Upload
others
View
1
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
Magánhangzónyújtások a gyermeknyelvben
VI. Alkalmazott Nyelvészeti Doktoranduszkonferencia
gyermeknyelvben
Deme AndreaELTE
Nyelvtudományi Doktori Iskola
2012. február 3.
A magánhangzók időtartamát meghatározó tényezők
• Nyelvspecifikus fonetikai szabályok• A beszédhang minősége• Hangkörnyezet• A beszédhang helye a hangsorban • Hangsúly• Hangerő • Hangerő • Beszéddallam és a fókusz pozíciója a mondatban• Beszéd- és artikulációs tempó• Képzési jegyek
– Veláris > palatális– Legalsó > alsó > középső > felső nyelvállásfokúak– Illabiálisok > labiálisok
• Szótagszám– Ugyanazon környezet, több szótag � rövidebb magánhangzó
Magdics 1966, Kassai 1982, Kovács 2002, Gósy 2004, Yang 2004, Mády 2008
A gyermekek beszédprodukciója
• Kevésbé rutinos artikulációs működések (kisebb mértékű automatizáltság) � lassabb artikuláció� hosszabb beszédhangok
• De itt sem számít minden megvalósulás „átlagosnak”: nyújtás„átlagosnak”: nyújtás– A gyermeknyelvben és az időseknél különösen
gyakori– Eddig kevés szegmentális szintű vizsgálat � nem
ismerjük az akusztikai paramétereit �
• A nyújtások különválasztása alapvet ő fontosságú a hangidőtartamok vizsgálatakor
Gósy 1984, Gocsál 2000, Menyhárt 2003, Bóna 2007, Laczkó 2009, Gósy – Beke 2010
A nyújtás jelensége a szakirodalomban
Külföldi
– Kategorizáció: megakadásjelenség– Beszédtervezésre időt biztosító vokalizálás– Akusztikai meghatározás,
percepciós detektálás
Magyar
– Inkább a névelőket, viszonyszókat érinti– Inkább szótagszintű(hangszinten: C-k érintettsége)
– Szóbeli pozíció: 30 – 20 – 50% (svéd, am. angol)
Eklund 1999, 2001, Bell et al. 2000, Gósy 2002, 2003, Giannini 2003, Price et al. 1993, Yang 2004, Bóna 2007, White–Mády 2008
– Inkább hangszintű(V-k érintettsége)
– ?
– Frázishatár-jelöl ő, diskurzustagoló
Kérdések, hipotézisek
• Milyen időtartam-növekedéssel,• milyen pozíciókban,• milyen lehetséges funkciókban
realizálódik a gyermekeknél a nyújtás?
1. A nyújtott vokálisokra az átlagosnál hosszabb időtartamok jellemzőek, de nem minden esetben a leghosszabb hangokat észlelik a hallgatók nyújtásként;
2. az észlelést az időtartamon kívül további paraméterek is befolyásolják;
3. a nyújtás pragmatikai funkciókkal is bír.
Kísérleti személyek, anyag, módszer
• 6-7 éves óvodások spontán beszéde (4 fiú, 4 lány; 15’)
• Szakaszszintű és hangszintű annotálás• Percepciós teszt:
– 13 doktorandusz hallgató, egyetemi oktató (7 nő, 6 ffi)– A legalább 7 jelölést kapott hangot tekintettük később – A legalább 7 jelölést kapott hangot tekintettük később
nyújtásnak (> 50%)
• Elemzések:– Időtartammérés– Artikulációs tempó (AT) kiszámítása– Szón belüli és szakaszbeli pozíció– Érintett szócsoportok– Lehetséges funkciók
(Praat 5.3, SPSS 13.0)
Eredmények
A nyújtások időtartama és összefüggése az AT-val
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
Normál időtartam (97%) Nyújtás (3%)
3092 db
92 db• A jelölések száma
– AT-val negatívan– a hangidőtartammal pozitívan korrelál*
� gyorsabb artikuláció � kevesebb nyújtás (kevésbé jellemző � kevésbé minősítik annak)
DE a 300 ms fölötti (nem nyújt. átl.: 88 ms)közel 100 hang 32%-át nem jelölték!
0%
10%
20%
30%
A magánhangzók megoszlása percpeciósalapon
3092 db
Min Max Átlag (SD)
140 721 355 (120)
közel 100 hang 32%-át nem jelölték!• A nyújtás mértéke
– és a beszédszakasz AT-ja nem korrelál* � a lassabban beszélők nem produkálnak
hosszabb nyújtásokat– és a jelölések száma pozitívan korrelál*
� minél nagyobb a nyújtás, annál valószínűbb az észlelés
*Pearson-féle korrelációelemzés
Átlagos időtartam-növekedés (%):
F1 L1
• Magánhangzónként statisztikailag igazolható időtartam -eltérés *
• A nyújtás megjelenése erősen beszélőfüggő: 0
5
10
15
20
25
30
F1 F2 F3 F4 L1 L2 L3 L4
A n
yújtá
sok
szám
a (d
b)
� De az elkülönítés akusztikailagnem egyértelmű
*Mann-Whitney U-próba
50%
60%
70%
80%
90%
100%
ö
í
ü
ő
o
é
A magánhangzók érintettsége
V-gyakoriság a korpuszban:a > e > o > i > … > ó >… > ő > ú > ű
A fonológiailag hosszúak
25% 3% 0,2%
0%
10%
20%
30%
40%
A nyújtások megoszlása a magánhangzókon
u
á
e
i
a
0%10%20%30%40%50%60%70%80%90%
100%
a i e á u é o ő ü í ö ó ú ű
A magánhangzó-előfordulások megoszlása a nyújtás szerint
Nem nyújtott Nyújtott
Inkább a fonológiailag rövidek
A gyakoribbak
A fonológiailag hosszúak
A ritkábbak
50%
60%
70%
80%
90%
100%
ö
í
ü
ő
o
é
A magánhangzók érintettsége
V-gyakoriság a korpuszban:a > e > o > i > … > ó >… > ő > ú > ű
A fonológiailag hosszúak
25% 3% 0,2%
� svéd (felnőtt nyelvi): csak fonológiailag hosszúakat érinti
0%
10%
20%
30%
40%
A nyújtások megoszlása a magánhangzókon
u
á
e
i
a
0%10%20%30%40%50%60%70%80%90%
100%
a i e á u é o ő ü í ö ó ú ű
A magánhangzó-előfordulások megoszlása a nyújtás szerint
Nem nyújtott Nyújtott
Inkább a fonológiailag rövidek
A gyakoribbak
A fonológiailag hosszúak
A ritkábbak
csak fonológiailag hosszúakat érinti
50%
60%
70%
80%
90%
100%
ö
í
ü
ő
o
é
A magánhangzók érintettsége
V-gyakoriság a korpuszban:a > e > o > i > … > ó >… > ő > ú > ű
A fonológiailag hosszúak
25% 3% 0,2%
� svéd (felnőtt nyelvi): csak fonológiailag hosszúakat érinti
0%
10%
20%
30%
40%
A nyújtások megoszlása a magánhangzókon
u
á
e
i
a
0%10%20%30%40%50%60%70%80%90%
100%
a i e á u é o ő ü í ö ó ú ű
A magánhangzó-előfordulások megoszlása a nyújtás szerint
Nem nyújtott Nyújtott
Inkább a fonológiailag rövidek
A gyakoribbak
A fonológiailag hosszúak
A ritkábbakA pozíció is számít! (pl. gyakori szóvégi nyúlás � E/1 és T1 toldalékok magánhangzói; igenévképzők; gyakori szakasz-, ill. szóeleji nyúlás � 3 lehetséges névelő)
csak fonológiailag hosszúakat érinti
A nyelvi időtartam• A hangzónyújtás mértéke átlagosan
– Rövid : 385%– Hosszú : 264% � felnőttek (svédre Eklund 2001: 125%)– A rövid V-k nyújtásának mértéke minden beszélő esetében nagyobb,
mint a hosszúaké
• A hosszú-rövid oppozíció elkülönülése:
Nem nyújtás NyújtásNem nyújtás Nyújtás
Szignifikáns*
Nem szignifikáns*
*Mann-Whitney U-próba
Nagyobb szórás
A nyújtott hangok időtartambeli eltérése a nyelvműködés szerint
A nyelv vízszintes mozgása szerint : szignifikáns*Nem nyújtott V-k:
Nyelvállásfok szerint : szignifikáns*Nyújtott V-k:
Nem szignifikáns*
*Mann-Whitney U-próba
Nem szignifikáns*
Kivétel
A nyújtásnak a beszédszakaszban és a szóban elfoglalt pozíciója
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
Szakaszzáró
Szakaszbelső
15 – 15 – 70
50%
60%
70%
80%
90%
100%
Szókezdő (20%) Szóbelseji (2%) Szózáró (78%)
20 – 2 – 78
Beszélőfüggő!Beszélőfüggő!
0%
10%
20%
30%
40%
A nyújtás pozíciója abeszédszakaszban
Szakaszkezdő
0%
10%
20%
30%
40%
50%
A szóban elfoglalt pozíció
Svéd, amerikai angol (felnőtt): 30 – 20 – 50Tok-piszin (felnőtt): 15 – 0 – 85Magyar (felnőtt): névelőn a leggyakoribb
Frázishatár-jelölő ill. abeszédlépés végét
jelölő funkció? Eklund 2001, Gósy 2002, Horváth 2004
50%
60%
70%
80%
90%
100%
Alapszófajú szó
Kötőszó
Egyéb viszonyszó
Az érintett szócsoportok és a jellemző dallammenet
60%
80%
100%
Szökő
Ereszkedő
Emelkedő
74%
0%
10%
20%
30%
40%
A szócsoportok érintettsége
Egyéb viszonyszó
Névelő
0%
20%
40%
F1 F2 F4 L1 L2 L3 L4
Emelkedő
Lebegő
26%
Ige, főnév, igenév – nyitott
Egyénre jellemző mintázat?
Magyar, felnőtt: névelőAngol, svéd, tok-piszin:
prepozíció, névelő
� Döntően lebegő dallammenet
zárt
Lehetséges funkciók• Szakaszszintű pozíció: 15 – 15 – 70; szószintű pozíció: 20 – 2 – 78• A legérintettebbek az alapszófajú szavak• Lebegő dallammenet• Jellemző megjelenés felsorolásban
– SzóvégenF1: „És az egyik barátomat úgy hívják, hogy Judit, másikat Öcsi és a
harmadikat Pepe. [Mhm.] És a többi Krisztiii , Viviii , Pepeee, Ádám.”
– Kötőszón– KötőszónF1: „Vannak benne dobásooo k [1213] meeeg [848] fogásooo k, [1579]
eséseeek, [686] hátraesések, előreesések, jobbra, balra…”• Kérdések re válaszolnak!
– Előbb (rövid) válasz, majd kiegészítésF1: „Borsólevest, borsót [3207] és öö répaleveeest, [1810] meg husi,
krumpliii t, [1597] meeeg krumpliii t [1559] és csak ennyit.”L2: „Van Vivien. [584] Viviennel szoktam játszani [1046] ééés [1502]
és [967] Vivi [497] Vivi olyan aranyos lány, hogy vele szoktam játszani és a ilyen babásat meg ilyen…”
• Egyénre jellemz ő megvalósulások
Lehetséges funkciók• Szakaszszintű pozíció: 15 – 15 – 70; szószintű pozíció: 20 – 2 – 78• A legérintettebbek az alapszófajú szavak• Lebegő dallammenet• Jellemző megjelenés felsorolásban
– SzóvégenF1: „És az egyik barátomat úgy hívják, hogy Judit, másikat Öcsi és a
harmadikat Pepe. [Mhm.] És a többi Krisztiii , Viviii , Pepeee, Ádám.”
– Kötőszón
�Gondolkodásra, beszédtervezésre időt adó hezitáció
�Határjelölő, ill. a szóátadás szándékát is jelölheti – Kötőszón
F1: „Vannak benne dobásooo k [1213] meeeg [848] fogásooo k, [1579]eséseeek, [686] hátraesések, előreesések, jobbra, balra…”
• Kérdések re válaszolnak!– Előbb (rövid) válasz, majd kiegészítésF1: „Borsólevest, borsót [3207] és öö répaleveeest, [1810] meg husi,
krumpliii t, [1597] meeeg krumpliii t [1559] és csak ennyit.”L2: „Van Vivien. [584] Viviennel szoktam játszani [1046] ééés [1502]
és [967] Vivi [497] Vivi olyan aranyos lány, hogy vele szoktam játszani és a ilyen babásat meg ilyen…”
• Egyénre jellemz ő megvalósulások
szándékát is jelölheti (diskurzusjelölő?)
�Egyéni beszédsajátosság
�Korosztályra jellemzőbeszédsajátosság?
Következtetések
� A nyújtott vokálisokra (a felnőtteknél tapasztaltakhoz hasonlóan) az átlagosnál hosszabb id őtartamok jellemzőek (140 – 721%-os időtartam-növekedés) (vö. Bóna 2007)
� A hosszabb hangokat jellemz ően inkább nyújtásnak ítélték,
� A hosszabb hangokat jellemz ően inkább nyújtásnak ítélték,
� De nem minden esetben a leghosszabb hangokat észlelik a hallgatók nyújtásként,
� Az észlelést további , erősen egyénfügg őtényezők is befolyásolják (a nyújtás mértéke, AT, dallammenet?, pozíció?)
� Formai jellemzői és pozíciója alapján feltehető, hogy tágabb funkciós kör jellemzi
A további kutatás irányai
• A kutatás kiterjesztése – az adatközlők számának növelése
• A hezitálás és a nyújtás kapcsolatának vizsgálata• Összehasonlító elemzés: a felnőttnyelvben és a
gyermeknyelvben megjelenő nyújtások• A szakaszvégi nyújtás (pragmatikai) szerepének
részletes vizsgálata – percepciós teszteléssel is részletes vizsgálata – percepciós teszteléssel is kiegészítve
• Mivel a hallásalapú elkülönítés akusztikailag nem egyértelm ű
� szükséges a definíció(k) kidolgozása és a jelenség egyértelm űsítése
Köszönöm a figyelmet!