Megújuló energia felhasználása a Büki Gyógyfürd ıben

a termálvízbázis energetikai hasznosítása

Készítette: Pannon Termál Klaszter Közhasznú Nonpro fit Kft.

Bükfürd ı, 2010. február 26.

Tartalomjegyzék

I. Bevezetés .................................................................................................................3

II. Termálenergia Magyarországon...............................................................................7

III. A Büki Gyógyfürdı ................................................................................................ 11

IV. Termálenergia hasznosítása a víztárolórendszer üzembe állításával

a Büki Gyógyfürdınél ........................................................................................... 15

V. Összegzés ............................................................................................................. 23

VI. Mellékletek............................................................................................................ 24

3

I. Bevezetés

A hatalmas energetikai potenciállal kecsegtetı geotermikus energia a Föld felszíne

alatt rejlı természetes hıenergia. A Föld természetes hıje egy megbízható és tiszta

energiaforrás, mely a melegvíz-, a főtés- és az áramellátás biztosítására is kiválóan

alkalmas, illetve képes arra, hogy a belátható idın belül elhasznált fosszilis

energiahordozókat hatékony módon váltsa fel. A gazdasági hatékonyságon kívül –

nem elhanyagolható szempontként – környezetkímélı alternatív energiaforrást is kínál

az emberiségnek. Ennek segítségével a kıolajszállítóktól való mind gazdasági, mind

pedig politikai függıség csökkenthetı.

A geotermia szó a görög „geo” (föld) és a „therme” (hı) szavakból származik. A

geotermikus hı a Föld magjából, a felszín alatt mintegy 6500 kilométeres mélységbıl

ered, és a föld belsejét alkotó különbözı anyagok közt található radioaktív elemek

lassú bomlásából keletkezik. A felszín alatt 10 000 méter mélyen, a föld kérgében lévı

hımennyiség 50 000-szer több energiát tartalmaz, mint a föld összes olaj- és

földgázkészlete.

Forrás: Aquaprofit Zrt.

Front Alpin

4

A korábbi években a kormányzatok szociális kérdésként kezelték az energiaárakat, és

ezért mesterségesen alacsony szinten tartották azokat. Ennek eredményeképpen a

fogyasztók nem értékelték jelentıségüknek megfelelıen az energiahordozókat,

elterjedt a fosszilis energiahordozók pazarló használata. A gáz- és az áramár viszonya

nem segítette a gázkiváltás megújuló energiákkal történı kiváltását. Ennek több káros

hatása jelentkezett, melyekkel minden megfontolt, a jelen és jövı nemzedékekre

felelısen gondoló embernek számolnia kell.

A fosszilis energiahordozók, a fa, szén, olaj, földgáz egyre növekvı felhasználása

közben olyan melléktermékek keletkeznek, melyek károsan befolyásolják a légkör

minıségét, a Föld hıháztartását. Bizonyíthatóan megindult a Föld légkörének és az

óceánok felmelegedése, melyet megállítani valószínőleg nem, de lelassítani lehet és

kell annak érdekében, hogy bolygónk az eljövendı nemzedékek számára is az

emberiség által megszokott körülmények között legyen lakható. Már néhány fokos

felmelegedés az óceánok szintjének megemelkedéséhez, a legtermékenyebb,

legsőrőbben lakott vidékek elöntéséhez vezet. Ez soha nem tapasztalt népvándorlást,

nemzetiségi és vallási konfliktusokat, nemzeti és polgárháborúkat is eredményezhet.

Az ENSZ és az Európai Unió 2007 júniusában megjelentette a világ legtekintélyesebb

tudósai és tudományos intézetei által összeállított IPCC jelentést, mely kimondja, hogy

a bolygó bioszféráját és benne az emberiséget pusztulással fenyegeti a klímaváltozás.

A légkör CO2-tartalma száz év alatt 280 ezrelékrıl 350 ezrelékre emelkedett. Az

emelkedés gyorsuló, exponenciális jellegő, és modellkísérletek azt mutatják, ha 500-ra

emelkedik, öngerjesztıvé és megállíthatatlanná válik. Már vannak erre utaló

jelenségek. Szibériában, Alaszkában, Grönlandon az eltőnt jégtakaró helyén mocsarak

keletkeztek, és ontják a légkörbe az üvegházhatásra a széndioxidnál negyvenszer

veszélyesebb mocsárgázt, a metánt. Míg a fehér hó- és jégtakaró visszaverte a

napsugárzás nagy részét, addig az alóluk kibukkant mocsarak és mezık elnyelik azt,

növelve a felmelegedést.

Az áremelkedések elsısorban a szegényebb néprétegeket és az elmaradt, fejlıdni

akaró népeket sújtja. Hazánkban is a domináló gázfőtés költségének óriási

emelkedése, különösen az 540 000 távfőtéses lakásban élık számára, már politikai

konfliktussá alakult. A fosszilis energiahordozók pazarló használata következtében

kitermelhetıségük egyre nehezebb, költségesebb, és a legértékesebbek közülük, mint

az olaj és a földgáz, néhány évtizeden belül a legritkább ásványok közé sorolódik

5

majd. Magyarország is egyre inkább ezek behozatalára szorul, olyan vidékekrıl, ahol

rendszeres a nyugtalanság, terrorizmus, háborús veszély. Főtıértéküknél sokkal

értékesebb vegyianyagok pótolhatatlan forrásait veszti el az emberiség, megfosztjuk

tılük a következı nemzedékeket.

Az Európai Unió kiemelt kérdésként kezeli a fosszilis energiahordozók kiszorítását. Az

EU Parlament és Tanács 2008/0016 (COD Brüsszel 23, 01, 2008, ) határozata a

megújuló energiaforrásokról 12 cikkének 3.§-a a következıt írja: „A Tagállamok elıírják

a helyi és regionális közigazgatási hatóságoknak, hogy az ipari vagy lakóövezetek

tervezése, kivitelezése, építése és felújítása során vegyék figyelembe a megújuló

energiaforrásokból elıállított főtıenergia, hőtıenergia és villamos energia használatára

szolgáló berendezések és rendszerek telepítését a távfőtés és hőtés céljaira.”

A fejlıdı államok növekvı energiaigénye és a dráguló kitermelés következtében az

energiahordozók világpiaci ára a többi nyersanyag árához viszonyítva kiugró

emelkedést mutat. Pedig van lehetıség a fosszilis energiahordozók nélkül, vagy

legalább is felhasználásuk erélyes csökkentésével is kielégíteni az emberiség

energiaigényét. Sikerült olyan technológiákat kifejleszteni, melyekkel környezetünk

energiatartalékát úgy tudjuk átalakítani, hogy káros hatások nélkül lehessen

hasznosítani. Ilyen a vízenergia, a szélenergia és a geotermikus energia is.

Energiaforrásként ez a hı sokféle módon hasznosítható. Nagy és komplex

erımővektıl kezdve a kicsi és viszonylag egyszerő szivattyúrendszerekig. Ez a

hıenergia, ismert nevén geotermikus energia, szinte bárhol fellelhetı, tehát sokkal

általánosabb, mint legtöbben gondolják. A geotermikus energia néhány alkalmazásánál

a felszínhez közeli földhıt hasznosítják, míg más eseteknél kilométereket kell lefúrni a

föld mélyére.

A geotermikus energia három fı hasznosítási területe:

• közvetlen felhasználás és távfőtési rendszerek: a felszínhez közeli források

vagy tározók meleg vizét hasznosítja,

• elektromos áram termelése erımővekben,

• geotermikus hıszivattyúk: állandó, földfelszínhez közeli föld- vagy

vízhımérsékletet használnak föld feletti építmények belsı hımérsékletének

szabályozására.

6

A geotermikus energia felhasználása egy megfizethetı és fenntartható megoldás, hogy

csökkentsük a fosszilis energiáktól való függıségünket, és mérsékelni tudjuk a globális

felmelegedést, illetve a fosszilis energiaforrások használatából adódó egészségügyi

kockázatokat. Ezért is mintaértékő a Büki Gyógyfürdıben megvalósított fejlesztés,

melynek egyik fontos célkitőzése a fosszilis energiahordozók megújuló

energiaforrással való kiváltása a gazdaságos mőködtetés és a környezetvédelem

érdekében.

Kép: http://www.puraenergia.eu/portal/images/stories/geotermia.gif

7

II. Termálenergia Magyarországon

A termálenergia a földkéregben mindenütt jelen van, a mélység felé haladva nı a

hımérséklet. A hımérséklet-növekedés, a geotermikus gradiens földi átlagértéke 100

méterenként 3 °C. A Föld h ıjének gazdaságos kitermelése ott lehetséges, ahol az

energiahordozó nagy fajlagos energiatartalmú, könnyen felszínre hozható, és nagy

mennyiségben rendelkezésre áll.

Magyarország Európán belül kedvezı geotermális adottságokkal rendelkezik, hiszen

területe alatt a földkéreg vastagsága a világ átlagának kb. fele (15-25 km), így a

hıáram a kontinentális átlagnak mintegy kétszerese. A magyarországi átlagos

geotermikus gradiens 5-7 °C /100 m között mozog. A geotermális energia hordozója

általában a termálvíz. Az alábbi ábrákon is jól látható, hogy a magyarországi

termálvizek nem csak nagy mennyiségben állnak rendelkezésre, de kiemelkedıen

magas hıfokúak is, tehát az ország nem csak mennyiségi, de minıségi szempontból is

az európai országok éllovasa a termálvizek tekintetében. A termálvízkincs használható

vízgyógyászatra, fürdésre, ivóvíz nyerésére vagy energetikai célú hasznosításra,

főtésre, melegvízellátásra, illetve villamosáram-termelésre.

Forrás: Aquaprofit Zrt.

8

Mivel a Magyarországot magában foglaló Pannon-medencében a földkéreg vékonyabb

a világátlagnál, így a forró magma a felszínhez közelebb van, és jó hıszigetelı

üledékek (agyagok, homokok) töltik ki. A mért hıáramértékek is magasak (38 mérés

átlaga 90,4 mW/m2, miközben az európai kontinens területén 60 mW/m2 az átlagérték).

A felszínen kb. 10 °C a középh ımérséklet, az említett geotermikus gradiens mellett

1 km mélységben 60 °C, 2 km mélységben 110 °C a k ızetek hımérséklete és az

azokban elhelyezkedı vízé is. A geotermikus gradiens a Dél-Dunántúlon és az

Alföldön nagyobb, mint az országos átlag, a Kisalföldön és a hegyvidéki területeken

pedig kisebb annál. Az ismert, jó vízvezetı képzıdmények legnagyobb mélysége eléri

a 2,5 km-t. Itt a hımérséklet már 130-150 °C. A hévízkutakban felfelé h aladó víz

azonban lehől, ezért a felszínen a vízhımérséklet ritkán haladja meg a 100 °C-t.

Gızelıfordulásokat csak néhány, kellıen még meg nem kutatott, nagy mélységő

feltárásból ismerünk.

Magyarországon a 30 °C-nál melegebb kifolyóviz ő kutakat és forrásokat tekintjük

hévízkutaknak, illetve termálvizeknek. Ilyen hımérséklető víz az ország területének

70%-án feltárható az ismert képzıdményekbıl.

Magyarország földtani adottságai következtében tehát kimagasló lehetıségekkel

rendelkezik a geotermikus energia hasznosításának területén. A Kárpát-medence nagy

9

kiterjedéső geotermikus anomáliája egyedülálló Európában, kiterjedését és értékét

tekintve világviszonylatban is kimagasló. Ez magában rejti a komplex hasznosítás

lehetıségeit is:

• Az országos hévízkincs hasznosítási lehetıségeinek értékelése során

figyelembe kell venni azt a rendkívüli földtani adottság-együttest, mely a

geotermikus energia hasznosítására rendelkezésünkre áll.

• A magas hımérséklető hévizeknél gyógyászati felhasználás elıtti energetikai

hasznosítás alkalmazható, melynek során elérhetı a szükséges lehőtés is.

• Az alacsonyabb kifolyóvíz hımérséklető kutak esetében is tág lehetıség

nyílik az energetikai hasznosításra, a fürdı- és gyógylétesítmények ellátása

elıtt.

Hazánkban naponta 350 000 m3-nyi 30 °C fok feletti hévíz tör felszínre. Ennek m integy

10%-át Budapest adja, ahol a világon egyedülálló módon 118 termálkút mőködik.

Ennek ellenére az ország hévízkútjait fıként fürdık és kórházak, illetve vízmővek

hasznosítják. Csak ritka esetben valósul meg a komplex, többlépcsıs hasznosítás, a

kitermelt víz teljes körő, mind energetikai, mind pedig balneológiai hasznosítása.

Rengeteg a feltárt és szunnyadó magas hıfokú termálvizünk. Ennek gyógyászati,

balneológiai vagy főtési felhasználása után átlagosan 37 °C h ımérséklettel veszni

Mezıgazdasági célú hévízkutak

217 db 19%

Fürdık és kórházak hévízkútjai

281 db 25%

Vízmőkutak 232 db 20%

Kiselejtezett kutak 92 db 8%

Üzemen kívüli, lezárt üzemképes

kutak 148 db 13%

Vízszintészlelı fúrások 104 db

9%

Ipari kutak 71 db 6%

10

hagyjuk hıtartalmukat. Az elızıket alapul véve a legoptimálisabb a termálenergia

komplex hasznosítása – pl. főtés-balneológia – lenne.

Magyarországi termálvízhasznosítás

Természetes utánpótlódás millió m3/év 297

Hasznosított termálvíz millió m3/év 120

Átlagos kútfej hımérséklet °C 68,8

Átlagos elfolyási hıfok °C 37,7

Hasznosított hıfok °C 31,1

Kihasználtság % 45,2

Hasznosított hı PJ 15,64

Hıszivattyúval tovább hasznosítható hı PJ 13,12

A Büki Gyógyfürdıben a fent ábrázolt helyzetet javítandó készült el a

víztárolórendszer, mellyel lehetıvé válik a termálvíz komplex – balneológiai és

energetikai – hasznosítása.

11

III. A Büki Gyógyfürd ı

Bükfürdı Vas megye északnyugati részén, az Alpokalja és a Kisalföld találkozásánál

található. Szombathelytıl 30, Soprontól 46, Kıszegtıl pedig 20 km távolságra fekszik,

félúton Bécs és a Balaton között.

A fürdı szerencsés véletlennek köszönheti létét: a 20-as években megkezdett, majd az

50-es években folytatott kıolajkutató-fúrások eredményeként 1957-ben 1282 méter

mélyrıl 65-70 méteres vízoszlop tört a felszínre. Az 58 °C-os, közel 14 000 mg/l

ásványi anyagot tartalmazó kincs új fejezetet nyitott Bük és a környezı települések

életében.

kutatófúrás feltörı vízoszlop

A környék lakosai hamar felfedezték a lefojtott kútból csordogáló, kellemesen meleg

vizet, és a vízelvezetı árokban fürdıztek. Számos „csodálatos” gyógyulás után a víz

bevizsgálásra került, és elıbb termálvíz, majd gyógyvíz minısítést kapott.

árokfürdızés

12

A klinikai vizsgálatok alapján az egyedülálló összetételő – alkáli hidrogénkarbonátos,

magas kalcium-, magnézium- és fluortartalmú – gyógyvíz elsısorban mozgásszervi és

nıgyógyászati panaszok, valamint ivókúra formájában emésztırendszeri

megbetegedések kezelésénél alkalmazható hatásosan.

A fürdı igazi sikertörténete 1962-ben, az elsı, részben fedett medence átadásával

kezdıdött. Az azóta tartó folyamatos fejlıdésnek köszönhetıen napjainkban a

gyógyfürdı 27 medencével, több mint 5100 m2 vízfelülettel várja a gyógyulni, pihenni,

feltöltıdni, fürdızni vágyókat.

Sorszám Medenceszám Medence Jelleg Vízhımérséklet °C

1. 1. gyógymedence fedett 37-39

2. 2. gyógymedence fedett 30-32

3. 3. Súlyfürdı fedett 34-36

4. 4/1 gyógymedence fedett 36-38

5. 4/2. gyógymedence fedett 34-36

6. 5. gyógymedence félfedett 34-36

7. 6/1. gyermekpancsoló nyitott 28-32

8. 6/2. gyermekpancsoló nyitott 28-32

9. 7/1. gyógymedence félfedett 33-35

10. 7/2. strandmedence nyitott 26-28

11. 8. úszómedence nyitott 22-26

12. 9/1. gyermekmedence nyitott 27-30

13. 9/2. gyermekmedence nyitott 27-30

14. 10/1. élménymedence nyitott 31-33

15. 10/2. gyógymedence nyitott 33-35

16. 10/3. gyógymedence félfedett 33-35

17. 10/4. élménymedence félfedett 31-33

18. 11. szaunamedence fedett 16-18

19. 12/1. csúszdamedence nyitott 25-27

20. 12/2. csúszdamedence nyitott 25-27

21. 13 vízalatti torna medence fedett 33-35

22. 14/1 úszómedence nyitott 28-30

23. 14/2 úszómedence fedett 28-30

24. 15. úszómedence nyitott 26-28

25. 16. élménymedence fedett 32-34

26. 17. pezsgımedence fedett 34-35

27. 18. gyermekmedence fedett 31-33

13

Az egyedi összetételő és bizonyítottan gyógyhatással rendelkezı büki gyógyvíz

egyedülállóan kedvezı hatást fejt ki a szervezetre. A gyógyvíz jótékony hatását a

Fizioterápiás Intézetben alkalmazott tradicionális és modern terápiás eljárások széles

skálája egészíti ki. A fürdı elismert orvosai és szakképzett gyógyszolgáltatói

gondoskodnak arról, hogy a vendégek ideális körülmények között gyógyulhassanak,

pihenhessenek.

A büki gyógyvíz kémiai összetétele - Szt. Kelemen f orrás

mg/l mg eél/l Thán %

Kálium K+ 280 7,16 3,55

Nátrium Na+ 4220 183,48 91,06

Ammónium NH4+ 36,04 2,02 1,00

Kalcium Ca2+ 93 4,64 2,30

Magnézium Mg2+ 45,5 3,74 1,86

Vas Fe2+ 0,46 0,02 0,01

Mangán Mn2+ <0,02 0,00 0,00

Lítium Li+ 3,0 0,43 0,21

Kationok összege: 4678,36 201,50 100,00

Nitrát NO3- <1,0 0,00 0,00

Nitrit NO2- <0,02 0,00 0,00

Klorid Cl- 2390 67,40 32,92

Bromid Br- 7,5 0,09 0,05

Jodid J- 1,26 0,01 0,00

Fluorid F- 4,4 0,23 0,11

Szulfát SO42- 880 18,32 8,95

Hidrogénkarbonát HCO3- 7240 118,69 57,97

Szulfid S2- <0,05 0,00 0,00

Öszes foszfát PO43- 0,06 0,00 0,00

Anionok összege: 10 523,22 204,74 100,00

Metaborsav HBO2 14,3 - -

Metakovasav H2SiO3 26 - -

Szabad szénsav CO2 1090 - -

Kötött szénsav CO2 2611 - -

ÖSSZESEN: 15 202 406

A gyógyvíz az alábbi betegségek kezelésénél alkalma zható hatásosan:

meszesedés (spondylosis), porckopás (arthrosis), csontritkulás (osteoporosis),

discopathia, lumbágó, Bechterew-kór, krónikus izületi gyulladás, köszvény, lágyrész

reumatizmus, ortopédiai és idegsebészeti mőtétek utáni rehabilitáció, baleseti

14

utókezelés, krónikus nıgyógyászati és urológiai gyulladások, krónikus gyomorhurut,

fekélybetegség, emésztési zavarok.

Ellenjavallatok:

súlyos szív- és érrendszeri betegség, trombózis, rosszindulatú daganat, tbc, heveny

gyulladásos betegség, terhesség

A büki gyógyvíz ivókúra formájában is alkalmazható. Különösen hatásos a

krónikus gyomorhurut, a fekélybetegség és emésztési zavarok gyógyításánál, az

osteoporosis megelızésére, kezelésére.

15

IV. Termálenergia hasznosítása a víztárolórendszer üzembe állításával a Büki

Gyógyfürd ınél

A fejlesztés háttere

A Büki Gyógyfürdıben hat mélyfúrású – négy termál- és két hidegvizes – kút üzemel.

Felismerve a termálvíz hıjében rejlı energetikai lehetıségeket, a részvénytársaság

több létesítményének hıntartását és főtését termálenergiával valósítja meg. A

tanulmányban bemutatott víztároló rendszer két termálvizes (3. és 4. számú kutak) és

két hidegvizes kút (5. és 6. számú kutak) mőködésével foglalkozik. A termál- és a

hidegvizes kutak jellemzı mőszaki adatai a következık:

3. sz. kút 4. sz. kút 5. sz. kút 6. sz. kút

Létesítés éve 1972 1988 1999 1999

Talpmélysége (m) 1100 782 280 200

A víz hımérséklete (○C) 55,6 35 21,5 17

Vízhozama (m3/d) 990 800 700 500

Minısítése gyógyvíz gyógyvíz ivóvíz ivóvíz

Ismerve a termelt víz hımérsékletét, önként adódik kérdés: mi történik a víz felesleges

hıtartalmával? A medencékben ilyen hımérséklető meleg víz nem kerül beeresztésre,

a legcélszerőbb tehát a termálvíz komplex módon történı hasznosítása.

A Büki Gyógyfürdı létesítményeinek főtését, forgatott rendszerő medencéinek

hıntartását elsısorban földgázzal oldja meg. Az elmúlt években tapasztalható

tendencia, miszerint a kormány megszünteti a gáztarifa támogatását, és így a gáz ára

kezdi közelíteni a világpiaci szintet, arra ösztönözte a részvénytársaságot, hogy a

fosszilis energiahordozót minél nagyobb mértékben megújuló energiahordozóval váltsa

ki. Ezen kívül az európai uniós intézkedéseknek köszönhetıen a klímaváltozás

lelassítása érdekében egyre inkább elterjed a megújuló energiaforrások fokozottabb

felhasználása. Többek között ez a két tényezı is aktuálissá tette az üzemeltetı

számára a termálvízben rejlı energia minél nagyobb mértékő kiaknázását. Az ehhez

szükséges termálvíztároló elkészítése mind a környezetvédelem, mind a

költséggazdálkodás szempontjából indokolttá vált.

16

A fejlesztés elıtti vízellátási rendszer legfıbb hiányossága az volt, hogy nem volt

tárolási lehetıség, ezért a termálkút vizének egy része felhasználás nélkül folyt el, a

szivattyús kutaknál pedig nem lehetett gazdálkodni a vízzel, illetve nem lehetett

megvalósítani egy optimális kútüzemet. Nem volt lehetıség a hévíz felesleges hıjének

kinyerésére sem.

A Büki Gyógyfürdı által tervezett víztárolórendszeren a vízgazdálkodás optimalizálását

a tárolókkal lehet biztosítani. Ezen túlmenıen cél volt a medencékbe jutó víz

minıségének javítása, a tárolt vízmennyiséggel az éjszakai medencetöltési idı

lerövidítése, továbbá a termálvizek hıenergiájának hasznosítása is. Ez utóbbival a

részvénytársaság gázfelhasználását tervezték csökkenteni. Az alacsonyabb

gázfelhasználás miatt csökkent a légkörbe jutó CO2 mennyisége is.

A fejlesztés célja többrétő volt:

1. szempont: a fürd ıvíz-ellátás biztonságának növelése a hévíz- és ivóv íztárolók

üzembe állításával

A fejlesztést megelızıen a meglévı vízmennyiség éppen fedezte az igényeket. Így

egy – a kutakat érintı – esetleges hiba esetén a szolgáltatás színvonala veszélybe

került volna. Ezért szükség volt egy biztonságos vízellátási rendszerre, egy stabil,

hosszútávon megbízható, variábilis, a mőködésre többfajta módozatot biztosító

üzemeltetési technológiára.

2. szempont: a vízadó kutak üzemelési körülményeine k javítása

A gyógyvizes medencék töltı-ürítı rendszerben mőködnek. Az üzemeltetés

szempontjából ez azt jelenti, hogy napközben csak pótvízre van szükség, a medencék

töltéséhez szükséges nagymennyiségő termálvízre a medencék esti zárását, ürítését,

tisztítását, fertıtlenítését követı töltési szakaszban van igény. A kutak ezért éjjel nagy

fordulatszámon mőködtek, ez napi ingadozást okozott. A nem folyamatos terhelés a

kutak élettartamára kedvezıtlen hatással volt. Ezért a víztárolóval egy egyenletesebb

struktúra kialakítására nyílt lehetıség. A kutak a víztároló üzembe állítását követıen,

egyenletesen, folyamatosan a víztároló rendszerbe juttatják a termálvizet, ahonnan – a

szükségleteknek megfelelıen – szivattyúk biztosítják a gyógyvíz felhasználási helyre

való eljuttatását.

17

3. szempont: vegyszerfelhasználás csökkentése, szer kezetek védelme

A vízkı károsítja a medencéket, de a közvetlen a medencében történı, a mosással és

fertıtlenítéssel járó nagy vegyszerfelhasználás is ártalmas. Az új rendszer alapján a

vízkıkiválás egy része már a víztárolóban lezajlik, kevesebb vízkı keletkezik a

medencékben, így kevesebb vegyszer kell a mosásához, mely nem csak a takarítási

idı lerövidülését és a medencék élettartamának növekedését eredményezi, hanem a

környezetvédelem szempontjából is optimális megoldásnak minısül.

4. szempont: a gyógyvíz mennyiségi és min ıségi védelme

A víztárolórendszer üzembe állításával, a vízkészletek igényekhez igazodó minél

ésszerőbb koordinációjával, kezelésével, irányításával kevesebb a hasznosítatlan

termálvíz. A szolgáltatáshoz szükséges gyógyvíz hımérséklete, összetétele, jellemzıje

állandó felügyelet mellett biztosított.

5. szempont: a környezeti terhelés mérséklése

A kisebb gázfelhasználás pozitív velejárója az is, hogy csökken a légkörbe kibocsátott

üvegházhatású anyagok mennyisége. A beruházással – a gázfelhasználás

csökkenésével arányosan – kb. 30%-kal csökkent a légkörbe kerülı CO2 mennyisége

(éves szinten kb. 300 t).

6. szempont: a vízrendszer energetikai lehet ıségeinek kihasználása

termálenergia-hasznosítással

A termálvízben lévı szabad energiatartalom kiaknázása során a magas hıfokú

termálvizet hıcserélıkön vezetik át. Ezen gépészeti berendezések biztosítják a

hıátadást az alacsonyabb hıfokú felmelegítendı víztömegnek (5. és 6. sz. kútból

származó víznek). A hıátadás után mind a gyógyvíz, mind a felmelegített víz a

felhasználás helyére kerül, s fürdési célra kerül felhasználásra. Tekintettel arra, hogy

ezen eljárás nem változtatja meg a termálvíz kémiai jellemzıit, továbbra is alkalmas

balneológiai-gyógyászati célokra.

A fejlesztés elıtt a felesleges hıenergia nem került hasznosításra, veszendıbe ment.

A nyári és az átmeneti (tavaszi-ıszi) idıszakban a kültéri ivóvizes tanmedence és a

gyermekmedencék, valamint a strandtéri zuhanyzók vizének hıntartása magas

energiafelhasználást eredményezett.

18

A víztárolóban hét víztároló medencerész került kialakításra:

• 2 db 300 m3-es,

• 3 db 139,4 m3-es, valamint

• 2 db 24 m3-es.

A víztároló medencékbe a 3. és 4. számú kutakból termálvíz, az 5. és 6. számú

kutakból pedig hidegvíz kerül. A termálvizes tárolórekeszekbe 41-44 ○C-os víz érkezik,

ilyen magas hıfokú vízre azonban még a legmagasabb hıfokú gyógyvizes

medencékben sincs szükség. A víztárolórendszerben lévı, különbözı hıfokú

víztömegek közötti energetikai kapcsolatot, a hı átadását a hıcserélık biztosítják.

Víztároló rendszer gépészeti berendezése (szivattyú, hıcserélı)

A megépített víztároló medencéket és a gépházat magába foglaló létesítmény monolit

vasbeton szerkezető mőtárgy, amely részben a terepszint alatt, részben a terepszint

felett helyezkedik el földtakarással.

kivitelezés közben elkészült állapot

19

A medencék külsı falfelületeire és tetıfödémére 4 cm vastag hıszigetelés került a

vízhıveszteség csökkentésére. A földrézső felületei és a földfeltöltés termıföldborítást

kapott füvesítéssel.

A termálenergia hasznosításának számszer ősíthet ı eredményei

A 2005-ben megépített és üzembe helyezett víztároló legfontosabb eredménye, hogy a

részvénytársaság gázfelhasználása ennek köszönhetıen jelentısen csökkent. Az

eredmények vizsgálatakor fontos megemlíteni azt, hogy a gázfogyasztás

csökkenésében nem a külsı hımérsékleti értékek növekedése, az idıjárás enyhülése

játszott szerepet, hiszen ez több évre visszatekintve nem mutat jelentıs eltérést.

Ahogy azt a lenti grafikon is mutatja, 2006 és 2009 között a havi átlaghımérséklet

nagyjából azonos volt, nem mutatkozott kiugróan nagy eltérés, ami a gázfogyasztás

csökkenését magyarázná.

Havi átlaghımérséklet

-5

0

5

10

15

20

25

30

január

február

március

április

május

június

július

augusztus

szeptember

október

november

december hó

oC

2006

2007

2008

2009

2004 óta a gázdíjak Magyarországon drasztikusan emelkedtek, ami a Büki

Gyógyfürdıben is komoly kiadást okozott volna. A beüzemelt víztárolórendszernek

köszönhetıen azonban a fürdı gázfelhasználása a 2005. évi 972 117 m3-rıl már egy

év alatt 785 509 m3-re mérséklıdött, ami közel 20%-os csökkenést jelent. Ez az érték

2007-ben már 696 787 m3 volt, ami az eredetihez képest közel 30%-kal alacsonyabb.

A fürdı 2008-ban 672 442 m3, 2009-ben pedig 684 070 m3 gázt használt el főtésre.

Kimutatható tehát, hogy a fürdı az elmúlt négy évben a víztárolónak köszönhetıen

30%-kal csökkentette gázfogyasztását.

20

Gázfelhasználás

-

100 000

200 000

300 000

400 000

500 000

600 000

700 000

800 000

900 000

1 000 000

1 100 000

év

m3

Gázfelhasználás 972 117 785 509 696 787 672 442 684 070

2005 2006 2007 2008 2009

A gázfogyasztás ilyen mértékő csökkenése a havi gázfogyasztási adatok tekintetében

is látványos, melyet az alábbi két grafikon világosan bemutat:

Havi gázfelhasználás

0

10000

20000

30000

40000

50000

60000

70000

80000

90000

100000

110000

120000

I. II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

X.

XI.

XII.

hó

m3

2005

2006

2007

2008

2009

21

Göngyölített havi gázfelhasználás

0

100000

200000

300000

400000

500000

600000

700000

800000

900000

1000000

1100000

I. II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

X.

XI.

XII.

hó

m3

2005

2006

2007

2008

2009

Ezek az értékek még nagyobb jelentıséget kapnak, ha figyelembe vesszük a

folyamatosan emelkedı gázárakat is.

Gázdíj

-

10 000 000

20 000 000

30 000 000

40 000 000

50 000 000

60 000 000

70 000 000

év

Ft

Gázdíj 45 717 115 53 583 661 57 525 565 56 946 821 66 626 194 64 619 299

2004 2005 2006 2007 2008 2009

Annak ellenére, hogy a gázfelhasználás 2005 óta 30%-kal csökkent, sajnos a

költségek nem csökkentek ilyen mértékben, sıt, 2005 óta 21%-kos növekedést kellett

finanszírozni. Ezen költségnövekedés a gáz világpiaci árának növekedésével

magyarázható.

Tekintettel arra, hogy a részvénytársaság mint fogyasztó a gáz világpiaci árára nincs

befolyással, nagyon fontos feladat, hogy a lehetıségeihez mérten az alternatív

energiaforrásként jelen lévı termálenergiát minél nagyobb mértékben használja ki. E

22

beruházás hozzásegített a részvénytársaság gázköltségeinek és a környezeti terhelés

mérsékléséhez. Ennek köszönhetıen a megvalósított elıny egyrészt üzemviteli –

medencék folyamatos terhelése, biztonságos vízellátási rendszer –, másrészt

energetikai – gázfelhasználás és a költségek csökkentése –, harmadrészt pedig

környezeti – az üzemelés során kikerülı károsanyag csökkentése – jellegő.

A fejlesztés pozitív eredményei alapján részvénytársaság vizsgálja a továbbiakban is a

termálenergia lehetıségeinek minél nagyobb arányú kihasználási lehetıségét, hiszen

jelentıs energiatartalékokkal rendelkezik még a kitermelt, felhasznált elfolyó víz.

23

V. Összegzés

A Föld felszíne alatt rejlı természetes hıenergia hatalmas energetikai potenciállal

kecsegtet. A Föld természetes hıje kiválóan alkalmazható melegvíz-ellátásra és

főtésre, a termál- és gyógyfürdık számára pedig a komplex hasznosítás kínál valódi

gazdasági hatékonyságot és környezetbarát alternatív energiaforrást.

A regeneratív energiák kimeríthetetlenek, környezetbarátak és gazdasági szempontból

is nagyon érdekesek. Ennek köszönhetıen szemléletváltást tapasztalhatunk az építési

vezetık, tervezık és mérnökök köreiben, a geotermia egyre nagyobb figyelmet nyer.

A geotermikus energia felhasználása egy megfizethetı és fenntartható megoldás, hogy

csökkentsük a fosszilis energiáktól való függıségünket, és a globális felmelegedést

illetve az egészségügyi kockázatokat, amik a fosszilis energiaforrások használatából

adódnak. Ezért is mintaértékő a Büki Gyógyfürdıben megvalósított fejlesztés, melynek

egyik fontos célkitőzése fosszilis energiahordozók megújuló energiaforrással való

kiváltása a gazdaságos mőködtetés és a környezetvédelem érdekében.

A Büki Gyógyfürdıben a geotermikus energia komplex hasznosítása segítségével egy

gazdaságos és környezetbarát megoldás került alkalmazásra. Ennek köszönhetıen

csökkenhet a részvénytársaság gázszolgáltatótól való függısége, és megvalósulhat a

természet védelme is, hiszen alkalmazása során nem szennyezi a levegıt, nincs szén-

dioxid kibocsátás. Összességében így a környezeti terhelés nem csak a fürdı

területén, de az egész településen csökken, mintaként szolgálva a régió és az ország

fürdıi számára, mely további fejlesztéseket eredményezhet.

24

VI. Mellékletek

25

1. sz. melléklet

Víztároló medencék, gépház és vasiszap ülepít ı – Vízjogi üzemeltetési engedélyezése terv

26

2. sz. melléklet

Kiviteli terv – Technológiai gépészet

27

3. sz. melléklet

Víztároló medencék elrendezése

28

4. sz. melléklet

A medencék átlagos napi vízigénye

Medencék vízigénye

A víz jellege

Nyári idıszak

Téli idıszak Egyéb

vízigény m3/év

Évi összes

m3/év Átlagos napi

vízigény m3/d

Összes vízigény m3/idény

Átlagos napi vízigény

m3/d

Összes vízigény m3/idény

Gyógyvíz 1 786 267 918 1 341 288 315 - 556 233 Termálvíz 500 45 400 400 49 600 - 95 000

közmő 303 45 450 35 7 525 39 304 92 279 Ivóvíz saját 740 111 000 391 84 065 45 853 240 918

Öntözıvíz - - - - 23 000 23 000 Összesen 3 329 469 768 2 167 429 505 108 157 1 007 430