a Munkaerőfelmérés női mintája alapján Conlon–Chevalier, 2002

a felsőfokú végzettek átlagos egyéni megtérülési rátái a képzés/végzettség típusától és munkaerő-piaci értékétől függően a fizetési skála két végpontján akár 44%-kal is eltérhetnek

Steel–Sausmann, 1997

az 1980-as évek brit adatai alapján egyéni és társadalmi megtérülési ráták eltérései: a bölcsészeti végzettség egyéni és társadalmi megtérüléséi rátáinál magasabbak a természettudományi és műszaki területeken végzettek megtérülési rátái, és még ennél is magasabb a társadalomtudományi végzettségűeké.

Blundell et al., 2000

az 1958-ban születettek egyéni szintű megtérülési rátáit vizsgálták az Egyesült Királyságban mindkét nemre külön-külön; jelentős különbségeket tapasztaltak az egyes képzési területek megtérülése között.

Tandíj MagyarországonTandíj Magyarországon

Rövid történetRövid történet

Felsőoktatási Törvény, 1993: első diploma ingyenesFelsőoktatási Törvény, 1993: első diploma ingyenes Bokros-csomag: egységes szintű nominális tandíj, havi 2000 Ft, Bokros-csomag: egységes szintű nominális tandíj, havi 2000 Ft,

tervezett növekedés havi 10000 Ft-ra. Hallgatói hitelrendszer tervezett növekedés havi 10000 Ft-ra. Hallgatói hitelrendszer kiépítése elmaradt, ezért a hozzáférés egyenlősége sérültkiépítése elmaradt, ezért a hozzáférés egyenlősége sérült

1998: a tandíj eltörlése az ellenzék (FIDESZ) fontos 1998: a tandíj eltörlése az ellenzék (FIDESZ) fontos kampánytémájává válikkampánytémájává válik

A választások után a hatalomra kerülő Orbán-kormány eltörli a A választások után a hatalomra kerülő Orbán-kormány eltörli a tandíjattandíjat

A nappali képzésben addig marginális költségtérítéses képzés 1998 A nappali képzésben addig marginális költségtérítéses képzés 1998 után gyorsan bővülután gyorsan bővül

A tandíj a 2002-es kampányban politikai tabuvá válik, MSZP A tandíj a 2002-es kampányban politikai tabuvá válik, MSZP megígéri, hogy nem lesz.megígéri, hogy nem lesz.

CSEFT, 2003: internetre felkerült reformanyagokban távlati CSEFT, 2003: internetre felkerült reformanyagokban távlati lehetőségként megfogalmazva a halasztott tandíj – botrányt vált ki, lehetőségként megfogalmazva a halasztott tandíj – botrányt vált ki, napokon belül kikerül a reformjavaslatokból. A tandíj szó sem napokon belül kikerül a reformjavaslatokból. A tandíj szó sem szerepelt a választások előtt elfogadott felsőoktatási törvényben. szerepelt a választások előtt elfogadott felsőoktatási törvényben.

2006: a választások után újra napirendre kerül. Bokros et al. ÉS-2006: a választások után újra napirendre kerül. Bokros et al. ÉS-cikk; Gyurcsány-Magyar: UKH (halasztott tandíj); Hiller: FER. cikk; Gyurcsány-Magyar: UKH (halasztott tandíj); Hiller: FER. Eufemisztikus nevek. Ftv. módosítás 49§. „képzési hozzájárulás”. Eufemisztikus nevek. Ftv. módosítás 49§. „képzési hozzájárulás”.

A tandíj-kérdés relevanciája a mai magyar felsőoktatás A tandíj-kérdés relevanciája a mai magyar felsőoktatás reformja szempontjábólreformja szempontjából

Fő állítások (igazolásukat ld. később)

1.1. A magyar felsőoktatás drámai mértékben alulfinanszírozottá vált az 1991 A magyar felsőoktatás drámai mértékben alulfinanszírozottá vált az 1991 óta eltelt évek során, és ez egyre jobban veszélyezteti minőségét és óta eltelt évek során, és ez egyre jobban veszélyezteti minőségét és versenyképességétversenyképességét

2.2. A tartós költségvetési forrásszűke nem teszi lehetővé, más szempontok A tartós költségvetési forrásszűke nem teszi lehetővé, más szempontok pedig nem teszik kívánatossá, hogy a hiányzó forrásokat a költségvetés pedig nem teszik kívánatossá, hogy a hiányzó forrásokat a költségvetés terhére biztosítsák terhére biztosítsák

3.3. A felsőfokú végzettség piaci értéke megnőtt, az érte járó kereseti A felsőfokú végzettség piaci értéke megnőtt, az érte járó kereseti prémium jelentős, a felsőfokú megtérülési ráták magasakprémium jelentős, a felsőfokú megtérülési ráták magasak

4.4. A különböző felsőfokú diplomák megtérülési rátái Magyarországon is A különböző felsőfokú diplomák megtérülési rátái Magyarországon is eltérőekeltérőek

5.5. Van lehetőség a tandíjak bevezetésére és ezáltal az alulfinanszírozottság Van lehetőség a tandíjak bevezetésére és ezáltal az alulfinanszírozottság felszámolása anélkül, hogy ez az esélyegyenlőséget, a széles körű felszámolása anélkül, hogy ez az esélyegyenlőséget, a széles körű hozzáférést veszélyeztetné: halasztott fizetésű, a képzési idő alatt terhet hozzáférést veszélyeztetné: halasztott fizetésű, a képzési idő alatt terhet nem jelentő tandíjmodelleknem jelentő tandíjmodellek

6.6. Megfelelő politikai kommunikáció esetén a lakosság igenis képes felfogni, Megfelelő politikai kommunikáció esetén a lakosság igenis képes felfogni, hogyhogy

- a jelenlegi helyzet álszent (költségtérítés van, súlya egyre nő, de - a jelenlegi helyzet álszent (költségtérítés van, súlya egyre nő, de tandíjmenetesség a tandíjmenetesség a szlogen) szlogen)

- a jelenlegi finanszírozás a magasabb jövedelmű családok magas várható - a jelenlegi finanszírozás a magasabb jövedelmű családok magas várható életkeresetű életkeresetű gyermekeit kedvezményezi az átlagosan náluk kisebb jövedelmű gyermekeit kedvezményezi az átlagosan náluk kisebb jövedelmű adófizetők pénzénadófizetők pénzén

- vannak olyan tandíjmodellek, melyek társadalmilag igazságosak és nem - vannak olyan tandíjmodellek, melyek társadalmilag igazságosak és nem veszélyeztetik a veszélyeztetik a hozzáférés nyitottságát hozzáférés nyitottságát

Állítások empirikus alátámasztásaÁllítások empirikus alátámasztása

Súlyos alulfinanszírozottságSúlyos alulfinanszírozottság

Magas és differenciált megtérülésMagas és differenciált megtérülés

Alulfinanszírozottság 1Alulfinanszírozottság 1..Felsőoktatási kiadások és a felsőoktatás költségvetési támogatása, folyó és összeghasonlító áron Felsőoktatási kiadások és a felsőoktatás költségvetési támogatása, folyó és összeghasonlító áron

(1991–2002) (1991–2002)

0

50

100

150

200

250

300

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

Felsőoktatási kiadások, md Ft

Felsőoktatás költségvetésitámogatása, md Ft

Felsőoktatási kiadásokváltozatlan (1991-es) áron, mdFt

Felsőoktatás költségvetésitámogatása változatlan (1991-es) áron, md Ft

Alulfinanszírozottság 2.Alulfinanszírozottság 2.

A költségvetés felsőoktatási kiadásai a GDP százalékában Magyarországon (1991-2002)

0

0,2

0,4

0,6

0,8

1

1,2

1,4

19

91

19

92

19

93

19

94

19

95

19

96

19

97

19

98

19

99

20

00

20

01

20

02

Felsőoktatásköltségvetésitámogatása a GDP %-ában

Alulfinaszírozottság 3.Alulfinaszírozottság 3.Egy egyenértékes hallgatóra jutó felsőoktatási kiadás és támogatás az egy főre eső Egy egyenértékes hallgatóra jutó felsőoktatási kiadás és támogatás az egy főre eső

GDP százalékában, 1991-2002GDP százalékában, 1991-2002

AIFSZ, főiskolai és egyetemi szintű képzésAIFSZ, főiskolai és egyetemi szintű képzés , szakirányú továbbképzés és doktori képzés , szakirányú továbbképzés és doktori képzés hallgatói együtt. Az egyes naptárihallgatói együtt. Az egyes naptári évekre vonatkozó létszámotévekre vonatkozó létszámot az adott évben befejeződő és az adott évben befejeződő és kezdődő tanévek kezdőlétszámainak kezdődő tanévek kezdőlétszámainak átlagával közelítjükátlagával közelítjük!!

A nappali egyenértékes létszámok meghatározáshoz használt A nappali egyenértékes létszámok meghatározáshoz használt súlyozássúlyozás: nappali tagozatos : nappali tagozatos

hallgatók súlya 1; esti, levelező és távoktatási hallgatók súlya 0,3.hallgatók súlya 1; esti, levelező és távoktatási hallgatók súlya 0,3.

0

50

100

150

200

250

300

1991

1993

1995

1997

1999

2001

év

szá

za

lék

Egy hallgatóra jutókiadás az egy főreeső GDP %-ában

Egy hallgatóra jutóköltségvetésitámogatás az egyfőre eső GDP %-ában

Hozadéki rátákHozadéki rátákAz oktatás egyéni és társadalmi megtérülési rátái szintenként, 1986-1998Az oktatás egyéni és társadalmi megtérülési rátái szintenként, 1986-1998

Varga, 1999 alapján Varga, 1999 alapján

0

2

4

6

8

10

12

14

1986

1989

1992

1994

1996

1998

A felsőoktatás egyéni és társadalmi szintű megtérülési rátái A felsőoktatás egyéni és társadalmi szintű megtérülési rátái szakterületenként,1994, az egyszerűsített módszer alapján szakterületenként,1994, az egyszerűsített módszer alapján

Forrás: Forrás: Varga 1996Varga 1996

Képzési területKépzési terület

Megtérülési Megtérülési rátaráta

Természet-Természet-tudományostudományos

MűszakiMűszaki Orvostudo-Orvostudo-mányimányi

Közgazda-Közgazda-ságisági

BölcsészBölcsész JogiJogi

egyéniegyéni 6,56,5 7,87,8 4,44,4 12,012,0 2,52,5 14,714,7

társadalmitársadalmi 4,24,2 4,64,6 0,90,9 8,28,2 1,51,5 8,98,9

Kereseti várakozások és hipotetikus megtérülési ráták Kereseti várakozások és hipotetikus megtérülési ráták szakterületenként az érettségizők kikérdezése alapjánszakterületenként az érettségizők kikérdezése alapján

A középiskolások saját pályakezdő kereseteikre vonatkozó várakozásai tudomány A középiskolások saját pályakezdő kereseteikre vonatkozó várakozásai tudomány területenként és az adott terület tényleges (FIDÉV alapján számított) pályakezdő területenként és az adott terület tényleges (FIDÉV alapján számított) pályakezdő keresetei közti eltérés viszonylag kicsikeresetei közti eltérés viszonylag kicsi

Az érettségizők kereseti várakozásai alapján az ún. teljes módszerrel számított Az érettségizők kereseti várakozásai alapján az ún. teljes módszerrel számított felsőoktatási megtérülési ráták eltérései szakterületenként jelentősekfelsőoktatási megtérülési ráták eltérései szakterületenként jelentősek

Férfiak Férfiak

Számítástechnika Számítástechnika 22,4 %22,4 %

Nyelvi-irodalmiNyelvi-irodalmi 10,7 %10,7 %

NőkNők

jogi-államigazgatási jogi-államigazgatási 19,7 %19,7 %

tanító, óvodapedagógus tanító, óvodapedagógus 9,7 % 9,7 %

Varga, 2001 alapjánVarga, 2001 alapján

Tandíj-e a költségtérítés?Tandíj-e a költségtérítés?

Nyilvánvalóan, hallgatói és intézményi Nyilvánvalóan, hallgatói és intézményi szempontból egyarántszempontból egyaránt

Költségtérítéses képzésben vesz részt Költségtérítéses képzésben vesz részt a nem nappali alapképzésben tanuló (esti/ a nem nappali alapképzésben tanuló (esti/

levelező alapképzés, szakirányú továbbképzés, levelező alapképzés, szakirányú továbbképzés, stb.) hallgatók nagy stb.) hallgatók nagy többségetöbbsége és a és a

nappalis hallgatók nappalis hallgatók növekvő hányadanövekvő hányada

Költségtérítéses nappali képzés gyors Költségtérítéses nappali képzés gyors növekedése 1998 utánnövekedése 1998 után

0%

20%

40%

60%

80%

100%

Államilag támogatott és költségtérítéses képzésben tanulók aránya a nappali tagozatos

képzésben (külföldi hallgatók nélkül)

Költségtérítésesképzésben

Államilag finaszírozottképzésben

Nem nappali képzések fokozott expanziója: Nem nappali képzések fokozott expanziója: nappali (nappali alapképzés) hallgatók nappali (nappali alapképzés) hallgatók

aránya csökken a felsőoktatásbanaránya csökken a felsőoktatásban

0%

20%

40%

60%

80%

100%

Nappali tagozatos képzésen tanuló hallgatók aránya a felsőoktatásban

nem nappalitagozatok

nappali tagozat

0

100000

200000

300000

400000

500000

fő

Nappali és nem nappali tagozatos hallgatók száma a felsőoktatásban

nem nappali tagozatok

nappali tagozat

Bokros - Bauer - Csillag – Mihályi: Utolsó Bokros - Bauer - Csillag – Mihályi: Utolsó esély, ÉS, 2006esély, ÉS, 2006

JAVASLATOK:JAVASLATOK: 2006 szeptemberétől vezessenek be a felsőoktatásban 2006 szeptemberétől vezessenek be a felsőoktatásban

tandíjat,tandíjat, olyan mértékűt, amennyit ma az önköltséges képzésben olyan mértékűt, amennyit ma az önköltséges képzésben

részt vevő hallgatók fizetnek.részt vevő hallgatók fizetnek. kiváló teljesítményt nyújtó szegény diákok kiváló teljesítményt nyújtó szegény diákok

tandíjmentességet kapjanaktandíjmentességet kapjanak meg kell szüntetni „a fejkvóta szerinti állami meg kell szüntetni „a fejkvóta szerinti állami

finanszírozást, a hallgatói normatívát” finanszírozást, a hallgatói normatívát” (sic!)(sic!) és a és a megtakarított költségvetési forrásokat a munkaerőpiac megtakarított költségvetési forrásokat a munkaerőpiac igényeihez szabott méretű és szerkezetű felsőoktatási igényeihez szabott méretű és szerkezetű felsőoktatási intézmények fejlesztésére, korszerűsítésére kell intézmények fejlesztésére, korszerűsítésére kell fordítani. fordítani.

Javaslat pozitívumai és problémáiJavaslat pozitívumai és problémái

újra felveti a lényegi kérdést nem beszél a tandíj differenciáltságáról, de implicite utal rá, mivel

nagyságát a költségtérítéshez kötné – ez képzési terület és intézmény szerint is eltérő

bevezetés javasolt időpontja lehetetlen, felmenő rendszer kéne.bevezetés javasolt időpontja lehetetlen, felmenő rendszer kéne. a sokszor önkényes költségtérítés mégsem jó alap a tandíj a sokszor önkényes költségtérítés mégsem jó alap a tandíj

nagyságának meghatározására (orvosképzés azonnal megszűnne)nagyságának meghatározására (orvosképzés azonnal megszűnne) „„kiváló teljesítményt nyújtó szegény diákok” tandíjmentessége kiváló teljesítményt nyújtó szegény diákok” tandíjmentessége

kevés (a szegények hátrányos helyzetűek és ezért ritkán tudnak kevés (a szegények hátrányos helyzetűek és ezért ritkán tudnak kiváló teljesítményt nyújtani)kiváló teljesítményt nyújtani)

a fejkvóta szerinti állami finanszírozás NEM a hallgatói normatíva, a fejkvóta szerinti állami finanszírozás NEM a hallgatói normatíva, hanem a képzési; a képzési normatíva általában nagyobb a hanem a képzési; a képzési normatíva általában nagyobb a fizetőképes keresletet (is) tükröző költségtérítésnél, ezért fizetőképes keresletet (is) tükröző költségtérítésnél, ezért megszüntetése finanszírozási válságot eredményeznemegszüntetése finanszírozási válságot eredményezne

„„a munkaerőpiac igényeihez szabott méretű és szerkezetű a munkaerőpiac igényeihez szabott méretű és szerkezetű felsőoktatási intézmények” – illúzió, ún. manpower requirement felsőoktatási intézmények” – illúzió, ún. manpower requirement approach approach

Utólagos képzési hozzájárulás (UKH)Utólagos képzési hozzájárulás (UKH)

jövedelemfüggő törlesztésű, zérus reálkamatú hitel: az államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgató munkába állása után, egy meghatározott jövedelemszint elérése esetén képzési költségeit (egészben vagy részben) visszafizeti,

a képzés költségei (a képzési-fenntartási normatíva kumulált összege) ún. egyéni képzési számlán nyilvántartásra kerülnek . Az egyéni képzési számlán nyilvántartott összeg nem kamatozik, de az éves infláció mértékével indexálásra kerül.

a jövedelemfüggő törlesztés havi rendszerességgel a bruttó kereset meghatározott arányában, sávosan történik.

két szabályozó eleme a törlesztési jövedelemkorlát (havi minimálbér 40-szerese [éves 3,33-szörösa] alatti éves jövedelemnél nincs törlesztés), és a törlesztési hányad (havi minimálbér 40- és 60-szorosa közti éves jövedelem [206- 309 ezer forint] között 3 százalék, fölötte 6 százalék).

a versenyszférában elhelyezkedő diplomások gyakorlatilag teljes körűen kötelezetté válnának és döntően vissza is fizetnék életpályájuk során képzési költségüket. A közszférában elhelyezkedő diplomások közül azonban várhatóan csak a mester, orvos, és osztatlan felsőfokú képzésben végzettséget szerzettek esetében kerülhet sor teljes visszafizetésre, és a törlesztés is később kezdődne.

egyes változatok szerint 25 év után a még kinn lévő tartozásokat elengednék. Átlagos visszafizetési arány 25 év alatt csak 40-50 %.

Javaslat forrása: ausztrál modell, HECSJavaslat forrása: ausztrál modell, HECS (Felsőoktatási (Felsőoktatási Hozzájárulási Rendszer)Hozzájárulási Rendszer)

Az államilag finanszírozott FHR-férőhelyet kapott ausztrál hallgatók az alábbi fizetési opciók közül választhatnak:

a szemeszter megkezdése (az összeírási időpont) előtt 25%-os engedménnyel csökkentve előre befizetik az adott szemeszterre vonatkozó FHR-hozzájárulást;

szemeszter megkezdése előtt megfizetik FHR-hozzájárulásuk egy (min. 500 $-os) részét (erre is érvényes a 25%-os engedmény), a fennmaradó hozzájárulás megfizetését későbbre halasztják;

a teljes hozzájárulás megfizetését későbbre (amikor jövedelmük majd eléri vagy meghaladja a megfizetési jövedelemküszöböt) halaszthatják

Az FH összege tanulmányi területtől és a tényleges tanulmányi terheléstől függően differenciált. A hozzájárulás mértéke a hallgató által ténylegesen felvett tanegységek (kreditek) jellegétől (költségességétől) függ.

Azok az FHR-hozzájárulás halasztott fizetésére jogosult, adóazonosítójukat megadó hallgatók, akik nem fizették be előre a teljes hozzájárulást, FHR-adósságot halmoznak fel (kedvezményes állami hitel). Ezt az adóhivatal tartja nyilván és szedi be.

A hitel lényegében kamat- és kezelésiköltség-mentes; a tőketartozás reálérték-megőrzésének biztosítása érdekében az adósság összegét indexálják évről évre az aktuális fogyasztói árindex alapján

a hitelt törleszteni kell, amint azt az adós jövedelmének nagysága lehetővé teszi: azaz ha a hallgató ún. visszafizetési jövedelme (HECS repayment income) egy adóévben meghaladja a visszafizetési jövedelemküszöböt. A törlesztés jövedelemfüggő kulcsok (3-6 %) szerint történik.

UKH- javaslat pozitívumai és problémáiUKH- javaslat pozitívumai és problémái

utólagos fizetés biztosítja, hogy a tandíj ne hasson negatívan a hozzáférésre és esélyegyenlőségre

jövedelemkontingens reálkamat-mentes hitel nem terheli túlzottan az alacsony megtérülésű diplomásokat

paraméterek beállítása miatt az indexált kumulált képzési költségek túl alacsony hányada folyik vissza, és elég lassan

jövedelemhatár magassága miatt későn kezdődik a visszafolyás rövid távon nem enyhíti a költségvetési gondokat képzési terület szerint (költségalapon) differenciált, de intézmény

minősége szerint nem nem jelenti többletforrás bevonását (az egyén adóssága a képzési

támogatást váltja ki), nem segít az alulfinanszírozottságon ha a költségtérítéses képzés együtt élne az UKH-val, az elég

igazságtalan lenne – viszont az, hogy minden nappalis hallgatóra kiterjeszthessék a rendszert, többletforrást igényelne.

nem specifikálja, ki végzi a nyilvántartást és a beszedést nem ösztönöz előtörlesztésre vagy azonnali fizetésre az állami (kamat-) támogatás százalékos aránya annál nagyobb, minél

magasabb a képzési költség és minél alacsonyabb a későbbi jövedelem - ezt akarjuk? (Berlinger)

diákhitel-rendszer ezzel párhuzamosan? Két rendszer dupla költség.

Fejlesztési részhozzájárulás, ferFejlesztési részhozzájárulás, fer Az államilag finanszírozott alapképzésben a hallgatóknak 2008-tól

felmenő rendszerben alapesetben évi 105 ezer forint, a mesterképzésben évi 150 ezer forint úgynevezett felsőoktatási részhozzájárulást (fer) kell fizetniük majd.

Nincs fer a doktori képzésben tanulóknak és az első felsőfokú szakképzést végző diákoknak.

Mentességet élveznek a halmozottan hátrányos helyzetűek. Az első évfolyamosok nem fizetnek fert; az első év végi eredmények

alapján dől el, kinek kell fizetnie. A legjobb eredményt elérő 15 százalék mentesül a hozzájárulás fizetése alól, sőt, tanulmányi ösztöndíjat is kap.

A fer összegét az egyetemek +/- 50 százalékkal módosíthatják, így legalacsonyabb összege évi 52500 forint, a legmagasabb pedig 225000 forint lehet évenként (havonta ez minimum 4375, maximum 13.125 forintot jelent), tehát a fer intézményenként differenciált, képzési irányonként nem.

Az államilag finanszírozott feres képzésben maradáshoz legalább évi 30 tanulmányi kreditet kell teljesíteni. A legrosszabbul teljesítő 15 százalék átkerül a jóval drágább költségtérítéses képzésbe, helyükre a jól teljesítő költségtérítéses hallgatók lépnek.

A ferbõl befolyt összeg az intézményeknél marad. Legkevesebb egyharmadát, maximum ötven százalékát kötelezõen tanulmányi ösztöndíjakra kell fordítani. A fennmaradó összeget az intézmények fejlesztésre költhetik.

Javaslat pozitívumai és problémáiJavaslat pozitívumai és problémái

hatása azonnal jelentkezik, és mivel az intézménynél marad, többletforrást visz a rendszerbe, javíthat az alulfinanszírozottságon

költségvetésileg semleges: mivel többletforrásként az intézménynél marad, nem vált ki állami támogatást

csak intézmény és szint szerint differenciált, képzési terület szerint nem, pedig a képzés egyéni hozama attól is függ

kérdéses, mekkora lesz a (ill. lesz-e) differenciáltság (brit tapasztalat: szinte minden intézmény a maximumot kéri)

mivel azonnali, nem pedig utólagos kötelezettség, csak annyiban halasztható, amennyiben a diákhitel emelkedése ezt lehetővé teszi; a hozzáférés nyitottságát valamelyest sértheti (beépített korlát: halmozottan hátrányos helyzetűek mentessége)

tanulmányi ösztöndíjak, ha egységes mércével mérnek, szociálisan szelektívek lehetnek (jobb helyzetűek támogatása)

költségtérítéses rendszerbe való átkerülés veszélye is szociálisan kontraproduktív lehet

az érvelő politikai kommunikáció hiánya miatt politikailag problematikus lehet (hallgatói tüntetések)

Összegzés és Összegzés és következtetésekkövetkeztetések

Főbb megállapításokFőbb megállapítások

A magánforrások, különösen a háztartási eredetű magánforrások arányát növelni kell a magyar felsőoktatásban

Ezek a növekvő magánforrások a magyar körülmények között alapvetően csak növekvő hallgatói teherviselést jelenthetnek

A magánforrások aránynövekedésnek többletforrás bevonásához kell vezetnie az alulfinanszírozottság orvoslására – a kizárólag költségvetési indíttatású reformjavaslatok nem válaszolhatnak a szektor problémáira

Az alulfinanszírozottság és a költségvetési forrásszűke szükségessé, a különböző felsőfokú tanulmányok magas és eltérő megtérülése pedig elvben lehetségessé teszi, hogy az erőforráshiányból fakadó problémákat differenciált tandíjak bevezetésével oldják meg

A választások után napvilágra került különféle reformelképzelések és kormányzati javaslatok végre már kezelik a problémát, de ellentmondásosan

Ha költségvetési hatásuk pozitív, társadalmi és intézményi hatásuk negatív

Ha többletforrást bevonását jelentik, költségvetési szempontból nem hoznak a konyhára

Sérthetik a hozzáférés nyitottságát Párhuzamos rendszerek problematikusak lehetnek: költségtérítés és fer

kétféle tandí, ami alapvetően rosszul (hátrányos helyzetűek rovására) differenciál

Politikai kommunikáció gyengesége miatt és politikai konszenzus híján kísért a bevezetendő megoldás (bármiféle tandíj) re-démonizálása, nagy a veszély a tandíjellenes demagógia visszatérésére

Köszönöm a megtisztelő Köszönöm a megtisztelő figyelmet!figyelmet!