ALAPKUTATÁSOK A NEMZETI MEGÚJULÓENERGIAHASZNOSÍTÁSI CSELEKVÉSI TERVHEZ

MAGYARORSZÁG 2020-as MEG ÚJULÓENERGIAHASZNOSÍTÁSI K ÖTELEZETTSÉG-

VÁLLALÁSÁNAK TELJESÍTÉSI ÜTEMTERV JAVASLATAMűszaki-gazdaságossági megújuló energiaforrás potenciá l vizsgálata,

a célkit űzés teljesítésére vonatkozó NCST bontása szerinti fo rgatókönyv-változatok, Green-X modellel végzett dinamikus költs égek,

benchmark projektszerkezetek, optimális támogatási módok, eszközök javaslata

MAGYAR ENERGIA HIVATAL1081 Budapest, Köztársaság tér 7.

Földszinti tanácsterem2010. április 27.1030–1400 óra

Előadók: Dr. Unk Jánosné ügyv. ig. PYLON Kft.; Kapros Zoltán és Zsuffa László szakértők1

„C” kötet

A 2009/28/EK IRÁNYELVEKBEN MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA ELŐÍRT

MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSOK NÖVELÉSÉRE :

A 13%-os HÁNYAD , MINT KÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSÉREVONATKOZÓ FELADATOK, HÁTTÉRANYAG EREDMÉNYEK

KAPCSOLÓDÁSA a MEH MODELL-ben

A PYLON Kft. feladata az

, jellel és az „A”, „B” és „C” kötetben dokumentálva.

2

ALAPKUTATÁSOK A NEMZETI MEGÚJULÓENERGIAHASZNOSÍTÁSI CSELEKVÉSI TERVHEZ

„A” MAGYARORSZÁG 2020-IG HASZNOSÍTHATÓ MEGÚJULÓENERGIAÁTALAKÍTÓ, MEGVALÓSULT TECHNOLÓGIÁINAK KIVÁLASZTÁSA, M ŰSZAKI-GAZDASÁGI MUTATÓI ADATBÁZISA

„B” MAGYARORSZÁG 2020-IG HASZNOSÍTHATÓ MEGÚJULÓENERGIAPOTENCIÁLJÁT MEGALAPOZÓ TECHNOLÓGIÁK BENCHMARK ELEMZÉSE, GAZDASÁGOSSÁGI, MEGTÉRÜLÉSI SZÁMÍTÁSAI, TÁMOGATÁSI ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA

„C” MAGYARORSZÁG 2020-AS MEGÚJULÓ ENERGIA-HASZNOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG-VÁLLALÁSÁNAK TELJESÍTÉSI ÜTEMTERV JAVASLATAMűszaki-gazdaságossági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, a célkit űzés teljesítésére vonatkozó NCST bontása szerinti forgatókönyvek

c. háromkötetes munka bemutatása3

FEJLESZTÉSI ÁLTALÁNOS ÉS HELYI SPECIFIKUS CÉLOK

1. A csökkenő, szennyező, hagyományos energiahordozókra alapozott energiaátalakítási technológiák fokozatos , intenzív cseréje tiszta, környezetbarát, megújuló energiaforrásokra és társadalmi-gazdasági és műszaki szempontból korszerűbb átalakított új másod-, harmadlagos energiahordozókra és átalakítási (villamos, hő, szállítmányozási üzemanyag) technológiákra .

2. Az adott térség fenntarthatósága , arányos, kiegyenlített fejlődése, decentralizált és takarékos használata .

3. Egészséges, környezetbarát, klímára illesztett feltételek, a társadalom ellátása, biztonsága és biztonságos ellátása érdekében.

4. Versenyképesség fenntartása a globális és helyi gazdálkodásban, munkahely-teremtés a környezetvédő technológiák bevezetése, alkalmazása, bővülőönellátás, importcsökkentés .

5. Helyi megújuló energiaforrások közvetlen helyi hasznosítása (biomassza, geotermikus, nap, szél és vízenergia preferenciák).

6. Új, hatékonyabb átalakítási technológiák felfedezése, kutatása , intézményesítése. Kombinált technológiák és megújuló bázisú együttm űködőhálózatok megalapozása.

4

Megújuló energiaforrások és energiaátalakító technoló giáinak (18 db) választéka jelen kutatási feladathoz csoportosítva, megújuló en ergiahordozó-bázisú

közlekedési üzemanyag átalakító technológiák nélkül

5

A MEGÚJULÓ ENERGIAÁTALAKÍTÓ TECHNOLÓGIÁK KIVÁLASZTÁSI SZEMPONTRENDSZERE – CÉLPIRAMISA

Az Európai Unió és Magyarország , mint tagállam energiapolitikája , mely átfogja a teljes energiagazdálkodási és energiaellátási országos feladatokat azonos stratégiai alapelveken nyugszik, amelynek prioritásai:I. a fenntarthatóság , az ökológiai rendszerben,II. az ellátásbiztonság a társadalom és gazdaságfejlesztésben,III. a versenyképességoptimális, hatékony technológiák, a gazdaságot termelésért.

A magyar energiapolitikával összehangolt MEGÚJULÓ ENERGIAHASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA kapcsolatrendszere 6

7

KÁROSANYAG-KIBOCSÁTÁS MENTES, KÖRNYEZETBARÁT ENERGIÁK: NAP, VNAP, VÍÍZ, SZZ, SZÉÉL, GEOTERMIKUSL, GEOTERMIKUS

MINIMÁLIS ÜHG KIBOCSÁTÁSÚAK: BIOMASSZAFAJTBIOMASSZAFAJT ÁÁK, BIOGK, BIOG ÁÁZ, BIOOLAJ, BIOMETZ, BIOOLAJ, BIOMET ÁÁNN

A MEGÚJULÓK A HAZAI VAGYON RÉSZEI = DECENTRALIZÁCIÓ, FÜGGETLENSÉG,

I. FENNTARTHATFENNTARTHAT ÓÓSSÁÁGG szempontjai:

• ÜHG csökkentő technológiák preferálása,

• decentralizált ellátás,• olcsóbb üzemvitel,• karbonmentes új technológia

bevezetése

• mértéktartó kitermelés, jó hatásfokúátalakítás,

• helyi szintű hasznosítás, 20 – max. 25 km szállítási távolság,

• társadalmi elégedettség, olcsóbb beruházás,

• klímaváltozás: új eljárások, referenciaprojekt bevezetése

• lakossági, kommunális, mezőgazd. hőfogyasztókátállítása (függetlenség),

• mezőgazdasági melléktermék-hasznosítás,

• vidéki gázmotoros távhőellátás átállításaolcsóbb biomassza és geotermikus bázisra ,

• megújuló bázisú járműhajtókorszerű üzemanyagok (bio, H2) és technológiáik (tüzelőanyag-cellák ) elterjesztése.

• belföldi, főleg hőenergiaellátótechnológiák átállítása biomassza, geotermikus , naphő rendszerekre

• autonóm kombinált (hibrid) technológiák több ezer tanyára,

• stagnáló geotermikus fűtőművi hasznosítás, újabb b ővítése ,

• helyi megújuló többlet villamos és hőenergia rátáplálás hagyományos vezetékes villamos, távhőgázhálózatokra,

• kis- és középtelj. vízerőművitechnológiák bővítése, a környezetbarát, klímatudatos vízgazdálkodás keretében.

II. ELLÁTÁSBIZTONSÁG szempontjai:

8

III. VERSENYKÉPESSÉG NÖVELÉSE, ENERGIAHATÉKONY TECHNOLÓGIÁK ELTERJESZTÉSE szempontjai 1.

9

� Lehetőleg piacérett technológiák domináljanak, például:

� szolár-termál, jobb hatásfokú fűtés-hűtés,

� fotovillamos egyedi és közösségi rendszerfejlesztések, hálózatra csatlakoztatások,

� geotermikus hőszivattyús (fűtés-hűtés, HMV) technológiák,

� nagyobb teljesítményű hőszivattyús rendszerek,

� szél- és napenergia hibrid rendszerek, tárolók,

� távfűtő rendszerekhez hűtés kiegészítés napenergia-bázison,

� biomassza bázisú, kapcsolt villamos és hőenergia termelőerőművek, távhőellátások,

� korszerű biogáz átalakító-biogázmotoros vagy tüzelőanyag-cellás villamos és hőenergia termelő rendszerfejlesztések.

� Innovatív technológiák, kísérleti projektek egy-egy referenciateremtőcélú megvalósítása,

� társadalmi haszna miatt felértékelhető technológiák (jelentős munkahely-teremtő hatása okán),

� externális költséghatásokkal korrigálható technológiák preferálása (ÜHG mentes, karbon-mentes),

� éghajlattól független üzemvitelt, menetrendet tartórendszerfejlesztések (pl. geotermikus erőmű + távfűtés),

� új geotermikus energia-kinyerési (EGS) technológiák honosítása, K+F szinten (2015–2020 között),

� abszolút energiamegtakarítást eredményező autonóm és szigetüzemben működő technológiák.

III. VERSENYKÉPESSÉG NÖVELÉSE, ENERGIAHATÉKONY TECHNOLÓGIÁK ELTERJESZTÉSE szempontjai 2.

10

Az I. és II. ütemben készült „A” és „B” kötetben dokumentált, a PYLON-műhelyben kidolgozott kutatások eredményei = a III. ütemi kutatások alapj ai

11

� Országos felmérés, válogatás, megvalósult projektek, példák szélesebb gyűjteményéből a benchmark projektek kiválasztása , kutatási adatbázisba sorolása, programozása.

� Műszaki-gazdasági költség és haszonelemzésekre az EU-ban erre kifejlett Green-X modell alkalmazása feletti döntés, adaptálási munka.

� Egységes tematika szerint készült el 37 megújuló energiaátalakítótechnológia jellemzése, modellezése, a Green-X modell és a hazai módszerek ötvözésével, kombinációvaj új módszer – a „HUN-RES” –született, amellyel a főbb paraméterek változtatása, maga után vonja pl. a leginkább alkalmas támogatási forma megadási javaslatát.

� A kidolgozott számítási modellező módszer működik. Ennek „próbájá”-t működőképességét igazolja, hogy a megújuló energiafelhasználás növelési program forgatókönyv változatainak modellszámításai; a kutatási munka eredményei (lásd a külön dokumentált excel táblázatgyűjteményt az I., II. és III. forgatókönyvekre).

A III. ütemi kutatási f ő feladatok és teljesítésének el őzményei nemzetközi és hazai vonatkozó kutatási, modellezési munkák, feltár ási eredményeik

12

a) Európai Unióban ismert, a hosszú és nagytávú megújuló energetikai jövőképek, forgatókönyv-változatok , tendenciák, módszerek.

b) Magyarország jöv őképével foglalkozó EU kutatások :

c) Hazai dokumentumok, irányelvek: „Új Magyar Energia Politika”„Megújuló energiaforrások felhasználásának növelési stratégiája„A Megújuló Energiahasznosítási Cselekvési Terv”KHEM: +Előrejelzési Dokumentum”

� „Forgatókönyvek a fenntartható jövőért: ENERGIA 2050-IG”� „A jövő energiarendszerei Európában: STOA FORGATÓKÖNYVEK ”� Európai jövőképek, potenciálelemzések 2020-ig a Green-X , a FUTURE-E, a

FORRES modellekkel� „FORRES 2020 A megújuló energiaforrások 2020-ig történő fejlődése” tanulmányai

• RES 2020; • RES-E; • RES-HC; • RES-R;• PEN EUROPEAN TIMES Modell; • Intelligens Europa;• Megújuló Energia Politikák (Country Profiles )

NAGY TNAGY TÁÁVRAVRA SZÓLÓ ELŐREJELZÉSEKA VILA VIL ÁÁG ENERGIAFELHASZNG ENERGIAFELHASZN ÁÁLLÁÁSI POTENCISI POTENCIÁÁLJLJ ÁÁNAK JNAK J ÖÖVVŐŐKKÉÉPEPE:

A FENNTARTHATÓ ENERGIAELLÁTÁS MINDENKI SZÁMÁRA

13

A világ energiafelhasználási potenciáljának jövőképe: a fenntarthatóenergiaellátás mindenki számára [55]

A HAZAI VÉGSŐ ENERGIAFELHASZNÁLÁS ÉS A VILLAMOS ENERGIA ÁR

PROGNÓZISA*

14

* Budapesti CorvinusEgyetem Regionális Energia-gazdasági Kutató Intézet (REKK) Dr. Sugár András (EKI Kft.)

A 2020 évre várható teljes energiafelhasználás prognózisa külön kutatás [51] keretében és előírt felhasználás formájában készült éves bontásban, az előírás szerint három f ő ágazatra bontva:• a fűtési és hűtési energiaigényekre,• a villamos energia igényekre és• a közlekedési energiaigényekre előirányozva külön [Ktoe] és [PJ/év]-benkimutatva.A végső eredmények energiahatékonyság figyelembevétele nélkül: 1307 PJ/év ill. 34766 Ktoe értéket jelöltek meg az alapváltozatban.

REKK KUTATÁS TOVÁBBI ALAPÉRTÉKEI

15

A középtávon érvényesítendő, energiahatékonyság miatt csökkentett, végsőfelhasználás prognózisára 3 forgatókönyv -változat készült:� a Referencia forgatókönyv , 2020-ra: 1222 PJ/év végeredménnyel ,� az 1. sz. szcenárió; 2020-ra: 1270 PJ/év végeredménnyel,� a 2. sz. szcenárió; 2020-ra: 1273 PJ/év végeredménnyel.

1000

1050

1100

1150

1200

1250

1300

1350

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

Energiahatékonyság nélkül Referencia forgatókönyv

Szcenárió 1 Szcenárió2

20%-os megtakarítás

PJ

év

Hazai energiafelhasználás növekedés várható alakulása a különböző forgatókönyv-változatok szerint [51]

[PJ]

év

REKK KUTATÁSI BECSLÉSEK DIAGRAMJAI

16

800

900

1000

1100

1200

1300

1400

1995

1997

1999

2001

2003

2005

2007

2009

2011

2013

2015

2017

2019

összenergia PJ

becslés

PJ

35000

37000

39000

41000

43000

45000

47000

49000

1995

1997

1999

2001

2003

2005

2007

2009

2011

2013

2015

2017

2019

Hőmérsékletkorrigált villamosenergia fogyasztás GWh

Becslés

GWh

Az alapváltozatra készült becslés 1995-től ábrázolja a tényhelyzetet és a várhatófelfutást (lásd 48. ábra) évi mintegy 2,7%-os átlagos növekedés feltételezésével. 2010-től 2020-ig nem jelez megtorpanást, vagy katasztrófát. Jelzi ellenben a gazdasági válság miatti igénycsökkenést, rövid ideig tartó stagnálást 2006–2011 között.

A villamos energia felhasználásprognózisa szerint az összes felhasználás 2020-ban eléri, ill. meghaladja a 47.000 GWh-t a válság utáni megtorpanás leküzdését követően (lásd 49. ábra).

48. ábra: Az összes energiafelhasználás 1995–2020 tény és becslés [51]

49. ábra: Villamos energia felhasználás 1995–2020 tény és becslés [51]

CÉLÉRTÉKEK:

17

� A teljes energiafelhasználás 13%-át, azaz 159 PJ/év nagyságúenergiafelhasználást megújuló energiaforrás-átalakítással kell kielégíteni.

� Ebből a közlekedési ágazat fogyasztásának 10%-át, azaz 25 PJ/évvolumenű megújuló bázisú bioüzemanyag-ellátását a célértékből le kell vonni,

� így: a megújuló bázisú villamos energia és f űtési-h űtési átalakításokra 134 PJ/év mint célérték fordítható az elkövetkező számítások kiindulási adataként és osztható szét villamos és h őenergia átalakításokra , hasznosítási javaslatokra.

� Ebben a volumenben a már meglév ő megújuló energiahasznosítórendszerek termelése és fogyasztása is szerepel, ami 61,43 PJ/évnagyságú, így:

� a ténylegesen új építésekre 79,0 PJ/év jut a 2020-ig történt hazai vállalás szerint.

� A meglévő és új megújuló energiakereslet kielégítése a középtávon fenntartható, hazai, realizálható energiapotenciálból történhet .

MAGYARORSZÁG MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁS ADOTTSÁGAINAK ÖSSZEFOGLALÁSA. ELMELMÉÉLETI ENERGIAPOTENCILETI ENERGIAPOTENCI ÁÁLOKLOK

18

Magyarország megújuló energiaforrásainak elméleti, átalakítható, műszaki, gazdaságos, fenntartható és realizálható potenciáljaira

HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL ÉRTELMEZÉSE

19

Elfogadva az MTA által bevezetett fogalom -meghatározásokat, jelen munkához ezek adaptálása olyan módon történt, hogy a fenntartható potenciál alatt, azaz a műszaki-gazdasági-társadalmi-ökológiai szempontokkal összehangolt, fenntartható potenciálalatt vagy a hosszú távon, azaz 2030-ig megvalósítható, hasznosítható megújulóenergiavolument értelmezzük, vagy a középtávon a célértéknek egy esetleges megemelt nagyságát (pl. 13% helyett pl. 20%-ot), majd ezen belül a középtávú, 2020-ig realizálható potenciállal, mint célértékkel dolgozunk (lásd fenti ábrát).

A MEGÚJULÓ NEMZETI CSELEKVÉSI TERVPROGRAM FENNTARTHATÓ– REALIZÁLHATÓ – POTENCIÁLJÁNAK MEGOSZLÁSA

20

A különböző időtávra szóló elméleti és a jelenlegi feladat idején realizált, illetve a középtávú időszakra (2020-ig) fenntartható és realizálható potenciáloknagyságára és megoszlására a munka VI. fejezetében dokumentált lenti táblázat eredményei tekinthetők a továbbiakban irányadónak, amelynek eléréséhez a IV. és V. fejezetekben dokumentált lépések (számítások, becslések, prognózisok) vezettek:

A JAVASOLT, MEGVALÓSÍTHATÓ ENERGIAPOTENCIÁLRA 3 FORGATÓKÖNYV-VÁLTOZAT FELÁLLÍTÁSA ÉS

ELŐZETES PROGNÓZISA KÉSZÜLT

21

A növekedési javasolt forgatókönyv-változatok

Az ország hosszabb és nagytávújövőképében megjelenhetnek a ma legkorszer űbbnek számító energia-átalakító technológiák , ill. a ma még ismeretlen vagy csak kísérletezés szintjén álló, ma még nehezen prognosztizálható energiaellátások.

Az Európai Unió előrejelzései részben a hagyományos források csökkenése miatt, részben az éghajlat-változás fékezése érdekében szorgalmazz ák a tiszta, karbonmentes, károsanyag-kibocsátás mentes, kevés kockázattal járó és lehetőleg azért versenyképes, helyi szinten hasznosítható megújuló energiaforrások közvetlen hasznosítását, még abban az esetben is preferálva és kellő támogatást nyújtva fejlesztésükre, ha fajlagos létesítési költségeik a „legkisebb”-hez képest előnytelenebbek, ugyanakkor felértékel ődnek, mint lokális munkahely-teremt ő vonzataikkal, vagy pozitív externálishatásaikkal az adott környezetükben, amelyek sokszor nehezen számszer űsíthet ők, bár súlyozással már ma is előnyösebb osztályozást, rangsorolást kaphatnak .

Módszer a potenciálok meghatározására [6]

A NEMZETI MEGÚJULÓ CSELEKVÉSI TERVPROGRAM 3 FORGATÓKÖNYV-VÁLTOZATA

22

� Az I. forgatókönyv a megújuló energiaforrás-hasznosítás növelésére az ún. legkisebb klegkisebb k ööltslts éég elvg elv éét kt k öövetvetőő és megvalmegval óóssííttáássáátt javasljavasl óó programprogram , azaz: a legolcsóbb fajlagos költségű villamos és hőenergia átalakítási benchmark projektek sokszorozását, amelyre a Green-X modell szerinti programozást lehetett választani.

� A II. forgatókönyv a megújuló energiapotenciál minél nagyobb hasznosításán felül a legnagyobb munkahelylegnagyobb munkahely --nnöövelvelőő, hat, hat éékonykonytechnológiákat kiszolgáló programprogram a: foglalkoztatottak körének növelésére is törekszik (Green-X – HunRes – essrg modell szerint).

� A III. forgatókönyv az az ééghajlat ghajlat éés maxims maxim áálisan klisan k öörnyezetkrnyezetk íímmééllőőprogramprogram készít fel már középtávon is az éghajlatváltozással járó, új helyzetekre és a környezeti értékek fenntarthatósági igényeinek betartására, a negatív externáliák szigorúbb figyelembevételére. Nevezhetőröviden a legkisebb ÜHG kibocsátású program nak is a továbbiakban (Green-X – HungRes – Power Consult modell).

2020-IG TARTÓ MEGÚJULÓ ENERGETIKAI PROGRAM

I. változat: Legkisebb költség szerinti program

23

Cél 2020-ig a primer energiafelhasználás 13%-a: 158, 92 PJ/évEbből üzemanyag: 24,95 PJ/év

A jelenlegi felhasználás üzemanyag nélkül: 61,43 PJ/évEbből 2020-ig üzemben marad: 54,92 PJ/év

Energetikai cél: 133,97 PJ/év2020-ig szükséges növekedés: 79,05 PJ/év

Villamos energetikai cél (PJ/év): 55 PJ/évGREEN-X szerinti legkisebb költség szerinti arány ( 75%): 41,25 PJ/évNem GREEN-X szerinti egyéb legolcsóbb

technológiákból megvalósuló (25%): 13,75 PJ/év

Hőenergetikai cél: 24,08 PJ/év70% 16,86 PJ/év30% 7,22 PJ/év

2020-IG TARTÓ MEGÚJULÓ ENERGETIKAI PROGRAM

II. változat: Munkahelynövel ő hatékony forgatókönyv

24

Cél 2020-ig a primer energiafelhasználás 13%-a: 158, 92 PJ/évEbből üzemanyag: 24,95 PJ/év

A jelenlegi felhasználás üzemanyag nélkül: 61,43 PJ/évEbből 2020-ig üzemben marad: 54,92 PJ/év

Energetikai cél: 133,97 PJ/év2020-ig szükséges növekedés: 79,05 PJ/év

Villamos energetikai cél (PJ/év): 47,05 PJ/évHőenergetikai cél: 32,00 PJ/év

2020-IG TARTÓ MEGÚJULÓ ENERGETIKAI PROGRAM

III. változat: Éghajlat és környezetkímél ő maxim ális program

25

Cél 2020-ig a primer energiafelhasználás 13%-a: 158, 92 PJ/évEbből üzemanyag: 24,95 PJ/év

2010-ben a felhasználás üzemanyag nélkül: 61,43 PJ/évEbből 2020-ig üzemben marad: 54,92 PJ/év

Energetikai cél: 133,97 PJ/év2020-ig szükséges növekedés: 79,05 PJ/év

Villamos energetikai cél (PJ/év): 41,05 PJ/évHőenergetikai cél: 38,00 PJ/év

26

Legkisebb költség szerint kiválasztott technológiák meghatározása. Megújuló energia alapú villamosenergia-termelés kínálati görbéje

KERESLETI GÖRBE A VILLAMOSENERGIA-TERMELÉSREaz I. forgatókönyv szerint

12 technológia került be a határköltségen, 39,5 Ft/kWh belüli tartományba

27

Legkisebb költség szerint kiválasztott technológiák meghatározása. Megújuló energia alapú hőenergia-termelés kínálati görbéje

KERESLETI GÖRBE A HŐENERGIA TERMELÉSREaz I. forgatókönyv szerint

Kevés, mindössze 3 technológia került be 4600 Ft/GJ határköltséggel

28

ELŐZETES MAKROSZINTŰ FORGATÓKÖNYV-VÁLTOZATOK NYERS PROGNÓZISAI, BECSÜLS % -os MEGOSZLÁSOK

AZ ÚJ ÉPÍTÉSEKRE 80 – max. 90 PJ/év VOLUMENRE

0

20

40

60

80

100

120

I. f.k. II. f.k. III. f.k.

egyéb vízenergia hulladék + szennyvíz

napenergia geotermikus + hősziv. szél

biomassza

29

PROGNÓZISOK PROJEKTSZINTŰ BONTÁSA:Nagyságrendnyi behatárolás a realizálható potenciálokra [PJ/év]

30

PROGNÓZIS TÁBLÁZAT FOLYTATÁSA

31

A MŰSZAKI-GAZDASÁGI SZÁMÍTÁSOKHOZ TOVÁBBI SZAKÉRTŐI BECSLÉSEK

A KÖZÉPTÁVÚ IDŐSZAK EURÓPAI TENDENCIÁK ALAPJÁN VÁRHATÓ:– beruházási költségek változására;– tüzelőanyag költség változásokra;– üzemelési költségváltozásokra [%]-ban a 2010 évi alapesethez képest valamennyi benchmark projektre (2 évenkénti bontásban)

Példa a szilárd biomassza alapanyag költségváltozására a KPMG tanulmány „Alap szcenárió”-ja alapján:

1689154714361382132712681206114310901038993949Fát égető erőmű-vek és fűtőművek

1688154814361382132612681206114310901038994950Lakosság

202020192018201720162015201420132012201120102009Átlagárak (eFt/TJ)

Végkövetkeztetés: a bio tüzelőanyag költségek 78/-os arányban emelkednek 2020-ra!

32

A VILLAMOS ENERGIA ÉS A H ŐENERGIA-TERMELÉS FAJLAGOS KÖLTSÉGEINEK ALAKULÁSA, ÁTLAGÁRA [Ft/MWh] [Ft/GJ]

A BENCHMARK ELEMZÉSEK SORÁN TECHNOLÓGIÁNKÉNT KIMUTATOTT FAJLAGOS KÖLTSÉGEK, MAJD EZEK KÉTÉVENKÉNTI VÁLTOZÁSÁVAL NYERT ÚN. GREEN-X KÖLTSÉGEKRE RÉSZLETEZŐ MEGHATÁROZÁS KÉSZÜLT (a „C” kötet 34. Táblázatában dokumentálva).

� A VILLAMOSENERGIA-TERMELÉS ÁTLAGOS FAJLAGOS KÖTLSÉGE (a mintegy 26 technológia) igen tág határok között változik; a legkisebb 17.923 Ft/MWh -tól (depóniagáz hasznosítás) a 99.584 Ft/MWh(kisteljesítményű napcella-szélerőgép autonóm rendszer) fajlagos költségig bezárólag.

� A HŐENERGIA-TERMELÉS ÁTLAGOS FAJLAGOS KÖLTSÉGEI (a mintegy 9 – max. 12 technológia) 3467 Ft/GJ -tól 9500 Ft/GJ érték között mozognak. Legkedvez őbb : a meglévő távhőrendszer átállítása geotermikus energiabázisú ellátásra , legdrágább: az egyedi családi ház hőszivattyús rendszerre való átállítás, a vizsgálat időszakban.

33

AZ EGYES FORGATÓKÖNYVI PROGRAMOK MEGVALÓSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ SZÁMÍTÁSOK

(HUN-RES modell szerint) a következőkre terjedtek ki az előírt Green-X tematika szerint:

8. A beruházási és prémiumtámogatás várható költségei.

4. A kiváltott CO2 nagyságának kimutatása.

7. A támogatási prémium várhatóköltsége.

3. Energia-átalakítók kapacitása.

6. Az egyes forgatókönyvi változatok beruházási értékének meghatározása.

2. Szekunder energiatermelés kimutatása.

5. Munkahely-teremtő hatások.1. Primer energiaigények kimutatása.

341) PRIMER ENERGIAIGÉNYEK

(a három forgatókönyvre lásd az excel táblázatokat é s ábrákat)Villamos energia és h őenergia-termelésre

Primer megújuló energiafelhasználás III. változat [P J/év] Primer megújuló energiafelhasználás II. vált. [PJ/év ]

Primer megújuló energiafelhasználás I. vált. [PJ/év]

Legnagyobb vill. energia, legkisebb hőenergia-termelés

OptimOptimáális energiahordozlis energiahordozóói strukti struktúúra a II. ra a II. vvááltozatbanltozatban

Több jut hő-energia-terme-lésre

35SZEKUNDER ENERGISZEKUNDER ENERGIÁÁKK – VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT

HŐENERGIA ÉS KÖZVETLEN HŐENERGIA-TERMELTERMELÉÉSESE: HÁLÓZATRA TÁPLÁLT ENERGIÁK MENNYISÉGI KIMUTATÁSA

Megújuló energia alapú villamosenergia-termelés I. vá lt. [GWh/év]

A) VILLAMOSENERGIA-TERMELÉSRE [GWh/év]I. vált. új építéssel: 7996 GWh/évII. vált. új építéssel: 6872 GWh/évIII. vált. új építéssel:7581 GWh/év

Az I., II. és III. forgatókönyv-változatra vonatkozószámítások eredményei a dokumentált exceltáblázatokban részleteiben nyomon követhetők. Összehasonlító értékelésükhöz a táblázatok alapján készült ábrák szolgálnak.ÖSSZEHASONLÍTÁS:

Megújuló energia alapú villamosenergia-termelés II. v ált. [GWh/év] Megújuló energia alapú villamosenergia- termelés III. vált. [GWh/év]

36ÖSSZEHASONLÍTÁS: B) HHŐŐENERGIAENERGIA--TERMELTERMELÉÉSRESRE

Megújuló energia alapú h ő- és hidegenergia-termelés III. változat

Megújuló energia alapú h ő- és hidegenergia-termelés II. változat

Megújuló energia alapú h ő- és hidegenergia-termelés I. vált.

I. Forgatók. vált. esetén: 1147 ktoe/év (48,03 PJ/év)II. Forgatók. vált. esetén: 1289 ktoe/év (53,98 PJ/év)III. Forgatók. vált. esetén: 1388 ktoe/év (58,12 PJ/év)új építésre I. vált: 28,57 PJ/év

II. vált: 33,88 PJ/évIII. vált: 38,24 PJ/év

Legkedvezőbb a III. vált., de még megfelel ő a II. változat(ebből új építésre: 33,88 PJ/év)

A III. forgatókönyvi-változat prognosztizálja a legtöbbet: 161 ktoe/év értéket a hőszivattyús technológia elterjesztésére, a legkisebbet pedig az I. változat 57 ktoe . Hasonlóak az arányok a napenergia felfutásával. Míg az I. változatban mindössze 61 ktoe/év szerepel, addig a II. forgatókönyv-változatban az előzőnek a háromszorosa, azaz: 184 ktoe/év , végül a III. forgatókönyvi változatban már 240 ktoe/év nagyságú fejlesztés épült be , mint az egyik legtisztább technológia.A JELENTÉS 11. táblázata

Megújuló energia alapú h őenergia termelés várható értéke 2020-ig a II. forgat ókönyv-vált. esetén37

A FŰTÉS–HŰTÉSI ENERGIATERMELÉS ÉRTÉKELÉSE

38

ENERGIA-ÁTALAKÍTÓ PROJEKTEK TELJESÍT ŐKÉPESSÉGE 2020-ig

HUN-RES modell szerint

HUN-RES modell szerint

Green-X modell szerint

1479 MWe1053 MWe1451 MWe

Külön szerepeltethető az új szélerőmű kapacitások felfutása

1203 MWth1680 MWth1599 MWthebből távfűtésre

6829 MWth6680 MWth4879 MWthB) Hőenergia-átalakítók fűtőművek új építése

3315 MWe2624 MWe2737 MWeebből új építés

3738 MWe3075 MWe3160 MWeA) Villamos erőmű + kapcsolt vill. és hőerőmű

III. Legkisebb ÜHG kibocsátású éghajlat és környezetkímélő

fk.

II. Legnagyobb munkahely-

növelő forg.könyv

I. Legkisebb költségelvűforg.könyv

39AZ ÉGHAJLAT ÉS KÖRNYEZETKÍMÉL Ő HATÁS KIMUTATÁSA A

FORGATÓKÖNYVEKBEN. MENNYISÉGI ÉS MINŐSÉGI KÜLÖNBSÉGEK AZ ÚJ ÉPÍTÉSEK RÉVÉN A PROGRAMVÁLTOZATOK KÖZÖTT,

A KIVÁLTOTT CO 2 kibocsátás volumenek [kt/év]-ben

Új beruházásokkal termelt értékesíthet ő kiváltott szén-dioxid mennyiség III. változat

Új beruházásokkal termelt értékesíthet ő kiváltott szén-dioxid mennyiség II. változat

Új beruházásokkal termelt értékesíthet ő kiváltott szén-dioxid mennyiség I. változat

CO2 kibocsátás csökkentések:I. vált. teljes: 6389 kt/évII. vált. teljes: 7152 kt/évIII. vált. teljes: 7320 kt/év(az I. vált. hátránya közel 1000 kt/év)

40A PROGRAMVÁLTOZATOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA MUNKAHELY-TERE MTŐ

HATÁSUK KÜLÖNBÖZ ŐSÉGE SZERINT(az egyes berendezések és tevékenységek teljes élet ciklusra vonatkoztatott [56]

munkaévekben mért száma szerint)

Közvetlen munkahely-teremtés III. változatKözvetlen munkahely-teremtés II. változat

Közvetlen munkahely-teremtés I. változat

I. változathoz rendelhető: 44.461 munkaévII. változathoz rendelhető: 64.697 munkaévIII. változathoz rendelhető: 68.030 munkaév

(legnagyobb a súlya a biogáz, a geotermikus (hőszivattyús) és a napenergia-hasznosító technológiáknak)

41

165,71208,34194,57távfűtésre

1272,361003,79484,89hőenergia átalakításra

2263,911848,041721,32ebből villamosenergia-átalakításra

3536,282851,842206,21Teljes, új építésű létesítési összköltség

III. Legkisebb ÜHG kibocsátású éghajlat és környezetkímélő

fk. [mrd Ft]

II. Legnagyobb munkahely-

növelő forg.könyv[mrd Ft]

I. Legkisebb költségelvűforg.könyv

[mrd Ft]

A NEMZETI CSELEKVÉSI TERVPROGRAM FORGATÓKÖNY-VÁLTOZATAINAK BERUHBERUHÁÁZZÁÁSI KSI KÖÖLTSLTSÉÉG KIMUTATG KIMUTAT ÁÁSASA

(az eredeti, 2 évvel korábban becsült2300 mrd Ft-hoz képest)

A részletes számítások végeredményei a szövegközi 42/I., 42/II., 42/III. Táblázatokban és az excel táblázatcsoportokban szerepelnek.

Az éves beruházásokra számított eredmények ábrákban megmutatott változásai (43. dia) a forgatókönyvek közötti különbözőségből eredő, fenntartandó (lekötendő) költségvolumenek megoszlásai jelzik a megvalósítóktól elvárható pénzügyi igényeket és fegyelmezett teljesítésüket.

42

ÉVES BERUHÁZÁSOK A MEGÚJULÓ ENERGIA HASZNOSÍTÓ PROJEK TEKBEN

I. változat II. változat

III. változat

43A FEJLESZTÉSEKHEZ SZÜKSÉGES TÁMOGATÁSI PRÉMIUMÉRTÉK EK

VÁRHATÓ ÉRTÉKEI azaz ÜÜZEMELTETZEMELTETÉÉSI TSI TÁÁMOGATMOGATÁÁSOKSOK, BERUHÁZÁSI TÁMOGATÁS NÉLKÜL

Üzemeltetési támogatás (prémium kassza) változása II I. vált.Üzemeltetési támogatás (prémium kassza) változása II . vált.

I. változathoz szükséges: 941,74 mrd FtII. változathoz szükséges: 1372,49 mrd FtIII. változathoz szükséges: 1450,89 mrd FtTámogatásVillamos és hőenergia fejlesztési megoszlásokI. vált. villamos energiára 782,49 mrd Ft

hőenergiára 159,27 mrd FtII. vált. villamos energiára 923,89 mrd Ft

hőenergiára 448,59 mrd FtIII. vált. villamos energiára 982,54 mrd Ft

hőenergiára 468,34 mrd Ft

A számítások eredményeként kimutatás készült, évenkénti bontásban a biztosítandó támogatás nagyságára, ütemezésére.

Üzemeltetési támogatás (prémium kassza) változása I. vált.

44KOMBINÁLT: BERUHÁZÁSI ÉS PRÉMIUMOS (üzemeltetési) T ÁMOGATÁSOK

VÁRHATÓ KÖLTSÉGEI

Éves támogatási igények összesen (Beruházási és üze meltetési) III. vált.Éves támogatási igények összesen (Beruházási és üze meltetési) II. vált.

A támogatásokra fenntartandó összegek:I. változat esetén összesen: 1198,525 mrd Ft• ebből prémium keretre: 634,609 mrd Ft• beruh. támogatásra: 563,917 mrd FtII. változat esetén összesen: 1703,064 mrd Ft• ebből prémium keretre: 867,701 mrd Ft• beruh. támogatásra: 835,363 mrd FtIII. változat esetén összesen: 1992,448 mrd Ft• ebből prémium keretre: 858,470 mrd Ft• beruh. támogatásra: 1133,979 mrd Ft

Hazai viszonyok között nagy segítséget jelent önkormányzatoknak, lakosságnak, kisvállalkozások számára, ha a fejlesztés kezdetén a beruházásra is támogatást juttatnak, még ha ezzel a támogatási időszak is lerövidül.

Éves támogatási igények összesen (Beruházási és üze meltetési) I. vált.

45

PROJEKT-TÁMOGATÁSI M ÓDOK, DILEMMÁK

A MŰKÖDÉSI TÁMOGATÁS TÖBBFÉLE LEHET:

A BERUHÁZÁSI TÁMOGATÁS lehet:

A kétféle mód KOMBINÁCIÓJA :

� a gyakorlatban bevált kötelező átvételi rendszer; a garantált KÁT;� a KÁT-on felüli prémium biztosítása;� segédenergia (pl. villamos energia) költségek csökkentése (kormányzati támogatással, pl.

a hőszivattyús áramár bevezetésével).

� hagyományos, meghatározott arányú és időszakra szóló egyszeri támogatás;� zöld bizonyítvány rendszer.

– A működési támogatás 2030-ig folyamatosan és intenzíven növekvő éves költségterhet jelent a kormányzat számára, a beruházási támogatás egyszeri jelentős kiadást jelent.

– Zöld bizonyítványi rendszer esetén a zöldenergia piaci ára nem garantálható, növelni kell a kockázati hozamot, amire a nagybefektetők képesek, a keletkező jövedelem emiatt kivonható az országból.

– A zöld bizonyítvány a bevezethető technológiák körét leszűkítené.– A kormányzati szabályozó szerep zöld bizonyítvány esetén csökkenne, gátolná a

jövedelem helybeni hasznosítását, a munkahely-teremtést, a CO2 kibocsátás csökkentését.

46

ÖSSZEFOGLALÁSUL I. FORGATÓKÖNYV-VÁLTOZAT F ŐBB INDIKÁTORAI

TECHNOLÓGIAI BONTÁSBAN

47

ÖSSZEFOGLALÁSUL II. FORGATÓKÖNYV-VÁLTOZAT F ŐBB INDIKÁTORAI

TECHNOLÓGIAI BONTÁSBAN

48

ÖSSZEFOGLALÁSUL III. FORGATÓKÖNYV-VÁLTOZAT F ŐBB INDIKÁTORAI

TECHNOLÓGIAI BONTÁSBAN

49

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS A MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚVILLAMOS ENERGIA KAPACITÁSB ŐVÍTÉSÉRE ÉS

TERMELÉSNÖVELÉSÉRE az I. forgatókönyv-változatban

A villamos energia kapacitásbővítés és termelésnövekedés szempontjából legnagyobb értéket az I. forgatókönyv szerint lehet elérni, számszerűen 3160 MW-ot és 9512 GWh-ot 2020-ban (lásd 49/I. Összesítő Táblázat).

50

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS A MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚVILLAMOS ENERGIA KAPACITÁSB ŐVÍTÉSÉRE ÉS

TERMELÉSNÖVELÉSÉRE a II. forgatókönyv-változatban

Legkedvezőbb, mértéktartó növekedés a II. forgatókönyv szerint érhető el, ahol a villamos kapacitásnövekedés még az I. változaténál is nagyobb: 3738 MW, a villamosenergia-termelés pedig alig kevesebb, azaz: 9397 GWh volumen 2020-ban (lásd 49/II. Összesítő Táblázat).

51

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS A MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚVILLAMOS ENERGIA KAPACITÁSB ŐVÍTÉSÉRE ÉS

TERMELÉSNÖVELÉSÉRE a III. forgatókönyv-változatban

A III. forgatókönyv a sok decentralizált, kisteljesítményű erőműveivel, az erőteljes biomassza bázisú átalakítók csökkentésével a másik két változathoz képest jellemzően kevesebb kapacitást prognosztizál, azaz: 3075 MW-ot, és jóval kevesebb villamosenergia-termelést: 8688 GWh (lásd 49/III. Összesítő Táblázat).

52

A MEGÚJULÓ ENERGIAHASZNOSÍTÁS-NÖVELÉSI FORGATÓKÖNYVEK RÉSZLETES ÖSSZEHASONLÍTÓ ÉRTÉKELÉSEI

alapján

JAVASOLHATJAVASOLHAT ÓÓ: A II. sz. FORGAT: A II. sz. FORGAT ÓÓKKÖÖNYV ELFOGADNYV ELFOGAD ÁÁSASA, amely:

� az ökológiai rendszer;� az éghajlatváltozás;� a társadalmi hasznosság;� a műszaki innováció;� a decentralizált területi fejlődés;� a helyi megújuló energiapotenciál-hasznosítás;� a leggazdagabb technológiai struktúra

(energiamix);� a leginkább preferált hőenergia hasznosítás és

támogatás szempontjából,továbbá mértéktartó a gazdasági kihatását illetően is.

OPTIMÁLIS:

IRODALOMJEGYZÉK

53

1. 2009/548/EK EURÓPAI BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2009. június 30.) a 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti, megújulóenergiaforrásokra vonatkozó nemzeti cselekvési terve k formanyomtatványáról

2. GKM: MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁJA 2007 –2020. A biztonságos, versenyképes és fenntartható energiaellátás stratégiai keretei. Bp. 2007.3. KHEM: „A 2007 –2020 közötti id őszakra vonatkozó energiapolitikai koncepcióról szóló , H/4858. sz. Országgy űlési határozati javaslat háttéranyaga. Bp.

2007.4. MET–CHIC Közép-magyarországi Innovációs Központ Nonprofit Közhasznú Kft. Mészáros Géza: „Hidrogén és Tüzel őanyag-cella Nemzeti Technológiai

Platform Stratégiai Kutatási Terve” átfogó dokumentáció, benne: PYLON Kft. Dr. Unk Jánosné: Helyzetelemz ő értékelés és Jöv őkép szintézis munkarésze. Bp. 2009. szept.

5. Stróbl Alajos Dr. MAVIR–ERŐTERV P24909: A MAVIR Zrt. 2009. évi forrásoldali kapacitástervén ek aktualizálása és az ehhez kapcsolódó kiegészít ő

tanulmányok és vizsgálatok. Bp. 2009. szept. 15.6. PROJECT Green-X (funded by the EC DG RESEARCH (FWP5) No: ENG-CT-2002-00607 Part Introduction, Dynamics of cost-resource curves for RES-E, Results

of the model runs, Interaction between different support mechanisms Decision making by staheholders, RES-E courent promotion strategies.” Final Conf. Sept. 2004 Brussel

7. Bagi Attila: „A megújuló forrásokból származó villamos energia tám ogatását vizsgáló Green-X modell ismertetése.” MEH 2009. febr.8. Gustav Resch, Claus Huber, Thomas Faber, Reinhard Haas (EEG Energy Economic Group): Dynamics of cost resources curves for RES-E, in Hungary , 2004

Brüsszel 9. ECN-R.E.S. Hilke Rösler, Sander Lensink: „Modelling in TIMES model” Amsterdam 22th October 2007 10. THE RAN EUROPEAN TIMES MODEL FOR RES 2020: Chapter RES 2020 for Hungary Energy potencials data. Project no: EIE/06/170/Si2. 44266211. IP/A/STOA/FVIC-2005-28/SC20: FUTURE ENERGY SYSTEMS IN EUROPE I.E.E. POTENTIAL12. Mario Ragwitz: „FORRES 2020: Analysis of the renewable energy sourcies ’ evolution up to 2020” Study No TREN/D2/10-2002. Sustainable Energy Europe

2005-2008 Karlsruhe April 200513. KHEM: „STRAGÉGIA A MAGYARORSZÁGI MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK NÖVELÉSÉRE 2007-2020” Bp. 2008. január14. KHEM: „ELŐREJELZÉSI DOKUMENTUM A 2020-ig terjed ő energiahordozó felhasználás alakulásáról (2009/28/EK Irányelv 4. cikk (3) bekezdésébe előírt

adatszolgáltatás) Budapest, 2009. szept.15. KHEM Dr. Szerdahelyi György: „A megújuló energiahordozókból történ ő villamosenergia-termelés fejlesztése (energiapolitikai háttér, megoldandó feladatok)

Bp. 2009. dec.16. Hercsuth Andrea: „Megújuló energiaforrások szabályozása és támogatása DG TREN,D1 Európai Parlament Brüsszel. 2008 dec. 11. Az Európai Bizottság

javaslata a Megújuló Energiaforrás Irányelve17. GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Energiapolitikai Füzetek XVIII. szám: Az energiaigény és -szerkezet hosszú távú előrejelzésének klímapolitikai vonatkozásai18. Intelligent Energy Europe project: „Renewable Energy Policy COUNTRY PROFILES 2009 VERSIO N. „RE-SHAPING” Shaping on effective and efficient

European renewable energy market. EIE/08/517/S12.5292419. MTA Energetikai Bizottsága, Megújuló Energia Albizottsága, Dr. Bobok E., Dr. Tóth Anikó: „A geotermikus energia helyzete, perspektívái” . Miskolc, 2005-200720. Dinya László Dr. CSc. Károly Róbert Főiskola, Gyöngyös, Bioenergetikai Tudásközpont: „Áttekintés a biomassza alapú energiatermelés helyze téről.”

Gyöngyös, 200621. Imre László Dr. BME: „A napenergia-hasznosítás távlati feladatai, a nem kutatott területek, meg nem oldott problémák.” Bp. 200722. Pálfy Miklós Dr. GKM – PYLON Kft.: „Megújuló energiafelhasználás növelésének költségei” c. kutatás a: Napenergia aktív fotovillamosenergia hasznosítási

fejezet. Bp. 2004. február23. MTA Energetikai Bizottsága, Megújuló Energia Albizottsága: Dr. Farkas István ???: „A napenergia hasznosításának hazai lehet őségei” . Bp. 2009. febr.24. Török József Dr.: „A Kárpát-medence geológiai adottságai”. Kistelek, Geot. Konf. 200725. Mádlné Szőnyi Judit: „A geotermikus energiakészletek, kutatás, hasznosít ás” Grafon Kiadó. 2006.26. Szanyi János Dr., Kovács Balázs: „A Kárpát-medence geotermikus energiapotenciálja.” Kistelek, 2007. ápr.27. Rybach L.: „Mennyire megújuló a geotermikus energia” 2006. Kistelek, Geot. Konf.28. Lorberer Árpád Dr. VITUKI Rt.: „A geotermális energiahasznosítás hazai fejlesztési koncepciója” Bp. 2004.29. Szalai Sándor, Gács Iván, Tar Károly, Dr. Tóth Péter (MTA): A szélenergia helyzete Magyarországon Bp. 2005

30. Munkácsy Béla Dr. Kovács Gábor, Tóth János (ELTE): Szélenergia-potenciál és területi tervezés Magyaror szágon. Településgazdálkodás – Környezet – Gazdálkodás. Bp. 2008.31. Tóth Péter Dr., Bíróné Dr. Kircsi Andrea: A szélenergia-hasznosítás jöv ője 2020-ig Magyarországon. Bp. 200832. Kullmann László Dr., Dr. Lakatos Károly, Ötvös Pál: „A hazai megújuló energetikai potenciál reális érték einek közelít ő meghatározása a vízenergia hasznosítás terén. MTA Bp.

2003.33. MTA Energetikai Bizottsága Megújuló Energia Albizottsága: „A biomassza alapú energiatermelés helyzete” Bp. 200534. Marosvölgyi Béla Dr.: Megújuló energiák tankönyv, Mezőgazd. Kiadó. Bp. 200335. Gémesi Zsolt: „Az agrárium hozzájárulása a zöldenergia politikáho z” 2009. ápr.36. Horváth János Geo-Montan: „Energiaerd ő telepítések magyarországi lehet őségei” Bp. 200737. Szunyog István: „Elméleti biogáz potenciál. Egy európai uniós kutat ási projekt részeredményei. Theoretical Biogas Potential – Preliminary Results of an European Union

Research Project REDUBAR. EIE/221/S1.442603 sz. 2006.38. IEE: Potentials and cost for renewable electricity in Eu rope – The Green-X database on dynamic cost-resource curves. Report/D4 of the IEE project. OPTRES: Assessment

and optimisation of renewable support schemes in the European electricity market. 200639. Szeredi István Dr., Alföldi László Dr., Csom Gyula Dr., Mészáros Csaba Dr.: „A vízenergia hasznosítás szerepe, helyzete, hatása i.” Bp. 200940. BAP DRIVER projekt: EUROPEAN BEST PRACTICE REPORT: Compactive assessment of national bioenergy strategies & biomass action plans in 12 EU countries . No

EIE/07/118/S12.467614 January 200941. Maurizio Garqiulo: RES 2020 The modeling approach in RES 2020 and the data used for the potencial of renewable energy sources in EU 27. 200742. Mario Ragwitz – Framenhofer ISI – Gustav Resch – Thomas Faber – EEG: Economic analysis of reading a 20% share of renewab le energy sources in 2020. Annex 1 to the final

report: Methodological aspects of database for the scenario s of RES deployment. August 200643. Mario Ragwitz: „FORRES 2020: Analysis of the renewable energy sources evolution up to 2020” study. European Commission Directorate-General for Energy and Transport. Under

Tender No. TREN/D2/10-2002 44. 2009/548/EK EURÓPAI BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2009. június 30.) a 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti, megújuló energiaforrásokra vonatkozó

nemzeti cselekvési tervek formanyomtatványáról45. European Technology Platform: SMARTGRIDS Strategic Deployment Document for Europe’s Electric ity Networks of the Future46. RES 2020 PEN-EU TIMES: SCENARIO ASSUMPTIONS. Workshop Prague 10th November 2008.47. 2019/2008. (II. 23.) Korm. határozat a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervr ől48. Unk Jánosné Dr. PYLON Kft.: „Komplex területi energetika folyamatos kutatás. Né pesség és éghajlat mozgásra alapozott speciális din amikus energiaigény prognózis-

változások alakulása” 1978–1990, 1992 – napjainkig. Bp.49. Rédei Mária Dr. (ELTE TTK): „Baseline variant regional level. Long term prognosis of population breakdown by regional site for Hungary. Bp. 19.01.200950. Unk Jánosné Dr.: „Klímára illesztett területfejlesztés, környezetvéd ő energiagazdálkodás, fenntartható energiaellátás” előadás az V. Nemzetközi ELTE Konferencián. Szeged,

2009. ápr. 16-17.51. Sugár András Dr. (EKI Kft.) és a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) kutatói: „A HAZAI VÉGS Ő ENERGIAFELHASZNÁLÁS ÉS A

VILLAMOS ENERGIA ÁR PROGNÓZISÁNAK ELKÉSZÍTÉSE 2020- ig” Bp. 2009. november52. ENERGIAKLUB: „KLÍMAPOLITIKA” civil szakértői tanulmány a Nemzeti Éghajlat-változási Stratégiához” Szerzők: Kardos Péter – fodor Zoltán, közreműködők: Beliczay E., Lukács

A., Pavics Lázár, Szabó Z., Ámon A., Kazai Zs., Király Zs., Tóth N., Varga K.53. Unk Jánosné Dr.: „ENERGIAIGÉNYEK, PROBLÉMÁK, MEGOLDÁSOK.” Energia Fórum 2007 Eger – MET rendezvény 2007. okt. 11-12.54. Unk Jánosné Dr. (PYLON Kft.) – GKM 6800/2003 sz. V.1. kutatás: „A megújuló energiahordozói felhasználás növelésének költségei.” I., II., III. kötet. Témafelelős és

szintéziskészítő Dr. Unk Jánosné. Szakértők: Pálfy Miklós, Kaboldy Eszter, Dr. Marosvölgyi Béla, Zsuffa László, Kapros Zoltán, Dr. Varga Zs., Dr. Árpási M., Bányai I., Dr. Fehér Ottilia, Hajdu Gy., Unk János. Opponens: Dr. Stróbl Alajos

55. ECOFYS: NEW ENERGY VISION. 2009. december56. Kohlheb Norbert Dr., Pataki György, Porteleki Anikó, Szabó Barbara ESSRG Kft.: „A megújuló energiaforrások társadalmi hasznosságána k értékelése” tanulmány a MEH

részére. Bp. 2009. okt.-dec.57. Kádár Péter Dr., Power Consult Kft.: „A villamosenergia-termelés externális költségei, kü lönös tekintettel a megújuló energiaforrásokra” elemző tanulmány a MEH részére. Bp.

2009. dec.58. KPMG – essrg: „A biomassza, mint er őművi tüzel őanyag keresletének, kínálatának, valamint árának 20 10–2020 időszakra vonatkozó éves el őrejelzése ” Jelentés, Bp. 2010.

január

Irodalomjegyzék folytatása

54

KÖSZÖNÖM A SZAKMA K ÉPVISELŐINEK FOLYAMATOS, ÖNK ÉNTES

EGYÜTTMŰKÖDÉSÉT, ESETENKÉNTI AKTÍV SEGÍTSÉGÉT

AZ EDDIGI MUNKÁNK EREDMÉNYESSÉGÉHEZ

ÉS

MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!

55