1

1994. február A hatálybalépés időpontja: 1994. április 1.

MAGYAR SZABVÁNY MSZ 13207-1

Erősáramú kábelvonalak 0,6/1 kV-tól 40/69 kV-ig terjedő névleges feszültségre. A kábelek fektetése

Az MSZ 13207-1:1981, az MSZ 13207-2:1981 és az MSZ-09-00.0090:1988 helyett F 07

Power cable lines for rated voltages from 0,6/1 kV up to and including 40/69 kV Laying of the cables

E szabvány előírásaitól eltérést a Magyar Szabványügyi Hivatal elnöke engedélyezhet.

Az állami szabvány hatályára vonatkozó rendelkezéseket a szabványosításról és a minőségügyről szóló

78/1988. (XI. 16.) MT rendelet 5-12. §-ai tartalmazzák.

A szabvány alkalmazása előtt győződjön meg arról, hogy nem jelent-e meg módosítása, helyesbítése, illetve

hatálytalanítása.

E szabvány tárgya a 0,6/1...40/69 kV névleges feszültségű kábelek kiválasztása, fektetése; a kábelvonal vizsgálata, átvétele, üzembe helyezése és profilaktikus vizsgálata. A szabvány az MSZ-07-5041 szerinti egyenáramú kábelekre is vonatkozik. Nem vonatkozik a szabvány a bányák mélyszintjén elhelyezett kábe-lekre és a vasúti állítómű kábelekre. Nem tárgya a szabványnak a kábel terhelhetőségének meghatározása.

A szabvány tárgyára vonatkozó előírások nincsenek ellentmondásban az IEC 183, az IEC 502, a HD 603, a DIN-VDE0100/520, a DIN 57 101/VDE 0101, a DIN 57298/VDE 0298/1 szabványok követelményeivel.

Tartalomjegyzék

Oldal

1. Fogalommeghatározások ................................................................................. 3

2. A kábelek és kábelszerelvények kiválasztása ................................................. 7

2.1. Általános szempontok ................................................................................... 7 2.2. Környezeti szempontok ................................................................................. 7 2.3. Villamos szempontok ...................................................................................... 8 2.4. Kábelhossz .................................................................................................... 10

3. A kábelfektetés általános előírásai .................................................................. 10 3.1. A kábelnyomvonal kijelölése ........................................................................ 10 3.2. A kábelvonalak földelése és összekötése ..................................................... 10 3.3. Egyerű kábelekből létesített kábelvonalak ....................................................... 11 3.4. A kábel ellenörzése ..................................................................................... 11 3.5. A kábel hőmérséklete fektetéskor ................................................................ 11 3.6. A kábel hajlítási sugara ................................................................................ 11 3.7. A kábel húzó igénybevétele ........................................................................... 12 3.8. A kábelek megengedett szintkülönbsége ...................................................... 13

ETO 621.315.23.022 Hivatkozási szám: MSZ 13207-1:1994

MAGYAR SZABVÁNYÜGYI HIVATAL (38 oldal) Árkategória: R

2

MSZ 13207-1:1994

3.9. A kábel mozgatása ....................................................................................... 13 3.10. A kábelek elrendezése, levágása és szerelése .............................................. 13 3.11. Tűzvédelmi előírások .................................................................................... 14 3.12. A kábelek jelölése ......................................................................................... 14 3.13. A kábelnyomvonal megjelölése ....................................................................... 15

4. Kábelfektetés talajba ...................................................................................... 15 4.1. Fektetési mélység ........................................................................................... 15 4.2. A kábelárok kialakítása ................................................................................. 16 4.3. Kábelek, kábelrendszerek elrendezése a kábelárokban, elválasztás ................. 16 4.4. Jelzőszalagjelzőháló, védőborítás .................................................................. 16 4.5. Kábelvédőcső, tömbcsatorna ........................................................................... 18

5. Kábelek elhelyezése levegőben .................................................................... 18 5.1. A kábelek alátámasztása és megfogása .......................................................... 18 5.2. Kábelcsatorna, kábelhelyiség ........................................................................ 19 5.3. Közműalagút, közműfolyosó és egyéb vezetékcsatorna ................................. 19 5.4. Kábelek elhelyezése hidakon ........................................................................ 20 5.5. Épületbevezetések és épületek ..................................................................... 20 5.6. Kábelek elhelyezése szabadtéren .................................................................... 21

6. Keresztezések és megközelítések ................................................................. 21 6.1. Általános előírások ....................................................................................... 21 6.2. Kábel keresztezése kábellal .......................................................................... 21 6.3. Távközlési berendezések keresztezése és megközelítése ................................ 22 6.4. Utak megközelítése és keresztezése közterületen .......................................... 23 6.5. Vasúti vágányok ........................................................................................... 24 6.6. Víziút, vízfolyás, árok ...................................................................................... 24 6.7. Csővezetékek ................................................................................................. 24

7. A kábelvonalak vizsgálata .............................................................................. 25 7.1. Általános előírások ....................................................................................... 25 7.2. A folytonosság ellenőrzése és az azonosítás .................................................. 25 7.3. A szigetelési ellenállás ellenőrzése ................................................................. 25 7.4. A szigetelés feszültségpróbája ...................................................................... 26 7.5. A burkolat feszültségpróbája ........................................................................... 27 7.6. Tartós feszültségpróba .................................................................................... 27

8. A kábelvonalak dokumentációja ...................................................................... 28

9. A kábelvonalak átvétele és üzembe helyezése ................................................ 28

10. Profilaktikus vizsgálatok ................................................................................. 28

Mellékletek M1. A kábelszakasz és a kábelvonal szigetelési ellenállásának megengedett

legkisebb értékei ......................................................................................... 29 M2. Párhuzamosan kapcsolt egyerű kábelek fáziskiosztása .................................... 31 M3. A kábelvonalak átadása, átvétele .................................................................. 33 M4. A kábelvonalak üzembe helyezése .................................................................. 33 M5. Profilaktikus vizsgálatok .................................................................................. 34

A szövegben említett magyar szabványok ............................................................... 37

A tárggyal kapcsolatos nemzetközi szabványok .......................................................... 37

Irodalom ................................................................................................................... 38

3

MSZ 13207-1:1994

1. Fogalommeghatározások

1.1. Erősáramú kábel (a továbbiakban kábel): az a villamos energia átvitelére használt termék, ame- lyet a rá vonatkozó termékszabvány közvetlenül földbe fektetésre is alkalmasnak nyilvánít, és a vezetőjét névleges keresztmetszet, szigetelését névleges feszültség megadásával jellemzi, alap terhelhetősége - az MSZ 13207-3 vagy a vonatkozó termékszabvány szerint - szabványosítva van. A kábel lehet árnyékolt (1.1.1. szakasz) vagy árnyékolás nélküli (1.1.2. szakasz).

Megjegyzés: Korábban az árnyékolás, koncentrikus vezető és/vagy páncélzat vagy fémköpeny nélküli vezetéket a hazai terminológia nem tekintette kábelnek; e szabvány hatálybalépésétől - a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően - az ilyen termék akkor minősülhet kábelnek, ha a rá vonatkozó termékszabvány közvetlenül földbe fektetésre is alkalmasnak nyilvánítja.

1.1.1. Árnyékolt kábel: azaz 1.1. szakasz szerinti kábel, amelynek erenkénti vagy - több ér esetén - kö- zös fém árnyékoló szerkezete vagy koncentrikus vezetője és/vagy fém páncélzata, vízzáró fémkö- penye továbbá vízzáró burkolata van.

1.1.2. Árnyékolás nélküli kábel: az az 1.1. szakasz szerinti kábel, amelynek nincs fém árnyékoló szer- kezete, koncentrikus vezetője, fém páncélzata, fémköpenye, de a termékszabvány földbe fekte- tésre is alkalmasnak minősíti.

1.1.3. Energiaátviteli kábel: az az erősáramú kábel, amely a villamos energiának az elosztó, illetve a fogyasztóberendezésekhez való továbbítására szolgál.

1.1.4. Irányítástechnikai kábel: - e szabvány szempontjából - az az erősáramú kábel, amely jelzés, mérés, működtetés, védelem céljára szolgál.

1.2. Távközlési kábel: az a kábel, amely műsorszóró és/vagy távközlési, távjelzési feladatok ellátásá- ra szolgál.

1.3. Kábelrendszer: egyerű kábelekből kialakítón háromfázisú kábelvonal.

Megjegyzés: A háromfázisú rendszerhez tartozó egyerű kábelek háromszög-alakzatba vagy síkba fektetendök. Háromszögalakzat esetén egymást érintve vagy egymástól azonos távolságra helyezhetők; síkban való elhelyezésnél egymástól meghatá-rozott távolságra történhet az elhelyezés.

1.4. Kábelszakasz: a lefektetett, végleges helyére elhelyezett, szerelvény nélküli kábel.

1.5. Kábelvonal: a végelzárókkal behatárolt kábel.

Megjegyzés: Elágazás esetén az elágazó kábel is a kábelvonal része.

1.6. Kábelvégelzáró (végelzáró): a kábel végére szerelt, a kábelnek a kábelvonal egyéb részeivel va- ló villamos csatlakozását és a szigetelést a csatlakozó villamos berendezésig fenntartó szerel vény.

1.7. Kábelösszekötő (egyenes összekötő): a két kábelt folyamatos áramkörré összekötő szerel vény.

1.8. Elágazó összekötő: a fővonali kábelről elágazó kábelt csatlakoztató szerelvény; T elágazónál a két kábel tengelye egymáshoz képest megközelítőleg merőleges; Y vagy párhuzamos elágazónál a két kábel tengelye egymáshoz képest megközelítőleg párhuzamos.

4

MSZ 13207-1:1994

1.9. Kábelnyomvonal: a lefektetett kábel elméleti tengelyének függőleges vetülete a terepszintre.

1.10. Kábelárok: a kábel befogadására szolgáló, talajban létesített árok.

1.11. Fektetési mélység: a terepszint és az ahhoz legközelebb eső, kábelárokba fektetett kábel alsó érintősíkja közötti távolság.

1.12. Közterület: az MSZ 7487-1 szerint.

Megjegyzés: Az MSZ 7487-1:1979 szerint „közterület az ingatlannyilvántartásban (telekkönyv) közterületként (pl. közút, járda, tér, köz-park) nyilvántartott földrészek, továbbá építmények (pl. épületárkádok alatti járda, alul-és felüljáró) közhasználatra átadott része."

1.13. Belterület: az MSZ 7487-1 szerint.

Megjegyzés: Az MSZ 7487-1:1979 szerint, „belterület a város (község) igazgatási területének az a része, amelyet az Országos Építési Szabályzat előírásai alapján a rendezési terv, ennek hiányában a területileg illetékes önkormányzat ennek nyilvánít."

1.14. Külterület: a város (község) igazgatási területének a belterületen (belterületeken) kívül eső része.

1.15. Szabályozott terep: az építmények, utak, műtárgyak által szabályozott felszínnel rendelkező te- rep.

1.16. Szabályozatlan terep: ahol a talaj felső szintjének változtatásával, valamint különféle mélységbe hatoló földmunkákkal kell számolni (pl. mező- és erdőgazdasági területek).

1.17. Védőműtárgy: az MSZ 7487-1 szerint.

Megyjegyzés: Az MSZ 7487-1:1979 szerint „védőműtárgy a vezetéket (e szabvány szempontjából: kábelt) a környezet, illetve a kör-nyezetet a vezetékben szállított közeg esetleges káros hatásaitól védő szerkezet."

1.18. Kábelvédőcső: olyan, acélból, betonból, eternitből vagy kemény műanyagból készített üreges elem (cső), ami út vagy egyéb műtárgy alatt mechanikai sérülésnek kitett helyen elhelyezett kábe- lek védőműtárgyaként szolgál.

1.19. Kábeltömbcsatorna: a kábel mechanikai védelmére szolgáló, általában több körszelvényű átme- nő üreggel rendelkező, egymásba illeszthető, előregyártott elemekből kialakított védőműtárgy.

1.20. Kábelcsatorna: épületen belül vagy azon kívül kialakított, vízszintes vagy közel vízszintes elhe- lyezkedésű, kábelek elhelyezésére, védelmére használt szerkezet vagy műtárgy, amelynek hosszúsági mérete keresztmetszeti méreteinél jelentősen nagyobb.

Megjegyzések: 1. A kábelcsatorna általában padló- vagy terepszintbe vagy ez alá süllyesztett kialakítású. 2. A kábelcsatorna lehet bújható vagy a környezetből szerelhető. 3. A kábelcsatorna lehet fedlapos, felülről nyitható, oldalról hozzáférhető vagy alulról kezelhető.

1.21. Kábelhelyiség: kábelek kezelésére, elhelyezésére, a kezelőszemély befogadására alkalmas mé- retű, épületszerkezetekkel elhatárolt légterű tér.

1.22. Kábelrendező: a rendezett terepszint feletti elhelyezésű, járható vagy bújható, a kábelek rende- zését, csoportosítását, vezetését szolgáló kábelhelyiség.

5

MSZ 13207-1:1994

1.23. Kábelfolyosó: épületben vagy önálló építményként a környező terepszint feletti kialakítású, víz- szintes vagy közel vízszintes elhelyezkedésű, járható, folyosószerű kábelhelyiség.

1.24. Kábelalagút: épületben vagy önálló építményként a környező terepszint alatti kialakítású, vízszin- tes vagy közel vízszintes elhelyezkedésű, járható, folyosószerű kábelhelyiség.

1.25. Kábelakna: függőleges kábelvezetés céljára használt kábelhelyiség, amelynek mélysége ke- resztmetszeti méreténél jelentősen nagyobb.

Megjegyzés: Keresztmetszeti méretétől függően hágcsó vagy létra segítségével mászható is lehet.

1.26. Közműalagút (vezetékalagút): az MSZ 7487-1 szerint.

Megjegyzés: Az MSZ 7487-1:1979 szerint „közműalagút (vezetékalagút) a többféle közmű- vagy egyéb vezeték elhelyezésére alkal-mas, a rendezett térszint alatti olyan járható, alagútszerű építmény, amelyben a vezetékek építése, ellenőrzése, karban-tartása, cseréje a többi vezeték zavartalan üzemeltetése közben feltárás, illetve kiásás nélkül végezhető el."

1.27. Közműfolyosó: az MSZ 7487-1 szerint.

Megjegyzés: Az MSZ 7487-1:1979 szerint „közműfolyosó az épületek pinceszintjén (fogadószintjén) közmű- vagy egyéb vezetékek elhelyezésére alkalmas, a közműalagút folytatásaként folyosószerűen kialakított tér, amely a pince (fogadószint) egyéb légterétől el van választva."

1.28. Egyéb vezetékcsatorna: olyan csatorna, amelyben technológiai folyamatokat ellátó vezeték mel- lett erősáramú kábel is elhelyezésre kerül.

1.29. Védőborítás: a kábel kiegészítő mechanikai védelmét biztosító borítás.

1.30. Fokozott mechanikai szilárdságú védőborítás: az előírtnál kisebb fektetési mélységben elhe- lyezett kábelek fokozott mechanikai védelmét biztosító borítás.

1.31. Elválasztás: a kábelnek a közelében lévő másik kábeltől vagy közművezetéktől való térbeli elha- tárolása.

Megjegyzés: Az elválasztás kivitelezhető a kábelárokban pl. térköztartókkal, választótéglázással, a levegőben védőlemezekkel.

1.32. Kábeltartó szerkezet: nem éghető anyagból - általában korrózióálló vagy korrózióvédelemmel ellátott fémből illetve műanyagból - készült, a kábelek elhelyezésére (alátámasztására, rögzítésé re) alkalmas szerkezet, amely a kábelek szellőzését és oltását lehetővé teszi.

Megjegyzés: A kábeltartó szerkezet lehet bilincs, konzol, kábelpolc, kábeltálca, kábellétra stb. is.

1.33. Biztonsági övezet: a kábel azon környezete, amelynek méreteit (kiterjedését) és használatát jog szabályi* előírások szabályozzák.

1.34. Hatósáv: az MSZ 13200-1 szerint.

Megjegyzés: Az MSZ 13200-1:1973 szerint „Hatósáv: esetenként változó szélességű terület a nagyfeszültségű hálózat mellett, ame-lyen belül annak befolyása a távközlési berendezésekre káros lehet."

* Jelenleg: a 11/1984. (VIII.22.) IpM sz. rendelete a villamosmű biztonsági övezetéről.

6

MSZ 13207-1:1994

1.35. Távközlési alépítmény: a távközlési kábelek és tartozékaik, szerelvényeik föld alatti elhelyezésé re szolgáló telepített műtárgyak (szekrény, akna, cső, tömbcsatorna stb.) összessége.

1.36. Megközelítés: a kábel és a vele közel párhuzamosan haladó, legfeljebb 30°-os szögben hajló nyomvonalú, más, általában nyomvonalas létesítmény (pl. közművezeték, út, vasút, kábel, épület) olyan helyzete, amelyben a két létesítmény kölcsönös hatása vagy veszélyeztetése bekövetkez- het.

1.37. Megközelítési távolság: az egymást megközelítő kábel és más létesítmény egymáshoz legköze- lebb eső alkotóinak legkisebb távolsága.

1.38. Keresztezés: a kábel és egy általában nyomvonalas létesítmény (pl. kábel, közművezeték, út, vasút, épület) olyan helyzete, amelyben a két létesítmény nyomvonala egymást metszi és a két lé- tesítmény kölcsönös hatása vagy veszélyeztetése bekövetkezhet.

1.39. Keresztezés! távolság: az egymást keresztező kábelek vagy kábel és más létesítmény egymás hoz legközelebb eső alkotóinak legkisebb távolsága.

1.40. Kábelhúzó harisnya: szövött, csőalakú segédeszköz, amely a kábelre felhúzva és megfeszítve átmérőcsökkenése által a kábelre rászorul és a húzóerő közlésére képes.

1.41. Csavarodásgátló csatlakozó: húzással történő fektetésnél a húzókötél és a kábel között fellépő csavarodást megakadályozó segédeszköz.

1.42. Kábelgörgő (görgőrendszer): a kábel fektetése során a kábel vezetésére és továbbításának megkönnyítésére kialakított eszköz.

Megjegyzés: A kábelgörgők lehetnek - vezetőgörgők , - sarokgörgők (vízszintes irányváltozásnál), - lefeszítőgörgők (függőleges irányváltozásnál).

1.43. Védőtölcsér: a kábelnek a kábelvédőcsőbe vagy tömbcsatornába való behúzásakor a kábelbur- kolat sérülésének megakadályozására alkalmazott, általában hosszirányban felhasított, széthajt ható tölcsérszerű segédeszköz.

1.44. Kábeljelző: a kábelre rögzíthető, környezeti hatásoknak tartósan ellenálló, betűk, számok elhe- lyezésére szolgáló elem, amely alkalmas a kábelvonal egyértelmű meghatározására.

1.45. Kábeljelzőkő, kábeljelzőtábla: a kábelvonal helyének föld felszínén történő jelzése céljából elhe- lyezett idomkő, illetve tábla.

1.46. Jelzőszalag, jelzőháló: a kábelvonal fölött elhelyezett szalag vagy háló, amely felhívja a figyel- met a kábel közelségére.

1.47. Fektetési rajz: a kábelvonal, több kábel esetén a kábelsorrend tényleges helyzetét is rögzítő rajz, amelyből a kábel nyomvonala, a kábel szerelvényeinek és a kábelt védő létesítményeknek a helye egyértelműen megállapítható.

1.48. Kábelleltár: a tényleges kábelvonalról készített, a kábeleket és kábelszerelvényeket és védőmű tárgyait meghatározott részletességgel tartalmazó dokumentum.

1.49. Vizsgálati jegyzőkönyv: a kábelvonalon végrehajtott vizsgálatok eredményeit rögzítő dokumen- tum.

7

MSZ 13207-1:1994

1.50. Profilaktikus vizsgálatok: a kábelvonalon időszakonként végzett vizsgálatok a kábelvonalak megbízhatóságának ellenőrzése céljából.

2. A kábelek és kábelszerelvények kiválasztása

2.1. Általános szempontok

2.1.1. A kábel feleljen meg

- műanyag szigetelés esetén az MSZ IEC 502 * - telített papír szigetelés esetén az MSZ IEC 55 * - árnyékolás nélküli kábel esetén a vonatkozó termékszabvány* előírásainak.

A követelmény kielégítését a kivitelezőnek bizonylattal igazolnia kell.

2.1.2. Váltakozóáramú hálózatban az egyerű kábel páncélzata, árnyékolása nem mágnesezhető anya- gú legyen.

2.1.3. Árnyékolás nélküli energiaátviteli kábelt talajban közcélú** hálózatokban csak az illetékes áramszolgáltató feltételei szerint szabad alkalmazni.

Nem közcélú hálózatokban talajban az árnyékolás nélküli energiaátviteli kábelt az esetben sza-bad alkalmazni, ha - a kábelt védőcsőben helyezik el, vagy - a kábel fölött szilárd burkolat van, vagy - a kábelvonal betáplálás! helyén áramvédő kapcsolást alkalmaznak.

2.1.4. Műanyag szigetelésű és burkolatú kábelek összekötő és elágazó szerelvényeinek külső vízzáró burkolata csak műanyag szerkezetű (pl. zsugorcső, műgyanta) legyen.

2.1.5. Műanyag szigetelésű kábelek szereléséhez csak az MSZ-05-48.1405 szabványsorozat szerinti vizsgálatok alapján megfelelőnek minősített anyagú és technológiájú szerelvényt szabad alkal- mazni.

1.l.6. Telített papír szigetelésű kábelek szereléséhez csak az MSZ-05-48.1401 szabványsorozat előírá- sait kielégítő szerelvényt szabad alkalmazni.

2.2. Környezeti szempontok

2.2.1. Kábelhelyiségben való elhelyezésre csak

- műanyag szigetelésű kábel esetében: - PVC-burkolatú vagy égésgátló adalékkal ellátott más burkolatú,vagy - égésgátló bevonattal ellátott kábelt;

- telített papír szigetelésű kábel esetében: - itatott szálasanyag burkolat nélküli kábelt;

- meleg helyiségben a külső környezet és a terhelés okozta hőhatást elviselő szigetelésű és burkolatú kábelt

szabad alkalmazni.

2.2.2. Szabadtéren vízszintes vagy közel vízszintes elhelyezés esetén a kábel burkolatát napsugárzás ellen védeni kell, vagy a kábel burkolata a napsugárzásnak ellenálló anyagból készüljön. Megjegyzés: PVC-burkolat esetén az anyag legalább 1%; polietilén (PE) burkolat esetén legalább 2,5% koromtartalmú legyen.

* Előkészületben ** Jelenleg a villamosenergia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló 11/1970. (IV.29.) Korm. számú rendelettel módosított

és kiegészített 40/1962. (XI.11.) Korm. számú rendelet szerint a közcélú villamos mű a lakosság, a vállalatok, az intézmények és más szervek villamosenergia szükségletének kielégítését, valamint a közvilágítás ellátását szolgálja.

8

MSZ 13207-1:1994

2.2.3.

2.2.4.

2.2.5.

2.2.6.

2.2.7.

2.2.8.

2.3.

2.3.1.

Korróziót előidéző környezetben a korróziós hatásnak ellenálló műanyag burkolatú kábelt és mű-anyag összekötőt kell alkalmazni.

Talajvizes területen történő fektetés esetén PE-burkolatú kábelt kell alkalmazni.

Folyó- vagy állóvízben történő fektetésnél acélhuzal páncélzatú, PE-burkolatú kábelt kell alkal-mazni.

Rezgésnek kitett helyeken (pl. hidakon, acélszerkezeteken, nagyforgalmú utak mellett vagy alatt) műanyag szigetelésű és műanyag burkolatú kábeleket kell alkalmazni.

A kábelek környezet szempontjából történő kiválasztásához az MSZ 1600 és az MSZ 1610 szab-ványsorozatok e szabvány előírásán túlmenő előírásokat is tartalmaznak.

Ha a kábel az elhelyezés során többféle hatásnak lehet kitéve, a kábelnek az előírt összes köve-telményt ki kell elégítenie.

Villamos szempontok

Névleges feszültség

2.3.1.1. A kábel névleges feszültségét egyenáramú és egyfázisú váltakozó áramú hálózatokon az 1. táblázat szerint kell meghatározni.

A kábel névleges feszültségének kiválasztása egyenáramú

és egyfázisú váltakozó áramú hálózatokban

1. táblázat

A feszültség neme

A hálózat feszültsége (V) A kábel

névleges feszültsége Uo/U (kV/kV) legkisebb névleges legnagyobb

Egyenfeszültség 400 500 670 1000 2000

600 750

1000 1500 3000

720 900

1200 1800 3600

0,6/1 0,6/1 0,6/1 3,6/6 3,6/6

Váltakozó feszültség 4750 12000 19000

6250 15000 25000

6900 17250 27500

12/20 20/35 40/69*

* Helyette - a nem az MSZ 1 167-3 szerinti - 26/45 kV névleges feszültségű kábelt is szabad alkalmazni.

2.3.1.2. A kábel névleges feszültségét háromfázisú váltakozó áramú hálózatokon a hálózat névleges fe-szültsége és földzárlati viszonyai alapján a 2. táblázat szerint kell meghatározni.

9

MSZ 13207-1:1994

A kábel névleges feszültségének kiválasztása háromfázisú váltakozó áramú hálózatokban

2. táblázat

A hálózat névleges feszültsége (kV)

A kábel névleges feszültsége, U0/U(kV/kV)

A és 6 kategória C kategória

0,4 3 6 10 20 30 35

0,6/1 1,8/3 3,6/6 6/10 12/20 18/30 20/35

0,6/1 3,6/6 6/10 12/20 18/30 40/69* 40/6*

* Helyette - a nem az MSZ 1 167-3 szerinti - 26/45 kV névleges feszültségű kábelt is szabad alkalmazni.

A hálózat a földzárlati viszonyok alapján - e szabvány szempontjából - három kategóriába sorol-ható:

A kategóriába kell sorolni azokat a hálózatokat, amelyeknél az egysarkú földzárlat leghosszabb időtartama 1 perc. (Ide tartoznak a hatásosan földelt hálózatok, valamint a földzárlatvédelemmel rendelkező nem hatásosan földelt hálózatok.)

B kategóriába kell sorolni azokat a hálózatokat, amelyeknél az egysarkú földzárlat időtartama esetenként legfeljebb 8 óra, évente pedig összesen legfeljebb 125 óra. (Ide tartoznak általában a nem hatásosan földelt, kompenzált hálózatok, amelyeknél a földzárlat időtartama nem nagyobb az említettnél.)

C kategóriába kell sorolni az A és 6 kategóriába nem sorolható hálózatokat. (Ide tartoznak a szigetelt hálózatok és azok a kompenzált hálózatok, amelyeknél a földzárlat időtartama megha-ladja az esetenkénti 8 órát és évente a 125 órát.)

2.3.2. Terhelhetőség

A kábel alapterhelhetőségét, valamint a fektetési és elhelyezési körülményektől függő módosító tényezőket a következő szempontok szerint kell meghatározni: - a gyártó által megadott adatok vagy

- az MSZ 13207-3 adatai, vagy

- az MSZ IEC 287* számítási módszerei alapján.

2.3.3. Zárlati szilárdság

A kábelt zárlati szilárdság szempontjából a fellépő dinamikus és termikus igénybevétel alapján a 2.3.3.1...2.3.3.3. szakaszok szerint kell kiválasztani.

2.3.3.1. A fellépő dinamikus igénybevételt nem talajban fekvő egyerű kábelek esetében az 5. fejezet sze- rinti megfogással kell figyelembe venni.

2.3.3.2. A fellépő termikus igénybevétel szempontjából a kábelt és a kábelszerelvényt úgy kell kiválaszta- ni, hogy ha a kábelre megengedett legnagyobb üzemi hőmérséklet esetén a beépítési helyen fel- lépő legnagyobb zárlati áram az MSZ 1610 szerint meghatározott védelmi időtartamig veszi igény- be a kábelt, annak vezetőhőmérséklete ne emelkedjék a kábel vezetőjére az MSZ IEC 502-ben megengedett legnagyobb zárlati véghőmérséklet fölé.

*Előkészületben

10

MSZ 13207-1:1994

2.3.3.3. Olyan, nem hatásosan földelt csillagpontú hálózaton, amelyen kettős földzárlat fellépésével kell számolni, olyan kábeleket kell alkalmazni, amelyeknél a kettős földzárlati áram a kábel árnyékolá-sán - a védelem működési idejéig áthaladva - nem okoz a termékszabványokban előírtnál na-gyobb melegedést.

Megjegyzés: A 20 kV-os nem hatásosan földelt csillagpontú, 40 MVA teljesítményű transzformátorral táplált hálózaton a kettős föld-zárlati áram legnagyobb értéke 7,3 kA, a korszerű védelem hárítási ideje 0,4 s. A térhálós polietilén szigetelésű 150 mm

2

és ennél nagyobb vezetőkeresztmetszetű kábelek 25-35 mm2-es rézhuzalkoszorú árnyékolása ennek az igénybevételnek

megfelel. A transzformátor közvetlen közelében lévő rövid (100-150 m-nél nem hosszabb) kábelek árnyékolását a 3.2.1. szakasz megjegyzése szerint nem kell a kábelvonal mindkét végén földelni. A 10 kV-os hatásosan földelt hálózaton a kettős földzárlat felléptének valószínűsége elhanyagolható.

2.4. Kábelhossz

A szükséges kábelhossz megállapításánál figyelembe kell venni a kábeltípus gyártási hosszát, a kábelszerelés végrehajtásához, a tartalékképzéshez, valamint kábelárokba történő fektetés ese-tén a hullámos fektetéshez szükséges többlethosszakat.

3. A kábelfektetés általános előírásai

3.1. A kábelnyomvonal kijelölése

3.1.1. A kábel nyomvonalát és elhelyezési módját (kábelárokban, kábelvédőcsőben, csatornában, ala- gútban, közműalagútban, közműfolyosóban, egyéb vezetékcsatornában stb.) a kábel és az általa ellátott létesítmények üzembiztonsági követelményei, a talajviszonyok és a terepadottságok, to- vábbá az egyéb meglévő és tervezett létesítmények figyelembevételével úgy kell megválasztani, hogy a célnak megfelelő, gazdaságos és üzembiztos megoldást adjon.

3.1.2. A nyomvonallal az agresszív vegyi anyagokkal, szerves hulladékkal fertőzött talajt ki kell kerülni vagy talajcserét kell végezni.

3.1.3. Közterületen végzett kábelfektetésnél a kábelek nyomvonalát az MSZ 7487-2 szerint biztosított sávban és sorrendben kell kijelölni.

3.1.4. A kábelnyomvonal kijelölésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy a meglévő vagy tervezett nyom- vonalas létesítményekkel, továbbá épületfalakkal - rövid szakaszaiban is - párhuzamosan, 30°- nál kisebb eltéréssel haladjon, keresztezés esetén azokat lehetőleg merőlegesen keresztezze.

Ha már meglévő kábelvonal mellé kell új kábelt fektetni, akkor az új kábel nyomvonalát a meglévő kábelvonal nyomvonala alapján kell kijelölni.

3.1.5. A kábelvonal egyéb létesítményektől kijelölt távolságát a biztonsági övezetre vonatkozó jogsza- bály előírásainak figyelembevételével úgy kell meghatározni, hogy egyrészt a kábel fektetése és üzeme a létesítmény üzemét és karbantartását, másrészt a létesítmény a kábel fektetését, üzemét és karbantartását ne zavarja.

3.1.6. Feszültség alatti kábelvonalak közelében végzett munkát és a kábelvonalak feszültségmentesíté- sét az MSZ 1585 előírása szerint kell végrehajtani.

3.2. A kábelvonalak földelése és összekötése

3.2.1. Árnyékolással, koncentrikus vezetővel, fémköpennyel, páncélzattal (továbbiakban: árnyékolással) és földelővezetővel rendelkező kábelekből létesített kábelvonalak fém rétegeit általában minden végelzárónál ki kell vezetni és le kell földelni. Rövid kábelvonal árnyékolását megengedett csak az egyik kábelvégelzárónál földelni, ha az ellenőrző számítás szerint zárlat esetén a kábelvonal ár-nyékolásán nem keletkezik az MSZ 172 szabványsorozat szerint veszélyes érintési feszültség.

Megjegyzés: A gyakorlati tapasztalatok alapján a hazai középfeszültségű kábelhálózatokon 100-150 m hosszú kábelvonalon az egyik végelzárónál készített földelés esetén háromfázisú zárlat során sem emelkedik az árnyékolás feszültsége 250 V fölé.

11

MSZ 13207-1:1994

3.2.2. Műanyag burkolatú kábelek árnyékolásának vagy a fémköpenyű kábelek fémköpenyeinek folyto- nosítását, végelzárónál való kivezetését, az árnyékolással, fémköpennyel azonos vagy nagyobb villamos vezetőképességű vezetővel kell készíteni.

3.2.3. Műanyag szigetelésű és burkolatú kábelek összekötésére a kábel burkolatánál nem kisebb villa- mos szilárdságú burkolatpótlást kell alkalmazni.

3.3. Egyerű kábelekből létesített kábelvonalak

3.3.1. Levegőben elhelyezett egyerű kábelek esetében a zárlati áramok dinamikus erőhatásának felvé- telére alkalmas megfogásokat kell készíteni (pl. a rögzítések távolsága és szilárdsága).

3.3.2. Egyerű kábel vagy az azonos fázishoz tartozó kábelek felerősítő szerkezete, megfogása ne ké- pezzen mágnesesen zárt kört (pl. zárt vasbilincs).

3.3.3. Háromfázisú váltakozó áramú rendszer részét képező egyerű kábelek acélcsőbe való átfűzése esetén a csövön az azonos rendszerhez tartozó mindhárom fázist keresztül kell vezetni.

3.3.4. Párhuzamosan kötött, egy vagy több síkban fektetett egyerű kábelek elrendezését, fáziskiosztását - az egyenletesebb árameloszlás érdekében - az M2. melléklet szerint kell megvalósítani.

3.4. A kábel ellenőrzése

A kábelfektetést megelőzően ellenőrizni kell:

- a kábel típusát (szerkezet, keresztmetszet, névleges feszültség);

- a kábel állapotát, különösen a kábeldobon lévő kábel külső menetei burkolatának sértetlenségét,

- a kábelvégek lezárásának épségét.

A fektetés során szemrevételezéssel folyamatosan és állandóan ellenőrizni kell a kábel burkolatát és csak hibátlan burkolatú kábelt szabad fektetni, sérülés esetén a burkolatot ki kell javítani.

3.5. A kábel hőmérséklete fektetéskor

A kábelfektetés során - ha a termékszabvány másképp nem rendelkezik - a kábel hőmérséklete ne legyen kisebb:

- műanyag szigetelés esetén 0 °C-nál

- telített papír szigetelés esetén +4 °C-nál

Ennél kisebb környezeti hőmérsékleten tárolt kábelt a kábelfektetés megkezdése előtt elő kell melegíteni (pl. a kábel meleg helyiségben való, 24-48 órás tárolásával, vezetőinek villamos fűtésé-vel vagy a fektetés helyén hőlégfúvó alkalmazásával).

3.6. A kábel hajlítási sugara

A fektetés közben (a kábel lecsévélése, terelése, mozgatása stb. vagy a szállítódobról egy másik dobra való áttekercselése során), valamint a végleges elhelyezéshez szükséges egyszeri hajlítás-ra megengedett legkisebb hajlítási sugarat- egyéb előírás (pl. gyártmányismertető) hiányában - a 3. táblázat tartalmazza.

12

MSZ 13207-1:1994

A kábel legkisebb hajlítási sugara

3. táblázat

A kábel szigetelése

A kábel szerkezete

A dob mag-átmérője

A legkisebb hajlítási sugár

fektetéskor, átcsévéléskor

egyszeri hajlítás-kor, végleges elhelyezésnél

Telített papír szigetelésű

közös ólomköpenyű, övszigetelésű

25d 12,5d 10d

érköpenyes, erenként árnyékolt

25d 15d 12,5d

Műanyag szigetésű egyerű 25d 15d 10d

többerű 15d 10d 7,5d

3.7.

d a kábel külső átmérője.

A kábel húzó igénybevétele

A fektetés (elhelyezés) során a kábel legnagyobb húzó igénybevétele ne haladja meg a 4. táblá-zatban megadott értékeket.

A kábel legnagyobb húzó igénybevétele

4. táblázat

A kábel szerkezete Megengedett húzóerő, N

vezetőmegfogással (behúzófejjel)

burkolatmegfogással (húzóharisnyával)

húzópáncél-megfogással

Telített papír szigetelé- sű, ólomköpenyű kábel páncélzat nélkül vagy

acélszalag páncélzattal

- 60d -

Műanyag szigetelésű, műanyag burkolatú ká-bel

rézvezető: 40/4 alumínium vezető: 20/4

100d —

Acélhuzal páncélzatú kábel

- - 40na

A valamennyi húzott vezető keresztmetszetének összege, mm2;

d a kábel külső átmérője, mm;

a a páncélzat egy acélhuzalának keresztmetszete, mm2;

n a páncélzat acélhuzaljainak száma.

13

MSZ 13207-1:1994

3.8. A kábelek megengedett szintkülönbsége

- Telített papír szigetelésű kábel 10%-nál nagyobb lejtésű terepen való fektetését kerülni kell. Hosszabb kábelvonal esetén a kábelvégelzáró és a lefektetett kábel közötti szintkülönbség a 12 m-t ne haladja meg.

- Műanyag szigetelésű és burkolatú kábelek függőleges vagy közel függőleges elhelyezésénél nincs korlátozás.

3.9. A kábel mozgatása

3.9.1. A kábelnek a kábeldobról vagy a kábelkarikáról való lecsévélésekor a húzási sebességet lassan és folyamatosan kell növelni. Géppel való húzásnál a húzási sebesség - egyéb előírás hiányában - legfeljebb 20 m/perc lehet. A húzás iránya a dob tengelyére merőleges legyen.

3.9.2. A lecsévélés és a továbbítás során ügyelni kell arra, hogy a kábel hossztengelye körül ne csava- rodjék. A kábel elcsavarodásának megakadályozására csavarodásgátló csatlakozót (pl. forgó összekötőt) kell alkalmazni.

3.9.3. A lecsévélés és a továbbítás során biztosítani kell a kábel burkolatának sértetlenségét. Ennek ér- dekében nem szabad a kábelt földön vagy tartószerkezeten húzni, görgőkön kell haladnia. A gör- gők, illetve az alátámasztások távolságát a kábel merevsége és tömege figyelembevételével kell meghatározni. Kézi hordozás esetén megfelelő hordozóeszközökkel kell alátámasztani. A görgők távolsága általában 2-5 m legyen.

A kábel védőcsőbe, tömbcsatornába, zártszelvényű kábelcsatornába való behúzása esetén a burkolat védelmére a megfelelő terelőgörgőkön kívül védőtölcsért kell alkalmazni.

3.9.4. Talajba fektetett kábelnél a talaj visszatöltése előtt a kábel burkolatát szemrevételezéssel ellenő- rizni kell; sérülés esetén a burkolaton lévő hibát ki kell javítani.

3.9.5. A kábel függőleges elhelyezését - ha a szintkülönbségnek megfelelő hosszúságú kábel tömege meghaladja a kábelre megengedett húzó igénybevételt - tartókötél és csörlő segítségével kell végrehajtani. A kábelt megfelelő távolságokban a tartókötélhez kell rögzíteni.

3.10. A kábelek elrendezése, levágása és szerelése

3.10.1. A kábelszerelvények szereléséig a kábelvégeket úgy kell lezárni, hogy a kábelbe víz, nedvesség, szennyeződés ne hatolhasson be.

3.10.2. A kábelszerelvények helyénél a szereléshez, a végleges elhelyezéshez és a tartalékképzéshez megfelelő kábeltöbbletet kell biztosítani.

3.10.3. A folyamatosan alátámasztott kábeleket (pl. kábelárokban) kismértékben hullámosán kell fektetni.

3.10.4. A kábeleket fektetés után rendezni kell. A kábelek egymástól, a kábelárok falától, a tartószerke- zettől stb.-től való távolságát, valamint az egyerű kábelek fáziskiosztását a 4.3. és az 5.1. szaka- szok tartalmazzák.

3.10.5. A kábelt úgy kell elhelyezni, hogy sehol se feküdjön fel éleken. Ahol az éleken való felfekvés lehe tősége fennáll (pl. faláttörésnél, védőcső végeinél, nyílásoknál), időálló anyagból (pl. üveggya- potból, gumiból, műanyagból) alátétet, párnát kell kiképezni.

3.10.6. A kábelszerelvények szerelését csak megfelelő kábelszerelői vizsgával rendelkező személy vé- gezheti, amely tényt a kivitelezőnek igazolnia kell.

3.10.7. Szabadtéren történő szereléskor szélben, esőben, bármilyen hulló szennyeződés esetén, vala- mint 0,6/1 kV-nál nagyobb névleges feszültségű kábeleknél minden esetben szerelősátrat kell al- kalmazni.

14

MSZ 13207-1:1994

3.11. Tűzvédelmi előírások

3.11.1. Általános követelmény, hogy tűzvédelmi szempontból a létesítmény kábeleit úgy kell elhelyezni, hogy az egyes kábelek esetleges égése a lehető legkisebb kárt okozza.

3.11.2. A tűz elleni védekezésre vonatkozó általános előírásokat jogszabályok*, az építmények tűzvédel- mi előírásait az MSZ 595 szabványsorozat, a villamos energiafejlesztő, -átalakító, -kapcsoló és -elosztó berendezések tűzvédelmi előírásait az MSZ 15688 előírásai tartalmazzák.

3.11.3. A robbanásveszélyes, illetve tűzveszélyes környezetre vonatkozó előírásokat az MSZ 1600-8, MSZ 1600-9, MSZ 1610-3, illetve MSZ 1610-4 tartalmazza.

3.11.4. A kábeleket tartós hősugárzás ellen (pl. kazán, kemence közelében) védeni kell.

3.11.5. A kábelhelyiség, illetve kábelcsatorna födémszerkezete és határolófala nem éghető anyagú és legalább 1 h tűzállósági határértékű legyen (MSZ 595-1).

3.11.6. A kábelhelyiség és kábelcsatorna egyéb helyiségbe, illetve szabadba nyíló ajtói füstzáró kivitelű ek, nem éghető anyagúak és legalább 0,5 h tűzállósági határértékűek legyenek.

3.11.7. A kábelhelyiségek fölötti helyiségekbe és a szabadba vezető nyílásokat úgy kell lezárni, illetve tö- míteni, hogy a kábeleket tűz, víz, illetve csepegő olaj ne érje.

3.11.8. Kábelhelyiségekben (kábelalagút, kábelcsatorna, közműalagút stb.) elhelyezett kábelek esetén a 3.11.8.1 ...3.11.8.3. szakaszok előírásait is be kell tartani.

3.11.8.1. Azokat a kábeleket, amelyek energiaátviteli vagy védelmi szempontból egymás tartalékát képezik, külön nyomvonalon kell vezetni. Ha ez nem biztosítható, a kábeleket tűzvédelmi szempontból el kell választani.

3.11.8.2. Az energiaátviteli, valamint az irányítástechnikai kábeleket egymástól elválasztva vagy külön nyomvonalon kell vezetni, vagy a kétféle kábel közé nem éghető anyagú, legalább 0,25 h tűzálló sági határértékű elválasztást kell alkalmazni.

3.11.8.3. A távközlési kábeleket az energiaátviteli kábelektől legalább 0,5 m távolságban kell vezetni, vagy ha ez a távolság nem tartható be, akkor a távközlési kábeleket nem éghető anyagú, legalább 0,25 h tűzállósági határértékű elválasztással kell védeni.

3.11.9. A hosszabb kábelfolyosót, kábelalagutat, közműalagutat tűzszakaszokra kell bontani. Egy tűzsza- kasz hossza legfeljebb 100 m legyen.

3.11.10. Kábelhelyiségben, illetve kábelalagútban lévő tűzszakaszok közötti ajtók nem éghető anyagúak és legalább 1 h tűzállósági határértékűek legyenek. A tűzszakaszok közötti ajtók két irányból nyit hatók legyenek.

3.11.11. A kábelhelyiségek, illetve tűzszakaszok kábelátvezetéseit a fal- és a födémszerkezet tűzállósági határértékének megfelelő, fűstzáró tömítéssel kell lezárni olyan megoldásban, hogy a kábelek cseréje viszonylag egyszerű módon legyen megvalósítható.

3.12. A kábelek jelölése

3.12.1. A kábelre a kábelvonal azonosítása céljából kábeljelzőt kell rögzíteni.

3.12.2. A kábeljelző a környezet (talaj, szabadtér, belsőtér) hatásainak tartósan ellenálló anyagból készül jön.

Jelenleg a tűz elleni védekezésről és a tűzoltóságról szóló 4/1982.(V.30.) BM rendelettel, a 9/1983. (XII.10.) BM rendelettel, a 11/1983. (XII.28.) BM rendelettel, valamint a 4/1992.(IV.7.) BM rendelettel módosított 3/1980. (VIII.30.) BM rendelet, és a 4/1980. (XI.25.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat.

15

MSZ 13207-1:1994

3.12.3. A kábeljelzőn a következő adatokat kell feltüntetni:

- a kábelvonal azonosítási jelét (betűk, számok vagy azok kombinációja);

- a kábelvonal (hálózat) névleges feszültségét.

3.12.4. A kábeljelzőket oly módon és olyan sűrűn kell elhelyezni, hogy a kábelvonal a nyomvonal bármely részén azonosítható legyen.

Talajban fekvő kábelekre kábeljelzőt kell rögzíteni: - általában legalább 10 m-enként;

- ötnél több párhuzamosan fekvő kábel esetén legalább 5 m-enként;

- épületekbe való bevezetésnél a fal síkjától 0,5 m távolságon belül;

- keresztezések előtt és után 0,5 m távolságon belül;

- összekötő, illetve elágazó mindkét (három) végén 0,2 m távolságon belül;

- kábelvédőcső mindkét végén 0,5 m távolságon belül;

- kábelvégelzárók alatt jól látható helyen.

Kábelcsatornában, kábelhelyiségben stb. fektetett kábelekre kábeljelzőt kell elhelyezni: - a kábel szemmel követhető távolságán belül, de legalább 30 méterenként;

- keresztezések, kábelszerelvények előtt és után 0,5 m távolságon belül;

- födém-, faláttörések, tűzgátló falak mindkét oldalán 2 m távolságon belül.

3.12.5. Párhuzamosan elhelyezett kábelek esetén a kábeljelzőket valamennyi kábelen azonos kereszt metszetszelvényben kell rögzíteni.

3.13. A kábelnyomvonal megjelölése

3.13.1. A jogszabály* előírása szerint a földben elhelyezett kábel nyomvonalát külterületen minden irány változtatási ponton, valamint egyenes nyomvonalszakaszokon legalább 500 méterenként a föld felszínén kábeljelzőkövekkel vagy kábeljelzőtáblákkal jól látható módon és időtállóan meg kell je- lölni. Kivételt képeznek ez alól a közterületeken levő utak és terek.

Megjegyzés: Ha két jelzökő vagy jelzőtábla között megrajzolható egyenes vonal és a kábel tényleges nyomvonala között bármely pontban 0,5 m-nél nagyobb távolság mérhető, akkor azt már iránytörésként kell értelmezni és ennek megfelelően kell megjelölni.

3.13.2. A földben elhelyezett kábel nyomvonalát a városok és községek kül- és belterületén maradandó föld feletti létesítményekhez, azok hiányában sokszögelési segédpontokhoz, telekhatárokhoz be kell mérni és a mért értéket a föld alatti kábel nyomvonalrajzán, illetve nyomvonalrajzain, a 8. feje zet előírásának megfelelően fel kell tüntetni.

4. Kábelfektetés talajba

4.1. Fektetési mélység

4.1.1. Szabályozott terepen a kábelárokba fektetett kábel fektetési mélysége legalább 0,7 m legyen.

4.1.2. Szabályozatlan terepen a kábelárokba fektetett kábel fektetési mélysége legalább 1,0 m legyen.

4.1.3. Ha a 4.1.1. és 4.1.2. szakaszok szerinti fektetési mélység a helyi körülmények miatt néhány kábel szakaszon nem biztosítható, fokozott mechanikai szilárdságú védőborítás vagy védőcső alkalma zásával a kábel kisebb mélységben is elhelyezhető. A kisebb mélységben elhelyezett kábelszaka szokat, azok hosszát a kábelnyomvonal rajzon fel kell tüntetni.

*Jelenleg a 11/1984. (VIII.22.) IpM számú rendelet a villamosmű biztonsági övezetérői

16

MSZ 13207-1:1994

4.2. A kábelárok kialakítása

4.2.1. A kábelárok kiásása során ügyelni kell a föld feletti és a föld alatti építmények, nyomvonalas léte- sítmények (vezetékek) biztonságára.

4.2.2. Szennyezett, agresszív kémhatású vagy nagy fajlagos hőellenállású* talaj esetén a kiásott földet el kell távolítani és semleges kémhatású, illetve kisebb fajlagos hőellenállású talajjal kell kicserél ni.

4.2.3. A kiásott kábelárok alján darabos és éles tárgyak (kő-, beton-, téglatörmelék, üveg- és porcelán cserepek), amelyek a kábel sérülését okozhatják, ne maradjanak.

4.2.4. A kábeleket a kábelárok aljára legalább 5 cm vastagságú, semleges kémhatású ágyazórétegre kell fektetni és a kábelt legalább 5 cm vastag ágyazóréteggel kell lefedni. Az ágyazóréteg a kábe-

lek közötti hézagokat töltse ki (a kábelt üregmentesen vegye körül).

Megjegyzés: Ágyazóréteg céljára legjobban a semleges kémhatású homok vagy 10 mm-nél kisebb szemcsenagyságú osztályozott folyami kavics és homok 1:1 arányú keveréke felel meg. Az 5 mm-nél nem nagyobb szemcsenagyságú semleges kém-hatású eredeti talaj is felhasználható ágyazóréteg céljára.

4.3. Kábelek, kábelrendszerek elrendezése a kábelárokban, elválasztás

4.3.1. A kábeleket a kábelárokban lehetőleg azonos fektetési mélységben kell fektetni. A szélső kábeles a kábelárok fala közötti távolság legalább 0,1 m legyen.

4.3.2. Ha a helyi körülmények nem teszik lehetővé a kábelek azonos fektetési mélységben való elhelye zését, az egymás fölötti rétegek között legalább 0,2 m vastag ágyazóréteget kell jól tömörítve el helyezni.

Megjegyzés: Több rétegben történő elhelyezés esetén a kábelek terhelhetőségének jelentős csökkenésével kell számolni, amit a ká-belt körülvevő talaj kiszáradása még tovább ront.

4.3.3. Az egy síkban fektetett kábeleket egymástól legalább 0,07 m távolságra kell fektetni.

Megjegyzés: A kábelek közötti távolság térköztartók 1-1,5 m távolságban való elhelyezésével és ágyazóréteggel való kitöltéssel vagy átlapolással elhelyezett választótéglázással is biztosítható.

4.3.4. Háromfázisú rendszert alkotó egyerű kábeleket háromszögben (egymást érintve) vagy egy síkban egymástól legalább 0,07 m távolságra kell elhelyezni, a 4.3.3. szakasz szerinti térköztartókkal.

4.4. Jelzőszalag, jelzőháló, védőborítás

4.4.1. Minden térszint alatt talajba elhelyezett közművezeték fölött, a nyomvonal jelzésére az MSZ 7487-2 előírása szerint jelzőszalagot vagy jelzőhálót kell elhelyezni. Megjegyzés: Az MSZ 7487-2:1980 szerint, közterületen: „a jelzőszalag anyaga olyan legyen, hogy a környezet hatására színét ne változtassa meg, és a rajta lévő felirat olvasható maradjon. A vezeték felett elhelyezett jelzőszalagnak folyamatosnak kell lennie. A szalagok bármilyen kötéssel toldhatók, de a kötés szakítószilárdsága a szalag szakítószilárdságánál kisebb nem lehet. A jelzőszalag kötés nélkül is toldható, legalább 3,0 m-es átfedéssel."

4.4.2. A kábel fölött elhelyezett jelzőszalagra - az MSZ 7487-2 előírásain túlmenően - a 4.4.2.1 .-4.4.2.5. szakaszok tartalmaznak előírásokat.

4.4.2.1. A jelzőszalag szélessége 100-200 mm, vastagsága legalább 0,2 mm, színe sárga legyen.

4.4.2.2. A jelzőszalagon vagy jelzőhálón legalább 0,5 méterenként ismétlődően vörös színű villámjelet

H és ERŐSÁRAMÚ KÁBEL feliratot kell elhelyezni.

* Az MSZ 13207-3-ban az alapterheléshez tartozó értéknél nagyobb fajlagos hőellenállású talajok.

17

MSZ 13207-1:1994

4.4.2.3. A jelzőszalag vagy a jelzőháló szakítószilárdsága legalább 10 MPa, a jelzőszalag szakadási nyú- lása legalább 200% legyen.

4.4.2.4. A jelzőszalagot vagy a jelzőhálót általában a kábel fektetési mélységének felében kell a kábelá- rokba helyezni, de a kábel felső alkotóját legfeljebb 0,3 m-re közelítse meg.

4.4.2.5. A jelzőszalagok közötti távolság 0,2-0,3 m legyen.

4.4.3. A kábel talajszint felől okozott sérülésének csökkentésére és a munkát végzők életvédelme érde-kében a jelzőszalag vagy jelzőháló alatt a kábeleket borító ágyazórétegre a 3,6/6 kV és annál na-gyobb névleges feszültségű kábelek fölött védőborítást kell helyezni.

Fokozott mechanikai szilárdságú védőborítást kell alkalmazni abban az esetben, ha a kábel- fektetési mélysége kisebb a 4.1.1., illetve a 4.1.2. szakaszban előírtaknál. Megjegyzés: A jelzőszalag, a jelzőháló, a védőborítás és a távolságtartás kialakítására példát az Lábra mutat be.

Lábra Kábelek elhelyezése kábelárokban

4.4.3.1. A védőborítást az ágyazórétegre kell helyezni és gyakorlatilag folyamatosan, hézagmentesen kell a kábelvonal fölött kialakítani.

4.4.3.2. A védőborítás kialakítható kábeltéglából vagy a téglázással legalább egyenértékű szilárdságú és megfelelő méretű betonlapokból vagy műanyaglemezekből. Indokolt esetben falazótégla is hasz- nálható.

Megjegyzés: A védöborítás - az ágyazóréteg kiszáradásának fokozása által - károsan befolyásolja a kábel melegedési viszonyait, ezért müanyaglemez esetén perforálással, más esetben távolságtartással célszerű elősegíteni a nedvességnek a kábel-hez való jutását.

4.4.3.3. A fokozott mechanikai szilárdságú védőborítást a 4.4.3.2. szakasz szerint kell kialakítani, azonban műanyaglemezeket nem szabad alkalmazni.

18

MSZ 13207-1:1994

4.5. Kábelvédőcső, tömbcsatorna

4.5.1. A földbe fektetett kábel kiegészítő mechanikai védelmére használható az eternit-, a műanyag-, az acél-, a betoncső, valamint az egy vagy több átmenő üreggel rendelkező tömbcsatorna (a további- akban: cső). Megjegyzés: A csőben elhelyezett kábelek hülési viszonyai általában kedvezőtlenebbek, mint a kábelárokban, ágyazórétegben fekvő kábeleké. A csőben elhelyezett kábelek melegedését, illetve terhelhetőségét az MSZ 13207-3 és az MSZ IEC 287 szerint kell meghatározni.

4.5.2. A csövek belső átmérője a kábel külső átmérőjének legalább kétszerese legyen. Ha több kábel kerül egy csőbe, a cső átmérője a kábelek köré húzható körnek legalább kétszerese legyen.

4.5.3. A különböző névleges feszültségű kábeleket külön csőben kell elhelyezni.

4.5.4. Az energiaátviteli és az irányítástechnikai kábeleket külön csőben kell elhelyezni, kivételt képez- nek a közvilágítási kábelek, amelyek a saját vezérlőkábelükkel közös csőbe helyezhetők.

4.5.5. Irányítástechnikai kábelek akkor helyezhetők közös csőbe, ha nem képezik egymás tartalékát.

4.5.6. Csőben kábelösszekötőt elhelyezni nem szabad.

4.5.7. A cső belső felülete ne legyen érdes, a toldásoknál, peremeknél, széleknél ne legyenek olyan kiál- ló részei, amelyek a kábelt a behúzáskor megsérthetik.

4.5.8. A csöveket tengelyirányban, egyenes vonalban kell egymáshoz csatlakoztatni.

4.5.9. A talajban a csövet úgy kell elhelyezni, hogy vízzsák ne keletkezzék benne. A kábel későbbi ki- húzhatóságának biztosítása érdekében a csővégek megfelelő tömítésével a cső beiszapolódása ellen védekezni kell.

4.5.10. Tömbcsatornaelemek fektetése egyenes vonalon történjék, irányváltozás esetén aknát kell létesí- teni.

5. Kábelek elhelyezése levegőben

5.1. A kábelek alátámasztása és megfogása

5.1.1. A vízszintesen vezetett kábeleket - a kábel keresztmetszetétől függően - általában 0,4-1,0 m-ként alá kell támasztani.

5.1.2. Az alátámasztott kábelek belógása legfeljebb a kábel külső átmérőjének ötszöröse legyen. Ennél nagyobb mértékű belógás megakadályozására, valamint abban az esetben, ha az alátámasztá- sok távolsága, szerkezeti és elhelyezési adottságok miatt 1 m-nél nagyobb, a kábelek belógásá- nak megakadályozására kábeltartó létrát kell alkalmazni.

5.1.3. A kábeltartó szerkezeteken élek, csúcsok ne legyenek.

5.1.4. Az alátámasztó tartószerkezetek és a bilincsek szélessége legalább a kábel külső átmérőjével le- gyen egyenlő, de legalább 20 mm legyen.

1.l.5. A tartószerkezet (kábelpolc, konzol) szélessége (mélysége) legfeljebb 0,6 m lehet.

5.1.6. Árnyékolás nélküli kábel fém kábeltartó szerkezeten való elhelyezése esetén a tartószerkezetet az MSZ 172 szerint kell érintésvédelemmel ellátni.

5.1.7. Energiaátviteli kábelek egymás fölött, tartószerkezeteken történő elhelyezése esetén a kábelek al- só és felső síkja között a függőleges távolság legalább 0,2 m legyen.

19

MSZ 13207-1:1994

5.1.8. A kábelek vagy kábelrendszerek egymás mellett való elhelyezése esetén legalább a következő tá- volságokat kell biztosítani: - a kábel vagy kábelrendszer és a fal síkja között d/2, de legalább 20 mm, - az egy síkban (vízszintes vagy függőleges) elhelyezett kábelek között d, - érintőleges háromszög alakzatban elhelyezett kábelrendszerek között 2d, ahol da kábel külső

átmérője.

Megjegyzés: Ez az előírás a nem energiaátvitelre beépített irányítástechnikai kábelekre nem vonatkozik.

5.1.9. A függőleges vagy attól 60 °-nál kisebb dőlésben vezetett kábelek megfogásainak távolságát úgy kell meghatározni, hogy a kábelben a megengedett húzóerő 25%-ánál nagyobb húzóerő ne lépjen fel, a megfogások távolsága azonban 2 m-nél nagyobb ne legyen.

5.2. Kábelcsatorna, kábelhelyiség

5.2.1. A kezelőszemély közlekedésére alkalmas bújható kábelcsatorna közlekedés céljára szolgáló

- szabad útszélessége legalább 0,8 m, - szabad magassága legalább 1,3 m legyen.

Az ennél kisebb szabad szelvényű kábelcsatorna a kezelőszemély közlekedésére nem alkalmas, így a környezetből szerelhetően kell kialakítani.

5.2.2. A kábelalagút, kábelfolyosó közlekedés céljára szolgáló

- szabad útszélessége legalább 0,8 m, - járószint feletti szabad magassága legalább 1,9 m legyen.

Ez az útszélesség - indokolt esetben, rövid szakaszon - 0,6 m-re, ez a magasság - rövid szakaszon (pl. keresztezéseknél, kábelbevezetéseknél) -1,6 m-re csökkenthető.

5.2.3. A kábelalagút, bújható kábelcsatorna mindkét végén kijáratot kell létesíteni, amelyek közül az egyik búvónyílás is lehet. A bújható kábelcsatornában legalább 20 méterenként búvónyílást kell lé tesíteni. A búvónyílás legalább 0,8 m x 0,8 m méretű legyen.

5.2.4. A kábelcsatornában és kábelhelyiségben a kábeleket a padozaton vagy az oldalfalakra erősített tartószerkezeteken egymás mellett vagy egymás fölött kell elhelyezni.

A kábeleket, illetve a kábeltartó szerkezeteket úgy kell elhelyezni, hogy a kábelekhez hozzá lehessen férni, pl. azonosítás, javítás, a kábelek átcsoportosítása céljából.

5.2.5. A különböző névleges feszültségű és rendeltetésű kábeleket külön tartószerkezeten vagy a tartó szerkezet különböző szinten lévő polcain kell elhelyezni; ha ez nem lehetséges,a kábeleket me chanikai és tűzvédelmi szempontból a 3.11.8. szakasz szerint el kell választani.

5.2.6. Kábelcsatornában és kábelalagútban kerülni kell a kábelösszekötők alkalmazását. Ha kábelösz- szekötők elhelyezése elkerülhetetlen, akkor telített papír szigetelésű kábelek esetén öntöttvas ká- belösszekötőt nem szabad alkalmazni.

5.2.7. A kábelcsatornák és kábelalagutak víztelenítésének lehetőségéről gondoskodni kell.

5.3. Közműalagút, közműfolyosó és egyéb vezetékcsatorna

5.3.1. Kábel csak akkor fektethető bármilyen csővezetékkel közös csatornába, védőműtárgyba stb., ha a csővezeték szerelésekor, karbantartásakora kábel sérülése elkerülhető.

Ez a követelmény megfelelő távolság betartásával vagy a munkavégzés idejére ideiglenesen felszerelt kiegészítő védelem (pl. acéllemez burkolat) alkalmazásával elégíthető ki.

5.3.2. Kábelt csak akkor szabad egyéb vezetékcsatornába fektetni, ha a csatorna olyan természetes szellőzéssel van ellátva, amely biztosítja, hogy a csatornában a kábel környezeti hőmérséklete 30 °C-nál nem nagyobb. Eltérő esetben mesterséges szellőztetést kell alkalmazni, vagy a kábel- terhelhetőségét a nagyobb környezeti hőmérséklet figyelembevételével kell meghatározni (MSZ 13207-3).

20

MSZ 13207-1:1994

5.3.3. Közműalagútba, közműfolyosóba és egyéb vezetékcsatornába való fektetéskor az 5.1. és 5.2. szakasz előírásait is be kell tartani.

5.4. Kábelek elhelyezése hidakon

5.4.1. A kábelnek hídon való átvezetése céljából kábelcsatornát kell létesíteni. Egy-egy kábel átvezeté- sére csatorna helyett U-idomacél gerendát vagy acélvédőcsövet is szabad alkalmazni.

Megjegyzés: Folyóvizek feletti hidakon a kábelt célszerű a hídnak a vízfolyással ellentétes oldalán elhelyezni.

5.4.2. A kábelcsatornát a hídon mechanikai sérülés ellen védetten kell elhelyezni.

5.4.3. A kábelcsatorna olyan kialakítású legyen, hogy vízzsák ne keletkezhessek benne és a kábel be húzásához szükséges görgők abban elhelyezhetők legyenek. A görgők elhelyezésére kiemelhető fedőlapokkal ellátott megfelelő méretű nyílásokat kell kialakítani.

5.4.4. Több kábel befogadására szolgáló kábelcsatornát célszerű felülről nyithatóan, az egyik oldalán kezelőjárdával ellátva készíteni. A kezelőjárdát a kábelcsatornával ellenkező oldalon védőkorláttal kell ellátni.

5.4.5. A híd és a talaj között, valamint a híd dilatációs hézagainál - a hídszerkezet dilatációs mozgásá- nak felvételére - kábeltöbbletet (kábelhajlatokat) kell alkalmazni.

5.4.6. Hídon csak műanyag szigetelésű és burkolatú kábelt szabad elhelyezni. Amennyiben a kábel gyártási hossza miatt a kábeleket toldani kell, az összekötő szereléséhez és elhelyezéséhez szükséges helyet biztosítani kell.

5.5. Épületbevezetések és épületek

5.5.1. Alapozásokon és falakon való bevezetéseknél a kábelt védőcsőben vagy vízzáró tömítést biztosí- tó műanyag átvezető zsugorcsőben kell elhelyezni. A védőcsövet a falban vízzáróan tömíteni kell. A védőcső az épület belseje felé emelkedjék. A védőcső belső szelvényét a kábel behúzása után vízzáróan tömíteni kell.

5.5.2. A kábelvédőcsövek az alapozásban, falban ne keresztezzék egymást.

5.5.3. Épületbe való bevezetéseknél a kábelt a talaj süllyedéséből, mozgásából eredő igénybevételtől tehermentesíteni kell.

5.5.4. Épületekben a nem kábelcsatornában, illetve kábelhelyiségben elhelyezett kábeleket mechanikai sérülések, tűz és agresszív környezet behatolása ellen védeni kell.

A közlekedési útvonalak mentén elhelyezett kábeleket 1,8 m magasságig mechanikai védelemmel kell ellátni.

Megjegyzés: A kábel mechanikai védelme az épület szerkezeti adottságainak célszerű felhasználásával pl. falsarkokban, a mennyezet vagy a födémgerenda és a falak metszövonalában, falhornyokban való elhelyezésével is megoldható.

5.5.5. Ha a nyomvonal egy része álmennyezetben halad, a kábel szükséges keresztmetszetének meg határozásánál figyelembe kell venni az álmennyezet alatti tér hőmérsékletét, az álmennyezet hő forrásainak (pl. lámpatestek, fűtési vezetékek, egyéb terhelt kábelek és vezetékek) hőteljesítmé- nyét, az átszellőzés meglétét, fokát vagy hiányát.

5.5.6. Ha az épület villamos hálózata vagy annak egy része árnyékolás nélküli kábelekkel valósul meg, akkor a fém kábeltartó szerkezetek érintésvédelmi megfelelőségét műszeres vizsgálattal kell ellenőrizni.

21

MSZ 13207-1:1994

5.5.7. Épületekben szerelt kábelek nyomvonalát úgy kell megválasztani, hogy azok rendeltetésszerű vagy rendellenes üzeme következtében az épületben elhelyezett hírközléstechnikai és információ-átviteli berendezések jelentős befolyásolása ne következzék be.

5.6. Kábelek elhelyezése szabadtéren

5.6.1. Szabadtéren a kábeleket meglevő vagy erre a célra létesített tartószerkezeten vagy megfelelő szi- lárdságú, korrózió ellen védett acélsodronyra függesztve kell elhelyezni.

5.6.2. A kábeleket a várható mechanikai behatások ellen

- közterületen a talajszinttől számított legalább 2,5 m magasságig; - nem közterületeken (pl. ipartelepeken) legalább 1,8 m közlekedési útvonalak mentén legalább

2,5 m magasságig; - a lehulló szilárd tárgyak ellen (rakodóterek, szállítószalagok, kemencék, kohók anyagtápvonalai

mentén, daruk közelében stb.)

védeni kell.

5.6.3. A kábeleket védeni kell a várható hőhatások ellen (pl. kemencék, kohók, meleghengersorok, izzó salak-szállító vonalak környezetében elhelyezett kábelek).

5.6.4. A kábeleket védeni kell a várható káros vegyi behatásoktól (maró gázok, por, gőzök, vegyi anya- gok).

5.6.5. Ha a kábel burkolatának anyaga olyan, amely a tartós napsugárzás roncsoló hatásának elviselé- sére nem alkalmas, akkor a kábelt e káros hatás csökkentése érdekében (pl. a kábel északi olda- lon való elhelyezésével, ernyőzéssel) védeni kell.

5.6.6. Szabadtéren elhelyezett kábelek szabadvezetékhez vagy szabadtéri berendezéshez való csatla- koztatása olyan módon történjék, amely a nedvesség kábelszerkezetbe való behatolását megaka- dályozza.

6. Keresztezések és megközelítések

6.1. Általános előírások

6.1.1. Már meglévő létesítmények (építmények, épületek, utak, vasút és más nyomvonalas létesítmé- nyek) megközelítését és keresztezését kerülni kell.

Megjegyzés: A szükségszerű megközelítéseknél és keresztezéseknél az alkalmazandó védelemről – jogszabály* értelmében - az új létesítmény létesítésekor kell gondoskodni és azt a létesítményt kell védelemmel ellátni, amelyen az gazdaságosabb.

6.1.2. A nem közterületen végzett kábelfektetések esetében is figyelembe kell venni az MSZ 7487-2 építmények (épületek, utak, vasút stb.) és más nyomvonalas létesítmények megközelítésére és keresztezésére vonatkozó előírásait.

Megjegyzés: E szabvány előírásai villamos biztonságtechnikai és üzemviteli szempontból kiegészítik az MSZ 7487-2 előírásait.

6.2. Kábel keresztezése kábellal

A 0,6/1 kV-nál nagyobb névleges feszültségű erősáramú kábel bármilyen más kábellal való keresztezését kerülni kell. Ha a keresztezés elkerülhetetlen, akkor a kábelek keresztezési távolsága legalább 0,4 m legyen. Ha ez a keresztezési távolság nem tarható be, a kábelek közé választótéglázást kell helyezni vagy a kábelt védőcsőbe kell helyezni.

* Jelenleg a 11/1984. (VIII.22.) IpM sz. rendelet a villamosmű biztonsági övezetéről.

22

MSZ 13207-1:1994

6.3. Távközlési berendezések keresztezése és megközelítése

6.3.1. Általános előírások

Az erősáramú kábel és a távközlési berendezés egymástól lehetőleg távol legyen, a keresztezé-seket és megközelítéseket kerülni kell. Ha ez nem lehetséges, akkor a 6.3.2. szakasz keresztezési, illetve a 6.3.3. szakasz megközelítési előírásai szerint kell eljárni.

Megjegyzés: A 0,6/1 kV-nál nagyobb névleges feszültségű kábel elektromágneses terének hatósávjában elhelyezkedő távközlési be-rendezéseken - a keresztezés! és megközelítési előírások végrehajtása mellett is - fellépő hatások számítása és a szük-séges óvintézkedések tekintetében az MSZ 13200 szabványsorozat előírásai és ajánlásai a mértékadók.

6.3.1.1. Keresztezéseknél és megközelítéseknél az erősáramú kábel és a távközlési berendezés közötti távolságot azok egymáshoz legközelebbi szerkezeti részei között kell mérni.

Távközlési alépítmények (aknák, szekrények, tömbcsatornák, elosztócsövek stb.) keresztezése, megközelítése esetén a távolságot azok kábel felőli külső felülete (alkotója) és a kábel távközlési alépítmény felőli felülete (alkotója) között kell mérni.

6.3.1.2. Távközlési alépítményben erősáramú kábelt nem szabad elhelyezni, kivéve az azonos üzemeltető 0,6/1 kV-os kábeleit, amelyekre hozzáférhető helyeken figyelmeztető felirattal kell felhívni a figyel met.

6.3.1.3. Erősáramú kábelt és távközlési kábelt kábelhelyiségben, kábelalagútban, kábelcsatornában és egyéb vezetékcsatornában a következő feltételekkel szabad együtt elhelyezni:

- az erősáramú kábel és a távközlési kábel a helyiség két oldalán vagy - azonos oldalon való elhelyezésnél az erősáramú kábel(ek) a távközlési kábel(ek) felett le-

gyepek); - a távközlési kábelek tartóit jól látható, időtálló azonosító felirattal kell megjelölni.

6.3.2. Keresztezések

6.3.2.1. Földben történő keresztezés esetén az erősármú kábelt a távközlési berendezés felett kell fektet- ni.

6.3.2.2. Erősáramú kábelvonal és nyomvonalas távközlési berendezés* keresztezésénél - külön védőin- tézkedés nélkül - a megengedett legkisebb távolság 0,5 m.

6.3.2.3. Ha - helyhiány miatt - a 0,5 m távolság nem tartható be és az erősáramú kábel nem csatlakozik szabadvezeték-hálózathoz, akkor a keresztezési távolságot abban az esetben szabad 0,2 m-re csökkenteni ha:

- mind az erősáramú kábel, mind a távközlési kábel védőcsőben van elhelyezve vagy - az utólag fektetett erősáramú vagy távközlési kábelt védőcsőbe fektetik és a távközlési kábel és

az erősáramú kábel közé átlapolással készült választótéglázást helyeznek el.

A védőcső a keresztezéstől számított mindkét irányban legalább 0,5-0,5 m távolságig érjen.

Megjegyzés: Szabadvezeték-hálózathoz csatlakozó erősáramú kábel esetén a 0,5 m keresztezési távolság nem csökkenthető.

6.3.3. Megközelítések

6.3.3.1. Erősáramú kábelvonal és nyomvonalas távközlési berendezés föld alatti részei között - külön vé-dőintézkedés nélkül - a megengedett legkisebb vízszintes távolság 1 m.

Megjegyzés: Telepített, különleges fokozott biztonságot igénylő távközlési berendezés (erősítő stb.) megközelítésénél a távközlési be-rendezés üzemeltetője 1 m-nél nagyobb távolságot is előírhat.

Az MSZ 13200-1:1973 szerint „távközlési vezeték (nyomvonalas távközlési berendezés) az a berendezés, amely a távközlés céljait szolgáló föld feletti vagy föld alatti vezetőkből és azok tartozékaiból áll."

23

MSZ 13207-1:1994

6.3.3.2. Ha - helyhiány miatt - az 1 m távolság nem tartható be, akkor a megközelítési távolságot abban az esetben szabad 0,5 m-ig lecsökkenteni, ha az erősáramú kábel és a távközlési kábel közé átla- polással készült választótéglázást helyeznek el.

6.3.3.3. Ha - helyhiány miatt - a 0,5 m távolság sem tartható be és az erősáramú kábel nem csatlakozik szabadvezeték-hálózathoz, akkor a megközelítési távolság abban az esetben csökkenthető le 0,3 m-ig, ha

- 0,6/1 kV névleges feszültségű erősáramú kábel megközelítése esetén a műanyag burkolatú távközlési kábel és az erősáramú kábel közé átlapolással készült választótéglázást helyeznek el;

- 0,6/1 kV-nál nagyobb névleges feszültségű erősáramú kábel megközelítése esetén a távközlési kábel védőcsőben vagy alépítményben van elhelyezve és a kábel és a védőcső, illetve az alépítmény közé átlapolással készült választótéglázást helyeznek el.

Azonos üzemeltető esetén a levegőben védőcsőben elhelyezett 0,6/1 kV névleges feszültségű erősáramú kábel és távközlési kábel megközelítési távolságát 0,1 m-re szabad csökkenteni, ha együtthaladási távolságuk nem nagyobb 5,0 m-nél.

Megjegyzés: Szabadvezeték-hálózathoz csatlakozó erősáramú kábel esetén a 0,5 m távolságot nem szabad csökkenteni.

6.3.3.4. A föld alatti távközlési alépítmény megszakító-létesítményeinél a megközelítési távolságot 0,2 m- re szabad csökkenteni, ha az erősáramú kábel nem csatlakozik szabadvezeték-hálózathoz, és az alépítmény és a kábel közé átlapolással készült választótéglázást helyeznek el.

Megjegyzés: Szabadvezeték-hálózathoz csatlakozó erősáramú kábel esetén a 0,5 m megközelítési távolságot nem szabad csökken-teni.

6.3.3.5. A nyomvonalas föld feletti távközlési berendezés föld alatti részei (tartószerkezetek, merevítők stb.) és az erősáramú kábel között megengedett legkisebb vízszintes távolság - külön védőintéz- kedés nélkül - 0,8 m.

Ha műszaki-gazdasági okok szükségessé teszik és a kábel acél, eternit vagy beton védőcsőbe van helyezve, illetőleg védőborítással van ellátva, e távolságot 0,3 m-re szabad csökkenteni.

A távközlési berendezések üzemi és védőföldeléseinek megközelítése esetén a 0,8 m-es távolsá-got nem szabad csökkenteni.

6.3.3.6. Árnyékolás nélküli erősáramú kábel és távközlési kábel megközelítésére - az indukált zúgászavar megengedhető értékének betartása szempontjából - a következő előírások a mértékadók.

Megengedhető az említett kábelek együtthaladása, ha - az erósára/nú kábel nem kifejezetten felharmonikust termelő (pl. áramirányítóval szabályozott)

fogyasztót vagy nem áramimpulzusokkal terhelt (pl. szaggatott áramú) fogyasztót táplál és - az erősáramú és a távközlési kábel közötti távolság 0,3 m-nél nagyobb és 500 m-nél nem nagyobb

hosszban haladnak párhuzamosan.

Nem megengedhető az említett kábelek együtthaladása, ha az előbbi feltételek nem teljesülnek, valamint, ha a távközlési kábelnek nincs árnyékolása**.

6.4. Utak megközelítése és keresztezése közterületen

6.4.1. Utat keresztező kábelt védőműtárgyban (védőcső, tömbcsatorna, kábelcsatorna stb.) kell elhe-lyezni.

Új létesítmények tervezésekor és útfelbontással járó felújításkor megfelelő tartalékkal rendelkező védőműtárgyat kell elhelyezni.

A védőműtárgy az útpálya járműközlekedésre szolgáló részén, illetve a járdaszegélyen 0,5 m-re nyúljon túl.

*A zérussorrendű pszofometrikus árama (egyenértékű zavaróárama) 2 A-nél kisebb.

**Árnyékolatlan távközlési kábel használata jelenleg nem megengedett.

24

MSZ 13207-1:1994

6.4.2. A védőműtárgy felső alkotója (síkja) és az útburkolat felszíne közötti legkisebb függőleges távol- ság - külön védőintézkedés nélkül - 1 m legyen. Ha ez a távolság nem biztosítható, akkor az út terhelési viszonyainak figyelembevételével méretezett különleges mechanikai szilárdságú műtár- gyat kell az út alatt átvezetett kábel védelmére alkalmazni.

6.4.3. Út alatt a kábeleket egymással keresztezni tilos.

6.4.4. Kábelt az úttest alatt, az úttengellyel párhuzamosan nem szabad fektetni. Kivételt képeznek a közúti vasút kábelei.

6.4.5. Ha a kábelt az úttengellyel párhuzamosan az úttest szélébe kell fektetni, akkor azt az úttestet sze- gélyező kerékvetőkön kívüli sávban kell elhelyezni.

6.5. Vasúti vágányok

6.5.1. Fővasúti vágányok vagy ezekből kiágazó iparvágányok megközelítését és keresztezését az MSZ 7552 szabályozza.

6.5.2. Az MSZ 7552 hatálya alá nem tartozó vasúti és közúti vágányokat megközelítő erősáramú kábelt legalább 0,7 m mélységben kell fektetni. A kábel részére készítendő árok alsó élének a szélső vasúti alj végének alsó élétől kifelé és lefelé 45°-ban fektetett elméleti síkon kívül kell haladnia.

Ha valamilyen ok (pl. helyhiány) miatt a kábelt az elméleti síkon belül kell vezetni, akkor a kábelt vasúti terhelésre is méretezett csőbe kell helyezni. Az így elhelyezett kábel részére készített árok széle a szomszédos vágány tengelyétől legalább 1,7 m távolságra legyen.

6.5.3. Az MSZ 7552 hatálya alá nem tartozó vasúti és közúti vágányokat keresztező kábeleket a 6.4. szakasz előírásai szerint kell fektetni. A védőműtárgy felső alkotója, illetve felső síkja és a vasúti alj felső síkja (a vágányok alsó síkja) közötti távolság legalább 1 m legyen.

6.5.4. A kábelt a vasúti műtárgyak és építmények szélétől - külön védőintézkedés nélkül - legalább 0,8 m távolságban kell fektetni. Ha ez nem tartható be, a távolságot az esetben szabad 0,25 m-re csökkenteni, ha a kábelt - a megközelítési szakaszon és azon legalább 1 m-rel mindkét irányban túlnyúlva - védőcsőbe vagy kábelcsatornába fektetik.

6.5.5. A vasút területén haladó kábel nyomvonalát - a vasút üzembentartójának kívánságára - az általa meghatározott módon meg kell jelölni.

6.5.6. Egyenáramú vasúti sínnel párhuzamosan csak műanyag burkolatú és műanyag szerelvényekkel szerelt kábelt szabad fektetni.

6.6. Víziút, vízfolyás, árok

6.6.1. Hajózható víziutat keresztező kábelt lehetőleg áthidaló műtárgyon kell átvezetni.

Ha ez nem lehetséges, akkor a kábelt a mederfenékre vagy az abban létesített árokba kell fektetni. Ebben az esetben a keresztezést horgonyzási tiltó parti táblákkal kell megjelölni.

6.6.2. Vízfolyás, árok, talajmélyedés keresztezésekor a kábelt áthidaló szerkezeten vagy műtárgyban kell átvezetni. Ha ez nem lehetséges, a kábelt a 4. fejezet előírásainak figyelembevételével kell fektetni.

6.6.3. Vízben mederfenékre vagy az abban létesített kábelárokba fektetett kábelt - szükség esetén - a vízparton húzóigénybevétel felvételére alkalmas szerkezettel rögzíteni kell.

6.7. Csővezetékek

6.7.1. Vízvezeték vagy csatorna (szennyvíz-, csapadékvíz-elvezető) kábellel való megközelítésénél és keresztezésénél a két létesítmény közötti távolság - külön védőintézkedés nélkül - legalább 0,5 m legyen.

25

MSZ 13207-1:1994

Ha ez a távolság nem tartható, akkor a kábelt a keresztezés! vagy megközelítési szakaszon legalább 0,5-0,5 m távolságra túlnyúlva védőcsőbe kell fektetni.

Keresztezésnél - a kábel előírt fektetési mélységét megtartva - a kábelt a vízvezeték vagy a csatorna fölött kell vezetni. A csővezetéken a keresztezési szakaszon 1 m vízszintes távolságon belül csőkötés ne legyen.

6.7.2. Melegvíz-, vagy gőzvezeték kábellel - külön védőintézkedés nélkül - legfeljebb 5 m távolságra kö- zelíthető meg. Ennél kisebb távolságra történő megközelítések, illetve keresztezések esetén a 6.7.2.1.-6.7.2.3. szakaszok szerint kell eljárni.

6.7.2.1. A melegvíz- vagy gőzvezeték talajjal érintkező burkolatának hőmérséklete, a talaj fajlagos hőelle- nállása, valamint a környező talaj hőmérséklet-eloszlása alapján meg kell határozni azt a távolsá- got, ahol a talaj hőmérséklete rendeltetésszerű üzemállapot esetén a 20 °C értéket nem haladja meg. A kábelt ezen a távolságon kívül kell helyezni.

6.7.2.2. Ha a 6.7.2.1. szakasz előírásának betartása nem lehetséges, akkor keresztezéskor a kábelt jó hő szigeteléssel ellátott védőcsőbe vagy kábelcsatornába kell helyezni és - megfelelő kürtők útján - olyan természetes szellőzéssel kell ellátni, amely biztosítja, hogy a kábel környezeti hőmérséklete legfeljebb 30 °C legyen. Ha ez a talajban fekvő melegvíz- vagy gőzvezetékek miatt nem érhető el, akkor a melegvíz- vagy gőzvezetékeket is szellőzött csatornába kell helyezni, és így vagy egyéb módon kell biztosítani, hogy a kábel környezeti hőmérséklete legfeljebb 30 °C legyen.

6.7.2.3. A 6.7.2.2.szakasz szerinti védőműtárgyak a keresztezési, illetve megközelítési szakaszon mindkét irányban

- melegvízvezetékesetén legalább 1-1 m-rel, - gőzvezeték esetén legalább 1,5-1,5 m-rel nyúljanak túl.

A védőműtárgyak közötti legkisebb függőleges távolság 0,5 m legyen, amelyet gőzvezeték esetén jó hőszigetelő anyaggal kell kitölteni.

6.7.3. Gáz-, kőolaj- és kőolajtermék-szállító vezetékek megközelítési és keresztezési feltételeit az illeték es üzemeltetővel egyeztetni és a hatósággal engedélyeztetni kell.

7. A kábelvonalak vizsgálata

7.1. Általános előírások

A kábel szerelésének megkezdése előtt kábelszakaszonként - szemrevételezéssel ellenőrizni kell a burkolat épségét; - meg kell mérni a 7.3. szakasz szerint az erek szigetelési ellenállását; - el kell végezni a 7.5. szakasz szerint a burkolat feszültségpróbáját.

A kábel szerelési munkáinak befejezése után, a teljes kábelvonalon az üzembe helyezést meg-előzően el kell végezni a 7.2...7.5. szakaszok szerinti vizsgálatokat.

7.2. A folytonosság ellenőrzése és az azonosítás

A kábelvonal minden egyes vezetőjének és árnyékolásának folytonosságát ellenőrizni kell, ezt követően az erek azonosítását el kell végezni, majd az ereket azonosító jelöléssel kell ellátni.

7.3. A szigetelési ellenállás ellenőrzése

7.3.1. A kábelvonal minden egyes erének szigetelési ellenállását meg kell mérni:

- erenként árnyékolt (radiális igénybevételű) kábel esetén a vezető és az árnyékolás között, - egyéb (nem radiális igénybevételű) kábel esetén a vizsgált ér vezetője és a köpenyszerkezet

fém szerkezeti elemeivel összekötött többi vezető között; - árnyékolás nélküli kábeleknél a vizsgált ér vezetője és többi ér egymással összekötött vezetője

között.

26

MSZ 13207-1:1994

7.3.2. A szigetelési ellenállás mérésénél alkalmazott mérőfeszültség 1...4 kV közötti értékű legyen, a mérőműszer teljesítménye pedig alkalmas legyen a kábel feltöltésére.

A mérőműszer leolvasása a mérőfeszültség rákapcsolása után a műszer mutató kitérésének állandósult helyzetében, de legkorábban 1 perc múlva történjen.

7.3.3. A kábelvonalat a szigetelési ellenállása alapján két szempont szerint lehet minősíteni:

- az erek szigetelési ellenállásainak abszolút értéke;

- az erek egymáshoz viszonyított értékei szerint.

A szigetelési ellenállások megengedett legkisebb értékeit a termékszabványok* adják meg. A mérés során a mérőműszeren leolvasott értéket a kábel(ér) tényleges hosszának figyelembevéte-lével a szabványokban megadott 1 km-es hosszra kell átszámítani az M1. melléklet szerint.

Figyelemmel kell lenni az erenként mért szigetelési ellenállás egymáshoz viszonyított eltérésére is.

Egyenletesnek tekinthető a kábelvonal szigetelési ellenállása, ha az egyes ereken mért értékek számtani átlaga és az egyes erek szigetelési ellenállása között az eltérés: - telített papír szigetelésű kábel esetén 20%-nál;

- polietilén szigetelésű kábel esetén 20%-nál;

- PVC-szigetelésű kábel esetén 25%-nál nem nagyobb.

Irányítástechnikai kábelekre vonatkozóan nincs előírás a szigetelési ellenállás egyenletességére.

7.3.4. Telített papír és PVC-szigetelésű kábel szigetelési ellenállása a hőmérséklettől függően változik, 20 °C-tól eltérő hőmérsékletű kábelek szigetelési ellenállását az M1. melléklet 7. és 8. táblázata szerint át kell számítani.

7.3.5. Ha a kábelvonal szigetelési ellenállása a 7.3.3. szakasz alapján nem megfelelő, de eléri az előírt

értéknek legalább a 80%-át és/vagy legfeljebb 50%-kal tér el a középértéktől, a kábelvonalat

- műszaki-gazdasági megfontolásokkal indokolt esetben vagy

- a 7.6. szakasz szerinti vizsgálat megfelelő eredménye esetén szabad üzembe helyezni.

7.4. A szigetelés feszültségpróbája

A 3,6/6 kV és annál nagyobb névleges feszültségű kábelvonal villamos szilárdságát feszültség-próbával kell ellenőrizni. A feszültségpróba alatt folyamatosan mérni kell a kábelvonal áramfelvé-telét is.

7.4.1. A vizsgálati feszültséget

- radiális igénybevételű (érköpenyes vagy erenként árnyékolt) kábeleknél az egyes erek vezetői és az árnyékolás vagy a köpeny közé;

- nem radiális igénybevételű 3 erű (övszigetelésű) kábeleknél az 5. táblázat szerint kell kapcsolni.

7.4.2. A feszültségpróba egyenfeszültséggel vagy váltakozó feszültséggel végezhető el.

A próbafeszültség értéke

- egyenfeszültség esetén: 4,2 U0

- váltakozó feszültség esetén: 2,0 U0

- A feszültségpróba időtartamát az 5. táblázat tartalmazza.

Megjegyzés: Telített papír szigetelésű kábelek esetében célszerűbb az egyenfeszültségű, műanyag szigetelésűeknél pedig a váltakozó- feszültségű próbát alkalmazni.

*A jelenleg érvényes MSZ-05-48.1511 szabványban lévő értékeket az M1. melléklet adja meg.

27

7.4.3. A kábelvonal feszültségpróba szempontjából megfelelő, ha

- a próba alatt átütés, átívelés nem következik be; - a felvett áramerősség a próba ideje alatt - a polarizációs áramok megszűnése, azaz a kábel

feltöltése után - állandó vagy csökkenő értékű.

7.4.4. Ha a próba során átütés, átívelés lép fel, a hibahelyet meg kell határozni, a hibát ki kell javítani és ismételt próbát kell végezni. Ha a próba időtartama során a felvett áramerősség növekszik, a ká belvonal hibagyanús, célszerű elvégezni a 7.6. szakasz szerinti vizsgálatokat.

7.5. A burkolat feszültségpróbája

Közvetlenül a talajba fektetett műanyag burkolatú 6/10 kV és ennél nagyobb névleges feszültségű kábellel létesített kábelvonal burkolatának épségét 2 kV nagyságú egyenfeszültséggel, 5 percig végzett feszültségpróbával kell ellenőrizni.

A próbafeszültséget a burkolat alatti fémszerkezet (árnyékolás, koncentrikus vezető, fémköpeny, páncélzat) és a föld közé kell kapcsolni. A feszültségpróba alatt nem szabad átütésnek bekövet-keznie.

7.6. Tartós feszültségpróba

Ha a kábelvonal a szigetelési ellenállás mérése, a feszültségpróba vagy egyéb szempont alapján hibagyanús, célszerű a kábelvonalat tartós feszültségpróbának alávetni, amelynek során a hiba-hely esetleg átüt és ezáltal kimutatható. E vizsgálat során a kábel hibagyanús erét 4 órán át 3,6 U0 nagyságú egyenfeszültséggel kell igénybe venni. A feszültséget erenként árnyékolt kábelnél a vizsgált ér vezetője és az árnyékolás közé, övszigetelésű kábelnél a vizsgált ér vezetője és a köpenyszerkezettel összekötött többi vezető közé kell kapcsolni. Az igénybevétel során folyama-tosan mérni kell az ér áramfelvételét.

A feszültség-igénybevétel után meg kell mérni a szigetelési ellenállást a 7.3. szakasz szerint.

A kábelvonal megfelelő, ha - a feszültség-igénybevétel alatt nem következett be átütés;

- a feszültség-igénybevétel során nem növekedett az áramfelvétel; - a feszültség-igénybevétel után mért szigetelési ellenállás legfeljebb 20%-kal csökkent az

igénybevétel előtt mért értékéhez képest.

MSZ 13207-1:1994

Kábelek feszültségpróbáihoz alkalmazott kapcsolások és a feszültségpróbák időtartamai

5. táblázat

28

MSZ 13207-1:1994

A szigetelési ellenállások 20 °C hőmérsékletre átszámított értékét kell összehasonlítani. Eltérő hőmérsékleten végzett mérés esetén az M1. melléklet táblázatai szerint kell elvégezni a hőmér-sékleti korrekciót.

8. A kábelvonalak dokumentációja

8.1. A kábelvonalakról a mindenkori tényleges állapotot tükröző

- fektetési rajzot és

- kábelleltárt

kell készíteni, illetve vezetni.

8.2. A fektetési rajz tartalmazza a kábel nyomvonalának, szerelvényeinek és a védőműtárgyaknak a pontos helyzetét a maradandó föld feletti létesítményekhez, azok hiányában pedig sokszögelési segédpontokhoz méretezve.

A kábelvégekhez képest a kábel hosszában alkalmazott, folytonos méretjelöléssel is meg kell adni a kábelszerelvények helyét, a védőműtárgyak helyét és hosszát, valamint a nyomvonal törési pontjainak helyzetét. Ha több kábel fekszik egymás mellett, szelvényrajzokon kell feltüntetni a kábelek sorrendjét. Mindazokról a helyekről szelvényrajzot kell készíteni, ahol a kábelsorrend vagy a kábelek száma változik.

8.3. A kábelleltár - a tényleges fektetési rajz alapján - legalább a következő adatokat tartalmazza:

- a kábelvonal azonossági jelölését;

- a kábel szabvány szerinti megnevezését;

- a kábelvonal kábelszakaszainak hosszát;

- a kábelvonal kábelszerelvényeinek típusát és darabszámát;

- a kábelfektetést és a szerelést végző kivitelező nevét;

- a fektetés és szerelés időpontját.

8.4. A fektetési rajzon és a kábelleltáron keresztül kell vezetni a kábelvonal hosszában, a kábelsze- relvények számában, típusában és a kábelvonal elhelyezésében, sorrendjében bekövetkezett vál- tozást, a szerelvények esetleges átszerelését stb.

8.5. A 3,6/6 kV és annál nagyobb feszültségű kábelvonal vizsgálatáról vizsgálati jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a kábelvonal dokumentációjához kell csatolni.

9. A kábelvonal átvétele és üzembe helyezése

A kábelvonal átvételével kapcsolatos irányelveket az M3. melléklet, az üzembe helyezéssel kap-csolatosokat az M4. melléklet tartalmazza.

10. Profilaktikus vizsgálatok

A kábelvonalon üzem közben, időszakonként célszerűen végzendő vizsgálatokat az M5. melléklet foglalja össze.

29

MSZ 13207-1:1994

Melléklet

M1. A kábelszakasz és a kábelvonal szigetelési ellenállásának megengedett legkisebb értékei (előírás)

A kábelek szigetelési ellenállását a szabványok 1 km kábelhosszra MΩ*km-ben adják meg. A kábelszakasz, kábelvonal (továbbiakban: kábel) mért (műszeren leolvasott érték) szigetelési ellenállását a tényleges hossz figyelembevételével át kell számítani a szabványban megadott MΩ*km értékre.

Megjegyzés: Az átszámítás a következő képlet segítségével végezhető el R = Rm * L ahol Rm a mért (műszeren leolvasott) szigetelési ellenállás, MC2-ban L a kábelszakasz vagy kábelvonal tényleges hossza km-ben.

M1.1. Telített papír szigetelésű 6/10. ..20/35 kV feszültségű kábelek ^esetén a szigetelési ellenállás megengedett legkisebb értéke 20 °C hőmérsékleten: 100 MΩ*km.*

M 1.2. PVC-szigetelésű energiaátviteli kábelek esetén a szigetelési ellenállás megengedett legkisebb értékét 20 °C hőmérsékleten a 6. táblázat tartalmazza.

M1.3. Polietilén és térhálós polietilén szigetelésű kábelek esetén a szigetelési ellenállás megenge-dett legkisebb értéke: 500 MΩ*km.

M 1.4. 20 °C-tól eltérő hőmérséklet előfordulása esetén korrekciós tényezőt kell alkalmazni. Az n kor-rekciós tényező értékét telített papír szigetelésű kábelekre a 7. táblázat, PVC-szigetelésűekre a 8. táblázat adja meg. Polietilén és térhálós polietilén szigetelésű kábeleknél nem kell átszámítást végezni. A korrekciós tényezőt úgy kell alkalmazni, hogy a mért szigetelési ellenállást meg kell szorozni a táblázatban megadott n tényezővel és akkor megkapjuk a 20 °C-ra vonatkoztatott elle-nállásértéket.

* 5 évnél régebbi kábeleknél az M5.3. szakasz értékeit kell figyelembe venni.

30

MSZ 13207-1:1994

PVC-szigetelésű kábelek megengedett legkisebb szigetelési ellenállása 20 °C hőmérsékleten

6. táblázat

A vezető névleges keresztmetszete, mm

A szigetelési ellenállás legkisebb értéke MΩ*km

0,6/1 kV-os kábelek 3,6/6 kV-os egy- és többerű

kábelek egyerű osztott nullavezetős

egyéb többerű

4 10 40 60 -

6 9 30 60 —

10 8 25 50 -

16 7 25 50 -

25 6 20 50 -

35 5 20 50 100

50 4 15 50 90

70 4 10 40 80

95 3 8 40 70

120 3 6 30 60

150 3 6 30 55

185 3 6 30 50

240 3 6 30 45

300 3 — - 40

400 3 — - 35

500 3 — — 30

625 2 - - 25

800 2 - - 20

1000 2 - - 15

Telített papír szigetelésű kábelek szigetelési ellenállásának változása a hőmérséklet függvényében

(n tényező)

7. táblázat

A kábel hőmérséklete °C n tényező

0 0,2

5 0,33 10 0,5 15 0,7 20 1 25 1,4 30 2 35 2,6 40 3,8 45 5 50 6,6 55 8,3 60 11

31

MSZ 13207-1:1994

PVC-szigetelésű, 0,6/1 és 3,6 kV névleges feszültségű kábelek szigetelési ellenállásának változása a hőmérséklet függvényében

(n tényező)

8. táblázat

A kábel

hőmérséklete °C

n tényező A kábel

hőmérséklete °C

n tényező

0,6/1 kV 3,6/6 kV 0,6/1 kV 3,6/6 kV

5 0,10 0,49 23 1,85 1,34

6 0,12 0,51 24 2,35 1,60 7 0,14 0,53 25 2,90 1,97 8 0,17 0,55 26 3,40 2,35 9 0,20 0,57 27 4,00 3,05

10 0,23 0,60 28 4,90 3,52 11 0,25 0,61 29 5,65 4,33 12 0,29 0,65 30 6,60 5,15 13 0,33 0,67 31 8,40 6,25 14 0,40 0,71 32 9,75 7,46 15 0,46 0,75 33 12,1 9,09 16 0,51 0,79 34 14,7 10,9 17 0,60 0,83 35 17,6 13,0 18 0,72 0,88 36 20,7 14,9 19 0,85 0,94 37 23,5 17,5 20 1 1,00 38 27,0 21,3 21 1,25 1,09 39 32,5 25,0 22 1,50 1,20 40 36,5 28,6

M2. Párhuzamosan kapcsolt egyerű kábelek fáziskiosztása (tájékoztatás)

Több, párhuzamosan kötött egyerű kábelből létesített háromfázisú rendszer esetében az ajánlott geometriai elrendezéseket és azok fáziskiosztását az 2. ábra adja meg az egyik végén földelt és mindkét végén földelt árnyékolású (fémköpenyű) kábelvonalakra. Megjegyzés: Az ábrán bemutatott fáziskiosztástól való eltérés terhelhetóségcsökkentő hatása 40%-nál is több lehet.

Amennyiben a nyomvonal adottságai lehetővé teszik, a háromszögben való elrendezés javasolt, mivel ennek villamos jellemzői (veszteség, köpenyfeszültség, aszimmetria) a legkedvezőbbek és termikus tulajdonsága (terhelhetősége) is csak kis mértékben rosszabb a sík elrendezésnél.

Amennyiben a nyomvonal adottságai nem teszik lehetővé a végig azonos elrendezés szerinti fektetést, a kétféle elrendezést váltakozva nem szabad alkalmazni; legfeljebb egy aszimmetriku-san (síkban) és két szimmetrikusan (háromszögben) elrendezett kábelszakasz fektethető, mivel két aszimmetrikus elrendezés alkalmazásával előre megbecsülhetetlenül kedvezőtlen eset állhat elő.

A tartalék céljára kábelkarikába elhelyezett egyerű kábeleknél az ábra szerinti fáziskiosztás nehezen valósítható meg, az egyenlőtlen árameloszlás az egyes erek túlmelegedését okozhatja.

32

MSZ 13207-1:1994

2. ábra A kábelek ajánlott geometriai elrendezése és fáziskiosztása

33

MSZ 13207-1:1994

M3. A kábelvonalak átadása, átvétele (tájékoztatás)

A kábelvonalak átadására vonatkozó irányelvek a következők.

A kábelvonal átadása során célszerű ellenőrizni: - a kábelvonal a vonatkozó jogszabályoknak, szabványoknak, a szerződésben rögzített feltéte-

leknek megfelelően, a jóváhagyott tervdokumentáció szerint létesült-e; - az előírt típusú, szerkezetű és keresztmetszetű kábeleket és kábelszerelvényeket alkalmazták-e; - a kábelalagutak, a közműalagutak, a kábelfolyosók, a közműfolyosók az érvényes előírások

szerint létesültek-e; - a kábel árnyékolásának, illetve fémköpenyének, valamint páncélzatának földelése a tervnek és

a szerelési utasításnak megfelel-e; - az egyerű kábelek megfogása nem képez-e mágnesesen zárt kört; - a kábelvonalról a kivitelező által készített dokumentáció (fektetési rajz, kábelleltár stb.) a

tényleges állapotot rögzíti-e; - a beépített, felhasznált kábelek és kábelszerelvények a szabványelőírások követelményeit

kielégítik-e; - a vizsgálati jegyzőkönyben rögzített mérési eredmények (a vezetők és az árnyékolás folytonos

ságának ellenőrzése, a kábelvonal szigetelésének ellenállása, a feszültségpróbák, a fém tartószerkezetek földelésének ellenállása) kielégítik-e a vonatkozó szabványokban előírt érté- keket;

M4. A kábelvonalak üzembe helyezése (tájékoztatás)

A kábelvonalak üzembe helyezésére vonatkozó irányelvek a következők.

M4.1. A dokumentációk ellenőrzése

Az üzembe helyezés feltétele a következő dokumentációk rendelkezésre állása: - fektetési rajz; - kábelleltár; - építési napló; - vizsgálati jegyzőkönyv.

M4.2. Bejárás

A kábelvonal bejárása során a következőket célszerű ellenőrizni: - a fázisok azonosítása és jelölése megtörtént-e; - szabadvezetékhez közvetlenül csatlakozó 6/10 kV és ennél nagyobb névleges feszültségű

kábelvonal esetén ellenőrizni kell, hogy a túlfeszültség-védelmi irányelv szerint előírt túlfeszült- ség-védelem megvalósult-e.

- a nem a talajban fekvő kábelek hűlése megfelelő-e (ellenkező esetben - a hűlési viszonyok megjavításáig - a kábelvonalat csak korlátozottan szabad terhelni);

- a több párhuzamos, egyerű kábelből felépített háromfázisú rendszer fektetési sorrendje megfe- lel-e az M2. szakasznak;

- a kábelek épületbe való bevezetésénél a nyílásokat megfelelően tömítették-e; - a födémen átvezetett kábelek nyílásainak lezárása megakadályozza-e kisebb állat (pl. patkány)

bejutását vagy szennyeződés behatolását; - a zárt kábelterek bejáratainál elhelyezték-e az előírt tűzvédelmi berendezéseket; - a szellőzőnyílások, aknák közelében, valamint a kábelalagutakban nem tárolnak-e olyan anyagot,

amelynek pora és/vagy gőze káros az egészségre, illetve tűz- és robbanásveszéllyel jár; - a bújható kábelcsatorna, kábelalagút, kábelfolyosó, közműfolyosó közlekedési útvonalain nincs-e

mozgást akadályozó tárgy.

Ha a szemrevételezés során hiányosságok tapasztalhatók, azokat az üzembe helyezési eljárás további fázisainak végrehajtása előtt ki kell küszöbölni.

34

MSZ 13207-1:1994

M5. Profilaktikus vizsgálatok (tájékoztatás)

M5.1. A 0,6/1 kV-nál nagyobb névleges feszültségű kábelvonal megbízhatóságának ellenőrzésére cél-szerű a 9. táblázatban felsorolt vizsgálatokat az ott megadott időközönként elvégezni.

0,6/1 kV-nál nagyobb névleges feszültségű kábelvonal meghízhatósági vizsgálatainak gyakorisága

9. táblázat

A kábel típusa A szigetelési ellenállás mérése

A szigetelés feszültség próbája

A burkolat feszültség próbája

Polarizációs mérés

Telített papír szigetelésű

30 éven belüli ká-bel

2 évenként 6 évenként* - -

30 évnél régebbi kábel

évenként - - 3 évenként

Műanyag szigetelésű

üzembehelyezés után 1 éwel, majd

6 évenként

1 évvel, majd

6 évenként

1 éwel, majd Ál árnyékolás-nál: 2 éven-ként; Cu ár-nyékolásnál: 6 évenként;

-

* Kisebb üzembiztonság esetén (lásd az M5.3. szakaszt) kétévenként ** Lásd az M5.4. szakaszt.

M5.2. A páncélzat és árnyékolás nélküli 0,6/1 kV névleges feszültségű kábelvonalak szigetelési állapo-tának ellenőrzésére célszerű az üzembehelyezés után 1 évvel, majd azt követően 6 évenként a vezetők között, valamint a vezetők és a föld között szigetelési ellenállásmérést végezni. A mérést esős időszakot követően célszerű végezni, amikor a talaj nedvességtartalma feltételezhetően nagy.

M5.3. Kisebb üzembiztonságúnak tekinthető az a kábelvonal, amelynél:

- azonos jellegű - főleg korrózióból és a szigetelés öregedéséből származó - hibák helyileg koncentráltan fordulnak elő;

- azonos jellegű hibák gyakran ismétlődnek; - a kábelek kora elérte a kábeltípus várható élettartamát (kb. 35...40 év); - a kábel mechanikai állapota rossz (pl. korrodált árnyékolás, páncélzat); - a kábel terhelési és rövidzárlati igénybevételei nagyobbak a megengedett értéknél; - a kábelvonal szigetelési ellenállásának értékei nem elégítik ki az M1. mellékletben előírtértékeket,

illetve 5 évnél régebbi telített papírszigetelésű kábeleknél a 80 Mí2-km értéket; - két vagy több egymás utáni profilaktikus vizsgálat során alkalmazott feszültségpróba alkalmával

a kábel a próbafeszültség 80%-ánál kisebb értéknél átüt és a fellépő hiba oka azonos; - a feszültségpróba során a különböző ereken mért szivárgóáramok erősségének viszonya

nagyobb, mint 1:3 vagy a kb. 60 s múlva mért érték kisebb, mint a próba végén mért érték; - a polarizációs vizsgálatok eredményei kedvezőtlenek (lásd az M5.4. szakaszt).

M5.4. A polarizációs mérés egyik módszere szerint a telített papír szigetelésű kábel kiválasztott erének vezetőjére a 3a. ábra szerinti kapcsolás szerint kb. 20 percen át 2 kV egyenfeszültséget kapcsol-nak. Ezt követően a kábel szigetelését leválasztják a feszültségforrásról és a 3b. ábra szerint mé-rik az eredeti 2 kV értékről 1,8 kV-ra való lecsökkentéséhez szükséges tk [s] időtartamot. A kábel rövid ideig tartó kisülése után a kábel vezetőjére ugyancsak 2 kV egyenfeszültséget kapcsolnak 20 percen át. Ezt követően a kábel vezetőjének trz = 1 s időtartamig való földelésével kisütik a ká-

35

MSZ 13207-1:1994

beit és a 3c. ábra szerint mérik a rövidzár bontása után a feszültségnek 0 értékről 100 V-ra való növekedéséhez szükséges tv [s] időt.

A feszültséggörbék kezdeti meredekségének közelítő értéke a következő módon határozható meg.

A kisülési görbe kezdeti meredeksége:

A kisülési görbe meredekségének növekedése általában a szigetelés nedvesedésére, a visszaté-rő feszültséggörbe meredekségének növekedése pedig általában a szigetelés öregedésére jel-lemző.

Tájékoztató értékek:

20 °C hőmérsékletű telített papír szigetelésű kábeleknél a kisülési feszültséggörbe egységnyi töltőfeszültségre vonatkoztatott kezdeti meredeksége (Mk):

új, száraz szigetelésnél: 1 V/s közepesen nedves szigetelésnél: 10 V/s erősen nedves szigetelésnél: 100 V/s

A visszatérő feszültséggörbe egységnyi feszültségre vonatkoztatott kezdeti meredeksége (Mv):

új szigetelésnél: 10 V/s közepesen öregedett szigetelésnél: 10 - 100 V/s erősen öregedett szigetelésnél: 100 V/s

A kábelvonal akkor minősíthető kisebb üzembiztonságúnak, ha a kisülési, illetve a visszatérő feszültséggörbék kezdeti meredeksége az erősen nedvesedéit, illetve erősen öregedett szigetelé-sekre jellemző értékeket mutatja.

Polarizációs mérésre más módszer is alkalmazható.

35

36

MSZ 13207-1:1994

3. ábra A kábelek polarizációs mérésének kapcsolása és jelleggörbéi

37

MSZ 13207-1:1994

A szövegben említett magyar állami szabványok

MSZ1 MSZ IEC

55*

MSZIEC287*

MSZ IEC 502*

MSZ 172

MSZ 595

MSZ 1167-3

MSZ 1585

MSZ 1600

MSZ 1610

MSZ 7487-1

MSZ 7487-2

MSZ 7552

MSZ 13200 MSZ

13207-3 MSZ

15688

MSZ-05-48.1401

MSZ-05-48.1405

MSZ-05-48.1511

MSZ-07-5041

Szabványos villamos feszültségek

Papírszigetelésű és fémköpenyű kábelek 18/30 kV-os névleges feszült-ségig (réz- vagy alumíniumvezetővel, a gáznyomásos és olajtöltésű kábelek kivételével

Kábelek terhelhetőségének számítása (100%-os terhelési tényező)

Extrudált szigetelésű, 1 kV-tól 30 kV-ig terjedő névleges feszültségű erősáramú kábelek

Érintésvédelmi szabályzat

Építmények tűzvédelme

Erősáramú szigetelt vezetékek és kábelek általános előírásai. Névle-ges feszültségek

Erősáramú üzemi szabályzat

Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések számára

Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nagyobb feszültségű erősá-ramú villamos berendezések számára

Közmű és egyéb vezetékek elrendezése közterületen. Fogalommegha-tározások

-. Elhelyezés a térszint alatt

Vezetékek elrendezése fővasúti vágányok és ezekből kiágazó iparvá-gányok alatt

Távközlési összeköttetések védelme nagyfeszültségű hálózat káros hatásai ellen

Erősáramú kábelvonalak 0,6/1 kV-tól 40/69 kV-ig terjedő névleges fe-szültségre. A terhelhetőség meghatározása

Villamosenergia-fejlesztő, -átalakító és -elosztó berendezések tűzvé-delme

Erősáramú kábelszerelvények Erősáramú

kábelszerelvények műanyagból

Erősáramú kábelek. PVC-szigetelésű és PVC-burkolatú kábelek 0,6/1 és 3,6/6 kV feszültségre

Helyi közforgalmú vasút és trolibusz egyenáramú földkábelhálózat kö-vetelményei

IEC55

IEC183

A tárggyal kapcsolatos nemzetközi szabványok

Paper-insulated metal-sheathed cables fór rated voltages up to 18/30 kV (with copper or alumínium conductors and excluding gas-pressure and oil-filled cables)

Guide tó the selection of high voltage cables

*Előkészületben

38

MSZ 13207-1:1994

IEC287

IEC502

IEC853 IEC

1042

DIN-VDE 0100/520

DIN 57101/VDE 0101

DIN57298/VDE0298/Teil 1.

Calculation of the continuous current rating of cables (100% load fac-tor)

Extruded solid insulated dielectric power cables fór rated voltages from 1 kV up tó 30 kV

Calculation of the cyclic and emergency current rating of cables

A method fór calculating reduction factors fór groups of cables in free air protected from solar radiation

Errichtungen von Starkstromanlagen mit Nennspannungen bis 1000 V.

Auswahl und Errichtung elektrischer Betriebsmittel. Kábel, Leitungen

und Stromschienen Errichtungen von Starkstromanlagen mit

Nennspannungen über 1 kV

Verwendung von Kabeln und isolierten Leitungen für Starkstromanla-gen. Allgemeines für Kábel mit Nennspannungen U0/U bis 18/30 kV

Irodalom

[1] Németh E.: Szigetelések romlásának kimutatása a kisülési és visszatérő feszültségek módsze-

rével. Elektrotechnika 59 (1966) 21-28 oldal.

[2] Németh E. - Horváth T.: Nagyfeszültségű szigeteléstechnika. Tankönyvkiadó Budapest, 1990.

A szabvány érvényességében beálló minden változást a Magyar Szabványügyi Hivatal a Szabványügyi Közlönyben hirdet meg (előfizethető bármely hírlapkézbesitő postahivatalnál, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR); vásárolható a Budapest, V., Bajcsy-Zsilinszky út 76. szám alatti Hírlapboltban). Agyakorlati tapasztalatokalapján ajánlatosnak látszó helyesbítő, módosító, kiegészítő indítványokat és észrevételeket megfelelő indoklással a Magyar Szabványügyi Hivatalhoz, Budapest, Üllői út 25. (levélcím: Budapest, Pf. 24. 1450, telex: 22 5723, telefax: 218 5125) lehet benyújtani. A szabvány beszerezhető a Szabványboltban, Budapest, 1092., Üllői út 25. (levélcím: Budapest, Pf. 24. 1450).

Felelős kiadó: Az MSZH Értékesítési Osztályának vezetője Készítette: Az MSZH Számítástechnikai Osztálya HVP-vel. (TN) 1994. Fejezetnév: M13207-1.