MagyarMfFoszerkesztd:Dr. Nemeth Janos

Szerkesztok:Dr. Kovacs LaszloDr. Burian Laszlo

JogA MAGYAR JOGASZ EGYLET FOLYOIRATA

TARTALOM

Otvenhetedlk

2010. JUNIUS

321—384. oldal

CIKKEK, TANULMANYOK

Eloadasok a biroi hatalom gyakorlasarol / 321

Dr. Paczolay Peter: Az Alkotmanybirosag hataskore es a biro-sagok / 322

Dr. Kozma Gyorgy: A kozigazgatasi biraskodas jovqje Magyaror-szagon / 328

Dr. Stipta Istvan: A magyar kozjogi mult iizenete: onallo kozigaz-gatasi birosag / 334

Dr. Jamas Andrds: Biro es torveny - Az itelkezes szabadsagfoka/339

FORUM

Dr. Csehi Zoltdn: Europai jog haladoknak - nemzetkozi tudoma-nyos konferencia az europai nemzetkozi eljarasjog jelenlegi alla-sarol magyar vezenylettel / 349

Dr. Petrik Ferenc: Hogyan keszitettiink Polgari Torvenykonyvet(Viszontvalasz Gado Gabornak) / 353

Dr. Kovacs Laszlo: Nehany kerdojel a pertarsasag es a perbelijogutodlas szabalyainak talalkozasa korul (a polgari es kozigaz-gatasi perekben) / 355

Dr. Fantoly Zsanett - Dr. Ordog-Dedk Andrea: Vadalku - konti-nentalis modra / 363

Dr. Varga Rita: Ulnokok a munkaiigyi birosagon, avagy az iilno-ki rendszer multja, jelene es jovoje / 370

EUROPAI ES KULFOLDI JOGI SZEMLE

Dr. Varga Zsofia: A franciaorszagi ,,birosagi fogalmazok" kiva-lasztasa es kepzese / 374

KONYVISMERTETES

d Gydrgy. Lajtdr Istvdn. ^A biintetes-vegrehajtas garancia-^s kontrollrendszere Magyarorszagon" cimii monografiajarol / 378

Dr. Kovacs Kolos: Recenzio az ,,Europai kollizios kotelmi jog"cimu tanulmanykotethez / 380

CONTENTS INHALT

STUDIES

Presentations on excercising the judicial power / 321 - Dr. PeterPaczolay: The competece of the Constitutional Court and the courts' 322 - Dr. Gyorg\- Kozma: The future of the administrative juris-diction in Hungary / 328 - Dr. Istvan Stipta: The message of thepast of the Hungarian public law: independent court of administra-tion / 334 - Dr. Andras Tamils: Judges and the law: the degree offreedom in adjudication / 339

FORUM

Dr. Zoltan Csehi: European law for advanced - international scien-tific conference / 349 - Dr. Ferenc Petrik: How did we make a CivilCode (Reply for Gabor Gado) / 353 - Dr. Laszlo Kovacs: Some ques-tion marks concerning the collision of the provisions on the joinderof parties and the succession in a process / 355 - Dr. Zsanett Fantoly- Dr. Andrea Ordog-Deak: Accusation-deal - in a continental way /363 - Dr. Rita Varga: Laymen in the Court of Labour or the past, thepresent and the future of the laymen-jury system / 370

REVIEW OF EUROPEAN- AND FOREIGN LAW

Dr. Zsqfia larga: The selection and education of future judges inFrance / 374

BOOK REVIEW

Dr. Cydrgy Voko: Istvan Lajtar: The system of the guarantees andcontrol of the penalty enforcment in Hungary / 378 - Dr. KolosKovacs: Review of the book: ,,European chioce of law of obliga-tions" / 380

Magyar Jog - a Magyar Jogasz Egylet folyoirataA szerkesztobizottsag vezetqje: dr. Nemeth Janos foszerkesztoA szerkesztobizottsag tagjai: dr. Banati Janos, dr. Bokai Judit,dr. Burian Laszlo (szerkeszto), dr. Gyorgyi Kalman,dr. Kovacs Laszlo (szerkeszto), dr. Mathe Gabor, dr. Solt Pal,dr. Soltesz Istvan, dr. Zlinszky JanosKiadja a //[Kgpaiac Lap- es Konyvkiado Kft.1137 Budapest, Radnoti M. u. 2.Telefon: 340-2304, 340-2305E-mail: info@hvgorac.huInternet: http://www.hvgorac.huFelelos kiado: dr. Frank Adam, a Kft. igazgatqjaMu'szaki szerkeszto: Bors KrisztaOlvasoszerkeszto: P. Berka Antonia MariaSzedes es nyomas: ETO-Print Nyomdaipari Kft.Felelos vezeto: Magyar ArpadneHU ISSN 0025-0147A szerkesztoseg cime: Magyar Jogasz Egylet1054 Budapest, Szemere u. 8. fsz. 1.Telefon: 311-4880; 311-4013Fax: 311-4880/108 m., 311-4013/108 m.E-mail: mj e@jogaszegylet.huInternet: www.jogaszegylet.huElofizetesben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hirlap Uzletaga, 1008Budapest, Orczy ter 1., valamint a M%j)arac Lap- es KonyvkiadoKft. Elofizetheto valamennyi postan, kezbesitoknel, e-mailen:hirlapelofizetes@posta.hu, faxon: 303-3440, tovabba aLap- es Konyvkiado Kft.-nel, 1137 Budapest, Radnoti M. u. 2.Telefon: 340-2304. Fax: 349-7600Tovabbi informacio: 06-80/444-444Elofizetesi dij egy evre: 17 400 Ft, 1/2 evre: 8700 Ft,egyes szam ara: 1450 Ft. Megjelenik havonta.

STUDIEN

Vortrage iiber die ausiibung der richterlichen macht 321 - Dr. Pe-ter Paczolay: Die Kompetenz des Verfassungsgerichts und die Ge-richte / 322 - Dr. Gyorgy Kozma: Die Zukunft der Yerwaltungsge-richtsbarkeit in Ungarn / 328 - Dr. Istvan Stipta: Die Botschaft derungarischen offentlich-rechtlichen Vergangenheit: das unabhangigeVerwaltungsgericht / 334 - Dr. Andras Tamas: Richter und Gesetz:der Freiheitsgrad der Gerichtsbarkeit / 339

FORUM

Dr. Zoltan Csehi: Europaisches Recht fur fortgeschrittenen - eineinternational wissenschaftliche Konferenz / 349 - Dr. FerencPetrik: Wie haben wir ein Biirgerliches Gesetzbuch gemacht(Wiederantwort an Gabor Gado) / 353 - Dr. Laszlo Kovacs: EinigeFragezeichen im Zusammenhang mit dem Zusammentreffen vonden Bestimmungen iiber die Prozessgemeinschaft und die derRechtsnachfolge im Prozess / 355- Dr. Zsanett Fantoly - Dr. And-rea Ordog-Deak: Anklageabrede - kontinentaler Art / 363 - Dr. Ri-ta Varga: Beisitzer im Arbeitsgericht, oder die Vergangenheit, dieGegenwart und die Zukunft des Beisitzsystems / 370

RUNDSCHAU DES EVROPAISCHEN- UNDAUSLANDISCHEN RECHTS

Dr. Zsqfia Varga: Die Auswahl und die Ausbildung der zukiinftigenRichter in Frankreich / 374

BUCHBESPRECHUNGEN

Dr. Gyorgy Voko: Istvan Lajtar: Das Garantie- und Kontrollsystemdes Strafvollzugs in Ungarn / 378 - Dr. Kolos Kovacs: Besprechungdes Bandes: ,,Europaisches Kollisinonsschuldrecht" / 380

SOMMAIRE

Articles et etudes / 321 - Dr. Peter Paczolay: Les attributions de laCour constitutionnelle et les tribunaux du systeme judiciaire / 322- Dr. Gyorgy Kozma: Le future de ['administration de la justiceadministrative en Hongrie / 328 - Dr. Istvan Stipta: Le message deThistoire du droit public hongrois: le contentieux administratifautonome / 334 - Dr. Andras Tamas: Le juge et la loi - le degre deliberte de 1'administration de la justice / 339

FORUM

Dr. Zoltan Csehi: Droit europeen a un niveau eleve: conference sci-entifique internationale sous conduite hongroise sur 1'etat actuel dudroit de la procedure civile europeenne / 349 - Dr. Ferenc Petrik:Comment avons-nous codifie le Code civil? (riposte a Gabor Gado)/ 353 - Dr. Laszlo Kovacs: Quelques points d'interrogation aucroisement des regies regissant les communautes des plaideurs et lasuccession aux droits (dans les proces civils et administratifs) / 355- Dr. Zsanett Fantoly - Dr. Andrea Ordog-Deak: Plea bargening -a la continentale / 363 - Dr. Rita Varga: Les assesseur aux tri-bunaux procedant en matiere de travail: le passe, le present et1'avenir du systeme des assesseurs judiciaires /' 370

REVUE DU DROIT EUROPEEN ET ETRANGER

Dr. Zsqfia Varga: La selection et la formation des auditeurs deTEcole nationale de la magistrature en France / 374

COMPTE-RENDU DES LIVRES

Dr. Gyorgy Voko: Compte-rendu de la monographic: Istvan Lajtar:,,Le systeme des garanties et des controles de Fexecution des peinesen Hongrie" / 378 - Dr. Kolos Kovacs: Recension au recueil desouvrages, intitule: ,,Le droit contractuel europeen des renvois" / 380

334 MAGYAR JOG 2010. 6. szam

Dr. Stipta IstvdnEGYETEMI TANAR, INTEZETVEZETO, MISKOLCIEGYETEM AjK

A magyar kozjogi mult ilzenete:onallo kozigazgatasi birosag

Megvalaszol(hat)atlan filozofiai kerdes, hogy amult mennyiben meghatarozo, vannak-e a historianaknapjainkra is ervenyes uzenetei. Mar az is szemlelettolfiigg, hogyan ertekeljiik tortenelmiinket, es az is ertek-elvi kerdes, hogy ismerjiik-e, ha igen, kovetjiik-e mara-dando hagyomanyainkat. A veletlenen is mulik, mikenteliink a sors-kinalta, vagy megharcolt tortenelmi lehe-tosegekkel: valaszthatunk korszerunek velt idegenmintat, vagy donthetunk nehezebb lit, a megtarthatoorokseg alkoto felhaszndldsa mellett. Minden esetre azallamszervezo dontes a politika felelossege, a torteneszcsupan a mult rendszerezett ismereteit tolmacsolhatja.Mikozben a tenyeket es folyamatokat elemzi, tudata-ban kell lennie, hogy tilos aktualizalni, es torteneti er-veket szallitani mai dontesek igazolasahoz.

A hazai alkotmany- es jogtortenet kutatoinak tobb-sege altalaban hisz a jogintezmenyek organikus fejlo-deseben. Szamomra is ugy runt, hogy a hiisz ewel ez-elotti intezmenyi atalakitas egyik iranyado program] aaz akkor hasznalatos magyar allam- es jogtortenet tan-konyv volt. 1989 utan a hazai progressziohoz kotodotorteneti fogalmak (parlamentarizmus, felelos kor-many, nepkepviselet) nyertek konkret kozjogi ertelmet,es egykori intezmenyek (szamvevoszek, onkormany-zatok, tablabirosag) szervezodtek ujja, valtak ismetkozjogi valosagga. Egy tekintetben azonban komolyhianyerzetiink maradt: a kozjogi biraskodas idegenmintak nyoman szervezodott, ezert az onallo kozigaz-gatasi birosag szervezeti reorganizacioja elmaradt.

I. A kozigazgatasi jogvedelem kialakulasaMagyarorszagon

A kozigazgatasi biraskodas igenye torvenyhozasiszinten eloszor 1848-ban fogalmazodott meg. Az 1848.evi 3. tc. elfelejtett 19. szakasza az dllamtandcs megala-kitasarol szolt. A megalkotando testiiletnek Kossuthekalkotmanybirosagi, kozigazgatasi jogvedelmi es hatas-kori birosagi szerepet is szantak. Ha eredeti tervuk meg-valosul, a modern-kori kozjogi berendezkedesiink ismaskeppen alakulhatott volna. A testuletet a korabeli re-formerek a kozjogi biraskodas centrumanak tartottak,amely szolgalta volna az egyeni jogok allammal szem-

A Legfelsobb Birosag es a Magyar Jogasz Egylet altal szerve-zett 2010. februar 18-i konferencia eloadasanak szerkesztettszovege. A kutatast az MTA-ELTE Jogtorteneti Kutatocsoport-ja tamogatta.

beni vedelmet is. Ha tehat most tamogatjuk az onallokozigazgatasi birosag gondolatat, kozjogtortenetiink el-so idoszakanak progressziv torekveset partoljuk.1

A kiegyezest koveto evekben keriilhetett sor az al-kotmanyjogi targyu 1848-as torvenyek vegrehajtasara,az allamszervezet modernizaciojara. A korabeli politi-kai elit azonban nem merte vdllalni a kozjogi, benne akozigazgatasi biraskodas bevezeteset. Igaz, ennel fonto-sabbnak itelt ugyek is megoldasra vartak. Kiepites elottallt a kor kovetelmenyeinek megfelelo birosagi rend-szer, tisztazatlan volt a kozponti vegrehajtas es az al-sobb szintu adminisztracio viszonya, szabalyozatlanokvoltak az allammal szemben is vedendo allampolgarialapjogok. A Deak-part mertekado politikusai attol fel-tek, hogy a kozigazgatasi birosag gyengitene az allamivegrehajtast, korlatozna a miniszteri onallosagot, esszeparacios folyamot erositene akkor, amikor az orszagnemzetisegi, politikai szempontbol vegletesen megosz-tott. Tandrky Gedeon szemleleti akadalyt is emlitett:szerinte kozismert nemzeti jellemvonasunk a negacio esaz iigyvediesseg. A kozigazgatasi biraskodas mindketelonytelen tulajdonsagunkat tovabb erositene. Raadasul- ervelt - ha a kozigazgatasi biraskodast rendes biroi fo-rumokra biznank, e perek elrabolnak idejiiket a hagyo-manyos torvenykezestol. Ez a veszely ma is kisert.2

Az 1869. evi 4. torveny a hazai jogallamisag torte-netenek fontos allomasa volt, a kozigazgatasi birasko-das teren azonban ellenmondasos helyzetet teremtett.A torveny 1. §-a, amely szerint a ,,kozigazgatasi es abiroi hatosagok egymas hataskorebe nem avatkozhat-nak", azoknak szolgaltatott jogi ervet, akik a rendes bi-roi joghatosagot nem kivantak a vitas adminisztrativ(un. contentiosus) iigyekre kiterjeszteni. A birosagi tor-veny 25. §-a a biroi es kozigazgatasi hatosagok kozottfelmerult hataskori osszeutkozesek elintezesevel - al-kotmanyjogilag aggalyos megoldast valasztva - a mi-niszteriumot bizta meg. Concha Gyozo is utalt 1869.evi 4. tc. azon sajatos ellentmondasara, hogy elvalasz-totta ugyan a biraskodast a kozigazgatastol, de ez a sze-paracio csak a biinteto es maganjogi iigyek esetebentortent meg. Az alkotmanyjogi ertelemben vett garan-cialis jellegu kozigazgatasi jogi iigyeket ezt kovetoenis a vegrehajto szervek biraltak el.3

Az allambirosag gondolata e torveny vitajaban me-rult fel ismet. A parthiveivel szemben is egyre nagyobbellenerzest tanusito Dedk Ferenc varatlanul inditva-nyozta a francia mintaju testiilet megalakitasat. Javas-lata komoly zavart okozott, mert az eloterjesztes nemkapott eloszentesitest. A haza bolcset a nevet viselopart tagjai leszavaztak; ennek tulajdonithato hatarozotteltavolodasa a hiveitol, majd egyre inkabb a politikatolis. Ha napjainkban letrejonne egy hataskori kompro-misszum az Alkotmanybirosag es a mai kozigazgatasibiraskodas kozott, ez a tisztesseges deaki maximaknakis megfelelne.4

Mikozben a fejlettebb europai orszagok sorra lete-sitettek jogvedelmi forumaikat, Tisza Kdlmdn maka-

2010. 6. szam CIKKEK, TANULMANYOK 335

csul kiizdott az onallo kozigazgatasi birosag ellen. MegAndrassy Gyulanal is jobban felt a kiegyezes teremtet-te egyensuly megbomlasatol, a nemzetisegi aspiraciok-tol, az allamhatalom, a kozigazgatas gyengiilesetol.1879-ben azonban varatlan dolog tortent: az adozas ko-riili felhaborito anomaliak kovetkezteben a kepviselo-haz eseti hatarozatban kotelezte vonakodo kormanyat,hogy az adoiigyi visszaelesek elkeriilesere terjesszenelo jogvedelmi javaslatot.5 A lassan szervezodo kora-beli magyar jogallam nem kulfoldi modellt kovetett,hanem onallo szervezeti megoldast valasztott. Ma iskovetheto lenne ez a megoldas: elso lepeskent alakul-hatna egy onallo hataskoru penziigyi-tarsadalombizto-sitasi profilu kozigazgatasi birosag, amely ellathatna atomegesen elofordulo es specialis szakismeretet igeny-16 targybeli iigyek biroi jogvedelmet.

A korabeli jogtudomdny hatarozattan kiallt a koz-igazgatasi biraskodas mellett, a jogaszegyleti gyulesekis kivetel nelkiil tamogattak a kozigazgatasi jogvede-lem iigyet. Az 1882-ben osszehivott Magyar Jogasz-gyules - az iigy jelentoseget hangsulyozva - onallo na-pirendre tuzte az adminisztrativ judikatura kerdeset. Azinditvanyt Concha Gyozo terjesztette elo. Javasolta,hogy a kozigazgatasi biraskodasra a rendes birosagokkapjanak hataskort, tovabba, hogy az iigyek elbiralasaketfokozatu legyen. Az igy alakitott birosagok donte-nenek a ,,kozviszonyokbol eredo osszes egyeni alanyijogrol." Elkepzelese szerint az erdekserelmek, a cel-szerusegi es altalaban a nem jogi szempontok elbirala-sa kiviil esik a szervezett kozigazgatasi jogvedelem ko-ren. A jogaszgyules tobbsege azonban Ldnczy Gyulaallaspontjat fogadta el, aki a kozigazgatasi biraskodastegy sajatos, sui generis tevekenysegnek tekintette,amelynek ellatasara kulonallo szervezetre van sziikseg.Ennek megfeleloen a ketfokozatu rendszer also szint-jen torvenyhatosagokkent alakitott szakbirosagok lete-siilnenek, felso fokan pedig a biroi ftiggetlenseg min-den attributumaval felruhazott, a Curiaval egyenrangiikozigazgatasi fotorvenyszek alakulna. A birosagok ha-taskore kiterjedne mindazon jogvitak erdemi elbira-lasara, amelyek a kozigazgatas kereteben akar magan-felek kozott, akar kozhatosagi intezkedes nyomankeletkeztek. Az eljarasnak kotelezoen nyilvanosnak esfakultativ szobeli jellegunek kellene lennie. Ennel tob-bet ma sem varhatunk el a kozigazgatasi judikaniratol.Csatlakozva Patyi Andrds monografiabeli megallapita-sahoz: ez lehetne napjainkban is a szervezetfejlesztesmaximalis programja.6

A penzugyi kozigazgatasi birdskoddsrol szolo1883. evi 43. tc. unikalis konstrukciot teremtett. Egyfo-kii birosagot hozott letre, amely azonban - az osztraktestiilettol elteroen - iigydonto jogkorben jart el. Hatas-kore resszeru volt, csak az egyenes ado es illetekugy-ben hozott kozigazgatasi dontesekre terjedt ki, igaz at-tol fuggetleniil, hogy a hatarozatot onkormanyzati vagyallami szerv hozta. A birosag a fellebbezesekrol veger-venyesen, reformatorius jogkorben dontott. A penziigyi

kozigazgatasi birosag osszeallitasanal tekintetbe vetteka szakszeruseg kovetelmenyet: az itelo birak fele a bi-roi tiszt viselesere kepesitettekbol, masik resze megfe-lelo elmeleti es gyakorlati kepzettseggel rendelkezokozigazgatasi szakemberekbol allt. A testiilet elotti el-jaras a szobeliseget es kozvetlenseget nelkiilozo, dekotelezoen nyilvanos volt.7 A penziigyi kozigazgatasibirosag elnoke Madarassy Pal, a korabbi penziigymi-niszteriumi allamtitkar lett, a birosag tagjai nagy ta-pasztalattal es jelentos szakirodalmi munkassaggal biroigazi szakemberek voltak. A testiilet dontvenyei ala-poztak meg a korabeli penzugyi jogtudomanyt. Az al-talanos hataskoru birosag osszetetele szinten paritasosvolt. Ezt a szakmai egyensulyt meg lehetett tartani 6t-ven evig, a birosag mukodesenek vegeig.

Az altalanos hataskoru kozigazgatasi birosag koz-vetlen elozmenye az 1891. evi 33. tc. volt. Az un. ,,LexSzaparyana" kotelezte a kormanyt, hogy a kozigazga-tasi torvenyjavaslatokkal egy idoben kozigazgatasi bi-rosdgokrol szolo javaslatot is terjesszen elo. Hierony-mi Karoly beliigyminiszter 1893 oktobereben nyujtottabe targybeli javaslatat, erdemben donto, ketfokozatukulonbirosagi rendszert ajanlva a kepviselohaznak.A kormany eziittal sem kivanta a rendes birosagokatkozigazgatasi iigyekkel terhelni, egyebkent is ugy vel-te, hogy a kozigazgatasi es maganjogi vitas kerdesekkozott lenyegi kiilonbseg van. Az elkepzeles szerintminden megyei es varosi torvenyhatosagban lett volnaegy elsofoku kozigazgatasi birosag, ahonnan a fovaro-si kozponti kozigazgatasi birosaghoz lehetett volna fel-lebbezni. Hosszas vitak es - a kozjogi torvenyhozasun-kat mindvegig jellemzo - kompromisszumok revensziiletett meg az altalanos hataskoru kozigazgatasi bi-rosagrol szolo torveny.8

Az 1896. evi 26. tc. megteremtette az altalanos ha-taskoru, szervezetileg onallo kozigazgatasi szakbirosa-got. A birosag alapvetoen a kozterhek viselesebol es azautonomiak belso eletebol szarmazo jogvitakban don-tott. A testiilet alig tiz ev alatt valosagos alkotmdnyjogibirosdggd fejlodott. A jogvedelmi forum egyfokozanilett, mert meg mindig nem dolt el a kozigazgatas veg-leges szervezete. Erdemben donto testiilet volt, hatas-koret taxacioval allapitottak meg, eljarasa irasbeli jelle-gu volt. Nem tartozott hataskorebe az egyesiilesi, agyiilekezesi jog, a gyamiigy, az ipariigy, a rendorsegikenyszerjog es az onkormanyzati kozjog.9

Az 1907. evi 60. tc. az autonomiak reszere garanci-alis panaszjogot biztositott, a jogvitak eldontesere akozigazgatasi birosagot hatalmazta fel. A kozigazgata-si jogvedelem tovabbi jelentos allomasa az 1925. evi26. torveny volt, amely a valasztasok feletti birasko-dast is kozigazgatasi biroi jogkorbe utalta. Ezt kesobbaz 1945. evi 8. torveny kivonta a testiilet hataskorebol.Az 1946. 1. torveny az emberi jogok feletti orkodes(egy kortarsi visszaemlekezes szerinti) legnagyobb eslegszebb feladatat bizta a kozigazgatasi birosagra.A szerves torteneti fejlodes eddig jutott el a kozigazga-

336 MAGYAR JOG 2010. 6. szam

tasi biraskodas teren. A kozigazgatasi jogvedelem ha-zai eredmenyet a birosagot megsziinteto 1949. evi 2.torveny semmisitette meg.10

II. Tortenelmi tapasztalatok, az ervenv esithetohagyatek

A kozigazgatasi biraskodas, ha a kozigazgatas tor-veny esseget, es az alanyi jogok serthetetlenseget bizto-sitani kivanja, erdemi tevekenyseget csak te\iesfiigget-lenseg birtokaban fejthet ki. Ez hianyzott a Tisza Kal-man altal krealt megoldasban, ezert nem kaphatott ta-mogatast a kozigazgatason beliil szervezett jogvedelema lakossag, a korabeli kozvelemeny reszerol. Az onallostatusu, szervezetileg kiilonallo penziigyi kozigazgata-si birosag viszont egyre nepszerubb lett. A jogkeresokozonseg bizott benne, ugyszama az 1884-es 8100-rol1895-re 17 500-ra emelkedett. A birosag (egy korabeliszakiro szerint) eppen az allammal szembeni bizonyi-tott fiiggetlensege miatt rendelkezett kiemelkedo tekin-tellyel."

A magyar torteneti tapasztalatok igazoljak, hogy akozigazgatasi biroi szervezetben is indokolt lett volna avertikdlis tagolas. Ennek hianya jelentosen hatraltatta akozigazgatasi jogvedelem hatekonysagat. Ma is elvar-hatonak latszik, hogy (a kisebb jelentosegu iigyek kive-televel) egy kozos felsobb-birosaghoz jogorvoslattal le-hessen elni. Kivanatos tovabba, hogy a masodfok necsupan jog, hanem tenykerdesben is feliilvizsgalati jo-got kapjon. Indokolt az is, hogy a birosag jogosult le-gyen a tenyallas hivatalbol torteno tisztazasara. A jogvi-tak gyors intezesenek erdekeben felsofokii birosagnakreformatorius jogot kellene adni. Ez alol is lehet kivetelttenni, mint tette azt az 1907. evi 60. tc. 16. §-a, amelyhelyi erdekeket, es onkormanyzati szempontokat helye-zett eloterbe. Ezen esetkorokben a birosag nem vette ata kozigazgatas diszkrecionalis jogait, de ilyen iigyekbena megsemmisites is megfelelo jogvedelmet nyujtott, esnyujthatna ma is.12

A hataskor terjedelmet tekintve ket torteneti modellalakult ki: az egyik elvileg a kozigazgatas minden jog-serto tenyevel szemben lehetoseget biztositott a biroivedelemre. A masik megoldas taxacioval korlatozta ajogvedelemben reszesitheto iigyeket. A hazai rendszerakkor lett volna eredmenyesebb, ha minden hatalyosjogszabaly alkalmazasanak megtagadasa, vagy tevesalkalmazasa altal okozott serelmes intezkedes ellen bi-roi jogvedelmet kinal. Ez az altalanos hataskoru koz-igazgatasi birosag hazai mukodesenek egyik negativtapasztalata. A taxativ megoldas miatt allandoan modo-sitani kellett a kozigazgatasi birosag hataskoret. Igazviszont, hogy a hataskor-kiterjesztes - a mai gyakorlat-tol elteroen - alapvetoen torvenyekkel tortent. (Ezt akiegyezesi konstrukcio miatt szabalyoztak igy, mert arendorsegi es a hadiiggyel osszeftiggo jogvitak nem ke-riilhettek birosagi hataskorbe.)13

A hataskorrel osszefuggo masik kardinalis kerdes,hogy csupan a jogserelmek, vagy az erdekserelmek is ajogvedelem targyai legyenek. A jog elmeleti es tisztanelvi szempontjai, masfelol a politika, a kormany hatal-mi erdekei ennel a kerdesnel iitkoztek legelesebbentorvenyhozasunkban. Ezzel fiigg ossze a kozigazgatasibirosag kozjogi ugyekre kiterjedo hataskore. Az 1906-ban bekovetkezett alkotmanyos ostromallapot igazolta,hogy a kiegyensulyozott allammukodes erdekebensziikseg van onkormanyzati garanciakra is. A hazaikozigazgatasi birosag 1907-tol gyakorolt alkotmanyjo-gi hataskort. A targybeli panaszok szama csekely volt,nem erte el a hatszazat. Napjainkban viszont komolyigeny lenne az onkormanyzati, tovabba a miniszterirendeletek kozigazgatasi birosag altali torvenyessegifelulvizsgalatara.14

Az onkormanyzati iigyek csekely aranyt kepvisel-tek az altalanos kozigazgatasi birosag hataskoreben esugyforgalmaban. Ezek nagyobb reszenel a korabeli tor-venyhozas a celszeruseget, kisebb aranyanal a jogsze-rusegi kontrollt tartotta fontosnak. Az altalanos koz-igazgatasi osztaly osszes iigyforgalmanak 34%-a voltkozsegi es torvenyhatosagi ugy. Ezen iigyekben rend-kiviil fontos volt a birosag jogkovetest segito, ertelme-zo tevekenysege. Ennek ellenere nyilvanvalo iizenet,hogy a napjaink kozigazgatasi birosagainak vallalniakellene az onkormdnyzatok normdinak torvenyessegifeliigyeletet.

A kozigazgatasi jogvedelmi eljaras teren sajatos,erre az iigyszakra kialakitott szabalyokat kellene al-kotni. A magyar kozigazgatasi birosagoknak specidlisperrendtartdsuk volt, amely rogzitette a panaszjog ke-reteit, a bizonyitas modjat, eszkozeit, a kepviselet sa-jatos szabalyait, a targyalas folyamatat, a hatarozatformai es tartalmi kovetelmenyeit, valamint a vegre-hajtas rendjet.15

Az 1848 utani magyar polgari allamrendszerunknelkiilozte az alkotmdnybirosdgot. Igy merulhetett felaz elmult ket evszazadban az igeny, hogy a kozigazga-tasi birosagnak vegso fokon a legfobb kozjogi birosagfeladatkoret is be kellene toltenie. Elmeleti es gyakor-lati sziikseg volt arra, hogy a kozigazgatasi birosagminden alkotmanyjogi es - a kozigazgatas teren felme-riilo - vitas iigyben (sziikseg eseten panasz nelkiil is)donteni tudjon. Most mas a helyzet: celszeruen megkellene, es meg is lehetne osztani a hataskort az Alkot-manybirosaggal. Az iigyek atcsoportositasaval fel le-hetne szabaditani az Alkotmanybirosagot a tenybizo-nyitas kenyszere alol.16

A vdlasztdsi biraskodas kerdeset napjainkban isnyitott vitakerdesnek tekinthetjiik. Az orszagos es helyivalasztasok teren kialakult napi viszonyaink egyre in-kabb a dualizmus-kori allapotokra emlekeztetnek.A politika akkor sem vallalta szivesen a fliggetlen biro-sagok kontrolljat, megis, az 1925. evi 26. tc. kozigaz-gatasi birosagi hataskort allapitott meg. A testiilet itele-teiben altalaban kiegyensulyozo, szakmailag alapve-

2010. 6. szam CIKKEK, TANULMANYOK 337

toen korrekt volt. Az 1927-tol 1944-ig tarto periodus-ban a birosagi megsemmisitesek es a reformacios don-tesek tobbsegiikben a kormanypartot sujtottak.17

A mult fontos iizenete az is, hogy az iigyeket fosza-balykent tanacsban, tdrsasbirosdgi keretben celszeruelbiralni. A penzugyi kozigazgatasi birosag az iigyekkozel 70%-at tanacsulesben dontotte el. Hasonlo voltaz arany az altalanos kozigazgatasi birosag eseteben is.A targyi jogon alapulo anyagi igazsag igy juthatott, esjuthatna ma is kifejezesre.

A kozigazgatasi birosagok megalakitasat allandofelelem ovezte. Tartottak attol, hogy penziigyileg le-hetetlenne teszi az allamhaztartast, a kozigazgatasi bi-rosag megakadalyozza az adoterv teljesiteset. A koz-igazgatasi birosagok alapitasa a dualizmus idejen semjelentett szamottevo terhet az allamnak. A penzugyikozigazgatasi birosag letesitese minimalis kiadassaljart, hiszen meglevo allasokat csoportositottak at. A re-organizacio lehetne most is utemezett: eloszor alakul-hatna egy penzugyi es/vagy szocialis kozigazgatasibirosag, amely idovel altalanos hataskoruve bovulne,kesobb vertikalisan is kiepulhetne.

A fentiekbol kovetkezik, hogy a hazai torteneti ta-pasztalatok altal legitimalt szervezeti megoldas ma is arendes birosagoktol elkiiloniilt kozigazgatasi birosag le-het. Ez volt termeszetes az elmult ket evszazadban, es- Darak Peter PhD ertekezesebol egyertelmuen kide-riil - ez a jelenlegi europai unios tendencia is. A biro-sagnak ifj. Trocsanyi Laszlo megallapitasa szerintkiilon szakbirosagnak kell lennie, a kozigazgatasi bi-raknak specialis kozigazgatasi ismeretekkel kell ren-delkezniuk.18

*

A kozigazgatasi biraskodas hazai intezmenytortene-te egy parterdekeken feliilemelkedo boles orszaggyule-si dontessel kezdodott. Az 1883-ban megalkotott penz-ugyi kozigazgatasi birosag bevaltotta a tudomany es agyakorlati allamelet kepviseloinek remenyeit, folya-matosan novekvo iigyszam mellett jol szolgalta az al-lam polgarainak erdekeit. A hazai progresszio tovabb-fejlesztette a kozigazgatasi jogvedelmet, es 1896-banmegalkotta az altalanos kozigazgatasi birosagot. Ennekhataskore fokozatosan bovult, fenntartasat az 1945 uta-ni halado kozjogasz-kozvelemeny is jogallami kriteri-umnak tartotta. Az allampolgar kozjogi vedelme 1949utan hatterbe szorult, a kozigazgatasi biraskodas szukteriiletre korlatozodott. Az 1990-i alkotmanybirosagidontes ujra utat nyitott a kozigazgatasi judikatura elott.Husz ev utan ismet szukseg lenne egy bator torvenyho-zasi dontesre: nem csupan a mult iranti kegyeletbol,hanem helyesen ertelmezett jogallami erdekbol is visz-sza kellene allitani az ondllo kozigazgatasi birosagirendszert.

JEGYZETEK

1 Ruszoly Jozsef: ,,Egy uj alkotmdny Magyarorszdg-nak". Az 1848:111. tc. letrejotte. In: Ujabb magyaralkotmdnytortenet 1848-1849. Valogatott tanulma-nyok. Piiski. Budapest, 2002. 20-21. p.; Kossuth La-jos Osszes MunkdiXI. kot. Kossuth Lajos 1848-49-ben I. Kossuth Lajos az utolso rendi orszaggyvilesen1847/48. IV. A marciusi torvenyek megalkotasa1848 marcius 18-aprilis 11. 146-148. p.

2 Tandrky Gedeon felszolalasa: Az 1869-dik evi april20-dikara hirdetett Orszaggyules Nyomtatvanyai.Kepviselohazi Naplo X. kot. Pest, 1870. 156. p.

3 Concha Gyozo: A kozigazgatasi biraskodas az al-kotmdnyossdg es az egyeni joghoz valo viszonyd-ban. Budapest, 1877. 17. p.; Gdbor Mdthe: DieProblematik der Gewaltentrennung. Gondolat Ver-lag. Budapest, 2004. 41-42. p.

4 A ,,haza bolcse" nyilvanvaloan tudott az 1867. mar-cius 17-i, a kiraly elnokletevel tartott miniszterta-nacson elfogadott 1867/64. ME szamu titkos bizal-mas hatarozatrol, amely a fontosabb torvenyi elo-terjeszteseket az uralkodo eloszentesitesi jogahozkototte. Benyujtott szobeli javaslata - allaspontomszerint - tudatosan provokativ, csaknem kormany-ellenes fellepes volt. Igy kivanta figyelmeztetni re-gi elveit felado, a virilizmust fontolgato, a foispanihatalmat kiterjeszto kormanyzatot es a tole egyretavolodo partbeli hiveit, az ,,uj sereg"-et.

5 A kepviselohaz 3161. szamu hatarozataval 1880.marcius 8-an erositette meg a penzugyi bizottsageredeti eloterjeszteset. V6: Puky Endre evnyito be-szede. Jogdllam 1937. (XXXVI. evf.) 1-2. fuzet.65. p.; Boer Elek: Kozigazgatasi biraskodas. Buda-pest, 1907. 158. p.

6 A Magyar Jogaszgyiiles Evkonyve. 1882. VIII.evf., I. kot. 360-363. p. Concha Gyozo elkepzele-seit a Magyar Igazsagiigy 1881. XVI. 5. szamabanegy ewel korabban megjelentette. A Magyar Jo-gaszegylet kozigazgatasi jogi szakosztalyanak1946. november 8-an megtartott iilesen elhangzotteloadasok. Jogaszegyleti Szemle. Budapest, 1946.3—4. p.; Ldnczy Gyula: A Kozigazgatasi Biraskodasszervezeserol Magyarorszdgon. Magyar Igazsag-ugy 1883.; uo.: A Kozigazgatasi Birosag torvenyja-vaslatarol. Magyar Jogaszegyleti Ertekezesek. 95.sz. X. kot. 6. fuzet. Budapest, 1894. 3-4. p. V6:Patyi Andrds: Kozigazgatasi birdskoddsunk mo-delljei. Tanulmdny a magyar kozigazgatasi birds-koddsrol. Budapest, 2002. 241-244. p.

7 Pilisy Lajos: A Penzugyi Kozigazgatasi Birosag1884-1896. In: A Magyar Kozigazgatasi Birosag50 eve (1897-1949). Kiadja: A Magyar Kozigazga-tasi Birosag. Budapest, 1947. 13-24.; Stipta Istvdn:

338 MAGYAR JOG 2010. 6. szam

A penziigyi kozigazgatasi biraskodas hazai elotor-tenete. Acta Jur. et Pol. Szeged. (Szerk.: Toth Kd-roly). Tomus LII. Fasc. 9. JATE Press Szeged,1997. 35. p.

8 Gruber Lajos: A kozigazgatasi biraskodas eszmeje,kellekei es alakzatai Europdban, kulonos tekintettelMagyarorszdgra es e kerdes parlamentdris tortene-tere hazdnkban. Budapest, 1877. 464^89. p.;Nemethy Kdroly: A kozigazgatasi birosdgokrol szo-16 torveny magyardzata. Budapest, 1897.

9 Martonyi Jdnos: A kozigazgatasi biraskodas beve-zetese, szervezete es hatekonysdga Magyarorszd-gon (1867-1949). Acta Jur. et Pol. Szeged 1972.;Schweitzer Gdbor: Kozigazgatas-igazsagszolgalta-tas-jogallamisag, avagy a kozigazgatasi biraskodaskezdetei Magyarorszagon. Allam- es Jogtudomdny1996-1997/1-2. 21-35. p.

10 Sik Ferenc: A Kozigazgatasi Birosdg alkonya1945-1949. Jogtudomanyi Kozlony 1984. 8. sz.453-458. p.; Szabo Jozsef: Demokrdcia es kozjogibiraskodas. Budapest, 1946. 171-173. p.

11 Fraenkel Sdndor: A m. kir. pu. kozig. birosdg dont-venyei es elvi jellegii hatdrozatai. JogtudomanyiKozlony. 1885. 27. sz. 212. p.

12 Rakovszky Ivan: A kozigazgatasi biraskodas torte-nelmi es elmeleti hdttere, valamintfejlodesenek ird-nya. Budapest, 1942. 18. p.

13 Reichard Zsigmond: A kozigazgatasi birosdgok ha-tdskore. Magyar Jogaszegyleti Ertekezesek. 69. evf.8. kot. Budapest, 1891.; Martonyi Jdnos: A kozigaz-gatds reformja es a kozigazgatasi birosdgok. In:Dolgozatok a kozigazgatasi reform korebol. Buda-pest, 1940. 150. p.

14 Boer Elek: Tdnenyhatosdgi onkormdnyzatunk eskozigazgatasi birosdgunk hatdskorenek kiterjeszte-se. Magyar Jogaszegyleti Ertekezesek. 1908. 282.sz. 36. kot. 6. fuzet. Budapest, 1908. 292-294. p.;Dardk Peter: Regiondlis kozigazgatasi biraskodas.Kozigazgatas-tudomanyi Kozlony. 2009/1-2. sz.105. p.

15 Nemeth Jdnos: A kozigazgatasi perek szabdlyozd-sdnak tovdbbfejlesztese. Huszonegyedik JogaszVandorgyules. Szeged, 2004. oktober 14-15. Ma-gyar Jogasz Egylet. Budapest, 2004. 77-99. p.;Pdkey Lajos: A Kozigazgatasi Birosdg elotti eljd-rdsrol. In: A Magyar Kozigazgatasi Birosag 50 eve(1897-1949). Kiadja: A Magyar Kozigazgatasi Bi-rosag. Budapest, 1947. 50-59. p. V6.: Utto Gyorgy:A kozigazgatasi biraskodas eljdrdsi kerdesei Ma-gyarorszagon. In: Kozjogi biraskodas. Fran-cia-magyar kozjogi szemindrium a kozjogi birds-koddsrol. Nagy es Trocsanyi Ugyvedi Iroda. Buda-pest, 1997. 45^6. p.

16 Rdcz Attila: Alkotmdnybirosdg az alkotmdnyosrendszerben. In: Tiz eves az Alkotmdnybirosdg.(Szerk.: Bitskey Botond) Budapest, 2000. 67-75.p.; Paczolay Peter eloadasa a Magyar Kozigazgata-si Birak Orszagos Egyesiilete es a Borsod-Abauj-Zemplen Megyei Birosag altal szervezett szakmairendezvenyen 2008. majus 8-9-en Lillafureden.

17 Ruszoly Jozsef: A vdlasztdsi biraskodas Magyaror-szagon 1848/1948. Kozgazdasagi es Jogi Konyvki-ado. Budapest, 1980. 499^50. p.

18 Dardk Peter: A magyar kozigazgatasi biraskodaseuropai integrdcioja. PhD ertekezes. Pecs, 2007.;Ifj. Trocsanyi Ldszlo: Milyen kozigazgatasi birds-koddst? Budapest, 1992.